Skip to main content

Full text of "Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektöl a nyelvújításig. A Magyar Tud. Akadémia megbizásából szerkesztették Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond"

See other formats 


MAGYAR 


NYELVTÖRTÉNETI  SZÓTÁR. 


LEXTCON 


LINGUAE  HINGARICAE 


MYl  ANTIunORIS. 


AU8P1CÍ1S  ACADEMIAE  8C1ENCIARUM  HU!s(iARÍCAE 

EDIÜERMT 

GÁBRIEL  SZARVAS  ET  SIGISMÜNDUS  SIMONVl. 

VOLUMEN  TERTIUM 

SZ-ZS 
INDEX  VERBORIM. 


BUDAPESTIM 

SÜMPTIBÜS  ET  TYPIS  VICTORIS  IIOKNYÁNSZKY  ACADKMIAK  l.IBRARII 

MUCCCXCIII. 


MAGYAR 


'NYELVTÖRTÉNETI  SZÖTÁR 


r ' / 


A  LEGRÉGIBB  NYELVEMLÉKEKTŐL  A  NYELVÚJÍTÁSIG. 


A  MAGYAR  TUDOMÁNYOS  AKADÉMIA  MEGBÍZÁSÁBÓL 
SZERKESZTETTÉK 

SZARVAS  GÁBOR  ÉS  SIMONYI  ZSIGMOND. 

HARMADIK  KÖTET 
SZ— ZS 

SZÓMÜTATÓ. 


BUDAPEST 

KIADJA  HORNYÁNSZKY  VIKTOR  AKADÉMIAI  KÖNYVKERESKEDÉSE 

1893. 


Sí 


Sz. 


SZAB  (2ob  Vitk.  C.  2.  szohas  Mel:  Ilerb.  52.  Cis.  H.  Tel: 
Fel.  80.):  1)  concido  MA.  Ensclmeideii  PPB.  fíngy  mj-ndonben 
meg  gyalazhahiaak  ez  vjlagot,  alaa  való  feyeer  poztoban  i7\vyd 
rwhaUat  zabadanak  magoltiiak  lÉrdyC.  580b).  Az  ma-sra  zabot 
zokniat,  en  hjv^m,  tettlipty  nyaualyad,  hogy  az  te  Cry.stvvsodra 
adnád  (ÉrsC.  489).  Had  hazudgyou  varga  Beretzk,  azért  vgyan 
jö  talpat  szab  (Helt:  Mas.  201).  Hámozd  meg  az  csukát,  az 
hámozott  felét  sózd  meg,  az  liámozatlan  felére  szabj  annyi 
vásznat,  mennyi  az  hos.sza.saga  és  .széles.sége  (Radv:  Szak.  110). 
Mivel  reformátorinknak  semmi  fontani  sz6sz6k  nem  volt,  a 
váiznat  sem  szabbattya  reájok  (Pós:  Igazs.  1.541).  A  mely 
mentecsináltatás  felíil  5  felsége  a  minap  parancsolt  Kgldnek, 
mostan  a  posztót,  a  kiből  kell  .szabatni,  elküldöttem  (TörtT. 
in.377).  A  hollandiai  gyolcs  végeket  szálljatok  a  .szegényekre 
(Fal:  NA.  125).  Ne.szsze  emez  a  nagy  óriás,  melly  kitsimre 
szabta  magát  (Fal :  NU.  288).  2)  apto,  concinno  MA.  zusammen- 
fiigen  PPB.  anmessen  Adámi  202.  Vg  zaba  az  8  bezedet,  ho* 
az  S  ziuet  es  elmeiét  megvelagosita  (NagyszC.  160).  Es  myn- 
denykre  teuen  egy  egy  venyat  meg  aiine  aue  Mariánál  zabuan 
az  ane  Mariakhoz  Mariának  az  lelky  jozagyt,  kyuel  érdemlőt 
lenny  istennek  anya  (DomC.  237).  Az  miben  megesmérhetem 
te  erkölcsedet,  ahhoz  szabom  én  elmémet  és  életemet  (RMK. 
IV.76^.  Sem  imide,  sem  amoda  nem  tudnac  magokat  szabni 
(Born :  Préd.  252).  3)  [constitno,  institno;  anordnen,  bestimmen]. 
Szabott  rend :  canon  C.  Valaminek  áiTát  szabni :  *ae.stimai'e 
pretium  rei  PPBl.  Bel  nyomothwan  wr  tfywy  varában,  haat 
mynd  mas  módon  vagyon  zabwan,  homiem  hattá  volna  (ErdyC. 
513b).  E^eb  dolgokban  is  raodot  szaba :  ceteris  arte  modum 
statiusse  (Decsi:SallJ.  39). 

[Szólások].  Vmit  szab .  Ha  fíilérkeznéuek  az  hadak,  az  száma 
mutatna  operatiónkhoz  módot,  s  az  mód  szabna  rendet 
(Barcs :  Lev.  307).  No  szabd  ide  szavaidat  (Matkó :  BOák. 
263).  Törvényt  szabni :  *constituere  jura  PPBl.  Vmit  eleibe 
sznb  Voltak  is  eleitfll  fogua  na^  elmék,  kik  népeknek 
térvényeket  szabtak  elejékben  (Ver:  Verb.  Elíb.  1).  Vmit 
vmihez  ssah :  Az  miben  megesmérhetem  te  erkölcsedet,  ahhoz 
szabom  én  elmémet  és  életemet  (RMK.  r\^76).  Valamit  az 
conciliomoc  vegesztenec,  ahoz  kell  magát  mindennec  szabni 
(Mon :  Ápol.  274).  A  mi  akaratimkat  az  5  szent  akaratjához 
szabjuk  (Tel :  Evang.  78).  Az  a  1  á  n  a  I  ó  k  h  o  z  szabjátoc  tflma- 
gatokat:  hnmilibns  consentientes  (Helt:  UjT.  r7).  Keuylen  negy- 
desseu  ty  magatoknil  ny  erchyetek,  de  az  alázatosokhoz 
tynmagatokat  zabyatok  (Komj :  SzPál.  91).  Erszényedhez 
szabd  költségedet,  szolgáidat  (SzD:  MVir.  121).  Éde.s  óbester 
lu-am,  én  azt  javallom,  Kegyelmed  szabja  az  maga  asztalát  az 
fizetéshez,  mert  nem  szabják  az  fizetés-t  az  Kegyelmed 
asztalához  (Bercs :  Lev.  436)  Kelést,  fekvést  szabja  g ö n- 
tzöl  szekeréhez  (Orczy:  Ki'UtH.  72).  Jól  tudja  az  i  d  6  h  ö  z 
szabni   beszédét  ■    eloqnens    temponim    *moderator   PPBl.   Az 

M.   NYELVTÖRT.    SZÓTÁR,   m 


idíhöz  szabom,  ji'il  szabom  a  dolgot :  attempero  PPBl.  Az 
WíhSz  szabni  magát  (Decsi:  Adag.  8).  Nem  az  vriő  szabia 
magát  mi  hozzánk,  hanem  mi  szabink  magimkat  az  vdShSz 
(120).  Hogy  tudgyác  ez  ve.szedelmes  időkhJz  magokat  szabni 
(MA:Sc,ult.  13).  A  beszédet  idAliöz  és  .személyhez  kell  .szabni, 
hogy  kedves  légyen  és  erejében  maradgyon  (Fal :  NE.  22). 
Akyc  akamac  erkolCökben  meg  epithtetiii,  igekezenec  ez  ala 
való  Írásokhoz  eleteket  zobíia  (VitkC.  2).  Az  uradnak  az 
szíija  ézihez  szabjad  az  szádnak  ézit  (Radv:  Szak.  13).  Lehe- 
tetlen fiket  kedvünk  hez  szabni  (Fal:  SzE  560).  Az  eléb 
meg-bizonyittatott  dolgokat  az  jelen-való  kérdéshez  szabni 
(Pázm :  Kai.  ÖSC.  Pázm :  Préd.  460).  Az  5  kéuánságához 
szjibia  vala  magát  (Kár:  Bibi.  1.646).  Ne  szabjátoc  magatokat 
az  régi  kéváuságokhoz  (MA :  Bibi.  IV.225).  Nemes  állapotokhoz 
és  nem  a  kevélységhez  szabták  k5ntüs8ket  (Fal :  NA. 
193).  Egyéb  hasznot  nem  nyújt,  hanem  hogy  a  módihoz 
szabhassad  hajlagó  testedet  (Fal:  NE.  29).  Vmit  vkinck  smb : 
Törvényt,  regulát  szabni  valakinek:  jemanden  ge- 
setze,  regein  vorschreiben  (Adámi:  Sprachl.  202).  Időt,  órát 
szabni  valakinek :  die  .stunde,  die  zeit  zu  etwas  bastimmen 
(202).  Vmit  vmire  ssab  :  Hogy  magokat  jó  á  1 1  a  p  a  t  r  a 
szabiák  és  nagy  jókkal  bh-has.sanak  (MA :  SB.  131).  A  legaprób 
fogyatkozásokat  temérdek  nagyra  .szabják  nyelvekkel, 
.szálkábul  gerendát  tsinálnak  (Fal:UE.  421).  Regulára 
szabott,  mértékes,  lineázott :  normális  PPBl.  Azon  isteni  ayan- 
d  e  k  o  k  a  t  h  az  atiatíuuak  s  e  g  &  d  e  I  e  m  r  e  .szabya  es  kvilcze 
(Komj:  SzPál.  34).  Vmit  pmiképj)cn  sanb :  Röviden  szabni 
igyekezem  beszédemet  (MA :  Tan.  166).  Az  újítók  a  szentség 
n e  V  é  t  oly  s z o  r  0  s s a  n  és  keskenyen  szabják,  mint  a 
mely  szabó  lopni  akar  a  posztón  (Pázm:  LuthV.  311). 

[Közmondások].  Nints  a  szükségnek  .szabott  törvénye :  *noce.s- 
sitas  caret  lege  PPBl. 

el-szab  :  [constituo ;  bestimmen].  Az  Lsten  el  szabta,  menyi 
hoszan  noyiunc  (Born:  Préd.  553). 

föl-szab :  [conseco ;  zuschneiden].  A  zsidónak  a  fel.séges 
fejedelem  csak  közönséges  vászonnal  parancsolta  a  sátort  meg- 
béllelni,  még  fel  nem  szabta  a  czviliket  (TörtT.    111.190). 

hozzá,-Szab  :  accommodo,  attompero  C  MA.  adapto,  applico 
PPBl.  zufiigeu,  dazu  ordnen  PPB.  Hozzá  szabom,  illetem,  éke- 
sítem, alkotom :  concinno  PPBl.  Ennek  iiéldájából  mi  is  jól 
meggondoljok  és  nagy  vigyázá.s.sal  magunkat  hoz7«á  szabjok 
(RMK.  VL204).  A  sok  aszméllés  és  hozzá  .szabott  beszc^llés, 
dolog,  ha  pör  alá  nem  bocsiitja  magát  (Fal:  UE.  486). 

hozzászabás :  (accommodatio ;  das  anpassen].  Kinec  illy 
czudalatos  eugedelmas  bozzanc  szabásáról  es  illy  édas  maga 
tartá.sarol  emlékezik  (Born :  Préd.  259). 

1 


LB^SZAB-SZAB^SÚ 


SZABÁSÚN— .SZABÓI' 


le-Bzab :  (imminuo,  diminiio ;  verkleinern,  lierabselzen). 
Milifliyt  kAzollyob  meg-Lsmérkedflnk  vélek,  azonnal  ki  tetszik 
kil8iu»égek,  mat;ok  sz.ibják-le  magukat  (Kai :  IJE.  458).  A  vénre 
szabja  le  érdemét,  árát,  mert  magának  akarja  megszerezni 
(l'"al :  UE.  4Í)()).  Hozzá  férliet  oniber  aluo,  a  mit  kivan,  lia 
tudniillik  elAb  le  szabja  árrát,  érdemét,  és  meg  veti  (Fal:  VK 
III.  16).  Azou  törekedik,  hogy  le  szabhiissa  azokat,  kik  nagyobbak, 
jobbak  mílánál  (Fal:  BE.  fiSlj.  Akármelly  tornyosán  omelked- 
gyél,  el-ér  a  világ  mértékéve!  s  leszab  a  ditsi^ség  tetejérAl 
(SzI):MVir.  40.5). 

még-szab  :  (constituo;  bestimmen,  fastsetzen].  Azt  se  vegyék 
észre,  liogy  megsz-'tbtuk  nagy  árát  érdemünknek,  keressék 
mások  (Fal:  UE.  429).  Legottan  szabd  mog  igaz  mértékét  és 
hatíirát  támadrt  gyniadásidnak,  tartsad  zabolAii  lioveskedfi  indu- 
latidat  (444). 

reá-szab :  (adapto ;  aiime».sen].  Én  az  Énekek  énekét,  mert 
azt  ulvasti  az  asszony,  kezdem  rászabni  (Betbl;  Élet.  I.;i53). 

Szabás :  I)  concLsura  MA.  fdas  zuKchneiden].  2)  aptatio, 
concinnatio  MA.  ziisanimenordiumg,  ordnung  PPB.  S)  (forma, 
.species,  genus ;  form,  6gur,  gestalt,  art).  Marc  rodeg  [loldaztatot 
orozlan  z^basban  (MünchC.  71). 

Szabású :  talisfere,  ejusmodi,  pene  ejns  concinnitatis  MA. 
dergleicben,  fást  solclier  PPB.  Ablak  szab/isú :  fonestralis ; 
édas  TOíibá-ssu  :  subdiilcis ;  ék  zabassu  :  ctmeatus ;  fejérzabás-sn  ; 
albidiis;  ffirész  zabás,su ;  scrratus;  oltó  ág  zab.is,su :  surcnlaoon.s; 
(larnszt  zabássu :  subnisticiis  C.  Félek  .izabási'i :  .sulitimeo,  siib- 
vereor  ;  senyvedi  .szabású :  subrancidiLs  MA.  Chri.stimnak  orcza- 
iának  feMS.s,segliot5l  nem  igekSzbetyk  vala  megli  irnya  niy 
abrazw  awagli  my  zabasu  Xpus  volna  (WinkIC.  283),  Az  elet 
kerde  az  Ualalt  monduan ;  Myclioda  az,  akyt  az  te  azzu  kezeyd- 
ben  taj-taz,  egy  felewl  elovv.snek  teczyk,  mas  folewl  kedeglen 
tonka  zabasu  (PéldK.  .'il).  Elew  liywanak  egy  vyn  zabasiv, 
azwzynew  embertli  (I>evT.  1.257).  Kőr^c,  vaczorálo  liázac,  to 
rony  szabilsoc  (Ilelt:  Króa  169).  Az  Srdog  szjib.iso  lieng§r  lioza 
nyul  a  fogolykra  (Ilelt :  Hál<5.  146).  Es  annakutana  ot  s  lielyen 
feior  auagy  veres  szabású  keleuény  fakadand  (Ilelt:  Bibi.  I. 
IJDdD).  Meg  iyedo  a  nagy  komondor  szabáso  kost.íl  (Helt: 
Mes.  350).  Az  scyiia  az  ;iz  vad  liagymanae  virága,  lia  vizes 
.sz/ibásu  és  késsen  lierua<l  meg,  bA  lé.szen  az  búza  (Cls.  H). 
Aaikat,  kik  úrszabású  nemes  vagy  szolgáló  ember  vala  (Mon 
írók.  III.r>3).  Az  Pggyic  ollyan  szobasu  mint  az  eb  s-Mfi  (Mel: 
Ilerb.  52).  Kokkinon,  iegies  karmíisin  szint,  vér  .szabású  .szint 
(MohSzJán.  4ii7).  A  eéilial  s/jiiábAI  lámiiások  szabásft  uikVgos- 
sáRok  származnak  ki  (MehJób.  101).  Az  6  hozza  egyenlő 
tíirsaiiiak  szomorú  .szabásúnak  mondgya  vala  (Forró:  Ciirt.  670) 
Az  tányérszaliiisú  karikát  is  vizezd  s  nyomd  bele  az  kovászban 
(liailv:  S/jik.  9(',).  Az  ingolnát  jól  megvagdald,  míg  leves  sza- 
bású loszeu  (152).  Az  tésztát  .szjira.szd  mog  csatornás  szabisú 
kerekded  gOmbillyeg  kályhában  (266).  János  az  Ilyes  szabású 
ember  (Boni:  l'réd.  24).  fi  is  oly  szobásii  volt  (Tol:  Fel.  80 1 
Ollyan  szabasuuan  laszen  dolgoc,  mint  aniiac  az  ombornoc, 
kit  az  hideg  16lés  l!r  (Tel:  Evang.  1.271).  Melly  zugolodá.son 
mintha  mog  boszszonkodic  szabású  az  cselédas  ember  (Zvon: 
Fost.  I.  lo6).  Paraszt  .szabásii  lie-széd  (MA :  Tau.  52).  Titkos 
Bzabásuan  gyalílzattal  illotic  (169).  Barna  .szjibású  (3).  Ennoc 
k.Vzopin  egy  csi^biV  szabású  karikas  fogatojn  réz  fazéc  val;i 
(Prág:  Serk.  7u8).  Virág  vasárnap  tiszta,  hotiS  deros  szabiiso 
1621  (KNagysz.  1).  A  láng  szalMlsu  :  pyramis  (ACsere :  Enc.  76V 
Bírík  kemény  és  fekete  szjibásu,  maRJok  tajtékos,  hideg  i«;i- 
básu  (170).  Szerecsen  szalAsu  (Com:,Iiui.  63).  Suel  disznó 
szab/isu  tengeri  kan  (47).  Hólt  szin  .sz;ibásn  (63)  Hajnal  sza- 
luisu,  ragyogó  Hziin"i  (63).  Keilvotlen  szabású  valék  (Malkó: 
BCsiik.  '35).  Noha  szintén  akkor  a  kiVKVs  idJben  kedvetlen 
szabású  valék,  mikor  olvasíim  (Matkó ;  HKoml.  50).  Sz.  András 


hava  nedves  szabású  lészen  1G45  (KLAcse.  40).  A  W)dí«-bank:i 
tavaszkor  ft-jér  szabású  (Misk:  VKert.  441).  Makhaon  rövid 
szabású,  merész,  de  kevély  és  kopasz  ember  volt  (Hall :  HHLsL 
III  69).  Gamorai  és  sodomai  alma,  mely  kivfil  megh  ért  szabású, 
bolfll  hamuval  és  korommal  teli  (RondÉI.  A8).  A  borsó  igei' 
híg  ne  legyen,  hanem  kemény  szabású  (Radv :  Osal.  III.38. 
40). 

Szabásvin:  (modo;  -weisej.  Még  erre  harago^ezabisun 
monda  (ErdTürtAd.  n.63). 

Szabatlanság :  [efiVenalio,  effrenLs  licentia ;  zügellosigkeitj. 
Annál  közolb  közelb  iiiiie  hozzanc  az  ellenség  es  beuebben  el 
arrada  minden  szabatlansag  es  nyomonisag  (Tel:Evaiig.  109). 

Szabó  :  1 )  sartor  C.  sarcinator  MA.  sehneider  Com :  Vest 
144  Ez  zabo  eztendeyg  auagy  touab  mukalkodnan  poklossag- 
ban  az  ev  eletyrevl  keetsog  vala  (MargL.  153)  Vala  myth 
takacznak,  zAflnek,  zabonak  &s  zAcznek  twdnya  kell  (.lordC. 
77).  Mikor  a  szabó  meg-üti  az  asztalt,  az  olló  ki-niutattya 
magát  (Pázni:  Fréd.  c2).  Ez  az  orvoti  jó  szabó,  ez  a  timár  jó 
liodnár  (Pázni:  Kai.  869).  Az  iijitók  a  szentség  uevét  oly  szo- 
ro.s.san  szabták,  mint  a  mely  szabó  lopni  akar  a  posztón  (P.ázm: 
LuthV.  311).  Minden  Luter  prédikátorok,  kiveszem  a  íoabókat, 
szakácsokat  és  egyéb  eliV-le  chelédséget,  tudgyák,  hogj'  tCrisz- 
tiis  az  ó  halála  után  halhalatlim  (Tasi:Feukt  46).  Szabók 
caéh  mestere  kontár  szabóktól  hozott  2  t.  (MouTME.  L266). 
Kíiriilettek  a  szatxnend,  a  kalinát«ág,  kU<  hát  mogett  nevetik 
az-esze  tíczamodott  urtiacjikál  (Fal :  NE.  34).  S)  aptator,  con- 
cinnator  MA.  zusamoieuniger  PPB.' 

[Szólások).  Egy  szabó  álmot  alnván,  megindnitam  íMoi>Ir6k 
XV1II.77). 

foltozó-szabó :  interpolator  Nom.'  285.  vestium  interpolator 
PPB. 

fö-szabó :  (maglster  sartorum ;  "berschneider].  Nem  sok 
iidA  inulva  elesek  és  nieghala,  fó.szab<'pja  az  umak  jnttitt  vala, 
az  agának  fejét  vétette  vala  (RMK.  111182). 

perómezö-szabó :  limbolarius  PPBl. 

szür-szabó :  braccarius  PPBl.  gaiLsapifex  SK. 

törvónyt-szabó :  (legi.slator ;  gesetzgeber).  Az  istennek 
nom  adatolt  törvény,  luiluti  5  a  legfSIségasb  törvényt-szabo 
és  semmi  tíirvény  alá  nem  vettetett  (CiKat:  Tilk.  Elób.  7). 

8zabód-ik :  1)  [se  accomodarej  sicli  aupaseenj.  Az  isten 
akarattyához  .sz-alKidgyék  (Hall:  Paiz.s.  84).  2)  (se  excugare; 
sich  cntschul<IÍKen|.  Igen  mented  magad,  erössen  aiabodol,  hqgy 
sem  harag  .som  ire^eg  nem  iiidettot  (Tel :  Fel.  5).  Kérdgy-meg 
akárkit,  ha  pokolba  akar-e  menni,  keresztelkedik,  szabódik, 
hogy  oda  uem  akar  menni  (Pázm:  Préd.  342).  Weg  halljtuk 
ezennel,  mint  suiliodik  az  augtistana  conl'essio,  hogy  i  semmi- 
ben el  nem  szakad  az  régi  ecclesiátul  (Piizm:  Kai.  170).  Ma- 
gával ellenkezik  a  Farkas,  mert  .sz.ilK'iilik,  hogy  6k  nem 
tiltyák  a  pápista  könyvek  olvasását  (Sall:  Vár.  6).  Ott  szabódik, 
askii.szik,  de  li€«zédét  nem  hiszik  (Thaly;  VÉ.  1350).  Nem  jó 
inast  ezeknek  (Slöttébb  .szaUVtni,  el  vágjon  végezve,  hogy  semmit 
nem  inditnak  Fol.séged  ellen  1878  (TörlT.  1.12).  tiéczi  lamen- 
tJibiliter  szaliódván  árt.itlaii.ságában,  fohászkodva  mondja  (Mon- 
Irók.  XXVU.57). 

Szabódoz-ik  :  Isaso  exciisare ;  sich  entsclnildigen).  Uemir- 
liám  |>aj  társom  haltól  sem  irtílzik,  Idritz-Zagatár  sem  sukat 
.szabó<lozik  (Kónyi:HRom.  108). 

Szabogat :  [constituo ;  vorschreibon].   Itt  is  sok  rend-tarti- 

sokat  sz-'ilHigat  (Piizm  :  Kai.  486). 

Szabót.  Nem  forgathia,  nem  zabothtliya :  non  disculiimtur 
NémUl.  365. 


SaEG^ZABOTTAT— SZABAD 


FALU-SZABADJA— FOLSZABADtl'ÁS 


még-szabottat :  exammabit  NéinGh  138. 

Szabott :  dotixus,  lietermiiiattis  Kr.  fbestimml,  fiastgeseUt). 
Szabott  és  elrendelt  abrak  :  ileiiiensuiii  C.  Böts,  szalwtt  árra 
valamiiiek :  aestimatio  PPBI.  MoKUiiváii  a  szabott  úton  járni 
(Matkó:BCsák.  319).  Már  a  szabott  óra  csöng  (TliaIy:VÉ. 
1.316).  A  niarbiik  i'igy  ada.isanak,  a  miut  .szabott  ára  lészen 
(ErdOrszgy.  573).  Miudennek  megvagyou  az  fl  szabott  ideje, 
enuok  is  (Fal:  UE.  500). 

SZABAD  (zoí-oduclia  HB.) :  1)  liber  MA.  frei  PPB.  Sza- 
bad bé-meuetel :  *ingressus  planus  PPBI.  Zabadoc  a  tiac  (Münch- 
C.  46).  Igassagnak  zabadi  valatok ;  liberi  fuistis  justitiae  (EKibr- 
C.  358.  JordC.  55).  Kik  ertesseuels  magokat  szabadoknak  lenni : 
qui  iutelligaiitiir  sui  jiiris  esse  (Ver:Verb.  184).  Zigarto  Jákob 
CSlvallotta  az  hazat  mint  zabád  5r5ksegeth  (RMNy.  11.223). 
Ország  az,  az  hol  szabad  rendec,  statusok  vannac :  regnum 
est,  ubi  simt  liberi  status  (C'om :  Jan.  142).  Mi  az  Tiszát  jó 
biddal  általköttettük,  szabad  passusimk  vagyon  minden  felé 
(RákGy:Lev.  163).  Heródes  szabad  erkölcsit  megfeddette  (Hly: 
Préd.  1.54).  3)  licet,  licitum,  fas  C.  es  stehet  frei,  es  ist  ver- 
gömiet  Coni:Vest  134.  es  ist  erlaubt  PPB.  Fele  mas  barmot 
nem  szabad  volt  5szue  fogni  (Dáv.Utm.  96.  Fél;  Bibi.  18). 
Javallyák-é,  hogy  papság  után  senkinek  szabad  ne  légyen  meg 
házasodni  (Pázm:  Blal.  4301.  Szabad  volt  Salamonnak  a  pogány 
Hirám-túl  fákat  venni,  mellyekból  templomot  épített  istennek : 
mennél  szabadabb  isten  tiszte,s.ségére  fordítani,  ha  mi  jót  talá- 
Imik  a  hamisság-köztitt  (Pázm :  Préd.  b2i.  Ha  szabad  volt 
Foxnst  eretnekezni (CzegI :  Japh.  129).  Valamint  nékik  szabad, 
oly  szabad  Rómaiaknak  is  (Sámb :  3Fel.  71).  Ha  szabad  ugy 
mondani  (Kem :  Élet.  42).  A  pinczében  is  borlátni  nem  volt 
szabad  mennem  (Bethl :  Élet.  IL370).  Hogy  nest  és  rókabört 
szabad  ne  legyen  kivinniek   az   országból   (ErdTörtAd.  11.159). 

[Sziláaok].  SzcAad  ahirtia:  [sna  sponte].  Választva  és  sza- 
badakarva számtatan  kissebségeket  szenvedett  (Pázm :  Préd. 
52).  A  vétek  emberben  vagyon,  a  ki  szabad  akarva  törvény- 
ellen tselekeszik  (71).  Szabadakarva  és  örvendezve  szenvednek 
(Itly  :  Préd.  11.77).  Szabad  lábra  :  Fogságunkot  keltess  szabad 
I  á  b  r  a  (SzD :  MVir.  368).  Szabad  szniáh-a:  ad  lubitum  Kr. 
Ok  nem  tanítanak  vagy  tsak  ritkán,  hidegen,  ha.«zontalanul  es 
szabad  szakálra  (MHeg  :  TOszl.  81).  A  szabad  .szakálra 
él6  embert  kerüld  (Kisv :  Adag.  2).  Szabad-szakálra  bocsátott 
praedálilsokkal  azon  vármegyéket  ne  pusztítsák  (RákF :  Lev. 
n.l39V  Hazánk  tői-vényeinek  minden  igasságit  szabad  szakálra 
pusztították  (RákMan.  a4).  Szabad  va<fyok  rété :  ich  kann  damit 
thun,  was  ich  will  (Adámi :  Spraebk.  202).  Tagad  ky  magadat  az 
atyay  ArSksegbvVl  e.f  boczasd  mind  en  kezembe,  hogi  légiek 
zabád  veleiVirgC.  271.  Moudanac  az  kyrafok :  Zabád  5  fel- 
sége uel5nc  (DebrC.  332).  Myndeii  ember  kezAUySn  az  halálához, 
mygh  yd8  vagyon  neky  es  zabád  magawal  (ÉrdyC.  22)  Zabád  uele, 
ah  ki  olvassa  (Ozor:  Christ.  16).  Vagy  niegvei-sz  vagy  meg  61e.sz, 
szabad  vagy  velle  (54).  Ihol  mind  a  királysjig,  mind  a  liertzegség, 
szabad  légy  velle,  mellyiket  fel  veszed  (Helt :  Krón.  37).  Fele- 
lénec  a  ketskec :  Bátor  vgy  légyen  ió  farkas  uram,  szabad 
légy  velfink,  mert  te  vagy  imink  (Helt:  Mes.  304).  Az  isten 
azabad  vele,  kinec  mint  és  miczodát  ád  (416).  Magával  szabad 
ember :  sui  juris  esse  (Ver :  Verb.  Szót  30).  Magokkal  szabad 
emberek :  liberi  (Ver :  Verb.  Elöb.  33).  Nem  vattok  szabadok 
magatockal  (DecsiG :  Préd.  47).  Az  irást  szent  lélec  isten  íita, 
szabad  volt  fi  szent  fSlsége  vele  (Mon :  Ápol.  309).  Nagy  dolog 
az,  hogy  valaki  magával  szabad  ne  légyen  (Pázm  :  KT.  25). 
Szabad  véle,  ha  el-végzi-é  vagy  nem  (Bar :  SzBiícsú  260).  Aka- 
ratunkat semmi  kiilsó  erő  meg-nem  kötheti,  szabad  magával 
(Fal :  SzE.  538).  Szabadjában :  libere,  licenter  MA.  [effrenate], 
Es  nem  mód  ;iz,  hogy  az  mi  erdSnket  szabadgyában 
vágja  (Pázm:  Kai.  91).  Luther  a  bibliának  olvasá.sát  szabad 
gyában    hattá    (453).  Szabadgyában    routyák,  fogyat  t- 


y  á k  a  gonoszok  az  istoufélóket  (Pázm :  Préd.  24.  Pázm : 
KT.  282).  Tiltya  az  szabadiaban  bagzo  faitalansagot  (Zvon: 
P:izmP.  80).  Vádollya  őket  az  5  szabadgyákm  való  d  o  1  g  o  c, 
bátorkudj'isoc  (MA:Scult  802).  Szabadgyában  futhat  minden 
gonoszra  (Sall :  Vár.  192).  A  nap-keleti  eccle.siában  szabadgyá- 
ban házasod  tanak  a  papok  (PÓ3:Igazs.  571).  Hogy  hí- 
veinket szabadgyában  nyomorgathassa (E.sztM :  Lev.  44). 
Vala-mikor  a  bécsi  mezót  szabadgyában  nyargaltak  szé- 
lei I  Petbó :  Ki'ón.  255).  Szabadgyába  a  vétkeken  nyargalni 
(Illy :  Préd.  1.325).  Nem  egyéb  szerzi  a  kívánságnak  szabad- 
gyában való  járását,  hanem  a  gondolatoknak  szabad  járása 
(PP:  PaxA.  322).  A  képzeléseket  soha  sem  kell  szabadgyában 
magok  kénnyére  ereszteni  (Fal :  UB.  376). 

[Közmondások]  Gondolatok,  óhajtástól  vámtól  .szabadok 
(Amadé: Vers.  181).  Szabad  a  patak,  de  nem  a  palatzk  (SzD; 
MVIr.  369).  Szabad  a  gazda  a  maga  házánál,  ha  mindgyárt  a 
gazba  bújik  is  (Uo.). 

falu-szabadja :  ager  compascuus  PPBK  [gemeindetrift]. 

Szabadít:  1)  liberó  MA.  befreien,  erretten,  erlösen  PPB. 
Isten  bulsassa  w  buiiet  és  zoboducha  wt  lu-dung  ildetuitul  (HB). 
De  zabadoch  műnkét  gonoztol  (MünchC.  23).  Fogsagbelieket 
nem  zabadytotam  (VirgC.  10).  Zabadoh  engemeth  (GyöngyC. 
11).  Zabadohad  een  lelkemeth  (KulcsC.  8).  Jövő  egy  emberem, 
a  comendaut  le%elét  hozta  és  azoknak  az  kassai  rabnímetek- 
nek  .számát,  kiket  kivannak  szabadítani  (Béres:  Lev.  611).  3) 
[licentiam  do;  erlauben).  Minden  gonoszságra  szabadít  (Pázm: 
LulhV.  121).  Hitszegésre  szabaditnak  az  uj  vallások  (Pázm : 
Kai.  b4).  Nem  szabaditod-é  kurvaságra  feleségedet  egy  két  hói- 
napig  távid  lévén  tűle,  vagy  súlyos  betegségben  sinlSdvén 
(Matkó:BCsák.  239). 

[Szólások].  Vmire  szabadít:  Mikor  az  mez5  megszabadul,  az 
6  kéme  tarnóczi  marháját  az  dálji  pusztára  szabadí- 
1 0  m  (LevT.  n.262). 

el-szabadít :  absolvo  C.  elibero,  exsolvo,  extrico  MA.  be- 
íi-eien,  loslösen,  losmachen  PPB.  Meg  feniSgette  vala  Sttet,  ha 
a  Kiistnst  vraual  el  nem  zabaditanaia  (WeszprC.  92).  Igék5zik 
5tet  el  zíibaditanya  (DebrC.  311.  5).  Temleczben  veteek,  de 
eeyel  wr  istennek  angyala  el  zabadoytaa  (ÉrdyC.  434).  Az 
szigetvári  bék  rabja  volt,  a  honnét  az  lu-isten  csudálatosképpen 
sarcz  nélkül  elszabadéjtotta  (TörtT.^  FV.SS). 

föl-szabadít :  1)  [dissolvo,  dirimo ;  auflösen].  Az  isten  csak 
azért  emelte  fel  6tet,  hogy  az  sidók  fogságát  fel  szabaditcsa 
(Pázm :  Kai.  452).  Gergely  pápa  nem  szól  az  oly  nyavalyárúl, 
melybe  esik  az  aszony  a  végbe-ment  házasság-után,  mivel  efféle 
nyavalya  soha  fel  nem  szabadíttya  a  házasságot  (Pázm :  LuthV. 
125).  8)  [licentiam  do;  erlauben,  erlaubnis  gebén].  A  mostani 
módi  derekasan  felkapta  a  fertelmes  esküvést,  de  azzal  senkit 
törvényesen  fel  nem  szabadíthatott  reá  (Fal :  NE.  15).  Többre 
igyekezhetel  azért  Neander,  selyemre,  bársonyra,  szítt,  vontt- 
aranyra  és  gyenge  vaiTásokra  is  felszabadítlak ;  csak  csendesen 
légyen  (29).  S)  eliberto,  redimo  MA.  [m;inuniitto ;  ft-ei  laasen, 
die  freiheit  schenken].  Kezének  fejére  tétele  által,  mint  régen 
szokás  volt  a  rabot  felszabadítani,  valakit  fel-szabaditani :  *asse- 
rere  manu  servum  aliqueni  PPBI.  11.  József  alatt  fel  szaba- 
díttattak  az  örökös  jobbágyság  alól  (Orczy ;  KöltSz.  32). 

fölszabadítás :  eliberatio,  evictio  MA  emancipatio  Ver : 
Verb.  Szót.  8.  dispensatio  Szeutiv ;  Verseng.  108.  [befreiimgj. 
Nem  lehet  dlspensatio  avagy  fel-szabaditás  abban  az  isteiitfll- 
való  tilalomban  (Szentiv :  Verseng.  108).  Űgy  látom,  ezeknek 
felsz;ibadit;lsával,  ha  csak  jó  kezesség  alatt  is,  igen  consolál- 
tatnék  mind  az  ezer  (Bercs :  Lev.  310).  Haiszter  egyenesen  az 
bányavárosoknak  akart  gyüuni,  mert  megigérte  azoknak  fel- 
szabadításokat (359). 

1* 


FÖLSZABADÍTÓ— SZABADÍTÓ 


ISZABADlTTATJ— SZABADOS 


fölszabadító :   eliberator   MA.  befreier,  freimacher  PPB. 

ki-szabadít :  1)  elibero,  eripio  MA.  befreien,  erlöseu,  er- 
rettoii  Pí'B.  tj5  három  zerzetbelyekelli  uuuaii  mind  Uy  zaba- 
diliad  (ViriiC  Cl).  KezbAI  ma«at  ki  zabadita  (ÉrdyC.  189). 
Ky  zabadoyt  az  eugeineüi  (KulcsC.  33).  Vagyon  egy  jaiijehiir 
fugbwa,  azon  konjergek,  zabadytason  ki  vele  (LevT.  1.332). 
ZabadeiLs  ki  potjanoc  fogságából  (Horn :  Ének.  421).  Az  \t  se- 
gotsogebez  folyamek  alazatossan  kónySrSgvon,  hogy  az  vesző 
delcuokWl  5tPt  ki  szabadíttan;üa  (Lép :  PTük.  1.319).  A  foglyoc 
cseréléssel  ki  .s-z;il«idittatnac  (Com:  Jan.  152).  2)  [frcnum  re- 
mitto ;  froie  zilgel  lassen).  Többet  veszt  ember  egy  iwip  azzal, 
ha  igon  kiszabadítja  magát,  hogysem  sok  nap  azzal  nyerhes- 
sen, hogy  megvonta  erkölcsét  (Fal :  UE.  500). 

kiszabadítás :  eliberatio,  evictio  MA.  befreiung,  auslas- 
suug  Pl'B. 

még-szabadít :  liboro,  emanci|)o,  expodio,  extrico  C.  be- 
freien, erretten,  erlösen  PPB.  Minket  kedeg  zabadoch  mej; 
(BécsiC.  79.  811),  Mind  az  otualo  foglyokat  meg  zabadytam 
(VirgC.  61).  Vytetik  vala  egl  \Vr(h\iig'Ss  ember  zent  Ferencz- 
hez,  bogi  iSlot  meg  zabadytana  az  \'ÍTdAgtSl  (72).  Meg  zaba- 
dita zegen  lelket  \SrdSgnek  foksagabol  (73).  Ho^  miuketh 
megzabadyfou  mindSn  gonoztvl  (NagyszC.  345).  Megh  zaba- 
doyttaa  hfttet  mynden  nyomonvsagabol :  emit  ex  onmibiLs 
afSictiombiiB  (Joi-dC.  727).  Hog  lia  eotet  niegzabadeytanaya  eo 
feyenek  faydalmatvl  (DomC.  174).  Meg  zabadoyth  az  erek 
kcentwl  (ÉrdyC.  349).  Sz;ibadits  meg  életedett :  salva  aniniam 
tiiam  (IIeIt:Bibl.  I.H3).  Ha  ualaki  egy  sitet  t5ml6ezbo  régiilfci 
tartatneiee,  vallyon  nem  Srfihie  e  raita,  ha  valaki  fitet  meg^^a- 
badétando  uohia  (Tel :  Evaug.  L29).  Mi  peniglen  rcmélyük 
vala,  hogy  ö  .>izabadétandó  volna  meg  Israelt  (11.45).  Azért 
niunda  az  angyal  is  urunk  felAI,  hogy  6  szabadéttya  meg  az  A 
népét  az  il  bűnökből  (54).  Az  egcsE  anyaszentegyhazat  nieg- 
montol  es  szabadétól  fogadása  szorent  (Mon :  KépT.  76).  Kiiiec 
ha  igy  kSnySrgfinc,  noha  egy  ideig  meg  hagy  sanyarodumic, 
du  mindazáltal  meg-.szabadétt  (Zvon :  Post.  1.506).  Szabaditsd- 
mog  a  te  sz<.ilgád  lelkét  (Tani:  Rir.  183).  Mind  az  13  várme- 
gyét megkezdjük  .szabadítani  (RákGy  ;  Lev.  202). 

megszabadítás :  absolutio,  liberatio  MA.  befreiung  PPB. 
Tyzon  eeggyed  tan\vsj>g\vnk  :  nmidden  yelen  való  es  yewendó 
gonoztwl  e.s  erek  lialaltwl  való  megh  zabadoytaas  (ÉrdyC.  537b) 
Az  én  atyám  engemet  elhagyott  és  legkisebben  sem  igyekezik 
megs■^abadilá.somo^  (Mik :  MulN.  20). 

,    •  c 

megszabadító :  [liberator,  salvator  j  befreier,  erlSser].  W 
diehori  vala  az  meg  zabailito  Cristust  (VirgC.  73).  Te  hálálatlan 
te  mog  z:ibadeht(üdiuie  iú  tételéről  nem  éac  hog  5tet  bőzgosagal 
nem  zoroled,  de  vetkezuen  inkab  ellene  vyaskottal  (VitkC.  19. 
Holt:  Bibi.  Ld2). 

reá-szabadít :  (licentiam  do;  fi-eien  laiif  lassen] .  Minden 
hitorsagra  re;i  .Hzaliadittia  őket  (MehSzJán.  405).  Isten-is,  mi- 
nek-olfitte  reá  .•--zí\b:»dittsa  a  Siitánt,  hogy  eretnek  konkolyt 
hintsen  val.inielly  tartományi)!!,  felaratlya  az  istenféW  .sz.  embo- 
rekot  (l':izni:  Préd.  296).  Hogy  szfikőlkídő  katona  éhei  meg 
no  hallyon,  reá  szabadittyák  minden  prédára,  lopásra  (Fal:  NA. 
215). 

riiászabadítás  :  flicenlia  ;  erlaubnis].  Meg  engedést  ds  roá 
szjdiadiliist  nyerne  az  Jobnac  uyomorgati'uuira  (SIA:Taa  22H. 

Szabadítás:  liberatio  C.  MA.  befreiung,  erlAsiuig  PPB. 
Vrani  ymadlak  tegedeüi  foglyokatb  zabadetassoderth  (PuzsC. 

18). 

Szabadító  :  liberator  C.  sorvator  MA.  befreier  PPB.  Fel- 
monnec  a  zaKidoiloc  (sídvatoreti)  Syoiuiau  begoro  (BécsiC.  237). 
Izrahel  fyay  kyaltanak  istenhoz,  bog  bocbatna  couekyk   zaba- 


deytot  (CornC.  205).  Vram  en  erősségem  es  en  hiyedelmem  m 
engem  zabadyto  (DöbrC.  34).  Kakua  az  szent  irás,  hogy  az  isten 
az  mi  szabadítónk  és  gonoszból  való  kimeutSnc  (Bal:  C^k. 
254). 

(Szabadíttatj 

ki-szabadittat :  [facio  ut  liberetiu';  in  froibeit  setzen  laasen]. 
Wagyon  egy  jimjcliar  foghwa  Hamza  ne\7,  azon  kenjergb^k 
az  Xristus  erdemoei'tt,  zabadytasjo  ky  wele  te  Nagyságod  (LevT. 
L332). 

Szabadon :  libere,  licenter  C.  licité  MA.  frei,  mit  erlaubnis 
PPB.  Vala  hona  akiu-andaz  meuued,  oi  mehecz  zabadon  (EhrC 
24).  Zabadon  es  ogessegben  nem  zilhetek  (VirgC.  32).  Kötele- 
sek vatok  Stet  diczerni  az  égbe  zabadon  való  nVpAIestekert 
(51).  Zabadon  álnak  istennek  elevtte  (ConiC.  200).  Ha  sydo 
zolgaatb  voyendez,  hat  eztendeegh  zolgallyon  téged  ee  heted 
oztendSbeu  zíibadun  ky  boczassad  (JordC.  54).  Agyon  leveletb 
noky,  ky  melletli  szabadon  megh-maradhassanak  (RMNy.  U.75). 
Zabadon  jártham  az  hegyeken,  senky  engem  nem  bantoth  (310) 
Tartozyk  az  józagot  zabadon  kezedbe  liochatiiy  (LevT.  L255i 
Szabadon  valakit  meg  szidalmazni  (Decsi:  Adag.  53).  A  kichin 
gyermeket  is  zabadon  kenyhetik  vele,  anwik  sinch  ártalmára 
(Frank :  HaszuK.  16).  Ez  kertnee  minden  tSj.'inac  gyíimólczében 
szabadon  egyél  (MA:  Bibi.  1.3).  Az  Duna  már  apadott  többet 
ma  félréfnél,  ba  így  apad,  elgynbet  az  ereken  szabadon  (Bercs: 
Lev.  654) 

Szabadonként:  [etfirenate;  zügellos].  DUhösképen  azért 
is  haragszik,  ilyeu  szabadonként  azért  uyargalódzik  (Tbaly: 
Adal.  L26). 

Szabados:  I)  über  C.  immúnis  MA  frei  PPB.  [befreit]. 
.Sz;imad;fetul  sz;d)ados :  aneologistus  C.  Tégy  engSmeth  zabados- 
s:ui  myudSnuemA  bynoymtíil  (CzechC. 63).  Ha szabadi>ssá  lehetsz: 
si  potes  l'ber  tieri  (Helt:  ÜjT.  t8).  Bizonnyára  szabadosoc  le8z- 
tec:  vére  lit)eri  eritis  (Helt:  ÚjT.  b4).  Hanem  szabados  legyen 
az  S  hiizába  egy  esztendeig :  sed  vacabit  absqne  culpa  domi 
suao  (Helt:  Bibi.  IJ!Cx.x3).  Mert  az  aszszonyálat  nem  volt  aw- 
bados:  quia  non  fűit  liberaiHelt:  Bibi.  I.HHIi).  Azov  uralkodni 
akarnac,  tQ  szabadosoc  lenni :  dominari  illi  volmit,  vos  liberí 
esse  (Decsi:  SidlJ.  28).  Ea  neduesseggel  megh  haborittia  az  eget, 
az  meli  rendeléstől  osztan  az  másod  nap  szabadosb  lehet  1572 
(KBécs.  Eiüjl.  Lakic  vala  egy  magáuac  való  szabados  házbau: 
luibitavit  in  dumo  se|>arata  iKár:  Bibi.  L397).  E  féle  dolgokban 
ki-ki  szabadoson  követhette  annak  a  helynek  szokiisát,  a  melly- 
ben  lakott  (Pázin:Préd.  c:i).  Lábok  szabados,  hogy  istenutáo 
járhassanak  (31).  En  most  zabados  zoual  kialtom(Zvon :  Osiand. 
174).  Szabados  folyást  adgyiun  az  5  beszédének  iMatkó:  BOrák. 
71).  Az  igazságot  szabadossjui  meg-valhini  (Com:  Jaa  205).  E 
féle  alatta  való  értéseknek  szabados  menedék  adattatik  (Pós: 
Igazs.  1.38).  Az  istentől  vől  igazságot  szabadossan  praedikalja 
(Czegl :  MM.  77).  Az  ember  gondolati  szabadossak  (481.  Szaba- 
dosokká tenni  (Szár:  Cat.  A).  A  természetnek  miatta  szabadoson 
megmaradliat,  szjibados  lehet  (Uzoni:  Dárid  48).  Ismérjék-meg 
isteunec  szabados  uraságát  (Szjithm:  Cent  133).  így  vagyimk 
isten  tiai  és  szabadosok  (Bly :  Préd.  I.2S9).  Mindenek  szabadosan 
keziléuok  beszélni,  hogy  oly  könnyen  megöletett  vohia  a  csá- 
szárné egy  olyan  embert,  a  ki  szükséges  volt  a  birodalomnak 
(Mik :  MulN.  85).  Kebelét  mindenkor  nyitva  tartya,  hogy  az  eo 
tollyosségébeu  mindenek  szatuulossan  részesüllyenek  (Osúzi: 
Síp.  271).  Akár  nemes,  akju-  nemtelen,  az  egyliázi  szolgának 
tizotésétil  szabailos  nem  lészen  iBod:Pol.  13).  S)  [higenuua, 
liber,  ci\is ;  freigeboruer,  biirgerj.  Magabíró,  szabados  úr :  dyuas- 
tos  PPBl.  Ez  feldy  kjTalyok,  feyedelmek  ea  tyztartok,  kazda- 
gok  es  éressek,  mynden  zolga  es  zabadoss  elenezteek  eneu- 
magokatli  (JordC.  896).  Almachius  monda :  Myneme>v  nemből 
vagy  te?  Cecília  felele:  ZabaiUis  os  nemes   (ÉrdyC.  052).   En 


SZABADOS 


FKLKi-SZABAl  )(*5— .SZAUAI  )SÁG 


10 


ogy  syiio  eiiilxsr  vag}'ok,  eilioiabeli,  Táráson  viirasbol  os  az 
varas  twd.isara  zabadoss :  civis  (JordC.  78u).  Nincsen  isten  előtt 
sem  szabados,  sem  szolga  (CV.eghMM.  115).  Az  elbagyattatott 
liAzas  fél  nem  rab,  hanem  szabados  (Matkó:  BCsák.  441).  S) 
(licitus ;  erlanbf  J.  Szabados  szerelem :  *eoucessus  amor  ;  szaba- 
dos biijjUküdíui :  concessa  Venus ;  nem  ítélik  szabadosnak  a 
ludlins  ételt :  juiserem  *giistare  fas  non  putant  PPBl.  Szomba- 
ton az  badaküziisban  valrt  munka  .szabados  légyen  (P.'izm: 
Kai.  492).  Az  lágy  és  szabados  úton  sokan  sietnek  (133).  Ki- 
ki  maga  értelme-szerént  akarja  a  sz.  irast  szabadoson  magya- 
rázni (P.'izm:  LuthV.  52).  Nem  szabados  dolgokat  kívánni:  illí- 
i'itn  apiietere  (Gím:  Jan.  178)  Neknnk  is  szabados,  a  mint  az 
alkalmatosság  bozza,  élnfink  (Szob:  Dáv.  107).  Szabados  hát  a 
jó  lelki  tanitiíuac,  a  Sam.son  rókáinak  farkokat  egyben  kStni 
(Czegl:  Japh.  37).  A  szent  irást  szabadossá  tette  olvasni  (CzegI : 
MM.  220).  Fogadás  tétele,  szfllejek  ellen  nem  cselekedni,  azután 
szabados  (61).  Nem  szabados  néki^ne,  bogy  valakit  az  istenen 
kivfll  megtartónknak  ismérjíinc  (Sárp:  Noe.  117).  Magimk  dol- 
gára vigyázni  szabados  (Teleki:  FLél.  207).  Szabados  embernek 
innya  bort  (Szatlim:  Dom.  121).  Uratok  a  ki  lesz,  amiak  kedvit 
keressétek,  de  jó  és  szabados  dolgokban  (TörtT.^  1.151).  Te 
minden  nem  szabados  dologtól  megtartóztatod  magad  (Mikes: 
TörL.  429).  A  sok  feleségüseg-is  szabados  volt  (BodLex.  Előb. 
5).  -4)  [licentiatus ;  licentiat].  Fő  iskoláéban,  a  raellyec  bacca- 
laMosükat,  kozóuségesseu  valamelly  tudományt  tam'tó  szaba- 
dosokat és  doctorokat  teremtenec :  lycea  et  Atthenaea,  qui 
baccalaureo.s,  magistros  licentiatos  atque  doetores  creant  (Com : 
Jaa  157).  5)  [salvi  couductiis;  mit  freibrief  bescUenkt).  Sza- 
bados volt-é  az  a  coucilium,  ugy  bogy  nem  volt  senkinee  hán- 
tása, hanem  minden  tilalmazás  nélkfil  ratio  cum  ratione  certavit 
(Czegl :  Japh.  206).  6)  licentiam  spiráns  Kr.  [libere  sentiens ; 
freisinnig].  Követem  a  szabados  elmélkedésekben  azokat,  kik 
előttem  írtak  (Pázm :  Préd.  aS).  Ha  tsak  egy  rövid  predikátziót 
nyomtassak-e  minden  vasárnapra,  melly  keveseb  monda  mondát 
szerezne  a  szabados  Itíletíi  emberekben  (Pázm :  Préd.  a4).  Ha 
penig  a  bitet  nem  illeti  valamely  szabados  vélekedés  (Pázm: 
LuthV.  21).  Szabados  lélekkel  birnak  az  isten  dolgába  (Vás: 
CauCat.  642).  7)  exlex,  solutus  C.  (etfi-ouus;  ziigellos).  Igen 
szabados  nyelvvel  esek  énnekem :  magna  libertate  verborum  in 
me  *inciu-rit  PPBl.  Szabadoson  vétkeznek,  mintha  menedék 
levelek  vólua  az  isteni  szolgálattól  (Pázm:  Kai.  7).  Az  Epicúnis 
szabados  zabolátalanságái'a  viszik  az  embereket  (364).  Azt 
akm'ták,  hogy  roszszúl,  parasztul,  szabadoson  nevelvén,  szolgai 
erköltsökhöz  szokjanak  (Pázm:  Préd.  195).  Ha  szabados  és  tsel- 
tsap  a  gyermek,  tudui-való,  hogy  a  vénség  vétkes  lészeu  (338). 
Szabados  életű:  liberioris  vitae  (685).  Némely  fél-melegek  és 
szabados  életűk,  azért  tesznek  halasztiist  a  gyónásban  (Pázm: 
KT.  454).  Kelletinel  szabadosbul  elven  az  Srdognec  tödben  ne 
essenec  (Debr;  Cbrist.  33).  Szabados  tselekedetfl  (Megy :  3Jaj.  7). 
Ha  isten  engem  szabadost  és  vétkezbetSt  akarz  teremteni  (Illy : 
Préd.  11.28).  8)  libertus  C.  [freigelassener].  Urak  szabadosa; 
ciu-sor  uobiliima,  eursor  rusticaniis,  ambactus  PPB.  Ky  newez- 
tetyk  vala  zabadosnak :  synagoga  quae  dicitur  lil)ertiuorum 
(JordC.  725.  655).  Szent  Ágostont  a  király  zabadwssaa  tewee 
es  wrraa  (ÉrdyC.  519).  Abrahamuac  két  télesege  volt,  eggyc 
szolgáló,  masic  szabados  (Mon :  Ápol.  299).  Örömében  szabadossá 
tette  szolgáját  (Pázm :  Préd.  b3).  Akar  szolga  akar  szabados 
(Zvon:  Post.  L162).  Szolgálat  útáló  és  a  dolgot  futó  szabadossá 
nem  lehet  (Kisv;  Adag.  334).  Teleky  uramhoz  is  expediáJám 
szabadosomat  (Monlrók  XVUI.35).  Bágyadt  nyelven  szólj  már 
itt  körűi  állóknak,  nem6.s-,  nemtelennek  és  szabado.soknak 
(TörtT.-  1.355).  Én  mindenkor  maradok  adós.sa,  hogy  általa  let- 
tem pusztán  szabadossá  (Kónyi :  HRom.  146).  9)  [veles ;  pliiuk- 
ler).  Kérem,  tudósítson  Kgld  lovas  szabados  által  (Gér:KárCs. 
UI.390).  Lovas  .szabadosok  hái'man,  nyomorult  szegények  ketten 
(rV.322). 


[Szólások].  Az  meg  gioladasban  szabados  leszen 
1572  (KBécs.  D5).  Az  adótul  szabadosoc  (Com:  Jan. 
123).  Szabados  a  bünnec  tselekodetitSl  (VSzentyol: 
Pat.  65).  Az  b  a  n iS  k  n  e  c  s z em  e  t  é  t  fl  1  tellyességgel  sz:iba- 
dos  volna  (Zvon:  Post.  L362).  Mózes  or.-^zágánac  núnden  cere- 
móniáitól szabadosoc  vagyunc  (MA :  Bibi.  1.98).  Cbristus 
szabados  lehet  vala  az  halandosá  g  t  ul  (Zvon:  Post.  L120). 
Micsoda  k  o  u  á  s  z  t  emleget  Luther,  a  kitol  keuánna  szabados 
lenni  (Bal :  Csisk.  25).  Az  m  n  n  k  á  t  ó  1  sz:il)adosnak  lenni  (Kisv : 
Adag.  159).  Szabados  voltál  a  fáydalonimal-való  szülésnek 
á  t  k  á  t  u  1  (Pázm :  Imáds.  37).  Szabado-soc  vagyunc  ;iz  ó  t  ö  r- 
uontfil  (TehEvang.  1.162).  Szabados  akar  attól  a  tfiztSl 
lenni  (Magy :  Nád.  36).  Az  v  é  r  n  e  c  meg  nem  é  t  e  1  é  t  fi  1 
szabadosoc  vagyunc  (MA:  Bibi.  1,8).  A  m  e  1 1  y  e  k  t  fi  1  szabados, 
a  ki  a  h;u-agot  Idkorgeti  (Uly :  Préd.  11.64). 

félig-szabados :  semiliber  C. 

Szabadosit :  liberto  Kr. 

föl-szabad08it :  1)  [excuso;  entschuldigen],  Szflk.ség  volt 
azoknac,  az  kic  ez  illyeu  hivolkodo  nyugodalmas  állapotban 
akarnánac  fildógélni,  kiváltképpen  való  szabadságoekal  mago- 
kat kimeuteniec  és  felszabadositanioc  (MA:  Tan.  1135).  3) 
[absolvo ;  lo.ssprecben].  Nem  szabad  attól  senkit  felszabadosi'tani 
tekintetes  nagy  ok  nélkül  (Pázm:  Préd.  1261). 

Szabadosság :  1 )  (immunitás  ;  das  froi  seiuj.  Az  eredendő 
igazságot,  a  paraditsom  állapottyának  boldogságát,  a  testnek 
betegségektül  és  minden  figyatkozá-soktul  szabadosságát  el-vesz- 
teté  az  egy  engedetlenség  (Pázm:  Préd.  931).  2)  [voluntas, 
arbitrium;  wille,  das  gef;dlen].  Bé-veszi  isten  az  6  híveinek 
supplicatiojokat,  de  a  bé-tellesítést  alkolmatos  id5re  halasztya 
az  ü  szabadossága  szerint  (Megy:  3Jaj.  n.l77). 

Szabadosságos :  [liberrimns ;  freiester].  Az  isten  semmi 
törvény  alá  nem  vettetett,  hanem  szabadosságos  tselekedö  fSv 
ok  (GKat:Titk.  Elöb.  7). 

Szabadság:  1)  libertás  C.  MA.  freiheit  PPB.  Tartozzatok 
niondenkoron  evvtett  gyczerny  az  zjibadsagert,  kyt  vallotok 
(EbrC.  139).  Mikor  niv  vronc  adan^a  5  zolgaynac  e  zabad- 
sagot,  legén  isten  te  veled  es  mvkozepettönc  (BécsiC.  22).  Zó- 
zessegöth  fartbnak  zabaccag  biraasertb  (SándC.  14.  JordC.  834). 
Yghen  otalmazta  anya  zent  egyháznak  zabads.-igaat  (ÉrdyC. 
637b).  Evv  kennyanak  lewn  walthsaga  es  ez  wylaguak  zabad- 
saga  (ÉrsC  495).  Az  hazám  .szabadságának  sérelmével  semmit 
nem  akarok  cselekedni  (RákGy :  Lev.  186).  Hazám  szabadsá- 
gáért ké.sz  vagyok  életemet  is  letenni  (208).  Vannak  még  igaz 
magyarok,  kik  hazájok  szabadságát  oltalmazni  akarják  (234). 
Mintsem  ö  általok  vesszen  el  a  magyar  szabad.s;ig,  készebbek 
volnának  ma  fegyver  alá  menniok  (Bercs:  Lev.  725).  2)  immu- 
nitás C.  MA.  [das  frei  sein].  Kel  a  mi  testSuketh  tartauonk 
tiztasagbau  es  lólkSuket  binőktol  valo  zabadsagba  (DebrC.  46). 
3)  liceutia  C.  MA.  erlaubnis  PPB.  Kéretézéc,  hog  zabadsag 
adatuéc  Sneki  eyel  es  villámodat  előt  kimenni  ymadkozni 
(BécsiC.  36).  Agrippa  kyral  monda  Pálnak:  Zabadsagb  adatyk 
teeneked  tbe  magad  ffelól  zolnod  (JordC.  791).  Ez  zegbeny 
ember  keonyeoregh  walami  ydeygh  walo  zabadsagerth,  ky  byzony 
en  tewlem  ys  koovvetthe  az  zabadsagoth,  de  en  N.  hire  nelkewl 
zabadsaghoth  adny  nem  mertheni  (LevT.  1.297).  4)  [eflVeuis 
liceutia ;  zügellosigkeit).  Szflkség,  hogy  az  5  tanítása  szentségre 
s  nem  valami  csintalan  szabadságra  vigye  az  embert  (Pázm: 
Kai.  638).  A  czégéi-es  vétkekre  bírságot  avagy  bflntoté.st  kell 
vetni,  bogy  a  bfiutetetlenség  szabadságban  ne  njonnyeu :  ne 
impunitas  iu  licentiam  abeat  (Com:  Jan.  136).  5)  asyha  C. 
[sicherheit].  6)  privilégium  MA.  (vorrechtj.  Szabads;lgra  valo : 
privilégium  C.  Engedéc  rokonság  toruéuéuec,  mert  nem  tarto- 
zom en  nememnec  vtollat  eltőrlonem,  te  éltettessel  en  zabadsa- 
gommal :  tu  meo  utere  privilegio  (BécsiC.  9).  Meg  hattam,  hog' 


11    EXMENÉ8REVAL08ZABAD8AO— FÖLrSZABADÜL 


FÖLSZABADULÁS— MEGSZABADULÁS 


12 


mvndenjrtekDek  az  ew  7x>li;alattya  zerent  kyuek  falwkat,  ky- 
nek  ke<lyg  fyrwl  fyra  walo  zabadisagot  adgion  (RMNy.  11.276). 
PnrKeles  leuele  sem  vultli  azaz  varos  szabatcliagarul  való  levele 
nem  v«lth  (277).  7)  luliuiu ;  mtuuoj.  Ollyan  nagy  nniukaludá.')- 
baii  ISiiec,  hogy  még  ételekre  való  sKibadságoo  sem  lehete 
(Holt:  Króa  104). 

(.S»')l,Í8okJ.  Nem  lehetett  szabadságában  ezeknek 
el<jszt;isok  (RiikF:  IjOV.  IL25'J).  Serylytis  zabaeyagon  tar- 
tya  (líMNy.  Il.tj2).  Az  tlieb  jobagyoktlivvl  clig  kyalthas  volt, 
lidgb  magoknak  kereskednek,  meg  ismeg  fyzetek  uekyk,  annak 
leletbe  zabadsagon  tartom  ewkoth  (LevT.  1.280).  Szabadsá- 
got kiáltani:  ad  pileum  vocare  (Decsi:  Adag.  84). 

(K(lzmon<IA.sok].  A  szabadság  drágább  minden  egyéb  aján- 
déknál (Kai:  UE.  5Ü4). 

elmenésrevaló-szabadaág :  commeatns,  salvos  eonduc- 

tns  C 

nemnek-szabadBága :  natales  C. 

választásravaló-szabadság :  optio  C. 

Szabadságos:  1)  (libor;  frei].  Uoé  zabadsagosban  maga- 
mat Inog  clegeyillietnem  a  nag;  kesorfi.segős  sir;isoeban  (NagyszC. 
62).  2)  Ietrrenu.s;  unbaudig].  Emez  szabatságos  Auticliristiisiae 
szolgái  feleségeket  vitatiilc,  czyfrára  Sznec,  konczokkal  iol  lak- 
nau  (Moa:  ApoL  516). 

Szabadságtalan  :  fllbortate  |irivatu.s ;  unfroi].  Mint  rabok 
maradéka,  .--zíibadságtalan  jobbágy  (P;izm:  Préd.  317).  Szabadság- 
bontó  törhet  ós  szabadsiigtalau  igát  mireánk  ne  hozzanak  1662 
(Orszgy.  253). 

Szabadságtalanaág :  [<iaumum  libertatis;  fireiheitsver- 
lu.stj.  Elég  nagy  szabaibtágtaliuiságra  jutott  szegény  hazánk 
(RákCiy :  Lev.  48')).  Seniniibon  ű  kegyelmek  veszedelmére,  rum- 
któokra,  sz;il)al).ságtalaiisagokra  nem  muiikálkodmik  (MonOkm. 
XIV.  153).  O  m;iga-w  eddig  való  .szabadságtalansaginkat  meg- 
orvosollya  (ErdOrszgy.  11).  Oulsziír  viUasz-it  látom,  ablak  bizony 
elég  rajta  az  niagy;u-ok  te.sti,  de  kivált  lelki  sz;ibads,igtalaii.«á- 
gára  nézve  (TíirtT.s  III.IU).  A  mit  az  lábán  lévő  v;íss  és  azok 
tarlcVztaljLsiiból  lett  sz;il>ad.s:igtalansiig  ura  szolgálattyán  elnmlat- 
latolt  véle,  azt  is  helyre  igyekezik  hozni  (GyöngyD:  Koszon'i 
Ml).  Vallyon  nem  ezo  oka  ap(«toli  haziuik  elfajnit  szép  .sza- 
bailságának,  akarom  mondani,  szabadságtalauságának  (Cteúzi: 
Triinib.  31). 

Szabadtalanság :  [.servitns;  kueohtschaft].  Szabadságának 
és  törvényének  rnml.Wual  az  orszjig  semmire  nem  mehet,  ez 
lévén  az  országnak  feltolt  t•zélji^  kire  néz,  hogy  jobb  az 
tiszteségüs  halál,  mint  az  rut  sz;ibadüdanság  (MonTME.  IV. 
429).  0  birok  nélkül  szjibadtahmságok  felől  semmit  nem  szól- 
liatmik  (ErdTiirtAd.  11.353). 

Szabadul:   liberor   Kr.    (bol'reit    wcrdenj.    Uaook    latnak 
wala,  őrdőng.V.k  zal)adolltiatiiak  naki  (l'eorC.  31).  Egy  nemes 
enilHsrt    nieufogntt    az   német,    bajiisz;inál  fogva  vitte,   síirczon    | 
wiÍKiiInlt  (liercs:  l,ev.  2»5).  A.ijnngrilom  rolatii^át  egy  katona-    | 
nak,  ki  már  Ibnuii  mellől  szabadult  az  rabeágbúl  (158). 

el-szabadul:  eliberor  Kr.  |befreil  werden].  Mykorun  ymmar 
zent  Adury;in  haza  menne,  lata  ewiot  egy  zemely,  ky  legottan 
el  fw-t-i  ívs  Natalyanak  meg  yzeiw  mondwan  :  Adoryjui  el  zíilw- 
dwltb.  Hogy  rat  Natália  hallotta  wolna,  noin  hywe  (ÉrsC  35tíb). 
Jol  hiw.ta  az  kuclika,  hogi  jó  bejre  akathimak,  Kd.  ereS-ssen 
paranoholljuu  Oroztuuy  wraranak  orrewl,  bőgj  azok  el  no 
zali(adl\vllyaMak  (LovT.  I.3HJ). 

föl-szabadul:  1)  [solvor;  sieh  auH»8on|.  Ha  podig  félté- 
Iwn  gonc-sz  Untéért  el  fntutt  az  fértiu,  fel  .izabadnlt  az  hteuwAg 
és  niáxlioz  mehet    aszoconyom  (Páím:  Kai.    W5X   A  mely  asa- 


azonyuak  ura  meg-bólt,  fel-szabadnlt  kötelessége  (Páxn:  Préd. 
149).  A  másik  ok  is  Nagyságod  által  fel-szabadnlt  (Zrínyi:  Synb. 
Előb.  3).  Ezen  dolognak  mindég  lesznek  oldozni  vak)  bogai 
és  az  ellenkező  vélekedések  alól  fel  nem  szabadui  (íizl>  MVir. 
3b9i  3)  (liberor,  liber  tio ;  frei  werdeuj.  A  szakgaleev  a  SBulKir 
latból  felxzabadult  kezénél  fogva  szabadon  bocstttatutt  iC'ora: 
Jan.  121).  A  törvénynek  sattzoltató  igája  és  kárirastató  ere^ 
alól  fel-szabadultának  (Pós:  Igazs.  1.730).  S)  labsolvor;  freige- 
sprochen  werdenj.  Az  inasságból  fölszabadult  mesterlegények 
egy-egy  forintot  adni  tartozzanak  (MouOfcro.  XIV.43>. 

fölszabadulás :  [liberatio ;  befreiung].  Gyanakszom,  ba 
nem  örümlüvisek  voltak-í  Filldviir  fblszabaduhífáért  (Bercs:  Lev. 

5SÜ). 

fölszabadulhatatlajiul :  [ine.'splieabihter  ;  unaudasücb). 
A  pokcjlbéli  sárbumak  ollyan  falatot  nyuilaon,  mely,  ha  meg 
nem  őli  is,  fel-szabadulbatlanól  lánczra  bélénesellye((MBÍ:S>p. 
87). 

ki-szabadul :  evado,  emergo  C  [liberor ;  frei  werden]. 
Arczwl  pSkeo  az  gonoz  zelletőt  es  myndden  kiseertetbíl  ky 
zabadwla  (ÉrdyC.  550)  Az  purgatoriombelynek  veege  vagyon, 
mykoron  az  bodog  lelkSk  az  kenbol  ky  z:ibadwlnak  (566b). 
Nem  ütkíizbetik  vall  hirtelen  eszembe,  mint  kellene  ki-szribadul- 
nom  a  gonoz  ember  meg-vetette  hálójából  (SzD;  MVir.  368). 

kiszabadulás  :  evasio  MA.  entrinnung,  eutkominnng  PPK 
Zent  Péternek  IlerodKi  fogssagaból  való  ky  zabadwhm*  (ÉrdyC. 
443b).  Az  isten  nem  hagy  tfiteket  kesertetni,  hanem  etzemiirind 
a  kesertettol  egyetembe  ki  szabadulást  is  ad,  hogy  el  viseltiee- 
sétee  (Born :  Evang.  IV.4). 

[kiszabadulhatatlanj 

kiszabaduihatatlanság:  finsolnbilitas ;  uneriflebarkeit). 
Az  isteni  jósíig,  mivel  általlátla  az  enilieri  terméazelfinknek 
a  p<.>kol-béli  s;it;Ui  kegyetlen  rabeágábul  kiszabadnlhatathinaA- 
gunkat,  azt  végezé,  hogy  az  ige  meg-testesRlIy'in  (CiAzi:  Sip. 
655). 

meg-Szabadul :  1)  (l'ljoror,  evado;  liefreit  wenlenj  K\uau- 
Uozyk  uala,  hogy  meg  zabadulhattua  ez  yly  nemow  keLsoglAl 
(ElirC.  77).  Ha  ma  vezteglendez,  éjjob  okkal  zabínloluilnao 
meg  a  sidoc  tUéosiC.  58).  Azt  hj-zi  vala,  bogi  ének  miatta 
mcgh  zabadui  az  kesertettewl  (VirgC.  18).  Megh  zabadwlt  az 
zereg  erdegtAl :  sjuius  factus  est  a  légioné  (JordC.  551X  Nagy 
nehéz  vozodelmokteol  zabadnltak  uieg  (l)umC.  235).  Ezenkepi>en 
Komassaag  kotlikepiieji  valu  ludallwl  zabadwltateek  meg  (ÉrdyC. 
lyub).  A  sido  uep  a  fogságból  iuegsz;il)adul  (Holt:  Bibi.  Ig2). 
A  jószágból  |>enzol  ki  tizeti  Sket,  bogy  ha  leány  negyedik  volt 
bonue,  az  etlcle  kítelossegtfil  ham;)reb  meg  sz:ib:ulnljon  (Ver: 
Verb.  57).  Kik  C'hrLstu^ei,  minden  biiuOktül  megsz-iliadnllanak 
(CVegl:  MM.  4).  A  világi  nyonioriWigok  alól  niog  nem  sziibadul 
az  ember  (Tof:  Zsolt.  15).  l.stemiek  liál.i,  bogy  megszabadulunk 
azon  nagy  galilvijátul  az  rái'zokiuik  (Borcs:  Lev.  558).  ök  las- 
B;ih,  |iodig  hogy  én  meg.szaliadullialtam  (Mik :  TörL  S8tí).  2) 
[alvtolvor ;  freige.sproolieu  werdonj.  Akkor  megszabadúla  az 
eskfivéstSl,  mellyel  kjteleztelec  (MA:  Bibi.  L21). 

l'Szólánok).  Ha  meg  nem  váltya  azt  az  fSIdet  vagy  aH  mAs- 
nae  eladgya,  azul;'ui  azt  meg  nem  válthattya,  tuuiem  a  x  f  &  I  d, 
mikor  az  knrtólé.siieo  esztendején  in  e  g  s  z  a  b  ;i  d  u  I,  az  umau 
szenteltesséc  I MA :  Bibi.  !.llf>i.  Mikorou  meg  bAntőtiiéo  a  gonosx- 
ténó  embereket,  igen  meg  ti-sztula  az  or.-<-zág  és  minden  t\>lé 
megasabadulinac  az  utao  (Helt :  Kn5n.  50). 

megszabadulás:  (liberatio;  liefreiimgl.  Imagpiala  L^niel 
istenét,  bog  vi.solno  o  vtat  o  né|>éiHK'  nusg  z;ib:»d«ila.sara  iBéosiC. 
3Kj.  Kizleli  vala  ölet,  bog  »«  itionac  lenne  uii>gzal>.'i(loliu<ara 
[S%    Predieallany    foglyoknak     meg    zabadwlastb,     vakoknak 


13 


SZAJUDirLÁS-SZAG 


BORSZAŰ-«ZA<Jl/) 


14 


latMstli  (JorcU;   531.  823.   Uelttliibl.  I.g4).  HüzzAd  valiS  sieiA- 
fetílkliiM  iniinkiUi^dimk  met;.szjiba(lúlá.>«)d(m  (Mik :  MiilN.  20). 

.Ssabadiüás ;  lfl)erntio  MA.  befreiiiiiE,  orlíisimg  Pf'JÍ.  Byoii- 
oac  lia^ii  )e7.eii  zalunloloí  es  lezoii  soont  Jarobnnc  liazn 
iBécxiC.  23li).  Kyk  meltok  vHlnnak,  iiiilalra  zalia(liilH.<<t  veznek 
vala (Uart;li. Hl).  ZeuMtide  onibei')'  néninek  zabadiilasaert  (ÉrdjC. 
60b).  iSzabadul.-'usnac  váro.si  (Kar;  Bilil.  I.lf),''!).  Mikas  nrani  fele 
sége  szabadul.isáhiau  irott  lovolibon  acoliidájja  ezen  maga  Jtezé- 
vel  irott  csendes  piinaíizszAt  (Bercs:  Lev.  498). 

Szabadulat :  [redemptio ;  erlnsiiog).  Isten  tSt  íabadolatot 
6  jiéiíéuéc  (MiincbC:.  lOH). 

Szabadni:  quiritur,  qiierulor,  sese  excusare  MA.'  sicb  be- 
klagen,  sioli  entscbutdigen  PPB.  Mondanak  wala  Péternek  : 
Byzon  azok  kezzyl  walu  nagy.  De  amaz  kezde  zaliadny  \i]  (exse- 
crari)  ee.s  oskedny  (Pásti :  NTest.  lOfi). 

Bzabadkoz-ik :  oj  Illetlen  dolog,  bocy  királyi  felség  ma- 
gúnak mentséget  keresne,  mollyet  lia  t.selekedott  v(ilna,  Pilatns 
ara  Ítélhette  volna,  Iwgy  a  baláltill  fi'ltében  szabadkozik  (GKat : 
Válts,  n.290).  Ne  is  mentse  itt  senki  niagAt  és  ne  szabadkozzék 
(Biró:  Micae.  38). 

Szabadkozás :  (obtestatio ;  be.scliwörnng].  Kiről  nagy  sza- 
badkozással  magokat  nolia  mentegették,  de  kevés  hitelek  volt 
(Bartha:  Króu.  48). 

SZABLLYA :  pugio  Nyirkállai.  ensis,  gladiiis,  framea, 
spatlia,  balteus  C.  acinaces,  sica  MA.  clialybsPPBI. siibel,.spiess 
PPB.  Eger  fogoya  uala  zent  PetSrnek  az  kírjzt  fa,  zenfh  Kate- 
rinanak  az  zablya  (SándorC.  7).  Zabliaokat  ky  vontak,  vtanok 
fiitottanak  (RtlNy.  11.169)  Az  paytha  fnlewl  jAttek  be  zí)blya- 
yok  fel  ke\vthvve  (189).  Szablyával  forgódik,  tereket  az  kapntnl 
eltágítá  (KMK.  III.290).  Szaljlyára  kelének,  igen  vivának  (304). 
Az  elefánt  agyarára  két  szablyát  kötnek  (Moulrók  III.161) 
Szablyái'a  háuyatá  (16).  Az  terekek  az  magyarokra  szablyát 
rántanak  (94).  Mi  ellenseginc  éles  szablyakot  feiSnc  felett  for 
gatnac  (Bora:  Ének.  133)  Szablyára  háuyatá  Sket  (Kár:  Bibi. 
1.488).  Igen  nehéz  embernek  szaljlyájával-ls  elvágni  (Ker:  Préd. 
672).  A  kard,  szablya,  tír,  koszperd  fel-5vcdztetie :  gladias 
accingitiir  iCom:  Jan.  147).  Szablája  kezeljen,  m.aga  liislos  por- 
ban és  keresztény  vérben  (Zrínyi :  A.Syr.  15).  Vérben  u.szo  szab 
lya  vagyon  az  oldalokon  (Liszti :  Mars.  91).  Oh  vmak  .szablyaira, 
meddig  nem  nyngszol  meg  (Bartha:  Kron.  21).  Ezüstös  szablya 
(Radv:  Csal.  11.12).  Szablya  tarsolyostnl  (MonOkm.  XXni.3.5ü). 
A  lazsnak  elfordult  é-s  a  szablya  az  eleivel  áll  f5l  (Erd :  TörtAd. 
Ifl.21fi).  Oh  vrnak  szablyája,  meny  be  a  te  hflvelyedbe  (Hly: 
Préd.  11.450).  Szablya  vagyon  az  6  ajakukban  (Csúzi :  Edom. 
172). 

[líBzmondások].  Nem  [lennához  illik  az  szablya :  respublica 
nihil  ad  musiciim  (Decsi:  Adag.  315.  Kisv;  Adag.  4.'i8).  Ha 
néked  kardod  vagyon,  nékem  is  vagyon  szablyám  (Decsi ;  Adag. 
15R). 

görbe-szablya :  gladíns  íneiir\nis  Nom.'  325. 

horgas-azablya :  harpe  C. 

kurta-szablya :  sica  Nom.'  325. 

Szablyáa :  [ense  armatns ;  mit  einem  .siibel  bewaffnet]. 
Hegyös  térrel  nrfi  hozzá  taszita,  .szablyits  karját  fi  a  földhöz 
nyá.s,solá  (RMIÍ.  111.187).  Szablyás  kézit  elvágá  neki  (Moulrók 
m.5). 

82lAQ  :  odor,  odoramentum  C.  gerach  PPB.  Mongyanala 
magatt  beltewltnek  leuy  édességes  zagokual  (EhrC.  93).  Meeg 
az  hwss  isagh  ew  fogok  kSzfit  vala :  adhuc  carnes  erant  in 
dentibus  eonim  (JordC.  142j.  Illetvén  virágokkal  a  pádimen- 
tum, zaimazeg  chodalatos  illatnak   uagi    nemes   zaga   (SáudC. 


78).  Kibolto  edfts  illatnak  zjiga  meg-marad  iTelC.  J39).  Az  illa- 
tozAs  vidámodik  pésmaszaggal,  sok  jé-illatií  virágok,  vizek  és 
étkek  párájával  (Pázm:  Préd.  746).  Nagy  dolog,  ha  a  saxoniai 
ser  szag  meg  nem  kéc.sagi'isi'totta  a  Balduiniis  agya-velejét 
(Pázm:LnthV.  44).  Méz-szag  medvének  orrában  esik  (Zrínyi: 
ASyr.  183).  Elaludt  vala,  de  a  béles  szjigára  felébredett  (Kisv : 
Adag.  197).  Az  irgalmasságnak  cselekedetit  jó  illatú  szagnak 
nevezi  (Biró:  Ángy.  133).  A  biizbedt  dögnek  tűrhetetlen  nehéz 
szaga  messze  terjed  (Fal:  UE.  429). 

bor-szag :  [vini  anhelitus ;  weingernch].  Bor  szagot  botsá- 
tani  a  .száján :  a  faucibns  crapnlam  lialare,  foetJire  merő,  popí- 
nam exhalare  PPB.  A  bor  .szagot  még  érezvén  a  férjek,  mint 
gyalázatot  szemekre  vetették  volna  a  híveknek  (Pázm*:  Kai. 
898). 

ógett-szag:  nidor  C.  PPB). 

jó-szag :  fragrantia  C.  [w<ihlgenicli).  Jó  .szagot  eresztS  illa- 
tozá.sok :  odoramenta  (Com:Jan.  116). 

jószagú :  (fragrans;  wohlriechendj.  Ada  a  kiralnac  sok  io 
szagú  keneteket  (Mel:Sám.  151).  Meg  ró.saviz6zzed  az  formát, 
hogy  jó  szagú  is  legyen  (Radv:  .-ízak.  210).  Az  szénát  .szokták 
az  rostában  tenni,  hogy  jő  szagú  legyen  tílle  az  borsó  (230). 

nehéz-szagú :  peminosiLS  C.  [stinkend]. 

peosenye-szag  t  nidor  MA.  bratengeruch  PPB.  A  meg  sfllt 
avagy  égetett  hús  pecsenye  szagot  botsát  (Com :  Jan.  62). 

Szagatlan  :  inodorns  C.  [geruchlos].  A  nád  szagatlan  (Com : 
Ve.st.  27.  133).  8zagotlanabb  virágot  hoz  (Nad:  Kert.  98).  Né- 
mellyek  ólt;is.sal  az  szagotlan  virágot  .szagossá  té,szik,  némellyek 
a  rósának  jó  illattyát  más  szagotlan  rósákkal  közlik  (Lipp: 
PKert.  1.146). 

Szagol :  odoro,  olfacio  C.  .suboleo  MA.  riechen  PPB.  Unta- 
lan zaglom :  olfacio ;  valamennyire  szaglók  :  .suboleo  C.  Ki  talán 
puska  port  éltében  nem  szagolt,  még  az  is  regulát  erről  bóven 
c.s.ahoIt  (Orczy:  KOltA.  6). 

még-Bzagol :  cv  Az  Noe  áldozattya,  mellyet  az  isten  meg 
.szaglót,  kedvesen  vfit  (MNyil :  Zsolt.  60).  Micsoda  miképpen 
légyen  szago.s,  meg-szagollya,  biV/.li :  iinaliter  qnid  oleat,  olfacit 
(Com:  Jan.  62). 

Szaglál :  [olfacto ;  wittern].  Tsászár  nagy  táborát  iiyomozván 
szjiglálta  (Kónyi:  HRom.  24). 

[Szagolánt] 

meg-Bzagolánt :  [olfacio ;  wittern].  Ez  a  Christns  dits^ségét 
marczango  ember  meg  szagolántván  a  tSrt,  a  mellyben  5  meg- 
akad.ando  vala,  képtelen  és  szemtelen  hazugságot  gmidol  fel 
(GKat:  Titk.  827). 

Szaglás,  szagolás :  odoratio  C.  odoratus,  olfactus  MA. 
das  riechen  PPB.  Zaglásra  való  :  olfactoríum ;  sz.aglasra  való 
érzékenség :  olfactus  C.  A  szaglás  avagy  bflzlés  az  ilLitokat 
kiMSmbSzteti-meg  (Com:  Jan.  62).  A  medvék  .szagklsokkal  is 
megérzik  a  fáknak  odvába  rakodott  méhet  (Misk;  VKert.  67). 

éles-szaglás :  sagacítas  C. 

Szaglat :  [odoratus ;  geruchsinn].  Megh  érzi  a  szaglat,  mely 
kedves,  a  mit  az  é.sz  jóval  (RendÉl.  E9). 

Szagoldogál :  olfacto  MA. 

Szagló,  szagoló:  1)  [odorans;  riechend].  A  jo  illatú  fiV 
tel5  szerszjim  gy5nyőrk8dteti  a  sz.agolo  embert  (Land ;  Új.Segits. 
1.416).  A  nagy  orruac  erossen  .sz.aglóknac  itiltetnec  lenni :  .acri- 
ter  odor.ari  pntantur  (Com:  Jan.  54).  A  szagló  ebeknek  ebész- 
is  kürtele  (Gyöngy :  KJ.  9).  2)  odorator  C.   3)   [olfactus ;   ge- 


15 


dl  ,ESRN-SZAOLÓ— ÁLTAI^SZÁGUrj) 


be-szAguld-szAj 


nicliMnnJ.  Ebeczki  nramnak  rom  nv.  szagKija,  mert  eltévedtünk 
(Borcs:  Lev.  875). 

élesen-Bzagló  :  (sasax ;  loiclit  spürondj.  A  vadász  az  eles- 
sen sz;i(íl<')  liinK)  nlKjkiitc  bűailísec  által  a  vadakat  njomozza 
(Coni:  Jaii,  80).  <- 

Szagos:  1)  odonis,  olidits,  odorifer  C.  olens,  odorafus  MA. 
wolilrieclioiid  PPB.  Szagos  vagyok :  oleo,  oboleo ;  igen  szagos 
vagyuk  :  peroloo ;  valaiueimjiro  szagos  vagyok :  snboleo  C.  Ta- 
toztam  zagos  álatokat  (ViigC.  4).  Mitsoda  miképiJOii  lígyoii 
flzago.'i,  meg-szagollya,  bftzii:  qualiter  quid  oleat,  olfacit  (Comt 
Jan.  r>2).  Szagos  az  fekete  viola  (Zrínyi  11.117).  Adsz  szoinju.ság 
megoltó  jrt  szagos  vb^ket  (Zrinyi:  A.Syr.  56).  Ennek  utánna  se 
bé  .se  ki  nem  líszen  szabad  vinni  a  liaj-keményétS  irt,  pomádál 
és  szagas  vizeket  (Fal:  NA.  127).  3)  foetulentns,  pemino.siis  C. 
[stinkendj.  Négy  napig  halna  es  eltemetne  .szagoson  fekfumec 
(Boni:  Príd.  272).  Monda  neki  az  megholtnak  nonnie  Martba  : 
Vraui,  immáron  szagos,  mert  nogied  napi  (Fél:  Bibi.  1.161).  Az 
toliénnok  .az  hnrkáját  meg  kell  mosni  szép  tisztán,  hogy  az 
gani'Jtiil  szagos  ne  legyen  (Radv :  Szak.  28).  Immár  szagos  is 
,iz  ő  vétke:  |)eccatnm  ejiis  jam  foetet  (Illy:Préd.  1.187). 

Szagosít :  olontem  facio,  odorum  reddo  Sí. 

még-szagosít :  inodoro  C.  (riechend  machen].  Megszagosí- 
tom, büd/ísítem;  inodoro  PPBl. 

Szagoskod-ik :  [oleo ;  diiften).  A  szaglás  az  illatokat  kő- 
ISml)5zteti  meg  és  valami  niikéjicn  .S7.agoskodjék  (Com*:  Jan. 
52).  A  ]6  illatú  berkek,  a  tUmjénnel  és  balsamommal  szagos- 
kodó  ordc'ik  (DBonk« :  Flór.  191). 

Szago80d-ik :  olesco  MA.  riechend  vverden  PPB. 

meg-8zagosodik  :  [pute.sco  ;  stinkend  vverden].  Az  pisztrán- 
got meghoztált,  de  nem  sézták  ]6]  meg,  majd  megszagosodott 
volt  (LevT.  n.338).  Megszagosodnac,  bíiszídnec  az  hólt  testoc 
{MA:Scnlt.  443). 

Szagosul:  olesco  Kr. 

még-szagosul :  (pntosco ;  verfaulon).  A  so  as-a  es  czipi  a 
luist,  de  ;izért  mog  oltalmazza,  hogy  meg  ne  szagossullyon 
(lioni:  I'réd.  30.5b). 

SZAGQYA  {zngyya  >] :  tribulus  DöbrC.  360.  [dUtelJ.  Mi 
nem  zcdnok  tővisríl  zSlot  ava^  zagyáról  figet;  niimquid  coUi- 
gimt  de  spinis  uvas  aut  do  tribnlis  ficus  (üübrC.  360). 

SZAGUIjD,    SZAaUIiD-IK    (szágUd-   Kónyi:  HRom. 

10.  7!».  szágodtk  (Jyiingy :  Cliar.  53.  OyOngy:  KJ.  139.  szágód- 
Land:  ÜjSegíts.  n.ll2.  Tel:  Fel.  202.  Zrinyi  151.  Pós:  Igazs. 
1.512.  szagold  Malkó:  BCsák.  37.  szágild  MA:  SB.  112.  azagudik 
Pés:  GBut.  44  zagiUlam  I^evT.  1.57):  velociter  ciu-ro,  equito 
cum  impotu  MA.  (dahinjagon,  galojipiren).  Sem  wtath  az  en  ne- 
lieymwol  nem  allatliom,  .som  war  ala  nem  zagvvttam  (LevT. 
1.57).  Nagy  gyorsan  Titiis  lovára  fordula,  váras  alá  az  sánezok- 
hoz  SKignUia  (RMK.  VI.  165).  Szágiddgy  életednek  el-táplálásáért 
(MA:S1$.  136).  A  játékos  kerekded  helyen  száguldva  harczol- 
nne  vala  a  rrtmaiac  (Com:Jaii,  210;.  Szágotlattya  a  lovakat 
(Ijuid:  l'ljSegíls  1.720).  Pázmány  Péter  lov:lra  fcl  fordidváu 
keményen  szágodik  (P.ls;  Votélk.  18).  Mint  szágiidik  e  matéria 
köriil  (Piis:GBol.  44).  C'li.ik  gyorsan  nfánnok  lovakon  .szágod- 
gyuiik  (Zrinyi  1.51).  Zrini  Miklós  od;i  szágnltata  (60).  Sziigódik 
a  lova  Pégilsiis  irzárnyával  (GyOngy:  KJ.  139).  Egyhez  s  más- 
hoz futván  az  utszim  szágddik  (GyöngyD:  Char.  69).  Az  Ara- 
biában termett  tevék  i^stán  száguldva  járó  tevéknek  hivattat- 
nak (Mi»k:VKert  38).  Arszlán  vezér  két  ezerrel  mindjárt 
hozzájok  szaglüdott  (Kónyi :  IIRom.  10). 

által-száguld  :  [porvolo  ;  durdijagon|  Az  as-iai  scithiác  ki 
iőttonec    llirívmi.i    által    Mediában  és  .-iszt  véletlen  mind  által 


azágnidottác  és  tflzzel,    vassal   mindeneket  el  vesztAttéc  (Helt : 
Króa  8b). 

be-8záguld:  (involo,  pervolo;  bineinjagen,  durchjagen]. 
Holnapi  nap  Troiaban  be  sz;igiigiunk  (OsomaC.  36).  El  boczáta 
az  £  népében,  kic  az  egész  Pest  vidékét  beszáguldanák  (Ilelt: 
Króa  55).  A  iamboroknac  nyaiaba  be  szegúldasz  (Helt :  Mes. 
99). 

el-száguld:  I)  praetere<iuito  C.  velociter  abequito  MA. 
[davonjagen).  Az  zyles  niezí>n  mykeuth  madár  nagh  hamarság- 
gal el  zagolduau  ez  cbwdalouak  szeme  el6l  el  enj-zek  (l'eerC. 
64).  2)  [efl'eror ;  wild  werden  ?].  A  meiy  ló  meg-zalxillik  is  avagy 
ol-szjignldott  avagy  :iz  álkísban  elveródott,  az  oly  lónak  c  likta- 
riombol  3  lotot  adgj-bé  (Oseh:örvK.  20). 

elszáguldás :  abequitatio  MA.  eilige  fortreitung  PPB. 

fol-szágvild :  (evehor ;  hinaufreitenj.  Dévai  kcrtökiin  két 
ös\ént  nyita.  Terek  János  maga  az  vár  felé  fel-szágnlda  (UMK. 
111.181). 

ki-száguld :  oxcurro,  exequito  MA.  [lierausjagenj.  Nem 
hagyom  jiennámat  igen  me.szsze  kbfz-ígoldani  (MA:  Taa  1124). 
Szigetból  azoimal  kémek  ki-szílglóttak,  a  kik  a  töröknek  szán- 
dékán aggóttak  (Kónyi :  HRom    79). 

kiszáguldás:  incur.sio,  excursio  MA.  ausfall  PPB.  Ellen- 
ségi  ki  száguUhis :  incursns  PPBl. 

még-száguld  :  [e<)ao  volante  transcurro ;  durchreilenl.  Hu- 
nyadi JiUios  meg  szagulda  az  egész  groffsagot  es  mind  el  pi-e- 
dalia  ászt  (Helt:  Krőn.  94b). 

viSBza-száguld :  (revehor ;  zurückreiten).  Sokat  ez  kicsin 
cso|iort  ottan  nem  késék,  ók  vissza  száguldva  nyomra  .siotének 
(Zrinyi  151). 

Száguldás :  cquitatio  vehemens,  cursits  velox  MA.  das 
sclmelle  reittn,  rennen  PPB.  Az  gyfiry,  tatay  tj-zt  ttrtok  gia- 
korlatossaggal  való  varak  ala  zjiguldastul,  ragadozasoktul  meg 
nem  zSnnek  (RMNy.  n.25.5).  Nem  liasznál  az  fntáslótás,  szá- 
guldás es  czalárkodás,  az  urnac  áldása  gazdagít  meg  (MA: 
Scult.  885).  Nem  nehéz  lesz  Kalanzjiak  ellenünk  való  szágól- 
dását  meggátolni  (Pós :  Igazs.  1.507).  Vagyon  R-ákóczihoz  úttyok 
indulá.ssal,  azért  Murány  felé  mennek  száguldássíil  (GyöngyD : 
MV.  56). 

Száguldó  :  [.síjeculator ;  auskundschafter).  Száguldó,  jó-futó, 
postálkodó:  veredus  PPBl.  Lest  vetöttenek  es  az  jialank  ala 
zaguldoth  bociattanak  (HMNy.  III 102).  Az  puszta  Somlyónál 
megszálla,  ouiiat  sz;»guldót  vég  Temesviir  alá  bocsáta  (KMK. 
IU.77).  Oimat  hamar  száguldót  b<jc.s!Ítának,  az  határon  utakat 
hogy  megjárnák  (197).  Tata  alól  szíigúdót  bocsiitának  (Mon- 
Irók  III.114.  21).  Angyalidat  mint  száguldó  postákat  kikfildSd 
(MA:  Bibi.  V.47).  Száguldó  posták :  postboten  (Com:  Orb.  284). 

Száguldoz  :  (circnmvolito ;  herumsprengen).  Eszed  hire  nél- 
kül sziignldoza  nyelved  (SzD:MVir.  321). 

SZÁJ,  SZA  (zouaban  JordC.  410):  os,  orilicium,  bucca 
C.  mund,  mául  PPB.  Labadot  vessed  en  zaiura  (EluC.  11). 
Nagokat  zolo  za :  os  loquens  (BécsiC.  149).  Mi  zau  bemeftyen, 
nem  ferteztet  meg,  de  mél  z.-ibol  ki  ió,  a  forti'jitet  meg  embe- 
reket (MUnchC.  42).  Az  A  meg  dyhSt  zayat  be  rokozto  (VirgC 
54).  Az  bodog  Ferencznek  zaiabol  ueuekedek  egy  arany  kerezt 
(85).  OUan  lík  miként  hallatlan  ember,  kinek  f  zaiaba  segé- 
deim niiiíen  (DöbiC.  90).  Nagi  kíuet  tőnek  a  koporsó  zaiam 
(We.szprC.  112).  Az  za,  ki  hazud,  ez  meg  őli  allelkít  (NagyszC. 
174).  Keez  volnál  tizta  zau:d  es  ke^Vi  zniel  mindeneknec 
megboéatnod  (98).  Ha  tegliod  halgatju\d,  meg  nyered  le  .atyád- 
Ö'yat,  lia  kedyg  teghed  nem  halgatand,  ve^  moeg  eggyot  auag 
kettSt  veled,    hogy  kettAnek  anag    har<>m   byzonsaghnak  rawa- 


17 


szA.1 


ANGYAL-SZÁJÚ— MADÁR-SZAJA 


18 


ban  alyon  tneg  myndeo  bezeed :  !n  ore  trium  testium  stet  omne 
verbum  (JordC.  410).  Zanak  atala  zarmazyk  :  ex  ore  procedit 
(838).  Megnyit  zaiial  lattatik-vala  be  nyelnie  (DomC.  39).  Illetee 
az  en  zaniat . . .  Ynie  attam  az  en  yglieymet  a  te  zadbaii . . . 
Ollyaimá  tewee  az  en  zamat  niykeeiit  az  el5s  t8r  (ErdyC.  342) 
Zawal  lezeii  vallás  ydwesseegre  (ÉrdyC.  145).  Tennen  zentli 
prófétáló  zayaddal  niegh  mondottad  wala  (ThewTC.  190).  Az  en 
sagyabul  (így)  hallottuk  (RUNy.  11.5.5).  Ki  ne  iőyen  szálatokból 
(Helt:  ÚjT.  Cc6).  Meg  eskűtt  az  én  .száám,  melly  ólában  lioz- 
íám  fel  kiáltand  az  bfinós  (Bala.ssa :  Ének.  11).  Ha  az  vizénél 
szayadat  meg  mosod,  minden  heuségét  meg  gyogyittya  (Mel: 
Herb.  34).  Meg-nyitom  szájamat  példákb.in  (Pázm :  Préd.  307). 
ftis  bé  uem  ment  szájamba  (Illy:  Préd.  I.IOO). 

[Szólások].  Soha  be  n e m  á  1 1  a  szája:  *cicada  vocalior 
PPBl.  Szája  íze  ellen  van  (BSzabó:  MVir.  374).  Minden  tse- 
kélységért  siróau  állt  szája  íKónyi :  HRom.  17).  Az 
had  az  viszálynak  nem  kedves  vendége,  mert  már  ettől  sok- 
nak a  szája  e  1  ■  é  g  e  (18).  Hány  szád  vagyon; 
vagyon  gondgya,  uem  edgj-  helyre  beszél  (Kereszt :  FelsK. 
346).  Szájba  rág:  mculcare  MA.  Ugyan  a  szájába  rágni  a 
tudományt :  praeceptum  *instillare  auribns  PPBl.  (Decsi: 
Adag.  168).  A  hit  igazságát  el5nkben  adgya  vagy  szánkban 
rága  (Mad:  Evang.  524)  Nem  mertek  egyebet  végezni  e  gyű- 
lésben, hanem  osak  a  mit  a  pápa  Rómábul  .szátokban 
rágh  (Oegl:  Japh.  155).  Másnak  kellene  az  ételt  szádban 
rakogatni,  olly  nyimmel  nyámmal  eszel  (Kisv :  Adag. 
301).  Bizony  o  czak  szaiába  vár  (Decsi:  Adag.  153).  Az 
forog  zayaba,  hogy  nem  hyznek  nekedh  (LevT.  1.244). 
Chac  ezek  forognak  szádban  (Mon:  Ápol.  288).  Valakit  a  maga 
szájából  me g-g y  ö z n i :  *jugulai"e  aliquem  sna  contessione 
PPBl.  Zayabol  halottak,  hogy  6  harmad  eztennapra  ala 
y^  (RMNy.  11.69).  Ezt  ngy  hiszem,  mintha  a  szájából  hallottam 
volna  (Mik:TörL.  11).  Szóval  szájig:  oreteuus  (Com : 
Vest  139).  Három  fele  b61éeseg  lelettethetik  :  zynek,  zanak 
68  tetemnek  bőlcesege  (DebrC.  210).  Azt  beszéllik,  az  mi 
száj  ok  izént  tetézik  (ToIn :  Vigaszt.  114).  Tudom  már 
szája  természetit  (Matkó :  BCsák.  40).  Ki  szép  győze- 
delme ez  szabad  akaratimknak,  mikor  a  bennünk  feltámadott 
vágyódásinkat  szájakon  hordozzuk  (Fal :  UE.  367).  Mi- 
kor azt  száján  tartyuk  (Czegl:MM.  142).  Szemünknek, 
szájunknak  ne  híggyünk  (Pázm:  Kai.  714).  Zammal  za- 
toknak  zolnom  (JordC.  875).  A  lovat  szájára  botsá- 
tani:  *admittere  equimi  PPBl.  Szájokra  botsátott,  feslett  gyer- 
mekek :  soluti  et  *fluentes  pueri  PPBl.  ötét  szájára  botsátotta, 
zabolán  nem  hordozta  (Pázm:  Préd.  19).  Testednec  indulatit 
szájára  ne  bocsássad  (Megy:6Jaj.  111.26).  Lator  termézet  volna 
egyebekben  is,  ha  isten  száiokra  eresztene  (Born : 
Evang.  IV.228).  Szájára  eresztett  délczeg  ló  (Megy:  3Jaj.  11.36). 
Szájára  eresztett  ifju  (Megy:  6 Jaj.  n.  11).  En  adok  nektok 
zaat  és  bölcsesegSt  (DebrC.  209).  Szát  adok  én  tünektek: 
dabo  vobis  os  (Sylv:  ÜjT.  I.U7).  Száját  megarany  áz- 
tak: pénzen  fogadott  orátor  (SzD:  MVir.  374).  Csapdmeg 
a  szájadat  (Matkó :  BCsák.  50).  Sok  káromlók  szája  b é- 
d  n  g  a  t  i  k  (Pázm :  Kai.  801).  Ki  gyfizné  minden  kákogó  var- 
jaknak szájokat  bé-dugni  (SzD:  MVir.  373).  Közbeszédként 
gyakran  égeti  az  kása  az  szánkat  meg  (Nád :  Lev. 
78).  Féltuénn  a  kásának  ígetésétol  az  szádat  (ftil:  Cslsk.  153). 
Megereszteni  a  ló  száját:  *dare  freiia  PPBl.  For- 
dítottam az  ló  száját  Sasin  felé  (Bercs:  Lev.  192).  Addig 
forgattyák,  a  nu'g  száj-tátva  ki  adgya  lelkét  (Fal :  NU.  262). 
A  kiben  szaporátlan  az  ész,  minden  aprólékra  tátja  száját  (Fal : 
UE.  380).  Egyenlóképpen  egyszáyjal  diczSitsétec  az 
istent  (IV.149).  Más  száiáual  akarsz  te  enni  (Decsi: 
Adag.  103).  Ezután  affélében  más  szájával  nem  eszem  (Mon- 
Irók  Vin.64).  Tsak  más  ember  szájával  ettél :  tsalt  a  hazug 
hirharangot  követted  (SzD:  MVir.  373).  A  módnélldil  jeleskedő 

M.    NYiXVTÖRT.    SZÓTÁR,    m. 


külömliségen   kiki   meg   akad  és  mind  egy  valami  irigységből 
szívvel  szájjal  reá  támad  (Fal:  UE.  I1L147).  E^  zaval 

t  i  z  1 0 1 1  e  t  e  k  Lsteiit  (DöbrC.  259). 

[Küzmondisok].  Nem  ió  m,ás  ember  száiáual  ennyi  (Helt :  Mes. 
329).  Az  kinek  az  kisa  meg-égeti  az  szálát,  még  az  tarhóiát 
is  liiia :  siculus  raare  prospectat  (Decsi :  Adag.  99).  Minden 
embernek  nem  kell  hinni,  soknak  jó  a  szája,  de  ro.sz  a  szive 
(RiikGy:  Lev.  187).  A  nagy  száj  nagy  falatokkal  telik  (Fal : 
UE.  399).  Gyalázkodónak  büdös  a  .szája  (Fal:  UÉ.  428).  Sült 
galamb  nem  repül  a  szádba  (SzD:  MVir.  110).  Szája  veri-meg 
az  as.szonyt  (373).  Zártalan  kapu  a  tseléd  szája  (373).  A  kinek 
a  kásii  meg-égette  egyszer  a  száját,  másszor  a  tarhót  is  meg- 
fújja (374). 

angyal-szájú :  [eloquens  j  wohlredend].  Nagy  fel  zowal  zola 
az  angyal  zaiu  zenth  Dawyd  (ÉrsC.  115). 

arany-szájú :  chiysostomus  Kr.  [wohlredeiulj.  Ez  zozat, 
mikepen  muugia  arany  zaiu  zent  Jano.s,  el  halatik  meuior- 
zagba  es  (VirgC  115).  Kiről  araíi  zaiaw  zent  János  zol  (NádC. 
55.  ÉrdyC.  524). 

edény-szája :  [oriücium  vasis ;  gesehirr-söffnung].  Meg-ezils- 
tözni  az  edény  száját :  *circumchidere  v.as  argento  a  labris 
PPBl. 

ógétt-szájú :  [incommodo  affectus ;  der  einen  schadeu 
gelitten  hat].  Tallriját  is  fiijja  az  ká,s;inak  az  égett  sz.'ijú  ember 
(Bercs:  Lev.  664). 

erös-szájú  :  [indomitiis,  infractus ;  umbündig,  ungezühmt]. 
A  ki  erős-szájú  lovon  j.ár,  sokszor  nem  ott  jár,  a  hol  akarna 
(Pázm:  Préd.  161).  Bán.at  úgy  hordoz  mint  erős  szájú  ló  (Zrínyi : 
ASyr.  184). 

farkaa-szájü :  patrator;  schreihals].  Az  farkas  szájú  taní- 
tóknak minden  rongyos  patvarokat  c«ak  ezekkel  az  álló  sere- 
gekkel is  le  csopfilhettynk  (Pázm :  Kai.  499). 

fél-száj.  Azokról-is  olly  fél  szájjal  .szól,  hogy  ki-tetszik  melly 
kevésre  betsfilli  (SzD:  MVb-.  374). 

kemenoe-száj :  praefumium,  propnigeon  C. 

kemény-szájú :  [durioris  orls ;  hartmaulig].  Mit  használ 
embei-nec  jó  lovagnac  lenni,  ha  az  ló  kemény  szájú  (Prág:  Serk. 
697). 

két-szájú  :  bilingvis  PPBl.  [doppelzüngig].  Gyermekim  gond- 
viselése aránt  tött  fogadásimban  sem  két  szájú  sem  hitet- 
len lenni  nem  akarok  (TörtT.a  m.l65). 

koporsó-szája :  forificinm  sepulehri ;  grabesSffuung].  Tala- 
lak  az  kevveth  el  fordoythwan  az  koporssonak  zayarol  (JordC. 
616).  Az  koporsó  szálára  kőuet  téuén  (Kár:  Bibi.  ni.30). 

kölyuk-szája :  [orificium  cavernae ;  mündmig  der  höhlej. 
Monda  Josiie :  Ilaytsatoc  nagy  köveket  az  kőlyuknac  szájára 
(MA:  Bibi.  1.202). 

köntös-szája:  [os  tunicae;  spalte  des  gev?andes].  KotcV 
.sómnek  a  szaya  es  niakam  kőrnifll  való  galléra  (Mel :  Jób.  71). 

kút-szája :  [os  putei ;  bruiinenöffnung].  Láta  egy  kutat  egy 
mezőben,  az  kútnac  száján  nagy  kő  vala  (MA:  Bibi.  1.26).  Tai-ts 
meg  ellenségim  haragjától,  ne  merftllyec  tengeri  mélységben, 
az  ki'itnac  .szája  engem  be  ne  zárjon  (V.32b).  A  kút  szája  akkor 
rekesztetik  be.  mikor  a  bflnSs  a  bfluőkben  megrőgzik  (Illy :  Préd. 
n.536). 

lustos-szájú :  [lingva  lubrica ;  schlüpfrigmaul).  Az  lustos 
.szájú  gaz  asszonyok  hurítottak  inkább  (Monlrók  XI.438). 

madár-szája :  roshum  MA.  scluiabel  PPB. 


19 


SIMASZÁJÜ-SZAJKÓ 


SZAJKÓCSK  A-É -^^ZAK 


SiÜ 


sima-szájú :  [mendax ;  lügner).  Igen  hazug,  simma  szájú  :  i 
Creteasi  mendacior  (KLsv:  Adag.  94).  utol  éiik  sima-szájú  ki'ir-  | 
tát  és  füllent  reginiuntót  nevel5  dovait  (Csúzi:  Trouib.  28). 

szoros-szájú:  (augusti  oris;  enghalsig].  Ezt  szent  Jakab 
flzjjros  szájú  kobakjából  k5.sz5nSm  reátok  (Csúzi:  Síp.  741). 

tejes-szájú :  (iniborbis  ;  luitórtif)  Tejes  szájú  tryorniekek  ; 
(Pécsv:Fel  12).  Teies  zayu  iffiak  &s  leaiiizok  (V:is :  CauCatli.  | 
582).  Tbjb8  szájúakra  bizta  a  mkisáa  dolgokat  (SzD:  MVir.  420) 

ve8zétt-*szájú :  stomaticus  MA. 

völgy-szája  :  (os  vallis ;  tbalmündung].  Vólgyec  szája :  belh- 
pbage  (MA :  Bibi.  Magy.  2). 

zsák-szája :  (oriticium  síicci ;  sackBÖiiung).  Egy  sák  szaia 
szakadott  jnegli  Kőszeglieim  (Bal:  Epia.  1).  Sákjánac  száját  meg- 
nyitotta (Tyúk:  Jrtzs.  396). 

Szájacska :  bui-i:ula  C.  osculum  PPBI.  oscillum ;  mündlein 
PPR 

Szád :  (orificium ;  flfihung].  Zadkö,  castrnm  per  Vajvodani 
a  Cap.  Trans.  tentum.  1321.  Zadlik,  |)oss.  iii  C.  Zemplin.  1430 
(Oinár).  Vettetec  a  verenmet  zadara :  positas  est  mper  os  laci 
(BécsiC.  146).  Ky  emely  fel  luynekíuk  az  tiagy  kewetli  az  ko- 
porsónak zadarol  (ÉisC.  122b).  Az  borok  forrottanak,  semniy 
keppeu  az  borok   zadaytt  be  nem  dwgaztbatt;ik    (LevT.  1.295). 

erdő-szád  :  (introitus  silvae ;  waldeingang].  Erdeu-Zada  po.s.s. 
ad  Zolnok.  1429  (Czinár) 

patak-szád :  (fons  rivi ;  baeliquelle].  Inde  jungit  Belapathaka- 
zada  et  ibi  termiuatur  1297  (Weuzel  X.318).  Nogpotokzada 
(uo). 

szurdok-szád :  (oriticium  anguli ;  eiugang  des  wiukels) 
Circa,fos.satum  Zurdukzad  uocatum  1288  (CodPatr.  VI.339). 

[Bzádaz] 

be-szádaz  :  (obturo;  zuspüudenj  Mykeppun  zokott  az  bor 
doot  be  z;ida/nya,  kybe  az  forró  bor  vagyon,  bogy  a  Ixír  erős 
seb  legén,  ezenképpen  kell  az  zerzetSsnek  zoros  veztegsegbel 
tartauya  (WinkIC.  132). 

Szádol:  obtmo;  zustopfen  PPB.  Szádló  fa :  dolii  repagulnm 
PPB 

[Szájas] 

sima-szájas :  [adulator  ;  sehmeiublorj.  A  feiedolmek  inkáb 
meg  becsiMic  a  sima  .szaias.sokat,  hogy  nem  mint  :i  bíMczeket 
és  frtelnu'.s.sekot  (Helt:  Mes.  191). 

Szájatlan :  inorus  MA.  oluie  mául  PPB. 

SZAJHA :  scortum,  meretrix,  prostibulura  81.  [hurn] 
A  ré.szegsígbíil  származik  a  fajtalanság,  ebbfil  a  buja  élet  a 
kurvák,  szajbác  k5z5tt  (Coni:  Orb.  231).  Bért  vpv5  szajhák 
kai  gySnySrkSdteti  magát  (!Iunn:Traeta.  165).  A  magát  tsiuo 
gató  leány  gyakorta  .s'ZJtjlia  (KLsv:  Adag.  98).  Bizony  rút  dolos; 
volt  a  szegény  pastát  ugy  a  vizben  elsikkasztani  miut  egy  lio- 
azorkáiiyt  vagy  szajbát  (Betbl;  Élet.  11.45).  Tarka  barka  ruha 
illy  .szájba  farára  iKisv:  Adag.  12Í).  Hogy  ;iz  szajha  hordozi' 
legényekért  az  vajda  enibOrei  az  szuba-sákkal  együtt  alájöttoiiek, 
az  kottojini'k  lúándékpénzt  attimk  (MonTME.  1.84). 

SZAJKÓ  i,y.ájii  Gyöngy:  KJ.  9):  gracus  C.  graculus  MA. 
düle  l'PB.  Zayko  oczer  fel  ekesyte  magát  a  p;iuanak  tallaylKi 
(Pesti:  Kab.  21).  Igen  Jrvend  az  rigó,  neki  felwl  az  szajUu 
(SíiIMark.  10).  Mikor  az  madarac  sereggel  mennoe  az  érdiről 
falukra  és  várasokra,  kiu.'<ltképpeu  zaykőc,  soha  nem  io  iel 
(Cis.  II).  Itjak,  kik  b'itják,  csak  megcsúfohudt  tégödet,  mond- 
nak csácüügó  sziykóuak  (ItMK.  IY.78).   Czak   czáczug  miut  az 


zaykó  (Dec8Í:Adag.  140).  Olliatan  mint  a  zaiku  (Mun:  Apui. 
500).  Pázmán  gyakor  helyen  az  mi  ellenúnk  út  foudur  pautu- 
lódásiban  olyan  mint  az  cziacziogo  sz;iyko  (Zvon:  PázmP.  215). 
.Szajkó,  a  nagy  .szájától  neveztetik  így  (GKat:Titk.  1120).  A 
Lsok.i  avagy  zajko  LsáLsog  iCom:.);ui.  39)  Ugy  élnek  ezzel, 
mint  a  zjijko  az  emteri  szóval  (Komár:  Imáds.  2).  Csacsognak 
a  .sz:ijkok  HRvőltő  rigókkal  (Gyöngy:  K.J.  9j.  Olly  csacsogó  miut 
a  szajkó  (Kisv:  Adag.  51S>.  A  IS  és  mély.séges  dolgokrul  szinte 
ugy  tsevege,  mint  valamely  tengeri  szaikó  iFal:NA.  188). 

Szajkócska:  cv  Szép  szavú  rigócskák,  csácsogó  szajkócs- 
kák  együtt  siratnak  engem  (Thaly:  VÉ.  1428). 

1.  SZAK,  SZAKA:  I)  pars,  frustum  81.  [teii).  8)  plaga 
81.  (gegeiKl).  ;i)  m-A,  nodas  gutturis  MA.  uva  giitturis,  mentum 
dnpllcatum,  angina  81.  ziipHoiu  im  h.ilse  PPB.  .Szaka,  torok 
gyk :  uva,  uvula,  das  ziipflein  Nom.  14.  Szak,  .szaka :  pleuitudo 
prominens  sub  mentő  (ütr:  OrigHung.  I1.279>  Nyeldekifl,  szaka : 
gangé  (KirBe-sz.  128). 

disznó-szaka :  angina ;  keiilsucht  PPB. 

ebódet-szaka :  [cxiena ;  mahlzeit].  Ezenképpen  jmadkozyk 
vala  ui.vnd  eljedpvd  cbaka  étel  nekevi  (JlirgL  71).  Ez  soror, 
mykoron  volna  ebedkoron  az  azialual  az  egyéb  sororokal, 
mynd  az  tellyes  ebededcbaka  némely  uiíias  .soror  ellen  gyflev- 
segnek,  halwrussagnak  goudolatyt  gondola  (117). 

é-szak,  éj-szak,  éjt-szak,  ét-szak,  éjt-szaka :  1) 
aquilo  JordC.  82,  septemtrio  MA.  in.rd  Nom.  7.  Az  báráu  hym 
legyen  as  azt  aldozya  az  oltárnak  bal  kez  felől  es  eezak  felől 
wr  istennek  előtte  (JordC.  82|.  Megb  mntataa  énnekem  Jeiu 
salemnek  war:Ls;tatli,  vala  nagy  kew-fala  éa  magas  kapwy.  nap 
keletről  barom  kapwk,  uap  nywgattrol  barom  kapwk,  eczakrol 
liaroui  k.ipwk  (92ti).  Zent  lauos  az  menuyey  vju-asnak  tyzen- 
ketli  k.ii>wyt  lattá,  nap  kelet  ee  esel,  deel  as  ocz.'ik,  myndden 
felől  hatom  kapwkat  yrwau  (ÉrdyC.  6U2b).  Nemellyek  ez  nee- 
pek  ke?zwl  wamiak  iiaap  keletliről,  délről,  nap  nywgaüirol, 
ezakrol  lÉrsC.  14ÓI.  Luciper  monda:  Vetetem  az  en  zekőmet 
ezacra  es  hasonlatos  lezec  a  felsegőshőz  (TelC.  207).  Ki  tery- 
ietz  napii)  ugatlr.i  as  n.apkelettre,  északra  es  délre  (Helt :  Bibi. 
I.N3).  Isten  mindenkoron  észjikrol  boszta  elő  az  ő  kemény  és 
nagy  o.storit  (llelt:  Kron.  9).  Job  ollyankor  északra  való  hellyen 
laknod  (Cis.  Kb).  Az  é.szaknak  kiraino  a.s2.szoiiia :  regina  austri 
(Fél:  Bibi.  20l.  Az  épület  tizenkét  lulvarokra  volt  o.sztva,  liata 
északra,  a  háta  délre  egymás  ellenébe  való  kapukkal  |MA :  8B. 
263).  Uéluok  es  é.sziUsánJik  táyára  bo  hathat  (Lép:  Kriik.  25). 
Hon  az  é.szak  tenger  magálMui  küszködik,  hire<l  uiiudeniilt  \iiu 
8  mint  u.tp  ugy  tündöklik  (Zrinyi  1.99).  É.szakra  dfil,  délre  dAI 
Cfof:  Zsolt.  699).  2)  uox  MA.  nacht  Com:  Vest  138.  KirBesz. 
125.  Ecczaka  nem  leszen  többe  az  őrök  élet  varasába  (Mel: 
SzJán.  522).  Setét  étszakán  látszanak  a  tsillagok  (Pázm:  Préd. 
61).  Az  étzaka  ugy;ui  megliggattya  az  én  czontyaimat  (MA: 
Bibi.  1.467).  Minden  meimyei  tudomány  vezérfiuk  nek&nk  ac 
életnek  útára,  mellyel  lámiiás  gyanánt  kel  ez  életűek  élzaká- 
ján  előttünk  viselnfink  (Alv:  l'ost.  L54).  Az  étsz;ika  ott  érné 
őket  (Mad:  Evang.  325).  Az  mennyei  igasságuak  tiizas  o.«lopa, 
melly  a  sok  tévelygések  s  eretnekségek  setét  éttszjikáján  meg- 
mutaltya,  melly  ulou  jutliatuak  bé  a  mennyei  Canabán  nyugo- 
dalmába (MHeg:  T()szl.  Címl.).  Nyugodalmas  éczakát  kivAuok 
CZrinyi  1.4fi).  A  tfindőklő  nap  fekete  tőlyhőkbe  borúi,  a  dél 
sziutis  éjtszakára  változtjittya  (Hall:  Hlliat.  1II.S3).  A  cJiriso- 
pras,-.as  kő  nagy  fényasséget  boc^át-ki  éawtkáuak  idején  a  sö- 
tétségben (Hall:  1'aiz.s.  I9b).  Vizsyálo  portásim  megtérve  nappal 
indulnak,  éLszjika  próliálnak  (Bercs:  Lev.  341).  Háf  az  egéffls- 
ség  jó-é,  vigyáz-é  Kéd  reája ;  jó  éjszakát  édes  néném  (Mik : 
TörL.  24);  Már  nagy  éjtzaka  volt,  midőn  megindultak  (Kónyi : 
HRom.  113).  Elnuila  az  éjtszak,  má-siuip  virrradóra . . .  (Gvad : 
FNóL  6).   S)   [uuctu;   imcliLsJ.   Egész  eczaka  tartu;  peniox  C. 


21 


ÉTEN-É'ltíZ  AK  A— Éri>iZA  K  ÁKA 


ÉSZAKI— ERŐSZAKOSAN 


22 


Meiid  ez  etc.'ika  nniiikalkíjduan  semmit  nem  fnírtnnc  (MiincliC. 
117).  Ki  mene  jmatkuzni  es  vala  meiiil  eeiaka  isleimec  imad- 
sapabau  (120).  Mind  eö-aka  fts  ínyiid  estya  eai  zot  sem  zulíiat 
vala  (VirgC.  10).  Enekletyk  rnyiid  ez  tellyas  lietecchaka  ez 
l'elyevl  mondott  jge  (G)niC.  94).  Az  on  oltáromon  mynd  eetli- 
zaka  tyz  eesliettetyk  (.lordC.  86.  135.  534).  Gyakorta  eccliaka 
marad  vala  jmadsagba  (DomC.  19).  Zent  Damanco.s  be  mene 
az  epyliazba  es  mynd  eecliak  ot  marada  (139).  Ez  eczaka  a 
tliSz  óle  meg  (l-lebiC  55 1.  Syrwan  mynd  eetzaka  (ÉrdyC.  642). 
íme  egy  etlizaka  pokolbely  ewrdegh  az  Borbála  zyznek  ábra- 
zattyat  fel  wewee  (ÉrsC.  522).  Mikoron  eg  etzaka  jőne  eg  falu- 
ból, kel  uala  neky  e^  folo  vizSn  attal  mennie  (TibC.  85).  Az 
apostolok  egész  eitsz  ika  halászván  .semmit  nem  fogának  (Tel : 
Evang.  11.51  Ib).  Valánac  pa.sztoroc  az  mezon,  kic  vigyaznac 
vala  éttzaka  az  6  nyáioc  mellett  (ZvonrPost  1.132).  Gyertyát 
éiczak  gyújtott  (Uzoni :  Dáv.  128).  A  melly  gyermek  az  éjtszaka 
16tt  az  én  .szállásomon,  vágjátok  ketté  (Hall:HHist.  11.42).  Ez 
étszaka  ide  érkeztem  az  badak  közé  (Bercs:  Lev.  106).  Kará- 
cson ébczaka  két  misét  szolgáltt  (Szeg:  Aqu.  110).  A  türfikHk 
nagy  éjtszaka  faluzuak  (Kónyi:  HRora.  9).  A  tar-varjú  éjtszaka 
rút  kiáltiLsssal  szokott  .szóllani  (Gvad :  FNot.  24). 

[Szólások].  Károli  hova  lett,  nem  tudom,  elhiszem,  megfordul, 
ha  Haiszter  nem  megyén  alább,  ha  penig  alábbmegy,  —  jó 
ét  szakát  (Bercs:  Lev.  111). 

óten-étszaka,  éjtén-éjtszaka :  [tota  nocte ;  durch  die 
ganze  nacht]-  Ezenkepiien  eethen  eeczczaka  ew  zenthsegSs 
zakalath  ky  typarlak,  ew  ek6s.seg5s  hayayt  ky  nySweek  (WinklC. 
174).  Ott  zolgallya  ur  Je.susth  Christastb  mynd  eeten  eethzaka 
(ÉrdyC-  390).  Nedvesítem  éten  etszaka  az  én  nyo.szolyámat 
(Szék :  Z.solt.  4).  Az  égő  áldozat  égien  az  oltáron  éten  étzaka 
mind  regeiig  (Helt:  Bibi.  I.  AAa).  Éten  étzaka  kialta  az  wrhoz 
(TL141).  Éten  étzaka  sir  (IV.21R).  Mind  éten  ét.szacka  munkál- 
kottnnc  (Hel :  ÜT.  P6).  Mikoron  Mátyás  kiiály  éten  étzaka 
ecképpeu  veszszédet  volna,  liaynalba  el  hadia  Stet  a  nagy  fay 
dalom  (Hel:  Ivrón.  175).  Mind  étten  étszak,-,  munkálkodtunk  és 
semmit  nem  fogtunk  (Tel:  Evang.  11.498).  Kivannak,  hogy  az 
gyertya  világ  soha  el  ne  alunnék,  hogy  éten  északa  iáezhatná- 
nak  (Lép:PTiik.  I.2S0).  Éjten-ejt-szaka  quasi  éjjet-szaka  (GKat : 
Titk.  1117).  Egész  éjten  éjtszaka  kénoztatott  (GKat:  Válts.  II. 
414).  Jácób  azt  mondgya  az  angyalnak,  az  kiuel  éyfen  eytzaka 
kflzd5t  (Mih :  ÖÉIet.  55).  Éjten  éjszaka  nem  szfinik  meg  a  baja 
(Gvad:  NTest.  52). 

ójtenlő-éjtszaka :  cw  Éjtenl5  éjtszakán  kSszk5d8tt  (Land : 
UjSegi'ts.  n.248). 

két-éjtszaka:  binoctium  MA.  zeit  von  zwei  uachten  PPB. 

éj-szakai,  ét-szakai :  noctumus  MA  naclitlich  PPB. 
Szóla  isten  .az  Izraeluec  éftzjikai  látásba  és  monda :  Jákob, 
Jákob  (MA :  Bibi.  1.44).  Ha  lopoc  jSttenek  volna  reád  avagy 
étszakai  tolvajoc,  vallyon  nem  annyit  loptanac  volna-é,  a  mennyi 
nékiec  elég  lett  volna  (Oúzi:  CsehEdom.  1).  Ez  étszakai  po.sta 
által  jelentettem  Nagyságodnak  Pekri  LJirincz  bátyám-nram 
szerencsétlen  ca.sus,sát  (Bercí:  Lev.  27).  Nem  kétlem,  felkereste 
az  Nagyságod  étekfogója  ez  étszakai  válaszommal  Nagyságodat 
(367). 

éjszakán,  étszakáll:  1)  [rigilo;  durchwaclipn].  Vallyon 
nem  sz.  Lukács  szava  e  az,  hogy  étszakállott  az  imádkozásban : 
erat  pernoctans  in  oratione  dei  (Pázm:Préd.  647).  Aggasztó 
gondok  között  íjtszakállok  hoI-léted  nem  tudása  miatt  (SzD : 
MVir.  31).  2)  [pernocto ;  übernacbten].  Éjszakáié  helyre  Szent- 
Ágotára  érkeztem  (Monlrók  XVUI.16). 

ótszakára,  ójtszakára:  [noetu;  nachts].  Ballásiné  aszo- 
niom  harmadnapigh  wolt  ith,  de  cliak  nappal,  ichakára  alá 
menth  (RMNy.  U.209). 


északi,  éjszaki :  borous  C  borealis,  arcticns,  arctous, 
aiiuilonaris,  aquilonius  MA.  mitterniiclitlicb,  uordisch  PPB.  Északi 
szél ;  boreas,  aquilo  C.  Ki  tudta  valaha  meg-magyarázni,  mit- 
sod.'i  erővel  vonsza,  és  az  é.szaki  tsillagra  fordittya  a  mágnes 
a  vasat  (Pázm:Préd.  1405).  Eijelis  lát  a  bagoly,  puppenevér, 
é.szaki  csikorgó  madár  (Com:  Jan.  30).  Az  északi  országokban 
elszakadtidí  a  római  ecclesiátul  (CzegI ;  MM.  91).  Az  ég  k5ze- 
pin  való  tsillagzatok  északiak  avagy  déliek,  az  északi  korona 
mindjárást  a  pásztor  mellet  vagyon  (ACsere:  Eiic.  99).  Veretnek 
étczaki  szelektül,  isten  haragjának  kegyetlen  tüzétül  (Tbaly : 
VÉ.  11187).  Itt  jó.szágokat  nem  osztogatnak,  az  éjszaki  szeletes 
a  déli  szelet  mindenkinek  egyaránt  osztogatják  (Mik;  TörL.  274). 

erö-szak :  1)  vis,  violeutia,  iuipetus  C.  gewalt,  ungestüm- 
mer  anianf  PPB.  Erőszak  tev6 :  violentus  C.  Erőszakot  teszek  : 
violo  MA.  Erőszakot  tenni  a  leányon :  vim  *afferre  virgini 
PPBI.  Nem  merek  erozakot  raita  tetetni  (DebrC.  144).  Gya- 
kortaa  tSrteenyk,  ha  erőzak  az  testyt  [tisztaságot]  el  vezty,  \vi- 
istennek  malazttyawal  az  lelkywel  az  testy  ees  megh  koronáz- 
tatyk  (ÉrdyC.  480b).  Ez  zemermü.ssegnel  kii  walo  [ifiu]  az  en 
azzonyomnak  hazába  élbe  mene,  jelSnte  keuansagat,  végre 
errSzak  tételét  (TihC.  314).  Erőszakot  es  tőruéntelenséget  kel 
szenuedned  telyes  életődbe  es  nem  leszen  ki  meg  szabaditsou 
(Helt:  Bibi.  I.ZzzS).  Az  menyeknec  országa  erőszakot  szenued 
es  az  erőszak  tenőc  ragadgyac  azt  (Born :  Préd.  15).  Efféle  erő 
szaku  ertelmeckel  mind  ő  magoknac  s-mind  a  kősségnek  eszet 
vesztic  (Born:  Evang.  1.136).  Erőszag  szenuedő  lészesz  :  oppri- 
maris  violentia  (Kár:  Bibi.  1.184).  Lőn  bertelen  az  eghből  vgy 
mint  erőszakkal  vitetet  szélnek  szugása  (Fél:  Bibi.  1.180b). 
Bizonyos,  hogy  a  menny-ország  eró-szakot  kivan  (Pázm :  Préd. 
973).  A  rémülésnek  néminemű  erőszakát  szenvedgyük  (Oly : 
Préd.  1.25).  A  feddhetetlen  ember  félelem,  szerelem,  erőszak 
miatt  eltekélett  szándékai-ól  félre  nem  horgad  (Fal :  UE.  380). 
A  bölcs  senkinek  rögzött  vélekedésén  erőszakot  nem  tészen 
(434).  Erőszak  hatalmát,  galibát  nálok  meg  találunk  (Orczy : 
KültH.  7).  3)  fviolenter ;  mit  gewalt,  gewaltsam].  Myndenkoron 
bozzwsagot  zenvegy  es  erewzak  megh  nyomorwltassaal  (JordC. 
259).  Eelte.s.setek  wr  ystennek  yohayt,  kyk  ty  kőzzőletők  wa- 
gyou,  hozyayok  lathwan  nem  erőzak  sem  keetelen  de  zabadon 
(854).  Meenyeknek  orzaga  erőtb  zeegh  es  kylembben  nem  ha- 
nem chak  erőzak  veezyk  ewtet  (ÉrdyC.  89).  Meenyeknek  or- 
z.aga  erőőth  veezen  es  erőzak  ragaggyaak  el  ewtet  (524b).  Az 
zent  kerezt  erdegnek  hatalmaat  megh  tőree,  hogy  senkyt  erő- 
zaak  meg  nem  chalhat  (537).  Ha  isten  nem  seerkőgethnee  es 
erőzak  nem  vonnaa  embernek  lőlkeet,  myiit  barom  zamaban 
eelneenek  emberek  (540). 

erőszakképpen :  violenter  C.  MA.  mit  gewalt  PPB. 

eröszaki:  (violentus;  gewaltsam).  Az  iir  isten  hadackal, 
t:unadás.ss;il,  öldöklésekkel  avagy  egyéb  erőszaki  boszszu  téte- 
leckel  nieghadgya  [az  embereket]  gyakorta  háborítatni  és  kisér- 
tetni (MA :  Tan.  744).  Péter  apostolnac  az  ur  Christuslol  meg- 
mondatic,  hogy  6  neki  erőszaki  halállal  kellyen  meghalni  (MA  : 
Scult.  Előb.  15). 

ei'öszakos :  impetuosus  C.  MA.  migesfüm,  stflrmisch  PPB. 
Szerencsétlen  a  nemes  tudomány  emberben,  mikor  erő.szakos 
akaratja  által  a  gonosz  szándék  után  elragadtatván  sokféle 
alávaló-ságoknak  szolgalatjára  vetemedik  (Fal :  UE.  372).  Az 
igaz  szíinek  tiszti  s  hivatJtlja  az  vohia,  hogy  minden  erőszakos 
hatidomnak  ellent  álljon  (380).  Semmit  sem  tudott  az  erőszakos 
tételén  (Kónyi:  VM.  9).  Nyertes  tábornak  nem  félsz  bai'agjától, 
sem  erőszakosnak  rád  rohanásától  (Orczy:  KöltH.  48).  Mutasd 
bátor,  kinek  tetszik,  fel  püffedt  hatalmadat,  erőszakos  dicső- 
séggel esmértessed  sorsodat  (136). 

erőszakosan  :  [violenter ;  gewalttatig].  Sokan  erőszako-san 
bánnak  természetekkel,  arra  kényszerítik,  a  mire  se  kedve  se 
kétsége  nincsen  (Fal :  UE.  383). 

2* 


23 


ER(^"ZAKKAL-TELín\SZAKA 


2.  (SZAK)— -SZAKAD 


24 


erőszakkal:  oxciwse  C.  (viüleuter;  newalteam].  Ha  ki-ro- 
baunae,  nagyobb  rohanással,  eri'szackal  meg-veretletuec  (Com  : 
Jan.  151). 

erŐBzakkalvaló  :  (violeiitiis  ;  Kewalt.sainj.  Christiw  megholt, 
nem  természeti  halállal,  hanem  erószaekal  való  halállal  (MA : 
SciilL  669). 

erőszakszeréntvaló :  tv  I  la  ótet  bal  kézre  itolendi  az 
5  erdemének  feketesége,  orew  zjik  zerent  v.ilo  herteleuseggel 
haboroytatik  meg  (BudC.  23). 

esztendöt-Bzaka :  (per  annum;  das  jahr  liiudurch].  Az 
reghi  szent  ecclésia  egá«  eszteiidStszaka,  mértékletes  életet 
kívánt  mmdenektől  (Alv;  Post.  1.422).  Egész  e-sztendotszaka  soha 
mi  nagyob  innoiiet  nem  illfinc:  (Prág:  Serk.  129).  Esztendőn- 
ként vagy  esztendótszaka  (GKat;Titk.  1117).  A  balsamfa  leve 
szarvatskakba  tartatik,  egész  cszteudőt  szaka  is  köveset  gyfij-  - 
tSgethetni  benne  (ACsere ;  Eue.  224).  Szomori'i  fergeteg  nem 
uralkodik  egész  esztondJtszaka  (SzD :  MVir.  446). 

esztendötszakai :  [annniis ;  jiibrlicli,  jiihrig).  BiiztendSt- 
szakai  torgása  a  napnak  (ACsere:  Enc.  108).  Kinek  esztendeig 
tartó  pénze  vagyon,  esztendőt  szaka  imunkát  tegyen  mellette 
(Kisv:  Adag.  29). 

hét-szaka,  heted-szak,  heted-szaka,  hetet-szaka : 
1)  hebdomada  MA.  woche  PPB.  X'asárnap  kezdetik  az  lieted- 
.szaka  és  szombatig  tart  (Lép:  PTük.  1.225).  3)  [per  septima- 
nam ;  die  woche  hiudurcb).  Az  angialoknak  kariban  voltim 
sémit  nem  erSraen  sok  hete<'zaka  az  isteny  látásnak  nezesetvíl 
(VirgC.  143b).  Gyakortaa  mynd  hetedzalta  eehen  zomehonbey- 
telth  (ÉrdyC.  276b).  Antyfonak  kyk  woltak,  hetchhaka  Benedic- 
tusra  és  Maguificatra  mondbatny  ewketh  (LányiC.  108.  33.  12). 
Kikről  ez  egez  betetczaka  ri'ndel  lasznec  predicaciouc  (Bom: 
Evaiig.  111.99).  Mit  egyenek  hetetzaka  mindemiap  az  emberek 
(MesósK.  7).  Setétes  és  hauas  eget  forgat  mind  hetettzaka  1582 
(Kai.  ^"¥4).  Az  ó  és  uj  testamentomot  által  praedicállotta,  min- 
den nap  egész  hetedszaka  egy  egy  capiitot  meg  magyar;izv;üi 
(Zvon:  Post.  I.  ElflK  14).  Nem  elég  az  tanitónac  heted  tzaka 
egy  vagy  két  praedikatiót  tenni  (421).  Ezt  a  jó  szándékot  kell 
hetedszaka  sokszor  újitani  (Pássm:  Préd.  461).  Valamit  egész 
hetetszaka  a  te  .szolgálatoilbaii  el-ninlattam  (Pázm :  Imáds.  144). 
Gyakorta  egész  liatedszaka  gy81őlküznoc  egymá.s.s;d  (Prág :  Serk. 
334).  Hetedszaka  sincsen  mit  venni  a  szitukban,  van  az  egész 
tábor  nagy  éhel-halá.sban  (GyöngyD :  KJ.  111).  .Szolgájától  csak 
egy  napot  kiváut  istin  egész  hetetszaka  (SzD:  MVir.  414). 

hetedszaki,  hetedszakai :  hebdomadalis  MA.  wöchent- 
licb  PPB.  Hetedszaki  vásárok :  fora  hebdomadalia  (Ver:  Verb. 
237).  Heted.szakai  reggeli  s esivéli  könyörgések  (Koucz:  Könyörg. 
Onil). 

napot-szaka :  [tota  die ;  deu  ganzen  tag].  Két  egész  napot- 
szaka veszteg  állott  iMA:  Tan.  186b).  Na|>ot-szaka  nem  mondjuk, 
hanem:  napot-nai)-estig  (GKat:  Titk.  1117). 

nyarat-szaka :  [aestate ;  im  sommerj.  Kewethkezyk  yt 
tábla,  mykeppen  az  wy  istiiriakath  be  wenny  nyaradzaka  kyk 
esnek  (LíiiiyiC.  225).  A  sót  nyaratszaka  hajókon  sziüiteleniil 
szállitviiu  (Szál:  Krón.  36).  Lisztet  őrletni,  a  ki  megáll  nyarat- 
szaka (Lipp:  Cili.  11).  A  súldisznó  egé.sz  nyaratszíika  és  őszszel 
tsak  a  maga  télre  való  elesége  gyűjtésében  foglalatos  (Misk: 
VKerL  241).  A  fenyő  pinty  egész  nyaratszaka  nem  igen  látszik, 
hanem  usak  sz(l6  éréskor  (461). 

telet-szaka :  1)  (hiems;  winter].  A  sfll  disznó  teletszakára 
való  eledelt  gyfljt  (ACsere:  Enc.  211).  A  mókus  nyárban  egész 
teletszakára  tartonS  eleségót  mjígáuak  bé-gynjti  (Misk :  VKert. 
234).  ií)  (hieme;  im  winter].  Egész  tellodtzacka  táborban  nyo- 
morottanac  vala  (llelt:  Krón.  143).  Kivánja,  ugész  teloLszaka 
mellette  maradjanak  (SzEsztM.  II.6U;.  Teletczjika  havaknac  ós 


hidegekuec  ily  keménysége  kőzőt  unás  nélkől  virraztbatna 
(Prág :  Serk.  03).  TeletsKaka  az  A  barhuigjáljau  lappajig  a  medve 
(ACsere:  Enc.  205).  Teletszaka  is  frigyet  kéván  vala  az  török 
csiiszár,  de  ezek  hallani  sem  akarák  (Moulrok  Vn.29).  Tolet- 
szaka  az  Dunát  lékeUk  és  óraik  (TörtT.  V1II.122).  A  pendai 
királyok  tsak  kenyérrel  szoktiuiak  vala  élni,  semmit  nem  tévén 
egyelhet  hozzája,  lianem  tsak  egy  kis  tormát,  a  miutliog;  a 
medve  is  egé.sz  teletszaka  azzal  szokott  élni  (Misk :  VKert  71). 
A  nyúl  teletszak  az  ő  lakását  rendeli  a  vetések  kőz<5tt  (173). 
Ha  toletszaka  itt  laknak  az  mediatorok,  én  ki  neui  adok  rajtok 
(Bercs:  I^v.  729). 

2.  [SZAK] 

borsó-szak :  (piils  [iLsina ;  erbsenbrei  ?].  Borsó  szak.  Az 
borsiít  meg  kell  héjalni  és  fóisni,  egy  tiszta  réz  rostán  által  kell 
tömi,  hogy  megtöröd,  fel  kell  egy  tiszta  kalámial  darabonként 
tálbiui  adnod  (Radv :  Szak.  196).  Borsó  szak.  A  borsiít  igen 
szépen  ereszd  meg  rostán,  héjaid  meg,  egy  latörfivel  törd  meg 
(230). 

kendermag-szak  :  ]puls  ex  seminibus  cannabis  parata ; 
banfsameubrei].  Kender  mag  .szak.  A  kender  magot  törd  meg 
egy  mozsárbím,  vizzel  egyelétsd  öszve,  szűrd  által  egy  réz  ros- 
tán, todd  az  tűzhöz  (Radv:  Szak.  233). 

1 .  SZÁK  :  [Indus  latruncularius ;  damenbret].  Nem  veszte- 
güló  játékban,  mint  a  koczka,  kártya,  szik,  micsoda,  gyönyör- 
ködtem (Bethl:  Élet.  I.16S). 

2.  SZÁK:  [uanalis?].  Ha  az  lő  szerszáma  tneg-dagad,  és 
nem  akarna  meg-euyhődni,  a  szakján  által  egy  toll  vastagságúi 
szőr  sinórt  kell  által  vonni  (Cseh:  OrvK.  671. 

SZAKÁCS  :  co'iuus,  cullnarius,  opeopoeus,  magiriis  C.  kocb 
PPB.  Étel  orvos,  szakáts,  kohnyás:  popinator  C.  Lieiny  sarja, 
mellyel  sült  lúd-ti  alá  készítenek  a  szakátsok  :  moretarium 
PPBl.  Matthyas  az  Mezey  Gaspar  zakatthyauak  itette  az  pws- 
kath  agyahoz  íKMlIy.  n.190).  No  mondának  éhez  némely  sza- 
kácsok, hogy  az  lehetetlen  vobia  (Radv:  Szak.  33).  Most  oly 
.szakácsok  támadtak,  hogyha  eliljeu  viiméd  az  plataiszt,  nem 
tudná,  micsoda  (148.  12).  Elhalgatom  azt,  hogy  az  illyetén  prae- 
bendác  nagy  gyakorta  bju'bélyoknac,  szakáczokuac  és  őszvér 
haytóknac  jutalmocésfeltiszteltetéseclegyenec  (MA:  Tan.  1130). 
Síüikáts  avagy  főző  aszszony  :  coijuus  vei  c<j<iua(Com:  Jan.  82). 
Az  szakácsnak  hagyok  két  ökör  tinót  (Gér:  KárCs.  III.420). 
Az  vezér  szakácsjuiak  tizettünk  (MouTME.  1.138).  Sirt,  mentette 
magát,  inig  azon  jágere  és  szakácsa  tanáltak  ollyat  mondani, 
hogy  van  mint  kavallémál,  klenodinmocska  Ls  iBercs:  Lev. 
549.  296).  A  .szakácsnak  jól  van  dolga,  télen  nyáron  könnyen 
él,  úr  a  szakács  és  nem  szolga,  mikor  tet<-7.ik.  akkor  kél  (Fal : 
Vers.  877). 

[Közmondá-sok].  Szakáczáiml  embernek  nem  kel  meg  bara- 
gunni  (D6csi:Adag.  307).  Nem  mind  szakáts  az,  ki  nagy  kést 
hordoz  (Kisv:  Adag.  193).  Nints  olly  szakáts,  ki  mindennek 
szi'ija  izént  valót  tudgyon  főzni  (SzD:  MVir.  170). 

fö-szakács :  arxüiimagirus  C. 

paraszt-szakács:  (coquus  mediocris;  gomeiner  koch). 
Az  tyúknak  az  torkát  ne  me-ssed  meg,  az  mint  az  paraszt  sia- 
kátsok  szokták  (Kjidv:Szak.  157). 

Szakácskod-ik :  coquinor  C.  MA.  koch  sein  PPB. 

Szakáxjsság  :  coquinaria  Com :  Jan.  82.  (kochkunst).  Követ- 
keznek szakácssághoz  való  mesterségek  (Radv:  Csal.  ni.S7. 
50).  Sem  a  szakácsságot  sem  a  mülnársiiirot,  mi  izű,  nem  kós- 
toltam ^ÖtvMest.  83.  vazX 

Ry.ATTAT)  Uiorlad  Helt:Kron.  2.  Us.  Görcs:  Máty.  69. 
smUíuI  Ver:  Vorb.  89.  íiaiiiiíyj/am  Kónyi:  URum.  77):  laceror, 


25 


SZAKAD 


ALÁSZAKAD— ELrSZAKAÜ 


rumpor  MA.  zerrisseu,  zerbrocheii  weiden  PPB  Bika  rugasz- 
kodváu.  kitel  szakadt  vala,  Thokli  Miklós  látá,  bika  utáo  fut 
vala  (RMK.  IV.243). 

[Szólások],  Álmok  szakadva  Kristas  után  járlak  (Pázm : 
Préd.  833).  Sok  szíp  beszéd  szakad  atyai  s z á j á b li  1 
(SzD:  MVir.  373).  Mely  nagy  chorba  szakadt  mi  tisztes- 
séglinkre (Zrínyi  IL51).  Szakadnának  egek  rám  kémén- 
leüeu  (Zrínyi :  ASjt.  306).  Negyed  ellenseeg  az  zegheeu  e  e  h  a 
aakadot  halaal,  ky  si.ha  be  nem  tellietyk  (ÉrdyC.  326). 
Paralisis :  ina  z  a  k  a  d  ü  t  ember,  ol  betegsegb,  mel  mikoron 
embernek  testinek  valamel  rezére  esik,  az  meg  alozik  es  ezzel 
nem  kezd  bimi  (RMNy.  11.50).  A  szolgám  házamban  fekszik 
inaszakadva  (Mad;  Evang.  1291  luad-szakadva  figethecz  (Matkó: 
BCsák.  232).  Melly  ina-szakattvil  ügethet  ez  elStt  igen  begyesen 
és  g6g6sen  ftitkározó  Mátyás  (Matkó:  BCsák.  373).  Bizony 
köröm  szakadna  ott,  ha  nyulat  bokrostul  akarna  fogni 
(RákGy :  Lev.  259).  Lélekszakadva  vártam  Nagyságod 
levelét  (Bercs:  Lev.  590).  Magva  szakadt:  cui  semen  defi- 
cit MA.  Magvaszakadt  jószág:  bona  caduca,  cadiva  haereditas, 
haerede  vacua  PPB.  Az  egerec  tanácsot  tartáuac,  mit  kellene 
míluelniec,  hogy  a  niatskától  meg  megmenekSdnénec,  hogy 
maguoc  ne  szakadna  miatt;i  (Helt:  Mes.  38-1).  Az  falw  KAmyes 
Janose  wolt,  de  magwa  zakat  (LevT.  1.373).  Az  elsfi  ütközet- 
ben minden  nyereségünknek  nyaka  szakadott:  glória 
^toríae  *defloravit  primo  praelio  PPBl.  Le  eseek  es  nyaka 
zakada  (ÉrdyC.  3771  T5ml5chben  zakad  nyakam  (LevT.  1.197). 
Egy  csapással  minden  épületek  le  omol  és  nyaka  szakad 
minden  habozásoknak  (Pázm:  Kai.  110).  A  két  6át  le-vágák, 
magának  nyaka  szakada  (Pázm:Préd.  196).  Ki-tollya  tehát  az 
ördög  rabjainak  szemeket,  hogy  veszedelmes  állapottyokat 
nem  látván  véletlen  verembe  szakadgyon  nyákok  (4211.  Nyaka 
szakad  a  catabaptisták  ellenvetésének  (Ker:  Préd.  589).  Poly- 
carpusnak  ásta  a  vermet,  de  a  maga  nyaka  szakad  belé 
(Czegl :  Japh.  153).  Vay  szakadna  nyakad  (Agend.  88).  Az  Jesus 
az  kereztfarol  lata  theged  édes  zyz  Maria  az  kereztfa  alath 
állanod  nag  zywedzaka[d]wa  vpalo  keserwsegghel  (ThewrC. 
1-19).  Myud  yonak,  gonomak  weege  zakat  (ÉrdyC.  21). 
Ha  ez  nem  volna,  soha  egy  törvénynek  sem  .szakadna  vége 
(Pázm:  LuthV.  250).  Azon  napon  vége  szakad  a  hiiieg  lelésnec 
(Com :  Jan.  58).  Szemem  ess5jének  nem  szakadhat  vég  (Zrinyi : 
ASyr.  184).  Vég  szakadott  az  én  hatalmamban  (268).  A  kicsat- 
lott  tacskókkal  veritték  szakadva  fáradozni  munka,  nem 
mulatság  (Fal :  NE.  28).  A  ki  veriték-szakadva  végét  érvén  a 
tökéletességnek,  tetején  meg  tudott  állapodni,  sflrfin  szedi  gyü- 
mölcsét fáradságának  (Fal :  UR  365).  A  vizek  a  hegyekríll 
nagy  érivel  szakadnak,  minden  partot  meglátogatnak 
(Fal:  BE.  579).  Reám  szakad  a  zápor  (SzD:  MVir.  761 
Vmibe  szakad :  A  várossal  általellenben  szakad  a  Dunába 
az  édes  Olt  vize  (Mik:  TörL.  411).  Az  Viszla  száz  negyuen  fitt 
mélyfSIdet  kerengvén,  itt  szakad  az  tengerben  (SzCsomb : 
Utleir.  49).  Vmiben  szalad :  Myert  m)Tiden  felfii  az  gyarló 
gyfikeer  velevrnk  és  bennewnk  zakadot  (ÉrdyC.  3). 
Még  eddig  minden  ág  a  kezünkben  szakadt,  mert  nem  az 
isten  segítségéhez  kaptunk  (Mik:  TörL.  243).  Látván  azért 
Luther,  hogy  itt  markában  szakad,  azt  mondgya,  hogy  fitet 
az  fiajedelem  és  világi  tisztviselfi  rendek  hittak  (Pázm:  Kai. 
117).  Markában  szakad  Balduinusnak  és  semmi  jelenségét 
nem  adhattya,  hogy  Lutert  isten  6-maga  b'tta  (Pázni :  LuthV. 
80).  Jól  meggondolják  császár  hatalmát,  kivel  soha  egy  koro- 
nás király  sem  t5tt  fei,  s  ha  elkezdték  is,  markokba  szakadt 
(TörtT.'  L301).  De  azt  sokszor  próbáltuk  magunkban,  soha 
nem  nyertünk  vélle,  mindenkor  mai-kunkban  szakadt  (Zrinyi 
11.175).  Részessé  teszi  várt  birodalmában,  nem  hagyván  szakadni 
az  ágat  markában  (Thaly:  Adal.  1.134).  Orcza-pindással  mar- 
kában szakad  íze  hímes  hazugságának  (Csi'izi:  Tromb.  28). 
Ki  látta  valaha,  hogy  ezek  erkfitsfis  életnek  oly  torkos  próká- 


tor! ki-támadtak  volna  a  virtus  mellett,  hanem  ha  akkor,  mikor 
tsak  nem  markokban  .szakatt  a  gonoszság  (Fal:  NE.  91).  Az 
udvari  bíilts  elíbb-áll-el  a  dologtul,  hogy  seui  markában  sza- 
kadgyauak(Fal:  UE  421).  Vmtbúl  szakad .  Nem  hiszi  az  ember, 
t  ö  V  é  b  ü  1  szerencse  szakadgyon,  markában  kis  édesért  száz  ürmét 
adgyon  (Zrinyi  1.62).  Vminek  sr.ahid  ;  Hamis  tudó  emberec, 
kic  m  a  g  0  k  n  a  c  szakattac,  hogy  maguktul  az  irJUsiiac  magya- 
razatit  hozzac  (Mon:  Ápol.  3).  Nem  akarywk,  hog  cyak  Ihy 
zakadnatliok  magatlioknak  az  dologból  (RMNy.  ni.32).  Vmire 
szalad:  A  török  vallás  három  ágra  szakad  (Mik :  TörL.  426). 
Az  egész  ország  Danidra  szakada  (Szék :  Krón.  28).  Ty  vra- 
sagtok  f  e  1  d  5  r  e  akarok  zakadny  (LevT.  L351).  Mást  is  K  d  r  e 
szakadott  igyem  mind  gyermekestel  egyetemben  (Nád:  Lev. 
123).  Ha  magva  szakadat,  ismeg  azon  coronara  szakad  es 
szál  az  joszag  (Ver:  Verb.  16).  Hogy  az  firfikség  egyic  nemzet- 
ségről másra  ne  szakagyon  (MA:  Bibi.  1.155).  Mint  egy  rabot 
czac  meg  sem  kémélly,  ha  szinte  pokolra  szakad  nyakad 
is  (Born:  Evang.  IV.277).  A  nagy  váras  barom  részre  sza- 
kada (Illy:Préd.  n.435).  Iszonyú  rettentésekkel  szakadnak 
szavaid  szivemre  (SzD:  MVir  371).  Ki  kell  ilzetni  házából 
és  barmokhoz  illendő  vétkek  úttyára  kell  szakadni  (Pázm: 
Préd.  64).  Hogy  hazámat,  hitemet  meg-tagadjam,  ne  engedje 
isten  arra  hogy  szakadjam  (Kónyi:  HRum.  77).  Vmitöl  szalad  ■ 
Ázzon  allattwl  zakadot  magzatoknak  felette  (ÉrdyC. 
857).  Oh  kószáitól  szakát,  oh  fa  természetű  vadoc  teyén 
tartatot  (Illyef:  Jephta.  30).  Nem  akara  szakadni  az  6  baráti- 
nac  tan  ácz  ától  (Helt:Króa  118).  Vmi  után  szydad:  A 
mihez  nem  juthatnak,  a  z-u  t  á  n  szakad  kívánságok  nyughatat 
lansága  (Pázm:  Préd.  327).  A  minapi  újságok  kezdói  Luther 
és  Calvinus  után  szakadának  (Pázm :  Préd.  249).  Tsae 
egyedfll  szakadt,  nintsen  segedelme  (Balassi:  Ének.  12). 
Azt  irta  Ocskai,  corpusban  marad  Trencsénnél,  azouban  három- 
felé szakadtak  (Bercs:Lev.  523).  Sok  felé  szakad- 
nak itt  is  az  iiásmagyarázók  (Ker:  Préd.  167).  Itt  egy  corpust 
kell  tartanom  Sente  körül,  másikot  Újvárnál,  s  magam  soha 
nem  tudok  hová  szakadnom  (Bercs:  Lev.  523).  Éu  hitemre 
nem  tudom,  merre  szakadjak  (4). 

alá-szakad :  (praecipitor ;  herabstürzen].  Jud.is  magát  fel 
acazta,  acaztofarol  alazacada,  bele  ki  omla  (GuaryC.  21).  My- 
korou  az  lean  az  yegheu  fwtosna,  alaa  zakade  es  gonozwl  veze 
el  (ÉrdyC.  525). 

által-szakad :  [emacesco;  abmagem].  Mint  az  által  .szakát 
ebec,  kic  az  vgatast  is  restellic  (Mon :  KépT.  r  i.  Ollyan  mint 
az  áhal-szakadt,  éhségtói  el-soványkodott  eb  (SzD:  MVir.    91). 

belé-szakad :  [incido  ;  hineinfallen].  Egy  arany  vederkem 
vala  és  aial  meritec  uala  vizet  és  belé  szackada  a  kútba 
(Helt: Mes.  423). 

[Szólások).  Valaki  a  más  ember  lovának  vermet  á.ss,  belé 
szackad  finnen  lovánac  a  nyaka  (Helt :  Mes.  278). 

el-szakad :  disrumpor,  deficio,  secessionem  facio  MA.  [sich 
trennen,  sicb  losmacheu,  abfallen).  Az  tyz  soha  el  nem  zakad : 
ignis  nunquam  deficiet  (JordC.  86).  Vr  el  zakat  en  tfilem 
(DebrC.  612).  Haborwsaggal  tewle  el  nem  zakad  (ÉrdyC.  407).  Az 
hittewl  el  zakad  (544b).  En  tewlem  el  zakatz  (550b).  Az  ivi- istentewl 
es  isteny  yrgalmassagtwl erekké elzakadnak  (555b).  01  igfin hozam 
kfitfiznelek,  hog  firfikesoha  tfiled  el  ne  zakathatnek  (TibC.  8).  Eel 
zakadyanak  S-  gondolatyoktwl  (KíJcsC.  7).  Myltan  elzakadyak  een 
hewsagivs  ellensegymtS'l  (10).  Siessenek  el  zakadny  bflnőktfll 
(CsomaC.  92).  Ezt  kedig  a  magyarocért  muuele,  hogy  az  ieleu 
szászoc  miat  el  ne  szakhatnánac  el  'oly '',  hammar  5  tfille  és 
a  romai  czászárságtól  (Helt:  Króa  24).  Jay3 szegény  nem  sza- 
kadhat el  a  czecztfil  (Decsi:  Adag.  182).  Hálát',  adok  néked  a 
szép  lelki  táplálásért,  mellyel  elszakatt  erőmet  Jujitod  (Pázm: 
Imáds.  150).  Ez  gyalázatban  elszakatt  szivem  (MA:  Bibi.  V.32I. 
Egymástul,el  voltac  szakadva,  de  kfinnyeo   eggyessé   lehetnec 


27 


elszakauáí^kiszakadAs 


KISZAKADT-SZAKADTON-SZAKAD 


28 


(MA:8cult.  416).  El-szakad  s  apad  a  tejec,  kic  nem  szoptatnac 
(Megy:6Jaj  III 85).  Egy  lányok  lín,  de  az  elszakada  fSlök 
még  ki.«dedeii  (GyöngyD  :  Cliar.  ^bf<\  Phcebiis  mellett  neveked- 
tem, 8  iiniiét  el-sz.ikadtam,  Mars  szolgája  lettem  (Gyflngy:  Ciip. 
3).  Nagj-ságod  raellíl  sem  szakad  el  kordélyban  az  jó  had 
(Bercs:  Lev.  292.  RIO). 

elszakadás:  disruptio,  dofcctlo  MA.  [losreissung,  abfall). 
Meito,  liogi  toabali  ilien  egi  mastol  való  ol  zakadas  es  meg- 
ozlas  kSzittSnk  ne  legiSii  f\Ve.szpr{'.  81).  Vala  ew  benne  ez 
vylagtwl  való  ol  válásnak  es  el  zakadasnak  malazttya  (ÉrdyC. 
571).  Az  istentS!  való  elszakada.snac  soldgyat  ebbe  peldaszta 
meg  (Helt:  Bibi.  I.d3).  Az  népnec  el  szakadásánál  azwralkodóra 
nyonioniság  \fi:  In  pancitate  plebis  ignominia  regis  (Kár :  Bibi. 
1.611).  Szflkseg,  hogy  ti  kSztetJc  el  szakadascjc  legyenec  (EszfT : 
IgAny.  51),  Másik  leveléWI  nem  ttrfimest  értem  az  hidnak  el- 
szakadását (Bercs;  Lev.  500).  Az  igasságti'il  el-ezakad,ist  szei-z8 
(CzegI:  Japli.  K!). 

elszakadhatatlan  :  iaseparabilis  MA.  unzertrennlich  PPB. 
A  czet  lial  teste  paissal  b^  fSdSttetett,  eggyic  az  másikhoz 
ragasztatott,  erí.s*en  egy  mást  tartyac  és  egy  mástól  el  szakad- 
hatatlanoc  (Kár:  Bibi.  I.537bX 

eleibe-Bzakad :  fpronio ;  vordringen).  A  német  Pozsonnak 
ment ;  no  most  Káról ;  ha  Beesnek  szalad,  be  jó  jár,  mert  ha 
ki  nem  látják,  soha  hirire  nézve  nem  mér  Komárom  s  a  Duna 
mellé  eleiben  s/^kadni  (IJercs:  Lev.  341). 

félben-szakad:  [inteiTunipor,  disrdmpor ;  zorbrechen,  unter- 
brochen  werdenj.  Kardgya  miu-oelattya  félbe  szackada  (GUres: 
Máty.  69).  Szakadgyon  félbe  az  én  tiszteletem  (Illy:  Préd.  n.93). 

félbenszakadás  :  (interruptio ;  unterbrechung).  Nem  egy- 
huzomban,  egy  igában,  minden  félben  szakadás  nélkül  fordítot- 
tam e  könyvet  (l)ebr:  Ker.  3H. 

ketté-szakad  :  (dissulvor,  discindor ;  sicli  zerreissen,  zers|)al- 
ten).  A  templomnae  .suporlaha  ketten  ketté  4akada  (MiinehC. 
69)  Az  templomnak  vitorlaia  kettő  szakadof  (Fél :  Tan.  265). 
KettS  .szakada  az  toraplombeli  fedél  is  (Born :  Préd.  26).  Ottin 
kettíi  szakada  az  templomnak  is  amaz  vitorlaia  (247).  Haragjá- 
ban ketté  a  chak  nem  szakada  (Zrínyi  1.30).  Hector  i'igy 
tsapja  Artiloíus  királyt  éles  fegyverével,  hogy  mindgyárt  ketté 
szakad  derekában  és  szőmyíl  halált  hal  meg  Artilogns  (Hall: 
HHi.st.  III.lll). 

kettészakadás  :  [dissolutio ;  zerspaltnng).  Ó  z^nth  lelketh 
ky  lK)fliatha  az  templomnak  snporlatha  kethe  zakadasaerth, 
napnak  wylaga  eel  vezeseyerth  es  az  zentli  lelkekertl^  kyketh 
fi  yewetholywel  megh  wigaztalta  (Poz.sC.  28). 

ki-szakad:  olaceror  MA.  fdilaeeror;  zerrisseu  werden). 
Mongyalok  og  eperft'anak :  Zakagy  ky  tAedb5l  (JordC.  587. 
7161.  A  ki'k  kilntöst  mentül  hamarébb  elkészíttesse,  mert  ez 
a  ki  velünk  van,  már  is  megkoiwtt  állapotttal  van  s  minden 
órán  ki  is  szakad  a  könyfikén  (TrtrtT-.  111.382). 

ISzólások).  Hogy  ha  a  tóbb  szentekre  igazita.sz,  o  u  n  a  n  •  i  s 
k  i  -  s  z  a  k  a  d  c  z  (Matkó :  BCsák.  28U).  Ki  ne  szakadgyon  ennek 
a  szónak  emlékezete  (Pi'izm :  Préd.  7).  Ara  n  y,  ezüst, 
gyémánt  kintsos  rejtekéből  solia  ki  nem  szakad  (PhilFlor. 
30).  O  neky  d  i  i-  se  r  e  t  y  soha  ty  z  a  t  o  k  b  o  1  kywo  ne  zaka- 
gyon  (ÉrsC.  250b.  UvT.  11.301).  Klébb  a  tengerek  fenékig 
apadnak,  mint  te  ditséretid  szjudiból  kiszakadnak  (GyöngyD: 
Cliar.  370).  Az  ffil  szél  Késmárkbnl  ki  szakad  (Zrinyi: 
ASyr.  95).  Az  zent  y  m  a  c  h  a  g  ew  z  a  y  a  b  o  I  ky  nem  zakad 
vala  (ÉrdyC.  450b).  A  lelek  kizakad  a  t  o  s  t  b  8  1  (BodC. 
18).  Ha  ky  zakad  az  zentfik  k  fizz  ól  (ÉrdyC.  593). 
FeietSI  való  ki  szakát  gondolatokat  tanét   (MoniApol.   3). 

kiszakadás :  imiptio,  niaceratio,  ovnlsio  MA.  das  ausreissen 
PPH. 


I       kiszakadt- :  [disjnnctio ;  ausscbeidungj.  Ellia^andaz,  mikep- 
'    pen  ammeg  halandó  embfir  f)  halalanac  ideyen,  lelke  ki  zakatta 
coron  mindeniket  el  haag  (NagyszC.  2-5). 

közbe-szakad.  K%sbe  szakadva :  interrupte  C. 

le-szakad  :  corruo  MA.  [decido] ;  abreLssen,  einrei«ton  PPB. 
(herabfalk-n,  horabstürzen).  Mikoron  az  haz  le  zakadot  volna, 
egi  giermeketli  meg  nioma  (VirgC.  108).  Nagi  zápor  esfi  kezde 
leh  zakadni  (DebiC.  169).  Az  én  karom  az  fi  forgó  czontairól 
le  szakadgyon  (Kár:  BibL  1.530).  Temérdek  setétség  .szakadot 
vólt-le  (Mad:  Evang.  325).  Ne  terheltes.sék  Kgid  a  csuhadár- 
sz^kérre  való  veres-posztót  is  elküldeni,  mert  már  errfli  teljes- 
séggel leszakadott,  a  ki  volt  (TörtT.»  111.197). 

még-szakad  :  dlsnimpor  Kr.  [dilaceror ;  abgeriaten  werden). 
O  kfitele  ne  le^^n  megzakadot  (BécsiC.  114).  Az  lialo  meg 
7.akada  ees  my  meg  zabadniauk  (KeszthC.  358).  Azon  nap  a 
nagy  melsegnec  miiiden  kutfeiei  meg  szakadanac  (Bell:  Bibi. 
1.C4).  A  ki  poklos  leend,  annac  meg  szakadot  nüiaia  legyen 
(Helt:  Bibi.  IDUd4).  Meg  szackada  a  hid  es  le  dfille  (Helt: 
Krón.  2).  Kd  csináltasson  nekem  valami  vászon  nadrágot,  mert 
három  volt  és  annak  Is  az  egyek  már  megszakadt  (Nád:  Lev. 
203).  A  felfújtt  hojag  kl.nnyen  meg-szakad  (Pázni:  Préd.  1010). 
Az  liknac  kfirfiskfirnyiM  kétszerezése  légyen,  hogy  meg  ne  sza- 
kadgyon (MA:  liibl.  175).  Mint  az  elviselt  rnlia,  melly  tétul 
megsz,ikat  (V.47).  Oly  uj  idegeuel  rúgatom  az  szemed  kfiziben 
az  igasságnak  nylát,  hogy  a  hamisságnak  le  szegik  a  szárnya, 
meg  S7.akad  a  begyi  (Bal:  Csisk.  126).  Ocskai  azt  irta,  nem 
.subsistálhatnak,  hacsak  túl  nem  megyén  az  hegyen ;  úgy  meg- 
szakad az  had  (Bercs:  Lev.  308.  312).  Erős  corjiust  kell  túl  tar- 
tanom, ha  túl  is  lenne  muszka,  megszakad  az  ereje  (529). 

megszakadás :  hernia,  entorocele  SL  [hodenbrucbj.  Tfikfie- 
ség  és  bélnec  le-szállása,  meg-szakadása  (Com :  Jaa  58). 

megszakadt :  [hcniiosus ;  bodenbriichig).  Azt  se  áldozzad 
az  uniac,  :i  mi  megszakadot,  a  vagy  meg  sephfittetctt :  animál, 
qnod  sectis  ablatisque  te.sticulis  est  (Helt:  Bibi.  I.J.I131  A  ffinyfl 
magot  id  meg  borban  ffiue,  vizeletet  indil,  meg  s-^ackattaknac 
igen  io  (Mel :  Herb.  9).  Megtfii-fidStt,  megszakadott  barom  (MA : 
Bibi.  1.110). 

oda-szakad  :  [irrumpor ;  einbrevhenj.  Ne  iargaly  ló-háton, 
ha  akarod,  hogy  nyakad  o<Ia  ne  .szakadgyon,  ielesl>en  az  kék 
szfirfl-fele  louakon  (FortSzer.  K2I)).  Ha  ez  ellenvetésiH;  elomol- 
nae,  az  többinek  is  vélec  eggyűtt  oila  kell  s-zakadnioc  (MA: 
Scnlt.  987).  Megai«d  az  Morva  majd,  Oskainak  Is  kinyilik 
Ausztriára  az  útja,  ha  oda  is  kell  szakadni  neki,  úgy  is  kéve- 
sedik  (Bercs:  Lev.  451*. 

(Közmondások).  Addig  jár  a  tök  a  jégre,  hogy  egyszer  oda 
szakad  (SzD:  MVir.  127). 

öszve-szakad :  concido,  cullabor  MA.  (znsainmenfallcu). 
Egyfelfil  az  TLszji  :ilatla  foly  vala,  nias  felfil  a  Zag^^a  alatta 
foly  vala,  vi'u'  alatt  az  két  viz  oszvo.sz.ikad  vala  iKMK.  III. 
103). 

öszveszakadás  :  fcontlu.\us ;   zusammontlussj.  Mely   fiszvo 

szakadásnál  való  magos  orozalon  s  .szegelet  nagy  |>arton    fek- 

.szik  az  híres  Nándor-Kejérvár  (Monln'.k  Vili  3SIV  Az  Vág    ia 

Duna  (>szvo.s7.akadás;'inak  torkolatjában  az  haj'''kat  hatok  inegé 
vonják  fel  (Bercs:  Lev.  408). 

reá-szakad  :  |su|>orirruo,  docido;  herahstünuMij.  Kykre  reauk 
zakada  a  .Syloe  tornya  (JordC  574).  Roa  szakaila  a  ferdfi  haz 
(Helt:  Bibi.  I.blV 

szakadton-szakad :  U'ontinenter  lacenir ;  niiaufliörVich 
gerbíien  werden)  Minden  folfil  tsak  szakatloii  szakataz  (Póa: 
Vetélk.  ii). 


29 


SZAKADÁS-SZAKADATLANUL 


SZAKADÉK— SZAKADOZ 


30 


Szakadás :  riiptio,  acliisma  C.  ruptuni,  dissulutio  MA.  mi, 
bnicli,  spaltmig  Pl'B.  Seiiky  nem  vety  az  keineen  [xv/.U)  fotut 
az  meK  awultli  nvliabaii,  mert  iia^)l)  zakadass  leezeii  (JordC. 
37'.i).  U'itu.'m  zent  Uamaiuos  atyánk,  liog  az  kevntevsiiek  zaka- 
dafuit  meg  nem  varliatníiyak,  veueeii  saart,  keiie  az  kevntevs- 
nek  zakadaüara  (IVnit".  2S0).  Zent  te.ste  be  feliesídic  sebekel 
69  zakadasokal  lOobrC  31S).  Keth  felee  zakadaas  nincsen  a 
Carthusián  zerzetben  (lírdyC  572b).  Nagy  zakadasokkal  beewe-s 
(579b).  Mindenekui^l  feljebl)  némSttel  vív  nála,  tft-ste  .szakadá.'át 
S  nem  szánja  nála  ^Tin.  280).  Miig  eskyttewnk,  liugy  weremik 
hwllasawai,  tagunk  z."ikada.<i;uval  zolgalonk  ew  fewlsegenek 
(RMNy.  II. 9S),  Az  Intn.áíi  níliAt  meg  szakaztya  fe  az  vlán 
nagyobb  szakadás  Ítészen  rayta  (Kár:  Bibi.  III. 9).  Az  keresztyén- 
ség zá-szlója-alatt  sok  ellenkezik  szakadások  pártolkutlnak  (P:íxm : 
Kai,  a4).  Testek  sz.ikadását  és  vérek  serkedezését  iij'Unrael 
nézték  (Pázm:  Préd.  4'.)l)).  \'allisbéli  szakadá.sból  gyfilfilség 
támadutt  (Matkó:  BCVák.  17).  Valameddig  fenn  lészen  a  Jasiis 
eeclésiája,  mind  addig  ellenkezik  a  szakadás  Cliristnssal  (Szatni: 
Dom.  173b).  Órizd  meg  a  bazát  az  ellenség  badától,  ültalmazzd 
népeit  belsö  szakadástól  (Orczy:  KültSz.  59). 

ágyék-szakadás :  lumbifraginm  C. 

álom-szakadás :  (intennptio  somni ;  seblafsti'irung].  Ok, 
mint  .szürgalmatos  jó  pásztorok,  .sok  álom-szakadással  dajkál- 
kodván tigyelmetes.sen  vigyi'iznak  a  Kristus  ny.ájára  (Csúzi; 
8íp.  .504). 

csont-szakadás :  [catagma ;  beinbrucli].  Olly  lielySu  is 
történhetik  sebe,  bog  cbyont  szakada.s-nekil  v.agyon,  .az  illyen 
nem  halálos  seb  (FVank :  HasznK.  39). 

ég-szakadás  :  fnubifragiumj,  cataracti  PPBl  [vvolkenbnicli]. 
Jakab  nap  után  sok  izben  menydőrgések,  égszakadááok  fenye- 
getnek bennünket  1652  (KNagyv.  31).  Iszonyú  d5rgé.sek  kSzStt, 
mint  ba  ég  sz<akad;Lsok  volnának,  ugy  omolnak  a  záporok 
(Hall:  HHist.  in.83).  Azégszakadások  megnyilatkozí'niak  (Hly: 
Préd.  11). 

felhö-szakadás  :  c«  Jakab  nap  után  .sok  izben  k8-ess8k, 
menydőrgések,  felybő  s  ég-szakadások  fenyegetnek  bennünket 
1652  (KNagyv.  31). 

hit-szakadás,  hittől-szakadás :  [baeresis,  scbisma  ;  ab 
fali  vom  glauben].  Mindőn  eretiiők.seg,  miiidőn  liittűl  zakadas 
ez  atkozot  5rd8gi  úelvtűl  vetb  maganac  eredetit  (GuaryC.  IG). 
Eretnekségekre,  hit  szakada-sara  sietni  (Mon:  Ápol.  2).  A  hüt- 
tfll  .szakadás  a  liütiiek  épen  megtagadása  (ACsere:  Bölcs.  129). 

kö-szakadás :  [ruina  lapidum ;  felseustnrv.].  Az  i^d^gh 
meg  baraguek,  az  nagi  kA'  zakada.sokat  égibe  vére  oli  igen, 
bogi  ebíl  Ivra  czatogas  es  nagi  villam.as  (VirgC.  22). 

köröm-szakadás  :  [nimius  labor  ;  allzu  grasso  anstrengnngj. 
De  ezt  is  sok  kSrSm  szakadással  és  vér  patakokkal  ugyan  meg 
vflvé  Sinán  (Pázm:  Kai.  441).  KörOm-szakadá.ssal,  vér-hnllással 
jutottak  a  vár  megvételéhez  (SzD:  MVir.  243). 

magva-szakadás :  defectus  seminis  Ver :  Verb.   Szót   7. 

meredek-szakadás:  cataracta  C. 

Szakadat :  [scissura ;  riss].  Senki  sem  erezti  vy  otromba 
poztonac  foKat  o  ruhába,  mert  ki  zakazfa  magát  az  o  ruhából 
es  a  zakadat  ua^ob  lezen  (MünehC.  29).  Scet  Péter  vasa  zaka- 
datfa  (WeszprC.  kalend.  8).  Zinem  zakadatyanak  keserűsége 
(NagyszC.  62). 

Szakadatlan :  1 )  illaceratus  MA.  nnzerrissen  PPB.  3) 
incessans  MA.  [unaufbörlich].  Tokajt  szakadatlan  izben  meg- 
ostromolják (Rnmy;Mon.  1.56). 

Szakadatlanul :  indesinenter,  sine  intermissione  MA.  unauf- 
hörlich  PPB. 


Szakadék :  I )  ruptura,  fractura,  divnisio,  fragmentum 
MA.  brucli,  Irennimg  PPB.  2)  rivus  Pesti :  Nom.  94.  [brachium 
tinminis;  arm  des  fliis.se.s].  VVolt  Nagysiigtoknak  Seredy  vram- 
m.al  valamy  Dnn;i  z;ikadek  wyze,  kyn  Báthory  wram  zegyett 
chynallatott  (LevT.  1.295).  Cyrus-is  az  Gindes  folyóvizet  liarom- 
.sz,iz  hat v.an  szakadék  árkolásokra  vStte  és  bocsátotta  (MA: 
HB.  249).  Rettenetes  erdc'k  elfittiink,  még  ,az  német  hadak  sem 
járnak  Hradisasa  fölé,  hanem  az  rohatinczi  hidon  .által  és  az 
Morva  szakadikja  közt  Vaszelének  (Bercs:  Lev.  685).  3)  [sinus; 
bu.sen].  Tengernek  olly  szakadékja  vagy  ilbli,  a  hol  a  tenger 
vize  ki  s  bé-iit  PPBl.  Alt;il  vergődvén  az  Moi-va  .szakadékján 
vesződtünk,  tirtoztattnk  volna  az  ellenség  menetelit  (Kemény: 
Élet  55).  A  tenger  t.sinál  hayiásokat,  szakadékokat  (Com :  Orb. 
17). 

tenger-szakadék :  [sinns  maris ;  meerbusen).  Vagyon  az 
az  varos  ket  kot  Syrtis  nem'^  tenger  szakadec  kőzőt  (Decsi: 
.S.alU.  64).  Nemei  lyec  értic  az  tenger  szakadékját  ezen,  nemellyec 
valami  begj'et,  melly  a  tengerig  nyúl  (MA :  Bibi.  I.206b). 

ón-szakadék  :  fsegmenta  phmibea  ;  bleistückchen].  Ón  sza- 
kadék fél  tonnával  (Radv:  Csal.  11.393). 

vas-szakadék  :  [segmenta  ferrea ;  eisenstückchen].  Taraczk- 
hoz  való  v.%s  szakadék  egy  tonnával  (Radv:  Csal.  11.393). 

Szakadékony:  solubilis,  lacerabilLs  Sí.  [zerreissbar].  Igen 
sz.ikadékony  kőtele  volna  az  i.steni  félelemnek,  hogyha  az  mi 
eleüiknec  jotettzését  kovetnőc  az  isteni  tiszteletben  (MA :  Tan. 
34).  Ez  ielen  való  élet  minden  ezérna  szálnál  gyarlóbb  es  .sza- 
kadékomb  (Lép:  PTük.  1 321).  Hamis  esztergárban  faragta  sza- 
kadékony idegíi  nyl.át  (Bal:  Cslsk.  126). 

Szakadékos:  1)  locnlatus,  loculosns  C.  [voller  facher). 
2)  (uliginosus ;  n)ora.stig].  A  tegn.api  hó  is  nagy  részint  elolvad- 
v.án  és  szak.adéko.s,  ingoványos  helyeken  is  kellé  jőnünk  (Mon- 
írók  XVnL102). 

Szakadhatatlan :  1 )  illacerabilis,  indissolubilis  MA.  uuauf- 
lüslich  PPB.  2)  (non  interniittens ;  imanfliBrlich).  A  hideglelé.s- 
nec  apadása  v,agyon  a  szakadh.atatlanon  kivől  (Com:  Jau.  58). 

Szakadhatatlanul :  inseparabiliter,  indissolubihter  MA. 
mizertrennlich ;  unauflöslich  PPB. 

[Szakadkoz-ik] 

el-szakadkozik :  (rumiwr ;  brechen).  Többet  nem  irhatok 
egy  húzómban,  bizony,  majd  elszalíadkozik  az  kezem  (Bercs: 
Lev.  479). 

meg-szakadkozik  :  [debilitor ;  schwach  werden].  Az  sátán 
gondot  tartott  .az  Christus  állopottyáuac  alkolmatosságár.a,  meg 
nem  kisérti  elob,  mig  nem  igen  meg  éhezic  és  szakatkozie 
(MA:  Scult  265). 

Szakadó :  [lacerabilis ;  zerreis,sbar].  Tsak  egy  szakado- 
szálat  sem  k&lombőz&nc  a  pogányoktul  (Megy:  3Jaj.  ILllO). 

Szakadós :  (lacerabilis,  solubilis ;  mit  einstnrz  drobendj. 
Igen  szakadós  az  mennyezeti  az  hazunknak,  hanem  megkellene 
csinálni  (Évk.  Xin.52). 

Szakadoz  (sMladozik  Bercs:  Lev.  105. 151.  499):  1)  laceror 
MA.  zerrissen  werden  PPB.  Zakadoznak  vala  hA'  zy vökben: 
findebantur  cordibus  suis  (JordC.  731).  Ústbe  vethe  a  termőket, 
hoé  legottan  z^akadoza  es  elozla  (DebrC.  573).  Be  rekeztenek 
halaknak  na^  sokasagat,  szakadoz  vala  pedig  az  8  haloiok 
(Fél :  Bibi.  L93b).  Nem  papirosból  tsinált  könyvbe,  melly  meg- 
éghes.sen,  szakadozhasson,  hanem  két  állandó  könyvbe  írja  (Pázm : 
Préd.  14).  Láncz,  hárs  kőtél  testéről  szakadoza  (KTör:SzJán. 
17).  A  szemek  szakadozván  az  az  lelkiképpen  megnyilatkozván 
(Dly:  Préd.  1.94).  2)    (dissipor;   sich   zerstreuenj.    Az  nyaynak 


!tl        EI,SZAKAIX)Z— MKGSZAKAiX)ZHATATLAN 


8ZÉLLYELnSZAKADOZIK— TESíTE-SZAKADT         32 


iiihai  ido  »  loiin  Hwikadoziiak  (.Sjlv:  OjT.  1.431  Szakadoz\ia 
lakoznak  l'..iitiislK»ii  (11.110).  Az  Máté  vajda  ólaira  parancsold 
mfig,  vÍRjázzanak  »  niOKárestálják  íilifit  akár  csapatostid  s  lia 
szakadozva  mennek  el  15«»«toro!e  és  Modor  felé,  parancsolj  az 
havasok  alá  (RAkGy:  Lev.  274).  Nem  szakadozik  í  annyira 
eKyni.istúl,  liogy  egyik  Pozsonnál  s  a  másik  Budánál  gyüjjön 
által  az  Dunán  (BercsrLev.  105).  Ha  erre  gyiin,  tudja,  hogy 
háta  nem  szabad,  ha  arra  megy,  minket  várhat  maga  után ; 
ott  a  sikon  szakadozni  nem  mér  (269).  Azon  kérem  Nagyságo- 
dot,  az  ezerek  hadd  ne  szakadozzanak  (477.  644.  499).  8) 
[internimpnr,  haesito ;  stocken,  unterhrocheu  werden]  Mihent 
elsíl  szókat  akadozva  és  szakadozva  rebesgethetünk,  a  szent 
háromság  nevíben  magunkra  kereztet  formálunk  (Pázm:  l'réd. 
710).  Arönilnvésnek  nem  az  a  rendi,  hogy  szakadozva  líjön 
(Berca:  Lev.  651).  bizony  nem  lehet  vaktában  és  szakadozva 
cselekednem  (677).  4)  (.secedo ;  abweichenj.  Misám  Parn;i.ssu.s- 
b(il  ki  régen  távoztál,  Pegasas  kútjától  messze  szakadoztál 
(Oyüugy:  MV.  Elöb.  lü). 

el-szakadoz :  dilacorur,  dobilitor  MA.  [laxor] ;  zerrisson, 
geselnviicht  werden  PP15.  Naé  kaserftsegeben  ereié  elzacadoza 
(NádC.  59.3).  KSteli^k  ol  zakadozaiiak  (.JordC.  765).  Mynden 
erSm  el  zakadoza  (ÉrdyC.  563b).  Az  vasjiak  ew  róla  el  zaka- 
doznanak  (617).  Kezdenek  az  ew  ynay  elzakadozny  es  mynden- 
neniA  erey  ol  fogyatkoznyaa  (ÉrsC.  440b).  El  zakadoztauak 
mynden  een  tetemeym  (KulcsC.  40).  Sokak  pedig  életben  tnlál- 
tatván,  éhe!  elszakadozván,  könnyen  meg  adták  magokat  (Szál : 
Krón.  117).  Az  k5  szikláról  le  taszigálác  őket  és  mind  el  sza- 
kadozánac  (Kár:  liibl.  1.395).  Az  én  elmém  aníiira  meg  fárada, 
hoé  vgjan  ol  sz;ikadoznéc  (460).  A  felettébb  megtöltött  puska 
hamar  elszakagoz  (KLsv:  Adag.  30). 

íbl-Bzakadoz :  [dis.solvür,  liquefío ;  .sidi  auflöson].  Az  Morova 
jege  tol.szjikaduzván,  semmiképen  olt  által  nem  jöhetett  (Mon- 
Irók  XV.«). 

bátra-szakadoz  :  (remaneo ;  zurüekbieibeu).  A  Loth  fele- 
ségével hátra  szakadozván,  hol  mi  szerelmes  dolgaira  szive 
(Megy:  6Jaj.  11,31). 

le-szakadoz :  [decido ;  herabfallenj.  Lee  zakadozaanak  en 
rolók  az  viuvuik  (lírdyC.  337b). 

meg-szakadoz  :  I )  (disrumpor,  discindor ;  zorrissou  wer- 
den). A  tőmlíV  niogíaka<liK/.na(: :  rmupimtur  utres  íMünehC. 
29).  A  kiuek  meg  zakadozanak  es  repedSzenek  (WeszprC.  16). 
Chak  alok  liog  valamy  koron  az  ev  ruhayat  el  változtatta, 
mygnem  myndene.stovi  fogwa  megauolt,  zakadozot  (MargL.  3). 
Nem  zjüíadoza  megh  az  li.ilo  (JordC.  701).  Az  leánoc  az  8 
nemzetsegekb<M  való  férliakhoz  mennyenec,  hogy  az  f5r5kség 
meg  ne  .szakadozzon  (MA:  Bibi.  1.155).  Mind  az  vizbe  vesztenec 
vagy  az  kS  .sziklákon  .szakadoztanac  meg  lMA:Scult.  1028). 
Jí)  |dl«»ii>or ;  sieh  teilen,  zorstronon).  Ha  megszakadozna  az 
ellenség,  most  tehetne  jól  vélek  Károli  (Berc-s:  Lov.  108).  János 
diákkal  ji'ikor  érkeztek  volna,  do  azok  is  megszakadoztak 
éfcizaka  úgy,  hogy  nem  mertek  roiljok  íltni  (208).  Két  felé  akar 
memii,  egy  része  Poz.sonn.ik,  más  része  erre,  de  azt  nem  hihe- 
tem, hogy  mogszakailozzék  (232). 

megszakadozás  :  I )  (dilaceratio  ;  zertleischungj.  István 
urnák  eveche  az  lorol  le  e.soek;  mykoron  ez  meg  holtnak  az 
meg  zid<adozasbul  meg  eekteleneolt  orcliat  os  egyéb  tagyayt 
az  ev  helyekre  helyheztetto  volna,  fel  kelé  ez  zentséges  atya 
az  jmadsagtwl  (l)omC'.  72).  2)  [di.-isi|)atio ;  zerstreuung).  Ez 
illyen  megsziUiadoziisa  az  németnek  ismét  heverést  éa  segítsé- 
gének várásjit  jelenti  (Borcs:  Lev.  61 1). 

megszakadozhatatlan  :  [indissolubilLs  ;  unzorteilbar|.  Az 
istenség  eloszolhatathni  es  megh  szakaduzhalatlan  állapattyábau 
(MNyil:lrt.  2U9). 


Bzóllyel-szakadozik :  (eonfringor ;  zerbrechen).  I.<ába  a 
kengyelbe  akad,  s  az  erSs  meg-bnsult  ló  addig  hurtzolja,  hogy 
feje  ko[Hjnyájais  széllyel  szakadozik   (Mlsk:  VKert.    EISI).    a6). 

Szakadozás :  1)  laceralio  MA.  zerrelssnng  PPB.  Jay  verek- 
nee  varo.sa  mendcn  hazugs.ige  zakadozassal  télies  (BéosiC.  262;. 
Kwueknek  romlási,  zakadozasi  es  hasadási  (VirgC.  22).  2)  [schis- 
ma,  defeetio ;  abfallj.  Hitbeli  szakadozasokat  soka.sita  (Mou:  Ápol. 
431).  Nem  volt  abban  az  szakadozasban  es  zeudfdesbeu  reazes 
(Pécsi:  .Sz(izk.  (i9).  S)  ídLssipatiu ;  zerspUtterung).  Már  Sentére 
Is  njás  hadat  kell  küldenem ;  nincs  haszna  szak.Hdoz:isomuak 
(Bercs:  I^v.  204). 

ina-szakadozás  :  [paralysls ;  lühmiuigj.  Micsoda  ártalmasb 
az  ina-í-zjikadozásnál  (Mad :  Evang.  133).  Az  ina  raakadozas  az 
inaknak  eloszlásábcjl,  megoldásából  történik  (138). 

Szakadozott :  lacer  C.  lacerus,  ruptiis  MA.  zerrissen,  zer- 
brochen  PPB.  Az  barátok  fekeziiekiuila  az  fewidewn  as  nemy 
zakadoz(o)t  gyekének  imlanak  alattok  (EhrC  86).  Ez  zent 
zíznek  palastya  '  vala  hitiian,  zakadozot  (MargL,  38).  A  peter- 
selyem  levele  ollyan  n)int  a  bflr5ké,  körős  kőrnyül  szakadozott 
(ACsere:  Enc.  241). 

ína-szakadozott :  [paralyticus ;  geliilmitj.  Inai  szakadozot 
betegségben  fekszic  (Kulcs:  Evang.  160).  Illetés  nélkül  nem 
szűkölködik  senki,  hanem  tsak  az  inai-szakadozott,  gutfi  ötöt 
(Com:  Vast.  43).  Erre  az  ina-szak  adózott  ellen-vetésre  immár 
egy  néhány  izben  megfeleltem  (GKat:  Titk.  321). 

1 .  Szakadt,  szakadott :  lacerus,  ruptiis  MA.  decisus, 
dorutus ;  zerbrocheu,  zerrissen,  erbrodieu  PPB.  Ki  arokat 
gflytöt,  éreztette  azokat  a  szakadot  sakba  (BécsiC  287).  Az 
mostani  sz;ikadott  találmányoloiak  alkolmatlanságát  világ-eleiben 
toijesztem  (Pázm:  Kid.  a2). 

[Szólások].  F  á  t  o  I  szakadot  ember :  ex  quercubus  ac 
saxis  prognatus  (üecsi:  Adag.  61).  Miért  tfiri,  söt  rendeli,  hogy 
a  jámborok  fején  szántsanak  az  isten tfil  szakadt  gono- 
szak (l'ázm:  Préd.  25). 

ereje-szakadt :  (debilitatus,  enervus ;  entkraftetj.  Az  ereje- 
szakatt  beteg  nem  járhat  segitö-nélkiíl  (Pázm:  Préd.  71). 

hittöl-szakadt :  a|x)Stata  C.  [abtrümiigj.  Kyt  evzve  gyífhtet 
poganokiiak,  eretnekeknek,  hittevl  z:ikattaknak  myatta  (MargL. 
83).  Keoz  hittSl  zakadottnak  yteeltotneek  (ÉrdyC.  364).  Mynt 
liittAl  zjikattakat  kywe  keel  az  zent  egyházból  zakaztany 
(612b).  Az  húztok,  eretnökök.  hittől  zakattik,  poganok  ea 
halálos  binbe  elő  kőröztouök  nem  iialnak  bizon  zeretetöt  (TihC 
13).  Efféle  hittől  .szak.attakat  Chri,stus  iioganyokhoz  hasonlittya 
vgy  mint  pribékeket,  i>artosokat  (Vá«:  L'miCat.  457).  Meg  tud- 
gya  az  |X)ganyoknac,  eretnekeknec,  hflttöl  szakattaknac  károm- 
kodásokat czáfolni  (Zvon:  Post  Elöb.  10).  Az  hittől  szakát 
Julianus  megengedte  az  sidoknac,  hogy  az  ö  templomokat 
Lsnieg  meg  épitenéc  Jenusalemben  (MA :  Scidt,  620).  Ha  tudva 
különbet  hittoc,  az  egész  romai  ecclésiáu  kivfil  uyilváu  azoc 
hittűi  szíikadtac  voltic  (CzogI:  Japli.  34). 

ina-azakadott :  jtiralyticus  MA.  geliihmt  PPH.  lm  láttyá- 
tok  pápista  uraim,  melly  ina  szakadott  biúnokot  boosátottatuk-ki 
ellenkezőben  (Matkó:  BCsák.  33). 

juha-Bzakadt :  [ruptis  intestiois;  gedarmbrüchig].  Mintha 
valaniolly  n;igy  kéntsvel  biro  király  magát  a  tzonilrás,  juha 
szakadt,  fekélyes  koldiuokval  eggyesitoné  őszve  (tiKat :  lltk. 
57). 

magva-szakadt :  cui  semen  deScIt  MA.  (ohno  naclikom- 
measchatlj.  Magva  .szakadt  örük.ség :  fondes  *caducae  PPBl. 
Magva  szjikat  jos-zjig  (Ver:  Verb.  127). 

teste-szakadt :  [jiaralyticus ;  geliUimtJ.  Ménének  ő  hoazaia 
taste  suikattat  viuen,  ki  liordoztatnek  negi  emberektfil  (Fél: 
Bibi.  1.54). 


33 


SZAKADTSÁG— SZAKASZKOnÁS 


[SZAKASZKODTATl— ELrSZAKASZr 


34 


Szakadtság :  (defectio ;  abfell].  Nem  lehet  ott  igazság,  a 
liul  ennyi  szakatsiig  vagyon  (Silmb:  3FeI.  313). 

2.  Szakadt-:  (ruptura;  bruclij.  Szakadtában;  ruptuia;  sza- 
kadtáig :  ad  rnpturam,  nstiue  ad  decisionem  MA.  Kialtathya 
torkok  szakattabol  (Mel :  SzJán.  223).  Ila  szinte  torka  szakat- 
tájg  énekelne  is  ez  éneket :  jer  mindnyájan  flriillyiW,  de  ba 
íoivo  távol  vagyon,  kiáltása  ha.szontalan  (MA:  Scnlt.  84). 

[SZAKAJT) 

beim-szakajt :  [infringor ;  abbrechen  in  .  .  .  ].  Benn  ne 
szakajt.s:id  a  kárban  nyakadat  (Kiinyi :  HRom.  K18). 

SZAKASZ,  SZAKASZT  :  fru.stnm,  par.s,  fragmen,  .sectio 
Sí.  [teil,  abschnitt].  Egé.szszen,  avagy  bizonyos  szakaszokbjui, 
elég  Id6  adattatott  (Pataki:  Reg.  301).  lírrfil  kűlőn  szakaszban 
fogunk  szóllani  (Otr:  Tökéli.  257).  Esi  ma  .szakasztban  két 
ízbeu  is  szapora  esett  (Monlrók  XVII1.91).  Az  elmúlt  éjjel  uagy 
es6  W,  csaknem  napestig  esvén  az  esc5  szakasztokb;m  (93). 
Báthory  Sidmond  liagiott  megh  adny  Rawazdy  Giewrgli  vram- 
nak  valamy  keiies  iózagoth,  aztagokoth,  zakaz  zenakoth  (Radv: 
CsaL  in.lt;0).  Szárába  .szállott  az  esze,  puszta  nála  a  felsS 
szakasz  (SzD:  MVir.  134). 

Szakaazkod-ik  :  langvesco,  debilitor  MA.  scbwach,  kralílos 
werden  PPB.  Egy  levelet  néki  megmntatának,  bogi,-  fogsága 
volna  6  vitéz  itrának:  erfi  szakaszkodék  kezének,  lábának, 
füldliöz  iité  magát  (RMK.  III.27Ö).  Eddig  szacltaszkodot  volna 
a  szegény  magyar  ország  az  viszsza  vonyássokból  (Helt:  Krón. 
120).  A  pnsztában-bújdosó  zidóknak  sok  éhezéssel  szakaszkodott 
erítlenségét  vastagítani  akarván  az  isten,  mennyei  eledelt  ada 
nékik  (Pázm :  Préd.  107).  Igen  szakaszkodic  az  én  szivem 
(MA :  Scult.  369).  A  kezeken  forgó  dolgok  vége  felé  szakasz- 
kodik  (Fal :  UE.  396).  Hidegedni,  szakaszkodni  kezd  kőztök  a 
barátság  (SzD;  MVir.  52). 

elszakaszkodik  :  cv  El  szaka-szkottam  es  igen  meg  romlat- 
tam  (Szék :  Zsolt.  36).  Elszakaszkodnak  az  úton :  deficient  in  via 
(Helt:ÜjT.  L.2).  Ha  éhen  bochátom  haza  ^ket,  el  szakaszkod 
nak  az  úton  (Tel;  Evang.  11.538).  Hoszszn  betegségben  el-sin- 
dett,  el-szakaszkodott  (Pázm:  Kai.  760).  Akár-mennyit  fusson, 
el  nem  fárad,  el  nem  szakaszkodik  (Pázm ;  Préd.  166).  El 
kellene  szakaszkoduioe  az  életnec  pusztájában  (MA :  Scult.  305. 
Bal:  Csisk.  326).  Hogy  az  erSc  el  ne  bágyadjanac  avagj-  el  ne 
szakaszkodgj'anac  (Com ;  Jan.  208).  Nem  megyek  ollyan  anyához, 
kinek  csenevész  emlSje  után  el  szakaszkodgyam  (Czegl :  BDorg. 
306).  Nézhetze  meg  az  csecsemS  gyermeket  dayka  nélkül,  el 
kell  badgj'adni,  szakaszkodni  (MNyil:  Zsolt  19).  0  gyenge 
természetű  lévén,  elszakaszkodék  (Dlyés :  SzÉlet.  rV.105).  Hogy 
itt  szarándok  bújdosásokban  el  ne  szakaszkodgyanak  (Csúzi: 
Síp.  504).  Ezek  bizony  úgy  elszakaszkottak,  hogy  nem  sok 
hasznát  vesz.szfik  az  fizetett  hadaknak  (MonOkm.  XXIII.627). 
Ollyan  mint  az  elsovanykodott,  satnyadt,  szakaszkodott  eb  (SzD : 
MVir.  91). 

meg-azakaszkodik :  --v  Ha  the  atyadfya  megh  zakaz- 
kodandyk  es  lakozandyk  the  hazadnaal  mynt  egy  zolga  beerSss, 
semy  vsvrat  ne  veegy  hwraytta  (JordC.  112).  Nints  olly  erős 
ember,  hogy  meg  ne  szakaszkodgyék,  ha  minden-nap  ennyié 
nem  adsz  (Pázm:  Préd.  323).  Meg  szakaszkodik  ennek  kíván- 
sága miatt  az  en  szivem  (Lép;  PTük.  in.210).  A  hatalmas 
nemzet  jármában  való  megszaka-szkodott  és  szűkült  állapotjokat 
tekintvén  (ErdTörtAd.  U.174). 

Szakaszkodás :  1)  [debilitatio ;  entkrafhing].  Ostorozast, 
beyt5t  meennyet  tett  leegyen  ew  testéének  zakazkodasara,  ky 
gondohattya  meg  (ÉrdyC.  569b).  Ereje  szakaszkodása  miatt 
tisztitJl  el-maradt  (SzD :  MVir.  63).  Erejének  gyengeségét,  sza- 
kaszkodását  vette  mentségül  (307).  3)  [pernities ;  das  verder- 
benj.  Mikor  a  meg-haragutt   istennek  három-élfl  pallosa  reánk 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTÁB.    lU. 


rohan,   mennyi  vér-ontásokat,   piisztulíisokat,  szakaszUodásokat 
árasztnak  minnyájunkra  (Pázm:  Préd.  1147). 

[Szakaszkodtat] 

el-szakaszkodtat :  [debilito ;  schwiichenj.  Ha  fáradtsjigunk 
el  szakaszkodtat,  eríísíti  szivünket  (P;izm;  Préd.  156). 

Szakaszonként :  (per  vic^w ;  wechselweisej.  Mindenütt 
széllyel  nem  .szakaszonként,  hanem  egyszer  s  mind  volt  minden 
felé  merő  azon  egy  hadakozás  (DBenkő:  Flór.  148). 

Szakaszt:  1)  dirumpo  C.  lacero,  rumpo  MA.  [reis.sen,  ab- 
reissen].  Közepet  zakaztotta  tengert  es  által  vitte  őket  (AporO. 
34).  A  melly  ftln  meg-lágyúl  a  gyümolts  és  mihent  szak.asztyuk 
ottan  meg-ehettyük  (Pázm:  Préd.  26).  3)  [partior,  impertior, 
divido ;  toilenj.  Szakaszta  fiait  Leahoz,  Ríihelhfiz :  divisit  íilios 
Liae  et  Rachel  (Helt;  Bibi.  I.  Q2).  Az  szegenielaiek  valamit 
szalca-szon  az  n  testi  marhalából  (Fél ;  Tan.  505).  Az  Lsraél 
fiait  két-felé  szakasztá  az  áldásnak  és  átkozásnak  hegyen 
(Pázm:  Préd.  16).  A  kevésbill-is  tégy  részt,  szakasz  val.amit 
a  szükőlkődflknec  (Com:  Jan.  188).  Ihon  .szaka-sztva  adat 
3000  okká  ILsztet  és  15  vágót  (Monlrók.  XV.516).  Eddig  is  ;i 
kuruczokat  bizonyos  praevendával  tartották,  hanem  szaka.sztva 
adtak,  a  mit  adtak  (516).  Az  .székely  lova-sban  szakaszthattuk, 
az  hova  kívántatik  édesem  (R;ikGy :  I^ev.  336).  Nag.v-.szogi 
tábla  földemnek  az  közepibül  szakasztottam  a  szók"  hegy 
földet  (Kár:  Élet.  1.361).  Megszaladt  az  német,  három  felé 
szakasztván,  lecsapdozták  (Bercs:  Lev.  404).  Ilosvaí,  Zsilmboki 
elmentek  Vácz  felé,  más  hadat  szaka.sztottam  oda  helyette 
(577).  3)  subigo  MA.  kneten  PPB. 

[Szólások],  ö  felsége  practikájokat  markokban  sza- 
kasztotta (RákGy :  Lev.  292).  Hol  torkodba  verte,  hol 
markodba  szakasztotta  szemtelen  hazngságídat  (Fal :  NU.  250). 
Kezdett  mimkádat  markodba  .szakaszttyák  (SzD :  MVir.  19). 
Markába  szakasztani  pergetyíls  sulykának  nyelét  (19).  Árrát 
sem  szakasztotta,  min  adgya  Ki-istust,  hanem  a  vásárlók 
akarattyára  hadta  (Pázm ;  Préd.  493).  Kegyetlen  bég  az  éles 
szablyával  gégéjét  el  chapá,  életét  és  szavát  egyszers- 
mind szakasztá  (Zrínyi  1.58).  Az  Belus  leání  nagy  e  r  5 1  s  z  a- 
kasztnak  vala  rayta,  hogy  az  által  likasztatott  hordót  meg 
tölthetnék  (Lép;  PTük.  1.249).  Maga  futásban  szakasz- 
totta fejét  (Zrínyi :  ASyr.  88).  Lathwan  zent  Stanyzlo  pys- 
[lek,  hogy  az  dyhes  farkass  az  wr  isten  népéének  m  a  g  w  a  a  t 
zakazttya,  wr  istennek  ayanlaa  magaat (ÉrdyC.  299).  Tem- 
lechbe  zakazthom  nyákokat,  hogha  gongyat  nem  wy- 
selyk  (LevT.  1.263).  Házasságra  ötven  fiának  leányokat  ada, 
ez  leányok  .szép  férjeknek  nyákokat  szakaszták  (RMK.  VL27). 
ElSrőckSn  Srőcké  czak  az  nagy  mimka  .szakaztia  az  nyakát : 
in  culmo  arat  (Decsi :  Adag.  285).  Az  mit  elkövethetek,  el  nem 
mulatom,  mert  hiszem  istent,  nem  .szakasztja  még  nyakát  ezzel 
az  túlsó  operatióknak  (Bercs :  Lev.  55).  Ü d 6 1  nem  sza- 
kaszthatott magának  foglalatosságitó!  (SzD  :  MVir.  482). 
A  szent  írás  magán  véget  nem  szakaszthat  minden 
versengésben  (Pázm;  LuthV.  255).  Isten  szíved  bánatjának  sza- 
kaszsza  jó  végét  (Kónyi ;  HRom.  202.  Told).  A  kérdéseknek 
szakasszuk  végét  és  ujjra  ne  kezdjük  (Mik :  TörL.  224). 

által-szakaszt :  [trajicio ;  hinüherwerfen].  Mintsem  az  Csaló- 
közbíil  által  szakasszon  hadat  s  az  többit  veszedelemben 
hagyja,  inkább  Pálfi  Jánosra  hagyják  Styriának  defensióját 
(Bercs;  Lev.  469). 

el-szakaszt:  nunpo,  abnimpo,  derumpo,  obrumpo,  avello, 
díjungo,  disparo,  delanio  C.  von  einander  reissen,  abtrennen 
PPB.  A  tsötstsíl  el  .szakasztom :  ablacto  C.  El-szakasztom,  el- 
választom :  divello ;  szopástól  el-szakasztott  süldő,  melly  még 
nem  rágódhatik  ;  nefrens  PPBl.  Eet  el  zakaztom  mondásomat 
(ÉrdyC.   76.   655b).   Földyekhez  walo  zerelöm  az  myndenhato 

3 


35 


ELSZAKASZTAS— KI-SZAKASZI' 


KÖZBK-SZAKASZT—SZlV-SZAKASinrÓ 


30 


wr  ystentli*!  el  zakazt  (ÉrsC.  289).  Elszakasztjac  a  te  fiaidat 
én  tSlem  (Holt :  BiW.  1.  Niiii4.  P2).  Bortól  és  részegítő  i(alt<il 
el  sz;ikassza  nuMíát  (Kár:  Bibi.  1.1231.  A  bflu  elszakaszt  és  távúi 
ejt  LsteiitftI  (Pázui:  I'réil.  707).  A  j^kol  ereje  »■/.  igaz  hittiil  el 
nem  nzakasztya  iiz  ecclesiál,  ha  el  nem  szakad  az  igazsíigtúl 
(Pázni:  LiitliV.  206).  A  tejtfli  el  szakasztott  malaezok  sűldSknek 
mondatnak  (Com:  Jan.  13).  Ki  a  pórt  elízjikasz.'iz/i  és  el  válasz- 
sza  :  qui  litem  decidat  ac  du-imat  (132).  Szakaszdol  négy  szegre 
iSzakácsmeBt.  15).  Az  hajdúságnak  ide  küll  sietnie,  hogy  az 
[jassust  el  ne  vegye  s  azzal  el  ne  szakaszthasson  egjniáslól 
bennünket  (Bercs:  Lev.  543).  A  viz  szakasztolta  el  az  hidat 
(592). 

elszakasztáa :  ahruptio  MA.  fdas  abreissen].  Adam  az 
alman.ik  cl  z.ikazti.s;ua  ky  niiitlia  az  tiftot  fara  kezet  (TihC 
225). 

elszakaszthatlan  C.  elazakaazthatatlan  MA. :  indi- 
vulsus  G  illacerabilis  MA.  (imzertrenulich). 

félben-szakaszt :  obturbo  C  [aiifiösen].  A  gond,  dolog  fél- 
ben-szakjtsztja  .'iz  álmot :  cura  *divellit  somnos  PPBI.  Az  barát- 
ságot ftslben  ne  szakazd  (Decsi:  Adag.  171).  A  csúfolódást  heve- 
nyében legjobb  félben  szakasztani  (Kisv:Adag.  59).  Akkor  jó 
embernek  télben  szakasztani  dolgát,  mikor  még  szolgál  a  .sze- 
rencse (Fal:  UE.  385). 

félben-szakasztás :  pansa  C.  [das  innebalten].  Az  erö.s 
meg  Hzflnés,  félben  szakasztjls  nélkül  az  5  fel-tStt  szándékában 
el5  megyén  (Com :  Jan.  190). 

föl-szakaszt :  resigno  C.  refigo,  dilacero  MA.  .anfreis.sen, 
zerreLs-son,  auflirei-hon  PPB.  1' ol  .szalsa-sztja  a  levelet :  resignat  lite- 
ras  PPB.  A  levélnek  petsétit  lo-.szakasztván,  fel-szak/usztá  a  levelet 
(Balog:  (Jorn.  41).  A  levél  hé-iiecsételtetie  pecsét  nyomóval, 
mellynee  fel  kell  .•iz.nk.isztatni  (Com:  ,)au.  207).  Az  levelet  Pa- 
czotné  fol.vzak;i.sY,tván  elsfiblion  magában  olva.sta  meg  (TörtT.' 
1.562).  Hogy  Nagyságodnak  szólló  levelét  vigyázatlanul  felsza- 
kasztottam, alázatasan  követem  Nagysjigodat  (Bercs:  L«v.  358) 
Ma  nicgmellSzött  Nagyságod  levele,  kit  Károli  uram  felszakasz- 
tott (305.  587).  A  maga  titkát  áruló  szív  ha.sonló  a  felsz;ik;isz- 
tott  levélhez  (Fal:  UE.  457). 

fölszakaszthatatlan  :  (indissolnbilis ;  iinanflösbar|.  Ékes 
mondás  ez,  nielly  által  igen  .szé[rtin  kimutattátic  az  fel-.szak!iszt 
hatatliui  eggyesiilés,  az  melly  eggyesülésec  az  Christiisnae  min- 
den tagainac  vagyon  egymá.s.sal  (MA :  Tan.  1087). 

ketté-szakaszt :  [divello ;  zerrei&sen).  Orezlant  az  Sam.son 
kezél)e  ragada,  mint  egy  kechke  ollót  8  ketté  szal<asztá  (Hottgr. 
81).  Ihol  proposicioil,  disputály,  ha  di.'íputálui  akarsz,  aiiagy  niayd 
kettfi  szakasztom  (üáv;  VDisp.  168).  Túri  György  ágyúja  y'i 
lovát  al;itt;i  ketté  szakaszlá  (Zrinyi  1.31).  Idrizt  seregek  közt 
immár  meg  találta,  egy  chapásban  ketté  derékban  sznkaztii 
(166). 

kettészakasztás  :  [dilaceratio ;  zerreLssnng].  Az  egy  áldo- 
zjttnae  kelté  szjikaztiLsji  nagy  vétec  nélkíil  meg  nem  czelekSd- 
hetic  (Zvon:  Osiand.  127). 

ki-szakaszt :  excerpo,  sejungo  C.  elacero,  evello  Kr.  [aas- 
reitsen,  anstrennen,  aiL'fschüiden].  .Senki.seni  erezti  vy  otromba 
poztonac  folU'it  o  ruhába,  mert  ki  zakazf;i  niag,at  az  o  rnhalxil 
(MilnchC.  29).  Ez  isteny  byzonsagnak  értehneebíl  semykeppen 
az  zyz  Mari.i  azaonywrik:it  ky  nora  zakazthattyok  (ÉrdyC.  533. 
571b).  Mint  hiltrtl  zakatbdiat  kywo  koel  az  zent  egyházból  za- 
kaztani  (612b).  Mykor  Jiuios  kyraly  Hja  morhamath  el  wytete, 
akkor  gliazdam  a7.zon  az  thflbby  kezAl  zakaztott  wolth  ky  lialh 
boryws  tehenlh  (UMNy.  II211).  A  té.sztát  meggyúrván,  ki-sza- 
kasztván,  ugy  csinál  kenyeret  (Com :  Jan.  76).  A  református 
papok  :ulot  nem  adnak,  uiíg  minden  papnak  szántófölde,  erdeje 
ki  nem  szak:<sztatik  (Bod:  Pol.  147). 


közbe-szakaszt :  interrumpo  C. 

közbeszakasztáa :  (paus;i ;  stillstand].  Az  egyházi  sz.)lga 
kereskedgyéc  az  néki  adatot  talentonunal  ha<ano>»aii  azaz 
k&zbe  szakasztás  nélk&l  kiálczon  (Zvun:  Post.  X.  EIöb.  6). 

le-szakaszt :  devello,  revello,  destringo,  subnimpo,  excorpo 
C.  abreissen,  ablösen,  abbrechen  PPB.  l.«szakasztani  a  gyümöl- 
csöt: destringere  PPB.  Pent6k6n  hatod  oran  Ad;un  zakazta  le 
az  tiltot  fának  gSniijchet  (TIhC.  225).  íme  egy  leszakasztott  olay 
agat  hüza  szayaba  (Helt:  Bibi.  I D).  A  kinyilil  bimbó  a  virágot 
ki  tüUya,  a  virág  az  éretlen  gyúmólcsSt,  a  nielly  annak  utánua 
megérik  és  le-szakasztatik  (Oim:  Jan.  19).  Rósát  vin'igiában  le 
nem  szakasztottíim  (Zrinyi:  ASyr.  4).  Delim.áii  lábánál  megkap- 
ván Szviloievichet,  le  rántya,  nagy  falt  véle  le-szakasztván 
(Zrinyi  1.183).  A  levélnek  petsétit  le-szakasztván,  fel-szakasztá 
a  levelet :  viiicla  epistolae  laxarit  (Balog:  Com.  41).  AzokbúI 
lehelne  Nógrád  s  Hont  vármegyéket  még  leszakasztani  (Bercs : 
Lev.  348). 

leszakasztáa :  revnlsio  C.  avul.sio  MA.  abreissung  PPB. 

megszakaszt :  interrumixi  Kr.  (scindo, dirinio ;  zerreissenj. 
Oz  giinilsnec  vvl  keserew  uola  vize,  hug  lurchucat  niige  zocozt- 
ia  vola  (HB).  A  piijioc  feiedelme  meg  zjikazla  önön  ruhaiat 
(MiinchC.  60).  EnnekJm,  ky  vagyok  tellyes  myndeu  ke-seríseg- 
gel,  7Jik;ml  niegh  erSmet  (WinklC.  215).  Meg  zjikaztom  vala 
nyakadat  (TelC.  332.  Helt:  Bibi.  LüS).  l{ayok  iregykefcg,  étke- 
ket ys  meg  zakazlya  eas  az  ewnnen  fy;iyii:ik  agya  (Pesti:  Fab. 
7b).  Meg  tekerituén  az  madáriiac  feiét  szakasz.sza  meg  az  nya- 
kát (Kár:  Bibi.  1.88).  .SzájábúI  mogszakasztya  és  fííldbe  hagyi- 
gállya  táplálásj'ira  rendeitt  búzáját  (Pázm:  Préd.  780X 

Szakasztás  :  divisura  C.  laceratio,  ruptio  Kr.  (sectio ;  ab- 
.schnittj.  Ulsd-meg  err5l  a  Cnlviims  .lános  institutioját-U  az  eisfl 
könyvnek  4-dik  ré.szét  s  ;uinak  3dik  .sz.Hkasztását  vagy  darab- 
ját (Nagyari:  Orth.  87). 

álom-szakasztás :  alistinentia  a  sonino,  vigilalio  Kr.  Idas 
wachen).  .Sok  .iloni  .szjikasztást, lói í>dé.st  törve iiyfig (Ben:  Kithin. 
100).  A  testi  sanyargatá-s  ugy  mint  a  bOjltölés,  álom-ioakasztáa, 
ostorozjis  ditséretes,  nehéz  dolog  (Fal:SzE.  535). 

erö-szakasztás :  [vis ;  gewalt].  Melly  igen  nagy  er(-szakaaz- 
tá.ssal  ostromollyák  a  purgatoriuniot  (Szentiv :  Verseng.  122). 

nyak-azakasztás  :  (interniptio  ;  das  einstellen).  Ai  egye- 
netlenségek iiy;ika-s/jikaszlásában  job  módnak  kellett  lenni 
(Pázm:  Kai.  528). 

Szakasztok :  [sectio,  pars ;  teii,  abteiliing].  Az  égnec  mellyic 
kerflleti,  szakasztékia,  ilaral)ja  alatt:  sub  qua  zóna  (Com:  Jaa 
171).  Lásdmog  erről  a  4-dik  könyvnek  8-dik  rémét  és  ugyan 
8-dik  szakasztékját  vagy  darabját  (Nagyari :  Orth.  87X 

Szakasztó  :  ruptor  MA.  7.errei.s.ser  PPB. 

álom-szakasztó :  [iiiterrumi)ens  .somniim ;  schlafuntertire- 
chend).  Isten  félő  asz<iny  áll:itok  ne  sayniillyátok  fáratságtokat, 
fáydalmatokat,  nyughatatlan,  álom  szakiLszto  daykasagtokat 
(Sani:  Cer.  87). 

erö-szakasztó :  [lalxirio.sus,  .ardiius ;  bescluvprlich,  anstrou- 
gi'nil|.  .Születik  ugyan  .'iz  emlwr,  de  nagy  bura,  eiő  .szjikasztu 
muiU<ára  »  siralmokra  (SBalog :  TetnK.  42). 

nyak-szakasztó :  cw  Kik  e  világi  nyak-.szakaszto  szorgaj- 
mat<>.s.siigban  ITilig  nierfilteiiek  bé,  kik  az  i'jet  cs;ik  nem  nappá 
változtattyák  (SliahTemK.  150), 

szív-szakaaztó :  cordifragus  MA.  henc  brechend  PPB. 
Szív  .szakasztó  igéc  ezec,  mellyeckel  igy  .s»)l.  Abba,  édes 
atyám  (MA:  üoult  309). 


37 


SZAK  ASZTOIT— SZA  Kc;  AT 


ÁLTAL.SZAGGAT— KI-SZAGGAT 


38 


Szakasztott:  I)  dp\nilsiis,  decorptiis,  laceiatus  MA.  abge- 
pfliickt,  aliserissen  PPB.  S)  [fixus,  conipiitatus;  sielior,  Ixístimmt]. 
Ha  iiincson  szakasztot  jSvedcIme;  si  computatum  proventiim 
nou  liabiierit  (Ver:  Veib.  216).  Az  itélímester  (lolKábi'il  ez  vé- 
peztetett,  bojy  lPír)en  szaka-^ztott  jövedelme  (ErdOrszGy.  572). 
8)  [i>en!tiiís  piano,  prorsu.s ;  paiizj.  Szinte  szaka.sztott  ollyan : 
penitus,  pláne,  prorsns,  peiinde,  decise,  praecise  falis  MA. 
Szakasztott  szinte  eképpeii  esett  az  Cliristus  szava  (Pázni:  Kai. 
716).  Sz^akasztott  szinte  vgy  mbit  a  liosriák,  íiz  lélek  fiduossések 
kSrSII  való  foplalatossásgal  igen  keiie.set  pondnltok  (Bal:  Csisk. 
301  Ez  a  szakasztott  képe  a  londrai  szentségnek  é,s  isteni  szol- 
gálatnak (Fal :  NE  8\  Akadékos.  szeíps  nnmka  az  idegen 
nemzetnek  nyelve  járását  szjikasztott  lígy,  magyarosan  ejteni 
(Fal :  UE,  361).  Szakasztott  egyek  valának  ábrázatjokra  nézve 
(Fal:BÉ.  762). 

Szakasztva  :  1 )  [decise,  praecise,  perinde ;  ganz].  Az  Cbris- 
tiis  mondajsat  szakasztua  vgyan  arra  tekerSd,  mintha  az  valasz- 
tottac  az  tudományban  es  az  bit  dolgában  sóba  sem  tenelyeg- 
hetuenec  (EsztT:  IgAny.  121).  2)  [interrnpte;  abgebrochenj. 
Nem  raontrya  ki  egyenesen,  hanem  szakasztva, noha  egyszersmind 
mongj'a  (Helt:  Arithm.  A5).  S)  [.selecfim;  mit  auswahl).  Prus- 
siai  királynak  emberivel  az  borok  iránt  mire  mehetett  Kgld, 
örömest  infomiáltatnám  magam  ;  én  mai  napon  várom  magamhoz, 
azon  leszek,  hogy  di.sponálha.s.'íam,  nem  szakasztva,  hanem  az 
egész  borokat  vigye  el  (TörtT.»  ra.395) 

[Szakát] 

el-szakat :  (dilacero ;  zerreissen].  Az  ok  levelet  el  szakat- 
tyak:  literas  dilaniantes  (Ver:  Verb.  70). 

meg-szakat :  [divello ;  zerrei.*!en,  zerfleischen].  Támad 
embórbe  ke-sernes  faydalom,  ky  embSmek  z}iiet  attal  folya 
es  megh  zakattya  mindín  tagokat  (KazC.  2).  Meg  zakafhyak 
Aket  madarak :  devorabunt  eos  avos  (KulcsC.  179). 

SZAKGAT,  SZAGGAT:  lancino  C.  lacero  MA.  in 
fnista  duscerpo  Kr.  [vellico,  carpo ;  reissen,  zerreissen].  Kezde- 
néc  gabona  fSket  zaggatnioc  (MünehC.  34).  Önmagát  a  kSnec- 
hez  zagatuan :  concidens  se  lapidibiis  (78).  Kenoknak  myatta 
zaggattatol  wala  (CzechC.  12).  Zamtalan  patwarokkal  zaggat- 
tatol  vala  (WinklC.  247).  Zagatta  magát  az  testi  keuaiisagnak 
okaert  (VirgC.  31).  Az  bSnAsv^ket  mind  WTwke  zagatya  es 
mardosa  (56).  Vgy  veryk,  zaggatyak  magokat,  mykeppeii 
zamarok  (DomC.  2.55).  G5r5gh  taborth  szíruien  sz^gatia  vala 
(CsoraaC.  34).  A  lélec  szaggatá  5tet :  .spiritus  contnrbavit  enm 
(Helt :  ÚjT.  L5).  A  farkas  igen  bolgattya  és  sz^agattya  a  inhokat  (Helt : 
Me-s.  134).  Nem  szaggatom  igen  k6nt5s5det  (Decsi:  Adag.  S).  A 
kapitány.ságokra,  hadnagyságokra  szaggattatott  avagy  o.sztatta- 
tot  kSsség :  plebs  in  tribus  distributa  sen  divisa  (Com :  Jan. 
132).  Nem  io  fidStlenfil  virágot  szaggatni  (Zrinyi:  ASyr.  104). 
Szaggattya  heában  heát  gyökeréig  (183).  Iszonyú  nagy  rágás 
szaggattya  belemet  (GyöngyD:  Qiar.  87).  Ne  engedgyed,  hogy 
szaggattassam  a  rágalmazóknak  nyelveitől  (By:  Préd.  11.252). 
Szalma  nincs,  az  uj  z.snpot  szaggatják  még  a  qnártélyokban 
is  (Bercs:  Lev.  450).  így  látván  dolgomot,  hogy  lehetne  hadai- 
mot  szaggatnom  s  fogyatnom  lefelé  (515).  A  zápor  esfik  után 
a  megszaporodott  [latakok  nagy  erővel  memiek,  partot  szag- 
gatnak (Fal:  BE.  610).  Több  gyötrelem  szaggat,  mint  szívem 
dobbanást  adhat  (SzD;  MVjr.  75). 

[Szólások].  Vmire  szaggat :  Az  mi  fi  hozzaioc  nem  illic, 
arra  ne  szaggassanaces  vágyódgyanac  (Pécsi :  SzfizK. 
107).  Tellyes  életében  soha  arra  nem  szaggatott,  hogy  fel-éke- 
m'tett  palotában  laknék  (Pázni:  Préd.  740).  Esztelenek,  ana 
szaggatnak,  a  miríil  c'iket  megítélik  az  okos  jámborok  (Fal: 
NU.  2591.  Vétkezik,  a  ki  drága  csemegékre  szaggat  (Pázm : 
Préd.  431).  A  ki  küIsS  látszatosságra  szaggat,  ne  ontsa 
egyszersmind  kincsét  (FalrUE.  501).   A   mennyiségre   és 


sokaságra  mód  nélkfil  szaggató  emberek  még  eddig  nem 
igen  lennyen  jártatták  dolgokat  (Fal :  UE.  379).  Irtóztató  szSr- 
nyfi.ség  azokat  látni,  kik  mindimtalan  ki-vágynak,  módira 
szaggatnak  és  szertelen  szokásokra  vetemednek  (Fal:  UE.  401). 
Pénzre  és  jószágra  igen  flztetec,  szaggattatoc  (MA :  Seult. 
SS5).  Nem  szaggattam  a  czifra  szókra  a  ffll  gySnySrkodto- 
téséért,  hanem  a  miket  irtam,  a  szivre  szabtam  (Bátai :  LPrób. 
6).  Nagy  tisztekre  és  felsí  helyekre  nem  szaggat  (Pázm: 
Préd.  58).  Ne  szaggas  afféle  tisztekre  avagy  mesterséges  tudo- 
mányokra, a  mellyeknek  érdemek  már  alább  szállót  (Fal : 
UE.  381).  Az  előbbi  beszéd  már  avott  régiség,  újra  szaggat 
a  világ  (426).  Á 1  o m s zaggatva  töltöm  az  éjszakát  (SzD: 
MVir.  31). 

által-szaggat :  [perrumpo ;  durchbrechen].  Ha  ki  tégedet 
a  jóban  megtántorit,  erSssits-meg  elmédet  és  tSkélIyed  meg, 
miglen  az  akadályokat  által  szaggatod  és  el-t5r5d  (Com:  Jan. 
199). 

el-szaggat :  lacero,  dilacero,  delacero,  convello,  concerpo, 
discerpo,  transcindo,  lanio,  dilanio,  delanio,  perrumpo,  dispalo, 
diruncino,  deruncino  C.  zerreissen,  zerfetzen  PPB.  MA  el- 
.szaggatuak  egy  néhány  vesszőt  a  hátamon :  vae  virgis,  quae 
hodie  *morientur  in  tergo  meo ;  a  beteg  juhokat  külön  sereg- 
ben el-kell  szaggatni  egymástól :  in  *lacinias  pecus  aegrotum 
distribuendum  est  PPBl.  Kewteleyt  elzagatuan  mendennek 
kezebelevi'l  elky-zalada  (EhrC.  60).  Az  meg  holtaknak  ew  kö- 
teleket el  zagatya  (Vii-gC.  115).  El  zaggativan  az  ysteunek 
ygheyet  (JordC.  477).  Meud  teles  testeben  el  zaggattatec  (VitkC. 
90).  Ha  vvr  isten  nem  serkogethee  emljernek  lelkeet  elzaggath- 
wan  el  vylagnak  ragadvvanyatwl,  mynt  barom  zamaban  eel- 
neenek  emberek  (ÉrdyC.  540).  Az  erethnekeketh  el  zagatad, 
myd  ky  gomlalad  (RMNy.  II.7).  Ollyan  mint  a  tajték,  melly 
egy  szeletskétöl  elszaggattatik  (Pázm:  Préd.  70).  Az  ember 
teste  a  föld  alatt  a  férgektül  el-sz,iggattatik,  megrothad   (994). 

elszaggatás :  laceratio,  laniatus  C.  dilaceratio  MA.  zer- 
reissmig  PPB.  Az  elefántok  igen  kegyelmesek  még  az  elefántok 
közé  eltapodilsnak  és  elszaggatásuak  okáért  törvény  szerint 
vettetett  hires  lator  emberekhez  is  (Misk :  VKerL  29). 

elszaggathatatlan :  illacerabilis  C. 

föl-szaggat:  1)  [dilacero;  zerfleischen].  Az  isten  haragja 
bizonyára  éles  szántóvas  és  czoroszlya,  ki  az  sziveket  meg- 
sebesíti és  felszaggattya  (MA :  Scult.  231).  8)  Iresigno ;  auf- 
brechen].  Az  postát  mind  elküldtem  Nagyságodnak,  azokat  is, 
az  kiket  felszaggatván,  valamit  tanitanyi  gondoltam  (Bercs : 
Lev.  332).  A  bécsi  postát  nem  gyflztem  mind  felszaggatni,  de 
az  mellyeket  felszaggatva  fasciculusban  tettem,  azokban  van 
valami  tanulás  (385). 

ki-szaggat :  vello,  evello,  exstirpo  C.  ausreissen,  ausraufen 
PPB.  FSldból  kiszaggatom  :  exradico  ;  gyí5ker6st51  kiszaggatom : 
eradico ;  tSvébSl  kiszaggatom  :  deplanto ;  közbe  kózbe  kiszag- 
gatom :  intervello  C.  0  zentsegős  gonas,  te  vag  binScnec  ki 
zaggatoia  (GuaryC.  43).  Ky  z^aggatom  h&ket  az  neep  közzSl 
(JordC.  106).  Netalantan  vele  ky  zaggassatok  az  yo  gabonát 
ees  (395).  Mynden  hayayt  nagy  eoreouel  ky  zakgatnayak 
(DomC.  174).  Fondamentomabol  ky  zaggattyak  ez  erethnek- 
seegnek  hazwgsagaat  (ÉrdyC.  565b).  A  nag  ar  vizec  gabonayt, 
zena  retyt,  nomasyt  es  ^SniSIc  kertyt  ky  zaggata  (TelC.  85). 
KLszaggattom  Amaleknec  emlekezetit  az  ég  alól  (Helt :  Bibi. 
l.Kk4).  Szfluéből  valami  vélekSdést  ki  szaggatni  (Decsi:  Adag. 
212).  Azon  igyekezic,  hogy  az  jó  magot  ki  szaggassa  és  az  ő 
konkolyával  azt  elnyommaszsza  (MA :  Tan.  Előb.  24).  A  haja- 
kat régenten  ki  tépic,  szaggattyác  vala  (Com:  Jan.  115).  Még 
ingó,  gyönge  korában  kel  irtani  és  ki-szaggatni  a  bennünk 
meg  fogamzott  vétkeket  (Fal :  SzE.  533). 

3* 


S9 


KISZAÜGATÁS— SZAKÁLL 


UAK  SMKÁLL— .SZAKÁIXACSKA 


40 


kiazaggatás :  evulsiu  C.  ezütirpatio,  dilacerattu  MA.  aiu- 
rottiiiii;,  ausruissuiig  PPB.  Meiideu  liólécben,  kicbeu  el&zer 
zukta  ual.i  vigaltat,  haiai  ki  zagaUtstuial  tótóbo  (BécsiC.  78). 

el-kiazaggat :  (evello ;  ausrupfonj.  Ha  megbuiíUuidod  must 
serdült  ifjakat,  nyöiifeTKjel  megfuzetluk  mint  jó  szakállomat, 
de  lia  nagy  szégyenbe  hozod  tennen  magadat,  szálonkéut  té- 
gedet én  ol-ki»zaggatlak  (RMK.  IV.252). 

le- szaggat:  carpo,  decerpo  C.  delaceru  MA.  abreissen, 
abpfliickeu  IVli.  AUo  ruhaiat  os  róla  le  zagata  (VirgC. 
27). 

lészaggatás :  carptus  C.  carptura  MA.   abpflückung  PPB. 

elöl-leezaggat :  praecerpo  C. 

meg-szaggat :  exciso,  excamifico  C.  [discindo,  diiiimpo ; 
zerreissenj.  A  seregeket  meg-szaggatni,  széllyel  verni:  *disji- 
cere  agmina  PPBI.  Az  ebec  meg  zaggatnac  tfit5ket  (MünchC. 
25).  Megh  zaggatak  h&  rwhayokat  (JordC.  764.  372).  Sarkant 
bocliatt'ita  ew  reea,  hogy  megh  zaggatuaa  (ÉrdyC.  338).  Zag- 
gjLssok  meg  w  kewteleketb  (KulcsC.  2).  Ismét  helyere  hosztac 
a  meg  szaggattatot  k&enseget  (Helt :  Bibi.  I.h3).  A  melyet  a 
vadou  meg  szaggíittanac,  nem  vittem  teneked  (Helt :  Bibi.  I.P3). 
Mikor  az  tyúk  megsül,  sz:ikgasd  meg,  rakd  az  tálban  (Radv: 
Szak.  89.  101).  Éles  nyilak  légyenek,  mellyek  a  szívek  ke- 
ménységét meg-szaggas.sák  {Pázm :  Préd.  c3).  Kfmtösét  meg- 
szaggatni (Szathm :  Cent.  125).  Megvallom,  nem  Brömest  men- 
nék vissza  tigy,  hogy  az  hadak  dispositióját  megszagga  ssam 
(Bercs :  Lev.  92.  320.  539). 

megszaggatás  :  [iutorruptio ;  das  abbrechen].  Meg-szagga- 
tiís  nélkül  beszéllni  valamit :  non  *interrupte  narrare  aliquid 
PPBI.  Estenec  az  nyomtatáskózbe  némely  hibác  az  igéknee 
meg  szaggat'isában  (Zvon :  Post.  I.c4). 

.  öszve-szaggat :  [dilacero;  zerreissenj.   Az  oroszlánok,  va- 
lami eleikbe  szakad,  mindent  Hszve  szaggatunk  (Misk :  VKert 

57). 

széllyel-szaggat :  cc  A  kik  a  párdiitznak  fene  dühüssé- 
gét  meg  akarják  jádzottatni,  azt  tselekszik,  hogy  az  embernek 
képét  valami  tábli'ui  irva  mutatják  nékie,  mellyet  a  párdutz 
nagy  düliö.sseggel  megragadván  C!$z^'e-ront  és  széllyel  szaggat 
(Mlik :  VKert.  74). 

Szaggatás :  laniatio,  viilsura,  vellicatus  C.  laccratio,  %-ulsio 
MA.  [zerreLssung,  zortronuung].  Sokaknak  feieket  vSttek,  prae- 
dikatorságokat  kőiitőseok  szaggatásával  levontak  (Vas:  Can- 
Cath.  629).  Ha  som  istentUl  som  embertül  büntetése  nem 
vi>Ina-is  a  gonoszuknak,  maguk  lolki-ismereti  szaggatjisa  elég 
veszély  vólua  (Pázm :  Préd.  29).  SzUletésiink  anyánk  szaggat- 
tásiival,  gyakran  halálával  szokott  lenni  (67). 

álom-szaggatás  :  [vigilatio ;  das  wachon].  Az  ember  illyen 
nagy  gonddal,  fáralsággal,  ;ilom  szaggatJÍssal  éyel  nappal  Orflz- 
totík  (Mih:ÖÉIet  121). 

tisztre-szaggatás  :  (ambitiu  ;  anitsbewerbung].  A  tisztre 
szaggatás  1-.S  .1  lii'«-.siiletnek  rendetlen  megkiváiiása  tilalmasra 
is  viszi  az  urakat  (lal : NA.  246). 

Szaggatásképpen :  [concise ;  mit  unterbrechuugj.  Ha 
hozyan  kyrti'londcz  cs  zaggatas  keppen,  hat  mynd  az  egheez 
talKír  yndwllyon  ackoron  (.lordC.  136). 

Szaggató :  ruptor  C.  IreissendJ.  ElAbb  is  a  diákokból  let- 
tének a  papuk,  mig  nem  tiimadtanak  volt  a  csép-szaggató 
barátok  UÍMK.  V.212). 

sziv-szaggató :  cordifragus  MA.  herz  brecbend  PPB. 

SZAKÁLL  :  barUi  C.  bmhitiniu  ^L\.  bárt  PPB.  A  szíikállát 
meg-kopaszitjmi ;  "intervollere  bmbam  PI'Bl.  Papoe  íluee  feie- 


ket 68  zakalokat  megborotualiian  (BécsiC.  112).  Az  S  ven  or- 
(zayan  es  zakalan  a  k&úhullatas  ala  hulvala  (NagyszC.  37b). 
Nemeliek  z^ikalanal,  iiemelliek  liayanal  fogua  vondoziak  vala 
(WeszprC.  67).  Meg  5zölt  zakalat  zaggatuan  (DebrC.  135).  Za- 
kalwnk  igen  meg  nóth  (TelC.  283;.  Ha  házasságra  nem  mee^, 
az  nagy  hewseegből  uagy  zakalod  newekSdyk  (ÉrdyC.  371). 
Zakalodath  zagattyak  wala  (TbewrC.  70).  El  borotnaltatá  ígl 
f^l  szakátokat  (nelt:BibL  U.195).  Meg  et«eltete  mind  feiét  mind 
szakálát  (Helt:  Krún.  174b).  Kezde  a  szamár  az  wráu;u;  a  sia- 
ckálát  bekemii  és  benyálazni  ( Beit :  Mes.  46).  Az  szakála  anyira 
megnStt,  hogy  az  szára  kiizepit  érte  (Monlrók  UI.87).  Valakinek 
szakállát  szaggatni  (l)eu8Í:Adag.  114).  Nyála  szakalaii  mind  ala 
fut  vala  (Born:Ének.  271).  A  férfiúi  áll  elsőben  pilivel,  osztán 
szakállal  és  a  felső  ajac  bajuszszal  fedettetik-bé  (Coiu:  Jan. 
48).  Munkálkodnac  a  hajakuac  és  szakállaknac  el-metélésébeu 
(176). 

(Szólásuk).  Szabad  szakállra :  ad  lubitum  Kr.  Némelly  szabad 
szakálra  élni  akarók  (GKat:  Válts.  I.  EUób.  33).  Ök  uem  taní- 
tanak, vagy  tsak  ritkán,  hidegen,  haszontalaiml  és  szabad  sza- 
kálra (MUeg:  TOszl.  81).  Szabad  szakálra  bocsáttyuk  (ToUi: 
Vigaszt.  217).  Szabad  szakálra  élvén  e  főidőn  a  meunyeiekról 
oktalanul  el-feletkeznek  (SBalog:  TemK.  165).  Hazánk  törvé- 
nyeinek minden  igazsiigit  szabad  szakálra  pu.sztitutták  (Kák: 
Manif.  A4).  .Szabad  .szakálra  bocsátott  praedáláM>kkal  azon  vár- 
megyéket ne  pusztitsiik  (RákF:  Lev.  IL139).  A  szabad  szakáhra 
élö  embert  kerüld  (Kisv;  Adag.  2)  Éppen  ma  egy  hónapja, 
hogy  írtam  Kéduek,  de  szakállomra  fogadom,  hogy 
ha  az  idö  meglágyul,  gyakrabban  írok  (Mik :  TörL  21).  Majd 
meg-kSunyebodik  ágya  szalmája,  már  szakállára  pökik 
(SzD:  MVir.  63). 

[Közmondások].  Tsak  az  szakálla  mutat  bOltset :  *barba-tenu8 
philosophiLS ;  a  szakáll  tudóssá  nem  teszi :  *baiba  non  facit 
pliílusophum  PPBL  Nem  a  hoszszu  szackálra  adtác  a  jó  taná- 
czot  (Helt :  Mes.  56). 

bak-szakáll :  [tragopugon  ;  bocksbart].  Bak-szakállu  13 : 
bárba  húci,  tragopogon  PPB.  Bak  szakái,  egy  közönséges  ffi 
Magyar  or.szágban,  elég  terem  a  réteken,  a  virágja  szép  sárga 
(Lipp:PKert.  11.169).  Minden  ketskének  álláról  egy  fürt  gyapjú 
le-nyúl,  mellyet  bak  szjikálnak  liinak  (MLsk:  VKert.  217). 

bö-szakállú  :  multibarbus  C. 

erdei-szakáll :  bárba  silvaua ;  waldbart  Mel:  Herb.  137. 
Erdei  szakái,  ollyau  mint  az  Wzi  ntifü,  a  levele  mint  a  gySngy- 
virágnac  (Mel:  Herb.  137). 

isten-szakálla :  Áron,  Áros,  epitimis  MA.  Anim,  radix 
Aronis  \  pfatl'eubinde  PPB.  Hazánkbéli  ftiszerszámoc :  a  kapor, 
kömény,  mustár,  borjú  láb  avagy  isten  szakála  ne>'A  fS  (Cum: 
Jan.  23). 

kakas-szakáll :  (lalea  MA.  id,  quod  peudet  sub  rostro 
galli  Mom>.  161.  bahnenbart  PPB. 

kecske-azakáll :  1)  anmcus  Cum:  Jan.  43.  [bárba  hirci ; 
ziegenbartj.  A  gödölyének  még  nintsen  ketske  szakálla:  haedu 
nondum  est  anuicus  (Com:  Jan.  43).  2)  Ibarba  acuminata ; 
spitzbartj.  Antichristu-sTuic  szolgai  konczukkal  iol  lakiiac,  v^an 
az  huszu  kechke  szakallukou  foly  le  :tz  pénteki  koncznac  ziria 
(Mon:  Ápol.  516|.  Nem  mernéd  nyáladat  kecske  szakálladon 
le  ereszteni  iMatkó:  BC<iák.  211).  3)  anmcus  C.  bárba  capri; 
waldgoissbart  Kuchs :  Stírj)!!.  101. 

kecakebak-szakálla :  anmcus  PPBI.  buckskraut  (KirBeos. 
156). 

vasmacska-szakálla  :  dons  anchorae  PPBI. 

Szakállacska :  Uu-bula  C. 


•íl 


SZAKÁLLAS-SZAKMÁNYOS 


(SZAKMANYOZJ— SZÁL 


42 


Szakállas,  szakállos :  1)  Ijarbatus  C.  MA.  biiitig  PPB. 
Zakalus  Jám)s  US4  (Nyr.  V.51Ü).  Otli  az  Kegyelmetek  warasa 
b«weíi  tarazk  es  zakalos  golyobjsal  (RMNy.  11.159).  A  gyér- 
nieket-is  megülették,  ha  a  bajuszos,  .szakállos  iffiú  előtt  fel 
nem  állott  (l'ázm:  Préd.  218).  A  brassaiak  vertének  egy  pénzt, 
mellyuek  ei;yik  feliu  volt  három  ember-fö,  egyik  szakállatlau, 
a  miisik  szakállos  (Bod:  Pol.  54).  2)  bombarda,  sciopetus  MA. 
sclopetimi  pogonatimi ;  bücbse,  musquette  PPB.  Jó  álgyu  és 
taraszk  huszonnégy  benn  vala  Szolnokban,  szakállos  másfél 
ezőr  vala  (RMK.  IU.102).  Nagy  álgyukat,  taias/.kokat  puská- 
kat, egy.sziirsmind  kilovének  szakállosokat  (155.  172).  Zakalosok 
ees  por,  golyoby."!  ;u-raba  tartliozyk  (RMNy.  11.214).  Algyu, 
taraszk,  szakálosoc  ropognak  (Giircs :  Máty.  27).  Viadalhoz  keszfll 
sw  taiiuszkiual,  szamszerigyal,  puskánál,  szakálcssal  (15).  Sza- 
kállasban való  golyóbisok,  egy  tonna  szakálloshoz  való  töltések 
(Radv:  Csal.  11.393).  Vett  egy  szakállost,  mellyel  nagy  er&en 
és  bátorságosan  Ifitt  a  tatárokra  (TörtT.  IV.61). 

[Közmondások.  Megód  magad  szakálas  aszszontol :  barbata 
eminus  salntanda  MA.  (Kisv.  Adag.  51).  Szakálos  szolgának  szó 
is  vereség  (Alv:  Itin.  18). 

Szakállasod-ik :  laiiuginem  induo ;   bárt   gewinnen   PPB. 

Szakállatlan,  szakáltalan :  imberbis,  investis  C.  ohne 
bárt  PPB.  Szakállatlan,  szíretlen,  ruhátlan  :  investis,  impubis ; 
szakáltalan  itjú :  imberbis  PPBl.  Zakalathlan  István  1484  (Nyr. 
V.51Ű).  A  férfiúi  áll  szakállal  és  bajuszszal  fedettetic-bé,  ué- 
mellyee  mindazáltal  szakáltalanoc  (Com :  Jan.  48).  Az  aszszonyok 
szakalatlanok  (Com :  Vest  37).  A  brassaiak  vertének  egy 
pénzt,  mellynek  egyik  felin  volt  három  ember-fő,  egyik  .szaká- 
latlan  (Bod:  Pol.  54). 

Szakálka :  [barbula ;  bartchen].  Nagy  az  ket  csécsi  S-ueki, 
haja  csoportos,  szakalkaja-is  vagyon  mint  az  kecskének  (Sal- 
Mark.  4). 

SZAKMÁlíY,  SZAKVÁIÍY  {szokmányPPB.  ssokmányos 
Szentm :  Kaim.  12.  ErdTörtAd  1.70.  szokmányba  BFaz :  CastC. 
4) :  operarum  elocatio,  conductio,  demeusum  MA.  dingnng, 
vermietung  PPB.  Szakmányban  adom ;  abloco  C.  MA.  Szokmány- 
szőlő ;  vinea  condncta  PPB.  Egy  néhány  ió  legént  kfilde  szok- 
mánba  (BFaz:  Castr.  C4).  Szakmant  tSttel  minket  gySlőlSkben 
(Bom:  Ének.  199).  Egy  meg-szokott  kílnyőrgésnek  formáját 
mint  egy  szakmant  fiznék  (Komár:  Imáds.  81).  Az  isten  elfordult 
tSIők  az  kSzbenjárotskájoknak  szakmánban  rovásra  való  szorgoz- 
tatások  miatt  (MNyil :  Irt.  Előb.  18).  Rám  terhes  .szakmant  vetet- 
tél (Gvad:  RP.  527). 

SzaJiványi:  [mercede  conductus;  gedungen].  Ere  valók  a 
sok  hypocritai  koplalások,  olvasókra  hányt  .szakyányi  imád- 
kozások (GKat :  Válts  II.  Előb.  e). 

Szakmányol :  [mercenariam  operám  praesto ;  tag- 
löhnem].  A  köznép  és  cselédek  szakmányolni  és  a  közellevö 
szölS  hegyekre  cseresznyézni  igen  kioszlottak  vala  (Szal :  Krón. 

284). 

Szakmányos :  operariua  MA.  [taglöhnerj.  Ne  ted  istent 
erŐtelenne,  hog  szakmaniost  fogacz  mellié  az  iduőssegbe  (Mel: 
Préd.  165).  Rajtok  terméseket  a  mieink  csak  eszekben  sem 
vehették  volna,  ha  a  szakmányosok  jövetelek  híi'ét  be  nem 
viszik  vala  (Szal :  Krón.  284).  Tekéntsd-meg  a  szakmányos  aratót 
vagy  kapállót,  melly  nagy  munkát  tészen,  hogy  dolgát  végbe 
vigye  (Pázm:  Préd.  326).  Ugy  fizessen  mint  az  gazda  az  nap- 
számosoknak, szakványosoknac  (MA:Scult.  216.  Lép;  PTük. 
IL15).  A  mimkások,  robotásoc,  szakványosoc  bérben  fogadtat- 
nac  (Com ;  Jan.  105).  Nem  mind  vásárol,  ki  sátorhoz  farol, 
tétova  kap  és  nyúl,  de  nem  tsak  a  szokmányos,  nemes  és 
nemtelen,  elég  vagyon  illyen  (Szentm:  Kaim.  12).  Úgy  hiszem, 
hogy  volt  két  száz  szokmányos  székely,  de  a  semmit  nem  ért 


(ErdTörtAd.  1.70).  Soregeket  kell  kibocsátani  a  szjikniányosok 
őrizésére  (111.344.1.  Jobb  lesz.  Kegyelmed  limitaticikat  tétetvén 
az  falukra,  azokat  jó  disciplinás  ti.sztekkol  exigáltiUni  «  sz-nk- 
máuyosokkal  tiszteket  kiküldeni  (KákF:  Lev.  1.627).  Az  ördög 
szakmányosai  vóltiik  (Gvad:  Gond.  12). 

[Szakmányoz] 

el-szakmányoz  :  [operor ;  verrichteu).  Azoknak  is  nem 
kitsiiiy  részek  vagyon  ebben,  a  kik  tsak  valami  szokásból 
szakuiányozzák-el  (Komái-:  Imáds.  168). 

SZÁL  (.«aííakon  Sylv:  UT.  I.U.  száll  Cis.N.  szAthj  LevT. 
11.442.  RjíkF:  Lev.  1.76.  206):  1)  stiliis,  columna  MA.  (trabs, 
tigimm ;  stamm,  baumstamm).  Prarancsoltunk  hivoinlinek,  bogy 
az  Tisza  mellől  szállítsanak  elegendő  szályokat,  molybül,  az  hol 
Kegyelmed  az  hidnak  csinálását  alkalmatosabbnak  iti'li,  .az  hid 
reperáltassék  (RákF:  Lev.  1.76).  8)  [longa  st.atura,  gracilis ; 
hochgewachsen,  schlank].  Mint  nagy  szál  k5  ugy  meg-áll 
(Balassi:  Ének.  17).  A  kovács  a  vasat  szál  vasakra  és  egyéb 
islógokra  ki-szélesíti  (Com:  Jan.  104).  Agamemnon  király  nagy 
szál  ember  és  igen  fejér  ábrázattal  birt  (Hall :  HHist.  III.68). 
Troilus  termetes  nagy  szál  iffjú  volt  (71).  Nagy  magas  szál 
ember  (DBenkő :  Flór.  175).  Aurelianus  t,s;Vszárnak  udvarában 
volt  egy  Bonosus  nevfl  igen  dali  termetű  nagy  szál  ember  (Misk  : 
VKert.  231).  »)  trabica,  rates  MA.  floss  PPB.  Alá  viszic  az 
tengerre  az  fákat,  én  pedig  azokat  szálakra  rakatom  (Kár: 
Bibi.  1.306).  Az  minemfi  zab  felől  irtani  volt  Kdnek,  hogy  Kd 
szerezne  és  egy  szállal  küldene  alá  (LevT.  11.238).  A  szályakot 
Barkóczi  Ferencz  uram  mind  elvitte,  talán  vagy  az  árával  vagy 
hasonló  szállyal  tartoznának  érette  (442).  Holmi  házak  boro- 
náibul  valami  hitvány  szálakot  fúrván  (Szal:  Krón.  317).  Nadbol 
szálakat  csinálván,  az  folyó  vizén  által  hajókázának  (Forró: 
Curt.  745).  A  folyó  vizben  gyalog  hajóckal  és  csonakockal 
élnec,  s5t  még  szálackal-is  (Com:  Jan.  91).  Könyörgünk  Nagy- 
ságodnak, lenne  készen  feles  szál,  ha  szoros  állapot  találna, 
költözhetnénk  által  az  Tiszán  (RjikGy:Lev.  560).  Sóval  terhel- 
tetnek tsajkák  vagy  szálak  (Gvad:  RP.  169).  4)  [par.s,  fragmen- 
tum; stiick].  Hat  zal  karót  vytteonk  (RMNy.  U.311).  Kertem 
wolth  walamy  fakath  és  Ktek  adoth  wolth  .száz  szalygh  (327). 
Attonk  keet  zaz  zal  ffat  (LevT.  1.296).  Meg  lázottam  wala  es 
hagiam  az  gyermelcnek,  hogy  kerien  egy  neliany  zal  fatt,  hogy 
az  zobat  be  fevtche  (360).  Két  szál  hebanuro  chid  van  fényes 
kezében  (Zrinyi :  ASyr.  143).  Három  ezer  szál  fát  vittenek  el, 
kit  Szolnokban  kit  egybvé  tettének  benne  (Gér:  KárCte.  III.319). 
Egy  .szálfát  harang  lábnak  vöttünk  70  d.  (MonTME.  L23).  Az 
nógrádi  kapitámiak  kétszál  tallat  1  ft  40  d.  (23).  Az  templom 
pallásának  való  deszkát  199  szálat  vettünk  (50).  5)  culmus, 
scapus  MA.  [filum] ;  halm,  stangel  PP&  (fadenj.  Az  kotest. 
az  keth  zal  yrha  zyw  nem  bochatta  f51  az  derekarol  (LevT. 
1.229).  Az  te  feledre  ne  eskfidgiel,  mert  eé  feier  auag  fekete 
szal  hajat  nem  teremthecz  (Fél :  Bibi.  7).  Veteményes  magoc 
azoc,  a  mellyec  szálban  avagy  szárban  kelnec  (Com:  Jan.  26). 
Az  5  selymének  szálai  minden  őszve  tsepfizödés  uélkfll  mind 
végig  megmaradnak  (Misk :  VKert.  676).  Vigyázz  lelkedre  és 
pénzes  erszényedre,  egyiknek  is  másiknak  is  gyenge  szálon  függ 
szerencséje  (Fal:  NE.  8).  Borzadjon  fel  rájuk  minden  szál  sző- 
reink (Kónyi:  HRom.  3).  A  szél  rövid  serényét  szálon  válogatja 
(14).  6)  (bolus,  íi-ustulum,  gutta,  exilitas;  bischen,  whizigkeit, 
niclitigkeit].  Oly  zewniyew  fogas  vagy,  hogy  egy  zal  ayakayd 
synchenek  (PéldK.  49).  Bizzonsagh  nekiX-nk  az  wristen,  keth 
ne^wen  nopegh  e^  zalath  sem  ethvVnk  (TelC.  273).  Eg  zal 
gongia  sem  uolt  uolna  mi  reánk  (Ozor :  Christ  382).  Tsak  egy 
szal  bfineczke  is  nem  lenne  benne  (Bom :  Préd.  30).  Soha  czac 
egy  szal  nyugodalmunc  sincz  (273).  Az  hol  azt  írja,  hogy  Kdie 
vetették  volna  az  dolgot,  bizony  egy  szál  kétségem  sincs  benne 
(Nád:  Lev.  77).  Egy  szál  süvegem  sincs,  az  előbbit  is  elbon- 
tottam (LevT.  11.32).   Nem  teszen  8  ebben   eczal  válogatást   is 


43 


Ag^szAl— levéi^szAl 


NAD-SZÁL-SZALA'KEM 


(Lép:  PTűk.  66).  Eczal  hasznát  Bem  érzik  (194).  Te  nagy  ok- 
tomlésá!,'od  szeréiit  egy  szálat  sem  feleltél  (Pós:  Vetélk.  63) 
Az  ti  királtok  e^y  szál  bínt  sem  cselekedött  (TörtT".  1.269). 

ág-szál :  (virKiiltiim ;  zwoig].  Tberemte  meuuyetb  es  feldet 
es  meiidou  mezoy  íiagli  zalakatli  (JordC.  9).  Nem  következik, 
liogy  Kogyelmediiok  arra  authoritássa  legyen,  hogy  mi  hírünk 
nélkül  csak  egy  ág  szálat  is  más  idegennek  conferáljou  (Gér : 
KárfJs.  IV.159). 

cérna-szál :  lilum  liueum  duplicatum  SK.  (zwimfaden).  El 
z.ik;u!ta;i,  myiit  egy  czernazalat  (JordC.  3il).  Az  kopyau  wolt 
egy  küs  vas  mynth  egy  cherna  zal,  wasbol  ezynalt  (ÉrsC.  68). 
Az  iolen  valo  elet  minden  czerna  szálnál  gjarlóbb  és  szakadé- 
komb  (Lép:  ITük.  1.321).  Madár  fogó  hálóchkát  ollyat  ehiná- 
lok,  hogy  lathatathmak  lesznek  cérna  szálok  (Zrinyi  11 10). 
A  hyacinthiLs  apró  virágií,  kinek  kSzepibSI  mint  egy  sárga 
czérn;i  szálak  nőinek  ki  (Lipp :  PKert  54).  .Sürün  szórták  a  vas 
gonibotzokat,  ugy  hogy  tzéma-szállal  nem  gyízték  azokat  (Kónyi: 
HKom.  16U). 

(ijzőlásokj.  Czak  egy  tzénia  szálon  ffig:  de  filo  atque  pilo 
pendet  MA.  (Decsi:  Adag,  69.  Kisv:  Adag.  109). 

fonál-szál :  [liluni  duplicatum ;  faden].  El  zaggataa  Sámson 
az  kítözeestli  myut  ky  egy  nyalás  fonal  zalat  el  zaggathna 
(JordC.  344).  Testi  yfyakiiac  mog:a  zerent  eg  kis  galistin,  foual- 
z;don  meg  fogattatec  (TelC.  69).  Mint  egy  fonal-szálat  köteleket 
szaggatá  (UMK.  11.341).  Mind  abból,  a  mi  tiyed,  el  nem  vészec 
chac  egy  fün:ilsz;ilat  is  (Helt:liibl.  I.F3). 

fü-szál:  (onlmiis  herbae;  grashalm].  Az  nagy  hew  huban 
myiuldeii  fy>v  zalak  meeg  gyökerekből  oes  ky  áznak  nagy 
bwziiak  myatta  (ÉrdyC.  455b).  Az  halál  ellen  nem  terem  semmi 
iá  íizíil  az  kertekben  (Bal:  CIsIsk.  142). 

haj-szál:  pilus  MA.  haar  Com:  Vest  141.   Ó  haizalit  (ciu- 
ciimos)  c^bo  kőttí   sfmeggel  (BécsiC.  45).    Ó   feieknec   haizala 
nem   egotuala   meg    (134).    Nem    tehecz   egy  hayzalat  feyeert, 
:uvag   feketéét    (JordC.  tiS).   llayzaly    feyeerek   valanak   (885).    | 
Te  eleted  miként  ha  elölted  ejí  zor  awag  hay  zalon  kötnének 
eg  golobist  fel  (üodC.  I).  Nem  bantatek  meg  az  tüyratevl  sem    i 
hayok  z:Ua  (ÜebrU  543).  A  ti  halatok  szála  meg  számláltattak    ] 
(Mel :  iízJán.  7).    Magdalénának    minden    haja   szála   égo  amaz    1 
égő  s  lolx)gü  szeretettol  (Megy:6Jaj.  IV.47).    Károli  is  jó  volt,    [ 
míg   nem   prao<Lilt,   a   hajamszála   áll    fel,   miket  hallok  most 
ellene  (Uorcs:  Lev.  8).  Megáll  bennem  a  vér  és  minden  hajam- 
sz:llai  felborzadnak  (Fal:  NE  36). 

hajó-szál:  ratis  Major:  SzóL  403.  [ 

kai-ó-szál:  trabs  Sylv:  UT.  I.ll.   (bilkeu).   Myrt   nized   az    \ 
le  afadtii'uiak  .szemiben  valo  koroszídat,  az  te  szemedben    valo 
karó  .>!z.dat  myrt  nem  veszed  aszedbe  (Sylv:  UT.  HOb). 

kóró-szál:  festuci  Sylv:  UT.  I.ll.  [halm].  Myrt  nized  ;iz 
to  at'adtián:ik  szemibou  valo  koraszalat,  az  te  szemodl)en  valo 
karó  szálat  myrt  nem  veszed  eszedbe  (Sylv:  UT.  I.lOb).  Az  veréb 
az  vtüiiu  is  lalal  hulladékot,  az  czinegec  ttjlbe  az  ho  felStt  az 
koro  szállókon  (Horn :  Préd  552b). 

kö-szál :  scopulus  C.  rupes  MA.  fels,  steinklippe  I'PJi.  Egy 
magas  kew  zalrol  wettek  le  cos  meg  hala  (Pásti:  Fab.).  Vizet 
laniaszl;i  nekic  ;iz  Isten  ;:  koszaiból  (Szék:  Krón.  19).  Kőszal- 
h<\  kiboohat.il  vizel  tiirti  ilIelt:Bibl  la3).  Ko  szíilláuá  lut  az 
aiiii.~zonl.'gyhaznac  (Mou:  AH.  2^3).  Oh  kősziillól  szakát,  oh 
fa  termé.szülú  vadac  loyén  l;utatot  (Illyef :  Jephta.  30).  A  kö- 
.v/álaU  és  kősziklák  ki  tetzonek  (C'om:Jim.  16).  Kőszála  és 
ol(;iliiiaz.ija  a  tíjvisosdiszuoknak  aziiz  befogadój;i  a  tövises  gaz- 
d;igoknaU  (Illy:l>réd.  1559). 

levél-szál :  |«gina  C. 


nád-szál:  aruodo,  canna  MA.  [rohrj.  Tinisb  korona  f( 
ben  lenen  es  nadzal  kezeben  (WeszprC.  89).  Tarth  vala 
kezeeben  egy  aranyas  naad  zaal  meertekőth,  hogy  megb  me 
nee  az  warasth  (JordC.  926).  A  meg  szegget  náilszált  el  n< 
akaryia  törni  (llelt:  VigK.  82b).  Nad  szál  neki  olliaii  vala  mi 
a  kii  miessek  regulayok  (Mel:SzJán  279).  Nád  bz;iI  font 
ingadozó  sziv  (Land :  ÜjSegits.  L59).  Nád  szál  lálnij  montetel 
ki  (Kulcs:  Evang.  38).  Az  nád  szálon  loiiagio  Baczikiiitok  (B 
Csisk.  104).  Hogyha  a  kígyót  nád-szállal  egyszer  n)e^&t 
menten  elhal  belé  (Misk:  VKert.  591).  Valóban  nem  ingó  a 
szííl,  meg  tndgya  állani  a  háborút  (Fal:  NU.  314). 

[Közmondások).  Nem  indul  meg  nád  szál  fuás  nélk&l  (Dec 
Adag.  39). 

szalma-szál :  stipula  stramiuea ;  strohhalm  PPB.  Hogy 
valaky  fehvl  rya  rakandh  eh  fondamentomra  aranyath,  fakó 
zynath,  zalmazalath,  kyuek  kjnek   mywe,  dolga  meg  nylatk 
tatyk  (Koinj :  SzPál.  133). 

ször-szál :  pilus,  capillus  MA.  haar  PPB. 

[Szólások].  Felette  gondossan  eszmélkedni  és  nagy  kim 
minden  leg  kissebb  szőr  szálon  hasogatni  nem  jó  (F; 
UE.  390).  Tanítványainak  szőr-szálhasogatva  elejékbe  r 
(SzD:  MVir.  423). 

toU-szál :  [penna ;  féder].  Sem  zolbat  vala  sem  ehetyk  va 
h;niem  talziilon  agyak  vala  ,iz  étket  ev  zayaba  (MargL  19 
Az  bőié  eg  kis  ruliaékaba  takara  az  köuet,  teuen  e^  tol  za 
ellene,  leg  ottan  meg  úoma  az  követ  (BodC.  1). 

tölgy-szál :  [ti-abs  rubumea ;  eichenstammj.  Deli  Vid  h 
török  tolOtt  áll,  dárdája  kezében  mint  nagy  sugár  tölgy  s 
(Ziinyi  1.112).  Milos  liadankovich  az  kapu  mellet  ál,  nuls  fe 
llervüicli  miut  két  magas  tölgy-gzál  (183).  Nem  alhat  borostyi 
ha  le  dűl  az  tölgy  szál  (11.35). 

vessző-szál :  [virga ;  zn-eig,  reiss].  Adateek  en  kezem 
egy  meerteek  mynt  egy  vezzö  zaal  (JordC.  903).  A  tökei 
egy  kis  vessző  .szid  nőt  ki  (Mel:  Préd.  148).  Moysest  egy  veazsa 
szállal  fegy\erkezteté  Farao-ellen  (Pázni:  Préd.  111).  Az  szí 
tőn  valánac  hAro:n  veszsző  szálac  (MA :  Bibi.  1.37). 

virág-szál :  [dos ;  blume].  Leesik  Jurauich  miut  egy  ss 
Wri'ig  sziil  (Zrinyi  L165). 

[Szálai] 

niég-szálal :  [stringo  fólia ;  abbliitteru).  Az  kápu.sztát  cs: 
megszálaljad,  az  Hú  torsáját  kihányjad  (líadv:  Szak.   250). 

Szálas:  1)  tilosus,  tibrosus  Kr  [voll  fiidenj.  Maga.'tsau  k( 
nyakát  fején  alá  liajtya,  szálos  rövid  serényét  szél  liajtogatt; 
(Zrinyi  1.33).  S)  procerus  MA.  [sohluuk].  Az  ueois  k)i  lattwn 
niynd  naj^,  zidass  (JordC.  147).  Vármegye  a  souiai,  ez  al 
vagyon  mind  az  egész  Sciauonia,  iuna  ssuUlas  tótoc  illelt:  Kró 
3).  Ez  :iz  nép  n:igyob  és  sziihisb  mi  u.duiikiiál  (K.'ir:  Bil 
1.157).  Ezek  mind  száliis  emberek  volt;ik,  hasuidók  az  oriásu 
hoz  (Hall:  IlllisL  III.  113).  Az  város  tíiviben  lévS  szJÍlas  enIAb. 
(%oportou  legyenek  (Monlrók  XV.  133).  Mag:is,  sz;Uui  czeder- 
(Szeg:  Aiiu.  66).  Ila  szintén  termetére  nem  voll  is  igen  szál: 
de  elméje  helyen,  ábniza^a  pedig  ackárhol  is  számot  tehető  vt 
1759  (Hazánk  L299). 

Szálasság:  prucerilas  MA.  Uioge  PPB. 

Szálatsém:  [minimé;  am  wenigsteu].  Sokan  voltának  g 
no.'--/,  hitotlonok,  uzok  uiiiideukoron  kcrtwtlyénl  kergetlek,  me 
;iz  lu-  istentől  egy  az;ilal  som  féltek  (RMK.  V.132).  Egy  .<z;il 
se  félly  (Hoffgr.  181.  239).  Hogy  valamenjniyivol  könyebbediiéi 
egy  szálat  sem,  sőt  még  inkább  ez  éjjel  leg  Mehezeblxm  volta 
(Nád:  Lev.  88).  Egy  szálat  »«n  kúlömlH'iz  (Decsi:  Adag.  S'-'í 
Eg  szálat  sem  könyörög  vala  (Kulcs:  Evang.  4%).  O  egy  szál; 
sem  fél  azon  (MA:  Bibi  V53). 


45 


SZÁLKA— I.  SZAl^MI 


ALTAL-SZALAD— SZALADTON-SZALAD 


46 


Szálka :  festuca  C.  fibra  MA.  si.litter  PPB.  Zíilcatli :  festu- 
cani  NéniGl.  264.  Haragodul  boíatad,  ki  bo  íielo  fket  miként 
e^  zalkat  (LXibrC.  247).  Myt  iieeze<l  az  zalkat  to  ahadflyanak 
zomobeii  (.(iirdC.  S72.  541).  lla  lat  ft,  mé^  az  szálkája  is  oda 
fordul,  a  bonimt  i5  (Cis.  U3).  Vannak  olly  botsáiiandi'i  bftnSk, 
mellyekpt  a  sz.  iiás  szjilkának,  Isöpűnek,  s/.i'inyoguak  nevez 
(F:izm-:  Kai.  930).  A  hangya  szálkák;it  viszen  (Com:  Jau.  52). 
Eo  vala  elleiüiég  szemének  ki-szúró  szálkája  (Czeglédi:  Einl- 
Vers.  XXX. 3).  A  halaknak  nintsen  tsontjok,  hanom  a  lielyett 
tetemek  vagy  sz;ilkájok  vagyon  (Misk:  VKert.  C). 

(Szöhisokj.  Ne  lenne  mint  egy  szálka  az  szemünkben 
(MonTMR  IV.270)  Az  én  feleségem  bajnóczi  lakása  ne  legyen 
szálka  S7.emekl)en  (Bercs:  Lev.  200>.  Nagy  szálka  vala  szemé- 
ben a  szomszéd  Bolgáiország,  kinek  ügyes  ura  üardanns  vala 
(Fal :  TÉ.  673).  íme  egy  kU  torma  vetokedi'i  társam  orra  alá, 
és  egy  niháuy  szálka  szívébe  (SzDt  MVir.  237).  A  leg 
apn^b  fogyatkozAsokat  temérdek  nagyra  szabják  nyelvekkel, 
szá  I  ká  b  iil  gerendát  t  sinál  iiak  (Fal:  UE.   421). 

fKözmondnsok].  Az  .szálkát  más  ember  szümében  meg  látod, 
az  gerendát  iienig  az  magadéb.in  nem  látod  (Decsi:  Adag.  45). 
Kicsiny  szálkát  könnyű  m:is  szemében  látni  (Kisv:Adag.  174). 
Jól  példázot  uiunk,  a  sz;Ukát  megláttynk  másokban,  magunk- 
kan  a  temérdek  gereudát-sein  (Fal :  >SzE,  533). 

Szálkácska :  ffestuca ;  splittor].  A  kis  szjílkácska  kiilöm 
bözik  a  nagy  perendátnl  (3iri^;  Ángy.  127). 

Szálkás :  fe.stucarias,  libratus  MA.  [spütterig,  fiiserig].  Az 
hú^ljól  iwt'dd  ki  amaz  szálkás  csontokat  (Radv:Sz;ik.  110).  Az 
csukának  az  húsát  tépegesd  meg  szépen,  az  szálkás  csontját 
bálid  ki  belőle  (112).  Nem  szereti  a  kutyjik  szálkás  szőrét  (Land  : 
ÚjSegíts.  1.161).  A  veteményes  magok  szálkás  kakiszükat  avagy 
feieket  hoznak  (Com :  Jan.  26).  M;is  vagyon  szálkás,  az  Ls  igen 
formás  az  adomány  levélben  (Felv:  Dics.  30). 

[Szálkáz-ikj 

Szálkázáe.  KfSröm  mellett  bór  fel-faszlása,  szálkázása :  re- 
duviae  PPBI. 

Szálnyisem :  (neqniainam ;  uicht  da.s  kleinstej.  Az  istent 
czak  egy  száluyé  sem  félic  (Born:Ének.  219).  Az  5  feleba- 
ráttyoknae  czac  egy  szálni  segítséggel  .se  legyenec  (MA;  Scult. 
797). 

Szálnyiraaem :  [minimé ;  am  weuigsteuj.  Gyakorta  biuen 
iew  emberre  oly  fereferenche,  kybo  egy  zalnyra  sem  bynes  a 
zegen  (Pesti :  Fab.  76).  Czac  egy  .szálnyira  sem  kemelhette  6tet 
(Bom :  Ének.  227).  Az  czeczemőket  is  egy  szálnyira  sem  szány- 
nyác  (313).  Egy  sz;ilnyira  nem  is  változott  meg  természetiben 
(Zvon:  Osiand.  191).  Egy  szálnyéra  .sem  gondoltam  én  azt  (MA: 
Tan.  Elíb.  7j.  Egy  .szálnyéra  sem  killőubőzteti  meg  (1186). 
A  halál  eczániéra  sem  tekinti  az  ti  itjiiságtokot  (Lép:  FTük. 
71).  Eczányéra  sem  vagyunk  szorgalmatosok  lolkflnkrol  (113). 
Az  eleven  kén  e.sfl  egy  szálnyéra  sem  ázik  meg  (Com :  Jan. 
19).  A  ULaga  szavait  itt  egy  szálnyéra  sem  ellenkezteti  (Matkó ; 
BGsák.  271).  Aimak  betűjétől  egy  szálúéra  .se  légyen  szabad 
el-távozni  (Pós:  Igazs.  L4i).  Mit  Írott  legyen  Nagod,  azt  is  mi 
megértettük,  de  mi  az  végett  egy  .sz;Unyéra  is  nem  jöttünk 
(TörtT.*  L424). 

SZATiÁBOIi :  [cursito ;  hin  und  herlaufeu].  A  nyughatat- 
lan, száguldó  és  imide  amoda  szalabolo  emléknec  tsak  ffllőc 
mellől  mulik-el  az  ige  (Megy:  3Jaj.  ILI  13). 

1.  SZAIiAD  (ehzallad  Helt:  Króa  3.  88.  Tin:  Zsigm.  18. 
bes2áíía<i  Valk :  Gen.  8.  Görcs:  Máty.  52) :  evado,  autugio,  erumpo, 
snbterlabo  MA.  entrinnen,  entfliehen  PPB.  Moysest  se  említ- 
tsük,  ki  futva  szalada  az  isten  sátorába  (P;izm:  Préd.  124). 
Tfiz  szalad  és  legottan  mindeneket  megemészt  (MA:  Scult.  877). 


A  vár,  az  hová  az  hadban  meg-verettettec  futva  szaladtac, 
mog-szállatic  (Com:  Jan,  151).  Futva  szaladgyatok  azoktúl,  kik 
lelketek  idv&s.ségében  akarnac  meg  hálxirít.-uii  (Czegl:  Japh.  125). 
A  gi'irügök  i'igy  megfélemlettok,  hogy  még  csak  tekinteti  elfitt 
is  csoporttal  szakadtának  (Hall:  Hllist.  IILIOU).  Attul  félnek, 
hogy  arra  fog  szaladni  az  német,  minthogy  másfelé  nem  mér 
mennyi  i Boros:  Lev.  280). 

[Szólások).  Szaladj  farkas,  inadban  az  igazság  (Fal: 
Jegyz.  931).  Az  balgátok  ne  legyenec  oly  k  e  v  r  e  szálat- 
t  a  c,  hogy  az  tanítónak  feddését  el  ne  szenvedhesséc  (Zvon : 
Post.  L69). 

által-szalad :  [transfugio ;  hinüberlaufen].  Földvár  elűtt 
tábort  .szállítani  írja  Károli  uram  ;  minek  ?  Csak  azért,  hogy  ha 
ök  által.szaladnak,  inkább  ne  féljenek  túl  (Borcs :  Lev.  121).  M.ár 
az  német  általszaladt,  le  is  csendesedett  vala  (295). 

be-szalad:  [introeo,  incurro;  hineingehen,  hinelulaufen]. 
Német  Wyholly  alá  .szállá  táborba,  minap  soc  élés  szekér  be  szál- 
lada (Görcs:  Máty.  52).  Hogy  chalardbau  az  egyigifl  iuhoc  közzé 
be  szaladhassanac  (Mon:Apol.  3).  Szerencsére  egy  cJincellista 
szaladt  bé  Czéténben  lármát  tenni  (Bercs:  Lev.  280). 

el-szalad :  subterfugio,  subterlabor  C.  evado,  elabor  MA. 
entspringen,  entflieheu,  ausfiüchten  PPB.  Meg-állatták  vala  az 
utakat,  hogy  el-ne  szaladnának:  ubi  *etfugia,  insederant  PPBl. 
P>őkődnecuala  elzaladnioc  (BécsiC.  43).  Egy  sem  zalathhata  el 
mynd  az  .soka-ssagbol  (JordC.  303.  507).  Nekyk  el  zaladanac  es 
kylemb  kylemb  ferre  el  fwt-uiak  (ÉrdyC.  548b).  Hammar  Iono- 
kon el  .szallada  (Helt:  Krón.  88).  Cz,ac  alég  szal.-ida  el  kőzfllec 
és  midőn  el  szalladot  volna,  igen  las.san  kullaga  a  hedgy  olda- 
lán fel  (Helt:  Mes.  305).  Elszakadott,  futásban  esett :  profugus 
(Com:  J.aii.  138).  Mint  egy  tekergő  .sík  chík  isniég  el-.szaladot 
(Veresm:  IjGv.  200).  Étszaka  fujtogattiik  .szállásán  álmában; 
felugrott,  leit  vette  egyiknek,  másik  elszaladt  (Bercs:  Lev.  376. 
433.  451). 

elszaladás :  effugium,  evasio  MA.  entspringung,  ausfluclit 
PPB.  ón'Iletéc  cn  elzalada.somon  (BécsiC.  39).  Tiridates  meg 
veretéc  és  futva  el  .szallada,  az  el.szalladásbau  egy  .scithiai 
vrkot  vőttet  a  nyakában  (Helt:  Kn'm.  Sb).  Ha  elszaladásban 
mesterkedik  s  kézben  .akad,  többet  nem  fog  enni  (RákGy: 
Lev.  202).  Meg-intették  Lőrinczet  az  övéi,  hogy  az  el-szaladásra 
készített  kőnnyfl  szerfi  hajóban  ugranék,  hogy  így  az  övéihez 
szaladhatna  (Teleki:  FLél.  174). 

ki-szalad :  effugio  MA.  entrinnen,  entgehen  PPB.  Az  aitoc 
megnituan  kizalada  (BécsiC.  171).  Az  kyral  egy  kys  fiachkaya- 
wal  cbak  alyg  zalada  ky  (ÉrdyC.  543).  Meg  nyita  a  róka  a 
száyát  és  azonkozbe  ki  szallada  a  kackas  a  róka  száyából 
(Helt :  Mes.  240).  Kiszaladtak  előle  .az  németnek,  zászlót  is  hat- 
lak az  utcz,ában  (Bercs:  Lev.  295). 

kiszaladás :  efiugium,  evasio  MA.  ausfluclit  PPB. 

meg-szalad :  [fugám  capio ;  flüchten,  fliehen].  K6r  ember, 
kinek  inai  helekriil  elindultanak  es  meg  szalattanak  vala  (Sylv : 
UT.  1-13),  Mikoron  Sennacherib  királ  sidóságból  futua  szakadott 
volna  meg,  és  némellyeket  meg  5lt  volna,  én  azokat  titkon  el 
temetem  vala  (Kár:  Bibi.  L478b).  Még  harczot  sem  állottak,  az 
mennyire  meglátták,  megszaladtak  (Bercs:  Lev.  284.  287).  A 
faluban  érték  őket  az  mi  iHirtásink,  megrémültek  s  megsza- 
ladtak (583). 

reá-szalad:  [incurro;  aniaufen,  anrennen].  Deák  Ferencz 
jókor  odaélt,  épen  reászjiladt  az  német  elűtt  az  had  (Bercs: 
Lev.  295). 

szaladton-szalad :  (celerrime  elTuglo  ;  eiligst  entfliehen]. 
Mint  tűz'  előtt  az  nád,  mellyel  pásztor  tavaszszal  gyújtogat,  igy 
hűli  az  .sok  török  és  szalatton  szalad  (Zrínyi  1.188). 


47 


VISSZA-RZALAD-EL-SZALASZT 


KI-SZALASZT-SZALL 


48 


viSBza-szalad :  [reftigiu ;  ziirücklaufen).  Az  Troncsén  ali'il  I 
visszíiszaladt  népnek  roliquiáit  az  liol  kaphatta,  megzajgatta  i 
(liorts:  Lfiv.  88).  ! 

visszaazaladás :  (fuga;  rückziig].  Megtudván  viszszaszala- 
dílsát  8  megoszlását  Braiuornek,  ment  igyenesen  Hegyeshalom-   ; 
liDz  Haizter  is  (Berc«:  Lev.  84). 

Szaladánt:  (se  confestim  conferre;  sich  .schnell  wobin  be- 
gebeuj.  Kérlek,  had  szaladmiczak  oda  haza  as  had  látogassam 
meg  az  en  batiaimat  (Mel :  Sám.  43). 

Szaladás  :  inga,  evasio  MA.  flucht,  entrinmmg,  entwischmig 
l'FB.  Deli  Vid  törökök  ostora,  mert  tanilya  ükét  gyakor  sza- 
ladásra  (Zrinyi  L90).  0  te  nagy  forgó  szél,  álllch  meg  fiitíisát 
az  én  gellicémnek,  tarcli  meg  szaladását  (11.112).  A  nyólak, 
mivelhogy  t.iak  szaladásban  vohia  minden  secnritá-ssok,  azt 
végezték  magokban,  hogy  egy  n;igy  tóba  belé  ölnék  magokat 
(166). 

Szaladó  :  fiigiens  Kr.  [fllichtig].  Péter  király  szalaik'ira  vévé 
a  dolgot  (Pós:  Igazs.  1.187).  ludiil  hányat  homlok  minden  szá- 
ladéban (Gyöngy:  Char.  41).  Amiolta  a  vajda  elment,  szüntelen- 
való  zenebona  a  városon,  minden  késziil,  rakodik,  szaladófélben 
vagyon  (Mik :  TörL.  383).  líadivoi  gyors  volt  szaladóban  (Kónyi : 
HRom.  115). 

Szaladóci :  (facnltas  fugiondi ;  freior  lauf  j.  C)  kegyelme 
nem  bocsátja  szaladócira  és  .szabad  fntamlásira  a  dámák  sok- 
felé igyekezd  indúlatikat  (Fal :  NA.  173).  Nyelved  kötve  hor- 
dozd, ne  boLsád  szaladótzira  (SzD:  MVir.  324). 

Szaladócki:  (fugax;  lauffertigj.  Gyalog  és  munitio  szük- 
ségei, hogy,  nem  csak  már  megszokott  szaladóczki  hadnak 
ü.smervén  az  födnépe,  szivo.ssebben  hajoljon  (Bercs ;  Lev.  469). 

Szaladoz :  cursito,  fugito  MA.  fhin  und  her  laul'en].  Miko- 
ron  .  a  magyaroc  MSrsburg  allól  haza  szalladosztanae  volna, 
ve.szteK  lónpc  egy  ideig  (Ilelt:  Kron.  25b).  A  piisixikök  és  papok 
látván  illyon  ve.szedelinet,  a  hón  ki  bátoraágosb  helt  találhat 
magának,  oda  szaladozának  (Petlifi :  Krón.  243).  Kezdenek  néki 
.szomorú  liirt  hozni,  hogy  fiz  6  sorege  kezdett  szakadozin,  s  ide 
8  tova  szaladozni  (GyüngyD :  Char.  52).  Meg  nem  áll,  szaladoz, 
sok  felé  tekereg  (Orczy:  KöltSz.  207). 

Szaladott,  szaladt :  eliberatus,  profugus  MA.  eutronnen, 
flnchtig  PPB. 

SZAXiAJT :  (fugo ;  in  die  flucht  schlagen).  A  nyulat  kergetik 
a  kopók,  Déesoire  bajtyák,  de  cselt  vét  ott  nékik,  más-felé  aza- 
lajtyák  íOyöngyD:  KJ.  371). 

SZAXjASZT  :  fugo,  emitto,  facio  evadere  MA.  auslassen, 
entrinuen  las.san  PPB.  [in  dio  flucht  schlagen].  Az  orszj'ignae  feie- 
delme  Sigmnnd  nagy  népei  támoiia  Atilára,  de  meg  véré  és 
futua  szalasztá  ászt  (Holt:  Krón.  16).  Mind  el  veszenec  a  ma- 
gyaroc híjttAl  meg  válna,  kiknee  ol  metzéc  orrokat  és  füleket 
és  vgy  szalasztác  azzokat  haza  (26).  Ez  ország  határiból  ki 
kergete  os  futva  szalaszta  5ket  (Ver:  Verb.  230). 

(Szólások).  Trwflabau  hamiss  bezeedSt  zainzt,  kywol 
.smikynek  nem  arth  (ÉrdyC.  26b).  Vala  egy  farkas,  ez  mikor 
reggel  fel  kSlt  volna  és  hu/akodnéc  az  álom  után,  nagyot  s  z  a- 
laszta  egyet,  hazugnau  valót  (Helt:  Mes.  293).  | 

által-szalaszt :  (traasmitto  ;  eilends  hinflber  sciiieken].  Ha    ' 
Nagyságodnak  túl-létit  bizonyassan    megértőm,  egy  kis  corjjus- 
kát  Is  szalasztók  által  (Bercs:  Uiv.  21 1.  Míg  én  Posonnál  múla- 
tok, má*jkHt  általszalasztok  még  ma  másfelfil  (48).  Talám  úgy 
adja  Lston,  hogy  áltfilszidiuathatok  valamit  háta  mögé  (.í92). 

el-szalaszt :  emitto,  diniitto,  evadere  sino,  elabi  facio  MA. 
loslaisen,  entlaufen  lásson  PPB.  Mikorou  meg  tutta  volna  az 
papa,  hogy   el   zahiztottaak   volna  az  madarat,   monda  nekyk    i 


ComC.  116).  Mykepen  sebesytthetel  meg,  az  nylat  el  sem  zalaz- 
tottak  meg  (ÉrsC.  357).  Ha  el  ezalasztjatok  ez  rabotb,  tebath 
az  sakchat  raytatok  weszjk  meg  (RMNy.  11.158).  Az  ÁeeopOB 
ebe  árnyéknak  ürülve  a  hást  is  elszalasztya  (Ki.sv:Adag.  73). 
E}zt,  úgy  látom,  elszalasztottuk,  mert  már  ennek  uem  lehet 
háta  niegé  menni  (Bercs:  Lev.  179).  Az  strázsáink  ki>zfll  lovai- 
kat elszalasztva!!  kellett  uékiek  kergetni  (512).  El  ne  szalasz- 
sza  Nagyságod  az  eszét  (Gvad:  FNót  105). 

ki-szalaszt :  emitto,  ovadore  facio  MA.  [loslaxsen).  Zent 
Jauus  owangelLsta  nagy  yglieot  zalazta  ky  zayalxjl  (ErdyC.  54). 
Az  fi  száiáliól  ki  szalaztuán,  hogy  gonoszt  vagy  iót  czelekedic 
(Kár:  Bibi.  91). 

le-szalaszt :  [demitto ;  hin;ibla.sseni  .Josue  le  nem  zalazttaa 
eiv  kezeet,  kyt  fel  emelt  vala  i.JordC.  303).  MidJn  az  fi  maga 
haióiálxJl  az  király  haióiába  akar  menni,  az  deszka  leszalaaz- 
tatik  és  az  királyné  az  S  leányival  az  vizbe  lotczaimak  (MA : 
SB.  75). 

meg-szalaszt :  [rela.\o ;  !iaclila.ssenj.  Az  tast,  mikoron  meg 
zalctzfak  az  okos.sagnak  zalxilayat,  nem  gondol  az  lelekrfil 
(BodC.  10).  Megh  .sz-alaztotta  az  madzagot  es  az  8  tevelysege 
megh  latzot  (MNyil:Irt.  187). 

SZAIjOQAT:  (mitto;  laufen   lassenj.    Az   rawazakath   az 

filystev.sokiiak  gabonaokban  zalogataa  (JordC.  341). 

2.  SZALAD :  byne,  hordeum  madefactum  quod  germen 
emisit  et  deinde  una  cum  enatis  ligulis  tostum  est  C  [nialzj.  Árpa- 
lepény, ázott  árpa-liszt,  szalad  vékony  ebéd :  polenta  PPBl. 
A  meg-aszalt  lisztből  avagy  meg  csirázottt  száladból  (ex  farre 
(osto  vei  polenta)  és  komlóból  ser  fSzettetic  (Com :  Jau.  85). 
A  ser  szaladbul  és  komlóbul  ffizettetik  (C!om:  Orb.  115).  Sörnek 
való  szaladot  és  árpát  készít  (Lipp:  Cal.  54.  VectTrans.  23). 

SZALAOIA :  [•>].  Te  Kdnek  küldöm  egy  alávalót  azalad- 
iát  (LevT.  11.66).  Ola.sz  szaladgya.  Az  szaladgyát  így  fSzzed : 
az  sóból  mosd  ki  az  halat,  szép  ti=zta  fazékban  rakd,  tölts  ecze- 
tet  s  bort  reá  (Radv:  Szak.  247). 

SZALAQ:  vimen,  vincnium  MA.  windl  Adámi.  Szalag-szíj: 
ligula  MA.  ligula  coriacea,  ligula  ferro  (iraelixa,  ferro  armata 
PPB.  Szalag-szíjat  mebaeni  valaki  hátából :  de  cute  alicnjus 
ligulas  trahore  PPB.  Kellé  az  iaczo  giermekiknek  .saru  kfitoiS- 
ket  szalagban  fel  tenni  (Era-sm :  Erk.  69).  Eg)'  merín  aranyas 
kannácska  és  egy  gránátos  párta  ö  szalag  (TörtT.*  III.178). 

SZÁIiDOK :  tiliae  Sí.  [bastbiinderj.  A  szilfit,  ha  elég  vas- 
tag, tzigolya  avagy  szaldók  vesz.szSkkel  Ls  meg  lehet  kfltfizni 
(ACsere:Enc.  271). 

SZÁLI :  [?].  Száli  patyolatot  Ls  megírtam  most  Órdfig  Ist- 
vánné  asszonyomnak,  hogy  vegyen  Szatmárt  (LevT.  11.325). 

SZÁIjL  :  I )  descendo,  snbsido  MA.  absteigen  PPB.  [sicb 
niederlassen).  Lattá  tewzes  vyllagossagot  ewrya  zallanya  nieii- 
belevvl  (ElirC.  61 1.  Némelyek  zalnak  uaia  feyere,  némelyek 
térdére  (40).  Midón  éhsíg  beledét  volna  menden  ffildfit,  zalla- 
nac  (dascendenint)  E^ptomba  (BécsiC.  17).  Oondolatoc  íiüiiae 
tA  ziluetecbe  (MiinchC.  168).  Ez  kézies  Cristus  legottaii  boz- 
zaya  zaluau  zola  neki  (VirgC.  34X  Soha  \V  zyuebe  zomomsag 
es  bynnVI  való  kesonSsog  nem  zalot  (36).  Az  angyal  monda 
neky:  Zenthlelok  lolSI  zaal  te  reád  (\Vu!klC.  277).  Zallottak 
vala  az  vyire  (JordC.  533.  709).  EmbSniek  zyweben  sem  zaal- 
loth,  mykecth  zerzfith  az  vr  isten  (Si'uidC.  1).  Vellam  zalla 
reaiok  az  eegbfil  (ItobrC.  42).  Az  ydSkben  zalla  n-mak  ygheje 
en  liozyam  (ÉrdyC.  341b).  Zalla  en  vele  az  temlecznek  ver- 
mében (387bX  ErweiidetiVseeg,  kyt  zom  nem  latot,  »eni  ti'yl 
nem  hallót,  som  embernek  zyweebe  nem  zallot  (51 H  Hayora 
zalla  az  ew  tanytwanywal  (Pesti:  NTast.  86).  Keserfisegbe  leuen 
azálloo  a   sirbe  .tz  én  fiamhoz  (Helt:  Bibi.  LS3\   Szaluan  mint 


49 


SZÁLL 


alá-szAll-be-szAll 


50 


az  iralamb :  descendens  sicut  colnmba  (Fél :  Bibi.  L4).  loszagod 
más  Jrflk&re  ne  szallyon  (Mon :  Ápol.  39G).  Az  keuélre  nyo- 
moriiság  sz;il  (Kár:  Bibi.  L651).  Nézd,  melly  sebaseu  a  Mdre 
SEáll  (Pázni:  Préd.  13.5).  Soha  beretva  az  fi  fejére  nem  száll 
(MA :  Bibi.  V2H\  Szállok  az  ur  istennők  tasti  áld;isára  (KTör : 
Assz.  19).  Elfib  épül  a  bjíz,  az  után  száll  belé  az  ura  (Fal: 
BE.  371).  2)  (se  centerre,  .se  recipére ;  sich  Ijegeben].  M:is  tar- 
tüm:uit  ére  az  fi  seregével,  Hydaspes  folyóvíznél  szállá  népével 
(RMK.  rV.145).  Ha  megsegíti  is  Fiieket  az  ellenség,  mi  onnét 
is  hátrább  Rimaszombathoz  szálunk  (RákGy:  Lev.  146).  Az 
ellenség  ma  fogott  FelsS  Vadászhoz  szállani  (251).  Az  ellenség 
ma  Halmajlioz  szállott  (252).  Haiszter  megtért,  Mocsához  szál- 
lott (Béres:  Lev.  426).  Az  német  az  híd  végében  száll  Verek- 
nyéhez  (584.  593.  633).  3)  divertor  PPBI.  einkehren  Adámi. 
Ha  valaha  szállandasz:  sí  quando  in  uostra*  diverteris  PPBI. 
Zallot  vala  némely  vitéznek  eozsegy  fele.segynel  (DomC.  312). 
Zokot  zallany  egi  ember  hazánál  (ÉrsC.  431).  A  vendégfogadó 
házban  nem  volt  helyec,  hanem  istáloba  kénszeréttettec  .szál- 
lani (Zvon;Post.  L140).  Kedvetlen  idő  jár,  ki  miatt  tartunk, 
qnártélyra  ne  kelle-ssék  szállani  az  hadaknak  (RákGy :  Lev. 
271).  Rosnyó  táján  qnártélyra  akarunk  szállani  (286).  A  sok 
katona  pozsoni  hu.<itátba,  pajtákba  szállván  (Monlrók  XXVH. 
14).  Egy  nyomorult  udvarházban  vagyns  majorban  van  szállva 
(Mik:  TörL  106).  Tzinkotára  bé  értem  s  szállottam  egy  paraszt 
gazdára  (Gvad:  FNót.  31).  4)  [obsido;  belagern].  Isten  mint  lóu 
Egömek  megtartója,  ebból  vitézük  sok  jót  tanulhattok,  szállott 
házba  mi  szükség,  meghalljátok  (RMK.  ül.  106).  Ez  wek  haz, 
zír  keel  bele,  nep  keel  bele,  tSbee  ez  fele  zalloth  'házban, 
kjtli  belSl  zakiak  mek,  nem  maradok  (LevT.  L229).  Az  melly 
szállott  várat  meg  vettec,  az  witezeket  fogua,  az  wrokat  tSm- 
I8tzben  tartyác  (Bom:Préd.  245b).  Más  szállót  vár  el5tt  az 
király  kiáltatá,  hogy  az  ki  fel  gyuytana,  negyuen  haz  iobba- 
gyot  adna  (547).  Szállott  várban  vaszedelmes  az  bátorságos 
álom,  mikor  kívSl  vigyáz  az  ellenség  C\'^ás :  CanCath.  107). 
Mivelhogy  az  portára  nem  akar  vala  személy  szerént  udvarlani 
menni  az  görög  császár,  ennek  az  fogásnak  szine  alatt  Con- 
stanczinápolyt  reája  szállá  (Pázm :  Kai.  439).  Noha  latta  az  isten 
azthe  heü  voltodattb,  de  szüksegh  uala,  hogy  próba  szallion 
thegedett  (Thewr:  Nyelvk.  34). 

[Szólások].  Noha  minyájan  maraszták,  de  ugyan  tsak  gya- 
log szálván  sebessen  néki  ment  az  ellen  bá.styának  (Fal : 
NA.  221).  Vmibe  száll :  Imé  egy  nép  ki  Egiptusból  es  ellenbe 
azálot  velem  (Helt:  Bibi.  Bbb).  Gályába  szállottam  és  a 
tengeren-túl  dolgaimban  jó  darabig  késtem  (Fal :  NK  21).  üjjabb 
vesztessen  hartzban  szállott  szomszédgyával  (Fal :  UE.  370). 
Heiaban  diezekedik  az  papa,  hog  Péternek  h  e  1  i  e  b  e  szállót 
(Fél:  Tan.  228).  Az  5r5k  életben  az  fogiatkozas  béliében  szál 
az  tíkelletesseg  (297).  Már  csak  Károli  uramot  várom,  az  ki 
majd  ide  száll  helyemben  (RákF:  Lev.  357).  Az  istennek  k5- 
niírgSttenek,  hog  fl  vélek  ítiletben  ne  szallion  (FéI:Taa 
456).  Valaki  jószágába  szállani :  *hereditatem  alicujus  adire 
PPBI.  Lábába  szállott  bátorsága :  animus  in  pedes  decidit 
(Decsi:  Adag.  60).  Szály  magadba  (45).  Szállyatok  magatokba 
immár  minnyájan  (Pázm:  Préd.  11.  Pázm:KT.  30).  Jobnak 
tartya,  hogy  ember  magában  szállyon,  egy  vagy  más  félre- 
horgadozó  tsavargó  szive  járásit  rendbe  Tegye  (Fal :  UE.  401). 
Vélek  perben  ne  szállyon  (Apafi:  Vend.  751).  Neszálly  pSrbe 
te  .szolgáddal  (Zoly:  Elm  209).  A  furdaló  kis-biró,  a  lelki- 
esméret  haragos  perbe  szállá  véle  (Fal :  NE.  77).  Nem  alku  a 
hataknas  istennel  pörbe  szállani  (Fal:  BE.  613).  Az  bölcs  sen- 
kivel pörben  nem  száll  (Fal :  UE  389).  De  a  pispekségbe 
Hircanus  nem  szalhata,  mert  mind  a  ket  f&Iet  el  meczetec 
vala  (Szék:  Krón.  77).  Szárában  szállót  immár  szegénnek 
az  esze  (Decsi :  Adag.  202).  A  vén  tsászárnak  is  szárálja  szált 
az  esze  (Kónyi:  HRom.  150).  Szembe  száll  a  bíinnel  (Bom: 
Préd.  240).  Szemben   kel  Monozloival  szallanunk  (Gyarm:  FeL 

M.   NTELVTÖRT.   SZÓTÁR.   UL 


116).  Hogy  Qoliáthval  szemben  sziillyon  (Oegl:  Japh.  3).  A 
megcsalatkozott  reménység  szembe  száll  a  képes  dicséretekkel 
(Fal:UE.  387).  Szállj  szembe  a  kevélyekkel,  a  liatalmasokkal 
(Fal:  BE.  601).  Bár  sziillanának  szivekbe  a  mi  foudorló 
urfiaink  (Fal:  NE.  54).  Szálj  szivedbe,  ha  vétkas  vagy,  fordítsd 
meg  emberiíl  (Fal :  BE  583).  Az  ellenség  ellen  táborba 
szállanac  az  Izraelnec  népei  (Kár:  Bibi.  1.179.  MA:  Bibi.  1.179). 
Meliemeth  bek  táborba  zaloth  es  naponkenth  feyenkre  warywk, 
walamith  isten  ad  ez  dologhrol  (RMNy.  11.56).  Májusnak  fot- 
tára  az  egész  hadak  szállanának  táborban  (Zrínyi  1.17).  Vmire 
ssill:  Dávid  Goliathal  bai  vívásra  szállá  (Bíró:Osk.  16). 
Nagy  álom  .sz.áll  az  emberekre  (Kár:  Bibi.  1.531).  A  bölcs 
ha  hol  valamit  sajdít,  annak  fenekére  száll  (Fal:  UE.  384). 
Másnak  h  e  I  y  e  r  e  szállani :  succedera  alicui  (VerVerb :  Szót. 
30).  A  kire  az  én  házam  száll  (MA:  Bibi.  1.12).  Akarom,  néki 
kőuyebségére  szállyon  es  leikenek  hflvSsfilésére  állyon 
(Zrínyi  1.22).  Vrokat  el-árulták,  az  o  tisztassége-mellett  mezfire 
nem  szálván,  bajt  nem  viván  (Pázm:  Kai.  613).  Én  egyetem  az 
idóvel  próbára  szállhatok  kettóvol  (Fal:UE.  395).  Síipre- 
j  é  r  e  szállott  és  tellyességgel  vége-.szakatt  te-benned  a  nemes- 
ségnek (Csúzi :  Síp.  567).  Az  aniaszentegyhaz  álmélkodó  kenés 
számra  .szállót  vala(EkítT:  IgAny.  31).  Akaratya  nek^l  nem 
zall  walamy  zerzesekre  (RMNy.  11.32).  Zyveere  z,allya 
liAneky,  hogy  megh  latogathnaa  az  hA  attyaffyat :  venit  ei  in 
mentem  üiví.sere  fratres  (JordC.  728).  Nekem  ugy  tetszik,  hogy 
valami  gond  szállott  Kegyelmednek  szivére  (Fal :  NE.  61).  Vmif 
száli :  Szivét  nagy  fájdalom  szállya  (GyöngyD :  Char.  74). 
Nem  szokása  az  rácznak  ollyan  ceremóniával  tábort  .szállani 
(Bercs:  Lev.  591). 

[Közmondások].  Ne  tanítsd  ángyodat  ágyba  szálni  (Kisv 
Adag.  310). 

alá-száll :  1)  descendo  MA.  herabsteigen  PPB.  Alá-.szállaui 
a  barlangba :  in  speeum  *degredi  PPBI.  Te  meúekbol  ala  zalai 
(PeerC.  R).  Lata  ala  zallani  egi  tv^'zes  angialt  (VirgC.  33). 
Zaly  ala  purgatoriomba  (61.  TelC.  99).  Az  lelkük,  kyk  az  tóban 
ala  zaalnak  uala,  meg  hasasulnak  uala  (SándC.  37).  Alá  szál- 
nac  a  serbe  (Helt:  Zsolt.  177).  Az  egész  egek  is  alab  szaltac 
es  le  czeckentec  (Born :  Préd.  9).  Ül  vala  Illyés  az  hegy  tele- 
ién, monda  nékíe:  Az  király  paranczollya,  szálly  alá  (Kár: 
Bibi.  1.331).  A  nap  fel  jSvén  a  mi  zenitimkre  tavaszt  tsinál  és 
ismét  alá  szálván  5szt  (Com:  Jan.  6).  Ne  szaggass  aö'éle  tisz- 
tekre, a  mellyeknek  érdemek  már  alább  szállott  (Fal :  UE. 
381).  2)  [depauperor,  debilitor;  verarmen,  schwach  werden, 
sich  vermindern].  Mef  dolgot  hogy  az  czazar  hallá,  mérge  ottan 
alab  zalla  (ErsC.  506b).  Egy  igen  gazdag  ember  vala,  ki  nem 
igen  soc  id6  múlna  alá  kezde  szállaui  és  igen  el  szegényedni 
(Helt:Mes.  321).  Az  iSueuéuy  te  ellened  fel  meuekedíc,  te 
pedig  igen  alá  szállasz  (Kár:  Bibi.  1.184).  Az  oroszlánok  levinek 
neveztetnek,  a  mikor  megvénhednek,  minthogy  akkor  osztán 
erejek  alább-alább  száll  (Misk:  VKert.  57). 

alászállás  :  demeaculum  C.  [descensio ;  das  herabsteigen]. 
Az  zent  atyák  meg  vigaztaltatnak  Cristusnak  lynbosban  valo 
ala  zallasa  mya  (CornC.  96).  A  uap  immár  alá  szállásban  vala 
(Hall:  HHíst.  m.52). 

által-száll :  [trajicio ;  übersetzen].  Ha  az  mi  hidunkot  el- 
bonthatja Kleklspergh,  az  is  általszáll  az  Dunán  Pestnél  (Bercs : 
Lev.  586).  A  német,  mihelt  összegyülekezhetík,  az  pozsoni 
mezőre  akar  áltolszállani  (636). 

be-száll :  1)  descendo,  inscendo,  immittor  MA.  hineinstei- 
gen,  einkehren  PPB.  Bel  zaiwan  Jesus  az  hayoczkaban  által 
eveze  (JordC.  378).  Mykoron  bel  zallott  volna  az  pyspekseeg- 
ben  (ÉrdyC.  544).  Azon  napon,  hogy  zent  Hugó  be  zallot  volna 
az  pyspekseegben,  yewe  egy  feyeer  hattyw  oda  (637b).  No  hamar 
Alvintzbe  Fráter  GySrgy  be  szállá  (Helt:  Canc.  75).   Az  eccle- 

4 


KLBEKZAU^KISZÁLULS 


KARNYÜr.r8ZALL-MEG-SZALL 


52 


BÍakba  be  szállót  szokás  meg  tartaasek  (Pécsv:  Fel.  853).  Az  hét 
capiti'uijok  zi'iszlí'ija  alatt  az  magyar  nemzetség  bé  szállá  Ma 
gyarországbaii  (Pázni:  Kai.  43<j).  TsSniSr  miat  sz;il  l)é  sellve 
szotójábaii  (.SzBodó:  SóDics.  A4).  Beszálla  Szeteuben  és  azon 
télen  Medgyeseu  az  országnak  gyűlést  c^inála  (TörtT.-  1.4) 
Milielen  Homonuay  és  liailiil  vajda  eloszlatják  liadokat,  fl  is 
legottan  beszáll  helyében  és  az  békpsségliez  alkalmaztatja  magát 
(431).  Nyitrára  beszállott  ismét  az  németem  (Bercs:  Lev.  74. 
129.  181).  Nyilván  valami  asz.s7X)nyi  kép  szállott  bé  .•szivedben 
(Fal:  NE.  5).  S)  (obsido;  befietzen].  Az  Voznle  hegynek  6  ke- 
rületiben, jelas  sz/n  né|>ok  laknak  az  montiben,  ezt  egészlen  az 
kik  bé.<(z;illi>tták  vala,  kulcsos  városokat  rajta  raktak  vala 
(ItMK.  11.27).  Noe  fiai  szaporodánac  gyors:m,  nagy  kéz  (Sídet 
6c  be  szállánac  (Valk:Gen.  5). 

el-beszáll :  [ingredior ;  eiukehren).  József  el-bészálla  jegye- 
sével egy  istíillóba  (líMK.  11.58). 

belé-száll :  adeo  possesslonem  Kr.  [antreten].  Az  íSrökségbe 
belé-.szállani :  haereditatem  *adiro  l'PBl. 

egybe-száll :  [eoncurro ;  zu.sammenkommen].  Chazaar  erey 
velSk  lewen,  zallanak  egybe  az  Tyza  Duna  kSzbe  (ErdyC. 
397b). 

el-száll :  I )  [secedo,  digredior ;  weggehen,  sich  entfernenj. 
Károly  el  .szíiia  a  vár  alól  és  méné  Szepességbe  (Helt:  Krón. 
64).  Kílzliirrel  beszélgetik,  hogy  elszállottak  alóla,  de  bizonnyal 
uem  tudjuk  (Tüi'tl'.'  I.38U).  Oeskai,  ha  erő  nem  gyün  ellene, 
elszállhat,  az  hová  akarja  (Bercs: Lev.  693).  2)  [transeo ;  über- 
gehen).  Kinczei  el  szalnac  egy  5zuegy  aszoura  (Born:  Préd. 
537). 

lelszállás] 

hold-elszállás :  (occ^isus  lunae  ;  mondasuntergang|.  Öszve 
akadnak  ;iz  némettel  éiien  holdelszállíiskor,  (iszvepimkáznak 
(Bercs:  Lev.  190). 

hátra-száll :  (recedo ;  sich  zuriickziehen].  Mi  reggel  innét 
hátrább  sz:ill»nk  Filekhez  közel  (RákGy:  Lev.  147.  152).  Mi 
most  inkább  eló  megyünk,  mintsem  liAtra  szállanánk  (181). 
Kemény  .lános  uramnak  szükség  volt  hátraszálkmi  (245).  Me 
hente.st  az  ellen.iég  csak  Uimaszombatik  hátra  szálljon  is,  mind- 
járt kiindulhatsz  (271). 

hátraszállás :  (receptiis ;  rückzug].  Nekünk  is  nagyobb 
bú.súlá.iun!(ra  volt  az  utolsó  hátrasziillás,  hogy  uem  azelsSk. .. 
Az  bátr;Lsz«illiLs  kevés  kárral  volt,  az  ellenség  is  nem  dicseke- 
dik vele  (líákOy:  Lev.  295). 

ki-száll :  I )  exscendo,  diverto  MA.  aus.steigen  PPB.  faiis- 
gehenj.  Azonnal  kywe  zalla  az  vyzb8l  (JordC.  362).  Jwtanak 
Genezaretnek  tnldobeu  as  ky  zallanak,  es  mykoron  az  hayobol 
ky  zidlothak  wolna,  legoltan  megli  esniereek  ótetli  (ÉrsC.  4) 
Sarkadon  kiszjilla,  KKle.sériilt  az  fiildnépo  rátalála  (Tin.  27). 
Hamar  szjilaila  BÍ8su.s,sjd,  laborból  hamar  ki.<zálla  (UMK.  IV. 
121).  Il.i  az  mi  hadunkot  megtolliatja  KlekLspergh,  ez  Ls  ki- 
száll Ofalóközbill  (Bercs:  Lev.  586).  Most  már  híre,  hogy  ma 
az  lovassá  kiszáll,  az  gyalogja  penig  Nagy-Magyarhoz  gyün 
(59U).  Távul  hagyván  a  várasi  zűrzavart  magános  tsendos  l;i- 
kásra  ki-s/jilla  (Fal:  NU.  27H).  2)  (invehor;  losziehenj.  Ky  zalla 
ty  elleniek  Loou  Ksebonnak  kyrallya  (JordC.  263).  Sokan  az 
vénekkózzSI  mellette  ki-szálluttak  és  !iz  észvesztí  paiwkellen 
mególtahmiztj'ik  5tet  (Pázm:  Kai.  554).  Pálti  azt  mondta,  még 
kicsap  egyszer,  ha  succédál  c.sajiá.sa,  kiszáll,  ha  nem,  csak  bé- 
kélni kell  (Bercs:  Lev.  626). 

kiszállás :  e\.scensu.s  C.  &xsi:en.sio  MA.  (procassus ;  diis 
vorrücken).  Jelent.se  meg  Nagod,  mi  az  oka  az  Nagod  kl<iz:ll- 
lásának,  hogy  értven  tudhassuk  mi  i.s,  mi  adott  okot  Nagodnak 
az  kiszállásra  (T«rtT.»  1.421). 


kömjrül-száll :  admoenio  C.  [circtimdo ;  belagemj.  Latao- 
gyatok  az  ellenseglilftl  Jerivsalem  vara.>i;itli  kenXI  venny,  zal- 
lany:  circumdari  (JordC.  6<J3).  Harmad  napon  i)énteken  kör- 
nyűl  szállák,  nagy  roppant  táborral  Sziget  alját  elfogák  (RMK. 
VI.134).  Az  jablonczai  kastílyba  bés»irúlt  Ricsáii  vagy  liárom 
század  magával,  körüls7.állottam  s  feladták  rabul  magokat 
(Bercs:  Lev.  43). 

le-száll:  1)  descendo  C.  MA.  absteigen  PPB.  Is  zaluan 
kamorayaljol  lata  Jiz  aztalokott  magassan  meg  uettny  (ElirC. 
83).  OltSziel  tementJl  iub  riüiaidba  as  zal  le  a  zírSro  (BécsiC. 
6).  Kic  a  hai.'izaton  vadnac,  ne  zalFimac  le  valamint  fehienniec 
6  hazocbol  (MünchC.  59l.  Ki  mene  a  varosból  Oliuetim  hegiere 
ea  leh  zalla  onnan  (WaszprC.  52).  Le  zalla  az  zamar  lialarol 
(VirgC.  46).  Mikoron  lewe  zallot  vona  az  liegyTÍl  (JordC.  374). 
Pokolnak  meolsegliere  zallaz  lee  (387).  Az  verembe  le  zal  ov 
vele  (DomC.  230).  Senki  fel  nem  mej!;en  az  isteni  gondolatra, 
hanemha  lezal  Smagauac  alazatossagara  (VitkC.  8).  Le  zallott 
ez  feldnek  alsó  rezeere  (ÉrdyC.  539).  Zenztseges  gyAlekSzeteth 
el  hagynak  as  wylagliy  eelethre  zalnak  le  (ÉrsC.  248).  Le 
szála  Egiptasnac  minden  rész.ébe  (Helt :  Bibi.  LGg2).  Le  szállót 
az  zajxjr  oss5  (Fél:  Bibi.  11).  Az  zuzmanlsos  idA  mégsem  szál- 
lott le  (Monlrók.  XV.21).  8)  [devertor  in  hospitium  ;  einkehren, 
absteigen).  Yevenek  egy  faluba  bee,  holoth  lezalaiuak  (DebrC. 
515).  [A  csá.szár]  zalla  le  Tessalonica  varasbiui  (ÉrdyC  .593b). 
8)  [sedor,  desino ;  sich  legeu,  anfliííron).  Az  eo  daganagya  le 
zjilla,  ol  muleek  (DomC.  315).  A  |ieor  pattwar  le  zallyon  es 
semmywe  legyen  (RMNy.  11.157).  Az  privilégium  le  szál :  per- 
ditur  (Ver:  Verb.  272).  P<5ri  le  szál  (condescendet),  melynek 
utaiina,  ha  akarja,  újonnan  kel  kezdeni  az  pSrt  (287)  Bírókat 
rendelt  és  papi  fejedelmet,  kinek  tanitá-sából  le  szállanának  az 
egyenetlenségek  (Pázm:  Kai  497).  A  daganat  fel-dagad  és  le- 
szál  :  tumor  intumescit  et  desidit  (Com :  Jmi.  58).  Az  Kegyel- 
med levolél)ól  megértettem,  hogy  megcsomlasednének  és  le- 
S7<állanáuak  az  vármegyék  ;  adja  Isten,  hogy  leszálltjának  (TörtT.' 
I.429K  Végre  le-.szülott,  száraz  menykíivekre  fordult  mérge, 
epé.tsége  (í)zD:MVir.  214). 

leszállás :  1)  descentus  C.  descensio  MA.  absteigtiiig  PPB. 
LAn  hasonlatos  az  vr  Istenhez  pokorra  való  le  z:tlasaba  (VirgC. 
31).  Ly\Vn  zent  Ferencz  hasonlatos  vrunkhoz  az  piirgatoriumba 
ezteudiVuked  lezallasban  (58).  Verébnek  le  zalla-sa  fSIdre 
(ÉrdyC.  632).  A  gyopárnak  vize  a  nyak  tsapnak  le  zallasat 
meg  gyo^tya  (BeytheA :  FivK.  69).  2)  .sedimentiuíi  C.  (daa 
falién].  A  Nilus  vizének  árjának  le-szálhlsa  után  a  .leppedékbíl 
egerek  lettek  (Ker:  Préd.  2481  S)  [finis,  intermissio;  das  anf- 
höron|.  A  hadlesz/dlás  után  .az  vitézeknek  határoktan  való 
magok  megtartásának  :iz  bűnért  való  megbüntetés  és  az  féle- 
lem zabolájok  (RédTem.  17). 

nap-lészállás :  (.solis  occasiis ;  sonnenuutergaiig).  Érkezé- 
nek uaplas/állá.skor  <■  óra  utáu  a  francziai  kfivetek  is  (Monlrók 
XVIII.26).  Oda  érkeztem  még  szürkület  elAtt,  uap-le-azállAaa 
után  nem  sokára  (SzD:  MVir.  114). 

[leszállat] 

nap-leszállat :  [.solls  occasus ;  sonnenmitergangj.  A  szeke- 
rek napleszíillat  tájban  bejövének  (Monlrók.  XXin.32). 

meg-száll  :  I)  .snlisiilo  M.\.  sich  niederla.s!iea  PPB.  Zalla 
meg  Nadalíer  newA  varasban  (ÉrdyC.  542).  Ez  vyteez^k 
/.jillottak  vala  meg  eegy  zeep  kyes  mezfiii  (547b).  Es  meg- 
szalla  ott;  ibique  maiisil  (Fél:  Bibi.  5).  Egy  szép  ki'itlor- 
nisnál  sok  tj'irsaival  Delinuui  megszál  (Zrínyi  I1.3.S).  Éliség  és 
a  szükség  vagyon,  a  hol  járnak,  nyomorúság,  iiiség,  a  hová 
meg  .sziUuak  (Orczy:  KöltH.  44 1.  2)  |cJLstra  (louo;  das  láger 
anfschlagen).  Mennyének  ky  cemien  es  znlhnak  meg  Ftya- 
riotlinak  ellenwlien  (JorilC.  37).  Elinduluím  Sukhotlud  meg 
salanac    E^himba:    ULstrametati    .sünt   iu    Etiiaui    (Helt:  Bibi. 


53 


.MEGSZÁLLÁS— REÁSZÁLL 


REÁSZÁLLÁS— BE-SZÁLLANKOZIK 


54 


LHh4),  S)  [divertor;  einkehren,  absteigenj.  A  gazdához  meg- 
szállani:  *divertere  ad  liospitem  Pl'BI.  Mikoron  egy  atyjafiát 
késcrtük  vulua,  Oliaton  meg  sz;Ulottunk  vala  (Gér :  KárCs. 
328).  4)  Piaeredilate  obvenio;  die  erbscbatt  falit  zu].  Ha  hol- 
tliom  thenrtliyuyek,  Iheliatb  ez  uemos  ewlys  myiiden  az  zautbo 
fewldwel  ueky  th)-/.tan  es  zabádon  megy  zalyon  i,l{MNy.  HIT). 

5)  (sedor,  debilitor,  demiuuor,  desiuü;  sieb  setzen,  sich  legeu, 
si'liwacb  werdeu,  aufhören).  Meg-lübadok,  meg-szállok :  detumeo 
PPBl.  Veenaeegh,  mykorou  ember  meg  kezd  zallany  (ÉrdyC. 
131).  A  vizec  kedig  meg  szállánac  (Helt:  Bibi.  I.D).  Reggelre 
kelwe  az  daganag  es  hat  ii^an  yg5n  meg  szállott  (LevT.  1.202). 
Az  aszszonri  állat  ha  Jtedszer  avagy  hatodszor  férhez  megyén, 
jegynihaja  annj-ira  meg  szál,  hogy  végtére  igeu  kevés  le.szen 
(Ver:  Verb.  166).  Czelekszi,  hogy  az  szél-vészi  háború  meg- 
szjillyon  és  leczendeszedgyéc  (MA:Taii.  194).  Nem  lépnek  hé 
a  templomba  meg  szállani  sziwei  és  szemmel  a  szentség  előtt 
(Fal:  NA.  14").  Kétes  szívvel  válagatnak  a  tauátsbau,  sohul 
tellyesen  meg  nem  száll  kedvek  (Fal:  UE.  4ü3).  Megszál  a 
viz,  a  bor:  das  wasser,  der  wein  setzet  sich  (Adámi;  Spr.  203). 

6)  obsido,  admoenio  C.  belagern,  umgeben  PPB.  Azok,  kiket 
meg  szállottak:  obsessi  C.  Meg-szállani  a  várast:  *cinger6  urbem 
copiis  PPBl.  Mykoron  Samariat  ellenseegek  meg  zallottak 
volna  (ComC.  171).  Némely  eordegteol  meg  zallot  ember  (DomC. 
241).  Nagy  haddal  be  yewe  magyanaa  es  zallaa  meg  Vng  va- 
raat  (ÉrdyC.  400b).  Varasaat  meg  zallottaak  az  t5r6k5k  (589b). 
Kewer  twlkok  engemeth  meg  zallottanak :  tauri  pingues  ob- 
fenderuut  me  (KulcsC.  40).  G5r6g5kt(11  az  Trója  megh  zallatek 
(CsomaC.  31).  Megzalnak:  circumdabuiit  NémGl.  301.  Az  theo- 
reok  Palotát  meg  zallotta  es  igen  Wtety  (RMNy.  11.331).  Isten  is 
meg  szallya  egyéb  emberek  sziuet,  hogy  5k  is  iol  kezdnec  szólni 
(Bom:  Préd.  481).  Az  SrdSgtfll  meg  szállott  embert  az  keresz- 
tyén ember  meg  rivasztya,  hogy  igazat  raondgyon  (Pázm:  Kai. 
61).  Ez  baromi  értetlenség  és  megvakult  kemény  nyakuság 
megszállotta  és  elfoglalta  az  egész  világot  (MA:  Tan.  73).  Az 
szép  czuda  czillag  az  6  szemeket  sziveket  megszállotta,  hafottta 
(MA:Scult,  124).  A  meg-szállottac,  ha  ki-rohaunac  [a  várból], 
viszsza  fizettetnec  (Com:Jan.  151).  Megszállá  Palotát  vezér 
ennyi  néppel,  sok  ágyúval,  elég  Iflzes  mesterséggel  (Zrínyi : 
ASyr.  37).  Soha  ollyan  várost  meg-nem  szállott,  mellyel  meg 
nem  v8t(  (Misk:  VKert.  82).  Mentem  Szent  György  alá,  kit 
megszállván,  a  bennlevő  ellenség  megadta  magát  (Bercs:  Lev. 
465).  Bízonyossan  Újvárt  akarja  az  német  megszállaní  (513). 
A  bornak  szesze-ereje  meg-szállá  fejeket  (Fal :  NA.  2). 

megszállás:  1)  mansio  Helt:  Bibi.  I.Kk3.  fdas  einkehren]. 
Ez  világi  elet  czac  olly  mint  az  meg  szállás  es  vton  iaras 
(Boni:  Préd.  450).  2)  obsidium  C.  obsessio,  obsidio  MA.  fbela- 
gerang].  Nem  leezen  eegyeb  myt  eenytek  az  meg  zallasnak 
okaerth  (JordC.  261).  Dauentriensis  nevy  varasnac  meg  zalla^a 
PílSptíl,  burgondia  béli  hercegti'il  IStt  (TelC.  130).  Semmi  annál 
egyéb  nem  maradott  a  megszálláskor  és  a  megkSmiekezé.skor, 
mellyel  meg  k5rnyekez  tégedet  az  te  ellenséged  minden  váro- 
sidban (Kár:  Bibi.  L184b). 

megszálló:  1)  diversor  MA.  2)  obsessor  C. 

oda-száll :  [progredior ;  vorrücken].  Kronczfeld  regimentje 
elérkezett  Magyarországba,  Pandorfra  oda.szállott,  a  hol  í  volt 
(Bercs:  Lev.  320).  Somogyi  lu'am  irJa  az  hadunk  casussát,  hogy 
odaszállott  kSzel  hozzá  az  csallóközi  németnek  egy  része  (608). 

reárszáll:  1)  [descendo ;  herabsteigen],  Bekeseg  ez  háznak, 
s  ha  az  haaz  melto  leend,  rea  zal  ty  bekeseghtek  (JordC. 
382).  Veen  atya  ystent&l  tyzte.s.seghet  ellyeu  nemA'  hA  rea 
zallo  zowal  (857).  Reeaok  zalwan  istennek  ygassagus  haraghya 
(ÉrdyC.  13b.  186).  2)  fhereditate  obvenio  ;  dorch  erbschaft  an- 
heimfallen].  Kateryna  meg  marada,  az  kyralsag  rea  zalla 
(ÉrsC.  456b).   3)  [obsido;  belagera].    Azon  fél  wrac   Budát  ra 


szállyác  (Görcs:  Máty.  58).  Az  serenchenec  Constautinapolt  rea 
szallottac  (Mon :  KépT.  39).  Nabuchodouozor  Jerusaleniet  immár 
roa  szállotta  vala  (Kár:  Hal.  Oiiij).  Paranczolta,  hogy  az  nép 
rojá  szállana  Dávidra  és  az  6  embereire :  praocipit,  ut  populus 
übsideret  üavid  et  viros  ejus  (MA;  Bibi.  1267).  Az  várost  is 
reánk  szállotta  vala  hadaival  (MonTME.  V1.20).  Prágát  reá 
szálván,  mind  az  athnámékat  s  mind  a  koronát  ki  vévé  kezé- 
ből (Monli-ók  Vm.98). 

reászállás.  Ereksegnek  rea  zallasaerth :  propter  haeredita- 
tis  successionem  NémGl.  381. 

szembe-száll :  (congredior  ;  sich  in  kampf  einlaísen].  Ha 
uyaron  szembe  nem  szállhatunk  is  ellenségünkkel,  télen  jó  pro- 
cessusokat  reménlhetünk  (Zrínyi  n.204.  SzD:MVir.  56). 

azállton-száll :  (continenter  cado ;  in  einem  fórt  fallen]. 
A  f51dr51  az  vizec  szálton  szálnac  vala  (Sztár:  Viztiz.  A4). 

vissza-száll :  1)  [revertor,  recedo ;  zurückgehen,  sich  zu- 
rückziehenj.  Télen  jó  processusokat  reménlhetünk,  mikor  a 
török  visszaszáll  (Zrínyi  11-204).  Vissza  szállottam  Majténhez  és 
az  kótya-vetyére  való  öszvehordozásban  fáradozunk  éjjel  nap- 
pal (Bercs:  Lev.  44).  Haiszter  vissza  szállott,  az  vizek  közé 
vette  magát  (101).  Indul,  viszsza  szál  a  vitézlő  nép:  die  kríegs- 
völker  rücken  au,  ziehen  ab,  ziehen  sich  zurüek  (Adámi:  Spr. 
203).  2)  [redeo;  zurückfallen].  Rezem  mynden  pérnelkewl 
megy  wyzza  zalyon  az  Dragft'y  Jánosra  (RMNy.  11.17).  Az 
Szaniszló  nevű  falu  holta  után  Redey  Ferkőre  visszaszálljon 
(TörtT.2  IV.132).  Hogyha  halála  történnék,  szálljanak  vissza  az 
én  feleségem  attyafiaira  (135). 

vissza-szállás  :  [receptus ;  rückzug].  Mirevaló  volt  Károli 
uram  visszaszállása,  nem  tudom  (Bercs;  Lev.  101). 

Szállakoz-ik :  [descendo,  re,sido ;  absteigen,  sich  nieder- 
lassen].  Emez  uralkodó  indulathoz,  akár  hová  szállakozott  lé- 
gyen, mennél  kSzelebben  lehet,  ugy  szökjél  (Fal:UE.  378). 

[Szánandó] 

Szállaadóság :  successio  Kr.  fnachfolge].  Az  o  testamen- 
tumban volt  az  papoc  k5z5t  valami  rend  szerint  való  kőuetkj- 
ze.s,  mint  az  helibeli  szallandosag  is  (EsztT;  IgAny.  167). 

Szállandogál :  [pedetentim  descendo ;  kleinweise  fallen]. 
Éjjel  hó  is  szépen  esett,  nappal  is  szállandógált  (Monlrók. 
XVIIL7). 

Szállang,  szállong:  sparsim  volvor,  volutor,  volo  Sí. 
[zerstreut  fliehen].  Az  ellenség  megrémfilvén,  magokat  meg- 
adgyák,  egyebec  el  oszoltatván  szálanganac,  széllednec  (Com : 
Jan.  151). 

ki-szállong :  [discedo ;  sich  entfemen].  Nekyk  my  kíz8- 
Iwnk  ky  zallonghwan  megh  haboroytottak  tyteket  bezeeddel 
(JordC.  761). 

Szállongó :  [veles ;  plankler].  A  tatárságnak  hol  mi  szá- 
langoja  a  Barattyon  által  fitven  fel  gyujtya  Esztárt  (Bartha; 
Krón.  38). 

Szállangol :  [singulatim  advenio  ;  einzeln  ankommen].  Ma- 
gyarok seregestől  nem  bocsátattak,  hanem  csak  szállangolók 
mentek  valahányan  (Kem :  Élet.  54). 

Szállankoz-ik :  dispergor,  ventilor  MA.  [einzeln  ankom- 
men, kleinweise  fallen].  Szállankozó :  sparsim  se  volans  MA. 
Filtonként  szálankoznak  mint  az  vert  hadak  (Pázm :  Kai.  369). 
Az  fSldre  szállat  fehér  havat  mint  szállankozó  gyapjat  (MA :  Bibi. 

V.66). 

be-azállankozik :  (manó;  einsickern],  Szomakjában  egy 
cliőp  vér  beszálaukozot  (Zrínyi  U.39). 

4* 


65 


ELoSZAUJiNKOZIK— TÁBOR  SZÁLLXs 


tanuló-szAllAs-szAllít 


56 


el-szállaiücozik :  [dissipor;  sieli  zoratreuen].  Gytjcsod 
ismét  faldtikre  az  elszalánkozot  népnek  sokaságát  (Pázm:  Imáds. 

304). 

Szállás:  I)  [descensus,  successio;  iibergang,  nachfolge]. 
Az  joszag  szálasának  tulajdonságát  e»  uraságát  magának  tar- 
totta :  juris  successorii  proprielatem  et  domínium  pro  se  reser- 
vaverat  (Verb:  Verb.  132;.  Azoc  az  irasoc  az  kezrSl  kézre 
való  sz/illas  által  az  els5  kSnyuekiioc  mog  iroitol  maradtae  az 
vtannoc  valókra  (RsztT:  IgAuy.  177).  3)  bospicium  Pesti:  Nom." 
80.  taberna,  taliema  dlversorla  C.  stabulum  MA.  (mansio,  statio] ; 
herberg,  gastbof  PPB.  [standort,  wohiisitz).  Szálhisért  való  fize- 
tés :  locarium  C.  Szállást  ád :  bospitari,  hospitium  praobere ; 
szálliist  tart :  liospitari,  diversari  MA.  Fris  szálláson  lemii ; 
*laute  diversari ;  liázához  szállásra  fogadui :  *exciper6  hospitio  ; 
minden  szállásokat  bé-nyargaltam :  *circumcur8avi  omnia  PPBl. 
Be  mé^ön  vala  iallasocba  (in  vicosX  faluéba  aua^  varosocba 
(MiincbC.  83).  Sietenec  az  legonSc  zallasocra  (GuaryC.  58). 
Kezdek  meg  tiltani,  hog  senki  a  varosban  zalast  neki  adna 
(WeszprC.  15).  E^k  leenek  Yzraol  fyaynak  lakodalmy  es  zal- 
lasy :  hae  sünt  mausioues  tiliorum  Israel  (JordC.  188).  Kergye- 
tek  meg,  ky  va^on  ot  melto  z;illaasth  adny  (382).  Mykoron  eo 
tarsynak  kellene  meimyk  zallasra  (DoniC.  121).  El  raenel  az 
6  zallassíira  (VitkC.  71).  Nem  tudom,  bol  lezen  zallasom,  hala- 
.som  (BodC.  2).  El  eredé  az  zalasrol  az  veenbez  (DebrC.  518). 
Eegy  zallason  zallauak  megh  (ÉrdyC.  6t)6b).  Hol  lezen  [az  én 
lelkemnek]  zallasa,  liol  lezen  ez  eyel  megh  maradása  (ÉrsC. 
302b).  My  okkorth  uem  hagya  Kegelmed  énnekem  salahst 
ahdny  az  my  felsíges  wrunk  warassaban  (RMNy.  1L58).  Meg 
mutattatic  a  sido  n^pnec  a  pusztába  való  szallasinac  szama 
(Helt :  Bibi.  I.O-  Haz,  sza!la.s,  korcsoma :  taberna  (Ver :  Verb.  Szót. 
30).  Tsintalan  szállá-sokon  erköltstelen  vendég-fogadókkal  kell 
veszídni  (Pázm:  Préd.  85).  Szállásra  való  ménésnec  ideje  vagyou  : 
propinquat  ad  vesperum  (MA:  Bibi.  1.236).  Annakuti'mua  G5n- 
tz5n  es  Debrec'zenbou  lőtt  deákul  tanulgatá-somnak  szállása 
(MA :  Scult.  3).  Nem  rókáknak,  borzoknak  Sziget  szállások 
(Zrinyi  1.144).  Egy  pár  napra  szállást  kérek  (Kai :  TE.  651). 
S)  (castra ;  lagerj.  Nézied  ma  az  assiriosoknac  zallasit  (castra 
Assyriorum),  miként  méltó  ISttel  látnod  az  eéiptomiakuac  zalla- 
sit (BécsiC.  30).  Meg  verem  tS  iliaitokat  es  felmentetem  tf  zal- 
lastokuac  (castrorum)  bflzet  ti  orrotocba  (221).  Meg  keserteec 
Moysesth  az  zallasba :  in  castris  (KulcsC.  156).  4)  obsidio  MA. 
[belagerung].  Egör  szállása  elítt  Dobó  Istvi'm  egy  inasát  Vas 
Miklóst  felboc.'witván  (Tin.  146.  Görcs:  Máty.  52).  Egy  firfiii 
kiált  vala :  Jaj  minden  firfiúnak,  vég  jaj  minden  asszonyi  álla- 
toknak. . .  Mind  az  szíilláskorig  ez  így  lett  vala  (líMK.  VI.181). 
Meg  eszed  a  te  tiaidnac  és  leányiduac  búsokat,  mellyeket  az 
te  wrad  istened  adott  te  néked  a  zálláskor  és  a  megszorítás- 
kor (Kiír:  Bibi.  Ll84b).  Jerusalem  .szállásakor  (Fél:  Tan.  84). 
Az  várak  szállásának  mi  már  békét  akarunk  hagyni  (RjlkGy : 
Lev.  286).  Trója  veszedelmét.  Romának  szállását,  Aenaeas, 
Ulysseg  hosszas  bujdosását  (Orczy:  KSltH.  6). 

béres-szállás :  conductum  PPBl. 

háló-szállás :  (divenairium ;  nachtiager].  Háló  szállásán 
főzetett  volt  egy  öreg  kandér  káposztás  húst  az  útra  (Moulrok 
VIII.377). 

lakó-szállás :  (habitaculum ;  wobnyitzj.  Ez  világ  végén, 
holott  az  fonyos  napnac  hayiékot  az  isten  lielyheztetet  szépen 
co  lakó  szíillilsánac  (MA:  Bibi.  V.9b). 

marha-szállás :  condesceuslo  bouorum  Ver :  Verb.  Szót.  6. 

tábor-szállás :  [obsidio ;  belagenmg].  Az  portát  most  e.xp8- 
diiUbatnám  örömSst,  az  atistriaia  táborszállás  is  meglehetne, 
haugj'au  l&sz  ideje  (Berea:Lev.  693). 


tanuló-szállás :  [cubiculum  discentibos  inserviens ;  stndir- 
zinunerj.  A  collegiumbau  nappali  tanulószállásnl  a  kapu  felett 
való  házat  rendelek  (Bethl;  Élet.  244). 

téli-szállás :   bibemaculum   PPBl.    [winterquartierj.    Ezen 
bires  ember  egy  téli  szállásban   egy   asztal   felett   meg  találi 
ereszteni   csuszamló  nyelvét  a  táborban  x-iselt   dolgairól  (Fal : 
.   NE.  14) 

I  vár-szállás  :  [oppugnatio  arcis ;  stadtbelagerong).  Ha  békeo- 
séges  idS  voloii,  akkor  mikor  nints  várszállás,  hanem  tsak 
rablás,  a  lovast  hamar  elküldbetnók,  valahová  szUkséges  volna 
(Zrinyi  II 182).   Elhatta  az  vár  szállásokat  (Tburzó:  Lev.  L32). 

Szállásocska :  diversoriolum  C. 

1 .  Szállat :  [descensus ;  das  biuabsteigen].  Ymadlak  pokolba 
zallatodert  (PozsC.  18). 

nap-Bzállat :  [.solis  occasus ;  simnenuntergang).  E^ylmzom- 
bari  meiifem  Kémer  nevft  magyar  faluba,  napszállat  előtt  ér 
kezvéu  oda  (Uonlrók  XVHI.lOl).  Maradok  Nagyságodnak 
Jaszliszka,  napszállat  elfltt  alázatos  raolgája  G.  B.  Miklós 
(Bercs:Lev.  189). 

2.  Szállat :  [immitto  {  hinablassenj.  A  fSldre  szállat  fehér 
havat  mint  az  szép  szállankozo  gyapjat  (MA :  Bibi  V.66).  Sci- 
tiából  ki  hoztam  Aket,  szentség&s  iKlkOmet  reájok  szállattani, 
az  kOrSsztyén  hittre  tiam  által  hoztam  (Zrinyi  L12).  Ellenségedre 
fogok  kárt  szállatni  (11.60).  Jupiter  Danaéra  magát  aranyúl 
szállatta  (105). 

meg-szállat :  [si.sto,  facio  desidere ;  lagem  lassenj.  Fejérvár 
alatt  megszállaták  6  hadokat  (Tm.  20). 

Szállattat :  [lio.spitio  recipio ;  beherbergenj.  Egy  sátort  a 
basa  hamar  vonyattita,  ott  nagy  tisztósséggel  abban  szállal' 
tata,  fófó  terekekkel  néki  udvartata  (RMK.  in.271). 

Szálldogál :  descendo  pedetentim  MA.  langsam  bioabetei' 
gon  PPB. 

Szálldos :  [volito ;  herumfliegen).  Nagy  fekete  hollók  sArfin 
szálldos:inak,  s  ott  kSruyi^l  kerengvén  ekkép  károgának  (Thaly : 
Adal.  U.273I. 

Szállít:  1)  facio  subsidere,  immitto,  colloco  MA.  [statno; 
herabsengen,  absteigen  lassen,  fílhren,  beordem).  Az  zent  leél 
kút  el  valaztaa  az  bodog  edeentewl  es  zalloytaa  az  aldot  wi 
Ie.su.snak  öléében  (ÉrdyC.  484b).  Szakmarra  jó  volna  búzái 
szállítani  (RákGy:  Lev.  149).  Tisza  mellól  szállétsanak  szálya 
kat  (RákF:I.«v.  1.76).  Megindítom  az  hadakot  és  szállásokn 
szállítom  (Bercs :  Lev.  369).  Mivel  igen  messze  voltak  az  hadat 
egymástúl,  azért  egy  fáradsággal  fiivellésre  szállítottam  ókel 
(482).  Mintha  kocsisomat  a  bakról  a  hintóba  száhtanám  (Fal 
NE.  73).  Porban  szálitotta,  vasat  vert  kezére  (Orciy :  KöltSz 
14).  2)  [facio  succedere;  nachfolgen  lassenj.  lm  neked  hagyon 
orzagomat,  rad  zallyttom  kyralságomat  (ÉrsC.  456b).  Az  l 
attyoknac  Srekségébe  szalitsd  5ket :  ei  in  hereditatem  succ© 
dánt  (Helt:  Bibi.  I.Eee).  Az  5  attyoknac  Sríkségébe  száJliczac 
5ket  (Kár:  Bibi.  1.146).  »)  reraitto,  sedo  MA.  stilleu,  besaufti 
gen  PPB.  Az  ajüzouy  az  községet  is  nagy  bölcsen  oktatja,  urf 
honn  uem  voltán  poreket  .szállítja,  nemes  népeknek  i.s  liáboruii 
oltja  (RMK.  11.36).  Ezek  az  isten  baragiát  nem  szallittiak  (Fél 
Tan.  500).  Az  el  esít  ember  kötelessé  tétetjt  vala  isten  harag' 
iát  szállétani  (Zvon:  Post  1.116). 

[SzólásokJ.  Ezek  embert  gyakran  eszére  hozzák  és  s  x  il  v  é 
ben  szállittyák  (Pázm :  KT.  35).  Azokat  az  kínokat  ö.sz 
vSséggel  mind  feiöukre  szállittya  (Lép:  PTilk.  1.275) 
i  Szállichon  szerenche  minden  veszedelmet  en  UBu  fejemre  (Zrí 
uyi  L 157).  Isten  császárok  kc>zt  békeségat8zállita,a3 
frigy  iűatt  egy  ostorát  bocsátá  (Tin.  209).   A   kUIömbözö  véle 


57 


ALÁ-SZÁLLÍr-MEG-SZÁLLn' 


VISSZA-SZÁLLIT— SZALMÁZ 


58 


kedésnek   okát   akkor   adom  el6,  mikor  a  paradicsomnak  mi- 
némöségére  szállitom  beszédemet  (Moln :  JÉpUl.  9). 

alá-Bzállít :  [deprimo ;  lierabsetzen].  Alább  szállítani  a  ga- 
bona árát :  levare  annonam  PPBI. 

be-szállit:  illoco,  introdiico  MA.  einfiibren  PPB.  A  sido 
népet  az  iglretnec  fSldere  beszallit,i  (Helt:  Bibi.  I.d3). 

egybe-Bzállit :  (conjimgo ;  vereinigen].  Állá  iSiie  Macriu- 
hoz  Pannoniába  és  egybe  szálita  az  5  népét  az  Macrinnak  né- 
pénei (Helt:  Krón.  11). 

föl-szállit :  [tacio  couscendere ;  hinaufiRihren].  En  ffel  zal- 
loytalak  tyteket  Egyptombol  es  ky  hozalak  az  zolgalatUuak 
hazából  (JordC.  328). 

ki-szállít :  [facio  eggredi ;  aussteigen  lassen].  Az  követet 
az  hajókbúi  kiszállítván  és  az  szekerekkel  együtt  az  Morova 
berkiből  kihozván  szállította  az  én  sátorom  alá  (Monlrók  XV. 
10).  Meg-parantsolta  vala,  hogy  derekas  hajóit  ki  szálitanák,  a 
mellyeken  az  egész  napnyugoti  világot  magához  hódoltatná 
(Misk:  \TIert.  81). 

lé-8zállít :  1)  fado  considere  MA.  (facio  descendere ;  absetzeu, 
absteigen  lassenj.  Oth  zalloytaak  le  ew  satorokath:  ibi  castro- 
metati  sünt  (JordC.  190).  Hogyha  valamit  a  tanacztul  kerui 
akamanac,  az  badat  szallitanac  le :  ab  annls  dlscendant  (Decsi  ; 
Sa]lC.  24).  A  hó  pénzec  kifizettetvén  a  vitéz  had  le  szállittatic 
és  fegyveréből  ki  6lt5ztetic  (ComiJan.  152).  Mint  egy  meg 
bénult  paripa  le-száUiftya  urát  (Fal:  NU.  285).  2)  sedo,  re- 
stingvo  C.  placc  MA.  stillen,  besanftigeu  PPB.  Mykoron  keret- 
tefneek,  hogy  ez  nagy  kemény  életben  ev  magának  le  zalleh- 
tana  az  az  bog  jl  kemény  eletet  ne  viselne,  ffelele:  Valaky 
tugya  magát  sokayg  einy,  le  zallehon  magának  es  hallogassa, 
holnapozza  azt,  ammy[tj  myelkedhetneek  (MargL.  43).  Ez  igen 
iambor  vala,  azért  minden  háborúságot  le  szallitta  (Szék :  Krón. 
97).  Naponként  tSruénjrt  is  fiit  es  soc  fele  pSrSket  le  szálltott 
Magyarországba  (Helt:  Ki-ón.  129).  Ha  hyvveu  akarjatok  az  my 
kegyelmes  feyedelmSnkel  az  frygyet  meg  tartany,  tehát  myn- 
den  ellenkezeoknek  jmdytasyth  le  szallyccyatok  (RMNy.  III.92). 
Az  hoszszu  tfirS  le  szállíttya  az  háborgást  (Kár:  Bibi.  1.611). 
Leszállítván  pedig  az  iro  deák  az  seregSt :  et  cum  sedasset 
scriba  turbas  (Fél:  Bibi  214).  Két  nemzetségnek  gyökeres  gyű- 
lölséget le-szálh'ttyák  (Pázin:  Préd.  114).  Egy  nyelves  emljer 
oly  egybe-veszést  szerez  a  nagy  fejedelmek  között,  mellyet  sok 
tanátsos  nagy  emberek  nem  tudnak  le-szállítaoi  (810).  Szoll 
azon  v5rs5ngésr51,  mellyet  igyek5zic  kSztSc  feddésképpen  le 
szálléttani  (Zvon:  Post.  IL434).  Törekedtem  haragját  leszállítani 
(KjT.  X.469).  A  vizözönt  leszállíta  (Illy:  Préd.  1.219). 

leszáUitás :  decisio  C.  [remissio,  sedatio,  dilatio ;  stilUmg, 
unterlassung,  das  aufhörenj.  Ez  f5  fayást  hoz  és  wraságoknac 
le  szállítását  1591  (Kai.  C7).  A  kfllső  perlekedések  le-szállítá- 
sában szorgalmatos  gondot  visel  (Pázm :  LuthV.  248).  Néha  el- 
hallasztás,  le-szálh'tás  adatic :  interdum  dilatio  adhibetur  (Com : 
Jan.  136). 

meg-Bzállit :  1)  [facio  conadere ;  sich  niederlassen  machen]. 
Meg-szálh'tani  a  tábort :  castra  metari  PPBI.  ókét  ah  nagy  Lsten 
itt  mind  megszáUítá  mint  ah  zsidó  népet  Kánaánnak  fSldében 
(RMK.  IL17).  Az  tábor  mestereknek  meg  paranesolam,  hogy 
az  tábort  mindgyart  meg  szallicsak  (Forró:  Curt.  714).  Siklós- 
nál meg  szállította  volt  táborát  (Zrínyi  1.72).  Károli  nram  ha- 
dait megszálh'tván  Mocsonokon,  megindultam  Sopron  felé  (Bercs : 
Lev.  303).  2)  [sedo,  remitto ;  stillen,  beruhigen,  ein  ende  machen). 
Ymachagot  teween  meg  zalloytaa  az  tengSrnek  habaat  (ErdyC. 
527).  Ez  a  betegség  nem  afféle  volna,  kit  orvossággal  meg- 
gyógyíthatnának azvagy  kötözé.s3el  megszállithatnának  (RMK. 
VL420).  Sok  beleket  houal  be  hintenek  es  az  hidegSt  is  meg 
nem   szallittiak  1572   (KBéca.   Ev4).   Igen   nagy   hirtelen   egy 


szelet  táma,szta,  kiuel  az  vizeket  meg  szállitanáya  (Sztár:  Vizöz. 
A4).  Nehéz  volna  az  5  harsago  czevegeseket  meg  szállítanom 
(MA:  Tan.  47). 

viaBza-szállit :  [reduco;  z\irückfiihren].  Már  részét  a  ha- 
daknak ismét  visszaszállétották  magok  helyeire  (Bercs:  Lev. 
296). 

Szá.llítáB :  illocatlo  Kr. 

maga-szá,llitáB  :  [demissio  sui ;  selbstherablassung).  Szolgai 
engedelmességre  való  maga  szAlIétása  (Zvon:  Post.  L121). 

Szállíttat :  [deportare  cm-o ;  fortschaffen  lassen].  Tselédeit 
könjTeivel  s  nevezetesebb  féltó  portékáival  Enyedre  szálh'tatta 
(Bod:Pol.  196). 

Szálló :  1)  descendens,  subsidens  MA.  absteigend  PPB. 
En  istenem  ne  öeudessSF  en  rvlam,  mert  ha  rvlam  vezteglez, 
továbbá  zallokhoz  bassonlom  verembe :  assimilor  deseendenti- 
bus'  in  lacum  (DöbrC.  73).  2)  diversans  MA.  [hospes ;  einkeh- 
rend,  gast].  Az  5  házánál  sincz  sok  szálló  (Decsi:  Adag.  172). 
Tsintalan  szállásokon  erköltstelen  vendég-fogadókkal  kell  ve- 
szídni,  kik  víg  ortzával  fogadgyák,  de  uras  erszénnyel  szomo- 
rún bofsáttyák  szállójokat  (Pázm:  Préd.  85).  A  test  ollyan,  mint 
egy  ház,  kinek  szállója  a  lélek  (László:  Petr.  94).  Ez  az  iste- 
nes lelek  soha  ftressen  nem  megyén  be,  a  hova  szállóvul  be 
fogadtatik  (Lép:  PTük.  1.183).  Rósz  a  szálló  a  szálláson  (Tof : 
Zsolt.  34).  A  jó  lakót  vagy  szállót  marasztyuk  (Megy:  6Jaj. 
11L27).  Egy  viskóba  nyomorgók,  mégis  szállót  adnak  reám 
(RákF :  Lev.  282).  3)  [obsidens ;  belagemd).  A  vár  avagy  cas- 
tély  meg-szállatic  avagy  vár  szálló  táborral  kOrnyfil  vétetic : 
arx  obsidetur  vei  obsidioue  cingitur  (CV)m:  Jan.  151). 

[Szállód-ik] 

meg-BzáUódik :  [divertor ;  einkehren].  Ott  megszállódván 
egy  néhány  nap  mulatánk  (Oerei :  Hist.  197). 

SZAXjMA  :  stramen  C.  .stramentum  MA.  palea  JordC.  528. 
stroh  PPB.  Sémi  ferfj'unak  vezedelmesb  azonyembeniel  es 
azoniembernek  ferfyunal,  mj-nd  az  kett\V  zalma,  mynd  kettew 
zen  (VirgC.  135i.  (Haragod)  megh  emeeztee  híket  mynt  az 
zalmaath  (JordC.  41).  Az  tyzta  gabonath  gyéthy  h^  czyreben, 
zalmayath  kedegh  megh  eegety  (528).  Fegzyk  vala  zalmakon 
(DomC.  122).  Ha  arany,  ezyst  leend,  haat  meg  tyztwl,  ha 
zalma  es  bozdorya,  haat  meg  eegy  (ÉrdyC.  540b.  614).  Szalma 
es  abrac  elég  vagyon  nalunc :  paleanmi  quoque  et  foeni  plu- 
rimum  est  apud  nos  (Helt:  Bibi.  1.  K4).  Megnyúzatá,  borit 
szalmaual  kitömeté  (Monlrók  in.9ö).  Meg-elégszik  a  puszta 
szalmával  (CzegI :  Japh.  61)  Ha  ily  drága  a  szalma,  hogy 
lészen  a  széna  (Kisv:Adag.  484).  Szénát  szalmát  ingyen  kSve- 
telnek  (MonTMK  n.l26). 

[SzóIá.sok].  Hamisságából  nem  tudván  más-képpen  ki-gázolni 
Máttyás,  a  Pósaházi  vi-am  ellen  biggyeztett  szalma  argu- 
mentumát fitogattya  nékem  is  (Matkó:  BOák.  50).  Sokall- 
ván  a  mély  hallgatást,  a  király  megrivasztá  őket  mondván : 
hagyd  tudjam  meg  már  egyszer,  széna-e  vagy  szalma 
(Fal:TÉ.  695).  Megkönnyebbedik  ágya  szalmája 
(SzD:MVir.  63). 

Szalmáeska :  [stramen-;  stroh].  Joseph  el  mene,  hoé  egy 
kewes  zalmath  wenne  es  az  kevpes  zalmaczkabol  agyath  zer- 
zenee  (ÉrsC.  329b). 

Szalmás :  1)  stramentitius  C.  stramineus  MA.  [stroh-J. 
Szalmás  kaljibák :  stramineae  *casae  PPBI.  A  ház  tet5  szalmA.s 
avagy  téglás  (Com :  Jan.  107).  2)  [falsus ;  falsch).  Csak  szal- 
másnak mondgya  Luther  és  nem  igaz  szent  Írásnak  (Sámb: 
3FeI.  344). 

Szalmáz :  1)  [stramento  consero;  mit  sti'oh  bestreuen]. 
Nem   kell   tölteni   az   leopoldi  áikot,   csak  szalmáznyi  (Bercs: 


59 


SZALONNA— SZÁM 


SZÁM 


60 


Lev.  212).  2)  [strainine  ntor;  von  strob  gebrauch  macbeo]. 
Ha  Károli  uram  ellepi  az  Kis-Duiia  mellékit,  egy  marok  mé- 
nájok  som  losz,  már  is  szalmáznak  (Bercs:  Lev.  3Ü9).  3)  (fulilia 
loquor ;  nicbtigkeiten  vorscliwatzonj.  Praedicatiót  tett  az  babóczi 
pap,  de  csak  szalmázott  1761  (Hasáiik  11.60). 

SZALONNA  (zahnna  SándC.  7.  RMN'y.  11.14.  siaUana  Helt: 
Króii.  :í6.  szalona  Valk:  Gen.  15.  LevT.  1.44.);  lardam  C.  la- 
ridum  MA.  spock  Pesti:  Nom.  219.  Ti  a  ti'irótul,  szalamiától 
és  miudenféle  bi'istól  íket  megtiltottátok  (RMK.  V.230).  E 
szailanAba  sem  eszem,  mert  igen  .sós,  igen  meg  szomiiihoznám 
vtánna  (IleltiMes.  294J.  Nagy  vizákat  kűldénec  a  cs;iszámac 
aiáiidokba  és  soc  szallaoákat,  soc  Uirmokat  (Holt:  Króa  36). 
Ebedre  paray  iiy  szalonaual  (LovT.  1.41).  Szalanuat  esznal  ?) 
vala  (Abig.  10).  UiWs  szalonna  és  báj ;  lardum  l'eotidum  et 
iirviua  (Com :  Jau.  62).  Miiitlia  niiiiden  szántófflldje  bé  volna 
szalonnával  terítve  (Mik:  TörL.  43).  Tsepegesd  meg  szalonnával 
(iSzakácsmesL  60). 

(Sztllások).  Szalonnája  lett  í  frigy  essen  e  k:  tet- 
szése szerint  bánhatott  vele,  metszhette,  vagdalhatta  (Kónyi: 
liliom.  17).  liajtaérték  az  ebet  a  szalounánu: 
meglepték  a  tolvajságon  (SzD:  MVir.  90).  Ha  azt  akarod,  hoé 
mind  őzök  az  to  testSdben  lekenek,  tudode,  bog  teeg :  a  e 
k e e m e e  1  d  maasth  az  béka  zalannath  (SáudC.  7). 

I  Közmondások).  Szalonna  nem  lészen  semmi  i>OrkBlésseI  az 
kniuL^zbol  (Zvon:  PázmP.  291).  Akar  mind  perselil  az  ebet, 
nem  Iftszon  szjilannabonno  (Szeg:  Theoph.  37).  Nem  lessz  az 
ebbiil  szalanna  (KLfv:  Adag.  14).  A  .szjilonnát  ha  egyre  füstölik 
is.  nem  válik  liehlle  derelye  (Kai :  .legyz.  920). 

avas-Bzaloiina :  laridum  rancidum  Nóra."  305. 

sós-szalonna:  succida  C. 

Szalonnás :  larido  eonditn.s,  laridnm  habens  Kr.  [spei-kig]. 
Szalonnás  gallérán  fogva  viszszá  kell  hurczolni  (Hlyef:  BCsTomp. 
113). 

SZÁM:  I)  ninnerus  C.  MA.  zalil  Com;  Vest.  138.  PPB. 
.\z  enScnee  zamoc  vala  Stzer  ezer  (MilnchC  11).  Az  nag 
z.anmial  ualo  zei-zetSsőUnek  zamok  (SíiudC.  1).  Kybe  niyndín 
ombSrSkbe  való  iozagoknak  ziuna  tívdvvan  vagyon  (WinklC. 
291).  Azoknak  zíimok,  kyk  ot  eethonok  vala,  valanak  ewt 
ezerén  (JordC.  399).  Tollyoseyczotok  be  ty  atyatoknak  zamyt 
(429).  Ystonnck  val/izta-isanak  zania  bel  tollyesodnoek  (7o6). 
Deákoknak  nagy  .sok  zama  (DomC.  i'<).  Harmad  naixjn  fel 
thamaztha,  kj-nok  ymar  ez  may  nap  negynen  zani  najmak 
yoézettotyk  (lírsC.  131b).  Hoz-mak  ovvtnen  z-amw  doktorokat 
(4S0)  Mely  legyen  on  uajiumnak  z;ima  (KuIgsC.  95).  Immár 
tfibb  hatvan  szám  barmomnál  holt  meg  (LevT.  II.S).  Alkomas 
szamu  férfiac :  \iri  non  pauci  (Holt :  ÜjT.  .'>).  Ha'wnlo  jo.'izagot, 
aimyi  szamnt  es  annyi  érSt  tartozik  adni  fV'er:  Verb.  137). 
Az  ec'tlesia  gyakorta  igen  kenés  .szamo  (HisstT:  IgAny.  27). 
Alkolmas  szamnván  valanak  jelen  ott  (Alv;  Itin.  8).  Sokkal-ls 
szemében  ment  kevÍH  szám  hadával  (Gyiingy;  KJ.  91).  Mód 
nélkAI  kevés  szám  hada  so  ront.xssék  (119).  Nevemet  feljecyzém 
az  versek  számában  (Tlialy:  VÉ.  11.56).  Láttiik  .szolgáim  a 
költözfl  tatáripkat,  de  szjimát  ki  nem  tannlhatták  (Monlrók 
XV.556).  Egynek  vilézíége  nagy  kalona-szám  helyett  vala 
(SzD;  MVir.  37H).  8)  (ordo,  ehusLs  sones;  kíirporsiliaft,  klasse, 
reihe].  Te  vagy  karhozattaonak  zíUnalHil  (EhrC.  51).  Logön  te 
nened  scenteknec  es  igazaknae  zamaba  (BécsiC.  32).  Barom 
zamaban  zamlaltatneek  embery  nemzet  (lírdyC.  25 1,  Nem  by- 
zfin  emh<(rek,  dn  barom  zamatian  vannak  Í5y6i.  Mykomn  Ihy 
kAzottetok  lialH>rko<tas  leiMtd,  nem  lio  eml>er  zíimalui  jartokee 
es  teBtli  zerent  vattokeo  (ÉrsC.  222).  Sonky  gyermek  .'samaba 
nem  lezen  (573).  Átkozott  az  nap  és  .semmivé  légyen,  nap 
vz;iniába  az  nap  solm  ne  légyen  iKMK.  IV.65).  Meg  gyermek 
szamb:m    vminak ;    adhuc   pnpillaris    aetJitis    sünt   i  Ver :  Vurb. 


208).  Nem  oDoka,  hanem  fiúi  szambán  legyenek  (Gyarm :  FeL 
147).  Szüleinket  meg-öllyiik  vagy  hólt  számában  hailgyuk  (Pázm: 
Préd.  67).  Ember-sz;imban  .sem  tartatot,  hanem  féreg  volt  (497). 
Ki'kelljiink  a  gyermek  .számból  (739).  Eretnek  számba  irták 
Aérinst,  a  ki  ezt  nem  javallottá  (Pázm;LuthV.  476).  Ki  hólt- 
számba  jutatsz  és  ismét  megelevenítesz  (Pázm;Imád&  551). 
Diac'onus  vagy  vgjan  az  papi  számból  való  (Bal ;  Csiak.  347). 
A  szenteknec  számot  közzé  helybeztetic  vala  (Com;  Jan.  130). 
A  fJ-német  generálok  mellet  szabados  officzér  számban  sokkal 
t8bb  idSt  tíltStt  (Gyöngy:  Qiar.  ElJb.  13).  Hogy  valaki  kedves 
légyen  Istennél  és  az  elolelreudeltettek  számábolvalo  ilUy: 
Préd.  I.133I.  Nem  akartok  az  betegek  számából  lenni  (11.529). 
A  melly  keresztyén  rest  a  jóra,  ablan  aUuszik  a  hit ;  a  melly 
buzgó  a  roszhoz  és  el  követi,  abban  bolt-számba  vagyon 
(KahSzE.  543).  A  tekélletes.ségek  tsak  hólt  számban  ée  el- 
temetve laknak  l>ennek  (Fal;  L^.  394).  3)  [tanquam,  quasi, 
per,  instar ;  wie,  als,  filr,  austatt].  Ezen  Heródes  Sletee  meg 
az  apró  zentSketh  Cristns  zamaban  (ÉrdyC.  362b).  Mj-nt  barom 
zamabjin  eelneeuek  emberek  (540).  Lcáiit  azért  Cyrus  feleségAl 
veué,  nem  ágya.s  számában,  de  királyné  renden  ez  eggyet  v8ué 
hozzi'i  (BKaz:  Asp.  6).  Eii  vagyok  uram  én  vagyok  ama  sama- 
ritanus,  kit  bólt-.számbau  piattak  elleiiKégim  (Pázm:  Préd.  526). 
Szarándok  és  jövevény  szjimban  visellyed  magad  (Pázm;  KT. 
92).  Meg  sebesíttetett  és  bólt-számban  hagjaltatott  (Bátai:  LPrób. 
451).  Néha  olly  kitsiny  á  lélegzet,  hogy  ember  éppen  biilt  számban 
róka  hót  vágjon  (PP:  PaxC.  29).  Az  úton  keresztül  fekszik  a' 
számban  (KendÉl.  C.  10).  Leányi  mellé  vette  és  kisasszony 
szíimban  tíu^otta  (Bethl :  Élet.  II.8).  Az  isógláiiok  inas  számtnn 
vannak  udvarnál  (Mik;  TörL  38).  Haló  számban  hagyta,  úgy 
megverte  (Nyr.  X.469).  4)  (uomine;  im  namen).  Hol  czac  vgy 
mint  őmaga,  hol  sokaknac  szamában  szol  (ValUást.  M).  3)  [?J 
Megértettek,  bogh  az  lyndway  zambol  nekAiik  ywtheth  wolna 
walamy  hath  cheber  bor  (LevT.  L328). 

[Szólások].  A  .szerencsétlenek  száma  majd  annyira  telik 
mint  az  embereké  (SzD:  MVir.  377).  Jobokuak  cordai,  kicnéc 
zamoc  nem  u  a  1  a  (BécsiC.  13).  Az  gouoz  teetemeemiek  zama 
nem  vala  (ÉrdyC.  634.  55).  Az  ellenség  s<.>ka!«igát  harmintz  ezer 
számba  foglalták  (SzD:  MA'ir.  376).  Emiyi  sok  szépséget 
s  z  A  m  b  a  n  sem  lehet  h  o  z  n  i  (Szentm :  Kaim.  11).  A  bolon- 
doknak rój  ja  számába  az  ollyjuiokot  a  világ  (SzD;  MVir. 
377).  Szá  m  ba  v  enni:  *iomprehendere  numero,  •ceusere 
familias,  i)ecunia3  PPBl.  Az  ó  mindenre  érkező  biilesesi  ge  szám- 
ban ve.szi  bajaink  szálacskáit  (Fal:  NE.  43).  Nem  vétetik  szám- 
ba, mikor  szokott  nieué.se  szerént  jól  foly  dolgimk  (FaI:UE 
452).  A  [lénznok  harmadrá-szét  magoknak  t;irt\-;'ui,  két  részét 
számán  hagyják  és  adják  az  egyház  fiaknak  kezekben 
(Bod;  Pol.  65).  Kiki  mind  az  ö  tisztinek  biuatalja  szerént  szá- 
mán hoz  a  be  1638  (TudT.  III.243).  Sz;imtalan  sok  haiókat 
Fejérvárnál  az  Dunán  valókat  nagy  hamar  felvontata  az  Sei- 
ván  é.s  Szabácsvár  tájatt  hoztata  számán  (RMR.  124X 
Ö  azokat  szá  mán  nem  tarthattya  (.Megy:  3Jaj.  n.l56). 
Még  h.ajok  szálát  is  számán  tudgya  (Sári>:  Noe.  315). 
Haioc  .száma  számán  vagyon  (B<^)rn:  Ének.  227).  Feietek- 
nec  liaia  szálais  mind  .számán  vadnac:  capilli  vestri  numerati 
sünt  apud  doum  (Kár;  Bibi.  IH.11).  Még  az  tejeden  való  baiak- 
és  sjÁmjin  vadnak  az  Lsteimel  (Kár:  Creilo.  190).  Feiflnc  haja 
rtzátais  mind.s7.ám:ui  vaimai'(M.A-  Scult  l^t).  Kerék  számra 
beszél  18 u  ok  os  io  sziVsnak  tartjissál  (Bal;lViLsk.  85).  My 
ez,  ah  milli  hallok  to  feleledh,  aggy  zamoth;  ipiid  hoc  audio 
de  te,  reddo  rationem  (NémGl.  295 1.  ELineu  maga  meegyeo 
/Jimot  adny  az  wr  Lslonnek  (ÉrdyC  7.  361.  Érs(^..  186).  Fo- 
gyatkoz-as  lenvn  eii  wolem  adnának  zamoth  (RMN'y.  11.141). 
Az  cjunarara  jeít  zjun  ailnya  (LevT.  I  154).  Az  igaz-ilih""  isten- 
nők széki  elílt  sirahujis  sz.ámot  kelletik  adni(Píizni:  Kai.  156). 
Lutbentnk  mindene'viiek  haia  burza.sztó  c.suilálkozu.s,'tval  v.illá' 
.siiról  számot    adót   (Tuln:  Viga.szt.   270).    Bizony   tgiámot    adtz 


61 


ARANY-SZÁM— EX3Y-íaAM 


[GYALOG-SZÁMJ-NAPSZÁMRA 


62 


Isten  eI5t  soc  gonosságidriíl  (Czegl:  Japh.  218).  Még  jövendőben 
saimot  U  kell  adnunk  (Tlialy:  Adal.  L-18).  Számot  kérni: 
*computalioneni  exi>ostiilaiii  PPBI.  Az  vegozís  e«  igieiia'sseRli 
illieu  condicÍDual  lett,  liugy  se  taiiacli  se  kflisfigh  wdii  olowt 
zamotne  kewanianak  az  foliiagytol  (TörtT.'  I.lyO). 
Midiin  ember  az  által  istentől  számot  kiváii  illly:  Préd.  11.28). 
A  mit  lát,  hogy  tisztességgel  ne  érhet,  aimac  vgyaii  békét  had- 
gyen  és  semmi  számot  ne  tarczon  arra  (Helt:  Mes.  178). 
Regen  nagy  szamot  tartottac  arrais,  kit  miuel  neueznenee  (Born : 
Préil  65)  Boniifiulí  lakik  az  sz.  lélek,  jiíukra  és  gonosznnkm 
számot  tart  és  vigyáz  (Pázra:  Kai.  83).  Ha  álnokságinira  sz;\mot 
tartasz,  meg  nem  menekedhetem  (Tarn:Bai-.  106).  Békéllyék 
az  császár,  ha  békéilik,  mert  számot  ne  tartson  az  armádíira 
(Bercs:  Lev.  702).  El  feledy  vala,  ha  ember  zamot  teezen 
awagy  nem  (ÉrdyC.  503)  Ha  rajtnnk  gyün  által  Haiszter,  már 
az  hullongó  se  reá  nem  ér,  se  számat  se  reménséget  nem  teszen 
(Bercs:  Lev.  389).  Ha  termetére  nem  volt  Ls  igen  szálas,  de 
elméje  helyén,  ábrázatja  pedig  akárhol  is  .számot  teheti  volt 
1759  (Hazánk  1.299).  Az  király  myndentSI  zamot  akar  v  enny 
(VirgC.  148).  Vr  isten  nag  kemeíiSn  uezy  iteleth  tiapyan  az 
zamot  embertíl  (DebrC.  392).  Zaam  weetetyk  enthílem  (ÉrsC. 
304b).  Számot  viszen  az  úr  dolgostul  (RMK.  11.136).  Számot 
veznek  a  sapharsagrol,  a  talentommal  mit  nyertei,  azt  kérdi 
ChristiLS  (MehSzJáu.  67).  Vegyétek  számát  az  egész 
Israel  fiai  gyülekezetinec :  tullite  summám  universae  congrega- 
tiouis  filiorum  Israel  (MA:  Bibi.  1.117).  Soha  seulcitíil azért  szá- 
mot nem  veszek,  ha  jót  cselekszik  (RákF:  Lev.  1.652).  Szol- 
gáuktid  számtartosághánii  exactonmk  által  szamott  vétetvén 
(Thewr :  Nyelvk.  26).  Számot  vetni:  rationem  *deducere, 
*edere  rationes  ;  valakivel  számot  vetni :  *disputare  ratiouen) 
cnm  aliqno  PPBI.  Akart  iamot  vetni  5  zolgaiual  (MilnchC.  48. 
JordC.  411).  Kywannya,  hogy  zamoth  wessenek  egymas.sal 
(RMNy.  ni.94).  Botyanj  vramhoz  mének  zam  vetuj  (LevT.  I. 
39).  Nagy  szóval  kiállnak,  hogy  számot  vessen  Babillonnal 
(Thaly:  Adal.  1 61).  Tessék  most  jó  dámák  legalább  múló  fél- 
ben számot  vetni  tétova  repített  gondolatokkal  (Fal:  NA.  134). 
Az  újain  vetni  fel  a  számot:  *digitis  computare  PPBI. 
A  mel  imacagokat  tez,  mendenkoron  bizon  zam  alat  tar- 
z  a  d  ( VitkC.  1 21  Z  a  m  n  e  k  e  v  I  v  a  I  o  nagy  sok  marha  fComC. 
246).  Vereseegígben  voltam  zaamnaal  kyl:  in  plagis 
supra  modnm  (ÉrdyC.  92b).  Athanásiun,  CjtíIIus  és  s  z  á  m- 
nél  k  fi  I  t6  bben  n  is  házasság-nélköl  éltének  (Pázm:  Kai. 
598 1.  A  bójtöt  és  imádságot  száma-nélkűl  sziilcsége.snek  mond- 
gya  az  igazán  meg-térSkuek  (Pázm:  Préd.  431).  A  sz.  Írásban 
száma-nélköl  olvassuk  hogy  az  isten  szolgai  meg-áldották  az 
embereket  (485).  Engem-is  száma-néikfli  gyalázatosan  említ 
(Pázm :  LuthV.  5).  A  sz.  írás  száma-néikfd  mongya  (286).  Száma 
nélkül  meg  akara  indulni  (Mik:MulN.  199).  Zam  zerent 
myndenekben  hagyom  istennek  bwnw.sse  magamat  (VirgC.  13). 
Zam  zerent  uyolczan  valauak  (60)  Az  bíró  verettes.'ie  meg  .szára 
szerint  való  czapással  (Kár:  Bibi.  L181).  Számszerint  minden 
húsz  esztendős  férfin  az  Izrael  fiaikózfil  (MA:  Bibi.  1.76).  Szám- 
szerínt  czac  egy  satan  avagy  6rd6g  emlétetíc  (MA:  Tan.  158). 
Szapora  szám  szerént,  gyakorta  meg-látogatni  valakit  (SzD: 
MVir.  376). 

[Közmoudá-sok].  Nem  íó  gazda  nélkfil  számot  vetni  (Decri: 
Adag.  167.  SzD:  MVir.  378). 

arany-szám :  numerus  anreiLs  Kr.  [goldene  zald).  1649, 
mely  elsS  esztendő  szfiku  esztendő  után,  az  arany  szám  16, 
romai  ado  szilm  2.  1649  (KLícse  3). 

egész-szám :  numerus  integer  gr.  [ganze  zahlj.  Egész 
számoknac  aríthmeticaiánac  vége  (Helt:  Aritm.  J.8). 

égy-szám :  [numerus  singularís ;  einfache  zahl].  Láddé, 
hogy  mindenütt  csak  egy  számban  szóll  az  apostol  (Piizm: 
Kai.  663).  Az  Elohim  szóból  hozzuk  ki  az  isteni  személyeknek 


tSbbségeket,  azoknak   penig   állattjoknak    egy.ségét    a    melléje 
tétetett  egy  szimu  szóból,  miuemfl  a  teremte  (GKat :  Titk.  21). 

(gyalog-szám] 

gyalogszámos:  [pedestris;  fuss-).  Mí  lovas  és  gyalog  szá- 
mos hadainkkal  készen  vagyunk  (MonTME.  IX.81). 

hó-szám:  menstriinm  Kr.  [das  monatliche).  Nadrárul  való 
oruos.s;ig  auagy  a  ho  .szám,  a  mely  a.s.szonyalaton  meg  al 
(Frank:  Ha.szuK.  35).  Ha  párhagyma  vízzel  kened  az  aszszony 
méhét  hó  száma  után,  a  bé-vonodot  méhet  meg-tágíttya  (Nad: 
Kert.  307).  A  régi  doctorok  mályuák  folíl  irják,  h(jgy  gyomorba 
bement  eledelt  lágyityák,  gyükére,  vakarcsa  ha.sad  meg-índityák, 
s  asszonyon  meg-állott  hószámot  mozdítyák  (Felv:  ScIiSal.   18). 

hószámos :  [meastrua ;  das  monatliche  habendj.  Minden 
mí  iga.ssagimk  ollyan  mint  az  ho  .szamosnac  poztoia  (Zvon: 
Osiand.  56). 

(holnap-szám] 

holnapszámra :  (per  singnios  raenses  ;  monatlích].  Holnap- 
számra 30  tyúkot  adnak  (TörtT.  XIX 197). 

idő-szám  :  (aetas ;  altér].  Id8  számnak  kfllomb.sege :  aetatis 
dístínctio  (VerVerb :  Szót.  2).  Szent  Paltul  a  házas.ságra  olly 
élementes  idSszám  szabatík,  az  melly  tSbbire  efféle  veszedelem 
kiviM  vagyon  (MA:Taa  1297).  Megtudni  azokat,  kik  tekintetes 
fóbséggel  éltének  vagy  élnek  veled  azon  ídó-.számban  (Fal :  UE. 
III.  13).  Tartson  jó  rendet,  hogy  a  forgandó  idószám  és  az  elő- 
fordulandó alkalmatosságok  meg  ne  ártsanak  (Fal :  ÜE.  500). 
Az  érteleraból  származott  gyümöltsíikben  is  vagyon  bizonyos 
Sdőszám,  mellyben  érett  korra  jutnak  (SzD:  MVir.  483). 

kapu-szám :  porta  censa,  portae  censae ;  thor-steuer  PPB. 
Kegyelmetek  vitessen  abrakot  az  kapu  sam  serint  az  az- 
mynden  kapund  egy  köböl  listet  (RMNy.  11.185).  Látta  Nagy- 
.ságod  kapuszám  adónak  ki  nem  .szedhetésinek  igaz  okát  (Mon- 
TME. \ai2i. 

kerek-szám :  summa  MA.  nimierus  rotundus  Kr.  [rnnde 
zalilj.  Nenez  hetuen  heteket  ugy  mint  kerec  sz^ímot  (Kár:  Bibi. 
n.l68). 

nap-szám :  1)  [aetas ;  altér].  Egy  fA  uytez,  napzammal  eas 
elég  ides,  bSczesegel  meg  ekesAlt  egí  íll  yo  tanaczot  ada  (ÉrsC. 
448).  Midőn  az  egyházi  szolgalatban  foglalatos  volna  az  fl  nap 
szám  szerint  való  rendiben  (Sylv:  ÚT.  80).  Vala  Sidoorszagban 
egé:  nímell  eggházi  ember,  kinek  Zakariás  vala  newe,  Id  az 
Abiasnak  nap  szám  szerint  való  rendiből  vala  (97).  Nap  .szám 
szeréut  igen  kiczin  vagiok  tíj  pedig  ^lementés  emberek  vattok 
(Mel :  Jüb.  76).  2)  [merces  diurna ;  tagelohn].  Minden  ideiénec 
napszámát  Ijelé  tudgya :  rationem  merceimarii  supputata  (Helt : 
Bibi.  LLLI3). 

napszámos,  napiszámos  :  operarins ;  taglöhner  Om : 
Ve.st  139.  Az  öreg  istállót  csinálló  hetes  és  napi  .számos  ácsok- 
nak fizettem  nyolcz  frtot  (Radv :  Szak.  27).  Ugy  fizessen  mint 
az  gazda  az  napszámosoknac  (MA:  Scult  216).  En  az  ur  segedel- 
méből mint  egy  tíz  pasztákban  az  ur  napi-számosi  eleibe  adtam, 
kiket  ő  felsége  mindennap  hív  a  szentség  munkáira  (MHeg: 
TOszl.  n.l90).  Mint  az  napi  számos,  az  ki  erős  munkára  bénél 
fogadtatott  (Mib :  ÖÉIet.  37).  A  székelyek  közül  némelyek  napi 
számosnak  alkalom  szerint  megfogadnak  (MonOkm.  XIV.23). 
Volt  a  sok  m&ster  ember,  a  sok  nap  .számos,  kiket  (a  próféta) 
seregesen  íiszve  gyfijtött  (Moln:  JÉpül.  64), 

napszámra :  [quotídíe ;  taglich].  Ha  nap-számra  jól  élftnk, 
a  hetek,  hónapok,  és  esztendők,  azon  képpen  mendegélnek 
boldogul  és  istenesen  (Fal:  NA.  125).  Nap  számra  (naponként) 
új  bokrétákkal  ajándékozta-meg  (SzD:  MVir.378). 


63 


NArezAMÚ-MEG-FŰSZEKSZÁMOL 


fCszerszámos-lövö-szerszAm 


64 


napszámú :  (ail  >liem  perlineiw ;  tagé].  Kezile  kosárokat, 
gyékéuyeket  cniiiáliii,  melljekért  naponként  vészen  vala  egy 
nap  számú  pénzt  tKriSzJáa  141). 

szer-szám:  I)  iastrumeatnm,  machina,  utensile  SK.  [werk- 
zent'i  Beriit»eliaft|.  Okos  kigondolt  s-zersKim,  malom,  gépely  az 
aknán,  nie.sterségos  taiiiálmáuy ;  macliina  ;  lóra  való  ékes  szer- 
szám, mint  a  azftgyelló,  tzafrang:  *moailia  eiiuorum  PPBl. 
Mind  az  egészsz  Lsrael  népeij  alá  uieneuan  a  pliilistou.sokhoz, 
liogi  ki  ki  mind  meg  élesittetneie  az  fl  .szántó  vasát,  az  R 
szekerczeiet  es  ugy<;b  mi  .szer  számát  (Mel :  Sám.  25).  L<V5ltőzet, 
szerszám  (Com  :  Orb.  KiS).  2)  (mi>ntula ;  das  miiniilicbo  glitMlJ. 
Két  szaz;it  vére  meg  Dávid  a  pbilLstensokba  es  el  metoluén 
Dávid  az  fi  fitymaiiyokat  vaé  sserszámok  bór^t,  be  viaé  azokat 
(Mel: Sára.  39). 

ács-szerszám:  [instrumentiim  l'abronim  tignarionim;  zira- 
mermannvverkzeug).  Vonvatik  ufánna  sok  tiraizk,  pattántyu, 
minden  ács-szerszámok,  nagy  erís  kíitelek,  de.szkák  és  vas- 
maclikák,  kikblil  bidat  vernek  (Zrinyi  L34). 

ágy-szerszám :  [vestimenta  stragnia ;  bottzong).  Széehy 
assziiny  .'imminünió  ágy  .szérszi'imot  adott  vala,  alilioz  megcsinál- 
t.-ittani  az  ágyot  is  (NáilT:  Lov.  30). 

ágyú-szerszám  :  |tormentum ;  kanone].  Álgyii  szerszámot 
égetnek  (Görcs:  Máty.  19),  Algj'ii  s/.5r  sziimot  mindunt  clnyeré- 
nec  (Valk:  ttirb.  MT.  112).  Mit)lt;i  álgyii  szSrez-ániot  t.aláltác, 
illyen  rSttenetes  voltát  nem  láttác  (Valk:Tim.  MF.  I'ótl.  LVI). 

borbély-szerszám.  Borbély  szerszámokhoz  való  fűuec : 
cbinirgicae  (Com:Jan.  32). 

csigázó-szérszám :  tormentiim  Com ;  Jaa  136.  (folter- 
instriinient).  A  nem  jámboroknac  megzabolázílsára  vannac  a 
kalodác,  tőmISezíc,  csigázó  szerszánioi',  akasztii  fác(Com:Jan. 
136). 

érc-szérszám :  [aeramentnm ;  oliernes  gefiiss].  Sokak  van- 
nak, az  niollioket  fel  vottenek  meg  tartani :  az  poharoknak  es 
m&szólióknek  as  erez  szerszamoknak  es  ágiaknak  giakorta 
való  mosásit  (Fél:  Bibi.  1.64). 

étek-szerszám.  EdSs  étec  szer  szám :  hedysmata  C. 

evező-szerszám  :  [remiginm ;  nider].  A  kSnySrgés  er5s 
evezS  .szerszám,  molly  által  a  babok  meg-rontatnak  (Mad :  Evang. 

162). 

fegyver-szerszám :  arma  Ver :  Verb.  165.  [wa6FeJ.  Minden 
tfeé^ver  zerzanmiotli  Farkas  íviamenak  mondoth  hoziiy  (LevT. 
1.381).  Minden  más  egyéb  ebbéli  fegj-verszerszám  bozzá  képest 
tehetetlen  gyarlóság  (Fal:  UE.  414). 

forrasztó-szerszám :  ferrumen  PPBl. 

fü-szerszám  :  [condimentum ;  gewürzj.  Fűszerszám,  minden 
(zt  adi'i  szerszám :  coudimonla  PPBl.  Azt  monthad,  hogy  ith 
fy\v  zer  zamot  hattal,  de  sohul  megh  nem  thwdora  thalalny 
(LevT.  1.122).  Immár  el  wntam  az  borsolást,  mert  Kegelmed 
semy  fw  szerszámotli  nem  hagyot  woltb  (209).  Veuec  az  Jesns: 
nak  testet  es  be  kStAszek  azt  lep^dókbon  f3  szerzamokkal 
eggiSl,  az  miképpen  szokások  az  sidoknak  temetkezni  (Fél :  Bibi. 
1.176).  A  tyúkot  ki  fogják  a  sáros  udvarról,  fA-.Hzerszámokkal 
izes.sé  teszik  (Pázm:  Préd  30.  Tel:  Evang  26).  A  válogatott  jó 
iz  az  egész  életünknek  füszerszáma  (Fal:  UE.  III.  179). 

fűszerszámol,  fűszerszámoz :  condio  MedLat  109. 
(wilmen).  A  mostani  Írók  közlil  sokan  édes  indulatokkal  fUszer- 
Rzamozzák  nnuikájikat  (SzD:  MVir.  245),  A  fejet,  hogy  szaga 
legyen  meg-IUszerszámolta  iKónyi:  HRom.  188). 

meg-füszerszámol,  meg-füszerszámoz :  coodio  C. 
[wibren].  Jól  megfAszorszámozui  az  étkeket :  'giilose  condiro 


cibos  PPBl,  A  .sfiltec  egésségessebbec,  hogy  nem  mint  a  ffait- 
tec,  hanemha  jól  és  bfivebbelkén  meg  fllszerszámozt^itiiac  (Com: 
Jan.  83),  A  pimpinelL'i  a  b<jniak  jii  8z,igot  ád,  mintlia  megfü- 
Bzerezámozták  volna  (Lipp:PKerL  11.112).  Eusebius  jól  meg 
bélelte  s  f&szerszámozta  magát  myrrliával,  isoppal  (Fal :  NA. 
125). 

fűszerszámos :  (aromatarias ;  gewürzkramer]  A  miniom, 
sj'irga  arany-f&sték,  verhonyS  sárga  fold,  arany  enyv  értz  kSz- 
zfil  szivárkozó  bányász!  nedves.ségeknek  mondatnak  s  a  fBner- 
számosoknak  árúi  (Com*:  Jan,  15). 

füstölő-szerszám:  I)  [tburibulum;  ranchgefassj.  Meg- 
liaraguec  az  \'zzij;is,  kinec  kezélwn  vala  az  füstílfi  szerszám, 
hogy  fflstőlne  (Kiu-:  Bibi.  I.39i)b),  2)  |odores;  rauclierwerk],  A 
jo  illatú  fflstelfi  szerszám  győnyőrkódteti  a  .szagoló  embert 
(Land:  Uj.Segits.  1.4K)).  A  fftstílíi  szerszám  akkor  bocsáttya  ki 
illattyát,  mikor  tiWe  vettetik  (Hall:  Paizs  20). 

hadi-szerszám:  (arma  l)ellica;  kriegsgeraLsiüiafl|.  Ostrom- 
lásra v.ili'i  li;uli  s-z«rsz.im  :  miLsculiLs  PPBl,  Sal.auioiuiac  mindenek 
aiándokot  hoznak  val.a,  oz5st  és  arany  edényeket,  öltözeteket, 
hadi  szerszíimokat  (K.ir:  Bibi,  1,311),  Minden  féle  profontot, 
hadi  szerszámot,  az  mi  kell  várnak  mindent  hozat  (Zrínyi 
L91). 

rúgó-hadiszerszám.  Pattántyu,  rugó  hadi  szerszám :  catv 
pult^  Major: Szót.  130. 

iró-szérszám :  [graphiarium ;  schreibzeug).  Paranczola, 
hogy  iiHki  vimie  iro  zerz-amot  es  papirosát  (VirgC.  19).  Agyatok 
mynekwnk  yrozerzamot  es  megh  yrjwk  (ÉrsC.  1(X).  Sylv:  ÚT. 
n.134).  Hat  férü  ifi  vala,  egy  férfi  vala  5  k&z5tt&.'  gyólczbaii 
flltSzuo  és  iró  szerszám  vala  az  5  oldalán  (Kár:  Bibi.  11.115;. 
Monda  neki :  végied  az  te  iro  szerzaraodat  es  le  filuea  hamar 
iri  ótuent  (Fél:  Bibi.  1.119). 

ivó-szerszám :  (vas  potorium ;  triukgelass].  Látimk  olliakal 
is,  kik  czoda  iuo  szerszamokat  találnak,  mellieket  ez  fi  társo- 
kat az  italra  ingerlik  (DecsiG :  Préd.  24). 

íz-szerszám:  (condimentum;  gewUrzj.  Az  búst  tellyeaség- 
gel  el  fSzem,  ízi  szerszámát  meg  adom  (Kár:  Bibi.  O.ISIX 

kínzó-szerszám :  tormentum  Com:  Jan.  136.  [folteríiLstru- 
ment],  Mindennémfikinzó-szerszámokkal  vesztegették  a  Clu'istus 
bajnakit  iHall:  Paizs.  122). 

konyha-szerszám :  (vasa  cuUniiria ;  kOchengeríit),  Kdét 
kérem,  adjon  eziistmivet,  konyha-szerszámokat  és  kárpitokat 
(Nád :  Lev,  238), 

kovács-szerszám :  (instrumentum  üibrile  ;  schmiedgeríit- 
schaft],  Jvftauak  egy  zyghet  mellee,  hol  ott  mynden  nemew 
kawach  zerzamok  valanak  (LrdyC,  314b). 

kristélyéző-szerszám :  raetrenchytae  PPBL 

lövellő-szerszám :  missile  PPBl. 

lövö-szérszám  :  (tormentum ;  geschiilz].  Azt  mivelui,  hogy 
ne  árthassan.'ik  a  lövő  szerszámok  :  tormenta  bellica  *ludificari ; 
kiizelról  a  lövA  szerszámoknak  niutsen  erejek  :  usus  tormeii- 
torum  spatio  propinquitatis  *iuterit  PPBl.  A  hegynek  közepibe 
löv6-«zerazámokat  helyheztettek  (Szál :  Krón.  548).  Az  5  kjfalay 
az  test,  I5v8  szerazami,  bastiay  az  oldalak  (Lép:  FTük.  5C). 
Isten  az  által  a  IJvó  szerszám  állal  szélbosze-el  az  5  ellenségit 
(GKat:Titk.  450).  Porral,  lövi  .szerszámmal  kiuáliuik  (RákOy: 
Lev,  142.  187).  .Szüntelen  hallatott  ellenség  ágyúját,  löví-szer- 
számokkal  rontatni  bá.styáját  (Thaly :  Adal.  11,24).  Minden  lövő 
szerszámokhoz  az  pattantyúsok  mellé  embereket  rendeljenek 
(MonOkm.  XrV.182). 


65 


L(VSZKRSZAM— SZERSZÁMOS 


SZERSZÁMOTLAN— SZÁMLÁL 


66 


ló-szerszám  :  [arma  equestria  ;  pferdegescUirr].  A  gazda 
asszounak  hagyom  mind  hiszerszámot  és  miud  egyebet  (Gér: 
KárOi.  in.374i. 

madarászó-szerszám,  madarász-szerszám :  auciipa- 
tórium  C.  MA.  [vogelgani). 

men'tő-szerszám :  antlia  Com :  Jaii.  90.  (pumpe).  A  hajó 
gaz  a  hajó  feneUélien  6szve  folyván  meritS-szerszAmmal :  viz- 
vouo  szivattyúval  ki  inerittetic  (Com:  Jan.  90). 

muzsika-szerszám,  muzsikáló-szerszám :  naula,  nau- 
him  PPBl.  [musikiustniQient].  Miaden-f§le  gySnySrflségek  jed- 
czettetuek,  a  mellyekef  az  ételben,  italban,  a  musika  szerszáni- 
ban  é."!  ezekhoz  hasonlókban  kereset  (Mad:  Evang.  452).  Musi- 
káló  szerszámok  a  citera,  hegedő  és  kintorna  (Com :  Orb.  203). 
Rónini  találmány  idegen  nyelven  misét  mondani,  musica  szer- 
számokkal zengedezni  (MNyil:  Irt.  Elíb.  5). 

muzsikaszerszámos :  melicius  C. 

mü-szérszám :  [iastrumentum].  Az  Israel  népey  ala  méné- 
nek a  philist^usokhoz,  hogy  kiki  mind  meg  elesiteneie  az  fi 
szanto  vasat  es  egjeb  mi  szerszámát  (Mel :  Sám.  25).  Minden 
mfi  szerszám  pénzért  készítetik  (Szentm:  TFiú.  20).  Akár  mely 
m  szerszám  s  eszk&z  inkább  rostásodik  hevervén  hogysem  vele 
élvén  (Fal:UE.  403). 

nyomó-szerszám :  [prelum ;  pre-sse].  Rakna  az  sayto,  teli 
vadnac  az  nyomó  szerszámoc  (Kár:  Bibi.  11186). 

[ó-szerszám] 

ószérszámos :  veteramentarius  Com ;  Jan.  98.  [trödler]. 
A  ki  az  ó  nihákat  varja  és  meg-foldozza,  ó  szerszámos  (Com: 
Jan.  98). 

patika-szerszám:  [medicamentnm;  araneij.  Ada  a  kiral- 
nac  sok  io  .szagn  patika  szerszamokat,  keneteket  és  drága 
kíueket  (Mel:  Sám.  151).  Az  patika-szerszámtól  ódd  meg  magad 
(FortSzer.  L4).  Patika  szerszám  tsináloc  avagy  patikáro.soc 
(Com:  Jan.  218). 

patikaszerszámos :  [apothecarius ;  apotheker-].  Patika 
szerszámü.«  bolt.  az  az  sfik-féle  halaioknak  természetekrSl  és 
azoknak  nemeirSl  (Irat :  Perk.  O'ml). 

szíj-szerszám  :  [loramentum  ;  riemen].  Keth  hordó  morha- 
ys  wagyon,  kjben  kes,  hayfono,  zyzerzam.  papjros,  fesyA  es 
Bgyeb  aprólék  arw  zerzam  wagyon  (LevT.  I.3S1.  VectTrans. 
22).  A  magj'arországi  kereskedS  népek  vehas-senek  barmot  csak 
a  fokadalomban,  de  sarat  és  egyéb  szij  szerszámot  ezek  se 
'  rihessenek  (ErdOrszgy.  573). 

tűz-szerszám,  tüzütö-szerszám,  tűzkiütő-szerszám : 
[chalybs;  feuerstahl],  feuereisen  Nom.  35.  A  tüz  Stó  szerszám 
a  taplóval  jelen  légyen  (Com:  Jan.  158). 

tűzszerszámoz  :  [incendo ;  in  brand  stecken].  Az  keserves 
német  terb  s  portio,  úgy  gyakor  tiíz-szerszámozott  szerencsét- 
len.ségek  miá  megszegényedtünk  (RákF:  Lev.  L64). 

tüzes-szerszám :  1)  [pyrotheca] ;  feuerzeug  Nom.  35.  2) 
[tormentum ;  geschütz].  A  16v6  és  tfizes  szerszámok  (Rák :  Art. 
18). 

vas-szerszám :  [ferramentum ;  eisengeriit].  Vas  szerszám- 
nak pengése  nem  hallattatott  az  háznac  fel  eppitésében  (Kár: 
Bibi.  1.307). 

zengö-szerszám :  [iastrumentum  musicum ;  mnsikinstni- 
ment].  A  musikáló  a  jól  5szve  bocsáttatott  húrú  zengS  szerszá- 
mokat pengeti  (Com:  Jan.  168). 

szerszámos :  [raagicus ;  zauber-].  A  Jupiter  parantsola  a 
Uercuriusnak,  hogy  ógj'elítene  valami  szerszámos  italt  az  em- 
bereknek (GKat:  Válts.  1.937). 

U.   NYELVTÖBT.   SZÓtAb.   UL 


szérszámoüan :  [incondit\is ;  ungewürzt].  A  b&jtSs  eszik 
kSzóiLségest  az  az  valami  temérdek,  paraszt,  szerszámotlan  ele- 
delt iGKat :  Válts.  L1069). 

fazerszámoz] 

szerszámozás :  [conditio,  conditnra ;  würzuiig].  A  kerti  s 
füves  palántákat  nem  csak  étek  szerszámazásra,  hanem  sze- 
gény emberek  ételére  rendelt  a  természet  (Nad:  Kert.  276). 

szoros-szára:  ratio  districta  NémGl.  138. 

Számántalan,  száméntalan.számintalan,  számita- 
lan  :  innumerus  Kr.  [unziihlig].  Mywelkedetben  foglalatos  ember 
egy  5rd5gtAl  keesertetyk,  de  bewolkodo  ember  zamantalan  őrdfig- 
tAl  kesertetyk  (ÉrsC.  533).  Ott  voltak  a  kaliistromokba  rekesz- 
kedett  szent  barátok  .száméntalan  sokasági  (Pázm:  Préd.  877). 
Kaphat  vakmerSséget,  számitalan  sok  morghásokat(Bal:  CsIsk. 
23).  Számitalan  sok  bizonyságokat  hordhatnék  vakmer6  fele- 
tekre (122).  Nem  tsak  magadnak  szerzesz  birt,  nevet,  de  szá- 
mintalan  nagy  rendeket  is  megszabadítasz  ez  nyughatatlanság- 
tól (Hall:  HHist.  IIL157).  Ha  megfogyatkozunk  reméuységfiuk- 
ben  e  rilági  számintalan  háborúságok  kSzStt,  az  úrhoz  folya- 
modgyunk  (Hall:  Paizs.  104). 

Számára:  [usui,  commodo;  ziim  gebrauch,  zum  uutzen]. 
Az  minemeü  ket  kereken  monath  az  ^-  feolsege  zamara  ez  el 
múlt  ideokben  foghlaltanak  wolt,  mostanaba  w-yzontak  el  foglal- 
tak Dobó  wram  zamara  (RMNy.  11.263).  Ez  megb  neuezet  deb- 
reczeniek  immár  eo  felsége  szamara  ide  biratfatnak  (269).  Az 
én  számomra  bort  ne  hordatna  addig,  meddig  az  Nga  bora  el 
nem  kél  (LevT.  11.173).  Nemesek,  nemtelenek,  kik  a  mi  szá- 
munkra tartozandók  (248).  Ha  azt  az  paripa  lovat  én  számomra 
megvétethetném,  igen  akarnám  (KétMDipl.  169).  Bay  László 
úr  katonái  számára  csutorákat  vettem  (KecskTört.  IV.91).  Egy 
ember  sok  pénzünk  vitte  vala  oda,  hogy  flintákat  vegyen  eze- 
rünk  számára  (Tbaly:Adal  U.  365).  Ha  fenn  akarod  tartam 
nálok  a  böcsületet  számodra,  az  6  alacsoaságokra  ne  bocsát- 
kozzál (Fal :  NE.  23).  Járt  némelly  reformáta  ekklésiák  szá- 
mokra régen  a  fejedelmektől  valami  kevés  fizetés  (Bod :  Pol. 
141).  Viszi  bőségét  azoknak  számára,  kik  rá  szoraltauak  gaz- 
dag tárházára  (Orczy :  KöltSz.  54). 

Számol :  numero  MA.  zahlen,  rechnen  PPB.  800  sing  vász- 
nat szűne  meg,  csak  6  pénzével  is  számolván  singitfll,  48  fo- 
rintra .szolgálnának  (Évk.  Xin.fi4).  Magamnak  tartozom  szá- 
molni arról,  a  mi  bennem  vagyon  (SzD:  MVir.  376). 

meg-számol :  cvi  Abirozok,  kezkeneok,  ezeket  meg  nem 
zamoltam  (RMNy.  n.199). 

Számolhatatlan :  [innumerabilis ;  unzahlbar).  Számolhatat- 

lan  teremtet  állatoc  (Kár:  Bibi.  1.660). 

Számlál :  1)  numero  MA.  zahlen,  rechnen  PPB.  Szám- 
adásra menm,  oda  számlálni :  venire  in  *computationem ;  hold- 
nak fa'rttjtszésc  szeréut  szandált  o.sztendö :  *lunaris  annus  PPBl. 
Az  yd5t  kezae  zamlalni  (ErdyC.  513).  Myltoltaínyek  az  ew  Nag- 
saga  deaky  keoziben  zamlalnya  (LevT.  I.38S).  Tudszé  szám- 
lálni: scis  numerare  (Ckjm:  Vest.  68).  A  mezei  parasztoc  tizen- 
ként, hatvanodonként  vetnec  Sszvesziimlálnac  (Com:  Jan.  163). 
lm  te  jövendöjdet  fogom  számlálni  (Zrínyi  1.41).  2)  [enumero; 
anfülirenj.  A  mint  krónikákból  számlállyák  a'  tudósok  (Pázni: 
Préd.  171).  Igazmondásodban  számláltad  élőnkben  (Thaly:  Adal. 
1.46).  Ki  győzné  őket  számlálni,  minden  dolgát  lerajzolni  (ü. 
339).  8)  [puto,  aestimo;  haltén,  schatzén).  50  lovasnál  feljebb 
nem  számlálom  az  lovas.sát  (Bercs :  Lev.  622.  739).  Három  kis 
mért  fSldre  számlálja  hazáját  (Orczy:  költH.  40). 

[Szólások].  Méltóságos  zent  tarssagokbanzamlaltath- 
wan  (ÉrdyC.  516b).  Hyweydnek  tarssa-ssagokban  zamlaltasswnk 
(ThewrC.  199).  Az  illetlen  öröm  sok  jajt  fejedre  számlál 

5 


67 


be-szAmuü^ki-szAmlál 


kiszámlAlAs— szAmlálhatatlanul 


(Kisv:Adag.  520).  Olyba  zamla  1  tasaeok  az  isteny  zentso- 
geokuek  vételére  (CornC.  19).  Keée tleneckol  í.  am- 
ialt a  t  o  t :  cum  iiiiquis  reputatus  e.st  (MüuehC.  104).  Alkal 
mas  evit&t  az  byuesek  kSzzee  7, a m  1  a  1  n y  íÉrtlyC.  3.52). 
Tégedet  az  fényes  portának  lifl  szolgalatjában  igazságos  c  z  i- 
r  á  k  i  k  0  z  é  számlálván  {Munlrók  Vm.441).  Adkoztattak 
kezybe  melto  vagy  zainlaltattnod  (EhrC.  33).  A  gonosz 
1 5 II  é  c  k  5  z  y  b  e  s/.ánilált;.téc  (Helt:  ÚjT.  N7).  K  e  r  e  z  t  y  e- 
nSknok  kSzibo  zamlalal  (WinklC.  244).  Ky  zamlaltatot 
vala  my  kSzynkbon  (JordC.  708).  Meltoltatneek  ev  szent- 
ségei; atyaisaga  zentevknekkevzyben  zamlalnya  (MargL. 
121).  Az  t  b  0 1  w  a  y  0  k  k  5  z  y  b  e  0  zamlalthathiiy  (PozsC.  34). 

be-számlál:  [in  numerum  confero;  einreihen].  EwrvM  o 
zentsseeges  leélek,  ky  ez  may  napon  bel  yktattaal  az  marty 
roktwl,  bol  zanilaltattaal  az  coufe.s.soruktwl  (ÉrdyC.  520b).  Chak 
azt  zamlallya  bo  wr  isten  az  eol5  kényben  (615). 

el-számlál:  enumoro  Kr.  (aufeablen).  Zamlald  el,  mene 
zep.seg  vaétin  az  ogSn,  ez  fSldSn  (SándC.  2).  Orzaganak  nyn- 
czen  zama,  mert  nap  tamadattwl  fogwan  nap  nywghattliyg  el 
zamlalwan  mynd  czak  ewnnen  maga  byrya  (ÉrsC.  461). 

el6-8zámlál,  elöl-számlál :  enumero,  recenseo,  memoro 
C.  (autziihlon,  antühren].  Nevén  nevezS,  neveket  elA-számláló : 
nomenciator  aut  nomenclator  Pl'Bl.  Cristiis  az  ew  hyweeyt 
meg  algya  el8wo  szamlalwan  az  heet  yrgalmas.sagiikat,  kyket 
tSttenek  (ErdyC.  13).  Zent  Mathe  elSwe  zamlalwan  Ábrahám 
atyanktwl  fogliwan  mynd  az  protVetakat  (529).  Kiket  am  elő 
zamlalank  (Ozor:  Christ.  187).  Ezeket  mi  mind  érdemijük,  vét- 
keinket ha  elszámláljuk  (RMK.  VI 232).  Az  asz.«zoni  állatnak 
sok  tisztit  6s  eke.s,segit  szamlallia  az  irá.s  el8  (Fél :  Tan.  463).  Nem 
hiuen  számlálod  eW  az  én  beszédemet  (Tel :  Fel.  23 1.  Nem  akar- 
tam ma  uyonnan  minden  okait  el«  számlálnom  az  anyaszent- 
egyház keresztinek  (Tel:  Evang.  11271).  Minden  féle  esetit  el5 
számlálya  (Viis;  CanCath.  206).  El-fogyna  az  üdfl,  ha  mind  eW 
akarnám  számlálni,  melly  nagy  szentségre  nevelt  a  mi  urunk 
(Pázm:  Préd.  180.  1156).  Csak  azokat  a  bflnSket  kel  ol5-szám- 
lálni,  a  kikrfll  ember  emlékezik  (Pázm:  I.uthV.  32.  474).  Ha 
az  ecclesiaban  való  igaz  tudomány  felSl  való  értelmet  isten 
kegyelmébe'!  által  lathatnuc  es  elSszamlalhatnuc  (Észt:  IgAny. 
g4).  It  menyi  id5  telhetet  el,  azt  sem  akarom  el5  számlálnom 
(327).  Isten  győzné  elől  számlálni  (Czegl :  ,Iaph.  27).  Szjimlálhatza 
elő  azokat  a  piddákat  (Pós:  Igazs.  1.93).  Neoburgi  fejedelem 
az  ö  pribék.ségének  tizenkét  okait  számlállya  elő  (Toln:  Vigaszt. 
321  Nem  szükség  ezeket  egyenként  elillszámláliii,  mert  nyilván 
mutogat  reájok  és  elég  fenjen  kacagja  őket  az  értelmes  világ 
(Fal:  UE.  381). 

előszámlálás :  enumeratio,  memoratus  C.  recensio  MA. 
horaihlnng  Pl'li.  Intettettonoc  a  .sidoc  az  «t  istennec  tSrnenye- 
net  meg  tartasíua  es  meg  őrzésére,  a  tőruennee  meg  magya- 
raza-sau.'d  es  vyonnau  elő  szamlabisaual  (Helt:Bib!  Lf). 

föl-számláig  1)  [enume--:  '•'fibrenl.  Kvről  nyUv"-  tnuiB- 
kőzyk  zent  Máthe  ewangelista  tTel  zamlalwan  Cristustiivl  es  az 
zyz  Mariatwl  fofjhwa  mynd  Adam  atyankygh  (ÉrdjC.  4-lU).  2) 
(dinumens  zusammonziihlenj.  Az  többi  ot  való  sokaság,  ki  (81 
nem  számláltatott  iZvon:  Poat.  11.257).  8)  computn  Kr  [berech- 
nenj.  lla  jol  fel.számlálom,  egy  hónapja,  hogy  irtani  Kédnek 
(Mik:TőrL.  21). 

hozzá-számlál :  anuumero  C. 

ki-számlái:  I)  exputo  MA.  [oomputo];  aasreclinon  PPH. 
Azon  igyekeztec,  hogy  kiazámlálliatnác  az  ítilet  napját  iMA: 
Scult  28).  S)  exeommunieo  MA.  [ausschlieasen|.  Ki.számlálni 
valakit  az  hivec  kőzzfll  (MA:  Bibi.  IV.154).  Ez  iiz  b(mteté,so, 
hogy  az  tanács  közül  ideig  ki-sziVmláltassék,  valanu'g  istenét 
meg  nem  enginzteli  (MonTME.  1.77). 


kiszámlálás:  (excommunicatio ;  ausschliessung].  Valamely 
bfiuős  embomec  az  hivec  k8zz61  való  kiBzámlálás;i  (MA:  Bibi. 
IV.  154). 

meg-számlál :  numero,  enumero,  dinumero,  pemumero  C. 
connumoro,  computo  MA.  [zahieu].  Megzamlala  a  férfiakat,  zaz 
huz  ezer  éalogokat  es  louagokat  (BécsiC.  12).  Vg  sokasoltauac 
még,  hoé  5  seregóc  mégném  zamlaltatliatic  (18.  143).  Tö  fetec 
nec  menden  (5rti  megzamlaltattac  (MünchC.  32).  Feyeteknek 
haya  zala  mynd  meg  zamlaltattanak  (JordC.  384).  Meg  zam- 
lalUak  mynd  een  tetemoymeth  (KulcsC.  41).  Ha  meg  számlá- 
lom azokat,  az  főveúuel  tőbbec  lesznec  (Szék:  ZeolL  146).  Egy 
ember  tilál  az  8  attyánac  kőnyuében  meg  számláluan,  hogy 
őnéki  egy  ember  tartozneiéc  4  sing  posztóual  őt  forintért  (Helt : 
Aritm.  15).  Meg  az  fejeteknek  hayszala-is  mynd  megh  vadnak 
számláltatván  (Szár:Cat.  C4).  Főkötő,  vagyon  rajta  32  arany 
boglárok  és  az  mint  megszámlálhattam,  sz;'iz  szép  válogatott 
gyöngys-/.emek  (TörtT."  IV.142). 

megszámlálás:  dlnumeratio,  enumeratio,  recensiis  C. 
ziiblung,  abziihlung  PPB.  A  negyedie  kSnyuebe  Mosesnec  meg 
mutattatic  a  sido  uepnec  a  pusztába  való  meg  .számlálása (Helt: 
Bibi.  Lf). 

megszámlálhatatlan :  [innumerabilis ;  unziihlbarj.  Tenger- 
nek fouonye  meg  .számlálhatatlan  (Born:  Ének.  88).  Meg  szám- 
laUiatatliui  düchöséges  lölkök  düchöseget  előtte  szépen  énekel- 
nek (Zrinyi  11.81). 

megszámlálliató :  numerabilis,  computabilis  C. 

öszve-számlál :  connumero,  computo  Kr.  [zusammenrech- 
nen).  lla  mind  öszve-szándálom  sem  hiszem  4(X)Ú  lovasnak 
lenni  (Bercs:  Lev.  180),  Öszvo  számlálván  az  hadat  majd  8ÜO0 
prae.«entiája  lesz  az  okos,sak  elűtt  is  (324  i.  Ha  üSzve.szánilálom 
val(5.ságossan  népit,  van  három  ezer  s  több  is  (709). 

öszve-számláláa :  computatio  C. 

Szám^lálás :  numeratio  MA.  abzahlung,  rechnung  PPB.  Ez 
eellyen  zamlalasnak  yrasaat  elezer  kezde  el  Cyrinus  (JordO. 
521).  Zeniek  kőzee  való  jTasa  es  zamlalasa  (ÉrdyC.  283b.  323). 
Számlálásokat  czináluac  esztendeiéről,  holuapiárul,  sőt  meg 
napiárulis  az  világ  végéuec  (Zvou:  Post  L25).  Ez  inditotta 
Danid  sziuet  az  szamlaltatasra  (Fél:  Tan.  495). 

Számlálat :  computus  MAI.  [numerus ;  zjihlj.  lla  kynek 
értelme  vagyon,  zamlallya  az  bastyeenek  zamokat,  kyuek  ew 
zamlalattyok  mynd  emberek :  numerus  hominis  est  (JordC. 
909). 

Számlálatlan,  számláltalan  :  [non  numeratus ;  zahllosj 
Zent  Elek  édes  attyatb  aunyatli  [liagyta  el]  es  zamlalatlan 
kiiiczeket  (Apóst.  30).  Lata  menden  lolky  atyáknak  nemzetebevi 
dychekevdueen  zamlaltalan  sokas-sagok  az  felséges  istemiek 
zyne  elevt  (DomC.  186). 

!        Számlálgat-Í^ilentidem  computo  Kr. 

Számlálhatatlan :  innnmerabilis,  inuumerosus  C.  nnzalil- 
bar  PPB.  Az  te  mondhatatlan  kőgyelmessegős  yrgalmassagod 
(CzechC.  22).  Valanak  az  jazoknak  hadában  ke%Ti  népek  zamlal- 
hatatlan  zamuan  (ComC.  175).  Vr  tytkaynak  neze\7e  zout 
Damancos  az  ev  zerzetenek  (yaynak  6.s  leánynak  zamlalliatat- 
lan  sokassagat  erave  evlele  zeretelnek  karyanal  (DomC.  189>. 
Számlálhatatlan  lelkeket  viszen  (xikolra  (Mon :  Ápol.  499). 

Számlálhatatlonan :  innumorabilitor,  in  numera  mnlti- 
tudine  MA.  unzJihlbarlich  PPB. 

I       Számlálhatatlanság :  innumerabilitas  C.  MA   unziihlb.ir- 
I    keit  PPB 

Számlálhatatlanul :  im)umerabiliter    MA.    uuzáldbarlicli 
i    PPB. 


SZAmlALÓD-K— SZÁMTALAN 


SZÁMTALANSÁG— SZAMÁR 


70 


Számlálód-ik :  [delibero ;  mit  sich  zu  ratbe  gehen].  Szfik- 
liogy  az  egész  ember  gondolUodgyec,  tanachkozzec,  maga 
^szamIaIod^c  (Pécsi:  SzrtzK.  111). 

Számonként :  uiimeratim  MA.  nadi  deu  zahleti  PPB. 

Számos:  I)  uumerosus  C   MA.   zahlieieh,  viel  PPB.  Vat- 
t  k  ,iz  memijey  zenteknek  zamos  palogar  tars-say  (ÉrdyC.  226). 
.\  u'vfilekezetet.  a  melly  mennél  számosabb,  annál  kedvessebb, 
■  I  t">cíáttya  (Com:  Jan.  126).  Számos  Sreg  kSnyvec;  numerosa 
niina  il57).  S)  [uimierahis;    gezalilt).    Az  Judah  seregénec 
M  .si  száz  nyoItzTánhat   ezer  (MA:  Bibi.  1119).  3)  [paucus ; 
\'.  iiii,'].    Eg    nebány    .számos  embernec    hatalmáért    az    5nn5n 
II  i-.-i  beczfiUetit  árulna  el  (Det-si :  SallJ.  2).  Rövid  Írásban  fog- 
ni nem  minden  czikkelyét,  hanem  csak  egj^nehány  számos 
lit  az  Mahomet  tétovázásinak  (Pázm:  Kai. 433).   Igen  igen 
kevés,   Szamos   embereknek   szájukban    találtatik   (MNyil :  Irt. 
El«b.  6). 

Számosan :  [numerose,  saepenumero ;  zahlreich,  vielmal]. 
Az  kását  fözzed,  savát  is  add  meg  mint  az  több  kásáknál  immár 
ugyau  számoson  megvagyon  (Radv :  Szak.  249).  A  régi  doctorok 
kizzfil  sokau,  kiket  Bellarmiiius  számossan  bé-hoz,  ez  mi  értel- 
műnket kSvetic  (Pós:  Ig.izs.  IL150).  Szent  Ilona  napját  számos- 
san érhessen  (Thaly:  Adal.  1.222).  Vegye  fel  Szabó  Mátét  is 
hadastul  és  úgy  számosabbmi  Szent-Eiidiénél  megmutassa  ma- 
gát (Bercs:Lev.  329). 

Szamosit :  multiplico,  augeo  SI.  [vermehren].  Ügyekeztünk 
azon,  hogy  az  szegény  hazának  barátit  s  jó  akaróit  számosí- 
tanók(Bethl:IIRákGy.  76).  Isten  számosítsa  esztendőidet  (BiróM: 
Préd.  b2). 

még-számosít :  c«  Halgas  fiam  engem  és  megszámosét- 
tatunk  az  te  életednek  esztendei  (Zvou:  Post.  1.234). 

Számosod-ik :  multiplicor,  augeor  SL  [sich  vermehren]. 
Ü  altaloc  szamosodgec  az  istennek  népe  (Ageud.  63 1.  Uram 
tellyesítsed  kérésit  ha  tetszik,  országodnak  népe  azzal  .számo- 
sodik  íSzatm:  Dom.  Elíib.  27).  Az  attiafiaknak  eggies  es  békes- 
séges itben  való  lakassok  által  ez  waros  tehesedui  es  szamo- 
sodni  láttatik  (TörtT.«  111171).  Számosodik  búbanatja,  közéi 
halála,  halálának  végóráját  váija  (Thaly:  VÉ.  IL251). 

Számosság :  niunerositas  C. 

Számoz:  1)  computo  Kr.  [berechnen].  Olvasóra  .számozzác 

z   kép   mutatoc   az   5    imádságokat   (Zvon:  Post.    1129.^).    8) 

[dinumero ;   abzahlen].    Elkészíti    fízeményét,   egy   néhány   tál 

étkeit,  nyársra  való  süteményét,  számozza  vendégeit  (Fal :  Vers. 

878). 

f51-számoz :  (dinumero ;  abzahlen].  A  mint  felszámnztam 
folyó  napjaimat,  beköszönt,  ugy  látom,  századik  e.«ztendóm  (Fal : 
Vers.  901). 

fol-számozás :  [conscriptio ;  volkszahlimg]   Ez  az  els6  fSl 
imozás  lén  Cyreneusnak,   Syria   tiztartoianak   általa  (Kulcs: 
Evang.  69). 

meg-szamoz :  [dinumero ;  zahlen].  Isacarnak  nemzetyt  megh 
samozwan  leenek  hethwen  neegy  ezerén  (JordC.  175). 

Számtalan,  számatlan  (számotlan  MNyil :  Irt.  Előb.  18. 
QKat :  Titk.  293) :  iunumerus,  innumerabilis  MA.  unzahlbar 
PPB.  [unzahlig,  zahllos].  Zamtalan  bozzosagokuai  yllettetik 
iEhrC.  3).  Midin  5ket  az  egiptomiaknac  zamtalan  serege  vldSz- 
aeie,  vgy  fedeztetécbe  vizzel,  bog  cac  e^,sem  marada  (BécsiC. 
18).  Zamtalan  snk  czodakat  t-S-t  (Vú-gC.  28).  Nagy  zfmitalant 
fordoyta  megh  az  erek  vezedelemnek  wtarol  (ÉrdyC.  148). 
Meg  sokasulanak,  zamtalan  lenek  (KulcsC.  971  Mellyec  mellé 
»c  számtalan  doctrinákat  számlálnak  az  német  számnet8 
mesterek  (Helt:  Aritm.   A2).   Az   gyökeréé  soc  számtalan  apró 


mint  á  fSIdi  monyorónac  (Mel :  Herb.  36).  Szanlalan  sok  keppen 
tSbbek  az  poganok  (Mel:SzJáu.  208).  Szantalánnon  vadnae 
efféléc  (Kulcs:  Evang.  39).  A  Krisztus  szereteti  nem  hadta 
henyélni,  hamem  szűnetlen  esztenezte  számatlan  munkák  és 
fáradtságok  terhének  viselésére  (Pázm :  Préd.  1247).  Micsoda 
víz  hozta  amaz  számatlan  lélek  terhelő  traditiókat  (MNyil:  Irt. 
Elilb.  3).  Az  isten  elfordult  tolok  az  szilmothm  apró  kőzbeu- 
járutskák  miatt  (18).  Az  egy  teremtett  emberi  természet  szá- 
motlan sok  ezer  emberi  személyekvei  közöltetik  (GKat:  Titk. 
29.Í).  Az  végbeliek  szinte  úgy  prédáltak,  ide  számtalan  élést 
takartanak  be  (RákGy:  Lev.  143).  Minden  dolga  fordul  chak 
szántalan  káron  (Zrinyi :  ASyr.  40). 

Számtalanság :  innumera  multitudo  Kr.  [zahllose  menge]. 
Az  eyeli  latroknak  szamtalansagat  mongia  lennie  1572  (KBécs. 
F2).  Ott  voltak  a  mély  tudományú  bölts  emberek  számtalansági 
(Píizm :  Préd.  877). 

Számtalanszor  :  saepissime,  innumerabi liter  MA.  unzahlig, 
vielmal  PPB.  Nem  egyszer,  hanem  szantalanszor  versz  arczul 
(Tel:  Fel.  11). 

Számú :  nimiero  Kr. 

[liárom-számú] 

háromszámúság :  [trinitas ;  dreifaltigkeit].  Az  Istenségbeli 
többség  az  Írásban  három  számuságra  határoztatik  (GKat:  Titk. 
54). 

tíz-számú :  decas  C 

több-számú :  [plurális ;  von  mehrfacher  zahl].  Fen  marad 
még  a  mi  bizonyságunk,  hogy  az  Elohim  név  mind  végezödé- 
sével  mind  jegyzésvei  több  számú  ige  légyen  (GKat :  Titk. 
20). 

SZAMÁR:  1)  asinus  C.  MA.  esel  PPB.  Szamárul  ordít: 
rudere  ;  .szamárul  ordító :  rudens  MA.  Per  binas  metas  venitur 
ad  locum,  qui  dicitnr  zamaroth  (Wenzel  VIII.249).  Campus 
zamarluchka  (ZichyC.  11.278).  Az  zamar  ganayahoz  hasonló 
(EhrC.  80).  Le  zalla  az  zamar  határol  (VirgC.  46).  Ne  kywand 
te  barátodnak  zamarath  (JordC.  54).  Nemeli  oktalan  állatnak 
első  fyat  mint  a  zamaroknak  egi  ihon  kelh  vala  meg  váltani 
(DebrC.  173).  Vala  az  calastromnak  eegy  zolgalo  zamara  (ÉrdyC. 
562).  Meg  nyergeié  az  ö  szamarát  és  el  méné  a  moabitác 
feiedelmiwel  (Helt:  Bibi.  l.Bbb3).  Találaegy  meg  terhölt  szegény 
szamárt  elöl  (Helt:Mes.  117).  Az  áruáknak  szamáriát  el  hay- 
tyác:  asinum  piisillorum  abegerunt  (Kár:  Bibi.  1.526).  E  hozac 
a  teueszoe  szamárt  (Tel:  Evang.  I.451j.  Sok  kétlábú  szamárok 
vannak  kOzöttök  (Piizm:Kal.  586).  Szamarak  egy  monyas  és 
egy  kaucza  (Radv :  Oal.  11.403).  Ugy  bánom  véle  mint  az  szentelt 
vizet  megivó  szamárral  az  kispap  (Bercs:  Lev.  471).  3)  [indoc- 
tus,  stupidus;  imvvissend,  dumm].  Ifjak  kik  látják  csak  meg- 
csúfolnak, engömet  mondnak  as.szony  szamarának  (RMK.  IV.79). 
Nám  .szamár  volt  Szlúny  Ferencz,  ki  cak  választót  sem  tén 
levelünkre  (Nád:  Lev.  47).  Ez  az  ón  feifl  ember  annyira  el 
mégien  az  Isteutelenségben,  hogy  az  sz.  atyák  Írását  tudatlan 
szamár  Írásnak  is  meri  mondani  (Bal :  CsIsk.  368).  Szamár  coro- 
nát  adtok  é  fejében  (Czegl :  Japh.  44).  Szamár  felelet,  még 
szamárab  a  ki  Posaházival  dicséri  (Sámb:  3Fel.  672).  Félre 
csapontak  ök  is  náloknál  szamarabtul  féltekben  (Matkó:  BOák. 
105).  Látódé  gusra  való  szamár  (213).  Honnét  kullantád  ide  a 
csak-ot  gáncs  kereső  szamár  Mátyás  (220).  Igen  szamár-módi-a 
viselvén  magát  a  uagyatyja  körül  Somai,  te.stamentumát  revocálta 
1766  (Hazánk  1.378). 

[Szólások].  Ugyan  pap  a  szamár  1760  (Hazánk  1.375). 
A  töb  calvínisták  a  lutherista  tanítókat  szamárnyi  szamá- 
roknak, esze-fordult  tévelygőknek  nevezik  (Pázm*:  Kai.  289). 
Semmit  egyebet  nem  tudnak,  hanem  tsak  a  szamár  árnyé- 
káról beszélgetni  (Misk:  VKert   316). 

5* 


71 


ANYA-SZAMÁR— 1.  SZÁN 


ELrSZÁN— MEGSZÁN 


(KözmondAsok).  Nem  illet  szaniárt  veres  nyereg  (MA.  Decsi: 
Adag.  22).  A  hol  nints  16,  szamár-is  kedves  ott;  *inter  coecos 
regnat  strabo  PPBI.  A  mély  dolog  nem  szamárt  illet  (Czegl; 
MM.  167).  Mindeu  szamár  a  maga  terhét  viseli  (Matkó :  BCsák. 

88). 

anya-szamár:  (asina;  mutteresell.  íme  te  kyralyod  y* 
the  hozy.id  ylwon  az  anya  zamaron  (ÉrsC.  79). 

erdei-szamár :  (onager  ;  waldcsel).  Az  oroszlánoknak  pr§dai 
az  erdei  számáruk  az  pusztában  (Kár:  Bibi.  1.658). 

indiai-szamár.  Nómelly  tudós  emberek  eleitől  fogva 
tat;a(it.ik,  lio^y  valahol  e  világon  imikornis  volna  egyéb,  hanem 
a  kit  fik  indiai  szjuuáruak  neveznek  (Misk :  VKert.  93). 

nőstény-szamár :  (asina ;  eselin].  Leltec  eg  mogkStSzít 
nSsten  zamart  (MiincbC.  51.  Kulcs:  Evang.  12). 

vad-szamár :  onager  C.  [waldesel].  Vadszamár  tsikoia,  fia  ; 
lalisio  C.  Vadzamarockal  uala  S  lakodalma  (BécsiC.  143).  Vad 
szamár  auag  vad  lo,  nekik  beléndnek,  vad  8k6ruek  mongiak 
(Mel :  Jób,  616).  Az  vad  szamárnak  az  mezSséget  adtam  házá- 
nac  (Kár:  Bibi.  1.536)  Virgilius  az  olasz-országi  vad  szamárokat 
emlegeti,  holott  vad  szamárok  ottan  nintsenek  (Misk:  VKert 
3.  91). 

Szamári :  asiniuus  C.  [esels-]  Neues  bátor,  byzwan  myel- 
heted  a  te  zjmiari  woltodert  (Pesti:  Fab.  13).  A  második  példá- 
nak elé-hozattatásában  szamári  tudatlansíigát  mutatja-ki  (GKat: 
Titk.  259). 

Szamárkod-ik  :  servio  more  a.sini  MA.  wie  ein  esel  dienen 
PPB.  Szaniárkodó  .szolga:  Aegyptius  laterifer  (MA.  Deesi:  Adag. 
212).  Másnak  szamárkod-ik  :  asinus  bahieatoris  (Deo-si:  Adag. 
290).  Aóáa  nem  lész.sz  néki,  akár  mennyit  .szamárkodgyék 
éretted  (Pázm:Préd.  81).  Jii  nékünk  ez  a  világi  lakás  és  ha 
lehetne,  iSrOkké  itt  maradnának,  itt  szamárkodnának  (417). 
Szamárkodgyál  a  magad  bibliád  ellen  is  (Matkó:  BCsák   307). 

Szamárkodás :  (laboratio ;  mühe].  Valamit  egyebet  mi- 
velünk tsak  barmokkal  kOz  szamárkodás  (Pázm:  Préd.  3.  SzD: 
MVir.  288).  A  gazdagságot  nyughatatlan  szamárkodással  gyójti 
(Pázm :  Préd.  89). 

Szamárocska :  a-sellus  C  eselein  PPB.  Lele  Jesus  iama- 
rockat  es  ílő  5  reia  (MiincliC.  196).  A  szamárolska  a  lovásznac 
fustéllyától  8sztín8ztetvén,  ordit  (Com:  Jan.  43). 

Szamárság :  [stoliditas ;  dummheit].  Ebbfil  nem  is  k51 
karho/.tjitnom  somrai  hazaaagot,  sem  rolók  az  sziimaAsagnac 
szemeruTOt  el  voimem  (Zvon:  Osiaud.  174).  Ha  tudatlauoc  voltak, 
mit  árthattak  szaniánvigockal  (Czegl:  Japh.  43). 

SZAMONCA:  [acceptus,  familiáris;  gilnstliug?].  A  fejede- 
lem a,sszony  a  maga  váradi  szamuuczáját  s  azok  között  Teleki 
Mihály  bátyját  minden  utón  módon  promoveálni  akarta  (Cserei: 
Hist,  16).  Ugymi  [Wip  a  szamár!  Meg  is  mondám  neki,  hogy 
nem  csodálom,  hogy  a  sertésemet  megölte,  mert  két  felesége 
is  holt  meg  a  keze  miá  s  ha  azokat  nem  irtózott  megölni, 
hogy  irtóznék  disznót  ölni ;  Kolosváriuak  hivták,  ugyan  odavaló 
szomunca  1760  (Hazánk  1.375). 

1.  SZÁIf :  I)  mlsereor,  commisereor,  commiseresco,  poe- 
uitet  C.  condoleo  MA.  roueu,  bodauem,  erbarmen  Adámi.  mit- 
leid  liabeu  PPB.  Zanom:  penitet  me  NémGl.  184.  Ez  ke^Stlen 
népek  nem  kevauac  az  en  eletAmet,  sSt  sem  zanac  az  en 
halálomat  (NagyszC.  49).  Ha  mocg  oes  towab  az  te  neepednek 
zykseegea  vagyok,  uem  zauom  a  mwkaat,  leegyen  az  te  zent 
akaratod  (ÉrdyC.  625).  Halálomat,  hidgied,  inkab  nem  szánnám 
(CsomaC.  12).  Sok  faratsagot  nem  szaiLsz  erekem  (16).  ElrSsen 
szanniak  vala  (30).  Nem  szánna  niagat,  nem  szánna  halalat 
az  CHnistus  neueirt  (Sylv:  ÚT.  11.162).    Ne  s'annia  kegelmetek 


kewlceget  melletewnk  (RMNy.  n.97).  Hogy  mi-is  szabadságunk- 
ért fáradságunkat  ne  szánnánk,  hanem  azokért  élűi  és  halni 
készek  volnánk  (III.  125).  Szeretettel  kérem,  ne  szánja  ez  iránt 
maga  fáradságát  (I.«vT.  L307).  Nem  szannya  magát  meg  íletui 
juhaiert  (Bom:  Préd.  280).  Szánt  es  kSnySrfilt  raytuuc  (429). 
Meg  hólt  gyermeket  szanya,  sirittya,  iaygattya  (Born:  Evang. 
IU.102).  Az  czeczemőket  is  egy  szál  uyira  sem  szányác  (Boni: 
Ének.  313).  Életedet  uem  szántad  (Kár:  Bibi.  L498).  Vérét 
sem  számiá  ki  outani  (Decsi:  Adag.  114).  Halálát  sem  szánná, 
czak  kedve  telnék  benne  1237).  Az  k5ni6rfil5  isten  az  ember- 
nek niomoruságát  es  veszedelmét  szánnia  (Fél :  Tan.  24).  Testi 
éhségSket  szánnya  (Kulcs:  Evang.  424).  Testi  javaidtul  meg- 
válnia sem  szánsz  (Ujt:  HÉnek  58).  Tantzolóknac  hiságos  képi- 
ért nem  szánuyuc  peuzfiuket  (Vás:  CauC^t.  121).  Áldottac  vad- 
loc,  hogy  engemet  szántoc  (MA :  Bibi.  1.268).  Semmi  fáratságot, 
kSltségeket  nem  szánuyác  (MA:  Scult  464).  Az  barcti  életnec 
meg  f5rt6ztetésétis  záimyác  (Zvon:  Osiand.  187).  Ha  fidSmet 
nem  szánnám  vesztegetni  (Bal :  Csisk.  183).  Kik  nem  száunyák 
á  veszszSt  á  gyermekektói  (256).  Nem  szánta  kóltségét  (Megy: 
6Jaj.  IV.26).  Szánom  a  sereget,  mert  imé  harmad  napia,  hogy 
éhezik  1666  (KBécs.  A5).  2)  [destiuo;  zudenken].  Meg  emle- 
kezec  isten  beszederól  es  mi  nekűnc  szaant  kegyelmessegerSI 
(Born:  Ének.  469).  Szem  látomást  láttyuk  az  isten  irgalmát, 
mert  minekünk  szánta  magyar  birodalmát  (Zrinyi  1.19).  Az 
édes  anyja  fogantatásától  fogva,  ha  fija  születnék,  a  papságra 
szánta  volt  (Bod:  Pol.  72).  A  niúluár  tsak  nem  ördögnek  szánta 
magát  dühödött  mérgében  (Fal:  TÉ.  734).  3)  [pi-opono;  beschlies- 
sen,  sich  voniehmen].  Sokat  zantaak  az  ewaugeliumnak  mogyat 
el  kezdeuy  (JordC.  515).  Veegezd  el,  a  mit  zantal  (ÉrdyC. 
377).  Ászt  szánta,  ha  magyart  hozzá  haythattya,  Budán,  Romá- 
ban meczetet  rakatna  (Giörcs:  Máty.  78). 

el-szán :  1)  [condoleo ;  bedauern].  Elszánám,  hogy  a  f5 
ember  árvája  mily  gyámoltalan  (Bethl:  Élet.  11.7).  2)  destino 
C.  devoveo  MA.  geloben,  bestimmen  PPB.  Kassz;üider  lón  eaen, 
jó  Zebemik  várát  királytul  megnyerné,  miképpen  elszánta 
kedve  szerént  leime  (KMK.  VI.60).  Meg  bfintetni  el  szánta 
vala  (Cserényi:  PersF.  98).  Ninivét  negyven-nap-után  sem  véré 
tóidhoz,  mint  el-szánta  vala  (Pázm:  Préd.  5).  Ennek  köniyúl- 
álló  dolgaiban  semmi  nem  történt  magától  elszánt  nagy  okok- 
nélkfil  (99).  Mint  vitte  légyen  véghez  ChrLstus  az  nép  meg 
vendéglésében  való  el  szánt  gondolattyát  (Zvon:  Post  1.546). 
Tellye.sséggel  elszánta  és  erjss  végezessél  elvégezte  (SÍA :  Scult 
705).  Úgy  szálitá  reájok  az  el  szánt  büntetést  (Alv:  Post  L24). 
Én  semmit  emberi  autoritasval,  el-száiit-száudékom  szeréut  ma- 
gunk mellett  nem  bizonyítok  (GKat:Titk.  302,i.  Istennek  el 
szánt  igaz  akarattya  (Zrinyi  L9y).  Keserűségében  nagy  merész 
dolgokat  viszen  vala  végbe,  elszánván  te^ességgel  életét  (Mik: 
MulN.  36).  Veszteg  maradj  a  böcsülettel  és  el  ne  szánd  magad 
véle  valami  lejtőre  (Fal:UE.  414).  Ollyasmire  olszánhatuá 
magát,  mellynek  bajos  aggodalom  volna  a  vége  (505X  Magától 
el  szánt  ok  nélkül  nem  esett  (SzD:  MVir.  333). 

el-szánás :  destinatio,  devotio  MA.  bestimmung  PPB. 

ki-szán :  (devoveo,  destino ;  bestimmeu,  eutsohliesen].  A 
praedikatorok  ....  ki  szánó  béresek  és  ragadozó  farkasuk 
(Pázm:  Kid.  136).  A  legveszedelmesebb  pn'ibákra  kiszánják 
magokat  imád.ság,  alázatosság,  isteni  félelem  nélkül  iFal:  NE. 
86).  El  ne  költsed  ma,  a  mire  holnap  szükséged  lészen,  ne 
szánd  ki  magadat  a  bizony tulmira  (Fal:  BE  5S0).  A  megszorult 
szükség  sok-felé  törekedik,  sok  felé  kap,  nélia  a  tilalmasra  is 
klszámiya  magát  (Fal :  NU.  284).  Egyetlen  egy  próbára  ne 
szánd-ki  bítsaiclodot  (Fal :  L'E  460).  A  ki  töbre  érkezik  emével 
továb'  sz;\nhallya-ki  magát  (498). 

meg-szán :  1)  commisereor  Kr.  [poenitet ;  bedauern,  bemit- 
leiden}  Gouoz  zokasban  newitek  ffel  ee  sem  ky  nem  akaniak 
belóle  temy,  sem  meg  nem  gyounyaak,  sem  meg  uem  zauuyaak 


MEG-SZAnAS— SZÁtíDÉK 


ÁLTA^SZÁNDÉK— SZÁNTSZANDÉKK  Al , 


74 


(ÉrdyC.  27).  Meg  zaiinja,  baúuya  es  meglipyomiya  az  í  bjiieyth 
(ÉrsC.  266b.  154).  Ordeg  embert  ygben  eyte,  azért  feteii,  hogy 
ezt  lattá,  ez  dolgot  igen  meegh  zana  (478).  Meg-száuod  sérel- 
mem (Rim:  Ének.  303).  InkAbb  itflném  jobbnak  leimi,  ba  a 
hozzáiikvaló  keresztény  szerctctbfli  megszánna  mindnyájunkat 
(Bercs:  Lev.  403).  Reménylem,  bogy  mogsz.áüod  eszteleaségedet 
(Mik :  MulN.  252).  Inkább  okot  ad.sz  arra,  bogy  megbántsanak, 
mint.<iem  arra,  hogy  megszánjanak  (Fal:UE.  431).  Ha  nem 
érdekli-e  szégyen  sziveteket,  hogy  meg-nem  száimyátok  ez 
egy  híveteket  (Kinyi  t  HRoni.  139).  2)  [statuo ;  bescblie.ssenj.  Megh 
Bántam  vala,  hogy  tyztesseeghet  tegyek  :  decreveram  honorare 
(JordC.  171). 

meg-szánás :  1)  [misericordia ;  erbarmung].  Meg-szánásra 
kSnyíVflletességre  méltó  (Com:  Jan.  193).  2)  [poenitentia ;  reue]. 
Az  tSredelmesseg  szflljfil  való  meg  szanasa  es  vtalasa  az  biímiek 
(Fél -.Tan.  23S). 

megszánat :  [poenitentia ;  reue].  Agyad  nekSm  bynSmnek 
kesenvsseg5.s  meg  zanathyat  (CzechC.  12.  GyöngyC.  10.  Pozs- 
C.  3). 

neki-szán  :  [devoveo ;  sich  vornehmen].  Neki  szánni  magát 
a  kere.'ikedésre :  *callere  ad  suum  quaestum  PPBl. 

Szánakod-ü,  szánakoz-ik  :  miseiesco,  misereor  MA.  sich 
erbarmen,  mi*  leid  habén  PPB.  .Szanakodnac  az  6  haláláról 
(Born:  Préd.  298).  Felesége  dolgán  szánakodic  vala  (Caerényi: 
PersF.  93).  Szanakodnac,  mutattyac  magokat  (Mou:  Apol.  416). 
Luterrfll  azt  irja,  hogy  száuakodni  kel  őrajta,  mivel  a  purga- 
toriumot  elein  jóvá  hattá  (Pázm:  LuthV.  129).  Amott  Srveudez 
avagy  irégykedic,  itt  szánakodic  rajta  avagy  6r5mében  tapsol 
(Com :  Jan.  69).  Jó  szerencsésé  és  boldog  el6  menetele  van  e 
valakinec,  ne  horgas  szemmel  nézzed ;  szerencsétlenségé,  szána- 
kodgyál  rajta  (202).  Mintha  nem  is  tiidna  nyavalyádon  szána- 
kozni (Ács:  BHal.  235).  Az  emiétett  jó.ság  nem  származik 
mindenkor  attól,  hogy  szánakodók  vagyunk,  hanem  néha  attól, 
hogy  tehetetlenek  (Fal?  UE.  496).  Az  anya  gyermekét  .sirva 
szánakozta  (Kónyi;HRom.  171).  Te  kinek  vállai  az  e.sztend(5k 
terhe  alatt  le  rokkannak,  száuakodol-e  rajtam  (SzD ;  MVir. 
477). 

Szánakodás,  szánakozás :  misericordia,  miseratio  MA. 
erbarmung,  mitleid  PPB.  Szánakozásra  indítani  kell  a  birákat : 
*miseratione  mens  jndicum  permovenda  est;  szánakozá-sra  in- 
dító beszéd  :  *oratio  miseranda  PPBl.  Az  isteni  felség  oly  nagy 
szánakodási-a  indíttatott,  hogy  keservesen  sirt  (Illy :  Préd.  n.l89). 
A  szánakodás  valóságos  és  törvény  szerént-való  adóssá  a  szegény- 
ségnek (SzD:  MVir.  14). 

[Szánalom] 

Szánalmas :  [miserandus ;  bedauerlich].  Bizonyára  szánal- 
mas és  siralmas  dolog  volt  az,  hogy  az  istenes  Dávid  királynac 
olly  szomorú  utat  kellett  járni  (MA:  Scult.  365). 

Szánandó :  miserandus  MA.  erb.armlich,  klaglich  PPB. 

Szánás  :  commiseratio  MA.  das  mitleiden,  erbarmung  PPB. 

Szánat :  miseratio  Kr.  [mitleid]. 

Szánatos :  miserabilis  MA.  erbarmnngswert,  erbarmlich 
PPB.  Szánatos,  ke-sertletes  :  miserabilis  (Ver :  Verb.   Szót.    17). 

Szánatosan :  miserabiliter  MA.  erbarmlicherweise  PPB. 

Szándék,  szándok  (sayandekf  RMNy.  11.58.  59):  propo- 
situm,  intentio,  auimas,  sententia  Sí.  [vorsatz,  plán].  O  eémeu- 
denic  minemő  zandekban  volna  iSuendtl  (BécsiC.  319).  Te  le^ 
nekem  oltalmam  te  igazításodnak  miatta  nekem  gonoz  akarók- 
nak ellene  es  te  benned  A-  ereknek  zaudokat  megh  fűzhessem 
(PeerC.  R).  Másnak  keuantam  iozagat  gonoz  akaratai,  zande- 
kai  (VirgC.  7).  Igiekezik  vala  wtet  az  io  zandoktol  meg  vonni 


(100.  JordC  747.  DomC.  103).  Zandocod  az,  hoé  ártatlan  vorth 
ky  S.ssed  (DebrC.  335.  25).  VgekSzic  vala  a  meíiekfizSnec  nap- 
yat  meg  zerzeni,  de  isten,  ki  mendenoknec  es  menden  tjmaőok- 
nac  fölötte  vagon,  e  zímdokot  eltokozla  (TelC.  69).  Yo  zandek- 
ban való  alhatíitossaagb  (ÉrdyC.  517b).  Zandekoni  legyen  towabba 
nem  vetkőzuyo  (KrizaC.  79).  Ha  Kegehued  azon  sajandékbau 
wagion,  hogy  onnekem  nem  adnád  sem  iiazzat  vveimem,  sím 
.•iala-sth  tarthamom,  azerth  Kegelmedeth  kyrvVni,  hyelenczyen 
kegíelmed  leweledben,  mynemy  sajandékbau  wagyon  Kegelmed 
(RMNy.  11.58.  59).  Nem  viszed  lator  szándékodat  végre  (Helt: 
Mes.  293).  Minthogy  szándékon  kivfil  meg  hosz.szabbíták  ezeket 
;iz  kSnyvekef,  nem  megyek  továb  (Pázm :  Kai.  433).  Éjjel-nap- 
pal fózik  titkos  szíludékjokat,  eggyütt  nyugtathassák  mi-képpen 
magokat  (GyiingyD :  MV.  16)  A  kik  nem  tudnak  igaz  utakon 
érni  el-cilzott  szándékokhoz,  azok  térnek  a  csavargóra  (Fal: 
UE.  438).  Az  arany  almáért  Bétsig  szándékunk  (Kónyi :  HRom. 
73). 

[Szólások].  Vette  szavaibul  észre  Nagyságodnak,  messzi 
jár  szándéka  (Bercs:Lev.  170).  Kutya  volt  szán- 
dék ja  német  uramnak  (84).  Nem  hagyok  alább  szán- 
dékomban: non  *aiíuuam  meum  cousilium  PPBl.  Lewele- 
bewl  megh  értettem,  bog  Benyczky  wraui  meghys  azon  z  a  n' 
d  e  k  b  a  n  w  o  1  n  a,  ho^  az  peorrel  megh  ewzze  Kegyelmedet 
(RMNy.  11.28).  Meg  frfStte  vala,  hogy  az  6  magyari  e  szán- 
dékba vohiánac,  hogy  az  5  halála  vtán  mindjárá.«t  az  római 
keresztyénséget  el  akárnác  hadni  (Helt:  Krón.  31).  Oly  szán- 
dékban voltak,  hogy  ez  éjszaka  is  Nagy-Fiidémesen  maradjanak 
(Bercs:  Lev.  545).  Azt  hiszem,  hogy  Bottyán  által  költözött  az 
hegyen  és  oly  bizodalommal  le  nem  állok  szándéké m- 
t  II  1(290).  Valakit  maga  fel-tOtt  szándékától  el-vonni: 
*labefactare  aliquem  PPBl.  Egybe gyAleenek,  hogy  egy  zan- 
de k  k  a  1  akarattal  Josweenak  es  az  Izraelnek  ellene  hadakoz- 
nának (JordC.  305).  A  ki  ezt  jól  általérti,  mentegetni  fogja, 
mintlia  s  z  á  n  d  ék  j  á  n  k  í  v ft  I  történt  volna  (Fal :  UE.  366). 
Magán  vehettem  szóra  és  szívem  szándéka  szerint 
beszélhettem  Aemiliával  (Fal:  NA.  132). 

által-szándék  :  [eonsilíum  transeundi ;  übensetzungsplan], 
Talám  valami  nyelvet  kaptak  általszándikárúl,  azért  gyülekez- 
nek erre  az  hadak  felím  (Bercs:  Lev.  390). 

szánt-szándók :  propositum  MA.  vorhaben,  fürsatz  PPB. 
Vala  ky  megh  twuywlth  zauzaiideka  zerent  megh  wtalwau 
nem  akarya  teenny  és  kiüvetny,  ennen  maga  ennen  kar- 
hozattyanak  oka  (ÉrdyC.  146).  Kérlek,  ne  véld  szándszán- 
dokuak,  hogy  az  meghagyott  napokra  hozzád  nem  mehetek 
(Nád :  Lev.  3).  Valamit  ember  nem  szabad  akarattyának  szántt- 
szándékával  tselekeszik,  abban  halálos  vétek  nintsen  (Pázm: 
Préd.  725).  Mutasd  meg,  mit  végezet  az  isten  az  6  8r5cké  való 
tanácsában  és  szánszándékaban  (I.,et:  Hitág.  112). 

Szántszándékból :  consulto  MA.  mit  vorbedacht,  vorsetz- 
lich  PPB.  Zanth  zandekbol  nem  akarok  vvetenem  (RMNy.  ü. 
80).  Szánt-szándékból  való  bűn  (Kár:  Bibi.  1,88).  Az  kic  az 
poenitenciai  fenyítéket  szánszándékból  el  akaruác  tSroltetni,  az 
anya  szent  egyháznac  végsS  romlását  keresic  (MA ;  Tan.  1 251). 
Szanszandekbol  ellene  ne  czelekedgyel  (Magy :  Nád.  70).  Szánt- 
szándékból cselekedett  (Com.  Jan.  193).  Hijjában  pityergftnk 
bflueínkben,  ha  azoknak  tselekedetiktSl  meg  nem  szflnfluk  s 
tetten  tészűk  szánt-szándékból  (GKat:  Válts.  11.43).  Vftkezic 
gonosz  akaratból  es  szánszandfkbol  (Teleki:  FKer.  81). 

Szántszándékkal :  composito,  consulto,  propen.se  C.  [mit 
vorsatz].  Zantzandokual :  deliberate,  industria  NémGl.  177.  260. 
Zautzandokkal  te  istened  ellen  veetkevznek  (ComC.  153). 
\^'aIaky  zímtzaudekkal  megh  Sleudy  hiw  baratyat  (JordC.  56). 
Egy  falumotb  az  gonoz  lathor  emberek  mynd  elekettek  zan- 
zanddeggal  (RMNy.  U.IU.  Helt :  Mes.  49).  Szanszandeckal  való 


75 


vezcték-szAndék-szAnkod-ik 


szAnkodás-szandzsáksAg 


76 


eretoSc  (Boni:  Préd.  561).  Szegény  Kapronczni  iiram  bizony 
szán  szándékkal  ii)af;a  vesztette  magát  (RákGy:  Lev.  141),  Az 
eÖ'élo  liaszontahuiküdAsra  száubszáudékkal  ue  siessen  (Fal :  UE. 
382).  A  ki  sziinsráudékkal  kéteskedik  és  vak  kérdésekkel  szo- 
rongatja társát,  dolog,  lia  nem  facsar  ki  valamit   beUle  (174). 

vezeték-  szándék  :  [consilium  alterum  ;  nebenabsicLtJ. 
Mozog  ajakok  untig,  (le  vagyon  vezeték  szándék  mellette,  mert 
zsiros  koncra  s  egyházi  ur:iságra  sietnek  vele  (Fal :  NE.  39). 
Elintézett  szándékodat  más  vezeték-szándékkal  segítsed  (Fal: 
ÜE.  369).  Ez  a  lecke  a  vezeték-szándékra  nivitat  (139).  Tzél- 
zott  szándékát  más  vezeték  szándékkal  eladdig  segétté,  hogy 
tárgyát  ütné  fel  tett  dolgának  (SzD:  MVir.  424). 

Szándékos  :  [cogitatus,  quaesitus ;  absichtlich].  Az  ajándé- 
kukról se  felctkezzetekcl,  hanem  azokkal  tajasztaltassátok 
bels£  iudúlatotokat,  szándékos  jó  akaratotokat  és  valóságos  igaz 
szereteteket  i Csúzi:  Síp.  21).  A  követek  elkészülések  szándékos 
betelése  után  beléptek  a  gályába  (Fal:  TÉ.  694).  Látván,  hogy 
Németországba  kívánkoznék,  nem  tartóztatta,  szándékos  be- 
telésére útravalóval  becsfiletesen  megajándékozta  (726). 

Szándékoskod-ik :  |mohor,  agito ;  vorhaben].  Miúta  a 
sáláimak  szekere  farkára  ölt,  mindenekben  szándékoskodik 
gonosz  akarattyához  szabni  magát  (Csúzi:  Tromb.  60).  A  méltó- 
ságos fejedelmek  békességes  szövetséget  szándékoskodváu  sze 
rezni,  kfiljmbkfiliinib-féle  drága  ajándékokkal  szoktak  egymás- 
hoz kíveteket  küldeni  (Csúzi:  Síp.  87). 

8zándékoz-ik :  intendő,  moditor  81.  (vorhaben,  sich  vor- 
uehmeu].  Zíuidokozom ;  machinor  Nyirkállai.  Sok  jókat  zande- 
küzneek  tenny  az  pispeksegbeu  (ÜomC.  261i.  Puztaba  zande- 
kozek  mennie  (221).  Minden  betegnek  imez  legyen  dolga:  jó 
életet  szándékozzon  maganac  (Bom:  Evang.  IV.230).  Havalaki 
bfiutetelre  szandekozuéc,  seuimikepen  nem  hadnoiok  az  úr  asz- 
talához járulni  (Tel:  Evang.  1.524).  Mint  jár  tehát,  a  ki  ritka 
és  igen  lágy  igyekezettel  szándékozik  (Pázm:  KT.  61).  Gonoszra 
igyekeztec,  szándékoztac  elleneil  (MA:  Bibi.  V.ll).  Szándékozic, 
igyekezir,  szepelkedic  (Com:  Jíui.  68).  Látszik,  Halszter  idein 
szándékozik  megindnlni  az  Rábán  (Bercs:  Lev,  332), 

[Szólásuk],  Halálokra  király  ígyekeznéc  ésSbudosásokra 
szá  n  dé  kozuéc  (Valk:  Gen,  18),  Ha  valaki  felebara- 
t  y  a  r  a  s  z  a  n  d  o  k  o  z  i  c  cs  ahioksaggal  meg  Sleudi  utet  (Helt : 
Bibi,  I.Mm  2),  Mikor  valaki  felebaráttyára  szándékozic  és  meg- 
51i  álnoksággal  (MA :  Bibi,  I  67),  Assuérus  királynak  halálára 
szándékoztak  az  komornyikok  (Pázm:  Kai,  420),  Alitak, 
liogi  azt  öltek  meg,  kire  z  a  n  d  o  k  o  z  t  a  k  vala  (DebrC,  169), 
Kyre  akartok  zandekozny  (ÉrdyC,  577b),  Jo  dolgot  szán- 
dékozol (Illyef :  Jephta.  22).  Omagokat  zandekozac 
istenhíz  terytenyfjc  (TolC.  8). 

el-Bzándékoz :  destino,  dcvoveo  MA.  bestimmeu  PPB.  És 
az  annya  e'  világból  kimúlván, el-.száudékozá, hogy  ntéz ember 
légyen  (Illy:SzÉlet  ni53).  Az  tSrSkík,  kik  immár  el-szándé- 
kozták  volt  az  ostromot  el-liadni  iKonst.  14). 

Szándékozás :  [intentio ;  vorsatz,  das  vorhaben].  Az  te 
teetemeenydnek  zandekozasa  es  vygyazasa  ez  may  najion  tee- 
ghSdet  dycheeretSsnek  válnak  loenny  (ÉrdyC.  455b).  Bizd  az 
wrra  á  te  dolgaidat  es  olSmeneti  lészen  á  te  szándokozasiduac 
(SalMark.  El  Kömény  tsapásukkal  ostorozta  Isten  Fáraót  a 
hí'izasság-tíirésnek  t.sak  szándékozásáért  (Pázm :  Préd.  246).  Kivfll 
tisztáknak  láttattanak  lenni,  belól  [ledig  rakvák  voltak  ragado- 
mánnyal, alítván  hogy  a  tJrvény  a  kezeket,  nem  az  szándéko- 
zást  tartoztattatná  meg  (Mad;  Evang.  520).  Attól  félek,  hogy 
pénzeket,  ezüst  miveket  is  el  szedeti  az  csehorszjigi  hadnak 
contentálására,  értegetnek  is  immár  atJ'éle  sz<mdékozást  (TörtT.' 
L89). 

8zánkod-ik :  misere.sco  C.  [sich  erbarmeu],  fc  vgy  mint 
szankoiiiian  amiac  nyomorusagim  kezdő  kérdezni,  niiczoda  veget 


remellenec  anuac  az  nyomorusagnac  (Decsi:  SallC.  29)  £X 
mihelyen  alkolmatossaga  15n,  az  Jugurtaboz  mene,  ki  igen  bnsol 
es  allapattyan  szaukodic  vala  (Decsi:  SallJ.  52).  De  kevés  uep 
ez  na^y  dolgon  zibJl  zankodik  (\'ás:  Epit.  8)  Kinec  moet  halá- 
lán miunyáyau  szándokimc  (Oákt:  AU.  6).  Az  mUitt  esett  min- 
den égetés,  rablíis,  kin  bizony  mi  magunk  is  keservesen  szán- 
kodunk  (ErdTörtT,  U,252j. 

Szánkodás :  [niisericordia ;  mitleidj.  Még  barátiuakis  szán- 
kodásokat  nem  érdemli  (Forró:  Curt.  357 1.  Ozalt  el  álmélkod- 
nak, czak  fSuel  czoiialnac,  vagyon  oly  nagy  szánkodás,  az  egész 
varason  .széllel  nagy  szomorkodás  (Illyef:  Jephta  31), 

1 .  Szánt :  [ixieniteus ;  reuig].  Agyad  meg  boniie  zantnak 
fiát  (EhrC.  158). 

Szántakarva :  [consulto ;  absichtlich].  Óh  melly  nagy  esi- 
telenség  vohui,  ha  húsvétra  halasztviüi  a  gyónást,  a  bíjtSles- 
ben  való  szenvedesinket  szántt-akarva  liasssontalauná  tennSk 
(Pázm:  Préd.  408). 

2.  Szánt- :  [propositum ;  entschliessuug,  vorsatz].  A  gonosz 
jóvá  nem  lészeu,  bár  jó  szi'mttmkból  mivellyük-is  (Pázm :  Préd. 
785).  Jó  szántából  kedue  szerint  vagyon  ott  (Alv :  Itin.  216). 
Jo  szántoklxil  tselokeszik  (GKat:  Titk.  ö).  Jó  szántómból  mon- 
dám nékik  (BcthI:  Élet.  1.34)  Jó  szántokljól  magokat  újólag  a 
fegyverviselésre  resoválják  (RákF:  Lev,  11,338),  Recomendálom 
Nagy.ságodnak  ezen  eml)erséges  embert,  ne  légyen  jószánta, 
hazánkhoz  való  devotiója megvetve  (Bercs:  Lev.  71).  Maga  szánttá, 
akarattya  volt  az  oka  (SzD:  MVir.  333). 

2.  SZÁN  (száiiy  (Gvad:  RP.7):  traha  C.  MA.  schlitten  Com: 
Vest,  149,  PPB,  Tsép,  talyiga,  szán:  tribula  PPBL  Hogy  ha  ez 
télen  ió  szán  út  kezd  lenni,  jó  leány  szép  s  gazdag  legénhSz 
fogz  menni  (FortSzer.  L36),  Az  sz;in  kész,  valamely  napon  ráir 
Kd,  az  napon  elküldeni  (Nád:  Lev.  73).  A  terhec  terh  hordó 
szekereken,  temérdec  talpú  kicsin  szekereken  és  szjinakou  hor- 
doztatnac  (Com:  Jan.  87).  Az  szekér  .■szinben  három  szániRadv: 
Csal.  11.347).  Az  szán  elítt  hat  ökör  volt  (Moulrók  XI.358). 
Az  egyetmást  úgy  ké.szíttesd,  hogy  karácson  elfllt  négy  nappal 
indíttasd  meg,  vagy  .szekér  lösz  vagy  szjin  leszen  (TörtT.*  III. 
158).  A  borokért  16  szánat  küldtem  (RákF:  Lev.  L283).  Udvar 
közepére  szány  volt  vonva  (Gvad:  RP.7). 

Szánka:  traha  parva  Kr.  [kleiner  schlitten].  Két  ló  ntin 
való  szánka  (TörtT,  X\'III,267).  l'gy  tsiiií-/  mint  havon  a  S'/ánka 
(PhilFl.  59), 

Szánkáz-ik  :  [traha  vehor ;  schtitten  fahren].  Nem  ió  néked 
télben  szíinkáznod,  oda  tírik  egy  olykor  kezed  avagy  lábad 
(FortSzer.  H3b).  Ez  télen  jó  leány  szép  Iegénh5z  fogz  menni, 
ki  velled  eégynt  nappal  fog  szánkázni,  eyel  igeu  szépen  te 
raitad  iargalui  (FortSzer.  L36),  Üsak  hogy  jfíne  meg  Kd,  mert 
immár  alég  várnám,  hogy  szánkázhatnék  (N:id :  Lev.  89).  Ma 
j()  reggel  felkelvén,  forüstökömeztem,  fűröstököm  utáuszáiikáz- 
tim  (Monlrók  XV1II.3).  Scithiában  úgy  meg-szelidíUnek  a  szarva- 
sok, hogy  mint  a  lónak  hátára-is  fel-íilliet  és  eleget  szánkázik 
r.ijta  az  ember  iMisk:  VKert.  138), 

SZLAJJfOZSÁK  :  [praefectns  T>ucicus ;  türkischor  anfiihrer]. 
HoHler  Wkkel,  Aniliát  basa  hadával,  tenKörolveöl  Ijékökkel, 
jancsárokval  juta  sokasággal,  zöngés-bongá.sv.il  iliMK  111  127). 
Mehmet  pa,ssa  .sok  nípiiel  és  Í6  szjmgziakukkal  jíive  Budára 
(Monlrók  IU.52),  Ede  az  zanchyagoknak  azth  hoztha  diyazar- 
thwl,  hogy  mjiidewnfele  rabollyanak,  de  négy  zanchagotb  ad- 
thak  ohewz  (LevT,  1,289).  Az  uandor  feynvarj  ranchyokotya 
viiría  az  basa  tyz  ezer  néppel  (74).  Memlieth  bek  Zulimknok 
hel  tartoya  es  zancbyakya  (221). 

Szandzsáksá^ :  (praefwtura ;  verwalttuig,  distriktj.  Ez 
liassa    bozatartuzukal    zaucluiksagokal    mének    elezer    Egrew 


3.  SZÁNT— SZÁNTÓ 


SZÁNTÓKA-  SZAPORA 


78 


l.t.vT.  1.144).  Bebek  Ferenchnek  az  iMiywsegeyertli  wiasagotli 
■  s  Mucliyaksagotii  adotli  az  pas,ia  (221). 

3.  SZÁNT :  aro,  iiiaro,  pastino  C.   pflilgen,   acUorn   PPB. 

M  i.'Jod«7.or  Süj'uitja:  aratrat  MA.    Tiz    vékára   szánt i iii :    araio 

i'iem  modios  ex  jogere;  egy  ekével  szántani :  arare  in .singulis 

is;  mag-alá  .'szíUitok :  liro   PPBI.   lanns   nevvew   parazt,   ky 

tuala  cw  niezeyben  (ElirC.  97).  Zant  Judas  es  zeg    őniaga- 

■  barázdákat  (BécsiC.  195).  Ti  nem  zantotok,  sem  vetek  sem 

M.itok  (VirgC.  51).  Zauczad  the  fSldedetli   es  be   g)'5hed  hw 

li.iznaath  (JordC.  59.  110).  Az  pokolbeli  6rd5k,  myert  hog  sem 

:  .int  .sem  kapai  meg  iredle  ez  zent    iambornak    8    nag   tbizta 

>  Irtit  (DebrC.  217).  Valamellyeket  az  emberoc  szántnac,  euez- 

II. 'c,  epitnec  uizen  es  fíildon,  azoc    az   ioszagos   cbelekedetnec 

'ii^ednec  (Decsi:Sall.  21.  Mikor  to  .szántasz  vagy   szantatlatsz 

i  liiisz:  Préd.  273).  Nagy  mamuz  az  lábán  kemény  fSldet  szántya 

/.linyi:  ASjT.  99). 

."Szólások].  Miért  tfiri,  sőt  rendeli,  hogy  a  jámborok    fején 

-  á  u  t  s  a  u  a  k  az  isteutfll-.szakadt  gono.szak  (Pázm :  Préd.  25) 
Xi'm  j5u  oUy  szomorán-fel  aznap, hogy  hátán  az  jámbornak 

-  i  á  n  t  b  a  s  s  0  n  (Hall :  Paizs.  25).  Hogy  az  ördiig  szántson 
liuíizdát  a  hátán  (Kónyi:  HRom.  164).  Ha  az  én  üszőmön 
nom  szántottatok  volna,  az  én  mesémet  ti  meg  nem 
l.ltétek  volna  (RMK.  ra.339.  293). 

[Közmondások].  Heverő  ökörre  nem  szoktak  szántani  (SzD: 
MVir.  219). 

alá-szánt.   Az  földet   alá  szántani :   snbarare   (Ver :  Verb. 

Sy.M.  29). 

be-szánt :  obaro  C. 

föl-szánt:  exaro  MA.  au.sp8iigen,  anbauen  PPB.  A  szántó 
az  ekénec  eleiben  5kr5ket  fog,  és  az  fisztínnel  szurkálván  5ket 
pallagábol  fel-szántj-a  (Com:  Jan.  73). 

ki-szánt :  exaro  C. 

körnjrül-azánt :  eircumaro  C. 

még-szánt :  exaro  PPBI.  [aufackern,  aufpfliigen].  Alat  meg- 
-.'.ÍTitoni :  snbaro ;  mindenestül  fogva  megszántom :  perai'o  C. 
Megszántottál  teljességgel  engemet    [mondja    JóbJ   (RMK.    IV. 

I.  Jó  eleve  a  fSldet  meg-szántod  (Diósz:  Tal.  271). 

Szántás:  1)  aratio  C.  agricultura  MA.  das  pflügen,  acker- 
l'.iu  PPB.  Mag  alá  szántás:  ternatio  PPB.  A  zant  has  es  vveth&s 
l.-lel  ezt  yrbathok  te  Ke.  (LevT.  1.333).  2)  [ager ;  acker].  Vétet 
i'  I  magot  6  zantasaba :  in  agro  suo  (MünchC.  38).  Eé  faluyaba 
neki  naé  soc  zantasa  vala  (NádC.  531). 

másod-szántás :  repastinatio  MAI. 

1 .  Szántat :  [arare  curo ;  ackern  lassen].  Zantas  hatwan 
ki'wbewlre  walo  wgarath  (RMNy.  11.158). 

2.  Szántat :  [ager ;  acker].  Az  zantat,  az  é  világ,  a'  io 
mnt;  kedeg  azoc  az  orzagnac  fyay  (MiinchC.  39). 

Szántatlan :  iuaratiis  C.  [ungeackertj.  Job  kenés  szán- 
tat, hogyneni  mint  sok  szántatlan  told  (Decsi:  Adag.  299). 

Szántdogál  GKat:Titk.  1117. 

Szántható :  arabilis  MA.  zu  pflügeu  dienend  PPB. 

Szántó:  1)  [arans;  ackernd].  Felele  a  szanto  ember  es 
monda  a  farkasnak  (Helt:M&s.  436).  Birgiak  az  en  iozagomat 
mind  z.anto  feoldeuel  (RMNy.  11.83).  A  .szántó-ember  a  tSvisses 
■ivarba  tüzet  vét,  hogy  meg-tisztittsa  földét  (Pázm :  Préd.  6). 
.\  szántó-föld  a  világ,  mellyben  elegy  vannak  a  jók  és  gono- 
szak (301).  Sárgodik  a  .ízánto-főldck  és  a  mezSk  szine  (Mad: 
Kvang.  36).  2)  arator  C.  pfiüger,  ackermann  PPB.  Meg  galaz- 
tattanac  a  zantoc:  agricolae  (BécsiC.    204).   Az  tehénhúst  ne 


aprétsad  szántó  falatra,  hanem  szép  aprón  (Radv:  Szak.  22). 
A  .sziintó  az  eketalpban  tétetett  lemez  vassal  fel-munttzi  a 
barázd;íl(at  (Com:  Jan.  73).  Ha  az  nap  le  megyon,  az  juhász 
le  fek.szik,  szántó  vigan  eszik  (Zrinyi  11.119). 

Szántóka:  alanda  arvensis  Kr.  [lerche].  A  patsirta,  szán- 
toka az  e^re  repfli  fel  (ACsere;  Enc.  216). 

[SZAPAIiIi] 

ki-szapall :  exgurgito ;  herauskotzen  C. 

SZÁPOLY:  ama  MA.  grabschaufel  PPB. 

Szápolyocska :  amula  PPB. 

SZAPORA  (szapara  ACsere:  Enc.  238.  la^rarodik  DomC. 
84.  szoporoáic  Kulcs:  Evang.  65):  1)  anctificus,  fecnndus  MA. 
[uber] ;  zunebmend,  reich,  überflassig  PPB.  Szapora  beszéd : 
multiloquinm  ;  szapora  beszédű  :  multiloquus  MA.  Enilekőziel 
te  zápora  ees  bewsegSs  veerSdnek  hwllasarol  (WiukIC.  258). 
Szapora  be.szedflek  ne  légietek  :  nolito  multum  loqui  (Fél :  Bibi. 
8).  Azzal  ioszagat  szaporaua  teszi  (Born:  Ének.  243).  A  jesui- 
ták  gazdagságát  szapora  liazug.ságokkal  hime.síti  (Pázm ;  LuthV. 
30).  Az  ti  .szapora  szauu  és  kenés  sauu  Osiandertek  meg  mu- 
tattia  és  vallya  az  zent  Hieronymus  pápistaságát  (Bal :  Olsk. 
369).  Szapora  szó  (Sall :  Vár.  Előb.  2).  A  k51es  igen  szapara 
gabona  (ACsere:  Enc.  238),  Ha  .szaporábbak-is  nálimknál  szá- 
mokbúi, tétovázó  szivet  ne  vegyünk  azokból  (Gyöngy:  KJ.  8b). 
Mint  fSIdnek  pora  olly  szapora  bflnSm  árja  (Rim:Ének.  353). 
2)  [frequens,  creber ;  haufig].  Szapora  szám  szerént  meg  láto- 
gatnátok á  betegeket  (Bal:CsIsk.  31).  Szapora  név  a  magya- 
roknál az  Ersebet  neve  (Tarn:  Szents.  70).  A  kinek  kedvez  a 
szerentse,  annál  szapora  a  vendég  (Fal :  BE.  578).  3)  [densus ; 
dicht].  Oly  világos  volt,  mint  ha  annyi  égő  .szövétneknek  égése 
világolt  volna  az  égen ;  ez  tüzszikráknak  szapora  lehullásával 
elmúlván,  nagy  lövöldözé.sek  hallattak  az  égen  (Bercs:  Lev. 
512).  4)  [amplus;  weit].  Vedd  reád  e.szt,  mert  igen  .szapora 
kSntSs,  luther  és  calninista  praedikátornak  éppen  int  benne 
(Bal;  Csisk.  29).  5)  celer,  citns, properus,  fe.stinus Sí.  geschwind, 
hmtig,  plötziich  Adámi.  Szapora  .sfirgé.ssel  járnak  's  kerftinek 
(Gyöngy :  KJ.  4).  Siet  szapora  futásban  (74).  Sokszor  próbával 
tapasztolták  szent  Györgynek  szapora  segétségét  (Csúzi :  Síp. 
130).  A  mi  korhelyeink  tóbbszflr  ditsérték  a  bor-nem-iszsza 
józanságot,  de  azonban  szapora,  lábon  járt  kőztfik  a  pintes  korsó 
(Fal :  NE.  58).  Az  az  öröm,  mellyet  igér,  hamar  keserűségre  fordul 
és  niaszlaginak  vagy  boszszú  nyavalya  vagy  szapora  halál  a 
vége  (Fal:  BE.  585).  A'  bal  bir  k5nnyen  támad,  mert  .szapora 
hitele  vagyon  és  nehéz  belSle  tisztán  ki  mosdani  (Fal :  UE. 
410).  6)  [fructuosus,  utilis ;  nűtziich,  erfolgreich).  Ha  csak  embe- 
reknek kellene  kedveskedni  és  ez  világi  nyugodalmat  fizni, 
szaporáb  volna  kezünket  egybe  kólcsolván  halgatásban  marad- 
nunk (Pázm:  Kai.  al).  Ha  immár  születtettünk-is,  szaporább 
volna  azt  mondanunc  (Megy:  3Jaj.  IL109).  Csak  tudjam,  min 
kezdjük  én  dolgom,  szapora  munka  lesz  abbúl  (Bercs:  Lev. 
700).  7)  [densltas,  multitudo ;  dichtheit,  menge].  Bolhák  aszszo- 
nyoknak  szokott  ellenségek,  küiek  Miu"ányban  is  vala  szapo- 
ráia,  öreg-aszszonnak  is  meg-tOIt  volt  ruhája  (GyöngyD:  MV. 
116).  Nem  árt  néki  semmit  a  nyil  szaporája  (Kónyi:  HRom. 
182).  8)  [fractuositas,  emolumentum ;  nutzen,  erfolg],  Eppitnec 
vala  és  ió  szaporáia  vala  muiikáioknak :  aedificabant  et  pros- 
perabantur  (Kái' :  Bibi.  1.422).  Nints  szaporája  a  bitangnak,  nints 
isten  áldása  a  hami3.san  keresetten  (Pázm:  Préd.  636).  Ha 
látod,  hogy  nints  dolgaidban  elo-meneteled,  munkádnak  szapo- 
rája, szerencsétlen  vagy  (Bátai:  LPrób.  162).  Nem  sok  szapo- 
ráját látom  az  munkának  (RákF:  Lev.  V.568).  Nem  vala  sza- 
porája nálla  az  ország  jövedelmének  (ErdTörtT.  1.113).  Keres- 
mények hasznát,  szaporáját  nem  érzik,  mert  feneketlen  zsákba 
hordgyák  nyereségeket  (SzD:  MVir.  219). 


79 


SZAPORÁN-SZAPORGAT 


SZAPORGATlS— SZÓ  .SZAPORlT^S 


(Szálasok).  Vtink  szapora  Margit  beszéde  (CzegI : 
Tromf.  74).  íteipora  Margit  nnídjára  (Sámbár  ellen  127.  Kr.) 
Szaporán  szrtra  szapora  Mátyás  tetemes  talpas  hazugsá- 
gokat (MatkóiBCsák.  288). 

(KiízmoiulásoU).  Sok  k.iroUat  szerez  a  szapora  .szóllás  {Pázm ; 
Préd.  81;í).  Az  szapora  szavú  felelet  iieged5s  emberek  munkája 
(Alv:  Itin.  13). 

Szaporán:  I)  [largiter;  reichlicli].  Nem  esmérik  en  jo 
tetemet,  kykett  oly  záporán  es  beasegest  adok  nekyk  {EhrC. 
94).  T8vis.set  és  boytor  jAnt  terem,  kic  mindenkor  szaporábban 
is  teremnek  iZvonrPost,  1.428).  Azért  rágok  mindent  illy  bSuen 
és  aprónként  a  szádban,  azért  magyariizok  mindent  meg  illy 
szaixíránn  (Bal:  Oslsk.  219).  8)  [erebro,  l'rcquenter;  biiufig, 
oftj.  Az  esCik  nedvességit,  az  égnek  minden  liáboruit  szapor.án 
szenvedtem  iPázm:  Préd.  603).  Bányá.szok,  vallyon  mit  érdemel, 
a  ki  illyen  .szaporán  liazud  (Matkó:  BCWik.  12).  Tökölyönagy- 
s;iga  felíl  igen  .szaporán  lioz;ik,  hogy  meglőtték  (BékOkl.  237). 
3)  (celeriter,  cito ;  scbnell,  gu.sehwindj.  Nem  kerüM  utakra  vezérli 
isten  az  embereket,  hanem  által-útra,  mellyen  liamarés  szapo 
rán  érkeznék,  a  hová  kell  julni  (Pázni:  Préd.  87).  SzJiporán 
lobbanó  haragiok  (Bal ;  Epin.  7).  Ma,  az  Bécs  foKíl  érkezett 
németnek  hírit  szaporán  hozván,  Karolinák  két  levelét  is  vet- 
tem (Bercs:  Lev.  319).  Talán  majd  küldök  valamely  hadat  még, 
ha  megcsaphatnák  hajnalban,  de  ha  szaporán  költíizik,  csak 
Cönfnsiéval  tér  meg  (619).  Akár  melly  szolgálatért  a  hálaadá-st 
adé  gyanánt  szaporán  bé.szedni,  para.szt  erkölcs  (Fal;  UE.  364). 
A  .szorgahnatos.ság  szaporán  végzi,  a  mit  a. sokat  tanácskodó 
elme  egyszer  elszánt  (394).  Szaporán  forog  a  kerék  a  tengely 
ktirül  (Bod:Lex.  90). 

Szaporás:  (celer,  citns;  schnoU,  eilig].  Hogy  szaporásvala 
Szulimánnak  útja,  ürinápolyböl  hamar  Belgrád  allyát  futja 
(Kónyi-:  HRom.  16). 

Szaporaság :  fecunditas  C.  [uberta.s] ;  fruchtbarkeit  PPB 
Anne  zaix)ras.sagot  adok  tynektek,  hogy  három  evteudSre  való 
gymelczet  teremt  (JordC.  112).  Tokeench  megh  napnak  feene,s- 
seegheet,  vetemoennek  zaporasagaat  (ÉrdyC.  115).  Leen  az 
idwfaewlfi  ueepeknek  zapora.saga  (516).  Sok  lelky  yozagoknak 
zaporasaga  es  bevv.secge  myat  chodakat  teeznek  (558b.  322b). 
Ackor  eluészem  á  kenyérnec  szai)ora.ságát :  postquam  confro- 
gero  baculum  panis  vestri  (Ilelt;  Bibi.  I.MMm).  Nagy  szapora 
sággal  gyflm51cz6t  hoznac  (MA:  Bibi.  V.43). 

Szaporátlan :  1)  (infecundus,  sterilis ;  unfruchtbar).  A  ki- 
ben szaimrátlan  az  é.sz,  minden  aprólékra  felgombolja  aiakát 
(Fal :  UE.  380).  A  kiben  szaporátlan  a  tréfa,  termékeny  az 
okos.sjig  (404).  Mi  hasznodat  várhatod  .-izoktnl,  kik  magokon 
sem  tudnak  segiteni,  mi  viga.sztalásodat  azokkal,  kikben  sza- 
porátlan az  ész  (46b).  a)  [neiiuiquam  ;  orfolglosj.  Nézz  csudát  már 
kegyes  olvasó,  melly  szaporátlan  motozzon  álló  hellyébeu  az 
ina  .sziikadtt  Sjimbár  (Matkó :  BCsák.  107).  Marchio  uramnak 
tetszett,  hogy  Danczkáig  vizén  jái-jak,  de  valóba  szaporátlan, 
mert  a  szél  felette  alkalmatlankodik  (TürtT.í  IIL3).  »)[tardu.s; 
ungesiiuert  ?].  Szaiwrátlan  kenyér  (Fal:  Const.  935). 

Szaporókony :  quod  facile  augmontatnr  Kr. 

Szaporókonyaág :  [fertilitas;  fruchtbarkeit).  Az  isteni 
második  .személynek  szaporékonysággal  meg-áldattatott  kenyere 
(Biró^í :  Micae.  Cfml.). 

Szaporgat :  [multiplico ;  vermehren).  Javokat  Bzaporgas.sák 
(Vallást.  381.1).  líz  az  a  i)énz,  a  mit  gyűjtögettem,  szaporgattani 
az  erdélyi  ekklésiák  számára  (Bod:Pol.  89).  Az  ekklésia  jovai, 
mellyeket  a  pfispSkiik  okos  szorgalmatossággal  szerzettének, 
szaporgattanak  (91). 


Szaporgatás :  [mnltiplicatlo ;  vermehrung).  Ezeknek  gond- 
viselé-sekben,  szaporgatásokban  a  Geleji  után  következett  püs- 
pök nem  volt  olyan  szerentsés  (Bod:  Pol.  89). 

Bzó-szaporgatás :  [multiloquium ;  überflUssige  rede).  Har- 
madik tagja  ellenvetésének  haszontalan  szó-szapargatás  (GKat : 
Titk.  247). 

Szapont :  multiplico,  fetifico,  procreo  C  aiigmento,  propago 
MA.  vermehren,  vervielfáltigen  PPB.  ErdAket  es  adót  nektek 
fiatokat  zAlni  es  zaporitani  (VirgC.  51.  52).  Mynd  ez  tellyes 
embery  nemet  egyból  zaporoytotta :  fecit  ex  uno  sangvine 
totam  gentem  homimmi  (JordC.  768).  Az  wr  isten  zaporoyttya 
vala  kezy  mwnkayokat  (ÉrdyC.  463b).  Isten,  zaporohad  ewket 
ezer  anneera  es  kyk  mynd  ew  wtannok  lamadimdok  leeznek 
(580).  Meg  hyrdetee  az  istennek  papya,  hogy  házasságra  kellene 
mennye  es  istennek  zent  nepeet  zaporoj-tany  (648b).  Az  mi 
czordaink  is  ezért  .szaiKiriczanac  es  tiz  ezért  az  mi  vczainkba 
(Szék:  Zsolt.  151).  A  dizno  kek  vizeuel  ha  élnek  a  gyermek- 
tartok, auagy  salátáinál  ezik,  teleket  zaparitya  ('Be>'theA: 
FivK.  38b).  Menyecskéket  akart  vinni  az  seminariumban  apró 
alumnusokat  szaporilani  (Bercs:  Lev.  118).  Az  kongót  én  igazán 
nem  impediálom,  mert  .semmit  sem  szaporítok  az  költségben 
(500).  Magtalan  az,  a  ki  nem  szül  es  nem  szaporít  (Bod :  Lex. 
114). 

(Szóhlsok)  De  nem  akaroc  hoszu  beszédet  szaporet- 
tanom  frel;Rös'Ir.  15).  Egy  dologról  sok  szót  szapori- 
tani:exuno  multa  facere  (Deesi:  Adag.  86).  Mi  szükség 
kí\czin  dologban  anny  sok  szót  szaporítani  (200).  Ezt  is  meg- 
írtíim  ide  elól,  nem  szükséges  hát  szót  szaporítanimk  (Radv: 
Szak.  117).  A  fontos  józan  Ítélet,  melly  nem  szaporít  szót,  ha- 
nem kevéssel  adja  a  választ,  legjobb  (Fal:  UE.  486). 

el-8zaporít :  propago  Kr.  fangmento ;  verbreiten,  vermehren). 
Népét  barmát  el-ki  bocsátá,  ez  szép  száraz  földön  Isten  elsza- 
parítá  (Tia  263). 

ki-szaporít :  [propago ;  verbreiten).  Az  malazt  által  való 
ayandok    sokakra    ky    zap,areytatot :   abundavit   (Komj:SzPál. 

62). 

meg-szaporít :  augmento  Kr.  (mnltiplieo ;  vermehren,  ver- 
vielfíiltigcn,  vergrr)sseni].  Wr  Isten  meg  zappor jiya  yozagokath 
(ÉrsC.  554).  Az  fi  magzatiat  oU  igien  meg  szaixirittana  mint  a 
tongernoc  fSuoniet  (Szék:  Krón.  11).  Az  ur  áldásival  megsza- 
porítson titeket  (MA:  Bibi.  V54).  Ha  igen  erós  leszen  azeczet, 
hús  levével  meg  is  .sz;iporíLsad  (Radv:  Szak.  74.  90.  124). 
Károlyi  minek  múlat  ottan,  mert  én  csak  elhbeem,  megszapo- 
rítja magát  az  német  (Bercs:  Lev.  217).  Pálfi  János  a  nípét 
mogszaiwrította  a  vígvárakbúl  (640). 

szaporitton-szaporít :  (augeo  et  multiplico ;  fórt  und  fórt 
vermehren).  Hadait  sz.iporítton  szaporítja  (5?zaI:Króu.  443). 
Az  után  mind  szaporítton  szaporítta  a  napok.it  (Lép:PTiik. 
IIL9). 

Szaporítás :  nuiltiplio.atio  C  (vermehrung).  Mi  ha.szna  az 
sok  rend  szn|xjrítá&a,  mikor  még  magát  .sem  vette  rendl>en  az 
comissariatusság  (Bercs:  Lev.  450).  Az  anyai  szeretet  szüksé- 
ges mind   a   szaporításra    mind   a   gondvi.'ielésre   (Mik :  TdrL. 

308). 

szó-szaporítás :  [midtiloquium ;  iiberfliissige  rede).  Az 
fSIStte  való  mondékonságlul  és  heába  való  szo  szaporétAstui 
meg  nhas.sa  magát  (Zvon:  Pást.  Lll).  T.salánlságnál  egyéb  nints 
poslilláiban,  álnok  s  tökélletlen  sz(>-szaporilá.sban  iCzegI:  Japh. 
16).  Szent-iulst  bátya,  8  oimét  bizonyicsd-meg  minden  elleniünk 
való  hitetek  czikkelyeit  csavargás  és  sziVszaporitás  nélkfll 
(Matkó:  BCsák.  30.  Piis:  Igazs.  11.449).  Egy  tekéntésévelis  tíb- 
bet  viszen  végbe,  hogy-sem  más  valaki  alkalmas  szó  szaporítás- 
sal (FaI:UE.  388). 


81 


szaporító-szaporouható 


SZAPORUL— KIÍZAPUL 


82 


Szaporító:  1)  fetifer,  fetificus  C.  [vermehrer].  Fíilyhösza 
szaporító  í  biinatos  szive  és  tenger  árasztó  két  rettenti  szeme 
(Zrínyi  1I.-16).  2)  procreator  C. 

szó-szaporító  :  Poqnax ;  redseligj.  A  módossan  és  jól  maga 
riselí  nem  szó  szaporító,  lianem  kevés  beszédű  (Com:Jan. 
184).  Kevesen  vannak  szoszaporitok,  kik  az  id5  alatt  a  szai- 
nak  valamely  vétkét  ne  cselekedgyék  (Illy:  Préd.  II.'2-19). 

Szaporkod-ik :  (?].  Az  öcsém  a  feleségivei  egyetértvén 
Agy  szaporkodtak  néki  és  cseréltek  és  azt  a  rósz  házat  s  hat- 
száz forintot  adott  neki,  mely  ellen  nem  állhaték  semmi  utón 
módon  lErdTörtAd.  1 17). 

Szaporod-ik,  szaporosz-ik :  angmentor,  aiigesco  MA. 
[sicli  vermehren],  Vronk  teste  a  zíí^nek  verébül  terőmtetek. 
ky  a  fSldból  terSmtSt  Adamtol  zaporodek  (DebrC.  7)  Lelky 
yozagban  napról  napra  záporodnak  (ÉrdyC.  57b).  ErStli  adok 
zyleteesre,  hogy  zyllyenek  es  zaporoggyanak  (115b).  Az  e\v 
tarssa'agok  zaporodny  kezdSt  vala  (382b).  Az  iozagok  alaza- 
thoss,igal  tliythkolwan  záporodnak  (ÉrsC.  195).  Slikepen  sza- 
porattanac  az  emberec  (Helt:Bibl  Le4.  Fél:  Tan.  461).  Mind 
az  szabad  varasoc  mind  az  Romából  .szaparadot  nejiec  uekfinc 
engedni  fognac  (Decsi :  SallC.  48).  Ha  öreg  az  csuka,  orrját  is 
vehedd,  annyival  az  koncz  szaporodik  (Radv:Szak.  106).  Az 
igaz  mint  az  pálma  ugy  virágzic  és  mint  az  Libanns  erdSnek 
cédrus  fái  ugy  szaporoszic  (Zvon:  Post.  1226).  Osztogatás  köz- 
ben titkon  isteni  er6  által  szaporosznac  az  kenyerec  (11.185). 
BSvebb  és  z.-iporodobb  az  tév51gés  (195).  Beszéde  pedig  szapo- 
rodic  vala  (MA:  Bibi.  IV.119).  Szaporoszik  ez  azsz6niyfl  bfid5.«- 
ség  (Lép:  PTiik.  180>.  Imez  nem  szárad  soha  el,  nem  is  foly, 
de  gyakorta  es  kSnnyen  szaporoszic  (366).  Ez  az  állat  sokat 
tenyészic,  hová  lehet  ennél-is  szaporodob  ((?zegl :  Japh.  67).  Az 
vSrSs  narcissus  ritkán  virágzik,  mivel  inkább  csak  leveleivel  és 
gyökerekkel  fSlStte  buján  szaporoszik  (Lipp:  PKert  153).  Hi- 
temre, nem  tudom,  hová  szállétusk  az  hadakat  majd ;  már  sza- 
porodunk (Bercs:  Lev.  294.  342.  358.  568). 

el-szaporodik  :  cv  Ha  mykoron  yyatok  ffyatok  el  zaporo- 
dandyk  az  yo  felden,  byznn,«agwl  hywom  mennyet  es  feldeth 
(JordC.  210),  Tarsot  terömte  neki  Eua  aniankat,  hogi  az  embSri 
nemzet  t6l5k  el  zaporodneiek  (DebrC.  148).  Hogy  el  zaporod- 
hatnanak,  keth  zent  egyhazat  ada  nekyk  azon  pwztaban  (ErdyC 
582).  Kic .  által  elszaporodnéc  az  egész  f51d  (MA :  Bibi.  L8). 
Ezek,  ha  nem  irtogatjnk,  buján  elszaporodnak,  mint  az  utála- 
tos gyomok  (Fal :  UE.  367).  Gyakor  ágra  kiterjedt  verség,  feles 
ízre  elszaporodott  atyafiság  (SzD:  MVir.  14). 

még-szaporodik :  cw  Meg  elegedének  az  meg  zaporod[ott] 
darabokból  istentevl  (DomC.  84).  Esmeg  meg  zaporodyk  vala 
kezeeben  az  maradeka  (ErdyC  472b).  Megszaporodván  az 
hadak  Bottyán  visszajövetelivel,  soha  nem  tudom,  mit  csináljak 
véle  (Bercs':  Lev.;  297).  A  zápor  esók  után  a  megszaporodott 
patakok  partot  szaggatnak  (Fal;  BE.  610). 

szaporodton-szaporodik,  szaporodton-szaporo- 
szik :  (mnltiplicor  et  augmentor ;  sich  fórt  und  fórt  vermehren]. 
Az  o  feieknec  elmélkedéséből  szantalanokat  gondolton  gondol- 
nac,  kic  oztan  e  miatt  is  szaporotton  szaporosznac  (Bom :  Préd. 
302b).  Istennek  i  áldásából  jó  állapottal  binmk,  hadaink  szapo- 
rodton  szaporodnak  (Bercs:  Lev.  336). 

Szaporodás :  fetura  C.  multiplicatio  MA,  vermehrung  PPB. 
Az  angyal  eeggyyk '  masyknak  ftya  sem  lehet  mynt  az  embery 
termeezetben  mondatyk  lenni  zaporodasnak  okaert  (ÉrdyC,  46). 
Zent  loachym  es  zent  Anna  termeezet  zerent  hydegSk  valanak 
zaporodasra  (438).  Minden  fí51di  gyümíltsöknek,  és  tenyésző 
szaporodásnak  eW>  'zeneéje  néki  szenteltessék  (Pázm:  Préd. 
3371. 

Szaporodható :  multiplicabiUs  C, 

M.   NYELTTÖET.   SZÓtAb.   m. 


Szaporul :  faugmentor ;  sich  vergrössern).  Égy  vagy  kottí 
között  könyil  a  választá,s,  de  a  szaporult  szám  mer6  fö  aggasz- 
tás  (Gyöngy :  KJ,  6),  Mintegy  éjfél  tójban  kLs  felaí  mozdula, 
észjikról  és  délról  többet  szapornla  (GyöngyD:  Char.  335). 

SZAPPAN  (ízaponozás  Helt:  Króa  82,  szoppony  Fal :  NA. 
38):sapo,  smegmaCMA.  seife  Com :  Vest,  144,Tiztitomint  azzap- 
pan:  smegmaticus  C,Hoziatocénnékemzappanban  partot  eesseget 
smigmata  (BécsiC,  169),  ESriz  meg  engemet  az  hamis  czele- 
kSdSknec  szappanatol  (Szék:  Zsolt,  148),  Sietve  hozzatok  oly 
szappant  énnékem,  kivel  megmossatok  (RMK.  1183).  Ha  szap- 
pannal megmosodis,  billyeg  vagyon  rajta  (Osegl:  MM  141).  A 
kapitány  Deák  számára  vöttünk  szappant  1  ft.  (MonTME.  1 13). 
Belépik  asszonyához  a  komoma  leány  rendre  rakván  a  toeletta 
asztolra  a  pézsmaszelencéket,  szagokat,  a  könnyen  habzó  fran- 
cia ."szappanokat  (Fal:  NA.  141), 

Szappanos :  smigmator  SÍ  [seifensieder],  Meito,  hogy  neve- 
ket fel-irjuk  ezeknek,  szappanos,  mészáros,  ács,  erszény-gyár- 
tóknac  (Nógr:  IdvK.  Eli5b.  5). 

Szappanoz :  smigmatico  lixivio  lavo  MA,  sapone  eluo; 
mit  seiflauge  wa.schen  PPB.  Las  az  magad  bSrheiehez,  mig  az 
ma,set  szappaiiozpd,  talánn  hasznosabb  l&sz  (Zvon :  PázmP.  291). 
Lássuk  itt  ez  aránt,  mivel  szappanozza  Kalauz  a  római  ecclé- 
siát  íPós:  Igazs.  IL662>. 

Szappanozás :  [lixatio ;  das  seifen].  Az  anya  el  hadia  a 
szoponozást  el  el  futaméc  a  gyermekhSz  (Helt:  Krón.82),  Sze- 
recsent akarunk  szappanozással  meg-fejériteni  (Tok:  HBék, 
17).  A  szapp:uiyozást  és  inasom  számára  a  sütést  6  vállalta 
fel  (TBrtT.»  111.164). 

[Szappanoztat] 

meg-szappanoztat :  [smigmatico  lixivio  lavare  curo ;  ein- 
seifen  lassen].  Meg  czac  az  S  nihait  sem  szappanoztatta  vala 
megh  (MehSám  105).  Német  inget  gatya  nélkül  kell  viselnem 
addig,  mig  a  magyar  ingemet  megszappanyoztatom  (TörtT.* 
III.376). 

SZAPU :  cista  C,  sextarius,  modius,  medimnus  Jlá,  halb 
mass,  scheffel  PPB.  Vetic  5tet  a  zapu  ala :  sub  modio  (MünchC. 
20).  Senky  nem  gy5th  zewethneket  es  reytekben  tezy  sem  az 
zapw  ala  (JordC.  566).  Gyomer,  mértéknec  neme,  annyit  t5tt 
az,  mit  mi  szapiinac  nevezfinc  (MA:  Bibi.  164).  Kartz  avagy 
három  kSblSs  szapn  :  trimodium  (Com:Jan.  166).  Abrakkal-is 
ha  zab  lészen,  hét  lóra  egy  abraklásra  bé-érjék  egy  kassai  szapu- 
val  (Rák:  Art.  23).  Tiz  és  tizenkét  forintokon  járt  a  tiszta  búzának 
kassai  szapiSval  való  köble  (Rumy:  Mon.  1.50).  Lencse,  borsó, 
kása  egy-egy  szapú  (Monlrók  XXIV.129).  Ogy  osztán  sok  ezer 
szapu  lisztet  felvévén  katonaság,  megindultának  Bei-zsenre 
(XXVII.27).  Felverte  adajokat  50  magyar  forintra,  egy  szapu 
borsóra,  egy  szapu  dióra  (TörtT.  V1131).  Borsó,  köles-kása  egy- 
egy  szapu  den,  25  (Évk,  XIII,74),  Ötven  szapú  bóven  ezer 
embernek  élig  (Bercs :  Lev.  473), 

Szapul :  1Í.TO,  Iravio  lavo  MA.  mit  seiflauge  wa.schen  PPB. 
Ömagok  az  kik  szerzek,  gyakran  szapullották  's  tisztogatták 
az  eonfessiót  (Pázm:  Kai.  32b i.  Koholó  katlanban  szapuld  az 
isten  hiveit  (Czegl:  MM.  49).  F6rd5re  úgy  hajtattyaa'  tengerre, 
melyben  mind  addig  szapultattya,  mig  nem  a  tengerbe  Sieti 
(Veresm:  Lev.  182).  Némellyek  tulajdon  mocskokat  a  máséval 
mentegetik  és  ha  igy  sem  szapulhatják  ki,'.'izinnel  szépítik  (Fal: 
UE.  428).  Haszontalan  dolgok :  szelekenn  horgászni,  kopaszt 
borotválni,  szerecsent  szapulni  (SzD:  MVir.  219). 

[Szólások].  Téglát  szapul  és  bolondul  fárad  (Pázm:  LuthV. 
81). 

ki-szapul :  (eliso ;  mit  lauge   auswaschen].   Ez   a  kopasz 
1   mentség  ki-nem  szapollya  fSrtójébfil  a   tsunyát  (Fal:  NR  17), 

6 


83 


MEG,SZAPUL-KAN-SZAR 


KECSKE-SZAR— 1.  SZÁR 


84 


Némellyek  tiilajdini  mocskokat  a  máséval  mentegetik  és  lia 
igy  som  sz;ipulhatják  ki,  szúinel  szépítik  (Fal:  UE.  428).  Hogy 
ki  szapulhassa  magát  a  motskos  latorsagból,  meghitt  két  embe- 
rével vitte  végbe  maga  ezen  fogását  (Fal:  TÉ.  641). 

még-Bzapul :  véstem  ILxivio  candido  PPBI.  [mit  lauge 
waschenj.  A  fonalat  baimiban  meg-szapúllyák  (Lipp:Cal.  6). 
Hamissan  reánk  kenett  szennyes  mocsok,  mellyel  eléggé-is  meg- 
szapiillottunk  (Fős:  Igazs.  n.343). 

Szapulás :  lixatio  Kr.  [das  langen].  Mosdá-sodbau,  fonásod- 
ban, szíipulasodban  temeny  ezer  babonát  es  bfibayt  erthetcz 
az  hitetleuektül  (liorn:Préd.  394.  Boni:Evang.  111,15).  Nem 
szapullasnac,  hanem  keresztségneu  hittac  (Mon:Apol.  318). 
Bezzeg  vólua  nékemis  módom  az  feied  szapuUásában  (Bal: 
Csisk.  107).  Módom  volna  fejed  szapullá-sában  az  ellene-való 
szitkos  nyelved'mosá-sáért  (Si'D:MV'ir.  310). 

Szapuló :  1)  lixivio  lavans  MA.  [laugend].  Szapúlló  kád  : 
cupa  ruitoaria  PPI5.  3)  lixi\i;iriura  MA.  [beuchfassj.  Ily  mosdat- 
lanul menyben  nem  juthatnak,  hanem  az  Calvinus  pitvarában, 
szapulIóUin  vettetnek  elébb  (Pázm:  KaL  800).  A  bűnnek  utála- 
tos filtözetit  akarja,  hogy  szapullóban  ki-mossák  (Pázm:Préd. 
84). 

SZAB  (zaar  ÉrdyC.  502.  szár  MA.  Prág:  Serk.  693) :  merda, 
oletum,  excrementum  MA.  menschenkot,  unflat  PPB.  Perváta- 
tisztító,  szar-király :  foricarius ;  salak,  vatnak,  ónnak  és  egyéb 
olvasztott  értznek  a  szara,  salakja:  seoria;  úgy  meg-úntam  a 
sok  beszédet  mint  a  szart :  *foetet  milii  tuu.s  sermo  PPBI.  Yukab 
vtalak  meg  az  zamar  ganayahoz  hasonlót  peuczt,  hodnem  az 
zamar  zárat :  stercus  (EhrC.  80).  Az  portarius  wgy  felele  az 
nagyssagus  .-UBonnak  nagy  haraggal:  myt  yaaiz  eet  te  zaar 
saak  (ÉrdyC.  502).  Hogy  meg  ne  harapna  téged?  Vegye  az 
szart  az  5  szájában,  mellyet  a  disznó  meg  érezvén,  fel  néz, 
hogy  azt  meg  egye  és  az  rayta  filSt  meg  nem  harapja  .  .  . 
Mellyik  szar  szólhat  ?  Felelet :  az  tehén  szar,  mely  ha  az  8 
annyától  el  esik,  azt  mondgya,  hogy  slap,  slap  (MesésK.  11). 
Micsoda  szár  koncz  az,  mely  sirosabb  folejfl  volna,  mint  az 
minemű  nemes  elméjű  emberuec  mutata  magát  ez  paraszt  ember 
(Prág:  Serk.  693).  Ganéjac,  szaroc  és  bűdSs  kakác  (Com:  Jan. 
51).  A  szar,  emberjganej  bűdSs  (Com :  Vest.  81). 

[Szólások).  Arannyal  írsz,  szarral  pecsételsz  (Thaly:  Adal  I. 
85). 

agg-szar:  [stercus  vetus;  altér  dreck).  Az  disznó  az  ag 
szart  meg  eszi  és  itiú  gyermekded  szart  szerez  abból  (MesésK. 
13b). 

bak-szar:  [vo.it  contumeliosa ;  schimpfoortj.  É  te  backszar 
ne  zugolódgyál,  talám  igen  viszket  a  háttad  (Helt:  Mes.  135). 
Monda  a  farkas:  Tzotoua  te  bakszar,  ne  zugolódiál  mert  nyil- 
uan  uiegh  szakad  a  subád  (Helt:  Mes.  279). 

disznó-szar:  succerda  Nom.'  361. 

eb-szar :  [stercus  caninum  ;  himdsdreck].  Nagy  bolondság 
ollyan  dologért  t5r5k6dni,  egy  nagy  ebszar  fog  nyereséged  lenni 
(FortSzer.  Hb).  Találd,  az  eb  szar  orvosságé  avagy  szar  (MesésK 
13). 

egér-szar :  mnscerda  C. 

galamb-szar :  [stercus  columbinum  ;  tiubondreck].  Nagj' 
éliség  támada,  kezdek  («ókolg.itiii  az  Kalambszart,  kivel  ók 
sóznak  vala  (RMK.  11.22).  Lón  igen  nagy  éhség  &ímariába, 
aszszu  galamb  szart  ít  ezűlt  pénzen  attak  (Mel :  Sám.  388). 

[gyermek-szar,,  gyermekszarozj 

be-gyennékszaroz.  Bé-gyermek-szarozom  magamat :  bul- 
bito  PPBI. 

kan-szar :  succerda  MAI.  PPBI. 


keeske-szar:  spyras  Nom.'  361. 

ló-szar:  [excrementum  equiuum;  pferdedreck].  E  világ 
rakua  efféle  példáckal,  mint  vésze  az  álnac  kéntstarto  barát 
mint  porba  lószar  (Helt :  Mes.  266).  Mikor  szent  Péter  e  földiín 
jára  egy  fáradt  lószart  elótalála,  ugy  felrugá,  hogy  elótte 
hármat  fordula :  aha  csunya-büdös  pára,  czo  fel,  légy  tóttá 
(Thaly:  VÉ.  0.7). 

ördög-szar:  [ássa  foetida;  teufelsdreck).  ördög  szarnak 
híják  a  patikában :  laser  PPBI.  Cyrenaicus  succus,  mely  olaj- 
ban el-oszlott,  ezt  mádképpen  űrdSg  szarnak,  syiphiusnak-is  hív- 
ják (Nad:  Kert.  27.  Cseh:  OrvK.  9). 

tehén-szar :  [excrementum  bovinum ;  ocbsendreck].  Az  tehén 
szar  ha  az  5  anoyátol  el  esik,  azt  mondgya,  bogy  slap,  slap 
(MesésK.  12). 

vas-szar:  *retrimentnm  ferrarinm  PPBI. 

veréb-szar :  [e.Krementum  passerinum ;  spatzendreck].  Veréb- 
í!zart  hol  látnak,  azban  m^botolnak  (RMK.  IL229). 

Szaros :  merdosus,  foetidus,  cacator ;  mistig,  kotig  PPR 
Az  6rd6gi  kisértetekellen  való  bfidSs  fegyverét Lutemek,  úgy- 
mint a  szaros  terhét,  al-felének  csókját  és  egyéb  mocskolódásit 
dicséri  Balduinus  (Pázm:LuthV.  104). 

[Szaroz] 

be-szaroz :  concaco ;  besudelu,  mit  menschenkot  beschmeis- 
.•^en  PPB. 

SZAR-IK :  caco  C.  nierdo  MA.  [scheissen].  Selyem  szaró 
bogár:  bombLx,  necydalns  C.  A  szamár,  a  hol  legeltetik,  ott 
nS,  a  hul  szarik,  ott  ganéjoz  (SalMark.  6).  A  lomposba  szartam 
volt  egyszer,  ird  fel  azt  is  (Pázm:  Kai.  211). 

[Közmondások].  Lágy  pásztor  el8t  az  farkas  gyapjat  szaríc 
(SalMark.  12). 

ki-szar :  excemo  MA.  auswerfen,  ausmisten  PPB.  A  patika- 
.szerszámtól  ódd  meg  magad,  lám  purgatio-nélkül-is  kfi  szarhad 
(FortSzer.  1.4). 

meg-szar:  permerdo  MA.  concaco  PPBL  mit  kotbesudeln 
PPB. 

Szarás :  cacatio,  excretio  MA.  [das  scheissen).  (joudod 
vagyon  neked  czak  tobzódásra,  etelre-Ulalra,  nagy  bfiszkee 
szárasra  (Fortíjzer.  G3).  Has  menésre,  szárasra  való  erSltetée 
(Com:  Jan.  57). 

(Szard) 

még-szard :  concaco,  conforio  C.  conspurco  MA.  mit  meih 
schenkot  bo,sclimeiíi.soa  besudeln  PPB.  Ha  semmi  nem  fér 
fogaddra,  még  is  nem  behetz  ol  békességgel,  hanem  meg  szar- 
dod  a  iámboroknac  aytaiait  (Melt :  Mes.  99). 

1.  SZÁK  :  1)  írus  C.  tibia  MA.  schienbein  PPR  Kinec  az 
szárai  bé  horgattak :  vju-us  MA.  Ha  a  paztor  élragadand  oro»- 
lannac  zjűabul  ket  zárakat:  duo  crura  (BécsiC.  219>.  Az  tul- 
wayoknak  megh  tórek  zarokatb  (WiuklC.  226).  Kerek  Pilatost, 
ho^  tSmeiek  meg  zárokat  (DőbrC.  473).  Megh  verjen  teghed 
wr  ysten  te  térdednek  es  zarayduak  tivryaíwű  (JordC.  259. 
696).  Térdeid  zárad  fel  emeluen  (VitkC.  58).  A  feiettis  aeárai- 
ual  es  beleinél  egyetembe  meg  egyetec  (Helt:  Bibi.  LGg4). 
Vesd  le  sarudat  es  mezít  szárai  meny  ált^il  á  vizén  (IV.79). 
Ártalmas  embernec  az  szárán  való  oruossoltafcis  (Cis.  J3i.  A» 
8zak:da  .'myira  megnótt,  hogy  az  szára  közepit  érte  iMonlrók 
10.87).  Az  tuloknae  bélitis  és  szárait  mossa  meg  (Kár:  Bibi. 
L88).  Az  5  .sziirai  vasból  valfuiac  iU.157).  .\  kinek  túr.e  .■«ára 
vagyon,  akármely  szép  czinadóffal  bé-kösse,  .sem  mar.id  tiir- 
nelkül  (Pázm:  Kai.  747.  Pázm:  Imáds.  74).  Szárukat  adgyák  i 


ALMA-SZÁR— KIDÜLLEDT-SZÁRÚ 


láb  vetéssel  elej-tSknek  (Mad:  Evang.  812).  Az  hóid  mikor  vagyon 
az  víz-5nt5  jelben,  száradot  ne  kenjed  1613  (KNagysz.  A5). 
A  térdec  alat  vadnac  a  szárac  (Com :  Jan.  48).  Iliiké  az  gier- 
mekeknek  ily  móddal  flni,  hopy  eggik  .szarát  térdénél  figgezze 
fel  (ErasmtErk.  22).  A  .szárak  az  emberi  testben  azok  a  ré 
szék,  a  niellyok  tartják  és  liordozzák  a  testet  (Bod:  Lex.  171) 
Leverik  mind  a  két  .szaromat  (Kóuyi:  HRom.  42).  8)  culmu.s. 
scapns  MA.  lialm,  stengel,  robr  PPB.  Mic  éz  olay  faknac  zaray. 
meléc  vadnac  a  két  arán  zaknal  (BécsiC.  299).  Mykoron  fel 
newt  vona  zjirasthwl  es  gytnelczet  hozót  vona,  tebat  kSzette 
leelefenek  az  konkolyok  es  (JordC.  394.  465).  Het  gabona  f5 
neuekSdneiec  lel  egy  szarból  szép  es  telyes  (Helt:  Bibi.  I.V). 
Az  .szára  czepegetöt  sziufl  (Mel :  Herb.  89).  Lata  király,  hogy 
egy  szarból  ki  iSuenec  (Bom:  Ének.  565).  A  rósát,  két-képpen 
izedbeti :  vagy  szárán  vagy  virágán  (Pázm :  Préd.  33).  A  fS  az 
torsáján  avagy  szárán  fflgg  íCom:  Jan.  25). 
[Sz<ílások].  Oly  vékony  az  szára  mint  az  nád  szál 
pécsi:  Adag.  92).  Kender  zárba  eredeth  (JordC.  2.5). 
Szárba  i  u  d  n  1 :  caulescere  C.  MidSn  a  vetésec  szárban  indul- 
lac  (Com:  Jan.  73).  Az  6  bnzája  nem  indul  szárba  (Szók:  Bals. 
133).  Veteményes  magok  azok,  a  mellyek  szálban  avagy  szár- 
án kelnek:  fmges  sünt,  quae  in  culmum  sen  calamum 
níl^lint  (Com :  Jan.  26).  Az  mag  fellyeb  nevekedic,  míg  nem 
zárba  megyén  (MA:  Scult  240).  Szárába  szállott 
>4torsága  (Kísv:  Adag.  28).  Szárában  szállót  az 
i  s  z  e :  satnrnia  lenna  (Detsi :  Adag.  88).  Minden  vén  embernek 
szárába  szál  az  esze:  bis  pneri  .senes  (33).  Szárába  szállott 
mmár  szegénnek  az  e,sze  (202).  Sziirában  szállott  eszfi  tanító 
Uatkó:  BCsák.  178).  Csuda,  ba  inad  nem  szakadott  és  e.szed 
záradba  nem  szállott  (409.  Laskai :  Lips.  325).  Tudván  hogy 
igen  meg-ütöd  száradat  ((^gl :  MM.  134).  Meg-Sttyfic 
zárunkat  (CzegI ;  Japb.  97). 

alma-szár:  petíolus  PPBl. 

csizma-szár :  canüs  ocreae  PPB.  sura  PPBl.  schaft  am 
Befel  PPB.  Fel-kiitött  tsizma-szár,  szár-kötés :  crura  *substrieta 
'PBl.  Követjek  az  pénzverő-házban  forgolódván,  ki  vitt  volt  már 
z  csizmaszárban  egy  pecsétet  (RákF:  Lev.  97). 

égy-Bzá,rü :  unistirpis,  unicalamus  C. 

fej-szár  :  [collum  ;  nacken].  El  tsapják  a  feje  szárát  (SzD  : 
IVir.  211). 

fék-szár,  fékemlö-szár :  lomm,  habena  freni  SK.  Penk- 
iemen].  Rövideden  fogni  a  fék  szárát :  equmn  brevi  *mode- 
ari  ac  flectere  PPBl.  A  lovas  a  lovat  zabolával  és  fékemlővel, 
ik  szárral  akarattya  szerint  bajtogattya  (Om:  Jan.  105).  Ö 
iarabul  lónak  meg  kapia  fék-szárát  (Zrínyi :  ASyr.  208).  A  ló 
fékeml6  szárát  el-szakasztván,  hirtelen  tsak  el-tűi)ik  az  embe- 
k  szeme  el5l  (HalhHHist.  11.297)  Lovamnak  féke  szárát 
Irtván  (Kem:  Élet.  73).  A  mostani  királyt  pap  tartja  fékszár 
ál  (Tbaly:  Adal.  L9). 

gabona-szár :  culmus  C.  colus,  caulis  MA.  stipula ;  korn 
engel  PPB. 

gyértyatartó-szár  :  [stipes,  hastile  candelabri ;  leuchter- 
rm].  Az  gyertya  tartónac  mind  az  szára  mind  az  virága  merS 

anból  verettetet  vala  (Kár:  Bibi.  Ll25b).  A  gyertyatartónac 
árán  légyen  mondola  formára  czináltatott  négy  tálaczka 
IA:Bibl.  L72.  84). 

kantár-szár :  porum  freni ;  lenkriemen].  Jobb  lett  voln:i 
lenemnek  szolgálnom,  hogysem  itten  fris  paripám  kantárszáron 
irgatnom  (Thaly:  VÉ.  L304).  Fele  sem  okosság  lóggón  boc-sá- 
a  kantárszárt  (Fal:  NA  174).  Az  okos  lovagló  lógóra  nem 
■eszti  a  kantárszárt,  hanem  száján  tartja  vétó  lovát  (Fal:  UE 

5). 

kidülledt-szárú :  valgus  PPBl. 


KIHORGADT-SZÁRÚ— EL  SZÁRAD 


86 


i       kihorgadt-szárú :  valgns  C. 

körte-szár :  petiolus  PPBl. 

láb-szár :  cras,  tibia  SK.  [schienbein].  A  beléndnek  lába 
szárai  avagy  hogy  minden  betykek  nélkfil,  avagy  hogy  köny- 
nyon  hajló  izek  s  inak  nélkül  valók  (Misk :  VKert.  91).  Vékony 
lába  szára  ketté  t5rt  (335).  A  lábok  szára  mezítelen  (Mik:  TörL. 
453). 

liliom-szár:  ciinonia  C. 

lyukas-szárú  :  [fistulosus ;  röhrig].  Az  orgona  lyukas  szárú 
bordókból  áll  (Com:  Jan.  169). 

petrezselyem-szár  :  [culmus  petroselini ;  petersiliensten- 
gelj.  Bizony  csak  a  petrezselyem-szárból  írogattak  híreket  prin- 
cipalistokuak  (Monlrók  VIIL260). 

pipa-szár :  tubus  inftmdibuli  tabacarii ;  tabaksrohr  PPB. 
A  minap  hozzám  jővén  ebédre  egy  embertelen  török,  a  pipa- 
szárral az  orlzáját  megsimogatta  (Mik :  TörL.  393). 

rokka-szár:  colus  C. 

saru-szár:  sura  PPBl. 

tollu-szár  :  (stílus  calami ;  federstiel].  Tollú  szárral  festó : 
plumarius  C. 

Száraeska :  crusculum  C.  Körtvély  vagy  alma  száratskája : 
petiolus  PPBl. 

Száras  :  1)  habens  crus  MA.  schienbem  habend  PPB.  Kevfl- 
gyethek  négy  kapczat,  ketthey  záras  legyen  es  kethey  dely 
legyen  (LevT.  L320).  Vörös  skarlát  nyári  mente,  kit  viselni 
vettem,  gomb  szaros  (Radv :  Csal.  III.353).  Bór  mente  arany, 
ezüst  fonálos  gombszáraival,  hasonló  vörös  skarlát  gombszáras 
kurta  mentével  (359).  2)  multicaulis  C.  culmosus,  petiolatus 
MA.  [halmig]. 

2.  SZÁK :  calvus,  calvaster,  depilis  Kr.  [kahl].  Andreas, 
Bela  et  Leweuta  tilii  Zarladislai  (Eudlicher  109.  113).  Myeert 
hogy  ennen  maga  ees  zaar  homlokú  vala,  az  ew  akarattya 
zerent  nevezteteek  zekzardnak  (ÉrdyC.  398) 

3.  SZAR:  [subniger;  braun].  Kelemennek  hagyom  az  szár- 
szeg  lovat  (Gér:  KárCsal.  111.363). 

bab-szár :  liilum ;  das  klein  schwarz  flecklein  an  den  bo- 
nén C.  Bab  szár,  bab  seggin  való  feketefske :  hilum  C. 

SZÁHAD :  siccftsco  C.  MA.  trocken  werden  PPB.  Száradt 
könj-telen  szemmel  nézte  veszedelmeket  (Kái-;  Bibi.  n.273). 
Főzd  meg  szirupnak,  ereszd  egy  sei-penyóben,  hadd  száradni 
(Radv:  Szak.  26G).  Gyümőlts-fáirúl  a  .szái'adott  vagy  gyökér-ter- 
helő .sűrű  ágakat  levagdalta  (Pázm :  Préd.  26).  Hozton  hozzátok 
miudgyárt,  mert  ha  nem  hozzátok  az  két  nap  alatt,  karóban  szá- 
radtok (MonTME.  1.254).  Nincs  úgy  a  dolog,  a  mint  a  hír 
támad,  a  holott  nedvest  mond,  ott  gyakorta  szárad  (GyüngyD : 
MV.  9).  Dolog  azért,  ha  rajta  nem  fog  száradui  idvezitínknek 
átka  (Fal :  NE.  84).  Ki-derűl  a  te  napod-is  és  ugyan  tsak  arra 
szárad  a  gyalázat,  a  ki  gyalázott  (Fal :  SzE.  538). 

be-szárad :  [inaresco ;  eintrocknen].  Süsd  meg  az  tyúkot, 
s  tegyek  aztán  egészben  egy  fazékban,  hadd  száradjon  be  va- 
lamennyire (Radv :  Szak.  101).  Az  czompó  halat  főzd  meg  első- 
ben vízben,  míg  félig  beszárad  a  víz  (119). 

el-szárad :  contabeo,  distabesco,  extabesco,  intabesco,  mar- 
ceo,  marcesco  C.  peraresco,  inaresco,  essiccor  MA.  ganz  dürr 
vperden  PPB.  [vertrocknen,  verdorren].  Az  eeltethö  allatok 
hewseghnek  myatta  el  záradnak  (JordC.  862).  Eedes  kynyer, 
kynel  kyl  el  fogyatbkozot  es  el  zaradotb  vala  mynd  ez  vylagh 
(ÉrdyC.  112.  131).  Mig  elszaradnac  a  vizec  a  fSldrSl  (Helt: 
Bibi  I.D).    Minekutána   elszaradot  vohia  k  harmat  (Helt:  Bibi. 

6* 


87 


EUSZÁRADÁS-(SZÁRAJ11 


MKG-SZARAJT— SZÁRAZ 


I.Kk2).  Az  vén  embernek  teste  oztán  vgyan  el  szárrad  (Decsi : 
Adag.  152).  Egy  véu  ember,  kiu  mikor  az  asszi'i  kórság  volt 
s  igen  elsziiradott  volna,  ilyeu  levecskével  élt  s  meggyógyvilt 
(Radv:Szak.  285).  Az  elszáradott  vérnek  fogyatkozása  másun- 
nan nem  iKStoltatnék  (Pos:  Igazs.  1.133).  Elszáradván  az  embe- 
rek azoknak  félelme  miatt  (lUy :  Préd.  9). 

elszáradás:  atrophia  C.  contabescentia,  arefactio  MA. 
tabes;  betrooknung,  dürrsucbt  PPB. 

föl-8zárad:  siccor  Kr.  [trocken  werden].  Az  esouec  czepi 
lia  liamar  fel  szárad  szél  nélkfil,  nagyobbat  váry  (Cis.  G2). 

ki-szárad  (kiszámdik  Amado:  Vers.  145):  exareo,  exaresco 
MA.  aiLsdorren,  austrocknen  PPB.  Az  nap  fel  keluon  el  sülé- 
nek es  miért  bo^  nem  vala  giSkerek,  ki  szaradauak  (Fél;  Bibi.  j 
1.21).  Kiszáradt  bennek  a  kellemas  be.szédnek  minden  ere  (Fal : 
UE.  392).  Elfibb,  liittem,  minden  csillag  eloldódik,  egész  tenger 
kiszáradik,  mint  szived  csak  babozzék  (Amadé:  Vers.  145). 

közteközte-Bzárad :  interaresco  PPBl 

meg-Bzárad :  tJibesco,  assiccesco,  exarefio,  obaresco,  inter- 
aresco, aridus  fio  C.  austrocknen,  ausdorren  PPB.  Meg  zarada 
b*  vére  folyásának  feyezety  (JordC.  469.  604).  Megh  zárad- 
waan  emberek  főételemnek  es  varankozasnak  myatta  (ÉrdyC. 
105).  Az  meg  azot,  zaradot  es  bydeg6d5t  isteny  zeretetnel  kyl 
valü  zywek  (568).  Meg  zarada  a  tenger  vyze  (656).  Az  yo  byw 
kereztyenek,  kykben  ez  wylagy  kewansagok  megh  zarattanak 
(ÉrsC.  30).  Most  kedig  á  mi  lelk&uc  meg  száradot  (Helt:  Bibi. 
I.TTt2).  Kinec.  keze  meg  száradot  vala  (Helt:  UT.  1.6).  Meg 
száradott  kezű  ember  (Kár:  Bibi.  m.33).  Ha  télben  bértelen 
meg  szarrad  eggyetmás  pappiros  aiiagy  egyéb,  nagy  deret  és 
fagj'ot  iegyez  (Cis.  G3).  A  malaczot,  ba  megszárad,  vedd  le 
onnét  s  tedd  oly  helyre,  hogy  meg  ne  vesszen  (Radv:Szak. 
74).  Minden  uti  kenyeréé  megszáradott  vala  és  penészes  vala 
(MA:  Bibi.  1.201).  Az  oltovány  az  6  gySkereinek  rostyain  bé- 
aziván  a  nedve.s.séget,  tápláltatik,  attul  meg-fosztatván  meg-szá- 
rad  (Coni:Jaii.  17).  Nem  csak  a  aiez5k  ki  szárattak,  hanem 
az  emberek  Ls  éliel  holtak  (Illy:  Préd.  11.457). 

mégszáradás :  [exarescentia ;  verdorrung].  Az  meg  silte- 
seen  erteetik  az  körSzth  fának  kemenczeien  5  testének  meg 
zaaradasa  (SándC.  4). 

öszve-szárad :  coaresco  PPBl. 

[Száradant] 

meg-száradant :  (ossiccor;  aastrocknen].  Tedd  az  pinna- 
tában,  egy  kissé  száradancson  meg  (Radv :  Szak.  44).  Az  mala- 
czot az  szőrös  vizbfil  szépen  ki  tisztétsad,  egy  kicsinynyé  tedd 
fel,  hogy  megszáradancson,  azután  megláugoljad  (69). 

Száradás :  siccitas,  exsiccatio  MA.  [das  vertrockiien].  Mert 
tenger  iVo  es  f  t8tte  ^t  es  az  zarradast  *  kézi  állattak 
(DöbrC.  173). 

Száradatlon:  insiccatns  C.  inexsiccatus  MA.  [ungetrock- 
net)  Ky  6  byneyt  mogb  syrattya,  masodzer  eesmeg  theezy,  olyan 
az,  niyiitb  ha  ky  mosna  zaradathlaii  tbeglath,  mellyetb  mynth 
mennél  inkab  moss,  aimal  nagyob  s:irya  leezeu  (ÉrsC.  169> 

[Bzáraddogál] 

meg-Bzáraddogál :  exar6.sco  C. 

Száradékony:  [siccabilis ;  was  sich  leicbt  trocknet^  (GKat: 
Gramm.  B3). 
Száradt:  marcidns,  e.xsiccatus  MA.  welk,  ausgedfirrt  PPB. 

Száradtság  :  [siecitas ;  trockenboitj  My  lelky  zaradsiigwnk- 
nak  veuereeket  zolgaltathna  (ÉrdyC.  189). 

[Szárajt] 


meg-szárajt :  [mcco,  arefacio  ;  abtrocknen].  Az  uti  film 
magiat  .szaraicz  meg,  törd  meg  (Cseh:  OrvK.  4).  A  sindí 
mohát  meg  kel  .száraitani  (37^.  Az  apáturt  zöld  feetékten  mc 
fimSsztötte  a  fest5,  az  tüz  előtt  meg  is  szárajtotta  (Tlialy:  K 

1.284). 

SZÁBASZKOD-IK :  (siccor ;  sich  trocknenj.  Az  tengi 
madarac  ba  nem  száiiizkodnac  az  parton,  tiszta  ^dot  iele 
(Cis.  G).    Kik   a  bóstátban   szárazkodnak   vala  (Petb5:Kr< 

242). 

SZÁRASZT :  as.sicco  C.  .sicco  MA.  exsicco ;  aiistrockn 
PPB.  Verífényeii  száraztom,  fejérítem :  insolo  PPBl.  Kyv 
orczaiat  zaraztya  vala  (WinklC.  172).  Etannak  folo  vizit  te  zj 
ráztad  (DöbrC.  140).  Riihay  kyk  az  tevzuel  zarraztaltak,  vi; 
sen  maradnak  vala  (DomC.  93).  Az  fráternek  nem  gyíVzyk  v; 
vereytekeet  zaraslany  (ÉrdjC  23).  Mykoron  labaytb  ken 
wala  es  bayaddal  zaraztod  wala  (ÉrsC.  318).  Az  uap  kell 
sz^dec  mind  szíira.sztnac  iCis.  H2).  Csukának  az  ikráját  tálij 
szárasztván  daga^zta-iz  belőle  olyan  tésztát,  mint  fodorgat 
fiinkuak  valót  (Radv:  Szak.  113).  A  hivek  teste  nélia  akasz 
fákon  vagy  nyársakban  .szí'uaztatik  iPázin:  Préd.  4).  Száras: 
keserfiség  (MA:  Bibi.  L467i.  A  vászon  a  nap  fényen  öntözte 
és  száraztatic  (Com:Jan.  97).  Vizeket  száraztván,  nagy  heg; 
ket  bontván,  v;irosokat  roiit\'áii  (Zriuyi  1.32).  Ponyvákat  al 
rLmk  csináltatni  puskapor  szár;tztani  valót  (MonTME.  121 
Hol  száraztyák,  hol  áztjittyák  szemeket   (GyöngyD:  Cbar.  1 

föl-szárászt :  [assicco ;  abtrocknen].  A  szél  fel-szára^': 
bíu-matot:  *assiccat  ventiis  rorem  PPBl. 

ki-azáraszt :  exsicco  C.  MA.  [austrocknen].  Szárászuk 
ás'issal  vizes  árkokat  (Zrinyi  1.143).  A  fSlSttébb  való  vigyá 
el-fáraszt,  mert  az  agy  velSt  ki  száiasztya  (Com :  Jau.  65).  A  Jói 
borostyán-fája,  mellyel  a  féreg  meg-rángván,  ki-szárasztott  (Hj 
Paizs.  75). 

le-száraszt :  desicco  MA.  austrocknen  PPB. 

meg-Bzáraszt :  sicco,  desicco  C.  exsicco,  assicco  MA.  a 
trocknen  PPB.  VerSfénySn  megszárasztom  :  iosolo ;  fvistön  m 
szárasztom :  infumo  C.  Eez  kedygh  kSmv  bwllata.sji\val  nf 
megh  eeu  labaymath  ees  5  hayaywai  zaraztha  meg  i  WinklC.  3 
JordC.  546).  Ez  nyers  ö'aat  meg  zaraztotta  vala  (ÉrdyC.  51 
Ez  wala,  ky  Yeswsnak  labayt  meg  mosta  wala  es  az  $  ha 
wal  meg  zaraztott;i  wala  (ÉrsC.  74).  Az  wr  meg  szarasztass 
te  farchikodat :  putre-scero  faciat  femur  timm  (Helt :  Bibi. 
PPp  4).  Etzetben  meg  jiztasd  az  heiát,  az  vtáu  meg  szári 
(Mel:  Merb.  21).  A  leuelét  szárazd  meg,  törd  meg  (105).  N 
sziiraztotl.i  az  ti  wratoc  az  Jordán  vizét  az  ti  ortzátoc  e 
(Kár:  Bibi.  1.197).  Az  magokat  szjirazd  meg  (Friuik:  Haszi 
23).  Az  citrom  az  ki  ondót  haragos  epet  meg  zaraztya  (Beythí 
KvK.  22).  Az  melegen  is  megsziVra-szthatod,  ha  füst  nem  lés 
(Radv:  Szak.  18.  113.  187).  Az  5  itiletivel  minden  hamisági 
folyamit  meg  sz;ir;iztliattyuk  iPázm:Kal.  534).  Sírva  szülét 
hogy  a  mi  köny-luillatásunkat  meg-száraszaza  (Pázni:  Préd.  li 
Az  ur  megszaraztya  A  te  tomporodat  (MA:  Bibi  L123X 

Szárasztás,  szárasztatás :  siccatio,  e.xsIccatio  MA.  s 

trooUnung,   .".usdorrung    PPB.    Napfényen  szju-aztás :    iusoU 

PPBl.   Sz&k.seges   keppen    melegetest    es  száraztatást   ke' 
(DBón:Részeg8.  20). 

Szárasztatlan :  insiccatus  MA.  untrocken  PPB. 

Szárasztó :  .sicciticus,  t^ibeücus  C.  sioxans,  exsiccaus  t 
trocknond,  diirrend  Pl'B.  Uerew  ziu-azto  NémGl.  (55.  Ssiímt 
természetű :  exsic^■andi  vim  liabens  PPB.  Igeu  .szárasztó 
viniga  az  fagyol  fáuac  (Mel:  Herb.  25). 

SZÁRAZ:  1)  siccua,  siccaneus,  exsuccos  C.  aridus  .> 
iliirr,  trocken  PPB.  Tsfir,  eszterha,  melly  alatt  si&razban  ál 


89 


SZÁKAZON— SZARAHOR.\ 


SZARAHOESÁG— SZARMAZ-IK 


90 


mit  oda  hordanak :  niibilarium,  nnbilar  PPBI.  Zarazo7x)n,  vallis 
Zarazvelgh  1235.  CodPatr.  Zarraz  lábbal  a  tengéniec  fenekét  iar- 
zaniaii  altal  ménóiiec  i^BécsiC.  18).  Ijaatac  vroncat  a  tenger  hatan 
raz  lábbal  iaruia  (NagyszC.  219).  Myut  ha  jgeeu  zarraz  alma- 
nyomb;ui  tartottak  volna  (DomC.  95.  92).  Yar  az  ziuaz  helye- 
ken (JordC.  391).  FüFarnyaal  az  zent  kerezthflanak  zasztoya 
alaa  ziiaraz  zenimel  (ÉrdyC.  118).  Egy  kiinyve-asetlen,  .száraz 
szemmel  vala  asszony,  hogy  házához  haza  megyén  vala  iRMK. 
n.-lTl.  Aszú  fSId,  száraz  a  viz  nekűl  (Frank:  UasznK.  81) 
Sovány  és  száraz  gondolatokat  forgatnak  i  Pázm :  Préd.  c).  Csak 
száraz  lábbal  elménél  melőlle  (CzegI:  MM.  168).  Bi.sztattya 
Ciunillát  Delimán,  de  amaz  .sziimtalan  sirástiil  még  mind  job- 
b.-m  száraz  (Zrinyi  11.38).  Ide  is  sok  e.si'i  jára,  de  már  .szárazra 
fordula  (RákGy:Lev.  180).  2)  [.soliis,  unns  et  solus ;  einzig  imd 
alléin).  Nem  czak  száraz  ember  az  iduezit6,  hanem  vgyan  5r5ke 
való  isten  (Mel ;  SzJán.  16-1).  Isteni  er6  nélkül  csak  száraz 
beszéddel  ily  nagy  dolgok  véghez  nem  vitettenek  (Pázm: 
Kai.  65).  A  farkasnak  embertelen  szitkait  halgatással  múla- 
tom, mert  egy  száraz  hazudsz  ezekre  a  felelet  (Sall:  Vár. 
Elöb.  3).  Csak  simpliciter,  Sszinte  és  szárazában  állatja,  hogy 
ugj-  légyen  (GKat:  Titk.  202).  Az  abbé  nem  gondolta  volna, 
hogy  a  molnár  gazda  olly  szemtelenül  csak  a  száraz  tagadással 
mentegesse  magát  (Fal:TÉ  761).  S)  continens  C.  (das  feste 
land].  Tengeren  és  szárazon  rajta-lenni  valamin :  navibus  et 
quadrigis  aliquid  petére  PPBI.  Megkeróütec  tengert  es  a  zar- 
razt  (MünehC.  56).  Fordeita  tengert  zarrazba  (AporC.  12).  Az 
fráter  az  viznek  feneken  iar  vala  mykepen  az  zarazon  (VirgC. 
lOS).  Gyfilyenec  egy  heljTe,  hogy  lathassak  a  száraszt  (Helt: 
Bibi.  I.A).  Az  nagy  halnak  isten  parancsola  és  kiokádá  Jónást 
az  szárazra  (KMK.  \T.10O).  KÖrúl  járják  az  tengert  és  az  szá- 
razt (Zvon :  Post.  11.104).  Szárazon  és  vizén  addig  keresem, 
mig  életem  halad  (Fal:  TÉ.  704). 

Szárazon:  1)  sicce  C.  aride  MA.  im  trocknen  PPB.  Szá- 
razon 6ket  altal  vitte  (Helt :  Bibi.  I.aS).  3)  [breviter;  kurz]. 
.Szárazon  kimondván:  ne  legyünk  kisértö  ördögök  (FahNLl 
308).  3)  [impune,  sine  detrimento;  migestrafl,  ohue  sehaden). 
Szárazon  az  az  bfintettetlen,  el  nem  mégyen  (Mad:  Evaug.  590). 
Taraczkjait,  szekereit  is  elnyerhettük  volna,  még  az  gyalogja 
sem  ment  volna  szárazon  (Bercs:  Lev.  547). 

Szárazság  iszársság  Illy :  Préd.  11.457) :  siccitas,  marcor  C. 
ariditas  MA.  diírre  PPB.  [trockenheit].  Nagy  szaraszság  vala 
minden  vizuélkűi :  in  qua  erant  nullae  omnino  aquae  (Helt: 
Bibi  I.0oo3).  Az  edas  mondola  olay  minden  szárazságot  és 
darabosságát  á  mellynee  meg  lagyittya  (Mel:Herb.  13).  Meg 
ver  tégedet  az  wr  szárazsággal  és  ragyával  (Kár :  Bibi.  1.184). 
Az  cométa  sűrű  kfid  avagy  pára,  kibe  melegség,  szárazság, 
kSnérség  és  ragadósság  vagyon  (Misoc :  Progn.  8).  Az  bőség  igen 
nagy  szokott  lemii  az  embercen  a  hideglelésben,  pestiben  és  szá- 
razságban (Radv :  Szak.  256).  Nagy  szeleket  jegyez  az  féle  és 
szárazságot  1620  (Kai.  E2).  Nem  csak  a  mezők  nagy  szársság 
miatt  kiszárattak,  hanem  az  emberek  is  éhei  holtak  (Lly :  Préd. 
n.457). 

Szárogat :  sicco  Kr.  [trocluien].  Lábait  k5nyhullatásiual 
ásztatta,  liaiáual  szárogatta  (Bal:  Csisk.  268). 

Szárogatás :  [siccatio ;  das  trocknen].  Czac  nekic  szolgála 
igen  ala  való  dologban,  laboc  mosogatásában  és  annac  szaro- 
gatásában  (Bom:  Préd.  216). 

SZAHAHORA,  SZARAKORI :  solivagus,  vulgivagus 
MA.  [landstreicber,  vagabund].  Kakas  (Jergelynek  attunk,  hogy 
Nógrádba  ment  az  szarahorák  hirök  vinni  22  d.  (MouTME. 
1.65).  A  császár  Isabella  királyné  asszonyt  minden  vitézIS  né- 
pével öszve  fegyver  nélkül  szarakori  módjára  Budából  kiküldé 
(ErdTörtAd.  14). 


Szarahorság :  fpraedatio ;  rauberei  ?].  Az  kovács  mestere- 
ket ne  báborgass;itok  sem  kaszjilással,  sem  szarahországgal, 
.sem  más  dologgal  (KecskTort.  11.307). 

SZ ARAKAKUTA,  SZALAKÜTA  :  upupa  epops  MA. 
wiedeliopf  PPB. 

SZÁRCSA :  fulica,  larus,  plialacrocorax  C.  lu-ia,  querque- 
dnla  MA.  w;ísserhubn  Com:  Orb.  49.  tauchente  PPB.  Szártsa, 
vízi-tyuk:  fulix  PPBI.  Szárcsa  monnyal  néha  ő  a.sztalát  tartya 
(Ilosv :  Toldi  3).  Oly  tíirka  mint  az  szárezjx  mony :  attagen  (Decsi : 
Adag.  262.  MA).  A  hattj'u,  sárcsa,  búvár,  vad  récze  és  egyéb 
vizi  madarak  szélas  lábú  tenyeres  talpuac  (Com:Jan.  30). 
Szántóka  madárkát,  faytyukot,  .szárcsát  add  szakátsuak  (SzBodó : 
SóDics.  A4).  Vad  lúd,  kátsa,  búvár,  szártsa  szaladnak  seregek- 
kel (Orczy:  KöltH.  136). 

SZ  AEDEXiIiA :  [clupea  encrasicholus ;  sardelle].  Szardella 
salátájúl.  A  szardellát  csináld  ki  egy  kis  tálban  szintén  ugy, 
mint  az  czethaluak  ikráját  (Kadv:Szak.  155).  Szardelle,  sós 
lemoni,  brimella  egészlen  itt  maradtanak  a  faolajjal  együtt 
(TöTtT.'  m.l96). 

SZARKA:  pica  C.  MA.  elster  Com:  Vest  141.  Tomas 
dictus  Zárka  (ZichyC.  L192).  Nicolaus  dictus  Zárka  (1X113). 
Tsátsogok,  tsSrgSk  mint  a  .szarka :  garrio  (Major:  Szót  239). 
Ezec  a  madaiac  kSzzfil,  mellyeket  meg  ne  egyétec :  eyi  varyiu, 
huhogato  bagoly,  szarka  az  ő  nemeuel,  bfidesbabuc  es  pupene- 
uere  (Helt:  Bibi.  LCCc3).  Az  variuc,  szarkac  az  dogon  vagy 
aztagokba  tak;u-as  uelk&l  eleget  talalnac  (Bom :  Préd.  552b). 
Az  sok  rósz  szarkafészekben  tíildik  rontassunk  (RákGy :  Lev. 
190).  Hányad  része  azoknak  ez  az  szarka  vár  (Zrinyi :  ASyr. 
145).  Csak  ugy  szóUanak  mint  a  szarka  vagy  publikáuy  (Tof: 
Zsolt.  606).  Mártiusban  kell  lüni  szárkát  és  feje  veiéit  ved  ki 
(Cseh:  OrvK.  12).  Még  a  szarka  is  jót  jövendölt  (Klsv:  Ad;ig. 
216).  Az  szarkát  is  megtam'tbatni  szólni  (Bercs:  Lev.  124).  Magas 
repülésre  elindult  sok  szarka,  de  heába  evez,  nem  birja  a  farka 
(Fal:  Vers.  912). 

[SZARfiLAJ3-IK] 

Szármadság  :  [generatio  ;  geschlecht].  Yewyetők  enhozyam 
mynd,  [kik]  kewantok  enghemet  es  az  zarmottsaghymbol  tellye- 
seggyetők  be :  transite  ad  me  omnes,  qui  concupiscitis  me  et 
a  generationibus  meis  implemini  (ÉrdyC.  529). 

SZÁJRMAZ:  [emitto;  ausströmen].  A  Icwt  a  vyzh  béliében 
uagi  ioh  illatw  es  izS  olayt  foha  es  zarmaza  magából  (DebrC. 

55). 

Származ-ik :  1)  promano  MA.  procedo,  provenio  Kr.  [ent- 
stehen,  entspringen,  kommen].  Ige,  ki  zarmazik  istennec  zaia- 
bol  (MünchC.  19).  Mellek  zabol  ki  iűnec,  zfibűl  líarmaznac: 
quae  procedunt  de  ore,  de  corde  exeunt  (42).  Bynes  ember 
nem  akai^-a  azt,  bogi  meg  vtaltasek,  Id  zarmazik  az  gonoz 
keuelsegt^l  (VirgC.  97.  145.  130j.  En  ítiletem  te  orczattul  zar- 
mazik (DöbrC.  18).  Az  kfinhuUatasoc,  kik  az  ayetatos  keserfi- 
segSkbSl  zarmazuac  (Nagj-szC.  41.  WeszprC.  80.  JordC.  362. 
477).  Voltának  zarmazwan  Báliam  nemzetééből  (ÉrdyC.  66). 
Nagy  isteny  feenesseegöt  latnak  vala  ew  zent  orczayabol  zar- 
mazny  (67.  191.  514.  520).  Az  weer,  ky  6  belóle  zarmazeek 
(ÉrsC.  131).  EttcM  szarmasztanak  azoe,  kic  sátorba  laknae  es 
barmot  tartnac  (Helt:  Bibi.  LB4).  Nem  fer  uala  felekbe,  hogy 
achtul  ualami  nagyio  szarmazhatneiek  (Tel:  Evang.  I.40b).  Az 
kősziklából  származót  víz  (Kár:  Bibi.  1.139).  Kik  magokat  sara- 
cénusoknak,  mintha  Ábrahám  és  Sára  neméből  származtaknak, 
híják  (Pázm:  Kai.  435).  A  nyfivek  az  húsban  származnak  (Com : 
Jan.  50).  A  je.suitác  korbácsolása  tsak  a  10-ik  Gergely  pápa 
idejében  származót  (CzegI:  Japh.  75.  35).  Hogy  nagyob  vétkek- 
nek molyi  és  férgei  ő  benne  ne  származzanak  (Illy:  Préd.  1.39). 
De  itt  kétség  származik  (230).   Pesz-szegéssel  származnak  szo- 


91 


ALÁ-SZÁRMAZIK— SZÁRMAZÁS 


SZÁRMAZTAT-EVEZÓ^SZÁRNY 


92 


vui  szájából  (Oiiízi:  Sip.  6U).  Mondd  meg  ágyékodból  származó 
rajodnak  (Tlialy:  Adal.  1.25).  Az  religiu  az  ígbfll  származott, 
Jesus  hozta  a  l'iildre  (Kai:  NE.  5G).  2)  fiiergo,  trau-seo;  gelien, 
iibergelien].  Azokat  ysteneknek  mondaii,  kykro  az  ystennek 
be-íteede  zarmazott  (JordC.  fi64i.  Minden  á  mi  elSdbe  rakatic, 
az  á  te  hasadba  származik  (SalMark.  AS).  Ugj-mint  tibolyodás- 
bol  származván  a  fejedelem  szine  elól  (Illy:  Préd.  1.61).  A  város 
népe  is  mindenfelflll  haza  kezde  származni  (ErdTörtAd.  L75). 

alá-származik  :  (defluo ;  abfliassen].  Az  orr  lyukakon  mint 
egy  csatornákon  a  [iené,szes  takony  alá  szarmazic  (Com :  Jan. 
47). 

be-8zármazik :  (trau.seo ;  durchkommen].  Minden,  az  mi 
beszármazik   a   száion,   az  hasban   megien  és  az  peruatara  ki 

vettetik  (Fél :  liibl.  I,25b). 

el-származik :  [traasoo;  üborgeheiij.  Az  mint  az  bélpok- 
losság eltenyászic  az  atyákról  az  íiakra,  azon  képpen  az  bfinis 
el  szarmazic  (MA :  Scult.  861). 

föl-Bzármazik :  (ascendo ;  aufrleigen].  Az  ew  fysty  ffel  zar- 
mazeek  myud  orekkAl  erekkee  (JordC.  9íi0).  Embernek  zywoe- 
ből  zarmaznak  (Vei  nedwesseegek  ew  feyoere  (ErdyC.  420). 

ki-8zá.rmazik  :  emano  MA.  [entspringen,  ausströmenl.  A  io- 
iag,  ki  kizarmazot  vala  í)  belőllS  (MünchC.  79).  Latak  oldalán 
való  sebet  es  vert  belAle  ky  zarniazuan  (VirgC.  29).  Weer  eas 
tyzta  wyz  bSseggol  ky  zarmazek  (I'ecrC.  128.  34.  WeszprC.  60). 
Az  ev  vére  ev  tejrtebevl  ky  zarmazlieek  mynt  egy  kertfevbevl 
(CornC.  324).  Ky  zarmazeek  ez  liyr  mynd  az  tartomanban 
(JordC.  380.  402).  Kezdő  zent  Damancos  koporsoyabol  ky  zar- 
niazny  odossegeus  illat  (üomC.  150).  Vereyteke  ki  zíU'mazek 
(DebrC.  613).  Orczayabol  feene.s.seeg  zjirmazyk  vala  ky  (ÉrdyC. 
540).  Zykra  zoen  zarmazeek  ky  az  feredew  alól  (551.  549. 
632)..  A  beszédec,  mellyek  ki  származnac  vala  az  S  száii'm 
(Helt:  ÜT.  P4).  Ez  kuttabSl  sok  foli/isok  sziirmaznak  ki  (Fél : 
Tan.  13).  Az  Chri.stas  oldalából  ver  es  viz  .származót  ki  (427). 
A  bSlchiesegbSl  i5  es  szami'izik  ki  a  io  tudomány  (Frank  : 
HasznK.  59).  Az  meg  haragutt  .szynbíil  ki  származott  hortelen 
indulat  (Zvon:  Po.st.  11.151).  Az  bizodalom  ki  szarmazic  az  ke- 
zére az  f>  szivéből,  hogy  az  Christusnac  kSntösét  illethesse 
(MA:  Senlt.  1016).  Az  te  vizeidnek  csSrgetegi  az  uezakra  ki 
szarm!U5zanak  (Szár:  Cat  03).  A  szeménnetesség  a  lélekrSi  az 
ábrázatra  ki.származzék  (Uly:  Préd.  11.465). 

el-ki8zármazik :  c«  Sok  vér  Sándorból  el-kiszármazék,  ó 
zászl.ija  alatt  tiildrc  loesék  (KMK.  IV.105). 

kiszármazás,  kiszármazat:  emauatio  MA.  [enistehung, 
ausstriimung].  Mindúnnemfl  terSmtőth  alatoknac  kyzarmazasa 
nac  eredeti  (Nagy.szC.  2).  Ky  folyó  kwtflfeow  vala  meelseeges 
bSIchesseegenek  ky  zarmazattyaban  (ÉrdyC.  500). 

kiszámlázó :  manali.'i,  manans  MA.  ausfliessend  PPB. 

ISzármazandó) 

Származandóság  :  (ortus,  generatio ;  ontstehung].  Másod 
tyztfiletes  volta  az  istennek  ygheyeenek  mondatyk  erek  zar- 
mazando.<iaag  (ÉnlyC.  92). 

Származás,  származat :  promanatio  MA.  [ortns,  genera- 
tio) ;  das  ansgeheii,  hervorflie.s.sen  PPB.  [ontstehung].  Zamiaja- 
sol :  in  cau.sjdiíato  NéuiGI.  202.  Fül  magaztatvan  magokat  az 
testnek  zarmiizjLsabol  I  VirgC.  147).  Vala  menee  bymiek  gon- 
dolaty,  yndwlaty,  kowjuisagy,  teetemeeny  es  zarmaza.sy  ka-seer- 
tetaek  awagy  gyarlóságnak  myatta  leenek  az  elssew  zylekbon 
(ÉrdyC.  91b).  Atyatwl  való  z;iraiazj\ttya  (504).  Nemelliok  \{; 
tanítanak,  bog'  a  toriue-szetnek  kózúnseges  fóliása  szerint  az 
lolkekis  az  szarmazitsbol  lesznek  (Fél;  Tan.  92b).   Minden  igaz. 


conciliomoknak  származattyoc  mindenkor  a  római    ecclesiátul 

15tt  (Pós:  Válasz.  228). 

Származtat:  1)  derivo,  deduco  SL  (abfUhren  lassenj.  Az 
hói  az  vizeket  más-f§le,  származtattac,  ott  vendégeskettec  (Prág : 
>Serk.  360).  2)  fedő;  von  sicb  gebén].  Igen  nyers  és  nedves 
el&séggel  élnek  azok  a  barmok,  mellyeknek  tejet  kell  származ- 
tatniok  (Misk:  VKert.  8). 

ki-származtat :  fprorumpere  facio  ;  hervorbrechen  lassenj. 
Az  ragadoziVsíig  az  farkas  k51ykókben  magát  jobban  jobban  ki 
származtattya  (KCsipk:  Woll.  77). 

SZÁRMENTA:  [malleolas;  roisholz).  Nem  zSunec  vala 
a  kemencét  gerieztoui  len  muztal  es  pozdoriaval,  zurockal  es 
aziu  .sarmentaval  (BécsiC.  130). 

SZÁRNY:  I)  ala  C.  MA.  flügel  PPB.  Szárnyait  tsattog- 
tatni :  i'oncutere  al.xs  PPBI.  I.srael  istene,  kinec  zamay  ala 
fúttal  (BécsiC.  4).  Tic  gSiti  ogbe  5  pislenit  6  zariiai  ala  (ManchC. 
58).  Kezdek  zaniiokat  el  teriezteni  (VirgC.  52.  33.  51).  Te  zar- 
nadn.ic  aríiika  alatt  oltalmaz  engem  (PöbrC.  33).  Hat-hat  zar- 
nyok  vala  (JordC.  892.  51.  429).  Az  keth  zaniyon  eraelkSdyk 
ffel  embernek  ew  beyty  wr  istennek  eleybe  (ÉrdyC.  137b.  511). 
Az  aprólékját  metéld  meg,  ugy  mint  szárnyát,  fejét,  lábát,  zúz- 
z,át  (Radv :  Szak.  82).  Tudta  jól  édes  iidvflzjtínk,  hogy  a  taní- 
tásnak szárnya  a  jó  |)élda  (Piizm:  Préd.  91).  Az  atyafiak  kérik, 
ne  hajtson  már  elébbi  dolgiura,  boasíissa  a  búkat  a  szelek  .szár- 
nyára I  (íyöngyD :  Cliar.  378).  2)  (lacinia ;  zipfel,  lappén).  Dávid 
elmottzi  az  Saul  felső  ruliájánac  szárnyát  az  barlangban  (MA : 
Bibi.  1.268).  S)  [cornn,  latu^J;  seite,  flügel].  A  hadakban  való 
.szárnyak :  connia  in  proelio ;  rendelt  seregnek  a  sz^irnya :  ala 
PPBI.  Az  győriek  szárnyúi  mellékól  állának,  taraszkljól  nnnd- 
két  fél  sok  golyóbist  .szórának  (RMK.  Ill.lOO).  Nygh  zamywl 
zypen  lowagokkal  kizewie  fel  (RMNy,  11.87).  Rendelte  vala 
küt  felöl  szárnyul  az  huszárokat  (Helt:  Króu.  88),  Elíl  kaszjis 
szekér,  szárnyúl  louag  sereg  Ammon  hadában  vala  (Illyef: 
Jephta  6).  Kortjében  sétálgatott,  melly  k.-Lstélyának  napkeleti 
szárnyához  volt  ragasztva  (Fal:  NU.  310).  4)  (foris,  válva;  tliür- 
fliigel].  Sziiz  kapukon  nyílik  vala  az  egész  váro.s,  ezeknek  mind 
sarkok,  mind  ragasztójok,  mind  szárnyok  merfi  tinóm  rézből 
valának  kó.szitve  (Moln :  JÉpiil.  212).  5)  [porticula;  vordach). 
Miis  ember  szfiruya  alá  kezde  lakni,  títoa  búdosni  (Monlrók 
11171). 

[Szólások].  Nám  ollyan  mint  a  szárnya  szeget  lúd 
(Decsi:  Adag.  245).  A  g;üamb,  mivel  még  nem  szárnyaszegett, 
hanem  fris  s  jó  repftló,  el  nem  vész  iTörtT."  111378).  ÖrOmeat 
repülnék,  de  félek,  szárnyunk  szegne  belé  (Bercs : 
Lev.  298).  Ez  istenes  atyanjüt  oly  tyzta  es  meel  bSlcchesseege 
vagyon  mynt  ha  z  a  r  n  y  o  n  y  a  r  n  a  (ÉrdyC.  570b).  A  jó  hir 
szárnyon  jár,  ide-is  érkezeit,  Forencz  egri  pSspők  prímásnak 
tétetett  (Orczy :  Ninif.  A2b).  Az  gabona  meg  dohlik  az  ve- 
remben avagy  szárnyra  kél  (MA:SB.  133).  Kely  szár- 
nyadra, járd  meg  az  vadon  Lybiát  (Zrínyi :  ASyr.  1).  Boreas 
haraggal  sugár  .szárnyiira  kél  (259).  Szárnyára  repétette 
(Megy:  (Uaj.  11.9).  A  fijat  nem  ismerhetni  addig  meg,  mig  az 
apja  szárnya  alatt  vagyon  (Mik:TörL.  233). 

bal-szárny :  [ala  siuistra ;  der  huke  6ügel].  Eztet  követte 
Balogh  István  uram  négy  z;iszlója  oldalaslag ;  bal.szániyára 
Szalay  Pál  uram  tiz  zászlóval  (Bercs:  Lev.  464). 

előjáró-számy :  fagmen  prinuim  ;  vortrab].  Szeretném  meg- 
ölelni  két  olójáró  szíirnyunkkal,  nem  félteném  az  corpuai,  hi- 
temre (Bercs:  Lev.  608). 

evező-szárny:  I)  luilmula  C.  MA.  fmderschaufel].  2) 
[piiina ;  tlossfeder].  A  halaknak  vaunak  evedz5  .•<zJÍrnyok,  kerek- 
ded liéjjak,  kopótók,  tetemek  . .  .  Valamire  valók  a  madarak- 
nak a  szárnyak,  iigjaii  azonra  valók  a  halaknak-is  az  J  hatokon 
és  hitóükou  lévő  evedzó  szárnyok  (Misk:  VKert  503). 


93 


HAL-SZÁRNY-SZARV 


EGY-SZARVÚ-SZARVAS 


94 


hal-számy :  vexillalio  C.  pinna  MA.  flossféder  Coin :  Vest. 
111.  A  viihea  l.ikók  hal  szárnyakkal  nsznak  (Com:  Jan.  34). 

jobb-szárny  :  [ala  dexha ;  der  rechte  fliigel].  Két  órakor 
indultam  Modor  felé,  a  joblxszámyára  elsS  seregben  nógrádi 
zászlót,  iitánna  Ocskay  uram  ezorit  (Beroi:  Lev.  464).  Cusani, 
Danustadt  felső  balszárnyán,  jobbszámyán  Síik,  Hanover,  Latur 
(645). 

madár-szárny:  ala  PPBl. 

sereg-szárny :  agema  C. 

Szárnyacska :  [ala  parva :  flügelchen).  Vala  mraek  zar- 
nyaskaya  vagyon  es  heeya.  akar  az  thengherbe  akar  folyó 
vj-zbe,  yllyk  velflk  eelny  (JordC.  94). 

[Szárnyal] 

(el-számyal) 

el-számyalóság  :  [evaporatio  ;  ausdünstungj.  A  tapa.sztal- 
hatók  a  melegség  és  a  hidegség,  olajosság,  enyveaség,  elszár- 
nyalóság  (ACsere:  Enc.  126). 

föl-szárnyai:  (ascendo;  hinanfeieben].  Az  erdélyi  hadak- 
nak utat  készéteni  gyüttek,  ennek  húe  nem  kicsin  lesz,  fel- 
szárnyalhat egész  az  Rábáig  (Bercs :  Lev.  324). 

[Szárnyalkod-ikj 

Számyalkodó  :  [volucris ;  geflügelt].  MindSu  lelk5s  allatoc 
és  íamalkodo  niadai'ac  (NagyszC.  114).  Az  eget  med  dizesy- 
tótte  égben  zarnalkodo  madarakkal  (121). 

Számyall-ik:  [festiuo;  eilen].  Egykorban  tekintflk,  s  hát 
a  nemesség  Ls  ide  számyallik  (ErdTörtAd.  L77). 

Szárnyaló  :  [volucris ;  fiiegend].  A  déli  jegyek  régiek  avagj- 
nem  régen  találtattak ;  nem  régen  találtattak :  a  tarkabarka- 
vad,  a  déli  háromszegelet,  a  szárnyaló  bal  (ACsere :  Enc.  101). 
A  szárnyaló  halak  a  herénghez  igen  hasonlittanak  (218). 

Szárnyas  :  1)  alatos,  aliger,  ales,  volncer  C.  geflügelt  PPB 
Szárnyas  sárkány:  *draco  aliger  PPBl.  Dycheryetek  \vrath 
vadak  ees  kezenseges  barmok,  kygyok  ees  zaarnyas  madarak 
íKeszthC.  4ü6).  Sólhan,  Cbargol,  Chagab  es  egygb  szárnyas 
állat,  mellynec  négy  lába  vagyon  (Kár:  Bibi.  1.97).  Égen  repes5 
ffiárnyas  állatoc  :  volatilia  (460).  Ihon  jön  szárnyas  lovon  szép 
piros  hajnal  (Zrínyi  1.136).  A  másikának  barátja  a  ki  keleti 
számyos  nép  fenn  a  fáknak  tetején,  az  együgyű  pásztorsag 
(Fal; NE.  29).  2)  [avis,  volucris;  vogel].  Az  lelkes  zamyasnal 
hamarab  elSle  el  hamarkodek  (PeerC.  71). 

Szárnyatlan:  involucris  C. 

Számyaz  :  [volo ;  fliegen].  Igyekeztem  históriámnak  magyar 
versekből  fBzet  tollaival  számyoznom  (Gyöngy:  MV.  Elfib.  3). 

föl-számyaz :  [instruo ;  ausrüsten,  aufbanen).  Rendire  járja 
ÍZ  asszonyság  az  áros  boltokat,  a  legújabb  formára  már 
etózött  és  félszámyazott  búbokat  válogat  (Fal :  SA.  143).  Érte- 
em  8  lélek-béli  minden  féle  jóságokkal  fel-számyozván  mago- 
kat, sebessen  fizik,  kergetik  a  forgandó  szerenfsét  (Fal :  UE. 
575). 

Szárnyék:  1)  alaris  C.  MA.  zum  flügel  gehörig  PPB. 
3)  [refuíjium ;  znflucht].  Nagj-  vala  az  Salamon  b51csesege,  de 
unaz  teremtetlen  bSlcsesegnek  ajándéka  es  számyeka  (MNjil : 
[rt  219).  Isteni  böltseségnek  számyékában  részesülni  (SzD: 
llVir.  472). 

Szamyékos :  fimbriatus  C.  MA.  verbramt,  bordirt  PPB. 

SZARV,  SZARU :  1)  comu  C.  MA.  hom  PPB.  Szárú 
noggjára  meg  keménySdfim :  comesco :  szaruból  való :  comeus 
I  Hajló  szarvat  hajtani:  fiexile  comu  curvare   PPBl   Nézem 


uala  a  zaruakat  es  íme  6  kSzepekbSl  tamada  mas  kiéened  zaru 
(BécsiC.  148.  380).  Felemele  mönekSnc  WuSssognec  zaniat 
(MüuchC.  109).  Kynek  homloka  zarnawal  meg  eröss51th  wala 
(PeerC.  66).  Menc  meg  engem  orozlan  zaiabol  es  eg  zarvoknak 
zarvioktul  íDöbrC.  i5i.  Ha  mykoron  barom  zarwaval  vala  kyt 
rnegh  Slend,  m(^b  kel  kSwezny  (JordC.  56.  907).  Az  6  zaruokkal 
zaggattak  (DebrC.  118).  Keuelyeknek  fel  emelt  zaniok  (DomC. 
177).  Véuén  Sadoc  pap  egy  szaru  olart  az  isteunec  sátorából 
(Helt:  Bibi.  n.237).  Fel  emelte  minekünk  az  iduSsségnec  szaruát 
(Helt :  ÜT.  05).  A  kossoc  meg  Sckleléc  a  farkast  és  szaruac 
kJzibe  szoritác  (Helt :  Mes.  299).  A  Juda  nemzetibe  is  sok  szarnak 
Iciraliok  as  vraczkak  voltac  (MehSzJán.  418).  VSn  egy  szara 
olayt  (Kár:  Bibi.  I.302t.  Az  leopardnac  négy  nagy  szarna  vala 
(Bom:Ének.  554).  Az  hóldnac  eszac  felöl  ha  begyes  az  szarua, 
szeleket  lioz  onnat  ((Ss.  G).  Te  beimed  szarv\mkon  szórjuk 
ellenséginket  (Pázm:  5Lev.  C5ml.).  Az  Antichristu.s  meg  irattatic 
uekfinc  egy  ket  szaruo  bestianae  kepe  alat  (EsztT:  IgAny. 
198).  Az  nagy  oltárnak  északi  szarva  felSl  (MA:  Zsolt  60). 
Szarva  indult  tulok  (97).  3)  [tuba;  tromiietej.  SzaiT,  kfirt 
(Com:  Vest.  124). 

[Szólások].  Elhiszi  magát,  az  aszszony  ellen  szarvat  emel 
(MA:  Bibi.  L13).  Isten  ellen  szai-vat  emelvén  mindeneket  az  5 
erejénec  tulajdom'tana  (MA:  Bibi.  11.11).  Senki  tollat,  szarvat 
ne  emellyen  vagy  egyebek  felet  ne  kevélykedgyék  (Mad :  Evang. 
143).  Királ}'unk  éllé  szarvat  emelljiink  fCzegl :  MM.  55).  Meg 
hamissították  azokat  az  dSgleletes  tudományokat,  mellyek  8 
idejekben  szarvat  nevelt  ek  vala  (Pázm :  Kai.  90).  Ne 
rak)  férjednek  szarvakat  (Orczj- :  KBlt.  H.156).  Szaruo- 
k a t  azoknac  meg  ronta  (Valk :  Kir.  36).  Kényén  kedvén 
akar  élni,  még  is  hiv  lenni,  a  sima  fejekre  szarvakat  tenni 
(Amadé:  Vers.  166).  Mikor  látja  ember,  hogy  nintsen  büntetés, 
szarvat  vészen  a  gonoszra :  spes  *impunitati3  masima  est 
illecebra  peccandi  PPBl.  Más  embernek  tisztit  6  felkapta  vala 
ezzel  nagy  szarvat  vdu  keresztyének  ellen  (RMK.  V.182). 
Hamar  szarvat  vészen,  a  ki  bort  Iszik  (Pázm:  Préd.  230). 

[Közmondások].  Az  ökröt  szarván,  az  embert  szaván  szokták 
meg-fogni  (SzD:  MVir.  157). 

egy-szarvú :  unicornis,  mouoceros  C.  [eiuhora].  Méné  meg 
engem  e-g  zarvoknak  zarvioktul  (DöbrC.  45).  Egyszarvú  fene 
vadac  (MA:  Bibi  Elfib.  11).  Az  edgy  szarvú  a  félen  való  he- 
lyeken el-rejtet  pusztákat  és  kietleneket   lakja  (C^m :  Jan.  37). 

eke-szarv :  bura,  stiva  C.  pflugsterze  PPB.  A  szántó  szán- 
tás közben  az  edgj'ic  kézzel  az  eke  szarvát  tirtya,  hogy  ne 
csavarogion  (CJom :  Jaa  73).  Foghatta  az  adót  hozó,  földben 
járó  eke  szarvát  (Zrínyi :  Symb.  Elób.  2).  Már  régen  kezünket 
az  eke  szarvára  vetettük  (Thaly :  Adal.  L67).  Érdemesebb 
nálom  az  eke-szarva  után  járó  szántó-vetö  gazda  ember  (Fal : 
NE.  14). 

három-szarvú :  tricomis  C.  MA. 

két-szarvú:  bicornis  C.  MA.  was  zwei  hörner  hat  PPB. 
Papoknak  fejekben  két  szarvú  süvegek  (OegI :  MM.  24). 

vak-szarv :  [sinciput ;  vorderkopf].  A  fSnec  els5  része, 
homloka :  vak  szarva  alatt  vagyon  a  k6z5nséges  értelem  (Com : 
Jan.  64).  Jusson  eszetekbe  Jahel,  a  ki  Sisarát,  a  hadak  f5 
hadnagyát   vak-szarvonn  a  földhöz   szegezte  (Csúzi :  Síp.  584b). 

vitorla-szarvai:  comua  antennarum  PPBL 

Szarvas :  1)  comiculatus,  comiger,  cornutus  C.  [gehörnt], 
Szaivas  kalács:  crustulum  bicome  PPB.  Lattyaak  vala,  hogy 
zarwas  es  fenes  vona  az  hA  zjne  (JordC.  75).  Szaruas  és  lábas 
Ijarmok  (Mih :  ÖrökÉ.  103>.  Moses  orchája  szarvas  volt  (Czegl : 
MM.  192).  Nem  tudgya  vala,  hogy  szarvas  volna  az  orczáia  az 
lu:   beszéde    tái-salkodásából  (Zóly :  E^.    A.2).    Számyos   vagy 


95 


CSODA-SZARVAS— SZATÓCS 


SZATTIN— SZÁZ 


Siarvas  vjulat  kerget  (Fal :  NU.  272).  3)  [magDus,  crassus ;  gross, 
starkj.  üaluauiüzas  az  az  szarmas  es  szaruas  vetek  (Mel :  SzJán. 
■114).  Szarvai  vétek  :  crimeu  notorium  (Ver:  Verb.  Szót.  7).  Az  is 
szarvas  hazugság,  hogy  valaki  ellen  fenekedett  volna  az  Kalauz 
(Zvon :  PázmP.  258).  Szarvas  vétec :  magnnm  peccatiun  (MA  : 
Bibi.  1.467).  Ama  nagy  és  szarvas  vétitek  (Ker:  Préd.  383). 
Nem  egyéb,  hanem  szégyen  vallás  vagy  valami  nagy  eset, 
ijedtség,  félelem  és  abol  .származott  szarvas  vétek  (GKat:  Válts. 
n.l88).  Szarvas  ellenkezes  (CzeghSion.  657).  Mindazonáltal 
CalvinuB  5  benne  .sok  nit  eseteket  szarvas  bfinSket  és  gyalá- 
zjitos  vétkeket  álmodoz  (Pós :  Igazs.  1.644)  A  vétek  nem  any- 
uyira  szarvas,  hogy  kflzSnség&s  boti'ánkozás  .származott  volna 
belőle  (11.548).  Két  nagy  .szarvas  vétket  nyersz  itt  Ls  (Kereszt ; 
í'elsK.  37).  ít)  cerviis  C.  MA.  hirsch  PPB.  Jóv6  a  zaruas  ko- 
siglan,  kit  latfcimuala  állatta  a  kapu  előtt  (BécsiC.  162).  En 
lábaimat  tőkelléfeüse  tőtte  ment  zarvasoket  (DBbrC.  37).  Nagy 
.sok  seregh  zarwas  es  gymők  eleyben  yeweenek  (ÉrdyC.  403b). 
Egy  zarwast  Ivettek  es  egy  erdeyet,  az  zarwast  Bydre  attak 
(LevT.  1.215).  Kiuankozic  az  szaruas  az  kut  feiobez  (Born ; 
Ének.  197.  525).  Mint  a  .szomjú  szarvas,  kit  vadász  rettentett 
(Balassa:  Ének.  51).  KSrmel,  szjiraz  innal  szarvast  meg  haladgya 
(Zrínyi:  ASyr.  41). 

CBoda-szarvas :  [cervns  prodigiosus ;  wunderhirsch]  El 
I5ue  egy  nagy  szaruas  es  ennec  a  szamain  soc  égS  gySrtyác 
valánae  és  elSttec  ot  kerenge ;  monda  Geysa  király :  Miczoda 
czoda  szaruas  ez  (Helt;  Krón.  41). 

nőstény-szarvas  :  fcerva ;  hindin].  Az  pwztabol  yewe  el 
eegy  nesteen  zarwas  kysded  fyavval  (ÉrdyC.  544).  A  nőstény 
szarvas  hogy  a  vadász  hálóban  esic,  belé  kevorődzic,  meg  őle- 
tic  (Com:  Jan.  80). 

(Szarvasul] 

még-Bzarvasul :  (comutus  fio ;  hömer  bekommen].  Nem 
twggya  vala,  hogy  niegh  zarwaswlth  vona  az  h^-  orczaya  (JordC. 
75).  Az  hold  huszszon  hatszor  alig  njjúlhatott  s  el-o.szlott  szemé- 
lye meg-szarvasúlhatott  (Gyöngy:  KJ.  93). 

Szarvaz :  cornibus  exoruo  Kr.  [mit  hörnern  versében]. 
Igen  di.'rék  német  ács  szarvazá  (BethltÉlet.  11228).  Sokan 
fársángos  tarka  sziimel  változtattyák  öltözeteket,  tornyozzák 
fejeket,  szar\'azz;'ik  homlokokat  (Csúzi:  Síp.  14). 

föl-szarvaz.  Fölszarvazott  ház:  tectum  *deliciatum  PPBl. 

Szarvazás :  (canterius ;  sparren].  A  mely  zsindely  mara- 
dott, annak  is  a  .szarvazá.sa  ké.szen  kifaragva  vésze  a  templom- 
ban   íltetbl:  Élet.  11.228). 

SZÁSZ:  Saxo  Kr.  [der  sachse]. 

[Szólások],  Hadd  alább  jó  azász,  mert  nem  babodban 
találtál :  jube  actu  procllvia,  non  euim  inter  centauros  versaris 
(Kisv:  Adag.  255). 

szatíra  :  (satiraj.  Ez  a  szakasztott  képe  a  londrai  isteni 
szolgálatnak  távol  hagyván  minden  satyra  vagy  hyperbole  azaz 
mardozií  vagy  nagyra  mondó  beszédet  (Fal:  NE.  8). 

SZATIRUS :  [satynis].  En  halandó  alath  wagj-ok,  kyketh 
pagan  nejiek  yroggaknak  awagh  satynvsnak  mondanak  (PeeiC 
68).  Szatirusok  a  nin.fáknak  mo.sdó-vizet  hordanak  (Fal :  Vers 
874). 

SZATÓCS :  tabernarius  C.  (propola,  salsamentariiis ;  kriimer, 
verkaulVrJ,  Az  feiodelem,  vr  és  nemes  ember  feiedelem,  vr  és 
nemas  ember  légyen,  az  polgár,  áros  ember,  kalmjü-,  szatócs 
polgár,  ál  OS  ember,  kalmár  és  szjitócs  legyen  (MA:SB,  116), 
A  kufáiue,  koicsmárosoc,  szatócsoc ^ kereskedőknec  mondatni 
akamac  (Com:  Jan,  95), 


SZATTECí :  (cauiculus ;  hiindlein),  E(^  szamár  láta,  bog 
;iz  wra  iátzodnéc  egy  szattinnal  és  hogy  fel  raeknéc  mellété 
kutza  és  kelletné  magát  iHelt:Mes.  45).  A  .s-zattiu  semmii 
nem  ió,  hanem  czac  hogy  balliát  .szerezzen  és  bft.szt  tegyen 
házba  (46). 

SZÁTYÁR  (^szalyár  MA.):  spurcus,  obscoenus  MA.  u 
rein,  garstig,  unfliitig  PPB.  Tragar  vagy  .szatyar  beszedők,  í 
mellyek  nem  illendők  (Szár:  Cat  02). 

szó-szátyár:  loculutejus  Com:  Jan.  185.  (scliwatzer). 
nyelvfciskeilő  szószátyár  a  meg-lőtt  dolgot  nem  lőttnec  beszé 
és  regéh  ((Jom :  Jan.  185).  Ezek  a  szó-szátyár  és  fetsegő  pap< 
azt-is a Chrátasnak  gj-alázatjíiia  fordították  (GKat :  X'álts.  11,28: 
Végére  mentem  amiak  az  anglusnak,  az  mint  értem,  csak 
féle  szószátyái-  (MonTME,  V.106).  A  füles  bagoly  méltán  ábr 
zolója  lebet  a  szó-szátyár  avagy  hírharang  embereknek  (lllsl 
VKert.  496). 

szószátyárság:  [blateratio;  schwatzhaftigkeit,  geredej.  Ne 
jo  a  szoszátyárság,  de  a  halgatás  ls  veszedelmes  (MHeg:  TOa 
11.118).  Amaz  régi  regét  a  mi  vallásunknak  iíjsiigáról  imm 
régen  meg-tromfoltuk,  Jizért  e  csak  szó  szátyárság  (Pós:  Igas 
L490).  Az  embereknek  rágalmazá.sa  s  szó-szatyársága :  was  d 
leute  sagen  iKirBesz.  55). 

SZATYOR  (szotyrot  Kadv:  Csal.  II.333b):  fiscella  C.  .si- 
piculum,  sporta  MA.  oalathiscus  PPBl,  [marktkorb].  Egy  rem( 
hvpst  el  lopanak  a  zatyorbol  (Pesti:  Fab,  28),  Bizony  felveszi 
és  a  szatyorba  a  palack  mellé  teszed  (RMK,  V,222).  Nem  ei 
lekeztek-i  meg  amaz  hét  kenirrfil,  mell  hét  keniniel  ni^  ez 
embert  eloghytik  meg  es  han  télies  szafrot  x-ötí^t  fel  (Syl 
OT,  1,26).  Az  balászok  szattriát  be  tőlthedd-?  (Mel:  Jób.  9 
Szatiornak  való  e^nes  sá.ss  (20).  Eggyic  am  az  káka  giek^ 
szattyrof,  gyeként  kőtnec  belőUe  (Mel :  Herb.  55),  Sárossi  Mihá 
kezéhez  vött  egy  szotyrot.  mely  ér  5  dénárt  (R;idv :  Csal, 
333b).  Szattyrát  néznéd  é  vagy  benne  valóját  (CzegI :  MM.  7 
Sákot,  szattyrot  hátára  és  kezébe  vévén  házrnl-házra  kódi 
volna  (Pós:  Igazs.  11.588).  Pénzt  őc  nem  hordozuac,  de  keze 
ben  szatyroc  (Tlialy:  VÉ.  11.72).  Hoztunk  2  szatyor  kOrtvi 
(KecskTört  n.67). 

[Szólások].  Rá  tarttya  niai:;il  mini  ;iz  két  fiiifi  szatyor)  Szí 
MVir.  276). 

káka-szatyor :  fiscolla  juncea  Kr.  [bin.seukorb].  Nem  kák 
szatyorba,  hanem  barmok  jászolába  tétetek  iPázm:Piéd.  i 
1271). 

pénzes-szatyor  :  (tbeca  nummaria ;  geldkástehen].  Két  pé 
zes  szatyornak  egy  pint  bor  az  ára  (Fal :  Jegyz.  926). 

Szatyroeska  :  [fiscella ;  körbchen].  Moyses,  kit  egy  kisd 
szagyrocskába  az  víz  el  nem  bnrithatot  (Alv :  Post.  1.289). 

SZATTYÁN :  corium  ovillum ;  schafleder,  sctiaúell  PP 
Siet  öltöznie  szattyán  rnbaban,  sok  tövis  hogy  ne  .sortené  ul 
ban  (F.ny:  Gizm.  7).  Vett(\nk  3  .szatymi  kapczát  (MonTME  I.IO 
Vua    pellis   ex   szattyán,  (láva  xr.  30  (Monlrt'ik  XX1V.344). 
szattyán  igen  szép  sima   letryen,   síkállutt   lou-yon.   vastag 
legyen  (TörtT.»  nil56). 

SZÁZ  :  centnm  C.  MA.  hundert  PPB.  .Százig  vnVi :  centen 
C.  Bichorienses  de  centnri;itu  sceculzaz  1217  (VReg.  2U8(.  Z 
hnz  ezer  viliato  galogok  (BécsiC.  12).  Adanak  gimölűőt  eg. 
zaz  nemőuet  (MilnchC.  37.  47).  Zaz  zegent  otoüie  sok  nai 
(VirgC.  90.  29).  Z;íz  vitozeknec  hadn;iéa  íVitkC.  99),  Meg  i 
gyón  yrwau  az  soltaar  kénynek  zaaz  hannyncz  kettőd  rezeeb 
(ÉrdyC,  359).  Kosz  ponzAI  megh  fyzeth&m  az  feljiSl  megh  nu 
doth  zaz  maghyar  forynlboth  (KMNy.  11.105.  157.  181.  27 
Remink  izenthok  mynd  falwnl,  hogy  liwz  heyan  zaz  for>nthc 
ker  Rz  falwn  (LevT.  1.321.   303.  269).   Tiz  száz  nyoltzuan  es 


97 


SZÁZNYI-SZÁZ-SZE 


HCJt 

iU 

iiiki 
Mts; 

;:I(>sl 

I.  oiiir 

«■  lií 


^r^l 


ion  Uészfilénec  <Valk:Gei),  7).  A   negyedik  száz.  esztendőben 
(Veresni:  Lev.  83). 

Bzázuyi-száz :  decem  mille  Kr.  [zehutausend].  Száznyi  száz, 
ezernyi  ezer  új  .s  meg  új  haszontalanságok  (Fal:  NA.  139). 

Század:  1)  centesimiis  MA,  liuiidertster  PPB.  Egi  ifyu 
ielSnek  lÁljbel  z;izad  magaual  (Deln-C.  ISO).  Adgyátuc  meg 
uékicc  az  Ijuruac  és  ulajiiac  századát  (Kár:  Bibi.  1431).  3)  cen- 
turia  MA.  (koinpagnie].  S)  s.-ieciilum  Kr.  [jiüirhimdert].  Most 
vagyon  kezdete  ar;iuy  századának,  tsá.<z;'irok  atyjai  lettek  oi'szí'i- 
goknak  (Orczy:  KöltSz.  177).  4)  [numerus  ceuteiiarius ;  das 
hundert,  aus  bmidert  besteheud].  Bölcs  és  figyelmetes  udvari 
ember,  Graciau  után.  Első  század  (FahUE.  361).  M;isodik  szá- 
zad (415).  Harmadik  század  (467). 

Századik:  centesimus  C.  centemus  MA.  Uimdert.ster  PPB. 

Századonként:  cenhuiatim  PPBI. 

Százados :  centurio,  hecatoutarcbus  C.  liauptmaun  PPB. 
Zerez  bw  k5zz515k  tyzed5s5ketb  es  zazadosokatb  (JordC.  50) 
Melleié  véué  a  Jehoiada  a  százados  badnagiokat,  az  louag 
huszárokat  és  a  gialog  futosó  vitézeket  (Mel:  Sám.  411).  Mene 
fi  hozza  az  százados  (Fél :  Bibi  11).  Kiváuuya  amaz  jámbor  Cor- 
néliiis  századossal  megbalgatiii  mind  azokat,  valamellyec  6  néki 
az  isten  felől  liirdettetnec  (MA :  Scult,  687).  Sziizados  kapitány- 
ságra ment  (Gyöngy:  Cbar.  Etób.  13). 

vice-százados :  subcenturio  C. 

Századosság :  centm'iatus  C.  PPBI.  centurionatus  MA. 
hauptmanuscliaft  PPB. 

Százall,  százol :  centuplico  MA.  centurio,  in  centurias 
distribuo;  hundertlaltig  maciién  PPB. 

SzázaUás,  százolás :  centuplicatio  MAI. 

Százan :  centeui  Kr.  [huuderte].  Az  atiafiak  hozza  gAIenek 
tAljen,  hounem  zazan  (VirgC  29). 

Százanként:  centiuiatim  C.  MA.  je  bimdert  uud  liundert 
PPB.  Bezzegb  lu-am  rendöltetik,  hogy  mindjárt  egyenkint,  szá- 
zaukint  s  csoportonkint  jövő  ráczoknak  fejérpénzül  fizethessen 
(Bercs:  Lev.  328).  Febíi-vár  felé  portázni  változik  három-uégy- 
százonként  (475). 

Százas :  centuplus  Kr.  centenus  PPBI.  [centeuarlus ;  bim- 
derter,  buudertfach].  Zérze  kornői  zazasokat  (BécsiC.  24).  Szél- 
iek százas  jutalomról,  mellyel  e  világon  vehetünk  (Káldi :  Préd. 
274).  Ezekből  kitetszik,  hogy  sz  Pál  el-vőtte  e  világon  a  százas 
jutalmat  (280).  Oly  nagy  e  százas  jutalomnak  méltósága,  hogy 
az  embert  nem  csak  a  szegénységre,  de  a  t&zm  is  elvihetne 
(283). 

Százféle :  ceutuplex  MA.  hundertfaltig  PPB. 

Százképpen :  centuplicato  C.  MA.  auf  huuderterlei  art 
PPB. 

Százszor :  centies  C.  MA.  bundertmal  PPB.  A  feiedelmet 
is  tőbszőr  százszemel  ellened  fel  iudetottam  (Tel:  Fel.  6).  Az 
Hilariusnál  tőbszer  találod  száz.«zornal,  hogy  barom  substautiac 
vagynae  az  istenben  (MA:  Tan.  103,1.  Százszor  j"bb  utánua  nem 
indulni,  hogy  sem  a  próbán  szerencséltetődai  (Fal:  UE.  391). 
Többet  veszt  véle,  ha  mikor  ki  egyszer  elvéti,  hogysem  nyerjen 
5*1  í"    yéle,  ha  százszor  elüti  tárgyát  (452). 

Százszorta :  centuplo  Sí.  [bundertmalj.  A  veszedelem  száz- 
szorta százszor  több  és  nagyobb  a  városban,  hogy  sem  a  ma- 
gános kastélyokban  (Fal:  NU.  272). 

-8ZE,  -SZA :  [particula  adhortandi :  age ;  partikel  der  auf- 
muntermig :  wohlan].  Mit  késertetec  engemet  képmutatóé,  mu- 
tassatocze   énnekem  az  adopénit  (MünchC.   55).   O  zerelmes 

M.   NYELVTÖBT.   bZÓTÁB.   HL 


sffiaii 

ui 

ffl 

3  tíil 


p.*;í 


tOJ 


íM 


SZECCEL-SZED 


atyamfyay  goudollyatokze  meg,  mynemew  nagy  félelemmel 
keezAl  az  ydőben  yewny  ;iz  hatalmas  byronak  eleyben  (ÉrdyC. 
10).  Gongülkodjunksza,  ezek  miként  vágynak,  ha  mind  a  szen- 
tek mind  ezen  osztozn.ak  (RMK.  11.165).  Lá&sadsza  pispok  uram 
(V.231).  Eredsze  véle  c.séi»zaggató  kankó  (234).  Monda  a  bac: 
Nyuyttsetze  (így]  a  kezedet ;  felele  a  róka :  M,<iydaii  kezemet 
uyuytom  bfldes  ag  ebemnec  (Helt:  Mas.  372).  Látbatsze,  ezt 
megtaláltam  (Kár:  Bibi.  1.627).  Adze  s  ne:  simul  da  et  accijie 
(Decsi :  Adag.  147).  Hoszsza  gazda  aszszony  az  gyermeket,  nesze 
az  szablya  (326).  Nézzedze  meg,  valiion  hol  vadnak  (Kulcs : 
Evang.  25).  Gondolhatsza  meg  a  szegény  iámbor  JobuaI,  hogy 
soc  iot  vőttel  istentől  (Sib :  VigK.  Bij).  Láthatsza,  melly  tolyongva 
bordgyák  reá  minden  javokat  (Pázm :  Préd.  948).  Nézhetze 
Lothot,  kinek  nem  ártbata  a  Sodoma  tüze  (Czegl :  ORoml.  19). 
Hajdúnk  ha  ki  nyomul  Pozsontúl,  nosza  Fölvártul  nyargaló 
azalatt  (Bercs:  Lev.  123).  Neszsze  emez  a  nagy  óriás  melly 
kitsinre  szabta  magát  (Fal:  NU.  288). 

SZECCÉL  (zetzd  Apoll.  13.  zselzd  Helt:  Króa  13):  [sella, 
.sedile;  sesselj.  Az  ő  tőb  szerszáma  is,  a.sztali,  szfkei,  zsetzeli, 
szekerei  és  egyebec  mindenec  (Helt:  Krón.  13).  Király  tsak 
magának  egy  zetzelben  ül  vala  (Apoll.  13).  Aranyból  egy 
szeczelt  csiuáltatának,  kit  a  koporsóban  bérakatáuak,  a  szeczel- 
ben  Sándort  béhelyhezteték  (RMK.  IV.172).  A  király  semmit 
nem  felelvén  fedezett  fővel  közzéjek  bement  és  maga  alá  szecz- 
czelt  tévén  közöttök  leült  (Misk:  Angllnd.  93). 

háromlábú-szeeczel :  (tripos ;  di-eifuss].  A  uendégec, 
midőn  magokat  meg-mo.sfác,  a  padokon  és  három  lábú  sze- 
czelekeii  asztalhoz  filuec  (Com:  Jau.  110). 

kis-szeccél :  lecticula  C. 

SZECSKA  (szacska  PPBI.) :  stramentum  coneisum ;  híicker- 
ling  PPB.  Szatskát  metélni :  *stramenta  secai'e  PPBI.  A  lovász 
a  zabot  megpaloUya  a  palló  rostával,  mellyet  efjyelét  szecska 
köziben  (Com:Orb.  15-5).  A  szolgálók  fonnyanak,  tollat  fosza- 
uak,  szecskát  metéllyenec  (Lipp':  Cal.  7).  Sok  hordó  kéne 
a  szecskához  (RákF:  Lev.  IL2Ű1). 

Szecskáz:  [sti'amentum  coUigo;  hackerling  sammein?].  Sok 
hordó  kéne  a  szecskához,  ha  az  f&ig  mind  szecskázni  akarna 
(RákF:  Lev.  n.207). 

SZÉCSKEVÉSZ:  [perfiiga ;  überlaufer].  A  szecköuész- 
szeket,  kic  a  babiloniiü  király  mellé  szekteuec  vala,  el  viué 
(Helt :  Bibi.  11.362).  Nagyobb  böcsülleti  légyen  ebben  az  igyben 
az  régi  keresztyéni  gyöleközetnek,  hogy  sem  mint  imez  amaz 
bitetlen  szecskevésznek  (Pázm:  Kai.  106). 

SZED  (szíd  Helt:  Mea.  192b.  szed  BahCsIsk.  191.  szeed 
ÉrdyC.  221.  szodőgel  Matkó:  BCsák.  110.  zSr/gie  LevT.  1.91): 
lego  C.  carpo,  coUigo  MA.  lesen,  zusammeulasen  PPB.  Fát 
.szedők :  lignor;  olajat  szedek  :  olivor  C.  Ha  paraníolz,  elmegec 
a  mezőre  es  gabona  főket  zedéc  (BécsiC.  3).  Minem  zednek 
tflnissecröl  zőlőket  ava^  korokról  figeket  (MünchC.  26).  Keez 
vagyok  en  ^Tam  Cristusert  zenueduem,  kynek  kerteben  rosakat 
almákkal  gyevhtevk  auagy  zedek  (CornC.  254).  Egy  emberth 
találtának  vona,  ky  faat  zeedett  az  ynnep  napon  (JordC.  152b. 
408).  Kinek  kerteben  rosakat  zedők  (DebrC.  186.  56).  Zeep 
rosakatb  zeed  vala  (ÉrdyC.  143b).  Neky  agakat  zegbnek  wala, 
nekik  wyragot  zednek  wala  (ÉrsC.  79).  Szedgyetec  kőueket 
(Helt:  Bibi.  IP3b),  Mostan  a  feiedelmec  mellé  vetti  magát 
minden  varga  folt,  ot  hazudoz,  tőrlődic,  piheket  szfd  (Helt: 
Bibi.  192b).  Nemde  szednek-e  az  tőuisról  szőlőt  (Fél:  Bibi.  10). 
Valast  teve,  hogy  egyéb  varmegyékbe  es  az  yspau  szedne  a 
raua.st  (LevT.  1.13).  Az  méznek  nem  igen  tiszta  es  sok  lepe 
szedettetik  1572  (KBécs.  F3).  A  pók  meerget  szed  a  fűuekről 
(Bal:  Csisk.  191).  Még  ez  jüvö  héten  nem  fognak  szedni  az 
derék  hegyeken  (RákGy:  Lev.  374).  Szép  epeijet  szettem,  kerék- 

7 


99 


BE-SZED— ELríJZED 


ELÓUSZED— LEiSZED 


lOC 


ben  kStíttem   (Ziiiiyi:  ASyr.  299).    A   hajdiíság  az  ajtókrúl  a 
plébeket  szedi  (RákF:  Lev.  1314). 

(Szólások).  Vmibe  szed:  Nem  volt-é  előtted  bötsben  e  kegyes- 
ség, egy  t  s  o  m  ó  b  a  n  szedett  angyali  ék&sség  (GyöugyD:  Chav. 
57).  Bár  eszét  csomóba  .szedte  volua  {SzD:MVir.  129).  Elmé- 
jébe szedte  vala  a  dolgokat :  in  auimo  res  *iuculi)tas  habebat 
PPlil.  Mykoron  az  vvtan  sok  ideuel  e  z  e  b  e  zette  wolna  magát 
a  farkas,  monda  a  mint  mondliati  (Pesti:  Fab.  66).  Ezebe  zede 
magát  (78).  Homlokát  rauczba  zedwen  olcharlya  wala  a 
mezewt  (13b),  Graditsozott,  rántzokba  szedett  komor  homlok 
íSzDíMVir.  214).  A  dicsórt  erkölcsös  érettség  nem  abban  áll, 
hogy  ember  rendbe  szedje  tagjait  (ITal:  UE.  507).  Szt.  István 
király  rendbe  szedte  mind  a  politiai  s  mind  az  ekklésiai  dol- 
gokat, klastromoknak,  papoknak  állapatjokat  (Bod:  Pol.  4).  A 
deák  orátziókat  és  verseket  Böjti  tJáspár  szedte  rendbe  (70). 
Vmin  szed :  Piperés  és  szemen  .szedett  szókból  Sszve  rako- 
gattatott  oratio  (KCsipk :  Woll.  Eli5b.  5).  Vmire  szed :  T  5  r  e 
hegyre  szedtem  egy  kevés  nf ra  valót  számára  (SzD :  MVir. 
451).  Vmit  szed:  Yarwlanak  zent  Péter  apo.stolhoz,  kyk  az 
adoot  awagy  fold  vamot  zeedyk  vala  (ÉrdyC.  552).  Az 
adósságokat  szedik,  noha  az  kolosváriak  biísulnak,  tart- 
ván attiil,  hogy  mo.st  megadják,  jövendőben  meg  ngyan  meg- 
veszik rajtok  (RákOy:  Lev.  219).  A  ki  a  tOkéletes.ségnek  tete- 
jén meg  tudott  állapodni,  siirftn  szedi  gyümölcsét  fárad- 
ságának (Fal:  UE.  365).  Gyönyöifiség  látni,  mikor  egy  .szépen 
termett  úrfi  helyesen  szedi  s  rakja  teljes  inait  (Fal :  NE.  29). 
Az  ütközetben  a  legerőssebb  bajnokkal  szokott  nieg-zálogosodni, 
rajtok  zsákmányt  szedni  (SzD:  MVir,  100).  Nagy  Szuliman 
tsászár  kövér  z  s  i  r  j  á  t  szetté  országunknak  (Kónyi:  HEom.  2). 

be-széd :  recoUigo,  recondo  MA.  zusammenlesen  PPB.  [ein- 
treiben,  einnehmen].  Az  soc  predat  nehezen  zedeg  be  (GuaryC. 
59).  Az  pá.stétomot  nyomogasd  oszve  köríl,  szedd  be  az  káré- 
ját (Eadv:  Szak.  1091.  Kívántatik  tőle,  hogy  az  jövedelmet  be- 
szedje igazán  urbárium  szerint  (TörtT.'  1.391).  Öreg-atyádnak 
nagy-attya  gá!!y;ls  ur  volt,  bé.szedett  minden  esztendőben  .száz 
ezer  aranyat  (Fal:  NE.  13).  A  ki  a  töréshez  ért,  bé-.szedi  gyep- 
lőjét heves  kiváimiigiiiak  (Fal:  UE.  394).  Hlyen  ízben  sem  jó 
adó  gyanánt  beszedni  a  böcsületet  (420).  A  kevély  beszedi  mint 
az  adót  a  térdliajlásokat  (Fal:  BE.  589). 

beszedés:  collectio  MA.  sammlmig  PPB.  A  ki  a  deréc 
smnma  felett  usorát  vészen,  az  nem  hitelbon  adó,  hanem  uso- 
rás  és  pénz  ki-adás.sal  s  be-szedé.ssel  kereskedő  (Com:  Jau.  191). 

beszedő  :  eoUector  MA.  einsammler  PPB. 

egybe-széd:  coUigo  C,  [eiusammolu).  Akard  é,  olmééSnc 
es  égbe  iégé^i:  azocat  (MüucbC,  38),  Ezek  egybe  zeedettenek 
leeleknek  5  nagy  nemossegliorewl  (ÉrsC.  530.).  Az  isten  igéjé- 
nek halgatásának  egybeszodett  és  figyelmetes  lélekkel  kell 
lenni  (Ely:  Préd.  1.296).  Számtalan  olvasásoknak  legjobb  hasz- 
nát 8  kincsét  egybe  .szedvén,  kollő  renddel  adogatták  eleibe 
(Fal:  UE.  372). 

egybeszedés :  collectio  C. 

el-8zéd :  decorpo,  auforo  MA.  [wegnebmon,  abtragen].  El 
szedi  a  zsírját :  adii)em,  piminediiiem  toUit ;  elszedni  az  asztid- 
ról  az  étket :  fercula  toUero,  educere  PPB.  Ha  ez  5fh  kőuek- 
nek  első  bőtAyth  egy  niasthwl  el  zedyttSk  és  5z\ve  rakyatok, 
Marya  lezSn  benne  (ÉrsC.  521).  Az  asztalnál  apró  pohm-okkal 
kezdik  ol  a  tsaUit,  mikor  az  étket  el-szedik,  akkor  hozzák-el5 
a  faltörő  pattantyúkat  (l'iizm :  Préd.  22G).  Az  s;ykát  és  öreg 
hajót  széiMjn  olszodottem  egészszon  é.s  úgy  rakattam  szekerekre 
(Bercs:  Lev.  438). 

(Szólások).  Idején  elszedte  magát  és  elrándult  az  koleplze 
előtt  (MAiSciüL  1084). 


elől-Bzéd:  praelego,  recolligo  MA.  vorher  zusammenlesen 
PPB.  Elől  szedett  szőlő  bora:  praeliganum  MA. 

föl-széd:  coUigo  C.  toUo  iL\.  [autíesen,  ansammeln).  Meg- 
kérni, felszedni  az  adósságot :  ciere  *nümiua  PPBl.  Fölszedetl 
adó-péuz :  collecta  PPB.  Fel  zeduen  vronknak  ki  zaggatot  ha 
yath  es  zakalath  (We.vzprC.  70).  Boczatok  tynektők  hwsth  men 
bői,  memiyen  ky  az  neep  es  zeggj'e  tfel  (JordC.  44.  104b) 
Pokolbéli  ördögök  is  kijömiek,  gonoszokat  ők  is  valahol  lelnek 
kit  találnak,  mindönöket  ÍÍSlszötkek  iRMK.  VI.40).  S'jkkal  wagj 
adós,  bytellien  is  sokat  zettel  fel  es  zálogra  es  (RMNy.  IIL86) 
Hát  ha  még  tzitkelyenkéut  felszedném  (CzeghMM.  169).  Sza 
gos  az  fekete  viola,  fel  szedik  és  teszik  süveg  kai-imába  (Zriny 
n.ll7).  Ifiu  legiu  korában  szedett  föl  (Gér:  KárCs.  IV.538) 
Az  elefánt  orra  arra  készíttetett,  hogy  azzal  az  8  eledelét  min 
kezével  fel-szedje  (Misk :  VKert.  22).  Gondoltam  azt,  hogy  ne 
talán  Montocuculi  az  fődnépit  fölszedve  hát  megül  irrumiáljoi 
(Bercs:  Lev.  696.  704).  Jól  fel-szedett  volt  a  tudománynak  min 
denféle  drága  kintseiből  (Bod:  Pol.  56). 

[Szólások).  F5I  szŐdék  az  asztalt  (Zvon:  PázmP.  299] 
Apád  .szinte  igy  járt  volna,  ha  fel  nem  szőtte  volna  i 
fdr  hálót  és  mils  fiildre  nem  ment  volua  lakni  (Helt:Mea 
365).  Fölszedi  a  sátorfát:  colligit,  conclamat  vasa  PPB 
Arszlán  sátorokat  gyorsan  föl  szedete,  félve  és  rettegve  oniuu 
elsiete  (Zrínyi  1.32).  Felszedték  sátorlájokat  és  nap-nyugott 
felé  indultak  (MoIn:JÉpül.  129).  Rád  szögezi  kész  táborát  i 
meg  felszedi  sátorát  (Fal:  Vers.  868).  A  Kalkás  p;ip  leiinya  igei 
szép  termettel  bírt,  szép  sárga  meg-eresztett  hajjal  járt,  fel 
szedett  szemöldöke  volt  (Hall:  HHist.  III. 70i.  Jiistiniimu 
fel  szedett  szemöldökkel,  a  tűztől  gyulladt  tekintettel  így  kezd( 
(Fal:TÉ.  694).  Fel-szedni  a  vas-mats  kák  a  t :  molir 
*anchoras  PPBl. 

föl  szedés:  collectio,  sublatio  MA.  zusammensammlung  PPB 
Ügy  látom,  a  gyalogságnak  felszedésében  s  előálh't;isábau  igei 
restül  munkálódnak  a  nemes  vármegyék  (Bercs:  Lev.  532). 

fölszédetlen :  illectus  C. 

ki-széd :  excorpo  MA.  (auslesen,  herausnehmen).  Csontyá 
kiszedöm :  ososso  C.  Paranczold  Elejizaniak,  hogy  zeggye  k; 
az  tyzből  az  twrybwiomokath  (JordC.  156b).  Paranczol  wr  Jesuí 
hogy  az  konkolth  kyno  zeggyeek  az  tyzta  gabona  kőzzői  (ÉrdyC 
129b).  A  sült  bári'mynak  csoutyából  a  velőt  ki  szetlik  vali 
(ÉrsC.  69).  Az  húst  az  tiszta  vízből  szedjed  és  illendő  fazékba: 
rakjad  (líadv:  Szak.  23).  Mikor  fel  akarod  adni  a  tyúktíl 
szedd  ki  az  táblára,  szaggasd  meg  (99.  102).  Hajó  bérekuec  k 
szedői  (Com:  Jan.  140).  Szénát  vagy  a  pervátábul  ki-«zede 
szalmát  visznek  elől  (Ozegl:  Japb.  144). 

(Szólások).  Kénytelen  lesz  véle,  hogy  maga  kezével  szedje  k 
a  parázs  alól  a  gesztenyét,  hogy  más  nyaláukkodhasson  vél^ 
(Fal:  UE.  464). 

kiszedés :  exemtio,  excerptio  MA.  ausnehmung,  herausueh 
mung  PPB. 

külön-szed:  seligo  C.  (auswühlen).  Uradimk  ha  kedvei 
kedni  akarsz,  az  meuyhalnak  az  máját  kUlöu  szedjed  (Kadv 
Szak.  131). 

különszedés :  selectiü  C. 

lé-szed :  decerpo  C.  MA.  ablesen,  abbrecben  PPB.  E^ 
virágát  loszodöm :  praefloro  C.  Le  szedi  az  étek  zsírját :  ju 
adipo  purgat  PPB.  Az  tésztát  erősen  egyben  nyomj;ul,  nyújtó 
fával  nyújtsad,  kezeddel  le-szedjed  (líadv:  Szak.  38).  Szent  tes 
tét  le-voszik  a  keresztrül,  le-szedetik  superláttya  (GyöngyD 
Koszorú  191).  Hiunar  leszeduénk  az  angyali  kegyes  szint  róh 
(Fal;  NE.  18). 

[Szólásoki  A  birót  pénzzel  lábáról  le  ssedui  (SzD:  MVir.  16] 


S. 
iw  is 

(llK, 

-  m 


f^f' 


moG! 


nJȒ. 
fÉrfjC' 
ini 
■iiáte 

I*. 


101 


MEGUSZED-SZEDEGET 


Er.rSZEDEGET— ADÓ-SZEDÖ 


102 


meg-azed :  colli^o  MA.  (carpo ;  leson,  ablesen,  pflücken, 
snnuniilu).  Ktiraiét  niegszedöm :  exuugulo  C.  Moabitis  ki  iilt 
vala  Noémival  os  kéié,  hog;  az  elmaradandó  gabona  főket  zéd- 
oé  móg  asi  aratoc  íiomokat  kSuetuén  (BécsiC.  4).  Zeáée'^k  moK 
felette  való  morsalekokat  (DöbrC.  309i.  Emb5r  az  liliumiiak 
leuelet  megh  zedy  (KazC.  142).  Myre  tereod  meg  A  gyep\\yeth 
meg  zedyk  ítetb  mynd,  kyk  el  muluak  az  vvton  (KeszthC 
2111.  Mikor  a  te  szSlySdet  meg  szedended,  meg  ne  megflzzed 
(Holt:  Bibi.  LX.x.\4b).  Ha  nyer,sen  az  kőként  meg  szeded  és 
meg  tőrSd,  ez  tőrt  kőként  erőssen  keueried  az  nyarlot  borban 
(Mel:  Herb.  26j.  Az  spináczát  .szedd  meg  elevenenként,  igen 
szépen  mosd  meg  (Radv:Szak.  43.  64.  97.  179).  Hires  eperre 
hasztalamil  viszed  a  kosarat,  bizonyai  meg  szedték  már  mások 
(SzD:  MVir.  234). 

öszve-szed :  coUigo,  comporto  MA.  zusammensammeln  PPB. 
^!^1  Viszontag  Osszeszedöm :  recolligo  C.  MA.  Az  igen  5.szsze  szede- 
liiá  tet  és  egyben  gőmbellyedet  vyak  fSsnént  és  gonoszra  szándé- 
kozót ielentnec  (Cis.  O).  A  könyvnyomtató  az  őntőtt  betűket 
;ve  szedi,  sajtó  alá  veti  (Com :  Jan.  160).  Pálfi  maga  sánczait 
levonta,  salvaguárdáit  összeszedte  (Bercs;  Lev.  578).  Megírtam 
ij.jjji  Antalnak,  az  para.sztságot  összeszedje  háta  megett,  mikor  be- 
j  pp[  csap  (R42.  757.  682).  A  legbölcsebb  ember  is  megasik,  de  vélte 
mert  nem  .szedte  öszve  eszét  (Fal:UE.  475).  Egy  római 
j^^j  császár  arra  bolondult,  az  egész  városnak  pókhálóit  öszvesze- 
iy,|(lette(FaI:TÉ.  774), 

öszveszedés :  collectio  MA.  ziisammensammlung  PPB.  Én- 
nekem tetszenék,  ha  Nagyságod  ezen  ezernek  öszveszedését 
biznya   valamely  alkalmatos   emben-e   (Bercs:  Lev.  166),    Lesz 


it,íil 

jM    ideje  Na^ryságodnak  az  hadak  összeszedésére  (577). 


íjii-i' 


tele-szed :  (compleo ;  anfüUen],  Hány  kozart  zedetek  tele 
iz  hwlladekkal  (Pesti;  Evang.  87). 

szed-ved :  [coUecto ;  ansammeln].  Szőlő  hegynek  jövedelme, 
mely  d&szmabol  es  egyéb  szedő  védő  szokásból  adatik  (Ver: 
Verb.  216),  Az  asszony  a  maga  udvarát  szedgye  vegye  jó  rend- 
ben s  érdeménél  felyeb  ne  héjazzon  (Fal :  NE.  86). 

föl-szedved :  (tollo ;  anfnehmen].  Aprónként  f51  szedik 
redik,  el-kőltik  füzeteseket  (Lép:  FTük,  194). 

szedésvedés :  [collecta ;  beisteuer].  Minden  jószágokkal  az 
Jnnőn  magok  határokban  szabadon  élhetnek  és  szolgálattal, 
szedessél  védessél,  adózással  senkinek  nem  tartoznak  (Ver : 
Verb.  15). 

szédővedő  :  [exactor  ;  steuereintreiber).  Azokat  a  várakat 
mind  a  hódolástól  s  mind  egyéb  szedő-vedötől  immimitálta 
pionírok  \Tn.l21). 

szedtevette :  [formula  exsecrationis ;  fluchwort].  Czoki  szed- 
levette,  eb  hátán  ülj  szikra  (Thaly:  \TÍ;.  11.256).  Megállj  szette- 
fette  (Kónyi:  HRom.  97).  Hallod-e  csapláros,  adta  szedte  vette 
liozz  pecsenyét  és  bort  (Gvad:  RP.  49). 

Szedeget:  collecto  Kr,  [wiederholt  lesen,  sammeln],  01va.s- 
Jogalok,  olvasgatom,  szedegetem :  lectito  PPBl,  Monda  neki 
aapa:  Hol  szedegettél  ma  es  hol  tőkéllétted  meg  mfiedet 
pécsiC.  5).  Apolgattya  zent  feyeeíh,  kybewl  zedegbaty  vala  a 
tfaewissek^t  (WinklC.  102).  Minden  te  tőled  var,  hoé  idein  f 
stkeket  meg  aé^ad,  ha  te  adandaz,  ^k  zedegetnek  (DöbrC, 
184.  KaszthC.  277).  Vgan  azon  iras,  kyt  Pelbarth  atthank  ze- 
leghetetli  (DebrC.  504).  Heten  az  ayvytatos  azzonyallatok  kőz- 
íől  kőwetyk  vala  az  wton  es  az  ew  zent  vereet  zedeghetyk 
rala  (ÉrdyC.  213b).  Egy  kakas  mykoron  a  zemeten  zedegetne 
pesti :  ITab.  10).  A  róka  egyic  lábáual  kőueket  szedőget  vala 
i  kosárba  (Helt :  Bibi.  282),  Az  tikfiak  az  gyönge  füvön  szede- 
getnek apró  magokat  (Lép:  PTük,  112).  A  teve  a  nagy  liévség- 
;6l  kén.szeríttetí'én   az  ő  lábait  feljebl  feljebb  kezdi  szedegetni 


(Misk:  VKert,  41).  A  melly  fél  beszédre  fakad,  előadja  bölcs 
elmeléleményeit,  a  hallgató  fél  azonközben  a  szépében  s  javá- 
ban válogatva  szedegethet  (Fal:  UE.  368).  Ugy  tetszik,  szem- 
lélem a  fényes  kai-dokat,  mikép  szedegetnek  pamukos  tsalmá- 
kat  (Orczy:  KöltSz.  178).  Már  a  tsondes  éj  magát  .sorkengetle 
s  fekete  kárpittyát  égről  szedegette  (SzD:VMir.  200), 

el-szedeget:  [abimo;  wegnehmen].  Az  isten  az  népnek 
halaadatlansagaert  elszedegeti  az  tanítókat  (Fél:  Tan.  331b). 
Ha  elszedegeteudöd  a  pápista  vallástól  a  rhetoroknak  pillago 
ékességét,  semmi  sem  marad  benne  (Göntz:  RBab.  3). 

ki-szedéget :  excepto  MA.  oft  herausnehmen  PPB,  A  könyv 
csináló  az  cástákból  az  öntött  betűket  kLszedegetvén  öszve 
rakja,  .sajtó  alá  veti  (Com:  Jan.  160). 

meg-szedeget :  [eligo ;  aaswahlen].  Főzd  meg  sirupnak, 
tedd  bele  a  megszedegetett  bi.salmának  a  jovát  (Radv:  Szak. 
266), 

öszve-szedéget :  [collecto ;  ziisammeulesen],  A  tengeri 
lapos  és  sodrott  csigákon  kapván,  nemek  .szerint  öszve-szedege- 
tett  bennek  (Fal:NU.  331), 

Szedegetés :  collectatio  Kr. 

kalász-  szédegetóa  :  spicilegium  MA.  ahrenlesnng  PPB. 

szószédegetós :  [verborum  aucupium ;  vvortklauberei].  Lássa 
nálunk  is  nagy  könifi  volt  az  .szo  .szedeglietesnek  és  az  8  neue, 
neme  iol  ki  feszegheté.sének  (Bal:  Epin.  4), 

Szedés :  1)  collectio  MA.  [sammlung].  2)  vindomia  MA. 
[lese]. 

alamizsna-szedés :  [collectio  eleemosynae ;  almo.sen- 
sammlug],  Luther  azért  kezdette  a  viszsza-vonyást,  hogy  a  pápa 
nem  ő  reá  bizá  az  alamisna  szedé.st  (Pázm-:  Kai.  388). 

fa-szédés :  Hgnatio  C. 

makk-szedés :  glandatio  MA,  eichensammlung  PPB. 

olaj-szedés,  olajgyümölcs-szédés :  olivitas  C.  [oliven- 
leso].  Olajszedésnek  ideje:  oleitas  C  Olaj  szüret  vagy  olaj 
gyümölts  szedésnek  ideje:  oleitas  PPBl. 

vessző-szedés :  virgindemia  C. 

Szedet :  [colligi  curo ;  sammeln  la.ssen], 

[Szólások],  Halála  után  meg-visgálták  s  rendbe  szedet- 
t  é  k  Vas  György  és  Rédei  Pál  a  tipográfiát  (Bod :  Pol.  169). 
Nabugodonozor  kerál  sok  fejedelmeknek  fejeket  szedeté 
(RMK,  IL18),  Sigmond  az  töb  pártolókat  is  elöfogá  és  mind 
feleket  szedette  (Helt:  Krón,  75b). 

ki- szedet:  [exigere  facio;  eintreiben  h.s.sen).  Ispan  nieg- 
rawa  hegiőncet,  az  Nagsagod  kepebely  ember  ky  ződette  ray- 
tonk  borral  (LevT.  I.91b). 

meg-szedet :  cw  Az  adórul  való  levelet  kiküldtem  Nagy- 
ságodnak ;  az  kolosváriakon  meg  .szedetem  s  mindjárt  kiküldőm 
(RákGy:Lev,  226), 

öszve-szédet :  [colligi  curo ;  ansammeln  la.sseu],  \'alaraely 
leveleket  én  is  oda  beküldtem,  azoknak  páriájokat  öszve  szede- 
tem és  beküldőm  (TürtT^,  1.300). 

Szedő :  1)  legulus  C,  colligens  MA,  [.sammeind).  8)  [vin- 
demiator ;  leser].  Bor  itt  is  nem  leszen  bőven,  pálóczi  jószágból 
hozattimk  300  szedőt,  50  szekeret,  azok  szednek  most  (R;tkGy  : 
Lev,  270),  A  sok  szedőt,  szedőnét  látja  az  ember  ,szüretkor 
(Mik:  TörL,  213b). 

adó-szedő :  exactor,  coactor,  eranarehes  C.  [steueréinneh- 
mer].  Ó  belöUö  ki  me^en  ebembe  menden  ado  zedő  (BécsiC. 
309).  A  meel  chomoot  talaiz  zayaban,  ad  een  eerettem  az  ado 

7* 


103 


BOR-SZEDŐ— SZÉDELGŐ 


SZÉDÍT— SZEDERJES 


Ift 


zeedekuek  (ÉrdyC.  552).  Ijita.  egy  few  tyz  fartő  awagy  ado 
zedew,  hogy  Natalya  yglixen  zep  wolna  (ftrsC.  3B0),  El  kfildé 
a  király  az  ado  szedek  fejedelmet  a  Juda  városában  nagy  se- 
reggel (Land :  UjSogíts.  I.92b). 

bor-szedő :  vindemiator  PPBl. 

csiga-Bzedö.  Tengeri  taiga  szedő,  hali'iszó :  conchyta  PPBl. 

CBont-szedö :  o.s.silecii<  MA.  beinsammler  PPB. 

fa-szedő:  lignator  C.  MA.  holzbacker  PPB. 

gabona-szedő  :  Imgilegus  MA.  fruchtsammler  PPB. 

hamu-szedő  :  (omiinctorinm  ;  lichtputzer].  Meg  chinala  a 
hét  I;impá.st,  hamo.szod5ieuel  e.s  oltó  edenyiuol  tiszta  aranyból 
(Helt:  Bibi.  I.Un2). 

harács-szedö  :  [exactor  tributi ;  steuereiutreiber].  Fogdostak 
az  harácz  .szpdfi  töriikíikben  (Monlrók  XV.578). 

pénz-szedő  :  fcolleofor  pecnniae ;  geldsammler].  Ma  ifltteni 
meg  Pótokból,  maidan  el  kildek  az  pénz   zedehez  (LevT.  1.7). 

szöllö-szedö :  vindemiator  PPBl. 

tetem-szedő.  Tetem  szedíl  va.s  a  borbélyoknál :  volsella 
PPBl. 

tömjén-szedő :  turilegus  C. 

virág-szedő :  florilegus  C. 

Szedölék :  [collectio ;  sammlung].  Azon  bfld?3  bakot  nyúzza 
és  más  hasonló  ro.sz  raggatékból  és  szedSlékbSI  mutatja  ama 
kSltStt  hamis  dolognak  nem  kSvetkezését  (GKat:  Titk.  286). 

SZEDELED-IK:  [vertigino  corripior;  schwindeln].  Lába 
alá  taiKjd  szédeledett  fSvel  (PhilFlor.  77). 

SZEDÉIiÉQ:  1)  [vertigine  corripior;  schwindeln).  Az  én 
iró  kezem  reszket  az  pennán,  fejem  .szédülögvo  [így]  nagy  gon- 
dolkodván (KMK.  ia315).  Hogy  a  paU5n  által  méuéc,  széde- 
legni kezde  a  feiem  és  vgy  e^séni  a  sárba  (Helt:  Mes  288). 
Feiezug  auagy  zedSlSg  (Frank:  llaszidv.  33b).  El  ne  e.s,sél,  mert 
la  mint  szédeleg  a  főjed  (Sámb :  Isp.  29).  2)  [huc  illuc  vagor ; 
herumschweifon].  Minden  iambor  kerasztyen  kőue.'i.se  az  regiek- 
nél: tanulságát,  ne  szedelogien   imide   amoda  (Mon:  Ápol.  52(1). 

Szédelgés :  vertigo,  caros  C.  scotoma  MA.  scliwlndol  PPB. 
A  te  tSk  fejed  .szédelgése  szerént  az  emberek  a  magok  tulaj- 
don cselekedetekbCd  igazulhatnának  meg  (Matkó :  BCsálc.  308b) 
A  szamárnak  gyenge  feje  vagyon  és  gyakorta  bántja  a  .szé- 
delgés (Misk:  VKert.  128).  A  mit  el/lhoztam,  az  újjombiSl  nem 
szoptam,  a  humoristák  szédelgésétől  ment  vagyok  (Fal:  NE.  74). 

fö-szédelgós :  vertigo  o^ipilis  Kr.  (kopfscliwindelj.  A  maio- 
rana  ólai  miiidSn  fele  fey  faiast,  fey  szedolgesf  gyogit  (Beytlio.\  : 
FivK.  75).  A  konkoly,  ha  a  liszt  közzé  ogyelitetik,  iS-szédelgé.st 
és  okádist  szerez  az  evőknek  (Mad:  Evang.  178).  Betog.ségek, 
mellyek  .-iz  álom  által  kipárázott  ffl-szédolgés  után  éreztetnek- 
meg  (Com2:.Tan.  151).  A  méhben  való  fogadásnak  fájdalmi  az 
ételnek  utálá.sa,  gyomorbéli  imelygések,  (8  .szédelgés  (Szatm: 
Cent.  41).  Az  hasban  megtartott  kóválygó  dohos  .szél  nagy  nya- 
valyákat hoz  onnan,  ha  ki  nom  kél,  s  az  ily  ember  gyakran 
fS-szédelgéstfü  fél  (Folv :  fH'liSall.  6b). 

Szédelgőt :  vibro  MA.  [vertiginosnm  facio ;  schwindelig 
maehenj.  A  medvét  a  sok  sebek  szédelgetik  és  immár  lábai 
gyengén  visollietik  ((iyfingyD:  Cup.  607).  Megvesztegetik  az 
idegen  étkek  s/ájok  izit,  a  Ix.r  szédelgeti  fejekot,  az  egyre- 
zabáUls  fel-keveri  gyomrokat  (Fal :  NE.  70). 

Szédelgő:   vertiginosus   MA.   (schwindelig).    Szédelgő-fejfl : 
scotomaticus   PPB.    Szédelgő   feieknec   io   a    mák  (Mol:  Herb.    j 
61b).  Hogy  Lutemec  hamis  es  .szedőigfi   tudománya  lot  legyen   ! 


(Mon:  Ápol.  4).  Meg  bomlott,  szédelgő  beteg  feletek  íBal:  Ce 
l.sk.  219).  Hazud  abban,  hogy  én  szédelgő  lílekt&l  hordoztaton 
(Pázm:  LuthV.  lüV).  Tanuld  meg,  mint  kelles.sék  az  ideiglen  tarti 
életet  mogböcsülni  és  azoknak  a  szédelgő  elméknek  se  higy 
kik  azt  tartják,  hogy  meg  kell  vetni  (Fal :  BE.  576).  Kevély) 
seggel  .szédelgő  lelkek  (SzD:  MVir.  279). 

SZÉDÍT  :  [vortiginosiim  facio;  schwindelig  machen].  A  szöi 
nyű  okbilan  vétkek  ezek :  a  fejet  szédítő  dagályos  kevélyséf 
az  akaratos  és  c.s;ik  maga  eszén  járó  fejesség  (Fal:  (JE.  451 
Ajándékkal  maga  részére  szelídítteni,  .szédítteni  a  bírót  (SzD 
MVir.  16). 

meg-szédit :  cv>  Megszédíteni,  meg-bol6nditani :  sensu 
anin\i  *cünfundere  PPBl.  Demirhám  főben  jól  megszédített* 
mellyel  nom  kevé.ssé  meg-Ls  zöditette  (Kónyi:  HRom.  125).  j 
világ  maszlagitól  meg-szédíttetik  (SzD :  MVir.  465). 

mégszédités.  Meg  szedíte-s,  valakit  arra  ingerelni,  hog 
alnakul  c-selekedgyek:  corruptio  íVerVerb:  Szi'it  6b). 

SZÉDÚIj  :  vertigine  corripior  MA.  (schwindelig  werden 
Némollyoket  megterhel  a  szerencse,  mert  nem  szoktak  hozzá 
hozzá  adván  magát  a  kevélységnek  füs^e,  derekasan  szédül 
nek  a  magos  fokokon  (Fal:  UE.  417). 

el-szédül :  cvi  Az  elefántok  irtózván  a  hajónil  a  part  szí 
lire  nyújtott  keskeny  pallón  lemenni,  hogy  a  [lallónak  liosz 
szasiiga  és  magassága  miatt  fejek  el-ne  szédülne,  farral  a  fűl< 
felé  fordulva  mentenek-ki  a  hajúbul  (Misk:  VKert.  27). 

meg-szédül :  cvj  Mahumet  császj'irnak  mellében  egy  nyila 
az  magyarok  lövének,  csá.szár  megszédüle  (RMK.  1V.39).  Nei; 
ijed  az  vitéz  vajda,  noha  feje  üté.stiil  meg  .szédült  vala  (Zrinj 
1.176).  Ha  a  lélek  háboriWigoktól  nem  sózattalik,  megszédii 
megtántorodik  (Illy:Préd.  1.31).  A  bolond  szeretettől  meg-szé 
dültt  a  szélső  végére  nem  tekéut  a  veszedelemnek  (SzD :  MVii 
400). 

SZÉDÉEJ  (szederv  Illy:Préd.  1.323.  loUrWes  TihC.  106b) 
niorum,  .sycaniiuou  MA.  miuilbeor  PPB.  Ha  vallandotoc  bútól 
mondandotoc  e  zederih  fauac  ki  irtatni,  enged  t&necta 
(MiinchC.  150).  Meg  öltő  5  zederieket  ho  harmattal  (AporC 
37).  V  zederieket  dérbe  as  ?  barmokat  k?  osnok  ada  (DöbrC 
148).  Valami  zédery  által  női  az  esuennyen,  abban  ackatfji 
nom  árt  (Helt:  Mes.  3641.  Az  szedery  fogli  faiasrul  io,  ha  boi 
ban  meg  fűződ  (BoythoA:  FivK.  27).  Ha  a  szederyből  kőtéí 
cziuálsz  és  a  toroknac  dagadá.s,s,ira  kötőd,  igen  ha.sznos  (Mel 
Herb.  16).  Ha  ki  későn  erő  cseresnyét  kéván,  szelid  .szedorj 
fában  oltsa  (Lipp:  PKert.  ni.711)).  Főtt  szederjnek  leve  iFelv 
SchSal.  35b).  A  szedorvnek  vérét  mutatfjik :  ostoudonuit  sang 
vinem  uvae  (Illy:  Préd.  1.323). 

fa-szederj,  fái-szederj  :  (monim;  maulbeere).  A  fai  szc 
dery  nyers  korában  hidegitő,  nedves  (Mel :  Herb.  16).  A  fa  sze 
dery  és  gesztenye  bé-vannak  burétva  héjai  (C^m:  Orb.  29).  J 
fige,  az  eperjec,  fái  szederjéé  lágyittyác  a  hasat  (8 IX 

folyó-szederj :  (morum  nibi ;  bromboero).  A  folyó  szeder 
igen  fővisses,  szellyol  teriodő,  levelei  eperj  formák,  gyfimölt.si 
szinte  ollyan  természetfl  mint  az  igaz  szederj  fáé  (ACsere 
Enc.  236). 

földi-szederj :  (fragum ;  erdbeere).  A  földi  szedery  nyer 
korában  hidegitő,  mikor  meg  i,irik,  kenés  melegség  vagj'Oi 
benne  (Mel :  Herb.  Ib). 

Szederjes  :  violaeeiis  Pesti :  Nom.  L42.  (coccineus ;  violett- 
scharlacliíarbenj.  Hla  scederees  uocata  (ZichyC.  1.21).  Byntelenel 
lezfluk  ez  fogadiisbol,  lm  raykoron  be  yewendwuk  ez  feldre 
yegyAl  nem  leend  ez  zoderycs  kőtnel :  funiculus  cuccinoiu 
(.lordC.  288).     E^    kfis    zoileryes    [mla.stal    meg    kőrnekezfetii 


105 


(SZEDERJESED-IK]— SZEG 


ÁLTALrSZEG— MEGSZEG 


106 


VitkC.  81).  Alsó  níliaia  vala  sem  igen  feiér,  sem  igen  v8r6s  az 
az  zJdilrios  (TihC.  lOfibl.  ViragoUnac  saiga,  szederies,  7,51d,  tfin- 
d6kl5  ekés  szinek  (Born :  Préd.  554).  Egli  zederjes  graiiat  zok- 
nya  (RMNv  ll:i!li).  Felesegém  wetótt  wolt  zalaglihan  égy 
zédéryes  selémmel  wonth  arany  suUath  (211).  AtyamffyanaU 
mátkámnak,  Cliwzy  Anna  azzonnak  hattam  ket  zoknyat,  egyk 
zédéiyes,  nia.syk  zewkft'y  zyn*  (226).  Egy  egy  tengeri  nyi'il  bfir 
sulia  szederjra  (Gír:KárC,s.  III.228.  Ridv:  Csal.  II.6). 

[Széderjeséd-ik] 

el-szedérjésedik.  Ostoba  ember,  item:  el-szedeijesedett 
ember:  *pUimbeus  homo  PPBl. 

meg-szederjesedü :  [caernlenm  colorem  induco ;  blau- 
fiirbig  wprden].  Kai-ja  a  lántzok  miatt  meg-.szederje.sedett,  meg- 
kékült  (SzD :  MVir.  294). 

[Szederjesül] 

még-szedérjesül :  [livesco,  caerufesco ;  blanfarbig  werden]. 
Ackit  megvernek,  meg  sederie-sfll  a  lielie  (MehSzJán.  4071)). 

Szedérjin  (.^znderjéit  ZrinyitASyr.  14):  rnbus  Idaens  MA. 
[brombeerstaude).  A  bodza  fa,  csipke  bokor,  szedérjin  bokor 
tfiske,  tSvis  (Com:  Jan.  27). 

SZEG  (zecgh  ÉrdyC.  89.  zeeg  523b.  szégitea  meg  Helt:  Bibi. 
l.XXxb.  meg  szegget  Helt:  VigK.  82b.  kiszíg  Ker:Préd.  380): 
1)  frango,  rumpo  MA.  [brechen].  Es  zeg  8  maganac  barázdákat 
(BécsiC.  195).  Az  host)-a  három  reezre  zegettetyk  (CornC.  830). 
Nekyk  agakat  zeghnek  wala  (ÉrsC.  79).  Az  byn  ky  nylatbko- 
za-ssal  zeghetyk  (194b).  Mykoron  az  ewt  kényért  zegem :  qnum 
quinque  illos  panes  fregi  (Pásti:  NTest.  87).  2)  scindo,  proscindo 
MA.  zerschneiden  PPB.  Azzal  nagyobb  sebet  szivembe  csak 
szegek  (Amadé:  Vers.  84). 

[Szólások).  Vkihez  szeg :  Mégis  hozzád  szegSnc  kegyes 
feyedelem  (CsákF:  Assz.  10).  Vmire  szeg:  Az  folyó  vizek  se- 
bességek miat  gyakorta  ny  es  mas  folyásra  szoktak  szegni 
(Ver:  Verb.  157.  166).  Peta  tat<ár  fejedelem  Lengyel  or- 
szágra szeg  (Helt:  Kron.  55b).  Az  vtan  szege  SÍ  esi  ara, 
ki  ott  is  nem  különben  ronta  az  ördög  tagait  (Szék :  Krón.  201). 
Más  útra  szegének  és  az  ellenkedő  vallá-soknak  nndok  ékte- 
lenségét  meg  mnfaták  (Pázm :  Kai,  369).  Más  vítra  .szegének  és 
vis.sza  nem  térének  Jerúsálenibe  (Pázm :  Préd.  191).  De  lá.ssuk, 
nem  szegtél-é  mis  útra  (Czegl:  MM.  171).  Vmitszeg:  Tanolyad 
meg  atte  akaratodat  mindőnókben  zegnSd  (Nagy.szC.  42). 
Meenynyeknek  orzaga  e  r  6 1  h  zeegli  es  chak  er5zak  veezyk 
ewtet  (ÉrdjC.  89).  Nagy  erSt  szeguec  raita  (Tel:  Evang.  1.208). 
Az  Luther  halalat  nem  kSuette  az  papasagnac  fel  epitese,  noha 
nagy  er5t  szegtenec  ezen  a  romaiac  (EsztT:  IgAny.  537). 
Kedvét  szegni :  den  willen  widerstehen  Adámi.  Egymásnac 
k  e  d  u  é  t  ne  szegiétec  (Helt :  UT.  7).  Soc  baratinac  nem  szeg- 
heti keduet  (Born:  Préd,  402b).  Keriwk  Fldt,  bogi  Fid  ked- 
u5uket  n^  szegye  (RMXy.  1L231).  Valamivel  isten  meg  nem 
bántódik,  abban  egymás  kedvét  ne  szegjék  a  házasok  (Pázm  : 
Préd.  243).  Minthogy  azért  ugy  akarod,  szem  szegem  ked- 
vedet (Fal:  NE.  11).  Hol  rendetlen  vígságra,  hol  esztelen  szo- 
morúságra indítanak,  néha  töltik,  néha  szegik  kedvünket  (Fal: 
UE.  377).  Ma  szeretnek,  holnap  megutálnak,  ma  keresik, 
holnap  szegik  kedvünket  (Fal:  BE.  554).  Nem  szeghetem  ked- 
vét az  uraknak  (Fal:TÉ.  70).  Ne  erőltesd  a  dolgot,  mert 
nyakát  szegheted  (SzD:  MVir.  124).  Ne  engedd,  hogy  az  Ízet- 
len dolgok  szárnyát  .szegjék  az  reménységednek  (Fal :  BE. 
579),  Vala  ky  ew  twlaydon  felesseegeet  el  hagyang.va  zertelen 
es  maast  veend,  1 5  r  w  e  e  n  t  zeeg  (ÉrdyC.  523b).  Ha  bünö.s, 
bünhödgyék,  ha  törvényt  szegett,  büntetídgyön  (SzD:  MVir.  82). 
Dolgának  utat  oly  eszközzel  szeget,  az  ki  elrontha^a  az  rá 
torlott  jeget  (Tb.aly:  Adal.  I.160I.   Vmivel  szeg :  Nem  akarásomat 


nyögés.sel,  fö-rázással  jelentem,    nyakkal    szegek:   renuo 
PPBI, 

[Közmondások],  A  rózsát  tövis  nélkül  nem  szeghetni  (SzD : 
MVir,  3). 

által-szeg :  [perrumivi ;  diirchbrechen],  Altalszegic  őc  ez 
korlatot,  midőn  azt  kivánnyác,  hogy  ember  -az  halottac  felöl 
szüntelen  való  nyughatatlansíigban  legyen  (MA:  Tan.  EWb.  17b). 

be-szeg:  [circumsuo;  saumen,  einsaumen].  Bé-S7,egni  a  ruhát : 
oram  elice  consuere,  limbum  convolvere  PPB.  Ennek  az  szélit, 
az  mint  szokták,  szegd  be  (Radv:  Szak.  191), 

beszegés :  sutura  PP,  [das  einsaumeu], 

fólbe-szeg  :  [interrumpo ;  unterbrechenj.  Az  8  tanitá.s.át  félbe 
akarta  szegni  (Pázm:  Kai.  397). 

bátra-szeg  :  [refringo ;  abknicken].  Az  pap  hattra  zeghween 
h*  nyakath,  ky  8nthi  hí-  veereeth  (JordC.  82b). 

3ii-szeg:  oÖVingo  MA.  [brechen,  ausbrechenj.  Ky  zegbyk 
nyakat  az  twloknak  (JordC.  243b).  Mint  edgy  árvíz  el  hagyván 
a  töltést,  ki.szég  a  tiszta  ((ildre  (Ker:  Préd.  380).  Akara  itt  ki- 
szegni (Megy :  SzAÖröme  4).  Gyakorta-ki-szegett  8  kegyelme  a 
j;irombol  (11).  Hald  megh,  ne  szegi  arra  ki,  liiszem  te  vallod 
(Czegl:  ORoml.  72).  De  látod  nem  olly  er8s  járom  szegek  azok, 
mellyeket  k8nnyen  ki  nem  szeghetnénk  (Pós:  Igazs.  1.256). 

lé-szeg :  1)  defringo,  dírumpo  MA.  [abbrechen],  Le-szegni 
az  ágat :  frondes  avellere ;  le-töröm,  le-szegem :  defringo  PPBl. 
Egy  azzon.\allat,  kynek  betegh  lelke  vala  es  le  zeghetSt  vala 
(JordC.  575).  Els8  hada  I6n  az  erdefi  szaszoc  ellen,  kiknec  az 
8  rugadozasokot  na  hamar  le  .szege  (Szék:  Krón.  190b).  Egy 
ágat  le  szegvén  (Huszti:  Aen.  13b).  Le.szegik,  tördelik  szálásadó 
gallyait  (Thaly:  Adal.  I.l).  El  fogja  beszélleni,  hányat  szegett, 
.szúrt  le  az  ellenségbSl  (Fal:  NU.  356).  2)  [licitor;  abfeilschen, 
abhandelnj.  Nagy  nehezen  sok  fizetés  által  kellet  ezt  Ls  le,szegni 
(Bartha :  Krón.  25).  Mind  az  ket  rendbeliek  kevánságát  nagy 
summa  fizet§„S3el  kellett  le  szegni  (29).  Volt  sok  sh-ás,  annak 
a  nagy  kívánságnak  ha  t.sak  részit  is,  niimódon  szeghetnék  le 
(43).  Tizenött  formális  tallérokban  szegik-le  a  kivánt  éléssel 
való  negyven  ezekereket  (Rumy :  Mon.  L69), 

leszegós  :  [licitatio ;  das  herabhandein].  Melly  teljesíthetet- 
len kívánságnak  leszegé.se  végett  elküldettetnek  bizonyos  aján- 
dékokkal Babocsay  Izsák  és  Mészáros  János  (Rumy:  Mon.  I. 
68). 

raeg-szeg:  frango,  violo,  nimpo  MA.  [brechen,  verletzen]. 
Olofernes  zim8  mégzegettetéc  (BécsiC,  36).  Nakat  megnem  zeg 
(MüuchC.  35).  A  het  kenereket  mégszege  (43.  41).  Meg  t8rt8 
az  erez  kapukat  es  a  uas  zauarokat  meg  zegte  (AporC.  77). 
Ihus  veue  az  kenyereth,  megh  zeghe  ees  meg  alda  (WinklC. 
146)  Az  en  zerzetemnek  tyztasagat  ez  vylagnak  dychevsegeert 
sem  zegnem  meg  (MargL.  316).  Appapok  az  ynnepet  meg 
zeghyk  (JordC.  388).  Beohteot  nem  zege  meg  (DomC.  123). 
Veruen  az  frátert  az  eordeogek,  sok  palchakat  zegenek  meg 
eo  hatan  (265).  Lathwan  hogy  mynden  tehetsegheeben  meg 
zegbetSt  vona  (ÉrdyC.  401).  Ti  te.sti  betegségeknek  miatta  megh 
zegetend8túk  (206b).  Az  vr  J&sus  vyue  a  kenyeret  es  mjoiek 
vtanna  halakot  tít  volna,  megzegee  (Komj :  SzPál.  166).  A  meg 
szegget  nádszált  el  nem  akaryia  tömi  (Helt:  VigK.  82b).  Szegd 
meg  az  eliez8nek  az  te  kenyeredet  (Marg ;  Imáds.  48).  Az  diót 
zegd  meg,  u8dd  ki  az  bélit  tRadv:  Csal.  ni.56). 

[Szólások].  Vmil  megszeg :  Miért  szégitec  meg  eképen  az  wr 
beszédet  (Helt:  Bibi.  I.XXx).  Valobizon  isten  meg  zegi  8 
ellenseginek  feleket  (AporC.  16),  F  r  i  g  y  k  ö  t  é  s,  a  mellyel 
fel-bontanae,  meg-szegnec  (Com:  Jan,  143).  En  az  en  hitemet 
meg  nem  akarom  zegnye  (RMNy.  11.76).  Gonosz  fogá-sokkal 
szegényt  elhitették,  királyi  .szent  hütit  véle  megszegették  (Thaly  : 


107 


MEGSZEX5ÉS— KI-vSZEGIK 


LE-SZEXJIK— SZEGEDELEM 


108 


Adal.  LlO).  így  szegék  meg  i  n  o  k  töltött  bialidnak  (Monlrók 
VIII.167).  IToé  sémi  kediiemet  nekem  meg  nem  szeged 
(Istv:  Volt  7).  Bátor  egy  egész  spanyol  flotta  volna  is,  meg  ne 
szegd  kedvedet  egy  liitván  gnrasert  (Fal :  NE.  25),  Az  gonosz 
kívánságot  meg  kell  szegni  annac,  ki  az  ClirLstashoz  tar- 
tozic  (MA;Scult.  104).  Hogy  meg  szegte  az  én  kStesemet 
(IJelt:Bibl.  I.G2).  A  meg-er6ssittotett  kStéseket  erStlenecké 
tenni,  meg-Bzegni  nem  illic  fCom:  Jan.  199).  Meg-.szeghi  eskSt- 
mondá.sát  (Zrinyi :  A8yr.  207).  Ha  kedig  meg  nem  valtandod, 
szegd  meg  a  nyakat  (Helt :  Bibi.  iHh4).  Szegd  meg  az  nya- 
kat a  te  tiadnac  (Born:  Evang.  I.347i.  Szegd  meg  a  nyakát 
(MA :  Bibi.  I.GOb).  Az  ki  meg  szegi  egyiket  ez  p  a  r  a  n  c,  z  o  1  a- 
toc  kSznl  (Fél:  Bibi.  fi).  A  sydok  idwezyttonket  megh  karom- 
laak,  hogy  az  evv  tanythwany  megh  zegneek  az  zerzeese- 
k  e  t  li  (ÉrsC.  S).  Sok  zyveketh  tbe  megh  tberteel,  zegyed  megh 
imma  az  oen  zywemothees  (WinklC.  93).  Az  1 5 r v e n t h 
meg  zekted  :  factiu*  est  transgre.ssor  legis  (JordC.  835).  Nincs 
olly  bnzgó  fogadás,  moUyhez  nem  férne  valami  kifogá.s,  a  nél- 
kül hogy  a  legszentebb  barátságnak  törvényeit  megszegjed 
(FahUE.  494). 

megszegés :  infractio  PPBl.  [das  brechen].  Vádolom  ema- 
ganiat  az  en  fogadásomnak  meg  zegeserSíl  (VirgC.  2).  Vala- 
nak  vegliyg  megh  niaradwan  :íz  apostoloknak  tanw.'íagokban 
6»  az  zenth  kjiiernek  kSzínseglics  megh  zegheasebon  (JordC. 
713).  Vezedelmes  byn  loeii  isten  tSnveenyeeuek  megh  zegheese 
(ÉrdyC.  523b).  Hol  az  tAniyn  nynchen,  oth  az  tAruyn  meg 
zegys  nynchen  (Komj :  SzPál.  58).  Innep  meg  szegésért  meg 
kSueztote  (Váa:  CanCatli.  2CA). 

megszeghetetlen :  I )  (inflexibiliter,  constanter ;  unerschüt- 
terlich,  .standhaft].  Nem  chak  az  kSzSnseeggel  kyadot  paran- 
cholatokath,  de  meeg  az  feellyeb  valókat  ee.s  éressen  en  meg 
zeghetetlen  meg  tarttya  vala  (ÉrdyC.  269).  Isten  feel5k  valanak 
meg  zeghetetlen  yanvan  wr  istennek  parancholatyban  (440b). 
2)  [infrangilis,  infrangibilLi ;  nnzerbrochlich).  Ez  eegy  meg  zeg- 
hetetlen seutonciii,  hogy  mynd  nyayan  el  koel  veznetek  (ÉrdyC 
547) 

megszeghetetlenül:  [infrangibiliter;  unverbrüchlicli].  Ezth 
kedyg  meg  zeghetetlenvVl  fogadyok  meg  tarthany  (RMNy.  II. 
33b). 

réá,-8zeg  :  (infringo,  porfringo;  oinbredien,  zerbrechenj. 
E  vvitez  naé  haraggal  az  aytot  rea  zege  (GnaryC.  45).  Moses 
reá  szegi  az  lst;ipot  az  mogbizonyo.sodott  bíin5sre  (MA:  Scult. 
921b). 

szegtén-szeg :  [continenter  vlolo ;  immer\v!Ílirend  verletzen]. 
Isten  parancsolatit  szegten  szegi  (Pós :  GBot.  81). 

Szeg-ik  :  [frangor,  rumpor ;  brechen].  Ysteni  akaratból  há- 
rom rozree  zegek  az  ostya  (ÉrsC.  410).  Nyaka  szegik  miattad 
a  te  traditiós  ecclesiádnak  (Matkc'i :  BCsjik.  235).  Szarva  szegik 
a  pápistáknak  a  megholtak  után  való  gSrdölesekben  (Vár: 
Szöv.  104). 

fS/.ólA.sok].  Ennek  Ls  jól  szájadban  szegik  i  z  i  (Megy  : 
(ijaj.  11.27b).  Erdélynek  bezzeg  valóban  szájába  szegett  vala 
akkor  is  ize  (Szál :  Krón.  20). 

[Közmondások).  Szép  szónak  .szárnya  nem  szegik  (SzD : 
MVir.  292). 

ketté-szegik  :  [dirtVingor ;  zerbreehen).  Mykoron  az  zegheen 
reea  roiibauna,  egy  ombornok  karya  kettee  zegheek  (ÉrdyC. 
C381)). 

ki-szegik :  (etlVingor ;  brechen].  Magassagrvl  esőt  cs  uiaka 
ki  zegöt  (UobrC.  245).  Hogy  ha  rá  mégy  ez  útra,  kft  szegik  az 
lábod  (FortSzer.  N3).  Kégcn  kiszegett  a  nyaka  Posahiiziuak 
(Sámb:  3Fel.  579).  Ki  szegik  a  nyaka  (TóthJ:  IstN.  66). 


lé-szegik :  [defringor ;  brechen].  Az  en  nakam  le  zegven 
ala  fflg  vala  (NagyszC.  37).  Lefiiggesztött  fővel  leszegik  nyakam 
(RMK.  111.314).  Terhe  alatt  az  rabságban  uyakmik  leszegek 
(VI.82).  Az  hamifiságnak  le  szegék  az  sz;'u-nya,  meg  szakad  a 
begyi  (Bal:  CsIsk.  12ii).  Le-szegett  nyakú,  gSrbedt  derekú  vén 
ember  (OKat:  Válts.  11.1260).  I^eszegik  a  szárnya,  magát  is 
megunja  s  bujában  eiieszti  (Thaly:  AdaL  1.195). 

még-szegik :  [perfringor,  pen-umpor ;  zerbrechenj.  A  keí- 
keknoc  biüca  15n  igen  na^a  es  mikor  ueuekedetuolna,  meg- 
zegec  a  naé  zaru  (BécsiC.  152j.  Nyacka  szeggic  meg  benne 
(Helt:  Mfts.  10).  Almába  azt  lata,  ho^  az  Atila  yue  meg  szeget 
volna  (Szék:  Krón.  117b).  Az  kinec  keze  vagy  lába  meg  sze- 
gett (Kár:  Bibi.  LI08).  Meg  szegik  és  meg  tSrik  kezdek  labok 
(Decsi:  Préd.  31).  Az  kinek  chontya  meg  7.egyk,  sömörtis  es 
minden  fele  mérges  fakadekokat  iovéle  kenny  (Frank:  HasznK. 
15b).  Hátra  eséc  és  megszegéc  az  nyaka  (MA:  Bibi.  1.248).  Az 
isten  mogSrizi  minden  czontainkat,  hogy  azoc  kSzzfil  crac  eggis 
meg  nem  szegic  (MA :  Scult.  450b).  Mit  tudott  benne  szegény 
Héli  pap,  hogy  székiből  uyakra-fSre  ki-esvén  meg-szegjéc  a 
nyaka  és  ugy  hallyon-meg  (TemPomp.  47). 

Szegdegel  :  [perfringo,  perrumpo ;  wiederbolt  brechen). 
I.stenneli  jiarantsolatit,  hagyományit  kedvünkre  szegdegellyük 
(Fal:  NE.  44).  Ha  keménységet  mutat,  szegdegeljed  kedvét, 
törjed  akarattyát  (113).  A  ki  istenének  parantsolatit  kedvére 
szegdegeli,  liázi  gazdájának  akarattyát  sem  tölti  be  (Fal :  NU. 
295).  Az  ember  maga  magának  se  adjon  mindent  kezére,  né- 
melly  buzgó  kivágyásiban  önnön  kedvét  szegdegelje  (382) 

el-szegdégel :  proscindo,  dififringo,  confringo  MA.  [zer- 
schnitzeln,  zerbreehen). 

Bzegtén-szegdegél :  [continenter  violo ;  unaufhUrUch  ver- 
lutzen].  Jutalom  a  menyország,  nem  ajándék,  ueni  azoknak 
nyújtja  azt  az  isten,  kik  szegten  szegdegelik  az  6  .szent  paran- 
csolatit íFahNA,  160). 

Szegdel :  1)  frango  MA.  [brechen).  Nem  va^oc  propheta- 
nac  tia,  de  paztor  va^uc  en  z^deluem  zedery  fákat  (BécsiC. 
227).  Agakat  zegdolnek  vala  (JordC.  492.  ÉrdyC.  103b).  Az  zent 
ostya  az  oltáron  h.irom  rézre  zegdeltetyk  (ÉrsC.  558).  Az  fi'actio 
és  szegdelt  szám  kiváltképpen  származic  az  diuisióból  (Helt : 
Aritm.  K).  Hogy  nem  uoliianak,  az  kic  szegdelneiec  mi  kAztfink 
es  osztogatnáiac  az  evangeliomnac  kenyerét  (Tel :  Evang.  L94b). 
Fánac  .ágait  szegdelic  vala  (MA :  Bibi  IV.43b).  S)  (proscindo, 
discindo  MA.  [zerschneiden,  zerschmitzeln].  A  halac  fel  liasít- 
tatnac  avagy  derekon  szegdeltetnec  (Com:.Jan.  S3).  A  nyelv 
e.sze-hire  nélkül  gyalázkodik,  szegdel,  vagdal  (FahUE.  III.20). 
Véres  kardja  szegdelt  pogáiiy-lépet  (Kóuji;  HRom.  31). 

el-szegdel :  [dirt'ringo ;  zerbreehen).  Nem  ollyan  rész  és 
darab,  melly  .az  egé.szbSI  ki  számláitatot  és  el  szegdeltetet 
(Helt :  Aritm.  Kb).  Christus  szokása  .szerint  fiílveszi  ,az  kenye- 
ret, megáldván  el  szegdeli  (Zvon:  Post  L680).  A  Christus  való- 
ságos teste  soha  sem  szegdeltethetik  el  (Matkó:  BCsák.  422b). 

lé-szegdel :  [defringo ;  abbrechenj.  Egy  ágotskát  le  sjeg- 
dőlle  a  fáról  (Helt:  Mes.  390).  Az  nagy  állófákuak  <5  ágait 
.szörnyen  leszegdeli  (RMK.  V.85). 

meg-szegdel :  [confringo,  i)erfringo ;  zerbreehen).  0  meg- 
zegdeli  ő  baliiai'iokat  (BécsiC.  194).  Kezeben  veuen  a  keuier 
es  meg  zegdeluen  5tet  monda  (\Ve.szprC.  47).  Az  my  wrwnk 
kethzer  zegdelteteok  meg  ew  kcen  zenwedee-senek  ydeyeen 
(Éi-sC.  558).  Megszegdeli  az  kenyeret  (MA:  Scult  779). 

Szegedelem  :  [fragilitas,  jactura ;  vergiinglichkeit,  verder- 
ben).  Ewk  ketleeg  hogy  zogSdelenmek  coronayaat  vogyeek : 
illi  quidem  ut  cx>rruptibileui  corouani  accipiaut  (ÉrdyC  88). 
Nindien  ellene  es  zegliedelmero  az  isteny  termeeKetnek,  niyert 


[SZEGEDEUIES]— SZJ<:GET 


SZEGETLEN— SSíOMSZÉDsAG-SZEGÖ 


110 


.17,  isteiiy  termeezet  eegy  allattyaban  es  barom  leegyen  zemeel- 
j  beu  (663). 

[Szegedelmesj 

Szegedelmesség :  [contritio,  afflictio;  quai,  [lein].  Ha  ez 
ygeet  az  ember  zyvveeben  hordoziiaa,  nem  hyzum,  hogy  sokatli 
gondolna  ez  vylaghy  zegStieluiesseegőkkel  (ÉrdyC.  10).  Kyk 
semy  yoban  de  yftywsagoktwl  fogliwa  veenseegSknek  wtolso 
^yredekeyglen  zegSdelme&seegbeu  eelnek  (57b).  Az  zent  yra.sban 
három  fele  keneteth  talahvnk,  kyu  ertethnek  barom  keppeii 
való  zegbedelmesseegbek ;  az  elsew  keneten  magyaraztatyk  az 
ygaz  penitencia,  az  masodykon  myndden  ez  vylagon  valóknak 
wtalattya,  az  barmadykun  mynden  testy  gyenyer\Weegheknek 
megh  nyomoroytassa  (122).  Az  zentseeges  eelet  nem  aal  az 
kemeen  eelethnek  vyseleeseeben,  tbwdnya  yllyk  erő.ss  beyte- 
leesben,  bozyw  vygyazaasban,  testy  zeghüdelm6.sseegbeu  (393b). 
Az  zyz  na*  sok  zegbSdelmesseegtAl  meg  otalmaztatyk,  kjTvel 
wr  isten  az  házast  meg  átkozta  (471).  Az  \\r  fl'yn-  myndden 
veenseeghnel  kyl,  betegseegnel  es  testy  zeghSdelmessegnel  kyl 
barom  zaaz  eztendeegh  lakozwan  nr  istennek  aztalan  (5b). 

Szeges :  1)  ruptio,  fractio  MA.  [das  brechen,  brucb,  bre- 
chuug].  A  nap  fi  fenetli  bocatfa  az  iveg  altal  zeges  nekil 
(NagyszC.  285).  Lataa,  haat  az  tekenelcbe  ollyan  eeppeu  vagyon 
mynt  annak  elette  es  semy  zegheesnek  yegye  ew  raytta  nem 
tetzyk  (ÉrdyC.  243).  Ha  az  isten  parancsolatinak  tartására  kfite- 
lesek  nem  vagyunk,  nem  vétkezünk  ennek  szegesében  (Pázm : 
LuthV.  112).  3)  in  ilicem  sutura  PPB.  [limbus ;  saum].  ») 
[contignatiü ;  stockwerk].  Kilentz  részbfll  avagy  szegé.sből  áll  az 
egész  torony,  ezek  a  szegesek  fellyeb  fellyeb  mind  szűkebbek 
(Moln;  JÉpiil.  438). 

bőjt-szegés :  fractio  jejunü  Kr.  [fastenbruch].  Vethkeztbem 
thorkossagomba,  b^ryth  zegesembe  (GyöngyC.  62).  Torkosságra 
magyarázván  a  bSjt-szegést  (Pázm:  Préd.  894). 

hlt-szegés,  hite-szegés :  períidia  C.  fiierjurium ;  eidbruch] 
iHit-szegésre  szabadítnak  az  uj  vallások  (Pázm :  Kai.  1033). 
Mint  a  frigy-rontások,  hit  szegesek,  ugy  a  kegyetlenkedés  is 
két  rend  béli  nép  kfizőtt  pogányság  s  eretnekség  kSzfitt  forog 
(Vei^esm:  Lev.  122).  Job  let  volna  nekem  Vid  niiat  el  vesznem, 
hogy  sem  chászár  hiti-szegésével  élnem  (Zrinyi  H.SO).  A  pápista 
vallás  termi  a  gonoszságokat,  mert  tanittya  s  javallya  a  hitsze- 
gést  (Matkót  BCsák.  65). 

kedv-szegés :  frnstratio  desiderii  Kr.  [nnerfüllter  wunsch]. 
A  mostani  kevé.s  kedv-szegésért  mindenkor  bé  tollyesedik  akara- 
tod menyországban  (Pázm:  LuthV.  348.  159). 

kenyér-szeges :  fractio  panis  Kr.  [das  brodbrechen].  Meg- 
mondac,  méllec  Ifitfec  vala  az  vtban  es  miképpen  megesmertec 
8tet  az  keneraec  zegeseben  (MüncbC.  168.  320).  Valanak  meg 
maradok  jmadsagba  az  apostolok  Jesusnak  auyaual  es  az  ke- 
nyérnek zegesenek  oztogatasaban  (CornC.  24b).  Yeleueek  az 
ket  tanoytbwanoknak,  kyk  az  kynyer  zegheseu  megh  ysmereek 
(ErdyC.  142).  Sokan  követik  Jesust  a  kenyér  szegesig,  de  ke- 
v&sen  a  kin  szenvedés  poharának  italáig  (Pázm :  LuthV.  154) 
Nagy  SrSmmel  láttyuc,  hogy  az  isten  népe  Sszvegyfd  az  kenyér 
szegesre  (MA:  Scult.  858). 

törvény-szeges:  violatio  legis  Kr.  [gesetzesübertretung). 
Mint  lehessen  az,  hogy  az  hiveket  az  törvényszegés  nem  kár- 
hozta ttj'a  (Pázm:  LuthV.  113). 

ürmep-szegés :  violatio  festi  Kr.  [festbruch].  Calvinus  predi- 
cator  társait  arra  tanittya,  hogy  mikor  elsfiben  a  pápisták 
kSzzé  mének,  a  pénteki  húsételt  és  innep  szegest  igen  eltávoz- 
tassák (Pázm:  Kai.  306). 

Szeget,  szegettet:  1)  [interrumpere  fecio;  unterbrechen 
as-sen].    Az  6  t;mítását  félbe  akaita  szegetni  (Pázm:  Kai.  397). 


3)  (cirenm.suere  curo ;  einsaumen  lassen).  Dobányzacskót  szarvas- 
bfirbül  egy  párt  szegettessen  (TörtT^.  111.383). 

Szegetlen:  1)  infVactus  PPBl,  (nngebrochen].  2)  [inviolate; 
uuverletzt,  uuversebrt]  A  hit,  kit  valaki  téliesen  es  zegetlen 
nem  tartaud  (L)öbrC.  56).  Zolgalo  zíiito  vrat  es  zegetlen  mag 
vetüb61  terhelt  ziz  (50yb).  Ky  kereztyen  hytetli  valaky  telyesen 
ees  zegetlen  nem  tartandya,  keetlisek  nekwl  erekké  el  veez 
(KulcsC.  53). 

hiti-szegetlen :  iuperjuratus  PPBl.  [uiieidbrüchig]. 

Szegett :  fi-actus,  proscissus  MA.  ruptus ;  zerbrochen  PPB. 
A  ki  egyikével  béves,  a  másikában  mefogyatkozott,  szegett 
szerencséjének  más  fele  lilával  vagyon  (Fal :  UE.  363).  Ha  nem 
szereted  az  istent  teljes  szivedből,  szegett  szived  nem  kell  neki 
(Fal :  SzE.  42). 

erő-szegett :  [eunuchusj.  Vadnac  erfiszegettec,  a  kic  aunyoc 
méhebul  eképpen  .sziilettettec,  és  vadnac  erfiszegettec,  kiket 
emberec  tfittec  erottelenecké,  és  vadnac  erfiszegettec,  akic  fin- 
nen magokat  erfiszegetté  tfittéc  a  meunyekiiec  országáért  (Helt : 
UT.  E7b). 

hit-szegett,  hite-szegett:  foedifragus  C.  perBdus,  per- 
fidiosus,  perjurus,  perjuriosus  PPB.  [treulos,  meineidig,  glaub- 
briicbig].  Hythy  szegett  nen-et  reyam  ne  agyának,  mert  az 
dolog  ezben  fywg  (RMNy.  11.76)  Hütiszegott  Julianus  (Illy: 
Préd.  1.243). 

nyaka-szegett :  fperditas ;  verloren).  Nyaka  szegett  ország 
(SzD:  MVir.  321). 

nyakaszegettül:  [pertinaciter ;  venvegen].  Nagy  nyaka- 
szegettfd  az  világosságot  el  meric  tfilfic  ta.sz/tani  (MA :  Scnlt. 
247b). 

szárnya-szegett :  [ala  fi'actus ;  flügellalim,  mit  gebrocbe- 
nen  flügeln].  Mint  a  darás  a  mézre,  ngy  repdécsel  ez  a  szár- 
nya szegheti  dougho  az  igaz  római  hütnek  tudományára  (Bal : 
Epin.  2). 

Szegettség:  [vitiositas;  tehleihaftigkeit].  Szegets^g  vagyon 
testélien,  vagy  bénna  vagy  vak  (SoAs:  Post.  63). 

Szeghetetlen :  1)  infrangibilis  MA.  [unzerbrechlich].  2) 
[inviülabiliter ;  unversehrt].  Meg  coronazaa  artatlansaghnak 
zeghhetetleu  dychfiseeges  korouayawal  (ÉrdyC.  617).  Az  em- 
bery  termeezetfit  ffel  veween  es  az  ew  dychfiseeges  voltában 
zeghetetleu  meg  maradwan  (663). 

Szeghetetlenség :  [infrangibilitas ;  unzerbrechlichkeit].  Tu- 
laydunsaga  az  arannak  zeghetetlenseegh  (ÉrdyC.  466). 

Szegő :  raptor,  fractor,  violator  MA.  [verletzer]. 

fogadás-szegő  :  [perjurus ;  eidbrüchig).  Isten  meg-biintette 
a  fogadásszegfiket,  de  a  fogadás-tevőket  meg-halgatta  (Pázm' : 
Kai.  1058). 

hiti-szegő :  [apostata ;  abtrünniger].  Sz  Markot  Calvinus 
hiti-  és  hivatallyaszegönek  nevezi  (Pázm':  Kai.  384).  Ortz;i-e  az, 
melly  egy  hiti-szegS  barátot  szembe  mer  szöktetni  sz.  Ágos- 
tonnal, Baziliussal  (405). 

hivatal-szegő  :  [infidelis  in  munere  obeundo ;  amtsnntreu]. 
Szt.  Markot  Calvinos  hiti  és  hivatallya-szogfinek  nevezi  (Pázm' : 
Kai.  384). 

hivség-szegő :  [fidem  fraugens ;  treubrücbig).  Moud  meg 
az  én  hívség.szego,  mellfilem  elszaladó  tanitványimuak  (MA : 
Scult.  483). 

kő-szegő  :  lapidarius  PPBl.  [steinbrecher]. 

szomszédság-szegő :  [injuriam  vicinis  inferena ;  verletzer 

des  nachbarrechts].    Ott   leszen   szomszédság   szegfiktfil,  orszá- 
gunk vesztfinktfil  magyari  szabadulás  (Debr:  MCongr.  2). 


ni 


TÖRVÉNY-SZEGÖ— SZEGÖDSÉG 


SZEGŐDTET— KORMÁNY-SZEG 


112 


törvény-szegő :  [violator  legis ;  übertretor  dos  gesetzes]. 
Mint  jár  a  törvéu)-  szoghS,  iiyilv<íu  el-lsárhozic,  ha  élotét  meg 
nem  jobbíttya  (Czogl:  Japk  129). 

Szegöd-ik  (s2<:</(!;rfnec  MA:  Tan.  1132.  szegSld&ü  Czegl : 
MM.  287.  sze-ffőldés  P<5.s:  (íBot.  48):  deiaciscor,  transigo  MA. 
[sicli  verdiiigen].  E^  estipenzbe  zegSttoI  velem :  et  denario 
coiivenisti  mecuni  iMiiuchC.  50).  Jo  szolgám  iusion  e.s-/.edbe, 
mint  szegettflnk  egymas.sal  iHelt:  Mos.  459).  Némel!>'ec  vicariu- 
soc,  az  mellyec  uaponliiut  való  .bérbe  szcgöldnee  az  mise 
olvajíá.'ira  és  éaeklé.sre  (MA:Tau.  1132).  A  szeutségiink  kiszol- 
gáltatásáért az  egyházi  oinber  magáu  ne  szegődgyék  a  k5.s.ség- 
gel  (Sam :  Cer.  5f j).  A  halál  a  biln  szegSIdSt  katonája  (Czegl ; 
Tromf.  325).  Szogídett  szolga  (SzékOkl.  11.124).  Az  három  száz 
sing  hevedernek  való  majczot  szegődve  csinaltatam  (MonTME. 
IV.267).  A  ki  el5t  világot  tart  a  jó  ész,  nem  szegfidik  effélékre 
(Fal:UE.  391). 

be-szegödik :  servitium  ingredior  SL  [sich  verdingen]. 
Vennsnak  óráiban  ió  meg  házasulni,  czaládot  be  szegődni 
(Cis.  L4b). 

beszegődtsóg :  (pactio;  d;is  Ubereinkommen,  vertragj.  Prae- 
dikátor  uiam  beszogötsígokor  az  öreg  deákoknak  attnuk  (Mon- 
TME. 1.132). 

el-szegöd:  (loco;  verdingen].  Es  a  szSlót  mas  szöWműve- 
secknec  szegedi  ol :  et  vineam  locabit  aliis  agricolis  (Helt:  UT. 
F.5b). 

hozzá-szegödlk :  (adjnngor ;  siuli  aust-hliessen].  A  hamis- 
ság tengeren  szárazon  el-jár,  .szinte  ügy  hozzá  szegődik  a  vitor- 
lyás  gallyakhoz,  mint  a  piartzos  boltokhoz  (Fal:  NE.  104). 

meg-Bzegödik :  de  servitio  conveuio,  contractum  ioeo  Kr. 
[übereinkouunon,  einig  vverden].  MegzegSduen  a  mSueseckel 
eg  e.sti  pénzbe  (MünchC.  50).  Ees  megh  zogSdhoek  velők 
(VV'inklC.  143).  Nem  de  egy  najii  pénzbe  zeghettel  ee  meg  eu 
velem  (JordC.  41üi.  Az  fev  mestert,  kyvel  meg  zegevttek  vala, 
az  boltnak  kevue  le  zakadnan  evtot  mog  ovle  (DomC.  68). 
Egy  napy  pénzben  zeghattol  eo  megh  en  velem  (ÉrdyC.  130b). 
Noni  tliwdom,  mybe  zogedőt  inogh  welek  Kog.,  azertli  nem 
thwdok  nokyU  megh  fyzetliny  (KMNy.  111.90..  A  kiket  reggel 
hijt,  meg-szegfldütt  vélek  (Pázni:  Préd.  333).  A  jó  cselekedetek 
órők  életet  érdemlenének,  ha  szinten  isten  azokbím  velünk 
meg-nem  szegőidfitt  volna  is  (Czegl :  MM.  287).  Valami  nehezen 
megszegődén!  vélek,  hogy  öt«d  m;igammal  vigyen  el  K;uidiába 
(Monlrók  VIII.5Ú6).  Ötven  forintot  adattam  Tamiis  uramnak, 
ha  otthon  mogszegődtök  vele,  adás  ötven  forintot  neki  tízetésé- 
ben  (Tört'r.2  IV.134). 

Szegödés :  conduetio  C  pactum,  conventio  MA.  (dits  ilber- 
einkommen,  vertrag].  Atty;mifya  farkas  fogadod  t;ntany  ez  ze- 
gewdest  (Ehi-C.  151).  Zogőd&s  njeg  lovon  kflde  fket  zőleebe 
(UíSbrC.  291.  506).  Zeghődostli  tewoen  egy  napy  pénzben  (ÉrdyC.  ; 
130).  lleá  segített  a  munkilra,  hogy  szegődésedet  mog-tellyesí-  ' 
tenéd  (Pázni:  Préd.  721.  Urak,  meg-adgyátok  a  szolgáknak,  a 
mivel  szcgődés-szerónt  tartoztok  (272).  Sz.  Péter  nem  indult 
szogődésbe  Kri.sztnssjd  (1233).  Az  istenek  szegöldésén  fiindál- 
tJitik  érdemünk  (Pós:  GUot.  38). 

Szegödetlen :  (non  couductus ;  uieht  vordungonj.  En  zegő- 
detlon   woltain,   walamyt    N.    adót,   en   awal   woltam   (LevT 

1.137). 

Szegödöz-ik:  (traiLsigo:  uuterliandeln].  A  kalastronmak 
gárgyánnya  mégyon  a  tenger  mellé  és  ott  a  haliiszokkal  kezd 
szegődőzni  (Hall:  HHi.st    11.145). 

Szegödsóg :  iiactio  MA.  [vertrag).  Semy  zegewdseg  eiewl 
nenegye  (VirgC.  127).  Az  halai  nem  uyuytya  bekeseguek  fríget 
auagy  zegewdseget  (PéldK.  61.  JordC.  415).   A  szőlőt  a  szőlő- 


míSveseknek  szegőtségbe  ada  (Helt:  UT.  M.5b).   Kiknek  islao 

szegödségben  adta  az  8  szőlejét  (Tel:Evang.  IL443).  A  sze- 
gődségre  igazét  mindent  (Tel :  Fel.  47).  Az  béresnek  érdeme  és 
szegődsege  szerént  kell  fizetnünk  (Pázm:  Kai.  773.  Pázm:  Préd. 
32).  Csak  az  isten  velfluk  tőtt  szegőldsége  teszi  az  őrök  élet 
érdemét  (Czegl:  MM.  287).  Azt  vitattya,  liogy  minden  isteni 
szegődség-kivöl  magokban  az  igazaknak  cselekedetek  (Pós: 
Igazs.  11.31 3b).  Meg  nem  fizetnek  uekik  szegődségek  szerint 
(MonOkm.  XIV.23). 

Szegődtet :  [conducere  curo ;  verdingen  lassenj.  Nem  szán- 
dékom, hogy  nagyságos  asszonyomat  a  fonó-leányok  közé  sze- 
gődtes.seni,  hogy  szöszt  rágjon  (Fal:  NE.  86). 

[be-8zegödtet] 

beszegödtetóa  :  [conventio  ;  vertrag].  Arra  tartsunk,  hogy 
szolgálatunknak  be-szegődtetésével  szükségesekké  tegyük  ma- 
gunkat (Fal :  UE.  365). 

1.  SZEG  (sw;/  Thaly:  Adal.  1.147.  lécz-K<-j  MouTME.  L50) 
I)  clavus  C.  (nagelj.  Fogas,  szeg  a  falon,  mellyro  valamit  füg- 
gesztenek :  paxillus  PPBl.  A  víls  verő,  kiuel  a  vaszegeket  verec 
(NádC.  343).  Was  zegőkwei  meg  gyakdostak  (CzechC  5)  Hanem 
ha  latandom  hA  kezeyn  az  zegbekiiek  fivratyt  es  bel  boczatom 
en  n'yayinat  az  segheknek  [így]  helyben,  nem  hyzem  (JordC. 
699).  O  nem  liinneie,  myg  a  zegeknek  lieliet  kezein  nem  lat- 
naia  (DebrC.  33b).  Indiay  kyTalual  wagyon  Cryst\vs  labaynak 
zege  (ÉrsC.  72).  Iine  bolotth  vadiiac  a  zegek  es  cliucha  (TelC. 
262).  Az  hid  szeget  beverő  porkoláb  töröknek  adtunk  1  £ 
(MonTME.  1.306).  8)  cuneus  C.  [keii]. 

[Szólások].  Igen  á  1 1  eggyen,  de  nem  a  s  z  e  g  e  n  n  az  ió 
hasznos  tanulás  (Bal;  Csisk.  437).  A  melyly  frigy  részére  költ 
W6.sztphali;'ibau,  gyarló  szegen  fityeg  kis  vár  tárháziíbau 
(Orczy:  KOltSz.  30).  Aggasd  szegre  egy  daiabig  a  setét 
gondokat  (Fal :  NE.  26).  Pompejus  is  kardját  szögre  füg- 
gesztette (Thaly:  Adal.  1.147).  Szeget  fltitt  elmé- 
je b  e  (Bethl :  Élet.  11.76).  Méltán  szeget  fitbetetta  fe- 
jében (EsztM :  Lev.  105b).  Ez,  tudom,  szeget  fog  ütni  fejekben, 
noha  titkolni  fogom  (lÍJikF:  Lev.  ni.34).  Szeget  ütni  fejében 
valiUiinek  :  *injicere  scrupulum  liomini  PPBl.  Szeget  szeg- 
vei  ütni:  clavum  clavo  [lollere  (Decsi :  Adag.  9).  Szeghet 
szegghel  kell  ütni  (Bal :  Epiu.  ü).  Az  igaz  tanítóknak  ravaszok- 
nak is  kell  lenniok,  hogy  a  tromfot  tromfl'al,  a  szeghet  szeggel 
helje-sen  tudhassák  fltni  (Misk:  VKert  164).  Más  lábából  maga 
talpába  verni  a  szeget  (SzD :  MVir.  45S). 

[Közmondások].  Uj  szita  .szegen  fngg  (Matkó:  BCsák.  333. 
Fal:  Jegyz.  932).  Nem  szükség  megtz;ifolni,  magán  ki-tetszik  a 
szög  a  zsiikból  (SzD:  MVir.  303). 

ék-szeg :  cuneus  PPBl.  (keilj.  Szent  Pálban  vagyon  gyözlie- 
tetlen  nionnyűtö  éékszegec,  az  melly  nem  oly  kőmiyen  tőrethn 
tik  ol  (MA:Tau.  708). 

fejes-szeg :  *clavus  eapitalus  PPBl. 

foglaló-szeg :  imiiages  C.  (aiiscblagleistej.  Foglaló-szeg, 
kere-sztűl  belé-kótsolt  fa :  inipages  PPBl. 

járom-szeg:  (clavnsjugalis;  jochstecken].  A  mi  uj  jesuitáne 
járom  szegre  von  lOzegl:  Japli.  12).  A  fele  más,  járom-szegre  von  i 
a  visszás  rósz  életfi  tái-ssal  mog-verettetelt  hiizassiig  iDEmb: 
GE  149).  Az  atféle  járom  szögre  vonok,  a  neutriüistiik  se  nem 
hevek  se  nem  hidegek  (Misk:  VKert.  275).  Ki-töri  a  járom- 
i  ura  parancsolattyát  le  nlzza  (SzD:  MVir.  3  ' 


[Közmondások].  Nem  illet  konyha  őkrőt,  bot,  kos,  jaj . 
bos  in  ciWtate  (Ueusi:  Adag.  201) 

kormány-szeg  :  clavus  gubernaculi  navis  SK.  (steiiermder). 
Mikor  minden  emberi  tooc   elapadnae,   ugy  kezdfinc  o.sztán  ta 


113 


LÉC-SZEG-SZEGEZ 


ÁLTAI^SZEGEZ— VISSZASZEGEZ 


114 


istenhez  mint  egy  szfikség  kormány  szeghez  nyúlni  (MA:  Scult. 
751).  A  kormányos  az  liajó  farában  a  kormány  szeg  mellet 
filvéu,  igazgattya  (Com :  Jan.  S8). 

léc-szeg  :  [clavus  asserculis  firmandLs ;  lattennagel].  Ottli  az 
lech  szeg  vala  menüire  olchob,  hogy  nem  ith  Sopront  (LevT. 
L148).  A  belsö  várbeli  czejt  házban  vagyon  egy  Ids  tokeníilie 
léez  szeg  (Radv:  Csal.  396).  Az  lécz  szegnek  százát  tizenöt  pén- 
adják  (TörtT.  XVTII.233).  Hosszú  vas  léczszeg  találtatott 
20O  (TörtT.2  IV.152).  Lécz-szöget  vöttünk  az  templom  épületlliez 
MonTME  I.50\ 
patkó-szeg :  clanis  .«olearum  PPBl.  [liufiiagel).  Kérem, 
liistöt  küldoni  Kgld  ne  terheltessek  kapocsnak  s  patkc5szegnek 
TOrtT.=  ra.l93). 

rúd-szég:  [clavns  temonis;  fahmagel].  Minden  lova  rúgjon 
il,  a  rúd  szege  hulljon  el  (Fal:  Vers.  872). 

sátorosfejü-szeg :  *clavus  umbellatus  PPBl. 

sindél-szeg :  (clavus  scandularius ;  schindelnagelj.  Az  sen- 
lel  szegheth  itt  is  vgjan  azou  árun  megh  vehettem  volna  (LovT. 
:i48).  Sindölszöget  hozattunk  Budávul  (MonTME.  1.50). 

sing-szeg :  clavus  canthorimí  PPBl.  [radnagel]. 
Szegecske :  claviculus  C.  [nagelein]. 
fSzegel] 

lé-3zegel :  [defigo ;  festhaften  machen].  Eb  engedje,  eb  aka- 
itja  is  volna  és  igy  primum  principale  Khinigszegh  uramot  le- 
zegelni  (Bercs:  Lev.  121). 


1)  clavatns  C.  MA.  [genagelt].  Tartván  a  komon- 
ior  ebet,  a  ki  fel-fegyverkeztetet  .szegas-Srvel  (Com;  Orb.  95). 
!)  dentatus,  aculeatus  Kr.  [gezackt,  zackig].  Az  erdSllS  a  fákat 
Bldre  leteríti  és  meg  hasi'ttya  az  roszszul  hasadó  és  szeges  ágas 
Jt  (Com;  Jan.  103).  Eszéken  adtának  Daczó  lu-amék  szeges 
Jlérokat  (Monlrók  '\TII.  311).  Küldtünk  az  portái-a  graci  és 
seges  tallérokat  (MonTME.  V.53).  3)  [acris,  mordax ;  stechend, 
eissend].  Mind  nyelvünkkel,  mind  szeges  Írásunkkal  vitézked- 
yünk  (Pázm:Kal.  a).  Nem  szenvedhetem  szeges  beszédidet  és 
me  lélekterhelí  leckéidet  (Fal :  NE.  73).  Szeges  beszédekkel 
ortáztatok  egymásra  (80 1.  Nem  úgy  adá  értésekre  a  leckét, 
lint  ha  hegyes  szeges  szókkal  valakit  köziilök  sértegetni  akart 
olna  (Fal :  NU.  301).  Akadékas,  .szeges  munka  az  idegen  ném- 
etnek nyelve  járását  magyaros.san  ejteni  (B'al:  UE.  361). 

Szegez:  1)  figo  Com; Vast.  129).  [nageln).  Ö  fiayt  zegezéc 
kereztre  (BécsiC.  70).  Gondollauala,  mit  Isten  tenni  akarna 
zégezvén  vallauala  6  elméieben :  et  fixum  habebat  in  animo 
f4).  Népek  azon  vezedelembe  zegeztettenek  (infixae  sünt),  kit 
ittek  volt  (DöbrC.  25).  Engemet  a  sidok  kyt  tolnai  k5z8t  ke- 
Bztfara  három  vas  zegekkel  zegeznek  (WeszprC.  32).  Hagya 
ev  labaat  kereztfahoz  zegezny  (CornC.  174.  ÉrsC.  201b). 
!)  [afSgo:  stecken].  Sas  tol  van  szegezve  paysán  (Zrínyi  1.87). 
[őchak  tollat  is  szegeze  sisakián  (Zrínyi :  ASyr.  270).  Ki  ki  nyerge 
apájához  szegezvén  kopjáját,  arányzóba  vette  ellenségét  (Fal : 
É.  639).  S)  [dirigo ;  richten].  Ott  azon  bástyára  terekek  áigya- 
at  szegezének  (RMK.  III.141).  Az  várasnac  szeggeze  mind  az 
Igyukat  (Helt :  Krón.  165).  A  fSldi  dolgokban  szegezi  szerété- 
it (Ely :  Préd.  1.367).  Mire  szeretetünket  szegezzük  (363).  Nem 
z  ellenségre,  hanem  elótte  járó  tisztire  szegezi  puskáját  (Fal : 
lA.  217).  Megtanulhattya,  mi  után  indul,  mire  szegezi  arány- 
ásait  (Fal;NU.  133). 

[Szólások).  A  dolgot  mélyen  fejekbe  szegezni  akarja 
ala  (Hly:  Préd.  I.442b).  Had  szegezem  egy  fittessel  a  fold- 
oz (Helt:  Bibi.  n.l69)  A  tegnapi  jó  lakás  a  lelket  földhöz 
íegezi  (Pázm :  Préd.  233).  Nem  hagyjus  magunkon  sze- 
ezni,  hanem  boszuukot  duphui  meg-torollyuk  (SzD;  MVir. 
88). 

sí.  NTELVTORT.    SZÓTÁR,    in. 


által-szegez :  perfigo,  perfodio  C.  transfigo  MA.  [diirch- 
slechen,  durchbohren).  Aldot  kezeyh  valanak  által  zegeztettek, 
által  furattattak  az  vas  zegekkel  (C'ornC.  218).  SiiéklS  nyár- 
satskával  a  húsokat  szalonnával  által  .szegezi  (Com:  Jan.  82). 
Az  isten  szent  félelmével  általszegoztotnek  (Illy :  Préd.  II.178b). 

általszegezés :  confisus  PPBl.  idurchbohrung]. 

be-szegez :  1)  infigo  MA.  [vernageln],  F51y\Vl  bezegez5m : 
.superclauilo ;  kereszt  fáual  M  szégezfim :  elathro  C.  Forgó 
kerekeket  zereztete  es  va.ss  fyreezSkkel  be  zeegeztetee  es  elős 
borothwakkal  meg  fyzetee  (ÉrdyC.  671b).  Illy  nagy  dolognak 
emlékezetét  mélyen  béazegezné  (Illy:  Préd  1.318).  2)  claudo, 
introcludo,  perchido,  praecludo,  sero,  obsero  C.  [schliessen].  Ky 
cerdfilees  vtan  zent  Pal  5  aytoyath  ky  nytwan  wala  bee  zegeze 
(PeerC.  76).  E  nemes  szíz  beszegezé  magát  háló  házában  és 
imádkozván  sirassál  ezt  mondja  vala  (KrisztL.  9).  Okét  az  belső 
tömlöczben  veté,  az  lábokat  kalodában  beszegezé  (RMK.  IV. 
181).  Az  aj'tot  be  szegesztec  (Hoífgr.  321b).  Be  szeggesztete  az 
egyházakat  és  a  cinteremeket  (Helt :  Krón.  63b).  Az  aytót  be- 
.szegfiszte  (Helt:Mes.  31b.  Helt:  Bibi.  I.C4.  EEe3).  A  vittcnlier- 
gai  iskolákat  bé  szegezek  (Pázm ;  Kai.  298).  Ha  meg  halsz,  be 
szegezik  az  aytot  (Magy;Nád.  70).  Beszegezet  háznak  közepette 
áll  (Mad:Évang.  333b). 

[Szólá-sok].  Vintze  megmt  bé  szegezte  magát  ura  ked- 
vébe (Fal:  TÉ.  27). 

belé-szegez :  infigo  PPBl.  [einschlies.seii].  A  kevély  ember 
ha  mit  belé  szegezett  elméjébe,  attúl  nem  akar  el  válni  (Fal : 
BE.  614). 

égybe-szegez  :  [eonfigo ;  annageln].  Egybe  zegezyed  the 
felelmeddel  een  te.stemeth  (KeszthC.  344). 

egybeszegezés :  [confixus ;  das  zusammennageln].  Czynal- 
tanak  tjzen  három  was  zeget,  negyet  a  kereztfanak  egybe 
zegezesere  (ÉrsC.  67). 

föl-szegez :  afSgo,  infigo  MA.  [annageln].  Kezeydet  labay- 
dath  waszegekwel  fel  zegezek  (ÉrsC.  54).  Lelky  zemeyd  elewt 
walyad  Jeswst  az  kereztfan  fyghwen,  uas  zegekwel  aldot  ke- 
zeit fel  zegezwen  (167). 

hozzá-szegez :  adclavo,  affigo  MA.  [annageln]. 

le-szegez :  defigo  MA.  [vernageln,  niederstossen,  festhaften 
machen].  Esik-Ie  Hamviván  Vid  előtt  hányatta,  fíildben  le-szo- 
geszte  Deli  Vid  dárdája  (Zrinyi  I.U2).  Sátorokat  szegeckel  le- 
szegezni: tentoria  paxillis  figere  (Oim:  Jan.  147)  Súlyos  beteg- 
ségek három  egész  holnaptól  fogva  nyomorga^ák  és  ágy  fenekére 
leszegzették  (TörtT.2  III.410). 

meg-szegez :  1)  eonfigo,  eonclavo  Kr.  [annageln].  Te  fiiel- 
meddel zegezd  meg  (confige)  en  testimet  (DöbrC.  66).  Mykoron 
was  zegekel  meg  zegeztetSt  wolna,  leg  ottan  az  wer  ky  kezde 
folny  (ÉrsC.  516).  2)  [transfigo ;  durchsto.s.sen].  Latom  kemény 
lanczawal  megh  zegeztetny  es  által  werottetny  (ÉrsC.  56b). 
3)  [sisnio ;  versiegein).  Rekezd-be  e  bezedeket  es  zegezied  meg 
a  kfiúuet:  .signa  librum  íBécsiC.  166). 

melló-szégez  :  affigo ;  auheften  C. 

öszve-szegez :  clavo  committo,  compingo  PP.  [zasammen- 
nageln,  ziisammenheften). 

réá-szegez  :  1)  affigo  MA.  [annageln)  3)  (dirigo  ;  richten]. 
A  napra  reá  szegezni  szemét :  *acriter  intueri  solem  PPBl. 
E  káromló  szidalmazást  tsak  a  maga  fejétói  szegezi  reá  (SzD : 
MVir.  133).  Reá  szegeztem  minden  eróinöt,  hogy  porból  poltzra 
gyámolitsam  (242). 


vissza-szegez  :   [recurvo  ;   ziu-ückbiegen). 
kasza:  cobus,  cobis  MA.   Szede  hamar  lovas,  gyalog  parasztot, 
kiknél  visszaszegezett  kiLsza  látszott  (Thaly:  Adal.  11.10). 

8 


115 


SZEGEZÉS— SZEGFŰ 


ERDEI  SZECiFÜ—MEG-FÉLSZEGlT 


11( 


Szegezéa  :  1)  compunctio  MA.  [das  nagein].  Mel;  zegezees- 
beii  az  alddt  CrLstus  iiaKy  kent  zoniiecle  (CoruC.  212).  8)  [pleii- 
ritis,  lateria  dolor;  .seitenstecbon].  Kit  az  zegezes  bánt  auagy 
zyiifaias,  meg  kennyed  es  meg  kennyeb&ik  (Frank:  Ha.sznK. 
148).  Az  oldal  fiyás,  nyilallás,  szegezés  kevésbbé  kénzanak  (Coin  : 
Jan.  57). 

Szegezget :  [piinctito ;  .sticheln).  A  ki  pedig  nem  hagy  sen- 
kinek magán  szogezgetni,  tlsztes.ségbeli  bötsűlletes  nagy  ember- 
nek Ítéltetik  (Pázm:Préd.  125).  Nem  mondom,  hogy  bamissan 
rajtunk  szegezgetíinek  ellene  ne  állyiink  (262).  Ellen.ségét  úgy 
bűnt&s.se,  hogy  mások-is  tanúllyanak  és  ne  szegessenek  rajti 
(9G1).  Egyszer  's  mind  azt-is  jelenté,  hogy  abban  nagy  bizony- 
nyal én-rajtam  .szegezgetsz  és  hitetlenség  m&sterének  engemet 
nevezsz  (Verasm:  HitMegt.  18).  Mind  addig  szegezget  rajtad, 
valamíg  meg-nem  felelsz  néki  (Hall :  Paizs.  245).  Motskos  irási'i- 
nak  rendiben  az  én  nevemen  láttatic  szegezgetni  (Keraszt : 
FelsK.  EWb.  4). 


[pímctitatio ;  stichelei].  Bizony  szintén  elun- 
jnk  az  sok  rajtunk  való  szegezgetéseket,  utánunk  való  czirká- 
lásokat  (8zEsztM.  U.15). 

Szegező  :  claustrum ;  scliloss  Com:  Orb.  251.  V^an  erSseitic 
meg  a  papoc  az  altokat  zegezSckel  es  lakatockal  (BécsiC.  111) 

ajtó-szegező :  repagulum  C.  riegel  Nom.  25 

[Szegeződ-ik] 

be-szegeződik :  defigor  C.  [sich  einbohren].  És  béveré  az 
szeget  az  u  vakszemébe  és  bészegSdic  az  fSIdbe:  defixit  in 
cerebnuD  nscjue  ad  terram  (MA:  Bibi.  1220). 

Szegfű  (szem  Mel:  Herb.  131b.  CSsio  K4.  SzBodó:SóDics. 
A4.  ACsereiEnc.  243.  Major:  Szót.  137.  Lipp:  PKert.  SO.  zeh 
fiu, Frank :HaszuK.  22.  RMNy.  11.210.  zé/tfiu  Beythe:  Nom.  3. 
sífifa  Mel:  Herb.  72.  73.  szeeküa  Frank:  HasznK.  17.  szélfí,  C. 
MA.  Mel:  Herb.  186.  szögSi  MA.  Com:  Vast.  122.  PP.  szoifS  C. 
Bom:  Préd.  271.  Gyarm:  Fel.  62b.  Radv:  Csal.  ni.41.  MonTME. 
1.147):  I)  caryophyllum  C.  MA.  Com:  Vest.  122.  PP.  [nelke]. 
Végy  másffjl  uncia  senát  az  az  hetuen  k§t  p^uz  nyomonit,  mo.sd 
meg  vizben,  az  szálát  bánd  el,  szekf5uet  tizenkettőt,  kömény 
magot  ket  drachmát  az  az  tizenkét  pénz  nyomouit  (Mel :  Herb. 
22).  Ha  egy  kis  fekete  .szSkffinek  vagy  egyéb  magnac  olly  szép 
szinyeket  adliat  isten,  miért  ketelkednenc  istennec  meg  ékesíti 
hatalmába,  az  mi  testűnk  fel  tamaztasabannis  (Bom:  Préd.  271). 
Ezek  az  virágok  :  zek  ön  viragia  fél  lat  (Frank :  H;i.sznK.  22).  Zt>k 
tiu:  caryophylleus  flos  (Beythe:  Nom.  3b).  Muta&<a  meg  ezeket 
Monozl.'ii,  es  ha  igaz;m  mogh  mutatliattya,  mindjárást  szSkfR 
avagy  rosa  kozorut  tegyflnk  az  fejeben  (Oyarm:  Fel.  62b).  Ha 
lehet,  egyflgyii  szektíibűl  az  az  a  ki  uem  tellyas  ne  vegyenek 
magot,  hanem  a  toUyesekbíil ;  mennél  tellyesebb  szekfübíil  szedik 
az  magokat,  annál  jobb  leszeu  (Lipp:  PKert.  LSO).  Mindenütt 
a  mezAk  bé  voltak  terítve  virágoklud,  hogy  csak  a  szegfűre  és 
a  tulipánra  léptek  a  lovaink  (Mik:  TörL.  423).  2)  (eugenia  caryo- 
phyllea ;  gerwürzuelkej.  Eczetet,  confreytet,  az  jo  sáfrány  termő 
baynotzuak  határát,  szektínek,  gyömbérnek  minden  gazdagságát 
add  szakátsnak  (SzBodó :  SóDics  A 1).  Egy  mása  .szegffltiM  4  Hor. 
50  den.  (VectTrans.  24).  Küldöttünk  rLskását,  szökfüvet,  gyöm- 
bért (MonTME  L147).  Székfüvet  bozatttuik  az  piaczrul  (296). 
S)  chamomilla  Major:  Szót.  137.  omaemelum  PPB,  [kamille]. 
A  sz^kffl  sok  tjle :  eggyic  am  az  igen  ió  szagú,  a  kit  az  bor- 
bellyoc  a  lugbím  vetnec,  ennek  chamomilla  a  neue,  az  masic 
fyle  siirga  a  virága,  széles  a  leuele,  széles  a  feie  mint  egy  fi;l 
garas,  harmad  fele  eb  kapor,  bíVlős  (Mel:  Herb.  72).  Ha  meg 
fSzed  a  szykfíiuet  borban,  gyakorta  igyad  melegSn,  az  vtan 
pan)ld  vele  az  a-szszonyember  testét  (72b).  A  az^kffi  vize,  a  ki 
lélegzetet  nem  vehet  meg  gyogyíttya  (Uo).  A  vinigát  meg  szed- 
gyöd  ;i  szfkffluek   és  elzetben    t5zd  (Uo).    Asszonyember   mat- 


raioknac  faia.ssat  gyogyittya  a  sz^kfS  (Uo).  Szeek  tiu  viragia 
ramomilla,  fel  fnnt  (Frank:  HasznK.  17.  22).  4)  [betonica ;  wnnd 
kraut].  A  szék  avagy  .seb  fii  hegyes  levelfi.  pa.sint  módon  terem 
viragia  sok  fele  .szinftk  és  sziiglók,  mellyek  unjj  korokban  mof 
tSretvén  a  fS  sebeit  egylxj  forrasztyak  (ACJsere:  Enc.  243). 

erdei-azegfü :  [dianllias  carthusianorum].  A  kakuc  virjij 
vú-ága  veres  mint  az  erdei  sz(}kfönec  (Mel :  Herb.  186). 

kerti-szégfü  :  (dianthus  caryophylln.s].  A  kakuc  virágot  va< 
szekfflnec  hiyác  sokan,  mint  hasonló  a  kerti  sz9kfflhSz  (Mel 
Herb.  186). 

mezei-szegfű :  caryophyllus  silvestris  siue  montanus  Beythe 
Nom.  3b. 
nemes-szegfű :  chamomilla  Mel :  Herb.  72. 

nyúl-szegfű.  Lychnis  sil.  vad  zek  fiu  h.  e.  ál.  carj-opliyl 
leu.s,  quibusdam  etiam  nyúl  zek  6u  h.  e.  leporis  caryophylhMt 
(Beythe :  Nom.  5b). 

vad-szegfű  :  flos  cuculi  Mel :  Herb.  186.  lychnis  silvesfru 
Beythe :  Nom.  5b. 

Szegfüves :  [caryophyllo  conditus ;  gewürznelkigj.  Igya 
borsos  és  szekfües  bort  (Cisio  K4).  Szökftives  lével  fáczán  (Radv 
Csal.  III.41).  Kövér  lúd  egészen  sütve  szekfUves  sása  alájj 
(Radv:  Szak.  79).  Csuka  .szekfüves  lével  (109.  211.  31). 

[SzegfüvezJ 

meg-szegfüvez  :  [caryophyllo  condio ;  mit  gen-Urznelker 
zubereiten].  Tedd  az  tűzhöz,  vágj  hagymát  reá,  borsold,  szék 
füvezd  meg  (K;idv:  Szak.  61).  Ez  szerszámokat  vesd  reá  as 
erdeinek  húsára,  de  mindjárást  megszekfűvezd,  borsoljad  (65 
69.  26).  Az  új  sótalan  vajat  meg-szegfövezték  (PP:  PaxC.  286) 

2.  SZEG  (:.«"?  EhrC.  124b.  lí?  TelC.  246):  angnias  MA 
[ecke,  winkel].  Particula  térre  Huzyuzeg  noniinate  (ZicliyC 
III.56).  Ad  Kertnele.sszeg  (rV.200).  Cuiusdam  feneti  Kukutlizej 
vocati  (U.115).  In  nieatu  currit  ad  ligetes-zeg  (IV.200).  Ad  looua 
Nyresszeg  (IV.200).  Poss.  Zomuszeg  uocata  (III.51).  Villa  Zamus 
zeg  {IU.648).  Hazának  négy  zewgi :  quattuor  anguli  domui 
(EhrC.  124b).  Kic  zeretik  véac  zegen  aluan  imatkoztocat,  hn^ 
lattassanac  emberectSI  (MünchC.  23.  145).  Ez  velagnac  negj 
zegere  el  ozlanak  (VirgC.  52).  Zerezietek  vigasagos  napot  rf i 
tekben  oltárnak  zegeig :  usque  ad  cornu  altaris  (DflbrC.  53) 
Egy  zekrenth  zereez  ees  InV  neegy  zegheere  neegy  arany  ks' 
rykath  zerez  (.lordC.  63.  85.  516.  901.  KazC.  9.  74.  185b).  Ej 
vylaghnak  neegy  zeghe  zerent  való  abrazattya  (ÉrdyC.  602b 
507b).  Ad  az  isten  ellenségnek  tégedet  kezébe,  eloszlatol  min- 
denfelé .sok  orsz.ig  .szegibe  (RMK.  11.208)  Onch  uégy  aranv 
karikát  es  chiuald  auiuic  a  négy  szegére  (Helt:  Bibi.  I.Oo2V 
Az  fSldnec  négy  szegein  Laknac  (Mel ;  SzJán.  503.  255).  Nagy 
szel  támada  és  az  liáznac  uégy  szegét  meg  rendité  (Kár :  Bil  <L 
1.512.  l'im:  Ig.azs.  U.355). 

[Szóliisokl.  Nem  a  fél-felé-való  helyeket  választyák  maijok- 
uak,  hanem,  ha  csak  lohct-is,  a  s  z  e  g  y  f  fi  r  e  v  e  r  e  k  e  d  n  !•  k 
(PiSs:  Igazs.  II  589).  EleitiUfogva  mindenkoron  voltának  valami 
szegr e-TOuások,  viszálkodások  az  ecclesiál^u  ^'ós:  Igaz.s. 
1.505). 

fél-szeg :  defectu^,  defectivus,  manctis,  mutihis,  debilis  HA. 
gftstünuiiolt,  m.ingelhaft,  nnvollkommen  PPB.  Megfogyatlí"z<5, 
félszeg ;  defectivus  PPB.  Santa  auagy  tílszeg :  claudus  aut 
mancus  (Sylv:  UT.  1.28).  Az  fel  zemem  ky  eset,  fel  zegge  Net- 
tem (l^evT.  1.137).  Nem  minden  fél.«e«  vélekedés  teszen  nu'ii- 
ten  eretneket  (CzegI:  Japh.  121  >.  Az  adó  beérkezék  s  akk"r  \i 
félszegen  (Monlrók  VIII.494). 

[felszegi  t| 

még-félszégit :  *depr;ivo  liomuieH  PPBl. 


FÉLSZEGSÉG— SZEG  ELET 

félszégség:  (deféctus;  unvollkommenheit].  KSvesse  iigyaii 
iz  urat,  de  tsak  félszegséggel,  görbén,  sántáivá  (MHeg:  TOsral. 
)6). 

három-szeg :  triangulum  Kr.  [dreieok].  Mindon  mérés 
észen  az  három  szegen  (Com :  Jan.  165).  A  meg  hajlott  sxege- 
etfi  három  szeg  (ACsere:  Enc.  57b). 

három-szeges :  triangulus  C.  [dreieckig]. 

háromszégű :  triquetnis,  triangulus,  triangularis  C  fdroi- 
ickig|.  Háromszcgü  vas snlymok :  mmices  PPBl.  A  louag  tegy- 
"eresek  ax  5  kcpeckel,  kopiácUal  és  három  .szegfi  liegy&s  tcV 
■Sckel  mint  egy  semmin  vgy  mennec  vala  által  raytoc  (Helt: 
Crán  87b>.  Három  szegft  fenyeuel  reya  tekint  1583  (KRirtfa 
?V'I).  Régen  nyomtatnak  vala  szérűn  tapodó  három  szegft 
aligával  fCom:  Jan.  74).  A  g5r5g  delta  három  szegeletfl,  három 
Malú  avagy  három  szegft  (164). 

[hat-szeg] 

hatszegü :  sesangulus,  hexagonum  C.  [secLseckig]. 

négy-szeg :  quadrangulum  Kr.  [viereck].  Négyszegre  csi- 
lálom :  quadro  C.  Négy  székbe  rendele  a  sereget  (Helt :  Krón. 
:9b).  Az  nyársat  egy  hozzá  illendő  fiatalból  négy  szegre  farag- 
asd  ki  (Radv:  Szak.  32). 

négyszeges :  quadratus  C.  viereckicht  Com :  Vest.  143. 
Iz  a-sztal  négy  szeges  (Com :  Vest.  8). 

(négyszégítl 

meg-négyszégít :  quadro  PPBl. 

négyszegű :  1 )  quadrangularis  Kr.  [viereckig].  Ne^  zeg5 
iSnekbcíl  raka  ő  k8  falit  (BécsiC.  11).  Nam  nem  va^  uiast  a 
eé  zegfl  k6  toromba  (KádC  315).  Az  varas  vala  neegy  zeghew 
JordC.  926.  TihC.  205).  Czináltatot  vala  egy  négy  szegi 
ohár  sz§ket  (Helt:  Krón.  155)  Az  varas  negyszegSuen  fondal- 
rtnaii  vala  (Mel:  SzJán.  519).  Az  táblác  négy  szegSc  valánac 
Kár:  Bibi.  1.309).  Ewgy  négy  zeg>^-  eregh  fekA  láda,  meely 
*"  lasoD  ees  egyéb  haaz  ezkewz  marhawal  rakna  wolth  (EMNy. 
L211).  2)  [sica  quadrupliei  acie;  vierschneidiger  dolch).  Kit 
lars  negyszegSieuel  meg  s§rtette  15S3  (KBártfa  Cv2) 

öt-szeg :  peutagonnm  Kr.  [fiinfeck]. 

ötszegű :  (quinque  angniorum ;   fiinfeckig].    Az  oldal  fác  5t 
ftec  valánac  (Kár-:  Bibi.-  1308). 

sok-szegű :  angulosus  PPBl. 


EGYENES-SZEGELETÜ— SZEGÉNY 


118 


:  angulo  Kr. 

Szegelet,  szeglet :  angulus  C.  MA.  [ecke,  vfinkelj.  O  be- 
5115  zegelet  es  8  bel6115  karocka  (BécsiC.  309).    A    köuet,  kit 

rakoc  megutaltanac,  ez  l5t  a  zegeletnee  feizeteben :  in  caput 
nguli  (MünchC.  54).  Zent  Ferenez  az  egyházba  mas  zegeletbe 
jl  álla  (VirgC.  71).  Ki  az  keregded  állatba  zegeletSt  lel 
juaryC.  15).  Folamanac  ferfiac  mindSn  fíldnec  zegeletibSl 
SádC.  458).  Mel  kSvet  rakok,  meg  gonozlanak,  az  zegeletuek 
"^  iieve  18n  (DöbrC.  53.  NagyszC.  61b  WeszprC.  87).  Kew,  ky 
■  len  az  zeeghelethnek  fcyezety  (JordC.  717.  369).  Az  barlang- 
ak  négy  zcgelethy  mennyei  fenessegel  be  telyessettek  (TelC. 
04).  Az  istennec  kegyelniességébSl  e  szeggelet  fSldnec  valasz- 
jt  feiedelmé  vagyunc  (Unitlrók  168).  Czináltatá  az  aytóknae 
i&szSbit  négy  szegeiéire  (Kár:  Bibi.  1.308).  Az  vczaknak  szeg- 
itiben  kSniSrögni  (Fél :  Bibi.  8).  Minden  tengemec  es  fSldnec 
íegeleti  engednecuala  az  roniaiaknac  (Decsi:  SallJ.  8).  Orszá- 
ának  minden  szegeletire  gyors  követeket  bocsáta  (Pázm:  Kai. 
).  Az  bika  az  fias  tyúkkal  az  eghnek  ti^ediU  szegeletiben  va- 
yon  1619  (KDebr.  C5b).  A  fác  keresztftl  őtSt  mulató  szege- 
stre rendeltetnec  (Osm:  Jaa  71).  Kiben  n)euyi  sz6glet(  bennem 
nni  dSglet  sebheti  én  sziuemet  (Balassa:  Ének.  3). 


egyénes-szegeletü  :  (rectangularis ;  rechtwinklig).  Egye- 
nes szegeiéin  h;u-om  szegelet  (ACsere:  Enc.  57). 

három-szégelet :  1)  [triangulum;  dreieck).  A  gSríg  delta 
három  szegeletű  (Com:  Jan.  164).  Minden  mérés  lészen  az  há- 
rom szegeleten  avagy  három  szegen  (165).  2)  [sidus ;  ein  gestirn]. 
A  déli  jegyek  régiek  avagy  nem  régen  találtattak ;  nem  régen 
(aláitattak  :  az  indiai  méh,  a  légy,  a  déli  háromszegelet  (ACsere : 
Enc.  101). 

négy-szegletes :  [quadrangularis ;  viereckig].  Négy  szeg- 
letes.s6n  lioszszára  száz  száz   ember    ftllySn  (Zvon:  Post.  L554). 

négy-szegeletü.  Négy  szegeletfl  avagy  négy  szegft:  quad- 
ranguhis  (Com:  Jan.  165).  A  g5mb51yeg  és  négy  szegletft  forma 
k5z8tt  ez  kfilómbség  vagyon,  hogy  a  gSmbSlyeg  nehezen  bocsát- 
tya  magához  a  mocskot,  a  négy  szegletft  pedig  kSniiyen  (lUy : 
Préd.  11157). 

szem-szégelet :  hirquus  PPBl.  [augenwinkel]. 

tengeri-szegelet :  cherronesus  PPBl. 

Szegeletes :  angulatus,  angulosus  C.  [eckig].  Szegeletes 
mértéke  az  igazságnak  (Sall:  Vár.  14).  A  fSld  mérS  a  szegele- 
tes lineáléhoz  szegeleteket  vonogat  (Ojm:  Jan.  164).  Szegletes 
alma,  a  ki  f511yfll  négy  szegft  (Lipp:  PKert.  ffl.143). 

Szeges :  angulatus,  angulosus,  angularis,  angularius,  qua- 
drarius  C.  [eckig].  Szeges,  szm-dekos,  szegeletes :  angulatus 
Major :  Szót.  42.  Szeges  borsó :  cicercula,  orobus  PPB.  Tyúk 
.szeges  laskával.  Mikor  az  nyiijtó  fával  ehiyújtod,  metszó  vassal 
metéld  el  az  tésztát  szép  aprón,  _négy  szegűek  legyenek  (Radv  : 
Szak.  91). 

Szegesen :  [angvdose ;  eckig].  Végy  egy  ostyát  s  mesd  meg 
.szegesen,  hogy  négyszegű  legyen  (Radv:  Szak.  284).  Az  ález 
mester  az  raérS  tzérnát  néki  vonsza,  elintézi  azt  az  8  festet 
siuöijával,  szegesen  szabja  azt  (MA:  Bibi.  11.37b). 

3.  SZEG  (szeg  Pethó:  Krón.  32b.  33.  szög  Gyöngy:  KJ. 
109b) :  leucophaeus  C.  fuscus,  bnmus,  subniger  Sí.  [braim,  kas- 
tanienbraun].  Béla  király  sánta  es  fekete  szeg  ember  volt  (Helt : 
Krón.  38b).  Egy  zegh  men  lowam  vala  (RMNy  U.186).  Baján- 
házj-nak  hagyom  az  szeg  lovat,  melyet  katonának  hívok  (Gér: 
KárCs.  II1363).  Szög  ló  van  alatta,  de  szomorúsággal  jártattya 
az  lovat  az  szép  hold  világnál  (Zrmyi  11.67).  Vala  pedig  Béla 
király  fekete  szeg  szflnft,  kü-51  osztán  a  vái'ast  nevezték  Szek- 
■szárdnak  (Pethó:  Krón.  33).  Az  az  .szeg  török  ló  béna  (MonOkm. 
XXII1266).  Az  pej  volt  húsz  esztendős,  az  szeg  pedig  sült  béna, 
volt  (MonTME.  III.316).  Maga-is  szSg  legény,  lova-is  szerecsen 
(Gyöngy:  KJ,  109b).  Ábrázatom  teljes  és  piro.s,  kerek,  barna, 
szeg,  szemöldököm  is  barna  1759  (Hazánk  1,216).  Hol  diihös 
Ibrahim  szeg  páripájával,  Tzupoly  fél  mázsát  nyomó  buzgányá- 
val  (Orczy:  KöltSz.  206). 

SZEGÉNY :  1)  pauper,  paupertinus,  inops,  egens,  egenus, 
miser  C,  arm,  düiftig,  elend  PPB.  Nem  kSuettel  ifiakat  zége- 
ueket  auag  kazdagokat  (BécsiC.  7).  Bodogoc  lelki  zegenec 
(MünchC.  20).  Meg  zabadita  az  zegen  lelket  (VirgC.  73).  Myert 
istennek  zegeny  valanak  (DomC.  244).  Az  nem  imatkozó  zegen- 
nec  8r8ke  való  kinoc  igertetnec  (VitkC.  15).  Feyeet  vevveek 
zegeennek  (ÉrdyC.  548b),  Christus  igen  nagy  szegény  módra 
szfiletet  (Born:  Préd.  34b).  Nagy  hii-telen  es  szegent  által  18uic 
(Born:  Ének.  219)  Légiének  ezec  oltalmi  az  en  zegin  ai-waim- 
nak  (RMNy.  1181).  Eg  nehan  zegyen  kathona  wagyon,  kyk  soha 
ne  talán  zakalos  sem  wolt  kezébe,  nem  hog  Ifiny  tudna  (LevT. 
1.164).  Ayanlom  zegynj  maghamatt  (332).  Vallyon  javaink  felét 
néki  adgyuk-é  szegényiben  (Pázm:  Préd,  83),  A  sz818  fejeket 
le-metzvén  a  mezgerlést  a  szegényeknec  engedvén  (Com :  Jan. 
84).  Szegényt  nyomoritás,  özvegy  s  árva  rontás  oh  melly  sok- 
szor hallatott  (TKis :  Pan.  3b).    2)  (vilis ;  geriugfügig,  schlecht]. 

8* 


119 


SZEGÉNYCSE— SZEGÉNYSÉG 


EVANGÉLIOMI  SZEGÉNYSÉG— SZÉGYEN  120 


Mngam  számomra  bár  jobb  lisztet  uo  annál,  a  mint  most  küld- 
tél volt,  csak  szegényebb  se  I^yen  annál  (TOrtT.^  I1L163). 

[Szólások).  K  ú  I  d  ú  8  u  a  1  i  s  s  z  e  g  é  n  b :  Iro  et  Codro  pau- 
perior(Uec.si:  Adag.  14).  El  veszi  szegény  János  aztis 
(101).  Bolond  ám  S  szegény  (161).  Eleget  élt  sze- 
gény, ha  meg  hólt  l.'s  (157).  Szegény  ember  párté- 
kái a :  Celei  supellex  (324).  Szegény  háztól  ösztövér 
szalonna  (38Ö).  A  szegénynek  .szerencséje  is 
szegény  (380).  Szegény  ember  szándékát  boldog 
i.sten  birja  (382). 

IKözniondásokJ.  Az  szegény  ember  csak  azt  eheti,  ;iz  mi  az 
tiiskájában  vagyon  (Radv:  Szak.  151).  A  szegényt  az  ág  is  húzzji ; 
a  szegénynek  még  a  tsuprából  is  kiforr  (SzD:  MVir.125). 

Szegényese :  (mLselIus ;  armsolig].  Az  zegencze  ystentewl 
nem  h:ig_vattat)kuala  meghalny  (EhrC.  62). 

Szégónyded :  panperculus,  egenulus  Sí.  [armlich].  Kyk  az 
ze<;ended  Crishi-ít  kíiietny  fel  fogatak,  semy  fWdy  alatot  ke- 
uacny  anagy  kere.sniek  nem  kel  (Vii'gC.  124). 

Szegényeeske :  panperculus,  misellus  C. 

Szegényéd-ik  :  ad  inopiam  redigor  Kr.  [verarmen].  A  sze- 
gény .szegéiiyoilik,  a  gazdagok  gazdagodnak  (Fal:NU.  351). 

el-8zegónyedik :  cu  Yghen  el  zegeenyettewnk  es  myndden 
yotwl  meg  fozt-itwnk  (ÉrdyC.  88b).  Egy  igen  kazdag  ember 
Ha  nem  igen  sok  id5  mulua  alá  kezde  szállani  és  igen  el  sze- 
gényedni (Hell:  Me.s.  321).  Hogyannak  is  az  böcsületes  ember- 
nek az  elpiLv/tuIt  és  elszegényedett  vái-os  olly  konyhát  tarthas- 
son mint  azelfitt,  hitemre,  mes.szo  küll  azt  hadni  (Bercs:Lev. 
403). 

meg-szegányedik,  meg-szegényeszik :  depauperor 
MA.  voniminuor  re  tamiliari  PPHl.  vorarmen,  arm  werden  PPB. 
MegszegényüdWtt :  panperatus  C.  Anuyra  meg  seghenyotewnk, 
hogy  immár  mogh  az  kenyérben  sen  ehethewnk  (LevT.  1.323). 
Az  ki  iKitiiarkodic  az  szoginnol,  hogy  azzal  óregbitse  kazdag- 
sagat,  mogszegenyoszic  (Born:  Préd.  501.  Born:  Evang.  IV.303b). 
Az  német  terh  s  portio,  úgy  gyakor  tflz  .szerszámozott  szeren- 
csétlenségek miá  megszegényedtünk  (KákF;  Lev.  164). 

Szegényít :  paupero  MA.  arm  machen  PPB,  Adosagoth 
vezen  bynes  ees  meg  nem  fyzety,  ygaz  kedeeg  zegeneyty  ma- 
gath  ees  meg  fyzety  (KeszthC.  89).  Noha  halgatoc  es  szegeni- 
tem  magamat  kirali  el5t  (CJomBal.  18b). 

meg-szegényít :  paupero  C.  (aim  machen].  Mykoron  kaz- 
dag vonii,  magát  meg  zegheneytee  (ÉrdyC.  390b).  0  magát 
meg  zegenytiien  az  5  kezoynec  munckayauai  koresiuala  az  8 
eletet  (l'elC.  125).  A  rest  k§z  meg  szegeuyfit,  a  mimkálkodó 
k(;z  meg  kazdagit  (ílelt:  Mes.  332).  Meg  szegényét  az  haszon- 
talan kíltés  (Com :  Jan.  189). 

Szegónyítéa :  depauperatio  MA.  armmachung  PPB. 

Szegényke :  panperculus,  misellus  Sí.  (armselig).  Az  eccle- 
sia  szegénykének  és  szél-vészlol  el-szaggattatotnak  hivattatik 
(Mad:  Evang.  löHi. 

Szegónyked-ik  :  depauperor  Kr.  [armselig  sein).  Teljes  bi- 
zodalommal énekulhetitek  a  gazdagságban  is  szegénykodfl  Dávid 
király  z.soltárját  (Bíró:  Micao.  236). 

Szegénység :  I)  pauperies,  egestas,  iudigentia,  inopia,  mi- 
seria,  incitJi  C.  armnt,  diirftigkeit  PPB.  IjvVii  hasonlatos  az  vr 
istenhez  zegensegehe  (VirgC  31).  Kezdő  prédikálni  az  zegenseg- 
nek  megtarta-sarol  (71.  PeerC.  R).  Erevl  vala  zent  Maigit  ázzon 
az  bodog  zegensegievl  (MargL.  3.  381.  Szegen.segnec  ieéouel 
8ket  meg  okesilitetto  (\'itkC.  22).  Mykeppen  twlaydon  tt'yat 
eeltety  vala  nagy  zeghensseeggel  (ÉrdyC.  339b).   Hadna  beket 


az  en  kewesenujek,  mert  az  nekwl  j-s  elegh  zegeusegel  elek 
(LevT.  1.363).  Sok  és  nagy  lelki  nyavalyák,  szegénységek  éa 
betegségek  vannak  az  ember  lelkében  (Pázm :  Préd.  43).  Végsa 
szegénységre  Bzettetic:  ad  incitas  compellitur  (Com:  Jan.  209). 
Szegénység  jajgat  hajlékában  (SzD:  MVir.  379).  2)  [egeutes, 
inopes;  die  armenj.  Istentíl  es  végre  megkoronáztattok,  hogy 
az  szeginségért  ily  igen  fáradtok  (RUK.  III.283).  Az  zegensegh 
kenyergeth  noky,  hogh  ideyen  be  hordhathuak  marhayokath  es 
az  vvetlie.shez  kezevvlhelnenek  (RMNy.  11.189).  Az  zegenyseg 
foztaisat,  nyomorúságát  akamaya  be  kentnie  (LevT.  1.155). 
E16tt5  niennoc  az  tanétv;uiyoc,  utánua  soc  szegénység,  kie 
közül  kétség  nélkül  sokával  sok  iokat  ezelekedSt  vala  (Zvon: 
Post.  1.18).  A  .szegénység  csende.sségére  kegyes  propensióval  volna 
Kegyelmod  a  béUe.sséghez  (Monlrók  VIII.178).  Miud  magunk 
s  leginkább  az  szegénység  elég  kárral  vannak  (RákGy:  Lev. 
193).  Az  szegénység  mind  eltiltott  (Évk.  XIÍI.52).  Az  szegénység- 
nek marhája  az  hegjekben  van  (Bercs:  L«v.  677).  A  mit  nyert 
akármi  játékban,  bankó  volt  a  szegénj-ségnek  számára  (F.d : 
NU.  311). 

[Közmondá.sok].  Nagy  akadály  a  szegénység :  maximus  *nodiis 
est  inopia  PPBl.  Mindent  ki-gondol  a  szegénység  (SzD:  MVir. 
382).  Nagy  kurva  a  szegénység  (382) 

evangóliomi-szegénység :  (paupertas  religiosa].  Ez  zer- 
zetet  .-iz  enangeliomi  zegonsegen  ft  kezte  el  (VirgC.  86). 

Szegényül :  ad  incitíis  sedigor  Kr.  [verarmen].  Kazdíigok 
zegenWenek  es  meg  eh*lenek  (KulcsC.  77). 

el-szegényűl :  (v  Oda  van,  elromlott,  szegényült  és  puszta 
(Orczy :  KölfH.  4ii). 

még-szégényül :  depauperor  MA.  verarmen,  arm  werden 
PPB.  Kazdagok  meg  zegenAlenek  ees  meg  eh\Vlenek  (KeszthC. 
78).  Ebb51  igen  meg  szegényüle  es  megerStlenűle  a  Magyar 
ország  (Ilelt:  Krón.  24).  Ha  meg  bódogúlnak  is  az  5  tiai,  nem 
tudgya,  ha  meg  szegéuySlnec,  azt  sem  veszi  e-szébe  (Kár:  Bibi. 
1.520).  Gyakran  az  gazdag  is  meg  szegényfii  (Decsi :  Adag.  44). 

SZEGY :  pectns  jumentorum,  armos  MA.  (bruststUckj.  Fel 
veue  a  szakacz  a  meg  f5tt  t;il  konczot  es  a  tal  konczon  fi'lftl 
való  szeglet  íMel:  Sám.  34).  Fel  emele  a  szakacz  a  .szaar  czoi>- 
tot  auag  velős  konczot  es  az  lapiczkau  felöl  való  reszt  az  az  a 
szeg  feiet  (Kár:  Bibi.  194).  Tiztellyed  az  papot  és  add  ki  az  5 
részét,  az  áldozatra  való  baromiiac  .szegyénec  aiándékát  (051). 
Az  malaczot  mikor  megakarod  ölni,  az  szegyénél  olcs  bele  ai 
kést  (Radv:  Szak.  9).  Egy  kis  tálban  elég  egy  hallkoncz  egy 
szegyfó  (18).  Borsold  meg  az  tölteléket  és  úgy  tölts  az  boíjú 
húsnak  az  szegyében  (40.  93).  Isten  áldomá-sa  nyerésért  való 
áldozatok  job'  falattya,  szegye  ea  tzémere  impoknak  adatott 
(Pázm:  Préd.  946).  Az  áldozatjiak  némely  részei  a  [lapoknak 
rendeltettenek  vala,  úgymint  a  szegye  és  lapotzkai  (Misk:  VKert 
211). 

SZEGYE   (seyge,  zeege,  ugge,  zegyf,  zeyge   Hermán:  llalK. 
Szót) :    excipula   MA.   [clausura ;   verschluss).    Zege,   clausiira 
Tyciae  Czinár.  Altéra  clausura  vulgo  Seyge  vocata . . .  Claiusura 
I    Tyciae  Zeege  vocjita  (Hermán:  HalK.  Szót). 

SZEGYÉN  (ugiin  WeszprC.  93):  pudor,  dedecus  C. 
I  scham,  schande  PPB.  Engemet  ilyen  nagy  lK)zzusagal,  zegi.-ni'l 
ty  k>VzAletek  ki  vetnetek  (VirgC.  67).  Korik  vala  Jtet,  lu.gi 
kereztfára  fezituen  őlneiek  meg  az  ő  iiagiob  zegiíneert  (WesziirC. 
93).  Zogheub,  zeegyónb,  wtalatosb  es  el  vetSt  loezen  az  n\:\» 
vylagon  (ÉrdyC.  473).  Nagy  zeegyen  orczínval  raj-tok  futaímvk 
(486).  EUensegeym  akarnak  engeuietli  embereknek  ülowte  ze- 
genaywl(így]  toni(PozaC.  391.  Éely  zégiennel  yllettetel  (ThewrC. 
193).  Nagy  szigieneuel  haza  .sz;ilada  (Szék:  Króa  31).  Nagy  szé- 
gyen dolog  volna  az  istent  szidalmazni  (Kár:  Bibi.  1 53:Vi.  .\z 
zegyenetli  fewl  nem  vetthem  volna  tyz  lorynlhertli  (LevT.  1.  f-l 


(SZÉGYENKD-IKJ-^SZÉGYENÍT 


EI^SZÉGYENIT— SZÉGYENL 


122 


\  _-yors  indulatból  vagy  szégyenre  vagy  bánásra  valót  mivel 
' 'm:  Pród.  25).  Az  igjízat  s-íégyen-nélkiil  ki-mondgya  (5U). 
.■d  szégyenére  lármázott  (Bal :  Csisk.  38).  Miért  csalárd- 
l,M.!i)l,  szégyen  ám  az  illyen  oUyan  marka  pSkfi  jesuitának  mint 
t.'  vagy  (Matkó :  BC'sák.  41).  Arra  költenek,  a  miért  knvareüt 
.-  arcza  pirító  szégyent  vallanak  (FahNU.  259). 

S//l;isok].  Szégyen  a  te  dolgod,  itt  fekszel  az  árnyék- 
i  111  I-  \i,'y  éhezel,   hogy  vgyau  lautornás  a  ha.sad  belé  (Helt : 
M.'s.  sn).   Az  szólíisban  szemérmetesb  légyen,  ha  fog  raita 
1.-,  szégyen   (Bal :  CsIsk.  447).   Nem    fogja  é   szégyen 
\iu^z  szöveteket  (Zrínyi:  ASyr.  207).    E.snec   nagy   sze- 
j.-nbe  minden  ellensegSc  (Bora:  Ének.  297).  Garazdaat  kere- 
uek  hozyaya,  hogy  mywel  zeeg  yenbe  kevverSythet- 
ok  (ÉrdyC.  561).    Ez  ne  tSrténiiék,  hog  en  szí  gyen  ben 
iraggak   ez   diczekedésnek    beszidiben   (Sylv:  UT.  11.50). 
más  ember  száiáual  éuéun,   illy   élien,   de   szégyenbenn    is 
iiiiradtál  (Fial :  Cstk.    132).   Méltó,    hogy    az   értelmes    ember 
il  1  ■.  es  moLskain  korán  ki  adgyon,  hogy  s  z  é  g  y  e  n  t  ne  tegyen 
\.lfk  többmás  i^éldás,  jeles  tnlajdonságín  (Fal:  UE.  448).  Az  me- 
ntorban zegen  valuan  azokat  kevanny  (VirgC.  124).  Valamy 
jvőnth  vallottam,    kynn  en  zenuedSm  iSándC.  30).   Szégyent 
.  ._yot  vallottae  (Ború:  Ének.  44).   Az  megnevezett  napra  elér- 
kezzetek, szégyent  ne  vallyatok  (Radv;Szak.  11.  187).    Az  kit 
"  nap  lát  kevélyen   jöni,   ugyan   azon  nap   meg  látja  azt  szé- 
nvalva  futni  (RédTem.  15).    Ha   jót    nem   ád  isten,    ámbár 
kkor  valljam  szégyenét  (Bercs:  Lev.  65.  361).   Dupla  szégyen 
1  szégyenvallásnak  bélyegével  dicsekedni  (Fal:  NÉ.  29). 

Közmondások].  Szégyen  a  futás,  de  hasznos  (MA.  Czegl: 
.hi]h.  151). 

Szegy  éned-ik) 

le-szégyenédik :  [desceudo;  sich  herablas.sen].  Némellyek 
ii;eii  fenn  ülnek,  a  hová  nem  fér,  vagy  igen  alatt,  a  hová  nem 
li'iiinyen  szégyenedík  le  az  irigység  (Fal:  NE.  101). 

meg-szégyénedik :  [pudefio ;  sich  schamen].  Ez  a  nap, 
mellyen  az  i.sten  népének  ellensége  megszégyenedett  (Pázm : 
l'réd.  565).  Az  anya-szent-egy-ház  szokásiban  keresztfll-állók 
vajy  tanúllyanak  vagy  meg-szégyeuedgyenek  (1201)  Meg-aláz- 
t  r  ,  '  /<  szégyenedvén  (Pázm:KT.  199).  Megkissebbödék  ke- 
\  >  I  I  l.-rodes  ü  birodalmában,  megszégyönödék  latorságáert 
iiaey  bátorságában  (PhilKözl.  IX.181). 

Szógyenedés :  [conturbatio ;  beschamung].  Kiknek  az  ur 
i^teu  kevés  erű  által  adá  szégyenedését  (Paskó :  ESir.  F3). 

Szégyenea :  [iguomíniosus ;  schandlichj.  Gyalázatos  vagy 
.-/j'L'M'iiPs  mezételenségnek  jele  (Mad:  Evang.  452).  Inkább  akai't 
,lih  V  -,.í;(?s  halálával  jó  emlékezetet  hagyni  maga  után,  hogy 
s'-iu  mint  az  vái-nak  szégyeues  feladásával  hire-neve  fényét 
in:ieulával  meg-szeunyesiteni  (GyöngyD:  RK.  157). 

Szógyéng :  [verecundor ;  sich  schamen].  Az  fráter  kezde 
zegyengeny  íEhrC.  9Üb). 

Szógyenget:  pudefacio,  pndore,  probro  afficío,  ludificor 
MA.  verspotten  PPB.  Az  sathau  feyedelmeth  nagy  zeniyA  py- 
rongliatassal  zegyengetwen  (Éi-sC.  118).  Közöltök  büdösünk 
népeknek,  kik  minket  igen  szégyengetnek  (RMK.  1172).  Kíc 
minket  igen  szégyengetnec  (Born:  Ének.  199b). 

még-szégyénget :  [corripío,  reprehendo,  increpo ;  tadelu, 
schelten,  rügen].  Fegy  meg  engemet  es  kemeuen  megzegenges 
(EUrC.  12).  Ewtet  meg  zegyengetuen  monda  (33).  En  lelkem 
nem  zegyenget  meg  engemett  (48).  Igaz  engem  írgalmba  fedd 
es  meg  zegenget  (DöbrC.  220). 

Szégyenít :  padefacio  Kr.  [beschamen].  Hatalmát  semmije 
tévé,  terek  csjiszái'  erejét  szégyöuité  (RMK.  HL  105).  Isten  meg- 


mutatta 6  ellene  pogány  erőtlenségét,  szégyenétí  hívei  ellen- 
.ségét  (VI.147).  Azth  sem  engette,  hogy  emberek  előtt  Kd. 
szigenitette  (RMNy.  11.142). 

el-szógyénit :  [repudio ;  sehmíUiIich  zurückweísen].  Elleusé- 
gimet  niegháborítá  és  elszégyem'té,  nagy  hamarsággal  szégyen- 
vallá.s.sal  mind  vísszatéríté  (RMK.  VI.218).  Magatoktól  az  ti  jó 
akaróitokat  el  ne  szégyeuitsétek  (MonTME.  IV. 22). 

meg-szégyenit :  inhonesto,  dehonesto  C.  confundo  MA. 
[entehren,  bescliamen].  Az  isteniknek  ualo  tiztú.s,seeg  teteel  nem 
zegySuet  meegh  (SándC.  23).  Hogy  az  pokolbeely  erdegeth 
megh  zegyeneythenee  (137).  Katlieryna  megh  zegyenytte  kewel- 
segnek  kyralyath  (ErsC.  405).  Oly  beucz  az  ew  bezede,  hogy 
engeem  meg  zegyenytte  (477).  Az  \vr  isten  az  8  népet  egy- 
íalkaig  a  nyomorúságba  hagya,  de  annac  vtán  megszabadittya 
es  annac  ellenséget  megszégyeníti  (Helt:  Bibi.  I.li2i.  Romla- 
smikra  igiekSzS  tagiait  szegiem'cze  es  roncza  meg  (Zvou :  Osiand. 
Előb.).  Meg  sértett  valaki  téged,  píllogatva  halga.sd  el  és  meg-szé- 
gyenited  Stet  (Com:  Jau.  201).  Az  úristen  csudálatosan  meg-gátolá 
útjokat  és  megszégyem'lé  őket  (TörtT.^  IV.61). 

megszégyenítés :  [reprehensio].  A  reménségnek  haszna 
olsobeu  a  békeseges  tfirés,  a  m;isik  az  halgatá,s,  az  harmadik 
a  meg  nem  szégyenités  (Diósz:  Préd.  133b). 

Szégyenkéd-ik :  pudendum  est,  pudore,  ignominia  afficior 
MA.  [sich  schamen].  Gakorta  zegSukfldic  az  5  bineiert  (GuaryC. 
42.  11).  Zegyenkegyek  azért  az  rutsagos  gaue  (VirgC.  127).  Zegon- 
kegenek  es  fogatkozanak,  kik  engemet  akarnak  eluezteni  (PeerC. 
R.269).  Bantodníoc  kel  es  zeg6nk8dni6c  (NádC.  5).  Ze^enkeéenek  es 
pironkoganak,  kik  nekem  gonozt  gondolnak  (DöbrC.  83).  Ne  zegyön- 
kSgyem  te  előtted  (CzechC.  33b).  Hogy  ezeket  moudanaa,  nagyon 
zegyenkednek  vala  mynd  az  hw  ellenseghy  (JordC.  575).  Zegen- 
kedik,  bog  a  testért  az  lelket  el  hattá  volt  (BodC.  22).  Zegyen- 
kedyenek  ees  hertelen  haborwltassauak  mynd  een  ellensegym 
(KulcsC.  9).  Sokan,  kyk  igen  nagyokkal  kérkednek,  mynt 
hegyek  egérrel  vgyau  zegyenkednek  (Pesti :  Fab.  18).  Gergel 
vele  nem  zegeukedneyek  (LevT.  I.38b).  Mit  zegyeukettek  hamis 
peretekkel  (Vás :  CanCat.  705b).  Mindenkor  súlyos  kárral  szé- 
gyenkettem  (Kónyí:HRom.  102). 

Szégyenkédés :  [confusío ;  beschamung].  Maria  a  sok  em- 
berek előtt  való  szégyenkedéssel  semmit  .sem  törődött  (Vajda : 
Kriszt.  1.373). 

Szégyénl :  pudet,  verecuudo  C.  ernbesco  MA.  sich  scha- 
men, schamhaftig  seiu  PPB.  Igen  szégyenlom :  dispudot ;  majd 
szégyenlöm ;  suppudet  C.  Erő,sen  szégyenli  magát :  dispudet 
MA.  Latatykuala  neky,  hogy  koldolny  zegyenlenenek  meny 
(EhrC.  81).  Zegienli  vala  ilyen  nagy  zent  atyának  ez  dolgot 
meg  ielenteni  (VirgC.  18).  My  ezt  igen  zegieuliAk  (67).  Semmy 
neraev  alázatos  dolgot  nem  zegely  vala  tenny  (MargL.  51). 
Zegi5nlek  ah  zent  euangelistac  meg  yrnia  (WeszprC.  78). 
Zegyenly  hAket  attyafyaynak  hywnya  (JordC.  801).  Az  kerezt- 
tyen  hj-teth  ne  zegyenlye  vallany  (ÉrdyC.  145b).  Ne  zegenled, 
ha  harmadzor  hazasulz  (TelC.  49).  Vgy  szégyelem,  hogy  vgyan 
meg  pirult  ortzáyal  kel  el  mennem  onnég  (Helt :  Mes.  338). 
A  királytul  gyalogokat  és  louagokat  szégyemlém  vala  kérni 
(Kái-:  Bibi.  1.452).  Szégyenlem  az  te  ortzád  eleibe  memii  (452b). 
Nem  szégyenlem  én  magamnak  szolgálni  (Decsi:  Adag.  74). 
Senki  ne  szégyeulye  magát  meg  alázni  (Pázm:  Préd.  51).  Szé- 
gyenlic  még  tsak  reá  is  nézni  (Tyúk:  Józs.  481b).  Az  igassagot 
meg-vallani  ne  szégyenlyed  (Com :  Jan.  205).  Te  nem  szégyen- 
lettél a  fSldSn  hordozul  (Hall :  Paizs.  455).  Ezután-is  nem  szé- 
gyenli oda  menni  (Matkó:  BCsák.  396b).  Szégyenlik  tőrvény 
nélkül  szólni  (Apafi:  Vend.  9b).  Syégyenli  vicéje  lenni  Andrási 
uramnak  s  annak  sem  jó  (Bercs:  Lev.  408).  Azt  .szigyeuleném, 
lia  az  ellenség  azt  tartaná,  hogy  Nagyságod  defensióban  locálta 
magát  (629).  Bizonyságot  tenni  soha  ne  szégyenlye,  se  ne  félyen 


123 


EI^SZÉGYENL-SZÉGYENTELEN 


ÖZÉGYKNTELENSÉG— 1.  SZÉK 


(Biró:  Ángy.  266).  Szégyenlik  magoUat  a  házi  gondokban  avatni 
(t'al:NE.  24). 

(Szülások].  Szégyonlem  szabású:  suppudet  MA. 

el-szógyenl :  enibesco  Kr.  [sich  schamen].  Miiitlia  a  pukol- 
Ijéli  kígyók  inai(ii)sták-vóln;i  szívét,  úgy  el-szégyonlé  és  útálá 
rútságát  tPázm:  l'réd.  1147). 

még-azógyenl :  erubeaco  MA.  sich  schamen  PPB.  Magam 
meg  szégyenlüui :  pudefio,  erubesco  C.  Magamat  meg  szegyeu- 
iieii  taiiulyon  egyebeknek  dulgayrol  lialgatny  (VirgC.  139). 
Mykoron  ey;  szorolű  flya  voiia,  kyido  azt  es  hozyayok  mond- 
vvan:  mert  meg  zogyenlyk  az  eii  tTyamat  (JordC.  496).  Vala 
ky  ongliem  niegli  zegyeiiloiid,  azt  embernek  ft'ya  es  meg  ze- 
gyenly  (55")).  Meg  zogyoidueen  megkesereodeok  (DomC.  186). 
I''elette  luog  szégyenlic  vala,  hugy  ollyau  rútul  meg  verettenec 
vúlna  az  hminoktul  (Helt:  Krón.  11b).  Meg  szégyenlic,  hogy 
azokhoz  bíztanak  vi'ilna  (Kár:  Uibl.  I.5I5b).  Hogy  megszégyen- 
lyétec  magatokat,  azért  mondom  (.M.V:  Bibi.  IV.155).  Midőn  az 
i.stenes  ember  látja,  a  barom  melly  igen  mértékletes,  menten 
meg-szégyonli  magát  (Misk;  VKert.  Elöb.  A7). 

Szégyenlés :  erubeseentia  MA.  schamhaftigkeit  PPB. 

Szégyénlet :  pudotactio,  erubeseentia  MA.  pjeschamuug]. 
Moly  buzeduUot  mykoron  zent  Hereck  tagaduaya.  zegeuletyben 
monda  zent  Marton  pispek  (CornC.  350).  Berecz  ottan  meg 
feolelnieek  o»  szegyenlotyben  meg  tagadaa,  hogy  nem  mon- 
dotta volna  (ÉrdyC.  ()26b).  Zeéeulotekbon  hozzaiok  uezik  (Ozor  : 
Christ.  199),  Azt  feleié,  hogy  !>  .szégyenletiben  búdosnék  (RMK. 
IV.257).  Szégyenletibe  kellotoc  magát  mutíitnyi  küLsí  erkelchel 
(Helt;  Bibi,  I,B3),  A  lelkiismeret  szégyeuletot  indíta  bennek 
(Pázm:  Préd,  592),  Nagy  szégyenleteniben  ortzamat  bé  kell 
tednem  (MA:  Bibi.  Elöb.  22).  Szégyonletekben  meg-pirulnak 
(MA:  SB.  219b).  Szégyenletekben  tselekedték  (GKat:  Titk.  272). 

Szégyenlő :  pudons,  pudibundus,  verecuudus,  erubescens 
MA.  Kcliainliattig,  züchtig  PPB. 

Szégyenség  :  pndor,  propudium  MA.  scham,  schande  PPB. 
(schmachj.  Mutatnakuala  nemy  zegyenseget  (EbrC.  12G).  En 
magamnak  es  niynden  eu  bazamhelyeknok  evrek  zegyensegere 
meg  ázna  teerek  meg  en  hazjmiba  (MargL.  170b).  Az  ew  myel- 
ke<jdotybun  semmy  zegyeuseg  nem  volt  (CoruC.  53).  Kereztli- 
uek  zegyenseogetb  zonwedoe  íJordC.  824.  852).  Megon  uala 
Mariánál  az  zent  zemermasked&s,  ze^enseg  (DebrC.  346 1.  Leeznek 
ez  eellyen  mondasok  az  karboztaknak  uagyob  zeegeuseeg5kro 
(ÉrdyC.  12b).  Eellyen  zeegyenseegSt  zenvvede  (536).  Legotthan 
zegyensegere  el  megyén  (ÉrsC.  5),  A  ty  zygensygtekre  zoolok 
(Komj:SzPál.  185b).  Aaron  meg  fosztotta  vala  íket  szegyensé- 
gekre  az  fi  ellenségéé  kOzet  (Holt:  Bibi,  IR4),  Czak  az  istene 
az  tisztesség,  ammi  orczanak  szegieaseg  (Mel:  Szján.  217b).  Szé- 
gyenség és  gyahízás  lészon  (Kár:  Bibi.  1.610).  Nem  szemórmes- 
ség  inkái),  hanem  .szégyenség  (Tel:  Evang.  U.217).  Gyalázattal, 
szégyen.séggel  megfutamtac  (MA:  Bibi.  Elöb.  31b). 

(Közmondások).  Ahol  a  kenélség  vagyon,  ot  vagyon  a  szé- 
gyenség (SídMark.  C6). 

Szégyenaóges :  propudiosus  C.  pudendus  MA.  scbiindlich 
PPB.  [scbmaclivollj.  Ilalgassad  meg  engem  tégedet  zigen.ssigos 
giarlo.sagbol  kereet  (PeorC.  R).  Dariust  is  eytéc  szégyenséges 
fntamá.sban  (llelt:  Krón.  8b).  Szegyensegős  halállal  halnak 
(Frank:  IhLsznK,  71),  Szégyenséges  háza.s.ság  rontó  (MA:SB. 
223b).  Ez  nem  tsak  valami  egygj'flgyfi  hazugság,  hanem  egy- 
szer 8  mind  szégyenséges  tudatlanság-is  (GKat :  Titk.  349b), 

Szégyentelen :  impudens,  inverecundus  Kr,  [unverschiimtj. 
Soha  ne  leleletosel  zegyentelen  zemewnok  (VirgC,  134).  Oda 
mene  egli  zeph  testS  scegentelen  lean  (PeorC  44)  O  zogiSn- 
teleu  arnlo,    lionuem    kőni6r&lel   a  keserues  auyau  (WeszprC. 


29).  Zegyentelen  eeb,  az  testen  hatalmad  vagyon,  de  ai  lelkiül 
Cristus  evryzy  (ConiC.  330).  Yo  teetemeeunyel  neemwyczati)k 
megh  az  zegyentelen  embereknek  tudathlansagokatli  (JordC. 
848).  Az  tosty  faytalansaghnak  zeegyentelen  bai-ouisaga  (ÉnlyC. 
517.  408).  Nem  teheti  é  az  5  ürantzus  feiére  és  szégyentelen 
homlokára  az  ó  gyöngyös  kontyát  (MA :  ÖB.  220).  Szégyentelen 
képmutatásokrol  keveset  .szollyunc  (MA:Scult.  409b). 

Szegy éntelenség  :  inverecundia  C.  [impudeutia ;  unver- 
schamtheit,  schamlosigkeitj.  OUy  igen  elmentonec  az  szégyente- 
lenséghen,  hogy  Anasta-sius  patriarcha  neve  alatt  egy  decri'to 
mot  boczátanánac  ki  (MA:  Tan.  1177), 

Szégyenül :  pudetio  MA.  (sich  scbiinien].  PoritaKsanak  es 
zigenörenek  eéatembe  (üöbrC.  83).  Az  ewrdegek  nagy  zegye- 
nílweu  el  fwtanak  (ÉrsC.  352).  Rövid  nap  szégyenülve  nicgyen 
vissza  ellenségünk  (RákGy:Lev.  153). 

meg-szógyénül :  i>udefio,  confundor  MA.  (sich  schiimen, 
bescliiimt  wordenj.  Zegyőufileessel  meg,  hogy  elyen  gyenge  z5- 
zcth  meg  nem  gyözheteel  (SándC.  30).  Az  Srdeg  meg  zegye- 
nyevluen  el  futa  (CornC.  359).  Pokolbely  evrdeg  meg  zegenyevl- 
neu  el  mene  (ÜomC.  48).  Ky  ewbenne  hyzen,  megh  nem 
zeegyenAl  (ÉrdyC.  145.  163.  181.  529.  ÉrsC.  422).  Mindenec, 
valakié  tégedet  varnac,  meg  nem  sziéSnfiltetnec  (Szék :  Zsolt 
22b).  Meg  szégyenültem  és  szégyenlem  az  te  ortzád  eleibe 
menni  (Kár:  Bibi.  1.4521)).  En  Istenem  benned  biztam,  hogy 
meg  ne  szegyenültessem  (Born:  Éuek.  277).  Soha  meg  nem 
szégyenultotflnc  (MA :  ScuU.  97b).  így  szégyenfile  meg  a  lelki 
llámán,  így  maradának  tserben  az  8  fel-hizzadt  haeséri  (GKat : 
Válts.  11.953). 

Szógyenülés  :  (confusio  ;  beschammig].  SzégyeuUlés  nélkül 
való:  inconfusus  C. 

1.  SZÉK:  1)  sell.a,  sedes,  scamnum  C.  sedilo  MA.  sitz, 
stulil,  bauk  PPB.  Elfordeitom  oraagoknac  zokit :  síibvertam 
solium  regnorum  (BécsiC.  290.  12.  48).  Mikor  ílend  emberiiec 
tia  5  nagsaganac  zekiben,  fltJc  es  tS  tizenkét  zekeken  (MiinchC 
50.  2).  üt  lata  vala  meg  ekesíit  zekéket  (VirgC.  63).  Vnie 
egy  zek  vala  le  teewel  az  menyorzaghbau  (JordC.  892.  415). 
Oztan  cbazar  ezt  tetetee  hogy  ew  zekj-t  meg  zenrzete  (ÉrsC 
482).  Bewlczcsegnek  zeke  Maria  (ThewrC.  37).  Wezedelmnek 
zekybe  nem  íltb  UíulcsC.  1).  Peternec  széke  es  méltósága  meg 
marat  (Mou:Apol.  27).  Mi,  kiket  azellened-pártolkodóang>alok 
székiben  vála.sztotlál  (Pázm:  Imáds.  19).  Ülő  párnáckal  ol-reu- 
delt  székekon  ainec  (Com :  Jan.  110).  Két  felé  kapván,  két 
szék  kőzött  ne  maradgyon  (CzoghJaph.  175).  AMoysas  .syékin 
ültek  az  irástud.)U  (Hly:  l'réd  II, 82b),  2)  tribimal  MA.  (judi- 
ciimi,  jusj.  riehterstubl  PPB.  [gericht].  Te  Kd  az  székbon  be 
nem  j&tt,  lietfAn  megent  zeek  lezen  (RMNy,  11.136).  Szekíiik 
le-szen  boyt  elölő  betÍL).!  (301).  P5r  pat\ar  támadót  ith  my  előt- 
tünk az  var.'Ls  .xzekin  (IH.68).  Az  el  mnlth  zokon  az  varmegyének 
emlékezem  felewle  (LevT.  1.55).  Holnap  leüzen  szék  itt  Kis 
Tapolcsánt  (11.70).  Készebben  hozzá  szólhat,  mikor  a  szék  s-zinén 
elé  fordul  a  dolog  (TürtT.»  L151).  »)  (districtus ;  distrikt).  As 
8  főldoc  szikekre  vagyon  osztuán  (Helt:  Krón.  6b).  Aiidrási 
Mártonnak  a  fia  egynehány  s-zéknek  főkirálybirája  (Oyíingy: 
Char.  Elíb.  8).  4)  (liabitatio,  sedes;  nolunmg,  wohnsitzj.  A 
királynac  széki,  lakó  helye  az  íuiyavárasban  vagyon  (Com :  Jan. 
139).  5)  [sella  familiarica  ;  leibstuhl).  Székre  has-zontalan  klván- 
koziís,  eriMtetés :  tenasnius  PPBI.  ÍS)  [.•iecietio ;  stnhlgang).  Tálam 
.szjiz  rendljeli  széki  volt,  míg  megtisztnla  (Kern:  Élet  45).  7) 
(taberna ;  gowölbj.  Szolga  báráu  bőrt  .se  közönséges  v/isArt  se 
székben  ne  vehessen  (KecskTört.  11.281).  S)  (cjivea  ;  Iwhhmg). 
Szüleménye  egy  valamelly  székéből  kilotsogó agyvelőnek  (Fal : 
NE.  56) 

(Szólások).  Azt  parai>(.<ollya  nnmk,  hogy  nakor  a  székbAI 
t  a  ui  t  u  a  k  valamire,    engedgyünk    nékik  i,Pázuw:Kal.    óiTi 


ÁCSlASZÉK— DAGASZTÓ-SZÉK 


FASZÉK— KAR-SZÉK 


126 


I  >ii  a  Vidnak  illyen  felelet :   Éhez  bizoaság   kel,   s   á  1 1  y  o  n 

t  ,1  r  V  e  11  )•  széket  (Zrinj-i  11.44).  K6z  birót    válaszszanac,   a 

Uinec  itéletin  meg  miigodjauac  mind  két  felSlavagj- 1  5  rvén  y- 

(^ket  kívessenec  (Coiii:  Jan.  133).  Midin   az   .szegény 

i.s  anyja  rajazott  volna,  a  szülésben  felkölt  a  székre 
iT'íi  (Hazánk  11441  Széket  ült  coasiliiim  liabere  PPB. 
Z.kSth  ylee  es  Palth  eleybe  hoz;itaa  (JordC.  "SSl  Ezek  Joachim- 
i  ■■:.  Kjakran  gyflinek  vala  es  az  5  házánál  .széket  filnek  vala 
l'.it:  Shs.  2).  Az  király  zekét  Ale  (PontH.  35).  Immár  «  magok 
k.'zdtek  volna  5  köztfik  bú-ót  tenni  és  széket  dini  (SzékOkl. 
1  297).  Abban  az  pflsp5k6k  rendiben,  a  ki  Snnenn  magától 
tertSI  fogua  Anastásiusig  hozattatik,  a  ki  most  azonn  széket 

i  ^Bal;  CsLsk.  3S6.  Czegl:  MM.  4).  Hadi  szék  birái  ott  egyben 
_yülének,  hitiszegS  felett  c5k  széket  ülének  (Thaly:  Adal.  11. 
■-~1).  Ennél  inkább  kezdőtök  fogyatkozni,  mind  az  két  szék 
között  puszta  földön  maradni  (Tin.  223). 

[Közmondások].  Az  ki  sok  félé  kap,  két  szék  k5z6t  a  fSIdSn 
marad  (Decsi :  Adag.  195). 

ácsló-szék :  cantherius ;  bock  Com :  Orb.  129.  Az  ács  a 
uH'g-faragott  fát  az  ácsló-székekre  reá  sz^egezi  vaskapocsal  (Com : 
Orb.  129). 

alaesony-szók,  alsó-szék :  snbsellium  C.  [niedrige  bank]. 
Az  alatsony,  alsó  székec  a  tanulóké  :  subselliadiscentimn  (Com: 
.1,111.  154). 

árnyék-szék :  cloaea,  lati-ina,  forica  C.  [abtrltt].  Árnyék- 
ai t'-kre  menni :  dejicere  alvum  PPBl.  A  pocol  mondatic   lemiie 

rtelmes  lielnee,  hona  takarodic  mind  ez  velagnac  ondogsagos 
-  uetsege,  vg  mint  ez  velagnac  aríiekzekibe  (NádC.  65).  Ho^ 
.\Jrianos  ezt  hallotta  volna,  be  vettethe  az  arnek  zekben  (638). 
\'r  isten  abbint  a  pocolnac  arnekzekibe  takaretanga  (Nag)'szC. 
-26).  Te.stit  az  amiekzeegben  vettetek,  bogi  a  kereztienSk  5tet 
).e  tiztólneiek  (DebrC.  138)  Aniusnak  hasa  oly  igen  fáj  vala, 
:uii  egy  ámyékszékre  félfelé  tért  vala  (RMK.  V.179).  Az  var- 
li.m  sidok  elreitezenek,  amyekszekben,  o  kútban  5k  szSkdesse^ 
nek  (Cseng:  Jer.  24).  Kiszalada  L5esérül,  ki  ámyékszékre,  ki 
Imvá  búhatik,  szolgái  közül  (TörtT.  IV.66j.  Barczait  két  ba.sá- 
nal  egy  árnyékszékbül  húzták  ki  (SV.143).  6  mutatott  módot 
az  bemenetelben  bizonyos  ablakokon  és  árnyékszéken  az  ifiú 
iir  részére  (RákF:  Lev.  1.212). 

ámyékszékecske :  cloacula  C. 

árnyékszékés :  [ad  foricam  pertinens ;  znm  abtritt  gehörig]. 
Az  rozsályi  kastélyban  az  öreg  palota  alatt  való  két  bolt,  plt- 
v;irával  és  árnyékszékés  kamerájával  együtt  Tholdi  Györgyé 
l.tryen  (Gér:  KárCs.  IV.378). 

biró-szók :  tribnnal  MA.  richterstuhi  PPB. 

borbély-szék :  [sella  tonsoria ;  barbierstulil]. 

[Szólások).  Én  csak  beülök  a  borbélyszékben,  for- 
gassuk áztat,  a  mit  lehet;  mert  régeu  általláttam,  hogy  pisz- 
mogás a  dolgunk  i,RákF:  Lev.  1.493). 

bőr-szék,  bőrös-szék :  sella  pelUcea  Kr.  [ledemer  stuhl]. 
Nappali  nyugovó  ágy  vagy  bőrös  szék :  anacUnterium  PPBl. 
V:u-ban  levő  mobilisek:  bor  töltő  kis  asztal  no.  1.  tábori  bőr 
.•<7ék  no.  3.  (Radv:  Csal.  n.399).  A  filistéusok,  mikor  szemérmes 
helyeken  ostoroztattak,  nem  engesztelték  Lstent,  hanem  bSr- 
,«zékeket  tsináltattak,  mint-ha  azzal  gyógyiílna  nyavalyájok 
iPázm:  Préd.  696). 

csap-szók :  [eauponium ;  schenke].  A  mely   bort   megittak 
ji  adöbröczöni  csapszéktől  adtunk  Szabó  Balázsnak  10  ft.  (MonTME. 
1.373). 

dagasztó-szék :  mactra  Com:  Jan.  76.  [backtrog].  A  sfiti; 
a  tésztát  a  dagasztó  széken  dagasztya  (Com:  Jan.  76). 


fa-szék:  sella  lignea  Kr.  piHlzernor  stuhlj.  Egyik  közülBk 
kitekerte  egy  fa  széknek  a  lábát  és  a  molnárhoz  kezdé  mérni 
(Fal:  TÉ.  732). 

faragó-szók:  cantherius;  bock  Com:  Orb.  129.  Az  ács  a 
meg-faragott  fát  a  feiago-tőkékie,  .székekre  reá  szegezi  kStS- 
vassal  (Com:  Orb.  129). 

föl-szék :  [sella  alta ;  hoher  stuhl].  Ugyan  nagy  fel  székre 
hiigott  Matkó  (Sámb:3Fel.  398). 

fölhágó-szék :  anabatra  Major :  Szót  37. 

fölső-szék  :  [judicium  summum  ;  obergericht).  Ha  meg  nem 
edenezethetok  [egyenesödhetök]  Componval,  haath  az  felső- 
zekenys  ezwel  kel  mentenem  magamath  (LevT.  L41). 

generális-szék :  [conventus  omnium  ;  generalversammlungj. 
Ima  Marty  indultam  Désre  generális-.székre  1761  (Hazánk  II. 
55).  Azért  haladott  el  a  minapi  generális-székről,  hogy  maga 
szólott  a  főispán  úrnak  (L133). 

hadi-szék:  [tribunal  militare;  kriegsgericht).  Hadi  szék 
birái  ott  egyben  gyüléuek,  hitiszegfl  felett  ők  széket  ülének 
(Thaly:  Adal.  11.272).  Nagyságod  hadi-széke  lévén,  appellatio 
sem  volt,  sem  lehet  foljebbre  (Bercs:  Lev.  429). 

hamu-szók :  [sedile  pone  fomacem ;  ofenbank].  Vetkeznek 
amaz  engedetlen  aszszonyallatok,  kik  az  kuczikbol  az  hamu 
székről  akarnak  regulát  szabni  az  ő   férjeknek  (Nyr.   VII.82). 

hordozó-szék :  sella  gestatoria  Kr.  [tragsessel].  Velenczé- 
ben  lónak,  hintónak  és  hordozó  széknek  hire  sincsen  (Betbl: 
Élet.  335). 

húsvágó-szék:  truncus  lanius  Kr.  [haubank].  Az  s&teo 
zobaban:  soo  eorleo  kew  bokor,  hws  wag[o]  zek  (Radv:  Csal. 
11.60). 

isten-széki:  thronus  dei  MünchC.  22.  [gottestion].  Ne 
eskegéetec  ménre,  mert  istennec  zeki  (MünchC.  22). 

itólet-szék,  itélő-szék:  [tribnnal;  gericht].  Cristusnak 
ytelew  zeky  eiewt  abak  (EhrC.  115).  Ö  az  itelS  zecben  flette, 
erezte  5  hozia  6  felesége  monduan  (MünchC.  67).  Hogh  hallotta 
volna  Pilátus  ez  bezeedőket,  le  yle  itelő  zekybe  itheiny  (WinkIC. 
193).  Ky  hozata  a  nep  eleibe  vronk  Kristiist  es  ytelőh  zekyben 
íleh  (WeszprC.  92.  JordC.  426.  694.  ÉrdyC.  526).  Latod,  my- 
kepen  az  magas  kirali  etelő  zegben  keznec  leni  itelni  (VitkC. 
91).  Tewe  yteletre  ft  ytelS'  zekyth  (KeszthC.  13).  Salomon  az 
Ítélő  széknek  toroátzot  czinála  (Kár:  Bibi.  1.308).  Nem  ollyan 
az  S  itiietinek  széki  előtt  a  tőrvény,  a  micsodás  e  nyelveseknek 
a  szugollyban  (Hall:  Paizs.  281).  Fel  állott  a  vadászó  itélő-szék 
(inquisitionis  tribunal^  a  melly  sok  jó  keresztyéneket  emésztett 
meg  (Bod:Pol.  Előb.  3). 

kamara-szék :  cloaea,  caseale  C.  .sece.ssus  Com :  Vest.  145. 
forica  Jlajor :  Szót.  233.  [abtritt].  Kamara-székre  menni :  moliri 
*dejectionem  PPBl  Ha  a  so  elenezendic,  mibe  sozatic,  sem 
kellemetes  főldi-e  sem  kamora  zekbe  de  ki  vettetic  (MünchC. 
146).  0  melh  yen  zep  az  tyztasagh,  annál  kftl  az  zerzetes 
dyznool  amvagh  kamorazek  (Apóst.  14).  Hasat  kezde  faylalni 
és  a  kamara  székre  mene  (Helt:  Bibi.  I.b4).  Czinala  rej-tec 
házakat,  kikből  nagy  mélly  kamora  szekecmennec  vala  (Helt: 
Krón.  168).  Az  testet  az  kamora-szeki-e  voniak  (Pont.  170). 
Kéménit  s  kamaraszékit  titztittia  (FortSzer.  Nb).  Lsmég  a  pápák 
kamara-székibe  megyén  Balduinus  (Pázm ;  LuthV.  34).  Dohos 
és  kamaraszék  szagú  szája  a  részegesnek  (Pázm :  Préd.  233). 
Az  kamoraszeket  mentfii  mkab  izgattj'ac  attiil  inkab  búdősb 
(ComBal.  46).  Nem  a  camara  szék  elejébe  citáltatunk  (Mik: 
TOrU  62). 

kar-szék:  sella  Major:  Szót.  430.  Per:  Gramm.  10.  scam- 
num  dorsuarium ;  lelmbank  PPB.  lehnstuhl,   fauteuii    KirBesz. 


1 27     KÉTEMBERNEKVALÓ,SZÉK— NÁDORISPÁN-SZÉK 


ÓRÁLÓ  SZÉK— íjZÖVÓ-SZÉK 


128 


57.  Eli  az  8  karszekibSl  hatra  ea§k  (Mel :  Sám.  10).  Szobában 
é.s  Iraltbati  ezek  vannak  :  asztal,  karszék  fogasok  (Radv:  Csal. 
11.114).  A  leáuy  a.s.szfin}'ok  házában  asztalos  csinálta  ajtó,  egyes 
szék,  karszék  (Gér;  KárCs.  IV.4I6).  Egyes  karszék  feliéren 
hás  fábul  30  d ;  egy  ho.s.szn  karszék  42  d.  (TörtT.  XVHI.267). 
A  kép  mellet  egy  arany  asztal  álla  és  egy  arany  kar-szék 
(Moln:  JÉpül.  239). 
kétembemekvaló-szók :  bisellium  C. 

keg^yelém-azék  :  [propitiatoriuin  ;  versöhnungsmittal].  Chi- 
naly  kogj'elemszékntis  tiszta  aranyból :  facies  ot  propitiatorinni 
(le  anro  mundissimo  (Holt:  Bibi.  I.Oo2).  Te  vagy  kegyelom- 
.sz(;kfinc  (Helt;  VigK.  54). 

kiáltó-szók :  fcJithedra].  A  mely  praodicans  a  kiáltó  széki- 
ből prosmál  (Sámb:  Isp.  36b). 

király-szék,  királyi-szék:  1)  thronus  C.  solium  ICr. 
ftron).  Hol  vagyon  az  kyraly  palotlia,  kyraly  zeek,  kyraly 
wdwar  (ÉrdyC  121bi.  Qiac  királyi  székemmel  haladlac  meg 
tégedet  (Helt:  Bibi,  I.V3).  Az  taremtSnec  királyi  széki  kiVnyfll 
ezer  szerte  valii  ezerni  ezerén  alván  5tet  tisztelic  (Coni :  Jan. 
2 Ifi).  Miért  mondgya  vallyon  Dávid  állani  esnem  inkább  vala- 
melly  királyi  székben  filni  (Csúzi:  Síp.  3721  2)  [cnria  regia; 
köűigliehe  tafel].  Azzal  feneget,  hogy  kiral  zekiro  hewat  (Levl\ 
I.23fi).  Mind  királ  székén  mind  vármegyén  mindenütt  álloc.  fl 
kegyelmfirt  (Gér:  KárCs.  111.237).  Királyi  székben  pozsonyi 
gyftlésben  közvoxnl  választattam  (Thaly:  VÉ.  1.108). 

királyiszékes:  [rex,  dominus;  kOnig,  herrscher].  Akar 
királyi  .szokesec  legyenec  akar  vralkodo  vrac  (Born:  Evang. 
IIl.fi45.  Helt:  UT.   Ee3). 

könyöklő-szók:  (sella  anconibus  instructa;  armstnhl). 
Siralniinak  UüiiyhuUal.isival  az  padimontomot  avagy  az  kőnySklő 
széket  ásztatta  (lVig:Serk.  üG3). 

láb-szék,  lábalattvaló-szék :  scabellum  [ledum  Sí. 
[schiimel]  Imagatok  f  l.iba  alat  való  zekét  (DöhrC.  177).  Vetem 
te  ollenseghydet  te  labaydnak  zeky  alaa  (JordC.  498).  Imád- 
gyátoc  az  8  lábainac  székit  f\'ás :  CanCat.  86). 

lábalávaló-szókecske :  scabolhim  C. 

méhkas-szók:  apiarium  MA.  bieneiibank  PPB.  Méhkas 
szék,  méh  tartó  l.ely:  ai>iarinm  Major:  Szót.  54. 

mészár-szék:  1)  laniena  C.  macelhim  Com:.Ian.  79. 
Iflei.schbank].  Baraíi,  ki  vifotic  az  áldozatira  ana^  a  mesar  zekro 
(NagyszC.  18b).  Valamy  a  myzarzegbe  arultatyk  megh  egj-tek 
(Komj;SzPál.  161).  A  nieddS  tehén  méí>7ÁT  székre  való(Com: 
Jan,  78),  A  mészárszékekben  tiszta.ságnak  okáért  mély  verme- 
kot ásnak  (Misk:  VKert.  88).  Az  commissarins  .sem  gyi^zi  rendit 
az  nié.szárszékeknek  (Bercs:  I>ov.  499).  A  királyoknak  ura  az 
eke  mellíl,  a  mészárszékekbíl  nagyra  felemel  (Mik :  TörL.  25), 
2)  (iiegma  supplicii;  blutgerilst],  A  kegias  Jesus  horgadua 
niügifin  a  me/jírzekre  (WeszprC.  96),  Kérlec,  mé.szjVr,székre 
leányommal  eggyfitt  hogy  eugerais  fel  vinnél  (Ilyet:  Jeplita  33). 
Mikor  Károly  császár  sok  ezer  evangeliciis  embereknek  húso- 
kat adta  volna  fel  meg  ételekre  az  ot  való  pápist-uuignak  a 
párisi  méh-szár  székben,  tombolt  tlrömébon  a  |iarázna  a.szony 
(Czegl:  Japh.  103). 

(KíSzmoniljLsok).  A  jó  kapált  kis  kert  második  mészárszék 
(Ki.sv:  Adag.  216.  SzD:MVir.  264). 

mosó-szók :  sella  lavatoria  SK.  (waschtisch).  Az  tiiape 
oszlop  teteiebo  fel  singni  gonibilyfi  keregség  vala  mint  egy 
táltarto  az  asztalon  vaé  eé  medencze  tartó  a  mosó  szék  tete- 
iebo (Mel:  Sám.  142b). 

nádorispán-szék:  tribunal  palatinale  Kr.  [palatinalaml]. 
Ülljo  békességgel  nádorispán  székit,  ütfsd  ízig  lá.s.sa  szjimos 
mmadékit  (Kai:  Vers.  900), 


óráló-szók :  [cathedra],  Gracehus  a  tanáts-ház  elStt  való 
óráló  székbe  fel-áll  (DBenkó:  Klór.  223b). 

öszvefogható-szók :  sodos  plicatilLs ;  stuhl,  den  man  zu- 
sammenlegen  kann  PPB. 

pad-szék:  (scamnum;  bank].  Vagyon  vala  neeg  keskeny 
karpj-t  padszekre  walo  (Radv:  Csal.  11.5).  A  leányasszonyok 
házában  egyes  szék,  karszék,  padszék  (Gér:  KárCs.  1V,440). 
Uj  palotában  egy  padszék,  egy  ágy,  két  paraszt  fogas  (448). 
Czak  egy  padszéken  feküttem  (Czomb;  Útleir,  370). 

pap-szók,  papi-szék :  (cathedra  ecclesiastica ;  kirchon- 
stuhl].  Azt  tanultam  egyszer  a  pap  székbSI  (PhilFlor  &6).  Nem 
a  papi-.szek  teszi  a  papot  nevezetessé,  hanem  a  pap  a  papi  széket 
(Bod:PoI.  El«b.  7). 

párnás-szék:  [lectus;  sopha).  Egyet  pihenik  a  párnás  szé- 
ken (canape),  mert  más  gond  vagyon  olótte  (Fal:  NA.  142). 

perváta-szék  :  fforici ;  kloakej.  Az  5  háza  peruaia  sz5cké 
tétesséc  (Kár:  Bibi,  11.161,  MA:  Bibi.  11.157).  Isten  templomát 
peniata  zeknek  tarttyak  sok  helyen  (Vás:  CanCatb.  511). 

pohár-szék :  abacus  Ver.  C,  MAI.  abax  MA.  cylicotheca, 
va.s;uium ;  kredenztisch  PPB,  Nagy  sok  kincsét  népeinek  meg- 
mutatá,  pohárszékit  király  kirakaltatá  (RMK.  11.277).  Császár 
Kazulnak  minden  marháját,  pohárszékit,  társzekerit  elnyeré 
(111,257).  Téteté  ki  király  szép  pohár.székit,  fényesétteté  .sok 
aranyas  palotáit  (IV.  221),  A  pohiir  szókról  egy  kést  raggada 
és  a.szt  a  gyolkosnac  a  torkában  íté  (Ilelt:  Krón.  64  b),  Pohár- 
székeket  rakata,  szép  étkekkel  megtólteté  az  asztalt  (Pázni: 
Préd,  69).  A  kristály  Svegoc  meg-d8rgőltetvéu,  ixihár  székben 
le  rakattatnac  (Com :  Jan,  111),  Hagiok  neky  pohárszék  ozS.stt 
niywembíil  (Radv:  Csal.  111.148).  Találtatott  pohárszékhez  való 
úri  láda  (TfirtT.'  IV,155).  Sok  szék  s  asztal  vagyon  itt  s  amott 
heverve,  azokon  sok  étel  s  ital  elkeverve,  pohárszék  és  pohár 
ide  8  tova  verve  (GyöngyD:  Char.  4). 

prédikáló-szók :  cathedra,  tliymele  C.  Eoggestiiin  MA. 
predigtstuhl  PPB,  Rákot  vala  fezket  egi  feezke  az  predikallo 
zekhez  kSzel  (VirgC.  106).  Praedikálló  szék  avagy  konySklA 
hely  (Com;  Jan,  125), 

püspöki-szék :  [sedes  episcopalis ;  bischofestulil),  León, 
hogy  zent  Berecz  esmegh  pyspeky  zekyben  helhezteteek  (Érdj-C 
627b). 

római-szék :  [sedes  Romána  ;  römischer  stuhl].  Valamelly 
vallá.st  még  a  római  székis  utált,  méltó  volt,  hogy  ez  ellen  pál- 
tzíit  ké,szitseii  .  .  .  Mind  a  pá|>a,  s  mind  a  romai  széc  utálta 
régen  a  magokat  korbát<oli')  embereket  (Czegl :  Japh.  77b). 

szaró-szók :  forici  Com:  Jan,  124.  latrina  PPBI.  [abtritt]. 
Poniata,  ariiyek  szék,  kőzSiiséges  szaró  szék:  forica  C.  A  tSr- 
vényház  megott,  a  fét  felé  való  liellyeken  pervátíic,  szaró  azé- 
keo,  fosó  hellyec  szoktac  helyheztettetni  (Com:  Jan.  124). 

szeccel-szék :  lectica  C.  PPBI.  (tragsessel).  'Zettel-szék, 
loktlka,  olly  hintci,  innllyot  két  (Iszvér  vagy  két  ló  viszen :  lec- 
tica  PPBI,  Tíz  eziistlábú  szép  settzol  székeket  ajándékon  kiildé 
király  (RMK.  1V.23S).  Aztal,  .settzel  zeek,  kopya,  p.<iys  (RMNy. 
11.84)  A  kény&sec  lektikákon,  xzetzel  .székekben  hordozlat- 
iiac  (Com:  Jan.  87). 

szent-szék :  fórum  eccUviiasticum  MA.  [kirvheogerichtj. 
Nem  láttatyk,  hogy  ez  evreksegnek  byrodalma  leliessen  bátor- 
.saggal  zent  z^kiiek  engedelme  iielkiM  (D<imC.  137),  Ereliieksee- 
g8k  taniadnak  es  el  zíikadnak  romay  zent  zektewl  (ÉrdyC  30b). 
Zent  Poter  apo-stolnak  nagy  meeltosaagarol  bj'zonsagot  teezen 
roniay  zent  zek  (364). 

szövö-szék:  textríiia  Com:  Jan.  97.  [weberstuhlj.  A  takács 
n  szAvó  székben  a  iMirdával  és  vetélővel  vásznat  e.^iwU  iCum: 
Jan,  97). 


129 


SZÜKSÉGWÍZÉK— ZSÁMOLY  SZÉK 


ZSELLYB>SZÉK— TYUKMONYSZÉKI 


lao 


BZÜkség-szék  :  [cloaca  ;  abtritt].  Mykoron  ez  alázatos  zSz 
ky  jft  vala  az  zíkse;;  zekbevl,  az  ev  ruliay  mog  fortaztetvoii 
vala]  az  ganeual  (MargL.  20). 

tál-szék :  [abaciis ;  kredeuztisclij.  Csináltattam  Pribék  János 
aeáknak  egy  tálszéket  (MouTME.  1.262). 

támasztó-szék :  [sella  braci-biata ;  armstuhl].  Eggyes  tamasz- 
;bo  zék  (Radv:  Csa.1.  n.57). 

tajlító-szék :  (cathedra  ;  lehrstuhl].  Az  város  vtzaián  épi- 
ettem  vala  lel  az  eu  tauitó  .székemet  (Mel;  Jób.  67).  A  t;mitó 
üék  a  tanitüjé,  a  mellybeu  fel-hág  (Cum :  Orb.  154).  Az  oskola 
nester  Sí  a  taueto  székbeu,  a  tauétváiiyok   a  padokon    (197). 

tárnok-szék  :  taveruicaUs  sedes  Ver:  Verb.  Szót  Tárnok 
oék,  a  boI  a  szabad  városok  törvénykeznek :  biveruicalis  .sedes 
'PBl. 

tórdepélö-szók  :  scabellum  goniiale  MA.  [betstuhl].  Azt 
e  sirtt  bontsák  fel,  mely  az  térdeplő  székem  alatt  vagyon  és 
ibbau  temessék  az  én  testemet  (Radv:  Csal.  III.230). 

törvény-szék,  törvényes-szék,  törvónytévö-szék : 
ribunal  C.  MA  rifhterstubl  PPB.  (geriebtshofj.  Mikorou  Pila- 
us  az  túniénytéu5  székbe  nit  vólua,  kűlde  5  bozzáia  az  S 
elesége  (Kár:  Bibi.  III.29).  MegitéltetSuk,  mikor  elj5  a  törvény- 
napja (Pázm:  Préd.  3).  Ha  váras  bázába  vagy  törvény- 
iekbe mégy,  perpah'art,  vádolást  hallasz  (456).  Gyakorta  for- 
ulnak  meg  a  tön'éuyes  székeken  nem-is  ritkán  példás  gyalá- 
attal  (Fal:  NU.  282).  Nem  volua  folyamattya  se  a  tSrvéuy- 
sékuek,  se  a  kereskedésnek  so  a  baduak,  .se  a  békességnek 
Fal :  SzE.  532).  Böcsület  a  tiirvényszéke,  nincs  apellátája 
^made:  Vers.  108). 

trónus-szék :  [tbronus ;  trou).  A  bStsSlet  throuiis  széke 
émfi  uém5  jóságoknak  (Fal ;  UE.  425).  Császárok  le  szállottak 

thronus-székrül  alacsony  hivatalra  (Fal :  SzE  551).  Nagy 
ándoruak  tróniisszékén  ültél,  fennyen  és  tagosán  uralkodtál 
Tal:  TÉ.  706). 

uralkodó-szék :  cu  Az  h\V  eebanak  gymelczeeből  yltetbne 
<t  vralkodo  zekyben  (JordC.  712). 

ülö-szék :  I)  [sella ;  stulilj.  Az  éj  ü\&  .széke,  a  fíJld  lábai 
imolya  (Pázm:  Préd.  1065).  Igen  változtattia  az  fil5  széket, 
un  cseberből  vederben,  s  hun  vederbSl  cseberben  bulladoz 
laI:CsIsk.  341).  Aeuéás,  kinek  fll5  széki  leg-kózelljebb  volt 
riamuslioz,  illyen  szókra  fakad-ki  (Hall:  HHist.  III.91).  3) 
édes;  sitz,  wohnsitzj.  Eskeszic  az   istenuec   vlSszekire   (Helt: 

'.  G.lb).  Nem  Elsztergamban  vagyon  ílő  széki,  mert  az  esz- 
rgomi  érsekség  el  kopot  (Pécsv:  Fel.  11).  Az  istennek  anya 
fint  egyházát  az  épftletekuec  szépségében  keresitec,  kételke- 
inc  é  abban,  hogy  az  Anticbristusnac  azokban  legyen  Ű15 
éki  (MA:  Tan.  Előb.  21). 

vágó-szék :  macellum  SK.  [fleischbank].  Elvezet  a  szeren- 
B  még  a  sikos  jégre,  ha  a  tálxirba  mégy,  a  kész  vágó  székre 
LŐnyi:  HRom.  153).  Fallyák  a  liget  és  tenger  javait,  dúllyák 
vágó-székeket  (SzU:MVir.  433). 

vármegye-szék :  [fórum  comitiale ;  komitatsgericht].  Ily th- 
asygbnek  nothayanak  esethy  ezek :  pereseknek  vvagh  kyk 
mnegye  szekyre,  gyewlysre  mennének,  azoknak  megewle«7 
ér:  Verb.  lij). 

viselő-szék:  [grabatus;  tragstuhlj.  Kell  fel,  vedd  fel  az  te 
lelSszekedet  es  mermel  az  te  házadhoz  (Sylv:UT.  1.13b). 
sU  fel  es  vedd  fel  az  te  viselS  székedet  es  iary  (51b). 

zsámoly-szék  :  [scabellum  pedum  ;  fussschamel].  Zent  Mar- 
ázzon fel  emele  az  agyból  az  zegen  beteget   es   teue  egy 
mel  zekre  (MargL.  55).  A  féld  hAneky  síimol  zeky   (JordC. 

H.   NTELVTÖBT.    SZÓtAb.   m. 


368).  Ymadyatok  A  samol  zeketh  (KeszthC.  261).  Mygh  wessom 
thü  ellensegydot  the  labaydnak  aameol  zeekeye  (FesztC.  105). 
Lsteimok  lábának  samely  zeke  (Pesti ;  NTost.  9).  Ülly  nékem 
jüb  kozem  felől,  miglen  vetem  az  te  ellenségidet  sámoly  székQl 
lábad  alá  (MA :  Scult.  6Ü5). 

zsellye-szék :  (sella  bracchiis  instnicüi;  lehnstuhl].  Az  ur 
Lsten  felségednek  királyi  .székit  erősítse  igassággal  és  séllyo 
székit  igyenességgel  (MA :  Tan.  Előb.  d3).  Elmém  gondolattyát 
hogy  inkáb  enyhichem,  eliib  le  ültem  vala  egy  séllye-székben 
(Zrinyi  1.167). 

Szókécske :  sellula  C. 

1.  Székes:  1)  sellatus  MA.  mit  stühieu  besetzt  PPB.  2) 
catliedralis  Kr.  [principális,  primarlus ;  haupt-,  ersteu  rangesj. 
Zekes  angyalok  :  quorum  oflicium  est  docore  homiiies,  quomodo 
judiceut  NémGl.  217.  DycUekedyel  zekesekuek  bűlch  ytelety- 
ben  (PeerC.  331),  Harmad  kaar  bely  angyalok  neweztethnek 
zekősüknek,  kykuek  oly  meltosagus  malazttyok  vagyon,  hogy 
az  wr  isten  ew  raytuk  yllön  (ÉrdyC.  557bj.  Djx'zekedyel  angialy 
zekédben  zerapbynocal  zent  zeretetődben,  kerwbiuücuac  nag 
bwlczesegebeu,  zekeseenec  nag  bwlcz  yteletyben  (The«TC.  78). 
A  pápa  első  volt  a  tőb  pűspökők-kőzSt  :i  &sá.szári  székes-hely- 
nek méltóságáért  (Pázm:LuthV.  331).  Székes:  quasi  cathedro- 
sus,  civitatem  vei  lociun  consessui  vei  residentiae  destinatum 
significans  (Otr:  OrigHung.  1.35).  Talállyad  kedveket  azoknak, 
kik  székes  urak  Mmerva  udvarában  (Fal :  UE.  467). 

2.  SZÉK  (íiiDöbrC.  154.  s:íi  Pós:  Igazs.  n.l55):  medulla, 
nucleus  MA.  mark  PPB.  [kern].  Lassuc  széket  taiiasagiuknac 
(Buni:Ének.  298b).  A  mi  széke,  veleié  volna  á  dologuak  (Tel : 
Fel.  161b).  Ez  veleje  és  széki  a  házasság  törvényének  (Pázm: 
Préd.  211).  Világosit  előttec  szép  értelmass  magyarázattal  az 
bibliánao  székire,  belső  izére  (MA :  Scult.  503b).  Ez  tudomány 
magában  foglallya  az  Keresztyéni  religionac  veiéit  vagy  mag- 
vát, székit  (682).  Ez  széki  és  veleje  mindiizoknak  a'  csevegések- 
nek (Sall:  Vár.  9).  Magva,  széki  akármi  kemény  gyfimőltsnek  : 
nucleus  (Com:  Vest.  138).  Fenyő  buga,  kinek  széki,  béli  vagyon 
(Com :  Jan.  20).  Az  evangéliomnak  sziki  és  veleje  többire  amaz 
jeles  Ígéretbe  volt  bé-kapcsolva  (Pós:  Igazs.  11.155).  De  elsőben 
azcicoriáuak  zöld  leveleit  le-szaggatta  az.széki-ig  (Lipp:  PKert  II. 
91).  Az  olasz  káposztának  a  székit  forraszd  fel  jól  (TörtT.^  I. 
576).  Masztiknak  az  székit  megmelegítvén,  nyomd  ki  ászt, 
( ilvazd  köziben,  jó  kemény  lészen  (Kecsk :  ÖtvM.  308).  Nem 
elég,  hogy  akár  melly  dolognak  széki,  veleje  és  belső  mivolta 
kellemetes  állapottal  légyen  (Fal:UE.  371).  Megvagyon  min- 
denikének az  ö  helyes  értelme,  jóllehet  néha  mélyebben  fek- 
szik ;  a  ki  csak  múló  félben  olvasgatja  és  restelli  fe.szegetni, 
nem  fér  székéhez  (468). 

buza-szék  :  [adeps  frumenti ;  weizenkern].  Búzának  zekevei 
eteted  vket :  cíbavit  eos  ex  adipe  frumenti  (DöbrC.  154).  A 
susok  féreg  mind  meg  ette  vala  az  búza  .székit  (ErdTOrtAd. 
m.82). 

dió-szék :  nucleus  PPBl.  [nusskeru].  Magad  akarod-é  az 
ilio  székit  hajánac  törése  nélkül  meg    enni   (Prág :  Serk.    944). 

gabona-szék :  [medulla  tritici ;  getreidekern].  Zeles  főidre 
zerze  ^et,  hog  mezőknek  gőmőléet  enne  es  bakokoth  gaboná- 
nak zikevel  (DöbrC.  253). 

mony-szék :  [testícuhis ;  hode].  Herélt  az,  a  kinec  tőkei 
avagy  monya  székei  ki-vétettenec  (tfem :  Jan.  55). 

tojomány-szók :  [luteum  ovi ;  eidotter].  A  magzat  eledelt 
vészen  a  tojomány  fejeriből  és  székiből  (ACsere:  Enc.  152). 

tynkmony -széki :  luteum  ovi  PPBl.  [eidotter].  Az  tik- 
monnak  az  zekén  ertetyk  az  fi  istensége.  Az  tikmonzekben 
uagon  eleete  az  tyk  fyvvuak    (SándC.    3).    Az    tyikmomiac    az 

9 


131 


2.  SZÉKES— AtiYÚSZKKÉR 


BÁSTA-SZEKEEE— HÁROMLOVÚ-íSZEKÉR         1 


feyérit  voil  ki  és  an  8zékét  had  beiiue  (Cis.  04),  Auuál  iob 
lészyn,  lia  á  tjikmouy  Nmeket,  fa  olayt  is  Jl^itz  oz  iiégi  föle 
fű  közzé  (Mel:  Ilerb.  96b)  Vodd  jiü  mondoláiiak  az  fél  részét 
és  lia  akarod,  két  avagy  bárom  tyikmoiiy  székját  is  Ijelé  abá- 
rolván  (Radv ;  Szíik.  81).  Készéts  tésztát  tikmoiiy  székibii,  nád- 
mézből,  rósa  vizbfil  (267). 

2.  Székes  :  [medullosus ;  kernif;].  Az  egyik  gesztenyét  oltsd 
.1  iiiá'iik  geszlBiiye  fába  liasitva  és  üreg  zikös  l&szeii  mint  egy 
oIíLsz  ge.<iztenye  (Radv :  Csal.  111.52). 

3.  SZÉK,  SZÍK:  (natrnm].  Sziktrt  .  .  .  Versus  palndem 
Zyktou  (WcMizol  IX.4S7I.  Klnnyum  Zykzou  (ZicbyC.  11.427). 

3.  Székes :  natrosu.s,  natro  impraegnatns  SÍ.  [sodeureich] 
Hogy  .'iz  íi  lakó  as  v\'>  boliey  szokos  os  soss  tVMd  le^en,  en 
fzinállam  (Mel:  Jób-  9,5).  Zikös  fiuek:  cliyomlwr  auag  közimy 
menta,  1)1  ilegiuni  leuelo  vinigostul,  rozmalin  (Frank :  IlaszuK.  17). 
Zikös  fiuek :  dizno  kenyér  gyökere  aranyas  papratz :  filix  aurea 
(18). 

SZÉKELY :  1)  Sicuhis  MA.  Nom.  9,  [szekler].  Jól  teszeel, 
lia  az  vigyázílst  nem  csak  az  székely  tisztekre  bizod  (HikGy: 
í.ev.  131).  A  székelyeknek  tulajdon  magános  magyar  bőtfli  és 
ir;lsi  voltának  (Liszny :  Krón.  1 72).  ít)  castos  i»nfinii  SL  fgren- 
zer].  í'n  Haufi'y  ideyebeu  Horwatlion  zokel  voltham  (RMNy. 
11.310).  Ha  az  zekelyek  ott  tanainak,  be  vyzuek  beuneoukeot 
(311). 

(KOzniondÁíokj.  No  mind  fel  veszi  az  székely,  valami  egy 
tetőnél  iob : -Siculus  ompliacizat  (Decsi:  Adag.  118).  Székely 
tortély :  l)Iy.s.seiun  commentum  (153),  Az  székely  pokolba  Ls  el 
megyén,  czak  fizessenek  néki  (215).  Ostoba  mint  a  székely 
(Kisv:  Adag.  47>. 

Székelyésked-ik :  [astutits,  versutus  sum ;  versclmiitzt,  ver 
sehlagen  seinj.  Székelyeskodni,  fortélyuskixlni :  siculisare  (Decsi  r 
Adag,  214), 

SZEKÉR  :  currii'i,  velies,  vebiculum,  plaustrnm,  potorritum 
C.  carriLs,  rboda  MA.  wagen,  karren  PPB.  Mykoron  az  barátok 
kérnének  uemy  zekeret,  balgatagol  feleluala  nekyk  (EbrC.  157). 
llizuaioc  zekerecbe  es  ölouagocba  es  badakozoknac  sokassagiba 
(BécíiiC.  30.  248).  Nemzekereumogen,  de  galog  (Dobi-C.  345.  15, 
ÉrdyC.  545).  Ne  aggyatbok  se  zeodeotli  se  zekoretb  (l.«vT.  L117). 
Az  Israel  zekére  bezzegli  nem  illyeu  lózerektöl  vezettetik  (Bal : 
Epin.  3).  Az  inak  szekerei  vagy  hordozói  az  érzékenségnek  (Mad : 
Evang.  138).  A  pupás  bátu  teve  szekér  gymiánt  vagyon  ( Com ;  .lan. 
42).  Csak  az  szekereknek  elköltOzé.se  is  az  .síiros  helyeken  időt 
foglal  be  magában  (ItlkGy :  Lov.  145).  Szép  hajnal  szekere 
mindeneket  inditot  győiiyörílségro  (Zi-iuyi:  ASyr.  125).  Me.ster- 
séges  szekere  volt  egészen  elefánt  tsoutból  készíttetett  (Hall: 
HHist.  111,111).  A  szekér  előtt  négy  szihátu  fakó  ló  vala  (Erd- 
TörtAd.  1.133).  Már  a  nap  a  tengerről  emelgeti  szekerét  (Fal: 
Vers.  889). 

[Szólások].  Beg  kár  illyeu  jeles  ifjúnak  más  szekere 
farkán  ölni  s  a  mások  nótáját  nyomni  (Megy:  lUaj.  111,5). 
Veszem  levelét  Antal  urnák,  hogy  az  .szombati  német  szekere 
h  á  t  á  11  van  (Bercs :  Lev.  3.59).  S  z  i>  k  e  r  é  t  az  olympiai  földön 
nyargallya  (RendÉI.  F9). 

[Közmondások].  Ne  niargalliatok  a  czigáuok  louan  .szerencze 
kereken  az  történet  szekerébe,  mert  el  díiitők  i  Mel :  SzJán.  7b). 
Mikor  a  szekér  tsikorog,  meg-itla  akkor  a  kotsis  imnak  az 
árát  (Czegl:Japh.  128).  Minden  búnak  vége  boldog  halál 
.szekere:  *janua  caelorum  pia  mors  (iuLsiiue  nialoriun  I'PBl 
A  ki  *szekere  farkán  ülsz,  az  énekét  hallgassjul  PPB,  Nints 
oUy  rakott   szekér,  a  melljre   ttilib  uem  fér  (Szl):  MVir.  152), 

ágyú-szekér :  [currus  tormentarius  ;  ai-tilleriewageuj.  Pesti 
Binon  basííiiak  adtimk  egy  tallért,  mikor  az  ágyú  raekereket 
alá  vitte  (MonTME.  L317). 


Básta-szekere :  [curras  birotus ;  zweiriidriges  fubrwei 
A  talyiga,  mellyel  az  emberek  akkor  gondoltak-fel  a  szüki 
miatt,  akkor  neveztetett  volt  Bista   szekerének  (Bod:  Pol.  ; 

borhordanivaló-szekér  :  [plaustnnn  vinarium ;  weim 
geiij.  B<jrhordani  való  szekér  leszeu  több  jószágokból  (Rák( 
Lev.  275), 

boritott-szekér :  *veliiculiini  camnratum  PPBI. 

bör-szekér :  [ciurus  corio  vestitus ;  wageu  mit  ledem 
iiberzug  ?}  Az  kerekes  mesterek  egy  bőr  .szekérbe-/,  való  kére 
tizenkét  küUöjfit  hatvan  pénzen  adgyák  ClőrtT.  XVIII.2 
KétMDipI    144). 

csuhadár-szekér.  Ne  terheltessék  Kgld  a  csnhadár-t 
kérre  való  veres  posztót  elküldeni,  mert  már  errfil  teljeeség 
le.szakadott,  a  ki  volt  (TörtT.s  in.197). 

dérék-szekór :  carrus  C.  PPBL 

deszkás-szekér :  essedum  Com :  Jan.  87.  [htstwagenj. 
köz  népec  kocsikon  és  de.szk;is  szekereken,  néhol  még  talyi{ 

is  bordoztatnac  (Com :  .l:ui.  87), 

élés-szekér,  éléses-szekér :  [plaustnim  friimenbu-iu 
proviantívagen].  Élés  szekerec  koszt  hut  tíira.szk  vala  ('1 
124.  Görcs:  Máty.  52).  A  német  az  élést,  az  kik  ott  érték  v 
az  éléses  szekerek  közül,  mind  Kapuvái'hoz  küldte  \i- 
(Bercs:  Lev.  110). 

emyős-szekér :  arcéra,  epirhedium  Nom.'  319.  *vehicHl 
cameratum  PPBI. 

fakó-szekér  :  postellum,  currasllgneus  sine  ferrainentu  i 
eiu  kleiner  wagen,  ein  wageu  von  purem  liolz  ohue  eii 
PPB. 

fúrmán-Szekér :  (currus  .sarcinarius ;  lastwageu].  A  kére 
tetis  hátáu  el-vihetto  egy  ember,  de  ha  azok  a  dirib-daral 
mind  eggyütt  volnának,  a  mellyeket  együtt  is  s  másutt  is  u 
fogatnak,  nem  volna  ollyan  lengyel  országi  fúrmán  szekér 
mely  meg  nem  telnék  vélek  (Pós:  Igazs.  1L652). 

függő-szekér :  [carpeutum ;  kalesche).  FUggő-saekér,  nn 
hivattatik  hintónak  (CounOrb.   173). 

fühordó-szekér,  füvellö-szekór :  [plaiistrum  foenariu 
beuwagen],  A  szükséges  tlivellő-szekereket,  minden  compáuü 
kettőt  számlálván,  reiiartialtassa  Kegyelmed  (RákF:  IjBV,  I 
257).  Az  hadak  bagáz-siáját  azt  is  bánom,  az  ki  itt  vau ;  ham 
csak  ffihordó  szekere  ha  vón:i  vile,  az  ki  mégis  kenyeret  ho» 
(Bercs:  Lev.  658). 

göncöl-szekere :  arctos  C.  ursa  nmjor,  belioe  M.^,  [siel« 
gestirnj.  Ökíir  pásztor,  göntzöl  .szekeie  mellett  való  tsilla 
aictopliyla.\  PPBI.  lia  a  Genczel  szekeréig  felépítené  Ls  .az 
bázitt  mrgls  czac  olyan  leszen  mint  a  kunnyó  fKAr:  Bibi. 
528).  Nem  tudja  eltökélleni  m.agában,,  hol  ültesse  pofiijára 
kis  tafotákat  a  ti;istynk  vagy  a  göncSi  szekere  nu'>dj.ára  (P 
NA.  143).  Kelést,  fekvést  szabja  göntzöl  azekeréhec  (Ori.-} 
KiiltH.  72). 

kis-gönoölszekere :  ursa  minor,  cynosnra  MA. 

hadakozó-  szekér  :    (ftssedum,    covinus ;   streitwageu). 
s;ískac  szarniainak  .szíuiok  olliau  vala  mint  a  szörgö  liadako 
szekerek  sVirgése  (Mel :  .">zJ:'ui.  24<i).  Had;ikozó  szekeret  is  sok 
tehetnec  vala  az  egyptiunbéliec  (MA:  Bibi.  11.27). 

hajós-szekér.  Megilletjük  immár  az  szép  vitézséget  mi 
az  bmita  disznó  az  hajós  szekeret  (Thaly:  Adal,  1191 1, 

háromlovii-szekér :  trijuga  Com;  Jan.  87.  (dreúqvinnig 
wagen).  A  köz  népec  három  lovu  szekereken  liordoztatn 
I Com:  Jan.  87). 


133 


niNTÓ,SZEKÉR— POSTASZEKÉRBEÍJ 


SZÉKES-SZEKÉR— SZEKEREZÉS 


134 


hintó-szekór :  pilentnm  Vor.  cnrponhim  Notn."  319.  (kalescliej. 
Fiát  iileltri'ti,  sirvn  áiKilRatja  vala,  egy  híntrt  szokérbon  ugy 
íltette  vala  (RMK.  111.278).  Egy  irot  hj-nto  zeker  (RMNy.  H. 
199).  Kifliin  folio  koczik  es  liinto  szekerek  (MehSzJán.  440). 
Azf  tudom,  liosy  hat  szekere-s  Invat  é.s  egy  hintó  szekeret  kell 
vele  adni  (Nád :  Lev.  48).  Játékoc  nézésere  hintó  szekérben 
mennénec  (Prág:  Serk.  448). 

[Közmondások].  Nem  ilK't  agebet  hintó  szekér  (Helf:  Mes. 
47.  259.  Deisn:  Adag.  27).  Igen  illeti  mint  agebet  a  hintó  szekér 
(Decsi;  Adag.  155). 

kaszás-szekér :  covimis  C.  coraium  MA.  sensenwagen 
PPB.  Az  Dárius  népe  sok  nemzet  vala,  fi  ka.szás  serege  öt 
.sereg  vala  (RMK.  HMO").  Sok  kasziis  szekerek  kirohanán.ak, 
ki  miatt  nagy  sokan  ott  meg  halának  (114).  Elől  ka.szás  szekér, 
sz^i.Mil  lovag  sereg  Ammon  hadában  vala  (Ulyef :  Jeiilita.  fi). 
Kaszils  szekerekkel  bévelkednek  vala :  falcatis  ciu-ribns  abun- 
dabant  (Illy:  Préd.  L106). 

kétkerekű-szekér :  cisinm  Nom.'  319.  birotum,  papo 
PPB.  [zweirjidriger  wagen].  A  két  kerekű  szekér,  mely  nevez- 
tetett volt  B;ista  szekerének  (Bod :  Pul.  52). 

kétlovú-szekér :  biga  C.  [zweispanniger  wagen].  A  kSz 
népec  két  lo\'U  'szekerén,   talyigán    hordoztatnac  (Com:  Jan. 

87). 

kicsiny -szekér :  staticulum  C. 

kólya-szekér :  [carrus ;  karren].  Kikel  %ala  Aegyptombol 
eg  kolia  szekér  mind  lonastul  (Mel :  Sám.  303). 

konyha-szekér  :  [plaustrnm  rei  frumentariae  subvehendae; 
proviantwagen].  Már  indulófélben  van,  már  el  is  ment  konyha 
szekere  Brnnóczra  (RákF:  Lev.  V.158). 

könnyű-szekér:  cm-riculum  PPBl. 

köz-szekér:  sarracum;  sterzwagen  Com:  Orb.  171. 

Iiászlókirály-szekere  :  [chiramaxium  ;  handwagen].  Tali- 
gát most  is  hyiác  azon  ne&be,  László  kiiály  .szekere  nevezetbe 
(ValkiGeii  32). 

lovas-szekér :  [currns ;  wagen].  Méltóztatnék  parancsolni 
Nagy.ságod,  hogy  mennél  több  szekeret  hozzanak,  ott  lovas-sze- 
kerek telnének  íBercs:  Lev.  283). 

ii '  magátólmozgó-szekór :  [antomatum].  Ezen  rendlxJl  valoc 
az  ón  kanna  jiirtóc,  óra,  magától  mozgó  szekér  csinálóc  (Com: 
Jan.  104). 

markotányos-szekór:  fplanstnim  frnmentarium;  proviant- 
wagen). Négy  ágyú  van  vélek  és  minden  regimentnek  három- 
négy markotányo.s-szekere  (Berca:  I^ev.  968). 


*;:i 


J»,  i 


mIo 


3.SJ 


sll« 
■  a 

ia 

ilra 


négylovú-szekér :  (juadriga  C.  [vierspjinniger  wagen].  A 
küz  népec  négy  lovu  szekerén,  kocsikon  horduztatiiac  (Com: 
Jan.  87X 

oldalas-szekér  :  [cnrrus  sarcinarius  ;  lastwagen].  A  terhec 
oldalas  szekereken  hordoztatnac  ide  s  tova  (Com :  Jan.  87). 

ökör-szekér,  ökrös-szekér:  planstrum  Nom.'  pastwagen]. 
Három  száz  német  ket  száz  őker  .szekereckel,  éléssel  racko- 
tockal  eyel  be  mentonec  vala  Wyliellybe  (Helt:  Krón.  171). 
Ökör-szekér  legyön  hat,  hat  vastag  ökrök  Ieg)enek  elítíök 
(MonTME.  L237).  A  folyó  évi  hadjárat  élelmének  szállítására 
igen  sok  ökrös  szekér  kivántatik  (VTIL323). 

[posta-szekér] 

postaszekérbeli :  [ad  veredarium  cuiTum  pertinens ;  znm 
postn'agengehörig).  Ha  sietni  kell,  sziignidó  hátas  lovackalhogy 
sem  mint  posta  szekérbeliekkel  jobb  élni  (Com :  Jan.  94). 


székes-szekér:  [currus  aulicus;  liofwagen?].  TSuéc  a 
koroiuit  egy  szép  székes  szekérre  és  be  viuéc  ászt  nagy  tisz- 
teséggel a  budai  vártan  (Helt :  Krón.  187). 

széna-szekér,   szénahordó-szekér :   vehes  foeni  PPB. 

[lieuwagen].  Egy  rakodó  szénaszekeret  tölt  vala,  Tholdi  Miklós 

kezében   nyomtató   níd    vala  (RMK.    IV.243).  Minden  portától 

küldgyön  két  vjigót,  két  szénaliordó  szekeret  (Kecsk :  Tört.  III. 

.  353). 

szent-Péter-szekere  :  [arctos  ;  siebengestirn].  Lsten  czé- 
nálta  az  ég  közepi  mellett  forgó  szent  Péter  szekerét,  a  kasza 
hugiot  és  a  fias  tikot  (Mel :  Jób.  22). 

tábori-szekér :  [carrus  militarls ;  heerwagen).  A  .szász  Itapi- 
tulumok  tartoztanak  a  fejedelemnek  adni  valami  résát  uagy 
tábori  szekereket  (Pod :  Pol.  51). 

tár-szekér:  plaustrnm  casti'ense,  currus  sarcinarius  PPB. 
[last^vagen].  Zeraete  hath  zaaz  thaar  zekereketh  es  annak 
felette  vala  menuee  zekereketh  talalhata  Egiptomba  (JordC. 
38).  Miérthogy  itt  két  társzekerem  vagyon,  egyikre  az  konyha 
szerszámot,  az  másikára  az  morhámat  rakotom  fel  (Nád:  Lev. 
53).  Elküldöttem  a  társzekeret  (LevT.  II 12).  Egy  nehany  tar- 
zekeret  hantíik  az  Dunába  (MonTME.  111305).  Az  fcirszekere- 
reket  penig  küljel  fekete  posztóval  beterítették  (Mouli-ók.  XL 
402).  Forgassa  fel  az  asszony  két  társzekérrel  való  könyveit 
(Fal:TÉ.  664). 

teherhordó-szekér:  c«  A  terhec  terh  hordó  szekereken 
hordoztatnac  ide-s-tova  (Com :  Jan.  87). 

triumfáló-szekér :  [currns  triumphalis ;  siegeswagen].  Ma- 
rius  az  hatalmas  Jugurtha  kh'ályt  meggyőzte  és  az  8  trium- 
pháló  szekere  el5t  haytotta  (MA:  SB.  55). 

utazó-szekér :  [curnis  viaticus ;  reisewagen].  Szitkot,  átkot 
mondott  fiára,  hogy  nem  tudósította  elóbb,  hanem  csak  utazó 
szekerén  irt  (Fal :  TÉ.  761). 

Szekérbeli :  [plaustralis ;  karren-].  Holnap  egy  szekérbeli 
lovat  bocsiitok  hozzád,  és  mihelt  írok,  ottan  jiitten  jüjj  (Nád: 
Lev.  15). 

Szekerecske :  curriculum  C.  [kleiuer  wagen].  J;ir;»sra 
tanító  karikán  forgó  szekerecskék  (Com :  Jan.  44). 

Szekeres:  1)  [curulis;  wagen-].  Az  sárga  lonat  fekastűl, 
hámostul,  zekeres  niergessel  hagiom  Thamasnak  zolgalatti;iban 
(RMNy.  11.302).  Neg  zekeres  louat  kezeycyen  tharazk  ala  walokat 
(III.33).  Minthogy  otthon  is  két  szekeres  lovaink  vadnak,  azzal 
együtt  nyolcz  szekeres  lovaink  vadnak  (TörtT.'  IV.133).  2) 
auriga,  agitátor  trigarius  C.  MA.  [kutscher].  Kaszás  szekeresek 
elérkőzének,  kit  Sándor  vitézi  erre  szerzének  (RMK.  IV.140). 
A  farkas  tatála  az  vton  egybe  varrót  háyat,  mellyet  egy  sze- 
keres el  eytet  vala  (Helt:  Me-s.  294).  Az  sambokiakat  lesre 
vőttek  es  taligxsokat,  szekeresőket  bai'mostul  elvittek  (RMNy. 
ni.  105).  Az  kykkel  en  voltham  zekereo.'iseol  azok  mjnd  megh 
holthak  (RMNy.  11.309).  Az  szekerestói  ó  meg  értette  nyilván, 
hogj'  mi  magyarok  voltunk  (Gér:  KárCs.  328).  A  kotsis,  sze- 
keres bé  fogja  a  lovakat  (Com:  Vest.  51).  Ez  elmúlt  kedden 
gyüttek  el  szekeresek,  az  midc5n  már  felrakodott  volt  egészszon 
az  tábor  (Bercs:  Lev.  110).  S)  plaiistrarius :  szekérrel  kereskedő 
PPBl. 

Szekeresked-ik  :  aurigor ;  fahren  PPB. 

Szekereaség :  aurigatio  Com :  Jan.  85.  das  fahren  PPB. 

Szekerez :  aurigor,  vehiculor  Kr.  [kutschiren]. 

Szekerezés :  [vectura ;  fulire].  Az  jobbágyok  tartoznak 
mindenféle  mezei  vetésekből,  fahordással  és  egyébféle  szekere- 
zéssel  valamire  kölletik  (TörtT.^  IV.94).  Kiváltképpen  a  szeke- 

9* 


135 


SZEKEREZŐ— SZEKRÉNY 


K  EN  YÉRTARTÓ-SZEKRÉNY— SZEt. 


136 


rezesekben  vannak  némely  vármegjéknok  a  többihez  képest 
gravamoni  (liercs:  Lcv.  447).  Míg  liArom  gar.isra  bajtattam  az 
niiinki'ist,  spmnii  sem  volt,  et  sic  a  szekei-eílzés  is  (449). 

Szekerező:  vebiculator  Kr.  [fnlinnann].  Az  alatta-valók 
liait  ol-vészi  a  király  és  azokból  szekerezfiket,  lovasokat  .szerez 
(PAzm:  Préd.  479). 

Szekerke :  (cnrricnlum ;  kleiner  wagon].  A  .szent  Lelket 
állíttyák  szekorkén  olropiilni  Romába  (Tus:  Aiwl.  203). 

SZEKERCE :  socinis  C.  MA.  boil,  axt  PPB.  Mykoron 
egyk  fel  hwzotb  wolna  ew  foyo  feletli  egy  zekercbetb,  az  zent 
Marton  zenweile  az  tolway  kezének  ow  werosetb  {ÉrsC.  344b) 
A  leány  fel  kapa  a  szekortzct  és  adion  kezde  an.al  ítni  a  Inmt 
(llelt:  Krcín.  39).  A  p<iroc  az  farkast  Imrogatni  kezdéc  és  szec- 
kertzeokel  bagyigálni  (Helt :  Mes.  257)  Oda  fnfamodéc  az  egyie 
szolga  egy  .szekerty.oiiel,  hogy  be  vágná  aiial  az  agyát  (27G). 
Mind  az  Israel  nepey  ala  menouen  a  philistgasokhoz,  hogi  ki 
ki  ininil  meg  olesittetneie  az  fl  szekerzeiet  (Mel :  fvim.  25). 
Volt  .szokercze,  ezíikan  a  templom  beiazat.Hba  (137).  Nagy  bárdos 
szekerczeuel  víittec  vala  feiiMcet  (Mel :  SzJán.  491).  Fegyuert 
és  szekerezel  visel  az  í  kezében  (Kár:  Bibi.  11.108).  Szekerczéje 
is  hol  íive  megett  s  hol  különben  (Szál:  Krón.  225). 

[Szélások].  Lát\'án  az  őrdSg,  hogy  az  5  sok  mesterséges 
intselkodúsivel  semmit  sem  ha.sználhatott,  más  nyélben 
szőgezé  szekorczéjét  (GKat :  Válts.  1.632).  Nagy 
fába  vágád  tompa  szekerczédet  (Matkó:  BCsák.  371). 

kótólü-szekerce :  (bipennis ;  zweischneidiges  beil].  Hadi 
kaszj'u'kal  és  két  éift  szekerczéckel,  persiai  fejszeckel  által  vervén 
(Com:  Jan.  150). 

Szekercócske :  secnricula  C. 

Szekercés:  securiger,  seciirifer  MA.  beiltragend  PPB. 

SZEKERNYE :  gallicae,  ocrea  C.  MA.  Nom.  20.  stiofel 
PPB.  liotskur,  szekernye :  pero ;  esfiben-valo  hoszszú  szárú 
szekernye :  gallicae  PPBl.  Megérczosíilt  sekemyék  fedek  szá- 
rait, ércből  csinált  paiz-s  fedi  vállait  (RMK.  1X1.229).  Meg  hagyá, 
hogy  minden  ember  egy  egy  szekernye  földet  éyel  vinne  az 
város  kőrité.se  mellé  (Ilelt:  Krón.  44).  A  varga  csipell5s5ket 
és  szekernyéket  varr  (Com :  Vast.  55.  VectTran.s.  3).  A  mesz.szo 
földre  menendSnec  .saruc,  szokemyéc  illenec  (Com :  Jan.  92). 
Egy  öreg  szekornyét  halásznak  valót,  kit  az  övökhöz  szoktanac 
kötni  adgyák  két  forinton  (TlWtT.  XVITI.224).  Szekernye-sarn 
egy  pár,  itom  egy  fejelés  (Monlrók  XXIV.129).  Egy  folketil 
.szekernye  kecske  berbíSl  50  d;  egy  térdig  való  .szekernye  25 
d.  (ErdOrszGy.  11.380). 

[Szólások].  Vővék  eszekben,  hogy  ló  bSr  a  szekernye,  ha  ez 
így  vagyon  (l'ázm:  Kai.  431.  Pós:  Igaza.  1.730). 

paraszti-Bzekernye :  [crepidae;  banernschuh].  Mikoron 
rnt  paraszti  .szekernyéjét  kezében  venné,  kérdik  a  f5  emberek, 
metszene  .izzal  (Kor :  Préd.  249). 

pokrócos,  talpatlan-Bzekemye  :  gallicae  C. 

Szekemyés :  orraatns  C.  MA.  gftstiefelt  PPB.  Botskoros, 
S7.ekernyés :  peronatns ;  harisnyás,  szekemyés,  nadrágos  :  cali- 
gatns  I'I'Bl.  Hiszen  nem  vallyák  a  papazoc,  hogy  az  flrőcké 
való  logos  férliu  volna  anagy  hogy  szekemyés  volna,  mellyeket 
kőtleleckel  szoktác  fel  kfltni  (Vallást.  Ggb). 

SZf!KRÍ3NY  (,«:ann  DecsiG:Préd.  63b  izeMny  Kisv: 
Adag.  407.  sziUrény  Zvon :  Po.st  1.137) :  scrinium  P&sti :  Nom. 
1.44  capsa,  mactia  C.  cista  MA,  schrein,  schrank,  lade,  kiste 
I'Pli.  Zinenok  zekreniehen  tulaydon  akaratyanak  erzeniet  tartan- 
gia  (VirgC.  33).  ICoz  elien  embír  ow  zaianak  kwicbat  zywenek 
zekrenyelie  tartya  (WinkIC.  130).  Vram  kel  fel  te  íívgalmadba 


te  68  te  zentsegednek  z.ekreíie  iDHbrC.  210.  Aí  provinciális 
chynaltata  fabol  egy  jgeii  erevs  zekrent  (MargL.  102).  Nem 
gondolnak  az  zecp  aranyas  zekrennyel,  kyk  hitvan,  rolhadalo.s 
állatt.al  telyes  (NagyszU  ».  JordC.  63.  S13).  üavid  vigada  az 
Istennek  zekrenyenek  meg  a<lasaba  (OirnC.  81b.  ErdyC  141b. 
509).  Danid  vrnac  zekrenet  Jernsídembe  bonizi  v.ala  (TelC. 
170).  Hoé  az  kis  giermeket  ruhában  kutózne,  szekrenlien  sze- 
gezue  kőz  helyre  fel  tenne  (Istvf:  Volt  12).  SzekrénytHró  bátor- 
ságot mert  az  Ferencz  tegyen,  az  más  ember  szekrényének  5 
is  békét  hagyjon  (RMK.  IV.2ril).  Egy  szoross  szekérben  l)é 
tér  és  egy  .szélles  .szekrénljen  avagy  teken5l)en  nem  tér?  Egy 
hoszszii  nyárs  (MesésK.  30). 

kenyórtartó-szekróny :  cardopos  C. 

pénzes-szekrény  :  [gazopliylaeinm ;  schatzkasten,  geld- 
schrank).  Bé  rontyák  az  aytót  és  vrokat  halva  fekflvén  talállyák 
az  8  púnze.s  szekrényén  (MA:  SB.  132). 

rakott-szekrény :  [scrinium  vermiculatnm;  mosaikschrank], 

Egi  poreg  lábas  rákot  z^kren  (RMNy.  IH49). 

szövetség-szekrénye :  [arca  foederls ;  bundaslade).  A 
templom  ellen  sem  zoltam  simmit,  mert  az  zőuetaegnek 
zekreni  benne  tartatik  (DebrC.  66). 

Székrényécske :  capsnla  0.  MA.  kíLstlein,  schaclitelein 
PPB.  A  Noé  szelcrényetskéje  annyival  magasban  emeltetik 
vala  fel  a  vizek-felet,  a  mennyivel  inkáb  áradnak  (Mad :  Evaiig. 
160]. 

Szekrényes :  scriniarins  Com :  Orb.  140.  [tischlerj.  Az  asz- 
talos :  szekrényes  moggyaluUya  a  deszkákat  gyaluval,  egybon 
foglallya  enyvel  (Com:  Orb.  140). 

Szekrényke:  cistula  MA.  kiistlein  PPB.  GyékénbSl  egy 
szekrenket  chinala  (Helt:  Bibi.  I.Cc). 

fűszeres-szekrényke:  [clstnla .aromatica;  gowiirakilstlein]. 
Egy  piirna  z.s;\k  durva  vere.s  posztóból,  fi5.szoras  szekrényke, 
hat  v;ls  f;izék  iHadv:Csal.  U.12). 

SZÉKRETÁRIUS  :  [secretarins]  Eiiys  z\H  vagyok  es  Crls- 
tusnak  se<:retariu.ssa  (Apóst.  36).  Zyz  Mariának  yeles  secretariossíi 
volt  zent  Maihe  (ÉrdyC.  542). 

SZÉKSZAMONTA :  1)  [amnletum).  A  pogányok,  kivált- 
képpon  a  gyermekek  nyakára  sok  eggyet  m.'is  szekszamonlát, 
czedulákat  szoktak  vala  kötni  ^P;lzm:  Imáds.  84).  Ila  bizonyos 
bőtfikkol  irot  czedulákat  és  egyéb  szekszamonlát  hordoz  nyakán 
(li;u-na:  Isk.  449).  2)  [pudenda ;  schamgliedj.  Ije  vetette  gattyajat 
es  ki  tetzik  minden  szekzamontaja  és  szerszáma  (SalMark.  31). 

SZÉKSZflNA:  sagma,  ctitellae;  sanmsattel  I'PB  Vadnak 
annyi  historicus  könyveim,  hogy  ollyan  szamárnak  mint  te  vagy, 
egész  szekszénáját-Ls  tele  rakhatnám  (Matkó:  BOsák.  95X 

Székszenás  :  clitellarins;  mit  einem  saum.sattel  geladen 
PPB.  Sok  sz^k.szénás  lovak  ezek  után  jűnnek  (7jinyi:  AS)t. 
43).  Az  tolmács  nr  restollé  jó  szokszéiiás  lovaival  vontatni  azt 
az  nagy  mole.st  (Monlrók.  VIII.37S).  Poserolczjirúl  ilissel  érke- 
zének meg  ö.szvéreim  s  .szek.s7én;ts  lovaim  (XV. 151). 

SZÉKÜL  Ab,  SZEKXTLÁRIS:  [saecularLs;  weltliolij. 
lía  az  .secularoknak  rnhay  ilyenek  volnának  (VirgC.  H9\ 
Secularis  pap  volt.'iban  cu.sto.s,sagot  vyselt  vala  (ÉrdyC  500). 
Az  fi  zfliey  meg  halxirod.uiac,  hog  illen  nag  tanult  ember  secularra, 
ez  világi  emberre  lenne  (TelC.  69). 

SZEL:  Rcindo,  proscindo  MA.  Com :  Vesf.  145.  aolmeiden 
PPB.  Mykoron  ky  niynd  az  ev  elevtte  lelt  falat  kenyeret 
zelneye,  íme  keet  itl'yak  Imi  jenének  az  rofectoriumhan  (DomC. 
81).  Egyéb  eledelek  késsel  .szelettetnek  (Gmi:  Vest  84).  Apró 
lepény  vagy  szeletekre  filré.szli  vagy  .szeli   a    kenyeret  (Belhl; 


137 


KETTÉ.SZEI^[SZELErEL) 


MEG-SZELETEL— 1.  SZEL 


138 


Élet.  28ri).  Kardjának  éli  már  olly  naevon  nem  szel  (Gyfingy: 
KJ.  111).  Szép  vékonyan  s  lapa'isnn  ."izellyen  kiVér  szalonnát 
(PP:  PiaC.  94bV  Szelly  magadnac  kenyeret  iWarm:  Gaz.  líTib). 
Kénytelen  lesz  véle,  hogj-  a  rOvid  farsangért  lio.sszn  böjttel 
adiSzzon,  apnibb  falatokat  szeljen   maga   eleibe   (Fal;  NE.    23). 

ketté-szel :  [discindo ;  zerschneiden].  A  mint  a  kenyeret 
ki-ve.'wik,  ottan  ketté  szelik  (PP:  PaxC.  113b). 

le-8zel :  [abseindo  ;  aKschneiden].  Leszeltt  nyelve  a  fíildhöz 
üttetvén,  .szjkdécsel  fel  s  alá  vettetvén  (Gyöngj- :  Cnp.  G24). 
Uram  bocsiss  igaz  tméttókat  a  te  hiveid-kSzzé,  kik  le-szellyék 
sz  éhezőknek  szent  igéd  kenyerét  (CJsúzi :  Tromb.  409). 

meg-szel :  [scindo ;  scbneiden].  Az  vr  Je.iis  vyne  a  kenye- 
ret es  mynek  vtanna  halakot  tSt  volna,  meg  zele  (Komj ;  SzPál. 
166). 


: 


kei 


Szeldel :  iterato  .seco,  .scindo  Kr.  [schnitzein].  A  keiiert 
la.ssan  zeldefed  (VitkC.  4S).  SzSuem  keserfl.ség  szeldelte  (Illyef : 
Jephta  5).  A  tikmoniat  ngi  egie  meg  az  giermek,  hogy  elozor 
leiiieret  daralxmkent  .szeldeljen  (Erasm:Erk.  51).  Az  borjú 
nájat  nyersen  szeldelik  és  úgy  rántják  faolajban  (Radv :  Szak. 
17).  Az  czipíít  metéld  meg,  egy   kis   kögös  ve.ssz/ln   pirítsd   az 

sldelt  ozipókat  (206.  38.  161.  169). 

el-szeldel :  [discindo ;  zerschnitzelnj.  Vegytek  es  egyetek, 
;  az  en  tastem,  ky  t&  yrettetek  el  zeldeltetyl-  (Komj:  SzPál. 
166).  Az  szép  fejér  czipót  szeldeld  el  szeletenként,  az  mint 
Jazeldelted  egymástól,  megczövekeld  (Eadv :  Szak.  20fi). 

fol-szeldel :  [coaseco ;  zerschneiden].  Kristus  urunk  a  két 
lalat.skát  tizenkét  részre  fel-szeldelte  (Vajda:  KriszL  1.658). 

lé-8zeldel :  [abseindo ;  abschneiden].  A  keúert  Ias.san  zeldeled 
a  bort  lassan  tSltced  aíiera,  ho*  mikoron  ezel,  se  a  lezeldelt 
eíier  se  a  boor  a  pohárban  meg  ne  maradón  (VitkC.  48). 

meg-szeldel :  [discindo ;  zerschneiden].  Az  borjú  maját 
ékonyan  meg  kell  szeldelni,  meg  kell  hinteni  sóval ,  borssal 
R;idv:  Szak.  37). 

[Szeldez] 

el-szeldéz  :  [conseco ;  zerschnitzein].  Mykoron  el  zeldSznee 
iz  kyneret,  meg  zaporodyk   kezeeben   az  maradéka  (ÉrdyC. 

I72b). 

Szeles :  [scissio ;  das  schneiden].  A  czipónak  szelésésel, 
liritá.'siival  úgy  élj,  mint  meghallád  (Radv :  Szak.  207) 

1.  Szelet :  [scindere  curo ;  schneiden  lassen).  Mikor  fel- 
karod adni,  kenyeret  szeless  alája  mint  az  túrós  ételnek  (Radv: 
«ak.  116). 

2.  Szelet t.segmentam,  frnstnm,  scissum  MA. schnitt KirBesz. 
12.  abgeschnittenes  stück  PPB.  Szelet-kenyér  :  bncella,  plagiila 
lanis  PPB.  Az  kynek  ez  martot  kynyer  zeletet  adom,  az.  És 
nykort  az  kj-ner  zeletet  megh  mártotta  wolna,  ada  Iwda.snak 
ÉrsC.  88).  Szeleth  kenyér:  fmsüim  panis  (Heyd:  PCR  27).  Apró 

ipény  vagy  szeletekre  szeli  a  kenyeret  (BethhÉlet.  285). 
Vékony  szelet  kenyér  (Sam:Cer.  111b).  Egy  szeletet  eszfink 
lelSle  (KirBesz.  32). 

borjú-szelet:  [a-ssam  vitniinum ;  kalbschnitzel]  ímhol  vagyon 
i)jtott-[>etsenye  is,  vetretze :  vágott  hás,  rostélyon  sfilt  borjú  szelet : 
iier  Lst  aucli  ein  gedampft  fleisch,  ein  gebacke  und  ein  rost- 
raten  iTíirBesz.  63). 

top-szelet :  petaso  C. 

Szeletecske  :  [fhistnlnm ;  bischen].  Ott  szerecsendió  vagyon 
B  minden  harmadnap  egj.szer  egy  szeletecskét  végy  hozzád 
lenne  (Nád :  Lev.  55). 

[Szeletel] 


meg-szeletél :  [conseco ;  aufschneiden).  Az  szép  fehér  kenye- 
ret szeletöljed  meg  (Radv:  Csal.  111.38).  Mikor  felteszed,  kalán- 
nal  mind  öntözzed  re;í  az  vajat,  az  hol  megszeletelted  (líadv: 
Szak.  175). 

Szeletenként :  [frastulatim ;  stückweise].  Az  szép  fejér 
czipót  szeldeld  el  szeletenként  (Radv:  Sz;ik.  206).  Az  birsiilmát 
szeletenként  megmetéljed,  ugy  bánd  ki  az  tor.sáját  (237). 

Szelhető :  .scissilis ;  sicli  schneiden  iassend  PPB. 

Szelő  :  Bcindens,  scissor ;  vorschneider  PPB. 

Szelt :  [segmentum ;  schnittj.  Étekbe  való  szelt :  intritum 
PPBl.  Az  pirétott  húst  mikor  felakarod  adni,  szelt  is  legyen 
alatta  (Radv:  Szak.  18).  Az  .szellet  ósd  meg  tehénhilslével,  úgy 
rakjad  az  vetreczét  felül  az  hidra  (uo).  Az  borjúnak  az  szegyét 
mikor  feladod  az  tálban,  három  vagy  négy  .szeltet  alája  (41). 
Fejér  kenyeret  egy  néhány  szeltet  pirítván,  jó  veres  borban 
ázta&sad  (163). 

kocka-szelt :  intritum  tesselatum,  panLs  frusla  angulatini 
praecidanea;  wiirflichte  brodtschnitte  PPB. 

Szeltebeli  (s2«ÜeJe2» .' MonOkm.  XX1II.167):  [ejusdem  con- 
cinnitatis].  Ha  szekér  eleiben  való  széltebeli  lovak  kévíintatnak, 
minemű  szórííek  legyenek  (MonOkm.  XXIII.167).  Széltebeli 
kotsis  lovaknak  való  gyeplő  (TörtT.  XVIII.226).  Küldött  eg>' 
törökforma  szekeret  és  négy  egyszeltebeli  lovakat  (KétMDipl. 
144). 

1.  SZÉL:  1)  ventu-s,  flatus  C.  MA.  vvind  PPB.  Ewk  ew 
tudományoknak  zeleuel  meg  rágalmaztak  eleteket  (EhrC.  115). 
A  zel  menden  videcbe  fu  (BécsiC.  115).  Futtanac  zelec,  es 
onilottanac  a  hazi-a  (MünchC.  26.  59).  Fának  leuely  lassw 
sceel  mya  ingadoz  wala  (PeerC.  43).  Az  ty  igétek  zelek,  :iz 
ty  jgyrettevk  es.sevk  (CornC.  261b).  Egybe  gyeytyk  az  hí;  valaz- 
tottayt  neegy  zel  felSl :  congregabunt  electos  a  quator  ventis 
(.TordC.  432).  Ky  az  zeleknek  paranchol  (DomC.  205).  A  port 
teíiereben  a  zelre  vizi  (VitkC.  67).  Neegy  zeel  felewl :  a  quattnor 
ventis  lÉr.sC.  569).  Sebes  szélnél  sebeseb  forgodasa  (OsomaC. 
58b).  Az  szel  arcznl  ftiy  vala  (Sylv;UT.  1.23).  Szelet  bochata 
a  f51dre  (Helt:  Bibi.  I.D).  Ósziie  gydtic  az  5  választotit  a  négy 
szeleckról :  congregabunt  electos  eius  a  quattuor  ventis  (Helt : 
UT.  G4b).  Esmet  ne^  szama  kelé  e  vilagnac  neé  szele  alat 
(Szék:Krón.  48).  Minden  szélre  el  hányatnac  az  az  fSlduec 
minden  szegeletire:  in  oninem  ventum  di.spergentur  (Kár:  Bibi. 
II.I23b).  Lengedezd  iv  .szélit  elfoga  (MehSzJáu.  201).  Haza- 
thoK-nak  az  hamwath  zellel  fivthathom  (I^vT.  1.319).  Harmatot 
ha  nem  látsz  reggel  és  ha  szél  is  ninczen,  es5t  vagy  fagyot 
iegyez  (Cis.  G4).  Az  együgyű  hívek  minden  tudományok  szele- 
tül tétova  ne  hordoztassanak  (Pázm:  Kai.  110).  Meg  ne  liaborod- 
gyunk  minden  szó  szelén  (Pázm :  KT.  270).  Az  tudomannac 
minden  .szélivel  haduá  magát  vonyaltatni  (Zvon:Post.  1.63). 
Nehezke.sec  vóltimc,  fáydalmat  szenvedtúnc,  mintha  .szelet  szSI- 
tilnc  volna  (MA :  Bibi.  11.22).  Nagy  szeleket  iegyez  penigh  az 
fele  es  szárazságot  1620  (Kai.  E2).  3)  [spiritus;  athem].  Nagy 
zellel,  leelekkel  chak  alyg  zalada  be  az  barlangba  az  zarvas 
(ÉrdyC.  527b). 

[Szólások].  A  tél  tél,  de  a  szél  szél  (SzD:  MVir.  384). 
JÓI  fu  most  az  szél  néki:  secnndo  aestii  procedit  (Decsi: 
Adag.  118).  Fú  ilyen  szél  is,  hogy  a  király  6  felsége  is  oda 
készül  (Monlrók  Vin.183).  Ocskairúl  Kegyelmes  uram  rósz  szél 
fiíj,  de  nem  hiszem  (Bercs:  Lev.  726).  Arra  fordíttya  a  palástot, 
a  honnan  fú  a  szél  (SzD:  MVir.  384).  Fejüket  hívságnak 
szele  járja  (SzD:  MVir.  383).  Mikor  Luter  a  visza-vonyást 
kezdette,  legel  tett  e  8tet  akSsség  sze  I  e  (Pázm :  Luth  V. 
88).  Szél  mentében  vigan  elmennek  az  haióval  (MA:SB. 
73b).  A  patsirta  ritkán  száll  a  fáknak  ágaira,  fászkét  sem  rakja 
azokra,  hanem  a  vetések    között    valami    alatson    IwkroLskára 


139 


ALrSZftl^FORGÓ  SZÉL 


SEBES  FORGÓSZÉL-SZELECSKE 


14 


szél  mentében  helyliozteti  az  6  fészkét  (Misk:VKert.  468). 
Szél  t  II  d  g  y  a,  hol  nyugszik  szúnyog :  venti  campas  (Uecsi : 
Adag.  124).  Az  lialal  liyretli  neuetaz  zolnec  a^é^  (DebrC. 
459).  Szitkait  azért  szélre  bocsAtoni  (P;izm :  LutliV.  179). 
Szelet  bocsátani:  emittere  *flatnm  ventris  I'PBl.  Hogy 
az  emlier  az  dohától  belé  ne  haljon,  nagy  orvos.s;'ig  egy  lepedő- 
vel szelet  fogni  ;izfé!e  gödörben  (ErdTörtAd.  1164).  Az 
hajdáság  estve  szélt  fogott  az  erd^i,  berken  (Bercs:  Lev.  29). 
MidSn  hallották  dobs  trombita  szelét,  orditá-^sal 
kapák  fegyvereknek  nyelét  (Kónyi;  HRoni.  121).  Magok 
fejének  kólcsagos  szelét  követik  (Pázm:  LuthV.  355). 
Vettem  valami  szelét  a  dolognak  (SzD :  MVir.  384). 
Magam  szelétől  nem  ijednék  meg  most  is  1759 
(Hazánk  L217).  Az  elStt  sidó  szélt  fii  feje  kócsagos 
lévén  az  vj  testamentomot  haszontalimuak  mondotta  vala  (Pázm : 
Kai  431).  A  népok  kedvezil  szózati  voltak  és  széllé  vál- 
tak (Fal:UE.  III. U>.  Széllel  élni:  vonto  vivere  (Decsi: 
Adag.  316).  My  tudonianyonk  z  e  1  u  o  I  y  a  r :  nosti'a  scientia 
graditm-  siiper  lerrani  (EhrC.  96b).  Mint  az  bolond  czak  széllel 
iár:  Buthus  obanibulat  (Dei'si:  Adag.  133,i.  Illeti-e  az  giermeki- 
ket  nibaiokat  ala  boiziatatiian  szellői  p  a  1 1  a  I  i  a r  n  i : 
incedere  ventilaiido  (Erasm:  Erk.  29 j.  Az  i.steni  névrfil  akaniii 
széllel,  pallal  tsufoxsan  ne  szollyunk  (Ker:  Préd.  739). 

[Kiizmcindilsokj.  Az  ki  tvAim  vozni  indul,  az  szél  is  árt  annak 
(Decsi:  Adag.  184).  A  kinek  veszett  neve  indul,  szélis  árthat 
annak ;  *arbore  dejecta  qnivis  ligna  colligit  PPBl.  A  kemény 
szél  gyükerébfll  ki  forgatja  a  nagy  fákat  (Kai:  BE.  664). 
Mesz'e  fújja  a  .szél  bíizét  a  rósz'  téteménynek  (SzD :  MVir. 
384). 

al-szól:  (auster;  südwind].  Moúböl  felzeit  el  valta  es  v  erei- 
vel al  zelt  fordyta  (DObrC.  132).  El  valtoztataa  az  folzeleth 
menybelewl  ees  hoza  w  ereyewel  al  zeellh  (KeszthC.  199).  Dél 
folSl'  való  avagy  al  szél  (Com :  Jan.  9).  Itemlkivül  való  alszél 
fujt  (Monlrók  XV.75).  Se  nem  jó  mindent  al-  s  felszéluek  eresz- 
teni, se  nem  mindenhez  végsfl  őrivel  nyúlni  (Fal:  UE.  427). 
Csak  elhigyd  te  istentelen,  akár  fel  akár  al  székiek  menj,  inadba 
le.szek  (Fal:TÉ.  734). 

bal-szél :  [ventus  contrarius ;  gegenwind].  A  tenger  hátát 
bal  .szél  nyargalta  (Szí):  MVir.  383). 

dél-szél,  déli-szél:  auster  C.  MA.  [.südwiudj.  El  nitte 
ménről  az  es8  zelet  es  be  vitte  ő  tehetsegében  a  del  /.elet 
(AporC.  35.  36).  Ystennek  eltetew  zenth  lelkew  tegewd  altal 
fwa  del  zel  keppeu  (PozsC.  44).  Vilagnac  miiidouic  reze  e  neg- 
nec :  fel-zel,  del-szel,  nap  kelet,  nap  esset  (Mel :  SzJán.  526b). 
ChStőrtfikSn  az  kíldűk  el  keszdik  az  égibe  giólast,  melliek 
üszt-'inan  az  deli  .szfilektől  el  őszottotnek  1572  (KHécs.  Ev). 

ellenkező-szelek :  injmiosi  venti  PPBl. 

eső-szél:  [auster;  siwlwiud].  El  vitte  menrSI  az  e.ső  zelet 
(AportX  35V 

észak-szél,  északi-szél :  borea.s,  aquilo  C.  MA.  nordwind 
PPB.  Eezak  zeel  tamada  reoayok,  ky  tfel  yudoytaa  az  tenghert 
(ÉrdyC.  314b).  Sorkony  fel  északi  szyl  és  i5y  el  d^li  szyl,  fuy 
az  én  kertemre,  hogy  follyanac  aniiac  dn'iga  illatú  szerszámi 
(Kár:  Hibl.  1.633).  Az  ho  megli  tart  .■'exagesi  vasár  [napig],  hétfőn 
az  északi  .szolok  fonák  1572  (KBécs.  D.7).  Az  északi  szeleknek 
fmia-sa  tői  támad  es  az  Marsson  főlliől  gőitőt  ködöket  ol  hinti 
1572  (Kltócs.  E.l).  Az  egymást  érí  mennydürgé.sek  és  sikoltil 
éjtszaki  szelek  miatt  nem  érthették  egymást  (Fal :  TÉ.  G44). 

forgó-szél :  tmbo,  vertes  C.  eircius  CorpGranim.  19.  PPBl. 
[wirlieKvind].  lyoznec  monnal  vctori'iey  ehnulo   harmat,    miként    I 
tbrgu  zeltől  zerőben  ol  ragattatot  por  (BécsiC.  19S).  Nagy  forgó 
zelet  hoza  «t  ysten  azon  oeyel  es  nappal  (JordC.  27).  Az  forgó 
zeolben  algya  vala  az  vr  istent  (DoniC.  120).  Ezek  mjiit  forgó 


zeel  ez  zeeles  vylagot  bel  foglallyaak  (ÉrdyC.  17b).  A  forg 
zel  az  ő  hazat  eltore,  el  romta  (TelC.  84).  A  forgószél  elragac 
gya  őket  mint  a  .szalma  tőreket  (Helt:  Bibi.  rV.67).  Töz,  k 
esS,  forgószel,  melly  mond:is.sat  meg  műveli  (Holt:  ZsolL  297 
Az  mi  dolgunk  liamar  mint  forgó  zel  változandó  sokra  (Bon 
Ének.  516).  Háborgó  szél,  vihar  és  forgó  szél  (Com:  Jan.  11 
Mint  sebes  forgó  szél  liajtya  az  folyhfit,  ugy  tUnsz  el  elSttün 
s  kívánságunk  élőt  (Zrinyi  L124.  11.12). 

[Szólá-sok].  Ha  ezeknek  nincs  forgó  szél  a  fejekben,  bár  é 
vétsek  (Fal:  NÉ.  7). 

sebes-forgószél:  Typhou  C. 

forgószeles  :  tiirbiiietis  C.  [wirbolwindig).  Forgó  szeles  fid 
íMisoc :  Progn.  8). 

föl-szél  (Jen  izél  Cis.  G4) :  boreas  Ver.  aijuilo   MA.    [noix 

wind].  Isten  fel  zeircwl  yew  (AixjrC.  144).  Vr  nag  és  tizteleta 

minden  földnek  örvendő  allatoia,  fel  zelnek  oldala,  nag   kira 

nak  varosa  (DiibrC.  103.  148).  Órdőgnec  iregsege  felzekiec  forg 

zelet  tamazta  (TelC.  99).  Napkelet  felíl  Sziget  váras  vagyon,  a 

felszél  felöl  derék  várad  vagyon  (RMK.   III.79).  Az  felszél  feh" 

nagy  árokja  vala,  három  szegén  három  erSs  bástya  vala  (103 

Felszél  felé  az  tenger  szigetibe  vala  királynak  igen   szép  vac 

kerté  (IV. 219).  Az  Ijorkeknek  roppogása  és  fa  lenele  ha  rezet 

fen  szél  i5  (Cis.  04).  Az  gialog  paisosoc  az  fSI  szél   felöl   val 

aitót  állották  (Mel :  Sám.  412).  Az   the   leyanyd    az    föl    zéln' 

j    hozatnak  (Beythe:  Epist  38).  Az   hegynec   föl   szél    felöl    val 

I    oldala  (Zvon:  Post.  11.410).  Mint  mikor  a  fSl  szél  Késmárkbú 

'    ki  szakad  (Zrinyi  1.86). 

föld-szél,  földi-szél:  ajiogari  C.  MA.  Major:  Szót  55 
landwiud  PPB 

háborgó-szél :  [cireius ;  sturmwind).  A  háborgó  szél :  viha 
és  a  forgó  szél  kerengöben  magokat  csudálatosképpen  forgattyál 
(Com:  Jan.  10). 

has-szél :  [flatus  ventris ;  banchwindj.  Hasadnak  szélit,  fin 
gasodat  meg  tartani  (Erasm:Erk.  21b). 

jó-szél :  ventus  secundus  PPBl 

jövendölö-szól :  vnltumus  Nom.»  459. 

juh-szél  (tvgt^.l  NémGl  222):  (auster;  südwind].  Austrun 
audio  a  ciuibusdam  vocari  juh  szél  (CorjiGramm.  19). 

napenyészeti-szól :  zephynis  MA.  clielidonia  PPBl.  west 
wind  Pl'Ii. 

napeseti-szél :  zophyms  MA.  west>vind  PPB. 

napkeleti-szél :  euni.%  snbsolanus  C.  morgenwind,  ostwind 
PPB.  A  .sarkalatos  szelek  ezek :  nap  keleti  szél,  kies  avagy  élei 
hozó  nap  nyugoli  .szél  (Com :  Jan.  9) 

napnjrugoti-szél :  zepliyrus,  carbas  C.  favonins  MA.  abend- 
wind,  ncstwind  PPB. 

nappali-szél:  siib-solaiins  Nom.»  459. 

naptámadati-szél :  [eurus ;  o.st\vlnd).  Nap  tamadati  széllel 
el  rontod  az  töngöniec  haioit  (Szék :  Z.st>lt.  46). 

sarkalatos-szél :  [ventus  cardinalis ;  hauptwind].  A  .sar- 
kalatos szelek  ezek:  napkeleti,  déli,  napnyugoti,  északi  szél 
(Com :  Jan.  9). 

tenger-szél :  zophyrns  CorpGramm.  19. 
visszafuvó-szél :  roflatus  C. 

Szeleberdi :  homo  vanus,  jactator  SL  [windbeutel].  Itt  a 
bolondok,  .szűleberdik  és  fetsegök  lakiVhelye  (NótPM.  25). 

Szelecske :  [ventuhLs,  llamen ;  leiser  wind).  Hall  egy  hivi« 
s-/p|oczkét,  az  minemfit  ember  néha  az  nyári  hé\'8égl>eo  érez 
(&U :  Scult  640b). 


Hl 


SZELElí-üZEI^ESSÉG 


SZltLIIEDlU-.SZEiXE'riiS 


142 


Itis 
üti 


Szelel  :  vontilo  MA.  [scliwiii(;en).  Áip.it  szelelni :  hordei 
areniii  ventil.ire  iMA:  Bihl.  1.212).  Szoro  lapattyavnl  kezded 
szellolui  (MNyiI :  Irt.  9-11.  Tsontcw  Pál  noUik  erre  is  ineK-felel, 
szurkos  koszoriikat  uiort  reíijuk  szelel  (Kónji:  HKoin.  128). 

el-szelel:  atifugb,  protu^o  Kr.  [sicli  aus  dem  staubé 
machen].  Bezzeg  elszelelt  s  elszaladt  a  tanács  (Gvad:  RP.  204). 

ki-szelel :  [veiitilandu  piirgo ;  aiisschwiugou].  Vágj  szíp 
czéklát  egy  mariikkal,  meg  mosván,  szeleld  ki  ji'il  az  vizet, 
kezeddel  megfogván  az   csutkáját   mesd  le  (Radv ;  Szak.  152). 

Szelelés:  ventilatio  MA.  orluftung  PPB. 

Szeles:  1)  vei'tosus,  pneumaticus  C.  flabilis  MA.  wiudig 
PPB.  Ma  zeles  ydew  lezen:  Imdie  tempestas  érit  (JordC.  404). 
Ackoron  ió  kemény  tél,  de  szeles  tauasz  lészeu  (Cis.  E2).  Az 
nyár  szeles  és  égi  háborúval  elegyedett  meg  1613  (KNagysz. 
D4).  2)  fiiriusus  Ver:  Verb.  83.  vesanus  MA.  unsinnig  PPB. 
Ha  kedegh  eggyk  barom  zeles  voltli  es  ;iz  hi^  \vi-a  be  nem 
akarta  rekezteny,  az  holtteertli  mitstli  aggyon  (JordC.  57).  Szelos 
es  hiába  való  tudomant  felele  (Mel:  Jób.  37).  Szeles  es  maga 
mutogató  elmec  (Born :  Préd.  204b).  Szeles  vakmerSseg  az  szólás- 
ban (Fél:  Tan  326).  Nagy  szeles  bolondság  (Mon:  Ápol.  20). 
Ne  légy  szelei,  mikor  emberségesnek  akarsz  láttatui  (LibEleg. 
10b).  Haztigsággal  azt  kákogják  ellenünk  az  szelas  praedikato- 
rok  (Pázm:  Kai.  450).  Segítséget  kolduló  szeles  Matkó  (Illyef: 
BCsTomp.  110).  Szelest  láttál  olyant,  a  mely  haszontalan  (Czegl: 
Japh.  16).  Az  üldözéseknek  szeles  halijai  (Illy:  Préd,  1.205). 


|Szelesed-ik] 

meg-szeleaedik  :  1)  deliro,  mente  moveur  MA.  imsinnig, 
wahusinuig  werden,  irren  PPB.  Ksztelen,  léhás,  megszelesedett 
"■elméjében  (BzD:  MVir.  133).  2)  (efferor;  wild  werdeii].  OrdSg 
miat  meg  szeleseduen  5  maga  fnt  olly  helyre,  hol  le  vagiae 
(Boni:  Préd.  574j.  Minnyájan  az  ő  futásokban  futnak  mint  az 
ütközetben  meg  szelesedet  ló  (TehEvang.  n.628). 

Szelesen :  [ventose :  windig].  Ked  &s  szerda  szelesen  mér- 
tékletes le,szen  1572  (KBées.  E). 

Szeleskéd-Lk :  furo,  tumultuor,  insanio  MA.  (rappebi,  sich 
windig  betragen].  Nézd  el  az  bolondot,  mint  szel&skedic  (Born : 
Evang.  618b).  Ha  Salamon  akkor  irt  volna  valamely  könyvet, 
mikor  az  bálványok  után  szeleskedik  vala,  az  i.sten  szavai  közzé 
nem  számláltatnék  ez  az  fl  irása  (Pázm;  Kai.  461).  Elegec  az 
isten  igéié  fundmentomin  meg  nyugovó  kegyes  elménec,  ha 
azon  kivnl  szeleskedo  elméc  meg  nem  elégednek  is  véle  (Zvoii : 
Post.  1.11)6.  Sall:  Vár.  7b).  Ezutáu  tehát  ne  szeleskedjél  azzal 
a'  kérdés.sel  (CieghMM.  158).  Morog,  szeleskedik  haragjában 
(Matkó :  BOák,  450).  Némelly  szeleskedS  magyarok  a  király- 
ságra emelui  akarják  vala  (Liszny:  Krón.  301b).  Vannak  embe- 
rek, a  kik  minden  nap  mások  és  szeleskednek  mint  a  vitorla 
a  háznak  tetején  (Fal :  UE.  402). 

Szeleskedés :  fiusania;  unsinnigkeit].  A  viszszavonyók 
nyája  láthatatlau  volt  a  Luther  szeleskedoseig  (Pázm':  Kai. 
732). 

Szelesképen :  (ventose ;  windig].  Sz.  Piroska  ázzon  napia 
szelesképpen  való  zoz  marazzal  fagilalo  leszen  1572  (KBécs. 
D6). 

Szélesség:  1)  ventositas  MA.  wmdigkeit  PPB. 2)  praecipi- 
tautia  MA.  (herabsturzj.  Nag  zelesseggliel  mynd  az  sokassaghvv 
czorda  menee  nyakra  az  tengherbe:  inipetu  abiit  totus  grox 
per  praeceps  in  mai-e  (JordC.  377).  Tóbb  régi  szent  atyák  bizon- 
ságit  hozom  elő  ezenn  igasságnak  az  ti  hebehurgia  szélesség- 
iek ellen  való  meg  giőzhetetlen  oltalmára  (BahC'sIsk.  117b). 
Ne  talám  kéuszeréttessfínk  az  ujéttok  agyas  .szellessege  íido 
formán  szombatot  illeni  (Csúzi :  Tromb.  286). 


Szélhéd-ik,  szólhüd-ik :  deliro,  ins;mio,  vertigiue  corri 
pior  Sí.  |rap]ielii,  faseln].  A  magok  kényén  gonosz  szándékból 
újjitásra  szelhiidt  emborek  (GKat:  Titk.  Elfib.  7).  A  bálványo- 
zílsra  szellifult  Israel  tiai  (GKat:  Titk.  432). 

el-szólhedik :  cw  Az  niomorult  hitben  el  szelhedüt  és  el 
tántorodott  tótság  (GyöngyTört.  74). 

meg-szélhüdik :  iasanio,  delirie  fio  MA.  (unsinnig  sóin]. 
Tyztli  tartoya  eleybe  yarola  ez  megli  zeUiewth  feyedelmuek 
(UebrC.  549).  Ordog  vagon  benne  es  meg  szellint,  mit  halgattia- 
tok  otet  (Fél :  Bibi.  15Sb).  Futnak,  mint  az  vlkőzetben  meg 
szelhSt  ló  (Soós :  Post.  105). 

1.  (Szelhet] 

meg-szélhet :  (furere  facio  ;  rasend  niaclieuj.  Meg  bolondit 
és  meg  dűliSt  a  pápa  hiti,  megdfihőti  es  zelheti  a  lovat  (Mel : 
SzJán.  406). 

Szélhül :  [insanio ;  waliusinnig  werden].  Bezzeg  nékik  szél- 
hűlt s  nékik  ne.szhfidt  ismét  az  flIdSző  Saul  az  urnák  tanítványi- 
nak (GKat:  Válts.  11.41). 

meg-szélhül :  cw  A  meg-.szélhfilt  itju  vén  attyát  öreg  álla- 
pottyában  farban  rúgja  (Megy:  6jaj.  Il.'.ib). 

Széli:  ad  ventum  pertinens,  Hatilis  Kr.  [zuin  wiud  getiSrig]. 
Én  6ket  mind  széli  porrá  rontom  (MA:  Bibi.  V.9b). 

Szellet:  1)  [spiritas,  flanien,  aiu-a;  luft,  lufthauehj.  Miután 
zellelét  Vüt  uolna  (re.sumpto  spiritu),  meghiedehneztetée  (BécsiC. 
40).  0  vtolso  zelletébe  iutuan  (in  ultimo  spiritu  constitutus)  i^ 
monda  (87).  T6z,  kenkS,  liaboro  zellet  (spiritus  procellarum)  fi 
poharoknac  reze  (DöbrC,  28).  Meg  yelenenek  feldnek  feneky 
te  fegyelmetwl  wram  the  hazadnak  zellete  fwasatwl  (KeszthC. 
29)  Alsó  szellet  szagú  dög  (Mel:SzJán.  408).  Az  érző  állatok- 
ban neuelő  es  érző  szellet  auagy  pára  uagyon  mint  a  lóban, 
légyben  (Mel :  ATani.  6  Ib).  A  h;is  menésre  való  erőltetés  tészic 
a  hijában  való  sok  puffasztó  szelleteket  (Com :  Jan.  57).  Isten 
haragiának  éu  szoUeti  voltam,  mikor  ez  világot  fegyveirel 
nyargaltam  (Zrinyi  11.147).  Mintha  menykü  szörnyű  szelletivel 
esztelenitette  volna  (142).  A  kire  csapnak  a  mardozó  tréfák, 
azokat  mint  a  sebes  meny-köveknek  szelleti  szörnyen  a  főidhez 
verik  íFal:  UE.  385)  2)  [spiritus,  anima;  geist,  seelej.  TŐrő- 
delmes  zelletben  es  alazbitotban  zolgallonc  őneki :  in  sph-itu 
constituti  humiliato  servientes  illi  (BécsiC.  27).  O  scent  zelletben 
kereztel  meg  tűtöket  es  tűzben  (MiiuchC.  113bi.  A  nemzet,  ki 
nem  birta  ő  zfluet  es  nem  hit  istenben,  6  zelleto  (AporC.  31). 
Adót  wnekyk  az  ilw  isten  cypdesw,  furdaló  lelket,  zelleteth 
(Komj:SzPál.  85).  S)  (spiritus,  genins,  daemon;  geist ].  Kiben 
gonosz  szellet  vagyon  :  spaticiis  Szikszai.  Vala  ő  sinagogaiocban 
fertezetes  zellető  ember :  homo  in  spiritu  immundo  (MiinchC. 
72).  Gyettrethuek  vala  gonoz  zelletőktAl ;  vexatos  a  spiritibus 
impuris  (JordC.  721).  Pal  monda  az  zellethnek:  Paranczolok 
teeneked  vr  Cristusnak  neweben,  meny  ky  belőle  (764).  Tyztw- 
latlan  zelletőknek  el  yzeese  (ÉrdyC.  61,  143).  El  t'vvtlia  ew 
tewle  az  gonoz  zellet  (337b).  Az  won  atya  kethelkedny  Uezde, 
ne  talamtal  fewrtezetes  lelek  awagy  pokol  zellet  wona  (ÉisC. 
425b).  Ördeg  weezen  ő  wele  heet  zelleteket  alnokbakat  nalanal 
(531).  Zolgalnanak  az  gonoz  f\lvrtelmolfts  zelleteknek  (Komj: 
SzPál.  278).  Izenkid  eltörte  az  embert  az  fertelmas  szellet 
(Sylv:  UT.  L50).  Lovag  vitézöket  gyakran  csúfoljátok,  közfotök 
egymást  kurta  .szelletnek  hijjátok  (KMK.  III.70).  A  szellet  meg 
raggadgya  ötét  (Helt:  UT.  R5.  Frank:  IlaszuK.  84b).  Az  gonosz 
szellet  Saranac  hct  matkaiat  egy  mas  vtan  meg  ölte  (Sib: 
VigK.  Ax). 

Szelletes :  pythonicus  JordC.  107.  (besesseuj.  Vala  meel 
azzonyallath  gonoz  zelletes  leend,  halainak  halalawai  hallyon 
(JordC.  107)  Mykoron  korok,  beteghek  es  zelletesek  ew  hozyaa 


143 


SZEI.LÖ— 2.  ÖZÉL 


AJTÓnSZÉL— ÍTÉLED 


H4 


bozattattinak    vala,   iiiyiid   ottan    meg   vygaziiaU   vala  (ÉrdjC. 
283). 

Szellő :  aura,  veiituhis,  flamen,  spiraiiicii  MA.  [wiudliauch, 
liillclipn].  A  fülyiVvíV,  sy/p  halakkal  tAplállya  kilzel-lal(o.sit,  hű- 
viísiin  Ieu(,'0ile/.i5  szellúkkel  újittya  az  eriitwreket  ...  A  szoiit 
léink  a  li;il)ili)ii  égő  tüzében  a  liárom  szeut  iliakat  harmatos 
szellők  fuvalLlsíival  óltjilmazta  íl'ázm :  Préd.  702).  Az  fulladom 
iüen  kapja,  .szivallya  az  ogot,  az  széllStt  (MA :  Scult.  81).  Sebas 
HzelSddel  fúj  íl.,and:  Uj.Segiti.  II. 232b).  Az  orra  likjaiii  lángos 
szellők  mennek,  sziija  tajtékot  vér  mint  vizi  istennek  (Zrínyi 
L32).  Föl  ült  mAi-  Zrinys,  ál  az  sereg  elöt,  skakjiln  szép  slruz- 
toll  vér  haragos  s/.elli'lt  (64).  Ha  az  gyönge  szellJk  ágak  közíStt 
fi'ijnak,  az  fi  bánáti  is  nyughatatlankodnak  (TI.23).  Ha  stak  kSzep 
szerű  szél  mozgattya  a  levegS  eget  szellőnek  neveztetik  (A- 
CsererEnc.  136>.  Mikor  szellő  módra  kőnnyS  lovam  fordult 
(PhilFl.  12).  Aggasd  .szegre  egy  darabig  a  setét  gondokat, 
magad  pedig  térj  szellíiro,  friss  égre  (Fal :  NE  26).  Olly  fertel- 
mes könnyen  Öltözik,  hogy  a  szoUí  is,  a  szem  is  megjárhassa 
a  ritka  gyolcsokat  (Fal :  NU.  267)  A  gyenge  kedves  szellők  a 
virágos  táblákat  járják  (Fal:  UE.  400). 

Szellőcske :  cv  Elő  jS  az  barlangból  és  meg  akarja  hal- 
l.nii,  mit  mondgyon  ő  nékie  az  az  szerelmes  ."izcllőczke  (MA: 
KcMdt.  640).  A  sflrfi  kénköves  flist  szellőtskét  indított,  ebbSl  derék 
.-■zél  támadott  (Fal:TÉ.  655). 

Szellős :  pneumaticus  MA.  [lufiig).  Ül  vala  egy  igen  .szé]) 
ilombon  a  ■•izellós  árnyékban  (Zrínyi  IL21). 

Szellösít :  [vcntilo ;  liiften].  Nyárban  mindeniknek  kezében 
egy  Bzollősító  legyező  drága  tollakból  vfigy  aranyazot  papíros- 
ból czinalt  (SzCsomb:  Utleir.  231) 

Szellőz :  1)  aurám  capto,  perílo  MA.  nacli  der  hift  schnap- 
[len  PPB.  3)  (ventilo ;  liiften].  A  fák  nyárban,  mikor  a  sütő 
veröfényniik  sugári  az  egész  tagokat  ol-tikkasztyák,  az  6  szel- 
lőzil  árnyékjükkai  azokat  meg  élle.sztik  (Lipp:  PKert.  111.2). 
Téli  gőztől  fejét  .szellőzé  jártában  (Orczy:  KöltSz.  167). 

meg-azellöz :  [ventilo,  perfio ;  durdiwehen].  Az  sziveket 
meKtuvallya  és  szellőzi  (MA:  Tan.  49).  Az  híves  s-/.ellőczke 
megfuvallya,  meg.szell5zí  az  el  badgyatt  szivet  (MA  :  Scult.  639). 

Szellöz-lk :  (ventilor ;  dem  wínde  ausgeseízt  sein).  Hogy 
ha  eWdellél,  kicsit  szellőzzél  ott  kin  az  hivésben  (Felv:  ScliSal. 
4).  [Árnyékokban]  szálh'ust  lelnek  az  égi  madarak,  szellőznek 
minden  állatok  (Birc'i:  Préd.  a2).  A  hóhér  fojtó  gomlM)t  kOtOtt 
nyakára,  akasztó-fán  szellőzik  (Szl):  MVír.  320). 

Szellőztet :  ventilo,  poiflo  MA.  [lUíten).  Szellőztető  gyenge 
ruhában  vala  a  szőz  és  bajdanon  (Fal:  TÉ.  633.  SzD:  MVir. 
200).  A  hóhér  fel-kapta  és  az  Amán  ablakára  aggatta  szellSz- 
fetni  (Fal:  NE.   U.  SzD:  MVír.  321). 

2.  SZÉL  (raível  Sylv:UT.  11.113  RMNy.  n.R7):  I)  extre- 
míta.s,  margó  0.  ora  MA.  rand  PPB.  Hajó  .széli,  pártázatja: 
acrostolinm  PPBl.  Főidnek  zele  enom  cs  í  neki  í  telles.sege 
(DObrC.  107).  Az  hwmeralnak  keth  zelon  (in  summítale)  onykhyn 
kőwekőn  megh  nyomy:iak  Yzraelnek  tyzen  keth  ftya  neweeth 
í.lordC.  64).  Eegy  nagy  kewőn  az  dwna  zeeleen  el  tőreek  feyeet 
(ErdyC.  545).  E  féle  igiket  kőuiM  á  .szolén  meg  magyarisztuc 
aielt:Bibl.  I.c3).  Illet.'  a  .sz^llyét :  tetigít  locnlum  (IIelt:UT. 
(^4).  Egh  nagh  arany  zelew  fedél,  kynek  az  wege  kettewtt, 
slogos  gyenj;ft.s,  az  zele  ee  (RMNy.  n.35)  Hagiok  egy  chezet, 
;íz  zile  araiiios  (67).  Az  tészta  fazéknak  az  szélét  megkenjed 
tiszta  vizzel  (]?adv:Szak.  41.  226)  Fen  fii  az  ágy  szélin  (Tof: 
Zsolt.  590).  Mezejénec  szélében :  in  extrema  |iarte  agri  sui 
(MA:  Bibi.  1.19).  Széle  akárminek,  de  kivált  képiieii az  papíras- 
nak  (C'om:  Vest  13.5).  Azviznek  az  széliben  János  deiik  állítá  be 
az  maga  lovát  (Monlrók  VnL372).  Erdő  szélinn  farkas  kullog, 


húsra  feni  fogait  (Fal :  Vers.  SS»).  2)  couliniiuu  C.  IliuLs ;  gegeud, 
greiize].  Lateek  ueg'  angyalokat  tartbvau  ez  vylaglmak  ueeg' 
zeloetli  (JordC.  S9ü;.  Az  thelek  melleth  walluk  thyzeu  uegy 
hold  főldeth,  az  horgas  zolbe  egy  holdoth  (líMNy.  U.185).  Egyic 
kőzfilSnc  meime  a  szénarétnec  az  egyik  szélére,  a  másic  a 
másíckra  (Helt:  Mes.  29»).  Hatvan  útszáu  kÍN-fil  a  Tolzó  szélben 
I  a  kertek  kőzött  (Bartha:  Kr\5n.  29).  Ha  arról  a  szélről  elleu- 
ségiuk  zorgölődui  akarnának,  niiattok  reánk  uera  jöhet- 
nek (Monliók  Vin.l3S).  Likább  hiszem,  Leugyeloi-szág  iséUii 
fog  felgyüuní ;  szörnyű  félelmet  fog  ez  okozuí  a  széleken  (Bercs: 
Lev.  75).  S)  [latitudo  ;  breite).  Vr  főldnec  zelet  (orbem  terrae) 
eéenessegbe  itílí  (üöbrC.  24).  Hártya,  kynec  zele  legeu  ol  zeles 
(Nagy.szC  69b).  Meg  merek  6tet  a  kereztfaboz  mint  bozzat 
smind  zelet  (WeszprC.  102).  Palasttyauak  eeggyk  zeleet  az 
zegheeunek  adaa  (ÉrdyC.  624).  Sípok,  dobok  trombiták  harsag- 
uak  vala,  szélét  hos-zját  ius  nagy  baduak  nem  látják  vala  (RMK. 
IIL103).  A  melly  palástot  Pázmáuuak  szabtál,  aimak  mind  szélit 
s  miud  hoszzát  telliességgol  téuneu  magadhoz  aráuioztad  volt 
(Bal:CsIsk.  112).  Galles  gyolcs  két  szélbe,  örög  csiiike  kerül 
(Radv:  Csal  11.270).  4)  íustita;  briime  PPB.  Az  s-zélí  az  szűr- 
nek szőttül  két  sing,  kallattúl  [leuig  egy  sing  (TörtT.  XXII. 
252). 

[Szólások].  Egy  szélbe  szövi,  a  pedig  jó  takácshoz  nem 
illik,  mert  miud  uyüsii  mind  bordája  kfilőnib  a  kettőnek  ^Pós : 
Igazs.  11.364b.  411).  Az  erdőket  szé Ib eu  vévén  iszonyú 
kiáltás.sal  űzik,  keigetik  vala  a  vadukat  (Szál:  Króa  225).  .i^z 
ellenség  az  oi:szágban  s  z  é  1  tv  e  v  é  n,  valahol  eljömie,  mindent 
[lorrá  toszen  vala  (613). 

ajtó-szél :  [antae ;  thüiiifostenj.  Az  ajtó  s-zéleiuec,  oldalai- 
nac  ajlu  ragasztói  lésznec :  luitiu-iuu  postes  eruiit  (Com :  Jaii. 
106). 

dolmány-széle  :  *lacinía  togae  PPBL 

határ-szél :  coutiuíum  C.  MAI.  [grenze].  Az  tartz.-diázi  haUir 
széllyben  (KolTört.  41 1).  Találjuk  az  határszélben  őket  (TörtT. 
XlU.y9,i. 

könyv-széle:  *margo  líbrí  PPBl. 

ország-széle :  *extrenuun  regíoiiis  PPBL 

papiros-széle :  margó  Com :  Jaa  157.  (raiid).  A  papirue 
szélire  íratott  jegyzéseckel  az  ebuét  kőuuyebbiteui  senki  uejn 
tiltya  (Com:  Jan.  157). 

posztó-szél:  [latitudo  pauni;  tuchbreite].  Azt  a  két  csíittnt 
csináltasd  meg  olyan  szélesen,  mint  annak  a  ix>szló-szélnek  .i 
.szélessége,  a  kit  adtam  (TörtT.'  III.156). 

selyem-szél:  limbus,  íustita  Com:  Jan.  101.  (bramej.  A 
fS  éke.sségec :  prémec.  [lorsomáuyuu  avagj'  solyeui  szélec,  siuóruc 
(Com:  Jan.  101). 

tábor-széle  :  [extrema  pars  caMrurum  ;  lagergreuze).  Tsa- 
cbuuk  tábor  izélin  \igyéao  istrását  (Zrínyi:  ASyr.  löU). 

tenger-szél :  [litus ;  nK>eresufer].  Lataak  az  egyptonibelyeket 
lialwan  az  theuger  zelcen  (JordC.  40).  Lat;i  az  gyermeket  a/ 
tengernek  zoleu  az  apró  kewekel  yaczodivan  {ÉrsC.  43Sb. 
CsomaC.  50b).  Nagy  sok  hegyek  alját  befogták  vala,  mert  as 
tenger  szélét  állották  vala  {HilK.  IV.'Ji).  Az  tenger  8zi;lire 
szála  (Kár:  BibL  I.4S9.  491b). 

zsinórozat-széle  :  limbus  PPBl. 

Szélbeli :  [coutinLs ;  benachbartl  Az  lippaiak  a  szélbeli 
falukban  beholdoltatiKik  (MouTME.  V1327). 

Széled,  szélhed,  szélled  <el  s^UtdiiZriuyi  I.1Ó8.  ttiUytd 
Bercs:  Lev.  191.  sUhfde-í  Kern:  Élet.  721:  palor  MA.  fdispergor; 
sícb  zersli-euenj.  Kész  sseréut  elfogatnak,  némellyec  elotizultal- 


.4ri 


ELrSZÉÍJJiD-SZÉLES 


[SZÉLESEBBED]— MEG-SZÉLESÍT 


146 


áll  s7Álanganao,  seéllednec  (Com:  Jaa  151X  Az  sötétben  úgy 
ilszéllyedtek,  hug)'  csaU  szakadozva,  széllyedve  gyiittek  felém 
Bercs:  Lev.  191).  lokAbb  verjék  össze  ogyrailst  (itt,  mintsem 
;ökve,  széllyedve  menjenek  által  (fiHY).  Az  liad  koplaljon,  az 
nig  gyftzi,  lia  széllyed  s  vész,  nem  én  vétkem,  hanem  az  tisz- 
eké  (682). 

el-szélled,  el-szólhed :  jialov  C.  dispalor,  dissipor,  dilator 
JA.  sii'h  zerstreuen  PPB.  [zerspiongt  werden].  A  teckenés  béka 

fSldre  eaiény,  mind  el  széledek  és  el  veszsze  (Helt :  Mes.  4Ű6b). 
Iz  iulioc  ide  stoua  el  szelhettek  (Kár:  Bibi.  11.140).  IMimiyájan 
1-széllyodtiink  és  tétova  bujdostunk,  mint  a  pásztor  nélkfilvaló 
lüiok  (Pázm :  Préd.  5S6).  A  pogányok  kSzzé  el-szélhedt  sido 
:ízség  (GKat:  Válts.  Il.db).  Az  hol  choportokban  török  gyüle- 
»rik,  az  Zrini  kezétől  gyorsan  elszélledik  (Zrínyi.  1.108).  Az 
lajdiiságnak  mégeddig  semmi  hirét  nem  hallom,  jobbára  mind 
Imélledett  (Bercs:Lev.  52.5). 

elszéledés:  dispersus  C. 

[elszélledő] 

elszélledöség :  [dissolubilitas ;  ablösbarkeit].  Az  elrepfilSség 
tapasztalhatatlan  részeknek  a  melegt&l  kSnnyen  el  BzellyedS- 
Sge  (ACsere:  Enc.  127). 

ki-széled  :  dilator,  extendor  Kr.  [sich  ausbreiten].  A  Krlstns 
cclesiájának  ki  kellet  szélledni  minden  nemzetségekre  (Pázm": 
ki.  713).  Uj  segítséget  adok  két  részbe,  kik  élS  nyelven  szolgál- 
itnak  a  ki  szélledett  nemzetnek  (Land:  üjSegi'ts.  Elíb.  4b). 

kiszéledés :  (dilatatio ;  ausbreitnng].  Az  ki  szeledes  az  io 
karaiban  való  beuőlkSdes  (Fél:  Bibi.  11.58). 

meg-szóled:  [dissipor;  sich  zerstreuen].  Megszélednek  azok 
I  nyájak  (KecskTört.  n.229).  Most  már   az   had  megszéllyedt, 
jtiert  János  Diák  messze  esett  eHmben  Hantzprugra  (Bercs :  Lev. 
77). 

Széledós  :  dilatatio  Kr.  [das  auseinandergehen].  A  Luther 
s  Calvinus  hiti  széUedésében  két  dolgot  kell  tekintenünk  (Pázmí! : 
^al.  139).  Mire  való  az  továbbvaló  dústractio  egyébre,  hanem 
epünknek  fogyasztására,  mert  csak  veszve  is  veszett  már  200 
z  széllyedéssel  (Bercs :  Lev.  681). 

Széledez :  [vagor,  dissipor ;  herumirren,  sich  zerteilenj.  Látva 
z  falubeliek,  hogy  nyelvet  nem  tudva  csak  másodmagammal 
'.élvedezek  ott  (Kem :  Élet.  72).  Minthogy  úgy  gyütt  szélt  mint 
z  sáska  az  katona,  széllyedezett  csűröknek  s  majoroknak,  kik 
Ihánva  vadnak  az  völgyeken  (Bercs:  Lev.  190). 

el-Bzéledéz :  dispergor,  dispalor  MA.  [sich  zerstreuen].  El 
teledeznek  á  nyaynak  iuhai  (Kár;  Bibi.  UI.27.  MA:  Bibi.  IV. 
8). 

Szélleg :  [vagor ;  herumschlendernj.  Mind  egész  esztendő 
Ital  tamadnac  szelleg5  latroc,  kic  gyuytasokat  akamac    1582 

^Galg.  Fv2).  Kóborol  és  szélleg  mint  a  kimi-tatár,  hátán  háza, 
írsolyában  kenyere  (Fal:  NA  215). 

Széles  (íseüei  Helt:  Mes.  448).  Com:  Jan.  47):  1)  latus, 
spandus  C.  prolixus  MA.  breit,  weitliiuftig  PPB.  Menyetek 
sles  velagban-  euntes  in  mimdum  universum  (NémGl.  193). 
ala  egy  kew  es  zeles  vala  (EhrC.  130).  Zeles  a  kapu  es  bö 
z  vt,  mél  viien  a  vezedelemre  (MünchC.  25).  Mynd  ez  zeles 
ylagon  az  ewangelyom  predykaltatyk  (AporC.  24).  Igen  sebes 
ila  es  zeles  a  folio  viz  (VirgC.  109).  Zeles  főidnek  8  fenéki 
i  ieleninek :  appanierunt  fundamenta  orbis  terrarum  (DöbrC. 
j).  Zeles  es  yartas  az  wt  (JordC.  373).  Eleybe  kezde  i5niegy 
nber,  igen  szelles  galléros  mente  vagyon  rayta  (Helt:  Mes. 
Í8).  Ha  nagy  széles  ho  esic  hamar  fel  oluad  (Cis.  G4).  Széles 
rtelemben  vészi  a  szentség  nevét  (Pázm:  LuthV.  310).  Leg- 
rtalmasb   gonosztévő   az  .széles   ég  alatt   (MA :  .Scult   432b). 

U.   NYELVTÖHT.   8ZÓTÍB.    HL 


A  kútból  vizet  vormak  széles-kerékkel  (Com :  Orb.  149).  A 
keskeny  homloc  disznói,  a  szoUos  jó  indulatú  avagy  minémilséglí 
(Com;  Jan.  47).  Mint  vas-bánya  fujo  az  ő  szélles  mellyé  (Zrinyi: 
ASyr.  237).  Nincsen  oly  okus,  erkölraös  nemzetség  széles  o 
világon,  mellyhez  szó  nem  férne  (Fal :  UE.  3()7).  3)  margineus  C. 

[Szélesebbéd] 

Szólesebbedként :  [paulo  latius ;  ein  wenig  breiter).  Néhol 
meg-szakasztás  nélkül  szélessebbedkén  ki-teijedhetett  a  tracta 
(Nagyari:  Orth.  c5). 

Szélésebben  :  [latius ;  breiter].  Ai-ius  és  Maliomed  liamaréb 
és  szélyeiebben  ki-terjesztették  hamisságokat  (Pázm:  Kai.  676). 
.Valamit  egész  egyéb  irás  szélyesebben  befoglal  (lUy :  Préd.  U. 
Elób.  Ib). 

Szélesecske :  (paulum  latns ;  ein  wenig  breit].  A  szurok 
termő  fának  levelei  szelyesetskek  (ACsere:  Enc.  231b). 

Szóleséd-ik:  latesco  MA.  breit  werden  PPB. 

el-szóléséd-ik :  [dilator ;  sich  ausbreiten).  Az  en  zayam 
nyiwan  vagyon  te  hozyaatok  o  coryntombelyek  es  az  en  zywem 
el  zeelesődőt  (ÉrdyC.  372). 

ki-szólesedik :  dilator  MA.  [sich  aasbreiten].  Myt  mondana 
zent  Damancos  atya,  ha  mastan  nezneye  az  fi'aterekuek  ky 
zelesedet  vagy  meg  nageytot  hazokat  es  cellayokat  (DomC.  131). 
A  mi  szSufink  kiszélesedet :  cor  no.strum  dilatatum  est  (Helt: 
ÜT.  z2). 

meg-szélésedik :  latesco  C.  MA.  breit  werden  PPB.  Ha 
az  vaj  hé,  végy  tikmonyát  egy  kalánnal,  tedd  bele,  az  mennyi 
széles  az  serpenyő,  annyéra  megszélesedik    (Radv:Szak.   287). 

Szólesen :  laté,  spatiose  C.  MA.  weit  PPB.  Myud  ez  wy- 
laghra  mezzé  ees  zelessen  ky  therythe  (PozsC.  28).  A  vörös- 
hagymát hámozd  meg,  tiszta  asztalon  masd  meg  szélesen  (Radv ; 
Szak.  40).  Az  vöröshagymát  .szélesen  metéld  reá  (101).  Három 
féle  értelemben  vétetik  a  tudósoknál  ez  a  szó ;  végezés,  1) 
szélesen,  az  okos  teremtet  állatok  felöl  tött  isteni  végezésért 
(DEmb:  GE.  29).  Olly  szélesen  lővőldőz  a  tárgyra,  hogy  minden 
mo.sogatást  bé-foglal  (Keraszt:  FelsK.  354). 

Szélésít :  dilato,  prolato  SL  [erweitern,  ausbreiten).  A  foglalt 
mondás  az,  a  melynek  utolsó  része  több  dolgokat  foglal  bé 
magában  egynél  valamely  foglalós  szócska  által,  a  mely  foglaló 
szócska   itt  gyuitő  vagy  szélyesitő  (ACsere:  Bölcs.  46). 

el-Bzélésít :  cv  Ez  chelekedettel  zyunek  zeme  meg  t)'ztnl- 
tatyk,  elmeye  embernek  meg  eleseytetyk,  értelme  el  zeleseytetyk 
(WeszprC.  129).  El  zeleseytyk  hevv  galleerokat  es  nagyoboyttyak 
liw  rwhaoknak  peremyt  (JordC.  426).  El  zeleseyteed  een  wtay- 
math  een  alattam :  dilatasti  gressus  meos  subtus  me  (KulcsC. 
32).  Zelesebed  el  vram  the  jTgalmas-sagodat  (84b).  El  szélesétette 
az  pokol  az  ö  torkát  (Zvon;  Post.  1.44). 

ki-szólésít :  dilato,  produco  C.  [ausbreiten].  Mykoron  en 
ky  zeleseytendem  az  the  hatarydat,  senky  nem  pathwarkodyk 
az  the  földednek  (JordC.  75).  Ki  szelesitik  pedig  az  6  be  Írat- 
tatott hartiaiokat  (Fél :  Bibi.  39).  Két  ostyára  az  mondolás  tésztát 
i  vékonyan  ki  szélesétsed  (Radv :  Szak.  284).  Hints  lisztet  az  fái-a 
'  s  nyomd  azt  az  fát  az  kiszélesített  pogácsíira  (287).  A  kovács 
a  vasat  ki-szélesiti,  ki  nyujtya  (Com;  Jaa  104). 

ki-szélésités  :  dilatatio  MA.  ausbreitimg,  erweítertmg  PPB. 
I  Az  én  nyomoruságímban  ki-szélesíttést  szerzel  énnékem  (Szék- 
[   Zsolt.  3). 

még-szélésit :  [dilato;  erweitern).  Vr  ezépseget  őbenne 
mégz6ló.seite,  lio^  mendénéc  zemey  előt  teccikuala  (BécsiC.  31). 
Zelesehed  meg  te  kopazlatodat  (248).  O  filateríomokat  meg- 
/.éle.seítik  (MünchC.  56). 

10 


147 


SZÉLESSÉG-ELSZÉLESCTHETÖ 


KI  SZÉLESZT— SZÉLLYEI.VAL6 


lií 


Szélesség :  latitudo  C.  MA.  breite  PPB.  Kaka  5  k5  falit 
hetuen  kSúSklene  magíissagbau  os  zelésségét  hamiií  kSuőkletne 
(BécsiC.  11).  Eglikys  hangyának  nyoma  eez  fewldnok  zelesseglien 
(WinklC.  82).  Noraorosagbül  vrra  kialtek  es  vr  engem  zile-ssig 
beu  meg  halgata  (DübrC.  51).  Az  eo  zyvyiiek  zeleRsegere  beoveb- 
ben  ki  ette  (Dom(J.  8b).  Soksagw  sebyduek  zelesege  (PozsC. 
10).  Ada  az  isten  Sálomonnac  igen  nagy  grtolmet  és  elménec 
szélességet  (Kár;  Uil)I.I.30fi).  Hámozd  meg  az  csukát,  az  bámo- 
zatlan  felére  szíibj  annyi  vásznat,  mennyi  az  hosszasága  és 
szélessége  (Kadv:  Szak.  110).  Az  iiaitómadat  feliM  valci  széles- 
sége: latitudo  ejas,  quae  respicit  ad  oriontem  (MA:  Bibi.  1.73). 

Szélességés :  [extremus;  iiusserst).  Ez  velagnac  zel5sseg5s 
zegeletibSl  mindSnSket  megkeseritSttem  keserflaegSckel  (NagyszC. 
61). 

Szélességű:  1)  [latissimus;  weitost].  Ez  parancolat  ki  igen 
zeléssegS  te  menden  videkidben  méghirdettessec :  in  omno,  quod 
latissimum  e.st,  provinciarum  tuanim  (BécsiC.  50).  2)  (latitndinis ; 
breit].  íme  egy  tenijrni  szélességű  tetted  az  en  napimat  (Sib: 
VigK.  DXO). 

Szélesül  :  [<lilator ;  sich  érweiteni).  Ky  myatli  my  mynd 
memiyorzaglibiui  irattliassunk  es  zelesAlthnek  avvagy  erősnek 
(ÉrsC.  180).  The  zent  liytewd  el  torftllyen  es  ez  lewen  zelosAly- 
lyen  (510b).  Erdemlyem,  hogy  ky  ew  dycsewaegliekert  es  hytem- 
nek  zelesvMteyert  kywöl  walokat  keuzathok  (512b). 

el-szélesül:  cv  ElzelesAle :  dilatatim  NémGl.  146.  El  zoelSs- 
sewlt  íiz  en  zerethőm :  dilatatus  est  diloctus  meiis  (JordC.  274). 
A  leloc  fel  emelkedhetic,  ha  testi  érzékenységeknek  myatta 
nem  ha^atatic  el  zeles51ni  (VitkC.  7). 

elszélesülés :  [dilatatio ;  ausbreitung].  Kereztyen  hytnek 
el  zele-seoleso  (DomC.  301). 

ki-szélesül :  [dilator ;  sich  erweitern].  It  meg  iria  az  próféta 
az  Messiás  onszaganac  io  .szerenczes  allapatiat,  mel  nap  tamadat- 
tol  fogna  nap  es.setic  ki  szelessfiltet6t  (Szék :  Zsolt  183b). 

|még-szélésül| 

megszólesülós  :  (dilatatio ;  verbreitung).  Mykoron  jmad- 
sagot  tenne  az  ev  zerzetenek  megzeleseoleseert  avagy  meg- 
sokasulasaort,  zent  Poter  ad  uala  zent  Uamancos  atyánknak 
egy  istapot  (DomC.  18). 

Széleszt  (eiszélkeszl  Mad:  Evang.  858.  el  íscVAessíetés  GKat : 
Titk.  97.  szélleszt  C.  MA.) :  dispergo  MA.  zer.streuon  PPB.  Mrtd 
nélkül  széllyeztenem  az  hajdút  niagáni)s.san  nem  lehet  (Bercs: 
Lev.  476).  Pá.sztor  az  ö  nyáját  miír  maga  széljeszti,  ártatlan 
lusordáját  .sz;lnt  szíindékkal  veszti  (Fal;  Vers.  912).  Szélle.sztiik, 
a  kire  emelünk  kezeket  {Kónyi;HRora.  3).  Ide  jün  prókátor 
baját  széleszteni  (Orczy ;  KültSz.  204). 

el-szóleszt :  I )  dissipo,  dispergo  C.  MA.  zerstreuen  PPB. 
El  szélaszte  azokaert  az  wr  oim.an  5kett  mind  a  széles  fSldre 
(Helt;  Bibi.  I.E2.  Aa4).  Meg  las.sato<-,  hogy  testi  gondolkiMias 
ebben  meg  ne  iaczottasson,  az  beleket  meg  sokasitu;ui  es  az 
szélességeket  el  szeleztuen  (Zvon;  Osiand.  41).  Az  ;ilgy»t)nt5 
vagy  óntetS  Lsiik  ;izt  kérte  véle,  hogy  az  Lsten  .'iz  által  a  ISv/i 
.szerszi\m  által  szélhasze-el  az  ő  ellenségit  (GKat :  Titk.  450). 
Szemerénél  fit  megveré,  hajdúit  is  elszéljeszté  (T'haly:  Adal.  II 
338).  Az  irigységnek  minden  felhíije  elszélesztetelt  dlly;  Pn'il 
1179).  S)  inconcilio  C  (verfeinden).  El-szélesztem,  üszvo-búbo- 
rítom:  inconcilio  PPBI. 

elszélesztés :  dlssipatio  ('.  dispalatio  MA.  zerstreniiog 
PPB.  Az  isten  a  nyelveknek  meg  őgyelittetések  és  az  éppltők- 
nek  el  szélh&sztotések  által  jelenté  magát  itt  alatt  a  főldűn 
lemii  (GKat :  T'itk.  97). 

elszéleszthető :  dLssipabilLs  C.  MA. 


ki-széleszt:  prolato,  dispalo  MA.  ausbreiten  Pl^B. 

még-széllyeszt :  [dispergo;  zersprengen).  Habár  meg- 
széllyeszszem  is  az  Austria  szélét  fira'  hadat,  nem  vagyok  bizo- 
nyos benne,  hogy  ismét  valami  ne  csnportozzék  (Bercs ;  Lev. 
96).  Ila  most  megszéllyeszteni  tanainak  az  hadat,  az  jövfi  is 
eloszlana  útjábúl  (301). 

[Szélheszt] 

el-szélheszt :  (dispergo ;  zersprengen).  Megváltó  és  szó- 
szóló-is,  fizért  ki  kételkednék  ó  benne;  mi  pásztorunk  s  az  S 
juhait  el-szélhe.sztené-é  (Mad ;  Evang.  858). 

2.  (SzélhetJ 

el-széUiet :  dissiiw,  dispalo,  disgrego  MA.  zerstreuen  PPB. 
El  szélhetlec  titeket;  disi]ergam  vos  (Kár;  Bibi.  1.428).  Mintáz 
útzáii  való  sárt  megtapodtam  őket  és  elszelhettem  őket :  dis- 
perdi  eos  (MA:  Bibi.  1.300). 

(SzélireJ 

szélire-hosszára :  [per  longum  et  latum;  weitund  breitj. 
Szélire  hoszszára  mely  hertelen  nőve  (Matkó:  BCTIsák.  7). 

Szóllyel  (zedld  ÉrdyC.  510b.  széllel  Helt:  Kn>u.^  22.  sziluH 
Sylv:  UT.  11.118);  1)  passim,  fusim,  palatim,  diH'iise  C.  sparsim 
MA.  zer.streut  PPB.  Az  zeep  mezőn  zeellel  az  főid  nagy  eekős 
seeggel  tl'eel  őtőztetőt  (ÉrdyC.  510b).  Ki  miatt  kiszelittetene* 
a  toronnac  végezése  olSt  széllel  el  oszlani  (.Szék ;  Krón.  8).  Ai 
pogánokuak  tartoraáúilran  .szilnél  lakoznak  vala  (Sylv:  UT.  II 
IIS).  Ezek  szélyel  az  altíllden  lappagtak,  ndvarlani  királynak 
nem  akaitjik  (Tiu.  335).  Mellyekhőz  soc  faluc  vadnac  ot  mind 
széllel  ( I  lelt ;  Krón.  3).  Vndoc  paráznaság  mind  széllel  el  arada 
(Boni:  Ének.  348b).  Midfin  az  romabeli  fejedelemség  erejébe 
volt  és  e  világon  széllyel  uralkodót  (Tel:  Evang.  11.977).  Tabu 
kőrnyfil  mind  .széllel  őrflzénec,  mert  ellenségektől  igen  fclénf( 
(Gosárv :  MagyB.  Diij).  Az  prote.'italoc  ezt  szorgalmazac  széllel 
írásokban,  hogy  mi  czac  az  hüt  által  igaznlunc  meg  (Zvon: 
Osiand.  37).  Az  levitác  .íz  izraelitáé  kőzött  széllel  .szerint  szortt 
laktac  az  országban  (MA:  Bibi.  1.175).  Az  útziikon széllel  fiitol 
(Mad:  Evang.  217).  Széllyel  bujdosó  játékos  vándoroc  (Coni 
Jau.  209).  Másntt  forgott,  szélivel  bogározott,  tűrje  kárát  i  Hall 
HHist.  11.306).  Széjjel  imitt-amott  bnjdostok(Thaly :  VÉ.  I.102b) 
S)  vulgo  MA.  (gewOhnlichj.  Imadyatok  istent  mind  zellel,  hoj 
mutas.sa  meg  uekőnk,  miképpen  ez  binesnek  lelke  me^en  ki  I 
testből  (BodC.  28).  Az  isten  .széllyel  az  irá.sban  hoszszu  életei 
igér  (MA:  Scult.  16).  Ezt  hirdeti  Dávid  széllel  a  soltárokbai 
(Pós:  Ig.Tzs.  11.19). 

széllyel-széllyel :  (ubique ;  ilberall).  Mostis  czak  nen 
minden  szem  pillautasba  széllel  széllel  soc  ezer  változasd-  vad 
uac  (Born:  Préd.  548). 

szerte-széllyel :  cw  Hetven  tinétváuyát  bocsátta  vala  k 
szerte  széllel  (Zvon :  Post.  11.334).  Szerte  .széllel  ez  vikigon  (Toln 
Vigaszt.  43).  Ezeket  citálta  ám  .szerte  széllel  kiinyveiben  (Czegl 
Japh.  48).  Sok  névnélkülvaló  nép  kard  miát  hulel  két  ritéi 
kéz  miát  moziin  szerte  .széllel  (Zrínyi  L161).  Zrini  az  várbúi  k 
megyén  nagy  bátor  szüvel,  elfitte  töríikök  futnak  szerte  ."aélle 
(1187).  Megvolt  0  természet  ellen  való  dolog  szorto-széllye 
Magyarorsz)igban  (Sz.Htni;  Cent.  61).  Szent  Pál  levelei  m>- 
mutóttyák,  hogy  miénk  v.Mt  ő  és  Bulgáríjibíui  szerte  szélig 
az  8  vigyázá.sa  alatt  levő  ccclesíák  (Szatm;  IX>m.  Elfib  14 1 
Az  istentelenek  és  liypokríták  az  iríisban  szerte  .szélivel  oroK 
lánoknak  neveatetnek  (Misk;  VKert.  64i.  Az  hajdilság  szert* 
széllyel  ment  az  hegyeknek  (Bercs:  Lev.  525X  F^-zc  Tamá; 
reáfelelt,  hogy  nem  bocsátja  fiköt  azerteszéllyol  (545). 

Széllyelvaló :  (ditTus\is,  .si«irsus;  ansge<lolinll.  Az  kere« 
kedé-snec  és  .széllel    való    fárad.ságnac    gyakorlatuasága    (Helt 


(SZÉLLYÜLJ— SZELENCE 


t'ÜSTÖLÖ-SZELENCE— 1.  SZELÍl) 


150 


I   GS).  Hókat  taucíolasra,  széllel    való  kuritolasra   szók- 
iiiiik  (DocsiG:  Préd.  52). 

SzóUjrül) 

ki-szóllyül:  (diviilgor;  kniidgemein  werden].  Ennek  hyi'e 
InVle:  riimor  ejus  processit  (JordC.  456). 

>  ilsö:  exh-emus,   marginalis  Sí.  [ausserst].   Egy   mély   és 
.  völgy  fekszik  tábor  mellet,  cliak  nem  az  vár  éri  eggyik 
végét  (Zrinyi  1.50).  A  szélsí  végére  nem  tekint  a  vészé- 
nek   (Fal:TÉ.    634).    A    szélsfi    mellettem    pamarancsot 
.  ily  eleven  s  friss  volt  mint  ágon   az  evet   (Gvad :  FNót. 

Szélt  (széjt  Gvad.  Orsz.  75.):  passiin  Kr.  [weit  und  breit], 
iKipen  derék  nyárban  másfél  száz;m-is  a  nagy  balas-tókon  szélt 
r-^ii;ikiMisk:VKert.344).  Széltmegy  az  liad  (B6rcs:Lev.  620). 
,.  .  .<al(5közi  német,  csak  széltpraedál  s  éget,  mihelt  puskáznak, 
tltmcay  (6S5l.  Mint  juli  nyáj  farkastul  ha  széjt  kergettetik 
liihli'iifelé  mégyen,  a  merre  telketik  (Gvad:  Orsz.  75). 

Szerte-szélt :  [passim,  disperse ;  weit  und  breit).  Szerte  szét 
■l^:lnak  (Gvad:  Lev.  135). 

S.'űltóben:  1)  collateraliter  MA.   seit\vartig   PPB.    Fejér 

ly  patyolat  vagyon  fejében,  két  choport  kóchak-tol  alá  ál 

lien  (Zrinyi   1.33).    2)    [in    latitudine;    der    breite   nach]. 

^zszatoc  huszonöt  ezer  sing  fSldet  hoszszában  és  ü'z  ezért 

!ien   (Kár;  Bibi.   ILlöl).    S)    [síjarsira,    diffuse ;   zerstreut, 

lehnt).  Éjeli  varjuk  igy  járnak   széltében   (Zrinyi    IL86b. 

Minden  tartózkodás  nélkül,  széltébe  fajtalankodnak  (Tus : 

■').  Azok  bizony  elterjedtek  az   falukra  széltiben    (Bercs: 

,r\    'JSO).  Ámbár  beállott  az   Vág,  de    ugyan    széltiben    nem 

1.  !i>t  az  had  (290).  Vis.szalop6djék  az    farodt   had   az   Vágón 

való  falukra,  mert  innen  ugyancsak  széltiben  nem  gyühet 

Széltelen :  [mai-gine  carens ;  ohne  rand].  Merth  a  kereztfa 
■It'len  vala,  azeert  eggyk  labath  masyk  ala  teweek  ees  8zue 
rin.Miyín  zeghezeek  (WinklC.  207). 

Széltől :  [eminus ;  in  der  weite].  így  telzik,  tábort  látok 
nint  széltnl  (Zrinji  1.137). 

Szélűén :  [laté;  breit].  Chynaltatot  vala  magának  keet  vyne 
Hvagy  három  barom  vyne  zeleveu  auag  négy  vyne  zele- 
y/.  dyznonak  bevTebeu  egy  evuet  (MargL  86). 

SZELE :  [?].  A  nagy  zele  bak  soce  Pázmány  Péter  vramtol 
. :  I  terhet  el,  magba  bizony  S  velle  fertalyos   az   nem   volna 

;  li    Epin.  2). 

SZELEMJüí:  trabs,  transtra,  tignum  MA.  [balken].  Myt 
tvv.ed  az  zalkat  te  atyadflj-anak  zemeben,  hog  az  zelement 
■  :  ••inedben  meg  érzed  [igy]  (JordC.  372).  Hagyad,  hogy  ky 
'iii^^yam  az  zalkat  az  te  zemedbol,  teemagad  nem  érzed  az 
eli'iiient  the  zemedben.  Képpwtalo,  vesd  ky  elezer  az  zelement 
'  >>Ti!irlh,"il  (541).  Kezeyt  az  zelemenliez  kewtelwel  kewty  vala 
Ki  I  1   Ki  gerenda,  ki   szelemen,    ki    ozlop   (Mel:SzJán. 

.\  letzek  ragokon,    szelemeneken   tekflsznek    íCom:  Orb. 

A  szarufákon,  ollókon,  ragokon,  szelemeneken    és  lécze- 

•  II  a  téglác   vannak    (Com:  Jan.    107).   Falai    meg-rendfiltek, 

miileu  szelemenyi  és   gerendái    őszveverSdtek   (Jeslitk.    15). 

1  íriinkazscholamestör  házának  egy  szelemen  ágast  (MonTME. 

''•:•).  Maga  szemébe  nem  érez  szelement    (Gvad:  Idfit   206). 

SZELENCE  (zdSnae  WeszprC.  11.  Helt:  UT.  G7.):  pixis, 

uTiila  MA.  [dose,  büchse].  Szelentze,  puska  :  pyxis  PPBl.  Nem 

lilv  iiekfink,  hogh   ezt   az   zelenczebe   tegySk,   mertb   vernek 

ina  (WinklC.  179).  Kenet,  ki  vagon  alabasü'om  zelenczebe 

szC.  166).  Veuen  egi  zelSncze  drágalátos  kenetSt,  feiere 

WeszprC.  11).  Ky  vona  az  zelencheet,  kyben  vala  Cristus- 


nak  zent  teste  (DomC.  302).  Az  zelenczeet  nytta,  kyben  az 
zentsseeg  tartatyk  vala  (ÉrdyC.  91).  Az  zsebbSl  egy  szelönczét 
ott  kivonya,  iitián  nevű  ma.szlag  kiben  vala  (RMK.  III.255). 
Arany  szelenczéket  eltékozlának,  arany  koronákat  mind  fel- 
rakának  (V.30).  Az  orvos  zelentzéiet  akar  mint  forgassa,  semmit 
nem  használ  (Vás:  CanCat.  268).  Az  patikárosoc  jó  izü  lágy 
orvosságokat,  liktáriomokat,  nyálasztós  édes  falatokat  szelenczék- 
ben  eltesznek  és  megtartanak  (Com:  J;m.  175).  A  kegyelmeknec 
tíirtására  nincs  jobb  szeleucze  a  maga  felól  való  józ;m  értelem- 
nél (Megy :  6Jaj  111.34).  Szelentzéket  és  orvossággal  teli  edényeket 
tartván  kezekben  (Hall;  HHist.  II.338b).  Estem  itt  szoros-szelen- 
czébe  (Gvad:  Időt.  6). 

[Szólások]. Vgy  kellagebnec,  semired,semszelenczed, 
azért  vgyan  barbéllya  tStted  magadat  (Flelt:  Mes.  296).  Oly  or- 
vost keresnek,  az  kinek  sem  ihre  sem  szelenczeje  nincsen  (Marg : 
Imáds.  20).  Sem  ira,  sem  szelenczeje  nem  lévén  (S;dl :  Vár.  Előb. 
2).  Sem  irok,  sem  szelenczéjek,  s  doctoroUká  (eszik  magokat 
(Megy ;  6Jaj.  11.39).  Akai-  disputallyon,  akar  valamit  irjon,  az  5 
néki  mind  ire,  mind  szelentzéje  (Pós;  Választ.  307).  Ha  sem 
Íred,  sem  szelenczéd,  nem  kell  vala  magadat  doctorrá  tenned 
(Matkó:  BCsák.  184).  Vah  ageb,  se  hrod  se  szelenczéd,  s  még 
is  orvos  doctorrrá  tStted  magadat  (Kereszt:  E"el.sK.  Elfib.  2). 
Nincs  a  dologhoz  se  irod,  se  pedig  szelenczéd  (Csúzi:  Sip.  431). 
Ha  nincs  íred  és  szelenczéd,  miért  teszed  magad  bort)élya 
(Kisv;Adag.  101). 

füstölő-szelence :  [turibulum ;  raucbeiTifanne].  Szigonyokra, 
czészékre  és  föstólo  szelentzékre  tiszta  aranyat  ada(MA:  Bibi. 
1.383). 

íres-Bzelénce :  lenticula  PPBl. 

olajtaxtó-szelence :  [leeythis ;  öhlflaschcheu].  A  fa  olaj  az 
olaj  fákból  sajtoltatik  és  megtisztíttatván  az  olajtartó  szelen- 
czékben  tétetic  (Com:  Jan.  72). 

patikabéli-szelence:  [narthecium;  arzneibüchse].  A  nevek 
ollyanok  mint  imez  patikabéli  szelenczékre  raggattatott  schedn- 
lák  (GKat:  Válts.  1.213). 

temjénézö-szelence :  [turibulum ;  raucherpfanne].  Fel- 
mene  az  jo  illatoknak  ffisti  az  isten  eleibe  az  temyenezS  sze- 
lentzekbSl  (MNyil:Irt.  373). 

útmutató-szelence :  [magnetica  pyxis ;  magnetbiichse]. 
A  tengeren  járó  hajósoknak  útmutató  mágnes-kövi  szelenczéjek 
vagyon  (DEmb:GE.  169). 

1.  SZELÍD  (:elcd  EhrC.  150.  NagyszC.  92.  KulcsC.  76.  szeled 
Decsi;  Adag.  214.  Kisv:Adag.  261.  Fal:  NE.  61.  szelégy  Zvon : 
PázmP.  1.  Zrinyi;  ASyr.  15.  zdig  TelC.  380.  szeligy  Helt;  Krón. 
187.  MehHerb.  49.  Görcs:  Máty.  73.  sziled  Mad:Evang.  16. 
sulid  Fél;  Tan.  318.  Kulcs;  Evang.  10.  BahCsIsk.  352.  zylyg 
ÉrdyC.  244.  zylygy  ÉrsC.  197b.  szihgy  Decsi :  Sall.  28.  Csákt ;  Assz. 
16.  zirigseg  [?]  TihC.  239.  zevdcdsef:;  EhrC.  146):  mansvetus, 
mitis,  cicur  C.  MA.  [zahm,  sanft,  mildj.  Az  farkas  el  megyen- 
uala  zent  Ferencznek  vtanua  mykeppen  zeled  baran  (EhrC. 
150.  VirgC.  56).  Miképpen  ez  zeled  barant  ez  keges  istennec 
e^getlen  eg  fyat  ez  zerrel  gStti-etSk  (NagyszC.  92).  Haragus 
vala  es  zylyg  leen  (ÉrdyC.  374).  Tanwllyatok  en  tewlem,  mert 
zylyg  vagyok  en  es  kegyes  zyiS"  (390b).  Legyetbek  eedassek, 
legyethek  merteghletes  es  zylygy  (ÉrsC.  197b).  Az  zerzetes 
legén  zelig,  ne  vizhauono  (TelC.  380).  Az  földet  nem  czac 
sziligy  és  vad  oktalan  áUatockal  ékesitStte  (Mel;  Herb.  Aij). 
Terem  az  hegyeken,  ollyan  mint  a  szeligy  kemény,  terem  er- 
dőkön is  (Mel:  Herb.  49b i.  Az  vad  fában  szilid  oltatik  (Fél: 
Tan.  318).  Az  vadfabannis  olthatnak  szeled  fa  ágatt,  nem  hogy 
az  tulaidon  szeleg  fában  ismeg  szeleg  ágatt  nem  olthatnának 
i'Frank :  HaszuK.  79b).  Szeled  óltot  fák ;  arbores  sativae  (Com  : 
Jaa  21).  Az  nagy  vad  fát  szeliddé  változtatni  (Radv ;  Csal.  ül. 

10* 


151 


2.  [SZELlDJ— SZELtDSÉGES 


SZELIDÜL-SZEM 


51).  A  vad  körtvélt  a  szelednél  nagyobbra  becsüli  (Kisv :  Adag. 
261).  Szeled  és  vad  prutestausok  is  vannak  kSztfluk,  guudal 
várom  tiiilui,  Iiokj-  kikkel  t;irtasz  (Fal :  NE.  61).  A  tavasz  fel 
CSltezleli  a  líildet  szoléi!   tryepijel  és  virágokkal  (Fal:  BE.  587). 

2.  [SZELÍD,  SZftLÖD] 

még-szelid,  meg-szélöd  :  (maasvefio ;  zalim  werdenj. 
Oc  is  megsKelidnéiiec  és  a  regi  ostobaságból  kiti'raénec  (Helt : 
Krún.  EIöb.  II).  Ljítoni  sólymomat  uiár  megszelfidiii  ffhaly ; 
Vk  11.45), 

Szelíded-ik  :  [domor ;  zahm  vferdenj.  A  mi  testünk  is  búval 
szelidedik  (Kim :  Ének.  320). 

Szelídget :  [mansvefacio ;  zabmon].  A  lovas  a  lovat  avagy 
ptrősngatással  szulídgoti,  avagy  .sarkantynckal  izgattya  (Com : 
,Jan.  8fi).  A  kegyetleaség,  mellynee  édesgettetni,  szelédgettetni, 
enyliéttotni  kellene  (l'J9). 

Szelídít :  domito  C.  domo,  cicuro,  mansvefacio  MA.  mitifico 
PPBl.  fzjlbiiienj.  8zolédítő:  domitor;  sziligyt5k:  mausvetorii; 
szelédít^  azzouy ;  domitri.x  C.  A  patvaria  egymáshoz  sziligyitj  a 
babon'isiig  szerzőket  (l'elv :  Dics.  27).  Az  eczetbe  olajt  egyeli- 
tünk,  bügy  annak  keménységét  szeliditse  (HlyiPréd.  1.317). 

meg-szelidít :  mansvefacio,  cicuro,  mitifico,  domo,  edomo, 
perdomo,  praedomo  C.  fbeziihmeuj  Mog-szelídítjük  a  barmokat, 
ngy  járunk  rajtok  :  efíicimus  domitu  nostro  quadrupedum  ve<:tio- 
nes  PPBl.  Hu  a  pliarisaeusoc  zablát  szenvedhetenec,  te  is  az 
eretiiekekcel  votekoduou  iiket  mag  szeledetheted  (Mon:  Ápol. 
265).  Az  Chri.stus  ecíclésiájának  igirtetett,  hogy  az  pogány  nem- 
zetségeket megszelécb'ti  és  mennyei  emberekké  teszi  (Pázm  : 
Kai.  622).  Lám  az  vad  korocbent  megszelégyithetni  (Zrínyi : 
ASyr.  8). 

megszelidíthetetlen :  indomabilis  C.  [imbezahmbar].  Az 
orászlán  egy  kiváltképonvaló  igen  kegyetlen  és  meg-szelédíthe- 
tetlen  állat  (Misk:  VKert.  48). 

Szélídítés  :  domitura  C.  domatus,  domatio  MA.  [zahmimg]. 

Szeliditetlen :  intractatus  C.  [imgezahmt]. 

Szelídí tget :  (mansvefacio ;  zahmenj.  Jesus  szelédétgeti  édes- 
getésivei a  bfiu6snek  fene  szivét  (Megy :  6Jaj.  IL42). 

Szélídíthetetlen :  indomitus,  indomabilis  MA.  [unbezahm 
Ijar).  A  m/usodik  akadály  az  elmének  rendeletlen  indulattya 
avagy  a  .szolidithetotlen  mog-iudulás  (Teleki:  FLél.  2b).  Szelé- 
gyithetetlon  sobes  keselIyS-sas  (Zrinyi:  ASyr.  15). 

Szelídség  :  m.-msvetudo  C.  MA.  [zahmheit,  milde,  sanftmut). 
Az  farkasról,  ky  hodog  Foreucznek  myatta  fordola  nagy  zew- 
ledsegro  (EhrC.  14G).  Fogadyad,  bogi  az  zilytseget,  leit  en  elwtem 
fel  fogadal,  hogi  azt  erAson  meg  tartod  (VirgC.  57).  Mogtere 
az  olevbby  zeledsege  es  tellyes  okossága  (MargL.  167).  Oh,  mel 
iiaí;  zeledsegel  engeduala  (VitkC.  89).  Az  orozlan  nagy  zylyg- 
seeggot  meg  marada  velSk  (ÉrdyC.  561b).  Niery  nekem  lölky 
síilidségetli  (Tliewrt;.  166).  Uram  emlecSzel  meg  Daniiról  os 
mind  az  ő  zirigsegirfli  (TihC.  239b).  Fel  eppicxetek  .szilidsegnek 
Icikeuol  (Fél ;  Tan.  323).  Itt  merneie  valaki  s'ziligseget  es  irgal- 
m;U4.sagot  emlegetni  (Decsi:8alL  42).  Oktassatoc  szeledsegnec 
leikénél  (Tel :  Fel.  7)  Nem  ezeket  kívánom,  hogy  tam'illyátok  ; 
hanem  az  egy-flgyfl  szelídséget  (Pázm:  Préd.  51). 

Szelídségea :  mansvetus,  mitis,  benigniis  MA.  [sanft,  mildj. 
Idwózlogy  zelyczegiis  vram  Jasus  Kristus  (CzechC.  17).  Az  the 
kyralyod  el  yewt  teeneked  zylygs.seghes :  rex  tuus  veiiit  tibi 
mansvetus  (ÉrdyC.  103h).  Moyses  pouiglen  szelédséges  ember- 
nek neveztetek  (Tel:  Evang.  11.489).  Az  ur  Christus  merS  sze- 
lid.ségfts  nyájasság  (MA:Scult.  933.  713).  Szelidséges  bárány 
Illy:  Préd.  1.2). 


Szelídül :  mitesco,  mansvesco,  mansvetio  MA.  [zahm,  sa 
worden),  A  király  nem  gondola  vele,  hogy  a  kS8S9g  vgy  \ki 
vala  a  nemeseket,  mondván :  Had,  had,  liad  6zeligy511yeneli 
kőuély  nemes  wraim  (Helt:  Krón.  2i  ).'>).  Vad  és  zilaj  lelke  s 
lédiilni,  megalázódni  kezd  (Megy :  6Jaj.  11.39).  A  ki  a  tíiki 
tes.ségnek  tetején  meg  tudott  állapodni,  sok  hozzája  szeb'd 
szíveket  fog  tapasztalni  (Fal:  VK  36,5).  A  roszak  roszakl 
csapják  magokat,  a  jók  jókhoz  szelédfiluek  (369). 

egybe-szelídül :  [famillaritatem  contraho;  sich  befreundí 
Megbocsássa,  hogy  most  semmit  nem  küldhettem  Kdnek,  ra( 
hogy  asszony  ü  Kegyelme  csak  teimap  iuta ;  örömest  kec 
szerint  lenne  es,  hogy  egybe  szelédülnéuk  (Nád:  Lev.  80). 

meg-szélídül :  mansvasco,  mansvefio,  mitesco  C.  [zah 
sanft  werden).  A  vásott  természet  a  tudomány  által  meg-s» 
dü\ :  vitiosa  natura  *comprimitiir  doctrina ;  még  a  vadai 
mimkával  meg-szeh'díiinek :  *maiisvascunt  tractatu  ferae  PP 
Ha  fene  vadakkal  fenyeghetz,  Xpusnak  neweet  halwan  m 
zylygyevílnek  (ÉrdyC.  216b)  Kezdenek  a  magyaroc  las-san  I 
san  meg  szelidilni  (Helt :  Krón.  26b)  Ezek  meg  nem  gondolly 
hogy  az  vad  állatis  meg  sziligyfil  (Cis.  A2),  Nebéz  biru 
embernoc  az  kSuer  testei,  meg  kel  azért  fi  neki  abrakát  voni 
hogy  meg  szeledSllySn  (Tel:  Evang,  1,36,5),  A  róka  soha  nr 
nem  szolédfil  (Com :  Jan.  47)  Ugy  meg  szeligyBltek  mint  81 
elút  vad  tyúk  (Zrinyi:  ASyr.  238).  Az  elefántok  akármint  fog 
t;i.ssanak-is  meg,  igen  kSimyen  meg  szelidftinok  (MLsk;  VKt 
25). 

Szehdülés :    mansvotudo ;  sauftmut,   mildej.   Édességet 
láluék  el5b  epében,  hogy  neui  szelégyölést  az  te  vad  szfivedt 
(Zrinyi :  ASyr.  16). 

Szelídülget :  [mansvefio,  mitesco ;  zahm  werdenj.  Szelíd 
getni,  lágyulgatni  kezd  szíved  az  isten  dajkálkodása  alatt  (Mej 
6Jaj.  11.44). 

Szelídülhetetlen  :  [indomitus ;  unbezabmbar].  Az  asoco 
szelidillhetetleu  és  mértéketlen,  ha  bflltsességgol  és  szép  tui 
mányokkal  nem  ékesíttetik  (Pázm:  Préd.  1128). 

SZÍILINDEK  (szdéndek  PP.  Zrinyi:  ASyr.  249.  tzeUnc 
Fal:  NA.  4.  szUimiel.  TörtT.  111.249):  canis  saga.i,  canis  Au( 
cus  MA.  canis  sangvinarius  Anglorum  Nom.'  133.  [dogge,  b 
leuljelssorj.  De  jai,  nagy  szelendek  oroszkodik  utiVn  (Zrin; 
ASyr.  249).  Vér  szopó  szelendek,  világnak  tolvaja,  telhetetk 
segédnek  el  jüt  órája  (Zrinyi  11,94).  Itt  édes  bátyám  ur; 
nyolcz  öreg  szolíndek,  kölyök  négy  vagyon  (ItikGy:  Lev.  Hl 
Két-két  szelindek  van  minden  njTnphánál  (Gyöngy :  Cup.  3 
Hogy  egy  szelendek  akad  ott  szememben,  azon  meg-vidiil 
háborúit  szívemben  (GyöngyD:  Cup.  5S9).  Szelindek  formára  I 
ezüst  pohárok  (Monlrók  Vni.4ö).  Szelindekro  való  bársony 
rézkarikás  örv  (XXIV.  184).  Ezek  ut;in  vittek  8  aziliudek 
vizslákot  (TörtT.  111.249).  Pokol  feuekérUl  8zárm,m>tt  bwt 
megdühödt  szelendek,  vérszoixi  hárpia  (Tli-ily:  VÉ.  IL257).  P 
dássan  folyl  nyalok  s  az  angliai  imilyen  s  amolyan  azelenc 
kekrill,  agár,  vísla,  kopó,  s  tSb  afféle  fityeraS  tatskókrul  (Fi 
NA.  4). 

SZÍIM  (zeem  Pesti:  NTest  85.  zim  JordC  380.  792.  ta 
Helt:  Krón.  32.  :u7n  HB.Í ;  1)  oculus  C.  MA.  auge  PPB.  Sz< 
elJtt  forog :  obversor  C.  Latiatuc  feleym  zumtucbel  raic  ve 
muc  HB.  Ménbe  felemelet  kezeknél  es  zomekuel  ygekei 
(EhrC.  4b.  67,  122).  Kezerytek  Met,  bogi  venne  oruosagot  : 
mének  (Virgí'.  36b).  Legottau  az  gyermek  zemei  megiiytv 
kezdő  ev  daykayjmak  emleyt  zopny  (MargL.  192).  Te  ta<tedn 
zeweethn5ke  mondatyk  te  zemeti  (JordC  371).  Bestyeek,  k) 
nek  fajirknkon  sok  zím5k  valanak  (SándC.  38),  Ki  <'<  ucli 
vala  szemeknek  világa  és  A  vénségének  tápláló  astjipJH  (KM 
U.33Ü).   Mikorou  megvallottak  volna  !u   5   támadássokat,  m 


i     153 


SZEM 


SZEM 


154 


mii 


PP! 
ah 


iia 


m 


koknac  kitollatá  szemeket  (Helt:  Krön.  33).  Zeniekkel  láttak, 
hogh  az  Dwnan  menten  megyén  fel  az  t5r6k  (LevT.  1.245), 
Ilályag  fűgá  bo  az  én  szememet  (Kár:  Bibi.  1.17(1).  Tartózt.it- 
vkn  valának  az  6  szemek,  hogy  meguo  osmornoiek  otet  (Tel : 
Evang.  II.IS).  Menydírgéskor  szJmodet  be  ta|«izd  és  füleidet 
mert  mog  vakit  (Cis.  113).  Bódogok  a  z5mi>k,  mellyek  lattiak 
1583  (KBáitfjL  Bij).  Mint  az  két  szSmót  vgy  szerette:  pliis 
oculis  suis  (Decsi :  Adag.  238).  Szebb  ifiBat  soha  az  nap  szeme 
világon  nem  láthat  (Zriuyi :  ASyr.  98).  Az  5  kárbimkulus  módra 
tallagxó  szemeivel  mog-látja  (Misk:  VKert.  165).  2)  granum 
MA.  gemma  C.  MA.  |korn,  knospe].  Megh  sokiLsithoni  az  the 
magodat  mikepeii  ;iz  tengSrnek  tíluen  zSmith  (TihC.  163).  Ez 
fi'uiac  magiia  hiisz  szSm  nádmézzel  viz  kórságot  gyógyít  (Mel : 
Herb.  2üb).  lla  barmintaat  meg  tSrsz  a  szemében  és  meg  iszod 
borlKiu  (83).  Az  egy  czeresnye  szemlje  barom  kíilűn  valoc  vad- 
nac,  mind  az  harmat  egy  ezeresnie  szembe  mondgjuc  (Born : 
Préd.  382).  A  veteményes  magok  a  tokjokban  magot,  szemet 
neiielnek  (Com :  J;m.  26.  165).  Az  abrak  penig  ugyan  szemül 
legyen  meg  i  MonTME.  11.69 1.  Búza,  zab,  árjia  .se  szemfii  se  szal- 
májában kezem  alatt  semmi  sincs  (RákF:  Lev.  I.25Si.  3)  (annu- 
Ins;  ringj.  Arany  lancz,  egyik  forgacz  zSmre  wagion,  32  zőm 
benne  (RMNy.  11.220).  Ugy  fiigg  t51em  miot  szemről  az  arany 
lántzon  a  .szem  (SzD:  MVir.  171).  4)  [punctum;  augej.  Az  két 
8  bárom  sz^m  egy  ió  tanácz  néked,  még  ez  Sszel  felségedet 
baza  vigyed  (FortSzer.  N3).  Az  hat  s  ot  sz5m  neked  prophé- 
tállya,  hogy  héában  tSród  leiedet  raita  (FortSzer.  K2). 

[Szólások].  Kinek  a  szeme  sem  áll  jól:  *consceleratus 
vnltiis  PPBl.  E^y  gonoz  ember  meg  wraotta  az  zent  egyhazat 
es  annak  okaert  istennek  ehapasa  zereut  ky  apattanak 
z  e  m  e  y  (ErdyC.  638b).  Fecske-ganéjjal  kiapadott  szem  (SzD  : 
MVir.  388).  Vérbe  borul  a  szeme  (SzD:  MVir.  387).  Jót 
érzek,  igen  cziklandik  aziob  sz5móm  (Decsi :  Adag. 
111).  Bé-esnek  a  szemei:  lumina  *c:id«nt  PPBl.  Meg 
fékedének  en  yneym,  meg  fogyatkozanak  en  ze- 
meym  (KulcsC.  161).  Szemeink  folyhatnak  köny  hul- 
látásokkal  (Thaly :  Adal.  11.55).  Vérben  forognak  sze- 
mei (Czegl:  Japh.  247).  Szeme,  szája  járása,  bívséges 
ajánlása  teljes  udvariság  és  biztató  reménység  (Fal:  NA.  243). 
Olly  fertelmes  könnyen  öltözik,  hogy  a  szelW  is,  a  szem  is 
megjárhassa  a  ritka  gyolcsokat  (FaI:NU.  267).  Ezen-is 
sok  szem  kap  ám :  versatilis  Artemou  (Kisv :  Adag.  527). 
Helyén  költ  a  szeme:  okos,  vigyázó,  szemes  (SzD:  MVir. 
387).  Nem  ott  költ  a  szeme,  hogy  ezt  véghez  vigye  (386). 
Másoknak  szemek  láttok r a  soha  sárhudni  nem  szoktak 
(Misk :  VKert.  39).  Azíszeme  el  lépiazegeté.s  földet 
(Fal :  BE.  569).  A  ki  fenn  ül,  még  azolaaak  is  rabja,  kik  udva- 
rolják, minden  fül,  szem  lesi,  ha  vét,  messze  látszik, 
messze  hallik  (Fal:SzE.  538).  Azon  vannak,  hogy  bo.sz.szut 
állyanak  fenyeget5dz5  nyelvekkel,  félennéző  szemekkel 
(Hall:  Paizs.  264,i.  Nyiljék  szemed,  mikor  az  idó  és  alkal- 
matosság megkívánja  (Fal :  UE.  482).  Már  talám  felnyílik  az 
szemek  ezen  szerencse  után  és  sopronyozni  fognak  (Bercs :  Lev. 
78).  Nem  mind  azok,  a  kik  látnak,  vannak  kinyílt  szemmel 
(Fai:UR  482).  \Í'  zemey  inkab  meg  nylauanak  (VirgC.  33i. 
Házba  mennek  s  vannak  kedves  beszédekkel,  lopogatják  egy- 
mást oldalló  szemekkel  (GyöngyD:  KJ.  398).  A  bótsű- 
letes  úrnak  arra  szeme  légyen,  hogy  maga  kezével  ne 
verekedgyék  (Pázm:  Préd.  274).  Minden  felé  szemetek,  fületek 
legyen  nektek  is,  éjjel  nappal  tudósítsatok  (RákGy:Lev.  144). 
KSvárra  szemed,  füled  legyen,  ha  megtanálna  halni  Monoki 
(291).  Ebeczki  uramnak  az  Duna-melléki  passussokon  lintalan 
szeme  légyen  (Bercs:  Lev.  541).  Mindétig  rajta  lehet  szeme  az 
ellenségen  (649).  Szembe -a  kadott  velem;  milii  factus  est 
obviam  PPBl.  Mihelyt  akad  aimyának  szemében,  meg-kezd 
halványodni  az  mindgyárt  színében  (GyöngyD:  Oip.  629).  Mel 
6rd6g6k   zembe    bánnak   a   leieknek  ő  bmeit  (BodC.    25i 


SzSmébe  hánya  neki  az  8  vétkét  (Helt:  Króa  72b).  Alig  ültek 
vala  le,  hogy  j  u  t  a  s  z  e  m  b  e  n  az  uramnak  két  szolgája 
(IxsvT.  n.41).  Táwil  hogyha  esik  válások  magoknak,  napot 
rendelnek  szembe-jutásokuak  (GyöngyD:  MV.  107).  Akarja  azt 
adni  Keménynek  magiinak,  ha  módját  ejtheti  szemben  jutásá- 
nak (Gyöngy :  K J.  75).  Ha  isten  egymással  szemben  juttat,  azon 
küll  lennünk,  minden  jóra  hozhas-siik  a  dolgot  i Bercs:  Lev.  90). 
Kényszeritlek  arra,  hogy  juttasd  szembe  vele  (Mik:  MN.  181). 
Azt  1  o  b  b  a  n  t  y  a  s  z  e  m  e  b  e,  hogy  illetlen  pompával  jár 
(Pécsv:  Fel.  449).  Szembemegy:  cougredi  PPB.  Jó  vitéz 
Franciskó,  kivel  nem  merének,  az  vitézek  közül  hogy  szembe 
mennének  (RMK.  VI.55).  Azt  hányta  szemére,  hogy  goromba, 
szembemoudó,  ízetlen  (Fal:NU.  355).  Szemben  pat- 
tant vala  velem  itt  is  KároU :  mit  használ,  hogy  oltalmaztam 
itt  is  ezt  az  ííildöt  (Bercs:  Lev.  135).  Szembe  szallata 
Dauidot  Islen  GoUattal  (Born:  Préd.  239).  Ky  zeraedbe 
z  e  p  e  t  z  0 1,  de  hatni  meg  ezen,  az  weled  egywtt  soha  sokayg 
nem  lezen  (Pesti :  Fab.  53b).  Szembe  szóUó  (Pécsv:  Fel. 
562).  Szembe  szökik:  insultare,  rebellare  PPB.  O  ember 
ki  vagy  te,  ki  az  istemiel  szömbe  szökuén  [lártolódol  (Helt; 
UT.  r2).  Ortzae  az,  melly  egy  biti-szegő  barátot  szembe  mer 
szöktetni  sz.  Ágostonnal,  Bazihussal  (Pázm' :  Kai.  405).  A  kakas 
mikor  mástól  meg  gyózettetik,  erőtlenségét  előtte  viselvén,  mind- 
járt az  elsó  szembe  szökés  közben  bátorságában  tsűggedez  (Misk : 
VKert  355).  Kinek  mi  szívében,  meg  tetszik  szemé- 
ben (SzD :  MVir.  42).  Akkor  láttuk  leg  szembetönóleg 
6  felsége  gyengülését  (ErdTörtT.  I.ll).  Látom  szívtelenségét  az 
hadnak,  négyezer,  báromezer  is  megver  szemben  (Bercs: 
Lev.  692).  Pirougatassal  zőmőgbe  uetuen  (DebrC.  66b). 
Bódog  ember,  kynek  bviieeth  wr  zemebe  nem  vetette :  beatus 
vir,  cui  non  imputavit  domiuus  peccatilm  (KulcsC.  71).  A  kSs- 
segis  szemetekben  veti  (Mon :  Ápol.  425).  Nagy  szálka  vala 
szemében  a  szomszéd  Bolgár-ország  (SzD:  MVir.  385).  Má- 
sokkal nem  örömest  lenni  szemben:  fugere  conspectum 
aliquorum  PPBl.  De  ezekről  és  nagyobb  dolgokról  mikor  szembe 
leszünk,  beszéllyüuk :  sed  haec  et  alia  majora  *coram  PPBl. 
Mikoron  szőmbe  lőttenee  volna,  eszekbe  vőuéc,  hogy  nem  olly 
igen  darabos  volna  czászár  mint  az  elót  (Helt:  Krón.  121).  Ha 
eltembe  Kegnel  zembe  lehetők  uala  (RMMy.  ILII).  Zembe 
lettének  kyraly  kepewel  (331).  Enyhanzer  vvoltham  zembe  vélek 
(LevT.  1.88).  Az-után  ismét  tizeu-négy  esztendő  múlva  ugyan 
ottan  volt  szembe  Péterrel  (Pázm:  LuthV'.  8).  Jacob  szembe 
lészen  Emuval  (MA:  Bibi.  L31).  Moses  az  Pharaó  királlyal  való 
utolsó  szembe  létele  után  mondotta  (MA:  Bibi.  I.58b).  Beszélli 
Décsei,  mint  volt  szembe  véle  (GyöngyD :  KJ.  394).  Az  fíivezér- 
rel  szemben  létek  alkalmatosságával  (RákF:  Lev.  1.470).  Eszter- 
ház Antal  urammal  ő  kegyelmivel  is  szemben  voltam  (Bercs : 
Lev.  621).  Idő  nap  előtt  el-erőteleuedtek,  sem  ehettek,  sem 
alhattak,  az  halál  kí-néz  a  szemetekből  (Bod:  Pol.  112). 
Az  álom  ki  pattan  vala  az  én  szemeimből  (Alv;  Post. 
1.604).  Nem  jobbé  tisztességgel  halni  embernek,  hogy  sem  sze- 
mén é  1  n  y  szégyennel  mindennek  (Zrínyi:  ASyr.  64).  A  ki 
ezt  a  rettenetes  \'ilágot  bíró  méltóságot  szemén  hordozza, 
könnyen  elfelejti  a  bűnt  (Fal:  NE.  46).  Kiki  szemén  tartsa 
csillagát,  mert  ha  elveszti,  nem  lesz  vezére  (Fal:  UE.  465). 
Mindeimek  vagyon  már  szemén  ellensége  (Zrínyi:  ASyr. 
62).  A  bátorság  isteni  szentség  a  katona  előtt,  ezt  viseli 
szemén,  ennek  áldozik  (Fal :  NA.  209 1.  Eleget  adna  a 
szemnek,  ha  más  marha  után  nem  járnának  az  mtiak  (Fal ; 
NU.  267).  Adgy  dugaszt  fülednek,  kapát  a  szemednek,  keveset 
láss  és  hally  (SzD:  MVir.  387).  Illanunk  kell  ő  székinek  előtte, 
bűneinket  hányja  mi  s zömeinkre  (RMK.  VI.36).  Pósa- 
liazí  deák  a  mi  szemünkre  bánnya  a  barrokát,  kit  ő  hordoz  a 
fején  (Sámb:  3Kérd.  753).  Szemére  hányás:  exprobratio  PPB. 
Ide  kívánkozik  egyvelesleg  sok  dáma,  hogy  szemre  kap- 
hassa azokat,  a  kikhez  a  városban  nem  fer  (Fal :  NU.  267). 
A  szer-felet  akar  tetszeni,  nem  tetszik;  azoknak,  a  kik  szemre 


155 


SZEM 


ARANY-SZEM— E&SZEM 


156 


kapják,  unalmas  (Kai:  UE.  429).  Még  a  szent  helyeken  is 
az,  einilylyen  szemre  korülések  és  szomszéd  ülések  ve- 
szedelmesek (Kai:  NA.  201).  ó  felségének  szemire  hányták, 
hogy  olly  senmii,  sehimi  oláh  embernek  anynyi  hütöt,  jószágot 
adott  (ErdTiirtT.  1.9).  Mikor  a  fiatal  ágacskáról  egy  szemet 
lemetszenek  és  más  fának  héja  közzé  vonszák,  ezt  szemre 
vagy  levélre  való  oltásnak  nevezik  (Lipp:  PKert.  111.23). 
Kéjetekre,  zem etekre  paranczyolom,  myngyarast  yM- 
tfa  jAyenek  (llMNy.  U.252).  Szemünkre  ne  térjen  a 
dolog:  szégyent  ne  vallyimk  vele  (SzD:  MVir.  386).  Az  5rd5g 
zemere  vethy  abvWis  emberaek  gonoz  fertelmes  gondo- 
latokat (TelC.  258).  E  dolgot  en  szemekre  vetettem 
(Czegl:  Japh.  151).  Mikor  ingyen  sem  gondolta,  akkor  vetettem 
ezt  szemére :  hoc  *nec  ojiiiiauti  objeci  PPBl.  Némelyek  kopasz 
mentségre  szorulnak,  mikor  szemekre  vetik  mások  fogyatkozá- 
sokat (Kai:  UE.  412).  Szemre-vetéssel  kezdik  a  dolgot  és  tsak 
nem  véres  hartzal  végezik  (-124).  Némellyek  tulajdon  mocsko- 
kat a  máséval  mentegetik  és  ha  így  sem  szapulhatják  ki,  színnel 
.szépítik,  hogy  bedughassák  szemét  a  világnak (428).  Jóseph 
fogja  be  te  néked  az  te  szemeidet  (MA: Bibi.  1.44). 
Talám  az  bor-hályog  fogta  bé  a  jesuita  szemeit  (Czegl;  Japh. 
230).  A  pór-rendnek  sok  feje  vagyon,  sok  gonosz  szemeket 
forgat,  sok  ártalmas  nyelvekkel  tJimad  ellenünk  (Fal:UE. 
409).  Szememet  reá  függesztem:  specto  C.  Efféle 
kereszt  fogasokkal  akariák  íreket  tama.sztani,  hogy  a  .szegény 
egySgyfioknec  szomeket  be  halolhassac  (Vallást. Mij). 
Kezde  z  e  m  o  i  t  le  hajtani  (VitkC.  92).  Szemit  hánya 
a  szílW,  gyíingyro  dagad  (SzD :  MVir.  387).  Rágták  ajakokat 
mérgekban,  véres  szemeket  hánytak  egymásra  (Fal : 
NR  2R).  A  dicsért  ritkasjig  szemet  k  i  s  z  t  (Fal :  UE.  442). 
Ha  akarta,  csá-szíir,  királ  szemét  békötte,  az  mint  6  sze- 
rette, mind  kettít  úgy  viselte  (RMK.  III.  14).  Zöldellő  fáknak 
szem- legelteti!  külömbözési  (SzD:  MVir.  387).  Tudom  bi- 
zony,' hogy  merezgeted  itt  az  szemeidet  s  fonod  az 
inadat  (Bal:  Csl.sk  314).  Fel  nisd  az  szSmSd,  ha  mit 
akarz  (l)ecsi :  Adag.  9).  Szeme  fel-nyitva  aluszik  (Misk:  VKert. 
49b).  Aszszonyom  nyithatod  szemedet  a  szépre-is,  de  okkal  mód- 
dal (Fal:  NA.  173).  Tudom,  hogy  ez  megh  sauauittia 
az  szem  eket  (Bal:  Csisk.  22).  Igen  szúrta  szemét  a 
szomszéd  Bolgár-ország  (SzD:  MVir.  385).  E5  vala  ellenség  sze- 
mének ki-.szHri>  szálkája  (CzeglVers.  3).  Itt  sok  hamisloikfiség 
ment  végbe,  mert  ötezer  forinttal  kiszúrták  a  szemit  1759 
(íhiziiuk  L147).  Az  5  ket  fiának  ki  tollác  a  sz5meket 
(Helt:  Krón.  32).  B('>ldog  állapotod  ki  ne  tolya  szemét  a  tovább- 
nézfl  takarékoswignak  (SzD :  M Vir.  .'iSS).  Nézéssel  szemeit 
bé  nem  tillthette  (38B).  Nem  kötelessége  a  uemességnek, 
hogy  két  kézzel  szórjon,  szemeket  verő  pompára  szjig- 
gasson  (Fal:  NU.  288).  Képtelen  különbség  váltja  őket,  mely 
magok  viselé.sekből  kinéz  és  első  tekintetre  szemet  vér  (Fal: 
UE.  479).  Vétem  szememet  arra  az  oszlopra,  mely  a 
kunyhó  közepin  volt  felásva  17.')9  (Hazilnk  1.282).  Senkire  j  o 
szemet  nem  vetnek  (Fal:  UE.  382).  A  ki  valami  vét- 
kiuiknek  bizonysága  lehet,  arra  jó  szemet  nem  vetiuik  iKal: 
UE.  485).  Szemeit  rólhmk  elvette  (SzD:  MVir.  385). 
Földre  vetett  .szem  illet  szüzeket  (38t)).  líej'im  leg-ébrebben  veté 
szemeit  (38t;).  Szemeivel  e  1-j  á  r  n  i  a  sereget :  oculis  *obire 
exercitum  PI'Bl.  Ugyan  által-járt  szemével:  acerrime  me 
*oculis  conteniplatiLs  est  I'PIJI.  Tététől  talpig  által  járta  szemével 
ötöt  (Szl>:  MVir.  38.'!).  Tiz.szBr  is  megjárja  .szemeivel,  valamennyi 
búbok  vagyiiak  az  egész  szobában  (Kai:  NA.  142).  Kaján 
szemeivel  mindenkiben  gáncsát  keres  iFal:  BE.  581).  Monda, 
hogy  zevmevvel  sem  lattá  (KMNy.III.80).  Tanitványit 
szemmel  látott  igasságra  vitte  (MA:Scult.  46).  Szemmel 
látott  dolog,  hogy  sok  osúfolásokat  viselnek  (Ozegl:  MM.  6). 
En  szemmel  látott  tanúkról  szóltok  (207).  Szemmel-látott  tanú 
(DEmb:(iE.  Előb.  12).  Harag  szemmel  néz  reád  (MA: 
SB.   53).   Boldog  elő   menetele   vaué  valakinec,  ne   h  o  r  g  a  s 


szemekkel  nézzed  (Com :  Jau.  202).  Az  uruzlau  meg 
haraguek,  kezde  pokol  zemmel  reya  uezny  ees  fogat 
chykorgatny  (Pesti:  Fab.  78b).  Nem  lépnek  bé  a  templomban 
meg  szállani  szívvel  és  szemmel  a  szentség  előtt  (Fal : 
NA.  147).  Nagi  harag  szemmel  az  aszonira  tekint 
(Pont.  216).  Tekintettél^  liarag  szemmel  reáyok  (Vás:  CauCath. 
214).  A  bölts  azon  igyenes  szemmel  tekint  jó  és  bal aze- 
rentséjére  (Kai:  BE.  579).  Nem  hagyá  gyámoltalan  árvaságra, 
hanem  gondos  szemmel  vigyáz  reá  (Kai:  NE.  43). 
Szem  eleibe  ereszteni  valakit  (SzD : MVir.  388).  Az 
halálról  walo  thwdomant  niynden  ember  az  5  zemey  előtt 
forgassa  (ÉrsC.  270).  Szeműuc  el5t  furgaasoc  az  szent  Pál 
intését  (Zvou:  PázmP.  1.44).  Szem  előtt  forgás  (Pázm:  KT.  71). 
A  tisztesség  igazgatja,  vezérli  minden  cselekedetinket  akár  ott- 
hon legyünk,  akár  ottkin  sok  szem  előtt  forgolódjunk 
(Fal:  NA.  186).  Légy  minékfliik  szemíinc  gyanánt:  eris 
ductor  noster  (MA:  Bibi.  L129).  Az  kic  meg  akaruac  gazda- 
gulni,  ezeknec  szemec  köziben  megyén  az  ur  és  mondgya 
(MA:Scnlt  876b).  Nem  tudót  szemközbe  menni  a  felelés- 
sel (Sámb:  3Fel.  19).  Argumentumodat  szemed  köziben  lob- 
bautya  (Matkó:  BOák,  97 1.  Mikor -valami  apróbb  barmok  véle 
szemközbe  mennek  (Misk:  VKert.  26).  Szem-kőzbe  mégyen 
a  madarászokkal  (352).  Szemközbe  találkozott  vélek 
(Kár :  Klet,  11,400).  Azok  teiinészetiliez  alkalmazt-aasuk  magun- 
kat, kikkel  szemközt  léeudUuk  (Fal:  UE.  441).  Négy 
.szem  kíiztt  lenni,  beszélleni  (SzD:  MVir.  387). 

[Közmondások].  Monduan  va^on :  zemét  zéniert,  fogat  fogért 
(MüuchC.  22.  JordC.  368.  Fél:  Bibi.  7).  Czak  azt  hfld,  az  kit 
.szíimöduel  látz  (Decsi :  Adag.  8).  Sok  fSle,  sok  szómé  vagyon 
az  királynak  (9).  Két  sz5m  mindenkor  többet  lát  egynél  (181). 
Az  városi  ember  kinn  el  való  embernek,  ha  lehetne,  szemétis 
kii  váyna :  vrbanus  aequi  niliil  bonive  cogitat  (199).  Job  az 
szömben  való  szidás,  hogy  nem  alatomban  való  czalárdság  (285). 
Senki  nem  sírja  ki  szemeit  a  más  .szerencsétleuségébeu  (Kisv : 
Adag.  261).  Szemével  hallotta,  fülével  látta  (SzD:  MVir.  386). 
Széu-égetőnek  tőkén  a  szeme  (388). 

arany-szem :  balux  C.  baluca  MA.  goldsand  PPB. 

árpa-szem :  granum  hordei  Kr.  [gerstenkom].  Obolus,  tizen- 
hat árpa  zömöt  nyom  (RMNy.  11.51).  Nem  adnéc  egy  iu-pa 
szömet  rayta  (Helt:  Mes.  10). 

borsó-szem :  (pistmi ;    erbsej.  EbböI  czinály  pilulákat  egy 

borsü  szeműét  (Mel:  Herb.  19). 

borsószemü:  [magnitudiue  pisi;  erbseugrossj.  HetlSn  az 
könczöl  az  időnek  miuoltat  giönge  borsó  szömö  houal  be  hintbi 
1572  (KBécs.  D8). 

buza-szem :  [triticnm ;  weizeo].  A  szérfln  edgyfitt  vagyon 
a  buzii  szóm  a  polyvával  (Szathm:  Dum.  167). 

csepegö-szémü,  csepegös-szemü :  lippus  C.  PPBl. 
(triefáugigj.  A  vénec  avagy  czepegft  szemfiec  alig  látnak  két 
szót  elolvasni  (MA:T!Ui.  37). 

csik-szemü :  lucimis  C.  MA.  kleinüugig  PPE 

csip-Bzemü?  Czigiáimál  találod  meg  el  veszet  maihádat, 
czip-szömn,  kirázza  borzos  szakálát  (FortSzer.  K3). 

csipás-Bzem :  [oculi  sufVasi ;  triefaugej.  T8ii)ás  szemmel 
vagyok :  lippio  PPBl. 

csipás-szemű :  lippus  Kr.  [triefáugig).  Petsenyés,  tsi|>ás 
szemmel  vagyok :  lippio  PPBl.  Igen  alnoc  vala,  rauasz,  szőrös, 
mint  eé  Esav,  czipas  szemfi,  czomas  hatu,  sánta  es  |)elp  (Szék : 
Krón.  171). 

csóka-szemű :  glaucopis  C. 

éb-8zem :  conlsa  média;  huuilsauge  Mel:  Herb   138b. 


EX3Y-SZEM0— MACSKA  SZEMÖ 


MÁK-SZEM-vSZER-SZEM 


158 


égy-szemü :  unioculus,  hisciis,  cochlites  C  cocles  PPBI. 
leiuáugiKJ.  ti<:>ckal  jubb  és  hasziiusb  egy  szomflnoc  lenni,  liogy 
nem  mint  valinac  (Com:  Jan.  53). 

élés-szemü :  [aeribns  oculia ;  scbarlauíjiKl.  Ha  délkoiban 
meKnézfilljíif,  az  mic  kör&kSruyfil  szeuieiuc  előtt  forognae, 
éles  szemSeknec  láttatunc  magunknac  (MA:  Tan.  3). 


fa-Bzem :   (oculiis ;   knosiiej.  Fa-szem  oltó : 
szemet,  bimWt  bé-óltok  :  iuoculo  PPBI. 


inoculator ;  fa- 


fél-szem  :  1)  oculiis  nniis  Kr.  [einauge].  Mykoron  fl'el  zem- 
mel  noezSt  vala  kyre  mynt  mastan  teeznek  ez  vylagnak  ffyay 
(ÉrdyC.  6-17b).  Engem  egy  forgach  w^  itet,  ho*  az  lel  zeniem 
ky  eset,  fel  zegge  lettem  (LevT.  I.I37).  Az  választ  tette  András 
nrara,  akár  fél  szemét  tolja  ki,  akár  az  lovat  adja  meg  (Nád: 
[^v.  133).  Az  néki  fél  szeme:  igen  kedvese  (■SzD:MVir.  388). 
2)  (ocnlns  retortus ;  schiefer  blick].  B^él-szemre  nézni,  meg-lopni 
saemével :  *limis  ocnlis  aspicere  PPBI.  Fél  szemre  nézni  egj'e- 
beket :  alios  intortis  ociilis  iutiieri  (Erasm ;  Erk.  44). 

félszemű :  Inscus,  unioculus,  codites,  defiocnliis  MA.  coc- 
les, monoculus  Nom.'  197.  einiiugig  PPB.  Félszemfivé  teszi: 
elu-scat  MA.  Vaksi  aszszony,  félszemft  aszszony :  *lusea  mulier 
PPBI.  A  fél-szemű  kandíts,  edgyic  szemétől  meg-fosztatott  vak : 
cocles  monocnlus  est,  lumine  altero  orbus  (Com:  Jan.  54). 

fölnéző-szem :  sublimes  oculi  Kr.  [huclifahrende  augen|. 
Hét  dolgot  számlál  Salamon,  mellyet  isten  gyölSl  és  azok-kóz- 
ziM  el8I-veti  a  fel  néz8  szemet  (Pázm:  Préd.  1008). 

gabona-szem:  [granum;  körnchen].  Az  galamb  zokta  az 
gabona  zemuek  az  iauát  valogatny  es  az  gonozat  el  vetny 
(ComC.  232). 

gyöngy-szem :  unió  SK.  [perle].  Ez  leen  az  eekes  arany.as 
gyengzem  (ÉrdyC.  464b).  A  gySngy  szemek  a  csiga  héjakban 
találtatiiac  i Com:  Jan.  14).  Almadin  aranyba  foglalva,  gieőngh 
szemek  vadnak  mellette  (Radv:  Csal.  Dl.  162.  320). 

háló-szem :  absis,  plaga  retis  C. 

hályogos-szemű:  glaucomaticus  PPB.  [der  einen  staar 
hat).  Hályogos  szemil  tseresznye :  cerasum  Juliannm  MA, 

jegy-szem,  jegyzö-szem.  Az  oiwaso  zem  k6z8t  vala  egy 
szy.stb  kerezt  yeeg  zemewl  (ÉrdyC.  277b).  Két  kaláris  olva.só, 
kik  között  az  jegyző  .szíim  vagyon  (Gér:  KiirCs.  IV.3fi5). 

kecske-szemű  (szőUő) :  bumastos  Nom.  80b. 

kék-szemű:  caasins  PPBI. 

kiallo-szém  :  [oculi  prominentes ;  hervorstehende  augen] 
3zD:MVir.  385. 

kieslny-szemű :  Incinus  C. 

kidomborodó tt-szém :  [oculi  prominentes;  hervorstehende 
augen].  SzD:  MVir.  385. 

kiülö-szem:  c«  SzD:  MVir.  385. 

lágy-szem :  [oculus  debilis ;  schwaches  auge].  Ferkót  la.s- 
ian  la.ssan  az  verőfény  nézésre  kell  szoktatni,  mert  félő,  hogy 
lágy  szeme  ne  legyen,  mert  ha  isten  élteti,  az  kopja  hegyire 
kell  többet  nézni,  hogy  nem  .sem  apjára,  .sem  anyjára,  ahhoz 
kedig  nem  jó  az  lágy  .szem  (NádT:  Lev.  1.5). 

lánc-szem:  [annuhis  catenae;  kettenring].  Ezek  a  .szép 
nevek  mind  reá  illenek  mint  császár  nyakában  az  aranyláncz- 
szemek  (Thaly:Adal.  1.19). 

ló-szemü  (szilva) :  pruna  asinina ;  rosspflaume  PPB. 

macska-szemű:  glauciolus  C.  caesius  PPBI.  Stephanas 
Machkazemew  dictus  (ZichyC.  IV.468). 


mák-szem :  I)  granum  papaverls  Kr.  [mohnkörnchen].  2) 
[paullulus;  winzig  kleiu).  Nyncli  eg  makzem  tliewkelleth68.seg 
benne  (LevT.  I.IS). 

mákszemnyi :  (pauUulus ;  winzig  kleinj.  Czac  egy  mac 
szeninyi  Bdfts.seget  .sem  adnac  (Born:  Préil.  301).  Czac  egy  mác 
.szőmnét  is  nem  aluttae  vala  (Temesv:  Béla  17).  Hogy  csak  egy 
mák  .szemnyibenis  szollyon  (Bal :  CsLsk.  225). 

olvasó-szem :  granum  rosarii  Kr.  [rosenkranzperlej.  Az 
oiwaso  zem  kőzSt  vala  egy  ezysth  kerezt  (ÉrdyC.  277b).  Sárga 
gyanta,  a  ky  az  olvasó  szembennis  vagyon  (Frank:  HasznK. 
36b). 

ökör-szem:  1)  regaliolas  C.  trochilus  Com:  Jan.  31 
[zaiuikönig].  Ember  drágalátos  mykent  ekerzom  (ÉrsC.  263b). 
Nagyra  viszed  az  ökörszemet:  mira  de  lente  (Kisv:  Adag. 
308).  Az  6k8r  szem  és  czinege  nevetsége.sen  hasoulifanác  mago- 
kat a  strucz  madárhoz  (Com:  Jan.  31).  2)  buplithalmus ;  rinds 
auge  Mel:  Herb.  71.  Okőr  szem,  ez  fii  ollyaii  mint  az  eb 
kapor,  feiér  virága  mint  az  őkSr  szeme  (Mel:  Herb.  71.  Beythe  : 
Nom.  2). 

ökörszémecske  :  [regaliolus ;  zaunkönig).  A  krokodilus  az 
ökör-szemetskének  minden  veszedelem  nélkfll  megengedi,  hogy 
a  torkából  ehessek  (Misk :  VKert.  248). 

öreg-szemű :  [oculis  magnis ;  gro.s.saugig).  Maga.s,  szép  kin 
ílő,  c5reg  szemfl  ravasz  lé.szen  (Cis.  k4).  Bársony  öltözetben, 
szép,  Sreg,  fekete  szemfi  szemSldfikfi  leányokkal  sétálunk 
(Pázm:  Kai.  442). 

pap-szem,  pápa-szem:  conspicillum,  perspicillum  MA. 
[augenglas].  Pápa-szem,  okulár :  conspicillum  ;  okulár,  pap-.szem, 
sebet  tisztító  ispót,  seb-mérő  vas :  specillum  PPBI.  Igen  tiszta 
pápa.szemet  vegyen  elé,  a  ki  az  augustiai  vallásnak  ágazatit  fel 
akarja  találni  (Szentív :  Verseng.  273).  Nem  jó  mindent  pápa- 
szemmel, hanem  sokszor  csak  fél  szemmel  újai  közt  (Fal : 
Vers.  892). 

pecsényés-szém :  [oculi  suifusi ;  triefauge].  Petsenyés  szem- 
mel vagyok :  lippio  PPBI. 

peesenyésBzemű :  lipposus  MAI. 

pézsma-szem :  [granum  moschi ;  bisamkorn].  Egy  pézsma 
láncz,  melyben  vagyon  rostélyosán  aranyba  foglalva  43  pézsma 
.szem  (TürtT.2  IV.141). 

rák-szem  :  [lapillus  cancri ;  krebsaugej.  A  rák  szemek  tőbii-e 
a  nőstény  rákokba  találtatnak  (ACsere:  Enc.  254). 

ráró-szem. :  [oculi  aqres ;  schaife  augen).  A  ráró  szemek  is 
kaprozhatnának  utánna  (SzD:  MVir.  385). 

sok-szemű :  [multorum  annnlorum ;  vielgliedrig].  Semmi 
gonosz  .sem  érkezik  magán,  mind  a  jó  mind  a  gonosz  sokszemíí 
lánc  (l"al :  UE.  492). 

szégyéntelen-szémű :  (impudens ;  luiverschiimtj.  Ne  lekö- 
tései zegyentelen  zemewnek  (VirgC.  134). 

széles-szemű :  [annulonim  magnonmi ;  mit  gro.ssen  ringen]. 
Egy  arany  láncz  széles  szemft,  kibe  98  arany  (Radv:  Csal. 
U.129). 

szembe-Bzém :  [coram ;  zngegen].  Fiamnak  alábocsátása 
úgy  "itt,  hogy  az  fejedelemnek  magát  kötelezte  az  visszameue- 
telre,  minek  okáért  ez  országnak  fejedelme  azt  megértvén, 
csak  szembe  szem  akart  fiamval  lenni,  míglen  az  odavaló  kö- 
telezettségbe leszen  (NádT:  Lev.  169). 

szer-szem:  [elegantulus ;  stutzerhaft].  Nem  szenvedgyük, 
hogy  akármely  nyalka  .szerszem  katona  szemesbnek  s  okos- 
■sabnak  itillye  magát  az  anyaszentegyháznál  (Pázm:  Kai.  455): 
Nem   szenuedgyiik,  hogy  akar  mely  nyalka,  .szerszem  katona 


159 


SZEKSZEMSÉG-ZA&SZEM 


SZpiBEl— SZEMLÉL 


16C 


vagy  kapta  bfizfi  m5ueíi  legény  itel8  mester  legyen  az  szent 
iras  dolgában  (Zvon:  PázmP.  301).  Szerezemü  katona  (Fal: 
Jegyz.  935). 

szerBzemség :  [nugae,  scurrilita.s ;  pos-senreisserei].  Tudatlan 
deli  szertelen  .szerszetnségét  árulta  akkoris  (Zvon :  PázniP.  1C2). 

szőllö-szem :  acinus  MA.  (wreinbeere).  Az  el  hagyoth  zeI5 
feyeth  awagy  zemeth,  ky  el  hvpllot,  íTel  ne  zeggyed  (JordC. 
104b).  SzőlSdljeu  az  el  maradót  sz51ü  feieket  ne  keresd  fel,  az 
el  húUot  9z51?i  .szemeket  ne  szedd  fel  (Kár:  Bibi.  1.10.5b).  A 
kenyér  soc  biiza  magból  éa  a  bor  soc  szSlű  szőmbSl  loszen 
eggyé  (Tel:  Evang.  I.,'J21b).  Egy  szőrszál  Fabiust,  egy  sz5l6- 
szem  Anacreont  meg-fojtotta,  torkokon  akadván  (Pázm :  Préd. 
1145).  A  .szJlőnek  jrtsága  és  ereje  a  sz815-szemekben,  nem  a 
veszszSkbon  vagy  a  levelekben  áll  (Mad:  Evaug.  190). 

Bzöllőszémés :  [aciiiosus ;  weinbeeren-J.  A  sz616  szemes 
sz61')  gerezdekbSl  cs5b5rben  meg-nyomattatott  szSlfl  nedvesség 
sajtóval  nyumattatic  ki  (Com:  Jan.  84). 

tyúk-szem :  1 )  cbalaza  C.  [bübnerauge].  2)  corehonis  C 
anagallLs  mas;  gaucblieil  Fuelis:  StirpH.  8. 

tyúkazemü.  Vaklyos,  homályos  szeműk,  tyúk  szemük : 
myopes  PPBl. 

vak-szem :  1 )  ociilus  coecns  SK.  [blindes  auge].  Az  vitéz- 
nek vala  vak  zíme ;  hogh  megh  5klelte  volna  Diasnak  oldalatb, 
az  lancliarol  cbeppene  ogh  cepp  veer  zSmere,  legottan  niegb 
nyleek  (WiriklC.  220).  2)  tempus  C.  tempóra  Nom.  13.  [schlafej. 
A  keze  a  füle  s  a  vak-.szeino  körül  jár :  manus  *errat  eircnm 
aures  et  tempóra  PPBl.  KSsd  az  k§t  vak  szemedre,  to  fayilst 
gyogyit  (Mel:  Herb.  13).  Az  to  ki;t  vak  szemed  az  te  haiaduac 
fonetekia  kSzott  (Kár:  Bibi.  1.632b).  Mikort  mulatni  kimégy  is, 
egy  kis  eczettel  kend  meg  az  balfeWl  való  vak  szemedet  (Nád  : 
Lev.  55).  Ha  az  bogata  koro  gyókerét  ózue  tSrod  dizno  baial 
és  meg  kenSd  volo  kozot,  hasat,  vak  zSmet,  az  negyed  napy 
hidegből  meg  gyógyul  (BeytheA:  FivK.  63).  A  cherleuelő  fyuet 
ha  az  vak  zSműdre  kfitSd,  igen  io  (84).  Rekedez  rfihögS  tor- 
kod, fogaid  megfeketednek,  orrod  meg-vékonyodik,  vak-szemed 
bé-esik  (Pázm :  Préd.  74 ).  A  vakszem  és  oit  kSzStt :  inter  tem- 
póra et  nasum  (Com :  Jan.  47).  Kennyék-meg  a  vak  szemét 
[wpiommal  (Web:  Amnl.  97.  Nad:  Kert.  317.  ACsere:  Enc.  194). 
Ha  fejed  faj,  vakszemed  gyakran  kend  (Felv:  SchSal.  35b). 
Demirhám  Delit  vak  .szemben  késével  találta  (Kónyi:  HRom. 
182).  Kit  o.sztán  vak  szemben  egy  on  golyobits  ér,  melly  miatt 
el-esvéii  mog-holt  e  jó  vezér  (183). 

vendég-szem  :  conspicillum  Major:  Szót.  162.   (augenglaaj. 

vér-szem:  audacia  Kr.  (kiihnheit].  A  ki  az  gySnySröségre 
adta  magát,  z5ld  ágra  nem  mehet  az  vagy  nem  vehet  semmi  vér 
szemet  (MA :  SB.  33b).  A  síiti'tn  vérszemet  vészen  a  biitortalan 
keresztyén  ollen  (Czegl:  Enoeh.  1.75).  Mind  az  had-  s  mind  az 
orszíigban  oly  coiifuaio  vala,  alig  tudtam  vér-szemre  kapatni 
(Bercs:  Lev.  Ut).  Nini'.s  abban  nagyobb  rósz,  mint  hogy  az  meg- 
félemlett  ellenség  vérszom-kapva  megyén  magának  megerósi- 
tésére  (62).  Térj  szellóre,  fris  égro,  vérszemet  vésznek  a  meg- 
szoralt  s  fojtott  erek  (Fal:  NE.  26).  Vond  meg  magadat, 
vérszemet  kaixsz,  meg  ujjul.sz  (Fal :  Nll.  288).  Lássék  vérszeme 
eszednek,  add  jelas  próbáit  készaégednok  (Fal:  UE.  467)  Távol 
légy  a  város  gózétfll,  térj  ki  frisebb  égre,  vérszemet  kap.sz, 
megújulsz  (Fal:  NU.  288).  A  gyáva  és  megfélemlett  szív  nom 
tud  vérszemet  veuni  (Fal :  BE.  587). 

verfelye-szem :  [pnnctum  t;dariiim ;  auge  aii  don  wih'- 
fehi|.  Fojér  cziinlt  koll  piríbnii,  az  tejben  verfelye  szemre  kell 
metélni,  náilmézzel  felyftl  meg  kell  hinteni    iRadv:.Szak.  1U7). 

zab-szem :  avenae  griuium  SK.  (haferkorn].  Neki  sincs 
gy&szflie,  ha  mikor  tatarozz.'>is,  zab  szemre  hánuya  varriisát 
(Bal:  Epiu.  0.  Szí):  MVir    :W7) 


[KtizmondásükJ.  Bolond,  a  ki  egy  zab-szemért  a  lóba  bújil< 
(SzD:  MVir.  300). 

Szembe :  ooram,  ad  faelem,  in  oculos  MA.  vor  angen 
ö6rentlich  PPB.  .Szembe  meghazudtol :  mendadi  probrum  alicu 
in  OS  ingerere  PPB.  Szemben  ditsémi :  *corain  in  oh  aliqaen 
laudare  PPBl.  Kitsoda  feddi  meg  5tet  szemben  (Kár:  Bibi 
1.525),  Szembe  szépet  szól:  liát  meget  meg  rágalmaz  (Uecsi 
Adag.  196) 

szem-szembe :  [in  os,  ad  faciem ;  ins  gesicbt].  Atte  eletí 
deth  zemzemben  nem  zőnnec  megzidalmaznia  (NagyszC.  97b) 
Kezde  szóm  szSmben  őtet  pirongatnia  (DebrC.  164).  Zem  zeml.« 
allatti  volna  az  doctorokat  ew  vele  (ÉrdyC.  661b).  Törvénbei 
az  gyermekek  ülnek,  egymáa.sal  játékban  szemszembe  perelne! 
(RMK.  11.300).  Szemszembe  észt  o  neki  meg  parauchola  (Holl'gr 
158). 

szémbe-szembe :  [praasens ;  zugegen).  Wramwal  zembi 
zembo  wolth  (LevT.  L19). 

szemtöl-szémbe :  corani,  cominus,  praesto,  oretemu  C  ii 
OS,  ad  faáem  MA.  [ins  gesicbt,  gegenüber).  Szemtíl  asembi 
tőle  halljuk  vala :  *coram  ex  ipso  audiebamus  PPBl.  SzAmtS 
sz5mbe  ellene  alléc  (Helt:  UT.  Bb.  1).  Szemtfil  szembe  me( 
szid  (Mel :  Jób.  6b).  Szemtűi  szembe  szólloc  6  véle  éa  niluái 
való  látásban  (Kár;  Bibi.  1.130).  Mig  az  istent  színről  szmre  é; 
szemtől  szembe  látnóc  (MA :  Bibi.  Elób.  1).  Szemtől  szembi 
ellene  mondanánac  az  igasságnac  (MA :  Scnlt  877b).  Szemtíi 
szemben-LS  mog-dorgálta  (Laud:  UjSegiLs.  11.11).  Előtte  szemtn 
szembon  :  in  os  6at  (Com :  Jan.  204).  Ellenségekkel  azemtül 
szembe  meg  kell  harczolni  (Illy:  Préd.  1.322).  Szemtől  BBenibi 
nam  kiíszöiihetto  meg  védelmét  (Fal :  TÉ.  640). 

Szembevaló:  1)  [apertus,  manifestus;  ofienknndig].  Debi 
tor  a|)ertHS  et  mauife.stns,  qoi  debitum  hujusmodi  non  nega 
quiquo  vulgari  et  matemo  sermoue  szembe-való  adós  ouncupa 
tur  (DeorUladLsl.  Kr.)  2)  (simulatorius ;  tünschend).  Nem  mfimbi 
való  szolgálattal  szolgáluán,  mint  azzoe,  kic  az  emberekuei 
kolletic  magokat  (Holt:  ÚT.  Ddl).  S)  [adversus;  gegenüber 
stehcnd).  La.szlo  király  az  tatár  nemzetet  szembe-valo  viadallá 
(aperto  Martéi  meg  ronta  (Ver:  Verb.  230).  Az  (Jliristus  balak 
szembe  való  ütközet  vala  mind  azockal  az  elleasegeckel,  ;i 
kiknec  (Bom:  Préd.  238b). 

Szemébe  :  [in  oeidos;  ins  gesicbt].  C3súfoltál-é  valakit  szemé 
ben  vagy  háta  mögé  (Biró:  Ángy.  297).  Egy  hertzeg  asszony 
nak  szemébe  jöveniliilék  sokan,  hogy  előbb  utób  ugyan  taak  ; 
játék-felet  fog  meghalni  (Fal :  NA.  146). 

Szemecske:    1)  ocelUis  C.  [Uugleinj.  S)  [aiisula;  henkel 

eben).  Otuen  azőmetsket  chinaly  mindenic  karpittra:  quinquage 
n.as  ansulas  cortiiia  Imbebit  in  utraque  parte  (Helt:  Bibi.  I.0o3 
Ki'c  selyemből  czin:ily  az  sjítor  k;irpittyári  szemeczkéket :  fa 
an-snlas  hiet-inthinas  ad  eortinas  (MA :  Bibi.  I). 

Szeméi :  1)  granatim  colligo  Kr.  [komweiso  aiiflesen].  N 
szemold  a  m;lsét,  tsépeld  a  magadét  (SzD:  MVir.  385).  2 
[grana  |«rrigo,  cibum  praebeo ;  füttemj.  Szemelni  kell  a  belei 
malatzot,  szemen,  magon,  fölveszi  magát  (SzD:  MVir.  388). 

ki-szémél:  (eligo;  auswableii|.   Ki-szemelni   a   bvakat: 
szépít,  színit,  sziiUassát  a  lovaknak  ki-szedni  (8iD :  MVir.  452; 

Szemlél :  I )  .ispccto,  circumspicio,  obtueor  C  specto,  con 
templor,  liistro  MA.  besichtigoii,  liotracliten,  anschauen  PPE 
Távul  szemlélőm:  prospecto  C.  Nézellom,  szemlélem:  inapect 
PPBl.  Meg  latod  az  mit  ez  élőt  nem  .szemléltei  (Mon :  Apo 
39).  Az  Isten  rej'ink  szeralél  (Pázm:  KT.  59b).  Az  Isteni  term^ 
szetnok  felségét  mo.st  nem  szemlélhettyUk  (Pázm :  Kai.  24 
Szemeit  forgattya  vala  szemlélvén  az  Aétjitoa  népet  kit  kővft 
a    győuyőrSséges  niuaika  szó  (EaitT:  USzOz.    46).    U)oau  upii 


161 


ELrSZEMLÉL-SZEMENKÉNT 


SZEMÉNVALÓ— ÍÍZEMESKEUÉS 


162 


oc)-eb  végre  alittya  vala  magát  szfilefetiiek  lenni,  hacem  csak 
hogy  az  szepsíigos  napnak  gySnySrüséges  világát  os  tíuyei 
szemlélneie  (Lép:  Pfük.  1.1 10).  Ne  horgas  .'íteiiiekkel  nézzed 
avagy  szemléllyed :  ne  limis  a.spice  ant  .<pocta  (Coiu:  Jan.  202) 
Ha  azt  mongyák:  sae|)e  et  magnus  duiinitit  Humern.s,  bizony 
szégyen  nélkül  szeniléilieteni  cliorláimat  (Zrinyi  I.  Elíb.  2i. 
Tób  társait  niagátul  el  küldi,  az  nagy  tlieátrunion  cliak  magát 
szemléli  (1L61).  Mikor  valrdia  az  a  szernyü  látis  jobban  szemlél- 
telet praktikára  liozaltatni  illly:  Préd.  I  70i.  Mennyit  adakoznak, 
szendélik,  de  mennyit  ragadoznak,  meg  nem  gondollyák  (II 
50b).  Úgy  tetszik,  szemlélem  a  fényes  kardokat,  mikép  szede- 
getnek pamukos  tsalmákat  (.Orczy:  KöltSz.  17S).  2)  [eligo; 
aiLswalilenJ.  Szemlellietek  kószfiletSk  hét  férfiakat,  kikről  bizon- 
sag  tetetik,  kik  telllesek  szent  leiekkel  (Fél:  Bibi.  I188X 

el-szemlól :  Iiistro,  collnstro  C.  [be-schanen,  besichtigen]. 
El-szapiléleni,  meg-világosífom  :  collu.'stro  PPBl  Az  \vrakat  király 
mind  el  szemléié  (Gíircs:  Máty.  31).  El  szemlelte  szemem  6U 
állapattyát  (Eny:Gizm  14).  Házát  belíl  ha  elnézi,  mindenfelől 
elszemléli  (Thaly:  VÉ.  11.21]).  Jelen  volt  a  fejedelem,  végig 
mindeneket  el-hallgata,  a  papi  .szentolésnek  rendes  tzérimóniá- 
ját  «l-szeralélé  (15od:PoI.  82). 

körny-ül-szémlól :  circnmspecto  C. 

még-szémlól :  [lerspecto  C.  contemplor,  collnstro  MA.  be- 
rachten,  besichtigen,  beoehen  PPB.  Megválasztom,  jól  meg-szem 
élem,  vizsgálom :  dispicio  PPBl.  Byzon  ky  akaria  az  ew 
"ogyatkozasyt  zyvenek  zemeuel  meg  zemlelni,  meg  tekynteni 
AVe-szprC.  135).  Meg  zemlele  az  azzoniallat,  hog  io  volna  a  fa 
i  zeph  (TelC.  208h).  AzonkSzbe  az  Ventzel  a  f5  capitány  meg 
;Sml?lte  volt  a  Kupát  (Helt:  Krón.  28).  A  nStelen  legény  meg- 
lézi,  megszemléli  a  szfiz  leánt  (Com:  Jan.  116). 

megszemlélő:  [speciilator;  ausknndschafterj.  Kémeket,  meg- 
*•  remlélSket  és  ezirkátókat  kell  kibocsátani :  emitteudi  simt 
V    orycaei.  speculafores  et  exploratores  (Com :  Jan.  148). 

[réá-szemlól] 

reászemlélő  :  [episcopus ;  bischofj.  Adtác  nekie  az  pflspS- 
Sknec  vagy  reászemlélSknec  titulussát  és  nevezetit  (MA:  Taa 
110). 

Szemlélés:  inspectus,  obtutns,  circumspicieutia  C.  contem- 
latio  MA.  [besicbtigimg,  betrachtiing].  Embernek  zywebSI  zar- 
ky  az  gonoz  gondolatok,  gonoz  zemlelee-sek  (JordC 
78).  Ez  wylagon  el6  zent  emberek  el  thawoztattíik  byneketh 
lywelkedethben,  gondoláikban,  zemlelee.sben  (ÉrsC.  218b). 
atéttatic  az  templom,  ha  .szemlélé.snec  okáért  lé.szen  az  temp- 
mba  menetel  iZvon:Post.  II.273b).  Az  emberek  az  oktalan 
latok  szemlélésekből  vésznek  alkalmatosságot  az  istennec 
icsíitésére  ;  ez  a  szemlélés  ollyan,  melly  ez  5t  dolgokat  magába 
glalja  iMisk :  VKert  5). 

Szemlélet:  cv  Ráró  tekénteti  s  deli  szemléleti  (Liszti: 
ars.  17). 

Szémlélhetlen :  (quod  coaspici  non  potest ;  imsichtbar] 
idám  legyek  vagy  kedvetlen  senki  arról  nem  tehet,  indiilatom 
emlélhetlen,  napvilágra  nem  kelhet  (Fal :  Vers.  S90). 

Szemlélő :  1)  conspicuus,  contemplativus  C.  2)  lustrator, 
ospectator  C.  contemplator,  in.spector  MA.  [znschauerj  Volt 
y  majom,  melly  igen  mesterségesen  tánczolt,  mellyel  a  szem- 
Jket  nevetségre  indította  (Misk :  VKert  228). 

Szemenként :  [granatim ;  komweise].  Riskását  keveset 
^  bele,  csak  szemenként  legyen  (Radv:  Szak.  19).  Az  egrest 
léahús  lében  tedd  fel,  szemenként  is,  az  mint  lehet,  szedj, 
gy  tisztességet  vallhass  vele  (20).  Az  riskását  .szemenként 
Bd  meg,  mos  s  szárazd  meg,  mosárban  erősen  törd  meg 
19). 

M.   NYELVTÖBT.   SZÓTÁR,    m. 


Ú» 


te 


Szemén  való  :  (albngo ;  augenstaar  ?].  Szeminvaloia  ha  lónak 
vagyon,  az  halyogfának  az  héiát  törd  meg  es  ad  meg  enni  a 
lonak  (OrvK.  97). 

Szemes:  1)  ocni.itus,  ocellatns  C.  oculeiLs  MA.  (der  augen 
hat]   Zemesck  :  ociilali  NéniGI.  375.  A  szemesek  szemeket  mind 
itt  elvesztik,  azoknak  itt  .szemet  ád  isten,  kik  csupa   szemtele- 
nek (8ylv:  ÚT  11.161).   A  nap  a  szemSst,  élSt  éltetti,  a  szeme 
faiot,  holtat  meg  dőgleti  (Mel :  SzJán.  50).   Az  mi  kezeinc   sze- 
meséé, azt  hi.szic,  az  mitt  látnac  (Zvon :  Post.  1.694).  A  gonoszok- 
ból jókat,  a  vakokból   szemeseket   alkota    (Pázm:Préd.    379). 
Oly  szemesec  vattoc  mint  az    bagoli    az   hod   világon   (Pázm: 
Fel:  73b).  Vak  vezérek  vezetik  okét,  kövessenek  szeniessebbeket 
(Matkó:  BCsák.  101).  El  nem  hiszem,  a  mely   io   .szemes,  hogy 
a  p  l«tnt  hozzá  nem  tenné  (CzegI:  Japh    153j.  Ama  lelkesálla- 
tok elöl,    hatol  és  belől  .szemesek  voltának  (Illy:Préd.  IL228). 
2)    providns,   per.spicax   MA.    [scharfsichtig,   umsichtig].    Eszes, 
szemes,  meszsze-látó :  prospex  PPBl.  Szomős  mint  az   maczka : 
Lyncaco  perspicatior  (Decsi :  Adag.  86).  Szemesnek   kell    lenni, 
a  ki  ezeket  meg  sajdíthattya   (Pázm:  Kai.    272).   Az   isten   azt 
itili,  hogy  mennyei    jókkal    gazdagok,    szemesek    szép    ti.szták 
(Pázni :  LuthV.  429).  Szemes  abban,  a  mire  egyebek  kötelesek, 
de  azt  könnyen  el  nyegi,  a  mivel    maga   tartózik   (Pázm:  KT. 
122).  Okos,  szemes  áros  ember  (MA:  SB.  119).  Fel  nyilt  szemes 
voltodat  megtapasztalod  (Com:  Jan.  3).  Oly  szemes  nem  lehet 
az  ember,  hogy  néha  által  ne  ugordgyék  a  nyomtatásnak  vét- 
kén (Illyef :  BC'sTomp.  72).  A  szent  Írás  stilus-anak,  szava  jái-á- 
sának  szemes  megvisgalása  (Pós:  Igazs.  1.136).  A  szemes  világ 
alkalmasint  tudgya,  mennyit  nyomunk  a  latban  (Fal:  BE.  597). 
Nincs  ollyasmi  teljes  életünk  forgásában,  melly  úgy  kivánuá  a 
szemes  vigyázást,  mint  a  tiirsalkodás  (Fal:  UE.440.  464).  Ha  ebbéli 
fogyatkozásodat  megsajditja    a   szemes   világ,   alkalmatosságot 
adsz,  a  Uörületted  mesterkedő  hamisságnak  (481).   Bemard,   a 
ki  szemes  udvarba  nevelkedett,  magára  vállalta  a  dolgot  (Fal: 
TÉ.  645).  Azok  szemesek  a  mások   megítélésében,   a    kik   tsi- 
pások  a  magok  látására  (SzD:  MVír.  253).   S)    [oculis   conser- 
tus ;  mit  augen  bestreutj.  A  ruhák   ne   legyenek   csodások   az 
az  csodálatosan  szemesek  vagy  hasogattattak  (Mad :  Evang.  452). 
A  páva  az  ő  tarkabarka    és   szemes   avagy    sokképpen    festet 
farkát  el-terjesztvén  (Com :  Jan.  38). 

[Közmondások].  Vak  szőmősnek  ád  világot :  sns  Minervám 
(Decsi:  Adag  4).  Szomősnek  való  az  iáték  (Decsi:  Adag.  40). 
A  kinek  ellenségi  vaunak,szemesbenjár  és  inkáb  vigyáz  magára 
(Pázm:  Préd.  126,.  Az  vakis  vezetheti  az  szemest  (Zvon :  PáznjP. 
274b).  Az  ajándék  megv:dvittya  az  szemeseketis :  mnnera  oxcae- 
cant  etiam  pmdentes  (MA :  Bibi.  1.69).  Job  egy  szőmős  tanú, 
hogy  sem  tíz  fölével  halló  (Prág:Serk.  531).  Más  házánál  sze- 
mes, magáénál  vak :  *lynx  foris,  domi  Tiresias  PPBl  Más  házá- 
nál szemes,  otthon  pedig  vaksi  (Kísv:  Adag.  182).  Szemesnek 
való  a  töi-vény  :  vigilautibus  juia  (Fal :  NE.  103).  A  vakondok 
utat  mutat  a  szemesnek  (Fal:  Vers.  912) 

Szemeséd-ü :  fprovídns  tio;  umsichtig  werden].  A  oiró 
Árgusban  szemesedgyék,  hogy  az  igyet  jol  által  lássa  (RendEl. 
F4). 

Szemesen :  circumspecte  C.  perspicienter,  vígílauter.  proride 
MA.  [umsichtig,  vorsichtíg].  Ha  állapatunkat  szemesen  vísgállynk, 
nyilvábban  ismérhettyfik,  kik  vagyunk  (Pázm :  Préd. 66.  Pázm: 
Kai.  419).  Ha  a  tanuló  önként  tanul  és  a  tam'tó  örömest  oktat, 
jeles  gyönyőrfiség  mind  kettónec  (Com:  Jan.  154).  Ha  Székel 
Istvánt  Sámbár  szemessebben  olvasta  volna,  ugyan  ott  okát-is 
meg-találta  volna  (Matkó :  HRoml.  5).  Szemesen  olvasd  a  szent 
Írást  (Matkó:  B(>ák.  300b). 

[Szemeskéd-ik] 

Szémeskédés  :  [circvimspectio;  vorsichtígkeit].  A  Nagyságod 
szemeskedé.se  miatt  dolgaiban  elé  nem  mehető  végbeli  pogány- 
ság (GyöngyD:  RK.  Előb.  L6b). 

11 


163 


SZEMESSÉG— SZEMHTTLENSÉG 


SZEMTELENUL-SiCEMZET 


16 


Szemésség  :  dispicieutia  V.  perspicacitas  MA.  vorsichtigkeit, 
schaifeichtiskeit  Pl'B.  Félvén  a  kSsség  szemességétől  csalárd- 
ságát igy  palilstolta  (Matkó:  BCsák.  12r,b),  Fölfittebb  való  sze- 
mésség és  figyelem  kívántatik  bemiüuk,  hogy  ebben  a  gonosz 
világban  se  isten  se  ember  ellen  ne  vétsünk   (Fal:  SzE.    522). 

Szemetlen,  szemtelen:  1)  (oculis  carens;  augenlos].  A 
szemesek  szemeket  mind  itt  elvesztik,  azoknak  itt  szemet  ád 
isten,  kik  csupa  szemtelenek  (Sylv;  ÜT.  11.161).  Aztis  meg 
gondolljTik,  mely  nagy  szemtelen  vakságban  légyen  az  bíinSs 
ember  (Pázm :  Kai.  31).  Vaj  szemetlen,  mért  nem  tanulsz  az 
igy  szólló  szent  Ágostontul  (CzeglrMM.  152).  S)  (sterilis;  un- 
fnichtbar].  Ez  házhoz  igen  koH&«  galmna  gyl,  merth  zemetlen 
az  gabona  (Le^T.  1.107).  51)  impimo,  proca.x,  scurrilis  C.  eörons, 
irapudens  MA.  [scbamlos,  uuversihamt].  Valamennyire  szem- 
telen: subimpudeus  C.  SzSmtelen  ember:  fronlis  peretrictac 
(Decsi :  Adag.  58).  .SzSmtelen  mint  az  eb :  Atticus  a.spectus  (67). 
Szemptelen  merészséggel  azt  hirdeti  (Pázm:  Kai.  208.  Pázm: 
KT.  62b).  Az  15d8r  soc-énak  szemtelen  pacsokábl-ia  íBal :  Epin. 
5).  Az  ti  fidőtlen  kólt  .szemetlen  cathalogustok,  kSnyueitek  ászt 
meg  nem  mutathatták,  hogy  az  római  hfitnek  csak  eggjis  az 
sz.  atiák  kSzzűI  ellene  mondott  volna  (Bal:  Csisk.  111).  Oly 
szemtelen  álnok  embernelégy  (Megy:  Bayie.  314).  Philo.sophus- 
túl  aranyat  avagy  ezüstít  kivánni  .szemtelen  és  embertelen 
csélcsapás  (Prág:  Serk.  881).  Az  koldus  bátor  és  szemtelen: 
mendicus  audax  et  impudens  (Com  :  Vest.  14).  Szemtelen,  tisz- 
tátalan aszszonyoc  (Comi.Ian.  138).  Szemtelen  orczátlanságoc : 
impudicitia  (133).  Szemtelen,  vakmerS,  csalárd  5rd5g  (Bartba: 
Krón.  231b).  Miért  nem  nézted  meg  szemtelen  szájú  a  Calvinus 
mondását  (Matkó:  BCsák.  175).  Érteni  nem  akarja  szemtelen 
meg  általkodsága  (Sámb:  Fel.  468).  A  beteg-ágyambúl  is  csak 
ki  nem  húz  ez  a  szemtelen  Ferencz(TörtT.'III.386).  Szemtelen 
állat  a  légy  (Misk:  VKert.  654).  Az  emberséges  ember  elfitt  ez 
az  alakozás  nem  egyéb,  hanem  szemtelen  csalakozás  (Fal :  UE. 
380).  Szemetlen  e  vagy  szemtelen  tudatlanság  az  (SzD:  MVir 
387).  -1)  (impudenter ;  unverschiimt].  Tiltya  az  vakmerő  ítéletet, 
mellyet  ily  nagy  szemtelen  mis  emberekre  kergecz(Mün:  Ápol. 
427). 

Szémtelenked-ik  :  inipudens,  eftVons  sum  Kr.  (unverscliíimt 
sein].  AzokrúI  .szóllék,  kik  nevöket  eltitkolván  irilsokban,  hogy 
bátrabban  .szemtelenkedhessenek,  az  ártatlanokra  hamis  híreket 
kültenek  (Pázm-:  Kai.  1076).  A  luterista  prédikátorok  tapa,sz- 
talható  hamisságokkal  mernek  .szemtelenkedni  (Pázm:  LutliV. 
136).  Bachus  is  közikben  szemtelenkedvén,  .szíveskedik  vala 
azon,  miképpen  tudhatta  vóhia  mézes  borára  édesgetni  Nagy- 
.ságodat  (GyöngyD :  RK.  L5).  Ha  általgyiin,  nem  szemtelenkedem 
itten,  Boty ty;int  hagyom  az  liadakkal  (Bercs :  Lev.  258).  A  gyer- 
mek megszokja  az  arcátlanságot,  derekassan  szemtelenkedik 
(Fal:  NA.  156).  Nem  merészlenének  elJttetek  .szemtelenkedni, 
visszapíronkodnának  az  első  haragos  szem  intésre  (179).  Mennyit 
könyörgütt,  szemtelenkedett  a  palotán  s  az  utcán  a  fí  személyek 
kOrfil  (235). 

vissza-szemtelenkedik  :  [etirous  revertor ;  ohne  scheu 
ziirückkeliren].  A  légy,  akár  mint  kergessék  is  a  legyééivel. 
Ismét  tsak  visz.sza  szemtelenkedik  (MLsk:  VKert.  655). 

Szemtelenképpen:  [impudenter;  unverscliiímt].  Szemtelen 
képpen  ;iszt  meri  mondani  (Vallást.  Oiij). 

Szémetlensóg,  szemtelenség:  1)  (caecitas;  blíndheít]. 
Rejánk  szállott  iiz  luigy  vakság,  minden  szemetlenség  (RMK. 
11.213).  2)  [impudentia;  imversch.-imtheit].  Valamelly  helyt  talál- 
kozik a  szemtelenség,  ott  szokott  lenni  a  bAntetés  (Land:  Uj. 
Segits.  11.209).  Magokat  a  szemtelcnségnek  adták  (Illy:  Préd. 
1.289).  Semmi  nints  olly  meg-tam'thatatlau  állat  mint  a  légy,  a 
szemtelenség  derekas  nagy  mértékben  meg  vagyon  benne 
(Misk:  VKert.  655).   Szemptelenségétíl   ezen   asszonynak   nem 


maradhatott  az  méltóságos  fejedelemasszony  (Bercs:  Lev.  479 
Orczátlan  szemtelenséggel  neki  mégyeu  akár  melly  bűnnel 
(Fal:  NE.  68).  Okok  viselik  ókét  erre  a  bátor  szemtelenségr 
(Fal:NU.  287). 

Szemtelenül:  impudenter,  procacíter,  scurriliter  C.  impt 
díce  MA.  [imverschiimt).  Meg  e.smered,  mely  szemtelenül  ii 
legyen  írást  Dauid  .János  (Mon:  Ápol.  5).  Szemtelenfil  ham 
vech  efféle  dolgot  írásodba  (336).  Ne  csak  tudatlanul  és  szén 
telenfll,  hanem  parasztul  és  nem  keresztyénuelís  szolaszz  t 
(Bal :  CsIsk.  436).  Imez  vagy  amaz  gézengúz  emberek  azemtc 
lenfd  titogatnak  és  árulgatnak  (GKat:  Válts.  11.1307).  Tudja  a 
ur  isten,  itt  anynyi  kérő  vagyon  szemtelenül,  majd  semmi  pai 
jószág  nem  marad  (RákGy:  Lev.  246).  Memée  szemtelenebbí 
marczougani  (Pós:  GBot  11).  Testét  szemtelenül  felmezetelen 
teni  (Kisv:  Adag.  128).  Ez  az  igaz  isten,  kit  az  átkozott  felft 
valkodott  nemzetség  így  szempteleuöl  tapod  az  földre  ilJercs 
Lev.  345). 

Szemöldök  (f^ztmeldelc  JordC.  130.  szevióldtr,  szómStdi 
MA.) :  superciliuni  C.  palpebra  MA.  augenbrauen  PPB  Szem* 
dök  küzí:  glabellius  C  PPBl.  Meg  a  szemöldökéból  is  ki-tet.szik 
supereilia  hoc  *clamitare  videntur  PPBl.  Ala  horgata  semeld* 
ket:  supereilia  depressa  (NémGl.  376).  Az  templomnak  aytí 
yan  nyryeek  el  ew  hayath  ez  zemeeldekeeth  az  megh  wyonua 
megb  zentSlIhnek  (JordC.  130b).  Homlokából  es  zevmevldevkc 
bevi  nemj-nemev  fenlev  velagossag  fenlyk  vala  (DomC.  127 
W  zemeldeky  kerdyk  embereknek  fyayth :  palpebrae  ejus  ii 
terrogant  filíos  bominum  (KulcsC.  18).  Az  5  zömei  wahuial 
fenőssük  es  tyzthak,  z5me  zóri  es  fekethek,  z5m6ld5ke  es  fe 
kethe  (TihC.  105).  Semmy  nem  woltam,  el  fel  emeltem  zemee! 
dewkewmet  (401).  Szép  homlokú  és  személdekfi,  kAzép  embe 
lészen  (Cis.  M).  Nagy  az  ket  csécsi  5-nekí,  haja  csoixirtof 
hoszszu  az  szemSIdoke  (SalMark.  4).  Bársony  Slt^tbeu,  wé 
öreg  tekete  szemíi,  szemóldőkfl  leányokkal  sétálunk  (Pázm 
Kai.  442).  Ezt  a  szem-szórőc  nedvesitic,  a  szem  hajac  és  szeműi 
dSkóc  meg  erösític  (Com:  Jau.  47).  Bresaida  .szép  sárga  meg 
eresztett  bajjal  jiirt,  felszedett  szemSIdóke  (Hal:  HHist.  IlLTO; 
A  lovak  szemekkel  és  szemfildukőkkel  tzifrán  hunyorítanál 
(Misk :  VKert.  106).  Ábrázatom  teljes  és  piros,  kerek,  banu 
szeg,  szemem,  szemUldökfim  is  bania  1759  (Hazánk  L216 — 217] 
Justiniántis  tsak  magát  látván  a  követekkel,  fel  szedett  szemöl 
dökkel  a  tüztól  gyulladt  tekéntettel  így   kezdé  (Fal:TÉ.  694J 

ajtó-szemöldök :  limen  superum  PPBl.  [obere  thiir 
schwelle).  Ajtó  .szemöldök  köve:  h>-pertliyrnm  PPBl  Egj-  ayt< 
mellyékétól,  citfriis  faragot  niüv,  kinek  az  szemöldöke  kornisoí 
adgyanak  tóIe  hét  forintot  (TOrtT.  XVin.233).  Tiidgyak,  min 
való,  a  mit  írt  volt  Plató  az  ajtó  .szemóldókre  (Felv :  Dics.  281 

kinnülö-szemöldökü :  siló  C. 

nagy-szemöldökü :  blephiux)  C. 

szémöldökös :  jelatus;  hochmütigj.  A  magok  alító,  8z•^ 
móldókSs  embereknek  dőglelotes  szándékokat  meg  akadékoz 
ta^a  (GKat:Titk.  Elób.  4).  SzemöldOkös  és  magoknak  fennyei 
tetszfl  emberek  (DEmb:  GE.  Elöb.  19). 

Szemre :  ad  oculum  Kr. 

szemről-szemre :  [de  facie ;  von  ange.sícht  zu  ange.síclit| 
Te  üórt  alloíd  fel  emelek  zjivokotli,  eltembe  diíerilt,  meri 
zemrSl  zemie  latfak  (DöbrC.  269b), 

[Szemt] 

még-szemt :  [dílígenter  intueor ;  genau  besícbtigeu|.  Vala- 
mit szem-begyre  venni,  meg-szemteni  (SzD:  MVir.  385). 

Szémzik :  gemnio  Kr. 

Szémzet :  gemma  MA.  rebauge,  knospe  PPB. 


Ifiő 


SZEMÉLY 


SZfiMELi Y  :  I )  (imago,  facies,  viiltiB,  conspectus,  aspectiis ; 
bild,  Kesit'lit).  Emberek  j-stenneU  zemelyeie  teremtettek  (ElirC. 
148b).  Te  zóniélód  el5t  vadiiac :  in  conspectii  ttio  siiiit  (BécsiC. 
14.  19).  V'ala  ö  z.emélé  (aspectnsi  miként  villámat  (MiincliC. 
70).  Igazak  generkegyeiiek  cs  vigag^ianak  istennek  zemele 
el5t :  in  conspectii  (AporC.  14).  Isten  meg  uilago.selia  5  zemeiet 
(vultnml  mi  raitonk  (13).  Engemet  teremtetli  zemelyere  (w 
hasonlato.ss,"igara  (VirgC.  2b).  Zyneet  awagb  zemelyeeth  nem 
lathatnaya  (WinUlC.  28.3).  Zeep  zemelyA  azzonyallat :  niulior 
puleiira  (.lordC.  244).  HiS-  zenielye  vala  menwen  Jeni.salemben : 
íscies  ejus  erat  euntis  Hienisalem  (,558).  Byneseknek  zemelyth 
valagatyatoc :  facies  jiecatorum  surnitis  (KeszthC.  216).  Ez 
vylagiiak  ez  mastany  keepe  zemeellye  el  mwlyk  (ÉrdyC.  18). 
Tyztólendew  zemellyew  veen  ember  (509).  Zent  Lueacbot  SkSr 
zemeelben  yryaak  (ö88b).  Zent  Jakab  meg  yel5nec  neki  zaran- 
doc  zemelben  (TelC.  88).  Az  fi  szauat  sem  ballottatok,  sem  az 
a  szeműit  nem  lattatok  (Sylv:  ÚT.  1.134).  Ne  cbinaly  teneked 
faragot  képet  valamely  szSmélyre:  non  facies  tibi  sculptile 
(Helt:  Bibi.  I.L1.4).  Isteni  sz5melyre  Adara  teremtetee  (Born: 
Ének.  348b).  Nem  nez  az  embereknek  szenieliere :  nec  enim 
vides  in  faciem  hominum  (Fél:  Bibi.  74).  Szeméi  szerint  ismerni : 
de  facie  nosse  (Dec^i:  Adag.  70).  Szakálla  mer5  6sz  bálvány 
személyében  (Zrínyi :  ASjt.  42).  Harag-é  vagy  ]6  kedv  látzik 
személlyében,  meg  tetzik  a  szándék  menten  nézésében  (GyöngyD ; 
MN.  42).  2)  [forma,  figura,  species  externa ;  form,  figur,  gestalt, 
das  anssere].  Az  angyal  azon  zemelben  fráter  Bernaldnak 
yelenek  (EbrC.  18.  46b).  Méúnéc  zemélét  tugéatoc  mégvalazta- 
notoc  (MünchC.  44).  Dawyd  ystenuek  konyerewgh,  bo^;  ewtet 
az  ew  elleusegytewl  meg  mencze,  melynek  zemelye  alatb  az 
Crystívsnak  halála  es  az  sydoknak  wezedelme  meg  profetalta- 
tyk  (AporC.  17).  Zeep  zemel  8  rayta  nem  lattatic  (Nagy.szC.  7). 
Agya  Cristus  mynekevnk  az  ev  zent  testéét  eledelevl  kenyér- 
nek zemelye  alatt  (CornC.  171).  Harmad  melto.saag  zemeel 
sserent  való  ygyenesseg  (ÉrdyC.  596).  Hogy  ezt  látá  az  szflz 
Mária,  a2  fSIdre  le  esek,  hogy  embery  zemel  nem  volna  8 
rajta  (ÉrsC.  94).  Jelen  uala  ah  bizoú  ChrLstus  teste  ah  kenier 
zemel  állat  es  az  ^'  bizoni  uére  ah  bor  zemel  allat  (Ozor : 
Christ.  183b).  Miért  vetetic  ket  szemel  alat  az  vr  vachoraia 
(Zvon:  0.siand.  127).  Oh  te  Inachiisnak  nagy  hírű  fajtája,  em- 
beri személybíl  végre  ki-vétetvén,  az  istenek  száma  közibe 
tétetvén,  én  is  hozzád  jöttem  híredet  követvén  (GyöngyD: 
Cliar.  3381.  8)  persona  C.  MA.  person  PPB.  Két  .személy-között 
való  bajviadal :  monomachia  PPBl.  Nem  nézed  embéréenéc 
zemélékét :  non  re.spicis  personam  hominum  (MünchC.  55). 
Atyafyuy  zeretet  eg  zemelyhez  nem  mondatik  lenny  (VirgC. 
122b).  Az  teztan  ertetyk  az  tJTvnak  zomelye  (SándC.  3.  34). 
Lattatyk  vala  lenny  valamely  vtalatos  zemelnek  (MargL.  26b). 
Zemelyeknek  valazthasa;  acceptio  per.sonarum  (JordC.  834). 
Elmene  sok  népekkel,  zemelyekkel  (DomC.  106).  Az  wr  isten 
zemeelben  barom,  állatban  eegy  (ÉrdyC.  533b).  Holoth  y.sten 
Bemelth  ne  walogas.son  (ÉrsC.  339b).  Chinallyunc  embert,  sz8- 
melt,  ki  mi  hozzanc  hasonlatos  legyen  (Helt:  Bibi.  IA2).  Nem 
szól  szent  léleknec  szóméllyérSl  auagy  álattyáról  (Helt :  ÚT. 
ml).  Gevpgyere  mentewnk  ez  nemes  zemeliekkel,  ottis  iktat- 
twk  ez  vitezl8  zemelieketh  az  iozagban,  az  falwbeliek  voltak 
halgatok  (RMNy.  U.129).  My  az  három  zemely  felel  mynyayan 
mertenk  wolna  felelni  (LevT.  1.171).  Az  kerre-sztien  embernec 
nem  szemeitfii,  hanem  az  isten  igeietfil  kel  figgeni  (Fél:  Bibi. 
324).  Mivel  személyében  hozzá  nem  mehetett,  tanitványit  hozzá 
kflld8tte  (Pázm :  Préd.  23).  Az  szentek  nem  imádkoznak  egy 
egy  keresztyéni  személyért,  hanem  eggyszersmind  az  egész 
keresztyéni  gjxJekezetért  (Bal:  CsIsk.  285).  Mineni  szokta  az 
értelmes  világ  a  tselekedetet  a  személy-szerint  mérsékelni, 
hanem  inkább  a  személy  tselekedetibfli  megismerni  (Fal:  NE. 
12).  A  finom  ndvariság  inkább  többel,  hogysem  kevesebbel  bö- 
iHüli  meg  az  embert,  mindazonáltal  számot  tartván  a  szemé- 
lyekre és  azoknak    különös  érdemekre  (FahUE.   425).   Maga 


FÉRFISZEMÉLY— TISZTVISELŐ-SZEMÉLY        166 

személyéről  és  maga  dolgairól  igaz  Ítéletet  tegyen  az  ember 
(464).  4)  (fomina;  weib).  Egi  gonoz  elethfl  leanit  ki'ildének 
hozzá,  de  8  ki  uero  a  zSmolt  a  bazbol  (l)ebrC.  205).  LaUic  vala 
az  (időben  Jerusalemben  egy  szép  szemel,  ki  ISn  neki  nagy 
szerelmeben  (Hofl'gr.  15('>).  íme  tudom  én,  hogy  te  szép  sz8mely 
vagy:  növi  quod  pulchra  sis  mulier  (Ilelt:  Bibi.  lE-l).  A  Bank- 
ban felesége  igen  szép  .szSmély  vala  és  igen  iánibor  (Helt : 
KnJn.  53b).  Tisztátalan  .S7.emély:  meretrix  (MA:  Bil)l.  1.36). 
5)  [dignitas ;  würdej.  Nem  az  vi.seli  jobban  magát,  a  ki  királyi 
személyt  visel,  hanem  a  ki  díszesben  meg-felel  bivatallyáuak 
(Pázm:  Préd.  276). 

férfi-személy,  férfiú-személy:  [vir;  mann).  Háromezer 
yewyen  en  eleembe  eztendeegh  mynden  fyrflyw  zemeely  (JordC. 
59).  Se  férfi  .se  nőstény  személy  eg>'ik  féltől  is  se  ne  raboltas- 
sék  se  el  ne  adattassák  (Monlrók  VIIL120). 

fiü-szémély :  [filius ;  sobu].  Az  fiú-személyében  való  isten 
tellyes  igaz  ember  és  nemcsak  lélec  nélkfll  valo  test  (Zvon: 
Post.  1.109). 

fő-személy :  [principális,  primarius ;  hauptperson].  Némely 
királyocka  fó  személy  a  sidok  között  (Hly:  Préd.  II.209b). 

hét-személy:  fseptemvir].  Hét-személyök  méltó.sága:  sep- 
temviratus  MAI. 

leányzó-személy  :  [puella ;  müdchenj.  Senky  nem  ysmery 
vala,  hogy  leanzo  zemeely  vona  (ÉrdyC.  339). 

némes-szémély :  [nobilis ;  adeliger].  Nemes  zemelynely  ne* 
negj  forintra,  parazt  zemelynely  egy  egy  forintra  huz  forintyg 
zabád  meg  eskenny  (RMNy.  n.l77b).  Gewgyere  mentewnk  ez 
nemes  zemeliekkel,  ott  is  iktattwk  ez  witezl8  zemelieketh  az 
(129). 


nöstény-szem.ély :  [femina :  weib].  Se  férfi,  se  nös'tény 
.személy  egyik  féltől  is  se  ne  raboltassék  .se  el  ne  adatta.ssék 
(Monli-ók  Vm.120). 

öt-szem.ély,  ötös-személy :  quinquevir  MAI.  Otszemélyi- 
méltóság :  quinquevh'atiis  MAI. 

papi-személy :  persona  ecelesiastica  Kr.  [geistlicher]. 
Mennyi  szabadságokat  adtak  a  keresztyén  tsászárok  a  iiapi 
személyelmek,  a  papi  jószágoknak,  az  egy-házi  marháknak 
(Piizm:  Préd.  919). 

paraszt-személy,  paraszti-személy :  [plebejiLs;  plebe- 
jerj.  Nemes  zemelynely  ne^  negj  forintra,  jiarazt  zemelynely 
egy  egy  forintra  huz  forintyg  zabád  meg  eskenni  (RMNy.  II. 
1771)).  Szerzések  es  kewtesek  egybazy  es  parazthy  személy 
kevvzt  semmyk  legyenek  (Ver:  Verb.  80). 

rideg-személy  :  [.singularis  persona;  alleinstehende  person]. 
Rideg  személy,  kinek  sem  fia  sem  leánya  sem  attyafia  nincsen : 
singularis  persona,  quae  nec  filios  nec  fratr&s  habét  (Ver:  Verb. 
349). 

szabados-szémtély :  [caelebs ;  unverheiratet,  ledig].  Valaki 
paráznaságban  találtatik,  szabados  személy  megiierengéreztetik, 
nős  ember  megöletik  (MonOkm.  XIV.268). 

szolgáló-személy  :  [servus ;  kneclit].  Ha  zabád  wagy, 
myre  tetteted  te  magadat  zolgalo  zemeelnek  (ÉrdyC.  216). 

tanáesbéli-személy :  [senator].  Római  fő  birák,  tanáts- 
béli  személyek :  patres  conscripti  PPBl. 

tisztbóU-szémély :  [dignitate  conspicuus ;  person  vom 
rangé],  A  fejedelemnek  igen  jó  igazgatói  legyenek,  visgálás 
lévén  arra  ti.sztbéli  .személyek  vála.szta.ssanak  (Illy :  Préd.  II. 
159). 


tisztviselő-szémély :  magistratus  C. 


11* 


167  URASÁGVLSELÖ  SZEMELV-SZEMÉREM 


(SZEMÉREMKED IK]— SZEMÉRMESKEWK         IfiS 


uraságviselö-szémély :  duiinivir  MAI. 

úri-személy :  [vir  doctiis ;  gelehrter  mauu].  Szerencsés 
ipaikuiiáí  arra  serkenni,  hogy  ember  a  maga  touulságát  másé- 
val fokija,  sokak  áltjil  sokat  tudjon;  egy  illyeu  úri  személy 
akár  melly  üirsaságban  sok  ni:ls  ember  állal  okoskodik  (Fal : 
UE.  371). 

valló-személy:  yersona  fatens  Ver:  Verb.  112.  Etfijle 
vallás  tüteliioli  megerosítiesore,  ha  az  valló  személy  imniar 
csak  eggyes  es  niagua  szakattul  volna  is,  sem  a  király,  sem 
az  osztozó  attyaüaiiiaU  engedelme  nem  szükséges  (Ver:  Verb. 
112). 

Személyében :  I)  (noniine  alicujns;  im  namen).  Ez  eellyek 
zemeelyeben  mongj'a  zent  leélek  bólcli  z;iya  atal  (ErdyC.  517). 
Ez  büiiíisísU  személyében  szent  Ágoston  igy  szoll  (llly:  Préd. 
1.15).  Megfelel  az  ö  .személyében  Easebius  (n.299b).  2)  (prae 
sens;  i)Orsünlirh|.  Azután  Sinán  eleiben  személyében  méné 
(Pázm:  Kai.  411). 

Személyes  :  [adultns ;  erwacli.sen].  Ez  a  könyv  a  személyes 
nagyoknak  szól,  mind  azon  által  a  felserdült  tiatal  rend  is 
alkalmas  hasznát  veheti  (Fal:  NE.  1). 

Személyhez  való,  személyi:  i>ersonalis  C.  MA  pei-sOn- 
li.h  PPB. 

Személység:  personalitas  Kr.  [persöulichkeit].  A  Jehova 
tulajdon  személységfl  és  saját  lételS  lélek  (GKat:Titk.  472). 

Személytelen :  (inipersonalis ;  unpersönlichj.  A  Jehovának 
lelkén  semmiképpen  nem  értethetik  valami  személytelen  er8 
(üK.at:Titk.  472). 

SZÉMÉNY :  (berittoner  kosak].  IIuszonharmadmagAval 
jiitl  vala  ki  szombaton  az  legnagyobb  lator  szemény  s  gyalo- 
gok kapitánya  (RákGy:Lev.  492).  Az  itt  való  latianságot  min- 
dennap fogják,  gyalogja,  szeménye  inkább  mind  elveszett  (494). 
Kár  annyi  vitéz  embernek  elveszni,  az  szeményben  mi  sem 
mai'adt,  gyalogja  is  feles  vésze  (495). 

Széményi:  (kosakLschJ.  A  szeményi  gyalog.ság  zászlóstul 
kiment  az  ellenség  kSzibo  (Szál:  Krón.  326). 

SZ£MÍ:II£M  (zecmrrmeí  JordC.  835.  szeviirem  Sylv:  ÚT. 
11109.  zúiH'tröm  CzechC.  47) :  1)  propudium,  dehouestamentuni 
C.  pudor,  vereeinidia  MA.  (schande,  sciiam,  schanihafligkoit).  Ne 
talamtal  ez  fowlewlniondottat  alaytanak  ow  zorzetyuek  zemer 
mere  (EluC.  69b).  Az  6rd5g  micoron  embSr  az  biut  taszi,  az 
zőmormSt  ?  tfile  el  vezi,  micoron  kellene  meg  éouiü,  az  zSmer- 
műt,  kit  ?  tftie  el  vet  vala,  miud  orczaiara  keni  (GuaryC.  46) 
Bi/.oni  nagi  zemerem  ez  niinekvVnk  (VirgC.  16).  Xpas  halalok- 
thwl  ees  scemermekthől  zabadoh  mog  engemet  (PoerC  259). 
Kerlec  az  6  na^  zemermeii,  kit  válla  a  keth  toluay  kSzőt  tigven 
(NagyszC.  387).  Nagi  zemerSm  tönektők,  ha  a  tliA  kiralitokat 
meg  fezitetSm  (WeszprC.  93).  Tartcz  meg  engSmeth  byuSkból, 
mywlAn  embőry  zSnieerómtwl,  haragtool  (C^echC.  47).  Nagy 
zemerem  az  testuek  \Tankodny  az  lelken  (CornC.  287).  Zeemer- 
niet  zonvettek  az  tenveii  myatli  (JordC.  835).  G'akorla  meg- 
tökelletem  volna  a  gonoz  gondolatokat  ha  e  világi  zenieremtSl 
nem  feltem  volna  (VitkC.  28).  ZomerSm  róla  zolany  az  ew 
atkozot  eoleteenek  okaert  (ErdyC.  31).  Zennyenek  meg  zemee- 
rem  bezedot  zolny  (572b).  Szemiremme  nem  tárta :  non  pudot 
eum  (Sylv:  ÜT.  II.  109).  A  te  szSmérmed  feluefedesztes.sec :  ne 
reveletnr  tnri>itudo  tna  (Ilelt:  Bibi.  I.Mm).  Nagyob  diadalom- 
mal el  tSrellyflc  észt  e  kis  szSmérmet  (Helt:  Krón.  12ub).  Nem 
.szemérem  nékfink-is  tíuu'ilni  (CSs.  141).  Ha  meg  Szuegylenek 
is  kedig,  .szemerem  mondani,  minemA  üzuegy.seget  uLscIuec, 
mert  heuolkodok  (Tel;  Evang.  1.1511.  .SzJmérSm  ez  énnékom: 
turi>e  silere  (IJtícsi:  Adag.  136;.  Mi  hellyen  nie.g  asz,  el  szoktoc 
volui  es  milst  vyiat  kntni,  minél  hogy  vgyan  szeuieremnec  tar- 


tanáé azt  viselni  (Pécsi :  SzISzK.  21).  A  világi  fogyatkozásoknak 
emlékezeti  szemérmet  nem  szerez  a  .szentekben  (Pázm:  Préd. 
16.  326)  Hazudván  minden  .szemérem  nélk5l  (Czegl-  Japh.  144). 
Igyenetlen  ott  a  barátság,  a  hol  egyiknek  vagyon,  a  m;isikiiak 
nincsen;  kinek  nincsen  utoljára,  szemérmes  incsen  (Fal:  U& 
453).  Ismerem,  szemérem,  ezt  miveltem  í Amadé:  Vers.  46). 
a)  [pudenda ;  schamteil].  Veuec  fige  fanac  leueles  agat,  aual  fe- 
dezec  be  az  ő  zemermöket  (TelC.  210),  Szemermiro  cztindorát 
vetett  (Szüli:  üáv.  78b).  Noe  nem  az  Chámot,  az  6  szeméi-mrl 
nmtogato  fajtalan  tiát,  hanem  a  Chenaánt,  annak  fiát  álkozá 
meg  (GK;it:  Titk.  230). 

[Szólások].  V  rajta  acart  erSuel  zS  mer  műt  tennie 
(GuaryC  25).  My  rayfonk  nag>'  szemérmet  tennének  (MargL. 
40).  Valamely  sztics  mester  más  mesteren  bc^izédével  avagy 
cselekedetivel  szemérmet  tcheud,  ötven  i>énz  árra  boron  marad 
(KecskTört.  II.  282).  Az  meennyey  kyral  nem  hagyaa  az  e» 
zerelmfts  zolgalo  leánya  bezeedeet  hamyssagban,  hogy  ze- 
meermot  ne  vallana  (ÉrdyC.  640j.  Szemérmet  nem  val- 
lottam :  non  simi  confusas  (Helt:  UT.  Z4). 

(Közmondások).  Szemérem  a  futás,  de  haszjios:  vir  fngiens 
et  deum  puguabit  (Decsi :  Adag.  74). 

(Széméremked-ik) 

Szémér .iJmkédés :  (verecundia ;  schamhaftigkeit).  Ho^  biueit 
meg  ne  merneie  mondani  zőmeromkSdesben  (DebrC.  368). 

Szemérémség  (itmfrsey  EhrC.  116):  (pudor,  opprobrium; 
schande,  selimachj.  Ynkab  kvuanua  Cristiusnak  zemerenuspgyt, 
ment  ez  vylagnak  hiúságát  (EhrC.  20).  Ew  teuelge.se  es  hámos- 
saga,  kyket  byzunsagnak  lenny  predicaltanak,  bánatban  as  ve- 
zelben  meg  végeztetnek  es  zemersegben  (UG).  Ekésen  iarionk, 
miként  napp;il,  nem  zemerem.segben  (DöbrC.  257).  A  zemerAm- 
seg  8  ziuet  nem  hagé:-'  'w'**  '^'  emelni  (NagyszC.  167i.  HA 
zemeremseghet  hordozván :  probnun  ejus  port-mtes  (JordC, 
828).  Vsteneni  een  the  benned  byzom,  zomeromsegetli  ne  walyak 
(KesztliC.  44).  Meg  nem  halainy  az  yo  teteit,  nagy  zemeerem 
seegh  (ÉrdyC.  612.  27b.  189.  259b).  llyretek  semmi  zem& 
rSmseeggel  ne  zaggattassek  (ÉrsC.  222). 

Szemérmés:  I)  pudens,  pudiciis,  pudibilis,  verecundiLs  0 
[schamhaftigj  Vala  ez  fi-ater  Leo  egy  ig^v  es  zemermes  (VirgC 
18b).  Jelesevl  kedeg  zemermes  titkon  való  zegeuyeknek  (MargL 
58).  Bezedeben  jgeen  zemermes  vala  (ConiC.  43b).  Jmac.igoc 
le^eu  k&sedtílnie.s,  zemermes,  igaz  ^akorlatos  es  siralmas  (VitkC 
4).  G'5na.süd  egez  legén,  zemermes  legén  (36).  Az  nemes  kyra 
leánya  felette  zomeermes  vala  (ÉrdyC.  639b.  ÉrsC.  535).  .*<enk 
én  felíllem  nem  tartja,  hogy  szemérmes  koldus  volnék  (RMNy 
11.276),  A  tetvek  kezdenek  szemérmes  teste  körül  ki  po.sogn 
(Pázm:  Kai.  191).  Ott  kin  ne  hadd  az  ajtó  küazObénél  .szolgád 
dal  a  szemérmes  tisztességet  (Fal :  NE.  1 8).  2)  (probi-osiis 
schiindlich,  schmiihlichj.  Zemennes  es  zórnü  kenokat  tóttek  raiU 
(UebrC.  622).  Myudden  bynnec  fSrtelmeetwl  es  zemeermJs  my 
welkfldetSlrtewl  meg  tyztohok  az  my  zywnknek  zalla&tat  (ÉrdyC 
5b).  Szemérmes  vétkeket  dél  szinro  hoz  és  szem-eleibe  teijeszl 
(Pázm:  Préd.   1.5). 

(Közmondá.sokJ.  Szűmérm&s  deáknak  hew  táskáia  (Uecsi 
Adag.  136.  MA.).  Szemérmes  deáknak  fres  tá.skáia  (Dei-si :  .Adag 

224). 

Szemérmésen :  pudeuter,  vereounde  C.  pudice  MA.  ^üchtig 
.schamhaftig  PPB.  Zent  Margyt  .ázzon  zemenneeen  mo8oloil<«k 
mykepen  zokta  val.i  (M.irgL.  13S)  Alattoniba  es  -zemermS«eii 
ingiSrhven  az  romabelyeket  kAnetrare  (Konij:  S/Pál.  35bi. 

Szémérméskéd-ik :  verecundo  iW.  sch.imhal'tig  sein, 
sieh  .sdiiinien  PPB.  Lojuiyom  eu  kereztyen  vagyok,  ne  zemer- 
meskegyel  en  tevlem  (ComC.  266).    Felele   zent   Ágota  azzun: 


IfiH 


SZEMÉRME8KEDÉS— SZEMÉT 


SZEMETES— SZÉN 


170 


■■'    tloiiiiet   zemermeskevdlietiiem,   mykorou    te   légy  jgeeu  veeii 
260).  El  pyrul  vala  auag  zeinermJskSdic  vala  (TelC.  47). 

Szemérmeskedés  :  [verecundia ;  scliamliaftigkeit].  M^geii 
lala  MariauaI  az  zent  zemeiine.skede.')  (DebrC.  34fi). 

Szemórmeskedö :  imdibuudus,  pudeiis,  verecuiidus  MA. 
iclmniliattif;,  zik-litig  f'Pli. 

Szemérmesség :  I )  inode."itia,  verecitndia  C  [sdiainliaftig- 
;eit].  Öt  dülogh  benne  legyőu,  elsó,  2ümernifis.seegli  (SándC. 
4b).  Meúel  a  pap  elej'be  zcmermessegel  (VitUC.  24).  Elssew 
nenyekzAy  rwba  niondatyk  testy  zeplSteleas.segb,  ma.süd  rwha 
isteny  zent  zeretet,  harmad  zemeermússeeg  (ÉrdyC.  fi41). 
ragadhat:itlan,  hogy  az  emberi  szemérmességnek  vai;you  valami 
kadékja  a  gyóniisban  (Pázm:  Préd  429).  2)  [tiiri>itudu;schmacb]. 
Lz  te  hugodnac  fel  ne  fedezzed  szemérmességet :  turpitudinem 
ororis  tuao  non  revelabis  (MA:  Bibi.  1.105b). 

Szémérmetés :  [modestns ;  besdieiden].  Az  Írásban,  s  az 
üólásbauuis  szemérmetesb  legyen,  mert  nem  socekkal  vagyon 
nőst  dolga  (Bal :  Csisk.  447). 

Szémérmetésen :  verecnnde  M.\.  pudice  Com:  Vost.  143. 
chaniliaftig,  keusch  PPB. 

Bzémórmetésked-ik :  [pudet;  sicli  schamen].  R6.stelen- 
edve  kell  szemérmeteskednöuk  rubázatiuikal  (Csiízi :  Tromb. 
4). 

Szémérmetesség :  I)  pudicitia,  vereciiudia  MA.  scliamhaf- 
igkoit,  keuscbheit  PPB.  Minden  dologban  sz5mérmetességet 
;5ues  (Decsi;  Adag.  174).  A  kikben  czak  egy  czep  tisztességes 
;eresztyéni  szémérmetesség  vagyon,  szégyenleniec  kell  azoknac 

lagokat  (MA:  Tan.  61b).  Parazti  szemermete.'iseg :  rusticus 
ludor  (Erasm :  Erk.  7).  Az  vérnek  szemermete-ssege  nem  engedi, 
lOgy  az  atyafiasok  és  sogorsagosok  egyben  hazasodgyanak 
MNyil- :  Ageud.  349).  A  km^ác  az  6  szemérmeteségeket  (pudi- 
itiam  snam)  bordélyban  való  kereskedésre  bocsáttyác  (Com  ; 
aii.  183).  3)  [pudenda ;  scbamteilj.  Anna  6  főfődelet  oda  vete 
fyanak  zemermetessegeket  vele  be  fSdSze  (VitkC.  89).  Meg 
jzlat.anac  testi  ruhazattyoktnlis,  hogy  kilattasanac  .szemerme- 
(Bora:Préd.  4ö7b). 


Szemérmetlen,  szemérémtelen :  unpudlcus,  inverecmi 
lus  C.  impudens  MA.  imverscliamt  PPB.  Álnok  zolga  en  gyew- 
ewsewmre  vetetted  te  zemermetlen  zemeydet  (ElirC.  122). 
femérmétlen  orcaio  kiral :  rex  impudens  facie  (BécsiC.  153). 
)  the  zemeremtelen  balaal,  nam  the  mynd  eez  uapeegb  oria- 

>katb  ee.s  nagh  erews  vitezeketh  meg  gevvzteel  (WiuklC.   93). 

Szemérmetlenség,  szemérémtelenség :  impudicitia 
íéniGl.  322.  C.  inverecundia,  protervia  M.\.  [schamlosigkeit, 
mverschiimtheit).  Erabérnéc  belól  z&uéb51  zarmaznac  tSraén 
firetéc  golko.s.'iagoc,  zemérmétleo.'ieg  (MünchC.  85).  Am  fajdal- 
oa-s  legyen,  minthogy  illetlenség,  a  miről  kell  szólnom  és  sze- 
iiérmetleuség,  nem  tehetek  róla  (GyöngyD :  Char.  343). 

Szemérmetlenül :  inverecande  C.  impudice,  impudenter 
lA.  miverscbiimt  PPB. 


Venit  ad  dnas  arbores  zemereg  vocalas 


SZEMEREG: 

Wenzel  VIII.2Ö1). 

SZEMÉT  (szo'míí  Helt:  Mes.  261b):  colluvies,  subluvies  C. 
im-gamen,  purgamentimi,  quisqniliae,  sordes  MA.  nuflat^  keliricbt 
'PB.  Szemét,  hulladék,  gaz,  aprólék  :  quLsquiliae  PPBl.  Alycza- 
3k  magatokat  ez  velagnak  zemetynek  (VirgC.  147).  O  zepse- 
es  korona  ygen  zep  vagh,  de  ha  tegedeth  emberek  tudnának 
leegh,  az  zemeten  sem  vennének  fel  (Apóst.  39).  Háznak  ze- 
letyt  ky  horgya  (DomC.  222).  óh  én  vén  szakálom  sz<álonként 
^edet  én  el-kiszaggatlak,  város  piaczára,  szemétre  kibánlak 
SMK.  IV.252).   A    kackas  egy  nyihány  tynckal   vackanián    a 


szOmclet,  ennyi  keressénec  (Helt:  Mes.  261b).  Lelkek  ama  jó- 
lakó  gazdaggal  pokolban,  a  világnak  n'itab  ós  kino.sb  szemeté- 
ben temettetik  (Pázm:  Préd.  31).  Szépek  az  Lsten  úttyai  és  olly 
ti*<zták,  hogy  semmi  rútságf)k,  sarok  és  szemetek  nem  t^dáltat- 
nak  benne  (87).  Az  sido  népségnec  nagy  soc  .szemete  takaro- 
dott bé  Jeru.sálembe  (Zvon:  PosL  II.257b).  A  szemetec  .scprflvel 
seportetnec  (Com:  .Jan.  114).  C^ak  szemétre  hagyitynk  (Czegl : 
.lapli.  167).  A  mi  ellenkezik  az  emberséges  erkőltsel,  szemétre 
való  puruttyaság  (Fal:  NE.  16).  Mit  ér  valaki  azzal,  ha  a  más 
szemetében  vakartsál  vagy  rothatságában  piszkál,  azzal  múlatja 
magát  (Bod:  Pol.  EIÖb.  11). 

[Szólások].  Nem  tudom,  mikínt  biztathassam  ezzel  a  tót 
tűiddel  Nagyságodat,  mert  ez  bizony  csak  a  maga  szeme- 
tén marad  (Bercs:  Lev.  6).  Már  is  vadnak  asuportbmi  többen 
6000-nél,  de  az  mint  a  kuvasz,  az  maga  szemet it  nem 
hagyja  (11).  Nincs  mezei  hadam  ezer,  hét  is  van  vármegye, 
az  kinek  nagyobb  része  maga  szemetét  firzi  (83) 

(Közmondások]  Az  más  ember  szemetén  .szemesek  az  embe- 
rek (Pázm:  Kai.  431). 

Szemetes :  sordidus  MA.  unfiatig  PPB.  Zent  Ferenez  vele 
vyselnala  seprewkevrt  zemetes  egyhazaksvt  meg  sepreny  (EhrC. 
96b).  De  tsak  kapcza  foltokkal  és  szemetas  dib  dabokkal  volt 
rakna  (Bal:  Epin.  1).  A  feljebb  való  esztendfikbeu  fenn  forgott 
vetélkedéseknek,  tzivódásoknak  holmi  szemetes  m  iva3ványi 
még  megvoltának  némellyekuél  (Bod:  Pol.  103).  Nem  hányom 
vetem  az  fl  szemetes  szavait,  hogy  diigleletes  bűze  i  e  terjed- 
gyen  (SzD:  MVir.  186). 

Szemetez :  sordes  facio,  snrdibus  repleo  Kr.  [bescliiuutzen]. 
Az  ördögnek  gyakran  szállást  adtmik  és  az  6  rútságival  lel- 
lifinket  szemeteztfik  (Pázm:  Préd.  734).  Tsak  szó  szaporítások, 
valamelyeket  kalauz  ellenfmk  b5  beszéddel  .szemefez  (Pós : 
Igazs.  1.259).  E  fimdamentonjokat  le-tévén,  valamit  a  pápisták 
sok  beszéddel  szemeteznek,  kSnuyen  kLsepertetuek  (Il.iO.í). 

Szemetezés :  [inquiuatio ;  besndelung].  Látván,  hogy  nem 
egészséges  a  szemetezés,  fel-szedte  sátor  fáját  (SzD :  MVir.  20). 

SZÉN:  1)  ignis  C.  MA.  [feuer].  Sémi  ferfyimak  vezedel- 
mesb  azonyembernel  es  azoniembernek  ferfyunal,  mynd  az 
kettiX'  zalma,  mynd  kettew  zen  (VirgC.  135).  Meg  néé  sertessem 
«7zt51,  zentliSl  (PeerC.  255).  Mykoron  soror  Sabina  nem  mer- 
neye  ky  venny  az  fazekat  az  zenbevl,  Icg  ottan  zent  Margyt 
ázzon  az  ev  kezet  vete  az  lángnak  kevzepyben  es  ky  vona  az 
zennek  kevzepybevl  (MargL.  23).  Sokzor  esyk  az  zeniben, 
gyakorta  az  vyzben :  saepe  cadit  in  ignem,  saepe  in  aquam 
(JordC.  408).  Fytezyg  vala  a  zemiel :  calefaciebat  se  (507). 
Sem  az  zen  égethetne  meg  otet,  sem  az  viz  merytbehieye  meg 
(BodC.  2).  El  nem  weez  sem  zenben  sem  wyzbon  sem  hadban 
(ThewrC.  63).  Esyk  bynesekre  tewr,  zeen,  ken  (KulcsC.  ISb). 
Cliinaly  szénnec  való  serpenyőket :  facies  igniimi  receptacula 
(Helt: Bibi.  I.Pp).  Szenee  hullánac  5  reaioc  es  az  szénbe  vessed 
&küt  (Szék :  Z.solt.  147bi.  Czinala  egy  nagi  szenet  az  varosnak 
eggik  vchaian,  holot  az  zegeui  emberek  f\^'tesznenek  (I'ontH. 
I27b).  Az  németek  Győr  városát  szénnel  megégették  (Monlrók 
IIL116).  A  fa  a  szént51  neszen  er5t  a  melegeitesre  (Mel :  Préd. 
14).  Hoz  szénre  való  fat  (Szeg:  Theoph.  25).  Ffitőzuen  az 
.szénnel :  calefaciebat  se  ad  ignem  (Fél :  Bibi.  80).  Ede .  tejet 
az  szén  mellé  kell  tenni,  hogy  megaludjon  (Radv:Szak.  103). 
2)  carbo,  pnma  MA.  PPB.  [kohle].  Hulnak  5  reaiok  zenek, 
leueted  őket  t&zbe  (AporC.  111).  ZemebSl  tőz  ki  harsana,  t5le 
zenec  meg  ^ulanac  (DöbrC.  35).  V  raiok  zenek  esnek,  íket 
tűzbe  veted:  cadent  sui«r  eos  carbones  (219).  Pocz  Jánosnak, 
hogy  az  császár  vasát  fölmunkálodták,  .S7.enn  égetésért  fizettünk 
1  ff.  40  d.  (MouTME.  1.13). 

(Szólások).  Maga  f  e  i  é  r  e  v  a  k  a  r  t  szenet:  Chius  do- 
minum  emit  (Deo.si:  Adag.  106).  Magad  feiere  vakarz  szenet 
(302). 


171 


ALUTT-SZÉN— SZÉNA 


GÖRftG-SZÉNA— SZENDEREDÉS 


(KíIzmoiulAwikJ.  Ki  luizoleb  az  •/.niihez,  az  jonkab  fytezylt 
{LevT.  1.23).  El)  látta,  ho^  koiiátstúl  kellyen  szenet  veutii: 
lu!?ciiiiae  (lop.st  caiitio  íDecsi:  Adag.  222). 

alutt-szón,  megalutt-szón :  (carbo  emortmis;  tudte 
koblej.  K.vk  zeiitli  niüno.sturb(il  ez  wjlagia  tliernek,  fekethee- 
bek  awagy  zeriiyebbek  leeznek  az  alwtb  zeuneel  (Er.sC.  247). 
Zeeii  A'  orcbayabol  zykrazek,  meg  alutli  zenek  meg  gyaponanak 
t*le  (KulcsC.  28). 

égő-szén:  (flamma;  flamme].  Mindenkor  benne  újult  az 
égi  szén ;  vagy  volt  az  esztendő  iffiu  avagy  vén,  mindenkor  ii 
szive  báboraságban  lén  (Zrinji  11.100). 

eleven-szén:  pnina  MA.  PPBl.  [glühende  kolile].  Az  che- 
rejiek  ala  bagya  eleuen  zenét  tenny  (CornC.  268).  Esnek  A 
reyayok  elewen  zenek:  carbones  íKe.szthC.  387).  Meg  tfllteo 
byrretoniaat  elewen  zennel  es  v)^vee  zent  Marton  py.speknek 
kopovsoyahoz  (ÉrdyC.  627.  Sylv:  ÜT.  1.154).  lárbatnaé  valaki 
az  eleuen  szénen  és  az  fi  lábai  meg  nem  égnénec  íKár:  Bibi. 
1.605).  Az  égS  fa  valamíg  tfizasedik,  eleven  szénnek  neveztetik 
(Com:  Jan.  8).  Ha  megtűröd  az  gyémántot  és  az  bázuak  négy 
szegire  eleven  szénre  hinted,  iigy  tetszik  az  liázban  valóknak 
mintha  fenekével  felfordulna  az  ház  (Kecsk:  ÖtvM.  273). 

holt-szén:  carbo,  anthrax  C.  todte  kohle  PPB.  Holt  zennek 
nagy  rakását  ky  okada  (DomC.  108),  Oly  fekete  mint  az  hólt 
.szén  (Decsi:  Adag.  188.  MA:  Bibi.  I.475b).  A  mog-óltot  fa  fS.s- 
tSlgő  flsz5gnek,  amiak  darabocskája  h6It  .szénnek  neveztetik 
(Com:Jan.  8).  Azért  csak  viszsza  ugrik  a  Matkó  homlokára  a 
hiilt-.szénnel  veretett  tompa  csákány  (lllyef:  BCsTomp.  130). 
Mólt  szeneket  nmtogatnae,  hazudván,  hogy  az  a  holt  szén  az, 
mely  maradót  megh  a  szent  LArintz  meg  sfité.sének  tűzétSl 
(Czegl:  Japh.  144).  Feketébbé  lött  a  holtszénnél  (llly:Préd.  I. 
176). 

holtszenea :  rarbonarius  C. 

lángos-szén:  [ignis;  feuer].  Ne  leelette-sseek  tlie  benned, 
ky  által  wztas.sa  az  Ianga.ss  zenen  ew  tJyat  (JordC.  239). 

paxázs-szén :  cinis  dolo.sus,  pruna  cinere  tecta  Sí.  [gint]. 
A  bys  almát  chak  annjira  hevich  meg,  hogy  a  kezed  el  tir- 
hftsse,  paras  zennel  (Frank:  Ha.sznK.  21b). 

aebés-8zén :  [carbo  vivus ;  glühende  kohle].  Mykeppen  az 
sebass  zeen  az  byrotomot  meg  nem  sertStte,  azonkepiien  zeplfi- 
telen  vagyok  en  azzonyallatnak  ylletaseetewl  (ÉrdyC.  627). 

szikra-szén :  [flamma ;  flamme].  Zykra  zeeu  zarmazeek  ky 
az  feredew  alól  (ÉrdyC.  551b). 

tüz-szén,  tüzes-szén :  *candens  carbo  PPBl.  [glühende 
kohle).  Ö  előtte  fellegec  elmennek  kfi  ess  cs  tfizTiec  zeni: 
grando  ct  carbones  iguis  (UöbrC.  35.  KosztliC.  28).  Vimeky 
fenesseget\Vl  fellegek  elewe  mennek,  k\Vues  es  ees  tyzes  zeen 
(KulcsC.  29). 

Szenecske :  igniculus  C. 

Szenei:  igiiém  alo,  carbones  paro  Kr. 

Szenelő :  focus,  focuhis  Sí.  [herd].  Ama  régi  Fabrieiust  eó 
meg  nyött  znboukájábau  és  Curiust  a  szenellí  mellett  jobban 
megtisztelte  Kóma  váro.sa  s  inkább  tarttta  tölök,  hogysem  Cali- 
gulától vagy  lIeliogabalu.stul  (Fal:  NE.  31). 

Szenes :  ignens,  ignitiis  C. 

SZÉNA  (zinn  RMNy.  0.284) :  foenum  C.  MA.  lieu  PPB. 
Zénatezél  ment  tehén  (BécsiC.  139).  Paranéola,  hojV  ló  filtót- 
nénéc  méndénóket  seregéé  zerént  a  zöld  zénan  (MünchO.  82b). 
Virágoznak  varoslxil  miként  tőidnek  zenaia  (AiX)rC.  251.  Nem- 
deie  myuden  tast  hamu  es  zóna  (VirgC.  145.  JordC.  571).  Az 
sororoknak  zenayokat  el  árultad   as   az   peuzeet   el    ro>ietted 


(DomC.  270).  A  kis  Jézust  a  iazolbeli  zenara  helibóztete  (Debr 
53).  Szenat  terSmtflt  az  bannoknac(Szék:  Zsolt.  106b).  Hiizui 
nál  vagyon  sok  polva,  sok  széna,  ott  az  tevéknek  is  lé.sz 
nagy  jó  szállá.sa  (RMK.  11.115).  Retemnek  egyik  rezereul  zii 
mot  elwittette  (RMNy.  11.284).  Zenayokatli  alyk  waryok,  ho 
ff>l  gőycze  oz  zeghen  embfir  (LevT.  1 104).  Szenan,  kéme 
agyon,  de  hatalma  véghetetlen  (Boni :  Ének  26).  Ne  légy  oly 
mint  a  czigány,  ki  igy  szóll  felgyfijtendS  .szén;ijár51 :  rúgd 
s  hadd  ott  (Czegl :  MM.  300).  Puzta  földre  kell  jüni,  íaéni 
abrakja,  sót  n.ég  szalmája  sincsen  (Ráküy:  Lev.  146).  Árpái 
búzájért,  szénáért  attunk  (MonTME.  1.128).  Se  szénájok  se  ken; 
rek  (Bercs:  Lev.  282). 

[Szólá-sok].  Jo  renden  vagyon  még  szénájok  az 
jol  vagyon  azoknac  dolgoc  (Tyúk:  Józs.  235 1.  Leka-szált  széni 
is  jó  renden  volt  néha,  süvegemet  félre  tehettem  valalia  (Thai 
Adal.  1.207). 

[Közmondások].  Igen  kel  szénát  hidra  veztegetni:  quid  u 
cnm  balneo  (Decsi :  Adag.  27).  Itt  sem  széna  sem  szalma  (7 
Ninez  olly  rakott  *széna.szekér,  kire  még  egy  vella  széna 
nem  fér  MA.  Mikor  szénát  talált,  el  vetette  a  szalmát  (Czei 
Japh.  8).  Nagy  kfllembség  vagyon  a  fa,  széna  és  pozdoria  kó: 
(Vallást,  ij).  Ha  ily  drága  a  szalma,  hogy  lészeu  a  széna  (Kú 
Adag.  484). 

görög-széna  :  foenum  Graecum  BeytheA :  FivK.  28.  Gír 
zena  horgas  liiuelkő  zena,  három  levelii  mint  az  lo  here  (Beytlie 
FivK.  28b). 

sarjú-széna :  *chordum  foenum  PPBl. 

szekér-széna  :  vehas  foeni  MA.  fulirheu  PPB. 

Szénás  :  1)  foenarius  MA.  zum  heu  gehörig  PPB.  Komám 
eleire  küldtem  Ócskáit  20  lovas  zászlóval  vigyázásnak  oká( 
az  széná.sabb  helyekre  (Bercs:  I^ev.  142).  2)  [honeum  foonarini 
heumagazin  ?].  Az  isten  urunk  házát  írizze,  minden  marh.'ij.in 
gondját  viselje  és  háza  népét  ö  jóra  intse,  az  .szömast,  széiu 
el  ne  felejtse  (RMK.  VI.264). 

Szénáz :  (foenum  oomparo ;  heu  sammein].  Ugy  sem  ve: 
Nagysjigod  hasznát  ott  annyi  lova.s  hadnak,  azok  penig  jiedek 
ják  Nagysiigodat,  az  Vizközbíil  szénázhatják  niagokot  (15eri 
I>ov.  175).  Károli  uram  az  Vizkíizi>íl  szénázhat,  hol  abrak 
kenyerez,  pecsenyéz,  nem  tudom  (305). 

el-szénáz :  [foenum  .suppedito ;  mit  heu  versorgen].  Itt  .Séll 
körfil  az  kisduna-közi  Komáromig  elszén-ázhatja  az  derekassal 
corpu.st,  nii'g  az  Vág  jege  tart  (Bercs :  Lev.  309). 

Szénázás :   [collectio  foeni ;    das   heusammeln].    Ujv&r 
Nyitra  között  az  hadakat  telepítem,  a  szénázás  meg  lehetne 
Játóról  (Bercs:  Lev.  274i. 

SZENDÉRED-rK  (ehoWJrícíSt  Érdj^C  638b.  TihC.  184 
obdoi-misco  MA.  ontüchlafen  PPB.  Az  el-tibit  fo  jónak  éd 
álmai  közt  szenderedni  s  Lsmét  fel-ébredni  (SzD :  MVír.  32). 

el-szénderédik  :  >j  Mykoron  mynd  eethzaka  eekep|u 
kenyergeth  volna,  el  bányai  [igy]  fele  ol  farada  eea  el  zend 
redek  (DebrC.  516).  Az  nagy  faydaloniban  el  zSndSrSdJt  (Érdy 
638).  Mykoron  azon  zamart  enri-zne  az  orozlan,  el  zenderedf 
(ÉrsC.  314).  El  zflndőrfidek  os  eletten  lattast  lata  (TihC.  IS' 
Soha  bynbe  el  ne  zenderedyem  (KulcsC.  2u.  183).  A  munkál 
ki-nyiltt  öllel  kapj,  abban  el  ne  .szeniloredgyél  (ísd):  MVi 
241). 

meg-azénderedik :  [obstui*  fio ;  erstannenj.  Ez  czoc 
lathwan  gySlekezeek  nagy  sokasaagh  es  5  elmeeyekben  meg 
zőnilflredwen  azaz  el  ani.alkodwan  czodallyak  wala  (ÉrsC.  16( 

Széndérédés  :  sopor  MA.  [das  entschlummemj. 


SZÉNDÉRETÉSSÉG  :  [tniiiqiiilitas ;  friotle).  Vala  sönt 
lelekuek  siMiiierett-íBOK'ível  ^tl■an^uilitato)  CmidHltatott  es  erossuy- 
atett  (EbrC.  2b). 

SZflNDfilirr :  [sopiu;  einscbliiferu].  Téged  kivan,  hogy 
ibbau  segítsed,  az  rá  ehült  sítsuU  szemit  szeuderitsod,  dolgait 
égihez  azzal  közelítsed  (Thaly:  Adal.  1.133). 


SZENT :  sacer,  praediviiuis,  indiges  C.  sauehLs  M.\.  heilig, 
iromm  PPB.  A  szenteknek  tejek  felibe  kép  íróktól  irt  sugái': 
j^  limbus  PPBl.  Vimagguc  szén  achsiu  Mariát,  es  uimagguc  szent 
Petcr  nrot  es  vimagguc  niend  szentncut  .  .  .  Uimaggomuc.  ez 
Kegin  ember  lelki  ert,  hug  bii-sagnop  i\'tva  mend  vv  scentii 
3S  mmttei  cuzicun  ioo  felevl  iochtotuia  ilezie  v\t  HB.  Ecclesia 
petri  Hulgariter  Scentpetnrzegy  (ZichyC.  1.63).  Az  angialok 
^  nynd  az  zentekei  egietemben  rezketuy  kezdnek  (VirgC.  148) 
Se  akaryatok  ty  zeutStoket  adiiya  eebeknek  (JordC.  372).  Az 
Cristnsert  veegre  zent  halalt  ees  zeuwede  (ÉrdyC.  521b).  Zen- 
a  B,  ;el  zenllie  leez  (KulcsC.  30b).  Ha  szent  és  isten-el5tt  nagy  vagy, 
iuden  szentek  szenti,  a  ki  barom-álló  helyen  születik  (Pázni: 
:ás  ift'réd.  105).  Az  naseréasoc  szent  életnec  szép  peldai  vóltac 
ifu^  ^lA:  Bibi.  I.123b).  Holnapi  szent  napot  elvárom,  piinkiisd-hét- 
^'j'j  Píiu  megindulok  isten  kegyelmébfll  (Bercs:  Lev.  558).  A  mit 
a,jf,  addig  mondái  uram,  jobb  s  fSveb  részére  nézve  szent  igaz 
(Fal:  NE.  51). 


Tli 


0'^ 


173 


SZENDEREl'ESSÉG— 5SZENTEL 


B&SZENTELr-SZENTELÉöKE-VALrt 


174 


[Szólások].  Ezenis  sok    szent    kap   am :   versatilis   Aitemon 


tj4j(Decsi:Adag.  262). 

apró-szentek:  innocentes  Pesti;  Nom.  1.17.  [unschuldige 
inder).  (MünchC.  12b).  Elev  ménének  azzonyonk  Maria  eley- 
ben  az  apró  zentek  (CoroC.  101).  Hozaak  zent  Pálnak  testéét 
;eth  apró  zentJknek  testywel  (ÉrdyC.  631b).  Tudod,  mely  jeles 

5JJI,    bárom  innep  légyen  egymás  után,   negyetlik  az  apró   szentek 

.,iJííád:Lev.  63). 

ostya-szent :  [idolum ;  götze  ?].    Hat  ty  ember  ragok,    ke 
^    iieliek  es  telhetetlen  tanitok,  hagyatok  el  az   ostia  szentet,  ne 
""    legyetek  balamitak,  kik   hamissat   mondotok   az  ifiuedelemért 
[MehSzJán.  263). 

újtörvónybeli-szentek  :  [saucti  növi  testamenti ;   heilige 
des  neuen  tastamentes].  Elev  uieuenek  az  vy  tevrueubely  zen- 
ttes  (ComC.  101). 


Szentecske :  [.sanctus  parvnlus ;  kleiuer  beiliger],  A  minemű 
dolgokat  az  ij  szentecskeirol  az  pápisták  pattogatnak,  nagy 
részre  az  barátoktnl  kSltettenek  (Toln :  Vigaszt.  73).  Ha  ki  egy 
ízentecske  napján  munkát  teszen  (Barna:  Isk.  217).  így  több 
vétkebkéket  szép  szinnel  takarván,  szentetskék  az  igaz  erköl- 
Isöt  el  hagj-ván  (Orczy :  KöltH.  193). 

Szentel :  desacro,  polluceo,  dico,  dedico,  devoveo  C.  sacro, 
consecro,  sanctifico  MA.  heiligen  PPB.  (widmen,  weiheu].  Neky 
volt  senteltetet  ystentewl :  quidam  erat  síinctificatus  (EbrC.  2). 
Scéntéltesséc  (sanctificetur)  téneued  (MünchC.  23b).  Ez  zent 
lazatossag  Atet  minden  Isteni  iozagal  ekesyti  vala,  zenteli  vala 
(VirgC.  76).  Gyermeksegetevl  fogua  zent  zerzetben  ur  istennek 
senleltetevt  (MargL.  28b).  Ynnep  napoth  zentellyed :  diem  sab- 
bati  sanctiíices  íJordC.  54).  Leanaat  Cristusnak  zolgalattyara 
íentSlee  (ÉrdyC.  543b).  Kalostrommaa  zent61eek  (512).  Pappaa 
zentSlee  (520).  Valazyad  el  en  ygyemetb"  nemzettwl,  ky  nem 
zentelteteth :  disceme  caasam  meam  de  gente  non  saucta 
(KulcsC.  105).  Nem  szentelétec  engemet  az  Izrael  fiai  kSzet: 
non  sanctificastis  me  inter  filios  Israel  (Helt:  Bibi.  I.cccc4). 
Oszue  gyflytStt  most  minket,  hogy  ünnepet  szentellyűnc  (Ború: 
Ének.  126).  Szenteltesd  magad,  ezzentSl  lészen  ió  plébanus«á- 
god  (FortSzer.  N3b).  Scentelenek  téged  mirraba  pyspeke  (RMNy. 
n.23b).  Nagyságodért,  hazámért  ha  életemet  szenteltem,  miért 
ne  életemben  való  történteket  (Bercs:  Lev.  504). 


be-szentél :  consecro,  inauguro  MA.  einsegnen,  einweihen 
PPB.  Be  zentfllee  ewket  zerzetsseogeben  (ÉrdyC.  580b).  Cso- 
dalkozyk  vala  raytta  az  wr  istennek  papya,  ky  ewtot  az  zyzek- 
nek  oskolayabau  be  zentSleo  (646b). 

föl-szentél :  initio  C.  PPBl.  consecro,  inauguro  MA.  [ein- 
weihen]. Kyldene  eeg  király  koronaat,  kywei  zentSltethnek 
tlel  (ÉrdyC.  497  b).  Theologiaját  dicséretesen  elvégezte,  pappá 
is  leiszenteltetett  (Fal :  TÉ.  728).  Nyóltzau  a  papi  hivatalra 
alkalmatosoknak  nem  Ítéltetvén  fel  nem  szenteltetlek  (Bod: 
Pol.  134).  Minokutániia  a  papságra  felszenteltetett,  szolgalatja 
köttetett  a  kolosvári  népes  gyülekezethez  (161). 

fölszentelós :  inítiatio,  consecratío,  inaugnratio  MA.  eiu- 
weihimg,  einseguung  PPB.  A  ceremóniáé  nem  azonoc  minde- 
neknél, sem  az  egyházi  szolgáknac  rendelésénec  és  fel-.szen- 
telésénec  azon  egy  módgya  (Cora :  Jan.  127). 

meg-szentél :  sacro,  consecro,  inauguro,  persiiergo,  res- 
pergo  C.  sanctifico  MA.  heiligen  PPB.  [einweihen,  einsegnen]. 
Alazatosf5ag  ewtett  meg  zentelyuala  (EhrC.  71).  Mi  na^ob,  az 
araú  e  auag  a  templom,  ki  meg  scenteli  az  araniat  íMünchC. 
56b).  En  magamat  te  neked  meg  zenteltem  zent  zerzesnek  fel 
vétele  myat  (DomC.  226).  Meg  zentAlee  az  ew  zent  testéét 
(ÉrdyC.  512).  Meg  zentelee  w  hayiokat  felséges  isten  (KulcsC. 
112b).  Meg  vattok  szentSltetven  (Szár:  Cat  A4). 

mégszentelés :  consecratío,  li^stramen  C.  heiligung  PPB. 
[weíhung].  Az  my  kereztbseegewnk  Xpusnak  kerezthseegheben 
meg  zeut51eesnek  kezdetet  vetth  (ÉrdyC.  187b).  Az  remenseg 
ve-szen  meg  ígazulast  es  meg  szentelest  (Fél :  Tan.  292b).  Az 
sído  népség  gyfllekezten  gyfliekezut  f51  az  húsvéti  innepnec 
meg  szentSlésére  (Zvon:  Post.  L18).  A  Christus  testének  s  véré- 
nek megszeutelését  a  nép  született  nyelvén  hallja  vala  (CzegI: 
MM.  269). 

meg-szentelő  :  [sanctificator ;  heiligend].  Az  attya  teremti, 
a  tíu  meg  valto,  a  szent  lélec  meg  szentelő  es  vigasztaló  (Helt: 
Bibi.  I.d2). 

meg-szentél  tsóg:  (sanctificatio ;  heiligung].  Myndentek 
twggya  az  ew  edeenyeet  byrnya  meg  zentMtsseegben  (ÉrdyC. 
353). 

Szentelés :  sacratio,  dicatío,  dedicíitio,  dicatura  C.  sancti- 
ficatio, cüusecratio  MA.  heiligung,  vveihung  PPB.  Lelky  atyánk 
arra  tanoyth,  ky  myuek\Vnk  haznalatwukra  vagyon  es  zenthS- 
leeswukre  (JordC.  825).  Kywaltkeeppen  való  zentőle&ssel  zentSl- 
tetSt  legyen  meg  (ÉrdyC.  530).  Sok  tudós  emberek  azt  vélik, 
hogy  az  antiochiai  kéz-vetés  predikállásra  való  kuldé-s  vagy 
rendelés  volt,  nem  pfisp5kségre-való  szentelés  (Pázm :  LuthV. 
69).  Az  szentelésnec  ko.ssa  (MA :  Bibi.  1.76). 

búza-szentélés :  [consecratío  frumenti ;  frucbtweihe].  A 
papasoc  isten  paranczolattya  ellen  való  dolgokat  soc  ezért  szer- 
zettec:  kokonya,  gyertya,  \iz,  búza  szentelest,  holtak  imádását 
(Boni:  Evang.  IV.515b). 

ünnep-szentélés  :  [celebratío  fe,sti ;  das  festfeiern].  Immár 
szollyunk  az  flnnep  szentelésríil ;  az  ünnep  szentelésrSi  szép 
peldat  ad  6  maga  Jesns  iduezitSuc  (Born:  Préd.  85).  Hitet, 
reménséget,  szeretetet,  iimep-szentelést  és  egyéb  tiszteleteket 
kivan  isten  tőlünk  (Pázm:  Préd.  821).  Iduepi  szentelésec  utálatos 
volt  az  isten  előtt  (Kereszt:  FelsK.  350). 

szombat-szentélés:  [celebratio  sabbati;  das  sabbat  feiern]. 
Az  szombatnac  szentelé.séhőz  kedvetlen  (MA :  Scult.  9ülb). 

Szentélési :  [consecratus ;  gesegnet].  Az  ember  nem  közön- 
séges, hanem  szentélési  vizbíl  és  sárból  formáltatott  (Illy:  Préd. 
546b). 

Szentélésre-való :  devotorius  C. 


175 


SZENTELET-SZENTSÉG 


IbTENl-SZENTSÉG— SZENlfiÉXJTELEN 


17 


Szontélet :  sinctifii-atio,  cinisecralio  MA.  limliming,  weilmng 
Pl'Ii.  Té  bazad  t6  scöiilóletéilben  maiajíji^n  még:  (ionnis  tua 
in  aiKiilicjitioiie  tua  pemianeat  lUécsiC.  31).  Eliioiie  6tóll5  az 
alliatatus  áldozatul  ea  louüte  5  sceiitololeiiec  helet  (152). 

szombati-szentélet :  sabUatisnius  Má.  Iialtiuig  des  sabbats 
PPB. 

iinnepi-szentélet :  [celolnatio  fo-sti ;  das  fíwtfciern].  Az 
Í8Íoiiii<f^liii  kedves  lé.-^zoii  az  mi  iinne|>l  szeiitelolfiiik  (MA:íjcu!t. 
77b).  Egjedűl  tsiik  i.stoné  vólua  az  imiepi  szeiitelut  (Ker:  Préd. 
781). 

Szenteletlen :  Iijdii  con.'iecratu.'! ;  ímeingeweibt].  Viklufuel; 
lestét  kiásták  és  szoiiteletleu  lielyro  votűttée  Aiií»liában  (MA: 
Scull.  (i21,i. 

Szentelő  :  I)  liLsIiicns,  lustralis  C  .saiictificans  MA.  |feienicl]. 
Bakkiis  iiineiiét  nagy  diiliösséggel  Bzonteifl  asz.szoiiyok :  mimallo- 
ues  PPBl.  3)  conseiratdi-  C.  MA.  Iieiligor,  der  Imiliget  PPH. 
S)  aH|iergilliiiii  C.  IiLstralis  penicidiis  Pl'B.  [wcilispioiigel).  Ha 
tollat  nem  találnál,  kecskerágó  fából  csinálj  szenteWt  neki  (liadv: 
Szak.  185). 

gyertya-szentelö :  [festum  purilicatiunis;  licbtmessj.  Gyer- 
tya zentíilú  liddcig  azzun(VVinklC.  Kai).  Gyertya  zentőlu  bodog 
ania  n.tpia  (DebrC.  170.  LiinyiC.  98).  Ez  may  zent  ynnep  mon- 
datyk  gyerttya  zeiit51űnek  (ÉrdyC.  212.  KMN'y.  III. 7fi.  MesésK. 
18). 

Szentélt :  eonsecraneum  C.  .saciatus  MA.  gehuiligt  PPB. 
Az  paler  nostarben  keryAk  ystent,  hogy  az  ew  neue  zintelt 
leegyeu  (ErsC.  163b).  Ezeken  fog  az  .szentelt  vyz  niynt  eu 
lathom  (LevT.  L226). 

Szenteltség:  (.siuid  iticatio  ;  lieiligiingj,  Walakyneel  az  zent 
leélek  loyend,  myndenkorth  zenthrilLseegliere  wagyon  (ÉrsC. 
152b). 

Sáentes:  I)  dins,  divalis  C.  .sa<:rilÍL'ns,  roligiosiis  MA.  [pius; 
lieillg,  fromm].  Mykoron  zeutesnek  niwtatliniui  euneu  niagaat, 
le<;türra;i  tevveok,  ky  erdeghy  byűs.seeggliel  tauadiot  kerde  az 
erdegtwl  (ÉrdyC  357b).  Az  6  predicatioian  a  keuelyec,  a  szentes 
emberek  es  ez  világi  telbetetlenec  meg  .ilaztác  magokat  (Born: 
Evang.  1.121).  Örömest  barátsíigot  tészou  mindennel  é.s  vgyan 
.szente.si.s,  de  solia  meg  i:om  g;izd.<>gúlliat  (Cis.  02).  Szentesnek 
mutattiák  magokat,  de  latrok  (Decsi:  Adag.  11).  János  szokatlan 
.szentes  életével  magát  nenczotes.sé  tStle  vala  (Zvon :  Po-st.  1.76) 
2)  (si«cie  pius ;  sobeinheilig]  VotelkSdik  vala  az  gi5lokószetben 
az  sidukkal  es  az  szentas'ikkel  é.s  az  piaczon  naponként  minde- 
nekkel, az  kik  rea  akadnak  vala  (Fél:  Bibi.  1.210). 

Szentesség  :  [piefas ;  frSmmigkeitl.  A  felfuvalkodott  elmés- 
ségnek  .szine  alatt  azt  keresi,  hogy  igen  tisztelte.ssék  és  dicsér- 
t6.ssék,  ez  pedig  való,s.ággal  csak  azon  kevélység  és  színes  szen- 
tesség (MA:SB.  175). 

Szentéz  :  [boooro ;  vorebren].  Annál  szeiitebbekutis,  8k  nem 
szenteznek  (Veresm :  Lev.  225). 

[  Szenti  t] 

meg-szentít :  [.síicru ;  heiligen).  Tés  utcza  vagy,  noba  nem 
nagy,  magadról  azt  véled,  a  ki  neved  puszta  helyed  Szentegy- 
házról vészek,  holott  senkit  meg  nem  szentit  e  szent  nevezeted 
(Thaly:TörtK.  221). 

Szentség:  1)  sanctitas  C.  sanctimonia  MA.  [l'eiligkeit]. 
Nem  filni  .annyira  istentíl,  mint  eddig,  alább  hagyni  a  szent- 
ségben :  *minuere  religionem  PPBl.  Ferencnek  sentsegos  társi 
azanua  sentsegnok  voltjinak  enibery  lEhrC.  Ib).  Meg  einlok Áz- 
nék vala  bodogsagos  zent  Ferencznek  A  nagy  zeaseger^ll 
(VirgC.  58).  Az  isjHuiyay  fráter  Egjed  vala  nagy  -zentsegeo 
ember  (DomC.  222).  Képmutatás,  zentseguec  lelensege  (VitkC. 


54).  Az  életnek  tzentsége-Is  az  alázatositág  hamva  alatt  letit 
maradandó  (Pázm:  Préd.  58).  Az  keresztség  az  mi  .szei.tségflr 
ket  contírmállya  (MA:  Bibi  IV.116).  Az  isten  igéje  ugy  leli 
kenyered  néked,  ha  a  szentségnek  belsó  kenyerét  szerzed  által 
lelkedben  (Hajnal :  KCzég.  246).  Az  íu^nyas  épületek  alatt  nei 
lakott  más  szentség,  hanem  egy  büdös  patkány  vagy  mérge 
krokodilus  (Fal:  NE.  13).  Három  a  jó:  egé.sz.ség,  l)ölcse.sé| 
szentség;  a  szentség  a  mondott  erkölcsból  áll  (F.il :  UR  510 
2)  .sacranientum  Kr.  [sakramentj.  Vádolom  en  bÍTiiSTnet  liegj 
háznak  bet  zentseget  nem  íizteltembe  (VirgC.  120).  Mycbod 
magok  mentoest  mondliatnak  azok,  kyk  nem  akaryak  fel  verni 
az  penitenciának  zentsogeet  auagy  egyéb  zentsegevket  (Coru( 
16).  Vallást  teen  ew  olöttök  anya  zent  egyházban  való  bet 
-zentsseegökrAI  (ÉrdyC.  582).  »)  [misterium,  ministorlum 
Szent.ségét  levonja :  exauctorare  MA.  Aggad  a  the  to.stliedne 
ees  veori>dnek  zenlh.segheeth  tiztelnewnk  (VVinkIC.  40).  Tyl 
ko.s.sag;irol  au.Tgy  zenisegereol  való  kevnyv  (OirnC.  I).  Esflt 
vala  ez  zontseghnek  zoryl)en:  sortitus  erat  sortem  minLster 
hujus  (JordC.  708).  4)  sacrum  C.  fopfer].  A  feyedelem  az  .lyar 
dekokat  es  zenthseegöket  aldozya  istennek  (JordC.  806). 

isteni-szentség:  roHgio  C. 

oltári-szentség :  encharLstia  SL  |das  hocbwürdigstej.  7Jt>V 
seg  fel  mennöm  JenLsalembeb  es  ot  zerSznöm  az  oltári  zeni 
seget  (\Ve.^zprC.  39b).  It  vettetyk  reez  zerent  való  kerdees  íuiy 
zent  egyháznak  menden  zentsegerevi :  az  kereztaegnek  fe( 
vetelerevi,  az  oltary  zenLsegnek  vetelerevi  (O)rnC.  I6b).  Ezer 
nel  meg  keel  halnom,  azért  aggjatok  confessorth,  oltary  zeni 
sseegöt  es  kenetet  (ÉrdyC  515)  Az  oltári  szentség  a  Kristu 
halálárul  emlékezteti  nagy  titok  (Biró:Aiigy.  322). 

tettetes-szentségű :  fbypocrita ;  scheinheiliger).  Mindene 
morgolüdn.Hc  a  Cliristus  ellen,  hogy  5  a  bfliiösh'>z  tért  vohi: 
bé ;  ezec  voltac  ;iz  nagy  tettetés  szentségíi  phariseusoc  (MA 
Scult  222). 

titkos-szentség :  mysteria  C. 

Szentséges :  divas,  Racrosanctus,  angustus  C.  [heiligsier 
E>.  zentseges  embernek  erdemeerth  végy  engem  te  hozzai 
(VirgC.  11).  KjTiek  ew  zentliseghes  lelket  banathnak  thewn 
althal  yaiaa  (WinklC.  41).  Zenczegőe  anyaad  zyz  Maria  (CzeciiC 
32b).  Iniatkozal  zentseges  papa  vronkert  (VitkC.  21).  Vallyatol 
\^'  zentbseges  emlekezetyth  (KnIcsC.  64b).  öllyéc  meg  az  áUlu 
zatnac  barmát,  mert  szentséges  az  (MA :  Bibi.  1.93).  Erril  mini 
szentséges  atyádnak  megy  gyohóiiyuyál  (Pós:  Vetélk.  5SX  i 
király  bíségcs  az  ö  kegyelmével,  mert  élte  szentséges  (Gyöngy P 
Char.  365).  Mikor  kárlátóban  járt  Rálkay  uram,  akkor  .sze<lti 
volna  eiim  ceremónia  az  .szegény  plebáuiis  :iz  szentséges  savra 
meutumot,  térden  állva  átkozván  a  németet  (Bercs:  Lev.  345) 
A  lator  Ciiitbia  ezekkel  a  szentséges  készületekkel  egyébn 
nem  suuidékozott,  hanem  hogy  dús  menyecske  lehessen  belóli 
(Fal:  NA.  177). 

Szentségesen :  (.s,-uiete,  pie,  devote  ;  heilig,  fromm].  Zent 
sogesen  elének  ;iz  z»'nt  zerzetben  (DomC.  257).  Erö&sen  os  zeni 
seegössen  l:u-tana:ik  ;iz  z<rzelbnek  regulayaat  (ÉrdyC.  508b) 
Az    víusárnapiit    nagy    szentsége.ssen    megtarloltic   (MA:  Scult 

904). 

'Szentségésít,  még-szentségesít) 

uiégszentségésítés :  l.sancliticatio ;  heiliguug].  Adyatul 
az  ty  t'igaytoknt  ;iz  igass-ágnak  zolgalatyara  meg  senlhcbyge 
.seyty.stekro  (Komj:  SzPál.  66V 

Szentségésül :  luanonizur ;  heilig  werden].  Neky  volt  seut 
.segesewltetet  (canonisíilus)  ménben  lEIirC.  2). 

Szentségtelen :  prolanns  C.  ^L^.  unheilig,  nngeweihei 
PPB.  Továb  mégyen  szent  Pál  és  azt  mondgj'a,  hogy   a  saik- 


SZENTSÉGTELENÍT— MEGUSZENTENClAz 


SZENVED 


178 


n;ik  szentségtelen  újságit  el-távozfjissuk  (PAzm:  Préd.   885).   A 
kortsoni.1  szentségtelen  (Com:  Vest.  93). 

Szentaégtelenit :  profmio  MA.  desacro ;  entweilien,  eut- 
lieiligeii  PVtí.  A  templomukat  szentségteleuítteui  (Szü:  MVir. 
36S). 

még-szentségtelenit :  cw  Meg  ferteztették  az  én  szent- 
helyemet azcui  a  iiaixm  és  az  én  szombatimat  meg-szentség- 
telenítették  (Káldi :  Bihl.  Ezek.  XXm.38). 

Szentaégtelenités :  profanatio  MA.  entweibung  PPB. 

Szentségtelenkéd-ik  :  (pei-witnm  committo ;  sündigen]. 
A  ki  tflbbéti,  .szajMiréttya  vétkét,  szentségtelenkedik  (Csiízi: 
Tromb.  242).  A  pokolbéli  sátán  azért  kénszerétette  Jndixst  ki- 
menni a  vacsoráló  bázlxil,  hogy  inkább  titkon  szentségtelenked- 
gyék  (Csúzi:  Síp.  214).  Mihent  a  sátán  fiit  a  tribunálban,  Hőre 
B  Jeroboám  papi  hivatalban,  .szeutségtelenkedtek  ez  áldozatok- 
ban, rút  p-sáva  Sntetett  a  szent  bibliában  (752). 

Szeniségtelenség :  (impietas;  gottlosigkeit].  Ha  ez  az 
aiiya-.szent-egyliáz  .szentsége,  nem  tudom,  mitsoda  a  szentség- 
lelonség  (Pázm»:  Kai.  508). 

1.  Szentül:  sancte,   pie,   auguste   C    devote   MA.   [heilig, 
•onim].  Az  illyen  tanitó  szentül    és   mélyen   által  értette   hiva- 

allyát  (Pázm:  Préd.  c)   Az  eskiVést  szentfii  meg  tartva  (Com: 
Fan.  185).  Szentfii  és  igazán  élne  (Illy:  Préd.  1L80). 

2.  Szentül:  sanctificor  Kr.  (heilig  werden].  A  ki  igaz, 
gazúllyou  még-is  és  az  szent  szentflllySn  mégis (Csnzi:  Tromb. 

P62). 

SZENTENCIA :  [sententia,  capitis  damnatio ;  urteil, 
ode.surteil].  Azegi  rend  ól  az  bírókat  illető  zekSkSn,  nem  hogi 
ectenciat  agianak,  de  bogi  az  istentől  adatot  seutenciat  erosihek 
DomC.  117).  Ev  reayok  sentencia  adatuan,  mynd  ketten  egyé- 
niben nyákokat  vagak  (ComC.  368b).  Pílatos  keméuseges  sen- 
BDciat  ada  vronc  lesusra  (VítkC.  841.  Az  ki  vetésben  az  tanitok 
aongiak  ki  az  sententiat  (Fél:  Tan.  320).  A  halálnak  senten- 
iáját  kimondotta  fi  ellene  (Illy:  Préd.  1.88).  Vá.sár  után  mind- 
irt törvény  szolgáltatott  és  ily  szentenczia  fejünkre  hozatott 
vad:RP.  95). 

Széntenciáz :  [seutentiam  dico ;  lu-teil  sprechenj.  Pilatostol 
gh  kemenőn  megh  ostoroztatam,  koronaztafam,  eí  halaira 
itenciáztatam  (TihC.  123).  Az  tőrweny  igen  solgaltatyk  es  az 
.Taim  igen  senttenciasak  egy  ma.st  (RMNy.  U.161).  Kérdenéd 
leg  czac,  minemfi  elmével  legyenec  azoc,  az  kiket  halálra 
jntenciáztac  és  immniár  szinte  kivitetnec  (MA:  Seult.  368). 
lalálra  sententiáztatott  (Illy:  Préd.  IL533b).  A  mártyrok  gya- 
izattal  multának  ki  a  világ  szemei  előtt,  mint  a  tzégéres 
onosz-tévőket  ugy  szententziázván  eőket  (Fal :  NA.  211).  Bé 
karván  menni  egy  városban,  elő  talála  két  már  az  akasztó- 
ira sententziázott  katona  rabot  (217).  A  ki  tsak  az  eretnek- 
ignek  gyanúságában  volt  is,  a  tűzre  sententziázták  (Bod:  Pol. 
I6b.  3). 

még-szentenciáz  :  1)  [constituo  ;  bestimmen]  Nemollyan 
;ok  alat  tőrteneek  az  ew  zent  ky  mwlasfi  mynt  kőzőnseeghel 
figh  vagyon  sentenciaztathwan  termeezet  zerent  (ÉrdyC.  479). 
)  [condemno ;  venirteilen).  Szabadé  a  romai  embert  es  meg 
sm  seutenciá-sztat  ostorozni :  si  hominem  Romanum  et  indem- 
itum  licet  flagellare  (Helt:  ÚT.  n3).  Meg  sententiazot  ember: 
)mo  convichis  (Ver:Verb.  337).  Christus  az  papi  fejedelmek- 
1  oUy  hamar  meg  senteneiáztathatic,  mint  az  tudatlan  k6.sség- 
1  (MA :  Scnlt.  228).  Kicsoda  sentencziázta  meg,  az  hamis  könyv- 
iszárok  miért  nem  irjak  (Sámb;  3Fel.  254).  A  bíráknál  is 
■anúra  kezde  szállani  böcsülete,  s  elvégre  megsenlenciáztaték 
'al:NR  101).  Ha  ki  parázna  feleségét  meg-sententziázza,  a 
mbomak  légyen  szabad  meg-házasúlni  (Bod:  Pol.  86). 

M.   NYELVTÖBT.   SZÓTÍR.    QI. 


SZENVED  {szenyved  MA.  Monlrók  XV.668.  Qvad:  Püaty. 
20.  szendued  Helt:  VigK.  81b):  1)  patior,  perpetior  C.  tolero, 
suíforo,  perfero  MA.  leiden,  dulden  PPB.  Kiralnak  orcaiat  ném 
viselheti  zonvedni  (BécsiC.  63b).  ()  hfltőtlen  nemzet  es  vizba 
vino  mig  lezec  tfiveletec  es  mig  zenuedloc  tfttuket  (MünchC  46). 
Mind  ezeket  akaratom  zerent  zenuedem  (VirgC.  27).  Morgodils 
nekevl  nem  zenuedhet  kémen  dolgokat  (ConiC.  159b).  Harmad 
napja  hog  zenwednek  enghem  :  triduo  jam  sustinent  me  (JordC. 
479).  Kyk  téged  zenwednek,  meg  nem  gyalaztatluiak :  qui  sus- 
tinent  te,  non  confiindeiitur  (Kul&sC.  45b).  Ha  .szenduediiem 
kel,  szenduednec  én  vellem  minden  te  szent  angyalid  (Helt: 
VigK.  81b).  Az  nagy  inseget  es  nomorusagoth  touab  semyke- 
pen  nem  czenduedhetyk  (RMNy.  III.107).  Az  ferfiac  aszzouial- 
latokhoz  illendő  dolgokat  szenuednec  vala  (Decsi:  SallC.  10). 
Mély  szemérmeszéggel  szenvedi  az  dflcsőitést  1613  (KNagysz. 
D3).  A  bűntelen  szenyvedhet-e  a  vétkesért  (Monlrók  XV.668). 
A  kakas  az  ő  bfldős  ólában  társot  nem  szenved  (Misk :  VKert. 
■i54b).  Kértek,  hogy  tekéntsek  beteges  ügyökre,  mert  szörnyen 
.•ízenyvednek  (Gvad :  Pösty.  20).  2)  [siuo,  coneedo  ;  lassen,  erlau- 
ben].  Ne  zenvegged  vram  meg  halny  a  fyat  amiya  nekyvvl 
(VVinklC.  83).  Feyeer  ruhában  zenvedeed  magadath  megh  chu- 
folny  (238).  Tőb  hadakozasy  voltának,  kyket  ha  mynd  meg 
yrnank,  ydő  sem  zenwednee  (ÉrdyC.  496b).  Az  emberec  nem 
.szenuedic,  hogy  az  én  lelkemtől  meg  feddettesseuec  ennek- 
utanna  (Helt:  Bibi.  I.C2).  Kedvesb  dolgom  nem  lehetne,  mintha 
Kdnek  szolgálhatnék,  de  sokféle  alkalmatlanságok  nem  szen- 
vedik (RMNy.  11.246).  My  byzonyos  emberílnkel  Kegdet  megh 
latogattattam  wolna,  de  az  ideo  nem  zeuuedte  (LevT  1.304). 
Hogy  ha  az  gyermek  betegsége  szenvedi,  jöjj  holnaput;iu  hozzám 
Lenkára  (lSIád:Lev.  30).  Ne  szenuedgyenec  díiliős  martalékot 
szerzeni  az  isteunec  nyaiaban  (Mon :  KépT.  3).  Vétkőzic  azért 
az  romai  papa  maga  hatalmat  kfillyeb  teriesztuen,  hogy  sem 
azt  a  közönséges  gyfilesnec  végezesse  szeuuedi  (Zvon:  Osiand. 
219).  Nem  szenuedgyük,  hogy  akar  mely  kapta  bfizfi  münes 
legény  itélő  mester  legyen  az  szent  ú:ás  dolgában  (Zvon :  PázmP. 
301).  Lelkfinkben  nevekedni  ne  szenvedgyűk  a  test  kívánságát 
'Pázm:  Préd.  162.  207).  A  régi  canonoc  nem  szenvedik,  hogy 
papsága  után  valaki  házasodgyék  (Pázm :  LuthV.  205).  Annyira 
fel  geriesztec  az  vr  istent,  hogy  szenuedé  őket  rabságra  vitet- 
tetni  (Eszter :  IgAny.  80).  Buzgóságimk  nem  szenvedé,  hogy  az 
magunk  kinnyén  fel-vállalt  kotel&szégfinkel  el  késnénk  1613 
(KNagysz.  D2).  Azokban  legkisebb  szeplőt  sem  akart  szenvedni 
(Illy:  Préd.  1.37).  Az  Dunát  bezárva  nem  fogja  szenvedni  (Bercs : 
I>ev.  600).  3)  [propensus  sum;  ueigung  habén,  geneigt  seiu, 
ausstehen].  Nem  szenvedlietem  azokat  a  fellegek  kSztt  nyar- 
galódzó  pietistákat  (Fal:  NE.  39).  Azt  gondoltad,  szerettelek, 
azért  hogy  csak  szenvedtelek  (Amadé:  Vers.  189). 

[Szólások].  Az  ki  bűnén  szenved,  semmi  szenvedés  az, 
de  az  ki  bűntelen  szenved,  az  szép  és  jó  (TörtT.^  III.324).  Kiral 
valami  bánatot  ne  szenvedne:  rex  non  sustiueret  moles- 
tiam  (BécsiC.  144).  Myt  állótok  yt  ezeune  bozosagot  zen- 
né d  u  e  n  (E^C.  106).  Az  bozzusagot  istenért  zenuedi  (VirgC. 
88b).  Kettőn  kivül  mindnyájan  b  ü  n  t  szén  ved  tekCMonlrók 
VIII.258).  Soha  éhséget  nem  z  e  n  u  e  c  z  (VirgC.  ööb).  Mon- 
dása eUenzeest  zenwed  (ÉrdyC.  621).  Menyeknek  orzaga 
erőth  zenwed  (JordC.  386).  Az  menyeknec  országa  erő- 
szakot szennád  es  az  erőszac  teuoc  ragadgyac azt  (Born : 
Préd.  15).  Erőszag  szenuedő  lészesz:  opprimaris violentia  (Kár: 
Bibi.  1.184).  A  rémülé.snek  néminemű  eri5szakát  szenvedgyűk 
(Illy:  Préd.  1.25).  Mikor  szfilte,  fájdalmat  uemszenvedte 
(Píizm:  Préd.  102).  Semmy  gonozt  sem  felelmet  nem  zen- 
(ledett  (DomC.  172).  Fogságot  Jesus  szén  vedaz  ártat- 
lan (RMNy.  11.40).  Meg  ősmerék,  hogy  méltán  szenvednélek 
.ízt  az  gyalázatot  es  fogságot  (Lép:  PTük.  1.142).  Az  hold  tizen- 
!;ét  eyel  szennedet  fogyatkozást  (Zvon:  Post.  11.252). 
Mit  haznal  embernee,  ha  mend  e  uilagot  nerie  es  ő   lelkében 

12 


179  [BGYBE>SZENVEDj-EI^ENVEDÉS 


EI>SZENVEDlíEJ'ETLEN— KÍN-SZENVEUte 


éetrelmet  zenueégen  (MüncbC.  45).  Bodoguk,  kyk 
liaborw-iagut  zenwednek  ygassaghert:  beati,  qui 
perseciitioiiem  patiuntur  propter  justitiam  (JordC.  365).  Télben 
az  raitatok  való  baborusagokat  io  keduel  szenueggietSk  1572 
(KBécs.  K4).  A  moly  dulog  haladékot  nem  .szenvedhet 
(Czegl ;  Japh.  222).  L'gyaii  ott  s  z  e  n  v  e  d  e  1 1  h  a  1  á  1 1  is  (MA : 
Scult.  4b).  A  szőrSdui  kezdő  leáuyoc  minden  holnapokban  asz- 
szonyi  havat  szén  ved  nec  (Com:Jan.  44).  Zolgalatouk- 
nac  karát  zeuveégfic:  servitutis  nastrae damna  patiamur 
(BécsiC.  14).  Kyczoda  az,  hogi  zenuethesse  ezeueh  nagi 
keser fiseget  (VirgC.  35).  Az  martyrok  zenuetek  az  kent 
a  kegietlen  emberektvvl  (VirgC.  28),  ÖrometősSu  zenuedueie  a 
keut  (DebrC.  62).  Mi  zoiivegók  az  Uént  (RMNy.  11.42).  Testébe 
nagi  ke. mertet et  zen  u ed  vala  (VirgC.  18b).  A  Ard*gi 
kesertotet  sok  napik  zenuete  volna  (19b.  JordC.  832).  Tyzen 
ket  eztendS  wlta  fogwa  veer  kórságot  zemved  vala 
(JordC.  380).  Tapasztok  jó  tulajdon-ságid  mellett  mocskot 
ne  szenvedj  (Fal :  UE.  376).  Ez  zerzetben  sok  munkákat 
szenved  (DomC.  64).  Az  zentek  es  minden  iduezilendvvk 
bozzusagot  es  egieb  sok  ny  ual  yakat  h  zenuetek  (VirgC. 
91.  JordC.  728).  Az  fráterek  byntyk  vala  istennek  jgyt,  z en- 
ne dueen  zegensegnek  naé  nyomorúságát  (DomC.  31). 
Ferencz  meeg  nem  zenuoted  az  en  testemen  való  vere- 
segeket es  ostorozasokat  (VirgC.  35).  Öklözést 
szenvedni:  edere  pugnos  PPBl.  Nem  szenvedhetni 
valami  szagot:  *Iaedi  odoré  PPBl.  Zeuuedni  kel  az  teor- 
u  e  e  n  t  (DomC.  306).  Z  e  n  v  e  1 1  e  eordeogeoknek  sok  e  o  t  k  e  o- 
z  e  t  y  t  (DomC.  129). 

[Közmondások).  Ha  nem  szennedz,  bizony  nem  veszed  haznát 
(Decsi:  Adag.  164). 

[egybe-szenved] 

égybeszenvedós  :  [compassio  ;  das  mitleidenj.  Másod  ala- 
my.sna  felwukel  walo  egyben  zenwedeesben  all  (ÉrsC.  539b). 

eggjrütt-szenved :  [compatior;  mitleiden].  Indulatok  oltat- 
tak istentől  a  sziveinkbe,  hogy  vigadhassunk,  szenvedhessfink 
vagy  eggyflt-szenvedbes.sfink  (Mad:  Evang.  491).  Egyebek  nyo- 
moniságán  oggyflt-szenvedS  .szivnek  indnlattya  (492). 

el-szenved:  I)  tolero,  suö'ero  C.  iiertolero,  perpetior  MA. 
[erduldeu,  ertragenj.  Myndent  kez  vagyok  A  erete  el  zenueduem 
(VirgC.  C3b).  Az  te  illatozjLsod  zegenyeknek  dobat  elnera  zenued- 
hety  (ComC.  155b).  Az  en  jgassagom  nem  zenuedb  el  enne 
sok  gonozsagokat  gyeotrelm  nekeol  (DomC.  178).  A  haborn- 
sagokat  el  zenuegiSk  (DebrC.  62).  Kevelsegnec  fyai,  kiket 
ideiglen  az  vr  isten  el  zeuved  (254).  Raytta  lett  bozzwsagokat 
nagy  alazato-ssiiggal  el  zenwedSt  (ÉrdyC.  623).  Mindent,  valami 
a  tűzet  el.szonuedi,  a  tflzen  által  vonnyatoc  (Helt:BibL  I.Ggg). 
Isten  nem  hagy  tflteket  kesortetni  annál,  a  menire  el  szenued- 
lietitec  (Born:  Evang.  IV.4).  Álnok  sziueteket  el  nem  szennet- 
lietem  (Boni :  Ének.  204b).  Az  tiz  nemzetsegnec  ÍBiedelmi  eggySI 
oggyic  el  szenuodtec  az  nyiliian  valo  kSzinseges  baluanyozast 
(EszlT:  IgAny.  80).  El.szenuedik  kőztSc  az  romaiak  oly  papot, 
ha  ki  házánál  safarinákat,  kimiákat  tart  (433).  Fák,  a  kik 
elszenvedhetik  a  tarohist  (Lipp:  PKert.  1.14).  Gyakorta  magunk 
lüLszna  reá  szorít  bennünket,  hogy  elszenvedjük  azokat,  kiktfli 
várunk  (Fal:UE.  4471.  Olly  jók  hozzám,  hogy  el-szenvednek 
a  vélek  való  tár-salkodásbaii  (KirBesz.  39).  2)  [propeasiis  sum ; 
geneigt  seinj.  Seiiky  nem  zolgalhat  ket  vraknak,  mert  awa^ 
egyket  gyAISlyee  est  az  m.xsykat  zeresse  avag  egyket  el  zen- 
wegye  es  az  raasykiit  meg  vtallya  (JordC.  371). 

[Közmondá.sok].  Ha  mmdeiit  ol  szenuedz,  vgyan  reiád  iámak 
oztán  mint  egy  kamora  székre  (Decsi:  Adag.  152). 

elszenvedés :  iwrpessio  MA.  [erduldiuig).  Háborúságnak 
békességgel  valo  el  szenvedése  (CornC.  40).  A  háborúságnak 
eUzeniiedeseról  valu  tanúság  adatik  élőnkbe  (llelt:  Bibi.   1.1^3). 


elszenvedhetetlen :  iutolerandus  C.  (intoleraUlis ;  un 
traglichj.  Az  pokolnak  ew  el  zeuuethetetlen  ewrewk  kem 
(PéldK.  55b).  Negywen  napnak  wtliaiia  zala  my  retuik  n: 
es  el  zenwethetetlen  dohos.sagh  (TelC.  275).  Miért  válnnc 
az  romai  anya  szent  egyháztól,  mely  elszenvedlietetlen  do 
(MA:Scult.  57b).  Ezt  az  jerusalembéli  szentes  lelki  rend 
lyességgel  el  szenvedhetetlen  dologiiac  itili  (333b).  Egykor 
nyulak  uralkodván  igen  en'ta  el  szenvedhetetlen  törvénye 
Írtak  volt  a  larka.sok  és  oro.szlánok   ellen   (Misk:  VKert.   1' 

elszenvedhetetlenül :  intolerabiliter  MA.  unertraglid 
weise  PPB. 

meg-azenved :  (perfero,  perpetior ;  erdulden,  ertrag( 
Az  halainak  keeiuiyaat  meg  /.enwedytek  (ÉrdyC.  432).  & 
zenwedee  az  martyromsagot  (652b).  A  Christus  minden  kei 
tetinket  meg  szenuette  es  meg  giőzto  ( Fél :  Tan.  264).  Két  i 
vagyon  pedig,  niellyért  bön-alatt  kőteleztetink  az  ecclésiái 
szokott  böjtjét  megszenvedni  (Pázm:  Kai.  598).  Nékiec 
bánatot  és  Ínséget  kellyen  meg  szenvedniec  (MA ;  SculL  ! 
Az  Cliristusnac  hartza,  mellyel  megszenvedett  az  olayfSs  'ki 
ben  Í363b). 

[Szólások].  lg  fvssatok,  ho^  meg  raga^atok,  mert  mind, 
halalan  törekedik,  magát  mindentől  meg  zenvedj  (UöbrC.  2Í 

Szenvedékény :  qui  facile  patitur  Kr.  (dulderj.  (GK 
Titk.  1115). 

Szenvedendő  (zemendo  NagyszC.  105.  WeszprC.  2):  [patlc 
leideud].  íaigőmet  a  keser5  kenban  vezteglőth  megmőuati 
vala  es  engemet  bekeseggel  zenvendőt  mindőnec  megkaromi 
vala  (NagyszC.  105).  Kőniőrfilnőnk  kel  a  ken  zennendS  Krlstu- 
hogi  mynket  az  8  drágalátos  zent  vereuel  meg  váltana  (Weszp 
2).  ü  vralkodo  wr  ysten  yrgalmiLss  as  kegyelmes,  zenwedei 
(patiens)  es  soksaghw  jTgalmassagos  (JordC.  73 1.  Oka  az,  hi 
a  test  zenwedendő  lehetne  es  halandó  (ÉrdyC.  .58). 

Szenvedendősóg  :  (toleratio ;  duldung).  Wr  isten  aj 
thy  nektek  Dauid  prófétának  irgahnassagat,  Danyel  prófétai 

zenwedeudő.segeth  (ÉrsC.  220). 

Szenvedés :  passió,  latientia,  toleratio  MA.  das  leid 
gediild  PPB.  Bekeseges  az  bozzusagnak  zenuedesebe  (Vir 
81).  Az  ynnepnek  inasod  napyan  az  az  a  zeuvedeesnek  \-tai 
gyMeenek  az  yrastliwdok  Pylatíjshoz  (JordC.  449).  Zenivedí 
nek  ydeyn  beweych  megh  kegyeseknek  az  igassagot  (Érd 
538).  Jut  néktek-is  a  szenvedésben  (Pázm:  Préd.  137).  A  béli 
.séges  tfirésröl  avagy  szenvedésről :  de  i>atieutia  (Com :  Jan.  lí 
A  fiu  az  atyának  értékűéből  szflletik  minden  ő  szjBuy^'ed 
nelkfll  (GKat:Titk.  40).  Az  ki  bfinéu  szenved,  semmi  azeuve< 
az  (T«rtT».  Ul:í24). 

bókesség-szenvedéa :  [patientia;  geduld).  Bekesaegli  : 
wedestekben  tarttyatok  meg  ty  lelketeketh  (JordC.  603X 

erő-szenvedés :  [vis ;  gewaltj.  Az  meníieknek  országa  c 
szenveili.sben  vagon :  regno  coeloruni  vLs  affertur  (Sylv :  l 
1.1 7b). 

halál-Bzenvedés  :  passió  mortis  Kr.  [todespein).  Bocs 
magát  halál  szenvedésre  (Zvon :  Post.  1.12(1).  Halál  szeiive 
által  kellyen  nékie  diczőséggel  megkoronáztatni  iMA:Sc 
,502b). 

kár-szenvedés  :  [damnuni ;  schaden].  Kár  lőn  ez  váraki 
tőlünk  elve.szése,  Királi  felségnek  nagy  kárszíinvedése.  (Tin.  S 
En  azen  zerelmas  larsomnak  az  eo  na^  nyomonvsaga  es  k( 
zenywedeseertli  liahuidatlan  nem  akarthaui  lennem  (KMl 
11.167). 

kín-szenvedés :  perpessio  cruciatus,  tormeiiti  perpeí 
MA.  [das  leiden).  Molteket  akoron  kelen  gondolniHl  Cria 
vrouknac  khi  zenuedeseről  (VitkC.  18).  Ha  meg  valtoukuac  I 


181     TÚKÉtWaENVEDÍ»-SZENVEDETLt:NKEDIK 


:■% 

Sit- 
iiéi *j 

*'  ■« 

:i  ^11 

tH 

lilli  t 

liSil: 


i«íi(i8; 
iSnetntt 

feíC 


a  ti5 


zeiHiedese  zfltiSnkbe  iol  bo  i'iomotatic,  az  calard  8rd8gnec  nein 
lezen  here  iiioe  t'nl.-isra  (7U).  MeKÍeleuhieii  a  Christiis  .lesusiiae 
a' (I  íaflieteset,  keii^xemiedeset  es  orezacat  (Holt;  Rilil.  lg).  Cliristus 
ken  szenuedoseiiee  napia  (T^Iun:  ApoI  Ifiín.  f<okan  kfivotik  Jésiist 
a  keuyér  szegesig,  de  kevesen  a  kin  szenvedés  puliarának  italáig 
Pázm:  KT.  154). 

tűrés- szenvedés  :  [patientia  ;  dnldsamkeit].  Tfirésszenve- 
íéssel  és  al;izat(issAgt;al  minden  elleuségitiknél  ercVekké  lelie- 
:fiMk  (Pi'izm:  KT.  39).  Egyebek  fogyatkiizásinak  elviselé.sében 
Dékwiséges  tiVésre  szenvedésre  igyekezzél  (50). 

vereség-szenvedés :  (damnimi ;  schaden].  Az  te  vereség 
Benvedé.sed  az  én  tirvosságoin,  az  te  báuatud  és  .szomoru.sjígod 
\z  én  5rSmem  és  vigaságom  (MA:  Scult.  472b). 

Szenvedet :  (tolerantia ;  geduld].  Keezde  belczen  gdndolny 
;ent  Ferencben  ennyi  huzzw  zenuedetítt  (líhrC.  3).  Kereztyen 
)mb6r  tauoly  Clmstnstol  bekeseghőt  awagh  zenwedetSth  (VVinklC. 
!09). 

Szenvedetes :  1)  [maceratus,  esagitatus ;  qiialvoll]  Aldoth 
eesh  te  niyndíin  eonfessoroknak  fSlotte  zenvedetűsb  (WinklC 
153).  Kiki  lás.sa  jól  meg,  hogy  J  olly  virág  lehessen  az  ur 
zenvedetes  kertében,  inelly  igaz  hit  által  meghintetőtt  az  Jesus 
■érével  (MA ;  Scult.  377).  Utolsó  wachorája  minemíi  szenvedetes 
Zoly:  Elm.  218).  2)  [tolerabilis ;  ertraglich,  geduldigj.  Zenwed- 
letesb  lezeu  Sodornának  es  Gomorranak  felden,  hounem  mynt 
iz  varosnak  (JordC.  382).  Kérlek  thegedeth,  keserwetes,  kenye- 
ewletes,  zenwedetes  leegy  minden  een  búmon,  bánatomon 
PozsC.  24). 

Szenvedetesen  :  (toleranter ;  gediüdig).  Az  király  mintha 

zenvedetasen    hallana   azokat,    igen    meg   haragút   vala ;    rex 

j  elnt  patienter  audiret  iugentem  iram  conceperat  (Forró:  Curt. 

45). 

Szenvedetesség :   1)   [patientia,   tolerantia;   geduld].  Ez 

eiit  azzonnak    nagy    sok    yozagos    mywelkSdetynek    ez    zent 

"  ^  emvedetessegenek  vvtanua  az  ew  eedes  eerdemeet  meg  akaraa 

^*"'  oronazny  (ÉrdyC.    340).   A   szenuedette-sségnek   es   a   vigasz- 

ílásnac  ado  istene  adgya  tfinoktec,  hogy  vgyan  egyet  i_>rtsetee 

;  igjg   :5sztetec  (Helt :  UT.  s2).  Fabiusba  nagy  tflrés  as  szenuedetesseg 

(fi^   olt  (Bom:  Préd.  549b).  Mas  fortéit  találtanac  benne,  kiuel    ki 

jDjBi  kariak  fogyatni  a  keresztyénec   k6z&l   ez  isten   szerint   ualo 

jbJm  senuedetességet  (Tel:  Evang.  1.366).  Békesség,  tSrés,  elmének 

í<Ijíi{  senuedetessege,  jámborság  (Tel:  KerF.  95).  Az  ti  szenvedetes- 

j((jj   sgtSk  által  bírjatok  az  ti  lelketeket  (Szár:  Cat.  A2).  2)  [absti- 

[julj;   entia;  enthaltsamkeit].  Zeuuedettessegyt  nem  hagyauala :  absti- 

jjyjjj]   entias  minimé  dimittebat   (EbrC.   50).    Az    zerzetnek    regula 

fgdi   Brent  való  kemenseget,  zenvedetevsseget,   bevhtet   erevkedyk 

ala  megtartany  (Mai'gL.  yb).   Ez  zenvedetessegnek   regulayat 

yzonsagual  meg  tárta  z?z  Maria  (CornC.  46bl.  Anne  zenuedeteos- 

*<       sgeot    tartottanak,    hog    nyolchad   napyg  nem   jttak   (DomC. 

'^       97).  Az  5  teste  ellen  nem  lel  egebet,  hanem  cak  zenuedetes- 

jjjeii    (geket    (BodC.    10).   Ezt   a   nagi   zennedetSssegert   tezi   vala, 

yfl.'l   lert  giomrat  ig8n  failalia  vala  (DebrC.  157).  Zenuedetessegben 

iiag  ételben   termezetedet    föl51    ne    mfllad    íVitkC.    52).    Az 

u^^,  jmiedet&s.seg  teneket  el   viselhetetlenuee  latatnee  (55).   Nem 

az  eteknek  zenuedetesseget,  de  akármi  nem6   kemensege- 

atis  el  zenuedhecz  (56).  Az  eegyhaaz  hosweet  napyauak  elStte 

agy  zenwedetesseegSt  teezen  (ÉrdyC.  33b).  Wr  isten  megh  ha- 

yaa,  hogy  zenwedetesseegbet  tartanának (136b).  Szerdán  vágjon 

sent  Jakab  bSiti,  azon  tartozic  minden  hiuú  keresztyen  szenue- 

atességet  tenni  (Agend.  199 1.  Miért  tehát  ezekről  gondolkodván, 

:envedet6sségben,  koplalásban  nem  visellynk  magmikat  (Lép: 

Tük.  1.420). 

[Szenvedetlen] 

Szenvedetlenkéd-ik  :  [impatiens  sum  ;  ungednldig  sein). 
e  szenvedetlenkedgyftnc,  hanem  bizonyos  réménségben  éllyflno 
A :  Scult.  203b). 


lUa 


SZENVEDETLENSÉG-KÍN  SZENVEDŐ  182 

Szenvedetlenség:  I)  limpatientia;  ungeduld].  Bal  felől 
vagon  haborusagbeli  zenvedetlilensog  (NagyszC.  345.  ÉrsC.  165). 
Szenuedetessego  szonnedetlensogemet  nyerie  meg  (Pécsi :  Ágost. 
15).  2)  lapatbia ;  leidonschaftlosigkoit  y|.  A  szenvedetlenségnek 
[?]  jószágát   megmutatta    az    utolsó    vachorán,    midőn    őimőn 

1    magát  adá  eledel&l  az  apostoloknak  (lUy :  SzÉlet.  11.126). 

;  Szenvedhetés :  tolerantia  C.  MA.  toleratio ;  erduldung 
PPB. 

Szenvedhetetlen :  1)  apathe.s  intoleráns  C.  impatiens 
MA.  (nihil  sentiens ;  empfinduiigslos,  dem  leiden  niclit  unterwor- 
fen].  Istennek  ffya  zenwedhetetlen  es  halhatatlan  (ÉrdyC.  663). 

I  Kőnnyfl  a  halál  fájdalminak  és  világi  fogyatkozásoknak  béke- 
séges  szenvedését  pai-antsolnod,  mert  szenvedhetetlen  vagy 
(Pázm:Préd.  117).  Fel    nem    daraboltatik    az    halhatatlan   és 

i  immár  .ízeuvedhetetlen  tasf,  mikor  a  kenyérnek  szine  eltöretik 
(Pázni:  Kai.  703).  Sokak  tőrténnek  raytunk,  de  legyünk  erőssek 
és  mint  egy  szenvedhetetlenek  (Mad:  Evang.    332b).   Az   érzé- 

i    keaségnélkfil-való  állatok  is  száuakodva szőrnyíikődtenek,  hogy 

;  im  a  szenvedhetetlent  látták  meg-kőtőzve  (Csúzi:  Síp.  107).  2) 
impatibilis,  intolerabilis  C.  intolerandns  MA.  nnleidlich,  unerti-ag- 
lich  PPB.  Rodhadásnac  bőzi  szenvedhetetlen  volt  (Zvon:  Post 
1.221).  Hogy  azért  ennek  az  képtelen  és  szenvedhetetlen  .szidal- 
mazásnak hamissága,  ennélis  jobban  napfényre  hozatta.ssék 
(l'j'izm:  Kai.  433),  Szenvedhetetlen  vakmerőség  (MNyil:  Irt.  334). 
kia-szenvedhetetlen :  (doloris,  cruciatus  innoxius;  leid- 
lüsj.  Az  bodogok  keen  zenuedheetetleenők  lesznek  (SándC.  7). 
Dicerik  vr  istenth,  myerth  hog  nyerteek  az  őrök  dicösegőtli 
leikőkben,  világos  testőkben,  keenth  zenuetheetetlenben,  hatha- 
toban  (20). 

Szenvedhetetlenség  :  I)  intolerantia  C.  impatientia  MA. 
ungeduld  PPB.  2)  (apathia;  leidenlosigkeit).  A  zenvethetetlen- 
segnek  ayandokath  megpeldaza,  micoron  a  veg  vaéaran  a  kene- 
ret  valtoztata  6  zent  testeue  (NagyszC.  219).  Isteni  hatalmával 
meg-tart(iztatta,  hogy  fénye.sség  és  szenvedhetetlenség  .szent 
testére  ne  terjedne  a  dűtsűfilt  lélekről  (Pázm:  Préd.  412).  ») 
[patientia ;  dnldsamkeit].  Szenvedhetetlenség  vagy  inkább  béke- 
séges  törés  a  szorosságokban  vagy  a  nyomorúságokban  (Mad: 
Evang.  332b). 

kia-szenvedhetlenség:  [apathia;  leidenlosigkeit].  Kyllőm- 
bőz  az  jóknak  feel  támadások  az  gonozoknak  feel  tamadasok- 
twl  az  kenzenwedlietlensegben  es  kenzenwede.sben  (KazC.  195). 

Szenvedhetetlenül :  intoleranter  C.  impatienter  MA.  im- 
geduldig,  unleideutlich  PPB. 

Szenvedhető :  1)  [qui  tolerare  potest ;  duldsam].  Társa 
nem  szenvedlietö  igazgatás:  regnum  *insociabile  PPBI.  Eles 
hozzánk  hasonló  gőtrelmzenvethető' ember  vala:  Elias  homo 
erat  similis  nobis  passibilis  (DöbrC.  332).  Tegyen  minnyájúnkat 
buzgókká  lélekben,  szenvedhetökké  a  háborúságokban  (Mad: 
Evang.  413).  A  teuék  kevés  eleséggel  megelégedők,  a  szomjú- 
ságot sok  ideig  szenvedhetők  (Misk:  VKert.  43bj.  2)  passibilis, 
tolerabilis  C.  patibilis  MA.  ertraglich,  leidentlich  PPB.  Az  áldo- 
zatok vagy  arra  használnak,  hogy  tellyességes  bocziáuattia 
légyen  vétkeknek,  %'agy  hogy  szenuedhetőbb  légyen  az  kinnyok 
(Bal :  Csisk.  66).  Szenvedhető  egészségben  vagyunk  (RákGy: 
Lev.  240).  Szenvedhetőb  és  kevésbé  gonosz  a  pogányság  az  8 
vallástételeknek  emberiben  (Ely :  Préd.  11.326). 

Szenvedhetöképpen :  tolerabiliter  C. 

Szenvedő :  patiens,  toleráns  C.  MA.  ertragend,  erduldend 
PPB.  Fordoha  ő  elmeyeth  az  zenwedő  Jeswsnak  kennyara 
(ÉrsC.  271b).  Ne  fely  azoktul,  ackiket  szenuedS  va^  (Mel: 
SzJán.  70). 

kín-szenvedő:  [patiens;  leidend).  Az  ken  zenuedA Cristii- 
.sert  rea  fut  vala  es  keuanya  vala  (VirgC.  27). 

12* 


183 


MUNKA SZENVEDŐ-SZENNYES 


SZENNYESED-IK-SZÉP 


munka-szenvedő :  laborifer  C. 

Szenvedtet :  I)  (faeio  utpatiatur;  loideu  maciién].  Ha  tor- 
kossatíiiak  miatta  kesert,  tahat  zenuottessed  magadat  b5ytel 
(líodC.  IS).  A/,  fájdalmakat  éreztessed  es  zenyuetessed  m.v 
velSnk  (GőmC.  37).  Az  irgalmas  i.sten  szent  6ára  rakta  álnok 
.•iáelnkat  é.s  5-véIe  szenvedtette  érdemlett  k  inainkat  íPázm :  Préd 
773V  Tégedet  szeretett  és  szeret,  ha  szinte  annyit  szeiivedtettél 
is  vele  (Mik:  MN.  301).  S)  (abstineo;  sieh  enthalteiij.  Tartóz- 
tattya  es  szenuedtoti  magit  testi  eleségtftl  (Tel :  Fel.  27b).  Az 
enibcrec  nem  firűmest  szeniiedtetic  magokat  (Tel :  Evang.  1 
366b). 

el-szenvedtet :  [facio  ut  perferat ;  ertragen  machen].  Ha 
az  Crystws  kennyarol  örömest  emlekezSl,  az  haborwsagot  kyny- 
iiyoii  ol  zenwettety  (ÉrsC.  24). 

meg-szenvedtet :  (abstineo ;  sich  onthalten].  Az  test  ez 
tanalcbot  agya,  soha  magadat  meg  ne  zenvette.s.sed  semmy 
gonoz  keuaasagtol  (ConiC.  162),  Meg  nem  zenvettetyk  eo  mago- 
kat livs  eteltool  (DomC.  132).  Hog  iimen-toua  magadat  meg 
zenuettessed  az  eo  nekyk  való  bozzusag  tetelreol  (281).  Zen- 
uettesd  mog  magadat  ielasen  gSnSróseges  meleg  etkektfil  (VitkC. 
56).  Niaualaiat  tettetnen  meg  zenuetteti  magát  vala  a  Publius- 
nak  társasagától  (DebrC.  59).  Ártatlanság,  kiben  embűr  mygh 
vagion,  mindön  éktelen  dolgoktol  meg  zenuetteti  magát  (142). 
Halnak  etoletwl  annera  zenwettette  megh  magath,  hogy  newez- 
nyo  sem  akarta  (ÉrsC.  333.  391).  Két  orayg  meg  kely  magát 
zenuedtetny  mind  eteltSl,  italtol  (Frank :  HasznK.  31). 

(SzenvedtetésJ 

maga-szenvedtetés :  (abstinentia ;  enthalt-samkeit].  Ky 
zyzessegSt  akar  tartany,  ymez  három  dologh  keel  hozyaa ;  ele- 
zor,  hogy  cliak  Christushoz  yegyewsewleesnek  okaert  tegye, 
masodzor  erekkee  való  maga  zenvetteteesnek  okaerth  (ÉrdyC. 
470b). 

SZIINNY :  macula  C.  sordes,  squalor,  strigmeDtum  MA. 
[schmutz].  Föld-szakadás,  kár,  szenny,  motsok :  labes  PPBl. 
Zegensegnek  zenyoben  neveltettek  (ComC.  91b).  Ha  zennies 
vngeinket  meg  mosatiok,  nagiuai  inkab  a  binSknek  zenniet  leh 
kel  niagonkrol  tiztitanonk  (DebrC.  47).  En  a  te  zennydet  meg 
mostjim  (TelC.  260).  Ez  világnak  el  vettetet  szeunyeine  15ttűnk 
(Fél :  Bibi  11.32).  Az  fejér  czipót  meg  ne  hámozzad,  hanem 
csak  megtisztogassad  szenytül,  mitül  (Radv:  Szak.  15).  Nem  az 
keresztség  az,  mellyel  az  testnoc  szennyei  el  mosattatnac,  hanem 
az  jA  lelki  ismerotnec  az  istennel  való  kötelessége  (MA:  Scult. 
103).  A  motsok,  szennyek  spondiával  t5rőltetnek-le  (Com :  Vest. 
82).  A  g8z  fördökben  a  szennyéé,  bfidösségec  mosattatnac-lc 
(ComiJan.  114).  Amaz  irva  küldött  versbeli  szenny  (Czegl: 
MM.  18),  Kérlek  téged  uramot,  tekénts  reám  kegj-essen,  tisz- 
tits-meg  bfinöm  szennyébiM  (GyöngyD :  RK.  289).  Az  embernek 
siros  izzadékos  szennyéből  teremnek  a  serkék  és  tetvek  (Misk : 
VKert  14).  Mit  ér  valaki  azzal,  ha  a  más  szennyében  vakar- 
tsál  vagy  rotliatságában  piszkál,  azzal  múlana  magát  (Bod :  Pol. 
EWb.  11). 

[Szólások].  Ha  della  Casa  ollyan  köm-vet  irt,  a  minémüt 
Balduiniis  említ,  latnii,  nem  jámborul  cselekedte,  az  ö  s  z  e  n  y- 
nyét  magunkra  uem  vészük  (Pázm:LuthV.  122).  Te 
kezed  szennye:  ex  tua  ofBt:Jna  prodiit (Decsi :  Adag.  133). 
Az  keze  szennyének  rut  moc.sokia  (Bal :  Epia  5).  A  nyomtató 
keze  szennyét  a  professorom  orczájára  keni  Matkó  illlyef: 
BCsTomp.  72),  A  magam  kezeszemiyét-is  rajta  hagyván  (Kői: 
Idv.  14).  Még  körme  szenyét  is  károllya  el  vetni:  rhipo- 
condylus  (Decsi :  Adag.  269). 

Szennyes  :  sordidus,  sordidatus  C.  maculusas,  sentas,  squa- 
lidus  MA.  unfiatig,  garstig  PPB.  [schmutzig].  Szemiyes-vagyok, 
szennyessé  leszek:  sordeo  C.  Ha  zemiies  ingeinket  meg  mosa- 


tiok, nagiuai  inkab  a  binöknek  zenniet  leb  kel  magonkrol  ti 
tilanonk  (DebrC.  47).  Monda  az  veeii  atya:  Huzy  ket  zenny 
fazakat  ee<le  (ÉrdyC.  94b).  Etel  rtán  szennyes  fazakokat  mo 
vala  ( llüsv :  Toldi  4).  Monda  Lnciper  a  kegyetlen  nemesseknei 
Igen  szennyessek  vattok,  de  kész  a  feredö  (Helt :  Mes.  171 
Az  ag  lejiplnek  felet  Fnisimiaiiak,  az  zenieset  hagiom  az  scho 
mesternek  (RMNy.  IL303).  Istenteleaséggel  .szennyeséé  (Mi 
Scult.  210).  Nyargalódzik  rajtam  a  tetfik  serege,  mert  szenny 
az  ingem,  nincs  ki  fejéríLse  (Thaly:  Adal.  1.231).  Roszsz  váj<z< 
szennyes  zatskő,  abban  való  szakadozott  leveleivel  (Bod:  Pi 
121). 

Szennyeséd-ik :  surdeo,  sordeeco,  obsordeo  MA.  unfliit 
werden  PPB. 

el-szennyesedik :  obsordeo  C. 

meg-szennyesedik :  obsordeo  C.  MA.  [schmutzig  werdei 
Tlvn  eztendey  vagyon,  hog  sem  nvhaya  sem  lába  bely  mi 
nem  z^nuesettenek  (ÉrdyC.  507).  Mellyik  az  a  meg  nem  szenny 
sédet  szent  irás  (Sámb:  Isp.  31b). 

Szennyesen :  sordide,  .squalide  MA.  unsauberlich,  garst 
PPB.  Nagy  szennyessen  böytel  gyázba  imada  (EsztH.  11). 

Szennyesít :  sordido,  maculo  Kr.  [besclimutzen).  Szenny 
sittetett :  sordidatus  MA,  Régi  rege  ez,  mellyel  a  pogányok- 
.szennyesiteni  és  feketíteni  akarták  a  kereszténységet  (Pázn 
Préd,  1208), 

meg-szennyesit :  c«  Inkább  akart  dücsöséges  haláláv 
jó  emlékezetet  liagyni  maga  után,  hogy  sem  mint  az  várns 
feladásával  jó  hire-neve  szép  fénnyét  leg-kevesebb  maculáv 
is  meg-szennyesíteni  (GyöngyD :  RK.  Elöb.  M).  Ördög-rútságáv; 
meg-szenuyesitteni  lelkét  (SzD :  MVir.  475). 

Szennyeskéd-ik :  sordide  .se  gerere  Kr.  [.sich  schmutz 
betragenj.  Megkívánja,  hogy  tellyesen  elfelejtvén  a  szines  kö 
tOst,  csak  szenuyeskedjüuk,  rongyoskodjimk  (Fal:  NA.  171 
Tudjuk,  hogy  a  mostani  kényes  világon  nem  lehet  szennye 
kediii  (192).  Sajnállya  szivessen,  hogy  eme  vag)'  <ima  rulságg 
szoiuiyeskednek  (Fal :  UE.  376). 

Szennyeskedés  :  [sordities ;  unsauberkeit].  Ha  jobtntská 
öltöztem,  hivságnak  tulajdonította,  ha  le  tettem  a  tzifrát,  szenye 
kedésnek  (Fal:  NA.  205). 

Szennyesség :  squalor  C.  squaliditas  MA.  uiisauberke 
millat  PPB. 

Szennyez :  maculo,  .sordido  MA,  [bosudeln].  Szennyezet 
sordidatus  MA.  Kegyelmedet  ugyan  kérem,  hogy  kegyelmed  i 
írása  által,  se  gondolkodása  által  engem  igaz  atjjatiát  azz 
mászszor  ne  szennyezzen  (TörtT.  Xni.160). 

be-szennyez  :  maculo  C. 

Szennyező :  sordidans,  commaculaiis  MA.  besudlend  PPl 

[Szennyeződ-ik] 

meg-szennyeződik :  [commaculor :  liesudelt  werden).  í 
igaz  ecclésia  a  régi  atyák  idejekben  kevéssé  meg-szenuyezödi 
(Czegl:  Sión.  16S). 

SZÉP  (s:éep  Mon:  Ápol.  304.  :<:;>  FYank:  HasznK.  27b.  ,<» 
Sylv:  ÚT.  1.22.  .<:i?p  Helt:  Mes.  347):  1)  pulcher,  formosu 
s|)ecio.sus,  perdeconis,  veiuistus,  elegáns  C.  schön,  sauber,  woli 
gest;iltet  PPB.  Szép  dolog  liadí-vezérségben  mog-halni :  pra 
darae  *mortes  suut  imjieratoriae  PPISI.  Nemy  ygen  zepp  hev 
yewnie  az  kappura  (EhrC.  14).  Né  akariatoc  engemet  hyvnott 
Noéminec,  z.épnec  (BécsiC.  313b).  Keuantam,  a  myl  zo|« 
latam  uala  (VirgC.  8).  í-ata  evket  lenuy  zepevknek  (Düui( 
191).  Zeep  leanzokat  bozattatjí  (ÉrdyC.  337).  Le  vom 
szop  sima  veres  bőrét   (Helt:  Mes.   347).  Gyönyörkedic  é   (é 


;«. 


85 


BÁRSONY-SZÉP— SZÉPECSKE 


SZÉPEGOT— MEG-SZÉPtr 


18fi 


mliorokbe,  kic  mind  é  világ  elót  s  mind  6  olítto  széi>ec  és 
kesec  (Heh:  Bibi.  I.e^ll  Kinec  a  partian  nieeg  mostis  szip  alniac' 
8  sz5IS  gerezdec  teiiininec  (Szék:  Krón.  ll.b)  Meg-uiutatom, 
lely  üdvösséges  szép  út  a  Krisztus  kílvetéso  (l'ázm:  Préd.  86 1. 
Céljuk  szép  Rákóczit  mint  kedves  nrnukat  (Tlialy:  VÉ.  1.159). 
i)  (svavis;  angenebni].  Zeepyllathw  myrra  kenőt  (ÉrsC.  318b). 
^p  zagu  illat  (Frank:  llaszuK.  L'Tb).  A  [lersiai  liliuni,  kit  ba 
2  saobába  visznek,  szép  szaggal  bé  tölti  az  bázat(Lipp:  PKert. 
59).  S)  [solectns;  an.sgewiililt].  Fiát  szép  seregivel  Amnrat 
agítségéi-e  boc&átotta  (Pázm:  Kai.  -138).  4)  futilis;  niitziicb). 
de  jó  id6  vagyon  szép  esfikkol  elegyeslel  és  szép  meleg  idctk- 
el  (RákGy:Uv.  139).  5)  [longns;  láng].  Midfin  sok  szép  idflt 
ilAgban  tíltene,  bat-száz  esztendőket  ugy-niiiit  éldegélne  (Czegl. 
ImlVers.  3).  6)  (magnns  ;  gross].  Kioszta  szép  préda  nyereséget 
JA:  Bibi.  V.Slb).  Elballgatá  szép  csenddel  kezdetitől  fogva 
lind  végig  beszédemet  (Fal :  NA.  205).  7)  [dilectus,  dilecta ; 
sliebter,  geliebte].  Én  iegyesem,  én  szépem  (Kár:  Bibi.  1.632) 
)  [mulier ;  weib].  Szépek,  természetnek  tsodás  alkotmmiyi,  ti 
igytok  világnak  vonzó  szivárványi  (Orczy:  Költi  1  150).  9) 
irgras!*-].  Szép-anya:  avia;  szép-apa:  avns  MA.' 

[Közmondások].  Akárki-is  szereti  a  szépet :  íjnod  pulcbrnm 
em  amiciim  MA.  Szép  a  jó.ság,  fogj  kezet  s  ölelkezzél-meg 
)Ie.  Szép  köszönetnek  szép  a  felelete.  Zsíros  táskából  szép 
)gátsa  íSzD:  MVir.  390). 

bársony-szép  :  amarantbus  Mel :  Herb.  92. 

százszor-szép :  [bellis  bortensis ;  tausendschSnchen].  Száz- 
or-szép  nevű  virág :  bellis  PPBl.  CseugSvirág  van  nj'omában, 
íresi  a  százszorszép,  csendes  egy  pár  ő  magában,  Flóra  oli'ltt 
(dves  kép  (Fal:  Vers.  870). 

Szebb  (zeef,  ÉrdyC.  528b.  zepb  DöbrC.  502.  Kár:  Bibi.  I.633b) : 
ilcrior;  schöuer].  Zep  miként  hold,  isfith  zepb  holdnál  (DöbrC. 
•2).  Meneewel  zeeb,  yob  es  dragab,  anneewal  teeb  arwlt  keel 
írette  adny  (ÉrdyC.  528b).  Vetekednek  wala  a  punyka  alma 
ees  maas  almafa  egymással,  mellyk  wolna  masykiial  zeeb 
!sti :  Fab.  86).  A  gyöngyös  hurka  egyéb  hurkánál  szfikjebb 
az,  neve  is  szebb  (Radv:  Szak.  31).  Mende  nem  szepbé  annál 
A :  Bibi.  I.231b).  Legyec  szépb,  hogy  .sem  vagyoc  (Balas,«a : 
lek.  9).  Az  fényas  nap  szSb  mindennél  (Zrinyi:  ASyr.  218). 
»nnel  szépb,  tellyesebb,  annál  jobb  leszen  (Lipp:  PKert.  1.80). 
dísztelen  mód  mindent  kárba  és  böcstelenségbe  kever,  miatta 
npulnak  a  szebbn.'l  szebb  észből  származott  helyes,  éles  gon- 
;ok  (FahUE.  371). 

leg-szebb  :  pulcherrimus  MA.  schünster  PPB. 

legszebben :  fpulcherrime ;  am  schönsten].  A  kSzép  termetfl 
iber  leg  szebben  alkalmaztatott  (Com:  Jan.  45). 

Szebbeeske :  [paulo  venustior ;  ein  wenig  schönerj.  Szeb- 
tske  inkáh,  hogy  sem  Lsten-féI5  (Fal:  NE.  18). 

Szebbed-ik] 

meg-szebbédik :  [mollior  fio ;  weicher  werden].  A  stokfisf 
vács  pórölylyel  megierjed    erősen,   az   annak    ntiina   ugyan 
la'/fe    gszebbedik  (Radv:  Szak.  146). 

Izébben:  [melius;  besser).  A  Chiistus   hisoriaiat   tudnunc 
.■l,gf     szüksegesb,  kibSl  szépben  tanulbattyuc  meg  mind  azokat, 
mikre  egyéb  historiac  tanitanac  (Born :  Préd.  52). 

Szépe :  [optimum  rei ;  das  beste].  O  nagy  Uazdag.sa,ag  Cris 
sal  Meenuynek  fSldnek  zepeet  yawaat  erekAl  erekkee  byrny 
•dyC.  568).  OltSzzél  tisza  badi  erkSteben,  szépibez  szokjál 
il:  NA.  218).  A  szépében  s  javában  válogatva  szedegethet 
il:  UE.  368). 


il'rteit 


ifPE. 


i;  í» 


'jftiniC 


Szépecske  :  venustulus,  limatulus  C.  [lieblich  schön].  Tudákos, 
petske,  tsinosotska  :  seitulus  PPBl.  Feleseget  f6l5teb  szerette, 


fel5tte  hogy  szepeczke  volt  (Mel :  SzJáii.  68).  ÓL  kedves  tílo- 
milécske,  szépecske  fejér  menyecske  szánd  szivem,  szintén  ideje 
(Thaly:  VÉ.  11.248).  Az  a  külömbség  van  benne,  bogy  mikor 
valamcílly  szépetsko  énekelt,  annak  a  szava  egy  kevéssé  simább- 
nak tetszett  (Mik:TörL.  394). 

Szépeget  (^ízepenjcí  Gyarm:  Fel.  264b.  Mih:örökÉ.  84): 
porpolio  C.  venusto,  exorno,  como  MA.  (coloro ;  zleren,  ver- 
schönern,  bemantelu].  KfllSmben  vagyon  sokval  az  dolog,  bogy 
nem  az  mint  Monozloi  szepengeti  és  fSdozni  akarja  az  papis- 
takuac  lelki  fertelmes.segeket  (Gyarm :  Fel.  264).  Az  egyházi 
.személyek  vétkeit  nem  javallyák  s  nem  szépegetik  (Pázni :  Kai. 
154).  Ezt  az  aszszony  pápát,  kinek  emlekezetivol  szépegetbeti 
vala  dolgát  s  gyalázbattya  vala  Rómát,  soha  sem  Fócins  sem 
egyéb  az  gorSgSk-kSzfil  nem  említette  (635).  Annak-előtte 
testét  .szépegette  az  ura  szemének  (P:lzni:  Préd.  116).  Mennél 
nagyob  a  mennyei  király,  annál  nagyob  igyekezettel  kell  az  ó 
liázát  szépegetni  (1171).  T.sak  szint  sem  találnac  hozza,  mint 
szepegethessec  (E.sztT:  IgAny.  374).  Me.sterségessen  tndgya  az 
bnut  szépegetni  (MA:  Scult.  267b).  Az  maczkák  tudgyák  magokat 
nyalogatni,  tSrlflgetni  és  szépengetni  (Mib :  ÖrökÉ.  84).  Az  ti 
vak  ténelygésteket  szépegetni  igyekezitek  (Bal:  Csisk.  399). 
Mikor  az  király  az  hajat  ffisfilli  es  szepegeti,  az  követségekre 
válaszokat  akkor  teszen  (Forró:  Cnrt.  496).  Szépegetni  akarják 
vétkeit  (ThemSec  38).  Szepegeti  dolgát  (Veresm:  Lev.  215). 
Magát  szépegetni,  tsifsomázni  (SzD:  MVir.  390). 

Szépégetés  :  [exoruatio,  coloratio  ;  verscbönerung,  bemiiii- 
telung].  A  világi  szépegetések  példájával  akarja  ismertetni  a  mi 
istenflnk,  mennyi  sok  szépségekkel  éke.síti  a  lelket  (Pázm:  Préd. 
425).  Hogy  semmi  résíinc,  folyamásunc  ne  lehetne  az  mi  hitet- 
lenségfinknec  szépegetésére  (MA:  Scult.  617).  Imezec  minden 
szemérmet  elvasztottenec,  az  kic  akarjác  az  pápistaságnac  sze- 
pegetését  venni  (MA:  Tan.  1180). 

fSzépégető] 

maga-szépegető :  mundulus  MAI. 

Szépéi :  [tego ;  bémiinteln].  Félelm&s  a  követ,  alig  mer  szól- 
lani,  szépeiné  örömest,  de  megkell  vallani  követsége  dolgát 
(GyöngyD:  KJ.  383). 

Szépen :  pulcre,  graphice  C.  venusfe  MA.  schön,  zierlich 
PPB.  Az  z'^ld  fa  zepen  viragozyk  es  beuen  gymAlcz'X't  terenifb 
(VirgC.  65).  Zeponzolo  madarak  (KazC.  201b).  Lisztet  ránts 
meg  igen  szépen  tiszta  vajban,  annyi  legyen  az  liszt,  hogy 
szépen  sfirétse  az  levét  (Radv:  Szak.  79.  97).  Szakmar  Szabolcs- 
vármegye is  holnap  filnek  fel,  onnét  is  szépen  újulnifog  az 
hadunk  (RákGy:  Lev.  165).  Irigylói  az  szépénjárásnak  (Thaly: 
VÉ.  11.399).  Nógrád  vármegye  is  szépen  van  (Bercs :  Lev.  350). 
Egy  értelmes  ember  napestig  is  szépen  tudja  beszéddel  tartani 
vendégét  (Fal:  NE.  20). 

Szépít :  decoro,  depolio  C.  venusto  MA.  zieren,  putzen  PPB. 
Görög  fejér,  mellyel  az  aszszonyok  magokat  szépítik :  psimmy- 
thium  PPBl.  Zepitet  ekesseges  ült 'izetek  (VirgC.  149).  TeghSd 
zentb  alázatosságnak  violaya  zepeite  (WinkIC.  340).  Yay  tj'nektek 
yra.sthwdok  es  zerzetesek,  kyk  zepeytj-tek  az  yazaknak  teme- 
teeseket  (JordC.  429).  A  szegént  ne  szépítsed  az  6  igyébe : 
pauperis  quoque  non  misereberis  in  jndicio  (Helt :  Bibi.  LNn  2). 
Másut  .szépícz,  mert  ezt  nem  el  hiteted  (Decsi:  Adag.  251).  Építs, 
szépíts  lelkeden  (Fal :  BE.  573).  Az  udvarló  inasok  urokban 
.szépítik  a  rútat,  dítsérik  s  magasztallyák  a  gonoszt  (Fal :  NE. 
71).  Július  Caesar  tar  fejének  hajatlanságát  különbféle  boros- 
tyán koszorúkkal  nem  csak  todögette,  hanem  szépítette  is  (Fal : 
UE.  376).  Némellyek  tulajdon  mocskokat  színnel  szépítik,  hogy 
bedughassák  szemét  a  világnak  (428). 

meg-szépit :  exomo,  excolo  C.  [verschönem].  Tyztasag  meg 
zepeyty  embernek  lelkeet  (CornC.  242).  Az  nedwesseeg  embery 


187 


MEGSZÉPÍTfe-SZKPEG 


MEG-SZEPKG-SZEPELKEDÉS 


18) 


lollíőt  meg  tjztojt  68  mej;  zeepSylli  (ÉrdyC.  420b).   Embernek 
az  haját  megszépéteiii  (Radv:Szak.  295). 

megszépítés :  exuriiatio  MA.  zieriuig,  ausputzimg  PPB. 

Szépítő :  oniator,  exornator,  reparator  C. 

Szépség :  pulcritiido,  foimositas,  decor,  callos  C.  venustas 
MA.  scliOulieit  PPB.  Fráter  Beiiiald  uziidaluala  ew  nagy  zeppse- 
gerewl  (ElirC.  18.  122bi.  Miro  niagaztatol  fel  az  puztouak  zep- 
segebeii  (VirgC.  M5b).  Mogfugattatek  zent  Margit  ázzon  zejíse- 
geben  (MargL.  27b).  Myudeii  zeepseeghnek  zeepseege  vagyon 
kewrAle  (ErdyC.  .^lOb).  Mint  egy  czurgo  patak,  mely  visza  nem 
folyhat,  ugy  fút  el  .szépséged  (Zrinyi:  ASyr.  4).  Egyiknek  sem 
kell  nekem  szépsége,  sem  esze,  sem  comandója  (Bercs :  Lev. 
424).  Ez  iU!  a  drága  .széjöég,  a  mellybe  mi  magunkat  tetőtől 
fogva  talpig  borítjuk  (I'"al:  NE.   30). 

Szépséges  :  dei'ori>v«iniii.s  C.  venastu,'!,  formosus,  perelegans, 
deeoriis  MA.  sciion,  lieblidi,  artig,  géziért  PPB.  Lata  egy  tűz- 
nek langyat  zepsege.it  as  fen.segest  (VirgC.  41b).  Igeen  zepse- 
ges  kyraliie  ázzon  (DomC.  302).  Emberfiknee  fiaynac  fSIStte 
zepsegíjsb  (TelC.  117b).  Zepsegesb  abrazat  embSrSkiiek  fióknál 
(TihC.  99).  Ezek  ott  jelennek  meg,  a  hol  udvart  tart  a  bölcse- 
ség,  zá.szl6t  emelt  a  vitézség  és  virágzanak  a  szépséges  erktil- 
(Wflk  (Fal:  UE.  369). 

Szépségesen:  perbelié  C. 

Szépségű  (zépségS  BécsiC.  239):  [pulcherrimus ;  reizend 
.scIiön,  anmutsvoll).  Az  hely,  holotnala  zepsegew  erdew  (EhrC. 
H4b).  Jonas  zépségő  galanibnac  maí'araztatic  (BécsiC.  239) 
G'akorlatoson  zepsegS  almákat  ennekfim  mutattál  (NagyszC. 
(i4b).  Az  S  zepsegw  angiali  orezaiat  kiizdek  pSkdflsnie  (We.szprC. 
78).  íme  ielenek  5  neki  e^:  zepsegíi  azzonyallat  (BodC.  6).  Az 
zepseg^v  gyermeknek  zemelye  (PozsC.  43).  Oh  zepsegew  zfe 
Marya,  idwez  legyetek  zyzesseges  lábak  (45).  Mely  zepseeghew 
labay  vannak  (ÉrdyC.  145).  Ygen  zeeiJseegew  zyz  (593).  Kar- 
thágó no&  vara.sljan  neme  nemes  vala,  elmeeyebeu  zepletelen, 
testéében  zep.seg^  (215). 

Szépül :  decoror,  pulcrior  fio  Sí.  [schön  werden].  Vnekyk 
leány  zepAltettek  (compositae)  ees  meg  ekesewltettek  (KeazthC. 
396b). 

még-szépül :  c«  Az  5  leány  meg  zepAltek  (VirgC.  145). 
Az  arán  niygli  gyakrabban  eeghetyk,  annewai  ynkaab  meg 
tyztwl,  zeepewl  (ÉrdyC.  465b).  Tégedet  meg  zeret  ees  meny- 
orzaghbau  lielhcztet,  mert  megh  zepvVIz  meg  Rredwen  (ÉrsC. 
467b). 

Szépület :  (reviviscens  prosperitás ;  besserung].  Nézuén 
szabadságát  s-rabságból  váltságát  s-vijuló  .szépölotit  (Balassa : 
Ének.  5). 

SZÉPE  :  [subalbus ;  weisslicli,  grau].  Szép  szerszámos  szépe- 
szírfl  lován  ült  (Monlrék  XXin.587). 

SZÍlPfia  (rzepegés  Kár:  Bibi.  1.614.  cjpeyes EhrC.  Có.  I(i2. 
megh  -Ji^i/h  ÉrsC.  236.  zópHyes  DomC.  19):  1)  [lainentor; 
weinon].  Zepegik  vala  vtet  azzoíiemberek :  lamentabantur  eum 
mulieres  (DSbrC.  462).  Naponkeed  syrankozyk  es  zoi>egh  vala 
ew  wranak  elette  (JordC.  340).  Es.sol  le  5  elStte  syrwan  es 
zepeghwen  (ÉrsC.  40b).  Sírtok  és  szepektek  ti,  de  a  világ  8r- 
veudez  (Tel:  Evang.  II.3).  Szükség  sirni  esszSpSgni  aftele  lelek- 
nec  (Pécsi:  Ágost.  60).  8)  timeo,  paveo,  trepido  Sí.  (lürchtenj. 
Mi  penig  az  liarcz  alatt  az  fővezérrel  valóban  .szeiiegtünk 
vala  (Monlrók  V1II.326).  Kosz  végozés  vagyon  a  barátom  felöl, 
elliittom,  szepegett  mind  ki\-iil  mind  belíil  (GyüngyD:  MV.  99). 
Az  páter  jesuviták  szepegnek  is,  flrflinek  is,  már  kigyót  békát 
kiáltanak  Bohusra  (Bercs:  Lev.  118).  A  moldvai  vajda,  a  fft  tol- 
mátsnak  testvér  ötse  lévén,   tudom,    hogy   most   .szepeg   (Mik : 


TörL.  399).   Olly  hideg  uralkoda,   hogy  reszketni  s  fogaimmá 
zepegni  kezdek  (NótPM.  25). 

még-szepeg :  (deploro,  dc^fleu ;  beweinen).  Jay  tynektek 
kyk  ez  wylagon  mewettek,  merth  megh  zópeghytek  (ÉrsC.  236) 

Szépegós,  szöpögés :  (lamentatio,  fletus ;  das  \veiiien 
schlucljzou].  Nagy  elyg,  hogy  meg  nem  hahiala  gyakortanak 
zypegeseknek  ydneaseges  felelemre  valtoztatiian  Cristiisnal 
gyczeretyre  (ElirC.  65).  Az  ázzon  keserewseges  zypegesekue 
belfeluen  (162).  Ez  zflpígesSmben  leplemet  minden  yel  mei 
mosom  (DöbrC.  20).  Syraswal,  zepegeswei  ker)'  wala  Stefi 
iPeorC.  88).  Ez  testbSI  ki  ment  vala  riaé  ohaj-tassal  es  zJp5 
gessel  (NádC.  313b).  Nagy  syralmakkal,  zevpegesekkel  varyj 
vala  Christiisnak  zent  testet  (MargL.  70).  Gyakorta  zyvynek  zev 
[)evge.setevl  az  ev  jmad.sagy  kevzevt  ordeht  vala  (DomC.  19) 
Az  czepegés  az  aszjizoni  állatnac  szflutelen  sémbeiSdése  (Kár 
Bibi.  L614).  Mi  erettnnc  kiált  es  essedezic  meg  mondhatatlai 
8z5p8gessel  (Pécsi:  Ágost.  C4).  Nagyobbak  es  keservessebbk-l 
lé.sznek  pokolban  tékoszló  tiaknak  panaszok  és  zSpSgések  (Lép 
PTiik.  L138).  Könyves  szemeit  az  egekre  forgatja,  zöpflgését  s 
mint  lehetett  el-nyelé  (Kónyi:  HRom.  143.  145). 

Szepéget :  (timeo ;  fíhchten  ?].  Nagy  inségiinkl>en  kit  re 
ménlhetimk,  nyavalyáinkban  kit  sze|)egessiink  (Thaly:  Adal.  II 
393). 

Szepegő :  [lamentaiis ;  klagend].  SjTankozyatok  Jiz  z5p5g8k' 

kel  (ÉrsC.  216). 

SZÍ!PÍtLKÍLD-IK  :  nitor,  adnitor  C.  MA.  conor  MedLat 
119.  [sich  aiLstrengen,  bestroben,  beniiihen].  Igyekezem,  szepi'l 
kedem,  valamihez  táma.szküdom :  nitor  PPBI.  Akar  mint  syxj- 
Ijelkegiék  is  az  íirdttg,  erfitlen  az  í  dereka  az  fii  iiekiil  (RMNy 
111.88).  Jóra  szepelkedS  szent  lelkefis  venni  iBorn:  Préd.  278bl 
.Soha  annyira  senki  nem  seiwlkedhetic,  hogy  ín  keyen  ingyen 
meg  saldítba.ssa,  mi  legyen  e  nagy  tifkya  a  nagy  Istennec 
(Born:  Evang.  IV.166).  Szökseg,  hogy  faraduau  szepelkedgyec 
(Mon:  KépT.  3b).  Azt  alítom,  ugyan  jól  szei«3lkedgyenek,  sere 
találnak  tizet  az  számtalan  eretnekek  kSzzfll  (Pázm :  Kai.  162) 
A  .sátán  tellyes  erejével  azon  szepelkedik,  hogy  a  Oirisfu.snak 
8-is  kSlfsőnt  mint  adhasson  (GKat:  Válts.  11.39)  Mindenkor  » 
tellyes  tókélletességre  szepelkedfink  (Komár:  Imáds.  147).  Nosza 
szepelkedgyél,  mig  id5d  vagyon  iMatkó:  BCsák.  16).  Ugyan  csak 
nem  birod,  akar  mint  szeiielkedgyél-is  (304).  Eleget  .szepelkedék 
rajta,  hogy  csak  a  papokra  húzza  ChrLstus  urunknak  abljéli 
mond.'isát  (Pós:  Válasz.  210)  Ha  szinte  szepelkedve  meg-eríl- 
tetik  magokat-Ls,  de  bizony  azt  véghez  nem  vihetik  (Pós:  Igma. 
365).  Ha  szepelkedve  meg-erítteti  is  magát  (Pós;  GBot  14). 
Hohó  szegény  lélek,  csak  héjában  szepelkedel,  nem  birsz  véle 
(ToIn:HBék.  29). 

fbl-szépelkedik  :  (aduitor ;  hinaufstrebenj.  Ha  az  emberi 
elme  ez  kiiszikhis  begyre  fel  akarna  szípelkedui,  száz.«or  is 
hátra  esnec  és  tellyességgel  el  romolna  (MA:  Taa  142). 

ki-Bzepelkedik :  (enitor ;  sich  herausarbeiten],  A  verenibíl 
ki  akarván  a  farkas  szepelkedni,  má.st  Ls  magához  eite  hé 
(Czegl:  Japh.  91).  Szép  apád  ott  maradt  é  vagy  ki-szepelkedet 
(Czegl:  Tromf  177).  Ottiui  ottan  a  bnnnec  tértijébe  keveroilfluc, 
mellybfti  ó  melly  sirván,  sopánkodván  sze|>elked&nk-ki  (l'em- 
Pompa  44). 

Szépelkédés  :  annisus,  coiwtiis  C.  MA.  bemühung  PPB.  JD 
ellene  nem  alhatnnc  .semmi  erSnckel  sem  szepelkedesfinckel 
sem  az  SrdSguoc  .sem  az  halalnac  (Boni:  Préd.  281).  Nag.\ 
szepelkedessel  akariac  el  rontani  az  vniak  igeiét  iBorn:  Evani; 
1.93).  SzepelkedestH'kel,  er"lki>(U\seckel(426).  Ezt  a  vajas pi>gácliát, 
szepelkedésed  a  mint  niulattya,  eUVvetted  volna  (Vere«ni :  Lev. 
."i7).  így  mene  semmitten  minden  fieyekezeti  és  .sze|ielkedése  e 
szent-háromság   ellen    tusakixlo   bajnaknak    (GKat :  Titk.    27S) 


^i<  SZEPPEN— KOKPÁSW5ZEPLÓ 

111  ittis  semiiii  haszna  iieni  Ifin  szepelkedésekuek  (Czegl:  Bl^iit 
;81).  Igj-  emleli  ki  nagy  szepelkedéssel  (Czegl;  Japh.  12).  Lás- 
luk  már  sárgyiiró  Máltyásnak-is  szepelkedését  (Matkó:  BCsálc. 
>00b). 

SZflPPEN :  exterreo,  paveo  SL 

H      még-széppen :   (terrefio,  contieniisco ;   erschrecken].   Meg 

"  ■pppenni :  de  gradu  dejici  (Decsi :  Adag.  2-1).  Meg.szep|)en  magá- 

in.  nyilván  tndum  (MA:Scult.  221b).  Ha  egi  iimak  fouiegeté- 

•  le  meg  szoktnnk  .szeppenni  (Csanaki :  Dögb.  15b).  Látdé  minn 

; /eppent-nieg  a  Pilatas   (GKat:  Válts.  11.47).    Szász   urainiék  i.s 

1  ■L'szeppenéuek    nagyon   (ErdTtirtT.  1.141.    Homonnai    Gyürgy 

:;szeppen  é.s  a  lengyel  liad  is  haza  mene  melKlle  (ErdTöitAd. 

II  lilOi.  Az  bán  megszeppent  mind  c.sá,szártúl  (MonOkm.  XXIII. 

'   '.   Az  hadak  megtartásjiu  meg  is  szeppentek    (RákGy:  Lev. 

SZÉPET  (széiht  Muulrók  XV.71):  [cista]  kofter,  reisetruhe 
ai;uui.  Volt  az  eperjesi  öreg  zíild  ládában  két  kis  szépet, 
i;yik  nagyobb,  másik  kisebb  (Radv:  Csal.  n..3.58).    Bírrel  Iwrí- 

it  szépetekben  meg  hámozván  elhozták  az  fejér  ezipót  (Mon- 
iVik  XI. 333).  Terbas  öszvireken  posztók,  abák,  veres  fejtfik  és 
.il.imely  .szépetekben  magam  szüksigii-e    való   vásiirlások  vad- 

ik  (Monlrók  XV.71).  Császár  szepetjéihez  és  ládáihoz  még 
iltüg  nyúlni  a  fflvezér  nem  engedett  (456). 

Szepetecske :  [cistula ;  kofferchen].  Egy  szepetecske  60 
-/l».nin,  az  lakatja  23  oszpora  1878  (TörtT.  1.155). 

SZEPLŐ  (zeepU  DebrC.  515.  szífilé  Kereszt:  Leg.  F3.  szópU 
l-\i:  imiietigo,  lentigo,  petigo,  vitiligo,  lichen,  mentagra  C. 
uacula] ;  zittermahl,  sommerfleck  PPB.  [öeck].  Zerny*  zepi* : 
i-formis  macula  NémGl.    123.    Ver  es  test  semmynemevp   zei> 

vt  pwbennek  nem  yegyeznek  (EhrC.  110).  ZeplSt  és  átkot 
.  rro.'c  en  vénségémnéc  (BécsiC.  91b.  MünchC.  107).  Zeppl5 
i'kil.il.j  vyolak  (NagyszC.  57).  Sok  zeeple  va^on  az  ev  or- 
liay;ui  (DebrC.  515).  Egy  gonoz  azzonyallath,  kynek  kylenez 
lany  valanak  ollyan  zepló  eeletewyek,  hogy  harmincz  napeeg- 
in  ynteneek  ewtet,  ha  mykeppen  az  ew  elmeeyeet  el  fordoyt- 
atnaak  (ÉrdyC.  215b).  Byntewl  es  zeplótewl  ember  eeth 
lagaat  meg  ohayttya  (575b).  Fakadéc  vagy  szeplS  a  poklcson 
Cár:  Bibi.  I.98b).  Hogy  maganac  állatna  dicliSséges  anyaszent- 
»yhaz.at,  kiben  nem  talaltatnec  semmi  .szeplS  anagy  s5m6r 
Ion:  Ápol.  356).  Szeplónélkfil  való  kos  (MA:  Bibi.  192).  Ó  aí 
tennec  ártatlan  és  .sz5plé  nélkül  való  báránya  (Kereszt:  Leg. 
3).   SzeplSt  is  el-o.szlat  a  torma  (Felv:  ScluSal.  21).    Mind    az, 

mi  valami  árulásra  mutat,  szepifi  és  gyakizatunkra  válik 
i'al:  UE.  450). 

[Szólások].  Nemynemew  wton  yarotwl  zeplJben  eseek 
gazda  leaaya  (ÉrdyC.  339).   Hol  voltam  en  veled  s  z  e  p- 

Sben  valaha  (Sztár;  Athan.  28).  Menyeczkec  rettenetes 
ep Ifiket   es   kiiiokat    szenuettec   (Bom;  Préd.    78). 

ucretia  Tarqninius  miat  szeplfit  szeuuede  (Gsákt ;  As.sz.  9).  Ha 
raytt.-im  z  e  p  1  ő  t  t  e  e  t  e  t  z  en   akaratomnak  ellene,  az  en 

ztas.sagoranak  erdeme  kettfiztetyk  coronazattra  (ÉrdyC.  591). 

fehér-szeplő  :  címdor  MA:  Bibi.  I.IOO.  Mikor  a  férBnnac 
sténee  bőrén  fejér  szeplő  indul,  nézze  meg  a  pap  (MA:  Bibi. 
lOOj. 

fekete-széplö  :  [mentagra ;  flecbte).  A  velfine  szfiletett  bé- 
egec,  a  sömör,  var,  fekete  szeplő  meg  rutétanac  (Com :  Jan. 
I). 

hagymaz-szeplö :  varas  febrilis,  purpureus ;  rote  sprossen 
IPB. 


SZEPLAS— SZEPtóTELEN 


190 


korpás-szeplő :  [lichen ;  sehwinde].  A  szőmőlcsfi,  golyva 
eg  nitétanac,  hasonlóképpen  az  apró  korpás  szeplő:  rüli  (Com : 
m.  54). 


Szeplős :  lentiginosus  MA.  [niacolusus  ;  UeukigJ.  Ertolmetők 
legyen  yteeletőt  teiiuy  az  zeplSs  es  zeplőtelen  kőzőt  (JordC. 
93).  Mynden  zenthnek  eelete  zeplősnek  lattatyk  vala  zent  .Já- 
nosnak zentsseeghes  eeleteehez  (ÉrdyC.  347b).  Kiválasztom  a 
szeplős  es  a  tarka  iuhokat  (Helt;  Bibi.  1.03).  A  kosoc  hagnac 
a  taikakra,  szeplosekre  és  a  bontakra  (Helt:  Bibi.  I.P).  Szeplős 
és  czepegetet  szinyfl  kosok  (MA:  Bibi.  L28b). 

Szeplősít :  .stupro  C.  temero,  violo,  vitio,  contamiuo  MA. 
scbiindeii  PPB.  ZeplAsitetem  ziuemet  gonoz  gondolatukal  (VirgC. 
4).  A  szent  irast  baniissettyac,  es  szeplősetic  (Mon:  Aixjl.  301). 
Ha  lelkedet  szeplősíted,  fertőzteted  bűnnel,  rcszra  vetemedel 
(Fal :  BE.  570). 

meg-azéplősit :  violo,  depudico,  devirgino,  constupro  C. 
coniniaculo,  debonesto  MA.  adultero  PPBI.  besudeln,  unverehren, 
schwachen  PPB.  Sem  eletemert  sem  halálomért  auagy  chak 
egy  kenésben  sem  zegnem  meg  auagy  meg  nem  zeplevsehte- 
nem  (MargL.  31b).  Hazvgoknak  mutagya  azokat,  kyk  eotet 
meg  zepleoseytetteek  (DomC.  230).  Meg  zeplősőytee  Moysesuek 
tőrweenyet  (ÉrdyC.  523b).  Te  twdod  wr  myndenhato  ysten,  hogy 
twdatlan  zeplew.sytetem  megh  az  en  zerzetemet  (ÉrsC.  363b). 
Vele  bahian  meg  szeplősite  (Helt:  Bibi.  I.Q3).  A  királyné  asz- 
.szonyoknac  leányait  eyel  el  viuéc  az  bniuátoc  és  mind  meg 
.szőplésitéc  őket  (Helt:  Krón.  69b.  Mel;  SzJán.  240b).  Djna  a 
Jacob  leania  meg  szőplősíttetec  az  Henior  fiatol  (Szék ;  Krón. 
146).  Addig  bokrétázza  asszonyom,  addig  pogátsázza  piiiere 
uramot,  végtire  meg-szeplősíti  urának  ágyát  (Ker;  Préd.  253). 
A  főhajósunk  török  volt,  eleget  mondotta,  hogy  megszeplősítet- 
tük a  haj.'.ját  (Mik:  TörL.  366). 

megszeplősítés:  compre.ssus  C. 

megszeplősítő :  constuprator  C. 

Szeplősítés :  vitiatio,  corruptio    MA.    stuprum    Com:  Jan. 
I    183.  schandung,  verderbung  PPB.    Nem   csak  a  háza.sság  tőré- 
sec,   szeplősitésec,  hanem  még    a    csókolgatá-soc    is    szemtelen 
orczátlanságoc  (Com:  Jan.  183). 

Szeplősítő :  vitiator  MA.  schünder  PPB. 

Szeplösöd-ik :  maculor  Sí.  [beöeckt  werdenj. 

meg-szeplösödik :  [conimaculor ;  befleckt  werden).  Idegen 
fertezekkel  meg  nem  zeplevsevdevm  (CornC.  413).  Eegyebeken 
I    kenyerwilyetek  gyAlőlwen  az  testet  zerenth  való  megh  zeplese- 
'    det  kentast  (JordC.  882). 

Széplössóg :  [lascivia,  libidó ;  unzueht).  Vrwnknak  malaz- 
tyat  el  valtoztathwan  gonoz  elettyeknek  zeple,s.segheere  (JordC. 
879).  Testy  dohos  zeplő.sseeghnek  gyeuerAseeghehez  ragazkot- 
tak  (ÉrdyC.  506). 

[Szeplősül] 

meg-azeplösűl :  [inquiiior,  contaminor ;  verunreinigt,  besu- 
delt,  geschiindet  werden].  0  neki  vtai  minden  idén  megzeplő- 
sőltek  (DübrC.  26).  Testyeket  ne  kevanyon,  hol  az  ev  zyue  meg 
zepplevsevlne  (CornC.  42).  Hazugnak  mutagya  .azok.it,  kyk 
eotet  meg  zepleosseoltnek  akartak  mutatni  (DomC.  231).  Meg 
degleek  féld  weer  mya  ees  meg  zeples\\le  li  myuelkedetykbe 
(KesztbC.  291). 

Széplősóg :  J )  [macula ;  fleck].  Mynddeu  ez  vylaghy  zep- 
lősegt&l  meg  oltalmazwan  az  ew  elkőczeet  (ÉrdyC.  242b). 
Lsteny  meltosaag,  kynek  ternieezetyben  semy  zeplőseeg  nem 
egyelődhetyk  (418b).  3)  [lentigo;  sommerfleck].  Ei  pártával 
fŐdi  avagy  koszorúval  férges  szeplőségét,  szin  hányó  kendővel 
fényi  amaz  i-út  varas  orczáját  (Csúzi :  Síp.  55). 

Szeplőtelen :  iutemeratus  C.  imraaculatus  MA.  [iinbefleckt, 
unbesudelt,  rein].  IVIaga  mondatyk  a  zeplAtlen  tiztasagh  angiali 


191 


SZEPLÖTELENSÉG— SZER 


SZER 


iiKa;;iiakli  (VirgC.  Mb).  Howitüitek  az  clastrumban  istennek 
anyának,  zepplevtelen  zyz  Mariának  neve  es  oltalma  ala  (MargL. 
4).  Kezdetyk  azzonyonk  zepplevtelen  zvz  Mariának  zontse[ge]- 
revl  való  kevnv  (CornC.  1).  Akanvaii  zeplStelen  w  ystennek 
zolgalny  (.lorilC.  705).  ZepIStelen  vagyok  az  azzonyallatnak 
ylleteesetewl  (ÉniyC.  627). 

Széplötelensóg :  castitas,  puritas,  munditia,  intemerata 
vir^iuitas  Sl.  [reinlieit,  keiisoliheit).  Ember  hA  zeplatelenseghe- 
nek  nywgodalinaban  kazdagh  mynden  yoban  wr  y.stennek  zynee 
elútli  (JordU  849).  ZeplSteleaseegbe  tnda  zallani  (UebrC.  228). 
Wr  istennek  ayanlotta  vala  ew  zepIStelensegheenek  yegyzeset 
(ÉrdyC.  591).  O  zeplőteleiiseeghnek  halhatatlan  malazttya,  yme 
az  aldot  meennyey  kyral  nem  hagyaa  az  ew  zerelmes  zolgalo 
leánya  bezeedeet  hamyssagbiui  (640).  Ymadna  ew  érte,  liog 
az  wr  ysleu  ewtet  ez  wylagon  meg  eryzneye  zepleteleusegbe 
(ÉrsC.  359). 

Szeplőtelenül :  intemerate  Kr.  (nnverletztj.  Ez  békesség- 
nek zepplevtelenevl  meg  kel  tartatny  (CornC.  178b). 

SZER  (2<T  BécsiC.  148.  szerben  MA:  Tan.  1124.  zSrth  LevT. 
193.  ízurerfll  RMK.  11.108):  1)  ordo,  series  MA.  ordnung,  reihe 
PPB.  íme  ma'i  vad  egenlő  medueuel  tel  fele  álla  es6  zaiabau 
liarom  z«r  fogac  valanac  (BécsiC.  148).  Tétét  énnekem  kezdet- 
tűi foguan  zórolmest  raéndénóket  teneked  zeréuel  mégirnom 
(MtinchC.  106b).  Else  helt  tai'tli  zerben  az  hA  irta  ewangeli- 
omanak  kenwe  (JordC.  353).  Bezeelly  az  dologhnak  zeryth: 
omnia  exposuit  ordine  (745).  Egy  szerben  akaruac  vala  íini  a 
királyai  (Helt:  Krón.  54b).  Elő  éré  t5r6c  had,  szép  szer  vala 
(Görcs:  Máty.  09i.  1'le.s,  nielly  falu  szeriben  vagyon:  sessio,  in 
ordine  aliarum  sessiouum  sita  (Ver:  Verb.  212).  Hogy  a  te  ha- 
sonlatosságodra teremtett  állatod  minden  tagjainak  illeud5  sze- 
rivel jojón  e  világra  (Kázm:  Imáds.  336).  Meg  dicsire  5ket,  hogy 
az  szer  noha  egyebeknek  adatot  volna,  de  mindazonáltal  az 
vigyazasban  meg  maradtanak  volna:  collaudatis  iiuoque,  quod 
etiam  aliis  tradita  vice  tamen  excubare  perseverassent  (Forró : 
Curt  479).  KSszben  isznac  avagy  kSrnyűl  szerben  iddogalnac : 
bibimt  in  orbem  seu  eircumpotant  (Com:  Jan.  182).  Jfive  a 
mobáisi  mezőre  igen  szép  szerrel  hat  sz-iz  Icival  (Pethő:  Krón. 
139b).  Ha  mind  [lapok  lennénk,  meg  bomlauek  ti.sztűnk,  szerre 
jánia  kőztünk  a  törvényes  actio  (Felv:Dics.  12).  Némellyeket 
a  botsűlet  inkább  ingerel  az  elsőségre  a  második  szerben,  hogy 
sem  a  miisodik  Ülésre  az  elsíben  (Fal :  UE  398).  S)  (plica ; 
falté,  schicht).  Hétszeri  kötéllel  SAmsomot  meg  köté  (RMNy. 
IU.342I.  Hét  szerbe  font  haj  (MA:  Bibi.  1.23.5).  Ötiídik  arany 
láncz  igen  apró  szomö  tizenkét  szerbon  (Radv:  Csal.  11.149). 
Kerezd  fel  a  töknek  imát  és  küzd  által  raita  három  vagy  nigy 
szerrel  (OrvK.  47).  A  priminn  mobile  az  az  hidnlásra  s  indí- 
l:'Lsra  ké.sz.szebb  lelki  erő,  melly  nem  taitózkodik  mindenkor  a 
lügfővebb  tnlajdoiisíignak  rendiben,  mint  a  forgó  égen,  hanem 
gyakortább  .az  alsi'i  szerre  bot.s;ifki)zik  (Kai :  UE.  378).  S)  [col- 
legium,  tribna,  clas.sls ;  körperseliaft,  klasse,  orden).  Aggéns  lat- 
tatic  prophótac  zórében  (BécsiC,  290).  Mynd  el  oztatíitnak  negi 
zeibe  auagi  rendbe  (VirgC.  117).  Mikoron  Zakariás  [vapsagnak 
tiztet  tartanaia  i  zeriben  isten  élőt :  cum  sacerdotio  fungeretur 
in  ordine  vicis  sxme  ante  deum  (DöbrC.  397).  Mit  lattok  az 
Svnamitisbe,  ha  nem  íak  seregeknek  zerit :  cboros  castrorum 
(481).  Az  ev  zerenek  zolgalatya  felet  gyakorta  meg  latogatya 
vala  az  betegeket  (MargL.  48b).  Maria  nynchen  az  zent  h:ironi- 
sagnak  zerebevi  (CornC.  6U.  Kiz;indaltatot  vala  my  kőzyukben 
fs  (wőth  vala  ez  zentseghnek  zeryben  (JordC.  708).  Jegioket 
:idot  uala  nem  czac  az  sidocnac  sido.sagba,  de  meg  ez  nilaguac 
kylemb  kylemb  zerebe  (DebrC.  327).  Eellyen  gyarló  zemeelnek 
zeroobeu  maxsaat  alyg  talalhattyok  (ÉrdyC.  639).  Az  elől  lépést 
engedgyflc  az  pisjHMíőknec  és  .adná  isten,  hogy  ez  nékiec  tLsz- 
fességekre  térliet:ie,  hogy  ezen  szérl)en  őc  legyenec  az  elsőc 
OdA:Taii,  1124).     1)   [pars;   teii,  abschnitt].    Ez   epistolanak 


nylwabbaii  való  erielmeere  yllyk  meg  ker&snewnk  zent  yi 
zereelien,  kychoda  Heródes  kjT.-ial  (ÉrdyC.  362).  Regívlayat  t 
fondamentomat  ez  mostany  ala  mondandó  yrasnak  zereebeu, 
ky  akarya,  meg  tanwihattya  (ÉrsC.  557).  Első  peldat  ve*et 
Lstenbe  zerelmes  húgaim  az  zent  irasuak  zeriből  (TihC.  93).  . 
antifoualba  hwswetb  zerybe  keresd  (LányiC.  255).  5)  [lat 
frons;  seite].  A  piatzon  vala  a  király  szálilsa,  a  szeren,  melj 
pnspec  házánac  ellenébe  vagyon  (Helt:  Krón.  134b).  A  tán 
dot  nagy  tűz  Várad  es  Szent  Miklós  uczáknak  mind  ket  rész 
vagy  szerit  meg  emésztette  (Bartha:  Krón.  4).  O)  [piatea,  vic 
via ;  gasse,  strasse].  Ezerötszázban  és  ím  az  negyveimégyk 
Váradon  ezt  szerzek,  kelé  az  káptalan  szerben  fRMK.  11.18 
Menny  a  városuac  vtzaira  es  szerire  es  hozd  be  ide  a  sze( 
nyéket  (Born:  Préd.  411).  Menny  a  varasnak  úchájara  és  s 
lire  és  hozd  bé  ide  a  szegényeket  (Tel :  Evang.  1L437).  Men; 
az  utszákra  és  a  varasnak  szerire :  exi  in  plateas  est  vicos 
vitatis  (lUy:  Préd.  L232).  7)  (fórum;  marktplatzj.  A  Sáml 
vallása  konkoly,  mert  későn  hullattya  azt  a  pataki  kufár 
sz^erin  (Matkó :  BCsák.  54b).  8)  [modus,  ritus,  ratio ;  art,  web 
Mongyad  attyam,  mert  ymmar  ez  zeruel  az  keppen  felek 
mykeppen  akarandaz  (ElirC.  35).  Eletliynek  scereth  vgy 
ottan  mend  megh  yra  (PeerC.  16).  Ez  serrel  uagh  munkai 
es  erőuel  zeuth  Bonifacius  martyruak  eg  hazába  wegezetre  l 
viuék  (33).  Kezde  ez  zerrel  zolnia  (NagyszC.  Ib).  Akkit  ő  zei 
az  ftetli  es  zeresse  igen  ez  zerrel  (5).  Az  rosaat  vehessek  az 
zerrel  mint  kevauúac  (8).  Nem  lelhettél  volna-e  atte  őrök  l 
óesegődből  e^eb  zert  az  emberi  nemzetnek  megialttasara  (2S 
Aggyad  ewketh  az  leuitakuak  ew  zolgalattyokuak  zerezeri 
(JordC.  131b).  Jlutassad  zyzuek  zylese  zereth  (KesztliC.  c 
Isten,  ky  diodalatws  zerrel  embereknek  zolgalatj-th  bee  wes 
(461b).  Kyuek  feelyebben  való  meltossagaat  es  dycheretyt  ii 
svábban  meg  hallyon[kj,  mykoron  az  ew  zent  eeletyuek  ze 
meg  magyarazjok  (ÉrdyC.  38.8).  Az  harmadyk  eeleteenek  zer 
bon  az  iiz  őzwegyseeghnek  regulayaban  (643b).  Alplioraby 
ymyliyen  zerel  l)ezelle  (ÉrsC.  451b).  Ez  ymaczagot  ez  zer 
kel  olwjisny,  hogj'  myndenyk  wtan  eg  eg  páter  noster  es  c 
ane  Mariát  kel  mondany  (ThenvC.  298).  Ynty  el  tauoztitaii^ 
nak  lény  az  zaygo  vyzzji  vonastli  es  az  zer  nelkAl  való  bezedi 
(Komj:SzPál.  121).  Minden  ő  iauait  fel  laka  társainál  es  k 
dulásra  iuta  ugye  szeri  (Soós:PüSt  81).  Sok  istenteleneket 
ős-zue  gyűtőttem,  szabad  szeren  azokat  meg  részegitetti 
(Szentm:  TFiú.  13b).  Ha  szegénsegre  iutaiid  ngye  szeri  (ExPri 
155).  Jöü  két  regiment  gyalog  és  hétezer  lovas  és  ezek  eljöí 
könnyűszerrel  általjönnek  az  Dimáii  (Bercs:  Lev.  634.  71 
A  ki  úri  szenei  akar  lenni,  annak  költeni  kell  (Fal:NU.  21 
9)  (conditio;  bedingungj.  Bien  latast  meg  monda  il  zer  al 
hog  ha  valakyuek  meg  mondanaya,  tahat  az  eo  neueet  semii 
keppen  ky  ne  mondanaya  iDomC.  2641.  lO)  [meritum,  donu 
verdieast,  geschenkj.  Fx  tatásnak  zeret  erdemletteok  ven 
zent  Ferench  myat  (üomC.  179).  Mikor  lő  el  a  szer&uknec 
iutalmunknac  gyflniőlLse  (Kár:  Bibi.  I.459b).  11)  [nimien 
zahi].  Az  kapitannak  gondja  legyen  reá,  hogy  sok  számon  It 
vitézeket  maga  számára  ne  tm-tsanak,  ő  magoknak  10  lovitsi 
feljebb  való  szeri  ne  legyen  (MonTME  111.5  U  13)  symboli 
C.  MA.  [marké).  Az  edgyfltt  ivóc  vígabban  iszszác  a  bort,  mió 
kőrnyfil  szerben  iddogalnac  es  kiki  avagy  ád  avagy  fizet  sze 
jegyet  (Com:  Jan.  182).  13)  [iiLstrnmentumJ.  Hozának  ő  vei 
azlioz  való  szert,  kivel  a  vas  szeget  ki  vonnák  (ÉrsC.  5£ 
Myniden  zerotekkel  ide  syetsegel  yAietek  az  ew  felsége  luidt 
(KMNy.  11.173).  Yrj-ou  Kd  wramnak,  (adnának  tőb  lőrtli  y 
mertli  egj  nap  ez  el  keel  (LevT.  1.193).  Kötözze  valami  dai 
.szerbe  mind  tokjával  egyfltt  az  leveleket  (ILöt).  Nom  kestx 
magokkal  fegyveres  szerrel  felkészülvén,  MagyanirszáglKt 
rontani  erőszakosan  igyekeznek  (Rumy:  Mon.  1.25).  14)  [vi( 
-mai),  a)  Vtolzeren  (novissime)  őfiay  ítan  az  ai'ia  es  még 
goztetói:  (BécsiC.  iK)).  Meutől  vtolbrer  (novwjimei  erezte  ő  h 
iaioc  őnőn  Bat  (MüucliC.  53b).   Fiat  erezte  ő  hoziaioc  vtoizi 


193 


SZER 


ArJVCSONY-SZERŰ— GYALOGSZERJÁRÓ 


194 


->  _,  novissimum  (95).   Tartozyk  fel  venny  az   kereztsegevt  három 
kokért :    elevzcrt    az    bylegiiek   meg    keraseseert,    masodzer 
!;  l;  liasuulatta.<«eek  Cristiis  koiiyalioz,  harmaílzer   az   engedel- 
jlmessegnek  jauaert  (CoruC.  19).  En  se  bántom  tliebzert  Kiegyel- 
ik^ medet)  ez  dolokal  (LevT.  II.2).  Zoka.sok  az  frátereknek  ketzer 
-,     avagy   haromzor   heteben  (DoniC    249).    Mennyiszer   tilrténik. 
i^,j  hogy   az  istentelen   emberek    te.stét    fényesen    temetik    (Pjízm: 
'■fst  ^'^'^  ''^    Senkit  se  hivliassanak  vajda  nrak  eleibe,    hanem  kit 
kit    székén   kere.sseuek   elcSbbszer   (SzékOkl.  11.122).    Csak   az 
,i\Antatnék.  hogy  egy  elAszür  az  maga  hadával  vehetne  gy&e- 
l.'lmet  (ErdTört.  11.227).  Egyszerte  való  meghajlás  (Lép:  FTük. 
i2).  b)  Kaidra  kecheniel  thebel  bort  nem  vythenek  (I^evT.  1 
2801.  ElleiLtígét  oly  erísen  vágta,  hogy  egy  .szerbe  nyakát,  két 
kezét  elcsapta  (PhilFlor.  49).  Má.sszorra  legyenek  (Orczy:  KöltH. 
19.5).  2)  (-mai).  H)   Valanac  8tzer  ezer  ferfian :  erant  viri  quin- 
que  milia  (MünchC.  130).  Valanac  negzer  ezer  emberéé :  quat- 
tuor  milia  (86).    Ezerzer   való   ezerén,    tyz   ezerzer   való   zaaz 
ezerén  (ÉrdyC.  553b).   Az  meely  yoot  te  elveztwl  tartaz,   ketb 
zeereel  megbSvfivtStte  az  isten  (611)    Athlacz  zoknyat,    kynek 
az   allya  ket   zerrel  wont  arannyal   hant   (RMNy.   1165).    Egj- 
^L.'.,  kamoka  zoknyat,  fekete  barsonnal  hant  ket  zerrel  (no.).  Fize.sd 
meg  hétszerrel  az   mi   szomszedinknac  az  fi  kebelSkbe  az  fi 
idalmassagokot  (Szék;  Zsolt.  82).  Hi'iszszor  való  száz  ezer  mdus 
(Matkó :  BCsák.  102).  Kétszerrel  kett5zte,ssétek  meg  a  büntetést 
fj^ii   ;n8).   Tízszerte  való  százezer  (Biró.-Préd.  129).    b)    Ketzerrel 
™    nagyobban,   mynt   ty :    duplo  quam  vos  (JordC.  427).    Kfegyel- 
meduek]  czak  eg  kis  leweleczkeye  nagyobbat  ezerzerrel  nyom 
if„   az  en  konőrgesemnel  (I^vT.  1.61).   Meg   enel  es  ezerzer  kiseb 
(VirgC.  98).    Hétszerrel  nagyobban   ostorozlak  a  tű  bSnetekért 
u      (Helt:Bibl.  LL1.4).  Három-szertel  [így]  inkább  megégeti  az  nap 
.   ■    az  begyeket,    hogy  nem  mint  az  völgyeket   (Kár:  Bibi.    Siracb 
43:4).   Hétszerte  inkább   megbüntettetik  (MA:  Bibi.  L4).   Hét- 
szerrel inkább  ostorozlak  titeket  (115).  Ha  még  százszorta  ma- 
gasabban vitték   volna  is  (TóthJ :  IstN.  32).   Megesik   nem  egy- 
szer,  hogy  a  beteget  nem  megkSnnyebbítik,   hanem    kétszerte 
nagyobb  betegségbe  ejtik  (Megy :  3Jaj.  L5;.  A  veszedelem  száz- 
szorta százszor  több  és  nagyobb  a  városban  (Fal.  272). 


Sffili 


Ina 


tel 
'm 

Sói 

ífra 


(Szólások].  Reá  iuta  a  szer,  hogy  io  illatod  áldoznéc  (Helt : 
ITT.  02).  Az  papi  tisztnec  rendi  szerint  reiá  iuta  az  szer,  hogy 
ió  illatot  gerieztene  (Kár:  Bibi.  m49b).  De  az  Caesar  mikor 
az  szer  fi  reia  iuta,  sententiat  kerdetuen  a  Cicerotul  igy  szollá 
(Decsi:  SallJ.  36b).  A  mi  most  el  marad,  szer  jut  akkor  reá 
(CzegI:  ORoml.  251).  Mig  a  tSbbire  jutna  a  szer,  addig  bosz- 
szumat  állanám  rajtatok  (Hall:  HHist.  III.90b).  Vólna-é  valaki 
ezerszer  bánatra,  kinek  ez  világon  szer  nem  jutott  volna  (Hall : 
Pajzs.  35).  Az  papságnak  szokása  szerent  rea  k  e  r  fl  1  e  az 
szer,  hog  illatoszo  aldo.szatöt  tenne  (Fél :  Bibi.  L84 ).  A  kis- 
sebbik  fiúra  kerfilt-vólna  a  szer  és  néki  kellene  ISui  a  hólt 
testhez  (Pázm:  Préd.  212).  Reá  kerfll  a  szer  (Felv:  Dics.  59). 
Akoron  vagyon  az  Kented  z  e  r  y,  mykoron  Ke.  akarja  borath 
kewlthethnye  (LevT.  L224).  Mostan  raytad  a  szer;  megczuUblál 
minap  vaczoráddal,  de  ez  legyen  hellyébe  (Helt:Mes.  88.) 
I.átod-e  én  mint  jártam  tegnap,  ma  te  rajtad  lehet  a  szer,  rövid 
nap  utánnam  várlak  iPázm:  Préd.  145).  Ez  mostani  idSben, 
liálá  istennec,  mi  rayhinc  vagyon  az  szer,  mi  predikatoroc 
vagyimc  az  szolgáé  és  az  leánzo  kér5c  ('MA:Scult.  941).  Az 
négy-négy  száz  sing  vásznat  megadhatják  esztendeig  való  szer 
nem  járásoktvil  az  két  takács,  ha  penig  dificultáhjak,  ezután  is 
1  rjanak  szert  (Évk.  Xin.64).  Menemevvzer  tartasek 
!.-.  teyedemnek  czelekedesebe  (VirgC.  133).  Minemew  zert  kelyen 
t;irtany  az  terfyakhoz  ielSsevpI  az  zolasban  (136b).  Sivalkodván 
futamtaták  lovokat,  nagy  szép  szertartá-ssal  jargalásokat  (RMK. 
1IL196).  Szer  t-t  esz:  acqiiirero  MedLat  16.  Monda  Fabius: 
-Mletom,  hogy  zeretsegSmre  vonhatom  5ket ;  mondanak  az  le- 
LénySk :  Nehezen  tehetSd  zereet  (SándC.  24b).  Az  tSrSk  vay- 
laat  mynd  ew  seregheewei  oly   nagy  feelelem   ytee,  hogy  my- 

U.  NTELVTÖET.    6ZÓTÁB.   HL 


koron  fwthny  akarnak,  nem  teheteek  zeeryt  (ÉrdyC.  674).  Vgy 
tőnnéc  a  pénznec  szerit  (Heh:  Krón.  191b).  El  akara  vaszteni, 
de  nem  tohete  szeret  (Szék :  Krón.  52b).  Miklósnak  két  lóra 
akkor  szert  tStt  vala,  szolgálatra  menne,  fit  kén.szoríti  vala 
(KMK.  IV.244).  K&lgy  egy  fedeleth,  ha  nálad  nem  wolna,  the 
K.  tegye  zereth  (RMNy.  1170).  Az  fele  gerendelnek  ualo  fának 
aemikepen  szerit  nem  tehetni  (330).  Minden  ember,  midfin 
valami  marhaczkanac  szerit  tStto,  igen  félti  (Ború:  Evang.  IV. 
266).  Az  gyümölcsre  vagyon  gondom,  ha  szerét  tehetném,  de 
itt  nincs  (Nád :  Lev.  103).  Nehezen  tehette  vgyan  szerét :  corvnis 
aquat  (Decsi:  Adag.  186).  Szegény,  és  ezeknec  szerit  nem  teheti 
(MA:  Bibi.  I.lOl).  El  rontya  a  vétkeket,  szerit  teszi  az  ioszágos 
cselekedeteknek  (Lép:  í*Tük.  1189).  Az  hársokban,  az  minek 
szerét  teheted  idején,  csak  azt  hántsad  (RákGy:  Lev.  109), 
Kyrlek  jo  12st«'an  vram,  valaminek  sereth  tehethed,  ne  hagy 
nála  nakylen  (Gér:  KárCs.  ni.86).  Szokása  az  igen  ritka  jeles 
embernek,  hogy  a  mostani  világban  fenforgó,  kellő,  tetsző,  szép 
tanultságra  szert  tegyen  (Fal:  UE.  375).  Ha  értehnes  jóakaród 
nincsen,  tégy  szert  reá,   szükségedben  jó  tűköröd  lészen  (440). 

alacsony -szerű :  fhumilioris  status ;  niedrigen  standesj. 
Vágynak  alacson  szerií  pórvendégek,  ezeket  arra  hajtják,  hogy 
az  utcák  csúnyaságit  ö,szvetakarják  (Fal:TÉ.  772). 

apró-szérű  :  (parvulus ;  kleinartig].  Gyöngy  és  arany  mfivek 
száma:  aprószei-fl  gyöngy,  nyakra  való  négy  renddel  (Gér: 
Kái-Cs.  IV.420). 

azon-szerü :  ejusmodi  Kr.  (derartig).  A  nyers  erő  és  bátor- 
ság minden  ügyben  azon  szeríi  (Fal:  BE.  578). 

egy-szérű :  simplex  MA.  einfach  PPB. 

fél-szer :  [dimidiatus ;  halb],  Kéczer  kötőféket  jót  d.  16,  fél- 
szer kötőféket  d.  10,  alább  való  félszer  kötőféket  d.  5,  kéczer 
kengyelszijat  cseres  bőrből  d.  16,  félszer  cseres  bőrből  valót  d.  10, 
fejér  bőrből  csinált  félszer  hámot  d.  8  (ErdOrszgy.  n.381).  Kéczer 
dolmántó),  karasiától  es  stamettól  d.  40.  félszer  dolmántól  d.  20 
(382).  Egy  virágos  csendely  bársony  zöld  félszer  kis  suba  taf- 
fotaval  béllet  (Radv :  Csal.  n.124).  Egy  skarlát  félszer  felső  ruha 
(Gér:  KárCs.  ni.395). 

fólszerű:  imbecillis  SÍ  [schwach].  Mint  lehet,  hogy  egy  fél- 
szerft  ember  azt  Ígérhesse  magának,  hogy  ő  meg  nem  botlik 
(Pázm»:  Kai.  515). 

I  gyalog-szer] 

gyalogszerbeli :  [ad  mimus  coloni  pertinens;  zum  frohn- 
bauerdieiist  gehőrigj.  Szekérrel  és  gyalog-szerbeh  szolgálatjok 
megteszen  20  magyar  forintot  (TörtT.  \1.118). 

gryalogszerben :  [pedibus ;  zu  fuss].  Ü  maga  is  gialog  szer- 
ben szaluan,  seregét  az  helynec  es  az  nepnec  miuoltahoz 
képest  el  rendele :  ipse  pedes  exercitum  pro  loco  atque  copiis 
instruit  (Decsi ;  SallJ.  49b).  Hektor  gyalog  szerben  hartzolván 
oUy  fene  módon  \'is6lte  magát,  hogy  senki  feléje  nem  igen 
közelíthetett  (Hall:  HHist.  111126).  Ökörrel  és  gyalog  szerben 
terhes  szolgálat  lévén  (MonTME  Vm.80;. 

gyalogszeres  :  [coIouils  servus ;  frohnbauer].  Gyalog  sze- 
resek, özvegyek  száma:  tíz  háznép  tíz  telken  (Gér:  KárCs.  IV. 
289).  Az  mikor  többölne  az  jobbágy  avagy  gyalog  szeres  ember, 
annyival  az  census  is  augeáltatnék  (290).  Marhás  jobbágy :  8 
háznép  8  telken ;  gyalog  szeresek :  5  háznép  5  telken  (292). 
Azelőtt  egy  hétbe  egyszer  az  5kr5s  ember  egy  taliga  fát  vett, 
gyalog-szeresekbfil  öten  egy  hétben  a  szénhelyben  mentek 
(RákF:  Lev.  235). 

gyalogszerjáró :  cv  Értheti  Nagyságod,  egy  gyalog  szer 
járó  takácsnak    muukája   mennyi  pénzre   mehetne  (Évk.  XIIl 

64). 

13 


195 


GyALOGSZERKEL-MC-SZER 


ORVOSLÓ-SZER— 1.  SZERDÉK 


gyalogszerrel :  [pedibas;  zu  fuss].  Minthogy  gyalog  szer- 
rel valii,  piissiiüit,  leveleit  kivánták  látui  (Fal:  TÉ.  730). 

gyógyító-azér :  [aiaterla  medica ;  heilmittelj.  Nem  használt 
nekik  semmi  gyógyító  szer  (Kónyi :  HEom.  166). 

gyümölcB-Bzér :  (pomum ;  obst].  Nem  mindenkor  sukalj 
az  gyiimülcs-szerben,  ámbár  bővnu  egyél  az  usoresuyébeu  (Thaly  : 
VÉ.  U.21). 

hét-szerü :  [septemplex ;  siebenfaltig).  Het  szerS  kötéllel  ha 
meg  kStSz  engem,  el  szakasztására  nem  lesz  nekem  erSm  (Hoffgr. 
90). 

iQü-szerü :  (adolescens ;  jungl.  Mivelhogy  fi  kegyelme  ifjú- 
szerfi  omlxír,  mint  a  fS  uraimat,  azonképen  az  együgyüveket-i.s 
meg-beLsiilje  és  .semmi  Bzemély-válogatás  benne  ne  találtassák 
(Bod:Pül.   18). 

kapus-szer :  [janitor;  portierj.  Meg  vagyon  hagyva  a  kapus- 
.szemek,  hogy  a  palotába  a  goncsz  .szerentsét,  a  rongyos  sze- 
génységet, a  kesergő  Sgyet  bé-ne  botsássa  (Fal :  NA.  228). 

kendő-szer :  (cosmeticiim ;  schBnheitsmittel).  Némelyek  ort- 
zájok  felét  kend^-szerekben  és  festékekben  tárták  (NótPM.  ,51). 

kót-szer :  [duplex ;  doppel-j.  Alább  való  kéczer  féket  d.  11, 
kéczer  kötíféket  jót  d.  16,  kéczer  kengyelszíjat  csere.s  bőrből 
d.  16  (ü-dOrszgy.  11331).  Kéczer  dobnántól,  karisiától  és  stamet- 
tói  d.  40  (328). 

kicsiny-szerű,  kisded-szérű:  |j>u.sillus;  kleinj.  Ijátom 
ezt  az  kegyes  indnlat<jt  Nagy.s;igi)dban,  hogy  akar  minemii 
kiczin  .szeril  miuikábiui  is  gySnyörkedic  (Zóly ;  Elm.  8).  Kisded 
szerű  szőnyeg  (VectTraus.  15). 

könnyü-szerü :  [levis ;  leichtj.  Az  leg  kSnnyeb  szerflvekre 
reajok  menvén,  nemei lyeket  adománnyal  szallíta  le  (Forrót 
Oirt.  4).  A  kSnyö  szerfl  vitézec  az  bartznac  kezdetit  cselekszic 
(Cóm:  Jan.  119).  Meg-iutotték  LSrinczet  az  fivéi,  hogy  az  el-sza- 
ladiisra  ké.szitett  könnyű  szorR  hajóban  ugranék,  hogy  így  az 
Svéiliez  szaladhatna  (Teleki :  iXél.  171). 

köz-szerű:  [vulgáris;  alltiiglichj.  Az  értelmes  emberek 
megótták  magokat  az  |ximpás  öltözetektől  és  megelégettenek 
az  köz-szerő  öltözettel  (MAiSÜ.  225). 

közép-szer:  [mediocritas ;  mittelmSssigkeit].  Hogy  a  jósá- 
gos cselekedetnek  közép  szerire  eljusson  (Illy:  Préd.  11.75). 

középszerű :  [mediocris ;  mittelmiissig].  Igen  kőzépszenl : 
permediocris  C.  Nagyra  ígyeközzél  s  közép  szőrflt  nyerhetz: 
summum  eapo  ot  médium  liabebLs  (Becsi:  Adag.  101).  Az  szekffi 
némely  tellyas,  némely  közép  szerő,  némely  chac  paraszt  (Pécsi: 
SzflzK.  32).  Vftf/.éllyel  és  kárral  juttattya  őket  szegénységre, 
avagy  ezonec  által  közép  szerfi  állapatban  tartya  meg  őket 
(MA:  Tan.  744).  Ménelaus  nem  volt  magas,  hfmem  közép  .szerfi 
ember  (Hall:  Hlüst.  IIT.68).  A  mezei  öreg  ujidiiak  teste  közép- 
szerű, ritkán  kÖvér,  hanem  főképen  kemény  teli  időn  íMisk : 
VKert.  17(1).  A  lengeteg  igyekezeteknek  és  középszerű  mérték 
után  való  forgolódjisuak  nincsen  hangos  híre  (Fal:  UK  397). 
Mikor  magad  magadat  akarod  mutatni,  a  középszerűek  kSzt 
forgolódjál  (443). 

muzsika-szer :  [mnsica ;  musikj.  Benn  a  scenak  piacán  a 
húrok  egybezengése,  a  teljes  karral  felzendült  muzsikaszor,  kion 
röhíigés,  hahota  (Fal :  NE.  109).  A  mu?>sika  szer  zengedezett, 
Bzóllrtttak  az  álgyiik  (l'^al :  TÉ.  653). 

mű-szer :  iastnimentnm  Pesti :  Nom.  36b.  Vassal  csénálnac 
mfl.szert  az  takátsnak  (Szentm :  TFiú  22).  Ékesen  hangozó  mű- 
szerek (Hall:  Tel.  111b).  Mű.szere  V!m  s  ebben  pennanáli.st  hor- 
doz és  kalamárist  (Felv :  Dics.  29).  Van  ouszered,  nincs  konye 
red  (Thaly:  TörtK.  220).  Élelemre  valót,  mfiv  szert  sokat  adtak 
(Gvad:  RP.  284). 


orvosló-szer,  orvoslanivaló-szer :  (medicamentui 
heilmittelj.  Kolliriimi  deacul,  görögül  kolurion,  minahmk  ninc 
neve  ez  ighenek,  de  .sok  szuval  orvoslani  valo  zernek  maf 
rázhatnék  (líMNy.  11.47).  Sok  aszszony  baráti  rajta  szánakc 
uak,  nyavalyája  felől  sürün  tudakoznak  s  az  ellen  orvo: 
szereket  is  hcrznak  (GyöngyD:  Char.  32). 

[szám-szer] 

számszérijj :  ballista  Pesti:  Nom.  1.49.  catapulta  C.  PPl 
armbru.st  Pesti:  Nom.  149.  mauerbrecher,  geschiitz  PPB.  Szá 
szeriyal  lövöldöző  liely :  ballistarium  MA.  Meguyomorodán; 
kezdek  benyelnie  számszeríh  ideget.  Hunon  saruok  talpát  (RM 
11.22).  ISrösen  kezdénec  vn'ni  számszeriy  löuéssel,  ki;z  iyelil 
valo  löuésseckel  és  minden  módon  (Helt:  Krón.  86b).  Vgy  ai 
nyira  chseg  kőzőttec  vala,  számszerigh  ideget  meg  észnec  v; 
(Cseng :  Jer.  D2).  Atzélból  czinált  számszerigy :  jircus  aerí 
(Kár:  Bibi.  L524).  Kőuet  czinál  az  számszeríben :  mittit  lapidí 
in  acervum  Mercurii  (619).  Egy  kicsiny  kasotskában  feküs 
és  egy  tágas  szekérben  tér  el  ?  Felelet :  számszeríj  ava 
motóla  (MesésK.  30).  Ezek  mellett  rendel  bástyák  valám 
sebes  számszer-ijak  ezekben  vadnak  (Huny :  Trója  A6).  A  nyi 
kat  számszerigyeckal  ki-lővőldőzvén  (Com :  Jan.  149). 

számszerijjas,  számszérijjes  :  [balllstarius ;  schleud 
schütz].  A  magyaroc  közzfil  az  szániszeriyessec  neki  vágác 
louakat  és  a  hegyre  fel  kezdénec  sietni  (Helt:  Krón.  39).  A 
seregben  állatata  a  louag  fegyveresseket,  a  számszeriassot 
és  a  kopiássokat  (83b).  A  ket  szárnyára  rendelte  vala  elősi 
a  louag  fegynereseket,  azzoc  megé  állatta  vala  az  lonag  szá 
szeríyosseket  (87b).  Pompejus  elefántokat  vitetett  fel  a  jádt 
helyre,  hogy  ott  hartzolnánakmeg  a  vélek  szembe  menő  szá 
szerívesekkel  (Misk :  VKert.  28). 

temjénéző-szer :  [thuribulum ;  rauchwerk].  Nag  sok  te 
iénező  szert  adáiiak  ű  neki,  hog  temiénezi.st  az  arán  oltáro 
tenne  (Sylv:  ÚT.  n.l43b). 

trombita-szer :    [tuba ;  trompete].    íjre   másodsaor    m 

szóllamlott  a  trombita  szer  iFal:TÉ.  637). 

ucea-szer  :  (piatea ;  gasse].  A  derék  utC7a  szerben  házakh 
szálláiiak  (BethI:  Élet.  L323) 

[vallás-szer] 

vallásszéri :  [religiosns ;  religiös].  Tévelygés  az  angyalol 
Is  vallás-szeri  tisztelettel  illetni  s  imádni  (Pós:  Igazs.  1.117). 

vékony-szerű  :  [tenuis;  schmalj.  Kérem  Nagyságodat,  ho 
ez  papirusbeli  vékony  szerfi  aiandékot  vegye  ió  nevel  (Zo! 
Elm.  10).    Vékony  szerfi  gyeplőket   hozuac  (Bartlia:  KróiL  7 

Szerbe-szerbe :  [interdum,  nonnunquam ;  mitunter,  zuw 
len|.  Lefekvénk  ismét  s  viradtig  alnvánk,  de  szerbe-szerbe  a  c 
legámmal  vigyáztam  én  is  (BethI:  Élet.  11.41). 

Szerbell :  [ordinis,  viuis,  dignitatís ;  aus  dem  orden,  v( 
rangé).  Volt  éé  néminémő  jiap,  Zacharias  nenö  pap,  AbiasB 
zerébeli :  de  vice  Abia  (MünchC.  107).  Másod  /erbelyek  aa 
kyk  zegeen  eletet  \'iselnek  (GjrnC.  185|.  Zyz  Katherina  yo  »o 
bely  zylektewl  zylethwen  (ÉrdyC.  2S0b).  Hogy  halalaat  hall 
taak  zegheenyek,  bodog  kyralok  es  nagy  zeer  bely  vírak  (63 

1.  Szerdók:  (partum,  praeda  ;  oriverb,  bente].  Sött  Bécsu 
alját  is  ő  mind  tíiliiyargalá,  .sok  derék    várossát  tűzben  liocs 
tata,  onnénd  bőv  szerdékkel  téré   Lsmég   alá   (llialy:  Adal. 
lOfi).  Bőven  is  .szóllhatnék  megijjedtségérűl,  el  is  feletkezék 
sovány  szérdékrűi  (KecsTfirt.  11.503). 

(Kflzniond:isük|.  Ebfil  gyfitöt  szérdék  eből  omol  el  (Mel :  J' 
13b).  Ebfil  gyöitet  szérdéknek  ebfil  kel  el  veziii :  rapina  reri 
Ciimari  (Devsi;  Adag.  158.  Com:  Jan.  188).   Ebfil   gjfiitöt  se 


U97 


[SZEREBBI-SZERINT 


SZERINT 


198 


fi 


■f.aj. 


[léknek,  eb{U  kel  elveszni ;  male  paita  male  dilabiuihír  (Czegl : 
Japli.  1351  Ebül  Rvűlt  ss-^rilékiiek  s  hamis  keresetnek  prédára 

-,i  kell  oszlani  (Ben:Ritlim.   ISSh.  Falt.íe^iy/.  922).  így  vész  el  az 

ti»  sbül  K.vült  szerdék  (Gvad:  RP.  52). 

'''''     ISzerebbl 

Szerebben  :  [rectius,  molins ;  besser).  Az  ember,  ki  az  zei-- 
lelen  vi\lo  éeúerkSdesnec  miatta  az  SrSk  őrSmet  el  veztStte 
ala,  kerdlek  azon  te};edet,  hog  miképpen  lehet  vala  zerebben, 
luaft  iob  zerrel  hanem  cak  ho*  az  id5  zerent  valo  habonisagos 

ai  Farratsaggal  az  el  verStli  őrfikSt  meg  íierinala  es  megleli  vala 

ÖtSlNae-szC.  30). 

Szereben :  fsecundnm ;  nach].  Kyt  meg  byzony^^^lk  mynd 
sent  yrassal  mynd  példázattal  ez  may  zent  epistolaualc  zere- 
jen  (ÉrdyC.  S).  Ur  i.>iten  ngj-mond  evangyelyom  zereeben  (ÉrsC 
;34).  Wallom  ez  lewelnek  szeriben  en  magamat  adósnak  lenni 
RSDs'y.  IL143). 

Szeren :  [quondam ;  einst  ?).  Szeren  égikor  hoza  mentek  vala 
CsomaC.  9). 

Szerénként :  [alius  post  alium ;  einer  nach  dem  andem, 
laeheinander].  Izek,  inok,  csontok  kStéstfil  szerenként  helyek- 
301  ki-mozdulnak  (Paskó:  ESir.  A3). 

nát  I      Szerint,  szérént   (zeermt  ÉrdyC.  10.  CzechC.  4.'i.  szSr^nt 
:\  .a  Dzor:  Chrlst.  94.  zőrenlh  RMNy.  n.230.  zerm  HorvC.  99.  szerin 
asiil  ÍBécs.  1572.  D2.    zereient  DöbrC.  198) :    1)  [helyről :  per]   se- 
4ss(  ^nndum  C.  (entlang,  langs,  durch].    Menden  vidéc  zerent  folos- 
issáo  fan:   per  omnas  provincias  discurrentes  (BécsiC.  66).   Mend   a 
1  a?)  idéc  zerent :  in  univei-sam  regionéra  illám  (MünchC.  42).  Myn- 
i'ciu  ien  egyház  zerenth  zerzettenek  hA  nekyk   papokat:  per  singu- 
as  ecclesias  (758).    Mynd  vylag  zerenth  mene  *  hangosságok: 
n  omnem  terram  erivit  .sonus   eoriun   (KnIcsC.    34).    Orzagok 
"'  "^  Kreut  el  ozlottanak  az  apostolok  (ÉrdyC.  542).  Ez  vylag  zerent 
■^■'  uyndemvt  twdnanak  predicallany  (542b).  Mind  országoc  szerént 
akodalmot  tSnec  (Kák:  Sáms.  B4).   A   folyó  viz  szerént,   meíi- 
;■  st  ;ében,  kónnyö  nszkálni  (Com:  Vest.  64).  Noe  maradeki  ez  világ 
izerent  mind  el  oszlatanak   (Vars:  Xerx.   2).    3)   [idflról:    per; 
lurch,  hindm-ch].   ISztendS  zerent  igekezel,   hog  eczer  bünódet 
'"  ■''  neg  goüad  (VitkC.  36).    S)  a)  .secnndum  C.  justa  Kr.   secun- 
lum ;  nach  Com :  Vest.  145.  (gemas.s,  lant].   En  bezedym  zerent 
secimdnm  verba  mea)  felely,  kykuel  téged  tanoytandlac  (EhrC. 
,,,   14).  Isten  mégőzfidelmez  műnket  mfb?nonc  zerent:  .secmidnm 
_       jeccata  no-stra  (BécsiC.  25 1.  Az  ty  hytetók  zerent  legyen  fynek- 
ek:   secnndnm  fidem   vftstram  fiat  vobis  (JordC.  380).   Terwe- 
iíkg  iy*nk  zerent  megh  kel  halny:   secundnm   legem   debet   móri 
i|  loli   693).  My  ygazan  my  teetemenyenk  z-erent  meeltan  zenwedwen  : 
pr  "i   108  joste,  digna  factis  recipimus  (614).  Moysesnek  t5rvenye  ze- 
rent :  ritii  Mosis  (759).  Zent  AaseImo,snak  mondása  zerent  (0)mC. 
iwá  1)    Nem  voltának   kar  zerent  el    valaztwan   eegy  mastwl    az 
teioí    ingyalok  (ÉrdyC.  556b).  Re?ulam  zerent  nem  eltem  (VirgC.  3). 
\x  ky  akkor  byro  leyend  az  waros  valaztasa  szerent   (RMNy. 
12).   Eluegezet   sentenciaia  zerent  (Ozor:  Christ.  33).   Legyen 
linden  az  5  kiaansaga   szeréut  (Helt :  Krón,  1).    Mathe    irása 
izerént    való    euangeliománac    vége    (Helt:  UT.     Jl).    Legyen 
oekem  a  te  beszéded  szerent :  fiat  mihi  secundum  verbum  tuum 
p.  4).   Az   termeszét   szerent   nalo   halai  (TehEvacg.  I.447b). 
'    [teleti  ez,  hogy  bűnfink   szerént  o.storoz  (n.l49b).    Annac  a  ki 
nnukalkodic  nem  kedne  .szerent  tulaidonéttatik  a  bér,  hanem 
lBt«l    idossag  szerent  (Tel:  Fel  124b).   Az  igassagot  kSuetik,   isten 
Bl<dl    aerent  élnek  (MeLSzJán.  320).   Szabadetot   fogadása   szerent 
iJjl  I   [Mon:  KépT.  76).  Meg  fizetuén  néki  az  5  igassága  szerint:  ret- 
lüfts   ribnens  ei  secundum  justitiam  suam  (Kár:  Bibi.  1.311).  Id5  sze- 
rint   és   tSrténetbSl    lésznec    mindenec:   tempus,    casnsqne    in 
,,    amnibus  (Kár:  Bibi.  1.629).  Szenvedése  nem  vétke  szerint  esett 
i    raj-ta  (Zvon:Post-  1.567).   E.saiáa  szavai  szerént  (11.31).   Ez  be- 
"'  "   szédec   szerint  feleltfinc  néki :   iuxta   id  respondimns   ei  con- 


il 


sequeuter  (MA:  Bibi.  1.41).  Az  5  igazsiigát  vékony  tehetségem 
szerint  óltJilmazza  (Pázm:  LuthV.  1).  Bötü  szerént  szólván  arról 
(Illy:Préd.  11.18).  b)  (respectn,  ratione;  hinsichtlich,  betreffis]. 
Nemzetéé  zerent  Syryabol  tamada  (JordC.  705).  Egyenlev  volt 
Cristushoz  erzekenseg  zerent  (ComC.  23).  lia  test  zerent  nem 
vetkeztem,  de  elmembe  tántorgó  voltam  i  VirgC.  3).  Ydő  zerent 
eleob  valo  (ÉrdyC.  573).  Tanoyth  az  baluanyoknak  aldozotli 
luisokath  allattya  zerenth  semmibe  nem  k\S'lemb&zny  az  egieb 
Im-soktul  (Komj:SzPál.  119).  Nevezet  szerent  (MA:  Bibi.  E16b. 
II.  Ideié  szerént  vén  ember  vala  (SzVer:  Bar.  1).  Meg-61ettet- 
tenek  .számszerint  száz  húszon  ot  ezerén  (Liszny :  Krón.  117). 
Az  élés  szerént  és  hadak  gyüjtéséríll  is  megmondhatja,  hadat 
itt  gyűjteni  eddig  nem  volt  szokás  az  portának,  az  élés  penig 
Erdélyben  is  igen  szűk  (MonOkm.  XIV.12).  Meg  neve  szerent 
is  dnx  exercitüs  dei,  az  isten  serege  fS  kalauzának  nevez- 
tetik (Bir<i:Préd.  124).  4)  ex  C.  ad  modum  Kr.  [gemass,  nach 
massgabe,  nach  der  art  und  weise]  a)  Zukasa  zerent:  ex  more 
I  BécsiC.  5).  Bezeelle  hAnekyk  peldazerent:  locutus  est  eis  in 
parabolis  (JordC.  392).  YdSzerent  valo :  temporaUs  (394).  Zabád 
.akarattya  zerent:  quia  voluit  (833j.  Lelek  zerent:  spiritialiter 
(903).  Nem  vala  egy  poztoya,  kyben  elégség  zerent  be  takar- 
hatta vobia  fyát  (CornC.  90).  Szent  Mathias  apostol,  ky  sors 
szerént  ualasztattal  (ThewrC.  167).  Ez  may  zent  innepnek  epls- 
tolait  eredet  zerent  yrtta  meg  bodogssagus  zent  Isayas  (ÉrdyC. 
341).  Neheze  tarthyak  chak  az  irast,  azt  welnem,  hogy  soma 
zerynth  tebeth  adnának  (LevT.  1.15),  Tylenk  ereivzak  zerynth 
ky  wevpe  (RMNy.  11.100).  Ha  a  fakadék  szine  aláb  lészen  az 
természet  szerint  való  burnél,  tehát  poklosságnac  czapása  az 
(Kár:  Bibi.  I.9S).  Nagy  tékozlás  szerint  ne  költes-senec  az  joc 
(Zvon:P0Bt.  11.182).  Az  doctorral  mind  levelem  által  s  mind 
nyelv  szerént  itt  létében  eleget  beszéllettem  (Évk.  Xin.63). 
Senkit  tudva,  tudomása  szerént  meg  nem  szomorít  (Com:  Jan. 
185).  Akaratszeréntvalo  engedelme-sség :  volmitaria  obedientia 
(Ely:  Préd.  n.72).  A  véteknek  szabad  akarat  szerént  kel  lenni 
iIL87).  C'iak  általmenetel  szerént  emlékezett  ez  itéleti-61  (11.167). 
Emberi  mód  szerént  siratta :  humano  modo  deflevit  (11.181). 
b)  kSzép-szerint :  mittelmüssig  Com:  Vest  136.  Vala  myth 
melto  zerent  tett:  fecit  digna  (JordC.  572).  Akar  mel  tőkee- 
letSs  embSmek  esete  ees  vezedelme  elyen  zerent  lezen  (WinkIC. 
124).  Eg  ygfln  auag  eg  ygfl  zerent  (NagyszC.  97).  Ah  terme- 
zetnek  tfiruenie  Moisesnek  általa  fel  zerent  (partim)  meg  uita- 
tek  (Ozor:  Christ.  70).  Tiz  annyival  toldjátok  be,  mint  ha  szép- 
szerént adnátok  (MonOkm.  XV.  108).  5)  iastar  PP.  ju-xta  Kr. 
(als,  wie,  gleichwie].  Vthat  mwtatwan  kód  ozlop  zerenth  (JordC. 
37).  Fyröyiv  es  azonyaüat  zerent  teremtette  hwket:  masculum 
et  feminam  fecit  eos  (413j.  Yeleneenek  hwnekyk  oly  mynth  el 
uzloth  nyelw  zerent,  mykeppen  tyz :  visae  sünt  eis  dLspertitae 
liugvae  instar  ignis  (709).  Jacabnak  hasonlatossága  zerent  feyet 
le  haytnan  (DomC.  128).  Jesns  nem  akara  hertelen  newekődny 
öreg  embernek  ewe  zerent  (56).  Enghedelm&s  magzatok  zerent 
keel  kewetnewnk  (656b).  Neked  adnám  ez  tSIdet,  hogy  birnád 
azt  f)r8k.ség  szerint :  darem  tibi  terram  istam,  et  possideres  eam 
(MA:  Bibi.  1.12).  ÖrSkség  szerint  birja  (IL29). 

[Szólások].  Azon  szerént;  eo  modo;  e  szerént:  hoc 
modo  Kr.  Azok  is  kimentek,  de  nem  az  szerint,  az  mint  paran- 
csolják nékiek  (LevT.  IL165).  Ezen  szerint  (Zvon:Post  1.49). 
Ez  szerént  cselekeszic  (ILI 2).  A  szerént  vagyon  dolgok 
az  njitóknak,  mint  a  zsidóknak,  mikor  elottökjárói  nem  va- 
lának  (Pázm:  LuthV.  49).  A  hancsárját  kihuzá  és  a  Rocan 
mellébe  véré,  a  ki  holtan  eleibe  esek ;  e  szerint  vésze  el  ez  a 
szultánné  (Mik :  MulN.  87).  Ngos  asszonyném,  hogy  ha  te  Kd 
látnája,  hiszem  azt,  hogy  teKd  isten  szerint  Ls  megszánna 
íLevT.  U.7).  Rész  szerint:  partim  MA.  Ez  kétt  dologban 
áll  nagy  rész  szerint  az  keresztyénee  tókelletessége  (Zvon :  Post 
11.245).  Ré.sz  szerént  az  ember  rész  szerint  az  5rd5g  lelkétíil 
vagyon  (CzegI:  MM.  51).   ChrLstiis  nem   rész   szerént,  hanem 

13* 


199 


AZ^5ZERÉNT— SZERTE  SZERÉNT 


,SZOKÁS,SZERÉNT— SZERÉ\'EL 


egészben  megfeszíttetett  (Illy:  Préd.  11.43).  Rész  szerúut  a  g'> 
noszt  cselekedvén,  rész  szeréut  a  jót  el-hagyván  (Mad:  Evang. 
3).  Rész-szerént  az  eretnekség,  rész-szerént  pedig  a  pogányság 
diihössége  (Csúzi :  Sip.  42).  Személy  szerént:  in  propria 
persona,  personaliter  MA.  Ennen  zemeelye  zerent  bozyaa  yewe 
(ÉrdyC.  600).  Irt  wala  en  bozam  zemelye  zerynt  az  Koszut 
Glieorgli  (RMNy.  11.29).  Christus  maga  személye  szerint  az 
jerasálemi  kereskedést  irtogatta  (Zvou:  Post.  11.271).  Leszáll-e 
a  szent  lélek  s?*mély.szerént  V  utrum  desceiidat  Spiritiis  perso- 
naliter V  (Illy:  Préd.  L5H1).  Myndeneket  zerezerent  meg 
yriiom:  ouinia  ex  ordine  scribere  (JordC.  515).  Tanoythwan 
niynd  zerezerent  Júdeában :  docens  per  universam  Judeam 
(611).  Valaki  yol  akarand  ez  wylagbol  kywe  mwUiya,  ezeket 
zere  zerent  gyakorbi  olvassa  (ÉrsC.  272b).  Megb  aiwlgatvvan 
ew  zent  seboyt,  olevvzor  az  yob  kezetli,  annak  wtanna  niynd 
az  tSbytli  zere  zerentb  (ThenrC.  56).  Mynd  ezenképpen  zere  ze- 
rent meg  gondülvvau,  vala  myt  az  eedes  isten  zylo  zyz  maria  t5t 
(ÉrdyC.  47).  Zyvem  zerent  zeretlek  (TihC.  7i.  Egy  feide- 
lem  sem  lehetne  nyomós  az  6  birodalmában,  ki  szftve  szerént 
nem  szeretne  és  félne  az  istent  (Helt :  Krón.  28).  Kivánom 
.szivem  szerint  (MA :  Scult  3).  Szflv5c  szerint  szomorkodnae 
(Zvon :  Püst  1.56).  Kegyelmed  betegeskedésit  bizony  szivem  sze- 
réut bánom  (MonOkmt.  VI.39).  Szive  szerént  való  férfiú  (Illy: 
Préd.  n.l60). 

az-8zérént :  (eadem  ratione ;  auf  dieselbe  weise].  Ugyan  az 
szerént  élj  itt  Ls  az  tehénhús.sal,  mint  ide  fel  megvannak  írva 
(Radv ;  Szak.  20).  Uj  káposzta  levéllel.  Ugyan  az  szerént  élj  az 
bn.s:'ival  (21). 

derék-szerént:  (satis;  hinlanglich].  Fywzerzamoth  vgyan 
derek  zereuth  hozatok  (LevT.  1.131). 

közóp-szérént :  mediocriter  PPBl. 

név-szérént,  nevezet-szerént :  [nominatim ;  nament- 
lirli|.  Nevezet-szerént  ki-rek&szteni  valami  tisztbfll :  excludi  no- 
minatim aliquü  honore ;  valakit  név-szerént  szólítani :  apiiellare 
aliiiuem  nominatim  PPBl.  íme  én  neuezet  szerént  bíttam  Beza- 
leelt :  ecce  vocavi  ex  nomiue  B&saleel  (Helt:  Bibi.  I.  Rr2).  A 
Moses  neuezet  szerint  nem  emlékezik  az  augialoknak  teremte- 
sercM  (Fél:  Tan.  80).  Moses  kSnyveirSl  Christus  soc  helyen  em- 
lekezic,  nevezet  szerent  mikor  azt  mondgya :  Vagyon  Mosessee 
(MA:  Bibi.  EI5b.  1).  Némellyek  árnyékot  tartnac,  nevezet  sze 
rént  a  hárs  fa,  platán  fa,  szil  fa  (Com:  Jan.  19).  Énnekem  tet- 
szenék, ha  Nagyságod  grátiája  járulna  ezeket  felrendelni  Kassá- 
hoz, nevezet  szeréut  ezen  ezernek  íj.szve.szedé.sét  bíznya  vala- 
mely alkalmatos  emberre  (Bercs:  Lev.  166). 

rénd-szerént :  rite,  ordinate,  disposite  MA.  ordentlich, 
rechtmiLssig  PPB.  Jól,  igazán,  rend-szerént:  rite  PPBl.  Az  tisz- 
teket rendi  szerint  böcsülettel  traetalván,  mindazáltal  jó  kemény 
és  rendes  disciplinában  tartván  semmit  el  ne  múlasson,  vala- 
mit az  üdA  s  alkalmatosság  hazánk  szolgalatjára  szttkségesnek 
fog  nuitiitni  (Bercs:  Lev.  326). 

rész-szérónt :  partim  MA.  teils,  teilweise  PPB.  Eszterház 
Dániel  uram  leendS  regimentje  már  rész  szerint  odaalá  van, 
úgymint  Pest  és  Nagy-Hont  (Bercs  r  Lev.  478).  Mindenkor  hasz- 
nos volt  maga  felöl  kevesebbet  tartani,  rész  .szerént  azért,  hogy 
nagyobb  gonddal  folytassa  ember  maga  dolgát,  ré.sz  szerént 
.-ízért,  hogy  ha  nem  e.snék  szíve  szerént,  felettébb  meg  ne  szí- 
velje (Fal:  VE.  420). 

szám-szerént :  numorato,  juxta  mimerum  MA.  naeh  der 
zidd  PPB.  .Szapora  szám  szetént  meglátogatni  valakit  (SzD; 
MVir.  376). 

szérte-Bzerónt :  luidiiiue,  circiunciuaque,  nbiijue  Kr.  (rings- 
liernm,   iiborall|.   a)   A   tíinil5cz5ket   zerteh   zerent  iaria  vala 


(DebrC.  59).  Ez  vylagou  zertezerenth  kerezttyeoseegbeu  e 
sok  pwztasagot  tSttenek  (ÉrdyC.  495b).  Ez  uelagon  zerte  zere 
uagiou  (Ozor:  Christ.  46).  Akayath  zArthe  ziJrenth  yanv 
mene  Ispaniaba  (Komj:  SzPál.  19).  Arrul  szerte  szerent  egj 
bflt  eleget  szol  az  euangelista  (Tel;  Evang.  1.452).  Az  egí 
világon  szerteszerént,  mindenflvé,  valahol  az  Clu-lstus  sza 
hangoskodott,  el-terjedett  az  római  ecclésia  (Pázni:  Kai.  63 
El  boeháta  ókét,  hogy  szerte  szerint  futkosnának  (Lép:  PTt 
1.398).  Földön  .szerte  szerint  csak  érte  vallasz  kint  (Balass 
Költ.  86).  Kiknek  e  világon  szerte  szerint  vagyon  mindeneki 
jó  neve  (97).  Szerte  szérént  futkároznac  (Com:  Jan.  151). 
világon  szerteszerént  vándorolván  (Illy:  Préd.  IL275).  Meg-| 
rantsolák  az  egé.sz  táborban  szerte  szerént  (GKat:  Válts.  Ili 
Hasonló  Ígéreteit  .sokakat  olva.sunk  az  istennek  szerte-szerí 
az  Írásokban  (1141).  b)  [pos-tpositio].  Ez  orzaag  zerte  zerí 
kalastromokat  rakattanak  (ÉrdyC.  633). 

szokás-szerónt :  ex  *more,  de  more  PPBl.  (nach  gewol 
beit,  gewohnheitsgemáss].  Becsapni,  praedálni  meglehet  ak: 
mely  pa.ssu.son,  .'iz  penig  csak  szokás  szerént  nyerni,  de  ora 
got  hódoltatni  mis  munka  (Bercs:  Lev.  679). 

törtónet-szerént :  casu,  temere,  forte,  fortuito  MA.  s 
fálligenveise,  ungefiihr  PPB.  Ha  történet  szerént  némelly  sí 
mélyektől  el  talál  idegenülni,  nincs  vétek  az  6  meghasonlitsáb 
(Fal:  UE.  381). 

Szeréről:  [juste,  vére;  getren].  Lelki  Antikrisztus  hogy 
pápa  legyén,   szent  Pál  és  Dániel  szöréríl  megírják  (RMK. 

108). 

Szeres  :  [mercenarius,  mercede  conduetua ;  taglöluier).  í 
szeres  iambor  wydeky  12  szeres  iambor  személyekkel  m 
eskeznek  (RMNy.  11.290).  Szolnak  er&itéséhez  fognak  hétri 
hétre,  száz  száz  heti  szereseket  harmincz  szekei-ekkel  kiváuu 
(Bartlia:  Króa  26). 

Szérévaló  [szerénvaló  '] :  (solitus,  nsitatas,  accomodus ;  f 
brauehlich|.  Mind  annyiszor  le-sfitettéb  fejeket,  mikor  szerévs 
s  .ártatlan  dolgokat  emlegettenek  a  kerékben  (Fal:  NE  97). 

Szerével:  fper  ordinem, recte, juste ;  der reihe nacb, ordei 
Heh,  geziemendj.  Megmonda  meud  zereuel  kysertetyt,  kyt  v; 
lotuala  belewl  es  kyiiewl  (EhrC.  52bi.  Kj-sertetnek  zeret  zei 
uel  mongyauala  :  per  ordiuem  dieebat  tentatiouis  seriem  (5 
Mikor  eliőtuolna  égméndén  lannac  ideié,  hojí  zéréuel  bemén 
(aj  ku-alboz  (BécsiC.  52.  53).  Meg  monda  neky  az  A  titk 
való  ke.sertetit  inind  zereuel  (VirgC.  21.  Uo).  Zereuel  myi 
egymás  vtan  m)'nden  gondolatyt  megmonda  (MargL.  118).  , 
en  eeletenietli  es  yarasomat  zerewei  veeghezheosem  (Jord 
775).  Ez  dolgot  eouen  maga  mynd  zereuel  az  frátereknek  me 
jeli'ute  (DomC.  192).  Frátereknek  mynden  látásokat  íereu 
meg  jelente  (204).  Az  te  tanachodnak  atala  az  en  lyzt^eseegt 
zereen-el  leezen  (ürdyO.  509).  Ha  zereewel  megb  goudollyi 
(621b).  Ha  ki  szerénél  eszeben  vészen,  eggyez  az  z.  Paln 
monda-saiial  (E^ztT:  IgAiiy.  344).  Cbiak  igen  keuesen  vanna 
kyk  ezeket  az  nyauolyakot  meg  gondolnak  szereuel  (Ho 
Préd.  28b).  Aimak  gyötrelmét  tudgyuk  szerével  el  ker&bii  (Lé 
PtOk.  1.99).  Száimya,  báiinya  szerével  bSneyt  (175).  Mik 
valaki  az  nr  Lsteunec  igeiét  szerénél  halgattya,  idee  auiiac  i 
wr  istennec  igeié  mint  egy  lépes  méz  (Kereszt:  Leg.  Gl.  I 
merte  volna  akkor  I'ilálu.st  búsítani,  mikor  taláni  szerénél  mi 
sem  nyugixlott  bázáb,'ui  (I./aiid:  Uj.Segits.  I.  Elíb.  4).  Viagálly 
tok  szerével,  rea  akadtok  okaira  (14).  Ha  szerivel  és  jól  me 
vLsgáljuk  a  dolgot  (DEmb.  GE  21b).  Az  maga  vármegyeiU 
mindenüt  a  iiassusokon  szerével  vigyáztasson  (TürtT.  X.13I 
Mollyet  ha  valaki  szerével  megismerne  (Csiizi:Sip.  237).  Biz 
nyos  emberek  kömiyen  törnek  mint  ;r/.  üveg,  gyengébbek  : 
emberi  .'ueumél,  mellyet  .se  szerével   se   tréfával   nem   szab: 


201 


SZaEKEZ 


SZEREZ 


202 


' "  illetni  (Fal:  IIE.  454).  Tudja  ezt  az  isten  sziiiúvcl   (Fal:  Jefr.vz. 
"'*  }82).  Nem  szerivel  vitte  véghez  a  dolgot  (Gvail :  Hist.  20). 

svj     Szerez :   1)   iiistitiio   C.   constitr.o   MA.   [oidino,    decenio. 
hvj  jraei'ipio,  niaudo ;  bestimmen,  anoidiien,  verordiien,    beschlies- 
ii,  lenj.  Helyébe  mást  szeraek :  supleo  C.  Attyam  fya  Ferenc   oii 
I, rf,  nendenestewlfojfwan  zerzem  ez  uylagot    elliadny    (ElirC.    5b). 
fiil  űendenestewlfopua  zerze  magát  zent  attyaual  tezelleny   (37b). 
liisi.  jBtuan,  liog  alhatatos  elméuol   zérzétti    volna    o    vele    mentőt 
íi,^  B^csiC.  3i.  tíabonat  uiénd  Siiiabol  zérzé  kézéitetni  (13).  TSnék, 
r .(  nizórént  nokic  zerzette   vala   Eliaeliim    vrnac    (lapa    (16.    34). 
is--jt  5n  tenel-.ed  ilyen  ivSuedelmet  zerzek  adnya   (VirgC.    53b).   Az 
I;;  j  Kiczogokuak  t\Vredelmessegeth  zerezzenek  (140b).  Feiedelmekbo 
i»t»[il  éried  f ket':  constitiies  eos  principes  (101b).  O  zerzSt  zolo.smayo- 
t.rtai  :at  ayetata^^aggal  megtizas.sen    az    az    vr    istennec  (NagyszC. 
97).  Orizfiket  zerzenek    a   koporsó    k(Vninl    (WeszprC.    112). 
<Iaríai]ak  koreztsegenek  jnnepeet  nem  kellet  zeraeny    (CornC. 
'■'•k-  Ob).  Ciprianas  zent  Jastina   azzont   clastroniban   zerze    (367). 
"i!-  iz  tííiTen,  kytli  zerzet  wr  y.?ten  atyaytoknak  (JordC.  716).  Ky 
'"^  érzet  tegbed  feyedelmeo  es    b\Towa   my    rayttwnk  :    quis    te 
obLs  coiLstituit  principem  et   judicem   (729).   Az   eretnek   meg 
vrevle,  egy  eyet  zerze,   kyben   ez  dolgot  be   tellyeseyteneye 
„^  *  3omC.    302b).    Vala   menee   yrasok    vannak    zerezteetween, 
"    ■   lynd    a    my    tanwsagwnkra    vannak   (ÉrdyC.   4).    Zerezween 
ngbemet  en  anyámnak  meheebSI  ew  magának  zolgawl  (342). 
Ingemeth  yelosen  remensegbe  zerzettel   (KeszthC.   5b).    Regn- 
;,«,.,  it   zerzet   vala    (TelC.    52).   Teg8det   mindSn   en   iozagomon 
Hl  j  rrul  ziVSzelek  (TihC.   309).   Een   vagyok   zerzetb   kyraly    & 
3utl)  begyen  Syonon  (KulcsC.  3).  Tyen  módon  az  vr  Cluistus 
5  zerzette  (Konij:SzPál.  155b)  Az  országba   tiszttartokatt  sze- 
'  "i  jzxen  (Helt:  Bibi.  I.V2).  Ot  tartattya  vala  a   fogságban,    hogy 
'•  "i''  ?,t  még  éltében   magyari  királynak  szorzene  (Helt:  Krón.  31). 
'*'"■  z5rzette  Christ\is  az  vr  vaezorat  (Fél :  Tan.  408b).  Az  chaszar, 
mos  papát  le  vetuen,  mást  sze)'ze   belébe    (Moii:  Apol.    470) 
Lszttartókat  szerze  Syxiában  íMA :  Bibi.  I.283b).  Az  6    megyé- 
ben akar  melly  tisztviselő  magistratiis-is  végezhet,    rendelhet, 
erezhet,  er&síthet :  sancire  potest,  quod\'ult  (Com:  Jan.  143). 
)  [creo,  condo ;  schatten,  erschaöen].  Nart  es  tauazt    te   zer- 
itted  azokat  (AporC.  29).  Az  een  5th  erzekSnseghymbe  ek8.són 
s  telyesSn  zerzeel  (WinklC.  244).  Lstent  imagia  vala,  kihotet 
fSldet,  menniet  zerzSlte  (DebrC.  10).    Mynek   elette   theged 
rezneelek,  anyádnak  meheeben  ysniereelek    teeged    (ÉrdyC. 
m  a   ;lb).  Ky  az  fyleth  teremtette,  nem  hal  ee  avagy    ky   zemeth 
aiiéiiíi    raet,  nem   gondol    ee;    qui    6nxit    oculum,    non    considerat 
;  tto   !ulcsC.  231>  3)  [paro,  praeparo],  comparo  MA.  [bérelten,  an- 
I  DjiK    liaffeu,    verschatfen].    Azaz    kyt    en   aloytok   nagy  kenéznek 
\ii  S)    ilot  semmy  ezekbelewl  kyket  embery  bewiczeseg  zerez  (EbrC 
Ob).  NéminémS  zérzét    kénetéckel    éltettetrec   vala   (BécsiC. 
).  Lab  mo.sni  való  vizet  zerzenek  (VirgC.  149).   Mynd    ez5k- 
151  órdSg  ighen  nagh  bjníket  twd   zereznie   (WinkIC.    124^. 
lek,  de  nagiobon  a  kínnhuUasnak  etkebSl,  hog    nem    mynd 
zerzet  etkekbSl  (We.szprC.    25).    Z6m   nem   latta,   mykeeth 
fia    raóth  az  vr  azoknak   (SándC.    1).   Erczbíl    zerzet   edeenyek 
Mot    )rdC.  476).  Keues  borral  el,  kiualt  kepén  valókat  soha   tem 
Ml:    igadnac  ne  zerez,  se  zereztes  (VitkC.  50).  Meunyetík  az  erek 


nuiik 


titnl- 


WC 

Mttíl 


Hikcr 
tílll,™- 


liilÉp;  re,  ky  meg  vagyon  zereztetween  erdeghnek  es  az  ew  an^ya- 
lak  (ÉrdyC.  fib).  Czipre.ssus  fabol  z6rz5t  aytok  (528).  Erek 
etőtziirfiz  azoknak  (529b).  Mykoron  Jeswsnak  zent  testet  wemiy 
árud,  zerezyed  magadat  annak  elevrtte  egy  heettel  hozya  kee- 
Íny  (ÉrsC.  166b).  Miért  zSroztetik  az  vmosagh,  nem  egebert, 
aem  az  ő  uegeiert  az  az  az  egessegert  (TihC.  5).  Hogi  ffibiro  5 
sanal  ebe<let  szerzene  (CsomaC.  78).  Az  menyasszonnak  csak 
6  sem  vala,  és  minden  készület  már  szerezvén  vala  (RMK. 

yiv  SÍ).  Teueidnec  is  bet  szerzettem  (Helt:  Bibi.  I.K4).  Vaczorát 
»■    rzene  a  feiedelmeknec  (Helt:  ÚT.  K6).  Mikoron  kedig  Atila 

ffis    nár  nagy  kazdagon  szSrzet  vóka   menyekezőt   (Helt:  Krón. 

jjtii:    .  Azt  jelenti  meg  Christas,  ki  által  és   mi    módon   szorzotté 


légyen  az  atya  Lsten  az  idu6s.séget  (Tel ;  Evang.  312b).  Az  pesah- 
nac  minden  rend  tartási  szerint  szerezzéc  az  hasvéti  bárányt 
ilvái':  Bibi.  1.127).  Na^  hamar  az  Fiihiia  által  az  Ck:eronac 
meg  ielente  a  lest,  a  mely  fi  ellene  szereztetic  vala  (Dec.si: 
!Sall.J:21).  Élés  szerzeni  kell  mennem  (MA:ScnIt.  84b).  Az 
disznit  az  agg  szart  meg  é.szi  és  ifiiii  gyermekded  .sza)'t  szerez 
abból  (MesésK.  13b)  A  belső  tekéletes  jó.s;ig  nagy  böcsíiletet 
és  tiszt e.s.séget  szerez  a  vitézlil  renden  lévíi  l'ií  nraknak  (Fal: 
UE.  379).  Legjobb  jóakaród  lészen,  kit  magad  magadnak  szer- 
zettél (422).  4)  [paro,  struo,  aeditico ;  baiien,  orrichten[.  Zerze- 
nek nemy  haylekot  (EhrC.  39b).  Hegyen  zereztoteot  varas 
(DomC.  12).  Zerezynek  et  haro)n  haylokot  (,JordC.  407).  Az 
nag  feelseegh  nem  lakozyk  ez  kézzel  zerzetb  házban  (731.  767). 
Meene  lathuy,  mynt  zerzeneek  az  hazat  (ÉrdyC.  153).  Cellaat 
zerze  magának  (544).  Ha  akarod,  zerez-yiS-nk  yt  h.arom  hayla- 
kot  (ÉrsC.  14b).  5)  [fimdo,  fnrdameuta  pono;  grundén].  En 
vagiok  a  ty  atyatok,  ky  zerzetem  három  zerzeteth  istennek 
akarattya  zerent  (VirgC.  60b).  Bocbata  zent  Damancos  fráte- 
reket Anglyaba,  hog  ot  conventet  zerzenenek  (DomC.  126b). 
Zent  Ago.ston  leen  az  idw5zewl5  neepekuek  zapora.saga  zent 
regulás  zerzet5ket  zerezween  (ÉrdyC.  516).  Káptalanuokat  is 
szerze  a  tudós  népeknec  (Helt:  Krón.  26).  Az  barat<ic  magok- 
nac  dastromokat  szerzettenee  (Mon:  Apol.  262).  6)  [comparo, 
colligo,  compono ;  sammeln,  versammeln,  zasammonfassen].  Be 
mene  vele  Asisba,  hog  kapat  zerzene  neki  (VirgC.  87b).  Júdás- 
nak zerzenek  harmiucz  gai"asokat  (WeszprC.  28).  Gyakorlásá- 
val eo  magának  zerzeneje  tudományát  (DomC.  6).  Osmeretet 
szerze  (CsomaC.  9b).  Mind  egy  konywbe  szSrze  mind  az  egé.sz 
l]istoriát  kezdettJl  fogua  mind  végic  (Helt:  Krón.  E16b.  Ib). 
Rendbe  nem  üidác  semmiképen  a  sereget  szSi'zeni  (56).  Öszae 
giSluen  szíVzeni  hadat  (Fél:  Bibi.  11.183).  7)  [effieio,  auctor 
sum ;  machen,  bérelten,  verursachen].  Némely  azzonkak  auagy 
zoluan  ártalmas  igéket  auagh  haborusagoth  zereznen  némelye- 
ket ragalmasagra  yndytnak  (VirgC.  139b).  Vannak,  leeznek 
eas  yteelet  napyg,  kyk  sok  gono.<!saghnak  ok.<iat  z8rz8tteek 
(ErdyC.  20b),  Az  fstSkSs  czillag  penig  hadat  is  iegyez,  mert 
szerez  heuséget,  az  penig  cholerat  (Cüs.  J).  Az  országlo  Juppiter 
tiszta  időt  igiek8zik  sz8rzenie  1572  (KBécs.  Ev3).  Az  pénz  azt 
szerzi,  hogy  mynd  ezec  meg  legyenec  (Kár:  Bibi.  1.630).  Az 
soc  egi  szel  veszec  es  haboruc  minden  véleménybe  soc  foyto- 
gatast  szereznenec  1582  (Kai.  F).  Az  bvza  alatson  helyeken 
kart  is  fog  vallani,  de  az  dragat  nem  szerez  (F2).  Járnac  és  az 
8  lábokkal  nagy  zSrgést,  bongíist  sz8roznec  (Zvon:  Post.  I.70b). 
Távoztattam  vékony  tehetségem  szerént,  hogh  unalmat  ne  sze- 
rezzek az  olvasónak  (Pázm:  Préd.  a4).  T8b  sok  szent  jámborok 
tselekedete  is  nagy  ortza-pirúlást  .szerezhet  minnyájuukban  (88). 
A  ki  azért  .szakadást  szerez  az  eggyezségben,  nagyot  vétkezik 
(Pázm:  Kai.  677).  Az  isteni  természet-Ls  úgy  adatot  az  ember- 
ségnek, hogy  azzal  egy  személyt  szerzene  (Pázm :  Luth V.  372b). 
Gyakorta  akadékot  szerez  a  gyonáshoz-való  készfiletnek  szű 
szorongatása  (Pázm :  KT.  453).  Mely  igeret  azt  szerzi,  hogy 
soha  tellyes-seggel  el  ne  foggyon  az  ecclesia  (EsztT:  IgAny. 
123).  Az  hajókon  valósoe  vitorláekal  nagy  árnyékot  szei'eznec 
vala  (MA:  Bibi.  II.16b).  Kevélykedtec  a  papoc az  ecclesiai  hata- 
lommal s  szakadást  szei-zettec  a  romai  ecclesiatul  íCzegl:  Japh. 
51).  Sok  boszúkat  szörze  (Zrínyi  1.16).  A  répa  fSvetlen  has- 
fájást szerez  néked  (Felv :  SchSal.  21b).  Nekik  a  magyarok 
szerzek  el-elesteket  (Kónyi:  HRom.  101).  Ez  néki  igen  nagy 
biíját  szerezte  (102).  8)  [scribo,  conscribo,  compono ;  verfassen]. 
Verset  .szerzek :  versifico  C.  Éneket  szerzeni :  componere  can- 
tus  PPBI.  Zerze  egi  rftuid  ver.set  (VirgC.  16b).  Sok  k8nueket 
az  eretnekSk  ellen  zereznen  (DebrC.  105).  Ez  ymatsagot  zent 
Tamás  doctor  z8rz8tte  (KrizaC.  74).  Verseket  .szerezhet  vala 
(Decsi:  SallJ.  19b).  Maas  embőrok  z8rz5tte  k8nyu6b6l  vottem 
én  tudomant  (Frank :  HaszuK.  51).  Verseket  .szerez  azoknac 
halálokról  (MA:  Bibi.  I.276b}.  9)  [facio,  ago,  perticio;  machen, 
schafl'enj.  Békes.séget  szerzek:  paoitico  C.  Azért i'^m tehozad, 


203 


BE>SZEREZ— ELrSZEREZ 


ELSZERZÉS— MEfrSZEREZ 


lio^i  en  ArAk  bekeseget  zerezek  (VirgC.  55).  Ysteimek  ygeeye 
zSrzy  az  bynesth  feyeerree  (CzechC.  S6b).  Ne  zerfizyetek  yste- 
neketli  r  non  facietls  deos  (JordC.  55).  Choda  dolgokat  zereziiy 
(ÉrdyC.  öfiTb).  Theiien  magad  ezt  meg  tetesed  e.s  mynt  mon- 
dod wg  /.ereztfts.sed  (ÉrsC.  509b).  Magad  gerniSkűknek  iateknl 
zSrzSted  (KíízC.  85).  Szerzem  a  to  magodat  mint  a  főldnec 
porát  {Helt:  Bibi.  I.R.  Atila  azokaert  kfiueteket  hoczfitá  Ecias- 
lioz  és  arra  kereté  5tet,  hogy  frigyet  szorzenénec,  egymá.s.sal 
(Helt:Krón.  17).  Szfiuetségeket  szírz^e  minden  szomszédinál 
(28).  Töményeket  es  io  szírze-seket  szőrze  (30).  Mit  szerzez  itt : 
quid  hic ;igis  (Kár:  Bibi.  I.:i25b).  SzSrőz alamisnat  :  facies  elemo- 
synam  (Fél:  Bibi.  8).  Az  latrok  azfm'iztetik  az  io  tiVnént :  bonae 
leges  ex  mali.s  moribns  procreantur  (Decsi:  Adag.  7fi).  Az  meg 
holtakból  eleneneket  szereznek  vala  :  de  mortuis  viuos  faciebant 
(Mon:  Ápol.  421).  Szabad  az  igaz  anya.szentegyh áznak  rendelé- 
seket szerzeni  (Pázm:  Kai.  486).  Szövetséget  szerez  vala  velec 
(MA:  Bibi.  1.8).  Ez  következést  szerzic  magokban  (MA:Scult 
41).  Két  fél  közölt  szövetségen  ha  vettetuec,  köttetnec,  szerez- 
tetiiec :  induciae  si  pangnntiir  (Com:Jan.  148).  Többé  nem 
mernének  világi  dolgokat  traktálni,  kötésleveleket  .szérzeni 
(Illy:  Préd.  ir.l67b). 

[Szóhisokj.  Vmibe  szera:  Vram  te  engemet  remensegbe 
zerzettel  (DObrC.  18).  Rendbe  nem  tudác  semmi  képen  a 
sereget  .szörzeni  (Helt:  Krón.  56),  Vmihe:  szerez:  Mykeppen 
zerezye  magaat  ew  halálához  (ErdyC.  645).  Annak  elölthe 
zerozye  az  halaihoz  önné  magát  (ÉrsC.  270b).  ötölök  feyenked 
bucut  vön  es  zöi-ze  ozt.in  magát  az  halaihoz  (líazC.  25). 
Lelködeth  zerezzed  a  k  e  s  e  r  t  e  t  h  ö  z  (NagyiizC.  25).  Vkit 
V.  rmit  vmire  szerez :  Minec  elötö  imádkozni  kezdez,  zere- 
zed  temagadat  belölnalo  a  y  h  t  a  t  a  s  s  a  g  r  a  ( VitkC.  4).  Ferencz 
zerezed  magadat  b  e  k  e  s  e  g  r  e  (VirgC.  34).  Monda  nmster 
az  frátereknek:  Zerezyetek  eotet  az  discipi  inára  ereouel 
(DymC.  210).  Kyket  zerezyenk  az  dologra:  quos  huic  ásni 
praeticiamiLs  (JordC.  725).  Vezedelmfts  ee lettre  zerzettwnk 
güno,s.sagunk  zerént  (ÉrdyC.  6b).  A  király  ezokaért  h  a  i  ó  k  r  a 
szörze  magát  (Helt ;  Krón.  75).  Zerze  enghemet  el  teme- 
t  e  e  s  r  e  (JordC.  438).  Zerzek  m,igok,ath  .az  w  t  r  a  (ÉrsC.  327b). 
Szer/ette  magát  az  vtra,  akki  nem  io  (Szék:  Zsolt.  33b).  Ky 
zeray  een  kezeymeth  vyadalra  (Kulc.sC.  31b). 

[KözmündásokJ.  A  haszon  nem  szerez  igaz  barátságot :  iitili- 
tas  non  *conghitinat  amicitias  PPBI.  Un<alm.a.s  várakozás,  de 
bSItsaséget  szerez  .  .  .  Egy  fotske  lav.iszt  nem  szerez  (SzD: 
MVir.  40H). 

be-8zerez  :  [eolloco;  imterbringonj.  A  bátyámat  ngj\an  akkori 
főispán  B:infli  György  úr  mellé  szerezte  volt  be  a  nagyanyám 
17.59  (Haz:ink  L138). 

(Szólások].  Az  sidok  be  szörzik  magokat  az  kerez- 
tieneknek  barátságokba,  hog  ;mnak  szijne  alat  sokak;it 
meg  (•x.alh:Ls,sanak  b<Mmek  1583  (Kiíjutfa  Ciij).  Az  kettősben  i<i 
vtou  iárni és  az  gyermeket  iskolában  be  s z  e r  z e n  i 
(Cis.  K I.  Az  zalagos  jószágról  való  s  z  o  k  a  s  t  i  .s,  lattyuk,  hogy 
levél  ben-is  be  irjak  es  be  szerzik  (Ver:  Verb.  E16b.  54). 

égybe-szérez :  I)  fcomparo;  ansch.affen].  Peld.azyaak  Crls- 
tiisn:ik  t&steptli  zent  lelöknek  celekö<leetiböl  zfiz  Mariának  mi'hc- 
ben  e^ben  zerzöttoth  (S;indC'.  3).  .Szerszének  egyben  .soc  fek? 
élé.s.seket,  császür  v.iiot  hadában  mind  ezeket  ol  kíildéc  (Valk : 
Gen.  15b).  3)  [cnnjnngo,  copulo ;  verbinden,  vereiuigen).  Meg- 
tisztelte 0  házas.siig  rendit  az  atya  isten,  az  első  házasokat 
Adamot  és  Évát  egybe  szerezvén  (Mad:  Evang.  117).  A  vö 
legénynec  edgyben   szerző  násznagya  vagyon  (Com:  Jan.   117). 

el-azerez  :  I)  [paro,  praepan> ;  bereiten,  iuisclmtfen).  Zerezd 
el  az  v:uzorat :  pára,  (|iiod  eoenem  (JordC.  587).  Mikor  el 
szerzetté  volna,  niellyec  az  vtra  .szökségesee  valánai'  (Kár: 
Bibi.  I.4HIb).  G;iz  Goi'gelyt  hogy  .'i  fiileki  németeknek  r.ajtmik 


kért  3-om  vitgó  marha  elszOrzeni  kültiik  Fiilekbeo,  költse 
volt  (MonTME.  1.122).  2)  cumpono,  dLspono,  transigo  MA.  [vi 
richten,  in  ordnung  bringenj.  Enghegyed,  hogy  zerezjem  el,  k 
oth  vatmak  (.lordC.  559).  Érdeme  .szerént  meg  is  büntette  voli 
ha  főemberek  el  nem  szerzettek  volna  dolgát  (MouOkm.  XI 
258).  Hat  napokon  munkálkodgyál  és  minden  dolgaidat 
szerezzed  (Ker:  Préd.  782).  Traktára  indalviin,  semmi  alku  ál 
a  Hegyalja  dolgát  kiilömben  el  nem  .szerezhetik,  hanem  es 
hordó  borok  Ígéretével  és  prae.sentálás;ival  (Rumy:  Moa  1.7 

elszérzés :  fcompo.sitio ;  erledigmigj.  Hogy  E^zterházy  uru 
5  naga  az  salétrom  felöl  izent  volt  Kabota  Andrásiul,  ho 
felgyiijtatja  az  h;izat,  annak  elszörzése  felöl  küldöttük  föl 
nagálioz  Tollas  Pál  és  Boldizsár  Márton  uramékat  (MonTM 

1.49). 

elö-szeréz  :  apparo,  praeparo,  compono,  depromo  il 
vorbereiten,  ziu-üsten  PPB.  Itt  az  ördög  fel-puzdrázodva  for^ 
dic,  elö-szerzette  a  vétkeknec  lajstromát  (Megy:  3Jaj.  U.S4 
Hogy  az  köpönyegét  elkiuta  az  eb,  hát  csak  eloszoljon  va 
elö  szerezze  vagy  legyen  maga  is  köpönyeggé  (Bercs:  L( 
272). 

föl-szerez  :  [instrno  ;  ausrüsten].  Feienee  öltözetit  igöo  n; 
zepseggel  fel  zerze  (GuaryC.  55).  Ottan  ky  mynd  kezíllyen  y1 
közettre  es  zerezyeek  ffel  ew  sereghöketh  ÜordC.  242).  Zörözy 
ffel  az  te  lelködet  myiiden  keseertettre  (ErdyC.  598).  Zer« 
yetek  fel  ty  maghatokath  (ÉrsC.  300).  Manue  istennek  áldoz 
akara,  hamar  azt  felszerzé  erős  kőszikhira  iRMK.  11.336). 

hozzá-azerez :  1)  [praeparo;  vorbereiten].  Hoza  mag 
/.erze  vgy,  hogi  atyának  kenczebvVl  egi  tizA  penztb  vAn 
(VirgC.  25b).  Legottan  ez  Beruald  vr  wmagat  hozza  zerze  (841 
Valamikor  comonicalni  akarz,  enüelkegel  temmagadat  zorgi 
matos-sagal  hoza  zerezned  (VitkC.  37).  Az  ygazak  hozzyi 
zerezyeek  eimeu  i  magokat  ;iz  nagy  yteeletuek  elette  (Erdy 
7b).  Addeoglau  ymaggywnk  egyma-seert  es  vysellyewuk  goud 
róla,  myt  kellyen  tennewnk  magwukkat  hozyaJi  zerezwen  (1 
Szóla  az  pokolnak  Luciixir  és  moudá  :  Zerezyed  liozya  thenni 
magadat  beléd  fogadván  az  Jézus  Chrystnst  (ErsC.  1131.  Mii 
jóra  es  mind  gonozra  zerezyetek  hozya  tliy  zyweiteket  (2ul 
570).  Hozza  szerzek  magokat,  bog  trombitalnan:ik :  praepai 
venint  se,  ut  clangerent  (Sylv:ÜT.  n.l44;.  2)  [acconiodo;  a 
bec|uemen].  Tutta  az  fl  vranak  akaiattat  es  magát  hozza  ne 
szerezte  (Sylv:  OT.  1.104). 

ki-szerez :  I)  [liberó;  befreien].  Jasa  wram  jobbagyt  i 
Bergtwl  ky  .szörzöttom  (LevT.  1241).  Az  attyat  az  tJmlőczW 
mikor  ki  szerezhetné,  ki  nem  valtya  i  Ver:  Verb.  102b).  Eia 
[lenig  .'íz  német  követek  csak  hazudnak  s  tökéllotlenkedue 
mikép|>on  .szerezhessék  ki  magokat  iuuet  (EiilTörtAd.  11.26' 
2)  [eviino;  durclisetitenl.  Kérem  igen  bizod,alma.sau  Nagyságodl 
hatalmas  i'.«,i.sz;inmk  kegyelmességéből  rendelt  kevé-s  fizetésem 
szerezze  ki  (Moulrók.  V1II.62). 

meg-szerez :  1 )  re<iuiro  C.  comparo  M.\.  acqniro,  praepan 
erlangen,  überkomnien  PPB.  fvorsfliarten].  VigyáziLssal  megsM 
zem:  elncubro  C.  Olly  enilier,  ki  valamit  hogy  meg-szerecza 
utálnia  veti  ni.igát:  lima.x  PPBI.  l)  lialoiocat  meg  zerecac 
(reficieiites  retia  sua)  hiua  őketh  (MiluchC.  20).  Igazságnak 
coronaya  nekem  meg  zerezwen  wagyon  (PeerC.  88).  Vget  I 
vette  es  meg  zerzette  ötét,  az  yylie  lialalnac  ediíiyt  zorzeft 
(DöbrC.  22).  Hol  akarod,  hogi  a  husuetőt  meg  zereziők  (Wiwzprt 
38).  TV  vattok,  kyk  meg  marattatoc  eii  velem  az  en  nyomon 
sagymban  es  en  meg  zerzem  tjiiektek,  mykeppen  meg  ztírzeW 
énnekem  az  en  atyám,  hogy  egyetek  e«  igyatok  en  aztalonw 
(ConiC.  ls4b)  Zerezyetek  meg  vniak  vtat :  pfurate  viain  doiiiii 
(.lordC.  361).  Ebeedemeet  meg  zensetlem  (423).  Mwtal  egj-  D»g 
megh  zerzet   vaizoralo    helt   (6(i»i).   fit   vroak  az   eretiiekevl 


:05 


MEGSZERZÉS 


MEGSZEIÜCÖ-SZEKZÉS 


206 


olgaltatyak  vala  iiieB  az  ev  zíksegeet,  kyt  egyebevrmen   mog 

lem  zerezhet  vala  (DomC.  27b).  Eli   kSzben   a   kereztfa  men 

éreztetvén   niondanac   neki :  Meíi  a   kereztfara   (VitkC.  88). 

me  el  kyldem  az  en  annyalomat,  ky  ineg  zerzy  az  te  wtadat 

3  eletted  (ÉrdyC.  3-17b).  Myud  addyg  fwtostaiu  akor   barátim 

en'zenl,  hogy  azt   meg   zeraottem   wala   (KMNy.   11.78).   Az 

egén  megh  fogadott  saflVant,  noha  igen  zAk  os  igen   dragha, 

legh  zerzem  (LevT.  1.291).  Szerezd  meg  a  te  szivednek  Srőmre 

idétatását  sajátiddal  és  rágitsállyad  azokat   rólok    való   szíves 

Imélkedések  által  (MHeg:  TOszl.  n.207).  Tfirj  bSven  gyömbért 

nádmézzel  egy  raoz.sárban,  ha  ezt  megszörzüd,  aztán  trágyád 

szön  (Radv;  Csal.  111.40),  Az  áldott  tiiredelmesség  szerzi  meg 

yugtát  szivünknek  és  boldogokká  tészeu  mulandó  életünkben 

'al:  l'E.  447).  Naponként  nem  elégednek  meg    a   száz   pana- 

lokkal,  megszerzik,  bol  s  mikor  lehet  (478.  490).  Ki-nyomtaták 

bibliát  sok-féle  nyelveken,  a  mellyet  az  elítt,  mint-hogy  tsalí 

tanak,  kevessen  szerezhetteuek  meg  iBod:  Pol.  6).  2)  [provideo, 

dino,  strno;  besorgen,  in    ordnuug  bringen,  ausrüsten].    Még- 

irzém  tó  neked,    hog    iol    légén    teneked  (BécsiC.   6).   Akar 

ynemew  háznak  tiztit  írínies  leiekéi  meg  zerezetek  (VirgC. 

Í6b).  Teegy  testamentumot  es  zerezd  meg  te  hazadat  (ÉrdyC. 

'Ob).  Ew  rettenetós  őrdógSknel  mynth  az   yol    megh    zőrzetli 

regSknec  orozattya  az  ellenseg5knel  (ÉrsC.  521).    3)    efticio, 

nficio,  factmio  C.  auctuarium  addo   MA.   (perago ;   machen, 

isrichten,  beendenj.  Onnat  ki  iSueu  az  hóba   gougSrgete  bet 

mbSrót ;  mikor  meg  zerzette  volna,  kezde   vvmaga   magának 

ondani  (VirgC.  103).  El  vegeztetSt  mcnden  dolgom,  melet   e 

ágban  kellé  meg  zereznem  (VitkC.  96).  Te  zerezd  meg  en- 

lera.  amyt  akarz  (TelC.  48).   Az   mit   urad  hagyott,   azt  te 

sgszerezzed  (RMK.  11.39).  Hat  napon  munkalkodgyal  es  meg 

jrezzed    minden    te    dolgaidat    (Helt:  Bibi.    I.Mmm.4).    Meg 

gia,  hoé  5t6t   a   kőzep   kfi   oszlophoz    vigie,   kit  a    giermee 

jg  szerzet  (Szék :  Krón.  26).  Nagy   tiztesseggel    es    ditserettel 

)g  szerzi  dolgai  1582  (Kai.  Fv3).  Meg  szerz5  oka  az  iduSsseg- 

c   (Kár:  Credo.    31b).    Hat   napon   mimkalkodgyal    es   azon 

nden  te  dolgaidat  megh  szur(Wed  (Szár;  Kat.  L4).   4)    [con- 

o;  erregen?]    Az    népnek   fel   zendfilését   és   fejedelmeknek 

ragját  meg-szerzi  1693    (líNagysz.  D4).  5)  [statuo,  constituo, 

eemo;  bestimmen,    festsetzen,    verordnen).    Eu    megzerzem, 

■t  kellyen  tennetek  (EhrC.  13Sb).   Erők   megzerzSth   senten- 

nac  félelmes  volta  (NagyszC.  25).  Meg  zeraette  énnekem  vt 

eu  (JordC.  445).  Meg  zerzette  vala  ez   kegas   atya,   hog   ez 

agy  jozagoknak   bezolgaltatásában  gond   viseleok   volnának 

parazt  fi-aterek  es  Írástudatlanok  (DomC.  124).  Meg  zerzetet 

temnec  hatarat  (VitkC.  107).  Ky  wala  isteni  elmedben  erekké 

igh  zerezven  (PozsC.  1).  Megzerzút   ünnepnapok   (TelC.   9b). 

■  ysteunek   meg   zerzót  ygassagis  yteelety   bel   tellyesedyk 

dyC   554b).  Maydan  el  yew  az  meg  zorzSt   ydevv,  mykoron 

g  lattatyk  ygassaga  (604).  6)  expango  C. 

negszerzós :  1)  [comparatio,  prociu-atio ;  anschafíimg]. 
cellák  nem  volnának  sem  eegyeb  zykseegnek  meg  zSrzeese 
dyC.  636b).  T5tt  késedelmet  az  papyi-os  meg  szerzésben 
alkalmatlanság  is  (Zvon :  Post.  H,Előb.  a2).  Pénz  megszerzés 
rtha:Krón.  10).  Pesté  kiiltnk  az  templomhoz  való  mésznec 
»szörzésére  (MonTME.  1.132).  Csáky  Mihály  sógor  uram 
serénkednék  maga  ezeré  megszerzésében  (Bercs:  Lev 
).  Bátor  egyre  fáradozzanak  a  földi  jóknak  megszerzésében. 
d  csak  ontás  és  hiábavalóság  (Fal:  NE.  66i.  3)  confeetio, 
fectura  C.  (besorgimg,  ausrichtimg].  Engedelmes  mynden 
lkának  meg  zerzesere  (VirgC.  130).  Az  tebby  ew  nekyk 
óznak  enghedny  mynden  isteny  parancholathnak  meg  zerzee 
)en  es  gond  viseleeseeben  (ÉrdyC.  557b).  S)    [accessorium ; 

z  ibe].    Hozzátétel,   folt,   megszerzés:   additamentum    PPBl. 

5  ;  adta  a  költsönt  minden  hozzáttartozandó   meg   szerzéssel 

(    :  NU.  297). 


megszerző :  confector  C.  ofl'octor  MA.  Iverschaffor].  Nagy 
segítség  a  jó  termé.szet.  nagyobb  a  m:igát  kollotc'i  kegyes  erkölcs; 
amaz  kérője,  ez  iiedigieu  megszerzője  a  szeretetnek  (Fal :  UE. 
387). 

öszve-szerez  :  1)  compono,  copnlo  MA.  [verbínden].  <")szve- 
szövetkezni,  öszve-szerezni :  amorem  *eontexere  PPBl.  Az  kiket 
isten  Rzu5  z5r8z,  ember  el  ne  valazza  (Zvon:  Osiaiid.  173). 
Minthogy  könnyen  öszveszerzi  magát  a  6atal  rend,  lesznek 
udvarlói  (Fal :  NU.  323).  3)  [coUigo ;  versammeln],  Bottyán  bent- 
maradt  Moesonakon,  alig  tudtam  három  órakorig  délután 
üszveszerzenem  fikfit  (Bercs :  Lev.  300).  A  hasonlóság  s  egyenlő- 
ség szerzi  fiszve    a    sziveket   (Fal :  UE.  405). 

öszveszérzö :  compositor  C. 

reá-8zérez :  [statuo,  constituo ;  beschliessen].  Ez  aytatos 
fráter  rea  zerze  magát,  es  kezde  kvvnyWTgeui  az  felséges  isten- 
hez (VirgC.  59). 

végre-széréz :  (perfieio,  efticio ;  zu  standé  bringen).  Myt 
az  wr  isten  akar  vala  veegre  zerezni,  semyt  róla  nem  ortőkőz- 
hetyk  vala  (ÉrdyC.  509b). 

Szerzés :  1)  couslitutío  MA.  [statútum,  institntum,  mandá- 
tum ;  verordumig,  be.schlu.ss,  befehlj.  Attyamnak  zerzese  niyat 
(procurante  patre)  ben  uolt;im  en  attyamnak  Ferencznek  zent 
egyhazában  (EhrC.  74).  En  tSllém  vettetét  e  zérzés  (decretuni), 
hoá:  méndén  nép  eluezién  (BécsiC.  134).  Té  kedég  ménnél  a 
végezetés  zérzésre  (167.  55.  72).  Lsthennek  zerzeseb61  ees  aka- 
ratliyabol  romay  parthra  ywta  (PeerC.  12).  Te  zerzesedbe  napok 
megmaradnak ;  ordinatione  tua  perseverat  dies  (DöbrC.  64). 
Akaratya  es  zerzese  ala  hagya  (MargL.  28).  Ez  zent  zerzetnek 
zerzesenek  keoueteoye  (DomC.  116).  Isteni  zerzesbSI  kimulek 
ez  velagbol  (DebrC.  41).  Nem  tSrtenedbSl  15n,  de  isteni  zer- 
zesbül  (51).  Hyggyed  annya  zentli  egyháznak  mjuden  zerzee- 
sytli  (ÉrsC.  275).  Állapotomat  atte  isteni  zerzesSdre  hágom 
(TelC.  48).  T5ruényeket  kezde  szabni  és  az  birodalomnac  erő- 
ségére soc  szerzéseket  szSrzeni  (Helt:  Krón.  13).  A  te  t.Sled 
vott  toruéi'it  meg  nem  tartottác  és  az  te  szerzésedet  meg  nem 
őriztéc  (Kár:  Bibi.  I.  467b).  Ellen  íarunc  mindenben  szerzé.senec 
(Born:Ének.  131).  Megőrizended  minden  6  szerzésit:  eusto- 
dieris  omnia  praecepta  eius  (MA:  Bibi.  163).  Ez  utálatos  .••■zer- 
zé.sekben  eggyet  se  czelekedgyetec :  nolite  quidpiam  facere  de 
his  abominationibus  (106).  3)  (Iraditio ;  überlieferung].  Mire 
tőricmég  a  te  tauéitvánid  a  vénecnec  zerzéséket :  traditionom 
seniorum  (MüncliC.  42).  Nem  tarttyatok  y,st6nnek  paranczolatly;it 
ty  zerzeesteknek  okaert:  tran.sgredimini  mandatimi  dei  propler 
traditíonem  vestram  (JordC.  401)  Az  ew  tanythwany  megh 
zegneek  az  weneknek  z^rzee.seketli :  transgrediuntur  traditi- 
onem  seniorum  (ÉrsC.  8).  Miért  .szegic  meg  a  vényeknec  szer- 
zését: quare  traditionem  seniorum  transgrediuntur  (Helt:  UT. 
D7l.  Megtartuán  az  fi  eleyknec  szfirzéseket:  tenentes  traditi- 
onem seniorum  (K8).  Tartiatok  az  embereknek  szírzeset :  tene- 
tis  traditíonem  hominum  (Fél :  Bibi.  64).  3)  [di.spositio,  testa- 
mentum ;  verfüguBg].  Egyakarattal  the  ellened  zerzesth  zerze- 
uek :  tastamentum  disposuerunt  (KasztliC.  218).  A  testamentonion 
nem  chac  a  meghaló  ember  szerzése  ertetic  (Helt:  Bibi.  I.d). 
4)  [rítus,  ceremónia;  ceremonie].  Az  zerzeesek  (ritiis),  kyketli 
Moysas  adót  mynekwnk  (JordC.  726.  Helt:  Bibi.  I.m).  Emberi 
zerzessel  nem  kell  tiztelned  az  istent  (RMNy.  11.40).  Itt  azért 
szóljunk  az  egy  igaz  hitről,  mint  megcsalattonk  emberi  .szer- 
zéstől (RMK.  11.163).  A  papa  bitihez  es  ..szőrze-ssehez  senki  ne 
aggyon,  senki  el  se  végien  benne  (Mel ;  Szján.  345).  5)  [para- 
tio,  praeparatio,  comparatio;  bereituug,  vorbereitungj.  Az  zent 
ewangeliombeli  ygeknek  bezedyt  kel  my  nekn-nk  ymwnk  myn- 
den kerestyennek  hw  elkőczenec  es  eeletenek  zerzesere  (JordC. 
349).  Zfiuenec  seminemő  zerzesenelkfll  me^en  az  zo  zerent  való 
imatsagra  (VitkC.  5).  Ez  Jen  zerzesrSI  mondatic :   Vram    az  6 


2U7 


BÉKESSÉG-SZERZÉS— HAD^ZERZÉS 


JÓSZÁG-SZERZÉS— APÁCA-SZERZET 


zfliieknuk  zerzeset  lial!;;i8;i  meg  a  te  tolod  CB).  Zeraeteel  nekyk 
etiikotli,  mertli  vgy  vala  neky  zerzes  ■ :  fiuoniam  ita  est  prao- 
paratio  eiiis  (KulcsC.  151).  Helyéu  eset  mondásokat  cl  forgat- 
ván veszedelem  szőraésuec  igyek5zetibfil  (Zvon :  Post.  1.  586b). 
6)  ([)actiim,  conventio ;  vertrag].  Zerzees  ez  es  yegy  eu  kSzSt 
tem  es  tlie  közötted  (JordC.  67.  74).  El  mwluaii  hat  vagy  heet 
hetek,  zerzees  zerent  az  prior  meg  teere  (DomC.  310h).  Hogy 
zerzeskoppen  el  vegeztho  voua  veleh,  kyben  ínykor  megh  nem 
alloth  vona  (KMNy.  11.71).  Mi  Raskay  Mihal,  Hií;mond  es  Est- 
van tötönk  ilieu  zerzest  ...  az  fogót  emberek  tél  ne  fithessek 
ezerzest,  ha  !iz-t8bi  nom  akaruay  (22).  Ez  szerszies  kwt  pinkíst 
nap  elvit  való  voszaniap  1556  (120).  Két  sz<áz  forint  kötelén 
maradjon  és  csak  ezen  levél  erejivel  megvehesse,  az  mellyilnk 
meg  t;irtja  az  szerzést  (Gér:  KárCs.  III.270).  7)  [conditio:  be- 
dingmig].  Tevrteiieek,  liog  némely  ití'y  w  ievne  jdegen  orzagogból 
es  fel  veue  az  zfzert  az  hadat  yl  zerzoe.s  alat,  hogha  ez  iftyv 
az  hadban  meg  halna,  hog  ez  zvziiek  kellene  ez  iÖVvoak  ev 
veres  fegyueryt  es  riiliayt  fel  tenny  az  ev  cimiorayaban  (CornC. 
222).  Monda  az  ew  attyanak,  yzennee  meg  akarattyyaat  az  ky 
ralnak  eel  ok  es  zőrzees  alat,  hogy  tyz  zyzeket  kyldeuoonek 
neky  nyaya.«sagara  (ErdyC.  591).  A  g5rSg5c  és  a  bolgaroe  in- 
kab  akarac  ;izt  io  .szerze.s  alat  Geycza  herczeg  kezébe  adni, 
liog  nem  mint  a  Salamon  kiraléba  (Szék :  Króii.  168).  8)  [car- 
moű,  poéma;  gedicht].  Mykent  nagy  kenokat  walla  es  meely 
dyczSsegel  meg  hala,  mynd  eezekrevvl  igy  bezellek  &s  ymyllyon 
zSrzest  thSrlytthek  (Ér-sC.  470).  9)  [editio ;  ausgabej.  Elragadac 
S  vakokat  ava^  5  iavokat,  melleket  cau  a  móghirhítét  zórzés- 
bén  (in  viilgata  editioue)  léltSnc  (BécsiC.  75).  Eéebee,  méllec 
mondandóé  e  kSúSnec,  végéiglen,  Théodocius  zérzésebSl  (de 
Theodotionis  editiono)  vótottenec  ki  Í167).  lO)  (praeda;  beute]. 
Egy  része  a  tábornak  mególtalmazáííára  siete,  a  tSbbi  vesze- 
kednek vala  a  sereguec  szerzésén  (Helt:  Krón.  120),  II)  [orna- 
mentum ;  sehmnck,  putz].  OltSzec  5  dragalatiis  ruhaiaban  vóuén 
liliomokat  es  gürSket,  kinec  es  vr  ada  fénessegét,  mert  mend 
ezérzés  uém  belendé.sségb51,  de  iozagbol  éüguala :  ista  compó 
sitio  non  ex  libidine,  sed  ex  virtnfe  peudebat  (BécsiC.  31). 
13)  mantKsa,  appendix,  auctarimn,  coroUarium  C.  [zugabe,  zu- 
satz].  Ezt  liozya  teueeii  az  apa,  cchak  ez  uz  zerzeest,  hogha 
az  keep  esmeg  az  elebi  egyházhoz  meg  teerne  (DomC.  101). 
Mégh  itt  nyncs  végh  gyötrelmekben,  mintegy  szerzé.sSl  hozzáia 
adgyák  kinoklioz  iiz  istennek  ellenek  való  nagy  gifilSségét 
(LéprPTiik.  1138).  Szerzés  gyanánt  (avetarii  loco)  javallom  és 
intlec,  hogy  a  kegyességre  fordits  Sszvességgel  mindeneket 
(Com:  Jan.  219).  Ha  mi  a  font  felesleg  megnyomáson  kivfil 
hozza  adattatie,  szerzés  az  (167). 

[KSzmoudásokJ.  Nám  iob  az  szSrzése  8  magánál :  plus  est 
mantissa,  qnam  obsoiiium  (Decsi :  Adag.  176). 

békesség-szerzés :  [foedus  pacis ;  friedensvertragj.  Meg 
emlekv^zuek  A  nagi  chodalatos  beke.seg  zerzesenVl  (VirgC.  58). 
Midőn  az  császár  külömb-kiilömb  szín  és  közbenjárók  által 
folytatná  már  békesség  szerzését,  ime  interregnumot  mntatott 
az  isten  íBercs:  Lov.  518). 

folt-szerzés :  additamentura  C. 

frigy-szerzés :  [foedus  pacis ;  fi-iedeiisvertragj.  András  meg 
ielente  az  wraknak,  hogy  a  frigy  .szír/.éslien  meg  Ígérte  volna 
az  Henrik  császániac,  hogy  az  hát  S.Hlomont  akarna  királya 
tonni  (Ilelt:  Krón.  361)).  Békes.ségnek  jele  az,  hogy  az  portára 
küldenek,  az  frigyszörzésért  (LevT.   n.l63i. 

háború-szerzés  :  [motio,  excitatio  discordiarum ;  zvvistig- 
keitsanstiftungj.  Nekys  yrok,  hogy  ez  fele  kegtek  kSzt  walo 
habonv  zerzesnek  beket  hagion  (RMNy.  U.135). 

had-szerzés  :  (collectio  exercitus ;  amieeaushebimgj.  íme 
találtam  ez  három  difücultá.'it  az  had  szerzésben  s  discipliuá- 
lásban  (Zrinyi  11.199). 


jószág-szerzés :  (i^aratio  bonorinn ;  gütereriverbung).  h 
mind  az  olly  félliSz  adhattya  magát,  az  mellynél  pénz  gy 
tésre,  jószág  szeraésre  és  tisztességes  állapatra  mehetne  (M 
Scnit  615b). 

menyegzö-szerzós  :  (conjugii  conciliatio ;  elie«tiftung].  I 
ralne  .izzuii  keue.s.se  cngeii  vala  ez  menyekezev  zerzesre  (Mar 
29).  Leég  bátor  dolgodban,  ne  legy8n  gondod  az  my  menye 
zerz6es.s5nkre  (SándC.  21). 

szentség-szerzés :  sacrificatio  MA.  opferung  PPB. 

vers-szerzés :  versilicjitio  MA.  [das  dichtenj.  Vers  szer 
uek  tiidiiniánya  ;  [loetica  PPB.  Tndos  ember  vala  az  ver 
sz5rzé.sbe  (Helt:  Krón.  144).  Az  ékesseu  sztillásnak  és  vers  .si 
zésnec  tndománya  és  mestersége  (Com:  Jan.  161).  A  vers-Sí 
zésben  is  hogy  szép  tehetsége  volt,  azt  bizuuyitják  az  5  vei 
(Bod:  Pol.  56). 

Szerzet  (icrerf,  zcrct  NagyszC.  291b.  311.  zereles  Vir 
65b.  szfrezetes  Pázm:Préd.  146.):  1)  institutum  MA.  [const 
tio,  praeceptmn,  lex,  regula :  be^timmimg,  gesetz,  regei).  Ví 
mely  zerzetott  énnekem  nevezetek  :  aliquam  regulám  milii 
minetis  (EhrC.  108).  Ozyas  kiral  mikor  istennec  zérzetét  : 
galmast  zeretuéié,  a  zérzétnec  igén  na^  zerelméiért  rézzezte 
Moy.sés  tSruénénec  paraníolaffa  ellen  (BécsiC.  211).  BAnt  k 
tem  esmerny  es  vétket  tenny  regulámnak,  zerzetemnek 
atyamfyanak  elene  (VirgC.  2).  Szerzet  szerént  phariseus  :  sec 
dum  legem  Phariseus  e.st  (Helt :  UT.  Dd.  6).  A  keresztyén  i 
lásnak  régi  szerzetit  inkább  amiak  el6  járójátul  kivánnyák,  n 
a  szent  iriistnl  (Pós:  Igazs.  1.383).  3)  [iustitutio;  einrichtui 
A  háza&ság  igeu  régbi  szerzet  (Mad:Evang.  117).  S)  reli 
MA.  (glanbej.  Keerdeneye  evtet  nemzetsegerevi  es  zerzetere 
fl'elele  zent  Margyt  ázzon :  nemzettel  nemes  vagyok  es  szén 
tel  kereztyen  (CornC.  328).  Meg  kei'dwen  ewtet,  mcl  zewr^el 
wolna,  evnien  magát  zabadon  kereztyenuek  walja  wala  (Ér 
311).  4)  [ordo  religiü.sus;  ordeuj.  Serzethe  hagas:  apcsts 
NémGl.  371.  Kysaltatykuala  ew  yonhaban,  hogy  ew  nem  vo 
yduezewlewk  kewzewlualo  es  azz  az  zerzetlien  valamytt  i 
galna,  mend  el  veztene  (EhrC.  50.  79).  Zokasbol  ó  zerzetec 
egéBsf'luecuala :  eorum  religioni  jungerentur  (BécsiC.  671  1 
Melkysedek  zőrzetho  zeerenth:  secundnm  ordinem  Melchisedi 
(CzeehC.  53b).  Lata  zent  Ferencz  zerxetibíl  sokakat  (Vir; 
109b).  Felueue  az  zent  zerzetuek  nihayat  (MargL.  1).  Ima^ 
8tet,  hoé  a  ki  tégedet  az  zent  zerzetbe  be  hit,  a  te  i^ekezí 
tec  zepIStelen  meg  taróa  (VitkC.  21).  Gondolaa  ez  nyawai; 
vylagot  el  hadny  es  zent  zeerzetben  menny  (ÉrdyC.  33! 
Melly  a  sadduceusoknac  szSrzetec:  (luae  est  liaerasls  Sad 
eaeorum  (Helt:UT.  g7).  Ez  a  két  szerzet  kevés  lett  volni 
kétféle  ellenségnek,  ha  ez  a  két  szerzet  nem  vett  volna  ví 
melly  kevés  segítséget  ('>Iik:  TörL.  226).  5)  [status;  stai 
ZSrzeteet  zyzeíweegríl  hazass.ngra  változtatta  volna  wr  Lsteni 
akarattyalwl  (ÉrdyC.  642).  «)  [pactum ;  vertrag).  Az  kyk 
zerzetbeu  wagyok,  azoktolys,  az  mytli  wehethnek,  azzalys  i 
zan  megh  oztozzímak  mynd  egy  aranth  (RMNy.  11.217).  7) 
snm,  species;  ersclieinung).  Miczoda  vy  .szőrzet  lehet  ez; 
modus  equitum  (Decsi:  Adag.  148 1.  Az  udvaron  Iev6  székel) 
meglátván  s  nem  tudván,  mi  sz«r7.et,  elijjesztik  egymást  (C.***'! 
Hist.  SO).  S)  tictio  MA.  [erdichtuug).  Találuuuiya  tsac  bfii 
mondhatatlan  szerzet  (CzegI:  Japh.  16).  9)  [copiae;  schaar). 
három  iitközetbeu  hét  ezer  esett-el  a  pogány  szerzetben  iKóű 
HRom.  167).  lO)  (praeda;  bente).  Soc  ió  .ízérzet  \iáii  had- 
el  szállá  (BFaz:C«str.  C4).  II)  [auctarium;  zusatzj.  Az 
re.vzt.ség  mi  luUunc  minden  emberi  hozza  adá-suélkfil,  .s-zen 
nélkftl  szolgáltatic  ki  (MA :  Scult.  858).  13)  inachina  NU.  i 
riist  PPB.  Az  ács  nie.ster  tJ  ok  es  a  kezében  Iev5  eszköz  fli* 
ok  valamely  szer/etnek  faragá-sában  (Vár:  Szöv.  148i. 

apáca-szerzet,  apácai-szerzet :  [urdo  monialium ;  ni 
nenorden).   Zent  apachya  zeerzetben  meene  be  (ÉrdyC.  502 


sá 


l)ríE. 


209      ASSZONYALLATI-SZRRZET— SZERZETESSÉG 


'^t  Ez  zent  zereetbSI  zarmarjiiiak  kylemb  kyleiul)  »'nt  zezttra  es 
be  rekeztSt  ai>aoeliya  zerzetík  (451b\  Képtelennek  teczic  ez  az 
olly  embereknec,  kic  apáczai  szerzetekhez  csatlottác  magokat 
(Zvon:Post  L285). 

asszonyállati-szerzet:  c«  Vannak  aszszonyállati  sz5rze- 
tek,  apatzasatrok  «5  szestrasagok  (tiyarni:  Fel.  49). 

baráti-szerzet :  [ordo  monachonun ;  mOnelisorden).  Em- 
berek, kic  baráti  szerzetekhez  csatlották  magokat  (Zvon :  Post 
1.285). 

pap-szerzet :  [sacerdotium  ;  pri&ster.schaft].  Hy vatot  tyte- 
keth,  hogy  papzer-sethbeu  allanatok  (JordC.  154). 

prédikátor-szerzet:  [ordo  Donainicanoram ;  dominikaner- 

rai  ardenj.  Hogy  ew  leegyen  az  zentli  predicator  zerzetlinek  elsew 

Bredety  attya  es  zfirzSye,  eellyen  isteny  yelSnetbSl  byzonwltatyk 

fjjj,    meg  (ÉrdyC.  451). 

SKöii      regulás-szerzet :  [ordo  religicsus  ;   religiöse  bruderschaft], 
Vil   Leeu  idw5ze\Yl5  ueepeknek  zaporasaga  zent  regulás  zerzet£ket 
írezween  lÉrdyC.  516). 

^^    szesztra-szerzet :  [ordo  monialium ;  nonnenorden].  Ez  ne- 


SZERZETES— KÖNYV-.SZERZÖ 


210 


nes  zent  zerzetból  zarmazanak  kylemb  kylemb  zent  zezttra 
lerzetSk  (ÉrdyC.  451). 

Szerzetbeli :  [ordinis ;  aus  dem  orden].    Ez  barom  zerzet- 

íá  Aelyeketh,  kyket   ot   lelendez,  mind  ky  zabadihad  (VirgC.  61b). 

it^ji    Hykoron  zentli  Ferencz   ymatkoznek   azért,  hogi  megielentene 

,jjj   teeky   az   vr   isten,  hogy  myuel  gyakort;ib  megh  bantanayak 

iz  A  zerzetbelyek    az    vr  istent,  zozat  iiS-ne  &  hozzaya  (Ulb). 

Jamankos  predicator  szerzetbelieknek  herchege,  vezére  (DomC. 

l).  Zent  Bernald  zerzetebely   aytatos  fráter  (97).   Ezeeben  for- 

;atwan  az  zeertzetbely  angyaly  eeletSt,  kenyeregh  wala  wr 
,  V,  (apának,  hogy  tenne  mást  helyette  (ÉrdyC.  638).  Ez  ado  pénz- 
,5j)j   lec  el6  mutatása  hamisséttya  némely   szSrzetbelieknec  képmu- 

ato  szentség  téttetéseket  (Zvon;  Post.  11.609). 

Szerzetes:  1)  [pius,  devotus;  fromm,  gottesfiirchtigj.  Mén- 
lón zérzetéséc  iol  monéatoc  istenéé  vra  istenénec ;  benedicite 
imnes  religiosi  (Béc8ÍC.  133b).  Az  z&ld  fan  erezed  io  zeretes 
imberth  (VirgC.  65b).  Felette  zerzetes  es  ysten  feeló :  pins  ac 
Imeas  Deum  (JordC.  740).  Ha  ky  aluyttya  ennenmagat  zer- 
etesnek  lenny  :  si  quis  videtur  religiosus  esse  (834).  Vala  jgeen 
firzetes  es  aj'tatos  ember  (DomC.  246).  Meg  jelentevtte  némely 
»een  zerzetes  fráter,  hogy  az  regy  fráterek  kezzevl  halgatta 
ala  meg  zaz  frátereknek  gyonasokat  (292).  Ez  teremtet  ala- 
ocba  való  zerzetes  zeretet  (DebrC.  291).  Szent  Cyrillus  Anna 
szszonyt  religiosissimam  monialem,  szerezetes  és  istenes  apátzá- 
lak  nevezi  (Pázm:Préd.  146).  3)  religiosus  MA.  [monachus; 
nSnchj.  My  vtalatosb  ment  zerzetes  engedelmességnek  feledAee 
8  vtaloya  (EhrC.  93).  El  i6  az  zent  papokai  es  zerzetesekel 
VirgC.  116).  Egy  zerzetevssrevl,  apacbarol  eme  nagy  gond 
agyon  (MargL.  63b).  Konfessorok,  zfizeek  es  az  nag  zammal 
lalo  zerzeetSsSknek  zamok  (SándC.  1).  Imatkozal  menden  zer- 
etesekert  (VitkC.  22).  Nézzük  el,  mitsoda  mértékletes  életet 
:lnek  a  szerzetesek  (Mik:  TörL.  172).  3)  [ecclesiasticus ;  geistli- 
her).  Egyhazy  zerzetes  neepek  zeep  i.steny  dycheretekkel  yen- 
ek vala  az  zent  zyznek  koporssoyahoz  (ÉrdyC.  341).  Mert  most 
zent  vagy,  most  tetszetes,  most  világi,  most  szerzetes  (Amadé : 
?ers.  207). 


paraszt-szerzetes:  [laicus;  laie).  Zent  Damancos  zerze 
emely  parazt  zerzetes  es  ezees  frátereket,  kyk  az  sororok 
:lastromat  evrezneek  (DomC.  104). 

Szerzetesség:  1)  [pietas;  frömmigkeit].  Az  mynov  frate- 
ek  zerzetebeu  ez  vitéz  nagy  szerzetesseggel  ele  es  mende- 
lekteol  zerettetyk  vala  (DomC.  286).  Nagy  zentseegben,  zeer- 
etesseegben,  zent  zeretetben  eelth  (ÉrdyC.  520).   Kyknek   kíV- 

M.   NYELVTÖET.    BZÓTÁB     DD. 


rAzthyeny  zArzetetAssegMr*!  czíik  hallót  vala  (Komj:  SzPál 
20).  Onzollya  mynth  fiaytli,  hogy  í'  tAle  orkíVlchyel  es  kerez- 
tliyen  zerzetes-seguel  el  no  faiulnaiiak  (117).  2)  religiositas  Kr. 
(cultus  religiosus,  vita  religiosa ;  mönchsleben,  mönchstum). 
Valamely  zerzetes  valland  auagi  tartand  aldomasnek61,  egi  t8t 
nem  er  sem  Amaga  .sem  zerzetessege  (VirgC.  110b).  Egiptomba 
való  zerzetestguek  mynd  kíVzewnsegel  ez  egy  ieles  es  tyztes 
zerzetesseg  es  sanyarusagbnak  meg  tartása  vagyon,  hogy  .sen- 
kit be  nem  fogadnak,  hanem  czak  engedelmest  (129b).  Myko- 
ron  mondangyak  tynektek,  mynem'Jv  zerzet&sseegh  ez,  mon- 
gyatoc  hA-nekyk,  wr  ysten  meuetynek  emlekSzety  ez  (JordC- 
33).  Heyaba  való  h^-  zerzetesseghe :  hujus  vanus  est  cultus 
religiosus  (834).  Maragyatok  zerzet  zerent  való  életnek  zerze- 
tessegeben  (DomC.  141).  Eist  zerete  es  kerese  zerzetessegetvl 
fogva  (DebrC.  251).  Zerzetesseegben  lakozeek,  myg  eele  (ÉrdyC. 
442). 

Szerzetes  :  [institutio,  constihitio ;  bestimmung,  begründung]. 
Eredeti  avagy  szerzetese  a  szombatnak  istentől  vagyon  (Tel: 
Evang  11,781). 

Szerzetlen :  irreligiosus  Kr. 

Szérzetlenség :  [quod  vitae  religiosae  repugnat;  ordeiis- 
widrigkeit].  Ua  valamy  zerzetlenseget  auagy  erkevchetlenseget 
latnak  vala  egymástól,  tahat  vgmondanak  vala :  Ea  nyncheu  az 
ray  azzonyonknak  regulay  kezzevl  (MargL.  60). 

Szerzetség :  1)  [religio ;  religionj.  Monda  azért  wr  ysten 
Moysesnek  es  Aaronnak :  Ez  az  hosweethnak  zerzethseeghe : 
religio  (JordC.  35).  Megh  kesereyczeetek  ty  lelkStőketh  mj-nd 
erekké  való  zerzethsegghel  (100b).  Nagy  sokok  hamys  keep- 
\vtalo  zeerzetseeg5ket  tamazthnak  harnys-saglmak  alatta  (ÉrdyC. 
31).  2)  (esemplar;  vorbildj.  Erdemlee,  hogy  teste  mynt  idvees- 
seeghnek  abrazattya  es  zSrzetseege  az  zent  hegynek  teteyn 
nywgodneek  (ÉrdyC.  663b). 

Szerző :  1)  pararius  C.  parens  MA.  [erzeugend].  Egy  ke- 
véssé bosszúság  szerző ;  subcontumelio.sus  C.  Siralom-szerző : 
luctüiciis;  a  jóságos  tselekedet  szerzője  a  haszonnak:  vú-tus 
efBciens  est  utilitatis  PPBI.  HetfSn  tiszta  .szerző  szel  tart  1582 
(Kai.  Giij).  Vigasság  szerző  édes  italok  (C!om:  Jan.  111).  Csuda 
titkű  és  szerencseszerző  jóság  emberben  (Fal:  UE,  389).  3) 
patrator  C.  auctor,  conditor  MA.  [mheber,  ersehafi'er,  schöpfer]. 
Clllagokuak  zent  zerzőie  (AporC.  128).  0  vram  Jesus  Kristns 
ez  világnak  zőrzőye  ees  terőmthőye  (CzechC.  13).  Ky  woltb  ez 
velagh  elülth  myndőnnek  zőrzőie  (WiuklC.  343).  Az  fryguek 
zerzee  nem  en  vpoltbam  (LevT.  157).  Nem  kis  dolog  valaminek 
első  szerzőjének  lenni  (Fal :  UE.  398).  3)  scriptor  C.  [verfasser]. 
Némellyek  a  könyveknek  potrohát  nézik  inkább,  hogysem  belső 
jóságát,  mintha  szerzői  a  végre  irták  volna  azokat,  hogy  lenne 
a  kezeknek  mit  emeljenek  (Fal :  UE.  379).  4)  [nuptiarum  con- 
ciliator ;  heiratsstifter].  Ugy  hallom,  csak  házasítja  Kgld  az 
if6akot ;  ollyan  az  öreg  legén,  a  ki  nem  mér  háza.sodni,  szer- 
zőnek vagy  Iraplernek  teszi  magát  (TörtT.2  m.390). 

álom-szerző :  somnificus  C. 

ének-szerző  :  [poéta  ;  dichter].  Méltó  volna  irni  ezt  is  (kró- 
nikában), az  énekszerzők  is  feledkeztek  dolgokban  (EMK.  n'.240. 
Görcs :  Máty.  2b).  Dávid  gyönyörűséges  énec  szerző  volt  (MA : 
Bibi.  L  300b). 

halál-szerző :  letificus  MA.  tSdtlich  PPB. 

hír-szerző :  [auctor  gloriae ;  ruhmerwerber].  Nemzetünknek 
hírszerzői,  fényes  csillag!  (ThaIy:Adal.  11209). 

jó-szerző :  [justus ;  gerecht].  Kegyelmességet  az  igasság  és 

i(j  szerzőknec  (Kár:  Bibi.  1.611). 

könsrv-Bzérző :  auctor  libri  Kr.  [verfasser,  schriftstellerj. 
Mondhatatlan  nagy  értelmes  ember  leen,  kylemb  kylemb  yrasok- 

14 


2H  MENVEOZÖ-SZERZÖ— MEG-SZERZÖDIK 


MEtUSZERZÓDÉS— SZERKESZTTEl' 


21 


nak  megli  feytSye,  kenyA  zSi-zew  (ÉrdyC.  519b).  Az  egihax 
terhei-ai  irt  kSiifluec  z8rzói5  azt  mongiaíZvoa:  Osiaud.  1).  Mej;- 
vallom,  liugy  némolly  próféták  szép  ékes  módgyával  élnec  az 
beszédnec,  ugy  hogy  az  pogány  autliorokuak  és  kónyszerzJküec 
semmit  ne  eugyedgyenek  (MA:  Tan.  52b.  Vere.sm:Lev.  57). 

ményegzö-szerző :  [conjugii  conciliator ;  ehestifter].  Az 
vendégec  írMnec  az  menyegxS  szerzSknec  (MA:Soult.  941). 

munka-szerző  :  |auctor ;  verfasser].  Ritkán  találkoznak 
magok  elméjétSI  rtj-nuuikaszerxS  emberek  (Hall :  Paizs.  ElSb.3). 

pártolkodást-szerző  :  (auetor  discordianim  ;  nnrnlipstif- 
ter).  Néha  azzal  gyíik'ltoték,  hogy  országháborító,  pártolkodásuk- 
BzerzS  (Pázm:  Préd.  52). 

törvény-szerző :  aiictor  legis  PPBl.  [gesetzgeber].  Az  tőr- 
vényszerzS  Zoloncns  oly  tSrvéut  adott  ki,  hogy  férfiak  bársony- 
uyal,  selyem  níliával  ne  ékesitetnének  (MA:SB.  220).  A  pap 
vétkében  hozzá  nem  adgya  a  tírpény  szerzS,  hogy  tudatlan- 
ságból vetkezet ;  in  pect-afo  sacerdotis  non  addit  legislator,  qui- 
a  per  ignorantiam  peccaverit  (Illy;  Préd.  1.58). 

vers-szerző:  poéta  Com:  Jau.  162.  [dichter].  Értelmes 
ember  leen  es  yo  verss  zerzew  (ÉrdyC.  519b).  Az  vers  zerzSt 
említik  Homerust  (Ver:  Verb.  Elfib.34.  László:  Petr.  37b.  Com. 
Vest.  77.  TitkRózs.  176).  A  vers  szerzS  borostyán  koszorúval 
meg  koronáztatot  verseket  és  rhythmusokat  énekel  (Coui :  Jan. 
162).  Homerus  mindenkor  a  versszerzöknek  hercege  volt  (Fal: 
TÉ.  669). 

[Küzmondások].  Sokat  hazudnak  az  vers  sz8rz8k  :  mentiuntnr 
multa  eantores  (üecsi:  Adag.  98). 

zBoltár-szérző :  [psaltes ;  psaltist].  A  Jehovah  szabadítja 
meg  az  Israelt  minden  5  bflneibSI,  azt  énekli  a  soltar  .szerzS  is 
(GKat:Titk.  233b). 

Szerződ-ik:  1)  transigo,  paciscor  MA.  [unterhandelu].  Lata 
ez  fráternek  feyen  pokolbely  erdegeot  az  jdeoben  mykoron 
ezzeol  zerzeodnenek  (DomC.  264).  Az  anya  méné  Drágfli  Birtok- 
hoz és  allatomba  .szfirzédni  akara  vele,  hogy  eleit  v5nne  a 
fianac  veszedelménec  (Helt  Krón.  201).  Senkiwel  nem  akarok 
sem  zewrzewdnewm  sem  wégpznewm  (RMNy.  11.90).  Fiaink  ha 
látni  s  hallani  akarnak,  egy  magyar  úr  udvarába  be-állanaU 
és  szerzódnek  (Zrínyi  11.178).  2)  [adeo;  zngehen].  Mykorun 
mynt  halotnak  elfenietese(re]  zewrzewdnenek,  liyrteleasegvvel 
az  byrouak  yteletyre  reytetek  (ÉrsC.  311).  Ottan  viadalhoz 
hamar  Bitözének,  az  6  {6  lovokra  szépen  szörzödének  (Tin. 
285).  Kergetik  a  forgandó  szerentsét  mind  addiglan,  a  mig 
közelebb  szerzSdvén,  kezet  nem  foghatnak  és  kedvek  nem  telik 
véle  (FahlJE.  375). 

föl-szerződik:  (conseendo;  Ijesteigan).  Lovag,  gyalog  sere- 
gök  megszöröztétinök,  az  rt  jó  lovokra  mind  felszörzödének, 
viadalra  hamar  ók  mind  készüléuek  (Tin.  285). 

meg-szerzödik :  paciscor,  convenio  MA.  vertrag  machen 
PPB.  [übereinkomuien.  einig  werden).  Zerz8gget5c  meg  egmas- 
saii  es  tíkóztetflc  bokesegel  ozzatoc  meg  (TelC.  98).  Az  orozlan 
az  iwhiial  eas  egyoljekkel  meg  ztmewdek,  hogy  a  mj-t  fogliat- 
nanak,  kewz  lenne  (Pesti:  Fab.  llfii.  Keg.  akadot  e.s  zerzedel 
megli,  Keg.  ymmar  fyzes.sen  megh  nokyk  (RMNy.  111.90).  Végre 
oztan  meg  zorzíidenec  azellensigel  (Szék:  Krón.  59b).  En  nekem 
azt  inongya  walla  Werneliius  wramys,  hogy  yom  wolna  raytok 
somaban  mek  zorzudny  welek,  hogy  nem  igy  saczolny  (LevT. 
L15).  Az  tolvajt  nem  akasztja  tol,  hanem  meg  zerzSdik  vele, 
summa  pénzt  vevőn  rayta,  el  lx)c.sattya  (Ver:  Verb.  239b.  Fél: 
Bibi.  1.33).  MegszerzSdvén  5  vélec  egy  napra  tiz  pénzbe  (MA: 
Scnit.  213b).  A  ki  niílssal  meg  alkutt,  szerzSdSt,  meg  kötelezte 
m;igát  (C'om:.Ian.  189).  Szollá  az  5rdígnek,  megszerződvén 
véle  (llly:SzÉlet.  1V.121). 


meg-szerzödés :  conductio  C.  conventio,  pactio,  contracti 
MA.  vertrag,  vergleich  PPB.  Egy  téliely  kést  az  vajdával  val 
megszörzödéskor  vöttüiic  (MouTME  I.12Ű). 

Szerződés :  contractas,  conventio,  conventmn  C.  pact 
MA.  vertrag,  vergleich  PPB.  üzent  Márton  napjára  esmét  i 
perre  állanánk,  mely  szerzfidésrfll  szólt  volt  Ferenez  urai 
kincstartó  uramnak  (Nád:  Lev.  136). 

Szerződő :  conventioualis  C.  pactor  paciscens,  contrahei 
MA.  der  einen  vertrag  stiftet  PPB. 

Szerződség :  (conventio ;  vereinbarnng).  Az  ur  az  5  szolga 
a  tizetésnec  a  szerzfldség  szerént  jil  kodvélxM  Ígért  jutalomní 
felvételére  hívja  (TemPompa  14). 

[Szerződteti 

öszve-szerződtet :  (pactiun  ineo ;  vertrag  machen].  We 
bóczy  ur:imnial  öszve  akarna  szerzfldtetnie,  hogyha  ez  halad 
alatt  megszerezhetné  köztünk  ez  dolgot  (Nád:  L«v.  136). 

Szerzőiek :  [additamentum ;  zasatz).  Ez-Ls  légyen  elég  : 
oda  fel  tőtt  feleletimhez  felöl  adatott  szerzőiekben  (GKat :  Tit 
455). 

Szerzősköd-ik :  fpacUcor ;  vertrag  machen).  Az  8rd8ngi 
ártalom  az,  niidun  valaki  az  8rd<'ggel  szei-zSskSdik  másns 
ártalmáni  (Barna:  Lik.  449). 

Szérksz-ik,  szérkesz-ik :  (jungor;  slch  zugesellen].  Fr 
ter  Bernald  alnala  velem  zerkhewt  (conjunctus  mihi),  mykon 
te  hyuoduala  eivtett  (EhrC.  10).  Nemy  azonember  yelenseg 
ayoytata.ssagual  zent  Ferenczhez  zerkuen  meg  valtoztata  me 
den  testnek  vtat  (155).  Altalkodnac  vala  mégieléntení  éémf 
nac  5  kéniULsagokat  akaruan  fiuelé  zerkénni  iBécsiC.  161 
Senki  műnket  ném  lat,  azért  enge^  mínekónc  és  zerkééé 
mfuelSnc  (169).  Eji  nekem  kedeg  ío  Istenhez  zerkhennen 
mihi  autem  adhaerere  deo  bonum  est  (DöbrC.  140).  Een  zc 
ketteni  the  hagyasydhoz  wram  (KeszthC.  329). 

égybe-szérkeszik :  (cíiujnngor;  sícii  vereínigen).  JAuí  i 
itiu,  ki  el  reitézét  volt  es  veié  é^ée-síló  és  latoc  5ket  eébe  zt 
kénny  (BécsiC.  170). 

Szerkeszkéd-ik :  fse  illocare ;  platz  nehmen).  Jndás  olly! 
betsületes  helyre  .szerke-szkedett,  hogy  Jesibwjd  .izon  egy  tál! 
mártogatn:i  (Vajda:  Kriszt.  IIL238). 

Szerkeszt :  jungo,  socío,  conjungo,  copido  SL  (verbindí 
vereínigen].  Hoztatykuala  eleybe  egy  erewsen  kewtewzet  ei 
de«Tig6s  ember  es  sok  emberektenl  zerkeztetet :  miütls  cun 
tanlibus  homínibus  (ElirC.  60).  Kyk  myndeneknek  kjTalyaní 
házasak  zerent  vattok  zerkeztettek  (VirgC.  142bi.  En  niynde 
koron  oda  zerkeztettem  magamat,  hol  nagyob  vtalatos  doh 
volt  (PéldK.  17).  JSuoudSI  nem  valamely  masrol,  mely  kAví 
kezendfi  volna  az  pogány  tsaszaroc  ideié  fele,  mídón  még  ; 
tiz  szaruac  egy  testben  sSrkSztetuen  es  az  orszagoc  aduzas 
kfiteleztettien  volnaiiac  (EsztT:  IgAny.  449>. 

öszve-szerkeszt :  [conjungo;  verbindenj.  Tudgvátoc,  ho| 
nem  szabad  v;il:imolly  sidónac  Sszue  szerkesztetni  ;magy  men 
idegenhűz :  .síitis  quomodo  abomínatum  est  \'iro  Judaeo  co 
jungi  ant  accedere  ad  .ilienigenam  (Helt:  ÜT.  Í.41  Bmyi 
kSzelitettönk  és  így  Sszve-szerkeztílnk  az  istennel  Krktiu  urun 
ban  (Bíró:  Micae.  388).  Tudja  tagról  tagra,  izról  ízre,  mi 
szerkesztette  légj-en  öszve  ezen  tulajdon  keze  mimkájAt  (Fa 
NE,  45). 

Szerkesztet :  eompono,  colloco,  ínsiimo,  applico,  ordín 
MA.  (vereínigen,  verbinden].  Az  jras  az  evzuegyeket  zízeklu 
zerkeztety  (ComC.  296).  Az  gerlyce  egy  gerlycljehez  zttrkeztí 
ueen  evzuegje  maradnan,  s.ilia  nias  gerlycehez  nem  zerkezt 
tyk  (297).  Tegyed,  hogy  le  annyadhoz  zerkeztesen  engemet  ■ 


213 


l:t 


(BE-SZERKEBZTEn-l-SZERKEX-IK 


EGYBE  SZEKKEZlK—vSZEKKEL 


214 


:eiit  Kérelmed  (GöniC.  163X  Áldom  hz  te  ayakaydath,  kyketli 
a  yduezeytew  Jesiisnak  aldoth  zayahoz  nagy  sokzer  zeikez- 
ettel  (303b).  Az  azouyalath  paráznának  neueztetyk,  ha  ewn- 
nagatli  niaas  fyrfyuhoz  zerkeztety.  Ha  inegli  haland  az  ew 
yrye,  meg  zabadol  az  ew  fyryenek  kítelytwl,  hogy  ne  legyen 
tarázna,  ha  mas  fyrfynlioz  zerkeztettetyk.  Ty  &s  meg  liultak 
raftok  az  tÍTnytinek  az  Christiis  Jesus  testjii,  liogy  tynniaga- 
okat  zerkeztetn.i  tek  maslioz  (Konij :  SzPál.  67).  Ky  a  hydbeu- 
lia  ryario,  kív.ylegbe  z^rkeztesij-tek  (95b).  Melihez  az  kegies  Venns 
íszzonis  magát  szSrkSztethi  1573  (KBécs.  D5).  Készítettelek, 
logy  mint  tiszta  szSzet  egy  férfiiihoz  szerkesztesselek  (Matkó: 
iCsÁk.  171b). 

[be-szerkesztet] 

beszérkesztetés :  insinuatio  PPBI. 


te 


égybe-szérkesztet :  compono,  copulo  MA.  zasammen- 
etzen,  znsanimenfiigen  PPB.  Kyketh  isten  egybe  z8rk8ztet8t, 
mber  el  ne  valazya  (ÉrdyC.  523b).  Egybe  szerkesztetett  ren- 
esség  (Pázm:  Préd.  267 1.  Valóságos  testét  az  ackorbeli  kovász- 
flan  kenyérrel  egybe  sz5rk8ztetvén  ugy  adta  az  tanétványi- 
ac  iZvon:  Post.  1596).  Az  Jerusalem  szépen  éppitetett  város, 
lelly  egybe  szerkeztetett  egjenlíképpen  (MA:  Bibi.  1.541).  A 
ugarak  uintsenek  annyiféle  részekből  egybe serkeztettek mint 
z  5regpbb  állatok  (Misk:  VKert.  625b). 

égybeszérkesztetés  :  (conjunetio ;  verbindungj.  Hitetlen 
robereknek  egyben  szerkesztetések  nem  tesz^n  házasságot 
iegl:MM.65). 

éggyüvó-Bzérkesztet :  [compono,  conjungo ;  zu.sammen- 
igeu,  vereiuigen].  Az  szivnec  5r6me  származic  az  lelki  esme- 
ítnec  békeségébíl,  azért  szerkeszteti  szent  Pál  mind  kettSt 
gyfivé  (MA :  Scult  70b).  Tolvayok  tolvaiokkal  eggifive  6z5r- 
8ztetnek  (Lép:  PTük.  182). 

elő-8zerkesztet :  [reparo ;  medererlangen).  Az  óra  elvész, 
iha  elé  nem  tudta  szerkeztetni  (Monlrók  XI.340). 

öszve-Bzerkesztet :  colloco,  compono,  consocio,  conjungo, 
[A.  (zusammenfügen,  verbinden).  Az  mit  az  isten  5zue  serk5z- 
it8t,  ember  el  ne  válasza  (Fél :  Bibi.  1.70).  Az  szűkség  igen 
izue  tudgya  az  embereket  szerkeztetni,  férkeztetni  (MA :  Scult. 
;3b).  ószve  szSrkeztetett  avagy  elegjittetett  testek :  corpora 
)mposita  (Com :  Jan.  5).  Az  articsóka  egészlen  5szve  szerkez- 
itett    magva    rendivel  fenyS  gubát  jelent  (Nad:  Kert.  88). 

öszveszér késztetés :  [conjnnctio;  verbiudung).  Az  házas- 
igbéli kötelesség,  őszveszerkeztetés  magzat  kedvejért  vagyon 
^m:  Jan.  118). 

öszveszSrkesztethetetlen:  dissociabilis  C.  MA.  ungeseUIg 
|PB. 

öszveszerkesztethetö :  consociabilis  MA.  copulabilis ;  ver- 
ndlich  PPB. 

Szerkesztetés  :  conjunetio  C.  [verbindung].  Kis  karaczonak 
ipia  egi  neminemS  neduessegre  fordul  fSkeppen  reguel  az 
ildnak  az  Mars  természeti  czillaghoz  való  sz5rkSztetesiert 
)72  (KBécs.  D6).  MelUet  meg  bizoniet  az  hold,  mikoron  Venus- 
ik  kSzel  valo  sz6rk5ztetesert  sieth  1572  (KBécs.  E). 

[Szerket] 

égybe-szerket :  [conjungo ;  verbinden].  Kiket  isten  égbe 
rkétét  iconiuuxiti,  ember  raégué  valazia  (MiinehC  49). 

Szérkez-ik :  se  applicare,  collocare  Sí.  [sich  zugesellen, 
:b  vereinigen]  Az  tj-ztasag  zerkezek  az  ty  elmetekhez  (VirgC. 
i9).  Yd5nek  meudenkoran  the  hozzad  serkezzek  (PeerC.  278). 
gessAly  avfagy  zerkezzel  a  the  lathatatlan  yegesed  Jesus 
ristushoz  (WinklC.  358).  A  zent  ayetatossaghoz  igSn  zerk5z6t 


vala  (NAdC.  534).  O  emiekSm  bodogtalainiac,  mit  teéei'.  ki 
zerkJztem  e  gonoz  nembelihSz  (556).  Ártatlanok  es  e^enesek 
hoziam  zerkezini'k  (DíibrC.  49).  Hynni  eé  istenben  semmi  nem 
egeb,  hauom  hynni  isten  es  istennec  paranéolattyat,  bezedet, 
es  telyes  ziunl,  akarattal  8  hozza  zerkezni  (NagyszC.  317).  Az 
ev  teste  en  tastemhez  zerkezet  oltary  zentsegnek  myatta  (ComC. 
412).  Az  te  büdoksagos  lelked  az  testhez  zerkezuen  ten  maga- 
dat latad  meg  dí'chí-filwen  (GömC.  132).  Mydon  madarak  az 
5  felSkhSz  zerkSznec  (DebrC.  438).  Nekem  zerkeznem  ysten- 
hez  yo  (KeszthC.  184).  Nem  zerkezeth  een  hozyam  gonoz  zyw 
(264).  Emlekezyetek  my  rolónk,  hogy  meltobytassonk  ty  hozya- 
tok  zerkezny  (411).  ZörkSzyek  en  hozyam  zerelmenek  kfitele- 
wel  (ÉrsC.  238b.  336b).  Nem  zerkezet  en  hozyam  gonoz  zyw: 
non  adhaesit  mihi  cor  pravum  (KulcsC.  242). 

egybe-szérkezlk :  (consocior,  conjungor;  sich  vereinigen]. 
Az  lelök  a  testtel  vg  zerkezteuec  egében,  hogy  ighen  nehezen 
valnac  egmastol  meg  (DebrC.  462).  Az  édes  Jesus  egybe  zer- 
kezet thermezeteth  mykeppen  eg  zeep  zerethe  yegyesth  fel 
wywe  az  menyey  hazának  bodogsagos  lakodalmába  (ErsC.  131). 
Wagywnk  helheztetwen  egy  házban  nagy  sok  emberek,  ezek- 
nek kel  myiul  egybe  zerkeznySk  (199). 

égybeszerkézés  :  [junctiu-a,  conjímctio ;  verbindung].  Te 
farodnak  e^be  zerkezese  miként  uasfak,  kiket  mesteri  keez 
gaitot  (DöbrC.  481).  Nem  ferfy  egybe  zerkezestíl  ysteuuek  fya 
embery  testeth  reya  veen  (KeszthC.  53). 

eggyüvé-szerkézik  :  [conjungor  ;  sich  verbinden].  A  kár- 
hozottak az  dohos  es  bfidSs  testekkel  eggiftve  sz6rk8zuek  es 
iutnak  (Lép:  PTük.  1.116). 

öszve-szérkezik  :  [consocior ;  sich  zugesellen).  Nem  tugya- 
toky,  hogy  aky  agya  magath,  Azue  zerkAzyk  a  [larazuahoz, 
egy  testee  ew  vele  lyzen  (Komj :  SzPál.  144). 

ÖBzveszerkézós  :  [conjmictio ;  vereinigungj.  Feiedelmivel 
szép  8szve  eskfivést,  tészen  igen  hasznos  8szve  serkezést  (KTör : 
SzJán.  10b). 

Szerkézés :  [conjugiale   foedus ;  ehebündnis].  Kynek   zere- 

tete  tyztasag,  illetése  zeutseg,  zerkezese  zízeseg  (CornC.  410b). 

Szerkezet :  [  junctura ;  füge).  Tagaydnak  minden  z5rk8zeti 
meg  zakadozanak  (KrizaC.  18). 

Szerkézül:  [sejungere;  sich  verbinden].  Jay  az  ty  terme- 
zettekiiek  tulaydonsaga,  ha  akármely  igen  lelky  fertyuhoz  zer- 
kezewlend,  végre  hayol  (VirgC.  137b). 

Szerkívül :  [praeter  modum ;  am  unrechten  orte].  A  mit 
ember  a  beszédhez  szer-kivfll  hozzá  tóid  vagy  homályossan 
belé-ftir,  nem  jár  illend8  méltósággal  (Fal :  UE.  438). 

[Szerre] 

Bzerről-szerre :  [per  ordinem ;  der  reihe  nach].  Zerr8l 
zerre  meg  mondotta  az  8  gonoz  zerenceyet  (TelC.  89). 

Szerrel :  1)  ordine,  per  vices  Kr.  [nach  der  reihe,  nach- 
einauder].  Vetykuala  zent  Benedeknek  regulay  zerzetett  Ágos- 
tonnak, Bernaldnac,  kyk  tanoytatnac  ezkeppen  es  ezkeppen  zeruel 
'  elnye  (EhrC.  107b).  Taiieytuanj-nak  mendh  seiTel  meghbescele,  hol 
yartb  (PeerC.  110).  A  meg  boldogult  angalokuac  kary  zerrel, 
az  8  reudSkz^rent  nag  ékességei  6  eleybe  ySuenec  (TelC.  164b). 
Ezer  ember  szép  .szerrel  vala  (CsomaC.  36).  Eflfele  zolas  ket- 
t&h^k  által  legyen  a  vagy  mentwl  felyeb  három  zemyl  által 
eztes  valtozlatosson,  egyenkint  zeruel  (Komj:  SzPál.  179).  Szer- 
rel istrását  állanac  vala,  a  szer  penig  ackor  8  raytoc  vala 
(Cserényi:  PersF.  77b).  6  utánna  jSve  Anthal  ur  és  azok  után 
mind  a  t8bbi-is  szerrel  (Tess:SzMag.  D2).  S)  [modo,  ratione; 
weisej.  K8nuya  szerrel  valo :  veles  C.  Az  barátok  ferre 
vyuen  meg  kerduen,  hogy  mykent  yewtvolna  yly  zerrel,  felele 

11* 


215 


SZERTE-SZERKEL— SZERULrSZERTE 


SZERTELEN— -SZERTELENSÉG 


21( 


(ELrC.  142).  Jay  énnekem  edee  fy^m  myre  ez  zerrel  megh 
zomoreytottal  (PoeiC.  23).  Felesege  Agiaes  ázzon  es  ez  zerrel 
iiimbür.saKKiil  el  vala  (NádC.  577).  A  tatáruc  konyfi  szerrel 
lédén,  niindiárt  által  inenénec  a  patakon  (Helt :  Krón.  5G).  Igen 
szép  szőrről  méné  a  király  eleibe  (lüüb).  Valának  jó  szervei, 
minden  szertartásval,  harczolni  kimennek  minden  bátorságval 
(RMK.  lU.ll).  Halwa  szerrel  wontak  ki  az  vizbeftl  (LevT.  I 
330).  Az  álbatatos  embernek  más  szerrel  vagyon  dolga,  más  a 
képe  (Fal ;  BE  607).  Jobb  szép  szenei  elmenni,  mint  sem  kén 
telenségbűl  (Fal :  Jegyz.  925). 

szerte-szerrel :  [passim,  nbique  ;  überall,  ringsberum).  Vit- 
tembergaban  imiilyen  vevsekot  liintéiiek  szerte  szerrel  (Pázm: 
Kai:  352).  Rút  szerte  szerrel  bnydo.só  rút  lelkec  (Prág;  Serk. 
503).  Mi  feljártuk  szerte  szerrel  ez  nyavalyás  világnak  tágas 
és  széles  kerületit  (Bfik:  Lámp.  117). 

Szerte  :  .sparsim,  pasam  MA.  (ringsherum,  überall].  ■)  Mend 
Jndean  üérté :  per  nniversam  Judaeam  (MünchC.  164).  b)  Ky 
mene  az  liyr  mend  az  faluzerte :  exivit  rumor  per  totam  villám 
(EhrC.  97).  Elozohiau  ez  velag  zerte :  per  mundum  (DebrC 
4).  Jára  az  egyház  zerte  (DomC.  74).  Latyak  vala,  bog  az  egy 
frátert  vonzak  vala  az  egyház  zerte  (251).  Legottan  ez  choda- 
latos  dolügh  mind  az  varos  zerte  el  birhuek  (VirgC.  56).  Uczak 
szerte  (Sylv:  UT.  19).  Nag  dSghalálok  lisznek  belek  szerte- 
erunt  pe.stilentiae  singulis  locis  (1.38).  Nipek  szerte  :  apud  omnes 
gentes  (1.124)  Diczirete  va^on  nipek  szerte:  cujus  laus  est  per 
omnes  ecdesias  (11.49).  Világ  szerte  hire  vala  (Valk :  Gen.  37). 
Világ  szerte  (MHeg:TOszl.  11.3). 

Bzéllyel-szerte  :  [dift'uso ;  zerstreut].  Kik  minden  nípeknek 
kfizfitte  szilnél  szerte  lakoznak  (Sylv:UT.  n.ll3X  Fal  es  Bar- 
nabás apostolocka  valasztattanac  a  sidoknak  és  azoknac  mara- 
dékinac  széllel  .szert  ez  világon  lakozóknak  (Vallást.  Zziiij). 

szeren-szerte,  szerin-szerte :  cv  Mykoron  mynd  zeren 
zertte  megb  mondotta  vona ;  cnm  exposuisset  omnia  (JordC. 
741).  El  kyldezeenek  zeren  zertte  mynd  orzagonkeed  varoson- 
keed,  hogy  meg  keresneek  (ÉrdyC.  410).  Ez  vylagon  zeren 
zertte  el  yarth  (617).  .Szerin.szerte  nagy  pusztaságokat  mftuelt 
(Helt:  Krón.  20).  Es  elfolya  mind  az  egész  bSrt,  feietűi  fogua 
a  taljiaig  mind  szereaszerte :  et  opernerit  omnem  cutem  a  capite 
usque  ad  pedes  quidquid  sub  aspectum  oculorum  öidit  .  .  . 
(Helt:  Bibi.  I.DDd2).  Szerén.szerte  futosnac  (Helt:  Bibi.  IV.57I. 
Lesznee  toldinduhísoc  szorénszerto  :  erimt  terrae  niotns  per  lóca 
(Helt :  UT.  M8).  Meny  el  ez  országba  szerenszerte  minden  forrá- 
sokhoz: vadé  in  terram  ad  univer.sos  fontes  (Kár:  Bibi.  1.323), 
És  kSldéc  őtet  az  Phili.szteu.soc  fSldére  szerenszerte :  et  miserunt 
eum  in  terram  Pliilistaeornm  per  circuitum  (MA :  Bibi.  1.276). 
Az  isten  küldiitte  az  ö  hiteknek  szerén  .szerte  nagy  igyekezet- 
tel való  terjesztésére  (Pj'izm:  Kai.  123).  Szerén-szerte  járt, 
keresve  kereste  a  szfikiilködíket  (Pázm :  Préd.  923.  1112).  Sze- 
renszerte meg  vagyon  irva  :  passim  exstat  (Ver :  Verb.  EWb.  39). 
Chak  az  ur  Isten  tudgya  számát  a  lelki  sok  szép  oltoványoknak, 
mellyoket  szerén-szerte  Nagyságod  oltogatott  (Veresm :  Lev.  xiijV 
E  világon  sz^rén-.szerte  ekklésiákat  gyfljtenek  vala :  per  orbem 
varias  colligebant  eccle.sia.s  (Vallást.  213).  Katonái,  szolgái  sze- 
renszerte az  országban  nagy  sok  kóborlásokat  tesznek  vala 
(Szál ;  Krón.  88).  A  iiestis  szerén  szerte  fakadoz  (TörtT.  X.64). 
Ha  ezután  Mikes  uram  felfll  eomperiáltatik,  hogy  faluban  sze- 
renszerte házalna,  bfttelenségnek  nótíiján  maradgyon  ^TíirtT.* 
1.394).  Szerén  szerte  e  világon  nem  akartak  eloszlani  (GKat: 
Titk.  79). 

szerül-szerte :  hine  inde,  p;issim  MA.  [weit  und  breit, 
Überall].  Az  igaz  f5  bSILseség  kfm  .szenll  szerte  kiált  és  az 
vtzákon  zengedezteti  az  5  szauát  (Kár:  Bibi.  L602).  Az  Írásban 
szer&lszerto  vagyon  ezekrfll  emlékezet  (Pós:  Igazs.  11.59).  A 
sáskák  szerül-szerte  a  parlagokon  kezdettok  kibújni  (Rumy: 
Mon.  1.123). 


Szertelen :  1)  enormiter  MA.  [ungewöhnlicb,  ül>ennassigj 
Szertelen  dicsérni  magát :  *immodeste  gloriari  PPBI.  Hattaa 
magamat  zeretoimuel  zerteleu  fogdosnia  (GuaryC.  48).  Nen 
akara  zertelen  zent  Ferenczjiek  meg  ieleuteny  az  zeutsegei 
tytküt  (VirgC.  64b).  Hogi  cselekedesSnket  zertelen  fúlni  ni 
hannoiok  (DebrC.  98).  Az  ew  wranak  attyafl'ya  zoertelen  ke 
seerty  vala,  de  az  ázzon  ellene  aal  vala  (ÉrdyC.653).  íncyetel 
iora  az  zertelen  iarokat,  meg  vigaztjillyatok  az  kAsded  siuSkA 
(Komj;  SzPál.  353).  Poroneyolunk  tinektek,  hogy  meg  vonnyat'il 
titeketh  mynden  atiatiutol,  ky  zertelen  visely  NVnuAnmag.i 
(361).  Hátul  járó  sereg  szertelen  megyén  (Tin.  155).  Vtz;ii 
jjiatzon  S7.ertelen  vér  omla  (Görcs :  Máty.  63).  Mig  volt,  nag. 
szertelen  koltStték  (LevT.  H.S).  Mást  szőrtelen  drága  az  jószái 
(Gér:  KárCs.  462).  Kezde  minden  ellenségét  szertelen  meg  tflrr 
(Kák:  Sáms.  B2).  Am  nem  .szenuedé  ennél  touáb  az  istei 
illyeii  nagy  keserűséget  szertelen  (Bess :  HÉnek.  B4).  DihSskSd 
ven  ellensegim  háborgatnak  szertelen  (Born:  Ének.  184).  T5rí 
kot  Hunyadi  szertelen  vágá  (BFaz:  Castr.  B).  Szertelen  fé 
vala:  fimebat  nimis  (MA:  Bibi.  1.368b).  Szertelen  nagy  Ínségbe 
esnec  (V.lSb).  A  régi  szent  atyák  a  Christust  a  te-stbea  látii 
.szertelen  kívánták  (GKat:  Titk.  213).  Oly  szertelen  reánk  üté 
nek,  hogy  az  vár  kapujáig  vágtak  benuüuket  (ErdTörtT.  11.72] 
Kérály  jó  tavaszra  kelve  nagy  szertelen  indula  (ErdTílilAt 
1.23).  Engemet  szertelen  sokszor  megszólított  holmiról  (TörlEral 
11.62).  Szertelen  kevés  búza  termett  Erdélyben  (ErdTOrtAd.  I\ 
168).  Éheznek,  fogynak  s  félnek  szertelen  (RákGy:  Lev.  183 
S)  insolens,  enormis,  ingens,  grandis  MA.  ungebrauchlich,  ausse) 
ordentlich  PPB.  Serenyen  futamnak  táncban  az  leányok,  sertele 
ha  lend  az  5  yamborsagok,  oth  el  hol  partayok  (PeerC.  339 
Anneual  restebben  kezde  meg  tonvlny  istennek  zolgalatyatw 
meueuel  az  t6,stnek  zertelen  keuansagatívl  vontatyk  vala  (L>om( 
62).  EmbSr  ziue  zerent  bankogiek  teth  bineirSl  es  meg  vtalia 
eb  velagnak  zertelen  giSni5r\^seget  (DebrC.  210).  Am  lassa( 
ha  m)nd  eellyen  zeertelen  dolgokat  el  keel  enghedny  (Érdj< 
642b).  H(j1  wanuak  yo  baratym,  kyknek  5  kedwekeertli  zeoi 
thelen  dolgokban  eelthem  (ÉrsC.  304).  Nagy  szertelen  éssé 
ackorou  ott  vala  (Hoft'gr.  183).  Szertelen  nagy  fí>  faiás  vagjo 
rayta  (Helt:  Krón.  46).  SzSrtelen  sommán  kellene  meg  váltai 
127b).  Szertelen  nagy  arany  kupa  (196b).  Inczétek  a  szertele 
életííeket:  corripite  inciuietos  (Helt:  ÚT.  Ff.6).  Hald-meg  édc 
hazád  szertelen  romklsát  (Paskó :  ESir.  A2).  Meg  ielentéc  ezekc 
az  Titusnac,  hogy  illy  szertelen  dolog  történt  raytoc  (Cseu); 
Jer.  D2).  Vasd  ki  belSlfinc  .s/,ertelen  szerelmét  ez  jelen  val 
életnec  (MA:Scult.  244).  Azokat  sem  javall>iik,  kik  igen  szei 
telének  az  halottnak  pompáiban  (SzCsene:  Conf  181).  Szertele 
fenekedés,  kíetlenség :  ímmanitas  (Com :  Jan.  199).  Szertele 
vígaság  néz  ki  mind  a  két  szemedből  (Fal:  Const  814). 

[Szertelenb] 

Szertelenbül :  [magís  magisqne ;  mehr  und  mehr].  Ke: 
dettéc  szertelenbfll  gyftlSlni  és  szidalmazni  (MA:  Tan.ll01b). 

Szertelenigen :  perquam  maximé  MA. 

Szertelenit :  inordino  NémGl.  144. 

Szertelenked-ik :  modum  excedo,  immodicus  siim  S 
[unmilssig  sein).  Mikoron  .szertelenkSttettec  és  a  kSsséKet  fi 
inditattátoe  (Unitlrók.  131).  Az  isten  kevésbé  fog  kedvezni  e 
mega\nilt  hideg  világnak,  az  mely  tTilóttéb  szertelenkedik  (MA 
SB.  18h).  Értették  volt  oda  ki  való  szolgáink,  hogy  itt  loi  bin 
dalmunkbeliektjen  akarnának  .szertelenkedni  (BókOkl  202X 

Szertelenség :  1 )  [irrogularitas,  immo<leratio,  insolentii 
enormitius,  licentia  ;  ungewölmliclikeit,  ma.sslosigkeit].  Eimen  k« 
welsogheknek  zertelensege  (JordC.  354).  Keuiiunam,  bog  ez 
zerzet  tartok  jllyen  zertelen.segnek  helyére  ne  mennének  a 
zerzetlen  életnek  okaert  (DomC.  133).  My  oka,  hogy  Cristii 
ollyau  bérre  meennyen,  hol  sok  zeertelenseegSk  es  vezedelme 


17 


w. 


M 


SZERTELENÜL-BÖJTfASZERDA 


HAMVASSZEREDA— SZEREÍ.EM 


218 


'3b).  Kewzibeeu  elegyteni 
Erek  niyndeiihatho  isten 


DkUiuik  lenny  ea  tJrteenny  (ÉrdyC. 
^  lyndea  zertelenseggeget  (ÉreC.  369). 
■>«  y  akjiral  Pylatusnak  zertbellenssegel  elleygben  bordoztbat- 
'^í'^llthnya  (OyiiuíryC.  ÖO).  Gondol  nagy  vigyázassál,  tisztáitok  no 
lyeiiek  szertelenséggel  (KMK.  IV.934).  Ez  parázna  mostani 
"te  ilagnac  szerteleasegeket  ne  kSuessflc  (BorntPréd.  391).  Igen 
váras  keritifee  szertelenséggel  (GosArv :  MagyB.  Eij).  Nagy 
"W  lertelenségben  élS  rút  barmoc  iSzépÉuek.  6b).  J6  szertelen- 
I  ollyan  reménséggel  (Balassa :  Euek.  12).  Végre  vgyan 
íon  szertelen-segre  menne  az  dulog,  bogy  aiandekockal,  pénzel 
rgodnanac  az  választásban  fEsztT:  IgAny.  391).  Reá  akarunk 
OfS  jndolni,  bogy  ez  féle  istentelen  S7.ertelenség  kivétessék  ki5zfl- 
)»*  ink  (15rdTörtAd.  III.288V  3)  (di.ssensio,  discordia ;  uneinigkeit, 
?lii  netracht).  Nem  az  LstentJl  ered  a  szertelenség,  lianem  békés 
non  enim  est  dissensioais  dens,  sed  pacis  (Helt:  ÓT.  X5) 
z  wyzaknayak  ke\vzewtli  az  zer  tbartas  myatb  thewrthentli 
ollh  walamy  egyenetlensegb  az  tlianach  es  az  kevrssegb 
s  B  JW7.etlj,  mely  dologban  myertbogy  lattywk  illyen  zertelensegetb 
#8  íwztewk,  my  az  tbanaeb  es  az  kewsseg  akaratyabol  illyen  zer 
lila  lartastli tliowttewnk  k\v2tewk  (TörtT^.  1.189).  3)  [inopia,  penima; 
angel,  dürfligkeit].  Hogy  tSrek  császár  útba  vóna,  azért  idejin 
)zzá  akarnának  látni,  bogy  valami  szSrtelenség  miath  el  ne 
W  iszne  (Monlrók.  III.127).  A  véghaznak  szSrtelenség  és  hozja- 
itU  tatlanság  miá  tSrtént  veszedelme  (181).  Ha  az  summát  rejá 
5lt5tték  vóna,  olyan  nagy  szertelenségbe  a  végbáz  nem  maradt 
ina  (182).  Megb  irtuk  az  végbeüeknec  szerteleuségeket  (BékOkl. 


ms-   .0). 

atdai 


Szertelenül  :  insolenter,  insolite,  contiise,  perverso  Sí.  (un- 
iwöbnlich, iibermassig, allzusebr].  Na^ zertelenwl  haagy  emboit 
dalának  ydeien  (ÉrsC.  281).  Hallottunk  nemellieket  iamy, 
aiaskodny  tikA-z\Htetek  zertelenAl,  njiigbatatlanol,  semmy 
)Igot  nem  teueen,  dehiLsagossan  (Komj :  SzPál.  362).  Ki  szerte- 
nfil  Wsseli  magát:  ambuláns  inordinate  (Helt:  ÚT.  Gg2).  Cliak 
on  ki'iniSrgenenek,  nadorispan  wramnak,  lenne  fenedsegek  [így], 
igh  az  wram  Jobagyn  ne  ehelekednenek  illyen  zertelenól  (LevT. 
!27).  Az  nyomoniságoc  szüntelen  zertelenSl  találnac  bennfinket 
von:  Post.n.Sllb).  Kit  oly  szertelenfii  ostoroztatott,  faggattatott, 
igy  immár  alég  volna  embein  ábrázat  8  rayta  (MA :  Scult. 
Sb).  Szertelenfii  sírnac  rivnak  (MA:  SB.  133b).  Kit  oly  szerte- 
nfil  pazarlék  el  testem  kivánságira  íSzöU ;  Dáv.  183).  Szerte- 
afll  egjTTiáshoz  kezdtek  vala  (Huny :  Trója.*  B2). 


,*'. 


Szertelenvaló :  (enormis, 
gross).   Zertelenvalo 


ingens ;   aussergewBhnlich,    all- 
:    pax    inordinata    NémGl.    122. 


r^    »ezen  tanwsagwnk  az   zertelen   való    balarrol    (ÉrdyC.    523). 
rt!s    i  talponk  alath  wagyon  zertelen  való  zerelem  (ÉrsC.  165). 

SZERDA  (zeerda  ÉrdyC.  544b.  ureda  LányiC.  26.  Decsi: 
lag.  202):  dies  Mercurii  MA.  feria  tertia;  mittwoch  PPB. 
szdee  az  zerdaat  es  penteketh  beytelny  CÉrdyC.  157).  Ymat- 
zyk  vala  zeerdan,  I)eent5k8n  (544b).  Ez  kantor  zent  Lucya 
íony  nap  wtan  walo  zeredan  essyk  (LányiC.  26).  Zeredan, 
oteken  tbe  anyád  emleyetb  ecber  esméred  (RMNy.  n.23b. 
5).  Az  en  hómnak  napya  az  jewendew  zerdan  wagyon  zentli 
iwryncz  napyan  (273).  Az  heteknec  napjai :  vasárnap,  betfő, 
dd,  .szerda,  tsítírtSc,  péntec  és  szombat  (C^m :  Jan.  7).  Hiszem 
int,  kedden  vagy  szerdán  reggel  udvarlok  Nagyságodnak 
srcs :  Lev.  558). 

Szólások].  Elérte  immár  szegént  az  gyakor  szereda 
ícsi :  Adag.  202 1.  Vagyon  egy  bétben  szeredánk 
péntekünk  (Bal :  Csisk.  354). 

bőjtfő-szerda,     bőjtfogadó-szerda  :    [dies     cinerum ; 

ihermittwoch].  Kére  zent  Fferenc,  bogy  ewtett  vettne  által 
tónak  zygetebe ;  ez  vala  beytfew  zeredara  viradolan  (EhrC. 
.  Ha  zent  Matyas  beytfew  zeredan  esyk,  az  ewangyeliuniat 
bewytfew  zeredayt    kelly    niondany   (LányiC.    104).    Kewlt 


Kanisán  bewth  fee  zerdan  (LovT.  1.238).  Beoit  mas  hauanak 
el.sS  negiede  leszen  bSit  fogadó  szerdán  nap  e-sot  után  1572 
(KBécs.  D7). 

hamvas-szereda,  hamvazó-szerda :  cv)  Hamvas  sze- 
reda: cineralia  PPB.  Hanuazo  zordatol  mynd  busuetyk  cili- 
ciomot  visel  vala  (MargL.  41b).  i5ent  üamaucos  zerae,  bog 
banvazo  zerdan  e%'zue  gevinenek  zent  Sixtusn;d  (DomC.  104). 
B5it  f8  seredán  auagy  hammas  szeredán   (V;ls :  CanCatb  175). 

nagy-szerda :  dies  Mercurii  in  .septimana  sjuicta  Kr.  [cbar- 
mittwücli].  Nagi  zerdan  nem  mene  fel  vronk  a  varosba  (WeszprC. 
25.  GömC.  241).  Nagb  zerdan  az  fezAletb  elSth  az  fevpiden 
el  fezAlweu  mongy  barmycz  páter  uostert  (TbewrC.  54). 

Szerdás:  [dies  votivus;  votivtag].  Az  két  angliis  egyik 
bintómban  gyütt  bé  és  mivel  ma  szerdás  vagyok,  nem  tehetek 
róla,  késfin  ettek  ebédet  (Béres:  Lev.  715). 

2.  SZÉRDÉK :  lac  coagulatum  MA.  oxigala,  oxigalum  :  zu- 
sammengeronnene  milcb  PPB.  Alutt-téj,  szerdék,  sós-téj :  oxigala 
PPBI.  Lapos  szerdék.  Ezt  így  csináljad:  végy  egy  fazékban 
annyi  tejet,  mennyi  tálra  akarod  csinálni,  az  tikmonynak  az 
fejérit  bocsá.sd  a  tejre  (Radv:Szak.  189).  Az  rántott  czipót  tedd 
az  tálban,  ügy  adjad  reá  a  boros  szerdéket  (220).  Megverték 
.sokszor  az  fejedet,  üstökben  is  kaptál  az  szerdékért,  sokszor 
verték  orrodat  tejfBlért  (Thaly:VÉ.  IL4).  A  nagy  darab  fák- 
ból szérdékhez  való  nagy  kalánokat  készit  (Misk:  VKert.  626). 

[Közmondások].  Nem  állya  meg  a  szerdék  a  nyársat,  az 
aszszony  a  titkot  (Fal:  TÉ.  665.  SzD:  MVir.  432). 

SZERECSEN:  1)  aethiops,  saracenus  MA.  mobr  PPB. 
Isrlnec  tiay  ném  vattoc  énnekem  é  mént  zereíénéknec  fiay 
(BécsiC.  230).  ö  előtt8  esedeznek  zereczenek  (AporC.  24).  Mendh 
g6r8gh  yrasban  ees  serecben  yrasban  yol  tbanolt  wala  (PeerC. 
38  i.  Yme  yew  vala  egy  zereczen  ember  Jerwsalembe  (JordC. 
734b).  Zerecbeneknek  némely  atya  papja  (DomC.  304b.  ÉrdyC. 
293).  Eleybe  mennek  zerecbenek  ees  ellensegy  feldeth  nyalnak 
(KeszthC.  179.  KulcsC.  172).  A  szerecbennee  feier  foga  vagyon 
(Mon:  Ápol.  139).  Az  serenchenec  Constantinapolt  rea  szallottae 
(Mon :  KépT.  39).  Salamon  asztalánac  készfileti,  mellyet  czodál- 
kozván  nézet  az  szereczen  királyné  aszony  (Zvon :  Post  II.34b). 
Ha  el  változtathattya  a  szerecsen  az  fi  fekete  bflrét,  ti  is  jól 
cselekedhettek  (Czegl :  MM.  66).  2)  [niger ;  sclmartz].  A  fekete 
festéknec  ezec  a  gradicsi  vannac:  sötét,  barna,  szerecsen  .sza- 
bású (Com :  Jan.  63).  Ezek  elótt  mégyen  vitéz  Amirassen,  maga 
is  fekete,  lova  is  szerechen  (Zrínyi  1.22). 

[Közmondások].  Soha  nem  érSd  azt,  hogy  az  szereczen  meg 
feiérSdgyék  (Decsi :  Adag.  335).  Haszontalan  dolgok  :  kopa.szt 
borotválni,  szeretsent  szapulni  (SzD:  MVir.  219). 

SZERELEM  (zerdm  WinklC.  144.  zmm  NagyszC.  44b): 
1)  amor,  erosC.  [caritas,  dilectioj;  liebe  PPB.  A  zerelmu  locus 
ille  vocatur  Zerenche  (Anon.  XVII).  Monnofelnek  enghedelmes- 
sege,  zerrelme,  bekesege  es  alazato&saga  (EhrC.  12b).  Véried  meg 
Stet  en  zerelmemuec  alakiból :  ex  labiis  caritatis  meae  (BécsiC.  30). 
Sokaknak  mégbidegSl  zerelméc  (MünchC.  58).  Vete  az  ^'  zAeben 
egi  azoni  alatnak  zertelen  zerelmet  (VirgC.  100b).  Sirafisam  nappal 
es  evei  en  lelkemnek  scerelmeth  (PeerC.  28).  Az  zerelm  ygenlő 
lenne  monno  kennyanak  (WinklC.  144).  Ki  engem  zeret,  zerelm- 
ben  lezen  en  atfamtol :  qui  diligit  me  diligitur  a  patre  meo 
(DöbrC.  339b).  Az  zeremnec  tflze,  langa  meg  gyoyta  (NagyszC. 
44b).  líz  wylagnak  zerelmetb  megülczad(CzechC.  16).  Minemfi 
szerelmet  keuan  felebaratinkboz  (Helt:  Bibi.  I.f2).  Mi  peniglen 
gyakrabban  chac  ott  niutattyuc  az  mi  szerelmünket,  a  hol  hasz- 
not erezfinc  (Tel:  Evang.  1.267).  Fiat  az  i.sten  vala-szta,  szerel- 
mebSl  ertfinc  ada  (Born :  Ének.  32).  Bly  hamar  feléd  csapott 
lángja  a  szerelemnek  (Fal :  NE.  5).  Se  légy  teljesen  másé,  se 
más  a  tied ;  se  a  verség,  se  az  eskütt  szerelem,  se  más   köte- 


219 


ANYAI  SZERELEM— SZERELMES 


SZERELMESE— SZERELMEST 


lesség  iiom  szoríthat  erre  (Fal :  UE.  494).  2)  [zelus,  studium ; 
eiferj.  Mentién  zerBlmol  ez  nap  ielés  ynnéppé  zérzettetuéc : 
omui  studiii  ilius  ista  solemnis  sanciretiir  (13éi-siC.  71).  Zeretet- 
iiok  mynden  zerelineuel  zorgaluiato.'iok  legyenek  lelkeknek 
jduessogeereul  (üoniC.  124).  Yllyk  ty  zerelmotoknek  mynden 
fygelmetesseggel  roea  lialgatny  (ÉrilyC.  345).  Az  nig  euan- 
geliomuak  kJúiioit  szerelemmel  <iln;uiangak  (Sylv:ÚT.  I.125b). 
Jo  kedwei,  zerelemwel  wylian  zolglial  az  nagbsagli  gyermeke 
kewruyewl  (LovT.  1.2(J1).  Jí)  |v(i«il)uhini  honori.s;  elirontitelj. 
Te  szerelmed  énnekem,  vgy  mint  ysmeietleuncc,  mog  boeza.s- 
sun,  hogy  erro  mertem  szerelmedet  inteni  (Dáv:  KKer.  A3). 
Mo.st  auagy  az  mi  varasnnkban  Coloniaban  es  az  szent  biro- 
daloméban, aiiagy  tlie  szerelmednél  vagion  (Zvon ;  Osiand.  C3). 
Isten  liozzAd  apám,  anyám,  én  édes  szerelmem,  húgom,  bátyám 
(Amadé:  Vers.  109). 

[Szólások).  Szerelemre  adni  magát:  *lndum  dare 
aniori  PPBl.  V'iumak  emberek,  kiknek  ligy  szívekhez  aszott 
nénielly  liiililnüs  vétkek,  hogy  dicsekedve  fitogatják,  és  mások, 
kik  titkos  szerelembe  esnek  vélek,  de  nem  merik  mutatni 
(Fal :  UE.  447). 

aiiya.i-sz©relein  :  [amor  matermis  ;  mutterliebe].  Kérlek 
togedeth  az  armyay  zerelemnek  okaerth  (ÉrsC.  83). 

asszony  á,llathozvaló-8zerelein :  (amor  muliebris ;  fraueu- 
liebe).  Nagyob  volt  hozz:id  való  szerelmem  az  aszszonyi  állat- 
hoz vaKi  szerelemnél  (MA:  Bibi.  I.277b). 

atyaflúi-Bzerelém :  [amor  fraternus;  uachstenliebe).  Ewkett 

tyztelyuala  attyafywy  zerelninek  kyuanattyaual  (EhrC.  7U). 
Egy  mas  kilzStt  való  édes  atyafiúi  .szerelmetec  egy  varba  lak- 
iokban it  mi  kílztftnc  diczeretes  1582  (Kai.  Eiij). 

biya-Bzerelem  :  [amor  venereus ;  bnhlerische  liebe].  Nem 
csak  az  házasság  tfiresec,  hanem  még  minden  búja  szerelemre 
való  katzérság  is  szemtelen  orczátlauságoe  (Com:  Jan.  183). 

buzgó-szerelem :  zolotypia  C. 

felebaráti-szerelém :  [amor  proximi ;  nachstenliebe].  Meg 
hftlt  nála  fele  baráti  szerelem  (Orczy:  KOltH.  132). 

isteni-azerelem :  [amor  dei ;  liebe  zu  gott].  Geryedevz 
vala  isteny  zerelmuel  tflzeuel  (MargL.  C). 

magzathozvaló-azerelém :  (amor  liberorum ;  liebe  zu 
den  kin(lern|.  SzfivSkben  plántálta  az  isten  az  szAléknek,  uiag- 
zattyokhoz  való  szerelmét  (Pázm:  Kai.  4). 

pénz-szerelem  :  [amor  pecuniao  ;  geldgierj.  Meg-vakitotta 
a  pénz  szerelme  :  coecus  *amore  aiu'i  PPBl  Láddé,  mind  eze- 
ket mivelheti  az  nyomorult  pénz  szerelem  az  tSsvény  potrohok- 
baii  (MA :  SB.   133b). 

testi-szerelem :  (amor  carnalis ;  sinnliche  liebe].  A  testi 
.szerelem  minden  5  gySnySrfiségét  az  istenen  kivfli  és  magán 
kivfll  keresi  (PP:  PaxA.  307). 

világi-szerelem  :  (amor  terrftstrium  ;  liebe  weltlicher  dingej. 
Ez  vylaghy  zerelemrSl  ftel  fyggeztothween,  hogy  myndene-stewl 
fogwa  istennek  eelne  (ÉrdyC.  506b). 

Szerelmes :  1)  carus,  charopus  C.  amatus,  amabllis  MA. 
[lieb,  teuer].  Scerelmfts  bratym  nimaggomuc  ez  scegin  ember 
lilki  ert  HB.  Nominavenmt  locum  iUum  amabilom  ipiod  inter- 
pretatnr  in  lingva  eorum  zerelmRs  (Anon.  XVII)  Zerelmasnec 
lattatie  uala:  amabilis  videbatur  (BécsiC.  53).  üauidot  az  vr 
isten  meg  akara  verny  mykeppen  zerelmes  fyat  (CornC.  76b). 
O  Jasus,  zerelmes  kyraly  (PozsC.  7).  Terteenoek  egy  napon, 
hogy  ywtlma  ozeeben  az  ew  zerelmes  leánya  (ÉrdyC.  338b).  Zerel- 
mes 61eleestli  attauak  egymásnak  (51  IbX  Zerelmes  mykeppen  vni- 
coruis  ueA  wathiak  l'yaa:  dilectus  queraadmodum  tiliiis  unioornium 


I  (KulcsC.  63).  Leszen  é  szent  biblia  szerelmes  es  bedifiletes  az  \ 
istennec  (Helt :  Bibi.  I.c4).  Az  én  szerelmes  megnyomorodott  urai 
túl  megjetlek,  de  csak  héjában  jártak  (Nád :  Lev.  1 26).  Hogy 
én  szerelmes  hazámnak  szolgállyak  (Pázm:  LuthV.  5).  Isten  mi 
azükatis  az,  kic  5  néki  igen  szerelmeRsec,  meg  engedi  kés^ 
tetni  (Zvon :  Post.  I.470b)  Az  tékozló  fiu  czac  azt  kivánta,  hoi 
nap  számos  legyen,  az  attya  pedig  azt  mondgya,  hogy  szeri 
ines  Hu  legyen  (MA :  Scult.  985b).  Igazságom  nékem  volna 
én  szerelmes  atyámfiai  jószágokban  (Gér:  KárO.  III.294.  2£ 
307).  A  méltóságos  gióf  Teleki  László  uniak  szerelmes  ház; 
társának  fényifi  példája  (Bod:Pol.  Ajánli'>  levél  2).  2)  (diligei 
curiosu.s,  siucerus ;  fleis.sig,  eifrig,  sorgfáltig].  Ffel  yndoytom  ; 
ty  zerelmes  elmeeteketh :  sineeram  mentem  (JordC.  860).  Ze 
Damancos  vala  hyv  kereztyenevkiiek  igeen  zerelmes  taaejtüj< 
(DomC.  3b).  S)  (bonae  mentis ;  gutwillig].  Hogy  tartó  egéw 
gas  állapatra  jusson,  illyeu  szerelmes  tsalárdsággal  él  (Pázc 
Préd.  34.  Fal :  Jegyz  93.5).  4)  [amans ;  liebeudj.  Jovinian 
eléb  dobzódással  rutitá,  az  után  s-zerelmes  levél  Írások  közf 
végezé  életét  (Pázm :  Préd.  888).  Ne  is  állyanak  el  miud-add 

,    egymástól,  se  .szerelmes  Vénus  hadakozó  Marstól,  se  lu'idako; 

I    Mars  szerelmes  Vénustól,  nyertessen  még  vis-zsza  nem   jönn< 
dolgoktól  (GyíingyU:  Char.  16).  5)  [dilectus,  dilecta ;  geliebti 
Meg  nitám  én  az  aytót    az  én    szerelmesemnec   (Kár:  Bibi. 
633). 

Szerelmesb  :  (amabilior,  carior;  mehr  geliebtj.  Janus  ewa 
gyelysta  leen  zerelmesb  egyéb  apostoloknaal  (KesztiiC.  56bi. 

Szerelmesben:  [accuratíus;  sorgfaltiger].  Mikor  zorgalm« 
.magokat  zerelmesbeu  meglattauolna,  mégtanola,  hoé  Artaxe 
kiraha  erSkSdnenec  kezeket  erezteniec  (BécsiC.  74).  A  férfi: 
zerelmesben  tudakozuan  lelec  Dánielt  imadkozatta  es  onzollai 

5  istenét  (145). 

Szerelmesen  :  I )  care,  amanter  C.  amabiliter  MA.  lieblic 
PPB.  Mellyel  ez  aytatos  azzouyallatok  zerelmesen  meg  fedd' 
nec  (DomC.  163).  2)  [diligenter ;  eifrig]  Jo  leauym  zerelmese 
halgasatok,  hog  it  mynden  vezedem  vagyon  (VirgC.  124b). 

Szerelmesked-ik :  amo,  amoribus  operám  do  MA.  anio 
iudulgeu  PPBl.  lieben  PPB.  Szerelmeskedő  beszédek :  nugí 
amatoriae,  verba  amatoria  PPB.  Láttál  már  rósákat,  chúa: 
kígyókat,  mint  gyönyörködnek,  szerehiieskeduek  (Zriuyi  II.12C 
Anyai  szeretettel  szerel meskedfi,  anyáskodó  kegyes  anya  (Bir<! 
Préd.  29). 

Szerelmeskedés :  amatio  MA.  das   lieben,   buhien  PPl 

Szerelmesség :  amabilitas  MA.  lieblichkeit  PPB.  Zolgalyi 
nak  chak  az  te  zerolme.ssegewdnek  meyl  zeretethuek  myatt 
(PozsC.  46b). 

Szerelmességes  :  [aniandssimus,  carissimiis  ;  geliebte-ste: 
theuerster).  O  zerelmtMvseges  Jesits  te  benned  hívőknek  idv^ 
sege  (PeerC.  203).  O  zerelmessegjs  bSIceseg  éak  tennen  maga 
ismerted  zerelmes  zynek  természetit  (NagyszC.  1).  El  yw  e 
tőidnek  zyneore  az  wr  ystenuek  zereimeeseges  zenth  fya  (ErsC 
112b). 

Szerelmest:  1)  (amanter,  amabiliter;  gUtigJ.  Egyebeké 
zerelmes!  jut  vala  nyvgodalmra  (DomC.  129).  2)  [diligenter 
.sorgfiiltig,  eifrig).  Israel  zerelmest  iarion  istennek  tizttoégébei 
(BécsiC.  109).  Zerolmést  tanotla  vala  ft  tSIlfic  acillagnac  idoií 
(MiinchC.  16b).  Heródes  titkon  liiva  az  kiralokat,  meg  tvda 
tSIJk  zerelmest  az  líillagnak  ideiét  (DiibrC.  27yb).  Zerelmee 
meg  tudakozeek  az  sororükti>l,  hog  ha  valamyneinev  kenette 
meg  kentoek  zent  Margit  azzonuak  testet  (MargL.  104).  Jo 
es  zerelmest  meg  tozy  azt  (DomC.  178).  Kerdezkefjetek  zerel 
mest  a  ^miekrSI :  interrogafe  diligenter  de  puero  (JordC 
359). 


1221 


SZERELMETTES— MEG^SZERET 


Szerelmetes  :  praecarus  C.  amabilis,  desiderabilis,  dilectus, 

percaias  MA   (liebster.  theuerster,  sehr  geliebt].  Meg   aldate«lv 

senth  atty.'ítul,  mikorlh  azt  zolya  uala  neky :  e/,  az  eii  zerelmet8< 

ÍJ   "j-ani  (SAiidC.  4).  O   kegyes   Josusnak    7^nt   eel5   kerezteonnk 

"     feKyeewel    niegli  jegyzettet Jt    zerelmetes   atyamtl'yay   (ÉrdjC 

>67l)).  Nem  azért  irom  en  ezeketh,  hogy  en   tykteketli    pyr.ii 

;atnalak,  de  myiit  énnekem  zerelmetes  fyiaymoth  yntlek  (Komj : 

'ál.  137).  Szerelmetessivé  tétettftnc  istennec  (Zvon:  Post.  1.11  H 

Saul  és  Junatlias  szerelnietasec  é.s  élotiSkben  egy  más  szeretje 

■aláiiae  (MA:  Bibi.  1.277).  Az  alább  valókhoz   nyája.s   légy   és 

szerelmetes  :  amabilis  (Com:  Vest.  110).  A  szerelmetes  mog- 

"jlrAlto  (niy:Préd.  U.19b). 

^      Szerelmetesen :  peramanter  C.  [gütigst].  Az  aldot  Cristus 
,■  zerelmetessen  hozzyaa  togaggya  az  byneseket  (ErdyC.  418b). 

Szerelmetessóg :  amabilitas  C.  MA.  [liebe].  Nagyob  zerel- 
aetíl.sseege  senkynek  nj-ncben  (ÉrdyC.  99b)  Ma.sod  tanwsagwnk 
Bezeii  zerelmetesseegnek  veegyg  való  meg  tartajsarol  (369b). 
Vistusnak  zjt.  zent  Katliarinahoz  való  zerelmete.s.seegeer51 
S57b).  Változás  kedvében,  szavában  sem  vala,  régi  nagy  nyája.s- 
Sg,  szokott  nagy  gyorsaság,  6  urához  való  nagy  szerelmetas-ség 
RMK.  n.40). 

Szerelmetéat :  [diligentissime ;  sorgfaltigst].  Az  ky  te«1 
syedelme,  zerelmetest  meg  kérdezet  az  monostornak  mynden 
ízaganak  belzolgáltatásában  (VirgC.  132b). 

1.  SZERET:  amo,  diligo  C.  MA.  lieben  PPB.  Igeuszere- 
alMi  5m  :  peramo :  fSlStte  igen  szeretőm :  deamo ;  tökéletesen  szere- 
im :  peramo ;  viszontagsággal  szeretSm :  redamo  C.  Kérlek  tytekett 
fjii  ttyamfyay,  zeressetek  egymást  (I5hrC.  25b).  Te  méned,  ki  tégedet 
sret  (BécsiC.  10).  Az  vr  istent  zeresetek  es  diczeryetek  (VirgC.  .52). 
syiiagogagbanalwanzerethuekymatkoznya(JordC.  369). Halat- 
voltam vram  istennec  aiaudokirol,  kiuel  5  zent  istensége  enge- 
ietzeretet(VitkC.  30).  Meltosagus  newezettel  ees  zeretee  ewtetwr 
hogy  Ágoston  lenne  newe  (ErdyC.  516i.  Úr  isten  szeressen 
iteket  nagy  birodalommal,  arany val,  ezüstvei  (RMK.  IL119;. 
iristus  feltámada,  mi  bűnünket  el  mosa  és  kiket  6  szerété, 
lenyorszagban  fel  vivé  (Tel:  Evang.  11.41).  A  kit  isten  okos- 
iggal  szeretett,  tanúihat  ezekbSl  (Pázm :  Kai.  43S).  A  nádak 
!  a  kákák  moLsárokat,  vizenyős  helyeket  zeretnek  (Com :  Jan. 
3).  A  nita-is  azt  a  földet  szereti,  mellyet  a  íige-fa  :  *amicitia 
!t  nitae  cum  iicu  PPBl.  Inkább  szeretem  fázni  és  jol  lakni 
Jik:TörL.  437). 

[íszölásük].  Halálra  szeretik  a  pénzt  (Tel:  Evang.  11.423). 
[Közmondások].  Az  ki   igen   szereti    magát,   sokan   gyfil61ik 


(atflMgy 

ffc 

tY(| 

kiíi 

lú.d 
M 

iUl 


:Pli 


ui^    st;  mnlti  te  oderint,  si  teipsum  amas   (Decsi:  Adag.    167).    A 
M    i  fiát  .szereti,  nem  kimélli   az   astorf   tőlle   (Pázm:  Kai.   599). 


i&^. 


^ 


MEGSZERETÉS— ATYAFI-SZERETEH?  222 

megszeretés :  adamatio  MA.  das  beftige  lieben  PPB. 

vissza-szeret :  redamo  SI. 

viaszaszeretós :  [amor  mntuus ;  gegenliebe].  Hlyen  nagy 
szeretet-után,  mellyel  kötelezett,  ne  maradgyunk-hátra  a  vissza- 
.szereté.sben  (Pázm:Préd.  USi. 

2.  SZERET :  [amor,  dilectio ;  liebe).  Ki  zereti  ez  velagot, 
nincen  a£a  istennek  zereti  5  benne  (BodC.  1).  Tyztassagbau, 
zegheenseegben  es  zerethnek  zentbsegheeben  eelveeu  Jesus 
Cristus  kjTalnak  zolgalauak  (ÉrdyC.  471b).  Okossagual  es 
szerettei  mindenekben  meg  szentelet  (Boni :  Ének.  228b).  Nem 
látod  régi  eleinek  ajtatosságát,  buzgó  szeretit  (Pázm:  Préd.  28). 
Ezekis  szereitekben  addig  kényeskedtetik  és  gyengéltetik  fiokat, 
hogy  szerelmekmiatt  el-vesztik  lelkekben  és  erk5lts6kben  (205). 

Szeretendő :  [dilectus,  cams ;  geliebt,  theuer).  Lata  my 
nekeonk  zeretendeo  dolgokat  (DomC.  197).  Hol  wagyon  az  en 
ygen  zeretendS  fyam  (ÉrsC.  44b). 

Szeretós :  amatio  MA.  [amor ;  liebe).  Zflnetlen  való  zere- 
testek  legén,  ki  tSkelletessegnek  kStele  (DöbrC.  289).  Példával 
tara'totta  Dávid  az  ellenség  szereté.st  (Pázm:  Préd  .50).  A  szere- 
lés, úgymond  Aiistoteles,  abban  áll,  hogy  jót  akarjunk  (124). 
Minden  adománynál  tSbbre  kell  bStsfilleni  a  szerelést,  mivel 
szűvét  adgya,  a  ki  szeret  (589).  Vágyódik  Isten  szerelésére 
(lUy:  Préd.  32b). 

asszonyember-szeretés :  philogynia  C. 

bölesesóg-szeretós :  philosophia  PPBl. 

ékesszólás-szeretés :  philologia  PPBl. 

embér-szeretéa :  philanthropia  C. 

kincs-szeretés :  philargyria  C. 

maga-szeretés :  philautia  C.  (selbslliebe).  Az  ideig  valo 
kegyelem  mmikálkodik  kezdetből  maga  .szerelésből  (MHeg: 
TOszl.  1.119).  Az  indulatok  a  kívánásnak  és  az  ellávosztatás- 
nak,  szerelemnek  és  magán  valo  gyfilőségnek,  magaszeretés- 
nek  vagy  gySlSlésnek  nemeivel  szoktjik  neveztetni  (ACsere: 
Euc.  164). 

pénz-szeretóa :  pliilargyria  C.  amor  pecuniae  Kr.  [geld- 
suchtj.  Judásban  annjira  nevekedék  a  pénz  .szerelése,  hogy 
végre  a  pénzért  Kristust  kólyavelyére  veié  (Pázm:  Préd.   729) 

tudomáiiy-szeretós :  philosophia  PPBl. 

Szeretet:  amor,  erős  C.  dilectio,  caritas  MA.  liebe  PPB. 
Kegietlen  emberek  nagi  édességei  es  zeretetel  halgatj'ak  vala 
Alet  (VirgC.  46b).  Sokan  legyenek,  kyk  egyma.5t  zeretetbftl 
zeresek  (122b).  Hog  zeretetnek  mynden  zerelmeuel  zorgalma- 
tosok  lennének  (DomC.  124).  G'onal  az  kenés  zereleltről,  mellet 
vallaz  istenhez  (VitkC.  33).  Az  a.szszoni  állatokhoz  ragazkodéc 
Salamon  szeretette!  (Kár:  Bibi.  1.315).  Valakinek  szereietil  hoz- 
zánk két  dologból  szoktuk  ismerni  (Pázm:  Préd.  113).  A  mit 
.szeretettel  várunk,  arriíl  gyakran  é-s  örömest  beszéllflnk  kedve- 
sinlsel  (528).  Nem  lévén  menyegzös  ruhája,  elsí  szeretetnek 
palástya  (Tlly:  Préd.  Elób.  I.3b). 

atyafi-szeretet,  atyafiú-szeretet,  atyafiúi-szeretet, 
atyafiúság-szeretete  :  [amor  proximi ;  nachstenliebej.  Zenl- 
lelek  elén  valo  bnnAk :  igasagnak  elene  mondás,  atyaft'u  zere- 
tetnek gyAhVsege  CV'irgC.  12).  Az  istennek  es  atyafiusagnak 
zerelety  minden  egieb  lelki  iozagot  fwlAI  mul  (93b).  Inte  iSket 
aliafiui  zeretetre  (107).  Erfsichet  hitfnkel,  remeusegfuket,  nemz 
i.steni  eis  aliafi  zeretetel  (ThevtrC.  107,i.  Mint  a  tfiz  a  meleg- 
sége nelkfll  nem  lehet,  azonképpen  az  igaz  lifllis  az  atyamfin 
szeretetnelkfll  (Bas:  Credo.  133).  Atyafi  szeretetből  mindenek 
tartoznak  másokat  áldani  Chrislus  urunknak  parantsolatja 
szerént  (GKat:  Tilk.  206).  Az  atyafi  .szeretetnek  törvényét  mé- 


223         BECSÜLŐ  SZERETET-[SZERETETESSÉG] 


HAZA-SZERETETESSÉG— GYERMEK-SZERETŐ     224 


részletté  szegni  (Illy:  Préd.  Elöb  1.3).  Gyújtsa  fel  atyafi  szere- 
tet fáklyáját,  a  szép  egyességnek  kSsse  meg  tsombókját  (Orczy : 

KöItSz.  56). 

becsülő-szeretet :  amor  appretiativus  Kr.  [liebachtung]. 
A  bötsfilS  szeretet  kész  az  iateu  akarattyáiiak  tellyesitését  min- 
dene vesztésével  megvenni  (Pázm:  Préd.  1029). 

égyinás-szeretet :  *mutuu8  amor  PPBl. 

ember-azeretet :  pliilaiithropia  C. 

felebarátsághoz  való-szeretet:  [amor  proximi;  nüchsten- 
liebej.  Ha  ember  a  felebarátsághuz  való  szeretetet  kép  irás.sal 
ki  akaniá  ábrázolni,  ennél  jobban  nem  lehetne  (MA:  Scult. 
932). 

isteni-szeretet:  amor  dei,  amor  divinus  Kr.  [göttliche 
liebe,  liebo  zu  gott].  Az  i.steiii  zeretetben  meg  er*sAdek  (VirgC. 
23b).  0  isteny  zeretetnek  aleytattatlan  zerelme  (ComC.   143). 

keresztény-szeretet :  famor  Cbrlstianus ;  christliche  liebe]. 
Jobbnak  ilélnoni  lenni,  ha  a  hozzánUvaló  keresztény  szeretet- 
bfil  megszánna  mindnyájunkat  (Bercs:Lev.  403). 

lelki-szeretet:  [amor  spirituális;  geistige liebe].  Myndene- 
ket  zeres  egyenlew  ee  lelky  zeretetuel  mynt  leanydat   (VirgC. 

133b), 

maga-szeretet :  philautia,  egoismus  Sí.  [selbstsucht].  Fer- 
tezetes.seget  ielentetem  elmembe  énen    magamnak   zeretetyuel 

(VirgC.  9). 

majom-szeretet :  [amor  insanus ;  affenhebej.  A  mostani 
gondatlanabb  szfllék  majom  .szeretettel  kedvellik  magzattyaikat 
(Csúzi  :Tromb.  79). 

pénz-szeretet :  [amor  pecuniae ;  geldsuehtj.  Hol  az  szfl 
az  pénz  szeretettel  elfoglaltatott,  ki  aluszik  onnan  az  Istennek 
és  feleinknek  szerelme  (MA:  SB.  107). 

világ-szeretete  :  [amor  terrestrium  ;  liebe  weltlicher  dingej. 
Az  fi  lelkeket  meg  ne  terhelliec  ez  világnak  s-zeretetivel  (Fél: 
Taa  485). 

Szer  etetés:  1)  [dilectus,  carus;  geliebt,  theuer].  Serethe- 
thes  anya  yniagh  (PeerC.  358).  Lez5n  zeretetSsb  isteuhSz  (NádC. 
17).  Zerettetes  niikont  e^  zarvoknak  fia  (DíibrC.  74).  Istennek 
zeretetes  leánya  (WeszprC.  127).  IdwSzlegy  zerettetSs  vram 
Jesus  Kristus  (CzecliC.  16b).  The  zenczegSs  fyad  mynd5u  hyw 
k8r8ztyen5knek  zerottetös  (39b).  Jay  en  zeretetes  fyam  I&sus 
(VitkC.  76b).  O  en  zeretetís  iegiSsSm  (DebrC.  100).  MindSnnek 
fSlítte  zeretetSsbe  toz5n  tegSd  ennokSm  tTihC.  IC).  Fyamnak 
zerettetSs  tanituany  (KazC.  15).  Voged  az  en  lelkSmet  tóled 
zeretetSst  (25).  Minden  országiban  szeretetes  (Valk :  Kár.  43). 
Hogy  az  egymásk6z6tt  való  szeretetes  szövetségnek  elégtétele 
lehetne  (Szál :  Krón.  198).  Gróf  Bethlen  Istvánnal  egyniá.shoz 
szerettetasek  (221).  8)  [diligens,  accuratus;  fleissig,  sorgfaltigj. 
Mynden  byueith  mynd  yolen  valokath  mynd  el  multakat  zere- 
tetes megh  gondola&sal  mog  hánnya,  ve.sse  (W&szprC.  122). 
Zeretetews  gongiat  wyselwen  eMel  meg  wygazta  (ÉrsC.  314). 
Ke^lmed  hag^.i  meg  myndSnAtt  tysztirtoinak,  hog  mennél 
naéobl'  zeretetSs  wttal  es  hamarsággal  leheth,  hyyak  el  az 
connont  byzonsságyt  (LevT.  1.299). 

Szeretetesen :  1)  [diligeuter;  sorgfaltigj.  Kereskednek 
zeretetessen  az  het  ffi  halálos  binekrSl  (BodC.  18).  Menden 
bfluíket,  meleket  t5tel,  zorotote.sen  elmedbe  é^yíed  (VitkC.  24). 
A  morsalokokat  zeretetosen  Ojibo  é'y^iíd  (50).  Menden  hf 
leleknec  kol  az  S  vrat  zeretetísín  es  vigazuan  megh  tartani 
(TelC.  15P)  8)  [vore;  anfrichtig].  Meg  kel  teneked  zeretetes- 
sen siratnod  az  te  bineidot  (üebrC.  231X 

^Szeretetesség] 


haza-szeretetésség  :  [amor  patriae ;  vaterlandsliebe].  Mint 
ezek  generális  uram  5  kegjelnie  dexteritására,  s  hazaszerete 
tőségére,  egyszersmind  tiszti  kOtelességire  bizattatnak  (Berus 
Lev.  330). 

Szereteteaaéges  :  [amans ;  liebendj  Az  zeretetősseghe^ek 
zoktanak  az  zerolmben  igek5z5cnec  az  zerelmec  ie^t  k; 
mutatnia  (Nagy.szC.  5). 

Szeretetlen:  osor  Sí. 

Szeretetlensóg :  odinm,  animi  abalienatio  Kr.  [hassj.  Hí 
valaki  meg  bántya  istenét  szeretetleuségével,  hamis  hitivei,  nen 
veri  ado,s.ságban  magát  (Oúzi:Tromb.  615). 

Szeretget:  [diligo;liebhaben].  Szerelgetni;  *inspirare  igner 
PPBl.  Vronk  zerette  ez  ifiat,  Atet  tauituanaua  akaria  nála  tenn 
azaz  zeretgete  i^tet,  édes  bezeddel  zola  neki  (Ozor :  Chrisi 
79). 

Szerethetetlen :  inamabilis  MA.  unlieblich  PPB. 

Szerető:  1)  [amans,  diligens ;  liebend].  Igen  szeretfi:  pei 
amans  C.  Ewk  vadnak  ez  zent  ewangeliumy  gyewTignek  zer« 
t*y  (EhrC.  133).  A  ki  nem  zereth,  ez  nem  mukalkodik,  mei 
mindSn  munka  az  nem  zeretoknek  nehéz  (TihC.  10).  Szeret 
io  szolgai  kezdek  ftet  siratni  (TúriH.  7b).  2)  amabilis  Má 
[dilectus,  carus;  geliebt].  Aucilla  nomiue  Scereteii  1210 (VRej 
134).  Itt  vagyon  en  zeretS  fiam,  kiben  magamnac  iol  kellettet 
(MünchC  18).  O  en  zeret\^  aldot  fiaym  (VirgC.  29b).  Zoretli 
attyanffyay  tawl  legén  eegebben  byzuwnk,  czak  az  édes  mei 
váltónknak  liA  zent  ewangeliomaban  (JordC.  351).  Zereth 
atyauiflyay  ne  akaryatok  teetowa  bwdosny  ez  liyttAH  el  zakac 
wan  hevenyeeben  (852).  En  zeretew  zolgaam  (ÉrdyC.  ri94b 
ZerethA  atyamfyay  mierth  hogy  a  lelky  zentli  yhlysekne 
UítiiethSy  vattok,  az  anyazentegyhaznak  ipeytysyre  kereskegyí 
tek  (Komj:SzPál.  176).  SzeretS  wTaim  (Helt:  Me.s.  1).  Szeret 
barátom,  koros  a.szszonyálatot  ne  végy,  soha  nem  gySzed  kei 
uét  kere.sni  (396).  Kérem  kegielmedeth  minth  zeretew  azzonií 
math  (RMNy.  II.60i.  Zertlie  athyamfya  az  myth  ira,  joI  ertet 
(LevT.  1.21 1.  Nem  vgy  szerető  nram :  non  ita  domeue  mi  (M.A 
Bibi.  I.19b).  S)  amasius,  amica,  dilector,  fautrix  C.  amatőr  M.^ 
[concubina  ;  geliebter,  geliebte,  kebsvreib].  Kiralnac  zeretJin  feii 
delmkédicuala :  qui  concubinis  regis  praesidebat  (BécsiC.  52 
ZeretAym  nagiok  mynd  az  zentekh  (VirgC.  42bi.  Lelket  az  ' 
zeretSenek  meg  ada  (107)  ZereteSl  valaztottam  ennen  magán 
nak  (ÉrdyC.  415b).  Yewyel  en  zeretim  (562b).  A  lelik  el  liagi 
az  5  termezet  zerent  való  zeretíiet  az  istent  (DebrC.  142).  ( 
te  zegen  lelök  sok  buyosagot  tSl  a  te  zeretöiddel  (143).  Ma 
szeretőmet  nalanal  többet  hozam  ne  eresztonec  :  nullum  praete 
oum  amatorem  admittam  (Mon:KépT.  281b).  Egybe  illend 
szeretik :  utrinciue  florens  amor  (Decsi :  Adag.  272).  Sec  s-zerí 
tSckel  61gy6d6t  (l'el :  Evang.  1.166).  Kivül  magát  mindonképpe 
neki  pipesgette,  hog>-  mentfii  több  szeretöket  vonha.s.son  mag 
után  (Megy:Cowp.  101).  Nem  jó  egy  leánynak,  hogy  inii  tui 
jon  azért,  hogy  a  szeretőinek  ne  írhasson  (Mik :  TürL  53).  A 
egyik  énekel  új  szeretőjéről,  a  más  emlékezik  régi  szerelemW 
(Orczy:  KöltH.  224). 

asBzony-Bzerető :  muUerosus  MAI. 

atyaflviság-szerető :  [diligens  proximi ;  niichstenfreimd 
Legyőnk  mint  egy  attyanak  fiay  igyenlö  ziuöyek  es  attyafiasii 
zeretök  (Beytlie:  Epin.  208b). 

buzgó-szerető :  zelotj-pus  C. 

égyszemély-szeretők :  rivális  C. 

ember-szerető  :  philanthropus  MA.  [mensclienfreundj.  Ed 
ber  szerető  nem  ember  gyfilölő  (Mad:  Evaug.  533b). 

gyermek-szerető:  emjisculator  C. 


,  - 


IGAZSÁG-taURCTÓ-SZERENCSE 


BALrSZERENCSE— JÓSZERENCSE 


226 


igazeág-Bzeretö :  (jiistiis;  gereclit).  Vala  JeriLsiilemben 
Ky  patriaic-li.i  os  ez  vala  j(;on  jgazsag  zeretev  (PéltlK,  24). 

isten-szerető :  thetiphiUis  Kr.  [gottliebond].  Az  isten  zere- 
Síiiek  inindeii  iora  fordul  (VirgC  91). 

lélek-szerető  :  amatőr  aninianim  Kr.  (scelonfroimd).  Mikor 
.•^/.tMlt    ir;v.s    tnI:ijiion    lu'voii   ;tkarj:i    iievozui    i.stenünket,    a/.t 
londgja,  lioíiy  6  léluk  szeretS  (PAziii :  I'réd.  lü.'iS). 

ló-szeretö :  pliilippus  MA.  liebhaber  der  pferde  PPB. 

maga-szerető :  egoi.sta  Sí.  [selbsteiichtig].  Az  emberek 
isziiek  magok  .szeretik  (FAI:  Tan.  524b).  Az  omlici-ok  iiiagoc 
serelőc  losznec  (MoniApol.  2).  Az  onibilrfik  magokszerolSy 
•>aiik:H!isznK.  60b). 

pénz-szerető :  nuiiiariii.s  C. 

ura-szeretö :  philodfwpc^tiis  MA. 

Szeretöeske :  amicula  C. 

Szeretsóg :  famor,  carita.*;  liebe].  Meglügattatam  zppseg5k- 
el,  alletoiii,  hog  zeret«egőmre  vonliatom  i'ki't  (SándC.  24). 
^ymashoz  való  zerethsegtek  legyen  fybeniietok  (JordC.  852). 
lynd  ezeknec  f816tte  kedeeg  zeretseegtők  legyen ;  super  omnia 
iitem  baec  caritafem  liabete  (ÉrdyC  84).  Meennyey  zeretet- 
segliíz  ragazkodwan  (506b).  Kyeert  nagy  bewseeges  isteny 
Drethsseegőt  iiyere  (569).  OrdflghSt  gySzy  ellen.seghuek  zereth- 
íghewel  (ÉrsC.  242b). 

Szerettebeli :  fdilectus;  geliebt].  Ha  az  asszonykának 
edve  lenne  szerettebeli  férjfiakkal  jád.szaui  (Nyi-.  VI.363). 

SZÉRIINCSE  (z.:re)icza  JoidC  176.  zerencha  ÉrdyC.  78. 
•renchja  LevT.  I.  2b.  zíríncAdkoppen  ÉrdyC.  531.  zerenchnas 
irdyC.  26()b.  s;froi«átlan  Tin.  296.  s-SrSncse  CsomaC.  2b): 
)  sors,  fors  C.  (scliicksal,  zitfallj.  Teremtenk  &s  atyánk  anyánk 
egy,  cliak  zerencha  e.setíth  cs  malazt  teezen  kylemb.«eeg5t 
SztAiik  (ÉrdyC.  78).  Ha  czaszar  yly  yol  leend,  hogy  az  ze- 
sncze  en  reain  terend,  niywel  ayandekoz  meg  engem  (ErsC. 
83).  Egyedi  Tamás  száz  Irtval  kéredzék,  hogy  .szerencsét  ke- 
asiie  (RMK.  111.38).  Táborában  annak  vagyon  nagy  híre,  ily 
agy  szerencsére  Sándor  készülne,  népe  közt  zúgiSdás  kezde 
mnie  (IV.  146).  Ez  loiia  nierittaseuec  szerenczeiebfli  tetetec 
irallia  (Szék:Krón.  51b).  Minden  dolgot  czac  .szerentsenec 
irtlya  (Ború:  Ének.  270b).  Isten  gySzné  számlálni,  mennyi 
eszedeluiet  szereutséken  kell  a  szegény  anyának  által  menni 
?ázm:Préd.  209).  Akármi  némfl  nagy-mélbj.ságú  ember  sem 
gyéb,  hanem  gyarlóságok  tűköre,  szorentse  kereke  játéka 
i22).  Az  í  állapatjok  szerencsétől  és  az  iidőtűl  szokott 
iggeni  (RákGy:Lev.  201).  Az  hatalmas  Murád  .szultíín  khán- 
ak  mindenekben  kinyilt  szerencsét  (Monlrók  VIII.128). 
lost  itt  hordoz  a  szerentse  szele  (GyöngyD:  Cbai\  90).  Sze- 
ancse  uyomoréka  (Fal:  Jegyz.  936).  2)  fjrtnna  C.  MA.  gliiek 
'PB.  Ar  jrygseeg  be  rekezty  ev  zeraeyt,  hogne  lathas.sa  egye- 
eknek  zereucheyeket  (CornC.  153b).  Ho^ha  az  isten  az  Amon 
ain  neki  szerenczet  adna,  tabat  meg  terSbe  leg  elSszórt  eleibe 

nne  (Szék:  KrcSn.  24).  Negyed  magával  ö  bészalada  nagy 
íerencsiijával  iRMK.  111.78).  Keszőléuek  Eglr  vára  alá,  de 
z  6  szerenesíijok  visszafordult  vala  (104).  Azt  mongya  Tahy 
'erenc.7,  hog  énnekem  ninchen  zerenchain  az  igaz  mondáshoz 
lievT.  1.342).  Előbb  utóbb  az  eő  szerentséje-is  ki  virágzik  (Fal : 
lE.  382).  A  szerentse  jiólfzára  szöUöllik  (SzD:  MVir.  392).  A 
Indér  szerentsének  palotájához  férkezik  (392).  Esedezni  a 
amar-farkú,  szaladó  szerentsének  (397). 

fSzólá.sok].  Még  a  forró  szerelem  is  hűl,  ha  a  felek  kíizül 
gyikének  esendőben  vau  szerencséje  (Fal ;  DE. 
28).  Fel  s  alá  forgatván  flket  egy  darabig  a  szerencse, 
tóllyáia  akaszt«5-tan   szjiradnak   (Fal:  NE.  8).    Fel   ütőt,   le 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR     lU. 


vet/it  játszik  velünk  a  szerentse  (Fal :  TÉ.  675).  E 1- 
rándul  tőled  a  szereu tse  (Fai:  NA.  339).  Nem  .szol- 
gálván a  szerencse,  ve.szten  veszett  (Fal :  NU.  292).  Euse- 
biiis  egy  bölcs  és  istenfélfi,  mind  a  két  szerencsében 
forgott  uri  személy  (Fal;  NE.  Elób.  2).  Szavát  tudom  fo- 
gadni annak,  kit  mind  a  .szeientsében  forgott  sok  próba  meg 
szeretet  (Fal:  NE.  10).  Élete-is  szerencsén  forog  (MA: 
SB.  144).  Szólok  én  ti  nektíik  li/i.sök,  hallgass;itok,  Szeren- 
cs ék  ön  jártok,  vérfiket  hullattok  és  soknak  történik  tinok- 
tök  haláltok  (RMK.  III  287).  A  ki  valami  bölcs  úri  személy 
szivéhez  közelséggel  férhetett,  különös  szerencséjének 
tarthatja  (FahUE.  428).  Por felgyúlás,  árultakls  történek, 
ez  es  az  mi  jó  szere  n  esán  k  ra  esek  (RMK.  IIL137). 
A  mi  lelkűnk  üdvösségét  szerencsére  ne  vessük  ( Pázni : 
Imáds.  52).  Fejét  akkor  veté  olly  nagy  szerenLsére  (Huszti : 
Aen.  13).  Én  ezt  az  életet  szerencsére  vetem  azért,  hogy  egy 
szempillantásig  látha.s,salak  (Mik:  MN.  186).  Ez  mai  naiiou  estve 
nagy  szerencsére  vetem  fejemet  1839  (TndTár.  323).  ÜstSkSn 
f  o  g  t  a  d  a  s  z  e  r  e  u  c  h  é  t  (Zrinyi :  ASyr.  07).  Kees  wagyok 
zerenchyath  kezerteny  (LevT.  I.  2b).  S  z  e  r  o  n  c  z  e 
próbálni  Kolosvarra  megyén  (Petki:  Virt  18).  Eu  51t5zeto- 
men  zerencet  vétenek:  miserunt  .sortem  (DübrC.  41b). 
Talán  engem  Mahomet  hizlalt  szerencsével  (Zrinyi : 
ASyr.  236).  Ez  nem  azt  teszi,  hogy  ember  soha  szerencsit  no 
próbáljon,  mivel  az  hadakozás  mindenkor  is  az  isten-adta  sze- 
rencsível jár  (Bercs:  Lev.  338). 

[Közmondások].  Jól  szolgál  a  szerentse :  fortuna  *adspirat 
PPBI.  Változó  a  szerentse  (SzD:  MVir.  393).  Üveg  a  .szerentse 
(393).  B'orgó  a  szerentse,  nints  állandó  kéntse  (393).  A  sze- 
rentse kerekinek  sik  a  tengelye  (393).  A  szerentse  zálagját 
senki  el  nem  kapta  (393).  A  szerentse  próbával  jó  (393).  A  l)ölts 
vidám  artzával  nézi  mind  a  két  .szereutsét  (391).  A  szerentse 
má.st  el  nem  ve.sz,  hanem  a  mit  adott  (394).  Nints  olly  .sze- 
rentse, mellyrfll  ne  lehetne  panaszt  tenni  (395).  Tsak  azok 
vaimak  jobb  rendben,  kiknek  a  szerentse  vetett  ágyat  (396). 
Hitvány  szerentse,  mellyuek  irigye  nints  (396). 

bal-szerencse :  [fortuna  adver.sa ;  imglück].  Erfis  szíve 
elbírja  és  te  kedvedért  örömest  magára  vállalja  a  sürfl  szemre- 
vetést, a  község  morgolódását,  a  balszerencse  ostromit  (Fal : 
UE.  441).  Azok  a  barátok  a  legjobbak,  a  mellekkel  szép 
egygyességben  jó  s  bal  szerentsével  már  sok  pénteket  el-értnnk 
(446).  El  ne  tem&sd  szívedet  a  keserűségnek  mélységébe,  mikor 
a  bal  szerencse  snjtogat  (Fal:  BE.  577). 

gonosz-szerencse  :  <v  A  gono.sz  szerentsét  ineg-elózni : 
*mederi  res  adversas  PPBI.  Nagy  gonoz  zerencha  talala  (ÉrdyC. 
595).  Nám  vgyan  reiánk  fordult  az  gonoz  szereneze :  malorum 
pauaegyiTs  (Decsi:  Adag.  168). 

[Közmondások].  A  gonosz  szerentse  ritkán  enged-mog  a  nagy 
jóságnak  (.SzD:  MVii-.  397). 

jó-szérencse :  [fortuna,  sors  prospera ;  glück].  A  jó  .sze- 
rentsével el-bitle  magát ;  rebus  *secundis  ebrins  PPBI.  Myko- 
ron  az  wton  madár  feezketh  talalandaz,  az  ew  annyokat  el 
boczassad,  hogy  yo  zerenczad  legyen  ez  felden  (JordC.  24(1). 
Yo  zerenchanak  keewansagawal  nyalankoztat,  hogy  meg  chall- 
yon  (ÉrdyC.  80).  Isthen  tharcha  Kegelmedeth  yo  eges.segben 
sok  yo  szerencbewel  (RMNy.  II268).  Jo  szerenczed,  el5  men- 
ted nem  lesz  it  eltedben  (Ború:  Ének.  361).  Czuda  io  szeren- 
czeie  neki  vala  (Valk:  Gen.  56).  Országánac  io  szerentsáia 
(Kulcs :  Evang.  14).  Jo  zereuehayokon  Srűlni  (Beythe:  Epi.st 
212b).  E  világon  sokszor  a  gonoszoknak  jó  szerentsékkel  virá- 
gozó állapattyok  vagyon  (Pázm:  Préd.  24).  FSLségednek  egészsé- 
géért és  jó  szerencsájáért  (EnlPorta  62).  El  ne  felejtkezzél 
róla  a  jó  .szerentsében,  ne  panaszolkodgyál,  ha  sanyargat  (Fal : 
NE.  41). 

15 


227 


JÖSZERENCSÉS-SZEUENCSÉLTET 


MEG-SZERENCSÉLTET— SZERENCSÉSlT 


[Szólások).  Yar  yo  serencliawal  (ÉidyC.  435b). 

(Kíi/.mondiisukJ.  A  világi  jó  .szeient.se  hamar  vakot  vet  (SzD : 
MVir.  393).  A  világi  jó  szerentse  szélliátou  jár  (396). 

jószérénosós :  fauatus  C.  [glückliclil.  Az  en  eeletem  ko- 
ruiikücd  boiliig  Bs  yo  zerenchass  volt  (ÉrdyC.  60b).  Minden 
dolgaiba  io  szerenczes  vala  (Szék :  Króu.  30b).  F5  emberekhez 
adgya  inasát,  ió  .szerenezés  é.s  gazdag  Iftszen  (Cis.  L).  A  ki  az 
istennők  akarattyát  kSveti,  minden  cselekedete  jo  szerenezés 
laszen  (MA:Si;ult.  794b).  A  gazdagoc  es  io  szerenczéssee  io 
állapattyot-kal  no  kevélkedgyenec  (Zvon:  Po.st.  11.32).  Az  nagy 
hatalmú  isten  Felségednek  minden  dolgait  tegye  jó  nzerentséssé 
(BethlTám.  48).  E  világnak  gazdagi  és  jó  szerencsés!  (Illy: 
rvéd.  II.29Sb). 

jószerencsósen:  [feliciter;  glücklich).  Vr  isten  tarcha  megh 
vrasagodat  jo  zerenchyessen  (LevT.  1.336). 

tündór-szérénose :  (fortima;  gliickj.  Némellyek  mogelé- 
ge<li»ek  azzal,  hogy  egyszer  valamikor  a  tündér  szerencsének 
palotájához  férkőzhettek  (FahUE.  375). 

vak-Bzerencse :  coeca  fortuna  Kr.  [blinder  zufall).  Ha 
níha  niha  v/ilanii  icU  v§gezhet8nc,  azt  tSrtinetnec  es  vak  sze- 
reczenec  mondhatnnc  (Born;  Préd.  618b).  A  ki  aligh  jót  vala 
a  tulaydoiii-kSzzé,  .szabad-akarattya-szerént  való  szám-ki-vetést 
kell  fel-venni ;  de  szflnnyél-megh  esudálkozni,  nem  vakszeren- 
csétSl  vagy  heábaii  15tt  az  (Mad:  Evang.  91).  Vannak,  kik  azt 
tudgyák,  hogy  isten  niutson,  tsak  a  vak  szereutse  szolgál  nékik 
(Ker:  Préd.  129).  Azokat  a  játékokat  meg  se  izelitsed,  a  hol  a 
nyereség  cs;ik  a  vak  szerencsétől  tügg  (Fal;  NE.  26).  A  ki  nem 
tudja  megválasztani  a  roszakat,  nem  találja  fel  a  jókat,  ha- 
nemha vak  szerencsére  (Fal:  UE.  490). 

(Közmondások].  Az  uak  szerenczie  uralkodic  minden  dolog- 
ban (Decsi:SiUl.  7).  Az  emberoc  dolgaiban  nom  uralkodic  az 
vac.  szerentse  (Zvon;  Post.  11.122).  Egygyiket  jobb  kezén,  a 
miisikát  bal  kezén  vezeti  a  vak  szerentse  (Fal:  BE.  614). 

Szerencseképpen:  [fortuito;  ziifiillig).  Nem  wyonnan  ta 
lalt;Uüt,  sem  zerenilia  kepiien  lélettetSt  (ÉrdyC.  531). 

Szerencséi :  iiericlitor,  periculum  facio,  tento,  probo  Sí. 

meg-széréncsél :  [faveo,  folicito;  begünstigen].  Áldott  légy 
úristen,  hogy  ki  méltoltalál  én  útomat  ez  nap  jól  megszeren- 
csélnie  (Hutigr.  29.  ItMK.  11.115). 

Szérencséletlon :  [infeli.'i ;  unglückliclij.  Ezeket  a  louakat 
molete  tartana,  hogy  ha  .szorenczeletlen  lőnne  az  6  viadala, 
hogy  azokon  el  tudna  szalladni  (Helt:  Krón.  92b). 

Szerencsélked-ik :  periculo  se  exponere  Sí.  (sich  der 
gefjüir  au.s6etzen].  Szerencsélkedni  nem  mindenütt  tanátsos 
(SzD:  MVir.  396). 

Szerencsólkedéa  :  (periclitatio ;  versuch).  Ez  veszedebnes 
szerenczélliodéstül  ugy  Srizkedhetfinc  meg,  hogyha  meggondol- 
lyuc,  miért  szoktjí  legyen  az  isten  az  angyaloc  által  az  0  hatal- 
mát megmutatni  (MA:  Tan.  153b). 

Szerencséltet:  1)  periclito,  periculo  expono  MA.  [der  ge- 
falír  aus,setzenj  Eletét,  botsületit  szorontséltetni :  in  *di8crimen 
adduci  vitae,  existiniationis ;  más  kedvéért  magát-is  szerencsél- 
tetni :  pericula  communicare  PPBI.  Az  ki  okos  ember,  nem 
szerencsélteti  űdv6sségét  (Pázm:  Kai.  169).  Egy  bflnben  «gyá- 
zíitlauul  szerencséltetvén  ember  magát,  gyakorta  több  sok  ne- 
hezekben esik  (Megy:6Jaj.  II.  18b).  Kérlek  Uram  téged,  ma- 
gadat te  itten  ne  szeroncsélte.ssed  (Zrinyi.  I.  44b).  Én  nem  látok 
egy  szom«zédot-is,  sem  egy  idegen  nemzetet,  a  ki  a  mi  ked- 
vünkért öríJmest  szereutséltesse  a  maga  békességes  voltjit  a  mi 
veszedelmünkkel  (II.  166b).  Az  fejijr  népet,  apró  cseledet  ik- 
tassák  erössob    liellyekre,    ne    szerencsfjltessűk    szegényeket 


(Bartha:  Króu.  98).  Ne  szerencséltessétek  lolkeleket  elíbon 
bftnben  (Gyulai :  Táncz  D3).  Bizonytalan-ságra  az  hadat  lio| 
szerencséltessem,  hogy  oda.szorúljon  (Bercs :  Lev.  693).  Ne  S2 
rentséltesd  életedet  holmi  hivságoskodásért  (F'al :  NA.  22i 
Szerencse,  ha  nem  szerencsélteti  ma  holnap  lelkiismeretit  (Fi 
NU.  281).  A  fbldi  aprólékos  jókhoz  úgy  ragaszkodik,  hogy  öri 
boldogságát  szerentsélteti  (KahSzE.  521).  Ne  ves.sed  élted 
koczkára  Uram,  magad  itten  ne  azerencsélte.s.sed  (Kónyi:  HRo 
26).  Motskos  parányi  gyönyörködtoté.sért  .szerentsélti'tni  az  i 
t.ntIanságot  (SzU:  MVir.  395).  2)  [prospenmi  reddo,  felicit 
beglücken,  begünstigen)  0  een  wram  ydwezeh  engometli, 
een  wrara  yol  zerenchaltas  (KeszthC.  324.  KulcsC.  300).  Az 
isten  minden  kívánsága  szerint  való  javaival  szerencsélle.' 
Ngdat  (LevT.  11.304).  Oh  uram  szerencséltes  minket  (Ma 
Evang.  6).  Rákóczy  Sigmond,  kit  az  isten  szerenc-séltess 
(MoiJrok.  VIII.231).  Ha  isten  más  módon  szerencsélteti  ügjt 
köt,  mások  fegyvere  áltsd,  optime  (Bercs :  Lev.  617).  Nemvol 
képes,  hogy  egy  emberséges  ember  valami  liitván  barátsági 
szerencséltes.se  vagy  kere-sményét  vagy  hírét  (Fal:  UE.  45 
3)  Igratulor ;  boglückwünschen).  Szerenczoltetuéc  á  László  1 
rályt  a  miigyari  királyi  méltóságba  (Helt:  Krón.  191b).  E^ 
liiua  mind  a  tob  békákat,  hogy  el  iSnénee  szerenczjltítui 
királyt  (Helt:  Mes.  58b).  Siessen  szemben  lenni  az  passáv 
mostani  tisztiben  szerencséltesse  (Monlrók.  XXVII.  187). 

még-szeréncséltet :  1)  [congratulor;  beglückniinsche 
Nagy  félelemmel  el  iovéu  meg  szerenczííltStic  vala  a  kirá 
(Helt:  Mes.  59).  8)  [folicito;  beglückeuj.  Könyiirgük  ft  szí 
fól.ségének,  hogy  eimeg  tova  is  megtartsa,  meg  Is  Szerencs 
te,s.se  (Nád:  Lev.  88). 

Széréncséltetöd-ik :  in  periculo  versor  Kr.  [in  gefa 
sein).  Egy  pár  koszos  sái'ga  pénzért  nein  méltó  egymást  e 
próbákkal  vékony  szálon  szerencséltetódni  életedet  (Fal:  N 
211).  A  mellyekben  gyakortább  szerentséltetódik  s  kárt-is  v 
az  igyeuosség  (Fal:  UE.  380).  Százszor  jobb  utánua  nem 
dúlni,  hogy  sem  a  próbiin  szerencséltetódni  (3Ull. 

Szerencsére :  [fortuito ;  zufallig).  Az  (Bldet  f  nekik  zen 
cere  mertekéi  ózta  (DilbrC.  148b).  Nem  adhat  ember  igaz  8( 
tentiát,  hanem  ha  csak  szerencsére  (Pázm:  Kai.  99).  Víisáni 
akkor-is  tsak  szerentsére  józanodik  (Fal :  NE.  6). 

Szerencsés :  fortunatus  C.  folix,  faustus,  prospenis,  seoi 
dns  MA.  glücklich,  glückselig  PPB.  O  zereníes  es  bodog  n 
ez  vigasagnac  napya  ('l'elC.  33b).  Szerencsi^ssek  az  magyan 
mert  megint  fel  kell  meimünk  az  frauczia  miatt  (Bercs:  Li 
351).  Munkánk  elég  lesz,  csak  Isten  szerencséssé  tegyen  Ix 
nünket  (405).  Oh  en  szerencsés  szolga  be  jó  helyre  lalálkiizlf 
(Biró:Préd.  129).  A  szereutsés  folyamattyát  a  dolognak  ka 
náinak  tulajdonította  (Fal :  NE.  15).  A  .szerencsések  és  s-zert 
esetlenek  kíizt  választást  tégy ;  azokat  kHve.s.spd,  ezektói  tái 
légy  (Fal:  UE.  381).  Az  újság  kelleti  magát  és  ha  szerencí 
híre  támad,  dupla  érdemet  ád  mindennek  (503).  Mikor  egyil 
nek  támad,  a  uulsiknak  lenyugs-zik  szerencsés  csillagzjitja  (Fi 
TÉ.  675). 

[Szerencsósed-ik] 

meg-szerenosésedik  :  (felieJtor,  prosperor ;  glücklich  wi 
den,  gedeihenj.  Oyemieki  lésznei',  de  azuknac  nem  Jrflih 
noha  mindenben  igen  meg  szerenczésedic  (Cis.  L2). 

Szerencsésen :  fortunate,  fauste,  prospere,  auapiuatu 
feliciter  MA.  glücklich  PPB.  Az  vizeknek  arradasyt  batrou 
zerenche.sen  által  mene  (IXjmC.  121). 

Széréncsésít :  fortuno,  felicito,  secundo  MA.  |glückli 
machen).  Erósitsed  és  szurentsésitsed  az  &  v^  orsz.ágát.  mell 
az  euangeliom  által  el  kezdőt  (Kulcs:  Evang.  Hb)    Szorcnci 


Dili 


ME(5-SZRRENCSÉSlT— SZERENCSÉZ 


MEG-SZERENCSÉZ— vSZESZ 


230 


Ciijl    Szerencsésittetnek 


s«  iston  .17  Atillát  (GosArv :  MapyB. 
k  istfMitolmipk-is  (Illy:  Kat.  99). 

még-szeréncsésít :  ^a;  Mig  meg  ismerneye,  hogy  ha  az  ht  az 
\\UM  meg  szereiitsp.sitStte  volna  a  vagy  nem  (Helt:  Bibi.  I. 
4).  Az  «T  meg  szorent-sesitőtte  az  én  utamat  (Helt:  Bibi.  I 
2).  Forgolodásükat  isten  meg  .szerenezéséczG  (Zvon;  Post.  3b). 
egszerenosé.sítette  volnáo  az  nr  az  (1  útit  vagy  nem  (MA : 
bl.  I.  20b).  Mind  a  miket  cielek.szik,  megszerencsesíttetnek 
ly:  Préil.  1431). 

Szerencsósítóa :  pro.speratin,  fortnnae  apprecatio ;  da."! 
gnen,  gliickwiin.sc'hen  PPB. 

SzérencBÓskóppen :  [pi-o.'jpere ;  giinstig).  Niarban  minden 
ilgtik  szeronchas  ki-ppnn  p.sik.  l.")72  (KBi^cs.  F3). 

Szerencsésség :    prüspf<rita.s   MA.    wohifart,    glüek   PPB. 

1.  Szerencsésül:  [prosporor;  gedeihen).  Ne  akary  gyener- 
idny  abba,  ky  zerencha&sultotyk  w  vtaba :   qui  pro.speratnr  in 

sna  (KeszthC.  87.  KnlcsC.  86). 

meg-szérencsósül :  cw  Reuid  vton  való  iarastok  .sem  .sze- 
DRzasul  niegh.  1572  (KBécs.  F.5). 

2.  Szerencsésül :  (pro.spere ;  glücklich].  Te  dizeddel  as  te 
psegeddel  zerenéesf I  ígekeziel :  specie  tua  et  pulchritiidine 
a  intende,  prospere  procede  (DöbrC.  100b). 

Szerencseség :  (fortiina ;  glück).  Apollót  áldom  .s  hívom 
gítségére,  juttasson  töbUsziir  is  illy  szerent.seségre  (GyöngyD: 
30). 

Szerencsétlen  (sztrencíállan  RMK.  III.297);  1)  impio- 
er,  iufortnnatns,  obscoenus,  inominalis,  inominatus  C.  infelix, 
faivtiis,  inauspieatus  MA.  unglücklich  PPB.  lay  neked  zeren- 
ctlen  lelek  (A'irgC.  148b).  Oh  wolna  yl  wezelem  e.s  yli  zeren- 
etlon  feyem  (ÉrdyC.  511)  Egy  keve.set  szóllok  Magyarország- 
1,  InségérSI  szerencátlan  voltáról  (RMK.  III.297).  A  szeren- 
ések  és  szerencsétlenek  kílzt  választást  tégy ;  azokat  köves.sed 
ektól  távul  légy  (Fal:  UE.  381).  2)  (improspere,  infeliciter; 
igliicklicherweise].  Soha  gondviseletlen-sége  miatt  szerencsétlen 
im  járt  (Balog:  Ckirn.  109). 

Szerenesétlenit :  [infelicem  reddo ;  unglücklich  maehen]. 
madárka  az  ablakon  frissen  ki-repüle,  tsak  hogy  Szusziónak 
erentsétlenitő  várától  megmenekedbas.sen  (Kóuyi:  VM.  24). 

Szerencsétlenség,  szerenesételenség  (zerenthiaiálaií- 
g  LevT.  1.7 1:  infortunitas,  infortnnium  C.  infelicilas  MA.  un- 
ück,  unfall  PPB.  Ezzel  egyetevmben  vagyon  evnekyk  zeren- 
letelensegevk  (CornC.  158).  Az  vvr  bochat  tereád  átkot,  veszS- 
ilmet  as  szerénchetelen-séget  (Helt:  Bibi.  I.  Zzz2i.  Ha  az  fi'eye- 
ilmnek  valamy  zerenchyetlensege ,  gonoza  thÍTtennendyk 
íMNy.  n.  37b).  Ez  my  warasy  feleonknek,  Teleky  Georéiiek 
eoreoncetlensege  eseot  (323).  Bánom  az  K.  zerenchiatalansa- 
t,  hog  velem  zembe  nem  lehetet  (LevT.  1.7).  Tsoportos  sok 
erencsétlenség  (Kisv:  Adag.  222).  Nemzetünknek  megböcsül- 
stetlen  szerencsétleasége  az  mi  hadainknak  tudatlansága 
fercs:  Lev.  331). 


» 


impro.spere,   inanspicato    C    infeliciter 


Szerencsétlenül : 
A.  unglücklich  PPB. 

Szerencséz :  1)  prospero,  foi-timo,  felicito  MA.  beglücken 
PB.  Haiadon  leaniat  neki  ada,  kit  ho^  meg  szerzet  volna, 
»nhelt  szerenczeze  6tet  Magiar  orszagnac  birodalmaual  (Szék : 
rón.  21b.  Pethfl:  Krón.  103).  Lsten  niegh  tliartsa  es  zeren- 
9zze  kegelmeteketh  mynden  jawawal  (Századok  IS.2Ö5). 
(gratulor ;  beglückwünsclien].  Más  seregben  bájtnak  szép 
(tjús  inSket,  .szerencsézi  vendég  ott  mindketten  fiket  (RMK. 
.68)   Nekfinc  szerenczezic  az  uj  szSletett  gyermeknec  jo  tété 


menyét  (MA :  Scnit  67b).   Minden   philosophusok  k5sz8nt5tték, 
szeronczézték  Alexandert  (MA :  SB.  177b). 

meg-szérénoséz  :  1)  (felicito;  beglücken].  Ag^on  te  neked 
az  te  szí^ued  szíjrint  es  minden  tanaczodat  meg  szerenczeze 
(Szék:  51<olt  18).  Kirlec  vrani,  ted  ezt,  lio^  mostan  meg  szoreii- 
czeztessfinc  (123).  Le  veere  az  igaz.sagot  as  igen  meg  szeren- 
czeztetec  (Szék:  Króa  48).  Az  \\r  megszerencaézi  a  te  utadat 
(MA:  Bibi.  1.21).  S)  [congratiilor ;  beglückwünseheuj.  Jó  atj'.a- 
tiai  ótt  még  szerencliézéc,  nagy  szép  baszédekkel  fl  nékie  ezt 
mondák  (RMK.  ILllS). 

meg-szérencsézés :  fortunae  apprwatio  MA.  das  glück- 
wünsclien  PPB. 

Széréncsézés  :  [apprecatio ;  glückwunsch].  Áldással,  szeren- 
czézéssel  vallást  tésznec  a  Cliristusrol  (MA;Scult.  13). 

Szeréncsóztet :  [prosperum  facio ;  glücklich  maehen).  Az 
isten  a  mi  tündökl(5  birt)dalmunkat,  mint  a  ragyogó  nap  tün- 
diiklési,  szerencsézteti  (Monlrók  Xltt.  23fi). 

SZÉRŰ  (szerő  Born:  Ének.  447b.  zyre  JordC.  235.  zyrew 
JordC.  362.  528.  zSrő  BécsiC.  6.  tevrev  CornC.  36.  szűré  Helt: 
Bibi.  IV.38.  ssürn  Born :  Préd.  2.5b.  sziíni  Hoffgr.  681)) :  ara-i  C. 
MA.  tenne  PPB.  Simul  a  szérfi :  area  *glabrascit ;  nap  és  hold 
udvara,  szénije :  haló  PPBl.  Szérfi,  tsfir,  olly  hely,  a  hol  a  ga- 
bonát kitapodliatják  vagy  kitséplik  az  emberek  (Bod:  Lex. 
179b).  Az  arpanac  zSrSiet  zoria :  aream  hordei  ventilat  (BécsiC. 
R).  Nari  zérSnec  péríieié  (122).  Zoro  lapato  5  kezében  és  niég- 
tiztéita  8  zérSiét  (MünchC.  18).  Az  buzat  gyevhchetek  az  en 
zevrevmben  (CornC.  36).  Wttra  valót  agy  ewneky  te  barmod- 
ból, te  zeer&dból  (JordC.  233).  Mykoron  be  gyeytendem  te  zy- 
redrSI  es  saytodbol  te  yawydath  (235).  Meg  tyztoyttya  hw  zy- 
ren-yet  (302.  528).  Semykeppen  ne  ytellye  magaat  méltónak 
lenny  a  mennyeknek  orzagara,  vala  ky  ez  vylagnak  zer\^een 
meg  nem  nyomottatyk  nyomorwsaghnak  myatta  (ErdyC.  431). 
En  egy  fflrt  gyapiat  vetSc  a  szfiriibe  (Hoffgr.  68b).  A  szflrflrSl 
iandokot  adtoc  az  vvrnac  (Helt:  Bibi.  I.  XXx3).  En  szerelmes 
szflrem,  kin  én  chépléc  (Helt:  Bibi.  IV.38).  Szoro  lapattya  keze- 
ben vagyon  es  meg  tiztittya  az  S  szflrSiet  es  buzaiat  az  5  czft- 
rebe  be  gyflyti  (Born:  Préd.  25b).  így  erezed  te  az  szer6n  az 
czeplest  (Boi-n:  Ének.  454).  Az  Arafna  .szaruién,  ahol  az  pusz- 
tító angial  meg  allot  vala,  oltárt  rakuan,  az  istennek  áldozik 
(Fél:  Tan.  501)  Az  állóvízbe  ha  egy  k5vetskét  vetfink,  elsftben 
kisded  Ijerekdéd  szfirfit  indit  (Pázm :  Préd.  749).  Vagyon  még 
az  sátánnac  máss  less  helye,  .szén'je  is  (MA:  Scult.  31b).  Az 
egyenes  liely,  szérS  széles  avagy  kaskeny  ((Jóra :  Vest.  6).  A  ma- 
darász elkészíti  a  szSri'it  (Com:  Orb.  104).  Sok  gyaievé.sz  gaz 
nép  meg  fordi'ilt  ezen  az  országon  mint  egy  nagy,  szélas,  iVass 
.szerűn  (Tof:  Zsolt  621).  A  .szérSkben-is  szokták  volt  vinni  a 
gyermekeket  és  ott  alutni,  rengetni  rostákban  (Hall:  Paizs.  5). 
Mint  az  éh  madarak  a  szemes  sz(ir8re,  ugy  járnak  a  iffiak 
ezekhez  kérSre  (GyöngyD:  KJ.  361). 

hadakozás-szérűje :  [palaastra,  locus  pngnae ;  kampf- 
platzj.  Mint  hadakozásnak  szerííjére  ide  gyülekeznec  vala 
(ErdTörtAd.  ra,90). 

nyári-szérű  :  [aestiva  area  ;  .sommertenne].  Elromla  az  vas, 
czerép,  értz  és  ISuec  mint  az  polyva  az  nyái'i  szénni  (MA :  Bibi. 
11.158).  Mint  a  nyári  szerűnek  pozdoriái  (Illy:  Préd.  11.211). 

SZESZ:  1)  fragrantia,  odor  MA.  vapor,  eshalatio,  spiritns 
Kr.  [geruch,  duft,  gei.st,  dunst].  Kiment  szaszű  lx)r:  vappa  C. 
Ez  wolt  ee  az  czazar  eze,  bátor  yo,  de  ky  kewlt  zeze  (ÉrsC. 
481).  Ennek  hamar  ki-mégyen  szesze  és  meg-vész  az  pohárban 
(Pázm :  Kai.  729).  Ki-ment  szeszű,  megerfitlenedet  bor  (Om : 
Jan.  84).  A  ki-nyittatott  kopor-sobol  iszonyú,  el-szenyvedhetet- 
len  nehéz  szesz  és  dogfis  illat  zuhaii-ki  (GKat:  Váll.s.  1.995). 
Egy    féle   iillatok   a   jo   .sz^gu   f&veket   ingyen  sem  illatozzák, 

15* 


231 


ÁLOM  SZESZ— BESZÍ 


EL  SZl— SZIVARKO&IK 


lianem  a  kertésznek  és  egyéb  munkásoknak  emésütékjeket  és 
Inul'is  liáiiyadékjdkat  szagolják,  nyomozzák  és  a  szeszin  fel-tá- 
lalván,  azt  abárolják  (U.  EIöb.  fi3).  Nem  részeg  szeszei,  de  lié- 
zag  aggj-al  irkált  (Sall:  Vár.  179.  Xllyef ;  BCsTomp.  46).  Le- 
.szjilla  édes  leve  a  palackoknak  gyomrokban,  de  szeízeereje 
meg  szállá  fejeket  (Fal:  NA.  121). 

álom-szesz :  [somnolentia ;  sclilafrigkeitj.  Alom  szeszszel 
való  káromlás  (MNyiI:  Irt  328). 

bor-szesz :  vapor  et  odor  vini  MA.  [weingeist].  Bornak  a 
szesze :  anbelitiis  vini  PPBI.  Az  részegesek  ezekbSl  elegge  ma- 
gokat aszíizekbou  vebetneiek,  ha  az  bor  .szez  elmeiéket  el  nem 
b«ritott.'i  viilna  (Ünc.sKi:  Préd.  26 1.  Mikor  Pristiniisnak  a  biró 
eleibe  és  onnan  mártíromsilgra  kellé  menni,  sokat  ivek,  hogy 
a  bor-S7,e.szszel  erflt  venne  a  kinok-gy5zedelmére  (Pázm:  Préd. 
227).  Mikor  az  ember  fejébSl  kimégyen  a  bor-.szesz,  eszébe 
sem  jut,  hol  volt  és  mit  mivelt  (1112).  Hogy  a  boniak  szesze 
ki-mennyen  (P6s:  Igaza  IL  457b). 

tenger-szesze :  [exhalatio  maris ;  meerasdunst].  Valami 
kiivér  berbécs  pecsenyétől  és  osztán  a  tenger  szczétíM  meg- 
c.sömürülvén,  betegen  érkezem  Sluzába  (Bethl:  Élet.  295). 

SZ£;SZTKA:  [soror,  mouialLsJ ;  nonne  Pesti;  Nom.  92b.  Az 
ev  vra  liagya  evtet  ncmely  apaehaknal  auagy  zeztrakuai  (MargL. 
195).  Példa  oluastatyk  ket  zeztrakrol,  kyk  zoktak  vala  eviny 
némely  liytuan  nádas  hazaclikaban  (C!ornC.  238).  Ty,  kyk  vat- 
tük  az  barátoknak  aytatos  zoztray,  illyetek  az  ty  zenteteknek 
jnnepet  (DomC.  1G3).  Meene  be  zent  atyánk  Ferencznek  har- 
mad zeei-xeteeben  az  zezttraak  kízzee  (ÉrdyC.  644.  451). 

Szesztraság :  [ordo  monialium ;  nonnenorden].  Vannak 
asz.szonyállati  szSrzetek,  apatzasagok  es  szestrasagok  (Gyarm: 
Fel.  49). 

SZEVEDÍIZ  [széledezi]:  [dissipor;  sicli  zerstreuen).  O,  mi- 
belt  az  meg  széliedet  .szekereket  mind  az  egész  harczon  veze- 
tSkuelkül  idest(jva  szevedezni  lati :  is  ut  dlssipatos  tota  aeie 
cnrrus  vagari  .sine  rectoribus  vidit  (Forró  :Cm't.  525). 

SZÍ,  SZÍV  (sjoiárkozik  Helt:Bibl.  IV.3G.  1878  Tört.  1.59): 
sngo,  attraho  MA.  saugen  PPB.  Az  ember  az  sok  bfint  úgy 
szivja  mint  az  vizet  (RMK.  IV.öG).  A  mit  köldökén  magához 
szfliat  annya  vérébiM,  azon  síndig  és  nevelkedik  a  gyermek 
(Pázm:  Préd.  67).  Az  emberi  szyftvek  az  eset  után  nem  egye- 
béé, hanem  gyümólcztelen  pusztaság,  az  ki  szyia  mint  az  vizet 
07.  álnokságot  (Zvon:  Post  1.357).  Az  emberek  magoknak  olly 
gonosz  akai'ói,  hogy  az  ellenségeket  magokhoz  vonszák,  ma- 
gokba szíják  és  tjiplállyák  (Mad :  Evang.  140).  Ttidom,  honnan 
szivta  ezt :  az  igy  szollo  Nihusiusti'il  (CzeghJaph.  161).  Egy 
levegS-eget  velőnk  miért  szíjnak  (Pús:  Igazs.  11.460).  Magneskí 
az  vasat  miként  hozzája  szíja,  szintén  így  az  tínyákló  gazdag- 
ság az  emberekot  (Fi5sfls:  KirTük.  135).  A  levegíeget  ne  szjják 
(Bly:  Préd.  LU).  A'  (x'ik  mérget  szi  a'  virágnil  (Páp:  KeskÚt 
48).  Mekeg  a  vig  kecske,  mikor  annyát   szjja  (Fal :  Vers.  908). 

[SzólásukJ.  Szép  szint  mutat  hozzád,  alattombim  melléd 
szíj  ja  magát,  mind  ellened  rakja  tUz^  lángját  (Tbaly:  VÉ. 
1.402). 

be-szí  :  insngo,  imbibo,  attraho  SL  [einsaugen].  Bé-szj'vom, 
bé  Lszoni :  conibibo  PPBI.  Az  féld  megh  nytia  ew  zayaath  es 
be  zywaa  az  folyó  vyzeth  (.TordC.  907).  Az  ember  az  sok  bíiut 
úgy  .szívja,  mint  az  vizet  vagy  az  eget  beszívja  (RMK.  IV.66) 
Valaki  a  papa  tudomaiiiat  ve.szi,  abból  iszik  és  be  szya,  mérget 
i.szik  (MehSzJán.  236).  Orra  lyukán  bé-szivandó  orvosságoc 
(C'om:Jan.  174).  Személybeli  oknélkől  bészitt  gyfdAlség  (Ve- 
resnuLev.  412).  E>z  nem  lítt  légyen  a  levegő  és  W-szivó  s 
ki-fuv('i  égben  hallató  kiMsí  zendúlet,  hanem  az  Istenben  lév5 
beM  .sziizat  (UKut.  Titk.  8).  Mikoroii  az  híg  ég  tiszta  és  vilá- 
gos,   bé-szini   minilennek   akkor    bátorságos    (Felv :  SchSal.    7). 


Vannak  ollyan  emberek,  kik  midSn  a  macska  lehelletit  b 
.szíjják,  ez  által  az  5  testeknek  termé-szeti  meghábonxlik  benm 
(Mlsk:VKert.  168).  Szoptató  dajkája  életünknek  az  i^áság, 
mit  ebben  l)é-.szívunk,  úgy  nevekedik  életünk  (SzD:  MVir.  23 

el-8zí :  [retraho ;  zurückziehenj.  Nem  kevesen  a  holt  testi 
k6zzé  magokat  elsziván,  életben  meg-maradtanak  (Rumy:Mi 
1.145). 

föl-Bzí :  snctu  attraho,  exsorbeo  MA.  sursum  traho,  subsug 
aufsaugen,  in  die  hiShe  ziehen  PPB.  Az  elephant  az  folyó  vb 
nagy  vóltáual  meg  tartoztatbattya  és  véli,  hogy  az  Jordáiin 
foly(5  vizét  fel-.szijliattya  (Kár:  Bibi.  L537)  Szivárvány  a  sziv; 
lAst.'.l,  mert  bor  szivatik  fel  rajta  (GKat:  Tilk.  112(1).  Széják  1 
a  tengeri  lói  a  vizet  (Szeg:  Aqu.  102). 

hozzá-szí :  suctu  attraho  MA.  an  ách  ziehen  PPB. 

ki-szí :    mungo  C.  exsugo   MA.  aussaugen  PPB.    Megli-Í 

az  orozlan  s  ueret  kih  ziua  (DebrC.  39).  Végy  tikmonyát 
köz^pin  meghasítván  szídd  ki  (R;idv:Szak.  277).  A  y'i  gazd 
nem  várakodnak,  hogy  a  konkoly  kisziv;ui  a  (Jild  zíijál, 
fojtsa  a  búzát  (Pázm :  Préd.  27).  A  Ik'I  kőzőt  Iev5  étel  szo 
erec  a  meg-emésztett  éteknec  legjobb  erejét  ki-szijác  (Coi 
Jaa  51).  Kevés  értékedet  klszijta  a  török  mint  a  vérszopó  i 
dály  (Paskó:  ESir.  G).  A  sárkányok  az  elefántok  fölébe  t.sii 
belkednek  és  azon  véreket  bűségessen  ki-szijják  (Misk :  VKe 
34).  Az  oroszlánok  mihelyt  megragadhatják  a  prédát,  húsok 
Jszve-rágják,  vérSket  ki-szijják  (55).  Ki  szijván  a  már  Itoi 
napok  testekbfil  a  nyerseséget,  tsnpa  kendJzéssel  fóltozgatn: 
magokon  (Fal :  NA.  144).  Az  én  állaiiotom  száraz  betegségb 
nyavalyog,  ki.szítta  erejét  a  káros  koczka,  s  kártya  (Fal :  N 
287).  Szivárványból  ki-.szivod  az  eget  (SzD:  MVir.  95). 

meg-szí  :  [exsngo,  extraho ;  ausziehen].  Ha  vizét  a'  dagad 
faio  szemre  teszed,  meg  .szyia  (Mel:  Herb.  64). 

öszve-szi  :  [contraho ;  zusammcnziehen).  A  sfil-disznó  mik 
vészi  eszél)e,  hogy  valaki  jár  körülötte,  menten  Sszvo  szí 
magát  és  igy  tővlsses  volta  miatt  senki  hozz;'ija  nem  féri 
(MUk:VKert  242). 

Szítat  (bé-«:iiní  SzD:  MVir.  117>:  attrahere  fácio  Kr  f.ai 
ziehen  la.ssen].  Hasas  kfipíly,  mellyel  a'  testbM  a'  vért  szita 
yuk  (Nad :  Kert.  82). 

be-szítat,  be-szivat:  (imbibere  curo;  eiasaugen  lassei 
Ide  toua  haíiatatnac  es  ingadoztatnac  mint  e^  re.'-7/>ges  es  mi 
den  bSIczesegec  be  szitatic  (Szék:  Zsolt.  113).  Bé-szívattya  n 
.sokkal-is  gonosz  példájának  mérgét  (SzD:  MVir.  117). 

föl-szítat :  (subtrahere  facio  ;  aufziehen  machen).  Vizet 
kútb<)l  felszítató  rúd :  embolus  PPBI. 

ki-szítat:  [exsugere  fiido;  aussaugen  lasseuj.  Scilasd  ki 
mérget  á  diihíls  eb  harapássánac  (Mel:  Herb.  142).  Szivta-sd- 
lelkemnek  gennyet  n'diét  (Rim:  Ének.  7). 

Szivall :  [sugito ;  athmeu].  Az  fulladozó  igen  kapja,  szivall 
az  eget,  az  szellStt  (MA:Scult.  81). 

meg-szivall :  [exsugo ;  aassaugen].  Az  elepliánt  moh 
iszjk  V*  anniéra,  hogy  a  fenekét  meg  jri  a  víznek  es  vgt 
meg  sziuallia  (Mel :  Jób.  98b). 

ISzivalkod-ik] 

meg-szivalkodik  :  (contrahor ;  zii.sammenschrumpfen|.  1 
á  fa  az  melegsegtiM  meg  s(\ttetven  meg  szivalkodott  vala :  ha 
vaixjre  torrida  casu  inarserat  (Forró;  Curt.  317). 

Szivallás :  (suctus,  attractio ;  das  sjingen).  Szivárvilny 
.szivallástol,  niert  bor  szivatik  fel  rajta  (GKat:  TiÚl  1120). 

Szivárkod-ik :  demano  MA.  (stillenj.  Szivárkodom.  tsi 
giik:  manó    iCom:  Vest.    135).    Micsoda  búiiSk  szivárkodnak 


:;3:! 


ütli 


AIj^SZIVARKODIK-vSZIVÁRKOZAs 


[szivArkoztati— szivÁRvÁm- 


234 


fjKiiénjsígbfll  (Barna :  Lsk.  262).  Hogy  a  nedvRiség  bé-ne  voniiA 
magiit  az  ípiil«t  kfízí  és  la>!saii  szivárkíidván  vt'gtéif  nipg-no 
ejtMiié,  keleté  volt  itten  a  pálma  f'Alxil  hasogatott  das/.kilkiiaU 
(Moh) :  JÉpiil.  230).  A  kevély  kérkedés  és  esztelenség  azon 
egy  lnniloft  agj'-veWhfil  sziv.irkodnak,  fakadnac  (Szl)t  MVir 
27S). 

alá-szivárkodik :  [demano;  heralifliesseii].  A  p<')k  az  iny 
kórfii  az  agy  feneke  t'yatt  levó  takony  tsiiiál('i  niakkotskakbol 
szivarkodik  alá  (ACsere:  Enc.  148), 

^inm  által-szivárkodik :  [paulatim  transgredior ;  langsam  liin- 
Uberküinnien].    Van  vagy  száz  katona  most  is  köztünk,  szivár- 

fjikl  kodnak  najxinként  is  ugyan  az  dnnántúl  vakík  által  (Reros : 
Lev.  7). 


be-szivárkodik :  [manó  in  ... ;  hineinrinnen).  Az  tőidnek 
gyomrában  i.s  be  enyé.szik  és   szivárkodik   (Lép:PTiik.   III.  19). 

ki-szivárkodik :  [emano ;  heran-srinnen).  Az  nyomás  elót 
ki  zivarkodo  nnist'  protro[X)n  C.  A  párás  kiadás  az,  a  mely  a 
bőrnek  apró  menedékin  szfintelenSl  ki  adatik,  szivárkodik 
(ACsere:  Enc.  150).  A  kősziklából  kiszivárkodo  viz  (IllyiPréd. 
11.343). 

le-szivárkodik :  [demano ;  heraböiessen].  Az  lágy  túrós 
massíit  szedd  ki  kosarocskában,  igy  laszivárkodik  réla  az  .savó 
(R;iJv:  Szak.  27ti).  Szivárkodgyék  le   a   vize  (Szakácsmest.  70). 

Szivárkoz-ik  :  niano  Kr.  [rinnen].  A  szftz  Marianac  ke- 
pebíil  szyuarkozot  volna  neminemfi  olainac  iiedue.ssege  (Mon  : 
KépT.  260).  Az  imádság  csatoi'ua,  mellyen  reánk  szivárkoznak 
minden  áldások  (Pázm:  Préd.  645).  A  sok  éretlen  nedvas-ségek 
az  érzékenségek  tsatornáira  szivárkozván,  bétóltik  és  meg-re- 
kesztik  az  i'itakat  (840)  A  prédikátorok  isten  csatorna  és  tSl- 
cséri,  mellyeken  szivárkozik  a  calvini.stákra  az  igazság  (Sal : 
Vár.  Elób.  5)  Erez  kSzzfil  szivárkozó  bányászi  nedvass^gek 
'Com :  Jan.  20).  A  savós  rész  az  hngy  éren  a  vesékre  megyén, 
ssivárkuzic  (51).  Az  hordóból  szivárkozik  :  ex  vasé  manat  (Com: 
Vo.<  24). 


alá-szivárkozik :  [demano;  herabrinnen].  Meg  hűvösödvén 
ir  H  J^PPenként  szép  lassan  szivárkozik  alá  (Pázm:  Kai.  15). 

által-szivárkozik :  [permano;  dm-chAie-ssen).  A  fSld  gyom- 
rábnl  ki  forni  folyamok  azon  ereknek  tnlajdon.ságiban  része- 
ulluek,  a  mellyeken  által-szivárkoznak  íFal :  UE.  367;. 


be-szivárkozik :  manó  C.  [.se  insinuare ;  bineinschlüpfen). 
Máriába  éppen  bé-szivárkozott  a  malasztnak  tellye-s-vólta  (Káldi^: 
réd.  366).  Valóban  raknák  magyarral  meg  azokat   az   helye- 
tet, de   csak  titkon   és   éjjel  szovárkoznának    be  az  várakban 
1878  (TiirT.  82). 

el-szivárkozik :  [emano ;  abfliessen].  A  folyó  viz  elszonár- 
íozuán  meg  szárad  (Helt:  Bibi.  IV.36). 

ki-szivárkozik :  emano,  dimano  C.  [au.srinnen].  Az  telién 
üi'ist  liánnyad  ki  ti.szta  asztalra,  meg  várjad,  hogy  az  vére  ki- 
izivárkozzék  (Radv:  Szak.  17).  Az  uri  gombát  niegmos.sad,  tiszta 
Bztalra  leburét.sad,  hogy  az  viz  kiszivárkozzék  beWle  (22.5).  Ki- 
izivárkozot,  mint  a  kOvérségból  az  fi  hami&ságok  (IlIy:Préd. 
L35). 

le-szivárkozik, le-szovárkozik :  [demano;  herabflie.s,sen]. 
A  fánkot  tedd  ki  az  serpenyfibfil,  az  vajat  le  hadd  szivárkozni 
■Radv:Szak.  175).  Az  borza  virágot  mosd  meg,  tegyed  tiszta 
bálban,  hogy  az  vize  laszivárkozzék  (179).  Az  apró  .szöllfit  fintsd 
szitára,  azivárkozzék  le  a  vize  (189). 

Szivárkozás :  manatio  Kr.  [das  rinnen).  A  ehodalatos  asz- 
izonyállatnak  láliai-alatt  vagyon  a  hóid,  mert  Évának  minden 
veszedelmes  és  ártalmas  szivárkozá-sánál  fellyebb  való  (Káldi*; 
E^éd.  96). 


[Szivárkoztat] 

által-szivárkoztat :  (facio  nt  permanet;  dnrchrinnen  lás- 
son] Ha  ki  íizt  akarja,  hogy  a  syrnp  szél*  fényes  legyen,  tegyen 
eay  árkos  folyó  papirost  al;ija  és  azon  szivárkozt.'issa  által  (Lipp: 
PKert,  ni.288). 

le-8zivárkoztat :  [facio  nt  demanel ;  herabflip.ssen  machen]. 
Az  laskáf  tiszta  vizhen  megforrázzjid,  az  vizet  jól  loszivárkoz- 
tasd,  úgy  hányjad  az  húshoz  (Rjidv :  Szak.  92).  Az  orvo.s.s;'igok 
akár  pilnlák  akár  orr  lyukba  tétetett  taknyot  leszivárkoztatók 
légyenek  (Com':  ,T,an.  145). 

Szivárog:  1)  diffluo;  trfipfein,  rinnen  PPB.  2)  [.sensim 
congregor ;  allmlilig  zusammenkommonj.  Hadak  is  kezdenek 
ide  .szivárgani  (ErdTörtAd.  1.94 1.  A  lakosok  futásoknak  lielyei- 
rfil  kevesenként  haza  szivárognak  (Riimy:  Mon.  1.30).  Az  én 
csalókozi  németem  szivárog  Köpésén  felé  (Bercs:  Lev.  503). 
Aláz-ato.ssan  adjnngálom,  miképpen  lehetne  egész  hadnak  Nagy- 
ságod mellett  maradni,  avagy  legaláhh  az.  az  ki  az  Duna-Tisza 
közt  marad,  az  ki  mellól  is  .szivároghat  az  had  (506). 

által-azivárog :  1)  Fpermano  ;  dnrchriimenj.  Által-fiivok, 
által-gözölgök,  .szivárgók :  perspiro  PPBl.  2)  [.sensim  transeo, 
állmaiig  dnrehkommen].  Ezen  hírekkel  komiratóltam  az  Tó- 
közrfll  általszivárgó  három  rendbeli    hadnagyokat   (Bercs:  Lev. 

112). 

be-szivárog :  1)  [inmano;  hineinrinnen].  Az  hajónak  ha- 
sadékin bé-szivárogván  az  viz,  a  haj(ít  sillyedésben  lioz7,a  (Szathm: 
Doni.  154).  2)  [paulatim  ingi-edior ;  nach  und  nach  hineindrin- 
gen].  Hirem  semmi  sincs  lijabb,  hanem  ezen  csalókíiziek  .szivá- 
rognak hol  bé,  hol  ki  Csalóközbül  (Bercs:  Lev.  293) 

ki-szivárog :  [emano  ;  auströpfein].  A  kiszivárgó  nedvasség 
kivé  asz:  gutta  *ar«!cit  in  gemmas  PPBl. 

Szivárgás:  [manatio;  das  rinnen]  Christus  a  kózbe-járás- 
nak  tisztiben  minket  maga  mellé  társul  vótt,  ugy  hogy  eredet- 
szerént 8  lévén  közbejáró,  mi-is  .származ;ls  avagy  .szivárgás- 
szerént azok  volnánk  (Pós:Igazs.  11.313). 

Szivárogtat :  [manare  facio ;  rinnen  kassen].  Azokra  a 
suprákra,  mellyekbfil  ez  hamis  patvart  szivárogtattya  Kalauz, 
mi  is  meg-feleltflnk  (Pős :  Igazs.  11.545). 

Szivárvány,  szovárvány  (szauaman  Hoffgr.  14.  Bom: 
Préd.  9):  1)  epistomium  C.  sipho  Com:  Jan.  85.  [héber].  A 
mágnes  kö  hozza  szya  es  vonnia  a  vasat  auagy  a  .szouaruany 
a  vizet  (Frank :  HasznK.  69)  Oly  szivárványt  adott  nékik,  mely- 
lyel  nagy  hamar  az  embernek  vérét  kiszíhattyák  (Pázm:  Kai. 
19).  Szivárvány  a  szivallástól  neveztetik  így,  mert  bor  szivatik 
fel  rajta  (GKat:  Titk.  1120).  A  ser  csapoltitic  csóvon,  szivár- 
vánnyal, héberrel  avagy  tsapon :  promitur  siphone,  tubulo  ant 
epistomio  (Com :  Jan.  85).  Héber,  szivárvány :  siiihon,  héber 
(Com:ürb.  113).  2)  [spongia ;  schvvammj.  Vfln  e*  zonarnant 
es  betSlte  azt  ecettel  (MüucliC.  69).  Eé  kedeg  el  futuan  betelte 
a  zonarnant  ecetfel  as  a  nádra  téuén  ad  uala  ő  neki  venere- 
ket  (105).  Eé  k5zz515k  zovarvant  fel  v5n,  be  tölte  ecettel 
(DöbrC.  442).  S)  Iri.s,  arcus  C.  [regenbogen].  Hogy  vízzel  ez 
világ  többszer  el  nem  veszne,  annak  örök  jegye  az  szaváiTán 
lenne  (RMK.  11.97).  Isten  Noénak  meg  ígíré  fi  irgalmasságát, 
szovárvány  Ifin  az  pecséti  (IV.255).  Noénak  szovárvánt  isten 
mutata  (V.16).  Láték  angyalt,  acki  igen  erfis  vala  es  ennek 
feien  az  égbeli  szouanian  vala  (Mel :  SzJán.  265).  Az  sz^auar- 
uanban  az  verases  tflzes  színy  azt  hirdeti  (Bom :  Préd.  9).  An- 
nac  firőc  iegye  az  szouaruany  lenne  (Bom :  Ének.  348).  Az  fll5 
%'ala  hasonlatos  látassál  az  szardis  kíiliőz  es  az  sziuaruan  k8r- 
iiiftlotte  hasonlatos  latta3.sal  smaragdashoz  (Fél:  Bibi.  11.168). 
Jelt  is  ada,  az  egén  ualo  .szouaruanyt  (Tel:Evang.  1.158).  En- 
nec  firoc  iegyfil  az  szauaruánt   vette    (Sztár ;  Vizöz.   B2.  Valk : 


•235 


SZIVÁRVÁNYOS-  ÖSZVE-SZID 


fVlSSZA-SZIDI— SZIDALMATOK 


236 


Geii.  5).  Ez  a«  <'n  szimaiiiányom  ;iz  ogljen  (Vas:  CanCat.  140). 
Bizonyára  az  fa  annae  el5tto  is  ugyan  fa  volt  és  az  szovár- 
vány  is  szovárvány  (MA:  Tan.  1319).  Az  zanarvánnac  meg 
.szőiv.fi  okait  tal.-illyAc  az  b£lcz6c  az  természet  folyi'isiiban 
(Zvon;  Post.  1.28).  Az  aegyptom-liéli  templ'mioliljan  az  égszíuft 
.szivárvány-brtlt  liaitások  alatt  nom  lakott  mim  szentség,  hanem 
egy  mérges  krokodilus  (Fal:  NE.  13). 

Szivárványos :  [siphoiie  paratus ;  spritz-].  Szivárványos 
avagy  fecskendő  raírügét  sütni  (Radv :  Szak.  2S7). 

Szívás :  [suctus ;  das  saugen].  A  fejedelem  a  tabák  ffist 
szivást  el-távoztatá,  mellyel  az  el6tt  él  vala  (Czegl:  Dág. 
Elfib.  30). 

Szivattyú :  (antlia ;  was.sorpumpe].  A  hajó  fenékben  a  viz 
Ü.SZVB  folyván  merítfi  .sz-erszánimal,  rizvonzó  szivatt>iival  merit- 
tetic  ki  (Com:  Jan.  90). 

Szivó :  sngens,  attrahens  Kr. 

vér-szivó :  (animi  duri,  eflferatus ;  hartherzig,  grausam). 
Vveer  zywo  emberth  ees  clialardoth  wr  meg  wtal  (KulcsC.  7) 

Szivód-ik:  1)  aftr.ibor  Kr.  [liinneigen]  Már  akkor  is  szo- 
kása szerint  magyarnak  kiki  feleségéhez  szivrtdott  (Monlrók 
XXVn.  881.  2)  fsensim  convenio ;  állmaiig  ankommen],  A 
Ti.fza-Dnna  kfizi  liolyekbíil  a  mezei  hadak  nagy  i-észe  haza- 
oszlott  avagy  csak  iigy  is  odaszivódott  (Beras ;  Lev.  330). 
S)  [are,sco ;  trocken  werden).  Ma  is  hasonló  .szép  idrt  volt  mint 
tegnap,  szívódnak  is  már  az  utak  (Monlrók  XVni.104). 

[Szivogat] 

Szivogatás :  fsugitatio ;  da-s  leckén].  Az  evangeliombéli 
édességeknek  nagyobb  izi,  kóstolása  és  szivogatá.sa,  hogy  sem 
mint  akárminek  o  vililgon  (MHeg^ :  TOszl.  I R3). 

Szívós  (.síiyn.?  PPB.  .'ím.'  Helt:  Mes.  146):  lentus,  (lexilis; 
weich,'  bieg.sam  PPB.  Szíjos,  nehezen  töri  fa :  liguum  lentum 
frangi ;  szyjas  vas :  ferrnm  ductile  PPB.  Sükeres,  szívós,  lassú : 
lentus  PPBl.  Az  alayfa  sziu.sb  á  tíib  fáknál  (Helt:  Me.s.  146.i. 
Természet  szerint  a  sok  fa  nem  közt  egyik  könnyebb  a  másik- 
nál, szívosb,  tömöttebb,  tartóssab  (Moln :  Jílpiil.  67). 

SZU) :  maledico  C.  vitupero  MA.  [schelten,  schm.-ihouj.  Vala- 
kit szemtől  szembe  szidni :  *laedere  os  alicni  PPBl.  Nielnemel 
rágalmaztam,  menetem,  megnitoltam,  bolondnak  montam,  zitam 
istenek  neuenel,  zitam  atyokrol,  aniokrol,  rokonságiról  (VirgC. 
7).  Kezde  fiketli  zydnya  es  feíiőgetny  (SándC.  29 1.  Bessthie 
kwrwanak  .syttlia  íXjívT.  I.O).  Fuld<iklóiiak,  eszem  nélkSl  csu- 
f.indáros.san  bőfSgAnok  szid  (Matkó:  BCsák.  23i;).  Száguld  az 
lj:LSlyához,  az  kapitánt  szidgya,  esti  denevérnek  és  l(>ixSnak  híja 
(Zrinyi  1.31).  Ebből  is  ki  tetszik  állliat;itlanf5ága,  .szidta  igen  az 
érseket  (RákGy:  Lev.  192).  Illésházi  cselekedetit  senki  nem 
dicsiri,  sőt  pöki,  szidja  érte  (292).  Ezeket  az  t8rők  Dunán  innent 
rútnl  hurogatta  és  mindenfelől  .szitkokkal  szidta  (Monlrók 
Vn.72). 

ki-szíd  :  [conviciis  consector ;  ausschelten].  Ha  e  tévő  leszek 
s  társaim  meg-sajdittyák,  ki-szidnak  a  világból   (Fal :  NU.  278). 

még-szid :  vitupero,  increpo,  convicior  MA.  (.schnijilien,  iJLs- 
tern).  Valakit  erősen  megpirongatni,  szidni :  *prusequi  ali>inem 
verbis  vehementioribus  PPBl.  Ki  mcgzidanga  altat  anag  annat, 
balalt'ű  halion  (MünchC.  84).  A  ki  az  ú  attyat  es  annyat  meg 
.szidgya,  halálai  halyon  iHolt:  Bibi.  I.  Mm').  Mykoron  ISeclibe  uol- 
tuuk,  nehezen  uoltain  akoron  os  Bok.szer  .szyttal  n\og  (LevT.  L76). 
A  puplik.'m  akármelly  betaiiletes  embert-is  sokszor  >uiduk  mots- 
kos  szókkal  szólit-meg  vagy  ugyan  meg  is  szid  (Misk :  VKert. 
415). 

öszve-szid :  [conviciis  consector ;  ansscheltenj.  Elküldtem 
lova.sokat  s  hát  a  nneink  I  Ö8zve.szidám  li'urniáskodó  kapitány 
uramék"t  (liercs:  I/ev.  295). 


[vissza-szíd] 

visszaszidás  :  [recriniiuatio  ;  zurii<ks(hm;ibni]g)  A  farkas- 
nak embertelen  szitkait  halgatíissíil  múlatom,  mert  egy  száraz 
hazudsz,  egy  \'iszaszidás  ezekre  a  felelet  (Sall :  Vár.   Előb.   3). 

Szidalom :  oonviciuni,  opprobrium,  opprobramentum,  vitu- 
porium,  dir.'ie  (^  probnmi,  nbtrertatiis  MA.  [.schmiihung,  lüaternng, 
sciieltuntr,  schmachrede,  s<'handej.  Pironság,  .szidalom,  gyalázat : 
probmm  PPBl.  Jo  ees  gonoz  zer/.etősuek  dicheretj  ees  zydalma 
(WinklC.  351).  Bo7.zusagnt,  gialazatot,  zidalmat  valamit  tuda- 
nak  raita  tenni,  mind  el  teuek  (WeszprC.  78).  Megh  tekentStte 
vr  isten  az  the  medSsegSdnek  zidalmat  (TihC.  115).  Honnan 
zonwecz  enny  bozzvv.sagot  es  emiy  sydalmat  (ErsC.  47).  Az 
isten  vtaloc  az  őrec  szidalomra  mennec  iHelt:  Bibi.  I.  g3).  Az 
isten  el  vőthe  rólam  a  szidalmat  (Holt;  Bibi.  I.  03).  Szidalom 
be,szédückel  illeti  (Helt:  Mes.  193).  No  egyel  itt  meg  az  vtban, 
mert  nagy  szidalomra  leime  ez  énnekem  (272).  Az  mi  atyainc 
vetkeyert  vágjon  mostan  szidalomban  Jeru.«alem  (Bom :  Evang. 
IV.  186b).  Valaki  az  5  báttyánac  feleségét  el  veiendi,  nagy 
szidalmat  czelekedet  (Kár:  Bibi.  I.I07).  Nem  merte  fttet  szida- 
lommal illetni  (Fél:  Tan.  479).  A  fnlákos  nyelvek  szidalniit 
nagy  alázattal  viselte  (Pázni:  Préd.  52).  Szidalom,  bo.sz.szúbe.széd 
ne  elegyedegyék  a  beszélgetésben  (Pázm:Kal.  407).  Ezeket  az 
verseket  nem  szidalomra  való  kodiiebSl  irta  (Bal:  Epin.  3). 
Szidalnmmal  rútítani :  conviciis  pro.scindere  (Tora :  Jan.  204). 

Szidalmas :  probrosus  C.  MA.  [schandlich,  sclimachvoll, 
lasterliaft].  Fileim  az  zidalmas  íufoknak  mőuetesSkkel  botele- 
nec  (NagyszC.  35).  Az  aldot  .Jesus  megalaztatec  mind  az  zidal- 
mas kerezt  fanac  halalanac  nemeiglen  (DebrC.  256).  Zydatmas 
káromlást  zenwedo  (ÉrdyC  536).  Az  idvezítő  Krisztus  adott 
nekem  győzödelmet.  lerontanom  atti  szidalmas  tévelygésteket 
(KrisztL.  16).  Szidalmas  volna  nekünc  (Holt:  Bibi.  l  Ql).  A  ki 
megnyomorittya  az  í)  attyat  es  anyát  elfizi,  az  szidalmas  es 
atkozot  gyermec  íSalMark.  E8).  Zalagos  jószágot  tartani  nem 
volna  szidalmas  (Ver:  Verb.  141).  Szidalmas  I5n  az  halai,  niely- 
lyel  minket  meg  valta  (Boni:  ftiiek.  48).  Vakiliol  kevélység 
vagyon,  ott  szidalmas  gyal:iz;isok  találtatnak  (P;\zm:  Préd.  1011). 
Ne  kövesd  szived  szidalmas  szíindékát  (PhilKözl.  IX.176). 

;       Szídalmason  :  (probrose  ;  schmablichj.    Csak  egy  imegben 
1    iidvarriil  kiliajlák,  nagy  .szidalmason  uti-zi'ikon  hurejtják  (HMK. 

n.267) 

Szidalmasság :  ignominia,  opprobrinm  MA.  [schande, 
schmach].  Az  zidali!ia<.sagnak  miatta  iucz  az  lyztesegre  (VirgC 
92).  Mikepen  zenue<lel  a  le  z.ent  fyadon,  liog;  ilen  naé  \xnao- 
sagot  es  zidalmassagot  toznoc  (\itkC.  83).  Atanusagot  elhag- 
uan  nag  zidalma.sagal,  ez  világi  emberre  lenne  (TelC.  69.  109). 
Ky  az  teremtő  nr  istennek  bozz^v.<i,•lgara,  zydalmassagara  [wkol- 
bely  erdegőt  fogad  fars.swl  (ÉrdyC.  7b.  139.  569).  Yllyethon 
zydalinas.-^aghokkal  az  yr.u^thwdoglmak  wchayok  zerent  hor- 
dozthatyk  wala  (ÉreC.  32).  Míg  lé.szen  az  én  ditsiretem  szidal- 
ma.ssagra  (Szék:  Zsolt  3)  Mind  az  őnnen  sidoitol,  mind  kedig 
á  [Higanoktol  szidalomsaga  fe.szíttetet  (Vallást.  Eeij). 

Szidalmasságos  :  [ignominiosus;  schmacbvoll].  Mindén  bi- 
nSknec,  zidalmas.sagos  zegen.sege  íiilvan  meg-lattatic  (NádC.  7bX 

Szídalmatos :  ignominio.'sus,  vituiierandus,  probrosus  MA. 
scliniiihlich,  sihimpflii-li,  scbiiudlich  PPB.  Cristus  ydwozeylenk 
meg  alaztatot  volth  mind  halainak  zydalmatos  nemeyglen 
(\Ve,szprC.  14(^).  Nem  az  mi  i.stei>tnknec  félelmében  i;irtoké 
inkáb,  hogy  nem  mint  a  mi  ellenségine  előtt  a  pogáiiyw  előttis 
azid:ilmatos  czelekedet lien  (Kár:l!ibl.  1.431.  MA:  Bibi.  I  ,'i(>3). 
Szidalinatos  az  sidoklnn  hogy  szoká.ssá  vőttéc,  hogy  az  gyil- 
kost .az  nagy  iiine|>en  ellinczílssíic  (MA:Sciilt.  418).  Gyaláza- 
losb  és  szidalinalosb  lenne  az,  ho^'V  li:i  egymással  gj'íiIA.'tégben 
élnénee  (652). 


287 


S/JDALMATOSAN— SZIDÁS 


SZIDOGAT— SZIGONY 


238 


Szidalmatosan :  [probruso ;  ücliinalilii'lij.  l'ávoiniatuk  el 
tSlem  siránkozva,  \-igaztiilbHtatlanul,  szidalmatossaii  (Lép:  PTük. 
11.194). 

Szidalmaz :  opprobro,  repreliendo,  vitiipero,  convicior,  viti- 
litigo,  Ulxu,  retaxo,  iniiosso,  incilo,  incu.so,  bovino  C.  (sclimühen. 
ISsteni]  Zidnlmaitni :  convici.indo  NémGl.  102.  Egj'pb  bozzosa- 
gocutt  tebett  es  iiapyubakot  z.vdalmazuan  inongj-w  (ElirC.  11) 
Kezdő  zidalmazni  nieiid  a  varasocat  (MünchC.  31.  66).  Mikoroii 
az  testi  rútságot  igen  zidalmaziia  (VirgC.  37.  67).  Az  6  zolgay 
szidiümazfik  uala  5tct  (PeerC.  28).  Az  en  zolgaini  úrflliieli,  tú 
pedig  zidahnaztattoc  (NádC.  90).  Hogi  a  mi  bitónkét  zidalmíiz- 
naiac  (DebrC'.  20).  Sem  dvcbeeryek  sem  zydalniazyok  (ÉrdyC. 
590b.  5P6b).  Kyk  zydalmaztatbnak,  ky  zaggattathuak :  qui  ma- 
ligiiantiir,  e.\terminabmitur  (KulcsC.  86).  Miiiuyaian  fölette  igen 
szidalmazzac  az  én  lelkemnek  beszédét  (Helt :  Bibi.  I.  C2). 
Valaki  szidalmazza  az  wrnac  neuét,  meg  Slettesséc  (Kár:  Bibi. 
I.IU).  Nagyon  szidalmaz,  kezeit  mardos.sa  (Görcs:  Máty.  71) 
Az  ki  septében  fiit\au  valami  fában  megfltkőzik,  az  fát  szidal- 
mazza bíintelen  (Zvon ;  PázmP.  94).  Ez  oka,  hfigy  engemet 
cidalmasz  (Teleki:  FLél.  6),  Szidalmazni,  szidalommal  rutitani, 
bitván  és  rósz  semmire  kellő  embereké  (Com:  Jan.  204).  Az 
3gész  sokaságot  annyira  fel-inditották,  hogy  mindnyájan  sirta- 
nak  és  szidalmazták  is  Pompejtist  (Misk :  VKert.  28). 

meg-szidalmaz :  vitupero,  obtrecto,  con%'icior  MA.  [mit 
K'.bm;ilinngeu  ttberbaufen].  Meuden  kegyettleneket  meg  zydal- 
nazon  (EhrC.  96).  Istennek  zeretew  zerzete  meg  zydalmazta- 
;yk  (110).  Te  nem  akarz  ez  velagba  meg  zidalmaztíilnod  (VirgC. 
'2.  80).  Mykoron  megli  zydalmazta  vona  uniak  neweeth  (JordC. 
109.  168.  476.  ÉrdyC.  601 1.  Meg  habonvlanak  ees  meg  yndw- 
anak  mykeppen  borral  elegiSlth  ees  \^Tiekyk  mynden  bewclie 
legek  meg  zydalmaztateek  (KeszthC.  297).  Az  m-am  is  meg 
aidalmazna  érőtte,  monduán  :  ím  az  vndoc  .szamár  (Helt;  Mes 
!73).  Meg  szidalmaztad  mind  az  istent  s  mind  az  királt  (Kár : 
Jibl.  1 328).  Amaz  negjiieu  gyermeczkee,  kic  Eiiseus  proplietat 
neg  szidalmazác  (Born :  Préd.  87).  Szabadon  valakit  meg  szi- 
lalmazni :  de  plaiistro  loqui  (Deesi :  Adag.  53). 

visBza-szidalmaz  :  Irevitupero ;  sulimahnngen  mit  sehma- 
inngen  erwiedern].  Mikor  szidalmaztatnak,  senkit  visza  nem 
zidalmaz  vala  (FéI:Taa  185.  269). 

Szidalmazás :  vitnperatio,  opprobratio  C.  [sctmude,  schma- 
lungj.  KrLsztns  szidalmazással  és  káromlással  fiiggött  a  ker6.szt 
án  (ÉrsC.  70b).  Hallottam  sokaknak  en  kernAIem  lakozook- 
lak  zydalmaza&sath  íKuIcsC.  68b).  Nagy  szidalmazások  (Decsi : 
Ldag.  53).  A  hitetlen  sldok  az  ur  keresztének  lábánál  állottak 
s  ezer  szidalmazásokkal  illeték  5tet  (Tlly:  Préd.  11.90).  E  ká- 
omló  szidalmazá-st  maga  fejétől  szegezi  másra  (SzD :  MVir. 
09). 

Szidalmazatos :  i^rmiciosus  Nyirkállai. 

Szidalmazatosság :  [opprobrium ;  schmach].  Nem  esmér- 
3cmeg  az  Srfickevalo  bozzosagos  zidalmazatossagot  (NagyszC. 
72). 

Szidalmazdogál :  reprehenso  C.   MA.   oft  schelten  PPB 


vituperator  C.  [lasterer].  Szitkus,  szidalinazi) : 


Szidalmazó : 
onviliator  PPBI. 

Szidalomság :  (opprobrium ;  schande,  schmach].  Nagy  szi- 
aIomságb:>n,  bolygóban  maradánk,  sok  esztelenségben  ím  mind 
legvakulánk  (RMK.  11.178).  Semmi  atoc  es  szidalumság  ot 
em  le.szen  többe  (Mel :  Szjáu.  534). 

Szidás :  \-itnperatIo,  increpatio  MA.  scheltung  PPB.  Job  az 
zömben  való  szidás,  hogy  nem  alatorabnn  való  czalárdság 
Decsi;  Adag.  285). 


Szidogat :  vitnporo,  coiivk-ior  MA.  [vviedurholt  schelten, 
liistern].  Kyk  myuketb  zydogatii;ik,  \Vnekyk  yoth  mondunk 
(Komj;  SzPál.  56.  Pesti ;  Eab.  3Ubi.  Szidogiitak  otot  es  mond;uiak : 
te  leg  ;uinak  tauítuauia  it'él:Bibl.  1.157).  Az  anyahaznak  ne- 
uezeti  alat  minket  piroiigach,  ostorosz  es  szidogacz  (Tel ;  Fel. 
164).  Szidalmazó  vagy  szidogató ;  exprobraiis  aut  obloquens 
(MA:  Bibi.  L499).  Parancsolt  Is  volt,  hogy  megoltjilmazza  őket, 
de  még  igen  szidogatta  frörtT.  \TII.22ü).  Latom,  de  nem  tu- 
dom, Lycáon  tégedet  miért  szidogatot,  mégis  te  .szereted  (.Zrínyi 
11.125).  Engem  oldalban  szidgattnk  (Monlrók  VHI.378). 

el-szidogat :  [vituperaudo  repdlo ;  scheltend  wegtrelben]. 
Sok  fortilyozási  után  elSle   el    szidogattya   (Bartha :  Krón.  50). 

még-szidogat :  vitupero,  convicior  MA.  schelten,  liistern 
PPB.  Intette  wolna,  hogh  semyth  ne  indet;mna,  amazokra  for- 
dolwan  megys  zydogatta  wolna  ewketh  (RMNy.  11.189).  A  ki 
mást  meg-szIdogat  gyermek-korában,  magadat  gyaláz  öreg- 
korában (Pázm ;  Préd.  206).  Seraeiuek  megveszett  akarattyát 
isten  hajtotta  arra,  hogy  Dávidot  megszidogatná  (Kereszt;  FeLsK. 
41).  Ezt  a  szamai-  szolgámat  valamely  gazolkodásáért  megszi- 
dogatván, azon  éjszaka  elszökött.  1760  (Hazánk  1.375). 

Szidogatás  :  couvieium,  ntuperinm,  vitnperatio  MA.  [schuia- 
hungj.  Vert  ont  az  keuéllyeknec  hartzoc  és  azoknac  szidogatá- 
soc  nehéz  hallásra  (Kái-;  Bibi.  I.  668b). 

SZaGET  (zeget  BécsiC  72):  insija  C.  MA.  insel  PPB. 
Silua  hothzigeth  (ZichyC.  L237).  lasnla  Gendzozygetli  (11.93). 
Cosma  de  Zygeeth  (111.645).  Ewtett  wettne  által  az  tónak  ne- 
mynemew  zygetebe  .  .  .  Zent  Ffereuczet  az  mondót  zygetbet 
•altal  vyue  (EhrC.  26).  Asuerus  kiral  menden  főidet  es  tengér- 
nec  menden  zegetlt  tene  ado  ala  (BécsiC.  72.  163).  Az  Dmianak 
zygete,  mely  zyget  az  idetevl  íbgna  neuezteteek  zyz  Mariának 
zygetenek  auag  bodog  ázzon  zygetenec,  mert  annak  elevtte 
mondatyk  vala  nyulaknak  zygetenek  iMargL.  4).  Meg  ertuen, 
hog  eelue  raeeg  ket  zaz  zí-z  a  palmaíia  neufl  zigedten  (DebrC. 
61).  Ez  ynnepnek  epistolay.aat  jrtta  meg  Janus  ewangelista 
Patlimos  zyghetben  (ÉrdyC.  551).  Az  Gamarya  newew  zyget- 
ben  egy  papai  menne  lÉrsC.  345).  EzektSI  teryedtenecki  a 
IJOganoc  szigeti  az  6  földeken,  mindonic  az  S  nyelne,  nemzet- 
sége es  népe  szerent  (Helt:  Bibi.  I.  Dl.  Helt:  UT.  5).  Két 
csólnakon  Dima  szigetbe  jutának  (Eosv :  Toldi  5).  Eg  szigetl)en 
beerezkódueu  aligh  lebetenk  megtartói  az  czionaknak  (Fél: 
Bibi.  I.  226b)  Szigetnek  az  orránál  csinált  jó  sánczot  (Monlrók 
XV.525).  Azt  a  szigetet  a  Dunán  mind  ez  mai  napig  szent 
Margitth  aszszony  szigetinek  hyák  (Pethő:  Krón.  58).  Minden 
két  óra  múlva  nagy  szép  szigetelcre  találtunk  (Mik ;  TörL.  365). 

fél-sziget:  penin.sula  C.  (halbiasel).  Fél  sziget,  tengeri  sze- 
gelet :  clierronesus  PPBI.  A  fold  le-iró  a  tartományoknak  hely- 
hesztetéseket  le-Irja,  mellyec  legyenec  tér  fcMdSn,  szigetekben, 
fél  szigetekben  (Com;  Jan.  171). 

sáncoB-sziget :  [insnla  valló  munlta;  verschanzte  insel]. 
Az\Uán  egynihán  tartománt  bejára,  az  sánczos  szigetbe  Nite- 
tomba  méné  íRMK.  1V.187). 

Szigetbeli :  [insularis ;  insulariscli].  Len  frateieknek  helye 
ky  mondatyk  zygethbelynek  (EhrC.  28).  Zigetbeli  kiralok  aian- 
dekokot  ajánlónak  (DöbrC.  135).  Kyról  wgy  mond  romayaknak 
yrth  leweleebeu  és  Ffylypis  new5  zeeghetbelyeknek  meg  azon- 
kep|ien  (ÉrdyC.  377). 

Szigeti :  insularis  MA.  ziu-  insel  gehörig  PPB. 

Szigetség:  [insula:  inselj.  Ez  zygetseg  oltalmazny  my  ke- 
nések vagj-mik  (LevT.  1.207). 

SZIGONY:  fuscina  C.  MA.  fuscina  fiscatorla;  fischergabel 
PPB.  Szigonnial  által  furhadd  5  az  5  pofaiát  va^  kopólbjiáf 
(Mel :  Jób.  99).  Meg  rakhatod-é  horgockal  az  czethaluac  bSrét, 


239 


SZIGONYOCSKA— HORDOZÓ  SZlJ 


JÁVOR-SZÍJ— SZIKKASZT 


24 


auagy  szigonnyal  az  6  feiét  (Kár:  Bibi.  I  537li).  Szigonyokra, 
czészékre  és  f5.st6ló  szelenlzéliro  tiszbi  aranyat  ada  (MA :  Bibi. 
1.383).  Eszeklje  vevek,  hogy  az  nyílnak  szigoni  volnának  (Forró: 
Curt  568).  A  busóknak  tajtékját  a  tTizS  kalánnal  le-liánnya,  a 
vas  villával  a"agy  szigonnyal  ki  vonnya  (Com :  Jan.  82).  Ördög 
szigonnyá  avagy  káronikodá.snak  lolki'tfil  eredett  tanítás  (Sientp: 
OrdSzig.  Címl).  Hegyes  szigonyii,  szúrós  tSvis-vaszflkbfil  fona- 
tott  a  Cliristus  koronája  (GKat:  Válts.  II 395).  A  csontokba 
hatván  szigonnyá  éleknek,  noni  lehet  ki-gyönni  ezeknek 
(GyöngyD:  Cnp.  604).  Szigonnyalis  .szokták  fogni  a  halatskát 
(Kóuyi:  HRoni.  153).  Jön  tegezzel,  s  tflitött  nyilas  puzdráival, 
végeui  meg  kent  szigonyival  (Gvad :  FNót.  120). 

Szigonyocska :  fuscinula  C.  MA.  kleine  gabel  PPB. 

Szigonyos :  eitspidatus,  aculeatns  Kr.  [zackig,  spitzig].  Szi- 
gonyiis  díirdátska:  sparus  C,  MA.  Kgy  Iulsszii  nyilií  ember  ér- 
közék,  kitfil  .szigonyos  nyil  elívéteték  (RMK.  IV.150).  Tüzes, 
éles  és  szigonyos  nyilakat  készített  (Nagyari:  Ottli.  218;.  Nin- 
csen sumnii  gyalázat,  meljnól  nem  szigoniasb  az,  az  mellyel 
az  istennek  lelke  terheli  az  Antichristus  (Tolii:  Vigaszt.  EWb. 
24).  L;uid.sát  kap  Diána  s-azt  hozza  magával,  hogy  által-szö- 
gezze  szigouos  vadával  (GyöugyU:  Cnp.  600). 

SZIGORÚ  :  atBictus ;  bekiimmert,  betrübt  PPB. 

SZIHÁTÚ  [izég-hálú .'].  A  szekér  előtt  négy  szihátu  fakó 
ló  vala  (ErdTörtAd.  1.133). 

SZÍJ  (sywyat  JordC.  454.  yw  LevT.  1.229.  :!/ho\  DomC. 
294):  airiiiin,  lórum,  ligula  MA.  riemen  PPB.  Nem  vágok 
meltu  hA  .sju'wyanak  zywyat  meg  oldoznom  (JordC.  454).  Nem 
vagyok  mclto,  hogy  megli  olgyani  h*  hibahelynek  zyyalh  (625). 
Veryk  vala  ev  magukat  zybol  cliynalt  gombos  ostorokkal  (DomC. 
294).  Néniellyec  szial  kemúnnyen  meg  kStSzic  iCi.s.  li).  Az  k5- 
testli  el  korem  Marko  wramtwl,  azhoz  wolth  keth  zjw  wekon 
yrhabol  chinalwa,  az  keth  zal  yrha  zyw  nem  boehatta  fol  az 
derekáról,  ez  zjwoth  az  tartotta  lielen  (LevT.  1.229).  Meg  voimi 
a  sziat :  udculnm  reducere  (Uecsi:  Adag.  31).  Egy  darab  szíj- 
ért kellett  fizetnem  1  ft.  60  d.  (MonTME  1214).  Sflyemmel 
czifrázott  majez  vagy  szíj  volt,  az  kivel  felkötötték  (Monlrók 
XI.353)  Az  lovaknak  az  Ustököket  szíjnval  avagy  szironynyal 
felkötötték  (367). 

bocBkor-szy  :  [lonim  i)eroni3 ;  sclmhriemen].  Az  törökök- 
nek ti  .szál  bocikor  szíjat  vettünk  iWonTME.  191). 

ekekötö-szij :  cohum  MAI. 

eresztő-szy:  l)[averta,  pectoralejbrustharuisch?].  Vagyon 
ogy  ezüstüs  nyakban  vetfl  ere.szti3  szidjam  (R;idv:  Csal.  11.287). 
a)  loruni  vertagonimi ;  jagdluipiwl  PPB.  Agár-erasztó  szíj  (líadv : 
Csal.  11.103).  S)  [vinculmn,  ligauientuni ;  fesselj.  Rab  vagy  eresztő 
szíj  (Voct:  Trans.  22). 

gyeplő-szíj  :  (lomm  habeaae ;  lenkriemen].  Minden  lova 
rngjim  fel,  a  rúdszege  húllyonel,  rei)edgyeu  a  gyepli-szi, 
pintze-tokja  follyon  ki  (Tlialy:VÉ.  U.131.  Fal:  Vers.  872). 

hát-szíj :  averta  C. 

hermec-szíj  (/ifn/iene.szij  MonTME  L382) :  (lonnn  clitellLs 
dependens;  riemen  am  sattelj.  Leánykáknak  bajok  mint  az 
herniet  .szíjhoz  szinte-oly  kíméletlen  köttettek  nyereg  fához 
(Paskó:  ESir.  A4).  Egy  jiár  szironyos  herraecz  szíj  (TörtT. 
XVIIL257).  A  mi  időnkben  sem  ló  sem  marha  s  még  csak  egy 
nyereg  vagy  egy  hermeuczszij  is  oda  nem  veszett  (MonTMR 
1.382). 

hordozó-szy :  [lornni  gestatorium ;  bageband].  A  mennyit 
ketten  vihetnok  tariiglyán,  :\nnyit  vihet  egy,  tolvmi  maga  olStt 
a  talicskát  az  nyakban  akasztott  hordozo-szijal  (Com:  Orb.  133) 


jávor-8zy  :  lomm  lu'innni,  loriim  de  corio  nrino ;  anerocli 
hant,  gemsehaut,  elendsfell  PPB.  Az  jaiiur  szí  Ls  igen  ió,  ha  í 
kassára  kSted  (Cis.  03). 

kard-szy :  lórum  gladii  SL  [sübelriemeii].  Tététől  fogi 
talpig  acélban  vala,  a  kard  szíját  drága  kövekkel  megrak 
(Fal :  TÉ.  637). 

kengyel-Bzy  :  lonmi  scandulaiinm,  oquestris  scandul; 
lomm  ;  steigbügelriemeu  PPB.  Lsméglen  egy  nyerget,  keiigy 
szijjat,  egy  hovodert  vettem  (Radv:Csal.  IL19.  VeetTraiis.  2'. 

kötő-szíj,  kötöző-szíj :  amontum  MA.  ligula  scortea  PP 
zügel  Pesti:  Num.  III.  102  fiedergürtelj.  Kőtűzó  .s-/.ijakkkal  ősz' 
sztjritlyuk  magunkat  (Com:  Vest.  84). 

láb-szíj  :  (jie<lica  ;  fussrieraen).  Láb-szija  a  karuly-madámal 
pedica,  omissarius  funicuhis  falconuin,  injeila  pedibus  lin( 
PPB.  A  sólyom  szép  madár,  bőLsíiIlik  5tet  a  fejo<lelnii  embere 
de  azért  láb.ii  kötve  és  láb  szíjakkal  nyíigözve  vannak  (Pázr 
Préd.  30).  öszve  gyftjti  népét  Neszter-fehérvámak,  lábsziji 
készítteti  most  fogott  sólymának,  hogy  azzal  üdvözlye  győa 
mét  urának  (GyöngyD:  KJ.  424). 

pánt-szy.  Hol  függnek  a  hintók  jobban  a  pántszijakr 
Olasz-  vagy  Franciaországban  (Fal :  NU.  331). 

rab-szíj  ■  lonun  quo  captivi  ligantur  Kr.  (skiavenfesse 
A  gouoszs;ig  fogságba  ejti  embert  és  bimök  ral>szíjával  e 
lántzával  kötözi  (Pázm:Pré<l.  765)  Ihon  vadnak  rab  szijai 
magában  meg  hosonlott  angiustana  confessio  giíileuéz  hadáiu 
(B;d:  Csisk.  138).  A  bűnnek  köteleivel  mint  meg  aimyi  r 
szijackal  bennünket  megkötöz  (TKis :  Pan.  25).  líab  vagy  eresz 
.szíj  (Vect:  Trans.  22).  Tett  Ígéretet,  rabszíjat  vetett,  illyen 
Iiarol.ija  (Amadé:  Vers.  216).  Kik  szaljadságnak  oszlo|x)t  emi 
tek,  azok  is  rab  szíjon  alatta  heveinek  (Orczy:  KöltSz.  43). 

saru-szy :  corrigia  Noni'.  453.  (shuhriemenj.  Kinec  ue 
vagoc  meito  megodanom  5  saruinac  zyat  (MUncliC.  71). 

szablya-szíj :  balteiis  C.  [siibelriemen).  Szablya-szíj,  gu! 
peid  szíj :  .síiccingulum  ;  heveder  ő,  párta  ő,  szablya  szíj:  lalte 
PPBl.  A  kard  a  Ixjgláros  övre :  szablya  szijra  fel  függtísztei 
(Com:  .lan.  147).  Bíigaria,  kiUM  szablya  .szíjat  szabhatni  (OtvMe 
49  vsz).  Törvényeket  szerezzen,  a  mellyeckel  meg-zaboláztassi 
a  káros  pompa  kocsikban,  szánakban,  Ixiglyáros  szablya-.szíjja 
baii  (Teleki:  tXél.  95), 

szalag-szíj :  ligula  Nom.i  453.  PPBl. 

szorító-szíj  :  [c<irrigia ;  .schiiliriemenj.  A  czi|iole8uec  talp 
két  Itilei  és  kStSi,  szorító  szíjai  vaniiac  (Cum :  Jan.  100). 

[Szíjaz] 

Szíjazat :  loramentum  Kr.  [die  riemen].  Nyakán  uiiiidí 
szíjaziitja  veres  bársonynyal  bélelve  (Fal:  TÉ.  638). 

SZIKACS :  (assula ;  hulzspan].  Apró  száraz  szikacsot.  fc 
gácsot  rakosgatnak  a  tűzre  (Megy:6Jaj.  III.41). 

SZIKKAD :  siccor  Sí.  [Irwken  werden)  A  káiKiszta  sz 
raz  és  szickat  helyeken  terem  (Nad:Kert.  289).  Szikkad 
üres  ha.s,  a  pofák  apadnak,  beesnek  a  szemek,  az  oiczi 
hervadnak  (GyöngyD:  KJ.  llli  tV/jmbjaim  szép  hus<>.sak,  li 
j«isek  voltak,  ngy  hogy  az  ösztövérséguok,  szikkadt  szánizságiu 
nem  mondathatott  (BethI:  Élet.  1.153).  Az  utak  is  néhol  szi 
kadui  kezdettek  (MonTME.  V.242). 

taeg-szikkad  :  (are.sco ;  a«strt>ckneu).  Zerelmetes,  kcd" 
vala  ínyiideneknek  latjLsaara,  nyayassagara,  megh  zykkad 
vala  6Z  wylaghyakiiak  nt^ilattyara  (ÉrdyC.  329).  Meg  zárad 
zykkada  az  en  erőm  (586). 

SZIKKASZT  :  [sioco ;  Innknoii]  Az  mai  meleg  idő  alki 
masint  szikkasztja  az  utakat  (Monlrók  XVU1.24). 


241 


ii 


« 


SZIKKASZ^^S-SZIKRAZ-IK 


ALTAI^SZIKIíÁZIK— SZIIJ^JKOD  IK 


242 


Szikkasztás:  fsico.iHo;  das  trockiiPii).  A  butyUosoknak 
S7.ikk.i>-/.tása,  a  w'isotf  gégének  (intfizgetése  náloU  késedelmet 
nem  tuil  (&I):  MVir.  358). 

SZIKLA  (:i;íiii  NagysK.  331):  nipps  Kr.  [felsj.  Miképpen 
vaj!;oii  a  zykra  a  tengfir  kilzepSth,  azonkoppeii  istemiec  irgal- 
ma.ssaga  i'iiibSnMiiiec  gonassaga  ellen  (NagyszC.  331).  Zent  Pal 
a|«x<;tolnak  nicind.-na  zerent  Cri.'stiis  vala  az  zykla  (C'ornC.  231). 
Ez  a  kew,  kyt  megli  wtaltaiiak  az  rakook,  lc>,en  az  zeglieletiipk 
feyezety,  "laliimiiak  kowoc  e."!  tantorDd.M.snak  zyklaya  (.lordC. 
847). 

kő-szikla :  saxum,  cantes,  .scopuln.*,  i-upes  C.  petra  MA. 
fels  PPI5.  KiV/iklabol  való:  saxens;  kiV/.iklaiia  változtató:  saxi- 
Bcns ;  kóziklan  lak" :  .'iaxatilis  C.  Meny  amoda  az  kA  zyklalioz 
mt  (VirgC  46).  A  kew  szyklak  mee.gli  lia-íadoznak  (WinklC.  85), 
iá  íme  eetli  aall  megh  az  kew  zyklan  (JordC.  72)  Epeyty  hw 
fft  liazat  az  erSss  kew  zyklan  (374).  KSrAl  nagy  kew  zyklaknak 
zakadasükkal  beewes  (ÉrdyC.  579).  Az  \Wewbe  adaték 
«ji  lekyk  iiz  wyz  az  kew  zyklabol  (ÉrsC.  368.  47).  Eyel  wontak 
ffe)  fel  az  k&  szyklarol  őketh  (LevT.  1.133).  A  ki  eppítStte  bazat 
íz  kíisziklan  (Fél:  Bibi.  Lll).  Hogy  a  Iiajó  kv.«ziklákboz  avagy 
^.sekélyekre  ne  akadgyon  (Com:  Orb.  183).  Kfiszikla  kömény 
szivét  a  törvénnyel  gyStSrje  ( CzegI :  MM.  200).  Nem  liajlott  mint 
iz  :ig,  mint  kSszikla  állót  (Zrinyi  1.35). 


kösziklás :  scopnlosns,  saxosn.<!,  saxetum,  confragosus  C. 
'elsig.  steinig  PPB.  K(Vsziklás  főid,  mellynek  niiits  sok  földe 
b  noba  gyorsan  ki-kél  ebben  a  mag,  de  mivel  gyökere  és 
iedves.sége  nintsen,  el-szárad  (Pázm :  Préd.  345). 

SZIKE  A :  1)  scintilla  C.  favilla  MA.  fiinke  PPB.  Hamar 
negaludt  szikra  :  favilla ;  tüzes  vasról  ngró  szikra  :  strictiirae 
m  /.  Miképpen  sebó.ssegós  tfiznec  zikraia  felfutatnak  vala  (NádC. 
Bi  !7).  Ha  minden  tagonc  valtoztatnanac  nelre,  mennél  kisseb 
likraiat  5  dicSsegenec  megnem  mondbatnoc  (Nagy.szC.  282. 
)ebrC.  625).  Szikra  jőve  ki  a  kősziklából  (JordC.  329).  Az  lelky 
'smeretnek  zykraya  meg  ysmery  vala,  niy  dolog  az  leeleknek 
í*  awara  vagyon  (ÉrdyC.  25.  507.  557).  Miglen  én  magamban 
!é«  sak  egy  szikrát  érzek,  mindaddiglan  hozzád  nagy  bűséggel 
ssSfl  Iszek  (RMK.  IT49).  Az  szikra  szénnek  az  ő  fiai  es  poruoy 
tíl'í  da  fel  repülnek  az  ég  felé  (Mel:  Job.  12).  Kialaszik  bennünk 
bfinre  kisztS  gonosz  gerjedelemnek  szikrája  (Fal :  NE.  46). 
^  !)  [exiguum ;  bischen].  Meely  twdomannak  eegy  eeppee  es  zyk- 
aya  nagyob,  honnem  ez  vylaghnak  myndden  bSlcchesseeghnek 
jeelseege  (ÉrdyC.  557).  Ha  az  igassagnac  még  czac  egy  kis 
ziekra  beunetec  vagyon  (Vallást.  Nniij). 

[Sz(')lások].  Az  arany  nap  s  eziist  hold  csoda  sebességgel  for- 
ott  é.s  szikrát  hányt  (FahTÉ.  677).  Szikrát  üt  a 
aripája,  nagy  városon  nézik  (Amadé :  Ver.s.  105)  Mihelyt  csak 

:ikráját  vehetik  is  a  tractáboz  való  hajlandóságoknak, 

ilytelenségeket  vetnek  el5  (Bercs:  Lev.  58). 

[Közmondások].  Gyakran  kis  szikrából  gerjed  nagy  láng  abból 
iisv:  Adag.  150).  Hozzá  szoktak  a  tzigány  gyermekek  a  szik- 
hoz (471). 

táiz-szikra:  [scintilla;  fimkej.  Ez  tűzszikráknak  szapora 
„oBhullásával  elmúlván  nagy  lövöldözések  hallattak  egy  fehér 
gití    Jhíben  az  égen  (Bercs:  Lev.  512). 

vas-szikra:  [stricturae;  funke].  A  vas  szikrác  kiszfikelle- 
Bc  (Com :  Jan.  104). 

Szikrácska:  scintillnla  C.  [kleiner  fmikej.   Nem  vesztegel 
szent  lélekis,  fellouallya  az  hitnec  szikráczkáját  (MA:  Scult. 
áO). 


ciiir 


Szikrás :  favillaceus  MA.  voU  funken  PPB. 

Szikráz-ik :  sointillo  C.  MA.   funkein  PPB.  Lata  az  t\%iies 
Lsat  zikrazui  (VirgC.  37).   Mindon  t^yat   be   vernec   zikrazo 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTAB.   HL 


tizes  vassal  (NádC.  100).  Mikoron  kőzelgotneenek  Bothlem  felee, 
nagyon  kezde  zykriuny  az  cyllag  (ÉrdyC.  66.  3S0.  511).  íla 
kyk  eegyebeket  ygassagra  tanoythnak,  ollyanok  leeznek  myiitb 
.•iz  zykrazo  cyllagok  (560).  Tliyzes  zynA  wylagossjig  miképpen 
;xz  napnak  kereksége  eegween,  zykrazwan  (ÉrsC.  158).  Zeen  ft 
orcliayabol  zykrazek  (KulcsC.  28).  A  foltjimadás-után  ;iz  igazak 
te.sto  olly  fényes  lészen  mint  a  fel.só  égben  .szikr;izó  és  ragyogó 
tsillagok  (Pázm:  Préd.  412).  Sziki'áznak  a  kardok,  magokon 
merő  vas  nagy  m&sszirül  ragyog  (Zrinyi  1.133).  Naponként  szik- 
rázzon elméd  jobban  s  jobban  (Fal:  UE.  491). 

által-szikrázik :  [perluceo;  durcbscbimmein].  Sisakjának 
h:tsadékjai)i  által  szikráznak  mérges   szemei  (SzD:  MVir.  215). 

el-szikrázik :  [dispergor ;  sich  zer.stveuen].  A  nem  akaró 
fél  azért  nagy  szidalmazás.sal  elmenének,  a  v.árosról  imide- 
amoda  elszikrázának,  búdosának  (ErdTörtAd.  1.75). 

Szikrázás :  seintillatio  C.  MA.  das  funkein  PPB.  L\\ii  tfe- 
nek  nagi  zikrazasa  (ViigC.  22).  A  fényes  nap-kelet-után  az  égi 
tsillagok  szikrázá.sa  meg  nem  tetszik  (Pázm:  Préd.  537).  Az 
eredendő  bűnnek  taplója  tellyességgel  belőlünk  ugy  ki  nem 
aluszik,  hogy  annak  semmi  szikrázási  nem  volnának  (Pós : 
Igazs.  I.5f)2).  Meg  esméri  Ámor  szikrázílsát  (GyöngyD:  Char. 
180). 

Szikrázdogál :  [sciutillas  jactito;  karglich  fimkeln].  Kik- 
ben noha  nem  langalhat  az  bit,  de  ngian  szikrázdogál  azért 
néha  néha  (Csanaki:  DOgh.  107). 

Szikrázol :  [scintillas  jacto ;  funkein].  A  kardok  tsapási 
széllyel  szikrázoltak  (Kónyi:HRom.  183). 

Szikráztat:  scintillas  elicio  Kr.  [funkein  la.ssen].  Az  ütés 
szikráztattya  a  hideg  követ,  a  metszés  gyümültsözteti  a  szfilfit 
(Pázm:  Préd.  686).  A  vadászok  tíiz-kőveket  szokt;ik  magokkal 
hordani  és  a  farkast  meglátván,  azt  szokták  tűzzel  .szikráztatni 
(Misk:  VKert.  180). 

SZIL  (S2i7i-teluk  Czinái-.  zyul  ZichyC.  11.24):  ulmus  MA. 
ulme,  rüstholz  PPB.  Szilfa  erdó  :  ulmarinm  C.  Zyl,  locus,  aibor. 
1251  (Czinár).  Mefam,  in  qua  .sünt  due  arbores  se  simul  necten- 
tes  wlgariter  zyul  et  seul  dicte  (Zi'.'hyC.  IL24).  Ariior  wlgo  zyl 
vocata  (126.  147.  162).  Argulus,  qui  dicitur  aprouscyl.  1268 
(Knau.sz).  Árnyékot  tartnac  a  hárs  fa,  platán  fa,  szil  fa  és 
egyéb  széles  levelű  ág;Ls  togas  fák  (Com:  Jan.  19).  A  szilfa 
levelei  enyves  erejűek  (A Csere:  Eug  232). 

Szilas :  nlmarinm,  ulmetum  MA.  [ulmenwald].  Villa  Scilos 
1221  (VReg.  369). 

SZUiAGY:  [pertinax,  obstinatus;  hartnackig,  starrköpfig]. 
Szilágy,  kemény  nyakú :  labeone  insanior  (Kisv :  Adag.  259). 

SZILAJ :  petulans,  lascivus  C.  petulciis  MA.  eflrenus,  eft're- 
natus  PPBl.  mutwillig  PPB.  [zügellos].  Buja.ságra  való  tisztáta- 
lan kívánság,  zilay  gerjedezés :  tentigo  MAI.  Az  szilái  louakhoz 
illik  feiet  razuan  haiat  idastoua  hanni  (Erasm:  Erk.  17).  Nem 
hasonlíthatnának,  a  mint  szokták,  valamely  fortélyos  és  szilaj 
lóhoz  (Alv:  Post.  162).  Vad  és  zilaj  lelke  szelédfllni,  meg-alá- 
zodni  kezd  (Megy:  6Jaj.  11.39).  Az  isten  az  6  gond  viselésénec 
zaboláján  tartya  az  embereknec  zilaj  és  el-vetemedet  indulat- 
tyokat  (Pós:  Igazs.  n.39).  A  vad  pogányoknak  némely  .szilajab- 
bát  reá  dűhő,sitvén  (Tarn:  Szents.  145).  Hogy  az  hitetlenek 
kedvekre  élnek,  ollyaten  az,  mint  mikor  az  zilay  tulkok  hiz- 
laltatuak  a  meg  ölelésre  (Páp :  KeskŰt.  5).  Mint  az  szilaj  l;o.sok 
fik  nem  türkölódnek,  patvarbeszédekkel  sem  nem  ziirgülSdiiek 
(Tbaly:  VE.  11.123).  A  természeti  gonosz,  a  testnek  .szilaj  enge- 
detlenségében,  bujaságában,  szokta  ki-adni  6-magát  (Bod :  Lex. 
93). 

Szilajkod-ik  :  lascivio  PPBl.  [unbandig  sein].  Ne  .szilajkod- 
gyunk  mint  a  v;id  tulkok,  h;uiem  társiuiktúl  tanulván  .szelídek 

16 


243 


SZILAJSÁG— FEHÉR-SZILVA 


KÖKÉNY  SZILV A— 1.  SZlN 


legyünk   (Bíró :  Micae.  297).   A  tehén  az  6  meg-folyatásának 
idején  igfin  raegbúsnliS  és  szilajkodó  állat  (Misk:  VKert.  120). 

Szilajság :  [jetulantia,  lascivia,  protervia  C.  ferocitas  MA 
niutwille,  geillieit  PPB.  Szilafeag,  latorság  (DictaGr.  40).  Lo-vot- 
kezlcni'k  minden  mezei  .szilajságot  iDKahKer.  2.').5).  Nom  az 
istent,  lianein  az  zilajsíigot  os  te.sti  fajtalanságot  kedvellik 
(Li'-p :  Kriik.  1.303).  Az  öveit  bmitsu  békéséges  tfirésre  es  az  o 
zilaysagokat  zabohizzíi  (MA :  TAu.  199).  A  tudomány  azuu  kos, 
melly  által  még  a  vatlparaszt  emberek  szilajsága-is  széi)en  meg- 
szelidSl  (Misk:  VKert.  35). 

1.  [Szilajull 

meg-szilajul :  fferocio ;  wild  werden].  A  ló  néha  meg-vadúl, 
.szilajúl  (OmrJan.  42). 

2.  Szilajúl :  [eflronate ;  mibaudig].  Nyakra  vonással,  szila- 
júl vagy  kényes.sen  cselekeszi  az  5  dolgait  (Com:  Jan.  196). 

SZUiÁZj :  ventilo,  spargo,  dispergo,  Sí. 

el-8zilál :  [dispergo ;  zerstrenen,  zersprengen].  A  mit  te 
iráfiodban  sok  tsapodár,  kajtor  beszédekkel  emitt-amott  el-.szi- 
láltál,  azokat  boglyájában  raká  (Pós:  Válasz.  27). 

még-szilál :  (penicillo  tergo ;  abbürsten].  Paripákat  Jarasz- 
lón  eleget  találni,  cs;ik  az  ki  bemegyeu,  jól  megismerje,  mivel 
igen  meg  szokták  nyugotni,  szilalni  (EákGy:  Lev.  222). 

SZUiVA :  prunum  C.  MA.  pflaume  PPB.  Szilvát  is  küld- 
hettem volna  Kelnek  fejér  érettet  (Nád:  Lev.  76).  Sziluat  árul- 
tam ((Joni:  15;il.  16).  A  szilváknak  sok  féle  kfllSmb.ségekrfll 
sokat  írnak  némellyek  (Lii>p:  PKert.  III.17G).  OUyan  nagy  sz/ilő 
tíit  láttunk  v:ü;i,  mint  egy  nagy  szilva  (Mik:TörL.  5).  C.so.s,sz 
elé  .szilvalé  tége<l  is  megborsoznak  (Fal:  Jegyz.  922). 

apró-szilva :  (prnna  eora.saria ;  kirscheopfianmen].  A  nás- 
ixjlyác  kflve.sec,  a  tengeri  baraezkoe,  apriS  .szilváé  csontosoc 
(Com :  Jan.  20).  Az  apré  szilvát  últá.ssal  jobb  .szaporítani  (Lipp : 
PKert.  III.175). 

árpávalérö-szilva :  hordearia  prnna  PPBl. 

aszú-azilva:  [prunum  pressum,  siecatum;  getrocknete  pflau- 
menj.  Az  asszú  szilvát  mosd  meg  meleg  vizbeu,  főzd  meg  erő- 
sen (l{;idv:  Szak.  19»).  Aszúszilva  véka  nro  222  (Monlrók  VIII. 
424).  As.szn  szilvákat  is  vett  Reyner  uram  (Radv :  Csal.  III. 29) 
Két  nejo'eil  as-zu  szilvát  vőllem  iMonTME.  1.221). 

bába-szilva :  prunum  uredino  vitiatnra  Nom.'  87. 

besztercei-szilva:  prunum  Damascemmi  MA.  prnnell 
Pl'H.  Az  nyers  be.szterczei  szilva  mikor  megérik,  liániozd  meg 
(I{;i(lv:  Szak.  199).  Els5  helyt  foglal  magának  a  be.szterezei 
szilva,  a  kit  magyar-országi  szilvának  hívnak  (Lipp:  PKert. 
III.177). 

böröny-szilva.  A  gijmbSlyfi-szilvát,  a  kit  némellyek  horony 
szilvának  neveznek,  németül  brűner  zwaspen  óltiissal  job  sza- 
porítani (Lipp:  PKert.  III. 17.5). 

dobzó-szilva,  dobzódó-szilva :  Ipruna  cerina;  waclus 
ptlaunien).  A  naspolyáé  kSvesec,  a  tengeri  baraczkok,  fejér 
szilváé :  dobzoc  r.sonto.soc  (Com :  Jan.  20).  Levél  apró  .sárga,  kit 
hideglélő,  dobzódó  szilvának-is  neveznek  :izért,  hogy  ha  valaki 
ebben  sokat  iwzik,  hideg  léléat  szerez  (Lipp:  PKert.  III.177). 

duráncai-szilva :  [pruna  Damascena ;  damaszenorpüau 
men).  A  naspolyáé  kővesee  és  a  duránczai  szilváé  esontosuc 
(Com : Jiui.  20).  A  duránczai  szilva  mikor  jól  megérik,  igen 
édes,  hos-szúkás  (Lipp:  PKert.  III.177). 

fehér-szilva :  prunum  eorouni  MA.  waeli.s.'irtige  pBaumen 
Pl'li.  (Com:  Jan.  2oj. 


kökény-szilva :  prunum  silve.stre ;  sehlelien  PPB.  A  le 
baraczkoc,  fejér  szilváé,  kökény  szilváé  kemény  maguvac  (Co 
Jan.  20). 

lószemü-szUva :  pruna  asinina  PPBl. 

sárga-szilva:  prunum  hordearium  MA.  gell>e  pflann 
PPB  Vagyon  nu'is  öreg  sárga  szilva,  mint  a  baraczk  kerekí 
(Lipp:  PKert  111.177). 

sozó-szilva :  prunum  agreste  MA.  wilde  pU:tumun  PPB 

vad-szilva :  pnuium  agieste  MA.  wilde  p6aumen  PPH 

vörös-szilva :  prunum  Ibericum  MA.  spanisclie  zwets 
gen  PPB.  Találkoznak  apró,  hoszúkás,  v5r5s  .szilvák  Is  (Li| 
PKert  in.l77). 

Szilvás :  prnnetiira  Kr.  [pflaumongarlen]  Terek  János 
szilvásban  áll  v;ila,  hogy  az  tereket  ott  meglátta  vala,  vitéze' 
ránódította  vala  (RMK.  III 185).  Láttunk  a  szilvásbann,  mii 
Icjppal  eftél  (Fal:  Ének.  199b). 

1.  SZÍN  {szén  TeI:Evang.  1.271.  nziny  EflztT:  IgAny. 
Lép:n'iik.  L115.  záii  ÉrsC.  536b.  .«2ii«  1626.  KCsepreg.  I) 
I)  color  C.  MA.  farbe  PPB.  Légien  az  rnlia  myndkiInVl  n 
kvVrnyeküzi't  kAl*nb kAlAmb  zyuekel  (VirgC.  146).  A  tyzta  sel 
fonalnak  zyne  soha  annak  wtanna  megli  nem  yew  (ErdyC.  .')9i 
Mid8n  a  teyet  ky  őttod  walaniy  edenbSl,  a  zwne  az  edenl 
marad,  az  wyznek  nem  marad  semmynemf)  zyne  (ÉrsC.  5 
537).  Nem&s  edén,  kynok  zyne  soha  meg  nem  herwad  (Tliew 
96).  Sótét,  fSId,  homályos,  barna  szín  (Com:  Jan.  63).  Szin  : 
niticat  nobis  colorem  (Otr:  OrigHinig.  11.113).  3)  [imago;  bildi 
Meltoltas.sal  eimek5m  te  zolgadnac  atte  kenodnac  tyztólei 
zynet,  zemelyet,  hasonlatosságát  zyvemre  es  testőmre  íiomi 
(NagyszC.  1U2).  Lehetne  valami  színe  ez  ő  magyarázíittjokn 
de  az  igaz.ságnak  semmi  színe,  semmi  képe  nem  lehet  ér 
meken  {GKat:Titk.  236b).  8)  facies  MA.  [vultus,  eon-specti 
gesicht,  angesichtj.  Vimagguc  mend  s'zeutűefit,  liug  legenec  u 
segéd  uromc  .scine  Bleut,HB.  Vr  fordilia  tereíid  vV  zent  ziuet  (Vir; 
19.  3.  26)  Hogh  halálod  ideyeen  zenlh  zyneth  láthassad  (Wink 
122).  Vram  te  zinednek  világa  mi  raytouk  iegezven  va^n(Uöb 
18).  Minemű  zint  viselt  le^en  Crlstus  a  keserftsegSs  ken  z 
vedosnec  ideyen  (Nagy.szC.  1).  Vyuen  eotet  az  felséges  isteni 
zyne  eleyben  (UomC.  1 16.  187.  17.  2).  Neezyk  en  atyanu 
zynet  (JordC.  416.  5S8.  775).  Myre  vonzód  el  entAleni  az 
zeep  vygassagus  zynSdet  (ÉrdyC,  509).  Myre  forduytod  vala 
nedet  az  feldfelee  (566).  Ur  isten  teremtette  az  embert 
zyneenek  ha-sonlatossagara  (596).  Zomorw  zynnel  tokeenthw< 
ew  reaya  (633).  Zynet  el  waltoztata  í  előttek  (ÉrsC.  13).  : 
rezyed  een  vtamath  zynednek  eleylie  (KulcsC.  7).  Elreytei 
az  wr  Isten  színe  el5tt:  ahscondit  a  faeie  domini  dei  (He 
Bibi.  I.B).  Ezokaert  Oün  igen  meg  hariignuee  es  súne  rr 
valtozec:  iralusijue  est  Cain  vehementer  et  i-oneidit  \idtas  e 
(Holt:  Bibi.  I.B2).  Az  Istennek  sziurSl  színre  való  latasa  (M 
Sz.]án.  203).  Az  warmegye  zynyre  ydeszem  (LevT.  1.84).  II.i 
lunknae  utána  aggyad  nekfinc  úr  isten  szent  szenedet  latli 
nunc  (Tel:  E>ang.  1.89).  Az  isten,  az  ki  elStt  az  memiyei  leli 
az  ő  színeket  béfedic  (MA:  Scull.  667).  Künyhullat.isimot  .szíi 
eleibe  vötte<l  (Illy:  Préd.  1I.1.S8).  4)  [fol-m,•^  tigura,  habit 
persona ;  g&stalt,  da.s  iíu.sserel.  Mind  rnhaiokbjui  mynd  zynet 
hasonlato.sak  valanak  (VírgC.  102).  L'itliw;m  Ab;igarus,  In 
Xpusnak  zyneet  awagli  zemelyeeth  nem  liithatnaya,  nemyuei 
keop  iroth  bochata  Ihushoz,  hogh  vronkn:ik  keiHWth  ynva  I 
hatnaya  (WinklC.  283).  A  tengirbeli  leaii  zynfi  halnak  ő  lianj 
edilssegSa  zeep  eneklesy  (NagyszC.  ('3).  Kynek  sem  zjiwat  n 
hallottatok  sem  zyneet  nem  láttatok  (JordC.  i'.liiX  No  yteell, 
tek  czak  zynzerenth  (649)  Valeek  ysmeretlen  zynnel  Ju<l«il 
való  egylwizaknal  (ÉrdyC.  373).  Tyztasagiis  vala  ew  te.ste,  zyi 
lelke,  elineeye  (.'iSl).    Kezileo  zyneet,   zen\elyeet    neeziiy  (5c 


24.1 


I.  SZlN 


AJTÓ-SZÍNE— aranyszínű 


246 


*  Salaimul  (iix)7.1aii  Uoi'iu'tli   ps  úkilr  zyiitli   es   keiwliyii    aiigyol 

si'im'llli    ii-atla    wala    lul  (ÉrsC,  227).   UriiiiUiiak   z.viio  emböri 

kez  iielkil    irattatot  (TiliC.  21).    Kiiisfi    és    látható   ábrázatban, 

ír7.i'koiiy)5é),'  alá    votictott  .<7.íiibeii   Kristus  urunk  maga  vészen 

izíimot  iiz  utolsó  ítíletbeii  (l'ázin:  Préd.  9).    Az  ember  sziliedet, 

>2  isten  .--/üveilet  látja  iIViziu:  KT.  32).   Ljitum,    liogy  ti  az  én 

sziliem  alatt  akartok  minden  hatalmat  cselekedni  (Monlrók.  III. 

198 1.    5)    (.species,   forma  eximia,   decor,   veniistas;  scliöiie  ge- 

italt,  .schönheit,  anmut].   Nem  esec  le  ifiactol,  de  Judit  ó  orca- 

aiiac  zineben  fejte  meg  Stet :   specie  íaciei  suae  dissoKit  eum 

BéesiC.  45).   Nem    leelettetyk   hozyaa  ha.sonlatus  azzony  állat 

:yiuiel,  tekentettel,  zeepseeggel  (ÉrdyC.  660).  SzinSdet,  szepsse- 

^det  hogi  megh  latain  (CsoiiihC.  11).  Sokkal  külSmliözik  altul 

e  színed  (22).  6)  (.^ijecies  externa;  das  aussere,  scliein].    Csak 

;iiiet  vi,sellk  ő  hivataloknak   (CsomaC.  119).   Az   keresztien.seg- 

lek  czac  szinet  viselik,   ereiét   pedig    meg   tagatt<ak  (Tél: Tan. 

24li).  A  kenyérnek  széno  alat  (Tel:  Evang.  11.41  Ib).  Az  masic 

esze.   mely   szinnel   inkabh,   liog   nem    mint   haszonnal  laczik 

ala  iobnac.  vgy  mint  ren  helyeckel  es  hazakcal  meg  ekesítue 

ala,  Adherbalnac   iuta :   illám  alteram  specie   quam    usu  poti- 

rem,  quae   portuosior  et  aedificiis    magis    exornata   erat.   Ad- 

■«li«  icrbal  possedit  (Decsi:  SallJ.  l.ö).   A    farkas   szint  meg  valtoz- 

íj  [ittyac  kiufil  (>lon:  Ápol.  3).   Chac  szine  es  kilső  képe  vagyon 

alatoc  az  istenessegnec  (322).    Az  5  mondásának  az  egész  sz. 

ásból  csak  színnel-való  bizony.s:igát  .sem  nyújtya  (Pázm:  LuthV- 

n).  A  cselekedetnek  színét  nézi  (Kev :  Préd.  34),    Kik   csak   a 

>3i<;  síur(51  té.sznek  Ítéletet,  akkor  veszik  észre,  hogy  megcsalatkoz- 

ati{  ik,  mikor  székét  s  belét  látják  valaminek  (Fal :  UE.  440).   Két- 

lljii  ÍIo   a    barátság,    eggyik  tellyes  igaz,    a    másik  tsak  .színre  és 

íjini  16re  való  (445).  A  nagy  tiszt  meghozza  a  színre  való  tekintetet 

nem  dicsekedhetik  mindenkor   annak,  a  ki  vLseli  érdemével 

ul  1581  7)  [modus,  ratio ;  art,   weise].    Az   szerenche  egy  elSben 

i-ii  sudálatos    jó    színnel    mutatá   néki   magát    (Pázm:  Kai.   441) 

logy  valami  színnel  ezeket  meg   fejteg&ssék   az  atyafiak,   azt 

^■ji  londgyák  (542).  Nemis  nevezhetni  semmi  színnel  mást,  ki  ebben 

Vei  t  pcclésiáhan  állandó  tisztiben  Sz.  Péternek  .snccessoia  lehetne 

M   2  római  pápa-kivül  (658).  Itt  mi  nem  mulatunk  az  Ngod  méltó 

([(}((   i&séretinek  szine  meg  adásában.  1613  (KNagysz.  D2)..  8)  supcr- 

cies  C.  MA.  [oberflachej  A  kirali  palota  falanac  zinen  (BécsiC. 

,(„«   41.  222).    Megh    wyoytod   a    feeldnek    zyneeth   (WinklC.  37). 

(jjM   'elczeetek  be  mjTid  zyníl  az  vydrekefk    vyzzel,  es  be  telteek 

lynd  zj-nvVl  (JordC.  627.  748),   Melien  tártaié  meg  [a  sebeket] 

n]jj    igi  csak  a  test  zin5n  (DebrC.  34).  Az   vton   ueue  ezete,  hogi 

vyz  zinun  iart  volna  (223).    Mynden  yo  yzew    venereekokkel 

.íjAnewl  tellyes  (ÉrdyC.  432.  124.  ÉrsC.  519).  Mikoron  az  mély 

izeknec  szinec  be  fagy  (Kár  ;  Bibi.  1.536).  Kic  ez  fSldnrc  zinyén 

jdnac  (Kulcs:  Evang.    16).    Es   meg.száradot  vala   az    foldnec 

íine  (MA:  Bibi.  1.7).    A   szén  tsak  szinte  szelyes  vonatból  allo 

olog  (A Csere:  Enc.    52).    Szin    significat   nobis    colorem,   item 


•^i(i 


■;,  ifi 


siíia 
4'  i«. 


I,  M 


jKjjlJiciem  vei  superficiem  (Otr:  OrigHimg.  11.113).  Setétség  vala 
mélységnek  színén  (Illy:  Préd.  11.67).  Aranycsésze,  ki  szi- 
ig  tSltve  vagyon  borral  rrKis;Pan.  65).  Nincsen  a  fcild  színén 
íkintetre  méltóbb  úr  annál,  a  ki  maga  magának  ura  (Fal: 
íE.  366).  A  hos.szií  idő  nagy  változást  tett  a  tartománynak 
ánén  (Moln:  JÉpül.  16).  9)  [exquLsitum,  optimum  rei  alieujus: 
as  beste,  das  vornehmste).  Szín-must :  *mustum  lisiviura ;  tiszta- 
or,  szín-bor :  merum  PPBl.  Hozanak  neki  egy  síilt  hal  rezet 
s  mez  2int  (MiinchC.  168)  Az  te  emlekőzetód  az  en  zamban 
linden  meez  zjiinel  edesb  (NagyszC.  132).  Vniak  itiletj  miznel 
5  miz  zinuel  edesbec  (DöbrC.  40).  Vrnak  j4elety  bizonyok, 
flesek  meeznek  es  meez  zynnek  feliette  (KulcsC.  35).  Tizen 
iolcz  ezer  embert  vflnec  fogua  el,  de  mind  a  nepnec  a  szinit 
izék :  Krón.  43).  Az  ma.sik  azt  monga  az  \^  hytyre,  hogy  zyn 
ep  nynchen  három  ezerén  (LevT.  L165).  Válogatót  szín  nép 
lind  eggyig  vala  (Cserénj-i:  PersF.  65).  Nem  az  alávalója  az 
smességnek,  hanem  az  .színe  (Monlrók  III.  150).  Az  isten  gia- 
orta  az  népnek  szinet  es  derekat   az   fogságra   vitette    (Fél: 


Tan  460).  Az  olsö  anyiuszentegyháznak  színe  az  ő  pártokon 
volt  (Pázm:  Kai.  151).  Jai  nekem  László  királynak,  od;i  színe 
magyai-ságnak  (SiVmb:  Lsp.  85).  Szín  nemo.ssi_ig  az  kit  papirosson 
vész  (Kny:  Gizm.  16).  Itt  veszet  el  og&z  I5oszuának  ereye  és 
szine  (Petlió:  Krón.  173).  A  jók  jókhoz  szelídülnek,  a  nagyok 
nagyai  a  nagyok  színével  tartanak  (Fal:lIE.  369).  10)  prae- 
textus,  praetextmu  C.  MA.  [.sebein,  vorvvand).  EdSs  zynnek 
alatta  keserű  mérgekkel  itattál  (NagyszC.  61).  Donaciokat  kul- 
dultjuiac  vala  a  királyoktól  kűlenib  kíilemb  szinec  és  okoc  állat 
(Helt:  Krón.  55).  A  szeretet  ne  legyen  .színszerént  való:  dilec- 
tio  sine  simulatione  (Helt:  UT.  7).  Czak  színnel  vagy  hozzam 
(Mel :  SzJán.  133).  Szinnel  iamborok  (222).  Vendég  színnel  ellen- 
ségem be  szállá  (BFaz:  A.s.sz  17).  Sok  .szin  lieszédecUol  8  meg 
csuflfoltatéc  (Kák :  Sáms.  B3)  Nem  hihetnek  vala  Alexandernek, 
áldozatot  vélek  csak  az  egy  .színnek,  áldozat-szín  alatt  foglylyá 
esnének  (RMK.  IV.IOO).  lai  azokuac,  kic  szinnyel  keresztyenec 
(Born:  Ének.  81).  Azért  az  sidok  be  szőrzik  magokat  az  kereztie- 
neknek  barátságokba,  bog  annak  szijne  alat  sokakat  meg  czalhius- 
sanak  bennek.  1583  (Bártfa.  Ciij).  Más  dicziretnek  szine  alat  magát 
ditsíri  (Decsi :  Adag.  212).  Szép  .szin  alat  az  embereknek  niakokban 
vetik  az  igát  (Fél :  Tan.  364).  Az  egyház  knlcliai  batalmanac  szvinS 
alat  pénzt  vonszonak  az  Christnsnae  niluan  vaki  mondása  ellen 
(Zvou:  Osiand.  66).  Feleseget  egyházi  szolgalat  szinyS  alat  el 
ne  vesse  (106).  Parasztvíl  és  minden  szín  nélkül  hazud,  midSn 
azt  mondgya  (Pázm :  Kai.  188).  Mert  találkoztak  oly  hamis  té- 
velygők, kik  azt  tanították,  hogy  Krisztusnak  tsak  színnel  volt 
teste  (159).  Igen  ritka  madár  az  igaz  barátság,  mog-vála,sztya 
kSve,  ki  szín,  ki  valóság  (Gyfingy:  KJ.  84).  Amaz  álnok  kígyó 
szűnre  5szt6nflzé  bőlts  eszes  Salamont  (Rím:  Ének.  282).  Fegy- 
ver-csináltatás  szine  alatt  bejó  a  városra  (RákF:  Lev.  1.204). 
Semmi  szin,  okok  és  praetextusok  alatt  1662  (OrszGy.  251). 
A  hizelkedó  hamisnak  a  szive  mély  rejtekben  fek.s-iik,  hímezi 
szavait,  színre  beszél  (Fal:  BE.  584).  Mikor  má.sok  közijtt  adnak 
vesznek,  olly  ürüggyel  és  színnel  megy  végbe,  hogy  kétes  marad, 
mely  fél  légyen  nyerte.sebb  a  böcsületben  (Fal :  UE.  488). 

[Szólások].  Á)l-ortzájú,  más  színbe  öltözött:  larvatus ; 
jó  színben  vagyon,  egészséges:  validus  hominis  *color 
PPBl.  A  jót  jó  színben  (Fal :  UE.  431).  S  z  i  n  é  r  i1 1  panaszol- 
kódol  az  istenes  életnek  (Czegl :  MM.  9).  Aastria  az  ilyen 
tökéletlen  lurekkel  azt  akarja,  hogy  a  maga  igazságtalanságá- 
nak színt  adhasson  (TörtT.-  III. 17).  Többszer  oly  .színét 
adgya  dolgának,  mint  ha  úmen-is,  amonnan-is  fel -fedve  ki  tet- 
szenék belsS  titka  (Fal:  UE.  370).  A  bölcs  maga  vétkének  t>id 
szint  vagy  fedelet  adni  (430).  Szint  csinál  a  Kalauz  a 
Costerus  szemtelen  mondásának  (Pós ;  Igazs.  11552).  E 1- 
hagyni  színét,  rúttá  lenni :  amittere  *colorem  PPBl.  Ott 
tanulom-meg  a  világi  tündér  szin  hányást  és  ál  orczával 
képzett  s  ravasz  practikával  prémzett  barátságtalanságot  (Csúzi : 
Síp.  33).  Valakinek  valami  dologban  ravasz-színnel  sze- 
mét bekötni:  alicui  doctis  dolis *glaucoinam  ob  oculos  ob- 
jicere  PPBl.  Némellyek  tnlajden  mocskokat  szinnel 
szépítik,  hogy  bedughassák  szemét  a  világnak  (Fal :  UE. 
428). 

ajtó-színe :  antae  C.  MA.  thürseite  PPB, 

angyal-szinü :  [forma  caelesti,  venustissimas ;  himmliscb 
schön).  Reea  tekenth  zent  Demeternek  angyal  zynew  zeep  or- 
czayara  (ÉrdyC.  594). 

arany-szín :  *color  flavus  C.  aiu-eiis  PPBl.  Neegli  nvha- 
nak  walo  tafota  egyk  arany  zyn,  ma.sik  test  zyn,  az  kettey 
tyndeklew  (RMNy,  11,35.  Pázm:  Préd.  1224).  Ha  még  egyszer 
arany  szint  mutató  rósz  rezedet  a  bányás-zboz  k5ld6d,  kohban 
erSs  tfizben  égeti  meg  (Matkó:  BCsák.  216). 

aranyszinü :  fulvus,  aurei  colaris  MA.  goldfarbig,  goldgelb 
PPB. 

16* 


247 


BABO&SZINO— DÉLrSííÍN 


DERESíjZÍN— (HAJ-SZmŰl 


348 


baboB-szinű :  (lutt.itiis  PPBI.  i 

barackvixág-azín :  *color.o3trmus  PPI31.  ] 

barát-szín :  *col()r  fuscas,  svasiis,  svasum  PPBI. 

barátszinü :  baeticus  PPBI. 

barna-szín:  [color  fusciLs;  biaiine  farbe].  A  fekete  festék 
iieu  ezee  a  garádicsi  vannac ;  s5tét,  hon)ál3o.s,  barna  szin  (Com  : 
Jan.  63). 

bársony-szín :  ostium  PPBI. 

bársonyszinü :  ostriims,  íjurpureius  blatteiis  C.  [pui-pnr- 
f;u'bii;|.  Bár.suii  sziiiiivé  le.szek :  purpuro  C  Barsou  zynvv  werós 
kezed,  zBielmembeii  mec  őlel5m  (CzecliC.  26.  TbewrC.  286). 
A  veres  festéc  hajnal  szabású,  bárson  színű  (Com:  Jan.  63). 

(bél-szín),  bél-szü  :  (lumbus ;  nieren].  Longum  prott  néme- 
tül, magyarul  jieiiig  bél  szfl  pecsenye.  így  kell  csinálni :  az  bél 
.szű  pecsenyét  vedd  meg,  egy  fiizékban  bort,  eczetet  és  egy 
pohár  vizet  egyben  kell  egyeléteni  (Radv  -.  Szak.  58). 

bor-szín :  [species  vlni ;  weiugestalt].  Nem  hihetséges,  hogy 
mikor  minden  nap  communicáltak  a  keresztények,  az  asz.szo- 
nyok  részesültek  volna  a  bor-.színben  (Pázm*:  Kai.  898).  Nem 
imádgyuk  sem  pedig  a  kenyér-szint  avagy  bor-szint  (Szentiv  : 
Verseng.  79). 

büdöskö-szín :  *color  citreiis  PPBI. 

citrom-szín:  *colur  citreus  PPBI. 

csepegetétt-szinü :  guttatus  C.  PPBI. 

csigavér-szinü :  [coloris  purpm-ei :  purpurfarbig].  A  veres 
festéc  verhenyő,  hajnal  szjibásu,  csigavér  sziuű  ((Jom:  Jiui.  63). 

dél-szín :  I)  lux  aprica  Kr.  [mittagslichtj.  Ffel  támad  az 
s5tethsegbeu  az  te  vylagossagod  es  az  te  s5tetseg)'th  leznek 
mykent  az  del  zyn  í Apóst.  17).  Az  mez8ben  ugi  nyiigottia 
népet  a  del  .szinben  (CsomaC.  75).  Miként  a  vak  az  délszinben 
ugyan  tapog;ittok  (RMK.  11.213).  A  louéstSI  dél  szfibeu  meg 
szminénec  (Valk:Kár.  15.  12).  Szinte  a  del  szinben  is  mint 
a  sStét  éyel  vak  módra  tapogatnak  (Mel:  Jób.  12).  Dél  szinben 
az  nap  meg  homályosodik  (Pázm:  Kai.  58).  Igasságod  ugyan 
lássa  minden,  mint  az  fényes  nap  fénlic  dél  szinben  (MA :  Bibi. 
V.18).  Tellyasséges  fénye  vagyon  náluuc  az  isteni  igas,ságnac, 
az  minem5  világosság  délszinben  szokott  lenni  (MA :  Tan.  192). 
Bizonyságtételfic  olly  nyilván  való  világos  mint  az  fényes  nap 
dél  szinben  (MA :  Scult.  626).  Délszinben  sem  láthattja  a  vak 
a  napnak  világát  iKer:  Préd.  104).  Ekkor  mi  nálunk  dél-szin, 
Snálok  i)enig  éjfélkor  lészou.  1671  (KLícse.  C2).  A  szép  tsen- 
des  tündöklő  nap  fekete  fólyhfikbe  borúi,  a  dél  szint-is  éjtszji- 
kára  változtattya  (Hall:  HHi.st  III.83).  Délszinben  lévő  nap-fény- 
nél is  világiasabb  dolog  (Misk:VKert.  421).  Fényes  nappal 
dél-iSzinben  tizenegy  és  tizenkét  órák  között  rendelt  seregekben 
kiindul  (Rumy :  Mon.  1.54).  2)  (plaga  meridionalis ;  südliche 
gegendj.  Meg  szűnik  nap  kelet  nép  özönt  küldeni,  délszín  vil- 
longásit  kezdi  felejteni  (Orczy:  KöltSz.  230). 

(Szólások).  Délszinre  hordogatja,  dobra  veri  legtit- 
kosabb vétkeit  fele- barátjának  (Fal:  NE.  89).  Szeménnes  vét- 
keket dél  szin  re  hoz  és  .szem-oleibe  terje.szt  (Pázm:  Préd 
15).  A  Matko  sentouczijVzása  dél  szinre  hozatott,  világ  szemei 
eleibe  terjesztetett  (Illyef :  BC'sTomp.  22).  Mely  nagy  haszna 
légyen  az  illyen  gondolkodásnak,  igen  dél-szinre  hozza  a  József 
attyafiainak  példája  (Hall :  Paizs.  200).  Délszinre  hozzji  álnok- 
ságát (Fal :  BE.  584).  Hogy  hamissjiga  világos  dél  szinre 
j8j5n  (MNyil:  Irt.  Elíb.  10).  Elrémülnek  az  emberek  vala- 
melly  nem  roméulett  dolognak  délszinre  keletin  (Fal : 
UE.  363).  Délszinre  kelvén  alkalmatlan  sött  tűrhetetlen  fejos- 
kedések  rajtji  vesztenek  (477). 


deres-szín :  *color  murinns  PPBI. 

ég-szín :  *color  caeruleus  Nom.'  227.  PPBI.  [himmelblauj. 
Ég-.szin :  caelum  colore  referens  (Otr :  OrigHimg.  11.223).  Ég- 
szín:  kék  (Bod:Lex.  165). 

égszínű:  cyanens,  caeruleus,  glauciLS  C.  Uom:  Vest  123. 
[blau|.  Satoroc  fflggoztettenec  vala  eg  zinőuoc  es  arai'i  zinSuec 
(BécsiC.  48).  Kenlikuala  kirali  ruhacban  iacinctintrs  zin<Vcben 
es  eg  zinSuecben  (67).  Olly  palástot  visellyen,  mellyneli  minden 
szegelelin  kötók  légyenek,  a  kötők  végén  ég-szinű  kék  rojtok 
(Pázn):Préd.  1031;.  Eg  sziufl  posztó:  pallium  hyacinthinnm 
(MA:  Bibi.  L121).  A  kék  festéc  szederjes,  .sótét,  ég  szinn  (Com  : 
Jan.  63)  Az  aegyiptom-béli  templomoknak  égszínű  szivárváiiy- 
bólt  hajtásai  (Fal:  NE.  13). 

égy-szinü :  nnicolor,  concolor  C.  (gleichfarbigj.  Egy  színű 
véle,  hasonló  hozzá:  *concolor  est  ei  PPBI. 

elegyes-szín :  *color  míxtus  PPBI. 

elő-szín :  [latus  superiiis ;  aussenseite].  Minden  állapotnak 
meg  vagyon  az  eő  eló  színe  és  viszszája  (Fal :  UE.  479). 

fakó-szín:  *coIor  gilvus  PPBI. 

[fehér-szín] 

tiszta-fehérszín :  *color  candidus  PPBI.   fglanzendweis'!). 

tiszta-fehérszinű :  candidus  Com :  Jan.  63.  [gliinzendHeLss), 
A  fejér  festéc  piros  fejér  szinii,  tiszta  fejér  szinű,  viz  szinfl 
(Com:  Jan.  63). 

piros-fehórszinü :  nis,sus  Com.  Jan.  63.  fhellrolj.  A  fejéi 
festéc  piros  fejér  szinű,  test  szinű,  tej  szinű  (Com :  Jan.  63). 

fekete-szín :  *color  ater,  nubilus  PPBI.  [scbwarze  farbe) 
A  bővőlkődS  fekete  vérnek  jelei :  mikor  testedben  b5  nedves 
ség  salakja,  bórőd  fekete  szín  s  kemény  a  pnlsussa  (Felv; 
SchSal.  29). 

feketólö-szín  :  *color  nigrans  PPBI. 

föld-szín :  color  pullus  Com :  Jan.  63.  (schwSrzliche  farbe] 
A  fekete  festéknec  5  alatta  ezec  a  gradicsi  vanuac :  sStét,  fSW 
szin  (Com:  Jan.  63). 

föld-szine  :  [superficies  tprrao ;  erdoberfliiche).  Meg  wyoy 
tod  a  fopldnek  zyneot  (WinkIC.  37).  Mykenth  poor,  kyth  zeel 
el  fwtb  feldnek  zynerel  (Kulc.C  1.  ÉrdyC.  400b).  Ki  űsz  ma 
engemet  e  fűldnec  színiről  (Helt:  Bibi.  I.B3).  Rntor  az  fíld 
színen  .sehol  semmi  ecclésia  nem  volna  U,  mindazáltal  azi 
mondgyuc  (EsztT:  IgAny.  103).  íme  ez  nép  ellépte  az  főldnet 
•színét  (MA:  Bibi.  1.141). 

fövény-színű :  Hammonins  MAI. 

fü-szinü :  lierbeas  C. 

galamb-Bzinű  :  [coloris  cohmibiní ;  tanbenfarbig).  Az  tiam 
nak  galamb  szinfl  atlacxot  vettem  (Radv:  Csal.  III.21). 

gesztenye-szín  :  *color  spadiceiis  Nom.'  251.  *color  badiuf 
PPBI.  Ikastanienfarbe).  Fényes  gesztenye-.^ain,  király-szín  :  punt 
cens  PPBI.  Szép  gesztenye  színe  hattyúra  változik  (SíD:  MVir, 
407.  Com:  Jan.  63). 

gesztenyeszínű:  [badius;  kastanienbrauu).  Haja  nagy, 
szép  fodor  és  gesztenye  .■<zíní>,  vitézi  feje  vala  (RMK.  IV.40) 
Az  Apis  gesztenye  s-zinű,  bania  bika  vala  (.Pr.'ig;  Serk.  248). 

habos-szín:  *color  nndulatns  Nom.'231.   cnmafílis  PPBI 

haj-szín :  subfusciis,  badius  PPBI. 

[hajazinű) 


ösz-hajszinü  :  [coloris  albicantis ;  graii]  A  fejér  f&stéc  piros 
ajér  rainfl,  téj  saiiifl,  5fB  liaj  szinfl  (Com:  Jiiii.  61). 

hajnal-szín :  (eolor  nibicans ;  ríitlicho  farbe].  Az  üdő  már 
Btét  syászszát  levetette,  pirus  liajnal-szinlien  magát  ulti'wtette 
3ytiiip.-l>:  MV.  24V 

halál-szín :  )«llor,  liiror  Sí.  (tocllenfarljej.  A  toii)jüri  lialjo- 
iíkho7.  nem  .'izoltot  bujdosok  el  rémfllneU  é.s  halál  sziliben 
altoziiak  (Drég:  Spec.  64). 

halovány-szín  :  *color  siirclus,  dilutiis  PPBl. 


fijtd 


49 


ÓSZ-HAJSZINÜ— KIKÁLYSZINO 


hamu-szín,  hamvas-szín :  liuereus 
29.  liiierleius  PPIJI.  asclienfarbe  PPB. 


*colür  MA.    Nom.a 


hamuszínű  :  ciueraceus  C.  MA.  aschenfmbig  PPB.  A  fejér 
ístée  piros  fejér  szinfi,  te-^t  sziníí,  liamii  .sziiin  (Cum:  .lan.  64). 
61  tetszik  nékem  ez  a  szíirke  hamu  szinu  (KirBesz.  18). 

hát-szín  (kát-szll  RadvrSzak.  172):  lumbuli  PPBl.  hammels- 
ng  KirBesz.  126.  Berbéfs,  úrfi  hát  szine  (KirBesz  126).  Sült 
át  szft  petsenve :  *lumbuli  tosti  PPBl.  Mikor  új  feet  visznek 
Mzád,  nyúzd  meg,  a  hát  szö  pecsenyét  nii'sd  ki  te  magad 
tadv:  Szak.  172). 

holló-szín :  *color  coracinus  Nom.'  227.  nigricans  PPBl. 
rhwai-z  Nom.  27. 

hollószinü :  coi  acinus  MA. 

holt-szín:  [color  paliidus;  todtenfarbe].  Uerwadot  orcza- 
al,  bolt  zyniiel  függél  a  keresztfán  (KrizaC.  54). 

homályos-szín :  color  nubilus  Com :  Jan.  63. 

ibolya-színű:  violaceus  Com:  Jan.  63. 

kedves-szín  :  *color  svavis  PPBl. 

kedvetlen-szín:  *color  austerus  PPBl. 

kók-szín :  glaucus  PPBl. 

fekete-kékszín:  luvidns;  schwarzbleich  Nom.  28. 

világos-kékszín:  *color  caerulens,  cyaneus  PPBl. 

kékszínű :  cyaneus  C. 

két-szín :  I )  [species  utraque ;  beidé  gastalten] .  Ama  mon- 
isból :  igyatok  ebből  minnyájan,  a  két-.szín  vételének  kSteles- 
ge  nem  biznnyfidik  (Pázm :  LuthV.  388).  2)  simnlatio  Kr. 

kétszínkéd-ik :  (simuló;  heucbeln].  Ha  kétszinkedni  nem 
d,  vagy  hazája  mellett  felettébb  liiven  viseli  magát,  hamar 
biliálnak  akar-kit  is.  176Ű  (Hazánk.  1.380). 

kétszínű:  1)  bicolor  C.  [zweifarbig].  Vala  meely  ember 
e  nemzetedbill  makwlas  le'end  az  az  ketb  zyní',  ne  áldoz- 
ek  hw  ysteneenek  (JordC.  1U8).  Zerezyenek  peremSket  ew 
ilasttyoknak  neegy  reezeen,  vvethween  ew  reayok  keeth  zynevv 
ltokat  (1531  Vincentius  két  színft  ke.szkenynvel  addig  játsza- 
rzott,  a  mig  lerontotta  Xormandusnak  szép  udvarát  (Fal :  TÉ 
'&).  2)  [simulationis  aman-s ;  heuchlerisch].  Két-szinil  barát : 
■sphilns  PPBl.  GyfilSli  az  ket-.sziuű  tSkelletleneket  (Debr : 
irist.  287).  Azt  Írja,  hogy  két  szájú,  két  szavú,  két  szinfi,  két 
ivfi  ember  Matko  (Matkó .- BCsák.  146).  Irigy,  kétszínű  és 
yéb  emberi  gyarlóságokkal  megrakadott.  1759  (Hazánk  1.135). 

király-szín:  *color  Tyrius  PPBl.  [pnrpmfarbe).  Király  szín 
intiis  vala  fi  nagy.s;'igán  (Monlrók.  VII1.365).  Velencei  tet.szin, 
res  királyszin  atlatz  (TörtT.  XVI1I.207).  Egy  ágyra  való  ezüst 
ipkés  király  szín  kamuka  suporlát,  körflletivel  együtt  (Gér: 
IrCs.  IV.463).  HiLsz  sing  király  szín  tafota  (TörtT.^  1.182). 

királyszinü :  fcoloris  Tyrii ;  pm-pmrotj.   Király  szinü  virá- 
bársony  (Radv:  Csal.  11272). 


KOPOTT-SZÍN— RÚT-SZINO  250 


kopott-szín:  *color  ob.soleUis  l'l'Ul. 

külömbkülömb-szinü  :  [diversicolor ;  verschiedenfarbigl 

St>k  azzonyallatok  ievuenek    es   vakuiak   kevlend)  kevlemb  zy- 
iiyovyeU  (CornC.  117). 

láng' szín:  (color  igneiis;  flamnienfarbe|.  Láng-színen  tiin- 
dnkliim:  rutilü  PPB,  Gyenge  láng-.szin  kárpit  házát  terítette, 
ragyogó  falára  tegzét  függesztette  (Gyiiugyü :  MV.  21).  IM^g 
színnel  elegyes  barna  ábrázattya  (Gyöngy:  Cup.  3).  Hasad  a 
piros  hajnal,  lángszin  festi  nagy  részét  a  fellegeknek  (Fal:  NA. 
190). 

lüg-szinű :  [cineiicius ;  aschenfarbig].  Az  gyöngy  mikor  az 
ég  veres,  rút  lúgszinűvé  leszen  (Kecsk:ÖtvM.  274). 

májas-szinü :  [colore  hepatico ;  leberfarbig].  Süsd  meg  az 
tyúkot,  tegyed  aztán  egy  fazékban  s  dilts  malosát  hozzá,  így 
.silrfl  májas  sziuü  leve  Ie,szen  (R.adv:  Szak.  101). 

mák-szinü:  (coloie  papavereo;  mohnfarbig).  Elew  hywa- 
nak  egy  vyn  embei-tb,  makzynew  kewntewse  vagyon,  felewl 
ismeg  zewr  cywhaya  (LevT.  1.257). 

meggy-szín :  [color  rubidus] ;  dunkelrote  farbe  KirBe.sz. 
132.  Négy  és  fél  rfif  meggy  szín  gubás  bársony  (Kadv:  Csal. 
11.144). 

meggyszínű:  coloris  merasini  Kr.  [dunkelrot].  Megjelent 
a  herceg  meggyszínű  virágokra  metélt  tar  bársony  hosszú  kön- 
tösben (Fal :  TÉ.  636). 

menyét-szín:  color  mustelinus  PPBl. 

méz-szinü :  [coloris  mellei ;  honigfarbig).  Embernek  térdén, 
könyökén  növő  tsorgó  kelevény,  melly  rakva  sárga  méz  szinű 
évvel  és  geuetséggel :  meliceris  PPBl. 

narancs-szín :  *color  auriaciia  PPBl. 

narancsszínű :  [coloris  auriaci ;  goldfarbig].  Egy  narancs 
színű  atlacz  szoknya  (Gér:  KárCs.  11.228). 

olaj-szín :  *color  subflavus  PPBl. 

ón-szin:  *color  plumbeus  Nom^.  228.  PPBl. 

pázsit-szín :  *color  herbidus  Nom'.  227.  PPBl. 

pázsitszinü :  [colore  lierbeo ;  grasgrun[.  A  zöld  testéc 
kékes  züld,  világos  avagy  pasit  szinfi  zíiid  (Com;  Jan.  63). 

pej-szín:  *color  badius  PPBl.  Fekete,  barna,  pej,  barát- 
szín: *s\'asus  color  PPBl. 

piros-pejszín :  *color  puniceus  PPBl. 

pejszinü  :  gilvus  Major:  Szót.  242. 

[piros-szín] 

barna-pirosszín:  *color  puiiiceus  PPBl. 

pirosszinű  :  subrutilus  C.  (Com :  Jan.  63). 

publikán-szin :  *color  subflavus  PPBl. 

purpián-szín :  sandycinus  color  MA.  purpuifarbe  PPB. 

rózsa-szín :  color  roseus  Nom'.  227.  PPBl.  [rosenfarbe]. 
Rózsa  szín  egyveliilt  gyenge  személyében  (SzD;  MVir.  407). 

mályva-rózsaszín :  molochinarius  PPBl. 

piros-rózsaszín :  roseus  PPBl. 

rózsaszinü :  roseus  C.  (Com :  Jan.  63). 

rút-szinü :  decolor  Com:  Jan.  64.  (entfarbtj.  Némellyec 
sok  .színflec,  némellyec  tai-kác  és  némellyec  rút  sziufiec :  szinet- 
lenec  (Com:  Jan.  64). 


251 


.SÁFKÁNYSZtN-TEST-SZtN 


TESTSZ1N0-«Z1NEL 


25 


sáfrány-szín :  *color  croceus  PPBl. 

sáfrányszinü  :  croceus  PPBl.  (safrangelb).  Az  arany  szinfi 

festéc  s;U'r;iiiy  sziiifi  (Com:Jan.  63). 

sárga-szín :  *color  flavus  PPBl.  [gélbe  farbe].  Mikor  fízöd 
nmíí.-ijifrányozil,  az  darek  léboii  mérj  hozzá,  hogy  sárga  színt 
no  niutassün  (Radv :  Szak.  169). 

fehér-sárgaszín:  *color  paliidus  PPBl. 

sötót-sárgaszín :  ii:svasum,  *color  fulvus  PPBl. 

sárgaszínű :  .siil>palliilu.s  C 

halovány -sárgaszínű  :  paliidus  Com :  Jan.  61.  (bla.ss- 
gelb).  A  fejér  fostóc  piros  fejér  szinfi,  lialavány  sárga  szinS 
(Com :  Jan.  61). 

sárgálló-szín  :  ^color  paliidus  PPBl. 

savó-szinü :  (lielvus ;  hellgolb|,  A  fejér  festéc  tej  sziuű,  hó 
avagy  savó  szinfl  (Com:  Jaii.  61). 

skárlát-szín :  ^color  soccens,  eoccinus  PPBl. 

sok-színű :  1)  multicolor,  versicolor  C.  [vielfarbig].  Némely- 
lyec  sok  szinnee,  néniellyec  tarkác,  nemellyec  szintelenec  (Com : 
Jan.  61).  3)  (versipoUis;  liüimtückisch,  heuchlerisch]  Hizelkedni 
a  soc  .sziuű,  czigíiuy,  ravasz  embereké:  versipellium  impostorum 
est  (Com:  Jau.  2Ü5). 

sötét-szín:  *color  ater  I'PISI. 

sötétes-szín :  *color  austents  PPBl. 

szamár-szín :  grau  KirBesz.  132. 

szedérjés-szin :  color  hyaciuthinus  Nora.^  227.  plumbeus 
PPBl.  [veilchenblau].  A  kék  festéc  szederjes  avagy  ivolya  szinfl 
(Copo :  Jan.  63). 

szegfű-szín :  *colür  ferrugiueus  PPBl. 

szomorú-szín:  *color  lentus  PPBl. 

szürke-szín :  *color  leucophaeus  PPBl. 

tarka-szín,  tarkás-szín :  maculo.siLs  Nom.  28.  *color 
vari.-uis  PPBl.  (iiunte  farhe].  Kiraí  leaúauak  minden  diéSsege 
bolol  v;i^ou  arm'ias  peromekben,  tarka  ziuben  (DöbrC.  101). 

tarkaszinü:  maculosu.s,  varius  MA.  gesprengelt  PPB. 

tégla-szín :  *color  subrufus,  helv\is  PPBl.  (ziegelfiu-bej.  Eg 
tégla  /.yn  kaniwka  zokuya  (Radv:  Csal.  II.5).  Kilencz  rit  tégla 
sziu  atlíLsz  (323).  Krucsay  János  uram  a  veres  posztón  nem  kap, 
de  az  mint  beszél,  tetszeni  fog  az  a  téglaszín  (TörtT".  III.190). 

téglaszínű:  helvus  Com:  Jan.  63.  (ziegelrot).  Az  arany 
szin/i  fiústól-  síifrány  szinú,  pej  és  tégla  szinű,  mint  a  felére  meg- 
égettetett tégla  (Com:  Jan.  63). 

tej-szinű :  kolorLs  lactei ;  milcliweiss].  Fejér  ló  mint  a  téj, 
téj  .szinfl :  lacteolus  PPBl.  A  fejér  festéc  lianiu  szinfi,  halovány 
sárga  szinű,  tej  szinfi  (Com :  Jan.  61). 

teljes-szín:  color  satur  PPBl. 

tenger-szín:  thaliLssicus  C.  glaucus  PPBl.  |dunkelblaue 
farbej.  Négy  és  fél  rrtf  tenger  .szín  gubás  bársony  (Radv:  Csal. 
11.144).  A  tongersziu-forma  niouto  aljára  fogja  Kgid  csináltatni 
azon  veres-aranyos  matériát  (TfirtT.'  111.192). 

tengérszínű :  color  Tho-ssalieus  MA.  meergrüu  PPB.  Ten- 
ger szinfl  virágos  bársony  (Radv:  Csal.  11.144).  Tenger  szinö 
tafota  bársony  Ihxsszu  suba,  nesttel  béllett  (215). 

test-szín  (i.etsiln  PPBl) :  *color  carneus  Nora.>  229.  *color 
liolvus  PPBl.  Ueischfarbe  KirBesz.  132.  Tetszíu  ajakak  :  *labella 


purpuieíi  PPBl.  Te.st  szin  pántlikára  cíinált  iwrla  (Radv:  Oia 
IL281).  Velencei  tetszíu,  veri.s  királyszín,  szölerje-s,  igen  linui 
karaukák . . .  Velencei  tetszin,  veres,  királyszíu,  szeilerjes,  le( 
job  féle  kanovátzok  (TörtT.  XVm.208). 

testszinű :  (coloris  carnei ;  fleischfarbig].  Test  zynew  stami 
zokuya  (RMNy.  11.34). 

tríumf-szín :  (c«lor  omnia  percutiens  ;  Irumpfj.  A  legal; 
csouyabb  kártyalevelek  is,  mikor  triuinph  színben  vannak,  tíibbi 
érnek  a  telsíknél,  lia  tőlök  elszínlettek  (Kai:  UR  381). 

tündöklő-szín :  *color  laetus  PPBl. 

tüz-szín :  (color  igueusj ;  feuorfarbo  KirBesz.  132.  A  sa 
váruauba  az  négy  sziu  példázza  az  frigukat,  az  tfiz  szin  í 
Cliristus  halalat  (MehSzJán.  2681. 

üveg-szinű :  [vitreus ;  glasfarbig).  Az  széknek  el&tte  fluí 
szinfl  tenger  vala,  hasonlatos  az  crystalhoz  (Fél:  Bibi.  168). 

vad-szín:  [color  foedns ;  widcrliche  farbe|.  Nincsen  aterrn* 
szetuek  erejében  olly  mindenünnen  tekéletes  alkotmány,  me 
lyen  vaUuni  éktelenség  és  vad  sziu  nem  maiadna  (Fal:  UE.  361 

vas-szín :  color  ferrugiueus  Nom.^^  227. 

vendég-szín:  [fucus;  schmiuke].  Okta^ák,  mint  kellassé 
elejét  venni,  hogy  a  veritek  le  ne  mossji  és  el  ue  árnilya 
vendégszint  (Fal:  NA.  15.5).  Valami  titkos  vendég  szint  kivá 
mellynek  tekintetére  nézve  el-liite.s.se  magával  a  fél,  hogy 
mit  forgatunk,  az  5  liaszuára  válik  (Fal :  UE.  439). 

vércse-színű :  balius  ('.  bajus  PPBl.  (scheckigj  Vére: 
szinfi  haragos  mén  volt  alatta,  könuyfl  kazul  nyereg  rajta  ( Fa 
TÉ.  637). 

[veres-szín] 

ragyogó-véresBZÍn :  *color  igneus  PPBl. 

véreslö-szín :  *color  subrnfus  PPBl. 

vérhenyés-szin :  *color  li:ilvus  PPBl. 

vérhenyítö-szinü :  ochra  C. 

viasz-szín :  color  cereus  Nom.*  229.   gilvus  PPBl.  wach 

gelb  Nom.  27. 

világos-szín:  *color  serenus  PPBl. 

viola-szín  :  *color  janthinus  PPBl 

violaszinű:  janthinus,  violaceus  C.  (Com:.Ian.  63). 

víz-szín :  «)lor  crystallinus  Nom'.  227.  aqueus  PI'BI.  wassc 
farbe  KirBesz.  132. 

vizszinű:  *color  aqueus  PPBl.  (Com:. Jau  64). 

zöld-szín:  [irasinus  PPBl. 

világos-zöldszín :  *color  prasinus  PPBl. 

Színéi:  I)  [simuló  ;  beucheln).  Szidalmazok  cselédi  köíiél 
szinlik  magokat  (C>.egl:MM.  I(i).  Mentséget  .szinlet  (llly:Prí 
II.161b).  Barátságot  színlelve  irántam  (TürtT.  XI16:\  Szín 
jó  kedvet  magának,  hogy  no  swmiorítsa  jó-vólltát  i|iáni 
((iyöngyD:  (^har.  611).  Színlett  csendességgel  a  világ  mulatt: 
gyönyHrfl  kezdettel  magíUioz  kapi-solgat  (Orczy :  Kíiitll.  3' 
2)  ascio,  coloro,  incrusto  MA.  [Ilirbmig  gebén,  beschílnigei 
Mivel  széulik  ivr.  pápa  gyalíizását  az  atyatiak  (Pázm:  Kai.  6,=.! 
Abban  az  Ítéletben  semmi  fedezve  és  .színeivé  nem  lehet  (Piizi 
LutliV.  366).  Tévelygésének  otroniK'Lságát  szinlette,  tsinogal 
(GKat ;  Titk.  14).  Megtettzik  ezekbSl,  ak.ir  mint  .sziuollyék 
mázüllyák  dolgokat  a  tudatlan  kiVség  elStt  (l\>s:  Igazs.  IL18 
Órőkkétig  laragnak,  bárdoln:ik,  színlenek  a  gyermeken  (F« 
NA.  205).  Tudjuk,   mivel   szinlik   dolgokat  ezek   a  heveskei 


]|53 


BE-SZINEI^-SZINELÉS 


SZINLÉSKÉPPEN-SZINES 


254 


larsnak  fiai  (2?n  S)  [.iíhiho;  pben  machen,  applaniren]. 
liuden  v'ilny  he  tolic  tw  niindpii  lieudsy  es  domb  ineKalaczo- 
odic  es  a  mi  llo^^as  egyenossé  leszen  es  a  mi  darabos,  saa'n- 
t  vta  leszen  (Helt :  UT.  P). 

be-szinél :    I )  liisiuuo  MA.  [eindringen].   Törvénynyel  szi- 
elnibé   a   liaiiiissiigot :  fraudi  siieciem  juris   *im|)onere  PPBl 
szfiidic  magokat  odais,  a  liuvA  nem  liivattahiac  (Zvuu:  Post. 
'114).  Elíljáró  beszédet  bociátván  eliíl,  őnnőn  magát  bé  .szinli : 
se  iiisinuat  (ConrJan.  162).  Bé-szinli  és  belé  keveri  magát, 
:■  liolott  íi  néki  semmi  kízi  nincs  (18.5).    A   voltaképpen   való 
i'dvesseg  az,  midőn  a  viz  avagy  valami  egyéb  leves  dolognak 
•szói  a  kemény  testeknek   menedekibe  ugy  szenlik  bé  raago- 
il,  liogy  bozzajok  ragadjanak  (ACseretEnc.  126).    A   sátán  a 
u'i  bíilványokat   az   apostoloknak  és  a  martiromoknak  nevek 
Itt  bészinlette  (GyöngyL;  KVall,  163).    Hitető   tanitók  az  há- 
liiia  magokat   bé    színlik  (Huun:  Tracta.  3),  A    magok   fele- 
.etéból    v.'dó   kóny várrasokat,   néminémfi    gyanús    vallisbéli 
nyveknek  titkon  való  árúlgatá-sával.  az  igaz   evangelicus  uri 
rendekben  szokták  bé-szinleni  (MLsk:  \'Kert  182).   Gonoszo- 
jt gondol  és  igy  magát  az  ördögnek  bészínli  (Tlly:  Préd.  11.101). 
papok  tisztébe  akarta  magát  be.szinleni  (1.194).    Boldog  álla- 
itnnkban    óltsóbban    férfink    a    jóakarókhoz,   mert    sereggel 
innak,  kik  magokat  bé-szinlik  hozzánk  (Fal:  UE.  423).   Pénz- 
il  ntat  nyitván  magának,  h.imar  bé-sziidette  magát  az  udvarba 
'al :  TÉ.  6801    2)    fincnisto ;    üljertimclien].   Törvénynyel    szí- 
)lni-bé   a   hamissíigot :  fiandi   speciem  juiis  *imponere  PPBl. 
eg   az   elebbi   sebének   helye   be   nem   szineltetven,  az  első 
tezek  kőzőt  harczol  vala  (Forró:  Curt.  140).   A   tengeri  nyúl 
Ui-vágott  öregeket  felfii  bé-színli  porral  (Misk :  VKert.  174). 

beszinlés :  insiuuatio ;  incrustatio,  infuscatio,  coloratio  MA. 
nsclimeichelimg,  lárbung,  ein.streichnng  PPB. 

el-szinel:  1)  (.seduco;  verfiihren].  így  szinle  el  Torinnn- 
ist  6  tőlle  (Gosárv:  MagyB.  Diijí.  8)  [dissimnlo,  celo ;  ver- 
iimlichen).  Elszinli  va<»y  el-titkollya  gono.s.ságit  (Mad:  Evang. 
0).  3)  [dis.'sono ;  abstechen).  A  legalacsonyabb  kártyalevelek 
mikor  triumph  színben  vannak,  többet  érnek  a  felsőknél,  ha 
lök  elszínlettek  (FahUE.  382).  A  legalacsonyabb  kártyák-is, 
ikor  győzedelem  színben  vannak,  többet  érnek  a  felsőknél, 
.tőllök  ekszínlettek.  (SzD:MVir.  403). 

ki-3ziiiél:  1)  [elicio,  dolose  expello;  heraaslocken,  mit  llst 
islreiben].  Gondola  Petruit,  barát  mint  járt  volna,  osszont 
szagából  kiszinlette  volna  (RMK.  111.33 1.  Luterséget  közü- 
nk kisziíilettünk,  nem  bánt  .senki,  bátor  immár  ne  féljünk 
.19).  Ezen  szín  alatt  a  királné  asszont  Erdélyből  kiszínlik 
lonlrók  III.S8).  Attyafiait  az  örökségből  ki  szinleni  (83). 
ikoczit  kiszinlék  Erdélyből  és  Bátborit  bevivék  a  fejedelem- 
ébe (MonOkm.  XIX.258).  Az  németeket,  lengyeleket  kiszinlé 
lőle  s  kiigazitá  Eidélyből  (ErdTörtT.  II 35).  2)  [eincido,  ex- 
00 ;  verschíirfenj.  Csudálkozom,  hogy  a  sovány  váraljai  bor 
nnyira  kiszinlette  Kegyelmetek  eszit  (RákF:  Lev.  1.69). 

kiszinléa :  (extnrbatio;  aiLstreibung].  Igen  bánja  az  király- 
il  szerződését,  az  királ  fiának  onnat  klszinlé.sét  (RMK.  III.50). 

még-szinel :  a.scio  C.  [coloro,  exorno ;  verschönern,  ver- 
TorenJ.  Festékkel  meg  szinlék  kivfil  az  oldalát  (Huszti:  Aen.  4). 

■v.ácskövekkel  levén  megszinelletve  tarkáson,  virágosán  (Szal : 
jj-ón.  206).    Mérgas   borral  poharát   tölteti,  kedves  köszönettel 

t  meg-szinelteti    (Gyöngy :  Cnp.  22).   Gondolom,    talám    meg- 

nli  az  hadat,  az  javát   viszi   el  Pálfi  vagy   ki  magával,  az 

)bit  nekem  bag)-ják  (Béres:  Lev.  579). 

Szinélés,  szinlés:  1)  coloratus  MA.   das  glKtten,  ziereu 

~B   2)  simulatio  MA.  (Iiencheleij.   Táviil   légyen  minden  tsa- 

■dság,   minden   színié,-,   minden  hamis  esküvés   (Pázm :  Préd. 

1).  A  Bellarmimis  berenálása  ez-is,  de  csak  sophistához  illendő 


hamis  szinyelés  (Pós:  Igazs.  11.438).  Vigan  tartya  ugyan  kén- 
telenségéből,  örömét  mutattya  kedve  szíulé-sébiM  (Gyöngy:  MV. 
57).  3)  [insiuuatio ;  das  bineiiischmeiclielnj.  Hízelkedő  beszé- 
deknec  édesgetésével  való  belénc  .szfinlése  az  igasságnac  (Zvon : 
Post.  n.196).  4)  chromala  PPBl. 

Szinlóskóppen :  (simulate ;  zum  sebein).  Pityeget  anyám 
LS,  de  c.siik  .szinlésképpen  (Gyöngy:  Char.  22). 

Színeiét :  [superficies ;  oberfláehe).  De  a  dolgoknak  t.sak 
szintén  a'  superfieie.seket,  kfilső  színeket  vagy  szineletjeket  és 
kéiwket  látja  (GKat:  Válts,  a  1243). 

[Szinlet] 

ki-szinlet :  [emicare  facio ;  hervorleuehten  lassen].  A  ti.sz- 
te.s,ség  mindenkor  s  mindenütt  tökélletes  jóra  .szorít  és  tellyes 
böcsületet  szinlet  ki  rajtunk  (Fal:  NA.  187). 

Szinlő :  [asciaas ;  zimmer-].  Szinlő  fejsze :  a.scia  MA.  Gyalu, 
I    szinlő  bárd  :  o.seia  PPBl. 

fal-szinlő :  tector  MA.  tüncher  PPB. 

Szinl-ik :  (splendeo ;  glanzen).  Akkoron  az  orszagh  urak- 
kal tündöklött,  a'  kiknek  elméjek  királynénál  szénlott  (Liszti : 
Mars.  35).  Erei  már  az  erdő,  kifakad  zöldsége,  felvont  s;itori- 
nak  színlik  éke&sége  (Fal:  Vers.  915). 

fönn-szinlik :  alte  splendeo  Kr.  [hoch  glünzen].  Jobb  volna 
a  világnak  megmutatni,  hogy  nem  csak  a  kapukra  fiiggesztjük 
cimerünk  régiségét,  hanem  fen-szinlő  erkölccsel  Ls  érdemeske- 
dünk  (Fal :  NA.   181). 

ki-szinlik :  [effloreseo ;  hervorblübenj.  Mikor  már  tsirázik 
és  ki-szinlik  valami  eszetske  belőle,  akkor  sietve  sietnek  véle 
a  mamma  belső  kamarájában  igyene.'wen  a  tiikőr  eleibe  letz- 
kére  (Fal :  NA.  155).  Ez  a  dáma  minden  aszszonyi  kívánatos 
érdemére  nézve  ollyan  volt,  mint  a  öora-fiatalival  tavasz.szal 
ki-szinlő  szép  virágos  kert  (182). 

jSzinént,  színén tvaló] 

niaga-színóntvaló :  [.simple.^ ;  einfach].  Az  okoskodás 
maga  szinént  való  vagy  elegyes  (.syllogismus  simplex  vei  com- 
positus) ;  mikor  tudnüllik  az  egész  kérdés  a  feltételbe  foglalta- 
tik bé  és  így  az  okoskodás  is  elegyes ;  ha  a  harmadik  tekin- 
tet a  magaszinént  való  okoskodásban  a  kérdé.suek  mindenik 
ágával  meg  eggyez,  akkor  az  okoskodást  mindenik  részében 
allittani  kel  (ACsere :  Bölcs.  92). 

Színes:  1)  colorius  MA.  coloratiLs,  speciosus  Sí.  (schön 
gefarbt,  geschmückt,  glanzendj.  Színes  mentségek  nem  lehet 
azoknak,  kik  az  istent  nem  ismerik  (Pázm:  Kai.  1).  Hihetet- 
len és  az  Lstennek  gondviseléséhez  illetlen,  hogy  csak  oly  je- 
lünk légyen  az  ecclésiának  esméretiben,  mellyel  noha  bamissan, 
de  nagy  künnyen  és  színesen  magára  vonhasson  akár-mely  té- 
velygő gyöleközetis  (570).  Nem  abban  fáradnak,  hogy  Jákobbal 
a  juhok-eleibe  színes  veszszőket  terjesztvén  szép  bárányokat 
neveilyenek  (Pázm:  Préd.  c).  Comediás  köntösök  mind  a  világi 
színes  öltözetek,  mind  a  kúldús  rongyok  (Pázm:  Préd.  31). 
Egybe-győjtik  udvarok  .színas  eleit,  bé-hirdetik  országok  fő  né- 
peit (409).  Színas  udvara  vagyon,  de  az  adósságit  meg  nem 
fizeti  (634).  Vajha  aszekbe  vennék  az  emberek,  hogy  a  világi 
uraság  színes  nyomorúság  (Pázm:  Kai.  468).  Bölczeségnec  szí- 
nes neve  alatt  elámított  (MA :  Tan.  3).  Az  léleknek  nődőgelni 
kezdő  színes  kedvét  az  kár  vallásnak  kő  as.sője  zápor  mód- 
gyára le  csepfiUi  (CzegI :  Enoch.  III.12).  Fő-urak  kőztt,  színes 
társaságban,  nagy  asztalok  fölött  hagy  békét  a  kérkedésnek 
(F"al:NE.  13).  Követem  mély  alázatossiiggal  az  urat  és  egye- 
temben ezt  az  egy-pár  színes  vendéget  (Fal :  NA.  149).  Egy 
hollócskának  az  juta  aszébe,  hogy  vetki^zvéu  a  .'sötét  gyászból, 
színesbe  öltözne  (Fal:  NU.  284).   Még  a  szinassebb  része-is  a 


255 


(SZINESBj-SZINEZ 


.színezés—szintén 


25 


világnak  nem  tartya  azt  nagyra,  a  mit  könnyen  meg  fog  ; 
elméje  (I'al:  tIE.  491).  Nagy  urakból  válnak  a  szines  nagy  em- 
berek (7.")).  Azért  is  vagy  olly  mint  márvány,  mert  szines  vagy 
mint  szivárvány  (Amadé:  Vers.  145).  2)  fictiis,  .simuIatiLi  Sí. 
[geliHuc'liBlt,  lieuciileriscii].  Színes  barátság:  *fiicata  amicitia  [ 
PPBI.  Maga  gonciojt,  sziiiius  beszédet  hosz  ki  (Mel:J(5b.  líS). 
Egye.s.ség  és  atyati.ság  kivánásrul  való  szfinfi.s  beszélgetés  (Zvon  : 
PosL  11.206).  Nemis  bizonythattátok  ászt  rea  nem  hogy  valrt- 
sággul,  de  még  csak  szines  okoskiidá.s.salis  (Bal:  Csisk.  17). 
Szini's,  maguknak  teczu  liypücriták  (Megy:  6Jaj.  11.40).  Nem 
vagyunk  pbarisaensok,  liogy  szines  igazságokkal  pipeskedgyfink 
(Matkó:  BCsíik.  401.  402).  Mostanság  minden  állapot  nagyra 
ment,  a  világ  elítt  való  színes  magaviselés  pediglen  legfövebb 
helyre  mesterkedett  (Fal:  UE.  362). 

[Szinesb] 

Színesben:  (clarius;  lauterj.  Oly  dolgok,  melyekkel  leg-szi- 
nesbon  terheltetik  a  római  vall;iji  és  gyflISltetik  a  Kalanz  (Pázm: 
LntliV.  7).  Hogy  .színesben  k:iroml«idlias.sanak  a  luterlsták, 
má.st  fognak  reánk  (80).  Ezt  azéit  gondolák,  hogy  az  római 
anyaszentegyh;lzat  szinasben  gyalázbas.sák  az  bálványozással 
(Pázm:  Kai.  704). 

[Szinesget] 

Szinésgetós :  (fignra).  A'  mondásokat  kftls8  szinesgeté.sec 
kel  Kzinesiti  (Coni:J,an.  161). 

Szinesit :  coloro  Kr.  fschmiioken ;  verschönern].  Nem  isten 
követségével  .szinesíti  dolgát  az  Anlichristns,  hanem  magát 
nmtogattya  i.stomiek  lPázm^:Kal  807,1.  Temérdek  hazugságok- 
kal színesíti  tsalárdságit  (Pázm:  Préd.  404).  Az  ékessen  .szoUó 
.■i  szóllásnac  módgyát  gyakorollya  és  a  mondásokat  külső  ékes- 
getéseckel  szin&siti  (Com:  Jan.  Ifil). 

meg-szinésít :  coloro,  depingo ;  fjirben,  abbilden].  Ez  am 
az  z.  P.-il  ira.sanalv  Ibliasa  szerint  meg  irattatot  es  az  apostoli 
kep  iro  pennánál  meg  zünSsettotót  Antichristus  (Zvon:  Osiand. 
2:i9).  A  po.sztót  a  festó  meg  szinesíti  (Com :  Jan   98). 

Szineskéd-ik  :  1)  (splendesco,  fidgesco ;  glanzen].  S  fik- 
séges,  hogy  kills<Vképpen-is  mint  valamely  tisztás  SIlőzethen 
szineskedgyen  (I'"al:  UE.  371).  Vannak,  a  kik  csak  a  külső 
pom]iáv<d  .szineskednek,  mint  némelly  épületek  (Fal:UE.  392). 
Ki-tetszcnek  és  a  világ  .szemei  előtt  .szineskednek  a  tekénte- 
tesb  tisztek  (409).  2)  simuló  Kr.  |lieneheln].  Ha  ki  has-znoso- 
kat  szoll,  edgyet  érts,  hogy  ha  ha-szonbilanokat,  (ne]  hizelked- 
gyél,  szineskedgyél  ((Jom :  Jan.  205). 

Szinéskedés  :  [simulatio ;  heufheleij.  Sok  .szineskedés,  kéi>- 
uiut:itás,  ki'U<li1zk;iilő  mázoUls  patv.urkodik  kiirfllette  iFal:NE, 
38). 

Színesképpen:  (simulato;  sclieinbar].  Megtudták,  hogy  el- 
jött Czeglédi,  de  holt.'ui,  ugyan  megbódultak  fórendok  maguk- 
ban; szincskéiKin  fórerul  magyaroknak  mondja  (Thaly :  Adal. 
1.27). 

Színessóg:  .simulatio  SL  |liouchelei).  A  tiSkéllete.s.s§g  meg- 
határozott, niBJlyot  szine.ss^g  nélkül  valósjignak  nevezünk  (Atwifi: 
Vend.  75:;). 

Színez:  I)  coloro  M.\.  fiirben  PPB.  Fontollyátok  meg, 
hellyasen  .szinnyezié  a'  lifint  iMatk;  B(i«ik.  445).  2)  [.simuló; 
heucholn|.  Várad  felöl  vagyon  gonosz  gondolattyok,  noha  igen 
színeznek  ^Paskó:  ESir.  ü).  Most  valami  hűséget  mutatott  szí- 
nezve hozzánk  (Monükm.  XXllI. 21.51.  H)  [in  metUuui  procedo; 
aurtreten].  lígy  elromlott  kalmiu-I  uralnak  helyében,  ki  parla- 
montumnidi  színezett  nevében  keveri  kezeit  jó  polgár  vérében 
(Orczy:  Költ.Si.   18). 


Színezés:  I)  coloratio  Kr.  (verscliönenmg)  Mivel  roiita 
tad-el  a  calvinistjik  szinyezését,  add  elrt,  hadd  hasids  mi 
(Matkó:  HCsák.  408 1.  Mind  ezekkel  a  színezésekkel  az  ig:iziü'i| 
ellen  tu.sakodunk  (Vajda:  Kriszt.  1.577).  Vén  artzáját  kendi 
zés,  tsidóka  színezés  simíttya  (SzU:  MVir.  43).  2)  [simulatit 
hencholeij.  Addig  váradiak  bátran  kőltőzMuek,  ez  csak  szim 
zés  vala  (Pask():  ESír.  D3,|. 

Színezésképpen  :  [sinndationis  .sjiecie ;  heuchlerisch).  Vjii 
ket  Kgtek  nem  szinezé.so  képpen,  bizonyo.son  asserilhatty 
mert  az  mi  iiiduciáink  ugy  lőttek  Ferdinánddal  (TürtT*.  L(J2í 

Színség  :  fpraetextus ;  vorwandj.  Az  Maroson  való  Iiidat  í 

állottjik  ily  sziuséggel  .  .  .  (ErdTűrtAd.  1.206). 

Szint:  [penitus;  giinzlichj.  Be  tSltek  az  vedreket  oiiud  zi 

tig  (I)<ibrU  285). 

föld-színt :  (in  summa  terra  ;  auf  der  erdoberfliiclie).  Fftl 
ben  lakarjuk  a  mi  halottinkat  avagy  boltban  P>ld  .szint,  ava( 
ffildben  tartyuk  a  tol  támad;lsn:ik  reménségeért  (Sam:  Agen 
189). 

Szinte ;  1)  prorsus,  prorsum,  [lenitus,  mere,  plaue  M 
giinzlich,  dmchaas  PPB.  Nem  sziiite  jó  pénz :  *dubium  arge 
tum ;  még  nem  .szinte  ké.sz  az  Írásra :  nondum  satis  *cout 
niatus  ad  scribendum ;  még  szinte  el  nem  végeztem  mag:ii 
ban :  *nondum  satls  constitui  PPBI.  Némely  leányok  az 
melyeket  nyitva  hagyják  .szinte  a  bimbóig  (Kirltesz.  52).  2)  [coi 
mode,  maximé,  ipse;  gerade,  justj.  Waé  el  aggyak  w;ig  \ms 
tezyk,  ha  zynte  ayandekon  akaryakys  walakynek  adny,  z;il. 
dok  lúgyenek  wele  (líMNy.  II.  22b).  Tokeried  bátor,  a  mi 
.szinte  akarod  íL'nitli-ók.  1.138).  Ám  szóljon  felőlüidc  ki  .sziii 
mit  akar,  hiszen  tiszta  lelkünk  (Balassa:  Ének.  46).  Ha  szii; 
szepelkedve  meg  erőltetik  magokat-is,  de  bizony  azt  si 
hez  nem  vihetik  (Pós:  Igazs.  11.365).  Midőn  szinte  indulo-félb 
volnék,  érkezett  Marchio  uram  embere  (TörtT*.  I1I.4).  Sziii 
asztal  felett  találtam  és  pedig  illy  válogatott  cifrában  (Fal ;  N 
21).  Régi  mondás:  ha  nem  szinte  tisztesen,  legalább  eszes 
(Fal :  UE  430).  Meg  is  cselekedte  volna,  de  szinte  akkor  orszí 
biró  haddal  érkezett  a  németség  ellene  (Fal:  TÉ.  696).  S)  [etia 
aeque,  paritor  ;  gleichfiillsl.  Szinte  annyi :  perinde,  tantundei 
szinte  az :  idipsum,  is  ipse,  illepse ;  .szinte  mint :  sicnt,  que 
adniodum :  szinto  úgy:  perinde  MA.  Ez  szinte  mint  a  torsi 
vagy  czomorika,  a  kiuol  meg  hal,  iwlami  állat  meg  eszi  (M( 
Herli.  86).  A  termo  fának,  ha  szinte  ki  vágattatikis,  az  ő  suri 
ágaij  nem  niugn.sznak,  hanem  ki  kelnek  a  fflldból  (Mel:  J( 
34b).  De  szinte  ezzel  rontod  (Unitlrók.  I.I77).  Ki  tehet  bb 
nyo,s.sá,  hogy  szinte  meg  nem  tsiisz:imodolt  a  könyvnek  őrzéj 
ben  (Pázm':  Kai  989).  Szinte  ezen  szuszékbol  való  az  is,  i 
don  az  ordinalandoc  az  oltár  elejébe  állattatiiac  (M.\ :  Ti 
1129).  Mondh:it<l.sz.-i,  mint  alkuszik  meg  a  kétség  be-esés  a  n 
latsággal ;  szinto  úgy  mint  a  tiVz  a  vizjiel  (Fal:  NE.  28).  4)  tj 
timi  non  ;  fást,  beiiiahej.  Szinte  hal,  nem  él  sokáig :  mors  i 
*appropinquat  PPBI. 

Szintén :  1)  prorsus,  iienitu.s  pl.'uio  MA.  gmiz  nnd  g; 
durchaus  PPB.  Nem  vagyok  szintén  olly  embertelen,  parasi 
non  adeo  *inhumano  sum  ingenio  PPBI.  Má-sodik  aszt*'nil*' 
olts  bele  jóféle  bisalniát  szintén  az  f?ildszinbe  (Kadv:  Osal  III 
Ha  .szintín  valamely  eatholicus  értelmes  ember  acoomi*lali", 
kere.sné  is  az  udvarnál,  azt  mindgjárst  ap|>liiálják  holmi  kii 
szolgálatokra  (Bercs:  Lev.  491).  Ki  ki  a  tlsztísségnck  eg; 
graditsarúl  a  fíillebb  valóra  kivjin  lépnyi,  mig  szintén  .'iz  eml 
rek  között  a  leg  föl.sőbb  potzikra  ülhe.s.sen  (TóthJ:  LstN.  6 
Az  is  igazJit  tart,  a  ki  é.'s.'wei  s  tudománnyal  ncni  bír,  nohaj 
s  kél,  nem  .szintén  él  (F.il:UE.  371).  2)  [commode,  ipse;  ( 
rade).  Szintén  mikor  ezt  irniun,  érkezik  Sebosus:  dum  ha 
I  si'riberem,  *e('co  libi  S«bo.sus;  .szintén  ollyiui  vagyok  most 
!    hozziid,  mint  azelőtt :  tibi  nihilu sum  *aliter ac  fni  l'l'lil.  Ma  .s» 


(>SZINTÉN.SÉ(í)-ARNYÉK-SZÍTs' 


FUTTATÓ-SZÍN— 1.  SZIRT 


258 


I  i.i  toníioriiek  vizpi  s  linbja!  kí»Vt  j.lr  is,  nom  engedi  magát  el- 
Kin'lt.nliii  iSzékt  Knin.  XS).  Ha  szintén  békesses  szeretíi-is,  de 
i  azt  ii'vid  idi'n  juitvaroísá  ta'zitek  (Priig  Serk.  425).  Szeres- 
iftk  a  mi  foloharátnnkat,  mint  szintén  minnen  m;ignnkat  (Pós: 
^azü.  1.342).  Szintén  induló  félben  levén  Kékedi  Zsigmond 
iram,  ngvan  megiijiilék,  liogy  levelét  láthatám  Kgdnek  (TörtT''. 

627).  Telieliink  szintén  két  t'elAl  vakí  divor^iiít  neki,  hogy  az 
>uiántt'il  val<í  fíiidre  re.-ik.iplintnáiik  (Beio.s :  Lev.  622).  A  ki 
rendes  !>éke.>^ségre  bírta  tennéaíetét,  st)k  bús  kedvetlen.ségeket 
6g  elkei'Alni  éltében  és  a  bücsiiletre  vivi^  járá-snak  szintén  ál- 
alutjában  vagyon  (Fal:  IJE  367).  S)  [iisqiie  ad  summám;  bis 
Mm  rando).  Tillcsétek-meg  a  vedreket  vizzpl ;  es  szintén  teli 
51ték  azokat :  implevernnt  ea.s  nsqne  ad  snmmiim  (Mad :  Evang. 

13). 
[Szinténség] 

Szintéuséggel :  (prorsus ;  giinzlicbj.  Az  mint  rSuid  id5n  .szin- 
easeggel  meg  bizonyityoe,  fl  nekic  mindenes  (EsztT:  IgAny.  366). 
lemeli  zentteknec  vyoinian  talált  ielenesi  nem  zinténsegel  v.nlo 
pusagot  hoznac  iZvon :  O.siand.  5).  Halac,  kiket  az  utolsó  napon 
álogatnae  el  szintéaséggel  az  halászoc  egymástnl  (Zvon :  Post. 
1.291). 

Színtelen,  szinetlen :  decolor  C.  MA.  farblos  PPB.  A 
Síd  színtelen  és  puszta  vala  (Helt :  Bibi.  I.  A).  Némellyec  rút 
siiinc,  szinetlenec  (Com :  Jan.  64).  Nemde  nem  színtelenek,  bé 
sett  szemek  és  arcájok,  se  erS  se  nyerseség  bennek  (Fal :  BE. 
85).  Mit  kellelt  még  megérnem;  azt  gondoltam,  lehetetlen, 
ji     sines  .szived  hogy  színtelen  (Amadé:  Vers.  145). 

Szintelenit :  decoloro  C.  MA.  entfárben  PPB. 

még-szintelenít :  cv  Ne   nézzetek   engem,   hogy    feketés 
,     igyok,  mert  a  nap  színtelenitettmeg  engem  (Bíró:  Mi&ae  391). 

mégszintelenités :  decoloratio  C. 

Színtelenül :  incolorate  C. 


Sziaüleg,  szlnOlen:  superficialíter ;  obeiflachlich  GKat: 
itk.  1119. 

Színültig :  ore  tenus  PP.  [randvoll]. 

2.  SZTN  (z«n  JordC.  522.  ÉrdyC.  50.  zein  DHbrC.  454): 
guriolum  Com:  Jan.  102.  acena,  nubilaríum  PPB.  [hütte, 
iheiuiej.  Filegoría,  szin,  melly  aU  e.sö-ellen  ember  vonja  ma- 
it :  nubilarium  vei  nubilar  PPBl.  Hol  va^on  zein,  hul  pascat 
1  taneitvanimval  e^em  (DobrC.  454).  Zylee  hA  egyetlen  egygyet 
helybeztetee  h\\tet  a  yazolba,  mert  nem  vala  egyéb  helye 
paeky  a  zeenben :  in  diversorio  (JordC.  522).  Nem  leen  niyt 
nnySk,  hanem  teréének  ez  rozzass  heeyazatw  zeenben  (ÉrdyC. 
I).  Helheztetee  ewtet  az  yazolba,  mert  nem  vala  ewneky 
gyeb  helye  az  zeenben  (111).  A  kert  bé-keiíttetic  sSvénnyel, 
mely  vesz.sz6kből  fonatic  és  kertbéli  árnyékos  szineckol  éke- 
fetic  (Com:  Jan.  71).  Sátorokban,  ágas  bogas  hajlékokban, 
inekben  (in  tiiguriolis)  laknak  vala  (102).  Bé-akarván  menni 
ház  elein,  színén,  folyo.son  által  a  házban  (106).  A  madarász 
rejti  magát  a  lappangó  .szénbe,  kunyocskába  (Com:  Orb.  104). 
in  signiöcat  nobís  non  solum  eolorem,  sed  etiam  receptacu- 
n  quodpiam  (Otr;  OrigHung.  11.113).  Mi  színt  csínáltatván, 
elscl  s7.embeDlétel  ott  legyen  (KétMDipl.  101).  A  háznál  .szín 
Jt  elkészítve,  az  .szín  ktizepin  jó  magos  sályom  (Monlrók. 
.404).  A  többi  állást,  levél-színt,  szerszámra  s  eledel  tartásra 
ikséges  hajlékokat  fddögetett  (Moln :  JÉpül.  65).  Kiket  az 
íba  vagy  színbe  bevivén,  szömyftképen  igyekeztek  megré- 
míteni 1760  (Hazánk  1.363). 

imyók-szín,  ámyókoa-szin  :  umbraculum  MA.  topia- 
m  Com:  Jan.  TI.  scena  vimbrosa;  schattiger  oi-t,  laubhütte 
B.  A  kert  Ijé-kerittetic  sSvéunyel  és  árnyékos  szineckel,  híga- 
kkal ékesittetic  (Com:  Jan.  71). 

M.    NTELVTÖET.   SZÓTÁR,    m. 


fllttató-szín.  [A  vashániorban]  a  fut.ntó  szin  mellett  vagyon 
napkeletre  egy  rostolo  (CsikGy.  33). 

játazó-szín :  [theatrum].  A  mit  a  játszó  színekben  fel-ad- 
nak,  mind  azon  hím  munka,  a  derék  Ibgis  már  büdös  maszlag, 
az  útóllya  méreg  és  halál  (SzD:  MVir.  259). 


lapta-szín :    [sphaeristerinm ;    ballhaus). 

yínhft    iníicríit   nv.  Innta     ínfélroii   ott    mfífr-Wf.nt 


lapta-szin :  ispiiaensterumi ;  naiiiiaus].  Méné  az  lapta 
színbe,  magát  az  lapta  játékon  ott  meg-izza-szttya  vala  (Apoll. 

12). 

levél-szín :  tabernaeulum  PPBl.  scena,  viridarium  ;  laub- 
hütte PPB.  Levél  szén,  hajlék,  .sátor:  tabernaculnm  Major: 
Szc'it.  465.  Levél  .szín,  a  mely  alatt  a  komédiát  j.átszodtak : 
scena  PPBl.  Hét  napig  legyetec  leuel  szén  alat :  haliitabitis  in 
umbraculís  septem  diebns  (Helt:  Bibi.  I.  KKk2).  Mint  egy  sá- 
torral es  leuel  szénnel  be  fSdi  fiket  (Mel:  SzJán.  213).  A  komé- 
diát jádzó  levél  szín  elul  ffiggesztS  ponyvával  buríttatic,  fedez- 
tetic  bé  (Com;  Jan.  211).  Az  udvarházon  kívül  való  szekérszín, 
ítem  egynehány  istállók,  kovács  műhely,  levélszíimel  és  reke- 
szekkel együtt  aestimáltatott  in  summa  fl.  180  (Gér:  KárCs. 
IV.359).  Az  ur  szemei  a  hévségben  levélszíu :  tegimen  ardorís 
(Dly:  Préd.  1.507). 

levelszínecske :  topíarivim  C.  Leuel  zeneczke,  z6ld  agbol 
tsinalt  farnektizo :  topíaríum  C. 

szekér-szín :  [cmruiim  receptaculum ;  wagenschoppen).  Az 
udvarházon  kívül  való  .szekérszín,  ítem  egynehány  istállók,  ko- 
vács mfihely,  levélszinvel  és  rek&szekkel  együtt  aestimáltatott 
in  summa  fl.  80  (Gér:  KárCí.  IV.359). 

Színecske :  [tabernaeulum ;  zelt].  Az  kysded  zeeneczke 
zoros  vala,  zyk  wala,  ondók  wala  (ÉrsC.  211). 

lugas-szineoske :  topíaríum  PPBl. 

SZINOGAT  :  [pelliceo ;  verführen].  Ámítani  akar.sz  é  szí- 
nogató  szóddal  (Czegl:  MM.  180). 

SZIPOLY:  blattá  MA.  .schabe  PPB.  motte,  holzwurm 
Ádámi.  .Szipoly  a  méh-ko.sárban :  tineae  alvearíum,  apiroster 
PPB. 

SZmOM,  BZTROISY (sdrma  1878  TörtT.  1.157):  1)  mam- 
brana  colorata,  pellis  levigata.  colore  tincta,  vimen,  ligula,  alnta 
MA.  víncula  .salina,  vimina  salígna;  gefarbte  baut,  pergament, 
bánd  aus  allerleí  PPB.  Karó  póznáckból,  vitlakból,  szíronyok- 
ból  (vimínibas)  és  egyéb  hajló  s  kfltő  vasz.szákből  fonatic  a  sö- 
vény (Com:  Jan.  71).  SzironyV)!  font  szatyroc  (109).  A  szolő- 
tSvek  k5t8  vasz.szfikkel,  szironyokkal  a  .szSlS-karókhoz  köttet- 
nek (Com:  Orb.  112).  Szirmával  varróit  egyik  kaszkení  600 
oszpora  1878  (TörtT.  L157).  Igen  czífi-a  .szironynyal,  sót  ezüst 
fonallal  czifrázott  majcz  vagy  szíj  volt,  az  kivel  felkötötték 
(Monlrók.  XI353).  Az  lovaknak  az  üstiJköket  szijúval  vagy 
szironynyal  felkötötték  (367).  '£)  [pniina;  rauhreif].  A  fák  itt 
katonák,  tsak  azok  puskáznak,  kiket  szirony,  niara  s  jég-tsapok 
ruháznak  (Gvad;  RP.  234).  f^kófiummal  várva,  sárga,  veras  és 
zöld  szíronnyal  zavarva  (Gvad:FNót.  42). 

Szírmos,  szíronyos :  1)  crusta  obductus  SL  Pnustíg]. 
Szírnyos  hó :  cm.stosae  níves,  ciiista  obductae  níves  PPB. 
3)  [fimbriatus,  segmentatus  ;  besetzt,  belegt].  Egy  fátokban  züld 
szíronyos,  aranyos  perspectíva  (Monlrók.  XXIV.165).  Négy 
ághu  .szíronyos  jó  korbács  (Cz^egl :  Japh.  77).  Egy  lóra  való 
szíronyos  egész  szerszámot  hat  forinton  adják  (Tíii-tT.  XVin.217). 
Pásztor  kinek  fonyod  szírmos  ostorodat  (Fal :  Vers.  913).  Tsigás 
lesz  szerszáma,  szíronyos  a  féki  (Gvad :  RP3). 

1.  SZIRT  (zirtoc  BécsiC.  46.  zirlmi  MimchC.  26.  zúrlot, 
zirlhid  AporC.  35):  1)  occiput  MA.  bíntertheíl  das  haupts 
PPB.  Agyba  fűbe,  nyakon,  szírton  tagoltatá  magát  (Pázm :  Kai 
554). 

17 


259 


KÖ-SZIRT— SzIt 


BE-SZÍT-SZITÁCSKA 


kö-szirt :  Bcupiilus,  cautes  Kr.  [fels].  KSzirtoc  inégolvadnac 
ment  viiiz  te  oriíail  elüt  (BécsiC.  40).  Uakia  5  liazat  Ii5  ziitou 
(MiinchC.  26).  Mbí;  törte  a  kSzfirtot  ErinonbaTi  es  meg  itatta 
6ket  es  ki  hozta  a  vizet  a  kSzirtbol,  czapta  a  kőzirtot  (AporC. 
35).  Kietlembo  k5  zirtot  meg  lia-sazta  e.s  íket  mcf;  itat;i  es  az 
k5  zirtbol  vizet  ki  lioza  .  .  .  Az  kS  zirtot  fte  e.'i  vizek  folya- 
nak  (DiibrC.  1  •!.'>).  Zarva.suknak  majjas  heéek.  nymuknak  bye- 
deluiek  k8  ziit  (183),  Oh  kA  zyriok  egylje  zenweíjyetek  ina  en 
welem  (ÉrsC.  57).  Menyey  madarak  lakuznak  ft  raytek,  k&zyr- 
tok  kez'Xíl  adyak  A  zawokath  (KeszlhC.  274). 

nyak-szirt:  occiiuit  C.  MA.  cervix  Nom.  14.  sternon  Ma- 
jor: .Szól.  448.  ocdpitiiim  PPUI.  uacken  Nom.  13.  liinterteil  de.s 
haiipts  PPB.  Czeudesiégben  valée,  de  az  Lsteu  megrontá  és 
nyacszirtou  ragadnán  vpyan  el  oszlatá,  finnSn  niagánac  Izílnac 
t8n  engemet  (K:'ir:  lübl.  1,521).  Az  isten  engemet  fi.szve  tilre  e.a 
engemet  niakszirton  ragada  es  vgian  S.'izue  vére  (Mol :  Jób. 
40b).  A  uyaknai:  n'szo  nyac  .szírt,  nyae  csiga  (Cum:  Jan.  48). 
A  f5nec  hátiilsi')  része,  nyali  szflrti  alatt  ;iz  emlékezS  ehne  va- 
gyon (fi.5).  Hárpia  el -érvén  a  kant,  nyak-szirtun  ragadgya 
(GyöngyD:  Cup.  599).  Sokan  úgy  itillenek,  hogy  az  oroszlán 
nyakszirtjának  semmi  ize  nintsen,  hanem  tsak  merő  tsont  (Misk: 
VKert.  48). 

2.  SZIET  :  wiist,  gepickte  h;iare  Adámi. 

Szirtos  :  aga.syrtlms,  hi.spidn.s  sordidn.s,  eqnaliihis  MA.  wiist, 
garstig,  nnflatig  PPB.  Szirtos  vagyoc :  .sqnaleo  MA,  Ru.snya,  ots- 
mány,  .szirtos ;  aga.syrtiis  PPBl.  Fediiletleii  és  rút  szirtos  rnbá- 
ban  öltözött  ember  (Ker:  Préd.  fiTO)  Azoknak  szirtos  arcsu- 
lattyok  es  borotválatlan  borzas  bajok  vohia :  hirta  illis  ora  et 
intonsas  comas  e.sse  (Forró ;  Curt.  179).  Inkáb  mindetdtor  szir- 
tos a  lélek,  a  hol  a  test  fénlik  (Zóly:  Elm.  424). 

Szirtosan  :  scjnalide ;  garstig,  nnflatig  PPB. 

Szirtosság:  sqnalor  MA.  unflat,  wust  PPB.  Az  te  lelked 
nagy  keseriis^gben  gyStrSdic  és  életedet  nagy  szirto.ssAgban 
foglaltad  (PrágrSerk.  896).  A  nagy  szirtosság  és  uagy  tisztáta- 
lanság  nem   könnyű    fájdalommal    tisztíttatik    meg  (lUy:  Préd. 

1.98). 

SZIRUP:  (syrnpus).  Szirup,  édes  orvosság:  syrupus  l'I'BI. 
Az  ilalbim  elegyíts  viola  lyttariomot  avagy  sirupot,  rósát  avagy 
nádmézet  (Radv :  Szak.  256).  Egy  fél  font  mondolához  végy  öt 
tikmony  .székját,  főzz  silrft  .siropot,  keverd  bele.  Végy  szitált 
nádmézet,  mikor  az  sinip  megfört,  tedd  együvé  (263).  A  hegyes 
tSvis  gyfimóltsébíll  n.ád  mézzel  tsináltatot  szirop  a  gyulado  hideg 
lelé.sek  ellen  basznál  (ACsere:  Enc.  235). 

SZISZÍIQ:  musso,  mussito  MA.  [zi.sclie1n].  Sziszegi:  denti- 
loipius  MA.  PPB.  A  te  b&széded  a  porr  kSzRl  sziszőg  (Helt: 
Hibl.  IV.49).  A  Kalauz  a  ki  ellen  csiripeltek,  sziszektek  minden 
tudománynak  őltftzeti  nélkül  (BahCsLsk.  198).  Az  sziszegliS 
deneuérek  k&zt  (Bal:  Epin    1). 

Sziszeget:  [mussito;  zisehenj.  Snu5ltik  es  sziz.szegetik  es 
boszoiitiák  a  tőb  népek  a  gonoszt  (Mel :  Jób.  64). 

SZISZÉRÉQ :  jjrao  timore  nnissito  Kr.  [aus  fnrcht  wim- 
menij.  Igen  sziszergettek,  rettegtek,  reszkettek  it  még  a  regu- 
láris próbált  vitézek  is  (Biró:  Micae.  190). 

SZÍT :  [foveo ;  erwecken].  Szítani  a  tüzet :  struere,  versare 
ignem  MA.  Az  fúvó  gégéje  körill  .szít  ez  tüzet,  iwmete  bojlyá- 
val  hint  reá  vizet  (Oyüngy:KJ.  50).  A  rútha  férlitúl  szerelmet 
fiz,  de  ítózszonban  szít  (Felv:  SchSjiI.  27).  A  ki  csak  magának 
él,  mindunt  csak  maga  kedve  tülté.sére  gyűjt,  takar,  .szit,  for- 
dít, másnak  senmiit  sem  enged  (Fal:  UE   49i). 

[Szólások].  Nem  szít  ez  is  hozzád  (CzogI:  MM.  121). 
Tsak  te  feléd  vala  szivünknek  Imjlilsa,  hozzad  szitlott  .szivünk 
(SzU:  MVír.  3991.  Minden  ember  az  6  m.aga  fazeka  mellé 


szit  (Decsi :  Adag.  10).  Fazék  mellé  szilé  barátság  :  ollae  an 
citíae  1 32).  Ne  .szícs  csak  magad  faz;ika  mellé  (Czegl :  Jap 
248).  Igen  szítanál  a  magad  fazekad  mellé  (Matkó:  BCsá 
258)  Igen  a  magok  fazeka  mellé  szíjtanak  itten  a  rómaíf 
(Pós:Igazs.  1.711).  Ha  .szinte  egyébből  a  romai  egy  ha 
m  e  1 1  e  szított  is  (Baí:  Credo  204).  Az  .Sabellíus  éretne 
sége  mellé  szít  (Pázm:  Kai.  412).  Tévelygő  embere 
mellé  szító  zimbora  (Toln :  Víga.szt  77).  Igaz  hitt  mell 
szitó  ^Czegl :  .Japh.  3.5).  Kiki  az  ő  peterkeie  mellé  mi 
deiiftt  őrSmest  .szythnac  (B;Uas.sa:  Camp.  52).  Az  őp<ih.ir 
mellé-.szito  bazogi  (UKat:  Válts.  11.1330).  Tzinálna  v.ilamel 
gyűlést,  melly  ő  mellé  .szíjtima  (Tns :  Ápol.  223j.  A  z  o 
mellé  szíjtnak  (László :  Petr.  16). 

be-Bzit :  [?j.  Ide  tona  hanatatnac  mint  e^  reazege.s,  es  mi: 
den  bfilczeseget  be  szltatik  (Szék:  Zsolt.  113). 

el-szít :  [demoveo ;  entfemen].  Ha  az  forró  viztűl  el  szítt 
,az  ti"bMt,  forrásától  raegál  (Vás:  CanCat.  106) 

ki-szít:  [excito,  inflanimo;  in  ilammen  setzen].  Az  ídvezil 
nem  czak  az  mi  bűneinknek  mély  fövényében  ment,  hanem  i 
isten  haragának  ki  szított  tflzét  kellett  nyomdosni  (MA:Scal 
368). 

Szítás :  [stúdium ;  p:irteinahnie,  aiihángliehkeitj.  A  mell 
nem  egyébb,  hanem  a  Sítbellius  eretneksége  mellé  való  .'■'zíjt} 
(Pós:  Igazs.  1,676). 

Szító :  (pruníceps ;  fonerzange]  Chinaly  .szítokat,  medentzi 
ket :  facies  foreipes  atcpie  fuseínulas  (Helt :  Bibi.  Pp).  Az  csuki 
rakd  tiszta  fazékban,  tegyed  .íz  tfiz  hátára,  az  tflznél  ropogtas 
meg,  de  gyakr:in  az  szító  vason  megrántogasd,  hogy  meg  v 
ragadjon  (ftidv :  Szak.  106).  Megczinála  az  oltárnac  fazekai 
szítóit,  medeutzeit,  horgas  nelláít  (MA:  Bibi.  1.85). 

szón-szító :  ama,  baiillum  PPBl. 

SZITA :  subc«niículum  C.  íncemiculum,  cribrum  pollin: 
ríum,  farinarinm  MA.  sieb,  mehisiob  PPB.  Zyta,  rosta,  siia 
(KMNy.  II. 84,1,  A  nézőc  es  bli  baiasoc  holt  th.s2et  vi.szl)e  h;nina( 
rosta  által  as  szita  által  czeleke-sznec  (Born:  Evang.  III.  15).  V 
szita,  boros  tők  (l)ecsí:  Adag.  330).  Szflrd  sziüi  által  a  tizt 
kenyetőt  (Frank :  HasznK.  216i.  Az  szit;'m  által  veretvén  a 
kalács,  öblícsd  meg  .szépen  a  fiizokat  (Uadv:  .Sz<nk.  280).  Eg 
öreg  .szérn  szita  ára  60  d.  (TiirtT.  XVIII.271).  Ha  ;i  fokhagi 
mát  szit.án  álbil  törőd,  igen  használ  a  kiu'yó  marás  ellen  iNaJ 
Kert  316).  Szita,  szatyor  kötést  én  soha  nem  pn'ib.iltam  (Öti 
M&st  83vsz).  Az  irt  tedd  egy  medemzeben,  molyb<>n  erőssé 
dörgőllyed,  az  után  o.sztán  egy  .szitán  által  nyomván  szflrje 
(Cseh:OrvK.  22).  Vettünk  két  vödröt  s  egy  szítát  iMonTMB 
1.295).  Ollón  szilát  forgat  cathechLsmus  helyet,  hosiy  tegn.ai 
álmát  fejtegesse  (Fal:  NA.  158). 

[.Szólások).  Szemtelen  ál  ártzát  fiiggasztvén  nyilván  ki-köss 
a  szítát,  a  gyönyörűségnek  szabad-nyereségft  leányává  vállyoi 
(SzD:MVir.  118). 

[Közmondások).  Uj  szíta  szegen  (Bgg  (MA.  Matkó:  BOák 
333.  BethhÉlet.  1.320). 

gyakor-szita :  pollinaríum  C.  cribrum  pollinariuui  M.\ 
mehlsíeb  PPB.  Az  rísk.'Wit  szemenként  iilstl  meg,  musjirkii 
erö.sen  törd-meg,  hogy  megtöröd,  gyakor  szitával  megti.sztálj.u 
(lliiilv:  .Szak.  2ii(i). 

SZÜrö-Szita :  colum ;  sichtsiob  PPB.  A  .szűrő  szitával  meg 
szőrié  (Com:  Jan.  82).  Levét  szűrd  által  az  szűrő  szit;unl{adv 
Csal.  111,43) 

Szitácska,  szitka  :  (farinarium ;  siebchen].  Végy  egy  rilkí 
szenirt  szitacskál,  tölLsd  az  mézes  kalácsot  az  fazékb.'ui  \:i' 
lére,  habard  az  .szitácskán  s  verd  által  rajta  (Kadv;  .Szak,  2b' 


2tíl 


SZITÁL— szrrKOs 


il.,  luv  lól{  vai;y  tejsziirrt  szita  fi  d. 


szitkossAg— 1.  szív 


262 


'it 


y/itáU  ára;   e»:.v  f^'/itka  1- 
T«rtT.  XVIII27n. 

Szitál :  iKillinciu  MA.  [."iebeu,  beutelu].  Szitált  liszt :  pollis 
A.  Az  Uezedbeii  esy  örei;  eiís  fa  kaláii  lo>(;yen,  melletted 
igy  tálban  tiszta,  szitált  liszt  (Rjldv:  Szíik.  17lii.  Vé(,'y  öt  tik- 
miiiy  székját,  fJai  süifl  siiojxjt,  keverd  bele ;  vétiy  szitált  nád- 
Dézet,  mikor  az  sirup  niegfJtt,  tedd  egjSvé  (263). 

által-Szitál :  fpercribro ;  durchsieben).  Végy  ujontani  nád- 
nézet, iiien  apróra  törtet   és   szitán   Altalszitáltat   (Radv:  SzjiU. 

77V 

ki-8zitál :  cv!  Ha  az  tésztát  tejhez  akarod  megcsinálni,  tik- 
lonnyal  sryi'írd  meg  az  té.«ztát,  ennek  kiszitáld  az  lisztét  (Radv: 
izak.  187).  A  sziti  állal  a  liszt  ki-szitáltatic  és  kieresztetie,  a 
orpác  ki-Iiintegettetvén  (Com :  Jan.  76). 

meg-szitál:  percribro  Kr.  fljenfeln].  Az  riská-sát  szemen- 
ént irtsd  mep;,  mosárban  erfisen  törd-mes;,  hogy  megtíiröd, 
yakor  szitával  meff-zitáljad  (Radv :  Szak.  209).  Lisztit  ma  szi- 
ilfák  meg  (Tof:  Z.solt.  764). 

Szitálás :  [cribratio ;  das  sieben).  AtÉamfiai  tiztohatok  ki  az 
kovazt,  hog  legetek  vy  zitilas,  mikeut  pogaéak  vattok  (DöbrC. 

18).   A  szitallásba  meg  marad  a  korpa  es  a  rostába  a  jiolyna 

FézSir.  H). 

Szitáló:  pollintor  C.  MA.  poUinis  excnssur;  bentler  PPB. 
iszt-szitáló,  molnár,  siitö :  pollintor  PPBI. 

SZITOK:  inaledicfum  C  convicinm,  vitiiperium  MA.  las- 
írnn?,  schniabnng  PPB,  Nyeluemel,  gonoz  atokal,  zitokal  isten 
meiiel  atko/Aitam,  zitkozotam  (VirgC.  5).  KSrnolem  lakozok- 
tk  zytkyat  haliam  (DtibrC.  77).  Szitockal,  átockal  tárogató 
nber  (Deesi:  Adag.  15).  Riit  zytkokal  zidot  vot  benfinket 
tMNy.  n.169).  Ei'ens  szytkokkal  ees  atkozodasokkal  mongyak 
Ilb:  lOS).  Soha  megh  énnekem  zythokkal  nem  fyzetek  (LevT. 
115).  FárraLságodért  czak  szitok  intalmod  (FortSzer.  F6).  En 
;  8  szitkait  diesirotekuek  tartom  (Pázni:  LutliV.  ö).  Szitkait 
:ért  szélre  bocsátom  (179i.  Átockal,  szitockal  rakva  szája 
lA:  Bibi.  Ei'ib.  6).  Az  Kalauznak  szitkaival  cbak  annyit  gon- 
)ltani  mint  az  gunarnak  pőszőgetéseiiel  (Zvon :  PázniP.  206). 
yallal  folyó  .szitkai  (Bal :  Epin.  2).  Sok  szitok  s-halállal  való 
nyegetés  erdeklé  éltedet  s-ke-serves  szenyvedés  (Czegl :  Sión. 
).  Nem  kell  .szitokkal  s  mocsokkal  felelnünk  vallásunk  ellen- 
inek (Czegl :  MM.  233).  Ezeket  az  török  nítiil  hurogatta  és 
indenfeiai  szitkoldcal  szidtji  (Monlrók  VII.72).  Szitok,  átok 
ilt  igyünknek  kezdeti  (Thaly:  VÉ.  L47).  Sikólt-kiált,  nincsen 
ge  sok  szitkának  (GyöngyD:  Char.  632).  HerbeviUe  a  sapká- 
1  a-sztalbüz  ütvén  szitokkal  monda:  Ez  sok  (Bercs:  Lev.  634). 
!l|attana,  oda  hajtá  mérgélien  a  káros  kockát,  utána  egy- 
iháuy  [lajkos  .szitkokat  (Fal :  NE.  27).  Ki-for  boszúja,  fújja  a 
k  szitkot,  átkot  (Fal:  SzE.  534). 

Szitkos :  maledicas,  convieiator  C.  MA.  lastemd,  sclieltend, 
iterer  PPB.  Ha  valaky  ty  k&zAletek  zytko.s,  atko»)  a  vagy 
5ege.skedw  lendh,  e  felykuel  meg  egyv^th  se  egyetek,  ygyatok 
omj:  SzPál.  141).  Haragosnac,  szitkosnac  mondgyac  (Born : 
éd.  43Úb).  Verekedfic,  szitkosoc,  reszegesec  (466b).  Negyedik 
der-viz  a  házasak  erköltse,  haragos,  szitkos,  morgó,  részeges 
iszxír  az  eggyik,  el  kell  tűrni  a  másiknak  iPázm:  Préd.  239). 
,t  érdemli  szitkos  szájoc  (MA:  Bibi.  Elób.  28).  Nem  ez  ti'ira- 
;  véle  a  moslékos  tajtékot,  szitkos,  mocskos,  eszel5s  nyála.s- 
dásokat  (Matkó;  BCsák.  2).  Szitkosoknac  és  vásottaknac láttimc 
A:  Tan.  1182).  Az  anya.szent6gyháí!  ellen  nem  alhatnak  va- 
ni  roszsz  szitkos  kSnyueknek  kohlóinak  kakukki  (Bal:  Csisk- 
Nézd  meg  tsac  ama  szitkos  Pázmánt  (Czegl:  Japh.  22)' 
Ktiben  fog  állani,  hogy  szolgákra  szorgalmatos.san  vigyázzon' 
legyenek  istenkáromlók,    szitkosok,    részege.sek   (TOrtT.'  I. 


Szitkosság :  [ooiiviciinn ;  lastorung)  A  Rzitkoss.ignil  és  faj- 
talaaságrnl  (Pázm:LuthV.  170). 

Szitkozód-ik :  convicior  C.  MA.  scbmáhen,  üLsIem  PPB. 
Nyeluemel,  gonoz  atokal,  zitokal  isten  neneuel  atkozotam, 
zitkozotam,  káromlást  tiStem  (VirgC.  5).  Nem  fenekedie,  szit- 
kozódic  senkire  (Com :  Jan.  198).  Az  firdfig  lelkftvel  szitkozódó 
pajkosokat  meg-plengérezik  (Pós:  Válasz.  49).  Megmondám 
ezeket  Balassi  Ferencznek,  eleget  zugolódék,  szitkozódék  sze- 
gény (TörtT'.  I.ll).  Toremtettévol  életemben  sem  szitkozódtam 
valami  tiz  vagy  tizeukettónél  többet  1759  (Hazánk  1.219). 

Szitkozódás:  maledictio,  maledicentia  C.  MA.  la-steriing, 
das  scbm.-iben  PPB. 

SZITTYÓ :  jmicus.  donax,  c.yperos  C.  MA.  biuse,  riedgras 
PPB.  Szittyó,  hiuáros-gaz  a  vizlien :  ulva  PPBI.  Szittyó,  gyé- 
kény, sás:  storea  (Major:  Szót.  450).  Ki  az  zep  igen&  .szittón 
comot  lel  (GuaryC.  15).  Szittyó,  .s;ls,  kaka,  bordót  tataroznak 
vele,  zatyrot  es  gyeként  kötnek  Mhle  (BeytbeA :  FivK.  104b). 
A  gyékéyn  kákából,  szittjoból  gyékényeket  tsináluak  (Com : 
Jan.  33).  Szittyó,  gyékény  avagy  szalma,  snpp  terittetic  alája 
(112).  Az  erdei  galanga,  mely  tulajdon-képpen  cy[5erusnak,  szity- 
tyonak  neveztetik,  par  hagyma  forma  leveleket  hoz  (ACsere : 
Enc.  246). 

Szittyós:  I)  junco.sus  C.  MA.  [binsen].  Szittyós,  kakás: 
juncinus  PPBI.  2)  juncetiun  C.  [binsenlache].  Kákás-hely,  szity- 
tyós :  jímcetum  PPBI. 

1.  SZÍV,  SZÜ:  1)  cor,  cordia  C.  MA.  (auimu.sj;  herz  PPB. 
Felmagaztatec  Nabulmdonozornac  orzaga  es  o  zíu5  felemelké- 
déc  (BécsiC.  11.  37).  Embernek  ziuet  meg  nem  keuienity  (VirgC. 
21).  Zent  lelekli  illete  az  w  ziuet  (83).  WdwSzlőm  atte  zfeey 
zAedet  (PeerC:R).  Keges  vagyok  es  alázatos  zyvev  (CornC. 
3)  Mit  gondoltok  gonozt  ty  zywetekben  (JordC.  378).  Az  yft- 
ywnak  evv  elmeeyeet  es  zyweet,  leikeet  az  aldot  Jesustwl  el 
zaggathuaak  (ÉrdyC.  337).  Mert  tudgyatoc  a  iSueueuyeknec 
szfluét :  .scitis  enim  advenarum  animas  (Helt:  Bibi.  I.  Nn2). 
Bátor  szfiuS  fírfi  (Mel :  Jób.  81).  Halgassa  meg  mi  kSnyőrgS 
sziufinket  (Boni:  Ének.  17).  Bodogoc,  a  kic  lelki  szegenyec, 
szűbol  kőnyórőgnec  (120).  Boldogok,  az  kik  tiszták  sziu6kben 
(Fél:  Bibi.  6).  Jaj  ki  bolondok,  a  kik  fülhöz  és  nem  szűhöz 
szóllanak  (Pázni :  Préd.  C2).  Meg  mondotta  5  néki  minden  szi- 
vét:  omuem  aninium  suum  confessus  est  ei  (IMA:  Bibi.  1.233). 
Megnyitván  szemeit  a  meg  keseredett  jó  szfi,  lélek  (Tof:  Zsolt. 
15).  Fajtalan  képeket  Írnak  elméjekben,  sok  tiizet  raknak  .szi- 
vek alá  (Fal :  NA.  157).  2)  fpars  média,  interna ;  das  innere]. 
Leezeu  embernek  tJya  az  feldnek  zyweben  {.JordC.  391).  My- 
koron  en  Damascosban  nienneek  deeliiek  zyveeben :  média  die 
(JordC.  780).  Atyamflya,  ha  meg  akarz  lathny,  yewy  eede  ezen 
hen'e  harmad  napnak  deel  zyweeben  (ÉrdyC.  509b).  Másod 
napon  esmeg  deel  zyweeben  ywtot  vala  hazalioz  (514).  Del 
szflben  (Valk:  Kár.  15)  A  télnek  szinte  szivébe  vagymik  (Fal: 
TÉ.  631).  Félelmes  setétségben  vala  éjjel  nappal,  a  télnek  szi- 
vében, mérges  hidegnél,  nem  tudván  jövendőjét  (744).  Az  ország 
szivében  épült  Mátyás  palotája  (SzU:MVir.  409).  3)  [animus; 
mutj.  Ha  megrözzenik  az  német,  későn  tér  meg  az  szíve 
(Bercs:  Lev.  197).  Holnap  kigyün  Bottyán,  talám  kigyün  az 
helyére  megbukott  szíve  hadimknak  Ls  (252).  Ellenkező  kime- 
netele a  dolognak  a  tartományokat  is  megb.'détja,  kiknek  szí- 
vek nehezen  tér,  csak  megrözzenések,  nemhogy  vesztések  után 
(338).  4)  [verbum  alloquendi;  anredevvort].  Én  édesem,  én 
szívem :  *mel  meum  ;  szivem  lelkem :  meuni  *corcuIum  PPBI. 
Ajánlom  Kdnek,  mint  szerelmes  szivem  lelkem  én  édes  uram- 
nak (LevT.  11.68). 

[Szólások].  Néki  is  hitván  helyen  áll  vgyan  azszöue 
(Decsi:  Adag.  158).  Ha  .szaia  felebiirattyaual  szol  is,  de  sziue 
penzeuel  b  e  s  z  e  I  (Bom :  Evang    IV.302).    Szive   ajakiu   k  i- 

17* 


263 


1.  szlv 


1.  szív 


tsurdiil  (Szí):  MVir.  ilD)  Az  kimz  gyíiyléseu  czfigg  szive 
(MAiScult  877).  Ha  maiját  noni  számiya,  essék  szüve 
Ibleségéii,  gyerniokiii  (Pázm :  Préd.  95).  Mog  (ís§k  az  fi  sz&ii 
rajta  (Sylv:  UT.  1,108).  Tulajdona  azoknak,  kiköt  lenyomott  a 
szerencse,  hogy  bal  sorsokon  sok  szív  megasik  (Fal :  VE.  449). 
Valami  keveset  engedhetünk  gyarlóságoknak,  hogy  ne  fájjon 
szívek  (Fal:  NE.  19)  Kit  embőr  meg  nem  moiidhath  én  ziw 
meg  nem  foghat  (NagyszC.  211).  Ila  semmi  nttal  nem  ffil 
szive  férjéhez,  vállyék  el  tflie  (Pós :  Igazs.  557).  Tisztelheti 
valaki  istent  szájjal,  de  ha  szíve  nem  ott  j  á  r,  a  hol  nyelve, 
nem  foganatos  istennél  (Píizm;  Préd.  1016).  So  küls(5  okok  se 
belső  szivem  jánisi  nem  visel liettenek  ollyasra  (Fal :  NE.  1). 
A  szivnok  alattomban  való  járási  kSnnyebb  uttal  férnek  a 
bíjlsfiletliez  (F"al :  UE.  363).  Vedd  ki  jobban  pallosodat,  lásd 
meg  talpig  szive  járá.sát  (SzO:  MVir.  430).  Valahol  vagyon  te 
kenézed,  ot  vagyon  te  zywed  eos  (JordC  371).  Legyen 
egy  zinetek  (VirgC.  122).  Oda  a  szive :  sine  *animo  miles 
PPIÍI.  Az  hiueknek  sokaságának  egy  zyvekes  egy  lelkek 
vala  (VirgC.  122).  Szfiue  lelke  5  néki  ez  a  dolog  (Decsi: 
Adag.  lOC)  Szive  fedve  kell  embernek  a  tsalárd  mostani 
világgal  bánni  (Fal :  ITE.  204).  Szive  szakad  valaki  utj'm : 
cor  ejus  vertitnr  ad  aliqnem  (MA:  IJibl.  1.289 1  Anam  zive  za- 
kadvan  alvala  (NagyszC.  99).  Néha  istenhez  fordítván  .szemeit 
szűve  szjikadva  kiáltotta  (Pázni :  Préd.  84).  Szfiue  szakadva  be- 
szél vélek  (öini :  Evang.  99).  Szívfink  szakadva  vada.sziik  az 
dicsSseget  (Alv:Itin.  291).  Szftve  szakadva  várja  (Haszti:  Aen. 
29).  A  btilcs  egy  oktalannal  soha  .sem  bocsátkozik  szoros  kö- 
tésbe, és  jóllehet  holmikor  valami  iiyája.sságra  fakadjanak  egy- 
más közt,  nem  kiivetkezik  abból,  hogy  egyik  fél  a  másikat 
szivébe  fogadja  (Fal:  UE.  445).  Zent  Jaltabnak  ev  be- 
zedy  gyakorta  ty  zyvetokben  fo rogyó n  (VirgC.  140) 
Keserfi  zent  halalaat  zyvodbe  forgassad  (WinkIC.  122). 
Egy  gonoisz  kiván.ság  és  gondolat  se  f  o  r  d  u  1 1  y  o  n  meg 
szivekben  (Matkó:  BCsák.  267).  BezedSkel  6  z  ivében 
igen  be  rakja  (CsomaC.  80).  Bár  s z á  1 1  a n á n a  k  szi- 
vekbe a  mi  fondorló  urliaiiik  s  okulnának  udves.séges  féle- 
lemre (Fal:  NE.  54).  Térjetek  sz  fi  vet  ékbe  bfinSsJk, 
ves.sétek-el  bűnötftket  (Pázm:  LntliV.  410).  Meg  mondám  tft- 
iiektek,  hog  az  mfi  s  z  fi  e  i  n  k  b  e  n  v  a  1 1  o  k,  lioé:  eggfitt  ilfönk 
es  egéfitt  halhink  (Sylv:  UT.  11.47).  Nem  twdom,  my  wagyon 
zyvvebe  (I^vT.  1374).  Az  w  meg  késérgete  tégedet,  hogy  uil- 
uán  lenne,  mi  volna  a  te  sziuedljen  (Kár:  Bibi.  L165).  Szí- 
vébe venni:  incordiare  MA.  My  zyuAiikbe  sémi  tAredel- 
messoget  nem  vez*nk  (VirgC.  49).  Ha  a  Méltóságos  úr  is  ezen 
levelemet  megolvasni  méltiíztatik,  ngy  fo^a  szivében  venni, 
hogy  minden  alkalmatlaiLságot  eltávoztat  tflliiiik  (Bercs:  Lev. 
403).  \Vr  Bernald  v  e  t  e  e  azt  ewii  z  y  u  e  b  e  n  (EhrC.  4).  Ezt 
ziu'Siikbe  vettete  (VirgC.  83),  Vete  az  A  z*eben  egi  immi  alat- 
nac  zertelen  zerelmet  (100).  A  kik  igaz  szívból  hozzád  barát- 
koztak, azokra  mint  mesteridre  úgy  figyelmezz  (Fal :  UE.  368). 
Az  parainolatiiak  vege  az  zcretet  tyzta  zibSI  es  nem  tette- 
tós  hitből  (Tih(;.  14j.  Bvzgo  szfiből  te  fiaid  kegyes  atyanc  kS- 
nyfirgflnc  (Boni :  Ének.  145).  .Szfibfil  meg  bocsáttya  az  ellene 
tot  vétket  (Páxm:  KT.  74).  Igazgat  mondott,  de  nem  szíból  (Illy: 
Préd.  1.251).  Az  en  zegliyn  mywollom  zerynth  tyzta  zywbewl 
zolgalok  Kdnok  (RMNy.  II  29.3).  Szfibfil  való  még  utalása  az 
bűnnek  (Fél:  Tan.  238).  Ezt  az  mi  szíb/il  származott  atyai  aö'ee- 
lusból  elóilben  adott  parancsolatunkat  kfivethassed  (Évk.  XIII.SJ). 
Szivekhez  aszott  némely  kfilfinfis  vétkek  (Fal :  UE.  447). 
Peniteneyat  nem  tartanak,  sem  zy vekhez  nem  terének 
(DomC.  166).  Kaput  ne  nyiss  sziveden,  mikor  az  ab- 
lakkal beéred  (Fal:  NU.  363).  Kerekesen  ki  monda  már  régen 
0  felSI  Kornoliiis  szíve  á  g  a  z  a  1 1  y  á  t  (Mohi :  JÉpiil.  13). 
Szíve  izét  előtalálni  valakinek  (FaI:UE.  483).  Valakinek 
kLidni  szive  titkát:  *credere  animum  siium  alicui  PPBI. 
Mykoron  azért  bel  telneek  az  neegy  zaz  eztendonek  ydeye, 
zyvocre  zallya  liAnok  (venit  ei  in  mentum),  hogy  megh 


latogathnaa  az  liA  attyaffyayt  (JordC.  728).  Nékem  ugy 
szik,  hogy  valami  gond  sziillott  Kegyelinednek  szívére  (1 
NE.  61).  Ezeket  szive  gyökerére  botsátá,  igen  szivi 
vévé  (SzD:  MVir.  410 1.  Nem  árUitt  nekik,  sít  inkább 
vet  adott  (Monlrók.  111.104).  Jó  akaróim  jovallá-sokkal  s; 
adának  még  tíibbeknek-is  iiá.sokra  (Veicsm :  Lev.  xxiiji.  S; 
s  bátorságot  ád  (TitkRózjs.  115).  Szivet  adjon  az  hadak 
hogy  annál  is  jobb  szívet  vegj'enek  a  szolgálatra  (MonI 
XV.345).  Szörnyfl  félelmet  fog  ez  okozni  az  széleken,  € 
nem  kevés  szivet  ad  az  mon'aiakiiak  (Bercs:  Lev.  75). 
istenért,  hi.szem  most  kell  az  mi  hazaHúságunkkal  s/jvet 
mink  az  országnak  (713).  így  szól  és  így  eh  inal  szil  ve 
magának  es  az  ö  lettenotas  vitéz  hadának  (Zriiiyi  II  71).  Sí 
dobbantó  hír  (Fal :  Jegyz.  935).  Nehéz  volt  néki  kese 
meg-gyfizui,  melly  epedfi  szivét  régen  kezdte  fizui  (Gyöi 
Cbar.  350).  Bánom,  hogy  által  kell  hágnom  azt  a  czélt,  a 
lyet  feltettem  volt,  hogy  magamhoz  h  a  j  1 1  o  m  s  z  i  n  e  i 
(Mik:MulN.  138).  A  bölcs  udvari  ember  hallgató,  niagá 
marad,  nem  hordozza  szívét  teijesztett  tenyerén  (1 
UE.  479).  A  szíveket  m  e  g-i  I  I  e  t  n  i :  *aflficere  aui 
PPBI.  S  z  a  V  -  i  n  d  í  t  ó  a  sz.  íívls  (Sall :  Vár.  46).  Ha  elszed- 
tendfld  a  pápista  vallástól  a  rhetoroknak  pillago  éktwsé 
semmi  sem  marad  benne,  a  mi  embernek  sziuet  megli  ii 
hatna  ((Jöntz:  RBab.  3).  Magam  az  lovassal  azon  vagyok, 
rülkerüljek  Riesáuon,  taláni  szívet  kap  az  had  isten 
gyelnie  által  azon  (Bercü:  Lev.  39).  En  oly  liiszeinbeu  vag 
isten  ut;in,  hogy  csak  három-négy  napi  operatióiin  is  mef 
dílják  Heistert  s  míg  az  miiink  Beszprémtül  szívet  kap^ 
Gyórhez  .száll  Í123).  Szív  meg-lippesztí  s  meg-baboi 
szép  szavú  Syreues  (Megy:CJaj.  IIL14).  Szív -mar  de 
féreg  (Piizni :  Préd.  IGö).  Hogy  a  jó  akaratot  feiitartsák,  fi 
k  i  -  ö  n  t  i  k  szíveket  (Fal :  SzE.  533).  Obligálják  mind 
ket,  s  majd  ki  pökik  ók  sziveket,  hogy  hálóba  kerít 
s  azután  kinevetnek  (Amadé:  Vers.  60).  Szív- rágó  fi 
(Fal :  CoiLSt.  935).  Holtigtíirtó  búgyötrelmet,  szivrepesztí  ve 
dolmet  gondolatlnnul  szereztek  (T'haly:  VÉ.  11.335).  Minny: 
vLsz.sza  kezdéuee  t^rni,  látuán  észt  a  t5r5kec,  igen  5rfiléne( 
szfiuet  vénee  esmet  (Helt:Króii.  91).  Szfiuet  vSuec  e 
(Valk :  Gen.  8),  Az  ellenségek  az  fegyvertelen  es  saiiyar 
gokkal  meg  saylodot  hadat  latvan  sziivet  ellene  ne  vegye 
(Forró  :Curt.  552)  Vegyetee  szivet  s  reménséget  (GKat:  V; 
1.495).  Ha  szaporábbak-is  nálunknál,  .számokbúi  tétovázó  sz 
ne  vegyünk  azokból  (Gyöngy:  KJ.  86).  Az  ellenség  szivet  vé 
(KákF:  Lev.  1.605).  Szivet  vött,  meg-tótorodott :  aniinatus  Pl 
Szivet  venni ;  ejicere  aniini  mollitiem  PPBI.  A  TLsziuitúl  ' 
nép  zá.szlóstól  kezdtek  kiugrándozni  a  sánezlwl,  melyet  n 
látván  íiz  ellenség,  ujunniui  nagy  szivet  vett  (TfirtT*.  IV. 
Minél  alább  megyén  Nagyságod,  annál  nagyobb  szívet  ves 
az  elmaradandó  rácz  (Bercs:  Lev.  23).  Ha  áltjü  tanálok  mem 
s  ott  nem  subsistálliatok,  .szívet  v&szeii  az  ellenség  (95.  2 
A  szerout.sét  szfivel  szoktuk  óhajtani  és  szájjal  kivs 
kedve-sinknek  (Fal :  UE.  368).  Lstenemot  nem  zeretem  tel; 
zinemel,  elmernél  es  telyes  erímel  (VirgC'.  5).  Kit  \Vk  zi 
tek  volt  telyes  zyuekel  (UO).  Zeresed  tolyes  zyuedel  (1 
Tj'zta  leiekéi,  tyzta  zyuel  hozza  magamat  nem  zerzel 
(VirgC.  11).  Nagy  eedes  zywel  leélek  kel  raj-tta  rags 
nak  (ÉrdyC  573).  Nagy  oedes  szívvel  lélekkel  waryak  w 
(ÉrsC.  157).  Egy  szfivel-lélekkel  választottak  engei 
fejekké  (TörtT.  XIX.U7).  Mindenkoron  Atet  zaual  es  zii: 
dyczeriem  (\'iigC.  45).  Édes  li;izánk  ügjénck  boldoguláss 
kívánván  alázatos  igaz  szívvel  (Bercs:  Lev.  455).  Jó  szfiu 
I  fi  n  a  czasziir  Sídamonhoz  (\'alk :  Geu.  19)  Bizony  igen 
sziuel  vagyok  szent  Péternek  .szép  mondásairól  (Biil:  CsLsk.  i: 
Az  én  kflvetóim  nem  is  igen  jó  szívvel  vágynak  lii>zz:iin,  mi 
az  sódértul  és  bortul  fosztottam  meg  flket  (NótPM.  61). 
egyetembe  c«  e  g  y  z  y  w  o  I  valakyt  v  a  I  a  s  t  a  n  d  n  n  k  (RM 
11.37 1.  Vetkeztem  z  y  u  e  m  z  e  r  e  n  t  es  tetemenyemnek  mit 


'la 
inei 
múl 
■iiFi 

iia 

thilii 

'ami 
íny 
ueá 
b[t: 
:jb:-ii 

ái 

tma 

í» 

lli 

ftun 

ií« 

w 

íiiiini 

MM 

iliVí 
iiiail 
lein 

ÍSPÍ 

oíJil 

1»|K 

'IT 

( ti« 

meíű 


ilfl! 
•ka 

BT* 

A' 

(dSI 

elit 
•gl^ 
iii' 
,  i,« 
lill 
«, 

«>: 

íRSl 


2(i5 


ASSZONYSZIVO— KICSINY-SZIVÚ 


KÖSZtV— szível 


266 


202.    GKat: 


[treulierag]. 


(VircC  13).  Ma.sixl  riMidbolyek,  U)l<  cliali  t«!t  /^roiit  tait.lyn.ik. 
de  iiPiii  zy\V  zoroiit  vaki  akarattal  (ÉidyC.  öOűh).  Uizoiiy  iipiii 
pokocliabol  mon(lf.'y.%  lianeni  szniie  szerent  aúuila  togcíkit  oii- 
nekem  (Helt :  Mes.  4ií21.  Ertoiii,  lioi;y  K.  naí;y  kartli  vallott 
wiiliia  valamy  katonali  miat,  ha  liwgy  vagyon,  lii/ou  ziwoni 
zorent  bjuiom  (KMNy.  11.101).  Kytli  iiagb  7,o\Wein  zeiyiitli 
wai'tliam  wolna  (LevT.  I  388).  Szivom  szerint  gyfllnlSni  (MA  : 
Bibi.  Elíb.  13).  Az  nagy  szombati  ei'clesianae  fot'5  patronusiuac 
isleniiec  kegyelma'i  áklá-sát  kivánom  .szivem  szerint  (MAi  Sciilt 
3).  Az  mit  egyniá.s  ellen  vétettünk,  anól  egymá.snak  szivünk 
szerint  megbocíAssunk  (TörtT  .  IV.131). 

[KfizmondAsokJ.  Az  imatsag  az  zöuee,  nem  az  ayake  (VitkC. 
5).  Mfiuel  rakna  a  szfiw,  abból  szól  a  sz^y :  ex  abunrlantia  cor- 
dis  OS  lixinitur  (Helt:  UjT.  C8).  Szem,  szív,  elme  talál,  mit  vi- 
hess h.-izadhüz  (Orczy:  KOltSz.  (202). 

asszony-szivü :  eft'eminatus  MA.  zagliaftig,  woibisch  PPB. 

bátor-szivü :  andax  Kr.  [mntig].  Tsak  emlekezetois  a 
halálnak  rettegésbe  ejthet  akár-melly  bátorszívfi  embert  (Pázm: 
Préd.  1139). 

bátortalan-szív  :  *infraLtus  animns  PPBl. 

cséndés-szivü :  aeiinanimis  C. 

[égy-szivűj 

egysziviiség :    (concordia ;    einlraclitj.    Az 
egy    szivflségnec    meg   njittatni    kell    (Com:Jan. 
Titk.  1119). 

égyénea-szivü :  ingeuuns,  recti   cordis  SK 
Ur  ki  idniV.eit  egenes  zívőkSt  (üöbrC.  22). 

[égyenetlen-szivű] 

égyenetlenszivüség :  discordia  Cüm:Jan.  202.  (zwie- 
tracht].  Az  egj'enetlen  szivflségec  és  versengéséé  hogy  kSzben 
ne  essenec,  alig  lehet-meg  (Com :  Jan.  202). 

égyenlö-szivü :  (concors ;  eintrSchtig].  Legyflnk  mint  egy 
attyanak  tíay  igyenlő  ziuőyek  es  atyatiiKag  zeretők  (Beythe: 
EplsL  20Sb). 

féléim eB-szivű :  [timidus ;  feigherag].  Félelmes  zivSnek 
enghem  aleyt.ilok  (PeerC.  337).  Nagy  bátran  el5j8ttec,  jelen- 
teni akarván,  hogy  6c  nem  olly  félelmes  szyfivfivec  immár, 
mint  annac  előtte  (Zvon :  Post.  1.885). 

gyenge-szivű :  pnsillanimus  Oim:  Jan.  19.í.  [kleinmiitigl 
A  gyenge  szivfi  a  szerencsés  állapotocban  fel  fuvalkodic,  a 
nyomornságos.sakban  elméjét  el-hadgya  (Com:  Jan.  195).  A  két- 
ségbenesés elSbb  fojtogattya  a  gyenge  szívűeket,  hogy  sem 
reájoU  mondotta  légyen  végsí  sententiáját  az  isten  (Fal :  NE. 
52). 

józan-szivü :  fprobus ;  rcchfschaffen].  Legyek  tiszta,  gyozan 
szívó,  isten  félő  es  isteni  szolasokval   telly&s   (GyarmiFel.  72). 

kegyes-szivü :  [misericors ;  barmhorzig).  Zylyg  vagyok  en 
Gs  kegyes  zy*  (ÉrdyC.  390). 

kemény-szivű :  durus,  inhnmanns  SK.  [hartherzigj  Mind 
az  kemény  ziuw  feiíak  nagyon  el   almelkodanak   (VirgC.  71). 

kósz-szivű  :  [animns  promptns;  bereitwillig].  Ugy  leszünk 
valójába  í  felségének  dicsíséget  adui  kész  szjt'ü,  igaz  keresz- 
tyének (DEmb:  GE.  16) 

kioainy-szivii :  micropsichos  MA.  pusillanimis  Com :  Vest. 
113.  [kleinmiitig].  A  kicsiny  szivfi  embereket  méltán  lyuc  em- 
bereknec  mondhattyuc  (Prág:Serk.  533).  A  kicsiny  szivö  a 
szerencsés  állapotokban  felfuvalkodik,  a  nyomoní.ságossakbau 
elméjét  elhadgya  (Com:  Jan.  195).  BAtoríttya  a  kicsinszivfl 
bfin5sSknek  lelkét,  kétségbe  ne  essenek  (Illy:Préd.  D47-1). 


kö-szív:  (aniniiis  dnnis;  liartherzigkeit).  El  vezem  ty  tev- 
letek  az  knv  zyvet  es  adok  nektek  test  zynet  (CornC.  93.  VirgC. 
21).  KS  szivet  ha  vér  az  isten  akarattyának  pőrólye,  tsak  iol 
pattan  ríjla  (Koniár:  Imáds.  U2i.  Azért  engeszteljed  kAszive- 
det,  légy  egyszer  mint  viasz  hajljmdó  (Amado:  Vers.  110). 

köszivü :  (dnri  animi ;  hartberzig].  K8  szflnS  ember  (Decsi: 
Adag.  50).  Ezt  kellene  eszekbe  venniec  amaz  meg-kemé.nyedet 
és  kfl  sziuft  emboreknec,  kic  vétkesec  (Zvon:  Post.  II.li'>5). 

magahitt-szív :  *expletus  animas  PPBl. 

nagy-szivii :  magnanimns  C.  (grossmütig).  N;igy  szivíi  az, 
a  ki  az  6  kedve  szerint  való  jókat  és  véle  ellenkezS  gonoszo- 
kat elviselheti  (Com:  Jan.  195).  Nem  nagy  szivft,  a  ki  a  másé- 
ból bíikezü  (Illy :  Préd.  1.360). 

nyúl-szivü:  pusillanimus  Com;  Jan.  195.  [miitlos,  feigj. 
Nyúl  szflua:  tlmidior  Pi.sandro  (Oecsi :  Adag.  63).  A  uynl  szivil 
a  szerencsés  állapotban  fel-fuvalkodic  (Com :  Jan.  195).  Láttyuk, 
hogy  a  viszszii  aggott  vén  is  iffiiinak  fitogattya  magát,  a  nyúl 
szivfi  és  bátortalan  vitézséggel  kérkedik  (Csiizi:Síp.  55). 

paeal-szivü :  fpusillaninnis ;  feig],  DiisS.ségeíebbiiek  tar- 
totta vérével  a  viaskodi)  helyet  megfesteni,  hogy-sem  né.melly 
paczal  szivfi  katonák  módjára  (Szeg:  Aqu.  47). 

paszkonca-szivü  :  [iners,  t;n-dus ;  imbeholfen  ?].  A  Kris- 
tusprótze.ssnsáii;ik  nem  ollyan  vége  szakadott,  mint  a  paszkontza 
szivii  Pilátus  gondolta  volna  (Vajda:  Kriszt.  111.474). 

testi-szív  :  [aninnis  mansvetus;  gefühlvoUes  herz].  El  vezem 
tAled  az  k\V  zíuet  es  adoc  neked  testi  zivet  (VirgC.  21. 
CornC.  93). 

titkos-szivü :  (callidus;  heimtückiscb].  Megismerteti  véle 
bel.sóképen  a  titkos  szivű  személyeket  (Fal:NU.  320). 

Szívbeli,  szübeli:  cordialis  Kr.  [herzens-j,  Zyubely  be- 
keseg  tartó  nem  voltam  (VirgC.  13).  Szívbeli  alázatosok  alga- 
tok vrat  (DöbrC.  231).  Bocatot  engem,  hoé  zivSkbeli  tSrSdel- 
meseket  meg  orvoslanek  (268).  Zibeli  tiztasag  (UebrC.  141. 
ÉrdyC.  33b).  Ky  ydvvezeyth  zywbely  ygazakat  (KulcsC.  11.  134). 
Az  ilyen  nyavalyáknak  leghasziiosb  orvo.s.ságával  az  békes-séges 
tűréssel  kötözze  Kd  szfibeli  sebeit  (RMNy  U.256).  Slwbeli  ba- 
natijc  (Born:  Préd.  619).  Meg-illetlietik  sokan  a  Kristus  erek- 
lyéjét, de  Kristus  semminek  farlya,  ha  szfi-béli  jó  indulatok- 
nélkfll  vannak  (Pázm:  Préd.  1017).  Mennyivel  kell  tehát  mine- 
kfinc  nagyszibéli  buzgó.ságos  kívánsággal  meg  gondolnnnc  ez 
drága  idvSsségnec  dolgát  (MA :  Scult,  325).  Mi  őrállyfmc  min- 
den szfibeli  háborúságot  letéuén,  mellyre  Cristns  int  bennfinket 
(Zvon:  Post.  1.39).  Szfibeli  ájítatosság  (GKat:  Titk.  268).  Meresz- 
ted el  árulni  mesteredet  oly  nagy  szibéli  barátságnak  jelével 
(Illy:  Préd.  1.7).  Belsó  és  szibéli  szeretet  (599).  Az  értelem 
szívbéli  foganatos  erő  nélkül  tenyészetlen  és  meddS  (Fal:  UE. 
364). 

(Szived),  szüved  [szenved?]:  ffero;  dulden].  Ha  isten  az 
atyákat  magzattyoktul  megfosztaná,  .szfivedgyék  azt  béke.sséges 
tűréssel  (Szathm:  Cent.  92). 

Szivedez  [réredez?].  De  Horváth  János  legbelsilbb  szolgája 
a  rétségekeu  szivedezvén,  valahány  harsáuyi  liajdii  kezébe 
akada  (SzahKron.  117). 

Szivei:  1)  [fero;  ertragen].  Szent  József  és  a  boldogságos 
szflz  igen-fájdalmasan  sziveitek  a  gyermek  Jésasnak  el-veszését 
(Vajda:  Kriszt.  1.86).  A  szorentse  kerekének  minden  ugrásit 
nyögd  és  sziveid  békével  (Szü:  MVir.  395).  Restellem  ezeket 
tovább  tűrni,  sziveileni,  szenvedni  (446).  3)  [diligo ;  lieb  babén]. 
Tsak  téged  szivelleítünk,  egyedül  te  valál  szerelmünk  taplója 
(SzD:  MVir.  400). 


267 


MEG-SZIVELr-SZIVETLEN 


.SZIVETLENSÉG-^ZKÓFIAS 


26 


még-szivel :  ['iniinuiii  cominoveo ;  zu  lior/.oii  (,'elien].  Min- 
denkor lüLsziioH  Vilit  maga  folc'il  Uovesebbat  tartani,  rész  szeréiit 
azért,  liuf,'^'  nagyobb  gonddal  folytiLssa  ember  maga  dolgát, 
rész  fp/.erént  jiodig  azért,  bogy  lia  nem  esnék  szíve  szerint, 
felettébb  meg  ne  szivcljo  (Fal :  UE.  420), 

Szivéut :  [ex  auimi  seutentia ;  uach  herzeuslust].  Fizessen 
nelioil  te  zivedent  es  orössöbe   minden   tanaőodot  (DöbrC.  41). 

Szivóntvaló :  foxoptatns ;  er\vüü.sclit).  Tekeucz  eng5m  zent 
z6m6dwol,  zyvvüoutli  walo  zerelmedwel  (üzechC.  33.  TliewrC. 
295). 

Szíves:  1)  inomptii'í,  liibens;  bereitwillig].  Szerezd  meg  a 
to  szivednek  őrfinire  indétatását  .sajáliddal  és  rágitsállyad  azo- 
kat n'ilok  való  szives  elmélkodé.sed  által  (MHeg:  TO.szl.  11.207). 
Szives  magunk  meg-alázása  a  bflnért  (MHeg:  T0.szl2.  I.lül). 
A  mennyei  igassaguak  szives  .szerotSje  (DKal:  Iver.  C'iml).  Az 
istenhez  való  megtérés  nem  egyéb,  iianem  az  eléb  megszokott 
bfliiJknek  .szives  mogutállasa  (Gyöngy:  KVal.  S7).  Vitetnék  vét- 
kének megismerésére  a  szives  meggyonjis  áltjil  (Illy :  Préd. 
11.427).  2)  ;iiidax,  animosus  Sí.  [mutig,  kiilm].  A  liarag  bíinükre 
és  ve.szedelmekre  díljti  a  szíves  embereket  (Pázm:  Préd.  801). 
Mint  az  oroszlány  ordítás,  úgy  meg-rettenti  a  szíves  embert-is 
a  kii.'ily  liaragja  (1112).  Delinián  mint  szflves  oro-szlán  .sok  va- 
(l.-Ls/.t  erSben  ha  lát,  nem  fnt,  haraggal  elfittSk  mégyen  (Zrinyi: 
ASyr.  Aa  41)).  Várossát  jó  er6.s,  merész,  szíves,  feles  gyalog  és 
lovas  katonákkal  meg-.szálván  (BiróiPréd.  7).  3)  [verus,  inti- 
niiis;  innig,  oUenherzig].  Judit  6  maga-is  szives  keserveket  s 
ejt  Thoogonessel  a  szüz-is  könyvekot  (GyöngyD:  Char.  38). 
Meg-értvén,  vött  körfll  most  melly  veszedelem,  hatható  lesz 
nálad  a  sziv&s  kérelem  (71).  Meghitt  szíves  barátidnak  jó  aka- 
ratjokkal  úgy  élj,  hogy  se  szemtelennek  se  alkalmatlannak  ne 
mondha.ssanak  (I''aI:UE.  383).  Jóakaróinkról  ismer  s  itél  meg 
benniinkct  a  világ,  mert  a  jó  a  ro,szszal  soha  .sem  bocsátkozik 
szoros  .szíves  kö.ésba  (U!'->).  t)  carus,  dilectus  Sí.  [tlieuer,  go- 
liebt].  Akkor  tájban  imádta  Krisztust,  mikor  számtalan  nép 
elötl  csúfid  fiiggijtt  a  keresztfán  s  elhagyatott  szíves  barátitid 
(Fal:  NE.  .^3). 

Sziveaen  :  I)  übenter  Sí.  [bereitwillig].  A  mire  szivessen 
várakozott,  azt  kcdvo-szerént  el-nyerhetvén  el-vehette  (Tarn: 
Szents.  111)  Azért  sz.  Pál  ily  .sziv6.seu  int  minnyájnnkot  (Illy: 
Préd.  11.190).  S)  [fortiter,  audaeter;  mutig].  Szóllyanak  a  vét- 
kek-ellen keményen,  a  veszedelmek-ellen  szívesen  (Pázm :  Préd. 
II.4)  a)  (siueere,  ex  animo;  aulriclitig).  G;>mör-vár-megyéni3k 
fíil-ispánuya,  kinek  hozzám  hajló  .szívességét  most  szive.s.sen  kö- 
szönöm (GyöngyD;  Char.  Elfib.  IV).  Mondgyák,  mint  szerették 
azt  közönségesen,  do  elszakadt  tőlök,  kit  bánnak  szívesen 
(Gyöng)I):  Char.  355).  Isten  Nagyságodat  áldja  meg,  szívesen 
kívánjuk  (MouTME.  VlM.Sli.  Eleget  gondolkodom  rajta,  do 
szívas,seu  iparkodik,  látom  (Bores:  Lev.  298).  Igen  szivessen  kí- 
vánnám segétonem.  Kegyelmes  Uram,  ha  Vöröskö,  az  átkozott, 
ide  nem  húzta  volna  minden  ereit  Pálfiuak  (709). 

Szivesít:  [animo;  ermutigen].  A  jó  uyolv  ha  biztat,  .szfive- 
sít,  ha  bátorít,  vigasztal  (Pázm:  Préd.  809).  .Mid(5n  Audrájsi 
Simon  Oamiata  városa  ostromár;i  a  király  népét  maga  el5tt8k 
menésével  .szívesítené  (Gyöngy:  Chai-.  EUb.  6), 

Szívesség:  1)  .'uiimositas  Sí.  (mut).  Máriát  eWször  a  hely- 
nek szont.sége,  leginkább  Jupiter  képzett  felsísége  rettente,  de 
megtért  hamar  szivessége  (Orczy:  Költ  II.  67).  2)  [bona  volun- 
tas;  das  wohlvvollen]  Gőmiir-vár-mogyének  fíil-isiuinnya,  kinek 
hozzám  hajló  szívességét  most  nyilvi'mo.«an  köszönöm  (GyöngyD: 
Cliar.  Elöb.  V).  Jóbot  isten  megáldotta  igaz  szívességii  kedves 
barátokkal  (Kónyi ;  HRom.  201). 

Szivetlen :  micronsycho.s,  eordu  carens,  oxcors  MA  [lui- 
barmherzig].    A   szivetlen  embernek    kell  ostor   hátára  (C'zegl : 


MM.    136).    Ne  fogad   mindennek   szüvotlen   taiiáchát   (Zriii; 

1.1,50). 

SzivetienBég  :  [ignavia ;  mutlosigkeit].  Én,  hitemre,  félten 
ben  nem  írom,  de  látom  szivetlenségét  az  liadnak ;  négyeze 
három  is  megver  szemben  (Bercs :  Lev.  Ü92). 

Szívi :  [cordis,  animi ;  herzens-].  Iduez  légy  uram  Jesu 
angyaloknak  kenyere,  zAny  vygasag  (GömC.  148). 

Szívsóg :  [promptitudo ;  bereitwilligkeit].  Mind  az  királ 
fiának  nagy  szivséggel  szolgálna  (TörtT.  1.240). 

2.  I  SZÍVJ 

Szívat:  [segmentum ;  sclmitt,  scbnitzel].  Mikor  az  vizát  fi 
akarod  btmtaui,  az  orját  fel  ve.«zed,  az  porczogója  aK'd  is  ké 
felól  két  szivatot  felvehetsz  az  busában,  ezt  az  két  8ziv(at)( 
vi.s-sza  tegyed  az  füstre  (Radv:Szak.  121). 

Szivatós:  [sectus;  geschnitlen].  Adójukban  százhúsz  sziv; 
tos  poz.sárt  f«lhoztanak  (MouTME.  11.356). 

Szívói,  szívni,  szíjai,  sziul :  [seco,  dUseco ;  schneidei 
aiifsrliiM'di'u].  Kyltem  Ke.  tyzen  barom  zywolt  halat,  egy  z; 
wült  tokot  (UMNy.  11.140).  Ha  .sós  az  szivútt  i»>sár,  metél 
aprón  mint  az  két  ujjad  hosszasága  (Badv:Szjtk.  116).  llgyai 
ezen  szivúlt  vizában  ha  meg  akarsz  fózni,  meg  lehet  il21 
Kák  sziulva  (165).  Az  Ágoston  doctor-is  jobban  ítélte  hogy  bó 
tőljSu  az,  a  ki  estvéig  semmit  nem  eszik,  estve  iiedig  osztá 
valami  fiistőlt,  szivalt  hnsval  tStt  paréjt  eszik  (GKat:  Vált 
1.1079).  Nem  fri.s,sen  fíízót  kecsegével,  vizával,  szijalt  rákk; 
irritemus  palatuni,  hanem  ugy  a  mint  Augustinns  le-irá  iM;itk(' 
BCsák.  402).  Zivolt  rák  Fózd  meg  az  rákot  és  az  húso,sát  tis; 
titsd  meg  (Radv  C^U.  111.43).  Vöttünk  urak  .számára  szivoli 
való  halakat  (MonTME.  1.84).  Ismét  egy  szivolt  lialat  adtuu! 
(121).  Adott  egy  szívott  halat  is  (272). 

föI-szíjal,  föl-szíul:  [disseco;  aulschneiden].  A  halaka 
fel-metéhii,  fel-szíjalni :  exdorsuare  pisces  PPBL  H.i  azt  akarói 
hogy  az  bús  sokáig  álljon,  igen  szépen  telsziúljad,  iizl  forr 
vízben  hánnyad  (Iladv:Szak.  17).  Ha  ebédre  vakít  akai-sz  csi 
nálni,  aste  felsziúljad  az  húst,  sózd  és  hánnyad  fel  ;u!  fii.>tr 
(18). 

meg-szijal,  meg-szíul :  cv  Teln'nluis  pecsenyét  sziúI. 
meg,  verd  meg  az  késnek  az  pokával,  fonnyazd  meg  az  rosté 
lyou  (Radv:  Szak.  17).  Két  borjúhús  pecsenyét  szívül  meg  vet 
reczB  módon  (41).  Szi]:dd  meg  (Szakácsmest.  102.  81). 

8ZKÓPIA,  SZKÓFIUM  (íízío/íotium  Zvon:  PizxnP.  311) 
mitra,  cidaris,  infula  MA.  auritilum ;  miitze,  haube,  liauptbindi 
PPIÍ.  Drága  .szcofiák  és  pattvalatok  (Helt:  Canc.  102).  (Vá.-z:!: 
Miirgayt  egy  szknftiával  és  sok  pénzzel  megajáudékozja  (Mou 
írók.  111 167).  Hajfonó,  szkotia  fodorétól  haj  koronka  (Cum 
Jan.  100).  A  király  elephánt  tetémluM  csinált  királyi  8zékl>ei 
ül,  bíborral  és  vont  araunyid.  tóvel  v.urot  szkótiouuual  rákot 
ruhában  51tSztetvcn  (139).  Szkotíummal  ki  varmt  bársony  ílt.l 
zet  (Land:  UjSogits.  H.33).  Szkóliumbul  varrót  fátyol  kótóli 
(TKis:  Pan.  65). 

Szkóflácska :  uiltella  MA.  mützioin  PPB. 

Szkóílás,  szkófiomos :  mitratus  MA  der  eine  niiitzo  aul 
hat  PPB.  Schotiomos  .ipat  wrak:  abbates  infulati  (Vci:  Vorb 
316).  Erre  kérnem  Pázmányunkat,  hogy  az  .szegény  hala.sz 
Pétert  iria  ki  az  tSb  iszkoHiuncw  papák  kőzzfil  (Zvon:  PázmP, 
311),  A  szkotiomos  fó  pap  a  .szentséges!)  helyben  bé-mei;yen 
vala  és  a  tiibb  alsó  renden  vahi  áldozó  p;i|)oc  a  tSmjéuezilvcl 
illatokat  té.sznec  vala  (C'om:  Jan.  129)  Szkófiomos  aflvegfi  pap 
(Pós:  Igazs.  11.544).  Egy  skoliomos  kis  erszényben  vagyon  há- 
romszáz hét  arnuy  (Kadv:  Oial   11L282). 


169 


írtii 


SZKOMPIA— SZÓ 


SZÓ 


270 


SZKOMPIA  :  rhus  conaria;  gerberrinde  PPB.  (VectTrans. 


SZÓ  (Miiyt  líhrC.  72.  KulcsC.  34.  .reavatska  C.  szavatos 
1A.  ía/iiara  DebrC.  136):  1)  vox,  verbum,  vorabulum  C.  wort 
PB  Válofiatott  Süók :  genus  veilioruui  *nitidum;  olv  S7/5k, 
iell>okkel  nem  élünk:  vorbíi  *interitura;  .sok  szóval  ellenezni 
alaniit :  *rünsuniere  verba  in  tli-svadendo ;  iiogy  sok  szóval  ne 
n"t<'»z(;L'i.s,-ilak :  ne  niultis  *niorer  PPBl.  Ki^  niicoda  szo  le^^n, 
eni  monilliatoni,  ejíli  futasne  fednek  niag;arazbattak  volna 
ÍMNv.  II 46).  Maniniou  siiiai  szo,  me!  f  naiok  njeraseget 
igez  az  az  g,azdags,Hgot  (47).  E^  gonoz  szo  niondatlan  wolt 
^evT.  1.357).  Nagy  bilw  szoual  meg  iria  (Boni:  Pnád.  27S)b). 
ívangeliomának  egj"  nebány  el.s6  szavaiban  töb'  mélységas  tu- 
[>mány  vagyon,  liogy-sem  minden  filosofus  Írásiban  (Pázm : 
léá.  136).  Agesilaus,  niidSn  el-akarna  tflile  Carne.ndes  menni, 
ngj'  szomorún  illyen  szókkal  niarasztalti  (Hall:  Paizs.  43.öb). 
ellenséges  ember  minden  lépésedre,  szódra  figyelmezvén 
int-egy  nógatva  integet  (Csúzi:  Síp.  700b).  Imádságunk  ne 
ak  szovalvalo  légyen  (niy:Préd.  11.  205b)  S)  loquela  C 
ctio  MA.  fscrmo] :  rede  PPB.  Most  szép  szóval  reá  akara 
^'^  snni :  nmic  mibi  *blandidieus  es :  dolgát  ríivid  szóval  végbez- 
oni :  *negotium  paucis  verbis  conficere  PPBl.  Vr  ysten  yonba- 
ily  tSredelmesekett  meg  vigazt  es  alazatos.soknak  zauyt  meg 
ilya  (EbrC  72).   Danidnak  psalmosa  népnek  zaua  Cristosnak 


^■.'A 


•"   itrelmerSl  (AporC.  9)    En  zomal  niongiatok  neki  (VirgC.  16). 


'■i  t't 


ealk- 


uokal  es  io  peldaual  tanityak  (30).    Csak    az  zent  elmeknek 

nyt  akaryatok  halgatny  (138).   Zouara   fel    kaialta  az  azzoni 

lat  nagi  felb  zoual  monduan  (DebrC.  136).    Cristusnak  es  az 

Dteknek  zawoc  myndden  keweelyí^ket  meg  hayt  (ÉrdyC  343b). 

;on  eegy  zawara  Cristusnak  zent  Matbe  myndden  ez  vylagby 

jeet   el   hagyaa   (Ö40b).    Een   zomal    wihoz    kayaltek 

ulesC.  4).  Galileabol  nalo  wagy,  zood  ys  olyan  nagyon  (Pesti : 

lüsuBTest  hify).    Ez  az  én  szóm,  hogy  ezt  vála.szszuc   (Helt;  Króu 

5).  Yzenthnnk  Kegyelmeteknek  sowal  ys  (RMNy.  n.55).    Az 

szód  Ls  megielent    tégedet   (Kár:  Bibi.  11129).    Szent    Danid 

al,  zent   János  állal  isten   szouat   hallod   (Born:Énelí.  143). 

omot  bahian  hozzam    fSgyelmezzetec   (189).    V^;  teczic,  nem 

szóm  az  (Tel :  Fel.  22b).  Szép  az  szaua  mint  az  méz :  Ne- 
)rea  eloqnentia  (Decsi:  Adag.  12)  A  ki  Írásoknak  mestersé- 
8  ravaszságát  nem  érti,  kfinnyen  meg-csalatkozhatic  szép  sza- 
kkal (Pázni :  Kai.  6S5).  Errű!  is  más  helyen  bőveb  szonc  lészen 
ron :  Post.  I.  401)).  S)  sonas  MA.  (stimme,  ton].  Hallatós  szó- 
1  az  egész  sok-a-ság  meg-egyezett  rajta :  clari&sima  *"concentione 
ncionata  eít  tota  caterva  PPBl   Az  lángból  zo  zozatlikuala  es 

t  Fferenczuel  zoluala  'EhrC.  43).  Zauok  felemeluén  kezdé 
c  simoc  (BécsiC.  2).  Azoknak  felette  menni  rep5sek  lakoznál; 
tok  k5zepib5l  aggak  zauokat  (AporC.  67).  Kezde  zoluia  az 
kolnak  keniarol  nagy  fene  zoual  (VirgC.  56b>.  De  ez  ülemile 

A  cz5ng5  zauaual  felieb  halada  az  bodog  atiath  (107b). 
ilauak  ez  zent  atyának  hozyv  kezey  es  zeep  zana,  nagy  zaua 
la  (DomC.  127).  A  boldogok  mynd  io  zauuk  leznSk,  ky  ky 
toI  kyiuialtli  keppen  ualo  zoual  yneekSl  (SándC.  9).  A  mada- 
tuak  zawok,  zengheesok  mint  angyaly  eeneklees  volna 
rdyC.  510b).  A  inhok  kewetyk  ewtet,  mert  ewsmeryk  az  ew 
nnt  (Pesti:  NTest.  208b).    Ate  attyad  fia  vérénec  szaua  kiált 

hozzam  a  f5ldr51  (Helt :  Bibi.  L  B3).  A  .saskak  szaruiainak 
mok  es  czaczogasok  (Mel :  Sz.Ján.  246b).  Meg  ve.sz*t  a  szaua 
üres:  Máty.  72).  A  .szel  fu,  hallod  az  szauat  (Fél:  Tan.  317b) 

orgona  sipiay  kSzzSl  is  ki  igSu  kichin  ki  Sregb  es  na^ob 
,no  (Frank :  HasznK.  104b).  Tisztesseges-e  ónodból  .szót  auagj' 
igast  ki  bocziatani  (Erasm:Erk.  5b).  Miért  vagyon  ez  hábo- 

,ot  városnac   szava  (MA:  Bibi.    L305).    Sem   feyszének    sem 

ipácznak  szaua  nem  hallattatott  (Zóly:  Elm.  212).  Hangos 
ivókat  megv.'.ltoztattyác  (Cbm :  Jan.  44).  Haliam  a  lelkesálla- 

sziirnyiü  szavát  (Hly:  Préd.  I.  561b).  Imádságunk  ne  tsak 
ival-való  légyen  (II.  205b).   A  sasoknak   szavok  nom  kedv&s. 


t 


hanem  rettenete.<ien  siki'itó  és  rémítő  vagyon  (Misk:  VKert  277). 
■1)  fserino :  gere<lej.  A  mint  a  nemes  ember  a  kóz  rendnek 
porábnl  ki-emelkedett,  úgy  jobban  látszik  és  okot  ád  a  szóra 
(Fal:  NE.  12). 

[Sz/l.ások].  Kinél  a  szó  m  e  g  -  á  1 1 :  *arcaniis  homo  PPBl. 
Najionként  közöttíink  ilyen  sok  szó  esik.  nem  értem  ozekból 
végre  mi  történik  (RMK.  11.40).  Mikor  a  szépről  esik  a  szó, 
ogygyik  a  másik  eleibe  akar  ülni  (Fal:  NE.  19).  Mikor  a  vere- 
kodSk  s  vagdalküzóknil  esik  a  .szó,  igyenesen  az  afl^élékre 
példázunk  (31).  Mihell  szo  fer  hozz.-ijuk  (Ver:  Verb.  201b). 
Nincsen  olly  éke>«,  okos,  erkölcsös  nemzetség  széles  e  világon, 
mellyliez  szó  nem  fénie  (Fal:  VE.  367).  Mint -hogy  vagy  rosz- 
szalkodnak  vagy  restelkednek,  sok  S7j'>  fér  hozzájok  (376).  Ta- 
gadhatja-e az  úr,  hogy  még  a  jóhoz  is  fér  a  szó  íFal:  TÉ.  667). 
Ebez  ninch  mostan  zom  (RMNy.  11.153).  Mivel  az  szó 
úgy  volt,  hogy  egy  hét  alatt  vi,ssz;ijünénk  (Kern:  Élet.  52). 
Az  italról  szó  .sem  volt  (Mik :  TörL.  5).  Volt  is  már  oUyan  .szó, 
Szolnoknál  is  fognak  élést  készéteni  neki,  de  csak  szó 
(Beras:Lev.  110).  Vronk  egyik  toluayal  elepedek  zobau 
(PeerC.  196).  Ha  Kd  szóba  elegyeszik  Páltfy  urammal,  emlé- 
kezzék az  Ikrán  dolga  felól  (LevT.  11.140).  Nem  kivántam 
ereszkednem  szóban  Szirmai  urammal,  hanem  hallgat- 
tam (Bercs:  Lev.  409).  A  mint  a  nemes  ember  a  k8z  rendnek 
porábnl  ki-emelkedett,  úgy  jobban  látszik  és  okot  ád  a  szóra 
(Fal:  NE.  12).  Mind  ezek  az  előttünk  lévő  e.s  szovban 
forgó  helyből  nagy  nyilván  kilátszanak  (GKat:  Titk.  Elób.  3). 
ügj'an  lá.ssák  meg  az  szombafi  németet,  ne  építsenek 
paraszt  szaván  (Bercs:  Lev.  318).  Beszedgyéböl  illyen  bizta- 
tást hallanak,  el-éikezvén  véle  s  z ő b a  i  n  d u I á  n a k  (GyöngyD : 
MV.  57).  Kérem  Kegyelmedeth,  lioghy  myuden  z  a  w  o  k  o  n 
félne  indultassek  (RMNy.  1L79).  A  kuruozok  tőlem  el 
állanak,  egy  szón  vadnak  (MoiJrók  XV.680).  Csak  szó- 
nak se  álj  azért  a  sátánnak  illyenkor  (Megy:  6Jaj.  11.18). 
Mindeddig  egy  szódnak  nem  állal  (Monliók  Vin.68).  Ha  a  mi 
lelkünk  Id-párállaná  magát  a  füstként,  talán  lehetne  ke- 
leti azoknak  az  esztelen  szóknak:  ede,  bibe,  gaude 
cras  moriemur  (Fal :  NE.  48).  Ha  az  e  n  zom  r  a  bochata 
wolna  oda  ty  Kmed,  az  kart  ty  Ktek  nem  walota  wolna  (RMNy. 
IL92).  ElsA  zomra  nem  engedet  (VirgC.  09b).  I la  szóra 
fakadnak,  ez  lészen  a  válasz,  hogy  a  virágzó  iíjúsílg  a 
győnyflrftségnek  ideje  (Fa! :  NE.  47).  Latliwan  az  feyedelem  az 
leanzoban  ollyan  nag  tekeellete.sseghet,  foga  a  zora  ew  zy- 
leyt  (ErdyC.  199b).  Szómra  ironi  Kdnek,  nem  búsítanám 
Kdét  (LevT.  11.294).  Bizony  szónkra  irjuk,  ha  az  hadaknak 
lovok  bárcsak  egy  helyben  két  avagy  bárom  hetik  uyukhat- 
nának  s  épülhetne,  soha  mi  az  vélek  vaki  viadalt  .sem  hala.sz- 
tanánk  (RákGy:  Lev  146).  Ajaki  illy  szókra  kelének 
(Gyöngy:  KJ.  87).  Volt  annyi  grátiám,  hogy  magán  vehet- 
tem szóra  és  szivem  szándéka  szerint  beszélhettem  Aemiliá- 
val  (Fal :  N A .  132).  Egyéb  kfliőmbség  nincsen  kőzőttők, 
hanem  az  szórúl  (Pázm;  Kai.  330).  Szórói-szóra:  de 
verbo  ad  verbum  Kr.  így  szól  szóról  szóra  Luther  Márton 
(Bal:  Csisk.  149).  Ez  a  sz.  János  izenete  szorul  szóra  (Biró: 
Préd.  6).  Az  ersekec  és  pfispekec  Lászli)  hertzegre  s  z  lí  t  a  d  á- 
nac  (Helt:  Krón.  41b).  A  kic  az  várba  szallattac  vala,  czac 
liammar  szót  adánac  ki  (39).  Mi  meg  kértük  ótet,  ha  magyar, 
de  nekünk  semmi  szól  nem  adott  (Gér:  KárCs.  III.328).  Eper- 
jest igen  tentálta  s  mint  afféle  városi  emberek,  szót  is  adtak 
volt  nekik  azalatt  (RákGy:  Lev.  184).  Én  semmi  szót  nem 
adtam  az  leányos  házhoz  (Bethl :  Élet.  1.362).  Minek-utánna, 
hogy  fel-keresem,  az  iránt  szót  adtam,  azóta  dolgain  gyakran 
fel-borzadtam  (GyöngyD:  Cup.  591).  Indultam  meg  hada.st,úl 
Zólyom  alá,  kit  meg  szálván  szót  adtának  ki  belőle  1839 
(TudTár.  179).  Ruszlán  bék  fel-kél,  hogy  szót  adjon  (Kónyi: 
HRom.  103).  Szóért  szót  adni  nem  sokba  telik  (SzD : 
MVir.  413).  JÓI  ejteni  a  magyar  szót:  im  ungarisclien  eine 


271 


AGG-SZÓ— líílKA-SZÓ 


BÍRÓ  SZÓ— JAJ-SZÓ 


27; 


reiiio  auRspraclio  linbsn ;  rosszul  ejteni  a  német  szót :  das 
(leutsclie  iiiclit  loin  aiisspreclien  (Adámi :  8praclil.  190).  Szót 
sem  érdemel  (Szü:  MVir.  413).  Nem  küvette,  sflt  kerülte 
a  világ  nyelvesiiiek  .szó-fodorgatásit  (Pázm:  Préd.  1240). 
Eltoklie  io  zouokat  nem  fogatam  (VirgC.  üb).  Ez  a  mi 
fiuuc  i.em  akaryia  sz<jnkat  fogadni  (Halt;  Bibi.  I.  Uiiu3).  Ez  a 
nép  .szómat  nem  fog.idgja  (l'ázni:  Préd.  121).  En  vitézim  min- 
den .szót  Ibgadgyon,  senkit  az  nagy  bátorság  el  ne  ragadgyon 
(Ziinyi  I.  49b).  Szavát  tudom  fogadni  annuk,  ki  mind  a  két 
.szerencsében  forgott  (Fal :  NE.  10).  Lsten  nem  kivan  egyebet 
tőlünk,  banoni  liogy  szavát  fogadjuk  (38).  Az  isten  szeretetiben 
részesek  lehetünk,  ba  szovát  fogadjuk  (47).  Meg  égeti  az  kása 
száját  szófogadatlanságért  (MonTME.  1.24).  Maga 
szavait  ve.szedelemre  fordítani:  *jugulare  suo  sibi  gla 
dio  PPBl.  E 1  -  li  a  b  a  r  n  i  a  szót,  szaporán  beszélleni :  *cou. 
volvere  verba  PPBI.  A  nagy  uraknak  mézes  szókot  hány 
(Thaly:  Adal.  131).  Darabokban  .szólani,  a  s z o t  félbe-ha. 
rapni:  loqui  aniput;ita  et  *infracta  PPBl.  Szava  hibetfl 
tanitií,  autor :  *juratissimu8  autlior  PPBl.  Szavát  az  éneklés, 
ben  jól  hordozni:  *modulari  vocem  PPBl.  Valaki  szavait 
ottnn-ottan  e  1  ó  -  h  o  z  n  i :  *iterare  voces  alicnjus  PPBl.  Más 
.szájából  a  szót  ki-Iesni,  ki-kapni  (SzD:  MVir.  413). 
Ugy  kötött  szót  a  vezérrel,  hogy  mikor  a  tatárok  próbál- 
nak, a  kuruczük  is  próbáljanak  (Monlrók  XV.S.'i.'i).  Azért  jöt- 
tem fel,  hogy  egy  szót  kö.ssiink  (B74).  Kemény  darabo.s  beszédft 
s  szó  kimondó  ember  lévén,  sokaknak  nem  tetszett  (Bod : 
Pol.  1(58).  Szót  taglani  (SzD:  MVir.  413).  Szavadat 
megtartsad  felebarátodnak  (Orczy :  KöltH.  43).  Tagadod, 
hogy  az  engedelmességrfil  nem  tottél  szót  (Matkii :  BCsák. 
159).  Nem  mélti),  hogy  szot-is  tegyek  én  azokról  (391b).  Ugyan 
tegnap  érkezett  Beniczki  Mái'ton  is ;  Nagy.ságod  méltóságos  le- 
velében feltett  szava  M.-uak  úgy  confirniáltatnék  (Bercs  : 
Lov.  438).  Valaki  szavát  keresztül  vágni  (SzD : 
MVir.  412).  Schok  zot  kellett  fel  wennem  az  yo  wraratwl 
(RMNy.  11.78).  Illy  szót  vett  ajakához  (SzD:  MVir.  412).  Szóvá 
tenni  valamit  (.SzD :  MVir.  412).  Szóval:  verbo,  sumnia- 
rie  Kr.  Vagyon  Dávidnak  isteni  felelme,  kegye.s.s§ge,  imátsága, 
egy  szóival  minden  isteni  .szólgálattya  (MNyil :  Zsolt.  60b).  A 
könyveknek  sokaságát  bibliothec.ának  mondanak  egy-szóval  a 
deákok  (HalhPaizs.  ElJb.  1).  Andrisi,  lUosvai,  Diák  Ferencz 
kimentek  az  hadakkal  egy  erdó  alá,  Ebetv.ki  is  kivitte  az  ha- 
dakot, Bottyán  is  odament,  egy  szóval  omnos  (Bercs:  Lev.  299). 
Egy  szóval:  sokat  lá.s.s,  hallj,  tanulj  (Fal:  NE.  22b).  Más 
szava  után  e  s  k  ü  n  n  i :  *jurare  in  verba  alicujua  PPBl. 

[KözmondisokJ.  Minden  szónak,  tudomámiak  ne  higgifliik 
(Mel:Sz.)án.  43).  Azlwlondnak  bolond  az  szjiua  Ls  (Docsi:  Adag. 
S).  Mint'nifl  az  .szaua,  ollyan  ő  maga  is  (42)  KSnyS  .sz^ual  fizetni: 
Polycratrs  matreui  pascit  (142).  Az  madarat  szauan  esnieric 
meg  (Mou:Apol.  300).  Sok  jámbor  szava  isten  szava:  vox 
popuH  vox  dei  (Czegl:  Japh.  233).  A  szót  elfi'ijja  a  szél :  migrant 
PPBl.  Nincs  .szebb  szó  az  ai-any  pongésnél  (Kisv:  Adag.  4(i). 
A  szép  .szó  a  vásárlásban  jó  (F.il :  UH  III  57).  Nints  könnyebb 
a  szónál  (SzD:  MVir.  418).  A  harizst  maga  szaván  fogják-meg 
(413).  Szóért  szót  adni  nem  sokba  telik  (413).  Ki-totszik  szavá- 
ból, kinek  fayzattya  (413). 

agg-szó :  1)  voriverbium,  vefas,  sed  verax  verbum  M.A. 
altos  wort  PPB.  Mert  ag  szó  amaz :  humani  nihil  a  mi'  alienum 
pulo  (Pázm:  Kai  99).  Agg  szó,  de  igaz  (SzD:  MVir.  4131  2) 
ffamigoratio  ;  kliitseherei].  Mennyen  ki  az  agh  szí)  ti  .sz;iyatokbol 
(MehSám.  6).  Mit  értesz  a  hivalkodó  be.szédljen  ?  foem  azok;it 
az  ag  szó  veréseket,  mellyeket  az  emberek  piatzon,  ház.ak 
ellett  szoktaiiak  szaporétani  (Pós:  Igjízs  11.118).  EtVéle  ag-szó- 
veréssel  c.s:ik  nevetséget  akart  inkább  fizni  (433).  Meleg  káué 
mellet  ag  .szcit  kováehollyunk  (Zrinyi:  ASir.  55). 

béka-szó :  *coaxatio  rannruni  PPBl. 


bíró-szó  :  [judicium ;  richterspruch].  Bíró-«só,  viaza  nem  von 

hab'i,  m;isolli:itHtl:ni  végezés  (Szí):  MVir.  69). 

bö-8zavú:  (facundn,s,  fu.sus;  redselig].  A  mi  :iz  ő  t.s;dánl 
ságit  illeti,  nints  olly  bóv  szavú  ember,  a  ki  azokat  ki  tuibu 
mondani  (Bethl :  Tám.  35). 

búcsú-szó :  (verbum  discedentis ;  abschiedswort].  A  ké 
szív  ha  elvál,  bucsiVszókat  nem  talál  (Fal:  Vers   887). 

cséngö-szó :  euphona  C. 

dob-szó :  soniiiLs  tj-mpani  SK.  (trommelschlag).  Nagy  dol 
szóval  és  trombita  szóval  sziillá«ára  kísérik  (Monlrók.  III  148 
Enec  szóval,  dob  és  hegedfl  .szóval  (MA:  Bibi.  L29).  A  fodra 
egyengeti  a  kamarában  s  a  dob  szót  fUlelgeti(GyöngyD:  C'hai 
48).  A  tigris  a  dolKszót  seuimimódon  nem  állijatja,  hanem  mf) 
daiiüdik  t5le  (Misk:  VKert.  87).  Mért  végeznek  oly  titkoi 
Sehneczen  most  az  urak?  mit?  —  semmit;  nem  illyfii  dol 
szónál  szokták  ;iz  haz;it  árulni  (Bercs:  Lev.  163). 

dupla-3zó  :  (duorum  concentns ;  duett].  Ugy  tetszett  nék 
mint  b:i  valamely  éneket  dujila  szóval  énekelni  hallott  voln: 
(Kónyi:  VM    42). 

eggyező-s2Ó :  harmónia  C.  Az  éneklésben  edgyezA  «»! 
edgyfltt  zengés :  .symphonia  (Com :  Jan.  168). 

elö-szó :  aiitiloijuinm,  prolo<iuium  MA.  vorrede  PPB. 

ének-szó  :  eanfus,  musica  PPBl.  fgesangj.  Kik  minket  foa 
van  vittek  vala,  ot  minket  inek  zorol  kérdeznek  vala  (Döbrt 
214b).  Nem  hadra  való  yiidnlath  az,  <le  eeuek  zooth  hallok  ei 
(JordC.  69).  Énecszót  kezdottenec  (Helt :  Mea  319).  Diczeríil 
ének  szoual  (Boni:  Préd.  26Sb). 

föl-szó,  fönn-szó :  vox  alta,  sonora,  clara,  clamor  M.\ 
klare,  helle  stirame  PPB.  Nagy  fel  zoual  ystent  gjczeruen 
alta  voce  laudando  deum  (EhrC.  88).  Ky  nagh  felzowal  koaltliwai 
atyadjiak  kezeiben  ayanlad  az  te  zenth  lelkődoth  fW'inklC 
240b.  CzechC.  20b).  Fel  zowal  kyaltthwan  momla  (JordCÍ.  402 
553.  214).  Jaygatuan  kezde  uaay  fel  zoual  kyaltany  (DoniC 
235).  Elltmbe  iiluen  felszoual  sira  (llelt:  Bibi.  I.J2).  Nagy  fei 
szoual  kialtuak  vala  (Mel:  SzJán.  207).  Éneki  fSLszóval  ni:igaz 
t'dom  tfll.ségedet  (MA:  Bibi.  V.1.3).  Nagy  tontt  szóval  z<*iii.1gjfln  az  í 
ffileyiben  (Ijép:  PTük.  1.174).  Az  elmondás  fel-s-zóval  való 
reeitatio  clara  (Com:  Jan.  156).  Ilyen  fel-.szótt  hallauj'il  z:lszló< 
alatt  csatázoktúl  (Czegl:  MM.  173).  Miunyájau  fSl  szóval  ig] 
e.skfi.sznok  v;da  (Zrinyi:  ASyr.  95). 

gyapotlágy-szó :  (vox  melliBua  ;  .süssliche  stinmie).  Meg- 
kivánták,  hogy  gyapot-lágy  szókkal  éljünk,  senkit  meg  ne  sért- 
sünk a  beszédben  (Fal:  NE.  97). 

harag-szó :  (vox  irata ;  zomige  stimme].  Harag  szóval  igj 

kezdé  el  panaszi\t  (Euy :  Gizni.  10). 

hai-ag'szavúilirate  loqueas ;  zornig  redeudj.  Sok  harag  .szavú 
dob  tombolva  robbana  (Zrinyi  L61). 

harang-szó  :  .sonus  campanao  Kr.  (glockenkLang).  l'>>ely 
vygyazaslh  wgy  tartotta,  hogy  vetemye  harang  znygli  el  nem 
alwth  (ErdyC.  280).  A/.  harangszi'>t  vagy  csendété.sl  nuibol  úrik- 
ban h:dván  oda  mennyének  minnyájan  (JesKcg.  31).  Én  bizony 
nem  tudi)m,  mi  gyönyöi-fiségre  kivánkírzhatik  ide  liármoly  jó- 
ak:u'ó  barátom  Ls,  hanemha  a  .sok  jajszót  és  temetteló  harang- 
szót .'iltarja  hallani  (Bercs;  Lev.  402). 

hegedü-szó :  .sonus  Hdluin  Kr.  (goigenton).  Ha  Pithagonls 
lie.gtslfls-/óval  enyhítette  a  haragul,  enylu'tettse  a  mi  haragunkat 
a  Krlslus  szava  (Pi'izm;  Préd.  807).  llegedS  .szóban  szép  meaél 
jeleutoc  (MA.  Bibi.  V.24). 

jaj-szó :  ejulatio,  lamonLntio,  uniritatio  Sí  (das  wehkljigHiiJ 
O  sem  tűrte  iai  sz.'i  nélkül  olilala  furdalását   (Itd ;  t'.slsk.    3!') 


JATIÍK-SZÓ— TRÉFASZÓ 

lidRii  amaz  nagy  kevély  váras  Babylon  olrontatnéjek,  UfilSml) 
íilőml)  iay  smik  hallatnak  vala  tenne  (Lép:  PTiik.  LllSi.  Én 
izony  nem  tudom,  mi  gyönyiirftségre  kivAnkozliatilí  ido  bármely 
iakaró  barátom  is,  hanemba  koplalni  és  a  sok  jajszc'it  akarja 
állani  (Beros:  Lev.  402). 

játék-szó  :  [sermo  jocosns  ;  possenrede].  Az  kit  játék  szénac 
z  élőt  tart  vala,  minden  ember  el  liiué  (Hlyet":  Jeplita.  31). 

kakas-szó :  galli  cantus  MA.  pialms<hvei]. 

kakuk-szó  :  [cantus  pncnli ;  kuckukstimme].  Nehezen  hall 
ibb  kakuk  szilt  (SzD:  MVir.  G2). 

kürt-szó  :  fcjmtns  tnbae ;  trompetenschall].  Elsew  zozat  kyt 
alleek,  ollyaii  v.ila  mynt  kyrthnek  zawa  (.lordC  891).  Halleck 
ly  myut  egy  nagy  kyrth  zooth  es  mynt  sok  vyzeknek  zawath 
(21).  A  kfirtSk  szava  le-veté  Jerikó  városánac  falait  (Mad :  Evang. 
58). 

madár-szó  :  oscen  oscinum  PPBl.  [vogelgesang].  Vetkeztem, 
lert  az  vr  istent  nem  imatam  hitemel,  mert  madár  zonak 
item  (VirgC.  5).  Madár  zoban  ne  hyggyetek  (JordC.  105b). 
ladár  szóbnl  Ítélni:  angurari  (Com:  Jan.  130). 

mellék-szó:  adjectiviim  SzD:  MVir.  413. 

muzsika-szó :  sonus  mnsicae  Kr.  [musik].  Szemeit  forgatlya- 
ila  .szemlélvén  az  áétatos  népet,  kit  kSvete  a  gySriySrftséges 
msika  szó  (EsztT:  BSzűz.  46).  Szép  leányokkal  nem  szóltam, 
insika.szrtt  is  régen  nem  hallottam  (Kem :  Élet.  364).  A  medve 

mnsika  szóban  felette  igen   gyönyörködik  (Mi.sk :  VKert.  68). 

orgona-szó :  sonns  organi  Sí  [orgelton].  Annep  vigad  vala 
■gona  zoual,  kintoraanal  (GnaryC.  59).  Vygadnak  az  orgona 
)ban  (Apóst.  4.  Mel :  Szdán.  409).  A  negyedik  kérdés,  hogy 
likőr  hallottak  orgona  szót  a  templomban   (Mik :  TörL.   223). 

orvos-szó :  [vocabulnm  medicvmi ;  medizinlsches  wort].  A 
itek  a  torok  gyik  ellen  ha.«znosan  segit5,  ha  eczettel  s  méh 
írrel    rotyogtatod,   hogy   orvos  szóval  éllyek  (Nad :  Kert.  320). 


TROMIÜTA-SZÓ-SZÓL 


274 


klage].  Pana.sz   szo  nem 


panasz-szó :  fqnerela,  qniritatio ; 
sek  (Ilosv :  NS.  10). 

síp-szó :  fistnlae  canttLS  SK.  [pfeifenton].  Mikor  ninkel  az 
itra,  sípszóra,  tziUrára  si.ickal  többet  kóltfink  (Illyef:  Jephta 
)).  A  szarva.s  felette  igen  gyönyörködik  a  dúdolásban,  söt  még 
.sip  .szónak  hallgatásában  is  (Misk:  VKert.  138).  Zengedezíí 
>szó  (Csúzi:  Sip.  Címl). 

sok-szavú :  multiloqnns  PPBl. 

sokszavüság :  multiloquium  PPBl. 

szél-szó :  [vaniloquíum ;  leeres  gerede].  Csak  szél-szi'>k  és 
om  hilvelyezések,  valamiket  a  Farkas  bizonyítá.sok-nélkfd 
szél  (Sall :  Vár.  229).  Belíl  jól  vagy  nem  igen  fontolod  a 
|él  szokat  (Pázm:  KT.  271b). 

!  szer-szó :  [verba  magnifica ;  gro.ss.sprecherei].  A  szines  keresz- 
tnek gyakorta  alittatnak  az  u  nagy  szer-szavokhoz  és  markok- 
'késéhez  képest  a  Chri.stn.suak  lelki  .szérfijéu  szemeu-szedett 
zta  búzáknak  (GKat :  Titk.  EHb  6). 

:  szóSa-szó  :  [.sophLsma].  Hogy  penigleu  ez  nem  chak  valami 
I  itia  szo  legyen,  majd  bizonyos  példákkal  az  6  bororkazo 
polygasibol  meg  is  bizonyettom  (Zvon:  PázmP.  120). 

t tréfa-szó :  [sermo  jocularis ;  spa.ssrede|.  Jugurtha  király 
sziig.-inak  el-vesztése-ntán  tréfa  szókkal  nevette,  midón  a 
maiaktól  tómlSczben  vettetett  (Hall :  Paizs.  48öb).  Ha  falusit 
izek,  akármi  tréfa-szót  nem  hagy  mordulatlan  (Thaly:  VÉ,  II. 
jlu,  S).  Ezt  hamar  végben  vitte,  egy  hatalmas  tréfa  szónak  íiillánkja 
,^';       al:UE.  385). 

M.    NVKLVTÖRT.    SZÓtAr.    IH 


trombita-szó :  taratantara  C  bollionm  PPBl.  ftromjKíteu- 
klang|.  N;igy  liaddal  az  ch.T/.;iar  oes  tl'el  kozowlo  nijiit  nielto.s- 
sago.sban  lehető,  nagy  trombita  szowal  (ÉrdyC.  315b).  Nagy 
dobszóval  és  trombitaszóval  szálliisára  ké.sérik  (Monlrók  111.148). 
Az  6  wra  istene  vagyon  ő  véle  és  az  királnac  trombita  szaua 
vagyon  S  véle  (Kár:  Bibi.  1.142)  Regemben  a  pajwk  kflrtSlé.ssel 
avagy  trombita  sziival  gyfiytőtték  flszve  a  népet  (Sam :  Cer.  3b). 

tyúk-szó :  [cantus  galli ;  hahnschrei].  Levn  kedeg  liog 
tyk  zo  koron  magát  meg  jndeytanaya  (DomC.  75).  Halakat 
adnan  zent  János  el  eulzek  vronk  előle  a  vasárnap,  mikoron 
el  iot  volna  első  tyk  zoh  koron  (DebrC.  74).  Tyucszókort 
auagy  haynalba  (Helt:  UT  NI). 

vezeték-szó :  adjectlvnm  SzD :  MVir.  413.  Szépen  öszveillö 

vezetékszók  (Fal:  Jegyz.  933). 

virgyina-szó :  [sonus  virginalis].  Dob,  hegedfi,  virgyina-szóval 
töltik  és  költik  napjaikat  (Pázm:Préd.  30.  SzD:  MVir.  102). 
Hogy  azért  az  vdvarhoz  közelgetett  vala,  az  öregbik  ablakról 
virgina  szót  hallá  (Szentm :  TFin.  16). 

Szóbeli :  verbális,  vocalis  Kr.  [wort-].  Ezek  csak  szó-béli 
játékok  és  fuudamentomnélkfll-való  be.szédek  (Pjizni:  LuthV. 
260>.  Szóbéli  keresztiil-vágás  (SzD:  MVir.  412).  Szóbéli  táborba 
szj'iUani  valakivel  (412). 

Szócska,  szavaeska :  vocula  C.  verbuhim  MA.  wörtlein 
PPB. 

foglaló-szócska :  [conjunctioj.  A  foglalt  mondás  (axoma 
compositum)  az,  a  melynek  utolsó  része  több  dolgokat  foglal 
hé  magában  egynél  valamely  foglalós  szócska  által,  a  mely 
foglaló  szócska  itt  gy(5jtó  avagy  szély&sítö  (ACsere:  Bölcs.  46). 

Szól:  1)  loquor,  for  C.  reden  PPB.  Dani  módra  .szollok 
korrrogok :  gruo ;  fenszoval  szollok  :  protons ;  röviden  szollok  : 
compendifacio ;  .sokat  szollok :  fator  C.  Mykeppen  zolot  Chri.stas 
Masseusual  (EhrC.  70).  Imadkozuatoc  né  akariatoc  sokat  zolnotoc 
(MünchC.  23).  Kezde  gondolni,  mikepen  zolhatna  az  bodog  atyánál 
(VirgC.  86b).  Jot  zoly  egiebekn^  1 1 94b).  Az  istennek  zent  embery  zol- 
tanak  íComC.  7b)  Ez  idevben  zent  Margit  ázzon  nieeg  yol  nem  zolhat 
vala  (MargL.  1).  Ziledet  te  elődbe  hozom  en  zoom  zolnia  (Nagy.szC 
134).  Kezdeenek  zolny  kylemb  kylemb  nyelwel  (JordC.  709). 
My  azth  nem  tehettyek,  hog  myt  tettí-nk  es  hallottwnk,  ne 
zollyok  (718).  Meg  az  zöksegeseket  is  óak  al[ijg  zolad  (VitkC. 
39).  Choda  dolgokat  zolt,  bezeellet  (ÉrdyC.  514b).  Sok  nyelwen 
twdna  zolany  (542b).  Nem  ember  zol  evf  tvVle,  do  zent  leélek 
zol  belewle  (ÉrsC.  497b).  Emböröknek  es  an^aloknak  neluökoii 
zoliak  (TihC.  4).  El  veztes  myndenth,  kyk  hamy.ssiigoth  zolnak 
(KnlesC.  6b).  En  nyelwem  myud  nap  estyg  zolya  te  yga.s,sago- 
dat  (171).  Zollya  vvala  nekyk  istennek  bezedet  (Pesti:  NTesl. 
71)  Az  sátán  ott  vetekedést  támaszta,  az  nagy  isten  .szava 
mellé  igy  szollá  (RMK.  IV.60).  Böneben  egy  kevéssé  szólyonc 
vgyan  ezen  dologról  (Helt:  Viri;K.  9).  A  tatároc  mikoron  szól- 
nac,  czac  íuölteznec,  kenyerec  n§kic  nincz,  de  kőlle.s.sel  élnec 
(Temesv:  Béla  4).  Jaj  ki  bolondok,  a  kik  fülhöz  és  nem  szik- 
hoz szóllanak  (Pázm:  Préd.  c2).  3)  [dico,  praedico ;  sagen,  ver- 
küaden].  Yme  az  wadak  ees  Christu.st  zolyak,  te  kedeg  y.sten 
gyanánt  baluant  ymach  (PeerC.  71).  En  nyelwem  mynd  nap 
astyg  zolya  te  ygassagodat  (líulcsC.  171).  Ha  szintén  értelmes 
beszédet  szóland  is  (Kár :  Bibi.  L658b).  Zollya  neköd  az  igéket 
(Beythe:  Epist.  7).  ügy  szolha.ssa  mint  istennee  baszédét  (Zvon: 
Post.  1.2).  Nem  .szollyác  az  istennek  igéjét  (523).  Az  papok 
nem  szollyac  az  en  czudalafos  czelekedetimet  (Zvon:  O.siand. 
81).  Teremtet  állatid  az  te  országodnac  diczfiségét  szóllyác 
uram  (MA:  Bibi.  I.  .584b).  Az  szent  lélec  ez  igéket  szollya 
ő  benne :  Simeon  indully  (MA:Scult,  134).  Én  azt  mondom, 
hogy  ti  .szoUyátok  az  szent  irást,  de  hamissan  (Bal:  Csisk. 
421).  Semmi  utón  módon  ne  .szolly  hazng.ságot  (Czegl :  Japh.  5). 

18 


275 


BELE-SZÓI,— EOOYi'JTl'-SZÓL 


Er^KZÓI.-MEÍÍ  SZÓL 


Mit  alit.iiiál  effélíc  ellen,  hanem  teák  sz.  Ágoston  e  mondását 
s/.íillaiiáil  (fi).  Azt  szólljnk,  a  mit  a  Jehova  szánkba  ;ui  (CzegI: 
MM.  .')7).  Az  isten  beszédét  tisztán,  meg-egyelítés  nélkül  szóllyák 
(Matkó :  BCsák.  6Ú).  -'ó  szdt  szólla  és  vi(!asztalá.st  felele  (Csúzi : 
Síp.  472).  Szóljuk  néktek  az  i-stennek  titkos  bSltseseKét  (DEmb: 
OE.  7).  S)  (respondeo;  antwort^n).  Szoly  rá  ez  egyre  (Huszti: 
Aen.  7).  4)  [detraho  alteri,  raluranior ;  schmahen).  Ne  szollyuuc, 
no  nieue.<isttnc,  senkit  (Horn:  Préil.  13 Ib).  A  leányainiuak  azt 
hagyom,  kegye.seu  éljenek,  embert  ne  széljanak,  férjeket  sze- 
ressék (TörtT,'''  1.150).  5)  (sono,  cano ;  singen,  tíinen].  Fitlemi- 
léfll  szcíl :  mitilat  MA.  Ty  uattok  az  hegedők,  kyk  mynd  igSn 
zepSn  zoltok  (SáiidC  19).  A  béka  .sokat  szólló  ésasárt  szereti 
(Illy':  Préd.  n.59).  Szól  a  trombita  (Adámi:  204).  «)  [sufíraginm 
fero ;  stimmenj.  Negyven  ember  azok  elfitt  walazak  az  folnagicjt, 
az  kyre  ifibben  zolnak,  az  legyen  az  folnagy  (TörtT.'  1.190), 

(Szólások).  Vmiben  szól :  Darabokban  szólani,  a  szót 
félbe-harapni :  loqui  amputata  et  infracta  PPBl.  Vmiliül  szil : 
Én  velem  el  nem  hiteted,  hogy  gyo mórból  szólliisz  (Pázni: 
Kai.  1(13).  Vmihe.z  sz/il:  A  királytól  nagy  jntalom  Ígértetek 
annak,  a  ki  jobban  szóll  a  dologhoz  (Piizm:  Préd.  1111). 
Hlyen  .szentséges  titokhoz  igyekezem  elfittotok  szóllanom 
(Lép:  PTük.  111.198).  Vmin  sz6l :  Nem  byzom,  hogy  ezeden 
zólaz  (RrdyC.  651).  Vkinek  szól:  Az  kyrálnak  szollo  Kegd 
lewelét,  myhelfim  ywtott,  ottan  kílton  kAltSk  az  posthaini 
(LevT.  I.2;í1).  Mely  levelek  kíizött  vagyon  egy  Miiller  Péter- 
nek .szólló  levél  (RákF:  Lev.  L382b).  Valami  ,xs.szony  elgyiitt 
Bé&sbfil,  egy  levele  volt  Páter  Kéri  uramnak  .szálló  (Berc.s: 
Lev.  479).  Az  accludált  leveleket  inviálom,  a  mint  látom,  Kau- 
nieznak  szólló  is  van  küzöttek  (533).  Kinek  szól  ez  a  levél  ? 
líz  itt  u  e  k  e  d  szól  (Adámi.  204).  Kiírc  szól :  Ne  szóly  az 
szent  emberre  :  omitte  vatem  (Decsi  Adag.  161).  Kóta- 
betükre  szóllani :  erőltetve,  finnyásím  (SzD:  MVir  412).  Az 
p  0  r  t  á  r  a  szóló  leveliinket  éjjel  éjjel  éjjel  nappal  kSliId  (RákGy : 
LeV.  265).  Az  protectionalisok  nem  szóllottnk  személyekre, 
hanem  az  helységekre  (Borcs :  Lev.  429).  Vmiröl  szól : 
Errfll  ez  ket  dologról  fogoc  .szóllanom  ez  mostani  predica- 
tioban  (Tel:  Evang.  1.80).  Hogy  arról  többet  ne  szóljak:  *ne 
plnra  PPBl.  Azt  vitatod  hogy  arrul  akaroo  szóllanom  (Tel :  Kel. 
21b).  Nem  mernéc  semmit  azokról  szóllanom  (EsztT:  IgAny. 
237).  Szollanája  az  uraknak  róla  (LevT.  11.10).  Vmi  felöl  szil: 
Vakmerfiképpen  ez  dolog  f  e  I  ő  1  nem  merek  egyáltallyában 
szilllanoni  (Lép:  PTük.  1.375).  Szóllni  az  elílnkbe  vett  renddel 
a  dolog  felól  (SzJ):  MVir.  411).  Vmi  mellett  szól:  Kérdi,  ki 
szól  Ihat  ott  annyira  mellette,  hogy  az  ücscse  magát 
mostan  erre  vette  íGyöngyD :  Cbar.  377).  E  g  y  e  n  e  s  e  n,  k  e  r  e- 
k  e  n,  magyarán  szóllani  (SzU:  MVir.  4 13).  Tsak  f utó- 
lag szólni  valamiről:  *i:ursim  dicere  aliquid  PPBl.  Ne  mond- 
jam, hogy  gfirögfiktfli  vették  a  pápisták  a  szent  iríist,  hanem 
g  ő  r  o g  ft  1  s  z olló  szent  atyáktul  (Matkó :  BOák.  23()).  T  é- 
V  e  1  tóval  szóllani  egy  m;'is  kíSzütt :  igen  barátiságosan 
(SzU:  MVir.  411). 

(Közmondások).  Ky  zemedbo  zepet  zol,  de  hatwl  meg  ezen, 
az  weled  egyAt  soha  sokáig  nem  lezen  (Pesti:  Fab.  5Sb).  Pohár 
mellé  szóllók  :  cliorus  dom&<ticns  (Decsi ;  Adag.  255)  Ha  varga, 
ne  sz(')llyon  fellyebb  a  kaptánál  iSzD:  MVir.  413). 

bele-Bzól :  obloqnor,  obturbo  C. 

beleszólás :  (oblocntio ;  das  dareinreden).  Az  !>  lelki  esme- 
retiben  az  szent  léleknee  beleszólása  által  meggyfizetStt  (MA: 

Si-ult.  625). 

egybe-szól:  (colloquor;  sich  be.sprecben].  Egybe  .szolnan 
vgy  kcr<loztéc,  hol  vagyon  az  \t  (Born :  Préd.  77b). 

éggyütt-szól :  colloipior  PPBl.  (sich  basprerhen(  Az  Intho 
rislák  kfizonségos  vallások  igy  szól  egyíVt  (Pázni:  Kai.  211). 
A  távol  valói'kal  edgyfitt  szóllani  levelec  által  (Com :  Jan.  207). 


el-Bzól.  Szóld  el  .szóld :  túl  líittek  s  ide  áll  ayáual :  al 
Menecles,  alia  iwri'ellns  loqnitur  (Decsi:  Adag.  178.  MA). 

ellene-szói :  reclamo  [contradico ;  widersprecheu).  Me| 
gyfizettetek  wgy  annera,  hogy  semmyt  nem  tvpda  ellene  zolnj 

(ÉrsC.  523). 

ellenszólás  :  reclamatio  C.  [da.s  widersprecheu  |.  Ne  gond 
lyunk  senmiitazok  niorgolod/isával,  ellpn-.szóllá-si'ival  (Mnd :  Kvaii 
315). 
elleneszóló  :  (adver-^arius ;  h  ider.siiclier j.  Jesusnac  valan: 

ellensegi  e.s  ellene  zolloc  (DebrC.  288). 

elő-szól :  praeloqnor,  praefor  C.  (vorreden).   Ludas  emb 
I   elft  szól,  auagy :  az    harist   az  6   maga  nyeluén   fogiák  me 
SHO  ipsius  jndicio  periit  .sorex  (Decsi:  Adag.  22). 

előlszólás :  prologium  MA.  vorrede  PPB. 

elölszóló:  praef/ins,  prológus  MA.  vorredner  PPB. 

(förm-szól) 

>       fönnszólás :   (allocutio ;  aurede).    Vöfény  tisztedet  el   r 
'    felejtsed  az  lonnszólásra  (Thaly:  \'É.  1.373). 

(fönnen-szól) 

förmenszólás :  superbiloqnentia,  magniloqueutia,  grand 
ln<i»entia  MA.  boHahrtige  rede,  grosssprecherei  l^PB.  Meg  mi 
tattya,  hogy  az  5  orazága  az  nagy  feunyeu  szollásban  és  Istei 
káromlá.slx')l  állandana  (MA:  Tan.  1182b). 

fönnenszóló :  grandiloquus  C. 

hozzá-szól :  affor,  alloípior  MA.  anreden,  daziireden  PPl 
Tmssoniwal  ogethemben  wallamyth    kel    hozaya   zolny   (Lev^ 

1.1.5). 

hozzászólás:  1)  affatus,  allocutio,  alloquium  MA.  dí 
anredflu,  das  dazureden  PPB.  S)  (allusio;  anspielung).  A  jeU 
tréfáé  és  valamiliez  j.itékos  mondások,  csúfos  hozzá  szollá* 
a  tisztességesekhez  illenec :  allusionas  facotao  nrb;mos  deivi 
(Com:Jan.  187). 

ki-szól  :  jproloquor,  prouuncio;  verkiinden).  En  uelvem  t 
zep  bezididet  kizolla  (DiibrC.  Tob).  Ideiek,  ky  kywe  zol  val 
bA  belfilee  (JordC.  725). 

közbe-szól :  interloquor  C.  MA.  daznischenreden,  in  di 
rede  fallen  Pl'B. 

közbeszólás  :  intorlocutio  C.  MA.  dazwischeuredung  PPl 

közbeszóló  :  (intorcassor ;  fiirsiire<-her].  Légy  ennekei 
niga.szt;ilom  és  istonnel  közbe  szolloni  (ThowrC  182). 

meg-szól :  1)  (pronuncio,  praedico;  verkiinden^  Mynden 
megh  zoül  eA  nekyk,  vala  myt  niegh  paranczolok  (Jordt 
240).  El  meone  Moy.ses  es  megh  zola  mynd  ez  bezeedekel 
mynd  az  tellyos  Izrael  neepenek  (26sb).  Kyket  teenoked  paru 
cholandok,  meg  zxiolod  (ÉrdyC.  341)  2)  traduco,  infaino  M.J 
admordeo  PPBl  verleuniden  PPB.  A  piatzon  megszólnak :  i 
circulis  *velli«int  PPHI.  Zent  Daniancost  mog  zolyak,  rágalmai 
yak  (DomC.  164).  Myt  egyeeben  megh  zoltliok,  aztli  inkah.'ii 
thy  bennotliek  fellyeetbek  lennye  (ÉrsC.  1S81.  Hojj  val.il. 
míinkfit  meg  ne  szollon  (Sylv :  LT.  11.49b).  Inkáb  akarja,  liog 
5tet  meg-szóllyák  az  emberek,  hogy-.seni  az  emljert  mindnyár 
ostorozza  (Pázni:  Préd.  5i.  A  kik  pedig  oki «  tanátsosi  és  vém' 
valának  a  zidó.ságnak,  hátra-maradának,  do  nem  szabad  .«eniuii 
ozek-kfizfil  meg-szóllani  (23).  KrLstiLst  meg  itilte  :iz  emberi  vak 
moróség,  meg-szóllotta  a  nyelvesség  (778).  Halad  mego  me^ 
zolnak  rs  zidnak  (\'ás:  Cant'at.  614).  Hogyha  té.s.sz  kivel  jól 
még  érette  megszól  (Kisv:  Adag.  412).  Jóllehet  olly  édiw  falu 
legyen  a  favorit.'isiig  azt  tanácslom,  hogy  utána  ne  járj,  lu 
meg  nem  akaroil  magadat  sz/ilatjii  i Fal:  NA,  241)). 


. 


ÖSZVEJSZÓL— HX3YB&SZÓLALK0ZIK 


ÖSZVE>SZÓLALKOZIK— EMBEK-SZÓLAs 


278 


ÖBZve-szól :    I )    [i-ollcxiuor ;    sicli    uiiterreden).    Meiie   .17. 

IjTP,  hogy  ziiliianak  ewiua  ysteiiy  myiielkedettrewl  (ElirC. 
I.  2)  Is"  m\ieem  vehementius  insectari ;  sich  eeReiiseitif;  an- 
ihreii].  Nem  vptteiii  efaembe,  lia  öklolt-e  vélek  vagy  nem,  de 
eii  szólnak  vala  öane,  inig  fisz\e  jutának  (Gér:  KáiCs.  III. 
ií'). 

reá-szól :  [dennncio ;  anzeigenj.  Rád  s»il,  be  ánil  az  király- 
ik I Görcs:  Máty.  21). 

réászólás  :  (obtrectatío ;  verleumdung,  schmShung].  Ollybá 
rtoin  rftsz  embernek  reáni.«zólásáf,  mint  szeméten  gubás  ebnek 
[atósát  (Thaly:  VÉ.  11.125). 

reászóló :  fobtrectator ;  verleumder).  Az  vy  t\Vruenhe  ewn- 
himaga  yrya,  yreeeyekiieelkyl  es  reaya  soloknalkyl  nem 
beteth  (KomjrSzPáL  13).  Meny  zem,  anyni  itilet  vagyon  a 
ipon,  meny  nyelfi  rea   zolo,   anyni    sententia   (Vas:  CanCatb. 

9). 

szólton-szól :  incessanter  loquor  Kr.  [fórt  und  fórt  reden]. 
oltou  szolyunk  az  Chrlstus  felől  (Born:  Préd.  252).  Szent  Pál 
t  mondgya :  Praedicállyad  az  igét,  szolton  szoly  mind  alkol- 
Jtos  idSbeníZvon:  Post  1.8301  Zriui  Deli  Viddel  igy  be.szélnek 
la,  azonban  szolton  .•szol  Ali  Kürt  agyuia  (Zrínyi  L155). 

vissza-szól :  1)  respondeo,  obmurmuro  Sí.  2)  [revoco ; 
derrufen],  Készeriteték  arra,  hogy  ^  azt  fogadná,  azon  község 
itt  mind  viszsza  szólana,  az  mit  pápa  ellen  pédikállott  volna 
MK.  VI.U9). 

viSBzafizólá^ :  [contradictio,  oblocutio ;  das  widerspi-echeu). 
'elwetheketh  vyzza  való  zolasokthwl  meg  enyhythendytek 
r«C.  188b). 

Szólal:  1)  loquor,  proloquor,  for  MA.  [sprechen,  reden, 
»en).  Beszédébe  szólal :  obrogare  C.  Es  feltéében  iu51- 
lec,  es  legottan  Ihc  zolala  nekic  monduan :  vaflatoc  hfise- 
t,  ea  vagoc  (MiiuehC.  11b).  Zolala  neky  PethSr  fWinklC. 
9).   Nem    embery    akarath    zerent   zolaltatyk   (ErdyC    457). 

sathan  íeyedelemre  zolala  az  dyczS.seghnek  kvrallya  (ÉrsC. 
Ü).  Isteneknek  wr  Istene  zolala  (KulcsC.  120).  Egy  ü  küzülok 
vidnak  szíJllala,  ezt  mondja  vala  (RMK.  111.231).  Úgy  szóllalsz 
iit  a  jól  örlött:  igen  könnyeden  beszéllelsz  (SzD :  MVir.  413). 

sono  MA.  [cano;  tönen,  singen).  Meegh  ezt  bezeelveen,  az 
kas  zolala  i'JordC.  610).  Mynek  elewtte  kakas  zolal  keczer 
isti:  NTest  106b).  Az  vigyázó  hallik,  bástyáról  mint  szollal 
inyi :  ASyr.  59).  3)  [facio  sonare ;  tönen  lasseu].  Agyiiit 
intelen  szóllalja  (Kónyi:  HRoro.  110). 


megint 
1.134). 


ílő-szólal :    [profor ;    heraussprechenj.    Elő  szollal 
az  hiteles  iőuendS  mondó  Chrysostomos  (Lép :  PTiik. 

öl-szólal :  [vocem  edo ;  die  stimme  erheben).  Egy  bőchő- 
'»'n  fekew  germek  ffel   zolala,   monda:    Amborus    leegyen 
ri.>k  (ÉrdyC.  259). 

faég-szólal :  incipio  loqui,  loquor,  vocem  edo  Kr.  [zu  reden 
{rinnen,  die  stimme  erheben].  Hozanak  neki  embert  néma 
Ifigőt  vallót  es  az  Srdőgőt  ki  vetuen,  meg  zolala  a  néma 
inchC.  30).  Meg  zollala  a  galamb  (DebrC.  133).  Nyakaat 
!aak  es  vme  az  halainak  wtanna  meg  zolala  (ErdyC.  521b). 
atherjTia  meg  zolala  es  a  chazarnak  yl  zot  monda  (ÉrsC. 
!).  Azzonunknak  kepe  meg  zolala  az  zent  eghaznak 
tosanak  <TiliC.  22b).  Meg-szóllala  a  ritézhez  mondván  néki 
inyi:  Symb.  9).  Ahir.  ha  jóbnl  szóllal-meg  mellettnnk,  holtunk 
n  té.szen  nyomóssá  (Fal:  UE.  368). 

izólaLkozik,  szólakozik :  colloquor  Kr.  (sich  besprechen, 
1  unterreden]. 

ígybe-szólalkozik :  cv  Igen  szép  igyenesen  eggyet  értet- 
,  ba  szinte  távúi  létek  miatt  egybe  nem  szóUalkoztanakis 


(Pázm:  Kai.  256).  Az  gyüleközetbni  kik  valának,  nagy    sokan 
Ak  egybe  szólyakozáuak  (PhilKUzl.  IX.164). 

öszve-szólalkozik  :  ix!  Noha  eg)Tná.s.sal  őszve  nem  szóllal- 
koztjik,  de  azon  egy  .'•■zent  lélektiil  igazgattatván,  egy  lineán 
lolvt  tanítások  (Pázm :  Kai.  553).  öszve  találkozván  és  szóUa- 
kozi'án,  meg  alkudott  a  vendég  a  hajiksal  (Fal:TÉ  679). 
Alattomban  öszve  szóllakozott  két  értelmes  meg  hitt  révészszel, 
ki  lopta  magát  az  udvarból  éjtszjikának  idején  (696). 

[Szólaltat] 

meg-szólaltat :  ffacio  KkiuI  ;  roden  las,sen].  Ez  atyák  vesze- 
delme a  néma  fiakat  is  meg  szóllaltattya,  szóra  bozza  (SzD: 
MVir.  411). 

Szólaml-ik:  iucipio  loqui,  sonare  Sí. 

még-szólamlik :  1)  [vocem  edo;  die  stimme  erheben]. 
Egy  csöcsőmős  kisded  gyermek  csudálatosban  meg-szóllamlván 
ki-jelenté  ezen  isteni  dicséretnek  nagy  erejét  (Biró:  Préd.  144). 
Az  eő  szája  és  nyelve  erejével  annyi  bölts  szólamhk  meg,  vala- 
menuyen  előbb  számára  tanultak  (Fal:  UE.  372).  2)  [sonitum 
edo ;  ertöneu].  A  méltóság  kívánó  nagy  szíveket  leginkább 
gyötri,  mikor  hanggal  szólamlik  meg  híre,  mit  követett  légyen 
el  emez  s  amaz  i  Fal :  UE.  404).  Erre  másodszor  megszóllamlott 
a  trombita  szer  (Fal:TÉ.  637), 

Szólás :  locutio,  loquela  MA.  rede  PPB.  Más  ember  erkölt- 
sének  és  szólásának  követé.se,  mutatása,  ki-forniálása :  mimesis 
PPBl.  Hogyha  az  szóllásnak  új  folyamása  leend,  mindjárt  az 
régi  székelyek  nyelvére  tekintsen,  kiknél  tiszta  magyarnyelv 
maradéka  vagyon  (RMK.  VI.255).  Legyek  tiszta,  gyozan  szivő, 
isten  felő  es  isteni  szolasokval  tellyes  ('Gyarm:Fel.  72).  A 
szólásnak  beszéde  egy  vala  az  fcildön  (MA :  Bibi.  L9).  Szólásban 
való  cziírát  vagy  tara-farát  nem  tapasztaháu  e  munkában 
(Nagyari:  Orth.  c6).  Alkalmas  meg-piskolásával  esik  szép  magyar 
.szollásinknak  e  fele  szókat :  jött,  nőtt,  így  igyekezni  írni  1  Megy : 
Diai.  Elflb.  12).  A  grammaticus  betűket  s  szollásnac  formáit 
és  a  beszédet  helyessen,  tőnény  szerént  ki  mondani  meg  ta- 
nittya  (Com:  Jan.  159).  A  szólláíok  formái,  a  mellyekkel  élt, 
hathatósak  voltának  mint  a  vas.szegek  (Bod:  Pol.  112).  Külöml> 
féle  nyelveknek  szóUását  az  elmébe  önteni,  nyelven  szólást  adni 
istennek  tulajdon  tselekedete  (SzD :  MVir.  251). 

cifra-szólás :  *cinciiiiii  orationis  PPBL 

ókes-szólás,  ókesen-szólás,  ékesen való-szóláa :  1) 
facnndia  C.  eloqiiii  nitor  PPBl.  eloquentia  Ki',  [beredsamkeit]. 
Nagy  ékesen  szólást  honnan  fl  tanulta  és  nagy  bölcsességet, 
kinek  ily  ruhája  (RMK.  11.50).  Ekésen  szólásokat  mutogattiak 
(Fél :  Tan.  Elöb.  5).  Egiien  az  gonoz  kiuaD.sagokbau,  elég  nagy 
ekésen  való  szóllasa  uala  (Decsi :  Sall.  4b).  Jeles  ékőssen  való 
szóllás:  Attica  musa  seu  eloquentia  (Decsi:  Adag.  60.  Beythe: 
Epist  3).  Ékesen-szóllásra,  sem  egyéb  tzifrára  nem  szaggattam 
(Pázm:  Préd.  4.  Pázm:KT.  16b).  Ékesen-szolásra  tam'tóme.ster : 
rhetor  (Com:  Vest.  144).  Más  idegen  országokuak-is  hasznára 
ezen  ékessen  szóllásnak  mi  voltát  ismertetni  akarta  (Tarn: 
Szents.  152).  Hívságos  és  festett  ékes  szóllás  (Uly:  Préd.  I.84b). 
2)  [melódia].  Fülemilének  ékes  szóllásával  fel  zöndült  elméje 
igeo  gyorsasággal  (Zrmyi  L142). 

ember-szólás:  *canina  eloquentia  PPBl.  (calumnia;  ver- 
leumdung]. Az  neluőknee  bjnei:  calard  hezed,  ember  mőuethas, 
ember  zolas  (NagyszC.  356).  Mennyi  boszszúságot  kell  nyelnünk 
a  hamis  perek,  az  iszonyú  gyalázisak  és  ember-szólások  között 
(Pázm:  Préd.  1147).  Az  ember-szóllás  nem  valami  gondolom 
forma  képzelés,  hanem  fen-forgó  tellyes  szokás  (Fal;  NE.  97). 
Az  emberszóllás  a  szivünkben  fugamszik  meg,  az  után  a  nyel- 
vűnkén for-ki  (99).  Vágynak  elegen,  kik  futnak  munkától,  a 
felett  nem  szűnnek  az  ember  szóllástól  (Orczy :  KCltH.  4). 

18* 


279 


JÁTÉKOi«áZÓL,Át>-ELÓ-SZÓLÍT 


FÖLríJZÓLfT— ÉKESEN  SZÓLÓ 


játékos-szólás  :  [allusiu ;  seber/.J  A  tréliis  lio/Jiá  inundá- 
soc,  játékos  szollásoc  nem  tjesnéddel  valo  tépegetésec  (Coin: 
Jaii.  2Ü3). 

kakas-szólás :  [(aiitus  galli ;  liabnschroi].  Vigiaszatok,  nem 
tiidgiatok,  mikor  az  háznak  gazdaia  el  jfl,  eshie,  va^  efelikor, 
vaií  kakas  szullaskor  (Fél:  Hiljl.  I.77b).  Még  kakas  szólás  el5t : 
liiiiisqnam  gallus  itenim  cecinerU  (Docsi:  Adag.  227).  Els8 
kakas  szóllfe-folé  (Mad:  Evang.  318). 

madár-szólás  :  (oscen,  augmium ;  vogelgesang].  NeezSketb 
tanaczollyou,  almatli  taiczoii  os  madár  zola.sokaÜi  (JordC.  239b). 

röviden-szólás,  rövidenvaló-szólás :  laconismiis  C. 
Lak<iiiiai  módra  való  rövideden  és  fontosán  szólás:  laconismus 
PPlil. 

Szólat :  facio  loqni  MA.  [redon  machen).  Oly  nyelveken 
szollatá  flket,  melyeket  ók  suba  nem  tanultának  (Tel:  Evang 
II.30.S). 

Szólatlan :  |infans;  nicbt  redendj.  Semyt  el  nem  hagya 
zdlatlan  az  ygliokbon  (JordC.  304b)  Szóllatlati  kitsinységet 
t.sak  te.sted  táplálA.sában  töltötted  (Pázm :  Préd.  68).  Az  aszszony- 
népeket  és  szóllatlan  gyermekeket  meg  ne  flUyék  a  badban 
(1182).  Az  érsek  VAradot  azért  szereti,  mert  szólatlan  kisded- 
ségéiiek  tejét  fi  benne  szopta  iSall:  Vár.  36).  Szóllatlan  gyér- 
inek.ségétfll  fogva  roszszul  nevelték  (Fal :  NE.  78).  Szóllatlan 
kisded  korában  kezdett  a  hízelkedésnek  ölében  nevelkedni  (Fal : 
NA.  126).  Legdrágább  kincsedet  hoztam  ide,  méhemben  vagyon 
igaz  ügyes  unokád,  ártatlan,  szóllatlan  (Fal:  TE.  651).    . 

Szóldogál :  lofiuitur  MA.  immer  reden  PPB. 

Szóldogat:  (reprehendo;  rügen].  Almos  Theogeues  ezt  alig 
balbattya,  fel-ugrik,  feddi  Charicliát  és  igy  szóldogattya (Gyöngy: 
Char.  12). 

Szólhatatlan :  I)  (inefabilis ;  unau.ssprechlich].  Lathatatlan 
es  balhatatlan  es  zolhatatlan,  yelentethetetlen  es  tyztelondew 
evvneky  wtIwI  adatotb  hatalmában  (ÉrsC.  342b).  2)  fmutns ; 
.stumm).  Mert  ha  nem  mondasz  édös  uradnak,  iQak  kik  látják, 
csuk  megcsúfolnak,  tégfidet  mondnak  sziílhatatlan  társnak 
(RMK.  IV.78). 

Szóihatatlanság :  [infantia ;  siiuglingsalter].  Foganatia 
meg  tiztoita,  ziletoso  meg  bizonoita,  zolbatatlansaga  minket 
tanoita  (DöbrC.  11). 

Szólható :  (fan.s,  loquens ;  redend].  Nyelvével  néma  és  nem 
szólható  volt  (Zvon:  Post.  1.520).  Szájok-is  lévén,  még  pedig 
szólható  (Matkó:  KCsák.  104b). 

Szólít :  appello  C.  alloquor  MA.  anreden  PPB.  Valakit  név 
.szerint  szólítani :  appellare  aliquom  *nüminatim  PPBI.  EzSket 
balvan  .-iz  apatb,  zolayta  Smaragdost  (NádC.  422).  Mykort  az 
zyz  engem  lata,  ottan  newemen  zolytta  (ErsC.  502).  Az  tSrven 
meg  ma  kezdettek  el  solgalltatny,  ez  ideyg  chac  zoleytottak 
(RMNy.  n.l62).  Az  isten  szollét  engemet  te  általad  (Tel:  Fel. 
8b).  Ha  elbozzj\k  az  tálakat,  szólíts  nevek  szerint  az  szakács- 
mftsterekdt  (líadv :  S/jUí.  12).  Tudta  a  vétkét  fiainak  és  meg 
nem  bűntette,  noha  intéssel  szólította  5ket  (Pázm :  Préd.  196). 
Szólitá  az  h;u!néi)et  (MA:  Bibi  L37).  Egy  kevéssé  félén  .szólittya 
és  valamit  sug  az  fülébe  (MA:  S<-ult.  977b).  Valaki  nevemmel 
szólitá  (NótPM.  20). 

be-szólít:  accerso,  intro  vocu  MA.  [herrufenj. 

elö-szólít :  accerso  MA.  fherbeirufen).  F6  biroiat  az  varas- 
nak eliSve  szollitak  (CsumaC.  77b).  ilesus  el5  szolita  íiket  es 
monda  :  Mit  akartok,  ho^r  czeleködgiem  ti  veletflk  (Fél :  Bibi. 
1.35).  Vala  ott  egy  5zvegy  aszszony,  kit  elészólítván  azt  monda 
néki :  húzz  egy  kevés  vizet  nékem  (MA :  Bibi.  L324b). 


ibl-szólit :  provoco  Kr.  (herbeirufon).  Miuddeunuk  5rjp 
angyala  vagyon,  embernek  ees  iw  azok  flel  zolayttyiuik  iste 
nek  hatalmawal  moudwan :  kellyetők  Ü'el  hallottak  (ÉrdyC.  li 
Ffel  zoluyttya  azzouywiik   z}-z  Mariát,  ew  eedes  zeut  zyleyc 

(13). 

ki-8zólit :  evoco,  accerso  foras  MA.  hinausrufeu  PPB.  Vi 
ter  néki  bagyá,  hogy  ki.szi)lítaná,  néminemó  dolga  néki  vi 
volna  (RMK.  11.32)  Ilyen  álnokságot  vitéz  gondol  vala,  vi 
asszonuidí  magát  rokonságnak  mondaná,  az  nea/Mtit,  gondo 
kiszólitanája  (Vl.i'.l).  Az  úristen  elkívánta  tólihik,  ez  árny 
világból  kiszólította  reggel  6  órakor  (TörtT.»  lV.90i.  Ha 
isten  az  én  gyermekemet  az  világlxjl  megtalauul  kiszólítai 
minden  jós7.ágom  az  én  atyámfiaira  száljon  (132).  A  szerem 
az  ostobákra  osztja  a  bonszú  életet  és  ;iz  okosokat  hamar 
szólítja  a  világb(')l  ( Fal :  UE.  463).  Az  iston  az  életnek  és  hal 
nak  ura,  akkor  szóllit  ki,  mikor  legjobnak  itéli  (Fal:  BE.  57 
Nem  tudjuk,  mikor  szóh't-ki  isten  e  világbul  (AdámL  205). 

közbe-szólít :  intei-pello  C. 

közbeszólitás :  iuterpellatio  C. 

meg-szólít :  alloi|Uor,  a&ur,compelloC.  [anreden,  aospreche 
lesus  meg  zolaytta  hwket  (JordC.  309).  Atlya  niegh  zoloyl 
ewket  (ÉrdyC.  639b).  Kyth  mykoron  az  |iokolbeely  eurde 
megli  zoloytot  wolna  (ÉrsC.  286b).  Esmet  rnegszolíta  és  ii 
ókét  minden  iokra  (Helt:  Krón.  312b).  Meg  sz/ilituaii  ól 
monda :  hoysz  ide,  boysz  (Helt :  Mes.  467).  így  si!olet;i  n 
MoisBst  (Mon:  KépT.  61).  Isten  akart  te  általad  engemet  ri 
szólletani  (Tel:  Fel.  5b).  A  szóllót,  beszéllót  meg  ne  szolli 
loqueutem  ne  interpella  (Com :  Jan.  200).  Elótalálom  mii 
N.  N.  uramat,  meg  állítám  s  meg  szólitám  (Fal :  NE.  27). 

megszólítás :  iuterpellatio,  interfatio,  eompellatio  C.  | 
rede).  A  kegyes  olvasóknak  megszólítások  (Matkó :  BCJs 
Elöb.  1). 

megszólító  :  interpel  lator  C. 

oda-szólít :  [advoco ;  lierbeirufenj.  A  király  oda  siólita 
arulot  es  erósen  kezde  meg  kérdeni,  miczuda  volna  szándé 
(Helt:  Krón.  31b). 

vissza-szólit :  revoco,  reclamo  Kr.  (zurückrufenj.  Víse: 
szólítván  ütőt  monda  néki :  hozz  egy  falat  kenyeretis  nék 
(MA:  Bibi.  I.324b).  Bátor  fortyanjon  a  sok  átokkal,  egy  | 
zet-skéjét  -sem  szólíthatja  viszsza  (Fal:  NU.  262). 

Szólitás :  [objurgatio,  increpatio ;  ver>veis].  Es  ha  szin 
szolletast  auagy  feddést  erdemlettem  voluais  (Tel:  Fel.  7). 

Szólítatlan :  [non  cumpellatus ;  olme  aurufen).  Ne  asuillet 
mert  .hz  sz<illétatl;mls  vinyáz  (Zvon:  Post  I.522b). 

Szólíttat :  larcessere  facio ;  herrufeu  lassenj.  Ez-ut;'in  m 
gyárt  proclamáltattya,  szóllíttattya  isten  az  emberi  nuniz 
(Pázm:  Préd.  6). 

Szóló:  lo<iuen.s,  locutor  MA.  dica.x  Com:  Jan.  2ii3.  red 
PPB.  Zent  Ferencz  felel  vala  az  zoloiiak  (VirgC.  42).  Missc 
8ZÓ11Ó,  mondékony  ne  légy :  in  alios  dicax  haud  eslu  (C< 
Jan.  203).  Vaj  szemotlen  mért  nem  t.annlsz  ;iz  igy  szólló  a 
Agostoutul  (CzeghMM.  152). 

bölcsen-szóló :  [.sapiens ;  weLserj  Nom  akarjuk  azi,  I 
te  myraytonk  vralkogyal  es  mynket  te  byry,  mert  le  nem  \ 
bAlczen  zolo  (VirgC.  67). 

böven-szóló :  largiloquus  PPBI. 

ékesen-szóló  :  fucuiidus  0.  [beredsamj.  Igen  ékl^seu  ma 
perfacundus  C  Mind  eleitSlfogua  sem  voltam  ékesen  .s: 
mert  nehezen  szoloc  as  nehéz  nyelnem  vagyon  (Holt:  Bibi 
1X1).    Bontiuius   ékesen    szóló    és    iró    á   deác  nyeljivben 


.1  iSl 


Holt:  Krón.  Elflb,  1).  A?,  óratoroc,  ékesen  szólúc,  lia  Isivel  val.i 
Ilit  el  akariiac  liiletiii,  elú  lioznac  sokféle  okoltat,  miért  kollyeii 
ivaey  ne  kellyeii  emlicrnec  ezt  vauy  amazt  cz^lokodni  (MA: 
iill.  267\  Pericles  Atlieiiás  vAvasanac  bSlra  és  ékesseii  szollu 
ejedelme  (Zvon:  Post.  1.  Eklb.  1).  Az  ékessen  szólló  liogy  az 
Ihitetendil  dolgokat  el  liitotliossn,  a  beszédneo  formáit  oszve 
teresgeti  (Com:  Jaii.  161). 

ember-szóló  :  [detractor,  obtrectator ;  verleumder].  Voltak 
BseUen  kivöl  báládatlaiiok,  emtorszóllok,  iriKyek,  kik  a  tSkél 
etRsséget-is  cselekedetekkel  mocskolták  (Hall:  Tel.  251).  Az 
imber-szóló  nyelvek  ellen  ...  Ha  belől  jiil  vagy  nem  igen  foii- 


sft 


bts 


EMBER-SZÓLÓ— SZÓLTAT 


SZÓS— SZÓZAT 


282 


is 

iiii^olod  a  szél  szokat  (l'ázin:  KT.  271). 

érettünk-szóló :  advocatiLs  Ver:  Verb.  Szót  1. 

jó-szóló:  [intercessor ;  vermittler].  En  eremestJi  jo  zolo 
ezek  the  Kd.  melletli  (LevT.  1.198). 

magáról-szóló :  fvocalisj.  Az  vocalist  magárul  szolonac 
nondbatnoc  (OrtliHuug.  2). 

szó-szóló  :  advocatus.  orator,  intercessor  MA.  fiirsproclier 
id^PB.  Az  rágalmazó  Srdőgnec  zozoloia  (GuaryC.  8).  Leegy 
ozoloom  (CzechC.  47b).  Imád  my  ertCMik  atya  isten  elevt 
iiykeppen  my  zonk  zolo  (CoruC.  381).  Hw  vala  az  b51cz6s.segli- 
lek  zolzüloya  (Joi-dC.  757).  Ha  ki  veetlikSzeiidyk,  zolzolonk 
agyon  az  aldot  atyánál,  az  ygaz  Jesns  Cristus  (864).  No  azért 
ny  zonk  zolo  az  te  ii-galmas  zemeydet  my  re^nk  fordoliad 
DomC.  185).  Jftsus  lezzen  te  liyv  zozolod  (DebrC.  285).  Az  zyz 
laria  mynd  ez  zegheen  vylagnak  zool  zoloya  (ÉrdyC.  453). 
irthándy  Pál,  kinél  nagyobb  szószóló  az  ország  között  nem 
'ot  íMonlrók  III. 131).  Nem  szabad  más  szószólót  keresnünk 
innál,  kit  ő  ajánlott  iMagy:OrszR.  19).  Az  liatalmas  czazar 
iz  nagyságos  Mahmuthot,  az  ö  zozoliat  es  fö  titkosat  kwldStte 

írdOrszgy.  307b).  Hív  szószólló  vala  királyi  udvarban,  ba  mi 
oszat  koholt  irigység  a  sutban,  azon  volt,  lehessen  hárítani 
lyomhan  (Orczy :  Nimfa  A5). 

Szólogat :  [loquor,  dis.sero ;  veden,  spreclion].    Ez  el    mwlt 
ií(i  lapokban  zologatank  lelky  testy  feelelemrfil  (ErdyC.  341  Eellyen 
lezeedSket  kezdeek  zologathny  (563b).  Hala  adatlanoknac  rót- 
enetes  b&ntetesiből  im  szologatoc  (Ború :  Préd.  457b). 


IZ    1 

IEr< 
0S2 
yo 


ellene-szólogat :  reclamito  C. 

Szólongat :  identidem  alloquor  Kr.  (wiederbolt  anreden]. 
^vait  szólongatta,  hogy  serénységre  ké-sztethetné  (Hall :  Tel. 
)4).  Az  fejedelmet  sokan  szólongaták  uri  rendek,  de  csak  con- 
emnálá  (Kem:  Élet  59). 

még-szólongat :  tv  Nem  vetek  eszekben,  hogy  itt  vagyok, 
negszólongattam  íkijt,  biztattam  is,  hogy  már  quáríélyban  szál- 
ütt  az  német  (Bercs:  Lev.  271). 

Szólt- :  Poquens ;  redend].  Nem  szégyenli  szoltát  azzal,  a/. 
li  élet  nélkül  vagyon  (Zvon:  Post  1.316). 

Szóitat,  SzóUat :  [facio  loqui ;  reden  lassenj.  Engemet 
sten  zoltata  ew  akaratia  scerent  (EhrC.  35).  Mindent  jol  tót, 
iketekkel  hallatot  es  némákkal  zoltatot  (DöbrC.  367).  Hozywk 
ferivsalembe  ewketh,  nethalanthal  zoltathattynk  (ÉrsC.  lOSb). 
Sirislus  á  szent  lel5k  által  szoltatta  á  propbetakal  (Mel: 
JzJán.  68b.  342).  Így  szoltatuan  az  prophetaual  (Born:  Préd. 
!9b).  Korlath  Ciistof  fel  jewth  es  eth  wagyon,  kyvvel  en  zol- 
hattam  (RMNy.  in.85).  József  nem  értené,  ók  azt  tudják  vala, 
nert  fi  vélek  tolmács  által  szóitat  vala  (RMK.  IV.17).  Kezde- 
lek kfiISmb,  kfilumb  nyelveken  szólni,  amint  az  a  lélek  szólt;il 
rala  ö  vélek  (Tel:  Evang.  IL294).  Oly  nyelveken  szóllatá 
5ket,  mellyeket  ík  soha  nem  tanultának  (305).  Mas  nelueken 
lezdínek  .szólni  mint  az  szent  lilék  .szóltál  vala  fi  vélek  iSylv: 
JT.  1.164).  Ez  t3l  epfilt  birodalmat  szoltattya  az  papa   (EsztT. 


IgAiiy.  495).  Oly  könnyen  .'<zoltalhals  az  kövekkel,  mely  könnyen 
fi  volek  li;ilgattatbats  (Ulkin:  Uészogs.  22). 

Szós  :  verbosus,  loquax  MA.  |boredt,  ledseligl  Úgy  hallot- 
tuk, hogy  jó  szós  ember  volt  Stzipíó:  Scipionem  accepimus 
non  *iufanteui  fnisse  PPBl.  Ez  szos  as  bezedos  kereztyeuec 
(Born :  Evang.  IH.108).  Engem  eoszue  vetnec  egy  szós  és  gyarló 
emberrel  (CsjUst:  AU.  4).  Vlysses  mit  híLsznált  ackor  szós  nyel- 
uéuel  (8).  Az  aszszony-népek  kozSnségesen  szósok  és  zúgolódók 
(Pázm:Préd.  243).  Kerék  számra  beszéllSnek  és  io  .szósnak 
tartassíil  (BahCsIsk.  85).  Az  okos  embernek  az  igen  szós 
gonoszság  má.sok  jóságának  hirdetSje  (Pataki;  Reg.  186;.  Noha 
szós,  de  szájába  kell  adni,  nyelvét  megtartóztas-sa  (líákGy: 
Lev.  445)  0  boldog  isten,  oUy  szós,  olly  csacska  magában  e 
világ,  hogy  a  ki  mindenekre  elessen  s  harsányan  nem  felel,  kába 
bolondnak  aléttatik  (Csziízi :  Síp.  32). 

Szósság :  loquacitas  Sí.  [schwatzhaftigkeit],  A  iiyelveske 
désnek  és  szó.sságnak  el  távoztatása  (Pázni :  KT.  27b). 

Szótalan,  szótlan :  mutus,  alalns  MA.  stuinm  PPB.  Mes- 
ter hoztam  az  én  fiamat  te  hoszad,  az  kiben  szótalan  lélek 
vagion  (Fél :  Bibi.  1.68)  Tudatlan  vagyok,  mint  az  annya  tejét 
szopó  szotalangyermek  (Illy:  Préd.  I.56b).  Bizonnyos  ideig  szó- 
talan volt  hitleuségéért  (11.296).  Ámbár  te  légy  néma,  szótalan 
és  szuszma,  megtam't  a  bor  szólni  (Kisv:  Adag.  532).  Olly 
csacska  e  világ,  még-is  a-  szót  némává  és  az  igét  szótlanná 
tószi  (Csúzi:  Síp    32). 

Szótalanod-ils :  mutesco,  obmutesco  SÍ.  [ver.stuinmenj. 

el-szótalanodik :  cw  El-.szótalanodni,  a  temérdek  szopom 
pának  meg-nem  felelni  (SzD:  MVir.  413). 

Szótalanság :  infantia,  alalia  MA.  unmüudigkeit  PPB. 

Szavatos,  szavatyos :  evictor,  exiieditor,  expeditor  in 
jure  Ung.  MA.  vormund  in  rechtssachen  PPB.  Ha  hol  s  kinél 
az  ollyan  marhák  fel-találtatnak,  tartozzanak  sz^avatost  adni 
(ErdOrszGy.  43).  Sok  bajom  volt,  míg  szavatyost  adhattam.  1759 
(Haaink  1.140). 

Szavatosság :  evictoria,  cautio  MA.  [gewahrschaftj.  .Jo  küté.s, 
szavatosság  (Ver:  Vevb.  Szót.  4b).  Jo  levél,  menedék,  írásbeli 
szovatossag  :  expeditoria  cautio  et  literae,  quietantiae  vei  evictio 
(9b).  Lopott  lónak  találtatott  és  így  a  szavatyos.ság  reám  is 
kerülvén,  sok  bajom  volt,  míg  szavatyost  adhattam.  1759  (Hazánk. 
L140). 

Szavattyú :  instrumentum  sonorum  Sí. 

Szavattyüs  :  1)  vocalLs,  .sonorns,  clamosus  MA.  lauttönend 
PPB.  Jó  szauatius:  Cyclobori  vox  (Decsi:  Adag.  186).  Jó  sza- 
vattyüs, nagy  kiáltható :  steutore  vocalior,  clamosior  (Kisv :  Adag. 
491).  Fogadhatatlan,  hogy  mind  a  néma  mind  a  .szavattyüs 
musika  igen  meg  indittya  a  sziveket  (Fal :  NU.  268)  Szavattyüs 
ifjü  (Fal:  Jegyz.  935).  Jó  szovattyüs,  hangos  torkü  (SzD:  MVir. 
413i.  3)  furti  index;  diebstahlsverrater  PPB. 

Szózat:  1)  vox  MA.  vocabulum,  dictio  Kr.  wort  PPB. 
Nem  czuda,  ha  meg  rettenett  ew  zozattyara  (EhrC.  45.  159.1. 
Yjz  tfeb&l  zozat  íA-  vala  (VirgC.  24).  Ez  soror  sokzer  tezeu 
jeget  es  zozatot  (MargL.  74).  Sem  zozat  sem  erzekőnsek  nem 
vala  í  benne  (NagyszC.  !151).  A  király  álmában  hall  ilyen 
szózatot:  vedd  fel,  vedd  fel  (Hall:  HHist.  11.42).  3)  .sonus  Kr. 
[ton].  Jelénénec  zozatoc,  zaiga.sok'es^men  gSrgéséc  (BéosiC.  74- 
139).  Zayok  es  zozattyok  ollyan  vala  mynt  az  el5ss  es  meg 
sykarlot  t5r  (ÉrdyC.  343).  Épp'hallással,  hangos  szózattal  bírt 
mint  valami  iflju  legény  (Otr :  Tökéli.  279).  Ezt  a  szózatot 
rettenetes  menny- dSrgésnek  nevezi  a  szent  irás  (Pázm:  Préd. 
17).  A  pogányok  ecclesiája  az  evangéliumnak  szozatt.ya  e.s 
hangolása  által  kéretett-meg  (Debr:  Christ  457).  Ollyanok  mint 


283 


BELaAnSZÓZAT-«ZOBA 


BESZÉWsZOBA— ÜZÓFU 


a  sípok,  mellyekbSl  ha  kiméKyen  a  szózat,  beiinek  semmi  nem 
marad  íMad :  Evaiij;  293).  Nom  tiulom  melyiktfll  egy  szoxat  ki 
j5ve  (Zriiiyi :  ASyr.  85).  Az  haraut;  liango-s  szózatul  ád  (Hall: 
Paizs.  23).  A  teiiKerek  és  folyóvizek  nyögvén  rettenetei  szóza- 
tokat Imcrsátiiak  (Illy:  Préd,  I.llb).  Az  araTiy  noha  kivíil  veret- 
tetik, .sonirni  szózatot  nem  bocsát  (32),  A  boros  palackok 
páiálliisi  é.s  a  tomboM  céhnek  vig  szózati  közíitt  elfelejti  nyava- 
lyás állapotját  (p'altNU.  2B1).  Meg  tudjuk  i.smérni  az  embert 
sziSzatján'il,  a  jámbort  erkBl&sérfil  és  cselekedetiríl  (FalrUE. 
50(>).  :t)  (.syllabaj.  Ex  igébe  Jehoua  liarom  kfilőinb  betű  es 
.szo.sz;it  vagyon:  Je-ho-ua  (MehSzJán.  16b). 

belső-szózat:  [vox  iuterna;  imiere  stimmej.  Ez  nem  18tt 
légyen  a  levogS  és  bé-.szivó  s  kifuvó  égben  hallató  kiUsS  zendfl- 
lel,  hanem  az  istenben  SnnSn  magában  lév5  belső  szózat  íGKat; 
Titk.  Sl 

emberi-szózat:  vox  hnm;uia  Kr.  fnionsehllche  stimmej 
Szent  I'ál  .szavait  nem  ligy  hallgatták  a  hívek,  mint  emberi 
szózatot,  limiom  mint  isten  szavát  (Pázni:  Préd.  458). 

ének-szózat :  [cantus ;  gesang].  Az  hattyn  szép  ének  szózat- 
tal ő  halálát  várja  (Rim:  Ének.  311). 

ismertető-szózat:  tes.sera  C'oiii>:Jan.  123.  Po.sungswort). 
A  viti'zkedésbpn  jeles  ha.sznok  vagyon  a  hadi  e,smértet5  szózat- 
nak is,  mellyel  az  Snnőn magok  felekezeti  fi  magokat  meges- 
mérik (Com*:  Jan.  123). 

kürt-szózat :  [sonns  tubao ;  trompeten.scliall].  Az  vtolso 
kyrtnek  ew  zozatya  az  lileymbe  hangoslik  (Virgíí.  115). 

Öröm-szózat:  vox  gaudii  Kr.  [freudenruf,  jnbelgeschreij. 
Gyászból  frissebb  színbe  már  azért  öltözzünk,  örömszózatokkal 
vigan  örveudezziink  (Fal:  Vers.  899). 

trombita-szózat :  (cantns  tubae ;  trompetenklang).  Nagy 
ser*  kfid  be  boroyttaa  mynd  az  heegyet  es  nagy  trombita 
zozatot  kezdeenek  zeiigheny  (JordC.  52).  Az  utolsó  trombita 
szózat  mikor  ineg-hallatik,  egy  szem  pillantásban  támadnak  fel 
az  holottak  (Alv:  Po.st.  I.33b). 

vég-szózat:  valedictio  Kr.  (Fal:UR  1.32.  Kr). 

Szózati:  1)  (sorio,  tinnio;  klingen].  Mykoion  az  helynek 
eaimyar;!  zoz;itlonk,  az  kapputarto  yeow  liaragnuan  (EhrC.  30). 
Nem  a  felkőltóctfil,  de  a  zozatloctol  (.sonaiitibns)  ébredne  fel 
Olofernes  (BécsiC.  Ubj.  3)  (signiHco,  deiioto  ;  bedeiitenj.  Ez 
okért  0  fjormeket  íg  liiiia :  Amathi,  mert  Amathi  mi\  íieluűukfiu 
iga.s,s;igot  zozatl  (BécsiC.  237b). 

Szózatl-ik:  l)[insono;  tönen].  Az  lángból  zo  zozatlikuala 
(EhrC.  13b).  Halliia  nem  ki  fiílbe  zozatlic,  de  niel  zflben  eitet- 
tetic  (BécsiC.  201b).  2)  (definior,  e.tplicor;  erklart  neiden]. 
Az  igassagbol  galamb  znletic,  mert  Jonas  galambnac  zozatlic 
(BécsiC.  238). 

Szózatos :  .sonorosus,  vocalis  Sí.  (tönind,  klangvoll).  Nem 
elég  isteiiMik  szózatos  dicsirete  (Illy:  Préd.  11.82). 

SZOBA  :  I)  (hirnns,  foriiax ;  ofen].  En  immár  isten  akarthya- 
bol  ol  nienlem  feel  zaaz  eztendenvl,  bizon  felijén  igen  fázom, 
meyholt  zobatwl  el  taw.mom  (RMNy.  II121).  Egy  szoba  az 
keniontzénel:  nniim  iilemqiiH  alveare  (Decsi :  Adag.  244).  Egy 
volta  szob.M  a  keineiitzévol  (Czegl:Japb.  138).  2)  hypocaushim 
l'asti:  Nom.  1/1,  MA.  b.idstuba  PPB.  Azn;ipra  fekí\vfi  szoba:  heli- 
ocaniinnsdjf:  Nom.  Kementze  ,<z;ija,  szoba  mellett  való  meleg 
kani;ira :  |)ropnigenm ;  szoba,  furedil  ház  :  hypocaastum  PPBl,  A 
szolia :  fűtő  h:iz  a  kemonczével  inelegodic  meg :  hypocanstnm  for- 
nace  wilelit  (Com ;  Jan.  108).  »)  coiiclave  PPBl.  cubiciihim  Kr. 
|.stnl)M,  zlininir]  Menyezot,  a  gerendák  közi  a  szobában  vagy 
egydbiiit :  l;uiinar  PPBl.  Ezt  ki  szörzé  kéncsös  Kassj'iban  egy 
föstíjs  szobában   Tinódinak    hijjAk    mind    ez   orszi'igban   iKMK. 


UI.161).  Ezen  sitlian  kűlőmb  kűlőmb  dUcantockal  el&iz2r  p 
iiarba,  annak  ntanna  szobayába  meg  iyftsztette  (Vás:  CaiiCat 
K77).  Egész  alkalmatusságii  ivegcs  ablakú  szobák  vannak  bem 
(Moiiliók  XV.20).  Kályhát  vöttem  nagy  szobára  lM4)iiTMi 
L279).  A  szobák  többire  pu,szta  képpen  vannak  (IiákF:l>e 
1.92).  Most  már  szobára  kaptim,  de  még  eddig  csak  tüzelte 
(Bercs:  l^v.  211).  A  .szent  helynek  felsó  szubái  arra  szoIg: 
hatt;ik,  hogy  ottan  a  papi  öltözetek  tartatnának  (Molu :  JEpi 
479j. 

beszéd-szoba :  [exhedra ;  emptangzimmerj.  Eleutberíi 
megliaraguvék,  fel  s  alá  járdogála  a  Ije-szédszobában  (Fal :  N, 
73). 

obédlö-szoba  :  luenacidum  Kr.  (.speisezinimer),  A  mi  le 
iriózato.s.ibli  a  históriákban,  azt  feszítjük  arany  rámákra,  a 
tüggasztjük  az  eliédifi-  és  hálószobákban  a  tafota  kárpitok 
(Fal:  NA,  137). 

elő-szoba :  prr>to«ecus  Kr,  (vorzimmerj.  Az  úrtí   reá   kü 
a  kocsisokra,  sz^iliókra,  kalmárokra,    hogy   jelenjenek   meg 
regvei  az  eH.szobábau  (Fal :  Nü.  25S). 

fürdő-szoba :  (hypocaustum :  badezimmerj.  Az  udvart 
vagyon  a  kút,  az  istalo,  a  tSrdő  szobával  (cum  balneo)  egy 
(Ojm:Orb.  14,5). 

gyermek-szoba  :  (parvulorum  diaeta  ;  kinderstiibe].  EzI 
catechismust  a  szép  Sjibina  dajkájától  tanulta  a  gyermeksz/ib 
ban  és  nem  a  szentegyházban  (Fal :  NA.  198). 

háló-szoba :  cnbiculum,  dormitorium  Kr.  (schlafzimme 
A  mi  legirtóztatóbb  a  históriákban,  azt  függB-.-ztjük  a  hál 
szobákban  a  tafota  kárpitokra  (Fal :  NA.  137). 

itólö-szoba:  (oecus  judicialis;  gerichtssaal).  A  rómaii 
nem  tudtak  megegyezni,  mint  kellessék  az  itéló  szobát  építe 
(Fal:TÉ.  783). 

kávé-szoba:  caveua  Kr.  (FaI:TÉ.  139.  Kr.X 

sellye-szoba :  [arca ;  sarg  ?].  Ha  sóhoz  szokot  nép  megy< 
Ráuz  ors7,ágban,  akar  mely  sótalan  idegen  városban,  tsím 
miat  szál  hé  sellye  szobájában  (SzBodó:  SóDics.  A4). 

sütő-szoba:  |pi.strina;  baokstube]  As-Minyomottli,  niigh  ( 
bekewei  tartom  es  az  Palocby  Esthwan  haza  hnlen  barom  hazat 
cynaltaloU  neky,  egy  syílhow  subath,  odwarath,  kerlhetth  I 
rekestetbem  (RMNy.  11.27)  Az  .siStő  zobabaii  azthal  1,  5re( 
dagaztho  wy  thekiiyS  1,  őréé  kad  1  (Radv:  Osal.  IL60). 

téli-szoba:  hibema  PPBl. 

urak-szobája :  (couclave  doiuiui ;  herreuzimmer).  Fei-me 
tok  az  urak  szobájában  az  egyet-mással,  a  podgyászt  vittékf 

(KirBesz,  ''7). 

SZOBOR  (czobor  Adámi.  c.ntAor  RMK.  IIL229.):  1)  statu 
cohmiiia  MA.  PP.  elireiisáule  Adámi.  Szolxir-talp:  stereobati 
PPB.  2)  palus,  statumeu,  vacerra  MA.  pfahi  PPB.  Első  o,szl 
poc,  Nzobroc,  szegelet  kővec,  rend  sz£l5  tivec :  anies  MAI. 

8ZÖvö-cubor(fa) :  íjugiim  textorinm  ;  weberbaumj.  Magi 
kopjanyele  oly  tiinéidök  vala,  mint  az  szövi  cziiborfa  olyf 
vala  (RMK.  111229i. 

Szobros :  palaris  MA.  zum  pfahl  gehörig  PI'B 

SZÓFA :  [caiiapeumj.  Az  iitáiui  szófájára  dfilt  és  el  szend 
lede  (Fal:TÉ.  ('>97). 

SZÓFIA:  (sophisma  y).  Kigondolt  .•iziitia  b(>.>.v.éd  :  fabula ;  t.-w 
,sz(Vliabtwzéd:  tabnlaest  ;öiöme.st  liallgntják  a  .szótia  lie,szédet:  d 
cuntur*auditioiie  fabularum  PPBl.  Honnan  meg  tehiik,  hogyne 
egyebet  trselekeílik,  hanem  csak  almot  hivelyezes  szophia  b(\«iz(yi 
avagy  mesét  iiyőgtetMonozlai(Gyarm:  Fel.  293b).  Csík  szó  tia  b 


:a5 


SZÓFIAS-EGYBE-SZOKIK 


EL.SZOKIK-SZOKÁS 


286 


hl 


zííl  .17..  Iingy  az  apostolokkal  8k  eggyet  értnek  (Piizm:  Kai.  150). 
'«lviim<  .'izf  Írja,  lios;y  L'.«ak  .szófia  beszéd  é,s  agni^  rogfl.  ;i 
lit  sokan  b<\«7,élnek  (497>.  Az  6r5k  életrSl  és  az   halottaknak 

MEfeUáma(l;\sár.íl  valú  tndoniány  meni  fabula  és  szófia  beszéd 
UA:Tan.  1184).  Hosy  az  nemeliak  valami  szófia  szó  légyen 
ivnnrPázmP.  120).  Sok  hoszzu,  szófia  szauii,  .szaiiora  imád- 
igok  (Bal:  Cfisk.  32).  Az  csak  sz'ifia.szó,  erSs  bizouy.ságokkal 
inig  soha  meg  nem  probáltathatik  (ToIn :  Vigaszt.  83).  A  ta- 
íti'i  tndománt  hoz^eli^  el-hadgya  az  sz(>-fia  beszédet  (Com: 
est.  73).  Szó-fia  beszédet  mondani  (Kisv:  Adag  161).  Egy 
'  la.'ikara-erafi  okos  hintsen  illyen  szófia-polyvát  {Bercs:  Lev. 
75).  Én  ennek  a  hallatlan  dologn.ik  mélységében  álomhüve- 
asfl    szófia-bftszéddel    nem    merészlek    bebocsátkozni   (Csúzi: 

i  ^  ip.  98b).  VjsAgot  t(Mem  ma  senki  ne  váljon,  se  hizelkedfi  s 
iK'ket  csiklandír/tató  szófia  beszédet  ne  kívánjon   (185).    Nem 

Ji»ts  .w.em,  bogi,'  egy  nemzetben  is  volna  annyi  m&se  és  szófia- 
sszéd  a  tiiudér  orszagnll,  mint  a  magyarok  kőzött  (Nyr. 
IX.123).  (Vö.  Pl). 

Szófiás :  [fabniosns  ;  fabelhaft,  nnsinnigj.  Immár  régen  azokat 
int  szófiás  beszédeket  által  nyársoKa  szent  Jeronymiis  (Pós: 
azs.  1.22). 

SZOFISTA  :  [sophlsta].  Ki  nem  sophi.sta,  megéri  ez7*l  (CzegI: 
M.  1901. 


.)1j3 


Szofistálkod-ik  :  [.sophismatibns.  ufor].  Ne  .sophi-stalkoggial 
lehSzJán.  459b). 

SZOK-nC  (meg  szók  Tel:  Evang.  222.  Knlcs:  Evang.  233b): 
nsvesco  C.  .sveo,  sv&sco  MA.  Minden  évben  szokott :  sollemnis 
gewöhnen  PPB.  Mykeppen  zokottuala.  akarnan  keges  enge- 
Imexsegett  yelenteny  (EhrC.  11.50).  Ihol  Atiuerns  kiral  zokta- 
la  lakoztat :  nbi  rex  Asverus  manere  cons\'everat  (BécsiC.  49). 
ctanala,  hog-elereztené  (MiinchC.  67).  Zoktak  emberek  ilyeneket 
ilni  (VirgC.  100b).  Valamely  lelSk  yde  zokandyk  ees  yde 
merkodendyk  (WinkIC.  290).  Holot  a  gonoz  teuSket  zoktak 
la  meg  gi5t6mi  (We^zprC.  101).  Tudom,  hog  adhagya,  de 
zokta  tenny  (DomC.  243).  A  bor  emberi  termezetet 
kta  buyasagra  geryezteny  (VitkC.  49).  Valamy  dolgot 
zamar  zokot  volt  tenny  (ÉrdyC.  562).  Egg  helvala,  holoot 
ibereket  sokt.anak  vala  megölni  (RMNy.  11.45).  Nem  zoktam 
barát  orczat  es  tizta  orczaval  akarok  az  koporsóban  mennem 
ívT.  1361).  Az  egymás  .szeretS  attyafiakat  szoktuk  bara- 
oknac  neuezni  íMon:  Ápol.  260).  Nem  .szokom  indulatim- 
t  engedni  (Erasm :  Erk.  46b).  Az  légy  meg  ne  rátolja,  mert 
feir  álattra  igen  szokott  menni  (Radv :  Szak.  9).  Szoktanak 
la  nevec  adattatni  az  kisded  gyermeczkékre  (Zvon;  Po.st. 
09).  Eretnekségetis  szoktanak  támasztani  (Pázm:  Kai.  677). 
nt  a  tulok,  ki  az  jármot  nem  szokta  i Megy:  6 Jaj.  Il25b). 
publikán  értelme.s  szókat  formálni  szokik  (Com:Jan.  39). 
fSIdi  beszédek  és  gondolatok  az  imád.ságüt  lágy  meleggé 
kták  tenni  (Hly:  Préd.  586b).  Kemény  próbákhoz  szokott 
)ünk  (Bercs:  Lev.  331).  Igaz  hírmondók  szoktak  lenni  az 
izméliek  (566.  731).  A  kilit'il  tanulhatsz,  azokhoz  szokjál 
il :  UE.  368).  Módját  s  rendit,  a  melly  szerint  szoktál  eljárni 
godban,  néha  változtassad  (372). 

Közmondások].  Másuttis  kéry,  nám  vgjan  reiám  .szoktál 
it  egy  wr  borára  :  aliam  quercum  excute  (Decsi:  Adag.  33). 
ki  mibűz  szokot,  azt  holtig  el  nem  hadgya  (109).  Kfinnyfi 
lak  az,  az  ki  mibSz  szokot  (203). 

jelé-szokik :  fa.s.sve.sco ;  an  etwas  .sich  gewöhnen].  Reá 
ssedni  valamire,  valamibe  belé  szokni  (SzD:  MVir.  94) 

gybe-szokik :  [consvesco  iina  vivere;  sich  ziizammen- 
Föhüen].  A  párdutz  kitsinységétol  fog\'a  háznál  egy  ketske 
ISlyével  égj-fitt  neveltet\én,  derekasan  egybe  szoktanak  volt 
sk:  \TCert  77). 


el-szokik :  do.sve.sco,  insvesco  C.  desvefio  MA.  [síeli  .-ib- 
gewühnoii].  Ha  ennek  eleöthe  az  föle  aiipell.atiokat  el  zokot 
botliyatany  Keg.,  tehát  ezth  sem  tartliatuy  niegh  (KMNy.  II. 
239). 

el-azokás :  desvetudo  MA. 

hozzá- szokik:  adsvasco  Kr.  (an  etwas  sich  gewöhnen]. 
Hozzá  .szoknak  az  emberekhoz  a  vailak :  l'erae  -assvescunt  ad 
homines  PPBl.  Hozzá  szokott  immár  ó  szegény  az  nyavalyához 
(Decsi:  Adag.  157). 

meg-szokik :  coasv6.sco,  adsvesco,  MA.  [sich  gewöhnen]. 
Meg-szokni  a  hadakozá.st:  *assvescere  bella  animis  PPBl.  Meg 
zokot  aIazato.ssagba  meg  marad  (VirgC.  68b).  Az  kegies  Cristiis 
meg  zokt-i  vigaztalni  az  töredelmes  ziueket  (77).  Megh  zokta 
vala  az  vylagnak  hango.ssagath  (Apo.st.  4).  Vala  egy  embor, 
semy  eegyeb  yozaag  benne  nem  vala,  hanem  chak  hogy  az 
zombatot  meg  zxikta  vala  beytelny  (ÉrdyC.  531).  KezerSyteek 
(fel  papijaa  leimy,  hogy  nyiwabban  zokhafnaa  meg  az  isteny 
es  oltary  zolgalatot  (636).  Zokya  megh  az  wr  ystent  zerethnye 
ÉrsC.  149).  A  mit  meg  .szoc  az  emberi  állat  (Kulcs :  Evang. 
233b).  Az  gyalog  és  munitio  szükséges,  hogy  nem  csak  már 
megszokott  szaladóczki  hadnak  ö.smervén  az  födnépe,  .szivaseb- 
ben  hajoljon  (Bercs:  Lev.  469).  Megszokjuk  a  ro.sz,  rút  arcjikat, 
képes  hogy  a  rósz  természetekkel  is  megalkudjunk  (Fal :  UE. 
424).  A  megszokott  és  gyakorlott  erkölcs  termé.szetté  válik 
(486). 

[Közmondások].  A  mit  ember  itiu  korába  megszoc,  uensegebe 
sem  tauozic  el  attul  (Tel :  Evang.  1.222). 

réá-szokik:  assvesco  C.  MA.  [sich  an  etwas  gewöhnen]. 
Gábriel  igen  reád  zokoth  kar  thetelbel,  egyéb  bozzw  állasból 
(RMNy.  11.166). 

reászokás:  a.ssvetudo  MA.  PPBl. 

[vissza-azokik] 

visszaszokás  :  [desvetudo  ;  entwöhnung].  A  .szokás  vissza- 
szoká.ssal  meggy 'izetik  (Pázm:KT.  75b). 

Szokál :  sollto  Kr.  [pflegen].  Salvius  .Jnli.-'uius  ,izt  sze- 
kálta mondani,  hogy  ha  eggyik  lába  a  koporsóban  vólna-i.s, 
még-is  kivárnia  tanulni  (Káldi :  Préd.  497). 

Szokás  :  1 )  consvetudo,  as.svetudo,  mos,  ritus  C  MA.  ge- 
wűhnheit,  gebrauch  PPB.  Meg  kewtelezek  ewtet,  hogy  meg 
mondana,  myre  ma  zokasnal  ynkab  kynzatnak  (EhrC.  60b).  E 
vala  zokas  a  régieknél  (BécsiC.  9).  Egyéb  hai  zoka.sanak  ftvlwte 
inkab  gi\'\'treteek  (VirgC.  73).  Mykeppen  zokas  tenny  yo  bará- 
toknak (MargL.  27b).  Ez  emberek  oly  zoka.sth  hyrdetlmek  my- 
nekví-nk,  kyt  nem  yllyk  mynekíiik  fel  fogadnwnk  (JordC.  764) 
Zokasa  vagyon  heyaba  való  eskewee.sre  (ÉrdyC.  525).  Mardo.ss;ik 
Alexandert  az  szentelt  viznek  szokásáért  (Pázm:  Kai.  152). 
Emberi  szokást  halladó  erkSltsét  szemekkel  látták  (Pázm: 
Préd.  49).  Néha-néha  szokás  tréfáim  (Com:  Vast.  104).  A  szokás 
már  szépi«  tette  a  boszszú-áIlá.st  (Fal :  NE.  32).  Átkozza  vala 
forrón  a  mostani  világnak  szokásit  (39).  A  sokszor  fel-kapott, 
m^-erósodStt  rósz  szokás  annak  idejekor  5.szve-forr  tsontimkkal 
(50).  Az  ember-.szollás  fen-forgó  tellyes  szokás  (97).  2)  institutum, 
jus  C.  [einrichtung].  Mindenütt  hé-vött  szokás;  *jus  gentium 
PPBl.  Beleiktattuk  ez  falukban  az  my  regy  zokas  thőrwenywiik 
zerenth  (RMNy.  11128).  Zewlew  hegiSnknek  ammynemo  zokas 
töménye  volth  (LevT.  1.91). 

[Szólások].  Szokot  szokása  ez  e  világnak,  hogy  a 
Kristns  és  az  igaz.ságellen  egybe-gyfllySnek,  noha  egyébként 
egy-mással  ellenkeznek  i  Mad :  Evang.  808).  Az  ének.izóval  való 
isteni  dicséretek  szokásba  kelének  (Imre :  GKat.  28). 
S  z  o  k  á  s  b  a-m  e  n  t :  *invaluit  consvetudo  PPBl.  De  látszic, 
hogy  szokásban  ment  ez  nála  (Czegl:  Japh.  12).  Némely  püspS- 


287 


ELVRSZBrrT-SZOKiS-SZOKATLANUL 


S7X)KD0GA[^.SZ0KNYA 


k&lmét  s7X)kásban  ment  üSfib).  A  faragott  ritkasAg  és  egyéb 
tzifra  nem  ment  s/.oki'tsba  ezen  uenizotséijnél  (Fal:TÉ.  775). 
.S7.oká»l)an  valaakknr:erat tiino  iii  *niore  PPBI.  Szokásba 
vonni:  *a(l(lucoro  in  coiisvotnilinem  l'PBl.  A  [Kihárnokok, 
bortnolt(X)k  szokassi  ueottek,  hogy  daraijoníuk  által  nisznek 
miníien  szolgálatot  nígben  (l'iirtT.  XI.175b).  Kiiali  zokasbol 
mondénkor  vele  ééées5lnee  vala  (BécsiC.  ■19).  Az  fi  zokasabol 
a  kirali  .'iraíi  é.«tapot  ki  noyta  (65).  Szokását  egy  ideig 
elhagyni:  *nitermittero  coasvetudinem  PPBI.  A  mostani 
liatal-rond  m:i.s  s  z  o  k  á  s  t  t  a  r  t,  akkor  vetkSzik  fekflnni,  mikor 
haxad  a  hajnal  (Fal:  NE.  2).  Valami  szokást  felvenni: 
*adliibero  con-svetudinem  PPBI.  Egyikünk  .se  vegye  azt 
szoká  snl,  hogy  mi  rosszul  cselekedjünk  (Bercs:  Lev.  459). 
Az  vétkek  ez  világon  mar  szokás  fSlót  neuekűdnec  (Zvon: 
Osiand.  23 1).  Mynd  ezt  meg  mondotta  zent  Ferencznek  ymt&s.s- 
nek  zokasa  zerent  (EhrC.  107b).  Félkele,  ho^  gabona  tSket 
gíytene  5  zokasa  zérént  (BécsiC.  5).  Yo  z()kaa.s  zerent  vywee 
,az  zent  egyh.azban  (ÉrdyC.  514). 

(KíJzmondások).  Az  io  zoka.s  minden  iora  vizén  (VirgC.  93). 
A  zoka.st  nehéz  el  hagini  (DebrC.  171).  A  szokás  vis.sza-szokás- 
s;d  meggyőzetik  (Pázm:  KT.  7.^b).  A  szokiis  tanít  szi'ilni  : 
*loquencll  magistra  cnnsvetudo;  a  .szokás  természetté  válik: 
*TOnsvetudo  est  altéra  natiira  PPBI. 

elveszett-szokás:  lapsa  consvefudo  PPBI 

gonosz-szokás :  cacoiilhes  C. 

köz-szokás :  [mos  con-svetus ;  allgemeine  sitté].  K5z-szokás- 
ban  azt  látjuk,  a  fel-serdfllt  iffiak  ki-men%'én  alfyaik  liázoktol, 
országokat  járnak  (Megy:  3Jaj.  II. 33b). 

módi-szokás :  fmos ;  sitté,  mode).  A  cerimoiiia-dolgát,  a 
mAdi-szokisokn'il  irott  kfinyveket  nem  forgattam  íFal:  NE.  3). 
Az  emberszólás  egyátaljáKan  már  niddi  szoká.s  (89). 

új-szokás  :  [mos  novns ;  noue  sitté].  Új  szokist  hozni-bé : 
*intrü(lncpre  cousvotndinem  PPBI. 

Szokásbeli :  [consvetus ;  gewohnlieits-].  Csupa  szokásbéli 
nieg-johbul.ás  (MHog:  TO.szl.  1,106). 

Szokatlan  (Koítalan  ComC.  237.  DomC.  214b.  TelC.  97. 
108):  insvetas,  inasvetus,  inconsvetus,  iiiFolitus,  insolens,  insolum, 
inusitatus  C.  ungewöhnlich,  nngebriiucblich  PPB.  Szokatlan 
kiistok :  insveta  pabula ;  szokatlan  a  munkához,  hajókázilslioz : 
insvetus  laboris,  navigandi  PPBI.  Czergete  oly  sokká,  mykent 
zokatlan  (EbrC.  14).  Bo  vyz  engemet  vram  igeen  zoktal.an 
kenaasagban  belevl  (CornC.  237).  Adatot  ez  itfyvnak  zyviiek 
zoktalan  kenansaga  (OomC.  214b).  Ez  illón  zoctalan  i.steni  titok 
(TolC.  97).  Vy  es  zootalan  tiste.s.seg  (108).  Szokatlan  vtra  valn 
indnlattyán  rettogé.s.sel  foházkodic  (Vás:  CanCatli.  270).  Az  vysá- 
gokat  s  szokatlati  tudományokat  el  távoztas.suk  (Pázni:  Kai.  541). 
Igen  mély  és  szokatlan,  do  haszontalan  tudományokkal  visz- 
kettetik  a  halgaiók  fiilét  fPázm:Pré(l.  c2).  Dioni.sins  Tirannn.s 
a  kit  szokatlan  kinnkkal  akart  illetni,  szomjúsággal  és  ahitlan- 
.sággal  fánusztofta  (."löfi).  Vannak  oly  szék  és  oly  móddal  ejtett 
szóllások,  mellyok  most  szokatlanok  (Pázm:  LutliV.  193).  A 
tenger  hanjodáslioz  szokatlan  emberek  (Drég:Spec,  fiSb).  Szo- 
katlan és  majd  hallatlan  dolog  is  amaz  magyar  mondás  .szerint : 
háló  előtt  halat  fogni  avagy  megfogatlant  melyeszteni  (MonTME. 
V.242). 

Szokatlanság:  insolentia,  desvetudo  C.  MA.  entwohnung 
PPB.  Szokatlansí'ig,  kevélység:  insolentia  PPBI. 

Szokatlanul :  insolite,   iniisitate    C.    MA.   [ungowöhniichl. 
Elszélesétette  az  pokol  az  i^  torkát  és  meg  uitotta    .szj'iiat  .szo- 
katlanul (Zvon;  Post.  1.44).   A   maga  meggondolt  eszes  magát    , 
kevélyen, szokatlanul  fel  nem  emeli  és  magasztallya  (Com:  Jan. 

18G).  •  ! 


I       Szokdogál  (íEoWojdZit  ACsere:  Ena  172):  .solito  C.    (sic 
;    gewílhneii].  A  gyerraoket  niegls  kell  fenyitteni,   hogy    engedt 
mes.sH  .szokdogallyek  lenni  (ACsere:  Enc,   172). 

hozzá-szokdogál :  [ad.sve-sc'o ;  sicli  angewílhnenj.  Hoz: 
.szokilogalván  nagy  béke-sségas  tflré.ssel  szenvedé  (KOI:  l)obl 
A4). 

Szokhatatlan :  [insolitus;  ungewöhnlich].  Vadnac  zokh 
tatlan  g5n5r5sege.s  etkec  íVitkC.  53). 

Szokód-ik :  [as.svefio ;  sieli  gewöhnen].  Az  aegyptomljelií 
isten  gyanánt  imadnac  vala  egy  feketto  boriut  és  asidok  aln 
szokoduan  az  igaz  istent  is  boriunae  alettiac  vala  lenni  (Moi 
KépT.  71).  írásának  módgjához  kell  szokódni  (Tor :  Eny.  2821 

Szokott :  solitiis,  .soletts,  .svet\is,  iisitatim  MA.  (gewOhnlicl 
gebranchlich].  Szokott-mód :  raiasvetudo,  mos  PPB.  Meg-rokei 
vén  szokott  nyihisi  a  tüdínek,  mi  tsuda,  ha  akkor  akadna 
a  halál  horgára,  mikor  ingyen  sem    gondolnák  (Fal:  NE.  4Í 

Szokottaág :  [as.svefactuu\ ;  angewöhnung].  Iga  ala  szokó 
ság  (Megy:  Diai.  Elób.  14b). 

Szokottul:  nsitato  C.  MA.  gobriinchlich  PPB. 

Szoktat :  assvefacio,  consvefacio  C.  MA.  genlilmen  PPl 
Mynden  lelky  yozagokban  zoktattya  vala  ennen  maga/it  i  Érdyt 
232b).  Hogy  annak  emlékezete  erosíttené  fiket  es  az  kinoklic 
io  ideién  korán  szoktatnáia  (Lép:PTük.  III 29).  Simittya  hon 
lokát,  tépi  szfimSldekit,  lefelé  orrát,  hátra  szoktattya  füle 
(Fal:  NA.  142). 

be-szoktat :  [assvefacio ;  angeivöhnen].  A  kísértetek  az  eg] 
iigyii  urtiakat  ámittyák,  hogy  raagánd  meg  felejtkezzen  eg 
erkölcsbíil  ki,  a  másikba  bé  szoktalfyAk  (Fal:NU.  254i 

el-szoktat :  desvefacio  C.  MA.  (abgewöhnen).  El.szokt;iloi 
róla :  desvefacio ;  valamitíl  elszoktatatott :  de-svefactiLs  C.  Miví 
a  hosiszu  békesség  el-szuktatta  népünket  a  dLsciplinától,  kei 
mestereket  találnunk,  kik  által  ismét  in  usimi  jöhRs.senok  .1 
elfelejtett  reguláink  (Zrinyi  IL195). 

ki-szoktat :  cv  A  kisértetek  az  urtiakat  og)-  erkülcsbél  U 
a  m;Lsikli;i  be-szoktattyák  iFahNU    254). 

meg-szoktat :  consvefacio  MA.  [angewíihnen). 

reá-szoktat:  iasvefacio,  condocefacio  C.  assvefacio  MA 
[darán  gowőhnen].  Néha  búnknak  orvo.ssága  az  elfelejtés,  rsi 
kell  szoktatnunk  azért  elménket,  hogy  más  nton  járjon  (F.il 
UE  49.5). 

Szoktatás:  as.svefactio  MA.  gewíihnung  PPB  Elmét  isten 
pélíiát  hiv  kíitelftsségemmel  Nagj'ságodhoz  magam,  szoktatási 
adjon  Nagj'sjigod  parancholatja  neki  (Bercs:  Lev.  460). 

Szoktatdogál :  [seasim  assvefacio ;  allmiihlig  gewöhnen) 
A  gyermeket  lágy  étkekhez  is  kell  szoktatdogálni  (ACsero :  Euc 
172). 

SZOKNYA  :  timica  Pesti:  Nom.  1.43.  .stóla,  tunica  lons« 
MA.  cycIiLs,  tuuica  muliebris  PP.  pan:;er  rock,  weiberrcK'l. 
Nenczen  .semym,  c/.ak  engalya  rnliam  os  cord;im  es  zoknyam 
timica  (Ebrf.  47.  139).  A  zoknarol  aiiíila.stotelvilttétéc  ilVcsiU 
249.  112).  Ki  akaraiid  te  veled  tőruéíiben  |ierleni  és  té  z<icíw- 
dat  méguénni,  aWrad  néki  palástodat  és  iMünchC.  22i.  Kiv^ 
czak  egi  zokniatis  viselni  (VirgC.  101b.  109b).  Az  zoknat  zari 
kSze  feged  íVitkC.  57).  Varratlan  zoknat  z.'íue  (TelC.  3r.)  Et;.i 
zoknya,  kynok  mjiid  féwly  mynd  allya  fekethe  barsonny.il 
v/agyon  mégh  hanywa  (RMNy.  1.211).  Az  papi  Sltőzeti'kU'! 
.szoknyák.at  és  fardag;ilyokat  csinálmdí  (Piizni :  Kai.  197).  llároui 
szolgáló  Uvtnnak  három  h:mim  szoknya  ((iér:  KárOi.  Ili  2281 
Aszszouy  hölgyeteknek  .szoknyát  vagy  szoknia  vagy  rokoly* 
váll.it  csinállyatok  (BahUsIsk.  31).  Vettünk  kétsmgabát  szók- 
ny:(ja  alá  (MonTME.  1.291). 


ABRONCSaS^SZOKNYA— rAsA-SZOKNYA 


abroncsos-szoknya:  |tiini«i  circiilis  iastructii;  reifiock]. 
•"eleseciiiikro,  liliito  raekerokre,  abnmczos  szoknyákra,  azt  az 
nit  ocszAgiiiik  óltalinAia  kiMtlietiiéiik,  no  tíczoiozzűk  (Soós: 
'ost.  300). 

alsó-szoknya :  (liinii-a  interula ;  luiteriückj.  Egy  zíild 
tlacz  alwj  szoknya,  egy  vörös  kamuka  alsó  szoknya  (Radv: 
>ial.  11.107). 

atlac-Bzoknya :  [tiiniea  Serica  collustrata ;  atlasroclt].  Egy 
araiics  .sziiiil  atlara  szoknya  (Gér:  KárCs.    III. 228).    Egy    test- 

,in  atlacz  .-izoknya,  az  vállán  fónyös  aranyas  peréni  vagyon 
129). 

bársony-szoknya :  (tnnica  lioloseriwi ;  sanimotrockj.  War- 
ly  F'rw.synanal  pgy  n'eres.>i  barson  zoknya,  emeltli  aranyas 
'yragíial  wa'o  (RSlNy.  11.212). 

csenielet-szoknya :  [tnnic;i  undiilata;  allasmek).  Az  Imga- 
ik  og  oziSmcMot  zokiiiat  kfililót  (LevT.  I.lin  RMNy.  U.199). 
'hinálranak  egy  cheinelet  zoknat  (Radv:  Csal.  III.186). 

csipkés-szoknya :  [tnnica  reticulata ;  spitzenrocl!).  Zöld 
irágos  terczenoll  váll  nélkül  való  egy  aianyas  rendii  csepkés 
loknya  (Radv :  Csal.  11.336). 

hosszú-szoknya :  [tnnica  longa ;  langer  rock].  Egy  haj 
nnfl  virágos  bársony  hosszú  szoknya  ezüst  pil-szamánynyal 
rémezett  (Radv:  Csal.  11.214). 

kamuka-szoknya :  [tunica  Daraascena  ;  damastrocli].  Egy 
idil  .s-/.inü  kamuka  szoknya  (Radv:  Csal.  11.361). 

kanavász-szoknya  R-idv:  Csal.  2.54. 

kapicol-szoknya  Eadv:  Csal.  11.309. 

karasia-szoknya  R;idv:  Csal  II.6. 

kerek-szoknya,  kerekallyú-szoknya  Kadv:  Csal.  II. 
17.  255. 

korcoványos-szoknya  Radv:  Csal.  H337. 

ködmen-szoknya  Radv :  Oal.  IL277. 

kiu^ta-szoknya  Radv:  Csal.  11.138. 

londis-szoknya  Radv;C.><al.  U.lOl 

mazoláa-szoknya  Radv:  Csal.  n.2ie. 

metélt-szoknya  R;idv:  Csal.  11.151. 

metszett-szoknya.  Megy.szin  metszett  bársony  szoknya, 
öngyös  rubintos  boglárokkal  rakott  (Monlrók.  XXIV. 142). 

mohara-szoknya  RMNy.  IISS. 

nyomtatott-szoknya  Radv :  Csal.  11.77.  152. 

öltöző-szoknya  Radv:  Csal.  II.25S. 

pérpetuána-szoknya  Radv:  Csal.  11.223. 

posztó-szoknya  Radv:  Csal.  n.73. 

prémezétt-szoknya :  [tnnica  fimbriata ;  verbraniter  rock]. 
_->■  vöres  bársony  egynehány  szerrel  prémezett  szoknya  vállos- 
i\  (Radv:  Cs;il.  368). 

piu'gamal-szoknya  Radv:  Csal.  11.6. 

purpián-szoknya  R;idv:C«al.  11.5.  RSINy.  II.34b. 

rása-szoknya  :  [tiniica  rasa  ;  leinwandrock].  Egy  veres 
sztó  ráz.sa  szoknya,  kék  bársony  poréinmei  hányott  (Radv: 
al.  11.133).  Abban  az  időben  nagy  fő  nemes  asszonyuknak 
sa  szoknyája  volt  (Monlrok.  X1.311).  Rá.sa  szoknyában  voltak 
vad:RP.  10). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓtAB.    UI. 


RECEíiZOKNVA— SZOIXiA 


290 


rece-szokny a :  [luiiica  reticulata;  nelzrock].  Aranyas  recze 
zoknya  wy  (Radv:  Csal.  11.51). 

redös-szoknya  cyclas  C.  MAI. 

rövid-szoknya  Radv:  Csal.  11.151. 

sajéta-szoknya  :  Radv:  Csal.  11.214.  223. 

sima-szoknya:  R;idv:Csal.  11.268. 

skarlát-szoknya:  Radv:  Csal.  11.10. 

szoba-szoknya  Radv:  Csal.  11.101. 

tabit-szoknya  Radv:  Csal.  II  16. 

tafota-szoknya :  [timica  Serica;  talletrock).  Egy  tarka 
tliati'uta  zokny.'it  weores  barsonnal  hant  mynd  allya  smind 
galliéra  (RMNy.  11.65).  Keek  tafot;i  zoknya  (34b).  Az  tafota 
•szuknját  igen  .szépen  megcsináltattam  (IjívT.  II. 64).  Kék  tafota 
szoknya,  alja,  feli    veres    bársonnyal   vetett   (Kadv:  Csal.    11,6). 

tercenella-szoknya :  Radv :  Csal.  n.275. 

vagdalt-szoknya:  Ridv:  Csal.  11.300. 

viselő-szoknya :  (tnnica  (piotidiana  ;  alltagsrock].  Azt  ir- 
hatora ívnek  az  lievély  nádrispánné  feleli,  hogy  vi.sehl  szoknyája 
egy  szál  sincs  (Nád :  Lev.  92).  Király  szin  tarka  kamuka,  minden 
nap  viselő  szoknya,  arany  galonual  prémozelt  (Radv:  Csal.  11. 
283). 

Szoknyás :  stolatus,  tunicatus  MA. 

SZOKOTAL:  mnifiplico  Kr. 

föl-szokotál :  fconnumero,  computo ;  zasammenrechnenj. 
Talán  nem  Is  bazuilok,  ha  mondom,  bogy  tfibb  kél  .száz  tojás- 
nál napjában  ;  sokotálya  fel  Kéd  egész  böjtön  és  a  négy  után 
tegyen  Kéd  három  tzifrát,  meg  látja  Kéd,  hogy  négy  ezerre 
megyén  (Mik:  TörL.  301b). 

meg-szokotál :  cv  A  bor,  búza  és  egyéb  dézmából  való 
pati'ociiiiuniot  ne  egyszersmind  tékozollyák  el  a  deákok,  hanem 
mikoi-  azok  ide  Maros-Vásárhelyre  szállitalnak,  az  itt  való 
pásztorok,  mester,  egyházfiak  és  a  scholába  való  két  ofl"iciá!i.sok 
szokotállyák  meg  és  mind  bíprt,  búzát  tizenkét  részre  osztván, 
egy-egy  hónapra,  a  mi  jut,  csak  annyit  o.sszanak  fel  a  deákok 
benne  (Szathm :  BethlTan.  13). 

SZOLOK:  [custos  corporis;  leibwacho).  Janicsárok,  szola- 
kok,  szpahiak  (Monlrók.  III.59). 

SZOLGA  (zulga  Zichy  1.33.  35.  zo?ngn  f  LevT.  1,59) :  1) 
servus,  dulia  C.  servieus  MA.  [skiave,  knecht).  Egy  tíatal  szolga 
rabom  vagyon  (Fal :  TE.  634).  2)  famulus,  niinistei',  minislrator 
C.  diener  PPB.  Szolgáknak  soksága :  famulatio  C.  Mondoc  en 
zolgamnak,  téd  ezt  és  tézi  (MünchC.  27).  Vagiok  neked  vram 
kisded  zolgad  (VirgC.  41b).  Ezt  az  ew  zolgaynak  példázatba 
hagya  (127b).  Meudb  ez  velagbscerenth  zolgayth  el  érésthe 
(PeerC.  6).  Mongyatok,  hazontalan  zolgak  vágyónk  (CornC. 
11).  Az  czalados  embernek  hí'  zolgay  (JordC.  394).  En  zolgam 
vagy  te  Izrael  (ÉrdyC.  342).  A  beszédnec  szolgái  voltac  (Helt: 
UT.  2b).  János  dyak,  ky  en  nekem  regy  iambor  zomgam  (LevT. 
1.159).  Az  Keg-med  zolgayath  igen  meg  fedetlmi  (263).  Ammy 
kegelmes  vmukuak  vala  egy  Iwan  neA  zolgaya  (RMNy.  II. 
72).  Szokiisok  volt  a  régieknek,  hogy  a  fogadót  szolgákat  gyer- 
mekeknek hinák  (Mad :  Evaug.  136).  Homonuai  János  szolgájá- 
nak elfogatása  is  istennek  nem  kicsin  áld;isa  (RákGy:  Lev. 
218).  Szolga  és  inas  az,  a  ki  .szolgál  ésinaskodic  (Com:  Jan. 
121).  Szolga  formában  5lt5zí)t  (Land:  ÚjSegits.  11.43).  Leg- 
kisselib  szolgádot  szépen  fogadgyák  más  világon  (Fal:  NE. 
33).  Magad,  a  ki  cselédes  úr  vagy,  igaz  légy  szolgádhoz  (Fal : 
BE.  617). 

19 


291 


AKCHl-SZOLGA-PAPSZOLGÁJA 


PAKASZT-SSSOLGA— S7X)LtíÁL 


2y2 


(Szóliiaokl.  Mint  a  papoc  szol^'áji,  liisták,  rpnjliéU  a  liáziiál. .     I 
Tsak  bizUittya,  mint  a  Uatima  a  szolgáját  (SzU:  MVir.  115). 

[Közmoudásiikj.  Menyi  szolgáuk  annyi  ellensegfink  (Decsi: 
Adag.  lOi).  Ne  iádzál  szolgádnál,  mert  tár.snl  vészen  (259). 
Sok  ember  sok  .szolga  (Berra:  Lev.  755).  Az  öreg  .szóigá- 
nak é.s  az  agg  kutyának  egy  a  tizetése . . .  Nem  fiilémi,  hanem 
hátJiii  tanul  a  rósz  szolga . . .  SzOkött  szolga  jót  nem  mond 
nráról  (SzD:MVir.  415). 

arehi-szolga :  farchidiaconas  ?).  Az  utánnok  tsSdfilt  Mclii- 
szolgák  (Megy :  Uial.  49). 

árnyók-Bzolga :  [famulus  adumliratus ;  schatteudieuer).  A 
ki  felüti  udvarát  valami  hercegi  állapotra  egy  télbeu,  első 
tavas.szal  utánna  már  kifogyván  belőle,  szégyeufejében  bujdo- 
sóra  indid,   árnyéliszolgára   szorul   és   hosszú  koplalásra  (Fal: 

NU.  2.s,^). 

áros-szolga :  institor  C.  [kolportoui].  A  kufároc,  áros  szol- 
gáé, szatócsoc  kereskedSkuec  mondatni  akaruac  ((Jom:  Jan.  94) 

béres-szolga :  [uiereenariu.s,  sei-vus  mercede  eouductus ; 
lolindiener],  Miklós  lát  minden  dologhoz  az  béres  szolgákkal 
(KMK.  IV.242).  A  béres  szolgáé  ha  legeltetic  is  iubokat,  de 
véreket  nem  adgyac  az  mas  iuhaiert  (Born  :  Préd.  279b).  A  bé- 
res .szolga  oztondejéiiek  végével  vigaztallya  magát,  mikor  jutal- 
mat remenly  (Lé]):  VTük.  240). 

buzogányoB-szolga :  [wdo  ;  trosskuecht].  A  tábori  moslée 
tisztitóc  és  buzogáuyos  szolgác  a  szolgálatra  hagyattatuac  (Com : 
Jan.  146). 

egyházi-szolga:  diacoiuis  Com:  Vest.  126.  [eccle.sia.stieus; 
dechaut,  priesterj.  Az  egyházi  .szolgác  nem  tfirtínetbül  találkoz- 
nak, hanem  isten  rendelésébfil  kíildettetnoc  (Zvon;  Po.st.  1.712). 
Az  egylKizi  .szolga  a  gyftlokezetnee  véneivel  a  szedegetett  péuz- 
nec  goudvisel5j6c  (Gim :  Jan.  1 27).  A  reformata  vallásnak  kii- 
liinBs  püspökjeik  voltának,  a  kik  igazgatták  a  több  egyliázi 
szolgákkal  együtt  az  ekklésiákat  (Bod:  Pol.  Elöb.  6). 

fogoly-szolga :  [maucipium ;  sklavej.  Kétféle  szolgák  van- 
nak, némellyek  fogoly  szolgák,  kiket  hadban  fogunk  (Pázm : 
Préd.  109(1). 

fö-szolga :  (praefectus  famulorum ;  obordiener),  Rebeka 
a.szont  feleaigftl  hoza  Isaae  maganac  Mesoputiuuiabol  Ábrahám- 
nak eg  fű  szolgaia  által  (Szók :  Krou.  12). 

udvarló-föszolga :  [praefectus  famulorum  aulicorum ; 
oberhaupt  der  hofdienerschafij.  A  fejedelem  hívói  lávnl  rendet 
állanak  vala  az  ott  udvario  fft  szolgákkal  cdgyűtt  (Czogl:  Dág. 
Elöb.  30). 

furkós-szolga :  calo  C'om:Jau.  146. 

holtigvaló-szolga :  perenniservus  C. 

isten-szolgája :  [servus,  minister  doi ;  gottesdiener).  Uizoni 
nagi  zemorom  oz  mlnekftnk  istennek  zolgalnak  (VirgC  16). 
Ez  emberek  az  felseghas  ystennok  zolgay  íJordC.  764).  Az  isten 
szolgai  tiszti  nem  tsjik  az,  hogy  szentfd  szóllyaiiak  (Pázm: 
Préd.  64b). 

[járó-szolga] 

vu'után-járószolga :  pedisefiuus  C. 

kohbeli-szolgák  :  [minLstri  otlieinae;  hiittonpersoii;dj.  Koh- 
béli  szolgák :  koh-sáfár,  Irébelia-mester,  tróbellö-tongár  (TörtT». 

1.376). 

[örzö-szolgaj 

ruha-őrzöszolga :  vesti.spicus  C 
pap-szolgája:  cnrialis;  priostorliclier  <Uenor  PPB.- 


paraszt-szolga  :  [rusticus ;  bauor].  Jobbágyok  es  para.szt 
szolgák:  jobagiones  et  rustici  (Ver;Verb.  443). 

pénzes-szolga :  [famulus ;  diener).  Jóllehet  én  most  Nagy- 
ságodnak nem  pénzes  szolgája  vagyok,  de  esmérem  azt,  hogy 
elvettem  régen  és  naponként  veszem  azt  én  Nagyságodtul, 
kiért  én  Nagyságodnak    tartozom  szolgálatval  (Nád :  Lev.  237). 

rabotás-szolga :  [servus;  kuechtj.  El  boczatta  istan  az  5 
liauac  lelket  az  tfi  sziuetekbe,  annac  ukaert  nem  vagyunc 
tSbbe  rabbotás  szolga,  hanem  tiu  (Born:  Evang.  IV.377). 

táborbeli-rabotásszolga :  calo  C. 

szablyaviselö-szolga :  [ensifer ;  waHentriiger].  Az  kyral- 
nak  zablia  ui.s.sel5  zolgaia  monda  íket  cufsagbol  őrdSgőknek 
lenny  (KazC.  127b). 

számadó-szolga:  [rationarius ;  roehnungsfuhrorj.  Phokaszt 
nem  tartjuk  .számadó  szolgának  (Fal:  TE.  856). 

szolgált-szolga :  (tamulus ;  dieuerj.  Myndeu  zolgalt  zolga 
tartozyk  ew  wrauak  hagyonia-siiut  meg  tartiuiy  (ÉrdyC.  77). 

udvarló-Bzolga :  chcumijedes  C.  miuister  Com :  Vest.  136l 
[dienerj.  EmlekSzween  arról,  myt  toenek  ew  eedes  zyley  ea 
wdwarlo  zolgay  (ÉrdyC.  511b). 

város-szolgája:  lictor  Com:  Vest.  134.  apparitor  PPBI. 
[stadtdienerj.  Azokuac  szolgájúl  vannac  a  váras  szolgai  (Com: 
Jan.  131). 

vesszőzött-szolga :  flagrio  C. 

Szolgácska :  [servulus ;  diener).  Fráter  Masseus  felele 
ueki  mondwan :  Eu  zeretv'i'  vram  halya  te  zolgaczkad  ( \'irgC. 
77b).  Uram  istenem  szegény,  nyomorult  szolgácskád  vagyok 
(Pázm:KT.  179).  Eorizd  és  tarcsd  meg  a  te  szolgácskád  lelkét 
az  életnek  sok  veszedelme  kSzfit  (103). 

Szolgai:  famularis,  veruilis  C.  sorvilis  MA.  kuechtisch  PPBi 
Hogy  az  my  zerelmAuk  ne  latatneyeek  zolgay  zerulemnek 
(ÉrsC.  402).  A  zolgay  felelem  nem  eiewen  ayto  tartó  (532). 
Semmi  szolgai  munkát  rayta  ne  tegyetec  (Helt :  Bibi.  I.  J Ji4). 
Miképpen  kellesséc  a  ház  népet,  szolgai  sereget  igazgatni  (Com : 
Jan.  121). 

Szolgál :  I)  servio,  asservio,  deservio,  inservin,  pracservic 
miuLstru,  coniuiinLstro,  famulor,  confamulor  C.  dieueu  Pl'B.  Nóiii 
i5t  zolgaltatni,  de  i5t  zolgahii  (MiinchC.  51).  Zolgali  te  te  vrad- 
uak  istenednek  íVirgCX  103b).  Felelembon  zolgallatok  vruak 
(DöbrC.  Ki).  Akai'wau  zeplőteleu  wr  ystennek  zolgalny  (JordC. 
705).  Az  eo  fraterynek  egeez  ezteudeyg  zolgal  niynden  fyzetes 
uekeol  (DomC.  160).  Zent  zeretettel  nem  zolgaltam  vr;un  Lsteu- 
nec  (VitkC.  28).  Népek,  kyketli  nem  ysmertem,  zolgalnak  ne- 
kem (KulcsC.  33).  Mindeubewl  akarok  zolgalui,  migen  eiewk, 
miwel  tiztessegemel  hozza  férek  (KMN'y.  1189).  Az  siaubali 
vraimnak  oremest  solgalok,  az  mellik  miben  megh  lalalth  (95). 
Azért  mert  hoge  fel  tartót,  5r5mesbeu  szolgálnék  A  u-ak,  hoge- 
sem  másnak  (LevT.  1.248;.  Bukoci  kapitáuynyá  lévén  eszten- 
deig szolgált  azon  bivataljában  (11.259).  A  prédicátoroc  ha  nom 
.szolgálhatnac,  ottan  a  parlagra  kflldic  6ket  (Holt :  Me*  741>). 
Szolgallatoc  az  njigy  vr  istennek  (Born:  Ének.  165).  Böcsüllyed 
mint  atyádat,  szolgállyad  mint  uradat,  féllyed  mint  búádat 
(Fal :  NE  41)  3)  (faveo,  succedo ;  günstig  sein,  niitzen j.  Ezek- 
ből meg  teczik,  mikepen  az  eg  zolgalt  es  engedet  légion  neki 
(VirgC.  45b).  Els5  ut;i  neki  nom  szolgála  (CsomaC.  9b).  De  es 
a  mentség  semmit  nem  szolgál  iPázm:  Kai.  376).  Nem  szolgála 
az  elsS  igyekezet  az  hit  ujitókuak  ^565).  A  kártia  nem  szolgált 
néki  (Bal:  Csisk.  142).  A  sajkák,  a  szél  is  nekik  szolgálvjui 
lepedőket  eresztettek  (Monlrók  XV.lÖl).  Eluem  bizza  magát, 
mikor  kedvére  szolgál  a  .szerentse  (Fal:  NE  9).  Sok  idótAI 
fogva  nom  szorultam  az  orvosokra,  mint  hogy  egészségem  szol- 


293 


BESZOLGAL 


ELtSZOLGAL-ííZOLGÁLAT 


294 


gál  íFal:TÉ  771).  Gróf  Teleki  elöaflá,  hogy  ollyaii  onibort 
vál.i-szt.inak,  a  ki  ezen  h,-iz:uiak  sokat  szolgált  (Bod:  Piil.  158). 
S)  [valeo ;  gelteii,  wiegeu).  ín  imVl  svAÁgAl  czak  ollyau  szám- 
ban, ahol  ívjüc  1  az  kóta  én  az  többi  mind  0  (Helt :  Aritm. 
E3i.  Azért  a  sidi'ik  s  [logánjok  tanítilsárúi  való  végezés  csak 
SiH(5-orsz!Ígr;i  )sz<)lgAlt  (Pázm :  Lutli V.  10b).  Az  elmének  képze- 
lé.ip  tovább  szolgál,  hogy  sen>  a  S7.em  (F.al:  UE.  III. 153). 
4)  fappareo,  hiceo ;  scheinen,  gl.anzen].  Reggel  nem  le.szen  tSbbe, 
az  n.i|i  sem  szolgál  (MeliSzJán.  524)  Más  rendbéli  felek  van- 
nak, niellyeU  fnkép(ien  akkor  szolgálnak,  mikor  az  ecclésia 
csudatételek  által  meggyarapodott  és  el-terjedett  (Piizm:  Kai. 
571).  A  fénye,s  nap  homályosodik,  fogyatkozik,  a  hold  nem 
Süolíál  (Fal;TÉ.  675).  Nap,  hold  világ  szolgál:  die  sonno,  der 
mond  scheiut  (Adámi.  20öi  Nem  csak  arany  fénylik,  de  a^ag 
is  tUndiiklik,  ha  szolgál  napfény  (Amadé :  Vers.  175). 

[Szólások).  T'míiifi  szolgál:  BünSknek  nem  szolgálni 
(Tly;  Préd.  11.218).  Has  oknak  szolgálók  (Decsi:Adag.  153). 
Mi  ennek  utána  i.«,  a  miból  tudmik,  K  d  n  e  k  szolgálni  és  ked- 
ve.ske<lni  igyekezünk  mindenkor  (LevT.  11.267).  Az  ember  t  e- 
neked  szolgált  sárkány  és  haza  hozót  ide  (Helt :  Mes.  246). 
Az  szerencze  hitvánnl  szolgál  néked,  nem  telik  benne  te  kéuá- 
nós  kedned  (FortSzer.  K2).  Vmire.  szolgál :  Az  atyai  joszag  nem 
mindenkoron  .szolgai  a  leányi  ágra  is  f\'er:  Verb.  35b). 
Nem  ygaz  mynekAnk  elhadnwnk  az  ystennek  ygheyet  es  a  z  t- 
a  r  r  a  zolgalny  (JordC.  725).  Aztalokra  Bnön  maga  zolgal  nála 
(TihC.  19b).  Az  calendariomban  pedig  . . .  találod  azt  az  epaeta 
számot,  mely  az  jelen-való  esztendAre  szolgál  (Pázm :  Imáds. 
7b).  Az  nyakam  csigolyáját)'d  az  fülekre  szolgáló  erekben 
volt  az  nehézség  (Monlrók.  XV.381).  Örömére  és  javára 
szolgál,  akár  mi  essék  rajta  (Pázm:  Préd.  618).  Az  olasz  kap- 
rot ng}'  ültessék,  hogy  a  napra  szolgállyon  (Lipp:  PKert. 
IL103)  Lstván  király  jeles  fundamentomot  szerzett,  melly  nem 
szolgál  az  törvényre  való  pórpatvarkodásra  (Ver^:  Verb. 
230).  A  s  z  i  v  r  e  szolgáló  utat  könnyű  feltalálni  (Kónji :  VM. 
4).  Több  idónk  szolgálhatna  az  szomorúságra  (RákGy: 
Lev.  246).  Ablak  az  utczára,  hegy  felé  szolgál:  das  feaster 
geht  anf  die  gasse,  gegen  den  berg  (Adámi.  205).  A  tatárok- 
nak reánk  szolgáló  útjokat  intercludálják  (Monlrók.  Vin.195). 
Fmiról  szolgál :  Yozagaawal  eelnek  es  nem  zolgalnak  r  o  I  a 
(ÉrdyC.  612b).  Vmrt  v.  vtit  szolgál:  Igassaag  zolgaltatyk 
(ÉrdyC  536).  Őc  el  hittec,  hogy  az  mi  gyfilekezetflnkben  az 
igaz  keresztség  szolgaltassec  (EsztT :  IgAiiy.  49).  Zolgal- 
naak  az  kosseegbSt  (ÉrdyC.  549).  Az  aldot  I e s u s t  zol- 
gala  (VirgC.  107).  Cristas  zolgalta  auagy  monta  az  ev  elsev 
vy  m  y  s  e  y  t  (ComC.  369).  Myseet  zolgalna  (ÉrdyC  528).  Kará- 
cson-éhczaka  két  misét  szolgáltt  (Szeg:  Aqu.  110).  Azért  zol- 
galta ew  zyleteeseenek  n  a  p  y  a  a  t  (ÉrdyC.  523).  P  e  n  e  t  e  n- 
c  z  y  e  t  zolgalot  uala  (EhrC.  28).  Erwendetesseeggel  zolgallyad 
ynnepeet  (ÉrdyC.  532i.  Vmivel  szolgál:  Ez  vtau  isten  rea 
segitnen  n  a  g  y  o  b  b  a  l-is  igyekezem  szolgálnom.  1582  (Kai. 
Eiiij).  Nagyobbal  is  igyekezem  Nagyságodnac  szi^lgálnom  1626 
(KCsepreg.  D2).  Vki  alatt  szolgál:  Talám  tanálkozik  az  ki 
reáösmér  az  német  lovasok  közül,  ha  Hohenzoller  alatt 
szolgált  (Bercs:  Lev.  549). 

[Közmondá-sok].  Senki  ném  zolgalhat  ket  vrat  (MnnchC.  24). 
Senky  nem  zolgalhat  ket  vraknak  fJordC.  371).  Ha  zolgalz, 
zolgaltatik  teneked  (VirgC.  97b).  Ne  szolgály,  czak  fizes :  hosti- 
mentnm  est  opera  pro  pecunia  (Decsi:  Adag.  108). 

be-szolgá-1 :  [penetro ;  dnrchdringen,  eindringen].  Ezeket 
knlomben  nem  láttyuk,  hanem  a  melly  lynkon  bászolgál  a 
verő-fény  si'igára  (Pázm :  Préd.  15).  Ezen  harmadik  .sjincz  már 
oly  közel  vagyon,  hogy  a  pistoly  lövis  is  jól  be  szolgál  a  né- 
met sánczába  (Monlrók  XV.535).  A  hová  az  apró  ablakokon 
a  nap  bé-nem  szolgálhatott,  oda  lámpá.s.sal  kellelt  jánii  (Moln: 
JÉpül.  S6). 


el-szolgál :  I )  fpersto ;  anslialten].  Száraz  keh  ellen  terü- 
ket borban  kel  el  dörgölni  és  minden  nj  hold  pinteken  a  tor- 
kában tölteni  egy  nihány  esztendeig,  az  után  el  szolgál  (OrvK. 
96).  3)  [emereo ;  verdieneuj.  Ingyen  vagyon  adva,  senki  azt  el 
nem  szolgálhattya,  el  nem  nyerheti  (MA :  Scult.  1043). 

fonn-szolgál :  [adservlo;  bedienenj.  Az  ftinnszolgáló  ifjak 
ne  légyenek  csacsogok  (Thaly:  VÉ.  1.410). 

ki-szolgál :  emereor  C. 

meg-szolgál :  1)  [administro,  celebro ;  vorrleliten].  Megh 
yzene,  hogy  ne  warnayaak  towaba,  de  hamar  megh  zolgal- 
naya  az  myseth  (ÉrsC.  410).  8)  [gratiam  refero ;  daukbar  sein]. 
Eoreokke  meg  szolgalom  Kegnek,  hogy  Keg.  eu  eeretliem 
wrammal  nadrlspan  \vrammal  theorekedett  (LevT.  1.290).  Az 
tenger  halath  the  K-nek  me.gh  zolgalom  (365).  Az  dinnyét,  az 
tokot,  az  vadat  megszolgáljuk  Kdnek  (Nád:  Lev.  81).  Küldje 
alá  Kd  az  lovakat,  megszolgálom  Kdnek  (111.  134.  142).  Nó 
meg  szolgállya  azért  6  Stef :  digna  canis  pabulo  (Decsi :  Adag. 
127).  Az  Nagyságod  kegyelmes  gondviselését  alázatosan  meg- 
igyekezem  Nagyságodnak  szolgálni  (RákGy:  Lev.  164).  Meg- 
•szolgálok  nda  egé.sz  életemben  (Nyr  X.470).  Kegyelmetek 
fáradtságát  adja  az  ur  isten,  örömetes  dologban  szolgálha.ssam 
meg  Kegyelmeteknek  (Radv:  Csal.  IIL5).  Adjon  mellénk  bizo- 
nyos embert,  melyet  mi  6  felségének  megszolgáhii  igyekezünk 
(TörtTs.  ni.205). 

reá-Bzolgál:  1)  [collastro;  bescheinen].  Nemcsak  arany 
fénylik,  agyag  is  tündöklik,  midőn  a  nap  rá  szolgál  (Kúsv.  Adag. 
45).  2)  [commereor ;  verdieneuj.  Meg-érdemlem,  reá-szolgálok : 
commereo  PPBl. 

Szolgálás :  famulatus,  famnlatio  MA.  [dienst,  bedienung). 
Embort  a  veztegseegb  tartás  istennek  való  zolg-ila-sra  zerez 
(WinklC.  128).  Téged  yllet  paranczolas,  engem  ylletli  czak  zol- 
galas  lÉrsC.  502). 

istenl-szolgálás :  [cultus  dei ;  gottesdienst].  Istem  zolga- 
lastul  emagamat  meg  vontam  (VirgC.  7b). 

mise-szolgálás :  [administratio  missae;  das  messehaltenj. 
Az  fráterek  sokan  fvtnak  vala  egy  myse  mondó  fráterhez 
myse  zolgalasnak  okaert  (DumC.  295).  Vala  ky  az  ew  newee- 
nek  tisztesseeghere  myse  z<jlgala«sal  meg  emlekSzendyk,  myu- 
den  nyomorwsagaban  meg  zabadwllyon  (ÉrdyC.  221b). 

Szolgálat:  servilium,  senitus,  famulatus  C.  ministerium, 
famulatiii,  famulatura  MA.  dienst,  dienstbarkeit  PPB.  Kewimewk 
nem  vala  zolgalati-a  (EhrC.  32).  2k)lgalatouknac  karát  zenweg- 
gflk  (BécsiC.  14).  Ez  vendég  atyafyaknak  az  zolgalat  latom, 
hogy  igen  nagy  zí  k.seg  (VirgC  60).  Zolganak  zolgalatyat  megh 
nem  adni  (PeerC.  R).  Menden  zolgalalban  zolgalo  tarsok  vala 
(MargL.  22).  Zolgalatra  adatot  az  test  az  leieknek  (0)niC.  287). 
Gonozwl  fyzetee  meg  zolgalattyokat  (ÉrdyC.  525).  Mert  immár 
meg  szfint  az  Aaron  papsága  es  a  Leuitaknac  szolgalattya 
(Helt:  Bibi.  I.  d4).  Az  hamis  attyfiak  k5z5nkbe  má.szkáltanac 
vala,  hogy  minket  rabságos  szolgálattra  kénszeritenének  (Helt : 
UT.  Aa8).  Kezde  sidokat  kegietlen  szolgalattal  giőttreni  (Szék: 
Krón.  16b).  Az  ew  felsége  zolgalatthya  raytam  mulyk  el  (LevT. 
1.212).  Azon  wagyok,  hogy  zolgalathom  vtban  el  ilyek  (227). 
OnnSnmaga  veri  az  5  testét  és  szolgálat-alá  fogja  (P;izm:  Kai. 
596).  Szolgálatomat  irom  Kegyelmednek  (GériKárCs.  nL377). 
Ha  által  tanálna  az  ellenség  gyünni,  vihes.sem  az  hadat  confu- 
sio  nélkül  az  tiílsó  szolgálatra  (Bercs:  Lev.  682). 

[Szólások].  Kiadni  a  leányt  szolgálatra  (SzD:MVir. 
12).  Solgalatomath  agyanlom  the  K.  es  magam 
agyanlasomath  (LevT.  1.35).  Szolgalatomat  irom  mynt 
vramnak  (24).  Mond  szolgálatomat  öcsémasszonyodnak 
(Thaly:  VÉ.  U.201).    Mondd   .szolgálatomat,  engem   oda   várjon 

19* 


295      EXJYHAZISZOLGAlAT— KONYHA  SZOLGÁLÓ 


MLS&SZOLGÁLÓ— ADÓ-BRSZOIXíALTATAS        29f; 


(2171)).  Az  németekben  együtt  az  commeiulanttal  négyen  men- 
tek el,  AZ  tíilibi  mind  szolgála  tok  ot  vettek  (Bercs : 
Lev.  76).  Ha  olyan  csanz  jiitt,  ki  már  lindán  előkelő  volt  s 
szolgalatjával  élhettünk,  némelynek  20,  némelynek 
25  tallért  adattinik  (RilkGy:  Lev.  190).  Bíic.sülete.s  igaz  embe- 
rekhez add  magadat,  ezeknek  bízvást  szolgálhatsz  és  szolgála- 
tokkal is  élhetsz  (FahUE.  424).  Erewke  walo  zolgala- 
t  o  m  11  a  k  V  t  a  n  n  a  (TjevT.  I.2I). 

[Kiizmcmdásokj.  A  nagy  szereiitse  nagy  szolgálat  (Fal:SzE. 
538). 

egyházi-szolgálat :  rainisterinm  PPBl.  (diltus  ecclesiasti- 
eus;  kirclilifho  ceromonie].  Egyhazy  zolgalattal  ew  zerelmes 
yegyespeiiek  koporsoyaban  lielli5teek    ÉrdyC,  515). 

engedelmes-szolgálat :  obseqnium  C. 

isten-szolgálat,  isteni-szolgálat:  [cultns  dei;  gottes- 
dieast].  Hoibas  és  Sauhis  teroerink  megh  .Ierw.sal6mWI,  be  ye- 
lenthwen  az  ysteny  zolgalatot  (.TordC.  750).  Oonsabiiak  kel  leíii 
az  Isteni  zolgalatban  (VitkC.  Ui).  A  bfiiiiis  embert  furdallya  és 
feddi  lelki-esméretí,  hogy  az  isteni  szolgálatban  illy  restes  volt 
(P/izni:  l'réil.  ít94).  Elfoleltfim'.  volna  Unim,  ha  más  isten  szol- 
gálatra kezflnket  emeltfte  volna  (MAt  Bibi.  Elfib.  22).  Minden 
é  világi  szorgalmatosságtul,  gondtul  és  rabotalkodástul  maga- 
dat meg  vunnáii  iniiep  napon  az  isteni  szolgalatba  légy  fogla- 
latos (Agend.  85).  Ma,  hogy  az  isteni-szolgálat  nt.án  expediálni 
akarám  Gerbard  uramat,  érkezek  Nagyságodnak  levele  i Bercs: 
Lev.  458.  501).  A  mi  isteni  .szolgálatunk  férges  valami  pogány 
szoká.s,sal  (Fal:  NE.  7). 

papi-szolgálat :  [.sacerdotium ;  priesteramt].  Aarontli  llie 
atyadfi'yat  fogd  liozyad  liir^  tfyayval,  hogy  papy  zolgallattal  zol- 
gallyanak  énnekem  (JordC.  fi4b). 

Szolgálati:  mini.stratorins  MA.  [dienstlicli].  Az  euangelium 
olly  .szolgálati  li.szt,  az  molly  az  lelket  és  az  életet  adgya(MA: 
tk-ult.  920). 

Szolgáló:  1)  famulans,  ministrator  MA.  (minister;  diener]. 
Sem  zolgalok  sem  zolgalolyanyok  vadnak  (lílirC.  130b).  A  ki- 
ralnai:  zolgai  és  zolgaloi  (.servi  et  minisfri)  mondanac  fBécsiC. 
Gl).  Micor  beti'ittőuolna  a  kfiíiiiet,  mégad.a  a  zolgalonac:  ministro 
(MiinehC  115b).  Ember  v*  entezieu  mfiiket,  miként  Oistnsiiak 
zolgaloit  (DiibrC.  2(i0b).  Ki  feellyeb  való  kiV.totők,  leegyen  mynt 
zolgalo  (Erdyfy.  505b).  Az  angyalok  íny  iiekAnk  otalmazoynk 
es  zidgaloynk  (553b).  Kiittb.sagal  bantth  .szolgallwo  (KMNy. 
II.142I.  A  nyelv  az  értelemnek  szolgálója  (Illy:  Préd.  242b). 
S)  serva,  miiiistrafrix  C.  aiicilla,  famula  Sí.  [dieustmagd].  Te- 
neked az  tewb  sororok,  ínynth  Xpas  zolgaloyanak  engednek 
(VirgC.  132b).  En  te  zolgad  es  te  zolgalodnak  (ancillae)  fia 
(I)f)br('.  2031)).  líyt  mikoron  latoth  volna  a  zolgalo,  monda 
(\Ve.s/.prC  71)  írok  eu  te  nekod  lesasnak  zolg:iloya  zeep  dol- 
gokatli  (SáiidC.  1).  Mineniíi  as^szonya,  ollyan  szolgálöia  (I  )ecsi : 
Adag.  298).  Abrabamnae  két  fele.sege  volt,  eggyc  szolgáló,  iiia- 
.sic  szab.idos  iMon:Aiiol.  299).  Cseléd!  az  szolgáé  és  szolgálóé 
(Zvoii:  Post.  L208). 

asztali-szolgáló:  dieLarius  MA.  tafeldeckor  PPB. 

egyházi-szolgáló :  (ecclasiastas  ;  prie.stor].  Kezdő  oztany, 
viselnen  A  kebelét  telyes  pénzekéi,  egyhazy  zolgaloknak  (VirgC. 
84b). 

komorna-szolgáló :  [famula  cubiiu!ari:i ;  kammorzofo). 
A  kisnsszcmy  sok  roszat  t.'imil  a  komorna  szolgáh'it/)l  (Fal:  NA. 
157). 

konyha-szolgáló  :  [ancllla  ciiliiiaris ;  knehenmagdj.  Példát 
akart  adni  az  egyházi  pilszton  iknak,  hogy  gondgyok  légyen  a 
leg-alább-vali)  konyha  szolgálónak  fidv<Vségére  is  (Vajda :  Kriszt. 
t471). 


mise-szolgáló:  [sacerdos;  priester].  Az  niisse  szfilgalo  ke- 
zébe ve.szi  az    pateiiaf,  kiu   az   ostia  vagyon  iHolhPiéd.  21b), 

rabotás-szolgáló :  [serva;  sklavin).  Vesd  ki  tSled  a  rabbo- 
tás  szolgálót  az  fi  fiánál  egyetembe  (llelt:  UT.  Bb5). 

sajn-szolgáló  :  (nomino  ancilla  ;  scheinmagdj.  Kevés  bfin- 
nek  tartyák  a  [lápista  papok  amaz  saiii  szolgálókkal  liorpőgetni 
jó  idején  búcsút  adván  az  ina.soknak,  szákuit  adn.'ik  éczakara 
az   bolha   poliárt   felvivő   aszszonkáknak  (Matkó :  BCsák.  405). 

Szolgálócska:  servula,  aiicillula  C. 

Szolgálóskod-ik :  ancillor  PPBl.  servam  ago  Otr:  Őrig. 
Hung.  II52. 

Szolgáltat:  I)  (servitute  oppre.ssnm  teneo ;  in  knechtschaft 
baltenj.  Tiidgyad  észt,  hogy  a  te  magod  iSueiieny  leszen  a  fSI- 
den,  melly  nem  oiio  e.s  ott  szolgaltattyac  őkett  es  nyomorgat- 
tyac  negy.szaz  esztendeig  (Helt:  Bibi.  I.  F4i.  Vtalyiac  es  szol- 
g;iltittyac  vala  az  egiptasbaliec  az  Izrael  fiait  kiiiiiletlen  (Helt: 
Bibi.  I.  íihi).  Ha  a  te  attyadfi;id  meg  szegéiiyedendic  te  mel- 
letted es  magát  eladandgya  teneked,  ne  szolgaltíLsd  mint  pgy 
rabott  (Helt:  Bibi.  I.  LL12).  Felebarátodat  ne  sz<ilgálta.saad  úgy 
mint  rabot  (MA:  Bibi.  I.  113bi.  3)  ministro,  subminlstro,  .supiie- 
dito,  suggeio  C.  [gebén,  darreichen).  Valamy  zolgaltat,  mend 
Zülgaltatyk  y.steny  bewlezesegtevvl  (EbrC.  131).  Zolgaltatéc 
oéSzSdelmnec  flrSmö  (BécsiC.  46).  Amyt  tnt:un,  nem  ataiu,  nem 
zolgaltatam  másnak  íVirgC.  8b).  Italt  es  zolgaltat  vala  nekyk 
evnen  maga  (CornC.  309b).  Az  ty  z^n-zelteknek  cjipitnloma  my 
iialonk  zolgaltatneek  (DomC.  199).  Gazdag.sagokat  zolgiiltta^ao 
zfikSlkfidíknec  (VitkC.  22).  The  Keg.  med  paranczyolyon  es 
zolgaltason  welem  (LevT.  I.  140b).  Sohiil  nem  .szolgáltat  néki 
az  föld  neuedékenségre  való  éltetó  nediie.s,séget  (Bal :  CsLsk. 
219). 

fSzóhlsok).  Kivánt  alkalmatosságot  szóigáltat  ez 
vagy  ama  gonoszra  (Misk:  V'Kert.  250b).  Lakodalmat  szol- 
gáltattam iuasüinnak  egy  frauczimerivel  az  felesígeiniiek  (Mon- 
Irók  XV.277).  Az  kyral  m  e  e  ii  y  e  k  z  5 1  zolgaltat  vala  ew  leoa- 
iiyauak  (ÉrdyC.  167).  Zylotese  napyat  ielente  eczer  hogy 
szolgáltatna  a  sas,  a  nvularakat  wocharara  liywa  (Pesti:  Fab. 
41).  Töruent  zolgaltatuan  reiai,  feiet  ueiiek  (DebrC.  30). 
Werbeczy  tervint  szolgállosson  (Monlrók  69).  Az  tőnveny  igen 
.solgaltatyk  (RMNy.  11161). 

által-szolgáltat :  [trado;  übergeljen).  .Jósziigiban  valahol 
jó  pnskisf  értbet  vala,  azokat  mind  csak  puskáztalja,  áll.il 
szolgáltatja  vala  (Szál:  Krón.  226), 

be-szolgáltat:  administro  MA.  (darbringen,  einlieferni. 
'l"he  de/.m.idatli  es  elsew  magodat  ne  koGs.sel  be  zolgaltatliny 
(JordC.  58).  Mynd  ezek  be  zolgaltatnak  tynektek  (372t.  Illyk 
az  ydínek  lyzedeetb  wr  istennek  bezolgaltatmvnk  (ÉrdyC.  1371. 
Alamosnálkodá.s,  mell  mii  általunk  szi 'Igáitalik  U)  (Sylv:  UT 
IL  49b).  Aztbyzedetliignzj\nbezolgaltbatli.ini  (RMNy,  II,  19b), 
Byzon  chyak  be  zolgaltatnak  (az  penczt),  en  erementti  be  zed- 
nem  (LevT.  L  55b), 

beszolgáltatás  :  [submiiiLstratio ;  da.s  darbringen,  einlie- 
ferungj.  Az  monastomak  ínynden  iozaganak  es  mynd  az  .son>- 
roknak  belzolgaltatasaban  zorgalmatossaga  neked  hau-yatyk 
(VirgC.  132b).  Ez  velagy  jozagoknak  bo  zolgaltatás-álian  gond 
viselevk  volnának  az  parazt  fráterek  (DomC.  124X  Meel  tyztók- 
iiek  bel  zolgaltatasaert  kylemb  kyleinb  eerdemól  zírzót  (ÉnljC, 
87b).  Az  esztendőnként  járó  30  ezer  aranynak  fényes  portára 
való  t)é.szolgáltattls;i  iMonlrók  VI1I.31). 

adó-beszolgáltatás  :  IsubmiiiLstratio  trilmtonmi ;  steiier- 
einlieferiing).  \V;mnak  az  chy,'i.sz:ir  kapitány  keozzeni,  kik  aji 
ado  be  szolgallaL-malui  ellent  mondanak  (RMNy.  n.l82)  Az 
adó   be.szolgáltatásának   ideje   piim.i   junii   volt  vi>lna,  ile  hogy 


97     BESZ0L(5ÁLTATÓ— TÖRVÉN\'-SZ0LGALTATÁS 


szolgAltató-szombatozó 


298 


líbli  ndják  1)0,  azt   az   mostani   ;illa|Kit  kivántn  (R<ákGy:  I^v. 
nfi)  Az  .'icliinak  típvznlíáltat.Wit  éduseni  iviraiicsold  nie^  (24L'). 

beszolgáltató:  (a<imii)i<tiator ;  veinalter).  Mynden  iaui 
z  liaziiak  valaztot  l)ezolgaItatok  ailassaiiak  (VirtjC.  128).  Ew- 
els_vi;e  jAeilelmenok  l)e  zolKalthattoya  (RMNy.  Ili  18i. 

ki-szolgáltat :  erogo,  admiiiUtro,  depromo,  praeboo,  exse- 
luir  MA.  austeileii,  Vdllhringon  PPB.  Az  spntenci.iiiak  erwt 
w  z(pli;altattya  ki  (ÉrdyC.  555b).  Andnl')  deák  .szolgámnak 
íolgáltattani  ki  lakodalmát  (Monlrók  XVIII.43*.  Az  i'ir  i.sten 
tadat  áldja  nieg  éa  eeész-ségedet  naponki^nt  Ixjldogiil  szolgál- 
is«a  ki  (ItókGy :  Lev.  28r.).  Miképpen  kelle.«sép  a  ház  népet, 
eolgai  sereget  igazgatni,  kiszolgáltatni,  rendelni  (Com :  .lan. 
21.  Coni:VPíit  118)  Az  isteni  szolgálatot  nem  a  kSsségli 
yelvén  ."izülgáltattyák  ki  (Vár:Szöv.  107).  A  pénznek  lia«zuát 
in.sláriiis  nevfl  belga  zolgáltatta-ki  bizoi]yo.s  esztendőkben  (Bod: 

'oi.  nsi. 

kiszolgáltatás  :  [subministralio ;  verrichtnngj.  MidSn  egy 
a.sjírnap  az  nr  vatsorájának  ki-szolgáltatásában  V()lna  íoglala- 
).s,  egy  s/.óigája  meg-siigja  nékie,  hogy  egy  kétíves  kantzája 
legt-sikózott  {Misk :  VKert  105). 

kiszolgáltató  :  praebitor,  administrator  MA.  verwalterPPB. 

meg-szolgáltat :  [snpiiedito,  praebeo,  adraiuLstro ;  gebén, 
(isteilen,  daireichen].  Minden  napi  z\lk.':egedet  meg  zolgalta- 
i'ak  (VirgC.  55b).  Az  sororoknak  ziksegek  hiusegel  meg  zol- 
altas.sanak  fl25b).  Hol  vagyon  az  erowkseegh,  kybewl  een 
létemnek  zyxVkseghe  megli  zolgalta.<!.sek  (WinklC.  107).  Az  nr 
iten  .  .  .  meg  zolgaltagya  a  my  zúksegeonket  (DomC.  244). 
liiidnii  zíik.seguket  nagi  beusegel  meg  zolgaltattia  vala  (DebrC. 
9b).  Myg  eele,  gyakortaa  meg  latogattya  vala  ewket  mynden 
jíkspegfiket  meg  zolgaltathivan  (ÉrdyC.  582). 

oda-azolgáltat :  (snbministro  ;  darreichen].  A  .szakványo- 
)c  bérben  fogadfatnac,  hogy  edgyetmást  oda  szólgáltassanac, 
iidarkal  emellyenec,  steinpSlyűckel  forgassanac  (Com:  Jan.  lüö). 

odaszolgáltatás :  snppeditatio  MAI. 

Szolgáltatás :  .stAmini-stratiis,  snppeditatio  C.  MA.  dar- 
?iflmng  PPli.  [verriclitung].  Mynden  egh  hazwnkban  három 
íles  zíj!ghalthatha.sth  tarthozwrik  tlienny  (AporC.  147).  Az  by- 
Ddanmak  zolgallatasaban  liaznokat  keuanyak  (VirgC.  32).  Ta- 
oytlinany  gyakortaa  beytelnek  es  zolgaltatasokat  teznek 
JordC.  537).  Meg  teere  azért  az  fráterekhez  zent  Daniancos 
z  conoiliumnak  zolgalfata.sa  vtan  (DomC.  16).  Mennyey  yllath- 
ak  zolgaltatasa  (ÉrdyC.  537b.  538).  Ma.sodkeppen  crtetyk  az 
alaztaas  az  isteny  zent  malazthnak  zolgaltatasa  felől  (G06b). 
j!  isten  az  égben  való  czillagokat  is  socféle  szolgáltatásockal 
z  emberi  nemzetnec   segítségére   alkotta  1626  (KCsepreg.  D). 

igazság-szolgáltatás :  administratio  jastitiae  Kr.  (recbls- 
Bege).  Az  igazság  szolgáltatásban  mér(ékletes.ség  kivílnfatik, 
asz^zú-üzés  nem  szenvedtetik  (Pázm:Préd.  508). 

menyegző-szolgáltatáa  :  [nnptianim  celebratio ;  hoch- 
íitsfeier).  Az  emberek  semmi  más  dologban  nem  foglalatos- 
odtak,  hanem  eledelekben,  italokban,  menyekzí  szolgáltatások- 
m  (Uly:  Préd.  L  16b). 

mise-szolgáltatás :  jassio  celebrationis  mls.sae  Kr.  fdas 
lesselesenj.  De  nem  használ  mise  szolgáltatásunk,  olvasásunk, 
rocessió-járástmk  (RMK.  VLSOj.  Valaki  az  mise  szolgáltatist, 
5  pnrgalorinmot  tagadgia,  tagadgia  a  halottakért  való  iniád.sá- 
)t  Is  (Bal:  Csisk.  148).  \'aj  gobe,  ti  vadtok  azok,  kik  válogat- 
ik  a  mise-szolgáltatásnak  helyeiben  (CzeghDag.  57). 

törvény -szolgáltatás  :  [gerichtspflege ;  jnrLs  dictioj.  Mo.s- 
in  értem,  liogy  itt  Erdéljben  ez  jövend/i  vízkereszt  napján 
ykezdetnék  az  törvényszolgáltatás  (Nád:  Lev.  169). 


Szolgáltató:  subministr.ator,  prae.stitor  C  (ansteiler|.  Mon- 
dom jKsn.st  Cristnst  zolgaltatnyanak  lett  ItMini  az  kewrnyewl 
metelee.siiek  (ÉrdyC.  9).  Az  isteny  zontseeg  zolgaltatoynak  saf- 
fary  (14b).  A  pomagranát  iap.saras.sal  ji'i  italt  szolgáltató  (Debr: 
C!iri.st.  410). 

[  Sz  olgáltatód-ik] 

ki-szolgáltatódik  :  [snbministror;  ansgelipfert  werdeii).  Az 
amona  szo]gáltat<Jdjék  ki,  ő  ké.sz  leszen  akkor  ki  is  menni 
(MonOkm.  XIV277). 

Szolgáskod-ik :  serí'um  ago  Otr:  OrigHung.  11.52. 

Szolgaság:  servitndo,  servitus  MA.  dienstbarkeit,  kneeht- 
schaft  PPB.  Rabi  szolgaságból,  jobbágyságból  .szabadságra  ment : 
libertás  PPBl. 

SZOMAK,  SZOMOK  :  (enligna  tergina ;  ledernp  feld- 
flasehej.  Zomok  bort,  ol.ayt,  darát,  paret,  saytot  ada  (Pécsi : 
SziizK.  126)  Szomalijábaii  egy  chőp  vér  bp-.szálankozot  (Zrinyi: 
AS\T.  229).  Cnmilla  nr.inak  szomakjáf  szablyárnl  le  vpszi  kezé- 
vel (Zrinyi  U.  38b).  Az  en  zekrenieniben  vagion  egj  pwzdra, 
vagion  2  zamzirigh,  vagion  zomakli  egy  (Radvi  Csal.  11.104). 
Egy  fejér  vasas  .szekrényben  vagyon  egy  zomok  ezüstös,  egy 
fa  csésze,  ezüstös  az  .széli  (120).  Zomok,  vagy  bőr  korsó 
(VectTrans.  22b). 

Szomakos:  [coriacetis;  ledernj.  Borza-túróval  rakta  vala 
meg  tarsolyát  és  kótya-vetyére  adott  zomakos  táskáját  (Csúzi : 
Sip.  286). 

SZOMBAT  (Zomhofho]  Zip.hyC.  1.94.  mmMh  11.322.  :rumbof. 
1.117;:  ."abbatum  C.  die-s  sabbathi,  Satnrni,  feri:i  sexfci  M.-\. 
samstag  PPB.  Buitoluala  ft  életénéc  mindén  napiban  zombatoc- 
tol  niégualnan  (BécsiC.  26).  Mikor  estne  15t  volna,  ki  va^on  a 
zombat  élőt  (MünchC.  105.  35.  74).  Veragh  va.samap  előtt  való 
zombaton  iőve  Ihas  Betaniaba  (WinklC.  112i.  Zombaton  ke*eg 
enéelke^el  (VitkC.  40).  Vala  egy  embőr,  ky  az  zombatot  zyz 
Mariának  tyztessegeere  meg  zokta  vala  beytelny  (ÉrdyC.  531b). 
Szombatnak  fldnepiben  (Sylv:UT.  50b).  Igen  reguel  a  szomba- 
toknak elsó  napian  ménének  a  koporsóhoz  nap  keletkoron 
(Tel :  Evang.  ll.l).  Bemégyen  a  szombatba  az  az  az  nmak 
njnigodalmába  (llly:Préd.  II.  180h).  Az  heteknek  napjai:  va,sár- 
nap,  hétfő,  kedd,  szerda,  tsőtőrtőc,  péntec  és  szombat  avagy 
nyugodalom  napja  (Com:  Jan.  7). 

nagy-szombat :  fsabbatum  hebdomadis  sanctae ;  cliar- 
samstag].  Az  ev  ruhayat  meg  nem  valtoztagya  vala,  .sem  feyet 
megnem  mo.sta  nagy  zombatyg  (MargL.  41).  Mykort  ywtottjik 
wolna  nag  zombatra,  meg  ielehnek  az  ő  zent  antiyanak  (ÉrdyC. 
193.  ÉrsC.  102).  Nagypéntekén  és  nagy-szombaton  nem  min- 
denik mondhatván,  így  két  nii.se  marad  hátra,  hanem  karátson 
éjszakáján  tHltik  ki  a  számot  (Mik :  TörL   223). 

virág-szombat :  fsabbatum  ante  dominicam  palmarum ; 
palmsamstag).  Vinnk  ith  marada  verag  zombatig  (We.szprC. 9). 

Szombati :  (sabbati ;  samstágigj.  Szombati  szentelet  ■  sabba- 
tismus  MA. 

Szombatos :  .sabbatarins  MA.  f.sabbat  feienid].  A  szomba- 
tosok a  Kristus  Jésnst  tsak  embernek  tartván  imádni  nem 
akarják  vala  (Bod:Pol.  76). 

Szombatoz :  -sabbatizo  Kr. 

Szombatozás :  sabbatizatio  MA.  d.as  feiern  des  .sabbats 
PPB.  Az  tiz  parancholatnak  világos  bőtflje  mellől  el  menvén 
az  szombatozásra  senkit  nem  köteleznek  (Pázm:  Kai.  470). 

Szombatozó :  sabbatizans  MA.  [sabbat  feiernd).  A  sidóz:!st 
a  mi  kegyelmes  urnnk  annyira  ki  irta,  hogy  immár  nyilván  a 
féle  .szombatozok  ez  oiszágban  nem  tudatnak  (GKat:  Titk.  271). 


299 


SZOMJÚ— ÉH  EN-SZOM  J  AN 


SZOMJÜD-IK— SZOMJÜHOZ^S 


30fl 


SZOMJÚ  (someh  VirgC.  46.  NagyszC.  327b.  zomeehsú  JordC. 
1591).  zomeehon  ÉrdyC.  374b.  zomihiyiAm  Ozor.  Cbrist  161. 
szomyuai  HoBVr.  174b.  zomyoAomba  Ér.sC  53.  scowío/iozuan 
Boni:  Préd.  255b.  zomiulum  WeszprC.  16b.  «2ony«/ian  Pázm: 
Préd.  447.  ssowiÍM/iual  l'Vmik :  HaszriK.  113.  .•üomnj/tAozic  Tel : 
Evang.  I.fi.  .<:o»i»ieAoztal  27.  smmnyu  Tol.  Evang.  1.6.  Agend. 
120.  Gvad.  NótVégr.  191):  1)  [sias;  dur.st).  Futtáin  en  zom- 
iainban,  5  zaiokkal  meg  .'ililnaliiiala  e.s  5  zjw5kkol  meg  átkoz- 
nakvala  (AporC.  7).  Attaiialí  (■ii  étkembe  ojiet  e.s  en  zomiam- 
baii  itattanak  engemet  ecettel  (2li).  Mynd  mymagwnk  mynd 
barmwrik  niegb  bálnának  zomeehal  (JonlC  159b)  Tlie  attad 
te  zolgailnak  keze  myat  lenny  az  nagy  gyezedebneth  e.s  yme 
zomeehal  haluk  megh  (342b).  Ew  wranak  zolgayat  megh  filnee 
ebei,  zomeehal  (ÉrdyC.  64b).  En  zomyohomba  ytatanak  engemet 
eebettel  (Ér.sC.  53).  Nem  Sly  megh  az  wr  i.sten  az  fl  zolgaloy- 
nak  lelketh  eehel,  zomelial  (214b).  Kíinyüreg  isteimek  nagy 
.szomj úságában,  ne  hagyná  meghalni  szomjóhol  útjában  (RMK. 
11.296).  Meghalunk  szoniébal,  isten  elhagyott  minket,  adjuk  meg 
magunkat  (V.143)  Bizony  meg  hallune  szommiuual,  ha  belé 
nem  liágunc  a  kútba  (Helt:  Mes.  371).  Éhuel  szomyual  (HoÖ'gr. 
174b).  C'byak  meg  nem  holthag  barmuk  zoniywwal  ys  (RMNy. 
II.  314b).  Meg  öli  .szoniihual  (Frank :  HasznK.  113).  A  doctor 
azt  mondja,  hogy  nem  jó  nAdrispániié  asszonynak  vizet  innya, 
azért  még  sem  halok  .szomjjal  meg  (Nád;Lev.  92).  Az  .száiaz 
helyeken  csak  halnának  meg  .szomjúval  (Pázm:  Kai.  61).  Ra 
víz  meríteni  és  innya  senki  a  kúthoz  nem  mégyen,  szomjúval 
ve.szhetnek  minnyájan  a  b5v  kút  mellett  (Pázm:  Préd.  82). 
Megbaloc  .szomjúval  (MA:  Bibi.  1.232).  Czaknem  ílic  meg  éh- 
vel,  szomjúval  magokat  (MA :  Scult.  235b).  Szomjúval  meghal 
(Ker:  Préd.  104).  Egynéhány  ember  holt  meg  .szomjúval  a  had- 
ban (ErdTürtAd.  ni.l27).  Majd  szomjúval  liaM  hadainak  viz- 
forrá-st  faka.sztott  (Tarn :  Szents.  26).  El  oltották  .••■zomjúliokat 
(Gvad:  FNót.  10).  A  frantzok  szomnyiíját  enyhíti  (Gvad : IS'ót- 
Végr.  191)  2)  sitieu.x,  sitibundus  MA.  durstig  PPB.  Mene  ez 
zomeb  ember  az  kA  ziklahoz  (VirgC.  4fi).  Zomeb  valec,  nem 
itatatoi'  (NagyszC.  327).  Zomyw  zamwal  ha  illetlek  (CzecbC. 
28).  Zomyw  zamal  ha  ylletlek,  gerj'edetfl.sth  ha  Síelek,  akor 
waéok  myiiden  yoban  (TlunvrC.  291).  Ö  akoron  nagy  szomiu 
vala  (Tlortgr.  176).  Szár.-iz  és  .szomin  f'5ld  (Kái:Bibl.  11.12,5). 
Érzi  :v/.  én  éh  é.s  .szomjú  lelkem  is  (MA:. Scult.  359).  A  .szomeh 
tóldre  vizeket  bocsátok  (Szár:  Cat.  J).  Álmában  iszik  és  fel-.ser- 
kenvén  ugyan  szomjú  (Komár:  Imád,s.  19S).  Szomjú  lelkeknek 
tiszta  forrá.sa  (r)rég:Spec.  14b).  Szomjú  szarvas  (Tani :  Szont.s. 
lllb).  Nyárban  valamely  szomjú  bak  nagy  meredekrSl  bocsát- 
kozott innya  (RendÉl.  A12).  Éhec  as  szomnyuac  vagyunc 
(Agend.  120). 

[Közmondások).  Szomiu  8k8rnek  zavaros  viz  is  ió  (Decsi :  Adag. 
320.  MA).  K5nnyen  nyeli  a  szomjú  ember  a  vizet  (Pázm :  Préd. 
296).  A  .szomjunak  nincsen  kedveseb  és  job  a  hideg  víznél 
(Bátai:  VTárgya.  176). 

Szomjúan,  szomjan  {szomeha.  HoflTgr.  233.  szomilmn  Diai. 
169.  ■Mfneehmi  .lordC.  220.  ÉrdyC.  374b.  szomjúhan  Pázm:  Préd. 
447.  ízomjuhnn' Com:  ^!Uil.  173  rowiiiíAon  WeszprC.  16.  í:om)ii- 
van  MHeg:TOszl.  II.IOS):  sitienter  MA.  [durstig].  Eh3n  zom- 
iuhon  tereli  Betaniaban  (WeszpiC  16b).  Meg  halunc  szomeha 
(Hoffgr.  233).  Szomian  láttunk  tighedet  (Sylv:ÚT.  1.4 1).  Szom- 
júhan kívánta  Krisztn.stúl  ama  .szókat  hallani  (Pázni:  Préd. 
447).  Szomjuvan  marad.sz  (MIIeg:T08zl.  II.IOS).  Nem  úgy 
élünk,  mint  a  hal  a  vízben,  mert  fik  szomjúan  meg  nem  hal- 
nak, itt  pedig  a  vizünk  Ls  megszí^kült  (Mik:  TőrL.  428).  Kereazt- 
fán  Ingtél  és  szomjan  epedtél  (Uen:Rithm    12). 

éhen-szomjan :  sobrie,  jejuiie  MA.  niichterii  PPB.  Le  e.seem 
wr  ysteniiek  elette,  eben  zomeehon  esedezweii  az  ty  byiie- 
tekeertli  (.lonlC.  220).  Mezítelen  lábbal  mezitelon  fouel  fiitos- 
iiala  uarasrol  uar.asra  es  éhen  zomelion  (DebrC.  342X  Mykoron 


eehen  z/jmeelion  le  t^lepittenek  volna,  az  eodos  zyz  Maria  nap 
kelet  fel51,  Joseph  kedeeg  nap  nywgottra  tawoldaad  helyet  va- 
laztanak  magoknak  (ÉrdyC  5ub),  Gyakürt:i:i  mynd  hete<l/Jika 
eehen  zomelion  beytellli  (276b).  Nagy  ke<ldeii  ehcii  zomelioii 
térden  alwan  az  fezíleth  előth  moiigy  negywen  páter  nosterí 
(TliewrC.  53).  Az  te  ellenségidet  Ixxaáttya  az  wr  te  elleiieJ 
eben  es  szomian  (Kár :  Bibi.  I.  1 84b).  Midin  az  8  vra  a  bányák- 
ról nagy  éhen  szomjan  haza  j8ne,  el8  boz:itiiak  néki  az  araiij 
kenyerek  (.MA:SB.  138i.  Ében  szomjubon  váriad  (Com:  Jaii 
173).  Meg  v;ird  étlen,  itlaii,  éhen,  szomjubon  (21.5).  Sztilgálss 
a  te  olleasegidnek  éhen,  szximjúbon  (DiiSsz :  Préd.  278)  Éhen 
szóméban  kSiiy5rgo  (Diai  169).  A  kiváimg  jó  mértéke  a  tisz 
teletnek  és  liíicsülelnok ;  éhen  szomjan  várják  azt  t/iliink  ji! 
barátink  (Fal:  UE  510). 

Szomjúd-ik :  sitio  Kr.  [durstenj.  Az  éhes  ember  a  testi 
eledelhez  és  a  szorajutta  fris  vizhez  szokott  kivánk<^.iii  (Vajda 
Kriszt.  1.685). 

Szomjúhoz-ik,  szomjaz-ik:  sitio  C.  MA.  durslen  PPB 
Ha  zomiohozandol,  niéiinel  az  e<lénéehéz  as  ijVal  vizeket  íBécsiC 
4)  Bodogoc,  kic  ehéznec  és  zomiuboznae  iga.ssagot  (MünchC 
20).  Zomiazot  te  benned  en  lelkem  (AporC.  8).  Zomehozeek  tlie 
benned  een  lelkem  (FestC.  28b).  Zomebozam  es  eimekem  inon 
adatok  (VirgC.  117b).  Zoniehoztak  hozzad  y8nek  (CzechC.  7 
16).  Bódogok,  kyk  ehezyk  es  zomeliozyak  az  ygassagot  (JordC 
36.5).  Engeded  vram,  ho^  en  is  mendenkoron  zomyohozjim  (VitkC 
106b).  Gonoz  telhetetlenseegel  zomehozwan  az  kerezttyeneknek 
morbayokat  (ÉrdyC.  358).  Eliezik  az  Chrlstiis,  szomiuzik.  fárnul 
érettfliik  íSylv:  UT.  II.I61).  EhbSzuen.  .szomehozuan  az  fl  lel- 
kec  fi  bennflc  meg  fo^atkozek  (Szék:  Zsolt  112b).  Mennél  t'l> 
bet  izik,  aniiival  inkab  somehozik  (RMNy.  11.50).  Mi  errettfiiic 
lütt  emberre,  ehezet,  .szomehozot  (Tel :  Evang.  1.531),  Hogyha 
az  gyermekágyas  szomjúhozik,  szelj  kenyeret,  tölts  Ixirt  reá, 
add  fel  (Radv:  Szak.  271)  Nagy  kiván.sággal  .szomjuhozza.  hogy 
egyebek-is  ismerjék,  bScsfillyék  (Pázm :  Imáds.  11).  Ha  sziimtt. 
hozik,  adgy  italt  neki  lSzár:Cat.  O).  Szomjóhozik  (Tof :  Z^olL 
501). 

[Szólások).  V kihez  szomjúhozik:  Zomehozek  en  lelkem  isten- 
hez (KulcsC.  102b).  Vmire  tzovijúhoák :  Kéri  az  en  íozagi- 
matli,  czac  arra  szomiohozott  (Mel:  SzJán.  517).  Vmit  szóm- 
júhozik:  Elü  k  nt- forr  ást  szomjúhozik  (MHeg:  Preb*.  92X 
A  mi  hertzegüiikot  apja  kivitte,  hogy  a  forrásból  igyék  és  meg- 
gyógyuljon, de  inkább  szomjúhozza  a  meleg  forrást  (Mik :  TörL. 
236).  Bódogok,  kyk  ehilzik  ees  zomeliozyak  az  ygassagoth 
(WinkIC.  278).  Az  en  lelkem  éhezte,  zomeliozta  istenek  ige- 
yet  (VirgC.  10b).  Tulykoknac  8  vérét  nem  szoktam  szoiih 
iuznyi  (Boni:  Ének.  205).  Ne  szomjuzzon  gonosz  vért  (Rim: 
Ének.  279).  Az  anyaszentegyház  elveszését  szomjúhozzák 
(llly:Préd.  1.201).  Az  kic  Lsznac  engemet,  annál  Inkab  szi>iii- 
íuhozjiac  engemet  (Kár:  Bibi.  I.  666b).  Szomnnliozot  az  en 
lelkem  t  i  g  e  d  e  t  (Szék :  Zsolt.  60b). 

[K6zmondá.sok].  Az  ki  az  misét  .szomiuhi«!za,  az  8  magáét  i& 
el  vezti  (Decsi :  Adag.  209.  Kisv :  Adag.  63). 

el-8zomjúhozLk :  sitio  MA.  (duisten).  Az  elfáradott  és  el- 
szomjúliozott  magyarok  (Uaaiy:  Krón.  115b). 

meg-szomjúhozik :  sitim  concipio  PPBI.  (dnrstig  werdenl. 
Nag.von  niegb  znmeebozek  oth  az  iieep  (JordC.  47)  Az  utón 
való  farratsagerl  megzomehozik  (DoniC.  88.  56).  E  szallanAhd' 
sem  eszem,  mert  igen  sós,  igen  meg  .sztimiiihoznám  vtAiina 
(Helt:  Mes.  294). 

Szomjüliozás:  (.sitls;  dursi).  Zomehozasodat  keseríV    npe 

wel  ees  ecítliwel  ytatak  (CzecliC.  32b).  Ol  igen    meg   gul  i  i.i, 

I    boé  .soha  senki  ol  buzgóságos   zoniyozassal  az   kulfSne<-    xli-fl 

nem  kevanla  (NagyszC.  451)).  Kykliől  megh   ysmejrtetyk   k.-rei 


S7X)MJÚH0ZÓ— MEG-öZOMORIT 


MEGSZOMORÍTÓ— SZOMOROO 


302 


feiixeegliSz  való  zomeeliozasa  (Érdi'C.  159).  Euibery  yilwes- 
íReilli  zoinnhozasodath  kesorS  epowol  os  er/.etwol  ytataU 
'bowrC.  115).  VizszomjiílioKiít  botsátaiii  valaliiiw  (SsdJ :  MVir 
i). 

Szomjúhozó  :  .■iitiens  C.  sitiliun(lii.s  MA.  durslit;  I'PB.  Elie- 
ikot  iioni  eletem,  zumeli07X)kat  nem  itaUim  (Víi-kC.  10b). 
as  morliayanak  zomehozoya  (JordC.  853).  Mindenkor  ssiomiu- 
«io  tíiiisse-s  lapu,  a  kinec  levelében  az  viz  meg  áll  (Mol: 
erb.  13).  Az  Christiis  ue|X)  veiének  ondók  szomehozoia  az 
r5k  1572  (KBécs.  F4). 

vór-szomjüliozó :  sanguinarius  PPBl.  (blntdiiretit;].  Az 
:en  az  vtTszomjuluízokat  azzal  fenyegeti,  hogy  az  ft  oletiket 
lig  se  vihessék  (\U:  Scult  Elíb.  16). 

Szomjúhoztat :  siti  affligo  Kr.  fmit  durst  qiiiilenj.  Vala 
i  test  zerent  eeheztet}',  zomeehoztattya  ennen  niat.'aat,  hogy 
;  vylagby  eeletect  yora  furdoycba  (ÉrdyC,  019).  A  kenszom- 
mhoztattya  .-iz  embert  (Tel :  Evang.  I.597b). 

Szomjuhoztató :  siticulosus  C.  MA.  duistig  PPB. 

Szomjul  fmeg  zoviechut  JordC.  633.  szmnjuhul  lllyef: 
ijilita.  30b) :  [sitim  concipio ;  durstig  werden].  Édes  gyormelté- 
>c  vérére  szomjiüiult  (lllyef:  Jephta.  30b). 

meg-szomjúl :  cv  Napnak  hatod  ideien  Ihiust  megli  fezey- 
ek,  kennyaban  mogh  zomywla,  epewel  kenzateek  (WinklC. 
9).  Mynden,  ky  ez  vyzbeu  yzik,  esmegh  megh  zomeehwl 
ordC.  633).  Meg  zomehult  (Diai.  134). 

Szomjúság :  sitis  C.  MA.  (durstj.  Ehseguel,  zomywsagual 
Hgat  ewztewuereytette  (EhrC.  72).  Léteriezteti'nc  Szemek  elSt 
rainsíigban  (BécíiC.  24b).  Ynczelkegyek  zent  Pal  apostallal 
Igalni  istenek  éhségben  es  zomehsagban  (VirgC.  129).  Zomy- 
gban  tizta  ráet  meryetők  (NagyszC.  23).  Testhy  kywanatos- 
guak  zomasaga  (CzechC.  16).  Zomyosagomban  eezettel  itata- 
;c  (VitkC.  95).  Az  cliazar  paranchola,  hogy  otet  ;iz  temlechbe 
zenketh  napyg  kynzanayak  ehwel  es  zomehsaggal  (DebrC. 
4).  Néha  eliseg  neba  szomhesag  miat  eleget  szenuede  (Tel: 
?ang.  1.288.  598).  Meg  ne  sózd  felettébb,  mert  az  igen  sós 
ak  méreg  az  betegnek,  az  szomjúságot  is  megSregbéti  (Radv; 
ak.  263).  Dionisius  a  kit  szokatlan  kínokkal  akart  illetni, 
omjúsággal  és  alutlansággal  fára.sztotta  (Pázm :  Préd.  566). 

Szomjúságos :  siticulosus  MAL 

SZOMOQY :  .sapor  iiigratus  ;  widriger  geschmack  PPB. 

Szoruogyos  :  insipidus  ;  ungesehmackt  PPB. 

SZOMOLLÓ,  SZOMORIiÓ:  striatum  ferrum  ad  fim- 
!nd;is  virgas  anreas ;  einguss,  gie.ssIoch  Kec.sk :  ÖtvM.  377. 
»morlo  vas,  szoniorlo,  három-négy  szomolló-va-s  (Kecsk:  fitvM. 
'7)  12  nehezék  finum  ezüstliöz  12  nehezék  tiszta  cznzatof 
urokkal,  p<5rissal  erSssen  kell  jártatnji,  az  szomollót  is  azzal 
ill  megkennyi  (293). 

Szomorlás.  Egy  zomorlas  daiab  arany,  ky  niom  hetíven 
j  arauyath,  ez  jutotth  Karoly  Kata  azzonnak  .  .  .  Ismét  m;is 
irab  zomorlas  arauj,  ez  melle  egi  arany,  ky  keth  aranj  forin- 
tth  niom  (Radv:  (>al.  1195). 

SZOMORÍT:  exacerbo  C.  tristo,  c<jntristo  MA.  tranrig 
achen,  Ijetriilien  PPB.  The  elleuseghyd  halhatattlan  kenokwal 
eged  zomorítanak  (PozsC.  5). 

még-Bzomorít :  tristo,  contristo,  moero  C.  exacerbo  MA. 
itrüben  I'PB.  Yoltewd  fyam,  hogy  hewl  fráter  Fferencznek, 
ert  az  ky  meg  zomoroytottnala,  volt  ewrdewg  (EhrC.  55). 
inki  még  né  zomorohon  tégedet  (BécsiC.  4).  Hérodé-s  kiral 
egzomorottatec  (MünchC.  16).  Aky  téged  megzomorita,  az 
rdAg  vala  (VirgC.  23b)   Az  ky  engemet  meg  zomorehtot,  yob 


leliet  eu  nálamnál  (PéldK.  19).  Meg  ne  zomoryhon  lytekot  az 
az  en  testzerent  való  el  válásom  (UomC.  143)  Meg  zomoryt- 
tot  .-ito  tauoluoltod  (TelC.  153).  E16tf)kbe  adnáii  az  mi  bűneink- 
nek nagy  es  veszedelmes  vultíít,  meg  szoinorétottalak  volt 
titeket  (Tel:  Evang.  lL3b).  FeddfldSI  azon  is,  hog  meg  szomo- 
rétom  az  híueket  (Tel :  Fel :  23b).  Az  kéi>  mutatóé  megszomo- 
réttyác  az  8  ábráz-altyokat,  hogy  látt;Lss:uiac  bőylőlni  (Zvon: 
Post.  I.475b). 

megszomorító :  tristilicus  C. 

Szomorító :  tristiíicus  MA.  traurig  machon  PPB. 

SZOMORKOD-IK :  moereo,  condolesco  C.  tristis  sum, 
tiistor  MA.  (traurig  sein].  Teljeséggel  szomorkodom :  commoereo 
C.  Ne  akary  édes  anyaui  ekepeu  en  rólam  zomorkodny 
(WeszprC.  34).  Zomorkodyk  fele  baratyanak  elew  meneterewl 
(127).  Zomorkodyk  ee  vala  ky  ty  kezzeletek,  édes  leiekkel 
ymathkozyeek  (JordC.  842).  Latliwan  az  zyznek  ew  attya  felette 
zomorkodyk  vala  raytta  (ÉrdyC.  356b.  608).  Vala  ky  eet  ez 
vylagon  zomorkodyk,  syiankozyk  es  ohayt,  bodog.sjiagkeppeu 
veetetyk  evraekyk  i620b).  Az  egy  fiadon  szomorkodol-é  (Kár: 
Bibi.  1.468).  Mindenkor  ne  szomorkodgyál  (Dec.si:  Adag.  81). 
Szomorkodom  elmúlt  életemen,  moUyet  tudatlan.«Agban  és  vét- 
kekben fogyattam  el  (MA :  SB.  331b).  A  tSruény  azt  czelekeszi, 
hogy  szomorkodgyunk  (Mad:  Evang.  10). 

Szomorkodás :  [moéror ;  traurigkeit].  Czak  el  álmélkod- 
nak, czak  fSuel  czouálnac,  vagyon  oly  nagy  sziinkodás,  az  egész 
varason  .széllel  minden  háznál  czoda  nagy  szomorkodás  (lllyef: 
Jephta  31).  Nem  olly  igen  ád  néki  erre  okot  az  .szegény  pub- 
licánusokuac  bfln5c,  mint  az  5  szivbéli  szép  megtéréséé  (MA: 
Scult,  725). 

Szomorkodó :    [moerens ;   betriibt].    Idvőzétflnc    ez   evan- 
géliomban    vigaztallya    az    szomorkodó    tanétványokat    (Zvon: 
Post  1.774). 
í 

SZOMOROD-IK :  tristor,  moereo  Kr.    ftraurig    werden). 

Amau  siete  menni  8  hazába  zomoroduan  (BécsiC.  B2b). 

i       le-szomorodik :   contristor   MA.    [traurig  werden).    Erre 
mélyen  leszomorodtak  és  -szörnyen  felindultak,  a  kik  előb  biz- 
1    tosan  reá  támaszkodtak  (Fal:  NA.  243). 

még-szomorodik :  cv  A  tanéituanoc  igén  megzomorodanac 
(MiinchC.  64).  Monda :  Embernec  tia  elaroltatik  es  meg61ic 
8tet,  es  igen  megzomorodanac  (46).  Meg  terének  meg  zomoro- 
düt  elmeuel  (CornC.  108).  Megh  zomorodeok  az  hozywwteert: 
taedere  coepit  itineris  (JordC.  162).  Inglien  meg  zomorodek 
azon  az  kiral  (358.  408).  Atyánk  vyg  orchaual  monda  neUyk : 
Ne  zomorogyatok  meg  (DomC.  83b).  Ila  tyztolfeek,  dycheertek, 
ottan  meg  zomorodot  raytta  (ÉrdyC.  569b).  Meg  zomorodam 
en  gyorsasagomba  (KulcsC.  130).  Meg  szomorodek  az  kirali 
(Fél:  Bibi.  23).  Akár-melly  súllyos  nyavalyák  kőzött  meg  nem 
szomorodik  isten  ellen  (Pázm :  Préd.  265).  Mihent  oda  érkezek, 
meg-félemlék,  meg-únakodék,  meg-szomorodék  (490).  Ha  tapasz- 
talni fogja,  hogy  az  emberséggel  nem  felelhet  meg,  megszomo- 
rodik, eláll  a  barátságtól  (Fal:  UE.  492). 

mégszomorodás :  contristatio  MA.  betrübung  PPB. 

Szomorodás :  aegritudo  C. 

I  Szomorodott :  [contristatus  ;  friibselig).  Nem  sűtik-lo  feje- 
ket, mint  a  szomorodott  és  gondba-esett  búslakodok  (Pázm: 
Préd.  11).  Oh  hivséges  idvezítS  Jesus,  te  minden  szomorodott 
szivfleknec  k8uy8rfiletes  .szeretSje  (MA :  Scult.  964b).  Szomorod- 
takat  meg-vidáméttya  (Mad:  Evang.  115). 

SZOMOROG :  tristor,  moereo  Sí.  [wehmütig  sein).  Amyn 
wrM  egytek,  mastok  ne  zomorogyon  (VirgC.  123).  Kezde  Acla- 
dius  zomorgauy  es  jgeen    rezketny  (CornC.    364).  Az  szegényt 


303 


SZOMOKGAT— .SZOMOKÜSAG 


LELK 1  .SZOMOKÚSÁG— SZOMSZÉDSÁG 


3(4 


ha-tíz,  \nis7.  ök<V,  W  aiKifíy  íuIiul*  k(V-zfiI  Oííyüt  el  vwzt,  fölette 
igen  s'/.omoiOR  rayta  (Borii:  Préd.  '126b).  Siitoc  és  iaytjattoc  ti, 
ez  világ  ez  ellen  íríil,  ti  penin  szomorogtoc  (Zvoii ;  Pust.  I.()76b). 
lieszélli  Décsoi  a  dolgot,  eleinte  Anna  niiiil  biísúltszomorgott, 
végsfi  válaszszakor  melly  víg  V(51t  s-mosolygott  (GyöngyD:  KJ. 
394). 

Szomorgat:  contristo  MA.  botiiibon,  beUümmorii  PPB. 
Minket  rettegotnec  éa  szomorgatiiac  az  mi  liamkságine  (MA: 
Sciilt.  860b). 

Szomorgatás :  contristatio  MA. 

Szomorgató :  contristator,  contristaiLs  MA.  der  betriibt 
PPB. 

(SZOMOROSZ-IKj 

meg-szomoroBzik :  (cuntii.stor ;  betrübt  weidon].  Cliii.stii.s 
gyfllőli  az  bruiúkí't,  nieg-szomoroziu  azoUciii  é.s  meg  i.«  bfliitoti 
íilo  az  Piii!«_'ii.<ket  (Zvoii:  Post.  Il.'jrií). 

SZOMORÚ,  SZOMORÓ :  tristis,  mooroii.s,  viiltuosiis, 
illaelabili.'i  ('.  muestiis,  te(ricns  MA  tiaurig,  bekiimmert  PPR 
Igen  zuuion'i :  potrislis;  majd zomorii :  .subtri.stls  C.  Méta  pervenit  ad 
salit-era.scomoron  fiz.  1251  (VVeiizel  VII.32Í)).  Lewtuala  komorodott 
es  zomoro  (ElirC.  5Úi.  Miben  voltam  zoiuoro  teneked  (BécsiC  254). 
Mieor  imadkozandotoo,  né  lééétóc  zomoroc;  (Miiiu-liC.  23b).  Zomo- 
nikatnem  vygaztaltam  (VirgC.  11).  Ne  akaryatok  leiiiiy  zomonvk 
(JordC.  37U).  Ez  fráter  mykoron  zomorv  volna,  allapeeU  némely 
zomely  eleybeii,  mondnán  ev  neky  (DomC.  1,">4).  Haragyokba 
zomonvak  valanak  nekem  •  in  ira  mole.sti  erant  mihi  (KiilotC. 
120).  A  zsidi^k  szomori'i  bánattal,  ke.serí  sirA.ssal  éde.s  liazájok- 
b<51  mind  fogva  vitetínek  (1{MK.  II 18).  Hogy  a  leg  .szomorúbb 
dolgokat-is  vidám  orczáviil  rnliázzam  tel  (PP:  Paxd  10,5b). 
Hátra  még  a  vérnek  a  fekete  neme,  buják  .s  szomorúkat  hoz 
ennek  ereje  (Eolv:  ScliS;il.  27). 

Szomorúan,  szomorún,  szomorán,  szomorván : 
moe.st6,  tragice  G.  tristanter  MA.  betriibt,  tiaiirig  PPB.  Szomo- 
rán szüuvodni :  dolenter  ferre  aliquid  PPBI.  Mikor  liallotta 
Uülna  e  bezédéket,  zomoraii  méné  el  (MiinchC.  49b).  De  my 
oka,  hogy  naponkeod  eellyen  zomorwu  yarz  (ÉrdyG.  338b). 
Az  leányíiknac  gonoüságán  szoinorván  siiánkoznac  (Prág:  Serk. 
558).  Nem  jSn  oUy  szomorán  fel  az  iiaj),  liogy  hátán  jiz  jám- 
bornak szánthasson  (Hall :  Paiz.s.  25).  Agosilaiis  midóii  ol-akarna 
tfllle  Carneadoa  menni,  nagy  szomorán  illyeii  szóiikal  marasz- 
lalUi  (4351j).  Az  szegénység  bántódását  sznmon'ian  szenvedem 
(liákGy;  I^ev.  25(i).  Semminél  szomorábliaii  az  aranynak  el- 
vasztése  nem  viseltetik  (Lj'iszló;  Petr.  128). 

Szomorúcska:  tristieulus  C. 

Szomorúi :  ftristor ;  betriibt  wordenj.  Elniene  nemy  keve- 
set zoniorwhian  (FíhrC.  10).  Mynd  vegyg  meg  liorgadeek,  napoii- 
keetli  zomorwivvan  megyek  wala  (KesztliG.  y2b).  ZomorwKaknak 
koez  wyilams.igok  (TliowrC.  276).  Mykeppeii  zomorvvltli  azon- 
képpen alaztalom  vala  (KulcsC.  81.  Ulb).  Semoii  szonionilt 
dolog  iiem  lalt-atic  (Pécsi:  Ago.st    144). 

Szomorulat :  (moeror ;  kummerj.  Másod  peezet  legyen 
halla.snak  Züiiiorwlattya  (Ér.sC  62). 

Szomorúság :  tristitia,  mooror,  moestitia,  tetricitas,  (xjllyriutn 
C.  moestitddo  MA.  [traiirigkeit].  Kipiitolni  a  kis  vigasjígot 
szomonísággal :  laetitiam  moerore  pen.saro  PPBI.  Ez  zoinoro- 
sagiiae  iiapiat  isten  lordeitotUi  iiekic  5r8iiibe  (BécsiC.  84b). 
Soha  A  zyiiebe  zomoni.sag  lu-m  z.alot  (VirgC.  36.  119.  123). 
El  nem  keltettem  ewbeune  zwmorwsagra  (JordC.  253.  683). 
Zomorusag  nekovl  vyg  zxiual  vgyniond  vala  zenvedneeii  az  fay- 
d:ilmat  (DirmC  120).  Goíial  az  hivsagos  zomorosagrol  os  hív- 
ságos örSnirSl  (VitkC.  35).  Bo.szazongas,  irigység,  nzomori'isiig 
gyakorta  nagy  betegségekbe  eylik  az  embert  (Web:  Ámul.  62). 


S/Ajiiiork<<di('.  bániiya,  panaszolkodie,  innét  a  szoiiioniság,  bánat, 
panaszolkodá.soc  (Com:  Jan.  tiSj. 

[Szólások].  Azért  teue,  hog  az  frátert  z  o  m  o  r  u  s  a  g  b  a  u 
oyteueye  (DomC.  254).  E  s  s  e  e  k  nagy  z  o  in  o  r  w  s  a  g  ba  n 
felíle  (ÉrdyC.  338b).  Hogi  tzenkeion  nagi  z  o  m  o  r  u s a  g  b  a 
volna,  tArtenek  (VirgC.  77). 

[Kü/.niondások].  Haragüs.ságnak  .szomori'iság  leánya :  *iracundiae 
comes  tristitia  PPBI.  Örömnek  vége  szomorúság :  *gaudii  moeror 
coino.s  PPBI. 

lelki-szomorúság :  cardialgia  C. 

Szomorúságos :  tristificiis,  doloroaus,  nioororo  plenus  M.\. 
voll  traiirigkeii  PP15  MyiidSn  zomorosagos  nyawalaiuban  legén 
nokSm  hyedulniem  (Czocli.  16.  Poz.sC.  7).  Az  wr  isten  a  .sz^i- 
monisagüs  esetoee  vigasagos  véget  adgya  (Helt:  Bibi  I.f!i).  A 
tanétó  az  6r8e  élet  evangéliomábiil  az  bűmV'  terhe  alat  nyfigS 
lelki  israereteknee  szomon'iságos  bánatit  tiidgya  enyliéteiii 
(Zvoii:  Po.st.  Elíb.  10.  E-szlT:  IgAny.  127).  Sziimoriiságos  vihigi 
gyón) órfi.ségről  orfikké-valo  gyötrelemre  menüi  (Veresm:  Lev. 
4).  Nem  látlatic  örvendetesnek,  hanem  szomor(Wigü.suak  lenni 
(K«l :  1  )nl.K.  B). 

Szomorval  ?  :  (nio&ste ;  traiuig).  Meg  liaborodwaii  ez  bezo- 
deii  el  fordwla  zoniorwai,  mert  sok  erekseglie  vala  hAiieky 
(JordC.  489). 

SZOMPOIiYOD-IK :  (deticio  aiiimo;  iiiedergeschlagon 
werdeii].  Jádzik  sziíiiied  .szemeivel,  aimak  fénye  fényeivel,  az 
holott  n  szompolyodik,  ott  szíved-is  szomonKÜk  (GyííugyD:  KK. 
234). 

SZOMSZÉD :  viiinns,  afüuis,  acoola  C.  iiachbar  PPB.  Né 
akariad  hiiiiiod  tó  b.iratidat  sém  zomzédidat  (MiinchC.  1 15). 
Evv  zomzedy,  kyk  latt;ik  vala  annak  előtte,  mondnak  (WinklC 
304b).  Zomzed  fl  zomzeggat  a  keiira  voiiza  (NádC.  545b).  Myu- 
deii  mogli  óllye  liA  attyafl'yat,  zomzeeggyat  es  barattyatli 
(JordC.  70.  75b).  Vala  ez  azzoni  állat  rokon  zomzegya  az  zeni- 
egyháznak (DoniC.  61).  Zomzegiát  kerto  vala  liozzaia  (DebrC. 
117).  Haluaii  azt  az  o  zoinzedi  (354).  Zomzid  tirtiacUal  e.s  8 
uenizetsegynel  meéőn  vala  (TelC.  20).  Leek  nagy  zegyeii.siegh 
en  zomzedyninak  (KulcsC.  68).  Az  byro  hazathul  az  ellen  hely 
zomzodhoz  menthem  (RMNy.  11.191).  Jar-e  arra  az  oo  erdeien 
walo  makra  widekyeknek  es  zomzed  fabvknak  dyziio  bariii'k 
(288).  Li'id  riská.sáva!.  Az  szász  nemzetek  itt  is  követik  azt  az 
eledelt,  azoiiképen  az  szomszéd  orszáübeliek  is  (Radv:  Szak. 
81).  Mikor  az  sok  biztatásnak  íVfigyével  galibában  keveri,  el 
fogattya  szomszédgyát  (Piizm:  Kai.  438)  Nem  látok  eg)'  szom- 
szédot-is,  a  ki  íirlimost  szereiicscitosse  a  maga  béki«»éges  voltál 
a  mi  veszedolmiinkkel  (Zrhiyi  11.166).  Csak  szomszéd  [lélilát  Is 
adhatnánk  erre,  ha  a  dolgot  akarnék  czégéreztelniiPils:  Igazs. 
11.555).  Még  a  szent  helyeken  is  az  eniillyeu  .szemio  kerúlé.sek 
és  szomszéd-filések  veszedelinessek  (Fal:  NA.  201). 

[K(iziiioiidá.sok).  Hitnán  s/iimszédgya  vagyon,  mert  ft  maga 
diczéri  magát  (Decsi:  Adag.  125).  Job  a  szom6/.éd  leányát  egy 
bűnnel,  kettSuel  el  venni,  hogy  nem  mint  az  idegent  egyiiel 
sem  (163).  Irigy  ,'iz  szomszéd  szőnie:  inimiciis  \iciiioruin  oculus 
(179).  Bárteisfély  ackor,  mikor  a  .szomszédoíl  luiza  égh  (.21). 

tö-szomszéd :  conliguns  C. 

Szomszédos:  conterminns  C.  (iiachbarlicli|.  Az  öt  várod, 
kik  szoinszidosüli  valáuak,  néiiet  bocsátlak  bélije  (Moiiln'ik 
111.96).  Spaiiyorok  és  azokkal  szomszédos  .sok  iieiiizelek  illall: 
Paizs.  Elöb.  4).  A  bátor  nagy  sziv  mikor  már  kezd  laiil-.iiiil 
.szom.szédo8 részeihez  kel  folyamoilui  (Eal:  ÜE.  451).  Sz*>mv  l"> 
néi)eknek  szali..tt  s  lett  frigyekot  (Orczy:  KöltSz.  209). 

Szomszédság:  vicinia,  vicininm,  viciuitas  C  p«roeei:i  MA 
iiachlwrschaft  PPB.  íízomszédsiiglioz  való :  vicinális  C.  Seriloi(» 


)5 


SZOMSZÉDSAGBEU— SZOP 


BEi*ZOP— .SZOPÓKA 


306 


tyaltHsukuxI  meiiil  az  zomzedsajrot  fel  rezzeiíte  syrnlonira 
;iirC.  159).  &Iykoroii  az  zoinzeLsiigba  iiasi  zSiidSles  \fit  volna 
^rgC.  103b).  lisseek  naey  teelelem  iiiyiiil  az  ew  zumzedsagyra 
IniyC.  345  fill).  Mynden  jo  zomzedsaKgal  lezSk  orótte  (RMNy. 
.1431.  Ne  addyon  okoth  az  niy  kSztliAuk  walo  jo  zonizedsag- 
ik  lupgh  Imml.isara  (233i.  Falm-skaya  wagyon  oth  az  the 
eg.  zoiiiMtd.«ai;aban  (233).  Itt  az  szom.«zédságbau  sok  illetlen- 
geket  t-selekesznek  (RikGy:Lev.  221).  Tliales  bé-szállott  vala 
;y  e.«ineríssiMiek  házában,  a  királyi  váiuak  c.'Uik  szomszédságá- 
ul iGyöneyD:  Char.  355).  Két  ellenséges  szomszédságba,  nyil- 
int  és  titkost  tartani  lelietetlou  jó  véggel  (Béres  :Lev.  712). 
pcsétet  nyomjanak  a  teje-s,  vajas  edényekre,  netalán  a  szol- 
ilók  a  szomszédságra  osztog.issanak  benne  (Fal :  NA.  102). 

Szomezédságbeli :  [vicinális ;  nachbarlich].  Zomzédsagbeli 
emlériéc  égbe  órnendézuekuala  vele  (BécsiC.  10). 

Szomszédsági :  vicinális  MA. 

Szomszódságos :  confinis  C.  PPBl.  [naclibarlicli].  Szép 
re  neve  folyt  már  a  Tyberisnek  \nze  mellett-is,  annál  inkább 
idig  az  szomszédságos  kerasztyén  tartományokban  (GyöngyD : 
K.  154). 

Szomszédságosan :  [affabiliter ;  freundlichst].  Nagodat  ví- 
zió úr  barátimk  jó  szom.szédságo.«an  kérjük,  mostan  is  legyen 
Nagod  a  nevezett  kívánságok  nélkül  (Ttirt^.  1.434). 

SZONTYOLOD-IK,  ZONTYOLOD-IK  (szonkolyodik 
A  PPB) ;  contristor,  contristando  Inimilior,  deficior  MA.  PPB. 
etriibt,  niedergescblagen  werden]. 

el-szonkolyodik  (MA),  el-szontyolodik  (PPB):  con- 
linisco,  biimilior,  tristor  MA.  trauern  PPB. 

meg-szontyolodik,  meg-szontyorodik:  cv  Ezeket  bál- 
án, nicgb  zontyorodanak  hA  znvekben  (JordC.  712).  HaUvan 
;ert  idwezóytenknek  kemeen  bezedeet,  megb  zonttyorodanak 
lytia  íÉrdyC.  431b).  Mykoron  érzette  volna  ez  vj'laghy  kjuyr- 
>k  raeet,  megh  zonttyorodeek  eA  benne  (51.5).  Esmérjük  meg 
azán  mpgszi)ntyolodott  és  keseredett  lélekkel  ez  nagy  bnneink- 
ít  (Szál :  Krón.  t;fi7).  IdvSzitőnknek  tsak  egnk  parantsolattyára- 
meg-szoutyolodik  iNagj-ári:  Ortli.  113).  A  bfinSk  ismereti 
iatt  megszontyolodott,   meg-szomorodott   (GKat:  Válts.    1094). 

megszontyolodás :  [contristatio ;  betrübnis).  Sákban  51- 
7.ésekvp|  és  hamuban  való  gunnyasztásokval  alázatosságot  és 
eg-szontyolodást  tettetvén  (GKat :  Válts.  I.  1087b).  Valóságos 
lagnnkban  szállá.st  s-igaz  megszontyolodást  szerez  e  tannság 
íegy:6Jaj.  IV.  14b). 

SZOP,  SZOP-IK  (zfiptat  ÉrsC.  331b.  ver  s:ípo  ACsere: 
1K-.  221.  s:ipiikál  Vajda :  Kriszt.  III.22):  .sugo,  lacto,  fellico  C. 
uigen  PPB.  Eggic  eéé"*-'  emloet,  az  masic  ma'^ic  emloet  zopiac 
lUaryC.  48).  Hogh  lathassam,  ky  zopta  az  en  emleimeth 
*eerC.  25).  Helyheztetee  ewtet  az  feldre,  hogy  az  kew  zykla- 
jl  meezet  zopnaa  (JordC.  273).  Az  gyermek  meg  elevenevle, 
lyet  zojieek  (DomC.  74b).  Emlewk,  kyketh  zoppa  a  kyrayl 
*üzsC.  45).  A  gedelyet  meg  ne  főzzed  az  5  aunyanac  teiebe, 
!  az  addig  mig  az  5  annyat  szopia  (Helt:  Bibi.  I.  Nn3).  A  régi 
ímai  édes  anyátnl  illyen  nevendékes  teiet  szopnak  vala  a  fiak 
^gl:  BDíjrg.  5).  A  képeket  szopják,  nyallyák  íMatkó:  BCsák. 
)).  Flórának  ezer  méh  szopja   virág  emlSjit  (SzD:  MVir.  466). 

[Szólások].  Vagy  vijodbol  szoptad  vagy  valamelly 
aghár  vtán  mentél  illyen  nagy  hazugságnak  gazzában  (Bal : 
slsk.  161).  Üjombúl  semmit  nem  szf>ptam,  magam  fejembfll 
Dholt  dolgokat  fel  nem  jedzettem  (Illyef:  BCsTomp.  140).  Az 
űt  irf»k,  nem  ujamból  szoptam,  higyje  bizonyosan  (TörtT*. 
11.412).  Némellyec  soha  se  nevezik  tanitójokat,  mintha  niin- 
snt  az  újjokból  szoptak  volna  (Mohi ;  JEpüL  Elíb.  XXIII). 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTÍB.    IH. 


be-szop :  imbibn,  iiu^ngo  M.^.  einsangen  PPB. 

ki-szop :  e.xsugo  C  MA.  aiuisangen  PPB.  Kiszo|«ittatott : 
e.xsiRtus  C.  Ki  szopni  a  tseLset :  *ebibero  nbera  PPBl.  A  meg- 
vendégelést  a  kiszopott  palackoknak  számáról  ítélte  (Fal ;  NU. 
305). 

le-szop :  delibo  C 

még-BZOp :  [exsiigo ;  aassaugeu].  A  bárányok  a  más  ide- 
gen juhok  emlőjét  meg  m-m  szi.pják  íMisk:  VKert  20,"i).  A 
ketske-fejó  madár  igen  meré.sz  madár,  a  pakulároktól  semmit 
nem  félvén  a  ketskéket  meg-szopja  (472). 

vissza-szop :  resorbeo  C. 

Szopás :  suctus  C.  MA.  das  saugen  PPB.  Mit  ilíl  a  raga- 
düzásrul,  nynzás-fosztásrúl,  sisegény  emberek  vére  .szopásánil 
(Pázm:Préd.   19). 

csecs-szopás :  [lacteutia;  da.s  milchsaugen).  Cs5cs-.szopás- 
uak  és  gyermekségnek  ideje  (Mad :  Evang.  93b). 

Szopó  :  lactens,  sugens  MA.  saugend  PPB.  Zoix)  zolhatla- 
uokuak  zaioUbol  t5kellettel  dicerelet  iDöbrC.  22b).  Abból  pedig 
kell  enni  még  a  szopó  gyermekeknek  is  (Mik:TorL.  310).  A 
császárné  maga  még  szopó  korában  Konstautiuusnak  adta 
Artemius  nevét  és  viszont  (Fal:  Const.  829). 

csees-szopó :  lactens  PPBl.  [saugling].  Eltaszíttotb,  mint 
az  aíia  v  cliech  zopo  elemieket  (NagyszC.  125).  Czewcz  zopok- 
uak  zayabúl  tewkelled  megh  ysten  te  dyczczeretedeth  (ÉrsC. 
345).  Dúljad,  levágjad  az  benne  valókat,  az  csecsszoiiókat  és 
minden  barmokat  (RMK.  III.226).  Meg  emészti  5ket,  az  czets 
szopót  is  az  vén  eml)errel  eggyfltt  (Kár:  Bibi.  I.  189b).  Mint 
esedezic  az  5  czecz  szopuiaert  (Boni:  Préd.  386).  Sok  szép  la- 
kosinak erős  jajgatások,  ártatlan  csecsszoixjk  k&servas  sirá- 
sok (Thaly:Adal.  1.284).  Kisded  csöcsszopókat  fegyverre  há- 
nyatunk (275). 

emlő-szopó :  c«  GShetek  égbe  aprodokat  es  eml5  zőpo- 
kot  (üöbrC.  29Ub).  A  kisdedéé  es  az  emleszoi>ók  (Helt :  ŰT. 
F3). 

vór-szopó :  1)  sanK\inarius  C.  [blutdürsligj.  Jámbor  hű 
keresztyének  egyéniben  orszsigostul  az  vér  szopó  pápának  mind 
ellene  mondának  (RMK.  V.262).  Az  gyermök  vérszopó  Heró- 
des király  sok  fejedelmekkel  és  királyokkal  egybegyűlnek 
(VI.42).  Mint  az  mérgös  sái-kány,  közel  látván  prédát  készíti 
mérges  körmét  s  vér-szopó  torkát  (Zrínyi  I.  174b).  Kevés  érté- 
kedet ki-szijta  a  tőrSk  mint  a  vér  .szopó  nadály  (Paskó:  ESir. 
Gb).  Nem  vala  méltó,  hogy  ollyan  sz.  hadba  illyen  istentelen 
attyaffi  vérszopó,  kegyetlen  ember  lett  volna  f5  vezér  iPethS: 
Krón.  39).  Biuitsad  szégyenben  az  vérszopókat  (Thaly :  Adal. 
L50).  Már  vérszop('>,  már  hetyke-begyke  katonák  (Csúzi :  Tiomb. 
343).  Halljátok-é  ezt  ti  vér-szo[)ó,  hóhér  terraé-szetfl  udv;u-birák 
(Bod:Pol.  111).  Nehéz  sors  hazának,  hol  hatalma  vagyon  vér 
szopó  királynak  (Orczy:  KöltH.  30).  2)  hinido  Coni^;  Jan.  35. 
[blutegel].  Felettébb  ártalmas  állatotskák  a  tetvek,  balhák,  na- 
dályok  avagy  vér-szopók  (35)  A  nadály :  vérsziixi  a  testbe  ragad 
és  az  5  ket  águ  s  síp  szabású  nyelvével  a  vért  oiman  ki  .szíjjá 
(ACsere:  Enc.  221). 

Szopogat:  crebro  sugo  Kr.  [állmaiig  saugen].  Szopogass  jó 
kedvvel  kétszer  szűrt  borotskát  (Orczy :  Költisz.  244).  Egy  ke- 
vés vaczkort  is  hoztunk  Kiigymednek,  tegye  az  ágyo  szama- 
jábo,  ott  megdühödik  s  ugy  szopogathatja  (Nyr.  IL  226a). 

ki-szopogat :  [exsugo ;  aussaugen].  Az  hitetlenéé  kéuszerét- 
tetnec  ki  szopogatni  az  isten  pohara  ítalánac  még  az  sSprSjét 
is  (Zvon:  Post.  1.768). 

Szópóka :  [hú-udo ;  blutegel].  A  nadály,  pióka,  szoiióka  .szopja 
a  vért  ^Com ;  Orb.  69). 

20 


307 


SZIPOKÁI^KKSZÓR 


N5EG-SZÓR—S7X)RG  ÁLMATLAN 


1 


Szipokál:  [diico;  scliiiupfeii).  A  teiiiiiluinKiii  a  Iwrnótos 
iKirljíiiitzi't  vttszik-eM  abbtU  sziiiukálváii   (Vajda:  Kriszt.  II1..J2) 

ISzoppant] 

be-szoppant :  (íiisuku  ;  oiiisaiixoii|.  Mikor  ivutt  némel/ik, 
megtölt  a  bajusza  s  beszopiiantotta  (Muulrók.  XI 350). 

meg-szoppant :  delibo  Coiti:  Jau.  (U.  [kosteii,  beleckeii]. 
Kóstold,  izelite,  szoppauts-meg  (Com:  Jjin.  61). 

Szoptat :  Uu-I(i,  sulinimo  C.  MA.  [sJUigen).  Az  ev  emleyt 
ty/.tely  vala,  kykkiil  Cristiist  zoptatta  (DomC.  237).  Ewinaga 
zaptatya  menyorwiKlibol  raexli  tovvlth  emlékei  (ÉrsC.  331b). 
CsomaC.  110b).  KI  menyek-e,  lioj^y  egy  ilaykat  hiyac  a  sido 
asitózounépec  kiWfd,  mely  »z"ptas.<ia  e  gyermet.sket  (Helt:  Bibi. 
I.  Cc).  Az  j;yermpk;i(,'ya.s  mikor  iia(,'y  erflleleiiségben  semmit 
nem  ehetik,  m™  is  szoptathat  jí>l  (K'adv:  Szak.  2.57).  I>áttátok-e, 
mint  bánik  a  dajka  a  szoptatott  ^'yerinokk<!l  (Pázm:  Préd.  3!0, 
A  szoptató  dajka  az  fl  szopt.-itóssát  emlőivel  s/optattya,  ráxottal 
meií  élesíti  (Com :  Jan.  44).  St^ythiai  medve  ba  szoptatot  téfíed, 
mégis  nem  kellene  igy  kegyetlouködiifid  iZrinyi  II 102).  A  meg- 
sebe.s.sedet  emlőjtt  anya  igen  .szorgalmatos  vala,  hogy  midin 
fiát  szoptatná,  a  vér  a  tejjel  6.szve  ne  elegyednék  fUly :  I'réd. 
1.156). 

meg-szoptat :  admitto  partnra  ad  iibura  PPBl.  fsSugen). 
Maga  mellé  vévé  s  mog.szoptatá,  elaluván,  mind  fi  mind  a  gyer- 
mek. 175'J  (Hazánk  1.143). 

Szoptatás:  lautatns  C.  MA.  siUigung  PPB. 

Szoptató  :  lai-tans  MA.  siingend  PPB.  Von  harmiiitz  .szop- 
tató tenét  mind  ebitkoinal  egyetembe  (Helt:  Bibi.  I.  ()).  Jai  az 
nehezkősőknek  es  szoptatoknak  ;i7.okban  a  napokban  (Kél:  Bibi. 
I.  7üb).  Keress  egér  fészket,  az  kibe  meg  vak  szoptató  egér 
fiak  vannak  (K;idv:Csal.  111.80). 

csécs-szoptató :  cv  ,Jai  az  ezecz  szoptíitoknak ;  vae  au- 
trientibus  (Fél:  Bibi    41). 

Szoptatós  :  1)  llactens ;  .sjingling].  A  dajka  csokolgatviui 
az  ő  szoptatcWit  emlőivel  szoptattya  (Com:  .Jan.  44).  2)  |lac- 
taiis;  siiugendj.  Ha  a  szojit-itos  juhn.ak  valami  nyavalyája  lesz, 
a  bárányt  el  kell  alolla  fogni  (AUsere:  Ene.  274). 

SZOPPAN:  [?]  Tho  Keg-uel  is  nylwan  vagiou,  myneniA 
szwk  szoiipan  lieleu  vaí:wnk  (LönT.  I.  272). 

SZÓR:  vanno,  ventilo  MA.  |spargo];  waiineu  PPB.  [streuenj. 
Az  arpanac  zőrőiet  zoria  (BéusiO.  ti.  CsomaC.  3tJ).  Te  bernied 
szarvunkon  szórjuk  ellenséginket  (IVizm:  LutliV.  Címl.)  A  mint 
ti  szültök,  auagy  inkább  cs;di  szót  szórtok  (Bal:CsIsk.  0).  A 
bíizji  eltávozik  a  [lolvától,  midőn  .szórják  és  nem  távozik-ol  a 
tsfir-fSIdérSl,  midőn  eséi>oltetik  (Hall:  Paizs.  288).  Kezdték  vala 
szórni  az  [jolturát  (Ríikl'':  I^ev.  11.186).  Süriin  szórtíik  a  vas 
gombotzokat,  úgy  hogy  tíérua-szállal  nem  gy&ték  uzukat 
(Kónyi:HRom.  160). 

el-8zór :  evanno  C.  [disjicio ;  zersprengeii].  Vontattyák  az 
elleaség  ellen  a  biistyák  réz  hóliérit,  a  golyóbisokot  okádó  s 
egész  rendekéi  elszóró  réz  tsívéket  (SzD:MVir.  99). 

föl-szór :  ovauno  Kr.  [wannonj.  A  mely  buzjU  most  elver- 
tek s  felszórtak,  mind  elvessék,  semmit  abbau  egyéb  szilkségre 
ne  foriiits  csak  egy  vékát  is  (TürtT''.  111.137). 

fölszórás :  (evannatio ;  wannniig).  A  szérűn  edgyntt  vagyon 
a  bnza  szem  u  pulyvával  a  lulszóribig  (ijzatbm:  Uom.  167). 

ki-szór :  1)  ejiuio,  excutio  Kr.  [aiisstreuenj.  A  hol  éneklés 
vagyon,  ne  .szórd  ki  az  be-Tzédet  (Kár:  Bibi.  I.  672b).  ü)  fex- 
ceruo;  auslesonj.  ijzórd  ki  az  riskiWit  az  porától  igen  szépen, 
mint  immár  sokszor  meghallottad  (liadv:  ü'iuk.  251). 


i 

i 


még-szór :  viuuio,  eventilo  C  [wannenj.  Az  kenet  az  sarro- 
ual    le   vagiae,  ennec   vtaiuia   meg   ceplic,  meg  hadariac,  meg  | 
zoriae  (GnaryC.  26).  'llszta  gabonát  é.szuec,  mely  meg  sziíraliit   ■ 
(Heli:  Bibi.  1V.52).  Mindeneket  jól  meg  szórjanak,  rostállyanak   | 
(l'iiznr.  Kai.  81).   Nem   kel  az  8  igyét  viszontag  meg  szórni  és 
töivónyre  boesiitani  (260). 

megazórás :  eveutilatio  MA.  das  wannen  PPB. 

Szórás :  ventilatio  MA.  das  wanuen  PPB.  A  szórásban  a 
jó  mag  mog-marad,  de  a  polyva  meszsze  vitetik  a  .széltől  (Hall 
Paizs.  21).  A  búza  szórásnak  idején  a  biizát  szórják  (FelsSB 
UKülLs.  Itíb). 

Szóratlan :  non  ventilatiis,  nondnra  evamiatns  MA.  nicht 
gowauuet  PPB. 

Szóró :  ventilátor  C.  veutilans  MA.  waimer  PPB.  Szóró, 
lialló :  ventilátor  PPBl.  Szóró-lapát :  ventilabrnm,  vannns  PPH 
A  bnza  meg-válik  a  i>olyvától,  mikor  a  szóró  mester  elérkezikj 
(Hall:  Paizs.  288). 

SZORDÍT :  [sollieito,  urgeo ;  autfordeni,  aiitieibeii).  Én  is 
megbízván  magunkat,  szorditám  a  legényeket,  moudék :  Fogjá- 
tok meg  az  bestye  kurvát  (ErdTörtAd.  ILI77). 

SZOROG  :  1)  [festino,  .solliiitiis  sum;  sieh  befleissigenj, 
Zorgalma.s.sagual  zorognakuala  kazdagoiny  zent  yozagokual: 
.sciUicitissiino  procurabant  ditari  (EhrC.  70).  <i)  (angnsior,  arctor, 
premor;  bedriingt  werdou).  Ezen  lövéstől  a  tenger  liátjorog.  erős 
forrás.sal,  taytéckal  fel  forog,  mert  sőrű  lőnéssel  Anii.  /.  r.  _■. 
sok  liaio  szőrszam  lönéstől  ezikorog  (Valk;  Kár.  üiiji 

Szorgalom :   cura,  sollicitiido   Kr.  (fleiss,  sorgej    Feyedel-  1 
mekiiek  zolgalatyaert   es   predikalasuak   zorgalmaert  nem  kel 
el    hadny   z^nt   ym;id.sagot   (EhrC   117).    Figyelem,  szorgalom, 
vigyiizó   okosság,    feltett    dolgaiban    gyémánt    állandóság  (F.il : 
Vers.  900). 

Szorgalmas :  diligeus,  sollicitus  MA.  (flei.ssig,  sorgfiiltig). 
Naj5;oyta.ssek  vr,  kik  te  idvo&segedet  zeretik,  en  kedeg  koldos 
vágok  es  zegeú,  vr  en  nekem  zorgalmas  (DobrC.  yib).  Ne  Ifii 
neenk  lialalatlanok  es  el  feletkőztek  az  ew  hozyank  való  zor- 
galmas zolgalattyokrol  (ErdyC.  553b).  Zorgalmasok  niy  hozyank 
az  zent  angyalok  my  halalivnknak  ydeyen  byzt;ithwan  az  zent 
liytben  (551).  Nagy  zorgaUu;is  vala  ballottjdínak  temetee.seben 
(637b).  Sok  nmnkával,  .szorgalmass  táradsággal  keresték,  talál- 
ták, ii2  mire  vágyódtanak  (MA:  SB.  126b)i 

Szorgalmasan :  sedulo  C.  diligenter,  .sollicite,  accurate 
MA.  Heissig,  Borgtaltig  PPB.  Igen  .szorgalnnissan :  perdiligenter  C. 

Szorgalmaskodás:  [diligentia,  cura;  fleiss,  sorgej.  Hogy 
már  iiz  ü  ura  dolgait  sürgeti,  szorgalmaskodá^át  nagy  híven 
tetteti,  azomban  a  maga  hítsznait  stirgeti  (PhilFI.  62>. 

Szorgalmusság  :  diligenti;u  .soUicitudo  MA.  fleis.s,  siirgfalt 
PPB.  Zorgalma-ssagual  zorognaknala  kaztlagoiny  zent  yozagok- 
ual (EhrC.  70).  Mikor  megértette  volna  fl  gondolaffokat  és 
zorgalmassagokat  (BéesiC.  74b).  Az  bekesegőt  nagy  z<irgalm,is- 
s;igal  kel  niegh  tharlanya  (ÉrsC.  283).  Midőn  azt  megszerzel- 
ték,  az  mire  vágyódtanak,  ott  kezdetik  o.-<ztán  valóban  el  az  ő 
nagy  szorgalmasságok,  Ínségek,  győtrődé.sek  (MA :  SB.  126) 

Szorgalmast :  (diligenter,  .sollicite ;  sorg<iiltig|.  Ozyas  kiral 
mikor  istennec  zéraetét  zorgalmast  zerotnéié  (BécsiC.  211b), 
Judas  zorgalmast  vépuéu  Ishoz  monda  (MünuhC.  65b).  ■ 

Szorgalmatlan :  indiligens  C.  MÁ.  PPBl.  m)fleifisig  PPB. 
Semmi  dolog  minczon,  az  mellyet  szorgalmatlanban  gondoluánc 
meg  (MA:  Tan.  745b).  Nem  is  ballám  eddig,  hogy  valamikor 
egy  tudatlan  vagy  szorgahnatlau  orvosi  mog  biinteltek  voln.i 
(Fal:  TÉ.  783). 


I 


SZOKGAI.MATt,ANSAíi-S7.0RnAI.MAT0SSAG 


SZORGALMATOST-SZORGALMAZATOSSAr, 


310 


Izorgalmatlanság :  indiliffentia  MA,  Hnflpias  liinlassigkeit 
tí.  Isnrjui  inomlotta  az  Cntn,  hogy  ,r/.  ékességre  való  naey 
realmatiissjVg  naixy  szorgalni.'itlaiiMie  losyeii  az  jiíságokra 
i ;  T.-in.  7-i.'1. 

izorgalmatlanul :  defiinctiirie  C.  indiligeiitpr,  nealigen- 
MA.  imfleissigMcli,  hiiilassiglipli  IM'H 

izorgalmatos :  diliíen'?,  sollicitiis,  seduliLs,  shidiosns,  in- 
liiiis,  assiduiis,  Kiiaviis  efflasitatns,  iwviis,  ansius  C.  snrg- 
ií.  flpissis,  aiit'Slliaftig  PPIJ.  Igpii  szorgalmatos:  pprstndio- 
IiprdillEi'iis  ('.  Szorealmatos  kedv:  stiidinm ;  szorgalmatos 
íidéki'i ;  stiidiosiis  MA.  Szorgalmatos  forgódás  valamiben : 
aiitia  PPBl  Kezde  zorgaluiatas  loimy  (VirgC.    101).    Keres- 

I  keiiuet  az  eii  Icstemnec  ez  világnap  zorgalmatos  ps  liívsa- 
gondolatfaban  (VilkC.  27 1.  Keletté  igen  zorgalmatlio.s  dől- 
ik wagion  (RMNy.  11.  134b).  Az  irá.soknak  szorgalmatos  ol- 
ása  (Zvon:  Pást.  697b).  Isten  sokkal  .szorgalmat<j.sb  gondot 
)1  őreá  (Piizni :  Préd.  265).   Az   fősvény    szorgalmatos  gond- 

kinozza  magiit  (MA :  Scult.  235). 

Szol.isok).  Szorgalmatos  minden  8  d  o  1  g  a  i  1)  a  n,  per 
nara.s,  serény  (Cis.  M2).  S  z  o  r  g  a  1  m  a  t  o  s  o  k  legyetek 
r  a  t  a  1  o  t  o  k  b  a  n  (Pázm :  Préd.  b3).  Ne  legyetek  z  o  r  g  a  1- 
Imatosok  ty  lelketeknek,  mjlh  egyetek  (JordC. 
)  Nem  annera  s  z  o  r  g  a  I  m  a  t  o  s  o  c  az  i  r  a  s  r  a,  menere 
in.á-s  ember  iras.-mac  ol  cli  a  r  1  asara  (Heltt  Bibi.  I.  cl), 
tanításnak  bizonios  e  z  e  1 1  i  a  r  o  1  nem  szorgalmat  o 
k  (Fél:  Tan.  El.'*  .5).  Az  ev  fyay  zor  gal  ma  toso  k  va- 
ak  ev  atyoknak  egessegereol  (DomC.  141).  Az  anya 
zedelmektSl  meg-kSrnyékeztetett  fiairúl  szorgalma- 
s  (Pázm :  Kai.  786).  Ne  légietek  szorgalmatossok  a 
elkőtSkrSl  (Fél :  Bibi.  L9).  Valya  énrólam  zorgal- 

I I  n  s  gondolatot  (EhrC.  49).  Sem  igen  z  o  r  g  a  1  m  a  t  o  s  o  k 
5  leikénél  (BodC.  11b).  Szorgalmatos  fi  felSle, 
a  riíla  el  nem  feletkezik  (Tel;  Evang.  11.  121b). 

Szorgalmatosan,  szorgalmatoson:  diligenter,  .stiidicse, 
icile.  gnariter,  indastrie,  intente,  instanter,  impres.se,  eximi- 
11,  conqiiisite,  perqui.site,  pei-specte  C.  sorgrjiltiglich,  üngstig- 
1  PPB.  Feletébb  szorgalmatossan :  ciiriose :  szorgalniatos,saii 
Igálok  :  .subservio ;  szorgalm.atosan  meg  gyógii-itom :  percuroC. 
lolyon  ez  velagba  isteny  malaztot  zorgalmato.sson  keresny 
irC.  45b).  Sokan  yewtenek  latlmy  el  az  embert  koroknak 
galmatosan  zolgalny  (ÉrdyC.  357b).  Meg  tanúid  az  egyszer 
yet  szorgalmatftsson  íHelt:  Aritm.  C2i.  Szorgalmatoson  eszekbe 
zie,  mit  .szíilana  (Kár:  Bibi  I.  327b).  Szorgalraatossan  meg 
iát<K-  .az  ffildet,  minemo  légyen  (131).  Az  fi  dolgaiba,  kiket 
reanp  bizot,  .szorgalmatoson  el  iariunc  (Boni:  Préd.  551b). 
;ed  keresztyén  olva.só  szorgalmatos.san  kérlek  (Piizm:  Imáds. 
Szorgalmatosson  meglássátoc  az  ffildet,  mmemfi  légyen 
i-Bibl    1.131). 

Szorgalmatoskod-ik :  sat  ago  C.  cnro  ansie  MA.  iing- 
liph  sorgen.  sípIi  bemühen  PPB.  Szorgalmatoskodic  e  világ- 
;  dolgaiban  (Helt:  UT.  Ib).  Minden  hitetlennek  nagy  kaz- 
pagot  igér,  ha  istenét  elhagyuan  eyiel  nappal  gondolkodip, 
fárail,  szorgalmatoskodic  (ISorn:  Préd.  551b).  A  ve-s7.endfik- 
igen  szorgalni.atoskodniik  (Pázm :  KT.  31b.  fi9b)  Az  6  ja- 
[rol  eleget  szorgalmatoskodnak  (Mad:  Evang.  370).  Mivel 
idenkor  csak  nagyra  vágyódik,  végbe-viteliben  szorgalmatos- 
lik (GyöngyÜ:  MV.  10). 

Szorgalmatoskodás :  sollicitndo,  an.xietas  MA.  sorge, 
prtliaftigkeit  PPB.  Midfin  azt  meg  szerzettek,  az  mire  oly 
;y  .szorgalmatoskodással  tfirekedtenek,  ott  kezdetik  el  az  5 
ry  gyfitrfidésec  (MA  :  SB.  126). 

Szorgalmatosság:  diligentia  sollipitndo.  stndinni.  piira, 
ínr.atio,  na\itas,   iudnstria,   sedulita-s,   ;wsidiiitas,    in.stantia    C. 


fleis.s.  angstliclie  sorge  PPB.  Kfilfittébb  való  szorgalmatos.ság : 
poriergia,  piiriositas  C  Zorgalmato.ssagol<ot  vetetek  kylsew  tndo- 
man  keresetyre  (ElirC.  113).  Zolg.ali  te  zorgalmato.ssagal  (VirgC. 
103b).  Myndeii  álnokságnak  zorgalmatossaga,  kyket  7.erzet  vala 
ózdig  (MargL.  351)).  Keryk  v;ila  zorgalm.atos.saggal  (.JordC.  .542). 
Enzelkegel  elniödet  nienden  zorgalniatos.sagtol  meg  vonnod 
(VilkC.  17  i.  Tnnl.a.sagn:ik  os  egieb  ez  volagi  zorgalraatossagnak 
eltaiioztatasa  (DebrC.  47b).  Semyben  zorgalm.atossagtok  ne  le- 
gyen (KrdyC.  34b).  Es  ,az  fi  szflne  meg  .szabadnlta  minden  szor- 
galmatos.s,igükból  (Helt:  Krón.  27).  Ez  vilíigi  sok  .szxjrgídmatos- 
síigink  kőzött  ő  róla  el  no  feletkeznénk  (Tol:Ev,ang.  11.779). 
A  szent  életnek  .szorgalmatos.ságáiva  foganatoson  indítt.i.s.sék  lel- 
kfink  (Pázm:  Préd.  14).  Az  kegyetlenoc  nagy  szorg.iliualo.sság- 
gal  akartáé  az  könyveket  elveszteni  (MA:Bil:il.  Elől).  1).  Szál- 
lásokat bébnjdosván  nagy  szorgalmat.o.»s;íggal  keresek  (Zvon ; 
Post.  I.2G2).  Szorgalmatossággal  pselekcszi  az  fi  dolgait  (Com  : 
Jan.  196).  A  fíildi  szorgalmatos.ságot  elhagyván  .az  isten  aka- 
rattyára  könnyebben  figyelmeznének  (Illy:  Préd.  1.126). 

Szorgalmatost:  fililigenter;  sorgfaltig].  Vegyetek  özetekbe 
7/)rgalmatost  (VirgC.  1211)).  Igen  zorgalmatostli  zegyenlyek 
(KnlcsC.  91). 

Szorgalmaz :  urgeo,  .sollicito,  ;iccelero,  niatnro  Kr.  [an- 
eifem,  betreiben].  Kit  liazjim  nopo  betegsége  myath  es  egjeb 
zorg.alni.azob  dolg.aynk  my;itt  meg  nem  kerezteltethettewnk 
(RMNy.  11.240J.  Chak  zOTgalm.azd  iwketh,  hogh  vegek  fel  a 
leweleket  (Levl'.  1.21).  Ez  velagyakat  szorgalmazzak  (Beytlio: 
Épi.st.  229).  Pr.aedikállyad  az  igét,  .szxjrgalmazzad  azt  mind 
.alkalmatos  idfiben  (Zvon:  Po.st.  1.5.5).  Nem  elég  egy.szer  czac 
avagy  két.S7.er  kfinyőrgeni,  hanem  szorgalm.azni  koll  az  könyör- 
gést (ölObi.  Az  mint  eddigh,  ez  ntanii  is  szorgalm.izni  fogjuk  fi 
fülségétől  (TörtT.  V11I.7C.).  Minden  héten  követét  küldte  az 
budai  vezérhez,  sokképen  szorgalmazván  az  törOköt,  hogy  segít- 
séget adjon  neK-i  (TörtT^.  IV.72). 

Szorgalmaz-lk  :  [.sollipitns,  p.ni-iosns  snm  ;  .sip.h  befleissigen]. 
TIestér  niémlénéket  vijaii  tézen  val;i  mént  .az  fdőben  zorgal- 
maziluiala,  kiben  őtet  kic'ened.ségében  éltetinala  (Béc.siC.  54). 
A  niharol  mit  zorgalmaztoc  (MiincliC.  24b)  Semmit  ne  zorgal- 
mazi.atok,  de  hala  <adas.sal  ti  kérelmetek  esmertessenek  istennel 
(DobrC.  262).  Isten  zorgalniazyon  thy  weletek  es  bcczassa  megh 
tylinektekh  mynden  bynietheketh  (ÉrsC.  174b).  Kellene  zorg.al- 
maznwnk  es  gondolnwnk,  niykepen  magwnkath  kelle.sAk  az  nr 
ystennek  (402).  Idwezlegy  en  édes  Yesnsom,  firflk  nagy  yo 
yrgalm  tény  zoi-g,almazo  (TliewrC.  290.  (jzechC.  H). 

Szorgalmazás:  [inst.antia,  sollicitudo;  sorgfalt].  Azoknalkíl. 
kik  kívől  v,annak,  napon  keil  való  zorgalmazasoni  minden 
g?Iekezetnek  zorgalmazasa :  praeter  illa  quae  extrinsecns  sünt 
instantia  mea  cotidúana  .sollicitudo  omnium  ecclesiamm  (DübrC. 

297). 

Szorgalmazat :  fcura ;  sorge].  Menden  napon  ianiala  a 
haznac  gádora  élőt  Hester  fidvfi.sségenec  zorgalma?.af£at  ninnol- 
keduen  (Béc.siC.  52).  Vram  iiinc  teneked  zorgalniazjitod,  bog 
en  húgom  enmagam,at  hagot  zolgalnom  (MünchC.  135). 

Szorgalmazatos :  [sollipitns,  anxius ;  .-ingstlichj.  Zorgal- 
mazatusok  legonk :  nos  sollicitos  reddere  NéiiiGl.  293.  Nini 
S  kereskédésékuec  vége,  kic  ez  fetőt  faragnac  es  zorgalmaz,a- 
tüsoc  (BécsiC.  104).  Marta  zorgalmazatos  vag  (MünchC.  135). 
Momdoni  tfinektec,  né  légetéc  zorgalmazatosok :  ne  .solliciti 
sitis  (24).  Egebeenec  idno.s.segerfil  zorg.almazatos  gondot  vi-sel 
(GuaryC.  15).  Ffilfitte  hozza  zorgalmazatosoc  ne  legfinc  (Nagy.szC. 
343). 

Szorgalmazatosság :  [sollipitndo ;  sorge).  Ez  vilagnac 
zorgalmaz.'itossAga  (sollicitudo)  és  U.azdag.sagnac  hazugsága  még- 
foifa  (MünchC.  38).  Az  elme  zorgahnazatossagokkal  thetow.a 
elvonyattatotli  (We,szprC.  131) 

20* 


311 


SZORGALMAZATWT— SZOROaST 


SZORGOSU^-BE-SZORÍT 


312 


Szorgalmazatost :  [confestim ;  sogleiclij.  Ihtis  vete  8  reia 
ke?j»t  es  zorgaliiiHtust  fpligazoltatec  bs  diénneiti  uala  istent 
(MünchC.  143). 

Szorgalmaztat :  sollieito,  adurgeo,  iiisto  C  [.ineifern,  an- 
treiljcii].  Kz  fiírlyiiimk  kelemutos  leon  ez  zyz  es  kezde  zorgal- 
iiiaztatiii  owtet  byiire  (PéldK.  81).  Kezdek  az  zent  zfzet  sok 
keppeii  zorgalmaztatny  (MargL.  Slib).  Tegiia|)on  zorgalniaztatol- 
vala  er'ittom  testzerent  meghalnod  {NagyszC.  101b).  Kezdee 
az  ynnibor  atyiut  zorgalniazlatuy,  liogy  yolontenee  meg  (666b). 
Zorgalmaztattya-ik  vala  igas,sagra  az  wr  ystent  (ÉrdyC.  634). 
Paris  Venns  a.szouf  .szorgalniaztatlia  ((iomaC.  8b).  Hugi  .szorgal- 
inaztatny  .szivemet  mered  (15).  Az  tiztbéliec  az  muidiodo  népet 
szorgalmaztattyác  vala  (Kár:  Bibi.  1.306).  Az  marhánk  araert 
Teleky  Georgyeot  igen  .sz<irgalmaztattyak  (RMNy.  U  324)  Az 
N.  ezAst  myweyert  eii  Gergel  vranioth  eleghe  zorgalmaztottara 
(I.«\''r.  I  295).  Az  tiszttartók  engemet  gyakorta  szorgalmaztatnak 
réjá,  hogy  í k  nem  elekek  n'já  (Nád :  Lev.  132).  Az  parasztok 
parip.'ikért,  hátas  lovakért  szorgalmaztattyák  az  Lstent,  mert  ha 
ezek  elfogynának,  az  nemes  emberek  az  paraszt  embereket 
sarkantyúkkal  nyargalnák  íMesésK.  8).  Tsak  nem  tíirhetetlenfil 
szorgalmaztatta  a  Me.s.si;ts  jövetelét  (I'ázm:  Préil.  S4).  Ha  .szorgal- 
maztatják, hugy  meg  adja,  adja  meg  neki  (Gér:  KárCs.  II  422;. 
Máté  vajdának  is  lia  emberi  kiérdeznek,  szurgahnaztasii,  sie-ssék 
az  pénzt  hozni  (l{ákGy:Lev.  232).  Hogy  szorgahnaztattya  indn- 
lisáf,  annak  sok  okát  mntattya  (GyiingyD:  Char.  414). 

Szorgalmaztatás :  sollicitatio  C.  .soHicitndo,  coaetio  MA. 
erustliche  anlialtung  PPB.  Az  uy  élet  szorgalmaztatása  (Mad: 
Evang.  4). 

Szorgalmaztató  :  .soUicitator  C.  MA. 

Szorgat:  curoMedLat.  141.  urgeo  Kr.  faiieifem).  Zorgatuan 
he^'eket  te  tehet-segeddol  5ued8zwen  hatalmai :  praeparaiis  mon- 
tes  ín  virtnte  tua  accinctiis  potentia  ( AporC.  1 1 .  Gíircs :  Máty. 
79).  Hlyen  tiszta  életre  szorgatií  szent  inisokkal  ellenkezik 
(Sámb :  3Fel.  690).  Szorgató  gondgyai  érkeznek  (Hall :  Pajzs. 
362). 

Szorgol:  sollicito  Kr. 

Szorgolód-ik :  [sollicitns  sum ;  sieh  befJeissigen).  Mindun- 
talan valami  gonosz  kSrfll  szorgolódik  s  faragitsiU  (Fal:  NE. 
100). 

Szorgos :  fre<|nen.s,  arctans  multifiidine  MA.    hjiulig    PPB. 
[eilig,  dringend).  Szorgos  a   dolog :    imijondet   negotiiun   PPBl. 
f*!orgii8  munkáim  között   (DEnib :   GE.    Elflb.    3).    Szorgos    es 
.sietS  dolgai  vannak  (Megy:  3.Taj.    11.20).   MegtiMt   szorgos    (Ble 
már    chászár    hírénél    (Zrinyi    1.80).    Erre    sokaknak    vagyon 
szorgos  gondgya,  liogy  iol  meg  hízzék  gyorson  fnto  lova  (KTür; 
Szlán.  26).  Már  az  ellenség  vérével  piroslottak   volna   az   bás- 
tyák, az  várban  Ls  volna  már  mind  az  borbélyoknak  mind    az 
.sir-á.s<5knak  .szorgos  mmikája   (f.'yíingyD:  KK.  FMh.  156).  Kinek 
vagyon  dolga  és  szorgos  ninnkája,  nem  ho.s,szn  annak    az   nap 
(Kisv :  Adag.    374).    Hogy    hadmnk    szorgos    fáradsága    magok    ] 
kévánatos  végeket  asse<iuállias.siik  (RákF;  Lev.  1.61).    Az   okos    ! 
ndvari  ember  szorgos  figyelennnel  iiltalmazza  magát  a  tsevegfik-    i 
tfil  (Fal:UE.  370). 

Szorgoskod-ik :  cnro,  einani  liabeo,  sollicitor,  sednio  ob- 
servo,  stúdiósé  .servio  Sí.  (sich  .meiforn,  eifrig  sein|.  Futnak, 
szorgoskodnak  az  sok  vitéz  v.ajdák,  m.itrok  személyek  s/eiint 
várat  vigyázzák  (Zrínyi :  ASyr.  100). 

Szorgosság:  1)  [.stúdium, enra  ;  eifer).  Iladlx'li  szorgossjig 
nagy  .szornlt  ű  benne  (Zrinyi;  ASyr.  43).  S)  angnstia,  eoangns- 
tatio  MA. 

Szorgost :  slilim,  illi«>,  .-iitulum  Kr.  [sogleich,  eiligst). 
Szorgost  megyei!  NAndor-Fejérvárra,  holy  királ  erríl  bnoii  hírt 


vára  (RMK.  1.24).  Kiszökvén  szorgost  királhoz  juta,  leguttan 
neki  egy  belet  nuitata  (26).  Zorgost  ott  az  ráczok  választák 
kimöket  (IIL23).  Szf>rgost  liire  jőve  az  Ali  basának  (97).  S/,..r 
go.st  ké.szíiiének  Egür  vára  alá  (lo4). 

Szorgosul:  Icallo;  eifrig  .sein).  Város  bíráinak  dolga  szorgo- 
sida  (Gyfíngy :  (Jliar.  125).  Megtéríttetik  a  király  táblája,  hogy 
fel-tálallyanak,  lét-fut  sf>k  szolgája  sietvén  sztirgo-snl  szakácsok 
munkája  (GyöngyD :  Cui>.  612). 

[Szorgoz] 

réá-szorgoz  :  (adurgeo ;  dazn  drangen].  Megtapasztalhatta 
Kegyelmed  jíVzágainak  fi  1  nem  predáltatAsokbúI.  és  noha  egy- 
nehányan szorgozták  rá,  mindez  ideii;  senkinek  nem  adá.sábúl 
(TörtT^.  1.141). 

j 

Szorgoztat :  sollieitu,  öigo;  niitigen,  zwingen  PPB.  (dran- 
gen, antroiben).  Az  ifjabb  szultánt  szorgoztatván,  bitekre  emlé- 
keztetvén, velem  egyfit  lovakra  ragadoziirk  (Szál:  Krón.  326). 
Hogy  az  keresztségét  egyszerűéi  tSbbszír  fel  nem  kel  veimed, 
ad  irast  rolla,  szorgoztat  Kalauz  cMNyil :  Irt.  149b).  Az  tatár 
igen  szorgoztat,  ez  állal  akarjuk  az  tat;irt  is  magunkévá  temiiiuk 
(RákGy:  Lev.  489).  Nádasdi  nram  .'izout,  kiríil  Viiigárton  tettünk 
választ,  szorgaztatja  (540).  Az  adót  Ls  pedig  igen  szorgoztatják 
(MonOkm.  XV.89)  Az  adó.sság  kéríik  minden  órában  tübbir« 
szorgo.sztatnak  engem  (MonTME   VIII.47). 

Szorgoztatás :  [solliciiatio ;  das  driingen].  Az  Isten  elfordnit 
tőlSk  az  .sz:tmotl:m  apró  kózbenjarotskajokiiak  szakmánban  ro- 
vá.sra  való  .szorgozt'itá.sok  miatt  iMNyihlrt.  ElAb.  18) 

Szorgoztató  :  [sollicitans ;  dringend).  Hogy  ha  olyan  derék, 
szükséges  és  szorgoztató  dolog  lé»!en,  beküldik  (Monlrók. 
XXIV.589). 

SZORÍT   izwril   RiMNy.   ILUS):  stringo,  exstring^  premo^ 
C  ansnislo,  arcto  MA.   [driingen,  pre-ssen,   drücken].    Nem  mn- 1 
tattá,  hol  szoríttya  a  lábaWli   \VF.    Zoreytiae    es   kerdlec   az 
5r5c  istenre  (GiiaryC.  48).  Az  nagiobikat  \Vlcbe  zoritota  ( VirgC. ! 
31.  92).    Óííth    zent  zynedh.Vz  zoroytoltad    iWinklC.  S46.  242).j 
Visel  vala  vasból  chiualt  evnet,  kinél  ewuetdizy,  zorehgya  val* 
magát  nagy  kemensegel  (MargL.  41 1     Az   kalodaban  zoroytak 
labaykat  i.JordC  76 1).  Az  leueleth  markába  ziiritlia  (TihC.  24bX 
A    kossoc   meg  6ckloléo   a    farkast  és  sz.'iruiK'  ki\zibe    szoritác 
annyéra,  hogy  mindeu  oldala  czonttyai  port/xignáiiak  belé  (Helt: 
Mes.  2991  Az  ellenség  az  hatara  zynthe  bennenketh  ZH-rithotlij 
(KMNy.  11.118).    Az   isten  ol   véghetetlen,  ki  lieliro  nem  szorit- 
tatik,  hanem  mindenre  ki  téried  (Fél :  Tan.  280)  A  kigyót  any- 
nyira  nem    szoríthatod,  hogy   síkosságával   m.'igát   ki   ne  fuij* 
markodbiil  (Pázm*:  Kai.  40.s).  Mihelyt  a  katona  egjet  nyikkan, 
böjtre,    va.sra   szorítják    (Fal:  NA.    21''!.    Kívántatik  emberbeu,  j 
hogy  jó  téteményekkel   szorítsa  a  sziveket   magilhoz  (Fal;  UElJ 
387).  A  hírnek  hangos  trombitája  csaknem  fojtó  madz-ngra  szo- 
rítja ke.servébcn  az  irígy.séget  i448).  Egy  font  haj|>or  vala  Izof- 
jába  .szorítja  iGvad:  FNi'it.  51).  Szükség  szorított  e  dolog-tételre 
(SzD:  MVir.  11). 

[K>"Szmc)ndásokJ.  Senki  sem  láttya,  hol  szoríttya  m!'tsoki't  a 
lábokbéli  (SzD:  MVir.  417)  A  ki  mindent  fllel.  semmit  s.'i,i 
.szorílt  (168). 

által-SZorit :  [eircumcingo,  lironmplico ;  umgürtelii,  nni- 
.s<hliugen].  Wala  ez  nemes  z\t^nek  némely  was  retoeze,  ky»el 
az  ő  gyengos-seges  derekat  által  zorj'ttya  wala  (Er!'<'.  3í'7bl. 
Az  onxszlánok  mikor  a  vadakhoz  járulnak,  farkokkal  által  sz<»- 
rílják  aziikat  (MLsl<:  VKert  5ti.  Boreás  flveghidakat  állítt, 
lütal  szoríttya  a  f.dyókat  (Szl):  MVir.  383). 

be-Bzorit:  oppilo  C  ingero,  arcto  MA.  (hinoindringen, 
hineinzwingenj.  MarkodlMin  ez  vyingut  be  zoroythatod  iLnlyCL 
563b).    Mynd    ez  bezeedoket  eogy  kysiled  leweelbeii  be  zoroy 


EGVBKSZORÍT— MEG-SZORlT 


MEGSZORÍTÁS— NYAK-SZORlTÓ 


314 


n  (564).  No  log}*!!  thy  kezefhfik  el  nywlwa  weetherre  rs 
zoroylliwaii  aiIa^ra  (ÉrsC.  208i.  Ne  zorolia  beol  een  re- 
kwt  w  zayat  (KulcsC.  163b).   Ekepeii   szorita  be  5ket  az 

tengeriiec  kózepibe  (Helt :  Bibi.  L  Ji3).  Nagy  liamar  la- 
1  az  ki'Ivet  mozdítA,  az  kfi  Tlioldi  Miklóst  oda  bészoribi 
C.  IV.247).  Az  ki  buzjüát  l>e  szorittya,  átkozzác.  .nz  népeo 
;  Uibl.  Ifii'íi).  A  berkeiiyt'c,  bir.'s  almác  bé-szorittyák  í.s  bé 
y.lik  a  gyomrot  {Coin:Jan.  £li.  A  kit-isiny  szivekben  bé- 
t.'itott  melegség  mimknikor  uagyobb  s  erAseiib  (Misk :  VICert. 

Ezeket  la  titárokat)  a  Sándor  az  régi  ídSben  Ca.spins 
3knek  belső  részeiben  bé  szorította  volt  mint  egy  reckez- 
:Teraesv:Béla  4). 

ybe-szorít :  (conprimo,  cougero ;  zusammendriicken,  zu- 
leiipreíisen].  Az  kenet  sarroual  le  vagiai;  e.s  e^be  zoreyfác 
ryC  26).  Az  derekatli  eó^be  zoroyttya  e.s  azonképpen  megh 
efy  es  megli  aldozya  az  testest  (.lordC.  82).  Felele  az 
oro.szlán :  Sóba  nem  tudom,  miczoda  szorította  lábaimat 
a  (Helt :  Me.s.  3fi.5>.  Talalá  az  Izraelnec  királlyát  ott,  az 
igybe  szoritottac  vala  az  pántzélt  (Kár :  Bibi.  I.330b). 

■y beszorító  :  [coastringens ;  znsammenpressend]  .Tay  azok- 
az  kie  i'zinálnat-  egybe  szorító  .sz^rsz-ámokat,  akar  mikor- 
knec  felekre,  hogy  vad;lsz.szác  az  lelkeket  (Kár:  Bibi.  11.119). 

•szorít:  secludo,  coangnsto,  concludo,  coarcto  MA.  ein- 
íen.  in.s  enge  bringen  PPB.  Az  dánas  az  poz.soni  szigotbül 
'vünktfil  elszorithat  iBercs :  Lev.  89).  Ha  ide  a  \'ág  felé 
la  jönni  az  ellenség,  elszorítana  a  Vágtól  és  provisiótól 
.  A  roszat  mindgyárt  pázsittyában  el  kell  .szori'ttani  (SzD: 
■.  416). 

1-szorit :  [sni-sum  premo ;  binaufdrangenj.  Hidat  vetnek 
.s  liátnl-e.sik  Karolinák  s  felszorítja  .  .  .  Most  megint  Káro- 
1  akarja  .szorítani  (Bercs:Lev.  388). 

)Zzá-szorít :  adstringo,  praecingo  C.  [andrücken].  Ezen- 
ten  liozza  zorita  ez  bodogb  atyát  (VirgC.  35).  Te  zoretottad 
id  vtet  a  kémen  v<as  zegeckel  (NádC.  3.5.5).  Hozya  zoroyttaa 
wliayat  (JordC.  7U1).  Olelgetiuala  es  apolgatianala,  liozya 
:yauala  íDebrC.  341).  Hozza  szorituan  megSIele  es  meg 
i  (Helt:  Bibi.  I.  Q2). 

.-szorít :  (exclndo ;  liinausdrangen].  Koczkára,  kártyára 
e  tedd  öröködet,  mert  előbb  utóbb  mindenedbíll  kiszorít  a 
'nc.se  (Fal:  NE.  21).  Szükséges  üdfiböl  ki-.szoritbittni  (SzD: 
r.  41"y 

irnyül-azorít :  eireumcingo  C. 

ég-szorít :  eonstringo,  instringo,  distringo,  vincio,  cingo, 
gii-sto,  exspi.sso,  areto  C.    [bedriieken,   bedrangen,   einzwin- 

znsammenpre.s.sen].  Elóbb  megszorítom  :  praeslringo ;  igen 
izüritom :  perstringo,  percoarcto  C.  Meg  zorwtiiak :  angns- 
int  (NéniGI.  301).  A  liaiocka  8  neki  zolgalna  a  éőlekézet- 
lio^  még  né  zoréitanae  őtet  (MiinchC.  75b).  Az  \W&g\lt 
nek  hatalmánál  meg  zoritak  (VirgC.  72b.  31b).  A  poeolba 
R^  zoros.ság  lezen,  mint  a  saitoba  igSn  meg  zoretoth  zSlo 
51  iNádC.  82i.  Az  nagy  hydegseeg  az  fevldet  meg  zorey- 
(CtomC.  257).  Megh  zoroytanak  theghed  myndenfelól 
3C.  597.  551).  Megzorejta.ssanac  az  te  veséid  (DomC.  36). 
illókat  meg  kel  szoríttani  szabolaual  es  fékkel  (Sz^k :  Zsolt. 

Meg  szoríttató]  minden  te  városidba   (Helt:  Bibi.  I.  Zzz4). 

szorita  az  fi  kezet  (Fél:  Bibi.  1.14).    Semmi  nem  szorittv-a 

az  te  járásodat  (MA:  Bibi.  1.553).  A  sziMot  meg-kell  szorí- 
csomoszlani,  minek-előtte  abból  bor  szflretnék  íMad : 
lg.  192).  Áltjilúton  megelőzvén  megszorítja  a  két  svécz 
iralt  (Monlr'ík.  Vin.154).  Egy  kis  rekaszben  .szoritíitt  meg 
■m  (Hall:  Paizs.  48.5).  Tudja  Haister,  Káioli  csak  tud  .sza- 
i,  uem  is  próbálja  megszorítani   (Beros:  Lev.    347).    Sz/peii 


kiigazninak  dolgokban,  sőt  megszoríttatván    nagyobb  erőt  vesz- 
nek (Fal:  VK    39.5). 

megszorítás:  [comprossio,  coaiigastatio;  liediangnis).  A  te 
méhednecgyfimólchétmeK  é.szed,  a  te  fiaidnar  e,s  loan)idn;ic  búsat, 
kiket  a  te  wrad  i.stened  adót  teneked  a  meg  szálasba  e.s  meg  .szőri 
t;i.sba  (Helt :  Bibi.  I.;iaaa).  Meleg  legyen-é  v.agy  hideg,  meg-szorí- 
tA.ssal  tudhatni  meg  (Coni:  Jan.  61). 

öszve-szorít :  coniprirao,  intorstringo,  siil).strlngo,  coarcto, 
constipo  C.  coangnsto  MA.  .nrcto  PPBI.  einzwingen,  zusammen- 
schliessen  PPB.  (iszve-szorétom,  sürüítem :  coii.stipo  PPBI.  Kő- 
tőzó  szíjakkal  őszve  szorittyuk  magunkat  (Com:  Ve.st.  84).  Az 
tésztát  hajtogasd  öszve,  az  két  végét  szorítsd  öszve,  úgy  ráiit.sd 
meg  vajban  (Radv:  Szak.  178). 

öszveszorítás :  comprassio,  coarctatin  C.  ziisammendrü- 
eknng  PPB 

réá-szorít:  1)  adstiingo  MA  anpressen,  anstrenaen  PPB. 
Re;i  szorítani,  reá  erősödni :  *addiicere  in  iieccssitatem  PPBI. 
2)  fpermoveo;  bewegen].  Gyak(;rta  magunk  lia.szna  reá  .szorít 
bennünket,  hogy  elszenvedjük  azokat,  kiktől  várunk  (Fal:  UE. 
447). 

reaszoritás :  ad.strictio  MA.  anziehnng.  zusammenziehting 
PPB. 

túl-szorít:  [trajicio ;  hinnberwerfen,  hiniiberdriingen].  Mi 
lehessen  oka  Komárom  felé  val'  jövetelének,  nem  magyaráz- 
hatom má.sra,  hanem  hogy  kinyomjon  az  CsalóUözbiíl,  vagy  ha 
általmegyünk,  túl  szorítson  (Bercs:  Lev.  3).  Ha  az  német  által 
nem  ment,  az  mi  hajdúnkot  túlszorétaná  az  V;ígon  (377). 

Szorítás :  constrictio,  pressus,  praecinctnra  C.  coangnstatio 
MA.  prassung,  einzmngung  PPB.  Éhségnek  zoroytasa  myat  czer- 
getvVnk  (EhrC.  31).  A  ki  nagy  szoritá.s.sal  fejdegel,  a  téj  után 
vért-is  cseppent  (Fal:UE.  407). 

mell-szorítás  :  fasthma ;  engbrnstigkeit).  Hogy  akár  inely- 
lyic  résznec  tulajdon  orvossági  legyenec,  kétség  nélkíil  vagyon, 
mint  a  fö  fájás  ellen  val»''C,  szem  fájás  ellen  valóc,  melly  szo- 
rítás ellen  valóc  (Com:  Jan.  174b). 

Szoritkoz-ik :  arctor,  coarctor,  comprimor  MA.  eingezwun- 
gen,  znsammeugedrückt  werden  PPB. 

Szorító:  1)  adstrictorius,  stypticus  C.  cnnstringens  MA. 
zusammenzwingend  PPB.  [verstopfend].  Nyak.szoritó  vas :  col- 
laria  C.  A  szigonyos  nyilakat  állhoz  szoriló  ideggel  ki-ISvSIdőz- 
vén  (Com:  Jan.  149).  Láb  szorító  vas  (Gyöngy:  KJ.  58).  Szorito 
gyfimSlcs,  mely  székrekedést  okoz  (Nad:  Kert.  246).  A  komorna 
leány  felfedi  a  toeletta  a.sztalt,  rendre  rakván  a  függőket,  nyak- 
.szoritó gyöngyöket,  pereceket  (Fal:  NA.  141).  S)  fbalteiis; 
gürtel,  gurt].  Leeu  az  igas.saag  ew  eehanak  zoroytoya  (ErdyC. 
349).  Czenalanak  sz6retokat,  takareto  szerszámot  (Mel :  Préd. 
116).  Az  ephodnac  szorít.ója  (MA:  Bibi.  1.74). 

csecs-szorító  :  strophium  M.ajor :  Sziít.  451b. 

derék-szorító  (köntös) :  tborax  Com :  Vest.  83.  [bru.st- 
bekloidung].  A  szabó  csinállya  a  [lalástokat,  melly-,  derékszori- 
tókat  (thoracas)  gombocskákkal  es  ujjakkal  (Com:Orb.  125). 
Férfini  öltőzet :  a  deréc  szorító  köntös,  bugyogó,  pluder,  lomp 
avagy  nagydrág,  salavárdi  (CVjm :  Jan.  99). 

ködménes-szorító  :  [zóna  pellicea ;  ledergürtel).  Jánosnak 
vala  kSdmenes  zoroytoya  (JordC.  361). 

nyak-szorító  :  [ligula  coliaris ;  halsbiude].  Mely-tartót,  vagy 
a  miiit  mo.st  liiják,  la.szli  vagy  maszli  vagy  mi-ördög  nyakszorí- 
tót senki  se  viselt,  hanem  1733  tájban  kezdenek  csak  igen 
keskeny  nyakszorítókat  vagy  pi'mtjikácskákat  az  ifju  leányok 
viselni.  1759  (Hazánk  1296). 


315 


.SZORÍTÓ.S-(SZORONKC)IJ-IK) 


Kl-SZf  >R(  )NKÍ  )UIK— SZOROSAN 


SIO 


SüorítÓB  :  (comprimpns ;  drüeltond].  Ki i  som  vagyoc  tellyes- 
s^iíKel  i>ll>'  i(;e"  »»Jiitos  keinéiiységíi  (MA;T;iii.  l()2b). 

Szorítvány :  fpressura,  compressns;  das  ziisammendrilcken). 
Tiiculnak  Jiz  fir'js  derek  szoritv.iiiyi,  a  kemény  jegeknek  lA- 
gyiiliink  iii.lrványi  (GyfinKyP:  K.J.  543). 

SZORONG:  angustor,  ardor,  premcn-  MA.  l'P.  [dringen, 
liedritiigt  werdoii).  Az  bíiiiSsfli:,  kik  Cliristnslji)/,  szdrongottac 
(MA:,Sc\ilt.  21)6). 

Szorongás :  angiiütatio  Kr.  [anxietas ;  aiig.stlichkeitj.  Szo- 
roiiK'i'f.sal  firzik  szorzetjav.iik.it  (MA:SB.  12fil)). 

Szorongó :  [anxius ;  driickendj.  Az  dflg  halál,  éhsfg  is 
szorongó  nyomoriisagh  sokakat  veszt  el  (Prág :  Serk.  24). 

Szorongat :  torrpieo,  iiercorirctu  C.  angusto,  premo  MA. 
(Irüngen,  presson  FPB.  Moygő/.utiojrnozóin  litet,  liog  nó  zoron- 
ga.sson  engemet  (MiindiC  152).  Hatfani  niag.'unat  zerotSinmec 
fogdosnia  as  zomngatnia  (GnaryC  48).  Ponilencia  t;irla.'4sal  zo- 
rougattya  vala  ennem  magaat  (ErdyC.  GlSb.  ifib).  Ki  ielontlietne 
ky,  mer  edűsdodön  lioza  zoriingaltianala  (TiliC.  1931)).  A  té 
méliednee  gyfinifilcliót  meg  eszed,  a  te  liaidnae  es  leanyidnao 
húsát,  liiket  a  te  wrad  istened  adót  teneked  a  meg  sz;Uá.sba 
es  megszorítá-sba,  melyei  tégedet  a  te  ellenséged  szorongat 
(Helt:  liibl.  I  aa.'ui).  Tanit,  a  mi  sanyarít,  oktat,  a  mi  szorcmgal 
(PázmrPréd.  fi91).  Az  félékenyeo  az  nyakra  fSro  liAnyattikat 
szorongattyAe  (Prág:  Seik.  911).  Do  nem  .szorongatlak  ezzel 
(MNyil:  Irt.  359b).  Nem  kell  búsulással  lelkíinUet  szorongatnunk 
(Illy:  Préd.  I.42I).  Midőn  egy  néminémft  bfuuiek  mi  voltát  eriV 
sebben  .szorongatná  (Tani :  Szents.  151b).  A  vizeletedet  nálad 
ne  szorongasd  (Kolv:  ScliSal.  3).  A  te  néiiedet  el  nyomják,  Rzo- 
rongattyák  és  sanyargattyák  vala  (BinJM :  ftlccvség  D).  A  ki 
nagy  szorítás.sal  szorongatva,  erdlletve  tejdegel,  a  téj  ut.áii  vért 
is  cseppent  (h^al :  UE.  407).  Vak  kérdésekkel  szorongatja  társát, 
dolog,  ha  nem  facsar  ki  valamit  belfile  (475). 

meg-szorongat :  perareto,  poarcto,  di.stringo  MA.  [bodrán- 
gen,  bodriifkenj.  líőwetliy  w.'ila  na^'  sok  nep  es  vgyan  meg 
zorongatt^'ák  v.'il.-i  InVtet  (.IfirdC  4fi9).  Sz-álláskor  és  megszorí- 
táskor az  te  ellonsógod  téged  megszorongat  (.VI .\ :  Hibl.  1.185). 
A  seholát  njjob  törvényekéi  meg  szorongattyák  (liartlia:  IvrcWi. 
18).  Megszorongatnak  tégu.l  mindenfelfll  (Illy:  Préd.  11.195). 

Szorongatás:  coinpunctio,  districtio  C.  pressiini,  arclatio, 
nnxietas  MA.  prcssimg,  :ing.stignng  PPB.  .lelek  lé.sznok  a  nap- 
ban és  hi'ildlnn  és  l.sillagokban  és  a  főidőn  néjiek  szorongat.'isa, 
a  tengernek  és  a  haboknak  íiszve-elegyedott  zngiísa-miatt 
(Pázm:  Préd.  A).  Látván,  hoL;y  szorongatásuknak  és  keserűsé- 
geknek Pix'jétől  ráz.attatnék  (Illy:  Préd.  I.li)3b).  Megkörnyékez- 
lek engem  a  .szorongat;lsok  (11.199). 

kólika-Bzorongatás  :  'colica  passió  PPBl. 

lelki-szorongatás :  (anxietas  auimi;  .seelenangstj.  Ila 
valahol  Ínség  és  lelki  szorongatás  vagyon,  azt  legjobban  érai 
;i  gonosz  lelki  ismeret  (Pázm:  KT.  126). 

szü-szorongatás :  v^  A  kik  .leznst  szeretik,  minden  hábo- 
riLsíVgokban  és  szn  .szoroiigalá.sokii;ui  áldgyák  (Pázm:  KT.  151b). 
(iyakorta  ak:idékol  .szjiroz  a  gyonáslioz-valé  ké.szíiletnek  szft 
szorongat;W  (453). 

Szorongató:  arctan-s,  coarctans,  rontpriinens  MA.  zningend, 
pre.s.seud  PPIJ.  Háborgattyáe  őtet  az  nyomorú.s;ig  és  a  szoron- 
gató veszedelem,  melly  el  hatjilmazif  ő  raytja  (Kár:  Bibi.  I. 
520b)  Ti  sem  keresitek  a  szorongató  beszédekel  li;illaui  (Illy  : 
Préd.  1.82). 

(SZORONKOD-IKl 


ki-8zoronkodik  :  lexlricor,  ovolvor;  sich  lic'ran.swinden).  Az 
bfinőkbíil  ismeg  ki  ibylő/hetie,  ki  szoronkixlliatie  (MA:S<'nlt. 
676b). 

SZOROS  (~Hrns  Wenzel  VTU  257J :   1)  angiLstiis,  arcln^  i 
M.\.  (Mig,  gedriingt  PPB.  Otli  őiiznénér,  hol  zoros  ut  lehetu  .1  i 
(BécsiC.  K'i).  Méníietéi'be  a  zoros  kapun  (MiinchC.  25).  Ilyen  rui    I, 
illetnec  zerzetos  azzoniokat,  nem  keskeny  és  zoros  kfintős  \i  [. 
(VirgC  149.  134b).  Az  e^  zoros  iazolban  tagit  rnliaba  tak;ii     n 
be  iwlk.-izi;!  ziz  anúa  (DöbrC.  242b).  Az  egerek  lakoznak  /  i 
lykakb:m  (SándC.  5).  Yghen  kesken  es  zoros  az  wt  (JordC.  '■'•' 
Cellayok  volt  :iz  fr;itereknek  teglabol  cliynaltak  es  e^yegy  kyrli .  n 
zoros  ;iblak  volt  rayta  (l)omC'.  135).  Nem  akara  velec  b;iyhiíliii  .i 
szoros  és  nehéz  vt.akon  (Holt:  Kron.  I(i5b|.  .Sz/)rosaz!Így  esa'/üu- 
kfinfll  semmi  nres,ségninchen(Helt:  Bibi.  IV  48|.  Keskeny,  szór— is 
homlok:  trolis  angasta  ((!om:  .I;ui.  47)  .Szoros  a  menyorszjig    iiti:i. 
ez  a  világ  pedig  csak  vándorló  puszta  (Thaly :  Adal.  1.21).  .S7.or..--  i 
kapu  és  keskeny  az  út,  moUy  az  életie  viszoii  (Tani :  .Szeiits.  1 
Fösvény,  S7/)ros  sz;íjn  erszény  (László:  Petr.  123).  Nem  szór  ■<, 
nem    ÍLszvevont   kézzel,   mint  a  dúsgazdag   fösvények  (t-Mii: 
Síp.  588bj.    Ebéd  utj'm  s/x)rüs  légyen  liá/.-un  .'i  vendéggel  (l':il' 
NI?.   82).    Szoros   a   palot'i   innoplö   népével    (Kai:  Vers.   ''    -i 
2)  [duriLS,  .sevorus,  rigidns;  luirt,  strong)    Ezenképpen  ktll  f 
zerzetfisnek   zoros  veztegsegliot  t.'irtanya  (WinklC  132).    Z  ■!   - 
vezleg.sognek  t'irt;is)i  alatt  (l)omC.  23).  Zoros  elet  es  az  kciíHii 
peniteiiii:iiiae   ő   tartjLsa   (DebrC   281).    Az   p«-ztabaii   l.ik      I. 
vala  luykent  zent  Yllyes  piotleta  zoros  eelethnek  okaert  (V.i-t  ' 
348).  Kiéről  zoros  zam  esmertetic  adandoiKic  leiinye  (Telt 
.Szoros  sziVmot  kell  aiUiom  regiialasomiól  (MA:SB.  331bi   >    - 
ros  és    kemény    tőrnény:  jus    .strictnm    ot    rigidum  iCom:  .'  n 
134).    .I;ij  l)Í7x>ny   szoros   lészen  a  számadástok  (Matkii:  B(-'    '. 
315b).  Kénszeríttetvén   S7.oros   szükségeklól,    ké.sziil  s  búcsúzik 
Eidélytfll    ((JyöngyD:  MV.    7).     Itt    ngj'an    még    ollyan    szori« 
rendre   nem   jutottunk,    do   nem   sok    héja    (Mik :  TílrL.    - 
Kegyelmetek   jól    tudja,   oz   a    dolog  az  H  régi  tanálLs;iii  i      i 
folyhat,  mert  sznro.ss;ik  a  naiH>k  (Bod:  Pol.  IfiS).   .Szoros  sz.n 
csédlien  mutass  bátor  szivet  (Orc-zy:  KíillH.  91).  S)  vi.ae  .ui    . 
stia,  angipiirtns  MA.  fengpass].  Az  vtzyikiKU"  .szorosain  h'.st^lkt' In- 
(K;ir:Bibl.  I.542b).    El    i.ároin  az  váid.st  ,lz    szoMisakon  i-    ir 
vtzjikon  keresem  .'ixt,  .az  kit  szeret  .az  én  lelkem  (632).    Ki' 
el  az  városn:ie  uez;iir;i  és  .szorossira  (Zvoii:  Po.st.  11.48).   Er.'  i. 
el  az  városnae  ntzáira  és  szüro.s.sira   (MA:.Scnlt.  710b).    Az  ii 
borhoz  közel    lévfi   szorosnál,  nz  hol  tisztása   van,  sánczot  Me- 
sének (Monlrók  XV.517).  A  s7X)ro.ssakon   és  uts7JÍkon  keresem 
(Illy:  Pré<l.  11.301)    Retirálv.án   magát  egy  szoroslia,  álgynkkd 
8   kemény  lövésekkel  defendált-i  magát  (líercs:  ÍjOV.  43).    M 
ma  válik  el,  merre  fordul  .az  olloasét;,  ha  Pozjionnak    meg^  n. 
hamar  S7x)rosokra  veszi  magát  (229). 

fSzólásokJ.  .Szoros  a  kapczája :  dor  hat  iingsten  (.\d;i'iii: 
Spraihl.  205).  .Szoro.ss  a  kaptxa  (SzD:MVir.  315). 

(K(">zmond:lsokj.  A  szoros  vt.at  kőnesd,  ne  az  tágast:  per  pnb- 
liram  vijun  ne  ambnies  (Uecsi:  Ailag.  81).  A  fosvény  szoros 
markú  (Com :  Vest.  105). 

Szorosan:  strio.te,  rastrieto,  dislricte,  astriete,  di-striiliiii, 
t'oiu'ise,  ('ompre.s.so  C.  (ong,  .strengj.  Igen  szoroíwjxn  ;  |>er'uigiiste 
C.  Szoros,s;ui  markolt  :  strlelns  MA.  Szortvsjui  meg  tzáfolni: 
*acerrimo  eniendare  ,'ilienjus  seripia;  s7.0ro.san  Iviimi  valakivel: 
snnmiü  *juro  .agore  ciim  aliipio  PPBl  A  io  tanítóknak  lu.  usteu 
igeié  mellet  igen  szoro.son  kel  iarni  (Kél:  Tan.  Elfib.  5).  Sio- 
rtKs.san  rövid  szóv.al  a  dolgot  ki-mondgya:  striotim  rem  t>iinn(-iAt.^'i 
(C'onr.Ian.  li;2)  A  KristiLs  ;iz  igaz  keresztényeket  ina  Ls  .szol 
s;m  szereti  (Misk:  VKert.  3ií4).  A  .sz;ijk<'»  igen  szonkS'Ui  .S7.eri 
a  maga  nemét  (393b).  Igen  nagy  vigy.'Wtssal  és  szoronan 
vélik  Aket  (Mik:  TörL  435X  Kevason  foglalják  szoreaui  ningi 
hoz  a  köziiéi.et  (l"al:  UR  42S). 

(SaMásiik).  Szorosan  van  a  dük>g  (Misk:  VKert.  227). 


SZOROSSÁG— BESZORULÁS 


FÖLrSZORUL-SZÓROR 


318 


izoroBság:  1)  aiiguBtia  MA.  die  eiigo  PPB.  Az  agynak 
)-sagat  es  zelussegeet  meg  feiMy  az  jazolnak  zorossaga 
mC.  S8).  3)  [glóbus  coufertiis;  gedniiigoj.  A  i>t)i«lba  ol  nag 
wsag  loKen,  raint  az  saytoba  igoii  inegzorottítli  z<^15  tflrkol 
ílC.  821.    Az   őtet  kóiiotS  iicpnec^  najj  ziii-ds.sjig.'i  Ifin  (VitUC. 

3)  langur,  aiixistas,  angiistiat" ;  augstliclikoil,  bpdniiigiii.s, 
idj.  Idéznek  ieleii-^egek  napban  cw  huldban  e.s  hvgakban  es 
5n  nentzeteknek  zoroüsagok  (DöbK.'.  2tí0l.  Ky  veetliSzyk 
sye  inegb  el  az  artalbhm  eeletbnek  kerezthffayaat  az  az 
>.s.«agaat  (ÉrdjC.  llSb).  Meg  sem  ehezteuec,  n)eg  sem  fo 
ikoztanac  az  6  teelekedetekbon,  epgyie  nem  volt  az  másik- 

.■worik-^ságiira  (Kár:  Bibi.  1.660).  Légy  irgalma.s  nékem 
innek  utol.sá  be-telye.?ítésekor,  midőn  lelkem  szoross.'igban, 
keny.<égim  háborúságban  lesznek  (I'ázm :  Imádii  277).  Amot 
líusztá-i  vagyon  a  világtiil,  it  a  mony  országtól,  minden  meg- 
adnlásnak  reménsége-nélkfil,  bizonyára  ennyi  szoro.i.«ágokba 
t  liennnnket  a  bfiii  (Mad:  Evang.  Udl.  Békesége.stnrés  a 
LKsságokljan  vagj'  a  nyonionisági>kban  fb).  4)  [angiistia  loci ; 
;r  pass|.  Meg  álla  az  angyal  egy  zorossagon  (Jordíl.  16fib). 
lellyec  az  szorossiigra  sietuen,  egimast  el  nyomodac:  alii 
ngiistiis  ijisi  sibi  properantes  obficeret  (Decsi :  Sall  50). 

zorul :  arctor  MA.  premor,  .stiingor,  cogor,  adigor,  devenio 
ingezwimgeii  nerdeu  PPB.  Látnmi  kedig  a  szamár  ;iz  wruai; 
alát,  a  falboz  szórnia  (Helt:  Bibi.  LBbbS;.  Az  töiök  császái- 
rád  várát  megvette,  szorultunk  szegény  édes  anyámmal 
um  várában  (TörtT*.  IV.99).  Pártos  erkölcs  szorult  fúrtt 
Lben,  iiarag  és  irigység  vert  fészket  .szivekben  (Gyfingy : 
H).  A  bátoi'Bág  úgy  szoruljon  szivünkbe,  liogy  mindenkor 
eu  légyen  oltalmunkra  kitámadui  (Fal:  UE.  391). 

aJlAsük].  VTcibe  szorul:  Vay  ki  sok  latorság  szon'ilt  azért 
jleie  is  (Decsi:  Adag.  239).  Vitézség  sokosság  egyeráut 
benne,  badbéli  szorgosság  nagy  .szorult  ü  benne  íZrinyi 
.  Vmire  szorul :  A  kik  a  tékozlis  miatt  mindenekbfil  kifogy- 
k,  más  ember  ajtajára  szorultauak  (TörtT.2  L160).  Nem 
izorultnuk  hivatalunkra,  hanem  azon  szorult  reánk 
:  UE.  !2S).  Trentsénben  ló  húsra  szorultak,  az  bizonyos 
:s:  Lev.  5U).  Az  ember  ha  egy  darab  kenyérre  szorul, 
nem  kétségben  esik,  basong  (Pós :  Igazs.  7ÜS).  K  o  1  d  u- 
ra  szorul  (Adíuni  205).  A  ki  felüti  udvarát  valami  her- 
állapotra  egy  télben,  kifogyván  bekMe  hosszú  koplalásra 
il  (Fal;  NU.  285).  Nem  arra  valók,  hogy  azok  rágják  min- 
ember  fiilébe  a  wtust,  a  kik  vagy  megunván  a  latorsá- 
íagy  három  lábra  s  két  pár  szemre  szorulván, 
etlenek  még  a  gonoszra  is  (Fal:  NE.  74).  Kopasz  ment- 
re szorulnak,  mikor  szemekre  vetik  mások  fogyatkozá- 
t  (Fal :  UE.  442).  Id.'.nap  előtt  mindeubJl  kiürülnek  és 
órákra  szorulnak  (454).  Sok  idót^il  fogva  nem  szorultam 
rvosokra,  minthogy  egész-ségem  .szolgál  (Fal:  TÉ.  771). 
rám  .szorulsz  (Adámi  205).  Képes  hogy  a  ro.'-'z  termesze 
bI  is  megalkudjunk,  kivált  ha  reájok  szorultunk  (Fal :  UE. 


tal-Bzorul :  [Irajicio ;  hinüber  gedrangt  werden].  Ha  által 
iluuk  az  Vágón,  ott  sem  lesz  mit  eimyi  (Bercs:Lev.   661). 

i-8Z0rul:  iuarctor,  ingeror  MA.  [eingezwimgen,  eingeengt 
enj.  Zorwia  be  eegy  disznó  barom  aklaban  (ÉrdyC.  644). 
iz  jablonczai  kastilyba  beszorult  Ricsán  vagy  három  század 
ival  (Bercs:  Lev.  43).  Hogyha  az  német  az  Duna  mellé 
indni  akarna,  avagy  ha  fehiyomidna,  utáunameuésére  nézve 
üttem  ma  az  Osalóközre  (52).  Azt  liattam,  harmadnapig  se 
.sák,  ha  beszorul  és  reávárjanak  (134). 

iszorulás :  [gravitas  praecordiorum ;  bmstbeschwerde]. 
lac,  tfidónec,  melluec  be  szondla.ssat  ki  uyittyác  (Mel : 
I.  15.  117). 


fÖl-8zorul :  (coarctor;  eingeengt  werden).  Az  túlsó  p.irlra 
taraczkokat  viszeu,  a/j'jil  megereszti  az  sajkásit,  kik  tizenegy 
sajkával  felszorultak  vala  (Bercs:  Lev.  438). 

ki-szorul :  excludor  Kr.  [ausge8chlos.sen  werden].  Ha  teljes 
bőség  mellett  éhei  meg  nem  halunk,  kiszorulunk  az  egeknek 
országából  (Fal:  NA.  134).  Abból  kiszondtak,  a  mit  el  nem 
kellelt  volna  hagyni  (Fal:  UE.  435). 

még-szorul :  in  angnstias,  necessitatem,  egestatem  veuio, 
egeo,  indigeo,  coarctor  Sí.  (in  bedrángnLs  genttenl.  Megh  zorwl- 
tauak  az  főidőn,  be  rekeztőtte  liAket  az  fold  (JordC.  37). 
Anneera  meg  zorwltanak  az  varasban,  hogy  sem  ennyok  sem 
ynnyok  nem  volna  (ErdyC.  589b).  Ez  főldekenn  az  nipok  min- 
den felől  meg  szorulnak  ^s  nag  vtolso  szfik-sigben  fognak  lenni 
(Sylv:  UT.  117b).  Az  aszszouyember  hideg  és  meg  szorult  testét 
párlással  és  melegítéssel  meg  gyogyittya  (Mel:  Herb.  55b).  Oly 
igen  megszorul  (coarctatnr)  es  rettőgésre  int,  hogj'  menyből  az 
atya  isten  knld  vigasztaló  angyalt  néki  (Kulcs:  Evang.  253). 
Krisztu.suac  ez  mondása :  szivem  esic  ez  népen,  minden  meg 
szorult  igyeinkben  nagy  viga.sztalást  ád  (Zwon:  Post,  11.180b). 
Csak  egy  hetik  szoruljon  meg,  éhhel  kell  meghalnia  (KákGy : 
Lev.  187).  Megköiuiyehszik  te.ste<l,  vérszemet  vésznek  a  meg- 
szorult idegek,  minden  megfrissül  benned  (Fal:  NE.  26).  Meg- 
szorulnak, és  szörnyen  bonjlanak  (Fal:  UE.  371).  A  ki  a  tfirés- 
hez  ért,  meg  nem  szorul  szivében,  meg  nem  miakodik  a 
hosszadalmas  varasban  (395). 

öszve-szorul :  [congeror;  eingeengt  werden].  A  viz  mikor 
keskeny  árokban  öszve-szorul,  habzik  és  fel-lfivellik  (Hall : 
Paizs.  98). 

reá-azorul :  adstringor,  adigor  MA.  [bedürfen].  Csak  ismét 
reá.szonilok  és  minden  voxommal  az  oxicruciumra  (Bercs:  Lev. 
143).  Csak  rászorulok  én,  látom,  az  monsieur  kösd  fíllre,  ha 
tudna  hozzá  (349).  Rá.szorúlunk  mi  erre,  majd  mikor  keveseb- 
ben telünk  (607).  A  kit  a  szerencse  okossággal  meg.szeretott, 
inkább  kivallja,  hogy  adósi  utóbb  is  reá  szorulván  tiszteljék 
(Fal :  UE.  364).  Ezek  mellett  csak  feleltében  néz  az  ember  az 
ég  felé,  akkor-is  tsak  úgy,  mintha  nem  szorulna  reá  (Fal : 
SzE.  554;.  Mint  viszi  bőségét  azoknak  számára,  kik  r"á  szorul- 
tauak tárhiizára  (Orczy:  KöltSz.  54). 

Szorulás:  1)  [necessitudo,  res  afBictae;  bedraugnisj.  A  In- 
zelkedők,  ba  az  szerencse  változik  és  vrokuak  szorulása  esik, 
nem  állyák  meg  helyeket,  tőle  elsz;ikadnak  (MA:ísB.  301). 
Lészen  szorulásnak,  nyomorúságnak  fideje  (GKat.  Titk.  357). 
Nagy  szoruliis  az,  mikor  a  pap-is  lopni  kénszerittetik  (Matkó : 
BCsák.  333b).  Ezentúl  senki  szorulástól  a  tábort  nem  félthette 
(Hall:  HHist.  IU.98).  2)  [angustiae;  enger  pass].  Két  tenger 
kőzött  bé  nyúló  szorulások  (Com:  Jau.  14). 

mell-szorulás:  astlima  Com:  Jan.  56.  angustiae  pecloris 
PPBl.  Jbrustbeschwerde].  A  főnec  nehéz  volta  és  torba  a  náthá- 
nak le-tsepegése,  a  melly  szoriUiis  és  szi'v  fogás  a  lélekzetnec 
nehéz.sége  (Com :  Jau.  56). 

Szorulat:  arctamentum  Kr.  [die  enge].  A  földnek  szorú- 
latja  a  két  tenger-között :  isthmus ;  tengeri  .szorulat  Konstán- 
tzinápolyuál :  Helle.spoutii8  PPBl. 

Szorultság :  uecessitas,  angu.stiae  Kr.  [bedrangnis].  (Fal : 
UE.  ILI 3.  Kr).  A  szükség,  szorultság  okozta,  hogy  erre  adnám 
fejemet  (SzD:  MVir.  11). 

SZOROR:  [.soror,  monacha ;  schwester,  uouue].  Ila  némely 
ruhák  fewlewte  vannak,  egy  bérre  rekeztessenek,  hogy  azok- 
kewzíl,  vahmiely  soror  zykes,  reíi  vehe.se  (VirgC  126).  Az  soro- 
rok  kezzvl  némelyek  ciliciumba  járnak  (MargL.  2).  It  kezdetyk 
el  az  sororoknak  neuevk,  kyk  ez  clastrorabau  lakoztanak  (197). 
Az  soror  kéri  vala  ez  ezweget  (PéldK.  70b). 


319 


SZORTYOG— EGYBE  SZA 


HOZZA-.SZÓ— ísZÖVÉS 


■'■■M 


SZORTYOG :  liirquisalio,  defliixu  i-apitiü  laboio  Kr.  [schnar- 
clienj.  Szortyogni  orrával :  roucbixíure  Major :  Szót.  114.  Az 
ahivó  orrával  szortyog  (Coni :  Jan.  üfi). 

SZOTYOG :  sensim   excido ;  saclite,   allmiilii;   falion  PPB. 

SZOTTYAN :  cado,  decido,  salto,  prosilio  Sí. 

ki-szottyan :  (excido ;  ausfalleii,  eiitKleiten].  A  pápa  kato- 
ii;iiiial<  iioin  ííluu'tli.'itiiának  kardgyok  Livelyéboii  olly  sima  vasat, 
a  inelly  haiuaréb  Ui  szottyanna  liivolyéből,  inint  oz  (Matkú: 
BCsiik.  7'J).  Az  Ls  megesett,  hogy  az  ilyen  öröm  mondó  lova 
seggibe  tyúktojást  dngtak,  s  mikor  a  lovára  felült  és  megindult, 
kisOTttyant  a  lova  seggibfil,  mely  nagy  nevetséget  okozott  17fiO 
(Hazánk  1.363). 

Szottyant :  ([lormittu ;  zukonnnon  las.sen].  Mi  .-ízt  ígérjük, 
hogy  lia  anyánk  liódas  kenyeret  süt,  Maga.s.sjigtoknak  egyet 
szottyant  (Nyr.  1 429.  n.224b.  227a). 

SZŐ  (líiiies  ConiC.  38.  egybe  íwxtek  KesztliC.  64.  egybe 
2Úi'.«tek  DölirC.  74.  ,«i!yec  Born:Préd.  (il'Jb.  snUetet  Tol: 
Evang.  I.4i)b.  s:i/dd  Pós:  Ignz.s.  11.367):  texo,  detexo  C.  weben 
PPB.  Szfltt  kárpit,  pokrótz;  stragnlinii  *textile  ;  a  pántzélt  vas 
rostélyokból  szövik :  loricae  ex  eratibus  *adtexinitiir  PPBl. 
Sem  foiiiiy  nem  tnttoc  .som  zewny  (EhrC.  140).  '{'  zekiben 
dragalatiis  kSuecből  zStetet  {BécsiC.  33).  Vala  a  zocíia  var- 
ratlan, möndeuéstől  zStolót  (MüncliC.  211).  Fel  evltovztetevt 
engemet  anmyal  zevt  atlacliba  (C'ornC.  411).  Az  mezőknek 
vyragby  sem  dolgoloduak  sem  zwnek  (JordC.  371).  Gyolcliot 
zewe  es  ol  arwlaa  (ÉrdyC.  414b).  Varratlan  zoknat  zfnie  (TelC. 
36).  Hoglia  énbennem  az  erek  mind  aianbul  zot  kflttelek  uona- 
nak,  ozfikol  en  hozam  kít&nelek  (TiliC.  8),  Vala  .szent  Pál  sok 
nap  ott  az  A<iuillával,  véle  kárpitot  szó  vala  gyorsasággal 
(KMK.  IV.183).  Ez  m;idonniac;,  paraznác,  azért  szflttéc  az  sa- 
torkat  mint  e^  hazat,  hogy  a  pa|xjc,  ez  lator  iiepec  azoc  alatt 
paraznalkottanac  (MchSán.  466).  KfilőmhezS  riihánac  nemébe, 
melly  gyapiuljól  es  lenból  sz5tetet  volna,  ne  ftltízzel  (Kár:  Bibi. 
I.H)6b).  H0.S.SZU  vaszüu  mogyara  szfiyec  es  szaporítsae  az  bflní- 
kot  (Born:  Préd.  619b).  Meg  elegedet  egy  teuo  szórból  sz6te- 
tet  rnhaual  (Tel :  Evag.  I.44b).  K6z8sleg  arannyal  S7.5tetet  hya- 
cinl  szinii  ruhában  vala  (Forró:  Qirt.  704).  Az  nemzetség  az 
fának  ImeleirSl  mohot  szedvén  az  erdej  pihból  ruhákat  sz5 
(712).  A  takáts  alt;d  fonalat  .szíivén  alája  (Com:  Jan.  Ml)-  Három 
sznzek,  a  kik  mhid  hárman  fohatnak,  szőhetnek  egy  imogot 
és  kó/zfilSk  ogygyikre  adliatják  (üKat:  A'áltíi.  I.lOüb).  Mellyek- 
ben  Július  c.-iilszi'ir  históriái  voltak  .szfitetve  (Szál:  Krón.  34). 

|Szólá.sok).  Vmibeti  szii:  Ha  vgyan  szinté  egy  bordában 
.szőnétek  is  magatokat  az  miluniLstákkal  (B!il:CsIsk.  243).  Mind 
egy  bordában  szőttek  vágjunk  (Zrinyi :  Symb.  25).  Gyanúperrel 
hozwi  folelhotfink  itt  is  az  gonosz  bordában  szőtt  ember- 
hez (Pázm:  Kai.  417).  Ollyan  bordában  szilit  ez  is  (Czegl:  MM. 
226).  Más  hazugs;igot  .sző  bordájában  (Kónyi :  HRom.  161).  Egy 
fonna  vilsott  erkíiltsüok,  egy  nyüst  bon  szőttek  (SzD:MVir. 
118).  Egy  szélbe  s-zővi,  a  pedig  jó  takácshoz  nem  illik,  mert 
mind  nyüsti  mind  bordája  igou  kíilőmb  a  keltőnek  (Pós:  Igazs. 
IL364b).  \'mU  szu :  Az  eretnekeknek  ebei,  kik  az  ó  testamen- 
tumot mészároUyák  és  illyon  okokkal  való  beszédet  szőni 
szoktanak  (Illy  Préd.  1.23Sbj.  Tovább  szövi  mégis  fontául 
szöszit  TakáLs  Mátyiis  s  igy  bánnya  a  vetéllőt  (Pós;  Válasz. 
138). 

be-szö:  iutexo,  obtoxo  C 

egybe-szö  :  uuutexo  C.  |zusammemvoben|.  ICgybeszött :  cou- 
tuxtu^  C.  Vniak  zova  e^be  zővenlet  meg  ielent :  vox  domini 
praopfiranlis  cervos  et  revelabit  condon^'a  (UöbrC'.  74).  Vmak 
zawa  zarwasoknak  zerzey  ees  meg  yalontli  egybe  zvVuteketh 
(KeszthC.  64.  KulcsC.  63). 


hozzÉi-szö :  attexo  C.  MA.  PPBl.  anweben  PPB. 

környül-Bzö :  circumtexo  C.  PPBL  unnveben  PPB. 

közlbe-szö  :  hitexo  C.  KözbeszUtt :  intertextum  C 

közbeszövós:  intextua  C. 

még-Bző:  detexo  C.  purtoxu  MA.  auswelen,  zusamo)eii< 
weben  PPB.  A  gyapjú  meg  fonatiu  a  gyapjú  íouó  as>s»juytúl{ 
osztán  meg-szővolic  (Com :  JaiL  97^ 

mellé-sző :  praetexo  C. 

Ö8zve-8zö  :  contexo  MA.  ziis;immenwpbeu  PPB.  Mely  bayá 
ugy  zeMittík  vala  evzue,  mynt  ba  evzzo  zevtteek  volna  evk« 
(DouiC  174).  Az  ev  ezenképpen  evzve  ztívnt  havat  meg  miítj 
t4itt;i  nyluan  az  predicíicyon  (175i.  Meg-par.nilsollya  Sándui 
hogy  venikéhől  szőnének  hajót  öszve,  azt  vad  bőrrel  bérellyéi 
meg  (Hall :  HHist.  1.47).  Köuuyen  öszve  szövi  magát  a  liab 
rend  (SzD:  MVir.  52).  ök  voltak  azitvő  tal(áUi,  ők  szőttél 
öszve  a  hamis.siigut  (170). 

öszveszövós :  contextio  C.   MA.  zusammenfligung,  zu 
I    menknüpfung  PPB. 

reá-szö :  attexo  MA.  amvebun  PPB. 

végre-szö :  pertexo  C. 

vissza-sző :  retoxo  MA.  Mod:  Lat.  462.  aiifliisen  PPB. 

I       Szödög'él :  texito  Kr.  [kleinweise  wobeuj.   A  pók  pókl 
ereszt,  fSzdőgel,  szfidőgt>l  (Com :  Jan.  52)     Az    exztováta 
ülvén   lássuk  mint  sződogél  (Pós :  Válasz.  128).  Pókhálót  í 

I    gel  káromkodásinak  paláftoh'isi'ira  (Matkó:  BOiák.  HU). 

Szőnyeg    (zolmjcg    Gér:  Kárti.    ni365.    -.ilnyeg    MA:! 
28b):  tapes,  tapetnm,  triclinaria  C.  teppieb  PPB.    Le   féke 
az   zewnegen    myud    adygh,    niig    az    preposnak    tétele    le 
(LíinyiC.  426).  Az  zőnegőket  az  otaniak  előte  le  terítek  (1 
184.  OomaC.  74).  Szőnyegekkel  felőltőzteté  az  pulpitust  (Ma 
írók    III.68).  Zeniegxket  kettet  hagyok  az  gyermeknek  (HMNjj 
11.68.  36.  170).    Az   gazda   .szőnyegét    liuztjik    el    uraimnál, 
uram  ő  .szőnyege  ott  nuiradt  (LevT.  11.34).    Meg   ne    rutils 
szőnyegekkel  be  vont    t>adímentomot  (SalMark.  22).    A    koo 
iliát  jádzó  levél  szín  elől  fBgge.sztő  iwnyvával,  szőnyeggel, 
pittal  avagy  játéc  hely  fedező  .sergo  leiiellol  burillatic  bé :  1 
síp;iriis  velatur  (Com:  Jan.  211).  Egy  szőnyeget  hozattunk  TalUA 
Jáno.s.sal  Biulárnl  (MunTME.  I  2m). 

asztal-szőnyeg,  asztalravaló-szőnyeg:  [stragida  inei>< 
sae;  tlsclidcckej  Az  aztal  szőuieget  meg  ne  vndokicziad  (ErasniS 
Erk.  51).  Az  ttilső  házban  való  marluikuak  szj'uua:  három  aM 
tálra  való  szölnyeg  (Gér:  KárCs.  III.365.  Fal:  Jegyz.  933). 

diván-szönyeg.  Két  fejér  dcvány  szöuyög  diadv:  (  vil 
11.2961.  Az  szentegyház  elől  egy  dévan  szőnyegre  az  víl«v  li  Oi 
testek  rendel  vannak  téve  (Zrinyi :  ASyr.  76). 

falravaló-szőnyeg  :  [tji)ietunij.  Az  fÖUő  hiizljan  val'>  mar- 
háknak szjuiu'i :  két  öreg  szölnyeg  falra  való,  két  kin  j;u\> 
.•ízölnyeg  (Gér:  Kárí's.  III.365). 

perzsia-szőnyeg :  (tajietum  Persícuui).  Persí.i>-/.'ii>fgai) 
pihen  szép  sátorban  (Tlialy:  Adat.  11.117). 

Szőtet :  [texere  cimi ;  ncben  liL'eeuJ.  Sátorát  tisda  sullyeoh  * 
bői  és  aranyb.'>l  szőteté  (Hell:Krón.  14). 

Szőttül :  [textus ;  gewebtj.  Az  széli  az  szArnek  ig»Mliil  ka 
síiig,  k:illattúl  jienig  egy  sing  (TörlT.  XXII.252). 


Szövés :  textus  C.  textúra,  textilé  MA.  g^webe  PPR  A  1 
vésből  senki  engem  meg  nem  halad :  *de  laníficío  nemiiii 
tuo ;  gyapjú  szövés,  fésülés :  pexitas  PPBl.  Zevueanok  dolga 


SZAVETKEZ-IK-SZÖVEVÉNY 


SZÖVEVÉNYES— SZAK-IK 


322 


atya  vala  magát  (ComC.  38).  Naponked  meéSn  ^la  a  zfi- 
lec  munckaiara  (TelC.  36).  Az  szSuost,  fonást  el  ue  feleiLso 
t\ :  Éuek.  307).  Leányát  szíivésre,  fonásra,  rotzekí!té.«re, 
térséges  vai-rogatjisra  taníttsa  (P;lzm;Préd.  1127).  Egygyet- 
sát  elí-adgyad  néki,  hadd  lássa  rakását,  én  podij;  felbout- 
1  szövését  8  varrását  (GyöngyD:  Char.  183). 

Izövetkez-ik :  paciscor,  foederor,  foedus  ineo  Sí.  [.sich 
e.sellen].  Mi-is  ezekhez  szövetkezvén,  mennyfink-fel  a  karba 
6:  Préd.  138).  Florinával  szerelmet  szövetkezett  (Kónyi : 
.  53).  Más  baráte;igálioz  szövetkezni,  éde-sedni    (SzD:  MVir. 

szve-szövetkézik :  confoederor  Kr.  araurem  contexo 
i\.  [sieli  verbinden].  Ez  egész  világ  hamis  latorságra  Sszve- 
•étkezik  (MA :  Tan.  Elöb.  20).  Könnyen  barátkozik,  öszve- 
:etkezteti  magát  a  fiatal  rend  (SzD:  MVir.  52). 

szveszövetkézés :  confoederatio  Sí.  [büudnis].  Az  i.sten- 
nec  közönséges  6.szve  p;ü-tolá«ból  és  öszve  szövetkezésből 
iidokra  mindenféle  szidalmat,  vétket  költénec  (MA :  Tan.  60). 

Izövetkézós :  foederatio,  pactatio  SL  [bündnls].    Felbon- 
a  barátsági  szövetkezést :  *nodum  amicitiae  tollere ;  hittel- 
)  szövetkezés:  *juxatum  foedus  PPBl. 

Izövetkeztet :  foedero  Kr.  [verbünden,  vereinigen].  Az 
!  és  engedelmes  szolgának  eltekéilett  szándéka  urának  ked- 
akarattyával  szövetkeztetni  akarattyát  (Csúzi:  Si'ii.  51). 

Izövetség :  induciae,  condictum  C.  foedus,  prctum  MA. 
dilis,  vertrag  PPB.  Atkozot  nelv  te  va^  az,  ki  io  zövetsegSt 
jfeyted  (GuaryC.  16).  6  zöuetsegenec  fogadását  meg  nem 
ya  (DebrC.  406).  Eluegeze,  bog  az  ö  zfzesegenec  allapattyat 
imi  nemf  zöuetsegel  el  nem  valtoztatnaya  (TelC.  Ib).  A  tes- 
lentomon  nem  chak  a  meghaló  ember  szerzése  es  végezése 
itic,  hanem  minden  elrendelés,  szöuetség  es  kötés  tettel 
ilt:  Bibi.  Ld).  A  kivel  tenéked  szövetséged  avagy  barátságod 
yon  ((i>m:  Jan.  201).  Ha  a  nemzetéé  meg-békéllenec,  szövet- 
az,  a  mellyet  fel-bontanac,  meg-szegnec  az  hamis  hitfiec 
!).  A  mi  a  consonánsoknak  vocálisokkal  való  szövetségét 
i,  néha  egy  vocálissal  tsak  egy  consonáns  társalkodik  (Corp- 
imm.  595). 

Szólások].  Szövetséget  bont:  frangere *foedus et  rum- 
B  PPBl.  Az  én  szövetségemet  felbontyátoc :  ad  irritum  per-, 
atis  pactum  meum  (MA:  Bibi.  1.114).  Egymás-kozött  sz5- 
tséget   kötni:    facere,    ferire   *foedera    inter  se  PPBl. 

kit  a  kétség  választásában  tartóztat,  sokat  látott,  hallott 
ós  emberekkel  kössön  szövetséget  (Fal :  ÜE.  382).   Azokkal, 

már  többet  nem  veszthetnek,  szövetséget  ne  köss  (453). 
övetséget  tesz:  stipulari,  depacisci  MA.  Zöuetsegöt tön 
liknak  ez  uilagra  bociatasarol  (TihC.  42).  Soha  nem  akartak 
hussiták  szövetséget  vetni  az  lutheristákkal  (Pázm : 
I.  158). 

lázasulás-szövetsége :  sponsalia  C. 

Jzövetségtelensóg  :  [defectus  foederis  ;  bündnislosigkeitj. 
3an  értem  a  szővetségtelen.séget  és  a  viszszálUodó  szüntelen 
lorút  (09Ú2d:Sip.  33). 

Szövevény:  1)  textúra  MA.  gewebe  PPB.  2)  vepretnm 
,.  dornbusch  PPB.  Semegy  lakás  sem  uala,  holot  feyet  lehay- 
a  nemynemew  zewueuenben  (EhrC.  27j.  Lata  háta  megöt 
■  kost,  ki  .szaiuanal  meg  akadot  vala  a  szöueuenbo  (Helt: 
il.  I. J4).  Az  szövevénben  kost  látott :  vidit  arietem  inter  vep- 

(MA:  Bibi.  I.18b).  Sánibár  a  szent  u-ással  való  elleiikezé.s- 
;  sörfi  szövevényéből  akarna  ki-gázolni  (Matkó:  BCsjík.  338). 

spelunca  Sylv:  ÚT.  1145.  [hOhle?].  Vala  az  kopor.so  egé 
ueuinben  es  köuet  tfittenek  vala  rea   (Sylv:  UT.  1.145).    4) 

impUcata,    intricata,   impedita,    involuta   Sí.    [verwicklung]. 

M.    NYELVTÖBT.    SZÓTÁR    UI. 


A  bűnöknek  sok  szövevényi  között  az  idvessegnek  utat  ol  ne 
téveszszflk  (SBalog:  TemK.  155b).  Az  mennyei  igasságnak  tfizes 
oszlopa,  melly  az  illy  sok  istentelenségek  szövevényi  között  is 
világosan  meg  mutattja,  mely  utón  juthatnak  hé  a  mennyei 
Canahán  nyugodalmába  (MHeg:  TOszl.  Címl.).  Nem  e.sik  fel- 
bonthatatlan szövevényben  elméje,  midőn  gondolkodic  ez  három- 
nac  egységéről  (Sárp;  Noe.  640b).  Nem  hogy  magát  bajából  ki- 
fejtette volna,  sőt  ollyan  szövevénybe  ejtette,  mellyböl  tsak  az 
halál  szabadította  ki  (Bod:  Pol.  207). 

Szövevényes :  perplexus,  textilis  MA.  verwirrt  PPB.  Szö- 
vevényes nagy  vetélkedés  (Apafi:  Vend.  128).  Bujdosásnac  szö- 
vevényes pusztája  (Czegl :  Enoch.  ni.  10).  Nints  olly  szövevényes 
galiba,  mellyböl  a  vidám  elmék  ki  nem  tudnának  feselni  (SzD : 
MVir.  17b).  Nem  láthattam  szövevényes  tsúuiyát  az  átkozott 
szívnek  (430). 

Szövevényesség :  (res  implicata  ;  verwicklung].  A  bölcs 
szív  minden  igazságra  vezérel,  lelkűnk  ismeretit  minden  habo- 
zásokbul,  szövevényességekből  ki-szabadittya  (Apafi :  Vend.  Elöb. 
11). 

Szövő  :  1)  [texens,  textorius ;  webend].  Magas  kopjanyele 
oly  temérdök  vala  mint  az  szövő  czuborfa  olyan  vala  (RMK. 
III.229).  A  takáts  a  .szövő  székben  az  állií  melléé  fonálnac  bél- 
fonalat .szú  alája  (Com:Jan.  97).  Lydiauak,  amaz  barson  szövő 
aszszonnak  (Der :  Préd,  37).  3)  textor  MA.  weber  PPB.  En 
iletem  be  metteteth  miként  zövötől  (DöbrC.  244b).  Megh  tanay- 
totta  vala,  myth  takacznak,  z\Vönek,  zabonak  es  zAcznek  twd- 
nya  kel  (JordC.  77).  Az  en  eletem  napiai  liamarábbaká  és 
köuniebbe  lőnek  a  szöuönek  az  ö  vetélőiebe  való  czflnél  (Mel : 
Jób.  17b).  Az  ö  kópiája  temérdek  vala  mint  az  szövök  zugoly 
faja  (Megy:  Comp.  4b). 

keszkenő-szövő :  linteo  Nom.'  287. 

selyem-szövő :  sericarius  C.  phrygio  PPBl. 

SZÖCSKE  {s:(cskö  Thaly:VÉ.  L347.  szekc:e  Helt:  Mes, 
216.  szócska  Lipp:  Kai.  40b):  grillus  MA.  PP.  bruchus  Nom.' 
145.  [grashüpfer].  PtrSczköc,  szőczkSc:  aethaliones  MAI.  A  han- 
gyáról és  szekczéröl . . .  Talála  oda  iöni  egy  szektsö,  az  latnán 
a  magokat,  könyörgeni  kezde  a  handgyánac  (Helt :  Mes.  216). 
Fényes  hátú  szötskék  (Com :  Jan.  51),  Júliusban  szöeskövel 
horgásznak  (Lipp:  Kai.  40b).  Az  saáska  és  .szöcskö  nem  igen 
kfilőmböznek,  emez  kissebb,  amaz  nagyobb  (Lipp:  PKert.  V.240b). 
Szépen  irt  levelemet  vidd  el  szörömlyei  szecskönek  (Thaly :  VÉ. 
1.347). 

SZÖK-IK  (szehet  Helt:  lü-ón.  10.  106.  LevT.  L330.  zSc 
TelC.  171.  MA:  Bibi.  V.Sb.  MehSzJán.  28b):  1)  salio  C.  MA. 
springen  PPB.  Egi  verembe  zökek,  ki  télies  vala  ieges  vizel 
(VirgC.  103).  Az  ewzwer  zewk  ees  tombol  wala  (Pesti :  Fab. 
77b).  A  menllö  szök,  nieret  a  kabolara  (Mel :  Szján.  28b). 
Vttana  zekét  volt  egh  aga,  azt  es  halwa  zen'el  vpontak  ki  az 
vpizbewl  (LevT.  1.330).  Az  vad  oroszlán  az  lesből  az  prédára 
szüC  (MA:  Bibi.  V.Sb).  Vizben  szöknec,  belé  ölik  magokat 
(MA:SB.  133b).  Szökött  mint  az  evét,  ugrik  fáról  fára  (Kónyi : 
HEom.  14).  Sok  féle  külömbséget  hoz  elő  egy  ágról  másra 
szökvén  (SzD:  MVu-.  15).  Emez  uralkodó  indulathoz,  akárhová 
szállakozott  légyen,  mennél  közelebben  lehet,  úgy  szökjél  (Fal : 
UE.  378).  2)  salto  MA.  [hüpfen,  tanzen].  Mfl  vigasagos  énekét 
éneclénc  tfl  nectéc  és  ném  zökétéc  (MünchC.  33).  Micor  be 
mént  voba  az  láúa  és  zököt  volna  (DöbrC.  81.  406).  Danid 
diceretőt  monda  es  zöc  vala  télies  ereyeuel  (TelC.  170).  Tap- 
soltam es  szöktem  örömembe  (Mel:  Jób.  74b).  Ha  nyárba  hiuol- 
kottál  és  vigattál,  eregy  el  mostanis,  szekiel  és  mondgy 
vigasságos  éneket  (Helt:  Mes.  217).  OríiUietek  azon  az  napon 
es  szökietek,  mert  ime  az  ti  intalmatok  sok  az  eghben  (Fél : 
Bibi.  I96b).  Látván  hogy  tántzolna  és  szökne  előtte  (MA :  Bibi. 

21 


323 


Altai^szökik-ki-szOkik 


i:l  kiíszökik— szökuécselés 


s^ 


L282).  »)  [perhigio,  transftigio;  entlaufeu,  iilierliiufeii).  Mlkíircm 
meg  8ltec  vólua  a  királyt,  uiindiárt  a  scithiaiaklio/.  szeckéuek 
(Helt:  Krón.  10).  Minap  it  iiálluiik  ogy  fsái-w.go  barát  sz5ltek 
a  lutheristAk  közzé  (l'fizni:  Kai.  397).  Ma  égettek  meg  az 
Lajcliik  oly  kémet,  az  ki  francziátúl  szökött  (Bercs:  Lev.  320). 
Eloszlatui  nem  meroni  az  hadat  igen,  s  így  koplal,  már  is 
szökik  (381).  Zsámboki  hada  mind  ideszökött  (537). 

által-szöklk  :  traiwilio  C.  MA.  hiniiliorspringon  Pl'B.  Ne 
gondold,  hogy  immár  által  .■izuktot  az  árkot  (Helt:  Mes.  130). 
Ha  az  to  fiad  az  néked  való  engoilídmeségeii  általszokStt  volna 
és  idegen  országban  mindent  elkőllfilt  volna  éi  kérné,  hogy 
Rtet  ismeg  kegyelmedbon  vennéd,  meg  vonhatnádé  ezt  atya 
lévén  &  tőle  (MA:  Scult.  730b).  Valami  áltaLszüktitt  gútai  ember 
mondta,  hogy  ez  éjjel  az  lovas  német  elment  jubb  részin  Gútá- 
rúl  (Bercs:  Lev.  47fi).  Olly  .szórnyfl  árkon,  é.s  pedig  olly  evet- 
kínnyíiséggel  .sz5kik  által,  hogy  teljes  álmélkodás  (Fal :  NA. 
122).  Egyenes  littyát  nyelve  gyakran  Altalszöki,  rakvák  hazug- 
sággal beszédgyei  (SzD:  MVir.  225). 

be-szökik:  I)  iusilio  Kr.  [hineinspringen].  A  békáé  a 
tóba  beszeckéuee  (Ilelt:  Mes.  7Gb),  Nem  gondolát  meg  elfczor, 
hogy  ha  be  szeknol  a  kútba,  miképi)en  ismeg  ki  iSglietncl 
belSle  (373).  2)  |traiisfngio  ;  iiberlaufon].  Itt  az  az  bire,  hogy 
Gyulafi  László  mind  feleségestül  gyermekestül  beszökött  az 
török  köziben  (Nád:  Lev.  206).  Ezek  úgy  hiszem  azok,  kiket 
Nagy.ságod  gondolt,  hogy  bé.szöktek  Loopoldbaii  (Bercs:  Lev. 
225).  Nem  kell  a  rósz  embereket  megfogatni,  csak  fel  kell  írni, 
Kamuti  László  is  beszökött  (RákGy:Lev.  182). 

éggyütt-szökik :  consilio  C. 

el-szökik  :  .ibsilio,  anfugio  MA.  entspringen,  entlaufen  PP15. 
Egyhaztoknak  kenczet  el  lopa  es  wele  el  zfikek  (ÉrsC.  523b). 
Nem  soc  íidfi  múlva  el  szeckéc  az  országból  Béla  heiizeg 
mind  feleségestől,  gyermekestől  (Holt:  Krón.  37).  Olyat  kez- 
denek eretgetni,  mintha  az  Máté  vajda  olái  is  elakarnáuak 
menni  és  szfikni  (l?ákGy:Lev.  271).  Az  el.szökött  pártos  kato- 
nák csak  haton  vannak  (Monlrók  XV.499).  Már  fele  sincs  az 
hajdúnak,  mind  elszökött  (liorcs;  Lev.  ÍG.")).  Ha  nyer,  elszökik, 
ha  nem  uyér,  megunja  (082).  Ezt  a  szolgámat  valamely  g.azol- 
kodásíiért  megszidogatván,  azon  éjszaka  elszökött  1700  (Hazánk 
1375). 

[Szólások].  Üre.ss  nála  a  fel.sö  vár,  elszoktak  nála  a  felleg- 
várból (SzD:  MVir.  134). 

elszökő :  [evitans,  rocusans ;  ausvveichend].  Latliod,  mert 
uoni  eel  zokee  wag;ok,  de  azért  nem  sok  ydewt  hagyok,  wala- 
myrewl  thvvcz  kérdened,  myndennek  feleletyt  n;il;nu  leled 
(ÉrsC,  490). 

elöl-szökik :  praesulto  MA.  [vorspringen]. 

elölszökés :  praesnltus,  praesultatio  MA.  das  vorspringen 
PPB. 

elölazökő :  praesultor,  praesul  MA.  vortiinzer,  vorspringer 
PPB. 

föl-szökik :  subsilio  C.  assulto  MA.  aufspringou  PPB.  El 
liann;in  ő  rnhajat  fél  zőeuön  iőu5  S  hoziaia  (MünchC.  93).  Az 
lo  fel  z5knen,  nigvvan,  ki  rayt-a  il,  mind  az  földhöz  veri  (BodC. 
10b).  Supra  aggnó,  .szokj  fel  kabl.-i,  haza  jött  firjeil  tombj  Kató 
(RMK.  I.KJl).  B^y  szamár  láta,  hogy  az  «ra  iátzodnéc  egy 
szattinnel  és  hogy  fel  szeknéc  mellété  a  kutza  és  kelletné  magát 
(Helt:  Mes.  45).  A  sarda  a  niu.sika  zengesben  igen  gyönyörkö- 
dik, ugy  hogy  arra  a  tengerből  fel  láttassék  szökni  (ACsere : 
Enc.  220). 

fölazökós  :  a.ssultatio,  snbsidtatio  MA.  das  aiifspringen  PPR 

ki-8zökik :  oxilio  C.  hinausspringon  PPB.  Kiszöktec  a  fSlsö 
várból:  vacnam  inliabitat  MA.  PP.  NemineraS  doctur  wgb mondb, 


liogh  idwezeyteiik  a  mzl»  köre  esölth  wolna  arczeel  ees  ott 
keeth  foga  ky  zeketth  wolna  (WinkIC.  167.  CsomaC.  26i.  Pod- 
mmiyczky  .János  szfircsuhába  öltözik  és  egy  pnttont  vállára 
fogví'm  ki  szökik  Budából  (Monlrók.  1ILÖ2).  Uajócskájából  ki- 
nő ugurdgyúuk,  szijkjünk  (Mad:  Evang.  161).  Kürt  aga  mezéte- 
len kardal  ki  szőkék  sátorból,  kiált  segitjiéget  (Zriuyi  L29).  Mint 
eszeim  kiviilvaló  tombol,  majd  ki-szökik  magából  Örömében 
(SzD:  MVir.  480). 

el-kiBzökik :  [aufugio ;  entlaufen).  Az  ördöghel  az  mouos- 
torból  el  ky  zflkek  (ÉrsC.  523). 

le-szökik :  desaito  C.  desilio  MA.  herabspringen  PPB. 

meg-szök :  fcorripio,  irripio ;  ergreifen).  Az  tüz  lángot  szerez, 
a  moly  az  bázokat  mog-.szöki  (Com:Orb.  13).  Meg-szökte  a  tftz 
;iz  épület  héjazattyát  (SzD:  MVir.  447). 

melló-szökik  :  assilio  PPBI. 

reá-szökik :  as.silio  C.  MA.  consilio  PPBI.  aufspringeu, 
liinzuspringen  PPB.  Szent  Pált  igen  latornac  véltéc,  l.'ogy  az 
kigyo  rea  szökett  (Born:  Préd.  429b). 

reászökés :  as-sultus  C.  MA.  anspnmg  PPB. 

szembe-azökik :  [resisto,  repugno ;  widerstehen,  wider- 
streiteu].  ü  ember,  ki  vagy  te,  ki  az  istennel  szömbe  .szökuen 
páutülódol  (Helt :  UjT.  r2;.  Kik  itt  ez  arant  istennel  szeDiben 
szöknec  és  ö  véle  pántolódnac,  elveszik  a  feleletet  amaz  UA- 
.sártos  szölö  niftvesekkel  (Pós :  Igazs.  n.39). 

szembeszökő  :  [oppositxis  ;  entgegengestelltj.  Homlockal 
szemben  szökő  avag)'  elöl  járó  sereg  ((Jom:  Jan.  148). 

szöktön-azökik :  [alias  post  aüum  proftigit  j  nach  oinander 
ausrci-wen).  Myiid  zekten  zeknek,  gyakorta  j\t-nnek  emberink 
(LevT.  1.185). 

vissza-szökik :  re.sulto,  resilio  C.  MA.  znrückspringen  PPB.  j 

visszaazökéa :  [tö  refiigere ;  das  ziu-ückflielieu].  Altaljö- 
vetelit  egy  katona    visszaszökésébfil  megtudhatták  (Bercs:  Lev. 

634). 

Szökdécael :  persulto  C.  .salto,  subsalto  MA.  [liüpfen).  A 
bárány  szökdétsel,  játszik :  *agnns  la-scivit  PPBI.  Észt  meg 
ogyéte<í  a  madarac  kőzzi^l,  a  mely  négy  lal)on  iár  es  Iioszkzú 
.szára  vagyon,  melyen  szőkdétselnek  (Helt:  Bibi.  I.CX>3).  Igen 
.szökdöc.sölnek  és  ugrálnak,  hogy  egymásra  hullnak  (RMK. 
V.85).  Szökdeczel  mint  az  szanias  íBorn:  Préd.  66j.  Ott  addig 
szekdöezel,  hogy  czac  nudatsagbanis  kettő  szegi  a  szarát  (Sib: 
VigK.  Dx).  Ha  nem  szolgál  az  idö,  elugranac,  .szőkdeczflinec 
az  békác  (MA:  Scult.  753).  Miképpen  a  kigyó  farka  el-niet- 
zetvén,  ugrik  ido-tova  nyugttal  nem  lelhetvén,  ugy  .■izökdécael 
ez  is  fel  s-alá  vettetvén  (GyöngyD:  Cliar.  624).  Addig  .szökdétsel 
a  bolha,   hogy  vagy  vízbe  esik   vagy  tfizbe  (SzD:  MVir.  127). 

el-szökdóeael :  (aufugio ;  entlaufen).  Elszökdécsöltek  két 
hét  alatt  az  böcsülletes  nemes  vármegyék  zsoldos  és  z-soldatlan 
tagjai  (Béres:  Lev.  477). 

iől-szökdécsgl :  subsulto  C.  [hinanfspringen).  A  f5ld  abt 
lévő  nedves  erekből  kibuzgó  kút-fejek  fel-szőkdétselnek  (Com : 
Jan.  12). 

Szökdécseldegel :  saltito  MA.  PPBI.  oft  springoii,  hilpfeD 
IM^B. 

Szökdécselés :  saltitatio  MA.  [das  hln  und  lier  springen). 
Vgy  kezdetik  el  egy  vallásból  a  másban  való  .szökdécaelés,  a 
kis  kfliömbségekböl  giakrann  nagiok  kőuetkezuek  (Bal;  Csisk. 
317).  A  hegyeken  és  halmokon  való  szökdécselés  a  gyoi-sasAg 
ós  ői-őmmol  való  jövetel  (DKíd:  Ker.  144>.  .Szökdécselé.socJiel 
gyakorlyác  magokat  (Com :  Jan.  209). 


SZÖKDEb-BE-SZAKELLtK 


BEIJ^SZAKELLIK-SZÖKÉS 


326 


Szökdel :  [pererro.tihibo;  hin  und  lier  scliweifen,  straiichelii]. 
zfz  Mariának  ev  maga  \-iselese  nem  vala  tetoiia  zegdelev 
mC  531. 

izökdös,  szökdös-ik  :  I )  [sjíüo  ;  springen].  Az  5rd5gők 
ittJLii  uiiiiii  a  tengilrbe  zőg<i6seiioo  (NádC.  125').  Kezdenek 
fazokak  eg  másra  zSkdósiiy  (SáudC.  25).  Az  várban  sidoli 
reitezenek,  aniyekszekbeu  o  kútban  űk  szíkd&senek  (Cseng : 
.  2-t).  SzegdSsnec  vala  fokról  az  árokban  (Gfircs:  Máty.  19 1. 
di.sznokuak  egész  niaia  sz5kd5sek  (Fél:  Bibi.  1.12).  Az  len- 
be szSkdísénec  (MA;  Bibi.  IV.135).  2)  salto  C.  saltito  MA. 
ízen.  hiipfen].  Z5kd5s5  HérodiadLsnac  laúa  az  el)éll5  liaz 
<-pét  iMiinchC.  40bV  Némely  hajdú  táiiczot  fegyverrel  sz5k- 
e  (Zrínyi:  ASyr.  77). 

)e-szökdös  :  [insilio ;  hineinspringen].  Benn  az  rómaiakban 
an  ve.-^zének,  tűz  miatt  is  sokan  égettetének,  ó  kutakban 
an  beszökdöséuek  (RXIK.  VI.171). 

ől-szökdös:  [subsilio,  assulfo;  aiifepringen].  Mind  niaian 
Zí'kdiWen  az  aztaltol  vtanna  fiitanak,  de  sehol  meg  nem 
letek  (DebrC.  163).  Halwan  ez  dolgoth,  fel  zekdeseenek 
iid,  meúnyen  walanak  (ÉrsC.  110). 

ci-szökdös :   (excilio,  profungo ;  ansspringen].   Az   buffoc, 
ki  zSgdőstec  vala  az  azzonnac  zaiabol  (GuaryC.  47). 

éá-szökdÖ8 :  adsulto  MA.  anfepringen,  an  etwas  springen 
B 

Jzökdösós :  saltatus  C.  saltifatio  Kr.  [das  hiipfen].  Az  eb 
ew  urat  megh  esméri  vala  es  nagy  zeokdeochessel  keseri 
X  (Pont  39b).  Senki  a  tántzot  tsak  szökdösésért  nem  szereti, 
lem  a  kézfogások  és  .szorítások,  ölelések  és  tapogatások  tét- 
nek (PázmPréd.  1132). 

Szökdöső :  1)  chironomus  C.  S)  [reptile ;  kriecher].  Dicze- 
azt  mennek  es  f51dek,  tenger  es  menden  zfikd&íik  6  ben- 
:  (AporC.  21). 

Szökdöz] 

ilá-szökdöz:  [desilio;  hinabspringen].  Öt  ezerén  Sltéc  meg 
gokat  valami  nagy  mély  vSIgyre  sz6kd5zvén  alá  (Zvon :  Fost. 

I57V 

5zökeU-ik  (fSlzotóHeek  ÉrdyC.  299b.  MA.):  1)  [salio; 
ingen].  Idestova  sz5k\M5m :  dissilio  C.  A  zent5k  kSzzAl  ki 
itest  teth  testen,  kih  a  yeg  ver5mbe  z5kSlI5t  (DebrC.  184). 
wyen  zyweeben  az  JasiLS,  onnan  zSkSllyeek  zayaban  (ÉrdyC. 
.  A  vizbe  székelnek  (Helt :  VigK.  27b).  Az  király  ezen  ue- 
kezék,  hogy  az  kevély  vitéz  lásd  melyet  szűköllek  (RMK. 
55).  Immaga  es  az  thoba  zekelyk  (LevT.  1.330).  Nem  arra 
lett  volna  sz5k5llened  (Bal:  Csisk.  148).  A  szerentse  póltzára 
köllik  es  szerelemre  verdődjk  a  házas-ságára  való  iiriigykö- 
1  nélkül  (SzD:  MVir.  392).  2)  snbsuito,  salto  MA.  [hiipfen, 
zen].  Exultabimt  sancti  in  glória,  magarnl :  fin  kfiwfil5k  zSk- 
nek  (SándC.  12).  Már  sz5k51ni  láttassék  az  SrSmnek  miatta 
iá :  Evang.  313b).  Mintha  szökSUenék,  magát  mutogatja 
laly:  VÉ.  U.237). 

ilá-szökellik :  [se  deorsum  mittere ;  herabspringen].  My- 
•on  egy  magas  toromba  fel  menne  ees  ounath  ala  zókel  le- 
ik, ez  mondatyk  ystent  keeserthény  (ÉrsC.  .5).  Szekelly  el  alá 
ílt :  ÚT.  A6 1.  Mihelljt  a  ketskec  meg  látác  a  farkast,  alá 
ckelénec  a  kementzeről  (Helt:  Mes.  303).  Monda  a  leánnac : 
gd  a  kundt  és  szeckellyel  álla  a  lóról  (Helt:  Krón.   39;. 

iltal-szökelUk :  trausulo  MA.   hinüberspringen  PPB.  Az 

ael  fiainak  hazakon   által   sz5k8115t  Egyptusba  (Szár:  Cath. 

I. 

be-szökelllk :  insilio   C.    MA.   [hmeinspringen].    Az   erdeg 

;y  zegyentelenevl  be  zekelleek  zent  Justina  azzonnak  agyá- 


ban (ComC.  361b)L  Be  sz5k811éc  a  tengerbe  (Helt.  ÚT.  (3). 
Be,szeckeléc  a  vizbe  (Helt:  Mes.  15).  A  póroc  beszekeluén  a 
vizbe  verni  kezdéc  a  farkast  (284).  Hunyadi  be  szeckeléc  a 
czászárnac  egyic  haióba,  észt  látuán  a  t8b  keresztyénec  vtánna 
szekelénec  (Helt :  Krón.  105b).  Aetnanak  tflzes  hézagságiban 
szSknlléc  bé  (Lép:  PTük.  1.27).  Mind  ruhá-stol  az  folyó  vizbe 
sz.ikMlótt  (395). 

bele-szökellik :  insilio  PPBl.  [hineinspringen].  Az  vtan 
oztan  5magais  bele  szSkfillec  (Szék :  Krón.  35b). 

el-szökellik :  absilio  C.  desilio  MA.  entspringen  PPB. 

elől-szökellik :  praesilio  MA.  hervorspringen  PPB. 

föl-szökelük :  prosilio,  subsilio  MA.  aufspringen,  in  die 
hőbe  springen  PPB.  Az  kegyetlen  kyral  azt  haiwan  tl'el  zoköl- 
leek  (ÉrdyC.  299b).  Az  nyawalyas  ember  ffel  zókíilleek  agyá- 
ból es  nagy  ywSltest  kezde  teenny  {633b).  Az  kyraly  agyából 
fel  z8kellek  (ÉrsC.  453b).  Az  fráter  agyából  fel  zewkSlIek 
(522b).  A  székb51-is  föl  sz5kolvén  kiáltanac  vala  (Prág:  Serk. 
606). 

ki-8zökellik  :  prosilio,  exsilio  MA.  [entspringen],  Vagao  ki 
zSkélléc  annéphéz  (BécsiC.  42).  Egh  ondoc  buffo  zSkellic  vala 
ki  az  azzonac  zaiabol  (GuaryC.  41).  A  t*rt  torkából  ky  vonak, 
ime  az  t5r  oly  mynth  el  hagiatatot  vohia,  ky  zSkSlIek  (VirgC. 
104).  Eo  kezeyuel  tartónak,  vonónak  kezebevl  ky  zevkellek  es 
el  fvta  (DomC.  232).  Dan  oroszlank61y8c,  kisz8kellic  Basanbol 
(Helt:  Bibi.  I.dddd.  Kár:  Bibi.  L191).  Fel  liágoc  a  válódra, 
oniiég  a  lejedre  és  arról  annac  utánna  ki  szeckelem  (Helt : 
Mes.  372).  A  kovács  a  meglágyittatott  vasat  az  filS  vason  veri, 
az  homian  a  vas  szikrác  ki-sz8kellenee  ^Com:  Jan.  104). 

el-kiszökellik :  cv  Aranyas  szekérből  el-kiszököUék,  egy 
jó  fű  lovára  ottan  felesek  (KMK.  IV.96). 

le-szökellik:  desilio  C.  MedLat.  172.  [herabspringen].  Le 
z8k511eek  lowa  határol  (ÉrdyC.  510).  Garai  Miklós  lováról  le- 
szekellék,  a  szekér  mellett  viadalt  tart  vala,  asszonyokat  fl  ol- 
talmazza vala  (RMK.  IIL327).  Le  dőtte  az  Ikaczot  a  lóról  és 
le  szeckeluéu  fejét  véué  (Helt :  Krón.  76). 

reá-szökellik :  [adsilio,  inalio ;  aufepringen,  an  etwas  sprin- 
gen]. Az  oroszlán  megismeré  a  pásztort  és  reia  sz8ckeluén 
nyalogatni  kezde  (Helt:  Mes.  109). 

szémbe-szökellik :  [prosilio  ;  entgegenlaufen].  Vele  vak- 
meriVképpen  szemben  ne  szökellyél  (KBodor:  HÖszt.  57). 

Szökeldez-ik,  szököldöz-ik :  assidto  C.  saltito  Kr.  Sz8- 
k81dezve :  assultim  C. 

Szökeldező :  saltatoi-  MA.  Springer,  tanzer  PPB. 

Szökellés :  saltus,  saltatio  MA.  das  tanzen,  springen  PPB. 
Mynemew  z8k811es8ket  teen  ez  wylagluiak  meg  valthasagaert 
(ÉrdyC.  380.  CsomaC.  4).  Látnál  ackor  veszedelmes  szűk8llést 
(Bes:  HÉnek.  B2).  A  kegyetlen  Heródes  az  6  szemtelen  húgá- 
nak sz8k811éséért  esze  felejtettfii  kelleténél  nagyobb  Ígéretet 
tévén  (GKat:  Válts.  n.303). 

Szökellő:  1)  saltans  MA.  [saUens;  springend].  Gyertyára 
szőkell8  lóvfildékek  (Com:  Jan.  51).  2)  [saltus;  sprang].  A  bor- 
uak  fűsti-miatt  oUy  tSredelmes  szfivel  nem  lehetnek,  a-minémfit 
kivánna  az  életnek  utolsó  sz6k8116je  (Pázm:  Préd  227).  S)  sal- 
tus, salebra  MA.  [declivitas;  abhang].  Olly  meredeken  vagyon, 
mellynek  veszedelmes  lészen  a  sz8k8115je  (Fal :  NU.  276).  A 
próba-kinek  veszedelmes  szököUőjére  tétetódni  (SzD:  MVir. 
343). 

Szokás  (szűivésf  KákF:Lev.  L626);  1)  saltus,  saltatio,  sal- 
tatus MA.  sprmig,  tanz  PPB.  Ideje  vagyon  az  sz8késnec :  tem- 
pus  est  saltando  (MA:  Bibi.  L577;.    Vagyon   fideje   a   sirásnak, 

21* 


327 


ÉR-ÖZÖKÉS-[SZÖKT-) 


SZEM&ÖZÖKTÉBEÍJ— ASSZÚSZÖU/) 


328 


fldeje  a  nevotésuek  és  a  szókésnek,  tánfzolásnak  is  (GKat: 
Válts.  I.lOöO).  8)  [traiisfiigium ;  fluclit,  desertion].  Az  más  fél 
közzé  való  szökéssel  a  menetellel  fenyegetőzik  (KákGy:  Lev. 
256).  Fogy  is  az  ellenség  mind  fegyver,  döghalál  és  szökés 
által  naponként  (258).  A  regimentet  mind  a  szökvéstül  megtar- 
toztatom (RákF:  Lev.  1.626).  Semmi  hírem  egyéb  az  panasznál 
és  katona  szökésnél  (Bercs :  Lev.  467). 

ér-szökés :  pulsus  Kr.  [aderachlagj.  A  himISt  eleve  meg 
jelenti  a  lágy,  IflkkSgS,  gyors,  egyenetlen  érszSkések  (ACsere : 
Enc.  194).  Pulsiis  vagy  érszökés  az  emberben,  niellyrül  az  ér- 
telmesek a  léleknek  jó  és  ros2  állapottyát  ki  veszik  (Fal:  L'E. 
478). 

mérges-szökés:  dracunculus  PPBl.  (mitfresser  in  der  haut) 

mirigy-szökés :  bubo ;  pestbenie  PPB, 

Szökevény  (»Z(JJttiei'«iy.'  Fal:  NA.  217):  fugitiviis,  proftigns, 
herifiiga,  transfaga,  desertor  SL  [iiberliiufer).  Ugyan  dögit  lát- 
tyiik  a  szökvevényeknek  és  sok  gj'alog  sok  lova.s,  ha  miugyárt 
rajta  ve.szt-is,  nem  sokat  törfidik  véle  (Fal:  NA.  217).  Fegyvert 
ne  nyújts  azoknak,  kik  szeretetról  szeretetre  vándorlók,  pártoló 
szökvevények,  mert  elvégre  dühösködnek  (Fal :  UE.  476).  Pél- 
dázott, nyájaskodott  a   két  liertzegi  szökevény  (Fal :  TÉ.  699). 

Szökő :  1 )  saltator  MA.  tanzer,  Springer  PPB.  Láttyátok-é, 
melly  jó  szokó,  kész  6  akar  mely  nagyot-is  ugnuii  (Matkó: 
BCsák.  37).  2)  fiigitivus,  transfuga  MA,  flüchtling  PPB. 

bokor-szökő  :  (fugitivus  ;  flüchtling).  Az  ö  asztal  felett  való 
tréfái  bokoi-szökö,  hitván,  kajtor  csócselék  szájában  való  tréfák 
(EsztM:Lev.  30). 

hágsó-szökő.  Jöszte  csak  hágsó-szökó  kaiikú,  bizony  ilgy 
ütöm  az  apáczaniaró  fogadat,  hogy  kiesik  onnan  (RMK.  V.226). 

Szököd-ik:  [salio;  bespringen].  Mikor  immár  akarod,  hogy 
a  ménes-ló  sz8k8dgyék,  akkor...  (Cseh:  OrvK.  6). 

Szöködő  :  (fugitivus,  transfuga  ;  überlauferj.  Coastantiniis 
császár,  niidóu  azoknak  el-ftitááokat  meg  értette,  oda  mgaz- 
kodván  az  .szSkódóket   kérte,   hogy   marachiáuak  (Konst  15b). 

Szöködöz-ik:  dissuito  C. 

Szökött:  fugitivus,  ftiga  elapsus  Kr.  [flüchtling].  Jól  fel- 
kerestesd az  otthon  maradtakat,  haza  szökteket  (RákGy:  Lev. 

153).  SzókStt  katona:  aiisreisser  (KirBesz.  147). 

Szöktet:  facio  ut  saüat,  saltet,  prosiliat,  protiigiat  SL  [ent- 
laufeu  la.sseii].  A  vizbe  szektetic  vala  a  tSrfikeket  (Helt:  Króu. 
106).  Jáczíittatták,  szfiktettéc  és  minden  csnfsjiggal  bolondos- 
kodtattác  elóttóc  (Megy :  6Jaj.  111.15). 

által-szöktet :  1)  (transilire  facio ;  überspringen  lásson). 
Által  szektetuén  egy  árkon  meg  ftté  a  ló  az  innát  é.s  el  sán- 
tula  belé  (nelt:Mes.  119).  8)  [trajicero  curo  ;  hinüberbringen 
lassen).  Megírtam,  külön-külön  ivissuson  az  innensfl  statiójokra 
inkább  szöktesse  által  az  rosz.szát  (Bercs:  Lev.  349).  Az  lovas 
hadakban  elhoztam,  általszOktettem  az  Vágón,  úgy  gyalogot  is 
(590). 

el-szöktet :  tacio  ut  profugiat  Kr.  (entlanfen  lassen).  Ez  az 
Nagy  Gergelyerth  som  kezes  nem  wolth,  sem  el  nem  zeoktette 
es  nem  enyegette  (UMNy.  111.66).  Az  zygethyek  le.sben  vol- 
thak,  mykorth  az  jobagyoth  cl  zektetyk  wala  (LevT.  111). 
El-szökteti,  (ízi  nyugalmamat  (SzD:  MVir.  31). 

szembe-szöktet :  oppono,  coutrapono  Kr.  (entgegenstel- 
len).  Ortza-e  az,  melly  egy  hiti-szegfi  barátot  szembe  mér  szök- 
tetni a  tiszta-életű  sz.  Ágostonnal,  Basiliussal  (Páznr^:  Kai.  405  i. 

[Szökt-j 


szeme-szöktében :  (in  os;  ins  gesicht).  Nyargalta^  sze- 
mek szűktébeu  alá  s  fel  (Megy :  3Jaj.  n.25b).  Szeme  szöktébeu,   ', 
minden  tarts  nélkül  igen  el-mongya  a  nem-úgy  vagyont  (SzD:  * 
MVir.  224).  { 

[Szöktető)  I 

apáoa-szöktető  :  [monialem  ad  fngara  inducens ;  nonnen- 
entfiihrer).  A  régi  szentek  Kristus  házassága  rontóinak  nevezték 
az  apátzák  szOktetóit  (Pázm*:  KaL  395X 

Szökvész :  [fugitivus ;  flüchtling).  Mint  szókaészec  a  heaza- 
ton  ala  rekesztuén  fekesznec  vala :  inclusi  sub  tectis  fugitivi 
perpetuae  providontiae  jacuerunt  (JésusSir.  R6). 

SZOKS :  subalbus  SL  (grau).  Zeweke  purpyan  zoknya 
(RMNy.  n.34b).  Hagiok  Georgnek  ket  tulkot,  az  széke  taR-zi;it 
és  az  retet  (302).  így  tisztiüék  az  mint  lehete  az  szőke  nuu- 
baktól  (Kern:  Élet.  53). 

Szökés :  [subalbidus ;  graulichj.  Hagiok  wilat  kettót,  égik 
aranio.s,  az  másik  feier,  zekes  (RMNy.  IL67). 

Szökül :  subalbus  fio  Kr.  [grau  werden). 

még-Bzökül :  cw  Ha  kedig  láttya  a  pap,  hogy  a  vamac 
szine  ninchen  aláb  a  tSb  bírnél,  a  sz8r  sem  .szSkfilt  meg,  hét 
napig  rekeszszebe  (Helt:  Bibi.  LDDd.3). 

SZÖIiLÖ  (:'l,  ÉrdyC.  130b.  KeszthC.  202):  1)  uva  C. 
MA.  weinbeere,  weintraube  PPB.  EMTiek  zewlewt  beteguol 
(EhrC.  91.  92).  Ném  zédnéc  tfiuissekrSI  zSIíket  avaé  korokról 
flgeket  (MünchC.  26).  E^:  z618  tíl  nevekódet  es  ez  ziMSt  terSmle 
(GuaryC.  17).  Nem  yrom  en  zelSnek  zyryabaa  (JordC.  440). 
Vetemények  es  zevlevk  jgeen  meg  tevrettek  volna  (DomC. 
205).  Hogi  ha  bewen  termSth  szólód  pinterkednie  kelle5, 
szanch,  ves  1572  (KBécs.  Cö).  Az  szóló  igen  meg  raggyilt, 
makk  Ls  kevés  leszeu  (RákGy:  Lev.  208).  8)  [vitis,  palmes; 
weinrebe],  A  szólót  el-fedni,  az  oltóágakat  fiildbe  tenni:  *humare 
taleas  PPBl.  A  zólók  gerezdóth  terómtenek  (DebrC.  56).  Wram- 
nak  sem  lehetetli  job  bonv  zAleye  minth  az  (LevT.  1.218). 
S)  vinea  C.  MA.  (weingarten).  Vewue  ewtett  egy  nemy  zaw-  ' 
lewbe  (EhrC.  92).  MégtórÓm  8  zólóiét:  comunpam  N-iueam 
eius  (BécsiC.  180).  Méúnetéc  az  en  zólómbe  (MüuchC.  51).  ^ 
zóleieket  k?  essél  meg  5le  (DöbrC.  14S).  El  hagyuan  niayor 
hazayt,  zevleyt,  zanto  fevideet  (ComC.  249b.  JordC.  57b).  A« 
zeleen  ertetyk  anya  zent  egyház  (írdyC.  130b).  Amazok  ad  1 
alytak,  hogy  walamy  kyndiet  a-sot  wolna  el  az  zewiewbe  (Pesti :  ! 
Fab.  73).  Kouacz  Imreh  hossa  nyúlhasson  a  bakony  bercz  atíil6- 
nek  a  feléhez  (RMNy.  II.2ŰG).  Ket  hegien  nádnak  ptvzta  zólók 
(LevT.  L292).  Három  falu  kapálja  a  diósgyőri  szöllöt  is  (Gér : 
KárCte.  IIL487). 

agg-szőllő :  vinea  calvata  MA. 

álló-szöllö  :  venímcula  ilA.  uva  conservabilis  Kr.  trauben, 
die  sich  lange  haltén  PPB. 

apró-szőllő :  uvae  CorintUiacae ;  wellische  rosÍDen  PPB. 
Mikor  immár  megvágod,  ^p  apró  szólót  is  vess  reá  (KiuIt: 
Szak.  35).   Vágj  ahnát,   apró  szólót   is   hányj   reá,   szektiivezd 

meg  (lOOi. 

aprószöUőz :  [uvis  Corinthiacis  constemo ;  mit  rosinea 
bestreuen).  Az  székit  nád  mézeld,  Kifrányold,  borsold,  sózd,  apnS 
szólózd,  mint  ide  fel  mogmondám  (Radv :  Szak.  214). 

asszú-szöllő  :  asta]>hi8  C.  uva  passa  MA.  gedörrte  trauben 
PPB.  Mikor  ferliu  az  nazaréu.sságra  kóteleii  magát,  .semmi 
szólóból  czinált  iltitlt  ne  igyéc,  ny  szólót  se  egyéo  se  |>edig 
aszszú  szóiul  (>L\:  Bibi.  I.123b).  Asszii  .szóló  lépnek  vagym  ái^ 
talonuual  iFelv:  SdiSal.  14.1  Kegyelmed  azon  assu'iszóló-bohl- 
búl,   a    melyiket  jobbnak  itéli  lenni,   egy   jialacskkal    kül^jüa 


BAJOR-SZÓLLÖ— MAU>SA-SZÖLL(!^ 


metszett-szAllö— SZOl  ,1  .CtS 


330 


T.*  111.193).  ReméiiségUnk  felett  sok  asszúszfilS  lévén 
kevés  búrunk  iugretliál,  bezzeg,  ha  időnk  volna  reá,  volna 
módunk  az  a.>isziiszíllíbor  csináltatíisban  (397). 

íjor-szőUö :  lageos  C. 

ikator-szöllő :  uva  helvola  MA.  bieiehrole  trauben, 
ifarbigo  trauben  PPB. 

)roB-Sz6llő  :    vitis  vinltora;    weinrebe  Fucbs:  StirpH.  47. 

jrostyán-szőUő :  corymbi  C. 

prus-szöUő :  [uva  Cypria ;  cyprische  trauben].  Cyprus 
fSnek  ki  satuit  gerezdé  (Ágost:  Zar.  393). 

)-szőUÖ :  solanum  mortale  Mel ;  Herb.  85.  solatnim,  sola- 
horleuse;  judenkirschen  PPB.  Eb  szJ15,  boldog  a.sz.szouy 
sabiua  Major :  Szót.  417.  Végy  cipkénec  rós;i  biinboiát, 
;onya  fítaec  a  bugyoiát  és  eb  sz515t,  ezeket  törd  (5sz«e  és 
ívében  az  popiomat  fSzd  meg  er5.ssen  (Mel:  Herb.  11).  Eb 
i  vagyon  5t  fele  is ;  az  ötödik  ff  le  solanum  mortale,  lialá- 
)olondit<i  eb  sz515  (85).  Szép  z5l5,  kit  eb  zSklnekis  hjnmak 
[ik:HasznK.  ISb).  Az  naptamadatrul  hozót  eb  szSlc't  vala 
állat  meg  ezy,  meghal  (BeytheA:  FivK.  109b).  Ha  vizét 
t  az  kerti  eb  szSlSnek,  bels8,  kiIsS  dagadast  gyógyít  (110). 

özmondások].  Eb  sz515  sem  terem  kertedben,  mégis  bort 
jatsz :    servus    cum   sis,    comam   geris   (Decsi :  Adag.  157). 

inivaló-azőUö :   uva    eibaria,  escaria ;   essbare  trauben 

•dei-szöllő :  vitis  silvestris  Beythe :  Nom.  8. 

hér-sz5llő :  uva  argitis,  spinaria ;  griechische  trauben  PPB. 

kete-szöllő :  vitis  idea  Beythe :  Nom.  8.  uva  nigra ; 
■arze  tr,anben  PPB. 

id-feketeszőllő :  uva  lavinia  Nom.'  93. 

dor-szőllö.  A  fodor  sz6l5  igen  ágas  bogas,  sok  hegyes 
sei  vannak,  levelei  ollyanok  mint  a  fSldi  borostyáné  (ACsere  : 

236). 
srezd-szőllö :  botnis  MAI. 

arBely-szőUö  :  uva  dactyliua  MA.  Bngersdickbeerige  trau- 
PPB. 

Dhór-szőllö :   uva  praecoqna,   pr.aeciae,  praeciana  Nom'. 

iilló-szőllö  :  uva  caduca  MA.  uva  semicaduca  ;  lialbal)- 
nde  trauben  PPB. 

Bcskeesecsű-szöllő  :  bumamma,  biunastos  C.  geistutten 
ben  PPB. 

BCskeszemű-szőUö :  bumastos  Nom.  80b. 

5vér-szőllö :  spionia ;  weintrauben  mit  grossen  beeren 
1. 

igyború-szöUő :  uva  inerticula  Nom'.  93. 

iány-szőllő  :  uva  virginis  :  jungfertrauben  PPB. 

igas-szőUő  :  arcella  *vitium  PPBl. 

igasontermett-szőllő  :  uva  pergulana  MA.  an  der  som- 
laube  gewachsene  trauben  PPB. 

lalosa-szöUő :  uva  Malvatica  MA.  zibeben,  weLscIie  trau- 
PPB.  Az  molo.sza  sz51ü  lenében  ha  meg  iszod,  mérget  gyógyít 
I :  Herb.  31).  Ebben  az  palánkban  rakhatsz  apró  rétest, 
)sa  szilit  Is  (Radv:  Szak.  96.  102).  Malosa  szóló  egy  oka 
űlrók  Vin.223).  Küldöttünk  fügét,  malosa  .szólót  (MonTME. 
7).  Egy  oka  riskása,  egy  oka  malozsa  szóló  s  füge  (TörtT^. 
13). 


metszett-szöUő :  sarpa  C. 

niuBkotály-BzöUö  :  muscalula,  uva  passa,  apiana  uva  MA. 
n\uskateller  trauben  PPB. 

nagyBzemű-szöUö :  uva  spionia  MA.  grossbeerige  trauben 
PPB. 

nehezenópülö-BZÖUő  :  *morosa  vitis  PPB. 

nyel-szöUö :  botrus,  racemus   MA.   kamm,  trapp   an   der 
weintraube  PPA. 
ostály-szöllő :  lageos,  uva  leporaria  C. 

palánt-Bzöllö,  plántált-Bzőllő  :  novelletum  C.  vinea  no- 
vella MA.  [frisch  gepflanzter  weingarten].  Matya^  dyak  ellenti 
az  palant  szölött,  a  mellyet  a  szolgaya  ell  adott  wolt  Bana 
Andrásnak  (RMNy.  11.205).  October  16.  fogattam  az  palánt 
szóllómhez  (Kár:  Élet.  n.64). 

parlag-szöllö  :  vinea  sterilis,  viduata  MA. 

romonya-szöUö  :  uva  praecox  MA.  uva  praecoqua,  praecia, 
praecociana ;  zeitige  trauben  PPB 

rózsaszemű-szőUő  :  uva  helvola  MA.  rosenfarbige  trauben 
PPB. 

savanyni-Bzöllö :  uva  acida,  caduca  Nom.  93. 

Bokmagú-BZŐUö  :  acino.sus  Major:  Szót  10. 

Bzép-szőllö:  solanum  hortense  Beythe:  Nom.  8. 

tengeri-Bzöllö :  astaphis  C.  MA.  PPBl.  uva  pas.sa  Pesti: 
Nom.  1.39.  ribisel,  meertraublein  PPB.  Apró  tengóri  z515 :  ribes 
vulgarLs,  mmor  marina  uva  Beythe:  Nom.  7.  Szent  János  fája, 
tengeri  .szóló :  ribes  PPBl.  Vedd  az  mondolának  az  fél  ré.szét, 
megnádmézelvén,  rósa  vizet  és  tengeri  szólót  hozzá  tevén  (Radv: 
Szak.  81.  163.  167.  174).  Sophoclesnek,  Anacreonnak  csak  az 
tengeri  sz515  akada  torkokon  s  meghfulanak  t618  (Lép:  FTiik. 
31).  A  tengeri  szólSk  tágétnak,  lágyéttyác  a  hasát  (Com:  Jan. 
25).  Tégy  be  borsot,  gyömbért,  apró  tengeri  szólót  és  töltsd 
meg  a  malaczot  (TörtT".  1.575).  Theofilactns  lovait  nem  tsak 
szénával,  hanem  jó  borral,  tengeri  szólóvei,  malosa  szSlóvel, 
figével  táplálta  (Misk:  VKert.  104).  Jó  a  tengeri  .szóló  és  fái- 
sóska  liktarium  is  (PP:  PaxC.  291). 

termö-szőUö :  [vitis ;  wein.stock].  Ket  hasonlatos-saggal  úil- 
uaban  való  ismeretre  hozza,  az  elsót  hozza  az  tórme  .szólóról, 
az  masikot  az  ólai  farol  (Szék:  Zsolt.  240.  MA:  Bibi.  1.542). 

tő-szöllő :  vitis  vinifera  Beythe:  Nom.  8.  [weinrebe].  The 
feleseged  legén  the  hazadba  olyan  mynth  termew  th\%  zelv^ 
(KnlcsC.  331b). 

vad-szöUő :  labnisca  C.  corymbus  Nom.  39.  wilde  traube 
KirBesz.  154.  Ez  vad  szólónec  vize,  levele  hasat  meg  állat  és 
minden  varat  gyogyit  (Mel :  Herb.  6b).  A  vad  szóló  keserfi,  fojtós 
gyfimólcs  (Com:  Jan.  61). 

[Közmondások].  Az  atyác  óttéc  meg  az  vad  szólót  és  az 
fiaknac  fogoc  vásic  meg  belé  (Kár:  Bibi.  U.123b). 

zsendült-szöUő :  [uva  praecox ;  frühreife  trauben].  Zsendült 

szólót  hoztak  Váradról  (ErdTörtAd.  IV.34). 

SzöUöeske :  [vinea  parvula ;  kleiner  weingarten].  Kötelezem 
magamat  ó  kémeket  minden  háborgatok  ellen  mogótalmazni, 
ó  kémek  hasonlóképen  engem  a  megnevezett  szólócskék  szaba- 
dos bírásában  (LevT.  11.385).  Az  aprólék  Zomborinak  valami 
szólócskéit  restituálta  Nagyságod  (Bercs:  Lev.  318). 

Szöllőa :  vites  et  uvas  habens  MA.  waa  weinstöcke  und 
trauben  hat  PPB.  Villa  Sceuleus  1217.  VReg.  Villa  Zeulous 
(ZichyC.  1.87).  Possess.  Zulus  (11.190).  Villico   de  Zeuleusordo 


831 


[SZ(^I,LÓZ)-SZÓR 


EOY-SZÓRC— TÖRI  ,A  SZl^R 


(11.332).  Az  ellenBeg   innét   keozel   Zef>leo8   warasaban   (TjevT. 
1.277). 

[Szőllőz] 

meg-8zőllőz :  [uvi»  coiisterno ;  mit  tratibeu  bestreuen). 
Mikor  feladod,  megnádmézeld,  srMfizA  (I{adv:  Szak.  180).  Még 
ha  lehet,  megmondolázza,  szfilízze  (212). 

SZÖMÖLCSÖ  {to77wla  PPB  snmőlcsü  Major:  Szót.  489. 
Adiimi  Sí!  míkzó  C.  izSmtétsri  CszomöUs  vesztA  PPli\.  síJlmüluény 
Vali:  OrvSz.  16.  szoműlcsök  Fal:  Vers.  881.  szSmilcsú  Oim:  Jan. 
54.  szúmótcsű  Pázm:  Kai.  146):  verruca,  acrochordon  C.  warao 
PPB.  Napra  núzí  fű,  szljmílta  veszti  fft :  verriicaria ;  .szömöl- 
tsíuek  neme,  vak-tetíS,  hangja  boly :  mjrinecia  PPBl.  A  baraszk 
enjniét  etzetben  olnazd  meg,  varat  olth,  sSmólczet  gyogyil 
(Mehllerl).  4).  Szfini51cs5nek,  sonkolynak  ós  fogyatkuzílsnak 
nevezik  az  régiekten,  az  mit  mi  bennünk  bálvAnyozásnak  mon- 
danak lenni  (Pázm:  Kai.  146).  A  sz^mSlcsfl,  golyva  meg-rutét : 
verruca,  strnma  deformant  (0)m:  Jan.  54).  Ha  lovadon  szfl- 
mSltsS  avagy  egyéb  növés  vagyon  (t^eh:  OrvK.  48).  Ha  ffiz- 
fának  hajiit  eczetben  megffwSd,  a  testeden  Iév5  s5m5Its5t  el- 
5z5d  (Felv:  SchSal.  31).  Egy  agg  lant  van  Gyíingyös  táján,  ri'it 
szömölcs«k  ül  pofáján  (Fal:  Vers.  881).  A  kapornya- fának  levele 
golyvát,  szömíiitsénget  elront  (Vali  OrvSz.  16). 

eves-szömölcaü :  chalaza  C. 

Szömölcsöcske :  vemicnla ;  waríslein  PPB.  A  kSszvény  a 
lábakban,  mellyet  az  apró  szfim5Ics5cskék  is  liideg  megvétel- 
tfil  való  csomóé  nyavalygatnac,  láb  kíiszvénynec  mondatic  (Com : 
Jan.  58). 

Szömölcsös :  verrucosus  C.  MA.  warzig,  voll  warzen  PPB. 
Isten  tilalmazza,  hogy  di.sztelen  ajándékot  ne  adgynnk  néki, 
béiiuát,  orStlent,  rfihest,  sz5mőlts6st  ne  vigyflnk  az  5  áldozattyára 
(Pázm:  Préd.  335). 

SZÖMÖR  (?) :  (tristitia  :  traurigkeit).  Minden  .szSmSr  nekSI 
való  elet.  faydalom  ni>kfd  (Pécsi:  Agcst.  33). 

SZÖMÖRCSÖK :  species  fungi  MA.  PPB.  Z5m5rch5k : 
fungus  dactylitas,  (juem  germani  maurach  appellant  Beythe: 
Nom.  5.  Tyúk  sziimörraökkol.  Az  szöniörcsíikíit  így  csináljad 
(Radv:Szak.  87.  36.  88.  168.  223).  Zömörcsök  borjn  liiisbol, 
kappanbol  (TörtT.»  1.570). 

SZÖMÖRKE:  piniis ;  tichtenbaum  Mol:  Herb.  18.  A  .szó- 
mőrkéuec  bugái  és  diói  melegitSc,  szarasztó<-,  az  vizkorsagosok- 
nac  igen  ha.sznal  (Mol:  Herb.  18). 

SZÖMÖHKÖZÉS  :  [verruca  ;  warze).  Szép  vagy  én  húgom, 
én  .szcrelíim  és  semmi  macula  vagy  ki  vettendS  sz5m5rk5zés 
nincsen  to-beuned  (Csózi :  Síp.  282b). 

SZŐR  (.<--tr  Helt:  Mes.  402):  pilus  C.  MA.  Com:  Vest.  141. 
haiu-  PPB.  SzírbiM  szótt  guba :  cilicinns  PPBl.  V5n  Dániel  zur- 
kot  és  zSrt  és  égbefSzé  (BécsiC.  175b).  Éktelenség  lozen  az 
z5rból  k5tít  ruhákban  (VirgC.  149).  Kybe  mynd  fSIdj  bestyoek- 
nek  ees  mynd  zíirfiknek  zaraa  vagyon  (W'inklC.  292).  Sem 
kezet  sem  ruliayauak  zevret  sem  egete  meg  (MargU  24). 
Ijitangyaak  az  poklas.sagot  liA  testéén  es  el  változót  zynt  awagy 
zírth  (JordC.  9").  Ismét  a  szSméldeknec  lm  hoszszu  &  soc 
szfirfl  loiend,  szorgalmato.st  és  nagy  gondolatú  embert  iolont 
(Cis.  N3).  Oth  megb  e.smertek  az  wram  jobag)'  ewlnojlh  zew- 
ren  mynd  (LevT.  I.33öb).  A  szőr  féregnek  ellene  vagyon,  mellyet 
vizes  tetínek  is  himiak  (Frank:  HasznK.  15b).  Mikor  az  Iwrjú 
lábának  szíri  elmegyen,  vedd  ki  az  tiiztól  (l{adv:  Szak.  10). 
Nem  kedvein  az  oroszlány  haragos  serényét,  sem  a  medvék 
gubiU  szflrét  (Land :  UjSegit-s.  1.161). 

(Szólások].  Nem  mind  s  z  ó  r  i  mentébe  simogatják  itt 
némelyek  az  Ngod  tekiutetit  iTörtT.'  1.94 ).  Szőre  mentére: 


pilis  secundis  PPB.  Szőre  visszájára:  pilis  advernis  PPB 
Az  jószágot  tartozik  s  z  5  r  i  n  (in  specie)  vissza  adni  i  \'er 
Verb.  137).  Az  ördSgnek  is  kell  ogyan  ezeknek  háiittViásí 
nélkül  gyertyát  gyújtani,  de  megesmérvén  kit  kitazóriu 
úgy  liLszek  nekik  (RákGy:  Lev.  230).  SzSrén  elómutatja 
verboteniis  in  specie  ostendit,  suis  coloribus  depiogit  MA.  Oép 
villa,  ásó,  kapa,  ha  kit  ezekért  t5rvényre  idész,  lészen  l«ijja 
mig  s  z  5  r  i  n  számodra  eiS  tudgya  rakogatni  (Matkó 
BCsák.  122b).  Tegyen  collatiét  a  két-fél-kőzótt  a  képeknél 
dolgából,  s z 5 r i n  azon  módon  tapasz tallya  a  praxis 
(Pós :  Igazsu  11.662).  Ló,  kinek  szór  in  ülnek:  equus  desul 
torins  Szikszai.  S  z  íi  r  é  r  ó  l-m  e  g  í  r  j  a :  .suis  coloribus  deticribi 
MA.  Testi  Antikrisztus  ki  légyen  jól  tudják,  szent  Pál  és  Dáiiie  I 
szfii-éról  megírják  i RMK.  IL108).  SzörOdrUl  már  isméi 
n  e  k  az  igazságnak  Hai  (Fal :  BE.  585).  Sem  szórérfli  sem  nev. 
ról  eddig  nem  Lsmerte  iSzD:  MVir.  317).  Tellyes  kínyv  telné 
belóle,  ha  mind  ezekről  sz8ri  szerén  t  szollá  uánk  (Pó 
Igaza.  H.666). 

[Közmondások].  Meg  ismerik  agebet  szSriról  (Decsi :  Adag 
208.  60).  (i*ak  szórit  veti  el  a  farkas,   nem  természeta't  (194 

égy-8zörü :  (ojusdem  speciel ;  von  gleicher  fönn).  Egy  szárf 
formájú  lovak :  equi  *gemelli  PPBl 

kecske-szőr:  [piti  caprini;  geishaarj.  Kecske  szór,  szfl 
mha :  cilicium  PPl.  Az  külsó  sátor  építésére  valami  kevés  kecskf 
szórt  vihet  még  fel  kisebbik  tiam  is  (Nyr.  X1V.463). 

külömb-szőrü :  Idiversi  generis ;  verschiedenartigj.  Am 
külömb  szórü,  szép  mint  egy  szivárvány,  vad  tigris  társáho 
mint  együgyű  bárány  (Zrínyi  11.104). 

lábtartóztató-ször :  (tendícula ;  vogelgam].  A  madaras 
a  niadarakiit  kalitkában  rekeszti,  ha  nielly  a  nyfigtól  meglai 
tózlatott  magát  kiszabadittya,  el-repfil,  hanem  ha  magát  isnií 
láb  tartoztó  szőríkben  akasztya  (Com:  Jan.  81). 

ló-ször :  séta  e<]uina  Kr.  [rasshaar].  A  kitel  wolt  az  lona 
zíreből  czynalwa  (ÉrsC.  134).  Fflkötó,  fekete  lószírre  csinál 
az  is  .szakadozott  (TflrtT.^  IV.142). 

nyúl-szőr :  *laua  leporiua  PPBl. 

nyúl-szőrüsóg :  [color  subalbus ;  graue  farbe].  A  hái 
matskáuak  szőri  kfilőmb  kúlőmb  szíufi,  núndazáltal  a  szíirkf 
ség  avagy  nyúlszSrOség  az  6  természetihez  legillendJbb  (Misk 
VKert  165). 

orrlikbanvaló-ször :  vibrissae  MAI 

ritka-szőrü :  rarípílus  C. 

szem-szőr:  jialpebrae  Com:JaiL  47.  cilium  Kr.  (angei 
wími>em].  Zöme  feuo  wala  fekethe,  zöme  zőri  es  fekellio 
(TihC.  105).  Kárát  nélia  az  úr  eszébe  veszi,  hamar  csal,  bínidf 
csiklébe  ejti,  mert  szöme  szőrében  szoktak  szaggatni  (RMK 
III.316).  A  szemet  a  szemszőrJc  pillogatva  nedvesitic  \V<'W 
Jan.  47). 

[Szólások].  Meg-szedi  szemed  szOrit,  jégre  vis^s  (SzD:  MV'ii 
348). 

teve-szőr  :  pili  camelorum  Kr:  [kameelhaar].  Jauiis  valual 
ruhát  teuécuBc  zőrébfil  (MünchC.  18).  Teuenek  zevrelwn  ev 
tevztívt  ember  iCornC.  L'ii2b).  Janasnak  őt»«zety  valatevoekne 
zőreből  ea  kődmenes  zoroytoya  hA  eha  kírM  íJordC.  Mú 
Az  Jánosnak  öltözeti  vala  teue  szőrből,  az  fl  efke  pedig  val 
vad  rákiik  és  erdei  méz  (Fél:  Bibi  3).  Ez  a  teve  szőr  kő 
gyapin  caemélet  vúlt  légyen  (MA:  SB.  226).  Teve  szőrből  val 
matéria  :  camelot  (KirBesz.  140). 

törlő-szőr :  (peuiculus ;  bUrstoJ.  A  test  törlő  szőrrel  dörgő 
telic  (CJom:  Jan.  114X 


SZÓRETI  .KN— SZÖRNYEBB 


SZÖRNYEBBEN— .SZÖRNYC1.KÖD1K 


334 


Sretlon :  depilis  MA.  inipiilier  Com:  Jan.  14.  oline  lia;ir 
(iiiclit  mmiiiU'ir].  SzakHllatlaii,  szíretleii,  níliátlau  :  investis, 
)is  PPBI.  A  .szSretlenoc  niidSii  szírSsSdni  Itezdenec,  véko- 
cseng5  szavukat  ineg-vAltoztattyúc  és  rikáesoluac  (Comt 
44). 

őrös :  pilosus  C.  MA.  haaiig  PPB.  Sz5r5.s  boczkor :  car- 
i;  szírSs  fS,  egéifSl  :pilo.iella;  sz(1r5slipniyii:  .scolopendra 
Szírite  baratzk :  Persicum  Imniginosimi  PF^B.  Szírös-her- 
lap-mat.'ikája :  scokipeiidra ;  szőrös  p.ipmatska  fíreg :  onis- 
i'Bl.  (inba,  gubás  kSnt&i,  mind  kivűi  belől  6z5r5s,  gyap- 
impbiiimllon  Major :  Szót.  34.  Ksavv  biiiattatot  z5r5siiec 
C.  233b).  Teste  szeres  és  boytos  vala  (Helt:Krón.  45b). 
(iie.stSl  fogua  szűrés  mint  egy  szűrés  bűr  (Helt:  Bibi  I.L4). 
le  a  balha  és  a  szűrés  farmentriiiglie  buiéc  és  ott  balgata 
Mes.  213).  Eb  nyelő,  hasonló  az  uty  fyiJiSz,  tsak  hogy 
1  az  leuele  (BeytheA:  FivK.  120).  Esau  szőrűs,  én  pedig 
vagyok  (MA:  Bibi.  1.24).  Mint  két  haragos  libiai  oroszlán, 
Ilyák  körmöket  egynás  szőrös  hátán  (Zrinyi  1.132).  Illyés 
a  felől  azt  Írja  a  história  iré,  hogy  sz5r5s  ember  volt  és 
8ntűst  viselt  (Misk :  VKert.  47).  Kálniány  szőrSs,  sánta  és 
ember  vala  (Liszny :  Krón.  292). 

Jröske  :  fpilosella ;  mausöhrlein].  A  szűrűs  fn  négy  f^Ie ; 
madiknac  szflrös  a  leuélkei,  feyér,  kéc  a  viríVga,  ennec 
ke  a  neve  (Mel :  Herb  79).  A  varfS  vagyon  négy  fele  is, 
;  aprókat  szSrSszkénec,  szűszke  ffinec  hinac  (154). 

arösít] 

g-szőrösít:  [crinio;  behaaren].   Ha  az  fűid  fflsti   lenét 

ival  űzne  fűzűd,  meg  zűrűsyt  (BeytheA:  FivK.  117). 

irösöd-ik :  pilo  MA.  haarig  werden  PPB.  A  szfiretlenec 
szűrűsűdni  kezdenek,  szavokat  niegváltoztattyác ;    a  szü- 
li kezdű   leányoc   penig    minden    holnapokban    aszszonyi 
szeuvednec  (Com:  Jan.  44). 

g-sz5rösödik :  pilo  C.  PPBI. 

Irösség:  pilositas  Kr.  [liíiarigkeit].  Jákob  az  ű  kezét, 
t  gűdűlye-bűrrel  bé-fedé,  hogy  a  báttya  sz5r5.sségéhez 
li  lenae  (Pázm :  Préd.  553). 

ÖRBÖL] 

■szőrből :  obsorbeo  C.  [sehlürfen]. 

ÜRNYŰ  fwrní  NémGI.  155.  zemnn  EhrC.  146.  zemyw 
:.  45.  meg-:.vr)iyffdett  EbrC.  2b.  :oVi''í  BécsiC.  122) :  1) 
tnix,  trnculentus,  atrox,  dirns,  immanu.s,  terrificus  MA. 
im,  abscheulich  PPB.  Szömyfi  gyilkosság :  infanda  caedes 
Ily  zewmyew  dologra  zent  í^erenc  es  ew  tarsy  ky  yew- 
(EhrC.  54.  146).  Ö  nézésé  zűrnű  nála  fBécsiC.  122).  ZAr- 
alalth  zenuede  (VirgC.  28b).  Az  ev  zynyrevi  ne  jtyi,  ha 
'agy  zernyev  (DomC.  196).  ThArsathes  ees  eebewl  yaraa, 
V  halállal  megh  hala  (ÉrsC.  510b).  Szernyő  kegyetlenség, 
baráznaság  azután  támada  (RMK.  11.97).  Érettem  emberré 
szűm}-fl  kint  szenuedtel  (Born:  Ének.  143b).  Szűmyfin'it 
ikeredik  mérges  sáskákkal  (Pázm:  Préd.  6).  De  ha  az 
í  láttyák  e  szörnyeket,  j(5l  láttyák  eok  pedig,  megbánod 
:  (GyöngyD:  Cup.  622).  Élünk  az  istennek  .szömyű  átka 
(Fal:  NE  37).  A  király  a  földen  mint  a  nap  az  égen 
fl  méltósággal  fényeskedik  (64).  3)  (valde;  sehr].  A  fűzfa 
fi  hamar  nű  (ACsere:  Enc.  233).  A  tzékla  szemyfl  hamar 
I9b). 

imyebb,  szörnyűbb  :  fatrocior  ;  griisslicher].  Felfezit- 
ketli  tolvayoc  kőzze,  ho*  az  en  halalom  lattatnee  zemeb- 
JagyszC.  35).  O  mynemew  lataas  lehetűt  zűrnyeb  (ÉrdyC. 
Az  minemű  bűnben  mást  megiteltel,  azonban  el  hagy 
[eged  is  esned,  auagy  sokuai  nagyobbá  es  szűrnyftbbe 
s  (Born:  Préd.  429b). 


Szörnyebben :  (magis ;  mehrj.    Az   ebnél    es  az  kígyónál 

szűrnyeliben  kel  gyfllűlned  (MNyiI:  Irt,   43).   ÍSzörnyebben   gya- 
korolják   addig,    a    niig    ki-nem   vénhednek    belőle   (h"al:  NA 

15a), 

Szörnyebbü :  (turpior ;  hiisslicher).  Inkább  szereted  az 
szebbiket,  hogy  sem  mint  az   szűrniebbiket  (DecaiG :  Préd.  61). 

[Szörnyed] 

meg-szörnyed  :  fdefonnis  fio  ;  vernnstaltet  werden].  My- 
koron  sent  Ferench  meglen  vala  ez  vylagy  ruhában,  peniten- 
cyaert  mendenestewl  meg  zyrnyeedett  es  meg  sargolott  (defor- 
mis  et  .squalidus),  vgy  hogy  sokaktol  balkatagnak  aloytattnek 
(EhrC.  2). 

Szörnyen:  atrociter,  tétre  MA.  fvalde,  uimis;  grausam, 
griisslii-h,  sehr,  migemein].  Latvan  evtet  jllyen  zevrnyen  meg 
ferteztetven  (MargL.  26).  Naé  zeernyeu  vereek  (ÉrdyC.  526). 
Szűrnyen  szidogacz,  átkosz  és  rágalmasz  én  magamat  (Tel: 
Fel.  3).  Az  gonosz  népec  engem  szűrnyen  nevetnec  (MA :  Bibi. 
V.17b).  Most  veszem  Hellenpach  uram  levelét,  szörnyen  pro- 
testál (Bercs:  Lev.  423).  Szörnyen  vigyáz  mindenütt  az  német 
(631).  Mikor  a  következendő  gonoszt  szörnyen  öregbítjük  és 
utóbb  kisebb  mértékben  bocsátkozik  reánk,  kevesebb  szégyent 
vallunk  mellette  (Fal :  UE.  374). 

Szörnyít  (zómyrMm  SándC  23) :  detestor,  immanem  cen- 
seo,  atrocem  fingó  MA.  [verwünschen,  verabsehenen].  Eu  az 
en  nyakamath  megh  nem  zflrnyűtűm  az  az  zűruyűwe  nem 
tűzőni  (SándC.  23).  Mint  szűrnyítik  az  atyafiak  az  római  gyfíle- 
kűzetuek  tudományát,  titkon  nem  lehetett  (Pázm:  Kai.  612). 
Ha  a  római  ecclesia  el  hadta  azt  a  hitet,  mellyet  ű-benne 
dicsért  sz.  Pál,  és  oly  iszonyú  bálványozásra  jutót,  mint  az 
újítók  szörnyítik,  lehetetlen,  hogy  titkon  volna  ez  a  nagy  vál- 
tozás (Pázm:  LnthV.  312).  A  pápistáknak  tévelygésüket  szűr- 
nyitű  nagy  chatorával  hát  szinte  akkor  számlálod-el8  (Veresm : 
Lev.  111).  Az  isten-é,  ki  annyira  szűrnyiti  a  bűnt,  te-é,  ki  csak 
tréfának  tartod  (MHeg:  Preb.s  176).  A  tűbbi  kűzűtt  azzal  szijr- 
nyétik  vallásunkat,  hogy  az  istent  minden  tyranniisnál  kegyet- 
lenebbé tsinállyuk  (Pós:  Igazs.  11.47).  Az  szegény  tudatlan  em- 
berek szörnyítik,  hogy  annyimennyi  ember  veszett  Persiába 
(ErdTörtAd.  11.127).  Méltán  szörnyíttik'a  háládatlan  nevet  (Szü: 
MVir.  317). 

meg-szörnyit :  [deformo;  veranstalten).  Sokkal  iszonivabb 
es  undokabb  az  űrdűg,  ki  meg  szűrnyétheti  az  embert  (Lép: 
PTük.  1234). 

[Szörnyüd-ik] 

meg-szörnjTŰdik :  [deformls  fio ;  verunstaltenj.  Az  ygaz 
kereztyeaseeglmek  regulaya  meg  zemy\ídűt  vala  embery  terem- 
tűt leelekben  (ÉrdyC.  568). 

Szörnyűképpen :  borrendé,  atrociter  Sí.  [griisslich].  Szűr- 
nyftkepiien  megh  kell  büntetni  (Ver:  Verb.  74b).  El  veszenec 
szűrnyfl  keppen  (Born:  Préd.  7). 

Szörnyűi :  [horreo ;  fürchtenj.  Te  megh  zabadeytha.sra  fel 
weendew  embert,  nem  zernyevfieed  zyzuek  meheeth :  non 
horruisti  virginis  uterum  (FestC.  22.  243). 

még-szömyűl :  [foedor ;  vernnstaltet  werden].  Mynden 
balos  bynnel  megh  zemywl  es  el  változik  ewzyneben  (ÉrdyC. 

126). 

Szörnyűlkőd-ik,  szörnyűköd-ik  :  horreo,  horresco  Kr. 
(sich  entsetzen].  Zűrúűkűdűm  az  eleuen  halálon  (NádC.  68). 
Mynden  ember  zewrny\^lkedyg,  kyt\\l  az  algyw  lattatyk  (ÉrsC. 
509).  Érzékenség-nélkfll-való  állatok  is  szánakodva  szűrnyfikűd- 
tenek,  hogy  im  a  megfoghatatlant  látták  meg-kűtűzve  (Csúzi: 
Síp:  107).  Kezdett  nem  annyira  szörnyülködni  a  vétekre  (SzD: 
MVir.  317). 


335 


EL  SZÖRNYOLKÖDIK-KENDER  SZÖSZ 


el-8zörnyűlködik :  [perhorreo;  sich  entrüsten].  AzB;dok 
el  zewruylkedeuek  myud  rayta  (ÉreC.  97). 

(Szömjrűköz-ikf 

meg-szörnyüközik :  Iperhorreo ;  sich  eutrüsten).  Attya 
kodig  ozebeii  wewen  eiiime  vezedelmes  byiit,  meg  zernySkez- 
weii  leányát  iiiyndeuUoppou  el  liajíyii  (PéldK.  75) 

Szörnyűség :  atrocitás,  tetricitas,  diritaj),  iiuinaiiitas  MA. 
graiisamkeit  PPB.  Mene  zSniílseg  lozfiii,  az  liuloth  ziiiietleii  latiak 
8rd5guec  zSrnfweget  (GuaryC.  2).  Ez  nagi  zAriiyAsegro  zent 
Ferencz  es  niiiui  \^  tarisia  ky  lierteleukedeiiek  (V'irgC.  22b). 
Enilekílzyel  kegSs  Jesus  az  reteiietSs  z5riiy&8.seg5kr5l,  kyket 
zeiiwedeel  (CzhcUC.  12).  Ez  kyAl  való  zSry&seeggel  semyt  nem 
gondol  vala  (ÉrdyC.  371b).  A  világ  útfyáról  gyalázatas  szSrnyfi- 
sígeket  mond  a  szent  iráa  (Pázm:  Préd.  87). 

Szörnyűséges  :  horribilis,  terribilis,  atrox  Kr.  (fürchterlich, 
grasslichj.  Yewue  zewruuwseges  es  iiaualas  ehseg  (E2irC.  62b). 
Zeniyvvseghe.s  kenők  mya  ziigattatol  wala  (Poz.sC  3).  Meg  asto- 
roztatek  ees  kemenseges  kerezthfanak  zernyAseges  halálára 
karlioztliatek  (ÉrsC.  1Ö4).  Sok  és  szfiniyiWges  jelektől  meg- 
el'iztetik  (Pázm:  Préd.  5).  Az  mi  eleink  látták,  hogy  nem  volna 
oly  szérnyiLséges  nagy  rút  vétek,  az  niellyet  az  elfordult,  fes- 
let  emberek  meg  nem  mernének  cselekedni  (MA :  SB.  345). 

SZÖRTYÖGET:(sűrbeo;  sdilüifeu).  A  torkos,  nyalakodó 
dfwSI  és  szSrtyőgetve  horpöl  (Coni:  Jan.  181). 

SZÖSZ  :  peiisum,  stamen  MA.  (lianf,  werg].  Egy  gn'zaly  ken- 
der, egy  rokka  len,  szHsz,  mellyel  a  fonó  a  gn'zalyra  vagy 
rokkára  köt:  pensnm  PPbl.  Ha  k5zepítte  volna e^ maroc laa^ 
len  éSpfi  aaa^  z5z  (NagyszC.  75).  Gyapyat  kere.se  as  zSzt  es 
mwkalkodeek  (ÉrdyC.  414b).  Mikor  a  tfi  er6.s.ségtec  olyan  leszen 
mint  a  szósz  es  antuio  tehetsége  mint  a  szikra  iHelt:  Bibi.  IV. 
13).'  Az  istenteleneknec  telyea  gyülekezeti  olyan  mint  a  szSsz- 
nec  pilia,  melyet  a  láng  meg  emé.szt  (JesSIr.  1''5).  Eledelt  ád 
az  8  házán;tc  és  sz&zt  az  8  leáninac  (K;'ir:  Bibi.  I.622b).  Az 
filstílgí  sz5.szt,  czípfit  el  nem  oltia  (Kár ;  Credo.  25).  FfistílgiV 
mint  az  sz5sz  vagyunc  (Boni :  Préd.  252).  Soc  nyilakra  is  szSszt 
köte-sztette,  kiket  meg  gyutatuán  mind  be  IStete  (Cserényi: 
PersK.  Ml).  Milient  pápát  választanak,  e+íy  kis  szöszt  fel-lobbant- 
nak  eli'itte  (P.izm :  Préd.  988).  Bé  vonnyák  magokat  gyantával, 
szőszszol,  lennel  és  egyéb  elYélékkol  (MA:SB.  30).  A  szísz  és 
a  nádn.'ds  csomós  izein-által  (Mad:  Evang.  27.5).  A  gyermek 
szfilettetvén  a  k5ld5két  szíVz-szel  meg  kel  kítni  (ACÍsere:  Enc. 
172,1  KflstílgS  szSzek  (Zoly:  Elm.  88).  Csak  szSszhőz,  pazdor- 
jához  hasonlók  vagyunk  (Laur:  LViad.  73).  Nem  szándékom, 
hogy  nagjságos  a.sz.szonyomat  a  fonó-leányok  közzé  szegődtes- 
sem, hogy  szöszt  rágjon  (Fal.  NE.  86). 

(.SzóklsokJ.  Mivel  reformatorinku.ik  semmi  fon  tani  szö- 
szik nem  v  o  1 1,  a  vásznat  sem  szabhattya  reájok  (Pós:  Igazs. 
1.541).  Ez  .arra  való  munkája  a  sátánnak,  hogy  mikor  .szinte 
menekedni  láttatnék  a  magyar  ecclésia,  akkor  oly  konkolyt 
hintsen  Erdélybe,  hogy  felejtsük  amazt,  hanem  itthon  legyen 
fontányi  szösziink  (TörtT.'  1.220).  Elég  fontányi  szöszt  szenset- 
teni  néked,  csak  fonhassad  (Bal:  QiLsk.  183.  Szü:  MVir.  94). 
Tovább  az5vi  még-Ls  fontáni  szöszit  Takáts  Mátyá.s  s  igy  hány- 
nya  a  vetéllSt  (Pós:  Válasz.  138). 

[Közmondások].  A  mely  abroszt  igen  el  viseluec,sz6szsze  válik, 
es  cliepfte  iSalMark.  A6).  Volt  is  bizony  szőni  való  fiiz  nálunk, 
szösziink  is  fonni  való  (TndTár.  1839.  315).  Meggyúlt  szösznek 
hidgyed  fö-stit  nézhetni  (Euy:  Gizm.  5). 

kendér-szöb  :  [eximium  cnnuabis;  das  feine  vom  hanf|. 
Iniak  tflináld  ezeket  és  kender  szöazmel  a  daganatra  k5.ssed 
(Cseh:  OrvK.  04 k  A  mi  nálunc  lévő  para^too  azélőfác  tökeit 
téiiett  pamuttal  vagy  kender  szöszszel  bé-cslnállyác  (Nad:  Kert. 
23b). 


KÖ-SZÖSZ-ííZÚ  :i:ifi 

kő-szÖBz:  [amiantvis].  Egy  kö  lentcl,  egy  kötés  vagy  kö 
kendertől,  egy  kö  szösztől  fizessenek  3  deu.  (VectXrans.   21). 

rokka-szösz :  (pensum ;  hanf  J.  A  fonó  aszszonyoc  a  rocka 
szöszt  a  gusaljTa,  rockára  kötvén  fonalat  vonszanac  (Com: 
Jan.  96). 

Szösake :  (pUuselU ;  mausöhrleinj.  A  seoyedéc  f&  vagyoa 
négy  fele  is,  ám  az  aprókat  szöröszkénec,  azöszke  fílnec  hinac ;  | 
igen  li<isonló  az  ogérfSIhöz  a  kettei  a  szöszfönec  vagy  v.'u-füuec 
(Mel :  Herb.    154). 

Szöszös :  [pilo.siis ;  haarig].  Szöszös  vagy  rostosnak  lenni, 
mint  némelly  fák  és  gyökerek:  capillor;  malska  ezfist,  fbldí 
len,  oly  .szöszös  kőnek  neme,  mellvMl  vásznat  szőhetni,  mellyll 
a  tűzben  tiszti'il-meg :  amiantiis  PPBl.  A  r(,'ti  töuisk  vgyan ' 
szöszös,  a  réten  terem,  hosz.szu  a  leuele,  szálai  (Mel:Herbi 
46b).  A  nagy  erdei  salátának  sárga  virága,  szöszös  a  fei» 
(75b). 

Szöszösség  :  ina  ;  faserlein  PPB.  ' , 

SZÖVETNÉK  (fzmérbut  Kár:  Bibl.L615.  tzmdntk  Mel:  í^ 
Jáu.  297.  -.eicíthn-k  JordC.  465.  ÉrdyC.  156.  ÉrsC.  323.  íjniint-ii 
ntk  Pesti ;  Nom.  34.  szivetnek  Illy:  Préd.  1.145.  sziliednek  MA :  Zsolt 
42.  2<;«-7irf<;í  Mel:Jób.  31.  zSvidnck  DöbrC.  37.   Sylv:  ÚjT.  5S 
szíuindek  Sylv:  ÚjT.  I.7b.  Szék:  Krón.  172):  lucerna,  fax,  lych 
niis,  funalia  C.  fackol,   laterne   PPB.   O  het  zönétneki   örail 
( BécsiC.  298).  Ném  *üitnac  zövétnekét  és  vetic  ötét  a  zapu  al 
(MiinchC.  20b).  Vattok  mynt  az  föstölgÖ  zöuetnek  (VirgC.  105> 
Vram  en  zövidnekemet   te   meg   vilagosytod   (DöbrC.   37). 
gyermeknek  es  ev  atya  futameek  zent  Margyt  azzonnak  kopó* 
.soyahoz  zevuetnekkel  es  áldozattal  (MargL.  159b).   Te   tested 
uek    zeweethnöke    mondatyk    te    zemed    (JordC.    371).   Zad 
Daraankos  levn  mykepiwn  az  gyergya    tartón   való   zevuel 
(UomC.  12).  Meg  gyottoth  zövethnekök  (üebrC.  615).  Leegyeri 
eegghew  zewethnek  ty  kezetekben  (ÉrdyC.  156).  ZöueiidrikSkel 
czinaluala  (KazC.  63 1.  Zöuendökök  gywttatuak  (TihC  124b)  1 
az  ICstnaii  kiral,  a  ki  az  egö  szöiiindeket  ;iz    embernek  az  t 
felebe  czepegette  (Szék:  Krón.  172).  Élnek   niomoruságba  mi 
eé  meg  alntt  szöuéndek  (Mel:  Jób.  31).  Az  arany  gyertya 
tóra  rendellye  az  világosító  zöuednekeket :  super  candelabi 
ponentur  lucernáé  (Kár:  Bibi.  I.IU).  Szöuédnec  az  parantsol 
és  az  tiidomán  viliVgos.ság  (605).  Az  ki  az  ö  attyát    vagy   as  V 
annyát  meg  átkozza,  annac  meg  óltatic  szeuédneke  az  setM^ 
ségnec  homályosságában  (614b).  Kezeinkben  mindenkor  \egyta 
egö  szöuedueköuc  (Bom :  Ének.  298).  Kellé  azöuednekel  giiiilaiil 
az  holtakn.ak  (Fél :  Tan.  510).  A  nagy  oltár  elítt  való  két  8i&- 
vendek   (RMNy.  IU.344).    Oly    világos   volt    mint    ha    hirtelea 
megvirradott  volna  és  mint  annyi  égö  szövétuekek  égése  vOt/i; 
gólt  volna  az  égen  (Bercs:Lev.  512).  4 

Az  testnek   az  szöaetueke  az  szöm   (^^ 


(Közmondások). 
Bibi.  9). 


Szövétnekecske :  lucemnla  C. 

Szövótnekes :  lucemarius ;  znr  fackel  gehoríg  PPB. 

SZÚ :  I )  tlirip.s  teredo,  cossus  C.  holzwiirm  PPB.  Szú,  mel^ 
a  fát  rágja :  co.'ííí.s  Pl'BI.  Az  iryghseegh  mynden  leieknek  niulja 
awagy  zwa  (ÉrsC.  189).  Az  vetemyére  hogy  húsvét  iiapjáB 
juttunk,  az  koporsó  köruyUI  kerengve  hazudtunk,  szu-öttö  tök^ 
hez  fejenként  békélkedtibik  (líMK.  II.1S5).  Szú  ötté  réues  fá 
(Mel:  Jób.  34).  Te  czörödet  az  zu  mind  el  rothaztya  (Itim: 
Ének.  515).  Mit  ád  elődben  a  faragot  kép?  Hogy  a  Cliristui 
érzékenység  nélkftl  való  valami  szú  ötté  revee  fa  (Ker:  Préil 
719).  A  fác,  hogy  sziiat  ne  erezzenec,  hóid  tölte  után  vág:i"  ! 
sanac  le  (Om:  Jan.  103).  Szfictte  nyirfa  (Szeg;  Aqu.  66).  tiüni 
titkos  kevélj'ségnek  mint  valami  ran  mardosási  miatt  meg- 
(SxD:  MVir.  Hm.  8)  cariea  MA.  Major:  Szót  128.  wuni 
PPB. 


SZUVAS— 2.  SZULÁK 


SZÜI.AKOS— SZUNNYADATLAN 


338 


zuvas,  szuas :  cariiisns  C.  teredine  tritiis  MA.  wirm- 
lip  PPli.  Kezeket  fel  emelne  iiiiadgyac  a  szuuás  (^ipetes 
1  térdet  suitiiac  neki  (Mel:  ATam.  122).  Senki  sem  ve.s7.i 
az  pai>a  bntsiiinac  sznas  es  bfidos  ariiiat  lEszIT;  IgAny. 
.  Hogy  a  fác  sznasoe  iie  legyenec,  hold  tíiite  után  vágat- 
uiac  l)e  (Com;  Jan.  103).  Mozdnlliatatlan,  znvas  es  erze- 
rsegnelkül  való  kepék  (SzCsene:  Conf.  17).  Hitván,  régi, 
avult  szuvas  képek  (Diai.  27b). 

zuvasod-ik:  carie  corripior  Sí.  [mirmsticbig  vverden]. 

leg-szuvasodik :  cv  Hogy  a  fác  meg  ne  szuasodgyanac, 
tílte  után  vágattassimac  le  (Com :  Jan.   103).  A  pu.szpang 
leg  nem  szuvasodik  (ACsere :  Enc.  232b). 

zuvasodás :  [caries ;  faulnis].  Az  6  házoknac  gerendái 
;  a  cédrus  avagy  cyprus  minden  rothadás  és  szuasodás 
fii  végig  meg   maradtanac   minden   épségben   (Zvon:Post. 

ZUBOLY:  piciatorium;  weberbaum].  A  kopianac  az  6 
biatul  fogna  a  tóué  oUiau  valamint  a  szfiuSk  na^  feifi 
olia,  ackire  á  fonalat  tekerik  (Mel :  Sám.  34). 

ZUGOLY,  SZUGOLYA  {szu^lya  Gvad:Nánd.  31 
lyl,  Lipp:PKert  H.  215b):    angulus  C.  MA.    winkel  PPB. 

lakni  a  háznac  szngolyáiában,  hogy  nem  mint  az  háborgó 
lom  állattal  egy  háznac  társaságában  élni  (Kár ;  Bibi.  1.615). 
ikról,  piatzról,  minden  szugolyatból  oly  nagy  rohaunás  vala, 
liil  ki  vtól,    mind  szegény  mind  gazdag  vduar   házhoz    fiit 

(Illyef:  Jeplita  31).  Áz  isten  az  iSldnek  minden  szngolyai,; 
ItStte  teremtette  dolgokkal  (MA:SB.  136).  Nem  tanács 
lés-nélkfil,  nem  szugolyában  vagy  szurdékban  kell  háza- 
li  íMadiEvang.  120,i.  Isten  belsó  titkos  tárházának  leg-rej- 
sebb  szugolyája  (DEmb :  GE.  E16b.  4).  A  szugolya  avagy 
lit  mellől  el5-jiVén  meg-állapodék  előtte  (Pós:  Igazs.  1.473). 
5rd5g    hintette    konkoly   a    keresztyéuségben   nyilván  nem 

hallatott,  hanem  titkon  IStt  valahol  valami  szugolyában 
at ;  Titk.  E16b.  15).  A  hernyók  imitt  amott  a  szuglyóban 
onnyák  magokat,  hogy  kikeletie  kibújhassanak  (Lipp:  PKert. 
35b).  Nem  ollyan  az  5  itiletinek  széki  elStt  a  törvény,  a 
wdás  a  nyelveseknek  a  szugolyban  (Hall :  Paizs.  28 1).  Pils- 
.  oly  szugulyában  vagyon,  hogy  alól  rajta  van  az  hid  Po- 
ly  felé,  fóljfll  rajta  van  KBpcsén  felé  (Bercs:  Lev.  513).  Nem 
t  sáncz,  mert  mind  vízben  van  azon  szugulya  nádas  közt 
I.  Nincs  szuglya,  nincs  helyünk  (Gvad:Nánd.  31). 

ZUKA :  [canis ;  hündin].  Wise!  gondot  az  daro  dolgára  es 
!uka  ytatasara  ys  (LevT.  II.  2). 

ZUKMÁNY  (szohniny  Radv:Csal.  11.333):  chimasti-um 
lymballota,  gausape  MA.  zottige  decke,  zottiges  kleid  PPB. 
ób!,  szűr,  szukmány;  baeta  ;  szfli',  darotz,  .szukmány  :  *sa 
im  gregale  PPBl.  A  szakadozott  szukmány  rengye  rimgya, 
)s  czondra  az  embert  disztelenvé  teszi  (GKat:  Válts.  1.917). 
félig  viselt  szürke  szokmány  (Radv:  Csal.  11.333).  Katona 
tS.s,  szukmány :  rei.serock  (KirBesz.  131). 

aróe-szukmány  :  symballota  MA.  zottiges  kleid  PPB. 

zör-szukmány :  cw  Malatz  volt  szőr  szukmánya  mellett 
adiRP.  167i. 

iZtikinányos :  gausapatus  MA.  der  ein  zottiges  kleid  triigt 
i. 

.  SZULÁK,  SZULOK:  1)  clematis  C.  MA.  winter- 
n  PPB.  Fulftk,  zulák:  convolvolu;?  minor  Beythe:  Nom.  4. 
periclymenos  C.  MA.  waldlilien  PPB.  Erdei  liliom,  zulák, 
ák  :  periclyTuenos  PPBl. 

I.  SZULÁK :  [spina ;  dom].  A  sftl  disznó,  ha  valami 
oszszára   való   dolgot   vészen    eszébe,   g5mbólyeggé   lészen, 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÍB.    IH. 


ugy  hogy  az  6  szulákjinál  senki  egyebet  semmit  se  foghasson 
meg  (ACsere:  Enc.  211). 

Szulákos :  [spinosns ;  dornig,  spitzig).  Kinek  a  sznlákos  kor- 
bács vége  a  gyakor  verés! len. .  (Czegl:  MM.  117).  Magad  adtál 
okot  rá  .szulákos  násiddal  (299).  A  mirha  leveleinek  szelyei 
szulákosan  és  t8vi.ssesen  n5nek  (ACsere:  Enc.  223b).  A  prae- 
de-stinationak  az  a  neme,  melly  elhagyásnak  neveztetik,  szidá- 
kosabb  és  fnlákosabb  mint  az  elválasztjlsról  való  tudomány 
(DEmb:  GE.  18). 

SZULTÁN  :  [imperátor  Turcarum  ;  türki.scher  kaiser).  Az 
egyiptomi  király,  kit  minálunk  szoltánnak  mondanak  (Monlrók 
III.124).  Régen  szándékozunk,  hogy  a  nagyfelségfl  világ  biro 
szultánhoz  emberünket  küldjük  (Vni.213).  Kadilasciier  vala 
szultánnal  igen  böchületben,  mert  való,  6  f5-pap  és  érsek  hitek- 
ben (Zrinyi  1.73).  Saladiuus  Ásiának  Syriának  és  Egyptusnak 
sultánja  (Illy:  Préd.  I.  357b). 

SZULTÁNA :  [uxor  imperatoris  Turcarum ;  gattin  des 
türkischen  kaisers].  Megizenék  az  vezérek,  hogy  nem  lehetünk 
szemben  az  császárral,  mert  az  .szultánák  jöttek  hozzá,  azokat 
vendégeli  (TörtT*.  I.IO). 

SZUTOiTYAD,  SZUmííYAD-IK  {zvnyad.  KulcsC.  108b. 
Kár:  Bibi.  1.143.  :«/lo<io7,anac  Müiic.liC.  60b.  szm?ii/o(Í Sim :  Evang. 
58.  els2i«i^orfek  SalMark.  {%.  szunyod  ACsere;  Enc.  290):  dor- 
mito  C.  dormi,sco  MA.  schlummern  PPB.  MwUalkodeek  nagy 
faratsaggal  es  zi^nnyada  eppeseegeeben  (ÉrdyC.  617b).  Gyor- 
san köppent,  még  idején  bekeni  magát,  szunnyad,  véti  ő  nótá- 
ját, vonszja  az  fáját  (RMK.  111.268).  Ne  olvasd  az  irast  sznn- 
niadva  (Mel:  SzJán.  414.  Fél:  Bibi.  43).  Noha  sziuinyad,  mind 
az  által  megnilatkoztatot  a  szeme  (Kár:  Bibi.  I.  143b).  A  fonó 
leányok   a  gusaly   alatt   igen  szimyodnak   (ACsere :  Enc.  290). 

el-szunnyad  :  addormisco  C.  condormisco,  obdormisco  MA. 
[einschlummem].  Mire  zunocz  el  vram  (DöbrC.  99b).  Te  segel- 
mettől  mind  el  zvnadanak,  kik  lovakra  ellettek  vala  (141).  Zent 
Daraancos  atyánk  ky  muleek  ez  velagbol  kwnyev  alommal  el 
zvnyaduan  jmadsaga  vtan  (DomC.  147).  Keesedelmeth  teween 
az  vevT  legheen  mynd  el  zvpnnyadanak  es  el  alvranak  (ÉrdyC. 
150).  El  ky  meene  azon  kSzben,  le  haytaa  feyeet  as  el  zwu- 
nyada  (91.  626).  Az  vveteruyenek  wtana  mykort  el  zwnnyadoth 
vpolna  (ÉrsC.  352).  Myi'e  zvnyattal  el  vram  (KulcsC.  108b). 
Markalf  el  szunyodek  es  ero-ssen  kezde  hortyogni  (SalMark. 
Cb).  El  szunyoduan  az  álomnak  miatta  (Sim:  Evang.  58).  Bíz- 
vást elszunnyadhatsz  néha  Homenisként  helyt  adván  holmi 
aprólékos  fogyatkozásnak  (Fal :  UE.  40S). 

elszurmyadáa :  sopor  MA. 

Szunnyadag  :  somnolentia,  somniculositas  Sí. 

Szvmnyadagos  (szimyndolos  RMK.  IV.260) :  somniculosus, 
vetemosus  C.  somnolentiis  MA.  .schliifrig,  hinlii.ssig  PPB.  Ha 
hol  Gergely  uram  szunyadakos  lé.szen,  lágy  pá,sztorságáért  far- 
kastitl  jutalmat  vészen  (RMK.  IV.260).  Az  kSnySrgés  igen  szii- 
nyadagos  (MA:Scult  985b). 

Szunnyadalom :  sopor,  dormitio  Sí. 

Szianayadalmas :  soporo.sns  Kr.  [schlafng].  A  szunnyo- 
dalmas  restséget  ki  igazította  házábúl  és  a  tunya.ságnak  ki  val- 
lott, ellensége  (Fal:  BE.  582). 

Szuimyadás:  sopor  MA.  Com:  Vast.  146.  Bod:Lex.  11. 
schlaf  PPB.  B^n  adandók  almath  een  zemeymnek  ees  een 
zemeldekymnek  zywnyadasth,  myg  nem  een  lelek  helth  wrnak 
ees  Jakoob  ystenenek  haylokoth  (Ke.szthC.  367).  Meg  álmot  .se 
engedgy  az  te  szemeiduec,  se  szunnyadást  az  te  szSmSldokod- 
nec  (Kár:  Bibi.  I.604b). 


Szunnyadatlan :  insopitus  MAI.  PPBl. 


22 


339 


SZIINYADIÍKONY— SZIINYATA 


SZUNYÍtAN— LE^SZÚR 


340 


BBUliyadékony :  [somnolentus ;  schlafiis].  Az  szuuyadeko- 
noc  es  niiu<ua  guiidolkodoc  nem  tiztelic  az  iatent  ee  nem  szeii- 
telic  az  fliinoijet  (Born:Evaiig    IV'. 487b). 

Szunnyadbatatlan :  iaiopitus  MA.  der  oicht  scbUtt  PPB. 

Szvuinyadoz,  Bzurmyadoz-ik :  dormito  Kr.  (scliliim- 
meruj.  A/,  bodug  .■izzoii  horayi  kiiiiuzvI,  tunyán  es  zvuyadozuaii 
mongya  vala  (DomC.  248).  Az  liA  vezedelinek  nem  zwniiyadoz 
(JordC.  858).  O  nyavalyás,  ky  tely  va^  bAnűknek  rutsagaual, 
mit  zunyadoz  (TelC.  242).  N«m  szimiiyaduzic  a/,  nfini  aliKzik 
el  (MA :  Bibi.  Elflb.  58b).  Az  iilaszékony  szinuiyadoz  az  az  fejé- 
vel KySkkent  (C'om:  Jau  66 1.  Gyakran  magadban  «l  mondejad, 
nem  imniel  ámmal,  szunnyadozva  (155.  Pázni:  KT.  18Í)).  A  mi 
Istenflnc  nem  szunnyadoz,  nom  nietál,  nem  \s  pislog  (Tof:  Zsolt. 
59).  Az  őrállók  szuunyadoznak  avagy  tsak  a  hidakra  nez,  mint 
regenten  Romában  (VárM:Szöv.  73).  Imé  meg-virrad,  reám 
ért  az  álom,  szunnyadoztok  ti  is  (Qy8ngyU ;  Cliar.  29).  A  bölcs 
pártos  álnoksága  sem  szuiinyadoz,  ébraszti  s  bizlattya  magát 
szorgos  figyelmével  (Kai:  UE.  370)  Ne  szunnyadozzál,  ébrett 
ébren  légy,  veddki  pártosodat  jól,  hogy  talpig  ismerhessed 
(Fal:  UE  111.37).  Ha  vesztünk,  attól  vagyon,  hogy  laiikadott 
szorgalmunk  és  szunnyadoztmik  (FahUE.  495). 

el-Bzunnyadoz :  [obdormisco ;  einschlummern].  Mend  el 
szunodozaiiac  es  el  alunac  (MünchC.  60b). 

Sztumyadozás :  dormitatio  MA.  fschlSfrigkeit).  Melly  ár- 
talmas légyen  a  sznnnyadozás  a  népnek  (llly:  l'réd  Elilb.  Al). 

Szunnyadozó :  somnolentus  C.  dormitans,  dormitator  MA. 
Rchlafiig  l'PB.  Akkoron  az  yora  való  restliseg  \Talkodyk  zer- 
zetesben,  mykorou  leend  laiikatli,  almás,  zvnyadozo  (WeszprC. 
127).  NevekSdic  az  ioravalo  restség,  mikoron  lankát  zviiodzo 
(üobrC.  234).  Némellyeket  nem  tartóztat  egyéb  attól,  hogy  a 
tekintetes  érdem-állá.<<okra  nom  léph.etnok,  hanem  a  szunnya- 
dozó rest.ség  (Fal:  UE  373).  l<e.s.siik  módját,  hogy  ébraszthesslik 
szunnyadozó  emlékezetit  azoknak,  kikkel  élünk  (428). 

Szunnyadság  :  [3op<ir ;  schlafrigkeit].  Ez  nagy  szunyadsag 
niialt  izai-  ali','  .s;ilditliattyac  meg  az  liiuek  is  az  Cliristixs  fol 
tamadasanac  soc  fjle  édes  izit  (Bom :  Préd.  238). 

Szunnyaszt :  .sopio,  sopoi-o  MA.  eiaschlafern  PPB  Az  álom 
8zunnyn.sztó  mákját  meglankadt  tagjai  várják  (Szl);  MVir.  31). 

el-szunnyaszt :  consopio  MA.  einschlafem  PPB.  El-alut- 
tom,  el-szi'myasztom :  censopio  PPBI.  Az  éioli  látásba  való  álom, 
mikor  az  el  szúiiniasztó  álom  reá  esik  az  emberekre  (Mol : 
Jób.  78b). 

[Szunnyit] 

el-szunnyít:  coasopio  MAI. 

Szunyáta :  Süninicnlosii.s,  somnolentus  C.  MA.  sclihlfrig, 
versrhlafeii  PPB.  Ez  tanitok  restek  es  szimnialak  (Fél:  Tan. 
326).  Az  mi  szuujáta  lelkünket  az  imádko-zA^ra  fol  iiidétsa 
(Zvoii:  Post.  I.813b).  Kérlek,  ne  legyetek  szmiyáták  a  halga- 
tásban  (Pázm:Préd.  132).  Az  kcliiyíVgésben  .■s-^unyatác  vagyunc 
(MA:  Sriilt.  356).  fSzúnyata  lialgntók  (Mad:  Evang.  201h).  Vét- 
keznec  ama  tiiiiy:i,  álii,  szjija-tátott  .^zirnyáta  tiszt-vLseWk,  a  kik 
nem  haragszaiiak-meg  az  i.stöii  tőrvényjéuek  meg-.szegSu-e  (GKat : 
Vált.s.  1.947).  Nem  szunyátább  azzal  a  liadi  Miirs,  liogy  sisak- 
jábim  vér  té.szket  a  Pállás  nuidara  (Laiid:  UjSegits.  Elób.  Ib). 
SJt  még  néha  némelly  szunyáta  oroszlánt  Is  inesSI  iMisk:  VTCert. 
181).  Tegnap  nálom  vala  Liimbergh,  .szunyáta  állót,  dixit  nihil 
(Beriw:  Lev.  166),  Rétéi  szunyáta.  Mórira  részeges,  ez  hadd 
doboljon  köztök  Antal  melhstt  (272).  Dávid  hogyan  ísztSnSzi  a 
sznnyátát,  te.s.sék  hallani:  Viriliter  age,  confortetur  eor  ttium, 
mit  pissoksz  ?  mit  motoszsz '?  emlierkedgyél  és  erísMgyék  meg 
a  szived   (Csúzi:  íjfp.  142).   A  bársouiiak  sziue  a  mord  kedvet- 


lennek   é«    viasszá  rugó   szunyitákoak-is    meg-c»al|ÍH    íoiveket 

(247). 

Szunyátán:  somnicnlose  MA.  fan),  .scIiISfríg  PPB  Nem 
halkal  és  szunyátán  viselte  magát,  hanem  serényen  és  eleve- 
nen fPázm:  l'réd.  824).  Nem  gyalázat  é  a  dolgot  hklegeii  és 
szunyátán  cselekedni  (Mad :  Evang.  143).  | 

Szunyátaság :  (dormitatio  ;  schliifrigkeitj    A  textusban  fel- , 
jegyeztetik  a  konkolynak    mind  alkulmatossága    s    mind    oka ; 
alkolmatossága  az  emberek  sznnyata»Ag«,    fB   oka  M  ellenség- 
nek gono.s.s;'iga  iMail:  Evang,   179).    Két  UiU-iS  és  széIsS  vétkek 
a    felettébb-valü    haragosság    és    felettébb   való   szelídség,  egy-  \ 
flgyfiség,  sziuiyátaság  (GKat :  V'álts.  1.938). 

Szúnsrt- :  |sopor ;  sclilummerj.  Négy  órák  folytak  el,  tar- 
tottak miúnta,  nem  fsuda,  hogy  ókét  érte  álom  szúnta  (Gvad : 
Ürsz.  55). 

SZÚNYOG  :   culex,  conoiw  C.  mücke,  schnake  PPB.  V'ac 
vezerec,  l>ic  az  ziinogot   ki   zfiritec   (MUuchC.  57).    IJve  zWiog 
es  bídSs  fireg  (DöbrC.  187).  Az  byes  bayo.s<ik  zwnyogokath  ta-1 
maztanak  (JordC.  21.   428).    Ho^   le^et   awaé    ziinogot   fognál 
(BodC.  8).  V'akoknak  vezerifiy  ki  pekween  az  zwnyogot  (ÉrdyC  ' 
173b.  654).   Az   kik    meg  szSritok  az  szuniogot  (Fél:  Bibi  40X , 
Vaiuiak  olly  liotsánandó  bfinók,  mellyeket  a  s».  irás  szálkának^ 
tsópSnek,  szi'mjogiiak  nevez   (Pázm:  Hal.  930).    A  legyec,  szu- 
iiyogoc  és  etíéie  egyéb  férgek  télben  elsz&imec,  heveruec  (MAá 
Sc-iilt,  292).    A    azunyognak  elég  megszftrése   s    a    tevének  el? 
nyelése  (Czegl:  MM.  146).  -Szúnyogot  szfirsz,  tevét  nyelsz  ( Veresm! 
I*v.  299b).    Szunyogtermé.szetíiek    az   illyen    csalárdok  (I^udi 
UjiSegits.  L337).    A    szunyogok-is    eleget  szíhatnak    a    meg^iólt^ 
oroszlánnak  te.stéii  (Hall:  HHi.st.    IU.214,i.    Szúnyogokká  és  ki- 
csin   legyekké    változáuak    (Illy:Préd.    I.253b).    N'allyon    nyúl 
agarat  és  .szúnyog  madarat  nezé  szivei  mellette  (Kisv :  Ailag.  23X 
Viziek,  minémfl    a    két    farkú  hosíszú  bogár,  nadály,  vizi  pók^ 
vizi  szúnyog  s  a  tóbbi  (Misk:  VKert.  636). 

[Közmondá.sokj.  Szél  tudgya,  hol  nyugszik  ezfmjog  (Deesi: 
Adag.  124).  Szúnyognak  csöbörrel  vérét  nem  vehetni  (Fal:  NA. 
2(I4>. 

SZUPITA:  [tegumentum;  decke?]  Hagiok  egy  weres  ka- 
muka zwpithat  ÍKMNY.  1167). 

aZüFíiTKÁTi :  [siipplico ;  Beiienj.  Leborul,  supplikál 
nyörSg,  hogy  ho.'*z«zab  idő  rendeltessék  néki  (llly:  Préd 
476b). 

SZCJPOLYKA:  ki.sded,  kicMiiy,  kerokdo.1 
tett,  karcsú  pl.  h,%s,  orr -SzD.  Szupolyka-lu'isu  lAi 

Kr.) 

SZtTR :  r"ngo,  jáculo  MA.  Com :  Vest.  143.  steclien  PPflL 
Gyakom,  .szúrom  :  pungo  PPBI.  t)e  az  oldal-tanács  addig  szúitl 
téged,  mlg  mindent  elc.'sala  s  koldulás  lín  véged  (MnnlrA 
Vni.IS3).  A  csipketSvTs  testünket  szurja  (HalhPaizs.  67b).  Eb 
lovat  árulok  s  te  belé  szúrsz :  meos  neeto  ciccinos  (Kisv :  Ada^ 
305).  Fekélybe  körmöt  szitmi,  a  sebet  mérgesíteni  (SzD:  MVb, 
300). 

ált&l-«tsúr:  (transtigD;  duirhstecfaen).  Albtl  ssnrtAk  kif^ 
val  az  oldalát  (S/.D ;  MVir.  458j. 

hozzá-szúr :  (percutio ;  zustoseenj.  Hozzá  szara  b&t  a  k«rsÍM 
(TTialyrAdal.  L80). 

ki-szúr :  axpungo,  ejaculo  MA.  dLspungo  PPBI.  [ausstechent 
Eo  vala  ellenség  szemének  kiszúró  .szálkája  (GzeglEinl.  xw   * 

kiszúrás :  expiuictio  MA.  das  aussteclien  PPB. 

le-sztír:  (deripio,  avello;  heranterreissenl.  A  nai-it,  a  libi- 
dót 8  tsillagokat-U  az  égbSI  le-kelleiio  szunmnk,  mert  az"la.il 
a  pogányok  vLsszá-éltek  imádván  őket  ((iKnt:  V'álts.  I.  KitMv 
62). 


ki-i 

al, 


"Ü" 


MEttSaClR— SZÜROMOYAK 


SZŰRI  )ÉK— FEN  YÓ-SZUKOK 


342 


leg-SBÚr :  pungu,  jaculu  MA.  stecheii  PPH. 
Izural] 

Le^-szural :  [siepiiis  puiigo ;  wit^derliolt  stechen].    Magok- 
4  U^ny^r^^onek,  ho^y  az  ö  olinéiket  nyissa  mo^,  sziveiket 
ama  jertisaleini  soka«á(;ét  dobbantsa  s  sziiralja-meg  (GKat: 
s.  II.105S). 

zurás :   pímctio,  jaculatiu   MA.   puuctus  PPBI.   steohung 

í. 

i-8zúrás  :  \Tilnus  *piuictum  acii  PPBI.  [nadelstich].  Kitsény 

iloinban  avagy  tS-szurásért  nem  szuktuuc  mindjárt  borbélyra 

I  (Megy:3Jaj.  II.SS). 

zvirásocska :  punctíímciila  PPBI. 

zurdal :  exstimulo  C.  [wiederholt  stechen].  TSvisektfil  lig- 
Uik  és  szurdaltatik  (DKal:Ker.  115).  Az  éheaés  lészeu  a 
Doniak  az  .savanyó  es  melet;  nedvesstí(;ektül  valo  maratta- 
xii, mellyek  a  syonirot  szmdallyák  (ACsere;Enc.  lü). 
dallya  az  elraét  a  vakmerő  tiiuiak  kevéllyeii  ki-bötíeutett 
a  iLászló :  Petr.  167).  A  csipke  sziirdal  és  sebesít  és  a  mit 
zer  mfg  kaphat,  szakasztás-uélkSl  el  sem  bocsáttya  (Hall : 
s.  66b).  A  kis  hegyes  kövecskét  eszében  sem  vészen  ember 
■béliben,  míglen  a  talpát  nem  szurdallya  (264). 

surdaló :  [puugeus ;  stecbendj.  Az  5  virágit  mely  írSniest 
uéd,  ha  szmrdaló  t5vissét61  sem  vonszod  el  a  kezedet  (Hall : 
s.  63). 

zurkál :  saepius  pungo  MA.  steohen  PPB.  Öebess  zeiieth 
weeu  alaya  zwrkallyaak  (ÉrdyC.  469).  Jaucsárok  bélövéuek, 
;düsának,  ott  belől  es  lövének,  szmkálának  (RMK.  III.142). 
zántó  az  6kr5ket  Sszt^mnel  szurkálván  pallagából  fel- 
tya  az  fSldet  (Com :  Jan.  73).  Szurkállyátok  az  isten  ecclé- 
t,  de  meg-emészt  az  isten  haragjának  tfize  érette  (Matkó: 
ik.  90).  Mennyi  betegségeknek  t5visi  nem  szurkállyák  érn- 
ek testi  egésségét  (Illy :  Préd.  11.260)  Darázst  ne  .szúrkálly 
i:  Adag.  221).  Lator  az  a  nagy  bak,  öklelSdik,  szurkál, 
ip  két  rideget  a  vizbe  ugratott  (Fal:  Vers.  911). 
zólások]  Itt  akarják,  ubi  .sola  religio  floret  catholica,  az 
meket  szurkálni  és  okot  adni  magunk  is  idevaszté- 
(Bercs:  Lev.  5).  Csak  szalma  kopjával  szurkál 
:  Jegyz.  922). 

lég-szurkál :  [saepius  pungo ;  prickelfi].  Az  borjúfejnek 
rra  lyukát  tiszta  szép  veszszövel  megszurká^a  (Badv:Szak. 

55). 

turkálás:  punctio  MA.  dss  stechen  PPB. 

Izurkálgat] 

surkálgatás :  [punctio ;  kleinliches  stechen].  Inaitokra 
ik  az  romai  anyaszentegyház  k5sziklaia  ellen  való  szur- 
alásra  puhánn  tekert  gusitokat  (Bal:  Csisk.  314). 

zurkod] 

3-8Zurkod  :  [impungo ;  hinein.stecheu].  Kezdenek  bészur- 
íi  a  hordók  közé  a  dáida  nyelivel  (Bethl:  Élet.  1.261). 

zúró :  jaculans,  pimgen.s,  configens  MA.  stechend  PPB. 

aúrós  :  (acufus  ;  spitzig].  Daralxis,  szúrós  :  asper  attactu 
1.  Hátadat  vered  te  szúrós  ostorkákkal  (Czegl :  MM.  189)i 
amániak  a  szúrós  eleségek  semmit  nein  ártanak  (Misk : 
irt.  127).  A  szóllások  formái,  a  mellyekkel  élt,  hathatósak 
mak,  mint  a  vasszegek  érezbetóleg  szúrósak  (Bod:Pol. 
,  Mig  az  irigy  rózsa  kezdő  nyilasában  beburkolva  lappang 
ses  tokjában,  távozzatok  tóle  gyermekek  kezei,  meg-sebe- 
nek  szúrós  tövissei  (SzD:  MVir.  466). 

zúromgyak :  jacuUim,   haíta,   verutum   MA.   wuifepiess 


SZURDEK,  SZUKDOK  (wnfci,  turdoí,  zardiik  Cíiuár): 
aogulu.s,  latebrn  MA.  heimlicher  wiukel  PPB.  Nagy  zui'dokok 
wadníik:  super  iuigulus  excelsos  Némtíl.  361.  Zurduk  vei  hor- 
h:ig  (W'enzel  III.  176).  Az  kert  szurdokából  my  ez  dolgot  latoc 
(Hotfgr.  32-ib.  RMK.  11.85).  A  háznak  minden  szurdélcában 
eg^r  fogó  vagyon  (HeIt:Mes.  32).  Nem  a  szurdokokba,  nom 
az  bé  zílvárlatot  házban,  hanem  nyilván  (Tel:  Evaug.  II.306b). 
Az  keresztyénség  közt  tsac  egy  szurdoc  sintsen,  az  hona  az 
Luther  által  meg  vijtatot  tudomanynac  hire  el  nem  érkezet 
volna  (EsztT:  IgAny.  542).  Bot  vghrott  ki  az  ti  szurdéktokból 
(Bal :  C'sisk.  13).  Magának  valo  mise  az  tomplumuak  szurdeki- 
ban  (MNyíI:  Irt.  133).  Akar  melly  zurdékbaii,  szegeletiben  le- 
gyeiiek-is  e  világnak  (Mad:  Evang.  32).  Lythobolus  nevfi  hely 
az  városban  vala,  kfilSn  magának  egy  szurdékban  (KTiir : 
Szján.  17b).  Csak  Jerasálem  táján,  ez  világnak  egy  s-két  szur- 
dokjában (Veresm:  Lev.  110).  A  lelki-ismeretuok  titkos  szugo- 
lyai  é,s  szurdokjai  (GKat:  Válts.  11.  Oób.  58b).  Ezt  tfitted  má- 
sodszor fel,  ha  csak  surdokbann  is,  hogy  minket  méltán  kár- 
hoztattok (Czegl:  BDorg.  284).  Annak  a  kerekdédségnek  nincsen 
szurdokja  (Czegl:  MM.  147).  Ott  ott  a  barátok  szurdékibau 
szoktak  b5v8n  afféle  Sodorna  tava  mellett  tenyeszS  korommal 
tellyes  gyflni8ItsSk  teremni  (Pós :  Válasz.  239).  Az  isten  arra 
int  bennünket,  hogy  imádkozzimk,  ez  pedig  nem  fér  öszve  a 
korcsmákon  való  tombolással,  a  bordélyok  sznrdékival  (Fal : 
NE  65).  Kik  magok  szurdékokban  semmire  sem  mehettek, 
ott-kín  már  bálványok  (Fal:  UE.  466).  Egy  helyt  ért  viznek 
szurdokára  (Gvad:RP.  496). 

Szurdókos :  angnlatus,  angulosus  C.  latebrosus  MA.  win- 
kelig  PPB  Osztón  házad  padimontomos  légyen  és  sziírdékos 
légyen,  bátor  szflued  és  nem  halsz  meg  isten  ackarattyáual 
(Cíis.  Hb).  A  bit-szegést  szurdókos  írások  után  tulajdonítván 
(Sámb:  3Fel.  14.5). 

SZUKDI-BURDI :  [humiUs  statura  ;  von  kleíner  gestalt]. 
Fosztó  Zsigmondhoz  ment,  ki  is  egy  kis  szurdí-burdi  kopasz 
ember  1759  (Hazánk  L213) 

SZUROK:  rasina  Pesti:  Nom.  56.  pix  C.  MA.  gnmmijimi- 
peri  PPBI.  pech  PPBI.  Nem  zSnnecvala  a  kemencét  geriezteni 
len  muztal  es  pozdoriaual,  zurockal  es  aziu  sarmentaual  (BécsiC. 
130.  175).  Az  5  verfic  valtozec  zurocca  (NádC.  95).  Feketeb  az 
fekete  zuruknal  es  hollónál  (BodC.  24).  Affekat  olayal,  zwrkal 
kezde  5tt5ztetni  (DebrC.  29b).  Az  pokolba  a  bvía  emberec  eg5 
zvrokal  fintettetnec  meg  (277).  Az  tetueket  meg  5U  ennec  a 
szuruka  vagy  rasinaia  (Mel:  Herb  31).  A  cédrus  enyueuel 
auagy  sziu-okiauai,  melynek  cedria  neue,  kenyk  az  feiedelmek 
testet  (BeytheA :  FivK.  8b).  B5v  szurku,  viaszu  szSvétnek 
(GKat:  Válts.  11.1285).  Ollyan  ottrombák  és  bufák  lesznek  mint 
ha  az  5  agyokveleje  szurokkal  öntetett  volna  be  (DBon:Ré- 
szegs.  86).  Vigyen  szurokkal  5nt5t  kenkíives  gránátot  (Zrin}i : 
ASyr.  247).  Az  enyv  szurokhoz  hasonló  nedvesség  (ACsere: 
Enc.  248). 

[Közmondások!  Szurokban  akad  az  egér  (Czegl :  Jajili.  108b). 
Ki  a  szurkot  fogja,  kezét  megmooskolja  (Kisv:  Adag.  411). 

fekete-szixrok :  [resma;  pech].  Paranchola  Pascasius  zent 
Lucia   azzonra   fekete  zvrkot   es   buzgó   forró  olayt   evtteny 

(CornC.  406). 

fenyő-szurok  :  resína  píni  Pesti :  Nom.  56.  {kienbaumharzj. 
Zeot  Apaliu  azzont  ónnal,  feíiS  zorokcal,  kénkővel,  olayal  igőn 
éőttrette  (NádC.  520).  Paianchola  Pascasius  zent  Lucia  azzonra 
Éeuyev  zvrkot  es  jgeen  bvzgo  forró  oiayt  evtteny  (CornC.  406). 
Fenő  zurokkal,  fa  enőuel,  zurokkal  gőtti-ette  (DebrC.  570). 
Hagyaa,  hogy  fenyew  zwroklial  es  olwaztot  olayyal  a^yon  en- 
teueek  (ÉrdyC  171b,  429).  A  feniö  ía.  gyökerén  érti  a  feuiő 
szurkot  es  a  fouiS  magát  (Mel:  Jób.  72). 

22* 


343 


GYALOGKENYí^öZUKOK-SZUSZÉK 


ÁLOM-SZUSZÉK— SZÜGYELÖ 


344 


gyalogfenyö-szurok :  veraix  Com :  Ján.  104.  [wachhol- 
(lerbara).  Az  asztalus  a  deszkákat  edgyben  ereszti  és  gyalog 
fenj5  szurockal,  gyantával  bé  keni  (Com:  Jau.  104). 

varga-szurok  :  [pix  ;  selnisteipoebj.  Ha  varga  szurockal 
Sszue  (Szed  a  levelét,  vizét  es  rea  kStöd,  a  mérges  kSues  ke- 
léseket meg  fakasztya  (MehHerb.  116b).  Végy  3  let  varga 
szurkot,  2  lot  terpentinát,  2  lot  bak-fadgyat,  olvazd  Sszve  eze- 
ket (C'«eh:OrvK.  47b). 

Szurkos:  1)  piceiis  MA.  peuliig,  barzig  PPB.  Gyantás, 
enyves,  niezgés,  szurkos :  resinaceus ;  .szOTkos  fenyő  fáklya : 
taeda  PPBl.  Lataak,  liaat  nagy  fekethe  tyzes  es  zwrkos  embe- 
rek (ÉrdyC.  3Mb).  A  fáklyák,  szővétnekec,  szurkos  fenySc  ffls- 
tSlnec  és  fastSlőgnec  (Com:  Jau.  158).  Tsoutos  Pál  uekik  erre 
is  meg-felel,  szurkos  koszorúkat  mert  reájok  szelel  (Kónyi : 
HRoui.  128).  2)  [sordidu.s,  squalidus;  scUmutzig],  Szurkos  orrú 
műves  legény  (Pázm:  Kai.  B91).  Hlyének  lé.sznek  a  mi  szurkos, 
kcszmos  testeinkis  a  feltámadás  után  (GKat:  Válts.  L552b). 
Mindennapi  szurkos  kíntSs  (916).  Szurko.s,  sáros-lábú  kóldús 
(Hall:  Paizs.  87).  Szurkos  az  ingem,  niiics  ki  fejérilse  (Tbaly : 
VÉ.  1.220).  Hej  mely  szurkos  vagy  lakatos  bátya  (368).  Kik 
nagy  hízelkedve  mindenekhez  szembe  szép  szint  mútatuak,  hát 
megé  jiedig  szurkost  (Misk:  VKert.  247b).  Noha  sokszor  mind 
az  erS  mind  i)edig  az  okosság  a  .szurkos  kSntos  alatt  nem 
alítva  együtt  meg-utáltaüiak  (428b).  Olly  szennyes,  szurkos  mint 
a  malatz  (Krinyi:  VM.  10).  Kik  sziu-kos  majomét  bé  liiuák  s 
kérdezik,  hány  lúd  hizlalobann  (Orczy :  KíiltU.  158).  Szívességit 
szoktad  nézni  a  gazd;luak,  szorgalmato.sságát  szurkos  gazd- 
a.szonynak  (Orczy :  Nimf.  B5). 

[Szólások].  Nem  tolvaj,  tsak  szurkos  a  keze  (Fal :  Jegyz.  929). 
Szurkoz :  pico,  impico  MA.  pichen,  verpichen  PPB. 

be-szurkoz :  1)  oppico  C.  impico  MA.  (verpichen).  2)  (sor- 
dido;  dedecoro ;  Ijeschmutzen,  sclmiahenj.  Nagy  hirü  nemze- 
tünket bé  szurkozni,  bé  kormozni  (Gvad:  FNót.  XIII). 

még-sztirkoz :  pico,  impico  C.  [verpichen].  Megszurkozta- 
tott :  picatus  C.  Meg-szúrkozom,  szurokkal  l)é-kenem :  impico ; 
az  ajtó-felit  meg-sznrkozni :  inducere  postes  pice  PPBl.  Szur- 
kozdmeg  mind  kSrnftl  s  mind  belól  (Helt:Bibl.  C2). 

mégszurkozás :  impicatio  MA.  verpichung  PPB. 

SZXJRMOS  :  [villosus,  hirsutus  ;  struppig].  A  hetz  mestert 
egy  nagy  .szurmos  medve  a  földhöz  tsapta  (Gvad:  FNótTest. 
200). 

SZU8ZÉK  (S2!ísí^it  C.  PPBl.  situzíi  RákF;  Lev.  V.igO.zríoi 
DObrC.  290b.  418b);  cumera  C.  MA.  geti-eidekasten  PPB.  Kád, 
.szóló-nyomó  désa,  gabonás  kas,  szúszék,  bolthajtí'is,  menyezet : 
lacus ;  búziis,  lisztes,  gyümöltsös  k.'Ls,  szaszék :  cumera  PPBl. 
Az  bvzat  kedeg  éohetek  en  zvzokomba:  in  liorreum  meuai 
(DöbrC.  290b).  Zóvedneket  sem  foltnak  es  zvzok  ala  tezik,  de 
vilagtartora  (418b).  Lyukassoc  a  sziuszékoc  (HeIt:Mes.  328b. 
325b).  Holmi  hordókat,  szuszékokat  az  árok  líiidével  megtölt- 
vén (Szál:  Krón.  633).  Ma  egybe  kúcsolod  kezedet  a  vetésnek 
idején,  flressen  marad  szuszékod  (Pázm:  Kai.  382).  Az  búza 
rostával  megtisztitatván  az  szuszékba  takartatik  (MA :  Tan. 
1066).  Szinte  ezen  szu.székbol  való  az  is,  midón  az  ordinalan- 
dóc  az  olfar  elejébe  állattatnae  (1129).  Az  élésnek  [wdig  az 
fold  alat  szép  tiszta  helyt  szereznek,  holott  mint  egy  .szuszék- 
bau  az  tely  profontot  mog  tárcsák  (Lép:  PTilk.  11.14).  Eiaiás 
a  Christust  fájdalmokiiak  és  szenyvedéseknek  szuszékjáiiak 
mondja  (GKat:  Válts.  11 108).  Egy  tele  szú.székból  végy  csak 
egy  marok  búzíit  ki  (ErdTörtAd.  11,61).  Az  hostátban  az  Duna 
mellett  vagyon  két  szuszék  (I.2Ü0).  Megvallom,  azon  bíicsflllo- 
tes  három  vár  egyik  som  érdcmol  klssebb  Likaváruál;  minde- 
nik vidék  szuszikt!U-tó' helye  (KAkK;  Lov.  V.190). 


álom-szuszék :  [somnoleutus ;  schlafbaube]  Átkozott  feH-l 
letséggel  tellyes  álom-szúszék,  melly  fene  ellenségfiuk  kegyet- 
len raUságáia  ejtesz  (Oi'izi ;  Tromb.  4). 

buzás-szuszék  :  (cumera  ;  getreidekastenj.  Búzás  azuszko-l 
kot  egyuehányot  a  bumbi  elrontott,  öezvetört  (Moulrók  XXIILJ 

422). 

zab-SzviBzék :  (granaritmi ;  kornspeicber].  Jobb  volt  lóol- 
dalban  és  csontmalomban,  zab-szuszékban,  setét  boltban  min1^ 
Liptovában  (Thaly;VÉ.  U.8). 


IS 


SZUSZKÓ :  [angulus ;    winkel].    Mind    tegzét    mind   nyilát 
voté   a   szuszkóbami   (Orczy :  KöltH.    144).    Maradjon  unalmas , 
maga  szuszkójábau,  ki   egy  hétig  nem  szól),  sétál  sssobájábana  |  jp 

(19.5). 

SZUSZMA:  lentus,  tardus,  cnnctator  Kr.  (zaudererj,  \it 
hakerus,  Hunnius  és  egyéb  szuszma  deákok  a  mi  bibliánk  |i 
deaktalausjigarul  krapcsáltak  (Sall:  Vár.  23).  Ámbár  te  légyf" 
néma,  szótalan   és  szuszma,  megtanít  a  bór  szólni  (Kisv :  Ad:iL' 

532). 


SZUSZMATA  :  cv  Pongrácz  szuszmata  ember,  bátortalan, 
eszének  .sem  meri  hasznát  veunyi  (RákF:  Lev.  V.498). 

SZUSZOG:  I)  hisco,  mussito  MA.  bnmimen  PPB.  2) 
[anhelo  ;  schnaubenj.  Csac  mottzanni-is  vagy  szuszogni,  lehellepii 
alig  mer  (Com:  Jan.  196).  Ha  szuszog  és  prüsszög,  jobb  lesz 
másra  bizui  az  dolgot  (RákF;  I^ev.  0.201).  S)  [tempus  in  exs»- 
quendo  perdo ;  herunitiindeln].  Mond  meg,  ne  sznszogy,  had 
tudgyuk  mi  is  (Decsi:  Adag.  230).  Szuszogót  szólióvá  téfei  a 
borital  (Kisv:  Adag.  180).  A  svecusok  csak  szuszognak  Strassal- 
diában,  hová  a  prussusok  szorították  ókét  be  (Hazánk  1884. 
288). 

Szuszogás :  mussatio,  mussitatio,  MA  das  brummen  PPB, 

SZŰCS,  SZÖCS  (;ícA  RMNy.  n.67b.) :  peUio  C.  pellifí 
MA.  kirschuer  PPB.  Mynden  Wilczesseegghel  be  tellyesejlette^ 
vala  myth  takaczuak,  zAfiunek,  zabonak  es  zAcznek  tudnya 
kel  (JordC.  77(.  Az  bór  gifiitók,  szegem  vargáknak,  sz5czekDel 
keniereket  el  vSttek  (Kár:  Hal.  Riiji.  Keteles  Jauosnenak  egj 
zecbenek  adtam  bíjrt  három  hordawal  (RMNy.  n.67b).  Valahol 
SZÖCS  volt,  mind  őneki  miveltek  ködmeneket  (Moulrók  III.154), 
A  .szócs  a  bflrőkből  kódmeueket  készit  (Com:  Jaa  98).  A 
Baerea  viVrosbéliek  kSzótt  voltának  míves  emberek-is,  ugy-mint 
timárok,  szScsók,  szabók  (Matkó:  BCsák.  453).  A  szócsök  báa- 
tyájáuak  a  cserépzete  bomlott  megh  (KolTört.  406).  A 
8z5t.se  hogy  ne  volna  gazdag  (Mik :  TörL.  35b).  Az  szócs  id6» 
terek  is  hajtottak  kezünkbe  bírságot  (MonTME.  1.274). 

Szücsöl :  [pollom  subsuo ;  fiitteru].  Róka  b5rrel-is  sz&chilik 
mentéjóket  (Veream:  Lev.  287). 

SZÜGY  iszifft^  Cseh:  OrvK.  28):  armus  MA.  (pectus;  vor 
derbug,  brust).   SzUgye   a    lónak :  pectus  equi  PPB.   Elsó   taf 
vagy  tzinier  a  marhában,  szügy,  szegy,  váll ;  armus  PPBl.  Ved 
az  Áron  meg  szeutelésénev   kossanac  melyét    alias    .izegyét  es 
emeld  fel    az   \vr   el(5t  (Helt:Bibl.  tC}q2i.    Melynek    melysége 
elószór  az  lovak  szfigyenek    leg   felsS    felet  eri   vala  (Forró: 
Curt.  157).    Az   Ilim  oraszlány  az  5   borzas  torzas  ezfigjeivel 
(Com :  Jan.  46>.    Locsogás   bfirfi    és   Ósztóvér   szigj-fi  ló  (Cseh 
OrvK.  28).   Ha  a  szarvast  fekve  találják,   egj'szersmind  rol 
mik  re.ija  és    ki  szarva  közé  ki   nyakára   ki  szügj'ére  tsimbel-| 
kedik  (Misk:  \'Kerl.  14ii).  Poroncsol  Nagyságod  két  óreg 
rág  telSI    is,    kik   az   ló  szftgyét  is  belepjék  (MonOkm 
46). 


Szügyelő,  Bzügyellö :  autileua,  pectorale,  avert 
briLstriemen  PPB.  Liíra-való  ékes  szers-záui,  mint  a  szügyellA 
tzafrang :  *monilia  e<|uurum  PPBl.  Az  pápistáknál  caak  olya 
az  Christus,  uiiut  :iz  hatás  Iovod  az  szflg'eló  és  az  farmatrin 


SZÜGYES-SZÜKEN 


szOkIt— szOKrtr,KöDA 


346 


:  Kel.  281).  A  rúd  orrában  vettetaec  a  szftgy-el5  bámról 
;5  iijakliíc,  tarttl  istrángok  (Com:  Jmi.  !S7).  Fékagy, 
),  kék  czaivi,  ;u-;uijos  farmetring  (Ridv:  Csal.  11121). 
kí.'wes  arama-s  kantár  szügyelöstOl,  orrozatjáva!  együtt 
BlyeniWíl  kiitött  szüg>elö  (358).  Teorök  Istwan  \Tamnak 

az  szép  teorkes  keowes  nyergöt,  teorkjs  keowfts  szi- 
:,  farmét ringostnl,  fékestül  (III.146b).  Egy  szigyellí 
rauya-s  bogláros  (Monlrók  XXIV.137).   SzügyellB,   far- 

(VettTrans.  22). 

;yes:  humerostis,  pectorosus  PP.  [breitbriistig,  breit- 
ig].  Az  oroszlány  szfigyes,  nyakas  állat  (Hoöin:  Préd.  5). 

K   (ryies   ÉrsC.    187b    RMNy.    I].159b.    szeSgh  TörtT. 

zevrkin  RMN'y.  D  140.  sewies  EhrC.  157b):  1)  parcns, 
aucus  MA.  [wenig,  diirftig,  knapp).   Nelia  az  bor  szflk, 

b5  (Mel :  SzJán.  1S2).  Az  bnza  niliol  szűc  lenen  (Boni : 
)7V  Az  éles  az  ew  felsége  badanak  illyen  zywk  nem 
ÖINy  n.löíb).  Az  regen  megh  fogadott  satfranra,  noha 
:atlan  igen  z&k  es  igen  dragha,  megh  zerzem  (LevT. 
Lz  vizekben  szfik  leszen  az  hall  (Kai.  1591  C5b).  Látom, 
i  szíik  voltáért  nem  adhatunk  miu[den]nflvé  egyházi 
:et  (Pázm:  Pi'éd.  a3).  Az  k5nw  nyomtitásnac  ."zfie  volta, 
■zása  miat  (MA:  Scnlt.  1074).  Szfic,  falatoczkánac  szflk- 
jepta  (MA :  Bibi.  Magy.  4b).  De  tudom,  hogy  igen  szflk  iial- 

orcza  pirossito  veer  (Bal :  Cslsk.  113b).  Az  exempla- 
szfik  és  kevés  voltok  miatt  (Matkó:  BCsák.  EMb.  IbX 
r  idején  (Bethl:  Élet.  1.163).    Az  igaz  magyar  oly  szűk 

fekete  hattyú  (RákGy:Lev.  169).  Egyáltaljában  szflk 
ta   atyafiak  közt  az,   ki   hitit  megállja  (194.  162.  146). 

János  uramat  még  az  mindennapi  kenyeremnél  is 
iímélném,  de  szűk  az  ember  (186).  Szflk  a  jó  feleség, 
»rit  tenni  (Gytingy :  KJ.  4b).  A  buzgó  patrouusoknak 
tok  miatt  (Misk:  ^'Xert.  17).  Szűk  pénzünk  van  (Mon- 
III.322).  Posztó,  lapiros  szfik  lesz  (Rákl^  Lev.  1.182). 
stus,  arctns  MA.  eng  PPB.  [unfniehtbar],  Megsokaswl- 
jAk  jdevk,  ezeknek  myatta  lettek  feesvenyek  alamysna 
DomC.  138).  The  Kegnel  is  nylwan  vagion,  mjiieniA 
ppan  helen  vagi«-nk  (LevT.  L272).  Ezeket  úgy  készétsd. 
rom  vagy  négy  gyöngyös  hurka  legyen,  egyéb  hurkánál 
is  az,  neve  is  szel)b  (Radv:  Szak.  31).  Ez  szfic  és 
5ben  (5IA :  Scult.  880).  Némellyee  szfic,  .szoros  ruhában 
kodnec  (Com:  Jan.  99).  Elesbeöl  megh  ne  fogyatkozunk, 
o.»t  igen  szeögh  hely  ez  elesbeöl   (TörtT.  VUI.H;.   Ne 

nekem  ezntán,  hogy  a  száraz  esztendő  szök  esztendő 
irL.  401). 

iok].  Biíza  szfiki:  frumenti  *inopia  PPBI.  Nem 
zfiki  a  mnsika  szerszámoknak-is  (Tel:  Fel.  92b).  Az 
em   leszen  szflki.    1626   (KCsepreg.    D4).    Nincs    sziiki 

ily  vezérnél  (Zrínyi  1.141).  Báthori  Sigmond  idejében-is 
t  .sziiki  a  jó  tisztviselőknek  (11.196).  Nincsen  nagyobb 
könyveknek  (Hall :  Paizs.  Elflb.  3b).  Magyar  eatholicus 
usok  szfiki  miatt  (Illy:  Kat.  Etób.  12b).  A  tsalárdok- 
ísen  szflki  (Fal:  UE.  380).  Azoknak  .«incsen  szűki,  a 
jrmán  megforgatják  a  monda-mondát  (410).  Olly  nagy 
sziiki  volt,  hogy  Segesvárt  tíz  forinton  el-ment  vékája 
ik  (Bod :  Pol.  52).  Nagy  sz  fi  kére  juttat  mindgyárt 

kezdetén  beszédem  (SzD:  MVir.  417).  Elege  van  min- 
,  szűköt  soha  nem  Iát  (179j. 

londások].  BevSikfidésben  bfidSs,  szflkben  édes  (Zvon : 
49). 

en,  szűkön:  [parce;  dürflig].  Feleségének  teje  szfi- 
1  (CsomaC.  71b).  Az  ember  igen  zewkin  megen  innét 
INy.  11.140).  Ételt  és  italt  szfikón  adgyatoc  néki  (Kár : 
íű).  Az  mi  magyar  nyelvfiukSn  felette  szflkfln  vadnak 
vek  (Alv:Post.  Elöb.  3b). 


[Közmondások).  Ky  zykSn  hynth,  zykSn  ees  aratli  (ÉrdyC. 
463).  Szflkfln  vét,  szftkSn  is  arat  fl'ol :  Evang.  IL494).  A  ki  szfl- 
kőn  vét,  szfikfln  arat  (MHeg:  Preb.-  214). 

Szükit :  arcto,  minuo,  peuuriam  facio  MA.  einz\vingen, 
verkleinern,  mangel  machen  PPB.  Eris  magas  kíszálon  Murán 
vala,  egynehán  országot  szflkitnek  vala,  erösb  várat  seholt  nem 
láttak  volna  (RMK.  111.216b).  Az  nagy  szelec  szfikfltnek  min- 
dent, ha  télbe  dérrel  fúnak  (Cis.  H).  Szfikitik  és  fSsvéiiyítik  az 
isteni  természetnek  jóságát  (GKat :  Titk.  293b).  Elég  tág  a  vár- 
megye, de  szflkittem,  hogy  néki  mássát  adhatná  (SzD:  MVir. 
418). 

még-szükit :  [diminuo ;  vermindem).  A  császári  kéneset 
ott  hagyja,  csak  annyit  vigyen  el  benne,  kivel  meg  ne  .szükitse 
a  tiirházat  (TnrtT.=  1.61  Kegyelmed  levelébül  értem,  hogy  négy 
seregemet  Kegyelmedhez  elkiildjera,  de  hogy  itt  az  hadat 
amiyira  megszökétsem,  nem  lehet  (RákF:  Lev.  L298). 

Szűköl :  1)  arctor  PPB.  [augor ;  iingstig  sein).  Jancsáraga 
féltiben  szűkölt  vala,  ámyékszékben  kedve  ellen  fii  vala  (RMK. 
VI.136).  8)  egeo,  indigeo;  mangein  PPB. 

Szűkölköd-ik  (sziUSliőd  Kisv:  Adag.  335):  egeo,  indegeo, 
careo  C.  mangein,  bedíirfen  PPB  Ha  ualaki  latangia  az  6 
attyafiat  zikflIkSdnie  es  megh  uonangia  az  ergalma.ssagh  teteit 
o  tőle,  mint  uagon  istennek  zeretete  5  benne  (TihC.  17b). 
Minden-féle  bíség  mellett  szűkölködnek  Tantalns  módgyára 
(Fal:  NE.  25). 

[Szóliisokj.  Vmiböl  sziUblködik :  A  nemes  úrfiak  nem  szfikol- 
kőduek  az  i  d  fl  b  fl  1,  sok  drága  óra  vagyon  elSttok,  nem  tud- 
gyák  hasznát  venni,  tsak  heverve  s  hivalkodva  vesztegetik 
(Fal :  NE.  19).  Vmire  sziíkóliúdil :  Mely  szentség  re  szűköl- 
ködnek azok  (Tel:  KerF.  71).  Vallom  az  en  elégtelen  votomert 
elyen  taneitasra  inkab  en  magamat  zykelkednem  (We.szprC. 
120).  Az  azzonialat  ha  ferfiuv  magtul  fyat  fogadant,  zeplfls 
lezSn  es  zikflikfldik  az  megh  tiztulasra  (TihC.  172). 
Vmítöl  szűkölködik  :  Nem  twgyok,  honnat  legyen,  hody  ziR'kSI- 
ked\Vuk  magzattwl  (Érs.  450b).  Vmi  Tielkal  szűkölködik: 
Ha  birodalom  u  é  1  k  fl  I  .szflk5lk5dflnk,  megbántyuk  az 
istent  (Kly :  Préd.  1.584).  Nem  szflkúlk  Jdik  bizonyítás  n  é  1- 
kfll  (Zvon :  Post.  L495).  Az  ki  szfikflikódik  bSIczeseg  nel- 
k  fl  1,  kerien  az  istentfli  (Fél :  Tan.  2S5b).  Egyéb  jelenések 
n  é  I  k  fl  I  nem  szfikőlkodflnk  lUzoui:  Dáv.  9).  Nem  szSkSIkfldnec 
gyért  ia  világ  ne  k  fii,  sem  a  napnac  az  5  világ  nekfil 
(MehSzJán.  535).  Mostanában  felette  igen  szfikólkődím  pénz 
n  é  I  k  fi  I  (LevT.  11.55).  Nagy  r  e  f  o  r  m  á  t  i  o  nélkül  szűköl- 
ködik az  ecclesia  (CzegI :  MM.  30).  Más  t  a  n  á  t  s  a  nélkül 
szűkölködik :  *eget  consilü,  consilio  PPBI.  Szflkfllk'idic  tanács 
nélkfil  (Com :  Jan.  201).  Nem  szflkflikfldhetnek  deák  tolmá- 
csolás nelkfil  (Bal :  Epin.  8).  A  szem  nem  mondhattya  a 
keznec,  nem  szfilkSIkfldóm  n  á  1 1  a  d  nelkfil  (Tel :  Evang. 
I.118b).  Mi  nélkfll  szfik§lk5d51  (MA:  Bibi.  1.318).  Semmi- 
nélkfil  nem  szfikSIkedtél  (Kár:  Bibi.  L158b). 

[Közmondások].  Nem  sz&kSIkSdnek  az  egessegesek  oruos- 
nekftl  (Fél:  Bibi.  13).  Ember  ember  nélkül  mindenkor  szfiköl- 
köd:  uemo  sibi  satis  est  (Kisv:  Adag.  335). 

még-szükölködik  :  [indigeo ;  bedürfen].  MidSn  meg  szfi- 
kfllkSdnenec  az  \vr  segítsége  nekfli  (Burn:  Préd.  411).  Minde- 
nekbe meg  szűkSlkődénc  (Knk-s:  Evang.  423). 

Szűkölködés  :  indigentia  C.  penmia  MA.  mangel,  noldm'ft 
PPB.  Oly  tóid,  melyen  minden  szfikolkodés  nékfli  elég  kenyeret 
ehetel  (Helt:  Bibi.  LOoo3).  Jelec  lesznec  az  napban  és  az  hold- 
ban es  az  fSldfln  nepeknec  gyfitredelme  tanacznac  szflkfllkS- 
d&se  miat  (Bom :  Préd.  7). 

Szűkölködő :  egenns,  egens,  indigus,  indigens  C.  inops 
MA.  dürftig,  mangel  habend  PPB.  Gazdagságokat  zolgalttagac 


S47 


szűKös-szüKasr^iK 


SZÜKSÍXJ 


zfikSIkMSUuec  (VitkC.  22).  Juzaguknjik  lUJisic  leaet  ííUfilUó- 
dSknec  adac  fl'elC  19b).  Kevésként  nyujiauak  a  szflkölködSk- 
iiek,  huny  annyival  is  inkább  fonjon  benuek  a  már  feUievült 
kiváiLSiin  (Fal :  UE.  462). 

Szűkös,  szűkes :  1)  iiidigus  MA.  bedüitlig  PPB.  Hogy  a 
ruliak  kortzewl  valamely  soior  zykes,  rea  veliese  (ViigC.  126). 
Kazdagok  zikSsSk  lóuek  iw  ohezonBk  (UöbrC.  ^2).  3)  [necessa- 
rius ;  notwendig).  Kyk  leznok  zewkuw.sewk  teuiatsegre  (ElirC. 
143).  Vrsolanac  atia  mindSni,  mivel  í  luaíia  es  v  tarsasagabeli 
vitézec  zízee  es  zikkSsók  valanar,  met;  zerze  (NádC.  458), 
Heyabím  vezon  az  oly  ember  oruossagot,  kynek  nem  zev 
kevs . . .  Mykoron  Maria  volt  meg  anya  mebeben,  nem  volt 
zevkevs  ;iz  koreztséggel  (CoruC.  17).  BinSk  bochanattyának 
liirdete.se  mely  zikSs  mind  kSzSnsegSsseu  (Beythe:  Epist.  10). 
Palcza  nekfil  szfikSs  (Mon:  Ápol.  313).  Az  fiuek  es  gyíkerek, 
a  kik  liozza  (a  seiapium  kenőcshöz)  zikSsflk  (Frank:  HasziiK. 
17).  Zykes  vala  en  nekem  meglelnem  (LevT.  I.7b).  Küldje  meg, 
mert  az  nékem  szünetlen  szűkös  (54).  A  kinek  böno  nincsen, 
lx)csánat  nélk&l  nem  szökős  (Pázni:  Kai.  415). 

[Szóhisok].  Semmiben  sziikfls  nem  volna  (Tarn:  JóAk. 
66b).  13  0  r  b  ú  1  lehet  s  z  íí  k  ö  s,  mert  pénzen  is  megveszik  (Mon- 
Iríik  XV.509).  A  p  é  n  z  b  rt  1  szfikiis  leszen  hazánk  1662  (Orszgy. 
252).  Hogy  soha  sem  mi  b  fii  szfikfisek  ne  legyftuk  (Land  : 
UjSegíts.  n.333).  Bevnetoknek  bochau atyánál  zevke- 
sok  vattok  (MargL.  110)  ZAkees  bewlczesegwel  (ÉrsC. 
323).  Igassag  nem  zykes  eskeessel  lonuy  (187b).  En  j o m- 
m  a  1  z  i  k  e  s  nem  vagy  (DöbrC.  31).  Een  y  o  z  a  g  o  m  a  1  zykes 
nem  wagy  (KulesC.  23b).  Kik  nem  zikesok  gotrelmel 
(DöbrC.  352).  Nem  vágyónk  znkevsek  ez  velagy  auagy  embery 
segedelmei  (DomC.  1 26).  Mykoron  vakiky  e v  vele  zev- 
kes  vala,  ev  magát  ev  neky  tellyasseggel,  keez  leiekkel  agya 
vala  el  (222).  Zeokeoseok  wagivvuk  eoweg  ablak 
giarto  uekAI  (EMNy.  U.175).  Emberi  kézzel  nem  tisztfil- 
tetik  az  isten,  mintha  szökős  volna  valami  a  1 1  a  t  n  e  1  k  fi  1 
(Szár :  Cat.  ü).  KSIgy  kett  tont  a  r  a  n  i  a  t,  m  e  1  n  e  1  k  A I 
my  iglion  zAkessek  wagiunk  mostan  (LevT.  1.345).  Jóságos 
erkfilczőc  nélkSl  szökős  szökőlkfidS  (MA:  Soult.  947). 
Te  szonaid  ezek,  de  értelem  nélkül  igen  sz&kősők  (Bal : 
Cstsk.  85).  Ki  volna  ülly  esze  nélköl  szökős  (Mad;  Evang. 
468).  Nem  voltunk  zikő  tsek  feyodelom  ne  kii  (Beythe : 
Epist.  122).  A  í51d  szökős  lészen  hit  nélkül  (K!ir:Bibl. 
I.46Ű).  Szökős  volt  az  ect-lesia  igaz  c  a  n  o  n  nélköl  (Pcis ; 
Igazs.  1,25).  Minden  emlKjri  melto.sjiggal  erí.sitettet  szőrzet 
ukosag  nelkfll  .szökő,s  (Zvon :  Osiand.  184).  Az  orvos 
doctorok  nélköl  szökősöknek  magok  alkalmaztatiisarnl 
(Fel :  ScliSal.  4b).  Jó  keduel  Amannac  király  ot  szola,  p  é  ii  z  e 
neköl  hogy  ő  nem  szöskős  volna  (RsztH.  7).  Nem  hogy 
szökős  volna  segítség  nélköl,  hanem  hogy  igy  tetszet 
(Com:Jan.  216). Ditsekedelt,  hogy  semmi  nélkfil  nem  szö- 
kős (PáznuPréd,  644).  Az  szent  angyalok,  kic  szabadeto 
nélköl  nem  noltac  .szökiVsők  (Tel :  Evang.  1.70).  Z  e  k  e  r, 
ky  nelkewlewn  zewkosek  valanak  lElirC.  157b).  Bikesig- 
uel  való  uaras  nélköl  szökő-sők  vattok  (Sylv:  ÜT.  11.108b). 
Az  varos  v  i  z  n  é  k  ö  1  szökas  vala  (Hotlgr.  170).  A  nélkfil 
nem  szökős  tárházam,  ha  élek  (Zrinyi:  AfSyr.  66).  Mind  ezec 
n  é  k  ö  1  .szökőssec  vagytoc  (Kulcs  ;  Evang.  319b). 

[KOzmondásokJ.  Az  zem  nem  mondhatya  a  kéznek,  nem 
z\VkS«  vagyok  en  tenahidnalkAl  (Komj:SKPál    172). 

SzükÖ8Öd-ik :  (indigeo ;  diirftig  soinj.  Mykoron  myiidetie- 
ket  el  tekozloth  wolna,  kezde  zyktwkedny  (ErsC.  11).  Segede- 
lemnél legyetek  ew  neky  valxmy  dolgában,  ky  nálatoknál  zAken 
keilyk  (Kumj:SzPál.  104b). 

Szűkösl-ik:  (egeo ;  bedürfonj.  Tnéjja  tö  méíiíiei  at'atoc, 
hu|d;  ménd  ezóu  nélköl  zökőslőtőc  (MiinchC.  25).  Mit  r.űkőslőlfic 
mégéa  tauoc  ualkől  (66). 


Szükség :  1 )  necesse,  necestnlas  C.  ucce-ssiun  MA.  noi  v 
digkeit  PPB.    Minden  zikscígekiAI  gondot  viselek  (VirgC   i  .,. 
Ez  vendég  atyafyaknak  az  zolgalat,  latom,  hogy  igen  uugf 
zA'keeg  (60^.  Az  zyksegiiekh  hatarat   fewlewl  ne  mulyák  (12H\ 
Latangya  hA  attyatlyat  zyksegben  lenny  (JordC.  869;.  Ai  fM^ 
seg  nem  kezereyt  (IJomC.  136).    Nem  zykseeg  ew  neky  veiaiv 
leos  (ÉrdyC.  510;.   Neegyed  oka  leen  seghodeleumuk  zyktiet^ 
(602).  EfMU  kepiwn  zykseegh  az  zeutőkuek  yinachagok  (6 
Soha  ne  e^el  gőíiőrősegből,  de  zöksegből  (VilkC  51).  Azgyi 
szülő  sieti  az  szölésuec  szökségét  le  toimi  (Kái- :  Bibi.  L459bj.  N 
szfikség  a  chüda  tétel  (T"el:  Evang  n.234).   Szökség  (Slőt  mél^ 
téktelen  élettel  tőltic  gyomrokat  (Zvon:  Post.  1.41).  Isten  igéiff 
nec  szöksége  támad  (549).   Szökség   főlőt  azért  senki  borit  m 
költse  so  tékozollya.  1626  (KCsepreg.  D8).  Az  akaratnak  béka» 
séget  kell  tartjuii,  a  szükségnek  hadat  (Illy:  Préd.  11198b).  4| 
ételkor  szökség  gyakran  kevés  ital  (Felv :  SchSaL  16>.  8)  [ra 
nocessaria ;  bediirfiiis].   Ad   tynektek   testj   zewksegtokreuluaS 
segedelmet  (EhrC.  106).    Myndden   zykseegre  te  borgy   vyzadj 
(ÉrdyC.  340).  Faat  hordoz  az  háznak  zykseegere  (562j.  KyraB 
A  felsegho  nazados  hadnaghyatliwl  zík  zöksegliSmre  kerthez 
kAlthwn  zaz  maghyar  foryntholh   apró  penzth  (RMNy.  ILlúA 
A   királyoknak    nints    méltóságok-ellen,    hogy   a  jobbágyol(  a 
szakátsuk  szolgálatlyát  veszik  és  szfikaégeket  ezek  állal  véghC 
viszik  (Pázm :  Préd.  b2).    Pénze  sem  volt,  mellyel  a  temetési* 
való  .szükséget  megszereané   (520).    Az   sacramentomot   késze| 
tartották  mindenkor  az  betegek   szökségére   (Pázm:  Kai.  71 
A   nniuka-előt   futnak   és  .szükségeket  egyebektől  igyek* 
ki-tekerni  (Mad :  Evang.  503b).    Meghozta   a  szükségemre 
delt  ökrüket,  teheneket  es  berbécseket  (Monlrók  XV. 123). 
benn  is  az  ezüst,  az  mi  szükségtekre  kívántatik,  arra  is  foi 
hattok    beime   (KákGy:  Lev.   201).   Ha  az  ott  benn  való 
ségtek  engeíli,  hova  hamarébb  küldj  2000   jó  lovast   (146).  S) 
[victualia ;  lebensmiltelj.  Az  itiu  őzuegieket  ne  taplaliad  az  ephx- 
sAkseegeb&l  (Komj:SzPál.  377b).    Vigyetec  el  haza  a  gab  i.. 
a  melyet  szökspgtekre  vőttotec  (Helt :  Bibi.  \.\).  Az  ekkl 
gondvi.selői,  kik  az  okklesiának   eledelét  és  szökségeit  ki 
lütták  (Vallást.  215).   4)  inopia,  egestas,  penuria  C.  [not, 
gel).   Az  barátok   zewkségert  fewldewn   nyugt)znaknala  f 
143b).   Zegent   nom  segellem  zw-segebe  (\'irgC.  7).    Az  my 
nyorghesenketh  ne  vtalyad  megh  zywksegliynkbe  (WiiiklC. 
Züksegel  aua^  kórságai  kezerihtetel  (VitkC,  55).   Ne 
el  my  zykseegAnkhen  (ÉrdyC.  531).  Nagy  Ie6zen  ot  az  b 
szüksége,  minden  féle  élés  el  szükölése  (SzépÉuek  9).  Ai 
nec   .szükségeiért   tétouá    búdosuac   (Kár:  Bibi.  I.536b).   Itt 
helyen   az   linzjuiac   söksege   maradnunc   nem   engoili  (. 
SjUIJ,  48),  Ha  hordó  sykseg  lesen  (LevT.  1.24).  Annyan  snv 
ky   elogh   wolua   az    háznak   megh   thartasara  zyksegli  k'i      ► 
(166).   Az  viznei'  szüksége  miatt  szomjuhoiéc  (MA:  Itibl.  !■  ü 
5)  (rivinisita  naturae;   notverrichtung).    Az  fazék  gyártó,  huH'  ' 
ha   szükségére   kelletic   menni,   meg   mosw  először   az  k«i»  > 
(MesésK.  31b).  Kimeauy  szükség  tenni  (MA:  Bibi.  1.179b). 

(Szólások).  Zflkség  lézén,  bog  akéméc  elfuaa||( 
(BécsiC.  41).  Zikseg,  hoé  vronkuak  testíliset  liiven  hige  (DOl^ 
58).  Szöksighem  vaéon,  hog  el  ki  muuiiek  e<s  mog  laaV 
(Sylv:  ÜT.  1.107).  Szökseg  volt  volna  ezokaert,  hogy  no  kií# 
letto  volna  kőlchegeket  (Helt:  Bibi.  I.c).  Halgatoi  életéuűc  l»: 
lyes  rendit  tiSlötte  szök-ség,  hogy  az  laueto  szenia  előtt  vieeU)' 
(Zvon:  Post.  I.7b).  Szükség,  hogy  az  okait  goiidollyuc  luetj,  '■- 
niellycc  !iz  mi  síiveinket  méltán  inditsác  (MA :  Scnil.  Wl' 
Nem  szükség  néktek  sokat  szóllyak  (Zrinyi  L49i.  Harainv| 
des,  kiket  nekőnk  z  n  k s »•  g  meg  t  n d  n o n c  (GnaryC^P 
Valaki  órőc  eletőt  eiic,  eniiec  zikseg  őrJcke  eJuie  iNjuíG  V 
Zykseegh  bel  telles<1(lny  az  yrasiiak  (JurdC.  7U8).  /yKliaa# 
vona  k3niy>U  mottlny  hvvkelh  (759),  Tudnan,  lu^  '-ükség  h*" 
okot  adnod  (VitkC  45).  Halárra  meuuy,  uiykurou  i)\ull^ 
(ÉrdyC.   603).  Ziksegh  eimekőm   őruőudőeuőm   (KazU  lű'' 


SZnKSftdRS— .SZÜKSftnKSKéPPEX 


SZÜKSÉGKÉPPEN— SZflI(ÜI,1>i|!:(; 


3S0 


»  neky  aokat  «enwedny  (Pesti:  Noni.  IflI).  Nem  rafiksécr 
kat  gyfltrpiietec  (Kulcs:  Evaug.  490)  Igpn  sziilcség  ezt 
ni  il'Azm:  Préd.  421).  A  szSlSt  szfikseg  a  napnak  érni 
Svaní,'.  191b).  Szükség  aitatossjigunknak  ajándékát  i.sten 
idnunk  (Illy:  Préd.  11.93).  Segitsécet  igérnec  vala  néki 
lent,  valami  az  hadakozáshoz  s  z  fi  k  s  é  g  volna 
CMn.  48).  Eríi.s  orva<í.ság  szükség  n  y  a  v  a  1  y  á  Ii  o  z,  kit 
vittoU,  bátor  jó  orvoshoz  (Orczy:  KöltH.  'ii).  Menyi  sing 
9  z  fi  g  ,1  e  g  az  istennek  nadrágnak  (MesésK.  ab). 
megbüntetésére  szfikség  álgyuknak  jelen- 
Ita  (ErdOrszgy.  572).  A  mi  élelmedre  nem  szfikség, 
szegényeknek  (László:  Petr.  51b).  Itt  az  kopjákra 
zfikségünk  iR;ikGy:Lev.  143).  A  nagy  vétkeknek  nagy 
entiára  vagyon  szüksége  (Illy:  Préd.  I.98b).  Valóban 
■-árosnak  szüksége  az  jó  u  d  v  a  r  b  i  r  6  r  a  s  k  e  r- 
B  (RákOy:  Lev.  205)  Vronknae  kin  zennedese  zflkseg 
iuSssegSnkre  (VitkC.  93).  Minemfl  vallás  t  e  t  e- 
s/flkseg  az  király  engedelme  es  niinemfiekre  nem 
(Ver:  \'erb.  125).  El  oztyak  vala,  kyiiek  myiid  nie- 
'.ykseegh  vala  (JordC.  713).  Ezt  magától  meg  nem  fog- 
hanem  erre  a  szent  hitnek  világosságával  van 
ég 6  (Illy:  Préd.  il.3b). 

aondá-sokj.  Nem  zikseg  az  egez  embereknek  az  oruo- 
■gC.  48).  Nem  zyksegh  az  eghessegbelyeknek  orwoss 
379.  Helt :  VigK.  58).  Nagy  dolog  az  szfikség  (Decsi : 
02).  Nints  a  szükségnek  szabott  törvénye  :  *neces.sitas 
ge  PPBI. 

LSégés:  I)  nece.ssarius,  interest  C.  notwendig,  uütig 
letfinkre  .«zfik.ségos  dolgok :  utensilia  C  Zykseges,  hog 
ígyenek,  kyk  egyma.st  zere.sek  (VirgC.  122b).  Meg  nem 
)zyk  zfksegevsevkben  (ConiC.  8).  A  bftnSknec  meg 
ara  harmac  le^nec  zűksegesec  (VitkC.  24).  Eeggye- 
'.  teremtShSz  oly  mynt  eellyen  isteny  zyk.seegfts  dolog- 
dyC.  538).  Embőmek  iduassegére  ig5n  ziksegSs  példa 
Ob).  Azoknac,  a  melyec  szükségéé  az  5  meg  tisztulá- 
sit: Bibi.  r.EEe2)  Szfikséges  nagy  ha.sziiait  sokképpen 
te  (Pázm :  Préd.  56).  Nagyságodnak  magát  megmérsék- 
ű  szükséges  (RákGy:Lev.  164).  Könyörgéstekkel  hogy 
tk  bennünket,  szükséges  (262).  Ha  jelen  volna,  nem 
5s  volna  annak  emlékezeti  (Udv:  Dáv.  103).  Nem  jó 
nánt  beszedni  a  böcsületet,  hanem  c-sak  .szükséges  esz- 
rével   kell   \itánna  lenni  (Fal :  UE.  420).   2)  [egens,  in- 

bedürftig).  Ezeknél  kyl  zyksegbesek  vattok  (JordC. 
!m  zyk.seghasek  az  eghesseghbelyek  orvosnál  kyl  (459). 
ínyueket  hágja  nekyk,   kykkel   eok  jgeen   zvksegesek 

(DomC.  261).  ZykseegSsSk  vagywnk  istennek  yrgal- 
inaal  kyl  (ÉrdyC.  574 1.  Nagyoban  firiviz  chak  egy  ze- 
nesnec  megh  teree.sen,  honnem  myuth  az  kylencznen 
n,  kyk  nem  zyk.segesek  penitencia  tartásra  (ThewrC. 
'ndod  mjiiden  zykseges  woltomafh  es  ^arlosagomath 
em  magmikat  sem  kös.ségünket  ez  mostani  szükséges 
nem  tekinthetjük  (ErdTörtT.  11.351). 

Bógésen :  necessario,  necessarie  MA.  uotnendig  PPB. 
Bsen  kívántatik,  hogy  a  bfinSs  elő-számlállya  bfineit 
Préd.  429).  Az  két  .szinnek  részesülése  szükségesen 
oék  (Pázm:  Kai.  725). 

:ség^8kópi)en :  cv;  Sziikségesképen  irnom-kell :  *ne- 
abeo  seribere  PPBI.  Fo-képen  négy  dolog  kívántatik 
59-képen  a  keresztény  házae-aszszonytól  (Pázm :  Préd. 
r:  Verb.  Szót  11b).  Nem  látod-é  szamár,  hogy  a  Chris- 
tt  mondatik  lapisnak,  kfll5n  ismét  caput  angulinak,  azért 
ísképpen  férje  (Matkó :  BCsák.  172).  Az  o  testamentom- 
oknak  szökségesképen  kellett  tudniok  az  áldozatra  való 
t  (Misk:  VKert  3). 


Saükségkóppen :  neconsario  MA.  notvfendig  PPB.  Myne- 
mow  zent  áldomást  keel  mynekewnk  keernewnk  az  wr  isten- 
tewl  zykseegkoppen  (ErdyO.  622).  Nagy  zykseegkepiien  yllyk 
mynekewnk  foiyamnwnk  az  ow  zent  malaztossagahoz  (382b). 
Szf k.ségképiien  kívetkezic,  hogy  azoc,  az  kic  magokat  megölic, 
ment.'iégesec  legyenec  (MA:  Sciiltl.  Elöb.  17b).  Nem  köll  az 
hadat  Pesten  alól  vinni,  hanemha  az  ellenségnek  oda-alább  való 
gyülekezeti  kiváltkípen  és  szükségképpen  kívánná  (Bercs:  Lev. 
329). 

[Kíizmondá.sok].  Valami  szfikségkeppen  leszen,  az  tSrtenettel 
nem  lehet  (Mel;Sz.Ián.  7). 

Szűkül:  1)  egeo  Kr.  [mangel  leiden].  Az  élé.sből  szűkülni 
kezdettünk  itt  az  tájon  (RáUGy:Lev.  143).  2)  fminuor;  .sich 
vermindernj.  B<5vült  attól  inkább,  mint  szűkült  ínségem  (Thaly : 
Adal.  1.70). 

el-szükül :  I )  [rareiio ;  selten  werden].  Ha  az  magyaror- 
szágiak egyaránt  fognák,  csak  az  kívántatnék,  de  meghídd, 
bizony  itt  az  ember  elszükült  (RákGy:  Lev.  168).  Az  pénz  az 
országban  rettenetesen  elszűkült  (MonOkm.  XV.r29).  2)  [ín 
egestatem  redigor ;  in  not  verfallen],  Lnpulra  vigyázzatok,  adna 
isten  oly  gono.szakarót  neki,  vesztené  el  vajdaságát;  igen  el- 
szflkült  az  paripa,  meglátszik,  ha  ugyan  eladta  leányát,  csak 
az  is  nagy  hamisság  tóle  (RákGy:  Lev.  162). 

elszükülés :  [egestas,  penmia ;  mangel].  Nagy  leszen  ot  az 
kenyér  szüksége,  minden  féle  élés  el  szftkSlése  (SzépÉnek.  9). 

meg-szükül :  1)  [rarefio,  dimiuuor;  selten  werden,  sich 
vermindem].  Igen  meg-.szfikült  minden :  rerum  copia  attenuata 
PPBI.  Tábora  igen  meg  szfikűle  (Helt:  Krón.  145b).  Meni  sok 
uarosokbau  szflkfilt  meg  az  lu-  istennek  igeieuec  hirdetése 
(RMNy.  III.S8).  Immár  mind  bojtos  bársony  süveget  keresnek, 
majd  az  is  megszükíl  miattok  (MonTME.  IIL49).  Az  oskolák 
sok  országokban  el-pusztulván  az  isten  beszédéb5l  való  igaz 
idvességes  tudomány  igen  meg-szükült  (Bod:  Pol.  6).  2)  arctor, 
angor,  egeo,  indigeo,  in  egestatem  redigor  MA.  [mangel  babén, 
in  not  kommen].  Nyomorult  szegény  es  meg  .szftkfilt  ember 
(Ver:  Verb.  55).  Veti,  hánnya,  éléssét  el  foghas.sa.  Atilla  tábora 
hogy  meg  szfik5lne  (Gosái'v:  MagyB.  C).  Jó  vitéz  bm-átim,  meg 
szfikfllt  magyarim  isten  légyen  hozzátoc  (Bala.ssa :  Ének.  7). 
Fiokat,  leányokat  el  adhatták  a  .szftlék,  mikor  megszfikflltek 
(Pázm :  Pt^.  1093).  Ha  termékeny  a  fSld,  a  rajta  lakok  nem 
könnyen  szflkfilnek  meg  (AOsere:  Euc.  257).  Meg-szflkfilt  ügyé- 
ben hozzánk  kflldítt  supplieatiot  (Matkó:  BCsák.  59).  Talám 
meg-szfikfiltél,  hogy  illy  szemlátomást  lopásra  vetemedet  (277). 
Bizony  magunk  is  meg  szűkültünk  szinten,  mert  itt  szörayfl 
dr;íga«ág  kivált  széna,  abrak  és  hus  dolgából  (TörtT.í'  1.229). 
Meghallgatom  fltet  mint  megszflkiilt  .szegényt  (Thaly :  Adal. 
1.47).  Megszfikőlt  emljer  (Tam:Szents.  II. 231b).  A  szerentse  a 
meg  szűkült  szegényeknek  nem  ártliat  (Fal:  NU.  278).  8)  [dam- 
num  patior ;  schaden  leiden).  Sem  az  eladandó  marha  árrán 
fellyul  el  ne  adattassek  sem  a  vevSk  meg  ne  sznknllyeuee 
(Ei-dOrszgy.  89).  Nagy  könnyeden  el  akar  óldallani  a  bizony- 
ság mellól  az  arra  való  feleletből  meg-szfikülvén  (SzD :  MVir. 
305). 

[Szólások].  Vmiböt  megst&lut :  Élésből  meg-.'szfikülni :  re  fru- 
mentaria  *laborare  PPBI.  A  váradiak  igen  megszűkültek  élés 
dolgábul  (RákGy:  Lev.  L322b).  Ha  megszűkültek  pénzből, 
zálogba  vetették  (Monlrók  XI.329).  Vmi  nélkül  megszülni: 
Kenyér  nélkül  nem  szftkfilnec  meg  (Zvon:  Post.  I.551b). 
Meg-akart  szfikfilni  kenyér  nélkfil  és  bSjtőlni  akart  (Komár : 
Imáds.  233). 

Szükültsóg :  egentia,  egestas  Sí.  (mangel,  dürftigkeit]. 
Mellyek  a  gyengeb  hitnek  jegyei  ?  A  hit  szflkoltségének  érzése 
(MHog :  TO.szl.  67).  Igen  félek  keresztyének  én  azon,  az  szü- 
ketség  hogy  valamit  ne  hozzon  (Thaly ;  VÉ.  L51b). 


351 


SZÜI^SZÜLE 


ASSZONY-SZÜLE— SZÜLETIK 


355 


szülj  C~il  VirgC.  32.  zyl  JordC.  260.  ÉrdyC.  339b.  KulcsC. 
11b):  I)  gigno,  genn,  genero,  progenero,  procreo,  foeto,  foeti- 
tico  C.  zengen  PrU.  Abiacliam  zfllé  Isaacot  (MünchC.  15).  Ki 
szülte  .1  liarinat  c.sSpi)eit  (Illy:  Príd.  1.103).  No  rihOs  németek 
niiwt  kevillieiljetek,  ebsziilte  ráczai  bezzeg  elcsellegtuk  (Tlialy : 
Adal.  IIIUG).  Gyanít  é.s  végtére  bo«z.szi'iságot,  tsapásokat  szfil 
fejedre  (Fal:  UE.  390).  A  mit  ránk  sz51  a  jA  és  bal  pzeren- 
l.se,  egy-ariut  vegySk  (Fal :  UE.  UI.30).  A  világi  faerencse 
három  féle,  egyikét  a«  idí  szüli  reánk  éa  az  mellyre  vélet- 
lenül akadunk  (Fal:SzE.  542i.  3)  pario  C,  enitor  MA.  gelxiren 
PPB  Meddew  zewl  szók  gyermekeket  (EhrC.  UG).  Pliarós, 
kii  Tamar  zvlő  JiidiLsiiac  (BéivsiC.  10).  Sohha  ne  la.ssunc  te 
tflied  fiat  zfilnie  (GuaryC.  53).  W  giermekeket  serem  nekW  zile 
(VirgC.  32).  Vruak  iga.s.s;igat  mennek  liirzotik  zilendS  népnek : 
populo,  qni  nascetur  (DiibrC.  46)  Ei;  meliombSl  zílolek  téged 
(1981)).  En  zAltelek  es  az  en  emlRimetli  omted  (KrisztL.  15). 
Hiszem  nem  riipill  az  átkozott,  ba  hamis  akar  U  az  eb-agyá- 
ban .szült  hitfl  lenni  (Bercs:  Lev.  143). 

[Küzmond.-lsük).  Sok  ji'it  szül  az  egyenlí.ség :  *benevolentiae 
mater  similitiido  PPlil.  Az  iggaznak  zaya  l)61chftsseg6t  zyl 
(ÉrdyC.  521). 

benne-szül :  ingenentsco  PPBl. 

elől-szül :  praegigno  C  MA.  vorher  gebiiren  PPB. 

előlszülés :  praegenitura  MA.  vorhergebariing  PPB. 

időelött-szül :  aborior  C. 

hozzá-szül:  congenero  C. 

még-szül :  [pario ;  gebarenj.  íme  a  megh  zíiith  tnloc  es 
megva(;;itic  (NagyszC.  74). 

viszontag-szül :  regigno,  regenero  C. 

Szüldögól :  [iteratim  gigno;  vviederliolt  zengen].  SzfildiV 
gellye  ujjabhakká  naponként  minden  indulatainkat  (Komár : 
Irnáds.  146). 

SzfUe:  I)  parens  C.  genitrix  MA.  [eltern].  Ayojlalns  zew- 
leynek  hytct  neznen  meltoltatnak  megzabadoytany  az  germeket 
(ElirC.  160b).  Möghirdettettec  énnekem,  ho*  móghattad  lóé  '^ 
zfleidet  (BécsiC.  4b)  Zyleed  az,  ky  theged  tlieremtlietb  (FestC. 
18b;.  Kaz<lag.sagok  az  z\Vleknek  íiaknak  nem  haznaluak  (VirgC. 
119b).  Te  zerclmfts  zyled  zyz  Maria  (CzechC.  15b).  Sem  egyéb- 
képpen nem  ueuezy,  hya  vala,  h.anem  Istennek  zAleenek 
(MargL.  18b),  Zeretí)  zileem,  aíiam  Maria  (NagyszC.  90).  Oh 
en  kegelmes  z&lem  iWeszprC.  39).  Meg  mntata  az  ev  zent 
zfleyenek  az  ott  allo  angeloknak  seregyt  (Coru.  99b).  Meg  ta- 
lalaak  az  ^rmeket  li&  zyleyewel  ecetemben  (JordC.  359). 
Testy  zfleknek  keuaosaga  (DomC.  262).  Vyzoii  ellen  az  eedes 
zyle  byzonoyttya  vala  (ÉrdyC.  519b.  565).  En  édes  zylem  Marya 
(ÉrsC.  55b.  275.  288).  Kiezodak  S  zyley  (462).  Az  .1  zf  leynec 
akarattya  ellon  (TelC.  2.  TihC.  7.  17 1.  Inti  a  szSleket  (llelt: 
Mes.  81).  Ke.szeritetic  mind  szülestSl  elfutni  (Bom:  Préd.  77b. 
315b  Kiir;  Bibi.  1.641).  Éhei  lia!<J  szfdéieket  táplálni  véle  (Tel. 
Evaiig.  U.818).  Fel  timiadnak  az  tiak  szflleiekre  (Félt  Bibi.  15). 
Szüléikre  eiigedetlenec  (Mon:  AihjI.  2).  Szile<let  .szeresed  (LHctaGr. 
17b.  Zvon :  Osland.  30).  ügy  kereste  kedvét,  mint  szőlejének 
(Pázm;  Préd.  139).  Els.")  szülénk  az  Adam  (líxPrinc-.  226i.  Attyává, 
szülejévé  tévé  (Mad:  Evang.  166.  Hal:  HllLst.  n.54b).  Az  lepen- 
tyfi,  vagy  lependék  a  hornyuknak  nemzője  vagy  szfiléje  (Lipp: 
PKort.  11.236).  Nem  fwlezom  Éva  .szülémmel  riitságiniot  figele- 
véllol  (Tlialy:  VÉ.  1.1 32b).  3)  (vetnla;  altes  weib).  Vassilk  be 
ezt  a  .szülét,  próbjiljiik  meg,  lemegyen  e  a  vízben  . . .  Kaczag- 
ták  a  hajósok,  a  szüle  elniorgá  (6eÜil:Élet  L297b). 

[KSzmondásük).  A  szükség  .szinte  ugy  szüleje  a  gonoszoak, 
mint  a  bőség  (Fal :  NU  229). 


asszony-szüle :  [genitrix ;  mutter].  Az  attya  nagy  keserű 
seogben  marada,  ázzon  zyleye  kedoegh  es  zerelmes  yegyeai 
nagy  zomorw  rwhaban  őtőzoenek  (ÉrdyC.  410). 

egy-szülójü :  [eorumdem  parentum  ;  von  denselben  eltem 
A  kie  egy  nemzetségből  valóc,  egy  test  vérekuec  moudatnac 
raiat  az  Scséc,  bátyác  és  egy  szfiléjü  uénéc  (Com:  Jan.  119). 

nagy-szüle :  [mater  magna ;  grossmutterj.  Lássuk  me| 
immár,  miiiol  blzonyit  a  romai  nagy  szfile  az  3  pisleoiue 
(Vallá.st.  DDdiiij). 

Szüléketlen :  [sterilis ;  unfruchtbarj.  Ha  a  sterilis  termi 
ketlennek  jól  mondatik,  mi  okon  nem  teuiszéketlennek  vag] 
sziilékelleiinuk  (GKat:Titk.  1118). 

Szülemény :  foetiis,  partus,  proles,  soboles  SL  [geburt 
Megh  eegliety  ez  feldot  mynd  zylemenywel :  devorabit  tenai 
c'um  germine  sno  (JordC.  274b).  A  religio  nem  uzsorákéi 
kedás,  se  nem  szüleménye  egy  valamely  székébfil  kilocsog 
agyvelőnek  (Fal :  NE  56).  Nem  ily  szülemény  kell  mostani  id 
ben,  ki  tanítást  foglal  némely  czikkelyébeu  (Orczy:  KOll 
16). 

Szülemór :  (progenies ;  abkíSmmlingJ.   Semy  tantorodasnal  !i 

zylemeere  nem  arth   az  embernek,    ehak  neky  ne  eogheggy<  I 

(ÉrdyC.  80).    Tawozyal  el  en  tAlem    byuuek  zylemeere,  gono  \ 

saghnak  eeleztőye,  halainak  zylőye  fl98b).    Wgy   wagyon  nM  ■ 

yrwa   zent    Matlio    kenywenek    harmad    reezeebeu :    oh  yasf  I 
kegjonak  zylemeery  (progenies    riperanunt,  ky  yelentette 
tynektek  el  ftvihnotok  az  yewendew  harag  élőt  (349). 

Szülés :  partura,  genitura  C.  progeneratio,  paritura,  nixa 
enixns  MA.  [gebnrtj.  Zentegyhaznak  yogjrwlasa,  kyt  te  zera 
ted  vallott  zewiesenek  ideyetewl  foguan  (EhrC.  126).  Elsébé 
néc  betéléc  zülésénéc  ideié  (MünchC.  109).  Juta  z\Vlesen( 
ideyere  (VirgC.  31b).  Zerezzed  temagadat  a  zíleshőz  (Tel  i 
221b).  &  a  szüléstől  meg  szünec :  cessavitque  parere  (Hel 
Bibi.  I.  02).  Biiőn  gyökereket  egy  diony  mezzel  chinaly 
es  az  szylest  elő  hozz.n  (BeytheA :  FivK.  Ib).  Az  szülés  ul 
nyólczad  nappal  étzaka  a  boszorkány  bába  az  beteg 
ágya  el5t  meg  ál  i Alv :  Post.  1.474).  Igassággal  mondom,  ha| 
soha  meg  nem  oorrígáltam  munkámat,  mert  üdőm  nem  v( 
h<>zz.''i,  hanem  első  szölé.so  elmémnek  (Zrinyi  I.  Előb.  6X  .Szór* 
tett  szülése  sok  édes  anyáknak,  egyetlen-reménye  régi  nem" 
ágnak  (Orczy :  KöltH.  46). 

gyermek-szülés :   partns   prolis,  pnerperíum  Kr.   [iiiedi 
knnftj.    Azz<ini<illatukatli,  kik    ^^rmJk  zilesben  ^ttrődiiene<v 
magzat  adván    íket  meg  vigazfalyad   (DebrC.  571b):   Gyerm     i 
szülésről  avagy  gyermek  ágyról :  de  puer[»erio  (Com :  Jan.  11' 
Gyermek  szfilésl)en  meg-hala  (Megy  :  3Jaj.  11.160). 

idétlen-szülés :   aliortns   V.    [frühgeburt].    Idétlen  ncOlH*' 
.szerezni :  inferro  *abortum  PPBl.    En    italt    ne   ad    hasas 
S7X)nynak,  mert  időtlen  szülést  czinál  (Mel:  Herb.   113b).   Ii 
len  szülés,  mikor   a  természetnek  .szülésbeli  hatá.sa  előtt 
esik  a  szülés  íPP:  PaxC.«  257b). 

újjávaló-szülés  :  [regeneratio ;  medergeburtj.  Meg  te 
igazeta-s  vyá  való  szülés  (Mel :  SzJáu  502). 

Szület-ik :  nasoor,  enascor  C.  geboren  werden  PPB. 
hattad  a  főidet,  kiben  zílettel  (B«'t«iC.  4b).  Xp«  ziletek  az  ; 
zoll)a  (VirgC.    31b).    Hol    va^on,   ki    ziletet,    sidoknak    kin 
(DnbrC.  279).    Nyelv,  kibe   ez    \7lagra  zylettAnk  (JordC.  7l| 
Kyknek  oldatokból  awagy  eeliukbol    zyleteek  es  tamada 
zent  egyház  (ÉrdyC.  343 1.    Az   te  liazáduak,  holott  te  mílla 
Lycia  neve  (KMK.  11.6)    Senetus  azt  mondgya  a  Chrístus  fel 
hogy  puszta  chak  a  szűztől  •cületett  ember  (Tel:  Evang.  II.S 
A  luteristák  fiuiliLsbijáb.-ui  született  álmok  ezek  ( Pázm :  Uitl 
425)i    Há/I»'il    kirHkf.-iztvín,  istállóljau  szüleiek,  jijazolba 


KKSZÍTr.CTIK— [SZ('ILETFTI.RN] 


ÚJJÁ-SZÜLFTTETLEN— fÚ.TJÁSZÜLÖ] 


354 


(Pázm :  Préd.  52).  Mihent  fflfiletnek,  jámnk  és  iissmak 
Oratorrá,  sailová  született  (MA :  Bibi.  Magy.  3b).  Mester 
tkerat,  azé  vagy  az  8  szfiley,  liogy  vakon  szfiletnéiek 
PTük.  11152).  Ki  sok  fogyatkozásokkal  születik  az  ember, 
lyekbfli  uem  lehet  hirtelen  kiürülni  (Fal :  UE.  365). 

tmondásokj.   Az   nap  myndennek  egyeulSképen  zylethyk 

153b). 

ízületik  :  enascor  MA.  herauswachsen,  entspringen  PPB. 

Uóje-születik :  agnascor  C. 

-születik :  [adnascor ;  zu  etwas  geboren  werden].  Reá- 
itt  vi'lt  az  éke.sen  szólásra :  *uaturam  habuit  mirabilem 
endum ;  nem  születvén  reá,  nem  lévén  természeti  hajlan- 
. :  *adversante  natnra  PPBl. 

B-születik:  [innascor;  mitgeboren  werden].  Vele-született 
Tékosság :  *iűgenerata  ei  frugalitas  PPBl. 

iletés:  generatio,  genesis,  partus,  nativitas  C.  [gebnrt]. 
a.sonlatos  az  vr  istenhez  S'  zilete-seben  (VirgC.  31b).  Cris- 

hA  z\letee.seenek  támadását  hyw  tanwsaggal  ky  yelen- 
irdC.  705).  Ersebeth  zyletesseenek  bel  teleek  ydeye  es 
yle  (ÉrdyC.  345).  Een  zyletesemnek  wtaua  the  wagy 
tenem  (KulcsC  40b).  Zyletese  uapyat  ielente  eczer  hogy 
atna  a  sas  (Pesti :  Fab.  41).  Christus  wiimknac  szflleté- 
utánna  (Helt:  Krón.  Elíb.  1).  Melyből  gyermekeknek 
seluiec  természetéé  és  az  napoknac  miuólta  meg  ismer- 

(Cis.  Ciml).  Ki  5  szvMeteseuel  minket  meg  vígasztala 
Ének.  4).  SzSletesenek  modgya  leen  nagy  szegensegbe 
Ivang  I.fiTb).  Az  5  magvából  lészen  annak  születése,  ki 
i  a  világ  átkát  (Pázm:Préd.  158).  Nem  volt  ebben  a 
sben  semmi  rntság  (102).  SzfiletésetflI  fogva  utolsó  orá- 
iigotta  nem  volt  (Land :  UjSegíts.  II.4). 

>-8zületés:  [primogenitura;  ei-stgeburtj  Esau  egg  ite- 
■áltá  el  az  fi  els6  születisit  (Sylv:  ÚT.  II.  111).  Jacob 
1  el  ragada  az  els5  szfiletesnec  méltóságát  es  aldasat 
Krón.  13b.  MA :  Bibi.  I.22b). 

inan-születés,  újonnanvaló-születós :  [regenera- 
iedergeburt).  Zvz  Maria  myuekevuk  lelky  anyánk  az 
í  való  zfletesnek  valaztasa  myat  (CornC.  Ib).  Ty,  kyk 
ek  enghemet  az  wyonuan  valo  zyleteesben  (JordC.  415, 
ibl.  33).  A  «z  nem  szerz6  oka  az  vyonnan  valo  szfile- 
az  keresztségben  (Fél:  Tan.  401.  315).  Miért  fizze  Chris- 
mc  olly  igen  az  uyonnan  születést,  miért  mondgya  oUy 
;esnec  (MA :  Sciilt.  682b).  E16sz6r  az  uyjonnan  szfiletés- 
-mészetit  magyarázznc  meg  (uo). 

letésünki :  natalis  PPBl. 

letet :  [nativitas,  generatio ;  geburt].  Te  neked  mondom, 
1  flőe  el5t  en  népemből  zfletettel  nagobbac  (BécsiC.  8). 
jdonozor  Shozia  liina  mend  a  zfletettel  nagobbakat  (12). 
zfileteténéc  kőnu6  (MiinchC.  15).  Istennec  illen  zűletet  illiU 
.  129i.  Hasollatik  emberhez,  ki  í  zfletetinek  orcaiat  tvkór- 
ndoUa  (DObrC.  330).  Vr  Cristusuak  zyletety  ezen  kep- 
1  (JordC.  357.  356).  írnak  vr  zvletety  vtan  hat  zaz  es 
tendevben  (ComC.  193bj.  Soha  sem  volt  sem  leezen 
ehodalatus  zyletet,  kyTÍI  wgy  mond  Origeiies  zolvvan 
Mariának  zyletetyről  (ÉrdyC.  53Űb).  Mynd  ew  zAleteti- 
wan  sok  zí'zeket  tárta  (ÉrsC.  313).  Cliristiisnak  ew  zy- 
Pesti:  NTest.  2).  Mikor  imának  ziletet  vtan  1552  ezten- 
:^vT.  L93b). 

i-születet :  [primogenium  ;  erstgebmíj.  Senky  ne  legyen 
:et5k  gonoz  termeezet,  mykeppen  Esau,  ky  eé  ebeederth 
i  első  zyletetyt  (JordC.  826). 

Uetetlen] 

M     NAELVTÖKT.    SZi'wAr.    m. 


újjá-születetlen :  (non  regeneratus ;  nicht  wiedergeboren]. 
Újjá  szöletetlen  es  a  bflnben  meg-hólt  ember  (Apafi :  Vend.  19). 

Született :  natus,  |)artus  C  generatus,  genitus  MA.  geboren 
PPB.  Atyja  halála  után  született:  posthunius  C. 

eggjoitt-születétt :  congenitus  C. 

elsö-BZÜletétt :  primogenitns,  primigenias  C  [er.stgeborenj. 
A  Christuson,  az  ő  első  fián  kezdette  el  és  illyen  rendet  tart 
minden  ő  fiaival  (MA:  Tan.  732b). 

földböl-született :  terrigena  C. 

későn-azületett :  cordus  C. 

lakóföldben-születétt :  indlgena  C. 

mezön-születétt :  mrigena  C. 

nappal-született:  lucigena  C. 

naptól-született :  soligena  C. 

új-született:  [regeueratus ;  nengeboren].  Adná  i.sten,  hogy 
mi  ez  uy  szfiletett  gyermeket  olly  őrömmel  vennőc,  az  minemő 
nagy  őrömmel  az  mennyei  atyátnl  nékflnc  ajándékoztatic  (MA  : 
Öcult.  67b). 

vakon-születétt :  coecigemis  C. 

Születhető :  generabilis  C.  MA. 

Születlen:  improereabilis  C. 

Születtet-ik :  genera.sco  C.  [geboren  werden).  Mariának 
zent  zyletetyk  (ÉrdyC.  530b).  The  attyadert  fyak  zylettetnek 
te  neked  (KulcsC.  111b).  Énnékem  száz  esztendősnec  szűlet- 
tetnéke  gyermec  (Helt :  Bibi.  1.G3).  Fogautatuan,  szGletetöen  ere- 
dendő bűnben  i Horn:  Ének.  10b).  A  kitfil  szSlettetet  az  Jesus 
(Fél :  Tan.  1).  Minden  emberec  bűnnel  es  gonoz  kiuansagall 
zfllettetnec  (Zvou :  Osiand.  28).  Ki  bocsata  az  isten  az  ő  fiat 
aszszonyiallattul  szfilettettet  (Szár:  Cat.  B4).  Szolgai  módon  szfi- 
lettettem  (László :  Petr.  104).  Az  atyának  egy  fia  kisded  gyer- 
meczke  akart  születtetni  (lUy :  Préd.  L2).  Születtettem  is  ugyan 
háboruságos  időben  (Kem:  Élet.  16). 

[Közmondások].  Szegény,  gazdag,  koldus  egyként  születtet- 
nek  (László :  Petr.  112b). 

viszontag-születtetik :  renascor  C. 

Születtetött :  genitus  C.  Házunknál  születtetött :  verna  C. 

féllegből-születtetött :  nubigena  C. 

Szülő :  1)  [pai  turiens ;  gebarendj.  Nem  tu|éa  a  zfllő  az- 
zoúlallat,  mit  teéen  a  nag  keserűségért  (NádC.  347b).  Eezke- 
teg  lele  fket,  oth  bánatok  ment  zilőnek :  tremor  apprehendit 
eos,  ibi  dolores  ut  parturientis  (DöbrC.  103b).  Tawozyal  el  en 
t&lem  halahiak  zylőye  (ÉrdyC.  198b).  Az  isten  zylew  zyz  Ma- 
ria (530).  Ez  a  férfiúi  magzatnac  auagy  a  leanzo  szfllőnec  tőr- 
uenye:  ista  est  lex  pai-jentis  niasculum  et  feminam  (Helt:  Bibi. 
I.DDd).  a)  generátor  C.  parens,  genitor,  genitrix,  generatrix 
MA.  zeuger,  gebarerin  PPB.  Minden  szülője:  omniparens  C. 
Az  anya  vagy  szfllő  méhében  fogad  (C^im :  Jan.  118). 

gyermek-szülő :  puerpera  Nom.'  387.  [wöchnerin].  Gyer- 
mek zevlev  azzonyallatok  az  ev  neueet  hynan  az  ev  faydal- 
makban  erezzenek  hamarsággal  valo  segedelmet  (CornC.  256). 
E  germőkded  ziz,  iőnendő  germők  zílő  a  templomnac  tizőn  8t 
gradieyt  faratsag  nélkül  lattatec  felmennye  iTelC.  36b).  Gyer- 
mec szfilő  asszonyi  állat  (Kár:  Bibi.  1.98) 

kettős-szülő :  gemellipaia  C.  MA. 
[líjjá-szülöj 

23 


355 


újjIszülösiíg-íízOn-ik 


ELtSZONIK— MEG-.SZÖNIK 


újjászülősóg:  [regeneratio ;  vviedergeburt].  A  szeut  lélek 
küldetik  az  hívekhez  tam'tótógra,  vigaszlalóságra  és  ujjá-szfilS- 
ségre  (GKat:Titk.  210). 

Szülött,  szült:  effectuB,  uatus,  geuitus  MA.  C.  (partus, 
prcigenies;  gehoroii,  kind).  Ném  tamadiit  n.'i^nb  Jauus  baptis- 
táitól iiémbéiiécuéc  zfllőttAc  k.lzSt  (MiiiichC.  33),  Yme  i  zftlte 
biziinval  Lsraelnec  megváltója  (NagyszO.  369).  Azzoiiyallatok- 
iiak  zfletty  kevzevt  ueui  taniadot  nagyob  (ConiC.  Glb,  99). 
Syrattya  édes  zyIStteed  (ErdyC.  512).  O  zerelmes  atyám  anyám 
zylSttey  (530.  532).  Kysded  zyletliteth  egy  keweí  yzeekeu  hel- 
heztethwen  (ÉrsC.  211.  TibC.  47b).  Miud  ketten  szfilőttySket 
nevelic:  ambo  gnatos  educaiit  (Ck>m:  Jan.  118). 

anya-szült :  ex  utero  niatris  editiLs  Kr.  [  geboien).  Ekejien 
ana  zűlt  mezihteleu  a  kereztfaii  fel  euieltetec  (VitkC  89).  Nagy 
conlusióba  esett  annyira,  hogy  anyaszíilt-mezítelen  Ls  járt  (Haz. 
n.57).  Ez  a  lárma  olly  alkalmatlanná  teszi  a  helységet,  hogy 
az  anya.sziilt  siketek,  ha  e.szekkel  fel  tndiiák  venni,  nem  óhaj- 
tanák kfSniiyen  a  hallomá.st  (Kai ;  TÉ.  771). 

égy -szülött,  eggyotlen-szülött :  unlgena  C.  unigenitns 
MA. 

elő-szülött,  elő-szült :  [primogenitus ;  erstgeborner].  v 
barmokot  halaiba  rekozte  fts  mind  elő  zfltet  ?to  É^'P'"'"'''' 
(DSbrC.  148).  Meg  ele  mynden  elA  zAlteth  Egyptomuak  léidé- 
ben (KulcsC.  193.  KeszthC.  202)  Az  aUaratos.ság  rut  pufl'adáíía 
az  elmének,  elSszfilte  a  kevély  szfinek  (Fal:  UE.  476.  381). 

első-szülött :  protogonos  C.  [erstgeborner].  Te  elsew  zy- 
lettedoth  énnekem  aggyad  (JordC.  58).  Cri.stns  Jasns  myndden 
halandóknak  elssew  zyl5tt8k  (ÉrdyC.  583).  Az  hyt  els5  zyISt 
mynden  yozagok  k8z5th  (ÉrsC.  275).  Affra  az  6  els5  z618ttet 
Erzebőtót  zfle  (TelC  10).  Canaan  nenize  Zidont  az  5  eIsS  .szfl- 
lettSt  (Holt:  Bibi.  IIK).  Miglen  .szflie  :iz  fi  els5  .«zfi!üt  fiat 
(Féhliibl.  2).  Kalia  Atyll;inak  els5  szfllőtte  (Li.szny:  Krcín.  173). 
A  király  illyen  ."izókat  li;ill :  Sz;iladgy,  mert  ez  az  elso-szfilStt 
gyermek  te  vejed  lé.szen  (Hall:  HHist.  11.42). 

elsö-szülöttke :  cvi  Elsrt  s/.(ilöttkéjo  ez  a  találmánynak, 
mélt/i  t.senjiitéje  az  unatkozásnak  (Orczy:  KliltH.  160). 

elsőszülöttség :  [jus  primogeniti ;  erstgebnrtsredit].  Add 
énnekem  tahat  még  ma  a  te  els8  szfliotségedet :  vendé  mihi 
primogeuita  tua  (Helt:  Bibi.  I.L4).  E.san  ;iz  els5  szfilítseget 
Jákobnak  pépen  eladta  vala  (Martonf :  SzHist.  241).  JákiSb 
Rsjui  báttyának  farkát  t;nt'ittn,  mintha  Met  vi.s/.sz;ihúzni  és 
elsösziiliittségét  el-akarná  venni  (l)En>b:GE.  109).  Esan  az 
eIsS  szfilótsognec  méltóságát  kicsinyre  becsülte  (CsnziOieh : 
Edoni.  39). 

kis-szülött,  kisded-szülöbt :  (Infans;  nengelwrnas  kind). 
Leltek  egy  kys  zyISttet  rvvhaczkakban  bel  takingatwan  (ÉrdyC. 
lUb).  Idwoz  legyetek  zyzesseges  fylek,  kyk  erdemlettek  hal- 
gatny  az  zont  luigyalokn.'ik  ew  dycheretySkelh  tyztóKven  az 
te  kysded  zylettedet  (ThewrO.  97b). 

vakon-szülött :  [coecigtna;  blindgeboren].  A  vakonszfllet- 
nec  sem  adh.it  latast  (Helt:  Bibi.  I.c).  Az  vakon  szflietiiec 
szemet  adót  (Iforii:  Evaiig.  1324). 

SZÜN-IK  (zmilt  NádC.  398.  zra-uek  JordC.  724.  752. 
V;\s:  CauCat.  142.  zí'i'ht  MiiiichC.  18.  :<Jiii?í  OnaryC.  16. 
srAimyin  meg  Boni:  Préd.  391)):  cesso,  desiiio  MA.  (aufliören). 
E^ebi  monduacuala :  Zfinnel,  la.ssuc,  ha  i8  IFIés  8tet  mégzaba- 
déitani  (MilncliC.  09).  Keé8tlon  vadolasocat  nem  z8n61  meg 
socaseytani  (GuaryO.  16).  Az  5  fele.sege  nem  zonik  vala  az 
zeé«n8kiick  zoigalni  (NádC.  398).  Nem  zennek  vala  taiioytany 
(JordC.  721).  Ez  ember  nem  zőiiyk  az  tineeii  ellen  zolny 
(726).  Nem  z8nnek  iiala  uagiiy  (.SándC.  3S).  Nem  zeoneek  hív- 


nia  segedelmét  (DomC.   76).    Ne  zennyewnk    lialaakat  adnj 
(ÉrdyC.    52b).    Nem    z8nt   úristen   cüdakal    fenleni  (TihC. 
Heu  es  drága  chinalt   eteltSl  ma.st    z8nnie  kellS.  1572   (E 
B5).    Matkó   nem   szflni   addig   Mátyást   csíikányozni,  mig 
(Matkó :  BCsák.  154li)   Hiszem  istent,  hogy  a  megirt  nagyi 
generálok  elkezdett  dolgokban   nem   szűnnek   (Monlrók    VIII 
183).  Szűnik  a  haszon,  binuid  a  kár  (Fal:  NU.  286).    Va 
elegen,  kik  futnak  munkától,  a  felett  nem  szfinuek  az  emb 
szóllástól  (Orczy :  KöltR  4). 

el-8zűnik :  (torpefio ;  erstarren].  Az  legyec,  szunyogoc  (aí 
eöéle  egyéb  férgec  télben  elszflnnec,  bevornec  (MA :  SculL' 
292b). 

meg-szünik :  cesso,  concesso,  desisto  C.  [aufhOren,  ablas< 
sen,  abstehenj.  Sírástól  megszUnSm :  elugeo ;  kegyetlenked( 
meg.szünOm;  ex(sJaevio  C.  Miután  Asuénis  kiralune  méltal 
kodatfa  niégz8ntuolna,  mégémlékézéc  Vastirol  (BécsiC.  501 
MegzSnéc  a  zél  (MünchC.  78).  Meg  z8níc  az  bozzu  alias  (CJi 
C.  43).  A  lelSknoc  mívelkSdetj  inegzSníc  (Nagy.szC.  335). 
yotek  meg  gonozokat  (ennetek  ((JornC.  36).  Mikoron  mi 
zent  vona  az  yzvez,  hozya  liyvata  Pal  az  tanoythwanyol 
(JordC.  773).  Az  még  nem  z8nic  imatkozni,  ki  meg  nem  z5i 
iSt  íelekedni  (VitkC.  3).  Továbbá  meg  zoenenek  eotet  I 
g.atny  (DomC.  27).  Nem  zynneek  meg  az  choda  teetel  (Érd; 
525).  Míg  a  fSId  fei^zen,  meg  nem  szíinic  a  vetess  es  az 
tass  (Helt:  Bibi.  ID2).  Költség  ada&séc  az  férfiakuac,  hogy 
el  kezdett  éppfllet  meg  ne  szíinnyéc  (Kár :  Bibi.  L  422b). 
.szfinénec  az  én  rokonságím  é.s  az  én  i.«mor8im  el  feletkezél 
rólam  (523).  Ellenem  iregykSdni  meg  nem  szflntenek  (Frank; 
HasznK.  c).  Eckeppen  az  emberi  nemzet,  mely  az  haz.u«»g 
idtal  szaporodic,  meg  szftnneíec  (EsztT:  IgAny.  477).  Bas 
ni:it  állom  még  raytat"C  és  annakntáiia  megszrin8m  (MA 
1.23  Ib).  Ha  kiveted  hjizadból  a  czufolót,  megszfluíc  az  prii 
kodíls  (566).  Az  in;is  gyermek,  mihelt  az  rendbe  ft-lvi  • 
mindgyárt  meg  .szSnic  olyan  lenni,  az  niiuec  uuvevi 
Tan.  1493).  Szflnnyél  meg  csudálkozní,  nem  vak-s/. 
vagy  heában  18tt  az  iMad:  Evang.  91).  A  zú  dúlás  általi 
nagy  ropogássid  az  Dniuin,  aziiti'm  megszűnt  (Bercs:  Lev.  511 
Fenjen  és  cifrán  kezdik  ugyan  a  ceremónia  dolgát,  de 
szersmind  megszAnnek  és  mélyen  hallgatnak  (Fal :  UEL 
456).  Éjten  éjszaka  nem  szAuik  meg  a  baja  (Gvad:  Nól 
52). 

(Szólások).   Vmiben  virgsziinik  :  Nem  szflniii-meg  a  m  n  u  I 
ban:  non   *cessare  in  opore  l'l'BL     l'viitól  megszutik: 
z8nuel  atte  b  a  I  g  a  t  a  g  s  a  g  o  d  b  o  I  (N:idC.  505).  O  g  o  n  • 
I  a  t  i  o  k  b  o  I    sz8nnenek  meg :   decidant   a   cugitationlbiu  i 
(DíibrC.  19b).    Vlmiröt  mcpttimil:    Mikoron  a  porkolaab   a  I 
lastn>mbelyowsi^kelh  haborgatníia,  latliwan   az   conwenth, 
soha  meg  nem    zomieek  róla,  essenek   az   wr   l><tonboK  ko 
reghween  (ÉrdyC   633).  Mért  nem  .szftnt  meg  róla :  quare  I 
de-stitit    (Mon:KépT.    5i%).     í'lmiíúl    míjstimit:    Nem   zevi 
uala  meg  az  Uteny  bezedektevi  (DomC  118).  .Szfiiiiiy>'tp>' 
meg  a  ti  bflneitektől  (Kár:  Bibi.  1476).    Mind   addig  fod 
deneiii  kell  azon  bi'in8ket,  mig  az  emlwrek  meg  nem  szAnnek 
t5l8k  (Pázm:  Préd.  a4).  MegszAnsz  a  minket   csndálist^ 
(OzegI :  Dág.  n.6).  Meg  nem  z8nem  éodalkodastul  (Nn 
C.  21).  Hoé  az  zfz  Maria  meeg  chak  az  ev  ke\'zovnetybeo^ 
meg   ne    zevnneek  iítemiek  d  y  e  h  y  r  e  t  y  t  e  v  I   (CumC. 
Szanc  meg  ne    szAiinyőn    az   5   díczeretitAI    iBom:  Préd.  39 
Az  B)ic.-tkas;igon    lévfi   nU-z  az   ellenünk    való   elleuséga^^. 
kodéstAl    megszAnvén   ban'itossan    lakik   (lierc.^:  Lev.    3| 
Harag   zjill    feiere,  ha  a  g  o  n  u  z  t  o  1  meg  nem  zfiiik  (D 
12U).    Ptíiiiu'uuat  kezemből  le-tévén  é.s  az   í  r  á  s  t  u  I   nieg-.'ü 
vén  (Tyúk :  Ji'izs.  Elób.    11).    Ki   minden   ji'it   ellene,  meg  ii«Bl.^ 
.sziinik   a    k  é  s  é  r  t  e  1 1  il  I   (Pí'tzin :  KT.  SOS).    ■Szünnvél  lueg  >  ^ 
tudonii'uiynak   mértékletlen    kiváuságatúl  tl'ázm :  KT.  6) I 


MEXíSZONÉS— vSZÜNETLEN 


SZÜNTELKNKli-.PPKN— 1   SZÚR 


358 


ilik  az  kSnibu  Hatástól  ineKli  zfliini  (VirgC.  105). 
keel  azyo  mywelkSdettewl  mesh  zenuy  (ÉidyC. 
Nom  S7.íiii51-nieg   s   niorgástol  (M;itkc> :  BC«ák.  3 1  b). 

lusy    elestek   egymástól,    ritkán   szfiniiek meg   a   könyves 

jtástiW  (GyfingyD:  Cliar.  373)  Ár.  tésztát  öutfizd  vajjal, 
ha  az  öntözésétől  megszfiniil,  niegloliad  Ismét  (Radv: 
175).  A  gySry  tyzt  tartok  giaUor!ato.ssaggal  való  varak 
aguldastul,   ragadoza.soktul  meg  nem  zAniiek 

>'y.  II  255).   Nem    zRnyk  vala    meg  istennek    z  o  1  g  a  1  a  t- 

:\vl  (ÉrdyC.  3711)).  Szüléstül  már niog.sziint  aszszony; 

i  Prm.  Az  isten  meg  szfint  az  teremtéstől  (Fél :  Tan. 
Tojás  túl  meg-szünt  tyúk  PPBl.    Vmi  felöl  megssimik  : 

kcdeeg  teezy  vala,  bog  jukab  meg  zSnneenek   fel5le: 

!sistereDt  a  se  (ÉrdyC.  637). 

Bgazxmés:  c&ssatio  C.  pansa  MA:  Bibi.  V.2.  verzug, 
igkeit,  nílie  PPB.  Kére  papatwl  az  ev  plspeksegenek  meg 
'.seet  (DomC.  21b).  Az  b''^it  eteltSl  aua*  italtól  valo  meg 
■s  (Fél:  Tan.  44 Ib).  Az  erSs  meg-szflnés  nélkftl  az  5  fel- 
izándékában  elí  megyén  (Com :  Jan.  196). 

;éktólvaló-ineg8zűnés :  diludia  C. 

ünés :  vacatio,  cessatio  MA.  stillstand,  musse,  vfeile  PPB. 

Szünet :  cv   Niutseu   sziineti :  non  datur  cessatio  PPBl. 

az  igaz  pásztoroknak  sziineti  nem  volt  (Pázm:KaL  121. 
I :  KT.  56).  Mellynek  még  most  siutsen  sziineti  (BethlTám. 
Ezeknek  az  hadaknak  csak  az  assignaticit  sem  gyfeOm  én 
zetésre,   annak   sem    végi  sem  hoszsza  sem  sziineti,   soha 

lamentatiót  nem  értem  (Béres:  Lev.  316).  Ha  esztelen 
Intolódó   a   fél,   nem    lesz   szünete  a  bartznak   (Fal:  UE. 


Szünet,  szüntet:  faeio  ut  cesset  SL  [aufhören  ma- 
.  (CsomaC.  3). 

3g-szünet,  még-szüntet :  cv  Megb  zentetím  emberek 
il  az  ew  emlekSzettv'eketb  (JordC.  275).  Az  ew  meg  géz- 
ien lelket  az  ymadsagtwl  megb  nem  zentety  wala  (ÉrsC. 
Pokolbely  ewvdegb  alnoksagjTaa  wete  magath,  hogy  zenth 
ryna  azzontb  megh  sz\\ntetueye  az  el  kezdet  yo  mjivel- 
íewl  (422).  Meg  zenetem  emberek  kezetb  v%  emlékezete- 
(KulcsC.  179).  Meg  szfinetem  az  utálatosságot  az  £81dr51 : 
am  scelus  de  terra  (Kár:  Bibi.  IL130b).  Cínistus  ígérte, 
az  eeelesiát  a  pokol  meg  nem  szfinteti,  tehát  lehetetlen, 
(?hristns  hazndgyon  (Pázm:LutbV.  150). 

ünetlen,  szüntelen :  1)  assidue,  perpetim,  exordine  C. 
inenter  MA.  uiiaufbörlich,  stets,  olme  imterlass  PPB. 
írayaban  euel  zetiettlen  egnekuala  lámpások  (EbrC.  3. 
5ztend6knéc  égeb  idéy  köuetnéc  ömagoknac  zőnetlen  for- 
téban: aunis  sibi  jugiter  snc<;edeiitibus  (BécsiC  71).  ZSnet- 
is  minlSncoron  latfac  az  zamtalan  Srdognec  zSrnűseget 
•yC.  2).  Kezde  zSnetlen  az  cellában  berekeztnen  lakozni 
C.  76b).  ZSnetlen  tegSdeth  kérlek  (CzechC.  18).  Az  meg- 
•vlasnak  jotetele  z^vnetlen  kezettetyk  vala  (MargL.  170b). 
len  neezuen  az  angaloc  (Nag>-szC.  11.  40.  JordC.  612). 
inetlen  minket  meg  éal  (BodC.  1).  Zenetlen  keery  vala 
C.  524).  ZSnetlen  syrtanak  (KazC.  4).  Z8netlen  őrzik 
.  178b).  Szinettleu  a  templomba  valánac  (Helt:  ÚT.  gl). 
tlen  t6r  vala  a  németekre  (Helt:Kr(5n.  77b).  Órokke  szfl- 
1  diczerd  az  vrat  (Mel:  SzJán.  217b).  Mint  a  pokol-var  a 
,  úgy  a  vétek  a  lelki-isméretet  szűnetlen  hóhérollya 
1 :  Préd.  29).  Ha  szfinetlen  nem  tartan,!  isten,  mindgyárt 
livé  lennénk  (66).  Sz&netlen  menvén  az  az  nagy  sietséggel 
Bibi.  LlOb).  Mindenkor  és  sz&ntelen  zSldelIenek  (Com: 
21).  Az  Szuegynek  keze  szüntelen  6rl5  malommá  lenne 
Intelen  folyó  préssé  (Land:  UjUegits.  L386).  Szüntelen  hal- 
ellenség  ágyúját,   lövő   szei'számokkal  rontatni  bástyáját 


(Thaly:  Adal.  11.24).  Akadunk  ollya.sokra,  kik  szüntelen  fegy- 
verben vannak  (Fal :  UE.  426).  2)  indesinens,  as,siduns,  con- 
tiiiuns  MA.  [iinantliörlicb].  Szüntelen  ital :  perpiitatio  C.  Te 
neeked  cberwbyn  ees  seraphyn  zenetlen  zowal  yveeltnek  :  in- 
ie,>isabili  voce  proelamant  (f^estC.  241b.  DöbrC.  233).  Szent 
atyanc  kerfinc  tégedet,  hogy  minket  szent  lelkednec  általa 
vezerely  es  hordoz,  hogy  színtelen  peuitentiaba  elyíino  (Born : 
Evang.  IV.líOb).  Szünetlen  jelen  letel  (F'éhTan.  413b).  Az 
imádságban  zSnetlenuk  (Beythe:  Epin.  45)  A  bátorságos  lelki 
ismeret  .szfiiietlen  lakodalom  (I'ázm:  Préd.  176).  Mert  nem  lehet 
szflnellemb  szorgalmatosság  mint  az  anyáknak  magzattyok- 
kSrfil-val'í  dajkál kodásában  (209).  Hogy  a  Melchisédek  áldozat- 
tyának  csak  árnyéka-is  volna  a  misében,  szüntelen  mondás 
(Matkó :  BCsák.  43S).  Az  értelmes  ember  nem  terhel  mást  sok- 
kal, kivált  azokat  a  tVim-akat,  a  kiknek  elméjekben  szüntelen 
a  gond,  kezek  körül  sereggel  a  munka  (Fal:  UE.  419). 

Szüntelenképpen :  indesinenter  C. 

Szüntelensóg  :  perpetuitas  C.  [ewigkeit].  Szüzek,  mártyrok, 
szentek  ott  nagy  dicséretekkel  az  angyali  seregekkel  áldgyák 
szüntelenííégben  (GyöngyD:  RK.  343). 

Szüntelenszer:  (indesinenter;  unzahligmal].  Szitkozódtam 
peniglen  ugyan  szfinteleaszer  (Szentm:  TFiú.  13b). 

Szünetlenül,  szüntelenül :  continue,  continuato,  jugiter 
C.  indesinenter  MA.  ohne  unterlass,  stets  PPB.  A  s6í  nyarat- 
szaka bajókon  szüntelenül  szállítván  (Szál:  Krón.  36).  Nagy- 
ságodat az  itt  való  dolgokról  tudósétottam  szüntelenül  (Beics : 
Lev.  524).  Ments  meg  az  gonoszoc  kezéből,  az  kic  igyekeznec 
szfintellenől,  hogy  engemet  megeytsenec  (MA :  Bibi.  V.64). 

Szünetlenvaló,  szüntelenvaló :  continuus,  assiduus, 
perpetuns,  perpes,  jugis  C.  immerwahrend,  stetig  PPB.  Szünte- 
len való  síró :  flagitator  C.  Zvl-utelen  valo  edeskedeseert  igen 
elmerA-lt  vala  istenbe  (VirgC.  68b).  Atte  dicassiges  zent  kinod 
legyen  nekem  zenetlen  valo  oltalmára  (PeerC.  K).  Byzon  jegye 
az  evi'ek  kárhozatnak  ez  velagyaknak  zevnetlen  valo  zeren- 
cheye  (ComC.  76b).  HS'  zímőketb  be  tellyeseytliween  gonoz 
kywaasaggal  es  zenethleu  valo  bynnel  (JordC.  859).  Zenetlen 
valo  feleim  (BodC.  1).  Zenetlen  valo  ymachaag  leezen  vala  ew 
érette  (ÉrdyC.  361b).  Szinettlen  valo  keresztyéni  engedelemmel 
kel  a  io  lelki  esmeretet  meg  tartanunc  (Dáv :  KKer.  Hij). 
Legyenec  neked  tizta,  szünetlen  valo  mértékletes  boytSlesid 
(Zvou:  Osiand.  216).  Szünetlen  való  tflz  (MA:  Bibi.  I.148b).  Szü- 
netlen való  hideg  lelés  (Com :  Jan.  58).  Szüntelen  való  parázna 
életre  adgya  magát  (Czegl :  Japh.  235).  Szüntelen  való  vigyá- 
zassál   legyünk  íFal :  SzE.  525). 

Szüntelenvalóság :  continuatio  C. 

Szünetlenvolta :  [peri^etuítas ;  stetígkeit].  Időknec  szünet- 
len volta  (MehSzJán.  413). 

Szünhetetlen :  [mcessabilís ;  unablíissigj.  Nem  oknélkül 
nevezi  tehát  szent  Péter  a  fajtalanságot  szünhetetlen  bűnnek 
(Pázm :  Préd.  349). 

Szűnő :  cessator  MA.  zauderer  PPB. 

1.  SZÚK  (21/r-  KazC.  72):  gaunacum,  mastruca  C.  gausape, 
laeua  MA.  gausapina  penula  PPBl.  zottiges  kleid,  oberkleid, 
oberrock  PPB.  Zeke  áros,  köpönyeggel  kereskedő,  szfirt,  tzon- 
dorát  áruló :  sagarius  PPBl.  Pénztől  el  futamtak  az  papok, 
zArben  be  őltoztec  (PeerC.  341).  Drága  ruliaiat  róla  le  hany- 
uan  zyrben  őtőzek  (KazC.  72).  Nem  őltőznec  szőrös,  gyapyas 
lasnakba,  szi^rbe,  hogy  bazuggyanac  benne  mint  a  czyeri  ba- 
rátoc  (Mel :  Sám.  465).  Kor  beteg,  níuel  rakna  es  faydalommal, 
nincz  lasnoka,  nincz  .szűre,  saria  (Born :  Préd.  3S7b).  Daroczban, 
szűrben  öltöztettek  (Lép:  FTük.  36;.  Az  nemesseknec  czimere 
boy tüs  szűrre   változnék   (Prág :  Serk.  858).    Gazdagságok  kőlt- 

23* 


359 


BOHAJ  SZŰR— ELrSZOK 


KI-SZCR— 1.  WX'RET 


360 


hetetlen,  arf  mondtaiii,  de  nem  Hukká  az  barsont  szőrnek  láttam 
(Eny:tíizm.  17b).  A  vétkes  természetet  mint  egy  bfldSs  czon- 
dorát  és  koldiis  vagy  rab  foltos  szflrt  rólatok  le-vessétok  (GKat : 
Válts.  1.910.  ACsere:  Enc.  2n7).  Angliai  posztó  kamuka  és  ta- 
fota helyet  szfirt,  kSdmSiit  vet  nyakatokban  (Bátli:  Tromb.  143). 
Vettem  ismétlen  öt  embernek  Ht  szűröket  (Radv:  Csal.  11.20). 
Egy-egy  szűr  vagy  mlndakettrtnek  fi.  4.  (Monlrók  XXIV.127). 
Az  sztiréért  adtimk  neki  1  fl.  (MonTME.  1290). 

(Szólások].  Mint-hogy  ki  néz  a  szűrbfll-is  a  nemes 
vér,  úgy  a  bársony  köntösbftl-is  a  paraszt  természet  (GyöngyD  : 
Char.  127).  Hamar  ki  adnak  raita  mint  apathai  szfi- 
rSn  (Hal:CsIsk.  341).  Most  én  is  elmondhatnám  neki,  hogy 
kiadtak  rajta  mint  a  jjatai  szűrön  17fiO  (Hazánk  1.367).  Eb-rú- 
don  ki- vetették,  kitóttékaszürit  (SzD:MVir.  12). 

bohaj-szűr :  fpanuus  gausapinus ;  zottiges  zeugj.  Fejér 
szflrbíil  csinált  köpenyeg  vagy  bohai  szűrt,  üreg  embernek  valót 
adgyanak  egy  forinton  (TörtT.  XVin.240). 

fölaő-szűr:  laena  C. 

övedzö-szür.  Eovedzfl  szfir  béres  legénynek  való  (TörtT. 
XVm.240)." 

törlő-szür :  pannus  detersorins ;  abmschtueh  PPB.  Abban 
hordozták  az  patkólózacskót,  lóvakarót  s  törlA  szűrt  (Monlrók 
XI.369). 

törloBzűröz.  TörW-szörözni  a  lovat:  eqiinm  defricare  PPB. 

varró  tt-szür:  [gaiisape  sutura  oxomatum;  gesticktes  ober- 
kleid).  Varrott  szűr  (VectTrans.  16). 

Szűrös:  mastnicatua  C.  gausapatus  MA. 

2.  SZŰB  (zyrween  JordC.  64.  ÉrdyC.  209):  percolo  MA. 
vindemio  C.  .seihen  PPB  Bort-.szűmi:  brisare  C.  PPBl.  *Mézet 
szűr:  mel  a  favis  excernere  PP.  A  z.MS  gerezdekből  a  balsa- 
mot  ziVik  (DebrC.  .56).  Anya  zent  egjbnznak  kpzey  jo  mywcl- 
Uedethnek  myrrayath  zyreenek  (ÉrsC.  219).  A  ki  forrót 
taytékiát,  a  ki  enyues,  egy  czerépben  szűrd  (Mel :  Herb.  316). 
Szfird  szita  által  a  tizta  kenyetSf  (Frank ;  Ha.sznK.  21b).  A 
német  úgy  hallatik,  hogy  szűrni  késziM;  nem  jó  volna,  ha 
Újvárat  is  elvRszteuűk  s  a  bonuikat  is  elvennék  (TörtT.'  III. 
385).  Az  irt  todd  egy  medenczében,  melyben  erős.sen  dflrgflllyed, 
az  után  osztán  egy  szitán  által  nyomván  .szűrjed  (Cseh:  OrvK. 
22).  A  méz  nem  egyéb,  hanem  méhek  szinte  Ixír  (MLsk:  VKert. 
647).  Itt  most  sziú-nek,  azért  beszelljilnk  a  .szüreti-fli  (Mik: 
TörL.  175). 

[Közmondások].  Másnak  szfir,  maga  szomjan  marad  (Fal : 
Jegyz.  927). 

által-BZŰr:  [percolo;  dnrchseihen).  Mikor  az  abárlásnak 
ideje,  tiszta  fiizékban  szűrjed  az  levét,  igen  szép  twzta  szitán 
szűrd  által  (Radv :  Szak.  11).  Az  tikmonyát  habaró  fával  erűsen 
meg  kell  tömi  és  szitán  által  szűrni  (28).  Végy  ugyan  ennek 
való  uj  saftelt  és  tedd  abba  az  által  szűrt  borsót  (Radv :  Csal. 
in.40).  Törj  fokhagymát,  eozettel,  lével  elegyítsd  meg  és  szűrd 
által  az  szitán  (TörtT.'  1.571). 

egybe-szür :  [coneolo ;  znsammonsoihen].  Bort,  mézet, 
kenyér  belut  meg  kell  forralni,  i)etre.selyem  levelet,  tárkont 
kieseut  bele  bocsátani  és  az  kenyérrel  egyben  szűrni  (Radv : 
Szak.  213). 

[Szólások].  Ottan  egybe  szűrik  az  levet,  mihent  az  catholicu- 
sok  ellen  kel  tusakodni  (Pázni:  Kai.  2.=i4.  Fal:  Jegyz.  926)i 

el-8zür :  deliqno  PPB).  [aUsoihen].  Meg-.szűröm,  el-flzilrdm, 
valami  edénybe  el  töltöm :  deliquo  PPBl.  Szird  el  az  olaiat 
nila,  had  higadgyon  meg  az  tizta  olaia  (Frank:  IlaszuK.  23). 
Szűrd  el  az  levet,  hideg  vizet  tölts  reája  (Radv:  Szak.  lOX  Azt 


mi 

i 

bt 
«! 

«■ 

ki 

t 


az  levet,  melyben  folforráztad,  szűrd  el,  mert  nem  jó  abban 
fSzui  (18).  Az  tehénbélt  az  mely  vizben  kiforráztad,  szűrd  el, 
az  hogy  az  gauéjbüzt  vegye  el  (2H).  Szűrd  el  az  levet  róla 
(Radv ;  Csal.  IIL39).  Végy  olasz  káposztát,  forrald  fel  tiszta 
vízbe,  azután  szűrd  el  azt  a  levet  (TörtT.>  1.576).  \ 

ki-szür :  [excolo ;  heraasseiheu],  Vac  veeerec,  kic  a  zuúo-i 
got  ki  zflritíw:  excolautes  eulicem  (MUnchC.  57).  Az  levét  el> 
nyelvén  szúnyogot  szűrie  ki  (Zvon:  Post.  11.609).  Törd  :  •  -■  i  ■ 
czipót  fokhagymával,  eezettol,  szita  által  borral  egyetoinl" n  I  i 
kell  szűrui  igen  sűrűn  és  mikor  szűröd,  vess  uádmézet  bele 
(TörtT.s  1.574). 

le-szür :  [colo,  percolo  \  abseihen].  Mikor  hásjU  helyére 
főzöd,  az  levében  szűrj  le  egy  szép  tiszta  tazokcxábau  (Radv  : 
Szak.  37).  Az  borjú  bélt  vedd  ki,  szűrd  le  az  levét,  szűrj  ed.'s 
tejet  re;\  (40).  Az  mely  levében  az  édes  káposztát  megfflzöJ, 
azt  szűrjed  le  róla  (50). 

még-szűr :  colo,  percolo,  delaeco,  deliquo  C.  [diLrchseihenj 
Hozyimak  teeneked  olayth  az  olay  fakrol,  olayth  tyztan  «s  m< 
zynveen  (JordC.  64).   Zyryed  megh  az  zelSnek  haznaat  (911] 
Megh  zjTy  ewket  miként  az  aranyat  (ÉrdyC.  209).  Meg 
tek  a  szúnyogot  (Helt:ÚT.  01).  Az  mi  az  te  el  hagyatot  szS-'^ 
ISdfln  terem,    ne  szftried  meg  (Kár:  Bibi.  1.112).    Az    kik    meg 
szűritSk  az  szuniogot  (Fél:  Bibi.  40.    Fraiik:  HasznK.  21bX  Aa 
egrest,  az  kit  megszűrsz,  tehénhiis  lében  add  fel  (Radv:  Szabj) 
20.   82).   Az   köszmétében   keveset    meg  főzz,  űssd  az  tyúkflP 
levében,  szűrd  meg  (97.  103).  Elnyelvén  a  tevét  a  tidaydonok''; 
ban  és  a  szúnyogot  meg-szörvén   az  egyebek   cselekedetibeoj 


Dl; 


(Mad :  Evaug.  520b).  Fűzd  meg  .az  rákot,  aztán  az  látxát  hányd 
az  mozsárban  és  törd  meg,  szflid  meg  borral  (^Radv ;  Csal.  ül 
43). 

megszűrés  :  percolatio  MA.  darchseibung  PPB.  A  sonjog 
nak  elég  meg  szűrése  s  a  tevének  el-nyelése  (Ciegl :  MM.  14( 

öszve-szür :  (concolo ;  zusammeuseilien].  Fehér  UrOm,  dia 
fenyűuiag,  ezeket  egyben  kell  törni  és  eget  borban  öaeve  kei    b 
•szűrni  lOrvK.  51).   Közönséges   emberekkel    szoros    barálaig<l(    |^ 
kötni  aunyibaii  tartatik,  mint  a  nemes   vért  öezveazUmi  a  jobf 
Ixigyi  alávalósággal  (Fal :  NE.  23).   SzUrd   öszve  magadban  i 
gal.amb  és  kig>'ó  természetét  (Fal :  UE.  487). 

Szüredék :  colatum  MA.  dnrcbge-slehtes  PPB.  Kik  sem; 
yoban,  de  jilywsagoktwl  fog^va  weenseegóknek  wtolso  zyr» 
dekeyglen  zegSdelmesseegben  eelnek  (ÉrdyC.  57b). 

ISzüreakez-ik] 

Szürenkéztet :  [destiito).  Fertelmossegnek  edenyiben  tJM  • 
el5sz5r  az  Istennek  tiszta  ajándékit,  szép  lelki  nedveasegit  é  ' 
osztan  azok  által  szftrenk&teti  a  tJb  hivekre  (Pécsv:  F^B^fl 
207b). 

Szürent:  [fimdo,  emano;  stillen].  Nem  de  lehet  ee,  hogj 
az  cwthtle  azon  fednek  vermééből  edeses  keserű  vyzet  zyreo 
ezen :  num  fons  ax  eodem  foramine  fundit,  emanat  dolcem 
amaram  aqiiam  (JordC.  838). 

ki-sattrent :  [exprimo ;  auspreasen).  Se  eczetet  se 
venereeketh,   kytb  zel&búi  ky   zyreuthnek,  ne  ygyauak :  quid 
quid  de  uva  exiuimitur,  non  bibent  (JordC.  129). 

Szűrés;  colatio,  iwrcolatio  MA.  dnrchseihung  PPB, 

bor-szűrés :  (viudemia ;  weinlesej.  Mykoron  eu  Gelseu  ai 
bor  z\Vrestli  forgathaui,  wramuak  ueg'  ekéjével  mjnd  magaual 
zantliatliülh  (LevT.  L270).  Az  embereket  minden  helyeken  siAII 
mivre,  bor  isfirésre,  szántásra,  vetésre  meg  tanította  (MA :  SB 
199). 

1.  Seüret:  (viudemiíi;  weinle.se  halton).  Kit  Ls  otthon  neo 
tauálváu  fordnltunk  vissz.1  szőleje  felé,  i-tt  szűretvén  (Móniról 
XV1U80). 


BE>«ZÜRHn'-SZÜRCSÖLÉS 


SZÜRCSÖLÍÍET— SZOZEI 


362 


i-8ZÜret :  fabsiilvo  vindemiani ;  mit  der  weinlese  fertip; 
eu].  A  sziirotelésen  rajta  leyyeii,  raibelyt  beszüreti,  egy 
test  kiildj.iu  jó  gondviselés  alatt  (RMNy.  11.338). 

Szüret :  vindemia  C.  colahira  MA.  [weinlese).  Edények, 
ékkel  a  rét;iek  éltek  a  .sajtoliskor,  szüretkor :  fora  l'PBI. 
he  zeUVlbe  zyretlmek  ydeyu  az  el  liagyuth  zek5  feyetli 
y  zemetli  tl'el  ne  zeggyed  (JordC.  101),  íme  az  zyretiiek 
nagyon  (TihC.  322b).  A  cheples  a  szfiretet  éri :  apprehen- 
i«<sium  tritiira  vindemiam  iHelt:  Uilil.  ILLll).  Sznretbe 
i  tílcze  az  ő  dézmáiát  (Helt :  Krón.  8 1).  Ezt  azért  hozom 
hogy  ez  nem  az  derék  disznó  szüretre  való,  hanem  lu-ad 
'jért  (Radv:Szak-  611  Minec  elStte  az  szfiretre  megh 
ec,  nagy  csobbal  az  koporsóban  hnllanac  (Prág:  Serk. 
Otödfél  ezer  forinton  az  szüretjeket  és  károkat  megvevék 
r":  Lev.  1.640).  Nem  drágább  az  nyír-víz  az  tokaji  sziiret- 
'rág:  Serk.  651b).  Az  .szürettűi  régen  félek  én,  csak  látom, 
rosziíl  vagyunk  (Bercs:  Lev.  135).  Kívánnék  egyébbel 
iskedni  6  kegyelmének,  hogy  mások  is  hasonlót  kivániiá- 
iz  szüret  alkahnatosságával  (155). 

zmondások].   Jókor   i5z,  el   kSlt  az  szSret   (Decsi :  Adag. 

ih-szüret:  mellatio  PPBL 

iz-szüret:  mellatio  C. 

j-szüret:   olivitas   C.  olivatio;   olivenernte   PPB.    Olaj 
vagy  olaj  gytimölts  szedésnek  ideje:  oleitas  PPBl. 

iretecske  :  vindemiola  C. 

iretel :  viudemio  Kr.  wein  lesen  AdámL 

iretez:  cv  Valamig  itt  knu  sziireteztek,  mind  ott  tartá 
(ErdTörtAd.  1.74). 

irethézvaló :  vindemialis,  vindemiatorius  C. 

ireti :  vindemialis,  vindemiatorins  MA.   ziu-  weinlese  ge- 
PPB 

Ürít] 

ve-8zűrit :  [concolo :   znsammenseilien].   Egy  büdös-fS- 
izve-szűrítet  leve :  laserpitium  PPBl. 

trő  :  1)  colans  MA.  [seihend].  Borszűrő  kosár :  colnm, 
C.  MA.  Mézes  kalácsot  végy,  reszeld  apróra,  szűrd  meg 
űró  edény  által  (Radv:Szak.  2S9).  Ha  mi  forr  és  tajté- 
a  szfir5  szitával  és  szflrS  kosárval  megszűrje  (Com-  Jan. 
tort  sz6r5  emberek  (CzegI :  Enoch.  1113).  3)  colum  MA. 
lum  PPBl.  seiher,  sieb  PPB.  Ha  mi  forr  és  tajtékozic, 
5vel  megszfiric  (Com :  Jan.  82).  S)  colator,  vindemiator 
nrchseiher  PPB. 

resöl  (ziriUSlSm  C.  MA.  szúcsSl  Sam :  Cer.  93b.  sv.mól 
Dáv.  92.  DBón:Eészegs.  4):  sorbeo,  pitissu  C.  absorbeo 
chlürfen).  Szürtsölve  iszik:  piti.s.sat  PPB.  Disznóktól  fel- 
itott  potsolyábol  szűrtsSIlyűnk,  h5rp5ges.sfink  (GKat;  Válts. 
.  Sz5rty5getve,  szflrtsőlve  hSrpfjI :  pitissando  .sorbet  (Com  : 
31).  Csak  maga  sfirczSli  a  bort  (Szob:  Dáv.  92).  Sfirtsólsz 
z  disznó  (DBon :  Részegs.  4).  Csak  hSrpentve  avagy  szíV 
iszszuk  s-nem  teli  torokkal  (Sam:  Cer.  93b).  A  medve 
iszik  nem  szürtsölve  iszik,  hanem  ugyan  marja  s  harapja 
(Misk:  VKert.  70). 

Bziricsel :  ab.sorbeo  C. 

zürcsöl :   essorbeo    C.    MA.    ausschiürfen,   aussaugen 


•iesöldögél :  sorbillo  C.  MA.   állmaiig  schlürfen  PPB 
rcsölós:  haustus  C.  sorbitio  MA. 


Szürcsölget :  sorbillo  PPB. 

SZÜRKE  {zeSrle  RMNy.  II 302) :  leucophaeus  C.  fuscns 
MA.  braun,  dunkelschwarz  PPB.  Vestis  de  kamwka  coloris 
zewerke  1540  (Nyr.  XVII. 275).  Haijiom  Jósának  a  na*li  zeflrke 
louat  (RMNy.  II.302j.  Engemet  e  rút  sznrke  tollac  felemeltiec 
az  pgbo  és  ott  fen  iároe  az  égbe  kezel  az  istenséghSz  (Helt : 
Mes.  415).  Csuka  szürke  lével  i.IÍJtdv :  Szak.  108).  Menyhal 
szürke  lével.  Ezzel  is  úgy  élj,  mint  ennek  előtte  emlékezetet 
töttem  az  .szürke  lé  felől  (130).  Végy  körtvélyt,  hámozd  meg, 
végy  mondolát,  tengöri  szőlőt,  kevergesd,  vasd  az  lébe,  hagyd 
meghidegüdni,  ez  leszen  szép  szürke  (Radv :  Csal.  III.48).  Csá- 
szárok, királyok  nyákokat  a  .szürke  kávás  barátol?  nyárfa  cze- 
pelyüssel  roncsolják  ( VárM :  Szöv.  189). 

almás-szürke:  dunkelgrau  KirBesz.  133. 

setót-szürke  :  [badius ;  dunkelgrau).  A  fekete  szitniek  ezek 
a  gi-áditsi  vágynak :  .setétfekete,  fSldszinfi,  setét-szfirke  avagy 
gesztenye  szin  szabású  (Com.' :  Jan.  53). 

Szürkéll-ik  :  [fiiscor  ;  grau  scheinen).  Sziü-kéllő  nád-szál : 
arimdo  *glauca  PPBl. 

Szürkés  :  cinereus  Pesti :  Nom.  I.42b. 

Szűr  kit:  fusco  MA.  graii,  schwiirzlich  machen  PPB. 

meg-szürkít:  fusco  C. 

Szürkül :  [vesperasco ;  diimmern).  Az  est-tsillag  kezdi  fé- 
nyét elő-vemii,  esteledni  kezd,  szürkül  (SzD:MVir.  438). 

SZŰZ  (zyz  VirgC.  30b.  JordC.  621.  zewz  EhrC.  77):  1)  virgo 
C.  MA.  [jungti-au).  Latattykuala  neky  lehettetleasegnek,  hogy 
anuya  vohia  es  zewz  (EhrC.  77).  Imé  zfiz  val  fiat  5  méhében 
(MiinchC.  16.  60).  Heted  reudbely  zeutek  vaunak  menioiTag- 
ban  az  zyzekh  (Vigi'C.  30b).  Zfizet  veegyenek  feleseeghfil  ma- 
goknak (JordC.  108).  Hozattahiak  kyralnak  zyzek:  adducentnr 
regi  virgines  (KulcsC.  111b).  Ez  igeu  szép  tekintetű  leány  vala 
es  szfiz  vala:  puella  decora  nimis  virgi^que  pulcherrima  (Helt: 
Bibi.  I.K  3).  2)  iunuba  C.  [puella ;  jimgfer,  unverheiratetes 
madchen).  Meuden  népec  SrSInekuala  uembérieckel  es  zízec- 
kel  orgonákban  es  hegedScben  (BécsiC.  40).  Azért  mykoron  ez 
zent  zfz  zent  Margit  azzou  immai-  volna  tyz  ezteudevs  (MargL. 
3b).  Az  zizuec  teste  genkeb  hog  nem  mint  az  ferfyue  (DebrC. 
318).  Thewrek  mya  budosoban  vagyon  es  nagh  kar  vallások- 
ban, mykipen  ide  s  tovva  kel  fvvtni  zizel,  nyomorogh  (LevT. 
1.337).  3)  castus  C.  MA.  keusch  PPB.  Nem  néztem  aytatos.sag- 
gal  es  tyztesegel  ziz  Mariának  es  zenteknek  kepét  (VirgC.  4). 
Vala  ez  prior  zfz  elmeyeben  es  te.steben  holta  után  es  (DomC. 
315).  Zyyz  az  az  tyzthaa  ez  fertelmes  gondolatoktul  (JordC. 
142).  Szegény  embernek  három  szőz  leánya,  kiket  akar  vala 
gonoz  bőnre  adnia  (RMK.  II.6).  Melynél  zűzebb  szűz  és  jám- 
borabb a,sszony  nem  találkozott  iFahTÉ.  642).  4)  simplex  C. 
[puru.s,  vacuus ;  rein,  uuvermischt).  Az  féld,  kybSl  Adam  zerez- 
teteek,  zepleteieu  vala  es  zyz  (ÉrdyC.  188).  A  bojtos  eszik 
valami  fŰ6t5n  száradott  hitván  húst  szfiz  léwei  (GKat:  Válts. 
1.1069).  Angliában  a  mezőbéli  lakások  és  magános  kastélyok 
sem  szüzén  szüzek  tőle  (Fal:  NU.  251). 

apaca-szűz :  [monialis,  nonna ;  nonne).  Hogyha  az  apáca 
szüzek  magánosságát  restellitek,  ám  tiétek  a  világ  és  szabad- 
ság, adja  isten  lelketek  idvességére  (Fal :  NA.  203).  Hideg  ben- 
nem a  tűz,  mert  vagy  apáca  szűz  (Amadé:  Vers.  148). 

Szűzecske :  virginicula  C. 

Szüzei,  Bzüzi :  virgineus,  virginalis  MA.  [castus,  immacu- 
latus ;  keusch,  züchtig,  unbefleckt].  WdwSzlom  atte  ziS-zey  zAe- 
det  (PeerC.  R).  Zent  Margyt  ázzon  az  ev  zvzey  kezeuel  az 
betegnek  kevzvenyes  feleet  megtapaztala  (MargL.  174b).  Kyt 
en   zfeei   leiemmel   neuelek  (WeszprC.  257).   Zent   Dorothea 


363 


KZOZKr^I^IK—SZÖZE-SSÉfí 


SZOZFS«É(JBIíLl— SZŰZETLENSftG 


3i;4 


azzonnak  zfzey  tyztasaga  meltan  jegyeztetyk  az  rosan  (ComC. 
241).  TAí  Maria  ky  teryeztveen  a2  ev  zfzey  Uezeel  (DomC.  35). 
A  zflz  ania  ítet  zflzoi  teieuel  tjirta  (DebiC.  48).  Meltvl  zeplS 
nelkfl  zfletec  atte  zfzey  testód  (TelC.  120.  174).  V  kef;ek  nemi- 
nemS  zyzey  z5niorm5ssegb5l  ingen  nem  akaryaiiala  linllaiiia 
(KazC.  40). 

Szűzell-ik :  ffulgoro  viiginitatis  mico  ;  keusch  glanzen]  0 
zizlee  zep  zemek  íillagozo  fene.s.seggel  <^ilIagozuan,  o  roaalo 
piros  tyndeklS  zep  orcbak  (NagyszC.  119). 

Szűzen:  1)  ca.ste,  pudice  C.  MA.  [keuscli,  rein].  Zfeen  z*18 
zíz  Maria  (CornC.  80)  Siluester  az  zyznek  zyzeii  való  zyleeset 
meg  niagyaraziiaa  (ÉrdyC.  188).  Ew  fyat  zyzen  zAltliee  (ÉrsC. 
490b).  Kiviil  Ijeliil  .szűzen  maradni  vaj  ki  nagy  dolog  (Fal:  NE. 
85).  2)  [illaose ;  unvorletzt].  Czak  ez  a  bárom  bely  marada 
szözen  (Helt:  KrcSn.  59b).  Ha  valaki  nagyiiac  véli  magát,  ottan 
nagyob  táinad  ő  nálánál ;  ez  is  nem  mehet  ezflzen  el  (Helt : 
Me-s.  3y).  Ne  lépd  meg  iiigy  szemmel  másnak  sajátját,  szfizen 
maradjon  kezed  t5le  (Fal:  BE.  583). 

Szüzént :  [caste ;  keusdi,  unbefleckt].  Fiad,  kyth  te  zizenth 
zyleel,  bánat  nekAl  viseleel,  annak  kennyan  keges  anya  epedS- 
zeel  (WinklC.  335i. 

Szüzesség,  szűzsóg :  I)  virginitas,  castitas,  castimonia 
pudicitia  C.  keusclilieit,  jiingl'raiiscliatl    PfB.   SzSzességét  elve 


devirgino ;  szüzesség  hártyája :  bymen  MA.  Ky  válla 
nagy  ket-segfet]  áldott  Cristus  anuyafnajk  zewzesogerewl  (ElirC. 
77).  Az  zent  zizeseget  meg  ferteztete  volt  (VirgC.  3i)b).  Zizosok- 
teu  megmaradal  (IS'agyszC.  363).  Holtyk  mynden  bynnel  kyl  z>"zes- 
seghben  meg  maradwan  (JordC.  705).  Zyze.<!.segSt  akarok  taitany 
(ÉrdyC.  550).  Senky  testében  zyzcssegSt  nem  tartliat,  hanem 
ha  elezteb  lelkébe  leend  zyyz  (KazC.  142i.  3)  caelibatas  C. 
[ehelo.sigkeitj.  A  szüzességnek  állapattyát  azzal  gyaliizza  Bal- 
duinus,  mert  sokan  ezt  nem  Srizték  tisztán  (Pázm:  LutbV. 
33). 

Szüzessógbeli :    [virgineus ;    keusch).    N8m8sb   az   zj-ites- 

seegbely  tizta.s.saag  (SánC.  34). 

Szüzességes  :  [virgineus,  immaiulatus ;  iml)efleckt).  EniUV 
yth  It'znn  niyndSiióstSI  zAzeseghís  (WinklC.  290).  Adaték  to 
zyzessegSs  óledben  (CechC.  39b).  Az  en  zizessegSs  zoep  ai'iam 
Miuna  (Nagysz.  18).  Zyz  Maria  leen  kyraly  wt,  kyn  az  idwe- 
zeytevv  myhozyank  yewe  es  az  ew  zyzesseeges  zent  mehebfil 
zarmazeek  (ÉrdyC.  532).  Idwez  legyetek  oh  zyzeesegee  zemewk 
mynden  zemeknel  boldogbak  (PozoC.  43). 

[Szűzetlen] 

Szüzetlenség :  impudicitia  C.  [uukeiLsdiheitJ.  Iimen  van, 
hogy  az  jesuitác  az  barátoc  és  apAtzak  sz&zelleuségeket  men- 
tegetni akarjác  (MA:Scult.  789). 


•kltk-b 


T. 


ÁBIT  (tábatj :  sericum  nndulatum ;  gewassertes  zeug 
1.  Tabit  legjen  es  vgjan  szép  tafotta  inneplJ  niha  (Helt: 
452).  Tabit  sasokiiya  (Radv :  Csal.  1L16).  Egy  vont  araiiy 
szoknya,  vont  araiiy  perem  vagyon  rajta  (Gér :  KárCs. 
29.  VectTrans.  9).  Fekete  tábattal  borított  csapkaforma 
p  volt  fején  (Fal:TÉ.   636).    Velencei  tábat    (Fal:  Jegyz. 

ABliA. :  1)  tabula  C.  MA.  tafel  PPB.  Monda  ysten  Moyses- 

Keth  kew  táblákat  adok  teeneked  es  túrveent  es  parau- 
itokath  (JordC.  61).  Nagyon  megh  razaghwan  le  Lagyttaa 
íblakath  :  irahis  valde  projecit  tabulas  (69).  Egi  ifyu  ielSnek, 
a  zent  testlmz  menuen  feiebuz  egi  maruanikoMl  íenalt 
it  tűn  (DebrC.  180).  Egy  gyermek,  ky  az  oskolába  iar  vvala, 
pa  eczer  az  társa  tablayat,  kyre  abeczet  zoktak  wala  irny 
:i:  Fab.  67b  i.  Ez  táblában  megint  ollyat  találsz,  kin  ha  semmi 
izo  betfi  uints,  az  első  leuelet  iegj'zi  (Mel :  S&Ián.  .563).  Az 
c  négy  szegSc  valánac  (Kár:  Bibi.  1.309 i.  2)  [mensa  ;  tisch]. 
iak  az  asztalhoz,  a  t;iblához  iKii'Besz.  98).  S)  (judiees, 
ium  ;  gerichtstai'el].  Ést  ada  tíinacol,  hogy  az  táblára  tocsas- 
mert  az  órőkseg  dolgát  6k  meg  nem  ittylhettyk  (RMNy. 
2).  Táblára  viszi  a  port  (LevT.  1L43).  Az  mely  pri\ilegiimiot 
[1  üdvíizütt  uram  az  tábla  bíráinak  eleikben  is  adott  volt 
.  Láttam  én  paraíizt  emberek  gyermekiből  áltókat,  kik 
»  tanultának,  míg  deákságok  után  itélA  mesterek,  tábla  fiai 
aek  (TörtT'.  1.153).  Szükséges  dolgaink  végett  kellettvén 
tünket,  Háromszéknek  táblabiráját  hatalmas  csá-szánmk- 
küldenünk  (MonTME.  VL345j.  Reám  voksoltatja  a  táblát 
H  táblafia  által  becstelen  panaszt  tesznek  ellenem  a  guber- 
ban  (Bethl:  Élet.  11.214).  4)  [tabula,  lamina,  pars  ;  platté, 
:].  Végy  tábla  aranyat,  végy  gyapottat  és  pinczellust  (Radv: 

III.48b).  Tizenegy  táblaüveg  ablak,  kettei  fa  (Gér :  KárCs. 
18).  Küldöttünk  a  szolnoki  vajdának  egy  ürüt,  egy  tábla 
jant,  egy  pár  kést  (MonTME.  11.98).  Egy  nest  láb  suba, 
^n  2  tábla  van  (VectTrans.  4).  5)  [effigies,  simulacrnm ; 

biUlnis].  A  fíild  le-irását  elí5-adó  táblák :  aüas  PPBl.  Elevtte 
lak  ez  zent  zíznek  mj-nden  ev  zep  aranyas  kepey,  tablay 
reklyey  iMargL.  75b).  Ha  ky   oly  twdatlan,   hogy   ezeeben 

yvrt,  teknenchen  az  táblára,  az  zent  fezewlettre  es  ottan 
l)en  vehety  (ErdyC.  37b).  Mindenek  úgy  mutatódnak,  a  mint 
k,  mintha  minden  tzi  kkelyek  egy  táblán  kiírattak  vólna|(Pázm : 
.  1  ri),  6)  [area ;  gruudflache,  gartenbeet].  Tábla  a  kertben :  bor- 
s  area,  pulvinus  descriptus,topiarius  pulvinus,  quadralumPPB. 
emuek  tábláit  meg  részegítem  \Tzzel  (K:ir:  Bibi.  1.667). 
(■-szegi  tábla  földemnek  az  közepibiil  szakasztottam  ki  szóllS 

földet  (Kár:  Élet.  1.361).  Tábla:  a  veteményes  kertben 
11  apró  részetskék,  a  mellyekre  a   fBld   fel-osztatik   (Bod: 

181b). 

} lak-tábla :  [area  vitrea  ;  fensterscheibe].  (Com:  Vest  149). 


ajtó-tábla:  [valvae;  törflügelj.  KettSs  egybe  iáró  aytó 
tábla  (Kár:  BibL  U.148b).  Két-felé-nyíló  ajtó,  tábla  (Com:  Vest. 
149). 

cél-tábla :  tabula  metae  Pesti :  Nom.  1.49.  [zielscheibej. 

éneklő-tábla :  *diagramma  musicum  PPBl. 

fejedelem-táblája :  [curia  regia ;  kSniglielie  tafel].  Oly 
levél,  melyben  meg  írják  az  birák  törvényét,  kik  elót  a  ti'irvéiiy 
lót  es  azt  az  fels5  székre,  az  fejedelem  táblájjíra  avagy  személye 
eleiben  is  viszik  (VerVerb.  Szót.  15). 

fejérgyántás-tábla:  album  C. 

gyantáros-tábla :  tabula  gypsata  PPB.  [gypstafel]. 

író-tábla :  pugillaies  C  [schreibtafel,  notenbuehj.  Tetzic, 
hogy  homlokodhoz  ^ttettéc  az  iro  táblát  (Helt :  Mes.  230). 

jegyző-tábla :  tibula,  pugillarLs,  pugillar,  pugillare  PPBl. 
[notenbuclij.  Az  tudoroc  házi  eszközöknek  jetlzi^  tábláit,  regis- 
tromokat  csinálnac  (Com:  Jan.  120). 

kalmár-tábla  :  venalitius  pluteus  PPB.  [krümertLsch). 

kegyelem-tábla :  [altare  propitiatorii ;  gnadentafel].  Hely- 
heztessed  az  rudakat  az  suporlát  előtt  az  kegyelem  táblája  elle- 
nébe. Az  kegyelem  táblája  az  bizon.ságtételnek  ládája  előtt 
lészen  (MA:  Bibi.  1.77).  Az  o  testamentomban  az  imádók  orczá- 
jükat  az  kegyelem  táblájára  fordították.  Mi  nékfink  Ls  vagyon 
kegyelem  táblánk,  a  Jesus  Kristus  (Mad :  Evang.  392). 

király-táblája,  királyi-tábla :  [curia  regia ;  königliche 
tafel).  Az  wrak  meg  akarac  a  királyi  táblát  wyitani,  hogy  az 
országnac  decretoma  lőnne  (Helt:Krón.  203).  Soha  érette  sem 
király  tábláján  sem  vármegje  székin  nem  perlek  (Gér:  KárCs. 
in.342). 

kocka-tábla :  albeus,  alveus,  fritillus  C.  [schachbrett]. 

könyv-tábla  :  Ubri  vestitiis ;  bücherpappel  PPB. 

léeresztő-tábla :  tabula  pensilis  PPB.  [bewegliche  tafel]. 

mutató-tábla :  repertórium  C.  PPBl.  [verzeiclmis).  Nemfl- 
nemíi  meghiedzendő  igikről  és  dolgokról,  A,  B,  C  szerént  való 
mutatx5  tábla  (Tor:  Eny.  726).  A  könyveknek  mutató  tábláit  is 
alig  olva.sta  által  a  véle  bíró  m-a  (Com  :  Jan.  157).  Mint  magyar 
küny\eimnek  mutató  táblája  mutattya  (lUy:  Préd.  1.25).  A 
künyvuek  mutató  táblája  (U.l). 

ón-tábla:  [tabula  plumbea;  bleitafel).  Ki  cselekszi  azt  velem, 
hogy  megirattassauak  bsszedim  könyvbe  és  ón-tablára  (OSic. 
278). 

jegyzö-óntábla :  *cartha,  *charta  plumbea  PPBl.  [bieieme 
schreibtatiel]. 


S67 


ÓRA  TAüLA-TABOR 


DERÉKTÁBOU— IIAJÓS-TÁUOK 


3fi8 


Óra-tábla:  talnila  lioraria  Kr.  [shmdeiitafel].  Az  emteri 
élet  liasoiilü  egy  olyan  óra-táblálioz,  mellynek  nincs  mutatója 
(Fal:  BE.  625). 

oa-tábla  (ohtabUi  Pesti:  Nom.  78.  Helt:  KriSn.  156.  oxstahla 
RMK.  1V.209.  oj;  liibla  MA):  alveuhm  Pe.stj:  Nom.  76.  albeiis, 
íilveu.s,  fiitilluB  C.  mactra PPBl  alveus  liiMorUis ;  spielbrett,  brett- 
spiel  PPb.  Koczka  va^y  ox  tábla,  feredS  kad :  alveus  (Major: 
Szót.  29).  Soliol  én  csak  ee)'  kiinyvet  sem  lAtliatók,  pintas  ser- 
leget, üx.stáblát  lAÜiaték  (RMK.  IV.209).  Vajha  bSveb  leime 
az  i.sten  kínyvo,  hogy  nem  mint  az  sok  gaz  história,  kArtya, 
o.s-tjibla  kozfittiink  (Megy:  Szöv.  81).  Játékján  MArs  ostáblájAuak 
vakja  kőzd  fordidni  végre  koczkájának  (GyöngyD:  KJ.96).  Os- 
táblAt  játszunk  (Coin:  Vest  63). 

okBtábláa :  fad  fritillum  pertinens ;  spielbrett-].  Gyakorta  meg 
hadiá  MAttyás  kirAly,  hogy  Beatrix  királyné  asz.szony  oks  táblás 
vitcz  iAtékot  iAtzodozna  LjiszIu  kirAlyal  (Holt:  Krón.  156). 

ostábláz  :  tesserulls  Indo ;  hrett  spielen  PPB.  Kártyáz,  kotz- 
káz,  o.stáhIAz  az  egész  conipagnia  (Fal:  NA.  116). 

sima-tábla :  plancae  C. 

számvetö-tábla :  (abacus;  reclientafel].  A  számvető  tudo- 
mány a  számokat  egyben  veti,  miképen  osztassanac  el  egymás- 
sal a  számvető  táblán  (Com:  Jan.  163). 

törvény-tábla:  (judicium;  gerieht).  László  király  tisztiséget 
tön  a  tőruény  táblainac  (Kelt:  Krón.  186). 

verfölye-tábla :  alveus  C.  [würfelbrett]. 

viaszas-tábla  :  tabula  *cerata  PPBl.  [wachstafel]. 

virágos-tábla :  (area  fioribus  coasita ;  blumenbeetj.  A 
gyenge  kedves  szellók  a  virágos  táblákat  járják  (Fal ;  UE. 
400).  A  iiiéhoc.sko  a  virágos  táblákon  legis-legelóször  az  édeset 
keresi  ki  í-i'.K). 

Táblácska:  I)  tabella  C.  [tafelchen).  8)  [pugillaresj.  (Fél: 
Uibl.  86). 
kocka-táblácska:  alveolus  Major:  Szót.  29.  [würfelbrett). 

mutató-táblácska :  (index ;  verzeiclmisj.  Mutatotablacska, 
moUybon  n  könyvben  levő  részek  tétetnek  edgy  summában 
le  (VárM:  Szöv.  Elób.). 

viaszos-táblácska :  [tabella  cerata ;  wacKstafelchen].  A 
régicc  vl,TS7.szos  táhlátskákon  irnac  vala  (Com ;  Jan.  207). 

Táblás.  ICgjik  boglárban  egy  szép  tábla  gyémilnt,  másik- 
ban táblás  nibiut,  ketteiben  smaragd  (TörtT>.  IV.141). 

fa-táblás :  [tabula  lignea  instructus ;  mit  liolssladen  verselien]. 
A  házam  négy-kő  falból  áll,  azon  egy  fa  tíibhis  ablak,  azon  a 
szél  mind  .szélire,  mind  hoszszára  be  jöhet  (Mik:  TörL.  21X 

Tábláz :  iisso  C  [tiifeln].  A  mennyezet  avagy  padliis  tiil> 
liíztatott  s  az  Ls  hasogatott  deszkákkal  rakott  (Com':  Jan. 
90). 

le-tábláz  :  [describo ;  abreinsen,  danteiién).  Had  láthas.suk 
vallásodnak  tólled  le  tábliiztatott  régiségét  (Matkó:  BC.s;ik.  8>S). 
Mintlia  a  sz.  iri'ist  disznó  bőr  orczi'ival  táblászt;!  volna  le  (Blyef : 
BCsTomp.  78).  Ezeket  muit  Calviuus  szavait  hamissiui  t;il> 
li'izta-le  furfáut  Mátyiis  (Pós :  Váktsz.  279). 

Táblázás  :  [descriptio ;  darstellnngj.  Mi  giincaot  talál  a 
fellyebb  meg  lőtt  tóblázásban  (Pós:  Vetélk.  86). 

Táblázat :  [tJibulatuni ;  tafelwerk).  A  mcnyeaet  avagy 
padli'us  tábhizat,  s  Jiz  hasogatott  deszkákkal    rakott  (Com:  Jan. 

108). 

TÁBOR :  eastra  C.  MA.  láger  PPB.  Két  tábort  megUtköz- 
tetiii :  conferro  *castra  castris ;  meg-sziillítimi  a  tábort :  'oastra 


metiri,  ponere,  facere,  locaie ;  egv'be  iitkllzvén  a  két  tálx>r : 
castris  *collatis;  a  tábor  felől  jöttem:  veiii  *a  ca-stris  PPBl. 
Te  twcz  mynden  helyeket  az  pusztában,  hol  ot  yob  tábor  helyek 
vannak  (JordC.  138).  Ffel  hanták  az  ydeghőueknek  liA  tábo- 
rokat (823).  Táljorában  annak  vágjon  nagy  híre,  ily  nagy 
szerencsére  Sándor  készülne  (RMK.  IV. 146).  A  tábora  igen 
meg  szfikölo  (Holt:  Krón.  M5b).  Nem  illik  az  Israel  táborába 
senkinek  ganelni  (Mel:  SzJán.  59b).  Veti.  hánnya,  oléssét  el 
foghassa.  Atilla  tábora  hogy  meg  szökőhie  (Gosárv:  MagyB 
C).  Úgy  hirdetik,  hamaridőn  a  táborba  indulunk  (Nyr.  XII.79). 
Trombiták  és  kiirtok  a  tál)orban  harsognak  (Com:  Vest  97). 
Csak  itt  az  tábor  szélin  jővén  hintámban  adta  vala  leveledet 
(RákGy :  Lev.  189).  Tarchunk  tábor  szélin  vigyázó  Lstrását  (Zrínyi: 
ASyr.  150).  Az  ő  tábor  utolján  lévő  ziLszlóikon  farkas  képet 
.szoktanak  volt  viseUii  a  régi  romaiak  (MLsk :  VKert  278).  Nagy- 
rezzenés.sel  hirtelen  megindula  az  egész  tábor  (Thaly :  TK.  59). 
Rákóczi  tábora  torpad  az  siksíigcjn  (Thaly:  Adal.  IL117).  Igen 
igen  nagy,  ro|>pant  táborokat  szerze  (Liszny:  Krón.  150). 

[Szólások].  Selies  víz  a  Garam,  siet  a  Dunába,  kumczok 
tábora  éppen  ott  m  e  g  s  z  á  1 1  a,  Rákóczi  tábort  üt  a  Garam- 
torokban (Thaly:  Adal.  11117).  Az  ellenség  ellen  táborba 
szál  la  na  c  az  Izraekiec  népei  (Kár:  Bibi.  I.179b).  T.iborban 
száll  ellenetek  (CsúziC^h :  Edom.  48).  Szóbeli  táborba  szállani 
valakivel  (SzD:  MVir.  412).  Senki  mi  nállimk  az  maga  tetczéaét 
az  közönséges  értelemmel  táborban  nem  szálléttya 
(Pázin:Kal.  106).  Ottan-ottan  reá-Utöttek  a  táborra: 
*assultatum  est  eastrLs  PPBl.  Sak  galyibás  utazások  után 
verekednek  be  a  lengyelek  táborára  (Rumy :  Mon. 
1.76).  Tábort  járok:  castrametor  PPBl.  Sz<5kot  neví 
hegyen  ők  mind  megszálláiiak  és  ott  tábort  járának  (RMK. 
n.851).  Ijéva  kéről  ő  táborát  járata,  az  királ  álgyiiit  az  várnak 
igazgatá  (RMK.  III.211).  Az  leuitáe  az  sátor  kőről  iárianactálxirl 
(Kár:  Bibi.  1.118).  Tábort  jára  az  város  ellenébe  (NU:T:i]i 
I.31b).  Egy  szélfis  nagj-  vfilgvbe  tábort  jár  tatának 
.sátorokba  letelopedének  (RMK.  IL75.  238.  24Ü).  Táborát  ,i' 
ravó  jártatta  vala,  Jeruz.sálein  előtt  megszállott  vala  (V.80.  >" 
Az  6  szent  angyalinál  mi  kőniyfilőnk  tábort  jártatna  (Sim:  Kvaug. 
198).  Az  szegedi  tálxirnak  azt  hiszem  csak  hire,  nem  szokása 
az  rácznak  ollyan  ceremóniával  tábort  szállani  (Bercs: 
Lev.  591).  Yetro  yewo  Moysesshez  az  puztaban,  hol  otli  megb 
ytettoek  vala  táborokat  az  ysten  hegye  alatt  (JordC 
49).  Holnap  tábort  ütnék  Uiószegnél  (Bercs:  Lev.  30).  Én  iS; 
tábi^rt  ütnék  Suránnál,  ha  merném  kimntatni  magamat,  meay-| 
nyien  vágjunk  (497). 

derék-tábor :  [mi^or  pars  exercitus ;  bauptcorpfi].  Az 
többinek  administratiója  egé.szszeu  az  derék  bíborra  uuirad 
(Bercs:  Lev.  165).  Minden  passussimat  az  ellenség  elállotta, 
két  zászli^alja  katuna.sággal  a  dritomai   völgjTe  hatottam,  as 

hol  a  derék  tábora  volt  (525). 

előjáró-tábla :  [primnm  agmen ;  vortrab).  Mivel  6  kegyelme 
éppen  nem  volatilLs  had  és  operatióra  való,  ngyan  előjárd 
tAlK)mak  vezérlésére  méltóztatik  lepju'anc.solni  ő  kegvelmét 
(Bercs:  Lev.  467).  Praemiltáljon  két-három  felé  erős  |<«rtákat 
hajtssson  statiókra  provlsiókat  és  ugyan  (.vak  elójjiró-tálx)niak 
hiresítse  magát,  ha  maga  lesz  is  in  tuto  (BercR :  Lev.  516.  469.  ] 
.527). 

füvellő-tábor :  [copiae  pabulatoriae ;  foiu-agiercorpci].   En- 1 
torgam  elein    most   ütnek  rü\  ellő  tábort   h:idaiuk   (Thaly :  RT. 
11.112).  A  Duna  mellett  igyekezzék  lllvellő  tábort  ütni  (Bercs: 
Lev.  476).  Ebeczki  István  lu-amat  csak  egy  hétre   bocsátottam 
vala  az  kamocsai  rilvellő-t<iburbul  (495). 


hajós-tábor :  eastra  navalía  Kr.  [flotté), 
a   niUKaiakkal    liajiVs   btbort    indítottak    és   a 
meg  (Fal:TÉ.  725). 


gSrflg   vániAok  • 
hartxoltakjt  U 

f 


NAPOLÓTABOR— TACSKÓ 


(TÁCSOL]— TAG 


370 


poló-tábor :  *ca.itr<i  stativa  PBPl.  [standlager]. 

rszállo-tábor :  (copiae  tirbem  obsideutes ;  belagenuigs- 
)).  A  párt  fití  kerítet  város  f-s  vár  vár-szálló  bíborral 
fii  vétetik  (Com:  Jan.  151). 

borbeli :  fea-itreusis ;  lager-).  L5nec  mennydSrgésec  és 
lásoc,  hogy  niiud  az  egész  táborbéli  nép  rettegne  (MA: 
li>ti). 

bori :  castrensis  C.  MA.  znm  láger  geliiirig  PPB.  Az 
készület  sokat  kér:  vitézlő  népet,  tálwri  élé.st,  knlt.séget 
:  Jan.  145).  Elfogy  minden  peíszmetéje  s  tábori  profonttya 
I:  Euoch.  I.75b).  A  kamarában  :  asztalos  csinálta  ajtó  egy, 
íigy  (Gér:  KárOs.  rV.445).  Sok  tábori  udvari  urnák  meg 
t  az  esze  (Fal :  NE.  105).  A  szász  kapitnlumok  és  ekklé- 
tartoztanak  a  fejedelemnek  adni  a  táborozás  idején 
i  ré.sát  vagy  tábori  szekereket  (Bod:Pol.  51). 

boros :  (militaris ;  kriegs-].  Gábor  Pál  désájáért,  melyet 
wros  törBkiik  elvittek  volt,  vöttünk  eg  dé'sát  24  deuár 
?ME.  1.13).  Egy  táboros  legénjniek  városéból  költséget 
:  adnom  40  d.  (242).  Tarhót  laborosoknak   vöttem   (242). 

boroz :  exercituo  PPBI.  [lagem].  Egy  kis  imádság  hasz- 
)lna  az  ollyanért,  a  ki  posta  lovon   táboroz   (Mik :  TörL. 

myül-táboroz  :  [obsidione  cingo ;  belagern].  Környül 
■zui,  meg-szállani :  *circum8idere  urbem  PPBI. 

borozás  :  [expeditio ;  feldzug].  Fegy verbordozóiuk  tábo  ■ 
ink  alkalmatosságával  harczokban  mellettünk  járjanak 
'.'  I.15S).  Dispositiót  tettem,  hogy  diversiót  tehessen  fii- 
táborozásunk  (Bercs:  Lev.  476).  A  szász  kapitnlumok  és 
iiák  tartoztanak  a  fejedelemnek  adni  a  táborozás  idején 
i  résát  vagy  tábori  szekereket  (Bod:Pol.  öl).  Keserűi 
János  jelen  volt  a  fejedelemmel  moldovai  és  más  tábo- 
iban  (62). 

borság :  [exercitus ;  armeej.  Körül  fogta  az  egész  tábor- 
:ónyi :  HRom.  182). 

.CA :  [pocillum  ansatnm ;  tassej.  Esterhásy  Ilona  kis 
y  partékainak  száma :  egy  kis  fejér  virágos  táeza,  tíz 
ejér  ezüst  kalán  (Radv:  Csal.  11.312). 

.CÁNY :  [scutella ;  tasse].  Melyet  az  ura  tatzanyon  s 
on  fel  tegyen  néki  (Nyr.  VI.363). 

.CLI  (tasdi  1659.  UjMMuzeum.  IV.171):  [limbus  mani- 
raefixus :  manschette].  Külömb  külSmbféle  gallérok  hu- 
,  táczli  négy-bokor  (Gér:  KárCs.  IV.417).  Négy  pár  török 
03  kézre  való  tacli  selyemmel,  arannyal,  ezüsttel  varrott 
pár  ezüsttel  varrott  taczli  .»panyol  himmel  (Radv :  Csal. 
I.  Taczli  ki  szór  selyembiM  csinált  csipkébiíl  ki  réz  vesz- 
(286).  Egy  par  gyöngyös  taszli  Egy  fel  parány  perecz. 
yfingyös  gallér.  Egy  szőr  selyem  taszli  körül  csipkés. 
UjMJlúzeum  IV.  171). 

CSKÓ :  canis  vestigator ;  spürhnnd  PPB.  (Sziksz.  328). 
iz  tatskók   vgyan   fel   ffitiezik  :    cybaritici   canes  '(Decsi : 

177).  Minden  vadászó  mester,  midón  io  es  gyors  tachko- 
lagy  agarakat  akar  fSl  neuelni,  mindgarast  m§g  k515c 
bsn  szoktatya  fiket  vidámságra  (Pécsi :  SzözK.  170).  Pag- 

igen  jó  g8r6g  lévén,  kinek  te  csak  tacskója  sem  lehet- 
latkó :  BCsák.  256).  Békót,  lántzot  viselek  nyakamon  mint 
'  (Zrínyi  11.131)  A  szarvas  után  sietnek  szaporán,  el- 
;  a  tacskó,  nyomozza  csak  porán  (GyöngyD:  CJup.  597) 
satlolt  tacskókkal  veritek  szakadva  fáradozni  mvuika, 
milatság  (Fal:  NE.  28).  Az  apró  gyermekeket  nem  jó  ugy 
li  a  jóra  mint  a  tatskókat  a  vadászatra,  bottal  és  verés- 
aI:NA  197)  [Vö.  PABACSKÓ]. 

M.    NVELVTÖKT.    SZÓTÍH.    IIL 


[TÁCSOL] 

le-tácsol ;  [tacere  jnbeo;  zum  schweigen  briugen].  Nem 
így  valao  uram?  De  Kegyelmed  nevetséggé!  lefácsola  (Bethl: 
Élet.  U.25). 

TAFOTA :  bombycina  multitia,  tafetiun ;  taffet  PPB.  Egy 
tarka  thaflfotó  zoknya  weoros  barsonnal  hant  niynd  allya  s 
mind  galliéra  (RMNy.  IL65).  Chwzy  Amia  azzonnak  hattam 
ket  zoknyat,  d«-pla  tafotak  bársonnyal  peremeztek,  esmegh  eg 
fekete  jankot  fekete  tafota  az  az  olaz  módra  chjualt  (IL226). 
Ha  Kog)-elnied  karlotta  liatli  wagh  heth  foryntara  taffotat  kyl- 
deny  s  az  foi-j-ntal  solgaltham  volna  megh  (LevT.  L3).  Tabit 
legyen  es  vgyan  szép  tafotta  innepIS  ruha  (Helt:  Mes.  452). 
Kék  tafota  szoknya  alja,  feli  veres  bársonnyal  vetett  (Radv : 
Csal.  II.6).  Osztrosochki  Dorkának  csináltosson  az  én  édes 
bátyám  uram  egy  tafota,  egy  rassa  és  egy  perpetuán  szoknyát 
(in.262).  Egy  viseli  zöld  dupla  tafota  szoknya  (Gér :  KárOi. 
rn.430).  Könnyű  tafotából  való  s  gyöngyökkel  fiizettetett  adriai 
ruhát  viselt  (Kóuji:  VM.  4). 

habos-tafota :  multitia  segmentata,  virguta ;  kleider  von 
reiner  leinwaiid,  schön  gestickt  PPB. 

TAG:  1)  membram  C.  artus  MA.  glied  PPB.  Kérdik  val  a 
ha  elezteb  ennéc,  hog  nem  mend  8  testében  menden  tagi  zé- 
rent  ^étrettetnec  (BécsiC.  86).  Job,  lio^  eluezien  eg  te  tagid 
kSzzSl,  hog  nem  mend  te  te.sted  mefineu  pokolba  (MünchC. 
22).  Az  6  taga  az  kerestfan  fAg  wala  (PeerC.  125).  Az  eg  zo- 
ros  iazolban  tagit  rvhaba  takarván  be  polkazia  ziz  anna 
(DöbrC  242b).  MindSn  testbe,  tagba  lezon  corsagnac  faydalma 
(NádC.  97).  Seramynemew  egesség  ev  tagyban  es  tetemyben 
nem  vala  (MargL.  15S).  Az  fev  alázatos  es  tag  keuely  ('ComC. 
286).  Sem  testhee  sem  taghya  nynczen  (JordC.  619).  Hog  az 
meg  farradot  tagokat  meg  nyugotnaya  (DomC.  139).  Holot  az 
karhoztattacnac  tagai  fekfznec  (DebrC.  307).  Tagaydnak  min- 
den z5rk8zeti  meg  zakadczanak  (KrizaC.  18).  Faydalmat  zem- 
uegyen  egyk  tagb,  ew  vele  egyetembe  zenuednek  mynden  ta- 
gok (Komj:SzPál.  171).  Nagy  tehén  tagokat  egyedfii  hord  vala 
(Dosv:  Toldi  4).  A  mészárosnak  a  tagokat  renddel,  móddal  kel 
fel  bontani  (Mel :  Szjáu.  279).  Az  gyamor  minden  tagoknak 
anuyok  (Frank :  HasznK.  24).  Talám  azt  mondod,  hogy  sok  jó 
is  vagj'on  benned,  úgymint;  tagjaid  erőssége,  érzékenységid 
gyönyörűsége  (Pázm:  Pi-éd.  69).  A  fene  az  egész  tagot  érzé- 
ketlenné teszi,  hanemha  hamarvaló  orvossággal  értetik  (TKis: 
Pan.  29b).  Nmcs  semmi  csont  te  tagodban,  rakonczád  sincs 
fogaidban  (Ben:  Rithm.  127b).  Éjjel  faratt  takjok  erSfisen  kor- 
bacsollyák  iPaskó:ESir.  a3).  Vagdalják  s  azt  mondják,  nem 
kár  vágni,  felbárdoliü  minden  tagjait  iThaly:  Adal.  I.l).  Azon 
éjjel  lopja  az  ökröt,  levágatja,  az  mit  el  nem  bú-  tagokba,  az 
vízben  hányja  (Bercs :  Lev.  554).  2)  [assecla,  assentator ;  nach- 
ganger,  anhauger].  E^ebkeppen  az  meg  valtonac  tagia  nem 
lehetSnc,  hanem  ha  mi  afanc  fiain  konSrftlendSnc  (GuaryC. 
40).  OtSzyetSk  ffel  mynt  yrgalmassagnak  taghyay  (ÉrdyC.  84). 
Az  vtan  szege  Slesiara,  ki  ott  is  nem  kfllSnben  ronta  az  6rd8g 
fagait  (Szék:  Krón.  201).  Mind  tagiaiua  es  iegyesiue  ez  király 
valaszta  (Born:  Ének  7b).  Lássa  minden  keresztyen,  kic  legye- 
nec  Aufichristus  tagyai  (Mon:  Ápol.  471).  Mit  tsodálod  tahát, 
ha  te  raitad,  8  tagyán  mostan  is  oUyan  szerentsétlenség  t8rté- 
nic  (Kulcs :  Evang.  76).  Hogy  néha  gyűlésünkben  volt  hűség- 
nek tagjai  (Nyr.  XII.417).  3)  [socius;  mitgiied].  Némelly  ecclé- 
siánac  lágymeleg  tagai  (MA :  Scnlt  9).  Ezek  a  minden  féléből 
álló  tagok  sokat  veszekednek  pro  et  contra  (Fal :  NU.  256). 
4)  [corpus;  körper].  A  mennyey  tagok  es  a  cillagok  es  jeles- 
ben a  nap  es  a  hod  (Te!C.  269).  5)  [cadaver;  leichnam].  Ma- 
darac  .szallanac  a  tagokra  :  de.scendenmt  volucres  super  cada- 
vera  (Helt :  Bibi.  F4)  6)  [agri;  gnmdslück].  Kaszáló  rét  hat 
helyeken  vagyon :  negyedik  katonák  tilalmasa  nev(i,  ötödik 
tagy-elei  [?]  az  csűrös  kertnél  (Gér:  KárCs.  IV.318). 

24 


371       ALKALMATLAN-TAGÚ-MRaZSIBBAOT-TAG 

(Szólájsok).  Mindenekben  ilgy  vagyon  annak  dolga,  kinek  feje 
nincsen,  elesik  w  tagja  (Thaly:A(lal.  11.341)).  Ila  az  5k5r 
farknak  fo/.6<l  virágát  borban  es  azt  izod,  zakattakat,  t  a  g  a 
le  esteket  gyogít  (BeytheA :  FivK.  115).  Nígy  tagba 
szakadt  ló,  mokány  lesz  a  neve  (Gvad:  Rí'.  8.')i.  Kinok  s 
minek  készségét,  telietS  erejét,  bolsS  mivoltát  ízre  tagra 
8  lia  kell,  szfir  szál  hasogatva  is  elejbe  tiidgya  rakni  (Fal :  UE. 
392).  Saunis  nevTÍ  paripánil  kezdé  a  beszédet,  t  a  g  r  n  1  - 1  a  g  r  a 
dits5ség6s  szókkal  kezdé  magasztilni  (Fal:  NA.  121).  Ha  az 
méreg  az  ziuere  megyűu  es  egyéb  tagayt  el  iarya,az 
vtan  nem  ollyan  liaznos  (Frank:  HasznK.  27). 

[Közmondások].  Gonoz  az  nyelw,  noha  kficzin  tag  (Soós: 
Post  366b).  Hol  a  fii  el  esik,  jaj  ott  a  tagoknak  (Matkó : 
BCsák.  61). 

alkalmatlan-tagú:  [mancus;  von  gebrechliclien  glied- 
mas-sen].  ÖkrJt  vagy  iuliot,  fogyatkozót  vagy  alkalmatlan  tagi'it 
szabad  akarat  szerint  való  áldozatban  meg  áldozhatod  (Kár : 
Bibi.  1109). 

megalutt-tag :  *stupidum  membrnm  PPBl.  (gelahmte.s 
glied]. 

CBonka-tagú :  (debilis ;  kriippel].  F^y  férfiúnak  is  nem 
kell  oda  járulni,  az  ki  vagy  vac,  vagy  .si'inta,  vagy  czonka  tagú 
lejénd  (MA:  Bibi.  1,109). 

egyvór-tag :  (consangvinens ;  blutsverwandter].  A  kic  azon 
edgy  ágból  valóc,  egy  test  véreknee  mondatnac,  mint  az  egy 
vér  tag  fitGséc,  bátyác  (Com:Jan.  119). 

éktelen-tagú:  [mancus;  verunstaltet].  Egy  férfiúnak  is 
nem  kell  oda  járulni,  az  ki  vagy  vac,  vagy  sánta,  vagy  ékte- 
len tagú  lejéud  íMA  ;  Bibi.  1.109). 

fogyatkozó-tagú :  [mancus;  von  gebrechlichen  glied- 
massen].  Fogyatkozó  vagy  álkolmatlan  tagú  Skr5t  vagy  juhot 
ne  áldüzzatoc  az  wmac  (Kár:  Bibi.  I.109b) 

három-tagú :  tricolon  C.  (dreigliederigj. 

hidegvétt-tag :  mombrum  nive  *praeustnm  PPBl.  (ge- 
fromes  glied|. 

holt-tag,  megholt-tag  :  [membrum  dobilitatiim  ;  gel.-ilim- 
tes  gliedj.  Hólt  tag  égető  hely :  tymhos  C.  Hasz<jiitalan  meg- 
holt tagok  :  *abalienata  morbis  membra  PPBl 

holteloven-tag :  artiis  *seminex  PPBl.  (halbtodtes  gliedj. 

íz-tag :  artus,  membrum  MA.  glied  PPB.  Kinek  s  minek 
készségét,  teheti  erejét,  belsíl  mivoltát  izre,  tagra,  s  ha  kell 
szórszál-ha-sugatva  is  elejbe  tudja  rakni  (Fal :  UE.  392). 

két-tagú :  bimembris  C.  MA.  ímeigliederig  PPB. 

szemérmetes-tag :  [virilia;  schamgliedj.  Szemérmetes  tagja 
elmetczetett  (CzegI ;  Sión.  217). 

szülésrevaló-tag :  genitale  C.  [geburtsgiied]. 

utói-tag :  *absegmen  carnis  enni  eanda  PPBl. 

város-tagja :  [civis ;  bürger].  Város  tagjává  lenni ;  *ad8ci.sci 
a  civitato  PPBl.  Város  tagja,  haza  tija  (KirBesz.  H8).  Emlé- 
kezhetik róla  tiztelendew  vraim,  mikeption  een  thi  Kegielme- 
tek  attiafia  ees  varas  tagia  légiek  (KMNy.  11.124). 

vér-tag  :  [gennanus ;  geschwister].  Hát  néktek  mit  mond- 
jak két  kicsiny  bátyáim,  Béldi  Pál  éa  János  édes  vértagjaim, 
Borbála  nénémmel  engem  kedvellóini,  terhes  nyavalyámban 
mindenkor  szánóim  (TörtT.»  L355). 

megzsibbadt-tag :  membrnm  *stnpidum  PPBl.  (gelabni- 
tes  gliedj. 


TAGOL— TAOLAT 


Tagol :  ftistigo,  flagello,  verbero  MA.  priigelu,  peitschen 
PPB.  Zent  kSrSztffan  megwontattaal,  vgy  myntli  bynfis  tagla- 
tattal  (CzecliC.  28.  ThewrC.  392X  A  kit  S  z&lt  vala,  sephette- 
tSt,  tagoltatüt  es  meg  vtaltatot  (WeszprC.  4).  A  papok  az  ál- 
dozatot meg  fogtak,  veret  vSttek,  taglottak  (Mel :  SzJáu.  2i".b). 
Megh  p&zdfll  a  vér  minden  tagainkban,  ha  valamely  halálra 
Ítéltetett  embert  elf.ttfink  tagolnak  (Lép:  PTílk  L40.Ö).  Mit 
mivel  azaal,  a  ki  tagollya,  .sebe,síti,  üli,  fasztya  atlya-tiát  (Pázni:  J 
Préd.  19).  Azért  verné,  taglaná  ótet,  hogy  szembe  azidgyaj 
(127).  Sok  kiilsó  iildilzők  verték,  taglottak  és  mártiromságok- 
kal kínzolták  (245).  Rontyák,  tagollyák,  sót  bénává  is  teszik 
egymást  (Ker:  Préd.  253).  Magát  ;iy.  szegény  embert,  feleségét 
ne  saczortassa,  ne  verje,  ne  tagolja  (MonTME.  V,316).  Sanyar- 
ga^'a  .Iket,  veri,  tagolja  (TürtT.  VIL108).  Éli  így  világát  miu- 
den  nap  ré.szegen,  hites  társát  gyakran  tagolja  keméuyea 
(Thaly :  Adal.  11.383).  Az  A  szamarát  bflntelen  verte  s  taglotta 
(Misk:  VKert  437).  Egy  nád-.«zál  akadván  kezébe,  fSlén  fogr* 
hurtzolta  szegény  szolgáját  és  a  vendégek  szemek-láttára  untig 
tagolta  (Fal:NU.  297 1.  Rntalmazni,  tagolni  és  fildiVni  kezdé 
nagy  mérgessen  (356). 

el-tagol :  [plagis  irrigo ;  diu-chpriigeln|.  Latnán  a  sidok  sr 
édes  Jftsust  igen  el  tagoltnak  lemii,  kealtnak  vala  (Woszprd 
90).  Miért  meg  ada  magát  a  tolvaj,  annera  el  taglak,  liogi 
meegh  a  bely  es  ki  omloth  (Debi-C.  25b).  Sok  uilakkal  aimira 
el  taglottak,  semmi  épséget  testemben  nem  hadlak  (Franki 
HH.sznK.  116).  Némellyeknek  vas  veszszóvel  az  egész  testeket 
.szíímyen  el  tagoUyák  vala  (Pázin :  Kai.  53).  PilatiLS  darabantii 
tói  ugy  eltaglatott,  verettetót  (MA:Scult.  607b). 


t« 


R 

Ik 


föl-tagol :  [disseco ;  zergliedemj.   Gyermekénec   testéi   faj 
tagollya  (Illyef:  Jejihta    33).   Szólloc  az  anya   szent  egyliázoa 
zngolodásárol,  az  mellyec  azon  kiáltnac,  hogy  5c  feltagoltab 
(MA:  Tan.  1175). 

le-tagol :  deartno  C  [occido ;  todLschlagenj.  Noha  ez  vili 
letagol,  de  ugyan  feltámadune  mindnyájan  (MA :  Scult  94). 
kesellS  fejemre  lásd  mely    hamar   szallion,  ket  szamianal  aei 
uen  engem  letagollion  (Báth :  Bucs.  2). 

meg-tagol :    [obtrímco,   disseco ;   zergliedern,  zerstUckelq 
Parancüla    a    feiedelőm,  hogi    meg   ostoroználak    es  nagy 
zAr  foltokkal  a  meg  taglót  testet  tSrSIneiek   (DebrC.    12). 
ilien  (égból  .származott)  test  meg  nem  tagaltathatik  (98).  Véaá 
egy  i)ár  Skret,  meg  tagla  azokat  (Helt:  Bibi.  11.131).  Meg 
lac  68  meg  faggatac  i  Born :  Ének.  33).    Orrokat,   ftilílket  elmaí  17 
télvén   olyan   megtagolván   alábocsátják   (Land :  L^Öegita  125). 

megtaglás :  [circumcisio ;  beschneidungj.  Syr  az  istennek 
fya  hnllatnan  a  meg  taglasban  erettőnk  az  S  drágalátos  zeni 
veret  (DebrC.  101). 

Taglás :   fi;stigRtio,  Bagellatio  MA.   das  abprligeln,  abpei^  { 
schen  PPB.  Natália  tekentven  fi  vrat  hatra  fekven  a  na^  keo-  Iv 
nac  es  taglasnac  miatta   feye   ala    teve  ó  kezeik   (NádC.  5"IU  , 
Taglasath,  nyomorusagath  fel  nem  wólte  woliia  fr.  50  (RMNy   ' 
n.294).    E^etth  az  urán  az  Ihagkis  es  az  hatalom,   ueres,  nag- 
dalas  (295b).   Koporsó,  dJg,  azért  óltfiztetni  kell  mint   kurnaso  ; 
kat  liársomba,  ér  verését,   tjiglás;Vt  jelenti,  mert  a  kit    megv«-r(v 
nek,  meg  .sederiesftl  a  helie  (Mel:  Szján.  407).    A  cith;irákn»k  ;,v 
kedves  hangjok    a   szentek  testeken  eset  verések    és   taghutok  1,5^^ 
(T,ind:  ITjSegits.  I.6S2b).  Annak  felette  taglás  ó  rajta  oly  hely«  k  ^ 
esett,  kit  rnhája  .sem  fed  be  (Gér:  KártV.  111.329).  ügyaiiakk«|],, 
.sebek,  t:iglás»k,  veré.sek  estek  rajta  (TíirtT   \'III.215).  Az  src 
gény  jobbágj'ságnak  verése  s  taglása  (Tlialy:  Adal.  11.40). 

Taglat,     tagoltat :    [verberari    curo ;    schlagen    las.-n>nl  ^. 
Agyba-lSbe,  nyakon  szirten    rút    vereségekkel    tagoltalA 
(PAzm :  Kai.  450). 


L&TAGLAT— MEG-TÁGASfT 


tAoason-meg-tAgIt 


374 


■tagflat:  (concidere  curo ;  zerliackeu  lasseii].  lm  baragiát 
1  niAr  uem  tarthatá,  ast  aszszomiae  Uis  fiaért  bocsatá,  annya 
hogy  szSmyen  le  (aplassa  (BFaz :  Assz.  26). 

eg-taglat :  [verberare  luro ;  schlagen  lasseii).  Hwzanii 
az  kezeseket  meg   akarya    taglatiiy ;  ne   akaria  K.  hogy 

1  hilwan  agueierth  ily  fee  kezesek  meg  taglatuanak  (RMNy. 

í\ 

igonként :  membrafim   C.  MA.   glieflerweise,  stückweise 

A  remek  munkát    izenként,  tagonként  adják  vizsgálá-sra 

UE.  501).  A  dolognak  csak  kiilsfi  színén  akadoz,  izenként, 

iként  nem  bontogattya  (SzD :  MVir.  21). 

igos  :  membrosns  MA.  (vasti  eorporis ;  kriiftig,  vierschrö- 
Jelenenec  5  zemelec  iobbaknac  e-i  tagosbaknac  (corpnlen- 
i)  menden  ^rmekeo  felet,  kic  kirali  étkekkel  eltettetnec 
(BecsiC  118).  Szép  ortzayn.  ió  temietfi,  tagos,  keuér,  irt 
,  ió  kedufi  lészen  (Ga  Lrl).  Vére.s,  tagos  ember  (PP :  PaxC. 

igosság :    (oorpuleutia ;    wohlbeleibtheit].    Ugy  j;ir    mint 

olus  Hercules  ellen,  nem  le.sz  tagossága  én  erfis  Slemben 

f\ :  ASyT.  192). 

agosul] 

ág-tagosul :  (membris  omor ;  glieder  bekommen].  Mihelt 

st  megh  tagosul,  az  lelSk  ottaan  teremtetik  (TihC.  08). 

Í.Q :  laxns  C.  latus,  relaxus  MA,  weit,  ausgedehnt  PPB. 
.«aru  :  laxus  *calcens  PPBI.  Az  taagh  es  gySnerSsegSs  zep 
rai  az  bal  kez  felSl  valo  utat  (Frank :  HasznK.  69).  Tág 
futnak  (MadrEvang.  218).  Széles  a  kapu  és  tág  az  ut 
Préd.  I.509b). 

Lgadalom :  [remissio,  relaxatio ;  verminderung,  das  nach- 
a].  Oh  halálnál  keservesb  bú  és  aggodalom,  ezekben  va- 
leszsz-é  tágadalom  (GyöngyD :  Char.  60). 

igan,  tágon :  laxe  MA.  [locker].  A  mi  szabadságimkat 
ira  tágon  eraszsziik,  hogy  akármelly  hajdutska  is  nem 
e.st  hagyja  magát  venni  ebbe  (Zrinyi  11.191). 

tgas,  tagos :  .spatio.sus,  latns  iiropatulns,  laxiLS,  amplus 
weit,  breit,  geraumig  PPB.  Szalma  és  abrac  elég  vagyon 
IC,  helly  is  elég  tágas  vagyon  .szálá-sra  (Helt:  Bibi.  I.  K4). 
s  az  kapu  es  tágas  az  vt,  a   meli   vi.szen  a  veszedelemre 

Bibi.  10).  Az  szoros  vtat  kSuesd,  ne  az  tágast  (Decsi : 
.  81).  Tágas  es  széles  út  (Debr:  Christ.  135).  Tágas  hatá- 
:  adott  az  ur  minekűnc :  dilatavit  nos  dominus  (MA :  Bibi. 

Némellyec  tágas,  b5  ruhában  gySnySrkSdnec  (Com:  Jan. 
Az  ház  b8v,  tágas  avagy  szoros  (ComtVest.  6).  GyőnySr- 
t  szíve  tágas  szabadságban  ((^egl :  Japh.  16).  Vére  tagos 
mának  nézd  szélas  csatom.-iját  (GyfingyD:  RK.  301).  Oh 
tosság,  szoros  magadnak,  tágas  az  istennek  (Illy:  Pléd. 
).  Kinekkiuek  bőven  elegeudí  és  tagos  .szállása  lagyon 
:  TörL.  76).  Némellyek  pajk-tár.saságot  iván  a  billikomok 
gas  serlegek  bor  6z5nébeu  szenvednek  haj(>t5rést  íCsiízi : 
ib.  6.Í).  Nem  a  hovaskedS  áétatos,ság  vonsza  az  ékes,  ta- 
lárosokba, hanem  a  szabadság,  a  fesletség  (Fal:  NU.  258). 

tagos  szívéhez  képest  az  egész  világnak  ki  nyiitt  szeren- 
kíván fFal:BE.  583).  Más  nap  hajnalkor  olyly  parantsolat 
iz  udvarból,  hogy  a  fS  piatzon  egy  négyszegletű,  tágas, 
)s  fa  állást  építsenek  (Fal :  TÉ.  650).  Le  fllvén,  tagos  mez6t 
gondolatinak  (707). 

igasit :  laxo,  amplio ;  weit  maehen,  enveitem  PPB 

gg-tágasit,  még-tágosít :  1)  [amplio;  erweitem].  A 
irancsolatod  útyán  futottam,  midSn  a  szivemet  meg-tágo- 
tad  (Csúzi:  Síp.  231).  2)  [relaxo,  remitto;  nachlassen 
1  lauf  lassen].  Megtágasíttyák  zabolájokot  a  vétkeknek 
Préd.  n.330b). 


Tágason,  tagosán :  (ample,  laxe ;  weit,  breit].  Igen  remoté 
tágason  és  tavolydadcm  veszi  a  relatiot  (GKat:  Titk.  350).  Annyi 
tagosán  mint  egy  kemencze-kihtfi,  úgy  fogták  oda  az  szelet 
(ErdTörtAd.  U.61). 

Tágasság,  tágosság:  1)  laxitas,  laxamentum,  spatiositas, 
capacitas  MA.  weile,  gerauuiigkeit  PPB.  Eas  feel  wyn  enge- 
metli  tagassaagra,  ydvvezeythe  engemeth,  merth  akara  (KeszthC. 
29.  KulcsC.  30).  Láttam  oly  halat  is,  az  melynek  gyomrában 
egy  kegyetlen  erdő  vala  tágas-siigbau  (Thaly :  VÉ.  11.82).  A  hol 
nagy  kész  elme  vagyon,  ott  mélyen  rejtekeznek  a  titkok,  hogy 
könnyen  elféi-jenek,  alkalmas  tágosság  és  mélység  kívántatik 
(Fal:  UE.  457).  A  pogány  sokság  el-Iepte  mindenütt  a  föld  t.á- 
ga&ságát  (Kónyi:  HRom  89).  Nagy  közbe-vetett  tágasság  van 
ezen  országok  között  (SzD :  MVir.  289).  2)  [otium ;  mussej. 
Maga  hivat,  mikor  neki  tágos.sága  leszen,  fél  egész  napot  ne- 
kem rendel  (ErdTörtAd.  11.95). 

Tágít :  1)  [amplio,  amplifico ;  erweitem,  verstarken].  Vettem 
('.szro,  de  késín  már,  reá  nem  értem,  azért  nem  tágéttatom 
egy  táborral  Újvárt  (Bercs :  Lev.  614).  Az  elme-béli  vigasztalá- 
sok tágíttják  a  magáljan  meg-szorúitt  értelmet  (Fal:  NE.  20). 
2)  laxo,  relaxo  MA.  [remitto];  nachlassen  PPB.  A  szorgalma- 
toskodáson  tágítani:  *abstrahere  se  a  solicitudine  PPBI.  Sok 
magyarok  futni  kezdenek,  viadalt  tágíták,  megijedének  (RMK. 
in.344).  A  ki  sebes  víz  ellen  evez  és  fel-vonsza  hajóját,  mihent 
az  evezé,st  tágíttya,  mindgyárt  visz-sza-ragadtatik  (Pázm:Préd. 
323).  Ne  tágítsad  az  viadalt :  conforta  bellatores  tuos  (MA  :  Bibi. 
1.286).  A  húst  egy  óráig  sem  szabad  tágítani  (Nyr.  XrV.566). 
Ha  már  szereted,  tiszteled,  csak  ne  tágítsd,  lészen  veled  s  meg- 
segít szükségedben  (GyöngyD :  RK.  342).  Fejedelmét  Kemény 
tovább  se  tágíttya,  hogy  ne  mulatozzon,  kérését  újjíttya 
(GyöngyD:  KJ.  416).  S)  [desero,  relinquo,  cedo;  aufgeben,  ver- 
lassen  uachgeben].  Az  italt,  valamint  tegnap,  nem  tágítottuk 
(Monlrók  XV1II.33).  A  gyermekek  a  templomot  és  scholát  ne 
tágítsák  (TörtT.'  ül.  166).  Fgedet  kérjük,  hogy  a  minemí  jó 
akaratját  mutatta  a  keresztyéaséghez,  azt  semmiben  ne  tágétsa 
(346).  Kérlek,  tovább  ne  tágítsad,  a  mit  elkezdettél  (Thaly: 
Adal.  1.171))  Én  úgy  hiszem,  nem  fogja  igen  tágítani  Óvárt  a 
német,  ha  csak  nem  avocálja  valamely  operatio  (Bercs:  Lev 
64).  Azt  hattam,  harmadnapig  se  tágétsák,  ha  beszorul  és  reá 
várjanak  (134).  4)  penio,  mollio;  erleichtern,  lindem].  Tágít  a 
nyavalya :  aegritudo  *ab.scedit  PPBI.  Tágíthatnálak  kínnyokat 
io  cselekedetekkel  (Lép:  PTttk.  1.355).  A  gőríg  dinnyék,  sárga 
dinnyéc,  tSkSc,  ugorkác  és  a  tengeri  szS18c  tágétnac  (Com: 
Jan.  21).  Hívesít  tégedet  s  tágít  gyomron  szilva,  sokat  használ, 
hidgyed,  néked  annak  jova  (Felv;  SchSal.  14).  Terpsicore  egyen- 
geti citiráját,  kivel  örömre  indíttya  az  szíveket  és  tágíttya 
azoknak  bus  gondgyát  (GyöngyD:  RK.  169).  Kínnya  tsak  nem 
tágít  sebesült  szívemnek  (SzD ;  MVir.  75).  Nem  tágít  buslako- 
dásom  (418). 

el-tágít:  [averto,  depello;  abwenden,  verjagen].  Monda 
isten,  hog  vket  el  vezteneie,  ha  Moises  ^  el5tte  nem  állott 
volna,  hogy  v  haragiat  el  tagytanaia  (DöbrC.  189).  A  reájoc 
rohanókat  nyíllal  elkergetni  és  el  tágítani  tudgyác  (Com :  Jan. 
147).  Jó  Balassa  Menyhért  ezt  hogy  megtudá,  csak  az  egy 
imegbe  kapuhoz  szalada,  terekeket  az  kaputul  eltágítá  (RMK. 
in.290). 

ki-tágít :  (volutando  complano ;  auswalgen]  Ehhez  való 
tésztát  nem  igen  keményen  kell  gyúrnod  s  kitágétanod  (Radv : 
Szak.  266).  Az  mely  tésztát  nyújtó  iával  kitágétottál,  azt  rendre 
egymásután  tegyed  az  asztalra  (287). 

meg-tágít :  1 )  laxo  C.  relaxo  MA.  nachlassen  PPB.  (nach- 
gebén].  Megtágítani  a  hevedert:  solvere  cingulum  equi  PPB. 
Azzonyom  thagohad  megh  a  sírást  (WinklC.  103).  Kerlec,  tago- 
had  meg  a  keser&seg5t  (NagyszC.  387).    Ember  keduet  keresi 

24* 


375 


MEXJTÁCn'lS— TÁGZÍT  ? 


ú  testének  meg  tagetvan  nekje  az  8  okosságának  zabolyayat 
(BodC.  ICI).  Az  mint  magában  megtökéllett  vala,  abban  Volter 
stjmmit  meg  nem  tágít  vala  (RMK.  11.39).  A  húrok  hi'irtekerS 
szegetskékkel  mogvonattatnak  és  meg  tágíttatnak  (Com :  Jan. 
169).  2)  [lonio ;  lindernj.  A  büntetése  módját  megtágította  (Nyr. 
XII.79).  *)  [dissülvo;  auflösen].  A  mérges  üdönek  lágy  Zefirus 
fagyait  felbonttya,  megtágíttya  (SzD:  MVir.  383). 

mégtág^tás :  1 )  laxamentum  C.  relaxatio  MA.  erlabung, 
erquickung  PPB.  Az  meg  tagytasbol  az  lelek  meg  vidamuluan 
erAsben  meg  gyulayd  (VirgC.  131).  3)  dissolutio  C. 

Tágítás:  I)  [lenimentiim  ;  linderung].  Bajoskodáxnak  kiseb- 
bítése, tágítása :  *detractiu  molestiae ;  a  bflnösön  törvénybeli 
tágítást  temii ;  *ampliare  reum  PPBl.  A  kárhozottak  örök  ége- 
tésben laknak  és  mbidun  blgítas  nélkül  (Pázm :  Préd.  907).  Az 
az  6r5k  kárhozatnak  pohiira  tellyen  teli,  csiirdúltig  vagyon 
meg  tíltve,  semminemű  tagyítása  azoknak  soha  nem  lészeu 
(Lép:  PTük.  1.117).  S)  (mora ;  veraugj.  A  kiknek  kegyelmez 
isten,  azoknak  böneit  tágítás,  haladék  nélkül  bünteti  (SzD: 
MVir.  84).  Tágíttás,  halasztás  nem  le.sz  benne,  hamar  nap  te- 
szek róla  (419).  3)  relaxatio  MA.  nachlassung,  erweiterung  PPB. 

Tagul  (tágilÁa  MA.  tagolni  PPB) :  1)  laxor,  relaxor  MA. 
[nachlassen,  nachgeben].  Tágulni  a  dolgoktól :  *laxameutum 
eurarnm  habere  PPBl.  íme  sokat  taneitattal  es  tngolt  kezeket 
batoreitottal ;  manus  lassas  roborasti  (DöbrC.  517).  Ilálát  ad- 
nak mind  az  egri  vitézük,  t;lgnlának  .szégyönökre  fOrekök 
(RMK.  IIL1Ő3).  Meg  ne  szflnnyftne,  tágnllyunc  az  mennyei  vá- 
rat o-stromlani  (MA :  Scult.  47).  M;xr  az  rósz  nátha  tágulni  kez- 
dett rólam  (RákGy:  Lev.  56).  Fájdalmas  nyavalyáink  nem  tá- 
gulnak (Nyr.  X.121).  Ha  dolga  tágult,  minden  nap  elment 
hozzája  (Nyr.  XXV.ieO).  Ha  valamit  tágiil  a  nyavalya  (PP: 
PaxC.  31).  Tágulnak  az  er5s  derek  szorítváuyi,  a  kemény  je- 
geknek lágjiilnak  márványi  (GyöngyD :  KJ.  543).  2)  [amplior ; 
sich  vermehren,  sich  aiLsdehnen].  Tenyészik  marhájok,  vasta- 
godik jSvedelmek,  tágul  urasjigok  (Fal:  BE.  611).  Tágul  élté- 
nek határa  (SzD:  MVir.  222). 

el-tágul :  I)  relaxor  MA.  flixigvesco ;  nacbiassen,  erscblaf- 
fen].  Az  yora  való  restliseg  vralkodyk  zerzetesben,  mykoron 
eltagult  ky  veniy,  ky  őzny  beleié  az  lankatságot  (WaszprC. 
127).  2)  [decedo,  se  retrahere ;  sich  zuriickzieheii,  sich  ent- 
fernen].  Ám  szégyfiniikre  el  fcigulának,  dobjok  fakadva  elbúsu- 
lának  (RMK.  111.175).  Ezután  terekek  hogy  eltágulának,  az 
városU'il  hamar  kitakarodának  (290).  S)  (ab.stinere  se  ;  .sich  ent- 
halten).  Az  ostromtól  két  fél  eltágulának,  mert  az  tűzre  ók 
nem  indulhatáuak  (RMK.  VI.174).  4)  dilator  MA.  orweitert 
werdeu  PPB. 

eltágulatlan :  (non  intermissus ;  unaufh»rlicli|.  Ez  illyen 
hiudolmos  és  oltí'igulatlan  kSnySrgésre  kSvetkezic  az  kivánt 
segedelem  (MA :  Scult.  253). 

meg-tágul :  relaxor,  dilator  MA.  n:>chgelaísen,  enveitert 
werden  PPB. 


laxitas  C.  relaxatio  MA.  nachlassung,  erwei- 


megtáguláa : 
torung  PPB. 

Tágulás :  laxamentum,  laxitas  MA.  |lenimentum ;  erhohmg, 
crleichtoruugj.  Ho^  ogebeknek  munkától  való  tágnhiat  tegeu: 
ut  aliis  sít  relaxatio  (Sylv:  UT.  11.49).  A  khiuk  ételtAI  meg-da- 
gadt  az  hasa,  én  általam  lészen  annak  tilgulitsa  (Felv :  SchSal. 
13). 

Tágulatlanul :  |sine  intcrmissione ;  unautlitirlich).  Eel  nap- 
pal t:'igulatlnntil  sírnak,  rénnak  (I.^p;l'Tük.  1.132). 

Tágzit  P :  (solvo ;  erlösen].  Ha  oz  wr  Isten  tagzeytaua  wra- 
matb  oz  sok  gondtwl,  the  Kd  által  mek  keresnem  felőle  (LevT. 
1.105). 


TAGAD— MEG-TAÍJAD  37>, 

TAGAD  :  Infitior,  diffiteor  C.  nego  MA.  laugneu,  veraeimn 
PPB.  A  király  tagadja  a  fizetést :  pretium  rex  *iiificiatur  PPlil 
Sem  tagadom  en  magamat  rokonsagnac  lennem  (BécsiC  7i. 
Mely  bezedeket  mykoron  zent  Bereck  tagadnaya  zegenletybcn, 
monda  zent  Marton  pispek  (CornC.  350).  Eleylien  yarwlanak 
az  saduceuBok,  kyk  az  ffel  tamadasth  tagagyak  (JordC.  6'X».  i 
ÉrdyC.  519).  Mikor  tagadnaia  Jesiisnac  Istenségét,  rea  szakada  { 
a  ferdS  hixx.  (Helt:  UT.  b4).  Megh  edyg  mjiid  lagatam,  hogy 
en  nálam  nynchen  (LevT.  1.197).  Nem  tagadhattya,  nem  is  ta- 
gadgya  (Mon:  Ápol.  347).  Meg  vallyák  az  atyafiak,  hogy  vagy 
tflrik  nagy  tagadgyák,  de  soha  csak  hírrel  nem  hallották  volna, 
hogy  sz.  írás  légyen  ez  világon  (Pázm:  Kai.  468).  Bellarminus 
tagadgya,  hogy  a  sidóknak  írás-nélkiM  való  tradltiói  voltak 
(Pázm:LuthV.  232).  Nem  tagadom,  el-nnakozom  azon,  hogy 
ennyiszer  kel  a  Balduinus  hazugságit  pirongatnom  (361).  Igaz- 
nac  lenni  tagadgyuk  (EsztT :  IgAny.  99).  Tagadom,  hogy  azeu-  ' 
tel5  pSspSkké  csak  6  tétetett  lég)en  (CzegI:  MM.  21).  Tagad- 
gyák, hogy  a  római  pápa  nem  vettetett  alá  a  gyfiléseknek 
(242).  Tagadod,  hogy  az  engedelmességről  nem  l5ttél  szót 
(Matkó:  BCsák.  159),  Nem  tagadhatom,  hogy  Nagyságodnak 
társaságuiikbiui  elég  bnsi'dása  nem  lett  volna  (RákGy:  Lev. 
106).  Nem  tagadhatom,  hogy  sokszor  az  is  nem  bántót  (Zrinyi  í 
I.  Elíb.  4).  Nem  tagadta,  hogy  í  nem  fosztott  volna  meg  és 
alkumban  nem  volt  volna  velem  (MonTME  L80).  Némelly  tu- 
dós emberek  eleitíl  fogva  tagadták,  hogy  valahol  e  világon  imi- 
kornis  volna  (Misk :  VKert.  93).  Én  sem  tagadom  sem  mondom 
(Bercs;  Lev.  500).  Valljon  tagadhatná-é  valaki,  a  ki  esmérte 
ezt  az  Elsterát,  hogy  a  szent  írás  ennek  fejében,  szívében  s 
szájában  nem  lett  volna  (Bod :  Pol.  ElJb.  3).  A  világ  tagadva 
szaporodik  (Fal :  Jegyz.  920). 

el-tagad:  abuego  Ver.  denego,  peniego  C.  *hificia8  eo  ' 
PPBl.  verUiugnen,  ablaugnen  PPB.  Haromzor  tagacz  eel  eug5-  í 
metil  (DebrC.  610).  A  le  t5tt  marhát  meg  kell  adui,  nem  kell  I 
el-tagadni  (Com :  Jan.  190).  Laszó  agájának  íi  adtimk  az  szé- ' 
nájáért,  az  melyet  eltagadott  4  ít  (MonTME  1.27).  El  nem  j 
tagadhatjuk,  a  mesék  közé  az  illyeneket  nem  számlálhattyuk  I 
(Moln:  JÉpül.  XIX).  Némellyek  a  pniféták  és  apostolok  írásai-- 
kat  valósággal  el-tagadják  (Bod:  Pol.  Elób.  1).  A  job  lator 
meg-mentbette  volna  életét,  ha  eltagadta  volna  a  Kristurt 
(Fal:  NE.  541. 

ki-tagad :  1)  abnego  MA.   verlüugnen  PPB.    Mykoron 

ew  oedes  mesteréét  ky  tagatta  vona,  nagy  keserűséggel  megi 
syratna  byneet  (ÉrdyC  361b).  2)  abdico  C.  excludo,  exheredo 
MA.  !UisschlÍ6.s.sen  PPB  JószíVgomból  kitagadom :  e.xhaeredo ; 
jiiszágból  kitagadtatott :  exhaei'es  C.  Valakit  örökségébíl  ki-ta- 
gadni :  *exheredeni  aliquem  scribere  PPBl.  Tagad  ki  magadat ' 
az  atyay  Ar&ksegbAI  (VirgC  27).  Ez  világi  jozagbni  magát 
mind  ki  tagada  (27).  Sokan  ki  akarják  tagadui  az  leány  ágat, 
mikor  az  jószágról  való  ok  levelet  elreytik  (Ver:  Verb.  70^ 
Vannac,  kik  az  8  sajáttyokat  az  8r8kségb81  ki  lagadgyie 
(Com:  Jaa  120). 

kitagadás :  I)  abnegatio  MA.  verlSugnung  PPB.  2)  abdi- 
catio  C  exelasio,  exheredatio  MA.  enterbung,  ausschlieesimg 
PPB. 


még-tagad :  nego,  abnego,  subnego,  inficias  eo  C.  denego, 
pernego  MA    lángneu,  verlaugucu  PPB.    Egyszer   meg-tauadja 
vala,  má.sszor  meg-iléli  vala  :  *alia3  revocabat,  alias  deccrnebat 
PPBl.    Nem  tagadom  meg  vrat   (BécsiC.  87).    Ki  megtagadand  I 
engemet  emberec  elSt,  meg   tagadom  es  en  8tet  en  a(am  el8t4 
(MUuchC.  32b.  45).   Valamelik  ezenkepen  tagata  meg  ez  vela-l 
got  (VirgC.  281  Ki  en  vtannani  akar  lAni,  tagagya  meg  magát  ■ 
(84).    Miel8t  kakas    ketzer  zavat  adnabi,  haronizer  vag  >>ngem 
meg   tagadandó  (DűbrC.    I46i.    Az  zentüegSs  zaad  ime  laton^ 
hú^  eug8met  vigaztaluia  es  zoluia  meg  tagad  (NádC.  353).  Po- 


1 


MEGTAGAllAS— TAGADHATATLAN 


TAGADÓ— TÁJ 


378 


Aliraliam  az  kozdapnak  e(ry  clipp  vvzet  meg  tacada 
'.  17Í1).  Megh  tagadatok  Pylatiisnak  zyne  el5t  (.lordC. 
57).  Mep  tagadaa,  hogy  nem  moiidntt.i  volna  (ÉrdyC. 
Sara  meg  tagada  es  észt  monda :  Nem  menetteni  (Holt: 
ili.  Meg  tagadgja  feleljaráttyánac  nilla  le  tStt  pénzét 
Bibi.  l.9'2)  Meg  vallA  s  meg  sem  tagadA,  hogy  nem  va- 
iii  KrLstns  (PAzm:Préd.  47V  Érképpen  meg  tagadiátoc 
m  istenteket,  mind  a  háromságot,  mind  a  négységet 
t.  Eeiiij).  Vannak,  kik  .semmit  seni  tndnak  megtagadni 
lE.  484).  Hogy  házamat,  hitemet  megtagadjam,  ne  en- 
sten  arra  hogy  szakadjam  (Kónji :  HRom.  77).  A  m<»- 
Sk  az  ifjúságot  arra  Idsztik,  hogy  kívánságának  semmit 
^  tagadgyon  (SzD;  MVir.  245). 

ftagadás :  abnegatio  MA.  verlangnnng,  abschlagung 
Hasonlatos  Iftn  az  zent  apastalakhoz  nilagi  jozagnak 
.gadas,aba  (VirgC.  S^"*).  Az  tilredelme.sseg  magmic  meg 
sa  (Fél :  Taa  238b).  A  megtagadás  vontatá&sal  nem  válik 
ierfivé  (Fal:  UE.  433).  Az  ígéret  s  meg-tagadás  dolgá- 
:oson  járj  (SzD:  MVir.  256). 

idton-tagad :  [non  desino  negare ;  meder  >ind  meder 
i].  Szabad  legyen  tagadton  tagadni  és  azt  az  tagadást 
5sel  erSssifeni  (Tolu :  Vigaszt.  220). 

iza- tagad :  recauto  C.  [mederriifen].  Meg-hívom,  \isz- 
dom :  recanto  PPBl.  Etfélétiil  mász.szor  meg  ód  magát, 
t.sogtál,  azt  mind  viszsza  tagad  (Apoll.  45). 

adás :  infitiatio,  negatio,  negautia  C.  das  laugnen  PPB. 
ist  te.szilk :  infitias  eo  C.  Törvényben  *tagadás  jó :  sceleri 
im  deftiit  oratiú  MA.  Szabad  legyen  az  tagadást  e.skfl- 
erSssiteni  (ToIn :  Vigaszt.  220).  Az  abbé  nem  gondolta 
hogy  a  molnár  gazda  csak  a  száraz  tagadással  mente- 
nagát (Fal:TÉ.  761). 

tagadás :  abnegatio  fidei  Kr.  [glaubensverlaugnnng). 
vést  attyámfia  Péter,  had  6llyem  meg  magamat,  mert 
adásomért  kínlódom  a  pokolnac  lángjában  (Czegl :  Japh. 

n-tagadás :  abnegatio  dei  Kr.  [gottesverlaugnnng].  Ha- 
észik  istenekké,  gazdagsággal  bálványoznak,  egy  szóv.il 
1  tselekedetek  isten-tagadás  (Pázm :  Préd.  769) 

.láa-tagadás :  inhospitalitas  C.   PPBl.   [ungastlichkeit]. 

;adásképpen :  [negatíve ;  laugnerisch].  A  praescientiá- 
eve  való  esmeretnek  a  tagadásképen  való  munkája  és 
ása  kétféle  (PEmb:  GE.  37b:i. 

;adá8képpenvaló :  [negativus ;  laugnerisch].  Ebben 
sképpen  való  tsufolás  vagyon  (GKat:  Titk.  55). 

;adatlan :  [quod  negari  non  potest ;  nnlaugbar].  Taga- 
dolog,  hogy  az  isten  él  az  o  híveinek  meg-szabadíttatá- 
(GKat :  Titk.  235).  Tagadatlan  dolog,  hogy  Erdébn-e 
soha  az  békesség  meg  nem  tartatott  (Monlrók  Vin.42S>. 
kink,  tagadatlan.  bizony  eddig  sokak  voltak  s  gördülnek 
lorta  líjabbak  is  ell  (RákGy :  Lev.  245).  Kiknek,  taga- 
dolog,  egyelsflben  nagyob   kedveket   láttam  (PSzerTHrt. 


;addogáloni :  negito  MA.  heftig  vemeínen,  verlangnen 

jadliatatlan :  non  infitialLs,  qnod  negari  nequít  MA. 
;bar].  Tagadhatatlan  dolog,  hogy  mikor  az  keresztyénség 
ile.  Rómában  igaz  kit  volt  (Pázm:  Kai.  fiOO)  Tagadha- 
hogy  az  emberi  szemérmesí-égnek  vagyon  valami  aka- 
í  gyónásban  (Pázm :  Préd.  429).  A  mesterséggel  vetél- 
Jisputálló  némellyeket  uyilván-való,  tagadhatatlan  eróssé- 
megmutogat  (Com^:  Jaa  134;.  Tagadhatatlan,  oly  meg- 


bódnll,  rémfiit  nép  ez,  kiki  cselédjit  sóhajtja  takarni  (Bercs: 
Lev.  29).  Tagadhatatlan,  hogy  vagy  nintsen  eloven.séggel  hitflnk, 
vagy  élével  (wzíink  (I''al:NA.  134).  Tagadhatatlan,  hogy  mind 
a  néma  mind  a  szavattyns  miisika  igen  meg  indíttya  a  szive- 
ket (Fal ;  NU.  268), 

Tagadó :  infiti.alis,  negans,  inficiator,  negativus  C.  vemei- 
nend,  langner  PPB.  Ez  heyaban  walo  keeres  es  ez  taghado 
l'eleleth  iegyzyk,  hogy  senky  nem  folyamhatyk  segoedseeg 
keemy  akar  mel  nagy  ees  zenth  emberhez  (ÉrsC.  18). 

hit-tagadó :  dasertor  6dei  Sí.  [glaubensverliíugner].  A  hit- 
tagadó  vezérek  koránt  sem  voltak  ollyan  jók  a  keresztények- 
hez mint  a  született  török  vezérek  (Mik :  TörL.  459). 

isten-tagadó:  fqni  denm  asse  negat;  gottesliiugner].  Fele 
sem  volna  oko.sság,  ha  mind  azokat,  a  kiket  tftst  és  vér  meg 
ejtet,  isten  tagadóknak  tartanám  (Fal:  NU.   252). 

szállás-tagadó :  ínhospitalis  C.  [ungastlich]. 

szentháromság-tagadó  :  1 )  (qui  trinitatem  e.=se  negat ; 
dreifaltigkeitslangner].  Ezeket  magok  agyafúrt  elmélkedések 
csigázásíból  satúUyák  a  szent  háromság  ■  tagadó  tévelygők 
(Pázm:  Préd.  720).  2)  [unitárius;  unitarier].  A  levelet  szent- 
háromság-tagadó Kövendy  uram  hozta  (TörtT.-  III.397). 

[Tagadt] 

hiti-tagadt :  [desertor  fidei ;  glaubensverlaugner].  Ha  az 
illyen  eci-lésiának  tagja  vóhia,  vagy  tévelygfl  eretnek  vagy  hiti- 
tagadt  é,s  kép-mutató  volna  (Pázm :  Kai.  560). 

[Tagadtat] 

meg-tagadtat :  [abnegari  curo ;  verlaugnen  lassen].  Kézbe 
kérnek  nagy  sok  jámbor  híveket,  hogy  megtagadtassák  az 
.szent  igéket  (RMK.  V.18). 

TÁJ  (tdly  Bod :  Pol.  67) :  1 )  vicinia,  vicininm,  confininm, 
districtus  MA.  [gegend,  umgegeud).  Szívnek  váp:íja,  szívnek  há- 
lója, szfl  tája,  helsfi-ré.szek :  praecordia  PPBl.  Mykoron  Ihus 
predicalna  Jerusalem  tayan,  halwan  ezt  Abagarus  yra  kezene- 
tótt  Ihusnak  (WinkIC.  280).  Myud  az  tayban  lakozó  kyralyok, 
kyk  lakoznak  az  hegyekben  es  az  mezSsSn,  egybe  gy&leenek 
(JordC.  305).  Jesus  gondot  vysel  az  zegheen  kerezttyen  neep- 
r81  mynt  az  yo  ehaladus  ember  e\v  haza  tayyai'ol  (ErdyC.  324h). 
AzonkSzbe  yteenek  be  az  cbeAk  Magyar  oi-zagban  es  Trenehen 
tayyaat  mjnid  fíel  dwlaak  (398b).  Az  bewlcz  mester  haza  taiat 
bogi  meg  zórze,  wtat  legottan  el  kezde  (ÉrsC.  450b).  Azth  mond- 
yak,  hogy  bizonnyal  oda  mentek  vala  Zent-Benedek  tayarol 
(RMNy.  ni.14).  Tud  vala  nyelveket  és  bécsi  tájának  minden 
állapotát  (Monlrók  IIL56).  Megveré  az  terekeket  Nádudvar 
táján  (98).  Az  széles  ház  tája  avagy  lakó  hely  alkalmatossá 
teszi  a  lakást  (Com:  Jan  106).  Ki-okádá,  a  mi  háborgatá  mája 
s  tfldSje  táját  (Matkó :  BCsák.  8).  Csak  Jerhs;ilem  táján,  ez 
világnak  egy  s  két  szurdokjában  (140).  Az  élé.sbSl  Ls  szűkülni 
kezdettünk  itt  az  tájon  (RákGy:  Lev.  143).  Kemény  János  uram 
most  talán  Körmöcz-Bánya  táján  fog  lemii  (215).  Az  egész  fold 
tájját  nagy  csendesség  tartya  (GyöugyD:  MV.  22).  ."Szolgálója  gond- 
gyát  viselte  a  háza  tájának  (DyfingyD:  Char.  19).  Nem  vigyázol 
Sopron  tájra  nyalka  kunicz  (Thaly:  Adal.  11.296).  Nyitra  s 
Újvár  táján  való  hadak  közé  divertálok  két-három  napra  íBercs : 
Lev.  85).  2)  [tempus ;  zeit].  Lőnec  ezec  Christus  wninknac 
szöletése  vtan,  e  tayban,  mikoron  irnánac  969  (Helt:  Krón.  28). 
Az  tayba,  mikor  ezekbe  munkálódnám  (Bom:  Ének.  536).  Mint 
eggy  húzónkét  esztendS  taig  volt  (Bal :  Cslsk.  28).  Hasonló  lesz 
kis  aszszony  tája  is  az  igen  háborgó  idi'^k  miatt  (Kai.  1620  C). 
Az  unitarias  papok  is  Háromszékre  a  reformátusok  generális 
gyűlésekben  ordináltattak  szintén  1690-dik  esztendí  tályig  (Bod 
Pol.  67). 


879 


TÁJÁN— TAJTÉK 


ARANY-TA.ITÉK— TAJTÉKOZ IK 


Táján:  (circa,  circiter;  iimber,  iim,  Regenl.  Ezer  zaaz  tyzeii 
eexy  ezteudA  tayyaii  i  ÉrdyC.  66).  .Jesas  hoswetnap  tayyaii  ewtezer 
embereket  meg  eleegSytStt  ewt  árpa  kynyerekbíl  (522).  Marada 
ew  wele  Maria  oly  myiit  liarom  holnap  tayaii  (Pesti :  NTest. 
115).  Meg  nem  elégszik  az  k.irhozottaknak  valami  Sdíi  tayaii  el 
fogyandó  bSutetesekkel  (Lép:  PlHik.  1.27y). 

Tájatt  (tájolt  BothI:  Élet  1.373):  cv  A  várostájatt,  vidéki- 
ben :  in  *vicinia  nrbis  PPBI.  Sok  hajókat  felvontata  az  Száván 
és  Szabácsvár  tájalt  hoztata  számán  (KMK.  1.2-1).  Az  estvéli 
tetszS  lemenetel  a  tsillagoknak  a  uapsiigariba  halások,  ugy  hogy 
midSn  egy  kevéssel  elébb  a  napnyugati  határozó  tájatt  meglát- 
szauak,  ackor  a  nap  hozzájok  ki^zellítíéso  miá  el  rejtessenek 
(ACsere:  Enc.  96).  A  szarvas  hold  le.szen  minden  holnapnak 
■l-dik  napján,  fél  hold  leszen  többire  a  7-dik  nap  tájatt  (113) 
Igen  )út  idSIjen,  niárczinsnak  közejii  táját  [olv.  tájatt)  (Bethl: 
Elet.  I.3-1I)).  A  tájott  a  palakínéi  egyéb  nem  igen  vagyou  (373). 

Tájban :  cv  Vgyan  a  tayban  kezde  Heródes  nekiket  hábor- 
gatni (Helt:  üjT.  i7>.  Zent  GSrgi  nap  taiaban  mulot  barom  ez- 
tendeie,  bogi  Margit  azoni  jnet  nieéSn  haza  (RMNy.  11.15) 
Temetését  rendeltük  Báthorban  lenni  délelítt  kilencz  és  tíz 
óra  tájban  (LevT.  11.174).  Vgyan  azon  ora  tayiaba  (Born :  Préd. 
217).  Vgyan  azon  napok  taiába  (Vás:  CanCat.  6771.  Ez  üdH 
tájban  igen  betegaskednek  az  emberek  az  gyümölcstől  (Radv: 
Szak.  227).  Az  ephesomljéli  kftzónséges  győlekSzetnek  ideje 
tájban  (Pázm:  Kai.  74).  Vrunk  szűleté.se  nUin  853.  eszendS- 
tájbaii  Jancsi  a.szszony  lőtt  volt  pái)ává  (6a4).  Urunk  nem  jőve, 
mihelyt  Ádám  el-esék,  hanem  azután  négy  ezer  esztendő-táj- 
ban (Pázm:  Préd.  99).  Közönséges  képpen  vallyác  vala  mind 
az  (;hristus  el  iőnetele  élőt  s  mind  szflieté.se  taiban  (EsztT: 
IgAny.  92)  Fői  támadása  után  Christusnac  negyven  esztendő 
táyban  (Zvon :  Post.  11.258).  Minden  holdtölte  tayban  egyszer 
e-stveig  semmit  ne  egyel  1619  (KDebr.  B8).  Joachim  Camera- 
rius  élt  1530  észten  tálban  (Czegl:  Japh.  133).  Mi  tájban,  mol- 
lyik  esztendőben,  mellyik  csílsziir  vagy  király  idejélien  (Matkó : 
BCsák.  186b).  Szent  Jakab  apástól  nap  tájában  lígré  mentem- 
ben (Gér:  KárCs.  IU.327).  Ma  dél  tájban  érkezik  maga  Károli 
uram  (Hercs:  Lev.  346)  Hlyen  idő  tállyban,  ennyi  órakor:  um 
die.se  stuude  (KirBesz.  9).  Az  egyházfalviak  ez  idfl  tájban  .sokáig 
veszekedtenek  a  tordaiakkal  a  paptartá.sban  (Bod :  Pol.  103). 

Tájék:  1)  (traetus;  gegend,  lage].  Elbeszéllik  okát  járá- 
sokn;ik,  tájékát  ;iz  rt  lakásoknak  ((iyöngyD:  Qiar  428).  Már  az 
tatár  eltakarodott,  kárt  semmit  itt  e  tájékon  uem  tettének 
(MonTME.  Vm.330).  2)  [tempus ;  zeitj.  Vacsora  tájéka  felé 
valamennyire  megállott  az  eső  (Monlrók  XVni.64). 

TAJDOK  :  tiirpis;  abscbeulich,  basslich  PPB. 

TAJTÉK :  spnma  C.  MA.  schanm  PPB.  Tajtéltja  az  ol- 
vasztott aranynak  :  chrysitis ;  fejér  tajték  Ixírftotta-el  a  vizet : 
spumis  »incannit  nnda  PPBI.  A  zellet  meg  foglalta  őtet,  le  eiti 
e.s  a  taiteekal  megvndokéitia  (MilnchC.  13lbl  Az  wr,  kyt  zeretb, 
meg  haggya  keseertotliny,  hogy  temptauionak  fazeekahan  ky 
foryon  myudden  bynnek  taytoeka  (lírdyC.  573).  Az  ki  forrót 
taytékiát,  a  ki  enyue.s,  egy  raerépben  ozfird  (Mel:  Herl).  31b). 
Ha  az  vér  vere.s  és  kenés  tnyték  vag)-  viz  labb  ralta,  egésséges 
embert  iegyez  (Cis.  F2).  Az  forni  fazéknac  taytekia  (Kár:  Bibi. 
11.131).  Ollyan.  mint  a  tajték,  melly  egy  .szelefskétől  el-.szaggat- 
tatik  (Pázm:  l'réd.  70).  Szép  ortzaia  főrtőzve  tayték  vértől  (Eny : 
Gizm.  22).  Bubnrék  vagy  víz  szinén  való  tayték,  melly  mind- 
gyárt meg-fakad  vagy  el-o.szol  (Mad:  Evang.  821).  A  tfiznél 
forró  ételnek  tajtékját  lehánnya  (Con) :  Jan.  82).  Véres,  mérges 
tajték  fuly  ki  az  két  .szemén  (Zrinyi  1.16).  Ihon  j»n  szárnyas 
lovon  szép  piros  hajnal,  mosiidik  zablyája  fejér  tajtékjával 
(136).  Taitékokat  is  lácz  meg  szállót  véreilbe.  1666  (KBécs. 
b2).  Az  hab  tajtékká  lészen  (Teleki:  FLél.  ő). 


[Szólások|.  Ki-tajtékozom,  tajtékot  hányok:  exspnmo 
PPBI.  Tonghemek  fene  babai  taytikát  hánuán  (Sylv;  IT. 
IL135).  Miként  fülemile  vér  s  tajtékot  liányok  iZrinyi  IJ.U  'i. 
A  neema  leélek  vala  hol  ragadangya,  t  a  y  t  e  e  k  o  t  t  h  w  r  (■» 
h&  fogat  czykorgattya  (JordC.  484.  Fél:  Bibi.  68).  Midőji  .« 
oroszlán  elnyutozot  volna,  el  iőue  egy  vadkan  és  t;i  '  ' 
váll  meg  vága  hoszszu  fogaiual  (Helt:  Mes.  42).  Az  i 
vén  ferteng  vala  tayiékot  túrván  (MA:  Bibi.  IV.41).  1  a^ tikjt^ 
tnro  fertelmes  vétkec  (MA :  Tan.  U85b).  No  ember  nigalmaziilt 
tüzes  kemenraébcu  örökkén  kapdoziii,  tüzes  t;ijtékok.'it  ottan 
fogtok  túrni  (Tlialy:  VÉ.  1.375).  Az  orra  bkjain  lángiw  .szellők 
mennek,  szája  tajtékot  vér  mint  vizi  istennek  iZrinyi 
1.32). 

arany-tajték :  chrysitis  Sí.  (goldglatte,  goldliaarj.  Isten 
hozzád  márvány  hajlék,  vont  ezflstős  kárpitak,  kiket  borít  arany 
tajték  (Fal:  Vers.  876). 

ezüst-tajték  :  lithargyros  C.  argyritis  MA.  silberglatte  PPBI 

kenyér-tajték :  [nebula,  pauis  tenuis;  hippe).  A  [>ápis<ák 
Miklós  pájia  hagyományából  a  kenyérnek  tajtékjátxSl  szolgál- 
tattyák-ki  az  lu"  vacsorát  (KeriPréd.  604). 

könnyri-tajték :  achne  PPBI.  [schaum). 

aphronitrum    C.   Major :  Szót.  54.  PPBI 


salótrom-tajtók 

(mauersalz). 


Az  főidre   pőkek  9S  az 
UT.  1.141.  Frank:  Ha-sznK. 


száj-tajtéka  :  [saliva  ;  speichelj. 
szájának  taytikábol  sárt  czinála  (Sylv 
90). 

tenger-tajtéka,   tengSri-tajtók :   [spongia;   schn-amm^ 
Rigada   tengőri    taitekot    es    eczetbe    martuan    zaiahoz    illi 
(W&szprC  109).  A  gödény  nem  tenger  tajtékával  .szokott  éli 
hanem  vizi  állatokkal  (Misk :  VKert.  344). 


I 


Ez  a  bizakodás  ollyan 


i 

1 


vizi-tajték  :  fspnma ;  .schanm). 
a  vizi  t.ijték  (IVmn:  Préd.  176). 

Tajtéki  :  .spumeus  MA.  [schaum-j.  Az  természet  szerint  vab 
kenyér  helyett  tiytéki  kenyeret  rendelt  (MA:SculL  358). 

Tajtékos  :  spumeus  C.  pnmicosus,  spumosus  MA.  scIiaumicU 
PPB.  Az  busát  rakjad  ki  az  tálban,  az  .sutiáját  peaig  mennél 
tajtékosban  lehet,  úgy  adjad  reá  (Radv:Sz;ik.  37).  A  mely  laj- 
tékos  s  büdfis  .sárt  Sámbár  gynra,  azt  az  bányász  tétova  csáki- 
nyozá  (Matkó:  BCsák.  Elflb.  2).  Bőrök  kemény  és  fekete  .sz* 
básu,  magjok  tajtékas  hideg  szabá.su  (AOere:  Enc  170). 

Tajtékoz-ik :  spumo,  dispumo,  exspmno  C.  spunn.-i-"  MA. 
schainnen  Cimi:  Vest.  146.  PPB.    Igen  tajlékozik  a  \\i:  amull 
*exuberat  spumis  PPBI.   Taytecozny   kezd:    dispumat    NéiiiHI 
300.  PPBI.   A   zellet  nieghaboreita    őtet   es  le  eitueu  a  1'    -• 
bőmiJÖIg   ual;i  taitekozuan  (MiinchC.  89).   A  lelek  fedhez  jtfr   1 
vven  hewer  vala  taytekozwan  (JordC.  484).   Taitekozic  az  Ilimi  1 
(Görcs:  Máty.  16).   Hányd   az   lisztes  csukát  az  hév  vajUi,   ha  | 
hidegen  hányod    bele,  csak  tajtékzik  az  vaj   s   nem  is  rát.'«lik  | 
azzjil  szépen  (Kadv :  .Szak.  108).   Tnytegzyk  haragyalian  (1   H 
Vigaszt.  Elől).  3).  A  tajtékozó  és  agyarkodó  vadkan   a   va  ;  i- 
dárdával    meg-őletic  (Com :  Jan.   SH).    A   .szjikát.s,    ha    mi      r 
és    buzog,    vas    kaláimal    meg    czáfollya,    ha    tajlékozik 
Ulánoa  férje  .siet,   dúl-fnl  s  tajtékzik  mérgével  (GyöngyD:  1    . 
587).  A  vad  kanok  a  vad.iszok  kőzziM   Lsak  egyiket  teszik  i'    . 
lúl  fel  és  tajtékozó  agyarokat  aiinjüi  az  egynek  vérivel  festik  niei  , 
(Misk:  VKert.    149).    Sz.-ija   vér-habbal    tajíékozik    (Srü:M\Tr  ^ 
197). 

(Szólások).  Szintúgy   t  a  j  t  é  k  o  z  i  k    a   d  ü  h  ö  s  s  é  g    belíOf  | 
(.^zD:  MVir.  215).    A    U.rral    gőzölgő   has   liamar    fajtaUo-P 
Ságra  tajlékozik  1  Pázm:  Préd.  228.  Szl>:  M\'ir.  72i.  HaO 
penuiUu  a  Sámbár  moslékkal  tajtékzó  |ieiuiáját  ne  '0^ 


I 


KI-TAJTÉKOZIK— TAKAH 


ALA-TAKAR— FÉLKK-TAKAR 


382 


két  akokért  cselekedtem  (Matkó:  BOsált  ElAli.  3).  Pokol 
sjával  tajtékozó  consequentiák  (Pós :  GBot.  23). 

tajtékozik :  exspumo  PPBl.  [liorvorsihaumen]. 

tajtékozik  :  [despiimo ;  sich  abschaumen). 

llAsuk).  Végre  1 6-t  a  j  t  é  k  z  0 1 1  liiú  rettenésre  haragja 
MVir.  214) 

g-tajtókozik  :  spumesco  C.  [aufschiiunien]. 

jtékozás :  spuinatius  C.  MA.  da.s  selianmen  PPll. 

jtékoztat :  [spumare  faeio  ;  sch.niini(!ii  machoii].  Valaliol 
agad;uig;i,  le  eiti  5tet  ra  taitekoztaffa  (MüiichC.   S9). 

lK:  appendix  PPB.  [lacinia];  aohang,  zusatz,  erganzung 
[fleck].  Altalveteot,  kit  Erdeliben  minap  lioztal  volt,  boczi- 
ikkal,  bígiirevel  kit  meg  raktál  volt  lEpitCatli.  12b). 

lKÁCS  :  linteo  C.  textor  MA.  weber  PPB  Takát.s  tsó- 
radiii.s  textorias  PPB.  Takát,'!  zugoly  fája :  jiigum  PPBl. 
mytli  takacznak,  zíWiiek,  zabonak  es  zftcznek  twdnya 
lordC.  77).  Az  én  életemnec  napiai  gyorsabbac  voltanac 
kácznac  az  5  karikáiánál  (Kár:  Bibi.  1.516).  Vas.sal  csénál- 
niWert  az  takát-snak  (Szentm :  TFiú  22).  Egy  szélbe  szSvi, 
ag  jó  takácshoz  nem  illik  (Pós;  Igazs.  II.346b).  A  takáts  a 
székben  az  álló  melléc  fonálnac  bél  fonalat  avagy  alfal 
it  szfi  alája  (Coni:  Jan.  97).  A  takáts  lepedőt,  vá.sznat 
Mm:  Vest.  54).  Ez  élet  árnyék,  melly  kflnnyen  el-múlik, 
snak  vászonya,  melly  hamar  el-metszetik  (Mad:  Évang. 
Kilencz  lovas  szabados,  kik  közül  egy  lengyel  fin  takács 
KárCs.  rV.302).  Az  takátsok  bástyájára  járó  graditsnak 
in  karja  (KolTört.  401).  Az  takátsokhoz  az  ki  fonalat 
1,  abból  illyen  mód  tarta&sék  a'örtT.  XVffl.  239). 

ir-takács :  [pellio ;  küi-schner].  Az  szftrnek  végét  min- 
t  tsinállyák   egy   mértékre  szftr  takátsok  (TörtT.  XYllí. 

Eikácsol) 

■káesolás :  textúra  MA.  das  weben  PPB. 

.káesság :  textúra  C.  gewebe  Com :  Orb.  120. 

LKAE :  1)  [volvo,  involvo ;  wickeln].  Vram  yme  hol  az 
íenzed,  ky  en  nálam  allot  kezkenebe  takarván  (JordC. 
Az  bSlf  eé  kis  níliackaba  takara  az  kSuet  es  tőn  ellene 
)nzt  íBodC,  8),  Ha  figét,  almát,  gyflmSlezet  a  lenében 
■sz,  sokáig  meg  áll,  nem  rothad  (Mel:  Herb.  147b).  Testét 
:,  bakaczinban  takarak  (Görcs:  Máty.  42).  Gyászos  sákban 
Iák  a  te-stet  (Czegl :  Dág.  Elób.  20)  Csak  vaséllel  nem 
mélyen   az   kard,  vágó-részét   aranyban  is  takard  (Tlialy: 

1.118).  2)  [lego,  congero;  sammein].  Fösvény.ség,  sok 
itlanság  udvarol  teneked,  mind  e  világ,  látjuk,  hogy  takar 
;ed  (RMK.  11.195).  EgSrben  Dobó  és  Mecskei  az  tisztben 
dnak,  takaiuak  mindent  herteieu  (in.lll).  Oh  mely  nagy 
tesznek  az  udvarbirák,  mert  titkon  magoknak  sokat  takar- 
(316).  A  ki  sziuebSl  hamissan  takar,  masnac  takar,  az  8 
ba  mas  buialkodic  (Born:  Evang.  IV.303b).    Ki   én   velem 

takar,  tékozol  az  (Zvon:Post  1516).  Ha  kvártélybú!  ki- 
',  semmidet  sem  hag)'ja,  minden  javaidat  magának  takarja 
ly:  Adal.  1.272).  Az  jobbágyságot  sok  ezer  szekérrel  mind 
in    alól    takarja,   az   élést    cseplik  és  szekereken,  tevéken 

Pestre  és  Budára  takarják  1878  (TörtT.  1.21).  Magadnak 
rod  menyben,  a  mitt  itten  a  szegényekre  hintesz  (Fal :  NE. 

Tanátsos  takarni  a  bőségnek  idejében,  hogy  elS-veheAsűk 
ükségben  (Fal:  UE  423).  Anglas  a  mit  szerzett  Mógol 
igából,  velentzei  gálya  takart  Afrikából,  valamit  hollandus 
tt  Indiából  (Orczy :  KöltSz.  42).  A  méhetskék  a  keserű  ffi- 
ídes  mézet  takarnak  (SzD :  MVir-.  94).   3)    [provideo ;  ver- 


sorgeu].  Várak  és  városok  néppel  és  éléssel  királné  asszontól 
igen  takartatnak  (RMK.  IV  28).  4)  [seiielio;  beisetzen,  begra- 
bou).  Az  Aaron  takartatic  az  5  néi)éli5z  (Kár:  Bibi.  1.139). 
Megliala  és  az  6  népéhez  takartaléc :  mortuus  est  et  appositus 
ad  iKjpulum  suum  (MA:  Bibi.  1.22).  Főidben  takarjuk  a  mi 
halottinkat  avagy  boltban  főid  .szint  avagy  főidben  t.'irtynk  a 
iől  támadásnak  reméiiségeért  (Sam:  Agend.  189). 

alá-takar :  [depello,  deduco ;  hinaljtreiben,  hinabführon]. 
András  király  és  Béla  hertzeg  állá  takarác  n)iuden  barmot  és 
élést  Magyarországba  (Helt:  Krón.  35). 

be-takar :  1)  obvolvo  C.  involvo,  obtego  MA.  ziuleckeu 
PPB.  [einwickelnj  Betakai-tatott :  obsitus ;  betakarva :  involute 
C.  El-alutt,  bé-takart  tflz :  *sopitus  ignis ;  betakarni  a  gödröket 
vagy  árkokat  a  mezóben,  hogy  más  eszébe  ne  vegye :  *olxvie- 
care  fossas  in  agro  PPBl.  A  testet  veuen,  bétikai'ta  azt  tizfci 
góléba  (MünchC.  69).  Ragada  tengőn  taitekot  es  isopual  be 
takarnan  fel  ada  nádon  S  neki  (WeszprC.  109).  Megh  nmthatn 
az  gyolczot,  kywei  őtet  be  thakartom  wala  (Ér.sC.  107b).  Vove 
Mihal  archangal  a  golcot  es  betakara  te.stet  (TelC.  233).  Az 
lábait  mind  az  horgas  ináig  vizes  ruhában  erősen  betakarja, 
hogy  az  csontjai  meg  ne  égjenek  (Radv :  Szak.  34).  Tedd  az 
tyúkot  az  tálban,  az  pirított  czipóval  takard  be,  az  levével 
öntözd  meg  (92).  Pergaménával  takarjuk  bé  (Oim:  Vest.  72). 
Találtok  egy  gyermecskét  polákban  bé  takar\'a  és  a  já.szolba 
helyheztetve  (Illy:Préd.  1:80).  A  tyiik  betakarván  szárnyaival 
teuyé.szetét  melegíti  (SzD:  MVir.  122).  3)  colligo  MA.  (con- 
grego,  coacervo ;  zusammenlesen,  zusammenscharen,  zasammen- 
hSufen).  Az  .soc  predat  harmicz  napeg  nehezen  takarac  be 
(GuaryC.  59).  Sok  oi-szagh  kinczet  ő  be  takara  (CsomaC.  102). 
Egiptomnac  főiden  szantalan  soc  gabanat  takara  be  (Szék : 
Krón.  15).  Sok  ország  kénesét  ö  betakarta  (RMK.  0.225). 
Mikor  a  főldnec  gyflmőlchét  be  takaryatoc :  quando  congrega- 
veritis  omnes  fructus  terrae  vestrae  (Helt:  Bibi.  I.KKk2).  Nin- 
csen mivel  betakarnom,  az  mi  keveset  az  isten  adott  (LevT. 
n.64).  A  papoknak  negyven-nyóltz  várasok  volt  minden  határi- 
val egyetemben,  mellyek  betakarták  a  kőzel-való  dézniákat 
(Pázm :  Préd.  946).  Az  végbeliek  szinte  úgy  prédáltak,  ide  szám- 
talan élést  takartanak  be  (RákGy:  Lev.  143). 

betakarás :  1)  [involutlo;  einwickelung].  Az  betakarásával 
is  úgy  élj  az  mint  oda  fel  megvagyon,  mert  semmire  kellő 
leszen,  ha  az  leve  kimegyen  az  pecsenyének  (Radv:  Szak.  67). 
3)  [subvectio ;  getreidezufuhr].  Az  mostani  be  takarás  ideié 
(I5orn:Préd.  455). 

betakaró :  1)  involucrum  C,  [hüUe).  3)  collector  MA. 
einsamniler  PPB. 

belótakar :  (involvo ;  einuickeln].  Ehiéué  ő  or  ie^ét  az 
ozlopokrol  es  belé  takara  ő  testenec  torsokét  (BécsiC.  38). 
Az  nyújtó  fával  megnyújthatod  az  tésztát,  takard  bele  az  tész- 
tában az  csukát  (Radv:  Szak.  108).  A  mihed  semmire  való  liszen, 
nem  takar  bele  mizet  [a  kasba)  (OrvK.  62). 

el-takar :  [Involvo,  contego ;  einwickeln,  zudeckenj.  A  jó.sz6- 
rentse  el-takarja  a  vétkeket :  secimdae  res  *obtentae  sünt 
viciis  PPBl.  Félre  nem  mentek  a  táboron  kivfll  s  ott  Ls  rus- 
nyálkodásokat  a  főidbe  el  nem  takarták  (Szál :  Krón.  656). 
Nicodémus  közel  száz  font  aloét  és  mirrát  egybe-elegyítvén, 
tisztességesen  eltakarta  vala  az  unmk  hóitt  testét  (Pázm:  Préd. 
578). 

eltakarás :  (sepultma ;  be.stattung].  Az  testnek  eltakarásá- 
nak walo  uapoth  hattok  mynd  zent  nap  wtan  walo  wos!u-na- 
poth  (LevT.  11.69).  Némel  nem  jo  akaróimnak  felölem  való 
spárgálások  miatt  nem  akartam  kegyelmes  uramnak  és  atyám 
fiának  eltakarásában  jelen  lenni  (TörtT.  XIIL113). 

fólre-takar :  [sepono ;  bei  seite  legén].  Ha  tréfábúl  találtad 
mondaui,  a  mit  előhoztál,  takard  féke,  nem  ide  való  (Fal :  Nü. 


383 


FÖL  TAKAK— TAKAUEKOÖ 


TAKARÉKOSAN— TAKARh' 


■íH 


286).  A  legjobb  fiú  édes  atyja  elöl  félre  takar  valamicskét  (Fal : 
UE.  494). 

föl-takar:  [detego,  retego;  aufilecken,  aufbelieuj.  Hamar 
hiMzszu  ruhaiat  fol  takará,  titkon  az  ordSre  í  ki  indula  (SzFabr : 
AniAtt;  12), 

ki-takar:  1)  [oxiiello;  austi-eiben).  Kiütvén  Gadtui  iievii 
falura,  az  lakosit  kit:ikarviiii  lielfile  az  faluját  megégették 
(T«rtT.  VI.104).  2)  (eveim,  expoitii;  hinausfiibreii).  Ez  orszag- 
nac  kinczot  innét  mind  ki  takarin  vala  (Szék:  Krón.  163). 
Nappokat  hagyotli  az  liaz  adásnak  nem  egeb  okkayrtb,  banem 
cliak  bogb  inkkab  mindent  ky  tíikkarbiu'.sanak  bellívle  (LovT. 
1.94).  Atylla  es  a  mas;yarok  minek-ntánria  az  Olasz-országból  ki- 
takart sok  kincset  le-raktanak  vohia  (Liszny:  Króu.  155). 

meg-takar  :  I )  [in.struo,  exorno ;  versében,  versorgeii].  Fe- 
ji'rvárat  porral,  álgynval,  élé.s.sel  jómódon  megtakarván  (Mon- 
Irók  111.181).  Az  várakat  megtakarjátok  mindenféle  éléüsol 
bőveu  (ItókGy:  Lev.  169).  3)  [reparo ;  herstellen].  Julianus  a 
zsidókat  keresztyének  ellen  biztatá,  hogy  Jeruzsálemet  nékik 
megtakarná  (RMK.  V.196). 

megrtakarás  :  [provisio ;  versorgnns;).  Kún  László  uramnak 
parauc-ioltuuk  Szakmar  megtakarása  felöl,  te  is  szorgalmaztasd 
(RákGy :  Lev.  162). 

öszve-takar :  1)  [(X)acervo,  colligo ;  zusammenliiinfen, 
zu.samnieidesen].  Tékozlás  az,  miljor  az  illendS  belyre  tStI  költ- 
ségektiil  meg  maradót  morsalékoc  (V.ve  nem  takartatnau  (Zvon  : 
Püst.  I..560).  Míg  miudeut  öszve  takar,  sok  ezer  embert  tészen 
koldusa  (Fal:  1310.  .')9,5).  Az  ntszák  tsnnyaságit  öszve  takarják  é.s 
ol  hordják  sabandusoU  (Fal:  TK.  772).  2)  (complico;  zusammen- 
falten).  Az  öszve  takartatott  levél  bé-pecsételtetic  pecsét  nyomó- 
val (Com:  Jan.  207).  S)  detendo  C. 

szóllyel-takar :  [dlspergo,  dissipo ;  zerstreuen].  Az  sok 
drága  kiucsöt  széllel  takarják  vala  (RMK.  III.64). 

Takaráa  :  I)  eollpctio  MA.  [sammlung].  Czak  az  takarásra, 
gyfljtesre  szorgalmatoskodnac  (Boni:  Préd.  410).  2)  [snbvectio 
frumenti ;  getreidezuftdír].  Ma.sth  az  takarásnak  wolna  ideye 
(LevT.  L248).  Nem  szükülkedem  piuz  nélkül,  mert  az  takarás 
rajtam  vagyon  (II..56).  ím  rajtunk  vagyon  minden  naponként 
az  áldott  takarás  (64).  Aratás  es  takaraskort  (Bom:  Préd.  457b). 
S)  [exseqniae  ;  leicbenbegriibnisj.  Édes  gyámolomnak  az  ö  édes 
testének  takarására  uom  mehettem  (Nád :  Lev.  243).  Szent 
Ágoston  édes  annyának  tjdtarásakor  a  mi  váltsjigimk  áldoz<ittyát 
bé-mutattidc  (Pázm :  l'réd.  1003).  4)  plieatiu-a  MA.  faltiuig 
PPB.  5)  tectio  MA.  bedecknng  PPB. 

Takarék :  volumen  PPBl.  velnm,  velamen,  operimei.tum 
SL  [decke,  hülle].  A  testnek  épületi  csirtitokbol,  ízekből,  kAlömb 
kfilönib  féle  burkokból,  takarékokból  öszve  szerk&sztetett  (tJom  : 
Jan.  46).  A  rubi  nem  a  minnen  állatuuk,  hanem  t'-ak  némi- 
némfl  azon  felúl  adatott  lepel  és  takarék  (UKat:  Válts.  1.916). 

[Takarékony] 

Takarékonyság :  (moderatio ;  müssigkeitj.  Tizenhetedik  io 
erkök'h  az  szfizoknec  az  nu'g  elegedes  es  takarekousag  (Pécsi : 
SzfizK.  121b). 

Takarékos:  1)  parcus,  frngalis  MA.  (modestus,  temi)eran»l; 
sparsam,  k.arg  PPB.  [miissigj.  A  vac.sorAlá.sok  niértékletesebber 
és  takarékosabbac  (Oim:  Jan.  111).  2)  [gratns,  de<iMis;  anstiin- 
dig,  anmntig).  Szép,  tsínos  és  takarékos  levelet  ír  (Mik:TörL. 
298).  lígy  szép  takarékos  királvNágot  szereznek  uékie  (353b). 
A  nyóltzadik  toronynak  tetejére  egy  kis  lakarékixs  kápulnátska 
építtetett  (Moln:  JÉpnl.  238i.  Jánilxjr,  józ;in,  mértékletes,  taka- 
rékos, kellemetes  (Fal:  Vers.  803). 


Takarékosan,  takarékoson :  [pare«,  moderata,  tenipa-  j 
ranter ;  sparsam,  karg,  m;i.ssig].  Kezdeeg  vadoluy  az  zent  azzont, . 
hogy  leekozlo  volna  es  nem  tJU'tanaa  takarékoson  ew  wnuiak  . 
yozaiigat  (ÉrdyC.  642bj.  A  bSu  a  lelki  jókat  takarékoson  ki- ; 
ftresíti  (Pázm:  Préd.  726).  A  takarékossan  él6  kevéssel  meg-' 
elégedic  (0>ni:  Jan.  189).  Takarékosan  éljetek,  ne  tékozoljatok, 
mert  a  tékozlásnak  koldustarisznya  a  vége  (TörtT.*  1.150). 

Takarékosság  :  [parsimonia  ;  sparsamkeit).  Vele-született 
a  takaréko.s.s;ig :  *ingeuerata  ei  frugalitas  PPBl.  Mara.szthat»z 
kimélletos  takarikosságoddal  valamit  az  te  muukádból  az  te 
fiaidnak  (MA:  SB.  146b). 

Takargat:   1)  oltego,  protego   MA.   bedecken  PPB   [ein-j 
hiillen,  einwickelu].    Een    ewteth  takarghatham  la.-igh  ruhában ' 
(WinklC.  89).  En  takargatam  lag  ndiaban,  te  kedeg  öltöztetted 
önnön  vereuec  ruhaiaban  (NádC.  355).  Azzonywnk  z\Vz  Marya 
beiKjkala,  takargata  ő  zent  fyath  (ÉrsC.  332).  Takargatni,  nem 
ostorozni  kel  az  gyarló  testet  (Pázm:  Kai.  599).  A  lelki-isméret 
.szégyenletet  indíta  beunek  és  fíige-levél  gályával  kezdek  takar- 
gatni rútságokat  (Pázm:  Préd.  592).  2)  [servo,  reservo;  sparen, 
er.sparen).    Ura  keresményit  takarkattya,   íselédet  jó  rendben 
tartya  (Pázm:  Préd.  241).    S)    [occulto,    celo ;   verbergenj.    Kin; 
már   a   farka   s   nem    takargatbattya    (Czegl :  Japb.   221).   4)1 
(tuoor,  defendo  ;  beschirmen,  besehUtzen).  Bé-fedezem,  oltalma- 
zom, takargatom :  protego ;   oltalmazott,   takargatott :  protettiu 
PPBl.  Minden  nyomorúság  ellen  magát  uy  vigaztalással  takar- 
gattya  (MA :  Scult.  100).   Nem   hagysz-el  veszedelmemben,  ki  a 
hivüket  meg-tartod,  gonosz  ellen  takargatod  (MA:  Zsolt  VU. 
zsolt.  5.  vers). 

be-takargat :  (úivolvo,  velő ;  einhüllen,  eiavvickeln).  Ven- 
deeg  valeek,  es  nem  fogadatok  be,  mezeytelen,  es  nem  falíar- 
gatiítok  be  (JordC.  437).  Zyz  Maria  zeep  Cristust  apró  poztoclh 
kakban  bel  takargataa  (ÉrdyC.  43b).  Be  takargatta,  fektette, 
alutatta  (Bom:  Préd.  34).  Azt  mondgya  az  evangélista,  ho^  be- 
is  polállia  ChrLstiLst  az  ö  aunia  és  be-is  takargattya  mint  bizony 
embert  i  Kulcs :  Ev.ang.  75).  Híven  dajkálkodtál,  még  széltől  is 
olUilmaztál,  betakargattál  (TörtT.^  L346). 

föl-takargat :  [detego ;  aufdecken).  Az  ember  tfel  kelee  es 
tfel  takargathwan  liA  agyat  myndenek  lattara  el  menee  (JordC. 
458). 

meg-takargat :  [reservo ;  anfsparen).  Oltözetibeű  oly  szép 
takarékosságot  követ,  hogy  semmit  nem  pazarol,  hanem  a 
maradékokat  igen  megtakargatja  (MLsk:  VKert  235). 

Takargatás  :  1)  [t\itela;  schutz].  Földes  urainkat  őrizzed, 
oltalmazzad,  hogy  mi  azoknac  vezérlé'^ec,  takargatásoc  alatt 
ennekutánna  Ls  nyugodalomban  élhessönc  (MA:  Scult  912).  8) 
protectiü  MA.  beschirmung  PPB.  E  volt  az  5  palástolá-iok, 
takargatJisok  (Bal:  (Jsisk.  416). 

Takargató  :  I )  [homo  parcus ;  sparer).  Szaporetóia  es  ta- 
k:ngatóia  legyen  f>;rie  marhaiauac  (Agend.  216).  A  jó  takargató 
jó  ki-osztó :  bomis  condits  bonus  promus  (Mad :  Evang.  560). 
2)  protector  MA.  be,scliirmer,  besehützer  PPB. 

Takarít :  1 )  obtego  MA.  zndecken  PPB.  Barsson  palástot 
lakaroyttaiiak  liA  rea  (JordC.  446).  Takaroycz  hozyad  the  rului- 
dat :  amicitor  pallio  tuo  (749).  Az  mas  rezeet  magjira  takaroyttaa 
(a  kiiiiiinyegnek)  (ÉrdyC.  624).  The  feyednek  ystLöky  mykepiion 
kyraly  bíUNon  thakaroythwaii  erezthweenben :  oomae  capitifl 
tui  sicut  purpura  regis  viucia  canalibiis  (ÉrsC.  182).  Vön  egy 
eleven  nyulat  es  ruliaia  ala  takaríta  (SalMark.  C6).  A  i>al.á»- 
tokát  ránk  takaréttyuk,  Inuéttyuk,  tfidjflk  (Com:  Jan.  101). 
A  kicsiny  gyermekeket  jiaysban  takarították  (Hall ;  Paiz.s.  51 
2)  |so|hOío  ;  begrabon).  Fűidbe  takarítt>m,  eltemetem  :  inhunio 
PPBl.  Az  testét  egy  káptalaniba  iktaták,  édiis  attyatiai  lakari- 
ták  iKMK.  11I.1(<U).   Meghala  és  takaritaléc  az  ö  uloibóz  iMA : 


BE-TAKARtT -TAKARMÁNY 


TAKARÓ— BE-TAKARODIK 


386 


I.  L33).  S)  [occulto;  verbergeu].  Micoron  vr  isten  eSSldrfil 
liiit  elmosau^n  es  a  pocolnac  arnekzekibe  takaretao^  az 
be  az  tstemiec  zent  igassaga  a  napnac  £  tiztSsseget  meg 
íi  (Nagj-szC.  226j.  V6u  egy  eleven  njiilat  es  ruhája  ala  taka- 
(SalMark.  22X  Engem  hajlékába  takarít  (iU:  liibl.  V.13). 
[supprímo ;  unterdrückenj.  Egy  puskásunkat,  kire  legelsfiben 
Jt  volt  az  egyik  medve,  3  tíával  megsebesítvén  alája  laka- 
tta (RákGy:  Lev.  75). 

>e-takaxit :  1)  [involvo;  einniekeln).  Mindeneket  meg  fog- 
:  az  8  gyalmokkal  és  bé  takaríttyák  az  &  hálóiokban  (MA  : 
120).   3)   (in  horreo  recondo ;  aufspeichem].  GyfimSltse  is 
által  takaríttassék  csflriben  be  (VárM:  Szöv.  Elíb.  1). 

letakaritás  :  [tectio  ;  bedeckung].  Az  koporsó  betakai-itá- 
i  János  deáktul  fekete  bagariát  (vettünk)  3  ft  50  d  (Mon- 
E.  1.66). 

gybe-takarit :  1)  convolvo,  complico  MA.  zusammen- 
keln  PPB.  (zusammenfalten).  Zent  Pálnak  keze  eegybe  taka- 
laa  zómkStew  kezkenoth  mynd  veereevel  (ÉrdyC.  379).  8) 
■ado,  coUigo  MA.  [einsammelii,  zusammenlesen]. 

gybetakarítás :  convolutío,  collectio  MA.  znsammenwick- 
;,  zusammensammltmg  PPB. 

1-takarít:  1)  [asporto,  aveho.aufero;  abfuhren,  wegtragen]. 
javát  takarította-el :  multa  de  rebus  suis  *asportavit  PPBl. 
itán  terekek  hogy  el-tágulának,  lovakat,  morhákat  eltaka- 
oak  (RMK.  in.290).  Mi  már  nem  győzzük  a  sátorokat 
akarítani  (TörtT.a  1.205).  Tartozik  minden  jobbágy  4  kila 
5t  elvetni,  azt  az  zsellyérekkel  együtt  megaratni  és  eltaka- 
ini  (IV.94).  8)  [inhumo ;  beerdigen].  Az  Lóránt  uram  testét 
1  szép  tisztességgel  el  takarétották  (LevT.  11.48).  Kiknek 
mek  a  falu  pelengére  mellé  eltakarittattak  vala  (Szal :  Krón. 
). 

Itakaxitás :  [funus ;  begrábnis).  A  mi  attíankfianak  el 
iritásában  szftkseg  ielen  lenni  (Fél:Taa  512).  Rendeltem 
elmés  édes  uramnak  tisztes.séges  eltakarítását  ez  jelen  lévfi 
endSben  szent  János  havának  13-ik  napján  (Gér:  KárCs. 
>35). 

leg- takarít:  1)  [instruo;  gehörig  versében].  Az  itt  lakó 
isi  rendek  élésekbíl  az  várat  megtakanja,  ha  kívántatik 
nTME.  IIL107).  2)  [jiarco;  spareu].  Nintsen  bizonyosabb 
daság,  mintsem  ha  mid  van,  meg-takaríttani  (SzD:  MVir. 
). 

szve-takarit :  (colligo;  zusammenpacken].  Nem  sok  fid6 
uan  6zue  takarituan  mindeneket  az  i6abbifc  fia  elmene 
Ke  lenS  tartomaniban  (Fél:  BibL  US). 

'akarítás :  collectio,  complicatio,  congregatío  MA.  znsam- 
isammmlung,  zusammenfaltung  PPB.  Az  isten  iavainac  vesz- 
;t5i  kSzzé  számláltatnak  minden  részegeséé,  tobzodoc  és 
den  takarétásra  gondatlan  emberec  (Zvon:Post.  1.560). 

'akarító  :  1)  [tegumentum ;  decke,  hnlle].  Czinalanac  ma- 
nac  szóretö  fakaretot  az  6  rutságoc  fSdSzésére  (Mel :  Préd. 
).  8)  recondens  MA.  verbergend  PPB. 

'akaritvást :  [?].  Miulta  Erdélyb<51  kijütt  az  német  armada 
e  falunkhoz  szállott  az  németség  takarítvást  (Fab :  Orszgj-. 
I. 

'akannány:  1)  [commeatus;  fouragej.  Ninczen  hona 
am  az  en  sok  takarmaniomat  (Kár:  Hal.  Riij).  Az  erdélyiek- 
takarmányok felSl  azt  mondgyák,  nem  tudgyák  hová  tenni 
':  Zsolt.  616).  Ceres  sarlója  is  kár  nélkül  metzhetett,  bö 
irmányiból  nagy  hasznot  vehetett  íGySngyD:  KJ.  402).  2) 
simonia;  ersparungj.   Okosbak   gonozul    való   gyíytemenre 

M.   NYELVTÖRT.    8ZÓTÁS.   m. 


ez  világhoz  valo  ragazkodassal  es  takarmányai  (Frank :  HasznK. 
59b). 

Takaró :  1)  velans,  convolvens  MA.  [deck-J.  Takaró  kön- 
tös: *3tragula  vestis  PPBl.  Takaró  papiros:  charta  emporetica ; 
takaró  vászon:  emporetica,  segestre  canuabium  PPB.  Kalmiiri 
marha  takaró  szürke  papiros,  melly  a  bors  és  egyéb  fú  szer- 
szám takaró  papiros  csuklyára  illendőbb :  charta  emporetica, 
cucuIls  aptior  (Com :  Jan.  155).  A  takaró  paplant  mind  magára 
vonszaésa  társat  fázni  hadgya  (Hall:  Paizs.  227).  8)  volva  C.  [vela- 
mentiim ;  decke,  hülle).  Pokrótz  is  van  takaró  (.Szentm :  Kaim. 
11b).  3)  [framentator ;  getreidesammler].  Divertáltam  volt  az 
mezei  mimkásimhoz  s  takaróimhoz  is  (Monlrók  XV.121).  4) 
coUigens  MA.  [sammel-].  Szénát-*takaró :  foenum  colligens,  cu- 
mulans  foenum;  széna-*takaró-hely :  foenile  ;  széna-*takaró  villa: 
furca  foenaria  MA.  PPB.  Pénz  takaró  ceremóniák  (Kulcs:  Evang. 
44). 

orca-takaró  :  [velamen,  rica ;  schleier].  Katrinczában  takar- 
tam volt  az  koronkát  és  orcza  takaróba,  bizony  nem  azért, 
hogy  Kdét  kérvén  olyannal  búsítanám,  de  nem  volt  más  (LevT. 
IL273).  Egy  o  orcza  takaró,  gyengyes  zowes  rayta  (Radv:  Csal. 

11.19). 

Takarod-ik,  takarosz-ik:  1)  [se  conferre,  abscedo; 
sich  bégében,  sich  ablagern].  Sietenec  az  legenSc  zallasocra 
takarodnia  (GuaryC.  58).  Houa  fol  es  takarodic  mind  ez  velag- 
nac  ondogsagos  genelsege  (NagyszC.  65.  NádC.  65).  Mo.st  ez- 
okaert  takarodgyal  haza  :  revertere  ad  locum  tuum  (Helt :  Bibi. 
LCcc3).  Nézzed,  meimyi  b6d6s  ganéj,  takony,  vizellet  takaro- 
szik  testünkből  (Pázm :  Préd.  68).  Minekutáima  ez  élettel  meg- 
elégettec,  nyugodalomra  az  koporsóban  akarnac  takarodni 
(MA :  Scult  224b).  Az  pusztába  nagy  soka.ság  takarodót  (Zvon : 
Post.  L549).  Ez  világnac  többire  minden  kincse  papi  rendekliez 
takarodott  (11271b).  Abos  felé  takarodott,  rajta  kapdosván  mmd 
az  kassaiak  Kemény  János  urammal  i RákGy:  Lev.  184).  Az 
mi  kevés  magyar  had  alájütt  is,  mind  Filekhez  takarodott 
(244).  A  Keresztes  mezejét  ott  hagyván  egy  elsőbben  Fejér- 
várra  takarodék  (ErdTöitAd.  r\'.292).  A  sok  német,  frantzia, 
spanyol  takarodik  Olaszország  felé  (Mik:  TörL.  299).  Már  az 
emberek  a  mezőről  hazafelé  takarodnak  (Mi.sk:  VKert  280). 
Egy  egész  vái'osnak  vagy  községnek  minden  tisztátalansága 
oda  takaroszik  és  onnan  forr  ki  (Fal :  UE.  428).  3)  (frimienta 
in  hoiTea  inveho;  emfahren,  einfiihren].  Aratnak,  takai-odnak 
az  szegény  emberek  (RákGy:  Lev.  211).  Minthogy  a  nemesség- 
nek nagy  része  most  takarodik  és  arat  (Njt.  XrV.357).  Az  íb'- 
sas  hajók  ma  is  takarodtak  és  a  kik  terhesebbek  voltak,  az 
nagy  borozánokbúl  a  Dunának  csekélyebb  voltához  kipest  az 
ílésnek  jobb  részit  más  hajókban  hordották  (Monlrók  XV.1S4). 

alá-takarodik :  [descendo;  herabkommen].  Pécset  felver- 
vén az  oda  alá  takarodott  népség  nyomakodik  fel  (RákF: 
Lev.  1.105). 

által-takarodik,  által-takaroszik :  [transeo ;  hinüber- 
ziehen].  Elszénázhatja  az  derekassabb  corpust,  míg  az  Vág  jege 
tart;  ha  az  felbomol,  vagy  odareked  az  had  vagy  magában  is 
általtakarodik  (Bercs:  Lev.  309).  Hacsak  az  előttünk  való  Haisz- 
ter  corpassa  által  nem  takaroszik,  ott  ő  kegyelmének  ártható 
ellenségi  nem  oUy  könnyen  támadhat  (337).  Az  tábor  bizonyos- 
san  általtakarodott  ma  az  Dunán  (660.  672). 

be-takarodik :  [ingredior,  intro ;  einziehen].  A  kalastrom, 
hova  igen  soc  nép  be  takarodót  (Helt:  Krón.  59).  Az  sido  nép- 
ségnec  nagy  soc  szemete  takarodott  bé  Jemsálembe  (Zvon: 
Post.  II.257b).  A  tatárok  hazájokba  bé  takarodának,  a  váras  is 
a  sok  hír  tudakozástól  megszűnik  (Bartha:  Krón.  82).  Az  német 
tegnap  kirendelkezett  erre  felénk  s  úgy  állott  míg  bagázsiája 
bétakarodott  (Bercs:  Lev.  363).  .Szombatbúi  is  éjfélkor  ment 
ki  az  német,  az  nap  az  eleje  éppen  Récséhez  ment  s  takaro- 
dott bé  sietve  az  Csaliiközre  (407). 

25 


387 


EGYBE-TAKARODIK— TAKARODÓ 


TAKARÓD-K-TAKONY 


3»8 


egybe-takarodik :  [tumulhior ;  eich  aufrühren].  Égbe  ta- 
karodó gywle  zardulo :  tmnultuans  (NémGL  380).  Égbe  tliaka- 
rodo  népet ;  turbam  tumultuantem  (383). 

el-takarodik,  el-takaroszik:  [diggredior,  recedo,  dis- 
cedo;  weggeheu,  sich  zurüekziehen].  Alá  sfitíc  feieket  az5ker, 
ketske  és  a  iuh  és  eltakarodánac  (Helt:  Mes.  22).  El  Uikaro- 
szom  innég  (261).  Eltakaroszic  a  Cliristas  elit  a  bün  (Helt : 
VígK.  48).  Takarodgyál  el  es  menny  (85).  Vd5  elSt  el  taka- 
rodni (Decsi:  Adag.  86)-  Minthogy  semmi  sem  takarcszik  ki 
belíle,  a  kúlika szorongatások  miatt  nagy  kínban  vagyok  (Fal: 
NU.  316). 

fbl-takarodik :  [aseendo ;  aufsteigen].  Minec  vtáuna  az 
nép  az  partia  fel  takarodott  volna,  az  Jordái;  vize  ismét  he- 
lyére áll  (Kár:  Bibi.  1.196.  MA:  Bibi.  1.195).  A  .sellyei  passuson 
levfl  gyalogságnak  jobb  része  feltakarodhatnék  Szeredhez  (Bercs: 
Lev.  666).  Már  9  öreg  ágyút  levontattak  az  várbúi  az  híd  elei- 
ben, de  a  Inával  az  német  csak  feltakarodott  onnan  Guta  felé 
(513). 

ki-takarodik :  (eggredior,  exeo ;  hinaiisgehen,  ausziehen). 
Mind  ki  takarott;mak  az  egi  hazboI  (üebrC.  2(5).  Ki  takarodol 
az  utbol  (Helt:  Mes.  119).  Ezután  terekek  hogy  eltáguláuak, 
az  várasból  hamar  kitakarodának  (RMK.  1U.290).  Valaki  az 
varasban  volna,  úr,  neme.s,  soddonar  kitakarodmk  (Monlrók. 
III.62).  A  vezér  intvén  az  udvarlókra  mind  kitakarodának  és 
csak  magam  és  Skerlet  uram  maradánk  a  vezérrel  együtt 
(XV.263).  A  fejedelem  megöletvén  az  6  szolga  hadai  is  innét 
kitakarodtanak  (TortT.í  1.596). 

le-takarodik,  le-takaroszik :  [se  demittere ;  sich  herab- 
ziehenj.  A  nedvességek  le-takarodnak  nz  emberben  az  ereken, 
a  petsenyék  k5z5tt,  a  válla  kSziu  (PP:  PaxC.  39b).  Tegnap 
estve  Ls  megírtam  alázatcssan  Nagyságodnak,  hogy  az  német- 
ségnek egy  része  letakaroszik  Guta  felé  (Bercs:  Lev.  612). 

vissza-takarodik :  (.se  recipére ;  sich  zurüekziehen].  Azúlta 
hogy  viszszatakarodott,  helyben   volt  tegnap  (Bercs:  Lev.  586). 

Takarodás:  1)  (importatio  frumenti;  getreideanfnhr).  Ara- 
taskort  ezekrSI  adn;mk  halakat,  hogy  io  nyári  id6t  adogatot  es 
kSzep  szerint  való  takarodaít  (Born :  Préd.  458).  Mária  Mag- 
dolna tájban  jó  takarodá.sra  való  napokat  remélhetünk.  1620 
(KalC!).  Az  takarodá.s  rajtok  leszen  az  embereken,  abból  is 
akadályimk  lenne  (KákGy:  Lev.  211).  Az  szántásnak  és  nyári- 
takarodásuak  ideje  mellíl  elrekesztett  (MonOkm.  XIV.248).  Az 
mi  ;iz  takarodás  dolgát  illeti,  akarom,  hogy  oly  serény  gazd'- 
as.szony  kezdtél  leírni  (Gér:  KárCs.  IV.394).  Az  szegénységet 
ilyen  takarodásnak  idején  rontja,  opprimálja  (TörtT.*  1.432). 
Itt  való  kicsiny  takarodásomat  végezvén  felmegyek  Járábau 
(III.166).  2)  [receptus ;  rUckzug).  Máriissy  uram  maga  hallván 
az  német  takarodásának  relatióját,  tudom,  eddig  meg  Ls  beszél- 
lette  Nagyságodnak  (Bercs:  Lev.  665). 

buza-takarodás :  [messis  triticea  ;  weizenercte].  Az  éjjel 
tAudiklS  bogaratskák  btiza  takarodás  után  nem  szoktak  rep&lni 
(Misk;  VKert.  662). 

njrári-takarodás :  collectio  frugum  aeetivanun  MA.  samm- 
lung  der  sommerfriichte  PPB. 

Bzéua-takarodás :  [foenisecum ;  heuenitoj  A  széna  taka- 
rodást  és  aratást  el-runtya.  1620  (Kai.  C4). 

Takarodó:  1)  [messuarius;  enito-].  Ma  tiszta  idS  és  szép 
nyári  takarodó  napunk  lAn  (Monlrók  XVUl.SUi.  Én  is  mint 
illyeu  takarodó  üdfibeu  itt  való  tS  emberekben  és  putoeesorok- 
bau  előhivattam  (MouTMR  1.196).  3)  fvespertinus ;  abendj. 
Takarodóra  harangozni:  ignitegium  pulsare  PPB.  Hogy  imár 
takarodó  idó  feli  volna,  szUWtnekeknél  felhozák  az  király   tiát 


(Monlrók  III.62).    Estueli  takarodftkor  való  vigília  (Mel :  Sám. 

22). 

Takaród-ik,  takaródz-ik,  takaróz-ik  :  1)  [amicior, 
velor;  sich  umhüllen).  Az  y.stennek  zeegenyt  ehel  zomehal 
hagiod  meg  halni  fekewze  az  palotában  aaz  tee  felesegeddel 
harsomban  takarodwan  (ÉrsC.  435b).  Tafotaba  Jlteszzek  es  taka- 
rogyec  (Mel:  SzJán.  461b).  KSntSsben  takarózván  (Toln:  Vigaszt 
27).  A  kevélység  nem  orőme.st  fek.szik  szalmán  s  takaródzik 
pokróccal  (Fal :  NE.  691.  Vontt  aranyban  takaródzom  fJldig 
(82).  2)  (colligor ;  ge-^ammelt  werden].  Mezején  sockal  több 
kepe  gabona  takarodgyéc  (Zvon:Post.  ILlSöb).  Kaszáló  rét 
ezen  határon  egy  vagyon,  sok  széna  takarodik  rajta  (Gér: 
KárCs.  rV.320).  S)  [adponor ;  beig&setzt  werden].  Mauasses 
meg  hala  és  az  8  népéhez  takarodéc  (Kár:  Bibi.  1.500). 

be-takaródik :  [obtegor ;  sich  zudecken].  Fáralio  nagy 
herteleaséggel  az  tengernek  iudóla,  hogy  bétakarodék  niindeii 
népeivel,  az  tengernek  vize  esmét  egybezudola  (RMK.  U.15). 
Igyál,  takarodgyál  be  vtáima,  izagy  iól  meg  (Mel ;  Herb.  21b)i 
Minec  elStte  purgatiót  vennél  hozzád,  t;d5arodgyál  be  és  izzagy 
meg  vtánna  (180).  Bé-takaródgyál,  bog*  jól  veréytézliess  (Web : 
Aniul.  75).  Sok  jó  gabona  takarodik-bé  ez  esztendSben  (KirBem. 
38). 

el-takaródik  :  (obtegor ;  sich  umliüllen).   Az  ég  el-tíikaro- 1 
dék,  mint  mikor  a  papyrossat  egyben  takarják  (Matkó:  BCsák. 
100). 

Takaródzó:  operimentum  PPIil  decke  KirBesz,  135.' 
Aki'uTni  fedél,  takaródzó:  cooperimentum  PPDl.  A  több  rabok j 
nemcsak  szüntelen  káromolják  v;da,  lu-mem  éjszaka  takaródzi-l 
jókat  rólok  levonják  vala  (Bod:  KOstr.  130). 

Takaros:  1)  (parcus,  moderatus;  sparsam,  karg].    Az  flW  i 
ueny  takarosnak,  tartua  költőnek  hya  magát :    parcum  se  sor- 
didus  vocat  (DictaGr.  45b).  2)  (avanvs ;  geizig].  Takaros  injíjür  . 
ember :  *avani3  agrioola  PPBl. 

Takarosan :  [parce ;  sparlidij.  Mikor  beuen  imgyon  keuye- 
rSnc,  nem  tudgyuc  bSchfilni   s  takarosan  költeni  (Tel:  Evang. 

1.428). 

Takartat:  1)  [obtegi  jubeo;  decken  lassenj.   Némely  em^ 
bért  ló  ganéba  takarfcita  é-s  abban  meg  róstoltatta  (Helt:  Kröa 
45b).  2)  (providere,  in.strHere  curo ;  verseheu,  vcrsurgeu  lasaen]. 
Az  várat  takartasd  minden  féle  éléssel  (RákGy :  Lev.  24). 

be-takartat :  (importáré  curo ;  einfabren  lassen).  Meghág]^ 
tam  vala  azt  is,  hogy   az  pénzen  vett  fiivet  lekaszáltatv:'ui   t»- 

kiirtatnák  be  (LevT.  11.102). 

Takartatás:  [messis;  emte].  Az  takartatást  hogy  elvégé*     i 
tetted,  igen  akarom  (Gér:  KáiCs.  IV.396).  | 

széna-takartatás :  (foenicium;  houemte].    11a  az  úrisfíu    ' 
jó  üdót  adn.i,  laliát   az   .széna  takartatásra  lenne  szorgalmatos 
gondjok  (LevT.  II.1U2). 

Takarvány  :  1)  (operimentum,  fegtimentimi ;  decke,  liillle). 
The   feyecbiek   ystoky   mykeppeu    kyraly  dragbalatliua    baraco    j' 
gy>Vlek5ztetJtli   pokroczbau  awagy  tliakarnauban  (ÉrsC.  182).    I' 
2)  coUectmn,   depositum,  quae  sít  a   bona  collevla,    reposta 
MA.  [enverb,  erspamisj. 

TAKONY :  mucits,   phlegma,  myxa  C.  mucus  narium,  pi- 
tuita  MA.  rotz  Pesti:  Noni.  1.20.  [schleim].  Az  eeii  fyam  ymmt   w 
embereknek  taknyával   ees   nyalawal  vagyon  meegb  fc«rün«-   I  [ 
ween  (WinklC.  U8).    Az   ö   nyalat   es   taknyát  .íz  5  szakalUir*   f 
iartattya  vala  (Mel :  Sám.  90).    Vérbasjit,  taknyot  ti.sztít  az  ha* 
bt'il  íMel:  Herb.  6).  Az  kakuk  fyv  mint  egy  enyS  ollyan  taknyot   i  ' 
hoz  ki  az  vesekbSl  iBeytheA:  FivK.  7;tb)    Az  a  sz.):  neveked-   •  - 
gietek  és  loaporodgiatuk   .szSkségessebb,  hogy  sem  enni,  iuuy^ 
a  taknyot  ki  fimi  (Bal:Cíiisk,  272).    Az  orr  lyukakon  a  peoí- 


i 


TAKN\OS— TÁL 


BORÍTÓ-TA^-TÁLNOK 


390 


es  takuuy  ala  szarmazic  (Com :  Jan.  47).  KeszkenS,  mellyben 
taknyot  fiijok  (Com:  Vest.  137).    Az  szót  tniut  a  tik  a  lak- 
ot, az  mint  szoktuk  mondani,  akkép|ien  le.sí  eretnekek  (KCsipk : 
oll.  Elíb.  7). 

Taknyos :  mnccsiis  C.  pituitosus  MA.  rotzig  PPB.  (schlei- 
ig].  Náthfc,  taknyas :  pituifosHS  I'PBl.  Az  fok  hagyma  zagu 
11  az  nedues,  enyues,  nyalás,  taknyo.s  nedue.'ssegőt  ki  tiztítya 
eytheA :  PivK.  87).  Orrok  minden  moliassagnak  geneteegetfil 
?genek  az  az  nem  takniosok  (Erasm:  Erk.  5).  Babonás  cere- 
luiak,  minémíiek  a  keresztelenkedSnek  szájában  hintett  .s 
ígh  bSvíltetett  só,  a  kereszteli  papnak  taknyos  nyála  (VárM : 
tiv.  4R).  A  nyálas  és  taknyos  vérfiekrSl  (Felv:  SchSal.'  39). 
jiúllyon  beh^lle,  a  kinek  nem  taknyos  az  agya  (SzD :  M Vir. 
5). 

TAKSA:  1)  (c«nsus ;  kopfetenerj.  Olly  jószág,  mellytöl  tak- 
:  adnak :  praedium  *stipendiarium  PPBl.  Képes  zereuth  nalo 
Lat  fizettek  (RMNy.  11.270).  Az  taxáról  walo  lewel ;  ebben  ez 
;a  dolgában  niegh  yelenthy  hozzánk  walo  yo  akaratthyath 
1.29).  Némellyek  az  adótul,  taksától  szabadosoc  lévén  magok- 
c  magán  élnec  (Com:  Jan.  123).  Az  alatta  valóc  adó  fizeté- 
•kel  és  erSvel  kitekert  taxáckal  ki  ne  meréttes.senec  (141). 
>g  fizettem  az  taxáját  50  tallért  Bárányi  Mátyás  uram  kezé- 
z,  (Gér :  KárCs.  UI.470).  Falunkba  beszáll,  kiáltja  birát,  hoz- 
í  meg  mindjáit  mindnyájan  taksát  (Thaly;  VE.  11.381).  Az 
5sz  erdéKi  papok  özvegyeiknek  meg-engedtük,  hogy  minden 
5,  taksa  alól  ki-vétessenek  (Bod:  Pol.  58).  Bartsai  Ákos  azt 
ánta,  hogy  a  papok  is  hűségére  meg-eskiidjenek  és  holmi 
onyos  taksával  segíljék  (Bod:  Pol.  94).  3)  [pretium  monetae; 
hrung].  Az  verett  ezflst  pénzé  15tt  és  bizonyos  taxája  és  uy 
ai  vagyon  (MA:  Tan.  1320). 

Faksás :  [stipendiarlns ;  steuerpfliohtíg].  Taksás  adó-fizetfi 
OS  :  eiritas  *stipendiaria  PPBl.  Soc  féle  bnnSket  meg  enged- 
;,  mint  az  romai  poenitentiás  kamoránac  taxás  k5nyve  mn- 
fya  (Zvon :  Post.  n.271b). 

r AKTUS  :  [nnmentó ;  takt).  Két  kerekfluk  tactusra  tsu- 
gott  (Gvad:RP.  33). 

PATi :  patina,  catinus,  paropsis  C.  scutula  MA.  schüssel 
m :  Vest.  140.  PPB.  Vtó  tál  étek :  epidipnLs  C.  Egy  rendbéli 
étek :  missus  PPBl.  Az  mynister  ada  neky  tálat,  kyben 
k  uala  (EhrC.  84.  101).  Jay  tünectec  képmutatóé,  kik  meg 
eifatoc  azt,  mel  kfiu51  vagon  a  kelben  es  a  talon  (MiinchC. 
.  Ky  een  velem  a  taalba  martya  ew  kezeeth,  az  akky  eu- 
)m  el  ai-wl  (WinklC.  147).  Akarom,  bog  mayten  nekem 
;ad  tálban  kereztel5  Jánosnak  feiet  (DöbrC.  406).  A  cohny.an 
z  vala  az  sororoknak,  tálakat  mos  vala  (MargL.  22).  Tálá- 
nak kySie  vagyon  :  deforis  est  catini  (JordC.  566).  Az  hus- 
y  keúert  keet   tal    kSzth   fel  kell  az  polczra  tenny  (SándC. 

Anne  édességet  veznek  vala,  hog  az  eo  zyveknek  viga&sa- 
vl  az  tálakat  cbokolgatyak  vala  (UomC.  296).  Egi  ezflst  tal 
a  hazába  (DebrC.  213).  Látá,  mossattlanoc  a  táloc,  tSrSttec 
azakoc  íHelt :  Mes.  328).  Kegehuetek  hozzon  talán  kalant, 
ozt,  mert  it  semmy  nincen  (RMNy.  III.60).    Ha  az  tálmaso 

vizet  vezik,  tálakat,  kamiakat  es  niindSn  on  myuet  tiztaua 
5n,  ha  vele  dőrgSlik  es  mossak  (BeytheA:  FivK.  104b).  Ba- 
ci módra  az  mi  tálainc  fSlibe  ne  mondassunc  iárulni  (Zvon : 
>t  L557b).  Égett  Ixirt  tcMtvén  tálban  azt  megmezelték  (Mon- 
k  XI.321).  Tálat,  vödröt  viittiink  az  szombatiaktul  (MonTME. 
i).  Köz  néppel  egy  tálból  ettenek  (Orczy:  KöltSz.  25). 

Szólások].  Valakit  maga  tállából  I8u8ld5zni:  pellem 
ánam  rodere  (DecsI:  Adag.  115).  TSbben  vadnak,  hogy  nem 
it  egy  tálra  férnének:  non  una  vehit  uavis  (267). 

Közmondások],  Nem  jó  nagy  urakkal  cseresnyét  soha  enni 
'  tálból  (KLsv:  Adag.  423). 


borító-tál :  gabata  C.  [paropsis ;  servierschüssel].  A  kony- 
hánac  eí5zk6zi :  tekenSc,  bígréc,  borító  tálac  (Com :  Jan.  83). 

cin-tál :  [patina  stannea  ;  zinksehiisselj.  Megeszi  a  roszprádlit 
czintálbul  (Thaly:  VÉ.  n.309). 

cserép-tál :  patina  fictilis ;  irdene  schüssel  PPB.  Rima- 
szombatiaktul fazekakat,  cserép  és  fa-tálakat  vöttiink  (Mon- 
TME. 1.296).  E.szik  cseréptálbul  vagy  bográcsbul  (Thaly :  VÉ. 
n.309). 

fa-tál :  [patina  lignea ;  holzschüssel].  Evvreg  tekenew,  fa 
taal,  fa  talnyer :  cledonia  domus  (RMNy.  11.84.  MonTME.  L296). 

föld-tál :  fictilis  *tídelia  PPBl.  [irdenes  gefass]. 

gyümölcs-tál :  bellaria,  tragemata  C.  [nachtisch,  dessert]. 
Utol  étek,  gyflmfilts  tál:  bellaiia  Major:  Szót.  104.  Végre  az 
utói  étkeket:  gySmSIts-tálakat  szedd  fel  Com:  Vast.  85.  A 
sfiltekbez  adattatnac  csemegéé  avagy  trágyás  gyflm5lcs  tálac 
(Com:  Jan.  111). 

mély-tál :  gabata  C.  [servierschüssel]. 

ón-tál :  [patina  stannea ;  zinksehiissel].  Vas  gyertya  tartó, 
on  taal,  on  talnyer  (RMNy.  11.84).  Némellynek  kalántól  van 
seb  a  fejében,  ón  tál  ütött  némellyt  az  üW  helyében  (GyöngyD: 
Char.  4).  A  minap  a  .sárvári  óntálokat  egy  pár  dobbal  küldtem 
(RákF:  Lev.  1.68). 

pép-tál :  pultarius  PPBl. 

sík-tál:  lanx  C.  discus  Major:  Szót.  297.  platté  Com:  Orb. 
117.  Sik-tál,  tál,  mérték,  serpenyő:  lanx  PPBl. 

széles-tál :  patella  C.  [platté]. 

Tálacska :  scutella,  scutula,  catillus,  catinellus  C.  kleine 
schüssel  PPB.  Az  ugorkát  rakd  tálacskábau,  annakutána  ecze- 
tezd,  borsold,  faolajozd  meg  (Radv:Szak.  235).  Az  gyertyatar- 
tónac  tálaczkái :  sphaerulae  candelabri  (MA:  Bibi.  L72).  A  sül- 
tekhez adattatnac  tálacskákban  mártogatni  való  étkec  (Com : 
Jan.  111).  Egy  ezüst  aranyos  széKi  tálacska  (Monlrók  XXIV. 
140).  A  kis  tálacskák  is  ott  vannak,  földből  csmáltak  (TörtT.^ 
in.353). 

mérö-tálaeska :  [bilanx;  vvaagschale].  Ha  mi  a  mérS  tá- 
lacskában  tétetic,  a  fontban  igaz  flt5  veszszSit  meg-mérsékellyed 
(Com:  Jan.  166). 

sík-tálacska :  langula  C.  [kleine  platté]. 

Tálal :  patinás  cibosqiie  propono  MA.  [auflischen,  serviren]. 
í^  Ígértem  é  én  az  én  barátomnak,  hogy  kaur  kardgyának 
praedául  tálallyak  (Zrinyi  1.118).  Tábla,  kiben  az  táhiok  tálolni 
szokott  (Radv:Csal.  IL373). 

[Szólások].   Lassodgy   kása,  nem  téged  tálalnak   (SzD :  MVir. 

92). 

elő-tálal :  [depromo ;  auftischen].   A  kérkedí  eH  tálalja  vi- 

seltt  dolgait  (Fal:  BE.  597). 

fbl-tálal :  [epulas  appono ;  auftischen].  Megteríttetik  a  király 
táblája,  hogy  feltálallyanak,  lót-fut  sok  szolgája  (GyöngyD : 
Cup.  612). 

ki-tálal :  cv>  A  mit  az  elme  főzött,  a  nyelv  kitálallya  (SzD : 
MVir.  170). 

Tálas :  theca  scutellaria  MA.  schüsselrame  Nom.  34. 

Tálcsa :  [patella,  scutula ;  sehüsselchen].  Mykoron  meg  twtta 
vona  az  saffartwl,  hogy  teb  semy  nem  vona  az  calastromba  az 
ezyst  talchanal,  neky  paranczolaa  adny  (ErdyC.  235). 

Tálnok  (tolnák  MA.  LiszH :  Mars.  46) :  dapifer  MA.  [truch- 
sess).   Tálnok,  étek  el-osztó :  sti-uctor  PPBl.    Az  asztalnoc,  tál- 

25* 


891 


PÖ-TALNOK— TALÁL 


TALÁL 


392 


noc,  étec  fogó  az  eisfi  hozott  étkeket  megizelíti  (Com :  Jaii. 
110).  Bels5  titkos  tanácsosoc :  petsot  SreS,  asztaliioc,  tálnac, 
IKiliáruoc  (110).  Királynak  tálnákia,  tiszti  volt  is  tjil  fogásáról 
(Liszti :  Mars.  46).  Két  lábatiau  tábla,  kiben  az  táluok  tálohii 
szokott  (Radv:  Csíil.  11.373).  Az  tálakhoz  látók :  az  két  táluuk, 
Marolth,  Simor  (IIL8). 

fő-tálnok:  archidapifer  Com:  Orb.  285.  vorschneider  117. 
A  t^  táluok  ízenkeut  eldarabollya  az  étkeket  (Com:  Orb.  117). 
Záriuak  az  fótálnoknak  ruhájára  14  rfif  (Kadv:  Csal.  m.377). 
Az  aga  ffitálnakja  (ErdPort.  271). 

TAIiÁIi  (tanát  Matkó:  BCsák.  221.  GjüngyD :  Char.  17. 
Oir:  KárCji.  IV.368.  Bercs:  Lev.  517):  1)  Invenio,  reperio  MA. 
üüdeQ,  ertínden  PPB.  Valamit  gondolva  találok:  excogito  C. 
Egy  emberth  talaltauak,  ky  faat  zeedet  az  yunep  napon  (JordC. 
152.  408).  Senkyt  nem  talált,  kyre  uagyobra  eskvvt  vona  (SOS). 
Nem  wyonnan  talaltatot,  sem  zerencha  keppenleelettetSt  (ÉrdyC. 
531).  A  meel  cbomoot  talalz  a  hal  zayaban,  ad  een  eerettem 
az  ado  zoedeknek  (Ö52b).  Az  hit  meegh  az  gonozokba  es  talál- 
tatik (TihC.  2).  FaiLstius  neufi  ember  Nemetorszagba  leg  el'l- 
szArt  talala  a  kóniu  niomtatast  (Szék:  Krón.  211).  Czodálatos 
tábori  szőrsz:imokat  talála  (Helt:  Krón.  13b).  Vr6sen  találla 
mind  a  falukat  (31).  1452.  asz.  találtáé  a  kSnjuyomtatást  (Helt: 
Aritm.  B8).  Banyákban,  arany  és  ertz  banyákban  találni  (Mel: 
Uerb.  39b).  Fel  vyzek  el  adni,  ha  borwiwe  embereket  találunk 
(LevT.  L280).  Ha  mi  vétket  találnak  az  nionitata.sban,  gonoz 
végre  ne  magiarazzak  (Kár:  Hall.  CciJ).  Az  tSrvenyt  emberek 
találtak  (Ver :  Verb.  Elíb.  39b).  Deákul  mondottanak  embe- 
reUtftl  talaltatot  miseket  (Fél :  Tan.  Elób.  9).  Más  Istene  vagyon, 
az  minemíit  elmeiebe  ki  ki  maganac  talált  es  kepezet  (Mon: 
Aixill.  6).  Az  eggyes  .szeretetet  nem  találni  az  atyafiak  kSzRt 
(Vás:  CanCath.  553).  Nagy  elméjfi  embernek  raondgyuk  azt,  az 
ki  elüSzSr  az  forgó  órát  találti  (Pázm :  Kai.  35).  Csontos  hazug- 
ság, hogy  a  bérmálást  Higinus  pápa  találta  volna  (Matkó: 
BCsíik.  417).  Az  en  felesegemnek  te-stamentom  leuelet  tilallia- 
tok  az  eu  ládámba  (Kadv:  (isal.  ni.92).  Az  Szabó  Mihály  disz- 
nait  az  ava.sra  ne  ereszszék,  de  én  nem  bánom,  ha  pásztort 
tjiiiiU,  az  fiaseát  bocsásd  reá  (Gér:  K;'u-Cs.  1V.368).  A  mi  iri- 
gyink  mindenkor  ké.szen  tartyák  füleket,  hogy  ollyast  mit  talál- 
liassanak  beunfink,  a  mellyet  tsiifra  szokott  ötni  a  kSzSnséges 
ember  (Fal :  UE.  4 10).  2)  foccurro,  incido,  convenio  ;  treffen, 
autreffen,  hegegnenj.  Mikor  egi  poklost  talált  volna,  meg  emle- 
kSzek  az  Cristus  Josusrol  (VirgC.  100).  Ezt  tírtenet  zerent  ta- 
lalak  es  halaira  sebesítek  (103).  Talala  oth  egy  embert ;  Te\>e- 
rit  illic  quemdam  (JordC.  739).  V^  találá  fikít,  hug  alomiimak  : 
reperit  eos  dormientas  (Sylv:  UT.  L43).  Talala  egy  darabant 
belé  (Helt:  Krón.  209).  Iija  meg  K.,  az  wrat  hol  talayok  (LevT. 
L90).  Az  kapunál  találác  ítet  állani  (Kár:  Bibi.  1495).  Sokat 
ot  talala  lioruát  wrakba  íValk:Gen.  40).  Artzul  talála  egy  f5 
gSr5g5t  (Huszti :  Aen.  9b).  Találtanac  néminémfi  személyekre 
(Zvou:  Poet.  1.13).  Akarom,  hogy  itt  tanáltalalt  leimi  (Gyöngyll: 
Cliar.  17).  Menyem  asszonyt  frissen  találtam  (Kár:  Élet.  11.70). 
Ebéd  felett  tanáltam  Teleki  uramat  (Monlrók  XVHLl).  Kíi- 
szöntsod  én  .szómmal  niilielyen  meglátod,  vinigivs  kertiben  aluva 
találod  (Tlialy:\nÉ.  11.217).  3)  tangó,  attingo  MA.  [ico,  ferio; 
treften).  Épen  oda  líni  vagy  hajitimi,  a  hová  arányzott,  jól  ta- 
lálni a  tzélt :  certo  ictu  *destinata  ferire  PPBI.  Hagynalny 
kezdeeg  kewel  es  eegyk  sem  talallya  vala  (ÉrdyC.  545).  Ta- 
hilá  az  Izraelnee  királlyal  ott,  az  hol  egybe  szoritottac  vala 
az  i>ántzélt  (Kár:  Bibi.  1.330b).  Az  uyomoruságoc  szAnteleu  szer- 
telenül találnac  boniiflnket  (Zvon:  Post.  11.311b).  -1)  (quaero, 
compíiro ;  erwerlwn,  verschati'en].  Szolgalattyaval  valami  jószá- 
got ava^  falut  talalaud  :  servitUs  posseuslonaria  quaesiverit  tVer: 
Verb.  87).  Az  szegéiistjg  találta  az  b61cze8«;get :  paupertas  sa- 
pientiam  sortita  est  (Uecsi:  Adag.  31).  Latorsilggal  talált  nya- 
lialya:  Sybaritica  uilamitas  ('Jiji.  Valamit  niunkiijával  vagy 
ssolgálattyával  talált  a  fiú,  attyáé  volt  és  nem  magáé  (Pázm : 


Préd.  1098).  Mivel  hogy  kintseket  tsak  óltsóo  talál  lyák,  csuda, 
melly  kénye.ssen  élteket  táplállyák  (GytingyD :  Char.  3).  Vala- 
mit isten  nekem  adott,  mind  én  magam  találtam,  nem  tejede 
lem  adta,  hanem  én  találtam  (Gér:  KárCs.  ni.488).  5)  nan- 
ciscor  C.  MA.  [adipisc'or ;  erreichen,  erlangen].  Niugudalmat 
találtok  a  ti  lelketeknek,  mert  az  én  terhem  kfinyfi  (VirgC. 
113).  Nemellyek  tfel  tfyggeztettenek  nem  fogadwau  az  megh 
valtssagot,  hogy  yob  ti'el  tamadasth  találnának  (ÉrdyC.  522). 
6)  [censeo,  arbitror ;  meiuen,  glauljeu].  Vgy  találta,  hogy  vére- 
k5duénec :  apparuit  illis  litigantibus  (llelt :  UT.  h3).  A  bU^ 
azt  találták,  hogy  más  terminus  prefigáltassék  (LevT.  11196). 
Meg  tudakozánac  az  dolgon  és  vgy  találác  a  mint  mondták 
(Kár:  Bibi.  I.502b).  Azt  taláUya  rayta,  hogy  igen  távul  jár  az 
isten  igéjétfii  az  conciliom  (Pázm :  Kai.  529).  Bolondnak  téged 
nem  ok  nélk&l  hilak,  am  bár  ne  volnál,  de  aimak  talállak 
(KTör :  SzJán.  23).  Lá-ssátok  meg,  hogy  ha  igazét-é  ott  valakit 
az  ti  ecclesiátokhoz  a  Christus,  ha  ugy  talállyátok,  ám  legyen 
helyes  a  Sámbár  szava;  ha  |>euig  ugy  tauállyátok,  a  mint  én 
írtam,  légyen  hazug  Sámbár  Mátyás  (Matkó:  B(Jsák.  221).  Az 
híirom  városbeli  törvény  s  ezekben  leült  tanácsuraink  azt  ta- 
lálták, hogy  bírák  urainknak  ebben  semmi  vétkók  nem  volt 
(MonTME.  L77).  7)  [■:oiyá->ui,  forte,  casu;  zufállig,  möglicher- 
vfeise).  Félni,  hogy  hadakozás  talál  lenni :  *vereri  bella ;  vala- 
mit ott-kinn  kine  találjátok  fetsegni :  ne  vos  imprudeotee  foris 
hoc  *etfiitiatis  PPBI.  Netalántán  az  isten  ellen  is  találtatoc 
tírekSdui :  ne  forte  et  deo  repugnare  inveniamini  (Helt :  ITT. 
g8).  Olyan  feleseget  találz  el  veimi,  a  mely  má.snak  kezdi  farát 
tartani  (FortSzer.  N4).  Félek,  hogy  valami  vészesen,  verésen 
ne  talált  volna  áltilnienni  és  abból  valami  rossz  ne  lehetne 
(LevT.  n.39u).  Találá  Bias  bSlcs  az  gallyában  tengerre  erez- 
kodui  (MA:  Zsolt  56).  Nem  igazat  talált  írni  (Bal:  Oslsk.  447). 
Noha  egyszeri  kétszeri,  betegségedből  meg  tanalsz  gyogiulni 
(ExPrinc.  225b).  Talám  roszszul  találtad  fordítani  (Matkó: 
liCsák.  324b).  A  több  helyeket  találtad  fel  jedzeni  (Czegl :  MM. 
21).  Farkas  vereml)en  tal&lt  esni  (Czegl :  Japh.  90).  L'ti  társ- 
gyanánt  tolvajokhoz  ne  talállyák  magokat  adui  (SBalog :  TemK. 
155b).  Ha  addég  megtalálna  halni  (Bar:SzBúc8Ú  122).  Ugy 
tanálá  hozni  valami  keresetlen  alkalmatosság  (Kem:  Élet  44). 
Valamikor  oda  tanál  menni,  el-mehet  (GyöngyD:  Cliar.  34X 
Ha  találna  szakadni  markodban,  oh  mely  szSmyfi  veszély  kö- 
vetne újobban  (Thaly:Adal.  I.171>.  Éppen  a  kadiánál  talált 
lenni  akkor  (Mik :  TörL.  76).  Hogyha  nagy  szükségben  találná- 
nak esni  (155).  Fel  találta  fogni  a  szoknyáját,  mind  kiláttam 
a  lába  ikráját  (PiiilFl.  60b).  Amazt  felettében  diiskástáisa  meg- 
találta hazuttolni  (Fal:  NE.  7).  Tizet  tsapatott  eggyik  szolgiyán, 
mert  azt  találá  mondani,  hogy  otthon  vagyon  (Fal:  NA.  232).  , 
A  bús  tsászámak  szóUni  így  talála  (Kónyi:  HRom.  132X 

[Szólások].  Még  te  sem  tudod,  estueig  mi  talál  iDecsi: 
Adag.  46).  Mi  talála  téged?  (Matkó:  BCsák.  382b).  BizUtott 
öcsém  uram,  hogy  ide  jön,  de  nem  tudom,  mi  dolog  ta- 
lálta (LevT.  U.272).  Engem  egeb  dolog  talált  (RMNy.  a94> 
Job,  kezén  legén  Keg.,  hogy  nem  kez\\lethlen  t  a  I  a  I  y  o  n  az 
iwdew  (LevT.  L144).  Tudjad,  történetből  vak  talált  volt 
[latkóra  (Kisv:  Adag.  88).  Veszély  ne  találjon  engem 
rusnya  nyilvedet  (Ben:  Ritm.  49).  Had  aláb  ió  szár,  mert  nem 
babodban  találtál:  jnbe  actii  proi'livia,  non  enim  intor 
i-eiitaiuros  versaris  (Decsi:  Adag.  237).  Igen  igen  kevés  mámoa 
embereknek  száj  okban  találtatik  (NNyiI :  Irt  EUIx 
6b).  A  sok  ember  között  nem  talál  az  attyára:  *abeiTa- 
vit  a  patre  inter  homines  PPBI.  Éazre  vévé,  hogy  ieen  ele- 
venére talállak  (SzD :  MVir.  20).  BiUia,  nem  tudom,  ki 
neued,  de  itt  is  emberre  találz,  meg  hfid  (Deeii :  .\dag. 
201).  Senkit  nem  lathatime,  kibe  valami  g  a  n  c  z  o  t  nem  t  a- 
lalnnc  (Boni:  Préd.  431).  Mindenben  gánczot  találz  te 
(Decsi :  Adag.  115).  Minden  dologban  találsz  umnciyot  ( Vás : 
OuCath.  482).  Calviuus  ezekbenn  is  gánciot   talál  (i^ázm:  KaL 


egybe-talAl-elö-talAl 


ELÖTALAlAS— FÖLTALÁLÁS 


394 


)).  Mellieket  íorpalmatoson  eI5  keresiiec,  chiac  hogi  az  regi 
fisfleP  imafsagal>a  valami  eanciot  talalliiuiac  (Pázni:  Ffil. 
IbV  Mássoc  csiiiAlniáiiyiban  miudíyárt  giuioíot  talált  Monius 
on:Post.  11.  Elfib.  2).  A  niiiideuben  gáutsot  találó;  iiidinus 
m:Jaii.  186).  Mi  gantsot  találsz  benne  (MNyihlrt  307). 
das  ugrásában  nem  találni  gáiiesut  (GjüngyD:  KJ.  512).  KO- 
irgS  szép  szavunk  minket  meg  nem  tartott,  grátiát  fé- 
kre senki  sem  találunk  (Thaly:  Adal.  1.276).  E  féle 
áukod:isok  a  mi  szívünkben  belyt  ne  talállyanak 
zm :  Préd.  23).  A  megszűnése  a  k5z5nséges  bolyén  való  egy- 
;i  szolgálatnak  sokszor  talált  belyet  az  igaz  ecclesiában  is 
itkó  :  BtWdi.  ii7b).  Nem  t-dálja  helyét  (RákF:  Lev.  1.198). 
Iiazngság  jobbára  elWjáróbau  vagyon,  mindent  elfoglal  és 
rt  az  utmma  érkező  valóság  már  nem  talál  helyt  magának 
J :  UE.  48H).  A  putíadozó  kevély  nem  találja  helyét  maga 
■éltében  (Fal :  BE.  589).  T  a  1  á  I  y  a  c  k  e  d  u  e  d  nálad :  in- 
liam  gratiam  in  conspectu  tiio  (Helt :  Bibi.  1.03).  Sándor  a 
sák  51t5zetit  fel-vévén  kedvet  talála  náloc  (Pázm :  Préd.  115). 
kérik  sziveket  is  adnak  e  Flórának  éppen,  kedvét  találhat- 
;  csak  valami-képpen  (GyöngyD:  KJ.  390).  Uradnak  is  úgy 
űod  kedvét  (RákGy:  Lev.  88).  Csak  egy  pár  inggel  is  ked- 
aet  találnák  most  fi  kegyelmek  (TörtT.2  m.376).  Találjad 
Iveket  azoknak,  kik  székes  urak  Minerva  udvarában  (Fal : 
.  467).  Mese,  mese,  mi  az ?  Ha  kulcsát  találod,  bárá- 
iminal  zsíros  lészen  tálod  (Fal:  Vers.  906).  Eellyen  gyarló 
leelnek  zereebeu  m  a  s  s  a  a  t  alyg  talalhattyok  (ÉrdyC. 
I).  Az  húsban  t  a  n  á  I  n  é  k  már  módot,  de  szörnyű  drága 
rcs:Lev.  517).  Kómiyen  fér  szerentséjéhez,  s5tt  módott  talál 
ine,  hogy  fejére  járhasson  (Fal;  NE  101).  Semmi  palás- 
Iá  s  t  nem  találhatott  (lUy ;  Préd.  IL428).  Minden  napon 
én  beszédemben  patvart  találnac  (MA ;  BibL  1 505). 
tor  s  z  é  n  á  t  t  a  1  á  1 1,  el  vette  a  szalmát  (Czegl :  Japh.  8). 
ik  szint  sem  t  a  I  á  1  u  a  c  hozza,  mint  szepegethessec 
ztT:  IgAny.  374).  Azon  vala  goudgya  elméjének,  mi  u  1 1  y  á  t 
lállya   dolga    kezdésének  (GyöngyD;  KJ.    375).    Talal- 

n  c  talán  mi  es  valamit  te  benned,  szantalant  peniglen 
B  partodon  való  némely  vrainiban  (Tel;  Evang.  11).  A  tőb 
égésit  Balduiuus  a  Kalauzban  fejtve  találta,  de  látat- 
ná teszi  magát  (Pázm;  LutliV.  127).  Bezzeg  igen  talá- 
d :  pulehre  dixti,  belle  narras  (Decsi :  Adag.  76).  Igen  talá- 
,  kezedet  kérik,  labodát  adod  (24 1 ).  T  a  1  á  I  á  d  mint 
ás  pap  a  veczernyét  (203). 

Közmondások],  A  gazdag  taliU  barátot;  *res  invenit  amicos 
Bl.  Pénteki  vig  tántzot  s  megevett  malatzot  vasárnapi  bú 
il  lBen:Eitm.  205).    A  ki  jámbor  asszont  nem  talál,  km'vá- 

kell  annak  tánczolni  (Thaly :  Adal.  L86).  Ki  mint  keresi 
{  t.-ilálja  (SzD;  MVir.  23). 

igybe-taiál :  [convenio,  occurro,  obvius  fio ;  ziisammen- 
BTen,  sich  begegnen].  Ketten  fik  egymástul  akkort  elválának 
:on  megtérének,  egybe  találának  (RMK.  11.83).  Balas.sa 
nyliárt  jó  Horváth  Ferenczczel  ott  egybe  talála  (IIL51). 
rtonoshoz  fi  mikor  közel  juta,  az  négy  száz  hajdúval  ott 
'betalála  (69).  Eg;'be  találáuac  a  Kupa  capitanyal  (Helt; 
5n.  29).  Egybe  talála  trójai  iftiakkal  (Huszti :  Aen.  9).  Utok- 
1  egyben  találtak  és  megvíttak  (Monlrók  VII.4).  Megizen- 
fi  kegyelmeknek,  Bátor  tjiján  hol  találunk  egybe  (TörtT.^ 
51). 

sl-talál:  1)  [delineo,  describo;  abreissen,  abwerfeu].  Ele- 
I  képét  nem  adhatom,  fi  szinte-való,  igaz  képét  el  nem  ta- 
latom  (SzD:  MVir.  131).  3)  [coiyicio ;  erraten].  Találd  el ; 
ina  PBB.  Homályos  beszédgyébűl  nem  egyéb  hanem  a 
áld  el'  maradott  reánk  (Fal:  NU.  322). 

slő-talál,  elöl-talál :  1)  obvio,  obviam  habeo  MA.  begeg- 
1  PPB.  [antretfen].  Kyt  Maria  elSl  thalalwal  keserőseggel 
dth  nála  (PeerC.  123).  Talalanak  elöl  eé Simon  neiS'  embert    l 


(JordC.  447).  EISl  talála  eggy  ez  vylaghy  embert  (ÉrdyC.  503b). 
Atot  az  arán  kapun  el51  talála  (TihC.  117).  Az  varosban  egji 
embert  találtok  elól  (Sylv:U'r.  LllSb).  A  mint  mondám  vgy 
.szolyatüc  Esaunac,  mikor  elöl  talalyatoc  ített  (Helt;  Bibi.  I.Q). 
Mikoron  bemégy  a  viirosba^  elSI  tiilál  tégedet  a  propbétjiknak 
egy  falkaia  (IV.129).  Mindent  le  vagáuao,  a  kit  elS  tídálnac 
vala  (Helt;  Króu.  25b).  Az  vton  el8  talála  egy  mezSi  egeret 
(Helt :  Mes.  30).  Egy  ló  ttlála  egy  meg  terhi'lt,  faradot  szegény 
szamárt  elől  (117b).  Az  disznót  ha  el6  találod,  ne  meiuiy  vetuy 
(Born:  Préd.  394b).  Mikor  Abdias  menne  az  vton,  imé  Illyés 
el51  talála  5tet  (Kár;  Bibi.  1.324).  Tiéd-é  a  sereg,  mellyet  el5l- 
találéc  (MA:  Bibi.  1.31),  Valamiképpen  elöl  ne  talállyanac,  az 
kic  titeket  kerftsnec  (194b).  Iglódon  innét  találáuk  elfi  Padánit, 
Askaniusékért  jü  volt  (RákGy:  Lev.  64).  Bánnám,  ha  elfil-tálál- 
nám  az  érseket  (Bercs;  Lev.  137).  Az  irgalmasság  és  igasság 
elfiltalálták  egymást  (Illy:Préd.  11.472).  Mikor  szent  Péter  a 
midön  jára,  egy  fáradt  lószart  elfitalála  (Thaly;  VÉ.  II.7).  3) 
[supervenio;  darüberkommon].  Mikoron  el6l  talalangyaak  ewtet 
az  nyomonvsagok,  meg  felel  akkoron  e\vneky  ez  dyczeeret 
(JordC.  271).  S)  (solvo;  erraten].  Aemilia  aszszony  el5  találta 
való  okát,  hogy  a  rósz  gyermek  neveléstfii  fflg  (Fal ;  NA.  154). 
Mese,  mellyik  madár  repdes  szárnya  nélkfll  ?  Ha  el5  találod, 
tied  lesz  kobakom  (Fal:  Vers,  906). 

előtalálás :  [conjectio ;  das  erraten].  Ritkábbak,  a  kik  a 
ritka  dolgoknak  el8-találására  érkezzenek  eszekkel  (Fal ;  UE. 
503). 

föl-talál :  1)  [invenio,  reperio,  exploro  ;  anffinden,  wieder- 
6nden].  Ugyanott  azt  is  feltanálod  kevés  munkával  (Radv: 
Szak.  116).  Nehéz  fel  találni,  az  mi  sohol  nincz  (Decsi;  Adag. 
85).  Az  szflz  leány,  az  ki  az  8  .szfize.ss§get  el  veszti,  soha  többé 
azt  fel  nem  talállya  (MesésK.  39).  Lásd  a  'zidók  sötétségét, 
kik  magok  országában  meg  nem  ismerik,  a  kit  idegen  országi 
királyok  fel-találnak  nálok  (Pázm ;  Préd.  186).  Igben  orrollyák 
a  vittebergai  doctoroc,  liogy  a  magyar  Kalauz  illy  igen  fel 
találta  a  Luther  les  helyeit  (Bal:  Epin,  6).  Vesd  meg  és  fel- 
találod, hogy  a  tSrvént  gyakorta  meg  szegted  (Mad:  Evang. 
3),  Nám  fel-találták  ők,  noha  te  azt  írád,  hogy  sohult  sem 
talállyák  ("Matkó ;  BCsák,  369),  Ha  hol  s  kinél  az  ollyan  marhák 
feltaláltatnak,  tartozzanak  szavatost  adni  (CfempConst,  43). 
Szorgalmatossan  visgállya  meg,  ha  feltalállya  é  a  szent  lélek- 
nek ajándékját  (Tam:  JóÉl.  116).  Valamit  a  remény  fel-tudhat 
találni,  nem  mulattya  szivét  azokkal  táplálni  (GyöngyD:  KJ. 
408).  Szentbe  Bálint  reversálissát  feltaláltam  (Thaly ;  Adal. 
1.316).  Ezeknek  homályos  péld;ízattyábau  a  mi  társaságimknak 
némelly  példás  le-ábrázolását  fől-találom  (Bíró ;  Préd.  136). 
Ha.sznos  emberftnk  volt,  a  ki  fel  találta  a  tengeri  paripát, 
tudni  illik  a  hajót  (Fal:TÉ.  724).  Nincsen  az  erdőben,  fel 
nem  találtatik  a  tágas  mezőben  (Fal :  Vers.  906).  A  szívi-e 
szolgáló  utat  könnyű  feltalálni  (Kónyi ;  VM.  4).  3)  [cognosco, 
experior ;  erkennen,  erfahren].  Ebből  tégy  Ítéletet,  mi  vagy 
te  istenhez  képest,  és  fel-találod,  hogy  akár-ki  légy,  semminél 
semmib  vagy  (Pázm :  Préd.  65).  Ha  mindenekuec  mondásit, 
czelekedetit  meg  tudakozhatnuc  es  fel  talalhatnuc  (EszT; 
IgAny.  116).  P'eltalállynk,  mely  erőtlenek  és  gyengék  vagyiuik 
(Illy;  Préd.  I.44Ü).  Bátor  decemberben  őltőzzen  feje,  fel-talállya 
még  a  világ  a  júniust  ábrázattyán  (Fal;  NA.  150).  3)  [rationeni 
invenio,  excogito;  ausdenken,  aasfindig  machen].  Azt  találták 
fel,  hogy  király.ságát  maga  szájábul  fogják  reá  (Land :  UjSegíts, 
1,47),  Komis  Ferenczre  vigyáztatnék,  de  mi  formán,  útját  fel 
nem  találhatom  (RákGy ;  Lev,  220),  Hogy  szándékát  megváltoz- 
tatnák Pátrónának,  azt  tanálák  fel,  hogy  az  fi  társát  vennék 
arra  eszközül  (Mik ;  TörL.  262).  Minemű  legjobb  utat,  módot 
kellessék  el-követnünk.  Nagyságod  kegyelmesen  és  bölteen 
találja-fel  (Bod;Pül.  117). 

föltalálás :  [inventio ;  erfindung,  enttleckung].  Éles  elmésség, 
hamai'  megértés,  serény  fel-találása  valaminek :  sagacitas  PPBl, 


395 


KITALÁL- RKÁ-TALAL 


találAs-talAlkoz-ik 


396 


Nagys;it,'u(liiak  irott  tegnapi  lovolom  itt  maradván  még  reggelig 
az  ixSstának  fel  nom  tíiláliisa  miatt,  adom  alázatosan  értésére 
Nagyságodnak,  hogy  verradtakoi  vettem  Antal  úr  levelét 
(lJerc.s:Lev.  614). 

ki-talál:  (invenio;  auffinden].  Az  adósleveleket  tartozzék 
ki  kor&fni  Kírosön  és  Kecskeméten  bíró  nram,  és  lia  ki 
talállya,  kezemhez  küldeni  (PSzerTart.  201)  Az  pápisták  mas 
rendbeli  isteneket  találtának  ki,  az  kikre  ezeket  bizfcik :  az 
nyakat  Halasra,  az  lajxdzkakat  szout  Lfirinczre  (Gyarm :  Fel. 
45b).  Méltó  éhez  fogni,  kivált  ha  a  kit;ilált  vétkünk  magunknak 
is  fertehnesnek  látázik  lenni  (FalrUE.  480). 

még-talál :  1)  invenio,  reperio  C.  MA.  [auffinden].  Elvesz- 
tett marhát  njonnan  nieg-tídálni :  redipis<»r  C.  Megtalalaak  az 
fjernioket  liA  zyleyewol  efVetemben  (.JordC.  359).  Mongyak, 
hog  az  Adam  fejekaiwnyaiat  találtak  volna  ot  meg  (RMNy. 
11.45).  Mint  kellassék  fi'iznöd,  niogtauálod  ezt  is  jól  keresvén 
(Kadv:,Szak.  132).  Megtalálhatja  Ke.gyelmetek  fiistin  az  embert 
(Nyr.  X.121).  Hamar  megtalálta  torát  (Kónyi:  Hlíom.  47).  3) 
(obvius  fio,  convenio ;  antretiou,  begegnenj.  Ha  mykoron  nieg- 
talalangyatok,  keeryetők,  hogy  ne  yewyeu  eede  (ÉrdyC.  507b). 
Ffeel  gyflytetee,  kyt  hol  meg  talalhatanak  (525).  3)  [cognosco; 
erkenuen].  lelt  adiian  nekiec,  melyrfll  meg  találhatnálak  es 
meg  ismerhetnélek  az  uiomian  születet  Messiást  (Tel :  Evang. 
I.8Ü).  Az  ecclesiát  az  isten  igéjének  igaz  tanításából  kel  meg- 
tiilálni  (P:izm:Kal.  566).  4)  (solvo ;  lösen).  Megtalálja  a  mesét : 
solvit  probléma  (JordC.  340b).  Találd  meg,  micsoda  ez?  Nem 
nagyob  egy  egérnél  (MesésK.  3).  5)  [se  vertere  ad  aliquem, 
rogo,  imploro;  sich  an  einen  wenden,  ansnclien,  ersucheu).  Az 
soinbati  vraimnak  eremest  solgalok,  az  mellik  miben  megh 
talalth  (RMNy.  11.95).  Ha  valami  gonoszszal  illették  Kdét  a  pol- 
gárok, hát  Kdnek  (í  ftilségét  kellett  volna  megtalálni  róla  (Nád : 
Ley.  200).  Az  Kd  jámbor  szolgája  talála  meg  minket  a  Kd 
nevivel  (I^vT.  11.108).  Annakokáért  talált;im  meg  az  rokonság- 
bélieket,  hogy  Bazitiban  jelen  lennének  (160).  Kdét  azért  találom 
mog  levelem  által,  hogy  Kd  látta.ssa  meg  tifrvénynyel  (172). 
Nincs  ereje  az  .sinatnak,  mert  az  római  pápát  kellett  volna 
elSbbon  Ls  meg  találni,  kit  nem  cselekedtek  (Pázm:  Kai.  429). 
Az  havasalyi  vajda  talált  immár  egynehány  levelében  meg, 
hogy  egy  .szép  fegyverderekat  szerezzek  neki  (Gér:  KárCs. 
III.423).  Komis  uramat  tanáld  meg,  kérjed,  ne  kedvezzen 
neki  (RákGy :  Lev.  75).  Ök  maguk  is  megtalálták  Nagyságodat 
levelek  által  (MonOkm.  XIX.  293).  Adtam  tjniácsnl  nékie, 
hogy  tidáltíussa  meg  fi  liatalmas-ságát  követje  által  (TörtT*. 
1.292).  Valamely  nap  megtalálom  az  vezért,  legyen  a  tevfi,  a 
mire  reípiirálom  (632).  Ha  mely  attiaffy  betegségijén  asanek 
es  az  chehmestert  meg  találna,  tartosik  ketteott  az  attiafiak 
keozwl  melle  adny  (TürtT^.  111.172). 

[Közmondások).  'Zák  megtalálta  foltját:  dignum  *patella 
opercnhim  PPBl.  Az  farka.st  az  iu  b.^  alat  meg  talallyuc 
(Mon:Apol.  306).  Az  ki  mit  keres,  meg  talállya  (Decsi- Adag 
67). 

megtalálás :  invcntio  <;.  MA.  ertindnng  PPB.  Egy  .szjlmot 
az  nulsodikban  való  meg  ker6.sését  és  találá.s;it  gyakorta  meg 
iriam  nda  eir.  illelt:  Aritm.  N4). 

megtalálhatatlan :  irrepertus,  iuventibilis  C.  iniwrvesti- 
gabilis  MA.  (ímerBndlich,  unerforschlicli]. 

megtalálható :  pervestigabilis  MA.  orforachlich  PPB. 

megtaláló  :  repertor  V. 

reá-talál :  1)  [siipervenio,  opprimo ;  Uberraselieii,  übemim- 
I)elu).  Nom  tuduán,  n)inem(i  dolgoc  ot  i'eíim  lalálnac:  quae 
ventnrasintniihi  ignurans  (Helt:  UjT.  mő).  Béoyérejiitt  Pukhimi 
maga  viczéje  zi'iszlótartójával,  válogatott  jó  legyveres.sel,  ki  reíi 
liuiálván  Bosok  Benedeket,  felét  elejtették   volt   Uíáküy :  l^ev. 


165).  Ama  kurncz  kölkök  addig  csotlánakbotlának,  a  míg 
reánk  tanálának  (Nyr.  11.224).  2)  [occurro ;  antretfen|.  Sarkadon 
kiszálla,  kölesérött  az  földnépe  rátalála  (Tm.  27 1  »)  [incido; 
darauf  kommen].  A  ki  reá  talált,  hogy  valami  úri  személy 
szivéhez  férhetett,  különös  szerencséjének  tartliatjji  (Fal :  UE. 
428). 

Találás:  1)  inventio  MA.  Hndung  PPB.  3)  [?).  Az  kennak 
forga.sa  es  nagy  sebe.s  thalala.sa  négy  ezewr  poghant  owle 
meg  (ÉraC.  510b).  S)  (awiulsitio;  erwerbnugj.  A  jószágnak 
saját  találása  es  Iteresseseben:  in  acquireudis  bonis  (Ver:  Verb 
87b). 

Találatlan :  irrepertus  MA.  [unerfandenj. 

Találkoz-ik:  1)  invenio  MA.  findeu  PPB.  Mikor  madámac 
fészkére  találkozol:  si  nidum  avis  inveneris  (Kár:  Bibi.  H78b). 
Valaki  éu  rejám  találkozic :  omnis  qui  invenerit  me  (MA:  Bibi. 
I.4b).  Találkozi'uiac  ott  él5  viznec  forriVsára :  repererunt  aquam 
vivam  (23).  Mikoron  5  reája  találkozic :    quum   ir.venerit   emu 
(155j.  Találkozott  egy   oro.szIáura   (MA:  Scult.    507).    Ki    talál- 
kozót   némely  régi  Írásban   egy   tengeren   háiiyattatot    hajóra 
(CzegI:  Japh.  133).   Miuekutiinna  amaz  igikre  találkozott  volna 
(IlIy:Préd.  11.374).  Ha  valaki  a  f51d  .alatt  valami  kincset  sajdít 
és   az   keresvén    találkozik   valamire   (Otr :  Tökéli.    195).   2) 
[invenior,  reperior,  simi;  sich  finden,  sein].  Ne  talalkoztassec  ti 
köztetek  oly  ember  f Born :  Préd.  394).  Oesszel  is  keduec  szerint 
való  szerentseiec  találkozic.  1582  (Kai.  Fv).  Vallyontalálkoziiék-o, 
a  ki  erre  a  hó-iiénzre  magát  zászlóalá  kStelezné  (Pázm :  Préd. 
288).  Igen  keuesen  találkoznak   vala,  az   kik   hinen   istennek 
szolgálnának    (Zvon :  PázmI'.    315b).   Találkozik   szép    eredetfi 
jegyzSs  szókami  nyelvíinkben  (GKat:Titk    1120).  Találktwtak 
némellyek,  kik  azt  mondották  (Kász:  Kit.  1).  Noh  sok    volt   a 
könyveknek    flszvaszerzése,    de    még-is    héjával    találkozott   a 
biblicthoka  rHall :  Paizs.  Elób  3).  Nagy  ispotály,  kiben  sok-féle 
betegek  találkoznak  (Hall:  Paizs.  223).   Valamely   helyt   talál- 
kozik a  szemtelenség,   ott   .szokot  lenni  a   bSntetés   (Land:  l'y 
Segíts.  11.209).  A  borokat  el  kellene  adni,  ha  adiísa  találkoznék 
(ÉvK.  XII1.65).  Kevés  találkozik  olyan,  a  ki  fikot  meggyászoUiá 
(Kár:  Élet.  n.27S).  Találkozik  a  .sok  jó  közftl  jrí  ember  iRákF. 
Lev.  I.58b).  Akkor  csak  az   ;isszonyok   találkozt^uiak   a   lakó- 
helyükben (Mik :  MN.  330).  3)  (venio,   adveiiio ;   kommen,   an- 
komnion).  Talalkozec   hozzaia   e^   Sergius  neufl   barát   (Szék: 
Krón.   132).   Meg   ielenchem    tfinektec   ászt,   a   mi   a   ifivendS 
idSbe  reatoc  találkozic :   aiinunciem   qnae  ventura   simt   vobis 
in  diebns  novissimis  (Helt:  Bibi.  I.AaS).   Nem    ió   heljre   talál-  ' 
kozot  volt   (Dec.si:  Adag.    223).    Ió    lielyrf    találkoztunk   volna  ; 
(Frank:  HaszuK.  68b).  Egy  szigetié  kell  nékAnc  találkoznunc: 
ad  in.sulam  qiiandani  o[Hirtot  nos  deveniro(M.\:  Bibi.  IV.134b).  j 
Az  egyházi  szolgác  nem  történetből  találkoznac,  hanem   isten 
rendeléséből  kfildottetncc  ^Zvon:  PázmP.  1.712).  Estvére  mégh 
bánat  ér    es   szomorú    könyvhúllatás   találkozic   hosúd   (Lép: 
PTük   111.69).  Lelkem  miglen  az  révpartra  tjilálkozik   (Megy: 
6Jaj.  13).  Nem  tudván  az  újság   honnan    találkozott  (Gyöngy: 
MV.   18).  Bíró  uramhoz   találkozott   íNyr.    X.46U).   Szemközbe 
találkozott  vélek  (Kár:  Élet.  11.400).  Oh  én   szerenc.si>s   szolga 
be  jó  helyre  tahilkozt:im  (BíiVi:  Préd.  129).  4)   [accidit,  evenit; 
es  geschiehtj.  Mi«t  mintegy  hétig  urunk  5   nga   mellett   talál- 
kozám  lenni  Fejérváratt  (TörtT.*  1.598).  Azonközlion   hogy   as 
asztalhoz  ülnének,  találkozék,  hogy  a  vitéz  szép  Magelonának 
ellenébe  filne  (Te.ss:  SzMag.  B2).  Sokszor  találkozik,  liogy  aló 
izbon,  hajlásban  mog-.sebescdik  (Cseh:OrvK.  37).  5)  [tirf/óvuj, 
casu,  forte ;  zulallig|.  Szinte  akoron  talalkozec  otla  iöni  a  cseh 
királynac  Ls  ^Helt:  Krón  115).  Ez  is  a  piaozon  találkozik  olykor 
öszvéren  általnieimi  (Venwm:  Lev.  8).   Ott   találkozván    lenni 
akkor  az  attya  mellett  (Zrínyi:  Synib.  9).  A   tiszt \-iselok    kOzíU 
ha  valamelyik  UdA  forgásában  m«K  találkomék  halni  (^sékOU. 
3U7b). 


( 


! 


ELŐTALÁLKOZIK— TAlJlLTAT-IK 


TALÁN— TALAJÍ-TALÁM 


398 


lö-találkozik,  elébe-találkozik  :  (occurro ;  begegnen). 
Ibe  találkiizom :  occnrro  C.  MidSii  el  keszte  volna  a  svÁm 
Bt,  eleibe  találkozik  egy,  ki  adós  vala  tíz  ezer  talentommal 
:  E\'ang.  899).  Az  el5-talalkozo  nehességek  (Veresm:  Hit- 
t.  73). 

il-találkozik :  [iuvenior,  reperior;  sich  vorfindenj.  Ha 
lett  ntarlinjat  niegt'ilállyuk  akár  melly  ismeretlen  embor- 
hi'veii  Srizzflk  és  feltalátkozváu  ura  meg-adgyuk  (Pázm: 
I.  C35).  An-a  tartson,  hogy  bátor  a  böcsület,  emberség, 
iriság  fogytig  elveszne  is  széles  e  világon,  az  fl  szivében 
is  feltalálkoznék  (Fal:  ÜE.  450). 

izve-találiozik :  coincido,  obvio  MA.  zusammentreffen, 
gneu  PPB.  Az  gazdag  és  szegény  5szae  találkoznac  (Kár: 
I.616I.  ÁgynbnI  ki  liit  fényes,  tüzes  labdák,  mellyek  leve- 
n  Bszve-találkozuak  (Zrinyi  11.14).  0.szvetalálkoznak  ketten 
siitsére,  igy  kSszJnti  egyik  fél  a  mást  (Fal ;  NE.  16).  Oszve 
kozván  és  szóllakozván  meg  alkudott  a  vendég  a  bajossal 
:  TÉ.  fiTP). 

olálmány,  talál vány:  1)  inventio,  inventum  MA. 
dung  PPB.  Okos  gondolat,  fortélyos  találmány,  t.salárd 
sezet :  macbinatio  PPBl.  Az  papas  is  meg  51,  ha  az  8  emberi 
aanit  hamisnac  meg  bizonitod  (Boni:  Préd.  71b).  Vy  talál- 
y :  aliud  genus  remi  (Decsi :  Adag.  138).  A  sz.  irás  meg 
nliosittatot  es  emberi  talalmaniockal  meg   egielíttetet  volt 

Tan.  E15b.  2).  Papát  es  az  fi  talalmaniat  nem  kSuettifik 
Az  eretnekség  chac  magán  való  embemec  találmánya 
i :  Ápol.  5).  Az  mostani  szakadott  találmányoknak  alkal- 
imságát  világ-eleiben  terjesztem  (Pázm:  Kai.    a2).    Ellene 

állhatnak  vala  az  arianusok,  hogy  az  kinek  Lsteni  tudo- 
^átiil  le  csJpfiltettek  vala,  azt  az  emberek  előtt  hazug 
mánnyal  gyölőlségessé  tennék  (Pázm :  Kai.  225)  Az  5rd5g- 
veszedelemre  gondolt  találm;inya  volt,  hogy  a  hamLs  istenek 
íjával  meg-gonoszíttsa  a  világot  (Pázm:  Préd.  91).  Vadnak 
b  találmányi  is  az  attyafiaknak,  melyek  ellenkeznek  a 
itus  igiievel  (Vás:  CanCath.  669).  Az  egyházi  rendeklien 
hétrétfl  sacramentumnac  uy  találmánya  ellen  hartzollyunc 
:  Tan.  1493b).  Emberi  f6tSl  gondolt  talámányoknac  sfitét 
ékábau  bolyongtanac  (Zvon:  Post  L906).  Nem  akarja,  hogy 
iri  talaUnanyokon  csflggedezzen  (MNyil:  Irt.  135).  Hívságos 
uányoknak  párájától,  guzit51  el-burittatott  (GKat:  Válts. 
').  Találmjinya  tsac  bfin  s  mondhatatlan  szerzet  (CzegI: 
.  16).  Az  isten  igéjével  ellenkez5  találmányokat  reformálni 
;1:  MM.  34).  A  pápák  magok  voltának  ki  költői  sok  gaz 
mányoknak  (Matkó:  BCsák.  62).  Isten,  te  boszut  állottál 
en  ő  találmiinyokért  ilUy:  Préd.  L36).  3)  [quaestus,  párta; 
rb].  Az  ő  maga  kereste  jószága,  találmánya  (Ver:  Verb.  87). 
lachinatiis  C. 

Uáló:  iuventor,  commentator  C.  repertor  MA.  erfinder 
[urheber].  Az  hazugságoknac  találóia  meg  nem  szaba- 
ttya  magát:  qui  mendacia  loquitnr,  non  effugiet  (Kár: 
L614).  Azért  ebben  az  részben  kőuessfic  ennec  az  mes- 
gnec  fő  tálalóit  (Cis.  N2).  Jabal  volt  tálalója  minden  sátor- 
lakozóknac  (MA:  BibL  1.5 j.  Az  eretnekségnek  tálalói  és 
getfii  ^GKat:Titk.  6).  Nem  pápa  ennek  találój.-i,  hanem 
ni  csőcselék  kős.«ég  (Czegl:MM.  114).  Bönnek  tálalója  és 
íje :  inventor  auctorque  peccati  (Illy :  Préd.  11253). 

üáltat-ik:  [invenior,  reperior,  snm;  sich  finden,  sein]. 
r'  kőnyuei  talaltatanac,  elő  szamlallya  rendel  (Mon:  Ápol. 
Hogy  maganac  állatna  dichőséges  anyaszentegyházat, 
1  nem  talaltatnec  semmi  szeplő  auagy  sőmőr  (356).  Vala 
trombitás  innepek  is,  melyben  egyéb  áldozatok  kőzött 
s  lisztnek  is  kellett  találtatni  (Pázm:  Kai.  733).  Vagy  rit- 
vagy  soha  sem  találtatik  olly  nagy  ember,  a  ki  minden 
Ml  eszében    légyen    (Pázm:  Préd.    26).    Tisztába    őluWén 


motskos  kínfősők  ne  találtassék  (84).  Uram,  el-hfil5k,  hogy 
egy  jászxilban  két  oktalan  álIat-kŐ7/>tt  találtatol  (111).  Talal- 
tathatneiek  némely  szorgalmatos  es  tőkelletes  ember  az  isten 
.szolgalattyáhan  (Lép :  PTiik.  L288).  Ma  reggeli  ételkor  ott 
tanáltassék  és  leszen  válasza  az  audientla  iránt  (Monlrók  XV. 
647). 

Talán,  talám  (talánd  RMNy.  11.322.  LevtT.  ^235.  Báth: 
Bucs.  3.  Pethí:  Krón.  99.  tán  TörtT.  XL162.  tolán  Land:  Uj. 
Segíts.  1.23):  forsan,  fortassis  C.  fortasse,  forsibin,  forte  MA. 
vielleicht  PPB.  Menyeonk  el  ev  hozyayok,  tálam  .segél,  vyas- 
kodyk  az  vr  isten  (ComC.  175).  Fegzyk  vala  zalmakon,  my- 
keppen  jar  vala,  hanem  chak  hogy  tálam  solyaji  le  vonnya 
vala  (DomC.  122).  Yllyesth  hiya,  la.sok,  tálam  el  y*  (ÉrsC. 
100).  Tálam  neked  ezt  tezy,  ho};y  ő  magát  meg  yelenty  (456). 
Halazza  az  innepek  vtan  walo  időkre,  mig  es  taland  akkorra 
haza  niehetőnk  (RMNy.  11.322).  Ngod  én  reám  neheztelne  ily 
okból,  hogy  én  talánd  feledékeny  volnék  (LevT.  11.235.  74). 
Azt  állítod  tálam,  hogy  őrdőg  uinczen  (Boni:  Ének.  90).  Nem 
akará  isten,  hogy  le-írja  sz.  János,  talám  azért,  hogy  az  emberi 
nyelvnek  olly  szavai  niutsenek,  mellyekkel  szörnyűségét  ki- 
mondhatná (Pázm:  Préd.  6).  Talalnánc  talám  mi  es  valamit 
te  benned  (Tel:  Evang.  11).  Nincs  kész  hada  s  nem  is  gondol- 
kodik, hogy  valaha  talán  kelletik  (Zrinyi  L20).  Szolics  e  mun- 
kácsi pattantyúst,  talám  mutathat  valami  bizonyságot  (Matkó: 
BCsák.  239b).  Taland  azt  tudgiatok,  már  el  tőt  kinézetek  (Báth : 
Bucs.  3).  Tolán  a  papok  trombitálására  a  városok  falai  leom- 
lottanak  (Land :  UjSegíts.  L23).  Lehet  az,  hogy  tin  valami 
boerek  mennek  (TörtT.  XL162). 

[Szólások].  Tálammal  szólni:  dubitanter  loqui,  ambi- 
gendo  dicere  MA.  Nem  mutathatván  más  módot,  tálammal  szól 
a  dologhoz;  ily  nagy  dologban  a  talám  kétségbe-asést  jelent 
(Pázm :  LuthV.  246).  Tálammal  isten  nem  szolt  vala,  hanem 
bizxjnnyal  (MA:  Bibi.  L3).  Mit  ielentnek  ezek  az  háuai,  tálam- 
má 1  való  igék  (Bal :  Csisk.  465). 

né-talán,  né-talám  (néUalám  Gyöngy:  KJ.  114.  né-talinn 
Pázm:  Kai.  658.  Alv:  Post.  L167.  Vás:  CanCath.  526):  1) 
[forte;  vielleicht].  Ha  ma  egez  wagy,  netalam  honnap  meg 
konilz  (WeszprC.  143).  Hyvyad  Atet,  netalam  fel  tamazgya  a 
te  fyadat  (DomC.  76).  Netalán  ha  jgaz  volt  volna,  a  myt  gon- 
dolt vala  (263).  Valfon  ki  zenuetheti  el,  meny  gonozokat  tezen 
amaz  ember,  hanem  éak  ki  netalán  neki  enged  (BodC.  14). 
T\vggya  isten  az  embery  nemnek  gonozra  való  hayiasaat,  neta- 
lam mynt  zent  Leo  papa  mongya  (ÉrdyC.  366).  Netalán  megh 
találhatjuk  h'S-tet  (106).  Inté  buzgó  szívből,  netalám  az  isten 
mirajtunk  kőnyőrfil  (RMK.  IL90).  Twgya  nettallan  Kegyei- 
mettek, hogy  ez  mosthany  id\^ben  mychoda  dologh  thertent 
raytwnk  (RMNy.  U.lll).  Az  biro  azt  mongya,  netallam  reya 
byrna  az  narasokath  (LevT.  Ll5).  Netalam  eleueneu  minket 
mind  be  nyehiec  vala  (Bom :  Ének.  249).  Netalam  immár  fenye- 
gető fstőkős  czilag  mind  betöltötte  az  ő  veszedelmes  erevef 
1583  (KBái-tfa.  Ciiij).  Bővségesen  és  né-tólám  nyilvábban  is, 
hogy  sem  kévánták  vóhia,  meg  lészen  válasz-tételek  (Pázm: 
Kai.  658).  Leg  kedvesbb  szolgai  ezek  a  hassanak,  meg-elégítői 
is  néh  talám  ágyának  (Gyöngy:  KJ.  114b).  Ha  kedvünk  szerint 
való  válaszszal  jöhetett  vohia,  ne  talán  ennnyire  nem  kellene 
a  panaszt  kiterjeszteni  (MonTME  m  197).  A  persiai  birodalom 
nétalám  akkor  az  időben  volt  medve,  a  mikor  Hámán  a  sidó- 
kat  nyomorgatja  (Misk:  VKert.  207).  2)  [ne  forte;  damit  nicht]. 
Egy  jó  kapitányom,  német,  beszökött  Leopoldban,  félek,  ne 
talán  valami  factioval  (Béres :  Lev.  94).  Ne-talám  mérges  mivolta 
egekig  felhatván  mind  magamat  mind  pedig  fele-barátomat 
meg-emészsze  (Oúzi:  Síp.  6).  Ne  sokat  pörgelüdgyél  a  sikos 
jégen,  hogy  ne  talám  vagy  magad  le  essél  vagy  más  valakit 
el  ne  üss  lábáról  (Vajda:  Kriszt.  L638). 

talám-talám :  (probabiliter ;  wahrscheinlich).  Ha  az  kurucz 
az  armistitiuniot  megtar^a,  innét   Ls    bizonyos.san    observáltatni 


TALÁNTÁN— NE-TALAnTÁN 


[TALÁMOZl— TAUGA 


4(X 


fog,  de  hiszem,  annak  talám-talám  most  köUend   lenni  (Bercs: 
Lev.  98). 

Talán  tán,  talántál :  [forte ;  vielleichtj.  Varionc  irgalmas- 
ságot vrtol,  inért  tnlantal  elmeííi  5  harasiat  íBécsiC.  25).  Ha 
Sodoraaban  Ifittec  vulna  o  iozagoe,  talaiital  meiid  e  napiglan 
v^im  niarattac  volna  (MiiucliC.  34).  Mikor  latot  nolna  eé  6ge 
fat,  iiViS,  ha  talantal  lolne  valamit  5  raita  (94).  Ha  talantal 
kerdetneyek,  leg  ottan  az  kordezkAdÍTiok  ky  magyaraza  (VirgC'. 
121).  Monzád  az  te  elmedben  Yanosnak,  ky  talantal  az  ydSben 
yelen  wala  (ÉrsC.  35b).  Ez  6  maga  talantal,  kynek  meg  te 
nem  zolgaltal  (452).  Thalantbam  mjnd  az  ketbew  meg  liolt 
(LevT.  1.251).  Ha  oly  emberetek  jA,  talántán  felküldhetem  a 
subát  (II.fili.  Ha  énnekem  engedni  nem  akarsz,  talantam 
walami  okoszagos  ezbeol  nem  engettetik  (Pont.  26).  Az  nyár 
is  viszontag  meleg  ftdSt  igér,  czak  talántán  az  aratáa  kísóbben 
lészen.  1666  (KBéca  C3). 

ne-talántán,  ne-talántál:  1)  forsitan  C.  [vielleicLt]. 
Netalamtal  hatt  lio  nem  uolt  ez  bezedek  után,  liatalmazak 
mendenent  nagy  ehseg  (EhrC.  63).  Na  talamtal  ez  fewlewl- 
mondottat  alaytanak  ew  zerzetynek  zemermere  (69b).  Melyek 
az  igék,  melyeket  bodog  atyánk  meg  nem  akart  ielentenj,  lia 
ne  talamtan  imar  meg  ielentene,  ha  valaki  fo^iip^Tgene  érte 
(VirgC.  59).  Ha  tudnak,  kychoda,  akky  mongya  uékSd :  A^ 
ennekSm  ynnom,  ne  talantan  te  kertel  volna  5  thSle  ees 
adotli  volna  nekSd  eleuen  vyzeth  (WinkIC.  295).  Myt  kevelke- 
del  féld,  as  ha  ma  vagy,  netalantam  honnaph  nem  lez  (WeszprC. 
143).  0  zynemnek  egyetlen  6r5me,  netalantan  ez  halaira  való 
bynSsnec  irgalmat  akarz  tennSd  (NagyszC.  76).  Bin  nekil  tart- 
hatod ez  világi  morhat,  mert  ne  talandan  végre  meg  zegenedel 
(BodC.  13).  Gonal  az  tiztasagrol,  mert  netalán  tan  elmednec 
budosasaual  fizeted  meg  (VitkC.  33).  Ayandekokat  is  soha  ne 
k&IdSz,  hanem  csac  netalán  tan  azoknac,  kyc  melleted  ílnec 
(50).  Ha  a  Rodomayaknal  lettek  vona  az  yozagok,  ne  talantal 
mynd  ez  ydeyglen  megh  marattanak  vona :  forte  mansissent 
usque  in  haue  diem  (JordC.  387).  Keeryed  y.stent,  ha  netalan- 
tan megh  boczattya  az  the  bynedet :  si  forte  remittetur  tibi 
(734).  Ha  ma  t)eve3  vag  az  vr  istemioc  malaztiaval,  hoimapne 
talantam  el  vetethetic  tőled  (DebrC.  259).  Sanyargatom  eii 
testSmet,  hogy  netihuitan  en  magam  el  vet5t  leegyek  (ÉrdyC. 
88).  Kezene  zent  Ersebetlinek  netalantan  ezen  ygheekkel  (385). 
Gondollya  vala,  netalantan  csak  en  .segheedsegemre  meenybfli 
boc'hattatot  volna  (509).  Mongya  vala:  Netalantan  megcha- 
latkozot  (512).  Momgya :  Nothalautan  nem  eleeg  mynek«-nk 
es  thyneekthek  (ÉrsC.  18).  Az  wen  atya  kothelkodny  kezdő 
ne  talamtil  fewrtezetes  lelek  awagy  pokol  zellet  wona  (425b). 
Ha  .íz  ky  gyAlelth  engemeth,  een  reyam  uagyokatli  zoltb 
volna,  ne  talantaal  el  roytettem  wolna  magamath  A  tliAle 
(KeszthC.  137.  KulcsC.  20S).  No  talant.-m  Koged  obool  en 
reyam  velekedet,  hogy  en  thfilem  leot  volna  (RMNy.  11.172). 
Hyzím,  hogh  reya  es  byrhatyok,  hogh  egh  h^tygh,  ne  tolantan 
thüwab  es  oda  mennek  .Saarwaarra  (L/evT.  1.86).  Ha  netalan- 
tan az  szokást  tamaztod  eleibe,  meg  kBI  gondolni,  hogy  az  vr 
azt  mondgya  (Zvon:  Osiand.  10).  Aleg  tndgyac  netalantan,  mi 
legyen  a  szfizeseg  (Tel :  Evang.  Ll50b).  Ha  nem  szidalmazta 
volna  a  gyilkosokat,  netalantan  most  Is  életben  volna  (Kecsk. 
Tört.  11.157).  S)  (no  forte;  damit  nicht].  Parancolt  isten  rolád 
8  angalinac  és  kezécte  vöznec  tégódét,  netalantal  mégsérOfld 
tö  lábaidat  a  kfihőz  (MíinchC.  19).  Nö  ereziétoc  tfi  gSnéStJket 
diznoc  eleibe,  nétalanlal  meg  íiomoéjj^ac  azooat  5  labockal  (25b). 
Ne  ez  innep  najxm,  ne  talantal  haboro  lenne  a  népben  (63. 
Apoi-C.  51).  Az  é^néőt  ne  bimíetek  el  az  diziiok  k&zSt,  neta- 
lantíil  meg  íiomogyae  ítet  (GuaryC.  11).  Ne  talantan  nemzetek 
kGzőt  .azt  mon^fak  (ne  forte  dicant),  hol  vagyon  i  Istenek 
(IJíibrC.  150).  Légy  enghodelmes  to  ollen.'siíghednek,  netalantal 
aggyon  teghedet  az  byronak :  ne  forte  trail.it  te  adversarius 
judici  (JordC.  367).  Uram  Sld  meg  trjX,  netalamtan  meg  úletőuc 


a  miat  (TelC.  222).  Ne  talántán  a  biro  eleybe   vonnyon  tége 
det:  ne  forte  trahat  te  apud  judicem  (Helt:  UjT.  88).  FasBoiu 
el,  netalantan  el  nyel  Ijenn&uket  az  fSld:  fugiamus,  ne   fortt 
i    nos  tarra  deglutiat  (Kár:  Bibi.  13öb). 

[Talámoz] 

!  Talámozás  :  [dubitatio,  hae.sitatio ;  das  schwanken,  nnschlils 
sigkeltj.  Nem  kell  ott  az  talámozás,  a  hun  bizonyos  az  tudá- 
(Bal:  Csisk.  465). 

TATiAS  ?  Értem  nyavalyás  Gyulaö'y  uram  az  8zoru^b,•ü 
í    az  havason  az  császár  részérül  való  tolvaj  talasoktúl  való  meg 

i    ölelését  (Monlrók  XVIU.5). 
I 

TALÉNT:  [talentum].  Nag  k5  eső  .szállá  le  mint  egt 
I  talent :  quasi  talenti  pondo  (Sylv:  UT.  11.152).  Taleut  hatnai 
I  librát  nom  (170b).  Az  talent  arán  pénz  vala,  az  denar  eiís 
I    pénz;  talent  hatvan  librat  nyom  (RMNy.  II.5J). 

!  TAIiENTUM,  TALÉNTOM:  I)  cw  Szamot  vezneP 
a  .sapharsagrol,  a  talentommal  mit  nyertei,  azt  kérdi  Christiu 
(Mel:  SzJán.  67).  Égy  talentum  aranyból  czinállyad  a  gyertya 
tartót ;  .az  kSzSnséges  talentiun  hatvan  font  volt,  a  templomt 
pedig  száz  busz  (MA:  Bibi.  1.72).  Az  atticai  talentum  ért  hat 
van  minákat  (C^m :  Jan.  96).  Orflly  én  jó  szóigám,  mert  jó 
kereskettél,  mert  fitt  talentomodra  még  5töt  nyertél  (Zriny 
1.40).  Adóssága  tíz  ezer  lalentomnak  somnu'ijára  növekedet 
vala  (Illy:  Préd.  n.474b).  3)  [facultas  auimi,  ingenium ;  geistes 
gabe,  geisteskraftj.  Még  sem  tanáchtalanul  keztem  munkámat 
nem  rőjtőm  istentfii  vett  talentumomat,  kézzel  Ls,  ha  lelje) 
követem  atyámat  (Zrinyi  1.153).  A  kinek  Lsten  különös  azéi 
tálentomokat  adott,  ember  a  gátra,  mit  plébiinoskodik  eg; 
paraszt  faluban  (Vajda:  KriszL  IL84). 

TÁLGYÚ  Halé  Csiizi:Síp.  520.thahí  LevT.  I.86):Tomica 
striima  C  kropf  PPB.  Az  kinek  talgyuia  vagion :  strumosus  C 
Az  egyk  kacola  az  thawaly  nyárba  thaloba  hala  meg  (LevT 
1.86).  MidSn  a  folyó  dagadás,  tálgyu,  fokadéc  Sszve  megyén 
cum  vomica  coit  (Com :  .I.in.  60).  A  vad  ketskék  a  verSfényt 
meg  melegedet  kíhSz  addig  fenik  az  8  oldalukat,  hogy  a 
gyn,  köles  meg  fakad  (AOsere:  Enc,  210).  A  gyanta  a  tálg 
kat  meg  gyogyíttya  (ACsere:  Enc.  231).  A  iiadály  f8  gySke 
es  levele  hasznos  a  talgynk  s  a  melly  sebei  ellen  (242).  .Szintt 
mint  a  ki  mh-igyes  taléját  vagy  fekélyes  bél-poklát  hol  m 
drága  selyem  matériával  palástollya  (Csúzi:  Sfp.  520). 

TálgyÚB :  strumosus,  strumaticus  MA.  kröpfig  PPB. 

TAIjICSK:A:  l)[pabo;  .schubkarren).  A  terh  hordó  emb 
reo  edgy    kerekfl    talicskán   a    kőtelet    uyakukb-an    akasztviil 
hordanac  (Com:.Ian.  88).  A  mennyit  ketten  vihetnek  taráglyá 
annyit  vihet  egy   tolván  maga    előtt    a   talicskát    az   nyakb 
akasztott  honlozo-szijal  (Com:Orb.  133).    Az  alsó   gab 
ban:  was  rosta,  taljchka,  zoro  lopatth    (Radv:  CS«ü.  U.70X 
bnrdo  MA.  manlesel  PPB 

TAIjIQA,  TALYIGA:  biga  Pesti:  Nom.  L52.  cisii 
carruca  C.  veit.abulum,  birotum  MA.  picxstellum  PPBl 
truncatus ;  kíu-re  PPB.  TiUigáliuz  való :  carruiarius  C  Talyi| 
két-kerekfi  szekér :  pabo ;  talyiga,  két  kerekft  lektika :  ciái 
PPBl.  Az  igában  ket  ket  barmot  zoktauak  beh  fognia  a  zeki 
nek  vagi  taligának  vouiisara  (DebrC.  15).  Eluntam  hordozni 
kegyetlen  latort ;  ved  fel  a  taligában ;  es  a  taligában  fiit' 
(Helt :  Mes.  469).  Az  hót  desault,  az  hót  embert  mind  egyi 
hortták  ki  az  taligán  mez8re  (Moniník  UI.83).  Az  8rdí>g 
taligán  |K>kolba  liordoz  téged  (FortSzer  112).  Kis  taligadi 
rosdas  keséddel  meny  ki  dologra  uigan.  1579  (KNagysz. 
Kégen  nyonttatimi'  vala  üzerfin  tapadó  három  szegú  taligád 
I  (Com :  Jau.  74).  Sok  deszkát,  tiUigát  és  égni  raló  fát  Ik 
I    (Zrinyi  1.91).  Elől  jűn  I'luto  is  tiizoM  K.va  liát;in,  elől  Astragoid 


BIVAIA-TALYIGA— TALLÉR 


CIGÁNY-TALLÉR-TAU' 


402 


&ves  taligán  (II.(i5).  Aliért  kell  a  piaczra  vonni  falatlan 
ijíin  bfid&s  borát  (Watkó:  BCsák.  54).  Nazur  bék  számára 
Itattam  egytaliyát  (MoiiTME.  1.207).  Bár  .sorsomnak  rosszul 
taligája,  nem  veszti  kedvemet  rám  hánt  galibája  (Tlialy: 
II.Illl  A  két  kerekű  .<zekér  vagy  talyiga  neveztetett 
Sásta  szekerének  (Bod:  Pol.  52).  A  tojásból  egy  kis  taliga 
lektjka  líu  (K<5nyi:VM.  66). 

ólások].  Ki-adott  rajta,  mint  az  eb  a  taligán  (SzD : 
.  12X  Vigjázzatük,  mert  ma-holnap  leestek  a  taly- 
51  (Nyr.  X1V.220). 

?^aly-talyiga :  (eurriis  quo  bnbali  jimgnntnr ;  biifielwa- 
Én  osztáii  az  aprómiives  czigányaimmal  megrakaték  egy 
'táligát  iBethI:  Élet  U.237). 

zzelvonó-talyiga  :  arcuma,  chiromaxla,  chiromaxa ; 
leU.  PPB. 

ilom-taliga :  (?].  Malom  taligát  latok  és  valami  emberek 
dí  rayta  (Helt:  Mes.  466). 

ó-taliga:  aerumna  PPBI.  [schubkarren]. 

nó-taliga  :  [aerumna ;  schubkarren].  A  terh  hordó  embe- 
onó  taligákon  hordanac  (Com :  Jan.  88). 

lyigácska :  serperastra  Com:  Jan.  44.  [knieschienen]. 
ltsSkb<M  avagy  rengeti  tekenSkbSl  mennek  járásra  tanító 
An.  forgó  talyigátskákra,  szekeretskékre :  a  ounabulis  vei 
cunabulis  venitur  ad  serperastj'a  (Com:  Jan.  44).  Járni 
5  gyermekek,  kik  talyigácskákhoz  támaszkodnak  (Pós: 
605b). 

ligás,  talyigás :  cisiarius,  carrucarius  C.  MA.  karner 
(fuhrmanu).  Ez  mai  napon  az  taligásokra  es  .szekeresekre 
snek  (RMNy :  111.105).  A  sambokiakat  lesre  vőttek  es 
sokat,  szekeresSket  barmostul  el-vittek  (uo).  Monda  az 
1  az  taligásnak  :  Elfaradot  a  karom  (Helt :  Mes.  469).  Az 
sok  házonként  jártának,  úgy  bánták  az  sok  hót  testet 
TÓk  111.83 1.  Az  vasaU  alá  hozá.sáért  az  taligásnak  40  d. 
reiE.  L103).  Takarodjék  a  taligás  hat  lovvi  hintó  elfitt 
Adag.  323). 

Ugáz :  [in  carruca  vehor ;  auf  einem  karren  fahren]. 
rúl  vá.sárra  ne  taligázzon  kalmárkodni  (Fal:  NE.  24). 

lIiLAIíA-PAIíLAIjA,  TALLA-LAIiLA-FAIi- 

lA  :  [evoe ;  juchhei].  Fallala,  tállala,  jó  kedvem  vagyon 
ie:  Vers.  239).  Talla,  lalla,  fallala,  mase  ez  másoknak, 
e  hányják  és  bánják,  kurvanyja  azoknak  (242). 

Ualás-fallalás :  [lallatiü ;  das  trallern).  Az  isten  nem 
kecskének  nagy  farkat,  sem  kondor  disznónak  unicorni.s- 
it,  tallalás  és  fallalás    bagolynak   hatalmat    (Thaly:  Adal, 

JLLÉK  {tallir  RMNy.  in.97.  tarér  ÉvK.  XIII.57.  Ihaler 
Hazánk  1.288):  [imperialis;  tlialer).  Fekete  DienSs  tarto- 
rt sidonak  1500  tallérral  (RMNy.  111.97;.  Megajándékoza 
ly  forinttal  és  egynehány  ezer  tallérral  (Monlrók  111.204). 
inak  nézdegélésével  gyönyörködtette  magát  (MA :  SB, 
Az  adó  pénzt  bizonyos  thalérban  vagy  arany  forint  szám- 
szoktác    megvenni   (MA :  Scnit.    998).    Attam   Bornemyza 

vramnak  költsön  száz  tallerth,  kyröl  adott  leuele  vagyon 
:  Csal.  ni.l26).  Nekünk  tallért  ne  küldj  bár  most  utá- 
(RákGy :  Lev.  27).  Ha  alkuvásban  fogna  indv'ilni,  ötezer 
e  leszállhatsz,  de  ne  alább  (244).  Az  ötvös  kezéhez 
zethez  adtam  egy  tallért   és   egy   ortot   (Nyr.    XrV.219l. 

és  tallér  vesztesége  akkor  tött  29  frt  SŰ  d  (MouTME. 
Elkölthetik  a  tarért  is  (Évk.  XI1I.57).   Daunnak  12  ezer 

érő   koczperdet  küldött  ajándékba.    1759   (Hazánk.   L 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTÁR.    HL 


cigány-tallér:  [falsa  moneta;  falsche  münzo].  Csak  egy 
becli  hasznát  sem  vettem,  chygán  tallér  volt  (LevT.  IL65). 

császár-tallér :  (imperialis ;  thaler].  Ajándék  pénzt  a 
liaradzsinak  attuiik  9  császár  tallért  (MonTME.  1.27).  Az 
comissarinsoknak  élésért  tizettünk  az  vice  kapitánynak  8  császár 
tallért  (48). 

egész-tallér :  solidus  imperialis  Com :  .Jan.  95.  (.silberthaler). 
A  folyó  pénznek  kűl5mb  knlSmb  nemei  vadnac :  dénár  pénz, 
f&llér,  egész  tallér  avagy  ezüst  tallér  (Com :  Jan.  95). 

fél-tallér :  tetradrachma  PPBI. 

körmöci-tallér :  [imperialis  Cremnicen.sis;  kremnitzer  tha- 
ler]. Tereske  nevó  falut  birom,  mind  szép  könnöczi  tallérokat 
adtam  azért  (TörtTa.  1V.94). 

szeges-tallér:  [imperialis  serratus;  serrate].  Küdtünk  az 
IMstára  graeci  és  szeges  tallérokat  (MonTME.  V.53). 

TALP :  1)  basis  MA.  [fundamentum ;  grimd,  grundlage, 
postament].  Talp  az  épületben :  basis  aedificii  PPB.  Mekonor : 
r§z  oszlopoc  voltac,  az  kiben  az  rez  kádac  állottat  mint  egy 
talp  fán  (Mel:Sám.  471).  Az  garádicznac  talpa  is  aranyból 
vala  (Kár:  Bibi.  I.383b).  Kőhalom  és  romladék,  mellyuek  talpa 
száz  ötven  lépést  foglal  magában  (Molu:  JÉp&l.  181).  8)  plánta 
C.  plánta  pedis  MA.  tnsssohle  PPB.  Wnek  talpa  es  gengeb 
volt,  hog  nem  eimekem  zemem  feuie  (NémGl.  126).  Leraziatoc 
a  talpatokon  ualo  port :  excutite  pulverem  de  pedibus  vestris 
(MünchC.  31).  Talpatol  fogwa  teteieiglen  nem  vala  ew  benne 
eghesseegh  (WiuklC.  166).  A  satan  ^e  Jobot  igen  gonoz  fe- 
kellel  talpatol  fogvan  teteig  (DöbrC.  514).  Lábának  talpatwl 
fogva  teteeglen  nem  vala  ev  benne  egesség  (OirnC.  174).  Fel 
emelee  hAtet  es  leghottan  egybe  forradanak  hí'  czontyay  es 
talpay  (JordC.  714).  Talpad  alat  meg  uyomodod  az  orozlant, 
az  erdeghet  (KeszthC.  438).  Meg  lelween  az  sebSt  lataak,  haat 
tewysk  tewtt  talpában  (ÉrdyC.  561b).  Mi  talponk  alath  wagyon 
zertelen  walo  zerelem  (ÉisC.  165).  Lata  egi  orozlant  a  zent 
ázzon  teste  mellet  es  ew  talpat  nalya  wala  (765b).  Fel  emele 
en  ellenem  az  fi  talpát :  sustulit  adversum  me  calcem  suam 
(Sylv:  UT.  L148b).  Kezeynek  is  tenyeret,  labaynak  is  ket  talpat 
io  kenny  (Frank :  HasznK.  33b).  Mihelt  megnyugovandnac  az 
vizbeu  fáradt  talpai  (MA:  Bibi.  L195).  Talpa  állja  földet  is  nem 
adott  (BethlTám.  38).  A  kis  hegyes  kövecskét  eszében  sem 
vészen  ember  lába-beliben,  miglen  a  talpát  nem  szurdallya 
(Hall :  Paizs.  264).  3)  (solea  ;  sohle].  A  czipelésnec  talpai  vaimac 
(Com :  Jan.  100).  4)  [ratis ;  flos.s].  Az  talpakkal  Leopold  mellűi 
elérkeztek  24.  szerencsé.ssen  ide,  holnap  az  hidat  itten  talpakra 
vettetem  (Bercs:  Lev.  638).  Hajójok  vagy-is  inkáb  talpok  és 
tutallyok  meri  fíiz  faból  vagyon  (Moln:  JÉpül.  217). 

[Szólások].  A  hír  erfis  talpa  a  hadi  seregnek  (Kisv: 
Adag.  165).  Vgy  sietz  mintáz  talpa  éget  eb  (Deesi:  Adag. 
301).  Ha  lovad  nintsen,  talpad  készen  légyen  íSzD : 
MVür.  300).  Egy  talp  aUyané  fSlduel  nem  bir  (Decsi: 
Adag.  30).  Talpa  munkáját  kérte  tóiünk  (Nyr.  X1V.219). 
Talpok  numkája  béribe  kell  adnunk  nékiek  egy  magyar 
foiintot  (Nyr.  X.470).  Az  embereknek  talpak  munkájokért 
adtam  2  frtot  (Nyr.  XIV.514).  Hallottam  mondani,  hogy  egy 
talpa  n-á  1 1  ó  kotsis  sokkal  magasabb  volt  a  térdeplő  királynál 
(Fal :  NE.  8).  Tudgyák,  hol  kellessék  talpon  s  lábhegyen  állani, 
mikor  s  kinek  fejet  hajtani  (11).  A  nép  talpon  állott  előtte  és 
figyelmezett  minden  .szavára  (Fal :  NU.  341).  Nem  épen  talpán 
esett  megfogtatósa  (Nyr.  XIL363).  Az  török  talpon  van 
és  csak  az  occasióra  vigyáz  (TörtT.-  1.431).  Az  vármegyék 
is  mindenütt  talpon  vannak  (l{ákF:Lev.  n.134).  Szüntelen 
talpon  kell  lenni,  ugyan  talpon  is  kell  meghalni  (Mik :  TörL. 
466).  Talpon  virrad,  ólálkodik,  állya  strásáit,  száz  szemeket 
forgat  (Fal:  NE.  106).  Hamar  felugra,  talpra  álla  (Thaly: 

26 


103 


ÁSZOK-TALP— MJEDVETAiPÚ(FÜ) 


VÉ.  II.7).  Erdély  úgy  olpusiti'ilt  vala,  hogy  azt  lehetett  volna 
gondolni,  hogy  soha  többére  talpára  uem  áll  (Bod:  Pol.  56).  A 
kinek  egyszer  lába  alá  hullott  fője,  talpára  uem  álhat  (Kai: 
NE.  32).  Hogy  kiváunya  a  magyaroknak  talpra  állásokat, 
a  kiktfll  tartani  kelljen  magoknak  (Zrinyi  11.168).  Mindezeknek 
bátran  kívántam  szolgálni,  romlott  nemzetemet  talpra  állí- 
tani (Thaly:  Adal.  11.252).  Borosnyai  Lukáts  a  tudományokat 
talpra  kezdé  állítani  (BodtPol.  202).  Azon  isten,  a  ki  meg- 
billentette lábaidat,  úgy  talpra  is  építhet  (SzD:MVir. 
354).  Senki  áncs  mellette  Nagyságodnak,  az  ki  van  sem  hihetA, 
de  hi.szem  istent,  még  talpra  kapnak  (Béres :  Lev.  60). 
Kusztán  bég  helyére  íMe,  más  felSl  tatár  Delimán  talpra 
kelé  (Zrinyi  1.143).  Kiki  meleg  ágyát  elfelejti,  talpra  kél 
(Fal :  Vers.  873).  KiUsín  lábnak  nagy  talpat  kerekíteni: 
Herculis  cothumos  aptíiro  infanti  (Decsi:  Adag.  221).  Az  tal- 
p'a d a t  bátor  meg  köszörüljed  az  úthoz,  mert  miliőit 
alá  megyünk,  mindjár/uit  Lenkára  viszlek  (Nád:  Lev.  66).  Az 
ecclesia  mikor  az  szárazra  akarna  hágni,  seppedékes  helyre 
teszi  az  talpat  (Pécsv :  Fel.  442). 

ászok-talp :  anconiscas  C.  MA.  fulmentum  PPB.  [lagerj. 
Az  ászok  talpak,  szarufák,  merS  cédrus  gerendák  voltak  (MA : 
SB.  260b). 

csizma-talp  :  solea  ;  schulisole  PPB. 

edény-talpa :  [pes  vasis ;  gesteU].  Azt  akarta  isten,  hogy 
az  edény  talpa  csináltatnék  romlandó   fivegbSl   (Illy:  Préd.    I. 

562). 

eke-talp :  dentale  C.  MA.  iiflugsohle  PPB.  E3íe-talp,  eke-fö : 
deutale  PPBl.  A  szántó  az  eketalpban  tétetett  lemez  vassal  fel- 
metzi  a  barázdákat  í(l!om:.Ian.  73). 

épület-talp:  palatio  C.  [grundpfiihlungj. 

fa-talp :  calo,  calopodinm  PPB.  (korksohlej.  Fa  talpú  saru  : 
calopodium  MA.  Fa  talp,  minémüt  a  barátok  viselnek  :  *calceus 
ligneus  PPBl.  A  .szent  Ferentz  szerzetit  ma  fa  talpú  barátoknak 
nevezzük  (Pázm*:  Kai.  437).  Fa  talpac,  tillgy  fáual  meglágyít- 
tatot  pat.smagoc,  papncsoc  ((.'om :  Jan.  100).  A  szerzetesek 
szürke  szinotlen  ruhában  járnak,  fa  talpú  sarut  viselnek  (Nán : 
Szút.  231).  Nem  gondolnám  azért  szükség6.snek  lenni,  hogy 
fa  taljKin  járjunk  valamelly  kalastromban  (Fal:  NE.  8). 

farkas-talp :  [acanthns ;  biirenklau].  Farkas  talp  neu5 
tiunok  gyökere  leuelo-stSI  (Frank:  HasznK.  17b). 

gyámol-talp :  anconiscus  MA.  [láger]. 

kerék-talp :  absis,  orbita,  orbile  C.  apsis,  curvatura  rotao 
MA.  [felgo].  Kerék-talp,  Imlt-hajtá-s :  apsis  PPBl.  Az  kerekekuec 
talpay,  kflllSy  és  miudono  sí\rga  rézbSl  öntettetett  (Mel :  Sáni. 
141).  Az  kerekeknél-  tjilpai  őntésec  valánau  (Kár:  Bibi.  I.3i)9b). 
A  szekérnec  keréc  agyból,  kűllíieb51,  hat  kerec  talpíikból  egy- 
ben foglaltatott  kerekei  vadnac  (Com :  Jan.  87.  Com :  Orb. 
171). 

láb-talp :  plánta  podis  MA.  ftus-ssohle  PPB.  A  horgas  in 
után  a  láb  talpa  vagyon,  melly  a  bokákat,  sarkakat  és  talpnak 
alsó  részét  magában  foglallya  (Com:  Jan.  58). 

medve-talp:  aianthus  C.  \ms  ursinus  Mel:  llerb.  46. 
sphondylium  Beythe:  Nom.  8.  (biirenklau).  A  meilue  talp  gyöke- 
rét ha  megiszod  borban,  gírezös  kéznec,  lábnac  haaznos  (Mel: 
Uerb.  46).  Farkjus  auagy  medue  talp  neuő  finnek  gyökere 
(Frank:  HasznK.  17b).  Chelidouiura  maius,  hirundaria :  a  fet.ske 
fyu ;  hasonló  az  leuelo  az  meduetalphoz  as  az  nialua  rosahoz 
(BeytheA:FivK.  55b). 

medvetalpú(fű)  :  acanthns  PPBl.  (bjirenklauj.  Medve 
talpú,  töviskóró  magva,  a  skorpió  mariis  ellen  igen  jó :  zura 
PPBl.  Kerti  orvosló  fSvok :  az  isten-fája,  medve-talpú  {8  avagy 
tövises  lapu  (Com-:  Jau.  21). 


OROSZLÁN-TALPÚ(FO)— TALPAS 


oro8zlán-talpú(fü) :  alchimilla  ;  löwenfiias  PPB. 

oszlop-talp  :  stylobata  MA.  basis  PPBl.  stereobata ;  eaulei 
fiiss  PPB.  0,szlop-talp,  szoba  talpa  alatt  való  kó  vagy  tókt 
stereobates  PPBl.  A  felemelt  oszlopoknak  talpai  rézből  volta 
(Uly:  Préd.  n.540). 

sarú-talp :  [solea ;  schuhsohlej.  Megnyomorodának,  kezdé 
benyelnie  önnön  saruok  talpíU  (RMK.  1122).  Ugy  annyira  éhsé 
közöttük  vala,  saru  talpat,  szalmát  megesznek  vala  (VI 173 
Éhséggel  minden  nap  nagy  soc  nép  hal  vala  meg,  ebet,  mao 
kát,  saru  tali)at  miud  meg  esznec  vala  (Zvon:  Poet  11.259 
Saru  talpát  öttenec  (Tyúk:  Józs.  602). 

széles-talpú :  [latíiies ;  breitfüssig].  Kelletlen  dolgait  so 
Ízben  mívelte,  széles-talpú  lábát  fejünkre  tette  (Tlialy:  Ada 
ai54). 

szobor-talp  :  stereobata  MA.  [postament ;  sanlenfuffi} 

verő-talp:  [bammerhaubej.  Tégelyben  rakd  beapost, ver 
talpával  nyomogasd  igyenessen  (Kecsk:  ÖtvM.  293).  Az  fejé 
ónat  az  veró  talpával  verd,  míg  meg  nem  hfll  (320). 

Talpal :  1 )  [pedíbus  eo ;  zu  fuss  gehen].  Az  halál  vtánniml 
talpal  és  kullog  (Mih:ÖrökÉl.  112).  Komában  talpallonak  ma 
is  butsu-jámi  (GKat:  Válts.  11.55).  2)  [.soleam  calceo,  snbdo 
sohleu].  Talpalni  való  bór :  calceorum  suppagmentum  PPB. 

meg-talpal:  [subplanto;  uutertretenj.  Galaad  baluán  alko 
toknac  varo.sa  vérrel  megtalpaltatot  (BécsiC.  189).  Mehbei 
megfcilpalta  o  affatiat  es  ö   erősségében   küzödöt   az  angalla 

(1U7) 

Talpalás :  1 )  [obambulatio ;  das  honimgehen).  Egygj-fiw 
is  má-snvé  is  talpallások  (GKat:  Válts.  II.  Elób.  32X  S)  (d» 
besohlen).  Egy  öreg  szekemye  talpalástól  adgyanak  hasz|)énri 
(TíirtT.  XVm.  224). 

Talpalat :  [fiindamentum ;  grund).  F'undamentomából,  taf 
palattyából  ki  fordult  vala  az  ország  (SzD:  MVir.  164).  ' 

Talpalatn3ri :  [unius  pedis ;  einen  fuss  breitj.  E  romland 
földön  sémi  örökflnk  eé  t;dpalabié  uincz  (Mel:SzJán.  "öji 
Seemi  örökfinc  eg  talpalat  na  sincz  itt  (524).  Tali>;Uatni  tolj' 
(Mel :  Préd.  157).  Magamnak  egy  talpalatnyi  jussom  sem  voll 
az  városon  ("Nyr.  X1.30).  Talpallatu}i  örfikségük  sincsen  (Kar:l 
Préd.  464).  Az  fejedelem  nem  vette  el  csak  egy  tali'.il  iinl 
fiildét  is  itt  Zólyomi  uramnak  (TörtT.a  1.388); 

Talpalló:  [.stnipfenj.  Bérlett  nadriig  ritka  volt,  börk.ii<zí 
volt  riiá  várva  talpalló  helyett  (Moulrók  XI.352). 

Talpas  (talpaes    Rákl^  Lev.    V.95):    1)    (basi   instnutiis 

postament).  Ilyen  formán  czinalá  meg  az  tiz  tömpJs  vag  t.il(«» 

oszlopokat    (MehSám.    141 1.    S)   palmipe-s,    pausa   C.  pIaiK't4 

planipes,  plautus,  plotus  MA.  [breitftissigj.  Petrus  dictus  Tli:ili>»i 

jbgio  (1416).  3)  [pedes;  fusssuldatj.  Az  hegyekben   holmi  ölik 

hegyi  tolvajok  és  talpasok  támadván    (Kár:  Élet  1.49).    Domti 

hadnagy  uram  keze  alatt  levő  gyalog  talpasok  huszonöttel  s»' 

porodván    ugy    decernáltnk,    azoknak    is  6zetéflek   adjissék  U 

mint  az  többinek  iMonOkm.    XIV.54).   Szuliai   Mátyás   tu-araal 

az  szatlmiári  talpasok  ISO  m.aga  házánál    megölték    iMouIrúk 

XVI1I.38).  Egyneliány  tiilpast  kik  borokat    bajtuttanak    v-liui. 

fogtimk  el  (ÍIoiiTME.  VII.2yo).    Kunicz,  labancz,  Uilívt-.   imi 

czia,  török,  tatár,  mind   ellepte    földünket   (Thaly:  Adal.    I  »4^ 

A  felveretott  tal|)a«ok  három  seregben  vervén  magokat    Deini 

felé  ménének  által  (318).  Az  németeket  megárestálták  a  kunh 

czok    meghallván,  hogy  az  talpasokat  felverték  (320X  Óviirban 

I    is  5*.«X>  talpacsnak  volt  liire   (KákF:  Lev.  V.í»5).    Mtiz   talpa* 

i   csináljunk    az    lu-akbúi    is,    ne   contenmálják    az    gyalogságul 

I    (Bercs:  Lev.    149).    Nem    subsLstálnnk   itten   sok  haddal,  lofft 

I   s^a-ri]ja   az   bad  s  a   talpát   félti    az  talpas  (287).  -i)  ||«ro; 


TENl'ERES-TALPAS— TÁLYOG 


TÁMAD 


406 


nscliuh).  Vöttem  liirom  bokor  szattyán  kapczát  talpasokra; 
oknak  való  tiz  bokor  szattján  kapczát  hozatván  Jakab 
doákt.íl  (MoiilTHE.  1.233). 

lyeres-talpas :  [vasto  corpore ;  stark).  O  teneres  talpas, 
Domine  (Bal:  Epin.  4).  Maga  oly   nagy  tenyeres  talpas 
OS  auya  (CzegI :  MM.  143),  Kleutherius    széles    és  hosszú, 
168  és  talpas  vala  (Fal:  NA.  123). 

emes-talpas :  [pemiagmis ;  sehr  gross].  Ha  ngy  írna 
vinus  mint  Bellarmimw,  a  mi  tetemes  talpas  hazugság, 
i  Sámbár  volua  a  CalriniLs  védi  prókátora  (Matkó:  BCsák. 

Ipasság  :  [pedites;  infanferie).  Az  utczán  !év5  talpasság 
írre  kelt  iKár:  Élet  I.IO).  Az  izenetire  az  generálisnak 
jöcstelenül  üzent  az  értetlen  talpasság  Rozsnyón'il  (Thaly: 

1.319). 

Ipatlan  :  1 )  [basi  careus ;  ohne  fuss].  Talpatlaii,  fede- 
aranyas  pohár  (Radv:  Csal.  11.383).  2)  [solea  careu.s; 
sohle].  Szekemye,  pokroczos,  talpatlan   szekernye :   galli- 

Ipig :  [totiis ;  ganz].  Meglá.ssad  ember,  hogy  talpig  bűn- 
agy  (RMK.  11.179).  Némellyek  elSbb,  hogysem  tenyerére 
í  a  szegénynek  a  garast,  talpig  legyalázzák  (Fal:  NE. 
A  ki  eltftri  a  maga  részét,  talpig  ember  (Fal:  UE.  III. 
írdemes,  talpig  igaz  ember  (I'al:  UE.  III.149).  Maga  tal- 
ranynyal  bontott  pántzélba  filtSzfitt,  bal  karján  gyémántos 
!  volt  (Fal:  TÉ.  638).  Vedd  ki  jobban  pártosodat  s  lásd 
:alpig  szive  járását  (SzD :  M Vir.  430). 

iötölfogva-talpig :  [a  capUlo  usque  ad  tingues ;  vom 
bis  zur  7.ehe).  Minden  en  tagaym  thetemt51  fogvan  talpa- 
n  koserfi  kennal  vala  tellyes  (NagyszC.  48).  Maria,  bizo- 
tethedtSl  fogna  talpadiglan  nincen  te  benned  keserfiseg- 
alami  volta  (125).  Megh  ne  gyógyulhass  tetett\M  foghwa 
lyglan  íJordC.  259).  Teteyeet\Sl  fogwan  talpyg  veerben 
■5d6t  (Érdj€.  100).  Ostoroztatik  ez  zent  test  tettettél 
talpadik  (TihC.  58).  A  poklosság  annac  bfirét  el  foglallya 
1  fogna  talpig  (Kár:  Bibi.  1.99).  Ez  az  a  drága  szépség, 
llybe  mi  magunkat  tetiMSl  fogva  talpig  borítjuk  (Fal:  NE. 
:etétiM  talpig  által  járta  szemével  ötöt   (SzD:  MVir.   385). 

Ipon :  (stans ;  stehend].  Talpon  gyalogoc  virradánac, 
louakon  louag  népec  valájiac  (Görcs:  Mátj-.  10b).  Talpon 
ólnak  vala  az  kerevet  mellett  az  földön  (Monlrók  VIII. 
Vagy  talpán  vagy  térden  vessen  számot  lelke-isméretivel 

NA.  195) 

LLTOS,  TÁTOS  :  1)  [mágus ;  zauberer].  Paranc'ola 
bog  égbe  hiuattatnanak  az  oltáron  nez5c  es  a  taltosoc 
iC.  119).  A  titkot,  mellett  kiral  kérd,  bSIcec,  taltosoc  es 
m  nez5c  nem  ielenthetic  meg  kiralnac  (122).  Parancola 
hoé  égbe  hiuattatnanac  az  oltáron  nezfic  es  a  taltosoc 
;hC.  119).  Tegedetb  alyth  wala  táltosnak  lenny  az  sydo 
ErsC.  42).  Az  részeges  asszonyok  mint  az  tátosok  ugy 
ivának,  mind  az  egész  éjjel  barczot  tártának  (Tbaly:  VÉ. 
.  2)  [magicus ;  hexen-].  Fegyvemekinek  tovább  nyújtózik 
e  hogj-sem  pallossá,  sebesebb  mintsem  tátos  paripája  (Fal : 
15). 

.tosság :  [ars  magica ;  zauberkunst  ?].  Lutherben  mint 
természetté  vált  volt  az  hfit  és  vallásbéli  tátosság  (Bal: 
.  242). 

LLUG  ?  :  piscatura  CodPatr.  VL424. 

LL YOG  :  struma  Major :  SzóL  452.  vomica  PPBl.  ab- 
is,  apostema,  suppuratio;  geschwür  PPB.  Tályog,  daga- 
*collectio   bumonim ;   kemény   tályog :    steatoma  ;  öszve- 


gyült  kelevény,  tályog  :  abscessus  PPBl.  MidSn  a  folyó-dagadjís: 
tályog  6szve-mégyen,  varral  béboríttatik  (Com":  Jan.  51).  Szo- 
kott torkombéli  tályoggal  megbetegedem  (Bethl:  Élet.  207). 
[Vö.  TÁIiGYÚj. 

TÁMAJ) :  oborior  C.  orior,  surgo,  exsiu-go  MA.  [ent.stehen, 
entspringen,  aufstehen].  Nem  támadót  na^ob  Janus  baptistatol 
némbériécnéc  zaiőttóc  kűzSt  (MiinchC.  33).  Tamadnac  soc  ha- 
mis prophetac  (58 1.  Tamada  Assisnak  varasából  (VirgC.  99). 
Vala  egy  zfz,  ky  vala  tamadvau  nemes  iiemzetbevl  (MargL. 
114).  Ev  vala  nemes  kyraly  gevkerbevl  tamaduan  (145).  Eh 
nSmSs  zfz  tamada  Nikomedianak  varosában  (DebrC.  9).  Kyk- 
nek  oldalokbol  awagy  eehokbol  zyleteek  es  tamada  anya  zent 
egyház  (ÉrdyC.  343).  Nagy  sok  arwltatok  tamadanak  az  keth 
attyaflyak  k5z5t  (397b).  Zent  Bertalam  apostol  eredet  zerent 
tamada  Indyay  orzagbol  (506b).  Az  ydSben  tamadanak  az 
reeghy  zent  atyaak,  pvvztaban  lakozó  remeteek  (508b).  Népec 
és  soc  népekuec  királyi  tamadnac  5  tSIe  (Helt:  Bibi.  I.G3).  A 
bibliának  olvasását  szabadgyában  batta  (P;izm:  Kai.  453).  Há- 
rom kb-ály  támad  Persiában  és  az  negyedic  elgazdagúl  (MA : 
Bibi.  1.169).  K5z5tted  jövendőmondó  vagy  álom  látó  támadand 
(170).  Szintén  ez  idSben  némelly  kócsogos  elméjű  és  eszelős 
fej5  emberek  kezdenek  támadni  Thuringiában  (Pós:  Igazs. 
1.462).  Szél  támad  s  el-osztván  a  fellegeket  meg-tisztéttya  az 
eget  (Csúzi ;  Síp.  531). 

[Szólások].  Arml  támad:  Arczúl  támad  az  igazságra 
(Pázni  :Préd.  711).  Tizen-St  holnap  alatt  tízszer  támadtak  ar- 
tzúl  istenre,  tizszer  zúgolódtak  ellene  (793).  Vmi  támad : 
Tamada  myndenek  k6z51  nagy  choda  ameelkodas  (ÉrdyC. 
514).  Bekethelensegh,  ky  thamad  nagy  kórságból  (ÉrsC. 
280).  Innen  tamada  a  kSzbeszéd:  ob  hoc  exivit  proverbiiun 
(Helt:  Bibi.  I.D4).  Ebb51  négy  bizonyság  támad  (Pázm: 
LuthV.  403).  Támadnak  nagi  sok  bfinSk  (Vú-gC.  112).  Az 
lutheristáknak  fel  nem  kSlt  ez-ideig  az  igazságnak  világossága, 
az  értelemnek  napja,  hanem  most  kezd  Vitterbergából  észak- 
fel61  hajnal-c  s  i  1 1  a  g  j  0  k  t;uuadui  (Pázm :  LuthV.  3).  A  hol 
több  tar^a  valami  közét  és  reménységét  valamihez,  ott  ellen- 
mondások támadnak  (Fal :  UE.  423).  Tamada  nagy  fele- 
lem: obortus  est  metus  magnus  (JordC.  721).  Ha  meg  nem 
iszom,  kész  garázda  támad  belőle  és  fel-bomlik  a  barátság 
(Pázm':  Préd.  237j.  Sok  aprólékos  dolgokból  országos  gond 
támadhatott  volna  (Fal :  UE.  427).  Vallásbéh  szakadásból  g  y  fi- 
1  5 1  s é g  támadott  (Matkó :  BCsák.  17).  Igen  nagi  háborúság 
tamada  (VirgC.  15).  Tamadwau  haborwsag,  ottan  meg  tanto- 
rodyk  (JordC.  394).  Nagy  hada  tamada  Károly  királynac 
(Helt :  Krón.  64).  Honnan  az  halai  támad  vala,  erek  eelet 
támad  (ÉrdyC.  537).  Nincs  úgy  a  dolog,  a  mint  a  h  í  r  támad 
(GyöngyD:  MV.  9).  Támadót  az  jgassagoknak  uapya 
(ComC.  61).  Nagy  y  n  d  w  1  a  a  s  tamada  az  teugheren  (ÉrdyC. 
127b).  I  r  í  g  s  é  g  tamada  az  gazdagságból  (Decsi :  Sal.  5).  Ky- 
böl  enny  y  o  z  a  g  o  k  tamattanak  es  zarmaztanak  (520b).  Szű- 
nik a  haszon,  támad  akár  (Fal ;  NU.  286).  Eett  ymaran  k  e  r- 
dees  támad,  ky  mondasseek  hyA'  safj'arnak  (14b).  Az  adó 
késedelmezése  miatt  valami  rankór  vagy  hozzánk  való  két- 
ség támad  (MonOkm.  XV.53).  Myhelth  n  a  p  h  thamada,  az 
tyztelendő  ween  yambor  kezde  el  meiujy  (PeerC.  60).  Nap 
támad  7,  eneszik  4  órán.  1572  (KBéca.  A4).  Az  isteni  szeretet 
hasonló  a  támadó  naphoz  (Fal :  SzE.  538).  Mikor  a  nap  támad, 
akkor  kelek  (Fal :  TÉ.  771).  A  ki  kémélletlenűl  nyelveskedik, 
arra  sok  nyelv  támad  (Fal :  UE.  481).  Iziael  országába  pár- 
tolás tamada  a  két  királ  miat  (Szék :  Ki-ón  32).  P  6  r  támad- 
ván hartzoló  Írással  nem  mentik  magokat  (Fal :  UE.  470). 
Kiből  támad  perpatuar  (GuaryC.  67).  Támadt  mind  két 
részről  iszonyú  r  i  k  o  n  t  á  s  (Kónyi :  HRom.  35).  Ki  hfitte  volna, 
hogy  onnét  támadgyon  segétsgge  (Decsi :  Adag.  6).  Nagy 
s  y  w  a  s  r  e  e  w  a  s  tamada  az  kyralnak  wdwaraban  (ÉrdyC. 
542b).  Z  e  1  e  k  tamadanak  (JordC.  374).    Nagy  szel  tamada  és 

26* 


407 


EGYBE-TÁMAD 


az  háznak  négy  szegét  meg  rendité (Kár:  Bibi.  1.512).  Naézel 
V  e  2  tamada  az  teu(;heren  (JordC.  376).  A  támadót  nagy  t  fi  z 
Várad  §8  Szent  Miklós  uczáknak  mind  kpt  részeit  meg  emész- 
tette (Bartha:  Krón.  4)  KybSl  zamtalan  ve?. edelem  támad 
(ÉrdyC.  525).  Per  awag  w  e  t  o  k  e  d  e  .s  tbamada  5  k5z5tt5k 
(PeerC.  83).  Vy  világosság  lattHtut  támadni  (Béc-siC.  67). 
Nekyk  es  vylago.ssag  tamada  íJordC.  363).  A  keresztj'énségben 
viaza-vonyások  támadtak  a  szent  irás  értelraérril  (Pázm : 
LnthV.  261).  Tamada  a  nép  k5zStt  zúgolódás  az  ur  elleu  (MA; 
Bibi.  1.1 29b).  Vmibe  támad:  Anne  balga  tagságba  tamat- 
tanac:  in  tantum  vesaniae  prornixínmt  (BécsiC.  82).  Vkire 
támad:  Az  farkas  fi  támad  anyára  (Duói ;  Adag.  337). 
Mimiyáiíin  a  szakálos  Budára  támadánac  és  kontzonként 
hanác  5tet  (Helt:Krón.  32).  Eggyik  a  másik  .szavába  kapván, 
mind  a  ketten  E  u  s  e  b  i  n  s  r  a  támadván  addig  5nt5geték  a 
pár-lúgot  5sz-fejére,  a  míg  magok  megeléglotték  (Fal:  NA.  148). 
A  pártosok  M  o  s  e  s  r  e  és  Áronra  támattanac  vala  (nelt :  Bibi. 
I.a3).  Ffyak  támadnak  hA  attyokra:  insurgent  filii  in  pa- 
rentas  (JordC.  383).  Caim  az  5  attyafiara  tamada  (Helt : 
Bibi.  I.B3).  Az  istennec  fiára  tamada,  miért  hogy  meg 
érte,  liogy  i5ueudSre  íVszue  egyesülne  (Helt:  Bibi.  I.b3).  Akara- 
nac  k  i  r  a  1  r  a  támadni :  voliiernnt  insnrgere  in  regem  ( BécaiC. 
54).  Negie  vágata  5t5t,  mint  ariilot  es  kiraliara  tamadtjit 
(Szék:  Krón.  160).  Nem  köll  magyarnak  magyarra  támadni, 
de  egy  szívvel-lélekkel  fiszvo-fiigni  (Thaly:  Adal.  11.11).  OrJmre 
támadnak  (P>;mk:  Ha.sznK.  79).  Te  reád  t;imad  minden  nem- 
zeted (CsomaC.  22).  Reájok  nem  támadunk,  csak  Sk  is  liagy- 
janak  békét  mi  nekünk  (KákOy:  Lev.  203).  Mind  niain  v  rákra 
támadánac  és  hatvan  niolczat  ottan  levágának  (Szék :  Knm. 
174).  Vki,  vmi  ellen  támad :  En  ellenem  tamadSktfil  zaba- 
deli  meg  engemet  (AporC  3).  Nem  liozaa  által  hv^ket  azt  gon- 
dolván, hogy  uetalantan  haddal  támadnának  ellene  (JordC.  36). 
Sokak  támadnak  eon  ellenem  (Ke.szthC.  13).  Aekic  az  ania 
szent  egyházba  eríssek,  oszlopoe,  az  eretnekek  ellen  tjimadnak 
(Mel:SzJán.  124).  Nem  illik,  hogy  ellenek  rúgódozzmik  é.'i  tá- 
madgyunk,  hanem  hogy  féllyíik  íket  és  engedgyflnk  nékik 
(Tel:Evang.  11.939).  A  gonoszok  ellene  pártolnak  és  tiimadnak 
(Pázm :  Préd.  79).  Esze  elég  vala,  kivált-képpen  mikor  az  i  s- 
teni  félelem  e  1 1  e n  kell  táraadni  (Fal:NE.  79).  Ne  ta- 
roaééatoc  gouoz  ellen:  non  resistere  malo  (MünchC.  22). 
Kerezttyenek  ellen  akarnak  tamadny  (ÉrdyC.  547b). 
Tíimad  nemzet  nemzet  ellen:  consurget  gens  in  gentom 
(MünchC.  58).  Támadnac  fiac  z  R 1  e  i  e  e  ellen:  insurgent 
filii  in  parontes  (32).  Vki  előtt  támad :  Ma  es  ydflnek  menden- 
koran  t'miady  thozent  fyadnak  elfitte  (PeerC.  287). 
Helyébe,  helyette  támad:  lí^bec  támattanac  ő  heTécbo: 
alii  loco  eorum  surrexerunt  (BéiwiC.  101).  Az  kyral  ky  mwleok 
es  eegy  Hyrta.siis  new5  tamada  helyette  (ÉrdyC.  543). 
Mellé,  mellette  támad :  Oh  Cristusnak  va.ssegei,  tauiadgyatok 
e  n  mellettem,  hogy  az  kegyelmas-segnek  ystene  tawoztas- 
son  cl  mynden  haborw.iagokath  en  zywembewl  (Tlu'wrC.  135). 
Ha  te  Kegmed  mellettem  nem  támad,  nynch  kyliez  byznom 
(RMNy.  n  165).  Keuís  liiya,  hugy  oda  nem  vasztém  nyakanuit 
mert  senki  nem  tamada  melém  (Helt :  Mes.  23C).  A  CVinrad 
császár  nagy  nép|iel  tamada  mellé  (Helt:  Krón.  23).  Ártatlan 
ügyemet  tekints  meg,  hatalmaddal  támadgy  mellém  (MA :  Bibi. 
V.25).  Az  ur  isten  el5tt  támadgyanak  mellété  (Sámb:  3Kérd. 
80). 

(Kiizmondások).  No  egyik  eb  helyébe  kflnnyen  más  támad 
(Decsi:  Adag.  237).  Gyakran  kitsin  .szikrából  nagy  gyúlás  támad 
(Derk :  ( )Élet.  15).  A  bid  hír  kSnnyen  támad,  mert  szapora 
hitele  vagyon  (Fal:  UE.  410). 

égybe-támad :  [convolo;  ziisammenlaufeuj.  A  töb  neme- 
tec  hamar  mind  egybe  támadánac  és  wyonnan  meg  (tkAzénec 
velec  (Helt:  Krón.  55b). 


ELÖ-TÁMAD— FÖLTÁMADÁS 


elö-támad :  oborior  PPBl.  [entstehenj. 


*(* 


ay. 


föl-tamád :  1 )  orior,  inorior,  exorior,  suborior,  coorior  C. 
(erschüinen,  aufgehen].  llolval  iovenek  az  syrliez,  immár  nap 
fel  támadván  (DöbrC.  316).  Azon  ynnepuek  eLse  ydeyn,  ky  Hal 
támad  az  ynnepnek  else  napyaii,  yewo  Marüi  Magdaléna  (Jordti 
450).  Zent  Lucach  ewangelistaiiak  emlekozety  es  ynneiie  mvnt 
az  kelő  es  Hel  tamado  feenes  nap  (ÉrdyC.  587).  Mykoron  ax 
feenes  nap  feel  támad,  meegh  az  kysded  zalma  zalat  ees  njeg 
lattya  ember  az  wtou  (614).  2)  [iasurgo  ;  aufstehen].  Fel-t.imad 
a  tanáts:  *couBurgit  senatus  PPBl.  My  ystenAiJi  meg  látogat 
mynket  fel  tamadwan  a  maga.s.saghl3ol  (JordC.  521).  Kyaytast 
kezde  teuny,  wgy  hogy  az  egheez  wdwar  mynd  tfel  tamada 
(ÉrdyC.  633b).  S)  re«urgo  C.  MA.  (revivisco;  auferstelien|  Ai 
meg  holtak  fel  tjmiadnak  (VirgC.  115).  Paranczolya  az  meg 
holtakat  fel  támadni  (115b).  Fel  tamaduan  ew  vele  meg  ieleo- 
tek  az  dycz5.segben  (145).  Vakok  lathnak,  santhak  yamak, 
hallottak  tíel  támadnak  (JordC.  385).  HA  támadót  Hel  halót 
taybol  (397).  Urunk  Jesus  haynal  eleyn  tamada  ftel  hallottay' 
hol  (ÉrdyC.  142).  Kegyetlenek  ytelethbe  nem  támadnak  f« 
(KtdcsC.  1).  Christus  feltámada,  mi  bfinűnket  el  inosá  (Tel 
Evang.  n  41).  Meny  bé  az  olaj-fa  kertébe,  hogy  a  hol  szSl 
tett  a  halál,  azon  helyt  a  mi  fldvességSnk  élete  is  fel-támad-' 
gyón  (Ágo.st :  Zar.  273bi.  A  bflnnek  halálábúl  fel-támadván  a 
meimyeiekre  felczélozimk  (Csúzi :  Tromb.  150). 

[Szólások].  Pártot-ütök,  f e  1  -t  á  m  a  d  o  k,  ellenkezem:  rebello 
PPBl.  Azt  kiuannja,  hogj  fAstőnkent  feol  tamadgjimk  (KMNy. 
n.334).  Hogy  egybe  gyűlnének,  mind  feltám.-idniuiak,  az  lévai 
haddal  cik  B.szvo  ballagának  (RMK.  IILH6).  Valljon  mi  haszna, 
hogy  fíiltámadtam,  Antal  módjára  Budiira  futottam  (Thaly: 
Adal.  L41).  A  gouoz  iudulatoc  fel  támadnac  (VitkCL 
34).  Foganok  tamadanak  ffeel,  hogy  az  kerezttyeoí 
seeg'ft  el  reokkencheek  (ÉrdyC.  547).  Beteg8eei;''kb5l 
ffel  tamattanak  (521b).  Halálos  kórságba  (■-•;•■.■,  mi- 
kort  meg  esmérte  volna,  hog  6  abboI  fel  nem  tamadnUl 
(Szék:  Króu.  162).  Fel  támad  áuak  Aa  ron  ra:  congregaHJ 
sünt  adversas  Aaron  (JordC.  67).  Nem  hagyá  ilket  fel tá^' 
madui  az  Saulra  (MA:  Bibi.  1.269).  A  kősseg  f e  I  t» 
mada  a  feiedelSmre  (DebrC.  18U).  Amaz  maga  biM  sib 
itiak  az  en  iobbomra  fel  tamattanak  és  az  én  lábai» 
nak  gánczot  vetnek  (Mel :  Jób.  70).  Jay  a  nemzotnec,  e  n  e  mi 
zetómre  felt  ama  douac  (BécsiC.  46)  Fel  tamad< 
nak  az  fiak  szüleiekre  (Fél:  Bibi.  15)  Mi  ezt  el  nem 
szenvedjük,  hanem  haddal  feltámadunk  (TörtT.-  1  409); 
Egy  tcVfik  illy  szóval  támad-fel  (Kónyi:  HRom.  158)1 
Mynden  eo  eleyben  joeuoeknek  ellenek  fel  támad 
vala  (DomC.  161).  Mely  miat  könnyen  meg  eshetik,  hogy  ai 
mag  is  t  r  at  US  ellen  föl  támadgyanak.  1621  (KNagyv. 
ÍM).  Mind  az  egé.sz  világ  fel- támad  isten  melletP| 
(Pázni;  Préd.  7i.  Támadj  fel  immár  nagy  iiristen  mi-mollettilnk 
(RMK.  VI.S8).  Igen  morog  az  huszad  és  ütöd,  egyen  |azuu|, 
hogy  kitölt  az  XV  nap,  mason  azon,  hogy  hol  az  király  luida, 
ki  mellett  feltámadtak  (TörtT.-  1.379). 

föltámadás  :  I )  e.xortns  C.  [aufgang].  Az  napnae  fel  tAma- 
dás.si'(uac  és  el  uyugouássáuac  órai  (Os.  Al).  3)  iasurrectio 
PPB.  (seditiü,  tumultus;  aufstand,  aufruhrj.  Fel-támadás,  párt- 
ütés :  rebellió  PPBl.  A  giakorta  való  kiVsignec  fel  tíinuiilásit 
le  czende-szitetteo  (Szék:  Krón.  94).  Vgy  czeude.szite  Bel;i  király 
le  az  ö  leltjiniad;íssukat  (Helt :  Krón.  38b).  A  |ijirtascK-  a  feltÁ- 
madásnac  fo  vezéreiuec  izgati'tsokra  Sszve  eski'ivé.'it>ket  hinta- 
getnec  (Com;  Jan.  143).  Mi  haddal  feltámadunk,  mert  hogyha 
feltámadásiuikkal  eleit  nem  veí»zük,  nagy  k:ut  vallauánk 
(TörtT>.  1.409).  »)  re-suniftio  MA.  [auferstehimgj.  Z.>la«  u«- 
ket  ClirLsln.snak  Hel  támadásairól)  (JordC.  712).  O  tlie  Dániel 
mongiaiia  megh,  milh  ertez  az  feel  támadásról  (KazC.  176bX 
Az   Oiristvs  fel   támadása   nem   egyéb,  hanem   az   pukoliiac 


PÖLTÁMADAT— TÁMADÁS 


TÁMADÁSKÉPPEN— TÁMASZ 


410 


yan.'io  torkaii  valy  uvomdosasi  (Boni :  Préd.  238).  Vyoniiaii 
sifiletes  az  testnek  amaz  vtolso  fel  tamadasuak  általa 
Tan.  315).    Christus  fel  támadásának   fidójén  a  fSld  meg 

il  és  megindul  (TehEvane.  Il.Ub).    Mi   az   írSk    életnek 

ságára  fel  éppéttettfink  az  mi  iininknak  feltámadásában 
A  kertbe  Ión  az  feltiimadás,  hogy  ugyan  ottan  gyflzettet 

i  meg  a  halál,  a  hol  birodalmat  vSt  vala  az  emberi  nem- 

1  (20).  L.itattanac  az  föl  támadá-skort  az  angyaloc  íilni 
rnhába  (Mon:  KépT.  9).  A  fel-támadá-s  után  az  igazak 
olly  fénye.s  lé.szen  mint  a  nap  (Pázm:  Préd.  412).  Hlyének 

ek   a  mi   szurkos,   koszmós  testeink   a   fel-támadás  titán 

it:  Válts.  L5ö2b). 

Itámadat :  [resurrectio ;  auferstehung).  Béniknek  bocha- 

testliiiek  fel  tamada£a  ees  az   5r6k   eleth   (PeerC.  282). 

Ja  idwezeyttenk  Jesiis :    Én   vagyok   a   feltamadat  (ÉrsC. 

Hyz5k  zenth  lelSkbe,  tastnek  feel  tamadattyat  (KazC.  179). 

-támad :  piodeo,  exsurgo  MA.  [egermino  ;  hervorgehen, 
)ro.s.sen].  KybSl  sok  lelky  tanwságok  támadnak  k}^ve  (ÉrdyC. 
).  Támada  ky  az  nemes  vezzew  (532).  A  Dáuiduac  kicziu 
rébSl  ki  támada  a  Christos  (Szék:  Krón.  63b). 

tolások].  Jó  akaróink  ellenséginkel  tartanak  a  k  i  - 1  á- 
It  kérdésben  (Fal:UE.  389).  A  bölcsek  sem  kerülhe- 
3l,  hogy  holmikor  magokért  ki  ne  támadjanak 
'.  A  bátorság  lígy  szoruljon  szivünkbe,  hogy  mindenkor 
sn  légyen  oltalmunkra  kitámadni  (394).  Uram, 
m  a  farkas  hatalmaskodni  akar,  el  akar  nyelni,  támadgy- 
1  e  1 1  e  1 1  e  m  (Pázm:  Kai.  604).    Ha  Nagyságod  meg  nem 

és   ki    nem   támad    vaia  mellettem,  immár  elveszek  vala 

lOkm.  XIX. 56).    Nem    bőrfinkben,   hanem    lelkűnkben  jár, 

az    igazság   mellett   ki-támadgyunc   (Pázm : 

ali.  Voltak  mindenkor,  kik  az  igasság  mellet  ki  támat- 
ToIn :  Vigaszt  Elflb.  13).  Híven,  bátran  kitárnád  az  igas- 
mellet  (Fal:  ÜE.  380).  Ha  ki  nem  támadót  volna  is- 
6  mellett  (CzeghMM.  14).    Oktalanul   cselekednél,  ha 

sz  mellett  kitámadnál  (Fal:  UE.  438). 

-kitárnád :  [exorior,  eggredior ;  entspringen,  ausgeheu]. 
támadott  Babiloniából  álnakság,  hamisság  az  vén  agg  bi- 
iil  (RMK.  IL82). 

eg-támad:  [aggredior;  angreifen].  Másokat  mosdatlanid, 
lös  kézzel  meg- támad  (SzD:  MVir.  105). 

á-támad :  impngno,  invado  C.  [aggredior ;  angreifen]. 
támadó,  valakire  ütó  tolvaj :  aggressor  PPBl.  Ottau  rea 
idanak  es  reaya  veteek  h*  kezoket  (JordC.  442).  Az  firdeg 
nra  es  Euara  rea  támada,  meg  is  chala  5ket  (Helt:  Bibi. 
,  Az  fejedelem  híre  nélkül  felrohanván  az  Báthory  Gábor 
ái  félék  Szilasi  Jánosék  ellen  rátámadának  (TörtT.2  1.4). 
ód  nélkfil  jelewkeilü  kfilJmbségen  kiki  meg  akad  és  mind 
valami   irigységbfil   szívvel   szájjal   reá  támad   (Fal:  UE. 

in 

madton-támad :   [unus  post  alium   oritur ;    nach  und 
entstehen].    Nyomonisagoc    tamatton    tamadnac   (Born: 
L7). 

imádás:  1)  [ortns,  origó:  gebnrt,  nrsprung].  Meg  nem 
zent  Lucas  azzonyonk  Mariának  támadását  (ComC.  6). 
■al  jnkab  meg  kellet  volna  imya  isten  anyának  tamada.sat 
Cristuiínak  hA  zyleteeseenek  támadását  hyw  tanwsaggal 
elentee  (JordC.  705).  Tanwsagwnk  leezen  az  ew  zent  tama- 
nak  es  eeleteenek  koros  voltáról  (ÉrdyC.  56übl.  Tanwsa- 
i  leezen  ez  zent  innepnek  támadásáról  (601b).  Elein  gyak- 
templom  epetesec  valanac,  hogy  sem  mint  az  Intheranismus 
idasa  vt-m  kezde  lenni  (Zvon:  PázmP.  60).  A  páva  a  tiíz 
idást  menten  hirré  teszi  (Misk:  VKert.  313b).  2)  seditio, 
llio   C.  tiunnltus  MA.   aufruhr,   aufstand   PPB.    Támadást 


indítani:  *bellicnm  canere;  magát  hazabéli  támadásban  ártani: 
se  *iiíserere  bellis  civilibus  PPBl.  Támadásnak  a  feje :  factio- 
iiis,  seditionis  caput  PPB.  Bay  wywíLs,  vyaskodas,  tamadaas 
(ÉrdyC.  591).  Mikoron  igen  meg  szégyenlenéc  észt  a  munkát, 
támadást  keiténec  ellene  (Helt:  Krón.  2).  Egybe  eskfluénec  a 
király  ellen  és  támadást  mfiuelének  az  orsz;ighan  (28).  Miko- 
ron megvallottác  volna  az  8  támadássokat,  .sockoknak  kitollatá 
s7/)meket  (33).  AzonkSzbe  nagy  támadássoc  iSnec  it  állat 
M;igyarorsz!Ígba  (76).  Méglen  oda  cellekezec  Frideric  c.z;ísz;ir, 
addig  támadás  18n  B^ts  országba  (100b).  Athalia  támadást,  tol- 
nait kiált  (MehSám.  410).  Végre  vgyan  azon  szertelenségre 
menne  az  dolog,  hogy  pártfltéseknek  és  támadásoknac  indítá- 
sánál forgódnánac  az  választásban  (EsztT:  IgAny.  391).  A  pár- 
tosoc  zenebonákat,  támadásokat  inditnac  (Com :  Jan.  144).  A 
pór  nép  támadása  legveszedehnessebb,  nem  szokott  derék  har- 
tzal  meg  víni,  mert  hogy  bátortalan  (Fal :  BE.  601). 

Támadásképpen :  seditiose  MA.  aufrühriseherweise  PPB. 

Támadat:  1)  [origó;  urspnmg].  Idwe.s.seegewnknek  elsew 
tamadattya  es  foudamentoma  (ÉrdyC.  63b).  3)  orieu.s,  ortus, 
exortus  MA.  .sonnenaufgang  PPB.  Otet  diczérje  híven,  kiket 
6  támadatról  és  napenyésztrol  bégyfiyte  soc  fBldróI  (MA : 
V.50). 

nap-támadat:  [oriens  sol ;  sonnenaufgang].  Mikor  lézallana 
a  hég'ről  nap  tamadat  ellen,  eleibe  kelénec  neki  az  kéméc 
(BécsiC.  32).  Nap  taamadatwl  fogwa  nap  essetyglen  (CzechC. 
54bl.  Kyk  lakoznak  nap  tamadatnak  bodogh  tartományában 
(Apóst  16b).  Futhnak  nap  esetié  es  megh  temek  nap  tama- 
datra  (DebrC.  534).  Orzaganak  nynczen  zania,  mert  nap  tama- 
dattwl  fogwan  nap  nywghatthyg  mynd  emien  maga  bjTya 
(ÉrsC.  461).  Ha  valaki  az  napot  delrSl  nap  tamadatra  voliatiia 
(TihC.  90).  Izrael  fiai  lakoznak  vala  naptiimadat  felé  (RMK. 
11.13).  Mene  a  naptamadatra  való  fSldre  (Helt:  Bibi.  Ln4).  Ez 
világnac  négy  szegeleti  vgy  mint :  naptámafdajt,  dél,  uapnjiigat 
és  ey.szak  (Cis.  M4). 

naptámadati :  [orientális ;  morgenlandisch].  Nap  tamadati 
széllel  el  rontad  az  tJngornec  haioit  (Szék: Zsolt  46h).  Naptá- 
madatiac  (Helt:  Bibi.  IV.14).  Naptámadati  bSIczec  (MA:  Scnlt 
112).  Az  fölein  drága  nagy  két  naptámadati  gySngy  fflggott 
(MA :  SB.  224). 

Támadók :  [adjnmentum  ;  tmterstützung  ?].  Oly  tellies-e  az 
z.  iras,  hogy  nem  szflk8lk8dic  az  meg  nem  iratot  kezrfd  kézre 
kSlt  emberi  tanettasoknac  tamadekia  nekftl  (Zvon :  Osiand. 
11). 

Támadoz :  1)  [seditionem  moveo ;  sich  empören]  Valaki 
fejedelme,  magistratusa  ellen  támadozna,  isten  ellen  támad 
(ErdTürtAd.  IU.352).  2)  [aestuo ;  wallenj.  A  tenger  támadoz 
uala  nag  zellel  futatuan  (MimchC.  180). 

Támadt- :  [ortus ;  aufgangj  Támadtakor  a  napnak  szSmyfl 
méltósiiggal  j5dd8géle  Szelim  .szultán  (Fal :  TÉ.  650). 

TÁMASZ :  fiücio,  fuleimentnm,  fulcrum,  fultura,  admini- 
cnluni,  lirmamentiim,  pedamen  C.  statumen,  stabilimentum, 
pedanientnm,  sustentaculum  MA.  stütze,  untersatz  PPB.  Tá- 
masz, segítség :  adminiculum  ;  támasz,  gyámol :  sustentaculum, 
fiilcimentum  ;  támasz,  gyámol,  oszlop :  columen  PPBl.  Ila  ezek- 
kel meg  erevseytetevt  leyend  mykeppen  tamozokkal  (ComC. 
241).  Isten  hazának  ozlopa  es  tamazya  (ÉrdyC.  516).  Táma.sz- 
sza  az  iga.sságnac:  firmamentum  veritatis  (Helt:  ÜT.  Kk4).  Az 
chalál  eszi  meg  az  8  bűre  táma.szit  (Mel:  Jób.  44b).  Az  kezei- 
nec  mmd  ket  fel81  támaszszai  valánac  az  íilS  helynél  (Kár: 
Bibi.  I.383b).  [A  jó  aszszony  olyan]  mint  az  gyermekded  plán- 
ták melle  tetetet  tamasz.<!zok  (SalMark.  31).  Egyebfele  tama- 
szockal  is  erossíti  vala  országát  az  Antichristus  (EsztT:  IgAny. 
1.52).  Imé  az  isten  elveszi  Jndából  a  támaszt  és  az  táplálót,  az 


411 


AJTÓ-TÁMASZ-TÁMASZT 


EX£IBE-TÁMASrr-FÖLrTÁMA.SZr 


412 


hadakuzót,  bírót,  az  Stvenedes  hadnagyot  (MA :  Bibi.  n.5X  Hit- 
zad  alól  ki  dftlyíin  a  támaüz  (Apoll.  45).  Az  liát-geritz  az  egész 
alkotiiiáiiyiiac  tjimay/Ji,  oszlopa  (Com :  Jaii.  49).  Elégségasek- 
nee  itílte  a  szemétre  liagyítaiidí  liárom  kér(Ié.sec  táma.'jziiiaU 
megtzáfolasokra  (Oiei;! :  Japli.  4).  Mint  rontyák  e'  támaszodat 
ezek  fi 70).  Azok  a  bizonyságok  reves  és  rothadt  támaszok 
(Püs:  Igazs.  11.370). 

ajtó-támasz :  obex  MA.  thürriegel  PPB. 

ház-támasz  :  [columna  aedilicii :  haiisbalken].  Elefánt  fog, 
mellybSI  Asiában  palánkok  és  háztíimaszok  készíttetnek  (Misk: 
VKert.  22). 

Támaszkod-ik  :  subnitor  C.  nitor,  ni.tor  MA.  [sich  etiitzen]. 
Mwkalkudo  kez,  mert  myg  eele,  másra  nem  tamazkodeek 
(ÉrdyC.  372).  Ha  az  kamarás  wrak  yo  akarathban  akarnak 
hozzánk  lenny,  oda  kell  thamazkodnwnk  fRMNy.  IU.31).  Az 
isten  a  laytoriara  fimiaszkodot  vala  es  monda  (Helt :  Bibi.  I. 
N3).  Hólt  állatokhoz  támazkodic  azoknac  reméiiy.ségec  (Kár : 
Bibi.  I.643h).  Nád  páltzíihoz  támazkodn! :  Se ipioni  anmdineo 
imiiti  (Decn :  Adag.  133).  Er5tlen  falhoz  támazkodiii :  cadncum 
parietem  inclinare  (133).  Istenem  voltál,  reád  támaszkottam 
(MA:  Bibi.  V.ll).  Mellyec  mind  elegge  ielentio,  mely  igen  haj- 
ladozó es  toreken  fiuidamentomhoz  légien  tamozkodiian  az 
romai  pajianac  feiedelemsege  (Zvon:  Osiand.  220).  Fiaim  ne 
táma.szkodjanak  telje.s.séggel  ez  kevés  jószághoz,  a  ki  igen  ki- 
csin hasznú  (Rjidv;Cs;d.  III.2.5fib).  Lehetetlen,  hogy  ki  isten- 
hez tAma.szkodik,  elv&szszen  (Hly:  Préd.  1.221).  A  laitoriának 
lábai  a  kóré  támaszkodtak  (IL31b).  Árva  fejem  immár  kire 
táma.szkodol,  ennyi  ínségemben  hova  bizakodói  (Thaly:  Adal. 
IL70). 

hozzá-támaszkodik  :  [innmibo  ;  sioh  aulelmen].  Estvére 
kolve  az  elefánt  az  5  szokott  háló  helyére  menvén  az  5  fájá- 
hoz nagy  bátran  hozzii  táma^izkodik  (MLsk:  VKert  25). 

még-támaszkodik :  (innitor ;  .sich  stützen).  Mégtamaz- 
kogééc  ó  kezéuel  a  falhoz  és  még  maria  ótet  zumak  (BécsiC. 
223b). 

neki-támaszkodik :  [se  acclinare,  incunibo ;  sich  anleh- 
nen).  A  bac  neki  táuiaszkodéc  a  faluac  (Helt:Mes.  372). 

reá-támaszkodik :  incumbo,  innitor  C.  [sich  aniehnen]. 

[Támaszol] 

meg-támaszol :  [pedo ;  dnrch  pfahle  stützen].  Meg-karó- 
zott,  tám.-mzoltatott :  pedatus  Pl'Bl. 

Támaszt:  1)  [creo;  schafTen,  hervorbringen).  Meúnec  is- 
tene taniazt  orzagot,  niel  nem  tekozlatic  el  (BécsiC.  123).  Prof- 
fetat  tamazth  thy  nektek  vr  ysten  thy  atyatok  fíyay  kezzSl 
(JordC.  71K).  My  okaert  tamaztaa  zent  Kerenczot  eellyen  mó- 
don ydonek  wtolso  rezeeben  ez  vylagra  (ÉrdyC.  .'ifi7b).  Ma- 
got támaszon  az  S  attya  fianac  (Helt;  UT.  VCi).  Fiakat  támaszt- 
hat az  Ábrahámnak,  tilios  jiotest  sascitare  Al)rahae  (Fél:  Bibi. 
4).  TAmaszszimc  magot  a  mi  aty:lnkból  (MA:  Bibi.  I.16b).  Hogy 
az  ó  varáslások  által  aznnyogokot  támaszt:inának,  és  nem  cso- 
leke<lhotték  (Hly:  Préd.  L253b).  Isten  a  halak  kízStt  is  akart 
valjniii  derekas  nagy  nagyállatot  támaszUmi  (MLsk:  VKert  18 1. 
2)  sustineo  C.  fnkio,  siiöulcio,  stabilio,  statnmino,  siustento 
MA.  I.stiitzen,  unterstiitzenj.  Szóló  fát,  vagy  akíir  mi  gyiimiílts- 
lát-tániasztó  gyámol :  canteriolus  PPl.  A  hitnec  agait  oly  kony- 
uekből  kel  támasztani,  melyek  (Helt:  Bibi.  I.e3).  A  tanuizto 
aszlopok  ne^  szegletiu  valanac  gianiolok  és  támaszok  (Mel: 
Síim.  280).  Végezetre  azzal  w  támaszthattyuk  ezt  az  igazsiigot 
(Piizm :  Kai.  7).  Orszíigokiiak  orós  támasztó  pilléri  (Nyr.  X. 
121).  Fiad,  Gyiirgy  tjimasztya  nevedet  (Zrínyi  L41).  Kemény 
fringia-kard  az  oldalát  tániosztya  (90).  8)  (inclino;  leimen). 
Mog  leleek  az  tablat  az  falra  tauuiztuan  (UomC.  172).  Táiuazd 


üzac  az  istenre  minden  dolgod   (MA:  Bibi.  V.18X    4)  [moveo, 
concito;  stiftffli,  erregen,  verursachenj.    A  haborgatis  (persecu- 
tio),  mellet  tamazta  Doniitianos  csazar   (DebrC.  71).    Szeleket, 
vizeket  fi  támasztliat  vala  (KMK.  II1375).    Megfizesse  az.  kárt, 
az  ki  az  tfizet  támasztotta  (MA:  Bibi.  1.68).  Colicat,  has  ragasf,   , 
tekeré.st,  csigázást  támaszt  belól  (Lép:  JTük.  27).  A  prédikáló-  J 
rokat  ama  rósz  nyáladék  iöjak  búdSs  tSsti't  támaszKáii  kí-f&«-  | 
tőlik  (Gyulai:  Tánc  D).   A  hit  dolgát  nép-támaaztó,  ország-világ 
bontó  jószágnak    moudgyák   (Fal:  NE.  36).    5)   [resascito ;  er- 
wecken).    Az  zentek   az  ev  jmadsagokkal    lialottak;if  támaszt- 
hassanak ((JoruC.  71).  Korokat  gyogyohatok,  hallottakat  tamaz- 
yatok,  i>oklo.sokat  tyztohatok  (JordC.  382).  Az  holtból  is  eleuent 
támaszthatsz  (Boni:  Ének.  311).  6)  [caasam  confero;  schieben). 
Az  rab  azzonnak  Bakos   Balasnenal  volt  pénze  zaz  forent,  ezt 
is  tamaztiak  az  testamentoraokra  (líMNy.  III.69). 

[Szólá-sokj.   Az  phariséusoc   Chrístust  ée   keresztelS   Jánost 
egymásra   támaszt  hatnác,    elveszthetnie,  azon  igye- 
keznec  (MA :  Scnit  50).    Nehéz  két  úniak  szolgálni,  kit  bizony  • 
az  Kd  jó  i  t  é  I  e  té  r  e   támaszthatok  (LevT.  IL216).  Zent 
Petíírre  tamazta  a  nejiet  díebrC.  195).  Maga  bajait  t ör- 
vényre  támasztani:   de  snis  controversiis  in  jus  *adirfl 
PPBl.  Nem  egy  s  két  e  1 1  e  n  s  é  g  h  e  t  t  á  m  a  z  t  é  k  Sámbárra 
(Czegl :  Japh.  175).  Eretnekséget  is  szoktanak  t  á  m  a  s  s- 
tani,  a  kik   el-hasonlanak   (Pázm:  Kai.  677).    Nem  azért  tá- 
masztotta  országimk    háborúját,   hogy    részjavainkért  ( 
azt  le  szállítsa  íBethlTám.  675b).    Háborút  semíbül  ne  tárna* 
zatok  (Badv:Csal.   in.93b).    Hadat    támasztott    (Me!: 
SzJán.  400).   Adherbal  mikor  tamasztot  volna  hadat,  meg  gy6-' 
zettetuen  panaíKolkodnec  (Decsi:  SallJ.  14).   E  bezéd   nem  o^ 
ki  irgalmasságot  rézzezien,  de  inkab  ki  haragot  tamazion 
(BécsiC.  27).   üoctorok  zent  yrasban  kerdeest  tamazta^ 
n  a  k  tanwsagnak  okaerth  (ÉrdyC.  4b).   E  kérdést   támaszttyi 
(Mad;  Evang.  100).  Mint  lia  isten  reiánk  támaztotta  vilna 
az  napot  (Decsi ;  Adag.  144).  Pártolás  támasztó  (M.\: 
Tan.  Elób.  23).   Órezóket  kellene  vetiii  a  Knten   feiedelem  .s 
a  kunok  mellé,  hogy  azzoc  hátul  ne   támaszt  hat  uán  :!  i 
valami  wyságot  az  ország  ellen  (Helt:  Króa  55).   A  káp  i:i 
kodás  gyakorta  versengést  támaszt   a  .szíves  jó-ak;irúk 
kozStt  (Fal:  NA.    218).    Az   isten   niomoriisagot   boczat  n  rea, 
hog"  egiebeknek    például    tamasz.sza    (Fél:  Tan.    441b)i^ 
Ászt   mondod,  hogy   C)T)ríánust   is  álnoksággal   t  á  m  a  s  z  t  i  ■{ 
e  1 1  e  n  e  t  e  k  (Bal:  Csisk.  112). 

eleibe-támaszt :  [profero,  i)ropono ;  vorbringen,  vortragen], 
A  sidosagbeli  kiralyoknac  orszagoc  tamasztatic  elónkbe  (Heltí 
Bibi.  I.f2).  Az  iras  kínáltképpen  három  dolgot  támaszt  előnkbed 
(Fél:  Tan.  260b).  Három  erf«séget  tiiniaszt  eleibe  (MA:  Bibi 
1.450).  Ha  netalantan  az  .szokást  Imnaztod  eleibe,  meg  kíl 
gondolni,  hogy  az  vr  azt  mondgya  iZvon:  Osiand.  10).  Ali  huk 
ó  nagysága  elejében  támasztandó  követségnek  rövid  síunm^ 
(Monlrók  VI1I.417I.  Ha  hol  valami  fogyatkozást  vett  éore,  arf 
az  esperestek  elejékbe  tj'miasztotta  a  megigazításra  (Bo<l :  Pal 
71).  E^zt  a  lelkem  indittií  okot  egy  tudós  emberuek  elejéba 
terjesztem,  tiimasztám  (SzD:  MVir.  11). 


föl-támaszt:  I)  erigo  C.  MA.  aufrichten  PPli.  Fel-tá- 
masztom,  felállatom :  erigo  PPBl.  Kouczatok  el  ez  templornat 
es  harmad  napra  fel  tan>aszt4>m  (Fél:  TaiL  273;.  S)  re«ascilO 
C.  MA.  (erweckenj.  Nioicz  halotal  tainaztot  fel  tVirgC.  28)1 
Ilüu  Neapoleon  halála,  melyet  fel  tamazta  halottaiból  (I)om(X 
lu5).  Egy  jwpyay  embert  timiazta  fel  (314).  Hatalma  vagoo 
istemiek  ez  kőnekból  fel  tamaztany  Abraliaomak  fyayt  (JordCL 
361).  Anadnak  testet  fel  tamazad  (KazC.  31).  Cristus  veret 
ertünk  ki  bociat^i,  kiuel  minket  az  halaiból  feltaniazta  (TihU 
17).  íme  zegen  emberth  isten  fel  tamazta  (RMNy.  11.24).  Hol- 
takat igazan  feltunasztatlanac  (Helt:  Bibi.  I.a3).  Feltamantya 
a  holtakat  es  a  földnek  b;4kiait  (l\'.3u).    Kz   ember  i'zac  egj- 


t^LTAMASZTÁS-L&TÁMOGAT 


MEG-TÁMOGAT— KI-TÁNTORODIK 


414 


lány  napoc  elStt  Betbaniaban  az  megholt  Lázárt  feltámasz- 
a  (MA:  Scult.  331). 

Szólások].  Atfyaftyaiiak  nias-wiif  fel  tamazya  (JordC. 
).  N  a  p  y  a  t  fel  tamazya  yokra  es  gonozokra  (368). 
S;feltamaziad  te  kózelédnec  u e u e t :  ut  snBcites  do- 
1  propinqui  tui  (BécüC.  9).  Gonuz  nelv,  ki  partolaso 
tes  ozlasokat  nem  z£d5|  fel  tamaz  tanod  (GuaryC. 
Ezen  is  vagyon  istonnok  hatalma,  egy  országot  más  el- 
1  f  H 1 1  á  m  a  s  z  t  j  a  (Thaly :  YÉ,.  1.48). 

öltámasztás  :  1)  [aindtatio  ;  das  aufregen].  Ceparius,  ki 
ilyabau  keszfll  vala  az  raljokiiac  feltámasztásáért  (Decsi : 
;J.  32).  2)  resuscitatio  MA.  [das  erwecken].  Ha  vala  meel 
•tjT  ffel  tamaztassanak  wtanna  masodzor  martyromsagot 
wedend  (ÉrdyC.  354). 

öltámasztó :   [qni   resuscitat ;  erwecker).    Oh   aldoth  wr 

n-s,   megb   holthaknak   fel   thaamaztoya   es  eelethe  (ÉrsC. 

b). 

lad-föltámasztó  :  rebellis  C.  [aufstandLscher]. 

á-tám£iszt :  (oriri  facio ;  eutsteheu  lassen].  A  Messiást  az 
erazetibol  tamasztaua  ki  (Szék:  Króu.  11). 

aeg-támaszt :  fiilcio,  efl'ulcio,  conftilcio,  praefulcio,  sus- 
;o  C.  adminiculor  MA.  miterstützen  PPB.  Igen  meg  támasz- 
I :  perfulcio ;  félig  meg  támasztatott :  semisultus ;  oszloppal 
támasztatott :  cohmmatns  C. 

támasztás  :  [suscitatio ;  erweckung].  Az  wi'  isten  tisztesse- 
akaria    meg    kfissebbiteni     gyfilBIségnee     támasztásánál 
It:  Bibi.  I.b3). 

lad-támasztás :  claiigatio  C.  (kriegserklámng]. 

rámasztat] 

eá.-táinasztat :  [immittere  curo ;   anhetzen  lassen].    Stati- 
egy  szegény  barátot   meg-rakatott   lúdakkal,  rétzékkel    és 
ebeket  reá  támasztatván  úgy  szaggattatta-el  azokkal  (Bod : 
.  Elíb.  4). 

támaszték :  (fulcnim ;  stiitze).  Az  egész  fSld  muzdulatlan 
így  hellyeu  minden  stömpöly  és  támaszték  nélkül  (Pázm*: 
.  18). 

rámbálód-ik] 

öl-támbálódik  :  (eouvalesco ;  genesenj.  Hozzu  senl5  be- 
iegbíl  feltambalodot  ember  (MNyil :  Agend.  148). 
7AMOQAT:  1)  fulcio,  statumino,  sustento  MA.  [stützen, 
erstützen].  Mynemew  lelky  yozagokkal  kel  tamogatny  az 
ssseegót  (ÉrdyC.  405).  Eretnekségeket  hamissagokal  tama- 
lán  {Mon :  Apol.  449).    Istennél  kedves,  nékünk  gyfimSItsSs, 

az  el-esett  atyánkfiát  tániogattyuk  (Pázm:  Préd.  886).  A 
5  mfiues  a  sz615  ve-szszSket  karóckal  támogattya  (Ojm : 
u  84).  A  reméiiség  vas-matskája  támogasson  (Mad:  Evang. 
).  A  gyakrabbacskán  indított  mértékletes  vendégség  támo- 
ia  a  hitelt  felőled  (Fal:  NE.  25).  Szükséges,  hogy  régiek 
DritássáuaI  támogassam  discnrsnsimat  (Zrinyi  11.184).  Lassú 
■rel,  ina  szakadt  okkal   támogatni   valamit  íSzDrMVir.  71). 

[resiiscito;  erwecken].  C'orocat  vigazt,  halottacat  támogat 
aryC.  40). 

>e-támogat :  fobstruo ;  verrammeln].  Be  méné  a  fiirkas  a 
lángba,  és  a  pásztor  be  támogatá  a  szálát  valami  koróckal 
It:  Mes.  181). 

öl-támogat:  (erigo;  aufrichten].  Mikor  laitoriakat  tamo- 
anak  volna  fel  (DebrC.  5). 

é-támogat:  [statuo,  colloco;  aufetellen].  Le  rakác  es  le 
logatác  az  ű  istenit  az  magas  bélieken  való  bordély  hazak- 
1  (Mel:  Sám.  436). 


meg-támogat:  impendo,  adminiculor  C.  [stützen,  auflialten). 
Zent  Damankus  neky  vetee  vallayt,  hogy  az  zent  egyhiiazat 
meg  timiogathnaa  (ÉrdyC.  449b). 

Támogatás  :  [adjumentum ;  nnter.stiitznng].  My  yob  bará- 
tokat nem  talalwuk  my  idwesseegewnknek  tamogatasa;u'a, 
mynt  az  zentSket  (ÉrdyC.  327b),  Hamissan  csigáztad  hamis 
vallásod  támogatására  a  szent  írás  szavait  (Matkó :  BOák. 
269b). 

Támogató  :  1)  snstentans,  constabiliens  MA.  [stützend].  2) 
fnlcnmi,  fulcimentum  MA.  stiitze  PPB. 

TÁNTORÍT :  labefacto  MA.  wankend  machen  PPB.  Szalad 
a  lator  s  úgy  taszita,  hogy  a  lábaimról  tőidre  tántorítji  (GyüngyD: 
Char.  37).  A  szív,  hogysem  tántorítsa  valami  oly  dolog,  emlé- 
kezetéjért ellenkezik  s  morog  (Gyöngj'D :  MV.  12).  Ez  döfi, 
amaz  taszíttya,  ki  rúgja,  ki  tántorittya  szertelen  ütésekliel 
(GyfingyD;  Koszorú.  259). 

el-tántorít :  [seduco ;  vpegwenden,  verfilhren].  Az  bynek 
lassan  lassan  meg  nagyobbwllnak  es  az  erek  idwesseegrSl  el 
tantoroythnak  (ÉrdyC.  393). 

ki-tántorít :  cv  A  birák  emberek,  kiket  az  adomány  igen 
hamar  meg  vakíttya  es  az  igassagnak  vtabol  kitantorittya  (Helt : 
Mes  442). 

meg-tántorít :  labefaeio  C.  [wankend  machen].  Ha  azzo- 
nyouk  Maria  nem  comiinykalt  volna,  egyebeket  meg  tantorey- 
tot  volna  (ComC.  25).  Te  yob  z5m6d  meg  tantoroyth  teeghedet 
(JordC.  367).  Ho^  meg  ne  tantoroyczok,  meny  el  a  tengerre; 
ki  meg  tantorojland  egj-et  ez  kysdedek  kézzel,  yllyk,  bog  eg 
malom  kew  kőttesseek  hvl-  nyakara  (409).  Ez  mondás  tantoroj-t 
ee  megb  tyteket  (646).  Mikoron  az  5rd8gh  emberth  6  bytyben 
akarand  megb  tantoroythanya,  halálos  gondolathokath  weth 
6  zyweben  (ÉrsC.  284).  Ha  ki  tégedet  a  jóban  meg-tántorit : 
si  quis  te  in  bono  labefactat  (C!om :  Jau.  199). 

meg-tántorítás :  labefactio  C.  [das  wankendmachen]. 

Tántorítás:  1)  c«  Tam'tásokat  táutorításnac  írta  (Czegl: 
Japb.  27).  S)  [fluctuatio;  das  wanken].  El  iuta  a  hir,  hogy 
illíriai  ban  tántoritásban  volna  (Helt:  Króa  190). 

Tántorító  :  íseductor ;  verfíihrer].  Meny  tovva  sathan,  mert 
tantoroytom  vagy  te  énnekem  (ÉrdyC.  181b). 

TÁNTOROD-IK,  TÁNTOROSZ-IK  :  labasco,  titubo 
MA.  [wanken].  Bódog  az,  ki  nem  tantorodandik  en  bennem 
(DöbrC.  261).  Hlyen  vélekedésre  tantorodét  (Zvon  :  Post.  1121). 
Szíve  dobog,  szeme  forog,  lába  tántorodik  (SzD  :  MVir.  150). 

be-tántorodik  :  (titubante  gradu  intrnéo ;  hiueintaumeln]. 
Nem  elég,  hogy  akármely  ecclé.siában  bé-tántorodgyunk  és 
annak  tagjai  k6zzé  szánJáltassimk  (Pázm:  Kai.  562i. 

el-tántorodik :  labo,  labor  C.  [wankend  werdon].  Vram 
en  yogomra  al  énnekem,  hogy  el  ne  tantoroggyam  (JordC. 
711).  Nem  de  annak  okayrth  tautorottauak  y  el,  botrankoztanak 
y  el  az  Izrael  lyay,  hogy  egyetembe  ecyersmynd  el  estének 
volna  az  iS'dnessygtb&l  (Komj:  SzPál.  85).  Alá  bagyíta  a  farkas- 
nac  a  hátba  a  feyszét  oUy  er5s.sen,  hogy  eltántorodéc  bele 
(Helt :  Mes.  308).  Az  niomorult  hitben  el  szelbedSt  és  el  tánto- 
rodott tótság  (GyöngyTört.  74).  A  Krisztus  az  5  igéje  állal 
tselekszi,  hogy  az  S  utairól  el  ne  tántorodjanak  t.Mi.sk:  VKert. 
60). 

ki-tántorodik :  exorbito  MA.  [aus  dem  geleise  gehen, 
abweichenj.  Az  igaz  útból  kitántorodom :  exorbito  C.  PPBI.  Az 
igaz  útból  ki  ne  tántorodgyanac  (MA :  Scult.  210b).  Ki  tánto- 
rodni az  igaz  útból  (Mad :  Evang.  217).  Edgyic  kézzel  az  eke 
szarvát  tartya,  hogy  a  barázdából  ki  ne  tántorodgyon  (Com: 
Jan.  73).  Te  ráczvallásodbúi  ki  ne  tántorodjál  (Thaly :  Adal. 
U.43Ü). 


1 15     MEGTÁNTORODIK— SZÉLLY  EL-TÁNTORGAT 


TÁNTORULr-TANÁCS 


416 


még-tántorodik,  meg-tántoroszik  :  labasco,  titubo, 
liaosito,  offendor,  vacillo  MA.  taumehi,  wauken,  schwanUen, 
wackeln  PPI3.  Bódog,  Uy  meg  nem  tantorodandyU  eii ,  beunom 
(JordC.  385).  Tudod  ee,  mert  az  ffariseoaok  meg  tantorodanak 
(lUl).  Yay  ez  vylaglmak  az  meg  tantorudtokkal  (109;.  Minden 
zorzese  megli  tantorodek  (CsomaC.  102).  Az  eglieez  tSrweent 
meg  tarcUa  es  chak  az  eegykbon  meg  tantoroggyeek  (ÉrdyC. 
541).  En  oly  ember  wagyok,  hogy  sóba  meg  nem  tántorodom 
(ÉrsC.  88b).  Ha  mindíiaian  meg  tantorodnak  «js  te  raytad :  etiam.si 
omnes  otTendmitur  iii  te  (Sylv:  UT.  43).  Ne  tégy  a  vac  eloyl)e 
olyat,  kibe  meg  tantorodgyéc :  nec  coram  caeco  pones  olTendicu- 
Unn  (Helt:  Bibi.  I.GGg4).  Krisztusnak  vallásában  meg  nem 
tantorodanak  (RMK.  V.241).  Meg  nem  tantoro.szom  (Boni: 
l'réd.  39R).  Arius  idejében  bezzeg  sokan  meg  tántorodtak 
(Pi'izm :  Kai.  565).  Ez  dolgon  czac  nem  megtántorodott  az  az 
ez  dolog  miatt  czac  nem  megbotránkozott  (MA:  Scult.  151). 
Hitiben  meg  tantorodot  (Diai.  8). 

megtántorodás :  vacillatio,  titubatio,  ofTensio,  scandalum 
MA.  das  wackeln  PPB.  Az  elsew  meg  tantorodasnak  ydeyn 
mynd    kylencz   karból   nwlottanak  le  Luciperrel  {ÉrdyC.  556). 

megtántorodhatatlan  :  [stabilis  ;  unerschütterlichj.  Illy 
erfls,  meg-táiitorodliatatlan,  kAsziklás  jó  fundameutomra  épít- 
tetvén (BiróM:  Ékesség.  B2b). 

Tántorodás :  prolapsio,  titubatio,  baesitantia  MA.  [scan- 
dalum] ;  das  fallen,  schwanken,  strandiéin  PPB.  [anstoss]. 
Zykseeg,  liog  tertenyenek  tantorodasok  ;  necesse  est  ut  veniant 
scandala  (JordC.  409).  Ne  wygliagyatok  tliy  ellenseegbtlieknek 
tlianthorudasíin,  netlialantlian  bogy  tliy  reathok  ne  yAyenek 
olyanok  (ÉrsC.  191b).  Yay  azoknak,  kymyatt  tantorodas  leezen 
(ÉrdyC.  12).  Az  elsew  tantorodasnak  esety  (64).  Semy  tanto- 
rodasnak zylemeere  nem  artb  az  embernek,  chak  neky  ne 
engheggyon  (80).  Zyk.seegb,  hogy  yewyenek  tantorodasok  (552). 
Ha  tiintorodisom  nékem  tfirténnék,  az  ellenségnek  én  csak 
csiiQa  lennék  (RMK.  VI.230).  A  halgatüknac  és  tamiloknak 
tantorodasoc  (Mon:  Ápol.  3).  Tántorodástul,  botránkozástul 
tartóztasd  lábaimat  (Tbaly:  VÉ.  L116). 

TÁNTOROG :  lapso,  titubo,  vacillo  C.  labo  MA.  wanken, 
wackeln  PPB.  Tántorgok,  pelypegek:  titubo  PPBl.  Elmembe 
tántorgó  voltam  (VirgC.  3).  Ez  diczAseges  zent  atya  fel  kele 
tantoroghiian  (35).  Hatod  lelky  ysmereth  mondatyk  feelelmes 
awagy  tjmtorgov  (ÉrdyC.  27).  Ne  tantorogy  ketli  wtan  yarwaii 
(540b).  Tantorgany  kezd  az  5  láljoc :  labitiir  pes  oorum  (Kár ; 
Bibi.  M9Ü).  Tántorog  mint  az  .izéilfllésnek  lelkétíil  meg  része- 
gi'ttetett  tévelygS  (Pázm:  Kai.  106).  Haboznak  és  szivíkton 
tántorognak  (Illy:  Préd.  I.439b).  Kezd  hol  ide  hol  tova  jobban 
tiintorogni  (Gyöngyi):  Cup.  6U6).  A  golyóbis-talpú  szerencse 
tántorog  (Thaly:  Adal.  1.115).  Oda  kellett  vetnie  horgodat,  hol 
erfisitlietted  tántorgó  sorsodat  (166).  Tántorog  az  okosság  és 
se  ize  se  rendi  a  valamire  való  beszédnek  (Fal :  UE.  416). 

el-tántorog:  [titulio;  taumelii].  El-tántorgani  fogok,  ftsó- 
félben  vagyok,  meg-adom  magamat :  labasco  PPBl. 

Tántorgás:  titubatio,  vacillatio  C.  haesitaiitia,  titubautia, 
MA.  das  schwanken,  wackeln  PPH. 

Tántorgat:  labefacto  MA.  wanken  macheii  PPR  Tántor- 
gattatült:  litubatus  C.  Az  jesnita  doctoroknac  minden  lelki  s 
testi  békességet  tántorgató  ofj'atumi  (Pós:  Igazs.  1.368).  A  keresz- 
tyén embernek  liitít  ottan  ottan  miut  valami  zivatar  iugattya 
és  tjuitorgattya  (584). 

el-tántorgat :  labefacto  C.  [wankend  machen). 

széllyel-tántorgat:  (dispergo;  zerstreueiij.  ElAtte  a  népet 
széllyel  táiitorgatja  (Küuyi:HRüm.   1S2I. 


TÁNTORUTj:  [scandaliziir;  anstoss  nebmenj.  Ki  belegSI 
meg  es  en  nem  betegSlSk,  ki  tantorol  es  en  nem  geriedek 
(DöbrC.  294).  Ky  tantonvltatyk  es  en  nem  tantorwltatom  (ÉrdyC. 

372). 

TAMAEEK  :  tamarica,  tamarix  MA.  tamaris  PPB.  wilder 
k^prass  Adámi.  A  tamaric  f;i,  lencse  fa,  disznó  kSmény  csómStek 
nevével  dicsekednek  (Com :  Jan.  28). 

TAMBURA  (tombora  PPB.  Fal:  Vers.  913):  chilys  Major: 

Szót.  137.  chelys,  testudo  PPB.  Paute,  zytlierj.  Yjf^  tsiga-haj, 
mellyból  tomborát  tainálnak  :  souas  PPBl.  Ki  ménének  az 
aszszonyállatok  énekelve  Saul  király  eleit)e  vigaság  dobjaival 
és  tíimbmákkal  (Káldy:Bibl.  Sám.  Ll8:6).  A  tombora  áll 
hurokból,  mellyec  bur  tekerő  szegetskéckel  meg-vonattatnac 
(Com:  Jan.  169).  Vedd  el  ajándékul  Mikon  tomborámat  és  te  , 
pedig  Thyrsi  rezes  kis  baltámat  (Fal:  Vers.  913). 

Tomborás :  chelorius  PPBl. 

TÁMÉTAIiAN,  TÁMÉNTAiAN  :  [iuniimerabills ; 
zahllo.s].  Támétalan  sok  :  innumerabilis  mnltitudo,  myraa  plurima 
MA.  Az  tsudálatos  épületnek  el  ániultt  vala  tekéntetén  a  támé- 
talan sok  nép  (Moln:  JÉpül.  87).  Látja  a  támétalan  sok  állat- 
nak temérdek  nagy  számát  (89).  Táméntalan  népének  soka- 
sága Nankin  városa  lakosinak  számát  felyiilehaladja  (429). 
Három  kapun  önti  ki  s  W  táméntalan  a  népet  (434).  A  tatár 
táméntalan  nagy  sereggel  neki   indul    Pekin   városának   (456' 

TANÁCS  (tanalcz  EhrC.  3.  5.  tanok  BécsiC  22.  MiinchC 
21.  31.  66.  tanalch  DomC.  100):  1)  consilium  C.  MA  rat  PPB. 
KitSl  t'inácsot  kérdőnk :  coasultus  C.  Vr  Bernard,  kynek  tanal- 
czynac  mend  engednek  uala,  keezde  belczeu  gondolny  (EhrC. 
3).  Ez  myu  ol  nehéz,  hogy  erewl  my  Oistusnak  kel  tanalcz;it 
kerdeznewnk  (5).  Tanalczot  nem  kevantam  (VirgC.  12).  Ez 
vriuik  Cristiisnak  zent  tanaraa  (33).  TanachauaI  mind  az 
városbeli  polgárok  eluek  vala  (81).  Kel  tanachot  es  tanúságot 
kerdenAnk  (83).  Keouetuen  ev  anyának  tanalehat  (CornC. 
2).  Zorgalmatos-sagal  Sriz'ed  lelkedet  bíilcz  Salamon  tanacza 
zerent  (VitkC.  68).  Tanalcbynak  nem  akarának  engedny  (DomC. 
100).  El  fogyuan  vyzek  es  inenden  einbery  tanalc  (238).  En;;' 
delmesSk  lennének  az  5  apostolának  tanácsának  (DebrC.  : 
Meg  fogadaa  tanachaat  az  iamboniak  es  yewe  Pecchee  (Érd>  i 
544).  Ky  kegyetleneknek  tanacbyaba  nem  yarth  (KulcsC.  i 
N'aualyasiiak  tanachyatb  meg  gyalazad:  consilium  inopis  confn- 
dLstis  (22).  Az  efRae  tanaczat  fogada  'Szék;  Krón.  30).  Amadarac 
meg  vtállác  a  szegény  fetske  tanáezát  (Helt :  Mes.  54).  Voltának 
ackor  ollyak  Is,  az  kic  azt  mondanac,  bog  amaz  kazdag  Cras- 
sus  is,  nem  volt  volna  reszetlen  ebben  az  tanaczlan  (Decsi: 
SallJ.  13).  Tanáczoktjjin  részes  ne  légyen:  incoiLsilium  eorum 
non  veniat  (MA :  Bibi.  I.46b).  Nem  tanács  kérdé.s  nélkül,  nem 
szugolyában  vagy  sziirdékban  kell  házasodni  (Mad:  Evang. 
120).  Ne  fogadd  mindennek  szfivetlen  tanáehát  (Zrinyi.  L150) 
Némelyikünknek  oly  tanácsa,  megvijuiik  vélek,  de  tílbli'u 
voltunk  ellenkezón  (ItókGy  :  Lov.  154>.  Elment  vala  5  lio/.  i 
tanáts  kérdeni  (Tynk :  Józ.s.  292).  O  felsége  nagy  taiiá(?iú  hi\  • 
nek  ajáiilá  (Monlrók  Vni.25).  it)  bulenta  C.  [coii»ili:irius ;  r.n 
O  en  eticsseges  egyetlen  SrSmem  es  en  tanaczom  (ÉrsC.  35b). 
Joseph,  ki  tanacz  egyik  vala  és  igaz  ember,  az  sidokiiak  tanA- 
czjira  nem  baylolt  val.i  (Sylv:  LT.  1.122).  Eskflttek  es  mindeo 
tanaczok,  polgárok  (RM.N'y.  II.l).  Mtíg  őléc  a  Ltitlior  píis|>eket, 
a  csá.sz<irnac  tjuiáczát  (Helt:  Krón.  23).  Mellyet  azOrlxin  píiji(iek, 
Máttyás  király  kénstartoia  és  tanátsa  rackatta  (41).  .-V  lanáczokat 
mind  ine«  aiándékozá  (19r>b).  Fogtak  egy  tereket  az  n.ituliai 
basa  hadából,  ki  tanácsa  volt  (Nád :  Lev.  222).  Leg  kízelben  való 
tanátsi  vahuiac  az  királyn.ic  Oiarsenát,  .Setliár  (Kár:  Bibi.  l. 
501).  Az  irás  tndóc  és  az  vén  tanáLsok  egybe  gyfiltenec  vala 
(111.28).  Mint  kellyen  az  bók^  es  eszes  tanaczukuac  szolUiii, 
igen    szépen   meg    mutattya    az  Július   Caesar   (Decsi:  SalU. 


TANÁCS 


BELSÓ-TANÁCS— TITKOS-TANÁCS 


418 


b.  3).  Atfya  császár   tanácza   vólua   (SzVer:  Bar.    12b).   Ki 

tauátsa  istennek,  hogy  hidbassa  titkát  (Pázm:  Préd.  109). 
látsi  kSzzé  fogadta  Abjathar  papot  (046).  Meg  adatot  nekem 
[SIseged  leuele  nagyságos  ersec  ezen  okból  ide  kfildettetít 
icza  altat  (Zvon:  Osiand.  B2).  Én  niszkai  Dobó  Ferencz 
■srármegyének  fóispánya  és  császár  ö  felsége  tanácsa  (Radv : 
1.  IIL192).  A  mely  testamentomom  a  császár  tanácsinál 
yon,  az  én  szerelmes  társom  Káruli  Frozsinánák  helyen 
yom  (Gér:  KárCs.  111373).  Györítly  János  tanácsimkat 
dettük  küzikben,  hogy  az  mi  hűségünkre  kötelezik  fiket 
rtT.'  1.597).  A  gyülekezetnek  vénei,  kik  kiváltképpen  való 
Icsi  valának  a  sídoknak  (lUy :  Préd.  1.70).  3)  concilium, 
itus,  gernfia  C.  ratsversammlung  PPB.  Tanátsot  gyfijteni: 
»ere  senatum ;  tanátsot  bé-gyfljfeui :  *edicere  senatnm ;  nem 
dohii  a  tanátssal :  *abjicere  authoritatem  senatus  PPBl. 
as,  a  tanaié  mégvégezven  vive  ótet  5  hazába  (BécsiC.  22). 
mondand  5  atfafianac :  racha  melto  lezen  tanalcnac :  con- 
I  (MünchC.  21).  Órizkeééetec  emberectSl,  mert  viznec  tfit5- 
6  tanal&cba  (31).  A  papoc  fedelme  es  mend  a  tanaié  keres- 

vala  hamistanosagot  Is  ellen  (66).  Mi  Ponciai  Pilatos  es 
s  romai  velem  való  tanacz  paranczoliok  (WeszprC.  94). 
oknac  thanachokban  wytetel  (ThenTC.  190).  A  romai  biro- 
nat  maganac  foglala,  kit  annac  elótte  czac  a  romai  tanacz 
t  consuloc  altal  (Szék:  Króii.  74).  Begyfltéc  a  tanátsot: 
Bgerunt  concilium  (HeIt:UT.  cöi.  Ne  légy  törvény  tévőm, 
t  kiugratlak  a  tanács  kSzzfll  (Matkó:  BCsák.  258).  Penea- 
ámnak  tílem  eltartásáért  convincáltassék  az  tanács  (Nyr. 
!0).  Méltóztasson  a  tanács  kézen  tartani  (XII.415).  Tegnap 
itoktanácsban  elvégeztetett  (MonOkm.  XTV'.SS).  4)  [consi- 
i,  sententia,  propositum:  entschluss,  beschluss].  Igenlőbb 
icscsal:  conspiratins  C.  0  hozia  hiua  mend  5  hadakozó 
Jelmit  63  valla  6  velec  5  tanacanac  titkiat  (BécsiC.  12).  Ez 
seges  tanacznak  mind  hárman  engedenek  (VirgC.  50).  Eez 
i6r  nem  enghedőth  vala  a  sidoknak  chelekődesenek  ees 
üchoknak  (WinklC.  228).  Igazan  nem  engecz  az  5  paran- 
tinac  es  tanaéinac  (VitkC.  33).  Zfikseg  vala  mű  segedse- 
kre  es  tanaconkra  (93).  Tanácsból  tömlöcbe  teteté  szent 
lás  apostolt  (DebrC.  43).   Elvee^ezSt   vala   isteny   tanacha- 

(ÉrdyC.  4b)  Meg  akaraa  yelenteny  \vr  ysteny  tytkayt  es 
ichaat  (342b).  El  vagyon  veegeztethween  zent  haromsaag 
S'stennek  tanachaban  (505).  Meg  mássolá  tanáczát  (Helt: 
:.  4).  Egyenló  tanátsból  Jupiterhez  kiáltánac  (59).  Isten  atta 
S  sziuSkben  meg  czelekedni  az  6  tanaczat:  dens  dedit  in 
la  eorum,  ut  feciant,  quod  illi  placitum  est  (Fél:  Bibi.  II. 
).  Az  isteni  tanácsnak  bőlcsesége  azt  végezte,  hogy  bizonyos 
ben  írva  is  ki  jelenese  akarattyát  iPázm:  Kai.   498).  Vége- 

tanátsát  meg  nem  raásollya  az  úristen  (Pázm :  Préd.  261). 
[deliberatio  ;  berathung].  Vronk  Jesus  iol  tuduan  az  5  tana- 
lat,  nem  iaruanyraat  niluan  közfiteksidosagbansem  raarada 
iszprC.  9).  Magát  tettete,  ho^  nag  titkos  tanacza  volna  a 
llial  (Szék:  Krón.  21).  Az  embereknec  isten  ellen  valotena- 
3  mely  heiaba  való  (Helt:  Bibi.  I.g4).  Mit  tegyen,  m-ackal 
1  tanacza  (Görcs:  Máty.  62).  6)  (anctoritas,  dignites;  anse- 
,  würde].  Deipbobus  meg-ért  elméjű  és  nagy  tanátsii  itjú 
U:  HHist.  IIL35).  Nagy  tanátsií  isten  (Técsi:  LiL  108).  Hires 
z  és  nagy  tanácsú  ember  (Gyöngy:  Char.  Előb.  8). 

Szólások].  Egy  akarattya  es  tanacha  vagyon  (ÉrdyC. 
).  Rút  temérdek  hazugságokat  kénének  az  római  ecclésiára 
tlia  azt  tanítaná,  a  miben  sem  híre  sem  tanácsa 
tm :  Kai.  675).  Ollyat  fogsz  reiam,  a  kibe  sem  hirem  sem 
ichom (Tel :  Fel  96).  Egy  tanácsa,  szándéka  az  m á s i- 
t  éri  (MA:  SB.  47).  Tanácsba  bé-a  vatódni:  *acce- 
3  ad  rempublicam  PPBl.  Tanátsba  venni:  in  consi- 
1  *adhibere  PPBL  Gyakorta  a  bölcsek  kifogynak 
den  tanácsból  (Fal:  UE.  472).  Agyas,  maga  tana- 
in járó:  cerebrosiis  PPBl.  Ne  1  e  g  y  e  n  e  c  e  g  y   t  a  n  á- 

M.    NYELVTÖRT.    BZÓtAr.    ni. 


tson  az  fi  királysága  felfii  (Zvon:  Post.  1.556).  Szent  lelke 
így  oktatja  vala,  de  teste  ördöggel  egy  tanácson  vala  (KMK. 
VI.118).  Nincs  s  z  ft  k  i  tanácsra  ily  vezérnél  (Zrinyi  L141). 
Nektek  tanacz  adónak  higyetek  io  leanym  (VirgC.  143). 
Tanaéot  adoc  neked  (VitkC.  14).  Az  test  ez  tanalchot  agya, 
soha  magadat  meg  ne  zenuett&ssed  semmy  gonoz  keuansjígtol 
(ComC.  162).  Ke.  agyon  az  en  gazdám  azzonnak  az  vthoz 
mynden  jo  tanachyot  (RMNy.  11,139).  Magamra  adok  tanaczot 
másnak  (Decsi :  Adag.  254).  Bizony  minden  tanácsadónak  sem 
adunk  helyt  (RákGy:  Lev.  253).  Apolló  templomába  ment-bé, 
jövendő  dolgairól  kivánt  volna  tanátsot  érteni  (Hall : 
HHist.  1.3).  A  leualtac  tanaléot  tartanac,  ho^  Lst  meg- 
foghatnac  5  bezedeben  (MünchC.  54).  Kik  őrizik  uala  en  lel- 
kemet, teualczot  tartottak  egembe  (AjtorC.  22).  Onnan  ky  nyo- 
matbwan  az  öariseosok  tanaczot  tarthuak  vala  (JordC.  389). 
Nemyuemew  erethnőkők  tanachot  tartanak  (ÉrdyC.  451b).  Erői 
Ctostus  tanaczot  tewnaz  leyant  kynek  newezue  (ÉrsC. 
454).  Tanács  végzés:  senatus  consultum  C.  Két  concilion 
volt  és  tanacz  végezés  (MA :  Scult.  326).  Tanácsul  adja 
szent  Pál  ezt  nékünk  (RMK.  rV.3).  Ada  tanaczul,  ho^  az  par- 
tasoc  ioszagokat  ország  szamara  kelene  foglalni  (Deesi :  SallJ. 
42).  Azt  is  adom  tanátsúi,  hogy  ki-hadgyák  a  deák  mondáso- 
kat (Pázm:  Préd.  b).  Nem  adom  tanácsul  nekik  (Bal:  Epin.  9). 
Vedd  jobb  rendlie  természetedet,  vedd  tanátsul  józan 
eszedet  (Fal :  BE.  602).  Ha  ki  szűkölködik  tanács  nélkül, 
tanácsai  tartsad  (Com:  Jan.  201).  Eellyenyo  tanachok- 
k al  e  e  1 1  e  t  y  e«-tet  (ÉrdyC.  554).  Az  neepp  t  a  n  a  c h  n  e  k  A 1 
vagyon  (KulcsC.  284). 

[Közmondások).  Az  meglőtt  dolognak  nem  köll  tanács  (LevT. 
11.236).  Nincz  iob  a  ió  tanácznál  (Decsi:  Adag.  86).  Tanáczra, 
szó  hartzra  erfi  kel  (233).  Sokszor  a  gondolatlan  tanácsnak  is 
jó  kimenetele  szokott  lenni  (Kisv:  Adag.  229).  Vén  ember 
tanácsa  jobb,  mint  ifjú  gáncsa  (304). 

belsö-tanács :  (intimus  consiliarius ;  geheimer  rat].  Nagy- 
ságos Bocskai  Lstván  uramnak  6  felsége  belső  tanácsának 
(Czegl :  MM.  Előb.  3).  Achitophel  Absolon  udvarában  első  belső 
tanács  volt  (Fal:  NA.  246).  Gróf  Teleki  László  urnák  a  kirjílyi 
felség  belső  tanáts  ur  hívének  szerelmes  házas-társának  fénylő 
példája  (Bod:  Pol.  Ajánló  levél  2). 

fő-tanács:  1)  [primus  consiliarius;  kanzler,  ministerpriisi- 
dent].  Az  királynak  fő  tanácsa  ez  vala,  gyermekségében  dok- 
tora ez  vala  (RMK.  IV.209).  Mindenkoron  ieles  ersekec  lak- 
tanac,  kic  a  magyari  királyoknac  cancellárinsi  és  fí>  tanáczi 
voltának  (Helt:  Króa  3).  Bebec  Ferencznek  is  te  valal  fö  tanal- 
cza  es  oratora  (ComBal  44).  Komis  Zs.  főtanácsúr.  Erdélyi 
István  2-ik  tenácsúr  (Monlrók  VIII.UO).  Világ  rontó  Szuliman 
okos  fő  tanácziért  gyorsan  el  kűlde  (Zrinyi  L139).  S)  consul 
&)m:  Jan.  131.  A  fŐ  tanács  a  tanácskozásra  való  dolgokat  elő 
beszélli :  consul  deliberanda  proponit  (Com :  Jan.  131). 

fölső-tanács :  [judicium  summum ;  obei^ericht].  A  kősség- 
nec  kapitáni  vadnac,  kic  által  a  kösségnec  végezési  vitettetnec 
a  meg  erössitésre  a  felső  tanácsnac  (Com:  Jan.  132)). 

paraszt-tanács  :  [consiliarius  rudis ;  nnwissender  rat].  Ti 
szegény  kösseg  paraszt  tanacz  vrat  es  kiralt  ne  válasz  magad- 
nac  (MehSám.  404). 

titok- tanács :  1)  [scriba;  secretar].  A  tőb  dolgokat  a 
király  az  titoc  tanáczra  hadia  (Helt:  Krón.  153).  Izend  meg 
az  titok-tanácsnak,  hogy  költséged  is  él  fogyott  (TörtT.-  HL 
325).  8)  [consultatio  secreta ;  geheime  beratschlagimg].  Az  ew 
felségének  tytok  tanachat  meg  nem  yelentem  (RMNy.  IL20). 
Judex  curiae  uram  tegnap  tette  le  a  hitet  udvarnál  a  titok 
tanács  után  (RákF:  Lev.  LllO). 

titkos-tanács :  [qui  regi  est  ab  interioribus  consiliis ;  ge- 
heimer rat].  Titkas  tanátsival    törvénykezett   (Kónyi :  VM.    45). 

27 


419 


bklsö-titkostanAcs-tanAcsol 


ELTANÁCSOL— TANÁCSOS 


420 


belsö-titkostanács :  consiliarius  iotimus  Com:  Jan.  139. 
(geheimer  ratj.  BeLso  titkos  tanácsoc  avagy  praefechuoc,  miut 
az  hopmester,  kiuts-tartó  (Com:  Jan.  139). 

vice-tanács :  proconsiil  Com:  Jan.  131.  A  vice  tanács  a 
tanácskozásra  valö  dolgokat  el5  beszélli  (Com:  Jan.  131). 

Tanácsbeli :  senator,  niagnas  C.  senatorius  MA.  ratsherr 
PPB.  Tanaczbeli  emljer :  Ijiileufci ;  taiiacü  zek  A15,  tanaczbeli : 
synedra'i  C.  Tauátstóli  ember,  tanáts  úr :  bulenta  Fl'BI.  Es- 
kAttink  vaé  valamel  tanacbeli  ember  (RMNy.  II.3.I.  Tanaczbeli 
liiros  neues  emberec  (Kár:  Bibi.  1.13-lb).  A  taniitsbéli  szemé- 
lyek, mint  még  annyi  királyoknak  gyiilekezfite  (DBeukfi:  ílor. 
68).  A  tanátsbéli  egymás  szemébe  nézvén  tsuk  hfiltek  és  egyik 
sem  akart  eisfi  lenni  a  szollakban  (Kónyi:  ÁM.  13). 

Tanácsi :  [consilii,  senatorius ;  rats-J.  Ez  az  tanaczi  végezés 
Jeriisalemben  (MA :  8cnlt.  'i3ih). 

Tanácskod-Ü£,  tanácskoz-ik :  coasulto  C.  delibero, 
consilio  MA.  [sich  berateii).  Egjbe  gyűlnének  een  ellenem,  el 
venny  een  lelkemeth  thanachkoztanak  (Ke.sztbC.  68).  Mint  az 
attya  isten  mind  az  tiv  Lsten  ol  minth  tonackoduau  mondanak 
(TihC.  94).  Tauáczkodni  kezde  a  kSsség  (Helt;  Krón.  194). 
Tegnapon,  mo  is  egy\tih  voltának  es  tanaczkottak  Euieden 
(LevT.  I.IO).  Tanaczkodic  tanyituaniual  (Boni :  Préd.  456).  Szfik- 
.seg,  hogy  az  egész  ember  gondolkodgyec,  tanachkozzec,  maga 
vtan  szamlalod^ec  (Pécsi:  SzfizK.  141).  Má-wdik  tanátskozó 
gondolkodásom  arrúl  volt  (Pázm:  Préd.  a4).  így  tanácskozott 
és  okoskodott  magáten  Moyses  (95).  Tan;lczkozic  vala  magába 
(MA:  Bibi.  L132b).  Magával  sokat  nem  tnnácskozott  (Mad: 
Evang.  95b).  Maga  elméjével  igen  tanaclikodik  (Zrinyi  11.32). 
A  szorgalmatosság  .szaporán  végzi,  a  mit  a  sokat  tanátskodrt 
elme  egyszer  elszánt  (Fal:  UE.  394).  Tíbb  bíit.sfilettel  jár  a 
szerével  tanátskodA  elme  (405). 

(Szólások).  Vmibm  la^iáesíozH :  Mindiarast  ebbe  tanács- 
kozék,  hogy  iob  volna,  hogy  el&zer  ellene  támadna  (Helt: 
Krón.  10).  Vmire  cv> :  A  Dinia  mellet  való  kegyetlen  be-s-siissoc 
titkony  tanáczkozánac  az  e  r  d  e  I  i  e  k  r  o  (I  lelt :  Kron.  30).  Nyl- 
uan  meg  ertíttem,  bogi  halálodra  tanaczkoztanak  (WeszprC. 
20).  Halaira  tanachkozauac  os  e.sztmondac  egy  raasnac :  cogitave- 
runt  illum  occidere  et  mutuo  loqnebantur  (Helt:  Bibi.  I.S2). 
Vkit  c«;  Tanacbkozlak  tyteketh  is  ystennek  zentli  zyzeyt 
(WeszprC.  148).  ]'ki  ellen  cv:  Isten  ellen  is  tanaczkodic 
(Bom:  Préd.  81). 

egybe-tanácskozik  :  [consilium  iueo ;  sich  beratschlagen]. 
Egybe  tanáczkozánac  sockan  .'iz  ivrac  os  nemesec  kőzzűl  és 
kSttést  tiSnec  egyn)ás.sal  a  király  ellen  (Helt:  Krón.  54b), 

öszve-tanácskozik :  aj  A  nyulac  5.szve  tanáczkoznán 
ászt  végezéc  (Helt :  Mes.  7öb).  Arbatzos  fts  Belesus  a.szve 
tanácskozván  megszállák  Ninive  városát  (MolnJ;  Épül.  197). 

Tanácskodás,  tanácskozás :  consultatio  C.  deliberatio  MA. 
[beratnng,  berat.schlagnng].  Te  hagyasyd  énnekem  gondolatym  ees 
tlie  ygazwla-wd  énnekem  tanacbkudasom  (KeszthC.  328).  Az  lelki 
joknac  epfiletit,  arról  való  édes  beszedeket,  tanaczkodast,  taní- 
tást czak  egy  oraig  is  el  vnyac  az  emberec  (Born:  Evang.  IV. 
13).  Mikor  predikátzióim  kiboLsiitásári'il  magam  gondolkodnám, 
két  dolog  sokáig  függSben  tartotta  t.'mátskozá^mat  (Pázm: 
Préd.  a3).  Cassander  Georgliiec  az  hfitbeli  articuhisokrol  tanacz- 
kozasa  (Zvon:  Osiand.  C4).  Az  tanáczkozás  tartásiuic  ntánna 
az  választást  megerSssitSttec  (MA :  Tan.  1 1 20i.  Helyes  tanács- 
kozAnsal,  sok  forgolódás.sal  tisztni,  épül  az  itélö  erö  emberben 
(Fal :  UE.  397). 

Tanácskoztat :  [consnio ;  rat  schaQ'en].  KetelkftdAket  uem 
taiiaczkoztatam  (VirgC.  11). 

Tanácsol :  consilio  C.  consiilo  MA.  [rat  gebén].  Nem  vagyok 
elég  m«g-liat;'u'ozott  értelemmel,  nem   tudom,  mit    tanátsoljak : 


*labat  consilium  meum  PPBI.  Azt  tanacbulaa  ewneky  (ÉrdyO. 
543b).  Az  sz.  házasságnál  jobuak  mondgya  az  tanácslott  sz&zes- 
séget  (Pázm:  Kai.  482).  Cgy  állyunk  boaesszi'it  mint  IXiigenee 
tanátsiotta  (Pázm:  Préd.  129).  Ugy  vegyfik,  mintha  taiuichlanáia 
néki,  hogy  azorgalmato.ssan  meg  hánnya,  vesse  magában  ea 
ielen  való  életnek  rövid  voltat  (Lép:  PTük.  1.392;. 

(Szólások).  VJcinrk  tanácsol :  Gyermek  tanachol  temagad- 
n  a  k  es  aldozzaal  az  isteneknek,  hogy  gonoz  halállal  el  nt 
veez  (ÉrdyC.  337b).  Vmire  ^ :  Nem  tudom  az  uradat  egyébre 
tanátsolni,  hanem  tsak  a  bíjszszútételre  (Hall:  HHiat.  I1L92J 
A  raelly  szfilék  feslettok,  tam'ttyák  és  tanátsollyák  Rokat  J 
gonoszra  (Pázm:  Préd.  1991  A  renitentiára  fi  tana 
csolta  őket.  1761  (Hazánk  Il.fiO).  Vmirvlcu:  Idwesseghee 
r  8 1  tanachoiwan  gondolaa  ez  nyawalyas  vylagot  el  liadnj 
(ÉrdyC.  338b).  Tanátsolni  valakit:  *admiscere alitiiieír 
ad  aliquod  consilium  PPBI.  Ha  ki  .sz&kSIkSdic  tanács  nélkAI 
tanácsold  (Com:  Jan.  201).  Roszszul  tJUiáchlotlál  Demirliái 
engemet  (Zrinyi  II.7).  Myre  ierttel  vala  en  hozzam  ?  Felek 
az  evrdeg:  Azért,  hog  taiialcholnalak  tégedet  (üirnC.  331) 
Tanaczollyalak  teghed  enthAlem  tyzes  es  tyzta  aranyat  venn 
(JordC.  891).  A  tanácsosok,  kik  tanácsollyák  a  népet  (Szathm 
Cent.  110).  Erdeget  ymadnak,  tyztShiek  es  tanacliohiak 
(ÉrdyC.  524) 

el-tanácsol :  dehortor  C.  (abraten]. 

eltanácslás:  dehortatio  C.  [das  abraten]. 

lé-tanácsol :  [dLS.svadeo ;  abraten)  Ezek  voltak  az  derc-kai 
okok,  a  mellyek  mindeneket  le  tanácsolnak  az  |iápLsta  tudó 
mánynak  javallásáról  (Toln:  Vigaszt.  241). 

vissza-tanáesol :  [di.s.svadeo ;  abraten].  Az  pápLstaságn 
való  áltahnonetelt  viszsza  tanácsolják  (Toln:  Vigaszt  86). 

Tanácsolás,  tanácslás:  1)  (consilium;  rat).  Ebben  nen 
fogadom  tanáczolá-stokat  (MA :  Scult.  729b).  C  szent  nevénél 
nincsen  ti.szteleti,  de  sok  feslet  erkJlch  és  hamis  tanáchU 
(Zrinyi  1.11).  S)  (sententia,  conditio;  vorschlag).  Ciooronl 
tanacziasabol  a  tanacznac  nagiob  része  azt  vegeze  (Decsi :  8aUi 
34). 

Tanácsolkod-ik :  [consilium  ineo ;  sich  beratschlagen 
Sokat  is  tnnácsolkodtak  vala  magok  k5z8tt  arról,  hogj'  m 
tegyenek  (ErdTíirtT.  1.17). 

Tanácsoló:  consultor  MA.  ratgeber  PPB.  j 

Tanácsos :  1 )  [svasor,  monitor ;  ratgeber).  O  gonoz  tana 
cliosok  meennyetek  el  eenneu  el&lem  (ÉrdyC.  408>.  Nrnczaí 
egy  tauaczczosom  eos  nynczen  egy  segedelmem  (ÉrsC.  293) 
A  kik  okos  tanátsosi  és  vénei  valának  a  z  idóságnak,  hátri 
maradának  (Pi'izm:  Préd.  23).  Az  jesiivita  atyák  tanitványolt 
nak  az  szájokban  rágják,  hogy  afféle  latorságoknak  keidSt 
avagy  tanácsos  t;irsait  ki  ne  mondgyák  (Toln:  \'iga.szt.  221) 
Ugy  boldogítson  isten,  semmiben  részes  tanácsos  uem  vagjo 
(TörtT.'  L219).  Tanúit  mindenekben,  tinács<is  másnak  is  (Tha|] 
Adal.  I.122I.  S)  consiliarius  C.  MA.  [rat,  ratgeber).  Keremd 
en  tanaléosimtol,  miképpen  ez  tellese<lhetnec  be,  e^r  ielenl 
enuekem  (BécsiC.  75),  Te  es  az  fe  tamiczosyd  merehetek  zenei 
és  vessetek  temj-enth  en-  rea  (JordC.  154).  A  feiedelSuiiiel 
ket  tanácsosat  meg  6le  (DobrC.  ISO).  A  féld  yudniaas  t^uiu 
ciánosnak  keeth  tanachos  feyedelniyt  meg  5lee  (ÉrdyC.  213) 
ü  cliazaar  mynd  te  tannchosyddal  el  vezft  ez5tSk  i305).  Zeo 
Bruno  \vr  pap:m:ik  yelas  tanachosa  vala  (581b).  Józ.sef  val 
Izraelnek  Ha  és  az  Farahóiiak  dolgosa,  taiiAcsu.'ia  (RMK.  I] 
13).  Az  királynac  tanáczosa:  consiliarius  regis (MA.  Bibi.  LJ^H) 
Taiűtók  és  uuiátsusok,  a  kik  a  nagy  fejedelmeket  szemekbei 
meg  inteni  uoni  merik  iMúik:  VKert.  63).  S)  [prudeiis,  ingenio 
sus ;  klng,  .sinnreich).  E-xos  tauálsos  ember :  *|>rudens  in^-iuki 
ad  consilia  pnidens  PPBI.  Egj-  nyelves  ember  ully  egybe-vc.viés 


FŐTANÁCSOS— TANÁCSTALAN 


TANÁCSTALANUL— BOJNYIK-TÁNC 


422 


s  a  fejedelmek  kSzStt,  mellyet  sok  tanátsos  nagy  emberek 
tudnak  Ie-S7jillítani  (Pazm:  Préd.  810).  Az  eretnekségek- 
szükséges  leiiuiok  az  istoii  tanátsos  végezóséuok  meg-vál- 
itatlanságára  nézve  (GKat:  Titk.  5).  A  tanáasos  elme  nem 
1  furcsa,  liogy  akármi  szikra  szerelmét  felgyújtsa  iGvdngyDt 
381).  volt  ez  igen  meszsze-látó.  tanátsos,  bátor  ember  (Bod : 
131).  Szereutsélkediii  nem  mindenütt  tanátso-^  (SzD :  MVir. 

4)  [boniis ;  geratenj.  Bizuntalanra  fároduom  s  ezen  fiii- 
smét eonfiisióban  hoznom  nem  láttam  tanácsosnak  (Bercs: 

204).  Nem  tartom  tauácso,snak,  hogy  fortély  nélkül  ellent- 
ifc  (361).  Tanácsosnak  és  helyesnek  Ítéltük,  hogy  a  nemes 
egyével  megalknváii  illendií  árrát  megadjuk  (447).  Tanácsos 
i  visszatérni  emlékezettel  azon  időkre  (Fal:  NA.  148).  A 
skozásokról    másszor    is    tanácskozni   tanácsos   (Fal :  UE. 

5)  (prundenter  excogitatus ;  simiig  ausgedaeht  ?].  Feiede- 
lek  iialütaya,  mely  palota  vtaknak  kftlí-mb  kv^lwnib  teker- 
igeuel  es  tanaczos  boltoknak  távol  való  heleyvel  be  fog- 
oth  (Komj:SzPál.  41). 

-tanácsos :  (consiliarius  primns ;  oberrat).  A  f6  tanácsos 
i  eszességén  ál  az  ország  békessége  (Pázm:  LuthV.  339). 
irálynac  fíi  tanáczosa :  primns  consiliarins  regis  (MA :  Bibi. 
>. 

ok-tanácsos,  titkos-tanácsos  :  [consiliarius  intimus ; 
mer  rat].  Hallyok  a  nagy  istennek  tytkos  tanachosaat 
?ssagus  zenth  Dávid  proöetat  (ÉrdyC.  576).  Gróf  Pálfty 
i  a  római  császár  és  magyarországi  király  titok-tanácsosa 
;  Élet  n.l91). 

mácsosan :  [prudenter ;  weise].  A  dolog  nagy  tanácsosán 
ráitatott  vala  (Szál :  Króa.  96).  BSlcsen  s  tanácsos.san 
ed  a  nofáriusságot  (Sssathm :  Dom.  Elöb.  9b). 

inácsosság :  (pnidentia ;  weisbeit].  Sok  8sz  fejeket  felfll 
!o  tanátsosságod  és  bSlts  voltod  (Megy:  3Jaj.  11.41).  Har- 
;  három  esztendős  korában  hólt  meg,  a  melly  id5kor 
[ban  még  minden  tanátsosság  nélkfil  való  szokott  leimi 
:  VKert  79). 

ináesoz :  [svadeo ;  anraten].  Kélletec  e  bezed  kiraluac 
■  parancola  lenni,  ment  taiialcoztak  vala  (BécsiC.  51).  Az 
íjiatossaganak  ellene  valókat  tanalehoznak  vala  neky 
;L.  168).  Tanachozlak  teghedet  o  zerete  hvgom  (\VeszprC. 
Nem  engedik  en  bőni-e  tanaícozonak  (SándC.  28).  Tanal- 
'a  nekevnk  elevzer  példázat  zerent  való  jras  (CornC.  2). 
sdnek  jdvessegere  nem  kevannak  tanalcbozny  auagy  segel- 
az  tudományból  (DomC.  133).  Az  isteni  szolgálattól  tanál- 
ik  megmaradny  (52.  12).  Istennek  angiala,  kih  ezSket  5 
tauacoznaia  (DebrC.  193).  Tanachoza,  hogy  harmad  napyg 
?  kerekeket  chinalnanak  (549). 

ináesozó  :  [consiliator ;  ratgeber].  Midenem  kiralom 
é  teneked  auag  elnezet  tanalcí>zo :  numquid  rex  non  ©.st 
ut  consiliarias  tuus  periit  (BécsiC.  251).  Germek  ziletek 
nk,  lezen  codalatos,  tanalcozo,  erSs  (DöbrC.  265). 

knácsság:  [munus  consiliarii;  ratsamtj.  Mikor  egy  feje- 
1  tanácsságra  vagy  jSvedelmének  gondviselésére  választ 
it  (Pós:Igazs.  II.569b). 

inácstalan :  [imprudens,  iudoctus ;  unklug,  unwissend]. 
uátstalan  és  Ítéletien  ifljat  el-boditák  (GKat:  Titk.  18). 
3m  chudálná  tanáchtalan  dolgunkat,  mi  mi  képpen  el-bir- 
mostan  magunkat  (Zrínyi  1.142).  Az  okossággal  semmi 
I  nem  ellenkezik,  az  mint  az  tanácstalan  és  nyakra  fSre 
en  rohanó  választás  (Toln:  Vigaszt.  11).  Eszes,  tanácsos 
ben  tudatlant,  tanácstalant  ád  (Szatm:Cent  216).  Merném 
ani,  hogy  az  eöéie  tanátstalan  vitézeket  mint  egy  ki-keresik 
yóbisok  (Fal :  NA.  221). 


Tanácstalanul:  (temere,  inconsíderate;  blindlingsj.  Ne  ta- 
náchtalanúl,  hanem  rendelt  seregben  mennyünk  fi  reá  (Zrínyi 
L149). 

TAIÍAKOD-IK:  [con,sulto,  delibero;  sich  beraten].  El- 
uegeze  Judas,  hogy  Steth  az  sídoknak  el  arulnaia,  miért 
tugia  vala,  bogi  ymmaron  halálára  tanakottanak  volna  (WeszprC. 
12). 

égybe-tanakodik :  (delibero ;  beschliessen).  A  sidoc  e^be 
tanakottac  vala,  hoé  valaki  6tet  Xsnac  vallana,  a  sínagoga 
kfiuSI  lenne  (MünchC.  189). 

öszve-tanakodik :  [consiliuni  ineo ;  sich  beraten].  Christust, 
kit  Me-ssiásnac  isinéniec  vala,  öszve  tanakodván  királlyá  akarác 
tenni  (Zvon :  Posf .  1.556). 

reá- tanakodik :  [couspiro ;  sich  verschwörenj.  Eeá  tana- 
kottanak és  utámia  vetették  a  tselt  az  8  ellenségi  (GKat: 
Válts,  n.224). 

TÁNC  (íaíwczol  RMK.  IL34) :  chorea,  tripndium  C.  sal- 
tatio  MA.  tanz  PPB.  Tántz  sípos,  musikás:  choraula  PPBl. 
Ezt  mondiak,  hog  oth  tancz  lez5n  (SándC.  10).  Serenyen  futam- 
nak táncban  az  leányok  (PeerC.  339).  Azoknak  szaiok  be 
dugaszoltassék,  kik  miért  hogí  lattiak,  hogi  az  tanczot  kfilSm- 
ben  nem  oltalmazhattyák,  ezzel  akarlak  az  népet  el  ámítani 
(Decsi:Préd.  60).  Táncsockal  és  szSkdécseléseckel  gyakorolyác 
magokat  (Com :  Jan.  209>.  Kívánok  Kgldnek  egy  szép  vigasztaló 
társot  es  az  farsangban  frís  tánczot  (TörtT*.  III.400).  A  táncz 
csélcsapókat  illet  (László :  Petr.  203).  A  tarantula  mérgét  az 
ember  tántzal  s  meleg  futkározással  ki  páiáhattya  magábul 
(Fal:  NE.  110)  A  tsászár  víg  jó  kedvében  egy  esti  tántzot 
parantsola  (Fal:TÉ.  646). 

[Szólások].  Nem  afféle  táncz:  nihil  ad  Bacchum  (Decsi : 
Adag.  113).  Mondják:  három  az  táncz!  (Thaly :  Adal.  1. 
199).  Nem  ugrándoztak  kecskemódon,  mint  most,  hanem  szép 
halkai  járták,  gyakorta  kiáltván :  három  az  táncz  (Monliók 
XI.331).  Siralomra  fordula  az  kSunyen  p  e  n  g  5  táncz  (Szenim : 
TFíú.  10).  Az  hazugoc  tánczokon  való  pártodat  meg 
mutatom  (Bal :  Csisk.  185).  Csipkebokor  az  egressel  nagy 
nehezen  táncra  kél  (Fal :  Vers.  871).  A  kit  az  8  t  á  n  t  z  á  r  a 
vehet,  bizony  annac  kitépi  a  szárnyát  (Helt:Mes.  1861.  Sé- 
dora  vonszák  a  mestert  és  a  bSmbSlSdu  tánczot  is  el 
iártattiák  vele  (Matkó:  BCsák.  153)  Az  bolhási  kis  bolha 
szúnyog  szép  leányával  tánczot  nyomnak  (Thaly :  VÉ. 
1.349).  Egy  mástól  elszaladnak  s  magán  rakják  [Révai  kiad. 
34],  roppják  [Batsánji  kiad.  43),  topják  [Toldy  kiad.] 
táncokat  (Fal :  Vers.  875).  A  musíkára  r  e  á-r  o  p  n  i  a 
tántzot:  *ludere  in  numenim  PPBl.  Hol  ropják  a  te  tán- 
ozodat  (Matkó:  BCsák.  299b).  Ropja  módos  tánczát  lova  is 
kényesen  (GyüngyD:  KJ.  507).  Tántzait  módgyával  ropja  (Fal: 
NE.  29).  Heródesnek  zyleteese  napyan  Herodiasnak  leánya 
tanczot  theen  ( JordC.  398).  Neked  vér  tanczot  a 
lantos  (Tel :  Fel.  100).  Ki  ménénec  az i5u8nec  eleibe  táncokat 
vezetvén  k^rt8cben,  tympanomocban  (BécsiC.  14). 

[Közmondások].  Az  *tantz  bolondnac  való :  nemo  saltat  so- 
brius,  nisi  forte  insaniat  MA.  Néha  reggel  tántz,  este  pedig 
lántz  (SzD;MVir.  294). 

asszonyom-tánca:  [erysipelas;  rotlauf?].  Jól  megtemér- 
dekült  az  orczám  bére,  igen  félek  az  asszonyom  tánczátul,  de 
most  az  viszketése  nincsen  olyan  igen  rajtam  (Nád:  Lev.  101). 

barát-tánc :  (patientia ;  geduld].  Itt  tsak  a  bmát  tántzot 
kell  járni,  más  nótát  nem  fúnak  (Mik :  TörL.  233).  A  mi  a 
patientíát  ílleü,  tengeren  tul  azt  haliám,  hogy  tsak  a  barátok 
tántza  (F'al:  NA.  232). 

bojnyik-tánc :  [saltatio  latronum :  raubertantz].  Érkeu, 
Mérán  a  gjikok  hojnyík-tánczot  járnak  (Thaly:  VÉ.  IL171). 

27* 


423         BOKBÉI.Y-TÁNC— MENYASSZONY-TÁNCA 

borbély-tánc.  A  íAuculásbaD  tudom  az  én  értőmre,  hogy 
mikor  hozzá  fogtak,  elsőbben  sétáló  vagyis  lassú  táncokat  húz- 
tak, annak  utáuna  szaporább  magyar  tjinczot,  e  mellett  bundás, 
tíkés,  siket,  tolvaj,  borbély,  tapsi,  egeres,  reverentiá«  táncokat 
nagy  mulatsággal  jártunk ;  most  lengyel,  stájer,  német,  minuet, 
olá(h)  és  cigány- táncokat  uagy  hebehurgyán  járnak.  1760  (Ha- 
zánk 1.364). 

bömbölö-táno  :  (mastigatio;  geisselung],  Meeg  más  sédora 
is  vouszák  a  mestert  és  a  b5mb5l5  tanczot  is  el  iártattiák 
volo,  noha  nem  cVSmest  menne  a  vásárra  (Bal:  Olsk.  153). 

bundá,8-tánc.  1760.  (Hazánk  1.364). 

cigány-tánc.  1760  (Hazánk  1.364). 

ebek-tánca :  [mastigatio ;  geisselung].  El-jártaftyák  veled 
az  ebek  tántzát  (SzD:  MVir.  83). 

egeres-tánc.  Kedves  tánezok  az  egerestáncz  és  gyertyás 
tántz.  Az  egeres  táncz  ilyen  volt :  egy  sorjában  állott  kilencz 
vagy  tiz  férfi,  ellenben  más  sorban  annyi  leány;  egyik  legény 
elvitte  az  más  sorban  álM  egyik  leányt,  vagy  kétszer  tánczczal 
megkerülte  mind  kfizben  mind  kiviil  az  két  sorban  állókot 
(Monlrók  XI.331.  1760  Hazánk  1.364). 

fegyveres-tánc  :  bellicrepa ;  wafliantanz  PPB. 

forgó-tánc :  [walzer].  Egy  ifiu  legént  czak  héában  szeretz, 
mert  nehéz  faradnak  az  szép  forgó  tántz  (FortSzer.  M2b). 
Haliád,  tetzik  e  néked  az  forgó  tántz  (FortSzer.  N5b).  Nem 
volt  utolsó  gySnySrflségem  a  páros  vagy  forgó  táncz  (Fal:  TE. 
707). 

gyérty  ás-tánc  :  (saltatio  sollemnis  cereis  accensis ;  kerzen- 
tanz].  Kedves  t;mczok  az  egeres  táncz  és  gyertyás  táncz  (Mon- 
lrók XI.331).  A  gyertyás  tánczot  így  járták  :  két  ifjú  legény 
két  égS  gyertyát  vettek  kezekben,  egymással  úgy  tánczoltak 
sokáig,  azután  oda  mentenek,  hol  az  leányok  ültének,  mind 
az  két  legény  szépen  térdet  hajtottanak,  az  két  égó  gyertyát 
két  leánynak  adták  (332). 

hajdú-tánc.  A  haidut  a  bordó  sip  az  haidutanczra  indettia 
(Mel ;  Sám.  33b).  Némely  hajdú  tánczot  fegyverrel  sz5kd6se 
(Zrinyi :  ASyr.  77).  Az  ifjak  hegedülnek,  lantolnak,  hajdú  tánczot 
járnak  (Thaly:  VÉ.  1.349). 

hajdútáncos.  Dajkám  marusszéki  székely  asszony  volt, 
jó  énekes,  jó  hajdú  táiiczos  (Keni :  Élet.  42). 

kardos-tánc  :  xiphysma  ;  schwerttanz  PPB. 

kerek-tánc :  *sa]tatorius  orbis  PPB.  fkreistanzj. 

lapockás-tánc,  lapickás-tánc.  A.sztaltól  felkelvén  tíin- 
czülni  kezdettek,  lengyel  változót,  azután  volt  az  lai>oczkás 
táncz  (Monlrók  XI. 331).  Érdemei  arra,  hogy  a  deresen  artzúl 
fekve  járja  a  lapitzkás  táutzot  (Fal:  NE.  46).  Eljárod  a  deresen 
a  lapotzkás-tántzot  (SzD:  MVir.  83). 

lassú-tánc.  1760  (Hazánk  1.364). 

lejtös-tánc.  A  sátánnak  szekere  farkára  fllt  s  véle  czigány- 
kodván  kedve-szeréut  járja  lejtés  táuciU  (Csúzi:  Tromb.  60). 

lengyel-tánc  :  [saltatio  Polonica ;  polnischer  tanz).  1760 
(Hazánk  1.364). 

magyar-tánc :  [saltatio  Hungaríca ;  uugariscber  tanz],  1760 
(Hazánk  1.301). 

majom-tánc :  [saltitatio ;  das  herumspríngen].  Semmi  irast 
Huagy  bizonsagot  nem  htiz  ol5  Danid  ,)anos,  hanem  kerdez- 
keduen  miserSl,  .szolosmarol  maiom  tanczot  iar  (Mon:Aix)l. 
378). 

menyasszony-tánca:  [saltatio nuptialin;  brauttauz].  KOzel 
vagyon  már  6  vezérséghez,  ha  én  ollyan  közel  volnék  a  házas- 


MENYEGZÓS  TÁNC-TÁNCOL 


i:;i 


Sághoz,  talán  már  is  elvonták   vohia   a   menyassEony  tántzát) 
(Mik:TörL.  20).  ' 

menyégzős-tánc  :  [saltus  nuptialis ;  hochzeitstanz).  A  szent 
atyák  tsudálatos  kemény  szókkal  tiltyák  a  menyegzís  tántzokat 
(Pázm:Préd.  1132). 

minuet-tánc.  1760  (Hazánk  L364). 

nómet-tánc:  (saltatio  Germanica;  deutseher  tanz].  IT'iO 
Hazánk  1.364). 

oláh- tánc:  [saltatio  Valachica;  walachischer  tanz].  1  ' 
aiazánk  1.364). 

palotás-tánc.  Egy  két  francia  menüettel  avagy  palotás 
tánccal  kitenni  magáért  még  nem  bön  (Fal:  NE.  85).  Régi' 
magyaroknak  palotás  tánczai  (Gvad:Pösty.  16). 

paraszt- tánc :  SjTbenae  chorua  Decsi:  Adag.  142. 

páros-tánc:  [tanzzu  zweien]. Mindenbfil  kiforgatsz benn5iiketj 
tiltod  a  nyájas  társaságot,  ketté  szakasztod  a  páros  táncot  (Fala 
NE.  86). 

révérenciás-tánc.  1760  (Hazánk  L364). 

sétáló-tánc.  1760  (Hazánk  L364). 

siket-tánc.  1760  (Hazánk.  1.364).  ■ 

stájer-tánc.  1760  (Hazánk  1364).  i 

süveges-tánc.  Volt  süveges  táncz  is ;  az  kit  annak  hittak, 
ott  a  férfi  egy  szép  süveget  az  kéziben  vett  s  feltartotta,  egy» 
dUl  kettót  hármat  tánczolva  fordult,  azután  az  meljik  leányt 
akarta,  tánczban  elvitte,  kettót  hármat  fordultak ;  azonban  ai 
süveggel  az  leányt  mind  addig  csalogatta,  az  nu'g  .-u  süveget 
elkaphatta,  elkapván  az  leány  még  kettót  hármat  fordult  vél«L 
mintegy  dicsekedvén  az  gyfizedelmen  (Monlrók  XI.332).  á 

szarka-tánc.  Pilátus  Heródeshez  küld,  a  ki  ogy  kis  szarka 
tánzért  is  hamar  fejét  veheti  a  legszentebb  embernek  (Vajda: 
Kriszt  U1.486). 

tapsi- tánc.  1760  (Hazánk  1.364). 

toborzok-tánc.  Az  8  vitézivel  toborzok  táncot  alias  h.ijiU'p 
tánczot  jártata  (Monlrók  ILLll). 

tolvaj-tánc.  1760  (Hazánk  L364). 

tökés-tánc.  1760  (Hazánk  1.364). 

zsidó-tánc.  Ha  az  tót  lejtót  kótára  veszazük,  bizony  zsidó- 
táncz  lesz  belSle  (BerC8:Lev.  124). 

Táncika :  [.saltatiuncula ;  tanzchen].  A  tantzikát  ártalmai 
tekéntettel  kSzleni  s  forró  meleg  tsókokkal  végezni  bezzeg  bfin 
(Fal:  NE.  85).  Könnyebb  kint,  halált  szenvedni  a  ti.>iztas.-igért, 
hogysem  híven  mellette  maradni  a  táncika,  paszita  s  vxmlégli 
mulatságok  kOzt  (109X  Muzsika,  táncika,  vígság,  hit-ság  mindeo 
gondok  (Fal:NU.  270X 

Táncol :  tripudio  C.  salto,  choreas  duco  MA.  Umteit  PPR 
Kere>sztAI  kasul  5ssze  tánczolni :  contortuplicare  C.  Ének  nóliia 
tántzolván  el-ment :  *desaltato  cantito  abiit  PPBl.  Tanczolnak 
ee  az  zentók  (SándC.  10).  E^nekletthA-uk  tynektek  «  nem 
tauczolatok,  yaygatank  es  nem  syrtatok  (JordC.  386)  Mykor<* 
Herodyas  azzunnak  leauya  tanczolt  volna,  az  kyral  monds 
az  leannak  (ÉrdyC.  522b).  Ebed  vtan  estig  ot  mind  tanaczobwak 
(RMK.  11.34).  Látván,  hogy  táutzolua  és  szSkne  elótte  (MAs 
Bibi.  1.2$2).  Duskat  inni  es  frissen  tantzolni  akarok,  iszom,  lakon 
és  pallyazoc  (Szeg :  Theoph.  24).  Az  fejedelem  is  tánczult  ai 
hugodval  (RikGy :  Lev.  94).  A  Madrigal-énekek  oda  valók,  ahol 
Lucifer  fötyfil  a  kólkei  tántzoluak  (Fal:  NA.  163). 


TAnOOLAs— TANÍT 


HOZZÁ  TANÍT— TANItAS 


426 


tolások].  Miként  fújják,  néked  csak  úgy  k  ö  1 1  t  á  n  c  z  o  1- 
(llialy:  Adal.  1 273).  Koszul  hegedülnek,  ebül  t  á  n  t  z  o  1- 
ma  i&X):  MVir.  93). 

ítzniondifóokj.  Mikor  alszik  a  matska,  tántzolnak  az  egerek 

:MVir.  34). 

mcolás  :  saltaKo,  saltatus  MA.  [tanz].  B\Vnt  híiem,  tanczo- 
enekek  mondást,  niuolkodást  (VirgC.  5).  Kenantani  ferfyak- 
tarsasagat,  tanraolast  (Vitk.  26).  Ky  ménének  az  azzony- 
)k  czeengheteessel  es  tanczola.ssal  (JordC.  42).  Mykoron 
kflzelgethiie,  hallaa  az  nagy  zenghesth  es  tanczolastli 
.  Lakodalniokkal,  játékkal,  táiifzolásokkal  és  egyéb  nyája.s- 
sokkal  vigasztalta  magát  (Pázm:  Préd.  146).  Az  tánczolá.st 
mi  s  farsanglájst  követnem  én  nem  kévánom  (Thaly :  Adal. 
). 
mcoldogál :  saltito  MA.  oft  tanzen  PPB. 

incoló:  1)  [saltatorins ;  tanz-].  Tánezoló  ház:  orchestra 
choreum  PPB.  En  tauczolo  béliekre  mentem  (VirgC.  5). 
nekes  avagy  musikus  ugró  és  tántzoló  nótákat  zenget 
i:  Jaa  209).  A  tánezoló  aszonnyal  ne  légy  gyakorlatos, 
valamiképpen  el  ne  veszz  az  5  batbatóságában  iZóIy: 
339).  Tánezoló  társ  (Szentm:TFiú.  7).  2)  saltator  MA. 
ir  PPB.    Hozatá   ki    cznflokat,   tantzolókat    (Helt:  Króa 

incos:  [saltator;  tanzer].  Alakos,  komédiás, tántzos,  tzinkos : 

PPBI.  Valentimis  Tanchos   dictus  jbgio   (1421).   Táncos, 

s,  emberséges    de   nem  tetszik,   tudom   mért  (Fal:  Vers. 

^Ivm-ÁT. :  [specto ;  angehen].  Ez  a  tanátsot  illeti,  amaz 
ibánast  tángállya  (Pázm :  Kai.  460).  Ha  6  feLségének  supp- 
)k,  mi  haszna  volna,  alkalmasint  tángállya  kegyelmed 
ében,  hogy  semmi  (Gér:  KárCs.  rV.401). 

SlNIT:  doceo,  condoceo  C.  erudio,  informo,  instituo,    in- 

MA.  lebreu,  imterweisen  PPB.  A  szokás  tanít  szólni : 
!ndi  *magistra  consvetudo  PPBI.  Keryewk  ewkewt,  hogy 
lanak  mynket  (EbrC.  132).  Azoc  a  pénzt  veuén  u^;  t5nec 
nt  taneitattac  uala  (MünchC.  70).  Zauokal  es  io  peldaual 
yak  (VirgC.  30).  Kereztyen  anya  zent  egyhazat  taiiítota 
.  Az  A  fyayt,  leanit  ezenkepen  tam'tya  (62).  Mene  az 
bakhoz,  hoé  evnekyk  predicallana  es  tanebtanaya  (DomC. 
KerAly  uala  Galyleat  tanaytbwan  h'Sket  hA  synagogayok- 

(JordC.  364).  Fel  nythwan  bew  zayat  taiioytbya  uala 
)t  (365).  Taneytok  abiokokatb  tbe  wthaydra  (KesztC.  129). 
f  lóth   legyen  egy   másában,   téged   az   arithmetica   nem 

(Helt :  Aritbm.  G8).  Senki  nem  tanittia  az  fl  attiafiat,  hanem 
laian  az  istentől  lesznek  tam'ttattak  (Fél :  Tan.  296b).  Maga- 
Sse  tanítana  meg  bennünket,  kellene-e,  nem-e,  s  mi  formán 
atnod  (EákGy:  Lev.  174). 

EÓlások].  Vmiben  tanit :  Tanoytateek  Moyses  mjnden 
czessegben:  ernditus  falt  onmi  sapientia  (JordC.  728). 
élekben  tam'tott  levén,  ugy  tetszik,  már  nem  apród  a 
ika  dolgában  fFal :  NU.  320).  Minden  tudományba  es 
liességbe  tanétván  meg  fedgjenek  minden  embert  (Tel: 
lg.  n.338).  Vmiból  K>:  Azok  meg  vannak  jruan,  kyket 
ének  az  apostoloknak  ielenvoltokra,  hogy  my  es  taneytat- 
:  e  z  b  e  V 1  (ComC.  11).  Testewnknek  mjiiden  y  n  d  u  1  a  t  y- 

tanytatank  íVirgC.  137). Mikor  a  fópásztorok  a  székbfil 
í  t  n  a  k,  akár  minémö  rósz  életűk  legyenes  is,  engedgyünk 
k  (Pázm2 :  Kai.  637).  A  pápai  székbSl  kételem'ttetnek  a 
szók  is  jót  tanítani  (Pázm :  LuthV   60).   Vmikez  <v :   Idején 

e  m  b  e  z  tanítom  :  praedomo  PPBI.  Vmire  cvi :  Ez  világot 
a  istennek  zent  akaratyara  (VirgC.  15).  Gyeplőre 
ja :  loro  conduce  facit  PPB.  Sok  hazugságra  tam'tani 
íit :  *farcire  ceutones  alicui  PPBI.  Kezdee  ewtet  tanoytany 
aak  ysmeretyre  (ÉrdyC.  339).  Valakit  tudományra 


tanítani :  *excoler»  aliquem  doctrina  PPBI.  Gyermekimet  taní- 
t.T&satok  deaki  tudomanra  (Radv:C8al.  111.87).  Embereketh 
t.-miczauak  idvesseguek  vtara  (VirgC.  15).  Vmil  cvj:  Azt 
tnniltya  Calviuus,  hogy  nagy  mcsaszo  menyországtul  egy  pitvar 
vagyon  (Pós:  Igazs.  634).  Én  azt  nem  írtam,  hogy  az  elő- 
számlált tévelygéseketa  luteristák  tain'ttyák,  hanem  hogy  a 
pártosok  íaníttyák  (Pázm:  LuthV.  135).  Isten  azon  be  ununk 
akar  tam'tani  (Zrínyi :  ASyr.  24). 

hozzá-tanit :  [edoceo ;  belebren].  Az  atya,  az  mely  fiát 
bizonyába  szereti,  nem  veri  arra,  hogy  g)íil5lnoie,  sót  hogy 
vtet  hozzá  tanitanáia  (Boni:Ének.  286).  Hiszem,  hogy  az  úr 
isten  hozzá  tam't,  mit  írj  neki  (LevT.  IL76). 

még-tanít :  1)  condocefacio  C.  perdoceo,  condoceo  MA.  [be- 
lebren, unterrichteu].  Jól  meg  tam'tom:  perdoceo;  reá  megtam'tlak: 
addoceo ;  szorgalmatossan  megtanítom :  edoceo  C.  Felele  fráter 
Rutinos,  mikepen  meg  vala  tanítatuan  (VirgC.  22).  Megh  tanoy- 
totta  vala,  myth  takacznak,  z&5nek,  zabonak  es  zAcznek  twdnya 
kel  (JordC.  77).  The  wtaydnak  yarassara  meg  thaneb  eugemeth 
(KulcsC.  46).  Barlaam  az  kyralnak  fyat  tekelletSssegel  megh 
tanutolta  (KazC.  111).  Hercules  allatoknak  meg  tanytoya  oes 
meg  ehnytewye  (Pesti:  Fab.  88).  Fogják  meg,  kössék  s  adják 
én  kezemben,  bizony  megtanítanám  fejedelmét  becíülni  meg 
(LevT.  11.342).  2)  [castigo ;  bestrafenj.  Megértette  a  fejedelom, 
hogy  ez  az  ember  hamissan  vádaskodik,  azért  is  kellene  meg- 
tam'tani,  hogy  hamissan  vádaskodott  (TörtT".  L389). 

[Szólások].  Ámbár  te  légy  néma,  szótalan  és  szuszma,  meg- 
tanít a  bor  szólni  (Kisv:  Adag.  532).  Vmire  mtglanU: 
Tauicz  meg  azokra,  kiket  nem  halotam  (VirgC.  43).  Szflk- 
sigtek  va^on,  bo^  tíitSkSt  meg  tanyczunk  azokra  (Sylv :  UT. 
n.l03).  Vala  ky  meg  feyteud  egyet  az  kyseb  paranczolatok 
kezzSl  es  w^  tanoytand  r  e  a  embereket  (JordC.  366).  A  my 
tytSket  yllet,  Oistns  Jesus  meg  tauobon  reea  (ÉrdyC.  572). 
Fiát  a  régi  szokásra  meg-tam'tani :  *erudire  ad  majornm 
instituta  filium  PPBI.  VmirOl  megtaiiU,:  Meg  tanitta  6tet  zent 
Anna  ti3teletir51  es  az  6  zent  maradekirol  (TelC. 
92).  Vmil  cc :  Tanyha  meg  e  1  m  e  e  t  b  az  zent  patriarchaknak 
engedelmessége  (VirgC.  142). 

[Közmondások]  Az  szarkát  is  megtaníthatni  szólni,  de  ha 
megijed  vagy  megharagszik,  csak  karatyol  az,  nem  beszél 
(Bercs:Lev.  124). 

reá-tanit:  addoceo  PPBI.  [unterweisen]. 

vissza-tanít :  dedoceo  C.  [abgewöhnen].  A  mester  ha  mit 
vi.szsza  tanít,  viszsza  tanultasséc :  magister  si  quid  dedocet,  dedis- 
catiu-  (CJom ;  Jan.  155). 

Tanítás  :  institutio,  informatio  C.  unterweisung  PPB.  Tam'tá.st 
gyakorolni :  *auditiou6S  obire  PPBI.  Tauulya  meg  \^'  zent 
tam'tasath  (VirgC.  62).  Meg  teczyk  nyluan  az  lelki  iozagokra 
való  tanításából  (88).  Keezereytbuek  tanoytasokkal  ez  vylagot 
meg  wtalny  (ÉrdyC.  559).  Hizem,  bog  ezzeben  ueezy  maghatt 
az  en  tauitasomrul  (LevT.  1.369).  Az  tam'tasuak  bizonios  czel- 
liarol  nem  szorgalmatosok  (Fél:  Tan.  Elíb.  5).  Az  apostoloc  az 
fi  tam'tasokat  az  igaz  hitben  es  szeretetben  rekesztik  be  (13). 
Az  eu  tanetasom  kitómboz  a  te  vélekedésedtől  (Tel :  Evang. 
6).  Az  népek  nem  esmérték  isten  szavának  tanításokat  (Pázm : 
Kai.  464).  Kedves  tanítása  ízt  hagy  a  balgátokban  (P;izm :  Préd. 
a4).  Tam'tásában  nem  azon  fárad,  hogy  istennek  fiakat  szflly5u, 
hanem  hogy  maga  tudományát  mutogassa  (Pázm:  Préd.  c).  A 
szfikSlkSdSk  testi  szükségének  gondgyáért  nem  méltó  el-hadni 
a  lelkek  tam'tását  (43).  A  sidók  s  pogányok  tam'tásárúl  való 
végezés  csak  Sidó-országra  szolgált  (Pázm :  LuthV.  lüb).  A  te 
bitednec  gyamola  lehessen  az  en  tam'tásom  (Bas:  Credo  132b). 
Az  tam'tást   az   városban  semmi   lett   úttal   meg   ue   engedje 


427 


TANÍTGAT— TANÍTÓSÁG 


TANÍTTATLAN— TANÚSÁG 


428 


(Nyr.  XIV.514).  Nem  ily  szülemény  kell  mostani  idíben,  ki  ta- 
nítást foglal  némely  czikkhelyében  (Orczy :  KBltH.  Ifi). 

[Kílzmoudások].  A  tanításnak  szárnya  a  jó  példa  (Pázm : 
Préd.  01). 

Tanítgat :  subdoceo  C.  subinde  doceo,  frequenter  instituo 
MA.  [wiederliolt  leliran].  Az  hit  tanítgattya  és  tsendasgeti  a 
keresztyén  embert  (Megy:  3 Jaj.  1185).  A  szjtrvas  az  8  hornyára 
gondot  visel  és  tanítgatja  5tet  a  fiitásra  (Misk :  VKerL  137). 

Tanítgatás :  [iastitutio  ;  unferweisnng).  My  feyedelmAnk  6 
tlianugatasokiiak  atala  elwezyk  thílínk  my  thwlaydon  aka- 
rathwnkath  (ÉrsC.  228).  Tanítgatá-sában  az  él5  isten  az  ember- 
nek természeti  keménységéhez  kéiiest  szokta  magát  alkalmaz- 
tatni (Misk :  VKert.  Elíb.  A3). 

Tanítható :  docibilis,  docilts  tractabilis  MA.  gelehrig  PPB. 

Tanító:  I)  [docens;  lehrendj.  Ciidalkodnac  vala  a  ^Sleké- 
zetec  fi  tauosagan,  mert  vala  flkot  taneito  (MiinchC.  26).  Po- 
gani  iit'p  tíinítto  szent  Pal  (ThewrC.  165).  2)  doctor,  institutor, 
didaícalos  C.  praeceptor  MA.  lehrer,  unter%veiser  PPB.  A  ta- 
nító tudománt  hoz-elő,  el-liadgya  az  szó-fia  beszédet  (Com :  Vest. 
73).  8)  magistra  C.  praeceptrl.\  MA.  [lehrerin].  4)  presbyter 
C.  (pastor  fideliimi ;  seelsorgerj.  Zent  Damancos  vala  hyv  kerez- 
tyenevknek  igeen  zerelmes  tauejtojok  (DomC.  3).  Péter  apostal 
nemzeteknek  taneytoya  (KeszthC.  440).  A  io  tam'tokuak  az 
isten  igeié  mellett  igen  szoroson  kel  iami  (Fél:  Tan.  E15b.  5). 
Az  tanítok  i.>  példa  adok  légiének  (324).  Az  isten  az  népnek 
haladatlansagaert  el  szedegeti  az  tam'tokat  (331).  Az  ó  törvény- 
ben k5t6]esek  voltak  mimiyájan,  hogy  az  papi  fejedelemnek  és 
tanítóknak  engedelmességgel  lennének  (Pázm:  Kai.  484).  Az 
illyen  tanító  szentfii  és  mélyen  által-értette  hivatallyát  (Pázm: 
Préd.  c).  Nihian  meg  ielenti  az  igaz  tauetonac  tisztit  (Mon: 
KépT.  1).  Ebben  az  egyben  nem  vétkeznek  a  tanítok,  hogy 
valami  magoknak  és  pereputtyoknak  szükséges,  azt  mind  el 
veszik  (Pós:  Igazs.  1.728).  Hitetfi  tanítók  az  házakba  magokat 
bé  színUk  (Hunn:  Tracta  3).  Mélius  PéteiTÓl  is  igaz  az,  hogy 
igen  hatalmas  és  hathatós  tanító  volt  (Bod:  Pol.  25). 

gyermek-tanitó  :  paedagogus  Com  :  Vest  139.  (erzieher). 

lelki-tanító :  concionator,  verbi  divini  praeco,  ecclesiastea 
C'om:Jan.  125.  (seelenhirt).  Lfilki  taneito,  egyházi  szolgák  anag 
pretiikatorok  (f>ank :  HasznK.  3b).  Szegfll  végfii  még  a  mi 
catholicus  pfisiifikink  is  igaz  lelki  tam'tók  gyanánt  viselik  ma- 
gokat (Veresm :  Lev.  138).  A  lelki  tanító  a  praedikálló  székbfil 
a  szent  lelket  segítségfii  hívja  (Com;  Jan.  125).  Mit  forgatod  a 
lalvinista  lelki  tam'tokat  (CzegI:  MM.  96).  Tíz  lelki  tanítók 
voltak  kfirnjfilStto  jelen  (2US).  'l\idos  avagy  academicus  lölki 
taníti'it  parancsol  isten  kíizikbe  (Gér;KárCs.  1V.3S8). 

ló-tanitó :  [tictor  equorum ;  pferdedreesirer].  Jelent-e  meg 
Kristóf  uramnak,  ha  Kd  akarja-e  az  fi  lótanétójával  tanét- 
tatni  .  .  .  Nem  gonoszol  tanétják  .-spanyol  és  olasz  lótíuiétók  az 
lovat  (Nád:  Lev.  217). 

madarat-tánító  :  lauista  avium  PPBI.  mansvetarias  auceps 
PPB.  [vogelsteller). 

öreg-tanító :  presbyter  PPBI.  |seeLsorger]. 

sereges-tanító :  propheta  Mad:Evaiig.  435.  Nem  valami 
Bereges  tanító  értetik  pedig,  hanem  ama  nagy  minden  nemzet- 
ségek doctora  (Mad:  Evang.  435). 

viadal-tanító :  [lanista ;  fechtmeister].  A  kardoskodóu  a 
kű.^zkídfi  játéc  helyen  íszve  mennec  a  viadal  tam'tó  mestemec 
igazgatjisából  ((Jom:  Jan.  210). 

Tanítóság  :  [institutio ;  unterweisimgj.  A  szent  lélek  kfilde- 
tett  uem  követségre,  hanem  tanítóságra,  vigasztalóságra  iGKat: 
Titk.  210). 


Taníttatlan :  (indomitus ;  undressirt].  A  varos  szerte  taiiit- 
tatlan  lonakkal  hordoztatta  (DebrC.  567). 

Tanítvány:  1)  di.scipulus  C.  MA  schiiler  PPB.  Mioor  le- 
filt  uolna,  vepeuec  5  hozia  fi  taneituaúi  (MiiuchC.  20).  Az  la- 
m'tuanyoknak  meg  mosium  labokat  ezt  az  ew  zolgajiiak  pél- 
dázatba hagya  (VirgC.  127).  Nem  lehet  en  tauehtvanyom 
(MargL.  32).  Te  tanoythwanyd  nem  beytehiek  (JordC.  379). 
Nynczen  az  tinoj-tbwan  h&  mesteréének  felette  (383).  B^rol 
zola  idwezeytenk  ew  zeut  tanoytliwanjiiak  (ÉrdyC.  343b).  Ma- 
yora  zalla  az  ew  tanythwauywal  (Pesti:  NTest  86b).  Vronk  zo- 
rette  ez  ifiat,  Atet  taiiituanaua  akaria  uala  tenni  (Ozor:  Christ. 
79).  Mennyetek  el  és  mougyátok  meg  az  tauétványiiiak  (Tel : 
Evang.  n.2).  Valaminthogy  a  farkas  fiak  meg-íilettetuek,  azont 
érdemlik  az  eretnekek  tanítvánji  (Misk:  VKert.  188).  2)  disoi- 
pula  MA.  sohülerin  PPB.  Clara  kerftstnek  tonoytuanya :  Clara 
crucis  dLscipula  (EhrC.  74). 

Tanítványka :  (tiro  ;  lehrling).  Ezen  kellet-é  jó  fitsém  meg 
akadnod,  szegény  tinítványkám  nem  tudtad  még  te  ezt  (CzegI : 
Japh.  11). 

TANÚ,  TAlíÓ  :  1)  testLs  MA  zeuge  PPB.  Voltak  tanoc 
mend  az  paztorok,  kyk  az  felben  czordaual  vj'gyaznak  uala 
(EhrC.  49).  Tv  tanoc  vattoc  ma,  hoé  bírtam  lö^ec  mendénéliet, 
méflec  Elimelehe  voltanac  (BécsiC.  9).  Mit  zfikjslfitfic  niégöa 
tanoc  nalkfll  (MünchC.  66).  Hamis  thano  ne  legh  baiathod 
ellen  (PeerC.  R).  Neked  tanod  lezek:  conteefabor  te  (DöbrC. 
153).  Zolhatuanak  tano  nekeol,  hanem  tarsynak  hallatara 
(DomC.  104).  Sok  chodakat  teot  kyk  meg  byzoneytattak  oly 
tanok  mya,  kiknek  tanulságokat  meito  hynny  (314).  Leeztefc 
énnekem  tanoym  Jerwsalemben  (JordC.  707).  My  mynuyayan 
tanok  vagywnk  ez  bezeedekuek  (723).  Martyr,  magerői  vgy 
erthyed,  bog  tano  (DebrC.  527).  Az  bamys  tauw  nem  leezea 
gyethrethlen  (ÉrsC.  186).  Tamadauak  een  ellenem  hamys  ta- 
nook  (KulcsC.  60;.  Lesztek  énnekem  tanóim  Jerusalembe 
(Tel:  Evang.  11.240).  Lássa  meg  ti  Kegyelmetek,  ha  lehetnek 
azok  tanuk  vagy  nem  (Gér:  KárCs.  111.321).  Tiszafóldváira  kiil- 
tűk  tanuk  szedni  (MonTME.  1.131).  A  Jézus  tanúi  keseregnél 
békókban  s  bilincsben  ^Tlialy :  Adal.  1.61).  Tanúm  lehet,  hoi 
sok  sebeket  ejtenek  (Fal:  NE.  Elób.  2).  3)  testimoniura  M 
zeuguis  PPB.  Ne  zoly  hauiys  tanolh  te  alyad  fya  ellen :  noi 
loqueris  contra  proxinmm  tumn  falsum  testimonium  (Jor<Il 
54b).  Embernek  h&  zyweból  zarmaznak  ky  gonoz  gondolatuk,] 
gyikossagok,  hamyss  tauok  (fiUsa  testimonia),  káromlások  (402J 
Dániel  őket  meggyfizte  vala,  hogy  Jk  hamis  tanót  ketten  ksóI 
tak  vala  (RMK.  11.88.  Helt;  Bibi.  IJS'n2). 

[Szólások).  Szemével  hallotta,  fiilével  látta :  semmi  tani 
(SzD:  MVir.  386).  Az  5  veséinek  tan  uja  az  l<ten  (Illy 
Préd.  1.7).  T  a  n  o  b  a  f  o  g  a  1 1  y  a  isten  a  pogányokat  a  eida< 
ellen  (Kár :  Bibi.  188).  Hamys  hitew  soha  tauwba  oewa 
tessék  (Ver :  N'erb.  1 1 1. 

saémmellátott-tanú :  [teetis  oculatus;  augenzeuge).  Él 
szenmiel  látót  Luiukról  .szóllok  (CzegI:  MM.  207). 

Tanúság,  tanóság :  I)  stúdium  MA.  imterriciit  PPH 
Nem  iut  mondja,  mert  zent  yrasnak  oluasxasa  ueky  uem  kel 
lene,  de  tanasagnak  gondjáról  (ciu-a  discendii  se  vouua  mea 
dent  (EhrC.  109).  Iiitutui  fitet,  liogi  Napolilvui  kfildeneie  a 
kfizfinsegfis  tanúság  holire  (DebrC.  204).  Nagi  z<ilgalmat<»vsjigal 
agi.-i  wala  niagat  a  tjmusagra  (2U6).  Mykoron  meegli  nyulo 
eztendiV  volna,  adaak  tanivsagra  (ÉrdyC.  636).  Keresees  wLta 
az;iz  tanwsaggal  aggyá  az  bfilcsesseeghfit  (Ö16b).  Zent  yrasii 
tauwsagara  attaak  (527).  A  taiiwlo  meeue  az  tnnwsag  herr* 
(672).  Az  kik  tjmóságra  nennlbon  adatnak  és  tauóeágut  ix:ik'.\oa 
gyakorlónak,  bfint  te  uevedbt>n  eltávoztassanak  szent  MikKía 
(KMK.  11.6).  El  Jerusalembe  leg  elfiezfirt  czenaltata  tanos;ig- 
nak  heliet  (Szék :  Krúu.  64).  A  részegség  az  embernek  elmeiéi 
az  taimsagra  alkalmatlanná  teszi  (Fél:  Taa  328X  Az  iuuep  ni 


TANÚSÁG 


TANlTOTT-TANÓSÁG— ELtTANUL 


430 


tiii  zed»<re  valu,  hanem  isten  igeié  tanúságára  (Frank: 
iiK.  21).  Melly  énec  adatott  az  éneklS  mesteraec  az  bat 
a  liegedjlési  tanúságra  i MA:  Bibi.  I.506b).  A  szünetlen 
ilia  tanúságaimban  való  mukamat  es  .szorgalniatos.sagoniat 
3g  tartoztattia  (Zvon :  Osiand.  B2).  Tanusjigra  adá  magát 
kV  Krvíu.  125b).  8)  ductrina  MA.  [discipliua] ;  lelire  PPB. 
iekes.<egnek  os  tanúságnak  vta  (VirgC.  1.33).  Aimas  kozdé 
sat  kérdezni,  mineniA'  taiiosagra  tanította  volna  a  népet 
zprC.  72).  Eí  teruennek  ew  tanu.saga  awagy  tlianeyta.s;i 
.  Az  öarLseo.soknak  gonoz  tanwfagokrol  zolt  b\Vnekyk  : 
it  a  doctriua  phariseorum  (JordC.  405).  Paranczolanak 
k,  liogy  ez  Jesusnak  neweeben  senkynek  tanwsagot  ne 
leenek  (718>.  &6ss5j-thwen,  hogy  megb  maradnak  zent 
nek  tauwsagaban  (770).  Vala  menee  yrasok  vannak  zerez- 
ien,  mynd  a  my  tanwsagwnkra  vannak  (ÉrdyC.  4).  My 
tanwsagwuknak  okaert  keerySk  az  my  eedes  teremten- 
bogy  agg)-on  malaztot  (14).  Leezen  tanosagwnk  az  zerte- 
'alo  balarrol  (523).  Te  tanwsagodnak  wtanna  meg  találtok 
»assagbnak  «-tat  (576).  Ammy  io  tanosagotb  az  the  Nagysa. 
iileuegyeuel  teendek  (Komj :  SzPál  8).  A  haborusagnac 
nuedeseríl  valo  tanúság  adatik  élőnkbe  (Helt:  Bibi.  L£3). 
1  által  im  egy  tanúságot  adoc  elSdben  (Helt:  Aritm.  C7). 
in  a  r5\id  órában  mind  a  kett5re  nem  terjeszthettyflk 
iágiuikat  (Pázm:  Préd.  14).  Kiknec  kellesec  tanúságokhoz 
ikodnunc  (Mou :  Ápol.  3).  3)  eruditio  MA.  [literae ;  kennt- 
wis.sen.sohaft].  Tanráág,  tudomány :  eruditio ;  derék  tanú- 
ember: homo  praeclara  *eruditione  PPBL  Cndolkodnac 
a  á:5lekézetec  5  tanúságán  (MiincbC.  26).  Az  reductio 
n  tanúság,  mellyel  a  k&lőmb  k&lSmb  nemfl  darabokat 
iieure  boznac  (Helt:  Aritbm.  L3).  Hasznos  tanúságról  kez- 
k  tanítani  (Fél :  Tan.  E16b.  5).  Tanol  nagy  jó  tanosagot 
Bibi.  V.lOl.  Az  álajtóknak  kóltsai  kezében  lévén  tanu- 
volt  rája,  hogy  egyik  ajtót  ki-nyitván  kiereszkedgyék  a 
(Hall:  HHist.  III.253).  Követi  vala  ez  az  6  jó  tanítóját 
zéjas  Jánost,  ki  ótet  négy  esztendők  alatt  tartotta  vala 
i  mellett  Lejdában,  látván  a  nyelvekben  és  a  sz.  Írásokban 
szép  tanúságát  (Bod:  Pol.  100).  Tiszabetsi  Gáspár  angliai 
Iákba  el-menvén  tökéletességre  vitte  tanúságát  (105)  4) 
monium ;  zeuguis].  B^  vala  Isriben  az  adasnac  tanosaga: 
nonium  cessionis  (BécsiC.  9).  A  papocnac  aiandokoziad  az 
lokot,  mellet  parancolt  Moyses  azocnac  tanosagocra ;  in 
nonium  illis  (MünchC.  27).  Hamis  tanúságba  rezet  tartotam 
C.  7).  Hamyss  tanosagokat  ne  mongy  (JordC.  414).  Lucaez 
usnak  h\t'  zyleteeseenek  támadását  byw  tanvpsaggal  ky 
itee  (705).  Az  5rd5k  is  tanúságot  tőn  ehrSl  (DebrC.  56). 
ak  byív  tanossaga  (testimonium  fidele)  bewchessegeth  aad 
yaynak  (KeszthC.  34).  Tudom,  hogy  lu-amtiíl  is  tanúsága 
Kdnek  (LevT.  11,1231.  5)  [consilium,  praeceptio;  rat,  an- 
mg).  Kel  tanachot  es  tanúságot  kerden\t-nk  (VirgC.  83). 
otelest  kerek  az  5  taneytvany,  ho*  mondana  nekik  valami 
nosagot  (BodC.  2).  Nem  tetwueek  énnekem,  hogy  illieten 
saagos  feiedelem  azzonnak  ydnesseegere  valo  kyuanth 
)saagoth  hathra  veethuen  el  halgathnam  sykecz.seeguel 
ij:.SzPál  10).  Tanussagott  varvrnk  the  Nthnl  ez  mi  dol- 
xul  iLevT.  L20).  Ymar  thanosagoth  warnek,  myth  kellyen 
ílneni  (205).  Azt  írod,  hogy  vársz  én  tűlem  taiuiságot;  az 
ság  ez,  hogy  se  te  se  Ferkó  soha  csak  egy  lépést  is  kii 
lerjetek  mennyi  (Nád:  Lev.  17).  Pécsi  Mártont  küldtem, 
ó  taniíságot  néki,  mint  kellessék  vásárlani  az  meunyegzSre 
Adjon  Kd  nekem  tanasagot,  miképpen  mulassam  el  az 
)et  illyen  egyedei  (72).  Éu  nem  megyek,  míg  teh  Kdtfil 
ságom  nem  leszen  (122).  A  mi  módon  ingó  marhámlxil 
kelljen  elégíteni  szolgáimat,  arról  öcsémnek  János  uram- 
szemtói  .szemben  taiuiságot  adtam  (Gér:  KárCs.  111.376). 
)dat  kérem  alázatosan,  adjon  tanúságot,  mit  kellessék  cse- 
lnem (TörtT.-  1.407).  Mi  tőlünk  semmi  biztatások  nem  volt, 
rra  való  tonnságok  (449). 


[Közmondások].  Nehéz  az  tanúság,  de  haznos :  literarum 
radices  amarae,  fructiis  dulces  (Decsi:  Adag.  260). 

tanitott-tanóság :  [traditio;  iiborlleferung).  Tarczatoc  meg 
a  tanítót  tanóságot:  tenete  traditiones  (Helt:UjT.  Ugl). 

Tanúságos :  [peritus,  versatus ;  kundig,  bowandertj.  Zywe- 
ben  alázatos  vala,  bezeedeben  eerte.ss,  zent  yrasban  tanwsagos 
(ÉrdyC.  255b). 

TATíTüIj.  TAJSrOL:  1)  disco,  .studeo  C.  lernen  PPB.  Ze- 
relmé.st  tanoria  vala  6  tílliJc  a  íillagnac  ideiét  (MünchC.  16). 
Ez  oskolába  akarnék  tanulnom  mind  kezdetvM  fogua  (VirgC. 
04),  Gyenge  tudományokat  ne  tauulyatok  (130).  Kereztyen  em- 
b8r  tanoly  Christustol  bekeseghSt  (WinklC.  209).  Bken  idevben 
kezde  zent  Margyt  tanoiny  abecet  (MargL.  1).  Tanoly  nagyo- 
kat hynned  a  zfz  Mariáról  (CoraC.  14).  Egyebekkel  nem  ta- 
nol, scolaba  nem  megen  (DomC.  303).  Hamar  tanól,  hamar  el 
feleyti  (Cis.  F4).  Tanulhatok  az  mezei  viragoktiil  (Fél :  Bibi. 
9).  Olly  nyelveken  szóllatá  őket,  mellyeket  fik  soha  nem  tanúl- 
tanak  (Tel:  Evaug.  11,305).  2)  [testőr,  testificor;  bezeugenj. 
Semmit  nem  felelz  mend  ezecre,  melleket  ezec  te  ellened  ta- 
nolnac  (MünchC.  66).  Bizonaba  tanoriatoc,  mert  keduelitec  tfi 
afaitocnac  mfiuelkedeteket :  profecto  testificamini  quod  consen- 
titis  operibus  patnim  vestrorum  (138).  Ki  mellet  latot  es  hallót, 
azt  tanoITa  es  5  tanosagat  senki  nem  vézi :  qui  quod  vidít  et 
audivit,  hoc  testatur  et  te.stimonium  ejus  nemo  accipit  (174). 
Ereiied  5tet  en  atamnac  hazába,  mert  vadnac  6t  afamliai,  hog 
tanoITon  azoknac  es  5k  ne  iíysnec  ide  e  ^etrelmnec  helere : 
mittas  eum  in  domum  patris  mei,  babeo  enim  quinqne  fratres, 
ut  testetur  illis  ne  et  ipsi  veniant  in  locum  hunc  tormentorum 
(150).  Papok  feiedelme  monda  neki :  .Semmit  nem  felelz  ezekre, 
kiket  ezek  ellened  tanolnak :  quae  isti  adversum  te  testifican- 
tur  (DöbrC.  436).  Kenra  vytetel,  Pylato.snak  adanak,  hamy.san 
reád  tenulanak  (GömC.  45). 

[Sailások].  Parázna  a  gyilkostól  tanúi :  áspis  a  vipera  véue- 
num  mutuatur  PPBi.  Vviihen  tanul :  Tanacholya,  bog  tanolna- 
nak  az  oo  teorueenben  (DomC.  125).  Vmibűl  cvj  :  Bizi.my 
csak  azokból  is  sokat  tanólhatni  (Monlrók  VIII.  105).  Er- 
k  5 1 1  s  é  b  5 1  többet  tanóltak,  hogy-sem  szavából  (Pázm : 
Préd.  b4).  A  kit  isten  okossággal  szeretett,  tanúihat  e  z  e  k  b  5 1 
(Pázm:  Kai.  438).  Vettem  Nagyságodnak  levelét,  melybül  nem 
taiuilhatok  egyebet,  hanem  hogy  az  armi.stitium  még  nincs  meg 
(Bercs :  Lev.  100).  Tanulok  én  az  más  ember  nyaualyáiából 
(Decsi:  Adag.  162).  Vmihez  cw:  A  ki  nem  akar  a  hoz  tanulni, 
hogy  helyesen  tudjon  beszélgetiú  (Fal:  NA.  195).  Nem  fárad 
hiába,  a  ki  éhez  tanult  (Fal :  UE.  386).  Fiatal  idejében  t;inul- 
jon  hozzá,  iparkodjon  (Fal :  NU.  274).  E  dologhoz  volta  kép- 
pen  ért  s  egyszeri  mászszori  próbájával  hozzá  tanult  (Fal :  UE. 
378).  Vagyon  egy  levelem,  kérem  Kdét,  itt  legyen  reggel,  hogy 
hozzá  tanulhassunk  (LevT.  11.50).  Mutattya  erkSltsőd  s  magad- 
viselése, hogy  tanultál  az  udvarisághoz  (Fal :  NA.  149). 
I'miji  cv :  Olvasni  tanulhat  a  z  o  c  o  n  (CorpGramm.  100).  Szük- 
ség vigyázva  járnotok,  hogy  ugy  ne  romoUyatok,  magatok 
kárán  későn  tanúUyatok  (GyOugyD :  Char.  370).  Vmiröt  c« : 
Káromról  tanulok,  mást  is  tanítok  (Amadé:  Vers.  217). 

[Közmondások],  Máson  tanulni  az  embernek  hasznosabb:  * 
insania  aliena  frui  optimum  PPBI.  Job  má.son  tanulni,  hogy 
nem  mint  6  magán  (Decsi:  Adag.  102).  Szégyen  meg-kőtni 
tudatlanságban  magát  s  nem  tanulni  (Zrínyi:  Symb.  49). 

el-tanul :  1 )  [perdisco ;  ériemen].  A  pogan  bSíeknek  kőn- 
Uüket  mind  el  tanula  (TihC.  20).  Joacbim  szflntelen  az  oro.sz- 
laiiok  k5zőtt  jár  vala  és  eltanula  az  ragadomaiit  hordani  (Kár: 
Bibi.  11 124).  2)  [dedisco;  vériemen].  Ha  nintson  nemes,  a  pór- 
ból kell  elü  állatnunk  badi-népfinket ;  az  jobb  amaz  otthon  el- 
tanult nemesnél  és  jobb  az  udvarokban  részege.skedfi  katonánál 
(Zrínyi  11.193). 


431 


KITANUL- VISSZA-TANUL 


TANULÁS-TANULSÁG 


4:í2 


ki-tanul:  1)  (cognoseo,  perrnosoo,  iutoUigo,  certior  lio;  ei- 
kennen,  keimen  lemen,  eich  vorgewisseni).  Valakit  meg-prő- 
l)áliii,  kitanulni:  *experiri  de  aliquo;  valakiW!  az  igazságot 
kittui'ilni :  *exciili)eie  ex  aliquu  veritatem ;  valakibil  sok  dol- 
Xot  bmiilni  ki :  *elicere  multa  ex  aliquo  PI'lJl.  A  tíéltsaixí 
belé-elegj'iti  magát,  a  holott  íneki  semmi  kőzi  uints,  még  a 
melljek  titkoltatnak  is  ki  tauiilván  iCom'':  Jan.  154).  Soha  ki 
nem  tanulhattam  senkitől  ellőném  val(í  haragjának  okát  (Matkó: 
BCsák.  12b).  Kitanolván  bennünket  a  német  (KAkF:  Lev.  I. 
r>7b).  Kaboldi  állapotnak  recognitiójára  elmentem  kitanulván, 
hogy  20 — 25  lovas  német  az  ixjlgárokat  halálos  sebben  agjon- 
liilték  (102;.  Glóbics  azon  helységnek  régen  kitanulta  gyenge- 
ségét (fiOl),  Könnyen  lehet  ez  alatt  kitanulni  Kolozsvárnak 
állapotját  (11.135).  Az  jesuvitáknak  nagy  dologban  forog  dol- 
gok, informálom  Nagyságodat,  ha  kitanulhatom  (BercM :  Lev. 
90).  Ezen  két  erős  portával  ki  tanulhatjuk  szándékát  (304). 
A  lelki  értelem  szerint  való  cselekedeteknek  rendit  az  ember 
b5sége.son  ki-tanúlliatja  (Misk:  VKert.  Elíb.  B).  Abban  fejün- 
ket ne  tűrjük,  hogy  annak  a  fának,  mellybfil  a  bárkát  fara- 
gák, minémfiségét  az  Írásból  ki-tanullyuk  (Moln :  JÉpül.  &')). 
A  i)élda,  mellybiM  a  követendfi  virtusokat  ki-tanúlhatnák  (Bod; 
Pol.  Előb.  2).  Állítütt-fel  egy  nagy  magyar  bibliotékát,  hogy 
azokból  a  dolgokat  kitanulván  magát  gyíinyörködtesse  (3). 
A  világi  bSltsc-ségnek  minden  részeit  tudós  tanítóinak  vezérlé- 
sek alatt  kitanulni  igyekezte  (Bod:  Pol.  211).  Hasziios.sabb 
valakinek  természetét  ki  tanulni  hogy  sem  a  fflvek  vagy  or- 
vosköveknek erejét  (Fal :  UE.  506).  Addig  ne  mennyetek  alkura 
.senki  idegennel,  mig  leg  alább  fele  részét  szivének  ki  nem 
tanúUyátok  (SzD:  MVir.  2C).  2)  (dedisco  ;  vériemen,  vergessenj. 
A  ki  valamelly  kézi  nuujkának  mester.ségét  fő-módon  tudta, 
kitanul  mind  ezekből,  ha  naponként  nem  gyakorollya  (Pázni : 
Préd.  323).  S)  (addiseo ;  erieruen].  Herodias  leánya  egy  mes- 
terségesen kitanult  alakosi   tántzot   jára   (Vajda:  Kriszt.  1.635). 

meg-tanul :  1)  addiseo,  edisco,  condisco  C.  perdisco  MA. 
(ériemen).  Jól  megtanulom  :  perdisco  ;  elől  megtanulom  :  prae- 
dLsco  C.  Könyv-uélkül  tudni,  megtanulni :  memória  *prosequi ; 
t.sak  játék  ezt  meg-tanúlni :  *ludus  est  ista  jierdiscere  PPBl. 
Meg  tJUiulyatok  azokat  tartanotok  (VirgC.  126).  Tanolyad  meg 
atte  akaratodat  mindőnőkben  zegnőd  (NagyszC.  42).  Meg  ta- 
nolyad istennők  zolgayt  zeretottel  fogadnod  (DomC.  281).  Az 
páter  nostert  meg  tanola  (3Ci9).  Melyből  igen  könnyen  meg 
tHuiilhattya,  az  ki  számvetésnec  dolgaiban  foglalatos  akar  lenni 
(Ilelt:  Arithm.  A2).  Meg  tanuld  az  egyszer  eggyet  szorgalma- 
tcsson  (Helt:  Arithm.  C2).  Szorgalmatossággal  raga-szkottam  a 
szerzésekhez,  mellyekot  meg  tanóltam  vala  az  apiimtól  (Tol : 
Evaiig.  IL269).  A  bibliából  való  ékes  mondásokat  meg-tanulni 
leg  több  dolognae  itéllyéc,  tartsác  (Om:  Jan.  156).  2)  (mg- 
nosi-o,  experior;  erkennen,  kennen  lernenj.  Paraníola,  ho^ 
Mardocheushoz  menne  es  mög-tanolna  6  tSIlö,  mire  tennö  ezt 
(BécsiC  57).  Tanulya  meg  zent  Ferencznek  intését  (VirgC.  62). 
Az  zent  alaziitosagal  való  engedelmesegnek  it)zagat  meli  igen 
foly  az  \WAg,  tanwld  meg  (72).  Fiam  tanuliad  meg,  hogi  az 
istennek  zent  malaztya  laylrat  es  vtnt  zerez  meuibe  fel  me- 
nésre (97).  Halgas-saatok  es  tjuiwllyatok  meg  az  kegyelmes  \vr 
istennek  hozyank  való  nagy  zerelmea  yrgalmassagat  lÉrdyC. 
313).  Kegwlayat  ez  mastany  yra-siiak  zeroeben  ha  ky  akarya, 
nifíg  tanwlhattya  (ÉrsC.  557).  MegtanuUync,  mi  a/  igaz  hit,  ki- 
nél minden  Ízetlent  édessé  tehetfinc  (Boni :  Evang.  IV.333). 
Az  főidet  az  ellenség  meg  tanulta  volna :  ager  hostibus  cogni- 
tus  (Uocsi:  SallJ.  41).  Sejdi-i>assii  Tömösvárhoz  akar  j5ni  meg- 
tanulván immár  Erdélynek  csínját-bínját  (RédTem.  158).  Halni 
ak;irsz,  elébb  tanuld  meg,  mi  az  élet  (SzD:  M\'ir.  206). 

vissza-tanul :  dedisco  C.  [vergossen],  Visz.sza-tanrtIok,  el- 
felejteni a  mit  taiiiillnm :  dedí.soo  PPBl.  A  mit  viszaza  tanít, 
VLHz.sz;i  tanultasséi;:    ipiod  deducet,  dediseatur   (Com;  Jan.  155). 


Én  csak  egy  jó  corpust  szeretnék,  Vay  áramot  tudom  kicsuili, 
nem  is  tanúi  vissza,  elhiszem  (Bercs:  Lev.  68). 

Tanulás :  stúdium  disceodi  MA.  daa  lemen  PPB.   lígé.szen 
a  tanvüásra  adta  magát:  *aljdere  se  literís  PPBl     Hanad,  ve«-  ; 
sed  meg  magadat,  m&kepen  a  napon  muukalkottal  imatsagban, 
tanolasban   (VitkC.    44).    Myert   jTidwltathnak    bőlchesseegnek 
tanwiasara  (ÉrdyC  516b).    A  tanulásokban  foglalván  iffiii-ságát,  , 
hogy  ezeknek  nagyobb   ismeretségét   el-érhetné   (Tara:  Szeiita.  ^ 
100).    A  Mojses  tőrvényének  tanúlá.sáért   Aegyiptomba  fáradutt 
(Piizm:  Préd.  b).    Szent   János   nem    maga  tanulásáért,  hanem 
tanítványi  oktatá-sáért  terjesztette  Krisztus  eleibe  ezt  a  kérdést 
(38).    Édes  anyja  kezdette  tanítatni  mindjárt,  mihelyen  a  tanu- 
lásra alkalmato.s.sá  lett  (Bod:  Pol.  72).  Felad  a  tanuláson  (Szí J: 
MVir.  12). 

könnyenvaló-tanuláa :  ducilitas  C.  [gelehrigkeitj. 

viadal-tanulás :  sciamachia  PPBl.  [das  fechten  gegeii 
den  schattenj. 

Tanulatlan  :  indoetus,  ferox ;  ungelernt  PPB.  [ungez:ihmt|. 
Megh  twdwan,  hogy  tannlatlan  es  yrasnal  kyl  való  emberek 
volnának,  czodalkoznak  vala  raytok  (JordC.  717).  MegszolidiM- 
tem  mint  az  tanulatlan  tulok  (Fél:  Tan.  243).  Te  benned  ollyaii 
természet  és  tudatlaii.ság  vagyon  mint  imez  tanulatlan  gyér- 
meklóban  (Pathai:  Sacr.  71b).  Tanulatlan  elme  let-két  ád  e.szes- 
nek  (Fal:  Vers.  912). 

Tanulgat :  fre(iuenler  dist-o  MA.  em.sig  lemen  PPB.  Igen 
ritka,  ki  minden   nap   taiuilgalna  az  zent    irasbol  (Boni:  Pré( 

410). 


1 


ki-tanulgat :    [exploro ;    ermittelnj.    Békés    vAnnegyében    | 
anya  város  Gyula,  miut  ki-t;mulgatták,  pipiiról  felgyúla  (Gyiil- 
Je-sSir.  245). 

Tanulgatás  :  (stúdium  ;   das  studírenj.    Nagy  Győrött  lőtt 
deákul  tauulgatásomnac  szállása  (MA:Scult  3). 

(TanulhatatlanJ 

Tanulbatatlanság  :    (íngenium  indocíle ;    ungelehrigkeit), 
Elyőt  a  vensegnec  tanulhatatlansaga  (TelC.  135). 

Tanuló,  tanoló:  1)  discens  MA.  lernend  PPB.  Tanuló? 
hely :  phroutisteríiini  PPBl.  Tanólo  inas :  tiruncnhis  PPB.  Saiv, 
bados  öreg  tanuló  helyec :  lycea  (Com:  JaiL  156X  A  tamil 
emberek  magokon  tapasztJillyák  azt,  hogy  a  melly  dol 
éniettek,  gondolkodtak,  éczaka  is  gyakorta  az  forog  phantasia^' 
jókban  (Pós:  Igazs.  1.475).  Az  oda  tísl  levő  tanuló  deiikniik 
adtunk  7  fi  (MoiiTME.  tl5).  Ez  az  ártalmas  tag  (a  uyel*J 
tanuló  apródgya  a  tudatlanságnak  (Fal:  UE.  I11.2ij).  2)  ti 
MA.  (discipulns;  scIiUler,  stndentj.  E  fabula  ielenti  meg  aiinaOi 
bolondságát,  ki  olőb  akar  mester  lenni,  hogy  nem  mint  tanóM 
(Helt:Mes.  347).  A  halgatoknai'  es  taiiuloknac  tantoroilasoo 
(Mon:  A[)ol.  3).  Az  alsó  székec  a  tanulóké  (Com:  Jan.  154X 
Ennek  a  püspr>knek  idejében  raeg-erfisiték  azt  az  artikulust,  a 
mellyel  az  előtt  irtanak  vala  a  jobbágy  renden  való  timúlólc 
iránt  (Bod :  Pol.  76).  8)  (docilís ;  gelehríg).  A  fekete  \-ér&ek 
tanulok  felette,  nem  is  von  álomhoz  ezeknek  a  kedve  (Felvi 
ScliSal.  27).  4)  (testis;  zeuge).  Keéelmed  tuggya,  hogh  törvén- 
lien  az  tanolokat  soktak  ele  veraiy  (RMNy.  III.61).  •> 

könnyen-tanuló :  docilis,  discipliuosas  C.  (gelehríg). 

Tanulság,  tanolság:  I)  (stúdium,  dis»'ipliiia;  das  studi-  1 
ren,  lemen).  Ada  ev  magát  zent  jrasnak  tudományára,  tanolMt-  •- 
gara  (DomC.  7).  Foglahmn  eo  magokat  tanolsagokban,  clasiro- 
moknak  gyakorlasyban  (133).  No  fogy  el  az  oskolától  edeá 
aty.'mi,  ne  hagyasd  félben  velem  tanulságomat,  had  végezzem  • 
el  (Lép:  PTilk.  111.269).  Mihelt  minden  föfS  dolgoknak  tanul-  á, 
.síigara  alkolmatos  űdejo  lehetet  (Fi>rró :  Curt.  5L  2)  (lidas<ali«, 


TANÜLT— TÁNYÉR 


FORGÓTÁNYÉR— BE-TAPASZT 


434 


lio,  docimientum  C.  (doctrina,  disciplina ;  lehre,  belehruiiR, 
nscbaftj.  Keidetic  tanolsiíg  ez  zent  bekesegrSl  (GuarjC. 
Paiialcliozva  iiekevnk  tanolsag  zerent  valo  érteim  (ComC. 
elky  tanulságnak  predicacyoya  (DomC.  110).  Kenesse  haz- 
anolsagot  semmjuek  alejl  va]a  (223).  Adnan  népnek  eleo 
■eket,  zent  tanolsagnak  venerekeet ;  némelyek  feenlettenek 

tudomanbfin  es  tanulságban  zereziieen  sok  k\^Tiyveket 
Az  ollau  ighekriM  valo  tanvlsag,  mellek  nem  tulajdon 
en  vetetnek  (RMNy.  11.41).  vket  ellhessek  isteni  tanúlsa- 
18b).  Minden  iambor  keresztyen  kSuesse  az  regieknec  ta- 
gat, ne  szedelegien  imide  amoda  (Mon :  Ápol.  520).  Menynjn 

kitldesz  el  és  mi  móddal  és  mi  taiuilsággal,  írd  meg 
TME.  in.  19).  8)  [testimonium ;  zeugenan-ssage).  Hamis 
üAg,  káromlAs  és  egyéb  efl'éle  szántalan  bűnök  származ- 
k\  belAle  (Tel:  Evang.  11.31). 

tnult :  1)  [pereeptus ;  gelemt].  Tanólt  Blyv :  accipiter  au- 
initiatus  PPB.  Cristusnak  nem  volt  ez  vylaghy  tanwit 
uauya  (ÉrdyC.  58b).  A  tauultt  mesterség  ba  mi  jót  talál 
3  ^a  természetben),  azt  is  jobb  rendbe  vészi  és  eléb'  segíti 
UE.  369).  2)  [doctus,  eniditus ;  gelebrt].  Mendeo  iras- 
tanolt  menúecnec  orzagaban,  liasonlatic  emberhez,  ki  hoz 
aíebSI  vyokat  es  okát  (MünchC.  40).  A  tanult  embőrSk 
prédikálván  (DebrC.  120).  Az  i  z?ley  meg  haborodanac, 
illen  nag  tanult  ember  secularra,  ez  világi  emberre  lenne 
!.  69).  Jobbaknak,  vitézebeknek,  tanultabbaknak  kell  len- 
,  ha  a  tSrSkSt  meg-akarjuk  verni  (Zrínyi  11.191).  3)  [do- 
( ;  gelehrig].  Yrwan  vagyon  a  proffetakbau :  myndenek 
Itak  (docibiles)  leezuek  ystenuel  (JordC.  645). 

igától-tanult :  (autodidactus ;  selbstgelehrt].  Magától 
t,  reá  született :  *aptus  ex  sese  PPBI. 

inultság :  (eniditio ;  bildung].  Szokása  az  igen  jeles  em- 
)k,  liugy    kellő,   tetszfi    tanultságra  szert  tegyen  (Fal :  UE 

anoltat] 

Bg-tanoltat:  (inquiro;  verhören].  Meg  érttették  az  ty 
ilmeték  leuelet,  melyben  yrt  ty  Kegielmeték,  hogy  az  by- 
igokat  rend  zSrynt  my  meg  tanoltatnok  (RMNy.  III40). 

4JÍOROK :  pascnnm,  septnm,  septum  pascuarium  PPB. 
rt  zum  weideu  oder  zum  fatttern  Adámi.  Házának  alalt.a 
jn  ma  is  nagy  szénacsiuáló  tanorokja,  az  juhait  azon  úr 
n  t;u-totta  (Monlrók  XI.417). 

iJNYA :  1)  locus  piscaturae  MA.  ort  zum  íisehen  PPB. 
a  (Wenzel  1.210).  Modusa,  portus,  vulgo  tana  (Ciiinár). 
suras  usonum  wlgo  tanya  vocatas.  Adduo  recia  wlgo  tanya 
.  1415  (Nyr.  V1169).  Halazo  víz  Dunán  vagy  Tiszán  vagy 
m  vagy  Dravan  tannyanak  mely  mondatik :  piscatura 
ibialis  vei  Thícialis  sive  Szave  ant  Drave  thanya  nmicupata 
:  Verb.  216).  Significat  píscatoribus  tanya  et  tanyák  ín  plu- 
sinus,  recessus,  et  receptacula  quaedam  aquarum,  in  qui- 
amant  pisces  gregatim  díversari  (Otr:  OrigHung.  11246). 
icus;  teich  PPB.  3)  [sedes;  aufeuthalt].  Tanya  sígníficit 
aríís  autem  hospitía  ovium  ín  agris  (Otr:  OrigHimg.  IL246). 
árok  barlangja,  ringyóknak  tanyája  (Orczy:  KöltH.  199). 
rilla ;  meierhofj.  Az  mi  erdóknek,  mezSknek,  tanyáknak 
[hatatlan  megjárásíval  vesztegette  napjait  (Fal:  NU.  271). 

üászó-tanya :  [piscina ;  weiherj.  Ott  hagyá  Neptmins 
szó  tanyáját,  Triptolemus  ftitva  hordgya  gabonáját  (GyöngyD : 

404). 

ÁNYÉR,  TÁLNYÉH,  TÁJ!íGYÉR  (tán^ár  Vect- 
Ls.  27.  t/imr  Era.sm:Erk.  33):  otbi%  discus  MA.  tríbulnm 
11.  teller,  sebeibe  PPB  Tangyér,  sík-tál :  discus  Major :  Szót. 
Kerék,  tángyér,  tángyér-karika,  karika  :  orbiinlus;  tángyér, 

M.    NTELVTÖET.    SZÓTÁR.    ÜL 


mellyrfil  esznek :  cibílla  PPBI.  Aíí!?id  énnekem  itten  Janns 
baptUtauac  feiet  e^  talúeron  (MiinchC.  40.  JordC.  398).  Hyt- 
vanb  el  vetett  edenyekkel,  tálakkal,  tányérokkal  elegedyk  vala 
meg  (MargL.  36).  Édes  falattiat  tanierarol  az  övékre  raka 
(CsomaC.  80).  Az  zent  apostolnak  testéét  kyvezik  az  zekronbol 
es  egy  nagy  aranyas  patenan  awagy  talnyeeron  az  zenthsee- 
ghet  eleyben  vyzyk  (ÉrdyC.  169b).  Addig  még  erSbe  valéc  és 
hamar  futhatoc  vala,  erSssen  szeret  vala  az  wram,  tannéráról 
adót  ennen  iHelt:  Mes.  72).  Eleinknek  czímerét  talnyerinkon, 
poharinkon  nagy  szép  íkesseggel  fel  mettzetty ök  (Váa :  CanCath. 
12ü).  Hoé  keszíczie  el  az  gíermek  az  asztalt?  Abrozt  tericzien 
rea,  tanírokat  vessen  rea  (E>asm :  Erk.  33).  Tiszta  arauybul 
voltának  tsinálva  mosdók,  tángyérok,  só  tartók  (Teleki:  FLél. 
100).  Megh  tisztítom  az  Jerusalemet,  miképpen  eg  taníert  meg 
t5r51nec  (MehSám.  454).  Kezedben  viszed  a  viasz.szat,  el  lapí- 
tod, tányért  csinálsz  (Land:  UjSegíts.  1.378).  Negj-vennyolcz  ezüst 
tányéra  volt  (Moulrók  XL318).  Hattam  tyzeuketli  ezAsth  ta- 
nyerth  (Radv:  Csal.  II.3).  Mit  kérkedhecz  nagyra- vágva  [így] 
konczot  ásétozo,  tányérakot  nyaló,  nyavalyás  udvari  jó  pai-társ 
(Csúzi:  Síp.  245). 

[Közmondások].  Abrosz  és  tálnyér-nélkfil  is  jó  izfl  az  jó  étek 
(Pázm:  Kai.  735). 

forgó-tányér :  [rota  tigularis ;  töpferscheibej.  Az  fazekas 
az  edént,  mely  az  forgó  tányéron  auagy  korongon  meg  romlót, 
ísmet  egy  rakásra  ronttia  es  vyonnau  meg  forniállya  (Mik: 
ÖrökÉ.  135). 

négyszégű-tányér  :  [quadra;  viereckíger  teller].  Az  abro- 
szofkal  meg  teríttetet  asztalra  kerekes  tiinyéroc  és  négy  szegfi 
tányéroc  tétettetnec  (Com:  Jan.  109). 

szégea-tányér :  quadra  C. 

üveg-tányér :  *vitreus  orbis  PPBL  [glasteller].  Ablaknak 
valo  üveg  tángyár,  ezer  üveg  tángyér  (VectTran.s.  27). 

TAPASZ  (tapaszt  OrvK.  64):  lutamentum  PPB.  malter, 
klebwerk  Adámi.  Az  vas  álgyu  gilyobis  által  eséc  a  tapaszon 
az  házatskába  (Helt:Krón.  164b).  A  régi  tapasztott  kasokat  jol 
meg  ásztazd,  a  r^ígi  tapasztól  le  verd  rolók  (OrvK.  64). 

Tapaazos  :  [viscosiis ;  klebrig].  Tapaszos  fal :  luteus  paries 
PPB.  A  Naamannae  rut  tapaszos  vara  ragadgj'on  te  reád  (Mel : 
Sám.  384).  Schim,  sidoul,  sinnedék,  tapaszos  var,  mint  ama 
koszoson,  ackik  feiek  soha  meg  nem  gíogíul  (Mel :  Jób.  6).  Nem 
talál  tSkélletességet  isten  a  tapaszos  házba  lakó  emberekben 
(10).  Innét  tapaszos  Írásnak  fogíák  találni  (Nagj-ari:  Orth.  c5). 
Tapaszos  padlása  ház  (Bethl :  Elet  285).  Tapaszos  palánk 
(Bartha:Krón.  68). 

Tapaszt :  1)  tangó  C.  attrecto  PPBI.  [beriihren,  betasten]. 
Fogvau,  tapasztvan  auagy  illetvén :  apprehensum  (NémGl.  340). 
Tapaziatoc  en  kezeimet  es  en  lábaimat,  mert  enmagam  vagoc  j 
tapaziatoc  es  lassatoc,  mert  zelletnee  teste  nínceu  (MüuchC. 
168).  Nem  engedé  Krisztus  műnk,  hogy  hozzája  nyúlna,  véli 
vala  nem  méltónak,  hogy  6t  tapasztaná  (RMK.  VI.23).  Ha  feje- 
det tapasztod,  gántsokat  magadban  is  lelsz  (SzD:  MVir.  142). 
2)  [linó,  luto ;  kiében].  Tapasztok,  falt  sikárlok :  trulísso  MA. 
Kérem  Kdét,  hogy  bochatnaya  el  zent  Gergyet  tapaztany,  mert 
ymmar  egeb  mynt  el  végeztek  (RMNy.  1164).  3)  [committo ; 
fügén).  A  kénRövet  törd  lágj'au,  tapasz  egy  cserepet  reá,  meg 
ne  lyukazd  (Kecsk:  ÖtvM.  305). 

[Szólások].  Okossággal  kell  Kdnek  az  káptalaniét  neki  bocsá- 
tani, hogy  otthon  tapaszsza  ókét  (LevT.  11117). 

be-tapaszt:  obturo,  obstípo  C.  [verstopfenj.  H\V  zemeket 
be  tapaztottak :  oculos  suos  clauseruut  (JordC.  393).  Be  tapaz- 
tak  hA  fylSket  (732).  MenydSrgéskor  szSmedet  be  tapazd  és 
fiMeidet,  mert  meg  vakít  (Cis.  H3).    Az   okos  ravasz,   a   minek 

28 


435 


MEX3-TAPA8ZT— MEGTAPASZTAL 


el  rejtetni,  bé-tapaaztatni  kell,  nyilrán  nem  árulgattya  (Com : 
Jaa  179).  Egy  paraszt  reá  akadván  a  bankának  fiaira  sárral 
lapasztotta-bé  a  fészeknek  szilát  iMisk:  VKei-t  441).  Eggyik 
orvos  azt  javallottá,  bogy  meg  kell  aranyozni  az  ortzáját;  ennek 
a  voksílt  Lé  vették  és  araiuiyal  bétapasztott.ik  (Mik :  TörL.  41). 
Auuak  a  báznak  ajtaját,  a  mellyl^en  a  kíJnyvek  tartattak,  tég- 
lával bétsiuáltji  s  tapasztotUi  (Bod:  Pul.   170). 

meg-tapaszt :  1)  (attingo ;  antafjten).  Megtapa-sztatott :  tac- 
tus  C.  Meg-tapasztván  az  8  nrának  tom[K>rát  nieg-eskftvék 
(Mártont:  SzHist  8).  «)  fillino;  bestreicben).  (iyékénbfil  egy 
szekrenkflt  cbiuala,  meg  taposzta  sikeres  agyagg.nl  es  sziirockal 
es  belé  tfiue  a  gyermeket  (Uelt:  Bibi.  I.  Cc).  A  bázat  más  sár- 
ral tapaszszác  meg  (Kár:  Bibi.  I.lOlb). 

öszve-tapaszt :  [congliitino  j  zusammeoklebeu].  Ha  arán- 
zod,  hogy  (a  cserép)  meg  ne  állya  a  tüzet,  ketött  is  öszve, 
egymás  hátára  tapassz  (Kecsk :  ÖtvM.  289).  Az  tiszta  gáliezkövet 
két  téglyet  iiszve  tapasztván  fiics  meg  (319). 

Tapasztal:  1)  attrecto  C.  tangó  MA.  I)eriihren,  betasten 
PPB.  Orrok  va^on  es  nem  eziiek,  kezek  va^on  es  nem  tapaz- 
talnak  (AporC  86).  Ha  en  tajiaztalandom  i.stennek  leányának 
zfz  zent  Margyt  azzoiinak  kopcjrsoyat  (MargL.  140).  Tapasz- 
tollyátoc  engemet  es  láa.sátoc:  palpate  et  videte  (Helt:  UjT. 
Yfi).  Ijissatoe  az  en  kezeimet  es  lábaimat,  tapaztallyafoc  enge- 
met iBoni:Préd.  234).  Szemftnkel  láttyuk  és  kezfinkel  tajiasz- 
tjillyuk  azokat  az  dolgokat,  mellyeket  ha  csak  hírrel  hallanánk, 
talám  el  nem  hinnénk  (Pázm;  Kai.  a4).  Kezek  vagyon  és  nem 
tapasztalnak  (Illy:  SzÉlot  ni.49).  8)  deprehendo  MA.  (ertappen, 
antreft'enj.  Paráznaságbau  leledzik  és  abban  tapasztaltatik ; 
in  adidterio  deprehensa  (Ver:V'erb.  175).  A  gubernátor  urunk 
aiuiak  jóizágát,  kit  hamis  levél  csinálásban  tapasztalnak,  el  ne 
foglalhassa  (2r>4).  Szent  Ágostont  az  anyaszentegyházban  tartya 
az,  hogy  a  f8  papságot  Pétertől  fogua  ott  tapasztallya  (Mon  : 
Ápol.  38).  Két  nagy  fogyatkozást  tapasztaltam  az  itiú  prédiká- 
torokban (Pázm:  Préd.  c).  Ez  a  csodás  és  minden  gyámol  nél- 
kUl  valii  fenn  állás  senkiben  nem  tapa.sztaltatik  ((M-a :  Sip. 
50G).  S)  fexi«rior ;  erfahren,  in  erfahning  bringen].  Minden- 
nap magamban  tapasztalom,  mely  nehéz  a  lelki  ismeret  beteg- 
ségét gyógyítani  (Pázm:  UitliV.  173).  Az  értelmes  olvasó  tegyen 
collatiót  a  két  fél  k*>zítt,  szírin,  azon  módon  tainsztallya  praxist 
(Pós:  Igazs.  ll.fif)2).  Lupuluak  hamisságát  eleve  mOgirtuk  vala, 
most  kézzel  tapasztalhatod  (Káktíy:  Lev.  333).  A  dolognak 
véletlen  végét  tapasztalta  (Nyr.  X11415).  Istenünknek  karját 
ellenünk  felhúzva  tapasztjiljuk  (XIV  220).  Bizonnyára  méltó  ezen 
szép  dolgokat  Ls  meg-tudnunk,  experiálnunk  és  tapasztaln\mk 
(Bíró:  Ékesség  C).  Ttlró,  szeled,  igaz,  a  miglen  félre  szándé- 
kozó tanátsit  józan  okokra  nézve  nem  tapasztallya  (Fal:  NE. 
111).  I'róbával  tapasztalom  kflISmb-létét  a  dolognak  (Fal:  NA. 
128).  Nagyságos  Aszszonyom,  a  mint  tapasztalom,  országos 
k5vetségl)en  foglalatoskodol  ezen  bótsfiletes  társoddal  (131). 
Próba  tapasztalva  tudom,  hogy  betsflletes  emljer  Basilius  (F'al : 
Const.  846). 

meg-tapaaztal :  I)  contrecto,  jalpo  MA.  berühren,  be- 
filhlen  PPB.  Zent  Margyt  ázzon  az  ev  zízey  kezeuel  az  beteg- 
nek kevzvenyes  feleot  megtajiaztala  (MargL.  174b).  Hoé  xi 
nap  naé  hirtelensiguel  tiítSket  meg  ne  tapaszlallou  (Sylv:  VT. 
1.118).  Oly  nagy  .setétség  legyen  Egiptu.snac  fjlden,  hogy  vgyan 
meg  tapasztalhassak  (Helt :  Bibi.  I.0g2).  Ne  tahuitin  meg  ta- 
pasztal engemet  az  en  attyam  :  si  attreitaverit  mu  p.iter  meus 
(I.M4).  Lé.szen  setétség,  mellyot  ugyan  niogtapasztalbnüiac : 
erunt  tenebrao,  ut  palpari  ipieant  (MA  :  Bibi.  1.58).  Meg  Ls  ta- 
pasztalhattac  (Christust)  az  tanítványoe  (Zvon;  Post.  I.705b).  A 
falt  vagy  asztalt  ha  mogtaiiasztalja  az  ember,  melegséget  érez 
(Mik:TflrL.  3ii).  2)  (exiKjrior,  cogno.sco;  erfaliren,  orkenneuj. 
Meg  tapasztalhatod,  hogy  az  te  iiaranczolatidat  meg  tartotta-é 
(Kár:  Bibi.  L458).  Valaliol  meg  tai>aaztallyuk  az  késségnek  egy 


MEGTAPASZTALÁS— MEO-TAPASZTALÓDIK       436 

értelmet,  ott  bátor  sokat  ne  gondollynnk  az  gyakorlaasal  (Ver : 
Verb.  ElAb.  53).  Csak  ue  restellyfink  bé  tekinteni  magunkban, 
kfinnyen  az  istennek  ismeretire  jntliatunk  és  ugyan  meg  lapaaz- 
talhattyuk  Stet  (Pázm:  KaL  3).  Megtapasztalák,  hogy  Melaiicbton 
sokban  meg  változtatá  az  eonfessiót  (350),  Világoson  megtapaaz- 
talliattya  minden  okoasággal  él5  ember,  hogy  az  új  válásokban 
sem  igazság  sem  tekélletes  állandós&g  nincsen  (Pázm :  LuthV. 
259).  Mózeenec  az  néphoz  való  buzgó  szerelmét  tapa.sztald  meg  ÍJ 
(MA:  Bibi.  1.79).  Eimek  elótto  meg  nem  tapasztaltatott,  hogy  ■ 
az  anya  szent  egyház  nem  költetett  az  kfiLsó,  láttatos  pompá- 
hoz (MA:  Tan.  ElSb.  23).  Itt  is  meg  tapasztalhad,  micsodás 
léloktfil  légyen  ezeknec  szánnazásoc  (Zvon:  Post  1.581).  Akarta 
az  augiLStana  confessionak  ebben  a  dologban  való  meg  lapav- 
talt  hazugságát  (wlástolni  (Bal:  CsLsk.  142).  Ezt  meg-cselekedvén 
szemes  voltodat  minden  tisztfts,séges  tudományokra  valósággal 
meg-tapasztalod  (Com :  Jan.  3).  Biz<inyosabban  megismerjftk, 
kiket  érzékenségftnkel  mogtaiktsztalnnk  (C^egl:  MM.  282).  Ha- 
zugságai minden  ember  meg-tapa.sztallya  (Matkó:  BCsák.  18X 
Eddig  magokat  becsülettel  viselték,  kit  üdvvel  fogimk  meg- 
tapasztalni (RákGy:Lev.  176).  Rákóczi  mint  járt,  meg-tapaai- 
taltam  (Thaly:  Adal.  1.38).  Tsá.szárod  majd  megtajiaaztalja,  hogy 
magyarra  talál  (Kcíiiyi :  HRom.  77).  S)  deprehendo  MA.  ertap- 
pen PPB. 

még^pasztalás  :  1)  [usus,  experientia  ;  er&hnmg].  As 
minden  napi  (irobálat  és  megtai>asztalás  bizonyíttya  (MA :  Tan. 
188).  2)  contrectatio  MA.  berührung  PPB.  8)  depreheusio  MA. 
ergreifimg  PPR  .X 

megtapasztalható :  (manifesttis ;  offenbar).  Az  OirisfiM 
és  az  Antichi'i.sttis  országa  kt^zótt  temérdek  és  meg  tapasztal- 
ható kfilímbflzés  vagyon  (Pázm:  Kai.  661). 

Tapasztalás :  attrectio,  contactus  C  tactus  MA.  berühruug  -, 
PPB.  ZephVsítetem  kezemet  éktelen  illetesekel,  lap.nztatalfliwkal  \ 
as  nyulasokai  (VirgC  4).  'ra|>azt'\las  mya  e.smepXnk  ktmenth  (| 
avvagy  lagjath,  heweth  awwagy  hydegeth  (Érs(J.  321b).  IJiis,  * 
hallás,  szaglás,  k«i.stolás,  tapa.sztalás  (TKis:  PaiL  40).  KüLs.\  lát- 
ható és  a  tapasztalá.sok  vagyis  testi  érzékenségek  szerínt-vaM 
(BiróM:  Ángy.  78). 


i 


TapasztaUiatatlan :  I )  indeprehensibilis  MA.  imbegreit 
lich  1'1'B.  2)  [ititractabilis ;  nnbela.slbarj.  Az  elre|>Alftség  a  la- 
jiaffitalliatatlan  re.szeknek  n  melegtfil  könnyen  el  BzellyedMg*' 
(ACsere:Enc  127).  •  l 

Tapasztalható  :  I )  Itractabilis ;  bet.istbar,  behandelhar].  i 
Nem  iamltatok  amaz  tapasztalható  heg-hez :  non  accessistis  ad  " 
traclabileni  (Kél:  Bibi.  IL137).  Ti  a  kéiiekel  nem  lelki  látásban 
akarjátok  látni,  hanem  látható,  tapasztalliató  cserfáhi')!  faragjá- 
tok-ki  (Matkó:  BCsák.  40i.  2)  (manifestns,  a|iertns;  handgreif- 
lich,  otfenbiu').  Az  el  fordult  elmeifi  emt>erek  tapaszlalluito 
hazugságot  oltalmaznak  (Eél:  Tan.  417)  A  hitetlen  |i<>gány«é|| 
tapasztalhatiJ  sötétségben  vakoskodott  (Pázm:  Préd.  10).  A  hí- 
terista  pre<likátorok  tapasztalható  luunisságokkal  mernek  azem- 
teleukedni  (Pázni:  LutliV.   130). 

Tapasztalhatóképpen  :  [evideuter  denUicli].  MAs  etSt 
bizonyétá.s,  mely  minden  hitetlen  elmét  es  értelmet  tapaaital-* 
hatóképpen  el  gySz  (Lép:PTük.  1.21)  ,' 

Tapasztalhatósan  :  a>  Ez  ama  két  helyeknek  egyben-Te^< 

tetésekbil-Ls    tapatztalhatost)n    megbizouyo.'íxlik    (CKat :  Titk. 
474). 

|Tapasztalód-lk]  i 

meg-tapasztalódik:  [oognnacor,  iolelligor;  Iwurtnlt  wer- 
denj.  A  bounjui  nyilván  niiigta|iasztalódik,  nielly  temérdek 
liazngság  légyen,  hogy  Oidt>")U  az  angjahuik  noni  áldoaott, 
(GKat:Tilk.  458) 


TAPASZTALÓKÉPPEN-MEGTAPOD 


MEGTAPODÁS— TAPOGÁS 


438 


apa83tAlókópi)eii :  [aperte ;  offenbarj.  Mi  is  Upasztaló- 
n  háladatoss;i«iiiikat  mCKmutatai  akarjuk  NaRyságodhoz 
iTME.  IIL57). 

ipasztalt:  I)  tactus  MA.  teriilirt,  beta-stet  PPR  2)  [mani- 
s :  auKWischeinlich).  Tai>asztalt  hamiR  (Ver:  Verb.  Szót.  15). 

9,pasztá8 :  I)  [tactus ;  betastung].  Sima-é  vagy  darabos 
ni,  tapasztatás.sal  tudhatui  me^  (Com:  Jan.  61).  A  csipke- 
T  o!ak  hozzávaUÍ  tip;Lsztalással  is  meg-seliasít  (Hall :  Paiza. 
2)  trullL-iatid  MA.  das  tiinclien  PPB. 

iipaazték:  Putamentum ;  lelimwerkj.  Tajiasztékját  fel-vá- 
ki-nj-itora :  relino  PPBl. 

apasztó  :  I )  (trullissaiis ;  itiörtelnd).  Taivxsztó  szerszám  : 
ramentum  C.  Tapasztó,  fal  sikárló  szerszám :  trulla  MA. 
raber  caemeutarius ;  itiaurer).  KStnivevs  alias  tapasztó  (Évk. 
.86). 

&FOD  (topod  Pázm:  Préd.  287):  calco,  occulco  C.  treten 
.  mit  filssen  treten  Adámi.  Az  Krisztusnak  hasznát  láb  alá 
ija  (RMK.  IL183).  Krisztus  uranknak  vére  hullását  láb  alá 
iák  (205).  Reám  robanának  es  mint  ha  az  5  utók  volnék, 
ipudáuak  en  raitam  (Mel:  Jób.  46).  Tapodni  disznó  módra 
ióngiJt  (Mel:  SzJán.  249b).  Az  egész  fuldnec  szinén,  mellyet 
Itoc  (Kár:  Bibi.  1.169).  Louackal  tapottac  6ket  (Born: 
.  78).  A  lábunkal  tapodott  fSld  (Pázm:  Préd.  67).  Templo- 
mán és  tziiiteremekben  basokon  járnak  és  tapodgyák  lábok-  i 
a  nagy-méltósági'i  emberek  koporsóját  (88).  Deciust  egy 
;on  sárba  topodák  és  elevenen  temetek  (287).  Megjárt, 
lett  kemény  ut  (MA :  Scult.  243).  Az  magyar  coronat  labok 
apodgyak :  daztikotzot  mondnak  (Debr:  MCongr.  2).  Meg- 
ttuk,  hogy  készfii  reánk,  de  késSn  kezdettfink  tapodni 
yi :  Symb.  24).  Akhiles  szí imyen  meg  indul,  tapod  haragjá- 
(Hall:  HHLst.  111157),  A  lé  tapodni  kezde  és  nagy  búsulva 
dada  a  generális  házában  (TörtT.  IV.65> 
«51ások].  Ez  az  igaz  Lsten,  kit  az  átkozott,  felfuvalkodott 
:etség  így  szemptelenül  tapod    az   földre  (Bercs :  Lev. 

Észre  vévé,  hogy  rósz  ffire  tapodott,  hogy  nem  jó 
ínn  vetette  meg  hálóját  (SzD:  MVir.  20).  Isten  fordítsa 
a  s  már  nagyon  fenn  volt  reménségünket   ne  tapodja 

a  1  á  (Bercs.  Lev.  9). 

-tapod :  proculco  C.  occulco,  conculco  MA.  zertreteo, 
ampfen  PPB.  A  strutz  madámac  monyát  az  láb  eltapod- 
és  az  mezei  vad  elnyomodgya  (MA:  Bibi.  L474).  Ezeket 
itá^al  kell  vala  el-tapodnora  mint  sár  golyóbisokat  (Matkó : 
ik.  40).  Az  útból  maga  eli'l  félre  hajtja,  hogy  gorombaságok 
1  tóle  el  ne  tapodtassanak  (Misk :  VKert.  26).  Zászlótartóm 
isas  németben  törte  el  az  zászlót,  de  azt  is  csak  eltapod- 
;Bercs:  Lev.  191). 

lül-tapod :  siipercalco  C. 

.-tapod :  expalpo  C.  exculco  MA.  heraastreten,  heraus- 
peln  PPB. 

Dmyűl-tapod :  circumculco  C.  PPBL  [ringsum  fest  treten). 

5zibe-tapod :   interculco  PPB.  [dazwischen   treten,  ein- 

n]. 

-tapod :  deculco  C.  conculco  MA.  pes.sumdo  PPBl  nie- 
■eten  PPB.  Azt  parancsolá  Kazul  szolgáinak,  az  e\s6  hadat 
letapodtatnák  (RMK.  111.256).  Zabolázd  meg  az  ö  nyelvö- 
ne  tapodják  le  híremet  nevemet  (r\'.49).  Bésáncolt  táborát, 
festett  sátorát  letapodtam  (Fal:  Vers.  885).  A  keresztény- 
ek ki-zsendült  virágját  le  akará  tapodni  (HzD :  MVir.  192). 

.eg-tapod :  conculco,  protero  C.  pessnmdo  MA.  zertreten, 
üissen  treten  PPB.  Kely  ky  elewlem  az  wtbol,  mert  ha  nem, 
d    labaymmal   meg   tapodlak  (Pesti:  Fab.  22b).   Az   6   bal 


lábát  meghagyja  csókolni,  mert  azval  ó  mindent  meg  akar 
tapodni  (RMK.  ILI  11).  Hog  v.alaha  meg  ne  tapodgiak  azokat: 
ne  forte  conculcent  eos  (Fél :  Bibi.  10).  íme  az  mezey  fene  vad, 
acki  a  Libanus  erdSiebe  val.i,  által  mene  az  erdSn  es  meg 
tapodá  a  bogaczkorot  (Mel:  Sám.  421).  Tfizbe  veted,  meg  tapo- 
dod az  leuelet  (Born :  Préd.  209b).  Tapodg'  meg  ó  lelkem  min- 
den er5t  (IIA:  Bibi.  1.221).  A  ló  néha  raeg-vadul,  a  rajta  fllSt 
le  veti,  meg-tapodgya  (Com:  Jan.  35).  A  calvinisták  tapogyák 
meg  a  régi  szenteket  (Czegl:  MM.  72).  Gyakorta  a  kevély  fejét 
meg-tapodta  a  paraszt  ember  lába  (Pataki:  Reg.  179).  Talpát 
nem  sértvén  minden  kigyókot  megtapod  (Illy:  Préd.  1.163).  A 
lélek  azoknak  adatik,  kik  a  f51di  kivánságokot  megtapodgyák 
(605).  Kérjfik  az  istennek  sz.  fiát,  hogy  a  sátánt  zabolázza  és 
tapodja  meg  az  S  híveinek  lábaik  alatt  (Misk:  VKert.  84). 

megtapodás :  conculcatio  C.  MA.  [zertrehmg). 

[rajta-tapod] 

rajtatapodás :  ínsultura  PPBl. 

tipid-tapod,  tipod-tapod :  [caeco  gressu  huc  illuc  feror ; 
herumtappen].  A  ki  nem  lát,  ha  jár,  nem  tudgya,  hol  szakad 
nyaka,  és  tipodva  tapodva  nevetséget  szerez  mint  Sámson  (Pázm: 
Préd.  368).  Az  Luther  sötétsége,  a  kiben  most  tipiccz  tapoccz 
(Bal :  Csisk.  471). 

Tapodás:  1)  calcatio  MA.  das  treten  PPB.  Az  én  dolgo- 
mért semmit  el  ne  mulass,  mert  az  isten  egemet  a  te  tapodá- 
sod  nélkül  is,  ha  akarja,  megszabadíthat  (TörtT.^  III.  163).  2) 
(dubitatio ;  unsicherheit  ?].  íteletekben  ys  tapodasban  woltanak 
(Ver:  Verb.  2). 

Tapodásnyi :  (unius  pedis ;  einen  schritt  weit].  Azon  hely- 
bül  tapodásnyira  se   menyen   Kegyelmed  (Monlrők  XXIV.44). 

Tapodást :  <v  Eggy  tapodást  is  a  birót  magok  mellCl 
sohüva  nem  bocsátották  (Rumy:  Mon   L34). 

Tápodat :  (pedem ;  einen  schritt  weit].  Nem  mégy-el  tfllem 
ezután  egy  tapott  (Gvad:  RP.  36). 

Tapodtat :  [cnlcare  curo ;  treten  lassen].  Ó  véle  tapodtassuk 
régi  rósz  erkölcsinket  (Pázm:  Préd.  473).  Ecebolius  az  keresz- 
tyének templuma  kflszSbe  mellé  fekntt,  az  által  menS  embe- 
rekkel tapodtatta  magát  (MA:SB,  310). 

el-tapodtat :  [conculcare  iacio ;  zertreten  machen].  Ha 
valakit  lovával  el-tapottat  s  megh  81,  vétkes  (Ver:  Verb.  Szót. 
19).  Vitézül  reájok  mentenek,  el  tapottatva  a  franczus,  spaniol 
cornetakat,  a  tábor  szeléig  hajthák  (TörtT.  IV.218).  A  tábornak 
sok  rakott  öszvére,  tevéje,  ha  az  ember  nem  vigyáz  magára, 
eltapodtatják  (Mik:TörL.  359). 

TAPOG  (íaponsjat  Thaly:  VÉ.  L389):  l)  [pulso,  timdo; 
stampfen].  A  hailacnac  bemenetében  labockal  tapognac  uala 
felk81tésnec  okaiért  (BécsiC.  41).  2)  [nuto,  vacillo;  hin  und  her 
wanken].  V  fiai  el  vitessenek  tapogvan  tevefgasbe  (DöbrC.  196). 
Tapogókat  te  bezeded  meg  erSsseitet  es  rezketS  térdet  erSssei- 
fettel  (517).  Tapogwan  vj-tessenek  iS-  fyay  ees  koldwlyanak 
(KeszthC.  303).  A  kinec  ki  apad  az  szeme,  az  fényes  nap 
el6tt  is  czac  tapog  (Born:  Préd.  25).  Nem  tudhattac,  mint 
kellessec  az  halaihoz  keszfilniSc,  hanem  czac  tapogtac  es  .soc 
fele  kapdostac  (574).  Setétben  tapogfanac  és  tév81g8ttenec  (MA : 
Tan.  34).  Tapogjanae  mint  az  vac  tapogat  (MA:  Scult.  333). 
Tévelgésben  és  tudatlanságban  tapognánac  (738b). 

tipog-tapog  :  [caeco  gres,su  huc  illuc  feror ;  herumtappen). 
Mint  az  agár  állatván  hellyére,  tipog  tapog  s  ugrik  nézvén  a 
cserére  (GyöngyD :  Char.  166.  SzD:  MVir.  297). 

Tapogás  :  [pulsus  pedum ;  das  stampfen).  Künenenec  nag' 
tapogassál  és  fu61té.ssel :  egres.si  .simt  cum  grandi  strepitu 
(BécsiC.  41). 

28* 


439 


TAPOGAT— TAPOGATÓ 


HAL-TAPOGATÓ— TÁl^LÁL 


? 


Tapogat:  I)  palpo,  peitracto,  contrecto  C.  attrectu  MA. 
[berühreu,  betastenj.  Aluan  ez  meg  holtnak  feyeneel,  labayt 
es  kezeyt  ev  zeutseges  kozeenel  tapogattya  (DomC.  72).  O  meF 
iiaé  zeretetel  tapogattya,  fi)gdo.s.sa  ual.i  (DebrC.  341).  Az  Grízei- 
disz  leánt  szépen  felkészítek,  kézzel  tapogatott  haját  ékesítek 
(RMK.  II.3  !)•  Soc  beteget  láttam,  ki  halaira  fordult,  nagy  b51cz 
doctoroc  taiwgatnan  naiwt  mondtae,  hogy  arra  meghal  es  midSn 
k6nyiVgett6c  volna  érStte,  meg  gyogynlt  (Rom:  Evang.  IV. 
240b).  Tapogatva  (palpando)  keressfle,  a  mit  nem  látunc  (Com : 
Jan.  RÍ).  Vén-szakállu  jií  bAtyáini,  kérlek,  hallgas.s;itük,  gyönge 
testet  tapogatni  kik  igen  kivánt<.k  (Thaly :  VÉ.  1.360).  Kérlek 
ré.szeg  aszszonyok,  hogy  meg  ne  szidjatok,  esse-,  bestyetiával 
ebet  tíipongas.H;itok  (189).  Az  igazmondást  az  iidvariság  mesterftl 
forgattya,  azon  egy  igzsággal  piiliAn  tapogat  itt  egyet,  amott 
sujtogat  máüt  (Fal:  UK  111.28).  Megvérzették  magokat,  az 
útifű  tapogatván  moggyígyitja  azokat  (Fal:  Vers.  871).  8) 
(manu  invastigo;  herumtappen).  Vgy  tapogas  az  dél  szynben 
mint  vac  az  sfitidben  (Hoftgr.  364).  Tapogatni  fogsz  délben, 
miképpen  tapogat  az  vak  az  .setét.ségben  (Kár:  Bibi.  I.183b). 
Tapogatva  és  csak  léptében  jár  ezaráut  (Pázm :  Kai.  408).  A 
vén  ember  lassan  é.s  tapogatva  jár  (Illy:  Préd.  11.496).  S)  (scru- 
tor,  inqiiiro;  nnter.snclien.  erforschenj.  Okos-san,  tapogatva  kel 
minden  dolgot  megfontolni  íPázm:  KT.  1.5).  Helyesen  mondjác 
a  tanítványok:  novollyed  a  mi  bitünket;  így  kellene  tapog.itnod 
(Kereszt:  FelsK.  90).  Ezen  felyül  megírt  marhát  tapogatta  és 
tudakozta  (MonTME.  n.42).  Nyelvén  tapogattyuk  szivét  akár 
Idnek,  hogy  dolgát  éi-tsűk  (Fal:  UE.  III.50).  Nyilván  ditsérvén 
a  távnl  valókat  titkon  azokat  tapogattyuk,  a  kik  oUyanok  a 
kerékben  (Fal:  UE.  401).  Némelly  ember  fiiléhez  minden  sz<í- 
csaplár  könnyen  férhet,  tsak  tudgyon  tapogatni  (SzD:  MVir. 
235).  4)  [experior,  certior  fio ;  sich  vergevvissem).  Sok  ártalmas 
levelek  vannak  s  nehéz  is  hamar  fiköt  megesmérni,  mindazál- 
tal bizony  tapogatva  hissziink  (RákGy:  Lev  277).  5)  fprobo; 
Iiewei.sen).  Helyesen  mondalik,  hogy  a  kegyelemnek  állapattyá- 
ban  jobban  jobban  épfil  ;  igy  kellene  tapogatnod  (Kereszt : 
Fel.sK)  90).  6)  [luto  con.sterno ;  lehmen).  Hogy  meszek  el  fogyót, 
sárral  t;ii»gatnak  (MNyihlrt.  180). 

[Szólá.sok).  Nem  csekély  vízben  tapogat  ám  itt  a  jám- 
bor (SzD:  MVir.  69).   Bottal   fogják  tapogatni   hátadat 

(83). 

[Közmondások].  Az  kinec  hol  fay,  ott  tapogattya  (Born:  Préd. 
251.  Decsi:  Adag.  94). 

el-tapogat :  [perscrutor ;  durchsuchon].  Laban  el  tapogata 
mind  az  egész  sátort  es  semmit  nem   falala  (Helt:  Bibi.  I.P2). 

raeg-tapogat :  1)  [attrocto;  befasten).  Szent  Tamás  nronk 
Jesus  testének  tagjait  megtapogatá  feltámadásának  utánna 
(DebrC.  34).  Joszto,  .szerető  tiam,  had  tapoga.s.salae  meg  (1  lelt : 
Bibi.  IMI).  Az  oroszlánokat,  lia  valami  ji'rt  tészen  vélek,  a  véle 
bánó  mesterek  meg  tapogathatják,  .sőt  bűntelen  is  megverhetik 
(Misk :  VKerL  .53).  3)  (investigo  ;  untersucheuj.  Ha  valami  tör- 
vényes caiisa  oriálódnék,  a  dolgot  jól  meg-tapogatván  állítson 
kezest  (Monlrók  VIII.191). 

elöl-megtapogat :  praecontrecto  C.  (vorher  betastenj. 

Tapogatás :  attreetatio,  contrectatio,  attret;tatiis  C.  berüh- 
rung  PPB.  A  kéz-fogások  és  .szorítások,  ölelések  és  tapogatá- 
sük,  a  lassií  beszélgetések  tet.szenek  (Pázm:  Préd.  1132). 

Tapogató:  1)  palpan.s,  eontrect;itor ;  der  betaster,  beriili- 
rer  PPB.  TévolygS  tudomáiit  liintnek  a  kSsség  kSzJtt,  melyet 
szép  tapogató  beszédekkel  meg  ékesetvéu  az  iga.ssiiguak  neve 
akut  árulnak  iTel:  Evang.  II  .5ü:il)).  Tiilaidon  fogyatkozá.soknak 
látásában  tapogatók  (Illy:  Préd.  11.358).  ti)  (evorriciilnm ;  wate). 
Hal  fogó  bálóval  és  gyalommal,  szák  liálóval,  tajiogatóval 
halász  (Com :  Jan.  8U). 


hal-tapogató :  verriculnm  MA.  zuggaru,  liecbgam  PPB. 

TAPOS :  calco,  concnlco  Sí.  [stampfen].  Hogy  ne  tapossák 
láb  alá  (Derk:  ÖÉlet.  11). 

Tapsol :  I)  plaudo,  applaudo,  plodo,  complodo  C.  (Ulalschen, 
schlagenj.  Tapsolva  örftltünk:  *sustulimu8  mauus  PPBl.    Yewe 
egy   ky.sded    madárka   es   kezde  tapsolny   zarnyaywal  (ÉrdyC. 
312).  Minden  nemzetek  tapeolyatok  kezetekkel,  erAlyetek  ystenbe 
(KeszthC.  117).  Mend  SrSlnec  vala,  mend  enekAlnec  vala,  mend 
kezfckel   tapsolnac   vala   (172).  Bémene   Vagahó,  kárpit  elStt 
megálla  és  ó  kezeivel  zörgete  es  tapsola  (RMK.  V.153).  A  follyo 
vizec    tapsollyanae   kezeckel   (Helt:  Zsolt    198).  Tapsoltam   es 
szSktem  6r5membe  (Mel :  Jób.  74b).  Romlásán  kézzel  tapsolnac 
(Kár:  Bibi.  528).   Vgy  sfiuegelnee,    hogy  az  nép  im    nxxstan  ily 
igen  tap-sol  nékem  (Illyef:  Jephta  15).   Akár   mint    tapsoljanak 
körülötte,  .senki  bölcsnek  nem   tartja  azt,  a  ki  mindent  s  min- 
denkor tréfára  üttet  (Fal:  UE.  405).    2)  [laetitia  exmilto;  frob- 
locken).    líen   ellenem  zolnak  vala,  kyk  Alnek  vala  kapwnaal 
es  en  reyam  tapsolnak  vala  (jKsallebanti,  kyk  venereket  yznak  j 
vala  (KulcsC.  162).  A  kfeded  Jesiist  5  rea  taiwoluan,  mosolog- 1 
uan  erdímle  latnya  (TelC.  105).    Határos   szomszédink   szidal- 
maznak, nevetnek,  tapsolnak,  csífolnak  (RMK.  IL72).    Minden  i 
nepec  Srfilven  tapsollyanae  (Born:  Ének  202).  Vagyon  ott  nagy] 
öröm,  tapsol    az   szerelem   (Thaly:  AdaL  1.149).    Imé   eljött   u] 
ideje,  hogy  már  az  lurnak   szentséges  tomatzában   megh  álrao  J 
és  fejedet  fel  emelvén  tapsoló  lélekkel  5r\'endezz  (VárM :  Szöv.  \ 
280).   Tapsolly   SrSmedbe   illy   drága  kincsednek,  illy  érseked 
jutván  adgy  hálát  istennek  (Orczy:  Nimt  C5). 
ki-tapsol :  ex.sibllo  C.  [hervorzischen). 
Tapsolás :  1)  plau.su8  NémGl.  339.  applausus  C.  [das  kla- 
tschen).  Allapéc  a  méúezet  el6t  es  tapsolást  tőn  kezeinél  (BécsiC. 
42).  Örül,  hogy  elege  lett  ebben  kedvének,  van  nagy  tJípsoláaa 
öszve-vertt   kezének   (GyöngyD:  Cup.  619).    3)  [laetitia,   exsiil- 
tatio ;  das   frohlockenj.   EUenkezSc   egj-mással :  a  nevetés  és 
sirás,  lap.solás   és   zokogás  (Com:  Jan.  62).   Ollyaii   prédikátor, 
ki   uem   magának   tapsolást,   hanem   nékem   sírást  indít  (Dly: 
Préd.  1.82).   Tapsolá.ssal    most  oda  indultam,   angyali  trombitát 
mert  vígan  hallottam  (TörtT.»  1.352). 

Tapsoló :  plaiisor,  applausor  C.  MA.  frohlocker  PPB. 

TÁPOT,  TAPAT :  1)  [manibus  tento;  herumtaston^ 
Szüléje  meglátá  távol  fíilden  ö  fiát,  siet  vigasztalni  f>  ke.ser%e6 
urát,  de  lás.sad,  mint  tapat  az  szegény  vak  ember,  ki  nagy 
siralommal  ápolgatja  fiát  (RMK.  11331).  3)  [pulso;  poolien). 
Az  eltet3  melegség  czak  a  melyeben  taix)t  wala  es  werekedyk 
wala  (ÉrsC.  311).  S)  [laboro;  sich  abmüben].  Az  tolmács  st.kat 
ta|H)tván  velünk  egj-ütt  (Nyr.  XIV.459). 

TÁPLÁXi:  1)  alo,  nutrio,  enutrio,  nutrico,  cibo,  susteoto 
C.  alumnor  MA.  eniiihren,  uabniug  gebén  PPB.  PiLsk/usiiggal 
táplálni  magát:  *alimenta  arcú  expedire  PPBl.  Nem  vala  ai 
en  keser&segómben,  ki  engemet  segittene,  tJiplalna  engemet  a 
keserfi  kenban  (NagyszC.  105).  Taneytatek  szerelmest  az  fra- 
terektevl  taplaltatuan  kenés  étellel  (DomC.  3091.  Azouke|>|iea 
taplalya  vala  eeleteet  (ÉrdyC.  3S9b).  Adott  ket  zaz  forintot, 
lioé  feleseget,  giermekit  nieresegebSI  taplalnaia  (RMNy.  lllt;9X 
Szükségének  idején  házokba  fogadnáják  és  tájilálnáják  ótet 
(Tel:  Evang.  11.596).  Sz.  Pal  kézi  munkaiaual  táplálta  magát 
(Fél :  Tan.  333).  Az  atya,  az  anya  szfilottySket  nevelic,  ápolgat- 
tyác,Slecben  és  kebeleeben  táplállyác  (Com:  Jan.  118).  Táplál- 
tad 8  hizlaltad  ánilódat  károdra  (Tlialy:  Adal.  L2).  Ha  te«»ét 
meg  ruházták  és  táplállyák,  a  tíbbivol  nem  aggódnak  (Kai; 
NU.  294).  2)  foveo,  conloveii,  refoveo,  focillo  C.  (pfiegeii,  imtar- 
stützeu).  A  király  fiát  mindenbe  táplálta,  kinec  lába  nyomat 
nagy  biwséggol  nyomta  (Temes\':  Béla  26X 

[Szólások).  R  e  m  é  n  s  é  g  e  m  táplál,  hogy  még  sziwml* 
örömsíáU(Tlialy:  Adal.  a409).  A  barátságot  táplálly 


EXrTAPLu^Lr-TiPLÁL/t 


TAPLÁLÓD-IK— 1.  TAR 


442 


Ijiiidék  (Teleki:  KLél.  36).  Ojiiil.i,  niclly  kényessen  élte- 
táp I  á  1 1  y  á  k  (Gyöngyi);  Char.  3).  A  mint  remélve  t  á  [>- 
y  11  k  szivünket,  válaszszát  adpya,  lígy  táplállyuk 
iigyD:  Cliar.  368).  Az  t fizet  táplállyAc:  ignw  seni- 
irdebit  (K;ir:  Bibi.  1.92).  Az  tfizet  szüntelen  kellett  fával 
Ini  (MA :  Bibi.  L93i.  Alkalmatlanul  élnek,  minthogy  tsak  a 
•fit  rágják  és  mások  fogyatkozásával  t  á  p  1  á  II  y  á  k 
lkat  I  Fal :  UE  437>.  Micsoda  mesterséggel  táplál- 
1  á  u  a  k  (Illy:  Préd.  1.270). 

•táplál :  enutrio,  siistento  MA.  eraahren,  uuterhalten  PPB. 
ui  es  meltan  taplaltatnak  el  az  evzuegyek  (CornC.  297). 
Iien  sem  zeretet  sem  yrgalmassaagh,  ky  ewtet  yngyen  el 
Inaa  (ErdyC.  517).  így  taplala  el  6ket  az  esztendőbe  min- 
S  barmokért  (Helt:  Bibi.  LZ4).  A  hiuolkodo  restek  mmi- 
>dgj-anac,  nem  czac  az  Snen  szi^kségSkért,  hanem  hogy 
allata  valóit  Ls  eltáplálh;issác  (Helt:Mes.  217).  Könnyen 
ir  el-élhetec,  tfitelsef  is  el  táplálhatom  (341).  Az  menniei 
ok  el  fiplallia  fiket  (Fél:  Bibi.  9). 

^plálás :  [sustentatio ;  ernahrung].  Az  pispekeknek  jgye- 
lyk  kel  az  evzuegyeknek  oltalmazására  es  eltaplalasara 
iC.  298). 

[-táplál:  [sustento;  luiterhalten].  Az  igazságot  oltalmaz- 
,  az  szent  egyházat  feltápláljátok  (RMK.  11.225.  Thaly: 
1.39). 

Itáplálás :  [svistentatio ;  unterhaltrmg].    A  foldbel   arany, 
ezüst  és  minden  jó  dolgok   teremének   az  embernek  fel- 
lására  (RMK.  VI.  24). 

iplálás :  I)  nutricatio,  nntritiis  C.  alitura  MA.  das  nali- 
'PB.  Eletedie  auag  táplálásodra  adatic  (VitkC.  49).  Az 
h,  yozagot  zentSIeek  iambor  zerzeteseknek  táplálásokra 
■C.  512).  A  keresztien  embernek  marhaia  tiszta,  ha  az 
niek  táplálására  annak  valami  része  kiszarmazik  (Fél : 
4ö2b).  Ezek  és  a  ti5b'  hasonló  nevek  az  istennek  terem- 
való hatalmát,  táplálásra  való  gond-viselé.sét  jelentik 
a:  Préd.  153).  Szájátul  meg-szakasztya  és  földbe  hagyi- 
í  táplálására  rendeitt  búzáját  (780).  Az  had  gyfiytés  és 
gyfilvész  vitézeknek  táplálása  nem  egyéb  hanem  az  embe- 
)C  merő  bolondságoc  (Prág:  Serk.  781).  Vékonyon  érkez- 
magmik  életének  is  táplálására  (Nyr.  XL29).  Az  a  pinz 
•a  itt  ez  zentegiliaz  predikatorsagh  es  oskola  ^ppiiletyre 
eghinöknek  táplálására  (Radv:  Csal.  in.l49b).  Az  ablakról 
tornát  levonták,  ha  mi  táplálására  valót  találnának  bennek 
Pol.  53).  8)  fotus,  foeula,  refectus  C.  [pflege].  Hálát  adok 
1  a  szép  lelki  táplálásért,  mellyel  elszakatt  erőmet  újítod 
a:  Imáds.  150).  Ezek  alkalmatlan  táplálások  a  tekélletes 
ts5k  munkájához  (Pázm:  Préd.  34).  3)  [victus,  alimentum, 
;  lebensmittel,  speise].  Az  jó  pásztor  az  juhokra  gondot 
és  táplálást  ád  nékik  (Pázm:  Kai.  59).  Mikor  valaki  meg 
It  és  nem  volt  egyéb  táplálása,  hozzá  nyúlhatott  ezekhez 
'3).  Hogy  annyi  fires  ideje  sem  vóUia,  mellyben  testi  táp- 
vehetne ételével  (Pázm:  Préd.  42).  Jó-ízű  táplálás  a 
letesség  (605).  A  melly  [>ogátsa  Gédeomiak  táplálása  volt, 
séginek  szablya  volt  Í739I.  Az  ur  elv5vé  az  keuyérnec 
lását  (MA:  Bibi.  I.529b).  Chanaan  fSIdetól  iSttenek  életek 
égére  való  táplálás  venni  (Lép:  PTük.  1.141). 

iplálgat :  [alo,  sustento ;  uühren,  uuterhalten].  A  fö-pénz- 
kevés  hasznából  táplálgatták  volna  a  szegény  papokat 
:  Pol.  172\ 

ipláUiató :  alibilis  MA.  [nahrhaft]. 

(piáló:  1)  almtis  C.  MA.  [nntricas;  nalirend].  Tápláló  ele- 
nutrinien.  nntrimentum,  nutritium  MA.  A  ludnak  tia,  piiiéje 
»lalo  eledel  (ACsere:  Enc.  21őbi.  Tápláló,  szoptató,  .száraz 
[  meg-6lelgetvén  az  6  .«zoptatóssát  (Com :  Jan.  44).  MelegítS, 


tápláló  orvosságoc :  fomentationes  (173).  A  tanítók  a  tápláló 
tudományt  az  isten  híveire  lo-tsepogik  (Bod:Lex.  Elfih.  12). 
2)  nnlritiu.s,  nntritor  C.  altor  MA.  erniihrer  PPB.  A  mérték- 
lotlenség  az  orvosok  táplálójok :  *intemperantia  est  mediconim 
nutrix  PPBl.  Az  remenseg  taplaloia  az  hitnek  (Fúl :  Tan.  292). 
;t)  [fulciens ;  stütz-].  Latam  az  on  vénségemnek  taplalo  estliap- 
iat  az  uosolyaba  előttem  fékSnny  (PeerC.  24).  4)  nntrimen- 
tum ;  nahning  C. 

Táplálód-Lk :  [nutrior,  alor ;  sich  nahren].  Szentsi;g&s  dol- 
goknak elmélkedésével  táplálódgyék  lelkűnk  f  Alv :  Post.  2).  Jól 
lakván  két  vagy  harmad  napig  is  ntánna  koplalni  kénszerítte- 
tik  és  így  las.san  la.s.san  táplálódni  (MisU:  VKert  49). 

Táplálódás  :  [alimentimi ;  nahrung).  A  mi  a  barmoknak 
táplálásokat  nézi,  sok  állatok  vannak,  a  mellyek  tsnpán  tsjik 
hússal  élnek  (Slisk:  VKert  12). 

TAPLÓ  (topló  MA.) :  fomes  C.  MA.  fungus  igniariua  PPB. 
zunder  Nom.  35.  PPB.  Bötke,  tölgyfa  oomója,  taplója :  brus- 
cum ;  fának  görtsös  taplója :  patella  PPBl.  Segrestyébe  pornak 
dereka  állván,  történek  egy  tapló  miatt  felgyúlván  (RMK.  lU. 
136).  A  dio  fan  ki  tapló  terem,  meg  kely  f5zny  (Frank:  Ha.sznK. 
35>.  Szfilet&fink  erejéből  harag  fa'ai,  veszedelem  taplói  voltunk 
(Pázm:  Préd.  67).  Az  biinnek  taplója  még  bennflnk  vagyon 
(Der:  Préd.  135).  Mindenfele  gonosságnac  gyfikere  az  kevély- 
ség es  az  halálnac  taplója  (Prág :  Serk.  319).  A  tfiz  fltő  szer- 
szám a  taplóval  jelen  légyen  (Com :  ,lan.  158).  Nem  egyéb, 
hanem  kevélységnek  nagy  taplója  (CzegI;  MM.  116).  Talán 
taplója  a  húsétel  a  bujálkodásnak  (187).  Vágynak  a  mi  nyel- 
j  vTÍnkben  sok  6szve-vonatott  .szók  is,  a  mellyek  szépen  ki-tellye- 
síttethetnek,  mint :  tapló  pro  tápláló  (f'orpGramm.  313).  Sokszor 
kis  szikrából,  megvetett  taplóból  nagy  tűz  s  égés  támadhat 
(Kisv :  Adag.  398).  A  factióknak,  tumultatióknak  taplója  mog- 
oltatik  (Monlrók  XXVII.180). 

cser- tapló :  agaricum  Major :  Szót  20.  [larchettsehwammj. 

tölgy-tapló :  co  Major  :  Szót.  20. 

Taplós  :  fungosus,  flactidus ;  schwammig  PPB.  Nem  valami 
porhon)ii  es  taplós  fák  ezek,  hanem  vastagok  (Lép:  PTük.  III. 
157).  Reves,  taplós  és  gyermekekhez  is  illetlen  distinctió  (Matkó: 
BCsák.  270). 

1.  TAR  :  muticus,  depilis,  phalacron,  cah-ns,  (xilva-ster  MA. 
kahi  PPB.  Énekben  hallottam,  vagy  volt  vagy  nem  volt,  Tar 
Lőrinez  hogy  pokolba  bé  ment  volt  (KMK.  in.357).  Tar  fővel 
vala  egy  kis  kamorában,  nem  esmérek  őtet  nagy  kór  ágyában 
(IV.63).  Monda  az  szent  Hlyés  az  sok  tir  paix)knak :  Válasz- 
szátok  ökröt  tinnen  magatoknak  (V.119).  Monda  az  szent  Illyés 
az  egész  köz.séguek :  No  néki  immáron  mind  az  sok  tar  pap- 
nak (121)  Hamis  tar  papokban  az  kik  bizakodnak,  nagy  sok 
bálványokat  véllek  imádtatnak  (134).  Egy  törökkel  szembe  ök- 
leié, az  tar  fejét  derekatul  elvévé  (VI.  143).  Veteményes  magok 
azoc,  a  mellyec  szárban  kelnec  es  tarkalászokat  hoznac  (Com : 
Jan.  22).  Ae.sopus  far-varja-kéut  mások  tollaiban  ne  pijwsked- 
jenek  (GKat:  Válts.  IL1104).  A  nézőket  megh  csábították  az 
tar  papok  kíilőmbőző  csalárd.ságokat  vetvén  .szem  eleiben 
(Toln :  Viga.szt.  77).  Tarvai-ju-ként  mással  cserélt  tollat  (CzegI : 
Tromf.  8).  Vágynak  a  mi  nyelvíinkben  sok  öszve-vonatott  szók 
Ls,  a  mellyek  szépen  kitellyesíttethetnek,  mint :  tarvarju  pro 
tarka  varjú  (CorpGramm.  313).  Paraucsolá  az  ptücsök  szolgá- 
jának :  Szépen  irt  levelemet  vidd  el  az  tar  varjúnak  (Tlialy : 
VE.  1.346).  Július  Caesar  tar-fejének  hajatlanságáf  kfliőmb  féle 
borostyán  koszorúkkal  ff.dőgette  íFal :  UE.  376).  Megy  szinű 
virágokra  metélt  tar  bársony  liosz.szú  kőntS.sben,  fekete  tábat- 
tal  hárított  tsapka  forma  kalap  volt  fején  (Fal :  TÉ.  636).  A 
tar-varjú  fekete  madár,  éjtszaka  rút  kiáltással  szokott  szóllani 
(Gvad:I'"Nót  24). 


443 


TAROL-I.  TARACK 


FORGÓ-TARACK— TARAJ 


444 


(Szólások).  Egyébkor  is  I  A 1 1  a  m  én  t  A  r  variul  (Decsi ; 
Adag.  79).  Mintha  nem  láttunk  volna  karo-liegyen  tarvarjat 
(GKat:Tilk.  350).  Egyébkor  is  láttam  ágon  tár  varjut  (Kisv: 
Adag.  83). 

Tarol :  tondeo  PPR  (scheeren,  abscheoren].  Némellyec  ha- 
jat erp,sztottfik,  vagy  tarlottak  (I'ázm :  Préd.  1001).  Csak  taroly, 
ne  beretválj  ,'íimán  (CzegI :  MM.  148).  ülyeneket  többeket  is 
verhetnék  tarlott  pilweilhoz  (Matkó:  BCsák.  177).  PírsSli  tar- 
tott feje  tetejét  Pál  apostolnak  distinotloja  (214.  239).  A  barbély 
tarollya  az  liajakat  (Com:  Orb.  153).  Nyírje  8  taroilya  maga 
lierukáját  (Fal;  NA.  128).  Nézzd,  tarolt  henyéknek  parantaol 
guárilián  (Orczy:  KölUSz.  7).  Már  i>elyhes  az  artzáil,  bé-jelent- 
geti  magát  nálad  a  szakáll-tJiroló  esztendfl  (8zD:  MVir.  42). 

fbl-tarol :  cv  Tudgyuk,  hogy  a  rómaiakuál  tsak  a  fel-tar- 
lott  és  meg  olajozott  embereket  tartyák  papoknak  (Pós :  Igaza. 
1.250). 

foltarláa :  (tonsura ;  das  abscheeren].  Az  papoknac  R)I  tar- 
lá.sa  avagy  billegezéae  (Zvon :  Post.  1.598). 

Tarolás:  [tonsura;  schiir].  Fák,  a  kik  el-szenvedhetik  a 
tarolást  (Lipp:  PKert  1.14). 

2.  TAH :  [garbe,  gürbe].  Az  szép  tarpecsenyét  szépen  mosd 
meg  é.s  vond  fel  tiszta  nyársra  íRadv:Szak.  14).  Se  az  alsó 
se  felsí^  tarját  ne  mesd  el  (94).  Tohen  hus  tarpecsenyét  forralt 
musttal  agyou  ünteni  jó  (T8rtT.«  1.573). 

1.  TÁR  (tavar  Sí):  supellex,  utensilium  congeries  Sí.  (onus, 
merx ;  waare,  last).  Tár  vagy  tavar  eleinknél  annyit  tett  mint 
kinls,  vagy  mint  holmi,  vagy  pedig  mint  gyűjtemény,  takar- 
vány  Sí.  Elób.  IV.  Tárház,  terlresház,  eledel  kamara:  promp- 
tuarium  ;  a  tárházat  meg-tlresíteni :  *exliaurire  aerarium  PPBI. 
Elküldöttem  a  tár  szekeret  (LevT.  RÍ 2).  ördögnek  patikai  es 
tarhazi  (Mel :  SzJán.  248).  Az  aranyat,  ezfistöt  az  isten  tár-liá- 
zába  adgyák  (Pázm:  Préd.  301).  A  nélkill  nem  szi^kü.s  tárhá- 
zam, ha  élek  (Zrinyi :  ASyr.  6fi).  Fnró  meuykű  módgyára  hat 
bé  a  lélek  tárházába  (VárM ;  Szöv.  Elíb).  Egy  seép  arany  mos- 
dót király  hozata,  tárházában  gazdagb  mosdó  nem  vala  (Eny: 
Gizm.  19)  Az  alsó  tárházban  való  marhák  (Gér:  KárCs.  III. 
36fi).  Az  fi  felsége  társzekerélie  4  nj  vasas  kereket,  tengelyt, 
rndat  s  egyéb  bontakozásit  megcsináltatván  fizettünk  (MonTME. 
IV.M5).  Az  atláíz  fo.iztánokat  és  lieczeket  kiküldőm  az  tár- 
szokeren  (V.105).  Mindenféle  érték  bfl  tárházában  iThaly:  Adal. 
1. 12fi).  Isten  Ijelsfl  kintses  tárházának  legrejteke.sebb  azugolyája 
(l)Emb:GE.  Elíb.  4).  Egészen  ki  uyittya  tárházát  tudományá- 
nak (Fal:  UE  SW).  Annyival  inkáb  fogy  reménysége  a  meny- 
nyoi  tárházhoz,  mennyivel  jobban  szaporodik  tSIdi  kintse  (Fal: 
SzR  524).  Holtig  való  betsftlotes  tartusukra  a  város  tárházAlx'>l 
meg  járt  a  fizetés  (Fal:TÉ.  R71),  A  de;lk  orátziókat  és  verse- 
ket Böjti  Gáspár  szedte  rendbe  azokat  jó  rendbe  Íratván, 
mellyekbíll  egy  nagy  könyv  tfilt  és  egy  hawjios  prumptuarium 
exeepiiale,  halotti  prédikátziók  tárháza  (Bod :  Pol.  70).  Gyarló 
szegen  fityeg  kis  vár  tárházában  (Orcsy :  KOltSi.  30). 

2.  TÁR :  aporio  SL  (Hffiien). 

ki-tár :  [aiiorio,  ex[Uuido ;  eríltVnen,  aufmachon|.  A  ki  pallo- 
sának sullya  alá  jut,  anuak  nu'ir  kitárták  [lokolbaii  a  kaput 
(Kónyi:  HUoul   40). 

(Tárol) 

ki-tárol :  (aperio ;  aufmauhen)  A  kaput  ki-tárlotta  (Kónyi : 
II  Kom.  79). 

1.  TARACK  (tanunk  Monlrók  UI.22.  tharazk  RMNy.  U. 
159b.  thíratJí  RMNy.  11.151):  (mortariiun ;  haubitz,  mHrser). 
Otli  az  Kegyelmetek  wanusíi  bewes  thariizk  os  zakalos  gulyo- 
bysal  (RMNy.  I1.159b).  Ttiarazk  ala  walo  ló  (III.33).  Az  mond- 
ják, heted  magával  két  taraozk  is  vagyon  (IjbvT.  IL52).  Tizen- 


két taraszkját  eleibe  vonyata,  mindent  megtanlta  é«  igen  bá- 
toríta  (RMK.  111.66).  Jó  álgyu  és  taraazk  husronnégy  benn 
vala,  Szolnokban  nzakállo«  má.-ifél  ez5r  vala  (102).  Négy  álgyuia, 
hat  taraszkia  néki  czae  vala  (116).  Várból  taratzkoknac  dör- 
gése vala  (Salánki:  Clad.  A4i.  Viadalhoz  k^azftl  8o<- taraszkiual, 
szamszerigyal,  piiskáual,  szakáloNsal  (Gíírcs:  Máty.  15).  Kólcson 
nevű  kis  taraczk  egy  fontos  golyóbisú  (Radv:CHal.  IL392). 
Nyertek  32  tarackokat  (THrtT.  IV  J2).  Tárayczkok  a  pattantiúk 
pogányra  lövetének  (Liszti:  Mars.  121).  Algyuk  sereg-bontók 
s  taraczkok  vér-ontok  (109). 

forgó-tarack :  tormentam  Coni :  Jan.  149.  [geschlllzl.  A 
vitézek  a  golyubiaokat  sebes  forgó  taratzkokból  lövSldiVik 
(Com:  Jan.  149).  Vagyon  egy  forgó  taraczk  kéaségével  egyiitt 
(Radv :  Csal.  11.393).  Az  hidasokon  lévő  lorgó  taraczkjaimat  ii 
szárazra  kivitetvén  miud  a  taraczkokat  s  mind  a  pattantyúso- 
kat (Monlrók  XV.  162). 

Szlvó-tarack :  (?).  Az  várat  vívák,  Ileuyiczy  bástyájátul 
négy    álgyúval,  ugyanonnéd    bárom    szívó    taraczkkal    (RMK 

V1.137). 

2.  TARACK,  TARABZK :  colubrina  MA.  schlangeo- 
wurz  PPB. 

TARAPARA  (tárafara  MA:SB.  217.  218):  1)  [inepte 
omatus;  ge.schnörkelt].  Imez  amaz  tara-fara  magj'arázatnknak 
árnyékokban  rejtezödStt  (GKat:Titk.  350).  Cikornyás  templuini 
ceremóniák  és  tarafara  tiszteletek  (QKat:  Válts.  L  Elób.  ló) 
2)  [ornamentum  iueptuni ;  schnörkel).  Szollásbau  való  ezifril 
vagy  inkább  tara-farát  nem  tapasztalván  o  munkában  (Nagyari 
Orth.  c6). 

Tarafarán :  [ornate ;  gesi-hnörkelt).  Nem  tiidná  embet 
hogy  oly  kába,  galád,  fautasticos  légy,  Iiogy  az  tárafaráii  aza 
bott,  metélt,  vagdalt,  prémezett,  zsiuórozott  kAntMdröl  mfl) 
nem  esmértetuél  (MA:SB.  218).  f 

Tarafarás :  (Inepte  omatus ;  geschmacklos,  géziért).  Lát 
tyúk,  hogy  ez  mostani  kevély  világ  az  S  tarafarás,  gombol  r 
peremezett  öltözetekkel  mely  igen  piperéskedgyék  (MA :  Sf 
217).  Az  emt>er  olly  czuda  formán  ki  nem  irhattya,  az  mell) 
nél  czuda  módosban  és  tarafarasb  formán  ne  szolgáltatnéc  a 
mise  (MA :  Scult.  853).  Yjí  nem  valami  tarafarás  munka  (Mlleg 
BTaii.  5).  Tarafarás  öltözettel  ne  ékesicsed  oltárodat  (Oteg) 
Dág.  II.6).  Álnok  practikak  és  pénz  halász  mesterségek  csa 
nem  minden  isteni  tiszteletek  és  tarafás  vallások  (VárM :  SzO' 
61). 

[Tarafaráz] 

meg-tarafaráz :  (exonio ;  verzieren).  Ugy  meg  tanifarát 
tatok  v«llá.stokat  (Czegl :  Tromf  139). 

Tarafarázás  ;  (exoniatio ;  ver/.ierung)  Az  nok-fíjle  tara£ 
rázájisal  szflletett  nyelvünk  megkezdett  verategetödni  (^legj 
Diai.  Elób.  12).  Sok-ft;le  tarafarázással  megkezdett  az  egj-n 
hány  esztendők  alatt  szAletett  nyelvfluk  vesztegotödni  (Cor 
Gramm.  1(f)\ 

TARAOIiYA:   ferotnim   Com:  Jan.   78.  (tragbalire).    ik 
istállókat  lapáttal  ki  tisztitlyác   és   taraglyán,  .laraglyáii   a  k  i 
nejt  és  rútságot  kihurdgyác  ((Join:  Jaiu  7H),  Szent  Mihály  lóvá  . 
avagy  a  hólt  testeket  ki  hordó  taráglyára  fel-téteUet\'én :  lucii 
impositus  (212).    A  mennyit    ketten    vihetnek  taraglyán,  aiui; 
vihet  egy  tolván  maga  előtt  a  talicskát  (Com:  Orb.  133). 

TARAJ,  TARA,  TARÉ:  I)  camoa  corona  in  capik 
galli,  crLsta  vulucris  MA.  hahnenkamm  PPIi  *Kakas  álly 
fltggö  taraj :  gallus,  gallum  MA.  Meglátác  ötét  a  suunszéd 
és  mondánac  :  Mi  ördög  lelte  a  nomnédot,  ím  mint  féulk; 
taréia  (UeU:Me«.  39V)X  Az  oroseláook  isonyodnak  a  kakasú 
taréjjátói  (Misk:  VKert  56).  2)  (timbriae ;  fransen).  Az  m«>nye 


KAKA&TARÉJ— TÁRGY 


tArgyaz— TARITOPPOS 


446 


kkor  Li  majd  \gy  jArtak  iniiit  most,  de  nem  vala  aiinyi 
lanem  tkatességes  fátyol  volt  az  fejeken  (Monlrók  XL 
Kiivid  rojt  volt  knríil  fel  várva  reája,  melyén  ki  volt 
1  ini(ének  tarája  (Gvad:  FNót  50i.  S)  [eiLspis;  opltze). 
B  sereged,  ki  ül  oatliedrál»m,  négy  tarajú  sapkát  uyom- 
omlokábaii  (Orray:  KíiItH.  55).  4)  (caput;  kopf].  Felesé- 
koiityát  is  akarod  igazgatni,  niámivá  meny  gyóntatni, 
ha  ott  mutosz,  megütik  ott  a  pilLseo  tarédot  (Matkó: 
.   175). 

las-taréj  :  gallitricnm  F'Hichs;  StirpH.  Ciml.  b. 

kantyú-taraj,  sarkantjrú-tara  :  1)  rotula  calcaris 
(.siKjreuradclien]  Abrakja  Sámbámak  sarkantyú  taréja, 
szflre  pedig  vajdák  föstSs  nidja  (Matkú:  BCsák.  460). 
mak  vetem  a  sarkantyú  tarát  (Gvadt  FNót.  11).    2)  con- 

regalU  Com:  Jan.  24.  [ritterspom].  Sarkantyutaréj-fö : 
ida  regia  MA.  Jó  szagú  virágoc,  a  mellyekbSl  koszoru- 
jtnek:    basa   rósa,  roimarin,  szarka   láb,  sarkantyú  taraj 

Jan.  24). 

-tara ;  anagallus,  omithogalum  lutenm  Beythe :  Nom.  6. 
ilieil].  Tyktara,  az  gabonák  kSzSt  terem,  kenyérrel  fSak 
>8  vgy  ezik  (BeytbeA :  FivK.  45b). 

réjocBka  :  fcristnla ;  federbiischel].  Két-féle  neme  vagyon 
a  patsirtának,  egyiknek  begyes  taréjotskája  vagy  bóbi- 
sokott  lenni,  mellyel  kSzSiiségesen  pisitneknek  szoktunk 
ni  (MLsk:  VKert.  469). 

pajos,  taréjos :  1)  cri.status  MA.  [mit  einem  kamm 
len].  2)  [oniatus;  geschmückt,  géziért].  Rakva  vala  Ribi- 
irosa  magas  fSl-bázakkal,  tarajos,  tzimeres  kastélyokkal 
:  JÉpül.  222).  Taréjos  szavait  tréfára  nem  vették  (SzD : 
435). 

réjoz,  taráz :  (crines  invado ;  beim  scliopfe  nehmen]. 
tlierúta  és  calvinista  praedicatorok  midSn  egjTnáirt  taré- 
:  és  vonnyák,  iszonyn  kárlioztatásokat  bánnak  egymás 
re  (Pázni :  Kai.  86).  A  calvinistákat  taréjozod  vala  a  con- 
iitiáért  (Czegl :  BDorg.  152).  Nyilván  az  te  tSled  cittált 
okát  taréjozák  ám  ezek  (SzöU:Dáv.  211b). 

-taréz :  [corono;  bekranzen].  Az  gj'ermekek  is  kákából 
t  coronaual  fSl  tai^zák  ítet  (Zvon :  PázmP.  285). 

ig-tarójoz :  [redintegro ;  erganzen].  E  mondást  más  igy 
zza  meg  (Czegl:  Japh.  9). 

ARAUG,  THANG] 

kas-tarang :  cardiaca  Frauk:  HasznK.  17.  [ritterspom]. 
s  tarang,  cardiaca,    sziu   fia   virágostul  (Frank:  Ha.sznK. 


íyó-tarang,  kigyó-trang,  kigyó-trank :  serpen- 
dracunculus  MA.  nattarwurz  PPB.  Serpentaria,  kettS  a 
I,  isten  uyilánac  hyiác,  magyan'il  kigyo  tranck  (Mel :  Herb. 
íigyo  tarang  leuele  virágostul  (Frauk:  HasznK.  19j. 

LRATTYÚ:  [?].  Az  igaz  barátság  elfutamik  mellöled 
egy  rusz  tarattyu  (PesÜT:  Fab.  130). 

LRGONCA  (targantza  PPB.  torhonczn  Helt:  Krón.  61): 
I  sdiubkarre  PPB.  Torbonczáckal  hordoznac  vala  az  em- 
terheiket  (Helt:  Krón.  61).  Csákányokat,  targonezákat 
zzenek  össze  (MonOkm.  XIV.183).  Négj'  nem  derék  kocíl 
í,  fakó  targoncza  (Thaly:VÉ.  1.317).  Vitték  a  fSIdet,  szo- 
t  és  egyebet  a  targonraákban  (Bod :  KOstr.  67). 

Í.RQY:  I)  pluteus  Szikszai.  MA.  sturmdach  Nom.  56. 
stru  Andreáé  carpentario,  qui  disposuit  vulgo  targb  et 
attineutias  bombardarum,  dati  sünt  8or  6.  1495  (Kassai 
I.  Germani  ad  Madárbegy  statuerunt  super  monticulo  uuum 


tárgy.  1530  (RMK.  111140).  Az  vártát  ezök  írizik  vala,  az  tár- 
gyokat  kik  alá  bánták  vala.  Szörzének  lábakra  szép  tárgyokat, 
egy  hajnalban  tárgyok  alatt  niagtjkat  megjelenték,  fel  gjujták 
.íz  palánkját  (139).  Csuda  fortélylyal  nagy  t.árgyot  szerzének, 
gyorsan  toromra  tárgyot  vonyának,  kit  hírükkel  Wburitának 
(172)  2)  méta  MA.  ziel,  zielsclieibe  PPB  Tárgyúl  kitétetett 
a  szerentsének :  omnibns  fortunae  telis  *propo8Ítus  PPBI.  Miért 
tótéi  ki  engemet  mint  egy  tárgyot  (Kár :  Bibi.  1.516).  Mivel  a 
tárgy  nem  ot  vagyon,  a  hol  alíttya  Balduinus,  nem  csuda,  ha 
játékos  nevetség  minden  bizonyítása  (Pázm:  LuthV.  272).  Tár- 
gyul és  I6v8  tzélyöl  tette,  mellyre  nyilait  lóvóldSzte  (Pázm : 
Préd.  283)  Nyilad,  mind  az  tárgyra,  15v5d  ortzájokra  (MA  : 
Bibi.  V.ll).  Nem  oda  Mátyáí,  hanem  nézd  a  tárgjot  (Matkó: 
BCJsák.  37).  Olly  szélesen  IJvóldóz  a  tárgyra,  hogy  minden 
mosogatást  bé-foglal  (Kereszt:  FelsKer.  354).  Ne  nézzünk  az  5 
hívságos  fel-t5tt  tárdgyokra  (Hall:  Paizs.  150).  Fáj  a  szivem 
rajta,  hogy  igy  elvettettem,  ennyi  veszedelmek  tárgyának  tétet- 
tem (GyöngyD :  C^ar.  13).  Éii  feltett  tárjomhoz  czélozo  Beraar- 
dinus  ne\'ft  szent  atya  elmélkedésével  meg-«légszem  (Csi'izir  Sfp. 
411).  Sz.  Bonaventura  igy  kormányozza  czélos  tárjomat  (423). 
Mihelyt  ettfil  a  centrum-tárgytúl  félre  horgadnak,  azonnal  meg- 
fogyatkozfiak  kStele-sségekben  (Fal:  NE  65).  Némellyek  csak- 
nem Síik  magokat  a  tanulásban,  még  sem  érdeklik  a  tárgyat 
(Fal :  UE.  395).  Minden  ditséretes  iparkodás  olly  jó  reménység- 
gel forgolódik,  hogy  tárgyát  érje  szándékának  (Fal :  BK  588). 
Csak  jó  tanítóknak  tegyd  fel  laariis  ágát,  így  éred  czélodnak 
tárgyát  (Orczy :  KöltH.  60). 

Tárgyaz :  [dirigo,  intento ;  zielen].  Nem  értettem,  mire, 
hová  tárgyaznának    ki-szalasztott   sohajtásid   (SzD:  MVir.  424). 

TAKHÓ,  TARLÓ  (tall6  Czegl:  Tromf.  136.  Tlialy:  Adal. 
1.339  tarh  MA.  PPB.  taróh  MA.  Adámi) :  oiíygala  MA.  saner- 
mileh  PPB.  Itberi  el  készítve  tartanak  minden  élést :  jeget,  tyii- 
kot,  ludat,  tarhot  (Bartlia:  Krón.  61).  Az  tarhót  fehitte  az  vezér 
számára  (MouTME  1.104).  Az  vezér  számára  való  tarbóval, 
Indákkal,  tikokkal  felkfildóttfik  (112).  Tarhót  atümk  den.  20 
(KecskTört.  11.68).  Czifra  tehenidet  számláld  a  tanyáuál,  frtze- 
tess  jó  tarbót  gulyás  taligánál  (Orczy:  KdltH.    114). 

[Szólások].  KBzbe.szédként  gyakrann  égeti  az  ká.sa  az  szán- 
kat, még  az  tarojánn  is  fújjok  (Nád:  Lev.  78).  Féltuén 
annak  a  kásának  égetésétói  a  szádat,  a  kinek  a  .soce  mostan 
a  tarloiat  is  fuija  (Bal :  Csisk.  153).  A  kása  meg-égetvén  szá- 
jad a  tarhot  is  fiijad  (Megy:  6Jaj.  IL27).  Ha  hév  tej  megh- 
égeti  a  száját,  ki  tudgya,  a  tarlóját  is  ftijja  (Czegl :  Japh.  1 76). 
Olyan  labyrinthusba  is  ejtek  Erdélyországát,  melynek  tarlóját 
máig  is  fiijjnk  (Cserei :  Hist.  25).  Az  tőrük  harcz  előtt  fovják  a 
kását,  tallóját  (Thaly:  Adal.  1.339).  Siralmassan  kénzerétletnek 
maradékjok  most  is  fújni  tarhóját  (Csúzi :  Síp.  566). 

[Közmondások].  A  kit  meg  éget  az  kása,  hogy  ha  láttya,  az 
tarloyát  Ls  fuia  (Görcs :  Máty.  1 7).  Az  kinec  az  kása  száját  meg 
égette,  az  tarlóját  is  fiija  (Prág :  Serk.  909).  A  kinek  egyszer  a 
kása  megégeti  a  száját,  az  után  a  tarhóját  is  finja,  a  mint 
szollnak  (GKat:  Válts.  11.1247).  Kinek  a  ká.sa  megégeti  száját, 
még  a  tallóját  is  fújja  (C^egl:  Tromf.  136.  Kisv:  Adag.  131). 

TÁHITOPPOS  (Mriíwppos  MA:  SB.  217.  Moln.  JÉpűl. 
221);  1)  paiisa  Cbm:  Jan.  55.  [breitfhss].  Táritoppoa,  széles 
lábú :  pansa  Major :  Szót  345b.  Egyéb  aránt  sem  az  butkós 
lábuac  sem  a  szélles  lábú  tári  topposoc  sem  az  hoszszu  lábú 
horiborgasoc  nem  sántáinak  ((iim :  Jan.  55).  2)  pulviuatns 
MA.  [inepte  omatus;  geschnorkelt].  Senki  sem  találhat  oly 
guggos,  tarituppos  óltSzetet,  hogy  más  mindgyárt  ne  kivetné 
es  ollyant  ne  csénáltatna  (MA:  SB.  217).  Az  hidnak  széleit  tari- 
tuppos Izifra  gátovukkal,  tornyotskákkal  fel  ék6.sítették  (Moln: 
JÉpiil.  221). 


447 


TARItam'A— TARKA 


TARKABARKA— TARKONY 


448 


TARISZNYA,  TANISZKA,  TANISZTRA:  canis 
trum  MA.  sacculna,  i>era,  perulii  PPli.  [laiizeii,  toriiister).  Ta- 
risznya, iszák  :  niaiiüca  (Noiii.  20).  Haza  iSiieii  az  liLspan  vgyan 
taiiisztraual  lioza  vala  a  pouszt  az  vranak  (Helt:  Mes.  451). 
Kögyesiiok  killdött  valami  szappant,  kit  az  tíinyésztrába  meg- 
]é\  (Nád:  Lev.  27).  Ninclien  é  keiiyír  a  tanisztrába  fl'ol:  Evang 
Ii.113;.  Az  edttyetmás  dulgokiiac  tart;'is,'ira  el-rejt5  lielyec  van- 
nac:  két  ffilft  kosároc,  szatyroc,  tanisztrác  avagy  tarisznyáé 
(Coin :  Jau.  109).  Teste  apró  részeit  tarisznyákban  szedeté  fel 
(Czegl :  MM.  19).  A  sulwtautiviiinok  kiWül  sokak  eredtek  a 
deák  nyolvbSl,  oiiuéinüvek  imezek :  répa  a  rapa,  kémény  a 
ívnminus,  tjinisztia  a  canlstrum  (CorpGramm.  307).  Tarisznyát 
vett  30  d.  (MünTME.  1.369). 

[Szólások).  A  szerencse  hálójával  ember  után  halász,  tarisz- 
nyát ráz  elStted  mint  lovász  (Thaly:  Adal.  t400). 

(Közmondások].  Híjában  rázzuk  az  ló  elStt  az  üres  tarisz- 
nyát, ha&sak  valami  nincsen  benne  (Monlrók  XXVII.241). 

abrakos-taxisznya :  corbula,  corbis  pahidatoria ;  futter- 
.sjick,  t'utterkorb  PPB.  Az  bég  adata  ó  kegyelme  alá  egy  lovat, 
kin  egyéb  .semmi  nem  volt  egy  pisztolynál,  egy  hegye-s  töméi 
s  egy  nagy  üres  abrakos  tarisznyánál  (MonTME.  V1.03).  Abra- 
kos tanykztr!lm  egy  szép  fehér  tzipó  meg  töltötte  (Gvad : 
FNót.  3).  Hernátzból  iszákok,  abrakos  tanyisztrák  avagy  üres 
zsákok  (102)l 

bőr-tarisznya :  [nmntica ;  ledertasche].  Az  német  erre  is, 
az  merre  szjiladt,  még  bSrtarlsznyáját  is  bánta  (Bercs :  Lev. 
190). 

fa-tarisznya:  [labrum;  butte?)  Nem  tudom,  mit  konog  az 
orra,  mint  egy  fa  tarisznya  (IJetsi:  Adag.  1.51).  Két  ka.szjikíi- 
vem,  egy  fatirisziiyám,  egy  somfabotom,  semmim  nincsen  több 
(Thaly:  VÉ.  tt380). 

kenyér-tarisznya,  kenyeres-tarisznya :  canktrum, 
lianarium  Nom.'  401.  [brodsack].  A  pásztornak  jelei  ezek  ;  juh 
bír,  sip,  kenyeres  tarisznya  (Mad:  Evaug.  315 1, 

ször-taniszra :  [saccus  ex  pilis  factus;  haartornisterj.  Fe- 
yer  pana  tol  eg  bokor,  zer  tanyzra,  keet  kys  oii  tal  (RMNy. 
11.85).  Szórtarisziiyát  vöttiink  22  d.  (MonTME.  11.22). 

Tarisznyás :   canistnis,   canistnmi  gestans  MA.  [savk  tra- 
gend]. 
TAJRJAQ :  pustula,  alcus  MA.  (bliischen,  pustelj. 

Tarjagos  :  pustulosus  MA.  maculis  nibris  pustulatus ;  voU 
blattern  l'Pli.  Mocskos  az  orczád  avagy  undok  varai  tai'jagos 
(Alv:  Po.st.  1.479).  Az  Anti  Christas,  az  a  nagy  taijagos  .sár- 
kány, az  ekklesiának  szAlöttének  .szándékozik  vala  veszedel- 
mére (GKat:Titk.  358). 

Tarjagosság:  pjipula,  pnstul.i  MA.  liitzbliitterlein  PPB. 
Sílniör,  bibirbió,  tirjagcsság :  papnla  PPBl.  Ha  valamelly  em- 
beraec  testénec  bírén  láttatic  tarjagosság  vagy  var:  in  cnjns 
cute  orbns  fuerit  diversus  color  sive  pustula  (MA:  Bibi.  L99). 
Testének  bfirén  láttatik  tarjagosság  vagy  valami  szeplő  (Deli- 
ber  E2). 

TARKA  (íarraa  f  RMNy.  n.302.  KecskTOrt.  IL30) ;  varie- 
gatus,  variiLS,  versicolor,  vermiculatas  MA.  bűnt,  viollarbig,  ge- 
scheckt  PPB.  Igen  tarka :  jHirvarius ;  tarka-gyik  :  colotoe  C. 
Tarka-kigy<) ;  cenchris  MA.  iSK;nka  forma  tarka  harkály  :  *pi- 
cua  variiLs;  tarka  papinxs,  aiigyal-bór:  *ch;irta  versicolor  PPBl. 
Hagiok  eé  tulkot  negie<i  ffiuet  veres  larcziat,  ket  tulkot,  az 
zSko  tjircziat  és  az  rStflt  (RMNy.  £1.802).  Eii  ys  valamy  gart- 
thiath  k\Vltem  A  knek,  szintbe  olllm  t:trka  minth  a  mise ;  az 
iLszoniom  tegvVn  reszt  az  birka  gerttiubaii  ilU.iii.  Ki  választom 
az  .szpplSs  és  a  tarka  iuiiukat  (Helt:  Bibi.  I.Ü3).  Oly  tarka 
mint  az  szarcza  mony  (Uecsi :  Adag.  2C2).  Kigyo  hagyma,  ullyaii 


mint  az  fuk  hagyma,  de  az  feketénél  tarkák  (Bc-ytheA:  KivK. 
48).  Veres  tarka,  tiSitűs  hernyó  (Com:  Jan.  51).  Mémellyec  soc 
sziiu''iec,  némellyek  tarkác :  discolora  (01).  A  chrysopras  z51d 
szabása,  de  aranyas  tarkával  meg  [icttegetet  (ACSere:  Eno. 
253).  Martun  György  marhájji  között  volt  egy  bitang  him  tinó 
szőke  tárcsa,  megárult  arra  az  tinóra  flór.  5  (KecskTört  11.30). 
Egy  tarka  liáz  ott  megaláz  vagy  éltet  nagy  garral  (Thaly : 
Adal.  11.122).  Erkölcsek  tirka,  hol  illyen  hol  amollyau  szinbe 
vagyon  iFal:  LIE.   189 1. 

Tarkabarka:  1)  pervarius,  variegatus,  soricnlatus  MA. 
vielfiirbig  PPB.  Almá.s  tarka-bjirka :  scutulatus  PPBl.  Egy 
zeep  feyeer  kSlykfichke,  kynek  az  hataa,  orya  tarka  Ijiirka 
volna,  yelenteteek  lenny  ew  meheeben  (ÉrdyC.  501).  Tarka- 
barka szoknya  (Helt:  Bibi.  11.202).  A  gonoszok  mint  an«  ke- 
vély é«  prédával  él5  sólymok  t:irka-bark:'ik  öltözetekben  (Pázm  tj 
Préd.  30).  A  páva  az  5  tarkabarka  farkát  el-terjeszti  iCom:- 
Jan.  38).  Sok  sziofi,  sok  modu,  tarkabarka  játék  (Matkó' 
BOák.  54).  Tarka  barka  ruha  illy  szajha  farára  (Kisv :  Adagj 
123).  Jobb  a  világos  igaz-ság  mint  a  tarka-barka  édes  hizelkeJ 
dés  (SzD:  MVir.  235).  2)  chamelaeon  AOere:  Enc  lúl. 

Tarkabarkaaág  :  (varietas  colorum ;  vielfárbigkeitj. 
pardocz  5  tarkabarkasagat  meg  nem  haghatCa  (DebrC.  379). 

Tarkái :  vermiculor  MA.  bűnt  malen  PPB.  Gesztenye  ve 
ezSket  tarkáit  s  azokat  liányta  a  váluba  itatáskor  (Megy :  3J| 
61).  Joseph  köntösét  Hieronymus  k&lömb-kfilömb  f^le  festéckt 
meg-írt  és  tarkáltnak  mondgya  (Tyúk :  Józs.  27X 

Tarkáló :  vario  colore  piugeus,  variegator  MA.  buntfSrbe 
PPB 

Tarkáji :  [varíegaudo ;  buntj.  Borkő  levet  tült  reá,  ngy  f(| 
jériti  meg,  azután  némely  helyeu  szé|«n  megsikárollya  tarki|) 
(Kecsk :  ÖtvM.  302). 

Tarkáa :  variegatns,  versicolor   MA.   vielfiirbig,  bmit  PP& 
Babos,   tarkás  :   niaculosus    PPBl.    A  tarkas   hiúz  látánsal 
iiniét  mondatik:  hiuzi  szemmel    látni    (,0}m:Jaa  38).    TSpöi 
dött  ráncos  bőre,  ös.szel  tarkás    minden  szőre  tFal:  Vers.  83! 

Tarkáson:   [varié;    buntJ.    Kovácskövekkel  levén  megal'' 

neltetve  tarkáson,  virágosán  (Szál :  Krón.  206). 

Tarkaság :  [varietas  ci>lomm  ;  vielfárbigkeitj.  El-rálttntaá  ' 
hatja-é  a  párdutz  az  ö  tarka.sjigát  (Misk:  VKert.  75).  A  piHji  ' 
maga  tarkaságát  nem  tudja,  a  jelzomin  nmg;t  .szép  szagát  neíjl  ' 
érzi  (Fal:  BE.  5%).  j 

Tarkáz :  maculis  inierstingvo  Pl'B.  [v;iriego ;  bimt  maclieql 
Tarkázott :  intertiuctns  ;  fejérrel  tarkázott :  'sparsus  albo  PPflI  ' 
A  sok  czikornyás  játékokkal  tarkáztatik  a  )>ápista  vallás  (Matk4 
BOák.  26iij.  Bölcs  polilioának  menynyi  reguláit  láttuk,  im  ní 
ponként  tarkázzák  foiiufüt  (Orczy:  Költll.  5). 

föl-tar káz :  [exorno;  ausschmilcJten).  Az  oltárokat  lÖI  na^ 
tarkázz\ic  (Sam:  Harm.  Elób.  6).  "(I* 

meg-tarkáz :  [macnlls  iuterstülg^•o ;  hunt  macben).  A 
dulz  bori  fekete  pettegetésekkel  vagy  apró  bóldotskákkal  i 
vagyon  meg-tarkázva  (Misk:  VKorL  75).  Jákobról  olva 
hogy  ö  a  megtarkázott  ves-zsz5ket  az  itató  válukba  rakta  (2J 

TARKÓ  :  [occipitum ;  hinlerhauptj.  Tsákánnyal  k<gyg 
tek  egy  jót  tjirkójára  (Gvad:  RP.  219). 

TÁRKONY :   pyretíirum    C.   MA.   tarco,  dracou  Bey 
Nom.  8.  dracuuculus  esculentus,  draco  hortensis ;  bertrani  Pfl 
Nem  árt  a  borsos    étoc  és  a  ió  bor,  inelylw  á.sztotlac  tarka 
gyökeret,  gyömbért  (Oi*.  L2).  Borjólu'is  leniouuival,  tárkony 
(Radv:Sejik.  45.  92.    69.  97.  128).    Umoniát  is  lAzz  közíitt 
tárkonyt  is,  aztiiii  az  tik  levet  biilcKiIsd  meg  il{adv:Uuil. 
liSb).    BerbécK  hi'is  tárkonynyal   (Monlrók  XI.322).    Sályát,  I 


POLAJ-TARKOm--TARS 


Agyas-Társ— FELE-TÁRS 


450 


bort,  eraetet,  vimit  a  mennyi  elég  (TörtT.!  I  368).  Küldj 
•.soiiió  tárkont,  mert  itt  nem  kaiiliatiink  csak  egy  tWést  is 
63),    Táikony  igen  jil  az  étkekben,  mlii<i    húst,  lialat  véle 

(Lipp:  PKert  U.114). 

laj-tárkony :  pnloffiiim  pjTetlirum  Coni :  Jan.  25.  Or- 
ffivek :  fodor  menta,  i'sombor  avagy  polaj  t;iikony  (Com : 

2ÖI. 

,d-tárkony:  ptarmica  MA.  wilder  bertram  PPB.  Jó 
,  koszomban  valcV  ezec :  majoranna,  viola,  vad  tárkony 
:Jan    24). 

OUiÓ,  TARRÓ  (íay,l  Monlrók  XI.3G1.  tottőz  Bod: 
i):    1)    [ager;   acker].   Aratásnak   ydeyn   azon   tarron    el 

(ÉrdyC.  546b)  Ugy  cbelekeszik  mint  az  mely  jateko-s 
r  vaszt  raggat  egybe  az  kiles  tanon  es  ffizfa  kardal  erSs- 
istromlia  (Zvon:PázmP.  228).  Kiket  a  váras  .szántó  fftldein 
lokon  kellett  meg  szállítani  (Bartlia:  Krrtn.  132).  Haller 
i  ha  tallún  volt  is,  megállott  az  hintóval  és  evett  (Mon- 
XI.361).  Boldog  az  eszes  kalmiir,  ki  pénzt  t.sak  helyben 
loha  nem  idzad  tarlón  (Szentm;  Kaim.  7).  Szeren&sen  árpa 
iles-tarliJban  fognak  vetni    (RákGy :  Lev.   235).    2)    [seges, 

saat].    Mykoron    el   mennee  az  tarron  (cum  transiret  per 

h^-  tanoyt\-any  zagattyak  vala  az  bwza  fejet  (JordC.  537). 
■m6  zanto  fíMdnec  tarroya  (TelC.  54).  ÉlRmennéc  mint  a 
a  tarlón  (BülcsKfinj-v  O).  Sailoját  más  tarlójára  ne  ve&se 
íRendt.  104).  S)  f.stipula ;  strolihalm,  stroh).  'Zup,  tarló : 
a  PPBl.  A  hajó  allyát  bé-vonnyák  biVrel,  a  bílr  f>!lé  zsú- 
arlót  terítenek    (Moln :  JÉpiil.    217).    Tarlóját  fogjuk  látni 

KárCs.  IV.505).  Az  aratóc  a  gabonát  kévékben  kStic 
maradván  a  mezi'iben  a  tarló  (Com :  Jan.  74).  4)  cordum 
aentum  MA.  [das  abgemiihte].  Tarlót  aratok :  sicilio  MA 
!n,  kapán,  sarlón,  kaszj'ival  nyirt  tarlón  tamilsz  tsak  átko- 

(Szentm :  Kaim.  4).  5)  [caput ;  haupt  ?].  Szüli  a  szeren- 
iz  alkalmatos,ság,  mellynek  a  tarlóján  van  sima  kopasz.ság 
igyD:KJ.  388). 

.rlóz :  fsicilio ;  nachmalien).  Gabona  feyeket  szed  Rephaini- 
■olgyébe,  mint  ha  tarlozni  való  maradna  beime  (Helt :  Bibi. 
).  Csak  bnza  fejecskéket  és  szíllo  .szemecskóket  keresgé- 
s  tarlózok  (Nógr:  IdvK.  EWb.  2o),    Tollózni    (Bod:  MAth). 

IRNOK:  tavemicalls  magister  MA.  [schatzmeister].  Tár- 
izée:  t.iveniicalis  sedes  MA.  Ver:  Verb.  Sw5t.  30.  Tárnok- 
T  (Gér:  KárCs.  IV.429). 

iHOGATÓ:  1)  buccinator,  tibicen  MA.  posauner  PPB. 
;lappend?).  Tárogató  .sip:  tibia  MA.  Szitockal,  átuckal  táro- 
ember  (Decsi:  Adag.  15).  Az  trombitásoc  a  tárogató  sipok- 
larsogásával  a  serénységre  gerje,sztenec  (Com:  Jan.  149). 
■rgona  billegeti,  tárogató  sípokból  áll  (1G9).  A  tárogató 
örflmmel  fiijják  vala  (ErdTörtAd.  III.84).  Hangos  az  tanít- 
mint  a  réz  dob  s  tárogató  síp  (SzD:  MVir.  421). 

.rogatós:  1)  [buccina;  schalmei].   Tárogatósit  s  dobiait 
tette  (Liszti:  Mars  56),  2)  [bnccinator;  hornblaserj.  Kilentz 
n   hegedíi.s,   jele.s  hárfás  tiz,    tárogatós  is    négy    (Szentm: 
S). 

LKS  (í'iris  Meh.Sám.  6,  íiró  VirgC.  22):  1)  socins,  co- 
is  C.  sodalls  MA.  [geno.s.se,  kamerád].  Az  én  társam,  az  én 
üm :  meus  *particeps  PPBl.  Ferencnek  .sentseges  társi 
la  sentsegnek  voltának  embery  (EhrC.  1).  Yly  zewrnyew 
ra  zent  Ferenc  es  ew  tarsy  ky  yewenek  (54.  146).  Ha 
oltonc  volna  mfl  afaincBac  napiban,  nem  voltonc  uolna  ó 
■  a  prophetacnac  verecben  (MünchC.  57b).  Zent  Ferencz 
ind  il  tarisi  a  cellából  ky  hertelenkedenek  (VirgC.  22). 
Ire  kelue  hozzaya  iíiie  az  A-  társa  (63).  Cri.stiLS  ne  hagy 
;  társnak  (PeerC.  198).  Kezde  kerdezny  az  ev  tarsitol 
jL.  1.  22).  Intiuek  az  tarsagnak,  lioé  iSnenek   es  segeite- 

U.    NVELVTÜRT.   8ZÓTÍR     HL 


neiek  íket  (DöbrC.  356).  Tarsayd  leznek  az  angyalok  (SándC. 
1).  Isten  Ádámnak  oldala  teteméből  tm-sot  terfimte  neki 
(l)obr(,''.  14S).  Monda  Gábriel  archangyal  Joseph  azzonywnk 
tars.s;mak  (ÉrdyC.  343).  Kery*k  te  Kegielmedet,  hogy  ne  fo- 
gyagyon  tSb  társat  melleye  (RMNy.  11.62).  Tar-somwal  ege- 
themben  wallamyth  kel  hozaya  zolny  (I^evT.  1.15),  Társ  lézen 
ah  bAnben  (Ozor :  Chri.st.  243).  ErcVsiíen  dispiitala  az  fi  társai- 
nál (Helt:  Bibi.  I.b4),  Voltunc  hárman  társul  egyben  (Helt: 
Aritm.  H8).  Az  vr  a  Christiis  Srőkos  tarásáuá  tezen,  íirSk  orszá- 
got ad  niinekfink  (MehSám.  6).  Nem  társom,  liaiiem  áruló 
ellenségem  voltál  (Pázm:  Préd.  19).  Szent  Lukácz  társa  volt 
zent  Pál  fogságánac  (MA ;  Scult.  4).  Rád  bizandó  dolgom,  tára, 
ha  jól  végezed,  nagy  jó  akaratot  vészen  tóllem  kezed  (GytingyD: 
MV.  42).  Minden  (1  iauait  fel  laka  társainál  (Soós :  Pást.  81). 
Aliglan  lépett  maga  házába,  reá  gyflinek  fe.slett  társai  (Fal : 
NU.  291).  S)  (conjux;  ehehiilfte].  Viseltem  édes  társomnak 
sebei  sérelmét  (GyöiigyD:  Cliar.  11).  Holt  társadat  gyászlod 
örök  Bzegységben  (Thaly;Adal.  1.142). 

(Közmondások].  Az  keuelseg  minden  bvlnnek  társa  (VirgC. 
97).  Ninez  oly  erós,  kinek  végre  társa  nem  válik  (Decsi ;  Adag. 
3).  Ne  iádzál  szolgádnál,  mert  társul  vészen  (259).  A  nehézség 
néha  nem  inkább  a  koros.ságnak,  mint  a  természetnek  társa 
(László  :Petr.  203). 

ágyas-társ :  [.socius  lecti ;  bettgenos.se].  Azon  uri  személy, 
kit  sok  .szív  óhajtott,  melly  nem  hozzá  illó  ágyas  társra  jutott 
(GyöngyD:  KJ.  424). 

asszony-társ:  I)  [socia,  amica;  freundin].  Jvdith  az  8 
asz.szony  társánac  koszorút  tón  felére  (Kár:  Bibi.  I.499b).  2)  [con- 
jux; gattin].  Mynd  ketten  chodalkoznak  egymáson,  mykoron  .az 
\vr  tfyw  attyaat,  annyaat  es  ázzon  tarsaat  kerdenee,  hol  volná- 
nak (ErdyC.  514.  Görcs:  Máty.  20). 

ivó-asszonytárs :  compotrix  C.  [zeclLSchvvester]. 

tanuló-asszonytárs  :  eondiscipula  C.  [achulfreundin]. 

asztalos-társ :  convictor  C.  [tischgenosse]. 

céhes-társ :  [compotator ;  zechbruder].  Az  egyfttt  vendé- 
geskedók,  tzéhes  társak  leg-tSbb  bort  isznak,  niidón  rendben 
isznak  (Com-:  Jan.  1521. 

cimborás-társ :  fsodalis;  kamerád],  Cliak  az  yrgalmassaag 
zymboras  tarssok  az  zegheen  hallottaknak  (ÉrdyC  610).  Midőn 
cimborás  társaitill  kisértetvén  az  ekklésiában  bé-menni  akart 
volna,  útjában  az  ílgyékja  meghasada  (GKat:Titk.  Elób.  13). 
Egyenlő  légyen  kőztetek  a  veszedelem  és  kár,  hogy  cimborás 
társad  tann  ne  lehe.ssen  ellened  (Fal :  UE.  484). 

deák-társ :  [condiscipulns ;  .scluilkamerad].  Mone  némely 
deák  társához  (DomC.  255). 

duskás-társ :  (compotator ;  zeclibmder].  Amazt  feledtében 
duskás  tár.sa  meg  találta  h.azndtolni  (Fal :  NE.  7). 

ebóUö-társ :  compransor  C.  MA.  (tischgenosse]. 

egymátkájú-társ :  corrivalis  C.  (rival]. 

együttfogó-társ :  (epienros ;  hilfsgenos,so].  Voltak  tevéled 
is  ,iz  dolgok  kezdetin  egyiitt-fogó    társok   (Thaly:Adal.   1.117). 

élet-társ :  conjnx  Sí.  (gattin].  Nags  Albési  Zólyomi  Miklós 
uramnac  szerelmes  élete-tánsa  Daroczi  Sopliia  (Megy:  3.Jaj, 
11.150), 

evő-társ :  convictor,  conviva  Sí,  [tischgennssej.  Ha  vagyon 
mit  főznöd,  éuő  társod  lé.szen  (Kár:  Bibi,  I,G57b). 

fele-társ :  [collega ;  amtsgeno,s.se].  Lelke  ő  rayta  nyugot 
meg,  őtet  meg  kente  feletansainac  felette  (Vallást,  Qqiij).  Péter 
is  egy  volt  az  tizenkettő  kőzzftl,  az  többihez  hfisouló,  azoknac 
fele  társoc  és  nem  uroc  (MA;  Tan,  1148), 

29 


451 


fogoly-tArs— kiínyeres-tAií.s 


KEZES^TÁRS-PAJTÁKSI 


fogoly-társ  :  [socius  captivitHtis ;  mitgofangener].  Az  A  fo- 
goli  tjirsitol  meg  fedetok  (VirgC.  100). 

frigyes-társ :  (foodoratiis ;  hundasgeiiosse].  Az  romaiac 
niiiiO('  Illanna  az  ueszeildlniot  el  taiioztattao  nolna,  ;iz  S  friges 
tirsokiiak  iiisziiec  uala  segítséget  (Uecsh.Sall  5).  Az  ó  frigyes 
társai  paisul  és  gyámoliil  lennénec  mellettek  (CsuziCseh :  Edom. 

84). 

gyümölcs-társ :  [ejusdeni  arloris  ix)muni ;  ilesselben  bau- 
mes  frnclit).  Nem  cliak  tajátnl,  de  véle  egy  fán  termett  gyiV 
m51cs-t;lr.sAtúl  sem  .szokott  igen  m&szsze  ásni  eggyik  gyflmfllcs 
a  mi'iíiktúi  (Tarn :  Szents.  5)1), 

azonhadbeli-társ :  connnanipularis  C  (falmenbruderj. 

háló-társ  :  I )  [eoujmix ;  gattinj.  János  pap  négy  feleseget 
vészen  o  mágiának,  azért  cz;ik  egyic  liálóuirs;!  (Valk :  Kár.  48). 
Egy  levita  pap  mégyeii  üetlilolienilje,  iiogy  az  ű  liáló  társát 
az  .-ityáliil  liaza  hozná  (MA :  BÍIjI.  I.2;i5).  2)  concul>ina,  pelle.K 
MA.  hei.sfbiiiferiii,  kebsweib  PPB.  (.^alixtas  papa  is  íilttya  :r/, 
baratoknac  lialo  tarsok  tarta.s;it  (Zvon:PázmP.  117).  Kinek 
felo.ségo  nincsen,  tarthat  liáló  társat  (CzegI :  MM.  55) 

házas-társ:  1)  (maritus;  gatte].  Cleofas  zent  Anna  az- 
zonnac  h;iz;is  tarsíi  ex  e  neg  atyaliaknau  6sy  (TelC.  3)  nxor 
V.  conjux  MA.  [gattiuj.  El-jegyeztetett  házas-társ:  *pa<^ta  con- 
juux  PPIil.  Ottó  diazaar  adaa  neky  hwgaat  hazAs  t'tr.s.svvl 
(ÉrdyC.  295b.  353).  Czyre  Örsebeth  az  nehay  Öanuasz;igy 
Andrásnak  b.azas  társa  iRMNy.  ILTillb).  At.ijok  fiát  ve.szi  h:izas 
társnak  (UMK.  III.255).  Mikes  Mihály  urnák  kodvas  h;'izastárs;i 
Bethlen  Drusiánna  (TörtT.-'  1.353). 

kettős-házastársú :  bigamus  Coni:,Jan.  137.  (zweifa<-h 
vorheiratet],  A  paráznáo  és  a  kettős  házas  társnac  lonyaka.sz- 
tatjiac  (Com:  .lan.  137), 

meghagyott-házastárs :  (vidna ;  wittwoj.  Én  Feledj  Mar- 
git az  néhaj  Serkej  Ijorantlj  Christofnak  meg  bag'ot  házas 
társa  (IJadv:  Csal.  lIl.U)7b). 

házastársbeli :  [aftinis ;  ge.schvfagert|.  Nyári  Kristiua  gróf 
Esterházy  Mikli'wnak  kediies  híizastárs-béli  attyafia  (TilkRfe. 
18). 

hites-társ,  hitves -társ:  (conjnx;  gattin].  Charicliát  né- 
kem engedgyétok,  hitv&s  tiirsom  lészen,  elbidgyétek  (GyöngyD: 
Cbar.  40).  l'Viltevék  Czeglédit  mint  holtat  a  kocsira,  jó  hites 
társa  is  felülő  fi  vélle  (Tbaly:  Adal.  1.23). 

ivó-társ :  combibo,  compotator,  sympcsiastes  C.  [zechbruderj. 
Az  edgyfltt  ivóc  avagy  ivó  társac  vígabban  merétie  a  bort  (Com : 
Jan.  182). 

játékos-társ:  fae^in.-ilís ;  altersgenosse).  Midfln  Cynis  játé- 
kos társaitól  királlyá  letetnék,  |K)mpá.s.s;iu  tndta  m.'igát  kin'ily 
módra  viselni  (MA:  SIS.  170). 

játszó-társ:  collnsor  C   MA.  spielgesell,  mitspieler  PPB. 

jegyes-társ  :  [sponsa ;  verlobte|.  Attya,  annya  syrattya  eedas 
zyifitteet,  zerídincs  yeiíyes  lars.s,'i  /.yweeni^k  zerehiu't't  (ÉrdyC 
512). 

kalandos-társ:  oiasors,  collega,  contulor  MA  mitgenosse, 
mitge.sell  1'1'li.  Sse\Tetus  az  5  kalandos  társaival  egygyfitt  erre 
jizt  mondja,  hogy  a  Clirlstus  tulajdon  saját  liának  ezért  mon- 
datik az  i.stonnek,  mert  egyedül  ő  tfile  teremtetett  (GKat: 
Válts.  1.68.  Acta  Mus.  I.IW.  liatthyLege.s  eccl.  I.Hl.  Kr.). 

kamorás-társ :  (contubernalis ;  kamerád).  Az  egy  kamu- 
rás  társakat  az  edgye.s.ség  illeti  (Com:  Jan.  202). 

kenyeres-társ :  (contubernalis,  con.sors ;  kamerád,  milge- 
no.sseJ.    Kenyeres   tár.sjiink,   aIaLs«)ny  barátink,  s5l  sac^dga-társa- 


ink,  a  kik  nék&nk  szolgálnak  (Pázin:  Préd.  269).  Jiidiistol,  ki 
mindennapi  kenyeres-társa  vala,  árultaték-el  (GKat:  Vált*.  II. 
1182).  A  ki  kenyeres  társát  lopja  meg,  meghaljon  érette  (Mou- 
Okm.  XIV.268).  Egy  uebáiiy  leveleit  vettem  a  fejedelemnek,  a 
mellyekkol  mogviga-sztalftni  kenyeres  tir.s.iimal  (Mikes: 'líil. 
334). 

kezes-társ:  compraes  MA.  mitbürge  PPB. 

lakó-társ  :  coutubemalLs  C  fkamerad) 

együtt-lakótárs :  cv;  Az  edgyfitt  lakó  társakat  :iy.  .  .1- 
gye.sség  illeti  (Com:  Jan.  202). 

lakozó-társ:  conviva  C.  (tischgenosse). 

leány- társ:  |amica;  freundiu]    fj-an  társainál  el  ki  k.szíilt 
vala    (Islv:  Volt.   6).   Nálánál    rnlabb   leánv   társ-iival    sz-ikol 
sétálni  (Fal:  VE.  443). 

szolgáló-leány  társ :  consorva  (;.  (mitsklavin). 

munkálkodó-társ:  cooperator  C.  (mitarbeiterj. 

munkás-társ :    eoo|>erarias,   collaborans  MA,   mitarboii 
PPB.  Vólt/ik  alsóbb  rondíi  evaugelisták-is,  kik  az  a|)08tolol 
úti  és  mniikás  társai  voltjdf  (Megy:  Diai.  3). 

osztályos-társ :  [coasors ;  niitgenos.soj.  Tudja  jól  ez  ha/j^ 
s  bizony.síígot  tehet,  az  miiiém/i  szomszéd  s  osztályos  társ  iHhet 
(Thaly:  Ad;il.  1.161b).  ', 

öklelö-társ:  (concerfcitor;  wettk;iinpfer|.  Lajos  király  kérdi, 
vájjon  kicsoda  volna,  nagy  felszóval  ökleli  láreot  kér  v.ila  ilíMK. 
IV.251). 

örökös-társ  :  cohaere.s  C  MA.  miterbe  PPB.  Ök  már  1<I«Í 
fiai  és  a  Christnsiiak  SrRkős  tórsai  (Matkó:HRoml.  lOr.j. 

paj-társ   (híj-társ  contiibeiTiarins   PPBl.   Szü:M\'ir.    L'i)l 
payic-lúrs  MA.  PPB):   contubernali.s,  sodali.s,  .sncias  M.\.  miti 
selle    PPB.    I 'aj-t'us,    baj-társ :     c^aituberníuiiis    PPBl.    \'ai 
Danid  l'erentz   is   prophct'ilt   vala  nagy  soc  sidoknac,   a7,onl 
mind  wrat  mind  [lai  tansait  el   vezte   miatta  (Boni:  Pi-éd 
Nasfaiikat,   lionczokimk.it  lator  szolg.'iinc,   paytársinc  tülAnc 
tbztlmttyac  (547).  El  megyec  az  eii  payt.irsiimlKw  (Szeg:  Tli 
26).  Honnan  való  légyen  a  te  pajtársod,  gyalázjifnl  inagai 
ne  tartsad  (Com:  J:ui.  206).    Ortzj'u'jia   régi  paj  tjirsíi,   lioty 
férges  okokért  kellett   nieg-vctni   az   Izraelnek    tiszta   fornl 
(Ozogl:  BDorg.  Ciml).  Az  ilüak,   mivel  az  ő  paj  tarsokrol 
dolküdnak  legtóbliet  gyakorta  azokról  Ls  lattatn.ik  me^  nyoi 
látni  (ACsore:  Eno.  166).    A   ,Fi1vényen   é|iítelt    h.áz   ronil:'L« 
két     eszlendfik    alatt    rágódék    Sámliár    i«j-társ;iival    ed-."}' 
(Matki'i:  BCSAk.  Ek'b.  2).    Azt  akarnád,   hogy  IVsiiházi  i\aj  t.^f 
sóddal  edgyfitt  igy  kákos;liatiiál(IIIyef:  BCVTomp  3).  Hall.vad 
Bellarmiims  pnj-lársod.it  íPc'is:  Votélk.  61).  Maga  lévén  gyilki 
magának  a  gelienua  tüzében  nem  lóit  ílrőkíV  pajk-tái'sa  (I 
Tromb.  462).    Domirliám   pajtársom    haltól  sem  irt.V/ik,   Idi 
Zagat.lr    sem   sokat   szabVlozik    (Kóiyi:  llR(jin.  lu>s).    Az 
tzimboráh'i  liaj-táisíi   és   ü.sztályos  rikoiiya  a  halál  i>'zD 
205).  |\'ö.  PAJTÁSI. 

pajtársaság  ipíjl-társnsdq  CVizi:  Tromb.  B5.  jmi/ll  i. 
Lép:  Pfiik.  1.411):  Cüiiliibernium  MA.  stnlienge.sellscliaft  PPR 
Az  hfilítlenek  az  bűtítlenekkel  egy  jnytársiigbaii  lé.sznek  W 
oggiüt  éghnek  (Lép;  P Tűk.  I.iU).  Ila  kiket  az  paylarsas;ii;niüi 
es  gyermekeknek  .szereteti  tartoztatna,  b.iihiak  el  i  Forró :( 'iirt 
246).  Ne  légy  oruas.jkkal  egy  |viitarsas:igban.  1621  iKNai;ys/.  H 
Néniellyek,  a  kik  vlsz.szjilkodó  garázdával  koezodiiak  vagy  uj 
pajk-társaságot  iván  a  billikomok  és  tjigas  szerlegek  bor-<'oAié- 
ben  .sz.envodnok  liajó-tíirést  (Csúzi :  Tromb.  65). 

pa^itársi:  (familiáris;  fi-eHmUchaftlicli],  Malarli  docloniik 
Melacli  bárányával  való  piijtársi  .szo  lHffa«le  (CzvghUH 
Ciiul.i.  l'jü-tjirsi  beszélgeté.semrfil  bwsánatot  kérek  i298i.        !• 


PÁLYÁZÓ  TÁRS— TANULÓ  TÁKS 


TISZTI-TÁRS-TÁItöALKOD  IK 


454 


ilyázó-társ :  laomulus;  wetteifererj.  A  ki  azokuak  kél 
isíédságára,  tíiliO,   Iia  nkarja,  pályiizó  (ái-sára  (GyöngyD: 

507). 

ipi-társ :  sj-ininystes  MA.  (priesterbriiderj. 

irázna-társ :  (eoueubina ;  beisehlaferin].  Az  mely  iamlxír 
ilasztatic  .iz  ueiii  iambor  i>aiazna  tarstiil,  uebet  luás  fele- 
1  (Tel :  Kvaiiíj.  L252).  llosi  minden  iiar.Hzna  az  ű  parázna 
mai;  tagiaiia  légien,  iiassiil   meg   bizonittia  (DecsiG:  Préd. 

irtolkodó-társ  :  (partis  studiosus ;  partcigenosse].  Kegyet- 
liarczot  gyakiirlollanak  egymás  ellen,  senlcinek  nem  ked- 
;nek  sem  5  magok  sem  az  5  partolkodó  társok  (Tel : 
lg.  IL61-). 

srés-társ :  (adversariiis ;  gegner].  Aquinas  Thómas  ez  do-   1 
i  nem  elegendő  tanú,  mert  ez  dologbjm  p5r6s  tai-smik,  uem 
í   tetiat   bizousíig   (Zvou ;  rázmP.   239).    Hiszem  S  is  pere.s 
im  (Czegl:MM.  182). 

Dlgár-társ  :  [cívl«,  socius;  mitbürger,  genosse].  Az  angelok 
igassagos  zv letest  meg  byrdeteek  az  ev  menyey  polgár  tar- 
ák (ComC.  77).  Vala  meely  embernek  adóssága  leend, 
auatbuak  eztendeybenewpalogartarssatwl  nyuczen  hatalma 
h  keemy  (JordC.  231).  Vattok  az  meunyey  zenieknek 
LK  palogar  tarssay,(ÉrdyC.  226).  Myt  feltek,  ky  ty  ty  polgár 
lytokat  lattyatok  lelek  zerent  az  azzouyal latokon  (ÉrsC. 
.  Isten  el6t  es  az  ü  polgaiiarsi  el6t  iozagoson,  diceretS.'; 
Ml  lakozauac  (TelC.  3S)  Zolgaltassou  igazot  Ke*  bo,^  Ki.s 
^ly  e  ty  polgár  társatok  zabadon  kereshesse,  mert  az  e.s 
tia  uekiek  (KMNy.  11.91)  Erty*k  panazzat  az  ty  Keg. 
ar  tarsanac  (III.35).  A  városban  atyám  vala  nevezetes, 
ár  társai  közt  hires  s  tekintetes  (GyöngjD:  Cliar.  18). 

íszSs-társ :  liaitiarius  C.  [telluehmer].  Részes  társai  lési?- 
az  5  órőmSknak  (Megy:Bayle.  131). 

3gítő-társ :  boétbns  C.  [socius ;  mithelfer,  gefabrtej.  Cz;n' 
pmietni  segitS  társa  sincz  emberéé  kozSt  (Born:  Préd.  71). 
aszonyember  a  férfiúnak  Lozza  hasonló  es  segetS  tai'sa 
:  Evang.  1.254).  Nem  io  az  embernek  egyedfii  lemii,  terem- 
ik fi  neki  segítő  tarsot  (Fél :  Tan.  461b).  Eua  aszszont  abból 
mtStte  vala  es  segítő  táisnl  ueki  atta  vala  (Vájd :  Jas.  6). 
or  Adiiáuiis  tsászár  segitStái-sot  akara  választani  a  tsászár- 
>an,  látá,  hogy  Arrius  .\iitoninHS  vén  ipát  kezével  támogat\'a 
a  a  tanátsba  (Pázm:  Préd.  213).  Néha  a  császároc  segítő 
akat  magokuac  vál;L«ztaiii  szoktamc  volt  (Com :  Jan.  139). 
ila  mesterec  és  Jizoknac  segítő  társjii :  ludimagistri,  eoram- 
adjutores  (154).  Egyedül  nyomta  a  sajtot  és  senki  5  néki 
au  segítő  társa  uem  volt  (Tnik :  Józs.  471). 

zolga-társ :  conserviis,  adminlster  C.  [mitsklave,  dienst 
3sse].  Nywgodnanak  meegh  egy  kewes  ydeygh,  mygien  be 
I  telneek  ew  zolga  tarssynak  zamok  (JordC.  896).  0  zolga 
at  meg  foytia  uala  (DebrC.  406).  A  pápa  nem  úgy  tartya 
t  jobbágyit  vagy  szolgáit,  hanem  mint  attyaöait,  szolga-tái- 
(Pázm:  LuthV.  337).  Ha  néked  adcss  az  te  szolga  tar.sod 
i:Soult  977).  Nem  kellett  volna-é  kőnyőrfilnőd  szolga-tár- 
in  I  Xlad :  Evang.  454). 

zolgáló-társ :  |adjutri.x;  helferin].  Menden  zolgalatban 
:alo  taisok  vala  (MargL.  22). 

anáes-társ :  consciiis  C.  [mitwisser).  Az  elö-számlált  vét- 
et tanács  társai  ellen  cselekődte  (MonTME.  L77). 

anító-társ  :  hypodidascalus  C.  [unterlehrer]. 

anuló-társ  :  condiscipulns  C.  consors  *stiidii,  progymnasta 
[51.  [mitschüler].  Illik  tenéked  tanuló  társaidat  versennyel 
etned  (Com:  Jaa  156).  Az  ollyan  tanuló  társoktól,  barátok- 


tól meg-oltalmazzad  magadat,  a  kik  kegyetlenek  (Misk:  VKert 
453). 

tiszti-társ,  tisztbeli-társ,  tiszteletbeli-tá,rs :  c-olloga 
C.  M.\l.  famtsgenos.seJ.  Minden  tiszlbéli  társuk  meghasonlanak, 
egyiná-stól  elválnak  (M.\ :  SB.  123).  Az  uinac  tanitváiiyi,  az  5 
szerelmes  attyaliai  és  tisztibéli  társjii,  az  kic  .szemeckel  láttác, 
hirdetic  meg  o  nékie  é.s  meg  .sem  ád  beit  az  ő  beszédeknec 
(MA:  Seult.  521).  Egyedfii  bírná  minden  tiszti  társ  nélkül  (Uzoni: 
Dáv.  192). 

tisztviselő-társ :  cw  A  tsászáiok  tisztvisolőfcirsakat  ma- 
goknak választani  szoktak  (Com:  Jan.  115). 

titok-társ :  conscius  C. 

tolvaj-társ :  fadminister  fiu-ti ;  diebsgesellj.  A  nép  meg- 
rémülvén maga  tolvaj  társaival  a  fcild  népét  (elveri  (RákF: 
Lev.  246). 

tréfás-társ:  eongeno  C.  [possengefiihrte]. 

uti-társ :  c-.omes  C.  MA.  [reisegefáhrte].  Zent  Jakab  vti  tár- 
sul yelennen  Ivn  (TelC.  88).  Az  ő  ka.sdaianac  őmagat  vti  társul 
ada  (94).  Gajus  és  Ai-istarchus  az  Pálnac  útitársai  valánac 
(MA:  Bibi,  IV.126).  Cleophas  megtekinti  az  ő  útitársát,  ez  megint 
Cleophást  (MA:  Scult.  512).  Kenyér  tördelésből  megLsmeric  őtet, 
hogy  nem  valami  kőz  útitárs  legyen,  hanem  őnnőn  maga  az 
Jesus  Christus  (Zvon:  Post.  I.6S0).  Az  ösvény  okáért  az  utat 
el  ne  hagyja,  hanem  ha  tudós  útvezetőjo  és  útitársa  lé.szen 
(Com :  Jan.  92).  Az  eszteleneknek  bú  járások,  szerentsétlenség 
utitársok  (Fal:  UE.  381). 

vendég-társ:  [hospe.s:  gastfreundj.  Te  inkáb  akarsz  Luter- 
uek,  mint  Luciperiiek  vendég-társa  lenni  (Tasi:  Feukt  113). 

vetélkedő-társ :  aemulus  PPBI.  [nebenbuhler]. 

vitéz-társ,  vitézlő-társ :  i-ommiles,  commilito  C.  [kriegs- 
eenosse].  Vitéz  tarsiriak :  comniilitones  NéniGl.  142. 

vonó-társ :  [coadjutor ;  mitgehülfe).  Má.st  akar.sz-é  keresni, 
a  ki  által  Istenhez  juthass,  vonó-társot  fogsz-é  Christus  mellé 
(Pázm:  Kai.  796). 

Társai,  társol :  [conjungo ;  veibinden].  Ha  tsak  magán  a 
kerftszt  illy  nagy  fájdalmat  szerez,  mennyivel  öregbfllt  .sanya- 
rúsága,  mikor  Kristusban  sok  egyéb  hallatlan  kínozisokkal  tár- 
saltatott (Pázm:  Préd.  531).  Az  angyalok  és  boldogok  seregében 
társoltatnnk  (Mad:BHal.  230). 

Társalít:  [conjungo;  verbindeu].  A  kereszt  sauyarúsága 
sok  egyéb  hallatlan  kínzásokkal  társaUttatott  (SzD:  MEir.  285) 

Társalkod-ik :  [consocior,  conversor ;  verkehren,  umgang 
liaben].  Valakivel  nem  akanii  társalkodni :  se  ab  aliquo  *re- 
movere ;  meg-tiltotta,  hogy  vélle  ne  társalkodjál :  prohibuit  illnm 
a  tua  *congr&s,sione  PPBI.  íme  ez  fdőtől  foguan  aniiéppel  tár- 
salkodói fBé&siC.  21).  lllyk  eellyen  nemes  zeretokkel  eegye- 
teinhe  tarsalkadni  (ÉrdyC.  384).  Mennyb<M  lelkek  alá  hozatnak, 
angyalokkal  nagy  szépön  társalkodnak  (RMK.  VI.40).  Az  ravasz 
velentzcsek  vele  társalkodván  igen  gyakorta  meg  ezaltác  őtet 
(Helt:  Krón.  45).  Társalkodni  fognae  az  ördőgőckel  (Bom: 
Préd.  413).  Az  álnok  patuaros  emberrel  ne  tarsalkodgyal  (Sal- 
Mark.  A7).  Az  iirfiak  lovászokkal  s  kóborló  katonátskákkal 
'    társalkodnak  (Zrinyi  n.179). 

[Szólások],  Vkthez  iársaHodik:  Az  en  zerethöm  tarsalkodyek 
e  n  h  o  z  y  a  m  (WinklC.  360).  Meg  az  assur  is  hozzaioc  társal- 
kodót 5s  lőttec  segetsigel  a  Lot  fiainac  (.Szék :  Zsolt  85).  Ke- 
re.sztyénné  lön  és  ahoz  társalkodók,  a  kit  szent  György  fel- 
támaszta  (Illy:  SzÉlet  11158).  Magyarorsz^i  és  ahoz  társalkodott 
országok  követi  panaszolkodának  Vácz  dolgáért  (ErdTörtAd. 
I    L230).. Gondolád,  hog  ilen  keser5.seges  zomoro  anahoz  őrö- 

29* 


455 


[BE-TAR-íALKODIKJ— TÁRSALKODÓ 


TÁKSALKODTAT— TÁRSASÁG 


mest  társalkodnál  (VitkC.  80).  Az  evrevmet  li>rdetev  a  ii  g  e  1- 
hoz  tarsalkodaiiak  iiairy  sok  angolok  (CornC.  77).  Neraykepen 
ur  istennek  angyalaho/.  tai'salkodyk  (ÉrsC.  25'ih).  Ez  esztendSn 
vralkudo  uhillagokhoz  tarsalkodiu.  15"y  (KNagysz.  E2) 
Gyermek  el-felneveködék,  apró  gyér  ni  ekekhez  gyermek 
társjilkodék  (RMK.  II.305J.  Valaki  az  k  e  v  e  1  h  5  z  tarsalkodic, 
5  es  követségbe  Stízzik  (DebiC  264).  Társalkodók  zent 
Dainancos  atyánk  ez  tolosay  pispekhez  (DomC.  14). 
Vkiriek  (X :  Valauak,  kyk  azyo  angyaloknak  farssalkod- 
nanak  urzagulwan  (ÉrdyC.  46b).  Vkivel  vmiben  cv .  A  hittel- 
1  e  n  e  c  k  e  1  egy  igában  no  társalkodgyatoc  (Helt :  LIT.  z2). 
Vmivel  cv> ;  Mutogatod,  a  vokálisok  niiképen  társalkodnak  a 
consonánsokkal  (CorpGranim.  590). 

Ibe-társalkodik] 

betársalkodás :  [communicatio  miuistsrii ;  dien-stgemein- 
scliaft).  Nagy  kéremissal  kémén  minket,  hogy  az  5  ió  ked- 
nekliAl  adott  aiándékat  és  betársolkodását,  molly  a  szenteknec 
gyíitütic,  fel  veniiSc  (Helt:  UT.  z5). 

egybe-társaUtodik :  (.societatem  coeo ;  sicli  verbündenj. 
Az  alaniLsoe  egybe  tíirsalkodiián  az  gottusockal  által  szágul- 
dottác  egész  Tráciát  (Helt:  Kri5n.  9).  Az  europabeli  scithiác 
egybe  társalkodiián  az  gottusockal  (9b).  Inte  Stet,  hogy  semmi- 
képpen egybe  ne  tár8.ilkodnék  a  rómaiackal  (15).  Egy  6kor, 
egy  ketske  és  egy  inli  egylie  társalkudánac  egy  oroszlánnal 
(Helt:  Me.s.  21).  Ne  társiilkodgyanac  egybe  a  nagy  di'izsockal 
és  dűllyffi.s.seckel  (202)  Meglásd,  kiiiel  egybetársalkodol  (413) 
Egybe-társalkodván  tavulvalo  tíirtományokra  ménének  (Illy: 
SzÉlet  1LU9). 

egyben(való)tár8alkodá8 :  [concubitns;  boischlaf].  Ezkor 
gonosz  az  oruossokLs,  eer  uágá.s,  egyben  való  t;ír.solkodá.s  és 
hásiasság  (Cis.  L4). 

leggyüvó- társalkodik] 

eggyüvé(való)tár8alkodáa  :  eommnnio ;  gemeinschaft] 
Koreket  kStui  meg  égetésre  nem  egyéb,  hanem  az  iSrnk  tiWe 
adatlaknak  eggyflvé  való  tarsolkudá.sa  az  kin-szenvedésben  (Lép : 
PTiik.  181). 

még-társalkodik  :  (con.socior  ;  sich  gRsellen].  Felemáshoz 
mog  ne  tár.salkodgyéc  senki  (Helt:  Mes.  2-1). 

Társalkodás :  I )  consociatio  MA.  (commercinm,  conver- 
satiü ;  verkehr,  umgang].  Az  my  tarsalkodaswnk  legyen  atya- 
wal  es  hA  fifyawal  (JordC.  863 1.  Inthlek  tliyteketh,  hogy  órwen- 
gyetek  az  zenth  angyaloknak  tharsolkiKl-tóokrol  (ÉrsC.  192). 
Remete  Pált  és  Antalt  az  emberi  társalkiid;Uí-kiv51-val(5  életlwn 
kivették  a  régi  .sz.  .ityák  (P;izm:  LuthV.  17).  Miczoda  társol- 
kodáflunc  vagyon  nékönc  te  veled  (MA:  Bibi.  IV.IO)  Nem  tudgya 
vala,  hogy  szarvas  volna  az  orczí'iia  az  ur  beszéde  t;irsalkudá- 
sáWl  (Kopcs:  Elm.  A2).  Ludolfus  a  samaritanusokkal  derék 
levélbéli  t.'irsalkodiist  indított  (DEmb.  GE.  Elöb.  12).  A  tudós 
társalkodiisról :  de  cnnversatione  orudita  (Com :  Jan.  2061  Nem 
lévén  semmi  társalkodásimk  a  tíiríikökkel,  a  tflröknékkel  i>edig 
még  annál  kevesebb  (Mik:  TörL.  9).  A  társalkodás  belénk 
avattya  azoknak  "vzét,  erkültíiét,  indúlatit,  a  kik  közt  forgimk 
(Kai:  UE.  11.1.5).  Nagy  ellensége  a  jámbor  életnek  az  egyre-való 
társalküdáa  (Eal :  SzE.  531).  Ördöggel  tzimbon'űtt  l;ir.<jilkodás 
(SzL):MVir.  476).  2)  [sooietas;  gesellschaftj.  Ha  azon  vylagos- 
sagban  yarivnk,  kyben  ew  lakozyk,  haat  egy  társa Ikodasban 
loezAiik  (ÉrdyC.  460b).  Nem  volt  az  embernek  semmi  bátor- 
sága az  angyalok  társalkodásában  (Pázm:  Préd.  576). 

Társalkodhatatlan :  iusociabiUs  C.  MA.  ungesellig  PPB. 

Társalkodó :  socialis  C.  sociabilis  MA.  gesollig  PPB.  Tár- 
sasjigra  való,  t/msalkodó :  sociabilis  C.  Aszszony-emberes,  asz- 
szonyokkal  társalkodó:  mulierariiis  PPBl.    Nélia  latrokkal  tár- 


salkodónak, dübzódónak,   bor-iszáknak    nevezték  (Pázui:  l'iod. 
52). 

Társalkodtat:  socio  C,  MA.  zusammengeselieu  PPB.  Ex 
az  meimyey  yozag,  ky  Cristast  kerestfau  tarsalkottat :  iiiiae 
Christo  se  in  cruce  associat  (EhrC.  133).  Istem  bizfjíi  zerit'l .1 
tarsalkottasson  a  te  anadhoz  (VitkC.  105).  Szent  lelkeucl  i  ir 
8alkott;ittya  (Boni :  Préd.  204).  Az  ur  az  auyaszentegy  li:4z.it 
magálioz  társalkodtjitni  jött  (Illy:  Préd.  11.426). 

égybe-társalkodtat :  (associo,  consocio  ;  vereinigen,  ver- 
bindenj.  Myre  akuraa  ezt  ezenképpen  zerzeuy  az  ur  isten,  hogy 
a  teb  zent  apostolok  k5z6t  chak  ez  keth  yeles  ffew  apostolokat 
egybeu  akaraa  tarssalkottatlmy  (ÉrdyC.  377b). 

Társoltat :  [sucio,  conjungo ;  vereinigen,  verbiudeoj.  Ax 
asz8zon>t  a  fértiboz  kellyen  társoltatui  (Bal:  Cslsk.  272). 

öszve-társoltat :  cv  Öszve-társoltatom,  öszve-barátkozta- 
toni :  .socio  PPBl. 

Társaság  (tarsiuj  MünchC.  112.  íarssagh  JordC.  781.  ÉrdyC. 
516.  társág  Helt:  Mes.  419):  I)   socialitas,   conjunctiu,  conver- 
satio,  consortio,  consortium  C.  [gemeinschaft,  verkehr,  umgaiigj. 
Feluala,  hogy  ew  gyczewseges  tai-sasagat  ne  veztene  el  (EhrC 
44).  Angyaloknak  tarsasagat  nem  aytotam  (VirgC.  3).  Tarsasa-' 
goth  tartotam  gonuzokal  (11).  Vygasag  lezSn  a  meúúei  hazalia 
az  íiayassagos   tJirsasagbalol  (NagyszC.  212).   Erdemlyevnk    as 
ev  tarsossagokra  jutnya  (CoruC.  70).   A  régi  barátságot  és  tjir- 
síigot   meg   ne    v&sse   (Helt:  Mes.  419).   Holtig   való  eluala^- 
hatatlan  tarsasiig  az  hazas-sag  (Agend.  59).   Az   isteuuec   társa-1 
síiga  vala  az  én  hsjlékombau  (Kár:  Bibi.  1528).  Senkivel  külsSl 
társaságot  nem  tartott  az  Isteni   tiszteletben    (Pázni    i; 
Ha  a  szent  léleknek  valami  társasága  vagyon  bemie:' 
Pan.  70).    Michoda    tarsasaga  lehet   isten  templomaii:i'    :i.:  iii- 
uanyokcal  (Mon:  KépT.  89).    Kik  azzal  a  kurvával  ti>-/.ti->-<-_'.- 
len  társaságot  tartandok  valának  (Illy:  Préd.  11.453).  2)  soci.  t k, 
sodalit.'is  C.  MA.  gesellsihaft  PPB.  Ditaére  lenni  a  társasági lal^ : 
*hicem  atferre  reipublicae  PPBl.  *Köl-iratja  magát  vmellv  :,ir- 
saságba:  numen  dat  PPB.  Atyamfya,  ha  akarz  my  tarsas;ii:  ik- 
bely  lenned  (ElirC.  98).  Az  ty  tarsasagtokiiak  kí-zyben  be  ui' 
(VirgC.  140).  Iinagad  5tet,  hoé  az  zenteknec  társaságiban 
coronazaudot  (VitkC.  21).   Tarsasagokot    tSn,  miként  ioh'l 
(DöbrC.  194).   Azok  az  tarsasaagban   ualok  imelyeiK^k  (Sáinil, 
1).   Meltosagus  zent  társságokban  zamlaltalhwan  (ÉrdyC.  516). 

t    Isteneknek  tarssassagokban  ragattatot  (542b).  HyvN-eydnek  nya-| 
y:issagos  tais.<as!5agokban  /.alnialta.ss\vnk  (TlieivrC.  199).  .Az 
tar>«sagtinkra  melto   (TihC.  189).    Az   poklosságból  meg  tiztúl 
embemec   az   emberi  tjirsa.ságba    való  b§  fogadása  i  Kár :  Bi 
I.IOO).   Az  társaság,   mikor   ember   kSzre   boczatti;i       < 

\    niereissegre  es  az  veszteségre,  nem    vsura   (Fél:  Tan 
szeretet   h   kereisztieni   életnek    regulaia  az  kfllsj   tars:LsaMbaa.. 

1  (296).  Calviániis,  ariánus  és  ogjéb  akár-minémA  szóval  nevezett 
társaságnak  gyüleközeti  Cliristus  ecclé.-iiája  nem  lehel  iPázmi 
Kai.  586)  Fő-urak  kSztt,  sziues  társaságban,  migy  asztalok 
fSIfitt  hagy  békél  a  kérkedésnek  (Fal :  NE.  13).  Ne  légy  fiveg^ 
gyengeséggel  a  társaságban  (Fal:  UE.  454)   S)   (sociiis,   socüj 

'  der  gefáhrte,  dio  gefálirlenj.  Bódog  Ferenirz  ewruendezyk  ual%' 
hogy  vr  yslenn  a(bi  neky  társasagot  (EhrC.  81).  Scent  Di8U6ií 
tarsagiual  (MiliichC.  10).  Meú  ki  innen  alté  tarsasagy  Ihua 
(NagyszC.  367).    Jelen    volna    némely   vendégségben  eo  taii>u» 

!    sagyaual  (DomC.  200).    Ihust  latyac  vala  utálatos   helyen  tan-) 

!   sasagk    nekSI   (DebtC.  338).    Gonozoknak    m.vnd  ew  erdegh^, 
larssaísaghy  (ÉrdyC.  2Sb).    Társaságúi    adgyác  magukat    ma> 
ciánt  se  (Com:  Jan.  217).   4)    (cumitatus;  begleilim;:'    "  "'il«i 
alaituan   óueki   a   tarsag   kózSl  (in  cumitalu)  volljit    ^l        ' 
112).  Zent  Margit  ázzon  az  ev  zíleynek  tarsosisagjua;  t^-  - 
roknak    tarMK«agaual   huzattatek    az   claslromban  (Margl- 
Aleilvan  ftet  az  társaságban  lenni  iSveuek  ej;  napi  vlat  (Di'IrC 


J 


FELE-TÁRÍ5ASÁG— TARSOLY 


ASSZONYEMBERTARSOLYA— TART 


458 


Mjkiin)!!  seniyt  nem  latbiieek  M  v}laKi>ssagiiak  teiies- 
stíl,  kezemnél  fogliwa  vj-teteem  be  az  tarssjightwl  Damas- 
»  (JordC.  7S1).  Meudeu  uapuu  eozer  azoúoknac  tarsjisaga- 
1  valal  ^VitkC.  17X 

le-társaaág.  Ecy  orszjtsnac  nem  lehet  két  fejedelme  és 
ir<Klalmi  batalmassiig  nem  szenyvedbet  feletársaíAgut  (MA  : 
1150). 

idbell-társaság :  L-ommilitiuni  C.  [kampfRenosseiiscbaft]. 

lon-hadbelitársaság :  oomniauipulatio  C. 

inyeres-társaság :  coutubemium  MA.  stubeugesellscbaft 
.  Kenyeres  lársasáj;,  köteles-barátság:  coutuberuii  *neces- 
.1  PPBl. 

)z-társaság  :  (trequentia,  celebritas ;  g;e.sellschaf>].  Mikor 
kuzui  akarunc,  az  emberi  kSztársaíágbul  félre  mennyimé 
i:  Post.  11.3221  Senki  sem  szokott  a  tsint<ilan  erkőltstű! 
ni  nyomós  okok  uélkfil,  e  lészen  njilván  oka,  miért  hogy 
in  meg  annyin  híreknek  s  neveknek  kissebségével  térje- 
viszsza  a  kSz-társaságbnI  (Fal ;  NE  12).  Ezen  lecke  a  kí5z- 
ságbau  és  öszveelegyedett  beszélgetésekben  minduntalan 
ed  el>^tt  forogjon  ipal:  VE.  390). 

izönségés-társaság :  communitas  C. 

)lgár-társaaág :  [civitas ;  bürgerscbaft].  A  mennyei  pol- 
jsasiigban  helyheztetStt  (MA:Scitlt.  603). 

i-társaság :  [comitatus ;  reisegesellschaftj.  Marada  Jesiis 
salemben  es  meg  nem  tuda  az  Joseph  es  az  8  annia ;  vel- 
pedig,  bog  8  az  vti  tai'sasagbau  volna,  i8uenek  eg  napi 
(Fél:  Bibi.  89). 

lági-társaság :  [societas  hominum  ;  menschliche  gasell- 
t].  Alig  uyilik  a  uagy  el8-menelelre  út  abban  a  világitár- 
;nak  rendiben,  a  mellybeu  leg  nagyobb  dolog  az,  hogy  a 
iég  le-nyomottassék  (Pataki:  Eég.  12). 

írsaságos :  socialis,  sociabilis  MA  gesellig  PPB.  Az  vi-is- 
iltal  byiiatalosok  vattok  a  Jesus  Cbristusnak  tarsasagos 
)en  (Koraj:SzPál.  125). 

iraaságosan :  socialiter  C.  [gemein-schaftlich].  Társágossan 
gát  ne  vonuyunc  (Zvon :  Pest.  L364).  Isten  kegyesen  így 
slte,  hogy  társaságosan  éljen  az  ember  (Fal :  BE.  582). 

írsasít :  [associo ;  vereinigen].  Az  embery  tarsossaghnak 
ityat  meg  vtalvan  az  evrek  kyraluak  tartósságában  tar- 
tateek  (ComC.  420). 

zve-táxsasít :  cv  Kíinnyen  öszve-társasíttya  magát  a  tía- 
Dnd  (SzD:MVir.  52). 

írsit :  [socio ;  vereinigen].  En  ys  ylek  the  weled  az  fSldre 
rsjltom  enmagamath  the  weled  (ÉrsC.  36b). 

izzá-társít :  [a.ssocio  ;  zugesellen].  Gondolyad,  mely  5r5- 
5  bozya  tarsyttanad  raagadath  zomorw  es  bws  auuyaboz 
'.  45b).  Ö  Is  magát  hozzá  társétja  (Kónyi:  HRom.  112). 

MISOLY,  TASSOLY  (íorsoiy  Szeg :  Aqu,  47):  pera, 
ella  Pesti:  Nom.  L39.  fiscus  ascopera  C.  marsupium, 
MA.  bulga,  perula,  vidulus ;  lederaer  sack,  tasche  PPB. 
)ly,  'zák,  táska.  Iszák :  sacciperium ;  erszény,  tarsoly, 
;  paseeolus ;  táskátíka,  tarsoly :  perula ;  6,  madzag,  tar- 
zona  PPBL  Né  akariatoc  bimotoc  tassolt  vtban,  se 
kfintViket  (MüncbC.  31.  81).  Mikoron  kfldelek  titeket 
tnal  kii :  quando  misl  vos  sine  fera  (DöbrC.  456). 
Bánkódik,  hogy  kevés  pinz  fl  taslyába  (314).  Egy  pénze 
ics  flres  tarsolyában  (Ilosv:  Toldi  3).  Gyakran  fú  körmébe, 
nincs  pínz  tassolyába  (RMK.  III.104).  Oh  te  sátán,  minden 
ág  ura,  álnokságnak,  nyavalyának  tassolya  (RMK.  I\^ 


62).  Egy  (lénzt  sem  lacli  é  a  tassolba  (Tol:  Evang.  11.113). 
Minden  tasolyban  lev8  mértekük  az  urnák  alkotmanyi  (Szár: 
Cath.  02).  Iszák  avagy  általvetS,  tiiszS,  tarsoly  avagy  erszény 
(Com:  Jan.  93).  Tarsoly  emelgetés  nélkül  (Czegl :  MM.  108). 
Viola  szin,  varrott  bársony  tarsoly  (Radv :  Csal.  III.354b).  A 
kinek  itt  mi  kell,  ne  agjon  bújában,  tsak  pénze  lőhessen  bóvön 
tarsolyában  (GyöngyD :  Char.  3).  Tévelygünk  sokáig  a  nagy 
pa«ztas;igban,  el-fogy  a  kenyerönk  ürült  tarsolyunkban 
(GyöngyD :  KJ.  414).  Két-sz;iz  ezer  forintokat  hányának  az  8 
katonái  torsolyokra  és  iszákokra  (Szeg :  AqiL  17).  Van  még  egy 
tarsolyom,  de  az  is  csak  végsfi  (Thaly :  Adal.  1.235).  Az  kuruc- 
világ  után  vékony,  bosszú  kardokat  viseltek  tarsoly  nélkül.  1759 
(Hazánk  1.295). 

[Közmondások].  Nem  csak  ezüst  tálból,  de  még  a  tarsojból 
szednek  vajas  pogátsát  (Kisv:  Adag.  393). 

asszonyembér-tarsolya :  (secimdae;  nachgeburt?].  Ke- 
sel5  fű,  mint  iigy  aszszony  omber  tarsollyá,  ollyan  a  virága 
(Mel:  Herb.  65). 

pap-tassoly  :  bursa  pastoris  ;  tascbelkraut  Mel:  Herb.  145. 
Pap  tassoly,  béka  lencze  ket  f§le  (Mel:  Herb.  145). 

pásztor-tarsoly:  c«  (Mel:  Herb.  145). 

szablya-tarsoly :  (sabelta.sche].  A  szablya  ta.ssolybol  ki 
voua  az  frigy  leuelet  (Helt :  Krón.  94).  Az  kard  szíjához  volt 
függve  kötve  az  uagy  szablyatarsoly  (Monlrók  XL371). 

szablyatarsolyos :  (mit  siibelta.sche  versében].  Egy  ezüs- 
tös aranyos  kard,  négy  boglár  vagyon  az  farkvasával  öszve, 
szablya  tarsolyos  (Radv:  Csal.  11.119). 

[Tarsolyos] 

Tarsolyosan :  [sacco  ornate ;  mit  einer  tasche  verseben]. 
Az  uitiak  lódingoson,  tarsolyoson  felülteuek  lovokra  (MonL-ók 
XI.347). 

TART:  1)  teneo,  attineo  C.  haltén  PPB.  Az  ketteyet  fe- 
iefelwl  emeluen  tartya  vala  (VirgC.  33).  Imez  fráter  en  labay- 
mat  tartya  (60).  Az  zizek  mondák :  Te  micoron  fyat  tarch 
fledben,  miképpen  itelSd  magadat  meltonac  lenni  mű  társasa- 
gunkra (NagyszC.  367).  Mend  ket  kezedéi  tarcíd  a  pohart, 
mikor  izol  (VitkC.  49)  Memiec  vala  az  zent  azonalatoc  két- 
felől tartuani  azonom  Mariát  (85).  Tarthwan  pálma  agakat  ew 
kezSkben  keyayttyaak  vala  nagy  zowal  (ÉrdyC.  599b).  Isten 
az  kerálokuak  szüvöket  6  markában  tartja  (RMK.  IL24).  Ken- 
nyen  ruhamobara  ez  kényeiben  es  tarchya  (az  8  fájós  fogán) 
(Frank :  HasznK.  15).  Ha  egy  maga.s  toronynak  tetejérűl  egy 
kStélen  ki  eresztene  valaki  engemet  és  ugy  tartana  csfigg8ben 
(Pázm:  Kai.  31).  Czuda  dolog,  hogy  nemellyeket  igen  szorgal- 
mazunc  es  vgyan  foggal  tartunc  (Zvon:  Osiand.  109).  Nagy 
iaygatva  esedezneiek  annak,  ki  8tet  az  czerua  szálon  tai'ta- 
náia  (Lép:  PTük.  1.320).  Az  eke  szarvát  tartya  (Com:  Jan.  73). 
Vellácska,  mellyel  nyelénél  fogva  tarts  (110).  Csak  ugy  tartya 
a  vasat  mint  a  pelyvát  (Czegl :  MM.  219).  2)  sustineo  C.  MA. 
[fulcio ;  aufrecht  erhalten,  stützen].  Satoroc,  kic  marmor  ozlo- 
ix)ckal  tartattatnac  uala  (BécsiC.  48).  Vrani,  the  tartaz  ees  erezy 
mynketh  erekké  (KeszthC.  19).  Ha  szünetlen  nem  tartana  isten, 
mindgyárt  semmivé  lennénk  (Pázm:  Préd.  66).  3)  [protendo, 
praebeo ;  binhalten].  Ha  ky  arczwl  ytendy  yob  arczadat,  tarcz 
h\Sneky  a  masodykat  es  (JordC.  368).  Zent  Damaucosnak  teyet 
tárta  meg  chokolny  az  eo  fyayiiak  (DomC.  156).  Tarczad  az 
korsót  a  czatorna  alá  (Cis.  E4).  A  görög  Sándor  egy  fülét  a 
fel  s  más  fülét  az  alpOrösnek  tartotta  (Fal;  UE.  481).  4)  [con- 
tiueo,  complector ;  enthalten,  in  sicb  fasseu].  E  fele  regestom- 
tétel  Syria  országnak  tiszttartójától  kezdeték,  kiben  tartatik  a 
Zsidóország  is  (DebrC.  50).  Hath  kew  vydrek  tarthwan  myn- 
denyk  keth  wagy  hármas  meerteeket :  lapideae  bydriae  ca- 
pientes  singulae  metretas  biuas  vei  ternas   (ErdyC.  124b).   Ky- 


459 


TART 


TART 


nek  (városnak)  kerekseeghe  neegy  luipy  yaro  leidet  tarth  (169) 
Palochka  noöo  lakocli  wallotta  wolt,  az  uiiiit  ezy  leuel  tartya 
(liMNy.  n.M).  Az  vazoii  liwzoimyokz  syiiqliet  tarth  (101).  A 
liosziisaKB  száz  niriget  tart  vala  (^>zék :  Krón.  78),  A  Kegyelme- 
tek levele  azt  (ártja,  liogy  tamik  hozzák  a  lopást,  orzást  elle- 
nek (Nyr.  Xri.80).  Bizony  azok  az  helyek,  az  ti  tévelygéstek- 
iiek,  csak  etry  cziep  pártiát  .sem  tartiák  (Bal:&Lsk.  191).  Az 
szűrnek  vétjit  mindenütt  tsinállyák  egy  mértíkre  szürtakátsok, 
iigy  hogy  az  rámán  tartson  negyven  sing  hoszszat  (TörtT. 
XVIII.23y).  Egy  egész  méföldet  raezS  széles.sége  tart  (Thaly: 
VÉ  1.63).  5)  (p<>rtineo;  gehören].  Kzekhfiz  e  vára.sokhoz  ieles 
szép  falnc  tartnac  (Heltt  Krón.  B).  «)  (tento,  wrripio;  hefallen]. 
Mikoron  tartatnék  nagi  l<oi-sagban,  Ijorth  keuana  yuia  (VirgC. 
105).  Menden  betegek  walami  betegséggel  tirtatnak  vala,  az 
zent  lesth  illetiion  megh  wigaztathnak  wala  (PeerC  31).  Eley- 
ben  hozak,  kyket  erdeg  tart  vala :  obtulenint  oi,  <iui  daemonia 
habent  (JordC.  364).  Tartatyk  vala  a  zent  lelek  miat  a  pvzta- 
ban  (529).  Várnak  azzonyanak  vala  egy  fya,  kyt  az  nehéz 
korsag  tart  vala  (DomC  312).  7)  as,servo  C.  [custodio;  be- 
wabren,  vonvahrenj.  Istállóbmi  tartom :  stabnlo  C.  GymvWczB 
igen  sok,  de  reytekbe  tartatik  (VirgC.  32).  Paranczoia  neki, 
hogy  zokat  titkon  tartana  (3J).  Ha  ^-  ziuenek  zekronieben  tu- 
laydon  akaratianak  erzeniet  tartangia  (33).  No  merezkegyek 
nála  tartany  adomant  (121).  Diehfeeges  helth  es  ekesseges  ze- 
két az  meni<jrzagba  tártnak  neliy  (64).  Kybe  az  fának  gyAkero 
tartalyk  (66).  Az  ilyen  ruth  édenbe  kenczet  tartaz  (146).  Mynt 
lia  jgeen  zarraz  alniaryomb;m  tartottjik  volna  (DoniC.  95).  Az 
szövetségnek  .szekréni  az  templomban  tartatik  (DebrC.  66).  Wr 
isten  nem  enghette  eollyen  keenchnek  nemes  voltat  tyztSletlen 
helyen  tartany  (ÉrdyC.  632b).  Ha  valaki  felebaratyanac  tartani 
adand  penszt  (Helt :  Bibi.  I.Mm4).  Adót  vala  kedig  tartani 
Dobronikba  a  tanatsnac  ots/.er  sziiz  ezer  arany  forintot  (Helt: 
Krón.  84).  Tarcz  ott,  nn'g  az  tüb  fűuei;  kinőnek  (Mel :  Herb, 
11).  TSmlSrzbe  regnlta  tartatneioc  (Tel:Evang.  1.29).  A  míg 
valamely  tévelygő  magában  tartya  hamis.ságát,  nem  látszik 
(Pi'izm :  LuthV.  315).  Az  hol  az  régi  magyar  királyok  peczéro- 
ket  és  ebeket  tartottak  (KétMDipl.  32).  S)  .seno,  oliservo  SIA. 
[einh:iItou,  hüten,  befolgon].  Penetenczenek,  ewangoliumnak 
tyzta  lat.x'ia,  kyket  os.sebelewl  tartoznak  tyztan  es  [larazlol  tar- 
tany (EhrC.  111).  Azon  malaztot  tju-totta  a  mégholtaknae  es: 
eandem  gratiam  servavit  et  mortnis  (Béc.siC.  .5).  Kik  a  nekik 
adót  zolgalatot  zerelm&sen  tarfac:  qui  credita  sibi  otBcia  dili- 
gontor  observarent  (82).  Tarüid  az  paraníolalokat  .sena  nian- 
data  (MiinchC.  49).  I^lky  atyaymat  nem  tlzteltem  es  nekik 
paranczolatyokat  nem  tartotam  (VirgC.  6).  Vrmic  X^s,  kinek 
ouangeliomat  fogatuk  tartani  (48).  Az  li&  bezedeet  taiiom: 
sermonem  ejns  servo  (JordC.  657)l  T)'redolme.seglinok  yozaga, 
kyt  keel  niynekAnk  tartanwnk  (ÉrdyC.  505b).  Bódog,  kyk 
hallyaak  ist(>nnek  yghoyeet  es  tartty.-iak  ewtet  (540b).  Ky  ke- 
reztyen  hyteth  ivalaky  telyesen  eez  zegotlen  nem  t.-irt.'mdya, 
kecthsek  nekA!  erekké  el  veez  (KulcsC.  53).  Az  ki  hói  lakik, 
annak  tőruényét  tailsa  (Deesi:  Adag.  220).  9)  fhabeo,  in  nu- 
mero duco;  fiir  etwas  haltén].  Fénkő  helyett  tartom:  utar 
*vice  cotis  PPBl.  Remeiisegemet  istenbe  nem  tartotam  (VirgC. 
5).  Valamely  zorzetes  valland  auagi  tartmid  valamyth  áldomás 
nekSI,  egi  tőt  nem  er  &  zerzetessego  (110).  Nem  yllyk  te  ne- 
ked tartanod  (Ilerodyast):  non  liret  tibi  hahere  eam  (JordC. 
398).  Mykcppon  proffetat  vg  tarttyak  vala  hStet :  sicut  propho- 
tam  enni  habebant  (398).  Vivé  flket  a  hj'izhoz,  hol  .sz;ill;Lst  tart 
vala  (UebrC.  3).  Mynt  atyaat  wgy  tarttya  vala  (ÉrdyC.  582). 
Mynd  ew  zAletetitwl  Ibgwaii  .-^k  /.Azeket  tárta  (ErsC.  313) 
Meeg  az  Htol.'W  helyet  ys  pyronkiKlassd  fogod  tartany  (Pesti: 
NTost  154).  Az  Janoüt  vg  tártak  vala  mint  egé  prófétát :  Jo- 
hannem  hahnerunt  ut  prophetam  (Sylv :  UT.  1.23).  Ha  uékod 
szolgád  vagyon,  vgy  tarts  mint  attyádfiát :  si  est  tibi  aarvus 
fidelis,  sit  tibi  quasi  imim:i  tna  (HÁr:  Bibi.  1673).    Némely  em- 


ber  vgy   IVlchyfilli    es   tartya   az    orniKst,  mint  ha  immár  S'lia 
többe  nem  kellyene   zolgalattya   iKrarik:  Ha.sznK.  63).    Az   m- 
latlanság  bolondság  helyet  kezxlo  tartatni:  inmKentia  pM  nutli- 
volentia  duci  coepit  (Uet«i:  Sall.  10).  Ihon  Ján<.>s,  ezt  úgy  tart- 
sad  mint  édas  tíadat   (Pázm:  Préd.  552).   Az    kőrősztőn  iTil.j.' 
embert  igaz  istemiek  tartanálak  es  imadnaiak  (Lép:  PliiU    II. 
32).    Meg   [larancholá,  hogy  bíborban  szálaua,  valaki  béi;M-::Ht 
és  timárt  tartana  (Zrinyi  1.17).  Életének  .szentségét  sem  li.iiii;i, 
hogy   valaki   őtet   mint    valami    Chrlstnst   ugy  tartjmája  il'.  >: 
Igazs.  1553).  Jobb  kurvákiit  tartani,  hogy  nem  mint  megliá/.;t- 
sulni  (Kereszt :  FolsKer.  171).  Nem  jó  oláhnak  fegyvert  l.ir'.iui 
(RákGy:  Lev.  196).  10)  (dnro;  danem].  Sokáig  tartok:  pt-n-niM 
C.    Addig   tart   a  barátság,  míg  'ziros  a  konyha:    fervet  *"lla 
vivit    amicitia    PPBl.    Eztendeeg    tartót    az    nagy    lakodalTn 
(ÉrdyC.  509).  Mig  az  lelek  en  bennem  tarth  (lje\T.  15).  A  >/•'■], 
az  ki  nappal  kezdet   fúni,   többet   tart,  hogy    nem   az,  ki  ''-yi 
(Cis.  112).    Az    pára   keues   ideig   tart   es  az  vtan  el  enm    -  k 
(Fél:  Tan.  459).    Nagy   /Jipor   es5  kezd  tartani  (Tel :  Ev.i:  .    I 
423).    Merő  boloud.<ág  volna,  ha   tudnád,  hogy  ezer  esztfi    -  j 
tartott  valamely  orsziig  (Pázm:  Kai.  665).    Továb   tart  a/,        i 
tetés  az  bűnnél  (803).  Szent  Jáuos  élete  kileutzven-kileni/ 
tendeig  tartott  (Pázm:  Préd.  135.1.    Ez  nem  ollyan   mbil  ■  -     n 
rabság,  hanem  éltig  tart  (239).  Szem-pillantá.sig  vagy  óra  iH>tt;'eu- 
tésig  tart  a  földi  nyalvalya   (417).    Az   embernek    elete   i>l!y:in 
mint  az  pára,  ky  kenés  ideig  Uart  (Holl:  Préd.   12).  Az  fltk'izeí 
t;irtván  a  más  snáxaá  allya-búliec  az  ellenséget  meg-űtic  b.itul 
és  reá   rohannac   (Com:  Jaii.    150).    Nem  sokáig  tárta  árny.  k- 
hatalm;id  (Thaly:  Adal.  1174).  Négy  órák  folytak  el,  tartattak, 
mii'mta  nem  tsnda,  hogy   őket    érte    álom  szi'mta  (Gvad:<'rí* 
55).  II)  nutricor  C.  (alo;  nahren].  Egy  tejjel  tartatott:  cillao 
tanous  C.    Az  fMkas  ket  eztendAt  elueu  nagi  zeretetuel  tirt* 
tek  (VirgC.  58)  Ket  egez  holnapeeg  tartahek  mennie!  keniiT(4i«l 
(DebrC.  61^   My    magmdiat    twggyok  ygazgatny,  tartany,  i-ér 
teluy  (ÉrdyC.  4).    Heet   eztendeeg  tartott;i,  uewelte  tiát  i'.:sh)i 
Az  wr  islen    a   sidokat   a   pusztába    nionnyei  kenyérrel  w  itt 
hn.ssal  tarla  (Helt:  Bibi.  Ia3).  Yol  keel  thartany,  hogy  ha  l>v« 
mywel   (KMNy.   II.9;i.    Maláta,  ie^ez   ez   ighe   minden   ;dlat 
mellel  diznot  tartanak   (47).    Nagy   tehéut;igokat  egyedül  b' 
nála,  kiért  mész.irosok  Miklóst  jól  tartják  vala  íRMK.  I\"2I 
Az  vén  embert   oztiin   tzak   az    ió   bor   és   az  ió  étek    tai 
(Decsi:  Adag.  128).    Kénye,s,   gyengén   tartót   urti  (Megy:'Vj( 
n.12).  Gazdájátul  pelyvával  tartatii-  a  .szamár  (CzogI :  Japli, 
Boldogtalan  fiát  esztendeig  tartotta  (Nyr  Xn.3«4l   A  kevély 
jó  tejen  tartya  az  irigységet  (Fal:  NA.  179).   13)    [inito,   i rl.it 
ror,   eeaseo;    nieinen,   glaubonj.    Tsak    annyiban   tart   ini  is  »  I 
város'  allya,  mint  mikor  el-hagytál:  apud  *sordein  urhls  ül  rí    ' 
siimas,  quos  reliquisti  PPBl.    Azt  tartyak,  liogh  n;igyob  /•  i     '' 
vadnak  la  apostoloknál  (Apóst  31i.    Ez   azzonyallat  fog:i 
z?le   t;irtvan  keetseg  nekevl,  bog  fyal  z51t  volna  (DomC    . 
Doktorok   ygy   tnrtyak,  hogy    myndon   yo  mywelkedethnok  m 
wegezety  koronaztatyk   megh   (ÉrsC.   259).    Ha  kazdagoo  lao- 
néne  is,  az  tusiak  vgy  tan^zuu,  mint  ha  semmi  nem  volna  iB>itii.  ' 
Evang,    IV.32ob).    Mint    az   párisi    doctorokmic    irá.«e    tirtj*  ' 
(Di.'d.  155).  Immár  olylyá  tartom,  mintha  olllion  volnék  (Nád:  I 
I.*iv.  Il*'i4).  Ezent  kel  azért  az  eonciliomokrol  erteufme  t«  tar  ' 
tirfanune  (Mou:  AjjoI.  275).  .Ieles  laká.st  tartyác,  hogy  lakt.ioK  ' 
(Zvon:  Post  143).  Ez  a  praodicator  caluinista,  noha  némelfiek  \- 
.ízt  tartiiik  felöllé,  hogy  ariánus  (Ril:  Csisk.  340).  Az  mint  mii  f 
forditjís   tiirtya   (Alv:Po8t.  1379).    Eggyetlen   egy   pai«)l   tuil 
csak  leimi  az  aixistol,   Christust,  a  pápista  biblia  is  ugy  laf^ 
(Matkó:  BC^ik.  437).    Mit    l'og   tartani   i-liá.szjir  én  fotőlem,  ü 
ezt  fogia  tudni  (Ziinyi  11.3).    Ugy  tartyák  a  .szent    magyarJoft 
(Illy:  Préd.  11.167).    Az   ostoroziisokat  és  tömUV-zözéseket  cMk 
ollyhan  lartúita,  mintha  nem  is  ö  szenvedte  vólua  azokat  (Hil|.> 
Piiiise.  234X  Mások  Is  ugy  tartják,  hogy  egy  kedv  szeréut  ie0 
levél  jobb  egy  táutznál  (Mik :  Tl<rL  34).  Eleuterius  azt  tartottig 


TART 


TA  UT 


462 


azon  rabok  lakják  az  udvart,  a  kik  lánhíban  járnak 
NE.  59\  Kiki  iiiaíja  olvéltébeii  azt  tartva,  bosy  mellette 
jjisság  (Fal:  UE,  111,171).  l!t)  (postuli),  iirapsiTÍbo ;  for- 
verordnou]  Hitilnk  ezt  tartia,  liogi  valakik  iotli  tettének, 
elettív  mennek  iDobrC.  12S).  Az  i.slen  ren(iele.se  kíizfln- 
1  koppén  ászt  t'u-tia  (Fél:  Tan.  407).  Az  teremtés  vtan  az 
k  ;iz  szarmaza.sbol  le.sziiek,  fi  mi  keppen  minden  teremtet 
K!  szaiwrodasjtnao  modsia  tartia  (93).  Gyakorta  kilíimben 
hogy  nem  mint  az  fi  iouendfi  m()ndá.soc  tart^uiaia.  1^19 
isysz.  03).  Hogy  minnyájan  meg-ballyanak  az  vtMaó  nap- 
elíítte,  nem  lehetséges,  mert  az  istennek  fogadása  külöm- 
arl  (R-izm:Kal.  ö5íi.  Az  Ezbugai  Istuan  iozagalioz  nem 
lahiak  a  ket  atiiunfia,  a  mint  az  contractns  lenel  e.s  tartia 
Kadv:  Csal.  11.90).  Isteni  decretom  tartya  illly:  Préd,  U..'il). 
álom,  az  uémot  olyat  igér  vi.s.sza,  mellyet  megálkmi  hiti 
rtotta  (Thaly:  Adal  1.91).  14)  [timeo;  befúrclitenj.  Igen 
k,  hogy  te  rajtad  bé  ne  tellyék  ez  is  (Czegl:  MM.  105). 
ly  magam  is  tartottam,  de  istennek  hála,  lecsendesítettem 
ébereknek  az  nagyát  (TőrtT.*  1.221).  Hiszem  ha  az  ellen- 
nem tartana,  10  naptiíl  fogva  csak  az  A.szalónál  nem 
rt  volna  iR;ikGy:  Lev.  216).  Tudván  okát  a  felt;imad;Lsnali, 
Db  is  tartott  másoknál  (Mik:  MN.  288). 

:óIások).  Meg-adózol  ezért   eb   tartotta  (K6nyi:  HRom. 

Fogadása  tartja:  religione  voti  *obstrictu.s  PPISI. 
;esek  lehassewiik,  mjiit  az  isteny  fogadaas  tarttya  (ÉrdyC. 
).  Vigadozzék,  a  meddig  akarja,  kedve  tartya  (Mad : 
lg.  362).  Oda  mehetsz,  az  hova  kedved  tartja  (RákGy:  Lev. 

Igen  tartya  kedvek,  hogy  az  utszák  szegeletiben  ütkozze- 
(F.al:NE.  4).  A  miut  a  szó  tartya  (Tof:  Zsolt  796). 
btii  tart :  B  e  t  s  ü  1  e  t  b  e  n  fcu-tani  valakit :  magna  *digua- 
t  aliquem  diligere  PPBl.  Urunknak  tudtára  is  adjuk,  hogy 
3<la  bocisfiletben  tartsonak  legyen  bennünköt  az  comiasariu- 
(EsztM.  II 156).  Maga  birtokában  t.irtani  valakit: 
re  aliquem  ad  *manum  PPB.  Eleven  emlékezetben 
m  jü  téteményidet  (SzU:  MVir.  107).  Nem  tartyatok  eze- 
ben  az  ewt  ezer  embert  (JordC.  404).  Ha  meg  nem 
yak,  minden\^l,  meztSn,  faUvn  szabadok  legyenek  ew  fe- 
b  e  n  tartanya  (RMNy.  III. 77).  Isten  engem  az  feyeben 
k  egli  oraygh  se  tarchon  (LevT.  I.26R).    Valakit    függc'i- 

tai-tani :  *detinere  aliquem  su.spensum  PPBl.  Két  dolog 
ig  függíben  tartotta  tanátskozá-somat  (Pázm:  Préd.  a3). 
;Sben  tartom  elmémet  (Mik:  TörL.  37).  Ki  vig.'i.sztalta  magát, 
jó  kedvében  (Fal:  UE.  III.73).  El-kárhozott,  mert  any- 
i  betsiilte  a  pénzét  és  olly  kevésbe  tartotta  a  lelkét 
'M.  40).  A  mig  tart  a  lélegzetben,  addig  tart  a  r e- 
lységben  is  (Fal:  NE.  52).  Ki  nehéz  a  nyelvet  rakó n- 
b  a  n  tartani  (Fal ;  NA.  187).  Szükség  volt,  hogy  a  hívek  e 
on  s  a  n  y  a  r  n  s  á  g  b  a  n  tartatnának  (Pázm :  Préd.  32).  A 
alábbvaló  eszközök  is  szjímban  tartassanak  (TiirtT.*  I.1G4). 
b  e  r-s  z  á  m  b  a  n  sem  tartatot,  hanem  féreg  volt  (Pjizm : 
I.  497).  Leányi  mellé  vette  és  kisasszony  számban 
itta  (Bethl:  Élet.  II.8).  Ester  es  6  neki  adatée,  hog  nem- 
ié c  z a m a b a  tartatnéc  (Béc-siC.  51).  Tekintetben 
ni :   *observare   aliquem  PPBl.    Senkit   utálatban   ne 

(Com-:  Jau.  Ití2i.  Teréza,  a  mig  tart  a  magyar  vérbe  n, 
3m  felejt  tégedet  (Fal :  Vers.  884).  Kévánok  minden  lelki 
jót,  míg  ez  világba  tart  (I-,evT.  H.77).  Magzattyokat 
IkSdé.sekljen  z  a  b  o  1  á  b  a  n  tarczác  íZvon :  Post.  1.192). 
Dzákok  zabolában  t.artas.sanak  (Monlrók  VIII.205).  Vkihez, 
ez  cv :  Betsületbíil  valakihez  tartani :  officii  cansa  ali- 
ti  proseqiii  PPBl.  Minden  jószágot,  akar  hol  legyen,  csnk  hogy 
iZ  fcn-tson  és  oda  foglallyon  (Ver:  Verb.  48).  Ugy  igazulhatsz 
a  alioz  tarta.sz,  a  mit  azok  javasolnak,  kiknek  a  bültsek  ren- 
székek  és  szavok  vagyon  (Fal:  UE.  417).  W  hozza  czo- 
tos  künyőnjlete,ssegel  tartatik  vala  (VirgC.  101).  Mindenek- 
t   D  o  m  i  t  z  i  u  s  h  ü  z   tart :   *ob.servat    Domicium   maximé 


PPBl.  Aitatossagal  tartatik  vala  ez  ember  zent  F  erén  c  z  h  e  z 
(VirgC.  104).  O  is  neniSs  embőr  Inuen  a  c  z  a  zárhoz  tart  vala 
(WaszprC.  111).  Ha  azok,  kyk  az  tvíruynhez  tártnak  ArvV- 
ke.s.sek,  az  hyt  \'irp.sse  lAt  (Komj:  SzPál.  58).  Mi  lehet  illend/1  a 
nemesi  vérhez,  mi  kötele.s.s('g  tart  igaz  vi  t  é  z  s  é  g  h  e  z  (Orczy : 
Killtll.  .58).  Vmin  cvj:  A  r  r  á  n-tartom ;  lireo  PPBl.  Valatnit  ill« 
áron  tartani  (SzD :  MVir.  44).  Éu  a  s  z  t  al  o  m  o  n  bírtalak  :  *cibo 
mao  tibi  servio  PPBl.  Ebeden  vélek  tart;ds  Atet  (VirgC.  87). 
Bécsbe  egyét  két  forinton  tartott;ik  (LevT.  11.32).  Valamit 
egy  garason  tartani:  a.s.s6  *vei)dit-vro  aliquid  PPBl.  Az  isten 
ez  napról  napra  nehezebb  beteg.ségemet  rajtam  tartja  (Uadv: 
Csal.  III.258).  A  halai  renden  tarttya  a  fó  embert  a  para.sz- 
tal  (Fal:  NE.  33).  Selyryt  is  zabacyagon  tartya  (RMNy. 
III).  62).  Zabadsagon  thartora  ewketh  (Levl'.  1.280).  Mikort  azt 
száján  tartyuk  (Czegl:  MM.  142).  0  azokat  számán 
nem  tarthattya  (Megy :  3 Jaj  11.156).  Valamit  szemén  tar- 
tani :  in  *oculis  habere  aliquid  PPBl.  Ha  azon  tsúnyaságot 
továbbatská  tartya  szemén,  néki  szokik  (Fal :  NE.  68).  Kiki 
szemén  lai-tsa  tsillagát,  mert  ha  ol-veszti,  nem  le.sz  vezére  (Fal : 
UE.  465).  Ezt  tartsad  szemeden  és  gyakorta  forgasd  elmédben 
(Fal:  BE.  57.3).  Ez  a  kevélység  jó  tejen  tartja  a  fiVbflnfiket 
(Fal :  NA.  179)  Igen  zabolán  kell  tartani  a  hitelt,  hogy  íinnőn 
magunktól  meg  ne  tsalattassunk  (Fal :  NE.  377).  Vkinci,  vv'ii- 
nek  í\):  Fiamnak  tartom  :  *aguosco  61ium  PPBl.  Ha  isten- 
n  e  k  tartó  lelked  van  (Nyr.  X.469).  Elég  vagyon  énnekem  io 
Schem,  tarch  magadnae  a  tiédet :  habeo  plurima, fráter  mi, 
sint  tua  tibi  (Helt:  Bibi.  I.Q2).  Tarcsd  magadnak  atiámfia  észt 
a  köntöst  is,  mert  bizony  igen  a  testedhez  áll  (Bal:  CsLsk.  113). 
Nyereségnek  tartani;  in  *hicris  ponere  PPBl.  Sommi- 
nek-tartani:  aliquem  *nanci  habere  PPBl.  I'7íi/?r  c«:  Zeren- 
cara  job  arrara  tliarcjok  az  borokath,  de  folevvk  ford\vla.s- 
thvl  (LevT.  1.2.59).  Czak  c  z  u  d  á  r  r  a  tartiák  (Decsi :  Adag. 
277).  Ha  valakit  halálra  tartanának  (Pi'izm :  Préd.  9). 
H  o  s  s  z  ú  i  d  (^  r  e  tartom  :  invetero  C.  M  á  s  i  d  ó  r  e  tartom  : 
reservo  C.  Walamytli  tartotok,  tarczatok  i  r  g  h  a  1  m  a  s  s  a  g  r  a 
(ÉrsC.  217).  Isten  e  földön  ellenségit  gyakorta  kedvekre 
tartya  (Pázm:  Préd.  22).  Egy  fia  vala,  kinek  nyelvességében 
gyönyörkcidvén  kedvére  tartotta  205).  A  meg  elégedett  utállya 
az  étkeket,  a  kedvére-tartott  azokban  választást  tészon  (Com : 
Vest.  42).  A  tekinteteseket  nagyra  tarts,  becsíillyed  (Com  : 
Jan.  195).  Hogy  havasalföldi  or.szágát  és  Tömösvár  vidékit 
nemzetünk  g;izoIta,  sem  orczánkra  nem  tartotta,  silt  irgal- 
mas .szemmel  nézte  (Monlrók  VIII50).  Aztalat  kyralynak  sok 
ideig  cziak  rouasra  tartotak  (Görcs:  Máty.  50).  Nagy  jutal- 
mad vagyon  asszony-állat  mennyben,  kit  számodra  tartand 
Krisztus  jobb  kezében  (Tbaly:  Adal.  1.24).  A  melly  ökröt  magad 
szolgál  attyára  fartasz,  gy.akran  bé-fogod  (Pázm:  Préd. 
32).  Egy  úrfi  til  ember  arra  t  a  r  t  s  o  n,  hogy  a  bfitsAlet  az 
5  szivében  fel-találkozzék  íFal:  UE.  450).  Mondbatsza,  mire 
tartsunk,  hogy  keresztyének  lévén  meg  felellyfmk  kőtelo.s- 
ségiiuknek  (Fal:  NA.  174).  Vwhu'l  c«:  Az  egész  summa  pénzt 
tartsák  m.aguk  kezeknél  mind  addig,  míg  fölemberkednek 
az  eot  gyermekek  (líLOkl.  45).  Ez  dolgot  magoknál  tartác 
(Kár:  Bibi.  III.40).  Vmil  tx:  Árnyék  hozóé  és  árnyékot 
tartanac  a  hársfa,  platánfa,  szilfa  (Com:  Jan.  19).  Baráts;i- 
g  o  t  tartani :  *eolere  amicitias ;  valakivel  barátságot  tartani ; 
exercere  *amicitiam  cuni  aliquo;  jó  emberekkel  tartotta  barát- 
ságát: adjunxit  ad  *neces.sitndinem  suam  bonos  viros  PPBl. 
BekesegSt  tart  afafianal  (GnaryC.  6.5).  Ty  velelek  t.nrt 
'XrAk  bekeseget  (VirgC.  57).  Bekesegőt  tart  uala  medenockel 
(TelC.  16).  Az  akaratnak  békességet  kell  tartani,  a  szükségnek 
hadat  (Illy:  Préd.  ILlOSb).  Erós  tsatát  tartani:  *aggravare 
ictus  PPBl.  Czazar  dolgát  tárta,  adozaasaat  el  .sem  hagya 
(ÉrsC.  477).  Kiki  mind  az  fi  dolgát  tarclia  (Tel:  Evang.  Lll3). 
Tartsa  dolgát  ez  az  sido  kerdes,  melyet  most  nekflnc  vetnec 
elSnkben    az    papasoc    (E.sztT:  IgAny.    119).    T.artuak    közlök 


463 


TART 


egyenességet  (Tlialy :  VÉ.  1.27).  Az  liit  nem  t;uth  e e r- 
d  e  m  e  t  h,  hol  embery  okossagh  webet  bj'zon.sagliot  (ÉrsC. 
275).  Ha  valami  gondodat  tartod  reá:  si  qua  te  *attingit 
cura  PPBI.  Czak  anne  gondoth  tarczwuk  my  magwukrol,  hogy 
niy  attyauk  fyanak  gongyat  bátra  ne  wessek  (ÉrsC.  21.')).  Bizou- 
Síigidra-  gondot  tart  lelkem  (MA :  Bibi.  V.58).  Az  oskolákra  igen 
jó  gondot  tartson  a  püspük  (Bod:  Hol.  88).  Ügyetekre  az  isten 
gondot  tart  (Bod:Lex  58 1.  Gyfllést  tartani:  agere  *conven- 
tiis,  concilinm  *liabere;  gyűlé-seket  tartani:  agitare  *coetus; 
g  y  ü  1  ö  1  .s  é  g  e  t  tartani :  *gerere  inimicitias  cum  aliquo  PPBI. 
Gyíiiölség  tartó  (Pázm :  Préd.  724).  Parancsola  Jesus  az  5  tam't- 
ványainac,  bogy  egy  b  a  i  ó  t  s  k  á  t  tartanánac  Sn^ki  (Helt : 
UjT.  ,16).  Minemű  borin  oreauai  kére  boíanatot,  ba  haragot 
tartaz  te  afattianae  ellene  (GuaryC.  fifi).  Haragot  tartotam 
atyámnak  es  atyamfyaynak  ellene  (V'irgC.  9).  Haragot  ne  tarcz 
az  te  néped  ellen  (Kár:  Bibi.  1.106).  Ila  rt  zot  tartani  az  ellen- 
.séggel :  *cernero  cum  bo.stibus ;  kemény  hartzot  tartani :  *acri- 
ter  pugnare  PPBI.  Szftnetlen  hartzot  tartani  tártnak  az  íirdUg- 
gel  (Pázm;  Préd.  400).  Vetessek  a  vizbe,  az  araíi  a  fenekou 
al  meg,  a  baLsamon  kedeg  tul.se  helt  tart  (NagyszC.  254). 
Kyk  az  eo  helyeket  tárgyak  azaz  kyk  az  zenieknek  bazokbau 
lakoznak  (DomC.  134).  Helt  tart  Cristnsnak  orzagaban  (ÉrdyC. 
658b).  Rokon  kílzel  helt  tart  az  erek  dychSseegben  (659).  Eel- 
sew  helt  tart  mynden  zeerzetek  kízStt  (573).  A  bűn  nem  ke- 
vé.sbé  a  bivíknél  mint  a  hitetleneknél  helyt  tart  (Illy:  Préd. 
n.  F;iflb.  1).  Hetet  tart  vala  az  cohnyan,  fev-z  vala  sororok- 
nak  (MargL.  22).  A  hit,  kit  valaki  téliesen  es  zegetlen  nem 
tart  (DöbrC.  56).  Az  mi  hitSnketh  tartia  (KazC.  116).  Ygen 
orylem,  kerezttyen  hitteth  tartottam  (GyöngyC.  53).  Senky  wy- 
gíiztalod  nem  lezón  wala,  hanem  czak  te  zyled  5  leikenek 
ko.senVsegeben  h  y  w  s  e  g  6 1  tartliwan  (CzcchC.  15).  Had  homo- 
logion  az  hold,  raak  az  nap  tartson  igazat  (Decsi :  Adag. 
217).  \'együk  próba  kűre  és  lássuk  közelebb,  igazat  tart-e  a 
beszéd  (Fal:  NE.  49).  Hiironi  foga  tart  istrázsát,  alig  nigja 
a  híg  kását  (Fal :  Vers.  882).  .Játékokat  tartani :  Indos 
*celebraro  PPBI.  C  o  r  r  e  s  p  o  n  d  e  n  t  i  á  t  tart  vele  (Monlrók 
V1II.217).  EkSnyv  nem  ide  szol,  Iwuiem  a  tengernek  túlsó  par- 
tyával  t'U-tya  közit  (Fal:  NA.  120).  Tübb  kanton  vagyon  Hel- 
vetiábau,  de  csak  héttel  tartja  kiVzit  Anglia  (FahNU.  321). 
Nézz  az  orraljára  és  Ijisd  meg,  mint  tartja  magát  (Nád :  Lev. 
34).  Meg  értekezzftc,  mint  tartotta,  mutfitta  magát  (MA :  Scnlt 
130).  Végezetre  menyegzilt  tartanak,  az  holott  ő.szve  adat- 
tatnak a  pap  által  (Com:  Orb  243).  A  szeretet  nem  tart 
mindenkor  módot  (Pázm:  KT.  1.S8).  A  módot  tartsa  (Gér: 
KárCs.  IV.313).  Mercnrins  tiztara  es  melegre  haylaiido 
napokat  tart.  1582  (KGalg.  Giij).  Mindennel  n  a  i  a  8  a- 
g  o  t  tartott  (Boni :  Préd.  549).  A  liázassági  szeretetnek  okát 
tartya  és  hasonlatosságát  az  akarat  szeretete  (Illy : 
Préd.  I.366b>  Ystennek  p  a  r  a  n  c  z  o  1  a  t  y  a  t  tarczatok 
(EhrC.  58).  Tartottam  te  paranczolatidat  (AporC.  98).  Isteimek 
paraucholattyaat  nem  cbak  nem  tarttyaak,  de  tarlauy  .sem 
haggyaak  (ÉrdyC.  524).  Az  kik  pártot  tnrtnak,  istentül  s  mi 
tőlünk  fik  mind  átkoztatnak  (RMK.  V.16;').  Az  Adoni.ns  pjlrtyát 
tartyác  vala  (Kár:  Bibi.  1.301).  Póni  tent  iát  tarconc  es  i^ 
bocaiuiffat  kúíi  hnllasoekal  kérifie  (BécsiC.  27).  KezAk  vágyónk 
te  veled  penitentiat  tartanonk  (VirgC  50).  Kezde  gonozt  mon- 
dany  az  varasuknak,  mert  nem  tartottanak  vona  penitenciat 
(JordC.  386).  Mynek  elette  az  iVók  |K>kolbeli  kut  beeli  lier- 
penczen,  penyteneyatli  tb.arczi\tliok  (ÉrsC.  170)  Tartuan  nrak- 
n.ak  pompa sagyt  (UomC.  132).  Regulát  (Vir.aztol  tarta- 
nak: regulám  simpliciter  servant  (ElirC.  124).  ■lóllehet  jiediglen 
mikor  a  természet  valamit  teremt,  bizonyos  rendet  tart 
(Fal:  NE.  123).  iúep  Ilona  iiagi  siralmat  tárta  (CsomaC. 
23).  Ne  tarczon  semy  z  a  m  o  t  róla,  hogy  az  erek  bodoghsag- 
ban  be  mehessen  (ÉrdyC.  148b).  Regen  nagy  szamot  tartottac 
arra,  kit  miuel  ueueznenec  (Born:  Préd.  65).  Bennűno  lakik  az 


TART 


sz.  lélek,  jónkra  és  gouaszunkra  számot  tart  és  vigyáz  (Pázm : 
Kai.  33).  ILa  alnokságimra  számot  t;irtasz,  meg  nem  meneked- 
heten]  (Tarn :  Bar.  106).  Kérlek,  jó  fiam,  parancsolat/jmra  tárta 
számot  (RákGy:  Lev.  6.5).  Nem  méltó  számot  tartani  arra,  ki, 
mi  kiszti  a  nyelvet  (Fal:  UR  III.21).  A  betsUletre  kényes  szá- 
mot tartottak  (Fal :  TÉ.  643).  Fráterek,  kik  az  enangeliomi 
zegeuseget  nem  tartyak  (VirgC.  110).  Attyamfya  farkas, 
fogadod  tartany  ez  zegewdest  (EhrC.  151).  Némellyek  sze- 
retnek a  régi  idfikre  vúszsza  tekéngetni,  oda  tartyák  szeme- 
k e t  (Moln :  JÉpüL  XV).  Anne  zenuedeteossegeot  tar- 
tottanak, bog  nyolcbad  napyg  nem  jttak  (DomC.  297).  Minem&  < 
z  e  r  t  kelyen  tartany  (VirgC.  I36b).  A  i-uhák  azon  z  y  n  t, 
wyssagot  tarttyaak  (ÉrdyC.  514b).  Az  remethee  zawat 
tártba  es  az  gyermek  annyahoz  eseek  (ÉrsC.  463).  Zyzos- 
seegőt  akarok  tartany  (ÉrdyC.  550).  Tanaczot  tarthnak 
vala;  consilium  faciebant  (JordC.  389).  Parancholatot  ada  ky 
az  feyedelem,  hogy  az  kerezttyenek  ellen  tanachot  tartanának 
(ÉrdyC.  547b).  Az  farizeusok  tanachot  tartanak,  mjinodon 
ewtet  el  wezthetnek  (Pesti :  NTest.  73).  T  á  n  t  z  o  t  tartuii : 
*agitare  choros  PPBI.  Meg  köszöné  az  asszonyállatoknak,  hogy 
í  neki  társaságot  tartottak  volna  (ÉrsC.  102).  A  ki  ai 
római  pápának  társaságát  tartya,  az  keresztyén  ecclésiáv.<il 
t.artya  (Pázm:  Kai.  646).  Társaságot  tarta«z  vélek  (Mail: 
Evang.  275).  Mikoron  Zakariás  pap.sagnak  t  i  z  t  e  t  tartanaia  ♦ 
zeriben  isten  elSt  (DöbrC.  397).  Fogadást  tín,  hogi  tizta- 
s  a  g  0 1  tartana  (VirgC.  102).  Ott  jelennek  meg,  a  hol  udvart 
tart  a  bűitses.ség  (Fal:  UE.  369).  A  közép  utat  kel  tart:uiod 
(Illy:  Préd.  1.3).  Veztegseget  nem  tartotam  (VirgC.  Sl 
Hewsagocat  zolnya,  veztegsegheket  nem  tartan.aia  kichindedek- 
nek  lattatnak  lennye  (WinklC.  124).  Eris  viadalt  ök  tarta- 
nak (Tin.  327).  Igen  nagy  viadalt  tártának  mind  kit  felól 
(Helt;Krón.  37).  Az  égen  tfizet  támaszta,  ki  éyel  világot 
tárta  (MA:  Bibi.  V.49).  l^miben  vkii  v.  vmit  c«:  Az  egyházi 
népek  ne  tartsac  5  magokat  azba,  kire  nem  boczattaltac 
(Boi-n:Préd.  263).  Mérget  tíirtanak  begyekben  (SzD: 
MVir.  411).  Dolgában  tart  igasságot  (MA:  Bibi.  V.r,).* 
Nagy  i.sten  feelő  leelky  eeietben  t,arttya  vala  ennen 
magaat  (ÉrdyC.  .5()8b).  Bynekben  meg  feddésében  tartí 
vala  odes  kemensegeot  (DomC.  117).  Nagy  kemeuseegf 
tartatjk  vala  byneknek  megfeddeseben  (218).  Kiki  mind  hatá- 
rában tartsa  magát  (Decsi:  Adag.  210).  Az  nakat  .az  igab« 
tartya  (VirgC.  92)  Ki-nyilatkoztattya  a  .szüveknek  magában 
tartott  titkos  tanátsit  (P.ázm:  Pré<l.  15).  Valaki  szenuedD6 
istenért,  imar  az  &  lábat  tart.anaya  az  mas  vei  ágba 
(VirgC.  88).  Vkihtz  v.  vmihfz  fniit  x:  Hozzánk  tartsák  a> 
hűséget,  mert  ha  külőmben  cselekesznek,  porrá  kell  lenra 
lakóhelyeknek  (RákGy:  Lev.  144)  Igenis  tartom  kSzAmel 
hozzá,  hogy  mind  ezen  mind  a  más  világon  bóldogid  légyen 
dolgom  (Fal;  NE  81).  Párttyát,  részét  hozzám  tiri!.:i 
(SzD:  MVir.  12).  Ze  re  tetet  tart.andotok  egymásli.  í 
(ÉrsC.  241b).  Azokhoz  t-urtanak  vé  rséget  (SzD:  M\'ir 
457).  Ketten  tartják  k  «  z  «  k  e  t  egy  adóssághoz:  praet.-u- 
dimt  duo  ideni  debitnm  PPBI.  Ha  te  afatfiahoz  haragot 
tartaz  (GiiarjC.  05).  A  nagy  elme  nagy  dolgokhoz  tartj* 
kSzit  (Fal:  UE.  399).  Fejedelmekhez  teljes  en  ged  el- 
mésség et  tartsanak  (MoiJrók  Vin.244).  Valamig  felfi- 
barátunkhoz  haragot  tartunk  (Illy ;  Préd.  11.93).  I'l.' 
V.  vmihtz  tartja  magát :  Oko,sl)an  tartanayak  magokat  ho- 
z  a  y  a :  in  illis  periculis  cautins  ipsis  proriderent  (ííéniGl.  2i.i8>. 
Egiebek  es  iol  tarti.ak  magokat  tehozad  (VirgC  í'7i 
Kegyelmes  képi)en  tárta  magát  hozaia  (Helt:Krón  7' i. 
Jo  azokas  ugi  tartani  egymáshoz  m  a  g  u  n  k  a  t,  a  mint  & 
szent  felsége  tartotta  magát  mi  hozza  ne  (Tel :  Evaog. 
I.ITO).  HetfAu  niegent  zeek  lesen,  L  K.  tártba  ahoz  magát 
(RMNy.  11.136).  A  mi  tizt«W  vagyon,  ahoz  tarcz  magadat 
(Decsi ;  Adag    117).  Minden  dolc  ignac  végzet  ídeie  vagyon,  ah(» 


TARl" 


TART 


v,c, 


laguiikat  tartaimiic  (Dáv:  KKer.  03).  Náiu  ha  lisUod  Var- 
én iialáloiunt,  ehhöz  tartsad  tiam  Varkucs  magadat  (Tin. 
Tartsd  eliez  magadat,  ne  lautolodgyal  (Czegl :  MM.  100). 
in  fik-is  eliez  tartottác  magokat  (Czegl;  Japb.  106).  Ma- 
1 1  iol  tartod  egiebekhoz  (Virg.  C.  97).  írj  mindjárást, 
tudjam  magam  mihez  tartani  (TiiitT.^  111.326).  Miu- 
isperastségekbo  kmátorokat  rendelvén  mihez  t;irtanák  ma- 

(Bod:  Pol.  l.Tl).  Ha  kik  oz  ilyenek  közül  urokkal  mint 
niáltak,  tartsiik  alkalmukhoz  magokat  (Monlrók 
10).  Idíhöz  tartsa  magát  (SzD:  MVir.  25).  Kegyesseu 
t-i  magát  isten  a  sa  m  árit  áná  hoz  (Illj:  Préd. 
Idegen  1 5  r  u  é  n  y  e  k  h  5  z  tartuan  m  a  g  a  t  (Kár:  Bibi. 
.  rmire  vmit  xi:  Más  dolgára  gondot  tartó,  min- 
táiban kalán :  alienarura  renim  *curiosus  PPBI.  Vkitöl, 
l  03 :  Imádgyátoc  az  wrat,  mind  az  egész  fold  t  a  r- 
1  S  tSle  (Helt:  Zsolt.  195)  Az  ti  attyátoktíai  tartanac 
etec  (Kár:  Bibi.  1.158).  Az  prédikátornak  Sárviiratt  kel- 
maradni, iniértliogy   tart  tflie  az  gyermek  (Nád:Lev.  60). 

tartunk  tiMiik  s  annál  inkább,  ha  az  hadak  mind  el- 
jiek  (RákGy :  Lev.  262).  K  i  t  ű  1  ha  imar  nem  tartasz 
:  Ápol.  307).  Ettfd  igen  tartoc  (Czegl:  Japh.  71).  Hitemre, 
lak  mind  aluszunk,  felnyitják  a  .szemünket,  tartok  a  1 1  ú  I 
:  Adal.  1.83).  Tartottini,  meg-valloni,  attól,  a  mivel  ijesz- 
lek  (Bod:Pol.  119).  Hol  ettíil,  hol  amattól  tartván  jó 
in  háborgattya  a  félsz  (Fal :  NE.  107).  Ki  fakadót  volna, 
ittiil  nem  tartót  volna,  liogy  valami  uj  káromkodásra 
ne  adna  (Fal:  NU.  250).  Tartott  a  bálvány-imá- 
t  u  1  (Czegl :  Japh.  53).  Tartunk  az  csalárdságtól 
Gy :  Lev.  302).  Az  nem  nemesek  az  chazaroktwl 
mak  vala  (ÉrdyC.  623b).  Tartottak  az  Lsteui  fenyíték- 
(Moln:JÉpül.  94).   Nem   tart  ura  haragjátul   (Ver:  Verb. 

Homonnay,  Sorbán  rezgelődésétSl  nem  szükség 
ni    (MonTME   111.160).   SemmitSl   ugy   nem  kell  tartani, 

a    feslett   emberek    barátkozásátúl    (Pázm:  Préd. 

Tart  hiszem  a  szent  irástul  (Czegl:  Japh.  6).  Vmiülxi: 
lérem  mondani,  hogy  az  okos  állat  magát  bolondul 
,a  (lllyef :  Jephta  6).  Egyiket  sem  tartyac  feleségül 
5i :  Sall J.  66).  Gyalázatul  magadnac  ne  tartsad  (Com : 

206).  Isten  chak  játékul  tartya  az  emberek  dolgát 
yi:  ASyr.  33).  Jánost  p  r  o  p  h  e  t  a  j  u  1  tartják  vala  (Csoma- 

I.  Vmivé  cw :  Az  sathaan  nehezzee  tarttya  vala,  hogy 
irzagot    kezeebSI   ky   zalaztotta  volna  (ÉrdyC.  496).   S  z  i- 

n§  ne  tarcza:  ne  pudeliat  (Sylv:  UT.  11123).  Szeme- 
I  m  §  nem  tartá  az  isten,  hogy  azok  6tet  5  isteneknek 
k  (Sylv:UT.  11.109).  Míg  élek,  Kd  szolgáló  leányává 
im  magamat  (LevT.  11154).  Vkivel,  vmivel  c«:  Veled 
im :  *acclino  me  ad  tuam  causam  PPBI.  En  is  veled  tar- 
(l'el:Evang.  11.102).  Veled  tartanám,  tsak  imez  egy  ne- 
Bg  előttem  ne  volna  (EsztT:  IgAny.  500).  Kérdgyed  meg 
iházi  uramat,  hogy  ha  velem  tartya  é  még  5  kegyelme; 
:iy  tésLs  biir  bibliáddal  tartanád  inkább,  hogy  sem  mint 
u  piszok  essék  rajtad  (Matkó:  BCsák.  300).  Mondanak  né- 
yek  :  Nem  tartyuk  ebben  M  a  t  k  ó  v  a  1  (Matkó :  BCsák.  355). 
künknek  káros,  lelkünknek  is  áros  törökkel  tartani 
ily:  Adal.  1183).  Azokkal  tartson  értelmed,  kik  kévé- 
én, nyelved  járása  azokkal,  kik  többen  vannak  (Fal:  UE. 
.   Valakit    beszéddel   tartani:    *dictLS   onerare  aliquem 

II.  Be.széddel  tarttia  5  vendégeit  (Decsi:  Adag.  273).  Kinek 
a  lencse,  ki  tart  a  borsóval  (Fal :  Vers.  905).  Oly  pro- 

ir,  ki  az  pörben  az  ellenkezó  fellel  tarttya  (Ver :  Verb.  24). 
-hódúit  tartomány  az,  a  mellyel  hatalommal  tart  a  király 
n:Jan.  143).  Tovább  fertály  mért  földnél  kell  hiddal 
ini  a  Dunát  (Monlrók  VIII.383).  Pereputtyostul  kóstál 
ták  az  praedikatorokat  (Pázm:  Kai.  135).  Telegdi  azt  ina, 
Lutherekcel  tartanára,  tahat  az  regi  szent  attyakat 
loztatuom  kellene  (Mon:  Ápol.  418).  A  ki  magával 
ídfil  tart  és  el  tud  élni,   nem    ragad    reá   valami  szomszéd 

.H     NTKLVTÖET.    SZÓTÍB.     In. 


rüh  (Fal:  UE.  435).    Eddig   is   a   kuruczokat   bizonyos   prae- 
V  e  n  d  á  v  a  1   nem  tartották,  hanem  szakasztva  adtak,  a   mit 
adtak   (Monlrók    XV.516).    Miért   tartanám    reménséggel 
hijában  magamat  (Kár:  Bibi.  1.517).  A  nagyok  naggyal  a  nagyok 
s  z  i  n  é  V  e  I    tartanak    (Fal :  UE.   309).    Sok    s  z  ó  v  a  1   valakit 
tartani :  procor  PPBI.  Nem  czac  szouai  tartya  őket  (Born :  Préd. 
283).    Ha    most   is   csak    .színes   szókkal    fog   tartatni,  mérges 
poharától  könnyed  elállani  (l'haly:  Adal.  1.98).    Ravasz  szavai- 
val engem  ne  tartson  (KecskTört  111.326).  Adgy  tanácsot  néki, 
tanácsai    tartsad    (Com:Jan.    201).    Egy   inasnak    hadgya 
mord   szavával,   a    két   rabot    tartsa    ma   jó   vatsorával 
(GyöngyD:  Char.  12).   Valahová  tart:  Órfil  az  fúria,  nem  késik 
pokolban,  rőpfilését  tartya  nagy  Tőrök  országban  (Zrinyi : 
ASyr.  23).   Aszódnak   tartottam  a  kantár  szaromat  (Gvad : 
FNót.  31).   Azt   se   tudjuk,   mihez,  azt  se,  merre   tartsunk 
(Fal:  Vers.  913).   Tartanac   Feyervárra   (Helt:Krón.   34). 
Kit   meg   ertuen  zent  János  egi   zoros   v  t  r  a   tartuan  a  nagi 
kapura  viue  őtet  (WeszprC.  97).  Amazokra  nézve  föllyeb,  ezek 
kedvéért  aláb  kellet  tartani  a  beszéddel  (Fal:  NA.  120).   Bal- 
fele tarcatoe,  ha  io  helre  akartoc  menni  (NádC.  572).  Kezde 
a  hedgy  ódaián  fel  menni  és  a   czere  felé   tartani  (Helt: 
Mes.  196).   Nem   mere  oda   menny,   hanem  Galilea   felé 
tárta  (Zvon:Post  1.218).    Hogy   elnyerjék    5rők    fidvességeket, 
ide  felé  kellene  néklek  tartanok  minden  gondolatokkal  (Fal : 
NE.  65).  A  ki   lefelé  tart  erkőltsével,  megvettetik  (Fal:UE. 
456).   A   hegyke    ifjac   félre   menuec  s  ugy  nézéllic  magokat, 
melly  szép  a   csizmájoc  s  az  után  sockal   gőgösben  lépnek  s 
orrokat  fellyeb  tartyác  (Megy:6Jaj.  11133).    Mikor  idegből 
nyilakat   botsátimk  bizonyos  ki  fűgge.sztett    tzélra,  fellyeb  tar- 
hmk  (Fal:  NE.  67).  Hátra  tartanac   őc  is  és  el  szalladánac 
(Helt:  Króu.  38).  Oda  tartuiac  (187).   Vvii  alatt  cv:  Evt  erze- 
kensegeket  r  e  t  e  z   a  1  a  t  tarchuk  (PéldK.  33).  A  mel  imaöa- 
gokat  tez,  mendenkoron  bizon  z  a  m  a  I  a  t  tarcad  (VitkC.  12). 
Az    törvpeennek    alatta    tartatwnk    vala    (Hall :  Paiz.s. 
352).    VH    ellen    c«:   The  atyadffya  tart   valamit   te    elle- 
ned  (JordC.  366).  Vmi  gyanánt  (x:  Nagy   proffeta   gya- 
nánt  tarttyaak   vala   ewtet   (ÉrdyC.    524).    Vh.   mellett  x: 
Ha    Kegyelmed   mellette  tartja   és   fáveál    neki,   igyold 
Kegyelmedre    is   nehézsége  leszen   ő   felségének   (ErdTörtAd. 
m.l63).   Vvü  módon  tx:   Mint  tartja:    quauti  *licet  PPBI. 
Meghívtam  magamhoz  ebédre  avarba  s  igen  frissen  tartot- 
tam (TörtT.2  111.398).  G  0  n  0  z  w  1   taityak   hv^ket   neegy  zaz 
eztendeygh  (JordC.  727).    Nem  szerété  ászt,  hanem  igen  gono- 
szul tarttya  vala   (Helt:  Krón.    61).    Myg   ez   wylagba  woltam, 
orzagomat   yol    thartottam  (ÉrsC.  455b).    Rátottól   5    felségét 
akkor  jól  tartja,  ha  fi  tőle  néki  lészen  szép  fiu  magzatja  (RMK. 
1V.257).  Meny  fel  amoda  a  dombra  és  onnég  meg  nézzed  mes- 
terségemet: ezennel  igen  iól  tartlac  (Helt:  Mes.  345).  Pongrácz 
János   Simoni    Mihálylyal   vendégségben   mentek   vala   parolla 
alatt  az  némethez,   kiket   oly   jól    tartanak,   hogy   már  Simoni 
meghala,   Pongrácz   penig    haldoklik  (Bercs:  Lev.  166).    Mikor 
ollyat  tselekedett  Krisztus,    mellyből    ditséreti    .származhatott, 
megparantsülla,  hogy  titkon  tartsák  (Pázm:  Préd.  53).  A  mely 
szerentse  egy  végben   hoszszut    tart,   ahoz   tsak   gyanúban 
kell   bíznunk   (Fal:UE.   386).   Tarcz   veszteg   magadot  és 
nyugodgyál    én    szerelmes    népem    (Kár:  Bibi.    1456).    Cristus 
vronc  az  sidoktol   v  n  d  o  k  o  I    tartatic,  karomlatic  (VitkC.  71). 
Azzoni  állat  panazla,  bog  eoneky   atyalya   fogva   tartatneek 
(DomC.  28).  Fogna  lartonac,  ho|  meg  őlec  (VitkC.  76).  A  .sidoc 
hetuen  esztendeig  fogua  tartotanac  (Helt:  Bibi.  I.a4i.    Egyetlen 
egyig  fogua  tirtatunc  (Bom:  Préd.  240).   Magok  fejére  hoznak 
kemény  átkot,    mert  fogva  tai-tják   az   szent  igazságot  (Thaly: 
Adal.  140).    Vagyunk  szám  szerént  ötveukilenczen,  kik  idegen 
helyben  fogva  tartatunk  (Thaly:  Adal.  151).  Keblét  mindenkor 
nyitva  tartya  (Gsi'izi :  Síp.  271).   Nyluan  tarchok  ez  funda- 
mentumot, hogy  a  mit  hirdetőnk,  nem  enibőri  gondolat  (Beytho  : 
Epin.  234). 

30 


467 


EGYBE-TAKT— ELLENTTAKTÓ 


t'ÖL-TART— FÖNNTARTÁS 


4'i'í 


egybe-tart :  |couservo ;  beljalteu).  Maria  égbe  tarfa  vala 
menti  ez  i);ek(3t  bezelveu  5  zivobeii  (DöbrC.  269). 

eggyet-tart :  [conseotio ;  UbereiuLsimmen).  Soha  egy  igye- 
imsaeeben  nem  vattoc,  egyet  nem  tartottoc  (Mou:  Ápol.  14). 

el-tart:  I)  perduro  MA.  fproducor;  sicli  verliingern].  Még, 
Ítélem  uram,  észten  ez  napig  eltart,  lia  tovább  nom  is,  itt  ;iz 
gyülé-s  (Gér:KárCs.  IV.  178).  8)  .sustonto,  enutrio  MA.  erUalten, 
emalireu  PPB.  Az  varos  népe  fogadiist  t\\u,  bogi  az  fai  kast 
mind  eltyg  eltart)ak  uagi  io  keduel  (VirgC.  57).  Yuie  hol  ffyad, 
azért  tarcz  el  evvtet  (ÉrdyC.  339b).  Mykoron  latot  volna  meg 
nyomorwlt  embert,  nem  haggya  vala  koldwhiy,  de  eltarttya 
vala  evvtet  (6.5.5).  Taré  el  azt;ilodnak  morsalekyaual  {TihC.  23. 
Az  tudomjüiy  mindeuflt  el  tarttia  az  embert  (Decsi:  Adag.  50). 
S)  [ansei-vo;  aufbewahreu|.  A  gySmSlrafic  eltartatuak  a  téli 
gyflmSk'.s  házban  avagy  5.szi  gyíiniőlcs  taito  helyen  (Com:  Jan. 
19).  4)  (retineo;  zurückhaltenj.  Én  el  nem  tartottam  tudva 
.semmi  ország  hasznára  nézfi  leveleket  (TiirtT.a  L147). 

eltartás :  (sustentatio ;  eniiilirung).  A  felét  annak,  a  kit  a 
töröknek  fizet  a  polgár,  mntribnálja  a  mi  hadaink  cl-tart.'L^ára 
(Zrinyi  11.201). 

eltartó:  [.servator ;  erhaltor].  Életflnket  .az  nrnak  akarattyá- 
lioz  .szabjuk,  n5  kegyas  eltartii,  azért  az  ő  nevét  hirde.ssed 
(Mad:Evang.  783). 

eleibe-tart:  obtendo  C.  fvorhalten). 

ellent-tart :  rofragor  C  reluctor  MA.  [.advprsor,  repngno] ; 
vviderstreben,  widerstrehen  PPB.  Senki  ellent  nom  tartott  benne: 
nemo  hie  *«iterces.sit ;  a  kapit;inyok  ellent  tartanak  a  dologb.-ni: 
tribuni  *intori-ednut  PPBI.  \V  teneked  ezben  elent  tartli  fVirgC 
20)  Neked  kedeegb  ha  (wed  leend,  ellent  tartiuí  neky  (WinklC. 
127)'.  Semmi  ellent  nem  tárta  neki  (WeszprC.  46).  A  .szentek 
te.ste  as  lelke  eggyk  m.a.s.siknak  nem  tarth  ellent  (SándC.  18). 
Az  ygaz  zerzetesnek  ew  fejedelme  ellen  nem  kel  rugodozny  es 
ellent  t;irtany  (ÉrsC.  168).  Ha  aszed  leend,  ellent  tart.xsz  neki 
(259).  Abban  ellent  nem  tarthatok,  az  mit  én  tenéked  kedved  sze- 
rént látok  (RMK.  Il.:í2).  Az  baszéd  istené,  ellent  nem  tarthatunk  j 
az  fl  akaratján.ak  (117).  Nem  tíirlananak  ellent  benne  (líMNy. 
II.  47).  Akarónk  ellent  tartaiiy  benne  (LevT.  M3.i.  A  babilonia- 
beli  kiralnair  ellent  ne  tart.s.anac  (Helt:l{ibl.  I.g2).  Azokcal  is 
szembe  állana,  a  kic  ellent  tartnac  (Tel:  Ev.ang.  17).  Ugy.in 
igyekezik  rajta,  hogy  az  mi  urunkat  .az  níniaiak  Isteni  köziben 
bé  vétetné,  de  az  riimai  tanáts  ellent  tai  ta  Ijenne  (P;izm :  Kai. 
44).  Kiben  ellent  nem  tai't  az  római  ecclésia,  csak  hogy  az 
kov;'i.sztalan  kenyeret  is  elégsége.snek  higgyék  az  lu-  vacsorájához 
(681).  Ellent  tart  fíelasins  paiíi  értelme,  ki  igy  szol  (Zvon: 
Osiand.  132).  Kérem  Gábriel  nrani,  ellent  ne  tarczon  Ke  (Hjidv: 
Csal.  III.92I.  Mulatságodban  is  ellent  nem  tartinik  mértéklete- 
sen, moit  ifjú  legény  vagy  (Rjiktíy:  Irfiv.  243).  Az  abbé  nem 
tartott  ellent,  meg  lett  a  végezés  köztök  (Fal:TÉ.  767). 

ellenttartás:  refragatio  MA.  das  widerstehen  PPB.  Yay 
azoknak,  kyk  Koreenak  ellentart,a.ss;m  ragazkuttanak  (.JordC. 
881).  lieanyinak  ellene  mondása,  tilta.sa  es  egyehfijle  ellen 
tartása  (Ver:  Verb.  108).  Ez  vtodat  touáb  bár  no  bálázzad, 
senki ellBntarlá.s.sát  no  fogadgyad  (ForlSzer.  Ml).  Minden  ellen- 
tart.ás  nélkül  oljíltem  az  hivatalra  (MA:  Bibi.  IV.l  16). Ila ellen 
taiUlst  jelent  is  az  isten,  téged  .-iz  ne  rettentsen  (MA :  St-ult 
288).  Az  illyon  elleutartásokban  kítorságosbbau  járj  (Illy;Préd 
1.338). 

ellenttartó:  refragator  MA.  widerstreber  PPB.  Ellent-tartó. 
ellenzi :  intercessor,  adversiis  PPBI.  Soc  ellen  tartoc  lamadanae, 
ki  ISn  oztan  Olasz  orszjignac  na^  romlására  (Szék:  Króu.  190). 
A  ki  gyiilés-lételnek  ellentartrija  vét  vilna,  mind  or.sz;ignl  rejá 
támadnának  iMonlrék  III.137)  ö  felségének  könyörgenek, 
hogy  ne  lenne  ollentartó  benne,  engedne  az  ország    karatjálioz 


nasum    ''s\ipiii:i 


(141).  Bika  Emre  uramat,  mert  hogy  ellentartó  volt  benne, 
nem  kildé  (Nád :  I>ev,  127).  Az  vr  .szolgainak  szilídséggel  kel 
oktat'ii  az  ellentartokat  (Fél:  Tan.  326>.  Kik  abban  ellen  tartók 
voltának,  mind  meg  cMeté  (Pethfl:  Krón.  179). 

föl-tart:  1)  erigo,  surrigo  MA.  erhdben,  aufrichteu  Pl'l; 
Monda  a  farka.s :  Tarcz  fel  tehát  a  labodát  (Helt:Me».  ■_""  - 
S)  fretineo,  retariio;  aufhallenj.  Tárta  fel  a  királyt,  mégleii 
Signiond  ioue  (Helt:  Krón.  73).  S)  [sustento,  tueor;  aufreeht- 
erhalten).  Bíuátságot  feltartják  (Gér :  KárC's.  IV.592).  4)  enutrio, 
innutrio  C.  educo  MA.  enialiren.  aulerziehen  PPB.  Fel-lartom, 
nevelem :  eilueo  PPBI.  Jóuő  Nazaietbe,  hol  fül  tartatot  uala 
(MünohC.  115).  Nagy  zerelniel  nenely,  tárgya  fel  .az  fyat  (ConiC. 
3).  Loen  ez  vylagra  Moyses,  ky  barom  honapyg  tartateek  ftel 
hA  attyanak  hazánál ;  mykoron  kyvetfittek  vuna,  tfol  véve 
hiStet  Faraho  kyrdnak  leauya  és  fl'el  tartaa  Invtet  (JordC. 
728).  Ayaula  egy  komayanak,  hogy  gongyaal  vyselnee  es  tir- 
tanaa  H'el  (ÉrdyC  338b).  Zent  jamliornnk  ailaak  tanoytiny 
as  ott  tartateek  ö'eel  (635).  Soent  Anna  ázzon  logad;i  es  zíle 
es  az  ő  leiuiat  emtete,  feltárta  (TelC.  35).  Nazarotlje  mine,  hi.l'  i! 
ij  fel  tai-tatott  vala  (Sylv:  UT.  1.86).  Kit  az  Dienes  az  Ham.  m 
nac  tia  fel  tárta  mint  e^  édes  magzatiat  (!*/,ék:  Krón.  9).  \  . d 
fel  !i  gyermeket  es  tarts  fel  emiekem :  aeiipe  puerum  istum 
et  nutii  mihi  (Helt:  Bibi.  I.Cc2).  Azért  mert  hoge  fel  tartót, 
örömesben  szolgálnék  Nak,  hogesem  masiuik  (LevT.  1.248). 
Az  anya  mondgya  nékiee :  Titeket  firSnmiel  tirtottalac  vala 
fel  (Kár:  Bibi.  1.456).  Egy  szegen  paraszt  néha  tiz  gyermeket 
fel  tart  kajialasanal  (Tel:  Evang.  1.224).  Bodogoc  az  emlec, 
kic  ő  gyenge  koraUni  az  Cbri.stust  fel-tartotlac  (88).  Vedd  fel 
te  ember  ez  gyermeket  és  fel  t;utsad  mint  tennen  gyermekedet 
(Huny:  Trója-.  A3).  Dol)ok.i  az  kissebbik  tiae,  Jeueliye  lei;.ven, 
kytthenfol  tartok  (Kadv:  Csal.  IlI.lSd)  Porontyát  fi)ltart.s.a,  ha 
csinál  (Thaly:  VÉ.  11167).  Tigristejjel  taláni  tirtott  fel  énany.iin 
(286).  5)  (sin-sum  .'iscendo ;  binautsteigenj.  Fel  lartáiiac  a  n;i'-v 
begyekre  íllcit:  Krón.  21).  Onnét  (Ongvártól)  feltartott  BenU 
.szász  felé  (Mdu:  írók  111.118). 

[8zólá.sok|.    Fel    tartani    az   orrát-   ii.isiim    *i 
PPBI. 

föltartás  :  I)  erectio  MA.  aniricbtung  PPB.  2)  (abstinenfia, 
entbalt-samkeit].  Miczoda  az  feltartásnne  módgya :  a  quo 
ab.stinere  debet  (MA:  Bibi.  1.230).  S)  educ-atio  C.  nutricatio^^ 
nutricatus  MA.  auferziohimg  PPB.  Gyermek  feltartíis:  *e^iu■ 
latio  puerilis  PPBI.  Giormekekuek  ó  fül  tarta>uk (CsomaC.  SH. 
Nagy  igaz  szívvel  fáradtam  én^steklie,  feltartástokba  és  J.  i  i 
való  t.anétistokba  (l^vT.  H.SO). 

föl-tartó:  1)  educator  C.  nntrítiiis,  nutri.^  MA.  eriiahr.  i 
;iufei7,ielier  PPB.  Fel-tartó,  neveifi:  educator  PPBI.  a)[el.ilu-: 
huchmiitigj.  Nem  tudja  hová  r:ikni  lábait  és  merre  fonh'l;uii 
szemeit  fel-tartó  .szivében  (Fal:  NA.  232). 

fönn-tart:  1)  fsustento;  anfrecht  erlialtenj.  ö  iiag>síW.i 
eddig  megmutatott  kegyelmasségét  egyen-egyen  személyiinkir 
fenntartani  méltóztassék  (MonOkm.  ATI.258).  A  mértékleii-s 
vendégség  fentnrlja  az  igaz  iKirátságot,  neveli  a  kilz  örömöt 
(Fal:  NE.  25).  Hogy  ha  szerentse  kéz  fogá.si  között  fenn  tjirt- 
hatod  az  igaz.ságot,  nem  tészen  szerencsétlenné  (Fal  •  BE  5891 
X)  íreservo,  difl'ero ;  vorbohalten).  Fentartya  isten  azoknak 
vétkét,  kik  boszszút  flzuek  fPilzm:  Préd.  126).  Fen-tartva  lényen 
oz  elméjében  (Ozegl:  Japb.  61).  Megbocsátotta  ugyan  biinOki 
de  a  büntetést  fönt-tartván  .azzid  büntette  meg  őket  hogy 
Ígéret  főidébe  lié  nem  mehettek  (Biró:  Ángy.  12öi. 

[Szólások].  Nem  egésséges  mindenkor  feutartani  raaf; 
meg-kiváiinya  azt  Is  a  helyes  udvariság,  hogy  uéha  aláb' 
Ijamk  (Fal:i;E.  111.139). 

fönntartás:  (conservatio;  erhaltiuig].  A  mi  emleke7etiinkn''t. 
feiuitartása :  ad  memóriám  *uominis   noatri    PPBI     ígéreteinek 


iaW 


■•4 


KITART— MEG-TART 


MEGTART 


470 


'j;-eríisittetéselire  adott  egy  diplomát,  ;i  melly  lenne  a  haza 
iessége  femitait.-i.siiiak  és  a  luilönibBző  vallások  között 
ó  egyességnek  fundj'inioutoma  (Bod:  Pol.  137), 

ii-tart:  I)  [foras  poirigo;  lieraiisbaltenj.  A  róka,  midiin  a 
rásoknak  sokKiga  reá  támad,  valami  szoros  száji'i  lyukba 
tezik  eKVtíik,  mellybiM  tsjik  a  farkát  tartya  ki  (Mi.sk:  VKort. 
n.  S)  Idetraho,  dodnco ;  abzielien].  Az  szűrnek  végit  mindé- 
it t.sinállyák  egy  mértékre  sziirtakáfsok  ugy,  bogy  az  rámán 
tson  negyven  sing  boszszat,  ba  meg  nem  tartiuia,  ezt  az 
ib<')I  tart.sa  ki  az,  ki  meg  veszi  az  szűrt  (TörtT,    XVni,239) 

.é-tart :  1 )  (demitto ;  berabneigen],  Syethnek  az  hohereknek 

tartany  nyákokat  (ÉrdyC.  548).  S)  [se  snbmittero :  sich  her- 
a.s.«!cn|.  A  magosról  kezet  nyiíjtasz  a  magával  nem  biró 
mszédodnak  és  ott  fenn  is  letartasz  szíveddel  (Fal:  NA.  239). 
(retineoj  abhalten].  Le  tartani  sírni  az  azzouiallatot,  az  az 
szoktatni  az  sirásrol  (DictaGr.  27), 

.etartás :  [comitas,  bumanitas ;  herablassung].  Se  vétekre 
tsiulára  ne  véld,  mikor  a  tűré.ssel  és  alázatos  le-t'irtissal 
állak  (,Fal:  NA.  233),  A  szelídség  és  le  tartás  a  világtíaiban 
;  nagy  fogás,  ezekkel  kelletik  magokat  (Fal:  SzE,  561),  Az 
ínkezí  alkalmatosságok  váltyák  a  le-t/irtást  és  reá  viselést, 
;yik  egykor  jó,  a  másik  miiskor  job  (Fal:  UE,  416), 

étartó  :  [submissus;  demüfig],  Amant  felakasztották,  bolott 
efirto  Mardüchaeusnak  gyűrűt  adtának  ujjaira  (Fal:  NA, 
.).  A   le-tartó   alázatos   embert    az   isten  szereti   (Fal:  SzE. 

nég-tart:  1)  (retineo,  comprimo ;  zurűckbalten,  bemmenj, 
na  \nXn  béresnek  mimkayat  meg  tartany  (VirgC,  12),  Az 
futásának  serenseget  meg  tárta  (54),  Nem  tarttya  meg  ew 
agliyaat  (ÉvdyC,  574b),  Megtartya  vala  lebeletet  (.Helt:  Mes, 
).  Az  ki  baragiát  meg  nem  tarthattya,  báboniíagot  szerez 
ir:  Bibi,  L622),  Kettőt  kérek  tolled,  no  tarts  meg  tJllem 
jgy:  Bayle,  320),  Meg  akarod-e  az  adósságot  tartani  tőlem 
r.  XIV.220),  Iván  vajdát  hívják  az  vajdasiigra,  kinek  szeren- 
jét  mi  sem  akarjuk  megtartani  (RákGy :  Lev.  57).  2)  servo 
isservo,  retineo  MA.  bebalten  PPB.  (bewabren,  aufbewabrenj. 
bort  vy  tómlőcbe  ereztnek  es  mouno  megtai-tatic  (MüiicbC, 
i).  Az  wy  bort  wy  edeenben  kel  töltény  es  monnolTel  meg 
:atyk  (.lordC.  379),  Az  zentsegnek  il  lágyat  eorekke  való 
ítartanaja  (DomC,  4).  Ky  megh  gyewioly  ew  lelkeetb  ez 
ígoii,  az  erek  eelettre  tarttya  megh  ewiet  (ÉrdyC.  lS2b). 
leket  akartam  megtartani,  hogy  hygyek  az  en  fel  tamadaso- 
t  (ÉrsC,  566),  Mindenkoron  voltimae  e  tiidtjmannac  hirdetői, 
uél  ez  e  tudomány  megtartatot  (Helt:  Bibi,  I.b2.  Kár:  Biljl. 
)5),  A  régtül  fogna  meg  regzet  ueueket  meg  tailyuc  (Tel : 
uig,  34),  Meg-tartyák  a  farkas  d&hős.ségét,  de  meg-tserélik 
ázattyát  (Pázm :  Préd,  847).  En  vagyon  a  nagy  túrbetí5  isten, 
megtartom  ii'galmasságoniat  ezerig  (MA:  Bibi.  Előb,  I).  A 
Ivesseg  nem  tartatik  meg  a  sákban,  sem  a  parittyában 
m:  Ve-st.  80).  Az  olajfa  leveleit  meg  tarttya  még  tében  is 
f.  Préd.  1.431).  A  kik  utánua  következtének,  jobban  meg- 
ihatták  vólua  a  kezek  alá  ment  jószágot,  a  mellynek  némelly 
le  ide  tova  el-idogenítetett  (Bod:  Pol.  172).  3)  conservo  C. 
stodio,  tueor,  salvimi  praesto ;  erbalten,  bebűten,  beschűtzen, 
fabren].  Tarcz  megb  hftket  en  newembe :  serva  eos  in  nomine 
rdC.  687).  Imagad  6tet,  bog  a  te  igekezetetec  zeplStelen 
?  taréa  (VitkC.  21).  Mynd  ez  borayg  en  testemet  rontatlan 
»  tartotta  (DomC.  141).  Az  napigh  isten  íít  me_'li  tartotta 
omaC.  2).  Tarcz  meg  engemeth  wram  (Knlo.sC.  23  >.  Isten 
5b  tbartsa  es  zerentsezze  Kegelmeteketh  mynden  jawawal. 
.5  (Századok  IX. 205).  Engemet  megőlnec  es  tégedet  meg 
tnac :  interticient  me  et  te  rasei-vabunt  (Helt :  Bibi  LE4). 
ly  vár  fen  az  magas  hegyen  vagyon  és  igen  erős,  bolot 
országnac  corouáját  szoktác   meg  tartani  (Helt:  Krón.   3). 


Tarebya  meg  isten  vrasagodal  (LevT.  1.336).  Isten  tartsa  meg 
Kdét  nagy  jií  egé.szségben  n.'igy  jó  békességgel  (11.24).  Kegye- 
lemből vattok  meg  tartattatván  bit  által  (Szár:  Cat.  C:2l.  Az 
ur  isten  negyven  esztendeig  meg-tartá  ruhájokat,  sariijokat  és 
czepelSsőkőt  (Illy :  SzÉlet.  1.8).  Hulló  hajat  meg-tiirt  tormának 
a  leve  (Felv:SehSal  21>.  Tartsd  meg  azt  az  életet,  a  mely 
nekem  oly  drágába  telik  (Mik;  MN.  189).  4)  (raservo;  behalten]. 
Valakiknec  megtartangyatoc  bflnőket,  meg  tartuan  vadnac 
(Born ;  Pi-éd.  263).  Vram  ne  tarc'b  meg  nekiec  az  fl  bflnőket, 
mert  nem  tudgyak,  mit  miuelnec  (Tel ;  Evang.  1.96).  Valakiknek 
megbocbáttyattük  bfinőket,  megbouzáttatnak  nekik,  valakiknek 
meg  tartangyátok,  meg  tartván  vannak  (11.81.  Szár:  Cat.  K3). 
A  kiknek  bűnöket  megtartyátok,  meg  vannak  tartva  (Illy: 
Préd.  11.283).  5)  (permaneo ;  daiiern,  sich  haltén].  Egész  njig 
megtart,  élhetsz  vele,  mind  fogytig  jó  leszöu  (Radv:  Csal.  III. 
49).  6)  Ihabeo,  possideo;  besitzen,  behalteuj.  Nem  volnátok 
ara  meltok,  hogy  titeket  az  fwld  es  befogadna  es  meg  tartana 
(VirgC.  47).  Az  pénz  az  te  ziueeteket  el  ne  hytegese,  hogy 
walamelytek  tÍTekvvgyek  meg  tartani  idív  zerent  való  mai'bat 
azoknak  fí'lwte,  melyek  zyksegbevvl  megh  tartatnak  (123). 
Bekesegbnek  myatta  tarthbattyatok  meg  ty  lelketeket :  im- 
padencia  possidebitis  aninias  vestras  (ÉrsC.  283).  Tarczon  pokol 
meg :  abi  ad  malos  coraos  (Üecsi :  Adag.  89).  7)  (observo ;  eiii- 
halteu,  befolgen,  beobachtenj.  Ha  ez  fogadást  meg  tartangia, 
tahat  N^Tieki  zikseget  meg  ágiatok  (VirgC.  57).  Munkáknak 
zere  meg  tartasek  (122).  Ez  békességnek  zepplevtelenevi  meg 
kel  tartatny  (CornC.  177).  Mykoron  megyén  vala  az  vton,  meg 
tárgya  vala  az  silenciomot  ez  zenfseges  atya  (DomC.  122).  Az 
zolga  tartozyk  ew  wranak  bagyom<isaat  enghedelmes.seeg  alatt 
meg  tartany  (ÉrdyC.  77).  Hallyaak  Utemiek  ygheyeet  as  balwan 
meg  tarttyaak  (517).  Megtartiián  az  ő  eleyknec  .szőrzéseket 
(Helt:  UjT.  KS).  A  te  tőled  vőtt  tőruént  meg  nem  tartottáe  és 
az  te  szerzésedet  meg  nem  őriztéc  (Kár:  Bibi.  I.467b).  Az 
ecclesiakba  be  szállót  .szokás  meg  tartassek  (Pécsv;  Fel.  853) 
Az  vasárnapot  nagy  szentségessen  meg  tartottáe  (MA:Scult. 
904).  Az  eski'ivést  szentfii,  tőkéiletessen  megtartya  (Com:  Jan. 
185).  Tarts-meg  ím  e  következendő  regulákat  (Pós:  Igazs.  I. 
107).  Szavadat  megtartsad  felebarátodnak  (Orczy:  KöltH.  43). 
8)  (reclpio ;  aufaebmen].  Ha  téged  rokonságnak  tőruéne  zérent 
akaraud  megtartani,  iol  lőt  míivelkedet  lézeu  e  dolog  (BécsiC. 
7).  Meg  lelem,  a  kit  en  lelkem  zeret,  meg  tartom  őtet,  el 
sem  boi5atom(VitkC.  14).  9)  (comprebendo;  f&stnebmen].  Eleibe 
kelénec  az  kéraéc  es  mégtartac  őtet  (BécsiC.  32).  Eleibe  kelenec 
az  őr  alloc  es  meg  tartac  vtet  (GuaryC.  56).  Meg  tártak  ^ 
zolgait  fts  bozzosag  illetassel  meg  ölek :  tenuenmt  servos  ejus 
ex  contnmeliLs  afTectos  occiderunt  (DöbrC.  380).  Bekowal  meg 
nem  tarthattyak  vala:  compedibus  non  potnerunt  eum  ligare 
(JordC.  467).  Mykoron  megh  tartottak  vona  Pétert  es  Janostb 
(715).  Szentmaijai  ugyan  megszökött,  nem  lehet  kétség  hozzája, 
de  mi  meg  nom  tartjuk  (RákGy:  Lev.  48). 

[Szólások].   Vmiben  megtart :    Egészségben   megtartom : 
sospito  C.  Minden  alatta  valókat  császári   méltóságom   szerént 
igazszagokban  megtartok  (Monlrók  VIII, 230),  Vkit  vniiböl 
(X :  Tarcz  meg  engőmeth  bynőkből,  gonoz  tőrtee- 
n  e  1 8  k  b  ő  1  (CzechC   47),    Vkit   vkinek   v.   vminek  cv> :  Wewn 
ewangeliumy  zegenseget  mynden  yozagot  zegeueknec  el-o,sztuan, 
maganac  semytt  meg  tarttuan  (EbrC,  8),  Az  pohánkában 
az  ki  leg-kisseb  magvú,   azt   kell   magnak    és   vetny   meg- 
tartany  (Lipp:  Cal,    3),    mt   vkitnl   cvi :    Dávidot   megtartá 
isten  Saul  túl  (Tlialy:  Adal.  1.47).  Tarts  meg   engem    iri- 
gyektől, rágalmazó  beszédektűi  (113).   Vkit  vmitűl  cw:  Tar- 
czagh  megh   magok   az  bálványoknak    aldozattyoktwl 
:    (JordC,  761),  Tárcsa  meg  magát  a   bintől   (DebrC,    127), 
j   Az  imádság  nag  e  s  e  1 1  fi  I  meg  tart  (GuaryC,  64),  Zent  atyám 
j    tarchad  meg    e  w  k  e  t    mynddeu   g  0  n  o  z  t  w  I   (ÉrdyC.    39b). 
i   Tarczatok  megh  magatokat  testhy  gyenyeri^seghek- 

30* 


471 


MEGTARTÁS— REÁ-TART 


REÁTARTÁS— TARTALÉK 


472 


t*l  (JordC.  847).  My  az  ow  vyryuel  meg  igazuytaltak  ineg 
tartatunk  ew  myatta  az  liarautwl  f Kumj :  Szl'ál,  61).  Az  hus 
e teltül  iiiu)?  tartyiic  magunkat  (Moii:  A|ioI.  140).  Meg 
tjirtoni  maga  m  a  t  h  eeii  kegyetlenségemtől  (KulcsC. 
30).  Ha  Z  a  y  K  a  t  a  ala  akar  jeviiy,  Ke.  az  v  t  u  1  meg  ne 
tarcliya  (RMNy.  11.140).  Meg  tartatoek  myiidei)  vezedelem 
t  &  1  wr  Lsteiinek  hatalma  myat  (ÉrdyC.  595).  Vtmt  vmilill  cv : 
Ha  keze  ket  lopás  tul  raagtartanác  (Kulcs:  Evang.  412). 
A  meg  holt  test5t  a  meg  rotadastol  meg  tartliattiak 
(CebrC.  111). 

megtartás :  1 )  (retentio ;  boibohaltung].  Palástolt  mester- 
séggel élt  az  5  székinec.  mogtartá-sára  (MA;  Tan.  1156).  2) 
repressio;  lienimung].  Menden  napon  vy  ruhaual  kewtewz}' 
uala  az  va.w.egeknek  he-.sebenek  helytt  vernek  meg  tartására 
(HirC.  65).  3)  [comprehensio ;  verliaftungj.  Kenyegethe  volna 
meg  thartas.sal  az  meg  Imit  K.  K.nek  ados-sag.-iyrtli  (KMNy. 
11.198).  4)  conservatio  í-'.  MA.  (benahrung).  Ez  gyermek  adateek 
tu[do]manra,  hofi  az  zentsegnek  illagyat  evrekke  való  meg 
tartassa!  meg  tartanaya  (UoraC.  4).  A  b5yt  kellemetes  A  testy 
egeassegnek  meg  tartaasara  (Ér.sC.  538b).  6)  obser\-atio  MA. 
beobachtung  I'I'H.  Kezde  prédikálni  az  akarat  zerent  való  zegen- 
segnek  megtartásáról  íVirgC.  71).  Mynd  ezeket  megtartására  az 
A  elmeié  meg  giaponek  (lülb).  Az  alazatos-sagnak  megtartásá- 
ról harmad  capitulum  (125).  Hamiadyk  mondatyk  regula  zerent 
való  életnek  niegtarta.sanak  (ConiC.  5).  Kysded.seegeetewl  foghwa 
eegyesowlt  wr  Istenhez  az  ew  paraucholatynak  meg  tartas.s;ibau 
(ÉrdyC.  639).  Intés  a  parancholatoknac  meg  tartására  (Helt: 
Bibi.  I.Nnn2).  K5tele.s-e  az  szombatnak  meg  tartására  (Fél: 
Tan.  554).  Nem  egy  Alt;dlyában  lehetetlen  a  tSrvény  meg- 
tartás, mert  paradicsomban  meg-tartható  volt  (Pázm:  LnthV. 
112).  A  fele  emlékezetes  és  megtartásra  méltó  mondások 
(GKat:  Válts.  I.  Elíb.  52),  6)  [nutritus,  sustentatio ;  ernahrung, 
erhaltung].  Annyan  synchenek,  ky  elegh  wolna  az  háznak 
megh  thartasara  zyksegh  koron  (LevT.  1.166).  Az  táplálás  és 
az  élet  megtartás  csak  az  istenen  áll  (MA:  SB.  136).  Az  hadak 
megtartasjln  meg  is  szeppentek  (KákGy:Lev.  531). 

megtartatandóságooska :  [observatinncula  ;  regelclien). 
Volnának  tíb  sok  e  féle  szükséges  observatiotskák  az  az  meg- 
tartatandás;igot,skák  is  a   magyar   Írásban   (GKat:  Gramm.    B). 

megtartható :  sen'abilis  MA.  das  zu  behalten  ist  PPB. 

mégtarthatóság :  (observationis  possibilitas;  mögliclikeit 
der  beobachtung].  Az  parancsolatoknak  meg-tarthatóságárul 
rehesgeci  (Matkó:  BCsák.  181). 

megtartó :  1)  servaus,  rotinens  C.  [bewahrer]  Ky  mynden 
ioziigiiak  gy&ytSye  es  gySkere  es  meg  tartoya  (VirgC.  62).  2) 
servator,  conservator  C  salvator  Com;  Vest.  144.  erhalter, 
besdiützer  PPB.  Nem  szabásod  nékfliic,  hogy  valakit  az  istenen 
kivfil  megtartónknak  isméijíinc (Sárp :  Noe.  117).  S)  [observaiis, 
obíemperans ;  befolger).  Ez  zent  zegenseg  iduessegnek  \ia, 
alázatosságnak  meg  tartoya  (VirgC.  32).  Ev  vala  tevkelletea- 
seggal  való  meg  tartoya  az  tanalchoknak  (C'oniC.  8).  4)  [ob- 
tinens;  bohauptend].  Aligli  lehetenk  meg  tartói  az  czionaknak : 
potuimiis  vix  ohliuere  scapham  (fél:  Bibi.  226).  5)  tenax  Com: 
Jiui.  182.  [karglichj.  A  takaroko.ssan  él5  kevéssel  meg-elégedic, 
nem  javát  megtartó  ugy  vagyon  (non  tenax  (luidem),  de  a  meg 
kiméllésben  serényen  mértékletes  (Com:  Jan.  189j. 

reá-tart:  1)  (toneo;  haltén].  Christu.?  nagy  kótel  ala  vetette 
magát,  mellybe  rea  is  tartotta  magát  (Boni:  Préd.  61h)  2)  [.se  con- 
ferro ;  sidi  hegében).  (A  njiilak]  a  melly  helyben  Jket  Hadzák,  abból 
soha  meszsze  nem  távoznak,  és  ha  szintén  néha  enni  s  imiya  kimen- 
nek-is,  de  arraahelyre  mindenkor  reá  tartanak(Misk:  VKert  172). 
S)  [aestimo,  honoro;  in  ehren  haltén,  hodi  schiitzen).  Engem 
igen  reji-tiirt,  vár  tőlem :  *ob.-iervantissimius  mei  PPBl.  Ezer 
szépet  mondanak  róla,  igen  rá  tartják  (SzU:  MVir.  86)  4)  (ub- 


servo,  intiieor ;  sieli  richtcn].  Mykoron  ember  tyzti&seeglien 
volna,  nem  ertekSzeek  meg  róla  az  az  nem  tartaa  magaat 
reea,  de  hasoulaa  magaat  az  oktalan  barmokhoz  lÉrdyC.  7). 

[Szólásfjk].  Re  át  ártja  magát:  amicos  tragoedos  imitatur 
MA.  sich  aufblasen,  huftartig  sein  Adámi.  A  majom,  mikor 
ember-riüiálM  flltSztették  volna,  szépen  reá  tartotta  magát, 
mihent  mogyorót  vetettek  eleibe,  majomnak  mutatta  ni:igát 
(Pázm:  LutliV.  236).  Ott  mégis  nevetünk  a  kis  Suaival,  mert 
az  aszszonnyal  reá  kell  az  embernek  tartani  magát,  valamint 
a  konyódi  nemes  asz.szonynak  (Mik:  T«rL  82).  Ha  tflkörlie 
néznének,  talán  megutálnák  inkább,  .nemhogy  reá  tartiuiák 
magokat  (Fal:  NA.  180).  Rá  tarttya  magát,  mint  az  etzetes 
korsó(SzI):  MVir.  276).  Aztótrát  ar  t  az  nagy  uraságra, 
ha  van  néki  egy  ro.sz  kabillája  (Tlialy :  VÉ.  II.6). 

reátartáa :  gravitas,  fa.«tus  SK.  [.stol/.J.  A  kSznép  kSnnyen 
tanulja,  vigan  ilzi  a  re;\  fcirtist,  a  kevély  feleleteket  i  Fal :  NA. 
178).  A  nyughatatlan  változás  élén  ellenáll  a  szerével  való 
reá-tartásnak  (Fal :  UE.  111.163).  Az  udvari  emberben  rendihei 
képest  jeleskedjen  valami  reátartás  (Fal :  VK  427). 

maga-reátartás  :  (aestimatio  sui ;  selbstachtung,  selhst- 
gefiihl].  A  magarátartás,  melylyel  a  (nemi)  tisztaságúik  ékai- 
sége  meg  tartatik  (AOiere:  B<ilc.s.  118).  Maga  rá  tartá-ssal  é» 
másoknak  meg- vetésével  (Pataki:  Reg.  180).  Járá.sa,  kelése, 
maga  reá  tartá.sa  nem  mutattak  egyébre  (Fal:  NU.  322). 

reátartó:  1)  (gravis;  ansehnlich,  bedeutendj.  Nintseii  csak 
edgy  magát  reá-tartó  férjfiú  i.s,  a  ki  hamar  hiszen  (Teleki: 
FLél.  126).  Igazán  magát  daliáson  reá  tartó  állat  a  ló  (MLsk; 
VKert.  106).  2)  (elatus;  aufgeblasen]  Vannak  magokat  reá 
tartó  és  valami  feljebséggel  litogató  nemzetségek  (Fal:  \JK 
501). 

Tartalék  :  I)  [obstacnlum  ;  hindemisj.  Könj-fi  had  és  b»ti 
és  gyors  mint  az  árviz,  ninchen  tartalékja  sem  tftz  sem  sel 
viz  (Zrínyi  1.21).  Nincs  már  tartalékja  Zrini  seregének,  m( 
futnak  elitté  az  törtik  vitézek  (60)  Magas  heeyekb'l  '  V  t 
kü-szikla,  kinek  sohnn  nem  lehet  nagy  t.irtalékja,  n 
seggel  dili  (55).  Ninchen  tartalékia  szaljad  jövetelének  .l.iszti: 
Mars.  22).  Azt  mondta  volna  Haiszter,  még  ez  idén  megnéá 
Újvárt,  már  ugyan  tartalékja  nem  lesz,  ha  Bottyán  általgyfitt 
(Bercs:  I^ev.  287).  Az  gyalogság  már  elment,  nagj-  tartalékja 
lesz  az  segétségre  menó  ellenségnek  (592 1.  Eotet  semmi  tilrvéidj 
s  tartalék  meg  nem  mara.szthattya  (l-'el:  UR  381)  Mindea 
tartalékot  leront  és  gyJzedelmossen  mégyen  által  rajta  i4Sl]f 
Omló  kíszAl,  mellynek  ép|>en  nintsen semmi  tartalékja  (Kónyjf 
HRom.  36).  Ki-tCrte  a  szeméremnek  tartalékit  (SzD:MVir. 
116).  2)  (agger,  moles:  damm].  a  Száva-\izének  egyik  tartn- 
lékja  5rizet  alatt  van  (SzD:  MVir.  469).  »)  (anxietas,  .sollleitndo; 
bangigkeit,  iingstlichkeit).  Mezei  hadokat  fogadván  ott  vigyá» 
tünk  minden  occa.sióra,  az  ki  nem  kicsin  tartalékjokra  volt  M 
tíirököknek  (T«rtT.*  r\'.67).  Az  ó  kegyelmek  t«rvénykezé»étí( 
nem  sok  tartalékom  lészen  (Njt.  XI.29).  Eskíldtess«^k  meg  ■ 
pásztorokat,  hogy  legyen  kinek-kinek  tartalékja  (XII.417).  Bit 
a  kis  tartalékot  kiveszem,  de  azonkivill  gyönyörűséges  utaiásoil 
volt  (Mik:TörL  387).  KOzeliték  hozzája  és  látván,  hogy  8 
tartalékkal  kijzelgetiie  felém  (Mik:  MN.  318).  4)  [cnltiis;  pfl< 
Be  jó  tartalékja  vagyon  ennek  a  sétáló  udvarnak :  dioser 
ist  wol  nnterlialtcn  (KirBesz.  70). 

[Szólások].  A  Szamoskíízt  kezdetlék  pusztitani  s  Tlszáii  til 
való  földet  is,  nem  lévén  iimet  semmi  t  a  r  t  a  1  é  k  j  o  k  (Gér: 
KárCs.  1V.504).  A  bizodalmas  kezdet  alkalmas  tarta- 
lékja a  felSlfink  való  sok  gyanú  gondossíigoknak  (Fal:UR 
374).  Mind  széllyel  szagát  ta  tartalék  póráiiáí 
(Kónyi:  HRom.  119).  Nyugliatatlau,  mindenre  reá  méréHl 
magát,  tartalékot  nem  szenved  (Fal :  BE.  573).  A  nt^ 
szó  ha  tartalékot  nem  talál,  addig  neveli  magát  a  kV 


TARl'ALOM— HARAG-TAKTÁS 


[HÁZ-TAKTÁSJ-REND-TARTÁS 


474 


leu.s  migleii  futtig  udalégyeu  bStsfileted  (Fal:  UE.  409).  A 
jeleseket  sohasem  kell  szjiliadcyáliaii  magok kíimyekreeres/.- 
,  erJii-oróvel  is  komóiiy  tartalék  a  1  á  koU  s  •/.  o  k  t  a  t  n  i 
:  UE.  376).).  A  ki  tartalék  n  é  1  k  fi  1  miiideut  0|íy 
je  kimond,  lesz  gondja,  hogy  mindent  megbizonyítson 
:  UE.  447). 

'ártalom :  [volumen ;  baiid).  Ez  epistolacnac  tartalmoc 
•olt,  liog  nienden  \idéUek  magokat  kézehée  "a  niégmondot 
■a  iBéc'siC.  5i;)  Mendenoc,  méllec  ISttec  uala  epLstolaba,  e 
Snec  tartalmában  tartatnac  (71). 

'ártandó  :  [observandns ;  das  zu  befolgen  ist].  Hagia  nekik 
)ekeKeí;et  tartandoul  (\'irgC.  107) 

artás :  1 )  observatio  MA.  [beobachtung,  befolgung].  TAn 
likaciot  az  vristenek  [laranezolatyanak  nem  tarta.sarol 
gC.  56).  Kezde  jiredikalni  az  zent  penitenciauak  tartásáról 
Irth  egyesegnek  tartásáról  (121).  Zent  veztegsegnek  tartása 
nC.  296).  Zent  zeretetbnek  tartására  yntette  ewket  (ÉrdyC. 
i).  2)  [rictiis;  kost].  Egy  külön  kamara  lön  sz;lllások,  étel- 
nékiek  alkalmas  fartisok  (GyöngyD:  Cliar.  10).  Fényes  álla- 
k  baldaklólia  vala,  még-is  ezen  nyavalyájokbnl  a  vékony 
issal  szé[ion  kituttak  gyógyulni  (Fal:NU.  288).  Engem  a 
my  tartás  miatt  fel-kapot  nyelvére  a  város  és  fSsvénysége- 
fennyen  liordgya  fülriil  fíiire  (306).  3)  [argumentum;  inhalt). 
ly  leveleknek  s  egész  kfivetségeknek  tartá.sa  ez  vala  (Szál : 
n.  338).  A  levélnek  tartása  szerént  6  magok  töttek  bírót 
kOkl.  1.300).  4)  [traditio;  überlieferung].  En  is  észt  az 
j'ueczkét  az  német  Írásból  szóról  szóra  magyar  nyelwre  for- 
:tam  és  abból  az  régi  atíyáink  tartásoc  szerént  ki  attam 
.  Pl).  5)  [vis ;  kraft].  Az  meg  írt  czikkel  tartása  szerint ; 
re  iliius  elausulae  (Ver:  Verb.  139). 

gyas-tartás  :  concubinatus ;  kebsehe  PPB. 

sztal-tartás :  [res  culinaria;  kiicbenwesen].' A  becsületes 
ultartá-s  a  gazdaasszony  dolga  (Gyöngy:  Cbar.  Elöb.  22). 

arom-tartáa :  (pecuaria ;  viehrucht].  Meg  tyltom,  hogy 
;y  az  ty  batartokuak  bel51e  lialazant,  vadazast,  akarminemew 
■m  tartást  ne  tehessen  (ÉrdyC.  580).  Jabal  volt  tálalója  az 
im  tartá-snac  mestersegenec  (MA:  Bibi.  1.  5). 

isznó-tartás :  porculatio  C.  [schwehizucht). 

Iméjóben-tartás :  observatio  PPBl.  [beobachtung]. 

iimyen-tartás :  [arrogantia ;  überhebimg,  anmassung]. 
;ad  fennyen-tartásával  még  azokat  is  boszszontani  fogod,  a 
fel-emeltek  s  nagygyá  tettek  (Fal:  NA.  223). 

•igy-tartás :  [pax  constituta ;  friedensschluss],  Kd  ir  az 
feyedelem  k5z5tt  való  frygytartás  feleol  (LevT.  1.334). 

ond-tartás :  (cura ;  besorgung].  Az  ember  ez  halotti  gond- 
ist  az  szeretetnec  minden  dolgainál  fellyeb  valonac  tartsa 
:  Tan.  713). 

ad-tartás :  [administratio  belli ;  kriegfiihrung].  Mire  való 
a  a  had-tartás  s  fáradság,  ha  jobbára  az  ország  hódoltt  és 
abban  akarnának  maradni  (Zrínyi  11.201).  Micsoda  vár- 
yék  és  magazinumok  rendöltettek  azon  Duna  s  Tisza-közi 
lak  tartására  (Bercs :  Lev.  330). 

arag- tartás;  ira,  irae  detentio  MA.  [animus  inplacabilis ; 
jrsöbnlichkeit).  Te  va§  az  gonoz  nelv,  ki  haragtartásokat, 
k5des5ket  nem  z5n61  fel  tamaztanod  (GuaryC.  16).  A  testnec 
ekSdeti  ezec :  faytalanság,  haragtartá.?,  versengés  (Helt : 
.  Bb7).  Czac  a  testnec  dolgait  czelekaszi,  az  minemfic  az 
isznasag,  bálványozás,  baragtartásoc  (MA :  Scnlt.  683.)  Ne 
itoc  az  részegségben,  pör  patvarkodásban  vagy  harag  tar- 
án (Megy:  6Jaj.  V1.45). 


[ház-tartás] 

háztartási  :  [ad  reni  domivsticflni  portinons ;  zur  haii.sbal- 
tnng  gehörigj.  Els6  a  ház-tartjui  rend,  mellyben  kettőből  egy 
test  lészen  (Mad:Evang.  113). 

hüség-tartás  :  [observatio  Hdei ;  bowahrmig  der  treno],  lst«n 
téged  vgy  segellyen,  hogy  vrunknac  Lajos  kiraln.-ic  való  hiiiseg 
tartásodra  minden  oruot,  tolnait  nieg-mondod,  nieg-neuezed 
(RMNy.  11.336).  Kiket  kénszeríte  hfiség  tartásra  (Valk :  Gen.  36). 

jó-tartás,  jói-tartás :  (victus  et  cura ;  gute  verpflegung]. 
Legyen  víg  az  io  tartásban  (Born:  Préd.  408).  Meg  érdemlene 
ám  ez  az  ió  t;irtást  (Decsi:  Adag.  185).  Azt  itelic,  liog  az  torral 
és  az  szegenieknek  iol  tarta.saual  az  lelket  meg  valtlialtiac  (Fél : 
Tan.  511). 

konyha-tartás  :  [res  culinaria  ;  kiicbe,  kiichenvpesenj.  Az 
istentelen  fejedelmek  tékozló  konyha  tartások  miatt  az  alattok 
való  szegénységnek  veritékivel  tápláltatnak  (Mi.sk:  VKert.  289). 

ló-tartás :  [erpiaria ;  pferdezncht].  Az  ló  tartás  emézti  meg : 
Glaueus  altér  ab  equis  devoratns  (Decsi:  Adag.  277). 

maga- tartás  :  1)  móres,  vitae  ratio;  das  betragen,  beneh- 
men].  Voltér  minden  nemzetivel  híres  neves  vala,  magatartás- 
.sal  díszes,  neves  vala  (RMK.  11.27).  Vayha  kfllsS  magunc  tar- 
tását vgy  bírhatiuie,  hogy  (Born:  Préd.  18.1  Kinec  illy  czuda- 
latos  engedelmes  hozzanc  szabásáról  ea  illy  édes  maga  tartá- 
sáról emlekezic  (259).  EzekbSl  idu5.s,seges  maga  tarta.st  vehetett 
volna  (393).  Magunk  tartásy  eggyesSdgyenek  elménkel  (Beythe: 
Epin.  215).  Meltan  chelekeodn^m  azt,  ha  semmyt  nem  hadnek 
neki  es  engómet  bwsitoo  es  mynden  oka  nekfil  háborító  maga 
tartásáért  (R;idv:Csal.  III.  150).  2)  [insolentia ;  iiberbebungj. 
Nagy  magad  tartassál,  f81  gombolt  alakkal  be.szellesz  (Mon: 
Ápol.  500).  3)  moderatio  sui,  mode.stia  MA.  bescheidenheit  PPB. 

nem-tartás :  [non  observans ;  nicbt  befolgend].  Vagyoe 
bfinős  isten  el5t,  gonosz  gondolatimba,  beszedimbe,  istennec  tiz 
parancholatit  nem  tartásomba  (Agend.  200). 

oskolában-tartás  :  [frequentatio  scholae ;  schulbesucli]. 
Aimi  nehes,seguel  volt  mint  az  kis  gyermeknec  az  ,oskolaba 
tartás  (Born:  Préd.  62). 

pénitencia-tartás :  poenitentia  Com:  Jan.  125.  [biisse]. 
Eremek  lezen  ystenuek  angyalynak  ellettek  egy  Ijjiies  ember- 
nek peniteneia  tartassan  (JordC.  581).  Penitencia  tai-tas  nekeol 
maradanak  (DomC.  166).  Penitencia  tartassal  zorongattya  vala 
ennen  magaat  (ÉrdyC.  615b). 

rend-tartás:  1)  institutum,  rítus  MA.  gebrauch  PPB.  Az 
l)e.sahnac  minden  rend-tartisi  .szerint  szerezzéc  az  hnsuéti  bárányt 
(Kár:  Bibi.  I.127b).  Az  hu.sveti  báráimac  megétele  rendtartását 
írja  meg  Moses  (MA :  Bibi.  1.58).  Az  ételbéli  rend-tartásnak 
módgya  (F'elv :  SchSal.  18).  Az  hu.sveti  báránnac  megétele  rend- 
tartását írja  meg  Moses  (MA:  Bibi.  1.58).  Minálunk  az  a  rend- 
tartás, mikor  idegen  országra  küldünk  valakit,  hogy  vagy  kön 
tösibe  vagy  az  nyerge  vánkosába  varrja  el  a  leveleket  (Monlrók 
XrS'.638).  Holmi  éretlen  elméj(\  ifjak  bé-vett  rendtartásokat 
akartának  változtatni  az  ekklésiában  (Bod:  Pol.  83).  2)  [lex, 
praescriptum  ;  verordnung,  vorscbrift].  Hajóban  való  rend-tartás : 
disciplina  *navalLs  PPBI.  Ez  6recke  való  rendtartás  legyen  a  tv 
vtanatoc  valoc  kízett  az  uruac  tflzes  áldozatiból  (Helt;  Bibi.  I. 
AAa).  Eluétetet  az  ó  tastamentom  a  tndomannac  kűlso  rend- 
tartása szerint  (Helt:  Bibi.  I.dl).  Régimen  minden  holnapra, 
az  az :  micsoda  rend  tartással  éllyen  az  ember  (Cis.  J3).  Az 
nagy  Istennek  vacsoráján  az  egyházi  .személy  díszesen  igyekezik 
magát  viselni,  hogy  az  bels5  aitatosságot  kfllsS  rend-tartással 
is  meg-mutassa  (Pázm :  Kai.  735).  A  rendtartások  ékes  gerje.sztíl 
versekkel  valának  beírva  (Kónyi:  VM.  13).  3)  [ordo ;  ordnung]. 
Mendegél  török  sereg  io  rend   tartással   (Zrínyi   1.106).    Én  a 


475    SZÁLLÁS-TARTÁS— PENITENCrrARTAI^ANSÁG 


TARTHATATLAN— BOR  TARTÓ(PINCE) 


4T« 


rendtartást  szeretem,  (le  ilyoii   úri   személyeknek   rendet  nem 
szabliatuk  (Mik:  MN.  11). 

szállás-tartás:  IlKwpitium;  í,';i.stfreundbcliaft,  bewirtiiui;]. 
Nyornorws;i(;l);m  tyrodelmesűk,  ymaiyhaKlmn  kee-sedelmftsők, 
zalla-startashan  olowenfik  (ÉrdyC.  73b). 

szálló-tartás  :  [militum  in  aedibu.s  collcn'atiu ;  eimiuartiruiigj. 
Tiszteinek  keményen  paranesulja  meg,  hogy  se  szálló  tartással 
so  egyéb  eontribntiijknak  praestálásiival  semmi  szín  alatt  ílket 
a  lakosoktúl  aggraváltatni  ne  engedjék    (RAkF:  I^ev.    III.706). 

szám-tartás:  1)  nitiu,  ratincinium  MA.  rei-bnung  PPB. 
Arról  nem  kinan  isten  mo.ft  szám  üirtast  (Born:  Fréd  77).  Az 
minemű  pásztoniiákat  beadtanak,  arról  vali'iszámtartjis  (Kecsk- 
Tiirt.  11.198).  2)  [observatiu;  boübaclitung].  Nem  kárhoztatnac 
némely  álmukra  való  vigyázás  és  számtartás  (Tynk :  Józs.  287). 

szer-tartás  :  1)  statútum,  iiistitntiim  MA.  [miordnmig,  verord- 
MungJ.  Zer/etnek  .-iemniy  zer  tarta.sa  nem  larlalyk  (DomC.  133), 
Ez  e  szert;irtits  őrecko  való  legyen  minden  nemzetségnec  az 
Izrael  tíai  kőzet  (llelt :  Bibi.  I.P|i2i.  ÍSemmié  teué  Péter  király- 
nac-  minden  szőrzesit,  tőruényit  és  szórtartilssit  (Helt :  Krón.  33). 
lí)  niores,  censvetudo  MA.  [gebrancli,  sittej.  Mely  zxsr  tartás 
legén  az  nyay;Lskoda.sl)an  (VirgC.  134b).  3)  [ordo ;  <irdnung|. 
Megb  ne  hab()rytta.ssek  az  kNl'zAnsegAs  allapatnak  zír:;irtas;i 
(Kiimj:  SzPál  37 1.  ök  az  váras  végre  liamar  ki.szjillán.ak.  semmi 
szertartás  nincs,  badnagyok  busnltanak  (RMK,  111.66).  4)  [ritus, 
ratii) ;  weiso,  art).  Jo  zertartasal  vagli  ys  módon  vytetyk  be 
(LevT.  1.288).  Jó  szőrt;irtá8.sal  birna  az  országot  (Helt:  Krón. 
47).  5)  [observatio;  boobachtung].  Hogy  mynden  jgas.sagnak 
zortarta.sa  nekevl  nagy  sok  ezer  ártatlan  emberek  elvezenek 
(MargL  80b).  «)  [ordo,  ratio;  verlauf,  vorgangj.  Az  wtolso 
yteoletnek  mynden  nemew  zeertartasarol  (ÉrdyC.  20).  Erale- 
kózAidí  meg  ew  zentsseeges  eeleteonek  zoitartasarol  (373b). 
7)  |rati»  reddlta ;  einrecbnungj.  Meg  kyldem  a  regyistromot  es, 
az  menyre  vegére  mehetem,  mert  ezek  zertJU'tas  nekyl  vezyk 
el  ;iz  te  K.  jowedelmet  (l^evT.  1.352).  H)  [pactum ;  vertrag). 
Zoltwnk  az  i»i.sony  birowal,  minemyw  zertJirtas.sok  wagyou  az 
posony  kaptülannal  (RMNy.  11.131).  Az  el  adásban  es  zalog- 
la.sban  való  .szertartást  mindenkor  megh  tartvan  (Ver:  Verb.  149). 

titkon-tartás :  [taciturnitas ;  versehwiegenheit).  A  titkon 
tartí'ui  ki-tetsző  tzimero  a  sokra  kész  elmének   (Fal :  UE.   457). 

1.  Tartat:  (alere  euró;  pflegen  lassen).  Az  kai-valyokat 
tartasd  szépen  és  örOztesd  (Nád:  Lev.  25). 

[Szólások).  Terewk  Andnls  Nyrew  Bálintot  sok  ideygli  t  a  r- 
tatta  vasban  (RMNy.  111,58). 

meg-tartat :  1)  (detinero,  comprehendere  curo ;  l'estneh- 
men  lassen).  Midőn  megt-irtatni  akartuk,  elugrolt  (Nyr.  X.469). 
S)  [observari  jubeo;  befolgen,  bowahren  Ias.sen],  Megtargya 
vala  az  silenciomot,  megtargya  vala  egyéb  fráterekkel  es 
(DomC.  122). 

2.  Tartat- :  [observans ;  befolgendj.  Vetkeztem  liytemnek 
tyzenket  agazatyat  nem  tartatomba  es  ellene  velletembe 
(VirgC.  13). 

ITartatlan) 

peniténcia-tartatlan :  [a  pvenitentia  ulienus;  unliiissfer- 
tig).  Az  [Kinitenczia  tartatlan  embőr  ördögnek  fya  (l)ebr(\  488). 
Pooniteutia  tartatlan  gonoszuk  (Alv:  Post.  1.35).  A  lelki  tanító 
a  penitenlia  t;irtatlanok:il  a  sácramenttmii>któl  el-tiltya  (Coni: 
Jan.  IŰ6).  Betenni  ismét  .annyil  tészen,  mint  iiz  úrók  kárliouitot 
hirdetni  a  penitentia  tartatlanokuak  (Pós:  Igazs.  1I.54G). 

peniteneitartatlanság :  [negligentia  poenitentiae :  unbuss- 
tortigkoit).  Szivek  a  puenitentia  tar(atl;m.ságt>;in  meg  keményedet 
(Pós:  Igazs.  1.615). 


Tarthatatlan:  [effrenatns;  ziigelloe)  Embertelen  és  tartha- 
tatlan a  fiam  (László:  Petr.  169). 

Tartdogál  :  I)  [identideni  fulcio ;  wiederliolt  stützeiij  Az 
ingadozó  vil.igiiak  állaiJottyát  az  6  imádsíigokkal  tartogallyák 
(Land :  UjSeglts.  11.9.')8).  2)  [puto,  iu-bitror ;  meinen,  halteo). 
Azt  tardugalja  maga  felől,  liogy  a  mikor  akar,  még  belyre 
álliat  (Megy:  fJJaj.  111.29). 

Tartó :  1)  servans,  tenens  MA.  [comprehendoiis ;  balteiid, 
groifend).  Eo  kezeynel  tartónak  vonónak  kezebeul  ky  zeokellek 
es  el  fvta  (DomC.  232).  2)  [l'ulcimontum ;  stütze).  Ti  vattok 
tai-tój  én  erősségemnek  (Zrinyi  Ll8).  »)  edui-ator  C.  [emahrer). 
4)  durabilis  C.  MA.  dauerbaft  PPB.  A'etésig  tart.'i :  .sementinus; 
igen  tartó :  perdiuturnus  C.  Az  atia(i;i!(nak  baragiok  tartóbbak 
egyebeknél  iDecsi:  Adag.  12).  Hogy  tartó  és  eegésséges  álla- 
[latra  jusson,  illyen  szerelme.s  tsalárd.sággal  él  (P.izm:  Préd.  34). 
Buborékhoz  vagy  imrálioz  hasonlatos  lévén  nem  állandó,  nem 
tartó  (469).  Homályos  idő  volt,  liat  óra  felé  (jedig  kevés  iileig 
tartó  ragya  volt  és  az  múlt  éjjel  is  nem  .sokáig  tiirtó  eső  i.M'ii 
írók  XVIII  41).  5)  (receptaeulum  ;  behiilter).  Az  csörgő  az  'i.i 
az  házadb.-in  meg  nem  állott,  most  is  igeu  foly  az  tarti'il' n 
onnét  is  kimegyen  az  kertre  (RákGy:  I^ev.  62). 

ágy-tartó  :  cubleularius  MA.  bettwSrler  PPB. 

ágyas-tartó  :  [exjncnbinarius  ;  beLscbliiterj.  El  hitető,  iiieg- 
tsaló,  ágyast-tartó :  pellieator  PPBI.  Ágyastiirti'ik  és  sok  fele- 
ségüek  (Szathm:  Dum.  127). 

ajtó-tartó  :  janitor,  ostiarius  MA.  thürhüter  PPB.  Kiraln;ic 
ket  meddőy,  kii:  .litoc  Uu'tou  valauae  (BécsiC  5lt.    Az   enilier, 
ki  zarandoclani  eretlet,  az  aito  tartonae  laranéolt,  bogvipazion 
(MüncliC'.  99).  Ki  meii'i  a  tanítván  as  niunda  az  aytotartoimc 
(NádC.  199).  Ivi  aiton  megen  be,  iohoknak  paztora,  emiek  aito 
tartó  meg  nitfa  es  ivhok  ő  zavat  halgatfak  il>ll)rC  341).    Hogj 
az  ayto  tartook  la.'ittak  volna,  meg  yedenek  tőle  (SiindC.   2ti^ 
Az  monostorba  m;iganak  lakozást  ualazta  ott,  a   hol   az   aih 
tartó  lakozik  vala  (TihC.  307). 

[Közmondások).  A 

(ÉrsC.  532i. 

alamizsna-tartó  :  [eleemusynarius ;  almosenier).  Ai  pfis 
nek  tiszti  vóll,  hogy  az   alaniLsiia  tartónac  elejétw    imá, 
kellyene  az  anyu  szent  egyluíznac  táplálás.ába  felvennie  (MAI 

Tan.  1113). 

árnyék-tartó:  1)  fnmbrifer;  .sciiatten   gebend,  sc'hatlig^j 
.Árnyék  t;irtó  S7.én :  Mmljr.ieulum,  seen;i  umbrosa  MA.    Amyék  ' 
tartó  sitveg:  umbella  PPBI.  .\niyék  tartó   sjirtők   (Meg;, :  3jaJ  ' 
11.126)    2)    umbratuhnn ;  lichlsehirni  Coni:  Vest.  151.  Árnj-ék, 
árnyékozó  szín,   árnyéktartó ;    mnbraeuluin   PPBI.    A   gyertya 
t:irtó  tiiggő  légyen,  az  árnyée  tartó  zöld   (Com:  JaiL  158).    S) 
[nmbella  ;  sonnensehirm]   Mégyen  vala  a  fejér  elefánt  sok  arany- 
I    nyal    meg  nikatt-itván,    felette-tartván   a   napnak   sugári   ell«l 
.selyembül  Isinált  árnyék  tartókat  (Keloki:  Vljél  92.)  Efey  ezM 
öv,  árnyéktartónak  való  ezlist  nyél   (Radv:  C.s;il    111.355).   Aa 
evet  az  ó  szép  bojtos  tarkával  árnyéklartiit,  sőt  mintegy  emyif 
esinál  (Misk:  VKert.  234). 

asztal-tartó :  [hosiio.s,  eonvivator ;  bewirter).  Jó  asctal 
tartó:  *eleg;nLs  in  eibo  PPlil. 

bálvány-tartó(ház) :  lararium  ('. 

balzsamom-tartó :  ninthecium  PPBI.  [kilsambilckiiuj.     , 

barom-tartó  :  [pocuarius  ;  viehluitend).  Ar.i)C  az  embero^ 
júh  |iá.sztorue,  liarom  tartó  emberéé  (MA:  Bibi.  l.llbi 

bor-tartó(edóny) :  seria  C.  [weiiifasB]. 

bor-tartó(pince)  :  *iella  vinaria  PPBI  (weiukeller). 


zolgny   felelem   nem   eiewen   ayto   la 


BORDÉLY-TARTÓ— HAJÓ-TARTÓíHELY) 


HALTARTÓ— KENYÉRTARTÓ(KüSAROCSKA)     478 


ordély-tartó  :  leno  (.'.  [kuppler).  Bordély  tartó  asszony  : 
Major :  Sait  289. 
Isznó-tartó:  porculator  C.  [scliweinzücliter). 

3-tartó  :  I )  (i-,iiiiuns ;  liuiide-).  Eb-tartó  pajta :  cynodoclúum 
I.  2)  [sedes  riiedarii:  bock-j.  Hintó  vaK>-  szekér  elei,  liol  a 
is  ül,  biiiti'i  bakja,  eb  tartó:  capsiis  PPBI. 

te-tartó(fü) :  remora  aratri  Mel:  Herb.  48.  [ochsenbrech]. 
tartó  fS.  felette  er8s  a  RySkere,  hegyes  mint  egy  iiyil  a 
se  (Mel:  Herb.  48). 

é8-tartó(kamora) :  almárium  PPBI.  [speisekammer]. 

,-tartó(hely)  :  lignile  C.  [holzkammer]. 

.-tartófház) :  .>;  Nom.  3fi. 

gy ver-tartó(ház) :  [armamentarium ;  rüstkammer).  Orflle 
(hias  e.s  meg  mutata  azoknac  ezüstét  es  aranyat, 
len  fegjnier  tartó  liázait  (Helt:  Bibi.  IV.65).  A  feguer  tartó 
jázba  rakiáe  vala  a  paizsokat  (Mel:  Sám.  324).  A  fejede- 
lek  íegjver-tartó  háza  légyen,  kiben  nyilak  és  fegyverek 
anek  (Laskai:  Ups.  326). 

g3rver-tartó<hely) :  armamentarium  C.  MA.  zeugliaus 
.  Akiir  melly  fegjTer-tartó  helyben  a  paizokon  kivfll  sok 
fegyverek  találtatnak  (TitkRózs.  118). 

goly-taxtó :  [eareerai-ius ;  gefangni.'ísvarter].  A  fugoly- 
t  (ugollyá  teszem  (Pázm:Préd.  566). 

?^ermek-t;artó :  [nutrix ;  amme].  Az  gyermec  tartoc  ha 
;  vele  a  vizénél,  teleket  szapon'tlya  (Mel:  Herb.  76). 

irertya-tartó :  [candelabmm ;  leuchterl  íme  ^orfa  tartó 
lenestől  arán  &«  5  lámpása  ő  feien  (BécsiC,  298).  Azok  az 
olay  ffaak  es  ketii  gyertfa  tartook  ez  egbez  féld  nranak 
előth  alwan  i  JordC.  903).  Tón  nagy  pusztaságot  sok  ékes- 
en, arany  gjertyatartók  elvitelében  (RMK.  V.29).  Czinála 
tia  tartókat  aranytól  (Kár:  Bibi.  1.379).  Mint  a  gyertya- 
az  5  fényesspgit  kiönti  (Illy:  Préd.  L205). 

iggo-gyértyatartó  :   [lydmuchns  pensilis;  hangeleuch- 
A  fiiggó  gyertya-tartókat  öreg  gyémánt  és  rubintok  borí- 
k  elkeverve  (FalrTÉ.  677). 

Jinjáró-gyertyatartó  :  fcandelabnim  manuale ,-  hand- 
iter].  Egy  eaüft  araiiyozatlan,  aszonyom  í  nga  számára 
járó  gyertyatartó  (Radv:  Csal.  11.173). 

riimölcs-tartó  :  [lanx  pomaria :  ohstschüs.sel].  Öcséd  65 
\  tálat.  gyiimölc.«tartót  is  26  küldött  (RákGy:Lev.  366). 

rűmölestartófház) :  oiiorotheca  C.  [obstkammer]. 

rümölestartó(hely)  :  oporotheca,  cella  frnctuaria  MA. 
peioher  PPB.  A  gyfimSlcsSc  eltartatnac  a  téli  gjn^mSlcs 
an  avagy  físzi  gyflmólcs  tartó  helyen  (Ojm:  Jaa  19). 

rümölcstartóCkamara) :  oporotheca  MA.  gewürzkel- 
'PB. 

Tirü-tartó(ládácska) :   dactiliotheca   MA.  ringkilstlein 

id-tartó :  (eopias  sustentans ;  ein  heer  unterlialtend].  A 
;c  nagy  sokra  szSksegee  érkezik,  mint  raboknac,  had  far- 
ic,  soc  czeledesekuec,  tsudakeppen  minden  szfiksegekre 
[at  be  szolgáltat  az  isten  (Bom:  Préd.  397). 

Ljlak-tartó  :  cubicularius  BécsiC.  43  [kammerdiener].  Ó 
elmi  es  az  ezerlSc  mondanac  a  hailac  tartoknac   (BécsiC. 


i.jc)-tartó(hely)  :  navale  PPBI  [hafen]. 


hal-tartó:  I)  [piscina;  íischlialter].  Egy  halttartót  csinál- 
tattam, melyért  űzettem  fl.  20.  négy  berbécset  (ErdTörtAd. 
IV.6Ö).  5i)  ichthyutrophium  C  (piscina;  fiscliteichj.  A  kert  kór- 
nyfil  szép  lyugasoc  valánac  és  kórnyfilec  .•<zép  kereuggc  és 
szép  rendel  íltóttot  íüc,  ezec  kSzet  szép  hal  t,"irtóc  valánac 
(Helt:  Krón.  169).  Ferencz  uramtól  megértem,  hogy  elbocsátja 
az  haltartót,  ez  e.stve  ott  állottam,  míg  reá  bocsáták  az  vizet 
(Nád:  Lev.  100).  A  mi  a  tsukának  a  húsilt  illeti,  jobb  ízűek  .-i 
folyó-vizi  tsukák,  hogy  sem  a  hftdós  hal-tartóba  rekesztettek 
(MÍ8k:VKert  552). 

haltartó(bárka) :  iehtliyotrophium  MA.  arca  aquaria, 
vivarinui :  fi.scliiialter  PPB.  Haltartc'i  bárka,  t,sai>alá  való  kád : 
excipula  PPBI. 

harag-tartó:  [implacabilis;  unver.sülmlich].  Áspisok  a  harag- 
tartók,  üszvérek  a  hörtsöküsök  (P;izm :  Préd.  766). 

hely-tartó :  proconsul  C  vicarius  Ver:  Verb.  Szót.  33. 
locum  tenens  MA.  (slatthalterl  Szolimán,  ki  6  heltartója  liszen 
Budában  (Monlrók  III.68).  Pi-aepost  wiam,  ew  felsíge  liethar- 
tóia  (KMNy.  11.58).  A  pápa  tsac  Cliri.stusuac  hely-tai'tója  a  gond- 
viselésben (CzeghJaph.  111b).  Az  papok  isten  helye  viselői 
es  tartói  (Mon :  Apol.  1).  Philippas  comes  Palatimus  Rheni  volt 
az  heljlartó  benne  (TUrtT.  1V.50).  Húsz  esztendőkig  tsak  az 
akarat  a  hely-tartó  bennünk,  harmintzra  kelvén  a  nyers  elme 
(Pal:UE.  m.l79). 

fö-helytartó :  cv  My  Muztatia  pas,sa  az  hatalmas  türük 
cyazarnalt  feo  bel  tartoia  Budán  íRMNy.  in.98).  Mi  Ali  pas.sa 
gy&lietetlen  csá.sz;mniknak  fő  helytartója  Bud:üi  (TörtT.  1.408). 
Értsed  s  tudgyad,  kiben  mellyik  légyen  a  fü-belytartó  (Fal ; 
UE.  378).  A  kiben  nem  a  vail  természet,  hanem  a  jó  ész  fő- 
hely tartó,  ezen  emberségtelen  indulatokat  erővel  is  le  tsende- 
siti  (391). 

helytartóság :  procousulatus  C.  [stattbaltereij. 

hÚ8-tartó(ház) :  carnarium  MA.  fleischkammer  Nom.  38. 

[i]stáUó-tartó  :  [stabularius ;  stallmeister].  Monda  a  stallo 
tortonac,  hog  5  zorgalmassagat  viselne,  es  másod  napon  ket 
pénzt  ada  a  .stallo  tartonac  (MünchC.  I34b). 

ideig-tartó  :  [caducus ;  verganglich].  Mindenec  ideig  far- 
tóc,  elmulandc'ic  (Com;  Jan.  213). 

kanál-tartó  :  theca  cochlearea  MA.  löffelkorb  Heyd:  PCT. 
36. 

kapu-tartó  :  [portarius,  janitor ;  pfíiitner,  thiirsteher].  My- 
koron  az  helynek  capuyara  zozatlonk,  az  kapputarto  yew  hara- 
ginian  (EhrC  30).  Az  ember,  ki  mezzé  wtra  megy,  az  kapn- 
tartonak  meg  paranczolta,  hogj'  vygazyon  (JordC.  502).  Az 
fráterek  kere.stetnek  vala  az  capu  tartó  fratertevl  CDomC.  292). 
A  kapuh  tartó  siket  es  néma  vala  (DebrC.  163).  Cri.stiis  az  erek 
dycbew  orzaagnak  kapw  tartoya  (ÉrdyC  37  b). 

kenet-tartó :  [pyxis  ungventaria ;  salbenbüchsej.  A  patik;!- 
rosoc  patika  szerszámokat  drága  kenet  tartó  pólczoknac  lie- 
lyetskéiben  elté.sznec  (0)m:  Jan.  175). 

kenő-tartó :  vas  ungventarium ;  schmierbüchse  Com :  Oib. 
173.  A  szekei-es  a  tengelyt  meg-keni  a  kenő-tartóbul  (Com :  Orb. 
173). 

kenyér-tartó :  panarinra  C  M.\.  artotheca,  cella  panaria ; 
brodschrank  PPB. 

kenyórtartó(edény).  Áldott  azteki>s;uodés  azte  kenyér 
tartó  edényed  (Kár:  Bibi.  1183). 

kenyértartófkosárooska) :  [corbis  panaria;  brodkörb- 
chen].  Az  istennek  átka  az  engedetleneknek  még  kenyér 
tartó  kosárocskájokra  is  kiterjed  (Tof:  Zsolt  33). 


479      KENYÉRTARTÓ(SZEKRÉNY)— LLSZTTART(') 


LÓDING  TARTÓ— 8ZALONNA-TARTÓ(HFJ.Y)       480 


kenyórtartó(8zekróny) :  eardopos  C.  (brodsclirank). 

kényórtartócska :  panarioliim  C.  MA.  brodUörblein  PPB. 

kerék-tartó:  [.síifflamen ;  radsperre].  I latul  vcttfitic  a  sze- 
kér k(°t5  avasy  kerék  tartó  a   szekérnoc   a   lejtSii  lo-eroszke-   ' 
désében  való  megkötésére  (Com:  Jan.  87). 

kígyó-tartó  :  I)  angviteneiis  MA.  schlangoii  tragoiid  PPB. 
!í)  (.-iiilas  ipiiiildamj  ein  (;ostirnJ.  A  kegyo  tartó  lábában  egy 
Hj  tsillaKli  tetszet  volt  fel  (ACsere:  Enc.  99). 

kincs-tartó :  *aorariiis  praefectus,  thesaurariua,  argyroli)- 
giis  C.  iiiiae.stor  MA.  aerarius  Major:  Szót.  18.  canierarliis  PPBI. 
seliatzmewter  I'PR  Szép  ékes  templom,  mollyet  az  Orliáii  píis- 
pec,  MAttyiiíi  király  kéii.startoia  iV  tanat.sa  rackatta  (Ilelt:  Kri'}ii. 
4).  Fráter  (iyergy  kencstartó  (Monlník  III.19.5).  Kys  Petbert., 
Petber  vayda  kencztbartbonak  egy  zolgayath  fogwa  wyttbe 
Molilwaba  (FjevT.  1.18).  Ew  felsége  azt  aknrya,  bogy  az  kama- 
r;«  wraym  kezel  egy  legén  az  keclitartbok  melet  (49).  Azt 
izeiite  az  csausz,  bogy  í  kBiicstavtónál  szerezbetne  egy  levelet 
rajiszárnak  nramért  (Nád:  Lov.  124).  Paranczolom  minden  kénez 
tartiiimnac  (Kár:  Bibi.  L42;i).  El  iőne  kéiicz  t;irto  baráttal  Frá- 
ter (JySrgyol  (Valk:  Gen.  14).  Az  királynál  kéncztartó  vala 
(MA:  Bibi.  1.3(18).  Kino.s-t.arto  avagy  tárbiiznap  íirzSje  (Com: 
Jan.  139).  A  tizotést  fül  kezdette  függeszteni  a  kints-tartó  (Boil : 
Pül.  141). 

fö-kincatartó :  praefectiis  *aerarii  PPBI.  [oberscbatz- 
kanzler). 

város-kincstartója :  *quae.stor  urbanu.s  PPBI.  [stadtischer 

.scliatznieistor]. 

kinestartóság :  quaestura  C.  PPBI.  |scliatzmeUteramt]. 
Kiíjc-startiiság  vi.solt:  quao.storiuni  C.  El  uéué  a  kentztartóságot 
Liikátstól  (Helf:  Króii.  IMfi). 

kormány-tartó :  [gubernátor ;  steuermann].  Kormantarto : 
luuii-lerus  NémGl.  272.  354.  Mynden  kormán  tartok  os  liayo- 
sük,  kyk  az  vyzeken  es  tengboren  eweznek,  tiwoly  állanak 
(JordC.  919).  A  .szeretet  mind  ezekben  kormány-tartó,  melly  a 
fáradtság  terbét  elvé.szi  (Pázm;Préd.  166). 

kova-tartó:  ignit.ibnlum  MA.  feuerzeug.  PPB.  A  konyha- 
nac  e,szkozi  ezec:  a  tflzboly,  szénvonó,  vas  lapát,  kova  tartó 
(Com:  Jan.  83). 

könyv-tartó :  bibliolbeca  C.  Meg  vji^on  az  cftsareabeli 
kníiíi  tartóban  (.Sylv:lIT.  7).  Király  .szántalan  könyveket  gyfljt 
n;ila,  kiket  a  kiinyvtartóh;!  rakat  uala  (RMK.  IV.2()9).  Király 
kérdé :  Hány  könyv  :iz  könyvt;irt<')ban  (21(1).  Assttaka  csimilta 
k.inytarti'i  (így|  egy  idéi  :  Káit's.  1\'.445).  Az  könyvtartód  gj'é- 
mánt-kilbiil  légyen  kifaragva  (Tlialy:  VÉ.  11.71). 

köpönyeg-tartó  :  penukuium  MAI.  (niantelsebrank). 

kulcs-tartó:  elaviger  Kr.  [.scblüs.selbowabrer].  Az  papa  kS- 
zSnseges  vőlegénye  az  occlesianac,  az  mennyei  vdiiarnac  Inilts 
tjirtoia  (F-8ztT:  IgAny.  423). 

kurva-tartó:  lonoCom:  Jan,  183.  |bnronnieister,  knpplorj. 
Kurva  t.arti'ibaii  való  kerítS:  leuonius  C.  Kurva  tartó,  liordély 
me.ster:  ballio  Major:  Szót.  100.  A  kurv-a  tartóé  avagy  bordély- 
mesterec  kiirválkodásra  édesgetvén  egyebeket  nieg-fortelme.sit- 
nec  (Com:  Jan.  183). 

láb-tartó  :  (famulus  carnifieis ;  .seliinderkneebt].  Az  nyúzó 
OS  az  lab  tartó  egyenlA  bfintettw  alat  vadnak  :  facientas  et  con- 
Kontientos  luiri  poeu.'i  puriiuitur  (MNyiI:  Agend.  345). 

láda-tartó :  aroariiis  MA.  k;isaioror  PPB. 

liszt-tartó :  fariiiariiim  C.  MA.  »arca  pollinar'ia  PPBI.  cella 
farinaria ;  meblkasten  PPB. 


lóding-tartó :  patrontasclie  C;om:Orb.  287.  Az  puskák 
megtöltetnek  golyóbisokkal  a  lódiug-tartóbul  (Com:  Orb.  287). 

lúd-tartó :  rbenoboscion  C.  [ganse.stall). 

madár-tartó:  1)  ornitbon  C.  [kiifigj.  S)  aviarius  Nom'. 
153.  [vögler). 

móh-tartó :  apiarius  C.  [bienenwiirterj. 

mell-tartó :  mamillare  PPB.  [basenbinde). 

mód-tartó :  (temperans,  aeqnns ;  mass  laltend].  Az  mell 
b5lcze.síg  onnan  felöl  va^on,  tiszta  bikeaígbes  és  modtarto 
(Sylv:  UT.  11.116). 

nyúl-tartó:  lagotropbinm  C.  [hasenstall). 

orvosság-tartó :  nartlieeium  PPBI.  (araneibilclise). 

papiros-tartó:  carthopbylacenm  MA.  [papiersclirank). 

párt- tartó :    1)  [partis  .studio.siis;  parteigiinger).    Rea  fite 
a  Horvát  János,   a    Karol  kiralnac   part   tarloia  (Szék:  Kn'in. 
195).  Az  párttartók  fiilöket  mind  lecsapák  (Tin.  136).  Az  órdőg 
a  liiveknek  fi  ellene  párt-tartojoknak  halálára  igyekezék  ííiKat : 
Válts.  n.904).  Nem  csudálom,  bogy  párt  tartója  iSimon  mágus- 
nak),  mert    a   szentséggel    keroskedSknok    e   volt   am    derék 
konyha-masterek  (Matkó:  BCsák.  338).   2)    (protector;  bescliü- 
tzer],    E  keppen  minden  bíinSs  a  Cbristiist  biliieiiiek  párt  tar- 
tójává teszi  (Megy:  Bayie  227).    Itikóci   Györgynek  a  Cliristiií 
anya  szent  egyházának  kegyes  pjirttartójának,  nekem  kegyel- 
mes uramnak  (GKat :  Titk.  3).    Lsten   az   igazaknak   gyámolok  i 
és  párttartojok  (CíKat:  Válts,  n.264).  diristus  vi'ilt  párt-tart<ij«  I 
(Hall:  Paizs.  248).   Mind  a   két  értelemnek  párt-tartói  vaniuik  i 
(Apáti:  Vend.  3). 

pelyeh-tartó :  glirarium  C.  [bebaltnis  filr  die  lia.selmjiuse] 


penitencia-tartó  :  poenitens  Com :  Jan.  126.  [bassfertig] 
Meennyeknek  orzagat  nem  sokan,  csak  az  ygaz  penltencla  ta^ 
tüok  ragaggyaak  el  (ÉrdyC.  524).  Ez  őt  yozagok  kellemetesek 
mynden  penytencya  tartó  embernek  twdnya  (ÉrsC.  534).  A  lelki 
t.anitó  a  penitentia  tartókat  feloldozza  ((A)m:Jan.  126). 

penna-tartó :  grapharium,  calamarium  C.  (federbücbse). 
Pennatartód  majoránna,  ékes  mint  viola  (Thaly:  VÉ.   11.71). 

pénz-tartó :  (arca ;  goldkasteiij.  Fel  veven  az  ezfist  penie- 
ket  mondanak :  Nem  illik  íket  |)énz  tartóba  vetnfink,  mert 
vernek  ária  (DöbrC   438). 

puska-tartó :  (arcas  ciopotorum ;  b(lch9en.<icbrank).  ExaD 
czejtbázban  fatalimkon,  [ládimentonu'a,  közopin  v.agyon  .siiriin 
fogásos  ]HLskatartó    hossza  tájban  építtetett  (TörtT,*  IV.153). 

puskapor-tartó :  [tlieca  pulveraria ;  pulverBaschej.  A  pis- 
tolyok  megtöltetnek  puskaporral  a  puska-por  tartó  palaczkbul 
(Com;  Orb.  287). 

só-tartó :  salinum  C.  MA.  cotyla  .salaria  PPB.  salifiuB 
Nom.  30.  Az  úr  isten  ha  Kdét  meghozza,  Kd  só  tartót  és  po- 
hárt  hozzon  meg  (LevT.  11.34).  A  meg-teriltetet  ;uíztilra  lányé- 
roc  tétettetnoe  mint  a  ai  tartó  Ls  (Com:  Jan.  109).  'IW.ti 
aranybul  viiltanak  tsinálva  masdók,  tj'uigyéruk,  só  tartiik  (Tel.  Iii 
FLél.  100).  Vagyon  nála  eg  ezA-st  s.Uarti)  (Radv:  CVial.  11.4) 
Egy  ezüst  .sótart«'i  tjuiyérostúl  (Monlník  XX1V.139),  Egy  szek- 
rénforma  ezüst  .s<ítartó  (145)  Mikoron  ebédelsz,  só  tartót  t.-gi 
elé  az  asztalra  (Felv:  Sili.S.al.  16). 

Bzajha-tartó  :  (scortorum  sectator ;  burenfreundj.  BiiiLn  i 
kUldüttlik  hír  mondani  az  sz.'(jlia  tarttS  legények  végett  (Muu 
Okm.  1.84). 

8zalonna-tartó(hely) :  iardarinni  PPBL 


SZAM-TARTÓ— TISZT-TARTÓ 


FÖ-TISZTTARTÓ— TARTÓS 


482 


izám- tartó :  I)  rationarius,  discussor  C.  ratiouator  MA. 
pntatiir  I'PBl.  reclimuigstíihrer  PPB.  í^ber  vala  zam  tartó, 
maga  »r  isteunek  leiit  leelke  naia  zSraew  mester  (ÉrdyC. 
I).  A  várasnac  számtartóia  auagy  dolgosa :  arcarius  civitatú 
ilt:  UjT.  s6l  Az  í  attyáiiac  minden  irtszágán  számtartóuá 
gonduiselSiié  tSué  (Kár:  Bibi.  1.479).  Tanácsba  akada  a 
mtartí'ival  é.s  házi  gondvuselSvel  (Fr :  SzJán.  34).  Tudós  szám- 
'6  (Hall :  Paizs.  Elíb.  8).  Ilyen  jiSszágba  udvarbíró  mellé 
mtartó  kellene  (RákF:  Lev.  1.263).  2)  [observans,  spectans; 
ichtend].  Szamtartoia  azért  morgbásidiiaU  nom  leszek  (Bal : 
sk.  37.  SzD:  MVir.  377). 

izámtartóság :  [munns  rationarii ;  reclmungsíulireramtj. 
nara-ispáuságra  vagy  szám-tartóságra  verődik  Írásával  (Felv  : 
8.  55). 

zók-tartó :  [asseesor ;  belsítzer).  A  birságnak  felével  a 
>  és  királybíró  osKtozik,  a  más  felével  a  hadnagy  a  szék- 
ókkal (SzékOkl.  11.125). 

zén-tartó  :  batillus  PPBl  [kohlenschaufel].  A  konyhának 
s5zei  ezek :  a  ."zénvonó,  vas  lapát,  széntartó  (Com :  Jan.  69). 

zentség-tartó(hely) :  sacrarium,  sanctnariimi  C. 

zérzet-tartó  :  [religiosus ;  ordensbruder].  Keuannam,  ho^ 
il  zerzet  tartok  jllyen  zertelensegnek  helyere  ne  mennének 
mC.  133). 

zín-tartó :  1 )  [stabilis  coloris ;  von  dauerhafter  farbe]. 
1  tartó  gyíngy  a  hold  k5  (ACsere:  Enc.  251 1.  3)  [simulafor; 
chler].   Nemelly  ember  képmutató,  színtartó,  bfllet  (Helt: 

1.  260). 

ál-tartó :  [patenarium ;  schüsselrahmen].  Az  tSmpe  oszlop 
iebe  fel  singni  gSmbílyű  keregség  vala  mint  egy  táltarto 
iI:S:lm.  142b). 

Einács-tartó  :  [consiliarius ;  ratgeber).  vl  uala  8  zekin  a 
itauac  tanalc  tartoiaual  a  haz  aitaia  ellen  (BécsiC.  59). 

anyer-tarto  :  [patenarium] ;  tellerrahme  Nom.  34. 

etem-tartó:  1)  [coemeterium ;  kirchhofj.  A   czinterimok- 
es  tetem  tartókban  idestova  hányattatot  tagok  és  tetemek 
5:FTük.  11).  2)  ossuariiun  C.  [todtemu-ne]. 

inta-tartó :  [attramentarium ;  tintenfassj.  Elzüstös  tinta  tartó 
dv:  Csal.  n.317). 

Iszt-tartó:  1)  praefectus,   praeses,  moderátor,  satiapa  C. 

steher,  gouvemeur,  statthalter].  Poganocnac  kíraE  vralkod- 

5    raitoc  es  kic  hatalmat  valnac   8    raitoc,    tlzt   tartocnac 

itnac  (MünchC.    161).    Pilatos,   a  czazamak   tíztartoia  es 

ebeli  embSre  kezde  Stet   kérdeni  (WeszprC.  34).    Fa   feldy 

alyok  feyedelmek  es  tyztartok  el  enezteek   énen  magokatli 

vkba  (JordC.  896).    Monda  az  tyzt  tartoknak :    Ez   semmy- 

pen  meg  ne  egetesseek  íDomC.  77).  Deciiis  csazamak  ideie- 

Quiutianos  tizt  tartónak  alatta  (DebrC.  178).  Tyzth  tartoya 

íbe  yarola  ez  megh    zelbewth  feyedelmnek   (549).    Az   tyzt 

oknak  wg  mond  vala,   hogy   hamyssan  maseet    el   ne   ven- 

k  (ÉrdyC.  349).  Az  cazar  tíztartoíul  zSrzSt  (TihC.  48).  Király 

slsége  nimet  tiszttartót  nem  vetne  az  magyarországi  vái'ak- 

(Monlrók  in.48).  Szendró,  kibe  akkoron  vót  tiszttartó  vagy 

Thorma  András  (156).  Horiiat  országi  tisztartó  (Helt :  Króa 

Míkcron  Judeanac  tisztartóia  Pontíus  Pilátus  volna  (Helt: 

'.  Pl).  Az  szepességi  XIIT   városoknac  tisztartója  levén  (MA : 

It  10).   KSvetségben   küldi   a   király  képeit,  tiszt  tai-tókat : 

apes  (Com:  Jan.  140).   A  tisztartókhoz  és  királyokhoz  vitet- 

én  érettem  (Illy:  Préd.  L330).  2)  ofEcialU  Ver:  Verb.  Szót 

arcarius  C.  oeconomos  PPBI.  [verwalter].  Vala  egy  kazdagh 

Jer  es  hAneky  vala   egy   saffara  awagy   tyztartoya  (JordC. 

y  Gondol  nagy  vigyázassál,  tisztartók  ne  élyenek  szertelen- 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓtAr     m 


seggel  (RMK.  IV.234).  Kérelmed  hag^a  nieg  mynd8nAtt  tysz- 
tartóinak,  bog  mennél  na^obb  zeretetös  wolttal  és  hamar.sság- 
gal  leheth,  liyyak  el  az  conuent  byzonsságyt  (LevT.  L299). 
Mely  sokot  kel  szenuedni  a  ianibor  tisztartonae  es  goudviseló- 
nec  még  az  8uéitűl  is  (Helt:  Bibi.  Lft.  Rendelénec  azért  6 
ellenec  sartzoltató  tiszttartókat :  praeposuerunt  eis  magistros 
operum  (MA:  Bibi.  L49).  Galamb  fiakat  szerezzenek  a  tiszttar- 
tók, molnárok  és  majorok  70  párt  (Radv :  Csal.  n.68). 

fő-tiszttartó:  [quaestor  summus;  oberschatzmeister].  Lata 
egy  few  tyztarto  awagy  ado  zedew,  hogy  Natalya  yghen  zep 
wobia  (ÉrsC.  360). 

révi-tiszttartó :  limenarcha  C.  [hafenaufseher], 

tiszttartós :  praefectorius  MA.  [verwaltungs-]. 

tiszttartóság :  praefectura,  satrapia  PPB.  [verwalteramt]. 
Mars  es  Jupiter  tizttartosaga  alatt  nagy  sebes  északi  szelec 
rohamiac.  1582  (KGalg.  Giiij).  Agrippa,  Heródesnek  tísztartósá- 
gának  idejében  (ToIn :  Vigaszt.  224). 

tobák- tartó  :  pyxidícnia  tabacaria ;  tabaksbiichse  PPB.  Vólt 
ott  tabák-tartó,  só,  tö  s  gyertyatartó,  rokka  mind  orsóival 
(ÖtvMest.  38.  vsz). 

tő-tartó :  aciarium  PPBl.  aculariam,  cotula ;  nadelbüchse, 
nadelpolster  PPB.  Egy  varró  tűtartó  eziist  tok  (Radv:  Csal.  ü. 

328). 

tömlöe-tartó :  ergastularius  C.  custos  carceris  MA.  phy- 
lacista  PPB.  [kerkermeister].  Az  chazaar  kezdee  keenoztatny 
es  verethny  az  temlecz  tartókat  (ÉrdyC.  671).  Tümlöcből  szent 
Pál  felszóval  kiált  uala,  az  tömlöc  tartónak  ímezt  mondja  vala 
(RMK.  IV.181).  Az  satan  czak  bfintetS  szolgála  es  tfimIScz  tar- 
toia  volt  az  istennek  (Fél:  Tan.  257).  Istennek  t8ml8cz  tartói 
és  berteni  (Csanaki :  Dögh.  18).  Harezol  a  rab  az  8  urával 
avagy  a  tSmlőcztartóval  (GKat:  Válts.  L588).  Bé-menvén  a 
tSmlScztartó  hozzájok  (Tof :  Zsolt  788).  A  tömlötztartó  elébe- 
szélvén  a  tanátskiu,  miképpen  szopta  a  rab  aszszony  a  leányát 
(Mik:  TörL.  125(. 

fö-tömlöotartó :  [summus  costos  carceris;  oberkerkermeis- 
terj.  Az  fó  tömlöctartó  még  aluszik  vala  (RMK.  IV.181). 

tüz-tartó  :  [focus ;  herd].  Judi  a  levelecskét  a  tűzben  veté, 
mely  a  tfiz  tartón  vala  (Hall:  Paizs.  El6b.  2). 

úr-tartó :  [monstrantiaj.  Bálvány  imádók  azok,  a  kik  az 
ostyát  imádá-suak  okáért  az  urtartókban  tartyák  (Apafi:  Vend. 
613). 

vendég-tartó ;  [architriclinus ;  hofmarschall].  Vendig  tartó 
madárul,  gSrSgSl  architriclinus,  ki  valami  lakodalomban  az 
vendighekhez  lát  es  gongát  viseli,  hog  minden  iól  essik  (Sylv: 
UT.  n.169.  RMNy.  IL49). 

világ-tartó :  [candelabnim ;  leuchter).  Senki  reytek  beire 
nem  tiszi  az  szSuidneket,  hanem  az  világ  tartora  (Sylv :  UT. 
LlOl).  Ez  az  két  olayfa  es  az  két  világ  tartó,  mellek  az  f81du§k 
isteninek  eI8tte  állanak  (U.146b). 

zászló-tartó  :  signifer,  vexillifer  C.  vexillarins  MA.  [fahnen- 
trSger].  E181  yaro  feyedelem  vala  zent  Morycz  vytez  es  zazto 
tartoy  valanak  ent  yeles  flfee  vytezSk  (ÉrdyC.  547b).  Két  zászló- 
alla,  kik  elStt  százlótartóul  tette  fiát  (Monlrók  111.201).  Euzé- 
bius,  ki  az  Árriusn:ik  zászlótartója  vala  (RMK.  V.181).  Juranich 
Lórinc  zászló  tartó  vala  (Zrínyi  L89).  A  nyitrai  fekete  kavah'rt 
kapitánynak  installáltam,  a  zászlótartó  sokat  vétett  (Bercs:  Lev. 
130). 

Tartós :  durabilís,  tenax  MA.  dauerhaft,  fest  haltend  PPB. 
Boldog  aszony  almája,  jó  édes  sárga,  tartós  (Lipp :  PKert  ITL 
143).  Szent  benedeki   alma,  hoszúkás  és  sárga,   édes  és  kevese 

31 


483 


TARTÓSÁG— TAETOMÁNY 


TARTOMÁNYI— HOZZÁ-TARTOZIK 


484 


saviuiyúcska,  tartós  (144).  Az  kis  Uuiiáu  által  nem  lehet  menni, 
mert  megáradt,  ritkán  fagy  bé,  de  az  árja  nem  tartós  (Bercs : 
Lev.  315.  454).  A  [fák  közillj  a  sok  nem  között  egj-ik  kön- 
nyeb'  a  másiknál,  szívósb,  tömötteb',  tartóssab'  (MoInrJÉpiil 
67).  El-futváu  a  látomá.st,  hallá.st,  szaglá.<  izelété-ít,  illetést, 
hol  eggyik  hol  másik  érzékeny  erSnket,  semmi  érdeme.%  méltó, 
tartós  SrSmet  nem  hoznak  magokkal  (Fal:  NA.  162). 

[Közmondások].  A  mi  szép  nem  tartós  (Risv:  Adag.  76).  A 
másik  fél  nevelkedő  böcsUletire  nézve  tartós  szerencsét  igér 
magának  (Fal :  UE.  448). 

Taxtóság,  tartósság :  durabilitas  MA.  dauerhaftigkeit 
PPB.  Az  öreg  fák  virággal,  gyümöltsel,  sok  ideig-tartóssággal 
meg-elóznek  minket  (Pázm ;  Préd  66).  Szereneséiénec  kitsin 
ideig  tartóságával  (Zvon:  Post.  11.28).  Az  igaz  okosság  akarat- 
tya-alá  vettettek  volt  a  kévánságnak  minden  indiUati  mind  a 
felinditásra  s  mind  a  tartóságra  tekintve  (Mad:  Evang.  517). 
KöWmbSznek  az  emberek  az  8  tartóságokban  és  meg  mara- 
dásokban (MHeg:  TOszl.  1.122)  Minden  id5  és  tartóság  istennek 
örökkévalóságától  származik  (Illyt  Préd.  1.518). 

örökké-taxtóság :  [perennitas,  perpetuitas ;  fortdauer]. 
Semmi  teremtett  állatnak  nincsen  magától  eredete,  létele,  sem 
8r8kké  tartósága,  valósága  (Rátái:  VTárgy.  139). 

Tartóvolta :  cw  Országa  nünden  birodalmakat  fellyftl  halad 
tartó-voltával  (Mad:  Evang.  14). 

[Tartód-ik] 

Tartódás  :  [ti*  habere  ;  das  haltén].  Nem  áll  a  meg  hólt 
szenteknek  tisztességben  tartódások  az  8ket  imádásban  (Úr- 
im. 68). 

Tartogat :  [tracto ;  behandelnj.  Sok  hímes  ndvari  beszéd- 
del tartogatta  és  gyakorta  valami  kis  mosolyg;isia  is  fakasz- 
totta (Fal:  TÉ.  633). 

meg-tartogat :  (conservo ;  aufbewahren].  A  költség  te  ma- 
gadnak Í3  kell,  azt  igen  meg  tartogasd,  ;iz  mennyire  lehet 
(LovT.  n.79). 

Tartókoz-ik  :  1)  [apprehendo  ;  sich  anhalten].  A  halacska 
a  varsa  szája  elejben  megyén,  ottan  ki  terje-ístvén  szárnyacs- 
kait  erSssen  tartokozik  (Land;  UjSegits.  II 832).  2)  [se  cohibere, 
se  continere ;  sich  miissigen].  Valakinek  ez  iránt  sikossabb  a 
nyelve,  tartokozzék  egy  kevéssé  (Land:  UjSegits.  I.  Elób.  2. 
n.832). 

Tartomány :  I)  regio,  tractns,  provincia,  dioece.sis,  satra- 
pia  C.  dicio  MA.  landschaft,  gegend,  provinz,  vogtei  PPB.  Ew 
baratynak  nagy  kysertete  yevv  t-irtomanbalol,  mykeppen  hyr- 
telen  zel  (EhrC.  121).  Francya  tirtomanya  fele  vewn  vínt 
(129).  Engubia  neuft  varosnak  tartományába  vala  egy  fene 
farkas  (VirgC.  53).  Te  az  tartomanlja  igen  sok  gonozt  es  nagi 
kart  tAtel  (54).  Valahol  az  fSwen  nynczen,  ott  el  thecozlatyk 
a  tartoman  (WinklC.  134)  Nemzeteknek  tartomani  aiaudekoz- 
iatok  vrnak  di(!8.seget  (DöbrC.  174i.  Meg  Slee  mind  az  (ter- 
mékeket, kyk  leelettetenek  Bethleemben  es  mynden  liA  tar- 
tományban (JordC.  360).  Marciánns  feyedelem  tisztfii  tartanája 
császártól  a  tartománt  (DebrC.  9).  Ez  nagy  isteny  choda  dolgot 
meg  hallottaak  az  egheez  tartomanban  lÉrdyC.  341).  Massa 
nem  nolt  mind  az  egez  tartomanba  is,  wg'  twdolth  minden  fa 
míliez  (LevT.  1.357).  Hlyen  ma  a  világ,  egé.sz  tartományok 
gyarlódnak  (Fal:  UE.  111.149).  Vizkere-szt  napja  után  meg  kel- 
letett nekik  írni,  hogy  a  napkeleti  tartományokban  a  püspökök 
kezdették  a  b8jtöt  (Mik:TOrtL,.  221).  Jelec  lésznec:  foIyo 
vizeknek  áradási  és  azokkal  hol  egy  hol  más  tartománnac  el- 
borétáai  (Zvon:  Post  L29).  38)  [possessio ;  besitztum].  Adaa  kAes 
esnek  A  barmokath  ees  A  tirtomanyokath  zennek  (KeszthC. 
202). 


Tartományi  :  provinciális  MA  zur  landschaft  gehörig  PPB 
Az  Galatia  tartományi  anya  szent  egyliázac  (MA:  Scult  204). 

Tíirtományonként :  provinciatim  C.  regionatim  MA.  von 
landschaft  zu  landschaft  PPB. 

Tartoz-ik :  1)  dobeo  C.  [müssen].  Tartozzanak  az  én  mara- 
dékim  néked  tíz  gírát  adni:  haeredes  mei  tibi  *d;imnas  sonto 
dare  decem  marcas  auri  PPBl.  Penetenczet  tartoznak  essebelewl 
tyztan  es  paraztol  tartany  (EhrC.  111).  Nem  tartozom  en  ne- 
memnec  utollat  eltőrleuem  (BécsiC.  9).  Mj-nden  egh  haznukban 
három  jelees  zolghalthathasth  tarthozwnk  tlienny  (AporC.  147). 
Tartüzonc  nehéz  fohazkodasokat  es  sírásokat  Ienn5nc  (VitkC. 
15).  Ew  nekyk  tartoznak  engheflny  (ÉrdyC.  557b).  Melikert 
tartozom  en  jonkab  istenSmet  zeretu8m  (TihC.  7).  Tartoztok 
eg^aas  niaastoknak  lábait  meg  mosni  (Sylv:UT.  1.148).  Tar- 
tozyk  a  jozagot  zabadon  kezedbe  bochatny  (t>evT.  L255).  Száz 
foryuth  alath  tartoznak  el  menny  cVer:  Verb.  42).  A  ki  mit 
fogad,  megtsolekedni  tartozik  (Com:  Jan.  167).  Noha  meges- 
kSdt,  de  nem  tartozic  azt  meg-állani  (C^zegl :  Japh.  102).  Nem 
tartozunk  a  követséget  megvánimik  (ErdOrszgy.  568).  Keresz- 
tyén dáma  vagy  és  anya  is  vagy,  mind  a  kettSnek  tartozol 
meg  felelni  (Fal:  NA.  159).  2)  pertineo  C.  (gehOren).  Valakire 
tartozik :  pertinet  PPBl.  Valaky  ynnotok  adand  tynektek  egy 
iwhar  hydegh  vj-zet  en  neweniben,  mert  Cristushoz  tartoztok, 
nem  vezty  el  hS-neky  erdemet  (JordC.  486).  Nem  tartoznak 
liA  hozya  az  yohokbol :  non  pertinet  ad  enm  ovibns  (662).  Az 
eorekseg  byzonnal  tartozyk  az  fyaknak  (DomC.  134).  Fa  dol- 
goc  mi  reánk  is  tartoznac  (MA :  Scult  56).  Az  gonosz  kívánsá- 
got meg  kell  szegni  annak,  ki  az  Christuslioz  tartozik  (104).  | 
Ezec  lesznec  három  részei  ez  predikátziónac,  mind  az  három  I 
az  szeretetre  tartozic  (976).  A  kire  a  fellyfl  való  írás  néz  avagy 
tartozic  (Com:  Jan.  207). 

[Sziilások].  Lsten  nem  kénszerít  bennünket  nehéz  mmikára  • 
ahoz  tartozandó  szerszám  nélkill  (Fal:  NE  9).  Ez  a 
harmadik  darab  a  nemes  emberhez  tartozandó  és  ngy 
fSg  t81e,  mint  szem  szemrfll  a  lántzon  (Fal:  Nü.  247).  Inepe- 
ket  nem  iletem  míkepen  rea  tartoztam  volna  (VirgC.  5). 
Atyamflyay  tartozwnk  reea,  hogy  ha  ezt  ez  vylagon  be  nem 
tellyeseytthettyek  niy  zy\v\Vnknek  gondolattya  zerent  vossSnk 
el  (ÉrdjC  113).  Tartoznak  eb  kerasztyénSk  éhre,  hogy  mindSn 
cselekedés(ek)beu  kSvessek  uronk  Jesust  (DebrC.  2).  Ezekre 
en  mind  tartoztam  volna  (VirgC.  10).  Azt  tfittfik  meg,  az 
mire  tartoztunk  (Sylv:  UT.  I.IU).  Maria  es  tartozyk 
az  vtolso  kenetre  (CornC.  31).  Parancsoljuk  minden  ren- 
deknek, kik  Rimaszombathon  lakoznak  és  mi  számunkra 
tartoznak  (LevT.  n.249).  Nem  tartoznak  uele  (Ozor : 
Christ  227).  Nem  tartozik  senki  vele,  hogy  ha  fegyverrel  rea 
megyén,  hogy  el  tflrje  neki  (Ver:  Verb.  435).  Nem  tartozinik 
vele,  hogy  azt  liidgyfik  (Gyarm:Fel.  188).  Nem  tartozik  vóla, 
hogy  gonosz  akaratj.át  meggátolja  (GKat:Tilk.  7).  Hogy  íket 
meg-mentse,  véle  nem  tartozott  iDEmb:GR  21X  Tartozn;ik 
véle  az  urak,  hogy  fenyítlek  alatt  tartsíik  érzékenységeket  i  Fal : 
NE.  65).  Az  tutorok  tartoznak  avval,  hogy  híven  visely- 
lyék  az  árváknak  tutorságát  (Ver:  Verb.  198).  Isten  auai  m-m 
tartozic,  hogy  mindent  kézen  vonuyon  az  anyasientegyliázha 
(Vás:  CanCalh.  479).  Csak  felelj  meg  annak,  a  mivel  ni'kiiiik 
tartozol  ( R;VkGy :  Lev.  102).  Ha  el  tudod  mondani,  egy  liordó 
borral  tartozzam  (Dáv:  VDisp.  1.162).  Tartozic  n.ila 
tiz  ez^r  giraual  (MilncliC.  48).  Mynd8n  id8n  istennek  hala 
adassa!  tartozónk  (WinklC.  286).  B^y  ember  talál  az  8 
attyánac  kSnyuében  meg  számláluáu,  hogy  Sneki  ocy  ember 
tartozneiéc  4  sing  posztouai  8t  forintért  (Helt :  .\ritni. 
L5).  Igen  sokkal  tartoztok  ty  .az  teremtA  istennek 
(VirgC.  51). 

hozzá-tartozik :    1)  [accomodare  se;  sich  richten).   V" 
embernek  meemiy  az  syralmas  házhoz,  hoimem  vendeegae«g. 


HOZZÁTARTOZANDÓ— MEG-TARTÓZIK 


[MEGTARTÓZHATATLAN)— TABTÓZÓD-IK        486 


loz,  mert  ott  ky  niyud  mef;  gondollya  ew  eeleteenek  vee- 
styt  es  halalfwt  ps  t\id  liozya;i  tartozny  (ÉrdyC.  513b).  Iija 
;  Kegj'elmeti  az  napj.it,  tudjak  hozzá  tartozui  (Gér:  KárCs. 
107X  »)  attinet  C.  [es  betrifft]. 

ozzátartozandó,  hozzátartozó  :  [tniod  pertinet ;  was 
1  guliBrt).  Ez  wy  tSrweent  ze.rzee  ennen  myndden  nemew 
,aa  tartozó  zentesegeewel  (ErdyC.  53).  Siluester  papa  Uy 
le  Romából  az  ew  hozya  tartozó  papywai  (185).  Zent  Miliaal 
lun^yal  Lucii)ert  ew  hozyaa  tartozókkal  ky  yzeo  nienyor- 
xjl  (536b).  Yesus  waczoralny  kezdet  mynd  az  í  hoza  tar- 
okai (ÉrsC.  80).  Az  kastel  es  mynden  hoza  tartozrt  (RMNy. 
i).  lígy  varost  minden  hozza  tartozaiidoival,  tndni-illik  fa- 
ial,  telekekkel  (\'er:Verb.  377).  Ez  az  Zenth  Job  vára 
•Á  tartozó  jószágtiiwal  egyeteomben  te  nállad  ne  marad- 
I  (Radv:  Csal.  III. 175).  A  szentek  tetemeit  és  egyéb  hozzá- 
tartozó maradók  edgyet-másokat  imádó  pápisták  bálváiiyo- 
jól  (VárM:  8z!iv.  237).  Isten  hatái't  nem  adót  a  mi  hozzája 
jzaiidó  kStelességfinknek  (Fal:  NA.  133).  A  tö  dolgok  men- 
k  előre,  a  hozzátartozandók  utánnak  (Fal :  NU.  490). 

'artozás:  1)  [ofHcium ;  pflicbt].  Tartozása  .szerint  ira  egy 
Ibeii  (Zriiiyi  1.21).  Királyi  s  atyai  tartozása  szerint  (Nyr. 
'.462).  2)  debitum  MA.  schuld  PPB. 

'artozáskóppen :  [pro  merito ;  nacli  verdieust].  Ha  ugy 
;ne  tartozásképpen,  a  mint  érdemlenSk (Matkó :  BCsák.  74). 

'artozó :  1)  (pertineiis ;  angehörig].  Baromhoz  tartozó: 
iiarius;  fípaphoz  tartozó:  pontificalis;  fftlhSz  tartozó:  auri- 
irius ;  néphez  tartozó  :  popidaris ;  ónhoz  tartozó :  plumbariiis ; 
)Z  tartozó  :  herilis  C.  JuÜus  hólnaphoz-való,  tartozó  :  jiiliiis 
}1.  Romasaghoz  tartozó  vala  (ÉrdyC.  547b).  Palochka  nen(5 
)cli,  ky  mind  Nagmihalyba  tartozó  (RMNy.  11.14).  KSszón- 
ec  azokat,  kic  az  Aristobolushoz  tartozóé  közzfil  valóc 
It:  UjT.  s5)  8)  debitor  C.  MA,  fquod  debetur  ;  schuldig, 
ildner].  Mind5nnek  az  eu  tartozó  dolgát  meg  adgya  (Beythe: 
n.  50). 

Partóz) 

leg-tartóz :  [impedio;  verhindern].  Csakhamar  sok  embe 
3t  gyiijték  fel,  a  kik  a  szekereket  megtarlózták  (TörtEml. 
0). 

'artóz-ik:  1)  se  ftilcire  MA.  [innitor;  sich  .stützen,  ,sich 
alteu].  Tekentuen  az  ember  az  bokornak  é'J'^örere,  kihez 
ozik  vala,  lats,  ket  egér  ragya  az  bokornak  jokerét  (BodC. 

Erős  és  próbált  szegelet  kóhíz  tartozott  (MA :  Scult.  94). 
s  oszlopoe,  az  mellyekhSz  tartozzunc,  ragazkodgyunc  (307). 
falhoz  kapdosnac,  hogy  tartózhassanac  (Prág :  Serk.  516). 
[commoror ;  sich  aiifhalten].    Laurentiai   .szántófSldSu  tartó- 

kiuek  új  Trója  nevet  adót  (RendÉIPéld.  D4).  3)  caveo, 
metuo  MA.  sich  hüten  PPB. 

leg-tartózik :  1)  [innitor ;  sich  stützen].  Magas  fa-láb, 
l)on  mee.  nem  tartózhatol  (PP:  PaxA.  175).  2)  [.se  tenere; 
1  zurückbalteu].  Semmit  meg  nem  tartózáiiak  neki  mon- 
li,  miért  az  gyermek  halálán  6  foga  vigadni  (RMK.  11.259). 
ú  istent  szeme  elótt  nem  viseli,  semmi  gonosztúl  meg  nem 
ózik  (Pázm:  Préd.  1068).  Semmi  mmika  és  fáratság  azt 
;  nem  győzheti,  hogy  meg  tartózzék  annak  keresésében 
p:PTük.  HL26).  Csöndesedjék  és  szándékjában  valameuy- 
re  t;irtozzék  meg  (MonOkm.  XIX,  193).  3)  (impedior;  vér- 
iért werden].  Az  leányoknak  az  válogatással  meg  szokott 
;ozni  szerencséjök  (LevT.  11.41).  Kocsin  arra  megyén,  ha  ez 
5tani  itt  való  gonosz  esős  üdfiben  meg  nem  tartoznak  (Mon- 
!E.  III.27).  4)  [subsisto ;  still  stehen,  halt  machenj.  Ky  tvgia, 
1  tartozyk  ew  meg  (LevT.  1.51).  Addig  vadászáiiac,  hogy 
itű  Bttsbe  tartozáiiac  meg  (Helt:  Krón.  105).  Az  isten  iteletj 
az  halai  nem  czak   Adamon  tartozót   meg,   ha   nem   az  5 


maradékira  is  ki  aradot  (Kár:  Hal.  C).  Lestől  való  feltében 
megh  tartozék ;  insidiarum  metu  substitit  (Forró :  Curt.  157). 
Losonczon  tartozott  vala  meg  néhány  napokon  az  hadak  nyug- 
tatásáért  (Szál :  Krón.  159).  Kimondhatatlan  nagy  véres  ütközet 
lett,  ötödik  generálison  tartózott  meg  a  com(m)endirüzás.  1760 
(Hazánk  1.376). 

[megtartózhatatlan] 

maga-megtartózliatatlan  :  [intemperans ;  masslos].  A  ki 
az  egész  vilíVgot  meghódoltathatta,  melly  igen  maga  meg-tar- 
tózhatatlan  volt  (Misk:  VKert  83). 

Tartozás:  1)  [continentia,  moderatio ;  zurückhalt\ing,  mas- 
sigung].  Sokkal  haznosbnao  láttatik,  hogy  minden  fele  bulla- 
dekoc  mutogatasatul  tartozás  legyen  (Zvon:  Osiand.  213.)  2) 
(metns ;  furcht].  Az  istennek  ortzáját  sem  nézhetik  az  angyalok 
minden  tartozás  nélkfil  (Ker:  Préd.  78).  Nem  árt  azért,  hogy 
l'élejmek  és  tartozások  legyen.  1878  (TörtT.  I.U).  3)  [mora; 
verzugj.  Rayoc  minden  tíu^ozás  n^lkfil  ^e  (Valk:  Gea  21). 
Engede  az  minden  tartozás  nélkfll  és  palástyát  reá  vévén 
mindgyárt  Ignatiushoz  mene  (JesTitk.  54).  Magyar  s  német 
tartozás  néköl  által  az  Sáron  rajok  ütvén  igen  megverek  az 
két  passát  (Monlrók.  VU.32).  Tartozás  nélkül  kiugrott  (Kem: 
Élet  415).  4)  füleimen,  stabiliraentum  MA.  stütze  PPB. 

Tartózkod-ik :  1)  (nitor;  sich  stützen].  Az  hintó  dereká- 
ban volt  egy  fa,  ahhoz  tartózkodtanak,  mikor  az  hintóban  fel 
akartának  ülni  (Monlrók  IX.365).  Hogy  lábával  tartózkodgyék 
(László :  Petr.  176).  Küszködnek  ágai  haragos  szelekkel,  bátran 
tartózkodik  kopott  gyökerekkel  (Kónyi :  HRom.  1).  2)  [contendo, 
gressus  dirigo ;  zuschreiten].  Szekcsó  felé  való  vízhez  tartózkod- 
ván érkeztem  folyóvízhez  (Monlrók  XXVII.34).  Oda  tartózkod- 
gyál,  a  hol  a  nyugasztaló  boldogság  és  állandóság  lakik  (Fal: 
SzE.  555).  3)  [se  tenere;  sich  zurückhalten].  Igen  óvást,  tar- 
tózkodva voksolni:  obnoxie  dicere  sententiam  PPBl.  Egy  kis 
jegyzést  adnék  ki,  de  sokáig  tartózkodom  vala,  mert  nincsen 
perfecta  conditio  (TörtT.  IV.201).  Utánna  akarnék  költözni  Haisz- 
ternek,  talám  teszen  valami  reflexiót  arra  is  s  tartózkodik  (Bercs: 
Sev.  428).  Megvallom,  régen  igyekeztem,  de  nem  ok  nélkül 
tartózkodtam  ezen  dologban  imom  Nagyságodnak  (490.  629). 
4)  [commoror ;  sich  auflialten].  Az  indulásra  készebb  lelki  erö 
nem  tartózkodik  mindenkor  a  legfővebb  tulajdonságnak  rendi- 
ben (FahUE.  378).  Az  igaz  nemességnek  tzimere  a  lélekben 
tartózkodik  (Fal:  BE.  592).  5)  [persto;  sich  haltén].  Bezzeg  ha 
bár  csak  két  hétig  tartózkodhatnék  Károli  uram,  hiszem  istent, 
segíthetnék  rajta  (Bercs:  Lev.  411). 

meg-tartózkodik :  [subsisto;  anhalten,  halt  machen].  Ez 
is  azon  okon  mind  el-mégyen,  a  mellyeken  Luther  el-méne  s 
.szintén  ott  tartózkodik  meg,  a  hol  az  is  (Veresm:  Lev.  65). 
Ebéd  után  csak  szállásomon  tartózkodtam  meg  (Monlrók  XVlü. 
82).  Addig  az  míg  az  válasz  jfi,  tartózkodjam  meg  (XXIII.  49). 
Tököli  is  visszatért  Cseklészhez  és  a  szaladó  sebes  török  is  ott 
megtartózkodott  (XXVH.  16).  így  már  megtartózkodván  herte- 
len  utjátúl  az  német  elhiszem,  lesz  híre  már.  Nagyságod  nem 
Miskolczon  van,  nem  siet  le  messze  (Bercs:  Lev.  19)  Mivel 
nem  űzték,  azt  véltem,  csak  megtartózkodnak  (135). 

mégtartózkodás :  [continentia;  entsaguug].  Ételtől  és 
italtól  való  meg  tartózkodás  (Com:  Jan.  173). 

Tartózkodás:!)  [commoratio;  aufenthalt].  Mindenestül 
ment  Szent-Miklóshoz  s  igyenessen  megyén  az  Rábaköznek, 
ellátt;im,  tartózkodása  ott  nem  lesz  (Bercs:  Lev.  84).  2)  [metus; 
furcht].  Minden  tartózkodás  nélkül,  igézettől  való  félelem  nél- 
kül :  praefisciue  PPBl.  Minden  tartózkodás  nélkől  széliébe  faj- 
talankodnak (Tus :  Ápol.  9). 

Tartózód-ik:  [sa  tenere;  sich  zurückhalten].  Az  orw, 
midőn  lát  mas  lopót  az  akaztó  fán,  valamenyire  tartózódic 
(Born:  Préd.  573). 

31* 


487 


TARTÓZTAT— MEOTAHTÓZTAT 


MEGTARTÓZTATÁS— MAGA-TARTÓCTATÁS 


Tartóztat :  retineo  C.  detiaeo,  cohibeo  MA.  infaibeo ;  auf- 
lialteu,  verliiudern  PPB.  Hogy  sok  szóval  ne  'tartóztassalak : 
ne  niultis  *morer  PPÜI.  Kic  az  i^asságot  liamisságljan  tartosz- 
tattyáe;  qui  veritatem  in  injiistitia  detinont  (Ilelt:  UjT.  p  3) 
Kdét  látni  kellene  mennem,  de  nem  éikozfim,  az  árviz  is  tar- 
tóztatott (LevT.  11.70).  Az  Antichristnsri'il  sokat  szóllott  és  utániia 
veti,  liogy  tudgyák,  micsoda  tartoztassa  az  ű  el-jSvetelit  (Pázm : 
Kai.  476).  Meg  balluán  vezérek  cliaszarnak  akarattyát  .senki 
tartóztatni  nem  meré  az  uttyát  (Zrinyi  1.20).  Öl,  vág,  ront  és 
.szaggat,  az  ki  menetelét  tartóztatni  akarja  (55).  Polydamás 
rivogattya  meg  5ket  és  kedvek  ellen  is  tartóztattya  (Hall:  H- 
Hist.  IILr24).  A  vizeletedet  nálad  ne  szorongasd,  a  meg-emész- 
tettet  soká  ne  tartó/.ta.sd  (Felv:  ScIiSal.  3).  Az  isten  igasságát 
a  hamisságban  tartóztattyák  (llly:  Préd.  Elób.  1.3.)  Az  császár, 
ngy  értjük,  műnket  is  nem  fog  sokáig  tartóztatni  (TörtT.  '1227). 
Már  majd  ollyan  gondolatok  jöttek  az  oldalaimba,  hogy  valami 
mágnes  kfi  tartóztatja  ott  Kedet  (Mik :  TorL.  266). 

[Szólások].  Az  anya  az  8  magzatit,  nem  bitang  fattyait  e  nge- 
delemben  tartóztassa  (Matkó :  BCsák.  4 1 2).  Maga 
ki'iltségén  tartóztatott  vitézivel  (Land :  UjSegíts.  I. 
EI6b.  3).  Mivel  nagyobb  alkalm.atossága  vagyon  a  felső  állapotú 
embernek  minden  gonosz.ságra,  nagyobb  fenyítékkel  illett  őket 
zabolán  tartóztatni  (Pázm •.  Préd.  625).  Az  isteni  félel- 
met, az  az  a  bflnre  hajlandó  termé.szetüek  tartóztató  zabo- 
la ját,  tellyességgel  ki-vészi  az  embernek  .szflvébSI  (Pázm: 
Kai.  593).  Tartóztattya  es  szenuedteti  magát  testi  e  I  e- 
ségtai  (Tel:  Fel.  27b). 

le-tartóztat :  intercipio  C.  [fest  nehmen). 

még-tartóztat :  1)  abstineo  Ver.  dethieo,  distineo,  inhi- 
beo,  reprimo,  tardo,  remoror,  demoror  C.  [auflialten,  zurilck- 
halton,  verhindern].  Valakit  fogsággal  megtHrtóztatni ;  *cohibere 
carcere ;  valakit  dolgában  meg-tartóztatni :  *detinere  aliquem 
de  sno  negotio ;  semmi  meg  nem  tartóztatott,  hogy  ezt  véghez 
ne  vigyük :  nihil  *impedit  quo  niiniis  id  facere  possimus  PPBI. 
Ne  tortozl.-Lss,itoc  meg  :  nolite  me  retinere  (Helt:  Uibl.  I.L2). 
Az  madarak  rep51nek  az  szjibad  eghben,  ahol  semmi  őket  megh 
nem  tartosztjittia  (Fél:  Tan.  83).  Olly  vétec,  melly  az  olvasót 
megtartóztathatná  (MA :  Bibi.  Magy.  5).  El  nem  akarod  boczá- 
tani  és  megtartoztatod  5ket  (MA:  Bibi.  L5fi).  Hadd  tartóztas 
fliuic  meg  tégedet,  hogy  keszítsfinc  te  néked  egy  keczke  gSdSlyét 
(230).  Kornis  uramékat  az  úr  isten  ez  sok  esővel  megtartóztattji 
(RíikGy:  Lev.  27).  2)  [intercipio,  comprehendo ;  fest  haltén, 
fest  nehmen].  Megh  tartoztata  6tet  s  monda  neki :  Ua  azt 
akarod,  bogi  zabadon  maradhas  (DebrC.  60).  Haraztyt  Kegelme<l 
tarthoztassa  megh  (KMNy.  11.72).  Má-sok  adó.sságáért  kezesek 
nem  lévéu,  meg  ne  tartóztassanak  (Moulrók  V'HI.IÜO).  Az  adiist 
sohol  megh  ne  tartoztatlüLssák,  migli  fistenn  meg  nem  keresik 
(MonTME.  L16). 

[Szólások].  Míg  elmen  c,  szem  fi  ne  meg  tartoztat- 
nac,  addig  mys  czac  tapognnc  (Bom ;  Préd.  251).  Más  okok 
tartóztatták  meg  b  o  s  z  u  j  á  t  (Zrinyi  1.46).  Az  isten 
megtartóztatta  mihednec  gyflm<Mczét  (MA :  Scult.  1G4). 
Az  haragot  meg-tartóztatni,  megengedni  (Com :  Jan. 
198).  Kik  istennek  igasságát  tSmleczezik  és  megtartóz- 
tattyák  (llly:  Préd.  1.555).  Testemnek  tírvénytelen  iudu- 
latit  mog-tartoztatom  (Oagl ;  Japh.  247).  M  e  g-t  a  r- 
tóztatá  istent,  hogy  fováb'  ne  teigodgyen  bosz.szú-állása 
(Pázm :  Préd.  44).  No  adgya  isten  azt,  hogy  te  isten  k  e  d  n  é  t 
kézzel  meg-tartóztasd  (Zrinyi  I.IOO).  T  artosztassa- 
t o c  meg  kezeteket  tSle:  maniis  vestras  sen-ate  inuoxias 
(Holt :  Bibi.  I.S3).  A  madarakat  kolepczével  m e g t a r- 
tóztattya,  megbántya  (Com:Jan.  81).  Magát  megtartóz- 
tatja: Az  evrevmniel  tellyes  ember  nem  tartoztathagya  meg 
magát  (ConiC.  82).  A  ky  idwozewlny  akar,  mag;iat  meg  tartoz- 


tassa (ÉrdyC.  524b).  Ha  szintén  el  akar  is  menni,  meg  badgya 
nuigát  hfittel  tartoztatni  (Zvon :  Post.  L684).  A  kiaaszszony  höl, 
f&l,    nem    tud    hozzá,    mint  kellessék    magát  meg   tart<'>ztatDÍ 
(Fal:  NA.  156).  Magit  vmiröl  (w;  Minden,  ki  a  gySzkSdS  helyeol 
kfizdic,   mindenekrfil  megtartoztattya  magát  iTel :  Evan^c 
129).  Magát  vmitöl(\>:  Magokat  meg  tartoztatni  az  haznalatlan- 
bezedektAl  (VirgC.  140).  Bizony  meg  Utrtosztitnoioc  maguD-  • 
kat  az  bflnSknec  chelekedetitftl  (Tel :  Evang.  1.347).   A 
propbeta  is  le  akar  szegeztetni,  hogy  minden  bfintételtSl 
megh  türtoztatnáia  magát  (Lép:  PTük.  1.394).    Magnkath   meg 
tartoztatnayak  amegh  foytoth  l&Ik As  állatnak  e  t  e  I  e  t  fi  1  (Komj : 
SzPál  23).  Az  szfinetlon  sírástól    és   snhajtástól  megh 
nem     tartoztatlmtnáiák    magokat    (Lép:  PTük.    1.353).     Nolia 
sző.s,  do  szájába  kell   adui,   nyelvét   megtartóztassa 
(MonOkm.  XXIV.44.5).  Talám  az  m-  isten  veszedelemre   indult 
országunkat  meg  tartóztattya   (Pázm:  Kai.    433).    Ha   as 
Skender  pasa  híre  igaz  leszen,  tudom,  megtartóztat  sok  fr&^ 
t  i  k  á  t  (TfirtT.»  1.435).  Az  vitézeknec  szemei   ugy    megtar^ 
tóztattanac,  hogy  az  ur  Christus  5nn5n  maga  nem  nevezte  volna 
meg  magát,  5tet  meg  nem    esmertéc   volna   (MA :  Scult.   499). 
Szemöldöki  met  megtartóztattad  istenem :  feci-sti  me  vigi- 
lare  (MA:  Bibi.  1.515).  Senki  a   bírót   meg   nem   ajándékozza, 
hanem  a  ki  olly   ítéletben   vau  felőlié,  hogy  megtartoztattya 
igaz  ügyét  (SzD:  MVir.  16). 

megtartóztatáa  :  abstinentia  Ver.  retentio,  deteutio,  ciiri- 
bitio,  remora  C.  auflialluug,  verhiudorung  PPB. 

maga-megtartóztatás :  [continentia  sui ;  entbaltungj.  Mán 
iozagátol  való  maga  meg  tarl<5ztatás:  obstinentia  C.  Az  házas- 
ságtul  való  maga  megtartóztatósa  (Czegl:  MM  139>.  Az  kiknek 
vagyon  magok  megh  tartózbttásának  ajándéka,  jó  azoknak  ai 
házasságh  nélkől  el  leniú  (Kereszt :  FKer.  87). 

[megtartóztathatatlan] 

maga-mégtartóztathatatlan :  vehemens  C.  (stürmlsdíj 

mégtartóztatbatatlanság,  megtartóztatlanság:  [in- 
continentia ;  unmiissigkeit].  Meg  ne  keserczen  tötöket  a  satai|< 
tflmagatoknac  meg  tartoszthatatlansága  miat  (Helt:  LT.  17] 
Ne  kísértsen  titeket  a  .sátán  a  ti  meghu-toztatlanságtokért  (llly: 
Préd.  1.172). 

megtartóztató :  repressor  C.  [verdrSnger]. 

maga-megtartóztató  :  [continens  sui  \   enthaltsam). 
némfi  maga  megtartóztató  légyen   a    p.ipistai  *  :;.   < 

mindennapi  szondátomás  bizonyltja  (Apáti:  Veri  -   mmi 

bőcsöllés  nem  méltó  a  maga  megtartóztató  lélekliez  i,U\\:  Pré4 
1.171). 

Tartóztatás:  1)  arrestatio  VerVerb :  Szót.  2.  interceptio 
C.  detcntio  MA.  [festhaltung).  Az  biro  jol  meg  lássa,  mi  mellel 
tartatnak  vele,  hogy  ortzajara  ne  térjen  az  tartoztatas  (Veri 
Verb.  Szót.  2).  2)  iniiibitio  MA.  [necessitas;  zwangj: 
ngy  kel  az  embernek  tartóztatás  nélkíil  mivelni,  mintha 
törvény  nem  vóhia  (Pázm:  Kai.  215).  8)  [moderatio; 
tung].  Orvosságok,  tanítások,  szUkséges  tartóztatások  az 
nyomoruaági  (Pázm:  Préd.  23).  Fogyott  igyliuknek  bátorít 
jó  állapatnnkban  tartóztatásnnk  légyen  (620).  4)  [mora 
zug).  Az  holott  valami  nelie«.ség  volt  az  betfiben,  azt  mt") 
gyaráztam,  hogy  minden  tartcíztatás  nélkfil  mehetne  az  olva4 
az  olvasiisljjin  i.MA ;  Bibi.  EIöb.  5).  > 

harag-tartóztatás :     [patieutia ;    duldsamkeit].    .\z   Irtait 
kegyességének,   t&ré.séuok,    haragtartóztatásának    g:> 
meg-ntiUudé  (Megy:  S.Jaj.  U  34). 

maga-tartóztatás  :  [continentia  siii ;  euthaltimgj.  Ee 
maga  tartoztat.'Lsaban  ne  rőttemiyűnc   el   otlan,  liauem  xuiVU 
szollyunc  az  Cliristus  felől  (Ború:  Préd.  251b).  Isleii  nem  i 


[TARTÓZTATDOGAL]— TÁSKA 


ÁLOM-TÁSKA— T^SKAZ 


490 


utalásáért  jár  ily  késín  és  ballagva  a  gonoszok  rontásábmi 
u :  Pri'd.  25). 

artóztatdogálj 

3g-tartóztatdogál :  reteuto  C.  (abhalteD). 

artóztatlan] 

iga-tartóztatlan :  incontinens  MA   ungehalten  PPB. 

igatartóztatlanság  :  incontiiipntia,  intejiiperantia,  luxus 
unmassigkoit  PPB.  Meg  ne  részegedhetek  borral,  az  meli- 
p-agion  maga  tartoztatlansag :  nolite  inebriari  vino,  in  qno 
ixiuna  (Fél :  Bibi.  11.87). 

.rtóztatlanul  :  [intemperauter ;  unmii.s.sig].  Eluen  magát 
ítatlamil :  vivendo  luxuriose  (Fél:  Bibi.  118). 

igataxtóztatlanul :    incontineuter    MA.    immíis.9iglicli 

.rtóztató  :  interceptor  C.  [impediens,  remoians ;  aufhal- 
hindemis].  Democritus  szánt-szándékkal  tengerbe  liagyi- 
péiizét,  terhnek  és  uton-járásában  tartóztatójáiiak  itilvén 
(Pázm:  Kai.  361.  Az  iniiibitiót  néhol  tartóztató  s  néhol 
térítő  tilalomnak  írtam,  azért  mert  a  reá  nem  j5veteles 
iciát  tartóztattya  meg  (Kász:  Kit.  4). 

jó-tartóztató  :  anchora  MA.  anker  PPB. 

Iga- tartóztató :  continen.'i,  temperans  MA.  der  sich 
It,  má.'ssiget  PPB.  Diogenes  hordóban  lakozuan  czuda 
rii  es  maga  tartoztató  es  ke\ie.ssel  meg  elegedendS  es 
^letet  viselt  (Bom:  Préd.  549). 

rtóztatva  :  continenter  MA.  fmodaste  ;  bescheiden,  behut- 
Idegenekkel  tartoztatva  bánnyék,  földiekkel  bizvástyab 
í:iPéld.  E4\ 

rts  :  [moderatio.  temperantia ;  zurükhaltung,  massignng]. 
nélkfll  mindeneket  hazudnak  s  miatta  semmi  kárt  nem 
lak  (Veresm :  HitMegt.  6).  Mellyel  hogy  minden  tarts 
I  clielekedhe.ssenek,  hozzá  gondoltak  illyen  tanúság  adá- 
.1  (Veresm;  Lev.  252).  Szeme  szöktében,  minden  tarts 
1  el-mondgya  a  nem-úgy  vagyont  (SzD :  MVir.  224). 

rtva :  paree,  tenaciter,  ciLstodite  MA.  sparsam,  karg 
Tartva  költi :  parcus,  tenax ;  tartva  tenyészic  a  pénz  : 
jonia  summum  vectigal  MA.  A  politicus  tartva  s  tagadva 
t,  mert  benn  marad  a  reménykedő  félnek  bizodalma,  a 
k  (Fal :  UE.  462).  A  mesterséget  mesterül  s  mint-egy 
1  kell  kGzIeni  az  apróddal,  hogy  a  mester  m6.ster  marad- 
(Fal:  UE   II131). 

lSKA  :  beró,  corycium  C.  vulga,  capsa,  mantica  MA. 
,  pera ;  ranzen,  tasche  PPB.  Meg  tere  az  koldulásból 
n  egi  táska  kinírt  es  egi  palazk  bort  (VirgC.  47).  Az 
kinírt  es  az  palazk  bort  fel  végied  (48).  Ellenem  i'S'  kol- 
n  taskaiaban  kinírt  (73).  Ta.skak,  kikben  nemSs  iozagok 
k  (NagyszC.  8).  Az  adós  lewel  parantsolattal  waros  hazába 
3an  wagion  (RMNy.  III.  122).  Az  corporali  táska  még 
ké.'w ;  kit  megküldtem,  az  másik  is  olyan  színft  legzen 
.  IL274).  Meg  hallá  Danid,  taskaiat  hagyíta  (Bom:  Ének. 
Egy  táskát  lisztuel,  tsomo  ffigével  és  kenyereckel  meg 
(Kár :  Bibi.  1.494).  GőmbSlIyőec  kőueket  táskáiba  vete 
r.  139).  Táskával  felkészült  juhász  (Com:  Jan.  77).  Min- 
mfi  oklevelek  táskában  rakván,  kiknek  czédulát  is  ragasz- 
1  táskájok  oldalára,  azokat  mind  az  egy  va.sas  ládában  találni 
Radv;  Csal.  111.256).  Pénzem  nincsen  a  szegény  táskámba, 
beiddogáltam  régenten  a  korcsmán  (Thaly:Adal.  1.230). 
ilások].  Ezt  a  V  a  j  a  s  p  o  g  á  c  h  á  t.  ha  siros  táskád- 
lett volna,  el6-vetted  volna  (Vere.sm :  Lev.  57).  Sulm  j 
ifinned,  mely  báios   táskából    esik    ki  gyakran  a    i 


bé  les  (Decsi:  Adag.  191).  Zsi  ros  táskából  szép  po- 
gátsa  (Decsi:  Adag.  255).  A  .szolgác  t.sak  magoknac  kopornac 
semmit  véle  nem  gondolván,  ha  uroknac  t  á  s  k  á  r  a  i  u  t  is 
igyec  (Tyúk :  Józs.  135).  K  é  t  táskára  s  z  e  r  z  fi  d  ü  1 1 :  ad 
manticam  res  ejus  rediit  (MA  Kisv:  Adag.  9),  A  k  c5 1  d  ú  s  n  a  k 
kérsz  táskát  (Kisv:  Adag.  33).  Itflera,  jobban  az  agyad- 
hoz verték  volt  néked  a  Salamon  táskáját  (Kereszt: 
FelsKer.  210).  Salamon  táskáját  a  te  lojalita  társaidnak  (Czegl: 
MM.  143). 

[Közmondások].  Az  kúldúsok  táskáia  mindenkor  flres  (Decsi: 
Adag.  166).  SzőmérmSs  deáknak  hew  táskáia  (Decsi:  Adag.  136). 
Szemérmes  deáknak  hio  táskája  (Kisv:  Adag.  322).  Szemérmes 
koldusnak  üres  a  táskája  (526). 

álom-táska :  [.somnolentus ;  schlafhaube].  Mégis  tovább  meg- 
jelenik egy  álomtáska,  az  igen  álmodozó  Fáraó  király  (Biró: 
Miciie.  109). 

bőr-táska :  pera  PPBl.  [felleisen].  Az  véres  fqet  adá  leá- 
nyának és  az  leány  tévé  az  5  Mrtáskájában  (RMK.  III.151). 
Jól  fel-kotőtte-é  Kegyelmed  a  bőr  táskát :  habén  sie  das  fell- 
eisen und  den  mantelsack   wohl  lassan  aufbinden  (KirBesz.  96). 

hám-táska:  helcii  manica  PPB.  Pialsjoch.sack]. 

isten-táskája:  bursa  pastoris  MA.  taschelkraut  PPB. 

kenyeres-táska :  pera  C.  [brodsack].  Az  Holophernesnec 
feiét  az  ő  szolgáló  leányánac  adá,  mellyet  mikor  az  az  ő  ke- 
nyeres táskáiában  be  botsátott  volna,  mind  ketten  ki  ménénec 
(Kár:  Bibi.  1.497). 

koldus-táska  :  pera  PPBl.  [bettelsack].  Maraszthatsz  taka- 
ríkoRságoddal  valamit  az  te  fiaidnak,  hogy  holtod  után  kuldos 
táskára  ne  jussanak  (MA:SB.  146).  Soha  sem  volt  tanátsom, 
hogy  a  dámák  és  cavallierek  fenékig  ki-forgatván  'zebeket 
mind  a  koldus  táskákba  Sregessék  (Fal:  NA.  172). 

levél-táska,  leveles-táska :  [theca  epistolis  recondendis ; 
brieftasche].  Egy  pap  látván  az  ifjúnak  fejénél  a  levél  táskát 
kezébe  veszi  (Hall:  HHist.  11.43).  A  leveles  táskában  talált  holmi 
Dávid  és  kurva  berthalmi  püspökné  között  utro  citroque  járt 
szerelmes  leveleket  (Bethl:Élet.  11.319). 

lovag-táska,  lovagos-táska :  hippopera  C.  MA.  reit-, 
satteltasche  PPB.  Lovag  táska,  túrba :  hippopera  PPBl.  A  szí- 
jártó metél  az  őkorbőrbfil  szijakat,  iszákokat,  lovag  táskákat 
(Corn :  Orb.  165). 

nyereg-táska :  ascopera,  hippopera  MA.  satteltasche  PPB. 

pásztor-táska,  pásztori-táska:  [saccus  pastoris;  hír- 
tenta.sche].  Válaízta  őt  sima  követ  a  patakból  és  azokat  a 
pásztori  táskába  tévé  (Káldi:  Bibi.  Kir.  1.17:  40).  Volt  egy  pász- 
tor tá.skám,  béllé.se,  varrása  teljes  csuda  annak  s  hímes  meg- 
írása (Fal:  Vers.  910). 

útravaló-táska :  [pera  viatoria ;  reisetasche].  Ne  biriatok 
araíiat,  se  vtra  való  táskát  se  két  köntöst  (Sylv:  UT.  1.15). 

Táskás  :  [per.im  gestans ;  sack  tragend].  Ott  nem  kőit  a 
szeme  annak  a  iuhai  vesztett  táskás  ifin  pásztornak,  hogy  ő 
io  deák  nyeluenn  megh  tolmacholhassa,  a  mit  a  Kalaius  mon- 
dott (BahEpin.  7). 

[Táskásod-ik] 

neki-táskásodik :  [obduresco ;  hart  werden].  A  mellyeket 
szakadatlanul  kéntatnak,  sokára  ugyan  néki  táskásodnak  és 
keményednek,  mint  az  iga-vonó  ökröknek  nyákok  (GKat:  Válts. 
II.  EIÖb.  59). 

Táskáz :  [quaerito ;  hermn,sucheii].  A  tolvajok  melly  mes- 
tersége.sen  táskáznak  es  egerésznek  az  erszény  körül  (Fal: 
TÉ.  784). 


491 


TASSÁN— SZÁJ-TÁTÁS 


(TÁTOD-IKJ— MEX3-TATAR0Z 


TASSÁN :  [lyra ;  harfe  ?].  Egy  szúp  tdrOk  gyermek  az  házba 
be  lépúk,  »7,é[i  gyöngy  házos  taksán  kezében  tündöklik  (Zriuyi 
1.47). 

TAT :  ípuppis ;  hinterteil  de.'i  scbiffes].  Hajótatja :  puppis ; 
hajó  tattyán  levő  vitorla:  epidronins  C.  Ilaj'i  fara,  hajó  tatja: 
puppi.s  PPI31.  A  kormányo.s  az  hajíi  farában  ölvén  igazgattya, 
egyebek  a  hajó  tattyian  fnlosván  a  vitorlyji  fákra  a  vitorlyákat 
ki  fejtik  (Com:  Jan.  108).  A  liajónak  orrát,  tatját  vagy  farát 
bul  ezüsttel  hol  araiiynyal  horítottAk  (Fal :  TÉ.  653). 

TÁT :  1 )  aperio  MA.  [öffnen].  Ne  tassa  ea  reain  kut  8 
zaiat  (AporC.  lö).  ö  zaiokoth  ram  tattak  :  aperuerunt  super  me 
0.S  .suum  (DöbrC.  30).  Száad  tiituan  kiáltod  (Mou:  Ápol.  252). 
Tát  (így)  ezaial  kialttyac  Christwsiiac  hitit  (433).  Az  isten  igé- 
jének ha.sziio3  halgatása  nem  abban  áll,  hogy  vasárnap  és  in- 
uepen  predikátzióra  meunyUnk  és  .szájunk-tátva  nézzünk  a  pré- 
dikátorra (Pázm :  Préd.  4fiO).  Valamennyiro  táthattynk,  annyira 
táttsnk  kivánságunkat,  mert  6  annak  meg-tölté.sére  elégséges 
(1161).  Ezeknek  véreket  szaia  on  ttírka  tatna  szomiubüzuan  itta 
es  nyeldoklolte  (EsztT:  IgAny.  h).  Ez  világh  javaira  torka  tátva 
áhító  (Toln:  Viga.szt.  27).  Gíizdagulni  igyokftzic,  arra  szája  tátva 
kívánkozik  (Com:  Jan.  187).  Tunya,  álii,  szája-tátolt  szunyéta 
tiszt-visel'k  iGlíat:  Vált.  1.947).  8)  [liio,  hiaseo ;  sich  íiffnen, 
klaffen).  Pokol  torka' tatua,  hogy  fiket  be  nyellye  (Born:Ének 
376),  Az  fi  lelkek  minden  rút  vétkekre  tátva  vagyon  (Pázm: 
Préd.  615).  Tátva  nyitva  találá  a  két  szobát  (Fal:TÉ.  641). 
Tátva  hagyott  aklát  megint  bé  tetteti  (Fal:  Ének  915). 

el-tát:  [diduco ;  aufsperron].  Az  szolas  kSzben  illetlennek 
itiltetnek  :  aiakidat  idas  toua  vonni,  .száladat  el  tatni  .'(Erasm : 
Erk.  59). 

fol-tát :  [diduco,  hio ;  aufsperren].  Szájam  fíll  tatom :  hisco 
C  Fel  tatnt  szayuai  karomlia  istent,  az  fi  székit  es  drága  szen- 
tit  (Mon:  Ápol.  314).  Szaiokat  sem  meric  fel  tatni  (Magy:  Nád. 
87).  Táts  fel  a  szemedet,  mert  nyilván  nem  találod  mondani 
(Kereszt:  FelsKer.  172).  Táts  fel  a  szádot :  dilala  os  tuum  íllly: 
Préd.  1.276).  Az  égre  is  feltát-tták  szájokot  (11.444).  Tsak  alá- 
való ajándékokra  tátattya  fül  a  .száját  (Kisv;  Adag  261).  Az 
elefánt  száját  mind  addig  tátva  tartja,  miglen  mestere  az  5 
fejét  ki-vonsza  (M'isk :  VKert.  26).  Az  én  dolgomat  som  laszen 
ki  forgatni,  ha  ol  nem  jiisz,  mert  seuki  száját  sem  meri  fóltji- 
tatni  (így)  a'OrtT-'.  ni.327). 

ki-tát :  cvi  Tátogató  tsillagnak  mondatik,  mivel  mikor  a 
ufippal  eggyfit  jár,  az  ebeket  kitátot  szájjal  lehelőkké  teszi 
(ACsere:  Enc.  100). 

raeg-tá,t :  [apcTio,  e.xpando ;  eröffneu,  aufsperren]  Tacz  meg 
■/.adat,  gannlyam  bele  (VirgC.  21).  Ez  rettenelfts  farkas  zaya 
meg  t^ituan  fntamek  zent  Feronczre  (54).  En  zamot  meg  taatom 
Rs  lelekzetot  v5k  (DObrC  67).  Ta.sd  meg  zadot  es  azt  be  t81- 
tőm  (153).  Az  pokol  meg  tíitaa  az  5  meelsegoth  (CzochC.  35) 
Mogb  t'ittüttak  iS  zayokath  een  reyani  (Kiilc.sC.40).  Megh  tatot 
zatial  Stot  meg  maniia  keuanuan  i  Ka-zC.  105).  A  f5ld  az  6  szaiat 
megtáttya  éa  el  iiyeléudi  fiket  (Helt:  Bibi.  L  Yyy2).  Meg  meri 
tiltani  száját  isten ^elleu  (Ker ;  Préd.  67). 

reá-tát :  (inbio ;  begierig  laueruj.  Reá  ásítok,  számat  reá- 
tálom:  iniiio  Pl'HI.  Latain  az  tho  Nagysa.  magzatyara  az  ar- 
uaknak,  Szuegyeknek  ayokotli  roa  tatliny  (Komj :  SzPál  6).  Van 
az  életben  annak  sok  próbája,  uagy  ellenségeknek  tátjitik  rá 
szája  (GyöngyD:  Char.  596 1. 

Tatás :  hiatus  MA.  das  jiilmeu  PPU. 

Bzáj-tátás :  hiatus  C.  (das  gSlmen).  Száj  tatás,  vigyoritás : 
rictus  PPlil.  A  mely  szent  írást  el5  hoztál,  az  az  te  hozzád 
hasonló  tudatlanoknak  az  szentekre  való  morgó  száiok  tatása 
elleu  vagyon  (Bal :  Csisk.  249). 


[Tátod-ik] 

el-tátodik :  [diducor,  hiascu;  sich  ö6íuen,  aufKperrenJ.  Jelel 
eiuiek  a  nyavalyának,  hogy  kjnyvoi  embernek  akarattya  elleni 
folynak,  .szája  ol-t;itódik,  szeme  ki-uyitva  marad  (PP:  PaiC  28).  [ 

Tá,tog :  (hio ;  sich  spalteii].  Alattad  a  pokol  torka  tátog ' 
(Megy:  Bayie  74).  Ott  az  pokol  torka  tátogh  (Szöll:  Dáv.  187). 

Tátogat :  hio  C.  hiato  MA.  jalmen  PPB.  Tátogató,  nyíló, 
nyilatkozó :  liians  PPBl.  A  Kábában  vértül  híznak  az  halak, 
véras  vizbon  egymásra  tátogatnak  (l'lialy :  Adal.  11.186). 

Tátogatás:  [liiatus;  das  aufsperren].  ö  zayanak  félelmes 
tatogatasawai  folele  (PeerC.  63). 

Tátogató:  I)  hians,  hiatans  MA.  jahnend  PPB.  2)  (.Stella 
quaoílain;  ein  .storu].  Az  óriás  kutyája  szájában  egy  igen  tfiii- 
d5klS  tsillag  vagyon  éa  tátogatónak   mondatik   (A(Jsere:  Enc. 

100). 

TATA:  I)  (testis  baptismi;  taufpathe].  Fel  níuén  a  papoc 
a  meg  kerasztelt  embert  az  fl  tataiánac  adgyac  (Agend.  48X 
Tatáia  az  az  kerast  apia  auagy  annya  legyen  mindennec,  a 
ki  oda  iárul  (52).  A  kis  gyermek  a  tatáktól  vitetnek  az  egy- 
házhoz (Tel:  Evang.  11.677).  A  pap  é.s  a  taták  imádkozván  í 
érettek  nyerik  meg  nékik  a  tisztétó  szent  lelket  (835).  Úgy 
beszéli  ám  elől  Bellarnjinus  tatád  (Czegl:  MM  291).  3)  [|>.iter; 
vater].  Említést  érdemel  egy  Magyarországon  utazó  olasznak 
megtévedé.se  a  magyar  kis  gyermekek  szájából  hallott  mama 
és  tata  s-zók  felett :  movit  nos  majori  admiratioiie,  quod  infanlee 
ipsi  mammam  utque  tatám  latiné  balbutiunt  (TudT.  V.162). 

TATÁ31 :  1)  Tartarns  MA.  tartar  PPB.  2)  (sceleratns; 
gottlosj.  Istentelen  tíitár  élőt  (Kisv:  Adag.  1Ü4). 

TATÁRKA  (tartarhi  ApoU.  44b.) :    panicam  C.    frunien- 
tnm  Sarracenum  MA.  sec.ilo  Major :  Szót.  428.  heidenkorn  PPEL 
Tat;Í!ka,  bari.ska-kása :  *tragum,  tragiis  PPBl.  lob  néked  Magyarja 
országban  szép  vígan    laknod,   hogy   sem   az   MuskuaországaS 
ostromlanod  és  tatárka  kényért  rágnod  (FortSzer.  N3).    RiskiP 
sának  mondgya  a  tartarkat,  pohánkát  (Ajwll.    44).    Csak    k">pi 
az  markát,  de  megá<.sa    árkát,   ej-ej,    riz.skásának    mondja    ai 
tatárkát  (Tlialy:  VÉ.    1.401).    Veteményes   magok,    a    mellyek 
tokjokban  magot  nevelnek,  mint  a  rlskása,  tatárka,  k<Me>  iLom: 
Jan.  22). 

TATAHÁZ,  TATAROZ  :  immissuris  rimas  claitdo,  obtuio 
MA  verstopfen  PPB.  [.uisflicke:!].  Euel  se  tatarozd  az  en  besMÍ! 
deniet  (Tel:  Fel.  71)  Sok  külömböz/í  eretnekség.k  darabjAbdl 
tataraztattak  (Pázm:  Kai.  2tU).  Az  ember  te-sti  táplálást  is  kívái^ 
mellyel  tatarazza  erótlenségét  (Pázm:  Préd.  970).  Neki  siin?< 
gyfisz&je,  ha  mikor  tatarozza  is,  zabszemre  báiiiiya  var::tsil 
(Bal:  Epin.  6).  Amaz  sok  féle  czimbonis  munkáuai  ruszzul  !.it:i- 
rozott  Malleus  (Bal:  CsIsk.  381i.  KíntósSm  gyakorta  meg  un •^;l 
tott,  tataroztatott  (Samb:  Isp.  li'6).  A  ru.stélyt  kitekervén  i» 
behálózván  vagy  helyre  tatarozván  h.itla  vala  (TörtT.  IV.53X 
Az  tokaji  állapat  integra  ruina,  otllétt'ml><.<n  mindazuii-állal  labl< 
roztnnk  most  rajU-i  (TörtT."  1V.8_').  Mint  lehet,  hivon  t-itaruzoi 
az  deáknak  penuájokat  meg  is  koronázom  (Thaly:  VE.  ILi 
Oda  van  tisztelendS  plebánusuknak  tataroz  '  gondviseISjek 
Aqii.  11). 

be-tataroz :  (obtnro ;  verstopfen]    Nem   gyfizték   a   tört 
sem  tóteui.  som    vót    mivel    betataroznák    (Moiilnik    III.  16| 
Imigy  jmiugy  csak  bé  tatarozza  a  f51det  (Lipp :  Kai.  8). 

betatarozás :  (obtiuratio ;  das  verstopfenj.  Korétés  nmilá- 1 
aiiiak  bébitarozási  (Megy:  DiaL  ElfiU  8) 

I 
meg-tataroz :  [reconcinno;  aiLStlicken).  A  pusztán  lui;;yii 

bíizjit  gond  meglatarozni  s  elébbi  állapoljAbau  nagy  iuuukai:il 
állalhatni  (Megy:  tjjíg.  ia24). 


i 


TATAROZÁS— TAVASZBAN 


TAVASZELŐ— TÁVOLDAD 


494 


tarozás :  (sartiira ;  das  ausűicken).  Nem  is  kínnyfl  meg- 
mellyik  léeyen  igazabb  gazdAja  valamely  nyelvnek, 
e  nemzetnek  tatarozásából  épiifilvén  fel  egész  állapotra 
Paizs.  Elflb,  4).  Mászszor  is  vihessek  fel  az  ur  sjitoiának 
'jLsíira  valamelly  kevés  ketskeszilrt  (DEmb :  GE.  EHb.  20). 
TORJÁN,  TATORJÁN:  napus,  napig,  bunias, 
ispliorus  MA.  .-iteikrübe  ri'lj  Tatorián  gyftkérbSl  Ls  sok 
iát  sflttek  (Szcntm:  TFiú  II). 

TT  (iotl  MA.«) :  inquain  MA.<  icli  sage  PPB.  *riiszem 
íjunt ;  ugy  tott :  ita  iiiquam  MA.  Vepenec  Péterhez,  kic  a 
mat  veíik  nála  es  mondanac  neki :  Tfl  mestertec  nem 
oieg  a  didragmat  Es  5  monda :  Tat  v^  (MiinehC.  46), 
t  nekic:  Tat  né,  nemde  oluastatoc  é,  mert  éermecdedec- 
i  emScnee  iaiocbol  tűttel  diíéretet  (52).  Zereted-e  ez  ázzon 
rionda  Xanthus :  Zeretem  tat  (Pesti:  Fab.  6b).  Egyet  szftlSk 
í  oroszlánt  (PestiT:  Fab.  218). 

.VAJJ,  TAVAXiY :  anno  snperiori ;  im  vorigen  jahre 
Tavaly :  anno  elap.so,  snperiori  PPBI.  1582  (KGalg.  Fv3). 
j  ez  korban  néném  tizen  egy  forint  árát  (hagymát)  ada 
sben  (LevT.  11  28).  Illyetén  szórnom  példát  látót  taualy 
5nséges  any.'iszeutegyhaz  (Göntz:  RB  2).  Kik  voltak  azok 
jnák,  kik  Takács  Mihálynak  szarvas  marháit  tavai  1668 
döben  elhajtották  (MonTME.  1380).  Eleget  kecskepász- 
Itam  tavaly  nékik  (Thaly:  Adal.  L79)  A  nn'nesünket  tavaly 
lanczok  mind  elhajták  (RákF:  Lev.  168).  Ács  Gáspár  nevfl 
adnagy  tavai  is  úgy  szökött  vc5t  el  s  elvitte  az  katonákot 
:  Lev.  218.  277,  388). 

7bM,  tavalyi :  biennis  MA.  annotinus,  anniculus ;  zwei- 
PPB  Az  thawalyi  eztendewbe  egy  attyank  fíyath  meg 
ok  nelkyl  (RMNy.  11.99).  My  eleonkben  hywa  az  thawaly 
katth  (III.65).  Az  egyk  kacola  az  thawaly  nyárba  thaloba 
neg  (LevT.  L86).  Tavaly  6.sztendöben  is  én  vettem  meg, 
tartattam  be  (IL102).  Nem  de  nem  bizonettyac  ezt  az 
ili  synat  tartastok-i  Sempten  (Mon:  Ápol.  13).  A  tavalyi 
lg  jobb,  az  idei  meg  zavaros  (Com :  Jan.  84).  Tavalyi 
(Radv:  Csal.  1165).  Tavali  aszS  (97).  A  szt  György  napi 
lás,  mölyet  az  tavali  bírák  attanak  érettünk  37  ft  (Mon- 
L43).  Tavali  kis  biró  urunktól  vöttünk  egy  csikó  lovat 
A  tavalyi  esztendőre  kifizettenek  (RákF:  Lev.  ni.46S). 
:an  bogár  hájjal  és  edj  tavaji  botuttsal  meg  sikelli  magas- 
ít (Nyr  U.227a). 
ilá-^ok).  Alkalmas   tavaliba  n:  inter  senes  puer,  in 

senex  iDecsi:  Ad.ig.  276.  MA.  KLsv:  Adag.  247). 
.VARIS,  TOVARIS:  [auxilia ;  hilfttruppen  ?].  Tiz 
alja  tovaris  eljött  volt  Pile.'skoriczáig,  de  csak  elo.szlattat- 
CörtT.'  nL4).  A  tatárok  s  kozákck  elmennek  okvetetlen, 
szlóalja  tavarissokat  eloszlattattak  bizonyos  idíre  .... 
;  ismét  harmincz  pánczéros  tavarisnak  Szkolyán  kell 
(9). 

lVASZ:  1)  ver  C.  MA.  frühling  PPB.  Fészket-rakó 
; :  ver  *nidificum  PPBI.  N'ait  es  tauazt  te  zerzetted  azo- 
iporC.  29).  Mind  venSk  mynd  yffyak  a  taviaz  id8nec  el- 
e  íruendíznek  (NagyszC.  114).  A  tauaznak  elsew  ydeyth 
tarezjid  (JordC.  234).  Kakuk-f5,  tavaszffi ;  sei-pillum,  pri- 
veris  (Com:  Jan.  28).  Tavaszvetésünket  elpraedálta(1662-i 
y.  262).  Kezdettem  az  tavasz  vetéshez  (Kár:  Élet.  IL46). 
f  jó  tavaszra  kelve  nagy  szertelen  indula  (ErdTörtAd. 
2)  fruges  veniae  MA.  friihlingsfrüchte  PPB.  Búziik,  ta- 
k,  kaszáló  füvek  felette  jók  vannak  (RákGy :  Lev.  fi).  Bor 

leszen,  búza  tavasz  elegendi^,  fiiv  is  le.szen  (221). 
izmondások].  Egy  fetske  tavaszt  nem  tsinál :  una  hirundo 
acit  *ver  PPBI. 

■vaszban  :  [vére :  ím  frühling].  EzektSI  az  veszedelmektől 
mind  e,srtend5  által  kel  felni,  mert  tauaszban  az  fortunates 
;  ezSknek  eleit  veszik.  1572  (KBécs.  Fi). 


Tavaszelő :  [április].  Bflyt  el5  hu,  bflj-t  nias  hó,  pro  februa- 
rio  ea  Martio  sic  dicore  poteramus:  tavasz  elö,  tavasz  másod, 
taua.sz  haraiad  lio  (CorpGranim.  16). 

Tavaszhaxmad :  Június  CorpGramm.  16. 

Tavaszi:  1)  vernus  C.  vernalis  MA.  zimi  frühling gehörig 
PPB.  Tíivaszi  méz:  *antliinum  mel  C.  Tavaszi  ros:  secale, 
setanium  MA.  Tavaszi  idín  avagy  kikeletkor;  verno  tempore  (Com : 
Jan.  47).  Le-esik  Juranich  miut  egy  liliom-szál,  mely  szép 
növésében  tavaszi  mezein  ál  (Zrinyi  L165).  Tavaszi  veté.s,  fiszi 
vetés  (1662-i  Orszgy.  272).  Az  íuszszony  a  vigasságról  beszéllni 
igen  szeret,  ifiképpen  a  tavaszi  idejében  való  dolgokról  (Mik: 
TörL.  40).  2)  [fruges  vemae ;  frühlingsfriiclite).  Tartoznak  adni 
60  kila  buzat  és  tavaszit  (TörtT.  VL119). 

Tavaszmásod  :  Május  CorpGramm.  16. 

Tavaszon :  [tempore  vemali ;  im  frühling].  Bfid5s  sárral 
akarja  e  jó  tavaszon  ujobban  raggatni  fövenyen  építtetett  háza 
romlását  (Matkó :  Csák.  8).  Ezen  tavasz  vagy  nyáron  (Bethl : 
Élet.  II45). 

Tavasszal:  cv  Tauaszszal  igen  ió  páré,  ió  saláta  (Mel: 
Herb.  47).  Tavaszszal  indeit  a  hold  bSseges  v§rb<M  származó 
betegségeket.  1583  (KBártfa  C).  It  már  sok  török  hul  mint 
tűz  elfit  az  nád,  mellyel  pásztor  tauaszszal  gyújtogat  (Zrinyi 
L188).  Ismegent  harmadik  tavasszal  ültesd  el  a  mogyorót 
(Radv:  Csal.  ni.55). 

TÁVOIi,  TÁVUL:  eminus  C.  a  longe,  procid  MA.  von 
feme  PPB.  Távul  nézelJm,  szemlélőm :  prospecto  C.  Tái-ul 
nézni  más  ember  nyavalyáját:  e  terra  spectare  naufragium 
MA.  Távol  van  én  tAlem ;  *longe  abest  a  me  PPBI.  Ewzue 
gewyty  nála  mend  az  papoc,  kyk  az  helyen  valanak  es  tauol 
(loco  remoto)  ygen  predicalual  nekyk  (EhrC.  97).  Nemynemew 
vzo  tanai  nezuen,  ewueltes  haluan  oda  raene  (169).  Een  ystenera, 
myre  wettel  engenieth  tawol  een  ydvvessegemtví'I  (KeszthC.  38). 
Menee  tawl  vagyon  nap  tamadath  nap  nywgattwl,  olyan 
tavral  tette  my  teleenk  my  kegyetlensegynkefh  (271).  Táuiü 
eleibe  folam^k :  cucurrit  (Sylv :  UT.  1.55).  Soha  alkalmat- 
lanabb időben  nem  esett  volna  az  Kd.  távolléte  mint  mostan 
(LevT.  11.254).  Tauol  iary  tőlőnc  te  gono,sz  fő.snenyseg  (Bi5m: 
Ének.  373).  Miuel  az  sebek-helye  az  báránynak  vérével  meg- 
niosatott,  minden  rútság  távn'il  vagj'on  tfliök  (Pázm:Préd.  16). 
Távúi  vannak  a  kételen  szükségtől  (Csúzi: Síp.  56). 

[Szólá.sok].  Tawl  I  e  é  e  n  ee^  ebben  byznwnk  es  dyczeked- 
n*nk  (JordC.  351).  Ezeket  nem  azért  írom,  hogy  az  ávva  gyer- 
meknek szerencséjét  elvesze.ssem,  távol  légyen  (TörtT*  L288). 

[Közmondá.sok].  Job  *távol  szeretni  egymást:  parietes  ami- 
citiae  cHstodes  MA. 

Távulyabb,  távulb :  [longius ;  mehr  entfemt].  Mi  lehet 
távúib  egy-má,stúl,  mint  a  félelem  és  bátorságos  bizodalom 
(Pázm:Préd.  617).  Pázmány  annyual  táuulb  vagyon  ti  nálla- 
toknál  a  hogia.ságtol  (Bal:CsIsk.  34).  Úgy  disponálja  az  útj.át, 
hogy  e.szten  ez  napra  legfávolb  való  terminusra  itt  legyen 
kegyelmetek.  1878  (TörtT.  116).  Bánnám,  ha  előltanálnám  az 
érseket,  jobb  volna  talám,  távuljabb  lenne  és  közeljebb  N:igy- 
ságodhoz  (Béres:  Lev.  137).  Mennél  tánillyab  lesznek  tflled 
szivekkel,  annyival  inkáb  gyűjtenek  gondot  és  félelmet  reád 
(Fal:  NA.  223). 

[Távujabbacska] 

Távujabbacskán :  c«  A  magánosság  tándyabbatskán  vagyon 
a  veszedelemtfil  iFal:  NA.  204). 

Távúlad:  [paullo  longius;  ein  wenig  enlferntj.  Örömében 
pap.ság  ég  felé  sapkáját  hagyittya,  távúlad  a  kapás  kapáját 
(Orczy  :Nimí  A2b). 

Távoldad:  [paullo  longior;  ein  wenig  entfemt].  Mykoron 
le  telei«"ittenek    volna    az   eedes   zyz   Maria   nap    kelet    felől, 


495 


TÁVOLDADON— TÁVOZ-IK 


ELrTÁVOZIK— ELTÁVO^^AT^S 


4S)6 


Joneph  hedeeg   nap  nywgottra   tawoldaad   helyet    valaztaiiak 
magoknak  (ÉrilyC.  50b). 

Távoldadon :  [paullo  longius ;  ein  vvenig  weiter].  Azért 
nielleslei,'  Uiuoldadon  ezMl  láttatik  vala  kivetkőzni  amaz  vesze- 
delmes teuelges  (EsztT:  IgAuy.  61).  Aiiuac  inelto.saga  alat  taac 
tauüldadon  telepedet  vala  le  (495).  Tágason  és  távolydadon 
veimé  a  relatiot  (GKat:  Titk.  350). 

Távoldadról :  (e  longinsculo ;  von  óemlicher  férne].  Látta 
ít  ngyau  tivodadról  (Gvad:  Kár.  159). 

Távoldadrólvaló  :  (paullo  remotior ;  ein  wenig  entfemt], 
Távoldadról  val.i  atyámfia  (Gvad:  FNót.  17.  Gvad:  RT.  x) 

Távolít:  [digredior;  siuh  entforuen].  Mihelyt  etffil  a  rentnim- 
tárgytúl  félre  horgadnak  s  távolítanak,  azonnal  megtugyatkozuak 
kStelességekbeu  (Fal :  NE.  65).  Az  értelmes  ember  miudnyájok- 
tói  méltán  irtózik  s  masszüimen  távolít  (Fal:  UE.  381). 

el-távolít :  (amoveo ;  eutfemen].  Azok  a  tétemények  messze 
eltávolítják  őket  teremtések  czéljától  (Fal:  NA.  134). 

Távulka :  (paullo  longius ;  ein  wenig  entfernt].  Kevéssé  tá- 
vulyka  esett  tíle  (Gvad:  Kár.  159). 

Távulkábbvaló :  (paullo  longior ;  ein  wenig  entfemt]. 
Nyújt  most  is  kijzelb  vagy  távulkáb  valót  (Sámb:  3Fel.  650). 

Távulkán:  (modico  interrallo;  in  kleiner  férne].  Érsek- 
Újvár  minthogy  távulykán  vagyon,  azt  nem  kivánja  (Monlrók 
XXIV.236).  Még  távolkán  volt  az  alibasa  tábora  a  Barcsai 
szállásától  (Thaly:TK.  80).  Azt  ob.serváljik,  hogy  távulkán 
irántunk  két  felől  a  tS-fegyverhordozónk  buzogánjTinkat,  a 
vice  penig  kardunkat  hordozzák  (TörtT.^  L159). 

Távolkánvaló :  (paullo  longior ;  ein  wenig  entfemt].  Al- 
kalma.s  távolkán  való  léte  miatt  nem  tud  t51e  tartani  (Misk : 
VKert.  342). 

Távolság :  distantia  C. 

Távúiról :  [euiiuus ;  aas  der  ferne(.  Az  tatárok  után  Ot 
roppant  seregek,  azt  tudnád  távuliól,  hogy  sívó  ördögök  (Zrinyi 
1.22).  Esmérem  távulrúl  vitéz  Marsnak  fiát,  esmérem  mint  jár- 
tattia  lovát  (11.58).  Talám  recoligálják  magokat  és  kivévén  az 
erős  helyről  neki  fordulhatnak  távúrúl  (Bercs:  Lev.  55).  Ea-e 
az,  kiről  nie.séltél !  A  miut  arányzom,  az,  kinek  távúiról  nyújtod 
kezedet  és  gyűrűdet  (Fal :  TÉ.  693). 

Távolvaló :  absens,  lunginquiis  MA.  abweaeud,  entlegen 
PPB.  Az  eu  attyamfyay,  ky  budosnac  tauolualo  helyekben 
(EhrC.  114).  Kezde  vele  zolny  tauoly  való  idegen  szokat  (VirgC. 
64).  Halgassatok  tawoly  való  ueepek  (ÉrdyC.  342).  Táuoly 
való  báttya  vala  (Helt :  Krón.  30b)  Olasz  az  harmadik  .szomszéd, 
do  ennek  fivol  való  léte  nem  liágy  minékünk  nagy  reménséget 
vetnünk  az  onnan  való  segítségre  (Zrinyi  II.1R8).  A  távol  valóc- 
kal  edgyiltt  szóllani  levelec  által  (Com:  Jan.  207). 

Távol  valóság :  distantia  MA.  entferaung  PPB.  A  f51d 
mérő  az  edgymástul  tauul  valóságokat  méregeti  (Com :  Jan. 
164). 

Távolvolta:  (absentia;  abwesenheit].  Meg  zomoryttot  ate 

tauoluoltod  (TulC.  153). 

TÁVOZ-nr :  secoilo,  abscedo,  sei>aror,  absto  MA.  [sidi 
entfernenj.  Az  zerotet  tAle  ne  tauozek  (VirgC.  122).  Tawoz- 
yatok  ez  nO[)ektAl :  alwcedite  ab  hominibus  istis  (JordC.  724). 
Meszszo  táuozzál  az  onil)ert(il,  kiuoc  hatalma  vagyon  az  meg 
Slésre  (Kár:  Bibi.  1.655).  Músám,  ParuiLssusból  ki  régen  távoztál, 
Pegasus  kútjától  meüsy.e  s/jikadoztjil  (Gyöngy:  MV.  Klőb.  10). 
Kove.sség  távozván  azotmal  kere-ste  (Tlialy :  Adal.  1.221).  Távoz- 
zon ülly  szereim,  a  ki  nem  állandó  (Amadé;  Vers.  95). 

[fíiólások].  Testvér-atyámfiát,  eszétől  távozván,  niagam- 
lioz  vöttem  (Nyr.  Xn.80). 

IKüzniondások].  Távozik  a  s-zerentse,  távoznak  a  barátink  : 
ubi  fortuna  dilap.sa  est,  amit-i  *ilevolaut  omnes  l'l'BI. 


el-távozik :  recedo,  disoedo,  abscedo  MA.  [sicb  entfémen, 
weggehenj.  Mikor  eltauoztak  uala  az  vtbol,  mellet  isten  adot- 
uala,  hoé  abban  iarnauac,  ki  irtatanac  soc  nemzetectöl  (BécsJC. 
19).  Eltavozanac  mennyey  retteuetesseggel  félelmesek  leuen 
(DomC.  126).  Tawozyal  el  en  tAlem  bynnek  zylemeere,  gou'* 
saghnak  eeleztSye,  halainak  zyl5ye  (ÉrdyC.  198b).  Eltauozec 
8t6le  a  pénz  (TelC.  86;.  Bizonuial  meg  ertetic,  miért  hogy  ck- 
kedig  az  vr  bflntetS  keze  el  nem  tauozott  titfiletec  (Mehtjáni. 
22).  Az  bflnnek  czelekedetitfil  el  tauozzunk  (Fél :  Tan.  239). 
Ismerőitől  és  nyájaskodó attyatiaitól  eltávozik  (Pázm :  Préd.  85). 
Hogy  nagyob  gyakorlással  szolgálna  istennek  a  szent-egy  háztól 
el  nem  távozott  (146).  Mig  hazatul  el  nem  távozott  vala,  sz<jkott 
ruluázattya  volt  (Lép:  PTiik.  1.181).  Annak  betfijétJI  egy  szál- 
úéra se  légyen  szabad  eltávozni  (Pós:Igazs.  141).  Bánátink 
nem  apadnak,  mert  liazáukbúl  az  Ínségek  el  nem  táv.jznak 
(Thaly:  Adal.  n.212).  A  hív  és  okos  szolgának  szabott  regula- 
mentommatól  csak  egy  czikeles  [io:ital  sem  távozik-el  íCsiizi: 
Síp  238). 

eltávozás :  abscessio,  discesBus,  dLscessio,  secessio  MA 
[weggehuug].  JóvendSInec  vala  el-ragadtatás  avagy  eliii' :  'O 
el-távoztatása  által  (Com:  Jan.  130). 

ki-távozik :  [eggredior ;  hinausgchen].  Micoron  az  f  vra 
a  haztul  ki  tauoznec  (GuaryC.  44).  Paranczolaa  híiiekyk,  hogy 
ky  ne  tawozuanak  JerwsalombŐI  (JordC.  707).Ewmaga  ky 
wozeek  hazatwl  (ÉrdyC.  153).  Emleközety  ew  zyweeből 
tavozneek  (644b). 

meg-távozik  :  (liberor ;  befreit  werden].  Te  zent  labayi 
estek,  ew  bynewket  mynd  ot  hattak,  koisagokbol  megthawi 
CThewrC.  293).  Valahányan    hozzád  jöttek,  kórságokból   m( 
távoztak  (RMK.  L19). 

Távozás :  abscessio,  disceasio  MA.  [scheidung].  Az   távozj(| 
őket  jobban  hatván,  esőzni  kezd  szemek,    ezfivttk  is    sóhajt 
(Thaly:  Adal.  L150). 

Távozdogál :  [abeo ;  abgehen].  Ne  bántsa  Kegyelmed,  hadi 
távüzdogáljou  urgomba  szedni  (Nyr.  X1V.460). 

Távoztat:  [r§moveo,' averto;  eutfemen].  Valamit  távoztatni 
*refugore  ab  aliipia  re  PPBI.  Ha  jobbulni  nem  akarnak,  távot 
tassuk    barátkozásokat    (Pázm:  Préd.   891).   Vastag   akarásai 
távoztattyuk,  a  mivel   Isten    megbiintódik  (1036).  Távoztassa  1  * 
szent  fólsége  fl  gonosz  dilhösségét  (Tlialy:  VÉ.  1.53). 

el-távoztat :  deftigio,  devito,  etiugio,  exito,  abstiueo  iíá 
[amoveo;  abwendeu,  femhalten,  vermeiden].  laczodoknac  gS\t 
kezetSket  el  tauoztasd  (VitkC.  63).  Ez  wylagon  elő  zent  embe 
rok  el  thawoztattak  byneketh  mywelkedethbeu,  gondolatJibai 
zemleleesben  (ÉrsC.  21 8b).  Sem  halai  sem  életli  el  nem  táToi 
tathat  mynket  az  istennek  zeretetj-tAl  (Komj :  SzPál  75).  Ynlffh 
el  tanoztatandonak  lenny  az  zaygo  vyzza  vonasth  ^  az 
nolkAl  való  bezedeth  (121).  Minden  fertelmes  eletet,  sSt 
annak  gianossagat  Is  cl  tauo.sztas.sa  (Fél:Tau.  327b).  Zokta  llj, 
ember  hazát  meg  Hstőlny  valamy  zíp  zagu  illattal  es  el  tai 
tattya  a  gonoz  illatot  (Frank:  llaszuK.  27).  A  neazedelaNJ 
magoktul  emberkedesekcel  el  tauoztattac  (Decsi:  SallJ.  5l. 
vjságokat  8  szokatlan  tudományokat  el  távoztassak  (Pi 
Kai.  541).  Valamely  atjafi  az  a[io.stoloktul  vet  traditi 
rént  nem  jár,  azt  el- távoztassuk  (Pázm :  LuthV.  226*. 
ki  eltavoztattj-a  az  keze.sséget,  bátorságosan  lészeu  (MA: 
1.558).  El  kell  távoztatny,  hogy  idegen  nemzetből  álló  ba< 
az  hazában  be  ne  jönének  (TOrtT.»  1.236).  Másokat,  a  kik 
hit  íigazatai  körül  tévelygettek,  kivánt  el-távoztatui  (Bod:  Pll* 
Előb.  2).  *■ 

eltávoztatás :  evitatio,  abstinentia  MA.   venneidiing,  a  |  r 
haltung  1'1'B.  TuuiiLsagnak  es  egieb  velagi   zorgaknalosaagm  i. 
eltauuztata.sa  (UebrC.  47b).  A«  negedAsseguek  el  tanuatatasai  > 
(Komj :  Szl'ál.  37).  A  uyulveskedésnek  és   azócBágiiak   el-táv. 
tatása  (Pázm:  KT    27b).   Intjilk   KegyeloKleket,   Koudolk<.<)ji 


í 


I 


ELTAVOZTATHATATLAN— TENNEN 


TÉZ-TINNEN 


498 


ibA  való  rettenetes  romlásnak  eltávoztatása  fel8l  (MonTME. 

;).  Az  elmét  niegháboritó  és meg-bámító  étkeknek  el-távoz- 

1  (Felv:  SohSal.  7V 

:ávoztathatatlan :  inevitabilis  MA.  uiwermeidlicli  PPB. 

^voztathatatlanság :  inevitabilitas   CorpGramni.  123. 

rmeidliobkeitj. 

»voz1»thatatlanul :  iiievitabilitev  MA.  iiiivermeidlicher 

i  PPB. 

Lvoztatás  :  (vit.itio ;  vermeidungj.  A  gonosz  c-selekeiietek 

ilekedetekkoz  foglalt  gonoszságért  áitalmasok    és   távozta- 

■a  méltók  (Pázm:LuthV.  111).  Kristus  a  világi  szorgalma.s- 

t  távoztatásárúi  azon    igazságot    töb'    helyeken    említette 

11 :  Préd.  a4 1.  Az  isten  haragjának  és  ostorának  távoztatá-sára 

eb'  eszköz  nintsen  az  alázatosságnál  (Pázm;  Préd,  56). 

S  {tee  neked  JordC.  17.  369.  ÉrdyC.  509.  513.  te  vrad 
!  mestered  VirgC.  23.  ty  fyadot?  EhrC.  159.  íínen  szad- 
Sylv:  UT.  1.114.  tés  [te  is]  HalhPaizs.  225.  Szentm:  TFiú. 
ialy:TörtK.  221.  í*-is  HalhPaizs.  119.  237.  téss  eSrfily 
ó:BOíák.  7):  tu  C.  [du].  a)  Te  nem  fizettél  meg  (ElirC. 
e  yfiz  en  hozyam  :  tu  venis  ad  me  (JordC.  362).  Miért 
!Uttal  meg  te  :  quare  iratus  es  (Helt:  Bibi.  I.B3).  b)  Neked 
I  magamot  ty  [így]  zolgalatydrfa]  te  neuednek  tyztessegeert 
:'.  158).  Felkewlthety  ty  fyadot  [igyj  (159).  Te  feleseged: 
IX  tua  (MünchC.  16).  Byzon  jámbor  vala  atte  atyaad,  de  te 
zwl  tyzeted  meg  (ÉrdyC.  339b).  Az  the  atyaad  hambor 
es  jamborwl  eele  (340).  Az  te  anyádnak  tevrveuye  (CoriiC. 
[at  napon  mimkálkodgyál  é-s  minden  te  dolgaidat  czeleked- 
(Kár:Bibl.  1163).  Hogy  meg  ne  hally  a  nem  te  idődben 
Préi  n.339).  C)  Paranczolok  tenek  [?]  (EhrC.  150).  Te 
. :  tecum  (BécsiC.  21.  Te  belSled  yS-  ky :  ex  te  exiet  (JoidC. 
Byzon  mondom  te  neked :  ámen  dico  tibi  (367).  Faraggy 
[ed  két  k Jtablat :  dola  tibi  tuas  tabulas  lapideas  (Helt : 
LPpp2). 

-s-tuval,  tóvel-tüval.  Tégetni  vagy  te  s  tuval  szóUítni 
;it  PPB.  Téveltúval  szóllani  egy  másközöttt:  igen  barátt- 
lan  (SzD:  MVir.  412). 

jged,  tégedet  {tiged  RMNy.  n.l38):  te  MA.  [dich]. 
lettny  tégedet :  sequi  te  (EhrC.  5).  Ho^  méghag^alac 
let :  ut  relinqnam  te  (BécsiC.  2).  Aggyon  teghedet  az  byro- 
tradat  te  judici  (JordC.  367).  Kezereytend  teghed:  angaria- 
te  (368i.  Vr  téged  meg  algion  (VirgC.  19).  Kérlek  enes 
iet  (18).  Isten  tiged  vgy  segelien,  hogy  az  warasnak  tör- 
itb  meg  tartaz  (RMNy.  n.138). 

3get :  dure  tracto,  singulari  numero  compello ;  bárt  aii- 
1  PPB. 

jn  {Ittn  CzechC.  U.GyöngyC.  22.  PozsC.  2):  1)  [genitivus]. 
in  tanetwanyod  mya  el  aroltatal  (CzechC.  11).  Ten  ruhad- 
aegh  foztatol  wala  (GyöngyC.  9).  3)  [tuus ;  der  deinige]. 
;l  te  hazadba  a  temieidhez :  ad  tuos  (MünchC.  79). 
jnnen  (tulaydon  tenned  emlSddel  emleteel  ?  CzechC.  5)  : 
genitivus].  a)  Tennen  bezedet :  loqiiela  tua  (MünchC. 
Az  teu5n  tulaydon  naualad  (GuaryC.  68).  Tenen  nevedért: 
;er  nomen  tuum  (DöbrC.  183).  Tennen  feyedre  ne  eskígyel: 
caput  tuum  (JordC.  368).  Tennen  oldaladból :  de  latere 
;ÉrdyC.  63).  Tennen  acarafod  nekil  (DebrC.  371).  Itten 
1  halok  tennen  aytod  él5th  (FeerC.  78).  Az  tennen  nyelved  val- 
bizonságot  tészen  te  ellened :  os  tuum  locutum  est  adversum 
lA:  Bibi.  1.277).  b)  Téuén  érted:  propter  te  (BécsiC.  100. 
A  te  lelkűd  tennen  benned  megfogatkozot  volna  (NagyszC. 
Fed  meg  Otet  tenen  koszt  es  öuen  koszt :  inter  te  et  ipsum 
n  (Helt:  UT.  E  5).  2)  [ipse;  selbstj.  KeéSs  atya,  no  azért 
ed  tekenched  meg  mastan  atte  tennSn  tőtted  frigSdnek  ieg:e- 
(JagyszC.  78).  Tennen  tudod,  hol  Valentinianust  Arboga.stus, 
edvesebb  embere  ölte  légyen  meg  (Fal :  TÉ.  640). 

H.    NYELVTÖBT.    8ZÓTÍB.    Hl. 


Téz:  [fratemo  noraine  compello;  duzenj.  Ha  valakinek  azt 
mondottad  volna :  kell-e  tbé,  talám  azt  tudta  volna,  hogy  tezed 
(Monlrók  XI.321). 

Tiéd  :  tuus  C.  [dein,  der  deinige).  a)  Tyedet  beu.seg&st  adad 
es  egezben  el  óztad  (EhrC.  24.  123).  Nap  tyed :  tuus  est  dies 
(KeszthC.  209).  De  nem  en  akaratom,  hanem  az  tyeed  leegyen 
(ÉrdyC.  58b).  MiUoron  valamith  adónk  vi-am  te  neked,  az  tiédet 
agyvvk  (VirgC.  44).  Minden  embernek  iambonsagat  tiedde  tezed 
(94).  Tiyed  legyen  isten  mindenben  diczSseg  (Ború :  Ének.  224). 
Nem  is  változtatcz  te  engem  tieddé  (Illy:  Préd.  1.434).  b)  Tiédek 
pro  tieid :  tui,  tuae.  tua  MA.  Az  enymSk  mynd  tyedek :  omnia 
mea  sünt  tua  (JordC.  583).  Ez  világig  birodalmoc  nem  tiedec, 
hanem  istené  (Zvon:  Post.  1.492).  C)  Nem  félsz-é  a  tiéidnek 
ceiLsurájoktul  (Czegl :  ORoml  244).  Tieiddel  eggyüt  igy  éiiünk 
(Czegl :  MM.  77).  Az  isten  a  tieidet  minden  veszedelemtől  és 
kártúl  meg-5rizte  (Mad:  BHal.  170). 

Ti  (íiti  HB.  0  bodogtalan  binSknec  tym  zeppl5y  es  o  tyw 
fáradozó  torkosságok  NagyszC.  62  íiJ  172.  thú  zent  kezek 
CzechC.  25.  thú  ThewrC.  285.  íú  nektSk  Ozor:  Oirist.  27  tú 
Sylv:  UT.  L133.  the  zyweteketb :  corda  vestra  KeszthC.  276 
ícmagatokon  VitkC.  86.  te  bozyatok  ÉrdyC.  358b.  az  te  ziuee- 
teket  VirgC.  123.  az  te  Kegelmetek  lewelet,  hol  íAi  Kegelmetek 
ii-  RMNy.  ni.82.  maradgyatok  emlékezetben  ít-is  Szathm :  Dom. 
EWb.  10.  ha  tys  azt  fogagyatok  VirgC.  57.):  vos  C.  [ihr]. 
a)  Hug  es  tiv  latiatuc  (HB).  Legyetek  ty  tekelletesek,  mykeppen 
az  thy  mennyey  atyatok ;  estote  vos  perfecti,  sicut  est  páter 
vester  coelestis  (JordC.  369).  Sokkal  tartoztok  ti  az  teremtfl 
istenek  (VirgC.  51).  Ti  eleget  zoltatok  (106).  b)  Hamisságokat 
tfi  kezeitek  énekelnek  (AporC.  2).  Ty  orcbatok  :  facies  vestrae 
(KeszthC.  98).  Ty  bezettek :  semio  vester  (JordC.  368).  TíiiiectSc 
sem  bofiatia  meg  attfl  atyatoc  (Nagy.szC.  172).  Ty  Kegielmetek 
haragwtli  vona  (RMNy.  11.27).  Hozzátoc  ide  az  ti  atyátokfiát ; 
veniat  fráter  vester  (MA:  Bibi.  L40).  c)  Ky  mwtatta  meg  tynek- 
tek :  quis  demonstravit  vobis  (JordC.  36 1).  Yol  profíefalt  tyrolatok : 
bene  prophetavit  de  vobis  (401).  Mynemeu  kegyelmes-seegSt  es 
tyztősseegSt  lattatyli  tynek  [?]  tennem  (ÉrdyC.  488).  Mig  én- 
nekem nag  sok  mondásom  uagion  tinektők  (Ozor :  Christ.  360). 

Tit :  fvos ;  ihr].  Thyk  raytatok  essyk  megh  az  tereh  (RMNy. 
IL174).  Tudom,  azt  mondanád,  hogy  mic  volnanc  ezec  az  far- 
kasoc,  en  meg  azt  mondom,  hogy  tic  vattoc  iTMon:  Ápol.  4. 
Tik  a  templomból  a  palládiumot  el-vittétek  8r5k  emlékezeti'e 
(Hall:  HHist  in.250.  Hall:  Paiz.s.  481) 

Titeket  (titteirt  Ozor:  Christ  318.  DetsiG:  Préd.  2.  tútókSt: 
vos  Sylv:UT.  1.134.  titSht  Mel:SzJán.  23.  túteket  301.  tételet 
Megy:  6Jaj.  V142):  [vos:  euch],  Tyteket  megvygaztallak (EhrC. 
99.  MünchC.  18).  Ymagyatok  tyteket  haborgatokert :  orate  pro 
persequentibus (JordC.  368).  Ha  titóketh  oda  ragailanduakiSándC. 
2).  Valaztot  thfitSkeÜi  (DebrC.  124).  Az  vr  isten  titeket  munka 
nek^l  el  eltet  (VirgC.  51).  Meg  aiandekoz  mennyen  es  fSldSn 
ezekért  tfltSket  (Born:Ének.  108). 

Tűiteket  (íeí'fí-is  tamWúl  hivandlak  Szeg:  Aqu,  18.  tiUekct 
102):  (X)  Kérlek  tikteket  menyorzagnak  hatalmassagy  (PeerC. 
187).  Én  megh  nyugotlak  tikteket  (VirgC.  113).  Tyktíket  Isten 
taniczon  megh  (LevT.  1.14).  Kyrlek  tykteketb,  hogy  egye.ssek 
legyetek  (Komj:  SzPál.  125).  Yot  keryetek  tykteketb  atkozoknak: 
benedicite  eis  qui  devovent  vos  (Pesti;  NTest,  9).  Az  isten  tik- 
teket meg-segét  (Com:  Vest.  2,  PhilFl.  79). 

Tin,  tün :  [genitivus].  Mit  vett§k5ttec  vala  tfin  kSsztőttec 
az  vton :  quid  inter  vos  ü'actabatis  (Helt :  UT.  L6). 

Titmen,  tünnön :  cv  Ne  akariatoc  mondanotok  tflnSn 
bennetek,  Abrachamnt  nallnc  afancnac  (MünchC.  18).  Tynnen 
kewztetek :  apud  vos  ip.sos  (Pesti :  NTest  1 19).  Példákat  .sokakat 
adhatnék  erre  az  tinnen  teuelygő  vallástokból  (Bal :  Csisk. 
229). 

32 


499 


TIETEK— TÉBOLYOG 


TÉBOLYGÁS— TBX5ETLKN 


Tietek :  vester  C,  [euer,  der  eurigej.  a)  Ky  tyetek  :  qnod 
vestrum  est  (JordC.  585,  ÉrdyC.  345b.  vester  MA ;  Bibi.  1.43). 
b)  B&széllyétec  ez  dolgot  az  tieitekiiec  (MA :  Scult  86). 

TE :  [huc ;  bieher,  hierhinj.  Sem  the  .sem  towa  nem,  sem 
mezSre  sem  zel5  he^re,  de  az  kyraly  wton  meegyiXiik  el 
(JordC.  163).  Megh  fallá)  az  angyal  egy  zoro-ssagon,  bol  sem 
tfie  sem  towa  nem  terhetline :  ubi  nec  ad  dextram  nec  ad 
tónistram  posset  devlare  (166).  Mikuron  az  bazbaii  testoua  iára, 
meudenkoron  ke^es  lepesid  le^enec  (VitkC.  66).  Sem  idSt  sem 
balaztitst  nem  vehet,  sem  tee  sem  towa  nem  luehet  (ErdyC. 
23).  Fráter  Marinus  sem  the  .sem  towa  nem  menee  az  gyermek- 
kel (339b).  Oly  nyomoru.ságot  bocsát  rejii,  mely  elfitte  se  té 
Be  tova  nem  mehet  (Megy:  6Jaj.  1I.'2'2).  Az  öreg  ágyúkkal  meg- 
feneklettek Léván,  se  ti  se  tova  már  vélek  (Bercs:  Lev.    385). 

[TÉB] 

Téb-láb :  titubo,  vacillo,  haesito,  hallucino  MA.  wanken, 
taumeln,  sehwaukeii  PPB. 

[Tébít] 

meg-tébít :  [confnndo ;  verwirren).  Zajgá.sok  és  egyet-má-s 
aféle  városban  tseléd  kSzStt  léví  tsetépaték  kiverik  embernek 
a  fejéből  az  elkezdett  gondolatokat  és  ugy  ugyan  megtébí^ák 
elméjét  (GKat:  Válts.  1.11.55). 

[Tébolyít] 

meg-tébolyít  [confundo ;  verwirren].  Myndeneketh  megh 
theboloyth  es  haragra  byw  az  haborkodo  nyelw  (ÉrsC.  224). 

(Téboly  od-ik] 

még-tébolyodik :  (pertnrbor,  confnndor,  mente  alienor ; 
aich  verwirren,  irrewerden].  Megtébolyodott:  vacerrasns;  meg- 
tébolyodott vala  az  elmém :  animiis  erat  ^vniis  PPBI.  Az  mi 
feifinc  meg  tibolyodnéc  ezbe,  mind  az  barom  szSmely  mint 
lehessen  egy  (Boni :  Préd.  378b).  Akár  mint  hannya,  vesse  z5- 
mSnkben  ez  velág,  ki  tStt  titSket  praedikatorokká,  ezzel  az 
isten  fél5  embernek  meg  nem  kell  tébolyodni  (Beythe :  Epist. 
233b).  Az  fi  tevelyg&sekben  fl-is  igen  meg  teholyodot  ea  meg 
akadot  vala  (Der:  Préd.  476).  Christnsnac  veszteg  halgatásán 
meg  nem  tébolyodic  (MA:  Scult.  281b).  Nem  kell  minékfine 
azon  mindgyárt  megtébolyodnimc,  hogy  ha  az  mi  felebarátunkat, 
az  mely  még  erStelen  az  hitben,  menten  helybe  nem  hozhattyuk 
(932).  Aimyira  el-veszett  esze,  annyira  megtébolyodott,  hogy 
nem  vészi  eszében,  hogy  fogait  a  sz-  Pál  inába  akasztotta 
(Matkó:  BCsák.  25).  Szem-fény-vesztés  miatt  meg  tibolyodott 
(H;ill :  Paizs.  227).  Egybe  egyeledett  és  raegtibolyodott  minden 
eredetnek  rendi  íIjjszIó:  Petr.  28X 

Tébolyodás  :  [auimi  perturbatio ;  irrsinn].  A  tébolyod:lssal 
nyavalygóc  az  nehézség  tSréstfil  nem  meszsze  vannac  (Com: 
Jaa.  59).  Vagyon  gonosz,  melylyet  láttam  a  nap  alat,  úgymint 
tibülyodásbül  származván  a  fejedelem  szine  el61  (Uly :  Préd.  I. 
61b). 

Téholyog  (Molyg  RMK.  IV.230.  Fél:  Bibi.  IL41):  erro. 
hallucinor,  fluctuor,  haesito  MA.  (irren,  wanken,  unschliissi',' 
sein].  lla  hytetek  leyend  69  nem  tebolygaudotok,  ha  meeg  ez 
he^ek  mondangyatok :  Ved  ft'el  magadat  es  vesd  az  tenghor- 
ben,  meg  lezen  (JordC.  42u).  Katherina  az  ew  lelky  confess<)ra- 
n;ik  meg  yolente  az  ew  lataeyban  es  az  confessor  halwíui 
teebolyogny  kezde  rayta  es  reea  kezde  neezuy  (ErdyC.  279). 
Kyknek  nem  vala  melto  ez  vylagh  az  nagy  pwztabjm  tebolyog- 
wan  (512).  Mykoron  zent  Maximinws  pyspek  eu  hozzaya  ya- 
rwlny  thybolgana,  ew  himzaya  tenílwen  monda  (ÉrsC.  442). 
Megkérdé,  félelem  nélkUl  miképen  lehetne;  Wik-s  felele:  Ha 
lelked  esmérete  semmiben  nem  tibolygana  tostedbeu  (KMK. 
rV.230).  Semmibe  nem  tibolog  az  lelki  esmeretert  (Fél:  Bibi. 
Q.41).  Semmi  er&s  vallást  nem  tud,  csak  ketAlkődik,  lébolyog 
(Ueytüe:  Epiu.  237).  Hogy  ne  látassék  esz  nélkfil  tibolyogni, 
az  í  n'it  mondását  sz  Pálra  keni  (Pázni:  Kai.    411).   Tébolyog 


1 


az  b&nSknec  setétséges  étzakájáa  (MA:  Scult.  117).  Az  emljer 
ne  tibolyogyou  h&tfitlenseg  miatt  (Zvon:  Osiaud  34i.  Ez  utáu 
fiiled,  szemed  legyen,  ne  tébolyogj  világ  nélkül  (Kereszt:  Fels- 
Ker.  175).  Ntm  tibolygasz,  hanem  egyenes  utón  jársz  (Hall: 
Pajzs.  84).  Hy  nagy  dologban  tibolygoltak  a  Chrlstast  meg- 
vetvén (uly:  Préd.  L62).  Most  ápolgat  es  mosolyog,  kebelére 
ragad  csókra  s  már  megbánta,  tébolyog  (Fal:  Vera.  868). 

Tébolygás:  hallucinatio,  haesitatio,  erratio,  fluctuatio  MA.  i 
irrung  PPB.  Minden  tébolygás  nélkül:    |«r   patientiam   (Helttí 
CT.  Ii5).  Hogy  ha  az  Jauas  eszén  magát  nem   tartotta    volna,  i 
az  egez  országba  zurzauar   es   nagy  tebolgas   taniadot   volna 
(Boni:  Préd.   22bj.  Csak  lébolygásnak   és    lelki    vakságnak   és 
nyluánn  való  haniis.ságuak  Ítéled  (BahCsIsk.  124).  Hogy  penig- 
len  ez  nem  cbak  valami  .«zotia  szo  legyen,  majd  bizonyos   pél- 
dákkal az  5  botorkazo  tíbolygásibol  mégis  bizonyettom   (Zvoc: 
PázmP.  120).  Az  isten  az  el  esteket  (81  emeli  es  nem   hadgya 
5r5c  tibolyga-sban  az  igazíit  (Zvon:  Post.  IL180).  La,   hogy    azt 
a  név  el  tserélést  nem  tulajdouéttya  sz.  Matbé  vagy  feledékeny- 
ségének vag  tébolygá-sjuiak  Calvinus  (Pós:  Igazs.  L228).  Mitsoda 
nagy  tébolygás,  hogy  innét  kevélységet  akarsz  állatni  (Kereast : 
FelsKer.  35). 

Tebolygó :  [errans;  irrend].  Teebolgo   zyiSknek  erA 
(ErdyC.    647).    Tebolgo    kettelkedeesel :    cnm  scrupulo  (Móni] 
Ápol.    285).    Hagymázban    tépel6d8   és    tébolygo    vélekedestel 
(Bal:  Cslsk.  199).  Félfelé-való,  tebolygó  utak   (Com:  Orb.   167)i! 
Tébolygo  gySlekezet  volt    a   romai    ecclesia    a    reformation 
idejélien  (VárM:  Szöv.  70).  A  romai  papa  tébolygo  gyölekezetétl 
mondom  azértt,  hogy  ma  a  Jesus  Christus  igaz   hidományából{| 
el  szakadván   niayd  mindenféle  eretnekségeknek  fertejébeii 
a  reghi  pogányokkal  kózís  rut  balvanyozatban  fetreng  cZ). 

Tóbolyogtat:  [errare  facio;  herumschweifen   lassenj.   Na 
tebologtasd  semmiben  elmedet,  tíz  gira  ezüstöt  Gabelustól  ké 
jed  (RMK.  V.61). 

ITóbvü] 

el-tébul :  (deeno ;  verirreu].  Valamint  hüg"  a  juhok  et. 
tévedvén  az  8  egyflgyflségek  miatt  soha  magoktól  a  nyájjat 
fel  nem  tudják  keresni,  úgy  az  el-tébúit  egy-figyft  hivek-ú!  * 
lelki  nyájat,  az  anya-szent  egy- házat  magok  eszével  és  erejével 
fel  nem  találhatják  (GKat :  Víilts.  1.652). 

T£G£! :  antique  pro  tegnap:  heri;  gesteni  PPB.  Debrechem- 

ben  jol  wanuak  es  élnek  myiiden  rokonyuk,  mert  Sos  Ferena 
yt  vala  nálam  e  tbege  iI^vT.  I.2S).  Az  fldSnek  némelly  réíeeit 
igen  alkalmatos  szókval  nevezik  a  mi  magy arink :  rég,  reg:.-! : 
tege,  tegnap;   hóival   (GKat:  Titk.    1120.   Beukí:  Traus.    l, 
404). 

Tegeten  (Myyjíím  RMNy.  m.73):  |nu|wr;  unlHngst,  neiilich). 
Tegeteu  még  fordolauac  5  vrokhoz  istenééhez  (BécsiC.  H'i.  Ai 
12  forynthoth,  a  kyth  János  deyak  thygyten  fel  weth  tlieiíle, 
hogy  ne  feggyk  érette,  hogy  késsen  kewldettek  meg  n  •liy 
(RMNy.  1IL73).  lm  csak  tegeten  minemft  késértet  volt  (N\K./I 
ia349). 

Tegetlen  UfqiHen  NyKttel.  111.349):  nui)er  MA.  neiilioh 
PPB.  ü  nauaIa.<vsagos  test,  ki  eyte  le  tegódet,  kit  ez  velag  tegetlen 
meg  kazdagittot  vala  iNádC.  314).  Hiz8m,  hc^  énnálam  nagob- 
ban  vetkeztél,  uiicorou  tenekód  tegetlen  musiJog  vala  ez  velagi 
calardsag  (327).  Ym  tegytien  ees  meg  akarnak  wala  keweznjr 
(ÉrsC.  74).  Nem  tehette  volna-e  meg  ezt  i.s,  hogy  ez  Lázár  meg 
ne  holt  volna,  ki  tegytleji  az  wakon  zylet8tnek  zemét  meg' 
gyógyittha  (76).  Togolieu  ini  a  patyolatot  miinl  kopjával  luirék 
(RMK.  11.366).  Tudo<l-é  tegétlenn  is  mely  iiag)-  liauiissaglMUi 
érénk  a  pápát  az  5  püspökivel  egyetemben  (V. 21 3i.  Nem  niégjr 
oda  kankó,  mert  ismég  vi&oa  kőszcirülnéd  ótet,  mint  e  tegetlen 
(224).  Csak  e  tegétlcu  Luter  Miirton  által  nyilatkozót  ki  «x 
iga.'eág  (Tel:  Evang.  286b).  Adverhia  tamporía  definiti  praeteriti: 


TÉGEL— TÉGLA 


KÖ-TÉQLA— TEHÉN 


502 


it,  MelStt :  miiwrriine,  paulo  ante  ;  tegnap,  tegedlen :   heri 
pGramm.    246).   Azért   leznek   giakorta   szerenczietlen,   az 
szinten  tfirtenek  ez  tegitleii  (TuriH.  1). 

ÉGEL,  TÉGELY  :  coiiflatorium,  cuufusorium  MA.  «ili- 
s  fusoiius,  catilliLS  tijíiliuus;  tiegel  PPB.  Az  oluaztt)  mes- 
légelyo  meg  probállya  az  ezflstSt  (Kár:  Bibi.  1.013).  Az 
t  a  tégelybe  prubaltatic  (SalMark.  G8).  Egy  jó  erős  tégely 
tegyed  az  átalöntött  pisklótot  (Kecsk:  ÖtvM.  290).  Az 
i  gáliczkövet   két  téglyet  öszve  tapasztván  fö&s  meg  (319). 

égelyke :  [tegnla ;  ziegelchen].  A  paloták  négyszegeletfi 
Itt  tégelykékkel  ki  voltak  rakva  (Thaly:  RT.  1.230). 

.  TEGEZ :  pharetra,  corytu.s  C.  köcher  PPB.  Kérlek,  ved 

ízedbe  ees  ted  élbe  tegzedbe  ees  legyen  mindenkoron  ez 
ékezetedbe  (Pesti:  Fab.  25b).  Bódog  ferfiu,  akki  ezekből  az 
gzet  be  tSlti  (Szék:  Z-solt.  137b).  Imé  16v5  nyila  bé  rakott 
ében  szép  drága  kSvekket  fjnlik  tmidíikletben  (Huszti: 
.  26b).  Megszolgálom,  bogy  Kd  fölküldte  az  fegyver  derekat, 
bézíat,  az  tegzét  és  az  arany  lánczot  (Nád :  Lev.  205). 
yed  tegzedet:  sume  pbaretram  tuam  (MA:  Bibi.  I.23b).  A 
zbSl  a  nyilakat  elu  venni  (Com:Jau.  117).  Ez  oly  nyil, 
f  az  Salomon  seuteutiaiuak  tegzebSl  vonattatott  ki  (DBón: 
segs.  95).  Az  törpék  tegezét  ba  Kaprouczai  uram  felkStné, 
ilmas  gázló  vízben  sem  kellene  félteni,  hogy  az  nyilai  meg- 
buak  (RiikGy:  Lev.  100).  Vagyon  skófiumos  tegzem,  kék 
líira  varrott  készen  (Radv:  Csal.  11.287).  Négy  tegez,  kik 
r  nyilakval  rakvák  voltak  (Gér :  Kái'Cs.  UI.365).  Tegez  oldalo- 
s  balta  a  vallókon  (Liszti :  Mai's.  63).  EzUstpléhvel  egészlen 
tett  tegez  nyiltokostul  (Monlrók  XXIV.lSl).  Tegez  van 
Ián,  laurus  kezében,  mint  m;'is  Diánának  fel-vontt  íj  kezében 
ingyD :  Char.  5).  Újabb  nyilakat  szed  tegzébül  kéziben  (Thaly : 
1.  1.118).  Tegzét  elkészité  íjastól  markábaun  (Orczy :  KöltSz. 
I.  Mind  tegzét  mind  nyil.át  veté  a  szu.szkóbann   (Orczy :  KöItH. 

zólások].  Igen  illik  mint  az  bot  az  tegezbe:  aqnilam 
;uae  comparas  (Decsi:  Adag.  64).  Igen  illik  a  bot  az  tegezbe 
i).  Illik  hiszem  a  bot  a  tegezben  (Czegl:MM.  211).  Igen 
mint  a  bot  a  tegzibe  (Kisv:  Adag  341  De  tudom,  ki  teg- 
)fil  15v61d8zz  8  (Czegl:  Japh.  156). 

Cözmondások).  Tsak  könnyen  meg  lehet  a  nyilat  ellfini,  de 
5z  annak  tegziben  visszajönni  (Kisv:  Adag.  340) 

-tegez :  corytus  MA.  phaietra ;  köcher  PPB. 

'egezbeli :  fpharetrae ;- köcher-].  Neueti  az  felelmet  s-meg 
I  ijed,  noha  ellene  zúgnac  az  tegezbéli  nilak,  fénlic  az  kópia 
;erely  (Kár:  Bibi.  I.536b). 

'egzes  :  pharetratus  C.  MA.  der  einen  köcher  an  hat  PPB. 
zon  üt  ezer  ez  és  mind  jó  tegzessek  (Zrinyi:  ASyr.  29).  En 
íghazy  Ferenczné  Thegzes  Dorko  asszony  (Radv:  Csal. 
102),  Sokot  gondolkottam  rula  szerelmes  attiamfia  battiam 
zes  Antal,  hogy  az  en  gyermebymet  Kegyelmednek  e-s  mellék 
tmfianak  haggiom  (103).  Az  tegzes  Cupido  ült  volt  szemetek- 
,  onnét  bocsátotta  nyilát  közitekben  (Thaly:  Adal.  L120). 

'egzesen :  [pharetrate ;  mit  köcher  vensehen].  Négy  tábor- 
ezek járának  ékessen,  mindenikben  vala  hiVsz  ezer  tegzes- 
(Zrinyi  L25). 

1.  TEGEZ :  [accingo ;  umgürten  ?).  Fringyiai  pallos  derekát 
«tte  (Kónyi:  HRom.  65). 

?egzelőd-ik :  [aruia  capio ;  sich  bewaffnenj.  Azok  is  ott 
tegzelődnek  és  Smolmszket  recuperáhii  akarják  (MonTME. 

270j. 

ffiGL  A  :  later  C.  MA.  ziegel  PPB.  Meíibe  a  sárba  es  nomiad 
;  es  alat  mi^uelkeduen  tarc  teglat    (BécsiU    263).    Cellayok 


volt  az  frátereknek  es  voltának  az  feoldeon  téglából  chinaltak 
(DomC.  191).  Zenth  Miklós  pyspek  yghen  megbozzwlaa  es  ragad 
tt'el  egy  azyw  teglyaat  &s  monda  (ÉrdyC.  157b).  Mynth  ha  by 
mosna  zaradathlan  theglath  (ÉrsC.  lB9b).  Végezé  ezt  király, 
hogy  sok  munkát  tétetne  az  zsidókkal,  meszet,  téglát  kevertet 
az  ifjakkal  (RMK.  11.233).  Sanyarú  rabságban  ük  ott  szolgál- 
tának, sárt,  téglát  csináltanak  (V.141).  Az  ö  kezei  elmenenec 
az  tégláról  (Szék:  Zsolt.  84).  A  kSmives  faragot  kSbfll  avagy 
légiákból  és  mészből  kőfalakat  rac  (Com:  Jan.  102).  A  kémen- 
czének  való  téglát  kiküldőm  (RákGy:  Lev.  351).  Az  rakó  és 
padimentomnak  tégla  ezerrévei  adassék  egy  forinton  (ErdOrragy. 
11.383).  Rakó  tégla,  padimontomnak  való  tégla  (TörtT.  XVIII. 
234). 

[Szólások].  Téglát  szapul  és  bolondul  fárad  (Pázm: 
LuthV.  81).  Meggyülölé  ah  zsidó  népeket,  kezdé  ükét  sanyar- 
gatnia téglaverésekkel,  sárcsinálásokkal  (RMK.  11.14). 
Téglát  vetui:  lateres  ducere;  tégla  vetS  hely:  lateraria 
figlhia,  tegularium  PPB. 

kő-tégla :  [later  coctus ;  gebrannter  ziegel].  Mikor  Egiptom- 
nac  kirala  6  varosinac  még-rakasiban  sárral  es  kStéglauaI 
alázta  volna  6ket,  ívSltenec  8  vrok  istenééhez  (Bé(aiC.  18). 

sing-tégla :  tetradonon  C. 

Téglácska  :  laterculus  C. 

Téglás  :  Pateribus  instructus ;  mit  ziegeln  versében].  Poss. 
Theglas  voc.  1347  (ZichyC.  11.230).  A  ház  tető  szalmás  avagy 
téglás  (Com:  Jan.  107). 

[Tégláz] 

Téglázás :  [tabulatum ;  tafelvferk].  A  háznak  csak  fehér 
vakolás  hia,  téglázása,  pádimentoma  sok,  öt  líszen  téglával 
pádimentomozva  (MonOkm.  XXIII.443). 

TEHÁT,  TATtAt  :  igitur,  quapropter,  ergo  MA.  darum, 
desswegen  PPB.  [L.  2.  HÁT] 

TÉHELY  :  theca  novacularia  tonsorum  MA.  barbiermesser- 
.scheide  PPB.  Kést  egy  hfluellyel  vészee  5  pénzen,  hogy  esic 
tehellye  (Helt:  Aritm.  G8).  Azokat  a  textusokat,  mellyeket  nagy 
téhelylyel  Calvinusból  Kalauz  behozott,  bőven  fellyebb  meg- 
magyaráztuk (Pós:  Igazs.  L285).  Kőnyvetskéjének  exemplarit 
nagy  tehellyel  thecájában  be  rakván  nagy  szaporán  o.sztogatta 
(Pós:  Válasz.  31).  Adtunk  ajándékot  egy  téhely  köz  kést  (Kecsk- 
Tört.  11.194).  Vöttünk  egy  tehöly  kést  nekik ;  János  deáktul 
egy  téboly  kést  vöttünk  (MonTME.  1.38).  A  sidótul  hoztunk 
két  tehely  kést  (46).  Hozattunk  ajándékban  való  későket  4-et 
téhelylyel  3  fi-t  20  d  (46).  Négy  hively  s  egy  téhely  kést  2  ft  (58). 
Egy  téhely  kést  az  vajdával  való  megszörzödéskor  vöttünk  (120). 

Téhelyez.  Vakolom,  sikárlom,  lehelyezem:   trulisso   PPBl. 

Téhelyézés.  Vakolás,  sikái-lás,  téhelyezés:  trulissatio  PPBl. 

TEHÉN:  1)  bos  C.  (rindj.  Eleue  kflldé teheneknec éordait 
Bs  ioboknac  cordait,  kicnee  zamoc  ném  vala  (BécsiC.  13).  Zenat 
ezel  ment  tehén  (139).  Mas  cilicioma  vala  lofarkbol  es  tehén 
farkból  (MargL  40).  Budára  hogy  általment  vala,  mészárosnak  ott 
is  igen  szolgál  vala,  nagy  tehéutagokat  egyedül  hord  vala  (RMK. 
TV.243).  A  tehén  es  boriu  bús  nem  fS  meg  egyaránt  (Helt: 
Mes.  400).  Az  foenum  graecum  niaguat  főzd  meg  kőuer  tehén 
hus  lében  (BeytheA:  FivK.  29).  Tehénhi'isa,  káposztája  jókorán 
a  tűznél  áll  (Fal:  Vers.  878).  S)  vacca  MA.  kuh  PPB.  Fegyed 
meg  naadnak  wadyth,  bykaknak  gy&lekezete  népeknek  telieny 
kezetb  vragyon  (KesztbC.  166).  Az  tehénnek  az  tölgyét,  nyelvét 
forrázd  ki  ti.szta  vizben  (Radv:  Szak.  251  Meghozta  a  szüb- 
sigenire  rendelt  ökröket,  teheneket  és  berbécseket  (Monlrók 
XV.123).  Eorseknek  ket  tehenet  giermekdedeket  boryn-stnl  es 
ket  diznot  hagyok.  1878  (TörtT.  L145). 

32* 


503 


BORJAS-TEHÉN— [TEHER] 


LÓ-TEREH— SZAMÁR-TEREH 


504 


(Szólások].  Az  nem  réjíiben  felállíttatott  magyar-gvardia  a 
régi  magyar  mód  szerint  párducbőrrol  való  késziilptit  annyira 
utsudálta  a  német  nemzet  mint  a  tehén  az  új  kaput 
(Uazánk  L379).  Hamarébb  léssz  a  teliénnek  tsikója  (Kisv: 
Adag.  297).  Tudgyuk,  mitsoda  tehén  alatt  szopott: 
*genere  humili  natna  WF. 

borjas-tehén :  [vac^a  praegnans ;  trachtige  kuh].  IgértSnk 
Benedek  uramnak  tlz  borgias  tegent  es  az  menés  keoz61  koczi 
louat  (RMNy.  U.83.  302).  Andrásnak  a  barompá.sztoinak adjanak 
egy  borjós  tebéut  (Gér:KárCs.  Hl.sesi).  Ezeket  vütte  kezéhez: 
egy  borjas  telién  iiuó  borjúval,  tizenhat  uj  marokvas  (Radv: 
Csal.  n.332).  A  borjus  tehenek  árra  és  az  Nazur  egy  vágó 
tehene  mra  teszön  egy  .sommában  fii  ft  üt)  d  (MonTME.  1.22). 
Az  pásztormán  tehén  helyett  vajda  urunk  ó  nagának  víittüuk 
egy  borjús  tehenet  (104). 

fejős-tehén:  [vacca  lac  praebens;  melkkuh].  Az  fejfls  tehén- 
nek borja  konyhánkra  jó  leuue  (líákGy :  Lev.  99).  Szabó  András- 
nak és  az  majoménak  egy-egy  fejós  tehenet  hagyok  (Radv: 
Csal.  1IL270).  A  minemfl  barmaim  maradnak,  azokkal  a  három 
íiaim  egyaránt  os/.tozzaiiak  száz  fejós  julion  és  négy  fejős  tehe- 
nén kivül  (326),  Pásztorma  és  borjus  tehén  (MouTME.  1.37). 
Barta  hnre  elótt  való  teheneket  megszíimlálván  fejős  tehén 
lett  25,  meddS  és  harmadfft  tehenek  16  (1V.453). 

mag-tehén :  (vacca ;  mutterkuh].  Ezzel  is  megtoltalak,  hogy 
kétszáz  és  igen  szép  két  öreg  magtehén  vagyon  köztök  (Nád: 
Lov.  (i9). 

pasztormán-tehén:  (bosadcultrumemptus;  schlachtvieh). 
Vóttünk  egy  pasztormániiak  való  tehenet  (MonTME.  1.15).  Az 
uj  vezér  bejövetelekor  a  vajdiiiiak  az  pasztorma  tehénért  tizetett 
biró  iL  7  ft  45  d  (126). 

szarvas-tehén :  bucerus  C. 

üsző-tehén :  (vitnia ;  kuhkalb).  Ghazdam  ázzon  az  thebby 
kezAl  zakaztült  vvolth  ky  hath  boryws  teheuth,  négy  gyermek- 
dyd  *zew  tehenth  (RMNy.  11,211). 

vágó-tehén :  (bos  ad  cultnim  destinatus ;  schlachtvieh]. 
Vágó  tehént  K.  talán  olcsóbban  szerezhetne  (LevT.  11,13), 
Galüczi  Miklósnak  es  agyatok  ket  uago  tehenet,  tyzenket  diznot 
az  en  diznaim  kózzfil,  kyk  legyenek  fiazok  (líjulv:  (Xil,  ül. 
89. 

Teheneeske,  tehénke:  bucula,  vaccula  MA.  kleine  kuh 
1'1'B.  Isten  tehénkéje  :  *scarabaeus  unctosus  PPBl. 

Tehenes :  vaccarius,  habeiis  vaccam,  vaccinus  MA,  kuh 
habend  PPB. 

Tehenked-ik  :  [oscito ;  liimmeln].  Meg-is  t<idnak  riasztani 
oUyan  szamárt  mint  te  vagy,  hogy  ha  uttyokbmi  keresztül 
tohenkodik  (Matkó:  BCsák.  104). 

Tehénképpen:  bovatim  C. 

(TEHfiR]  TERilH,  TXElHf;,  TERH  (teerhek  Pesti : 
Eab.  54b.  lerhS  Helt:MRs.  272):  II)  on\is,  sarchia  C.  pondus 
MA.  last  PPB.  Toreh  alá  való.:  onerarius;  terőhőz  való:  sarci- 
narius  C.  Velfinc  eéenlőcke  lőtted  azokat,  kic  viseltüc  napnac 
es  heiisegnee  terhét  (MiinchC.  228).  Az  engedelnios.segnek  terhet 
kAniobeu  es  édesben  ol  viseled  (VirgC,  91b).  Az  en  terhem 
kőnyíi  (113),  VVallait  az  zenth  testhnek  terhe  ala  hayta  (PeorC, 
107),  Az  tellyes  napnak  terheet  hordoztok :  portavimiLs  [wndns 
diei  (JordC,  416).  Faat  es  eogyeb  terhet  hordoz  vala  (ÉrdyC'. 
562).  Nagy  terőh  es  nehoz  nyaláb,  kyt  s.sakkal  keel  vynny 
(597b).  Een  kegyetlensegym  felAl  mwltaak  een  feyemeth  ees 
ínyképpen  nehéz  tereh  nehezültének  een  ra.Mam  (KffizthC.  92), 
Szegény  terhő  hordó  állat  vagyoc  (Helt:Mos.  121).  Niuczen 
vége  az  en  munkaninae,   terbShordozássomn.tc  (272).   Az  tár- 


házból hihetetlen  summa  kincset  hordatta  ki,  Jtven  ezer  i  .'•  i ' 
tíz5.stSt  uem  veretet  formajuvat,  hanem  mfiveletleu  : 
incredibilem  ex  thesauris  summám  pecuniae  eges.sit,  L  miiia 
talentum  argenti  non  signati  forma,  sed  rudi  pondere  (Forró : 
Curt.  22.5).  Magunk  terhének  únakozásával  tudgyuk,  hogy  sok 
testi  lelki  fogyatkozásokkal  nehezíttetünk  (Pázm:Préd.  64). 
Viselitek  terhét  e  nagy  roppantságuak  (Nógr:  IdvK.  Előb.  14). 
Ollyan  légy  mint  pálmafa  ága,  ki  fellyebb  áll'ipik  terhének 
alatta  (Rim:  Ének.  312),  Terhek  alatt  le-romolnak  az  ágak 
(UalhPaizs.  43).  Midőn  a  dolog  erőszak  szerént  vouattatik 
mint  a  tereh  (DKal:  Ker.  24).  Utánua  nagy  tereh  pénzeket 
hoztanak  (Monlrók  XV.580).  Lelkünkre  valami  terh  ne  marad- 
jon iRíidv:  Csal,  IV,343b),  líous  és  Flegon  nyeríteni  kezdnek, 
hámjoknak  terhébfll  levetkeznek  és  víg  legeléssel  magoknak 
kedveznek  (GyöngyD:  Cup,  652).  EI-vLselhetetlen  külső  terbre 
ha  nem  kénszerettetik  (Csúzi:  Síp.  159),  Könyí5  terhnek  éa 
gyönyörüség&s  igának  (470).  Acélkarika  nyakokon,  annak  szori- 
tójától  meg  más  hos,szú  lánc  lógott  le  földig  alkalmas  terhft 
goly6bis.sal  (Fal:NU.  354).  2)  (amphora;  eimer?].  Azelőtt  25 
pénz  volt  egy  terh  bornak  az  harminczadja  (TörtT.  XUI 146). 
Hozott  ide  városunkban  öt  terhe  borokat  (MonTMf!.  l.-"'_'i. 
Adtak  főbiránk  kezébe  öt  terhe  és  két  átalag  bort  iL'98).  S) 
(oftieium,  debitum ;  pflicht,  schuld].  Andoko  János  az  Nagy 
.\ntal  terhet  ismeg  fel  vette  (RMNy,  IL73),  Nem' könnyebbítetted 
terhedet  papságoddal  (Pázm:  KT,  435).  Faec  a  Cehath  fiaiuac 
terhee  a  gyülekezetnek  sátorában  (MA:  Bibi,  I,121b),  Polgári- 
képpen-is  a  szilieknek  terheket  gyakorta  viselni  kell  az  mag- 
zatoknak (Pós:  Igaz,s.  II 99).  Az  székely  uraim  is  azon  terhe 
viselé.sro  ajánlják  magokat  (ErdTörtT.  IL550).  Igaz  mértékét 
vegye  tehető  kész.ségéuek,  hogy  utóbb  a  magára  válalt  tereh 
alatt  el  ne  .sikkadgyim  (Pal:UE,  412),  4)  (servitiimi ;  knecht- 
schaft].  Én  viszlec  ki  tfiteket  Egiptusimc  terheből :  qui  educam 
vos  de  ergastulo  Aegyptiorum  (Helt:  Bibi.  LEe). 

(Szólások).  FelyN^Tik  raytha,  hogy  thyk  raytatok  ess.vl, 
megli  immár  az  tereh  (RMNy.  II,174),Terehbe  ejtem: 
gravido,  impraegno  MA.  Az  a.szszonyt  teréhbeu  ejté  (Liszny: 
Krón.  39).  Erőss  yteelethnek  terheeben  esewnk 
(ÉrdyC.  550).  KitSI  t  e  r  ő  h  b  e  n  leány  eset  vala  (Oiom:iC. 
109b).  Az  ő  felesege  teréhhen  eséc  iKár:  Bibi.  L484i,  Szent 
leiektől  terehbe  esec,  io  bír  nekünk  mondatec  (Bom:  Ének. 
68).  Terehbe  estének  az  5  leányi  (MA:SB,  21bl,  Terhtien  volt ; 
gravida  fűit  (Land :  UjSegíts,  1.403).  Miért  tőttél  ki  engemet 
mint  egy  t<irgyot  anníra,  hogy  életem  Ls  énnékem  terhemre 
légyen  (Kár:  Bibi.  I515bi.  Semmiképpen  arra  nem  hajlottak, 
ne  hogy  így  a  nyakokon  hagyják  a  terhet  (Bod :  PoL 
147).  Ha  nem  békél  velünk  a  császár,  ők  megbékélnek,  mert 
magok  nem  vonják  a  terhet  (Bercs :  Lev.  401 ),  Magok 
hátán  nem  láttyák  az  iszákot  és  mást  csúfolnak  terhével 
I Pázm:  Kai,  799). 

(Közmondások].  Minden  szamár  a  maga  terhét  vbeli  (Maik': 
BCsiik.  88b).  Az  egyenlő  tereh  nem  szegi  ki  a  nyakát  (Kisv: 
Adag.  52).  A  hasonló  tereh  senkinek  uem  szegy  ki  a  nyakát  (481X 
A  nagyok  titka  közlése  nem  mindenkor  kedveskedés,  gyakor- 
táb  terh-adó  kereskedés  (Fal:  UE  111.77).  A  hivalkodó  maga 
magának  terhe  (Fal :  BE  582),  A  gyáva  és  meg  félenilett  sav 
minden  kis  terh  alatt  le  lapul  (587). 

ló-tereh :  [onus  quod  equus  ferre  potest ;  vou  eiuer  pferda- 
krart].  Az  nagy  vaslakatot,  ki  egy  I6-terb  vala,  le-Uti  ököllel 
(Ziiuyi  1.186),  Egy  ló-terh  pnrgnmal  (VectTnuLs.  6h). Telyes h»t^ 
lótereh  pénzzel  elkészítvén  Sorlmn  vajda  Csiikit  elbocsátottt 
(Monlrók  VIU.454).  Kovát  is  hozáuak  egy  ló  terhével  (RákF: 
Lev.  1,182). 

Bzamár-teréh :  (niola ;  míihlstein].  lob  volna  ő  neki,  lio^ 
eg  zaniar  tereh  kő  kőttetuec  5  iiaka  kőrnői  es  a  tengerbe 
ereztetnec  (MUucbC.  90). 


i 


r 


M 


SZEKÉR-TEREH— MEGTERHEL 


MEGTERHELÉS— TERHES 


506 


ekér-tereh :  vehes  C. 

írhel :  gravo  C.  onero  MA.  [beladen,  belasten].  Hajót 
:15k :  coibito  C.  Meneuel  iiikab  morgodol,  anneuai  inkab 
idat  terhelteted  (VirgC.  91).  Zolgalo  zfite  vrat  es  zegetlen 
retSbSl  terhelt  ziz(510).  Mindenek  tsudálkozásával,  ditsérésé- 
ütsíítésével  terheltetik  ipizsága  (Pázm :  Préd.  59).  Gyümölts- 
I  a  száradott  vagy  g.vökér-terhelí  sürfi  ágakat  le-vagdalta 
Valamíg  élnek  az  igazak,  sok  fogyatUozá.sükkal  terhel- 
lelkek  (11).  Oly  dolgok,  niellyekkel  leg-sziuesben  terhel- 
a  romai  vallás  és  gyfiUMtetik  a  Kalaiiz  (Pázm:  LuthV. 
émely  régiek  tudatlansága  az  anya.szent6gyháznak   k5z5n- 

tanítását  nem  terheli  ('21).  A  romai  vallásj  suk  hamissan 
t  és  gyfilSltetésre  gondolt  hiúságokkal  terheli  s  kissebbíti 
linus  (22).  Bár  valamely  pápa  megesett  volna  is,  azzal  a 
iséges  anyaszentegyháznak  igazsága  nem  terheltetnék  (135). 
amis  sententia  senkit  nem  terhelhet  (Zvon:  Osiand.  82). 
iiest  rSviditteném  be.szédemef,  hogy  titeket  se  terhellenélek 
zóval  (Lép :  PTük.  L239).  Az  szegény  goromba  kSsseget 
sok  kepén  terhelik  (Der:  Préd.  476).  Az  ellenkSzSk  a 
ztyén  reformáta  vallást  terhelik  és  gyfilSItetik  (Pós :  Igazs. 
I.  Kik  megadták  bérünk  idegeneknek  egynehány  millió 
tet,  ezek  nagy  ajándékokkal  terheltettenek  (Thaly :  Adal. 

Itallal  ne  terheld  gyomrodat,  hideg  étel,  ital  sem  teszi 
lodat  (Felv:  SchSaL  31).  Sok  volna  még  hátra,  de  nyil- 
zt-is  meg  eléglették  az  aszszonyok,  a  kiket  az  sok  törvény 
li  inkáb,  mintsem  vezérli  (Fal:  NA.  189).  Elég  italt  ada 
i  terhelt  gyomrok,   de  több    átkot   okáda  ki  büdös  szájok 

A  szegény  embert  nem  terhelik  a  könyörgfl  vagy  panasz 
E  (Fal :  BÉ.  605). 

ólások]. Erszényét  terheli ngyan valami  adósság, 
de  még  eddig  le  nem  nyomta  (Fal:NÜ.  291).  Vkü  miire 
:  Portékát  ezekre  a  hajókra  terhelnek  (Gvad:  FNót 
Vmit  V.  vkü  Imivel  terhel ;  Unalmas,  mikor  ember  mást 
terhel  azon-egy  dologgal,  azon  egy  rege-beszéd 
(Fal:  UE.  419).  Alkalmatlan  írásommal  többre  nem 
lem  Nagyságodat  (Bercs :  Lev.  455).  Bernárdot 
i  magához,  tanácskozott,  sok  puha  izenetekkel  ter- 
(Fal :  TÉ.  645).  Miért  kell  efféle  kákom  bakkal  a 
ztyének  f  fi  15  ket  terhelned  (CzeghBDorg.  496).  Lea- 
t  terhelő  egy  korsó  olayal,  pogachaval  (Hoffgr. 
Mi  haszna  az  sok  p  1  e  t  k  á  v  a  I  terhelnem  N  a  g  y  s  á  g  o- 
(Bercs :  Lev.  579).  Jobb  lesz  nékem  ezen  siralmas  kopor- 
burulnom,  otton  zSkógnóm,  hogy-sem  tinéktek  fohászkodó 
sdezéssel  f  61  elteket  terhelnem  (Szeg:  Aqu.  13). 
a  jámbor  igaznak  szabják  a  törvényt  és  a  bölcset  nem 
SOS  tanácscsal  terhelni  (Fal:  UR  361).  Meg  hültt  a 
enne  ijettében,  mikor  effélével  terhelték  fülét  (Fal: 
298). 

;g-terhél :  onero  C.  gravo  MA.  beladen,  beschweren 
K5vets5s  homokkal  megterhelni:  saburrare  C.  Amos  kedeg 
raztatic  meg  terheltetetnec  (BécsiC.  213).  Eii  cikorgatok  t5 
ic  miként  cikorog  a  zenaual  megterheltetet  zeker  (218). 
mb  kA15mb  marhakai  vanak  megterheltetnen  (VirgC.  109b). 
ek  ea  hozyam  mendh,  kyk  munkalkodthok  ees  megh 
elhetthetek  (PeerC.  17).  YvVyetek  en  hozyam  mynd,  kyk 
vattok  terheltethwen  (JordC.  38T).  Kerest  fava  meg  ter- 
el (DebrC  316).  O  zent  zeretetuek  igaia,  mel  kiuen  ter- 
megh  (TihC.  10).  Önuönmaga  éjjel  szamarát  megterhellé, 
3fju  szolgáját  igön  hamar  fölkölté  (RMK.  VL200)  Mint  a 
,  melly  meg  akara  terhelni  a  teuet,  efféle  perentelec  a 
ec  farka  alá  valóc  (Helt:  Mes.  215).  Egy  szép  ló  talála 
megterhSlt  szamárt  el5l  (117).  Azt-is  próbálva  radgynk, 
a  test  meg-terheli,  le-nyomja  a  lelket  (Pázni:  Préd.  161). 
skákat  salétromos  avagy  puska  porral  meg  t5ltséc,  terhel- 
(Com :  Jan.  147).    Hogy   ember  jóakaróit  egymás  után  el 


ne  veszejtse,  meg  ne  terhelje  nagy  adakozással  (Fal :  UE.  492). 
Nehéz  megmondani,  mi  légyen  ártalmasabb  lelkünknek,  nagy 
gazdagsággal  magát  megterhelni  vagy  nagy  rendbéli  hivatallal 
elnyomattatni  ( Fal :  SzE.  545).  A  három-.széki  székely  földi  ek- 
klésiák  sok  dolgokban  magokat  megterheltetteknek  tartván"  a 
magok  nehézségeiket  tíz  pontokban  adták-eló  (Bod:  Pol.  85). 

megterhelés :  oneratio  MA.  beschwerung  PPB. 

terhéltén-terliél :  [onerare  pergő;  fórt  und  fórt  belasti- 
gen].  Qiristiist  tiztiben  való  faradtsagoc,  soc  szidalmac,  soc 
karomlasoc  terhelten  terhelic  (Born:  Préd.  289b). 

Terhelő  :  onerans,  degravans  MA.  beschwerend,  belastigend 
PPB.  Egy  fejér  bírból  tsinált  terheli  szíjat  negyven  pénzen 
adjanak  (TörtT.  XVm.226). 

fül-terhelő  :  (molestus  auribus ;  ohrbeleidigend].  Ez  a  ba- 
rátságos nyájas  beszéd  fülterheló  nagy  kín  azoknak,  a  kikben 
még  ben  lakik  a  piruló  szemérem  (Fal:  NE.  18). 

lélek-terhélő :  [animum  aggravans ;  herzbeleidigend].  Mi- 
csoda víz  hozta  amaz  számatlan  lélek  terhelj  traditiokat  (MNyil : 
Irt.  Elöb.  3).  Nem  szenvedhetem  szeges  beszédidőt  és  eme 
lélek  terheli  leczkéidet  (Fal:  NE.  73). 

szív-terhelő :  cw  Gondolhatnád,  hogy  drága  kincs,  azonban 

szív  terheló  kó  (Fal:  UE.  485). 

[Terhelöd-ik] 

még-terhélődik :  [aggiavor ;  belastet  werden].  Ebben  a 
berekben  az  a  hét  fa,  melly  a  halálos  vétek,  mutogattya  virá- 
gával magát  és  a  ki  ezekkel  meg-terhel5dik,  az  isten  kegyel- 
méhez nem  juthat  (Hall:HHist.  11.74).  Megterhelódvén  gyom- 
rom nem  patiálhattam,  hogy  bemie  háljon,  az  hányás  után 
ittam  (Monlrók  XV.381). 

Terheltet-ik :  gravor  C.  oneror  MA.  belastet,  beladen 
werden  PPB.  Kérem,  ezüstöt  küldeni  Kgld  ne  terheltessék 
kapocsnak  s  patkószegnek  (TörtT.*  111193).  Kérem  Kgidet,  a 
mentére  is  kötfit  küldeni  ne  terheltessék  (196). 

Terhes :  1 )  onerosus,  ponderosus  C.  onustus  MA.  schwer, 
gewichtig  PPB.  Tárház,  terhes  ház,  eledel  kamara :  promptu- 
arium ;  élés  ház,  terhes-ház :  *penuria  cella  PPBI.  Egyebeknek 
therhes  nem  leszek  (PeerC.  12).  Az  bynesek  terhesek  es  nehe- 
zek leeznek  (ÉrdyC.  11).  Azon  meennek  terhes  teweekkel  (562). 
ZeretS  apám,  ha  lehetne,  adnál  levveleth,  de  ha  ezt  the  K.  ter- 
hesnek teccyk,  háth  the  K.  mene  be  kaptolonba  es  tenne  ylyen 
wallasth  (LevT.  L41)  lob  minekflnk  it  szenuednflnk  egy  szem 
pillantásig,  hogy  őr5cke  való  terhes  dicz5seget  nierhessfink  (Fél : 
Tan.  E15b.  10).  Ne  légy  terhes  senkinek :  ne  fueris  onerosus 
(DictaGr.  13).  Igaz  és  terhes  okai  voltának  az  anyaszentegy- 
háznak, mellyekért  egy  színre  szabta  az  vr  vacsorájának  o.sz- 
togatását  (Pázm:  Kai.  730).  Magas  mennyben  az  örök  dütsóség- 
nek  súllyos  és  terhas  nagy-voltát  várjuk  lelkünkre  (Pázm :  Préd. 
167).  Ez  dolognac  terhes  okát  fordítttya  el5,  hogy  miért  nem 
akarja  5  (MA:  Scult  208).  Az  nagy  terhes  haiok  alatt  kicsid 
haiocskáuai  lappangok  (Bal:  CsFsk.  376).  Oudálatos  szép  terhes 
magyar  szó  (0>rpGramm.  303).  Az  éppfileteket  fel-forgattya,  az 
fókát  gySkerastfll  ki-t5ri  és  az  terhes  szekereket  el-ontya.  1613 
(KNagysz  E4h),  A  nehéz,  terhes  dolgokban  országgj'űlé.'ii  lii- 
vattatnac  egyben  Com :  Jan.  142).  Emlékezetes,  terhes,  hatható 
mondásoc:  vocabula  emphatica  (159).  Nehéz,  terhes  kérdés, 
mellyik  és  hol  vagyon  az  igaz  ecclesia  (Mad :  Evang.  44).  [Mind 
két  keze  terhes  iszonyú  kaszával  (Zrínyi  11.64).  Calvinus  János 
terhes  tudományú  ember  volt  (CzegI :  MM.  246).  Bút  rád  ont 
még  6  terhes  igája  (Thaly:  Adal.  1.2).  Talántán  terhes  bűne- 
inkre nézve  szintén  akkor  metszi  fonalát  életünknek  az  Lsten, 
mikor  forrójában  vágjon  fajtalanságunk  (Fal :  NE.  48).  Pálma  fa 
amiál  erissebb,  mennél  hajlóbb  és  terhessebb  (Amadé:  Vers.  197). 


507 


TERHESEU-IK— TEJ 


ACÉLOü^TEJ— NYER8TEJ 


50t 


Rám  terlies  szakmánt  vetettél  (Gvad:  RP.  527).  2)  feta,  sra- 
viíla  C.  praepiaiis  MA.  sfhwan(,'er  PPB.  Terliűsnuk  lele  a  züzet 
(DebrC.  219).  Megsokasítom  a  te  nyaualyaidat,  mikor  térhess 
I&sz:  multiplicabo  aerumnas  tuas  et  conceptas  tiiosiHelt:  Bibi. 
I.Bb).  Az  5  áugya  Phiiieasiiec  felesége  terlifis  vala  (11.119).  Az 
terhe.s  aszszoiiyi-állatüc  balgatagli  étkeket  kiváuuac  (Prág:  Serk, 
885).  Meg-tartya  ez  a  gyermeke.s  terhest,  még  a  luagzattya-is 
nem  lehet  auiiak  rest  (Czegl :  D;ig.  47).  Mint  ha  Maiia  terhesen 
jegyeztetett  volna  el  JózseftSl  (Czegl :  MM.  195).  Terhes  151  a 
szent  lélektftl  (Oflic.  173). 

Terhesed-ik :  [gravida  fio ;  schwauger  werden).  A  menyét 
is  a  szerint  terliftsedik,  a  szerint-is  kSlykSzik,  a  mint  más  egyéb 
állatok  (Misk:  VKert.  2.36). 

meg-terhesedik :  cv  Az  sok  jadzodozas  es  nevete-s  kSzbe 
csecsezes  as  csokolas  kSzbe  meg  terhesedven,  mostan  immár  sír 
(SalMark.  15).  A  régi  tudiisok  a  menyét  fel61  olly  értelembon 
voltának,  hogy  a  fáleirSI  terhesednek  meg  és  a  szájáról  liadza- 
nék  (Misk:  VKert.  236). 

Terhesít :  gravido  MA.  schwanger  machen  PPB. 

meg-terhesít :  gravido  C.  [onero;  beschweren,  belastenj. 
Az  mas  felt  per  non  venientiam  meg  terhesseythassek  (Ver: 
Verb.  39). 

Terhesség:  1)  [onus;  la-st).  A  te.sti  eledelek  valamig  ke- 
ményen úszkálnak  a  gyomorljan.  terhe.sségro  vaimak  (Illy:  Préd. 
1.310).  a)  graviditas  C.  MA.  praegnatiu;  schwangerscbaft  PPB. 
Nehézség,  terhasség,  viselösség,  termékenység :  graviditas  PPBI. 
Gondolhattyok  tovvabbaa,  hogy  semy  nehesseeget,  semy  farad- 
ságot ne  erz5th  legyen  az  ew  zent  ft'yanak  terhesseegheebSl 
(ÉrdyC.  384b). 

.  Terhesül :  fgravida  fio ;  schwanger  werden].  Talaltatek 
Maria  tevliwiyltnek  zent  lelekt&l ;  compei-ta  est  praegnaus  esse 
e  .sphritii  saneto  (Pesti :  NTe.st.  2). 

még-terhesül :  1)  [oneror;  belastet  werden].  Beménéneu 
az  assiriosoknac  zallasiba  és  a  fozlatot  eluéuéc  velec  es  igén 
megterh5solenec  (BéusiC.  43).  louetec  en  hoziam  meiid,  kic  mun- 
kalkottatoc  es  megterhesSltetec.  es  oii  meghizlallac  tfitSket 
(MünchC.  34).  Nag;  terehnek  miatta  meg  terhesíiitetek :  onerati 
e.stis  (Sylv:  UT.  1.18).  3)  [gravida  fio;  suhwanger  werden].  Az 
lean  pedig  az  apaczak  kozőt  meg  terhesűlo  (Szék :  Krí5n.  37). 
Meg  terhe.«síihién  Illona  .•tsz.szony  Béla  liertzegtSl  szfile  neki 
egy  fiat  (Helt:  Kión.  46b) 

TEJ,  TÉJ :  lac  C.  mileli  PPB.  Parancholak  teneked  hatal- 
mas nyl  bodugh  zyz  Mariának  theyeiiek  myatte,  nielTel  eniletlie 
my  wronk  .lesus  Crlstnst  (PeerC.  274).  Kivol  fket  tőr  puztjlá 
es  belől  feleim  hfi.set  zizzel  őzve,  tey  zopot  veen  emberrel  5zve 
(DübrC.  254).  Kyt  en  zvvzen  fogadek  es  zúlek  es  zvVzei  toiem- 
mel  neuelek  (WaszprC.  2.  57).  Ollyaiiok  vattok  myut  kyketh 
teyyel  eeltethnek  es  nem  kemeeíi  eetellol  (JordC.  806).  A  zfiz 
ania  őtot  zflzel  tuimiel  tárta  (DebrC.  48).  Maria  zent  toyeewel 
ffel  eeltetee  Jézust  (ÉrdyC.  1171)).  Veer  helyőt  teey  zarmazeek 
ky  ew  úakabol  (659b).  Feleségének  teje  s-zűkőn  vala  lOiomnC. 
71b).  Kychyoda  íiryzy  az  ehyordath  §s  az  chyordanak  teyb*l 
nem  euneek  (Komj:SzPál  154i.  Hozza  vayat  es  teyet:  túlit 
quoque  butyrum  ut  lac  (Helt:  Bibi.  1.G4).  Az  5  feiő  edéni  téi- 
jel  telic;  vLscera  ejus  plena  .sünt  adipe  (Kár:  Bibi.  L524b). 
Anyámnak  téyet  szopnád  (634b).  Kechke  ragho  fa  azzony  állat- 
ban megszorult  vert  meg  inditya,  teiet  ueueli  (BeytheA:  Kivív. 
16).  Ha  t.sak  tejen  növekedik  gyermeke,  puha,  enltlen  állaiKitban 
marad  (Pázm:  Préd.  34).  A  tejet  a  szolgáló  leány  feji  a  rocská- 
ban  avagy  fejő  sajtárban  vévén  (Com:Jan.  78).  A  búza  kasát 
forrald  meg  az  tejben,  latiiu  vi«d  bele  az  tejbe  az  köles  kását 
és  fózd  meg  benne  (Radv;  Csal.  IIL38).  A  téj  erőtlen  és  száraz 
betegségea  emberek  eledele  (Felv:  SvhSal.  1^.  Keserves  sirá- 


.sokat  az  Özvegyeknek   és  árváknak    ngy    iszsíák  mint  a  tejel 
(Fal:  BE.  605;. 

[iSzólások].  Mihelyt  a  téj  meg-a  Iszik:  in  prima  laetL« 
*coagulatione  PPBI.  Elszakad  s  apad  a  t  e  j  e  c,  kic  nem 
szoptatnac  (Megy :  6Jaj.  ni.35).  Kérje  az  úristent,  kezünkbe  nf 
essen,  az  anyjátúl  szopott  tej  keserű  leszeu  (Tbaly :  Adal 
11.18).  Elhitessétek  magatokkal,  hogy  az  :inyátok  csecsibQl  a: 
mely  tejet  szoptatok,  az  is  keserűre  fordul  (MonTME.  1.254) 
Még  a  téj  is  s a V a n y ó  le s z  néked,  mellyet  anyádtól  szopta' 
(SzD:  MVir.  83).  Meg-túrodzik  a  téj  a  tűznél:  lac  igne 
*spi8satur  PPBI.  T  éj-ól  tó:  coagulum  PPBI  A  tejet  kilfejik 
és  meg-óltyák  (Pázm:  Préd.  67).  Meg-kell  vallanom,  hogy  se 
Tsétsi  Jáno.stól  se  Paris  Ferentztól  tanátsot  nem  kértem,  meri 
nem  tsak  ők  szoptak  magyar  tej  et  (Moln:  JÉpüI 
Előb.  24).  Az  érsek  Váiadot  azért  szereti,  mert  szólatlan  kLs 
dedségének  tejét  5-benne  szopta  (ííail:  Vár.  3b). 

[Közmondások].  Téy  korában  valic,  az  i6  tino  mellyben  lészen 
(Pécsi :  HÉnek  11b).  A  ki  nagy  szorí(ás,sal  szorongatva,  eről- 
tetve fejdegel,  a  téj  ntáu  vért-is  tseppent  (Fal:  UE.  407). 

acélos-tej  :  [lac  pingve ;  feste  milch  ?].  Aczilos  tejet  itatott 
velem  az  doctor  (Monlrók  XV.109). 


fn 


alutt-tej,  megalutt-tój :  oxygala  PPBI.  sauere  railcl 
Adámi.  Meg-elegyíteni  az  alutt  tejtt  édes  tejjel :  miscere  *co 
agula  novo  lacte  PPBI.  A  tejjel  bánó  szolgáló  leány  a  meg-alutt 
tejből  sajtot  csinál  (Com:  Jan.  78). 

[Közmondások].  A  kinek  a  kása  megégette  egyszer  a  száját^ 
másszor  az  alutt-tejet-is  meg-fújja  (SzD :  MVir.  374). 


anya-tej :  [lac  matemum ;  muttermilchj.  Az  anya  teyével 
szokni  valamihőz  (Decsi :  Adag.  51).  Tudatlan  vagyok  mint  az 
annya  tejét  szopó  szótalan  gyermek  (Illy:  Préd.  L56b). 


boldogasszony-teje :  cardnus  lacteus.   15U  (MKOnyvra.  í 

VI11.137). 

csecs-tój  :  [colostrum ;  muttermilch].  Elég  volt  szintén  tse^ 
tsemő  korodban  a  tsets  téj,  metlzés  hát  most-is  az  vastagb  él- 
kekkel  (Megy:  Diai.  106). 

eb-tej :   esula  Beythe:  Nom.   4.   esnia  miiior,  pepliou  MA.  ■ 
tithymallus   PPBI.   wolfemildi    PPB.    Nagyob   eb   tey:    lathrys 
Beythe:  Nom,  6.  A  szilfa  viniga  árt  az  méheknec  mint  az  ebtey 
virága  (Mol:  Herb.  12b).  Az  eb  teiek  kezőt  legli  iob  az  cyprua 
leuelS,  az  szelSs  leuelő  mérges  (BeytheA:  FivK.  128b). 

édes-tej :  [lac  dulce ;  siisse  milch].  Az  tehénnek  az  öregbik 
hurkáját  meg  kell  mosni,  alioz  elegendő  édes  tejet,  tikmonyát  • 
(Radv :  Szak.  28).   Édes   tejet   az   szén    mellé  kell   tenni,  hogy 
megaludjon  (103).  A  savanyu  téj  erős,  nem  az  idétlen  édes  téj 
(Com :  Jan.  78). 

elsönapi-tej  :  colostnmi  C. 

farkas-téj :  tithymahis,  esula ;  wolÉimilcli  PPB. 

fecs-tój  :  colostriun,  lac  a  partu  primum ;  erste  muttermilch 
PPB. 

köpült-téj  :  lac  agitatnm  PPBI. 

madár-téj(fü) :  ornitliogala  PPBI. 


mandola-téj  :  amygdalatnm  PPBI.  [mandelmiich].  Mondola 
lej  biijt  napra  (Radv:  Szjik.  197).  Lfgyen  Készen  jó  mundola 
tej  kecske  avagy  tehéntejből  való  (257).  Bárány  czimört  nion- 
dohi  tejjel  és  riz-skásiival  (Radv :  C^l.  111.3%). 

nyera-tej :  (lac  incoctnm ;  rohe  milch).  E(ty  jó  íkiI  iiyer* 
tejet  ittam  (Munlrók  XV$8U 


OLTOTT-TÉJ— TEKÉZ 


TEKER— ELTEKERÉS 


510 


Itott-téj :  lac  *passnm  PPBl.  Holvétiai  módjára  oltott  tej. 
rj-  jó  tejfelt,  tedd  az  tflzhiiz,  egy  forrást  tegyen,  habarj  ti/. 
lony  fejérét,  mikor  a  tej  forr,  Ijirtelenséggel  belé  liabaijad 
(iv :  Szak.  26S). 

rdög-tój  :  esiila  major ;  wolfemilch  PPB. 

árkány-tej :  lac  draconis  Kr.  [dradienmilch].  Kősziklától 
3tt,  sárkány  tején  hizott,  el-fajúlt  kemény  szivem  (Ben : 
n.  12). 

avanyú-tej  :  osygala  Com:  Jau.  78.  [.sanere  milchj.  Füg- 
;d  fel,  hogy  alácsepegjen  mint  egy  túrónak  való  savanyú 
iRadv:Szíik.  289).  A  savanyu  téj  er&,  nem  .'íz  idétlen  édes 
(Com:Jan.  78). 

ós-tej :  colostrum,  oxygala  MA.  saure  milch  PPB.  Kérlek, 
>•  mikoron  felküldöd  az  sós  tejet  és  az  dinnyéket,  ugyan- 
1  szekéren  küldd  fel  a  Zseunyei  gyümölcsét  is  (Nád:  Lev. 
Az  di.?znó  aprólíkot  és  az  sós  tejet  jó  néven  vettem  tűled 
.  Szent  Orsolának  vagyon  sós  teje  i.s,  hideg  kásája  is,  de  az 
5s  teje  nem  hig,  hanem  sörű  (47).  Juhhús  sós  tejjel  (Radv : 
í.  54).  Meghigeol  mint  a  sós  tej  (Radv:  Csal.  III.49c). 

'ejes  (tejes  ACsere:  Enc,  289) :  lactarius  C.  lacteus  MA. 
eh-].  Tejes  étök-fízS  C.  Tejes  eledelek :  lactentia  PPBl. 
a  ky  myglen  teyesth  eezyk,  az  ygas.'iaghnak  ygheyet  nem 
ra,  mert  kysded  (JordC.  807).  Gyenge  teyes  etek,  kSnii^ 
:,  porey  (Mel:  Sám.  379).  Vágott  tejes  étek.  Borult  tejes 
L  Az  feleresztésével  úgy  élj,  mint  az  vágott  tejes  éteknek 
resztésénél  megmondottam  (Radv?  Szak.  187).  Ne  áldozzad 
)áránt,  mikor  még  tejes  vagy  nyálas  (MA:  Bibi.  L69b).  A 
il  bánó  szolgáló  leány  a  tejes  pinczében  a  téj-felbSI  vajat 
ál  (Com:  Jan.  78).  Téje«,  paréjos  étkek  (ACsere:  Enc.  289b). 
sétet  nyomjon  a  tejes,  vajaíj  edényekre,  netalán  a  szolgálók 
zomszédságra  o.sztogassanak  benne  (Fal :  NA.  192).  Rajta 
ták  a  matskát  a  tejes  fazékon  (SzD:  MVir.  90. 

'ejesed-ik  :  lactesco  MA.  zu  milch  werden  PPB. 

lég-tejesedik :  lactesco  C. 

'ejetlen:  flacte  carens;  milchlos].  Várj  tejetlen  gubás 
ke,  nósztön  nfiszó  vén  menyetske,  megjön  urad,  jól  megtép 
:  Vers.  882). 

'TIK  A:  repositorium  PPB.  [bibliotheca ;  bibliothek,  schrank]. 
aleksáiidriai  tékában  többek  égtenek  meg  hétszáz  könyveknél 
i:  Ápol.  Elíb.  1).  Az  édes  anyjának  testvére  Aczél  Gábor 
n  medicináé  doctor  lévén,  thecAjával  egriitt,  ha  isten  élteti, 
adjon  reá  doctrinája  is.  1759  (Hazánk  1.145). 

■EKE  (tóeke  He!t:Mes.  122):  glóbus,  discus,  sphaera  iMA. 
iculus  lusorius;  kugel,  scheibe  PPB.  GSmbeleg  a  tScke,  a 
ál,  igen  hammar  elfordul  (Helt:  Mes.  122).  Kotzkara,  saekra, 
elyere,  tekére  kűM  marhalat  (Born:  Préd.  548).  Plató  az  5 
;kded  tekéjére  liágdosván  semmiskedic,  midón  6  az  5  első 
jat  abhol  ezinállya  (MA :  Tan.  30b).  A  szerencsét  egy  góm- 
■fi  tekére  állatván  iriák  ki,  két  kiteriesztet  szárnyaival  ha- 
■  elrepfilS  voltát  jelentvén  (MA:  .SB.  8.5).  Tekével  a  golyóbis 
)  játéc  helyen  jádzani:  cum  reticulo  in  sphaeri.sterio  cer- 
I  (Com;  Jan.  208).  A  gyermekek  jádzani  szoktauak  a  tekét 
lűrkSk,  tsonokok  kózzé  hajtván  (0)m:  Orb.  279).  Ki  tekét 
lotzlsat  ki  cz&rkőt  jatztzik  (Csomb:  Utieir.  269).  A  tsopor- 
lábu  ló  lábán  való  teke  eret  vágasd  meg  (Cseh;  OrvK.  6o) 

l-teke  :  [tnmculus  lu.sorius ;  kngel].  A  g8mb5lyfl  fa  tekénec 
OS  kilenez  6aival  jádzani  (Com:  Jan.  208). 

'ekéz  :  trunculis  ludo  PPBl.  diseo  ludo ;  kegel  spielen  PPB. 
:éztüuk,  játszottunk  pásztor  biijtárokkal  (Orczy:  KöltSz.  191) 


TEKER :  obtorqueo  C.  verto,  verso,  torqueo  MA.  [wickeln, 
windenj.  Monda  a  szamai- :  ím  egy  gúst  tekerec  és  közsd  ászt 
erSsseu  a  nyakamra  (Helt:  Mes.  273).  Gúst  tekervén  egymás 
nyakára  kStéc  ászt  nagy  erSssen  (274).  Nyakadat  tekerik  mint 
egy  gúst  (FortSzer.  N5).  Tek  éried  bátor,  a  mint  .szinte  akarod 
(Unitlrók  1.138).  Melegen  tekert  pecsenyét  is  csinálhaf.sz  belSle, 
ha  akarsz  (Radv:  Szak.  64).  Nem  tekerheti-é  nyaka  kSrfil  az  5 
csipke  fodor  gallérát  (MA :  SB.  220).  A  szélvész  a  h.-ijót  raga- 
dozta és  tekerte  (Mad:  Evang.  154).  A  szél-vész  a  hajót  tekerte, 
ugy  hogy  már  el-vaszni  láttatnék  (154)  A  kic  kótelet  tekernec, 
kSíél  jártóc  (Om:  Jan.  105).  Egyedül  tekertem  a  sajtót  (CzegI : 
MM.  2).  Vérrel  megh  festett  ruhában  egyedöl  tekerte  az  ai-tat- 
lan  Jesus  a  saytót  (VárM:Szöv.  16).  A  Christussal  együtt 
tekerte  a  Mária  a  saytót  (37).  Ma  kenyérért  küldöttem,  azt 
hozta  válasziíl  emberem,  hogy  a  tekert  kenyér  már  nem  módi, 
nem  sütik  (Fal;TÉ.  785). 

[Szólások].  Vmire  teker :  Sokan  különös  szándékokra 
fiircsa  lelemények  szerint  tekerik  és  facsarják  (Fal:  NE.  38). 
Vmit  teker:  Nints  erónkben  s  hatalmunkban  a  hit  faragás, 
annak  ágazatit  se  ide  se  oda  nem  tekerhettyúk  (Fal:  NE. 
74).  Nincsen  oly  hajós  csigád,  hogy  az  aszszonyokat  a 
Jesus  miták  kalastromaban  tekerhesd  (Matkó :  BCsák.  23).  Mikor 
kell  a  beszédet  tekerni  (Fal:  UE.  490).  Magát  haszontalan 
kinozza,  sőt  elméjét  csaknem  csigán  tekeri,  hogy  kedves 
légyen  az  embereknél  (429).  Azon  mesterkedett,  mint  tekerhesse 
képtelenségre  a  mi  igaz  értelműnket  (GKat:  Titk.  295). 
Miut  a  jesuita  tekeri,  fatsarja  az  i  r  á  s  t  (Czegl :  Japh.  95).  A 
Christus  mondását  szakasztua  vgj-an  arra  tekerSd,  mintha 
az  valasztottac  az  tudományban  es  az  hit  dolgában  soha  sem 
teuelyeghetnenec  (EsztT:  IgAiiy.  121).  Az  rosa  io  szagot  ád, 
viszont  a  lapu,  b8r5k  orrodat  tekeri  (Zvon:  PázmP.  330). 
Micsoda  bűz  tekerheti  itt  náthás  orrodat  (Matkó:  BCsák.  245). 
Hamissan  tekeri  szavaimat  a  magisti-atasra  (2b).  Midón 
ember  egyet  meg  mond  egy.szer,  vtalatos  chac  a  z  o  n  t  tekerni 
(Mon:  Ápol.  333).  Oda  a  hellyre  viué,  ahol  az  fzéskort  el  hanta 
vala  a  nem  iót  monduán :  Miczoda  ez  ?  Nem  czufság  tekSrte 
eezt  ki  a  belembSl  (Helt:  Mes.  352).  De  tudom,  houa  akai-tad 
ezt  tekerni  (Mon :  Ápol.  425).  Ezeket  akar  ember  mint  tekerje 
és  czigázza-is,  de  mégis  ugyan  kell  érteni  (MA:  Tan.  152). 

[Közmondások].  Agg  fából  nehéz  gúzst  tekerni  (Pázm:  Préd. 
435). 

[alá-teker] 

fölalá- teker :  [circumago;  heriunwalzen].  Egyik  a  másikát 
fel  alá  tekeite,  míglen  Durák  magát  közikben  keverte  (Kónyi : 
HRom.  125). 

ál1»l-teker :  fcircumplecto ;  umschlingen].  Ket  ki^o  az  í 
nacit  által  tekertec  (GuaryC.  48). 

be-teker :  [involvo ;  einwickeln].  A  gedelyenec  bSréuel  ke- 
zeit betekére :  pellieulas  hoedorum  circumdedit  manibus  (Helt : 
Bibi.  I.M4).  Volt  olly,  ki  kezét  ruhával  jól  bé-tekervén  meg- 
fogta az  oroszlánnak  nyelvét  (Misk:  VKert.  51). 

égybe-teker:  agglomero  PPBl.  [convolvo;  zusammenrollen]. 
A  patikárosoü  csiga  módra  egybe  tekert  orvosságokat  készítvén 
szelenczékben  el  tésznec  (Com:  Jan.  175). 

el-teker :  detorqueo  C.  [verdrehen].  A  régieknek  szavokat 
el-tekerni :  verba  patrum  *cavillari ;  félen  vont,  el-tekert  ajakak- 
kal: *distortis  labiis  PPBl  Minden  felé  el  tekeri  ó  azt:  evan- 
nat  ad  omnem  aurám  (Deesi:  Adag.  245).  El-tekerni  a  beszé- 
det, másra  ugratni,  szöktetni  (SzD:  MVir.  55). 

elteker  és :  [detorsio ;  verdrehung).  Sokan  a  pápának  két- 
féle hatalmát  éitik  e  két  fegyveren,  de  nem  ide  való  s  csak 
el-tekerése  az  helynec  (Czegl:  Sión.  137). 


511 


FÉLEN-TEKER— TEKERCS 


•FŰ-TEKERCS-TEKEREG 


512 


fólen-teker :  traiisversum  ago  Decsi :  Adag.  155. 

félre-teker:  [detorqueo  ;  verdrehen).  Félre-tekerve:  oblique, 
iu  obliquiim,  iu  traasversum  PPB.  Ne  tekerd  az  irast  fene  (Mel : 
SzJAa  525). 

föl-teker:  [rullo;  aufrollen).  Fel-tekerí  tsiga  vagy  kút  ke- 
reke :  cochlea ;  a  húrukat  feltekerni :  *intemlere  nervos  PPBI. 
Az  ács  a  csigákkal  fel  emeli,  tekeri  a  falakat  (Com:  Jaii.  103). 
Gáspár  Jánosnál  volt  egy  paska  feltekerve,  hozzá  tartja  az 
egyik  tarákhoz,  nem  sill  ki  az  piuika  (T»rtT«  1.192).  A  medvék 
meg  is  szelédittetnek,  kerekes  tsigán  a  kútból  vizet  merítenek, 
tsigákon  nagy  kSveket  a  magas  ki-falakra  fel  tekernek  (Misk : 
VKert  681.  Az  bég  hogy  puskákat  fogott,  az  diirabantok  kfiziil 
is  némelyek  az  6  puskájokat  feltekerték  ide  ki  az  utczán  (Mon- 
TNIE.  VI.62).  Az  órás  megtsiuálván  az  órát,  aztot  fel  tekeri 
(MikiTörL.  121).  Ki-ki  mostan  eszét  fel-tekerje  (Kónyi:  HRom. 
103). 

föltekerés :  (subtorsio ;  aufwiiidung].  Az  aszszonyi  állatok- 
nac  ékes.ségee  ne  legyen  kfllsS,  melly  vagyon  hajoknac  fel- 
tekerésében vagy  szép  palástoknac  SltSzetiben  (MA:  Bibi.  IV. 
266b). 

ki-teker :  extorqueo,  luxo  C.  |ausdieben,  herauswinden) 
A  birodalmot  ki  akaria  vala  tekerni  kezébSl  (Helt:  Krón.  77) 
Ea  volt,  az  mi  6  belSIe  az  keserves  panaszt  kitekerte  (MA: 
Scult  373b).  Ez  nem  keres  egyebet,  hanem  hogy  az  királyok 
kezébJl  az  A  páltzájokat  kitekeiie  (MA:  Tan.  Elíb.  8).  A  munka 
el5t  fiitnak  és  szflkséget  egyebektSI  igyekeznek  kitekerni  (Mad  : 
Evang.  503b).  ErSvel  ki  tekert  taxáckal  ki  ne  meréttessenec 
(Com:  Jan.  141).  Űgyekezik  ozt  a  bizonyságot  tsinnyábol  ki 
tekerni  (GKat:  Titk.  56),  Ki-tekeric  az  igas.ságot  kezflnkbúl 
(Czegl:  Japh.  71b).  Olly  va.stagon  találád,  hog>'  sok  iga  bialok 
sem  tekerhetnék  ki  szemekbftl  (Matkó:  BCsák.  252).  Demirhám 
Vid  kezébiil  gyorsan  ki  tekeri  magát  s  nagy  chapás.sal  vágá 
Deli  Vidnek  nyakát  (Zrínyi  11.77).  TSbSI  tekeri  ki  ditsekedé- 
selniek  szarvát  a  pápistáknak  (\'árM:  Szöv.  106).  Ki  tekeri 
kérkedékenységek  szavokat  mégis,  a  midSn  az  isteni  szolgála- 
tot nem  a  kSssegh  nyelvén  szolgált;ittyák  ki  (107).  Egy  ablak- 
rul  a  rostélyt  kitekervén  meglopt-i  vala  (TSrtT.  IV.53).  Az  reli- 
giót  is  ki  akarják  tekerni  szivünkbíll  (TíirtT.'  190).  Ctesias 
látott  ülly  elefántot,  ki  a  nagy  pálma-fát  fogaival  megfogván 
tSvébSl  egészbon  ki-tekerte  (Misk:  VKert.  23).  Látván,  hogy  a 
véres  ütésekkel  életére  jár,  kitekerte  kezéból  a  pálcát  (Fal : 
NU.  297).  A  bSlls.  ha  mindgyárt  kSzepette  vólna-is  leg-gonosz- 
szabb  tsillagzattyának,  ki-tekeri  magát  és  victí'iriát  fuj  (Fal : 
UE.  451).  A  hamis  Clotaiius  az  igaz  (Nótáriusnak  kezéből  tsak 
nem  ki  tekerte  a  frantzia  királyi  páltzát  (Fal :  TÉ.  768). 

kitekerés :  extorsio,  evulsio ;  abnStigung,  heraiispressung 
PPB. 

le-teker :  detorqueo  MA.  herablenken,  abwinden  PPB  Le- 
tekerem, meg-hajtom :  detorqueo  PPBI. 

meg-teker :  1)  [eircumvolvo ;  nmwickeln]  Mikor  eret 
akarsz  testeden  vágatni,  meg-kell  a  vágandó  eret  siral  kenni 
s  posztóval  kezed  meg  tokenú  (Felv:  SchSal.  30).  8)  (extorqueo, 
intortiueo ;  ansdrehen,  /.erdrehen).  Meg  tekeré  a  lúdnac  a  nya- 
kát és  egy  ^les  kissel  nagy  kéuán.sággal  meghasítá  a  lúdat 
(Helt :  Mos.  426)  Nyiluán  viaskodic  az  Lstennec  irássáual,  mely- 
lyet  meg  tekeri  és  meg  ronttya  (Dáv:  KKer.  K6). 

ÖBZve-teker :  [circimivolvo ;  nmrollen].  Ázott  stokfi-sból  ra- 
kogas<l  fisszve,  mint  egy  májos,  akkonui  tekerd  összve  czérnával. 
hogy  el  ne  hulljon  egymástiM  (R;ulv:  Szak.  117).  A  paras-ztoc 
Sszve  tokerik  a  pelvát  vagy  sukat  inkáb  és  azzal  az  el5  fác 
tökéit  vagj-  alsó  részeit  bé  csinállyác  (Nad :  Kert.  23). 

Tekercs:  1)  (volumen;  rolle).  Egy  kis  tekercs  (rótt  viasz 
gyertya  (Radv:  0«il.  U.365).    Vallyou   csak   az  eggyik  félnek 


kell-é  a  másikat  szeretni  és  nem  mindeniknek  egy-mást?  Aha 
csalárd  sátán  csalárd  tekére*  ( Matkó :  BCiák.  420).  it)  ceeti- 
cillus  MA.  arculus;  ring,  hauptrbg  PPB.  Tekerts,  mellyel  az 
a.sz8zonyok  a  fejeken  terhet  visznek:  cesticillus;  tekerts,  mellyen 
fejeken  terhet  hordoznak :  arculum  PPBI. 

*fű-tekerc8 :  splssamentum ;  etwas  dickes  von  kraat,  damit 

man  etwas  verstopft  PPB. 

szalma-tekerca  :  stramentum,  fasciculus  stramineos  j  ge- 
strüli,  strohhaufe  PPB.  Ev  volt  egyk,  ky  hatwl  zalmatekercbet 
kevtevt  ez  zent  atyára  (DomC.  2b).  Kimény,  sup,  szalma  te- 
kerőz :  cis  (MA:  Bibi    Magy.  2). 

Tekered-ik :  [contorqneor,  circamvolvor;  sich  umtvinden 
umdrehenj  Vala  eegy  ember,  kynek  vala  egy  Ebron  new5  ffya 
kynek  nyaka  háta  meghee  tekerSdStt  vala  meeg  ew  zyletesee 
nek  ydeyn  (ÉrdyC.  315)  Szömyi5  rút  füst  tekeredik  mérgei 
sáskákkal  (Pázm:  Préd.  6).  Nem  lévén  lelkének  hová  tekeredni 
disznó  pásztorrá  lészeu  (Megy:6Jaj.  IL19).  Nem  16n  8  kegyel 
mének  hova  tekeredni,  hanem  meg  kellé  vallani,  hogy . . 
(Megy :  SzAÖrOme.  5b).  így  haboz^as  nem  tudván  sáros  tekenít 
mellSl  hová  tekeredni  (Matkó:  BCiák.  2631  Fél,  ha  rósz  ös 
vényre  Jtalál  tekeredni,  oly  fortélyos  helyen  fog  ott  téveledn 
(Thaly:  VÉ.  IL164I.  A  víz  a  kertészek  keze  alatt  arra  teke 
redne,  a  merre  hajt;mák  (Moln:  JÉpül.  232).  A  sUrö  kénkövei 
füst  tekeredve  fel  lüvellett  (Fal :  TÉ.  655).  A  lovak  lábán 
tekeredek  bélé  (Kónyi:  HRom.  115). 

be-tekeredik :  (involvor ;  .sich  einwindenj.  Az  ég  közepii 
való  tsillagzatok :  a  sárkány,  kinek  farka  a  két  medve  kOz< 
tekeredik  be  (ACsere:  Enc.  99). 

egybe-tekeredik :  [convolvor ;  sich  zu.sammenrollen].  A: 
hassal  egyben  tekeredet,  gyfilt  és  5szve  nJt  évbíl  apró  mirig; 
lészen  (Com :  Jaa  60). 

el-tekeredik :  1)  [fiigio;  sich  verziehen].  Az  ugyan  chal 
semmi,  azzjíl  tekeredék-el  tóiem  (Veresm:  Lev.  89)  Nagy  ái 
talmára  lett  volna  a  böz  és  nedvesség,  ha  láb  alól  máshová  f 
nem  tekeredhetett  volna  (Moln:  JÉpül.  76).  2)  (praetorqueor 
verdreht  werdenj.  El-tekeredett,  igen  tekerés :  praetortus  PPB 

fólre-tekeredik :  (distorqueor ;  sich  N-erzerren].  Vallyo 
valamely  ékes  ábrázatú  .személyt  a  félre  tekeredett  száj  nief 
rutítaná-é  (Derk :  OÉIet  35). 

ki-tekerédik :  (se  explicare ;  sich  ausdehnenj.  Lata  niei 
gSs  kegokat  ky  tekerSduen  (KazC.  105b).  Hogy  az  apró  t.sef 
pek  az  ólom  lapján  az  épület  szélei-felé  lassan  ki  tekeredliei 
nének,  alkalmatos  tsatomátskákat   vágtak   vala   rajtuk  (Moln 

JÉpül.  231). 

környül-tekerédik :  circumplicor  C. 


meg-tekeredik  :  [se  convertere ;  sich  amwendeo).  Az  kigy 
zenth  Mártonnak  bezedere  megb  tekereedek  es  az  mas  |>artr 
mene  (ÉrsC.  347bi. 

vlssza-tekeredik.  Viszsza-tekeredett :  reduncus  C. 

Tekerég :  1)  volvor  MA.  (sich  winden).  Tekereg  «otl 
girabat  NéuiGI  63  Három  zeg  k&th  ha  tokergeel,  zeep  we- 
rSdben  meg  fi5r5deel  iCzechC.  28).  Mikort  lattia  vala,  Imgi 
kit  5  zAlt  v.ala,  a  három  kenieji  vas  segek  kJzít  tekergi-ni', 
meli  igazan  mondhattia  vala  akoron  a  keserues  anya :  /.••n' 
mfts  fyam  Jesus  (WeítzprC.  4i.  Nem  szeretem  a  disznnka 
mikoron  egyiket  meg  é.szem  bennec,  egy  h^tic  is  iSkerógm 
a  hasamlHt  Jlelt:  Mos  336).  F^'l  lábat  a  sárkány  és  halai  to 
kara  titte  es  azoo  tekeregnec  az  A  lat>a  alatt  (Ború:  Pr6 
246).  M^g  az  b^le  is  tekereg  nagy  buia  es  bannttya  miatt  (541 
Tekereg    minden    felé    mint    a   esik :    angvilla   in   stritimoD 


KI-TEKEREG— ífeZVE-TEKERGÓZIK 


TEKERGÓZÉS— HAS-TEKERÉS 


514 


i:  Adag.  246)  Tekereg  mint  az  varga  az  nyárs  el6t  (246i. 
ny  annya  otthou  ágyAlian  nyeg^dic,  tetoua  tekeregli, 
1  el  foniiyat  vala  (Illyef:  Jeplita.  38).  Fejét  v5fte  és  az  ő 
alatt  tekergett  (MA:  Bibi.  I.221b)    Melly  igen  nyughatjit- 

miiit  tekerSg,  nySg,  kiulódic  (MA:  Sciilt.  S?,")).  Tekereg 
az  által  fitólt  féreg  az  njásbau  (366b).  Noha  íbuyologsz 
lergesz  is  magadban,  de  nem  hiccz  hová  lenni,  se  meg 
i  (Bal:  Csisk.  125)  Faesarog,  tekereg  a  nyái-s  elStt  (GKat : 
935b).  Ne  tekeregj  már  mint  a  kígyó  a  gyepűn  (Matkó : 
:.  143b).    A  magában  lakozó    bdiniek  gonoszszán  tekerge 

2)  (oircumvagor ;  heruinschlenderii].  Az  ev  jara.sa  nem 
etoua  liaylodozo  augy  tekergev  ((íomC.  53).  Meg-viszik 
hírét  Dávidnak  síkságban,  a  holott  tekereg  vala  Saul 
Hegy:  (Uaj.  III. 4b).  Hol  mondgya  azt  a  sz.  irás  catholioa 
iának,  mert  Bellarminus,  míg  e  fi51d5n  feun  tekergett, 
n  találta  (Matkó:  BCsák.  112b).   A   sflrfi  berkekben  tsak 

egyedSl  tekergett  (Teleki:  FLél.  S").  Reménség  alatt 
lál  tekergettem  (Monlrók  \TII.307).  Meg-szegényedett  és 
iiittaniott  tekergett  (Hall:  HHist  11.248).   Harmad  egész 

sok  sflríl  pogányság  ka.stély  mellett  tekereg  (Paskó : 
B2b).    Bánnya,  hogy   még   élek   itten   fenteregve   s  nem 

hozzá  másutt  tekeregve  (GyiingyD:  Char.  64).  Konczolta 
idi  ember  Pápai  uram  mellett  tekereg  (Bercs:  Lev.  168). 

tekerég :  [evagor ;  ausschweifen].  Az  holló  viszsza-repült 
;ának  födelére,  onnét  ismét  ki  tekergett  a  dög  tsipdezésre 
;  JÉpül.  99). 

zve-tekereg:  contortuplico  C. 

•kérges  :  1 )  [convulsio ;  zuckung].  Nyluau  megmutatom 
■ilsseknek  lenni,  hogy  azok  ellen  immár  te  csak  sziued 
isára  és  fonyolgo  tekergesekre  iutottal  (Bal:  CsIsk.  44). 
■cumvagatio ;  das  herumsehweifen].  Ennyi  ideig  Iskolában 
ésemnek  egy  csepp  hasznát  nem  látom  {ACsere :  Bölcs. 
Így  főember  háta  megett  csak  tíz  s  tizenkét  esztendős 
éssel  is  sok  szegén  legén  életre  kapott  (TörtT.^  IV.205). 
ikatta  a  királyné  az  hídnak  egyik  végét,  hogy  azt  az 
fel-emelhetnék  és  a  kóborlóknak  éjjeli  tekergését  elfog- 
:  (Moln:  JÉpül.  22X  A  siralmas  különbséget  az  érteUnes 
■ok  köztünk  nem  tulajdonítják  egyébnek,  hanem  a  nyug- 
in tekergésnek,  kóborlásnak  (Fal:  NU.  329). 

:erget:  1)  distorqueo  C.  giro  MA.  herumdrehen  PPB. 
Ipira  Ferencz  tekergeti  fejét,  semminek  állítja  lenni  prat- 
:RMK.  VI.  126).  Az  aszszoni  allatok  szemérmetességgel 
lek  magokat  tekergetet  halakban  (Fél:  Tan.  465b).  3) 
lo ;  hin  und  her  treiben].  Mekmet  azokat  kergette,  majd 
amoda  űzte,  tekergette  (Kónyi:  HRom.  33). 

tekerget:  [involvo;  einwickein].  Az  erdeinek  nagy  az 
izes  ruhával  tekergesd  be,  hogy  meg  ne  pirítsa  az  mészá- 
perseléskor  (Radv:  Szak.  62). 

tekerget] 

ikergetés:  distorsio  C.  MA.  verdrehung  PPB. 

ikergetett:  distortua  C. 

ve-tekerget :  giro  C. 

:ergetős  :  [curvus ;  knimmj.  A  főldmérS  vonásokat,  ugy 
gyeneseket,  nem  horgassakat  avagy  tekergetSsöket  vono- 
om :  Jan.  164). 

:ergez-ik,  tekergőz-ik :  ftorqueor,  volvor ;  sich  win- 
V  kígyónak  horgas,  tekergezett,  kalács-módon  való  egybe- 
szídé.se:   *volumiua  tortuosa,  sinucsa,    curvata  serpentis 

7e-tekergőzik :  [incurvor;  sich  krümmen].  Ö.szveteker- 
í  kígyó :  aug\is  in  *spiram  se  colligit  PPBl. 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓtAh.   m. 


Tekergőzés :  ambages  C. 

[Tekergéződ-ik] 

[egybe-tekergeződik] 

egybetekergezödés :  [vohunen;  wlndung].  A  kígyónak 
liorga.s,  tekergezett,  kalács-módon  való  egybe-tekergezídése : 
*volumina  tortuosa,  sinuosa,  curvata  serpentis  PPBl. 

Tekergő:  I)  tortus,  versatilis  MA.  gon-unden,  gedi-ehet 
PPB.  Tekergő  út :  anfractas  PPBl.  Tekerg5  loviathan  kigyó : 
leviathan  serpens  tortuosus  (MA:  Bibi.  II.22bi.  Minthogy  az  els6 
.argumentum  igen  az  szívedre  hatott,  azon  fonod  tekergS  inai- 
dat, hogy  annak  részeire  meg  felelnél,  ha  tudnál  (Bal :  CsIsk. 
38).  Látod  csélcsapó  és  tekergő  hazugságidii.ik  markodban  sza- 
kadásokat (470).  A  pitvarból  menetel  vagyon  a  lajtorjákon 
avagy  tekergő  grádicson  a  felső  rend  házakra  (Com:  Jan.  107). 
3)  [ciroumvagaas;  herumschweifend].  Chinában,  Kazidországban 
tekergő  s  lappangó  papok  (Matkó:  BCsák.  142).  Tétova  tekergő 
(FahJegyz.  936).  A  kereskedők  féltek  a  tengeren  tekergő  lat- 
roknak leselkedésétől  (Mob:  JÉpül.  170). 

Tekergős :  tortuosus,  intortu.s,  flexuosus,  iusiuuatus,  limus 
C.  ambagiosas  MA.  [gewunden,  gekriimmt].  Kebeles,  horgasos, 
tekergős:  siiniosus  PPBl.  Item  ima  cuppa  thekerges.  1497 
(ArchÉrt.  IX.323.  324).  Bátor  woltam  wezedelemben,  keweteek 
e  tekergas  eeletnek  ívtayt  (FestC.  399).  Ellenkedő  es  patuar- 
kodo  tekerges  őrdőg  (Mel :  SzJán.  306).  Satan  azaz  tekergas, 
czeiczapo,  czyk  termezető,  czalfa  hazug  (310b).  Tekerges  kégió 
szabású  had  (Mel :  Jób.  62i.  A  gyökere  tekergas  (Mel :  Herb. 
89b).  Tekerges  fát  gőrczőckel  tellyest  véuén,  azt  meg  fai-agia 
es  emberi  ábrázattal  meg  ékesíti  (Kár :  Bibi.  643).  Leznek  az 
tekergfisók  egenősőkke :  emut  prava  in  dh-ecta  (Fél :  Bibi.  190). 
Ez  tekergős  résen  akartak  ki  czuszamodni,  hogy  az  test  az 
kenyér  alatt  és  az  kenyérrel  ada.sséc(MA:  Tan.  1407).  A  kigyó 
rész-szeréut  igyenes,  rész-szerént  tekergős  (Mad:  Evang.  705). 
Szerencsés  elő  menetele  van-e  valakinek,  ne  horgas,  tekergős 
szemmel  nézzed  (Com :  Jan.  202).  Az  5  keze  bábálkodván  ho- 
zattatott  ki  a  tekergős  kigyó :  obstetricante  manu  ejus,  eductus 
e.st  coluber  tortuosus  (Land:  Uj.Segíts.  II.212b),  Tekergős  nyelft 
fiíró  (Radv:  Csal.  11.64).  A  bogaraknak  hasadó  é.s  horgas,  teker- 
gős testek  vagyon  (Misk :  VKert  6.  173). 

Tekergősen :  törte,  sinuo.se,  imbricatim  C.  [gekrümmtj. 
Meander  viz  rajta  metszetett  uala,  szép  tekergésen  rajta  ugy 
foly  uala  (RMK.  IV.214).  Tekergessen  foliA  ráek  (Mel:  Jób. 
65b).  Tekerg6,ssen  es  hirtelen  elugrással  .szaladozuac  (MA :  Tan. 
101). 

Tekerékes :  [tortus ;  krumm).  Hosszi'i  és  igen  tekerékes, 
de  ketté  lehet  vágni,  hogy  holnapra  is  maradjon  belőle  (Fal : 
TÉ.  726). 

Tekerés  :  (tortilis ;  gedreht,  gewnnden].  El-tekeredett,  igen 
tekerés:  praetortus;  tekerés  lábú:  angvipes;  ho.szszií  tekerés 
ugorka:  *angvineus  cucumer  PPBl.  A  görbe,  tekerés  az,  a 
mely  az  imígj-  amúgy  bekerekíttetett  tagas.sag  kőzepitől  nem 
mindenütt  egyarányu  meszsze  vagyon  (ACsere :  Enc.  49).  Aka- 
ratod tekerés,  fecsaros  lészen  (Hall :  Paizs.  84). 

Tekeresen:  [tortuosa;  gewunden].  Szelet  jelent  a  gém 
magassan  repfllése,  a  tekeresen  felmenő  láng  (ACsere:  Enc. 
290). 

Tekerés :  torsio  MA.  drehung  PPB.  Mostan  ez  értekneske- 
dőket  szólh'tom  meg,  az  kic  az  Aristotelesnec  mondását  horgas 
tekerés.sel  oda  akaruác  feszíteni,  hogy  az  lelkec  halhatatlansá- 
gát tagadgyác  (MA:  Tan.  22).  Minden  tekerés,  facsarás  nélkül 
meg-érthettyfik  (Otr:  Besz  151). 

has-tekerés :  cbardap.sus  C.  tormina  alvi ;  banchgrimmen 
PPB.    Hastekerés,  köldök   tsömör:   *cholerica   tormina   PPBl 

33 


515 


KÖLDÖK-TEKERÉS-TEKERÖS 


TEKERÜIv-TEKINT 


518 


Colica,  has  rágás,  tekerés  (Lép:  FTiik.  27)  Az  has  tekerésee, 
geliszta  hiidi)z;ií»c  a  búit  szoronKattyác  tCom :  Jan.  57).  A  ká- 
posztáuak  véu  kakassal  meg  fútt  leve  a  kolyikat  ea  egyéb  has 
tekeréseket  meg  euyhitti  (ACsererEnc.  239). 

köldök-tekerós :  ;«  Midf.n  a  pfi-spSk  az  ekklesiában  be- 
menni akart  vulna,  ntjában  valami  k51(i5k  tekerés  jutván  reája 
er(51kűdésében   az  ágyékja  meg-ha.sada  iGKat:Titk.  Előb.  13). 

[Tekerész-ik] 

reá-tekereazik :  (circumvolvor ;  sich  umwinden].  Mint 
borostyán  tavai  üszve  kapchotódik,  mint  kigyó  n.^zlopra  reá  te- 
kereszik,  ennyi  mód  két  phueubt  Bszve-tliingolódik  (Zrínyi  11.29). 

Tekerít :  [contorqueo  ;  drehen,  winden].  Mynt  az  l'eketeet 
ember  nehezen  feyerity,  vgyau  az  bewlch,  kynek  orrát  eczer 
kaar  tekeryty,  azt  az  hazudozó  mazzor  halóra  nehezen  keryty 
(Pesti:  Fab.  76b).  A  melly  pala-stot  Pázmánnak  szabtál,  tekeri- 
czid  az  niakad  kórflll,  mert  mind  a  szélit  mind  hoszzát  magad- 
hoz aranyoztad  volt  (BabCsIsk.  112).  Jól  tud  tekerítteni  a 
dolog  nyakán  (SzD:  MVir.  320). 

által-tekerít :  Icírcumvolvo ;  umwinden].  Hogy  ha  az  fát 
ÍÚUÚ  tekeritik  ;iz  amiantussal  és  úgy  váqák  le,  meg  nem  hall- 
ják az  koeraauáaát  a  fejszének  ^Kecsk:  OtvM.  283). 

el-tekerít :  distorqueo  C. 

hátra-takerit :  (retorqueo ;  zurückbeugen).  Hatra  tekerít- 
uen  a  feiet  szakaszsza  meg  a  nyakat  (Uelt :  Bibi.  I. Yy2). 

[környül-tekerit] 

kömyültekerítéa :  cireumflexio  C. 

még-tekerít :  [contorqueo ;  umdrehen].  Meg  tekerítuén  az 
madái'nac  feiét  szaka-szsza  meg  az  nyakát  (Kár:  Bibi.  I.88b). 
Az  galamb  fejét  me.gtekerítvén  szakaszsza  meg  ;iz  nyakát  ÍMA  : 
Bibi.  1.89).  A  féreg  is  megtekeríti  magát,  mikor  niliiignak 
(Kisv :  Adag.  183).   Meg  sem  tekeréteném  a  kezem  érte  (295). 

vissza-tekerít :  reflecto  C.  PPBl. 

[Tekerítöl 

szár-tekerítő  :  periseelis  MAI.  knieband,  ho.senband  Com : 
Ve.st.  140.  Szár  éko.'íitíl  ruha,  szár  tekeritő  ékas  harisnya,  sala- 
vári :  [jeriscelis  PPBl.  Réfel  az  ujjait  és  az  szár-tekeretS  ékes 
salavárit  méri  (Com:  Vest.  54). 

(Tekerkez-ik) 

[be-tekerkézik) 

betekerkézós :  (obductio ;  das  Uberziehen].  Arannyal  való 
betekerkezés :  circumdatio  anri  (Ilelt:  UT.  Nnl). 

Tekerő  :  1)  volvens,  torquoiLS,  rüt;m.s,  giraiis  MA.  [dreheud, 
windend].  tjotos  teker5  szerszám:  succula  Major:  Szót.  457. 
Gyonuirfáiást,  has  tekerS  czeniert  meg  gyógyít  (Mel :  Herb.  47). 
Az  chyuniboruak  magua  tekerő  chőniSrt,  has  falast  és  chyok- 
last  meg  állat  (BeytlieA:  FivK.  fiOb).  A  nem  jámbi)rükuac  meg 
böutetésére  vaunak  a  korbácsok,  csigázó,  tekerfl,  kínzó  szer- 
számoc  (Com:  Jan,  13fi).  A  cythera,  lant,  tombora  húrokbi'il 
állanac,  a  mellyec  hur  tekerő  .szegetskéckel  meg  vonatt;itnac 
(169).  2)  spira ;  haspol  PPB.  *Fonalat  a  tekerőrfil  tekerni : 
ex  spira  glumerare  lila  PPB. 

ból-tekerő :  iliosus  PPBl. 

*fonal-tekerö  :  rotji  spirális ;  ha.spel,  garnwinde  PPB. 

Tekerödz-ik:  |volvor;  sich  winden).  Nem  kíviinom,  hogy 
a  vacuum  semmuségét  vagy  B*>yle  uramnak  a  tekerfidzStt  f&.s- 
tSk  s  tseropek  kőztt  talált  pnibáit  vitassad  ^Fal:  NE.  22) 

Tekerös :  [torlilis ;  gedreht,  gewundeuj.  A  tekergfi  tsigánok 
ki-vAjtt  tekeríis  (Ibii :  *calix  cíichleae  PPBl.  A  .szent  Írásnak 
tekerős  magyarázatit  nyallya  ismég  (Sáinb:  3Fel.  G68). 


Tekerül :   (cnrvor ;  sich   krümmenj.   A   tíz  hol  egyenesen 

foly,  Imi  kerfil,  hol  tekerúi  (Páp:  Keeküt.  28). 

Tekerűlés :   (incurvatio ;   krümmuiig).   A   keregded  forma 

legtSkélletessebb   semmi  félben   metczése,  tőréee,  ide  »  tov» 
tekerűlése  nem  lévén  (Com:  Jan.  165). 

Tekerület :  [anfractus ;  krümmung].  Heet  magyary  meel 
fSldet  keel  vala  mennyik  Jervpsalemygh,  kynek  deol  felJl  ai 
heegy  tekerewletben  vagyon  el  meel  főidőn  Bethleem  (ÉrdyCi 
50).  Egy  tekerOletbe  szállíttám  őket  oimat  (ErdTOrtAd.  I.Í33). 
Naswadnál  sánczbau  .-izállott  az  tekeriiletben  s  onnan  portáz  ki 
(Bercs:  Lev.  16).  Mos(jnyon  alól  valamely  Bordács  nevő  kit 
Duna  tekeröletibeu  .szállott,  tegnap  ott  rosztogolt  (62).  Ugy  lát 
szik,  mintha  az  Dévénnél  gyünno  által  az  Dunán  és  az  gajári 
tekeriiletben  lenne  az  haroz  (219).  Vagyon  illyen  constittitiój* 
az  Duna  tekerületinek,  oda  bévonyódbatik  az  liajdú,  elállluitjü 
az  torkolatot  két-hárouiszáz  és  az  szegletiben  vagy  az  tekerü- 
letbeu  akár  tízezer  ember  belefér  (536). 

Tekervény :  1)  [curvatura,  curvamen ;  krümmung).  Mély 
tekervény  :  profiindua  *8imus  PPBl.  Az  propheták  élőt  leszeg 
tekeruény  hegedő,  dob,  síp  és  hegedő  (Helt:  Bibi  11.129).  Ai 
embernek  szíve  tellyes  tekervényekkel  és  rejtekekkel  (Pl':  l'axA, 
53).  Járjál,  ha  tudtsz,  te  is  kurucs  holmi  la^sú  minétekut,  lépj 
el  fennyen,  tégy  lábhegyen  kígyó-tekervényeket  (Tlialy:  Aiial 
11  395).  S)  [vortex ;  strudelj.  A  vizet,  az  hol  kereng,  őr\éiiy- 
nek  és  tekervéuynek  mondgyad  (Com:  Jan.  11).  3)  iyiL\  [.ívii 
quae  verticillaa  colh  vertura  vocaturj  C.  4)[scolymus;  kard.uej 
A  répa,  laboda,  saláta,  tekervény,  torma  paréjakuak  hivattad 
nak  (Com:  Jan.  22). 


ehj 

ikJ 


Tekervényes :  tortilis,  spirális  MA.  gemmden,  gedrel 
PPB.  Igen  tekervény&s :  praetortus  C.  *Maeander,  egy  teki 
vényesen  folyó  viz,  a  mellyről  akarmelly  tekervényes  dolgd 
így  neveznek  PPBl.  Miuémii  tekervényes  ment<éget  kereste 
magadnak :  quos  tu  *maeaiidros  quaesivisti  PPBl.  TekererW 
nyes  lántz  (MA ;  Bibi.  I.S6).  Kétséges  és  tekervényes  értein) 
(Toln:  Vigaszt.  88b).  Tekervényes  kerengésit  egyenesíttyfl 
(CorpGramm.  590).  Tekervényes  ut  (DKahKer.  456).  Ezita 
aranyos  tekervényes  gomb  (Monlrók  XXIV.14UI.  .\  ■  t* 
nlsnak  egy  fekete,  mintegy  két  singnyi  tekervénvio  i  ~  i4 
szarva  vagyon  a  homloka  kőzepin  ( Misk :  VKert.  95).  A  Babilt 
torony  fellyeb  fellyeb  mind  keskenyeb  és  tsiga  módra  köri 
körül  tekervényes  vala  (Moln:  JEpill.  148). 

TEKINT,  TEKÉNT:  con.spicor  C.  a.spicio  MA.  aiiseba 
anschauen  l'l'li.  Hallutta  vala,  bog  vr  tekéutétté  volna  ő  uefi 
(BécsiC.  1).  Veuen  Jesus  az  öt  keóereket  es  a   ket   balak 
ménbe  tekentuen  meg  alda  (MünchC.  41).  En  Istenem  en 
delmenire  tekencz  (AporC.  23).  Tekencz  engőm  zent  zőmőd' 
zyweonth  walo  zerelmedwel  (OzecliC.  33).  Tekente  az  & 
(VirgC.  29).  Tekenczetek  az  zfid  fara  (65).  Tekenéed  lelki 
meddel  (NagyszC.  23).  Ymaran  mastau  tekeencz  az  M  rel 
teesekro  (JordC.   719.   371.   415).   Nézed,   tekinczed,    niiki 
ol  aroltatic  (VitkC.  71).  Myndonhato  wr  isten,  keenVnk,  teki 
te  kegyelmesseegídnek  zemeywel  ez  te  zolgaydra  (ÉrdyC.  S 
242b).  Tliekynczeetek  megh  myud  kőr&l  maghatokath   (i 
193b).    Tekenched   ocn    alazatossagomath    een    elleiisegeml 
(KulcsC.  14b).  Istennek  szent  anyja,  tekénts  minket   kegyl 
(RMK.  1.9).  Reám  tekentíttel  minden  koron  en   nagy 
gémben  (Bom:  Ének.  292).  Azt  tudnád,  hogy  alá  nyel,  ba 
kiuted  penig,   nyulnális   fi^'lékeub   (DecsiiAdag.    241).   HaroM 
szegfi  fenyeuel  reya  tekint.  1583  iKBártfa  Bv4).  Tekintshel 
mikor  illyen  keppen  to  a  te  b&neidet  meg  gondolod  (Sib:  VigC 
BVII).  Oda  tekéntuén  lálAk,  hogy  a  kő  le  fordult  volua  (T 
Evjuig.  ILI).  Tekintettél-e   harag    szemmel    reáyoc   (Vás: 
Catli214).   Mikor  a  kopors<Wn;flk  fel-támadásának  fény 
tekintek,   el-haláuak,   ol-ájúlának    rémillésekben    (Pázni: 


BE-TEKINT— HÁTRATEKINT 


[ELÖ-HÁTKATEKINT]— REÁ-TEKIOT 


518 


Tekinthetsz,  miut  tsüggenek  és  függenek  siralmas  zokogá- 
al  a  saeat  Pál  nyakán  a  nép  elei  (91S).  Tekiuthetcze  az 
yfilekezetSnkntik  varasát  az  Siont,  az  te  szemeid  li'issák 
sjUemet  (I>p:Friik.  Ul.lSn).  lukáb  akarok  a  mélségben 
lyteznem,  liogy  sem  a  Cliristus  liaraggal  tekéucíien  reám 
17).  Szerencsre  tekintünk,  vagy  3  napig  ott  is  leszünk 
Gy:  Lev.  244).  Egykoriján  tekintilk,  s  bát  a  nemesség  is 
zámyallik  (ErdTörtAd.  1.77).  Tekénthetcze  ezt  a  magában 
wr  meghasonlott  boldogtalan  hazát  (Csúzi :  Síp.  339).  Maga 
tsére  uem  tekint,  a  máséban  piszkál  (Fal :  SzE.  518).  A 
;  elitté  való  veremre  nem  tekint,  belé  esik  (Fal:  BE.  579). 
ík,  hogy  tekéntsek  beteges  ügyökre,  mert  szörnyen  .szeny- 
ak  (Gvad:  POsty.  20\  Tsak  reá  tekinteni-is  kész  tsemer  vala 
yi:  VM.  68). 

ólásokl.  Kü-ály  az  Uriast  az  asztalához  ültette  vala,  jó 
íkal  mind  szünetlen  kéuálja  vala :  Tekintene  az  Uriás 
X  házához  (RMK.  11.253).  Ha  oly  r á n t z o s  szem- 
tekéntettek vólua  a  régiek  minden  újításra  mint  mi, 
látnánk  sok  avít  könyvet  vagy  régi  találmányt  (Moln: 
1.  Elíb.  26). 

-tekint :  introspicio,  mspicio  MA.  hineiasehen  PPB.  Néha 
magad  is  tekints  be  az  istállókban,  hogy  nyalábbal  ne 
ják  marhák  eleibe  a  szénát  (TörtT.'  III.  155).  Nem^  volt 
^gem,  hogy  bétekinfsek'a  város  erkSltsibe  (Fal :  NE.  3). 
:  e  könj'vbe  bé-tekintenek,  találnak  benne  fontos  okokat, 
az  utazás  dolgában  el-igazulhassanak  (Fal :  NU.  249).  lm 
dolatlan  német  nyelv  mü'e  ment,  hogy  Gotsched  Leiptzig- 
écsben  bé  tekintett  (Orczy:  KöltH.  64).  Mint  valaha  Bo- 
Istók  Debreczenben  bé  tekintett,  ki  ment  Ferencz  a  ker- 
(113). 

ilások].  Sfiltet  ettem,  akulatsombajól  bé  tekin- 
em  (Gvad:FNót.  31). 

betekint :  [inspicio ;  hineinblickenj.  Tekentenek  el  be 
az  koporsóban  (Bora:  Préd.  233). 

lé-tekint:  pnspicio;  beschauen).  Ebben  az  dologban 
tbben  kell  belé  tekinteni  (TörtT."  1.229).  Hazáját  meg  nem 
!Í,  hogy  belé  ne  tekéntsen  b;izában  (Bercs:  Lev.  559). 

étekintós:  [contemplatio ;  betrachtnng].  Mind  ezekhez 
belé  tekintés  és  gyakorta-való  okos  próba  kívántatik 
UE.  506). 

tekint :  [circumspicio ;  herumsehen].  El  tekeenthwen  Pal 
csagra  monda :  En  mynden  yo  lelky  ysmerethben  nyayas- 
Q  ystennek  elette  mynd  ez  may  napyglan  (JordC.  783). 
keente,  haat  mynden  zeepseeghnek  zeepseege  vagyon 
.'le  (ÉrdyC.  510b.)  Azonközben  eltekeenthween  lata  egy 
a  mezSn  (Helt:  Bibi.  I.N4).  Mikor  el  tekéntet  volna  ráioc, 
lóit  testet  lát  vala:  vidit  procul  omnem'.late  regionéra 
n  cadaveribus  (Kár:  BibL  L391b).  Nagy  hirtelen  mikor 
itettek  volna,  nem  látánac  azután  .senkit  (MA :  Bibi.  IV. 

■tekint :  suspicio  C.  síu^um  re.spicio  MA.  [hinaufsehen]. 
m  ez  madiir  nagi  hangos  szóval  énekelne,  fel  tekente  pz 
afia  es  ezenkepen  zola  neki  (VirgC.  107).  Ffel  tekeentSt 
nyorzaera  (ÉrdyC.  616b).  A  farkas  fél  tekénte  a  fára  és 
i :  0  Jupiter  isten,  melly  igen  szentséges  helly  ez  (Helt : 
!08).  Jesus  fel  tekentuen  az  eghben,  fohazkodék  és  monda 
. .  (Fél:  Bibi.  65). 

ara-tekint :  respicio  C.  retrorsum  spicio  MA.  zurück- 
PPB.  Paraucsoltatek,  bogi  hatra  ne  tekenczenek  (VirgC. 
El  menuen  idiiozitenk  előttSk  egi  keuese  az  után  hatra 
3  reiaiok  s  monda  (DebrC.  3).  Monda  a  róka:  Hátra  ne 
s,  mert  mind  ki  futnac  a  halac  (Helt :  Mes.  283). 


|elő-hátratekint) 

előhátratekintés  :  [circumsi)eetio ;  das  herumsehen].  Elí- 
liátratekintésére  nézve  Jaiuis,  szemességére  néze  Árgus  (Fal: 
UE.  479). 

hátratekintés :  respectiis  C. 

ki-tekint :  [prospicio ;  hinaussehen].  Ki  tekintuen  az  ab- 
lakon Abimelec  lata,  hogy  Isaak  Rebeccaual  az  5  fele-segeuel 
trefabia  (Helt:  Bibi.  I.  Mb). 

kitekintet :  [prospectus ;  aussicht).  A  toronynak  öblös  tor- 
náeziról  a  szép  ki  tekintet  szem  alá  vetette  Babilonnak  roppant 
épületeit  (Moln:  JÉpül.  238).  Pásitos  útzáji  emitt  az  udvarig, 
amott  a  szigetig,  ki  a  sík  mezőkig  szép  kitekéntettel  szolgálá- 
nak (234). 

környül-tekint :  circumspicio  MA.  sich  lunsehen  PPB.  El 
ragattateek  ez  zent  atya  lélekben  ás  lata  istent  evlny  es  lata 
az  ev  anyát  evlny  az  ev  jokyara ;  tekentueen  kedeg  meg  ker- 
nyevl  zent  Damancos  atyánk  lata  menden  lelky  atyáknak 
nemzetebevi,  kyk  Christusnak  zvltenec  lelky  fyakat  (DomC. 
186).  Mikoron  kéuánságoc  szerént  vgyan  eleget  ittanak  volna, 
kSrnyfil  kezde  tekinteni  a  bac  és  monda  (Helt:  Mas.  371). 

még-tekint :   respicio   PPB.   [adspicio,   inspicio ;  ansehen. 
betrachten).  Az  vr  ysten  meg  tekeentee  az  en   zemeremseghe- 
met  el  venny :  dominus  respexit  auferre  oprobrium  meum  (JordC. 
518.  610).  Oh  bfinSs  ember  tekiuí    meg   lelki    zemedel,   meúe 
meg  aiandokozasnac   adossagauai    kezerihtetel,   a   te   uradnac 
nézed  veres  verihteket   (VitkC.    18).    Ha   meg   tekeentyek   ez 
ma.stany  vylagot,  hol  leelhettyek  meg  az  istennek  való  tyztSs- 
seegüt  (ÉrdyC.  68b).  Tekeeneh  megh   wr   istennek  tanaehaath 
(115.  118).  Tekeentemeg  ezuylaghnak  vezedelmes  voltaat  (338b. 
523.  562b).  Tekeucetek  megh  aliapattokat  (TihC.  12).    Tekints 
meg  ezokaert,  s5tt  iól  eszedbe  ved  (Helt:  Bibi.  I.b2).  Az   isten 
meg  tekinte  mind  azt,  a  mitt  terSmtett  vala :  vidit  dens  enncta 
quae  fecerat  (Helt:  Bibi.  I.A3).  Én  tfiteteket  meg  tekintlec   es 
neuekedtetlec :  respiciam  vos]et  crescere  faciam  (Helt:  Bibi.  I. 
LL14).  Tekénthetsze  meg  mást  mint  az  bételjesödik,   ha   tiíled 
gyermököd  ezönnel    megöletik   (RMK.    VI.200).    Tekents   meg 
szükségünket  es  mi  kSnySrgesfinket  (Born:  Ének.  60).  Magadat 
tekéocz  meg :  in  tuum  ipsius  sinum  in.spice   (Decsi ;  Adag.   45). 
Tekenthecze  meg,  a  pohamil  mit  be.szel  iduezetSnc  szent  Má- 
ténál és  szt  Marknál  (Tel:  Evang.  1.496.  16).  Ezeket'meg   te- 
kintuen méltónak  iteltem  lenni  (Fél :  Tan.  El(5b.  11b).    A  ki  a 
frankfiirti  könjT-sokadalmok  laLstromat  megtekinti,  eszébe    ve- 
heti, hogy  sokkal  több  könyvet  írnak  egymás  ellen  a  lutherista 
és  calvinista  kiáltók,   hogysem    a    catholicusolt   ellen   (Pázm^: 
Kai.  277).  A  vittebergai  sinedrium   tekincse-meg,   ha   Isaiásnál 
talállya,  a  mit  az  academiának  elől-járó  levele  illyen  ponyiával 
allat  (Pázm:  LuthV.  15).  lm  meg  tekintettelec  é  dologban   is: 
etiam  in  hoc  suscepi  prec«s  tuas  (MA:  Bibi.    1.16).    Ha   valaki 
mostan  az  anya  szent  egyház  gubernálásának  formáját  valóba 
megtekinti,  eszébe  veheti   azt,  hogy  az  ég  alatt  ninczen  nagyob 
tolvaj  barlang  (MA:  Tan.  1135).  Leg-inkáb  azt   tekintsUk-meg, 
mivel  kelletik  magokat  (Veresm:Lev.    146).    Ha   iol   meg   te- 
kintySc  ennec  értelmet,  8  magatol   ki    nyilatkozic   (EsztT :  Ig- 
Any.  207).  A  ruhák  a  személynek  rendét  és  állapottyát    meg- 
tekintsék (Mad:  Evang.  452).  Juhomat,  göbölyömet  megtekintvén 
íKár:  Élet.  1.353).  Hadgya  vitézinek,  bátran  hartzolnának,  tsak 
azt  tekénti-meg,  miként  áldoznának  (GyöngyD :  Char.  51).  Te- 
kintsd meg    az   könyvet,   forgasd   meg   szívásén   (Thaly:AdaI. 
L48).  Böitöltünk  és  meg  nem  tekintetted  (Illy:  Préd.   II.370b). 

reá-tekint:  [adsjiicio;  ansehen).  Myndnyayan  rea  tekenth- 
veen,  kyk  az  tanaczban  ylnek  vala,  lataak  h\%'  zyneeth,  mykep- 
pen  angyalnak  zyneeth  (JordC.  726).  Reea  tekenth  "zentli  De- 
meteraek  angyal  zynew  zeep  orczayara  (ÉrdyC.  594). 

33* 


519 


KKATEKINTÉÜ— TEKINTÉS 


TEKINTET 


520 


réátekintés :  inüiihis  C. 

szóllyel-tekmt :  [circumspicio ;  herumscbauenj.  A  kOruyül- 
lévöket  széllyel  tekintette  (Kónyi :  HRom.  4). 

vissza-tekint :  frespicio;  ziirücksehen].  Az  hit  nem  ha^ 
viszsza  tekiiitsuüiK!,  hanem  el5  nézet  velfinc  (Fél:  Tan.  287b). 
A  kik  későn  tekintenek  viszsza,  mint  ment  légyen  dolgok,  az 
orvosság  lielyett  bút  látnak  (Fal :  UE.  482). 

Tekintel,  tekintól :  inspecto  C.  adspecto,  respecto  MA. 
betraehten  PPB.  Tökéletességét  sokszor  tekéntelé  (RMK.  IL51). 
Gyakran  tekintelé  az  király  leánya,  ura  mely  órában  indulni 
akarna  (VI.68).  Nem  chak  azt  kel  neznflnc,  az  mit  tekiuteluec 
vala  az  pogány  szflzec  (Pécsi:  SzüzK.  118).  Az  szerencsetéged 
kedvetlenül  tekintel  (MA:  SB.  91).  Gyakran  tfikSrőkben  tekiu- 
telik  szép  SltSzetoket  (217).  Reggel  felserken,  néz  kétfelé,  tekin- 
tel tétova  és  veszi  eszébe,  hol  légyen  (327).  Némelly  tekenteli 
fele.ségét,  gyermekeit  (MA:Scult.  139).  Tfinder  csuda  látásokat 
tekentéltek  minden  kedvetok  töltése  nélkfll  (Lép:  PTiik.  1.111). 
Tekéntéllyék  és  vegyék  e.szekbou  az  istennek  véghetetlen  sze- 
relmét (196),  Si'irgik,  forogják,  tekintélik,  hogy  a  fiu  isten  látliatrt, 
taiwgatható  embervé  lett  (GKat :  Válts.  1.155).  A  mint  egyik 
szemével  magát  tokinteli,  ugy  kételen  véle,  hogy  a  másik  sze- 
mével az  irigyire  vigyázzon  (FahSzE.  135).  Ugy  állót  szeme 
közt  a  két  személy  mint  a  néma  bálvány  egymást  tekintelvén 
tetétSl  fogva  talpig  (Fal :  TÉ.  697).  Ölébe  emelte,  tekintelte, 
tsodálta  (Fal:  Const.  830). 

alá-tekintél  :  daspecto  C. 

be-tekintél :  (inspecto ;  hineinsehen].  Ha  jol  be  tekéntelSnk 
ezekbe  a  punctomokba,  meg  láttyuk  (Bök:  Lámp.  52). 

el-tekintól :  I )  (circnm.s|iicio ;  herumschauen].  Be  mene 
Jesus  az  templomban  es  el  tekenteluen  mindeneket  ki  mene 
Bethauiában  (Fél:  Bibi.  I.72b)  2)  [adeo;  besucben].  Az  palatínus 
udvarához  is  Tokajba  eltekintél  vala  (Szál :  Krón.  595). 

fol-tekintél[:  suspecto  PPBl. 

hátra-tekintól :  respecto  C. 

kétfeló-tekintól :  [circumspicio  ;  herumblicken].  Az  okos 
ravasz  noha  ;i  dolognak  kimenetelit  eleve  megláttya,  két  felé 
tekintel  mindazáltal,  hogy  ne  habahurgyálkodgyéc  (Com:  Jan. 
179). 

ki-tekintél :  [prospicio ;  heraiisschauenj.  Az  ablakon  ki  te- 
kintehii  látod  (Prág:  Serk.  910). 

mÉg-tekintél :  prespecto,  prespicio  MA.  fleissig  beseheu 
PPB.  Az  ew  attya,  bodogsagas  zent  Isthvvan  kyral  azt  gyakortaa 
meg  tekoentely  valn,  de  sonkynek  nem  mnndgya  vala  (ÉrdyC. 
fil5bj.  Meg  tekintélsz,  mint  vagiok,  de  meg  nem  \ig.Hsztal.sz 
(Mel :  Jób.  71).  Isten, kegyelnie  által  meg-tekintélhettem  (Nagyari : 
Orth.  a5).  Meg-tekintéllySk  a  [lápista  miset  (Ker:  Préd.  623). 
Ha  ugyan  gyönyörködik  a  jesnita  az  aflele  írásban,  melyben 
kevés  betli  bonillc  meg,  tekintéllyé  meg  ez  ecliót  (Czegl :  Japh. 
98).  Körmös  kézzel  kell  belé  kapni  az  izzas-zto  munkába  attnl 
tartván,  ha  igen  meg  tekintellyiik  sullyát,  abba  ne  hadgyuk 
(Fal:  UE.  470).  Oldalié  szemekkel  megtekintelvén  telhetetlen 
vala  reá  nézésében  (Fal:  TÉ.  709). 

meg-tekintóles :  (consíderatio ;  betrachtimg).  Mihelt  a 
világnak  meg  tekintrlésébSl  az  istensegiiec  valami  kostolitáj>át 
veszszíic,  legottan  útra  boczjVttyuc  az  igaz  istent  (MA:  Tan.  36). 

vissza-tekintél :  (respicio  ;  zuriicksebauen).  Magában  bal- 
gatuan  es  {^akorta  vizszji  tekenteluen  végezetre  mondta :  fertur 
saepe  oo  tacitus  respicíeiis  postremo  dbdsse  (üecsi :  i?aIIJ.    32). 

Tekintés :  1 )  conspoctus,  intuitus,  adspectas,  obtuitus  MA 
(blick].  Akar  mely  zeretetnek  vékony  hasadokoczkayan   teken- 


teset  beuethety  (VirgC.  136).  Tekintéséből  meg  ismértetic  az 
fértiu  (Kár:  Bibi.  L663).  Ne  fordécsák  tekénté.seket  igyeneaseu 
orczájokra  (JTársReg.  43).  Egy  tekéiitésével  töbl)et  viszen  végbe 
hogysem  más  valaki  alkalmas  szószaporitással  (Fal :  UE.  388). 
3)  [reapectus;  rücksichtj.  Nyncben  tekenteee  ft  halálukra  ees 
eresseg  nynchen  A  serelmektie  (KesztbC.  181). 


Tekintet:  1)  adspectus  C.  MA.  [intuitos oculonim;  blickj.  Ko- 
mor tekintet  :torvítas;  kemény  tekintetfi:  severus;  nehéz  tekintetű: 
vultuosus  C.  Kiás  tekiutetű  hely :  locus  *praeclarus  ad  a'-iieiíuin 
PPBl.  Nemíiuem5  malaztos  meg  ert  erkevlc  az  ev  tekentetyben 
(MargL.  5).  Vala  az  aiigelnek  tekentete  mykeppen  vellamas  es  ev 
rahaya  mykeppen  ho  (CornC.  105).  Myndeneknek  tekeutetyt  es  ke- 
uansagat  eonen  magában  hywyavala(DoinC.127).  A  sathor tekeeu- 
tettre  keewanatus  vala  (ÉrdyC.  511).  Neegy  keeppen  talallyi)k 
yrasban  zent  Mathenak  vouyasaat  Cristiistwl,  elezer  zerelmes 
tekeentethnek  kfifeleewel  (540).  Piros,  gyenge  szép  orcádra  te- 
kintetemtien,  vedd  eszedbe,  mire  intlek  nagy  örömemben  (RMK. 
IV.73).  Mellyeckel  az  embereknec  nem  czak  testec  taplaltatnec, 
hanem  szemek  is  tekintettel  gySnySrkSdnec  (Mol:  Herb  Aij). 
Nagy  rottenetes  tekinteti  vala  (Bom:  Ének.  351b).  Czae  tekin- 
tetijs  nehéz  mi  nékíinc:  gravís  est  nobis  ad  videndum  (Kár: 
Bibi.  I.636b).  Ne  légietek  kémen  tekintetSek :  nolite  tieri  triates 
(Fél :  Bibi.  1.9).  Szent  Máté  emljer  képet  visel  evangeliomanak 
elsí  tekintetiben,  mert  Krístusnak  emberi  nemzetségén  kezdi 
evangéliumát  (Pázm :  Préd.  134).  A  fának  völgye  nem  látszik 
eW  tekintetben  (135).  A  kinek  szemei  fajtalanságnak  vezéri 
voltak,  kösse-bé  íket  az  illetlen  tekintetekre  (163).  Meg  nem 
botrankoznac  az  véres  holt  testnec  iszonyú  tekintetiben  (MA: 
Scult.  464).  Kegyetlen  tekintetfi,  mord:  torviLs  (Com :  Jan.  184). 
3)  (spectaculuni ;  9<:hauspiel].  Ez  keegylien  nagy  sokakat  meg 
gySz  vala  az  chazar  bay  vywo  oryaas  vyteze;  ez  eellyen  ve- 
zedelnies  tekeentethnek  helyeere  el8we  vonyaak  zent  Demeter 
vytezt  (ÉrdC.  594).  8)  vultus  C.  [species,  forma  extema ;  ge- 1 
stalt,  das  ausseroj.  Vala  ez  georeg  barát  pap  ev  tekontefyljeu  I 
egyeogyeo  (DomC.  327).  Zoep  eekes  ew  tekentetyben  (ÉrdyC. 
514).  Eis  igen  szép  tekintetfi  le;my  vala  es  sz5z  vala :  puella 
decora  nimis  virgo  que  pulcherrima  (Helt:  Bibi.  I.K3).  A  mon 
dolás  lágy  rántott  tekinteti  olyan  leszen  mint  rátott  tikmoiiy-^ 
nak  (Radv:  Szak.  267).  Szép  formájú  és  tekinteti  vala:  pulcli 
facie  et  decorns  asiioctu  erat  (MA:  Bibi.  L36b).  Szép  tekintel 
leáuzó  (Hall:  Paizs.  416b).  Rákel  ékes  ábrázatú  és  szép  tekéi 
tetfl  (Illy:  Préd.  I.171b).  4)  (respectus,  ratio;  rücksicht,  biiisicht] 
Hi{^  énnekem,  hog  ez  fele  tekintetbSl  minden  nemi  keser5.se- 
ged  édességre  változik  (DebrC.  326).  Segélyen  ."-/.■•.•■ih  az  the 
angyaly  kegyesseghed  meg  kenyerelwen  az  ■^teiiy 

zerelmenek  tekeentety  myath  (ÉrsC.  267b).  Il.i  w^u  emberi 
tekéntótból  ríttam :  si  .seciindum  hominem  pugnavi  (Helt :  UTJ 
x7).  Tekintety  let  volna,  ha  mit  hoztak  volna  (LevT.  I.35H)» 
Anniik  tekintetiert  tisztelem  az  kepéket  (Mon:  KépT.  75t.  A 
kik  közeleb'  járnak  istenhez,  tsak  alég  látszanak,  mert  a  világ 
eWtt  is  niiits  semmi  tekintet  re;ijok  (Pázm:  Préd.  23).  Czele- 
keszszSc  ezt  kegy&s  iiulnlatinac  tekéntetibfil  is  (Zvon:  PosL 
1.17).  Mer5  bfin,  a  mi  valami  tekintetre  valé  érdem  láttanék 
leketni-is  bennünk  (Rim:  Ének.  89b).  Vaj  be  gono.szok  az  em- 
berek ki  egy  ki  miut  tekintetet,  interst  viselvén  iTörtT*.  1.219). 
Idfijártában  tekéntet  lészen  reájuk  (Illy:  Préd.  1.613).  A  v4- 
lasztá-sokban  ne  legyen  tekintet  nemességre,  n)konsigra  (n.l59)i 
Csak  épen  az  embertM  tekintetére  nem  álla  azokra  a  módokra 
(Mik;  MN.  210).  A  ki  ezt  nem  veszi  méltó  tekintetbe,  nem 
reméllí,  hogy  eszére  térjen  (Fal:  UE.  420).  Személy  vál'^  im< 
nélkül  mind  a  fejedelmet,  urakat,  udvariakat  minden  Ifkinii-t 
nélkül  keményen  megfedelte  (Bod:  Pol.  111).  5)  (aiictoritaíjj 
dignitas,  poiuUis ;  das  au-sehen,  wUrde,  gemcht).  \'alaki  elWi 
tekintetlien  lenni:  habore  *pondns  apud  aliquem  PPül  K" 
zentsegonek  tekentetyvel  megjelente  (DomC.  33).  A  ki^:^i.^^lá^ 
tekéntStemmel  és  kSnySrgéssel  mit  tehetec,  kéais  leszec  mindent 


í 


TEKINTEn"ECSKE-TEKINTETES 


TEKINTBrrESEN— LE-TEKÉNTGEH' 


522 


lelnem  (Helt:  Krón.  201).  Senki  el  ne  hidgye  magát  az  í 
f  tekiiitíttiben  (Helt:  Mes.  51).  Néki  tellyes  firttme  a 
!tu.«  dütííségéupk  öregbűlése,  a  maga  tekintotiiiek  kisseb- 
^se  (Pázm:Préd.  38).  Az  isteni  személynek  méltósága,  re- 
intia,  bfitsülletes  tekintete,   hogy   egy   t.sep  vére    elégséges 

váltásunkra  (80).  Akarok  jó  erkSltsol  és  tisztességgel  te- 
etben  lenni  az  enyimekuéi  (MA:SB.  22"i).  Ez  kfll.sS  i»mpa, 
atet  és  méltóság  téged  meg  ne  vakítson  (MA:.SeuIt.  328). 
[aplstaságuac  kfilsfi  képpen  nagy  pompá.s  tekinteti  vagyon 
).  Nagy  tekéntetfi  bjes&letes  személy  vala  (Zvon:Post. 
H).  Lesz  mindenek  el5tt  nagyobb  tekinteted,  zázlóidat  niind- 

feljebb  emelheted  CThaly:  Adal.  1.148).  Gazdag  ember   lé- 

a  városi  polgárok  között  nagy  tekintetben  is  volt  (Kónyi: 

25). 
'ekintetecske :   1)   vnltieulus  MA.  kleiues  gesicht  PPB. 
ratio;  rncksicht].   Forgolodásomnak  várakozásom  felet  v5tt 
■ntetetskéje  miat  (Megy:  Diai.  Elfib.  5). 

'ekintetes  :  1)  [aípectabilis ;  sichtbar].  ímhol  v.idnae  azért 
intetes  gy5m<Mch5c  azoknae,    kic   az   vy  viszalkoftato  tane- 

hirdetic  (Mon:  Ápol.  2).  Az  Illyesnec  lelke  es  ereié  te- 
letes  volt  az  tsoda  tételekben  (EsztT:  IgAny.  498).  Az 
i  szent  egyháznac  formáját,  sanét  mindenkor  jelen  látha- 
icé8tekintetasnectartyác(MA:  Tan.  Előb.  20b).  Nemzetes  in- 
ittyoknac  tekintetes  jeleit  meg  mutattac  (Pi-ág:  Serk.  L). 
[decorus ;  schön,  zierlich].  Igen  szép  tekéntetes  kép  volna, 
palamely  kép  író  egy  embert  akarna  írnia  (Mon :  KépT.  94). 
y  dologrúl  szent  Ágostonnak  tekintetes  szép  szavait  ez  után, 
}\  belye  lészen,  elő  hozom  (Pázm :  Kai.  40).  Nagyob  formá- 
szeb  és  tekéntete-ssebb  b5t5ckel-is  nyomtattatná  (Prág:  Serk. 

Nagyobb  gondod  lészen  a  dolognak  belső  érdemére  s  jó- 
ira, hogy  sem  külsó  tekéntetes  színére  (Fal :  UE  379).  3) 
plus,  amplificos,  lautus ;  stattlich,  wolgestaltet].  Tekintetes, 
aetes  ember :  *persona  heroica  PPBl.  A  sólyom  szép  és  te 
etes  madár  (Pázm :  Préd.  30).  A  bükkfának  tekintetes  ma- 
ága  vagyon  (ACsere:  Enc.  230).  Az  ember  igen  tekintetes 
lagy  termetű  volt  (Hall:  HHist.  1.57).  Tekintetes  templomo- 
építettek  (Barna:  Isk.  473b).  4)  perillustris,  .spectabilis  C. 
ihnlich,  achtbar  PPB.  Tekintetas  úr :  vir  *amplissimus 
íl.  Az  igazság  az  tSb  jok  k5z5t  tekintetes  es  tfindSklS  jo- 
;:  justitia  praeelarissima  virtutum  (Ver:  Verb.  Elób.  28). 
pkéWll  ISttél  vrrá,  pórból  tekintetes  (Illyef :  Jephta.  15b).  Az 
5Z  könyvben  egy  tekintetes  feleletet,  egy  tudós  ellen-vetést 
i  találtam  (Pázm:  LuthV.  3).  Egy-nehány  tekintetes  hazug- 
jkkal  ékesíti  írását  (298).  Az  szflzesség  és  házas,ság-nélkfil 
i  tiszta  élet  fSlítte  dichiretes  dolog  volt  az  régi  anyaszeut- 
háznak  tekintetes  szenti-k8z5tt  (Pázm:  Kai.  598).  Ha  az 
)er  nem  volna  szabad  cselekedetitien,  bolondság  volna  tekin- 
s  cselekedetiért  magasztalni  (758).  Mind  ezek  tekintetes 
y  ditsíretek  (Pázm :  Préd.  38).  Nem  szabad  attúl  senkit 
zabadositani  tekintetes  nagy  ok-nélkiil  (1261).  Az  mely 
)  tekéntetes  peldaual  vgyan  szemfinc  lattara  meg  bizonyí- 
c,  hoé  az  aniaszentegyhaz  teueleghet  (EsztT:  IgAny.  72). 
:intetes  summa  pénz  (MA:  SB.  147).  Az  legbSlczebbec  és 
ekintetesbec  gyöltenec  egybe  (MA:  Scnlt.  328).  Tekinte- 
boczfiletfinc  oda  lasz  (333b).  Tekéntetes,  nevezete-s  példa 
(Mad :  Evang.  239b).  Csak  amaz  hat  okokat  visgallyuk, 
lyeket  mint  teldntetessebbeket  választót  (Toln :  Vigaszt.  33). 
ekinteteseket  beesfillyed :  conspieuos  honora  (Com:  Jan.  194). 
o  mind  Ítéletire  mind  tudományára  tekéntetes  lévén  (Nad : 
■t  266).  A  tekéntetes  es  nemzetes  Beldi  Pal  uramnak,  urunk 
agysága  belsS  tanal.sanak,  minden  mezei  hadainak  fít  gene 
ssának  (VárM:  Szöv.  Elób).  Kik  noha  egyebaránt  tekintetesek 
jrenek,  mindazáltal  közön.séges  embereken  magokot  el(^I  nem 
!ik  (Dly :  Préd.  11.369).  Úgy  tisztellek  és  csudállak,  mint  az 
sonyok  között    legméltóbbat  és  tekintetesebbet   (Mik:MulN. 

Boldog  i.sten,  hányszor  vesztettem  víg  jó  kedvemet  tekén- 


tetes személlyek  k8z5tt-is  (Fal:  NE.  20).  Vannak  országunkban 
fó  urak  és  mindennemű  erkölcsre  nézve  tekintetesek,  kiknek 
életeket  ritka  példának  mondhatjuk  (Fal:  UE.  369).  Mennél 
tekintcsseb  és  nagyobb  a  virtus,  annál  kevesebb  tiszteletet,  be- 
t.sületet  kivan  (Fal:  BE.  594).  Parantsoljon  kegyelmesen,  vehes- 
.sük  keresztyéni  bitek  szerint  való  testimoniumokat  azoknak  a 
tekintetes  személyieknek,  a  kik  ezen  igaz.ságimkat  tudják  (Bod : 
Pol.  117).  Tekintetes  vala  szakállal  állása,  e  volt  az  fi  dísze, 
most  a  temjén  lángja  ezt  tsutává  tette  (Gvad :  FNót.  70). 

Tekintetesen:!)  [visibiliter ;  sichtbar].  A  megváltó  tekén- 
tetessen jelent  meg  (lUy:  Préd.  1.593).  2)  [splendide;  gliinzend]. 
Az  nap  féniétfil  tekéntetessen  csillamo  eghek  (Lép:  FTük.  4). 
S)  fliaud  mediocriter ;  ansehulich].  Igen  jól  tselekedtétec  hivec, 
hogy  ide  a  siralmas  házhoz  illyen  tekintetessen  fel-gyöltetec 
(Megy:  3 Jaj.  11.125).  Hasznos  embernek  elfi-is,  hátra-is  tekén- 
teni,  melly  bátorságos  helyre  állyon  fére  a  meg  szerzett  bStsfl- 
lettel,  kivált  mikor  már  tekéntessen  fen  vagyon  (Fal :  UE.  386). 

Tekintetésked-ik :  [splendeo ;  glanzen].  A  nagy  tisztek- 
ben érdemes  cselekedetekkel  tekinteteskedni  dicsflségszerzfi 
dolog  (Fal :  UE.  397).  A  bí  elme  addig  nem  találja  nyugtát, 
míglen  valami  maga  szülte  újsággal  nem  tekéuteteskedbetik  a 
világ  előtt  (398). 

Tekintetesség :  [auctoritas ;  das  ansehen].  Minemű  nagy 
czuda  ez,  hogy  ha  valaki,  az  ki  még  az  Christust  nem  esmérte, 
az  embereknek  tekintetessegeken  raeg-indol  (MA :  Tan.  45). 

Tekinteti:  logicus  ACsere:  Enc.  13.  [logisch].  Minden  egy- 
benvetés  leszsz  vagy  mértékben,  mely  tekinteti  menyiség  (quan- 
titas  logica)  és  akkor  az  egyenlőség  vagy  nem  egyenlőség ; 
vagy  a  határozó  tekinteteknek  természetekben,  mely  tekinteti 
minémfiség  (qualitas  logica)  és  akkor  az  hasonlóság  vagy  hason- 
latlanság  (ACsere :  Éne.  13). 

Tekintetlenség :  [humílítas ;  imansehnlidikeit].  Szegény 
állapotban,  alázatos  tekintetlenségben  volt  (MA:Scult.  124). 

Tekintetnyi:  [stadiorumj  Vala  Bethanya  Jerwsalemhez 
oly  mynt  tyzen  ewth  tekeentethny  féld :  erat  Bethania  ju.xta 
Jerosolymam  quasi  stadiis  quindecim  (JordC.  666). 

[Tekingól,  tekintgél] 

Tekingólés :  [circumspectio ;  das  herumsehen].  A  széllyel- 
való  tekiugélés-miatt  nem  oszolnak-el  az  elmélkedések  (Hall: 
Paizs.  465). 

Tekinget,  tekéntget :  [iteratim  intueor ;  wiederholt  be- 
trachten,  anscliauen].  Szömj-ü  méltósággal  két  felé  tekinget, 
könnyen  esmérhetni,  hogy  mondgya,  lehet  (Zrínyi  1.33).  Tekin- 
get azomban  a  vár  környékére,  madai'akkal  ingó  fáknak  tete 
jére  (GyöngyD :  K J.  433).  Hasznosb  tekéntetes  embernek  örmön 
szerencséje  termé.szetire  tekéngetni,  hogysem  természetinek  vál- 
tozásira számot  tartani  (Fal:  UE.  384).  Tekéngess  végére  dol- 
gaidnak (399).  Nem  ártalmas  még  az  apro-tsepő  kitsinségekre- 
is  tekéngetni  (411). 

hátra-tekinget :  [respecto ;  sich  umsehen].  A  barátok  a 
templomban  nem  oltárra,  hátra  tekintgettek,  dámák,  ea%-allé- 
rok  egymásra  intettek  (Gvad :  FNót.  48). 

környiU-tekónget :  [circumspicio ;  sich  umsehen].  Hasz- 
nos nem  tsak  az  igj'eues  gondolattal  akár  melly  alkalmatos- 
ságban kürül-tekéngetni,  hanem  még  a  gondolatokiúl-is  okos 
elmélkedéssel  tanátskozni  (Fal:  UE.  390).  Szemesen  körül  te- 
kéngetni, nézni,  semmit  el  nem  mulatni  teljes  galanteria  (411). 

le-tekéntget :  (.snscipio  ;  herabsehen,  herabblicken].   Eme- 
litti  keletről  a  nap  arany  szekerét,    le-tekéntget  az  égnek  bér- 
I    Izeiről  (SzD:MVir.  313). 


523 


VISSZATEKÉNGET— TÉKOZOL 


EL  TÉKOZOL— TÉKOZlAS 


524  , 


vissza-tekénget  ; 

tekéngetni  ifSze;!;:  Aiju. 


(respicio;  znriickbiickenj.  Kezde 

92). 


Tekingetés :  [blanditiae  oculorum ;  liebaugeleij.  Hallatik 
miiideiiiitt  nyájas  beszélgetés,  mosolyog  egy-másra  kedves  te- 
kingetés (GyöngyD:  MVir.  19).  Hiszem  gyűlölség  a  tekingetés, 
azzal  egyveledett  nyájos  beszélgetés  (PhilFIor.  65b). 

Tekintve :  (respectii ;  mit  rücksichtj.  Hauy  modou  es  mire 
tekéntve  legyen  az  jószágnak  bScsűje  (Ver:  Verb.  218).  Kemény 
ellenmondás  volt  ez  a  Kristusra  tekéntve  (Mad:  Evang.  84) 
Mi  reánk  tekintve  ingyen  adatik  az  igazulás  (Barna :  Isk.  125). 

TEKNŐ,  TEKÍTNŐ,  TEKENYÖ  (tehnt'beii  Cis.  04. 
tekiínóth  DebrC.  221) :  aipisteriuiu  C.  tnilla,  labrum  MA.  cym- 
biura,  alveiis;  trog,  multer  PPB.  Ho^  ?  feien  Wime  barom 
tekenű  teztat  (GuaryC.  17).  Tezy  vala  kys  teknevben  es  elvizy 
vala  az  ev  feyen  (MargL.  52b).  Véve  ah  ket  foltiat  a  tekenS- 
nefc  s  meg  egezíte  a  tekóuSth  (DebrC.  221).  Az  ires  hordó, 
ewreg  tekenew,  fa  taal :  clenodia  domus  (RMNy.  11.84).  Végy 
egy  tekenében  sanatrakat  és  ti51cz  etzetet  rea  (Cis.  04).  Egy 
kevés  kovász  egész  teknő  tésztát  meg-posh,'Lszt  (Veresm:  Lov. 
260).  A  férfiak  fej.ízékkel  jíjjonek,  az  as.szony  állatok  lapáttal, 
kapával,  teknível  három  napi  ninnkára  (TörtT.^  1.282).  Akollo 
fa,  eoreg  dagaztho  kj  theknyS,  kowaz  kevvereo  safl  (Radv : 
Csal.  11.60).  Az  szekéren  fejsze,  kapa,  ttfkenyő  legyen  (Erd- 
Orszgy.  11.287).  Tekn«ket  v«ttiiuk  4  ft  69  d  (MonTME.  1.45). 
Mint  a  tekenySben  ingó  víz  ollyan  (Kisv:Adag.  15). 

bóka-tekenö :  *pntamen  testudinis  PPBl.  dielonium,  tegii 
men  te.studiiieum ;  schildkrötenschale  PPB. 

csiga-tekenö  :  [conclia  ;  mnschel].  Tengeri  cziga  tekenSbSl 
ittjic  (MA:  Tan.  1269). 

dagasztó-tekenö :  magis  C.  mactra  MA.  backtrog  PPB. 
Mikoron  egi  dagazto  teknSt  k51í5n  keruen  a  daika  el  tSrSt 
iioltia,  kezde  nagi  erSsson  raita  .siniya  (DebrC.  221).  Az  isten- 
nek átka  az  engedetleneknek  nem  csak  marhájokra,  hanem 
még  a  dagasztó  tekenSjfikre  is  ki-terjed  (Tof:  Zsolt.  33).  A  sütS 
házban  eg  (ireg  dagasztó  tekení  (Gér:  KárCs.  IV.451). 

rengető-tekenő  :  [incunabnlum ;  wiege].  A  bólcs5kb51  avagy 
rengetS  tekouíklxll  mennec  karikan  forgó  talyigácskákra,  a 
hol  a  csecsemő  gyermec  járni  tjmul  (Com :  Jan.  44). 

sütő-tekéno :  mactra  PPBl.  backtrog  Nom.  33.  A  si'itS  a 
tésztát  sfltS  tekénkben  fa  lapoczkával  dagasztya  (Com :  Jan. 
76 1. 

Tekenőese,  tekenőcake  (tf kendeke  ÉrdyC.  243):  [tnilla 
parva ;  kleiner  trog].  Az  zomzeednaal  keere  egy  tekenecheet, 
kyben  gabon;iat  tyztoytana  meg;  luykoron  az  aztalon  hattá 
volna,  le  eseth  es  kettoe  hasadoth ;  ffol  vevee  az  tekonechenek 
mynd  kott  rezeet  es  kezde  rajla  bankodny...  Mikoron  ftel 
ki'lt  vona,  haat  az  tekenelcbe  ollyan  eepjien  vagyon  m,™t  mmak 
elette  (ÉrdyC.  243).  Ha  a  méz  megolvad,  tr'iltsd  egy  tekenícs- 
kében,  melyben  az  darabos  morsalék  vagyon  (Radv:  Szak.  ! 
286).  j 

Tekenős,  teknős:  (te.studineus;  schild-).  A  teckeués  béka 
monda:  Kszt  a  nagy  p.iyst  a  hátanion  kel  \is.solnem  (Helt:  Mes. 
405).  A  teckenés  béka  a  fnldre  osuény  mynd  el  széleilec  és  el 
vesz.sze  (406b).  A  tokemls  béka  hiinában  ha  t.^ak  fél  eleget  eszik 
eml>er,  megnehezíti  a  giomrát  (Misk:  VKort.  264).  X'.-isas  teke- 
nfis  sereggel  szembenn  szAllíusz  s  hartzoLsz  orfis  ellenséggel 
(Orczy:  K.'ilt.Sz.  149). 

TÉKOZOL  :  1)  prodigo,  dilapido  MA.  verschwenden,  pras- 
."len  PPB.  Ki  velem  ueni  (Síit,  tekozi :  qui  non  colligit  mecum, 
dLs|)ergit  (DübrC.  305).  Valaki  egyfit  velem  nem  gyfit,  az  té- 
kozly:  qui  non  colligit  mecuui,  dispergit  (Helt:  UT.  S2).  Az  mi 


marhánkat  solia  ne  tekozlya  (Bom:  Ének.  489).  ,Ki  véle  nem 
gyoit,  téküzl  az,  az  5rd5g  6  véle  nem  gySit,  azért  tékozi  (Kulcs : 
Evang.  221b).  Szflkség  fSlőt  azért  senki"borát  ne  kSIcse,  se 
tékozollya.  1626  (KCsepreg.  D8).  Takérokosan  éljetek,  ue  téko- 
zoljatoc  (TörtT.'  1.150).  Orszagimk  maradt  kis  rongya-is  tékoz- 
latik,  lobban  sok  helyen  lángja-is  (GyöngyD:  MV.  EUb.  9).  Elóbb 
rontják  házokat  és  tékozlják  értékeket,^  hogysem  észre  vegyék 
(Fal :  UE.  282).  S)  [dissipo ;  zei-streuenj.  Meud  e  napiglan  hí- 
tAtlenec  voltonc  vrhoz  es  tekozlatuan  elraenenc,  hoé  ne  halgat- 
noc  8  zauat  (BécsiC.  99).  3)  (ventilo  BécsiC.  151.  (mit  den  hör- 
nern  stossen].  Latam  a  kost  zaniaiual  tékozlót  nap  kelet  ellen 
es  napnugat  ellen :  vidi  arietem  coniibus  veutilantem  (BécsiC. 
151). 

el-tókozol :  prodigo,  dilapido,  degulo,  ablignrio  C.  dusperdo 
MA.  verschwenden,  verschlemmen  PPB.  ösM\  maradt  javai- 
nak eltékozlója :  *eversor  patrimonii ;  el  tékozlotta  vala  az 
.attyától  maradt  jót :  *patria  abligurierat  bona  Pl'BI.  Ne  tekoz- 
lad  el  te  testamoutomodat :  ne  dissipes  te.«t;imentum  tuiim  (BécsiC. 
129).  Valahol  az  fSwen  nyncben,  ott  el  thecozlatyk  a  tartoman 
(WiuklC.  134).  Mikoron  az  paztort  meg  hagiom  verni,  el  tekoz- 
latiiak  a  iohok  (WeszprC.  50).  Az  ire^seg  minden  iozagotsit  meg 
egeth,  mindon  iok.'it  eltekozl  íNagyszC.  297).  El  tekozlattatb- 
uak  .'iz  nyaynak  yohay :  dL«pergentur  öves  gregU  (JordC.  440). 
El  teeUozIa  a  keweolőket:  di.spersit  superbos  (519).  Lata  feel 
keiny  eo  haragyaban,  bog  el  vezteue,  el  tekazlaiia  mendeo  ál- 
nokság myelkeodeoket  (DomC.  177).  Ah  te  örökségedet  eltekoz- 
lottad  a  parazn.aidnak  s  ugian  zolas  mint  a  parázna  (DebrC. 
28b).  A  youedelmet  eltekozloíta  (30).  A  csordaiak  yohai  el 
tekozoltatnak  (609).  Mykoron  myndeneket  el  tekozloth  wob>a, 
kezde  zykeskedny  (ÉrsC.  11).  l^gekSzic  vala  a  meáekSzSnec 
napyat  meg  zerzeui,  de  isten  e  zandokot  eltekozla  es  az  5 
yegSseth  e  világból  kiueue  (TelC.  69).  Kevés  búzánkat,  kevés 
lisztünket  el  ne  tékozljad  az  mi  morh.'uikat  (RMNy  IV. 79).  Az 
haiókat  nagy  sietséggel  lissza  vittesd  és  az  élé.st  mind  el  tékoz- 
lyad  (Helt:  Knjn.  3öb).  Az  egyház  marhalat  el  ne  tekozolliátok, 
liiuiem  az  oskolac  es  tanítok  sznksegere  aggiátok  (Mel:  Sám. 
414).  Nagy  roszason  mindenét  el  tekozoliian  (Boni:Préd.  427). 
Az  felső  e-sztendöben  magatokban  boz.szoukottoc  vala,  hogy  az 
ország  kincze  el  tikozlattatnec  (Decsi:  SallJ.  26b).  Az  sok  pénzt-, 
is  mind  el  tékozlottam,  mellyet  kezeid  közzfil  ki  síttani,  ki  ríttam 
(Szentm :  TFíi'i  14).  Várát  és  várossát  tsak  a  pisztráng  májjá- 
ért ol  tékozlotta  (Teleki :  FLÍ^I.  39).  Tsak  a  sok  vándorlásban 
töltjük  azt  a  drága  idSnket,  a  mellyet  most  a  heji'ibau valóságra 
tékozhmk  el  (Mik:TörL.  240). 

eltékozlás:  [dispersio;  verschwendung).  Mykoron  az  ev 
evrevksegevknek  el  tekozlas;i  zent  Lucia  ázzon  jegyesének  tudá- 
sára jvtot  volna,  meg  tud:ikozpek  ezekrevi  az  jegyes  daykatwl 
(OmC.  400). 

íbl-tékozol :  ligurio  C. 

■ 

ki-tókozol :  [dilapido ;  verpras-senj.  A  házból  a  pénxt  ki- 
tékozlani:  *exgurgitare  aigentum  domo  PPBl. 

Tékozlás:  abasus  Ver.  prodigentia  C.  prodigalitas  MA  ver- 
schwendimg,  prasseroi  PPB.  Mykoron  az  feyedelem  olyat  enged 
alatta  valónak,  kyre  zfk.sege  nyncben,  ez  mondatyk  feyedelem- 
nek  tekozlasanak  (DomC.  132).  A  tékozlás  az,  mindön  az,  ki  lei^ 
.szAkségesb  dolgait  el  hagyuan  hiába  való  dolgokra  költi  mar- 
haiat  (Boni:  Préd.  547bi.  Atta  vala  magát  a  keresetre  e.s  tokoa- 
lasra  (Decsi:  SallJ.  11).  Fejér  czijiót  li;'uiyj  reá  aiuiyit,  a  meunyi 
az  húshoz  elegendő  leszeu,  so  tíibb  se  kevesebb  ue  legyen,  mert 
tékozlás  le.szeu  (R;(dv :  Szak.  25).  Tékozlás  az,  mikor  szfiki<ég 
lolöt  költetnec  az  isten  iával  fZvon:  Pást  1.560).  A  ki  a  ma^ 
s-zivét  ajándékul  nyuitya,  ezzel  minden  gazdagsiigál  tékozoláa 
liéppcn  egyszer  s  mikor  ki  adgya  (Tam:  Jií.\k.  28>  Kérem  «» 
én  szerelmes  házastársonial,    hogy  jótságombau   és  javaiinbin 


TÉKOZOLHATÓ— BE-TEL 


EL-TEL-TEXrIK 


526 


larai  tékozlás  ne  Insjeu  (TíirtT.«  IV.lSl).  A  mód  nélkül  való 
seretek  tékozlások,  mellyekkel  csak  vesztegetjük  a  tócsület- 
í  érdemét  (Fal:  VE.  3S7). 

Közniondá.sok].  A  tékozlásnak,  jóllakásnak  koldustarisznya 
pége  (TörtT."  1.150). 

rókozolható.    Nag   tékozolható   ember :    edax    trieremis 

xsi:  Adag.  322). 

rékozló :  prodi^us,  impendiosus,  li^uritor,  comedo,  decoctor 
durelibringeiisch,  verschwendeiisch  PPB.  [prasser,  verschwen- 
■].  Tékozló,  pazérló,  jószága  vesztegető  rósz  ember:  profliga- 
PPBl.  Yme  ez  ember  teekozlo  es  torkos  es  az  nylwan  valo 
leseknek  barátj-ok  (JordC  386).  Ky  nem  gybt,  tékozló  (Pesti : 
'est.  145).  Gonoz,  tykozlo  ember  (RMNy.  III.73).  Mint  cziele- 
lek  az  attia  az  tikoslo  tiunal,  errSl  szóltam  .<!okszor  (Mel : 
tán.  171).  A  tékozló  midőn  k5ny5r5gue  nyakara  esec,  az  atya 
g  czokola  (Bom:  Evang.  IV.581).  A  hói  kel,  ott  fSsuény, 
lói  nem  kel,  tékozló  (Deesi:  Adag.  119).  Mi  mostani  mód 
rint  szalomiával,  bors.sal  liozzá,  azért  hogy  az  ilyen  látott, 
últ  dolgokért  tékozló  nevüiikOt  ne  költsék  (R;idv:Szak.  170 
).  A  tékozló  üu  czac  azt  kiváutji,  hogy  nap  számos  legyen 
V:Scult.  98öb).  Tékozló  módon,  paziirolva :  profuse  (Com  : 
1.  186).  Javacskájoknak  tékozlója  lenne  (Radv:  Csal.  IIL341). 
ior  az  asszonyom  tékozló,  a  szolgarend  kártékony  hamis, 
ínyen  elsemmisedik  ott  az  ósi  maradék  (Fal:  NE.  24).  Nem 
:  fogaiitatos  mentsége  m'a  eliStt,  ki  fitet  ngy  mint  tékozló, 
tékony  emberét  kemény  s  hoszszu  bfiiitetésre  fogta  ( Fal : 
.  138).  Személyedre  nézve  inkább  fösvény  légy,  hogysem 
ozló  (Fal:  UE.  5041 

ízólások].  E^yéb  javai  mind  tékozlóba  jutottanak 
dTörtAd.  U.79). 

i'ókozlód-ik :  [dissipor ;  verpra.sst  werden].  Teob  liasznoí 
?tnénk  az  uégházakban  uéle,  iinigi  penigh  chak  tékozlódni 
(TörtT.  Vra.47). 

1-tókozlódik :  cv   Sok   marha   tékozlódék    el  (MonTMÉ. 

320). 

'ékozlóság :  [prodigalitas  ;  verschwendmig).  Tékozlóságnn- 
semmi    ngy   nem   tartóztathattya,    mint  ha  szSnetlen   sze- 
ik-el6tt  forog,  hogy  itéló  bíránk  vagyon  (Pázm :  Préd.  2). 

'EL  (főit  ÉrdyC.  613.  Pázm:  LuthV.  30.  tSltség  Helt:  Bibi. 
aa.  megfóítség  PPBl) :  [impleo,  repleo ;  füllen].  Tanoly  ayta- 
un  keresuen  es  gondolkodnan  erdemeket  telned  (ComC.  14). 
zabott  rend  szerént  mégyen  Fülek  felé,  Murány  miatt  szí- 
nem kevés  bú  télé  (GyBngyD:  MV.  5).  A  mondott  háború 
i-közben  fel-kél,  teli  az  utzákat,  mindenütt  nagy  veszély  (7). 
Igat  megént,  szivét  új  felelem  teli  (Gyöngyü :  K J.  380). 
;y  Agenor  lányát  lopva  el-emeli,  régen  vártt  öröme  ezzel 
vét  teli  (297).  Rósák  keljék,  gj'Sngyók  teljék  minden  utai 
sát  (PhilFl.  92).  Turgj-elmikat  ngyán  forditánk  befelé,  nem 
letett  volna,  nem  mehetett  vóhia  gombostS  is  belé,  de  az  a 
kos  por  fsak  mind  elé  elé  igyekezset,  hamar  gatyánkat-is 
■  (Gvad:Pösty.  27). 

e-tel :  [impleo,  repleo ;  erfiillen.  anfíillen].  Tlielyedh  be  a 
yveidnek  zyveketh  (WinkIC.  37).   A   zeghek  oly  themerdS- 

valauak,  hogb  a  seb5ket  mynd  be  telyk  vala  (207).  Si;ik 
akath  hozok  az  the  földedre  es  be  telyk  te  liazaydat 
dC.  26).  GondoUyad,  mene  keser&seg  az  5  zyueth  be  telee 
C.  Sli.  Vton  vezeer  voltai  &  elette  ees  palantalad  A  gyo- 
'th  ees  be  telee  feldeth  (KesztliC.  211).  ISuel  szent  lelec 
1,  tellyed  be  sziuűnket  (Bom :  Ének.  122).  Nagy  6r6mmel 
oe  boldogságh  völgyed  (Valk:  Gen.  62).  Szemét  az  kony  bé 

(niyef :  Jephta.  10).  Az  úr  házát  az  fíist  betelné  annyéra, 
f  az  papoc  nem  szolgálhatnánac  az  f&stuec  miatta  (MA : 
.  I.388b). 


el-tel :  [impleo ;  eHiillenj.  Felmessed  az  pástétom  fedelét, 
hogy  mikor  az  urad  felnyitja,  az  jó  szaga  mind  az  egész  házat 
eltelje  (liadv:  Szak.  68).  Sebessen  zúgó  szélnek  zendülése,  melly 
elteié  a  hiizat  (MA :  Scult.  631). 

még-tel :  [impleo,  repleo ;  erfüllen,  anfullen].  Meli  vaszeg 
vgi  tele  meg  az  5  kezet  es  teneret,  bogi  nem  y51iet  ver  az  5 
kezeh  feyebSl  sem  tenerebol  (WeszprC.  102i.  Vtnak  vezére 
voltai  í  előtte  es  ?  é^keret  ílteted  es  fSldet  meg  telee  (DöbrC. 
152).  Az  vvruak  dicbSsége  meg  télé  a  haylékot :  glória  domini 
implevit  tabernaculum  (Helt :  Bibi.  LYy).  Felmesd  az  pástétomot, 
hogy  mikor  az  asztalon  felveszik  az  fedelét,  az  házat  megtelje 
jó  szaga  (Radv :  Szak.  38).    Az  isteni  dics&ég  meg   télé  (Sam : 

:  Agend.  10b).  A  gomboknak  ugy  essék  a  csinálása,  hogy  a 
selyem  megtelje  a  drótot  (TörtT.'  IIL382).  Német  hír  fülünket 
már   ugyan   megtelé   (Thaly :  Adal.    11.351).    Meg-teli   tárházát 

1   gazdag  jövedelem  (PhilFl.  104). 

Tel-ik  :  I)  [impleor,  repleor  ;  voU  werden,  sich  ftíllen].  Yme 
az  en  tfyamnak   zeep   yllattya  mynt  az  zeep  vyragokkal  tSlth 
mezSnek  yllattya  (ErdyC.  613).    Nywkhatathlan,  gonozzal  t51th 
nyelw  halálos  méreggel  thellyes  (ÉrsC.  214).    Thawoztassad  el 
te   t^led   az   beketelensegeth,    mykeppen  egy  meereghgel  ti'lt 
halalt  (2S2b).   Tekench   the   testamentumodra,    merth  teltének, 
kyk    meg    homalyo.sultanak    feldy    kegyetlenseknek    hazába 
(KeszthC.  187).  Akar  mint  mériék,  más  felől  telik :  infliüt  c;uod 
ex  hauritur  (Dec9Í:Adag.  101).   Sokat  fogad  urad,  de  mindent 
czalárdsággal,  segéd  telik,  erszényed  íresen  áll  (FortSzer.  M3). 
Nosza   pokol,  tellyél  hitetlenekkel  (MatU.J:  BCsák.  317).   Mind- 
ezen  dolgában   semmi   sem   tölt  (Nyr.  XII.80).    Kemény   szíve 
noha  van  örömben,    mindaz-által   többször  telik  szeme  könyv- 
ben (GyöngyD:  KJ.  460).    Csak    olyan  mint  a  szén,  fimdamen- 
tum,  pádimentum  ganéval  van  telvén  (Thaly:  Adal.  11.126).    A 
nagy   .sz;ij    nagy    falatokkal    teHk  (Fal:  UE.  399).    Meg  telik  a 
Duna  vitorlás  hajókkal  (Orczy:  Nimt.  C6)  2)  [praetereo,  transeo ; 
vergehen,  binschniuden].  Sok  idó  telik,  még  az  aszszonyok  fel- 
tudnak öltözni :    mulierculae  *dum  comuntur,  annus  est  PPBl. 
A   mynek    meg   keel   tellye.s5dny,   yol    twggyatok,    chak  hogy 
ymaran  ydeynek  kel  telny   (ÉrdyC.  29).    Nagy   ydS    tőit  volna 
benne  evv  keserwes  vai'asokban  (512).  Mykoron  Cristas  wr  Ö'yw 
zyletetbnek  ntanna  ezer  eztendő  telneek  (615b).  Nem  sok  nap 
telek,   hogy   az   w.nros  meegb   rakodek  (ÉrsC.  448b).    Ket  esz- 
tendő tolt  vala  (CsomaC.  36b).  Claudins  császár  lualkodásának 
második  esztendeje  telvén  és  harmadik  kezdetvén  ment  Rómába 
(Pázm :  LuthV.  9b).    LdS   telve   néminémfl    párt   fartői    által  a 
mazulságból  haza  szereztetvén   mind  a  pfispőkvel    mind  ekkle- 
siaval  meg-egygyeztetni  kivan  vala  (GKat:  Titk.  Előb.  13).  ÜdS 
telvén  azt  kezdek  tudakozni,  mire  valók  azok  az  képek  (l'oln : 
Vigaszt.  EWb.  12b).    Fejérvárra   menetelében   több   üdfi  telnék 
(RikGy:  Lev.  212).    Ákhilles  míg  az  esetből  felveheti  magát  és 
eszére  tér,  közel  egy  óra  tellik  belé  (Hall:  HHist.  in.l30)   Míg 
újabban  szánra  verekedhettem,  idomulás   telvén  Telesen  föríi.s- 
tökömöztem  (Monlnik  XVin.l2>  Egy  esztendő  telik  bele,   míg 
magokat  fel-fíimogattyák  (Kisv:  Adag.  132).  3)  (fiuior;  a\is  sein]. 
Kis  karátsonban  telik   e.sztend(im :  armuae  mihi  operae  ad  ca- 
lendas  januarias  *6nierentur  PPBl.  4)  [adjimgor,  augeor;  sich 
zugesellen,  anwacbsen).  Teléének  azon  napon  oly  mynth  barom 
ezerén :  additae   sünt  ecclesiae  die  illó  animae   quasi  ter  mille 
(JordC.  713).  Annál  tebben  teléének  wr  ystenben :  adjuncta  est 
multa  túrba  dominó  (747).    Hallak    urak,  jó  vitézeket  bocsáta- 
nak, telének  hatszázan  (Tin.  40).  Telliflnk,  ne  apaggiunk  (Mel : 
SzJán.  61).  Testünk  vagy  nevekedik  és  telik,  vagy  fogy  és  apad 
(Pázm:  Préd.  324).  Adass   még    ann}!!,   az   400  forinttal   teljék 
tizenkét  .száz  forintra  (EákGy :  Lev.  251).   Egybe  gyűlt  vala  az 
egész   székelység,   mondják,   hogy  közel   tölték  volt  40  ezeiTO 
(ErdTörtT.  11.19).   Lovassá   száz  ezen-e  tellett   (Kónyi:  HRom. 
13).   A  szerencsétlenek  száma  majd  annyira  telik  mint   az  em- 
bereké (SzD:  MVir.  377).    5)  [suffjcio;  ziireichen].    A  harminra 


527 


TELrIK 


BE-TELIK 


528 


ezer  aiauynak  haimiiic-zad  részében  sem  tSlt  minden  kSltségem  | 
(Pázni :  LutliV.  30).  Ott  lovas  szekerek  telnének,  bii-  volna  k'  t 
háromszáz  kocsink  a  gyalog  alá  (Bercs:  Lev.  283j.  Magam  az 
hadakon  elmegyek  egész  Nyitráig,  meg-látom,  ki  mire  való,  hol 
mennyi  telik  (288).  Mennyi  költségem  telt,  erszényem  be  tettem 
(Gvad :  FNót.  3).  «)  [[jatet ;  offen  stehen).  Mint  jnh  uyaj  far 
kastul  ha  széjt  kergettetik,  mindenfelé  mégyen,  a  merre  telhe- 
tik (GvadtOrsz,  75). 


isok).  Ebbe  neki  akarati  a  nem  t  e  1  e  e  c  (Szék  ; 
Krón.  65).  Mihent  kedve  tölt,  mintha  a  pokolbéli  kígyík 
mardasták -volna  szivét,  úgy  el-szégyenlé  rútságát  (Pázm:  Préd. 
1147).  Jobban  Ls  meg-ranczosodik  addig  vén  pofád,  míg  kedved 
telik  (Matkó:  BCsák.  15).  Ha  istemiek  jolkedve  telik  (Illy:  Préd. 
195b).  Teljék  kedved,  csalárd  szíved,  de  bizony  megbánod,  va- 
laha megszánod  (Amado:  Vers,  214).  A  z  b  a  sem  telik  semmi 
k  e  d  u  e  (Bora :  Préd.  388).  Valamit  akar,  abban  kedue  telic 
(Kár:  Bibi.  I.tilS).  Nem  teléc  kedue  benne  (Decsi:  Adag.  48). 
Bezzeg  kedvem  telek  ebben  (138).  Halálát  sem  száiuiá,  csak 
kedue  telnék  bomie  (237).  Az  szerencze  hituánúl  szolgai  néked, 
nem  telik  benne  te  kéuánós  kedued  (FortSzer.  K2.  Lb).  Kiben 
nékem  kedvem  tölt  (Illy:  Préd.  11.369).  Vmibe  telik:  Sok  esz- 
tendőkbe, nagy  kínba  telik  mind  a  kettőnek  megszerzése 
(Fal:UE.  453).  A  tinóm  udvariság  kevésbe  telik  és  nagy  az 
érdeme  (425).  Az  czintirim  ajtóji  vasazása  és  csiuyálása  a  va.sak 
árával  együtt  tölt  3  ft  35  d.  (MouTME.  L132).  Száz  szekér  fáját 
meghordatván  tölt  88  ft  35  d.  (1.125).  Tölt  az  magunkra  valií 
költséggel  együtt  114  ft  (1.151).  Az  holott  való  lakás  nem  telik 
oly  nagy  költségben  (Thaly:  RT.  1.364).  Mesterségbe 
telik,  hogy  ember  hírt  nevet  szerezzen  dolgának,  magának  (Fal : 
UE.  442).  Szélvészben  a  rengő  habok  között  jól  kormányozni 
a  hajót  mesterségbe  telik  (Fal:SzE.  513).  Yth  kedyg  zokeret 
fogadny  drága  p  y  n  z  b  e  telyk  (LevT.  1.90).  Egy  pénziben  sem 
telik  Kédnek  (Mik:TörtL.  86).  Jó  darab  pénzébe  tölt  a  fényes 
titulus  (Fal  •  BE.  602).  Sokban  tőit  néked  az  a  te  írásod : 
stílus  ille  tuus  multi  *sudoris  est  PPBl.  Ollyan  portékát  szeret- 
nék néki  adni,  a  melly  nékem  sokban  tölt,  de  a  mellynek  nem 
veszem  hasznát  (Mik:TörL.  330).  Sokba  telik  a  kényes  appe- 
titiis  (FahSzE.  519).  A  mi  sokra  bötsültetik,  sokba  telik  (Fal: 
UE.  396).  Az  suplicatiükat  a  vezér  megolvasta,  azokba  letett 
dolgokba  egy  dolog  a  király  kívánsága  szerint  meg  leszen,  az 
többiben  semmi  sem  telik  (Monlrók  XV.601).  Többe  telik 
néha  a  neheztelésre  való,  hogy  sem  a  kedveskedés  (Fal:  UE. 
443).  Csalni  akar  mint  a  miisik  követ,  de  abban  semmi  sem 
telik  (Monlrók  XV.356).  A  szkotiummal  ki  varrót  bársony  ölte- 
zetet  nem  tudgya,  menyiben  telhetik  (Laud :  UjSegíts.  1L33). 
Mennyiben  telnéc  egy  sing  (\V;irm :  Gazoph.  163).  Az  mennyi- 
ben az  épületek  kerülni  vagy  telni  fognak,  tartozunk  azt  meg- 
fizetni (Gér:  KárCs.  587).  Vmiböl  v.  vttböl  telik:  Soha  sem  hal- 
lotta, hogy  három  esztendtis  gyermekbe  1  illyen  kocsos  vitéz 
tellyék  (Matkó:  BCsák.  6).  Mi  telik  boloUe  (Megy:  6Jaj.  U. 
17).  Vmm  teíii :  Kárhoztatuán  az  istentelent,  hogy  feién 
tellyéc,  az  mit  keresett:  condemnans  impium  et  reddens  viam  I 
suani  super  capnt  ejas  (Kár:  Bibi.  1.311).  Félő,  hogy  fejeden 
ne  tellyék,  a  mit  mondott  sz.  Dávid,  hogy  el-vesziiek,  a  kik 
6-tőle  távoznak  (Pázm:  Préd.  324).  Mo.stan  igen  fején  telnék, 
az  mit  nem  akart  hinni  (M.A:  SB.  81).  Kévánni,  hogy  valami 
gonosz  fejünkön  ne  teljék :  *detestari  omeu  PPBl.  Mind  az 
magad  fején  telik  az  (Nyr.  XIV.463).  Magunkon  tölt  dol- 
gükbul  tudgyuk  mi  is,  hogy  az  szent  helyeken  hamaréb 
megnyerhetni,  a  mit  az-előtt  sokszor  óhajtottunk  (Pázm:  Kai. 
783).  Ally  fére  jó  koriui,  hogy  ollyasmi-ne  tellyék  rajtad, 
melly  megkeseríthetné  szivedet  (Fal:  UE.  422).  Rayta  telek 
az  isten  szava  (Pethő:  Krón.  116).  Vmire  v.  vkire  telik:  Fe- 
jekre telek,  a  mit  Moyses  mondót  vala  (Tel:  Evang.  IL 
619).  Feyekre  teluén  Simeon  prophetálása  (Vás:  CaiiOith.  449). 
Propheta  mondassa  am  feyere  tSlic  (Hotfgr.  316).  Fejekre  telik 


az  istennek  fenyegetése  íPázm:  Kai.  244).  Mi  ha.<<znunkat  keresi, 
ha  fejüukre-telő  áldásit  átokká  nem  fordíttyuk  (Fal:  NE.  13j. 
A  szolgálók,  ha  mi  telik  fejekre  átokként,  mihelyt  félre  lé|>- 
hetnek,  felkiildik  a  konyhából  urájiak,  aszszonyának  testére 
lelkére  (Fal:  NU.  299).  A  mi  töb,  minnyájaknak  vétke  fejére 
telik,  mert  ő  volt  első  kezdője  (FahSzE.  553).  Fejedre  telik  a 
párlúg  (Fal :  Jegyz.  924).  Az  varas  hozza  tizenkét  ezer  futamatui 
főidre  telec  (Mel;  SzJán.  520).  Csak  az  mostani  iudulásunk 
is  országostul  könnyen  száz  ezer  tallérra  telik  (TOrtT.* 
L294).  A  káron)kodás  és  átkozódás  tsak  arra  telik,  a  ki  me.s- 
tere  (Fal:  NA.  218).  Igazán  rajtad  tőit:  istud  *verbum  vére 
in  te  accidit  PPBl.  ü^n  reájoc  telic  mindazokra,  az  kie  az 
szombat  napot  igazán  5llic (MA :  Scult  90.5).  Majd  reám  telik 
az  Kató  mondílsa,  hogy  megittim  minden  váraidat  (TörtT.*  IIL 
327).  Keájok  telik  az  érdemes  büntetés  (Fal:  UE.  404).  Czac 
hirtelen  halál  5  reá  teléc  (Go.sárv:  MagyB.  Eüij). 
[Közmondások].  FenliU  Vince,  telik  pintze  (Gyarm:  Fel  45). 

be-telik:  1)  impleor,  compleor  MA.  erfUllt  werden,  ange- 
fiillt  werden  PPB.  Ne  adja  isten,  hogy  hé-teljék :  dii  *omen 
avortant  PPBl.  Kyk  aldaiidnak  téged,  aldoma.sokuai  beltelyenek 
(EhrC.  24).  Mend  azt  nezenk  es  hallok  bel  telének  nagy  féle- 
lemnél (80b).  Betelec  hirtelenkedettel :  repletus  est  furore  (BécsiC 
127).  Elsébétnéc  betéléc  zölesenec  ideié  (MünchC.  109).  Bete- 
lenec  haraggal:  repleti  sunf  ira  (116).  Kíuerseggel  be  tellek 
en  lelkem  (AporC.  9l.  Istennek  foroia  betölt  vizekkel  (11).  Le- 
leek  be  thelyk  raalaztal  (WinklC.  39).  Zent  leieknek  vigaszta- 
lasaual  be  telek  ez  fráter  Egied  (VirgC.  88).  Betelenk  vtala- 
tos.sagba :  repleti  sumus  despectione  (DöhrC  194).  Kinek  ioh 
illattiaual  mynd  az  egez  haz  be  tellek  (WeszprC.  12).  Fileim 
az  zidalmas  cufoknak  mővetesőkkel  betelenec  (NagyszC.  35). 
Az  ma.sod  esztendev  es  betelueen  esmeg  meg  kére  zolgalattyat 
az  zfe  Maria  kepetevl  (CloniC.  320).  Paraiiczola  hi^Tiekyk,  ho* 
meg  ne  yelonteneek  hAtet,  ho^  bel  telneek  az  mondits  (JordC. 
389).  Zent  leiekkel  telyk  be  (517).  Ottan  l)el  teléének  mynnya- 
yan  zenth  leiekkel  (709).  Mynd  bel  teléének  czodalattal  es 
amelattal  (714).  Bel  felennék  ezer  eztendők  (923).  Istennek  lel- 
kével betovlt  istennek  embere  (üomC.  80).  E^y  fráter  .sem  lezen 
jelen  az  te  halálodon,  ky  mynd  be  telyeek  (271).  Be  tilt  atte 
időd,  ymmar  fordul  az  en  istenimhez  (KrisztL  45).  Ky  bel  e&s 
teleek  Zakariásban  (ÉrdyC.  41bi.  Az  esztendő  tyzen  keth  hónap 
után  telyk  be  (60b).  Leikődet  atal  follya  banathnak  tőre,  ky 
boI  teleek  Jesus  halála  koron  (11  Sl  Az  seteet  temlecz  nagy 
feenes  világossággal  bel  teleek  (337).  Eellyenekkel  telyk  be 
pokolnak  verme  (517).  Beel  telvén  een  zaam  liycherettel,  hogy 
ynekelyem  the  dychesegedetli  naixinkeeth  (KeszthC.  175).  Ember 
ez  velagban  sok  éarlo.sagokkal  telik  be  (BodC.  3).  Zemey  keny- 
hwllat.'Lssal  be  telének  (TheHrC.  83).  Gondolatiok  nekik  be  telik 
(CsomaC.  22X  Be  telinek  minden  b&imel:  impleti  sünt  omnibiis 
peccatis  (Sylv:  UT.  115).  Az  sok  vendég  néppel  mind  az  .siál- 
hlsok  az  váro.sban  bétöltek  vala  (RMK.  11.58).  Az  ó  te-stamen- 
tombeli  abrazoc  az  vy  te.stan)entomba  volta  szerent  betőltenec 
(Helt:  Bibi.  I.dl).  Hét  napig  telikbe  a  tíi  meg  szenteléstec  (Helt : 
Bibi.  LBBb3).  Szőmei-  igen  IjetJlt  vala  álommal  (Helt:  UT.  N4). 
Eleget  felelsz  és  okockat  adtz,  de  aiial  nem  tSllic  be  a  gyom- 
rom (Helt:Me.s.  377).  Be  kell  telni  a  valaztottak  szamának 
(Mel:  SzJán.  206).  Nem  telt  volt  még  bel  az  kme  szabadulásá- 
nak órája  (Nád:  Lev.  126)  Sok  fele  mondasi  tőltec  be  (Boni : 
Préd.  7).  Az  ragadományokból  nagy  gazdagságot  nyerénec,  az 
maradékiual  az  izraelit;ic  telénec  l)<j  (Kár:  Bibi.  1.499).  Melly 
idő  mnlas  száz  e.sztendőie  telik  bé  (Ver:  Verb.  141).  A  mit  azok- 
rul  irnac  nem  mindenkor  telik  be.  1579  (KNagysa  U3).  Immár 
azt  aléttyák  vala,  hogy  soha  az  ő  álma  be  nem  telnéjek  iTel : 
Evang.  U.14).  Niliiau  t>ozedemmel  gyomra  be  nem  telic  (Mon: 
Ápol.  296).  Bé  tőit  az  átoc  raita  (Dei^:  Adag.  2321.  Bételic 
azoknac  gazdagságuckal  az  én  lelkem  (MA:  Bibi  I.62b).  Nem 
telic  ot  bé  az  én  hasam  (Zvon:  Post  L164X  Te  benned  telik  ez 


BETTELÉS-ELTELÖ 


t^il^TELIK— MEGTELIK 


530 


Oegl:  Japh.  167).  A  li:iz  falai  képekkel  voltak  bé-irva,  kikon 
gyJzStt  az  ember  szeme  bé-telni  (Hall:  HHist.  III. 40).  Vad- 

ollyau  igereti  az  i^temiec,  melljek  nem  tellietiiek-bé  (Sárp : 
139.1.  Fel.Mök  mikor  emlékezuéui,  fc,innya.sztó  báuattal  azon- 

betelem  (Tlialy:  Adal.  161).   Minden  jókkal  betoltunk  (Illy  : 

1.  1335..  A  Kéd  j,-5vendHlé.se  bé  fog  telni  (Mik:  TörL.  116). 
suttou,  egy  reitek  se  légyen,  mely  bé-ne-tellyéc  uudok  fes- 

■gtekkel  (Csúzi:  Síp.  187).  2)  [síítnror;  satt  werdeu].  Az  ze- 

1  eeha  zakadot  halaal,  ky  soha  be  nem  telyk  (ErdyC.  326). 

ii  szereti   az   pénzt,    nem  telic   by   az   pénzzel  (Kár:  Bibi. 

5). 

[özmondások].  Az  ai>átíák,  a  barátok,  a  papok  és  a  teirkék 

i  se  telnek-bé  (KirBes/..  114). 

etelós :  impletio,  complementum  MA.  erfüllung  PPB.  A 
s  szolga  napiai  be  telesét  uaria  (Mel:  Jób.  17). 

etelhetetlen :  insaturabilis,  inexsaturabilis  C.  unersattlich, 
sgnüglich  PPB. 

etellietetlenül :  inexsaturabiliter  C 

etölt- :  [impletiis ;  erfiillt].  Az  Messiás  el  iouetelére  ren- 
ített  idSnec  bé-lőltérfil  (Zvon:  Po.st.  1.141). 

l-telik :  1 )  impleor,  expleor,  compleor  MA.  erfiillt  werden 
!.  EltAltek  fiileini  a  sok  zajgás.sal :  *streperuut  aure.s  cla- 
ibns ;  elteltek  az  én  fiileim  ezekkel  a  szókkal :  *circum- 
int  aures  meae  vocibus  his  PPBI.  Mikor  az  b&nnek  merteke 
?lik,  az  bfintetest  az  isten  az  emberre  boozattia  (Fél :  Tan. 
.  Az  föld  5  vélec  elteléc :  impleverunt  terram  (MA :  Bibi. 
(.  Az  népeket  bé  hivattya,  de  mivelhogy  azockal  az  aszta- 
el  nem  telnénec,  az  pogányokat  kellett  hivni  az  vaczorára 
:  Scult.  720).  Mayd  ez  egész  világ  eltelic  konkollyal  (20.5). 
(pretereo,    circumvolvor ;   vergehen,  verlaufen].    £l-telik  az 

annus  *adveniet ;  majd  eltiMt  vala  az  éjtszaka  :  nox  erat 
ivecta;  három  éjtszaka  telik-el :  *obeunt  tras  noctes;  heve- 
si híjába  telik-el  a  nap :  *perit  die.s  otio  PPBL  Minekutanna 
;51t  volna  egy  holnap,  monda  Laban  Jacobuac  (Helt:  Bibi. 
.  Az  háznac  el  adásíinac  eztendeie  el  telié  (Kár :  Bibi. 
2b).  Nem  az  5  ideieben  telic  el  élete  napia  és  az  8  czimo- 

meg  nem  virágzic  (521).  It  menyi  id5  telhetet  el,  ezt  sem 
rom  el6  számlálnom  (EsztT:  IgAny.  327).  EltSltenec  ezer 
end&c  (MA :  Scult  29).  Kapuikról  akkor  adhatják  be  az 
itöt,  mikor  eltelik  az  angaria  (RákGy :  Lev.  257).  Az  fol- 
jiiak  mikor  eztendöie  el  tellik,  az  tlztet  le  ne  tehes.se, 
b  nem  az  udvai'osnak  jöuedelmeröl  zamot  tartozék  adny 
tT.*  1.190.  346).  Mikor  három  nap  elteié,  a  magok  részéri! 
Jent  el-rendele  Nansicles  (GyöngyD:  Cbar.  415).  Három 
lap  tölt  el  (Bercs:  Lev.  335).  S)  [saturor;  satt  werdeu).  Mar 
iltek,  el  hisztak  íMehSzJán.  222).  Eleget  adtez  5  testők- 
kikvel  még  unokajok-is  eltelnec  (MA:  Bibi.  V.8).  4)  [desiuo ; 
3  nehmen].  Az  adomanuak  ereje  eltelik :  donationis  vigor 
virtus  exspirabit  (Ver:  Verb.  65). 

l teles  :  1 )  completio,  expletio,  implementum  MA.  erfüllung 
i.  Nedvességgel  el-telés:  *plenitas  cibi,  humoi-is  PPBI.  Az 
ezer  esztendSnec  eltelése  után  (MA :  Scult  28).  2)  [finis ; 
aufhören].  Az  annistitiumnak  egy  nappal  el-telése  előtt 
ik  értésekre,  hogy  újobban  az  hostilitashoz  fogjunk  (Bercs: 
.  126). 

Itelö  :  [sufficiens ;  genügend).  Sokat  láss,  hally,  tanuly,  sze- 
hivatalodhoz  és  uri  állapotodhoz  képest  eltelő  tudományt 
:  NE  23).  Bocsásd  gyermekedet  anyai  áldással,  isteni  féle- 
mel, értékedhez  szabott  el-telí  böcsületes  készülettel  (Fal : 
206).  Crassus  három  holnapig  el  telő  gabonával  megaján- 
ozta  a  Róma  városának  poldárait  (Fal :  NU.  262).  Az  6 
sületszerető  és  megadó  jó  szivek  eltelő  köteles.ség  még 
orra   is,    mikor   holmi    idegenség   támadna   (Fal:  UE.  424) 

M.   NTELVTÖET.   SZÓtAk.    III. 


Ha  meg  vagyon  az  eltelő,  elégedjél  meg  azzal  (Fal :  BE.  592). 
Az  emberi  test  eltelő  öt  érzékenységgel  ki  vagyon  elégítve 
(571). 

föl-telik :  (adimpleor ;  angefüllt  werdeu).  Myuden  welgy 
fel-telyk:  omnis  vallis  iaiplebitur  (Pesti:  NTe.st  196.  Pesti:  Fab. 
51b).  I5z  helt  hiak  vala  fSkaponyanak  helinek,  hogy  az  meg 
holt  embereknek  tetemekel  fel  tSIt  vala  (RMNy.  II.45b).  Csak 
az  császárnak  való  ajándék  is  40  ezer  tallérra  feltelik  az  vaj- 
dának (MonTME.  155). 

ki- telik :  1)  [impleor;  sich  erfüllen).  Tarsamak  száma  ki 
nem  tolt,  hanem  egy  heaval  vagyon  (Ver:  Verb.  315).  Azon 
valóba  ki  tőit  amaz  mondás:  proditionem  amo,  proditorem  odi 
(Konst.  21).  Most  van  kitelő  beszéde  az  szent  evangeliomnak, 
az  holott  azt  mongya  (TörtT.  X.120).  2)  [finior,  conficior;  ans 
sein,  zu  ende  gehen).  Hawok  ha  ky  telyk,  haza  bochatyuk 
(RMNy.  11.175).  Ennek  az  prókátornak,  az  kit  küldett  volt  te 
Kd,  ideje  kitellik  hamar  időn  (Nád:  Lev.  147).  ü  ten  dew  el 
mwlwan  az  adomannak  eieye  ky  telyk  (Ver:  Verb.  216).  Az 
turoi'sagnak  ideje  akkor  telik  ki,  mikor  az  arvak  tizennégy 
esztendősek  (Ver:  Verb.  Szót  32).  Szép  volt  a  SjTeneseknek 
éneklések,  de  a  reá  meg-lippedés  tengerben  merfilésekből  t51t- 
ki  azoknak,  akik  abban  belé  vágtanalc  (Megy :  SzAOröme.  75). 
Nem  sokára  kitelik  az  angaria  (RákGy :  Lev.  190;.  Mivelhogy 
minden  esztendőben  ennek  a  pusztjinak  kitelik  ideje,  ujabban 
meg  kell  árendálui  az  ispántul  (JIonTME.  1.94).  Egeruek  m;u- 
majd  kitelik  ideje,  ugy  gondolom  (Bercs :  Lev.  69). 

[Szólások).  Annak  az  adaiát  Divinyi  András  minden  eszten- 
dőben két  két  forintra  reá  tudja,  mig  az  adósság  kitelik 
(Radv:  Csal.  III.105).  Ki  telik  a  pihenés  is  forgatásában, 
mert  a  szakaszok  nem  nagyok  (Fal :  UE.  467).  Ászt  bé  kel 
számlálnod  az  multiplikálásban  az  többi  köziben,  mert  k  i  n  e  m 
telnék  az  próba  egyébként  (Helt:  Aritm.  E5).  Vmiböl  ki- 
telik: Az  kiküldendő  pénznek  adóból,  árendából  kell 
kitelni  édesem  (RákGy :  Lev.  149).  Az  másik  táska  is  olyan 
szin(i  leszen,  mert  az  veres  materiából  ki  nem  telik 
(LevT.  11,274).  Buteges  hajdúságnak  nyolczvanig  való  fegyverit 
is  elnyerte,  az,  nem  tudom,  honnan  telik  ki  (Bercs:  Lev. 
547).  Ha  olly  bő  leszen  az  koz  fSId,  hog:  mind  az  szanto  főid, 
mind  az  erdő  es  az  ret  ki  tellyek  belőle  (Ver:  Verb.  81). 
Nyitrátul  Tapolcsánig  lesz  az  ö  kegyelme  districtusa,  az  többi 
az  Zsitva  mellékin  Komárom  s  Esztergámmal  toldva  kell  kitelni 
(Bercs:  Lev.  279).  Vmin  l'delik:  Az  élő  istennec  kőuySregy, 
hogy  pokol  állapatból  ki  vegyen  és  meg  őrSzzen,  hogy  feye- 
den  ki  ne  tellyéc  (Cis.  A3).  Vkitol  htelih:  A  boszontás  min- 
den kis  e  m  b  e  r  t  fi  1  ki-telik  (Fal :  SzE.  529).  Nem  telik  minden 
mindenkitől  ki  (Fal :  UE.  420).  Egy  ale.'iandriM  pátri- 
árkától ki  tölt  volna  egy  hintó  és  egy  ló  (Mik:  TörL.  141). 
A  kitől  kitelhetik,  egy-két  szamarat  is  bé-ereszt  a  sátor-fák 
közzé  (Moln:  JEpül.  217).  Az  öveket  húsz  s  negyven  gombbal 
is  gomboztattók,  a  kitől  kitölt.  1759  (Hazánk  L294).  Ez  volna 
ám  a  jesuitica  bla.sphemia;  de  kitelik  tőled  (Matkó : BCsák. 
297).  Mikor  a  kósség  nem  tapasztal  egyéb  tisztes  jeleket  az 
udvarban  a  tzifra-ruhánál  s  hat  lovas  hintónál,  tsak  elhiteti 
magával,  hogy  őtet  szintén  úgy  illetné  ez,  ha  kitelhetnék  (Fal : 
NE.  12).  Tábori  dolgokban  nem  törődnek  .sokat  az  utóbbi  sze- 
rencsével, meg-elégedvén  azzal,  hogy  több  is  kitelhetne  tőlök 
(Fal:  UE.  487).  Minden  erejét  és  kitelhető  mesterségét  ajánlotta 
(Fal:TÉ.  632).  Magát  mindenhez  tudni  alkalmaztatni  alkalmas 
mesterség,  nem-Ls  telik-ki  erkoltst  ser  élés  nélkül 
(Fal:UE.  421). 

meg-telik :  1)  impleor,  compleor  MA.  [erfiillt,  angefiillt 
werden].  Az  istennel  meg  tolt  ember  (VirgC.  37).  MalastwaI 
ottan  megh  telyl  (PeerC.  238).  Az  en  testembevl  semmynemev 
dohossag  ky  nem  jfl,  ky  mynd  ezenképpen  meg  telyek  (MargL. 
94).   Nagy  evrevmmel    telének   meg   az   augelok  (ComC.  82b). 

34 


531 


MEGTELÉS— EL-TELDEX3ELIK 


TELE— TELJES 


Jevyetek  en  hozzam  myiid,  kyk  keuantok  engemet  es  az  en 
nemzetsegymbevl  tellyetevk  meg  (18a).  Mjkoroii  íiz  tengherbe 
vet5t  varsa  meg  telendyk  ínyudon  feleo  halakkal,  az  yokat 
valaztaak  h*  edeenyekben,  az  gonozokat  ky  banyák  (JordC, 
396).  Efle.s,«ege.s  illatokkal  meg  teolt  patyka  (DoitiC.  1.55).  Isteiiy 
zeretettel  (jlly  yghen  meghtoltenek  (írdyC.  5.59).  The  elreytedl)el 
meg  telek  iSnekyk  hasok:  de  absconditLs  tiiis  adimpletus  e.st  ven- 
ter  eorum  (KulcsC.  27).  A  vér  a  torkába  méné  állá  é.s  meg 
fűlléc  a  torka  vi-le  (Helt:  Knlu.  20).  Meg  tSlt  vala  az  ország 
oruockal,  toluayockal  (52).  Az  folyások  tellye-ssen  megtelnek  é» 
kaszáló  réteknec  fSuét  és  mozSknec  vetemenit  olvesztic  (Kár: 
Bibi.  1.475).  Az  folyó  vizec  hólt  testeckol  meg  teluén  ki  ne 
StISdgyenec  ('ISTb).  Adgy  zent  lelkSt,  hogy  az  te  ayandekiddal 
meg  tellyen  (Frank;  HasznK.  58).  Meg  tölt  .szorgos  fiile  már 
chászár  birénel,  hogy  jün  romlására  minden  erejével  (Zrinyi 
180).  A  menyi  darabját  mntogattyák  a  papi.stak  a  keresztnek, 
sok  tengeri  gályák  megh  telnének  véllek  (VárM :  Szöv.  226). 
Valamiket  jíivendíiltem,  mind  megtelnek  rajtam  (Bercs:  Lev. 
30).  Hadd  teljenek  tsak  meg  napokkal,  korosodjanak,  hűljenek 
(Fal:  NU.  251).  Meg-tellett  ez  a  tarka  világ  sokféle  Ixilondokkal 
(Fal :  UE.  469).  Se  elméd  .se  akaratod  meg  ne  teljék  úgy  akár 
minek  első  képével,  hogy  belé  ne  férjen  az  ut/ibbi  tvuli)sitá;-i 
iránta  (480).  3)  [satnror;  satt  werden].  Kynek  bowIa,s;i  eegye- 
beminen  megh  nem  lelhetyk  vala,  hanem  embery  termeezetbSl 
(ÉrdyC.  37).  lay  tfi  nektec,  kii:  meg  toltetec,  mert  meg  ehesztec 
(Helt :  UT.  Q).  Midőn  az  onibor  mog  nem  telhetie,  természet 
ellen  való  éhség  az  oUyan  (MA :  Scnlt  205).  S)  [mittísco ;  fett 
werdonj.  Jó  egé.sz.séggel  bír,  ugyan  meg  kezdett  telni  (R;ikGy : 
Lev.  130).  4)  [finior;  goendet  werdenj.  Zent  Ferenc-z  czudala- 
tost  gyczeryuala  teremtewtt,  az  predicacio  megteluen  (EhrC. 
140). 

[közmondások).  Pap  'sákja  soha  meg-nem  telik :  *avaritia  non 
habét  fnndum  PPBl. 

mégtelós :  impletio,  completio  MA.  erfüllung  PPB.  FSbon 
jaro  dolgokról  s-azoknak  meg  telésérSI   es  véghez  való  vitelé- 

rSI  (Ver:  Verb.  3). 

megtelhetetlenül :  fin.satiabilitor ;  unersattlich].  Gazdag- 
ságnak ehSzése,  tisztességnek  szominhozá-sa  meg  telhetetlenfii 
vagyon  ott  (Zvon:  Osiand.  239). 


megtöltség:  plenitas  PPBl. 


reá-telik :  1)  [praetereo ;  vergehen].  Ez  bodog  Emerencia 
Stollanostul  terSbon  essek  es  idS  rea  telnen  zille  els5  zillSttef 
(KazC.  44).  2)  (adangesoo;  anwacbsenj.  Hadam,  az  mint  latom. 
talám  3000-re  reá-telnék  holmi  ro.szszal  (Bercs:  Lev.  246).  S) 
(fatális  6o ;  verhangnisvoii  werden].  Az  hadból  haza  nem  ifin ; 
meT  reais  telik,  mert  eé  "■'  '"^'6*  talallia  (Fél:  Tan.  491). 

teli-telik :  (adimpleor ;  ganz  voll  werdenj.  Mig  az  8  vétkek- 
nek mértéke  teli  nem  lelik  (MHeg:'roszl.  M8)  A  tflredel- 
me.sen  magában  kiiilódó  szív  és  forró  sirá.ssal  teli  tíiit  egy  pái' 
szem  (Fal :  NE.  51).  Bezzeg  akk<ir  teli  telik  szive  haraggal,  bos-szii- 
Sággal,  irigyseggel  (107). 

telten-telik :  [ad  .summnm  impleor ;  bis  zum  rande  gefUllt 
werden).  T5ltíu  t'ilt  a  káromkodásnak  pohani  amaz  nagy  pa- 
ráznának kezében  (VárM:  Szilv.  68). 

Töldegél-ik  :  I)  f.sensim  compleor;  sich  állmaiig  anfiillenj 
A  variu  kSvoket  bána  egy  más  vtán  belé  aimyéra,  hogy  fely- 
lyeb  fellyeb  tfllhU'lgelnéc  az  viz  a  vederbe  (Helt:  Mas.  179).  2) 
[.sen.sim  praetereo ;  allmiilig  vergehen].  Ezer  hat  száz  után 
az  Stiien  negyedik   isten  tetszéséből  teldogelik  iltebr:  Ker.  35). 

el-teldegelik :  [circumagor ;  verlaiifen).  Egynéhány  szjiz 
esztendők  el-teldegelvén  j8ve  szokásban  (PAp:  Ujs.  329). 


1 

ultid| 
itel^ 


Tele,  teli :  plenns  MA.  voll,  gefiillt   PPB.  Épen  Cfi'>rdulti| 

teli-edény  :  cadus  a  sumnio  *pleuiLs  PPBl.  Kel)elet  penzuel  tel( 
hordozuan  bewsegest  ewzaegyeknek,  aruaknak  el  oztyauala 
(EhrC.  7).  Kyben  tellyeb  es  beeweb  wala  az  ew  zent  ffyanak 
zeretety  (ÉrdyC.  480j.  Sem  korczomara  kezdetnek  sem  i)enig 
tele  Ijoniak  iezeiet  seiiky  fellieb  ne  kezdli6.s.se  ne^  pénznél 
(RMNy.  II.3).  Egy  nyihány  sákot  télé  meg  tölténec  (Helt:  Cinr. 
15).  Hc't  tellyi  kosár:  septem  sportae  plenae  (Helt :  UT.  E).  i.li 
vizzel  a  tenger  (Mel:  Préd.  154).  Némelly  város  minden  iokuai 
tele  (Kár:  Bibi.  1.463).  Az  5  fei5  edéni  téijel  telic:  visiera  ejus 
plena  sünt  adipe  (524b).  Teli  hittel  es  erSsségel  chodákat  tézSu 
vala  (Beythe :  Epist.  21).  Mikor  éheznek,  hidgyék  er&isen,  hogy 
teli  torkok  borzatúróv.'d  íPá/.m':  Kai.  836i.  A  házban  levegi 
ég  siirfin  teli  sok  apró  porotskákkal  (Pázm:  Préd.  15).  Mikor  a 
hóid  távúi  vagyon  a  naptúl,  akkor  telinek  látszik  és  inkáb  fény- 
lik (23).  Nints  könnyeb'  dolog,  hogy  alázatosok  legyünk,  mert 
telik  vagyimk  aláz.is  okaival  (02).  Vévé  az  pobárt,  az  melljr 
nem  firas  volt,  hanem  borral  teli  (Zvon :  Post  r596).  Téli  vagyon 
ez  világ  pa|)ockal  (MA:  Tan.  113.5)  A  Sodorna  helyen  terii;ett 
almák  szépek  kivfil,  de  bel8l  telek  porral,  liamuval  (MA:  SB. 
185).  Teli  toroc  ivás.s.Hl  önnön  magát  meg-tolti  (Com:  .laa  Isi). 
Három  mérSfi  borral  teli  vSdrot  ajándékozzon  (Land:  rjSegíta 
L384).  Gumorai  és  sodomai  alnvi,  melly  kiyfil  megh  crth  sza- '. 
básii.  bel81  hamuval  és  korommal  teli  (ReudÉI.  A8).  Mint  a 
kalitka  hnzy  madarakkal  teli,  ngy  az  8  há7X>k  teli  álnoksággal 
(Nán:  Szftlitk.  435).  Csak hSrpentve avagy  sz(iesólve  isz.s-/.Hk  s-neui 
teli  torokkal  (Sam:  Cer.  93b).  Teli  torokkal  kiáltyni-,  hogy 
isten  szent  bibliája  nem  fflgh  az  ecclasia  méltóságátul  (Czegl 
Japh.  104)  Feje  teli  párával  sok  bortul  (Zrinyi  1 31).  E^i  all 
lag  tely  zakallas  porvall  (Radv:  Csal.  n.68).  Egy  tele  szúszéki 
végy  csak  egy  marok  búzát  ki  (ErdTört.Ad.  1161).  Sárral 
knt  (Illy:  Préd.  1.395).  Az  szépség  teli  kevélységgel  (IL2I4). 
én  szivemnek  minden  zxebje,  rántza  tele  a  Kédbez  való  szerel 
temmol  (Mik:TörL.  18).  Teli  hinti  az  asztalt  a  fekete  m( 
forníákkal  (Fal:  NA.  142). 

telesleg-tele :  [penitus  plenns ;  ganzlich  voll).   Ott   álla  ; 
szerelem  telesleg  tele  rühvel  (NótPM.  60). 

teliden- teli :  cw  Teliden-teli  ember  a  sok  nyavalával  (Pázm: 
Préd.  69).  A  nyelv  teliden-teli  halálos  méreggel  (814). 

telien-teli :  cw  Az  az  finlk  kárhozatnak  p<jhára  tellyen  ti 
csnrdiiltig  vagyon  meg  töltve  (Lép:  PTük.  Ml 7).  Un  azt 
ban  be  nem  fórkeztethetneiek,   holott  tellyen  téliek,  t8bb 
férhet  beléiek  (111.243). 

Teliebben :  [ac«uratius ;  ausfiihriicher).  Levelét  tfirflkre  !»• 
fordittatv:in  hatalmas  császárunknak  teljebben  el8  adtuk  (Muu- 
TME.  111.316). 

Telién,  telin :  [omnino ;  ganzlich).  Az  gonoz  tév8knek  ren- 
delt fogh.ázak  telin  valáiiak   p(I.S|)fik8kkel    (Pázm:  Kai.  53). 
az  edénke  vala  f8l  merzve,  kit  m.'uinával  tellyen  tSttenec  vi 
az  frigynee  ládájába  (Zvon:  Post.  n.603). 

Teliség :  fnimia  oneratio ;  übetsattigung,  ilberrúlluug].  Et 
testi  betegségeket  kSiinyebbíti,  a  teliségeket  flresiti  (Pázni:  1' 
439).  Tsak  nem  minden  betegség  teliségbfll  vagyon  (837).  Seni 
üresség  sem  penig  valami  teliség  nem  volt  (Kor:  EVéd.  197). 

Teljea  (í.'.<  Tbaly:  VÉ.  11.117.  íf'7ir<  MA:  Bibi.  V.8.  '  •'   ■• 
Helt;  VigK.  24):    1)    plenns,   refertus   C.    voll  PPB.    Ysten(i<l> 
barattya,  kyt  hallottuala  telyessnek  lény  yozJigoknal  iF.lirC.71^£ 
Het  kosarukat  tenes.<eket :  septem   .sportas    pleiuis  (Miinch.  4^  ' 
Bel5l  telTeseo  vattoc  ragaduzattal  es  vudoc-saggal  (57).   '•  i . c 
ezey   teUe.-^ek    boituan   ebbSI   abba:   promtuana   eurutn    iliiui 
eructantia  ex  Iuk-  in  ilhid  iA|iorC  116).  Telyes  vala  ez  zentsegMJ 
atyának  bezwlo  kegiessogel  (VirgC.  46).  Kezde  zegenyeknek  Ofi 
lány  viselueu  \V  kebelei  telyes  pénzeket  (84).  Ezenke|>|x>n  e  l 


TEUES 


TELJESEDIK— BETELJESEDIK 


534 


>hart  is  veuen  meg  alda  (WeszprC.  48).  Tellyes  volt  malaz- 
AtraC.  17).  Tellyesek  hallottaknak  tetemeyivel :  plena  sünt 
js  mortuorimi  íJordC.  •128).  Vala  egy  edeeuy  oth  tellyes 
tel  (695).  Mynd  borral  tellyesek  (710).  Leleek  az  egyhazat 
snek  néppel  iDomC.  208)  India  kSrúztien  barátokkal  telle.s 
:).  83).  Ijitüok  ewth  tellyestb  nialazttal  es  ypassaaggal 
íC.  U4).  Átokkal  telyes  fi  zaya  os  chalarilsagal  A  iiyelwe 
;tC.  15).  ÓrSmel  teliesők  valanac  (TelC.  63).  Az  fi  liolsői 
8o  alnoksagval  iTihC.  1).  Az  ember  keup.i  ideig  él,  tSIlyes 
iily.-iekal  (FTelt :  VigK.  24).  Allatok,  a  kic-  mind  elSl  e-s  mind 
tellLsok  valanae  .szemSckel  (Mel:  SzJáa  147)  Nem  boros 
aiiagy  telyes  gyomorral  soktac  ám  gondolkodni  (Mon: 
142i.  Tellies  orciiiiu  gyermek  (Fél:  Tan.  81).  Job  egy  sza- 
alat  békességgel,  hogj-nem  mint  a  meg  vágót  barmockal 
^s  h:iz  seml)51essel  (SalMark.  E3l.  Minden  hi.stóriák  és  min- 
sz.  atyák  irási  tellyesek  efiféle  csudákkal  (Pázni:  Kai.  64). 
umai  vallás  tellyes  ezégéres  bálványozással  (16S).  A  hirtelen 
IS  tellyes  biúságokkal  (Pázm :  Préd.  63)  Az  pohár  tellyes 
olayal  (MA:  Bibi.  H24).  Tellyes  vala  bSlczeséggel,  értelem- 
és  tudománnyal  (311).  Soc  tellyes  szekér  aniíyalokat  látott 
Taa  151).  FSkélyeckel  tellyes  vala  (Zvon:  Post.  11.25) 
épflleteckel  miudeuec  tellyesee,  rakva  vauuac  (Com:  Jan. 
Az  apostolok  minden  nyelvek  ajándékával  tellyesek  vóllak 
;  Vár.  49).  Tellyesek  a  ffileink  etiele  gyfilSItetésre  szerez- 
szókkal  (Pós:  Igaz.s.  L185).  Tellyes  pofával-is  kiáltya  (11.350). 
lely  eeclesia  a  szitkockal  tellyes,  konyveckel  nem  épfil 
;1:  Japh.  21).  Mely  csaknem  a  de.szkáig  volt  már  akkor 
el  tellye.s  (Nyr.  XV.269).  A  basa  rísa,  a  ki  nem  tellyes, 
nak  szép  fekete  magvok  levél  (Lipp:  PKert.  1.77).  Egy  nagy 
>dény  vizzel  tellyes  (riy:Préd.  1562).  Az  fazék  üresen 
léi  jobban  kong  (Thaly:  VÉ.  11.117).  Sokkal  biztat  mosoly- 
tellyes  tárház  ajánlása  ( Fal :  Vers.  862).  3)  [totiis,  omnis ; 
|.  Istenemet  nem  zeretem  telyes  ziuemel,  elmeméi  es  telyes 
lel  (VirgC.  5).  Vrani  zerettem  te  türviúedet  felles  napestig 
rC.  65).  ZSkseg,  bogi  egi  ember  meg  haliion  es  ez  tellies 
»t  el  ne  vezz6n  (WeszprC.  8).  Meginduhi  mind  a  télies  varos 
Mynd  ev  tellyes  rokousagyt  meg  iudehta  az  ev  nagy  re- 
lal  (MargL.  162).  Halwan  Heródes  kiral  meg  zomorkodek 
ynd  tellyes  Jeru.salem  vele  ezweu  (JordC.  358).  Inkab  yllyk 
led,  hog  el  vezyen  égik  tagod,  honnem  tellyes  tested  vet- 
pokorra  (367).  Mynd  a  télies  piaczon  által  uoiia  ótet 
rC.  193).  Halgatni  foguan  mind  a  télies  processio  (215). 
latik  vala  meggyohtaui  mind  ez  tellyes  velagot  (DomC.  3). 
1  ev  tellyes  testeben  rezketueu  (227).  Zent  atfadnac  kezébe 
om  meud  ez  teles  caladot  (VitkC.  99).  Zollyon  róla  mynd 
ez  ez  vylaagh,  tellyes  kerezttyenseegh  (ÉrdyC.  520).  Lakoz- 
mind  thellyes  Egyptomban  lErsC.  145).  Tellyes  tested  wy- 
1  lezen:  totum  corpas  tuum  lucidum  érit  (Pesti:  NTast.  11) 
1  a  tellyes  neep  hozza  iew  wala  (202).  E  szent  tudomaut 
s  életedbe  kőuessed  (Helt:  Bibi.  I.a).  Miczoda  haszna  vagyon 
nbemec  tellyes  minden  5  munkájában  (MA:  Bibi.  1.575). 
íes  életekben  raboc  valánac  (Zvon:  Post.  1649)  Tellyes 
i  életében  szomorú  (Mad:  Evang.  364).  Ezt  Kegyelmednek 
es  életemben  meg  Ígérkezem  szolgáhiom  (Gér :  Kái'Cs. 
84).  Nevekedik  mind  a  tellyes  napig  (Illy:  Préd.  1 146). 
ellyek  azt  irják,  hogy  az  elefánt  tellyes  életében  tsak  egy- 
vemhezik.  akkor-is  tsak  egyet  (Mi.sk:  ^'íert.  30).  Én  teljes 
[ségemmel  eljárok  magam  bivataljában  (Bercs:  Lev.  411). 
i'6s  gondom  az  lészen,  hogy  valami  gond  miatt  ne  fájjon 
m  (Fal :  NE  82).  3)  peifectus  MA.  vollkommen  PPB.  Füves, 
s,  nem  telyes  eszfl,  bolondos,  eszeWs :  lymphaticus  PPBI. 
!s  érdemét  vég  Isrl  vra  istenétől,  kihez  lőttel  (BécsiC  4). 
s  leelke  zerent  tellyes  bodog  (ÉrdyC.  58).  Wr  isteimek 
n  es  tellyes  hasonlatussaga  es  zyne  vagyon  te  benned 
rt.  Irgalnia.s.sagnak  theles  kewethtye  (RMNy.  11.7).  Nehéz 
égieknek  pénzerő!  teHes  értelmet  vennünk  (50).  Erről  szfik- 
tellesb  értelmet  venn&nc  (Born :  Préd.  226).    Az  5  igaz.sága 


tellyes  tekélletes  elég-tételt  kivánt  (Pázm:  Préd.  114).  Minden- 
kor a  tellyes  tőkélletességre  .szejielkedfuik  (Komár:  Imáds.  147). 
Altalkiildeni  az  gyalogot  provisio,  fizetés  nélkül  teljes  lehetet- 
lenség (Bercs :  Lev.  377).  Kristus  soha  tőlflnk  el-neni  váló  tel- 
lyes bóldogsiiggal  vár  bennünket  (Fal:  NA.  161).  A  kinek  min- 
den nyelve  jái-ása  tel!ye.s  tréfa,  nem  szinte  tellyes  ember  (Fal : 
UE.  405). 

Teljeséd-ik :  1)  compleor,  impleor  MA.  erfüllet  werden 
PPB.  A  siduc  ő  fldőzőiőket  megőluen  annyira,  bog  hetueu  őt 
ezer  niégőlettettec  telleseduenee :  ut  septuaginta  quinque  milia 
occisorum  implerentur  (BécsiC.  69).  O  zentsegős  vendégség,  kibe 
az  edőssegős  Cristost  ezik  es  5  kenna  eth  emlekőztetic  es  alle- 
lőc  malaztal  tellesődic  (NádC.  8).  Nylvan  walo  karhozathnak 
yegye  ysmertetik  megh  myudenben  akarattya  tellyesednye,  ke- 
wansagha  lennye  es  ez  wylaghyaktul  zeretetny  (ÉrsC.  282b). 
Az  gyermec  neuekedic  vala  és  tellyesedic  vala  bőitseséggel  (Kár : 
Bibi.  rn  52).  Minden  jókkal  tellyesedvén  teli  Hriimünk  és  fogyat- 
kozás-uélkűl-való  elégségünk  légyen  (Pázm:  Préd.  644).  Szűkség 
vólt  ő  reájoc  tellyesedni  aunac,  a  mit  Gregorius  ir  (MA :  Tan. 
1187)  Könyvei  tellyeseduek  szemébe  (Zrinyi  1118).  Az  erszény- 
nek fogjüg  való  apadási  nem  minden  belé  fúvással  teljesednek 
(Fal:  NE.  23).  Hogy  rajtmik  ne  tellyesedgyék  az  érdemes  bün- 
teté.s  hamis  esküvésbe  ne  e.ssünk  (SzD:  MVir.  84.)  2)  [snppleor ; 
ergiinzt  vferden].  Valakinél  mi  pénzt  találhattanak,  fel  vőttek, 
de  meg  igy  is  a  kivánt  summa  nem  tellyesedlietet  (Bartha :  Krón. 
6).  Az  ötven  ezer  forintiatt  akkor  adgiak  megh,  az  mikor  az 
keöwetek  Budára  haza  érkeznek,  úgy  hogy  kett  száz  ezer  fo- 
rintra tellesedgiek  (TudTár.  V.242).  S)  [augeor;  wachsen].  Las- 
.san  épülünk,  idővel  szóllal-meg  gyermekségünk,  idővel  vészen 
erőt,  idővel  tellyesedik  (Fal :  UE.  365).  A  természetnek  alkot- 
mányi mind  addig  nevelkednek,  teljesednek,  a  miglen  tökéletes 
korra  jutnak  (386). 

be-teljesedik :  1)  [impleor;  erfüllt  werden].  Lakozec  Ca- 
pharnaumban,  bo*  be  tellesednec,  mel  vagon  nionduan  Isayas 
propheta  miat  (MünchC.  19).  Bodog,  kit  valaztottal  es  hoziad 
vSttel  es  lakozik  te  hailakodban,  betellesednek  te  hazadnak 
jauiuai  (AporC.  11).  BetelTeseggek  eu  zam  diczerettel,  bog 
éneklem  te  diczőssegedet  (22).  Ziue  es  lelke  nagi  edeseges 
vigasagal  be  teliesedek  (VirgC.  25).  Ot  len,  ho^  bel  tellye- 
seduek vrnak  mondása :  erat  ibi,  ut  adimpleretur,  quod 
dictum  est  a  dominó  (JordC.  359.  360.  393).  Bel  tellyesed- 
uek az  ydeghen  nemzeteknek  ydey:  impleantur  tempóra 
nationum  (604).  Zent  teste  be  teliesődie  sebekel  es  zaka- 
dasokal  (DebrC.  310).  Yewyetők  enhozyam,  mynd  kewantok 
enghemet  es  az  zarmatssaghymbol  tellyeseggyetők  be  (ÉrdyC. 
529).  Az  gonoz  fogadaas  bynnel  tellyesődyk  be  (525K  533.  344b. 
174)  Completanak  mondatyk,  mert  ő  benne  thellyesedyk  be 
napnak  folyása  (ÉrsC.  26.  215 1.  Tetőled  zőletendŐ  ^Smőlé  scent 
leleckel  betellesodik  (TelC.  29b).  Az  barlangnak  négy  zegelethy 
mennyei  fenessegel  be  telyesettek  í3Ű4).  A  ty  nyayassagtokk;il 
eW'z^T  ryz  zerynth  be  telyessedem  (Komj:  SzPál.  102b).  Az 
Jo.sue  be  tellye.sedéc  bőlczeségnec  leikénél  (Kár:  Bibi.  I.190b). 
Az  bőicz  férfiú  be  tellyesedic  áldással  (675b).  Az  evangeliom  hir- 
detésének meg  kel  szfiimi,  mikor  az  hiueknek  szamok  be  tel- 
i  liesedik  (Fél:  Tan.  259).  Hogy  téged  szinrill-szinre  látván  bé- 
tellyesedgyOnk  a  te  házadnak  örömével  (P:ízm:  Imáds.  18).  ö 
általa  minden  jókkal  bé-tőltflnk,  tellyesedtünk  (Csúzi :  Síp.  674). 
3)  [consummor,  conficior;  zu  ende  gehen].  A  sirast  meguégez- 
uén  es  mond  napot  estég  annépec  ymadsaga  betelleséduén  még 
vigaztalac  Achioit  monduan  (BécsiC.  22).  A  sengénec  uapián 
mikor  vy  eledeli  áldozattal  áldosztoc,  a  tfi  hetetek  be  tellyesed- 
uén  szent  legyen  (Helt:  Bibi.  I.EeeS).  Borát  tarcza  kys  aszón 
napiayg,  mell  nap  be  tellieseduen  ky  kezdhesse  (RMNy.  II.2). 
Be  tellyesedénec  az  Moses  siratásánac  napiai  (Kár:  Bibi.  1.191). 
Ennec  az  ezer  esztendónec  elő.sz8r  be  kellene  tellyesedni  (Mon  : 
Ápol.  459).   Az   húsvéti  báránt  négy  napon  kellet  tartanioc,  az 

34* 


535 


BETELJESEDÉS— TEUIESIT 


BE-TEUESÍT— BETEUESÍTÉS 


536 


setétség  három  nap  tartott,  az  elsS  sz&lőtleknec  levágatá-soc 
negyed  napon ;  igy  tellyesodnec  hé  az  négy  napoc  (MA :  Bibi. 
I.58b).  S)  (taedet ;  satt  liaben].  Ne  járj  sokat  az  te  felebarátod- 
hoz, hogy  ha  te  veled  betellyesedic,  meg  ne  gyfllóllySn  (MA : 
Bibi  I.5(i9). 

beteljesedés :  explotio  C  (erRillungJ.  Az  Sarai  nem  vár- 
hattya  az  isten  igeretinee  betel lyasedését  (MA:  Bibi.  1.13). 

el-teljesedik :  [tinior ;  vollendet  worden].  Az  Cliri»tu.ssal  valú 
bódog  eggyesség  ez  világban  kezdetié  el  és  az  élet  után  teliye- 
•sedie  el  az  5r6c  bódog.'iágban  (MA;  Sctnlt.  941).  Cbristus  országa 
itt  kezdetié,  de  amaz  életben  tellye.'iedic  tekéllelesen  el  (1034b). 
Ha  az  5  tSle  vettetett  fidS  oI-tellye.sedik  (GKat:  Válts.  LIUl). 
Haroni  száz  esztendeje  el  telly&sedvén  (Diai.  149). 

elteljesedéa :  I)  foxpletio;  orfüllung).  Elegli  az  el  mwlt 
ydew  az  ydt'ghen  nemzeteknek  akarattyaiiak  el  tellyesSdesere 
(JordC.  852).  2)  [consiimmatio ;  vollendiingj.  Az  lelkek  variak 
az  szentek  szamának  el  telliesedeset  (Fél:  Tan.  99).  Bizonyo.san 
megleszen  ez  8  holnapnak  elteljesedeseben  (MoiiTME.  III.24U). 

ki-teljesedik :  1)  [impleor;  erfiillt  werden].  Az  i.sten  azt 
rendelte,  hogy  az  emberi  nemzet  az  íiíizas,ság  által  szaporogiek 
es  az  hluekiiek  számok  világ  végezetig  ebb61  tellie.seggiek  ki 
(Fél:  Tan.  4fil).  2)  fcon.snmmor;  vollendet  werden).  Mykoron 
ky  tellyesedennek  liA  tyztvviasynak  napyay,  vygyen  egy  ezteu- 
dey  baranth  aldoznya  (.lordC.  96). 

meg-teljesedik :  1)  [impleor,  repleor;  sich  erfüllen,  ange- 
tiillt  werden].  Te  uagy  pap  Melhy.sedeknek  zerzete  zerent,  hogy 
menden  ygeretek  Cristu.stol  az  zerzetnpk  lewtek,  azokban  we- 
gesleg  meg  telye-segyenek  (EhrC.  124).  A  mynek  meg  keel 
tellyesíVlny,  yol  twggyatok :  quid  detineat,  seitis  (ÉrdyC.  29b). 
Akkoron  meg  tellésodic  vala  az  mi  szauc  neuetessel  (Szék : 
Zsolt.  136).  Szent  leleckel  meg  tellyesedic :  replobitur  spiritu 
sancto  (Helt:  ITT.  02).  Meg  tellye.sedic  e  mondás  (Born:  Préd. 
398).  Az  mez5c  iuhockal  meg  tellyesednec  (Kár:  Bibi.  I.ő64b). 
Meg  tollyesedie  az  5  báz;i  bflntetéseckel  (665b).  Az  mit  Kd 
az  Évában  fel  nem  talált  volna  i.s,  az  Mariában  azok  mind 
megteljpsedjenek  íI.,evT.  11.282).  Az  atyai  átkok  mind  meg- 
tellyesednek  (Pázm:  Préd.  216>  Míg  megtellyasedéc  minden 
be.széd :  donec  omnia  verba  complerentnr  (MA:  Bibi.  1. 196).  2) 
fsatior ;  satt  werden].  Kiczoda  tellyesedhetnéc  meg  az  isten  di- 
ezSségénee  látá.sával  (M.\:  Bibi,  111.179).  S)  (aocumnlor ;  sich 
anhiinfenj.  Megtellyesedett  benne   a   gonosz   (SzD:  MVir.  116). 

megteljesedéa :  [expletio ;  erfüllung].  Mind  kollégyiom, 
pü.spfik  onnan  elkfiltHztenek,  de  még  eddig  az  Ígéret  meg-tel- 
lyesedését  várja  (Bod:  Pol.  159). 

Teljesedós :  complemontum  MA.  erllillung  PPB.  Boldog- 
ságodnak ezen  vártt  tellyasedését  ábrázatodon  olvastam  (SzD : 
MVir.  426). 

Teljesen:  1)  plene  C.  [voll].  Igen  k&serí.sóggel  tSltSt  be 
engemet  a  mendenhato,  téliesen  menec  ki  as  heian  hozót  még 
engemet  vr  (BécsiC.  3).  Wr  i,sten  ezeket  tellyesben  tugya  (DomC. 
323).  Mynd  ket  kezoyt  tellyesen  wallya  ayandokokkal  (ÉrsC. 
533).  Mennél  tellyesben  virágoznac  az  fác,  annál  kSzelb  az 
nyár  (MA :  Si-ult.  25).  I.sten  a  holdat  tellyesen  teremtette,  ez 
ptidig  mingyárt  a  fiivek,  plánták  jováért  meg  kezdett  fogyni 
(Illy:  Préd.  1.211).  2)  fperfecte ;  vollkommen]  Az  een  Sth  erze- 
kSnseghymbe  ek(V5n  ees  telyesón  zerzeel  (WinklC.  244).  Ne  kapj 
ollyas  mulatságon,  a  melly  megkiváiija,  hogy  ember  teljesen 
reá  föggeszsze  elméjét  (Fal:  NE.  26). 

Teljeses :  plenas  .JordC.  892.  (voll).  Az  zekiiek  k&cpette 
es  kewrSle  neegy  lelkes  allatok  tellyeses  zemmel  cl5l  e.i  wtol 
(JordC.  892). 

Teljesít:  1)  compleo,  impleo  MA.  erfiillen,  anfiillen  PPB. 
Az  isten  telyeseychen  tykteketh   myuilen   ^Amiiel  (Komj :  Sz- 


Pál.  100).  Mikor  elközelgetett  születésének  ideje,  ki-mondhatat- 
lan  örömmel  tellyesíti  szent  annyát  (Pázm:  Préd.  103).  2)  (per- 
ticio,  perago;  voUenden,  vollfiibrenj.  Azt  a  mit  egymásnak  i 
fogatunk,  telyesihAk  (VirgC.  56».  A  tíruent  nem  tellyeséti  (Tel:| 
Fel.  77).  Sokat  igér,  semmit  nem  tellyasit  (Det-si:  Adag.  64). ' 
Uram  tellye.sitsed  kéré.sit,  ha  tetczik,  országo<lnak  népe  azz;il 
számosodik  (Szatm :  Dom.  Elíb  27).  Az  is  kívántatik  emberben, 
hogy  .szép  ajánlásukat  tegyen  beszédiben,  ajánlásit  jó  kedvel 
tellyaiit.se  (Fal:  UE  387).  S)  [suppleo;  ergánzen).  Nyolc  faordo 
mezem  vagyon,  byzem,  hogy  tyz  hordóra  thelesethethem  (LevT. 
1.87).  Vérnek  fogyatkozása  másunnan  nem  pótoltatnék  és  he- 
lyére nem  tellyaiétetnék  (Pós:  Igazs.  IL133). 

be-teljesít :  I)  adimpleo,  expleo  C.  compleo,  impleo  MA. 
einfüUen,  anfiillen,  ertüllen,  voll  machen  PPB.  Az  zent  keuan- 
sag  es  az  io  akarat  mind  be  teliesitete  (VirgC.  99).  Tellyesey- 
czetek  be  ty  atyatoknak  zanívt  (.JordC.  429).  HA  z^mSketh  be 
tellyaseythween  gonoz  kywansaggal :  oculos  habentes  plenos 
aduiterii  (H.59).  Remeenseegnek  wra  istene  tellyeeeychen  be 
tyteket  minden  eremmel  (ÉrdyC.  91.  Istennek  zent  rnalazttya 
tellyeseyche  be  a  my  tuilatlan.sag\vnk  fogyatkozasaat  (533b). 
Nylwan  yelentheed  megli  énnekem  az  erek  eelethnek  wtath, 
lieeh  thellyeseytheel  engemeth  nagy  eremmel  lÉreC.  137).  Zent 
malazttal  tegewdeth  be  telleseythe  (Poz.sC.  46).  En  vagyok,  ki 
te  veled  iol  teszek  os  minden  ioual  be  tellyeseytlek  (Bát : 
KTud.  19).  FIa'<zna  i>edig  az  o  ez,  hogy  az  flres  helt  be  tellye- 
sitcze  (Helt:  Aritm.  A2).  Örök  áldomá-sával  hé  tellyesíti  az  em- 
beri nemzetet  (Pázm:  Préd  158).  Az  mi  csorba  es  nem  tellves, 
az  bocsát  magahoz  ollyat,  mely  az  6  csorbasagat  be  tellyesitse 
es  §ppe  tegye  (MNyíl.  Irt.  81 1.  2)  [[lerficio,  perago;  vollfUhren, 
vollbringen].  Sem  zi^nt  meg  az  eml)er,  hanemha  betelleseitendi, 
melfeket  bezéllét  (BccsiC.  8).  A  hiruadag,  me[  te  orcádat  még 
foglalta,  tauoziec  el  te  tólle<l,  ha  ez  en  igeimet  alaitod,  hog 
be  ném  telleseitetic  (21).  Nem  iSttem  tSnient  féltenem,  de  be- 
tellaseilenem  (MiinchC.  21).  Kezde  azon  gondolkodni,  hogi  mi- 
kepen  \Tnak  paranczolatyat  he  teli&sythe  íVirgC.  251.  Az  kegie« 
Xps  az  Atet  zeretAknek  kewansagat  zokta  l>e  teliesiteni  (28). 
Az  farkas  niluan  való  iegiekel  fogada  mindezeket  be  telyesy- 
teny  (55).  Tolyesihed  be  azokat,  melyeket  ballotal  (84).  Ez  zent- 
segSs  gondolat  embSmec  tehetsegSt  aad,  hogy  az  istennec  meg 
esmért  acaratfat  betefo.iithe.'we  (NádC.  48).  Ez  pr)\incialis  haeya, 
hogy  az  sororok  mezehtelen  fevlden  Hyenek  as  bevhtevilyenek, 
kyt  ez  sororok  mynd  be  tellyesohtenek  (MargL.  79).  Semmy- 
nemev  teremtet  állat  be  nem  tellyp-seytette  ez  parancholatot 
(ComC.  48).  Y^  yllyk  mynekAnk  mynden  yga.s.'sagot  t*!  telle- 
seytenvVnk  (.JordC  362>.  Hog  niyndent  be  tellyesíytittenek 
volna  \Tnak  tilrvenye  zerent,  haza  teréének  Galylealmn  az  hA 
vara,«okban  (525>.  Az  istennek  igeiét  be  teliasiti  (DebrC.  131)^ 
Az  engedelmességet  vigan  telyeseyteneek  be  (IMmC.  239).  A  ■ 
eretnek  meg  evrevle,  egy  eyet  zerze,  kyben  ez  dolgot  be  tel- 
lyeseyteneye  (302).  Ygen  yllyk  mynekewnk  mynden  yga.s.sagot 
be  telly&seytouewnk  (ÉrdyC.  347).  Be  telyasehe  ht  mynden  tha 
keresydelh  (KulcsC.  36).  Amynemew  remenseegek  az  kewsees"- 
nek  felAle  vagyon,  azt  volta  .serenth  be  tellyeseylhy  (Komj: 
SzPál.  7).  Alld-meg  fog,ndá.sí>dat,  tellyesit<d  bé  Ígéretedet  iPázm: 
Préd.  543).  Te  énvelem  az  atyai  gondviselésnek  és  szerelemnek 
minden  czikkelyit  bé-tellye.sited  (Pázm:  Iraáds.  7).  Ha  az  elejbe 
adott  oktatásoknak  bé-tellyositöje  leazen,  szent  ember  lészea 
(Fal:SzE.  5121. 

beteljesítés :  I)  explementum  C.  expletio  MA  anfUlliing, 
erfiillnng  PPB.  A  mennyin  azilkségeaek  lesznek  a  mártyrok 
számának  bétellyasilé.'iére  (Illy:  Préd  1.2131.  2)  [perfectio  ;  au* 
filhning,  vollbringnngj.  Az  megh  hagioth  paranczolathnak  be 
tellye«yt»!onek  glarlosagarol  (VirgC.  1291.  Legyen  vetekedeí 
ynkab  az  l>e  telyesitcsnek  aytatiwsagarol  (1471.  Ez  azzonyallal 
kére  Damancost,  hog  az  ev  zílevtetit  teuneyc  alkolma.ssa  az  ev. 
fogadiissauHk  be  tellyeseytesore  (ÜomC.  175).  Az  paraoczolatok 


EL-TELJ  ESfr— TELJESÍTHETETLEN 


TELJESSÉG— TELJESSÉGGEL 


538 


bee  thellye6e.vtte.se  iiekAl  seuky  ydvassegeth  nem  lelhety 
1  277).  Légy  irgalmas  nékem  üdímnek  ntólsó  be-telyesi- 
or,  midfin  érzt^keiiységim  liáboriisághan  lesznek  (Pázm : 
s.  2771.  Az  törvénynek  bé-tellyesit^se  az  .szeretet  iPázm: 
761).  Bé-veszi  isten  az  5  biveinek  supplicatiujokat,  de  a 
lasitést  alkolmatew  id5re  bala-sztya  (Meuy:  3Jaj.  II 177). 
uram  felmenvén  Budára  az  vezér  eleibon  ez  .ii,irczoltatá.s 
esitésekor  volt  költsége  4  frt  76  d.  (M>.uTME.  L316). 

teljesít :  [perago ;  zu  standé  bringen].  A  mit  régen  szol- 
)lt,  mostan  el  telliesitette  (Fél :  Tan.  Elíb  2). 

•teljesít :  (suppleo ;  ergiinzen].  A  Christns  érdemjét  mint 
li  hijjánost  és  fél-szegnt  azokval  akarják  ki-tellyesitenie 
t:  Válts.  IL  Elíb.  31).  Vágynak  a  mi  nyelvfinkben  sok 
vonatott  szók  is,  a  mellyek  szépen  kitellyeslttethetnek, 
tirvarju  pro  tarka  varjú  (CorpGramra.  313).  Az  segítséget 
ssa  el,  de  elsSben  mo.stan  bátor  csak  bat  ezer  kopjást, 
t  a  végekbíl  is  kiteljesítheti  (ErdTörtAd.  L327). 

;eljesítós:  1)  supplementum,  addítamentnni  Ver:  Verb. 
30.  ferganznng].  2)  [perfectío;  ausfuhrang].  Quintus  Cur- 
I  az  nagy  Sándornak  viselt  dolgairól  írattatott  históriának 
lyesitesenek  els6  kSnyve  (Forró:  Cnrt.  1).  Hite,s  embereket 
Ijen  annak  a  sónak  vágatására  és  kiteljesítésének  vigyá- 
i  (ErdTürtAd.  in.331). 

!g-teljesit :  1)  compleo  MA.  erfiillen,  zufiilleu  PPB. 
eych  meg  engemet  zent  leieknek  heeth  ayandekyval 
2.  225i.  Az  zegenseget  az  ew  kazdag,sagabol  keuanya  meg 
yteny  (VirgC.  127).  Isteni  esmeretsegnec  bSlchesegeuel  meg 
iettene  elmeieket  (Mon :  Ápol.  24).  Oh  áldott  malaszt  tellye- 
eg  engem  idején  a  te  vigasztalásiddal  (Pázm:  KI'.  381), 
csequor,  conficio,  absolvo ;  voUbringen,  vollfiihren].  Igére- 
igtellyesíteui :  promíssum  *absolvere;  fogadá-sát  meg-tellye- 
:  *liberare  fidem  suam  PPBl.  A  byro  fráter  Bemaldnak 
ilczegyt  mendenestewifognan    meg    tellyeseyte  (EhrC.  22). 

hogy  ewtett  vettne  által  az  tónak  nemynemew  zygetebe, 
Aa  (h)  azt  megtelyeseyte  (26).  Az  sido  feíedelmekhSz  mene 
arula.sth,  kyt  zerzet  vala,  meg  telieseíteny  (WínkIC.  144). 
t  fogatam,  meg  nem  telyesitettem  (VírgC.  .5).  Walamyt 
ak,  ysten  es  akarya  es  megh  telyesyty  (ÉrsC.  337).  Ha  en 

fogadasomot  es  felSi  meg  mondót  napra  meg  nem  thel- 
?nem,  hat  hew  kegelmeneek  hatalma  legyen  en  érettem 
any  (RMNy.  II.lO.ö).  Hiszem,  hogy  ó  szent  felsége  igaz  igé- 
neg  teljesíti  rajtad  (LevT.  n.80).  Ha  ki  j  5  akarattyából  iste- 

valamire  kSti  magát,  bflnt  v;ill,  ha  meg  nem  tellyasiti 
:  Kai.  481).  A  te  kegyelmességed  reá  segített  a  munkára, 
izegSdésedet  megtellyesítenéd  (Pázm:  Préd.  72).  Minékünk 
Íves  és  azt  akarjuk,  hogy  mennél-hamarább  meg-tellye- 
k  (Bod:  Pol.  139). 

.-teljesít :  [suppleo,  reficio ;  erganzen).  Az  bort  négy 
laron  keztek  reánk ;  montha  vala  K.,  hogy  az  legenyek- 
iz  menny  heya  vagyon,  rea  tellyesetsek  (LevT.  I.248> 

fig-teljesít :  [expleo ;  ausfüllenj.  Ty  eeletteknek  napya- 
>eghyg  tellyeseytSm  (JordC.  60). 

jesités :  completio  MA.  [consummatio ;  aasfiibrung,  vol- 
)g].  Szép  intésekkel  serkentettek  mindeneket  hívatallyok 
ítésére  (Pázm:  Préd.  c3).  Isten  azt  fogadá  Ábrahámnak, 
az  ígéret  fóldének  lakosit  kí-gyomlállya,  de  ennek  tellye- 
sokáíg  halad  (121).  Utolsó  tellyesítésre  jutott  a  zsidók  go- 
ga,  mikor  megölék  az  isten  fiát  (559).  Rendeletem  tel- 
sét  mindenkinek  ajánlom  (MonTME.  Vin.323). 

jesíthetetlen :  [quod  effici  non  potest;  unerfüllbar]. 
teljesíthetetlen  kíván.ságoknak  leszegése  végett  elküldet- 
bizonyos  ajándékokkal  Babocsay  Izsák  és  Mészáros  János 

'-.  Moa  L63). 


Teljesség:  con)plementum,  plenitndo  C.  MA.  (integritás, 
abundaiitía ;  das  vollseín,  fiille,  da.s  ganze).  Ez  az,  ki  en  utan- 
nam  iouendó  e-s  előttem  lótt  os  5  teffesegebSI  mend  mfi  v6t- 
tíinc  malíiztüt  malaztert  (MiinchC.  169).  Ez  zent  aztalon  vagon 
miuclíu  malaztiiac  tellessege  (NádC.  30).  A  b5lcclie.s.seegh  flfel 
magaztatík  es  zents.seeghes  tellyes-seegben  chodaltittatyk  lÉrdyC. 
474b).  Meel  ydSnek  tellyesseege  chak  eegy  iiapp  vala,  de  hoz- 
yasaga  barom  zaaz  eztendSt  teett  vala  (514b).  Eenem  az  wylaag 
ees  A  telyessege  (KeszthC.  125).  Az  áldomásnac  tellye.s.ségéuel 
megyec  oda  (Helt:  UT.  s4).  Meg  láttuk  isten  tellies-seget,  min- 
den gazdagságit  (Mel :  Szján.  297).  Az  istenség  telliesege  vagiou 
az  attiatnl  az  fiúban  termeszét  szerent  (Fél :  Tan.  29)  Az  .szív- 
nec  tellye.sségébíl  szól  az  ember :  ex  abundaiitía  cordLs  os  loquí- 
tur  (MA:  Bibi.  IV.  14). 

Tellyességes :  1 )  [plenus ;  ganz  voll].  O  aldot  zent  zyz  te 
mynden  yozagokkal  es  choda  teetelekkel  tellyesseeges  (ÉrdyC. 
490b).  3)  [perfectus,  absolutus ;  vollkommen].  Ez  bodog  zyz  Ma- 
riában vagyon  tellyességes  es  evrevk  hatalmasság  (ComC.  34). 
Az  te  zyvvedeth  tellyesseghes  zeegenseghnek  akarattyara  fordo- 
had  (ÉrsC.  288).  Az  mi  SrSmflnc  ackor  lészen  tellyességes,  midSn 
mi  egyszer  igazán  kezdfiuc  élni  (MA:  Scult  935). 

Teljessógesen :  fprorsus,  pláne;  vollstandig,  ganz  und  gar). 
Semmi  ugy  meg  nem  bontogattya  természetünk  állapottyát  mint 
a  halál,  melly  éppen  és  tellyasségesen  mi-voltát  el-rontya  (Pázm : 
Préd.  994).  Nem  elég,  hogy  egész  életét  valaki  tellyességesseu 
czac  az  olvasással  es  tanulással  t5lcze  (Zvon:  Post  I.Előb.  5). 
Az  pogánság  néha  teljességesen  ellepte  szegény  hazánkat 
(SzEszM.  1.75).  Az  atya  magát  egész  tellyességesen  az  6  fiába 
kinyomta  (MA:  Tan.  99).  Nem  mondatik  együgyüképpen  és 
tellyeségesen  (Illy:  Préd.  11.8). 

Teljességgel :  pláne  C.  penitus,  prorsus  MA.  giüizlich,  gauz 
und  gar  PPB.  Tellyességgel  semmi  deáksága  nem  volt:  *niliil 
admoduin  literarum  sciebat;  tellyességgel  nints  hajlandósága  a 
fisikára :  *totus  est  alienus  a  pliysicis  PPBl.  Te  nemynemew 
kewekrel,  kyket  entewlem  vetél  vala,  nem  fizettél  telyesseguel 
meg  (EhrC.  7).  Varom  azt  tAled  telyes.segel  (VirgC.  85).  Tel- 
lyessegghel  ky  vonzya  magát  az  rwhabol :  tollit  plenitudinem 
ejus  a  vestameuto  (JordC.  379).  El  reyt  három  anny  tezttaban, 
myglen  tellyessegghel  meg  kellyeu  (395).  Mykoron  valaky  ev 
vele  zevkes  vala,  ev  magát  ev  neky  tellyes.seggel,  keez  leiek- 
kel agya  vala  el  (DomC.  222).  Vme  ymaran  tellyesseeggel  ewt 
eztendey  wagyon,  my  wita  penitentiat  tart  (ÉrdyC.  340).  Tegyen 
tellyes.segel  walo  gyónást  (ÉrsC.  271).  Tellessegel  testy  binSkbe 
uagok  (KazC.  97).  Az  koporsó  tellessegel  el  egSt  (TihC.  1 2).  Tel- 
liessegel  el  farattak  vala  (CsomaC.  42).  Telfessiguel  meg  ighett 
áldozat  (Sylv:  UT.  11.107).  A  napnac  telliessigel  el  fogia  finie  a 
tLszta  egSn  (Szék:  Krón.  38).  Az  5  bele  mind  telies,seggel  a 
székbe  hulla  (Helt:  Bibi.  Lb4).  Tellyes,ségel  elpusztitsatoc  min- 
den helyeket,  mellyeckbe  a  poganoc  az  ő  isteneket  tisztelték 
(Helt;  Bibi.  I.Qqq2).  líg  patak,  mel  néha  elapad  vala  tele,segel 
(RMNy.  11.47).  Ha  thellyesseghel  sentenciara  megen  az  pe^vr, 
repulsiot  kelletyk  thenny  (LevT.  1.102).  Azt  veltec  ackor  az  en 
ellensegim,  hogy  immáron  tellyesseguel  el  vesztem  (Bom:  Ének. 
284).  Ebben  vagyon  tellyességgel  az  numeratiónac  tudománya 
be  foglalva  (Helt;  Aritm.  02).  Sok  igéket  nem  tellyességgel  ma- 
gyarázhattunk ki  (Decsi :  SallC.  Elób.  8).  Tellyességgel  nag  tré- 
fása? es  nyaiassag  vala  benne  (Decsi:  SallC.  19).  Annyira  gyöt- 
rik magokat  éhsfggel  és  szomiusaggal,  hogy  tellyességgel  pokol 
szint  öltöznek  fol  (Pécsv:  Fel.  852).  Mely  igeret  ezt  .szerzi, 
hogy  soha  tellyes.seggel  el  ne  foggyon  az  ecclesia  (EsztT :  IgAny. 
123).  Ezeket  nem  a  végre  irom,  hogy  tellyességgel  haszontalan- 
nak Ítélném  a  bibliának  közönséges  nyelvekre-való  fordítását 
(Pázm:LuthV.  27).  Az  római  birodalmatis  el-temeti  tellyesség- 
gel (Pázm:  Kai.  666).  Tellyes,séggel  megszárada  az  föld  :  arefacta 
est  terra  (MA:  Bibi.  1.7).  Ninuz  tellyességgel  semmiec  (MA :  Tan. 


539 


TELJESSÉGTELEN— TELHETETLEN 


1133),  Tellyességgel  eldfilióttec  és  iiaé  kiáltá&sal  rohannac  el6 
(MA:  Scnlt.  411).  Abban  fellyesséK(;cI  meg  njugyfiszom  (Czegl: 
Japh.  146).  A  kétell(e(lé.s  még  tellyességgel  ki  nem  flresi'ttetet 
(Illy:Préd.  129).  Mi  nem  telje.sséggel  elfogyott  már  bitünk 
(Tbaly:Adal.  1.46).  Síiprejére  sziillotl  én  tellyességgel  végesza- 
katt  te-beimed  a  tieme.'wégnek  (Cm'izi;  Síp.  567).  A  te  Sledben 
adom  tellyeíséggel  magamat  (í^al:  NE.  10). 

Teljessógtelen :  [imperfectus;  imvollkommeuj.  Állliatatlan- 
ságát  az  tellyes-ségtelen  szerencsének  jíl  megkelleue  gondolniok 
(MA:  SB.  82).  Kogjatkozásos  és  tellyességteleu  az  szerencse  (93) 
A  biveknek  az  o  tSkélletessége  csak  félszeg  és  tellyességteleu 
(P(S.s:  Válasz.  156). 

Teljeaségtelenség :  [mendcsitas ;  unvollkommenbeit].  Az 
mi  atyánc  az  mi  engedelmességiinket  jo  kedvel  veszi,  uolia 
sük  erStelenséggel;  tellyességtelenségeckel  legyen  is  megele- 
gyítve (MA:  Scult  624). 

Teljestelen  :  fimperfectns ;  nnvnllkommen].  Némelly  com- 
po.sihimok  egy  igével  mondatbatnak  ki,  nolia  a  kjzség  nem  él 
vélek,  mint  egé.«ztelon,  tellyestelen  avagy  tellyetlen,  üilajdon- 
talán  (GKat:  Gramm.  153). 

I  Teljesül) 

Teljesülét:  (impletio;  erfiilhma].  Zőz  Maria  tewee  az  6 
zenth  fyath  az  yazolban  barom  okaertb,  oiewzer  yras  zerenth 
walo  byzonsagnak  tewlyesSletyert  (ÉrsC.  331). 

Teljetlen  fi.  Teljestelen) 

[Teljőd-ik] 

be-teljödik :  [impleor ;  erfullt  werden).  Szent   leiekkel  be 

telÜBŐdik:  spiritu  sancto  replebitur  (Fél:  Bibi.  1.84). 

(Teles] 

hold-telése:  [pleniluuium;  voUmondj.  Az  topasinsnak  ereje 
a  holdnak  telesével  és  fogyásával  nó  és  fogy  (Kecsk :  ÖtvM. 
272). 

idö-telés  :  (lap-sus  temporLs ;  zeitverlauf  |.  Kívántatik,  bogy 
az  .szokásban  idii  teles  legyen  az  az  elégséges  idotfll  fogvan 
(jltenok  legyen  vele  (Ver:  Verb.  EMb.  51).  Az  bamisság  idfl 
telesei  annyira  szaporodót,  bogy  Ágoston  doctor  nyolczvan  nyolcz 
bamis  értelmet  számlált  az  5  idejeigh  (Alv:  Post  165). 

kedv-telés :  (delectatio ;  das  bebagen).  Hogy  sem  búval 
meg  epednem,  jobb  kedvem  telessel  balált-is  szenvednem  (Pbil- 
Flor.  9). 

(Teleszt) 

meg-teleszt :  [adirapleo ;  erfiillen).  Feyrwary  János  kMte 
magát,  bog  az  sokadalomra  énnekem  meg  kAldy  az  hus  foryn- 
tot,  ew  az  ew  sawat  meg  nem  telesztete  (RMNy.  1L20). 

Telhetetlen :  ÍQ.satiabilis,  inexpletii^,  iuexplebilis  C.  insatu- 
rabilLs  MA.  [unersJittlicb).  Vezedelmasb  pocol  tewzenek  telhe- 
tetlen langa,  hodnem  níjmt  farkasnak  gyewihewtsege  (EhrC. 
151).  Nem  volt  e  vylagon  oly  igen  telhetetlen  ffcneny,  bogi 
anera  keuanta  volna  az  marhat,  mikepen  ez  btidog  atya  az  zent 
zegeaseget  (VirgO.  32).  Rágalmazót  í(l)d5z8k  vala  kevel  zemmel 
09  telhetetlen  zivel  (l)öbrC'.  178).  A  lanchaknak  egykénél  fe-s- 
venyoknek,  telbetetlenevknek  beleket  ky  ontanaya  (IJomC.  177). 
Nagyobban  vonzón  teegejdet  az  telhetetlen  kywaiLsaagh,  houuem 
az  balvvan  istenek  yinadasanak  bewehewlety  (ÉrdyC.  330.  408. 
593b).  Ragahnazoth  háborgatok  vala,  kewelyekUel  ee«  ^y^vbely 
telhetetlenekkel  nem  ezein  vala  (Ke«zthC.  264).  Az  ig5n  fodor 
haitik  igen  tAsnen5k  es  telhotetlenSk,  de  az  bodog  zyz  Maria 
nem  wala  sem  fftsnen  sem  telbetotlen  (TihC  103).  Az  telhetet 
lenec  es  az  hitetleneknec  színeket  fel  hidíttya  az  S  aftyoc  az 
Srdflg  (ISoi-n:  Evang.  IV.30).   Ez   világi   dichekídesbeu  telhette- 


TELHETETLENKEO-IK— TÖLT 


n6k  68  keuelysegSkben  fSl  fualkottanak  (Frank:  Ha.sznK  ii. 
Ha  illyen  geriedezS  aszony  emberekben  tellietelleunel  iartac 
volna  (Mon:  Ápol.  314).  A  töb  emberek  értelme  telhetetlen  a 
természet  titkainak  által-értésében  (l'ázm:  Préd.  62).  ííemmit 
sem  talál  ott,  mindent  meg-évén  a  telhetetlen  tftz  (Gyíinj;)  1 ' : 
Oiar.  74).  Telhetetlen  vagyok  a  Kéd  leveleinek  ülvíisá.s;íli:iii 
(Mik:TOrL.  34).  A  gulo  a  vadaknak  nyakokba  szokott  ugre  i 
ólly  igen  telhetetlen  nagy  ehetfiség  bántja  iMisk:  VKert  2  _ 
Mulatságinkbau,  viga.sztalás  iikban  telhetetlenek  no  legyünk 
(Fal :  liE.  586).  Oldalié  szemekkel  mind  megtekéntelvén  ttlliu 
tétlen  vala  reá  nézé.sében  (Fal :  TÉ.  709).  Az  aszszony  állat 
telhetetlen  (Orczy-KOltH.  150). 

Telhetetlenked-ik :  (satiari  neqneo;  unersáttlich  s«- 1 
Illik-e,  bogy  tisztektjen  és  bötsületekben  telhetetlenkedgji'l; 
bűnök  gyalázattyával  bUszbődött  genyetség  (Pázm :  Préd.  7 

Telhetetlenség:  addephagia  C.   bulinna,  avarita.s,  iii^ 
bilitas   MA.    unersiittlichkeit    PPB.   Telhetetlenségböl   kivái 
*appetere  per  avariliam  l'PBI.   Az   ileten  ken  azocnac  ad.iti  i 
tic,   kic  ez  velagi  telhetetlen.seguec   kevaiisagaual  karlioztn  n 
(NádC.  81).  0  átkozott  telhetetlenség  es  iriczeg,  mit  nem  1. 1  ■ 
nek   emberrel  ez  ket  bfiunek   (WeszprC.  2*).   -\   kereztienü  i. 
hagiak  magokat  ah  binJkuek   igaia  ala  nionmi  eh  földi   t<'i 
tétlenségnek    myatta    (üebrC.   15).    Az   fráterek   nem    '■■v 
ezeket  tenny  felneen,   bog  meg  ue  jegyeztetnének  )■ 
segrevl  (DomC.  151).   Gonoz   telhetetlenseegel   zomehozw.in   .iz 
kerezftyeneknek   morbayokat   (ÉrdyC.  358.  517.  565.  610).    A 
paixikat  feddi,  bogy  ehiSttec  tSlec  az  S  telhetetleasegec  miat  e  fele 
ala  való  allatokat  (Helt:  Bibi.  I  h).  Nem  hogy  tSbbet  nyerhetné- 
nee  az  6  telhotetlensegSkuec   kevansagoc   szerent,  hanem  as-zt 
is  elve-sztie,  a  mi  nalok  vagon  (Helt:  Mes.  427).  Meg  háborittya 
az  8  házát,  az  ki  köueti  az  telhetetlenséget  (Kár:  Bibi.  1611b). 
Vér   szopó   szelendek,   világnak  tolvaja   telhetellenségednek  el 
jüt  végórája  (Zrínyi  11.94).    Nem  valami    tsnda,  mikor  a  disznó 
a  maga  malatzit  meg  eszi,  hanem    tsjik  az  éliség  3  telhetetlen- 
ség Lselekedteti  azt  6  vele  (Misk:  VKert.  148).  , 

Telhetetlenül :  insatiabiliter  0.    insaturabílitcr  MA    no  r-   I 
sjittlich  PPB.  I 

Telt-:  (completns;  gcfiUltj.    Hasad  töltére   (Pesti:  Kab 
[Szólások].  Vak  vala  csztán  tellyas  életében,  lévéu  álma  i..  I,i 
fejére  teltében  (Gy»ngyD:  Char.  79). 

hold-tölte :  plonilunium  C.  PPBl.  [vollmondj.  Ez  e-sztendJ- 
bon  a/,  holdnak  fogiatkozasa  leszen  íw  Jabab  hanmiak  bold- 
tőltekoron.  1572  (KBécs.  D2(.  Az  tőb  napok  az  boldtiMt.i  k 
allapattiaban  múlnak  el.  1583  (KBártfa.  Dv2).  A  lac,  I  .. 
szuasok  ne  legyenee,  hóid  tfilte  után  vágatlassaiutc-le  (( '  n  i ; 
Jan.  103). 


1 

ki   ttf*: 


íny  e-tölt:    (heluo;   schwolger).    Iuye-t8lt,    fel-rugó,  bi 
(Megy;  üJaj.  IL27). 

kedve-tölt :  (luxiiriosus ;  .schwelgerisch).  A  férfin,  k 
k(Vzette'i  gyenge  es  keduotSIt  volt,  iris.'ykiidic  az  8  attyatiara: 
homo,  delicatus  in  te  et  Inxuriosus,  valde  invidebit  fratri  »U0 
(Helt:  Bibi.  Laaaa)  Kedue  t8lt  omlier  iTelt:Evang  1.428). 

[Teltsóg]  " 

kedve-töltség :  [luxnriositíts ;  ausscliweifung)  Nem  Indta 
lábát  a  fSIdre  lenni  a  nagy  gyengeségénec  és  keduetílt.M  .••- 
nec  miatta  (Helt:  Bibi.  Laaaa).  - 

TÖlt(beo<i-!<Ke»zthC.  214.  kiUU  Mel:  Szjáu.  484):  1)  impleto^  £ 
farcio>L\.  fiillen PPB  (anfiillen).  Nyired.'k, t.Mteni  valóliiL-yiKlUi • 
tomentum  MA.    Ri'>s,ival  töltött  párna:    pnlvinus   rosa  *fMrtiis, 
a  falnak  a  közepit  m>-.szsv.el  töltötték :  parietfts  ntedii  caem.nlo 
farti  PPBl.   Motolat  tíUhonec,  gombolyagot  tekerienec  d'éisi:  ' 
SzöazK.  74).  Teliéu  nyelve  töltve  (Radv:  Szak.  27.  84)    St5ks«g 


alAja-tölt— be-tAlt 


BErrÖLTÉS— ELrTÖLT 


542 


mértéktelen   élettel    t81tic   gyomrokat   {Zvon:  Post,  L41).    | 
il  a  pulhákot,  készen  tartsad  jó  súllyos  szablyádot  (Tlialy : 
1.32).   Gyomrokat  tíiltiU  büdös  vizzel  (62 1.   Töltött  tyúkot    j 
tégy  az  isziikban  iThalyt\Ti.  II.2'Í).  Ha>wontalan  dolgok  : 
tt  Wr.i  patkót  verni,   gyűjtött  napi    bért    likas  zseblio  töl- 
SzD:  MVir.  220).    2)    fundo  C.  MA.    gÍB.«sen,   tViildn  Pl'B. 

0  wyzetli  feyre  tluMthyk  wala  (PeerC.  l.S).  Nem  tőllyk  az 
ort  regby  edeoiibeii  (JordC.  379).  Vy/.et  toltee  medencze- 
674).  Parancbola  az  edenbeol  iiz  kntbiui  teolteny  az  vyzet 
iC.  283).  A  Imrt  lassan  tSIced  (VitkC.  48).  Ez  vedreket  czur- 
;  t5lczec  (Bom :  Préd.  94).  TSlt.s  tizta  vy  fai  ólait  az  meg- 
It  mentira  (BeytheA:  FivK.  71b).  Mikor  az  vadalmát  az 
loz  tötöd,  azt  ne  fíizzed  sokáig  (Radv:  Szak.  231.  Hova  az 
at  tóltic  (MA:  Bibi.  I.90b).  Ottan  a  nemes  vér  felpezsdült 
ien,  múltba  forró  olajt  töltenél  tüzében  (Gyöngy D:Qiar. 
)  adíiggero  C.  [expleo  ;  erganzen).  Kegtek  haromzazre  teol- 

az  gyalogokat  (RMSy.  H.331b).  Azzal  tellyesitette,  azzal 
te  ép  és  egé.sz  summára  a  fizetést  (Pázm:  Préd.  81).  Az 
»relmes  uram  az  batezer  arany  forintot  töltse  tizenkét 
forint  apró  pénzre  (Gér?  KárCs.  III.294).  Adotth  wala  barom 

négy  zaz  arany  forintotb,  ezeor  arany  forinti'a  te5lte<^tteni 
(Radv:  Csal.  m  179b). 

ölások].  Titkolt  tanácsokat  tölcs  fejekre  Isten,  hogy 
ent  nevedet  ismerjék  meg  (Tbaly:  VÉ.  1.95).  Iseii  tölt  a 
atra  (Fal:  Jegyz.  925).  Térjen  ki  elótte  az  ntból,  okot 
[Íjon  néki,  hogy  bosszúját  rajta  tölthesse  (Fal : 
384).  Az  ebek  nem  tudván,  melly  részről  lett  az  ütés,  csak 
Ire  támadnak  és  azon  töltik  bos,szújokat  (461).  Éjjet 
Kn  játékban  tölteni:  *aequare  ludnm  nocti  PPBl. 
i-szaggatva  töltöm  az  éjtszakát  (SzD:MV'ir.  31). 
3m-kihültig  itt  töltöm  éltemet  (Fal :  Vers.  879).  Nem 
3  végre  lakják  a  földet,  hanem  hogy  kedvekre  töltsék 
et  (Fal:  NE.  36).  Imien  vitetett  az  akkor  igen  hires  pataki 
gyiomban  való  professoi-ságra,  a  mellyben  bizonyos  esz- 
dóket  töltvén  lett  bodrog-keresztiíri  pappá  (Bod : 
110).  Job  lett  volna  néked  veszteg  lenned,  hogy  sem  hamis 

1  uradnak  fülét  töltened  (Zrinyi  1.43.  71).  Hijába 
e  n  i  az  időt:  aquam  *perdere  PPBl.  Idó  töltött  ember : 

ctae  aetatis  vir  PPBl.  De  haszontalan  ebben  6dót  tölteni 
n:  LuthV.  34).  A  kinek  a  foglalatos-ságoktól  öressége  va- 
,  menjen  el  az  ó  beszéddel  időt  túltS  táreához  (Com*:  Jan. 

Agamemnon  az  vigyázó  király  szunnyadással  nem  tSlti 
t  (HalhHHist.  111,117).  Tsak  a  sok  váudorlá.sban  töltjük 
.drága  időnket  (Mik:TörtL.  240).  Részegeskedé,sre  adván 
it  imitt-amott  az  urak  udvarokban  töltötte  az  időt  (Bod : 
188).  A  deák  nyelv  tanulásában  töltötte  idejét  (201).  Néha 
i  k,  néha  .szegik    kedvünket   i  Fal :  UE.  377).    Annyira 

a  gége.ség  és  torko.sság,  hogy  se  napkeleti  se  napnyugoti 
igok  nem  tölthetik  kedvünket  (Fal:  SzE.  547).  Töltsétek 
Bket  hívság  szeretőknek  (Orczy:  KöltH.  156 1.  Ha  kste- 
i  é  g  é  t  nem  tölti,  meg  lesz  néki  mondva,  tedd  le  tiszt- 
iét, vagy  vidd  végbe  (FahUE.  491).  Víg  lakással  s  nagy 
il  töltök  ez  napot  (Monlrók  X VIII.  15).  Szép  nagy 
idságban  s  kegyes  nyájasságban  töltik  napjaikat  (Tbaly  : 
.  1.199).  Nyaralok,  nyarat  töltök:  aestivo  PPBl.  Mái 
li Ságunkat  abban  t5lt8m,  hogy  megértsfik,  melly 
ju  viseli  Krisztus  a  megváltó  és  szabadító  nevét  (Pázni : 
.78). 

ája-tölt :  [.suffnndo ;  imtergiessen].  Igen  ió  rózsa  avagy 
isa  eezetet  borsolj  meg,  úgy  hidegen  azt  töltsed  alája  (Radv  : 
:.  66) 

3-tölt :  I )  finipleo,  repleo,  opleo,  refercio  C.  anfjllen,  er- 
n  PPB.  Ganénal  tSlté  be  5  feiet  (BéasiC.  78).  Tyzen  ket 
rokat  töltenek  be  (JordC.  399).  Bell  tőitek  a  nilakkal  az 
3tet  (DebrC.  137).   Mennyet  es  földet  en  töltők  be  (ÉrdyC 


115b).  Sokaswllyatok  es  tölcheetek  be  az  feldet  (550).  Kewany- 
nya  be  töltény  ew  hasat  az  malátákból,  kyket  az  dyznok  eez- 
nek  (ÉrsC.  U).  Ny.sd  meg  zadath  ees  bou  teltem  Atoth  (Ke.szthC. 
214).  Bódog  férfin,  akki  ezekből  az  íi  tegzét  betölti  (Szék:  Zsolt. 
137b).  Azhal:i.szük  szattri.át  be  tőlthodd-e  (Mel:  Job  99).  Minden 
termő  fákat  le  vagdaltoc  és  minden  kút  feleket  betöltetec  (Kár : 
Bibi.  1.333).  Az  ö  hasát  be  akarná  tölteni  (524).  A  sok  éretlen 
nedvességek  az  érzékenségek  tsatornáira  szivárkozván  betöltic 
és  megrekesztik  az  utakat  (Pázm:  Préd.  840).  Tölczök  bé  ma- 
gunkat igen  fö  borokkal  (Zvon:  Post.  IL35J.  Az  ö  eleségét  meg- 
áldom és  az  ö  szegényit  betöltöm  kenyérrel  (MA :  Scult.  306). 
Bétöltheti-e  az  újjászületett  ember  e  világhi  életében  az  isten- 
nek minden  parancsolatit  (VárM:  Szöv.  28).  Mérges  panaszszal 
az  eget-földet  bétSItyflk  (Fal :  NE.  44).  A  pestis  .szöniyilséges 
áradása  egyszersmind  falukat,  városokat  betöltött  jajjal  (Fal : 
NE.  70).  a)  infundo,  inbuo  C.  eingiessen,  schenken  PPB.  Töl- 
céték  be  ti  afatocnac  mértekét  (MünchC.  57).  Vön  eg  zouaruant 
es  betolta  azt  ecettel  (69).  Betöltek  mind  zintig  (DöbrC.  285). 
Byzzel  bel  töltee  cellayat  (ÉrdyC.  625b). 

[Szólások].  Az  ehezevket  betevlte  jókkal  (CornC.  102). 
Szent  szeretetednek  langiaual  t ö  1  c h  be  elmém  .sok  ianáual 
(ThewrC.  165).  Bölches-seeggel  teltee  be  azew  értelméét 
az  isten  (líi-dyC.  658b).  Míglen  ö  ifiosagoknac  eztendeit  be- 
töltenec  (BécsiC.  2).  Hivataljának  minden  ré- 
szeit betöltvén  olly  hir  támadjon  felőle,  hogy  nem  vesz- 
tett semmit  a  tisztség  (Fal:  UE.  444).  En  bennem  betöltöttö 
ö  irgalmasságát  (BécsiC.  38).  Bel  töltöttetek  Je- 
r  w  s  a  1  e  m  ö  t  ty  twdomantliokkal  (JordC.  723).  Hadd  el  bii- 
yasagos  szeretetedet,  nem  töltöd  azzal  b  é  szomoiu  k  e  d  u  r 
d  e  t  (FortSzer.  M4).  Akár  mely  jól  és  felségessen  beszéllyfinl--, 
ha  roszszul  tselekeszftnk,  nem  töltyflk  bé  kötelessé- 
günket (Fal :  NA.  175.)  Az  meg  igazult  ember  az  Istennek 
parancsolat! t-is  betöltheti  és  kételen  be-is  tölH 
(Pázm :  Kai.  356).  Nézéssel  szemeit  b  é  nem  tölthette 
(SzD:  MVir.  386).  Zomorosag  betöltő  tfl  zfiueteket 
(MünchC.  204).  A  t  ö  r  u  é  n  t  egy  puntig  b  e  1 8 1  c  h  e  (Tel : 
Fel.  95).  Az  istennec  törvényit  nem  töltie  bé  az  gonoszoc  (MA : 
Scult.  217).  Senki  nem  léphet  a  tökélletes-ségnek  arra  a  grá- 
dítsára,  hogy  az  isten  törvényét  éppen  és  egé.szlen  betöltenéjo 
(Pós:  Igazs.  1.119).  Sockal  inkáb  betöltheti  az  istennec  törvé- 
nyét (Czegl:  Japh.  81).  Ma  az  doktorok  az  egész  várast  be- 
töltötték vele,  hogy  meggyógyultam  (Nád :  Lev.  fi.5).  Igen 
késéröséggel  töltő  tt  be  engemet  (BécsiC.  3).  Az  mit 
túled  kérek,  tölcs  be  napi  irgalmadból  (CsomaC.  108). 

betöltés :  1)  expletio  C.  e.xplementum,  implementum  i\iA. 
erfüllung  PPB.  Fogadaasymnak  betölteese  (CzechC.  46),  Az 
töruennek  betőltesetni  tauol  vagion  (Fél:  Tan.  452).  Hánnyác 
vala  véctelenöl  az  ö  törvény  betöltéseket  {Zvon:Pust.  11.233). 
3)  infiisio,  infusus  C. 

betölthetetlen :  [insatiabilLs ;  unersattlich].  Az  ördőíT'iek 
dfihösége  tellyességgel  betölthetetlen  (Misk:VKert  183) 

betölthető :  explebilis  C. 

bele-töIt :  1)  inculco  C.  fliineinstopfen].  Reá-tolyom,  belé- 
töltöm :  aggero  PPBl,  3)  (infundo ;  eingie.s.sen].  Az  prif.r  nieg- 
mosa  zent  Damancos  atyánknak  vyat  vizben  es  mognytiian  az 
megholtnak  zayat  beleteolteek  (DnmC.  173).  Keweth  onnyath 
elsyethe,  egh  palazkoth  kerestlietew,  Dwna  vpyzebeu  beule 
thelthsew  (RMK.  1.5), 

el-tölt:  1)  compleo,  expleo  MA.  erfüllen  PPB.  líltlltötte 
magát :  *onastiis  cibo  et  vino  PPBl.  3)  effundo  MA.  :iu'-scliüt- 
ten  PPB.  3)  [infundo ;  einschenkenj.  Megszűröm,  oIs:-.firöm, 
valami  edénybe  eltöltőm  :  deliipio  PPBl. 

[Szólások].  Eltöltötte  a  hir  a  várost:  fáma  '"^lervasit 
urbem  PPBl.  Eddig  való  d o  1  e o  k  r  li  I,  az    melyeket  az 


543 


FftL-TÖLT— MEG-TÖLT 


TELl-TÖLT-FÖLD-TÖLTÉS 


544 


néuiöt  hailak  birodalmunkban  eltöltettenek,  tudósítottuk 
(MonOkm  XIV.342).  Arra  kJtelezé  magát,  ho);y  bátra  mara- 
dott é  1  e  t  e  t  s  k  é  j  é  t  isten  ecclesiájánac  épflletiie  tartcizando 
szép  Írások bíui  1 5 1 1  i  el  (Czegl:  Japb.  73;.  Eiiek  az  állatok 
életeknek  nagyobb  részét  a  földnek  barlangjaiban 
tSltikel  (MA:SculL  245).  Gjerniekségemtíl  fogván  való 
időmet  a  fejedelmi  ház  szolgálatjokban  töltvén  el  fejem 
lehajtáíára  egy  kunnyóm  sem  létén  panaszolkodliatom  (TörtT.* 
1V.205).  Ez  5  tiszteket  biven  véghez  vihesséc  és  elfSIt- 
h  esse  c  (MA:  Tan.  149).  Az  sok  hamis  hírekkel  eltol 
tölték  volt  az  embereket  az  báromszékiek  (TörtT.»  I. 
221.)  Kiknec  megparanczola,  bog  legelSszíV  a  regi  barátit 
tSlczec  el  aiandekokkal  (Dec.fi :  SalU.  10). 

föl-tölt :  exaggero,  supergero  C.  (aufscliiitten].  Feltölteni  a 
tövét  a  fának ;  *aggerere  arbores  PPBl.  Koponssovaat  lattá 
zemeewei  Josatíattnak  wőlgye  kiSzepStt,  kyt  mostany  ydSbou 
felette  ygheen  alaa  mondnak  lenny  az  fűid  alatt,  ky  akkoron 
az  f51d  zyueeu  volt,  mert  az  wSlgyeth  wgrogyos  yzapp  tfeel 
t61t5tte  (ÉrdyC.  485b)  Az  Ssvenyeket  az  tiraároktiil  maradott 
cserevei  fel-tfiltik  (Lipp :  PKert  1 35). 

[Szólások].  Feltöltött  a  garatra  (Kisv:Adag.  203). 
Bezzeg  feltötött  a  garatra  (136). 

föl  töltés:  1)  exaggeratio  C.  8)  supplementum  C.  8)  [in- 
fusio ;  das  hineingiessen].  Az  részegség  az  bor  sokaságánac  fSI- 
tRltése  (Zvon:  Poat.  1.41). 

hozzá-tölt :  aSiindo  C. 

ki-tölt:  1)  expleo  MA.  ansfiilleii  PPB.  2)  effimdo,  defundo, 
deliquo  C.  au8gies.sen  PPB.  Az  köles  kását,  hogy  megf&öd,  egy 
asztalt  moss  meg,  töltsd  ki  reá,  terítsd  el  (Radv:  Szak.  239). 

(Szólások].  Az  isten  a  bíróságot  soha  k i  ne  hagyja  t S I- 
t  e  n  i  sem  esküttinek  sem  bírájának  (MouTME.  1.79).  Kaitad 
ki  ne  t  SÍ  ezek  boszuiokat  (CsomaC.  24).  Kiteltem  bosz- 
szumat  raytoc  (Helt :  Bibi.  I.  Ji4).  En  raitam  akarod  boszszúdat 
kitölteni  (Decsi;  Adag.  248).  Színes,  de  nem  szív&s  baráttyán 
tetézve  kitöltötte  boszúját  (Szü:  MVir  407)  Ki  tölti  rajUid 
boszuságát  (Zrinyi,  1.21).  Christusson  telte  ki  harag 
i  a  t  (Mel :  Sz.Ján.  484).  A  szent  emberek  példáit  egyedfll 
isten  láttatik  kitölteni  (Uly;  Préd.  I.WS).  ö  nagysága  ellen 
való  r  a  n  c  o  r  0  k  a  t  rajtam  akarják  kitölteni  íErdTört. 
IV.249.  A  summát  kitölteni,  megtellyesiteni,  kerek  szá- 
mot tsinálui :  *rotimdare  snnimam  PPBl.  Azt  tartják,  hogy  a 
papoknak  365  misét  kell  mondani  esztendó  által,  nagy  pénte- 
ken és  nagy  szombaton  nem  mindenik  mondhatván,  így  két 
mise  marad  liátra,  hanem  karátsun  éjszakáján  töltik  ki  a 
számot  (Mik:TörL.  223). 

kitöltés :  effusio  C. 

kömyül-tölt :  1)  circumfundo  C.  2)  circumaggero  C. 

környültöltós :  circumfusio  C. 

lé-tölt :  defundo  C. 

meg-tölt :  impleo,  expleo,  oppleo,  compleo,  adimpleo,  far- 
cio,  oífercio,  efl'arcio,  ditförcio,  confercio,  cumulo  C.  erfUllen, 
anfüllen,  ausfüUen  PPB.  Megtölteni  a  galambtiakat :  puUos 
columbas  *farciro  PPBl.  Megtölteni  a  nyeregpárnát,  széket: 
tomento  inducere  PPB.  Az  monsalekokbol  heet  tellyos  kosaro- 
kat  tölteenek  meg  (JordC.  403).  Meg  tSltee  byrretomat  eiewen 
zennel  es  vywee  zent  Marton  pyspeknek  kojioi-soyahoz  (ÉrdyC. 
627).  Pénzzel  ká|)ájokat  megtölte,  megraká  (RMK.  111.93).  Meg- 
tölte  egy  paljiszkot  Duna  vizzel  (Helt:  Krón.  22).  Megtöltötte 
ám  mo.st!m  valóban  magát  (Decsi:  Adag.  227i.  Holmi  hordókat, 
szu-székokat  az  árok  löldével  megtöltvén  (Szál:  Krón.  633).  Az 
végső  hurkának  az  burát  rizská.<iival  Is  mogtöltheted  (Radv: 
Szak.  65).  Pohárszékeket  rakata,  szép  étkekkel    megtölteté   az 


asztalt  (Pázra :  Préd.  69).  Igyenessé  tsinállyátok  az  ö  ísvényil. 
minden  völgy  megtöltetik  (76).  Csordultig  megbtölték  az  vedre- 
ket (Alv:  Post  233).  Széllel,  gőzzel,  párával  töltetet  meg  (Lép: 
PTiik.  61).  A  puskákat  puskaporral  megtöltséc  (Com:  Jan. 
147).  Nagy  falatoc  nyelésével  magát  megtölti  (181).  Megtöltet- 
nec  a  csőreid  elégséggel  (Illy:Préd.  1.431).  Szárnyait  apró 
porral  és  homokkal  megtölti,  úgy  tsimbelkedik  a  szarvasnak 
szarvai  közzé  (Misk:  VKert.  279;.  Ha  csak  prószával  vagy  más 
vastag  paraszt  étellel  töltöd  meg  a  gyomrodat,  bizonyos,  hogy 
elveszted  minden  kedvedet  a  fejedelmi  asztalnak  legjobb  izO 
falattyaihoz  (Vajda:  Krist  II 383). 

[Szólások].  Az  isten  kiterjesztett  iszonyú  mélységet  és 
megtöltötte  azt  uéminemfl  setét  homállyal  (Com: 
Jan.  3).  T  S 1  c  h  e  d  meg  monyey  malaztal  az  zy  veket 
(DomC.  202).  Keserűséggel  igen  megtöltött  engem 
a  mindenliati)  (Káldi:Bibl.  IL232b).  Megteltez  engemet 
wygasagal:  adimplebls  me  laetitia  (KuIcsC.  25). 

teli-töIt :  (compleo;  anfiillen].  Monda  Jésua :  Tölcsétek  meg 
a  vedieket  vizzel.  És  szintén  teli  tölték  azokat  (Mad:  Evang. 
113).  Az  szappmmak  az  sós  lágját  fózzed  erössen,  ha  elapad, 
ismét  tölcs  tele  ^Kecsk:  ÖtvM.  303). 

töltöll-tölt :  [continenter  tiindo ;  fórt  und  fórt  giessen].  A 
íiay  hortüu  horgiác  vala  az  fl  anniokhoz  fires  edénieket  es  az 
anniok  töltőn  tölti  vala  olayal  (Mul :  Sám.  276).  Töltőn  töltitek 
az  isten  haragiának  poharát  (Lép:  PTiik.  L251). 

Töltelék:  1)  fartum  MA.  fartus  PPBl.  füllé  PPB.  Tölte- 
lék, a  mivel  tyúk  fiat  töltenek :  fartum  PPBl.  Az  fejér  pecse- 
nyének vedd  ki  az  bélit,  de  kivUl  meg  ne  sértegessed,  hogy 
az  töltelék  ki  ne  menjen  belőle  (Kadv :  Szak.  16).  A  szalonna 
avas  ne  legyen,  az  töltelék  se  legyen  sok,  az  töltelék  borsos, 
s.ifrányos  legyen  (27).  A  béleket  vérrel  és  hus  darab  tötelékeckel 
megtöltvén  (Com:  Jaa  79.  GKat:  Titk.  1.  120).  Tik  tiat  a  bJri 
közt  töltsd  meg,  szép  higan  legyen  a  töltelék  (TörtT.'  L575). 
2)  (infu.sio ;  das  hineingiessen].  Két  hordó  ment  a  beregszászi 
borok  töltelékjére  (TörtT.*  IIL405).  119  köböl  bor  tötelékre 
erogálódütt  (KákF:  Lov.  1.191). 

[Szólások].  Ott  a  sák  meglelte  töltelékiet  (Bal : 
Epin.  1). 

Töltemény :  (fartum ;  füllé].  Vala  ottan  túró  tsiuálva  kö- 
ménnyel és  a  sftit  Is  vala  oUyau  tölteménnyel,  kit  látván  kezd 
lenni  gyomiuk  jóreménnyel  (Gyöngy D:  Char.  86). 

Töltés:  I)  fartura  C.  MA.  tomentum  PPB.  (fUlluiig].  Folt, 
töltés,  hozzáadás :  supplementum ;  oly  gyapot  vagy  egyéb  tölté- 
sek, mellyekkel  az  ösztövér  leányok  magokat  berakják,  hogy 
termetesebl^ekuek  tessenek:  analectLs  PPBL  Mennyivel  felséges- 
bek a  lelki  jók  a  gyomor  töltésnél  (Piizm:  Préd.  42).  Gabua 
hordásról,  csSrö  töltéséről  (Lép:  VTük.  241).  2)  fusio  C.  MA. 
das  giessen  PPB.  S)  botulus  pulverarius  PPB.  (ladung,  patroné). 
A  táskámból  semmit  ki  ne  vegyetek  egyebet,  hanem  egyueliáiiy 
régi  töltés  volt  benne  a'örtT.'  UL16U).  Tötést  vOttUnk  két  kötést 
az  törököknek  (MonTME  L161).  2  kötés  töltést  tizetlem  S  d 
(191).  4)  agger  C.  choma,  claustrum  MA.  damm,  welír  PPB. 
Az  uimelek  töltéssel  egy  bástyát  csinálának  (Monlrók  III.52) 
Erősíti  Székesfejérvárot  hanttal,  töltésekkel  (86).  Megerösitöttér 
vala  söuényeckel,  jKŰankockal  és  nagy  tSlté-^eckel  az  várast 
(Helt:  Krón.  58).  Építenek  torniokat,  hazakat,  töltéseket  (Mel: 
Sám.  473).  Az  to  chak  feelygh  lezön,  ha  az  mező  tfelöl  egh 
tölthe.st  nem  chyualwnk  neky  (LevT.  1.85).  KöruyUl  vevék  a 
várast  töltés«>kkel  iKáldi:  Bibi.  IL286).  Mint  e<lgy  árviz  elliagy- 
ván  a  töltést  kiszég  a  tiszta  R^Ulre  (Ker:  Préd.  380).  KSfaloc, 
töltésec,  sánczük  (Com :  Jan  122). 

föld-töltés :  [agger ;  dammj.  Te  ellened  sántzot  vet  és  fSIJ 
tölté.st  rac  (Kár:  Bibi.  11.132). 


545 


HAS-TÖLTÉS-TOLTÖS 


TÖLTÖTT— TÖLTÖZÖ 


546 


has-töltés:  iuf;liivies  Kr.  [viiUerei,  gefrassigkeit].  Az  ördög 
abban  kisérté  ítet,  hogy  a  torkosságnak  kedvezne  és  mint 
Assvérns  liatalmát  tobzódó  lakodalmában  mutogatná,  úgy  a  mi 
urunk  isteni  liatalmát  nem  bíjtöléssel,  liauem  liastíltéssel  ismer- 
tetné (Pázm:  Préd.  403). 

idS-töltós :  1)  [intorvalhun ;  zeitraum].  Ha  az  nyilván  való 
törvény  felet  volna  az  szokás,  elég  az  tíz  esztendő  az  id5  tSl- 
tésre:  si  praeter  jns  induceretur  consuetudo  decennium  snfficere 
videtnr  (Ver:  Verb.  Elób-  52).  3)  [oblectatio ;  beliLstigung].  U6 
töltésért  ment  a  fejedelem  egy  török  úrhoz,  mivel  ott  igen  szép 
vadá.szó  helyek  vannak  (Síik :  TörL.  93). 

kedv-töltés :  [delectatiü ;  das  behagen].  Egy  kis  rSvid  kedve- 
tSltéssel  6r5k  halált  nyernek  (Pázm :  Pi-éd.  164).  A  ki  csak 
magának  él,  mindent  csak  maga  kedve  töltésére  gyííjt  (Fal: 
UR  491'.  Az  tud  valóban  élni,  a  ki  azt,  a  mi  kedvét  szegné, 
kedve  töltésére  tudja  fordítani  (494). 

nap-töltés:  1)  [deleetatio;  zeitvertreib].  Sok  betsületes 
embernek  kevesebbe  telik  az  egész  áldott  napnak  okos  töltése, 
hogysem  ezeknek  arrúl-való  elméjek  futtatá.'ia,  mint  s  hogy 
töltsék  roszszul  (Fal :  Nü.  258).  2)  comperendinatio  PPBl.  [auf- 
schub].  Halogatás,  naplás,  naptöltés  PPBl. 

Töltetlen:  inexpletxis  JIA.  unerfiillt  PPB. 

Töltike  :  infundibulum ;  eingnss,  trichter  PPB. 

Töltő :  [fartus ;  gefiillt].  Töltő  vánkosok  az  aszszonyi  köntö- 
sök alat,  hogy  testesebbeknek  látta-ssanak :  analectides  PPB. 

bor-töltő :  [pincema ;  mundschenk].  Pobárnokinkra  igen 
uigiazzon,  azonképen  borteolteoinkre  minemew  igas.saggal  uisel- 
lienek  italunkra  gondot  (TörtT.  XI.175).  Asszonyom  anyám  hoff- 
mesterei  rendeljék  meg  az  leányasszonyok  étek-fogóit  és  bor- 
töltóit  (Radv:  Csal.  111.7).  Pinczéhez  lássanak  Liptay  Mátyás, 
Lucsacszky  bortöltő  (368).  Bortöltö  szolga  (Kem:  Élet.  143) 
Battyánvi  Ferenczuél  pohárszéki  állott,  bortöltöje  lévén  híver 
forgolódott  (Thaly:  VÉ.  1.23). 

hurka-töltő:  comu  farciminarium  PPB. 

kolbász-töltő  :  fartor ;  würstmacher  Pesti :  Nom.  1.42. 

pohár-töltő:  picillator  MA.  pincerna  Com:  Jan.  111.  ein 
schenker  PPB.  Pohártöltö,  pohárnok  :  pincerna  PPBl.  A  kulcsár 
bort  hoz  fel  és  a  pohár  t5!t5  a  fapalaczkból  megtölti  s  oda 
nyújtya  (Com:  Jaa  111). 

torok-töltő :  [potator ;  trinker).  Tékozloc  kSzzé  számláltat- 
nac  minden  részegeséé,  tobzodoc,  szfikség  fSlött  való  toroktöl- 
t5c  (Zvon:  Post.  1.560). 

Töltögél:  fundito  C. 

Töltöget :  fundito  MA.  vergie-ssen  PPB. 

[Szólások].  Minden  órának  legkissebb  folyamló  részetskéjét 
rendire  igazított  mértékkel  tSltegetik  (Fal:NA.141. 
145). 

fol-töltöget :  (suffimdo ;  aufgiessen],  így  kell  véle  bánnjn, 
ha  egy  dézsával  leszen  is,  mind  így  kell  feltöltögetnyi  (Kecsk: 
ötvM.  303). 

meg-töltöget :  [compleo ;  anfüllen].  Harinnai  elérkezett 
az  savanyó  vízzel,  de  nem  igen  jó,  kilocsogván,  nem  töltögette 
meg  s  megtörődött  (RákGy :  Lev.  383). 

Töltögetés  :  [infusio ;  das  einschenken].  Christus  az  szol- 
gáknac  viz  tultSgetése  közben  Sis  munkálkodván  az  vizet  borrá 
változtattya  (Zvon :  Post.  1.303). 

Töltős :  [?].  Golyóbis  vóhia,  tÖltöst  iádczhatnátok  vélle,  de 
purgát  nem  (Bal:  Csisk.  139). 

M.  NYELVTÖRT.   SZÓTÁK.   HL 


Töltött :  1)  fartilis,  confertus,  refortas,  plemis,  impletus 
MA.  gefiillt  PPB.  [ausgestopftj.  Töltött  malatz  :  Trojanas  porcus 
MA.  Töltött  szék :  tomento  tárta  sedes ;  töltött  köntös :  tomento 
fartiLs  PPB.  Töltött  semlye.  Végy  tengeri  malosa  szőlőt,  mou- 
düláf ,  töltsd  meg  a  semlyét  vele  (Radv :  Szak.  282).  A  paplan 
tömött  pamuttal  töltött  (Com:  Jan.  112).  Töltött  csuka.  Az  csu- 
kát vagdald  meg  és  csináld  be  az  önnön  bőrébe  (Radv:  Csal. 
ni.41).  Töltött  tyúkot  sütve  tégy  az  iszákban  (Thaly:  VÉ.  n.23). 
2)  [acu  praetextus;  gesteppt].  Arannyal  es  ezfistel  teolteot 
reczés  eleokötok  (Vás:  CanCat.  543).  Hogy  hívják  ezt  a  töltött, 
tűzött  fedelet,  mellyel  az  ágyat  befedi :  wie  heisst  diese  ge- 
stepte  decke  (KirBesz.  58). 

idő-töltött :  *plenuB  aetatis  PPBl. 

időtöltöttöeske  :  [vetvila ;  altliches  frauenzimmer].  Idötöl- 
töttöcske  volt  ugyan,  de  jóforma  dáma  lévén  csak  elvettem 
volna.  1759  (Hazánk  1.213). 

Töltöz-ik :  impleor  MA.  [convivor,  heluor ;  sich  sattigen, 
schmausen,  schwelgen].  Ragaszkodgyal  ez  igéknek  lölki  értel- 
méhez, ne  tötözzel  test  szerint  ezekkel  (Frank:  HasznK.  108). 
Nagyob  része  az  fö  rendeknek  csak  azért  áll  az  vy  hitre,  hogy 
az  egyházi  jószággal  töltöznék  (Pázm :  Kai.  130)  Soha  ezekkel 
annyüra  nem  töltozhetik  ember,  hogy  kívánságát  megelégíttse 
(Pázm:  Préd.  327).  Disznók  jeledelivel  zabállódni  és  töltözni 
(Pázm :  Iniáds.  23).  Fö  éfkeckel,  drága  halackal  mindennap 
torkig  töltöznec  (Zvon:  Post.  1.474)  Látt,yuc  az  istenteleneket 
tiszte.sséggel  és  gazdagsággal  naponként  gyarapodni  és  töltözni 
(MA:  Tan.  729)  Eledelek,  melyeckel  vátic  töltóztec  (Tyiík: 
Józs.  270).  Nyflves  dögnek  szagával  töltoztök-é  (Bátai:  LPrób. 
181).  Drága  borral  töltözzflnk  (Land:  ÚjSegits.  1.377).  Pap  töl- 
tözik  minden  te  jövedelmeddel,  pap  hízik  zsíroddal,  töltözik 
kincseddel,  te  koplalsz,  nyögsz  (Thaly :  Adal  1.8).  Az  én  gyö- 
mölcsimniel  töltözzetek  (IHy:  Préd,  1.277).  Hogy  tobzódással 
töltözzél  (325).  Az  tisztek  töltöznék  az  quártélypénzzel,  se  hajdú 
se  katonának  semmit  se  adnak  (RákF:  Lev.  Hl. 65).  Midőn 
Salamon  minden  dicsőségekkel  töltözött  volna  (László:  Petr.  68). 
A  zavaros,  utálatos  maszlaggal  töltözünk  (Fal :  SzE.  535)  A 
bon-al  töltözS  iszákok  tombolási  nem  késztik  torkomat  (Fal: 
Vers.  879). 

el-töltözik.  Valalrf  gazdag-ságával  eltöltözui:  *ingurgitare 
se  in  copias  alicujus  PPBl. 

meg-töltözik :  [oneror ;  sich  beladen].  Ott  az  hamis  keres- 
kedés.sel  es  asorával  megtöltözöt  gazdagok  (Lép:  PTük.  1.114). 
Soc  kfllömb-kftlömb  fele  jó  étkeckel  szoktac  meghtőltözni  (Prág  : 
Serk.  478).  Gonosz  gondolatokkal  töltözik-meg  (DBón :  Részegs. 
42).  Háromszor  napjában  megfoltozni  felettéb  való  (Com :  Jaa 
112).  Ragadmányockal  megtöltöztek  (Teleki :  FLél.  32)  Megtöl- 
tezvén  prédával  (Kem:  Élet.  56b).  Mihelyt  egyik  rend  megtöl- 
tözött,  az  mindjárt  eloszlott  (ErdTörtT.  n.l04).  Megtoltözni 
lovakkal,  kabolákkal  ne  engedjék  őket  (MonTME  II1468). 

Töltözés :  [convivatio,  heluatio ;  schmauserei,  schwelgerei]. 
Ekésen  iarionk  miként  nappal,  nem  töltözesekben  es  rezeg- 
segben,  nem  zeé:el letekben  es  zemeremsegben  (DObrC.  257). 
Mindennapi  munkaiat  az  gyomornac  fölötteb  való  töltözesseuel 
meg  ne  bancha  (Pécsi :  SzüzK.  112)  Fordech  el  tfllem  minden 
heusagot,  gyomromnac  töltözeset  (Pécsi:  Ágo.st.  Ib).  Annyi  kin- 
tset  találának  benne,  hogy  az  egé.sz  török  hadnak  annyi  sok 
száz-ezer  embernek  elég  volt  töltözésre  (Zrínyi  11.198). 

[Töltözköd-ik] 

meg-töltözködik :  [compleor;  sich  anfüllen].  Testi  gyö- 
nyöi-flségnek  borával  megtöltőzködtök  (Lép:  PTíik.  1252). 

Töltöző  :  [convivator;  schmauser].  Ekne^ek  éodalatos  sátor- 
nak belére  istennek  hazáig  örvendesnek  zovaba  es  vallásnak 
töltözöknek  hangossága  (DöbrC.  96). 

35 


647 


TÖLTOZODIK— TELEL 


ÁLTAL-TELEL— TÉLI 


548 


Töltöződ-ik:  1)  [oneror;  sich  beladeii).  Gazdag  liázakl).in 
t51t6z5diiek  és  rakódnak  prédákkal  (Hall:  HHkt.  11133).  2) 
[heluor ;  schwelgen].  Idegen  rósz  emberek  töltözfidnek  az  or- 
szág szép  jövedelmével  (Cserei:  Hisf.  252). 

Töltsér,  tölcsér:  irifundibulum,  epichysis  C.  MA.  trichter 
PPB.  Az  .sfirfiségét  csak  Ogy  hagyjad  azmint  gondolod,  hogy 
az  tölczémok  az  .szárán  általmene  (Radv:.Szak.  249).  Ezt  tSl- 
czyéren  sem  tSlfliettyiik  Szylosi  vram  felébe  (Zvou:  PázmP. 
240).  A  kármentő  tőlcsérec  a  palaczkokhoz  tartoznak  (Com : 
Jan.  85).  Terjeszétek-ki  ffiloiteket  toltsér  módra  iGKat:  Válts. 
1495b).  Hogy  a  fog-fáj;ist  enyhítsed,  párhagymának  magvát 
temjénnel  megégessed,  tSlasér  csőjén  ezzel  fogaid  föstőllyed 
(Felv':  SchSal.  23).  Tültsér  csinálónak  adtam  30  d.  (MouTME. 
L221.  297). 

Tölcséres:  1)  fad  infnndibulum  formatiis;  triehterRSrmig) 
Tölcséres  fánk  (Radv:  .Szak.  248).  Vasy  2  sveciai  tficséres  pns- 
kát  küldno  (MonTME.  V.I32).  2)  Imictearius  PPBl.  [spengler]. 
Pléh  vagy  islóg  tsiiiáló  míve.s,  töltséres:  bractearius  PPBL  Az 
mely  tölcséres  maga  óniiyából  csinál  ablakot,  egy  taluyert  ad- 
gyanak  ket  pénzre  (TörtT.  XVin.232). 

Töltvény  :  fagger ;  damm).  Kondor  öatskája  felment  a  tolt- 
vényre,  leült  a  pá.sztorok  vigyázó  helyére  (Orczy:  KBltSz.  163). 

TÉL :  hiems,  bruma  C.  winter  PPB.  Imatkoziatoc,  hoé  tfi 
fata-stoc  ne  le^n  télbe  aiia*  iimepeu  (MiinchC.  59).  Immár  az 
tel  el  multb,  az  ho  liarmath  el  tauozoth  (Apóst.  16).  Mynd 
kőrííl  nagy  kew  zyklaknak  es  zakadasokkat  beewes  es  mynd 
télben  nyárban  hydeg  liowal  tellyes  (ÉrdyC.  579b).  Ygen  felette 
gyetretyk  wala  a  m\vnka\val,  mellyeketh  rayta  főttek  wala,  mert 
akor  thel  wala  (ÉrsC.  37).  Ennek  enged  mynd  theel  s  mynd  nyár 
es  evpneky  eegh  forgása  wtaban  yar  C476).  Sic  dicere  potera- 
mus :  t§l  elő,  tel  ma.s,  tel  hai-mad  hó  (0)rpGraram.  16).  Melly 
t§l  olly  igen  erős  vala,  hogy  a  .s-zöniérm  testeket  meg  vőmié 
az  hidig  az  hadakozoknac  a  táborban  (Helt:  Krón.  164).  Az  meg 
áradott  patac  és  az  el  nndi)  pataknac  áradása,  mellyec  telten 
az  iégnec  miatta  iszonyiiac  (Kár:  Bibi.  I.514b).  Öszszel  es  télben 
nem  leznek  oly  gyakrak,  sem  oly  szerenczesek.  1583  (KBártfa. 
C3).  Az  legyec,  szunyogoc  és  efféle  egyéb  férgec  télben  elszfin- 
nec,  hevemec  (MA :  Senlt.  292).  Nem  be-fedetneké  télben  a 
szólok  (Mad:  Evang.  187).  Én  nékem  egy  esztendőben,  sót  egj 
télben  tflrtént  véghez  vinnem  muidiámat  (Zrinyi  l.Elób.  5).  Kö 
nySrgöttem  fi  fgének,  hogy  e  félen  ki  ne  iiiji''n  (TörtT.'  1.270) 
Télbe  a  napok  rövidebbek  (Illy:Préd.  11.21  Ezek  télben  hal- 
nak és  mélyen  alu.sznak,  tavaszkor  fel  kelvén  ismét  virágoznak 
(Orczy:  KöltU.  78). 

[Szólások).  A  tél  meg-ereszkedvén,  meg-lágynlván:*mite- 
scente  hieme  PPBI.  A  tatárok  meg  próbálják  magokat,  de  tél  az 
üdö,  nem  oly  szároz  az  z.sindel  (Bercs:  Lev.  366).  Farkas- 
or d  i  t  ó  tél  (Fal :  .legyz.  933).  A  tél  tél,  de  a  szél  szél  (SzD : 
MVir.  384).  Ha  most  nyomonilt  állapatbau  vannak,  ne  fsudály- 
lyák,  mert  most  vagyon  az  fi  telek  (Pázm :  Préd.  U). 
A  télnek  szinte  szivébe  vagyunk  (l'\il : TÉ. 631).  Hirte- 
ten  télre  fordult  vala :  hiems  *praecipitaverat  PPBl.  Meg 
nem  eszi  a  farlias  a  telet  (SzD:  MVir.  110). 

Telel:  hiemo  C.  hibemo  MA.  überwintem  PPB.  Sárbaii 
telelő  csiga ;  Umax  C.  Nipivel  teleié  az  mezében  (Monlrók  ITl. 
45).  A  sereget  felelni  ki  boczátna  (Helt:  Krón.  92b).  Chazar 
Dreuapolba  vagyon,  onnan  tellelny  Feyer  vara  akar  jSny,  azt  ys 
mongak,  hogy  zyiity  Budán  akar  tellelny  (LevT.  I.I43).  Melly 
ételee  hagyaftatnac  az  földi  vadaknac,  hogy  azokon  telellyenec 
(MA:  Bibi.  11.16).  Az  evét,  patkány,  görény  magoknae  lyukakai 
vájnac,  a  mellyekben  felelnec  (Com:  Jan.  40).  Találkoznak  mind 
elővBlérők,  nyáriak,  ősziek,  felelők  (Lipp:  PKert  IIL142).  Eg^ 
falka  hajdút  adott  vala  telelni  hozzjink  a  fejedelem  (ErdTöitAd 
1.122).  Sokszor  volt  Erdélyben  török  had,  ki  benn  telelt  (Mou- 


Okm.  XlVlll).  Az  fgös  császár  még  az  térre  ki  akart  jönni,  hogy 
Budán  felöljön  (TörtT.  3 1.270).  &.er  gyalogot  és  ezer  fatárt  hagy- 
janak itt  benn  mellettünk,  kik  ittben  feleljenek  (591).  Könnyebb 
volt  tavai  noha  több  haddal  felelnem  az  ép  országban  (Bercs: 
Lev.  334).  Me.«e,  azért  juliász  ha  meg  tudsz  felelni,  ez  a  kövér 
ártány  nálad  fog  felelni  (Fal :  Vers.  905). 

által-telel :  perhiemo  PPBl. 

ki-telel:  1)  fper  hiemem  servo,  hiemo ;  anmvintem].  A  gyer- 
mek louak  kőzzöl  válasz  ki  a  ioat  es  ozd  el  a  kazdagokra  a 
iobagyok  kőzzöl,  hogy  neuellyek  es  kitellellyek  őket  (Helt: 
Mes.  45.')).  A  .szőre-s  baromnac  is  nehezen  l&szen  dolga  a  hoszu 
hideg  tauasz  miat  és  igen  nehezen  ki  telelhetni  azokat.  1573 
(KKrakó  A4).  Iff  a  felet  kifelelvén  elhagya  Kéd  bennünket 
mint  sz.  Pál  az  oláhokat  (Mik :  TörL.  65).  2)  perhimeo  PPBl, 
[überwinfem].  Ha  az  félben  belépünk,  má-soknak  gyapjat  té|iünk, 
héjában  ne  deleljünk,  ugyan  csak  ki  teleljünk  (Tlialy:  VÉ. 
IL73). 

Telelés :  hiomatio  C.  hibemafio  MA.  überwinterung,  aus- 
winferung  PPB.  Mikoron  alkolma.s  ki  szallo  hel  nem  volna  az 
telelésre,  fauacziof  tartanak,  ha  valamiképpen  tehetnek,  ho^ 
kőszelgeluen  Phoenicéhőz  az  felelésre,  ki  Crefanak  ki  kelő 
lielie  (Fél:  Bibi.  L226b).  Az  felelé.sre  való  alkolmatos  kiszálló 
helly  (MA:  Bibi.  IV.134).  Könnyebben  élfidfi  helyre  rendeltes, 
sem  felelísre  (Monlrik  XV.608).  Kél  ellen.ségével  frigyköfésre, 
kvártélyokban  oszol  az  had  telelésre  (Thaly:  Adal.  1.153).  El- 
válik az  két  karácson  közben  az  mi  felelésünknek  ábrázatja 
(Bercs:  Lev.  228).  Én  nékem  ebben  már  példám  az  tavali  fele- 
lésem is  (275). 

Telelő :  hiemalis  C.  hibernalis  MA.  über\vinfemd  PPB. 
Telelő  alma :  winterapfel  Nom  42,  Ké.són  érő,  feleliVkOrUély  : 
*I)inim  serotinum  PPBl.  Ha  yo  felelew  dj-nnyenek  zeretli  fe- 
hefhne  Kegelmefek,  kjTalne  azzonnak  azzal  kedwefh  lelhetnénk 
(RMNy.  III.31).  Telelő-quárfély  (Lask:  Lips.  396).  Némellyek 
érők  avagy  telelŐek  (Com:  Jan.  22).  Innen  már  behordozosko- 
dánk  az  telelő  nagy  házba  Nándor-Fejérsárra  (Monlrók  VIIL 
384).  Telelfi  körte  (Radv :  Csal,  in,28),  A  felelő  dinnyével  sin- 
chen  ,semmi  kfilőmb  bajmolódás  (Lipp:  PKert.  11.187).  Az  önnön- 
magok  lakóhelyeiben  s  országokban  adnak  fegj-verünknek  majd 
quártélyos  telelő-fészket  (Bercs :  Lev.  130). 

Teleltet :  [per  hiemem  alo ;  aiiswintem].  Kérlek,  a  dolgok- 
ban járjatok  el,  ne  kellessék  annyi  marhát  feleltetnem,  mert 
több  kárt  vallok  a  szénában  (Türtf.'  111.155). 

Teles  :  [liibenius ;  \vinterlicli].  Miudgyárt  karácson  hava  kez- 
deti igazíin  telesnek  láfczik.  1620  (Kai.  O.  Az  mi  a  telnek  ide- 
jét illeti,  igen  álhatatlannak  ifélem,  ugy  van,  inkább  kemény 
telesnek,  hogy  nem  lágyasnak.  1671  (KLficsa  B"). 

Téli :  hilvernus,  chimerinos  C,  hibernalis,  bnimalLs  M.A,  fwjii- 
terlichj.  Nemyneniew  tely  ydewben  zent  Fferenc  yewuala  Paris- 
balol  fráter  Leoual  (EhrC.  28).  Bódog  Ferencz  lakozykoala 
tely  ydewn  Celanum  newew  varasban  (92X  Eluagaftatic  az 
oltaniac  zarvay  es  esnec  a  fŐldre  es  meg  verem  a  teli  hazat 
a  nari  liazzjd  (BécsiC.  219),  Teli  időbe  mikor  Afef  testi  tiVz 
meg  gerieztefe,  az  hideg  hobol  gAngeliek  hot  giSTig>Vnligete 
es  mezifelen  kSzibe  fek&t  (VirgC,  31).  Tely  jdewben  kezde 
zenf  Damancos  atyanc  koporsoyabol  ky  zarmazny  edessegevs 
nagy  illat  (UomC.  150).  Nemynemew  tely  ydewn  egy  mezytte- 
len  zegeú  eleyben  j'sWe  es  zeufh  Marton  meg  ertlie  (ÉrsC. 
343hi.  Miért  hogy  a  sokaság  nag  es  t§li  idő  vagyon,  ifkfln  a 
hidegen  nem  álhatuno  (Kár:  Bibi  L453).  Soc  keresztyén  hivek- 
nec  ah  melly  féli  háboniságos  élefec  ez  főiden  (MA:  Scult  27). 
Leg  aláb  lévén  a  nap  téli  rövid  napof  ád,  les  fellyebb  lévén 
nap  meg  állapodiist  (Com:  Jan.  7).  Télben  avagy  téli  rő\id 
napuc  idején:  hyberno  li\emali  (113).  Elég  búsulást  szerzének 


549 


TELEK— LE-TELEPEDIK 


LETELEPEDÉS— LE-TELEPIT 


550 


a  gonosz  titórok  nekiiuk  is,  mert  a  téli  liidog  sem  obstjilván 
hadainkat  jól  felüUettük  vala  (Monlrók  V111.I9S).  Küldöttem 
Nisig  való  iisusíira  az  magam  téli  kalyltka  sátorát  (XV.9). 

TELEK :  1)  praediura  Ver:  Verb.  47.  MA.  [grundstück, 
gut].  Ad  íjuaiidíim  silvam  telukfeu  vocatam  (1288.  Wenzol.  IS. 
487).  luter  Dobrou  et  Ogteluk  (1270.  ZiebyC.  L22).  Terra  Pal- 
theleke  (1284.  57.  62).  Poss.  Mortimteleke  (181).  Pos.s.  Dasteluk 
vorata  (11.41).  Terra  .laniistelky  (1.44).  Matbie  de  Erdewtelek 
(11.57).  Terra  Markebteluke  (1.68).  Poss.  Heugteluky  (11.81). 
Poss.  Fellymarteleke  (89).  Poss.  Mobustbelek  (265).  Poss.  Zeer- 
telek  (371).  Terra  Kazmerteleke  (III.81.  8fi).  Poss.  Mohostelek 
vocatam  (IV.36).  Poss.  OjTii-telke  (33).  Sziltelek.  Sziliteliik,  terra 
(Czinár).  Terrae  Hedustbelek,  Vytelek,  Palantelec,  Luyhytehik, 
Zetetheliik,  Cbakatelek  (1291.  Kaausz).  Locus,  qui  dicitm- 
Oxuuteluke  (1268.  Knausz).  Oxunteleke  (1383.  Knausz).  Tele- 
keketh :  praedia  (NémGl.  163).  No  hol  vanuac  a  na^  telk5c, 
kiket  éSytSttel,  a  zeles  palotac  es  a  magas  tornoc,  kiket  raka- 
tal  (NádC.  317).  JSvenek  eá  telekbe,  kinek  neve  Gétsemani 
(DfibrC.  446).  Jőve  Jesus  Samai'ianak  vai'osaba,  ki  mondatik 
Sikaruak  kelek  mellet,  kit  adót  Jákob  6  tianak  Josefnek  (484) 
Az  telek  melleth,  kyth  Jákob  adathvala  5  fyauak  Josephnek 
(WeszprC.  294).  Sötét  bornál  béburulta  mii  szemeinket,  vadak, 
rókák  széllel  járják  mü  telekinket  (RMK.  VL84).  Ne  tarcson 
ellent  benne,  az  környiilünk  való  Nagy.ságod  paszta  telekire 
boc.sátba.«suk  ki  lovainkat  (MonOkm.  X1X.294).  RiLSzkó  Mihály 
Meggy&sben  az  mely  telekben  lakik,  örökbe  neki  hagyom 
(Gér;  KárCs.  111.375).  Én  adtam  uram  8  nga  pasztáját  bizonyos 
árendában  Körös  váro,sának  mind  rémeivel,  tele[kpvel,  marha- 
járó  földével  (MonTME.  1.390).  2)  frntetum,  herbetum  MA. 
gestaude  PPB.  3)  ager  et  campus  iucultus,  desolatus,  frutico- 
sus  MA.  HTlstenei,  vingebauter  acker  PPB. 

TELEKES  :  [carbatinus ;  rohledern].  Gyártatlan  botskorok, 
telekes  botskorok  :  carbatinae  PPBl.  Némely  úrfiak  varrott  baga- 
riából való  telekes  bocskort  is  viseltének  (Monlrók  XI.353). 
Levetvén  a  bS  csizmát,  melyeket  a  telekes  bocskorra  is  lelvon- 
ijatott  (Bethl :  Élet.  328).  Telekes-bocskor,  gyöngyös  kapcza,  járd 
meg  tnbám,  járd  meg  (Tbaly:  Adal.  RIOO).  Pásztor,  kinek 
fonod  szirmos  ostorodat.  Vedd  elö  telekes  téli  boeskorodat  (Fal : 
Vers.  913). 

TELEPÉD-IK,  TELEPESZ-IK  :  recumbo,  consideo, 
subsideo  MA.  [sich  niederlassen].  Hewolkodoknak  tbanaczok 
kezet  ne  firómest  telepög^yetek  (ÉrsC.  224).  Azért  terítette  meg 
az  aszfalt,  hogy  melle  telepedgyfinc  (Born;  Préd.  412).  Zászlóia, 
kin  hárpháiáual  Dávid  király  vagyon  térdén  telepedne  (Bal: 
Gen.  ac  Magn.  Ciml.í.  Egy  gazda  ember  ment  a  ,sz515jébe,  a 
felesége  kfild  a  latra  után  és  az  ágyba  telepedik  (Hall;  HHist. 
11.222).  Az  szegénség  ide  be  igen  haza  telepedett,  szántanak, 
vetnek  (RákGy:  Lev.  44).  Már  más  boszút  nem  tehetek  rajta, 
hanem  oda  telepszem  (Bercs:Lev.  192).  Három  útja  lehet  az 
németnek,  primos  az  szénás  helyekre  telepeszik  (256).  Az  német 
az  passusokat  órzi,  elhiszem,  telepedni  akar  (261).  A  ráczság, 
ha  mellettünk  fegyvert  nem  fognak  is,  legalább  csendességre 
telepedvén  ne  ellenségeskedjenek  (328).  Most  Tata  t;iján  tele- 
pedett majd  minden  ereivel  Haiszternek  tábora  (444).  Antal  úr 
általmegyen  az  hegyen  és  ott  közhelyre  telepeszik  (635).  Ha 
oly  helyen  telepednék,  talám  reáérne  Séllyétíil  az  gyalogság  is 
(664). 

el-telepédik :  cv  Elfoglalác  mind  az  országot  és  szaba- 
don meg  kezdéc  bimi,  mmec  vtánua  mind  széllel  eltelepetenec 
volna  (Helt:  Króu.  22). 

le-telepedik :  discumbo  C.  consideo,  subsideo,  rectunbo 
MA.  [sich  niederlassen].  Egyfitt  letelepSdőtt  nép :  consessus  C. 
Zent  Ferencznek  minden  izenetjth  meg  mondák  es  letelep&d- 
nek  (VirgC.  49).  Jesus  az  wtolso  vachoran  6  tauetwanywal  léé 


telepedeek,  labokat  megmosá  (PeerC.  119).  Zent  Lazlo  kiral 
letelepedői  Bihar  waradon,  ah  warwsnak  151  odes  oltalma  (313). 
Jesus  pocclos  Symonnac  hazaual  letolep6d6t  (NagyszC.  159). 
Paranczolt  az  népnek  letelepednyflk  az  pasyton  (JordC.  399). 
Paranczola  az  seregeknek,  hog;  letelepíidneenek  az  felden  (403. 
438.  546).  LetelepSdvveon  az  aztalhoz  kezdeenek  eenny,  yimya 
(ÉrdyC.  570b.  539).  Sokak  nap  kelet  felől  es  nap  nyvvgot  lelewl 
el  y5nek  es  letelepednek  Ábrahámmal  (ÉrsC.  2b).  Ezt  senky 
az  letelepőttek  kezz&l  meg  nem  eerthe,  myre  mondanaya  (88. 
313b).  Zythiabol  ki  indwlauak,  Erdelysegbeu  lethelepedenek 
(RMK.  13).  Letelepedninek  az  ffiSn  (Sylv:  UT.  L23).  Isakhar 
chontos  szamár  leszen  es  letelepedie  két  határ  kSzett  (Helt: 
Bibi.  I.Aa4).  Asztalhoz  flinec,  letelepednec  (Com:  Jan.  110). 
Alig  telepedhetett  ott  le,  mindjárt  érkezének  a  tatárok  ntánna 
(TörtT.2  1.2).  Későn  érkeztünk,  ki-ki  .szállására  ott  leteleped- 
tünk (Tbaly:  Adal.  11.347).  Ki  az  isten  fia  menyegzőibeu  lete- 
lepedő (Bly:  Préd.  Elöb.  L3). 

letelepedés :  consessiLs  MA.  das  niedersitzen  PPB. 

éggyütt-letelepedés  :  [cousessus ;  versammlungj.  Mikor 
imádkozol,  az  egé.sz  mennyei  vitézlő  sereg,  jelenlétében  állán, 
azokért  nem  gyalázat-i  illyen  nagy  eggyfltt  le-telepedés  elStt  a 
dolgot  szunyatán  cselekedni  (Mad:  Evang.  143). 

meg-telepedik,  meg-telepeszik :  consido  MA.  [sich 
niederlassen].  A  nép  meg  telepődéc  Kádesbe (Helt:  Bibi.  I.Aaa). 
Ha  esek  it  meg  telepesnek,  Kegelmeteknek  és  az  egész  fewld- 
nek  romlására  lesnek  (RMNy.  11.96).  Az  főldnec  minden  részé- 
ről bé  gyölekeznec  és  meg  telepesznec  Ábrahámmal  (Zvon; 
Post.  1.326).  Gondolj  egy  néhány  .száz  eleven  angolnát  egy  cso- 
móban meg  telepedni,  egy  kis  pocsolya  mind  befogja  Sket 
(Pós:  Igazs.  496).  Édesdeden  és  mint  egy  megtelepedett  szivei 
munkálkodom  (Megy:  3 Jaj.  II.  110).  Meg-telepednek  egész  tábo- 
rostól  (Hall :  HHist.  11186).  Szerencsen  vagy  egyebütt  való 
jószáginkban  meg  akar  telei)edni  (RákGy:  Lev.  144).  Diána 
megtelepedvén  az  zöld  fák  aljában,  hogy  pihenést  vegyen 
hosszas  mimkájában  (GyöugyD:  Cup.  604).  Az  Trencséntül  meg- 
tért nép  Hradiscsáu  belül,  az  Morván  túl  megtelepedett  (Bercs : 
Lev.  214).  Ennehány  ezer  lovas  Királyfalván  alól  megtelepe- 
dett (668).  Meg-telepedtek  Vitébergában,  mint  egy  második 
hazájokban  (Bod:  Pol.  16). 

Telepedés :  consessio  MA.  das  beisitzen  PPB. 

[Telepedtet] 

le-telepedtet :  [considere  curo;  sesshaft  machen].  Monda 
Jesus  h&  tauoythwanyiiak  :  TelepSttesseetek  le  h*ket  eeterre 
evftwened  zam  zerent  (JordC.  554).  Byzon  mondom  tyuektek, 
liogy  az  wr  le  telepettety  az  ollyan  (szolgaakat)  es  el  menwen 
zolgaal  ewuekyk  (ÉrdyC.  240).  Monda  azért  Jézus:  Teleped- 
tessétek-le  az  embereket  (Pázm:  Préd.  432) 

Telepít :  [considere  jubeo ;  lagern  lassen].  Esztelent  vak- 
merőség nézd  hová  vivé.  Sziget  vára  alat  hadát  telepété 
(Zrinyi  1.142).  Nem  látom  módját,  hogy  az  hadak  confusio  nél- 
kül subsistáljauak,  hacsak  egy  csuportba  valamely  ezer  embert 
nem  telepítünk  (Bercs:  Lev.  274).  Valameddig  az  hadakat  csu- 
portonkint  nem  telepítettem,  holmi  hamis  hirre  csak  reám-reám 
jöttek  (275).  Kronczfeld  regimentje  elérkezett  Magyarországban, 
az  falukra  telepítették  (320). 

le-telepit:  considere  facio,  recumbere  curo  MA.  nieder- 
sitzen machen  PPB.  Az  Posga  tartomániában  valo  falukat,  kit 
zep  szauaual,  kiket  erőzak  keppen  fúl  vezSn  es  az  *  határá- 
ban letelepity  (RMNy.  II.  242).  Liptótúl  fogva  Ka.s,sáig  seholt 
sincsenek  hajdúk,  hanem  Kassának  túl  telepítették  le  őket 
(LevtT.  11.163).  Kedves  lakóhelyeczkéje,  az  hava  egyszer  magát 
letelepítőtte  (MA:  Scult.  658).  Rnsztán,  cliászár  veje,  ött  ezer 
jauchárt  hoz,  le-telepété  nem  messzi  AliKiurthoz  (Zrinyi  L126). 

35* 


551 


MEG-TELEPÍT— TEMÉNTENI 


TEMÉRDEK— TEMÉfiDEKBED 


552 


meg-telepít :  [eonsidere  facio ;  sesshaft  machen,  lagern 
lassen].  Valakit  ineg-telepiteni :  ÍÍKei-e  sédem  aliquam  PPBl. 
Tsudalatos  ebbéli  gondviselése  istennek,  a  holott  az  5  anya- 
szent-edgyiiázát  meg-telepiti,  miképpen  visel  annak  meg-gyara- 
podisára  és  meg-tartására  gondot  (Ker:  Préd.  Elíb.  2b).  Tejjel- 
mézzcl  folyó  szép  Pannóniában,  megtelepítem  iiket  Magyar- 
országban íZrinyi  l.llb).  Megtelepétem  az  hadat  s  megyek 
miűdgyárst  lioluap  Nagyságodhoz  (Ijercs:  Lev.  237). 

TELETIN:  muszka  országi  bogaria   bfir  (VectTrans.   3). 

TELEVÉNY :  congestnm  ;  znsammengetragener  faaufe 
PPB.  Sokak  eny-vel  mondatnak  diszesen  Iri,  mint :  egevény, 
televény,  teuiszékeny,  szenyvedékeny  (GKat:  Gramm.  153).  Ugyan- 
az kapu  között  egj  kis  liiíz  is  vagyon,  melly  teli  genéjjal  és 
televémiyel  (KolTört.  40S).  Holmi  televény,  ganéj  lovaitól  a  lijíz 
táján  ne  hagyattassék  (MonTME.  V.84). 

TEIiLE-TUIiIjA  :  titapatata,  buttabatta  MA.  narrenspos- 
sen  PPB.  kinderpo.ssen  Adámi. 

TEMENG :  sellipendium  Nyr.  Xn.324. 

TÉMÉNY(EZÉR),  TÖMÉ]SrY(EZÉR)  :  myrias,  chi- 
lias,  mult/i  miiia  MA.  millión,  viel  tausend  PPB.  Ez5ra5r  ualo 
tSmen  eozSr  wduarlok  neezyk  az  istennek  zyneeth  (SándC. 
10).  Temeny  ezer  bőlczeseget  es  temeny  ezer  vigaztalasokat 
vetetsz  (Born :  Préd.  206).  Gondold  meg  a  te  benned  való  vn- 
doksagokat,  kibe  mint  az  uinec  fornac  tomenezer  fertelmesec 
(Ború:  Evang.  111,33).  Az  egész  szent  ü-as  Adanitul  l'ogua  rakua 
az  Srdőgnec  temeny  ezer  gyfihessegeuel  (IV.136b).  Ki  temeny 
ezer  akioc  vélekedésekéi  akarna  az  egy  közbe  iaro  Christustul 
el  azakazUini,  liogy  ez  ne  lenne,  az  ige  mellett  ielt  es  czudat 
adót  (222b).  Temeny  ezer  a  bflntetis  raytuoc  (Born:  KTud.  II. 
44).  Észt  az  vtolso  számot  hiyác  millionnac  és  magyarul  tömény 
ezeruec  (Helt:  Aritm.  A4).  Százezorszer  való  tömény  ezer  esz- 
tendők- ut;m  (Zóly:  Elm.  302).  Tömény  ozerui  .számú  napok  es 
esztendők  el  mullyanak-is,  soha  siralmoknak  végét  nem  érik 
(Lép:  PTük.  1.137).  Mindenkor,  ha  nem  tudom  meni  tömény 
ezer  esztendők  forganánakis  el,  elöl  kezdetik  adósságokért  való 
firtatások  (335).  Egy  néhány  tömény  ezer  jóságos  cselekedeti 
vagyon  (Prág:  Serk.  366).  Tömény  ezorni  ezer  ember  (GKat: 
Titk.  293).  A  hatalmas  angyaloknak  tömény  ezer  sokaságok 
szolgálván  neki  (MHeg:  Preb.^  II*. 

Teméntelen,  töméntelen,  táméntalan,  támétalan : 

[innumerabilLs ;  zahllosj.  Támétalan  sok:  innumeraliilis  multi- 
tudo,  myrias  plurima  MA.  Az  istennek  moglbgh;itatlan  bölcse- 
sége  leg  főképpen  őt  dologból  nyilatkozik  ki:  L  az  5  ismereti 
alá  vettetett  állatoknak  táméntalan  sokasiigából  (Piizm:  Kai. 
34).  Tamitalan  soc  aranyat  es  ezilstSt  takaritot  fel  az  az  pénz 
balaszo  (EsztT :  IgAny.  481).  Isten  botsássa-meg  nékik,  kik 
ennyi  teméntelen  nehézségekben  eggyvelétették  ez  \Tnak  dol- 
gát (Megy:  Diai.  Előb.  10). 

Táméntalanság  :  [innumerabilitas ;  unzahlbarkeitj.  Az  ékes 
sententiáknae  taméntalanságát  széppé  teszi  azoknak  kűISmb- 
s§ge  (Prág :  Serk.  B3). 

Temónteni:  [innumerabilis ;  unziihlig].  A  megirt  utakon 
a  nagy  teménteny  sokaságú  rabokkal  székibe  t-ikm-odott  vala 
(Szál:  Krón.  407).  Lippát  lementeni  .sok  falukkal  nem  régen  a 
töröknek  avagy  nem  a  mag)'arok  adák-é  (Monlrók  MIL115) 
Euyi  töményteni  szezeteket  nem  javallimk  a  pápistas:igbím 
(Ciegl :  Tromf.  38).  Hol  kert>s.sem  ennyi  sok  töra>'nyteni  villon- 
gásban (CzegI :  MM.  297).  Immár  a  töményteni  po;;ányság  mind 
a  várban  s  miud  a  városban  benne  lévén  (ErdTörtAd.  n'.272). 
Töménteny  sok  egerek  fámadván  a  vetéseket  megemésztek 
(Cserei:  HLst.  227).  Az  ado.sság,  mellyel  hazánknak  adossak 
vagyunk,  rettenetes  és  teméuteni  (Uazabékes.  9). 


TEMÉRDEK:  I)  crassus,  obesus  C.  [grandis,  vastus; 
gross,  ungeheuer].  ThemerdAkb :  grossior ;  ol  temérdek  :  tan- 
tae  est  splssitudinLs  (XémGl.  201).  Bél-közepett  való  temérdek 
kövéres  lantorna,  fodor-háj :  mesenterium  PPBl.  Az  ozloop  oly 
temérdek  wala,  hogy  barom  ölwel  be  nem  érte  volna  (AporC. 
185).  Zenth  Bernald  doctor  wgh  mond,  hogh  az  zeghek  nem 
woltanak  elősök,  hanem  themerdőkők  (WinkIC.  205).  Mely 
ozlopok  oly  temerdeokeok,  bog  keet  ferfyv  evleuel  be  nem 
ery  (ComC.  300).  Temerdec  vaszegel  altjil  veretetec  keze,  lába 
(VitkC.  90).  Aiaka  őneki  walanak  piros.sak  es  valaminere  temer- 
dökök  (TihC.  106).  Temérdek  bűntől  meg  otak  magokat  (Ozor: 
Christ.  113).  Vala  é  Huniadi  János  közép  ember,  temerdec 
niaku  (Szék:  Krón.  214).  Nagy  szép  kövér  ember  és  temérdek 
nyako  Hunyadi  János  vala  (1{MK.  1V.40).  Ott  vagyon  mostan 
is  Miklós  feje  csontia,  szertelen  temérdek  agya-koponyája  (253). 
Neuezi  Chrlstus  a  poklot  kőlso  es  nagy  temerdec  setetseguec 
(Mel :  SzJán.  458b).  Budáról  jiive  az  budai  passa  Ali,  Szegedről 
az  temérdeg  Masztafa  bég  (Monlrók  111.98).  Az  kerekded 
fészekuec  száia  temerdec  vala  (Kár:  Bibi.  I.3ü8b).  Vala  Mar- 
kalf  rövid  allapatu  ember,  igen  temérdeg  es  ixjfrohos  (SalMíu-k. 
A3).  Fudazanak  teste  igen  temérdek  vala,  mint  ha  h:i6as  volna 
SalMark.  20).  Ha  az  vtólso  temérdekb,  vén  korodban  lesz 
gazdagb  (Cisió  02).  Némely  ffiuekuec  koroia  es  szároc  temér- 
deg es  hoszu  (Pécsi:  SzözK.  17).  Az  csukának  a  háta  gerin- 
czin  két  felöl  az  temérdek  hi'ist  szedd  le  (Radv:Szak.  110). 
Az  keserű  gomba  temerdekjebb  az  nyári  gombánál  (224.  239. 
277).  Sok  munka,  nagy  okossíig,  temérdek  tudomány  kívánta- 
tik a  predikálláshoz  (P;izm:  Préd.  b3).  A  hitetlenek  főidén 
bárom  egész  nap  olly  temérdek  setétség  volt,  bogj-  egy-mást 
nem  láttíik  (184).  Temérdek  hazugsjigokkal  színesíti  tsalárdsá- 
git  (404).  Temérdek  hazugs:íg  az-is,  hogy  a  pápa  nagy  ellen- 
sége a  sz.  Pál  leveleinek  (Psizm :  LutliV.  121).  Az  8  kopjája 
temerdec  vala  mint  az  szővőc  zugoly  fája  (MA :  Bibi.  1.260). 
Ez  vtánn  .se  isten  előtt,  se  az  emberek  koszt  mentséged  ne 
lehe-ssen  temérdek  feuelygésidben  (Bal :  CsLsk.  45).  Temérdek 
setétség  szakadot  vólt-le  (Mad :  Evang.  325).  Temérdek  tudat- 
lan.ságának  ezfgért  főtt  (GKat:  Titk.  2S6).  Sok  kemény  tőlgy- 
fábul  temérdek  gerendát  hozat  (Zrínyi:  A.Syr.  N3).  Egyebeknek 
temérdek  hamis  vélekedésekben  szabták  magokat  (Pós :  Igazs. 
1.199).  Zordon  szabású  temérdek  veres  szín  (Keesk:  ÖtvM.  266). 
Ezelőtt  temérdek  deszkákét  ugyan  felest  sz;'üh'tottunk  volt  mi 
ki  (R<-ikGy:  Lev.  98).  Az  ostyának  imádilsa  nem  szabados  és 
azértt  a  pápisták  temérdek  biilványimádók  (Vár;  SzHv.  222). 
Alkalmas  temérdök  fűzfa  karókat  egy-egy  arasznyira  ültess  el 
(Radv:  Csal.  III.50).  A  harkálynak  igen  hegyes  orra  \-agyon, 
mellyel  még  a  nagy  temérdek  tserfálsat  is  meglyiikasztja  és 
kivájja  (Misk :  VKert  425).  A  leg  aprób  fogyatkoziisokat  te- 
mérdek nagyra  szabják  nyelvekkel,  szálkábul  gerendát  tsinál- 
nak  (Fal;  UE.  421).  Ha  kérdésre  fakad  a  dolog,  magától  le- 
rogyan  ezeu  temérdek  hazugságnak  gyju-madája  (Fal:  TÉ.  742X 
Némellyek  temérdek  babon!Vs.ságot  üirtanak  a  keresztségben 
(Bod:  Pol.  93).  2)  gravida  MA.  sebwanger  PPB.  Jű.sef  el  aka- 
rah  azzonionkat  haginia,  de  meg  ortuen,  bogi  az  elő  isten  fy»- 
ual  volna  temérdök  es  zeplötelen  volna  (DebrC.  219X  3)[rudis; 
roh].  Ezeket  pedig  törő  kőknek  azért  nevezek,  mert  para.sztok 
és  temérdek  erkőlcsőek  valának  (Pázm:Kal.  436). 

[Szüli'isok].  Az  tudatlan  és  temérdek  orczájn  tam'tok 
nagyon  pnposkodnak  (Pázm:  Kai.  151).  Temerdegb  az  orczád 
bőre  az  bochkor  bőrnél  (Coni:  Bal.  43).  Temerdec  ortzjiju,  ki 
szégyent  nem  ismert  (CzegI:  Japh.  17),  Nem  basítdak,  mert 
jól  tudom,  hogy  olly  temérdek  már  a  te  pofád,  hogy 
nagyobbat  sem  szégyenlesz  (Matkó:  BCsák.  37X" 

Temérdekbed :  (augesco ;  sich  vergrössem).  A  fSvény,  ha 
temérdekbéd,  öregbéd,  homoknak  és  rőguek,  kSvetsee  földnek 
hivattatik  (Com :  Jan.  16X 


553 


TEMÉRDEKED-IK— TEMÉRDEKSÉG 


TEMÉRDEKSÉGÚ— EL-TEMET 


554 


Temérdeked-ik :  crassesco  G.  MA.  [dick  werden].  A  ma- 
gunk ipazsíiga  liizodalaiAuak  kevélysej^gel  teniéidekedett  kűdé- 
ben  (Kim :  Éuek.  92). 

meg-temérdekedik :  c«  Mikoron  az  eli  meg  temerdekS- 
det  vóliia  a  sz;iuto  vassakiiac,  fe.vszéloiec  (Helt :  Bibi.  IV.135b). 
Mikor  az  dajka  sokat  eízic,  meg  vész  és  meg  temérdekedic 
(Prág:  Serk.  478).  Noha  száraz  lúggal  igen  mos&ák  az  uraim 
fejét  és  orczáját,  de  meg  temérdekedéit  aÖ"él6  dologba  az 
orczája  b6ri  (TíirtT.2  L91). 

Temérdeken:  1)  crasse  C.  MA.  dick  PPB.  Ha  az  vak 
szSmre  el  fel  meuuec  uagy  temérdeken,  túnn.vát  ielentnec 
(Qsió  N3).  Az  törött  mondolát  el  terétsed  az  vágó  késen,  mint 
az  újjod  annyi  temérdeken  hagyjad  (Radv:  Szak.  204).  Meg- 
engesztelődvén isten  temérdeken  ki-8nté  kegyelmességének 
ajándékit  (Pázm:  Préd.  377).  A  kép-irók,  minek-elotte  szép  fes- 
tékit  meg-adgyák  a  képnek,  hóllt-szénnel  ki-jegyzik  temérdeken, 
a  mit  akarnak  irnyia  (1226).  Mely  feleletben  temérdeken  ha- 
zudnak az  praedikatorok  (Pázm:  Kai.  324).  Bizony  temérdeken 
bolondok  az  uj  praedikatorok  (75S).  Az  mi  doctorink  soklial 
temérdekjebben  irtanak  a  szent  atyád  felől  (EsztM :  Lev.  18). 
Hazud,  még  pedig  temérdeken  hazud  (Matkó :  BCsák.  68). 
Mellyik  praedikátor  fogta  rátok  azt  oUyan  temérdeken,  hogy 
a  fa  képet  istennek  tartyátok  (126).  2)  [gravida;  im  schwan- 
gereu  zustande].  Roxána  aszón  a  nag  Sándor  felesige  temér- 
deken marada  el  tSlle  (Szék:  Krón.  58). 

Temérdekesked-ik  :  [crassesco;  dick  werden).  Mikor  a 
k5vetkezend5  gonoszt  szi'myen  Sregbíttyfik  és  utébb  kisseb 
mértékben  botsátkozik  reánk,  könnyebben  is  visellyfik  eL  annyi- 
val a  mennyivel  eleintén  többet  temérdékeskedet  (Fal:  UE. 
374). 

Temórdeki :  [vastus ;  nngeheuer].  Temérdeki  nagy  haddal 
császár  iuta  (Valk:  Gen.  17).  Praedicatio,  mellyel  tolt  Keres- 
szegi  István  az  nagy  lemplum  ajtaja  elől,  mivel  annyi  temér- 
deki nép  az  templumbau  be  nem  tért  (ExPriuc.  221).  Temér- 
deki soc  víz  fSldrSl  mind  el  szalla  (Sztái-:  VizSz,  A4).  Nem  ásít 
temérdeki  kintsre  (Megy:  3Jaj.  11.151).  Temérdeki  sok  hnpos- 
turákat  probála  megh  (Czegl:  Japb.  143).  Jó  nagy  isten,  mennyi 
termerdeki  gyilkosságh  esik  e  miatt  (Czegl:  ORoml.  18).  A 
tSbbi  k6z5l  ez  az  oka  a  sidóknak  temérdeki  vakságoknak 
(Pós:  Igazs.  1.136).  Temérdeki  .szemtelenséggel  irja  fPós:  GBot, 
57).  Ted  le  a  temérdeki  embertelenséget,  mellyel  mostan  viselsz 
(Kereszt:  FeslsK.  Elöb,  8).  Az  8  tárházait  sok  temérdeki  kén- 
tsel  meg-tSltse  (Tyúk:  Józs.  300).  Temérdeki  kincset  reá  lelete 
(ApoU.  6). 

Témórdekit:  crasso,  incrasso  MA.  dick  machen  PPB. 

meg-temérdekít :  conspisso  C. 

Témérdekités  :  incrassatio ;  dickmachung,  erdickerung 
PPB. 

Temérdekség :  I )  erassamen,  crassamentum,  cras.silies, 
obesitas  C.  cra.'isitiido  MA.  dicke  PPB.  A  velagossag  a  fSldnek 
temerdöksegeert  nem  velagosítbata  Umbosba  (DebrC.  55b).  Ky- 
nek  ew  kew  falynak  zelesseeghe  es  temerdekseeghe  anne, 
hogy  kelh  romai  zekeer  egymás  mellet  rayfta  el  mehetnee 
(ErdyC.  169).  Egic  kfinec  a  szele  tizenkét  singet  tart  vala  es 
az  temerdeksige  niolczat  (Szék :  Krón.  78b).  Nagy  vala  az  varas 
Babilónia,  mint  téglából  vala  az  5  rakása,  harminczket  lab 
niomni  temerdeksege  (Illosv:  NS.20).  Temérdeksége  négy  ujjúé 
vala,  hliom  módra  való  Iába  vala  (RMK.  rV'.213).  Igen  félek 
az  asszonyom  tánezátúl,  de  most  istennek  legyen  hála,  kömiyebb. 
de  azért  most  is  akolmason  vagyon  mind  hévsége,  temérdek- 
sége (Nád:  Lev.  101).  Végy  sikárló  fát,  melynek  az  temérdek- 
sége és  szélessége  legyen  három  ujjnyi  (Radv:  Szak.  287).  A 
régi  tudós  Major  a  roszsz  fSvek  temérdekségébSl  eszébe  veszi 


a  tSld  ziros.'sAgát  (Pázm :  Préd.  26).  Az  toronynak  temérdeksége 
pgy  sladinm  volt  (M A :  8B.  258).  P;irlyait  hatvan  labni  nádak 
lepik  vala  be  az  fenyíi  es  jegenye  tiüsal  temerdekseggel  meg 
haladvan  (Forró:  Curt.  714).  A  testnek  S7.éle.ssége.  hoszszasága 
és  temérdeksége  (Ker :  Préd.  323).  Négy  szőgro  volt  rakatva, 
a  legalsónak  mind  temérdeksége  s  mind  magas.siiga  egy  futa- 
main! volt  (GKal:  Titk.  80).  A  temérdeksége  a  vad  fának 
légyen  alikora  mind  a  fejsze  nyele  (Lipp:  PKert  111.16).  Urauk- 
nak  egé.sz  testét  papirosnyi  temérdekségfi  ostyácskában  szo- 
ríltya  (Pós:  Igazs.  11481).  Az  szappan  táblájáuak  mind  hosszú- 
ságát, szélességét  és  temérdekségét  a  két  czéhmester  intézze 
meg  (KecskTört.  1L325).  Szelj  szép  fejér  kenyeret  egy  ujjni 
temérdekségre  (TörtT.^  I.5S0).  A  baromnak  teste  vérnek  és 
lemérdekségeknek  egybe  való  szerkesztetések  (Misk :  VKert. 
6).  Némellyek  a  könyveknek  temérdekségét  nézik  inkább,  hogy- 
sem belső  velős  jóságát  (Fal:  ÜE.  379).  A  mi  szálka  vagytsak 
gúzsnak  való  volt,  gerenda  temérdekségre  vastagodik  (SzD: 
MVir.  416).  2)  [praeguatio,  gi-avidilas ;  schwangerschaft].  Lát- 
ván feleségem  temérdekségét  (Nyr:  X.122). 

Temsrdekségü :  [crassus;  dick].  Mykoron  temerdeksegv^- 
was  zegekel  meg  zegeztetöt  wolna,  leg  ottan  az  wer  ky  kezde 
folny  (ÉrsC.  51b). 

Temérdekül:  crasse.sco  MA,  dick  und  fett  werden  PPB. 
Temérdekül  te,stben  serrel  a  nedvesség,  inaidban  penig  lesz 
attól  erősség  (Felv :  SchSal.  15). 

meg-teniérdekül :  incrassesco  MA.  dick  gemacht  werden 
PPB.  Meg  temerdekfdt  az  v  sziuec  mint  eg  fagiitol  (Szék: 
Zsolt.  127).  Az  orczám  viszketett  úgy  annyira,  hogy  jól  meg- 
temérdekült  az  oczám  bére  (Nád:  Lev.  101). 

Temórdekülés :  incrassatio,  crassities  MA. 

TEMÜT  (himet  HB). :  sepelio,  tnmulo  MA.  funo,  funus 
deduco ;  begrabeu,  beerdigen  PPB.  Scerelmes  braljTu,  uimaggo- 
muc  ez  scegin  embor  hlki  ert,  kinek  ez  nopon  testet  tumetivc, 
(HB).  Vetkeztem,  mert  korokat  meg  nem  latogatani,  mezytelene- 
ket  nem  rahazlam,  hallothakalli  nem  temetem  (VirgC.  10).  Twggya- 
tok,  hogy  ez  ember  el  karhozol.  Azt  halwan  ky  vyweek  az 
parragban  temetny  meegh  testéét  ees  (ÉrdyC.  95).  Meg  paran- 
cholaa,  hogy  az  ew  testéét  közeel  temelhueek  az  ew  mesteré- 
nek coporssoyahoz  (566).  MindenGt  be  szeggeszlete  az  egyháza- 
kat és  a  ciuteremeket  es  paranczola,  hogy  senkit  ne  lemetnénec 
a  szentelt  főidre  iHell:  Krón.  63,i.  Hogy  lopogas  kópiákat  louon 
előtte  vigyenec,  drago  öltözetekbe  temettessenec,  az  baluauyo- 
zoklioz  es  az  ratzokhoz  illic  (Ború:  Evang.  IV.446).  Mennyiszer 
történik,  hogy  az  istentelen  emberek  testéi  fényesen,  gazdagon 
temetik  (Pázm :  Préd.  4).  Az  emberi  elmének  súgóra  őrömest 
visgállya  a  főidben  temettetett  értzekuek  erejét  (62).  Ember 
mely  kémélte  másoktúl  javát,  isten  kedvét  meg  szegte  és  haszon- 
talanul az  földben  temette  (Zrinyi  n.27).  Minek  előtte  az  ur 
testamentomát  megolvaslidi,  tudatlanul  az  fekete  kamoka  dol- 
mányt rajta  temettük  (ttedv:  Csal.  III.227).  Sok  ceremónia  nél- 
kül temessenek  el  semmi  aranyat  rajtam  nem  temetvén  (ín. 
316). 

be-temet :  [infodio ;  vergraben].  Temeté  be  öccsét  azon 
órában,  elrokentni  ölet  akarja  vala  (PhilKözl.  IX.35). 

el-temet:  sepelio,  humo,  inhumo,  tumulo,  contumulo,  fimero, 
defodio  C.  begi-aben,  beerdigen  PPB.  Elerezlette  e  kenetet  en 
testemre,  eltemelendőnec  tőt  engemet  (MünchC.  63).  Mikoron 
az  A  testet  az  nozolyara  tötek  volna,  hogi  eltemetnek,  az  w 
ania  bodogsagos  zent  Ferenczeth  nagi  aitatossagal  hyuia  vala 
(VirgC.  109).  Christussal  oth  eltemetuen  maragialok  (145).  Te 
zentid  veret  el  öltek  Jerusalem  kőrúöl  miként  vizet  es  nem 
vala  ki  eltemelneie  (DöbrC.  150).  Ez  zent  zfz  mynd  adeeg 
el  nem  megyén  vala  az  meg  holt  sororuak  testetevl,  mygnem 


555 


ELTEMETÉS— TEMETTÉS 


SZAMÁRTEMETÉS— EL-TEMETÖDIK 


556 


el  temettetyk  vala  (MarsL.  37).  liail  az  hallottakat  eltemethii)' 
li^  liallüttyt :  dimitte  luortuos  sepelire  mortuus  suos  (JordC.  376). 
Ffel  vevek  hAtet  es  el  temeteek  (720)  Kywe  vyven  el  temetek 
az  hvV  wra  mellet  (721.  398.  712).  Akariiaya  zent  Damancos 
te.steet  az  eo  egy  hazában  el  temetny  (DumC.  142).  Juhy  el 
eltemetned  otet  io  kenetekel  (VitkC.  102).  Nagy  tavvol  feldeii 
teniKsseetek  el  ewtet  az  parragban  (ÉrdyC.  310).  Minden  igaz- 
.ságfit  lám  te  eltemettél,  mind  ez  világ  szerte  lám  elgyökereztél 
(RMK.  11194).  Temesd  el  a  te  halottadat  a  legtisztessegesb 
koporsóba  minaluiic  (Ilelt:  IJib.  I.K).  AzonkSzbB  meghala  Leuenta 
hertxBg  es  ellcnietéc  a  Duna  olue,  a  faluban  (Ilelt :  Króu.  35i 
Négy  napig  halna  e.s  eltemetne  szago.son  fekfmnee  (I3orn:  Préd. 
273).  Jer,  temess&c  el  az  testet  (Born:  Ének.  327).  Ot  soc 
számtalan  martyromoc  nyiigo-sznae  eltemettetnen  (EsztT :  IgAny. 
554).  lia  e  nem  volna,  tsak  három.szor  látna  eoket  a  templom : 
mikor  meg  megkereszteltetnek,  mikor  férjhez  mennek,  mikor 
el-temettetnek  (i'al:  MA.  145). 

[Szólá.sok)  Hirét  snevét  el-temetnl:  *oblitare  famam 
PPBI.  Te  ezen  semmi  kedvet  ne  temess-el,  csak  leh&ss 
hamarább  a  nálad  kedvessel  (GyöngyD :  Char.  403).  Tudod-é 
mivel  temeti  el  az  illyon  succe-ssioval  való  pipeskedést 
Naziauzomus (MatkiS:  BC.'sák.  1 16>.  El  ne  temesdszivedet 
a  keseiiiségnek  mélységébe  (Fal:15E.  577).  A  morgás  irigy 
bánat  azokat  a  vétkeket  is  i'ijra  éleszti,  mellyeket  a  fele- 
dékenység régen  eltemetett  (Fal;  IJE,  424). 

eltemetóa :  humatio  C.  sepultiu-a  MA.  begrabnis  PPB 
Haynaltvl  fogna  gondolkodyk  vala  az  ev  zent  fyanak  z?letes.se- 
reol,  haláláról,  eltemete.sereol  (CornC.  106).  Zerze  enghemet  el 
temeteesre  (JordC.  438).  Mykoron  mynt  halotnak  eltemete,se 
zewrzowdnenek,  liyrtelensegwol  az  byronak  yteletjTe  reytetek 
(ÉrsC.  311).  Történek  halála  .Szá.sz.sebasben,  S7.ékes-Fejérvárban 
Ifin  eltemeté.sbon  (KMK.  1II.8).  Ha  a  szölos  a  férfiúnak  el 
temetése  után  fiz  holnappal  le.szen,  azt  az  pokas  gyermeket 
meltan  nem  moudhattyák,  hogy  igaz  ágyból  való  (Ver:  Verb. 
347).  • 

eltemetet :  c«  Mellet  vallót,  azt  tóitS,  eleue  kolte  en 
testemet  mogkeuetuy  eltemetetben :  quod  habuit  haec  fecit, 
praevenit  ungere  corpus  meuni  in  sepulturam  (MüuchC.  100). 

eltemetetlen :  inhinnatus  C.  [unbeerdigt].  Yme  mykoron 
eegy  egheez  heten  eltemetetlen  lettének  volna,  semy  ellenző 
állat  nem  b;mthataa  (ErdyC.  551b).  El  nywgoweek  wr  istenben 
es  neegyed  napyghlan  el  temetetlen  hagyaak  (645b). 

Temetés :  I)  sepultura,  humatio,  tumulatio  MA.  begrUbnis 
PPI5.  A  mel  fíld  tégedet  meghalnád  fogadmid,  azon  hallak 
még  es  ot  védeni  temetésnec  belét  (bécsiC.  3).  Tanalc  tiirtuau 
veuoc  azockal  eé  fazokfusnac  főidét  í-arandokocnac  temetéséére 
(MünchC.  67).  Az  nemes  kenellietth  taréba  en  thometeesőm- 
nek  napyara  (WinklC.  142).  Az  fráterek  jíinenek  tyztes  tar.sas- 
sagal  ez  zent  zíznek  temetésére  (MargL.  100).  Yay  tynektek 
yras  thwdok  es  zerzetesek,  kyk  zepeytytek  az  ygazjiknak  te- 
metee.seket  (JordC.  42a).  Ffel  eppeytytek  az  proÖ'etakuak  teme- 
tee.seketh  (JordC.  567.  143.  467).  Azt  lathwan  az  zamt;ilaii 
neepek  megreetteneenek  raytta  es  halaztaak  temotoasoet  (Erdy- 
C.  573b).  Nagy  zorgalmiis  vala  h.illuttaknak  temetaseeben 
(637b.  627b).  Ábrahám  pinzcn  vőt  vala  a  lleth  tiaitol  temetés- 
nec orőksigire  (Szék  :  Ivron.  13).  Az  kit  az  lialottakhoz  teme- 
té.sekkort  szektának  az  keresztyének  megmutatui  (LevT.  II. 
161).  Illy  nagy  lújontában  való  keserűségeket  hogy  annyival 
inkáb  felejthetné,  a  temetés  után  Erdélybe  indultak  vahi 
(Szál :  Króu.  257).  Az  egész  Cliristus  ment  pokolba  temetése 
után  egy  kicsinnyé  fel-támadiisíi  előtt  (Pázm :  LuthV.  207). 
Kürt  aga  temetésének  tisztetaége  (Zrínyi :  ASyr.  39).  Az  temetés 
utiin  ki  fog  tetszeni,  azt  már  el  kell  várnotok  (líákGy :  Lev. 
161).  Az  háznál,  az  hol  az  temetés    volt,  sziu   vult  elkészítve 


(Monlrók  X1404).  A  többi  tehenei  atyja,  öccsei  apja  temetésére 
ver&ssék  le,  az  nem  akadt  több  kezemhez  három  tehénnél 
(Radv :  Csal.  III 357).  2)  tymbos  C.  [sepulchrum ;  grab).  Hol 
ott  meeg  eelteben  temete&st  valaztot  vala  magának  (ÉrdyC. 
545).  Eellyen  penitenciat  hagya  ewneky,  hogy  rnyodden  bwl- 
chws  helyeket,  zentőknek  temeteesyt  el  yamaa  (617).  Egy  pap 
rákokat  boc.'fátot  az  czinteremben,  mindeniknek  oldalára  egy 
viasz  gyertyát  ragaztván,  mellyek  mikor  az  temetések  kŐzít 
má.szkálnánaU,  evei  oly  nagy  czudának  tetzot,  hogy  senki  kizel 
nem  merne  menni  (Toln :  Vigaszt  225).  Ebben  az  templomban 
nincs  egyéb  nevezetes  dolog,  hanem  az  oltárok  és  az  temeté- 
sek (Réd :  Tem.  9). 

szamár-temetés :  [tó  inhnmatum  reliuquere ;  das  unbe- 
graben  sein].  Az  isten  Joachim  kiralt  szamár  temetéssel  fenye- 
gette, azaz  hogy  mint  egy  dőgőt  ki  vetnae  (Born :  Préd.  564). 
Nagy  átoc  es  bSntetés  szamár  temetéssel  temettetni  el,  niiné- 
mftvel  fenyegeti  isten  Jojakim  királyt  Jeremiás  prophéta  által 
(Zvon:Post  11.413).  Az  illendő  pompa-uélkfil  való  temetség 
szamár-temetés  és  isten  átka  (Megy :  3Jaj.  IL154). 

Temetési :  [sepultuarius ;  zum  begrabnis  gehörig).  Teme- 
tési domb  :  tumulus ;  temetési  tisztelet :  ex.seqniae ;  temetési 
tisztes.séget  szolgáltatok :  exseijuior  PPB.  Halott  temetés,  teme- 
tési pompa :  colebrata  PPBI.  Temetési  pomjia,  mely  Betliieu 
C'hri.stina  ki.s!Ls.szonynak  hidegh  tetemec.'ikejeuek  felette  ki  szol- 
gáltatót (TemPompa.  Ciml.). 

Temetetlen :  insepultus,  intumulatus  C.  inhumatus  MA. 
unbegraben  PPli.  Nagy  nehezen  vyheteek  az  zent  egyházhoz, 
hol  ott  egheez  ezten  napyg  temetetlen  hagyaak  (ÉrdyC.  412b). 

Temetetlensóg :  [xö  inhnmatum  relinquere ;  das  nnbe- 
graben  sein].  Az  hiveknec  temetetlenségek  is  nem  árt  idvőssé- 
gekben  (Zvon :  Post.  11.38). 

Temetkez-ik :  sepelior,  funeror  MA.  begraben  werden 
PPB.  Kiufll  temetke^ztec  azért,  hogy  az  varos  meg  ne  dőglef- 
nec  az  holt  testektől  (Bora:  Préd.  563).  Veuek  azért  az  lesus- 
iiak  testet  as  be  kőtőszek  fB  szerzamokkal  eggiőt,  az  miképpen 
szol!a.sok  az  sidoknak  temetkőzui  (Fél:  Bibi.  1.176).  Az  athé- 
ná-sbéli  Cimon-is  az  Ő  magának  készíttetett  temetkező  sírja 
kőről  szokta  vala  maga  kedves  kantza-lovait  temettetni  (Misk: 
VKort.  104).  A  kik  templomba  akarnak  temetkezni,  le-tévén  a 
régi  szokás  szerint  öreg  embertől  egy  forintot,  kis  gyermektől 
ötven  pénzt,  szabadosan  oda  temethessék  (Bod:  Pol.  86X 

Temetkezés:  sepultura,  funeratio  MA.  das  begraben 
PPB. 

Temető:  1)  [sepultuarius;  begrabnis-].  Temető  heli  sér: 
tumlia  C.  Temetőhely :  sepulcretum,  coemeterium,  biistum  MA. 
Nem  volna  .szabad  nagy  urac  cimeriben  temető  helyeken  álla- 
toknac  kéjieit  fői  fflggezteni  (Zvim :  Post  Ö0&).  Lészuec  halotti 
tisztesség  tételec  a  temető  kert  felé  és  bevitetic  a  temető  bolt- 
ban a  lélec  nélkől  valö  test  (Com:  Jan.  212).  Testemet  az  föld- 
nek, temető  helyemnek  ajánlom  (Gér:  KárCs.  Ill.SfiSX  Rendel- 
tem szerelmes  édes  uramnak  tisztességes  el  takarítását  régi 
eleinek  szokott  temető  helyén  meg  lenni  (IV.535).  2)  vespillo, 
humator  MA.  todtengriiber,  leichentriiger  PPB.  S)  [fuuus,  ex- 
sequiae ;  loichenbcgiingnLs).  Nádasdy  Márton  uriuuat  feleségével 
egyetembe  ma  vagy  holnap  temetik  el,  asszonyom  es  oda 
vagyon  az  temetőre  (Nád:  Lev.  85). 

halott-temető:  [vespillo;  todtengriiber).  Halott-temető, sir- 
á-ső :  libitiuariiLs  PPBI  Az  h:ilott  halotti  szokásoc  szerint  az 
halót  temetőktől  avagy  sínisóktól  ki  ntettetic  (Com:  Jan.  212). 

[Temetőd-ik] 

el-temetődik :  [sepelior  j  begraben  werdonj.  E  káromkodó 
tévelygés  alkalmasint  eltemetidvéu    viszont   egy  nagyra-vágyó 


557 


TEMETSÉG— TEMJÉNEZ 


TEMJÉNEZÉS-TEMPLOMBELI 


558 


furfánt  elméjfi  Ariiis  iien'i  ember  iszonyatos  zfirzavarral  a  po- 
kolból visaahozá  (GKat:Titk.  Elób.  12).  Életed  az  io  lnVeddol 
Szigetvár  liamiij.ibaii  temetídik  el  (Ziiiiji  I.IOl).  Vétségesszo- 
k!L«tol  el-temetídütt  írás  (CorpGramm.  295). 

Temetség :  sepultura  MA.  begrabnis  PPB.  Vyd  el  veled 
azokott,  kyk  Ijeteslemiek  zoUtal  vynned  es  kyk  leziiek  zew- 
kewsewk  temet.<egre  (EhrC.  143).  Az  naiBágtiíl  fogva  az  helyet 
nevezzék  Mágrtg  seregének  í  temetségének  (RMK.  U.107).  Ha 
asszon  hslála  nem  történt  volna,  temetségre  gondod  nem  lett 
volna  (IV.UO).  Az  mie  volt  ennek,  czielekűtte,  mert  el5  votto 
meg  kenni  az  en  testemet  az  temetsegre  (Fél:  Bibi.  1.78).  Az 
Ábrahám  az  ft  liaza  népének  temetsegre  niezSt  ve-szen  (Fél: 
Tan.  512b).  Állítj.ík  némellyek,  hogy  a  krályné  is  jelen  lett 
volna  temettségén  (Szál :  Krón.  12).  A  pénz  nyeras.sége  n  lélek 
temetsége  (Mad:  Evang.  679).  Ezt  irják  Luthernek  lialálárúi 
és  temetségérfll  azok,  a  kik  ott  jelen  voltának  (Pós:  Igazs.  I 
447).  Miuelhogy  kys  Margarol  iratom  magamat,  temetsegeom- 
nek  Is  helyeth  az  en  istenemteol  oth  kewanom,  zeoloim  mel- 
letth  hogy  legieu  (Radv:  Csal.  in.169).  Egyfltt  lenne  testűnk 
temetségfink  kettőnknek  (PhilFl.  88).  A  templom  isteni-tisztelet- 
nek heljje,  nem  temetségnek  (Bod:  Pol.  87). 

Temetségi :  [exseqiiialis ;  leiében-].  E  temetségi  caeremo- 
niakval  semmi  kftlsS  pompát  s  világi  ditsSséget  fizni  nem  aka- 
runk (Megy:  3 Jaj.  11.150). 

[Temettet) 

Temettető :  [exsequialis ;  zum  leicheuhegangni.s  gehörig]. 
En  bizony  nem  tudom,  mi  gyönyörűségre  kivánkozhatik  ide 
bármely  jíakai-ó  barátom  is,  hanemha  koplalni  és  a  sok  jaj.szot 
és  temetteti'!  harangszót  akaija  hallani  (Bercs;  Lev.  402). 

TEMJÉN,  TÖMJÉN  (temeny  Horn:  Préd.  78.  túmiene7. 
Mel :  SzJán.  28) :  thns  C.  MA.  weihraucli  PPB.  Le  esneiee 
imadac  őtet  es  5  kencec  megnituan  aianlanak  neki  aiandoko- 
cat  aranat,  temient  es  mirrat  (JlünchC.  17).  Madiannak  drome- 
darosi  Sababol  mind  el  iűnek  araúat  es  temient  hozván  (DöbrC. 
278).  Le  eswen  yraadak  h^tet  es  h^  kenczek  megnythwan 
ayanlanak  híneky  ayandekokalh  aran'at,  temyent  es  kenetet 
(JordC.  359).  Vram  jwsson  the  elewdbe  een  ymadsagom  my- 
keppen  temyen  fysth  megyén  the  elewdbe  (KeszthC.  388).  Az 
5  imádsága  mint  az  tSmienek  üsté  fel  megSn  istennek  zinenek 
eleibe  (TihC.  22).  Olayt  5ssen  es  themient  tegyen  reaia(Helt: 
Bibi.  I.Yy2.  Mel:  SzJán.  440).  Adanac  temenyt,  kiuel  ielentec. 
hogy  ez  nyomorult  gyermec  wr  es  király  lenne  (Born:  Préd. 
78).  Az  te  ezemeteid  pomagranátnac  czemetei  édes  gyflmölczúc- 
kel  egybe  és  minden  fele  temién  termS  fSckal  (Kár:  Bibi. 
I.632b).  A  pogány  áldozó  papoc  égő  áldozatokat  az  ő  oltárokon 
áldoznac  vala,  tömjéneket  visznec  vala  fel  (Com :  Jan.  129), 
Kenszeritnec  minden  elementiimokat,  főidet,  tfizet,  vizet,  aért, 
rutát,  temjént  arra  (Czegl :  Dág.  n.7.5).  A  temjénfa  magas  .' 
többire  Arabiában  nő  (ACsere:  Enc.  223).  Gallyakat  meg-rakák 
minden  eszközökkel,  temjénnel,  arannyal,  ezüstös  kintsekke^ 
(GyöngyD:  Char.  41). 

áldozat-temjén  :  [tlius  sacriőcium  ;  opferweihrauch).  Haza 
jávai  sok  jó  téteménnye  égig  ment  igaz  áldozat-tömjénnye 
(GyöngyD:  MV.  2). 

fejer-témjén :  mastiche  PPBl.  Fejér  tiszta  temjén :  c.ar- 
pheotum  C. 

földi-temjén(fű) :  chamaepitys  PPBl. 

Temjénes :  thurens  MA.  von  weihrauch  PPB. 

Temjénez  :  thurifico,  suffio  MA.  weibraueh  anzündeu  PPB 
Papy  zolgalathnak  zokasa  zerent  tőrteenettel  rea  e-sseek,  hogj 
temjenőznee,  bel  nieene  az  ystennek  templomal^au  (JordC 
516).  Innepnapokon  zouendúkők  gy\vttatuak  reia,  ez  tőmienőz- 


tetik  raitha  (TihC.  124).  Az  sido  nép  temieneziien  égeti  az 
alduz;itoc  kőuerit  (Mel:  Sára.  413).  Tflmienezzfink  ammi  meg 
eget  bűnfink  attia  annia  vtan  (Mel:  SzJán.  28).  Neptunusnak 
oltárt  építettem,  mellyet  virágokkal  b'lven  meghintettfim,  egy 
néhányszor  körös  körül  teményeztem  (Gvad:  Pösty.  42). 

Temjénezés :  1)  [suffitus ;  rauclienmg].  Na^  sok  temiínoző 
szert  adának  fi  neki,  hogi  tamiénezist  az  arán  oltáron  tenne 
(Sylv:  UT.  II.143b).  Ezeket  végezvén  kevest  pihenének,  azután 
njjonnan  temjénzé.st  kezdenek  (Gyöngy:  Ch:ir.  341).  2)  thymiama, 
snfBmentum  MA.  ranchwerk  PPB.  Ó  ymadsaga  mynt  gywy- 
tliasnak  ees  themyenezesnek  fflsHiy  vrnak  eleybeo  fel  megyén 
(PeerC.  10).  A  kenetek,  temjénezésec,  jószágot  ere.sztő  illatozá- 
soc  a  kényeseké  és  gyönyörűségben  élőké  (Com:  Jan.  116). 

Temjénezö :  thymiaterium,  th\uibulum  MA.  acerra,  suffi- 
bulum  PPBl.  rauchfa.ss  PPB.  Ozyas  ragaduan  a  temienezöt 
papi  tiztet  merezkedet  venny  (BécsiC.  211).  A  rágalmazó  ol 
tőmienőzöt  visel,  kiben  az  kednes  illatért  embörőknek  binenec 
ondogsagos  bflzet  egebeknek  listőlic  (GuaryC.  8).  Angyal  alla- 
peek  egy  háznak  oltára  melleth,  kezébe  wala  aranyas  temye- 
nezew  (Ke.szthC.  439).  Czinállyanae  az  temiénezökböl  ki  teriez- 
tet  pléheket  az  óltárnac  be  burítására  (Kár:  Bib!.  L135.  U. 
114b).  Nem  tserép  %'agy  fa-edénybe,  hanem  arany  temjénezőbe 
szedik  (Pázm:  Préd.  646).  A  tőb  alsó  renden  való  áldozó  papok 
a  tőmjénezővel  avagy  füstölővel  illatokat  téfsznek  vala  (Com: 
Jan.  159).  Chalisiris  maga  az  áldozó  fö-pap  s  az  oltárnál  töm- 
jénzöt  hordozó  (GyöngyD:  Char.  420).  Rakjanak  mirhát  a  tem- 
jénezöben,  légyennek  forrók  s  buzgók  könyörgésben  (Thaly: 
Adal.  L25). 

TÉMONDÁD(FŰ),  TÉMONBÁD(TÖ) :  dulce  ama- 
nim,  Iberis  MA.  bilsenki-aut  PPB.  Temondad  fiu  leuele  virágos- 
tul (Frank:  HasznK.  18).  Gyermekeket  meg  ne  ígízhessék,  rá 
gondolnak,  küszöb  alá  temondad  tfiben  ott  elásnak  (RMK.  IV. 

257). 

TEMPLOM :  templum,  fanum,  delubrum  C.  kirche  PPB. 
Bemene  istenuec  templomába  es  ki  hana  mend  az  arolocat 
(MünchC.  52).  Mi  nagob,  az  araú  é  aua*  a  templom,  ki  meg 
scenteli  az  aranat  (56).  Az  ö  leány  meg  zepwltek  mikepen  az 
templomnak  h.Tsonlatossaga  (VirgC.  145).  Templomoth  rakatal 
zyz  Mariának,  kyben  mo.sth  nywgozol  menden  thystessegwel 
(PeerC.  313).  Be  meene  az  Lstennek  templomában  es  az  zent 
kynyerekbe  eweek  (JordC.  388).  A  kirali  nitete  ötét  a  napnak 
templomába  (DebrC.  44).  Wr  istennek  temploma  negywen  hath 
eztendeegh  epp^^lteteek  (Tel  (ÉrdyC.  1.36b).  Az  balwau  Istenek- 
nek templomy  mynd  lee  hwllanak  (338).  Tn  vattok  temploma 
az  iló  istennek  :  vos  templum  estis  dei  viventis  íSylv.  UT.  II. 
47b).  Szinettlen  a  templomba  valánac  (Helt:  UT.  gl).  Szentellyen 
maganac  szent  templomaua  (Born:  Ének.  17b).  Az  templomnac 
illendő  rakását  czudaluán  (Kár :  Bibi.  n.267b).  Az  ebek  az  rezet 
el  hánnyák  az  templomban,  mellyet  ki  kel  söpörni  (MesésK. 
18).  Isten  templomát  peru.ata  zeknek  tarttyak  sok  helyen  (Vás : 
CanCath.  511).  Legszentségasebb  hely  az  templomban :  sanctua- 
rinm  (MA:  Bibi.  1310).  Rutéttatic  az  templom,  ha  szemlélésnec 
okáért  lészen  az  templomba  való  menetel  (Zvon:  Post.  11273b). 
Megizente  palatínus  azt  is  .szóval,  hogy  az  községnek  is  lehetne 
temploma  s  .szabados  lenne  csinálni  (RákGy:  Lev.  192).  A  tem- 
plom ablakának  való  pilnczélért  küldöttük  (MonTME.  166).  60 
német  az  margarétái  czmterimben  .szorult,  kikre  mind  várost, 
templomot  ráégettenek  (Bercs :  Lev.  404). 

megyés-templom :  [templum  dioecesanum  ;  diöeesan- 
kirche].  Pesthy  megles  templomban  gyöles  vala  (Görcs:  Máty. 
53). 

Templom.beli :  [ecclesiae ;  kirchen-].  V  ifSosagokban  ^ 
leani  ekesöltek,  körnöl  zepöltek  mint  templombeli  kepék  (Dübr- 
C.  223).  Templombeli  vitorla :  velum  tempU  (Helt :  UT.  H6). 


559 


TEMPLOMI— TENGÖD-IK 


EL-TENGODIK— TENGER 


560 


Templomi:  [eeelesiasticus ;  kirclilidi).  Hasziintilan  minden 
5  i»mpás  és  eiUonyás  tomplunii  ceremóniáik  (íiKal :  Válts.  I. 
Előb.  c2). 

TENG :  victito,  dego,  vivő  utciiui|iie,  vitám  dego  miseram 
MA.  [UüniQiei'licli  lében].  Teng :  laboré  suo  difficulter  se  su 
stentat  (Otr :  OrigHung.  11.142).  Éldegélek,  tengek,  tengadiiin : 
victito  PPI31.  Niery  iduú.sséget  minekfink,  vilagliaii  mégh  a  kik 
tengfluk  (TbewrC.  167).  Okrfic,  julioc,  kic  az  sic  mezSkín  teii- 
gének  (MA :  Bibi.  V.6).  Tengek,  nem  élek,  lenni  sem  lélek, 
mert  jutottam  búra  ("Balassa:  Költ.  25).  Tántorog  az  hit,  ha  az 
szent  Írásnak  méltósága  teng  leng  (MNyil :  Irt.  48),  Vidámság 
tánczczátrti  a  gyenge  pázsit  reng,  megemísztfl  búval  senki  szívi; 
nem  teng  (GyöngyD:  MV.  19).  Könnyebb,  ha  ember  reméllhet, 
a  keseredett  .szív  mással  nem  is  élhet,  addig  teng  nyavalyá.«i, 
még  vártt  jókat  vélhet  (GyöngyD:  KJ.  445).  Mivel  ennyifélo 
nemes  és  nemtelen  barmok,  fene  vadak  tengenek  még  ma  is 
világon,  innét  illyen  szép  reguláink  származnak  (Misk:  Vlíert. 
Elíib.  A8).  Szegénség  jajgat  hajlékában :  teák  alig  teng-leng  a 
világon  (SzD:  MVir.  379). 

el-teng:  cw  A  király  pénzéből  el  tengic  magokat  (Helt: 
Hál.  180). 

Tengedez:  [vitám  ago;  das  lében  fíihron).  Noha  bátorsá- 
go.san  tengedezuéuek  a  bárkában  a  lelkes  állatok,  annyira  meg 
sany;u-gatták  vádi  kívánságokat,  hogy  nagy  egyasséggel  éltének 
egymás  kozStt  (Illy:  Préd.  11.455). 

Tengés :    victitatio,    vita   qualisqualis  MA.    [kUmmerliches 

lében]. 

Tenget :  sustento,  nntrio,  nutricor,  enntrio  MA.  emiihren 
PPB.  Az  szegény  iuhoknac  keresmeniuel  tengeted  magadat 
(Mon:  Ápol.  2).  Pareial  es  mezei  fSueckel  tengetic  vala  mago- 
kat (259.  Jó  akai-ü  urai  .segétségekkel  tengette  magát  (Mon- 
Okm.  XIX.179).  Inkább  tengetném  éltemet  alami.snával,  hogy- 
sem ragadoraannyal  (Fal:  UE.  10).  Camoeleon  módjára  csupa 
levegS  éggel  nem  akarod  tengetni  életedet  (2-t).  A  paraszt  em- 
ber búval,  gonddal  tengeti  életét  (69).  Tengették  élteket  gondos 
fáradsággal  (Orczy:  KöltH.  143).  Szűk  eledellel  mások  jó-vol- 
tából tengeti  életét  (SzD:  MVu-.  379). 

el-tenget :  cv  Ha  m;us  elodelbfll  meg-fogyatkoznék  is  ember, 
csak  gyfiniúlcsel  is  alkalmas  ideig  eltengethetué  életét  (Lipp: 
PKert.  ni.2). 

Tengetós:  [victitatio  aogra;  kümmerlicbes  lebenj.  Adanac 
aiaudokon  neki  aranyat,  ki  lemie  tengetesekre  iBorn :  Préd. 
78).  Czak  teugetesre  való  bSczflt  auagy  akar  mit,  az  mit  eszic 
(148).  Isten  biueinec  meg  akai-ia  enyhíteni  nyaualjaiokat,  kic 
vgyan  nem  lebetnec  tengetcs  uelkűl  (317X  Az  istennek  szép 
ayandekiröl,  kiket  el  oztot  az  8  hiuoiuek  tengetésire  es  segít- 
I  (Bom:  Evang.  IV.4Üb). 


Tengettet :  [alo ;  nahren].  The  azthalodnak  kenyér  hoiiabol 
ees  maradékából  engometh  thengettess  ees  eltheess  (PeerC. 
13). 

Téngőd-ik :  [misere  vivő ;  kümmerlich  lében].  Az  ember 
itt  a  nyomorúság  völgyében  uualkodvat5ngfidik(Land:  UjSegíts. 
1.505).  Mikéás.sal  cs;ik  szíiraz  kenyérrel  tengídnek  (Tlialy:  Adal. 
L62).  Tengódök  az  szerencsétlenség  és  bú  habjai  között  lebegő 
életben  (219).  A  verebek  bé-mennek  a  városokba,  mellyoknek 
egyébként  a  mezSkben  kell  v.ila  tengSduiok  (Misk :  VKert. 
477).  Véres  véretekkel  keresett  kenyérrel  töngMvén  szüntelen 
háborúval  ostromoltatimk  (Csúzi :  Sip.  402).  Az  istennek  fene- 
ketlen bölt-sesége  úgy  rendelte,  hogy  uémellyek  holtig  tsak 
alamisnábnl  tengödgyenek  (Pal:  NE.  116).  Naponként  azzal 
tengődött,  a  mit  egy  kis  lyukatskán  az  öreg  gazda  néki  nyúj- 
tatott (Mohi:  JÉiíiil.  53). 


el-tengödik:  cv  Csak  úgy  dohányozok,  az  midóu  éhezek, 
így  én  is  miisokkal  szépen  eltöugódök  (Thaly:  Adal.  L22,^. 
Thaly:  VÉ.  1.220). 

TENGELIC :  acanthls,  carduells  C.  acanthus  MA.  acan- 
tliilLs,  ac.ilantis ;  zoiszlein  PPB.  Tengelicz,  ismét  f&nek  neme : 
acaulis  (Major:  Szót.  7).  Mindenféle  madarakat,  kik  országunk- 
bíui  vadnak,  megfózhedd  ezzel  a  lével :  piutyóket,  czinegét, 
tengeliczét,  rigót  (Radv:Szak.  186).  Hangos  szavuac:  a  ten- 
gelicz, p<ncsirta,  tálemflle,  cziuege  (Com:  Jaa  31).  Haly  tenge- 
lic helyet  kesenies  baglyokat  (Zriuyi:  ASyr.  295).  Tengelitz 
éneke,  pintyőke  sirása  nálad" nélkül  mint  baglyok  huliogatása 
(Zriuyi  11.23).  A  tengelitz  azonképen  gyűlúli  a  tsizsetskét  vala- 
mint az  istennek  hívei  a  hipokritákat  (Misk:  VKert  466). 

TENGELY :  axis  C.  UA.  achse  PPB.  Tengely  vég-szeg : 
pa.\illus  PPBl.  Mind  a  tengelieij  mind  a  talpay,  a  kfilőij  sárga 
rézből  óntettetett  vala  a  kerekeknec  (Mel:S;im.  141).  Bolond- 
nac  gondolattya  mint  az  forgó  tengely  (Kár:  Bibi.  L672b).  Meg 
akat  az  tengely  (Decsi :  Adag.  30.  Kisv :  Adag.  33).  A  kerekek- 
nek tengelyi  és  agyai  mind  öntések  valának  (Káldi :  Bibi.  301). 
A  szekérnek  tengelyei  hogy  megkenettessenec,  tekerS  hévérrel 
emeltetnek  fel  (Com:  Jan.  87).  A  szekér  tengellyek  eleiben 
belévetettetnek  a  kerékszegek  és  a  lőcsek  (Com:  Orb.  171X 
Ebben  meg  ne  akadgyon  hebe  hurgya  elméd  bárdolatlan  ten- 
gelye (Matkó:  BCsák.  364).  Vasas  szekér  rud  tengelyestói  (Radv : 
CSsal.  IL394).  Nehéz  egy  embernek  egy  várossal  perleni,  ha 
ugyan  vas  az  talyigája,  tengelye  is  (MonTME  11209).  Az  fi 
felsége  tiir.szekerébe  4  új  vasas  kereket,  tengelyt,  nidat  meg- 
csináltatván íizettünk  (rV.145).  öregbik  ágyú  tengelyével  és 
négy  tengely-vég  vasszegeivel  együtt  (TörtT.*  L386).  Kenetlen 
tengelyű  fakó  .szekérnek  tsikorgása  (Misk:  VKert  499).  Kirán- 
dult tengelyébül  a  niostmi  világ  (FahNU.  351).  Fortuna  sze- 
kerén okosan  ülj,  úgy  forgasd  tougolyét,  hogy  ki  ne  dűlj  (Fal ; 
Vers.  882).  Bölteeit  idézi  a  fagyos  tengelyhez  (Orczy:  KöltSz. 
231). 

szekér-tengely:  axLs  ctu-ras,  plaiLstrí  MA.  achse  amwagen 
PPB.  Szekértengely-kenfi :  axungia  MA. 

TENGIER:  1)  maré,  pontus  C.  pelagus,  salum,  aeqnor 
MA.  moer  PPB.  A  loldnek  szorúlatja  a  két  tenger-küzött :  isth- 
miLs ;  a  tengeren  nőni  fel :  *hinutriri  mari ;  tengeren  tolvajkodni : 
*piraticam  facero  PPBl.  Megkérolitéc  tengert  os  a  zarrazt 
(MüuchC.  56.  19).  Diczerik  azt  mennek  es  földek,  tenger  es 
menden  z5kd5s6k  S  beuuek  (AporC.  21).  Be  ment  Faraho  ew 
zekerewel  ees  lowago.sywal  tengerbe  (144).  Kybe  m)-nd  a  ten- 
gSr  vyzeonek  zamtalan  cőppenetynek  zama  vagyon  (WinklC. 
291).  Az  ördögök  logottan  nünd  a  tengörbe  zögdösenec  (NádC. 
125).  Bozzontak  ítet  tengerre  mentegbeu  (DíibrO.  188).  Meg 
sokasytom  .itte  nemzetydet  mykepen  égnek  czillagyth  es  ten- 
gernek fSueniet  (VirgC.  15.  114).  Lataak  az  egiptombelyeket 
balwiin  az  tengher  zeleen  (JordC.  40).  Lata  ket  atyaffyakat 
vetveen  haloyokat  az  tenghorben  (364).  Fi  meene  az  tengher 
parttyara  tfa  hozny  (ÉrdyC.  339).  Lata  az  gyermeket  az  ten- 
gernek zelen  az  apró  kewekel  yaczodwan  (ÉrsC.  43Sb).  Ekepen 
szorita  be  őket  az  \vr  a  teugemec  kezepibe  (Helt :  Bibi.  LIi3). 
Ezen  lüuéstöl  a  tenger  háborog,  erős  forrással,  taytéckal  fel 
forog  (Valk:Kiir.  Giij).  Minden  teugemec  es  földnec  szegeleti 
engeduec  uala  az  romai.aknac  (Decsi  :SallJ.  S.  64).  Mi  tudat- 
lansjlguak  tengeri,  gono-szságnak  örvényi  vagyunk  (Pázm:  Préd. 
65).  Ki  tiiihiá  nxígmondaiii,  mi  némö  mély.séges  tengere  vagyon 
ebben  az  isteni  irgalmiL^si'ignak  (81).  Köröl  jiu-jác  az  tengert 
és  az  sziirazt  (Zvon:  Post.  IL204).  Ne  véllyed,  hogy  az  illyen 
nagy  tengert  által  gázolhatod  (Bal:C^Isk.  121).  Az  tengerek 
buzognak,  a  borok  forranak.  1613  (KNagysz.  Eri).  Cves  tenger 
vágjunk,  molly  mikor  leginkább  tfiudöklik,  akkor  törik-el  (Mad: 
Evang.  821).  A  tenger  hányodáshoz  szokatlan  emlx'rek  (Drég: 
Spec.  63b).  Két  tenger  között  bé  nj-úló   szondiisok  (Com :  Jaa 


561 


ÉSZAK-TENGER— FÉL  TENGERI 


TENOR— TENYÉR 


562 


H).  A/,  liajonak  nta  nyoma  a  mélly  tengerben  és  a  férfiúnak 
nta  a  )páiiyzoval  el  vadnalc  rojtettotve  (VárM :  Szöv.  111).  Ten- 
gerben vo-sztettiiU  si)k  l<cro«iményiitiket  (GyíingyD :  Cliar.  13).  A 
tengerek  és  folyóvizek  nyögvén  rettenetes  .szózatokat  bo&sátnak 
(llly:  Préd.  1.1  Ib).  3)  [multiis,  innnmenis;  viel,  luiziihlig].  Ten- 
ger a  mint  szenuettoe  (Boni:  Préri.  ".S).  KilirSI  egyenkint  szólni 
tentrer  dolog  volna  (l^orn :  Evang.  1.271).  A  sok  Írások  tenge- 
réluM  egybe  .szedni,  értelmesen  megválogatni  a  réüi  bfiltsektül 
ismert  igazságokat  i'ij  munka  es  mi  dolgunk  (PázmtPréd.  a3). 
Rajtunk  tenger  a  fegyver,  mert  a  tokos  német  közöttünk  hever 
(Tlialy:  Adal.  11.243).  Tenger  sok  nép  gyülekezett  öszve  (Fal: 
TÉ.  650.  651). 

(Szólá.sokJ.  Tengerbe  a  vizet,  begyre  a  ftildet  hordod : 
noctuas  *Athenas  portás  PPBl.  Tengerben  keres  vizet: 
insanns  medio  tlumme  quaeris  aquam  (Decsi:  Adag.  69). 

f Közmondások).  Nem  lehet  tenger  víz  nélkfil  (Decsi:  Adag. 
100).  A  tengernek  nincs  semmi  rokonczája  (Gvad:  RP.  252). 

észak-tenger,  északi-tenger:  *mare  snperum  PPBl. 
fnördliches  meer).  Hon  az  észak  tenger  magában  küszködik, 
híred  mindenütt  van  s  mint  nap  ugy  tündöklik  (Zrinyi  1.99). 

fekete-tenger:  Euxinus  PPBl. 

holt-tenger :  [maré  mortuum ;  todtes  meer].  A  hol  azok 
a  várasok  feküttek,  ott  a  mai  napig  egy  büdös  tó  vagyon, 
melyet  hólt  tengernek  neveznek  (Pázm:  Préd.  376). 

mély-tenger :  profundum  C. 

oceánum-tenger,  oeeanus-tenger :  [Oceanus].  Ha  az 
föld  kerekségét  kőrnj-íd  allo  nagy  Oceanus  tenger  reám  folyna 
es  áradna  is,  nem  olthatnaia  meg  szomiuságomat  (Lép;  Ffük. 
III.163Í.  Az  északi  részről  való  nagy  Oceanum  tengere  jeges 
(Com:  Jan.  121 

sós-tenger  :  salum  C.  [salzmeer].  Lezen  hatara  nap  keletire 
a  soss  tengher  (JordC.  191).  Minnyaian  S.szue  gyflleaec,  a  holl 
most  a  sóss  tengőr  vagyon  (Helt:  Bibi.  I.F2.  Kár:  Bibi.    1.154). 

szakadék-tenger  :  [sinus ;  meerbusen].  Láfának  egg  nimi 
szakadik  tenghert,  kinek  partja  vala  (Sylv:  ÜT.  I.206b). 

szoros-tenger :  fretum  aestuarium ;  suud,  meerenge  PPB. 

veres-tenger:  *erythaeum  maré  PPBl.  [rotes  meer].  A 
my  atyáink  myndh  nyayau  k\^d  alath  voltának  es  mynd  feyen- 
kynth  a  veres  tengeren  által  mentenek  (Komj:  SzPál.  158).  Az 
isten  meg  nita  az  v5r8s  tengemec  vizet  (Szék :  Krón.  18). 

zügó-tenger:  fretum  C. 

Tengeri:  I)  marinas,  pelagicus  C.  aequoreus,  pelagius 
MA.  [meer-].  Tengeri  veres-hagyma :  .squilla ;  orf,  tengeri  hal : 
orpbns;  tengeri  hal,  mely  füvet  eszik  és  kérc5t  rág  mint  az 
ökör:  scarus;  tengeri-kutya  hal:  squalus;  tengeri  veres  bal: 
erythinus  ;  tengeri  rák  :  cammarus  ;  tengeri  szorulat  Konstán- 
tzinápolynál :  HellesiJontus ;  tengeri  szőllö :  astaphis  PPBl.  Nem 
fa  tenysk  wala,  hanem  tengeri  tewysk  wala,  ky  sokkal  hegyesb 
az  fay  tesvysknel  (AporC.  185).  Az  ty  lata.stokat  meg  ygeze 
mykepen  az  retenetes  tengeri  czoda  (VirgC.  137).  Tengeri  retek 
ket  fele  (Mel:  Herb.  173).  Sárga  apró  baraczk,  melyet  tengori 
baraczknak  Ls  biunak  (Frank :  HasznK.  33).  Mondolát  aprón 
törvén  szűrd  által  tengeri  szülőt  hozzá  tevén  (Radv:Szak  81). 
A  tengeri  szólók  tágétnak,  lágyéttyák  a  hasát  (Cbm:  Jan.  25). 
Mely  szépen  énekel  tengeri  Sirenes!  Ű  szép  gyónge  verse  oly 
igen  kesenies  (Zrinyi  lI.lCiS).  Malozat,  ramfolt  és  egyéb  tengeri 
morhát  vihetek  neked  (Tburzó;  Lev.  1.168).  3)  [summus ; 
höchster].  A  mindenbaM  isten  tengeri  böltseségének  rende- 
lésébiil  formáltt  berniünket  (Fal :  NE  36). 

fél-tengeri :  semimarius  C. 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR     TTT 


TÉNÓR:  1)  [cursiis;  verlauf].  Az  donationak  szokot 
follyasa  es  tenora  (Ver:  Verb.  73).  3)  [ratio;  reihe].  Szólíts 
nevek  .szerint  az  szakács-mestereket,  az  étkeket  is  rendi  szerint, 
kiket  az  elsó  fogásra  rendeltetek  az  reg&strom  tenora  szerént 
(Radv:Szak.  12).  Ezen  tenort  tartyak,  Srizik  es  szalitgattyak 
maradekjokra  mostan-is  nemíetíinkben  levő  tudós  lelki  pászto- 
rok (MNyil :  Irt.  9).  3)  [sonus ;  stimmej.  Kychyoda  esmery  megh 
a  .syp  mynem\^  tenortli  zool  (Komj:  SzPál.  176).  4)  [vox  ter- 
tia;  tenor].  Az  zentóknek  ynók  mondások  barommal  lez5n: 
tenorral,  discantal,  contra  tenorral,  tenor  lezón  istentb  diőeres 
(SándC.  19). 

TENTA,  TÉNTA  (tynta  Apóst.  8):  atramentum  C.  MA. 
tinte  PPB.  Tengeri  hal,  mely  niiut  a  tenta  oly  fekete  vértont- 
ki,  midőn  meg-akarják  fogni :  loligo,  sepia  PPBl.  Mykoron 
megh  tliutta  volna,  hogh  8  eletlienek  vege  el  kózelgethne, 
papyro.sth  thentaual  egyethembe  kére  (PeerC.  16).  Kérlek  tegSd 
kegyós  Jesus,  hogy  mind  the  dycz5seg8s  kenydath  te  zeep  drá- 
galátos vverodnek  tentayawal  en  zywemben  megyryad  (UzechC. 
19).  Kére  papirost  es  tenthaat  es  az  8  eletith  megira  (NádC. 
589).  Tebbet  akarttam  tynektek  yrnom,  de  nem  akaram  lewel- 
nek  es  teentanak  atala  (JordC.  875).  Yrattattak  nem  tyntav»al, 
hanem  az  elö  ystennek  lelkeuel  (Apóst.  8).  Papyrossat,  teeutaat 
keere  es  zeren  zertte  niynt  eelt  es  yaart  volna,  meg  yrogataa 
(ÉrdyC.  411).  A  biblia  bötsűUésben  nem  a  tentát,  papirossat, 
hanem  azt  bOtsűllyük,  a  kinek  szavát  magában  foglallya  (Pázm : 
Préd.  156).  A  régiec  via-iizszos  táblátskákon  irnac  vala,  miné- 
kfinc  a  papyros  és  ténta  aUialmatossabban  szolgálnac  (C!om: 
Jan.  207).  Tentat,  papirassat  vigyenek  (KétMDipl.  130).  Mint 
i'.sett  szegénynek  halála,  mind  téntával  mind  köiiyhullatásimmal 
leirom  (Mik:TörL.  317).  Fele  a  véremnek  ollyan  volt  mint  a 
hideg  étek,  fele  mint  a  ténta  (389).  A  mély  okoskodás  a  tén- 
tán  nyalakozók  dolga  (Fal:  NU.  261).  Adj  egy  árkus  u'ó  papi- 
rost, pennát  (tollat)  és  téntát  (KirBesz.  84). 

[Közmondások].  Ténta  és  a  penna  a  szégyent  nem  tudgya 
(Kisv:  Adag.  142). 

könyvíró-tenta :  *librariuni  atramentum  PPBl. 

varga-tenta :  [vitriolum  ;  viti'iolj.  GalitzkS,  mely  másképpen 
varga  téntának  hivattatik  (ACsere:  Enc.  248). 

veres-ténta :  rubrica  PPBl. 

Tentás :  (atramentarius ;  tiiiten-j.  Annak  is  számát  5  vele 
Írattam  föl;  mely  jegyzést  vagy  az  tatay  levelei  között  vagy 
tentás  ládáimban  fíiltanáhiak  (Radv:  Csal.  111219).  Kic  miatt 
ugy  megkoczattac  ackor  a  k8rmemet,  hogy  noha  téutás  volt, 
bé  kellet  falnom  (Sámb:  Isp.  93). 

[Téntáz] 

meg-téntáz :  [conspurco ;  beschmutzeu].  Líié,  miképpen 
téntázád  meg  hitedet  (Kere.szt:  FelsKer.  161). 

TENYÉR  (Urtnyét  Decsi:  Adag.  19):  1)  pálma,  vola  C. 
[tiache  handj.  Tenere :  pálma  (NémGl.  383).  Egebec  kedeg  tene- 
reteket  8  orcaiara  attanac  (MünchC.  66).  A  mel  embor  lelki 
iozagokat  alazatossagnakfll  goyt,  olaten  ment  aki  a  port  tene- 
reben  a  zelre  vizi  (VitkC.  67).  Embernek  tenereben  nagy  sok 
erek  jevnek  evzue  (CornC.  218).  Az  kizded  germecnec  vereb81 
essec  bal  kezenec  tenerere  neg  éSp  (DebrC.  299).  Aldoth  legyen 
te  zent  tenered,  kyuel  istentb  illeted  ((jömC.  42).  Tenerem  tel 
t8ric  (Helt:  Mes.  156).  Tenéruec  temérdec  bSrét  meg  gyogyíttya 
(Mel:  Herb.  119).  Tenereket  száíokra  vetik  vala  (Mel :  Jób.  67). 
Forgatni  kezdi  az  ket  tenere  kSzett  (Monlrók  111.59).  Valamelly 
az  négy  lábú  állatoc  kSzStt  az  tenyerén  iár,  tisztátalan  legyen 
(Kár:  Bibi.  1.98).  Lattyuk  peuigh,  hogy  mikor  mi  az  mi  tene- 
rSnket  csak  kSzel  az  mi  szemőnkbSz  tartunk.  1619  (KDebr. 
D5).  Tenered  pSkése  vtánn  ki  mutatta   ii-ásod  (Bal:  Csisk.  43). 

36 


568 


KKLSZTUS-TENYERE— TENYÉSZES 


TENYÉ-SZÉS— TÉP 


564 


Nyulsz  is  az  doloshoz  soréuyen,  nom  herén,  kiért  az  sors  is 
Uezd  vinni  jobb  tenyerén  Clbaly:  Adal.  1.120).  A  penitentzia 
tartó  enibor  tenyerében  a  tüvisek  is  rockká  váhiak  (Vajda: 
Kriszt.  1.522).  S)  palmus  MA.  [palmaj.  A  mérúknec  niértéki 
ezec:  tenyér,  arasz,  sing  (Com:  Jan.  165). 

(Szólások).  A  bölcs  hallgató  nem  hordozza  szívét  ter- 
jesztett tenyerén  (Fal :  UE.  479).  Kend  m  e  e  czak  iól  az 
terenyét,  meg  nyered  (Decsi:Adag.  l'J).  Kend  meg  a  tenye- 
rét s  meg  nyered  ügyedet  (SzD:  MVir.  16). 

Krisztus-tenyere:  pálma  Christi  Mel:  Ilerb.  82.   Ricinus   \ 
több  neue  Cliristus  keze,  Cristns  tenyere  (Mel:  Herb.  82).  I 

Tenyeres:  fmagnus,  fortis;  gross,  stark).  Tenyeres  talpa." 
ember  (Zvon  PiizniP  263).  O  teneres  talpas  Domine  (Bal :  Epiri. 
4).  Mellyek  azok  a  tetemas  és  tenyeres  vétkek  (Pós:  Igazs.  I. 
698).  Itt  nagy  tenyeres  talpas  hazugságot  .szól  Chronica  Ger- 
mauica  (Llsznyi:  Krón.  250). 

Tenyérnyi :  p;ilmari.s,  palmarius  M.V.  einer  liand  breit 
PPB.  Kgy  tenyérnyi :  palmmis ;  két  tenérni :  didoron  C.  Két 
tenyérnyi :  bipalmis  MA.  Tenyémi  naixjk  :  *palmares  dies  PPBl. 
Zorez  egy  tenernee  aranyas  barsout,  kyre  neegy  renddel  fyz- 
yed  rea  ez  tyzen  ketli  drága  keweketh  (JordC.  64).  Imé  egy 
tenyérnivé  tőtted  az  én  napimat  uram  (MA :  Bibi.  1.496).  A 
gySmbér  a  földbe  barom  avagy  négy  teuéniirenó  bé  (ACsere: 
Enc.  245).  Féltenyérnyi fiigg5  húzza  le  füledet  (Orczy :  KöltH.  156). 

TENYÉSZ-IK :  1)  sobolesco  C.  fetisco  MA.  sich  ver- 
mehien  PPB.  Monda  az  sathan :  haat  niyeert  parancholta  wr 
isten,  teneezzetSk  e.s  .soka.swllyatok  (ÉrdyC.  550).  Fiaitoc  nem 
tenyésznec  (Kár;  Bibi.  1.456).  Vgy  tényezőének  az  embSrSk 
mint  az  fiiiek  (Frank :  HasznK.  67).  Ez  az  állat  sokat  tenyé- 
szic,  hová  lehet  ennel-is  szaporodób  (CzegI:  Japh.  67).  Hogy 
igen  tenyész  a  fele.sége,  a  miatt  bánkódik  (Gyíingy:  Cnp.  25). 
Az  evet  a  nagy  fáknak  odvaiba  rejtezik,  ugyanott  is  tenyészvén 
Hait  táplálja  (Misk:  VKert,  234).  Az  őszvér  soha  nem  tenyészik 
(276).  Ollyan  férgek  a  balgatoknak  szivekben  is  tenyésznek 
(Illy:Préd.  1.82).  2)  [fetifico;  befrnchten].  Az  oktalan  állatoe 
midón  szaporodásokat  teneszic,  tsíic  legeló  mezejükre  vagyon 
gondgyoc  (Prág:  Serk.  8S7).  Némellyek  rokoni  véreket  bánnyák- 
vetik  tévén  .sok  Ígéreteket,  a  mint  a  bor  szokta  tenyészni  eze- 
ket (GyöngyD:  Qiar.  433). 

[Közmondások].  Tartva  tenyészik  a  pénz,  költve  vész  (Fal: 
Jegyz.  932). 

el-tenyészik :  [defloresco ,  verblühen).  El-mult,  elolvatt és 
el-tenészett  a  mi  ezivfinknek  SrSme  (Szeg:  Aqu.  6). 

eltenyószet :  [multplicatio ;  vermebrung].  Ha  a  mérges 
kígyóknak  oltenyé.szétől  [igy]  tartasz,  a  tojásokat  tajwd-el  (Megy : 
6Jaj.  n.l8). 

meg-tenyószik :  (auimum  recipio,  se  coliigere ;  zu  sich 
kommen].  Mikor  az  szegény  pásztorok  is  az  angyali  látásbul 
18t  félelembfil  meg  tenésztenec,  azt  mondgya  az  evangélista, 
hogy  egy  niás.sal  bezt'lgetének  (Zvon:  Fost.  L160). 

Tenyészéd-ik ;  sobolesco  PPBI. 

Tenyószékeny  :  (fera.t,  fotificus ;  fruchtbar].  Sokak  eny-vel 
mondatnak  díszesen  ki :  évékeny,  teni.székeny,  szillékeny  (Corp- 
Gramm.  3  l'J), 

Tenyószóketlen :  (sterilis ;  unfruchtbar].  Ha  a  sterilis  ter- 
méketlennek jol  mondatik,  mi  okon  nem  teniszéketlennek  vagy 
szülékotlenuek  (GKat:  Titk.  1118). 

Tény  eszes  :  [duratnros;  danerbaft?].  Meg-alutrta  fosztani 
a  tiMle  váliLsztott  leg-jobb  részt/il  azaz  tenyészes  csendességetöl 
és  béko.<íége.s,  tellyos  nyugodalmától  (Oinzi:Sip.  337). 


Tenyészes:  1)  fpartus;  geburt].  Aldot  leszen  a  te  fSIded- 
nec  es  iuhaidnac  tenészése  (Helt:  Bibi.  tZzz)  Az  állatoknac 
eko  teníszése  (MA:  Bibi.  1.171;.  3)  [ortus;  geburt).  Az  éghi 
madarak  kevés  űdovel  tenyeszasek  ulán  tollasodni  kezdenek 
(ExPrinc.  153).  3)  (conceptio ;  befruchtungj.  Tudgya  leányának 
a  dolgát,  hogy  Cnemont  vette  mátkájának,  értvén  a  .szjijából  a 
Oiaricliának,  a  melly  fenyéazéseothon  nem  voltának  (GyöngyD: 
Char.  425). 

Tenyészet:  1)  (ovum;  ei].  A  tyúk  beterjesztvén  szárnyai- 
val tenyészetét:  tojományát  melegíti  (SzD:  MVir.  122).  a)(feta8 
ingenii ;  geislosfrucbt).  Mint  valami  furfangos  kSntósben  Jlt5z- 
tetett  bolondokat  benn&uket  az  6  teniszetivel  nevettet  éspfiket 
(GKat:  Titk.  347). 

Tenyószetlen :  [sterilis ;  imfruchtbar).  Az  értelem  szivbéli 
foganatos  erS  nélkül  tenyészetlen  és  meddő  (Fal :  UE.  364X 

Tenyésző :  1)  ferax,  fertilLs,  uber,  fetificus ;  fniclitbar 
PPB.  Semzen  az  féld  zeldellS  fj^et  es  magh  teneezfitt  h* 
neme  zerent  es  gymJIcz  teremtho  Sat  (JordC.  2).  Az  asszon! 
állat  ártatlan  lészen  és  tenészS  lé.szen  (Kár:  Bibi.  1.122b).  Isten 
tenyészóvé  té.szi  kevés  barmotokat  (Ujf:  HÉnek.  33).  Minden 
földi  gyümöltsi'iknek  és  tenyésző  szaporodásiunk  els'^  'zeugéje 
néki  szontelt&s.sék  (Pázm:  Préd.  337).  A  kikbfil  az  aszszonyi  ho 
bővebben  foly,  tenye.sz5bbek  szoktak  lenni  (ACsere:  Enc.  167). 
B8v  és  tenyé.sz8  esztendő  (Lipp:  Cn\.  66).  Az  njragott  .szántó 
fSld  termóbb  és  tenyész5bb  (Com:  Jan.  72).  A  szántó  fSId  tené- 
sz8  avagy  gyűmSltsíelen  (Om:  Vest.  16).  Nem  vagy  te  meddS, 
tenyészS  vagy  (Ker&szt:  FelsKer.  437).  Hogyha  moddS  leánt 
vagy  asz.szont  találnál  s  ezeknek  párhagymát  enni  gyakran  ad- 
nál, íenyészűk  lennének  (Felv':  ScholS.  22)  Meimyit  vett  bé,  meny- 
nyit adott  ki,  mennyit  rakott,  mennyit  ontott,  tenyésző-e  vagy 
meddő  az  erdei,  mezei  vagy  major-béh  jfivedelem  (Fal :  NU.  281). 
Néma  sokaság,  hanem  a  tnkarékos.ság  tenyésző  (Fal:  BE.  577).  Epe 
nélkül-való,  de  igen  tenyésző  galamb  képében  jelent  meg  a  sz. 
lélek  (SzD:  MVir.  270).  2)  [femina;  weibchenj.  Egi  teniző  far- 
kas neki  iolőnuen  viue  őtet  a  zent  Pálnak  éellaékaianak  aito- 
iara  (DebrC.  114).  Mikepen  az  tenezS  orozlan  zokta  az  hatot 
megh  zagatnia,  ezőnkeppen  5  ruhaiat  megh  zagatnan  kezdeaz 
zent  testhSz  sietnie  (TihC.  26).  A  tanetuanyoc  el  liozac  a  tene- 
.szoe  szamart  es  az  nehmet  es  reiaioc  uetec  foel  az  fi  ruhaio- 
kat  OS  fltet  folfll  reia  öltotec  (Tel:Evang.  1.451). 

Tenyészség :  (fecunditas ;  fruchtbarkeit).  Attam  fyweketh, 
kyk  Invmagokban  magot  tarthnak  h&  teneosseeghekre  (JordC  8). 

Tenyészt :  feto  C.  [fortpSanzenj.  A  bor  kolyikát  nem  tenyéost 

(Gvad:Időt  139). 

Tenyésztő :  1)  fecundus,  fetificus,  ubortus  C  3)  [femina ; 
weibchen).  A  pispec  meg  tiltatec  az  átkokat  es  Ixwsu  állaso- 
kat vetnye,  melleket  eby  zokas  zerent  es  teneztfi  fjirkkasuac 
rflhe  zerent  az  5  tulaydon  iubayra  nem  zegeni  vala  vetnye 
(TelC.  112). 

[TENYÍT) 

Tenyités:  [fecunditas;  fnichtharkeit).  Aldot  lészen  fSlded- 
nec  veteménye  és  barmodnac  bíSségos  tenjitéee  (SzépÉiiek.  3X 

TÉP  (íí;>;iz  Thaly:  VÉ.  1.192):  vellico,  lancino  MA.  nipfén, 
zupfeu  PPB.  Pih  kérő,  seb  kérő,  tépett  nilia  a  sebre :  linameo- 
tum  PPBl.  Ruhaiat  megh  zagatuan  kezdő  haiat  tejmie  (TihC. 
26).  Annira  téjiék,  njivék,  hogj'  kojiaszon  hagyák  mindeneknek 
nevetségire  és  szidalmára  (PestiT:  Fab.  2481  A  kőrm&nkol 
szaggatunc,  tépfinc  ((\im ;  Jan.  50).  A  kik  gazdagabbac,  tépett 
pamuttal,  gjapjuval  cshiállyác  bé  az  élő  fác  tőkéit  (Nad:  Kert 
23).  Hat.alni.ns  mindenben,  hódol  néki  sok  nép,  roppant  városo- 
kat s  várakat  egybou  tép  (GyöngyD:  MV.  17).  Az  ölyv  a  mká- 
I   nak  szőrit  tópi,  tzibállya  i.Misk:  VKert  158).  Ua  az  tílbeu  be- 


565 


EL-TÉP— TÉPÉS 


(TÉPET)— 2.  TÉR 


566 


lépiiiik,  niiisolin.ik  sy-ipjat  tópiink  (Tlmly:  VÉ.  II.7S).  Pulyka 
tollat  szeii'pz,  lia  valahol  tép  Anna  (FpIv:  Dics.  34).  A  Ronosz 
nionn}'iv(^l  inUal>b  rö^zik,  annyival  inkább  koll  tépni  é.s  irto- 
Satni  (Fal:  NE.  16).  Simíltya  homlokát,  tépi  szömiilrlekit,  lo-feló 
orrát,  hátra  szokt.ittya  fiileit  (Fal:  NA.  142).  Tépték  mint  a  dió- 
fát az  or.ízjíg  úttyán  (SzD:  MVir.  66). 

el-tóp :  dilanio  C.  MA.  zerstückeln,  zerschneiden,  zerflei.schen 
PP15.  A  siLs,  vértse,  sólyom  horgas  kormSckel  ártatlan  madár- 
kákat eltépnoc  (Coiii:  Jan.  30).  Amé  olfuva  és  eltépő  tégedet 
a  romai  catecbismtis  (Kereszt:  FelsKer.  390). 

ki-tóp :  vpllo  C.  evello  MA.  ausrupfen,  ansreissen  PPB.  A 
sydok  hay.aniat,  zakalamat  ki  tépik,  niSnik,  télies  testemet  el 
zagattiak  (WeszprC.  32).  Midón  a  térdén  alonnéc  a  ferie,  ki 
kezdő  lassan  la.s.<ian  a  feckete  haiakat  tépni  .  .  .  Énnekem  is 
ész  a  leiem,  de  ez  ezennel  hozzám  lins'^onlatos  lészen,  mert 
bizony  mind  ki  téppem  a  feketéket  (Helt :  Mes  398).  A  haja- 
kat regenten  ki  tépic,  szagattyác  vala  (Com:  Jan.  115). 

lé-tép :  [revello ;  abreissen).  Valami  Miskóczi  Pap  Gáspár 
Csikvártul  elszökött  vót,  hadnagy  lévén  az  szászlóját  maga  le- 
tépte (Bercs:  Lev.  218).  Fejérrtl  boldogság  zBkles  koszorúját  le- 
tépi s  lábával  fapodgya  kóróját  a  kái-tékouy  szerentse  (SzD: 
MVir.  397). 

még-tép :  [vello,  carpo ;  rupfen,  znpfen).  Meg  tépik :  pili 
caligant  (NémGl.  187).  Az  róka  hógyagozni  és  czaiiaragni  kezde 
az  ebec  kSzet  és  meg  kezdéc  tépni  snbaiát  (Helt:  Mes.  159). 
ÖssdJreá  az  riskását  mind  az  kappannal  együtt,  kit  megtéptél  s  az 
nádmézet  is  ereszd  bele  (Radv:  Szak.  236).  Várj  tejetlen  gubás 
kecske,  nősztön  nuszfi  vén  menyecske,  megjön  urad,  jól  meg- 
tép (Fal:  Vers:  882).  Bennünket  már  a  kaur  jól  megtépe,  el  is 
hullott  leg-f(51)l)  vezéreinknek  szépe  (Kónyi:  FTlíom.  151). 

Tépáz :  [lacero,  vello ;  reissen,  zerren).  Mégsem  hagyná 
magát,  de  vadkan  megsérti  az  kniját,  még  az  lábával  is  tipázza 
az  urat  (Thaly:  VÉ.  1.192). 

Tépdegel :  vellico  C. 

Tépdel :  vellico  MA.  rupfen,  ausrupfen  PPB. 

Tépdelóa :  velUeatiis,  vulsio  MA.  das  rupfen  PPB. 

[Tépeget] 

meg-tépeget :  [disseco ;  zerschneiden].  Az  héját  hánd  el 
rúlla,  az  húsát  tépegesd  meg  szépen  (Rndv:Szak.  112). 

Tépegetéa  :  [vellicatio  ;  das  zupfen].  Beszéddel  való  tépege- 
tésec,  mordály  beszédek :  vellicationes  (Com :  Jan.  203). 

Tópel5d-ik  :  [angor,  sollicitus  sura ;  sich  kümmera].  Oluasd 
az  fő  catholicus  írókat,  kik  megbizonytották  az  ti  hagymázban 
tépelődő  és  tébolygó  vélekedéstek  ellen  fiduességes  tudoniá- 
njnuikut  (Bal :  Csisk.  199).  Az  mit  émőtte  forgat  elméjében 
ember,  almában  is  azzal  tepőlődik  (Alv:  Itin.  139).  Ember  gya- 
korta álmában  is  azon  tépőlűdik,  a  mivel  émette  vagyon  gond- 
gya  (Pós:  Igazs.  1.475).  A  min  az  eggyik  emljer  aggódik,  tépe- 
I6pik,  azt  a  másik  kívánva  kivánnya  (HalhPaizs.  217).  Sebek 
az  ifjat  elnyomák  végtére,  tépelődő  álmák  jutának  szemére 
(GyöngyD:Char.  13). 

M-tépelődik :  [se  extricare ;  sich  herauswinden].  Nints 
olly  akadály,  mellybfil  a  vidám  elmék  ki  nem  tiidnának  tépe- 
lődni (SzD:  MVir.  18). 

Tépelődés  :  [anxietas ;  sorge,  iingstlichkeit].  Takarodjék  a 
mi  elmeinktől  a  Christus  testének  tapogathatatlansaga  felől 
való  balgatag  tépelődések  (GKat:  Válts.  11.1269). 

Tépés :  vulsura  C.  vulsio,  vellicatns,  vellicatio  MA.  das  aus- 
rupfen, ansnipfung  PPB. 


[Tépet] 

meg-tópet :  [vollicaro  curo ;  dio  haare  zupfen  kissenj.  Kő 
nyőrftletlouíil  meg-tépettek  (Illyef:  BCsTomp.  110). 

Tépöd-tk :  [rixor;  sich  ranfen].  Tépödő:  qui  sólet  conten- 
dere  (Otí-:  OrigHung.  U.238). 

ki-tépődik :  [evellor  ;  ausgerupft  werdonj.  A  Bethlen  famí- 
lia, ki  alat  kí-tép6düt  .szái-nyad  nőni  kezdet  vala,  mely  hamar 
el-enyészék  (Megy:  3  Jaj.  1.41). 

Tépődés :  [angor  animi ;  ang.stlíchkeitl.  Nem  adtak  hitelt 
neki,  hanem  azt  mondották,  hogy  tsak  tépődésében  tetzet  az 
ugy  lenni  (Alv:  Post.  1.474). 

TEPECSKÉL  :  .saltito,  claudico,  cespito  MA.  hüpfen,  stol- 
peru  PPB. 

TÉPED :  marce.sco,  flaccesco  exsiccor,  coiTugor  Sí.  [ver- 
vfolken]. 

Tépett:  vietus,  marcidus  MA.  scltlaíf,  schlapp  PPB. 

TEPSZI,  TEPSZIA  :  mazonomum  PPBl.  artopta,  testűm, 
testus;  back.scheibe  PPB.  Rántó  sei'penyő,  tepszia:  artopta 
PPBl.  Egy  tepszit  vötfünk  pradikátoros  uram  kezében  körö.sz- 
tölő  víznek  valót  1  ft  35  d.  (MonTME.  1.21). 

Tepszieske :  cv  Egy  tepszicskét  vöttem  32.  1878  (TörtT. 
1.159). 

1.  TÉR  (<ír  Helt:  UT.  Gl.  Kár:  Bibi.  1.396.  ter  Fél:  Bibi. 
1.96):  1)  [regio  plana;  ebene].  A  tudóssoe  mikor  a  verő  fényes 
héjazatlan  helyen  :  téren  sétálni  meg-untác,  le-flinec  az  árnyék- 
ban (Com :  Jan.  207).  3)  spaciosus,  planus  MA.  weit,  geriiumig 
PPB.  Ez  tenger  nagy  es  ijngen  teer:  hoc  maré  magnum  et 
spatiosum  (KulcsC.  252).  Moses  választa  barom  várost,  Bosort 
a  pusztába  a  térfőiden  (Holt:  Bibi.  I.  Mmm3).  Megála  egy  ter 
főiden :  stetit  in  loco  campestri  (Helt :  UT.  Gl).  Soc  nyáia  vala 
mind  az  völgyekben,  mind  az  ter  főiden  (Kái-:  Bibi.  1.396).  Ala 
iőuen  velők  megalla  az  térmesző  bélien  (F'él :  Bibi.  196).  Sík, 
tér  és  gyepes  út  az,  nem  tsoporto.s,  zökögfi  (Pázm;Préd.  86). 
Végezetre  sik  és  tér-útak  az  isten  úttyai  (87)  A  hegyeket  gyak- 
rabban flti  a  mennykő,  hogy-sem  a  tér-főidet  (88).  Má.sodik 
el  iővetelekor  nylvan  Josaphatnak  térh  es  széles  vőigygben 
száll  be  (Lép;  PTük:  n.56).  Ugy  megszokom  az  szép  tér  földe- 
ket, már  nehezebb  leszen,  hogy  oda  be  hamar  mpjjakad  az 
szemem  az  hegybe  (EíákGy:  Lev.  73).  Emez  halmok  el  nem 
dűlhetnek  s  tér  főidé  nem  lehetnek  (Tof:  Zsolt.  39).  Javalta 
Diószeg  táján  az  térfőiden  az  végbeliekkel  való  megegyezése- 
met (Monlrók  XVin.92).  Tér  főidé  változnak  Párnásus  hegyei 
(PliilFI.  11).  Megtzirkálván  e  tér  világ  négy  részeit  (Orczy: 
KültSz.  22). 

Téres :  1 )  planus,  patulus  Sí.  [eben,  flachj.  Azok  ellen 
tusakodik,  a  kik  a  kárhozatnak  téres  mezein  jártának  (Land: 
UjSegíts.  1.571).  2)  laxus,  amplus  Sí.  [geriiumig].  Egy  könyvet 
se  vett,  a  mellyel  ki-nem  szedegetett  és  emlékezetinek  téres 
tárbázjiba  ne  hordogatott  volna  (Szeg:  Aqu.  72).  S)  [tumidus; 
geschwollen  ?].  Ha  maiorannát,  mézet  öszue  timporálsz,  igen  ió 
teres  [?]  keuéres  tagot  v§le  kötni  (Mel:  Herb.  112). 

Térség :  [planities;  ebene].  A  város  nem  szép,  de  a  váro- 
son kivűi  szép  térségek  vaunak  (Mik:  TörL.  355). 

2.  TER :  1)  [venio,  eo,  se  conferre ;  kommen,  gehen].  El- 
hagyott helyemre  térők :  reciproco  C.  Teretuala  bodog  Fferencz 
zent  Mariának  egyházához,  lewlewtuala  ott  agy  alázatos  frátert 
(EhrC.  101b).  Mondom,  hogy  ewnekyk  kel  tornyok  ez  vtrol, 
kyben  uettettem  ewU-ewt  (112).  Az  bynvvsek  iukab  térnek  Isten- 
hez az  kegies  bezedel,  honem  az  kemény  fegielmel  (VirgC. 
48).  T'S'lvik  nagi  tiztesegol  buicznt  veuen  tery  en  hozam  (48b). 

36* 


567 


2.  TÉR 


ALÁ-TÉR— BK-TÉR 


568 


lOiinfikem  adatiiteh,  liog'i  az  lőlek  az  t&stbeii  tome  1109).  Ne 
mef  koron  delbfln,  noha  kedig  estvo  koron  toniec  vala  liazok- 
hoz  (NádC.  4G2).  Eiuiekewm  Wf^li  teczezik,  hogli  incab  illic 
az  ew  zokott  zallasara  teeraye  (WinklC.  111).  Feleletet  veven 
almoyban,  nias  vton  terének  f  vidékekben  (IJiibrC.  280).  Lat- 
nán Jesus,  liogi  illien  nagion  keserSgne  az  5  anya  a  zent  azzo- 
uiokal,  liozaiok  teruen  monda  (W&szprC.  100).  Mykoron  haza 
teeruenek,  legottan  levn  az  ev  jozagokuak  el  oztogatasa  (CornC. 
400).  Teer  vala  az  egyházban  az  eo  imadsagyra  (DomC.  129). 
Teree  Galileanak  tartományban :  seeessit  in  patre-s  Galileae 
(JordC.  360).  Len,  mykoron  en  Jerwsalembo  terttem  vőnek 
(781).  A  giSzSdelmcs  hadból  haza  tért  (DebrC.  166).  Haza  ter- 
ween  az  zolgaah  meg  raondaak,  hogy  .sohol  hyreet  sem  hal- 
hataak  vona  (ÉrdyC.  410).  lietlohenibe  terek,  holot  az  bewl- 
czeseges  lelkews  ew  magát  wranak  ew  yazlahoz  eiSrek  lakásra 
ada  (ÉrsC.  313).  Tory  een  hozyam  wram;  convertere  domine 
(KiiIcsC.  8).  Jacob  haza  teere  Mesopotiiniabol  az  Chan  fSldore 
(Szék:Krón.  14).  Izrael  népi  Lstentöl  térének  (Tin.  225).  Egy 
árayékszékre  félfelé  tért  vala,  nagy  szörnyfl  halállal  ugyanott 
meghala  (RMK.  V.ITO).  Ezzon  fidSbe  te  hozzad  térec  (Helt: 
Bibi.  G4).  Immár  Lsraet  en  hozzam  teer  az  en  wram  (Helt: 
Bibi.  1.02).  Tyrusnak  es  Sydonnak  hatariba  t§re.  1583  (KBirtfa 
Aiiij).  Istállóba  kolle  térni,  jiszolba  kellé  bóltsíiztetni  szent  tíát 
(Piizm:Préd.  1273).  Útban  térő  tanítványával  (Mad:  Evang. 
317).  A  meg-dagadt  Szamos  nem  térhet  Sblében  (GyHngy:  KJ. 
135).  A  Krústus  .íz  ő  Igéje  által  tselekszi,  hogy  a  népek  hoz- 
zája térjenek  (Misk:  VKert.  60).  Ritkán  kél  a,sztalátúl  el6b, 
hogy  sem  megerőltetvén  természetit  kétolen  légyen  véle,  hogy 
árnyékra  térjen  (Fal :  NE.  7).  Nagy  ortza  pirulás-sal  éa  szerte- 
len felhevűlés-sel  téré  haza  némelly  szivéhez  gyúkredzett  ked- 
vesitftl  (Fal :  NE.  83).  2)  revevtor,  convertor  MA.  umkehren 
PPB. 

[Szólások].  A  tartományokat  megbodétja,  kiknek  szívek 
nehezen  tér  csak  megrözzené.sek,  nem  hogy  vesztések  után 
(BercsrLev.  338).  Vmibe  tér:  Terween  az vygassaghnak  lako- 
dalmaban(ÉrdyC.  512b).  Alig  tér vigsjlga  szivének  iiblében 
(GyöngyD:  KT.  91),  A  b61c  meg  bolondul,  ez  velag  vezed  e- 
1 8  m  b  e  teort  oz  mastani  idSbeu  (NádC.  308).  Magálja  Ur :  Es- 
raegh  ennen  magokban  teréének  az  tanoythwanyok  (JordC.  98). 
Zykseeg  my  magwnkban  ternewnk  (lírdyC.  24).  Meg  retten- 
ween  az  5ryz5k  magokban  teréének  es  mynd  ffel  veeveek  az 
zent  hytet  (204).  Fráter  Yeronymos  magába  thenveu  kezdő 
azzonywnk  Mary.ahoz  nagy  syra&sal  ohaytanya  (ÉrsC.  523b).  A 
ki  tap.T.sztalj.a,  hogy  nagyon  megindult,  térjen  magába,  a  mig 
le  nem  hfil  forrósága,  semmire  se  lépjen  íFal;  UE.  505).  Vmi- 
hez  tcr :  Penitencyat  nem  tartanak,  sem  z  y  v  e  k  h  e  z  nem 
terének  (DomC.  166).  Magához  tér :  Magahoz  teruen  térdre 
esek  (VirgC.  79).  Péter  ennen  magahoz  terween  monda  (ÉrdyC. 
362).  Vmire  tér :  Bánatra  nem  torljetík :  nec  poonitentiam 
habuLStis  (Fél ;  Bibi.  1.36).  Nemellyek  hamar  haraghwznak,  de 
esmegh  hamar  boekeseegre  thoernek  (ÉrsC.  lS9b).  Job- 
bára a  kik  nem  tudnak  igaz  utakan  érni  szándékoMioz,  azok 
térnek  a  csavargóra  (Fal:  UE.  438).  Terec  az  ti  chele- 
kode te  kre,  vgyniint  tudomaniotoknac  giöniSIchere  (Mon: 
Ápol.  422).  Terec  imár  ezekot  el  vogoznen   az  barátokról  való 

0  m  1 0  k  0  z 0  s  e  d  r  e  (Mon:  Ápol.  257).  Eszemre  térek  :  resi- 
pio  C.  MA.  Akhilles  míg  abból  az  esetből  fol-veheti  magát  és 
eszére   tér,   közel    egy   ora   tellik  belé  (Hall:  HHist.  ffl.139). 

1  ladd  tellyenek  tsak  meg  napokkal,  e.szekre  fognak  térni  (Fal : 
NU.  251).  Térj  eszedre  hanm  és  por,  nem  alku  a  hatalmas 
istennel  pilrbe  szállani  (Fal:  BÉ.  G13).  Teer  \V  álnoksága  Anen 
f  e  y  0  r  e :  convertotur  dolor  ejus  in  Ciiput  ojns  (KulcsC.  11). 
Meg  ordemlic,  hogy  a  mit  oc  nélkül  másra  kültüttenec,  az 
ünnen  magoknac  főiekre  torién  (Tel :  Rdvlr.  27).  Kárhoztattac 
némely  eretnekeket,  mert  javalloltác  azokat  az  martyroc  he- 
lyeit, hová  a  jámboroc  járnac:  eunok  sem  tér  fogár  a(Czogl: 


Japh.  97).  Nem  tér  fogára  az  a|wstoloc  tudomány.H  (Czegl: 
Japh.  121).  Ritkán  térünk  a  hal  gátasra  (Pázm:  KT.  28). 
Ha  az  zent  hyttre  akarna  temy,  az  ew  istenéét,  tj'zes  hm- 
czal  meg  kötöztet  zem  Iatoma.st  meg  mwtathnaa  ew  neky 
(ÉrdyC.  507b).  Keretteteek,  liog  az  gonozrvi  jóra  térne  (DomC. 
264).  Változik  az  id5  néha  kemény  fagyra,  néha  tér  lágy 
kényre  (PhilFl.  12).  Patrícius  vitéz  k  er  ezt  tyen  seegre 
terween  nagy  veen.seegben  as  yo  hytben  mwleek  ky  (ÉrdyC. 
519).  Elugrott,  mert  a  szolgálat  nem  tért  a  nyakára  (Nyr. 
XIV.565).  Ez  az  oszeskedés  oly  igen  meg  csábita  egy  szegény 
barátot,  hogy  a  szerzetből  is  régi  okádására  térne  (Pázm 
Kai.  381).  Az  biro  jol  meg  lássa,  mi  mellet  tartatnac  vele,  hogy 
ortzajara  m;  teijen  az  tartoztatas  (VerVerb:  Szót.  2). 
Az  árvákat  ha  gundvLseletlenül  nevelik  fel,  ö  nekik  U:t  ortza- 
jűkra  (32).  Orczáiokra  teer  az  illyen  nagy  vakmerő  hazugsá- 
gok (Bal :  CsIsk.  168).  Orczájára  tér,  ha  rosszul  üt  ki  a  dolog 
(Nyr.  XIV.514).  Az  ysten  bekessegghel  czelekődyk  ty  érette- 
tek, nem  akarwan  vala  kyketh  el  vezny,  de  myndeut  peai- 
t  e  n  c  i  a  r  a  terny  (JordC.  861).  Ez  evangelyom  eertetyk  bynos 
emberekről,  kyk  penytencyara  teemek  (ÉrsC.  12).  Rotha- 
dás r  a  térendő  ne  ligen  (Sylv:  UT.  1.184).  Szállásra  térők ; 
diversito  C.  Szemünkre  ne  térjen  a  dolog,  szégyent  ne 
vallyunk  vele  (SzD :  MVir.  386).  Térjetek  szívetekre  bű- 
nösök, vessétek-el  bűnötöket  (Pázm:  LuthV.  410).  Az  elől  lépést 
engedgyűc  az  pLspőkőknec  és  adná  isten,  hogy  eznékiec  t  isz- 
t  esség  e  k  r  e  térhetne  (MA:Tan.  1124).  Tőredelmes- 
seegre  nem  terhete  (ÉrdyC.  524).  Mikor  minden csavargá.sb<51 
kifogy  B.,  ú  t  r  a  tér  (Píízm :  LuthV.  153).  A  bölts  örül,  ha 
hibájának  végére  ment,  igaz  útra  tér  (Fal:  BE.  Gű4).  Brcnner 
Ignácz  meg  akar  az  igaz  val  lásra  térni  (Bercs:  Lev.  437). 
Az  czazar,  ha  zerencze  e  n  reám  terend,  mywel  ayandekoz 
meg  engem  (ÉrsC.  483).  Bekcsegtek  ty  magatokra  tlior: 
pax  vestra  revertetur  ad  vos  (JordC.  382).  Az  kewok  ennen 
magokra  temek  vala  (ÉrdyC.  546).  V  e  s  z  n  i  t  é  r  t  ifjú  (Megy : 
6Jaj.  n.29b).  Veszni  térő  élö  fák  (Nad:  Kert  127).  Vesziii-tértt 
kis  hazánk  forogsz  melly  sok  koczkán,  hány  felé  vetett  már  a 
szerencse  sarkán  (GyöngyD:  MV.  Előb.  9). 

[Közmondá.sokJ.  Nem  t§r  e^  áá;ba,  eg  iaromba  á  Cliristu-s  a 
Beliallal  (Mel:Sám.  436). 

alá-tér:  [descendo;  herabsteigen].  Alaa  teree  Moj-ses  az 
hegyről  el  vyveeu  kezeetren  az  keth  kew  tablakath  (JordC. 
69).  A  határ  Sephambol  ala  téryou  Riblaig  anuac  napkelet  felSl 
való  rőszére  (Helt:  Bibi.  IHlihl). 

által-tór :  [tran.sgredior ;  hinül«rkommon).  Hogy  Jesus  atal 
terth  vona,  yo  köddel  fogadak  hAlet  az  neepek  (JordC.  551). 
A  gubernátor  Ritz  országon  által  t^re  és  nagy  vigasággal 
viszsza  iöue  Budába  (Helt:  Króu.  98b). 

be-tér,  bele-tér :  doverto  C.  divertor  MA.  einkehren 
PPB.  Valakihez  bé-térni  látogatni:  ad  aliquera  *intervisoro ; 
hogy  légyon  menedék  helyed,  a  hová  bé-térj ;  ut  halieas,  (pio 
te  receptes  PPBl.  Feyot  liaituan  zent  alazatosagal  tere  be  a  cel- 
l.-iba  (VirgC.  22).  Hoterenek  az  vendegfraterekel  60).  Be  teré- 
nek Porcinmkulaba  (721  Azzonyom  teer  be,  nz  een  hazam  te 
hazad  (WinklC.  110).  János  el  tawozwan  liA  tAlők  teree  be 
Jerwsalemben  (JordC.  752).  Az  en  ymachagom  az  en  kebe- 
lembe toor  be  hattra  (ÉrdyC.  611).  Nagy  syrassal  Jerwsa- 
lembe  bee  thorenek  (ÉrsC.  102X  Ky  keeserlek  iiz  kapwn 
tyteketh  es  en  magam  be  teerek  az  kapwn  (162).  Tér^ 
yetekbe  a  tfi  szolgatoknac  hazahoz  (Helt:  Bibi.  1.H2).  Min- 
den lator  bele  tér,  szélas  veza  vtai  vaunak  a  inikolnak  (Mol: 
SzJán.  287).  Zrinyi  uram,  Bánfly  uram  vagy  el^bb  vagy 
utóbb,  de  betérnek  hozzád  (Nád:  Ivov.  67).  Ti  kapnc  emelked- 
gyetec,  hogy  ez  király  belétek  térjen  (MA:  Bibi.  V  12b).  Keczer 
András  uram  botért  valíi  bozzi^iik  is  6a  mogadá  a/.  Kegyelme- 
tek nekünk  irott  levelét  (TiirtT.*  I  430).   Gereiidro-ls  bé-tér  or- 


5fi9 


EI^TÉR— FIÁTIÍATÉR 


HÁTKATÉRÉS— MEGTÉR 


570 


délyi  útyábaii,  Aranjos  vizének  feksak  ez  folytjlbaii  CGyüngy  : 
KJ.  7).  Az  némotek  sietve  mentek,  még  bé  sem  tértek  soliová 
az  faliilxm  (Kercj;:  Lev.  öfiS).  Okot  ne  adj  senkinek  méltó  ha- 
ragra vagy  nehoztelésre,  ok  nélkül  is  betérnek  hozzád  (Fal : 
NE.  426). 

el-tér:  1)  deverto,  rccodo  C  digi'edior,  reverto,  divertor 
MA.  weggehen,  abweiclieu  PPB.  Fráter  Ilye.s  meg  liaragwan 
.sebesspgiiel  belteue  aytayat  s  eltére  (EhrC.  16).  Paranczola 
fráter  l^eonak,  hogy  ha  nem  felelne,  legottan  el  térne  (41) 
VethkSzeek  az  neep,  hamar  el  tértének  az  vttrol,  kyth  niegli 
mniattal  hínekyk  (JordC.  68).  Mynt  hallotta  vona  az  yfifyw  ez 
bezedet,  nagy  bánattal  el  teree  (414).  Péter  futameek  az  ko- 
porsóhoz es  be  tekeenthwen  lata  czak  az  lepedőt  oth  le  tevven 
es  el  teree  (617).  El  tawoztatak  hv^-tet  es  el  teréének  hí-  zywk- 
ben  esmegb  Egiptomban  (730).  Miklós  el  temen  a  bizoasagnak 
vtarol  nagy  eretnek  15n  (DebrC.  65).  A  kik  el  akarnának  iduS- 
zitenknek  hitirSl  térnie  (134).  Esmeg  el  haza  terSk  (374).  Chrj'S- 
twsth  megh  nem  lelwen  megh  el  terének  Yerwsalemben  (ÉrsC. 
318).  Hogi  el  ne  teriőn  az  en  haiom  és  a  bSnnek  tengeriben 
el  ne  merfilliek  (ThewrC.  182).  Ellenségink  eltérjenek,  tilled 
igen  megrettenjenek  (RMK.  VI.232).  Kely  fel  és  fas.s,  míg  nem 
teer  a  te  batyadnac  dfihfis,sege  es  míg  az  6  haragya  terólad 
elteer  (Helt:  Bibi.  I.N2).  Mikor  láttác  volna,  hogy  nem  az  Izrael- 
nec  királlyá  volna,  el  tgrénec  5  rólla  (Kár:  Bibi.  1.330).  Távoz- 
zál az  hamistól  és  az  bfin  el  ter  te  tőled  (653).  Térjetek  meg 
eltérő  fiak  (lUy:  Préd.  1.178).  2)  [capio;  raiim  habén].  Ab'g 
témek-«l  a  házban ;  aedes  vix  *eapient  PPBl. 

fólén-tór,  félre-tér  :  [recedo,  discedo ;  sich  entfernen,  weg- 
gehen]. Hogy  ha  báttyainál  meg  maradót  volna,  egyedfll  azok- 
tól felen  nem  tért  volna  (EgyesÉlet  A3).  Az  okos  félre  tér 
panaszival,  eltakarja  tbgyatkozásit  (Fal:  ÜE.  431). 

fol-tór :  [ascendo  ;  binaufsteigen].  Keel  fel  nram  te  haragodba 
ees  ez  gyelekezosnek  okaerth  fel  tery  e  magassakra :  et  propter 
hanc  synagogam  in  altmn  regi'edere  (KidcsC.  10b).  lm  en  yrolt 
azzoniomnak  y.s,  hogy  békességei  légien  Kegteol,  fel  teert  peuigb 
az  had  ys  (RMNy.  IL135). 

vissza-föltér :  [reverto  ;  znriickkehren].  Nagy  hertelen  éjjel 
meg  vl&sza-feltére,  az  nádason,  rétön  mind  el-felcsellege  (Tin. 
63). 

háfTra-tér :  recedo  C.  regiedior  MA.  zurückgehen,  zuriick- 
gelangen,  umkebren  PPB.  Hónap  yndohatok  el  az  tabortb  es 
teryetek  hattra  az  pwztan  az  v5r6ss  tengherre  (JordC.  149). 
Mykoron  hátira  tertli  vona,  monda  ewneky ;  Myt  zoola  az  vr 
ysten  (169).  A  kys  Jesust  meg  nem  lelwen  tercének  hattra 
Jerwsalemben  kereswen  hAtet  (525).  Mykoron  az  zolgak  az 
temleczet  megh  iiythwan  h^ket  oth  nem  lelteek  vona,  hattra 
terween  mondanak  (7221  Yob  volt  volna  az  ollyan  embernek, 
ha  az  idwesseegnek  regulayaat  meg  ne  tanwlhatta  volna,  hon- 
nem az  ollyan  nemes  malaztossagbol  hattra  tért  volna  (ÉrdyC. 
22b).  Hattra  teréének  az  paztorok  dyczewythween  e.s  dyczeer- 
wen  wr  istenth  (112).  Kfiweteek  ewtet  es  towabbaa  nem  teréé- 
nek hattra  (147).  Az  azzonyallat  esmeg  hattra  teree  az  zent 
egyházhoz  es  nagy  .syras.sal  halaat  ada  raytta  az  wr  ystennek 
(359b).  Öneky  az  igassagnak  wtatb  iob  meg  ne  ysmeruye,  hogy 
ne  mynth  israereth  wtan  hatra  theemye  (ErsC.  247).  Ha  meg 
tagattam  az  nagyobat,  be  byzony  ezt  soha  meg  nem  tagadom ; 
ez  meg  mondwan  hatra  teere  az  zegeny  yífyw  (546).  Nem 
teerth  hatra  my  zj-uenk  :  non  rece.ssit  retro  cor  uostrum  (KulcsC. 
108).  Meg  gondoluan  magát  hatra  teere  földébe  Bethlehembe 
(Szék :  Krón.  22).  Kialtasd  meg  széllyel  a  te  táborodba,  akik 
félelmesek,  fattig  hátra  térjenek  (RMK.  11.77).  Terién  hatra 
vram  ez  giermeknek  lelke.  Szent  lUiesnek  szauat  isten  meg 
halgata  es  az  kis  giermeket  ottan  fel  tamazta  (Sztár:  Akhab. 
2)   Hamar  tery  hati-a,  ezennel  el  be  meny  Damascus  vara-sban 


(7).  Kic  ideig  hisznoc  es  a  késértőtnec  ideien  hátra  lernee 
(llelt:  UT.  2.  7).  Nem  de  hátra  t^^rőnké  az  te  paranczolatidnac 
rontására  (Kár:  Bibi.  1.426).  Lulher  az  fl  Patinus;ibij|  hatra 
teruen  (Mon:  KépT.  46).  Hátratérvén  elidegenedtek  (Illy:  Préd. 
187). 

hátratérés :  recessus  C. 

hozzá-tér  :  [accedo ;  beikommen].  Megparancsoltnk,  rajtok 
legyenek,  az  parasztság  is  mindenütt  feltámadt  ellene,  valahol 
hozzá  térnek,  ölik  cSköt  (RákGy:  Lev.  165). 

ki-tér:  diverto  C.  divertor,  deflecto,  de  via  decedo  MA. 
abvveichen  PPB.  [ausweichen].  Czak  az  the  zamarod  ky  ne 
teert  vona  az  wttrol,  teeghed  meg  öltelek  vona  (JordC.  167). 
Ki  téré  az  útbél  és  méné  az  mezSre :  avertit  se  de  itinere  et 
ibat  per  agrum  (Kár:  Bibi.  1.141).  Még  az  isten  is  ki  tér  volt 
az  részeg  ember  élőt  (Decsi:  Adag.  223.  CzegI:  Japh.  215).  Az 
líton  járó  igyenes.sen  mennyen,  a  ki  térésekre  ki  ne  térjen 
(Com:  J;m.  91).  Kazy  János  az  melto.sagos  fejedelem  kimene- 
telét az  táborról  hozá  hirül,  igen  bántam  s  kitértem  atambúi 
(Bercs:Lev.  162).  Kitér  a  hold  a  napnak  ntjából  az  égen  (Fal: 
ÜE.  433).  A  melly  ajtón  a  szerentse  bé-lépik,  azon  ajtón  ki-tér 
a  tisztelet  (Fal:  ÜE.  506). 

[Szólások].  Vmiiöl  liter:  Irgalmaz  az  vr  isten,  ha  ki  ter  az 
vV  bSneybSI  (VirgC.  102).  My  oka  iSn  ennek,  hogi  a  gonoz 
Judas  nem  akara  a  bfinbSI  ky  térnie  (WeszprC.  50).  Ha  ki 
nem  fogtok  térni  bflnStSkbSl,  el  ve.sztek  (Sylv:  UT.  1.105).  Ne 
heveri  a  bfinbe,  hanem  ter  ki  belőle  (Mel :  Szján.  1 10).  Az  s.atan 
meg  vakittia  fiket,  hog  az  b&uből  ki  ne  térhessenek  (Fél :  Tan. 
216).  Nemelliek  az  astor  által  meg  kemenieduek  es  az  bftnbSl 
ki  nem  tudnak  térni  (322).  A  Christns  érdemének  gyümölcse 
azokra  szál,  a  kik  bi.szn6k  és  bSnőkbűI  ki-térnek  (Pázm:  LuthV. 
181).  No  már  terj-ki  a  sok  morgás bol  (Matkó:  BCsák.  40). 
Soc  mflues  mestereket  boza  be,  hogy  az  magyaroc  a  regi  os- 
tobaságból ki  ternénec  és  tanulnánac  szép  mesterségeket 
(Helt:  Króa  Elűb.  1).  Vgy  vegeze  magában,  hogy  5  az  papis- 
tasagbol  ky  terven  az  euangeliom  hirdető  kereztyeni  gifi- 
lekSsethez  adgya  magát  (Holl:  Préd.  4).  Gonoz  zokasban 
uevvltek  ffe!  es  ky  nem  akarnak  belőle  terny  (ÉrdyC.  27). 
Vmire  tér:  Myképpen  oktalan  kywe  okadatra  wgyan  ne  teer- 
yetek  a  világra  (ÉrsC.  249). 

kitérés:  1)  [recessus;  rückh'itt].  Az  istennec  ő  zent  malaz- 
tya,  kyt  embőr  úert  uala  istentől  ő  bineből  ky  teressel  (DebrC. 
403).  Az  5  tanítássa-után  bűnbíl  kitérések  következzenek  (P:izm : 
Préd.  c).  Bfinből  való  kő  teré-sfinc  (Kulcs:  Evang.  406).  2) 
diverticulum  Com:Jan.  91.  deflexns  MA.  abweg  PPB.  ütról 
való  kitérés :  diverticulum  C.  Az  úton  járó  igyenessen  mennyen, 
a  kitérésekre  ki  ne  térjen  (Com :  Jan.  91). 

[le-tér] 

létért- :  [delapsus;  das  abfallen].  Künn  függő  bajának  akadsz 
fürtében,  érdekli  mellét  Ls  onnét  letértében  (Thaly:  Adal.  1.124). 

még-tér :  1)  revertor,  remeo,  rebito  C.  wiederkehren  PPB. 
Ismét  meg-tér  a  vas  a  maga  terémszetire :  ferrum  restituitur 
in  antiquam  *proprietatem  PPBl.  Megteruen  zent  Fferench  az 
elsevf  vton  meglele  fráter  Benihardoth  (EhrC.  13).  Tery  meg 
te  celládba  es  valya  énrólam  zorgalmatns  gondolatot  (49).  Ezek 
yok  leznek  es  meg-ternek  elsew  allatokra  (112).  Vgy  teczik 
vala  neki,  hogi  ha  az  maas  világról  tért  volna  meg  (VirgC.  35). 
Meg  tere  boldogságos  zent  Ferencz  az  koldulásból  (47).  Zent 
Ferencz  az  erd&bAI  hogi  meg  terth  volna,  ez  fráter  Masseos 
eleybe  mene  (79).  Megh  theruen  az  zolgak  megh  üzenek  az 
atthyanakh,  hog  sohol  megh  nem  lelthek  volna  (PeerC.  7). 
Keresik  vala  ítet  es  meg  térnek  vala  es  hóival  hozia  iőnek 
vala  (DübrC.  147).  Hasonlatosok  vattok  az  emberekhez,  líyk 
varj-ak    ev    urokat,   mykoron   meg   teer   az  menyekzevkrevl 


571 


VISSZA  MEGTÉR— MEGTÉUÉS 


NAP-MEGTÉRÉSE— REAtÉR 


572 


(CornC.  68).  Az  angelok  meg  teronek  mcnjorzaKban  imgy  evr 
uendetes  énekléssel  (77).  Mei;  terük  az  első  liannmban :  rever- 
tar  iu  domtim  meaiii  (JoidC.  391).  Hív  otlnii  bnli.Mghwan  az 
hayoban  meg  torea  onnan  (551).  Megli  terttetők  ty  lelketek- 
nek byzon  pazforahoz  (8i9).  Meg  teere  az  fráterekhez  zent 
DainancoR  az  conciliuninak  zolgaltatasa  vtan  (DomC.  16).  El 
mwluan  liat  vagy  lipet  hetek  zerzees  zerent  az  prior  meg 
teere  (310b).  Yegezze  iieky,  niykoron  bekeewei  meg  terend  a 
hadból  (ÉrdyC.  35fib).  Halai  wtliaii  senky  meg  nem  theer,  ky 
meg  yeleiiteiiee  (Érs(i  274)  Meg  temen  ez  madár  es  fiait 
halna  latuan  kSiiSrijl  raitok  (TihC.  10).  Vandorla  Érmen  or- 
zagba  es  oth  meg  miu'adnan  meg  nem  tere  (TolC.  11)  Mas 
Hton  tjrenec  meg  az  5  taitomanyokb.-i  (Helt:  IIT.  A4).  Annac 
vtAnna  meg  kezde  tírni  Pannónia  h\é  (Helt:  Krón.  18b).  Azt 
montda,  hogy  oly  igen  meg  vori  rtkot,  hogy  meg  tér,  ha  meg 
nem  csinálják  (LovT.  11.19).  Az  (;b  meg  t(;r  a7.  5  okádására : 
canis  revertitnr  ad  vomitnm  sniim  (Kár:  Uibl.  1.619).  Kmeld  fel 
kezedet  az  tengen-o,  hogy  az  vizec  tírjenec  meg  az  egyptnm- 
béliekro  (MA:  bibi.  1.62).  Vadászni  mentem,  de  semmi  olya-s 
•szereucséni  nem  lévén,  az  puskiisokat  elhagyván  megtértem 
(Monlrók  XV1IL9).  Pán-is  megtért  g5blyét  Irizvást  legelteti  s 
annak  hasznaiból  pénzét  bívítgoti  (GyiingyD:  l^al.  140).  Meg- 
térének  a  vizek  é.s  elboríták  szekerit  (lUy :  Préd.  11.462). 
Az  portáknak  ma  meg  kell  térni  (IJorcs:  [.^ev.  313).  Mikor 
megtérnék,  vaszem  ezen  levelét  Károli  uramnak  (340).  Nagy 
sebe.sen  egymisra  rngaszkodtak  olyly  hatíilmas  oklelésekkol, 
hogy  hangja  a  .szomszéd  falakról  nieg-térne  (Fal:  TE.  637). 
Máriát  legiidiább  Jupiter  képzett  felsfisége  rettente,  de  meg- 
tért hamar  .szívessége,  (Orczy:  KöItH.  67).  2)  resipio,  resi- 
pisco  C.  MA.  [frngi  fio;  .sich  bekeliren),  sich  be.ssern  PPB. 
Terietekh  meg  es  tarcziitok  i)enitontiat  (VirgC.  56).  Mike- 
pen  teere  meg  fráter  Barnáid  els*  fia  (80).  A  tolnai  meg 
latuan  az  6  nagi  bekesegetli  a  kenzennodeslje,  meg  temen 
penitenciara  monda  (WeszprC.  106).  Zemekot  be  tapazfottak, 
ne  ho^  meg  teryenek :  ocidos  .suos  dansemnt,  ne  convertan- 
tnr  (JordC.  393).  Azoknak,  kyk  kyAI  vannak,  myndeuek  példa- 
zerent  leznok,  hog  valamykoron  mogh  teryenek  es  meg  bocza- 
tassanak  hwnekyk  bynek  (464).  Tari'hatok  penitenciat  es  toryetők 
meg,  hogy  tiztwllyanak  meg  ty  byneytők  (ÉrdyC.  575).  Herte- 
len  habonvltas-sanak  mynd  oen  olloa«ogym,  meg  teryenek  oes 
ygen  zorgalmatosth  zegyeulyek  (Knle.''C.  9).  Meg  nem  terek, 
myg  nem  meg  fogyathkoznak :  nun  convertír  donnc  doficiatit 
(32).  Tgrietek  meg  hirtelen,  laszec  irgalmits  ingyen  (Uorn;  Ének. 
28).  Az  kűrtőlésnec  e.szdendoién  az  f51d  meg  térien  íüioz,  az 
kitSl  azt  vStte  volt  (Kár:  Bibi.  1.116).  Én  imádkoztam  te  éret- 
ted, hogy  el  ne  foggyon  az  te  hited  és  te  valamikor  meg-térvén 
erSssiched  a  te  atyádfiait  (Pázni :  Kai.  652).  Isten  ngy  akarja, 
hogy  meg-.sanyarodván  megtérj  (Ker:  Préd.  129),  Jaj  török 
néked,  el  törlek,  ha  ezek  megtérnek  (Zrinyi  1.13).  S)  [resido, 
cesso,  cedo ;  nachla.ssen,  aufliören,  nachgeben].  Kely  fel  és  fuss, 
míg  meg  teer  a  te  batyadnac  dühfj-ssege :  donec  requieseat 
fnror  fratris  tui  (Helt:  Bibi.  IN2).  Minek  ntánna  az  lerita  ötven 
esztendős  lé.szeu,  megtérjen  az  5  szolgálattyában,  aimakiitámia 
ne  .szolgjillyon  :  sorvire  ce.ssabit  (MA:  Bibi.  1.127).  Kiomlék  Réz- 
mámiak  vállábul  piros  vér,  mind  az  által  az  vitéz  törOk  meg 
nem  tér,  hanem  kardal  ismég  Zrinihoz  cli:ipni  mér  (Zrinyi  1.54). 

[Szólások].  Ottan  meg  teree  az  li  \v  lelke:  reversusosi 
spiritus  ejus  (JordC.  553).  Meg  tere  az  5  lelke  es  felkelő : 
reversus  est  spiritus  ejus  et  snrrexit  (Helt;  UT.  R2).  Mikoron 
fráter  Pacificus  meg  t  o  r  t  h  volna  ez  ilyen  r  A  t  e  s  b  w  1 
(VirgC.  64). 

vissza-megtér :  [revertor;  zm-iickkehrenj.  Mogparanczollya 
isten,  hogy  meg  torienoc  viszszá  az  veres  tenger  vtára  (Kár : 
Bibi  I.13I). 

megtérés:  I)  redihis,  reditio,  remeatus  C  reversio  MA. 
wiederkinift,  witderkoluung  Pl'B.    Ki  iíiveto  meíuiek  magajwa 


gabol  es  8  meg  terese  mennek  magasságáig:  a  snmmo  caelo 
egre..s.sio  ejus  et  oreursus  ejus  ad  summnm  ejus  (OiibrC.  39). 
Tatároknak  vyonnan  való  megtérése  az  jdevben  iijen  felelmos 
vala  (MargL  29).  Három  rend  Ijely  tanwsagwnk  leezen,  elssew 
lezen  halwrgatasrol,  ma.sod  meg  tereesrSl,  harmad  lelky  lata.s- 
rol  (ÉrdyC.  373b).  Nem  kel  az  betegh  ember  elSth  emlegetnye 
ydwesseghnek  remeaseegeth,  sem  testy  eghessegenek  megli 
theroseth  (ÉrsC.  27üb).  Mikoron  a  Duna  melet  iutottanac  volna 
és  immár  a  meg  teresbe  volnánac^  a  néraetec  eloykbe  szállá- 
nac  (Helt:  Krón.  23).  Váryad  az  vmac  az  monyegzSbSl  való 
még  tereset  (Vás:  CanCath.  287).  Mikor  szültségas  nagy  okok- 
ból m<!.s7,sze  útra  akar  indulni,  hamar  meg-téré.sének  reménsé- 
gévol  biztattya  és  vidámittya  hozzá-ta.'-tozóit  (Pázm:  Préd.  619). 
Bottyán  uram  habár  Aaslriabúl  megtérne  w,  vigyi'izva,  lopva 
esnék  raegtéré.se  (Bercs:  Lev.  281.  321.  463).  3)  [locnitentia  C. 
resipiseentia,  conversio  MA.  bessemng  PPB.  Kezdetik  fráter 
Egieduok  sentseges  meg  terese  (VirgC.  86).  Oh  felséges  wr 
ysten  mely  bodog  az  pouytencya  es  az  haamarsagohl  walo  megli 
therocs  (ÉrsC.  297).  Az  beroeabéüek  sem  ngy  fontoltíik  az  Rz. 
Pál  tanításit  meg  téréseknek  ulánna  (Pi'izm:  Kai.  515).  A  tudo- 
m!Íny  az  Istenhez  való  meg-térésre  nógattya  az  embert  (Dióaz : 
Tal.  141).  A  lelki  tanító  a  poenitentia  tartásra  avagy  meg-lérésre 
inti  a  töredelmes  sziveket  (Com:  Jan.  12,5).  Az  istenhez  valo 
megtérés  nem  egyéb,  hanem  az  elébb  megszokott  bűnöknek 
szive.s  megniállása  (Gyöngy:  KVal.  87).  Üdvességfiket  a  lator- 
nak megtérésében  helyheztetik  (Fal:  NE.  53).  Elkárhoznak, 
mert  holnaprul  holnapra  mulatnak  a  megtérés.sel  (Fal :  SzEl 
562). 

nap-megtérése :  sol.stitium  C. 

megtérhet :  [reverti  poasuni ;  zuriickkehren  können).  Bátran 
meg  térhecz  házadban  (Zvon:  Post  L222), 

megtérhetéa  :  [facultas  redenndi ;  mögliehkeit  dor  riíck- 
kunfl].  lígyetlen  egyjehez  juta  utoljára,  sietett  is  annak  vigasz- 
talás;ira,  tudván,  volt  szivének  nem  közl?ijdalm:ira,  hogy  meg- 
térheté.se  haladt  ily  sokára  (Tlialy:  Adal.  L155). 

megtérhetetlen :  [qui  resipore  neqiiit;  imbekehrKír].  Kö- 
nyorgőtte  Christus  azokért,  a  kiket  bizonyosan  tudott  meg- 
térhetetleneknek    lenni,   mint   az  ördögökért  (Matkó :  BCs;ik. 

363). 

megtérhető :  [emendabilis,  eonversibilis ;  bekehrliar].  Meg 
terhelőket  az  igaz  hitben  gyarapéczon  (Zvon:  Post  I.7X 

megtérő :  1)  [revertens;  zurückkehrendj.  Az  uj  vallások- 
ból a  pápistáikhoz  meg-térök  pribékségböl  velk'izök  (Veresm ; 
Lov.  75).  Onnan  megtérő  útamban  ve,szem  méltósjigos  paran- 
csolatját Nagysiigodnak  (Bercs:  Lev,  495).  2)  (re<litus;  rück- 
kehrj.  Meg  teröbe  leg  elöszört  valami  eleibe  innne  (Szék :  Krón. 
24).  Ennec  okaert  megteröbe  haragiaba  a  jenLsaleml«li  templo- 
mot meg  dula  (65).  3)  roceptiis;  rückzngj.  Meg  tijrét  futatá- 
nak  a  trombitilsockal  (Helt:  Krón.  120).  Megtérő  vagy  bartznll 
hátra  álhlsra  fujatic:  receptui  canatur  (Com:  Jan.  150). 

megftórt-:  [iesipi.<centia ;  bekehrung].  Bfinösek  meg  tértét 
vigadiis.sal  őrűlé  (B;d :  GenacMagn.  1 1).  A  tékozló  fiu  meg-lérte 
ut;üi  .sokkol  job  ruhával  ékeséttetett  fel  (Csúzi:  Sip.  680). 

neki-tér :  (peto ;  angreifen].  Monda  az  király  Doegnec : 
Tijry  nékic  te  és  őld  meg  az  papokat  Níkic  turnén  azért  az 
Docg  Idiunous  az  papokra  roliaua  (Kár;  Bibi.  I2ti6.  MA:  Bibi. 
1.267). 

öszve-tór :  jconsentio ;  sich  vertragén].  Biz  ellen  disputál- 
nak az  apostolok,  hogy  a  törvén,  az  euangelioni  öazue  nem 
t;r  (Mel:SzJáa  232).  Az  Christus  az  Boliallal  öszuo  nem  ter 
(Fél;  Tan.  416). 

reá-tór:  1)  [inveho;  befallenj.  Csak  Simkó  Slmkó.  Velem 
Is  Csszoveszett  már  leveleil)en,  megint  rcátért,    de  jó   em1>orek 


573 


V1SÉ5ZA-TÉR— TÉREGET 


TÉEENG— TEKEUÉLYEíWÉG 


574 


vanuak  most  mellelte,  lebeszélik  lábáról  (RjikF :  I>ev.  V.73). 
2)  (veiiio ;  kommeu,  Kelaiigen].  lumi.ir  ké-  s  kéntelen  reá  tér 
és  meg-engedi  (GKat:  Válts.  I.  Vi).  liSlcs,  Id  mértékletesen  él, 
a  bílcs  Cicero-is  rá  tér  íFelv :  SchSal.  3).  3)  [capiii ;  liinein 
gelieu,  raum  babén].  Az  tikmonyát  törd  mosr  ü-szta  edényben, 
az  penij;  oly  edény  legyen,  kire  reá  térjen  az  hiisnak  az  leve 
(Eadv:Szak.  14). 

vissza-tér :  redeo,  re^redior,  retrogradior,  renieo,  redam- 
bulo  C.  revertor  MA.  zurückkomjiien,  umkebren  PPB.  Honnat 
vissza  nem  térhetni :  irremeabilis  C.  Meg  sem  be.szélliették 
ügyeket,  vi.sz.sza-tértek  :  re  *inorata  reverternnt  PPBl.  Az  kassai 
makimból  Bartnsne  vizatert  uolt  ezokaert,  mert  lepedilit  felette 
iiolt  az  malomban  (RMNy.  II15)  Ha  meito  leend  arra  az  haz, 
bekcsegtec  rea  szál,  de  ha  nem  leend,  visza  teer  reatoc  (Mon: 
Ápol.  423).  Meg  intetuen  almokban,  hogy  visza  ne  térnének 
Heródeshez,  mas  vton  terének  meg  az  fi  tartomaniokban  (Fél: 
Bibi.  13).  Reggel  vissza  teruen  az  varosban,  meg  eh5.«zek  (35). 
Cznda  hamar  esmet  visz-sza  terénec  (Gosi'irv :  MagyB.  B).  A 
keresztség  csak  azoknak  haszno.s,  kik  annak  igazságában  meg- 
maradnak, vagy  ha  ezt  el-vesztették,  igaz  penitentiaáltal  arra 
vissza-témek  (Pázm:LuthV.  119).  Más  ntra  szegének  és  vLszsza 
nem  térének  Jerasálembe  (Pázm:  Préd.  lí)l).  Egyptusban  visz- 
sza  akarnak  térni  (MA:  Bibi.  1.1 32j.  Kedden  az  s-ezér  pasával 
és  nmfli  effendivel  menék  ki  vadászni,  onnan  visszatérve  egy  1 
S7,ép  forrás  patak  mellett  megszállánk  (KétMDipl.  32).  Cs;lszár 
5  fölge  mellénk  rendelt  embere  vissza  igyekezik  térni,  remél-  i 
vén,  hogy  ezentúl  magmik  is  tótorságosaii  elmehetünk  (TörtT.' 
IIL205).  A  vadac  az  5  barlaugjokban  fosiac  magokat  és  azokra 
\TSZ.sza  térnec  (Com:  Jan.  37).  Édes  apám  térjen  vLssza  együtt 
a  Theogenessel  (GyöngyD:  Char.  353).  A  felyül  való  kegyelem- 
nek béönté.se  által  az  eugedelme^égnek  szelídségére  vlszsza- 
téijetek  (Illy:  Préd.  L9).  Farkashidján  volt  ezer  lovas  német, 
nem  késett,  vissza  tért  (Bercs:  Lev.  339).  A  német  visszatért  s 
úgy  szállott  Szolnokban  az  sok  sebes.se  miatt  is  (4U4.  530.  672). 
A  galamb  igen  szelid  állat  lévén,  ha  a  háztól  el-rezzentik  is, 
visszatér  azon  házhoz  (Vajda:  Kiiszt.  1.314).  A  tékozló  fiu  majd 
mezételenen  térven  viszsza  meg-térte  után  sokkal  job  ruhával 
ékeséttetett  fel  (Csúzi :  Sip  680).  A  boldog  szerentsével  annak 
idejében  okos  mesterséggel  viszsza  térni  annyiban  tai-tatik  mint 
a  bátor  próbákkal  elSbb  ragaszkodni  (Fal :  UE.  399). 

visszatérés :  regressus  C.  regressio,  reversio  MA.  das 
wiederkehren,  umkehren  PPB. 

[Térdegél] 

meg-térdégél :  redito  C. 

Tereget :  [stenio ;  ausbreiten].  Az  szömörcsfik  az  húsával 
egyaránt  legyen  az  tálban,  az  petrezselyem  gyiikoret  felfll  reá 
szépen  teregesd  (Radv:Szak.  36).  Némellyec  rubaiokat  terege- 
tic  az  útra,  hogy  alázato.ss;igokat  mutassák  véle  (Zvon:  Po.st.  I. 
18).  Az  5  együgyű  álapattyok  szerént  ékesítik  ez  alázatos  király- 
nak útát  él5  fa  ágakat  teregetvén  eleibe  (Alv:  Post  A).  Vadait 
nyilazza  Dianna,  halált  szóró  náddal  földre  teregeti  (SzD:  MVir. 
325). 

ki-tereget :  (expando ;  ausbreiten].  Az  éj  felszedi  kitere- 
getett fekete  fátyolit  (SzD:  MVir.  201). 

Téreget:  1)  gyi'o,  roto,  verso  MA.  [lierumdrehen].  Miért 
hogy  a  Sionnac  leányi  keuélyec  es  felemelt  nyakal  iárnac  es 
meg  kent  ortzáual  moráluán  magokat  teregetik  es  drága  saru 
vagyon  lábokba  (Helt:  Bibi.  IV.16).  Egy  variu  látá  egy  iiihot  a 
pásiton  legehii  es  oda  rSppfiluén  á  iubnak  á  hátára  szála  es 
midSn  sockaig  ott  forgatta  és  teregStte  volna  magát,  vágni 
kezde  az  orránál  a  iubnak  a  hátát  iHelt:  Mes.  218).  2)  [con- 
fero :  schieben].  A  bűnnek  okát  ne  teregessük  se  az  istenre  se 
az  czillagokra  (DecsiG:  Préd.  20). 


Tóréng:  [volvor,  curvor;  sicb  winden].  Tekergessen  és 
hirtelen  elugrással  szaladoznám  ez  térengS  kigyoc  (MA:  Tan. 
lül) 

Térenget :  1)  fpello ;  treiben]  \m  teröngetS  katonák  :  flexu- 
mines  C.  Nád-síppal  térongetni  a  juhokat :  *mulcer(>  öves  car- 
mrne  arundineo  PPBl.  G5rog6k  oliot  terengetik  vala  (CsomaC. 
33).  G5r5g5k  6ket  terengetik  vala  (Huny :  Troia  B3).  Az  Catilina 
is  kezde  az  hegyeken  menni  es  néha  Roma  néha  Gallia  fele 
teringetni  az  tábort  (Decsi:  Sall.  47).  Az  új  hitekre  a  fejedel- 
mek hajtatták  a  kSsséget  és  eggyik  újságrúl  má-sikra  tcrengot- 
ték  fóldes  urok  kedve-szerént  (Pázm:  LuthV.  79).  Mint  amaz 
széltSl  térengetett  ISvúldék,  leppendék  ugy  fordulsz,  repülsz 
(MA:SB.  218).  Ám  rád  a  nyúl,  kiáltyák,  kergetik  a  kopók, 
terengetik,  foly  itt  egy  kis  viznek  ere,  el-érik  a  mellett  (GyöugyD: 
KJ.  371j.  Mint  a  ludak  .seregét  térengetó  sasok  úgy  űznek, 
kergetnek  a  tatár  nyilasok  (420).  Ujjúi  a  viadal,  egymá.st  térou- 
gefik,  de  még  a  nyereség  köz  szárnyon  vitetik  (GyöngyD:  Char. 
50).  Személyedet  veszélyre  kergetik,  hogy  labirynthusba  liajt.sák, 
terengetik,  belé  is  kergetnek,  ha  szerit  tehetik  (Thaly:  Adal.  I. 
118).  A  nyájat  bojtárja  térengette  (Gvad:  Idót.  48).  A  jó  p;isz- 
tor  az  ég  alatt  talpon  vin-ad,  térengeti  juhait  (SzD :  MVir.  341). 
2)  [cú-cumago  ;  herumtreiben].  Az  louaknak  es  zabolát  vetünk 
száiokba,  hog  engheí:genek  mfinekfink  cs  azoknak  eghissz  testit 
ide  s  tona  terenghettúk :  et  totum  corpns  eorum  ch-cumagimus 
(Sylv:UT.  11.115).  Az  tereket  hamar  földi-e  elejté,  ugyan  rajta 
jó  lovát  téröngeté  (RMK.  HI.ISO).  »)  [impello;  antreiben,  ver- 
leiteii].  Mikoron  azoc  az  szent  apostoloknac  soc  praedicatioira 
térülni  soha  nem  akartanac  volna,  soc  csodával  is  térengette 
őket  (Zvon :  Post.  11.252).  Bakos  uraniot,  ííziihait  igen  teren- 
getik, magokhoz  akarnák  kötelezni  (RákGy:  Lev.  417). 

[el-térenget] 

el-eltérenget :  (saepius  flecto ;  öfters  umlenken].  A  terem- 
tett természetet  az  5  kedvekért  el-eltérengette  (Komár :  Imáds. 
191). 

még-térenget :  circumflecto  C.  fmnbeugen].  Az  ember  kar- 
jait midőn  jól  megh  térengeti,  minden  vaduac  abrakja,  minden 
vaduac  áldozattya  (Prág:  Serk.  892).  Az  or.szágos  tzimborával 
Íratott  felelet  fogásit  megtérengetni  és  igazsággal  meg-győzni 
(SzD:  MVir.  157).  Mivel  ezen  fogást  elébb  jól  meg-térengetők, 
nem  kell  ezen  most  beszédet  nyújtani  (158). 

Teréngetette :  [vocabulum  exseorandi ;  fiucliwort].  Tiuiá- 
csot  adván  6  kegyelme  mi  csak  azt  mondók  arra,  vasszük-e, 
nem-e  fel,  csak  az  isten  tudja,  az  idő  megtanít,  sok  az  szó 
teréngetette  (RákGy:Lev.  533). 

[Tórengez] 

Térengezés:  [tardas  circuitus;  das  trage  herumschweifen]. 
Kereszt-ösvényen  való  térengezés :  transversio  *tramitibiL'?  PPBl. 

Terepély,  terebély :  [spaciosus ;  ausgebreitetj.  Egy  sűrű 
vadon  erdőre  akada,  bé  méné,  le  szállá  lovái-ól,  egy  terepély 
fának  törsökéhez  düle  (Fal:TÉ.  639).  Amott  terejíély  fa  sokat 
ő.szve  gyfljtte,  vagy  mese  vagy  játék,  kerékben  keverte  (Orczy: 
Nimfa  02). 

Terebélyes :  cw  Világbíró  Nagy  Sándor  birodalma  terebé- 
lyes, magos  ézcdrushoz  hasonlíttatik  (BiróM:  Micae.  378). 

Terebólyésit :  spatiosum,  patulum  reddo  Kr.  [ausljreitenj. 
Az  mustármag  leveles  ágait  a  földnek  határáig  kiterjesztette, 
terebélyesítette  (BiróM:  Micae  384). 

Terebélyesség :  spatiositas  Kr.  [breite].  Az  mustár  mag, 
ha  a  főldhen  vettetik,  úgy  megnői,  hogy  minden  egyéb  f&veket 
magossággal  és  terebélye.ssé.egel  főllyftl  haliad  (BiróM:  Micae. 
382). 


575 


TEREl'ES— ELTERÍT 


kiterít-terItó 


576 


Terepes:  [spatiosus,  aniplus;  weit,  breit].  Utazó,  terepes 
kahip  volt  fején  (Fal:  NU.  332).  Járd  mef-  szomedclel  a  virá<;os 
t-iblákat,  apró  binibútskák  voltak  elíibb  a  már  terepes  rózsák 
{EahSzE.  517).  A  ló  homkikáii,  melyén  tereiies  rubintos  rózsák 
voltak  (Fal:TÉ.  638). 

Terped :  de.sido,  torpesco  MA.  miissig,  láss,  trage  werden 
l'Wi 

Terpeazked-ik :  desido,  divarieor  MA.  lulissig  sitzen  PPB. 
dio  fásse  von  einaiider  sproitzen  Adámi.  Mikoron  ot  terpozke- 
det  volna  es  nionli  fvíteozet  volna  (Pont.  202).  Csídt  nem  kellene 
engedni  toriicszkedni  neki  .széltiben.  bizony  meglohad  az  eb 
(Tlialy:  RT.  11.123). 

el-terpeszkédik :  divarieor  C. 

Térés:  1)  [reditns;  rückkimft].  Elhagyott  helyére  térés: 
reeiprocjitio  C.  Crbitns  zyneero  tereosnek  Ijasonlato.ssaga  (ÉrdyC. 
89b).  Hazamba  s(jha  nem  lesz  teresein  (CsomaC.  13).  Az  Sala- 
mont hogy  íltette  szcjkébe,  hamar  Henricus  czaszar  lón  teresbe, 
Salamontól  hamar  bolczu  vételbe  (Valk:  Gen.  17).  3)  (resipüs- 
centia],  eonvorsio  C.  MA.  bokehrimg  PPB.  Nero  császárnak 
m:isod  o.iztondejében,  .szent  Pál  téré.sének  huszonöt  esztendejé- 
ben (RMlí.  I\M97).  Sz.  Pál  azt  írja,  hogy  térése-utáu  három 
e-iztendiSvel  Pétert  Jeru.sjilemben  tídálta  (Pázm :  LuthV.  8). 
Isten  segítíje  a  lelkek  térésében  (Pázm:  Préd.  40).  Az  biinS.sS- 
ket  térésre  indítom  (MA:  Bibi.  V.25). 

Téretlensóg :  fnatnra  insanabilis ;  nnverbe.'^serlic'hkeit]. 
Semmi  nem  teszi  az  bflnt  botsáthatatlaunii,  hanem  a  térotlen- 
ség  (Megy:  Bayle.  798). 

(Térhet,  térhetetlen) 

Térhetetlenség:  [nulla  tacultas  resipiscendi ;  imverbesser- 
lichkeitj.  Az  elébbeni  vétkeket  térhetetlenséggel  és  szívnek  ke- 
ménységével bünteti  meg  isten  az  emberben  (Pős:  Igazs.  II. 
714).  ■ 

Terít:  I)  sterno  MA.  (extendo;  ausbreiten).  Térehetek  az 
fewldre  az  abrozt  (EhrC.  105).  Teroitic  nála  5  rnhaiat  az  vtbau: 
straverunt  vestimenta  sua  in  via  (MiinchC.  52).  Egebek  vágnak 
vala  fakrol  agakat  es  toreitik  vala  az  vtbaii  (DfibrC.  258). 
Reaok  tereythwen  hw  rwhijokat  Invtet  felAl  re;iya  ylteteek  : 
imposuorunt  su|X!r  eam  vestimenta  sua  (JordC.  419).  Terythwen 
Uezeeth  az  ow  t;inytliwanyra  monda  (ÉrsC.  7b).  Teretue  leszen 
tesztee  .lernsalemnoc  vch.-iian  az  ehsog  e-s  fegiuor  miat  (Mon: 
Ai»l.  423).  Kedveié  azt  is,  hogy  a  szamárnak,  mellyen  öl  vala, 
lábai  alá  ruliájokat  és  zöld  ágakat  terétének  (Tel:  Evang.  II. 
413).  Az  sokaságú  sereg  teritik  vala  raházjittyükat  az  útra 
(Alv:  Post.  1).  Az  Ú15  fákat  a  tSldre  teriti,  ejti  vagy  le  vágia 
(Com:  Jan.  103).  Kellő  színbeu  terítik  a  világ  szeme-eleibe 
dolgokat  (Fal:UE.  412).  2)  [obtego,  sterno;  deekon).  Tarka, 
babos  abroszokkal  terített  aifztalok :  *pantlierinae  mensae  PPBl 
Asztalát  mindeimek  egy;u-ánt  teríti  (Thaly :  VÉ.  1.24).  Terítve 
lesz  már  ott  az  Ilymen  oltára,  csak  no  üdSzz  sokat,  meny 
áldoziitjára  (Thaly:  Adal.  1.147).  Az  ebédeli  iialotába  ménének, 
a  hol  az  a.szt;dt  terítve  találák  (Mik:  MN.  11). 

alá-terít:  substerno,  siibtendo  C. 

aláterítés :  substratus  C. 

be-terít:  perstorno  MA.  (i-onsterno,  contego;  über.streuen, 
bedeck(«i].  Az  lovász  kápával  beterítette  az  nyerget  íMonlrók 
XI.363).  Az  embernek  úgy  tetszik,  mintha  minden  szánlótíiidje  ■ 
hé  volna  szalonnával  terítve  (Mik :  TörL.  43).  Útszái  kövekkel 
vannak  bé  terítve  (Gvad:  tmt.  35).  Hegyei  bé  vauuiUt  szíWk- 
kel  terítve  (37). 

el-terít:  I)  sterno,  dispando  MA.  ausbreiten  PPB.  Ru- 
hájúkat  es   el    terejtenejek,    meg   zaraztanajak    (UomC.    92). 


•Sokan  az  S  ruhaiokat  el  terítek  az  vton,  nemellyiek  aga- 
kat vagdalnak  vala  es  elterítik  vala  az  vton  (Kél :  Bibi. 
L72b).  3)  extendo  MA.  [ausbreiten,  aasstrecken).  O  komeo- 
.seghes  kereztfa,  myt  tetteel,  byzon  naglira  batorkottal  wr 
C'hristosth  te  reád  el  thereitweeu  (WinklC.  90).  Ket  kezeyl  el 
terytwen  wr  ystenhez  ymadkozyk  vala  (ÉrsC.  442).  Az  balvan- 
nak az  kepe  ollan  vala  mint  eg  boriuuak,  az  kezeit  el  terrey- 
t5te  vala  (RMNy.  11.18).  S)  [dLspergoj  aus.streueuj.  Az  levelet 
liincz  meg  és  az  házban  tericz  el  (Mel:  Herb.  12).  Az  borjúnak 
az  faggyát  mosd  meg  szép  tiszta  vizben,  terítsd  el  az  asztalon 
(Radv:  Szak.  35).  Az  tálban  tégy  egy  darab  kovászt,  telítsd  el 
ezt  az  vizes  kezeddel  l'M).  Az  törött  moudolát  elterétse<l  az 
v;igó  késen,  mint  az  i'ijjod  annyi  temérdeken  hagyjad  (201). 
A  kását  hogy  megfízöd,  egy  asztalt  moss  meg,  töltsd  ki  reá, 
terítsd  el  (239).  4)  [pro.sterno ;  niedei-strecken).  Kimentem  va- 
dászni, a  hol  is  két  erdeit  és  két  ózet  elteretvín  azzal  vissza 
tértem  (Monlrók  XV.83).  Izis  nevét  mikor  említik,  a  földön 
magokat  épen  elterítik  (GyöngyD :  Char.  338). 

ki-terít :  [extendo,  e.\pando ;  ausbreiten].  Terehed  ki  te 
p:dastodat,  kiiiel  befedezel  6s  tiU'cad  monno  kezeddel;  ki  tart- 
uan  es  ki  tereitueu  mere  hat  kSb51  arpat  (BéesiC.  7).  Meg 
latod  az  Cristust,  ki  kezei  ki  terihtuen  aldozá  az  tyzta  áldo- 
zatot (V'itkC.  92).  Attyamfyay  a  kewelseghnok  5  zaniyayth  kywe 
ne  thereheetek  (ÉrsC.  192b).  Az  zent  lylek  malazthyat  5  myawk 
mynd  ez  wylaglira  mezzé  ees  zelesseu  ky  tlierytbe  (PozsC.  28). 
ímhol  vadnac  az  én  leányomnac  szfizeségénec  ielei  és  tírítséc 
ki  az  ruhát  az  városnac  vénei  el5tt  (Kár:  Bibi.  I.178b).  Ki 
t§ritem  az  én  hálómat  és  bele  akad  az  én  varsámban  (ILI 23). 
Az  nap  ugyan  az  egész  fSldnek  szinire  és  az  uagy  tengerre 
ki  téríti  magát  (Patliai :  Saer.  1 78).  Az  söprót  egy  széles  desz- 
kára terics  ki,  szíirazd  meg,  törd  meg  (Kecsk:  ötvM.  325). 
Kiterelvén  fekete  sátorát  az  éj  mozgani  kezdenek,  meg  elove- 
nyednek,  el-lepik  a  vendég-házokat  (Fal:  NE.  4).  Az  én  szere- 
tseiiem  kilentz  iskolákon  forgót  az  országban,  ki-terített  kala- 
pomon megfordul  háromszor-is  egy-végbe  (Fal:  NA.  122).  Apadt 
mellyét  kifaszítti,  tarát  farát  ékesítti,  vitorláit  kiteríti,  arra  nyerít, 
a  ki  .szép  (Fal:  Vers.  8S2).  Ki  vala  terítve  felettek  az  égnek 
tsillagos  serege  (SzD:  MVir.  438). 

környül-terit :  [circumvelo;  nmhiilleii).  A  királyi  palotác 
kórnyűl  teiito  fel  ékesito  varrott  lepleckel  és  sz^niyegekkel 
tíindSklecec  (Com:  Jan.  140). 

lé-terít:  1)  sterno  C.  insterno  MA.  überbreiten,  b»Iocken 
PPB.  Köze|)ött  letorítöm :  intersterno  C.  Zakót  terite  le  az 
pagimontoinra  (TihU  22).  Az  zSnegóket  az  otariuik  elflte  le 
terítek  (184).  Az  sok  sereg  le  téritek  az  Snnón  ruhaiokat  az 
vton  (Fél:  Bibi.  1.35).  Le  teréytée  ruhaiokat  (Kulcs:  Evang. 
2).  2)  prosteruo  C.  [niederstrecken].  Az  el5  fákat  a  fóldro  le 
teríti,  ejti  avagy  le  vagia  (Cum :  Jaa  103). 

meg-terit :  1)  [expaudo ;  ausbreiten).  Terelietek  megli  ty 
balotokat  hal  foghuy :  laxate  retia  vestra  in  capturaai  (JordC. 
533).  2)  constemo  C.  (contego ;  decken,  bedecken).  E^ébb  meg 
terítem :  praesterno  C.  A  vacsorálisnak  érkezik  ónija,  meg-is 
teríttetik  a  király  táblája  (GyüngyD:  Cup.  612).  Tenger  szinfi 
vont  arany  tsápraggal  kengyelig  meg  volt  terítve  (Fal :  TÉ. 
638). 

mellé-terít:  asterno  C. 

reá-terít :  iastenio  C.  (überbreiten).  Fölyül  reá  toritöm : 
supersterno  C.  Reá  tereli  lovára  a  czafrangot  (Com :  Orb.  168). 
A  iwkroczot  reá  teriti  a  lóra  (Com :  Jan.  86). 

Terítés:  stratura  MA.  dits  streuen  PPB.  Terítés  valami 
alá :  substratus  MA 

Terítő :  strator  MA.  streuer  PPB. 


577 


TÉRÍT 


EL-TÉRÍT— megtérít 


578 


Térit :  I )  fflecto,  ago ;  leuken,  treiben).  ElsS  liaznalatfci 
Oistusiiac  keúíianac  iiondolattanae  ez,  mert  igőii  kiúíieu  istoii- 
liíz  terjt  (NádC.  41).  MjiiUetli  liaza  tereettenek,  hog  iiekSd 
liyrrp  teniiSvfik  (SAiidC.  30).  Zent  Doiothea  ázzon  zoluau  az  ev 
keet  nenyenok  Cristnshoz  tereyte  evket  (CornC.  253b).  A  öor- 
dat  a  puztanac  bels5  rezére  lezSc  terítondó  (TelC.  22).  Gyer- 
meket felvévé,  unUioz  térité  (löIK.  1139).  Szekeret  téritek  az 
parragokra  (Eosv :  NS.  25).  2)  ennverto  MA.  [ad  virtiitem  revoco ; 
bekebreu].  Zent  Pal,  kit  vristen  csoda  kepén  teriteh  (DebrC. 
150X  Tericz  vr  irteu  az  baluanyozokat  (Born:  Ének.  10b). 

[Szólások].  A  szükség,  nyomorúság,  betegség  istenhez 

térit  (Fal:SzE.  554).  Végre  térété  beszédet  és  tulai- 
don  szentséges  testét  is  azon  néuei  neuezé  (Mon:  KépT.  249). 
Hamar  az  isten  térité  tanáéba t,  bamar  meg  fordítá 
Szigetre  hara^át  (Zrínyi :  ASyr.  G3).  Magát  téríti :  Howwa 
teryczem  magam,  hona  mennyek,  ky  kenyerwl  raytara  (ÉrsC. 
319).  Hona  tericcem  magamat  (TelC.  86).  Az  édes  ziz  Mai-ia 
legottan  5magát  terytto  es  monda  Íl53).  Magát  vkihez  v.  vvii- 
h(z  térUi :  Felere  kulíola  az  6  zeut  kezeit  es  terite  magát 
az  azzoniallatokhoz  monda  (NádC.  345).  Ennek  vtanna 
theereite  magát  esmegh  az  ew  zent  f  y  a  b  o  z  (WinklC.  90). 
Teryhcd  tennen  magadath  az  ziz  M  a  r  i  a  h  o  z  (NagyszC.  354). 
Tereety  magaatb  Jesiisnak  o  r  o  a  y  a  h  o  z  mondwan :  IduSzIegy 
(OzecbC.  30).  Ez  uttan  teríie  magát  Protushoz  (TibC.  203). 
Magát  vkire  v.  vmire  téríti:  Magaat  tereytliwen  az  azzony- 
állatra  monda  (ÉrdyC.  417).  Kezde  8  magát  az  y  m  a  d  s  a  g- 
nae  feguerere  terytteni  (TelC.  126).  Vkit  vmire  térít:  Nehéz 
azt  eszére  teríteni,  a  ki  nem  akar  reá  térni  (Fal:  NE.  482) 
Yuiaggyok  keenveen  wr  istennek  yrgalmassagaat,  hogy  ezeket 
az  zent  h  y  1 1  r  e  terSyche  (ÉrdyC.  599).  Hogy  ha  ewket  meg 
gySzeudem  e.s  hytemre  terj-ttendem.  tabat  wed  fel  tees  bytemet 
(ÉrsC.  483).  Hol  édességes,  hol  darabos  szavai  által  más  útra 
téríttettek  (Misk :  VKert.  365).  Az  ellenkezí  valláson  valókat 
hathatós  beszédeivel  a  maga  vallására  téríteni  tudta  (Bod : 
Pol.  136).  Fmít  vlire  térít :  Téríti  békédét  Chrístus  h  i  u  e  i  r  e 
(Vás:  CanCatb.  279).  BeszédSnket  az  szegenySkre  térítsflc(MA; 
Scnlt  698).  Az  minémfi  gondviselést  házas  társára, 
gyermekire  térítene,  azt  csak  egyedfii  az  egy  istennek 
való  kedveskedésre  forditcsa  (Pázm:Kal.  72).  Ne  nygbagyatok 
tby  ellenseeghteknek  tanthorodasan,  nethalantban  hogy  wr  isten 
theread  ne  therehe  5  haragbyath  (ÉrsC.  191).  Ke- 
gyetlenseegeet  terSytee  az  p  a  p  a  r  a  (ÉrdyC.  656).  Az 
nyavalyát  én  ellenségimre  téréti  (MA  t  Bibi.  V.26). 
Orchajat  teríti  a  valazt  at  t  akr  a  (TelC.  263).  Tereylee 
zawaat  az  ew  zent  annyara  (ÉrdyC.  489b).  Tériti  szavát 
az  menyaszszonra  (MA:SeuIt.  953).  Az  tbe  ergalmassa- 
sagos  zSmeidet  mi  reánk  teribed  (TihC.  79).  K y r e  te- 
reyczek  my  zolaswnkkat:  quicimi  nobis  est  negotium  (JordC. 
805).  Megi'mnak  bennünket,  más  baszno.sb  emberekre  té- 
rítik a  nekünk  szánt  tiszteletet  (Fal :  UE.  365).  A  mit 
sz.  Ágoston  monda  kSzSnségesen  az  tévelygőkről,  a  z  t  az  atj'a- 
fiakra  Ls  igazán  téritbettyűk  (Pázm:  Kai.  531).  Vmit  vmire  térit: 
Harmadszor  térifi  beszedet  a  Juda  országa  mellett  való 
tartományokra  (Helt :  Bibi.  I.g3).  Mégis  arra  teretem 
beszedemet  (Tel :  Evang.  1.57).  Az  egy-házi  ékességet  maga 
hasznára  téritette  (Pós :  Igazs.  1.255).  Téritsed  az  te  fegy- 
veredet az  6  bivelyere  (Tolu :  Vigaszt.  152).  Szántó 
fSldeit  elSbbi  gy  fimfllcsSzésé  re  téritette  (Land:  Uj- 
Segits.  I.408>.  TerSyty  vala  gon  dola  tty  aat.az  meennyey 
paradychomnak  dycb5s egere  (ÉrdyC.  49b).  Értsed  a 
tréfák  dolgát  beszéd  kSzt,  s  tndjad  helyes  feleletekkel  tennen- 
hasznodra  téréteni  (Fal : UE.  385).  Vedd  elejét,  hogy  meg 
ne  bántódjál  és  térítsed  hasznodra  (493).  Orczáiokra  teer 
az  illyen  nagy  vakmerS  hazugságok,  a  mint  orczáiokra  is 
térité  Szil  Miklós  (Bal:  Csisk.  168).  Teretti  leg  ottan  károm- 
lásra igyet  (Mon:  Ápol.  5).  Ezt  az  üdvösséges  jelt  bűbájos 

U.  NYELVTÖRT.   SZÓtAb.   HL 


babon  a  Ságokra  térítik  az  emberek  (Pázm:  Imáds.  69). 
Az  halottakra  gondot  viseltek  magok  alkolmatlanságával  is, 
úgymint  bSjtSléssel  és  áldozatokra  térített  költsé- 
gekkel (Pázm:  Kai.  810).  Een  tereyteem  eeu  labay- 
m a t b  tbe  bagyasydra:  converti  pedes  meos  in  testi- 
monia  tua  (KeszthC.  334),  Chak  vniak  ternenye  vagyon  zeplew 
nekí'l  chak  az  tbereytwen  lelkeketh  ydwessegre 
(WeszprC.  117).  Az  íl  scent  zandekat  mendeukoron  az 
istennec  akarattyara  terytti  (TelC.  5).  Leg  ottan  teretted 
szódat  az  kerdezkedesre  (Mon:  Ápol.  334).  Zomo- 
rusagom  8r8mre  terittetic  (TelC.  33).  Minden  vizet 
maga  malmára  térít  íFal :  Jegyz.  928).  Tsak  a  maga  haszna 
után  jár,  a  maga  malmára  téritti  a  vizet  (SzD:  MVir.  218). 
Testet  zolgalat  ala  terytte  (TelC.  51).  A  mit  felelt 
volna  szent  Pál,  ha  8  ellene  terítették  volna  azokat  az 
nyilakat,  mi  is  ugyan  azont  felelhettyűk  (Pázm:  Kai.   476). 

el-térít :  averto,  deöecto,  reöecto  MA.  abwenden,  abtreiben 
PPB.  El-téríteui  az  ellenséget:  *avertere  hostem  PPBI.  Ez 
embSr  a  népet  Moises  t8rueniet81  el  terítStte  (WeszprC.  83). 
Egi  zep-segbA  leannak  hizőlkSdeseuel  akai'ak  a  baradsagrol  el 
teríteni  (DebrC.  205).  Haragyaat  el  terSyteek  ez  vylagrol 
(ÉrdyC.  581).  Hogy  a  kewtelnek  nebesegewel  az  kyralnak 
akaratyath  el  teryteneye  (ÉrsC.  579b).  Hogi  az  vr  isten  ez8ket 
az  v6,szedelmeket  rohmk  el  tericcze,  nagi  alázatossággal  k8ni5- 
r8gi8nk  8  istenségének.  1572  (KBéc«.  F2).  Az  gonosztul  en  gle- 
temnec  el  teritSie  (Born:  Ének.  178).  Terich  el  io  isten  az 
hamis  eletr8l  az  te  biueydet  (Frank ;  HasznK.  60).  Téréts  el  és 
akadályozz  meg  mindeneket,  valamié  te  tSled  elidegenitenénec, 
eltéritenénec  (MA:Scult.  470). 

eltérítés :  [propulsio,  depulsio ;  abwendimg].  ErSszaknak 
erőszakkal  való  el  térítése :  violentiae  per  vim  repulsio  (Ver : 
Verb.  E18b.  31).  Az  büntetéseknek  el-téritésében  eggyiköuk  az 
másik  terhét  viselheti  (Pázm:  Kai.  804). 

hátra-tórít:  1)  [ad  virtutem  revoco;  bekebren).  Zamokat 
sok  vona  chak  gondolnya  ees,  menee  gonozokat  tereytet  hattra, 
menee  yokat  meg  ere.sseytet  yoban  (ÉrdyC.  278).  3)  [reduco, 
revoco ;  zurOckbringen].  íme  az  el  mwlaudo  ky  folth,  kyt  sem 
egy  ember  hatra  nem  therejtbeth  (ErsC.  295).  S)  [repello ; 
zurückwerfen,  vertreiben].  Een  ellen.segymeth  hatra  tereyted : 
inimicos  meos  dedisti  milii  deorsnm  (KulcsC.  32).  4)  [averto ; 
abwenden].  Térits  bátra,  hárits  el  mind  botránkozásokat,  aka- 
dékokat  (MA:  Scnlt.  212). 

meg-térít :  1)  converto  MA.  umkebren  PPB.  Ez  elsew 
allatokat  meg  terflyty  nap  keletre  (ÉrdyC.  8).  Az  szelek  szer- 
dán kSdőket  g8itnek  es  mellieket  ehSt8rt8k5n  essSuel  tereit- 
nek  meg.  1572  (KBécs.  Ev2).  Monda  az  szekér  vezetSnee: 
Tericz  meg  kezedet  és  vigy  ki  az  hartzról :  di.xit  aurigae  suo : 
Verte  manum  tuam  et  ejice  me  de  exercitn  (Kái':  Bibi.  1330) 
Megveré  az  8  számárát,  hogy  megtérítené  az  ntra  (MA:  Bibi. 
1.141).  2)  [repello;  zurückwerfen].  Csak  elhiszem  Kegyelmes 
uram,  nem  térítem  én  azt  meg,  az  ellenséget,  mert  me.sszi  bemen- 
nem nem  lehet  (Bercs:  Lev.  687).  3)  [ad  virtutem  revoco  ;  be- 
kebren]. Nem  terejli  meg:  non  revocat  (NémGl.  132).  Az  byne- 
seket  te  hozyad  megtereyted  (DomC.  178).  Dycheernek,  mert 
zemrSI  zemre  latnak,  mykoron  wr  isten  meg  teruytendi  Syonth 
(ÉrdyC.  53).  4)  bostio  C.  [recompenso,  reddo ;  vergelten,  zm-ück- 
geben].  Ne  gondolyad  faradságod,  kSldseged,  mert  neked  wgy 
meg  theryttyek,  bog  weled  el  felettettyek  (ÉrsC.  450b).  Hiszem, 
hogy  az  isten  8  szent  felsége  megtéríti  Kduek  jó  egészségét 
(LevT.  11.123).  Az  mi  kichin  es  kSnid  munkánkat  nagy  es  6r8k 
dicbSseggel  teretti  meg  (Zvou:  Osiand.  57).  A  bála  adóságnak 
gráditsi  ezek:  a  jó  tétemént  meg-ismerni,  megr-fizetni,  meg-térí- 
teni  (Com:  Jan.  242).  Az  Andre  király  megkiáltatá,  hogy  valaki 
az  egihazi  marhákban  el  kóborlott,  azt  azon  egyházaknak  meg 
térycse  (Petbő:  Krón.  29). 

37 


579 


MEGTÉRÍTÉS— TERJED 


ELTERJED— {LE-TERJED) 


580 


[Szólások].  Keszde  viszontag  akarattyat  meg  térí- 
teni: rursus  coepit  flectere  animum  suum  (l)ycsi :  SallJ.  58). 
Istennec  bSclifiletet  meg  térétené  (Mon:  KépT.  88). 
Ha  az  isten  meg  nem  téríti  az  8  liaragját:  si  deus  non 
reservaljit  iudiguationem  suam  (MA:  Bibi.  1.454). 

megtérítés :  [conversio ;  Ijekehrung).  Meely  Isteny  seiiten- 
cia  meg  byzoiiyvvltateok  ez  dyclifiseeges  zent  azzonnak  meg 
tereyteeseben  (ÉrdyC.  418).  El  yevve  Cri.stus  ez  vylagnak  meg 
wyyonta.s;>ra  es  mog  tereyteeseere  (568b). 

megtérítő:  [sanator;  bekeVirer].  Nem  tliwdoU  kyliez  fwth- 
noni,  banem  cliyak  the  hozzyad  meg  therytUeye  ombary  nem- 
zetnek (PozsC.  24). 

vissza-térít :  1)  [converto;  uinwenden,  umkebren].  TerétsH 
viszsza  lova  száját  (Megy :  SzAÖröme  259)  Valakinek  halálra- 
ballogó  lépésit  ifmég  életre  visza  téritleni  (SzD:  MVir.  102).  2) 
[rejicio;  zurückscblagen].  Vi.s.sza-térittom  ellenem  szegezett  fegy- 
veredet (Szl):  MVir.  19fi).  3)  frodiico ;  ziiriickfiibren].  Nepot 
vissza  teritte  (CsomaC.  36).  Mahomet  meg  iyeduén  mindiart 
viszsza  terito  az  sereget  a  végsS  táborba  (Helt:  KriSu.  107). 
Kopót  nekünk  no  küldj,  mert  nem  kell,  meghasytuk,  vissza- 
térítsék az  koixíkat  az  útból  is  (UákGy;  Lev.  243).  Boldog  az 
a  pár,  mely  egymást  tudja  mértékletes  fényetekkel  vi.ssza-téré- 
teni  az  otbonnsságra  (Fal:NIÍ.  111).  4)  [recompenso ;  vergelton]. 
Az  isten  tárbázábíSl  semnii  jA  nem  foly  reánk,  ba  vi.s/A  nem 
téríttyiik  hál'adásunkkal  6  szentségének  (.SzD :  MVir.  25). 

visszatérítés:  [restitufio;  wiederherstellung].  Az  abbéli 
reménység,  a  mely  a  jrt  hír  s  név  viszsza  térítése  nélkül  biza- 
kodik, vakmerőség  vagy  hivság  (Fal :  NE.  98). 

Térítés:  1)  conversio,  actus  convertendi  MA.  [das  bekeb- 
ren].  A  lelkek  térité.so  a  bíínök  sokaságát  el-fedi  az-az  lo-törli, 
le-óltya  (Pázm :  Préd.  40).  Egy  bűnös  lélek  térítése  és  igazúlása 
nagyobb  dolog,  hogy-sora  a  mennynek,  földnek  teremté.se  (40).  3) 
[restitutio ;  herstellung].  Megsértet  tisztességnek  helyére  térítése 
aily:  Préi  1.96). 

Téríts :  I )  [sanator ;  bokelirerj.  Oh  meimek  os  fevldnek 
terevteye  (PozsC.  47).  Jánosnak  egy  ember  monda :  Látom  én, 
hogy  vagy  te  isten  szolgála,  bfinSs  omboroknek  térítő  papia 
(KTör:  SzJán.  4).  S)  convertens  MA.  umkehrend  PPB. 

nap-térítő :  (tropiciis ;  sonnenwende].  A  nap-téritS  kerf^le- 
tek  a  nap  megállapodásának  mint  egy  határi  (Com:  Orb.  211). 
NaptérittSk  azok,  mellyek  az  egyenesittfitfll  mind  két  fel81  az 
állati  kerflletnek  leg  uagyob  el  hajl/usának  ijjánira  távul  álla- 
nak (ACsoro:  Enc.  95). 

Térj :  [planitíes ;  ebene).  A  hegy  oldalba  plántáltatot  sz8lS 
jobb  bort  terem,  hogy  nem  mint  a  torjen  és  a  kSvér  fSldben 
plántáltatott  szSlR  (MadtEvang.  191). 

Terjes:  [latns;  breit].  A  hegynek  közepibe  mintegy  terjes 
keblességébe  még  megannyi  lövAszerszámokat  hoUieztettek  vala 
(Szál :  Krón.  548). 

Terjed  (terjedik  Konst.  32.  terjei(fyéh  BiróM:  Préd.  B2): 
1)  [extondor,  dilator ;  sich  ausbreiton,  aasstrecken).  Teryodeth: 
protensnm  NémGl.  246.  Ew  fiirot  karyay  es  oldaly  ez  világnak 
vegíro  láttatik  vala  toryedny  (EhrC.  8).  Az  üdí  s-zerént-valí 
jók  és  gonoszok  mind  jókra,  gonoszokra  terjodgyonek  (Pázm : 
Préd.  31).  Ez  mnnkámnak  az  magyar  keresztyénség  eleiben 
kell  terjedni  (KCsipk:  Pápist.  2).  Az  6  hoszszusága  terjedik  140 
mélfőldnire  (Konst  32).  Mivel  az  nem  compleált  regiment  is 
egyenlő  helyt  fog,  azzal  terjed  (Béres:  Lov.  670).  Csudanngyra 
terjed  titulusok,  de  nem  felel  meg  az  ahoz  tartozandó  vírtiif 
berniek  (l'ahNE.  12).  A  büzhedt  dögnek  tűrhetetlen  nehéz  szaga 
messze  teijed  (Fal :  ÜE.  429).  Minden  naj)  új  öröm  Cleonra  ter- 
jedvén sok  jóknak  íilében  tllo  gyfinylirködvén  (Orczy:  KültH 


140).  Nem  hányom  vetem  az  ó  szemetes  szavait,  hogy  dHglele- 
t08  bűze  ne  terjedgyen  (SzD:  MVir.  186).  A  mi  életünk  rövid 
határra  terjed  (221,i.  S)  [multiplicor ;  sich  vermebrenj  Ak.-truk 
tynek  fezket  tenny  es  el  zabadoytany,  hogy  teryegyetek,  soka- 
solyatok  (Ehrt!.  145).  Nevelkedgyék,  terjedgyék,  ftregbedgyék 
és  8r5k8.s8dgyék  (Bíró:  Préd.  B2). 

el-terjed:  1)  [dilator,  extendor,  dispergor;  sich  ausbreiten, 
sich  erstrecken,  sich  zer.streuen].  Elteryedeth :  dilatus  NémGI. 
188.  El-terjed  ez  a  fű :  *proserpit  haoc  lierba ;  szép  lapályon 
el-terjodott  váras :  pianissimo  loeo  *explicata  urbs  PPBI.  Kyn 
eedes  megváltódnak  mynden  tagyay  el  teryettenek  (ÉrdyC. 
100).  Hogy  ha  az  fakadéc  ol  tériedet  a  bfirSn,  nézze  meg  azt 
az  pap  vijonnan  (Kár:  Bibi.  1.9S).  A  mi  értelmünk  el-terjed  sok 
dolgokra  (Pázm :  Préd.  63).  Az  fold  .szinéu  elterjedett  csemeté- 
ket az  szél  nem  bántja  (MonOkm.  XXin.70l).  Juda  országá- 
nak gyökere  mind  a  Kristus  nrunk  s2Űleté.séig  el-terjedett 
(Misk :  VKert  48).  Azok  bizony  (a  jászok)  elterjedtek  az  falukra 
széUibon  (Bercs:  Lev.  280).  Amott  egy  sátorban  alu.szik  Deli 
Vid  földre  el-teijedett  (Kónyi :  HRom.  159).  S)  (squammatim 
sejungor;  sich  abschiefern].  ítészen  az  drága  illat  helyében 
bfid5.s.ség  és  az  drága  párta  8h  helyében  szakadozot  es  elterie- 
det  ruha  (Zvon:  Post.  1.71.  MA:  Bibi.  n.6b). 

elterjedés :  (expansío ;  ausdohnmig].  Az  ísteaséggel  való 
egy  személlyé  léte  tette  6tet  miiidenöt  lehetővé,  nem  testénec 
megsoka.sodása  vagy  el  teriedése  (Zvon :  Post.  L125X 

[fSl-terjed] 

el-fölterjed  :  (dilatíjr ;  sich  ausbreiten].  Az  örvendetes  nép, 
az  kit  várnak  vala,  az  nap  fényességébe  el-felterjedt  vala 
(RMK.  11.31). 

ki-terjed :  dilator,  expandor,  exporrigor  MA.  [dívulgor ;  sich 
ausbreiten,  .sich  vorbreiten,  sich  ausdehnen].  Ki-terjedt  hír  név : 
*C6lebrít!Ls  famao  PPBI.  O  nekik  hangosságok  minden  főidre 
ki  toriede  (DöbrC.  39).  Isten  az  kő  zirtot  íte  es  vizek  fofauak 
es  az  ar\'izek  kiteriedouok  (145).  Oly  nagy  ewrevm  levn  ez, 
hogy  ky  teryede  mynd  nap  keletyg  (CoruC.  82).  Kywe  terjed 
az  te  zywed  őnvőndőzween.  mykoron  te  ho-zyaad  fordwland 
tengSrnek  sokíissaga  (ÉrdyC.  63).  Ky  teryede  ez  bezeed  az 
attj'afyak  k8zőth  (175b).  A  pálmának  vjTaga  elezer  yghon  kys- 
ded,  do  l'i&san  Iílssiui  nownkődween  ky  teryed  (476).  Ki  tery- 
ietz  napnyngotra  és  napkeletre :  dilataberis  ad  occidenlem  et 
orientom  (Holt :  Bibi.  I.N3).  Voltanac  e  tudomannac  hirdetői, 
kic  altjil  e  tudomány  kiteryedet  (Helt :  Bibi.  I.b2).  Birodalma 
nevekedvén  ki  kezdő  terjedni  az  emberek  kőzött  az  ő  próféta- 
síigának-is  hiro  (Pázm:  Kai.  434).  Azt  akará  az  ur  isten,  hogy 
a  mágusok  tudakozásiíból  miiidenok-elflit nyilvábban  kiterjedne 
a  Kristus  születése  (Pázm:  Préd.  186).  Az  én  kezeimen  való 
ujaimat  az  rflbes  szennyedékec  miat  ki  terjedni  látod  (PrAg : 
Serk.  784).  E  ,Tsetsemfl  Keresztyén'  sokfelé  .szép  hirrel  névvel 
kiterjott  (Kereszt:  FelsK.  Előb.  5).  Néhol  meg-szaka.szt!Ls  nélkSl 
8'zéle.s.sebbedkén  ki-terjeílbetett  a  tracta  (Nagyari :  Orth.  c5).  Jó 
akaratját  mutatta  Fölséged  a  kereszfyénséghez,  kiért  ez  széles 
világon  mindenütt  kiterjed  !iz  Flged  jó  hire  neve  (TörtT.' 
IIL346).  Közelebb  jöttek  a  Tiszához,  végre  feljebb  is  kiterjedni 
fognak,  ha  senki  nem  áll  ellenek  (Thaly:  AdaL  1335). 

kiterjedés:  1)  [di\nilgatio;  verbreitnng].  Az  evangeliom- 
nak  kileriedese  ez  .szeles  világra  (Fél:  Tan.  228).  2)  expansio, 
e.xtensio;  das  ausstrecken  dor  glieder,  ausdehnung  PPB 

kiterjedtség:  [dilatatio,  divulgatio;  verbroitimg,  ausdoh- 
nmig]. 8zont  Pál  Chrlstus  urunc  érdeménec  mind  hasznát 
s-mind  annac  igen  ki  torjedet.ségét  akarván  dicsérni  igy  asull 
(Zvon:  Pust.  1.494).  Lógyon  világo.sság,  legyen  kiterjedtség,  sssftl- 
jőn  a  főid  füvet  és  egyeboket  (GKat:  Titk.  40). 

[le-terjed] 


581 


LETEKJEDÍS-EL-TERJESZKEDIK 


KI-TERJESZKEDUÍ— EL-TERJESZT 


582 


leterjedós :  [procUleutia ;  das  niederfallen].  Wr  Jeaaa  az 
yuiatlisssiiak  zeryt  meg  yeleiitlie  evv  testének  lo  tlieryedeseben 
(ÉrsC.  27). 

széllyel-terjed,  szót-terjed :  (divnlgor ;  sich  verbieitenj. 
Ez  által  szélji'lterjed  hirek  s  nevek,  de  nevetéssel,  kisebbséggel, 
nem  bOisülettel  (,Fal:  UE.  381).  Szét  terjed  bire  s  neve,  fej- 
lógatva ország  s  világ  azt  fogja  mondjiiü  ;felflle :  nesze  a  ritka 
madarat  (367). 

Teijeddegól:  [seiisim  divulgor;  sich  állmaiig  verbreiten]. 
Valóban  terjeddegel  naponkent  Sámbár  papnak  szamársága 
(Pós:  Válasz.  189). 

ki-terjeddégál :  [sensim  pervenio ;  állmaiig  gelangeu].  Csak 
azoknak  gyfilekSzete  lehet  igaz  ecclésia,  kik  az  hiil^eu  eggyet 
értnek  azokkal,  a  kiknek  vallása  eleitűl-fogva  ki-teijeddegelt 
minden  nemzetségekre  (Pázm:  Kai.  5S3). 

Terjedek :  [progenies ;  abkömmling].  Az  deáki  nyelvet  és 
annac  rokonságit  ba  terjedékénec  akarjad  nevezni  (Prág :  Serk. 
B).  Az  terjedékec  az  daykác  erkSlcsebSl  v&szic  <az  magoc  er- 
kölcsét (458).  Cainnak  rajzati  az  istent  fél5  Sethvel  s  anak 
terjedékivel  egygj-et  nem  értvén  (GKat :  Titk.  10). 

Terjedókény:  [latus,  dilatus;  weit,  ausgebreitet].  Alcibia- 
des  kérkedik  vala  szántó  í51deinek  terjedéken  határival  (Eend- 
ÉlPéld.  Gl). 

Terjedés :  1)  [dilatatio,  dinilgatio ;  enveitemng,  verbreitung]. 
Ha  a  nagjTa  terjedésből  kell  valamelly  vallás  vagy  tévelygés 
felól  itiletet  tenni,  nagjTa  terjedet  már  a  tórSkók  vallása-is 
(Slatkó :  BCsák.  147).  Boldogiil  terjedést  kivánok  házának,  hogy 
lakója  legj'en  isten  országának  (TörtT.'  L354).  3)  [progenies ; 
geschlecht,  sprosse].  Aldot  legén  i  neve,  f  benne  minden  ffildi 
teriedes  aidatik :  benedicentiir  in  ipso  omnes  tribus  terrae 
(DabrC.  136).  Fige  nem  virágoz,  zelöben  teriedes  nem  lezen : 
non  érit  germen  in  vineis  (251). 

Terjedő:  1)  extendens  MA.  zerstreueud  PPB.  3)  sparsus 
MA.  sich  ausdehnend  PPB.  Terjedő  var:  porrigo  MA.  Teijedő 
fene,  farkas  fene:  herpes  PPB. 

Terjedt :  (lati;s ;  breit].  Okot  adni  kellene  arra,  hogy 
mennél  terjedtebb  útnnkra  gj-ünnének  késedelem  nélkül  az 
követek  (Bercs:  Lev.  472). 

Terjedtség:  [latitudo;  breite].  Nagy  Sándort  ábrázja  melle 
szélessége,  Atldashoz  hasonh't  válla  teretsége  (ígyj  iThaly:  Adal. 

I.UO). 

Terjeget:  1)  [expando;  aasbreiten].  A  melegen  terjegetni 
szárnyait :  alas  ad  solem  *paudere ;  tarkát  terjegetfi  páva :  *pavo 
rotans  PPBI.  Een  ygasagoranak  ystene  nywmorosaghba  terye- 
getel  engemeth:  in  tribulatione  dilatasti  mihi  (KesztliC.  4b). 
Nem  elégszik  meg  azzal  a  tudós  révész,  hogy  a  szeleknek 
terjegette  vitorláit,  okos  kormány  is  keU  hozzá  (Fal :  NA.  159). 
3)  diőimdo,  effundo ;  ei'strecken].  Az  Christns  szűlete.se  előtt 
is  teriegette  az  vr  isten  az  6  io  keduet  az  pogányoc  közibe, 
de  ritkában  (Bom:  Préd.  82). 

Terjeszkéd-ik :  1)  [dilator;  sich  ausdehnen].  Az  isten 
megadta  azon  idót  érni,  szabad  a  magyarnak  kiljebb  terjesz- 
kedni (Bercs:  Lev.  436)  Beszédemmel  határomnál  tovább  ter- 
jeszkedtem (SzD:  MVii-.  60).  3)  [contendo;  ziehen,  sich  bégében]. 
Méltóztassék  megparancsohii,  hogy  az  Nagy.ságod  mellett  való 
comissariusok  ne  terjeszkedjenek  kiljebb  erre  Maróthnál  (Bercs : 
Lev.  277).  Bizony  megmondottam,  hogy  Nógrád  vármegyéig  s  ne 
tovább,  azon  alól  ne  terjeszkedjenek  (395). 

el-terjeszkedik :  [procumbo ;  niederfallen].  Némely  evei 
zent  Damancos  atyánk  az  oltárnak  elevtte  jmadsagban  elter- 
yezkevduen  akara  evtet  az  jmadsagtol  meg  vonny  pokolbely 


evrdevg  (DomC.  48).  Állana  némely  oltár  eleot  el  teryezkeoduen 
jmadsagban  (250). 

ki-terjeszkédik :  [pertineo ;  sich  erstiecken].  Mindenre 
érkezik  az  isten,  mindenekre  ki-terjaszkedik  hatalma  (SzD: 
MVir.  1141. 

le-terjeszkédik :  [procumbo ;  niederfallen].  Mynd  az  zeu- 
tek  le  teryezkevdueen  mondanak :  Glória  (CoinC.  104).  Leter- 
jezkevduen  eo  eleotte  kezde  keeniy  sjTalmakal  (DomC.  67). 
Leteryezkeodneen  zent  Damancos  atyánk  labayhoz  kére,  bog 
az  zerzetnek  ruhayat  neky  esmeg  meg  adnaya  (113).  Imád  vala 
ez  bodog  atya  nemykoron  eomagat  feoldre  le  teryezkeodueen 
(128).  Mynden  oltárokat  meg  járnak  vala  alázatosan  leteryezh- 
kedueen  (294).  Gondolkodyk  walaa  ystenrewl  awagi  le  ter- 
yezkedwen  al  wala  ymadsagban  (ÉrsC.  397b).  Imadkozvrak  le 
teryezkedwen  alazato.ssagnak  okaert  (541). 

Terjeszt :  1)  [extendo,  protendo ;  aasbreiten,  ausstreckenj. 
Kezeit  teriezte  a  meuiorzag  fele  (VirgC.  107).  Bel  fede  mynketh 
halainak  ameka,  ha  tei7eztettek  my  kezejiiketh  ydegen  ystenre 
(Kp.sztliC.  111).  A  tövlsset  ha  terjesztett  tenyerünkön  taj-tyuk, 
nem  ij-uggat  (Pázm:  Préd.  358).  Tőnek  mondatik,  a  mennyiben 
magát  ágakra  teijeszti :  stirps  dicitm-,  quatenus  se  in  ramos 
pandit  (Com:  Jan.  20).  A  mylord  keze-terje.sztve  fogadá  fóvebb 
vendégeit  (Fal:  NA.  243).  A  bfllts  nem  hordozza  .szivét  terjesz- 
tett tenyerén  (Fal:  ÜE.  III.80).  Barátságossan  járul  eleibe  és 
terjesztett  karral  fogadja  (Fal :  BE.  590).  3)  [stemo ;  ausbrei- 
ten].  Na^  soksag  terieztek  í  rvhaiokat  az  vtban,  egebek  vág- 
nak vala  fakrol  agakot  es  tereitik  vala  az  vtban  (ÜöbrC.  258). 
S)  [spargo ;  streuen].  Nem  abban  fáradnak,  hogy  a  juhok-eleibe 
színes  vaszszfiket  terjesztvén  szép  bárányokat  neveilyenek 
(Pázm :  Préd.  c).  El  akarja  veszteny  aranyát,  a  ki  piatzra  ter- 
jeszti (Pázm :  Préd.  58).  Nincs  kétségünk,  az  úr  isten  ezután 
is  áldását  ne  terjeszsze  reánk  (RákGy :  Lev.  188).  4)  [vulgo, 
divulgo ;  verbreiten],  Kérünlv,  terjeszd  szent  igédet,  szent  neve- 
det dicsérjük  (RMK.  V,4).  A  hová  szava  nem  érkezett,  oda 
ii'ását  terje.sztette  (Pázm :  Préd.  137).  Nem  lesz  az  világ  eleiben 
terjesztett  hírnek  tovább  folyamotja  (Bercs :  Lev,  472).  Akár- 
melly  parancsoló  iir  is  a  jó  írókra  reászorul,  ha  terjeszteni 
akarja  hírét  (Fal:  ÜE.  503).  5)  [multiplico;  vermehren].  Kerek- 
deden terjeszteni  a  szóló  tövét :  *diÖundere  vitem  in  orbem 
PPBI.  Ha  a  munkát  és  költséget  terjeszteni  akarná,  még  eleget 
tehetne  (Matkó :  BCsák.  43,5).  A  szóló  műves  új  szóló  töveket 
öltét  és  homolyitott  bojto  vesffizfickel  terjeszt  (Cora:  Jan.  84). 
A  békeséges  tíiró  a  boszszúságokat  nem  adja  viszsza,  hanem 
elszenvedi  kissebbítvén  inkább,  hogy  sem  mint  killyebb  terjeszt- 
vén (198).  6)  [prolongo;  ausdehnen,  verliingern].  O  életét  ter- 
teszted  nagy  soc  esztendőkre  (MA:  BibL  V.IO).  Emlékezhetném 
itt  ennehány  herczegekről  is,  ha  nagyra  akarnám  terieztenem 
Írásomat  (Lép:  PTük.  III.309).  Szókkal  vitéz  katonáknak  szól, 
nagyon  terjeszti  szavait  azoknak  (Thaly:  Adal.  n,25).  Megvallom, 
hogy  soha  a  magamhoz  való  szeretetet  annyira  nem  terjesztet- 
tem (Mik :  TörL.  288).  A  sok  megholtaknak  nevekkel  veszteni 
az  idót,  nem  méltó  ezzel  terjeszteni  a  dolgot  s  unalmat  talám 
gerjeszteni  (Kónyi:  HRom.  159).  7)  [trado,  propono;  vorti-agen]. 
Homerus  pennája  és  ditsérése  terjesztette  világ-eleibe  tselekede- 
tit  (Pázm:  Préd.  37).  Nem  kér  világi  jókat,  hanem  oda  terjeszti 
kívánságát,  a  hova  mégyen  halála  után  (548).  Ócsvárí  uram 
ugyan  igen  mélyen  kezdette  az  jurisdietióját  az  hadi-biróságá- 
nak  teijeszteni  (Bercs:  Lev.  377).  Hozzám  egykor  így  terjesz- 
tette panaszit  (Fal:  NE.  112).  Teljes  keservében  így  terjeszté 
panaszát  (Fal:  NA.  128).  Csak  a  leánygyermeki'ól  terjesztem 
beszédemet  (197).  Akár  melly  szép  szóval  terjesztett  kérésekre 
is  rázogattyák  fejeket  (Fal :  UE.  402).  Hogy  a  felséges  isteni 
elme  annjival-is  inkább  nagyobb  tsudarémüléssel  terjeszthesse 
a  széles  világ  színe  elejbe  titkait  (363). 

el-terjeszt :  1)  [e-xtendo ;  ausbreiteu,  ausstrecken].  Az  an- 
giahíak  vala  hat  zainya,  az  ketteyet  el  terieztueu  tartya  vala 

37* 


583 


FÖL-TERJESCT— KITERJESZT 


EI^KITERJE8ZT— TERÜL 


584 


oly  meli  r*pAlesre  (VirgC.  33).  Kezdek  az  *  zarniokat  el  ter- 
iezteni  (52).  Aunya  fekzSn  vala  az  serSa  keze  el  teryeztwen 
(WiiiklC.  233).  Kezeyt  mellyen  kerezt  módra  el  teryeztween 
(ÉrdyC.  562b)  Ó  kezeyth  el  terj'éztween  fSIAl  megh  apolya 
wala  (ÉrsC.  61).   Az   kezeit  el   teryeztóte   v;ila   (KMNy.  n.48^. 

2)  [dilato;  erweitern].  Az  iiagi  sebe.")  tízet  el  tervezte  (VirgC. 
38).  El  teriezted  iarasimot  eu  alám  (dilatasti  greiísus  meos 
subtus  me)  es  en  úoma.sim  meg  nem   betegfllenec  (DöbrC.  37). 

3)  [se  prosteriiere ;  .sicli  niederworfen].  M;igat  az  fSU15ii  el  ter- 
ieztete  (VirgC.  41).  Az  fftWAn  keresztSl  magát  el  teryezte 
(()4).  4)  pando,  excapodino  C.  expando  MA.  auftlmn  PPB. 
5)  [averto ;  abwendenj,  Hogi  az  vr  Lsten  ez5ket  az  ¥e,szodel- 
meket  rólunk  el  teriecze,  nagi  alazatostuiggal  kőni5r5gi6nk  8 
Istenségének.  1572  (KBécs.  F2). 

föl-terjeszt :  [protondo;  vorstreckenj.  Zemeyt,  kezeyt  ffel 
teryeztbween  az  eggre  nagy  fiywassal,  reewassal  kezde  yewny 
(ÉrdyC.  411b). 

ki- terjeszt :  I)  tendo  C,  extendo  MA.  ausbreiten  PPB. 
Mend  az  m.idarac  kezdec  meg  nyttny  orrokat,  ky  teryezteny 
zarnyokott  (EbrC.  140).  Ki  terioztette  S  kezet  a  meuetkezSckel ; 
exteiidit  manum  .suam  cum  illn.soribns  (BécsiC.  190).  Ki  teriezt- 
uen  5  kezet  5  taneitvanira  monda  (.MünchC.  37.  65).  Lata  az 
A  kezeyt  az  wr  istenhez  ky  terieztwen  (VirgC.  41).  Maga  lata, 
hogi  zent  Ferencz  haromzor  ky  toriezte  az  A'  kezej-t  (42).  Az 
emberi  nemzet  te  Felségednek  tilta-wa  ellen  ky  teriezte  kezet 
(WeszprC.  58).  Mikor  .íz  édes  Jesus  karia  ky  terieztueh  es 
l;ibai  zegezuo  fekSnnoiek,  hihetfiők,  hogi  mondotta  legiSn  (103). 
Kywe  teryeztwen  lesus  h\^  kezeet  illetee  h\'itet  (JordC.  375. 
457).  Az  the  kezedetb  toryeztb  ky  egbos-seghekre :  manu  tua 
a  te  extenta  ad  sanandum  (719).  Zíz  Maria  ky  teryeztveen  az 
ev  zvzey  kezeet  ez  beteg  Reginaldusnak  fyleyt  iduesseges  ke- 
nettel meg  kéne  (DomC.  35).  Kezeet  Uy  teryezte  az  fának 
levelére  (160).  Egy  keselye  otalmaza  wala  ewtet  zarnyay  ky 
teryezthwen  (ÉrsC.  354b).  Kezeyt  kerezt  módra  kyteryezte 
(TelC.  39.  185).  Egész  nap  estig  kitorjeztvén  tartom  az  én 
kezeimet  (Zvon:  Post.  1.404).  A  szarv.is  a  kötelekbúi  csinált 
ki-terjesztetett  tőrben  esic  (Com :  Jan.  80),  2)  [extendo,  dilato ; 
aiisdehneu].  Czinállyanac  az  temiínezSkbSl  ki  terieztet  pléhe- 
ket  az  óltámac  be  búritíWira  (Kár:  BibL  1.135).  Ki  teriez- 
tetett  villgyec :  valles  uomoro.sae  (143).  Kiterjeztett  erSsség: 
firmamentnm  (MA:  Bibi.  1.1).  Konstantinápolyt  Constantinus 
császár  felépítette  és  alkalmasint  ki-terjo.sztette  (Konst.  3). 
Arius  és  Mahomet  liamaréb  és  szélyasebben  ki-terjesztették 
liami.sságokat  (Pázm;  Kai.  676).  Az  ékessen  szóló  a  dolgot 
ki  nem  szélesíti  vagy  terjeszti  (Com:  Jan.  162)  3)  [distendo ; 
auseinanderstrecken].  Feiér  lábaidat  szépen  kű  teriezzed,  ha 
akarz,   bogy   urad   egy    fiat  czinállyon   néked   (FortSzer.    L3). 

4)  [divulgo,  difljimo ;  verbreiten].  Kezde  liirdetni  és  kiter- 
jeszteni e  18t  dolgot:  coopit  praodicare  ot  diffamare  sermonem 
(Helt:  UT.  J4).  Az  miket  láttunc,  kiterjasz-szűc  és  kihirdessfic 
(MA:Scult  87).  Ila  tudásodra  o.sett  valami  titoc,  a  kísség  k5zt 
ki  ne  terjeszszed  (Com:  Jan.  203).  Kiterjeszted  hiredet  nevedet, 
mert  megverték  sok.szor  az  fejedet  (Thaly:  VÉ.  II.4).  5)  [ex- 
tendo, prolato ;  erstrecken).  Mi  nem  mind  őrSke  haragozol  mi 
ránk  ava^  nemzetríl  nem7.etie  ki  teriezted  te  haragodét  (DöbrC. 
157).  Megh  e.smeryk  az  egiptombelyek,  hogy  en  vagyok  az  wr 
ysten,  mykoron  ky  teryezteudem  az  en  hatalmasságomat  Egi|> 
tómra  (JordC.  18).  Teryezxl  ky  my  reeaiik  az  te  yrgalmassa- 
godat  (ÉrdyC.  578b).  Vgy  abraztatic  ki  ez  nagy  Babylon,  mint 
ki  innen  ez  varasból  terieszteneie  ki  az  ?>  \'t!dalossagit  (EsztT : 
IgAny.  445).  Kiterje.szté  isten  ezt  jobbulá.sokra,  mind  az  tévöl- 
Sfiknek  jó  útmutatásra  (RMK.  VI.129).  «)  amplilico  PPBl. 
[dilato;  vermobren,  erweitemj.  Az  te  parancholatydnak  wtan 
hvloseek  en,  mykoron  ky  teriezteed  az  en  zywemet  (ÉrdyC 
35b).  Szükséges-e,  hogy  a  mit  élfl  nyelvemmel  hirdettem,  azt 
rendbe  hozván  és  kiterjesztvén,  nyomtatásba  bots/ussam  (Pázm : 


Préd.  a3).  7)  [prolongo ;  verlangem].  Terye.szsze  ki  az  isten  Ja- 
phetett  (Helt:  Bibi.  1D4).  Miért  hogy  az  élet  röuid,  a  melyben 
vagyunc,  az  mi  emlekezetönket  mennél  touab  lehet  ki  teriera- 
teui  (Decsi:  Sall  1).  8)  apporrigo  PPBl. 

el-kiterjeszt :  [extendo ;  ausbreiten].  No  azért  felséges  isten 
terjeszd  elki  igédet,  hogy  mindnyájan  dicsérhessük  az  te  isten- 
.ségedet  (RMK.  V.4). 

kiterjesztés:  1)  extensio  MA.  ausbreitung  PPB.  A  lepel- 
nek kiterjesztése :  *oxplicatio  tegumentorum  PPBl.  Ezek  az 
bezedek,  kiket  hallotal  es  en  kezeynek  kiterieztese,  kiket  latal 
(VirgC.  45).  Testének  rettenetes  ky  teryezteseuel  meg  jndnla 
(DomC.  108).  8)  [divulgatio;  verbreitungj.  Az  6  leveleüiok  ki-ter- 
jesztése utámi  is  az  a|K)stoli  rendelé.seket  irás-nélkül  követték 
(Pázm:  Kai  477).  3)  firmamontimi  Kár:  Bibi.  I.lb.  Az  madarac 
rep6.s.senec  az  fSld  felott  az  eegeknec  ki  terieztéséuec  sziuén: 
in  firmamentrt  caeli  (K:ir:  Bibi.  I.lb).  4)  inteutus  C.  intensio 
MA.  5)  erugatio  C. 

kiterjesztetlen:  incontentns  C. 

kiterjesztett :  teasas  C.  expausus,  sparsus  MA.  ausgedehnt, 
verbreitet  PPB. 

kiterjesztettség :  [firmamentumj.  A  második  napnak 
munkája   volt  a   kitorjesztetség  azaz  az  ég  (Apafi:  Vend.  213). 

kiterjesztő :  extoasinis  C.  MA.  ausdehnend,  ausstreckend 
PPB.  Aldot  legyen  a  ki  teryiesztó  Gad :  benedictus  in  latitu- 
dine  Gad  (Helt:  Bibi.  I.dddd). 

le-terjeszt  :  [prostenio ;  niederwerfen,  niederstrecken). 
Magát  zent  Fereneznek  alata  leteryeztuen  ayoytatost  ymadsa- 
got  tozeuuala  (EhrC.  65).  O  éermékdedéket  léterieztéc  ur  tem- 
plomanac  orcaia  ellen:  infantes  prostravenuit  (BécsiC.  16).  Mend 
a  hatalm.xsokat  Esebonbau  leterieztettenec :  omnes  potentes  in 
E.  prostravenmt  (19).  LéterieztetSnc  5  zéméc  élőt  zomiusagban 
(24b).  Leteryezty  vala  ev  magát  az  fevldre  (Margit  13V  Keuely 
erdeg  terj'ez  le  magadat  leannak  labay  ala  (ComC.  330).  Le 
teryezteek  ev  magokat  az  koporsónál  (398).  Le  teriezte  eo  magát 
ez  keges  atya  (DomC.  112).  Az  fráter  eo  orchayara  magát  le- 
teryeztuen (228).  Meg  nehezevdevt  en  raytam  vniak  keze  kémen 
chapa.s.sal  verveen  engemet  es  feoldre  le  teryeztveen  (285). 
Mely  soror  alázatoson  eo  magát  feoldre  le  terj'ezte  (311)l 

meg-terjeszt :  [extendo,  protendo ;  ausstrecken].  Vram 
téged  ismerőknec  te  irgalmadot  meg  teryezzed  es  te  ygassa- 
godot  (DöbrC.  86).  Toriozd  meg  kevéssé  kezedet,  hoé  íased 
minden  va^at,  mig  nem  orcel  al^on  tégedet  (512) 

Terjesztés:  1)  propagatio  C.  MA.  fortpflanzung  PPB.  2) 
extensio  MA.  orwoitenuig  PPB.  Az  okokn;»k  m&szsze  terjeszté- 
siben nem  késedelmeskedünk  (Toln:  Vigaszt.  245). 

Terjesztet :  [divulgare  facio ;  verbreiten  lassenj.  Adjad  ne- 
künk az  te  szent  lelkedet,  terjesztessed  az  te  igédet  (RMK.  11.64). 

TerjetP:  [prcstemo;  niederstrecken].  Az  ellenséget  hullassa, 
teries.se  es  ffsldhöz  verie  (Mon:  KépT.  3X 

el-terjet :  (?).  Mely  feier  szinnec  fi  mi  volta  oly  uaé,  hogy 
embemec  szemet  tisztán  el  teriesse  es  néha  meg  vakecha 
(Pécsi:  SzftzK.  148). 

[Terjül] 

el-terjill:  [extendor,  dilator;  sich  verbreiten}  Az  ana  zent 
egliaz  niynd  ez  volagba  imar  el  teryfilt  (DebrC.  478). 

Tért- :  (redltus ;  rückkelír].  Isten  az  magnsokat  igazgatta, 
vezerle  miuu  oda  mentekben  mind  tértekben  (Bom :  Préd.  82). 

Terül:  [prostemor;  niederfallen].  Földre  terfil  a  zúgó  szél 
erejére  magas  tölgy,  állanak  a  pulya  fák  (SzD:  MVTr.  30). 


585 


EL-TERÜL-TÉRÜL 


EL-TÉRÜL— TÉRD 


586 


el-terül :  (ciilator,  pxfeiidor:  sich  vorbreiten].  Az  romay  feje- 
delmek azt  frciiuKilaak,  lia  azon  sz;il)a<isagbaii  ewket  el  liaK)- 
gyaak,  az  kerezttyen  liyt  e\v  myattok  felette  el  terewl  (ÉriiyC. 
592).  Ezt  towled  azért  kérem,  liojry  the  zent  hytewd  el  terewly- 
lyon  es  ez  leweu  zelasewllyen  (ÉrsC.  510).  EltenMe  legottaii  az 
töz  es  a  pogányokból  iile  meg  ezért  (KrisztL.  20).  Ennek  füsti 
az  égbe  megyén  vala,  az  Chainé  fiildön  elterfll  vala  (RMK. 
VI.248).  Fekete  a  tSue,  a  foldín  törül  el  levele,  thridacias  neue 
(Mel:  Herb.  52).  Alaczon,  tőiden  el  terfilt  három  lenelS  fii  (95). 
A  levele  terfil  a  főiden  mint  ám  a  gym  nyelwS  ffmec  (166). 
Szintén  úgy  a  bftn  mindenestől  fogva  el  terfil  az  emberen  (Tel : 
Evang.  n.713).  Venus  köldöke  igön  el  terfilt  fyn  az  földön 
(BeytheA:  FivK.  112b).  Apró  borostyán,  a  ky  az  földön  terröl  el 
(Frank :  HaszuK.  35). 

ki-terül :  1)  [dilator;  sich  ausbreiten].  Az  tyznek  langa  ky 
ter^iween  e\vt  ezer  emberekneel  tebbet  öle  az  poganok  köz- 
zfil  (ÉrdyC.  303b).  Az  ag,  ke  a  töbinel  inkab  kiterelt,  elágazót, 
bogasiot,  az  ö  leanat,  scent  Anna  azzont  példázza  (TelC.  5), 
Zeles  eas  ky  terylt  az  kapw :  lata  est  porta  (Pesti:  Evang.  13). 
3)  [divulgor ;  sich  verbreiten].  Kywe  terAle  hew  hyre  tellyes 
Syriaban  :  abiit  opinio  ejus  in  totam  Syriam  (JordC.  364).  Kiuek 
hire  kih  terfihien  a  poganok  es  kezdeg  az  S  koporsoiat  tiztőlnie 
(DebrC.  180). 

Térül :  1)  (eo,  se  conferre ;  gehen,  koramen,  sich  bégében). 
Wala  howa  meneud  es  theerAlend,  ötét  kAvetytek  (ÉrsC.  241). 
Zent  Maximinws  pyspek  ew  hozzaya  terwiwen  monda ;  Yeuy 
közelb  atyám  (ÉrsC.  442).  Akkor  Mose-s  az  or  hegyére  térüle 
a  tilalmas  utat  elkerülvén  (Szék;  Króu.  36 1.  Gonosz  szelek  mia 
hajójok  nehezfile,  az  gonosz  szerencse  reájok  férűle  (RMK. 
rV.201).  Eu  miattam  soc  emberec  az  te  vfadra  terflhiec  (Born : 
Ének.  207).  Az  ország  vtán  megyflnc  és  nem  terfilflnc  sem  iob 
kézre  sem  balra  (Kár:  Bibi.  1.139).  Terfily  hozzam  es  szabadeeh 
meg  (Pécsi :  Ágost.  69).  Terfiluen  meg  szaggassanak  titeket : 
conversi  disnimpant  vos  (Fél:  Bibi  I.IO).  Valahoua  térfii,  igen 
rettenetes  az  Hector  (Csákt:  AU.  8).  Én  térülék  s  nézek  be 
■az  sátorba  (Monlrók  VIII,376).  Népfink  el-ne  essék,  ha  török 
ráiok  térfii  (Liszti:  Mars.  97).  Kinizsi  Pál  valahová  téröl,  h;itat 
ád  a  pogan  (Thaly:  YÍ,.  1.75).  S)  convertor  MA.  .sich  himven- 
den  Adámi.  Jesns  tenvlwen  hw  tanoythwanyra  monda :  con- 
versus  ad  discipulos  suos  (JordC.  561).  Látuáu  azok,  a  kic  8 
v§le  valánac,  ahoz  t§röluén,  az  ki  mellet  vagyon  minden  hatal- 
masság, könyörgenec  vala,  hogy  segítséget  adna  a  ielen  való 
dolgoknac  (Kár:  Bibi.  1.268),  Haluan  az  Jesns  ezeket  cziodal- 
koszek  raita  es  terfiluen  az  ötét  köuetö  seregnek  monda  (Fél : 
Bibi.  I.98b).  Kikre  midőn  szent  Dáuid  szemeyit  vetette  volna, 
az  bfiuősökhöz  térfilveu  föl  kiált  (Lép:  PTük.  1.241).  3)  [resi- 
pisco ;  sich  Ijekehrenj.  Mikoron  mend  ezeket  ho2an  meg  gon- 
dolandod,  teröI  teunmagadhoz  (VitkC.  19).  Könyörülök  rajtad, 
hogy  az  istenhez  térölj  és  irgalmasságot  nyerj  (KrisztL.  29).  Az 
pogan  neepek  mykoron  istenhez  terwleenek,  az  ew  byneketh 
nem  zeegyenlek  meg  gyonny  (ÉrsC.  10).  Az  oruos  Christushoz 
térfiluec  (Kulcs :  Evang.  413).  Valamely  gyöleközethez  soha 
csak  egy  pogány  nemzetség  sem  térült,  nem  lehet  Christus  ecclé- 
siája  (Pázm:  Kai.  589).  A  régi  keresztények  mikor  az  igaz.ságra 
téröltek,  az  ártalmas  könyveket  mind  meg-égették  (Pázm:  Préd. 
2Ű5).  Az  ember  midőn  tellye&séggel  istenhez  térül,  a  restségből 
kiöltözik  (Pázm:KT.  126).  Mikoron  az  sidoc  az  szent  aposto- 
loknoc  soc  praedicatioira  térülni  soha  nem  akartanac  volna, 
soc  csodáival  is  térengette  őket  (Zvon:  Post.  n.252).  4)  [se  re- 
cipére ;  sich  zurückziehen].  Az  okosság  térüllyön  és  félen  állyon, 
hogy  6  az  szent  léleknec  helyt  adgyon  (MA:  Tan.  720). 

[Szólások].  Térüly  a  te  nyugodalmadhoz  oh  én 
lelkem  (Pázm :  Imáds.  225).  Az  iga.ssagtul  ffiloket  el  fordittiak 
es  térfii  nek  az  heaban  való  beszédekre  (Fél :  Tan. 
Elöb.  3).  Fejekre  térfii  a  munkában  vallott  gyalázat  (Fal : 


VE.  398).  Csak  ott  való  harmhiczadbul  is  temérdek!  jövedelem 
redundált,  térült  az  ország  fiscusára  (Szál:  Krón.  36). 
Szivednek  szokot  h  i  v  s  á  g  á  r  a  térülsz  (Pázm :  KT.  193). 
Nem  gyakizat  az,  j  o  b  r  a  t  é  r  fi  1  n  i  az  embernek  (Prág :  Serk. 
32).  T é  r fi  1  y  vram  kegyelemre  es  szabadicsd  meg  az  én 
lelkemet  (Lép:  PTük.  1.325).  Mi-néni(í  gyalázjit  léjizen,  mikor 
ennyi  szem-előtt  ortzánkra  téríilnek  úudokságink  (Pázm: 
Préd.  15).  Orczájok  pirúlására  térfile  találmányok  (Pázm: 
Kai:  234).  Elöszer  prédikáll  az  ur  Christus  az  fösvenyec  ellen, 
o.szt;in  térfii  az  szegényekre  (MA:  Scult.  875).  Csak 
nem  régen  t  é  r  fi  1  é  n  k,  nem  régen  állánk  és  szegűdénk  ide 
az  ének  tanulásra  (BiróM :  Préd.  143). 

el-térül :  [discedo,  secedo ;  sich  entfernen,  sich  trennen]. 
Nem  akara  az  Edom  engedni  az  Izraelnec,  hogy  által  menne 
az  ö  határán,  aunac  okáért  el  terfile  az  Izrael  8  tőle  (Kár: 
Bibi.  1.139).  Sors  Zapolaitul  hamar  el-térfile  (Valk:  Gen.  42). 
Az  iuhoknak  zabád  az  lifittűl  el  térült  paztorokat  meg  feddeni 
(Zvon :  Osiand.  21).  Te  is  részegfiivén  Vénás  maszlagjától  el 
térülj  jobb  erkölts  göröndös  útjától  (Orczy :  KöltSz.  203). 

hátra-térül :  1)  [convertor;  sich  umvfenden].  Hattra  te- 
rs^lwen  livvtet  kewetökuek  monda:  conversus  sequentibus  se 
turbis  dixit  (JordC.  543).  Mykoron  Marya  ygyen  syrna,  hatra 
terwle  es  lata  Jeswsth  es  nem  tuddya  wala,  hogh  Jesns  wolna 
(ÉrsC.  319b).  a)  [recedo;  sich  zurückziehen].  Az  Jordán  vize 
háü-aterfile  az  sidoc  elöl  (MA:  Bibi.  I.534b). 

ki-térül :  [secedo  ;  bei  .seite  gehen].  Előttem  ki  terfile  (Bal : 
Gen.  ac  Magn.  11). 

meg-térül:  1)  [convertor;  sich  umwendenj.  Katheryna 
meg  theer&le  es  az  doktornak  ygi  felele  (ÉrsC.  488).  3)  [re- 
sipisco ;  sich  bekehren].  Sokban  lészen  foglalato.s,  de  vénségére 
meg  térfii  és  magát  meg  iobbituán  lobban  lé.szen  dolga  (Cis. 
L2).  Teröly  meg  en  leiköm  az  te  nyugodalmadban  (Frank: 
HasznK.  96).  A  bűnösöket  az  igaz  útra  kell  vala  hozniok  és  a 
megtérfiltekre  nem  kell  vala  haraguuniok  (Mad:  Evang.  483). 
S)  (referor ;  zurücker-stattet  werden].  Oszszel  és  télben  az 
munka  haszonnal  terfil  meg.  1621  (KNagysz.  H2). 

megtérülés :  [reditus ;  rükkelirj.  Meli  nap  az  hidegnek 
megh  terölesere  fordul.  1572  (KBécs.  D7). 

[megtérülhet] 

raégtérüllietés  :  [facultas  resipiendi ;  möglichkeit  der  be- 
kehrungj.  Az  fi  praedikállását  a  bfinöknek  meg-térfiihetésekre 
alkalmatoztassa  (Dáv;  KKer.  34). 

reá-térül :  [redeo ;  zurückkehren].  Maszszor  is  reia  terfily  es 
meg  oluasd  (Mel :  SzJán.  563). 

vissza-térül :  [reverto ;  zurückkehren].  Tomyris  viszsza 
térftl  és  az  rőytökbe  hátul  hagyot  sereg  elfogia  Cyriisnak  visz- 
sza térésére  való  útát  (MA:SB.  78).  Térülj  vissza  hozzánk, 
tegyd  le  sok  gondodat  (Orczy :  KöItH.  78). 

Térüléa  :  1)  [resipiscentia  ;  bekehrung].  Binosnek  isfeuhöz 
való  terölese  (Frank:  HasznK.  13).  Noha  nehéz  az  tastnec  az 
nyomorúság  és  körőszt,  mind  azon  által  hasznos  az  istenhez 
való  térfilésre  (Zvon:  Post.  IL625).  8)  reversio,  conversio  MA. 
das  umkehren  PPB. 

TÉRCÉNÉLLA :  [tercera].  Paplannak  való  kitódozott 
veres  terczenella-materia  (Monlrók  XX1V.240).  Egy  szederjes 
terczenallya  szoknya,  arany  s  ezüstből  egyveleges  csipke  két 
renddel  az  allyán  (Gér:  KárCs.  IV.461).  Szederjes  terczallana, 
lant  ujjú,  egy  rend  arany  s  ezüst  csipkével  prémzett  (Radv: 
Csal.  n.283). 

TÉRD  (térc/t/  Thaly:  RT.  1.382.  Cseh:  OrvK.  6) :  genu  C. 
MA.  knie  PPB.  Kiálló  térdek :  genua  *tíminula  PPBl.  Némelyek 


587 


TÉlíDKCSKE— LE-TÉRDEPEL 


LETÉlíDEPLÉS— 2.  TEREM 


588 


zalnak  vala  feyere  némelyek  tardore  íEhrC.  40).  Vepec  5  bozia 
e^  ember,  terdeii  bompolguan  8  eleibe  (MüncliC.  46).  Térdet 
Wldre  bocbatuan  veue  az  zent  eD(,'edelme.s.seget  (VirgC.  74). 
Az  gyakorta  való  ev  térdéének  megl]ayt;Lsayert  az  ev  térdéé- 
nek kalachy  meg  dagattanak  vala  (MargL.  21).  Le  liaytom  az 
en  ziuemnek  tlieerdeth  te  hozzad  {NagyszC.  77).  Mend  zereuel 
meg  güiidolad,  mikepeu  terdot  baytoiiac  vala  ol5t8  (VitkC.  83). 
Térdeid,  zJiraid  fel  eraeluen  (58).  U'érdben  két  libát  elvagdal- 
ták vala  (Tiii.  85).  Az  újoddal  benyúlj  az  nyakán,  mind  az  ti^r- 
deig  felemelgesd  az  bfirit  az  liii.sát<M  a  tyi'iklinak  (Radv:Szak. 
98).  Jobb  lábomnak  a  térdoni  alatt  lívö  borga.s  inában  nagyobb 
nehézséget  érzettem  (Monlrók  XV.30;().  Plundra  vagy  nadrág 
alatt  térdig  ér8  jd  kemény  g;ityát  boidtnnk  (liethl:  Élet.  287). 
Az  ér  az  lón.uk  hátnlso  térdgyén  rokkant  érnek  neveztetik 
(Cseh:  OrvK.  6).  Szlamenóvitsnak-is  lába  térdben  törött,  tsak  a 
holtak  között  fel-8  alá  fentiirgOtt  (Kényi:  HRom.  125). 

[Szólá.sok].  I.«gtl!bb  dámának  ez  neveli  kevélységét,  hogy 
gyakran  baj  lik  eWttíik  fi  és  térd  (Fal:  NA.  181).  Zent 
CSara  térde  lehayoluan  papának  elewte  kére  ewtett, 
hogy  meltoltattnak  az  kenereket  meg  aldanya  (ErdyC.  75). 
Térdeihez  borulni:  *invadere  in  gonns  PPBl.  Imat- 
kozyk  vala  térden  a  1  u  a  (VirgC.  33).  Nagy  kedden  eheu 
zomebon  térden  alwan  az  fezwleth  elSth  mongy  negyvven  páter 
nostert  (ThewrC.  53).  Toldi  Miklés  csehet  t  é  r  d  é  r  e  e  j  t  é  (RM  It 
IV.245).  Térdre  esni:  appronare  C.  Előtte  térdre  esett : 
*advolulus  genibus  PPBl.  Magahoz  temen  térdre  esek  es 
dichere  az  vr  istent  (VirgC.  79b).  Térdre  esnon  halálom  meg 
tenekfld  (We.szprC.  41).  Az  ,Joáb  levelét  a  követek  térdfí- 
hajtva  királyn;ik  adák  (RMK.  11.260).  Bált  nem  ti.szteliink 
soha  térdbajtássil  (Thaly:  Adal.  1.62).  Ezek  térdet,  fejet  hajt- 
ván megtisztelik  pái'jokat  (Fal:  Vers.  871).  O  mendon  zolgay 
térdeket  lehaiták  naia  es  Amant  ymag^aknala  (BécsiC. 
54.  1.59).  Kezeket  fel  emelne  imadgyac  a  sznuáís  corpet  e-s  nagy 
térdet  suitnac  neki  (Mel :  ATam.  122).  Annyi  sanyargatá- 
sok k8z8t  kedvetek  térdeitek  elé  ne  essék   (Illy :  Préd.  1.50). 

Tórdeeske :  goniculum  C.  MA.  knielein  PPB.  A  zfi  megyé- 
det es  tordoíkecnec  felleső  es  terdeékeknec  megfeslese  es 
fogatkozat  menden  vesecben  (BécsiC.  261). 

Térdel :  [genibus  nitor ;  kiiieen].  Habal  bék  magát  máskép- 
pen vi.selte,  fejet  hajtván  tsak  nem  a  földet  térdelte  (Kiínyi: 
HR8m.  72). 

[Tórdelped-ik] 

le-térdelpedik :  [gomiaflecto;  aufdieknieefallenj.  Kezeid 
e^be  fognaii  terdelpe^el  le  (VitkC.  24). 

Térdepel,  tórdepl-lk  (le  t^heMéc  Helt:  Kn^n  111b.  le 
terhókódet  ÉrsC.  169.  le  tirddprlaea  DebrC.  515):  genicnlor, 
ingeniculor,  congennlo  MA.  die  kniee  beugon  PPB.  Zent  Fferencz 
ystenhez  monbe  emelet  kezeyuel  es  terdeplet  terdoyHel  nagj' 
syralmnal  mondnala  (EhrC.  34).  TRuisbeu  font  koronát  vetenec 
8  feiere  es  fel  térdre  terdoplnon  8  elSttS  karomlatot  teznec 
vala  (MiinchC.  68).  Istennec  tyztfts.segere  napon  ked  eyel  nap'il 
olnas  zaz  |iater  no.stert,  zfz  Mariának  ke*og  e^  soltart  térde- 
pelvén (VitkC.  13).  A  hol  a  bnzgóság  térdoplett,  ott  a  pnszti'iltt 
fold  utálsággal  isza  a  vért  (SzD:  MVir.  454). 

le-tórdepel,  le-tórdeplik  :  co  Fráter  Lleo  leterdi-pliknala 
es  magatt  mendeutvstewlfognau  fewldre  le  toryezlinala  (EbrC 
42).  Le  terdepeln^'n  fráter  Leo  nagi  tizte-segel  kero  ez  dichíV 
seges  zentet  (VirgC.  43).  Eliees  hegen  ymada  a  fflldfin  nyoytoz- 
wan  Cristus  lo  terdepílween  (VinklC.  160).  Ez  zent  gyermek 
az  fevlden  leterdeplik  vala  (MargL.  66).  Teerdeyre  le  teerde- 
peluoon  im;igya  vala  ev  zent  atyát  (ComC.  215).  Az  zyz  Mariá- 
nak kepe  elett  letordolpoluen  kezde  fobazkodny  (DobrC.  515). 
LeterdepSlven  ymadsagot  tezSn   (562).  Neniykorou  jniadkozyk 


vala  leterdevpevhieen  (DomC.  128).  Alazatos.sagal  letordepeluen 
ima^ad  vradat  (VitkC.  60).  Mikor  az  eébazhoz  me^,  az  oltár 
el88t  alazato.s.sagal  leterdeplel  (65).  Mynt  le  torl)8k8det  vona, 
monda  :  Yme  ymadom,  de  nem  az  erdeghet  íÉrdyC.  169).  Az 
Az  kyraly  ingyen  ottan  le  terdeplek,  aaz  nagy  ystennek  ad 
halat  (Ér,sC.  453b).  Ez  kep  eiewt  le  terdeplyel  es  ez  zyznek 
esed8zyel  (462b).  SziSlIani  kezde  mind  a  népnec  az  8  ártatlan- 
.sága  fel8l  és  o.sztan  vgy  t§rbetkléc  le  minden  iyetség  nelkfil 
(Helt:  Króu.  Ulb).  A  templom  kSzepin  le-térdepelvén  f5n  8v'>- 
val  kiálta:  Ö  kegyelmes  (EsztP:  BSziiz.  48).  Nem  akar  vala 
letérdepelni,  de  Csáky  László  megriogati  (Cserei:  Hist.  84). 

letérdeplós :  [goniculatio ;  d;is  kniebeugen].  Illik-e  az  le 
térdeplesben  az  iSldet  eggik  térdeddel  megérni  (Erasm:  Erk. 
32). 

[Tórdepeldegel] 

Térdepéldégelós :  [gennflexio ;  kniebengung].  Az  misés 
pap  olly  nyelven  be.«7.éllett,  az  melyben  az  nép  semmit  nem 
értStt,  az  térdepeldegelésnec  és  sokféle  epeczelésnec  nem  volt 
vége  (MA:  Scult.  854). 

Tórdepelóa  :  geniculatio  MA.  [das  knieon].  Az  sok  terdep- 
lesekert  az  ev  térdéének  kalachy  meg  dagattanak  vala  (MargL. 
20).  Az  satan  czac  egy  k8z  térdeplést  kivánt,  mollyet  az  g8r5- 
g8k  neveznoc  prosynesisnec  'MA:  Tan.  96).  Nem  csuda,  ha  res- 
tellik az  iináds;igot,  félnec  a  térdeplé.st81  (Fal:  NA,  146). 

Terdeplet :  [genua  flecti  jubeo ;  knieen  lassen).  Kezeket 
Sszue  kuczoliác,  lerdepletée,  háromszor  nyakát  vagac,  nyaka 
el  sem  szakada  Vayda  tianac  (Görcs:  Máty.  22b). 

Térdes :  [geniculatns ;  knotig].  A  k8ménynek  torsája  mint- 
egy térdes  (Nad:  Kert  104). 

1.  TEBJBM:  1)  [oecus,  triclinium;  .saal,  zimmerj.  Játék 
niz8  terem:  IbeatrumC.  Megéköseitetnén  a  nembirieknec  tere- 
niéb81  kiralnac  haylakaba  monnec  vala  :  compositae  de  triclinio 
feminanim  ad  regis  cnbicnlum  transibant  (BécsiC.  52).  Ki  men- 
nen  a  nólegi  n  8  hailakabol  es  nien  ázzon  8  teremeb81 :  de 
thalamo  suo  (206).  Ez  világ  vege  elkSzeleitnen  zarniazek  ment 
v8  8  teremeb8l  a  zSz  ananak  tiztasagns  lakodalnialwl  (AporC. 
128).  O  zent  bokeseg  te  vag  vr  i.stonnec  zentsegős  teremé,  ki- 
ben 8  zSnetlen  zokta  lakoztat  (GuaiyC.  65).  O  haz;ihoz  sietvén 
be  mene  a  terSmbe,  hol  a  leaú  zokoKala  lakni  (NádC.  424). 
OnnSu  haylükat  a  napba  vette  es  8  el  iitr  ment  terembel81 
ki  vep8t  v81egen :  tamquam  sponsus  procedens  thalamo  suo 
(DöbrC.  25).  Salamon  csinaltatot  volt  egy  szép  term8t  es  az 
ter8m  igen  magos  volt  (ÉrsC.  70).  Mennyethek  bel  ew  kapwyn 
haala  adásba,  ew  theromy[t)en]  dycherethes  énekben  haalaath 
adyathok  neky  (FesztC.  27).  Wrnak  h;uizaban  megyemik,  alla- 
pathak  walanak  my  labaynk  tbe  thoreniydlie  (56).  Sí)  aula 
BécsiC.  74.  (hof  J.  Mardochous  lakoziknala  kiralnac  teremében 
(in  aula  regis)  kiralnac  meddSiuul  (BécsiC.  74).  Paríuicola  neki 
kiral,  hog  a  pakitanac  teréinélien  (in  aula  palatii)  lakoznec  (75); 
3)  [uterus ;  mntterleibj.  Isten  8  templomában  naiaskodik  zar- 
mazuan  8  tereméből  terniezoti  nemzettel  (AporC.  129).  Kilenc 
hónappá  te  zizei  inohednec  termébe  akara  lakozni  (NagystC. 
383).  Be  ha.ssanak  ez  átkozott  vjisek  tlie  méhedben  es  megh 
fwalkoggyanak  az  the  termeyd:  utero  tumascente  putrescat 
femur  (JordC.  128).  En  zylemnok  terméében  leveen  emlekSzSt 
meg  az  en  newemr8l  (ÉrdyC.  342).  Locn  az,  hogy  hallotta  vona 
Ersebeth  Mariának  kezenetyt,  ewrAle  a  magzat  ew  tarmeeben 
(382). 

2.  T£R£M  (Mr<rm  Helt:  Knín.  6b.  iSröm  tVank:  HaaznK. 
66) :  I )  nascor  NémGl.  268.  crosco  MA.  [entstehen,  entsprin- 
gen,  werdeii,  wachsen).  Szemen  termett  árpa:  bordeolum; 
tölgy-fán  terem  a  gyöngy :  viscum  *adnascitur  in  qnercu  PPBl 
Atfa  .senkitói  nem  I8t,  sem  teremet,  sem  ziletet  (iXibrC,  57). 
Suha  tet8lod  giAm8lcz  ne  ter8uii8u   (WeszprC.  18).    Ne   akar 


589 


2.  TEREM 


BENNE-TEREM— TEREMT 


590 


felued  Mariát  felesesliedde  veuned,  mert  Uy  h^bcnne  teruiíth, 
zent  lelektliAl  va^ii  (JordC.  35S)  Az  wr  isten  valamyt  akart 
teremny  es  teremtony  (ÉrdyC.  662).  Oda  ^flytilni  iotiaitoot, 
mellek  énnekem  termettének  (Sylv:  U1M.103).  ViztJlnád  teríim 
vala  fi  orrába  (RMK.  111.161).  Férgec  termi^nec  boniie  es  meg 
biWlifivíc:  scatere  coepit  vermibiis  atquo  cumpntruit  (Helt: 
Bibi.  I.  Kk2).  A  szjkellyeknec  földén  nem  tSrem  bor,  de  min- 
denfele gabona  soc  (Helt :  Krín.  6b).  Az  szamár  teui.'<s  az  búzá- 
ban nem  szokot  termeni  (RMNy.  11.49).  Hurut  ellen  ió,  az 
czoresznye  fan  termet  enyuet  ha  borban  meg  iszod  (Mel :  Ilerb. 
3).  Szép  kéc  az  viniga,  pm'lagon,  erd5n  is  terem  (38).  Hogi  ha 
bewen  termSth  szellőd,  pmterkednie  kelleS.  1572  (KBéui.  C.'í). 
Az  veteraenieU  magas  heliekeu  inkab  teremnek,  hogi  nem  mint 
alattomba  va!o  beleken.  1572  (KBées.  F2).  Az  menyincc  ter- 
meni kellene  (BorniPréd.  553).  Az  mi  az  te  elliagyafot  sz51ő- 
dSn  terem,  ne  szflried  meg  (Kár:  Bibi.  1.112).  Az  virág  után 
tSnIm  az  gj-iimSIch  (Frank :  HasznK.  66)  Czak  itt  teremnek 
valóban  emberek;  solae  Lacaenae  viros  pariunt  (Decíi:  Adag 
280).  Nem  kell  el  vetned  az  olyan  magot,  az  melyből  nem 
akarod,  hogy  semmi  ne  teremjen  (Prág:  Serk.  481).  Aleg  erős- 
sebb  oro.szlányok  Africaban  teremnek  (ACsore:  Enc.  204).  A 
galanga  leg  többire  Syriaban  teremi,  honnan  Olasz  országban 
bővSn  vitetik  (245).  Hogy  kutya-legyek,  bolhák  (a  kutya)  ffllé- 
ben  ne  teremjenek,  gőrSg  didt  rontván  meg  vizben,  avval  kel 
a  tniőket  meg-kenni  (47SI  Honnat  termett  ez:  unde  hoc  pro 
venit  (Otr:  OrigHung.  11.239).  A  maga  hátán  termett  rfiliét 
nem  éri  vakarni  (Matkó:  BCsák.  171).  A  Bragmanus  folyó-viz 
ben  lírokodilusük,  mérges  kigyók  és  nzi-lovaU  termettek  (Hall' 
HHist.  1.47).  A  hegyeken  termett  fű  nints  olly  nedves  és  árfal 
mas  mint  a  réteken  termett  ffi  (Misk:  VKert.  13).  A  vélfink 
termett  indulat  és  vágyédá-sokhoz  képest  hasonlók  vagyunk  a 
legfenébb  oktalan  állatokhoz  (Fal:  NE.  112).  Egy  mezófíildi 
curiában  termett  és  neveltetett  úrfi  ha  egyre  otthonoskodik, 
vad,  erkölcstelen,  Ízetlen  (Fal:  NU.  271).  Mord  kedvö  emberek 
mindent  rútalmaznak  vagy  irígységból  vagy  méregből  vagy 
hogy  már  úgy  termettek  (Fal:  UE.  421).  Nincs  olly  tiszta  virá- 
gos kert,  mellyben  valami  gyom  ne  teremne  (Fal :  SzE.  551). 
2)  [gigno,  procreo,  profero ;  hervorbringen,  tragen,  bringen]. 
Az  terem  lelket  istennek  kellemetessee  (ÉrdyC.  352).  Vagion 
oly  főid,  hog  a  fSld  szinbe  kéniér  ifi  ki  belőle  es  búzát  terem 
(Mel :  Jób.  65).  Ha  gyftmőlczet  terme,sz  (Mel:  Szján.  13).  Az 
egész  Asia  tudatlan  és  gorumbab  elmejfi  embereket  terem 
(Prág:  Serk.  520i.  Mikor  az  istennek  igéjét  halgattuk  és  szi- 
vünkben meg-őrizfflk,  gyümölcsét  kell  termenftnk  (Mad:  Evang 
208).  A  pápista  vallásban  nem  csak  az  emberek  gonoszak,  ha- 
nem ugyan  maga  a  pápista  vallás  termi  a  goncszságokat  (Matkó: 
BCsák.  64).  A  makkos  fa,  tölgy  fa  és  tserfa  bngát  és  makkot 
teremnek  (Óim:  Jan.  24).  Valameddig  gonosz  valaki,  nem  terem- 
het jo  gyfimőlcsöket,  mert  ha  jo  gyflmőlcsöket  termene,  immár 
gonosz  nem  volna  (lUy:  Préd.  11.150).  3)  [adsum,  praesto.sum: 
erscheinen].  Azonnal  barom  emberek  az  ajtón  terméének : 
eodem  momento  trés  viri  supervenerunt  in  aedes  (JordC.  746) 
A  romai  %Taknak  embörök  ot  terőmuek  nagi  seregnél  (DebrC 
30).  Azonnal  nagy  sok  mennyey  sereg  angyalok  terméének  ai 
égben  (ÉrdyC.  51).  Ottan  nagy  sok  feyeerben  őtőzőt  zentök 
ott  terméének  es  meg  zabadoyttaak  (ÉrdyC.  546h).  Legottar 
három  firfiu  terme  az  házban,  mellljen  válik  (Sylv:  UT.  I.ISO) 
Az  angyaloc  azon  szempillantásban  nálunc  termének  (MA :  Tan 
151).  Hogy  ha  mikor  útban  létekben  valamely  pap  az  szent- 
séggel véletlen  előttük  történt  termeni  (Pathai :  Sacr.  4).  Mikor 
a  dámák  könyökökre  dűlnek  ott  terem  a  gono.sz,  tüzet  rak 
sziveklíen  (Fal:  NA.  194).  Forranak  már  az  haragos  meny- 
kövek, majd  itt  terem  mindenfelől  az  istennek  o.stora  (Moln: 
JÉpül.  88). 

[Szólások],  Inkább    ásóhoz,   kapához   termettotel 
(Bal:CsIsk.  471),  Tsépre,  kapára  termett  (Kisv:  Adag 


7),  Tagadhatatlan,  hogy  a  reá  tartás  mindenkor  tulajdona  vol 
a  nagyra  termett  fő  embereknek    (FahUE.  428).  Hírte- 
len rajtunk  termett  az  elk'nség :  hostes  snbito  in  nostros 
*provolarunt  PPBI.  Mindgyárst  rajta  teremhet  ő  i.s,  míg  Nagy- 
ságod messzebbrűi  reáérkezik  (Berc-s:  I,ev.  17,5). 

[Közmondások],  Ott  is  terem  a  gaz  ember,  a  hol  nem  vetik 
(SzD:MVir,  104), 

benne-terem :  iimascor  PPBI. 

föl-terem:  [conveslior;  bewachsen].  Azokat,  mivel  hojj  fák 
termettek  vala  fel,  barmok  és  emberek  gyakorollyak  vala :  ea 
consita  arbustis  pecore  atque  cultoribus  freqnentabantur  (Decsi: 
SallJ,  41). 

környül-terem :  circumnascor  C, 

[lé-terem] 

létermett :  [non  excidtus ;  nnentwickelt],  A  nauy  elmék 
nem  örömest  bocsátkoznak  lefelé  minden  aprólékra,  holott  a 
rövid  és  le-termett  és  eggyenkéut  vesződik  vélek  (Fal:  UE' 
411). 

meg-terem:  1)  procreor  MA.  [nascor,  exorior;  entstehen]- 
A  bölcsekben  is  megteremnek  némely  fogyatkozások  (Fal: 
UE.  447).  Tagadhatatlan,  hogy  a  becsületre  való  vágyódás 
meg-termett  bennünk  (Fal :  BE.  5941  2)  procreo,  profero  MA. 
heiTorbringen  PPB.  Ha  az  istennők  igéje  hogy  gyflmőlcsét 
meg-akarja  termeni,  az  emberek  sziveit  mint  egy  felkel  metélni, 
hasogatnia  törvény  ekéjével  (Mad:  Evang.  174).  A  francia 
fold  szinte  ugy  megtermi  a  parasztokat,  mint  az  angliai  határ 
(Fal:NU.  319).  Az  uraság  maga  termi  meg  rágó  férgét  (Fal: 
SzE.  560).  3)  [consero ;  bewachsen].  A  hivság  még  az  apró 
sziveket  is  meg  termi  és  kopor.sójok  bé  zártáig  háborg.atja 
(Fal:  BE.  596). 

Teremt  (terempt  Frank:  HasznK.  110.  Mon:  KépT.  4.  Zvon: 
Post.  1.33,  Zvou:0.siand.  40.  Matkó:  BCsák.  4251:  1)  creo  C. 
condo  MA.  schafien,  erschaften  PPB.  Ternmtevo  eleve  miv 
isemucut  (HB).  Zent  Ferenc  boczata  fráter  Bernaldot  Bolonnyaba, 
hogy  üttogyel  terremtene  gyemewlczewt  ystenuek  (EhrC.  20). 
Emberek  ystennek  zemelyere  teremtettek  (148).  Ki  teremtétté 
mennet  es  főidet:  qui  creavit  caelnm  et  teiTam  (BécsiC,  39), 
Engemet  teremteth  zemelyere  es  hasonlato.ssagara  (VirgC,  2b). 
Adam  atianknak  engednek  vala  minden  teremtet  álatok  (36). 
Az  istent,  ky  tj'teket  teremtet,  azt  es  meg  vtaltatok  (47).  Min- 
dönnemű  terőmtőth  alatoloiac  kyzarmazasanac  eredeti  (NagyszC, 
2),  Terömtőtte  isten  az  ferfyath  es  az  ázzon  embőrth  (SándC. 
32).  Wr  ysten,  ky  teremtetted  meunyeth  es  földet,  tengherth 
(JordC.  718).  Ékességei  teremtetet  te.ste  ielenec  mendenestöl 
fngua  veresnec  (VitkC.  88).  Az  wr  i,sten  teremtőtte  sydo  nyelw 
(ÉrdyC,  541b),  Wr  isten  teremtőtte  az  embert  ew  zyneenek 
hasonlatosságára  (596),  Zyleed  azth,  ky  theged  fherenitheth 
(FesztC.  18),  Ky  az  fyleth  teremtette,  nem  hal  ee  (KulcsC. 
127).  Te  teremtettdheth  állat  wagyok  (PozsC,  51).  Teremtette 
első  napon  a  legfelső  eget,  az  angyalokat,  az  elegy  belegy 
nagy  testet  (Szék :  Krón.  1),  Az  te  feiedre  no  eskndgiol,  mert 
e*  feier  auag  fekete  szál  hajat  nem  teremthecz  (Fél:  Bibi. 
1.7).  Lstennek  hasonlatosságára  és  kepére  teremptettel  ...  Az 
embert  maga  kepére  teremptette  (Mon :  KépT.  4).  Jer  teremcsünk 
embert;  az  után  maga  kezével  formálá  az  sárt,  végre  reá 
lehellék  (Pázm:  Kai.  19).  Az  ötvös  ezüstöt  nem  teremt,  sem  a 
ház-épitő  követ  és  fát  (Pázm :  Préd.  1088),  3)  [gigno,  profero ; 
ei'zeugen,  hervorbringen,  tragen],  Istennec  orzaga  igen  vagon, 
miként  ha  ember  vessen  io  magot  a  főidbe  es  a  mag  teremceu 
es  nőyőn,  mieor  ő  nem  tu^ga  (MünchC,  77).  Eg  zőlő  tfl  neve- 
ködek  es  ez  zőlöt  terőmte  (GuaryC.  17).  Az  imádság  soc  io 
gímőéöt  terőmt  (64),  Az  z^-|d  fa  zepen  vyragozyk  es  beuen 
gym\Vlczví-t  teremth  (VirgC,  65),  Teneked  io  mielkwdeteknek 
gymv'l'lczet  teremty   (66).  A  tiuis,   ki   nemes  rosaath  adh   es 


591 


TEREm'ÉS— TEREMTETTE 


ÖRDÖG-TERESITETTE— TERMÉKENYSÉG         593 


terSmth  (NagyszC.  8).  Ezek  a  fák,  kik  tcrűmtic  kezepette  a 
paradicomnac  a  halaltalan  gym.Múet  (121).  Megh  tyztoyltya, 
hogy  teeb  gynielczet  teremezen  (JordC.  680).  Leliot  eo,  liogy 
az  fyglie  fia  zelSt  teremezen  (838).  A  z6lRk  gerezdőth  terSm- 
tenek  (I)ebrC.  56).  Az  eloltott  ág  meg  fogonuan  giúmolraSl 
ter5mt  (149).  Meg  gyekerezyk  e.s  gymulcliót  toromtSt  as  neve- 
k5dyk  (ÉrdyC.  53.')).  Anna  három  Mariakat  hoza,  teremte 
(l'elC.  51).  Minden  fa,  mell  io  gSmftlczSt  nem  teremt,  ki  vagat- 
tatik  (Sylv;  UT.  1.5).  Az  boros  viz  nádat  terömt  orromban 
(Tin.  317).  Tfis-fet  es  boytoryaut  terSmchen  teneked  (Helt: 
Bibi.  LI32).  Minden  első  gyfinnMts,  melyet  az  5  foldec  teremt, 
tied  legyen  (Helt:  Bibi.  I.ZZz2).  Szent  GycVgy  haua  teremt 
nékSnc  szép  virágokat  (Ga.  B3).  Adgy  aitatos.ságnak  vizét  f 
fSldnek  nedve.sitésére,  hogy  jó  gyftmőlcsSt  teremptbessen  (Pázm : 
KT.  255).  Hagyd,  hogy  az  fiizfa  eltes.se  az  baraczkot  és  az 
fa  oly  baraczkot  terempt,  kinek  magva  nem  lesz<n  (Radv :  Csal. 
111.54).  3)  fignlo  C. 

[Szólások).  F5  i.skolácban,  a  mellyec  d  o  e  t  o  r  o  k  a  t  terem- 
tenek  (Com:  Jan.  157).  Onneg  is  terompti  a  penszt 
mlnekfink,  hoimeg  mi  soha  nem  tudtunk  volna  vanii  (Helt: 
Mes.  454).  Pénzt  tud  S  teremteni  akar  mibSl  is  (Decsi:  Adag. 
346).  Isten  engem  Lizimacussá  teremptsen  (Bercs: 
Lev.  488). 

Teremtés:  1)  ereatio  C.  MA.  erschaft'nng,  schöpfung 
PPB.  Ez  vylagnak  teremtéséének  wtanna  ky  peldazt;itaa, 
hogy  el  yewendew  volna  (ÉrdyC.  531).  Ez  dolognak  ew  mely 
woltat  es  ez  teremtésnek  folyását  Arystotyles  nem  eerte,  mert 
ystent  nem  e.smere  (ÉrsC.  487b)  Bechfillyíie  a  bibliát,  mert 
soha  egyehftnnan  meg  nem  tanulhatod,  mi  legyen  az  isten, 
mi  legyen  a  terSmtes,  mi  legyen  a  bfm  es  a  halai  (Helt : 
Bibi.  I.e).  Világ  teremte.setfil  fogva  (Fél:  Bibi.  1.22).  Az  üstén 
meg  .sziínt  az  teremtestfil  (Fél:  Tan.  93b).  Teremtésünk-ntán-is 
magunktól  semmik  vagyunk  (Pázm:Préd.  66),  Ez  világ  .semmi- 
bfil  teremtetett,  hogy  az  teremtésnee  czelekedete  lenne  az  isten- 
nec  hatalmas.ságánac  tfikSre  (MA:  Bibi.  I.l).  Ha  volt  a  teremp- 
téa  el8t  atya,  kellet  fimiak  is  lonni  azon  teremptésnek  elStto 
(Szob:  Dáv.  16).  2)  [proventns;  ertrag).  Ez  Aneki  lelke,  virago- 
zasa  es  ^  gymí'lcze,  teremtése  (VirgC.  65).  S)  [eonstitntio ; 
bestimmmig).  Az  istennek  parancsolattya  és  teremtése  kStelez 
minket  az  liázas.ságra  (Pázm:  Kai.  334).  4)  factitatio  C. 

Teremtet:  I)  fcreatio;  sehSpfung].  Teremtetnec  kezdetétől 
foguan  ferfiat  es  nemboriet  tSttő  azoeat  isten  es  mondót 
(MiinchC.  91).  2)  [creatura;  ge.schíipf).  Mi  nem  kel  ystent 
embernek  elhadny  valamel  toremtettort  (ElirC.  10).  Ty  attyad- 
fyay  leznek  my  baratynk  es  fyaynk  es  mert  ystennek  terem- 
tette s  akar  teremtewnek  zolgalny  (99).  Menneknec  istene, 
vizeknee  teremtSiS  es  menden  toremtetiknec  vra  (domimis 
creaturae)  h.'dgas  meg  engemet  (BéesiC.  31). 

Teremtetlen  :  incrí-atns  C.  MA.  nnersehafien  PPB.  Minemí 
atfa,  olfan  fin,  olFan  zen  lilék;  atta  teremtetlen,  fiv  teremtetlen, 
zent  lilék  teremtetlen  (DHbrC.  56).  Theremtelblen  zereteth 
nemz  emberben  tbereniteth  zeretheteth  (ÉrsC.  155).  Teremtetlen 
atya,  teremtetlen  fy,  teremtetlen  zentli  lelek  (KulcsC.  53). 

Teremtett :  eroatus,  conditus  MA.  erschaft'en,  entsprungen 
PPB. 

Teremthetetlen :  [quod  procreari  noquit ;  unerschatfen). 
Vagyon  oly  yghe,  ky  teremthetetlen,  változhatatlan  es  el  mwl- 
hatatlan  (ÉrdyC.  U4b). 

Teremtette:  (verbum  exsecrandi:  fiuchwort).  Ha  valaki 
ördügattával,  teremtettével,  ebattAval  és  ebez  h:i.sonló  utálatos 
szitkokkal  élne,  a  falusi  biró  annak  végére  nK>njen  (MimTMK. 
1.359).  Magiuiküt  is  szeniélyiinkbo  illetlen  besteienségekkel, 
adta  s  teremtette-mondiisokkal  szílnteleu  illetnek   (KákF:  Lev. 


1,234).  Ha  vesztett,  teremtettét  szórt  és  ebattázott  (Gvad:  RP. 
112).  Haragomban  sokszor  káromkodtam,  teremtettével  ugyan 
életemben  sem  szitkozódtam  valami  tiz-vagy  lizeukettínél  tflb- 
bet.  1759  (Hazánk  1.219).  Ne  úgy  lójj  ilyen  teremtette  fatytya, 
hanem  így  (225).  Búján  szjipfirodik  nyelvünkön  az  atta,  terem- 
tette s  terméketlen  ellenben  az  áhétatos  imádság  (Fal:  NE.  7). 

ördög-teremtette :  cw  Fz  mostanában  fel  vHtt  szitkok, 
nevezet  szerént :  örd«g  adta,  ördögteremtette  szájokból  ne 
hallassék  (Gér:  KárCs.  IV.411). 

Teremtettéz:  [maledico ;  fluchen).  Hogy  mundirban  voltam 
s  a  kardomra  néztem,  már  szépen  nem  szóltam,  csak  terem- 
tettéztem  (Gvad:  RP.  56). 

Teremtmény:  fanimaiis  ereatum;  geschöpf).  Hiheti,  hogy 
tudatlanok  boune,  melly  méltó.ságos  teremtmény  légyen  a  mi 
természetünk,  hilietó,  hogy  igen  alatt  jártattyák  gondolattyokat 
felóle  (Fal :  NE.  36).  A  forgó  ég  alatt  nincsen  olly  látszat.  - 
teremtmény  se  kiuts,  melly  árát  lelkednek  fel  érje  (Fal;  BE. 
570). 

Teremtő:  1)  [creara;  erschaflend].  Hadlaua  choltat  ternm- 
feue  istentvl  (HB).  Sokkal  tartoztok  ty  az  teremt*  istemiek 
(VirgC.  51).  Tawol  wattok  wr  istentewl  nem  ysmenveen  ee 
nem  kőwethween  az  terenitew  wr  istent  (ÉrdyC.  342b).  A 
teremptS  istent  fellyobb  biVsúlli  (Sámb:  Fel.  229).  Édes  teremptA 
jó  atyám  (Thaly:  Adal.  1.250).  Hogyha  a  teremptó  isten  drágán 
árulná  a  menyországot,  nagy  dolgokat  kivánna  tólnnk  (Fal; 
NE.  37).  Az  fi  teri'mptfi  istenének  kel)eliben  nyugasztallya 
majdan  (12).  2)  [proferens;  biingend,  tragendj.  Sz5ll5  vessző 
teremtő:  vitifer;  háromszor  teremtő  egy  esztendőben:  triferas 
C.  Felden  mynden  teremtewk  algyatok  vrnak  :  benedicite  uni- 
versa  germinautia  in  terra  dominó  (AporC.  139).  Mykorou  vala 
mely  varastb  sok  ideyglen  vyvandaz,  gvmeicz  teremthő  ffaat 
ne  vagy  le  evp  kerAle  (.lordC.  243).  Teen  gyemelch  teremtew 
feldeth  sowansagra  A  benne  lakozóknak  gonos.sagokertli(KeszthC. 
298).  Dycheryetek  vrath  hegyek  es  mynden  halmok,  gjTSroelch 
teremtew  faak  íKulcsC.  362).  8)  ereator  C.  MA.  scJiBpfer,  ur- 
heber  PPB.  Ew  teremtewet  es  yduezeytewet  mend  ew  zeueuel 
lyztelyuala  (ElirC.  36).  Mert  ystennek  teremtette  s  akar  terem- 
tewnek zolgalny  (100).  Menneknek  istene,  vizeknee  leremtőiő 
halgas  meg  engemet  (BéesiC.  31).  O  vram  Jesus  Kristus  ez 
világnak  zőrzőye  oes  terőmthőye  (CzechC.  13).  Tfl  tiuiskec, 
mire  hi)^  attfi  kemensegtSket  el  nem  hattatoc  ti  teremtetőknec 
félelmeiért  (NádC.  351).  Az  teremtenek  nenebe  es  A  hatalmá- 
nál parauczolok  (VirgC.  37).  Egyk  vala  az  en  teremtemnek 
meg  esmeretjTvVl  (43)  Az  teremtvVnek  alyak  meg  boizoyat 
raitad  (91).  Keues  jdevnek  vtanna  engemet  el  vezen  az  terem- 
tem ez  velagbol  (MargL.  43).  En  teremtem  es  itelő  biram 
(BodC.  35).  Meg  gondolád  istenednec  es  keges  teremtődnec 
ayandokat  (VitkC.  17).  En  kegyelmes  teremtem  meg  lassok, 
meellyemik  győzy  el  egy  ma-sth  (ÉrdyC.  463b).  Eegyesewlt  az 
teremtőhöz  oly  mynt  eellyen  isteuy  zykseeges  dologban  (53^ 
Te  kezedben  ayanlom  en  édes  fj'amat  es  en  teremtemeth 
(ÉrsC.  57b).  Támadót  e  tudomány  a  mennynec  es  f5ldnc< 
teremtőietől  (Helt:  Bibi.  Ia2).  Eg  teremtő,  tsillag  épitő  te  vagy 
vram  (Rim:  Ének.  360).  Bizzál  a  te  teremtődben,  megment  az 
irigyek  ellen  (Thaly ;  Adal.  11.2). 

Termék  :  productum  terrae,  procreatum,  proventus  naturae 
SL  Termék  arany ;  aurum  naturnie  MA. 

Termékeny:  ferax,  fhigifer,  fertilis  MA.  fmchtbar  PPIi. 
Ha  termékeny  a  fRId,  a  rajta  lakok  nem  könnyen  szftkflhii-k 
meg  (ACsere :  Enc.  257) 

Termékenység:  fertilitas,  ubertas  MA.  fmchtbarkeit  PPl! 
A  szőlfinek  jó  volta  a  termékenység,  a  bor  jósága  a  jó  iz 
tPázin:  Préd.  312). 


59a 


TERMÉKETLEN— TKRMÉSZET 


ANGYAM-TEUMteZET— GALAMB-TERMÉSZET    594 


Terméketlen,  termóktelen  :  [sterilis ;  mifruchtbar).  Va- 
ítyoii  kí'izepetto  egy  pyiszos  irtuvAiiy,  fövenyes  a  fíildgye,  terniék- 
telen,  sovány  (GyöngyD:  KJ.  71). 

Termés:  1)  [fnictus,  proventiis;  ertnif;].  Zele  termesében 
ynniiar  tebbet  nem  yzoni,  ínyi;  nem  fel  taniadok  (ÉrsC.  88). 
Mes  emezty  az  feldeth  &  temieseivel :  devorabit  terram  cum 
Rermiue  swo  (KnlcsC.  179).  A  megnevezett  sz/ililié.szoUet  más- 
hónt  ne  tartozzam  kiboc-sátani,  valameddig  a  Ii.iromsz;iz  f  u-intot 
le  nem  te-'^zik  5  kémek  engedvén  azt  nekem  mindadilig  bírnom 
s  terméseket  vennem  6  kémek  (LevT.  11.385).  Minden  fflldi  vadnk- 
n.ii'  légyen  eledelére  annac  az  esztendönec  termése  (Kár:  Bibi. 
1. 112).  A  tflz  nélia  az  víz  kSzott  is  felőttéb  geriedez  vala,  hogy 
;iz  hamis  íSldnec  termésit  meg  emézfené  i646.  Fél :  Bibi.  1.46). 
Isznac  az  uy  sz615  termésébSl  (Mad:  Evang.  190).  A  mi  nézi 
termését  ezen  esztendőnek,  bíiv  volt  búzának,  bornak,  makknak 
termése.  1760  (Hazánk  1.381).  Ha  a  tenger  nem  hordozna 
minket  ide  s  oda,  honnan  szereznénk  patikába  való  sok  orvosló 
gyökereket,  éleszt<5,  gyógyító  termést  (Fal:  TÉ.  723).  3)  [fo.s.sili.s, 
c;iementitins ;  gediegen,  bruoh-].  Termés  ai-any,  arany-kaláts : 
palaiTa  et  palaca  PPBl.  Mi  lehet  keményeb  a  termés  kőnél, 
mi  leliet  lágyab  a  viznél  (Ty^'l^  ■  Józs.  155).  Ugy  az  angyalok  és  a 
lelkei;  is  mindennlt  vali'tk  lennének,  holott  Sk-is  akar  melly 
merS  termés  k8  sziklákon-is  által-mehetnek  (GKat:  Válta  U. 
1232).  Finum,  termés,  eresztett  arany  (Com:  Jan.  18).  Függi, 
melyben  vagyon  egy  kis  lapos  arany  lánczon  :  gyémánt,  egy 
termés  rnbint,  zaphir  (Radv:  Csal.  n.l57).  Termés  para.sztk5 
(Bethl:  Élet.  II 251).  6r5k5s  állandó.ságn  termés  kSszikla  (BiróM: 
Préd.  BBb).  3)  crenientnm  MA.  wachstnm  PPB. 

Természet:  1)  natura,  physis  C.  [natúr,  schBpfnng,  weltj. 
Természet  szerint :  physice  C.  A  természet  belénk  oltotta  a 
magunk  szeretetit :  natura  *inoIevit  nobis  amorem  nostri  PPBl 
Magát  ygh  megh  alaza,  hogh  ter5mt5  zyle,sseek  attól,  kyt 
terSmtSth,  zeretetnek  nagh  iege,  kynel  nagyob  nem  leheth 
semniy  termezetbe  (WinklC.  345).  Nagi  termezetb  tudó  bSlcek 
(DebrC.  112).  Nagy  hyres  termezetb  tudó  mester  (492).  Termee- 
zetnek  tSnvenye,  ezzel  eelnek  mynd  az  poganok  (ÉrdyC.  24b). 
Wgy  zolnak  róla  fermeezet  twdo  me.sterek,  hogy  az  aranyban 
sok  orwossaag  vagyon  (465b).  Termeezetnek  felette  való  er- 
telmetesseeg  (658b).  Ezt  ysten  kennyen  tehethee,  thermezetteth 
meg  therhethe  (ÉrsC.  490b).  A  természet  világosságából  okát 
adgya,  miért  kell  annak  lenni  (Pázm:  Préd.  172).  Az  physikusok 
avagy  termászet  visgálók  (Web :  Ámul.  6j.  Természetről  tanétó 
mester:  physicus  fCom:  Vest.  141).  Természet-visgáló  doctorok 
(Hall:  Pais.  249).  A  filosofiát  avagy  természet-visgáló  tudományt 
meg-tanulá  (Szeg:  Aqu.  69).  A  természet  viz.sgálók  három  féle 
lelkeket  állatnak  (Misk:  VKert.  10).  Micsoda  formába  öntött 
téged  a  természet  (Fal :  NE.  6).  Szépek,  természetnek  tsodás 
alkotmányi  ti  vagytok  világnak  vonzó  szivárványi  (Orczy: 
KültH.  150).  S)  [animan.s,  animál ;  geschSpf].  Attyamfya  farkas 
nemczac  oktalan  termezeteket  el  ueztettel  es  meg  evvlel,  de 
es  embereket  (EbrC.  14Si.  Mind  zeles  világba  menuen  hirde.s- 
sotek  evangeliomot  minden  termezetnek  (DöbrC.  336).  S)  sub- 
stantia  C  [ingenium,  indoles ;  wesen,  naturell,  eigenschaft, 
beschafienheit].  Nem  születvén  reá,  nem  lévén  természeti, 
hajlandósága :  adversante  *natnra ;  régi  természetét  elő  venni : 
ad  *ingemum  redire ;  ollyan  az  én  természelem :  ita  est  'in- 
genium meum  PPBl.  Zent  Ferencz  vala  ez  vylagban  gewuge 
ember  es  beteg  termezety  zerent  (EhrC.  81).  Diznanak  az 
termezetj,  ho^  6  SrSmesben  lakozic  assarnac  fSrtelmessegebe 
(NádC.  2).  Oth  sh-nac  vala  a  bekesegnec  an^ali,  de  termezehiec 
ellene  (346).  Termezetibe  el  fogyatkozek  (VirgC.  45).  Meg 
tanulyatok  czak  azokat  a  ruhákat  tartanotok,  melyek  czak  az 
termezetnek  hazualyanak  (126).  O  zerelmesegős  bóléeseg,  ki 
(íjtk  tennen  magad  ismerted  zerelmes  zynek  termezetit  (NagyszC. 
2).  Alkolmas  helyed    leszen    az   tábornak    kyvVle,    hogy    howa 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓtAk.    IH. 


termezethnek  zyksoeghere  kellyen  monnod  (JordC.  218).  Zenue- 
dete.ssegben  termozetedet  ffilől  nu  muFad  (VitkC.  52).  Ymo 
masüdzor  yewz  be  te  ffyaddal,  kyt  gonoz  íormeezotbúl  zyltel 
(ÉrdyC.  340).  Isteny  meltosaag,  kynek  termeezetyben  semy 
zejjlíjseog  nem  egyelodbetyk  (4181)).  Yol,  éppen  es  egheezeu 
meg  maradwan  myndden  ternieezetyben  (530).  0  nekünk  azt 
meg  lelne,  hogy  my  oka  ennek  legyen,  ha  termezetynktt^l 
volna  awagy  istennek  akarattya  (ÉrsC.  450),  Hoiman  legyen 
a  mi  természetflnknec  ilyen  nagy  romla.sa  (Helt:  Bibi.  I.a3). 
Természetét  ielenti,  hogy  8  nem  győnySrkSdic  senkibe  (Holt: 
Bibi.  I.e4).  Mely  város  iiz  helynec  termezetiért  neueztetett 
lihodophorosnac  azaz  rosa  termonec  (Kár:  Bibi.  11.276).  Az 
engesztelSnec  ollinak  kel  lenni,  az  ki  mindenik  felnek  termé- 
szetiben részes  légien  (Fél :  Tan.  253)  Fellyebb  természetinél 
nem  akartam  pipe.sgetni  ez  kis  munkát  (Dáv:  KKer.  c6).  Ebben 
is  az  szokásra  és  természetre  nézni  kell,  mert  némely  ember 
igen  sós  étekhez  .szokott  (Radv:  Szak.  263).  Sz.  Pál  irja,  hogy 
a  népek  természet  okosságából  cselekedték,  a  mit  a  törvény 
parancsolt  (Pázm:  LuthV.  397).  Természetinek  létét,  tehetségének 
erejét  mindenestől  isten  ajándékának  tartya  (Pázm:  Pi-éd.  57). 
Természetek  szükségére-való  eledelt  munka  nélkrtl  találnak 
(66).  Az  vén  Sárában  megszűnt  vala  az  a.szszoni  állatoknac 
természetéé:  desiccant  Sarae  6eri  muliebria  (MA:  Bibi.  I.lö). 
Mértéktelen  élettel  tSltic  gyomrokat  es  természeteket  terhelik 
(Zvon:  Po.st.  1.41).  Az  szorgalmatos  .szokás  az  meg  rSgzSt 
jo.sagos  cselekedetett  íerme.szette  teszi  (Debr:  Clirist  66).  Tudom 
már  szája  természetit  (Matkó:  BCsák.  40).  A  természetnek 
dolga  reia  érkezek  (Mib:  ÖElet.  85).  Reám  is  ragadott  volt 
azon  természet,  mert  a  borital  közt  való  mulatságot  én  is  igen 
szerettem  elein  (Kem:  Élet.  15).  Az  tisztek  jók,  az  többi  kutya 
volt,  az  eb  termeszetjekben  s  nincs  miben  válogatni  (Bercs:  Lev. 
598).  Minden  állatnak  adott  magános  hivatalt  s  termé-szetihez 
képest  dologra  fogta  (Fal:  NE.  43).  Zabolara  nem  fogliatták 
még  jobb  korában  a  természetet,  valyon  mint  mehet  ez  végben 
(49).  ö  gyarlósítottJí  meg  természetünket,  úgy  hogy  rest  a  jóra, 
Ijuzgó  a  roszhoz  (Fel:SzE.  77).  4)  [genitíile;  geburtsglied]. 
Az  gyermek,  ky  elevzer  lean  levt  vala,  ferfivnak  leleteek, 
istennek  ereeuel  az  leány  termezet  változtatván  ferfyvy  terme- 
zetre  (DomC.  176).  Az  kézit  ingecske  alá  (a  gyermek)  termé- 
szetire tévé  és  tapasztala,  hogy  férfi  (Monlrók  111.59). 

[Közmondások].  Nehéz  az  természet  ellen  rugódozni  (Decsi: 
Adag.  16).  Az  szokás  természetté  válik;  usus  est  altéra  natura 
(318). 

angyali-természet:  [natura  angelica ;  engelnatur].  luuen- 
d5re  8szue  egyesülne  nem  az  angyali,  hanem  az  emberi  terme- 
szettel (Helt:  Bibi.  I.bS). 

asszony -természetű,  asszonyember -természetű  : 
offeminatus  C.  [weibisch].  (Decsi:  Adag.  57). 

égy -természetű:  [ejusdemnaturae;  von  demselbeu  wesen]. 
Fiam  egy  természeti)  es  egy  allatu  en  uelem  (Tel :  Evang.  I. 
204).  Azon  egy  természetfl-e  az  angyal  és  az  isten  (GKat:Titk. 

91). 

emberi-természet :  [natura  humana ;  menschliche  naturj. 
Az  isteny  termezetb  az  embury  termezettel  eggyesule  (SándC. 
3).  Hogi  istennek  fia  a  mi  embSri  termezetSnket  venneie  (DebrC. 
21).  Az  emien  zemeelyeenek  hasonlatussagara  abrazaa  ky  az 
embery  termeezetőt  (ÉrdyC.  595b). 

fene-természetű :  [ferocis  ingenü ;  von  wildtr  naturj.  Vad 
és  fene  természetflknec  ii7ác  (Gosárv:  MagyB.  Biiij). 

forgó-természet :  [sidus  ?  cometa  ?].  Heted  napon  az 
cyllagok  es  forgó  termeezetSk  meg  álnak  es  tyzes  ystőkSketh 
erozthnek  ez  f81dre  (ÉrdyC.  8). 

galamb-természet :  (natura  columbina ;  taubennatur]. 
Szflrd  öszve  magadban  a  galamb-    és    kigyó-természetet,    nem 

38 


595  GALAMBTERWÉSZETÚ— TEUMÉWZETI 


TERMÉSZETSZEKÉNl'VALÓ-JÓ-TERME-r       596 


liogy  tündér  légyen  belőled,   hanem  legalább  valami  kis  csuda 
(Fal:UE.  487). 

galambtermészetü :  [naturae  columbinae ;  von  üiuben- 
natur].  Szelíd,  engedelmes,  galamb  teimészetű,  csinos,  kegyes 
és  nem  kicsin  tekintetű  (Thaly:  VÉ.  11.230). 

galibás-termószetü :  [rixandi  eupidus ;  zanksiichtig].  Egyéb- 
ként mint  volnánk  most  a  nélköl-is  igen  galibás  természetű 
emberek,  szomszéd  Lengyel  országnak  sorsa  megmutattya 
(Megy:  3 Jaj.  1,120). 

gonosz-természet :  (scortator,  meretri.\ ;  liurer,  hűre]. 
Senky  gonoz  fermeezeth  es  el  yaro  ne  leelottesseek  Izraelnek 
lean  magzaty  kőzot  és  flfyay  kSziSth ;  non  érit  meretrix  de  tilia- 
biis  Israel,  nec  scortator  de  filiis  Israel  (JordC.  249).  Senky 
ne  legyen  ty  keztetSk  gonoz  termeezet  awagy  gonoz  hyrft 
now8 :  ne  quis  fsit]  fomicator  aut  profanus  (825).  Awagy  az 
teb  zyzekkel  aldozyal  Vasta  isten  azzonnak  awagy  az  gonoz 
termeezetekkel  az  bordeelba  kell  menned  (ÉrdyC.  200). 

gonosztermészetű :  malignus  C. 

gyermeki-természet:  fmores  pueriles;  kinderhafte  sitté], 
Semy  germSky  termeezet,  semy  gonoz  zakaa,s,  semy  yateekra 
való  kowansaga  nem  vala  ewneky  íErdyC.  635), 

hóhér-természetű :  (atrocis  ingenii ;  grausam],  Halljátok-é 
ozt  ti  vérszopó  hóhér  természetű   udvar-bírák  (Bod:  Pol,   111), 

isteni-természet:  (natnra  divina;  göttliche  nattír].  Az 
i.steni  természetben  reszelkodnek  (Mon:  KépT.  5),  Az  isteni 
termeszét  is  ngy  adatot  az  emberségnek,  hogy  azzal  egy  sze- 
mélyt szerezne  (Pázm:LuthV.  372), 

kemény-természetű:  [severns;  strengj.  Parasztikos  és 
kemény  természefft  ember  (Prág:  Serk.  333). 

mégválasztó-természet :  sexus  C. 

meleg-természetű,  melegítő-természetű:  fvicalida; 
von  warmer  eigensc.haft].  Az  ert  .szülő  meleg  és  nedues  termé- 
szet5  (MohHerb,  fi).  Az  fiuek,  kik  meleg  termízetSiok  es  zaraz- 
tok  (Frank:  Ha«znK,  20),  MelegbytS  termezetS  az  basalicom 
(BeytheA:  FivK,  44), 

száraz-természetű:  siccaneus,  siccanus  MA, 

tűz-termószetü.   Tíz  és  egh  természetű  az  egor  fa(Mel; 
Herb,  12), 
vad-természetű :  immansvetns  C, 

vizi-termószet :  fhumores ;  feuclitigkeit],  Soc  neduesseget, 
gyakor  ossőket  es  egyéb  vizi  termeszeteket  inditnac  (Kai, 
1582.  F). 

Természetbeli :  (naturae ;  natiir-].  Ujdon  új  urjiság  és 
bölcs  találmány  azokat  szolgálattya  alá  vetni,  a  kiket  a  termé- 
szetbtli  ajándékok  nálunknál  fSllyobb  emeltek  (Fal:  UE.  371), 
Azon  természetbeli  indulással  és  hajlandósággal  lenni:  sym- 
patbia  (8.S9), 

Természetellenvaló :  [natnrao  repngnans ;  unnatiirlicli], 
Mcg-volt  e  tonnészet  ellen  való  dolog  szerte-széllyel  Magyar 
országban  (Szatm:  Cent.  fii), 

Természetfölöttvaló  :  (ordinem  naturae  oxoedens ;  über- 
natiirlich],  Nomikop|)On  tonnozot  folSt  valü  ammeúúei  ana^ 
lelki  cdossegnoc  tellyes  tekelletas  zeretotj  (NagyszC,  122),  Az 
kynyer,  ky  le  zallot  menyekbowl  os  az  tormezet  felet  való 
kynyer  (DomC,  308).  A  mi  goromba  értelmftukli6z  képest  semmi 
természet  felett  valót  nem  mondanak  (Pós:  Igaza.  1.686).  Tűr- 
mészoti  és  természet  felettvalo  vég  (Illy :  Préd.  11.255). 

Természeti:  natnralis  MA,  natiirlich  l'PB,  Természeti 
hajlandóság :  ingenium  PI'Bl,  Tennészeti-indnlat :  aB'ectiis  PPB. 


Zoutsege.sb  azzouyalat  fwlAteb,  ha  akar  mely  igen  lelky  fer- 
Fyulioz  zerkezewlend  termezety  Azt&kelesebwl  (VirgC,  137).  Ez 
természeti  tulajdonsága  az  jú  szántó  főlduec  (MA :  Scult  237). 
Megholt  nem  természeti  halállal,  hanem  er5  szackal  való  halál- 
lal (669).  Az  ebnek  valami  természeti  hozzá  vonása  vagyon  a 
k5h5z  .  .  .  Nem  tudom,  mitsoda  lehessen  már  hasznosabb  mint 
a  természeti  tudomány  (Misii :  \'Kert.  3).  A  természeti  históriá- 
nak fejedelme  Plinias  azt  irja  (Illy:  Préd.  L253>.  A  természeti 
meleg  (0.328). 

Természetszeréntvaló :  uativiLs  C.  natiirlich  PPB.  Ter- 
mezet  zerent  való  rettouotessegel  meg  felelnek  (VirgC.  37),  A 
lelük  el  hagia  az  5  termezet  zerent  való  zeretóiet  az  istent 
(üebrC,  142).  Termezet  zerent  való  állat  (DomC.  155).  Az 
halandó  testhnek  termezet  zerent  való  nehesseegey  (ÉrdyC. 
512b).  Szeretnünk  az  istent  azerth,  ho^  terSmtSt.  ez  az  terme- 
zetzerent  való  zeretetSt  nezy  (TihC.  7).  Terme.szet  szerint  való 
halai  (Fél :  Tan,  520),  Ha  a  fakadéknac  szine  aláb  lészen  az 
természet  szerint  való  b5rnél  (MA:  Bibi,  L99).  Természet  szerint 
való  tudomány  (Hall:  Pais.  435). 

Termeszt :  [produco ;  aufziehen).  Tsudállya  új  gallyát  s 
nem  maga  termesztette  gyümOltsoit  a  vendég  ágat  bé-vett  & 
(SzD:  M\'ir.  336). 

Termet :  1 )  habitudo  C,  [forma  extema,  species,  decor ; 
gestalt,  das  iiussere,  form,  schönheit].  Tagodban  ekos,  therme- 
tedben  disces  (PeerC,  319),  Emborliainak  f5l6tto  termettel  dizesb 
(DöbrC.  100),  O  Srőket  nekSnk  valazta,  Jákobnak  termetet, 
kit  zereteth :  elegit  uobis  hereditatem  siiam,  speciom  Jacob, 
quam  dilexit  (103),  Ky  vagy  te,  kyt  latok  ez  ábrázatban  allauy, 
nézésben  rettenetews  es  termetewdben  zomuru  ,  ,  ,  Az  te  ék- 
telen termetewd  engemet  y^en  megrettente  (PéldK.  47).  Lata 
Kateeryna  némely  termetew  czwdalatos  kepiien  kyraly  méltó- 
ságnál eke-sSltet  (ÉrsC.  3X9),  Termetel  zeb  embernek  fyay 
feletli :  speciosus  forma  pro  filiis  homimun  (KulcsC.  109).  Ter- 
metiben  attyához  ítot  vala  (Görcs:  Máty,  51),  Nem  kissebb  ez 
Marsnál,  sfit  minden  termete  deliáb  nálánál  (Zrinyi  IL21).  Nem 
vagyok  én  oly  rút,  hogy  sérchem  szemedet,  mert  nem  régen 
láttam  magam  személyemet  a  sebes  Drávában  minden  terme- 
temet (109),  Vitéz.ség  élete,  diszesség  termete,  járása  gyorsaság 
(GyöngyD:  MV.  2),  Ennek  termete  kell,  annak  okossága,  né- 
melynek nemzete,  némelynek  jósága  (Gyöngy :  KJ,  24).  Ezt  a 
szót  ,paradi.sus'  görfignek  mondanám  örümest  Suidással  terme- 
tére nézve  (Moln:  Jlípül,  5),  2)  (frtiges;  ertrag].  Egyél  a  f51d 
termetibSI  (MehPréd,  119),  Nagy  h:izoc,  SrSkségec,  jószigoc, 
jo  termetec,  .«ok  marhájoc  nintsen  Clyuk :  Préd,  208),  S)  (iiatura, 
qualitas ;  beschaflenheit],  A  kenyemec  és  bomac  meg  szokott 
széné,  ízi  és  szaga  alat  láthatatlanképpen  hozzanc  uehossűc  a 
te.stet  es  a  nert,  mellyeket  az  5  tulaidou  termetokbcD  ntalnanc 
es  nem  uehetnonc  (Tol:  Evang.  1,490). 

csuda-termetű  :  [monstrum ;  ungehouer],  Csnda-termetflek 
és  éktelenek,  az  kik  t&stekkel  el-t;ivüznak  a  közönséges  ter- 
mettül (Com:  Orb.  89). 

egyenes-tennet :  [statura  erecta ;  gerade  gestalt].  A  tért- 
nek majorsáL-a,  a  hová  tartozik  a  jó  egesség,  az  igyenes  termőt 
(Mad:  Evanc.  583). 

ékes-termet :  (forma  spociosa ;  scliOne  gestalt,  schönheit). 
HÓI  loszon  ékes  termeted,  eríd,  bőiczaséged,  eszednec  és  elméd- 
nec  gyorsasága  gazdagsággal  oggj-űtt  ( Víis :  CanCatL  269l. 

emberi-termet:  [propríetas  homiuls;  menscliUcbe  eigen- 
schaft].  Az  tyztassagos  zyzosseeg  felAI  mwl  myndden  embery 
termoeteth,  mert  ew  myatta  emberek  angyalokhoz  hasonlattath- 
nak  (ÉrdyC,  151b), 

jó-termet:  [decor;  schönheit],  O  en  edeesoges  fiam  hol 
vagion  a  le  orczadnak  zejeege,  a  te  yu  termetöd  ea  giSuiSr- 
kSttetö  zinM  (WeszprC.  98). 


597 


JÓTEKMETŰ-TERMÖ 


ARANY-TERMŐ— TÉRJÉK 


598 


Jótermetü:  [forransiis;  wohlg&staltet].   Veres  pofás,  irt  ter-    l 
metfi,  buzso  vorfl  (Cis.  L4). 

középtermetű :  [sUitura  mediocri ;  mittelgross].  A  kízép 
termetfi  ember  leg  szebben  alkalmaztatott  (Com:  Jan.  45). 

taagas-termetü :  (statura  excelsa ;  hochgewaclisen],  My- 
Uormi  eogy  Liicianiis  newfl  pap  agyában  fekewneek,  allapeek 
meg  elitté  eegy  magass  termetew  veen  enibor  (ÉrdyC.  44fi). 
Magas  termetfi  zeph  ember  (TelC.  68). 

szép-termet :  forma  MA.  scliBne  go-stalt  PPB.  Zep  ter- 
metel, ábrázattal  engemet  meg  ekesihtet  fV'itkC.  30).  Noha  sok- 
szor emlékezic  ez  énec  a  szeretetrSl,  az  61elésr51,  a  szép  tor- 
metrSl,  de  azért  semmi  e  világi  dolgot  ezen  ne  erch  (Helt: 
Bibi.  lg). 

széptermetü :  formosus  MA.  liberali  specie ;  schön,  wohl- 
ge.staltet  PPB.  Önda  zep  termetft  embSr  a  te  vrad,  kirali  eh 
vagi  mi  dolgos  (DebrC.  38).  Eg  igen  zep  termet5  leianzo  (249). 
Ör5m&st  k5szen,  szép  termetfi  ( Cis.  K4).  Szép  termető  lo  (Tyúk : 
Jézs.  144).  Sirassátok  az  én  nyavalyámnak  siilyát  szép  terme- 
tű nymphák  (Zrínyi  11.135).  Szép  termetS  szfiz  leán  (Com  :  Jan. 
116). 

Termetes:  1)  [statura  magna;  von  hoher  gestalt].  Cliristus 
sokaknál  termetesb  volt  (Debr:  Ker.  95).  Termetes  nagy  szál 
ifjú  vélt  (Hall :  HHist.  11.71).  Ennél  nem  sziilhetet  anya  meré- 
szebbet, erős  te.stel  bíró,  sem  termetesebbet  (Zrinyi  1.87).  2) 
(formosus ;  schön].  Oly  gyapott  vagy  egyéb  tfiltések,  mellyekkel 
az  ösztövér  leányok  magokat  berakják,  termetesebbeknek  les- 
senek :  analectis  PPBl.  0  lerusalem  leani  fekete  vágok,  de 
termetes  miként  Cedamak  hailoki:  nigra  sum  .sed  formosa 
(DöbrC.  473). 

Tennetessóg :  [commoditas ;  schickliehkeit,  tauglichkeit]. 
Ha  ki  szolgálatra-való  termetességet,  bátor  szivet  kivan,  olvassa 
meg  az  históriákat  (Megy:  SzAÖröme.  Előb.  3). 

Termetlen  :  [sterilis ;  unfruchtbar].  Az  bagoly  borsó  termet- 
len lesz.  1582  (Kai.  F).  Az  fSldi  termésrSl  és  annak  termetlen 
sovánságánil.  1666  (KBécs.  C2). 

Termett :  1)  fertills,  uber  C.  ferax  MA.  frnchtlíar  PPB. 
Termettebb  gyiimölts  fákat  nem  lehet  látni  mint  az  idén 
(Mik :  TörL.  420).  2)  [natus ;  geboren].  Kinél  hadakozásra 
termetteb  ember  nem  vala  (Liszny:  Krrtn.  151).  A  vélünk  termet 
indulat  és  vágyódásokhoz  képest  hasonlók  vagyunk  a  leg 
fenébb  oktalan  állatokhoz  (Fal:  NE.  112). 

Term.ettség :  1)  fertilitas,  uberta.s,  feracitas  C.  fruchtbar- 
keit  PPB.  Az  te  termetségeduek  bSven  atta  gyflmSlcset  (Lép: 
PTük.  1.189).  Tulaydon  jó.sága  a  szőlStónek  az  tenyészés  avagy 
termetség  (Kéri:Sen.  91).  2)  [statiu-a;  gestalt].  Az  Mátyás 
király  szép  termetfi  ferfiu  vala,  a  k5z§b  termetséget  meg  hal- 
latta vala  (Helt:  Krón.  176b). 

Termő:  ferax,  multifer  C.  fertilis  MA.  frachtbar  PPB.  [frucht- 
bringendj.  SzSlőben  termS  páré:  ampeloprason  C.  Termő  szántó- 
föld: ager  *dives  frugum;  a  kalamár-án'út  más  országba 
vimii  termo  földéből :  *evehere  merces  PPBl.  Meg.sokasehad  ^ 
term5  *fkerit  (DöbrC.  124).  Vannak  thermS  faak,  eelnek  de 
nem  ereznek  (ÉrsC.  133).  Te  feleseged  legyen  the  hazadba 
olyan  myutli  terraew  tew  zelew  (KeszthC.  362),  0  mikepen  a 
termS  gSmőlcfis  olay  fa  vrnac  hazába  iozagocba  haznala  (TelC. 
37).  Aduán  termS  időket:  dans  tempóra  fructifera  (Helt:UT. 
k7).  Az  én  rokonomnac  termo  helyen  válla  szolyfiie  (Helt: 
Bibi.  rV.  17).  Báts  város,  igen  termő  iSlde  vagyon  (Helt : 
Krón.  4).  A  fa,  ki  igen  s'zep  termfi,  ágas  es  leueles  volt  (Uel: 
l'réd.  148).  Főidőnket  termőue  tegye  (Bom:  Préd.  457).  Olly 
gyfimSlcznec  termfi  fái  vadnac  ott,  mellyec  soha  meg  nem 
érhetnee  (Kár:  Bibi.  1.641).   Az  vizek  mellet  plantaltatot  termő 


f;ik  (Fél:  Tan.  122).  Megh  ganajosztam,  lii.sem  az  sovány  ffildro 
szoktak  hordani,  hog  az  votemennyek  termőbbek  legyenek 
(SalMark.  23).  Forrás  viz  mellett  való  termu  ág  (MA :  Bibi. 
1.47).  Selyem  termő  bogarok  (Mad :  Evang.  626).  Rogate  penig 
biztat  bennfinket  jó  termő  időkkel.  1620  (Kai.  B7).  Az  nyugott 
szántó  főid  termobb  és  tonyészőbb  (Com:  Jan.  72).  Régen  el- 
parlagult  szép  termő  mezeje  (Thaly:  Adal.  L133). 

arany-termő:  aurifer  C.  [goldbringend].  Arany  termő, 
aranyat  mosó:  aurifer  PPBl.  Arany  termo  hegyek  (Teleki: 
FLél.  223). 

bányá,szna-termő :  metallifer  C.  [metallreich].  Értz-hozó, 
bányászna,  bányászua-termö :  metalhfer  PPBl. 

cipros-termő :  cuprassifer  C. 

csiga-termő :  ostifer  C. 

fenyőfa-termő :  pinifer  C. 

fü-termö :  herbifer  C. 

görözd-termő :  racemifer  C. 

gyöngy-termő :  gemmifer,  margarifer  C. 

gyümölcs-termő  :  fi-ugifer,  fnictifer,  fructuariia  C.  [frncht- 
bringeudj.  Dicerietek  vrat  hegek  es  minden  dombok,  ^^mőlc 
termő  fak  (DöbrC.  228).  Hozzon  a  főid  gyi^mőlch  termő  fákat, 
mellyec  az  ő  nemek  szerent  gyfimőlchet  terőmchenec  (Helt: 
Bibi.  I.A).  A  jó  gyflmőlcs-termő-fa  gyfimőlcs  nélkfil  nincs  (Mad : 
Evang.  384). 

liliom-termőfhely) :  lilietum  C. 

mag-termő:  granifer  C. 

makk-termő :  glandifer  C. 

olaj-termő :  olivifer  C. 

szőllő-termő :  uvifer  C.  racemifer  MA.  das  trauben  tragt 
PPB. 

szöUővessző-termő :  vitigemis  MA. 

szurok-termő :  [picifer ;  pechbringend].  A  sziu:ok-termő 
fának  levelei  szelyesetskek  (ACsere:  Enc,  231). 

tök-termőfhely) :  cucurbitarium  C. 

tömjén-termő :  tmifer  C. 

tövis-termő :  spiuifer  C.  Tövis  termő  hely :  spinetum  C. 
lumetum  PPBl. 

viola-termö(hely) :  violaria  C. 

Termőn :  [fertiliter ;  fruchtbar].  Az  az  föld  mind  jó  búzák- 
kal bő  termén  szőlőkkel  bőves  (RákGy:  Lev.  58). 

Termös :  [fertiUs ;  fruchtbar].  Meg  esmeréc  a  Panonia  főid- 
nec  zsiros  és  ieles  termős  voltát  (Helt:  Krón.  21b). 

Termőség,  termösség :  ubertas,  fecum  ditas  C.  [frucht- 
barkeit].  Tekeench  megh  nappnak  feenesseegheet,  meennynek 
eekesseegheet,  feldnek  termősseegheet  (ÉrdyC.  115). 

TERGÉLYÉ  :  asper  MA.  barsch  PPB. 

TERGflNYE :  sarcina  ;  bürde,  biindel  PPB. 

TÉRJÉK,  TÖRJÉK  :  theriaca  MA.  theriak  PPB.  Ther- 
jéch,  méreg  űző  orvosságh :  alesipharmacum  Major :  Szót.  24 
Méreg  ellen-való  orvosság,  térjék :  mithridaticiuu  PPBl.  Az 
lelki  jozag  es  az  istennek  malaztya  es  az  io  luielk^detek 
tériek  es  az  leieknek  oniosaga  (VirgC.  97).  Kérem  Kdét, 
hogy  hozna  valiami  teryeket  (LevT.  11.12).  Hozzon  valami 
terjéket,  mert  Selmeczbáuyán  ugy  halnak  (14).    Juda  es  Izrael 

38* 


599 


KAKÜKTERJÉK— TEST 


FÉRFI-TEST— H01.T-TEST 


fiOO 


fűidé  kSzSsid  vóltac  teiiélietl  Miiinit  és  Pannag  iBldébSl  való 
gabonából,  olayból  és  teriékbSI,  mellyek  árultac  az  te  soka- 
dalmidbaii  (Kár:  Bibi.  11.133).  Ha  kin  mirigy  vagyon,  végy  elő 
az  angelica  gyökerében  és  azt  aranyal  tőriekben  ad  meg 
innya  (líeytheA:  FivK.  118).  A  doktorok  a  mérges  állatoklxíl 
terjéket  és  egyébb  orvosságot  tsinálnak  (Pázm:  Préd.  129). 
Nyncs  ott  semmi  emlékezet  a  tt'riékről,  bezdvárrol,  orvossá- 
gokról (Lép:  PTük.  III.40)..  Terjéket  avagy  egy  két  falat  lic- 
tariomot  v5t  magához  (Prág :  Serk.  409).  Mi  lehet  kedvesebb 
orvoíiság  mint  a  térjék  (Ker:  Préd.  220).  Dicíérik  az  kigiokiiak 
háiokat  is,  ha  tériekkel  meg  egielitik  (Csauaki:  Dügb.  133). 
Mitbridat  tériaka,  avagy  térjék :  ezek  megpróbált  orvosságok 
(Web:  Amnl,  84).  Nagy  szfikség  vagyon  a  teriék  tsinálásban 
a  viperára  (A&ere:Ene.  212).  Az  éteti  mérget  ha  ki  bé  vette, 
fel-pufl'ad,  de  annac  a  tSrjéc  ellene  áll  (Com :  Jan.  58).  A  mely 
kigyókból  terjéket  készítenek,  igen  megszokták  verni,  hogy 
mérgeket  ki-botsássíik  (Hall :  Pais.  238).  A  szivet  kfll8n  tévén 
terjékkel  meg-kenték  (Hall:  HHist.  11,47).  Az  orvos  iskatulyát, 
de  egy  kevés  jóféle  terjéket  is  kell  belé  venni,  ha  nincs  (TörtT.- 
ni.l59).  Fokhagyma  és  ruta  méreg  ellen  valók,  dió-is  terjékkel 
(Felv:  SchSal.  7).  Száraz  keh  ellen :  terüket  borban  kel  el 
dörgölni  és  a  torkában  tíilteni  (OrvK.  96). 

kakuk-térjék :  anagallLs  femina  ;  gauchhoil  weible  Fuehs  : 
StirpH.  9.  A  pi'iintos  fűliuz  számláltatnac :  tik  bur,  kakuk 
tSijék,  Skflr  gjis  (Com :  Jan.  24). 

Törjókea :  [theriaca  utens;  theriak  gebraucbend].  Hát  ti 
dug  elStt  futó  tőriékesec  hcma  futtok  az  halál  élőt  (Mel:  Jób. 
35). 

TERNYÖ(PA) :  taxus  MA.  ibenbaum,  ta.\baum  PPB. 

TERPENTUíA:  I)  terebinthns  MA.  »rp.sina  laricea 
PPBl.  terpentinhanm  PPB.  Az  terpentina  fa  természeti :  igen 
melegítő,  lágyitó,  tisztító  (Mol:  Herb.  19).  A  balsamfa  tőkéje 
a  terpentina  fálioz  majd  hasonló,  levelei  i)eiiig  az  rutához 
(ACsere:  Enc.  224).  3)  [oleum  terebintbinum ;  terpontinölj. 
Fenyő-fa  neme,  melly  torpentinát  tsepeg  :  larix  PPBl.  Az  terpen- 
tina minden  mérget  ky  fc . . .  Ha  mas  tizet  terjiontinát  mézzel 
őszue  czínalsz  es  azzal  élsz,  'minden  náthát,  niellynoc  faiasat 
meg  gyogyittya  (Mel :  Herb.  19).  A  tömjén,  myrrha,  terpentina 
nedvességi  és  mesgái  bizonyos  élő  fákuac  (Com:  .lan.  21).  Egy 
fazék  teri)entina  (Radv:Csal.  n.397).  Az  torpentinát  főzd  meg 
égett  borban,  mindaddig  főzd,  míg  az  égett  bor  szaga  kifő 
(Kecsk :  ÖtvM.  307).  Végy  3  lot  varga  szurkot,  2  lot  terpentinát, 
2  lot  bak-fadgyat,  olvazd  őszve  ezeket  (Cseh:  OrvK.  47b). 

TESLA,  TÉSOIiA :  temo  Major:  Szót  467.  [deichsel]. 
Három  emelő  rudaltat  és  egy  öreg  tésla  vas  .sikótyújúval  vit- 
tettiik  Szebon  városábini  Vajda  Gáspár  uramnak  h.'izához  (TíirtT.^ 
1.38.5).  Tndgyuk,  hogy  minden  embertől,  járom,  tésola,  jo  eke 
ki  nem  sül  (SzBodó:  SóDics.  B4). 

TEST :  corpus  C.  MA.  leib  PPB.  A  test  bel.ső  részei :  vLs- 
cus ;  levágatott  te.stek :  .strages  C.  A  testnek  megtekeredett 
részei :  *detortae  corporis  partes ;  vizboveszett  testek  :  corpora 
*tiaufiraga ;  az  alatlanság  megerőteleniti  a  testet :  vigiliae  *atte- 
nuaut  corpora;  minden  testem  reszket:  circumtremo  PPBl. 
Uimaggomuc  ez  scegin  ember  lilki  ert,  kinec  ez  nopun  t6.stet 
tumetivc  (HB).  Ver  es  test  semmynemevv  zepleirt  ewbennek  nem 
jegyeznek  (EhrC.  llű).  lob,  hoé  meg  fogdosujui  algukmög  vrat 
elenenon,  lio*  néméghallonc  es  ló^őnc  bozzosagba  menden  testnee 
(BécsiC.  25).  Sceut  Estuan  teste  meglelete  (MiinchC.  8).  Nemde 
na*ob  a  test,  ho^  nem  a  ruha  (24.  44).  Aggyad  a  the  testhednek 
es  veorednek  zeuthseegheeth  tiztelnewnk  (WiuklC.  40).  Mynd 
ezenkezben  a^Kílgattya  vala  ew  zontii  tianak  testéén  való  zenth  sebe- 
kt-'th  (102.  216).  Tastli  zerentb  meg  valaztut  engemet  barmoktul 
(VirgC.  2.  3).  Torkomiiakh,  testűmnek  keduot  kerestem  (9.29). 
Gyakorta  őnnőn  niagat  az  testhro  haytya  vala  ^PeorC.  27).  Kx 


te.stből  ki  ment  vala  na^  ohaytassal  es  zőpőge^ssel  (NádC.  313.'. 
Te  élelmeddel  zegezd  meg  en  testimet  (üöbrC.  66).  Vala  jgen 
zep  zfz  te.stel  (MargL.  25).  Agya  Cristus  mynekevnk  az  ev  zent 
te.steet  eledelevl  (ComC.  171).  0  mely  bolondok  azok,  kyk 
evmagokat  test  /.erent  meg  zeplevseytyk  (239).  Az  ev  teste  en 
testemhez  zerkezet  oltary  zentsegnek  myatta  (412).  Ne  legyetek 
zorgalmatosok  ty  testeteknek,  mivel  fedeztessetek  (JordC.  371). 
Nem  mondatbnak  keltőnek,  de  egy  testli  :  non  snnt  duo,  sed 
ima  earo  (413).  Ez  gyarló  te.stevt  az  az  zent  Damaucost  ugy 
ekeseyte  meg  az  teremteouek  keze  (DomC.  1 28).  Vala  ez  prior 
z?z  elmeyeben  es  te.steben  holta  ntan  es  (315X  Parancola  a 
feiedelőm,  bogi  meg  o.storoznaiak  es  nagy  erős  z*r  foltokkal  a 
meg  taglót  testet  tőrőlneiek  (DebrC.  12).  Sem  testőmuek  sem 
lől  kőmnek  nem  esmértem  meg  rontoit  (28).  Az  6  teste  ellen 
nem  lel  e^ebet,  hanem  íak  zenuedete.ssegeket  (BodC.  10).  Az 
8  feyerseges  teste  meg  veresihtetic  (VitkC.  31).  Oka  az,  hogy 
a  test  zenwedendö  lehetne  es  halandó  (ÉrdyC.  58.  338).  Ky 
őtleteek  az  isteny  feenesseegb  az  ew  zent  testeere  (462.  512). 
Mykoron  Jeswsnak  zent  testet  wenny  akarod,  zerezyed  maga- 
dat annak  elewtte  eegy  heettel  hozya  keezwlny  (ÉrsC.  166b). 
Meltvl  zeplő  uelkfl  zfletec  atte  zízey  testőd  (TelC.  120).  Meg 
iryia  ászt  is,  hogy  minden  emberec  testegbe  feltimiadnac  (Helt : 
Bibi.  ígZ).  Belől  a  testen  ne  ely  vgle,  mert  mc.rges  (Mel:  Herb. 
165).  Lelkemeth  hagyom  az  megh  fezAlth  Jesus  CrLstiLsnak, 
testemetb  hagyom  az  főidnek  (RMNy.  11.218).  Az  test  az  őrdőg 
miatt  rantogattatnan  hol  imide,  hol  amoda  (Bom:  Préd.  237b). 
íme  énnekem  el  kell  mennem  az  minden  testnek  vtara  (Bom :  Evaiig. 
rv.358b).  Az  férfiú  magzatnac  testének  b&re  kőmyűl  metéltes- 
séc  (Kár:  Bibi  I.97b).  Az  testnek  erőtlenséget©  nezue  az  halait 
rettegte  (Fél:  Tan.  267).  Az  részegség  az  egész  testet  reszkete- 
gesse  teszi  (DecsiG:  Préd.  31).  Vérrel  festet  sebes  testét  és 
oldala  mély  sebét  őlelettel  szárasztom  (Zóly;  Elm.  B6).  Christus 
vrunk  az  ő  húsának  testével  békéltetett-meg  minket  (Pázm : 
Kai.  699).  Meg-rettenek  és  reszket  minden  testem  félelmemben 
(Pázm:  Préd.  24).  Egy  test  szerint  való  rokon  (MA:  Bibi.  L105). 
Megh  nem  uynghatnak  vala,  miglen  ez  lialando  testnek  nehéz 
igáiát  magokról  le  nem  ráznáiák  (Lép :  PTük.  I1I254).  Sokak 
ezeknek  testeknek  nisnyasági  (DBón:  Ré.szeg.s.  72).  Mind  lüKik 
s  mind  magyar  te.stek  a  pásiton  hevernek  (Paskó:  ESir.  D). 
A  hí  a  kereket  és  testet  gömböriti  (Illy:  Préd.  1.107).  Még  e 
halandó  és  rothadandó  testben  nyavalygunk,  egykor  osztan  e 
halandó  test  rothatlanságba  őltőzend  (BiróM:  Ángy.  73).  Adgy 
ki  azon  a  szereteten,  mellyel  ember  öli  magát,  testét,  lelkét 
(Fal :  SzE.  520). 

férfi-test:  [menlula;  das  miinnliclie  glied).  Férjfi  testnek 
rendkivfll  való  felállása,  nyavalya :  satyriasis  PPBl. 

folyó-test :  (profiuvium  alvi ;  leibesfluss).  A  kék  lilium  io 
segetsegőt  hoz  has  folya.srul,  gőrteről,  rokkanasrul,  rítlőgésflk- 
r61  es  foIyo  testőkrSI  (BeytheA-  FivK.  1). 

girbegörbe-testű  :  [corpore  distortus ;  missgestaltet).  A  ki 
utálatos,  esúnya,  rút  ábrázatú,  girbegörbe  testfi,  szép  maga- 
visoléssel  a  természetnek  fogyatkozását  helyre-hozza  (Bíró: 
Micae  156). 

holt-test:  cadaver  C.  MA.  [leiche].  Holttest  kenő,  halott 
temető :  pollinctor  PPBl.  Ot  az  holt  testnek  jnadkozyk  vala 
(MargL.  37).  Az  saakot,  kyt  en  eeletembe  vyseltem,  vessed  az 
három  holt  testekre  (ÉrdyC.  56öb).  Veteek  the  zolgayduak 
holth  testyth  etlikekre  menyey  madaraknak  (KesztbC.  206). 
Holt  testec  az  mezőn  meg  sennedénec  (Cseng:  Jer.  B4).  Mezon- 
tiiis  a  melly  embert  szörnyű  kinokkal  akart  ölni,  egy  hólt  test- 
hez kötöztette  (Pázm:  Préd.  1077).  A  szentegyház  élőt  egy  dévan 
szőnyegre  az  vitéz  holt  t^-stok  rendel  vannak  léve  (Zriiiyi:  ASyr. 
76).  Hitelt  nekie  iieí-sétnyomó  gyűrűjének  holt  testéliUI  való 
kivonatásábul  nom  adhattunk  (.Kár:  Élet.  1.61).  Egyik  liolltestől 


601 


KÉT-TESTÜ— TKSTES 


[l'ESTESED-IKl— TESTI 


602 


ellüíshattál  volna  a  miisikra  tizeiili:it  futamatnyi  flildon  (Tl'aly : 
VÉ.  1.79b). 

két-testü :  bicorpor  C.  MA. 

nagy-testü  :  [magm  eorporis;  von  grossem  körpfrbauj.  Tan- 
taliLS  nagy  testí\  ember,  ahoz  képest  nagy  erejfl  (UalhHHist. 
ni.68). 

napi-test :  [.wl ;  sonne].  A  fflWet  a  napi  test  vagy  alkot- 
vány  nagy.'üiggal  follyfll-hallail  (Mad :  Evang.  469). 

nemző-test :  [genitale ;  zeuguugsgliedj.  Szamárnak  nemz5 
teste  (Diai.  179). 

sima-testű :  glabriosu-s  C. 

szaporitó-test :  [genitale;  zeugungsglied].  Az  pogányok 
meg  az  embereknek  minden  kfils5-bels5  tagait  is  el  oztottak  az 
bolygó  csillagokra  es  az  mennyei  jegyekre,  az  .szaporító  testet 
kedig  kivalkepen  Pariapusra  es  Venn.sra  biztak  (Gyarm :  Fel. 
45b). 

szógyénlő-test :  [pudenda ;  seliamglied].  Az  ágyéc  hajlá- 
súiban a  szégyenlő  testec  vadnac  (Com :  Jan.  48). 

szem.órem-test,  szemérmes-test :  1)  verenda,  pndenda, 
naturalia  C.  vei'pes,  verpa,  mentula,  genitalia  membra  MA. 
schamglied  PPB.  Férfi  .szemérem  te.ste:  ririlia;  szümérem  test 
mellett  való  niobozá.s:  pubes  C.  Szemérem  test  nyavalyája, 
mellyben  .szüntelen  fen-ál :  priapismus  PPBl.  Zomerum  te.stők 
olyan  vala  mynt  az  kegyok  (SándC.  38).  Befedezéc  az  8  attyok- 
nac  szomermes  testét :  operuerunt  verenda  patris  sui  (Helt : 
Bibi.  I.D3).  A  tel  oUy  igen  erSs  vala,  hogy  az  szSmérm  teste- 
ket meg  vőmié  az  hide^  az  hadakozoknak  az  táborban  (Helt : 
Krón.  l.SSb).  Isten  azt  parantsolta,  hogy  minden  nyoltz  napi 
firfiunac  szemérmes  testenec  els5  bfir5tskeiet  le  messéc  (Born: 
Préd.  15).  Ha  meg  fSzSd  az  fa  mohát,  az  szfilS  aszszonyallatok 
faio  matraiat  meg  gyogytya  (Beyf heA :  FivK.  5).  Ha  meg  f5z5d 
a  sar  kerepet  ed8s  vagy  mezes  borban,  igen  io  dagadót  z5me- 
rSm  testSt  es  matrat  vele  kStőzny  (75b.  Tel :  Evang.  159).  Az  [ 
tetvek  kezdenek  szemérmes  teste  kSrfll  ki  posogni  (Pázm :  i 
Kai.  191.  54).  Füge  levélből  beihét  tsinálának,  hogy  szemérem  j 
testeket  bé-fedeznék  (Pázm :  Préd.  934).  Az  ágyéc  hajlásában  a  I 
szégyenlő  testec,  szemérem  testec  vadnac  (Com:  Jan.  48).  A  fér- 
fiúi szemérem  te.stnec  első  borit  kornyfil  metélic  vala  (130. 
Szaf hm :  Dom.  73).  Szemérem  testeket  el  akarták  fedezni  (Czegl : 
MM.  210).  A  nienyétnek  ágyéka  és  .szemérem  teste  felette  igen  | 
bfidré  (Misk:  VKert.  237).  3)  [testiculi;  hode].  Az  kinec  szemé- 
rem te.ste  meg  tőrSttetett  vagy  el  metzetet,  ne  .számláltasséc  az 
wrnac  gynlkőzetibe :  non  intrabit  eunnchus  attritis  vei  ampu- 
tatis  testiculis  et  abscüso  veretro  ecclesiam  domini  (Kár:  Bibi. 
1.179). 

tetetes-test :  corpns  fantasticum  NémGl.  195. 

Testebeli :  [cnidus ;  roh].  Az  száraz  malaczot  ngy  megfőz- 
heted mint  a  nyers,  testebeli  malaczot  (Radv:  Szak.  74).  T6.ste- 
beli  vizákat  6  darabot  vettem  (Radv:  Csal.  111.29).  A  hering, 
mellyet  újonnan  fognak,  mikor  még  leves  és  testebeli,  a  piszt- 
rángoknak édességekhez  kőzel-vét  (Teleki:  FLél.  52). 

Testeeske :  corpusculum  C.  MA.  leibchen  PPB.  Oh  édes 
Jézusunk  mely  hamar  szenvedtél,  mert  te  tostecskédnek  belet 
nem  lőlhettél  (Thaly:  VÉ.  17Si.  Saurns  nevű  paripárul  kezdé  a 
beszédet,  tellyes  testecskéjét  dicsőséges  szókkal  kezdé  magasz- 
talni (Fal:  NA.  121). 

Testes :  1)  corporeus,  corporalis  C.  leibhaftig,  körperlich 
PPB.  Legeen  testessé  az  en  zyvem  es  (ComC.  92).  Myndden 
testes  lelkeknek  eresseghes  y.stene  nem  de  mynd  reayok  ha- 
raghwzol-oe  (JordC.  155).  Ky  ad  eledelth  uiynden  testvvs  allath- 
nak :    qui    ilat   escam  omni    canii  (KeszthC.  377).   V:idnac   egi 


testes  állatoc,  vadnac  fSIdi  testes  állatok  Is :  corpora  caelestia 
ot  corpora  torrostria  (Helt:  UT.  x8).  Minden  testes  meg  láttia 
az  iduSsseget  az  az  minden  ember  kozzfll  lesznek  választottak 
(Mel :  SzJán.  384).  Testes  szőrös  őrdőgők  (432).  Az  isten  diczö 
felsége  meg  gyaláztatik,  midőn  az,  az  ki  test  nélki^l  vagyon, 
valamelly  testes  dologhoz  hasonlittatic  (MA :  Tan.  74).  Isten 
ábrázolt  és  formált  testes  teremtett  állatokat  (Com :  Jan.  3).  2) 
corpnientus  C.  MA.  [vvolbeleibtj.  A  kűlsö  tekintett  .szerint  né- 
raellyec  testesec,  húsosac  és  kővérec,  egyebec  vékonyoc,  kar- 
esuac  (Com :  Jan.  53).  Az  emberek  közt  is  a  nagy  termctfl  és  tes- 
tes óriá.sok  érdemekre  nézve  néha  kisdedek  és  törpék  (Fal : 
UE.  379)  Az  óriásokra  ez  a  nevezet  testes  tagok  magas.ságára 
nézve  ragadott  (Moln :  JÉpül.  46). 

[Testesed-ik] 

meg-testesedik  :  [incarnor ;  zu  fleisch  werden].  Szüntelen 
nyughatatlankodik  benne  a  rosz'a.ság,  megteste.sedik  benne  a 
gonosz  (SzD;  MVir.  116). 

Testésít :  corporo,  incorporo  MA.  einverleiben  PPB.  A  város 
insurgensei  a  megyéével  testesittettek  (Njr.  XII.416). 

be-testesít :  [incorporo;  emverleiben].  Be  testesite  őket  a 
tőb  .szMzszockal  es  az  orszagnac  tagiaiuá  tőué  őket  (Helt : 
Krón.  59b). 

egybe-testesít :  concorporo  C. 

meg-testesít :  1)  (iucarno;  zu  fleisch  machen].  Te  zent 
alazato.ssag  istennec.  fiat  meg  testősitetted  (NagyszC.  267).  8) 
corporo,  incorporo  C. 

Testesség :  1)  corporatio  C.  [leiblichkeitj.  Az  hA  gy.irlo 
teste&seglieenek  ydeyn  ymaczagokat  es  kenyerghesőket  aldoz- 
wan  annak,  ky  htoet  megh  zabadoytljathnaa  az  h:dalbol  (JordC. 
806).  2)  corpulentia  NémGl  109.  C.  MA.  die  grösse  des  leibes 
PPB. 

Testesül.  Testősfdt :  corporatus  C. 

el-testeaül :  [corpus  fio ;  zu  leib  werden].  Az  kynyer  es  az 
bor  el  waltozyk  ees  el  testesNvi  wrwnk  Jesws  Crystw.suak  ter- 
mezeth  zereuth  walo  testeewe  es  werewe  (ErsC.  560). 

meg-testesül :  1)  [ineirnor;  zu  fleisch  werden).  Vram 
Ihus  halath  adok  the  neked,  ky  ez  vfylagnak  yiluesseglieyerth 
chwdakeppen  akaral  megh  thestősAlni  (PozsC.  33).  Leanzo 
zarmazec,  melbe  istennec  fia  meg  te.st5s?le  (TelC.  73).  Cak  az 
íiv  i.stennek  kellene  megh  testő.sőlnie  (TihC.  213).  Sok  idő  múl- 
ván el  jőve  ez  mag  mi  idvösségünkre,  szűz  Máriátul  megte.ste- 
sflle  mi  épülésünkre  (EMK.  11.202).  Az  atyának  egy  fia  a  mi 
idvös-ségünk  .szerelméért  meg  akart  testesülni  (Illy:Préd.  1.2) 
2)  [augesco;  anvfachsen].  Meg  testesülvén  a  vétekkel,  egy  fer- 
tőből a  másikba  hanyatolván  kiniéletlenül  fársángoskodik  (Fal 
NU.  261).  Meg-testesül  vélle  a  sok  gonosz  szoká.s,  lelkébe  nemzi 
magát  minden  fertelmesség  (SzD:  MVir.  429). 

megtestesülés:  [inc<arn,itio ;  fleischwerdungj.  Sem  walamy 
ev  róla  nyluan  nem  iratot,  h.anem  chak  azok,  kyk  valanak 
istenfyanak  meg  testesevleserevl  evtevle  (CornC.  8).  Az  urnák 
szenvedése  pálma  vasárnapjára,  amaz  megtestesfilése  a  mai  va.sár- 
napra  tartozik  (Mad :  Evang.  6). 

Testesülós :  corporatio  MA.  die  annehmung  eines  leibes 
PPB.  Chak  azok,  kyk  illetyk  isten  fyanak  t6st[es]elev,set  es 
egyéb  myelK-evdetyt  (CornC.  7).  Titok  volt  az  igének  te.stesülé.se 
(Pázm:  Préd.  182.  Pázm:  KT.  486). 

Testetlen:  incorpor,  incorporalis,  mcorporeus,  asomatiis 
MA  leiblos,  ohne  leib  PPB.  Az  angyalok  testetlenek,  halandó- 
ságtól mentek  (Pázm:  Préd.  65). 

Testi :  corporeus  C.  corporalis  MA.  leihlich,  körperlich  PPB. 
Te.sti  kenyér:  panis  materialis   (NémGl.  182).  Thesthi   érteim 


603 


[TESTÜL)— TESTAMENTUM 


TESTAMENTOMI— TESZ 


604 


zerenth:  secuiidnm  seiisum  litteralem  (358).  Ad  ty  nektek  testj 
zewksegtekreulualo  segedelmet  (ElirC.  106).  Ky  menden  testy 
lelke-seknek  vralkodoya  (147).  Zeiit  zellet  loz.-illa  ő  roiaia  testi 
zömeiben  milient  galamb  (MüncliC.  114).  Testi  tflznec  évyta.<ia 
(GiiaryC.  .'5).  Tekeciithe  zc-nth  Petírre  thastj  zemmel  (WinklC. 
172).  Testi  atiamat,  aiiiamat  rifim  tizteltem  íVirgC.  R.  10.  37). 
Semmy  te.«tyeket  ne  kevanyon  (CornC.  42).  Testi  bflnbpn  akara 
eyteiii  (DebrC.  7).  Ez  el  mwit  napokban  zologatank  lelky  t&sty 
feelelemi-81  (ÉrdyC.  34).  Eteelnek  niyatta  ne  legyen  testy  erenk- 
nek  meg  neliezvVle.se  (ÉrsC.  377).  Hálátlan  voltam  vram  ysten- 
npc  aiandokirol  lelkiekről  es  te.stiekr5l  (VitkC.  30).  Engedyed, 
hogy  elmey  e.s  te.sty  erek  ege.s.seggel  ei'í'lyenk  (KesztbC.  436). 
Az  te.sty  tyz  mindín  rosdat  megh  emezt  (TihC.  10).  A  raelytek 
niondya ;  En  Pale  vagyok,  a  nia.stok  penyg :  En  Apolloy,  nem- 
de tftstyek  vattoky  (Komj:.SzPál.  132).  Semmibe  ninchen  a 
bodogsag,  sem  a  testi  gyínySrflsegbe  (Ilelt:  Bibi.  I.fl).  Testi 
hnlalual  ballyimk  meg  inkab  es  az  hegy  alat  roshaggyunk 
(Mel :  SzJán.  197).  Meg  foztatanac  testi  ruliazattyoktul  is,  hogy 
ki  latfas.sanae  .szomermetes,segek  is  (Boni ;  Préd.  457).  Az  szege- 
nieknek  valamit  szjikaszon  az  fi  te.sti  marliaiabol  (Fél :  Tan. 
505).  Minden  e.szek,  kedvek  csak  a  testiekre  vezet  (Pázm :  KT. 
82).  Meg  la.ssatok,  hogy  te.sti  gondolkodás  ebben  meg  ne  iáezot- 
tjuison  (Zvon:  Osiand.  41).  Davidnac  testi  birodalmat  lelkire 
vAltoztattya  (MA:  Bibi.  1.47),  Szállok  az  nr  Lstennek  te.sti  áld.-i- 
sj'ira  (KTiSr?  As.sz.  10).  Az  az  ember,  ki  a  testi  gySnyőrfisegnek 
rut  posadékában  fekszik,  disznónak  hivattatik  (Illy:  SzÉI.  1.37). 
Az  éhes  ember  a  testi  eledelhez  és  a  szomjntt  a  fris  vizhez 
szokott  kívánkozni  (Vajda:  Kriszt.  1.685). 

ITestül] 

Testülés  :  [incarnatio  ;  flel.scliwerdung].  Zikseg,  ho^  vronk- 
nak  testfliset  hiven  hige  (DíSbrC.  58). 

Teslrvér  (lest  és  vér  Bod:  Pol.  117):  1)  [consangviuitas ; 
bhitverwandtschaft].  Hatféle  házasságot  tiltot-meg  a  természet 
tSrvéiiye :  a  testvér  szerént  való  atyafiakét,  a  Búét  annyával, 
az  atyáét  leányával  (CzegI:  MM.  277).  Tekintve  Nagyságod  a 
mi  idvezitít  hitiiiikhiiz  való  köteles.ségét,  melly  nagyobb  a  tast 
és  vi-r  atyafiságnál  (Bod:  Pol.  117).  2)  [i-onsangvineus ;  blut- 
vervvandt].  Melly  világ  szegletin  ti  akartok  élni,  holt  uratok 
mellől  ha  l'(;gtok  szaladni  és  testvér  fiával  ak.'irjátok  hadni 
(Zrinyi  1.56).  Cionosziil  kezdett  itilni  Kain  Abel-felól,  Mój.so.sről 
maga  te.st-vér  nénnyo  és  iná.sok  (llall:Pais,  277).  A  tolmátstól 
elvetlék  a  fejét ;  a  moldvai  vajda  testvér  iitso  lévén,  tudom, 
hogy  most  .szepeg  (Mik :  TürL.  399). 

egy-testvér :  [consangvineiis ;  ge.schvvisterlicli].  Két  egytest- 
vér  as.szony  gyermeke :  sobrinus  PPBl.  A  ki<:  azon  edgy  nem- 
zetsegbfil  valóc  és  edgy  má.shoz  vérrel  foglaltattao,  edgyeknec 
és  egy  test  véreknek  mondafiiac  (Com:  Jan.  119).  Én  is  azon 
hazának  fia  és  Nagy.ságodnak  egytestvér  attyafia  vagyok  (Illy: 
Kat.  Elíb.  2).  Maradtunk  volt  .szegén  ati'ámtúl  egy  testvér-atya- 
fi:ili  bánrum  (TörtT.-  IV.  100).  Karkas  Mihály  .szfllluit  atyjának 
ogy  testvér-atyjali.-i  Farkas  István  hitszegé.sével  Kegyelmednek 
conferáltuk  (KákF:  Lev.  389). 

tJüSTAL  (tostamento  lego ;  vermachenj.  Ninisen  ju.ssa,  hogy 
valakinek  testállia.sson :  nulla  est  ei  testamenti  *factio  PPBl. 
Ez  olyan  eiuljcr  volt,  hogy  a  hol  egyszer  jól  tartották,  núndjiirt 
annak  t&st;ilta  vagyonát.  1759  (Hazánk  1.221).  Felasen  testál- 
tatott volt  magának  vele,  de  utolyára  igen  szamár  módia  visel- 
vén magát  a  nagyatyja  kiiriil  Somai,  tostamontumát  revocálta 
(378). 

TÉSTAMiüíTOM  (Ualamontmn  MA.):  diatheca  C.  tes- 
tiuueutum  MA.  tostauiont,  erbvermiichtuLs  PPB  Testamentoin 
nélkül  megholt:  intestatu-s  C  Tliyzek  en  teneked  testameutlio- 
mot  (DebrC.  502).  O  myncmew  isteny  tctrtanieiitom  leen  ez 
zorelmos  atyamffyay  (LrdyC.  325).    En  zent  angyalom  tenekeil 


ayanlom  mynden  akaratomath  es  kewansagymat  testanieiitom 
zereut  (ÉrsC.  266b).    Az  én  fiaimnak   hagyom   testamentumban 

(Monlrók  111.65).  Parancsolatot  adott  volt  ()  felsége  Pesty 
Fereucz  uramra,  hogy  az  szekeres  lovakat  megadnája,  az  mel- 
lyeket  énnekem  az  én  szerelmes  uram  testamentomban  hagyott 
volt  (LevT.  IL57).  Mig  az  ember  aszen  van  c«  az  betegség 
miatt  fSlSteb  el  nem  nehezedet,  tegien  tastamentomot  (Fél :  Tan. 
504).  Testamentumban  annyának  liagyá  szent  Jánost  (PAzm : 
Préd.  139).  Testamentomot  kel  .szerezni  vagy  egyéb  kötelessé- 
girül,  adóssjiginil  rendelni  (Pázm:  Imáds.  251).  Elméinl)en  egész 
ember  lévén  teszek  illyen  testamentomot  (Oér:  KO.  111.375). 
Testamentumot  t5tt,  melyet  íratott  a  genevai  notáriassal  (CzegI : 
MM.  208). 

Testamentomi :  testamentarius  MA.  zum  testament  dien- 
lich   PPB.   Az   uy   tastamentumi  papságh   csak  a  Christasuak 

tulaydonittatik  (VárM:  Szfiv.  165). 

Testamentomos,  testamontos :  (tesfis  qui  conscríbendo 
tastamento  adest ;  test-iment-szeuge],  Hallia  megh  Kegelmetek, 
az  megholt  Bakos  Balasne  eltében  minemű  tastimentomoth  teth 
volt  iambor  testamentamo.sok  elöt  (KMNy.  IIL68).  Az  néha; 
Dobos  Gergel  testamonto.ssi  kirtik  engem,  hodgi  az  ew  fiat  en 
hozgiam  Becbe  vidgiem  (72). 

TESZ,  TEBZEN,  TÉSZIÜí  (Um  LevT.  1142.  tói  Kulcs  : 
Evang.  33).  í<n  Tel :  Evang.  11.106).  ííenk  ÉrdyC  516.  tini  Sylv  : 
UT.  L133.  tóifludí  Illy:  Préd.  11.487.  í«u6  Helt:Me8.  21.  ítzzek 
DebrC.  271.  <«2zen  DebrC.  300.  thee\  ThewrC.  111.  thtea  JordC 
358.  íAMsek  RMNy.  U.28.  thywm  LevT.  1.264.  íízek  LevT. 
1.279.  íwren  Sylv:  UT.  1.133.  iíuek  46.  ííu§k  27.  <min  13S.  Ute 
Görcs:  Máty.  20.  Ml  CzechC.  31.  teuA  EhrC.  55.  íód  DöbrC.  24. 
/lited  VirgC.  55.  í.'ttel  ÉrdyC.  513.  iM  Sylv:  UT.  1.31.  íilok 
87.  <út5k  11.72.  Mttenek  RMNy.  11.50.  mí.'i'ek  MünchC.  148. 
DebrC.  374.  Fal:  Const.  853.  mcíiesz  Helt:  Háló.  204.  Bora: 
Préd.  23.  mirrez  Beytlie:  Epist  79.  meczea  DecsiG:  Préd.  26. 
Megy:SzAÖröma  258.  miUzon  GKat:  Válta  11.835.  fiKcaínk 
Ozor:  Christ.  129.  361.  metzmxc  Born:  Evang.  192.  megyszfmV. 
Szál:  Kron.  677.  meísetek  MNyiI:  Zsolt.  54.  mfcoenek  Ozi>r: 
Qirist.  19.  GKat:  Válts.  11.175.  meczm  Born:  Evang.  1263.  melr 
í:eue  Csákt:  Asn.  9.  MA:SB.  153.  mfc^jroc  MiinchC  139.  Lép 
PTük.  L209.  meyíen  Istvf:  Volt.  6.  medgyen  Pós:  IgazB.  1.374. 
mcgtfyenV.  I^evT.  1.317.  megghiK.  GuaryC.  57.  mtgyhK  Helt:  Me«. 
73.  meggy^iwk  ,IordC.  772.  Ápol.  19.  Pázm:  Préd.  331):  1)  facio 
MA.  machen  PPB.  Jol  tewd  fyam,  hogy  hewl  fráter  Fferencz- 
nek  (EhrC.  551.  Eu  megzerzera,  nij-t  kellyeii  tennetek  U38b). 
Joltíittó  isten,  ki  éreztet  tégedet  aimép  elit,  bog  te  adnád  azt 
mnkezeiiicbe  (BécsiC.  35).  I  lestér  méudénéket  vjjan  tózen  vala 
mént  az  időben  zorgalmazikuala  (54.  4).  Monduc  eu  zolgani- 
nac :  téd  ézt  és  tézi  (MünchC.  27.  23.  35).  Tegyed  vram  iaten, 
hogy  wehassek  lelkSt  (OzecliC.  36.  31).  Méltatlan  haragntam, 
kyt  sem  ok  sem  igassag  som  tArueny  nem  atta  volna  tennem 
(VirgC.  9i.  A  mjl  mondanak  zaiwkal,  azth  nem  tazy  tete- 
menyekel  (38).  Kezde  azt  gondoiny,  myt  az  nap  t&t  volna  (85). 
Az  vvr  isthon  az  the  zarándokoddal  ees  irdalm.izzon  ees  yol 
tliegen  (PeorC.  14).  Nem  tii^éa  a  zfil8  azzoíiiallat,  mit  tegen  a 
nag  keserűségért  (NádC.  347b).  Beleasek  a  verembe,  kit  tót 
vala  (DöbrC.  8)  Ha  az  nyers  fan  ezt  tezic,  mi  lozen  az  azio- 
nac  dolga  (VitkC.  86).  Josetf  tTel  serkenwen  hí.'  almából  v^ 
thoeu  mynt  vr  istennek  an<^la  meg  paranczola  (JordC.  358). 
Ky  kediglen  teyoudy  es  wg  tanoytand  (366).  Nem  ulnastatok 
ee,  myt  teen  Dawid  (38S).  Myt  teegy\<Tik,  hogy  ystennek  dol- 
gath  tegyek  (644).  Tudom,  hog  adhagja,  de  nem  zokta  tenny 
(DomC.  243).  Eit  a  uagi  zenuedet&üsegert  tezi  vala,  mert  gioin- 
rat  igűn  failalia  vala  (Debi-C.  157).  Azt  kedeeg  teezy  vala,  ho^ 
yukab  meg  zónnoenek  felóle  (ÉrdyC.  637).  Mynd  ezeket  eo 
ydwessegemert  zSrzol  as  tSd  (ÉrsC.  64).  Einmyt  tee  tlii>z,  meg 
sem  te  dolginl,   mert   ez  yllet  feryliat   (46ÜX   Tegyed,  Inigy   te 


605 


TESZ 


TESZ 


606 


annyadlioz  zerkeüteseii  engemet  te  zent  zerelined  (GömiiryC. 
163).  Tlied  te  z.olgaydatli  erSk  dj  diewsopben  koroiiaztatuy 
(ThewrC  262).  Tegitek,  bog  kisz  leseu  az  vr  istennek  vta  (Sylv ; 
UT.  1.5).  Miivel  liogy  iol  t5t  vólua  a  kégymial  (Helt :  Mos.  83). 
Jer  el  velflnc  és  jól  tésKÖnc  veled  (MA:  liibl.  1.129).  Ez  jáit 
széllel  és  jol  t5tt  s-gyogyétott  meg  sokakat  (Zvon :  Post.  1524). 
Hogyha  ti^sz  kivel  jól,  még  érette  megszól  (Kisv:  Adag.  412). 
Neliéz  azt  tenni,  hogy  egyesedjenek  az  nemzetek  (Thaly :  Adal. 
1.165).  Nem  volt  mit  tennem,  most  étszaka  el  kellett  hozatnom 
az  ágyi'ikat  is  (Bercs :  Lev.  29).  —  M  e  1 1  z  e  c,  mettzünc  pro :  mit- 
taszflnc,  mittegyíinc:  quid  facereni,  qiiid  est  opns  MA.  Tudom 
meííek,  hog  mikor  eltauoztatandom  e  folnagsagtol,  fogag^anac 
engemet  6  hazokba  (MünchC.  148).  No  tudom  teczec,  esmeg 
el  haza  terSk  (DebrC.  374).  lm  vgyan  is  meg  kell  halnom, 
mettzec  az  el.s6  szfileteéggel  (Helt :  Bibi.  I.L4).  Bezzeg  szép  álla- 
tot találtam,  de  metzec  vele  (Helt:  Mes.  10).  Metszek  az  szoros, 
keménységes  és  sanyaruságos  élettel  íPázm:  Kai.  204),  Hát 
bizony  mind  hamússak  lesznek  s  mettszfik  vélek  ( Veresm :  Lev. 
267).  Metszek  az  árnyék  világgal  (Fal :  Const  853).  KSuyuet 
kéuánszé,  metzesz  vele  (Helt:  Háló.  204).  Ezzec  megvtállác 
tanjiczodat,  metzesz  (Helt :  Mes  54).  Mettze.sz  Christns  erdemé- 
nél (Bern :  Préd.  23).  Miccez  az  magad  koplalásánál  (Beythe : 
Epist.  79).  Metszesz  úgymond  ezzel,  nem  kell  az  fiadnak  (Egyes- 
Élet  A2).  Metzczesz  hát  még-is  az  isten  tisztességével  (Czegl : 
MM.  111).  Metzesz  a  szent  olajjal  (86).  Meezen  az  a  fSld.  a 
hol  az  egész  nep  a  feiedelmekkel  részegeskedik  (DecsiG:  Préd. 
26).  Lássa  immár  az  jó  páter  Vasarliellyi,  mettzen  (Megy : 
SzAÖröme.  258).  0  mi  nyomorult  lelkek,  kiknek  pokol  ké.szit- 
tetett,  niitszen  az  Adam  szegény  s  hová  hajtsa  fejét  (GKat : 
Válts.  11.835).  Mettzen  o.sztán  várral,  mettzen  cbá-szársággal,  ha 
ezt  be  töltény  akarja  haraggal  (Zrínyi  ILSOV  M  e  c  z  S  n  k  hat 
a  io  chelekSdettel  (Ozor:  Christ  129).  Metchínk  haat  ah  zent 
írassál  is  (361).  Metzúnc  enni  soc  bizonsagual  Christns  felSl 
(Bom:  Evang.  L92).  Hát  meczünk,  mit  cselekeszünk  már  tovább 
íSzal :  Krón.  6571  Hát  megyszflnk  immár  s  mit  te.szünk  (677), 
Metszünk  a  mi  életűnkel  (Megy:  3Jaj.  IL109b).  Metszünk  a  két 
színnel  (Pós :  Igazs.  U.451).  M  e  t  z  e  t  e  k  ti,  kik  az  istennek 
nevét  heaban  fel  vSttetek  (MNyil:  Zsolt  54).  Meccenek  a 
doktorokkal  (Ozor:  Christ.  19).  Immár  kezekben  a  praeda,  met- 
szenek véle,  bé-viszik  a  városban  (GKat:  Válts.  11.175).  M  e  c  z  e  t 
isten  az  szouaruannyal,  meg  mondom  (Born :  Evang.  L263). 
M  e  1 1  z  e  n  e  ilyennel  (Csák :  Assz.  9).  Metzeue  az  fősuény  eb 
az  pénzel  (MA :  SB.  153).  M  e  g  g  y  e  c  pro  :  mit  tegyec :  quid 
facerem  MA.  Meggec,  hog  nincen  houa  takariam  en  ^mólci- 
met  (MünchC.  139).  Jay  meggek  es  houa  leg:ek  (NagyszC.  70b). 
Tahat  meégec  il  nag  kegossegSs  aíia  (141).  Elbusula  a  férfiú 
a  két  tanáts  miat  és  monda:  Megyec  (Helt:  Mes.  396).  Medgiek, 
hogy  magamat  ettűl  meg  ohassam  (DecsiG:  Préd.  39).  Jaj  hová 
legyek,  oh  i.stenem  már  medgyek  (Balassa:  Ének.  61).  Medgiec, 
ha  6  vétet  en  ellenem,  kárt  tSt  eu  nekem  (Kidcs:  Evang.  417). 
De  ha  beléd  repfllStt  immár  lelkem,  medgyek,  mert  tsak  hoz- 
zád siet  beszedem  (Eny:  Gizm.  21).  Oh  jaj  medgyek  már  én, 
bizony  te  vagy  amaz  második  Jáson,  én  pedig  az  második 
Medea  (Tess:  SzMag.  E6).  Medgyek  a  fiam  felól  (Káldi:  Bibi. 
11.243).  Medgyek  azért,  mit  mivellyek,  holot  enni  vétket  csele- 
kedtem (Lép:  PTük.  1.209).  Meggyek,  mikor  el  i8  Ítéletre  az 
isten  (n.195).  Nem  tudom,  medgyek  (Apol.  30).  Nem  tud  vala, 
m  e  g  i  e  n,  szaua  igen  esek  (Istof :  Volt.  6).  Medgyen  az  eleuen, 
ha  az  holt-is  mozog  (Megy:  SzAÖröme.  272).  Medgyen  ember 
a  tSvissek  kSzStt  lévén  és  szurkáltatván  (Pós :  Válasz.  7).  Búsul 
a  praetor  kedves  feleségének  illyen  állapottyán,  nem  tudgya, 
medgyen  (Pós :  Igazs.  L374).  Ha  az  el  fogand,  m  e  ^  g  5  n  c  az 
vtan  te  nekSd  (GnaryC.  57).  Bezzeg  navallyássul  vagyon  dol- 
gunk, megyŰDC  (Helt :  Mes.  73).  A  pásztoroc  igen  bánkoduán 
rayta  moniinac:  Megyfinc  (349).  De  hitnaíi  póroe  laknac  itt, 
hogy  sem   kaukorikot  sem  vedret  szSrSznec  melleié,  megyfinc 


(371).  Soha  nem  tudom,  Meggouk,  az  ormautli  mindunwth  be 
waktak,  .sohannaid  hozauk  semtny  elessél  nem  jwhetiiek  (LevT. 
1.317).  Vigyünk  áldozatot  NeptinuLsuak,  taláin  meg  jelenti, 
mcdgyfink  mi  az  lónak  (Huszti:  Aen.  8i.  Meggyfinc  neki,  ha 
valakic  azt  keuántac,  hogy  vg  temetfts.sonec  kaz<lag  apacza 
ruhába  (Tel:  Fel.  113).  Jut  mindennec  re.vz,  az  keresztte;  med- 
gyfine  tahát  ez  igy  lenen  (Tel:  Evang.  1.115),  Medgyünk  mi 
szegények,  kik  tudatlansággal  meg-köruyékeztettünk  (Pázm ; 
Préd.  1191).  Yngyen  sem  twgguak,  meggyének  (JordC. 
772).  Nem  tudgyác  vala,  megyének  (Helt :  UT.  V8j.  Meggyének, 
ha  az  attya  az  fiával  meg  sententiazfatik  (Ver;  Verb.  348). 
Ifin.ságban  kell  az  isteni  szolgálathoz  kezdeni  és  medgyenek,  a  kik 
kés6u  kezdik  (Pázm:  Préd.  331).  Nem  tudnak,  megyének  (Apoll. 
19).  3)  ponc  C.  MA.  setzen,  legén,  stellen  PPB.  Légiek  zabád 
vele,  hova  tezem  (V'irgC.  27).  Vrunk  Jesus  teue  az  A  labayt 
zent  F'erencznek  labayra  (34).  Az  farkas  az  vV  iob  labat  fel 
emele  es  teue  ez  zent  atyának  kezébe  (56).  Lássad,  hog  oda 
valamy  nemev  illatot  anagy  kenetevt  ne  tevtenek  legének 
(MargL.  106).  En  íteletemet  es  en  igémet  tód  itiló  zegbe  el8l, 
ki  igassagot  ítilz  (DHbrC.  24).  Kyk  ev  alayok  három  párnákat 
es  teznek  (ComC.  88b).  Meg  pattan  minth  a  túzbe  toth  fazék 
(DebrC.  600).  Ted  hywelyeeben  te  tórSdet  (ÉrdyC.  548),  A  hájas 
breviárt  felvészed  és  a  szatyorba  a  palaczk  mellé  teszed  (RMK. 
V,222),  Vtol  ismét  ollyan  számot  tédgy,  mint  az  első  hellyen 
való  szám  (Helt:  Aritm.  H6).  .SzSuemre  téuéd  az  kezed,  meg 
bátoritál  (Dee.si:  Adag.  189).  Nem  tudgya  hová  tenni  s  azért 
adgya  (223).  Az  tehénhús  pecsenyét  nyársra  fel  vonjad  és  a 
tfizliöz  tegyed  (Radv :  Szak.  24.  65).  Az  feisze  az  fánac  tövére 
vagyon  tétetve  (Zvon :  Post  1.32).  Igyekezik  vala  rayta,  hogy 
attyának  kezét  Ephraimrol  le  veiméie  és  első  .szülöttére  Mana.s- 
sé.sre  tennéie  (Lép :  PTük.  11.295).  lm  sapkát  t5t  fejében  e  jám- 
bor (Czegl:  BDorg.  195).  A  fejedben  tegyed  bodros  süvegedet 
(Thaly:  VÉ.  n.259).  A  bslcs  az  ellenkező  vélekedéseket  mérő 
serpenyőbe  teszi  (Fal :  UE  507).  Itt  forralják  ki,  a  mit  otthon 
a  tflzhez  tettek  (Fal :  TÉ.  774).  3)  [creo,  condo ;  erschaffen).  Te 
tStted  fSldnek  menden  határit  (AporC.  29).  Mert  5ue  tenger  es 
8  t8ft5  azt  (55).  Mert  vr  tbet,  theremthet  mynketh  (WeszprC. 
137).  TegyiSuk  embert  my  kep\í'nkre  es  hasonlatossagliynkra 
(JordC.  7.  TihC.  94).  Nehéz  agh  lóból  poi-ozkát  tenni  (Decsi :  Adag. 
13).  Az  istemiec  lehetséges  volt  az  vesz.sz8ből  kigyót  czinálni 
és  viszontag  az  kigyóból  vesz..sz8t  tenni  (MA:  Tan.  1401).  4) 
[contineo ;  aasmachen,  in  sich  enthalten).  Három  zaaz  eztendSt 
teett  vala  (ÉrdyC.  514b).  Három  ees  evrt  nyolczat  tezen  (Pesti : 
Fab.  9).  Mynd  azys  sem  tewth  zaz  forynthnak  felethew  (LevT. 
1.15).  Czak  fél  annyt  tészen,  az  mennyit  az  liiiia,  melly  fellyűl 
raita  vagyon  (Helt;  Aritm.  0).  Egy  log  olay  annyit  t8tt,  a 
mennyi  hat  tikmony  hayba  férne  (MA;  Bibi.  I.lOl).  Némellyek 
teszik  a  tizen  két  ég  jeleknek  állatit  (Com:  Jan.  8).  Egy  batka 
tészen  2  fillirt  (Pracf Aritm.  12).  5)  [reddo,  efScio ;  macben].  Az 
istennec  ihlése  teszi  az  bSIczeséget  (Kár:  Bibi.  1.531).  Az  vvrnac 
áldomása  teszi  az  kazdagot  (Born :  Préd.  397).  Nem  minden  fél- 
szeg vélekedés  tészen  menten  eretneket  (Czeal:  Japh.  121).  Igen 
szép  fodoná  tészí  a  férfiúnak  ustSkét  (Misk :  VKert.  285).  6) 
[indico,  significo ;  bedeuten].  Zent  Hwgo  pyspek  meemiyey  latast 
lata ;  az  iambor  pyspek  azon  chodalkozeek,  myt  akarna  teenny 
(ÉrdyC.  579).  Oluasd  meg  akar  mellyiket  ez  három  rend  kSz- 
zfll,  mind  eggyet  tészen  (Heti :  Aritm.  F6),  Ábrahám  aimit  tészen 
mint  soc  nemzetségeknec  attya  (MA:  Bibi.  1,14).  Gomer,  mér- 
télinec  neme,  annyit  tőtt  mint  az  mit  mi  szapúnac  nevezflnc 
(64),  Ábel  név  azt  teszi,  hoey  siralom  (Illy:  Préri.  L46b).  Bezeg 
te  sem  tudod  ám  azt.  mit  tészen:  ismerd  meg  magadot  (Thaly : 
Adal.  I.S6).  Toaletta  annyit  tészen  mint  egy  tüliör  alatt  állani 
szokott  kis  asztalka  (Fal:  NA.  128).  Haszontalanság  volna  és 
szinte  aimyit  tenne  mint  Athénát  bagolylyal  kinálni  (FahNU. 
321).  Tár  vagy  tavar  eleinknél  annyit  tett,  mint  kints  (Sí.  Elflb. 

m 


607 


TESZ 


TKSZ 


608 


[Szólások].  Vmihez  tesz :  Ne  tégy  az  5  beszédéhSz:  ne 
addas  iiniilquam  veibis  illius  (Kár;  Bibi.  I.G21).  VUn  lesz:  Hogi 
meg  latnain,  mynt  tennének  vronk  Jesusson  fWeszprC.  72). 
Az  Illyés  elifttt  es  meg  nem  esmérek  útet,  bnnem  azt  tiuek  fi 
rayta,  az  mit  ig;iz  szinte  akarának  (.Sylv:  UT.  127).  Vkintk 
tesz :  Ezekre  mind  tartoztam  volna  es  kelet  volna  tennem  ennen 
1  0 1  k  e  m  n  e  k  h  (VirgC.  10).  Azonkeeppen  teen  zent  János- 
n  a  k  (ÉrdyC.  521b).  Vmire  tesz :  En  most  t  w  1 1  a  r  a  tezem 
K.,  bob  5  felsége  megh  nem  oltalma-ss  (LevT.  1.84).  Vmiröl 
tefz :  Meggondolja,  mint  fészen  az  akadékokról,  lígy  fog 
hozzá  (Fal :  BE.  604).  Taiiátsos  ezen  emberi  t  s  a  1  a  t  k  o  z  á  s- 
rúl  tennfliik  (Fal:  UE.  458).  Hogy  az  ébségriil  tegyünk, 
nem  telik  sokb.í  (Fal:  SzE.  519).  Ha  mind  beke.seggel  el  zen- 
ueded  az  raytad  tfitt  bnzzusagot,  sukkal  tS bbet  teznek  te  r  a  y- 
tad;  te*  azerí  róla,  aF  bozzut  (BodC.  14).  Mit  tehetek  róla, 
ba  kfllilmben  eset  (Decsi:  Adag.  170).  Tálam  bánod,  tégy  róla 
(Mon:  AiK)!.  317).  De  mit  tehetek  róla  (MouTME.  VI 330).  Tígy 
róla,  ba  bánod  (Fal:  NE.  83).  Vmit  tesz:  Adomanoc,  kiket 
tezen  aiiaé  tehendS  volna  az  vr  isten  (NagyszC.  288).  Valaky 
teendy  en  atyámnak  a  k  a  r  a  1 1  y  a  t,  az  en  atyamffya  ( JordC. 
392).  Az  én  akaratomat  teegyem  (ÉrdyC.  609b)  Akarattyat  hogy 
uneki  teimeio  (Bom ;  Ének.  286).  Te  kedyg  alamysnat  te- 
wen  no  tbwga  te  balod  (JordC.  369).  Alamysnaat,  beytet,  zent 
ymacbagot  tevveen  (ÉrdyC.  512b).  Kére  engemet,  hogy  en  Aneki 
barom  áldozatokat  tennék  (VirgC.  44).  Az  papságnak  .szo- 
kása szereut  rea  kornle  az  szer,  ho^  illatozó  aldoszatot  tenne 
(Fél :  Bibi.  I  .S4).  Ha  ngy  nézed,  mintha  ütkíizetre  menne,  vél- 
néd, hogy  bajt  Hector  és  Achille.s  tenne  (Tlialy:  Adal.  1.137). 
Teek  bezeedeth  myndeurel,  kiket  kezde  Jesus  touny  os 
tanoytany  (JordC.  706).  Felálváii  a  polgároknak  beszédet  tenni 
(Illy:  Préd.  11.97).  Bizonságot  tezek:  te.stificor  C.  Byzony- 
sagot  teek  róla :  te.stimonium  perbibni  (JordC.  62.5).  En  lataam 
es  byzoasagot  teek  (ÉrdyC.  7 1 ).  Bizon.sagot  teen  Jano.s  (Tel : 
Evang.  1.57).  Bizonyságot  tenni  soha  ne  szégyenlye,  se  ne  fél- 
yen (BiróM:  Ángy.  266).  O  bynes  embere  niyre  teez  en  rajttain 
zenetlen  való  b  o  z  z  w  t  (ÉrdyC.  9S).  Az  Ansztriáljan  rabló  por- 
tánk fel  bo,szontja  Haiztert,  Ocskaiékon  fog  boszút  tenni  (Bercs : 
Lev.  174).  Mike|)en  zennedol  a  te  fyadou,  ho^  ilen  na^  boz- 
zvssagot  es  zidalmassagot  teziiec  (VitkC.  83).  Sok  bozzv- 
sagok  tetetnek  énnekem  (DomC.  178).  Meg  akarom  vádolni 
neked  lelki  atyám  minden  b  A  n  e  y  m  e  t,  kyket  twttom  gyer- 
meksegemtv\l  fogna  A'irgC  2).  Mondén  bflnőket,  melokot  eimee 
előtő  való  {^onasodnac  vtauna  tStel,  elmedbe  ^5yhed  (VitkC. 
24).  Ne  teegy  bynrSl  bynt  (ÉrdyC.  69).  ^'alamidón  iot  cheleke- 
szic,  annyi.szer  bfint  teszcn  (Mon :  A|k)1.  257).  A  .stomtfai  s  ma- 
laczkai  labanczra  magam  híremmel  megindulok,  csapást 
teszek  rajta  (Béres :  Lev.  531).  Z;imt;dan  sok  c  z  o  d  a  k,  melio- 
ket  tM  (VirgC.  28).  Te  vag  :iz  isten,  ki  cndakot  toz  {UöbrC. 
143).  Nem  de  te  newodben  tett&nk  na^  sok  ezodakat  (JordC. 
371).  Czodak,  kyket  mynd  teeth  wr  y.steu  ty  kSztetSk  (711). 
El  futa,  hogi  az  diuzeretot  neki  ne  tenneek  (VirgC.  73). 
0  meely  bodog  ember,  az  kyröl  z.ent  leélek  wr  isten  eellyen 
dychoeret5t  toezen  (ÉrdyC.  635).  Kynek  miatta  tezen  ilyen  czo- 
dalatos  dolgot  (VirgC.  58).  Gondomat  oes  dolgomath  otth 
akarom  tonnSm  (WinklC.  290).  Valamy  dolgot  az  zamar  zokof 
volt  tenny  (ÉrdyC.  562t.  Valami  dolgot  az  afa  tűnd,  v^an  azont 
tíszi  az  liu  es  (Sylv:  IIT.  I.132b).  Kez  vagyok  neked  mindennM 
eleget  tennem  (VirgC.  17).  Az  ongodohnessegnek  eleget  akara 
tenny  (106).  Az  5  zerelmes  fya  ali  mi  embSrscgínket  fel  vala 
veendS,  hogi  awal  mi  erettSnk  eleget  temie  az  adósságról 
(DebrC.  22).  Azt  hazudgya,  hogy  noha  mongynk,  hogy  Christ)is 
minden  bonért  eleget  tet,  de  kfilíimben  hisznnk  (Pázm:LuthV. 
183).  Az  távul-lakók  egész  esztendS  áltjd  útba  lévén  sem  te- 
hettek vólua  eleget  ennek  iiz  parancsolatnak  (Pázni:  Kai.  474). 
Azok  a  hívek,  kik  az  fi  bfineikert  eleget  nem  tettének  s  ngy 
hóltjik   megh,  mind   addig   gyStretuek,   miglen  eleget  tészuek 


(VárM;  SzSv.  33).  A  bölcs  eleget  tészen  azoknak,  kik  az  igasí- 
.Ságnak  hivei  (Fal :  UE.  502).  EmlekSzetít  teeuk  ez  nagy 
twdomanyw  embernek  bülccbeseegerSl  (ÉrdyC.  516b).  Jó  oni- 
leközetet  té.sztec  felólfiuc :  memóriám  nostri  habetis  bonain 
(Helt:  UT.  Ff 4).  Emlékezetet  sem  tSttem  a"el:  Fel.  21).  A  kirfil 
ingyen  emlékezetet  sem  kellett  volna  tenned  (Mon:  Aixd.  322). 
A  mit  istennek  dicsSségére  akarok  hagyni,  arról  egynehány 
szóval  teszek  emlékezetet  (TörtT.^  IV.134).  TAnek  nagy  cho- 
dalatos  énekléseket  (VirgC.  52).  Az  gonosz  Mariiius  barát 
teen  e  r  5 1 1  rajttani  (ÉrdyC.  339).  A  tyztasaag  leolky  yozaagh, 
kyt  semy  elleiizew  keseertettel  megh  nem  bánthatnak,  ba  bátor 
test  zoreut  erfitb  teegyeuek  ees  ew  raytta  (591).  Eröszakot 
tenni  a  leányon :  vim  *affeire  virgini  PPBl.  A  kunok  uagy 
hatalmaskodá.sokat  cselokesznek  vala  a  magyarokon,  felesége- 
ken és  leányokonnis  erószakot  tesznek  vala  (Petlifi:  Krón.  52). 
Meg  nem  ijed,  hanem  még  a  lehetetlenségen  is  igyekezik  erö- 
szakot teuni  (Fal:  UE.  431).  A  bölcs  senkinek  elméjén  és  rög- 
zött  vélekedésén  eröszakot  nem  teszen  (434).  Az  okos  ember 
illy  feleletet  tíin  (CzegI :  Japh.  1).  En  akarok  tynek  fez- 
ke  t  tenny  es  el  zjibadoytany,  hogy  teryegyetek  (EbrC.  145). 
Cac  ez  eé  vaíorarol  is  melto  fizetést  nem  tehetne  (VitkC. 
96).  Lá-szló  király  is  nagy  füzetest  töt  neki  (Helt:  Krón.  EIöb. 
2b).  Istemiek  fogadást  t&szek :  voveo  C.  Fogadást  tégy 
arol,  bogi  .soha  seminemw  lelkest  meg  nem  bántasz  (VirgC.  55). 
Fogadást  tevnek  az  evtet  evrizevk  (MargL.  154).  Mely  zerzet 
fogadást  tezen  az  akarat  zerent  való  zegensegre  (DomC.  33). 
Szép  fogad;isokat  teen  (Mon:  Ápol.  493).  Én  vagyok  a  Betbel- 
nek  istene,  a  hol  meg  kened  az  üszlo|)ot,  a  hol  énnekem  foga- 
dást tfil  (GKat:  Titk.  238).  Jay  énnekem  édes  fyam,  myre  enny 
keserűsegbekctb  ees  fobazkodasokatb  tettel  énnekem 
(PeerC.  23).  Tartozonc  uebez  fohazkoda.sokat  lennönc  (Vitk- 
C.  15).  Végy  jó  tejfelt,  tedd  az  tűzhöz,  egy  forrást 
tegyen  (Radv :  Szak.  268).  Frigyet  tenni :  inducias  *pau- 
gero  PPBI.  Ha  frigyet  tehetec  vellec,  az  egyickel  megtar- 
tom a  frigyet  (Helt:  Krón  15b).  ,Ió  illatú  f  fis  tőt  tésznoc 
(Kár:  Bibi.  1.191).  Kérem  Nagyságtidat,  ne  magyarázza  ngy, 
hogy  hozzám  való  régi  kogyelmességében  tehessen  gátlást 
(Bercs;  Lev.  67).  Koryeíl  iSket  eu  zumal,  hogi  touaba  gonozt 
ne  tegienek  (VirgC.  48).  Valaky  akm-  ygaz  g  y  o  u  a  s  i  teimy, 
myndeu  byneynVI  meg  emlékezek  (VirgC.  1).  Binen'l  minden 
tizen  őtüd  napon  na^  alázatossággal  gonast  tezzen  vala  (DebrC. 
300).  Ez  borában  ywtwan  en  eletemnek  wegere  tezek  gyónást 
es  wallast  (ÉrsC.  265).  Melto  vag  vram  meiiden  diceretre  es 
tist6.s.segre,  mert  gfizSdelmet  töl  (TelC.  165).  Ha  ki  hamis 
pénzt  verne  avagy  gy  utast  tfit  volna,  amiac  az  j^>szaga  az 
királyra  szállana  (Ver;  Verb  263).  Ez  illyeu  cml)er  niéltónac 
itéltcs.séc  arra,  hogy  bflntetésére  g  y  fi  I  é  s  t  tegyenoc  az  hivec 
(Zvon:  Post.  11.151).  Mondén  fa,  möTnem  tezen  io  éimölcöt, 
ki  mettctik  es  a  tfizbe  ereztetic  (MünohC.  18).  Ez  liarmakban 
kel  then  magadat  serkegedned,  ha  akarz  yo  gjomelchet  ten- 
ned (WeszprC.  124).  Az  yo  ffa  nem  tehet  gonoz  gymoiczot 
(JordC.  373).  Az  helt  mwtJiasa  meg,  hol  ott  teeuekod  melto 
penitoncianidt  gyomolcheet  tehossök  (ÉrdyC.  578b)  Theromi-zeu 
es  tegyen  gymfilczetli  (ÉrsC.  305).  G  y  (í  r  fl  t  teuni  újába :  *iu- 
duore  auuulum  PPBl.  Jesus  fel  vevcn  az  iwhart  os  halat 
tewen  ada  nekik  (DöbrC.  445).  Veuo  a  kelhet  os  h  a  1  a  I  a  t  o  t 
tön  es  ada  azoknac  mondium  (MünchC.  64).  Hal  alt  teeziiek 
hft  rayiok;  morto  eos  aflieient  (JordC.  383).  Reggel  az  terokek 
elöl  eljnlának,  n-igy  bar  czo  t  tevének  (RMK.  II198).  Asért 
tett  a  világi  iirasiíg  rendetlen  kívánsága  és  az  aka.<ztü  faközBlt 
ogygyes  hasonlatosságot  (Csúzi :  Síp.  234).  Az  AkAr  uiig 
az  nakat  az  igába  tartya,  adig  meg  nem  i^lík,  mert  igeu  sok 
h  a  z  u  o  t  tezen  (VirgC.  92).  Mynkoth  Kegelmotek  azon  osgiSle- 
tet,  hogy  ev  felségének  haznotb  Ibogewth  (LevT.  1.16).  Az  isten 
az  embereknek  batárt  tót,  hol  niindenic  lakic  (Helt:  Kn^iL 
Cind.).  11,  kik  türvényt  adtok  sok  uzer  népeknek,  olykor  határ 


fi09 


TESZ 


TESZ 


610 


tftsztelt  fejedelmeteknek  (Orczy:  KöltlI.  Sfi).  Ilaningocskaual 
tez6ii  vala  li  y  r  t  (DobrC.  221).  Szaladék,  hogy  to  néked  liirt 
foíyec  (Kár:  Hibl.  1.5121.  Elkílldé  anjjyalit,  liogy  bírt  tenne  a 
|iAs7,tiiroknak  (Fázni:  Préd.  183).  Eleibe kVénok  az  fi  szolgái  és 
birt  tének  mondván,  hogy  él  a  te  fiad  (1063).  Kinyargalt  az 
nénietekbez  és  vélek  mont  birt  tenni  (Bcrcs:  Lov.  225.  570). 
Hitet  merek  Pekri  bivsége  mellett  tenni  (25).  Itb  Betaniaba 
tegiSk  a  h  u  s  n  e  1 5 1  (WeszprC.  30).  Ennek  uetetflk  ket  zaz 
forint  kectelet,  bogi  az  uarmege  ispania  igazat  tehessen  felSIe 
(EMNy,  n.83).  Tégy  igazat  az  te  szolgáid  k5zStt  (Kár:  Bibi. 
1.310b).  Igazítást  tettünk  egymás  kíizött  fi  kegyelmével 
(Nyr.  X.120).  Tiszteletes  püspök  nrunk  arról  igazítást  tészen 
generális  sinodiisig  (Uod:  Pol.  107)  Ne  tehetek  ty  yassag- 
t  o  k  a  t  embereknek  elette  (JordC.  369).  T5mjénez6vel  avagy 
frist515vel  illatokat  tészuec  vala  (Om:  Jan.  129).  Imat- 
s  a  g  o  t  teuen  iarnia  es  az  nagi  sebes  tAzet  el  teryezte  (VirgC 
38).  Imádságot  teueen  az  zent  egyház  aytoyan  (DomC.  98). 
A  mel  imaéagokat  tez,  mendenkoron  bizon  zam  alat  tarcad 
(VitkC.  12).  Megirja,  minem5  imádságot  t5tt  (MA:  Bibi.  1.128). 
Hoszszu  iniádsiigokat  t5tt  (lUy:  Préd.  11.222).  Tezevnk  ynne- 
p  e  t  ez  may  napon  z?z  Mariának  (CornC.  61).  Y  r  g  a  1  m  tenni 
zorgalmazo  (CzechC.  8).  Te^en  vr  irgalmasságot  tfvele- 
tec  (BécsiC.  1).  Vr  tegien  veled  irgalma.s,sagot  (VirgC.  19). 
ErtelmetSc  legyen  yteeletSt  tenny  az  zeplSs  es  zeplStelen 
k6z5t  (JordC.  93).  Myndden  yteeletSt  adót  tenny  az  atya  wr 
isten  ew  ffyanak  (ÉrdyC.  116.  609).  Id^  nap  elit  tefetet  Ítélet- 
tel iaml  oluasásálioz  (Tel:  Fel.  17).  A  ki  csak  vaki'il  akar  itíle- 
tet  tenni,  azt  gondolhatná,  hogy  igen  mesz.sze  fntamodtak  ezek 
a  Luther  és  Calvinus  njsági  (Pázm :  Kai.  629)  Nagy  dolog,  hogy 
tizenhat  esztendős  leAny  férjhez  mehet  és  airayi  e-sze  nincsen, 
hogy  itíletet  tehessen  a  szfizességrfil  (Pázm:  LuthV.  185).  Ha 
roppant  épületet  látimk,  homlokáról  te^zUnk  ítéletet  felfile  (Fal : 
UE.  507).  Egy  erdenges  az  zent  egyházba  nagy  y  vp  8  1 1  e  e  s  t 
teezen  vala  (ÉrdyC.  527).  Az  nyawalyas  ember  flfel  z5k511ee'.; 
agyából  es  nagy  ywSltest  kezde  teeimy  (633b).  Az  vezérnek 
ilyen  i  z  e  n  e  t  e  t  tik  (MonOkm.  XIV.218).  Ez  soror  sokzer 
tezen  jeget  es  zozatot  (MargL.  74).  Nagy  czodakat  es  yegye- 
ket  teezen  vala  (JordC.  725).  OIwason  otb  e^  kychynt  az  feye- 
delem,  mykor  y  e  1 1  tezen,  mond  az  lector  (LányiC.  322). 
Kegyetlenség  szfivében  jelt  tesz  (Zrinyi;  ASjt.  43).  Valami  iot 
ez  zerzetben  tenne  (VirgC.  19).  Sok  iokat  zandekozneek  tenny 
az  pispeksegben  (DomC.  261).  Efebeknel  nagob  yooc  tetetnec 
auag  adatnac  (VitkC.  16).  Yotb  es  gonozt  teezen  (ÉrdyC.  607). 
Az  fölséges  isten  szantalan  sok  iot  töt  vala  (Tel :  Evang.  1.97). 
Vagyoc  bfinős  isten  el6t  a  mi  iot  tehettem  volna,  azt  nem 
tetembe  (Agend.  200).  Mikor  iott  cselekedhetneiek,  nem  akar 
iot  tenni  (Lép:  PTük.  1.29).  Istenben  tezfink  iozagot  (AporC 
6).  Niig  sok  yozagokat  tet  vala :  factae  sünt  pbirimae  virtiites 
ejus  (JordC.  386).  Nem  teen  ot  sok  yozagokat  (397).  Kárt 
teszek :  danmifico,  incommodo  C.  MA.  Fráter  Farkas  te  az  tar- 
tomanba  igen  sok  gonozt  es  nagi  kart  tiítel  (VirgC.  54).  Kárt 
az  terekekben  magyarok  tevének,  mert  sok  ffi  törökök  az 
harczon  vaszének  (Tin.  99).  Az  koniarj  hayduk  im  az  radai 
hegyen  meny  karth  tynek  (LevT.  1.225).  A  farkas  mennye  nagy 
kart  tSt  a  disznó  czordába  (Helt:  Mes.  283).  Boszszut  és  kárt 
tésztec  az  ti  atyatok  fiainac  (MA:Bibl.  IV.155).  Ne  tégy  kárt 
és  akadékot  vele  (RákGy:  Lev.  118).  A  hamissan  eskfiv6t  jól 
meg  kell  gondolni,  mikor  kell  megfeddeni,  mert  ha  gorombán 
belé  áll  az  ember,  kárt  tészen  abban  az  emberben  (Kereszt: 
FelsK.  388).  Jól  meglásíJ,  mit  cselekszel,  kárt  gyermekednek 
ne  tégy  (Radv:  Csal.  IU.218).  A  papi  feiedelem  ezt  haluan 
káromlást  tSn  (WeszprC.  78).  Kedvet  teszök :  aspio  C. 
Az  ayto  elStt  nyugszik  a  bfm,  de  te  ne  tedd  az  5  keduét, 
hanem  uralkodgyal  rajia  (Helt:  Bibi.  I.B3).  Tegi  k  egeimet 
embüri  nemzettelb  (WeszprC.  104).  Hogy  kegyelmet  tenne  néki 
(lüy :  Préd.  IL530).  Nagi  kegetlenseget  tCvtel  vélek  (VirgC. 

M.    NYELVTÖRT.   SZÓTÁB,    Hl. 


48).  Tegionk  harmadik  kérdést  (DebrC.  8).  Imeloten  kérdést 
tehetne  ualaki  (TihC.  1).  Kirist  tük  írettod,  hoé  meg  ne 
fogatkozzík  az  te  bfltőd  (Sylv:  UT.  1.119).  Tenek  keresztet 
ujukkal  az  fl  nyelvSkre  (ÉrsC.  109).  Ilatoztam  oly  zagos  ála- 
tokat, kybewl  títem  keuelseget  (VirgC.  4).  Ezerre  is  mer 
tenni  kezet  (Kónyi:  HRom.  64).  Tezen  vala  nag  kyalta- 
sokat  (VirgC.  77).  Az  nyavalyás  ember  ffel  zokSUeek  agyá- 
ból es  nagy  kyaltast  kezde  teenny  (ÉrdyC.  633b).  Nem  tfin 
király  ki  mellest  fi  kincsében  (RMK.  11.277).  Keent  teez- 
tők  rayttam  (ÉrdyC.  507b).  Lakodalmat  tezzenc  8  nála 
(DebrC.  285).  Ew  nála  lakodalmat  teezewnk  (ÉrdyC.  5).  Ha 
lakodalmat  tez,  híd  az  zegenioket  (Fél :  Tan.  453).  Ha  Au- 
.striára  mehetne  Bécs  felé,  igen  jó  volna,  az  tenne  lármát 
(Bercs:  Lev.  281).  Meghaltam  Bottyánnak,  tegyen  lármát  Sellyé- 
nél (301).  Azon  m  a  1  a  z  t  mellet  tStuala  az  eleuénékeknec 
(Béc.'iC.  5).  Tégy  munkát,  hogy  iiX7h  énhozzám  hamart 
(Komj :  SzPál.  396).  Semmi  szolgai  munkát  rayta  ne  tegyetec 
(Helt:  Bibi.  I.JJ14).  Azt  írja,  hogy  szfikségnek  idején  szombat 
napon-is  szUkség&s  munkát  tehettek  (Pázm:  LnthV.  224).  Kinek 
esztendeig  tartó  pénze  vag.yon,  esztendőt  szakai  munkát  tegyen 
mellette  (Kisv :  Adag.  29).  Ha  ki  egy  szentecske  napján  munkát 
tészen  (Barna:  Isk.  217).  Napot  tenni  valakinek:  *praedicere, 
*praefinire  diem  alicui  PPBI.  Napot  tewnek  a  fyzetesnek  (Pesti : 
Fab.  19b).  Najiot  f6n  a  menyekezSnec  (Helt:  Krón.  37).  Napo- 
kot tevrt  wala  az  fyzetesnek  (RMNy.  11.78).  A  szerel mesnek-is 
ébredne  kell  lenni,  szükség  az  éjből-is  gyakran  napot  tenny 
(GyöngyD:  MV.  7Q).  Hoszszú  oraciót  t8n  (Helt:  Krón.  70). 
Az  ti  álnokságitok  oszlást  tettének  en  kSztem  es  ti  k8szte- 
tek  (Lép:  PTük.  L287).  Egy  ember  vagyon  en  nalara,  kyről  az 
papy  feyedelmekpanazth  teenek  en  nálam '(JordC.  789).  Ha  az 
birác  el  akamác  e  szegénységnec  kárát  halgatni,  a  szegénységnek 
.szabadsága  legyen  a  királynac  panaszt  tSnni  (Helt:  Krón.  165b). 
Nem  akarnak  papát  tenni,  püspökét  emelni  (Mel :  SzJán.  280). 
TSuec  paranczolattyát  Atillánac  (Gosárv :  MagyB.  Eij). 
Pa  tua  rtnetegetek:  necalumniam  faciatis  (MUucbC.  113).  Te- 
gyetekiopeldatti  rólatok  (ÉrsC.  221).  Tégy  példátazon,az  ki 
mind  ezeknec  oka  (Kár :  Bibi.  1.509).  TAn  nagi  czodalatos  p  r  e  di  c  a- 
c  i  o  t  (VirgC.  75).  Ezután  nagy  zep  predicaciot  tSn  nekik 
(WeszprC.  51).  Ecius  mikoron  .szépen  az  romaiaknac  seregét 
el  rendelte  volna,  8  is  szép  predicaciot  t5n  (Hel:  Krón.  17). 
Kristus  temetfi  predikátziót  tett  néki  (Pázm:  Préd.  31).  Tóféus 
az  ördög  üzés  ellen  kemény  predikátziót  tett  (Bod;  Pol.  114). 
Én  bizony  kézzel  lábbal  azon  vagyok,  próbát  tehessek 
(Bercs :  Lev.  288).  Az  tatárokat  bocsássa  által  az  hegyen  Ocskai 
mellé,  maga  Modor  köríil  tegyen  próbát  (304).  Professiot 
tevn  az  ev  sororiual  euzne  (MargL.  4b).  Az  megtérSknec  r  e- 
ménséget  tészen  az  meg  boczátásról  (MA:  Bibi.  1.114).  Azt 
ígéri,  hogy  hozzájok  mégyen  és  az  úr  vacsorájáriil  rendelést 
tészen  (Pázm:  LuthV.  226).  A  ki  ebez  tanult,  maga  dolgában  is 
helyesb  rendeléseket  tehet  (Fal :  UE.  386).  Ha  ky  zakadand  az 
wy  pozto  folt,  hat  nagyob  reesset  tezen  (JordC.  459).  Min- 
den iauaibol  reszt  tegien  annak,  a  kitftl  taníttatik  (Fél:  Tan. 
332).  C^ristus  az  kenieret  meg  szegte,  hogy  mindennek  abból 
reszt  tehetne  (410).  A  kevésbSl-is  tégy  részt:  etiam  de  modico 
imperti  (Com:  Jan.  188).  IgekSzic  vala  segedsegSt  tennye 
(TelC.  16).  Nag  keserues  s  y  r  a  s  t  kezdenek  tenne  (WeszprC. 
75)..Jelentuén  nékiek,  hogy  .soha  tSbbé  8tet  nem  látnálak,  minnyá- 
jan  nagy  sirást  tevének  rayta  (Lép:  PTük.  1.129).  Semmi  sírást 
nem  t8tt  (Illy:  Préd.  11.251).  El  feledy  vala,  ha  ember  zamot 
te«zen  awagy  nem  (ÉrdyC.  503).  Vdvarokban  haszontalan  szolgá- 
kat is  tártnak,  kik  csak  .számot  tesznek  (Pázm:  Kai.  778).  A 
hullongó  se  reá  nem  ér,  se  számot  se  reménséget  nem  tészen 
(Bercs:  Lev.  389).  It  nem  akarok  abban  számlálást  tennSm 
(EsztT:  IgAny.  327).  Kic  a  romai  varason  oUyan  nagy  sze- 
gyent t8ttenec  (Helt:  Krón.  14b).  '?'  rayta  acart  erőuol  z fi- 
ra e  r  m  5 1  tfinuie  (GuaryC.  25).    Monda   Fablus :  Alletom,  hogy 

39 


611 


TESZ 


TESZ 


612 


zeretsegflniro  voiihatum  8ket ;  mündaiiak  az  lei,'enyflk :  Nelie 
zen  tehetSd  z  e  r  e  e  t  (SándC.  24b).  El  akara  veszteni,  do  nem 
telmtte  szeret  (Szék;  Krón.  52b).  Miklósnak  két  lóra  akkor  szert 
tölt  vala,  szolgálatra  menne,  öt  kénszeréti  vala  (RMK.  IV.244), 
Ila  nem  tebeli  egy  larannac  szerét,  vixycn  két  girlitzet  (Ilelt: 
Bibi.  I.DDd).  Nagy  sommá  pénsz  fogna  rea  menni,  mellynek 
a  király  mayd  nehezen  szerét  telietné  íHelt :  Krón.  121).  Kwlgy 
egy  fedeletli,  ha  nálad  nem  wolna,  the  K.  tegye  zereth  (RMNy. 
11.70).  Valami  njarhaczkanac  .szerit  t'itte  ílfcrn:  Préd.  548).  Nin- 
ezen  attyafiii,  az  ki  meg  váltaná  az  ioszágot,  hanem  S  magát 
szerét  tStte  az  5  io.szjigánac  váltságánac  (Kár:  Bibi.  I.I13).  Ila 
kiivér  fagyúnak  ezorit  nem  teheted,  kiivér  szallonnával  is  meg 
lehet  (Radv:  Szak.  36).  Szegény  és  ezeknek  szerit  nem  teheti 
(MA:  Bibi.  I.lOl).  El  ronlya  a  vétkeket,  szerit  teszi  a  jószágos 
cselekedeteknek  (Lép :  PTiik.  I.lSfi).  Nehezen  tehetni  szerét 
(Kák(!y:  Lev.  23).  Halálról  életre  ehak  most  emelkedem,  mikor 
vitéz  nramra  én  szert  tehettem  (Zrinyi  11.38).  Egy  szóval  ke- 
gyelmes uram  nyóczezer  lovasra  nem  tehetek  szert  (Bercs :  Lev. 
r)86).  Szokása  a  jeles  embernek,  hogy  a  mostani  világban  kelW, 
tetszfi  szép  tanult.ságra  szert  tegyen  (Fal :  UE.  375).  A  mihez 
szép  szóval  nem  férhetünk,  annak  fenyegetéssel  és  erőn  erővel 
tegyük  szerét  (Fal :  TÉ.  634).  Ha  megfakadnak,  sem  tehetem 
szerét  (SzD:  MVir.  137).  TfitSnk  ilien  zerzest  (RMNy.  11.22). 
Mit  czelekedgyíínc  az  mi  lu'igonc  felfil  az  napon,  mellyen  arról 
szót  tésznce  (Kár:  Bibi.  1.635).  Nem  is  kellene  te  néked  még 
csak  .szót-is  tenned  a  diaconistákról  (Matkó:  BCsák.  21).  Nem 
méltó,  hogy  csak  szót-is  tegyek  én  azokról  (391).  Több  féle 
légyen,  a  mivel  niá.soknak  kedvét  lelhesd  és  szolgálatot 
tebass  vele  (Fal :  UE.  433).  íme  mynemew  z  6  k  5 1 1  e  s  5  k  e  t 
feen  ez  wylaghnak  meg  valtbsagaert  i'ÉrdyC.  380).  Z  5  u  e  t  s  e- 
g  ő  t  tőn  urunknak  ez  uilagra  bociatasarol  (TihC.  42).  Szövetsé- 
get tőnec  egy  má.ssal :  percu.s.senint  ambo foedns  (Kár:  Bibi.  1.306). 
Szövetséget  tesz  vele  (MA:  Bibi.  1.70).  Rozskenyér  bélivel  Tboldi 
szükségét  tegye  (RMK.  I  V.243).  Ha  5  utáima  száz  római  pápa 
hasonló  tagadást  tet  volna  (Pázm:  LuthV.  35).  Hogy  egyedül 
vészi  miséjében  az  urat,  .semmi  tagadást  ezekbon  nem  tén  (1 00).  Hero- 
dftsnok  zyletease  naiiyan  Hercjdiasnak  le^uiya  t  an  czo  t  theen 
( JordC.  398).  Kirrtl  t  a  n  u  b  i  z o  n s  á  g  o  t  tói :  ciii  tu  t&stimonium  per- 
hibuisti  (Helt:  UT.  Z5).  Segeytbe  zegecntli  zegeiisegbo  ess  teen 
tarsasagotb  mynketh  yohokath  (KeszthC.  299).  Ez  vjlaghy- 
aktol  magaat  el  zakazya,  hogy  terhet  ne  teegyenek  halálá- 
nak ydeyn  (ÉrdyC.  645).  Semy  t  estamen  to  m  o  t  nem  toen 
(520b).  Te.stamentomot  t81  az  te  szent  testedríil  (Born:  Ének. 
99b).  Tezek  illyen  testanieutomot  (Radv:  Csal.  III.97).  Byzo- 
nyaba  felek,  mert  istennek  zenlynek  tyzteletlonsogot 
teok  (DomC.  285).  Az  A  kegies  atiauak  ti z tőséget  teuen 
tere  be  a  cellába  (VirgC.  22).  TyztSsseegSt  tyzon  ewneky 
(hrdy.  555).  Feddi  isten  a  sidókat,  hogy  ótet  attyoknak  hiuá- 
ják  és  semmi  ti.sztes.ségüt  néki  nem  tűnnének  (Tel:  Evang. 
11.370).  Tóredolmesseegüt  teogyon  róla  (ÉrdyC.  554b). 
A  1 0 1  u  a  i  t  akaztiak,  arra  teznek  t  S  r  u  e  n  t,  nem  a  ianiborra 
(Mol :  SzJán.  228).  Fol  p5r5.>inBk  soha  ne  tégy  tőruént  (üocsi : 
Adag.  181).  Itélü  szék,  mellyben  az  király  törnént  t&sz  (MA : 
Bibi.  1.3 1 1).  Törők  játékára  té.sz  uyerte.s  tromfokat  (Gyöngy : 
KJ.  120).  Ha  gonozzul  zoltam,  togi  tudomant  reiaiah 
(WeszprC  73).  Twdomant  tettének  előttem,  hogy  imar  az  nagy 
iusogot  touab  nem  czenduendhelyk  (RMNy.  11.107).  Cornelius 
római  pápiüiak  tudományt  tészen,  hogy  6-vélle  egy  ecclésiában 
vagyon  (Pázm:  Kai.  605).  Elionséginkért  Ls  imádkozzunk  és 
azzal  tegyek  tudományt,  hogy,  ha  ellouségomet  éhen  látnám, 
ételt  adnék  noki  (Pázm:  Imáds.  24).  Holot  tAtok  vala  nagy 
tAzet  (VirgC.  38).  Ez  warosnak  egi  wcliayan  yghen  nagy 
tywzet  thegyetek  (ÉrsC.  498).  Ozyas  a  tanaié  még  végozueu 
tőn  naé  v  a  c  o  r  a  t  (BécsiC.  22).  Tegi  v  a  1  a  z  t  nekik  (VirgC. 
74).  Myrth  hogh  lewelel  tizek  valazt,  Kogmed  nekem  meg  bo- 
cliassa  (l-e\-T.  1.279).  Kivánt'i  azt,  hogy  mindjárilst  derék  választ 


tegyünk  6  kémének  (LevT.  n.200).  Kulgjék  kézihez,  lássák,  mi 
vála.szt  teszen  reá  íBerca:  Lev.  310).  Jó  választót  tettél  neki, 
mert  bizon  én  nem  bánom,  akar  nósz.szék,  akar  ne  nósaszék 
(Nád:  I^v.  ,50).  To  tfíl  illien  választást  (Mel:Jób  84). 
Vallást  tezők  en :  confilobor  (JordC.  384).  Valla-st  tegyenek 
urnac  az  6  irgalma-ssagi  (TelC.  163).  Thessek  nekyek  illyen 
walasth  es  serz&st  (RMNy.  IL28).  Vallást  tészen  a  nép :  testi 
moninm  i«rhibeb:it  túrba  (Helt :  UT.  c7).  Valaki  laért  nehez- 
tel reám,  magáról  valhb-t  tészen,  hogy  része  vagyon  a  bftnben 
(Pázm:Préd.  c2).  Ez  áldá.ssal  vallá-st  tésznec  az  Chri.stu.srol 
(MA:  Scult.  13).  Nyelve  ngy  meggémberedék,  hogy  az  ő  idvőzi- 
tí'jéről  vallást  nem  tehete  (GKat:  VálLs.  II.19.5).  Imádkozám  és 
vallá-st  tők  és  niondék  (Bök:  Liimp.  149).  Azon  légy,  hogy  nagy 
légy,  de  folóle  dic-ekedve  vall.-lst  ne  tégy  (Fal:  UE  lU.  17 4). 
Maga  még  akoron  is  valami  válogatást  tén  az  étel  dolgsl- 
ban  (Tel:  Fel.  106).  Salamon  meg  parancztilta,  hogy  mind  nz 
emberekben  válogatást  teunénec  (Kár:  BibL  1.306).  A  keen  oly 
változást  tőn  az  ő  testébou,  hogy  verő  véreitekkel  veritőz- 
neiek  (WeszprC.  60).  Barkóezi  uramnak  lesz  ezeré  es  igy  Nagy- 
.ságod  közte  s  a  fia  közt  tehet  változást  azon  vármegyék  ezore 
iránt  (Bercs :  Lev.  564).Valtsagot  teen  eiv  ueepenek  (ÉrdyC. 
345).  Az  vak  az  vaknak  vezérlést  teyend :  caecus  caeuo 
ducatum  prae-stet  (.JordC.  401).  Pal  apostol  oz  kénynek  yrasa 
zerenth  veeghet  tenneo  vala,  mygh  az  őztőke  ellen  rwgodozwan 
hAtot  az  \vr  ysten  vakiztanaa  (JordC.  706).  Bezeedeeuek  veoget 
tett  (ÉrdyC.  515).  Az  isten  noki  a  jirofeta  által  meg  hattá  vala, 
ho^  Acbabuak  minden  nemzetibe  veget  tenne  (Szék:  Krón.  34). 
Engemet  el  nntiittak  a  tiszttartók,  tegyen  Ktek  vígét  az  u  dol- 
gokba (Nád:  Lev.  116).  Minec  előtte  veget  tenne  az  egez  világba 
is,  predik.itiiroc  által  tauitat  isten  (Born:  Préd.  7b).  Az  természet 
az  en  eletemben  veget  taszen  (Uecsi :  SallJ.  7).  Tett-é  már  véget 
a  hazudoz.ásban  (Matkó:  BCs;ik.  3.5).  Nem  igaz,  hogy  a  romai 
ecclosia  boldog  .iszonyt  megmenti  az  eredendő  bíintíil,  mert  o 
mái  napig  a  római  ecclésia  errül  végezést  nem  tet  (Pázm: 
LutliV.  307).  Az  pap  teon  nngy  vendégséget  (DoniC. 
284).  Ujj  vezért  tettek  a  táboron  (Mik:TörLL  386).  Mindkét 
felól  erős  viadalt  tínek  (Tia  256).  En  vigasag  teuen 
helieki-o  meutem  (VirgC.  5).  Tez.en  vala  nemi  vigasagot  (78). 
Világosságot  tezök :  collueo  (;.  A  .szővétnekec  mindenfelé 
világosságot  tegyenec  (MA:  Bibi.  1.126).  Zengést  tőttec  trum- 
bitáckal  (Kár :  Bibi.  1.686).  Zokogasocat  tennec  te  ray t;ui 
(NagyszC.  39).  Mind  el  rablác  ez  országokat  es  minden  marha- 
iokban  zsákmánt  tőnec  (Helt:  Krón.  24bi.  Mind  z-sáknuint 
tőnec  az  egyházi  kénczbo  (55b).  Vmit  i-mibe  téiz :  Mindezek 
olyan  állapotba  tevék  ezt  a  királyt,  hogy  méltó  volt  a 
szállásr.i  (Mik:  MN.  302).  Hercules  a  fényes  si.sac  helyett  kon- 
tyot tőit  fej  é  ben  (l'yuk:  Józs.  141).  Kit  i  r á s  b a  töttek, 
kit  nem :  alia  sünt  scripta,  alia  *in.scripta  PPBl.  Volt  c/á-u 
sinodusnak  igazgatója  Geleji  István,  a  ki  a  nótáriusok  ált'il 
ennek  minden  végezéseit  jegyzésbe  tétetvén  megir;itta 
(Bod:81).  Vmil  vmibeti  tesz :  Egiebet  so  tegi  benno(VirKC. 
20).  lm  az  mlnoniű  madarakat  kaphatt^im,  neked  is  akartam 
részt  tonni  benne  (I*vT.  11.138).  Kárt  az  terckok- 
bon  magyarok  tevének  (RMK.  111.99).  Némely  szabados  életük 
te.sznek  örömast  halasztást  a  gyónásban  (Pázm : 
KT.  454).  Vmit  vmibiil  tesz :  Szebb  népet  akara  tonni  az 
emberbAI  (Orczy:  KöltR  51).  Farkasból  barant 
te\vt  vala  (Orsim.  10).  Nehéz  az  latorból  jámbort  tenni 
(Decsi:  Adag.  316).  Rútból  is  szépet  tonni :  Augiao  sta- 
bulnm  repurgare  (109).  Ily  igAn  nehoz  dolugh  vala  az  sid<> 
b  u  I  k  A  r  A  z  t  h  y  e  n  t  li  tenni  i  Komj :  Szl'ál.  25).  Az  in.ség,  sok 
ellenség  tett  belőled  restet  (Thaly:Adal.  11127).  Árvát 
akarsz-e  tenni  bolólom  (Kónyi:  HRom.  153).  ilíit  ikiAez  trs:: 
Az  (wzx)snok  nem  kellene  a  bolondhoz  teniü  magát 
(GKat: 'lltk.  352).  Nagyságodhoz  én  nem  tehetem  ma- 
gamat, mert  Nagy.siigtKl  nem  oniliev,  hanem  úr  (Thaly :  Ad.il. 


G13 


TESZ 


TESZ 


614 


1.79).  Efijeiilíme  tStt  engemet  az  isten  az  eii  n  e  u  e  m  b  ű  z 
(Helt :  Bibi.  1.02).  Tudós  embernelt  nem  jó  t  u  d  a  1 1  a  n  li  o :; 
tenni  magát  (Decsi :  Adag.  200).  Ymil  vkin  v.  rmín  tesz :  Vala- 
mely szfics  mester  más  mesteren  beszédével  avagy  cseleUe- 
ilotivel  .1  z  e  m  é  r  m  6 1  teliend,  ötven  pénz  arra  boron  marad 
iKecskTört.  11.282).  A  nielly  udvari  ember  ebben  vét,  erSszakot 
tészen  szivén  (Fal:  UE.  485).  0  rayta  acart  erSuel  zSmer- 
rafit  tennie  (GuaryC.  2.5).  My  raj-tonk  nagy  szemérmet  tenné- 
nek (MargL.  40).  Bozzutb  tezok  raitatok  (LevT.  L235). 
VHl  V.  vmit  rminck  tesz :  Jól  meglásd,  mit  cselekszel,  kárt 
gyermekednek  ne  tégy  (Radv :  C«al.  UI.218).  Vay  észt 
ükarom,  hogy  eleget  tégy  ieeretSdnek  (Helt:  Mes.  436). 
Kegyesnek  teszi  vala  magát  hozzájok  (Illy :  Préd.  IL30). 
Ha  az  f  veget  igy  bóezűli,  metzene  iiz  drága  k  6  u  e  k  n  e  k 
íUecsi:  Adag.  28 1).  Myt  tegyewnk  ez  népeknek:  quid  facie- 
mus  hominibas  istis  (JordC.  718).  Ez  fráterek  sok  bántást 
teznek  a  népeknek  (DomC.  174).  F  e  r  e  n  c  z  egri  pfispAk  p  r  i- 
másnak  tétetett  (Orczy:  Ninif.  A2).  Soha  senkinek  b5- 
tsfiletet  8  nem  t&^^zen  (EsztT:  IgAuy  423).  Valamit 
tezen  a  reez  avasnac,  ezSnt  tliezi  a  haborusagnac  beke- 
uelvalo  zenuedose  a  valaztattakuae  (NagyszC.  243). 
Mégmonda  neki  mendéuéket,  melleket  neki  az  ember 
títiiala  (BétsiC.  8).  Ha  te  istened  azt  tendi  énnekem,  en 
istenem  es  lezen  (35).  Tude,  m  i  t  tAtem  neked  ebbe,  hogy 
en  sel)eymet  te  reád  adam  (VirgC.  61).  Vala  myt  akartok, 
bog  tegj'enek  ty  nektek,  ty  ees  tegyeetek  hfeekyk  (JordC. 
373).  Minek  tezed  temagadatb  (657).  Megh  kowes,se 
azokat,  kyknek  hA  bántást  thSth  (ÉrsC.  271).  Vkit  v. 
vmit  vmire  Uíz:  Esztelen  Eleonóra  micsoda  állapotra  tesz 
engemet  (&Iik:&IN.  184).  Thewe  yteletre  í  ytelA 
zekyth  (KulcsC.  14).  Ü  nyavalyájukra  nem  teszem 
szememet  (Zrinyi :  ASyr.  Cö).  A  setét  gondokat  mag^is 
szegre  tenni  (Fal :  Vers.  864).  Veszedelemre  tenni 
életét  (Mik:  MN.  32).  Vmit  rfiVo'Z  te: :  GondoUyatok  tyma- 
gatokban,  ezneepekrSl  myt  kellyen  tennetek  í  JordC.  723). 
Maga  személyéről  igaz  Ítéletet  tegyen  ember  (Fal : 
UE  464).  Igaz  az  tanubizouság,  mellet  en  rulam  tiszen 
(Sylv:  UE.  1.133).  Tegyen  Ítéletet  rúla  (Mon:  Ápol.  498). 
Ki  mit  tehet  kárt  r  u  I  a  (CzegI :  Japb.  35).  YUt  v.  vmit  tesz : 
Nekyket  teen  apostolokat,  nekyket  proffetakat,  ne- 
m e  1 1  y e k e t  evpangelistemak,  nemellyeket  paztorokat  és 
doctorokat  .(ÉrdyC.  5-39).  Yht  v.  i'mit  vmivé  tesz  :  A  1  a- 
osonná  teszöm :  iniimo  C.  Az  romai  pápa  az  bflnoktSI  való 
megszabadulást  romlandó  aranyon  tette  árossá  (EisztT . 
IgAny.  403).  Ha  a  népet  az  én  kezembe  adod,  az  5  városit 
a  t  o  c  k  a  teszem  (Helt :  Bibi.  I. AaaaS).  Pbaraonac  a  t  y  a  u  a 
tette  engem  (Helt:  VigK.  AIX).  Sok  nemzetségeknek  attyava 
tőlek  tégedet  (Szár :  Cat  C).  Bénává  teszöm :  delumbo  C 
Beteggé  tenni  magát:  aegrum  *simulare  PPBl.  Bizo- 
nyossá teszöm :  certioro,  certifico  C.  Istennek  irgalmasságáról 
\Vket  bizoniossa  teue  (VirgC  50).  A  szó  arra  való,  hogy  bizo- 
nyossá tegyen  arról,  a  mit  mond  vagy  igér  (Fal:  ÜE.  450).  Bi- 
zontalauná  teszöm:  incerfo  C.  Bódogtalanná  teszöm:  in- 
felicito  C.  Ha  e.szes  vagy,  ne  ted  bolondá  magadat:  *syrus 
cnm  non  sis  ne  s}TÍssa  PPBl.  Böltsé  teszöm:  enidio  C.  Az  isteni 
szeretet  minden  lelki  jókkal  bó  vesse  teszi  az  igazakat 
(Pázm:  Préd.  192).  Veszekedni,  garázdálkodni  a  para.sztoké, 
bflnnSssé  tenni  a  vádaskodóké  (Com:Jan  203).  IXidván  az 
5  egj-flgySségét  féhiek  vala,  bogy  csúfsággá  ne  tenné 
magát  (Pázm :  Kai.  172).  Dagadta  teszem  :  tumefacio  C. 
Dússá  teszlek :  opulento  C.  The  vagh  az,  ki  nekflnk  az  pe- 
nitencianak  utat  edSsse  tezSd  (TibC.  10).  A  Christus  kő- 
niorgSt  az  fi  attiauak,  ho^  az  hiueket  eggie  sekké  tenne 
(Fél:  Tan.  261b).  Egyenlővé  teszem:  exaequo,  peraequo, 
coaequo  C.  adaequo  PPBl.  Imez  vtolsok  egg  oraiglau  voltának 
az  szőlómfiben  es  e  g  e  n  1  5  e  tíid  5  k  5 1  mű  velftnk  (Sylv :  UT. 


I.3I).  Egyenlőé  teue  magát  i-slennel  (Mel:  SzJáa  29b).  Aleg 
vagion  üli  ag.'Ls  bogas  fa,  kit  emberi  bAlcy.e.seg  e  k  e  s  s  e  nem 
tebetueie  (VirgC.  99b).  Einiyre  szerette  az  rutákat,  bogy 
ékesekké  tennéie  (Lép:  PTük.  I.1S2).  Elhullta  teszöm:  exa- 
uimo  C.  Ellenségessé  teszöm :  inimico  C.  Elmentté 
tévék  magokat  (TKis :  Paii.  47b).  Az  Christus  ecclésiájáiiak 
igirtetett,  hogy  az  pogány  nemzetségeket  megszelédíti  és 
mennyei  emberekké  teszi  (Pázm:  Kai.  622).  Szüleink  a 
világra  hoztak,  oktatóink  ebben  emberekké  tettek  (SzD:  MVir. 
96).  Engedelmessé  teszöm :  mansvefacio  C.  A  moldova 
waydat  is  a  Bogdánt  engedelmessé  tSue  a  mügyari  coronánac 
(Helt :  Krón.  66).  Az  istent  magának  engesztelhetet- 
lenné tütte  (Illy :  Préd.  1.4).  Az  embert  erkölcsének  meg- 
állapodott érettsége  teszi  érdemessé  a  szine.s  világ  előtt 
(Fal :  UE.  507).  Feiedelemmé  tőm  tfl  kősztetec :  constitui 
eos  prinfipes  (Helt:  Bibi.  I.Kkk).  Fejérré  teszöm:  candiBco 
C.  Fényessé  teszöm :  nitido  C.  Óh  vajha  valaki  tenger 
árjává,  fej  eme  t  tehetné  vizek  forrásává  (Tbaly:Adal. 
1.58).  Fűvé  teszöm:  praeficio  C.  Kit  file  tfltt:  quem  praefecit 
(Sylv :  UT.  1.39).  Jövendóre  nagy  ffi  emberré  téjendö 
vala  ótet  (Tel:  Evang.  11.14).  Gazdaggá  teszöm:  opimo 
C.  Mindennel  ótet  gazdagba  tenne  (OomaC.  7).  Az  nagy  jószág 
senkit  gazdagba  nem  té-^zen  (MA:  SB.  108).  Bin  embőrt 
g  b  e  n  e  1 1  e  tezőn  (DebrC.  382).  G  o  n  o  z  z  a  tegied  égiket 
(ViigC.  89).  Ezek  tezik  az  elmet  gyarloa  (112).  Az  igé- 
ket gyökeresebbé  tehetné  (Ker:  Préd.  5).  Az  isten  tegye 
győződelme-sse  mynden  elleasegyn (RMNy.  n.l45). G y fi- 
lősegesse  tőtec  a  cananeosoknal  (Helt :  Bibi.  I.R).  G y  ii- 
möltstelenné  teszöm :  defrugo  C.  Tezlek  ty  tekét  leuny 
embereknek  halazokka  (JordC.  364).  Magával  az  e  m  b  e  r  t 
az  5r6k  életben  bé  helyheztetneie  és  halhatatlanná 
tennéie  (Lép:  PTük.  n.l09).  Hallatlanná  teszi,  nem 
morog,  nem  disputál  ellene  (MA :  Scult  965).  A  mit  hallok, 
hallatlanná  kel  tennem  (MA:  Zsolt.  54).  Hallatlanná  és  látat- 
lanná tészen  mindeneket  (HalhHHist.  ni.l95).  Hamuvá 
teszöm :  cinefacio  C.  Hasonlatossá  tfite  i^-teth  az  vr  isten 
(VirgC.  14).  Vasárnapon  az  északi  szelek  fnnak  és  másod  napon 
az  eget  hizagga  teszik.  1572  (KBécs.  Ev).  Az  napokat 
az  hold  nedues  b  i  d  e  g  6  u  e  tezi.  1572  (KBécs.  D6).  Az  vr 
isten  eléb  sok  csudákkal  hihetségessé  tővé  az  5  h i v a- 
tallyát  (Pázm:  Kai.  125).  Két  félnek  hirré  teszöm:  inter- 
nuntio  C.  Hirre  teuen  Magdalna  az  5  ielőn  voltat  azzonionk- 
nak  (WeszprC.  74).  Leg  ot  mynd  addyglag,  myg  neked  hyrre 
tezem  (JordC.  359).  Mynketh  haza  tereettenek,  bog  nekőd  hyrre 
tennőyők  (SándC.  30).  Mykoron  azt  az  chazarnak  hyixee  tet- 
teek  vona,  kyvve  bozatanak  (ÉrdyC.  337b).  Ti  nyomorult  eret- 
nekek, az  anyaszentegyház  az  hiueknek  hyrre  tette,  hogy  nem 
igazak  vattoc  (Mon:  Ápol.  316).  Híressé  teszöm:  clarifico  C. 
Magafok  életével  és  példájával  hitelessé  tegyétek,  a  mit 
tanitatok  (Pázm:  Préd.  b4).  Latnán,  hogy  el  nem  szalladhatna, 
le  dőUe  a  főidre  és  hóltá  téué  magát  (Helt:  Mes.  411). 
Nem  is  tetetic  idegenné  ennec  az  kenyemec  és  bornac 
társasagaiul  (Zvon:  Osiand  135).  íme  j  gazzá  teotte  vr  isten 
az  te  látásodat  (DomC.  307).  Hamisságát  igazzá  teszi  ado- 
mányáért (SzD:  MVir.  16).  Ismeretősse  tfld  az  nevec 
kőzőt  az  te  érSssigedet  (Szék:  Zsolt  77b).  Meg-jobbítom, 
jobbá  teszem :  melioro  PPBl.  Akarod  atte  rezedet  ioua  ten- 
ned (Vh-gC.  89).  Az  világi  ióc  senkit  iobbá  nem  tesznec  (Kár: 
Bibi.  1.626).  Kantsallá  teszöm:  elusco  C. Hozzája  közéletté 
isten  és  szolgálattyában  keduessé  tőtte  (Csiízi :  Síp.  49). 
Kegyetlenné  teszöm :  eÖ'ero  C.  Keménnyé  teszöm : 
aspero  C.  Az  kereztőles  nem  tezen  kereztenne  (RMNy.  n.46). 
Th*  feltők,  bogi  kiraliatezi  magát  (WeszprC.  90).  Az 
kőz  neep  Epigena  zyznek  attyatfyaat  kirallyaa  teweek  (ÉrdyC. 
543b).  Tisztességnél  esmeg  királya  tiue  (Born:  Ének.  422).  Igaz 
barátságra  kötelessé  tészen  magához,  me  lyet  minden    üdö- 

39* 


615 


TESZ 


ALÁJA  TESZ— ELrTESZ 


ölt) 


ben  megtíipasztal  énbennem  Nagyságod  (TörtT.  XIX.96).  K  ö  z- 
li  i  r  r  é  teszőin :  opiuo  C.  A  te  mennyei  se  régidet  U  öve- 
tekké téd  én  érettem  (Pázni:  Imáds.  101).  Közönségessé 
teszíim :  pulilico  C.  SzentségMl  ki-vetni,  közönségftssé  tenni,  semmi 
tekintetben  nem  tartani :  *prütíinuni  facere  PPBl.  Ez  vylagon 
magamat  1  a  t  a  n  d  o  w  a  a  teem  (ÉrdyC.  1 1 5b).  Az  itikedvA 
engedelmes.seg  mind  meg  kAnity  es  leljetAe  te/.i  (VirgC.  02). 
A  kit  el-jegyzelt  az  istennek,  m  a  k  n  1  a-n  é  1  k  fl  1-v  a  I  rtv  A 
té.szi  (Biró:  Micae.  263).  Éjjé  t  nappá  té.szen  (László:  Petr. 
235b).  Vénsége-miatt  meg  fúgyatko7X)tt-erpjfl  atyánkat 
nevetségessé  ne  tegyük  (Pázni:  Préd.  217).  A  bir  ba  jó- 
bul  szóllal-meg  mellettünk,  liúltunk  után  tészen  n  y  o  m  o  s  .s  á 
(Fal :  UE.  368).  N  y  u  g  b  a  t  a  1 1  a  n  n  á  te.szíim :  inquieto  C. 
Öz néggyé  teszem :  viduo  C.  Egiebeknek  gonosagat 
magadnak  paz  torra  tezed  (VirgC.  94).  Mint  iszonyú  menykü 
porrá  té  sisakját  Vidnak  (Zrínyi  11.15)  Neepeknek 
proffetayokkaa  teelok  teegő  det  (ÉrdyC.  311).  Rabbá 
taszöm :  maneiix)  C.  Kit  levágatok,  kit  rabbá  teszek  bennetek 
(TürtT.'  1.282). R e s 1 1  é tasziim  :  torporo C.  Részessé  teszem : 
impertio,  participo  C.  Részessé  teszi  a  bold  várt  birodalmában 
nem  bagyván  szakadni  az  ágot  markában  (Tlialy :  Adal.  1.134). 
Semmi  e-tenni :  abolere  Ver.  Az  erdeg  az  beet  fev  bynekvel 
erevkevdyk  az  io  myelkevdeteket  semmye  tenny  (CornC.  122). 
Vmak  zouua  meg  tery  Lybanus  hegyeknek  A  cédrus  fayth 
ees  semye  tczy  Aketb  (Kule.sC.  63).  Semmye  tiS^n  az  gyermek- 
sygeketh  íKomj :  SzPál.  174).  Nagy  veszedelemmel  ve.szti  el 
őket,  míg  semmié  teszi  5ket  (Helt:Bibl.  L0oo2).  Semmié  t5t- 
tétec  az  istennec  paranczolattyát  (Helt:  UT.  D7).  A  szentek 
egyességér51valo  czikkelt  a  luterek  és  calvinisták  úgy  le-ch8- 
pfillik,  hogy  majd  minden  eggye.sséget  semmivé  tesznek  (Veresm : 
Lev.  272).  Az  falura  kellene  idein  salvaguarda-sereget  küldeni, 
s e m m i 8 s é  teszik (Bercs :  Lev.  241). Örömében  szabadossá 
tette  szolgáját  (Pázm :  Préd.  b3).  Az  lator  tiszttartóknak 
meg  volt  parancsolva,  mindent  szemmé  tegyenek  (RákGy : 
Lev.  Ifi3).  Szemessé  teszem:  oculo  C.  Szentté  tesz: 
sanctificat  MA.  Jó  szerencséssé  teszBm :  prospero C  Min- 
dSnnek  tfilStte  zeretet8sbe  tezSn  teg6d  ennekím  (TiliC. 
16).  En  az  en  nyakamath  megh  nem  zírnyítSm  az  az 
z  8  r  n  y  8  w  e  nem  t5z8m  (SándC.  23).  Szüntelenné  te.szöm : 
perpetuo  C.  A  király  is  magát  a  jajgató  társaságnak  egyik 
tagjává  tévé  (Kónyi:  VM.  3).  Parasztokat  téuő  t  a  n  á- 
czokká  (Helt:  Krón.  37b).  Örökös  társává  tötte  (Csiizi: 
Síp.  290).  Tenísztívé  teszöm  :  hubero  C.  Az  eget  tisz- 
ta u  a  toneie,  de  azon  napon  kSdSket  latliacz.  1572  (KBécs. 
Eiiij).  Az  tálmoso  fyu  tálakat,  kannákat  t  i  z  ta  u  a  tez8n, 
ha  vele  dSrgólik  (BeytheA:  FivK.  104b).  Világ-el8t  tudóvá 
teszik  Luter  katonái,  hogy  az  isten  igazsága-ellen  nincs  bSlcse- 
ség  az  emberekben  (P.izni :  LuthV.  37).  Ez  az  kárhozottakra 
szállott  és  szAlandó  bfintotés  fúnn  áll,  tégy  8  réssé  minket 
tSIe,  hárincs  el  rólunk  (Lép:  PTük.  L144).  Elmés  és  okos  kér- 
dés, mellyel  én  az  szent  atyák  Írásokból  akarok  világossá 
tennem  (Lép;  PTük.  1.279).  Vörhönyössé  te.szem:  nifo  C 
TündökW  vörössé  teszöm  :  rntilo  C.  Szokás.sa!  e  n  y  i  m  m  é 
teszBm :  usucapio  C.  Menouel  inkab  enime  te-szem,  anneual 
keue.sbo  volnék  en  teneked  hamis  (VirgC.  94).  Minden  ember- 
nek iamborsagat  tiodde  tezed  (94).  Damaskust, 
Jerusalemet  mind  fel  gázlá  s  magáévá  tévé  (Monlrók 
Vin.28).  A  gepidákat  hasonlatosképpen  magunkévá  tév8k 
(Liszny:  Krón.  156).  Vmit  víivel  tesz:  A  hatalmas  császár- 
ral békességet  akar  tenni  (Monlrók  39).  Örímest  barát- 
ságot tészen  mindennel  (Cls.  02).  Az  gargian  meg  ielente, 
mit  A  íM  volna  az  toluaiokal  (VirgC.  47).  Jot  tStt  az  i-sten 
ez  világgal  eleitSI  fogva  (MA:  Bibi.  Elób.  1).  Aldot  légy  \t 
isten,  ki  velem  észt  t8d  (Ború:  Ének.  310).  Myth  akar/, 
t  e  w  e  1  e  d  tennem  :  quid  tibi  vis  faciam  (ÉrdyC.  134bl  Teue- 
led    olliakat    tók   (KazC.    118).    Miért    tfil  ekkepen  niiuelfink 


(TihT.  26).  Meg-szflnSm  velekjot  tenni  (Land:  UjSogit8.L409). 
Hatodát  táborának  kard  alá  tettftk  (Zrinyi:  ASyr. 
246).  Mintegy  maga  kivUl    tétetvén   (Illy:  Préd    1.377). 

alája-tesz ;  suppono  C.  MA.  unterlegen,  unterschieben 
PPB 

alájatétel :  siippositio  C.  MA.  untorlogung,  unterschiebung 
PPB. 

által-tesz  :  [traiusfero ;  übersetzen].  Az  apologylát  egy  tudós, 
híres  uri  a.sz.szony  deák  nyelvből  angliai  nyelvre  fordította,  az 
után  több  nyelvekre  is,  azok  között  görögre  is  által-tétetett 
(Tus:  Ápol.  Elíb.  15).  Csalóközbül  irrupciót  kellene  által  tenni 
(Bercs:  Lev.  183). 

be-tesz:  I)  occludo  C  claudo  MA.  zuschliessen  PPB. 
Közibe  bé-tétetott:  intercal.itus  PPBl.  Te  micor  imadkozandol, 
aito  be  tévén  imag*ad  te  átadat  (MüuchC.  23).  Micnr  bet5tt5 
uolna  a  k8nuet,  mégada  a  zolgalonacdlöb).  Azonképpen  tezen 
vala  completa  vtan  e.s  mynd  addyg,  mygnem  be  tezyk  vala  az 
cárt  [kart :  chorum]  (MargL.  11).  Forgassatok  nagy  kewoket 
az  wdwnak  aytayara  es  ve,ssetek  éress  vylezeketh,  kyk  be  iee- 
wel  tarczaak  es  ewr)"/.yeHk  (JordC.  310).  Az  aytok  be  teewel 
volnának :  foros  e.ssent  clausae  (698).  Yewe  el  Jesus  ayto  be 
teewen  (699).  Zent  Tamás  aitok  bebteue  hozzaiok  meene  (DebrC. 
39).  Mykoron  zyleleet,  kapw  bel  teween,  kj-  eos  yewhete  myn- 
den  sérelemnél  kyl  (ÉrdyC.  44).  Yewe  el  az  vew  legheen  es 
meeneenek  be  evv  vele  az  meenyekzeben  es  be  teetetck  az 
kapw  (150.  452).  A  warnak  aytaya   er8.ssen   bee  tetettetyk  as 

'  meg  lakatoztatyk  (Ér.sC.  532).  Az  zereteth  nem  uallo  el8t  men- 
orzagnak  kripnia  be  tetetik  (TihC.  9).  A  belső  torni'itz  kapnia 
be  téne  légyen  az  dologtévS  hat  napokon  (Kár:  Bibi.  11 152). 
Melanchton  akarattyából  Wittebergában  az  iskolákat  betéuék 
(Pázm:  LuthV.  160).  El-jöve  Jesus  ajtók  bé  téve  és  meg  álla 
középben  és  monda  (Pázm :  Préd.  580).  Aytó  be-téve  jSt-el 
(Mad:  Evang.  329).  Az  ajtót  tedd  bé  a  zárt,  pléhet  rá  ereszt- 
véníCom:  Jan  107).  Ajtók  hé-téne  menvén  bé  a  templomban  (Szeg: 
Aqu.  115).  2)  impono  MA.  hineintim  PPB.  Ezeket  a  könyvek- 
ben bé-tenni  fejében  járó  dolognak  tartsa  (Com:  Jan.  172).  A 
hol  az  ördög  eggvik  lábát  az  ajtón  bé-teszi,  a  másikat  is  utánoa 
tsi'isztattya  (SzD:  MVir.  475). 

[Szólások).  Már  betéve  tudom,  annyit  hallottam  az  éne- 
ket (Fal :  TÉ.  737).  Betenni  utánna    azaytot:  confrin- 

]  gere  tesseram  (Decsi:  Adag.  75).  Senkinek  nem  tesii  8  bé  az 
aytót :  hand  unquam  arcét  ostium  (91).  E16b  utiSb  beteszi  ayta- 
ját  a  halál  és  reám  nyitja  a  paradicsomnak  udvarát  (Fal ;  SzE 
537). 

el-betész :  [impono ;  hineinlegen].  El  betetteek  az  koporsó- 
ban, hogy  bof5d8zyeek  (ÉrdyC.  6S3bX 

j       betevés :  impositus  C. 

I       beló-tesz :  obdo  C.  insero  PPBl. 

égybe-tesz :  conjungo   Ver.  fvereinigen).  E^be-ragasitom, 
i    egybo-té.szem  :  eoadimo  PPBl. 

eggyó-tesz :   [aduno ;   vereiuigen).   Ky  eeggyee  teweo   az 

'    ysteny    os    az   ombery   termeezetet :    qui   fecit   utraque    imum 

J    (ÉrdyC.    111b).    Oh    én    istenem    tégy    eggyé    engem  to-veled 

(Pázm:  KT.  10).  Hortyog,  ránczigák'idik  Sámbár,  dul    ful,  hogy 

uom  teszem  eggyé  a   professiót   a   confiwsió%'al   i  Matkó :  BCsák. 

161). 

el-tesz :  I )  condo,  recondo,  sepono  C.  repono  MA.  wegtun, 
beiseite  legén  PPB.  versteckou  AdámL  Vala  myt  zent  zeretet- 
b81  másnak  aad,  ennen  magának  towabra  teezy  azt  el  (ÉrdyC 
414).  Ix'lkcm  sok  iwztondSre  el  töt  boiLséges  iovaid  vannak 
(Tel:  Evang.  11.55).  2)  [facii>,  ago;  tun,  maciién).  Bozziusagut, 
gialazatot,  zidalmat  valamit  tudanak  raitn  tenni,  mind  ul  teuek 


617 


ELEIBETESZ— FÉLRETESZ 


FÉLRETÉTEI^FÖLrTESZ 


618 


(Weszpi-C.  78).  Myiiden  dolgot  el  teegy :  facies  omiiia  opora 
tiia  (JordC.  54).  Myt  twcz  tenned,  niynd  oel  tegyed  (ÉrsC.  507h) 
Walamyt  gondolliacz,  myud  el  thegyed,  im  bátoron  feyemet 
wegyed  (512b).  Zeressed  ystent  ees  barátodat  ygazan  ees  ted 
el,  valaiuyt  aUarz  (541b).  Nem  elégedvén  meg  a  kinzásoklsal, 
mellyeltet  5  rajta  el-t6ttenek  (Pós:  Igazs.  1.654).  Amit  el-tebetsz 
;iz  féleségeden,  azt  tedd  el  (Nyi-.  XIV.460).  Az  mit  az  német 
el  tehet  rajtunk,  azt  el  nem  mulasztja  (Bercs:  Lev.  23).  S) 
fiucludo ;  zusperren].  Kéric  vala  5ket,  hogy  megengednék  nekic, 
hogy  mind  úllietuéc  a  pfispekel;et  é .  hogy  mind  el  folietnéc 
az  egyh;Í7..'ikat  (Helt :  Krón.  33b).  Azt,  kiuol  az  pokol  nittatic 
meg,  szeretik  es  el  tételre  tarttyac  (Zvon;Osiand  81). 

eleibe-tesz :  [praepono ;  vorsetzen].  V8uén  a  h^t  kenyeret 
meg  szegé  es  eleykben  t5uéc  a  népnec  (Helt :  UT.  L2).  Ezec 
a  keserilségec  elól  iaro  leueledhe,  mellyel  kSnyuednec  eleibe 
tfittel,  talaltatnae  (Tel :  Fel.  4).  A  maga  meggondolt  aszes 
másokat  S  magáiiac  eleiljen  tétettetni  nem  szenvedi  nehezen 
(Com:  Jaa  187).  Az  anyaszent  egyház  a  kemény  igasságot  is 
elönkbetészi  (Illy :  Préd.  1.3 1. 

ellen-tesz,  ellene-tesz  :  [adversor ;  zuwider  handeln].  Az 
parancholatiiak  ellene  teuen  legottan  valtozek  so  ozlopa  (VirgC. 
114).  Te  istennek  ellen  teez  (ÉrdyC.  543). 

ellenetétel :  (contradictio ;  widerspruch).  Vádolom  b\Vn\Vs- 
iiek  magamat  zent  lélek  ellen  valo  bv^-nwkbe,  kyk  ym  ezek : 
kétségben  ese-s,  e.smert  igasagnak  ellene  mondás  es  ellene  tétel 
(VirgC.  12). 

ellentevés :  antithesis  MA.  gegensatz  PPB, 

elö-tesz,  elől-tesz :  praepono  MA.  vorsetzen,  vorstelleii, 
vortragen  PPB.  Oly  vakok,  hogy  a  teremtet  állatokat  elcM  te.«zik 
a  teremton  (IlIytPréd  116).  Semmit  egyebet  elo  nem  tfittek, 
hanem  ez  kérdést  (53).  Ki  hogy  másokat  tanicson,  elSltétetett 
(58).  Az  isten  népén  elSltótte  fiait  ífiT).  Ez  a  meg  fizetés  el51- 
tétessék  akármely  kegyes  cselekedetnek  (11.48).  A  jé  erkfilcsfi 
asszony,  a  ki  a  maga  kötelességét  mindennél  előtette,  nem 
akara  reá  állani  (Mik :  MN.  270). 

elététel,  elöltétel :  1 )  praepositio  MA.  vorsatz  PPB.  S) 
ípropositio ;  vordersatz].  A  techuicum  vocabulumok  kőzzSl  egy 
néhányakat  im  ide  le-irok :  esseutia :  vagyoiiság,  projxjsitio  : 
elététel,  couclusio :  rekesztek  ((JorpGramm.  318). 

előltételség :  [principatus ;  vorrang].  Mikor  az  anyaszent 
egyház  el'Mtételségéről  traktaltatik  (Illy:  Préd.  1,498). 

félen-tesz :  1)  removeo,  sepono  MA.  hinwegtun,  beiseite 
setzen  PPB.  Bizonság  tételit  félen  teszic  .szemec  el51  (MA: 
Scult.  332).  Lelkekre  valo  gongyokat  félen  t5tték  (619).  Minden 
mentséget  félen  kellett  tennünk  (TörtT.  VIII.182).  Félen  tévén 
irdemet,  rád  hagyom  én  is  igyemet  (Rim:  Ének.  83).  2)  [in 
latus  demitto ;  auf  die  seite  schlagen].  Felen  t8ué  szép  feier 
sapkáiát  (Temesv:  Béla.  71). 

fólentétel :  remotio,  sepositio  MA.  das  hinwegtun,  bei  seite 
legung  PPB. 

félfelé-tesz :  sepono  C.  semoveo  MA.  bei  seite  legén,  bei 
seite  setzen  PPB.  Mikoron  nyilat  ké.szitenénec  az  osztozá.sra, 
az  oroszlán  fel  felé  tév5  az  egyic  részt  és  monda  (Helt:  Mes. 
21). 

félre-tesz :  1)  removeo  PPBI.  [bei  seite  setzen,  weglegen], 
Le-vetkezni  az  emberséget,  minden  emberséget  félre  tenni : 
*exuere  hominem  PPBI.  Félre  tévén  Baldiiiuusnak  mosdatlan 
para.szt  szidalmit,  csak  azt  viszem  próba  kőre,  a  miben  a  Kalauzt 
mardossa  (Pázm :  LuthV.  51.  A  prédikátor  egyéb  reménségét 
féb-e  tévén,  tsak  az  isten  áldásátul  vái-ja  gyümöltsét  tauitá.sii- 
uak  (Pázm:  Préd.  c2.).  Egyéb'  gondol kodástokat  félre-tévén,  ne 
tsak  testei,  hanem  lélekkel-is  jelen  legyetek   (Pázm:  Préd.   4). 


Fére  tévén  néha  mezei  gondomat  vétatlam  niaganibaii  viUig 
bSicsek  számát  (Megy:  6Jaj.  VlH).  A  musákhoz  illendS  hely  i. 
zenebonáktól  félre  tétetett  (Com:  Jan.  157).  Nem  tanácsos  Izis 
hagyását  félre  tenni,  magam  v&szélyének  tndva  oka  lenni 
(GyBngyD;  Char.  343).  Az  firdSg  minden  restséget  félre  tévén 
nagy  sebességgel  ragadozza  az  i.stenteleiieket  (Misk :  VKert. 
84).  De  tegyük  félre  az  illyen  okoskodiúsokat  (PHorv :  Ápol.  15). 
Kérem  a  nagy  istenért  Nagyságodat,  tegyen  félre  minden  vikigi 
re.spektust  (RákF:L6v.  1.166).  Félre  tegye  Nagyságod  az  nagy 
dissimulatiót,  parancsoljon  directe  (64).  A  parancsolatok  ellen 
nem  vétlietünk,  hanem  ha  félren  te.s.szük  a  józan  észt  (Fal:  NE. 
38).  A  kinek  a  becsület  után  ve.szett  esze,  még  az  emberséget 
is  félre  teszi  (Fal:  BE.  594).  Minden  egyébb  példát  félre  tévén 
í  változtatta  Nabuk  királyt  barom  képébe  (Fal:  SzE.  539). 
Minden  dolgát  félre  teszi,  sietteti  inait  (Fal :  Vers.  880).  Az 
melly  helyre  szokik  az  or  mih,  azon  helyen  valo  mihedet  ted 
férre  onnan  (OrvK.  71).  2)  [in  latus  demitto;  auf  die  seite 
schlagen].  Lebocsátá  gőgét,  felgombolá  ajakát,  félre  tévé  süve- 
gét, csípőjére  kezét,  a  nagy  öröm  csaknem  elfogta  lélekzetit 
(Fal :  NE.  27).  3)  [tollo ;  wegnehmen]  Az  hol  szemigyet  vehet, 
felre  teszi,  a  mit  felre  tehet  (Kereszt:  FelsK.  24). 

félretótel :  [remotio ;  das  bei  seite  setzen].  Az  egyszer  fel- 
tett és  sok  pátensek  által  nyil\áns;igra  bocsátott  igaz  hazafiú- 
sága  mindenek  félretételivel  magát  vezeti  Nagj'sj'igodot  eleiben 
az  ellenségnek  (Bercs:  Lev.  131). 

föl-tesz:  1)  impono  C  [superpono;  aufsetzen,  aufstellen]. 
Fel  kell  az  polczra  teuny  (SáudC.  2).  Az  eggew  zewethneket 
ffel  teeween  az  magas  gyertfatartora,  myndeimek  zolgaltat  wyla- 
gossagot  (ÉrdyC.  347).  Az  templomban  vytteek  a  fez\Vlefet  ft'el 
tenny  (665b).  Le  hwllanak  az  balwanyok  es  okát  soha  nem 
leleek,  hogy  ewket  meg  feUehetnek  íÉreC.  453).  Talám  doctor 
vagy,  hogy  birétomot  törtél  fel  és  kSsztyfit  visselsz  (Helt:  Mes. 
291)  Fel  51tóztetuén  Aaront  az  ephodot  is  reáia  adá  es  az 
ephodon  felől  fel  tőue  az  liosent:  desiiper  humerale  in[)osnit 
(Kár:  Bibi.  1.94).  Kellé  az  iaczo  giermekiknek  saru  kótőiőket 
szalagban  fel  tenni  (Erasm:  Erk.  69).  Bársony  sfivegecskét  fel- 
tenni és  egy  szép  tol  cimmert  belé  (MA:.SB.  141).  A  kereszt- 
ségről té-szi  fel  a  titulust,  azonban  szélesen  lővőklőz  a  tárgyra 
(Kereszt :  FelsK.  354).  2)  [igni  appono;  ziLsetzen].  Az  tehénhúst 
tedd  fel  (Radv:S7ak.  17).  Malacz  espékkel.  Fazokad  tiszta 
legyen  hozzá,  mikor  felteszed  (72).  Mikor  felakarod  tenni,  az 
tüdejét,  az  májt  is  közte  főzd  meg  vérrel  (170).  Ez  fölül  meg- 
mondott madarat  tedd  föl  az  tűzhöz  (Radv :  Csal.  III.39).  Minek 
ntánna  megabárlottad  a  húst,  tedd  tel  az  árpakásával  (TörtT.- 
1.368).  3)  [in  discrimen  committo ;  einsetzenj.  A  ki  fel  tészen, 
mégis  kel  iadzani  (Decsi:Adag.  144).  A  ki  fel  teszen,  jádszani- 
is  kel  annac  (Czegl:  Japh.  147).  Koczkára,  kártyára  fel  ne  tedd 
öröködet,  mert  meg  nyomorít  (Fal:  NE.  24).  Fel  ne  tégy  eze- 
reket egy  bizontalan  koczkának  elő  fordulására  (Fal :  BE.  603). 
Minap  egy  kis  kanász  más  juhíisz  gyerekkel  össze  kezde  veszni 
pásztori  versekkel.  Corydon  feltette  fél  mázsás  ártányát,  Tityrns 
kecskéjét  s  legjobbik  bárányát  (Fal:  Vers.  905).  Tegyük-fel 
éltünket  a  dicső  halálra  (Kónyi:  HRom.  175).  Fel-tasz  a  játékra 
(SzD :  MVir.  259).  4)  [constituo,  propono ;  sich  vornebmen,  sich 
vorsetzen].  Fel-töttem  magamban :  *constitutnm  cum  animo 
habeo ;  fel-tötték,  hogy  megöljék  :  *constitutus  ad  caedem  ;  főbe- 
járó  dolgot  töttek  fel :  *capitalia  ausi  PPBI.  Egyéb  feltet  czélt 
.szemem  előtt  nem  viseltem  (Pázm:  LuthV.  1).  Hogy  a  feltet 
czéltul  el-vonhasson  (5).  Akár  az  áldozattal  eggyfit  légyen  az 
imádság  s  akár  áldozat  kiufill  az  te  fel  tott  czélod  szerént 
(Bal :  Csisk.  85).  Fel-tőtt  .szándékában  elo  megyén  (Com:  Jan. 
196).  Valamit  magadnak  tzélul  fel-tészesz,  tanátskozzál  kivált- 
képpen való  serény.séggel,  igy-e  vagy  amúgy  legyen  jobb  (222). 
Nem  jo  a  feltőt  tzéltúl  .sok  dolgokra  menni  (Czegl :  Japh.  201). 
Be  nagyokat  tfll  fel  alattomban  (Czeg;  BDorg.  281).  Vettem 
Kegyelmed  levelét,  értettem  abból  feltett  igyekezetit  (TörtT.2 1. 


619 


FÖLTESZ 


KU')I^KÖLTE.SZ-KI-TE.SZ 


i.'Jü 


233).  A  mit  egyszer  feltett,  Jizt  el  is  követi  (GyöusyD:  Cup. 
B31).  A  birodaliüHk  tegyék  fel  niiiKokbaii  azt,  hogy  a  párt- 
ütSket  a  nép  kSzziil  ki  tlsztit.sák  (Misii:  VKert.  58).  A  törik  a 
hadakozás  közben  valamit  ma^'ában  fel-tészen,  véghez-is  viszi 
(87).  A  vagyon  feltéve,  hogy  egy  órávíil  előbb  induljunk  meg 
(Misk:T(irL.  416).  A  sátán  félti  vala  Júdást,  netalám  feltett 
gonosz  szándékát  meg-változtatná  (Cst'izi ;  .Síp.  214).  Hogy  fel- 
tett szándékához  férjen,  a  mone  fordul,  ntat  nyit  magának 
(Fal:  UE.  4:M).  5)  [pono,  fingó;  annehmeii,  voraussetzen).  Ezt 
fel-tévén:  hoc  *posito  ;  tegyük-fel  mint  igaz  dolgot:  *posituni 
sit  in  primls  l'PBl.  Nem  a  halgatók  épületit,  hanem  a  magok 
csndáltafását  tészik-fel  (Szathm:  üom.  El/íb.  22).  Mása  sanyar- 
gati'iR  és  háborúság,  mert  amaz  felteszi  a  vétket,  ez  nem  (Il)y: 
Préd.  1.3(1),  6)  fconseribo ;  aursetzen].  A  békesség  tzikkelyébon 
fol-van  téve:  *cautum  Ibedere  PPBl.  Revideálta  a  levelet,  ki- 
ben 1162  ember  v(jlt  feltívü  fegyvervisolfl  (Monlrók  XV.633). 
A  kere.sz!.ségríil  teszi  fel  a  titulust,  azonban  szélaseii  lővSldfiz 
a  tárgyra  (Kere.szt:  FelsK.  351).  A  követek  a  király  nevével 
nem  csak  bocsánatot  hirdetnének,  hanem  sok  jótéteményeket 
feltennének  és  bizonyoson  igémének  (Illy:  Préd.  1.416).  Az 
examenjeket  jól  feltettem,  vagyon  az  ellenség  tizezer  (Heres: 
Lev.  38).  Nagyságod  parancsolatja  szerént  feltettem,  az  mit  tud- 
tam azokban,  mellyekkel  a  suspensio  ellen  cíelekedtok  túlfelől 
való  németek  s  ráczok  (161).  Kiket  szólított  ki  isten  e  világbúl, 
felyebb  megírtam,  azokat  i,s,  micsoda  dolgok  történtének,  jóren- 
diu  feltettem.  1759  (Hazánk  1302). 

[Szólások).  A  mabnraetánusokkal  való  barát  kozásra 
Hszvo  sem  állott  s  fel  sem  tStt  (Monkók  Vm.llO).  Nám 
föltette  az  czégért  is,  van  liozzá  vastag  nyaka  is  (Thaly: 
Adal.  1.241).  ügy  fel-t  eszi  fejét,  hogy  a  mit  egyszer  elmé- 
jében szegezett,  attól  nem  áll  (SzD:  MVir.  288).  Kérdést 
tenni-fel:  questionem  *ponere  PPBl.  Napját  a  levélnek 
fel-tenui:  *ad.scribere  diem  epistolae  PPBl.  Czak  nem  műi- 
den nap  fel  teszed  az  Orbán  sfiueget  (DecsiG:  Préd. 
28b').  Igen  feltötle  az  Orbán  eflvegét,  mintha  már  mind  a  dió- 
fáig övé  volna  íMisk:  VKert.  437).  Feltette*  az  Orbán  süvegét 
(Klsv :  Adag.  23 1 ).  Nagyságod  levelében  feltett  szava  M.- 
nak  úgy  confirmáltatnék  (Hores:  Lov.  438).  Feltesz  vala- 
kivel: aeípio  l'PBl.  Mint  lehetett  oly  sovány  az  Cbri.stus 
igaz-sága,  hogy  e  mellett  .senki  az  An t icli  r istussal  fel 
nem  mert  tenni  (Pázni:  Kai.  661).  Bottal  sem  haithatta  reá, 
bog  Bocatiussal  fői  tegyen  (Zvon:PAzmP.  261).  Ne  tégy 
fel  az  isten  bölcseségévol,  hatidmával,  gondviselésével 
(Fal:  SzE.  525).  Salamonnak  oly  nagy  elme  adatott  istentói, 
hogy  senki  fel  nem  tehetett  böltsességével  (Mohi:  JÉpül.  28). 
A  mennyire  ;\x  alatson  főid  a  magas  éggel  ffll-teliet  és  földi 
széjxségét  az  égi  ékességgel  egyben-vetlioli  (Lipp:  PKert.  1.4). 
Fel  ne  tégy  azzal  az  emberrel,  újat  ne  vonj  véle :  ne  cum 
illó  *inceptes  homine  PPBl.  A  szép  tanul;usokb;ui  annyira  elö 
ment,  hogy  akár  melyly  biilts  philosophiissal  fel  mert 
tenni  (Fal :  TÉ.  660).  Ritka  nemes  ember  tehet  fel  egy  g  r  ó  f- 
fal,  kevés  gróf  hertzeggel  (Fal:NU.  2S5).  Ez  féle 
illfifillSvel  mys  föl  tehoiRnk  (Zvon:PázmP.  263).  Mutasd 
meg  tettében,  liojiy  kfizikbe  illesz  és  feltehetsz  né  mellyek- 
kel (Fal:  UE.  467).  Tanúllyanak  a  trój;üak,  mint  tegyenek  fel 
a  hatalmas  görüg  nemzetséggel  (1  lall :  1  IHist.  111.75).  Nem 
adom  tanachul  nekik,  hogy  Pázmánnyal  fel  tegyenek  (Bal : 
Epiu.  9).  Velem-is  felmér  lenni:  *vel  me  audet  provocaro 
PPBl.  Egyodül  Amintas  tegyen  fel  v  o  1  o  d :  sohis  tibi  *cerlet 
Amyntas  PPBl.  i'eloj-meg  azoknak,  a  kik  ki-hinnak  vagy  fol- 
tésznek veled:  responde  iU,  a  cniibus  *provocero  PPBl.  Fel- 
tészen  véle:  *aeciuat  se  Uannibali  PPBl.  Fol-iiem  tehetnek 
velünk  mindenben  a  régiek  (Mohi :  JÉpül.  XVIIi.  Valaki- 
vel pi-ói)álni,  fel-tenni:  cum  aliipio  *<^xperiri  PPlil.  A  ki  tiz- 
ezer tbrintot  szed  be  egy  e.sztendfibcn,  fel  nem  tehet  azzal, 
a  kiuek  húszezer  a  jövedelme  (Fal:  NE.  23). 


elöl-föltesz :  [iwno ;  voraasietzenj.  Az  isteni  igamágnak 
eselekodete  elölíeltészi  az  irgalma'-ságnak  cselekedetét  (Illy: 
Préd:  L46). 

föltétel:  1)  Uh  igni  apponere;  das  zasebseii].  Teliéiibél 
kaszás  lével.  Az  feltételével,  abállásával  szintén  úgy  élj,  mint 
ide  elSl  meg  mondám  (Radv:  Szak.  29).  2)  [propositio ;  voider- 
satz].  Volt  annak  az  ölökké  való  léleknek  tökéletes  gondolat- 
béli feltételének  kútfeje,  mellyro  nézve  emlegeti  az  iri'is  az 
isteni  tetszést  (DEmb:GE.  32;.  A  teehnicum  vocabuluraok 
közzRl  egy  néhányat  lm  ide  le-irok:  ens:  lévő,  pro|)o.sitio:  fel- 
tétel, exordium:  kezdeték  (CorpGramm.  318).  A  kérdésnek  a 
harmadik  tekintettel  való  el  szerkeztetése  maga  szenent  való, 
mikor  hátulsó  része  a  feltételbe,  az  első  i«íiiig  a  felvételijén 
szerkeztetik  (ACsere:  Enc.  22).  A  kérdésnek  feltételében  meg- 
mondottuk (Pós:  Igazs.  1.127).  Eddig  volt  az  okoskodásnak 
első  propositiójának :  feltételének  meg-kfilömboütetese  (Apáti: 
Vend.  6). 

föltett:  [propositum;  vorsatz].  Kész  mind  gonoszt  mind  jót 
egyaránt  művelni,  fene-fel-tettének  gyarsaii  meg  felelni  (GyfingD: 
Cup.  627). 

föltevés:  I)  impo.sitio,  depositio  MA.  aiiflegung,  das aufhm 
PPB.  2)  [postulatio ;  antragj.  Senátor  uraimék  az  én  feltevé- 
semben elhasoulottak  (Nyr.  XIL364). 

följebb-tesz  :  [angeo ;  erhöbenj.  Zabatsagonk  ellen  ezewk 
estek:  ad.iynkat  es  zoWalattywkat  az  magyaroknak  fellyeb tet- 
tek (RMNy.  11.101).  Azt  hallom,  Kelemen  el  akar  liadni  ben- 
nünk. Kdét  kérem,  hogy  tegye  följebb  valamennyivel  tízi.'tésél 
(Nád:  Lev.  178). 

hátra-tesz :  [removeo ;  bei  seite  legén].  Tegye  hátra  a 
tunyaságot  és  restséget,  legyen  gyors  és  szorgalmatos  (Agend. 
216). 

hozzá-tesz :  adjicio,  admoveo  C.  addo,  appono,  adjiingo 
MA.  liinzntun,  hinznlegen  PPB.  Hozya  teneen  az  apiícch:ik  ez 
zerze.st,  liog  ha  az  keep  esmeg  az  elebi  egyházhoz  meg  teííme 
(DomC.  101).  Vegezettre  ezt  is  ho-M  téged  vag  inongad,  ment 
elözőr  is  meg  mondatec  (VitkC.  31).  Semmit  nem'  tön  tőbUit 
hozza:  nihil  amplius  addens  (nelt:Bibl.  I.Nnn).  Az  meny  kew 
rakasth  eii  az  varban  rakatham,  nem  sok  hozji  thyAvin  az  egy 
kewfalt  mog  rakhattam  volna  vele  (LevT.  1.264);  Mások  tsél- 
tsapását  hozzá  tette  (Gvad:  VLev.  127). 

[Szólások].  Az  itílő  biro  a  pörös  felnek  eggyikéhez  sem  .izít, 
sem  hozzá  nem  teszi  magát  (Toln:  Vigaszt  155). 

hozzátétel :  additamentum  C.  appositio,  additio  MA.  zusatz 
PPB.  Az  emberi  tudoman,  .szórzes,   conciliom   az  bozjui  tétel 

(MehSzJán.  561). 

hozzátevós :  adjeetio  C.  \LA  zusatz  PPB. 

kéresztül-tesz :  decusso  C.  MA.  kreuzweise  zerteilon 
PPB.  Keresztül  tétetett :  transversarius  C. 

ki-tesz:  1)  expono  MA.  hinanssetzen,  hiiianslegen  PPB. 
Tisztiből  ki-tenni:  *amovere  aliqnera  ab  otlleio  PPBl.  Az  a 
.szonyi  állatokat  miképpen  kellyen  az  vrok  avagy  férjek  jo- 
.szagabol  ki  tenni  (Ver:  Verb.  173).  Az  tehénhúst  fl\2z»l  egy 
fertály  óráig,  tedd  ki,  hadd  állaijodjék  meg  az  fíivésétöl  (Radv: 
Szak.  14).  Fejér  z;\szl.i  jeleket  tőnek  Ui  (Kem:  Élet  47).  Egy 
darabig  való  puskázás  ntán  kitették  az  fehér  zászlót  grátiát 
kértek  (Bercs:  Lev.  685X  2)  (valeu;  wert  habén J.  Ez  aránt 
való  kiáltiísok  csak  annyit  tészeu  ki  mi  iiAluuk,  mint  a  |>api.sta 
doctoroknak  kajabajáhisok  (Pós:  Igíizs.  1447). 

[Szóliisok).  AzólU  egy  levéllel  ki  lehetett  vohia  Kéd  a 
nyughatatlanságliól  (Mik:TörL.  37t.  A  ki  a  tizetésben 
magáért  k  Ítészen:  *collator  syniboli  PPBl.  Xohéz  volna 
nem  segíteni  azon  földet  midőn  nuir  elluig)  altatva  magJi  kitett 


621 


KÖRNVÜLrTESZ— LE-TÉSZ 


LETÉTEL— ÖSZVE-TESZ 


622 


Illatáért  (líeres:  Lov.  15;íi.  KiUi  lábán  fiMiállAiK  ki  tévzeii 
inasáért  az  itolliarczbaii  (l''al:NA.  lül).  Ha  KoKyeliiiod  liogyja 
mótioii  fog  a  dologhoz,  én-is  kis  orfim  szerint  ki  tészuU  magam- 
ért (137).  Nyertfts  mind  a  kcttfi,  jól  kitelt  magáért,  egyik  sem 
L-u-tozik  a  monda-mondáért  (Kai:  Vers.  913).  Mikor  elsí  mun- 
kájálioz  kezdett,  akkor  akart  ki  tenni  leg-inkáb  magáért  (Moln: 
.lÉpül.  1S2).  Nem  vagjimk  immár  drinápoli  mezíben,  de  kaur 
kargyának  kitétettetelt  helyen  (Zrínyi.  1.44).  Értem, 
hogy  nálad  volt  Zsiizsonna  asszony,  én  imám,  ha  lehet,  azon 
leszek,  hogy  kiitegyem  rokkaját  (Nád:  Lev.  37).  Szép 
szóval  ki  tévéd  urad  szeretetét  (Zrinyi:  ASyr.  07).  Nem 
lesz  semmi  köze  liozzj'id  Cnpidonak,  ki  telietd  a  szűrit 
mint  a  vérszopónak  (Gyöngyi):  Cup.  494).  Ki  adtak  rajta 
mint  a  patai  .szilron,  kitették  a  sziirit  (Szü:  MVir.  12).  Majd 
kiteszik  nékie  a  tálát  (Kónyi:  llRom.  129).  Ha  ez  illyen 
világ  fiaival  és  bor-emberek  vei  ki-t  észfi  nk, 
a  Chri-stusnak  tisztességét  meg  motskoljnk  (GKat:  Válts.  11 
312).  Hol  az  a  hatalom,  melly  vélem  ki  tehessen  (Moln : 
JÉpiil.  246). 

kömyül-tesz :  circumpono  C. 

le-tesz :  depono  C.  MA.  ablegen  PPB  Nem  lewlnek  vala, 
holot  letennék  az  lewlt  alamyznat,  hanemczak  fewldet  (EhrC. 
130).  Ala  vinek  es  ot  az  barom  kw-zívtli  az  iazolba  \^'tet  le 
tenek  (VirgC.  32).  Hol  tetteetek  le  h&tet:  ubi  posnisti.s  eum 
(.JordC.  667.  47.  123).  Yme  egy  zek  vala  le  teewel  az  meny- 
orzaghban  (892).  Menee,  az  kepét  bee  wywe  es  az  templomba 
lee  tewe  (ÉrsC.  453).  Pennámat  kezembSl  le-tévén  és  az  ir.ásUil 
meg-.szfin%'én  (Tyúk:  Józs.  ElcSb.  11).  Csak  most  tűm  le  e  funda- 
mentumot (Czegl :  BDorg.  224).  A  mely  sz.  irás  hellyeinek  fóliái- 
ban pipeskedel,  ted  le,  nem  tiéd  (Czegl:  BDorg.  286).  Az  okos 
lovagló  paripáját  száján  tartja,  uetalántán  sebes  futtában  le- 
tegye m-át  (Fal:  UE  422).  Pártfogóink  emelnek  s  tesznek  le 
bennünket  (453). 

[Szólások].  Vmiröl  letesz  :  Az  alkut  kötést  visz'a  vonni,  róla 
letenni  (SzD:  MVir.  27).  Vmit  letesz:  Adósságát  letenni: 
*liberare  se  aere  alieno  PPBl.  Tedd  le  búdat,  tégy  vele 
áldozatot  az  istennek  (Fal:  SzE.  556).  Let5tte  az  ur  az  te 
büntetésedet,  elfordította  az  te  ellenségidet  (MA:  ScuU. 
12).  Ha  lehető  volna,  bizony  életemet  érted  letenném 
(Ilyef:  Jephta.  33).  Hazám  szabadságáért  kész  vagyok  életemet 
is  letenni  (EíikGy:  Lev.  208).  Knrcius  le-tett  életével,  hogy  ha 
hazájának  használna  vérével  (GyöngyD:  KJ.  417).  Azért  Kegyel- 
med ez  iránt  kérem,  elméjét  tegye  le  (Gér:  KárCs.  1V.542). 
Két  hív  szeretőben  egy  szív  szokott  lenni,  ha  ez  gyógyul,  az-is 
f  á  j  d  a  1  m  á  t  le-tenni  (GyöngyD :  KJ.  431).  Az  fi'aterek  nem 
akarnayak,  bog  le  tenneye  az  fey edelmseget  (DomC. 
115).  Letenni  róla  gondját:  *deponere  curam  PPBl.  Hozzám 
való  gyanúságát  bátorságosan  leteheti  (TörtT. S6ö).  Gyászt 
le  teszi:  eluget  PPB.  Szilvafa  bimbóját  más  fának  eladgya, 
le-tészi  gyúraSlcsét  (Nad:  Kert.  212).  Elhagyták  a  fegyvert, 
minden  hadi  dolgot  le-tettek :  *obsületa  studia  mihtaria 
PPBl.  Az  ew  att^ok  az  h  a  d  a  a  g  y  s  a  g o  t  le  teeween  mynden 
yozaagat  zeghenyeknek  oztogataa  (ÉrdyC.  357).  Ellene  való 
haragját  tegye  le  Kegyelmed  (Nyr.  X.121).  így  le-tészed  a 
te  ecclesiádhoz  való  h  fi  s  é  g  e  d  e  t  (Matkó:  BCsák.  217).  Timon 
a  mord  kedvét  maga  .személye  ellen  is  soha  le  nem  vette 
(Fal:  Nü.  294).  Tedd  le  dGlyfSs  kevélységedet  (Czegl: 
Japh.  248).  Leh  teue  magát  Cesarea  neufl  varosba  (DebrC. 
185).  Ki  jSttenec  Scithiából  és  le  tfittec  magokai  a  Duna 
mellett  ket  felé  (Helt :  Krón.  2b).  Vénségében  Basileában  tette 
le  magát  a  bolcz  Err,smus  (MA :  Scult.  4).  Valamely  az  me,s- 
terek  kSzflI  paráznaságban  találtatik,  annak  mestersége 
letétetik  (KecskTörtT  11282).  Ancak,  a  kinek  a  császár  Besz- 
terczét  adja,  nagy  pénzt  kelletik  érette  letenni  (Nád :  Lev. 
40).  Meg  a  pynz  le  tgweu  ees  fizethwen  is  nekyek,  az  szalagos 


iozagotli  meg  nem  bochyatnük  (Ver:  Verh.  159).  Ha  az  pörl 
le  nem  te,szik:  .si  liti  cedere  nolnerint  (Ver:  Verb.  51).  Nem 
férhetsz  könnyebben  a  paradicsomnak  el-vosztéséhez,  mintsem 
ha  nieg-nyerésériíl  letészed  a  biztos  reménységet  (Fal: 
NE.  52).  Az  jószágnak  negyodic  részét  készpénzel  kell  le 
tenni  és  az  leányokat  vele  kiSzetni  (Ver:  Verb.  löű).  Sípszót, 
heged&lést,  víg  lakodalmakat  minden  ember  le  téué 
(Illyef :  Jephta.  31).  Az  gyermec  szfilő  .sieti  az  s  z  fi  I  é  s  n  e  c 
szükségét  le  tenni  (Kár:  Bibi.  L459b).  Minek-elotte  a  tár- 
gyat le-tenné.  6t  praemissákat  kfild-elő  po.stájúi  (Pós:  Igazs. 
11.551).  Ha  walamellyenk  thyzteeth  le  tenneye,  thahath 
az  thewbby  mynd  az  ew  thyzteketh  le  theezyk  (RMNy.  n.33). 
Az  folnagynak  mikor  eztendöie  el  tellik,  az  tiztet  addig  le  ne 
teliB.sse,  migh  nem  az  tanach  eiewt  az  warosnak  minden  iöue- 
delmerol  zamot  tartozék  adny  (TörtT.^  I.19Ü).  Tedd  le  hamis 
vélekedésedet  magad  felól  (Fal :  BE.  589).  Ha  mit  tud 
is  abból,  a  m  i  t  a  fenforgó  szokás  letett  vagy  megvetett,  ugy 
viseli  magát,  mintha  nem  tudná  (Fal:  NE.  426). 

letétel :  depositio  MA.  ablegung  PPB.  Be  ment  az  istennek 
kaszában  es  az  letételnek  kenieret  vette  es  meg  eue  (Fél :  Bibi. 
I.95b).  Legyünk  mindnyájan  ké.szek  életünk  le-tételére  ebben 
a  hadban  (P;izm :  KT.  386).  Hogy  ő  néki  az  halhéy  szabasó 
hályog  az  szemeirSl  leesic,  mit  jegez  az  egyebet,  hanem  az 
bnnSc  fertelménec  letételét  (MA;  Scult.  685).  Sővegénec  le- 
tételével nem  akaita  5tet  tisztelni  (Illy :  Préd.  L2ö8). 

[Közmondások].  Ajándék  elvétel  szabadság  letétel  (SzD :  MVir. 
17). 
hit-letétel :  juramenti  depositio  Ver:  Verb.  298. 

tiszt-letétel :  *abdicatio  magistratus  PPBl.  famtsnieder- 
legung]  Nyelveket  meg  kStic,  mely  szokott  lenni  tisztec  le 
tételével  vagy  helyekbfil  való  ki  flzzettetésekkel  (Zvon:  Post. 
II.  204.  Fél :  Tan.  259). 

meg-tesz:  I)  [facio;  tun].  Az  zent  apastalok  mind  ezt 
meg  teuek  (VirgC.  24).  Kit  mikoron  en  meg  tfttem  volna, 
lelek  egy  arany  pénzt  (44).  Hogyha  ezt  meg  teendik,  minden 
ziksegekr&l  gondot  viselek  (48.  69.  83.  117).  A  veg  vacorat 
meg  tSttem  en  tanitvanimmal  (NagyszC.  15),  0  zyz  Maria  te- 
neked adatot  hátaira  es  valamyt  akarz,  meg  tehetevd  (CornC. 
34b).  Mynden  mondásat  megh  tezyek  :  omnia,  quae  locutus  est, 
faciemus  (JordC.  61).  Jol  es  zerelmftst  meg  tezy  azt  (DomC, 
178).  Ha  azt  akarod,  ho.gy  hygyek  teenekőd,  niwtassad  megh 
eimekom  az  angyalt  es  meg  teezSm,  a  myre  yntez  (EnlyC. 
650).  Az  bewlczek  meg  allak,  az  myt  mondanak  es  megh 
tewek,  myt  fogadanak  (ÉrsC.  455).  Megteiménk  bizony  azt,  ha 
olyan  elménk  érkeznék  (Nyr.  XI.29.  2)  [contineo,  consto ; 
ausmachen].  Kőz  f51d,  mely  egy  királyi  szántó  fSIdet  meg 
tenne :  terra  communis  vei  aralis  ad  unura  aratrum  regalis 
men.surae  sufficiens  (Ver:  Verb.  212) 

megtétel:  [eö'ectio;  verrichtung].  Mag,as  tudományokat  ne 
tanulyatok,  hanem  ezuilagy  keuelyeknek  hagyatok,  hogy  az 
meg  tetei  után  kezgyek  tanulny,  hogy  az  bevvtA  megh  ewl 
(VirgC  130),  Mineuel  ualaminemű  dologba  nagob  ellenkődesők 
bilaltatnak,  az  dolognak  megh  tételébe  istennek  nagob  hattal- 
massaga  ielSntetik  ki  (TihC.  90). 

mellé-tesz:  appono  PPBl. 

öszve-tesz :  1)  compono  C.  MA.  [conjungo ;  znsammmen- 
legen,  vereinigen].  Az  káposztát  metéld  meg,  facsard  ki,  hogy 
abálod,  az  hú.sát  tegyed  öszve  (Eadv:Szak.  50).  Meg  engedi 
azokat  a  magok  kényén  ujjításra  szelhfldt  elméjft  emberektol 
indíttatni,  de  nem  ugy  mint  ha  azokat  tsak  keze  6szue-téve 
nézné,  hanem  azok  kőrfil  ugyan  dolgozik  (GKat:  Titk.  Ehlb. 
7).  Szivnnliöt  s  fegyverünköt  tegyünk-fiszve  az  ellen.ségre  (SzD : 
MVir.  98).  3)  [comparo ;  vergleíchenj.  A  miket  mázol,  azokkal 


623 


REA-TESZ— TEHETETLENSÉG 


TEHETÓ— TEHETSÉG 


624 


nem  menthoti  magát,  liogy  a  szentek  imádásával  istentűl  el 
nem  .szakadna,  togye  Sszve  az  ulvasó  az  én  iramúmmal  ez  mun- 
dást  és  meg  láttya  (Matkó:  BCsák.  391b). 

réá-tesz :    impono   C.   apixmo  MA.   I'PBI.   aufiegen   PPB. 

VrunU  .losiis  foi,'a  zont  Fereiicziiek  A  iot)  kezet  e.s  az  v'liiAii 
kezet  roa  teué  (VivgC  3-1).  Semy  feleletit  reea  nem  tSnek 
(ÉrdyC.  547).  Az  asztalra  tiinyéroc  tétettetnec,  reA  tétettetnei'. 
penig  kenyerec,  ételec  (Com:  Jan.  109). 

reá-tevés :  impositio,  impositn.s  C  das  aiiflegen  PPB. 

tétten-tesz :  (continenter  f'ado ;  fnrt  mid  foi-t  tun].  No 
meg  terek,  meg  glonom,  mú-isot  mondatüc,  tetten  tezem,  giontoii 
gionom  (Mel :  Sz.IAn.  411).  Hijjában  pityergftnk  bfmoinkben, 
ha  azciknak  tselekedetikti'l  meg  nem  szflnnfink,  hanem  azok- 
ban elflbb  el5bb  megyünk,  gyonton  gyónunk  s  tetten  taszfik 
szánt-szándékból  (GKat:  Válts.  43). 

viaaza-te8Z :  repono  C.  MA  znriUklegen  PPB  Ezt  a  két 
szívűt  vissza  te^'yed  a  fii.stro,  had  száradjon  (Radv:  Szak.  124). 

Téddégél:  factito  C.  fre<iuenter  pono  MA.  öfters  tun 
PPB.  Verba  szr.n  in  d  cnmmntant,  nt  viddegel :  anfert  fre- 
qnenter,  teddegel :  factitat,  poiiit  freípienter  (CorpGramm.  238). 

beló-teddegel :  iiisorto  PPBl 

elő-teddegel :  prompto  PPBl. 

Teddegélóa :  fattit;itio  MA.  das  stiitige  tmi  PPB. 

Tehet :  pos,sum  efficere ;  bewerk.stelligen  kőimen  PPB.  Nem 
tehetem,  nem  lehet  tfllem  t  necpieo  PPBl.  Crüstnst  be  nem  foga- 
tam  lelky  hazamba,  mikoron  tehetem  volna  (VirgC.  11).  Yol 
tehettSk  ő  velfik  (We.szprC.  13).  Nem  teliecz  egy  hay  zalat 
feyeert  avva*  feketéét  (.JordC.  368).  Sem  ember  .sem  Lsten  te 
veled  iol  nem  tehet  (Mel :  SzJán.  244).  Hadakozó  szekereket  is 
sokat  tehétuec  vala  az  egyiitumbéliec  (MA :  Bibi.  11.27). 

[Tehetéa] 

azert-tehetóa  :  (facnltas  rei  potinndao ;  da.s  vermögen  etwas 
anziisehatten].  A  nőstény  iijj;ibb  kőlykőkre  való  szert  tehetés- 
nek  kiván.sága  miatt  engedni  kényszeríttetik  a  bak  matskának 
(Misk :  VKert.   166). 

Tehetetlen :  [impotens ;  nnvermögend).  Nem  arra  vnKík, 
hoKy  azok  rágják  minden  ember  fiilébe  a  virtu.st,  a  kik  tehe- 
tetlenek még  a  gonoszban  is  (Fal:  NE.  71).  Minden  más  egyéb 
ebbéli  fegyver-szerszám  hozzá  képest  tehetetlen  gyarlóság  (Fal: 
UE.  414).  Az  emiétett  jcVsag  néha  attól  származik,  hogy  tehe- 
tetlenek vagyunk  (49i;). 

jó-tehetetlen,  jól-téhetetlen :  cvj  Mynnen  erSnk  myat 
yo  tehetetleiuMi  vagywnk  (ÉrdyC.  3).  Ennen  magoknak  yo 
tehetetlenek  (153b).  Magokkal  yo  tehetetlenek  (fiO"b).  Ez  bal- 
wanyok  mynd  ewr(lo(;heuk  as  mynekAnk  yo  tehetetlenek  (Érs- 
C.  512).  Magánál  iól  lehetetlen  :  non  potest  adjuvare  se  (Kár : 
Bibi.  1.644).  Az  ft  atyja  hon  vagyon,  Kd  jól  tudja,  hogy  magá- 
val is  jótehetetlon  (Nád:  Lov.  136).  Nem  vigyázhatnak  az  reze- 
g5.s5k,  mert  magokkal  is  io  tehetetlencik  ollyankor  (Frank : 
Ha.sznK.  70).  Magával  is  iól  tehetetlen  s  niégi.s  mist  akar 
segíteni  (Decsi :  Adag.  198.  Kisv :  Adag.  321).  Nints  .senuni-féle 
oktalan  állat  olly  maga-feledott  és  magával  jó-telietetlen  mint 
a  részeg  ember  (Pázm  :  Préd.  235).  Hogy  lehetne  annak  nuls- 
sal  jól  tenni,  a  ki  magával  jól  tehetetlen  (Matkó:  BCsák.  254) 
Mivelhogy  az  én  árva  gyermekim,  fóképen  az  két  kLssebik, 
magokkal  is  jó  tehetetlenek,  kívántatik  nekik  az  istenes  és 
kegye.s  patrónus  (Radv :  Csal.  UI  257).  Ij'itniv.-dii  dolog,  magá- 
val is  jótehetetlen  ebben  az  dologban  (RákF :  Lev.  322). 

Tehetetlenaóg :  ímiwtentia  PPBl.  (kraftlosigkeít).  Haliam 
az  te  paranoliülatodat  es  lat<am  az  on  eleotlom  ievt  erdegnek 
tehetetlenségéét  (CornC.  35í*). 


Tehető:  1)  [pollens,  valens;  vermögond,  wirksam,  gesundj. 
Ninéen  dolgok  orvossal  tehetíknek,  de  tehetetleneknek  (Üöbr- 
C.  410).  Lássuk,  mi  tehető  lészen  (Decsi :  Adag.  301).  Egeszlon 
miénk  és  mi  tehetőnk  (RxPriuc.  47j.  Tudjad  készebb  s  tehetőbb 
lelki  oródet  (Fal :  UE  383).  Sokban  tehetik  volnánk,  mellyek 
még  eddig  nem  forogtak  kezünkén,  minthogy  nem  tűntek 
eszünkbe  (400).  A  (jvinta  es.sentia  az  orvos.ságban  több  tehető, 
noha  kevés  magában,  mintsem  a  nagy  keverék  (419).  8)  |ik»- 
sibilis ;  miiglieh].  Minden  kordély-hiren  meg  ne  induljon,  az 
ellenségnek  az;datt  m;l.sutt  tehetó  írrnptióját  megvigyázza  (Bercs  : 
Lev.  330). 

dolog-tehető:  [validus;  kraftig).   Dolog  tehető  koldusok 
*validi  mendicantes  PPBl. 

elég-tehető  :  [sufBeiens ;  genügend].  A  léleknek  bizonyítja 
is  szükséges  és  ugyan  tsak  az  is  elég-tehet5  e  végre  és  minden 
elégségö  (MHeg :  Preb.  3). 

jó-téhetö :  (benevolus;  wohlvvoUendj.  Az  isten  nagy  tör- 
hető, jó-tehető,  nyájas,  kegyes  (Derk :  ÖÉIet  75). 

minden-tehető :  omnipotens  MA.  allmaehtig  PPB.  Min- 
dent tehető  at(a,  mindent  tehető  fiv,  mindent  teheti  zent  lilék, 
de  maga  nem  három  mindent  tehető,  de  c^  mindent  tehetS 
(DabrC.  57).  Zent  Margyt  azzonnak  chuda  tetely,  kyket  az  vr 
menden  tehetev  isten  tevu  zent  Margyt  ázzon  erdcmn  mya 
(MargC.  108).   lasus  Crístasnak  ew  isteny  zent  newe  ■.  < 

len  yozagus  es  mynden  tohetew  (ÉrdyC.  62).  El  hitl^-  j  ,  i  .-^ 
hogy  minden  tehető  légyen  (Kár  :  Bibi.  11.184b.  Mel :  tjzjáo. 
401.  Tol :  Evang.  11.676). 

munka-tehető :  aptiis,  habilis  ad  laborem  Kr.  [arbeits- 
tahíg].  .10  munkatehetó  az  ifjúság :  operum  *patiens  juventus 
PPBl.  Erős  te.st  vala  és  igen  numka  tehető  (Helt:  Krón.  13). 
A  barom  jó-vólta  munka-tehető  erős-ség,  az  ebek  jósága  a 
szíiglás  (PiVzm:  Préd.  312). 

nagy-tehető :  multíimteas  C.  [validus ;  vielvermögend, 
.stark).  Tíz  5  előtte  ki  haisag  es  í  kőrníle  nag  tehető  veesg 
(DübrC.  106).  Az  eordőg  s-e  világ  felette  nagy  tehető  dfibSs 
viBzedelmos  sok  ellenségéé  (Megy :  6Jaj.  II120). 

aémmi-tehetö  :  [invalidus ;  unvermögend].  Meg-tapasztal- 
lyuk,  hogy  .semmi-tehetők,  semmi  erejfik  vagyunk  (Pázm:  Préd. 
71).  Az  .sz.  lélek  megh  tanit  mindenekre,  ő  nála  nélkfil  az  lel- 
kiekbe semmi  tehető  az  ember  (Alv :  Po.st.  I.7o2).  Gyarló, 
semmi  tehető  es  erőtelen  az  ember  (MNjal :  Zsolt.  35).  A 
Clirístus  halála  is  hit  nélkfil  haszontalan  és  semmi-tehető  volna 
(GKat :  Válts.  11.  Előb.  f2). 

Tehetőa :  [potens,  valens ;  machtig].  Cambyses  a  persia 
király  udvarában  igen  tehetős  volt  (GKat :  Titk.  335).  Csele- 
kedhotős  vagy  tehetős:  efficax  (1118).  Nem oli tehetősök  vagyon 
dolgában,   hogi   valamit  contribuálhatnáuak  (GyöngyTört  7.5X 

Tehetőaóg :  [facnltas ;  das  vermögen].  A  rhelorica  tenni- 
nusit  így  magyaráztam  ki  nagy  részént:  ágens:  tselekedő, 
efteetnm :  tsínilmány,  tétemény,  habitus :  lehetőség,  tehetőség 
(MHeg :  TO.szl.  135).  Az  isten  társul  adgya  az  embereknek  az 
ő  lelkét,  mnnkálodgya  az  ő  vála.sztottíban  a  tehetőséget  (U2X 
A  lélekben  vagyon  értelemnek  s  akaratnak  tehetősége  (Sirp: 
Noé  33).  A  mi  tehetőségünk  istentől  vagyon  (DEmb:GE.17U 

Tehetség :  facnltas  C.  vires  MA.  potostas  PPBl.  das  ver- 
mögen PPB.  Tellyos  tehetségemmel :  *quanlascuiuino  írnssum 
PPBl.  Nem  tohetsegem  es  nem  merem :  non  po.ssimi  noc  deboo 
(EhrO.  100).  Le  zalla  a  héigeuböl  uag  tehelíéggel :  in  íirtute 
niagna  (BécsiC.  14).  Parancola  égbe  gílui  őtehel.sé«onec  men- 
den soregét  (15).  A  mennec  istene  adót  őnekic  telietségét  ellent 
allanioi:  (19.  22.  140).  Laffac  embéruee  Bat  iónén  nieíinee  kő- 
dilHin  naé  tehelsaguel  as  nag  zozattal  (MiúichC.  59b).    Zurgat- 


625 


TEHETSÉ(5ES— TEKÉLl. 


EL-TftKÉLl  ^MEG-TÖKÉLL 


C26 


uaii  liegpket  te  telietsegeddpl  Siiedfizwon  li.itnlnial :  pracpanuis 
moiites  iii  virhite  tiia  acciuetus  ixiteiitia  (AporC.  11).  Az  ag 
oUeiiseegli  nmiili'iii  thelietseglievvel  azzoiin  iiiíílkSdik,  ho^  ezt 
vezesse  el  embertSl  (WiiiklC.  127).  Eii  neki  nem  a)lKaltam 
minden  tehetsegeméi,  ereekensegimel,  értelmeméi  (VirgC.  5. 
30.  62.  138).  Kiket  en  zenvettem,  thees  az  te  teliedsegSddel 
lel5c zeient  zenve^d  (NagyszC.  25).  Jesus  myiiden  tehettseeggel 
flfelljeb  volt  niyndoii  teremtSt  allatoknaal  (ÉrdyC.  58. 162. 198). 
Lathwau,  hogy  nijiiden  tehetsegheeben  meg  zeghetot  vona 
(401).  Mától  fogva  látjátok  az  embernek  fiát  az  Isten  tehet- 
segének jogja  felől  Whii  (ÉrsC.  35b).  Az  6  zolgayrol  gondoth 
viselnek  vala,  hog  6  erSttSc  Lstent  imadnaiac  (TelC.  10).  Te 
vagy  éu  erSm  es  az  én  els5  tehetsegem :  tu  fortitudo  mea  et 
piiiicipinm  doloiis  mei  (Helt :  Bibi.  I.  Aa3).  Mikor  a  tfi  érós- 
sógtec  olyan  leszen  mint  a  sz6sz  es  annac  tehetsége  mint  a 
sízikra  (I\'.13).  Minden  tehetsegeckel  azon  vannak  (Tel:  Evang. 
Lr2).  Az  akarathoz  tehetség  is  kiuántatik  (Decíi :  Adag.  309). 
Mikoron  az  tSrvennek  erStlen  voltának  semmi  tehetsege  nem 
volna  az  testben,  az  isten  el  bocsata  az  ő  fiat  (Szár :  Cat  B3). 
Tehetséged-szerént  viszsza-nyerjed  ördög  torkából  el-veszett  atj-ád- 
fiát  (Pázm :  Préd.  40).  A  mi  szeretésünknek  nints  ereje  és 
tehetsége  (132).  Vallyon  az  istennek  oly  hatalma  nintsen-é, 
hogy  az  természetnek  erejét  és  tehetségét  meghaladgya  (Pázm : 
Kai.  703).  Erős  ember  vala,  nagy  tehetségű  ember  vala  :  vir 
maguorum  operum  erat  (MA:  Bibi.  1.301).  Mellyik  atya  az,  ki 
az  8  fiát  betegségében  el-hadná,  s8t  ha  tehetsege  vagyon  reá, 
el6  gyámolittya  a  gyog.vulá.st  (Ker :  Préd.  157).  Az  kigyónak 
neai  adatott  szólló  tehetség  (Megy :  Szöv.  30).  Minden  tehet- 
.ségekkel  azon  erőlködjenek,  miképen  é.s  hol  6  felségének  szol- 
galatjára adják  magokat  (Radv :  Csal.  III.256).  Teljes  tehet- 
ségével azon  igyekezzék,  hogy  az  ráczságot  tovább  is  az 
ellenkezéstfil  lecsendesíthesse  (Bercs :  Lev.  328.  333.  411).  A 
vers-szerzésben  is  hogy  szép  tehetsége  volt,  azt  bizonyítják  az 
í  versei  (Bod :  Pol.  56,1.  Nem  látom  semmi  módját,  tehetségét, 
hogy  adhassa  munkád  ebben  segiteégét  (PhilFl.  7).  Nincs  te- 
hettségünkbeo  elég  fizetése  annak,  a  mivel  szülemknek  tarto- 
zunk (SzD :  MVir.  14). 

Tehetséges  :  [possibilis ;  möglieh].  Minden  tehetséges  annac, 
az  ki  hiszen  (Tel :  Evang.  L130). 

Tehetségesen :  [pro  vh-ibus  ;  nach  kraften].  Tehetségesen 
igi-ekezvén  titeket  azoknak  kezekból  kiszabadítani  (Monlrók 
\ni.~9). 

Téhetteképpen :  [ut  fieri  potest ;  nach  kr.-iften].  Elmédet 
erre  téhetteképpen  reá  tSijed  (MHeg :  TOszI.  IL116). 

Tekéll,  tökéli:  1)  [facio,  perBcio;  tnn,  machen,  verrich- 
ten).  Attyamfya  farkas  te  ez  tartományban  yzanyw  gonoz 
tetelmeket  tewkelletel  (ElirC.  148>.  My  zywSnknek  kj-wanatos- 
sagath  tókeyled  myndSn  tfikelletós  myelkedetre  íCzechC.  6). 
Zopo  gyei-mekeknek  zayabol  thekellel  dycheretheth  (FesztC.  6). 
Meg  emlékeztem  &  hagyásáról,  kyth  tekellee  Yacnbnak  azth 
parancholatra  (KeszthC.  279,i.  Kenodeerth,  kywel  wram  Jesus 
mynd  the  ellensegyd  tégedet  tekellenek  (GyöngyC.  11).  Zy- 
venknek  kewansagath  tekeelyed  mynden  yo  miwelkedetbre 
(15b).  Nem  is  tökéiletet  volna  e  világ  kezdeti  elótt,  ha  kezdet 
nélkül  volna  (Tel :  Evang.  11.381).  Heiaban  való  argumentum 
es  okoskodás  ab  abusu  igazságot  tökelleni  (Mon :  KépT.  145). 
Nemde  Moyses  adta-é  t&néktek  az  tSruént,  de  maga  senki  tű 
kőzzűletek  czelekSdetiuel  azt  nem  tSkélli  (SovS :  Fost.  20).  2) 
statno.  ratifico,  ratum  facio,  obfirmo,  destino,  voveo  MA.  be- 
stimmen,  bestatigeu  PPB.  [baschliessen,  entschluss  fassen].  Te- 
kéllettem  most  ezt  az  én  szflvemben,  elbocsátlak  békével  te 
földedben  (Tin.  329).  Tekéllette  vala  gondolatjában,  hogy  Sán- 
dor bemenne  az  Afrikában  (RMK.  111.159).  A  próbált  okos.«ág 
ész.szel  rostálja,  erós  szívvel  tekéli  és  azután  körmös  kézzel  lát 
dolgához  (Fal ;  UE  412). 

H.   NYELVTÖBT.   SZÓTÍB.    ÜL 


el-tökóll :  1)  [perago,  cunsunimn ;  voHendeii,  ausfiihron]. 
El  végeztetőt  az  az  menden  kiiiom  as  kisalkodasom  el  tőkelle- 
tée  (VitkC.  96).  Ky  el  tftkelletteteth  volth  istennek  fya  liatal- 
m.'Lssagaual  (Komj :  SzPál.  44).  Az  testhnek  kyuansagyth  el  ne 
tiSkelyetek,  vygezzetek  (271).  3)  olwtino  C.  destino  MA.  [bo- 
schlies.sen,  sich  entschliessen).  El  tekelem  es  zeraem  az  en 
leikőmbe  (DebrC.  266).  Tőkelid  el  magadban,  hogi  meg  aka- 
rod eletedet  iobbetani  (ThewrC.  175).  El  tewkelle  magába, 
hogy  Jerusalembe  merme  (Pesti :  NTest.  140).  A  kyket  az  vr- 
Lsten  mynd  őr&kkSI  SrvVkbe  tuduan  el  tAkyllette  volth,  vgyan 
azonokot  legeUfe^r  el  vygezte  az  ew  fya  (Komj :  SzPál.  74). 
Azért  magatokban  észt  el  tekéllyétec.,  hog  egyaránt  vágiátoc 
pogán  tőrőkeket  (Teniesv :  Kenyérm.  9).  Eltekélettem,  hogy 
veled  és  Ferkóval  egyetembe  nagyobb  részét  iidínknek  Kereszt- 
uratt  mulassok  el  (Nád :  Lev.  56).  Az  igazságnak  gyfaedel- 
mességéböl  el-tekéllye  akarattyát,  hogy  erköltsét  istenesen  ren- 
deli (Pázm  :  Préd.  461).  Bűneinket  gyíílfillyük,  életünk  jobbí- 
tását el-tekéllyük  (936).  Ha  még  az  is  gyakran  megcsökkenik, 
a  ki  nagy  igyekezettel  el-tekéllet,  mint  jár  tehát,  a  ki  ritka 
és  igen  lágy  igyekezettel  szándékozik  (Pázm:  KT.  51).  Kivált- 
képpen kétségben  esni  annyi  mint  el  tőkéileni  embernek  ma- 
gában, hogy  a  mely  gonosztul  fél,  abból  soha  ki  nem  szaba- 
dul (Megy :  6Jaj.  11.28).  A  mi  jót  el-tőkélle.sz  magadban,  estve 
visgáld  meg  (Derk :  ÖÉIet  fiS).  Eltökélli  magát,  ne  kés.sék,  de 
lássa,  miképpen  indulhat  dolgának  folyása  (GyöngyD :  KJ.  374). 
Nem  tudgya  el-tekélleui  a  dáma,  a  jobbik  vagy  bal  szeme 
a!ája-e  vagy  főiébe  ragassza  a  tsillagot  (Fal:  NA.  142).  Már 
jól  fenn  jár  a  nap,  a  mig  valamire  el-tekéllyék  magokat  (Fal: 
NU.  258). 

eltökéllés :  destinatio,  obstinatio,  devotio  MA.  bestimmung, 
das  vorhaten  PPB.  Az  emberi  akaratot  alig  érdekli  a  harag- 
nak lángja,  már  Is  gyarlódik,  változik,  enged  és  tellyes  elte- 
kéilésekre fakad  (Fal :  NU.  266).  Ama  mesterség,  nielly  mások 
akarattyát  maga  kedve  szerint  tudja  indítani,  inkább  szerencsés 
forgolódásba,  hogysem  bátor  eltökéllésbe  vagyon  helyheztetve 
(378).  Egy  ollyan  ember,  a  ki  nem  sokat  akadoz  az  eltekéilés 
dolgában  (402).  Ez  a  szép  tulajdonság  nem  találkozik  egyve- 
lesleg  mindenkiben,  mert  nagy  eltekélé-ssel  jár  (432j.  Addig 
forgatja,  a  mig  maga  önként  vakmerő  eltekélléseltre  rándul 
és  a  tilalmasra  is  kinyujtózik  (453).  Akkor  forognak  veszede- 
lemben titkaink,  mikor  kemény  erővel  kere.sik  kifakasztani, 
holitt  jó  vigyázás,  bátor  eltekélés  kívántatik  (457). 

[Közmondások].  Az  éretlen  eltekéllést  jó  alku  megmásítani 
(Fal :  UE.  494). 

eltökéllett:  [propo.sitiis ;  beschlossen].  Meg  tilta  őket  az 
eltőkellet  tanacztul:  prohibuit  fieri  (Fél:  Bibi.  L229).  A  gorom- 
báiíl  el-tőkéllet  dologhnak  megszegése  nem  vétek  (CzegI :  Japh. 
233). 

eltökéllettség :  [animus  obstinatiLs ;  entschlo.ssenheit].  Va- 
gyon selyem  póráz,  van  tőr-is  kezében,  nagy  el-tökélletség 
látszik  személyében  (GyöngyD:  KJ.  455). 

meg-tökéll :  1)  perficio,  perfectum  reddo  MA.  [consummo ; 
voUenden].  Hul  tőkéllétted  meg  müodet :  ubi  fecisti  opus  (BécsiC. 
5).  Ammit  gondoltam  hiuen  lehetőnec  meg  lenni,  tőkelem  meg 
(GuaryC.  58).  Hogh  az  gondolth  aluok-sagoth  hamaraabban 
megh  tőkellenye  (WinklC.  151,).  Een  étkem  eez,  hogh  eeu 
tegem  annak  akaratyat,  ky  engőmet  bochatotth,  hogh  megh 
tőkeelyem  az  ew  mywelkődetyt  (299).  Kely  fel,  hogy  en  t&kelyem 
meg  te  benned  az  czudalatos  dolgot  (VirgC.  34).  Az  het  nyaualya- 
sagok,  kik  az  bftnősAkőn  itelet  napian  meg  tőkelletuek  (114). 
Azerth  te  kegyős  feyedeth  le  fyggezteed  az  zo  mondwan :  Meg 
tőkellőth  (CzehC.  8).  Miképpen  végeztetek  es  tekellettetek  meg 
vronknak  halála  (WeszprC.  6).  Az  byn  kedeegh  mykoron  megh 
teekeellettetendyk,  halalt  nemz  (JordC.  833).  Mykeppen  akarta, 

40 


627 


MEGTÖKÉLLÉS— TAKÉLLETES 


TÖKÉLLETESEN— TÖKÉLLETESSÉG 


628 


mynd  ezeket  niex  teokellette  (DomC.  180).  Telieted-e,  hogy 
az  eii  akaratomat  ev  vole  meg  teokellem  (CoriiC.  342).  Goiial 
az  istentől  liillet  io  gondolatokról,  merukot  infnwlkedeteddel 
meg  iioiii  tükelletel  (VitkC  35).  Gakoita  meg  tcjkolletem  vokia 
a  goiioz  gondolatokat,  ha  e  világi  zeineremtöl  nem  feltem 
volna  (28).  Meg  tőkelletek  az  az  uiynden  niywelkodet,  melyetli 
ez  wylagbau  kellett  tenni,  megti  wegeztotőt  w  tSUelletSt  (ÉrsC. 
53b).  Az  megh  mondót  latastb  akariian  megli  tekellenie  (KazC. 
44).  Végezeti'e  igeretit  mikor  meg  tekéllé,  o  egyetlenegy  szent 
tíát  ez  világra  kiildé  (RMK.  IV.25Ő).  Meg  hallottátoc,  mit 
jelentet  az  isten  álmomban  ;  látom,  bogy  a  kegyelmes  isten 
mind  meg  tekéllele  azzokat  ( Helt :  Krón.  28).  A  bit  a  ebele- 
kedetekböl  tökéltetek  meg  (Tel :  Evang.  II.B53).  Az  Lsten  két 
auagy  barom  ember  bizousag  tétele  alt;d  akara  meg  tókelletni 
minden  tőrueny  igaságát  (Mon:  Ápol.  437).  2)  (st-ituo ;  bo- 
.sohlies.senj.  Kyketb  myud  balwau  te  rolád,  megb  tokellem  een 
lelkűmbe  (WinklC.  281).  Megb  teekellottotot  egyzer  mynden 
embernek  meghainy  (JordC.  816).  Meg  tőkéilett  szándékom 
soha  nem  szegem  meg  (Huszti :  Aeu.  25).  Megtőkéllett  keménség- 
gel  tusiikodic :  contnmax  (Com:  Jan.  180).  Ha  ki  tégedet  a  jóban 
meg-táutürít,  erő.ssits-meg  elmédet  és  tokéliyed  meg  (199).  S) 
[coníirmo ;  verstiirken].  Tőkéi  még  engemet  vram :  conlirnia 
me  domine  (BécsiC.  37).  Mert  istentől  valaztatot  vala,  azért 
megtőkelle  őtet  isten  (MiiiicliC.  71).  Lsten  te  meg  tőkelletted 
őtet  (AporC.  15).  Tekeellyed  meg  az  te  akaratodat  en  bennem 
(ÉrdyC  616b).  Oko.s,  ianibor  fiakat  nenebiec,  kic  által  az  isten 
birodalmat  megtőkelli  szőnteleu  ualtozas  nekül  (Pécsi :  SzüzK. 
A4).  Tökeid  meg  az  igaz  alázatosságot  beanem  (Pécsi:  Ágost. 
70),  Az  io  erkőlcb  az  gyarló  erőtlen-ségbe  szokot  meg  tökellettetui 
(15).  Három  dologban  tőkellettetik  meg  ez  az  szentség  os  barom 
része  vagyon  (Lép:  Pruk.  1.194). 

megtökéllés :  [consummatio ;  vollendung].  Az  sororoknak 
dolgaynak  meg  tewkeleserevvl  (VirgC.  130).  Okokat  kerasnek 
az  kenans.'ignak  meg  tv^tellesere  (145).  Cbristas  az  b  tőruennec 
és  a'  propbetac  irassinac  meg  tekéltettosse  (Valbist.  Ttiij).  A 
mii  íidvőssegfinknec  meg  tekéllesoet  a  mi  nézi,  meg  vagyon 
ö  általa  tekéltetuén  (Vallást.  Zziij). 

reá-tökéll :  (propono  ;  entscbluss  fa.ssen].  Vala  eegy  yft'yw 
fráter,  ky  ínyUoron  az  zent  zeerzetnok  terheet  lattá  volna, 
reea  tekeellee  magát,  liogy  el  badnaa  (ÉrdyC.  90b).  Egy  órában 
roátekelled  magadat,  bogy  e  többé  nem  leszen  és  egy  óra 
múlva  meg-esel  (Pázm ;  KT.  84). 

Tökéilés :  1)  (perfectio ;  ausfUbrnng,  vollendung].  Sem 
ak,ir;itbii,'ik  kezdee,so  som  fogbadot  iozíigoknak  tekellese  wegre 
nem  wytettenek,  kyk  enghemoth  el  weztettenek  (ÉrsC.  297). 
2)  propositum  MA.  (besclilnssj.  O  benne  vagyon  a  tekéltetés  és 
a  betellyessités  (Vallá.st.  Kiij). 

TökóUet :  I)  perfectio  MA.  vollendung  PPU.  Megbala  ez 
yozagoknak  tekolletiben  (EhrC.  101b).  Kywannyok  myndentőkot 
azon  zorgalmatossagot  mwtatbny  az  remeen.segbnek  teekeelle- 
tyre  (ad  expletionem  .spei)  mynd  veghyg  (JordC.  808).  Nayas- 
sagom  legén  iozagnak  tekellethe  eletemnek,  bog  erekAl  erekké 
dycseretbe  las.salak  (GyöugyC.  23).  2)  [proiKwitum;  entscblu.s.s]. 
Megkísérted,  mint  állana  keserftségében,  de  ura  lőn  az  .szent 
Jób  Kikéllotinek  (RMK.  IV.53).  Oly  tHkélelbon  vala,  hogy  ott 
meg-baljon  (Kónyi :  VM.  64).  A  felségéhez  minden  tökéletben 
és  bflséggel  bordozzjj  magát  minden  iidőbon  (ErdTfirtT.  1,123). 
Ez  két  dnliiglurz  Kegyelmetek  lükélettel  szőlljon  és  végezzen 
(Er<ITíirtAd.  11.307).  »)  [eventus;  erfolgj.  Ninczen  dolgotoknac 
tőkélleti  iMA:liibl.  V.27). 

Tökélletéa  :  1)  i^rfectus  NémOl.  264.  aUsolntus,  oxactns, 
conjoc-tarin.s,  decoctior,  complutiw  C.  (vollendet,  vollkonmienj. 
Ha  kőuetendöd  te  zolgalo  laúodnac  igeit,  vr  lőkellut&<  dolgot 
tézen  te  veleil  (BécáC.  34).  Legetee  tSkelletesec  miként  es  tfi 


mennei  aCatoc  tőkelletes  (MünchC.  23).  Ha  akan^  t^kelletea 
lenned,  mei'i  el  es  ad  el  mend,  mid  va^n  (49).  Latuan  benne 
az  A  atya  ez  nagi  tAkelletesalbatatossagot  (VirgC.  27).  Glieriez- 
ied  kegielmes  Xpus  my  kewauatonkatb  myndőn  tőkelletfts 
dologra  (WinklC.  253).  Azzonyouk  Mariának  kellet  fel  venny 
anya  zent  egyháznak  menden  neky  illeudev  zentsegevket  az 
tevkelletevssBvknek  tanolsagokert  (CornC.  16).  Aggjatok  ty 
kezzőletok  bőlcz  es  twdos  neepeketb,  kyk  teekelletes  eeletAk 
thy  nemzethseeglitekbe  í.lordC.  199.  369.  831).  Igőn  nag  tekel- 
letős  zeretetli  va^on  kőztök  (SándC.  1).  Tőkelletes  imaéagnac 
haznalatta  (VitkC.  4).  Tokeelletes  eze,  elmeeye  volt  (ÉrdyC. 
58).  Hogy  tekelletősők  lettek  leogyeii,  az  kereseesbeu  megh 
ysmortetyk  (65).  Tekeelletes  eeletőt  akanvnk  keresny  (520b). 
Ky  thekelete-sse  tette  een  labaymath :  rjui  perfecit  pedes  meos 
(KulcsC.  31).  Jacob  tekéllete-s  tirtíu  vala ;  Jacob  vir  simplex 
(Helt;  Bibi.  I.Lrl).  Tőkelletes  tellyesen  be  tőltőtték-e  a  paran- 
cliolatokat  (Tel:  Fel.  58).  Ki  kél  immár  a  te  »  tova  liabozó 
gyermekségből  és  tekélletas  férfiúvá  lészen  (Tel :  Evang.  11.892). 
Azért  mongya  Cliristns  az  anyaszentegyház  felől :  Egy  v.Hgy  te 
eu  galambom  es  en  tőkelletassegem  (Mon:  Ai)ol.  20).  Ozu&ág 
az  igaz  tőkelletes  ember:  deridetur  justi  simplicitas  (MA:  Bibi. 
1.455).  A  keregded  forma  leg  tőkélletesebb :  circnlaris  forraa 
aksolntlssima  est  (Com;  Jan.  165).  Niiitsen  a  természetnek  ere- 
jében oly  mindenünnen  tekélletes  alkotmány,  mellyen  valami 
éktelenség  és  vad  szin  nem  maradna  (Fal:  VE.  369).  Még  a 
tekéllete.sb  javallási  is  a  hajadon  pór  népnek  elégtelenek  arra, 
hogy  a  ritka  emberek  rajtok  kapjanak  (379).  Nintsen  olly 
tekélletes  ember,  kiben  valami  gáuts  nem  volna  (447).  2) 
[coustitntíis ;  bescliIo.s,sen].  Mfl  le^en  istennec  tőkelletes  'akarattá 
(VitkC.  1).  Mikor  tekéletes  végtétel  leszen,  ackor  iő  nagy  bő- 
séggel az  igasság  (Helt :  Bibi.  IV.26). 

Tökólletesen  :  perfecte,  in  nngvem  C.  absolute,  infegre, 
constanter  MA.  [vollkommen,  ganz].  Tílkéletesen  szeretőm : 
peramo  C.  Kiket  az  vr  isten  nekem  adotb  tiSkeletesen  meg 
tartanom  (VirgC.  45).  Ha  tökéletesen  akarod  Cri.stu.st  zeret- 
ued,  gondüld  meg  (VitkC.  15).  Zolgala  tekeletesen  zenth  Janiis 
ewangyelysta  (KeszthC.  57).  lm  hallom,  hogy  senki  a  sz.  iri.«t 
tekélletesen  nem  érti  (Pázm:LutbV.  129).  A  ki  nem  akar 
örömest  előtte  vak'>nak  birtokába  lenni,  annak  teste  nem  enged 
tökéllete.son,  hanem  vis.sza  rúg  és  zúgolódik  (Pázm;  KT.  214) 
Tőkéllotasen,  álhatatos.san  magtartya  az  esküvést  (Com:  Jan. 
185).  Kristusnak  testesülését  is  tökéletesen  bidgye  (Biró:  Ángy. 
171). 

Tökélletesség  :  jierfectio  C.  integritás  MA.  vollkommenheit 
PPB.  Gondolkodik  vala  zerzeteseknek  \V  tAkelletesegerAI  (VirgC. 
67).  Latuan  az  ö  t\Vkelletos.seget,  hozza  egiesőlnek  vala  (101 X 
My  volt  az  regy  zent  atyáknak  tevkelletev.ssegek  (MargL.  44b). 
Menden  embörőknec  fSlőtö  hitta  őket  vr  isten  tőkelet6.ssegTiec 
magasságára  (VitkC.  22).  Nemellyeket  teen  pnztorokat  es 
doetoriikat  az  tekeelletesseegnek  zolgalattyara  (ÉrdyC.  539). 
Hogb  tegbed  félelmes  zerelemmel  zolgallyalak  es  thekelletes- 
segemhen  maradyak  (TliewrC.  24).  Menden  zamnae  tekelle- 
tőnsege  állon  a  három  zerő  zamban  (TelC.  47b).  Kövessük 
Ábrahám  atyánknak  tekéi lete-sségét  (Tel;  Evimg.  11.8931.  Az 
örök  életben  az  fngiatkozas  béliében  r/al  az  tőkelletesseg 
(Fél;  Tan.  297).  Semmi  olly  tekélletősség  e  világban  ninciiyeii, 
a  ki  egy  arant  mindeneknek  io  Iehes.sőn  (Frank;  HasznK. 
26b).  Vay  ky  rilka  az  a.szszoni  állatoknak  tőkulletesMi,^ge  (Uecsi: 
Adag.  207).  Nem  abban  áll  a  keresztényi  tekélleteawg,  liogy 
tndgyuk,  hanem  bogy  kövessük  a  jót  (Pjízm ;  Pi-éd.  a4l.  Nagy 
isteni  m.ilaszt  é.s  tökélletesség  kivántatik  a  préilikáMsIidZ  (Pázni: 
Préd.  63).  Voltak  ezeken  kivfil  háládatlanok,  ember-scóllók, 
irigyek,  kik  a  tőkélletességet-is  cselekedetekkel  mouskulták 
(Hall:  Tel.  251)  A  tökélleta'oég  meghaljiruzott,  niellyet  sziues- 
síjg  nélkül  valósilgiiak  uouezünk  (Apáti;  Vend.  753X  Tekél- 
letesség  tiirháza  vala  ez  a  nagy  szent  (dúisi:  Síp.  37).  indulat 


629         TÖKÉLLEl'ESSÉGES— TÖKÉLI.ETLENÜL 


TOKÉLLEIT— SZOLGÁLAT-TÉT 


630 


és  ésK,  e  ketten  niint-esy  amiyi  sarkakon  fordul  nieK  mimlon 
tekélletesí^K  iFal:  VE.  3ti:!1.  Lih'An  Zriiiyi  ezt  az  tíikélletes- 
séget  ditsírte  foletto  az  ily  deliséget  (Kónyi:  HRom.  113). 

Tökélletessóges  :  [totus,  integer ;  ganz,  voU).  Ezeket  nem 
hogy  tekélletességes  taéltís^gok-szeréiit  meg-fontolhatucSk,  de 
tsak  cW-számlálni  sem  győzzük  (Pázni :  Préd.  1249). 

Tökélletessóggel :  [pláne,  prorsu.'!,  jienitiis ;  ganz,  viillig]. 
Ez  velagnak  t\Vkelletes.segel  ellene  nem  raond  (Vir£C.  33). 
Aleg  vagion  zery.ete.'i  ember,  ky  iol  e-s  tAke11etes.segpl  engedel- 
mes volna  A  feyedelmenek  (fiS).  Az  ev  aytatos  ymadsagyval 
meg  gyogeliti  ez  frátert  az  hydeglelesbevl  tevkelletevsseggel 
íMargL.  I.'ÍB).  Tpekelletes-segghel  remeenkeggyetek  hA  hozya 
az  nemes  malazttra  (JordC.  845).  Némely  kerauenyes  azzony- 
allat  imadnan  zent  Damankus  atyánkhoz  teokellete.'iseggel 
meg  gyogyvla  (DomC.  161).  Tekelleeteseeeggel  kSwetewnk 
teegSdet  (ÉrdyC.  541).  Hol  ott  mynidden  ygassaag  e-s  bSlcheseeg 
tekeelletRsseeggel  vagyon  (547).  Tőkéllet6.s.<!éggel  vallást  te.sznec 
az  !ga.sságrul  iZvon:Post  1.176). 

Tökélletlen :  I)  (imperfectus ;  unvoUkommen].  Miért  ho^ 
az  emberi  allat  ig'n  keu&seket  erthe.'wen  es  foghas.«on  meg  az 
emberi  elmének  tudatlan  es  tekelletlen  voltáért  (NagyszC.  28). 
A  mi  chelekudetfiuc  tekélettlenec  (Helt :  VigK.  fi4li).  Ha  az 
arwa  az  walla.sf,  az  tewkeletlen  ide\vnek  alatta  kyt  thewt, 
meg  nem  hya,  tehát  ewrewkke  walo  erewsseget  wezen  (Ver : 
Verb.  R3).  T5kélletlenek  avagy  nem  t5kéllete.sek  az  szentek- 
nek jo  cselekedeti  (KOipk :  WoU.  322).  3)  [vitiasns,  pravns, 
falsus;  fehlerhaft,  böswillig,  falsch].  Én  bizony  egy  szolgáló 
leányomat  sem  pirongathattam  inkább,  de  az  i'í  tökéletlen  ke- 
mény szivét  soha  meg  nem  Ineyitá  (LevT.  11.39).  Az  a  tfiké- 
letlen  Z,<iea  az  csak  hazugsággal  é.s  hamis.sággal  akar  mindent 
végben  vinni  (322).  GyfiUMi  az  ket-szinfl  tc'kelletleneket  (Debr: 
Christ.  287).  Tökélletlen  baráti  mind  oda  hagyták  (Megy :  6 Jaj. 
n.ll).  Tökélletlen,  feslett  erkSlcífi:  pravns  (Com  :  Jan.  177). 
Álnok  s-t5kélletlen  szó-szaporítás  (Oegl :  .Japh.  16).  Tökélletlen 
nem  kerülöd-el  az  én  kezeimet  (Hall :  HHist.  in.l43).  Tökél- 
letlen ember  soha  nem  voltam  (Gér :  KárCs.  IV.403).  An.stria 
az  ilyen  tökéletlen  hírekkel  azt  akarja,  hogy  a  bujdosó  magya- 
rok a  kere.sztyén  királyok  eWtt  contemptiLsban  ju.s,sanak  (Tört- 
T*  in.  17).  Es.sze  kötöztetlek  beneteket  az  ilyen  tökéletlen 
hamis  szófogadatlanságtokért  (MonTME.  VI.71).  A  tökéletlen 
szándék  ártalmas  férge  minden  lelki  s  testi  jószágoknak  (Fal : 
UE.  372). 

Tökélletlenked-ik :  [aigntor,  fraudulenter  ago;  betrüge- 
risch  baudelu,  ranke  schmieden].  Nem  ugy  imádgyátok-é  a 
via«zbul  csinált  báránkát ;  igen  is  úgy ;  ne  tSkéletlenkedgyél 
hát  (Matkó ;  BCsák.  126).  S,ánczot  csináltak,  nem  lakhatnak 
azért  ott  már  soká,  csak  az  török  ne  tökéletlenkednék  (Rák- 
Gy :  Lev.  273).  Ki  fog  tetszeni  állapotjok,  ha  ugyan  tökéletlen- 
kedni  akarnak-e  még  is  (305).  Ezek  az  német  követek  csak 
hazudnak  s  tökélletlenkednek,  miképpen  szerezhassék  ki  ma- 
gokat innét  (ErdTörtAd.  n.267).  Attól  sem  laszen  fogyatkozás, 
csak  J5k  ne  tökéletlenkednének  (MonTME.  V.304).  Ne  tökélet- 
lenkedjenek,  hanem  a  mit  egyszer  végeztének,  megtartsák. 
1838  (TudTár.  221). 

Tökélletlenség  :  1)  [ratio  imperfecta;  unvollkommenheit]. 
Adatic  az  isteni  tekelletussegbSl  ala  ez  tekeliretl]en.segre  ftlet- 
ven  (NagyszC.  2).  Een  tekelletleasegemeth  meg  lattaak  the 
zemeyd  (KeszthC.  383).  Vagyok  királyi  felség,  azért  bennem 
nincsen  tekélletlenség  (RMK.  IV.lll).  2)  incoustíintia  MA. 
unbestandigkeit  PPB.  Fel  Ixjmlana  az  en  fri^em  es  káromlás, 
tekélletlenség  es  változás  iűne  en  reám  (Mel :  SzJán.  63).  Ma- 
gát is  igy  hazudságba  és  tökéletlenségben  ejté  (Monlrók  VIL 
65). 

Tökólletlenül :  inconstanter  C.  MA.  unbe-slíindig  PPB. 


Tökéilett :  I )  (propositns,  statutus ;  t)eRclilo»!en,  hastimmt). 
Példa  bezedre  haitom  en  fvlemet,  dycAseiteslio  ki  iiitiim  en 
tSkollot  bezedemet:  propositionem  nieam  (DöbrC.  104).  Tökéi- 
lelt t.análcs  Ifin  köztök,  hogy  menden  szabad  lenne  önköztök 
(RMK.  1.26).  Isten  ajándékából  és  segedelméből  tekélett  szán- 
dékkal meg-erfisítették  aliarattyokat  (Pázm :  Préd.  175).  líz 
nem  egyéb,  hanem  v.astag  és  tekéilett  akarat,  mellyel  fele- 
barátunknak hadgyuk  és  adgyuk,  a  mi  övé  (632).  A  kék  ma- 
dár illy  tökéilett  gondolattal  nem  volt  íKónyi :  VM.  54).  2) 
[totus,  integer ;  ganz,  völlig].  Az  mennyei  tudományban  ninca 
semmi  egymás  ellen,  hanem  mindnyája  eggyesedfi  tekéilett 
igazság  (Pázm :  Kai.  245).  Az  egé-sz  keresztyénségnek  tekéilet 
egyezését  nem  kellet  volna  egy  vétkes  könyvért  h.átra-vetni 
(Pázm :  LuthV.  155).  »)  [justus ;  gerecht].  Tekéilett  Ítéletet 
nem  tehetünk  senki  gonoszságárúi  vakmerfiség  és  bön-nélkfil 
(Pázm :  Préd.  892). 

[Tökéllít] 

el-tökóllit :  [statuo ;  sich  vornehmen].  Ha  valaki  el-tSkél- 
lité  magában,  hogy  a  b5nt  meg-tselekedgj-e  (Pós :  Igazs.  II. 
108). 

Tét  (tü  Sylv:UT.  1.45.  110):  [factum ;  tat).  Napiaban  ha- 
romzer  imadkozicvala,  miként  es  az  el5t  zokta  vala  tetet 
(BécsiC.  145).  Ha  keííer  napiaban  meg  fordoland  te  hoziad 
monduan :  bánom  tetemet,  boías  meg  8  neki  (MünchC.  150b). 
Hirdettek  ystennek  mjivelkedetet  es  S  tetet  meg  értettek 
(AporC.  10).  Bannyak  wala  teeteket  (Pásti  :Fab.  17.  55.  89). 
Júdás  meg  báná  títit  és  hátra  viue  az  harmincz  ezflst  pínzt  az 
papoknak  (Sylv :  UT.  1.45).  Ha  az  te  a(ád  fia  bánna  titit,  bo- 
czáss  meg  flneki  (110).  Ha  magát  a  királyt  mesri'ered,  leg 
f^llyebb  nagyobb  a  te  téted  (Lép :  PTük.  L289).  Talám  Maho- 
met hizlalt  engem  szerenchével  azért,  hogy  Zrininek  adgyon 
mind  ezekkel  és  hogy  rá  ragadgyon  hírem  én  tétemmel  fZrinji 
II 45). 

áldozat-tót :  [sacrificium ;  opfer].  Kegyelmesen  tekints  én 
áldozat  tétemet  (Huszti :  Aen.  27). 

elég-tét :  [satisfactio ;  genugtmmg].  Hiszem,  hogy  isten  az 
ChrLstiisnak  elég  tétéiért  miuden  bflueimrSl  tellyesseggel  el 
feletkfizSt  (Szár :  Cat.  02). 

jó-tót,  jói-tót :   [benefactnm ;  wohltat].   Nem  esmérik  en 

yo  tetemet:  non  cogno.scunt  beneficia  mea  (EhrC.  94).  Nem 
8riztek  i.stennek  tastamentomat  es  el  felettek  5  ioltetit  (AporC. 
34).  Aldot  légi  őrőke  ez  te  nagi  io  tetSdert  (DebrC.  35b).  Meg 
kel  zentőlnSnk  magonkat  mindSn  tuniasagnak  el  tauoztatasa 
myat  az  5  sok  io  teterSl  való  hala  adassál  (47).  Emlekflzik 
lesusnak  egieb  ioh  tetirSl  (88).  Meg  gondolád  istenednek  men- 
den io  tetet  es  ayandokot  (VitkC.  17).  Bewlczeb  leant  meg  en 
enneel  nem  latam,  mjnt  az  ky  ymeentlien  zolla  en  weleem  es 
yo  tetemrewl  meg  poryta  engemet  (ÉrsC.  477).  Az  próféta  jó 
tétét  istennek  igyeu  magasztalta  (RMK.  VI.222).  Meg  ismerhed 
az  emberi  nemmel  való  ioltétet  (Helt :  Bibi.  I  f).  Ezért  aianlyuk 
viszontic  az  wr  istennec  a  penitentia  tartokhoz  való  kegyel- 
mességet, igb-etit  es  ioltStet  (Helt :  Bibi.  I.g).  Io  tétidríl  emlé- 
kezic  (Helt :  Króo.  101b).  Sem  szolgálatod  sem  iótéted  nem 
használ  fi  nála  (Helt :  M&s.  27).  lm  hall.id  bfinSs  ember  Chris- 
tiisnac  iotetet  (Bom :  Ének.  321.  Born  :  Préd.  429).  Job  a  férfiú 
gonoszsága,  hogysem  az  aszszouy-ember  jó-téte  (Pázm :  Préd. 
760).  Az  wi-nak  jó  tétét,  bí-n5sek  meg  tértét  vigadással  Srfilé 
(B,il :  (Jen.  ac  Magn.  11).  Mi  holt  társainknak  temetést  adgyxmk, 
illyen  jó  tétünkért  istentül  áldatimk  (Zrinyi  1.65).  Édes  Jésusom 
adjad  erfidet,  hogy  jótétedet  lelkem  megköszönhesse  (Thaly: 
VÉ.  1.111).  Jó  tétedet  áldással  fizetem  (PhilFl.  19). 

szolgálat-tót:  [obsequium;  dienst).  Ménden,  ki  mégSl  tű- 
töket, valIa  6  zolgalat  tétet  istennec  (MünchC.  204). 

40* 


631 


TÉTEL- ^-l'!^SZÚ  TÉTEL 


BÜNTÉTEL— ELLENT-TÉTEL 


Ü32 


Tétel:  1)  i'actio,  oporatio  MA.  (verrichtiiiig,  aufifnUruuKJ. 
Öruendeatettél  eugemet  vram  te  tetelidbeu  (AixirC.  52j.  Mog 
emlekeziiok  S  pHranczülatirol  azokiialí  totelokre  (óö).  Zoliii 
kezde  az  istennők  is  tetelen'vl  (VirgC.  51).  Master  mit  tétellel 
vallok  Srők  eletet :  quid  faciendu  vitám  aeteruam  possidebo 
(DöbrC.  368).  Az  tyztesseg  ez  ty-ztes-seguek  mutatása,  tétele  az 
iozagos  myelkedetiiek  jegyere  (airiiC.  295).  Conciliom  teete- 
leeben  nagy  seglieedseogli  vala  zent  bnino  wr  papának  (ErdyC. 
C.  581b).  Te  vram,  ky  nekwnU  paranczoltlial,  liugy  wygj'azywnk 
es  ymathkuzywiik,  tlio  agy  anuak  tlietbeleere  ea  bee  tellye.sy- 
tlieesere  maíaztot  (Ér8C.  27).  A/  el  wagut  tagh  az  ioirnk  tet- 
teiébe az  thőb  tagokkal  nem  celekődStU  (KazC.  187).  GyS- 
nySrö.sege.s  is  vulna  oszcVse  tételre  t  aspectmiuo  dolectabile  (Ilelt: 
Bibi.  I.B).  En  ennj  sok  bozwsag  thettbeletb  el  noni  zeiiwedtliem 
woua  (LevT.  L252).  Jó  illat  tételre  való  oltár:  altare  ad  ado- 
londam  thymiama  (MA :  Bibi.  L7Ü).  Ez  nagy  papi  gyölé-snoc 
azért  nem  szöntfinc  meg  tétulotfil,  bogy  békességnek  egyessege 
sz6iőztesse<;  (Zvon :  0.siand.  86).  Bőjtólés,  vigyázás,  a  dolog  té- 
tellel meleg  pávab  vévés,  ezeket  ha  teszed,  szűnik  a  kőliSgés 
(Felv :  ScbSal.  24).  Eltemettetésére  is  kész  pénzt  adtunk,  tort 
tételire  is  korcsmánkrul  vitetett  iMonTME.  L292,i.  Alkolniatos 
az  érzékenységi  cselekedetek  tételire  (lUy  :  Préd.  n.7ú).  Meg- 
irák  Szetonbe  a  püspök  halálát  és  hogy  a  püspök-tételben 
adják  értelmeket,  arra  kerék  (Bod  :  Pol.  162).  S)  positura  C. 
MA.  [coUucjitio ;  das  stellen).  örlött  szerdek.  Ennek  is  az 
eresztésével,  tálban  tételével  is  ugy  élj,  mint  megmondtam 
(Eadv :  Szak.  189).  3)  [propositio ;  satz).  Noha  elsSbben  az  igaz 
hitnek  bizonyos-voltából  akará  B.  állatni  az  igazulásri'il-való 
bizonyos  tételt,  de  látta,  hogy  ebből  semmit  nem  bizonyithat 
(Pázm :  LuthV.  139). 

ág-tétel :  praefectio  MF,  Efl'éio  ágtételnec  annyi  ereié  vagyon 
mint  király  adományánae :  praefectio  vim  donationis  reprae- 
aentare  dignoscitur  (Ver  :  Verb.  1.50). 

áldozat-tétel :  («uTÍficium ;  opferj.  Az  egész  isteni  szol- 
gálatnak mint  edgy  tsomóban  köttetett  summáját  a  régiek 
áldozattételnek  mondgyák  vala  (VárM :  Szöv.  106). 

áru-tétel :  commercium  Nyirkállai  [bandel].  Commercium  : 
valts.ág  awagh  v;ilami  ánvtétel.  14S1  Nyirkállai  (Kovacliicb : 
Formuláé  Soleunes  XII). 

bizonyság-tétel :  tostatio,  atte.statio,  te.stimonium  C.  zeug- 
nis  Com :  Vast.  148.  bezeugiuig  PPB.  The  teiuien  magadról 
teez  byzonsagot  es  az  the  byzonsagh  teeteled  nem  ygaz  (Jord- 
C.  653).  Ada  ennen  magát  eelwen  h*  zennedeeseuok  vtanna 
sok  byzonsagh  teetellol  (707).  Ted  [xirra  es  eb51  tégy  a  bizon- 
ságtétol  eleybe  a  bizoimgtételnec  sátorába  (ílelt :  Bibi.  I.Rr). 
A  Jesus  Cliristusnak  bizonsaga  tétele  (Mel :  SzJán.  2).  Ha  az 
ecclesia  meg-csalatkozhatik  bizonysiíg-tételében,  nem  lehetftnk 
bátorságosok  a  biblia  kSnyveirfd  (Pázm :  LuthV.  317).  Az  5 
bizonságtételec  és  mondásoc  .semmiképpen  nem  tartathatuac 
gyauusságosoknac  (MA :  Scult.  617).  En  felőlem  való  bizonság 
tételenec  gySngededen  hittonee  (Zvon :  Post  L63).  Mikor  az 
apostolok  RdvezitSnk  feltán]adiLs;U  még  gyam'iban  forgatták, 
Magdolna  volt  tanuja,  bizonság  tétele  (Fal :  NA.  153). 

tanu-bizonyságtétel :  cv  Zent  iras  tano  bizonság  tétele 
zerent  a  morgodook  es  i-agalmazook  é5I5.'*ogesec  istonnec  (Vitk- 
C.  63).  Cristus  vronk  ellensegiert  hola  meg  zent  Pal  apastal 
tanobizüusag  tétele  zerent  (11). 

bosszú-tétel,  bosszúság-tétel :  [injuria  ;  unreclit].  W  el- 
megien  vala,  hogiha  ingen  nem  Imllanaya  az  bozziisfig  tétele- 
ket (VirgC.  81).  Mykoron  jgen  baragut  volna  egy  nemev  ne- 
mev  bozzvsag  tetelrel  (MaigL.  67).  Gyeotrek  bozzu  bozedokkol 
es  bozzu  fetolekkol  (CornC.  352).  Az  gyjzetteltektiil  semmit  el 
nem  vesznoc  uala  az  bozszusag  tetelnec  alkolmatossaga   kiufil 


(l)ecsi:  Sall.  10).  Az  bo.sz«zu.ság  tételekről,  az  mi  elleiLséginckel 
való  jótéteiről  (MA :  Bibi.  1.69).  Hogy  az  emberek  bátorságas 
béke.sséget  ez  életben  ne  álmodoznánac,  hadackal  avagy  egyéb 
erőszaki  bo.szszu  tételockel  meghadgya  őket  báboritatiii  az  vr 
(MA :  Tan.  744).  Gyfiloséges  boszszu  tétel  az  uév  szerint  való 
ki  mutatá.sa  az  hamis  tanétoknac  (Zvon :  Post.  11.202).  J;isou- 
nak  e.szébe  jutván  a  Laomedon  boszszú-tétele  félre  teszi  a 
thessáliai  királyságnak  boldog  uralkodását  (Hall :  HHist.  IIL 
25).  A  boszuságtételnek  megbocsátása :  illatáé  injuriae  romissio 
(Illy :  Préd.  n.47).  Miért  nem  hozza  elő  istennek  az  ö  szerel- 
méért szenvedett  boszuságtételeket  Í212). 

bün-tétel :  |consvetudo  peccandi ;  sUudigung).  Ninéen  otli 
byn  tlieterre  való  akarat  (NagyszC.  206).  Byn  teteinek  erekké 
nem  akarása  (ComC.  28).  Embőree  az  byn  teetel  (ÉrdyC.  46). 
Mi.'g  győzteteek  az  isteny  yrgalma-ssagtwl,  otlan  meg  aalla  az 
byn  teeteltftl  (419).  Meg  észlec  és  eképpen  vége  loszen  a  soc 
bOntétőlnec  (Helt:  Mes.  269).  Magunkat  az  bfln  tételtől  meg 
Rrizzfik  (MA :  Scult.  30).  Igen  szép  sziv  gerjesztő  szóckal  tudta 
az  népet  az  bfintételtől  elvonni  (405).  Szabadsága  vagyon  az 
bBn  tételre  (Bal :  CsLsk.  173). 

csuda-tétel :  Imiraculum,  facinus  mirabile,  prodigium ; 
wnnder,  wundertat).  Hasonlatos  h^n  az  zent  apastalokhoz 
czoda  tételekbe  (VirgC.  28).  Az  sidok  Jesusnak  czelekődeset 
es  czuda  tételét  bekeseguel  nem  ludhattiak  vala  (WeszprC.  7). 
Halgatya  vala  nagy  keuansaggal  azzonyonk  Maria  [jeldayt, 
chuda  toteleet  (MargL.  18).  Zent  Margyt  iozagos  vala  clioda 
totelevknek  myatta  íOniC.  334).  Nem  hyznek  énnekem  myn- 
den  czoda  teotelombe  (JordC.  118.  252.  612).  Mondatyk,  liog 
holta  vtan  choda  teteleokkel  feenlet  (DomC.  2).  Wr  isten  az 
ew  nagy  hatalmassagawal  es  sok  chodateetellel  kywe  liozaa 
az  Izraelnek  tiyayt  Egyptombol  íÉvdyC.  341).  Kezdő  panasz'.l 
kodni  az  varasok  ellen,  az  melliekben  lőttének  vala  az  ö  czuda 
tételi  (Fél :  Bibi.  1.17).  Az  ecclé.sia  csudatételek  által  meg-gya- 
rapodott  és  el-terjedett  (Pázm :  Kai.  571).  Nem  magokat  men- 
tegető prémezot  udvari  szókkal,  hanem  csuda  tétellel  kezdik 
beszédeket  (Land  t  UjSegíts.  1.721).  Amazok  gyakortáb  tsud.i 
tételnek  aj;Uidékával  fényeskedtenek  (Pós :  Igazs.  11.532). 

élóg-tétel :  satisfaetio  C.  MA.  genugtuung  PPB.  Nyeryed 
nekem  az  te  fyaduaal  nieelto  eos  zentseegős  eeleeg  teeteltli 
(CzechC.  46).  Aggyad  nekőm  hatalomnak  előtte  meltanvalo 
oleghtotelth  ees  myndou  byneymuek  boclianatyath  (WiiiklC. 
247).  A  biro  sem  pénznek  miatta  meg  nem  rontatik,  sem  elég- 
tételei meg  nem  engozteltetyk  (VirgC.  120).  lol  tugia  az  en 
liani,  minemvV  elég  teteinek  keel  lenni  az  emböri  nemzetnek 
bineert  (We.s/prC.  56).  Vronknak 
nőnk  igaz  girinas.sal  s  bizoni  elég 
nec  meg  boíat<Lsara  harmac 
(Vonás  es  melto  elégtétel  (VitkC. 
elegh  tétellel  kellé  leni  (TihC.  2091  Executiora  avagy  elég- 
tételre megyén  (Ver;  Verb.  28).  Nem  az  mi  érdemünkben 
vagy  olég  tételünkben  vettjiik  bizodalmunkat  az  meg  igazulás 
dolgában  fPázra:  Kai.  329).  Csak  mi  magimknak  használnak, 
a  kik  imadko/jmk,  elég  tétel  szerént  pedig  az  halottaknak  is 
'  (BahCsIsk.  78).  Megparancsolá,  liogy  Mardokaeusn.ik  elégtétele 
legyen  (Hly:  Préd.  n.49). 

elóg1;étele8 :  (sufliciens ;  genUgend).   Az  ő  poenitentia   tar- 
tása ha-szno.s  érdemes   és   elégtételes   légyen   (Lép:  Kltik.    I. 
'    223). 

elégtételü :  cw  Az  vér  váltsággal  érettflnk  elég  tétoifi 
közben  iáro  az  Jesus  Chriatiis  (Bal:  Csisk.  264). 

ellent-tótel :  (repugnatio ;  widersland).  A  vén  tölgyfa bjir 
nem  kérkedik  is  zöld  levelekkel,  álbatatos  mégis  ollout-tételek- 
kel  (Kónyi:  HRom.  1). 


ki'l  magonkat  meg  zentel- 
tetellel  (DebrC.  47).  A  bflnők- 
;ec :  tőredelmeaség,  tizta 
24).    Az    mi    valtsagunknak 


633 


EMLÉK  EZET-TÉTEl^  JÓL  TÉTEL 


KAPU-TÉTEL— TÖRVÉNY-TÉTEL 


631 


emlókézet-tótel :  (commemoratiu ;  envShiiung).  Igen  izet- 
leu  és  hitelre  sem  méltó  a  régi  dolgokról-vali'i  emlékezet  tétel 
(Hall :  Paizs.  ElJb.  3).  Csak  a  raartyrok  láttitnalt  méltóknak  az 
cmlékezettételre  íllly:  Préd.  11.11). 

erö-tótel,  erőszak-tétel:  vi.<!,  injuria, violatio  MA.  gewalt, 
gewalttatigkeit  PPB.  Ho.<!zszii  beszéddel  szrtlla  nekic,  hogy 
inindenl>e  ártatlanul  élnénec  e«  el  hadnác  a  .soc  kiSborlá-st  é.s 
az  erSfzak  tStelt  (Helt:  Krón.  31).  Te  sas,  a  te  tested  meg  ne 
ielennyéc,  hogy  az  egé.sz  fSId  az  te  erSszac  tételedtől  meg 
szabadniuan  meg  térien  íKár:Bibl.  1.470).  Az  er8  tételtfii  és 
czaiárd.ságtól  megszabadíttja  Sket  (MA:  Bibi.  I..513).  Minden- 
nemS  er&zac  tételnec  borát  isz-'zák  (553).  Semmit  nem  árt 
azoknak  a  kegyetlenek  er5-tétele  (Mad:  Evang.  172).  A  pász- 
torban szflkséges  a  bátor-szív,  hogy  a  iuhocskákat  az  erS-tétel 
oltalmazhassa  (344).  &5szak  tételek  szűnjenek  hazában  (Orczy : 
KöltH.  69). 

felelet-tétel :  [responsum ;  antwort].  Az  enangelista  irta 
meg  az  sido  kSueteknec  kerasztelő  Janóstul  való  tudakozá- 
sokat arnil,  ki  légyen  5  és  Jánosnak  is  arra  való  felelet  téte- 
lét (Zvon:  Post.  1.75). 

fogadás-tétel :  votum  MA.  gelübde  PPB.  Hazugság,  hogy 
a  pápisták  kénszerítik  az  ifiakat  fogadás-tételre,  minek-elStte 
ítéletet  tehetnének  a  fogadásrul  (Pázm:  LuthV.  183).  Micsoda 
a  kiváltképpen  való  fogadá.s-téteI  ?  OUy,  a  melly  nem  teijed-ki 
minden  emberekre  (Pós:  Igazs.  11594).  Fogadás  tételek  szfllejek 
ellen  nem  cselekedni  (Oegl:  MM.  61). 

gonosz-tétel :  nialefícentia  C.  MA.  [malefactum ;  übeltat]. 
Keez  lezenmynden  gonoz  tételre  (ComC.  151).  Az  gonoz  tee- 
telnek  ellene  nvgodoz\van  (ÉrdyC.  25).  GonosztételtSI  magamat 
megóttam  CMX :  Bibi.  V.9).  A  gonosz  tételelcról  es  büntetések- 
ről: de  maleficiis  et  suppliciis  {Com:Jaa  136).  A  ki  nem 
akarva  gonoszság  tételt  cselekedett,    megszánásra  méltó   (193). 

hatalom-tétel :  praevalentia  PPBI. 

hír-tétel :  [nmior ;  gerücht]  Ugyan  azon  dolog  gyakrab- 
ban csak  j8vend5  nagy  romlás  fel5l  való  hirtétel  (Megy :  3 Jaj. 
L32). 

igaz-tétel :  fjudicium  :  gerichtsverhandlung).  Igaztételét 
mindönnek  ígérte,  m*akat,  vármegyéket  mind  hozzá  esködtete 
(RMK.  n.209).  Az  helt  y.-i,  hon  légien  az  igaz  tétel,  Kegielmed 
meg  írva  (LevT.  1.152).  Az  p8r  foUyasarol  e-s  igaz  tetelerSI : 
de  causanim  processibus  et  executionibus  (Ver:  Verb.  222). 

igazság-tétel :  (justitia ;  gerechtigkeit].  Hogy  az  ygassaag 
teetelt  a  mennyey  ygaz  byro  felette  zeressee,  zent  Da\id  byzon- 
saag  (ÉrdyC.  391).  Mjiiemew  vylaghy  zeegeenseegben,  ygassagh 
teetelben  eelth  leegyen,  zollyon  róla  mynd  egheez  ez  vylaagh 
(520) 

igéret-tetel :  [votum ;  geliíbde].  Midun  az  nr  meg-ismer- 
tetík,  áldozatokkal  és  ígéret-tétellel  fogják  az  urat  tisztelni 
(Pázm«:  Kai.  912). 

itélet-tétel :  [judicinm,  jurisdictio ;  geríchtsbarkeit].  Az  oo 
tevnienbt^ly  Lsteny  zolgalatiiak  tevnienye  es  az  ítylet  teteinek 
tevruenye  vetettek  vy  tevrueenben  betev  zerent  (DomC.  137) 
Meg  ysmertetyk  wr  ytelelh  tételébe :  cognoscetur  domiuus  judí- 
cia  iaciens  (KulcsC.  15).  Féléc  az  királj-nac  ortzáját,  mert  l.itác, 
hogy  bSIczeség  vagyon  az  8  sziuében  az  Ítélet  tételre  (Kár: 
BibL  L305).  Jesus  Christus,  kinek  adatott  a  jSvendS  ítélet 
tétehiec  tiszti  (Zvon;  Post.  1.405). 

jói-tétel,  jó-tétel :  benefactum,  meritum  C.  vpohltat  PPB. 
Nem  elégettek  még  halalatokat  aduan  a  iol  tetelékrSl  (BécsiC. 
37).  Az  vr  istennek  io  tételét  zemey  elit  valya  (VírgC.  90). 
Az  meg  gyogyvlasuak  io  tétele  zevnetlen  kerettetyk  vala 
(MargL.  170b).  Az  te  kezesednek  malaztyat    io   tételed    el  ne 


felegyed  (CoruC.  149).  Meggyogj-ulaanak  jo  tételi  fordultának 
oseesnek  gy;Jazatj'ara  (DomC.  62).  Gondolád  meg  istennec  iteu 
uag  iotetelet  (VitkC.  11).  Te  hálálatlan  te  meg  zabadehtoduac 
io  tetelerSl  (19).  Yo  teetelydrSl  halakat  adok  (ÉrdyC.  513.612). 
Adwan  menyorzagoth  yo  thetelekertb  (KeszthC.  52).  Végre 
oztan  a  io  tetei  hellíebo  meg  61ete  a  papnac  6at  (Szék:  Kn'm. 
34).  Bizony  soha  ilyen  kevés  jótételemért  nagyobb  hálaadó 
eniljerre  nem  találtam  (Nád:Lev.  20).  lotétel  helyébe  gonozt 
váriak  tSlled  (Decsi:Adag.  207).  It1ueménySkh5z  való  io  tétel 
(Beythe :  Epist  45).  Kész  a  vélek  való  jo  tételre  (Land :  UjSegíts. 
1.409).  Szegényeckel  való  jo  tétel  (Apafi:  Vend.  952).  Az  szfi- 
kfilk5d5kkel  való  jóltételt  fsak  merS  azon  tereh  gyanánt  tar- 
tottam (Pathai:  Sacr.  320). 

kapu-tétel :  [portae  claasae ;  thorsperrej.  Bé  érkezhetik-é 
kapu  tétel  elStt  (Land:  UjSegíts.  1720).  Leveleidet  az  elmúlt 
estve  kaputétel  el5tt  hozták  vala  meg  (RákGy:  Lev.  309). 

kár-tétel :  íncommodatio  C.  damnificatio  MA.  schadeuzu- 
fiigimg  PPB.  Gábriel  igen  reád  zokoth  kar  thetelbel  es  egyéb 
bozzwallasbol  (RMNy.  11.166).  Az  ürge  a  menyéthez  hasonló 
kitsíny  állat  ragadozás.sal  és  kártétellel  él8  (Misk:  VKert.  239). 
Nem  kedvez,  akárkit  hol  előtalál,  kártétel  nélkül  attul  5  el 
nem  vál  (Thaly:  VÉ.  1.232), 

kissebbség-tétel :  [obtrectatio ;  verleumdung].  Felebará- 
tiink  meg-ólelik  kézzel,  nyelvvel,  kissebség-tétel  vagy  rágalma- 
zás által  (Mad:  Evang.  522). 

kötés-tétel :  [obligatio ;  verpflichtimg].  A  testamentnmon 
nem  chac  a  meghaló  ember  szerzése  ertetic,  hanem  minden 
U8t6s  téttel  (Helt:  Bibi.  I.d)  Azért  nem  kell-e  hitit  meg-tartani, 
hogy  a  kStés-tétel  nem  szabad  (Veresm :  HitMegt.  37). 

közbe-tétel :  íntercalatio  PPBI. 

szer-tétel :  [comparatío ;  anschaflimg).  Reá  szer-tétel :  aqui- 
sitio  PPBI.  Vádolnác  hogy  az  pénznek  szer-tételére  az  egyházi 
edényeket  rontotta  volna  le  (MA:  Taa  1116). 

szó-tétel :  [verbum;  wort).  Minden  szó  tétel  nélkül  leküldé 

(Bethl:Élet.  n.l46). 

szövetség-tétel :  .stipulatio  C. 

tanúság-tétel :  [te.stimoníum ;  zeugnís].  Ffel  epp^ltethwen 
apostoloknak  mondasyn  es  tanvvsag  teeteljii  az  felssew  zeegh 
kewhez  (ÉrdyC.  226b). 

testamentom-tétel :  |te.stamentum ;  vermjichtnis].  Palícz- 
kíné  testamentom  tétele  awaig  nelwe  wallasa  halainak  orayan 
(RMNy.  n.93).  Az  testamentom  tetei  igen  szfikseges,  hogy  az 
ember  az  ü  hazanepenek  háborút  es  patuart  ne  hadgion  (Fél : 
Tan.  503). 

tisztesség-tétel :  [lionoratío ;  verehrung].  Ki  a  paraníola- 

tot  ada  a  zi'leknec  tiztelef>T81,  Sröl  es  dicokudic  az  8  zfile5ni6C 
tístessegteteliről  (TelC.  8.,). 

halotti-tisztességtétel :  ( justa ;  letzte  éhre].  Lé.sznec 
hallotti  tisztasség  tételéé  a  temet8  kert  felé  halotti  pompával 
(Com:Jan.  212). 

tor-tétel:  [epulum  funebre;  leichenschmaiis].  Márki  Máté 
eltemettetésére  kész  pénzt  adtunk  2  t.,  tort  tételíre  is  korcs- 
mánkrul  vitetett  2  fi.  40  d.  (MonTME.  L292). 

törvény-tétel:  [judicinm;  urteil].  Meg  mutattya  Salamon 
az  5  bSlczeségét  az  8  fiókon  verseng8  aszszoni  állat  k8z8tt 
való  tSruénytétel  által  (Kár:  Bibi.  1.304).  Tartoznak  istent 
követni  a  törvény  tételben  (Pázm:  Préd.  641).  Az  itélésekrSI 
avagy  törvény  tételekről :  de  judiciis  (Om:  Jan.  132).  Te  lévén 
aMatkó  peressé,  vallyon  meg  áll-é  a  te  t8rvény-tételed  (Matkó : 
BCsák.    258).    Voltának    3    várcsul    ez    törvénrtételben    jelen 


635 


VALASZ-TÍTI'EL— TÍTTEMÉNY 


tíOsszü'1'ÉTKSiÉNY— rín  i:r 


636 


(iJoiiTMK  1.78).  Az  ajáodéU-vétoI  pórá/xjii  liuzza  miiKi  után  a 
hamis  törvény-tételt  (SzDrMVir.  16). 

válasz-tétel :  re.sponsio  MA.  antwort  PPB.  Zent  attiakiiak 
limbosba  való  soka.saga  varia  a  to  foloIetSdet  es  valaztetelídet 
(VVoszprC.  59).  Noha  nem  érdenilenéc  az  hfltetlenec  károm- 
kodiLsi  az  válasz  tételt,  mind  az  által  méltó  azokat  okos  válasz- 
tétellol  sommivé  tenni  íZvon:  I'ost.  I.Ő35V  A  fat;:(r,'i.siak  siippli- 
catioja  hátán  láttam  a  Barcsai  Ákos  liolytelon  vála-sztételét 
(Matkíí :  BOsák.  12).  A  három  kérdésre  adott  snmmit  válasz- 
tételnek  megeríísodé.se  (P<Vs:  Vála>:z.  Ciml.).  A  ki  hozzá  folyam 
szükségében,  sziiksée,  nagyon  .szóllyon  fl  könyörKésében,  mert 
iigy  lehet  részes  választételében  (GyöngyD;  Char.  337).  Hogy 
méltóságos  levelére  való  vála.sztételemre  térjek,  az  podko- 
morma  pa.ssnsa,  nem  hidom,  mit  árthatna  (Bercs:  Lev.  417). 

vallás-tétel :  confe&sio  MA.  bekenntnis  PPB.  Mi  neni& 
vallás  tételekre  szflkseg  az  király  engedelme  as  mi  nemflekre 
nem  .szfilcseg  (Ver:  Verb.  125).  Az  isten  elSt  való  vallastetel 
az  bfinSknek  ismereti  as  meg  jelente.so  (Fél :  Tan.  245t.  Bána- 
tos s?.(ível  sii(íja-meg  fiilébo  vétkeit,  vallyon  találtatnék-e  olly 
esze-fogyott  kíizöttök,  ki  ezt  a  vallástítelt  sajnálná  (Pázm:  Préd. 
10).  Kiáltani  kezd :  .Tasus  Davidnac  fia  kónySrűIy  raytam  !  Való- 
ban ékas  valláitétel  (MA :  Scult  251).  Az  nép  fakad  nagy  szép 
vallás  tételre  s-azt  mondgya  (Zvon :  Po.st.  IT.327).  A  három 
tagadásnak  három  vallistétel  adatik  (Illy:  Préd.  1.98).  Vallás 
tételeket  ClirLstusnak  szentelték  (1L32C).  Az  igaz  hitnek  vallás- 
tétele  és  magyarázatja:  confessio  et  expositio sincerae religionis 
(Vallást,  ami.). 

vég-tétel:  [judicium  novKsimum ;  letztes  gericht].  Mikor 
tekéletas  végtétel  leszen,  ackor  i8  nagy  bSséggol  az  igaz.ság 
(llelt:  Bibi.  rV.26). 

viadal-tétel :  [certamon ;  kampf].  Mellyik  lasz  a  helye 
viadal  tételnek  (PhilFlor.  72). 

Tételm  (tetem  NémGl.  31):  (factum,  faciims;  tat).  Tetemé- 
nél :  cum  efl'pct)!  NémGl.  34.  Crfetusnak  tetelme  myat  ben  nol- 
tim  en  attyamiiak  Feroneziiek  zent  egyhazában  (ElirC.  74). 
Attyamfya  farkas  to  yzonyvir  gonoz  tetelmeket  tewkelletel  (148). 

Tétemény  (cztida  tetclmin  Szék:  Krón.  95.  io<f<e!mínSz-ék: 
Zsolt.  20.=;.  jó-tóím/r  TitkRózs.  112):  I)  actio,  factnm  MA. 
tat  PPR  Vetkeztem  zynemzercnt  as  tetemenyemnek  miatta 
(VirgC.  13).  A  niyt  mondanak  zauokal,  azth  nem  tezyk  tete- 
menyekel  (38).  En  őrSISk  vala  a  bj-nek  tetemonebe  (WinklC. 
355.  272).  Thetemenc'kben  hitetleasegSt  mutatnac  (NagyszC. 
9b.  40).  Vram  engem  titcmeíiidbe  vigaztalal  (DiíbrC.  169.  319). 
Berodymet  teetemennyel  bel  toUyasytj-  (JordC.  374.  567).  Megh 
fl'yzet  liA  teetemenyek  z/rent  (106.  614.  835).  Ezt  meg  mntata 
tetemeniel  (DebrC.  0).  De  ha  akarattal  engedőt  a  zfz  as,  nem 
kSuetkozfit  valami  okért  a  tetemen  (142).  Zvnek,  zanak  es 
tetemenlnek  bSlcsasege  (210).  Vezérli  a  testet  az  gonoz.sagnak 
tetemeiiore  (BodC.  11).  Bódogok,  kyk  halgattyaak  istennek  yge- 
jeet  es  teetomoennyel  bel  tellyasSjtyk  (ÉrdyC.  4).  BjTinek  gon- 
dolaty,  kewansagy,  teetemeony  leenok  az  elssow  zylekben  (91b. 
3.52).  A  yeles  feyedelmeknek  ombers.seegas  teetemenyeket  Lsto- 
riakban  imák  (512b).  Hyrdas-setek  miiek  kezelh  A  tbetemo- 
nyth  (KnlesC.  14).  Valamit  myuelendetok  bezydbeii  as  totemen- 
ben,  mjiideneket  az  vr  .Tesus  neui-ben  tegyetek  (Komj :  SzPál, 
33.5).  Eitzt  tetemenyenel  is  meg  ielenlette  egy  nemes  iambor 
(Ilelt :  Bibi.  I.c2).  Nem  akarna  a  magyaroknak  ártá.sára  ISnni 
.se  beszéddel  se  téteményel  (Holt:  Krón.  361.  Nem  képpel,  ha- 
nem téteménnyel  meg  mutatom,  hogy  én  erósb  vagyoc  nálad- 
nál (Ilelt:  Mas.  210).  Az  gondolatot  leleménnyel  bé  teljesíti 
(Monírók  1X1.166).  Mini  kel  marbankot  kerasnflnc  as  mire  kell 
kSltonfmc,  Christus  mind  bőszedénél  mind  tetemenyenel  meg- 
tauit  (BorniEvang.  IV.  16b).  Ne  bizziuie  emberbe,  erdemAnkbe, 


tetemenyAnkbe  (Born:  Ének.  27).  Valamit  cselekettek  mind 
beszedetekben,  mind  tetementilkben,  mindeneket  az  ur  Jesiiv 
nak  nevében  cselekedgyetek  lírzár:  Cat.  N).  Az  ige  a-sszonyi, 
a  tétemény  férfiú  nemre  fit  (Fal :  VE.  469).  A  tétemények  meg- 
hányt elmének  gyümölcsei  (FahUE.  111.12)  Nem  ha.sznál  noki 
semmi  leleménye  (Kónj-i:  HRom.  162i.  2)  fa.scinnm  MA. 

bosszú-tétemény,  bosszúságos-tótemény :  (injuria ; 
unbill).  Bozzvsagos  tetemenyevkkel  nagy  keaerevsegre  ingerlyk 
vala  (MargL.  92).  Vram  Ihs  emlekSzzel  kenődről,  kyt  zenvo- 
del  my  ertSuk  es  sidoknak  bozzv   tetemenyekert  (KrizaC.  38). 

bün-tétemény :  [peccata ;  sündigimg].  Noha  isten  el  viszen 
az  kisirletre,  de  nem  izgat  az  bfin  tetemenj-nec  ki«irtetiro 
(Born:  Préd.  31Sb). 

csuda-tótemény :  [miraculum ;  wunderj.  Ira  a  Cliri.sto»- 
nac  t'mittasarol  as  czuda  tetelminirSI  (Szék:  Krón.  95i.  Mivel- 
hogy Cliri.stos  az  tudománnac  ez  probálattyát  állattya,  nem 
igazán  ttrtatnac  azoc  czndatéteményeknec  (MA :  Taa  El "b. 
15). 

gonosz-tótemény :  [maleficinra;  nntat].  Valaky  feleim 
nekevl  vagyon,  keez,  h.aylo  menden  gonoz  tetemenro  (ConiC 
153).  Az  gonoz  teetemeennec  zama  nem  vala  (ÉrdyC.  63^1). 
Czalárdsíig  az,  hogy  háborus;ig  indításban  és  gonoszlétemény- 
ben  vádoltatic  s  bfintettetic  ártatlan  lévén    (MA:  Tan.  Elöb.  8). 

jó-tétemóny  :  beneficium,  benignitas,  promerítiim  C. 
wohltat,  verdienst  PPB.  Vylagoswllyon  ty  vylagassaktok,  hoé 
lássak  ty  yo  teetemeenteket  (JordC.  366).  Mymeg  j-teeItet\Vnk 
ez  betegh  embernek  yo  teefemeenyeben  (717).  Zomorkogya- 
nak,  hogy  el  weztettheek  az  yo  thetemeenth,  kyth  emljery 
dyczeretheerth  teotthenek  (ÉrsC.  193b).  Az  istennek  jo  tete- 
miuinek  gakorta  való  megh  emlekSz^te  (TihC.  15.  121).  Az  te 
en  hozzam  való  io  tetelniinid  számlálhatatlanoc  (Szék :  %o)t 
205).  Soc  io  tetemenjim  vőttetec  en  nekem  (Bom:  Ének.  2i'-l). 
Mélséges  feledekeaségbe  bnriilván  el  ne  feletkeznénec  az  te 
ió  tétemeuidről  (Kár:  Bibi.  1645b).  Miczoda  ember  volna  az, 
akki  az  istennoc  illyen  ozudalatos  io  tétenienvin  nem  Srfiloe 
(Decsi :  Sall.  Elíb.  7).  Inkab  aduan,  hóiV  nem  mint  el  neuen 
az  io  teteméül  barátságokat  .szereznec:  vala  (Decsi :  SallC.  5). 
Martba  és  Magdolna  io  tétemenySo,  könyóriillette.ssec  ralanak 
vrnnkhoz  íPécsi :  SzfizK.  129).  Nekfinc  szerenczezic  az  nj  szfi- 
letett  gyermekiiec  jo  leleményét  (M.\:  Scnlt.  67b).  Megemlé- 
kSznek  az  kSnyereről,  mellet  mynden  nap  esznek  az  5  meg- 
holt wraiiak  io  telelmeneből  (ErdTörlAd.  1.308).  H.msouIó  jó- 
tétényét  vette  e  szent  szűz  nagy  érdemének  egy  kő  faragi'i 
mester  (TitkRóz.s.  112).  Urunk  azt  tanitá,  liogj'  béWflgi.iik  jo 
téleményiűket  (Fal:  NA.  178). 

Tétet:  I)  [facere,  agere  curo;  macbeii,  vcrriohicn  lassenj. 
Mongyad  attyam,  valamyt  akar/,  velem  tetettned  (ELrC.  11). 
O  átkozott  telhetetlen.seg  es  iriczeg,  mit  nem  tetetnek  ember- 
rel (\Veszi)rC.  28).  Zolgal  wala  az  zenieknek  es  egyéb  azzony 
allatokkal  es  ezt  telety  wala  (ÉrsC.  359).  Akanvan  ékesíteni 
egy  templomot  tétele  valami  raiszoli.-t  (Toln:  Viga.szL  Elób. 
12).  8)  [imjwnere  ouro;  setzcn  lassen].  Tétele  ev  magát  zekarre, 
mert  egyéb  keppen  nem  jflhet  \-ala  (MargL.  173). 

[Szólások).  Meg  fogallata e zent z^Vzel,  liogi  ha  áldozatot 
tetethetne  vole  a  romayaknak  istenének,  haza-sul  venneie 
Siet  (DebrC.  60)  Vigan  ely  már,  boiiast  tetes,  asd  ki 
répádat.  1.579  (KNagysz.  O"0.  Nem  mereh  erA zakót  raita 
tetetni  (DebrC.  144)  GyAIyst  titetthet  ow  az  few 
papoknak  (RMNy.  IL86).  Titelhwala  kóborlást  (85X 
Nagy  lakodalmat  tétet  (MA:  Bibi.  U.lóU  Ezen  iieki- 
menetel  alkalmatasságával  lármái  tétessen  (RákF:  Lev. 
IIL216).  Tétetvén  p  r  é  cl  i  k  á  1  i  ó  t  teste  felett,  dobszó  alatt 
elkisértettem  az  tamelAhelyre  (Monírók  XV.33).  Ha  en  rayttam 
s  e  p  I  ó  t  t  e  e  I  e  t  z  en  akaratomnak  ellene,  az  en  tyztatiagom- 


637 


BETÉTKT— JÓTKTT 


TETTÉBEN— DOLOG-TÉVÖ 


638 


nak  erdeme  kett<V.tetyk  coronazattraíÉnlyC.  591).  Thothos- 
s  e  n  t  h  e  w  r  w  e  11 1  az  wram  yobagyanali  lowa  felmvl  (RMNy. 
11.53).  A  király  kVuéuyt  tétete  reaiüc  a  taborban  (Holt:  Ivión. 
28).  Holtó  kelve  Volter  új  udvart  tétete  (RMK.  11.3^). 
Ptolomeus  egy  líj  udvart  tétete,  urakot  vitézeket  leülteié  (IV. 
221).  Néki  ezt  izené,  liogy  foIdébSl  kimenne,  mert  ü  bennek 
marhásüil  niiud  zsákmányt  tétetne  (III.373).  Mind  le 
vágata  a  benne  valo  népeket  és  minden  marliAjakban  z.sák- 
mányt  tétete  (Helt :  Krón.  15b).  Gyakor helyen  tétete  zsina- 
t  o  k  a  t  (44). 

be-tótet :  fclaudi  jnbeo  ;  zumacheu  lassen].  Zent  Ferencz 
az  misalt  betetete  es  meg  nitata  es  ez  uitasba  esek  ez  euan- 
geliom  (VirgC.  84).  Az  chazar  az  ew  palotayanak  aytayath  mynd 
be  tétete  (ÉrsC.  346). 

föl-tétet:  I)  [imponere  curo ;  aufsetzen  lassen].  Holta  kelve 
Vülter  uj  udvart  tétete,  kazdag  ajándékot  arra  feltitete  (RMK. 
n.34).  Fel  tétete  a  lilinm  vag  rosa  formáiu  iratos  rez  gombot-is 
(Mel :  Sám.  27S).  2)  [conseribi  jubeo ;  aufsetzen  Ia.ssen].  Bizo- 
nyos pnnctumokat  tétettem  fel  és  vitte  azokat  Szirmai  uram 
nagy  hirrel  az  követekhez  (BercsrLev.  172). 

le-tétet :  [deponere  curo ;  absetzen  lassen].  Magát  az  földre 
niezitelen  letetete  (VirgC.  29). 

meg-tétet :  [perficere  curo ;  verrichten  lassen).  Thenen 
magad  ezt  meg  teteted  es  niynt  mondád  wg  zereztessed  (ÉrsC. 
509). 

Tétet5d-ik  :  1 )  [ponor,  coUocor ;  gelegt  werden].  A  szo- 
morúságnak éppen  tsinnyára  tétetődteni  (SzD:  MVir.  78).  2) 
[fio,  evado ;  werden].  Bátyám  uramnak  írtam  az  itt  lévfi  prae- 
sidiiunrúl,  hogy  engedelmesebbekké  tétetődgyenek  (RákF:  Lov, 
L52). 

be-tétetődik :  [obturor;  verstopft  werden].  BététetíVlvén 
az  Christus  lelki  sz81eje  gyepfijén  nyilt  rések  elStte,  ne  flthes- 
sen  olly  szabadon  aban  a  vad  kanok  által  (Megy :  Diai.  Elíb.  8). 

lé-tétetődik :  1)  [demittor  ;  hinabgelassen  werden].  Midin 
az  test  letétetiMik,  az  koporsón  valí  bár.sony  szépen  véteWSd- 
jék  le  és  teríttessék  az  kancellusra  (Gén  KárCs.  IV.550).  2) 
[desino ;  aufhören].  Ezután  minden  ellenkezé.sek  letétetSdjenek 
és  senki  csatára  ki  ne  menjen  (Monlrók  V  111.244). 

[Tétlenül] 

jó-tétlenül :  finops ;  machtlos].  Megkeserült  magammal  jó 
tétlenül  ez  világon  nyomorgók  az  sok  perek  patvarok  között 
(LevT.  11.343). 

Tett:  [fectus,  actus;  gemacht,  getan].  Az  el  reytet  keuel- 
seget  az  t\^-t  bozzusag  ielenti  meg,  háborúságot  es  bozzusagot 
zenuedni  (VirgC.  90).  Tekenched  meg  mastan  a  te  tennSn 
tStted  frigMnec  ieéer51,  Idt  ackoron  meg  peldazal  (NagyszC. 
78).  Ne  emlékezzek  meg  az  en  gonoz  teth  bynemrewl  (ThewrC. 
135).  Isten  azt  parancsolta,  hogy  senki  egyéb  a  papoknál  ne 
egyék  a  szekrény-eleibe  tet  kenyerekbSl  (Pázm :  LuthV.  223). 
Az  ti  tötfétek  fejedelem  Szkeuder  basával  igen  farral  fordult 
az  hatalmas  császárhoz  (ErdTörtAdal.  11 88).  Bets(ilje  azonban 
nép  nagy  hatalmadat,  hallgassa  hivséggel  tett  elöljáródat  (Orczy : 
KöltH.  62). 

jó-tétt,  jói-tett :  1)  [benefactor ;  wohltater].  Volt  en 
atyám  jól  tött  uratok,  arra  nézvén  nekem  hivek  voltatok  (RMK. 
III.330).  Siratnunk  kell,  bog  az  mi  jol  t6t  istenünket  fertelmes 
bSneinkkel  meg  bántottuk  (Fél :  Tan.  238).  Sockal  iól  tSt  ember 
(Decsi;  Adag.  266).  A  tehén  meg-isméri  jó-tett  gazdáját,  a  szamár 
tudgya  istállóját  (Pázm:  Préd.  766).  Ugy  jőve  osztán  törökvel, 
tatárval  jó  tött  ura  ellen  iMonOkm.  XIX.259).  2)  [benefacttim ; 
wohltat]  .10  tött  helyében  jót  ne  várj :  vallus  vitoin  decipit 
MA. 


Tettében :  [re,  reajise ;  tatsScIilich,  faktisch].  A  mal:i.szt 
hogy  kUlsó-képpen  s  tettében  hathatós  és  foganatos  legyen,  a 
mi  iparkod;isinktúl  függ  tFal:  NE.  50).  Gondolom  .szerent  (theo- 
rice,  speculative)  keze,  lába  lehet  beszédednek,  mindazon  által 
tettében  (in  praxi)  csonka-bonka  (73).  Ha  tettében  ollyanok  a 
nemes  ifjak  városunkban,  a  mint  képeket  adád,  nem  emberek, 
hanem  éktelen  csudák  (Fal :  NU.  264).  Mutasd  meg  tettében, 
hogy  közilsbe  illesz  és  feltehetsz  némellyekkel  (Fal :  UE.  467). 
Tudni  egy  kevese  a  világ  dolgát  ne  csak  gondolom  formán, 
hanem  tettében  is  (Fal:  ÜE.  III.68). 

Tevékeny:  [faciens;  tuend].  A  ki  nem  a  liitváu  k.árt  tevé- 
keny verebeknél  tsak,  de  ez  egész  világnál  drágább  (GKat ; 
Válts.  n.ll88). 

Tevés :  positio,  positus  MA.  setzung  PPB. 

bizonyság-tévés :  testilicatio  C.  [zeugnis].  Az  5t5dik  er5s- 
ség  vétetett  az  el-oszthatatlan  bizonyság  tévéstíl  (Mad:  Evang. 
441). 

égyenlővé-tevés :  exaequatio  C. 

jói-tévés :  [beneBcium ;  wohltat].  Alkalmatlan  időben  lév5 
joltévés  (KCsipk:  Wol.  430).  Az  isten  tekintése  jol  tévése,  a 
mint  mongyák  a  szent  atyák  (Illy :  Préd.  11.80). 

törvény-tévés :  judicium  C. 

Tévő,  tévő:  1)  [faciens,  ágens;  machend,  verrichtend]. 
A  bor-ital  feledékennyé  tévő :  vinum  *obliviosum  PPBI.  El  men- 
nec  az  el  menSknec  feleken  es  eluetettetic  a  buialkodoknac 
teu5i5  (BécsiC.  225).  Ha  vala  ky  czak  halloya  leend  es  nem 
thew(5ye  az  ygyeenek,  ez  eellyen  hasonlattatyk  az  oly  emberhez, 
ky  az  tykerbe  neezy  hv^  zyletetynek  napyath  (JordC.  833).  Az 
úi-fival  basa  ott  aiTol  beszélle,  szolgálna  császárnak  és  ott  véle 
lenne,  mit  császár  akania,  mind  az-tévö  lenne  (Tia  272).  Az 
nyalábo.st  szólította  vala,  néki  ezt  meghagyta  vala,  mit  néki 
mondana,  mind  az  tévó  lenne  (RMK.  V1.67).  Valamit  a  Moyses 
székiben  fil5  tam'tók  parancsolnak,  az  tévSk  légyenek  minnyá- 
jan  (Pázm :  Kai.  484).  Elvárom  parantsolatját  s  a  tévS  leszek 
(RákF:  Lev.  L54).  A  bólcs  ott  kezdje,  a  hol  az  eszetelen  végzi, 
egyik  is  másik  is  azon  egytévö  (Fal :  UE.  497).  2)  factor,  posi- 
tor  MA.  stifter  PPB.  Mit  haznal  a  faraguan,  mert  6  teuoyo 
(fictus  suus)  faragta  azt  az  Stteuent  es  a  hamis  kepét,  mert 
8  teu5i5  remenkedet  a  tSrleitetbe  (BécsiC.  273). 

bizonysá.g-tévő :  testator  C.  [zeuge].  Ma  immár  uy  bizon- 
ságtév5  járul  el5,  kinec  neve  kereszteli  János  (MA:  Scult.  49). 
Isteni  hatalomtul  vagyon  az,  mikor  az  igasság  ellenségi  bizon- 
tévői  lesznee  ugyan  azon  igasságnac  (Czegl:  Japh.  37). 

bosszú-tévő :  [ultor ;  racher].  Nem  hinteti  meg  az  bozzu- 
teuóket  (Beythe :  Epist  49). 

bosszúság-tévő  :  [injuriosus;  ungerecht].  Igen  nagy  bosszi'i- 
ság  teu5:  perinjurus  C.  Boszuságtévő,  rágalmazó  nyelv  (Hly: 
Préd.  n.251). 

bűn-tévő  :  [peccator ;  sündiger].  Kszt  is  vettec  eszekbe  soc 
leiekből,  hogy  az  igen  nagy  bfln  teu8c  nagy  bftntetest  erdemel- 
nec  (Born:  Préd.  296b).  Jelentette  az  nagy  nehézséget,  mely 
nehezen  alkodtyák  el  magokat  az  efféle  bfin  tév8k  az  penitentia 
tartási-a  (Lép:  PTük.  1.193). 

csintalanság-tóvő :  [praedator ;  beutemacher].  Hogj  az 
reouidségeket  megh  oruosolhassuk  es  az  kóborlóknak  s  chin- 
talanságh  teu5knek  eleytt  vehessük  (Thewr :  NyelvK.  19). 

csuda-tévő :  quorum  officium  est  miracula  facéra  NémGl. 

217. 

dolog-tévő:  1)  [operosus;  werk-].  Az  belsS  tornátz  kapuia 
be  téue  légyen  az  dologtéuo   hat   napokon  (Kár;  Bibi.  11.152). 


639 


ELÉG-TÉVÖ— JÓ-TEVÖ 


JÓTEVÖSÉG— VIGSAg-TEVÖ 


r,40 


Hat  dolog  téu8  napok  (Com:  Veet.  69).  A  kalendáriom  ma  nem 
muUit  v.isfirnapra,  dologtevő  ii;ip  |iedig  mi  kilzöm  véle  (Fal : 
NBl  61).  2)  [laboii-s  studio.sus;  arlioitsimil.  Mindou  d.ilgaibaii  jó 
dologtevő  vala  (Tlialy.  VÉ.  11.34). 

elóg-tóvö:  (sufficieu.s ;  geniigend].  Az  alami.snálkudás  iiom 
elég-túv5  raelekedet  a  bftnért  (Apafi:  Vond.  1113).  ElégtévS 
áldozat  (K!ilii:Idv.  165).  A  holló  b.").síge.seii  tóplálta  Illyés  pró- 
fétát, niBllyel  miiit  valami  elégtévő  Áldozattal  pAtoltatta-ki  véle 
i.sten  az  S  viz-íizönkori  bi\nét  (MLsk;  VKert.  3S8). 

eröazak-tóvö  :  [viulentus ;  gewaltt;itig,  gewaltsam).  Az  mo- 
nyeknoc  orzaga  erőszakot  .szemied  e-s  az  erőszak  teuőc  vag.ad- 
gyac  azt  (Born:  Préd.  Uh).  Az  szegény  arí'akat  védelmezd  meg, 
zabolázd  meg  az  erSszac  tevőkot  (MA:  1511)1,  V.7i.  Az  mennyek- 
noc  orszjígán  erőt  tésznec  és  az  erő.szac  tevőc  ka[ijác  azt  (MA  : 
Scult.  14). 

fogadás-tevő :  fvovens ;  gelobend].  I.sten  mee-hiintette  a 
fogadás-szegőket,  de  a  fogadás-tevőket  meg-halgatta  (PAzm : 
Kai.  10.58). 

gonosz-tóvő,  gonoazul-tóvö  :  maleticas,  facinorosus  C. 
MA.  [mis-setiiter,  büsewiclit].  Parancola  a  kiral,  liog  égbe  hinat- 
tatnanac  a  talto.soc,  a  gonoz  tenőe  as  a  caldeosoc  (Bi?csiC.  119). 
Hizelketem  gonoz  temS-nek  (Vii-gC.  11).  Vram  Ihns  Pilatoslioz 
akaraal  vitetny,  holotth  az  .sidoktwl  gonoztewőnek  ees  halaira 
méltónak  iteelteteel  (WinkIC.  237).  Holot  a  gonoz  teuőket  zok- 
tak  vala  meg  giőtőrni  (We.szprC.  101).  Ez  ember  teekozlo  e.s 
torko.s  es  az  nylwau  való  byneseknek  es  gonoz  tewöknek 
barattyok  (JordC.  386.  691),  Te^Bd,  ho^  en  is  meg  boéasac  men- 
denecnec  nekem  gonoz  tőuőknec  (VitkC,  104).  Tegedeth  mykent 
gonozwl  tewőth  erőüsen  meg  kőtliőzenek  wezzőkwel  (ÉrdyC. 
49).  Wrnalt  orchaya  gonoz  teweken  wagyou  (KulcsC.  77).  Nem 
woltli  ydedben  gonozol  thewe  (HMNy.  11.7).  Az  gonoz  tőuéc 
kőznlio  .számláltatéc  (Ilelt:  UjT.  N7).  Szőrnyfi  koppon  gonosz- 
tenőket  iiezi  (Born:  Ének.  190).  A  martyrok  gyaUizaltal  multá- 
nak Ui,  mint  a  tzégéras  gonosz-tévőket  ugy  szententziázván 
eoket  (Fal:  NA.  211). 

hamis-tevő :  (iniqnas ;  ungoreclif).  Vram  te  ellensegid  el 
veznek  mind  hámos  tevők  (DöbrC.  170).  Ne  mondgy  fele  bará- 
todnak ellene  hamis  tevő  bozedőt  (.Sziir:  Cat.  L4). 

hatalom-tevő :  (violator ;  gewalttiiter].  Ha  aCf^le  pőr  ne- 
mes embernek  meg  öleséről  volna,  tehát  eftélo  hatalom  tevők 
fejek  is  minden  jószágok  vesztesen  maradgyanak  (Ver:  Verb. 
433). 

igaz-tevő,  igazság-tévő :  1 )  (jastus ;  gerecht].  Az  ygas- 
saag  tewő  hyro  Jesns  az  wtcilso  rottenet&s  sentenciat  ky  mon- 
gya  (ÉrdyC.  13).  Cliazar  meltan  te  wgy  wolnal,  hogy  nagy  ygaz 
tevvü  wolnal  (ÉrsC.  482h).  Azt  niongyak,  hogy  en  ygaz  tewő 
nem  vvoltam  (512b).  3)  executor  Ver:  Verb.  Szót.  Quqq2. 

Írás-tévő :  [seriptor ;  schriflsteller).  Mind  világi  mind  egy- 
házi irástévők  (Illy:  Préd.  ILI). 

jó-tevő,  jól-tóvő :  I)  boneficu.s  tenigmis  C.  [vvoltatig]. 
A  ki  iámbor  és  iól  tévé,  az  meg  áldotic  az  wrtól  (Helt:  Mes. 
111).  I.sten  foghatatlanul  iol  tenő  (Mel:SzJán.  17).  Mindenéé, 
valamellyeckel  birunc,  iőnec  minéknnc  czac  az  istennec  io  tevő 
kezeibid  (ZTon:Post.  I.5:'>8).  3)  benefaetor  MA.  wohltiitor 
PPB.  Örömast  mindennel  jól  tevő :  otticiosus  C.  Nyeryed  az  te 
fyaduaal  az  en  zyleymnek  lelkynek,  liwgaymnak  as  myndőn 
yol  theewőymuek  őrök  oeletőlh  (CzechC.  46).  Kyknek  liatal- 
mok  vagyon  ew  raytok,  iotoAkuek  hyuatiiak  (VirgC  132). 
Imatkozal  jelesen  io  tőuőkort  (VitkC.  22).  Az  scerhől  az  hal- 
lottak kywe  yewoenek  es  az  ollenseogőt  el  yzween  meg  oltal- 
maznak az  ew  yo  teewőyökert  (ÉrdyC.  611).  Az  zerzeteenek 
meg  keel  fyzotny  az  yo  tewivokert  anyazent   egyliazt\vl  zerzel 


ymaczagokkal  (ÉrsC.  370).  Oly  nagy  jótevőről  gyakorta  elfelet- 
keztek  (Illy:  Préd.  n.349). 

jótévöség :  (beneücentia ;  wohltatigkeit].  Ez  legyen  az 
adakozóságra  és  jótévőségre  által  utunc,  hogy  mindenekben,  az 
mit  isten  adott,  őnékie  sáfári  leg^-fiuc  (MA:  Taa  725). 

kár-tévő :  perditor,  damnigendas  C.  incommodans,  damoi- 
tícus  MA.  der  schadeu  tut  PPB.  Emljer  kewely  mykent  loo, 
kaartheewő  mykent  eker  (ÉrsC.  263).  Puska  mindeniknek  k;ir- 
tévő  kezekben  (Zrínyi  1.120).  A  pogányoc  kár  tévő  istene  az 
az  a  Belzebub  őrdőg  (Oim:  Jan.  130)  Kártévő  gonosz  szándék 
(Pemy:  LFIastr.  187).  Az  a.s.szony,  gyermek  s  minden  átkozza 
kár-tévő  Sándort  az  Dunántúl  (Beras:  Lev.  8), 

kevés-tévő  :  firabecillus ;  ohnniachtig].  Az  érdem  kevés-tévő, 
ha  valami  tetszetasség  nem  segíti  (Fal:  tJE.  III.138). 

mi-tévő:  (quid  factu  opus;  was  zu  tim).  Instrnctiót  adván 
nekiek,  mitévők  legyenek  s  mire  czélozzanak  (Monlrók  XV.372). 
Hatalma.s  király  már  mi  tévők  leszünk  mi  a  te  hólt.j<l  után 
(Hall :  HHist  1.73).  Az  német  már  bátran  jár  ki  Szakmárril ; 
mi  tévő  legyek  (Bercs:  Lav,  56).  Mitévő  legyek  vagy  lehessek, 
hitemre  nem  tudom  (li).  Már  nem  tudom,  visszatérjok-e  vagy 
mitévő  legyek  (672).  Tégy  .szert  reá,  szükségedben  jő  tükíSröd 
lészen,  mellyben  megláthatod,  mihagyó.  mitévő  légy  íFal :  VE. 
440).  Az  álnokság  fenékig  ki  keras  bennünket  és  arrnl  végez, 
mitévő  legyen  (496).  A  tiz  parancsolatban  meg  vagyon,  mi  tévő, 
mi  hagyó  légyen  (Fal :  SzR  558).  Ezeket  értvén  Normandus 
megcsükkent  elméjében  és  nem  tudtul,  mi  tévő  légyen  (Fal : 
TÉ.  635).  Azonnal  elolvasta  melegen  reá,  a  szomszédba  ment 
tanácsot  kérni,  mitévő  légyen  (745). 

muaka-tévő :  [sollers,  indu.strius;  arbeitsam).  Nehéz  és 
magokat  fogyató,  nagy  hasznos  nnudta   tévők  (Megy :  Diai.  57). 

szó-tévő:  factor  verbi  DöbrC.  330.  [tater  des  wortesj. 
Zeretőim  legetek  zo  tevők,  nem  i!ak  zo  balgátok  teonőn  maga- 
tokat íalogatuan  (Diibi-C.  330). 

szüzzé-tévö :  castificus  MA.  rein  macliend  PPB. 

testamentom-tévő :  testator,  legator  MA.  der  ein  tasta- 
ment  maciit  I'Pli.  Hamis  tastamentom  tevő  :  testimentarius,  qui 
tastamnnta  falsa  couficit  C.  Szíikseg,  hogy  az  testamentnm  teuő- 
nek  halála  iaruUion  melle  (Fél:  Tiui.  427).  A  tostíimentom  tévő- 
nek hatalma  vagyon  az  5  jószáginac  el  osztogatására  (Com: 
Jan.  120). 

törvény-tévő  :  1 )  f jndicialLs ;  gerichts-].  Meg  álaán  a  tür- 
uény  tévő  piatainac  kozepin:  stans  in  medio  ariiflllgi  (Helt: 
trr.  16).  Mikoron  Pilátus  az  tőruénj-ténő  sz^ktie  fiit  volna,  kfilde 
8  hozzaia  az  ő  felasége  (Kár:  Bibi.  III.29)  Ha  az  tőrvénjlévő 
birác  jelen  |vannac,  a  fő  birónac  tiszti  az,  hogy  sentenciákat 
.szedjen  (Com:  Jan.  135).  S)  (logibus  ol)temper.ans ;  befolgor  des 
gesetz&s).  Sz.  Pál  általlyában  határozás-néikfil  irj.i,  hogj'  isten- 
előt  a  tőrvény-tévők  igazulnak  (Pázm:  LuthV.  422).  S)  praetor 
MA.  riehter  PPB. 

tudomány-tévő :  [tostis ;  zeugej.  A  szent  inls  tudomány- 
tévő e  dologbim  (Fal:  NA.  241). 

vallás-tévő :  [conBtens ;  bekennend].  Jesns  drágalátos,  val- 
l.a.stouőknek  vilagositoya  irgalmaz  ml  nekfink  (Vás :  (JanCatb. 
100).  Christus  nevéről  való  vallás  tevő  ajakinknak  gyfimőlcse 
(Matkó:  BCsák.  437). 

vigság-tevő,  vigaság-tévő  :  [musicus ;  masikant].  Az  vi- 
gasság tévő  különl>külflnb  vala,  az  ég  is  az  ellen  ugyan  zOnttg 
(RMK.  11.34).  Imé  ehejtőztenok  volt  az  vigs;igtévők,  lantosok 
és  hegedősök,  kiknek  bor  lelkílk  (in.268).  Sok  hogedésec,  lan- 
tosoc  és  cgy^b  vigasag  tőuéc  valanac  ott  (Holt:  Krón.  15.5).  Az 
isten  engem  kőz  beszéddé   cziiuila   a   népnek,   aeki  az  előtt  ő 


641 


[TÉVÓD-IKl— TESCTEMÉNY 


TErr-IK— TETESZ-IK 


642 


nekik  düboscik  es  vigasag  téuSifik  valék  (Mel:  Jób.  42).  Az 
vacsora  után  az  vigság  tévSU  rendeltetnek  elő,  tánczolás  kez- 
detik (MA:SB.  327). 

[Tévőd-Uc) 

föl-tóvődik :  (ponor,  siimor ;  vuraiisgesetzt,  angenommen 
werden].  A  tév5dik-fel,  hogy  nni  el-szakattnnk-volna  az  igaz 
hitnek  egyességétfil  (Pós:  Igazs.  1.272). 

lé-tévcdik:  [dimittor;  eingestellt  werden].  Itt-is  le  fognak 
teuSdni  minden  oltalmunkra  fel-vetett  dolgok  (Efezt :  Lev.  7). 

TÉSZTA:  pascha  NémGl.  3S1.  massa  C.  MA.  teig  Com : 
Vest.  135.  PPB.  Szakasztok,  tésztát  vájlok :  subigo  MA.  Tészta- 
mfi :  striblita,  opus  *pistoriiim  PPBl.  Az  kener  sitS  mestSr  ezt 
lata  ahnaba,  ho*  teceic  vala  neki,  ho^  ^  feien  vinne  barom 
tekenő  teztat  (GuaryC.  17).  Hasonlatos  menyeknek  orzaga  az 
kovazlioz,  kyt  az  azonyallat  el  rejt  barom  anny  tezttaban 
(JordC.  395).  A  h>vsuety  kenerhfiz  saj-t  es  teey,  tj-kmon,  tizta 
tezta  kell  (SándC.  2.  3).  Ha  az  els5  senge  szent,  az  tészta  is ; 
si  delibatio  .sancta  est,  et  massa  (Fél:  Bibi.  11.19).  Az  eb  nyelvS 
lyu,  ha  túzes  hamuban  megsfltSd  az  gyökeret,  el5z5r  teztaban 
takanian  az  belső  súlyokat  meg  gyógítya  (BeytheA :  FivK,  120). 
Az  alsó  tésztát  tiszta  vizzel  az  borjú  czémer  környi'íl  megken- 
jed, hogy  az  két  tészta  öszveragadjon  (Radv:  Szak.  38.  177).  A 
kenyér  sűtfi  a  Usztből  tésztát  daga.szt,  gyúr  (Com:  Vest.  46). 

[Szólások].  Mint  egy  Ádám  fiai  vagyunc  és  egy  tésztá- 
ból k  5 1 1  ű  n  c  (Helt:  Mes.  102). 

(Közmondások).  Kieziny  kovász  megposhasztya  mind  az  egész 
tésztát  (MA:  Bibi.  r\M54).  Elgy  kevés  gonosság  az  egész  tésztát 
megposhasztya  (Mad :  lívang.  276).  Egy  kis  büdös  kovász,  akár- 
melly  nagy  tésztát  meg-büszhöt  (SzD:  MVir.  311). 

irós-tészta:  stribhta  foliata;  butterteig  PPB.  Sok  rétü 
béles,  írós-tészfa:  *placenta  foliata  PPBI. 

marcapántos-tészta  :  [marcipanteig].  Marczapáutos  tész- 
tából készétnek  gyertya  tortát,  tányért  s  mindenféle  szent  ké- 
peket (Radv:  Szak.  265). 

olasz-tészta:  striblita  foliata;  butterteig  PPB. 

pástétomnakvaló-tészta :  [pastetenteig].  Az  tésztáját 
gyúrd  meg  keményen  mint  az  pástétomnak  való  tésztát  szok- 
ták meggyúrni  (Radv:  Szak.  108.  177). 

rozs-tészta :  [massa  secalina ;  roggenteig].  Anyja  Tlioldi 
Györgj-nek  Miklóst  szánja  vala,  száz  aranyat  rozstésztába  esé- 
nált  vala  (RMK.  IV.244). 

szereesén-tészta :  (suffimentum  qnoddam ;  eine  art  von 
riinchenverk].  Egy  legény  két  szép  Ijársony  vánkost  az  zofra 
mellé  tén  szerechen  tésztával  sátort  megfnstőluén  (Zrínyi :  ASyr. 
G4).  Szerecsen  tésztával  a  sátort  fdstölé  (Kónj-i:  HRom.  28). 

szín-tészta :  [artocreas ;  pastete].  Rövid  levelet  írt,  áztat 
holt  fiával  egy  már-már  el  készült  szin  tésztába  vagy  pásté- 
tomba  bé  rakta  (Fal :  TÉ.  654).  Túija-gyúrja  szin-tésztáját,  bele- 
valót válogat  (Fal:  Vers.  878).  Szín  tészta  a  lisztnek  lángjából 
való  (Sz:  MVir.  404). 

Tésztáeska :  massula  C.  MA.  ein  wem'g  teig  PPB.  Borból 
és  tikmonyból  készéttetett  tésztácskában  bemártván  az  töltött 
rákot  megrántsad  (Radv:  Szak.  164).  Törött  mondolát  végy, 
gyúrd  meg  tikmony  székivel,  sfiriibb  legyen  valamivel  az  tész- 
táeska az  előbbinél  (276). 

Tésztás :  massulatus,  massa  farinacea  illihis  MA.  teigíg 
PPB 

T.i:SZTEMÉNY,  KESZTEMÉNY,  TESZTEMET : 
[pannus,  mantela ;  tucli,  handtucbj.  Renddel  ajándékot  néki 
bemutaták,  aranyas  hegyes  tőrt,  egy  aranyas  gyertj-át,  aranyas 

M.    NTELVTÖRT.    SZÓTÁB.    m. 


teztement,  két  aranyas  gyergyát  (RMK.  III.55).  Egy  fejér  kez- 
tamenyban  valami  missilis  levelek,  több  levelek  is  varrnak  benne 
(Radv:Cs;il.  U.125).  Egy  fejér  selyem  kesztemény  (126).  Öreg 
fehér  szekrényben  vagyon  egy  török  teztemet  merőn  varrott 
Idvül  zsinóros  (127). 

TET-IK  (í?tel  Huszti :  Aen.  4) :  1)  [appareo,  enaico ;  sielit- 
bar  werden,  glSnzen].  Heródes  hiuan  a  magosocat,  zerelmest 
tanolla  vala  6  tőllőc  a  cillagnac  ideiét,  a  mét  tetetuala  nekic 
(MünchC.  16).  2)  [conspicior ;  sichtbar  .sein].  Koporsóé,  kic  kflvöl 
zepecnec  tetnec,  de  belől  tellesec  menden  fertezetesseguel  (Münch- 
C.  57b).  Jay  tSnectec,  kic  vattoc  miként  a  koporsóé,  kic  nem 
tetnec  es  emberec  felettec  iaruan  nem  tuggac :  vae  vobis,  quia 
estis  ut  monumenta,  quae  non  parent  et  homines  ambulantes 
snpra  nesciunt  (138).  O  ez  vylag  meg  wtalo  leélek,  vallyon  my- 
nemewnek  tetőt  akkoron  teeneked  ez  gyai-lo  ez  vylaag  (Érdy- 
C.  426b).  S)  [videor ;  scheinen].  Lőt  vetőkődet  őnőn  kőzőttőc, 
ki  ő  kőzzőllőc  tetnec  naéubnac :  facta  est  et  contentio  inter 
eos,  qnis  eorum  videretur  esse  major  (MünchC.  161).  Mentől 
incab  heruadothnac  tettetőm  az  az  keserggő  kenSletes  [így] 
zjTiek,  anneval  ynkab  az  zerelmes  Z3'nec  lezec  zerelmesb 
(NagyszC.  4).  Jvta  a  toluaioc  kőzze  es  tethek  a  tolvaioknac, 
ho*  ez  fráterrel  iőne  eg  igőn  zep  lean  (295).  Meg  kerde  az 
kevmyíl  állóktól,  kyk  evneky  tétnek  vala  ot  lenny  (MargL. 
113).  Tétek  az  toluaioknak,  ho^  ifee  eg  igen  zep  lean  (DebrC. 
629).  Ne  tetessél  embereknek,  hogy  bewytewlz:  ne  appareas 
hominibus  jejimare  (Pesti:  Evang.  11).  En  dolgaym  kycenek  tét- 
nek (LevT.  II.l).  4)  [adsum ;  erscheinen].  Nemellectől  mondat- 
nac,  bog  János  költ  fel  halottaiból,  de  uémelTectől,  mert  nies 
tetet :  quia  Helias  appanüt  (MünchC.  129b).  5)  [puto,  opinor ; 
raemen,  denken].  Mi  tetic  teneked  Simon,  földnoc  kh-aTi  kitől 
vezuec  adót,  6  fioctol  auag  idegenectől  ^BécsiC.  46b).  Ez  jónak 
teték  ő  felségének  és  bozzjá  tartó  nép  küs.ségének  (RMK.  1.125). 
6)  [piacet,  Inbet;  gefallen].  Tetet  ermekem  zerelmest  mende- 
neket  teneked  o  Theofile  zereuel  megirnom  (MünchC.  106b). 
Kyknek  sokasok  nem  igen  tetewt  énnekem  (Komj :  SzPál.  5). 

föl-tetik :  [appareo ;  erscheinen].  Vala  kezőletnec  napia 
es  a  zombat  féltetic  vala  (MünchC.  166). 

el-fbltetik  :  [adsum ;  erscheinen].  Kelem  fewlden  a  Dwnan 
el  kelének,  az  chechen  ewk  chekevvnek,  az  Thethemben  el  fel 
thethenek  (RMK.  17). 

meg-tetik :  1)  [mico;  leuchten].  Az  nag  malazt  fenhc  es 
meg  tettic  (GuaryC.  29).  S)  [con.spicior ;  sichtbar  sein].  Mely 
kőre  tetetett  vala,  mondatik  6  könyhullatási  meg  most  is  meg- 
fetny  (ÉrsC.  60).  S)  [adsum  ;  erscheinen].  Tahat  meg  tetik  men- 
nen  ember  fianac  ielensege  es  tahat  sirnac  menden  földi  nem- 
zetéé (MünchC.  59b).  Meg  tetyk  zentőknek  wilagos  feeuős.see- 
geebe  Krisztus  (CzechC.  53).  4)  [manife-stus  sum ;  deuthch  sein]. 
Mend  fedettének  yelenseges  malastual,  mykeppen  ala  meg  tet- 
tyk  (EhrC.  2).  Hogy  az  b\l-n  meg  tetneek,  az  által,  ky  is  vala, 
énnekem  halalt  zerze :  ut  appareat  peccatnm,  per  bonnm  mihi 
operatnm  est  mertem  (Komj:SzPáL  68). 

Tetei :  [simuló ;  sieh  den  ansehein  gebén].  Ottan  az  derék 
tábor  mind  el  iudúla,  hogy  liaza  mennének,  azt  tftelik  vala 
(Hiiszti :  Aen.  4). 

Tetesz-ik,  tetösz-ik,  tetüsz-ik :  1)  [videor;  scheinen]. 
De  midőn  istentől  veretet  az  Christus,  azkor  meg  foztatot  az 
vigaztálasoktol  is  es  vgy  tetőt  mint  ha  szinten  el  hagj'atot  volna 
az  nagy  kinokba  (Born:  Evang.  III.27).  Ez  fenyegetések  melly 
rőttenetesec  legyenec,  tudgyac  azoc,  kic  valaha  kostoltac  ezt, 
hogy  neba  vgy  tetfitt,  hogy  nincz  isten  előtt  bűnőc  ellen  való 
oltalmazoioc  (Born:  Préd.  411).  3)  [existimo;  meinen].  Énnekem 
nem  tetewuek,  hogy  yol  magyaraztaak  volna  (Komj:SzPál.  8). 
Minékunc  eleve  megmondatott,  hogy  mi  szorgalmatoson  meg- 
tinullyuc  azt,  hogy  mit  kellyen  felelnőnc,  mikor  mi  tőlfmc  azt 

41 


643 


KI-TETÜSZIK— TETSZ-IK 


FÖ[^TETSZaK 


644 


kérdic,  mellyic  legyen  az  nagy  paranraulat,  mi  tetflilgyéc  néköuc 
az  airistm  fel51  (MA-  Scnlt.  918).  8)  (piacet ;  gefallen).  Tetöilc 
neki  az  vajda  tanácsa  (Monlrók  111.72).  Tetíik  Ferdinándnak 
az  tanács  (78).  Tetuéc  az  istenuec :  placnit  deo  (Uelt :  ÚT.  s8). 
No  tetedgyene<!  te  néked  az  i.stenteleneknec  kedues  dolgoc: 
non  placeat  tibi  injuria  Injustorum  (Kár:  Bibi.  I.G55). 

ki-tetüszik :  [evidens  snm ;  klar  werdenj.  Efféle  SrSniec 
nem  szem  látomást  valoc,  mind  az  által  czudalatos  erSs  es 
lathatos  a  hiiioUbe,  a  mint  sokszor  szem  látomást  is  ki  tetflt, 
midSn  az  hitetlenéé  veszten  ve.sztec  az  Cliristas  neve  által  (Born : 
Préd.  51b).  Meg  kell  gondolni  tudniillic,  hogy  nolia  az  istennec 
atyai  jo  kedve  gyakorta  l;Uta.sséc  és  kitetftdgyée,  mindaz  által 
az  dolgoknac  néha  titkos  es  elríytett  okai  legyenec  (MA: 
Taa  199).  El  kezdetik  az  két  atyafiaknak  rágalmaztatilsok 
attyoknál,  de  mind  más  rendelt  személyek  által,  hogy  az  álnok 
ravafísiiga  ki  ne  totfldgyék  (MA:  SB.  167).  Szabadgyában  ki  ki 
olvassa,  hadd  inkább  teffldgyék  ki  vagy  az  igazság  vagy  az 
hamisság  (Pós:  Igazs.  1.164). 

meg-teteazik,  meg-tetüszik :  1 )  [appareo ;  eracheinenj. 
Gyflllyenec  az  vizec  egy  helyre,  hogy  tetedgyéc  meg  az  szá- 
raz :  congregentur  aquae  in  locum  unum,  ut  appareat  arida 
(MA:  Bibi.  I.l).  Gyflllyenec  edgyben  a  vizek  es  tetedgyék  meg 
a  száraz  (Ker:  Préd.  209).  2)  (manifestus  fio;  ersichtiich  wer- 
denj. Ebben  tetőnek  meg  az  istennek  mű  hozzánk  való  sze- 
relme :  per  hoc  manitasta  facta  &st  charitas  dei  in  nos  (Sylv : 
ÚT.  11.131).  Job  el5szánilállya  az  istennec  ostorait,  hogy  inkáb 
megtetedgyéc  az  5  rayta  való  nyomorii.ságokna<:  niéltatlansága 
(MA :  Bibi.  IA5S).  Hogy  egy  attiatol  valók  valtuk,  teteSggiek 
megh  mindenek  lattara  (Uadv;  C^al.  IIL163). 

T©t8z-ik  :  1)  appareo  MA.  [luceo  ;  sichtlich  werden,  lench- 
ten|.  Vr  ezópseget  Sbenne  mégzóléseite,  hoé  mondhatatlan 
ékességgel  mendéuéc  zémey  elot  teccicnala :  nt  omnium  ocid'is 
appareret  (BécsiC.  31).  A  hold  mentftl  közeleb  jár  a  naphoz, 
annál  keve.seb  része  tetszik  (Pázni:  Préd.  23).  Setét  étszakin 
látszanak  a  tsillagok,  ottan  nem  tetszenek,  miheiit  felkél  a  nap 
(61).  Az  moly  hertelen  szokot  tetszeni  a  villámlás,  oly  hertelen 
le.szen  az  embernek  fiának  eljövetele  (Alv:  Po.st.  1.33).  Sz§i>en 
mikor  a  haynal  tetszik  vala,  mindnyáian  ágyokbol  serkennek 
vala  (KTör :  SzJán.  5).  3)  [conspicuus  sum,  coiispicior ;  sicht- 
bar  sein],  A  sok  archwl  wor&ssel  es  pekdess6.s.sel  emberi  .sze- 
mély rajta  nem  tetczyk  vala  (ÉrsC.  98).  E^  patak  fol  vala, 
mel  néha  ('ak  alig  tetik  vala  (KMNy.  11.47).  Tegnap  deel  wtliaii 
len  nagy  egheos,  yde  as  techStt  az  lystj  (LevT.  1.242).  Az  elet 
ollyan  mint  az  páva,  melly  kenesse  fedezik  (Born:  Ének.  518). 
Alnttában  olly  öreg  fát  láta,  mellynek  magas.sága  ugy  tetszett, 
az  eget  érte  (Pázm:  Préd.  367).  Ollyan  mint  az  jiarat,  mely 
ha  egy  kevés  ideig  tettszik,  az  iitaii  semmivé  lésen  (ExPruic. 
1 19).  A  vizi  buborék  egy  kevéssé  teczik  s  meg  hain.ar  elmúlik 
(Megy:  3Jaj.  11.29).  A  fegyvert  is,  ha  j<>  kohból  kőit  is,  mind 
addig  sem  vi.selik,  mig  vagy  csiszároknak,  vagy  lakatosoknak 
kezek  rajta  nem  teczczik  (Felv:  Dics.  13b).  Változás  és  bábom 
se  ne  légyen,  .se  ne  tessék  benned  (Fal:  UE.  393).  8)  \-ideor 
MA.  [scheinen].  Leiének  e\M  ket  vvendeg  frátert  es  egyk  teczik 
vala  ifyuuak  es  az  másik  vonnék  (VirgC.  59).  Myndentokuek 
elete  zentsegnok  peldayaiiak  látások  auagy  tassek  (139).  Az 
goromba  ruhac  .selymekből  lenny  tecznek  (148).  Meg  hervat- 
tattyak  orczaiokat,  hoj*  techyenek  embereknek  beytelwen 
(JordC.  37Ü).  Hetuen  eztondősnek  teícól  (KazC.  115).  Hogyne 
t6.s.sel  embereknec  bőytelni  íHelt:ÚT.  B3).  Midőn  bőitőltenek, 
megkomorétották  orczájokat,  bog)'  tetszenének  egyebeknek 
bSitőlni  (TehEvang.  11.521).  Tetzik,  hogy  volna,  de  vgyan  nincz 
azért  (Decsi:  Adag.  123).  Az  mellyeket  latunk,  nem  leltének 
azokból,  az  mellyek  tetzenek  (SzárCat  C).  t'sudilstnndér,  kinek 
Abrázattya  és  kezei  ugy  tetszenek,  hogy  emberi  kezek  volná- 
nak (TKis:Pan.  6.5).  ■!)  (puto,  arbitror ;  nieinen,  glanbeuj.  Nem 


mondom  tfinektec,  ki  hatalmaual  fezem  ezekét;  mi  teti'ck; 
tfinectec  (MiiuchC.  53).  Valon  mire  vaéon  ez,  hoé  embőr  ab- 
bint  keues  ideig  fezi  es  őrőkke  való  kint  kel  erStte  zenuednie ; 
teccic  ennekőm,  hoé  ezt  igassag  nem  adnaia  (GuaryC.  2b). 
Ennekewm  wgh  teczczyk,  hogh  incab  illic  az  ew  zokott  zal- 
lasara  teernye  íVVinkIC.  111).  Micoron  en  tegődet  tekentlec 
azzoíiom  ziz  Maria,  tahat  a  teczic,  hoé  '"'  ^n  a  meúorzagolh 
es  az  egetli  nézem  (NagyszC.  1 18).  A2  zeretevnek  semmy  nem 
techyk  nehéznek  (ComC.  UOj.  Az  nouicius  mykoron  meggyónt 
volna  fellyesseggel  niynt  neky  tecchyk  vala,  lata  pokolbely 
erdeget  almában  (DomC.  253).  Szfikségesnec  fetzet  eimekem : 
nece.s.s;irium  existimavi  (Helt:  ÜT.  Dd6).  Ments  meg  engemet, 
hogy  f&wec  minden  előf,  hogy  nem  heába  hosztam  ide  felemet 
(Helf :  Krrtn.  52).  Bezzeg  vgy  tetzic,  hogy  ott  hattat  a  legyezőt. 
Ihol  mostan  is  kurta  Ijelé  (Helt:  Mes.  101).  Az  is  tetszik  nekem, 
hogy  az  két  jegybe  való  szolgálé  leAnyidat  az  ücséd  menyeg- 
zéjébe  haz;i  adjad  (Nád:  Lev,  50).  Vgy  feezeneiec,  hogy  ellen- 
kedik ezzel  az  C'hristus  mondá.sa  (Tel :  Evang.  1.51).  Ha  feneked 
teczenéc,  azoknac,  tudom,  nem  teczhetnéiee,  kik  igaz  íteletet 
tehefuec  (Tel:  Fel.  14).  Azon  napon,  mellyen  Luther  meg  der- 
mede,  ugy  fetczenének  az  szegény  megszállottak,  mintha  meg 
szabadultak  volna  (Pázm;  Kai.  190).  Úgy  tetszenék,  hogy  a 
teremtés  históriájához  illendőbben  és  alkalmatosban  neveztetett 
volna  az  úr  isten  mindenhatónak  (Pázm :  Préd.  A).  Mint  feftzic 
néked,  kell-é  a  császárnac  adott  fizetni  ?  (MA :  Bibi.  IV.23i. 
Akar  mit  cselekedneiék,  mindenkor  ugy  teczet  ő  neki,  hogy 
az  Ítéletre  hivő  istennek  szava  zőngeue  azf&lébeu(Lép:  PTUk. 
IL199).  Vgy  tetzik  halálra  veté  magát  (CzegI:  Japh.  3).  Édes 
tam'tványkám,  vgy  tetzik,  nem  vólf  tilalmas  Origenessel  apád 
uradnac  Ls  igy  vini  (36),  Némelly  históricasoknac  tetszik,  a 
.saxok  épltettéc  vala  Cassa  varasát,  Eperjest,  Szebent  (Liszny: 
Krón.  180).  Ugy  feftzik,  hogy  rám  szakadnak  a  magas  égek 
(Rim :  Ének.  289).  Újvárba  az  mit  vittek,  ha  vittek,  ugy  tetszik, 
ugy  értettem,  2000U  frt  (Bercs:  I./ev.  366).  Úgy  tetszik,  szemlé- 
lem a  fényas  kardokat,  mikép  szedegetnek  pamukos  fsalmakat 
(Orczy:  KíiltSz.  178).  5)  placeo,  complaceo,  lubef,  collibet  C. 
placef,  allubesco  MA.  gefallen  PPB.  Mikor  a  nép  munka  miatt 
zugodneiec,  nem  fefzéc  az  wrnac  fölébe  (Helt:  Bibi.  I.TTti.  Ha 
néked  tetzik,  én  sem  gondolok  véle :  si  tibi  amicnm,  nec  mihi 
inimicum  (Decsi :  Adag.  85).  Felette  igen  tetszett  volna  nekem, 
hogy  ha  még  ez  farsangban  az  kéz  fogásnak  szine  alatt  lehe- 
tett volna  meg  az  Klmetek  lakadalma  (R-idv :  Csal.  III.32b). 
Ugy  kell  a  népnec  parancsolni,  hogy  ö  néki  is  engedni  aka- 
rattya  légyen  avagy  tas.sék  (Com:Jan.  142).  A  nagy  Istenek, 
a  mint  tetszik,  velünk  úgy  tegyenek  (GyöngyD^)liar.  43). 
Mégis  hiyan  teczczik,  hogy  ha  jól  nem  edczik  a  sznK.ség68sebb 
fegyvert  (Felv:  Dics.  33).  Megnyugodtunk  ezen  dispusitiókon, 
ha  Nagy.ságodnak  is  úgy  mélf(^tatik  tetszeni  (Bercs:  Lev.  505). 
Istené  az  erfl,  légyen  az  mint  tef.szik  szent  fblségének  (598): 
Kinek  így  tetszik  s  kinek  úgy,  e  miatt  most  egyszer  ílstökOl 
nem  vonunk  (Fal :  NU.  309).  Szíves,  kegyes  voltod  te.s.sen  embe- 
reknek (Oix'zy:K(iltH.  43).  Cllyőn  le  az  Ur,  fessék  le  fthii  az 
Urnák ;  der  lierr  sei  so  gut  imd  setze  sich  ein  wenig  nie<ler 
(KirBesz.  7).  6)  [sequor;  folgen).  Nem  ki.ssebbedik  az  igaz 
tudomány,  ha  mások  is  azt>nf  tanifoflák,  mivel  ablxSl  tetszik, 
hogy  nem  emberi  találmány,  hanem  Isteni  tudomány  (Pázm: 
Préd.  n3\ 

föl-tetszik:  1)  [appareo;  ersclieinouj.  Fel-tetszett  tsilla- 
gok :  astra  ^emersa ;  hóld-kOzi,  midAu  a  hóid  fel  akar  tetszeni : 
interniestrls  PPBl.  Ottan  ffel  teczyk  emlíernek  ffyauak  hA 
yegye  az  eghon  (JordC.  432).  Mykoron  el  yew  yteelny,  rtel  tef- 
zyk  ember  ffyanak  yegye  az  égben  (ÉrdyC.  9.  12).  Na)J  íelen- 
sig  feccck  fel  az  inennorszagbmi :  vLsiuu  est  signuni  magiiuu) 
in  caelo  (Sylv:  LT.  11.147).  1577.  esEtendei  comefauac  allapattyá- 
ról,  ki  .sz.  Andrá.s  liauánac  12.  napyán  tettőf  feUMisoc:  Piugu. 
2li).  A  kőzel-lévő  ifílef  jeK-i  feltetszenek  (PAuu:Préd.  11).  Fel- 


645 


bX'^LTETSZÉS— KI-TErrSZIK 


MEG-TETSZIK 


646 


teLs7«tt  ama  tsillag,  mellyet  a  mpsiAs  jSvetelekor  j5veiid615tt 
Bálaám  (49).  Vysaga  Myt  el5nek  fíi\  tetézik  sz.  Vincze  napiaii 
er5s  hideggel.  1621  (KNagysz.  I).  Az  meleg  liajiial  pirussau 
fel  tetézik  (Zrínyi  1.99).  Szép  orczád  féuye  feltetszvén  szemem- 
nek (Gyöngy:  Char.  51).  A  fel-tetszett  új  hóidat  k5.sz5ntik 
(Misk:  VKert.  31).  3)  [conspicior;  sichtbar  seinj.  Réghen  ez 
városnak  felette  szép  vára  volt,  melynek  romlási  mostan  is  fel 
tehtenek  (SzCzomb:  ÚtLeir.  66). 

föltetazés :  [oitus ;  aufgang].  Hóidnak  fel-tetszése  .szerént 
számlált  esztendó :  *luuaris  annus  PPBI.  A  kis  kutya  csillag 
fel-tetszése  tájban  (Nad:  Kert.  17).  Hai-om  esztendőé  el  forgása 
alatt  el  jSvése  lészen  a  kSzben  vettetet  hónac,  azaz  tizenhar- 
madic  hóid  fordúlásánac  avagy  hóid  fel  tetczésénee  (Com :  Jan. 
170). 

ki-tetszik :  1)  exsplendesco  C.  [praemineo;  hervorleuch- 
ten].  Ama  fényes  legyetskék  méltán  röpdöznek  éjtszakán,  mint- 
hogy akkor  jobban  kitetszik  szárnyok  erőtlen  tüze  (Fal :  NE. 
3).  Bátor  eok  magok  szántszándékkal  titkollyák,  de  raég-is 
mindenfinnen  ki-tetszik  s  nyilván  ki-néz  belSlSk  az  iiri  terme- 
szét és  nemes  vér  (11).  Ritka  érdemfi  dolgok  forogjanak  kezein, 
a  mellyeknek  ki-tetsz5  pompája  hasonló  légyen  az  el5-kel5 
naphoz  (Falt  LIE.  407).  2)  exsto  C.  promineo  PPBI.  Pieraus- 
stehen,  hervorragen].  Látának  egy  fát  az  tóban  félig  kyteczwen 
(ÉrsC.  66b).  Az  templum  mindenestől  aunira  meg  béleltetet 
vala  cednis  deszkáekal,  hogy  semmi  kő  ki  nem  tettzenéc(Kár: 
Bibi.  L307).  Akar  mint  palástollyák,  vgyan  ki  tetzik  azért  az 
farka  (Decsi:  Adag.  42).  Le  vetette  gattyajat  es  ki  tetzik  min- 
den szekzamuntaja  es  szerszama  Í.SalMark.  31).  Miheirt  a  verő- 
fény el-olva.sztya  a  havat,  mind  rútsága  s  mind  .szépsége  ki- 
tetszik annak,  a  mi  béfedetett  volt  (Pázm :  Préd.  15).  A  kőszálak 
és  kő-sziklák  ki  tetzenek  (Com:  Jau.  16).  Sem  és  .Jafet  attyok- 
nak  mértéktelensége  miatt  ki-tettzett  szemérmét  tekélletesen 
bé-fedezték  (Csiízi;Síp.  571).  Hamiskodásnak  rejtett  horga  ki 
tetszik  (Fal:UE.  425).  S)  [evidens,  manifestus  sum;  ersicht- 
.  lich,  deutlieh  sein].  Elzekből  kitetszik,  hogy  sz.  Pál  el-vőtte  e 
világon  a  százas  jutalmat  (Káldi:  Préd.  280).  Az  tudomannac 
természetiből  ki  teezie  (Mon :  Ápol.  3).  Az  kiékel  paraznalkodic, 
azoe  élőt  nyiluan  ki  ne  tessenec  vtalatossagi  (EsztT:  IgAny. 
74).  Nagy  munkával  készíttetett  bizonyságokkal  akarnak  az  vj 
praedikátorok  valami  foltos  bertét  toldozni  foldozni  az  ő  kép- 
telenségeknek, hogy  ki  ne  tassék  rútsága  (Pázm :  Kai.  659). 
Ebből  ki-tetszik,  hogy  roszszúi,  a  ki  szünetlen  nem  jobbul 
(Pázm :  Préd.  324 1.  Ki  tetzic,  mit  akartanac  mondani  (Zvon : 
Post.  1.526).  Az  isten  b'galmassaga  egy  szép  mondásba  igen 
szépen  ky  tetézik  (HoUPréd.  7).  Hogy  Joseph  ártatlansága  nyil- 
vábban  ki-tessgk  (Tyiík :  Józs.  62).  Kitetszik  azokból-is  a  dol- 
gokból, a  mellyeket  oda  fellyebb  még  elődedin  le-írtunk  (Komár : 
Imáds.  63).  Ki  tetzéc  a  barátoc,  iesiiitác  ellen  írt  disputatiojok- 
bul  (Czegl :  Japh.  40).  A  viselt  dolgoknak  irója,  hogy  nyilván 
kitessék  igazaknak  lenni,  a  dolgot  edgyfltt  a  kőmyfll  álló  dol- 
gockal  lajstromokban  szedgye  (Com :  Jan.  172).  Ennek  erkölcsin 
is  kitetszett  eleve  dicsőségre  vágyó  nagy  szivének  heve  (Thaly : 
Adal.  1.129).  Hála  istennek,  hogy  radicáltatása  az  idegen.ségnek 
ebbül  is  kitetszik  (Bercs:  Lev.  394).  Az  rézpénzröl  erogáltattam 
valamit  szolgáim  fizetésére  az  perceptor  által,  hogy  számadása- 
búi  az  is  kitessék,  ha  uralkodásom  fíiiiiti-é  .szolgálatom  bérét 
(488.  533).  ügy  tekint  a  ki-tetsző  alapotokra,  hogy  helyekben 
szintén  az  ellenkező  értelemhez  ragaszkodgyon  (Fal :  UE.  370). 
Világosabban  kitetszik  embersége  (432).  Mihelj-t  kőzellyeb  meg- 
ismerkedflnk  vélek,  azonnal  kitetszik  kitsinségek,  magok  szab- 
ják-le  magokat  (458).  4)  emineo  C.  MA.  [sich  auszeichnen]. 
Aprólékos  dolgokban  kitetszeni  és  egyebeket  fellfil-mulni  jóság, 
de  nem  ritka.sag  (Fal:  UE.  397).  5)  (sapore  praevaleo;  vor- 
schmecken].  Reá  metélj  petreselymet,  édes  f(iszer.számot  nem 
szűkön,  hogy  az  ézi  kitessék   mindeniknek   (Radv:  Szak.   113). 


(Közmondások).  Kitetszik  a  szeg  a  zsákból  (Fal :  Jegyz.  926). 
Kitetszik,  mely  tejből  lészen  túró  (uo).  Ki-tetszik  szavából,  ki- 
nek fajzatlya  (SzD:  MVir.  413). 

még-tetszík :  1)  pareo,  appareo  C.  [emico;  erseheinen, 
erglanzenj.  A  mint  az  nap  meg  tettzic,  hetfS  es  kedd  tizta,  sze- 
les, szerdán,  czőtőrtőkőn  kemény  szelec  es  tizta  egec  lesznee. 
1582  (Kai.  Gv2).  Az  tőb  napokon  az  kőnezőlök  megh  tecz- 
nek  borsos  auagi  kő  essőuel.  1572  (KBécs.  Ev2).  Meg  teczet 
az  ezillag:  stella  apparuit  (Fél:  Bibi.  1.2).  Nemei  czillag  annira 
fenies,  hogy  az  másik  hozzaia  képest  alig  teczik  meg  (Fél: 
Tan.  539 1.  Mihent  a  nap  fel-kél,  a  tsillagok  meg  nem  tetsze- 
nek (Pázm:  Préd.  185).  2)  [conspicior;  sichtbai'  werdenj.  Az 
ő  teste  jelemien  mind  meg  techek  mindenestől  megveresfiltet- 
nek  (ÉrsC.  50b).  A  tized  hohiapnae  első  napyau  meg  tetzénec 
a  hegyeknec  teteyi  (Helt:  Bibi.  I.D).  Az  feir  ruhán  czak  e^ 
leé  gané  is  meg  teezie  (Mel:  SzJán.  178).  Aekoron  meg  tecze- 
nek  az  konkoliok  is  (Fél:  Bibi.  1.21).  Metellus  az  ellenség  leset 
nem  tuduan,  az  hogy  mellől  el  menuen  az  fi  hadaual  meg 
teczee  (Decsi:  SallJ.  42).  Megtettzénec  a  hegyeknec  teteji : 
apparuerunt  cacumina  montium  (MA:  Bibi.  1.7).  A  ki  a  tfikrőt 
láttya,  az  ő  benne  megtettzett  ábrázatokat-is  láttya  (Pós :  Igazs. 
n.205).  Az  idő  tsac  az  étel  őrlőinn  is  meg  tettzie  (Czegl:  Japh. 
7).  Leander  a  szók  után  nem  kis  gondba  merflie  és  jóllehet 
megtetszett  ábrázatján,  de  mégis  maga  önként  kivallá  (Fal : 
NA.  248).  3)  [manifestus  .sum,  cognoscor ;  ersiehtiich  sein,  klar 
sein].  Mind  ezekbS'l  nyluan  meg  teczyk,  hogy  az  bodogsagos 
zent  Ferenez  hasonlatos  volt  az  prófétákhoz  (VirgC.  24).  Ezek- 
bAl  meg  teczik,  mikepen  az  eg  zolgalt  es  engedet  légien  neki 
(45b.  95).  Mynd  ezőgbelől  megh  teezczyk,  kyk  magokhoz  nem 
latnak,  mene  vezedelembe  esnek  (WinklC.  135).  Kyből  meg 
teczik,  hogi  zent  lelök  tetete  ezt  6  vele  (WeszprC.  13).  Hogy 
ez  byzon  legén,  ez  megh  tethehyk  az  ew  mondhatathlan  kewn 
zenuedesebel  (DebrC.  526).  Megtetzic  osztan,  mit  hasznait  az  ő 
álma  (Helt:  Bibi.  LS2).  Hogy  franczussaga  meg  ne  tessék,  soc 
szaggal  oniosollia  magát  (Mel ;  SzJán.  407).  Az  atyafiú  az  nyo- 
morúságban tettzie  meg:  fráter  in  angustiis  comprobatur (Kár: 
Bibi.  1.613).  Tettzee  meg  attyanknae  hozzanc  ev  kedue  (Ború: 
Ének.  15).  Innét  meghteezik,  hogy  az  meg  giőzes  nem  az 
emberi  talalmaniokbol  vetetik  (Fél :  Tan.  9).  Abból  is  mond- 
gyák  az  eretnekek  meg  tetszeni,  hogy  fogantatása  előtt  nem 
volt  vólua  a  Jesus  (Tel :  Evang.  n.375i.  Meg  tetzik  egyből  az 
többi  is :  ex  uno  omnia  specta  (Decsi :  Adag.  15).  Még  vénkorá- 
ban is  meg  tetzik,  ki  minemfi  volt  itiukorában :  es  stipula  cog- 
noscere  (74).  Meg  tetzik,  hog  az  ő  házát  sem  forogia  .sok  ember, 
mert  fel  fogta  az  gyep  (245).  Ebben  tetzek  meg  az  istennek 
mi  hozzánk  való  nagy  szerelme  (Szár:  Cat.  B3).  Meg  tetzic  ez 
az  keresztsegnec  peldazattyabol  is  (EsztT:  IgAny.  44).  A  mit 
ezek  nem  szinte  egymás  után  imák  is,  eggyflvé  hordom,  hogy 
nyilvábban  meg-tessék  az  ő  Ítéletek  (Pázm :  Kai.  a2).  Csak  szó 
fia  beszéd  az,  hogy  az  apostolokkal  ők  eggyet  értnek,  az  mint 
ezután  meg  tetézik,  mikor  rész  szerént  az  hit  dolgairól  szól- 
hmk  (150).  Isten-is  nyilván  akarja  ki-mondani  a  szententziát, 
mellyből  meg  tessék,  hogy  nem  mind  arany  volt,  a  mi  fénylett 
(Pázm :  Préd.  5).  Soc  próphétác  voltac,  kiknec  irásoe  elveszett, 
mint  az  szent  irásbol  megtettzie  (MA :  Bibi.  Előb.  Ib).  Megtet- 
.szik  innét,  hogy  az  őrdőg  .sokat  szolot  (1 3b).  Ennek  igaz  volta 
meg  teczik  (Vás :  CanCath.  600).  Ismét  meg-tettzik,  melly  álnó- 
ki'il  tegye  fel  ellenflnk  Kalauz  a  kérdésnek  fejét  illyen  formá- 
ban (Pós:  Igazs.  L70).  Megtettzik  ezekből,  akar 'mint  szinellyék 
és  mázollyák  dolgokat  a  tudatlan  kősség  előtt  (11.184).  Meg- 
tetszik, hogy  bolondul  cselekedtem  (Illy:  Préd.  1168).  Ha  tör- 
ténnék, hogy  Komárom  felé  takarodnék  valamelly  had,  meg- 
tetszik, hogy  csak  diversiót  kivan  tenni  (Bercs:  I^ev.  543).  A 
fának  haszna  gyümöltsénn  tetszik  meg  (SzD:  MVir.  220).  4) 
[sapore  praevaleo ;  vorschmecken].  Valamit  az  wy  fazékba  ön- 
tesz, annak  a  szaga  sokáig  meg  tetszic  (Born:  Préd.  86). 

41* 


647 


MEGTETSZÉS— MAGATETSZÉS 


NEMTETSZÉS— TETESSÉG 


64» 


mégtetazós  :  l)  apparentia  MA.  acheiu  eiiier  saclie,  erschei- 
nung  l'PB.  Meg  nem  tetszése  valaminek :  obliteratio  PPBl. 
2)  [officiiim ;  das  gefalleii].  Külümliet  magara  megtetszése  nél- 
kül nem  is  cselekedhettem  volna  (íízEsztM.  11.35). 

vissza-tetszik :  [displiceo ;  mLssfallen].  Mely  egyigyü  alá- 
zatosiág  soc  dSlfős  és  kevély  lelkeknec  viszsza  tettzic  és  izet- 
lennec  láttzic  (MA:  Tan.  01).  Ez  cselekedet  visz.szatets/.ett  isten- 
nek (Illy:Préd.  1.67).  Gyakorta  ember  elhalasztya  az  álmát 
kikergetni,  mikor  lankatság  vagyon  a  tagokban  és  az  már 
viszszateczvén  Srfimesben  vétetik,  noha  etjStt  ideje  a  felkelés- 
nek (306).  Viszszatetszeiiek  néki  a  lopok,  kik  csak  a  másokéból 
élnek  (11.273).  VLszsza  tetszik  a  nemes  elmének  a  szolgálat 
(Ki.sv:  Adag.  5).  Való,  hogy  az  illyen  ajándék  nékünk  viszsza- 
tetszik  és  mi  aszszonyhoz  illeiidí  ajándéknak  tartjuk  (Mik: 
TörL,  66).  Nékem  visz-iza  tetszik  ez  a  dolog  s  annyiban  tartom, 
mintha  inasom  a  palotában  maga  kényén  sétálna,  nékem  penig- 
len  nyársat  kellene  forgatnom  a  konyhában  (Fal:  UE.  73). 

Tetszemóny:  1)  spectnun  GKat:Titk.  1119.  [lárva; 
gaspenst].  A  gyermekek  éjjeli  nyugodalmokban  lidérczes  ábrá- 
zatokval  és  ördögi  phantasiákval,  tetszeményekvel  rettegtetnek 
(GKat:  Válts.  1.1019).  Ezekből  minden  kétség  kfivSl  lehet,  hogy 
spectrumok,  tetszemények  bizonyosan  legyenek  (11.1251).  3) 
[fantasma;  vorstelhnig).  A  valót  csak  merS  tetszeménynek,  a 
tetszeményt  valónak,  a  tfindért  végezetre  igaz  testnek,  az  igaz 
testet  tfindérnok  alítja  (GKat:  Válts.  n.l243). 

Tetszés:  I)placitum, libentia,  Inbentia  MA.  beliebnng,  das 
gefallen  PPB.  Némelyek  szoktak  az  ostyára  fahéjat  és  egyéb- 
féle fflszerszámot  hinteni,  azt  is  kinek-kinek  tetszé.sére  hagyom 
(Kadv:  Szak.  265).  2)  [voluntas  ;  wille,  wimsc.h|.  Vékony  tetszé- 
.semet  is  megizenem  (RákGy:Lev.  230).  Ha  Kgd  uram  inkább 
akarná,  hogy  reverend  legyen  a  táborban,  Kgd  uram  adja 
tetszését  ez  eránt  (TfirtT.'-  111.5).  Várom  méltóságos  tetszését 
Nagyságodnak  és  parancsolatját  (Berc.s :  Lov.  416).  Ezek  mind 
Nagyságod  resolutiójátul  függnek,  nem  lehet  másnak  praescri- 
bálni  lu're  s  tetszése  nélkül  Nagj'ságodnak  (468).  Erdélyben 
erríl  hamaráb  tettének  rendelést  a  fejedelem  tetszéséből  (Bod : 
Pol.  Elfib.  6).  Tégedet  a  Múz.sák  szeretnek,  tetszésedre  sírnak, 
kedvedre  nevetnek  (Orczy:  KöltSz.  189).  3)  [opinio;  meinung). 
Annyi  részre  oszlott  az  emberi  elmének  létezése  (Pázm :  Kai. 
42).  Hogyha  magunk  tetczésSnkből  szabad  az  sz-irásnak  nyil- 
ván-való  mondásiban  figurát  álmodni  (691).  Ezec  az  S  tettzesSc, 
mellyeket  mi  ;iz  fi  méltóságokba  és  méltatlans/igokban  hagyunk 
meg  nyugodni  (MA :  ScnU.  29b).  Jobb  lett  volna  az  Christns 
csodáját  ki  nem  hirdetni,  hogy  sem  az  maga  teczésén  járni 
(Zvon:  Post.  11.327).  Mondgyak  meg  a  próféták  is  az  5  teczé- 
.seket  (Lép:  PTük.  1.334).  Ez  az  én  toczésom,  de  ha  ki  tud 
jobbat,  mondgya  meg  (Zrinyi  1.149),  A  mieinknek  efielöl  valo 
tetzések  (Czegl:  MM.  19).  t)  [species;  schoinj.  Csak  tettzés  és 
árnyék  szerént  támadtauak  fel  (Mad:  Evang.  316). 

[Közmondások].  Mennyi  az  ember,  annyi  a  tetszés  (Fal :  UE. 

417). 

jó-tetszés :  [libidó,  arbitrium ;  das  béliében,  wille).  Idegennec 
javallása  és  jótettzése  alá  adnája  magát  (MA:  Tan.  34).  A  meg- 
vettetés  az  isten  cselekedéso  lévén,  nincs  annak  .semmi  egyéb 
causája,  hanem  csak  az  isten  jo  tetzéso  (MHog:  TOszl.  1.17). 
Ezután  is  csak  úgy  laszen,  valamint  a  Nagyságod  jótettzése  s 
akarata  tartja  (TiirtT.  XIII.  125). 

külső-tetszés :  [species ;  schein),  TSrténetbSl  vagyon,  ha 
ezec  tetszenec,  amazoc  nem  tetzenec,  mert  akkor  a  kfllsS  tetzés 
8tet  meg  csallya  (Com ;  Jan.  67), 

maga-tetszés :  [admiratio  siti ;  .selbstgetalligkeit).  El  kerflid 
a  hívságos  magad-tetczését  és  a  kevélységet,  mert  ezec  miat 
sokan  gyogithatatlan  vakságra  jutnak  (Pázm:  KT.  196). 


nem-tetszés :  displicentia  C. 

tündére s-tetszés :  [lárva ;  gespenst].  Ezekből  minden  két- 
ség kűvSl  lehet,  hogy  spectrumok,  tSndéres  tetszések  bizo- 
nyosan legyenek  (GKat:  Válts.  IL1251). 

1 .  Tetszet  :  [gratum  facio ;  gefallen  erregen).  Nincsen  e 
sorokban  brillanti  concetti,  gustus,  harmónia,  mely  magát  tet- 
szeti (Orczy :  KiJltH.  16). 

2.  Tetszet :  [approbatio ;  billigung].  A  mélyebb  értelmfl 
be.széd  holmikor  böcsületet  vall,  az  udvari  tetszetet,  mert  ritkább 
(Fal:UE,  476). 

Tetszetes  :  1 )  [pátens ;  ofl'en].  A  játéc  néz5  hely  tetszetes, 
láthatii,  nyilván  való  helyen  vagyon :  tiieatrum  in  propatulo  est 
I Com:  Jan,  211).  2)  [venustus,  gratus,  jucuudns;  anmutig,  an- 
genehm].  Eusebius  ahétatos  ember,  Eleutherius  szabad,  Aemilia 
tetszetes,  Lucia  tekintetes  (Fal:  UE  2),  A  dolognak  külsősége 
tflnik  az  emberek  szemibe  és  ez  által  válik  tetszetessé  avagy 
utálatossá  (Fal :  UE.  371).  Az  úr  tetszetes  sokfélét  osztott  a 
világnak  jó  és  rósz  fiaira  egyvelesleg  (Fal:  SzE.  552).  S)  [Simu- 
lator; heuchler].  Most  .szent  vagy,  most  tetszetes,  most  világi, 
most  szer/.etes  (Amadé:  Vers.  257). 

Tetszeteskéd-ik  :  [placeo  ;  gefallen].  Vélek  tetszeteskedni 
akarunk  az  istennél  és  az  fl  tisztességére  felszenteljük  iFal: 
NE.  811  Példaadiisunkal  tsak  az  egy  istennec  titkos  szándékunk 
.szerint  kívánkozzunk  tet.szete.skedni  (Fal-  NA  178).  Maga  jó 
kedvébfil  mint  édes  annyának  mindenben  kívánkozzék  tetsze- 
teskedni (206).  A  hízelkedéssel  akar  tetszeteskedni  és  mintegy 
valakinek  .szája  által  becsúszni  a  szivéhez  (Fal ;  NU.  353). 
Senkinek  kedvét  valami  barátságos  ajánlással  vagy  adakozással 
nem  ébresztik,  semmiben  sem  tudnak  tetszeteskedni  (Fal:  UE. 
382).  A  ki  mindenütt  kíván  tetszeteskedni,  mindnyájok  gratiájá- 
ból  kicsúz  elvégre  (409).  Má.sok  azokat  gyalázzák,  kik  nem 
hallják,  azoknak  hizolkedvén,  kik  hallják,  evvel  akarnak  tetsze- 
teskedni (461).  Igen  szépen  bámiak  itt  az  idegen  vendégekkel 
és  ha  miben  tetszeteskedhetuek,  megcselekszik  (Fal:TÉ.  787). 

Tetszetősség  :  [venusta.s,  svavitas ;  aumut,  auuehmlichkeit]. 
Az  elvenség  tovább  érkezik  a  mindent  könnyen  végző  kész- 
ségnél, feljebb  valo  a  tetszetességnél  (Fal ;  UE.  430).  Az  érdem 
itt  kevéstévS,  ha  valami  tetszete.sség  nem  segíti  (499).  A  tet- 
szetesség  ha  meg  vagyon  beimed  és  a  mesterség  tapogatva 
adogat  valamit  hozzá,  elől>kel5  (FaI:UE.  in.138). 

Tetszhető  :  [conspicuus ;  sichtbar,  klarj.  JJapfenv  világánál 

tetzhettíbb  (Kim :  Ének.  85). 

Tetsző  :  1)  piacitus,  placens  MA.  gefaJlig,  beliebig  PPB, 
Arany  szinfi  hajakkal  tezzS  kigyó  (Lászl:  Pefr.  124).  Kelló 
tetsző  móddal  viseli  jól  övedzett  karcsú  derekát  iFal:  NE.  29). 
Meg-kinállya  az  urtiakat  akármi  kellő,  tetsző,  de  tisztességes 
hivatallal  (Fal :  NU.  248).  Hogy  jó  keleté  légyen  belső  teke- 
|ptes.ségednek,  légyen  kellő  tetsző  külsősége  is  (Fal:UE.  432>. 
2)  [imaginarias ;  scheinbar].  Poetai  tetsző  lemenetele  a  tsilla- 
goknak :  occasus  poi-ticus  (ACsere:  Enc.  95). 

magának-tetsző  :  (admirator  sui ;  selbstgefalligj.  Színes, 
magoknak  tei-3»  hypocriták  (Megy:  6Jaj.  IL40). 

Tetszőképpen :  (approbate ;  billigend].  Az  dmiántiílvaló 
o|ieratiókat  Diiniel  uram  maga  is  igen  tetszőképpen  jóvá  hattá 
(Bercs:Lev.  527). 

Tettes,  tetés  :  [simulans ;  heuchelnd].  Jay  nektek  gonozul, 
kik  írásra  tanyttotok  itt,  mást  tettessok  vattok,  galkoeok  es 
hazvggok  (KMNy.  11.40).  Hogy  az  ő  megszabadítása  tettessebb 
és  ditsősségessebb  légyen  (Tjnk:  Józs.  114). 

Tetesség :  [species,  simulatio ;  sebein,  vorwand].  Oda  hiuatá 
őtuen  főnemes  embert  ez  tetesség  állat,  hogy  tanáczot  akarna 
vijlec  tartani  iHelt:  Krón,  33), 


649 


1.  TETTín-— TETTETÉS 


SZENTSÉG-TETTETÉS— TETTETÉS 


650 


1.  Tettet,  tetet  (MUt  Helt:  Bibi.  LB3.  Zrinyi  1.71.  Kisv: 
.Adag.  326) :  ostendo  NémGl.  103.  simuló,  aissimulo,  omentior, 
conaiveo  C.  [.sich  den  sebein  seben,  sich  stellen,  lieucheln). 
TettetStt  gondolat:  commentims  C.  Tetteti,  mintlia  alnnuék: 
somnnm  *nientitiir ;  nem  szoktjun  a  dolgot  tettetni :  non  *mea 
est  simulatio ;  más  feltött  gonosz  sráudékát  örömmel  tettetni : 
*praetendere  laetitiam  fraudi  PPBl.  Tettessed  elmentődet  hazat- 
tiil  eg  hétig  való  ideig  és  zerda  napon  tery  hazathoz 
(GiianC.  4i).  Hogi  lefekfit  volna,  egy  kevés  vartatiia  tetete 
magát  igen  melyen  alonny  (\nrgC.  82).  Jai  nektek,  kik  tetetitek 
zerzeteseknek  magatokat,  de  bel51  ratok  tizteseg  keuanok 
(105).  Ó  kedeeglen  tettete  magaath  towabba  menny  (WinklC. 
274).  Joswe  es  mynd  az  Izrael  neepe  elfwtamanak  az  herr51 
feelelmet  tettethween  (JordC.  302).  Boczatanak  czalardokat  hí 
ntamia,  kyk  hA  magokat  ygaznak  tettethneek,  hogy  czak  megh 
foghatnánk  hitet  (559).  Ez  z*z  niaualaiat  tettetuen  meg  zen- 
uetteti  vala  magát  a  Publiiisnak  társasagától  (DebrC.  59).  Kezde 
mag.it  tettetny,  mutogatny  auagy  ev  zyveben  gondolny,  hog 
mj-t  myelne  íDomC.  263).  Ez  hazwg  erdegh  elhytethween  az 
zeegheen  neepet,  azt  tettety  vala,  hogy  korokat,  beteg5ket  vygaz- 
thalna  (ErdyC.  507).  Tettette  magaat,  ha  mjut  yrast  oKva.sna. 
hogy  chak  kj-vonhatlmaa  magaat  ez  vylaghy  hewolkodasbol 
(639b).  Az  másra  zabot  zokniat,  en  hyzem,  tetthetj-  nyavalyád, 
hogy  az  te  Crystwsodra  adnád  (ÉrsC.  489).  Kivetnek  5  magát 
tettette  vala  (CsomaC.  31 1.  Eképen  Cain  minden  kepmutatók- 
nac  es  téttettet  szenteknec  attya  (Helt:  Bibi.  I.B3).  Igen  meg- 
haragutnac  tetteti  vala  magát  és  taytékot  tiíra  (Helt :  Mes.  233). 
K&lsfikeppen  tettet  valami  hamis  tiszteletet  íFél :  Tan.  343).  Rauaz, 
mert  czak  tetteti:  lepus  dormiens  (Decsi:  Adag.  76).  Vgy  tetteti, 
hog  nem  hal,  de  igenis  hal:  mylas  omnia  audiens  (141).  Hogy 
tanítványinak  kételkedését  meggyógyítaná,  úgy  tettet,  mintha 
maga  kételkedését  orvosolná  (Pázm :  Préd.  39).  Nints  abban 
vétke  a  szfizességnek,  hogy  vétkes,  a  ki  szfiznek  tetteti  magát 
(951).  Ke  tetess,  ne  képmufatoskodgyál  (MA:  Scult.  96).  Mély 
és  sohun  reveket  nem  nyitó  árkával  nagy  tengernek  kepét  tet- 
tette vala  ;  profimdo  alveo  et  musquam  vada  aperiente  speciem 
Vasti  maris  fecerat  (Forró:  Curt.  518).  Semmit  hamUaban  nem 
cselekedik  az  nit  ember,  mint  mikor  maga  csinogatásával  szép- 
nek akarja  magát  tettetni  (Alv :  Post  IL35).  A  bfint  ne  palástold 
el,  fedd  meg,  mert  ugyanis  miért  nem  látni  tettetnéd  (Com : 
Jan.  2051.  Cliászár  ily  rósz  hirben  igen  megiitközöt,  de  tetteti 
magát,  hogy  6  nem  félemlet  (Zrinyi  L71).  Nem  hiszen,  hanem 
csak  tetteti,  hogy  hiszen  (Tam :  JÓÉI.  30).  Azt  sijja,  midőn  f> 
vendégeskedik,  tetteti  az  asszony,  hogy  megbetegedik  (Gyöngy  : 
Cup.  16),  Tettetet  okoknak  átaoksága  (lUy:  Préd.  173).  A  tet- 
tetett dolog  nem  lehet  sok  ideig  tartu  (ILI 50).  Az  oroszlánok, 
a  mikor  megvénhednek,  a  barlangokban  megvonszák  magokat, 
meg  .sem  mozdulnak,  magokat  alunni  tettetik  (Mi.sk:  VKert. 
57.)  A  fogoly  madár  igen  közel  a  főidre  lelapul,  tetteti  mintha 
megfogattattatnék  (371).  Ugy  téttetem  magam,  mintha  sem  lát- 
nék, sem  hallanék  (Kisv:  Adag.  326).  Ugy  tetteti  magát,  mintha 
minden  bizonnyal  eme  tárgyra  arányzana  (Fal:  UE.  369). 

ki-tettet  ? :  extermino  MíinchC.  24.  Ne  akariatoc  lennetec 
üomorok,  miként  képmutatóé,  mert  kitettetic  6  oríaiokat,  hog 
latta.ssanac  emberacnec  bSitSlúc:  exterminant  facies  suas,  nt 
pareant  hominibus  jejimantes  (MünchC.  24). 

Tettetendő  :  [falsus ;  falschl.  N§mellyek  az  ew  iozagokath 
nem  igazan,  hanem  tettethendew  chyalardsaggal  az  ew  attyafia 
ellen  eladnya  akaiyak  (Ver:  Verb.  N5). 

Tettetés :  simulatio,  assimulatio,  dissimulatio,  dissimulantia, 
tictio,  confictio,  conniventia  C.  figmenttim  MA.  [sorstelUmg,  vor- 
spiegehmg,  heuchelei].  Aleytvan  Pascasius  némelyeknek  lele- 
mesek  zerint  vagy  tetteteesek  zerent,  hog  ez  e%Tdegy  tudomány 
mosassál  el  tauoztatneek,  hagj-a  evtet  vizzel  megeítteny  (CornC. 
405).  Ez   chalard  evrdeg  es  tettetees   zerent   való  fráter  ezen- 


képpen levn  masodzer  es  (DomC.  49).  Valaky  tettetees  nelkyl 
zerety  8  embery  attyafyath,  hamar  megh  engeztely  isteny 
attyat  (ÉrsC.  243).  Semiramls  kirallia  tetetec,  a  fianac  tettetese 
állat  (Szék;  Krón.  9b).  Meg  sz5pl5sít5tte  volna  az  Absolon  hugat 
betegsignec  tetetese  alat  (29).  Tuduan  az  ő  tettetesSket,  monda 
nekiek,  mit  ke-sirtStik engemet  (Fél:  Bibi.  1.74).  A  szeretet  téte- 
les nelkfil  légien  (Fél:  Tan.  294).  Tettetés:  tussis  pro  crepitu 
(Decsi :  Adag.  4.3).  Mer6  hypocritai  tettetés  a  pápi.stak  negyven 
napi  hus-nem-étele  (GKat:  Válts.  1.1044).  Ez  a  beszéd  mind 
azon  tettetés,  az  allya  mesterség,  a  föle  .színfesték  (SzD:  MVir. 
351). 

szentsóg-tettetés  :  [pietas  ficta ;  scheinheiligkeit].  Némely 
szSrzetbélieknec  képmutató  szentség  tettetések  (Zvon :  Post  11. 
609). 

Tettetésképpen :  ficte,  simulate  C.  MA.  [scheinbar].  Kik- 
nek a  kapitány  nagy  fonyalogva  elmeneteleket  megengedni 
tettetésképpen  akarja  vala  (Szál:  Krón.  497).  Az  inneplést  csak 
tettetésképpen  szenteli  (lUy :  Préd.  L595). 

Tettető,  tetető :  1)  [imaginárius ;  sebein-].  Ha  állattya 
nem  leszen,  csak  imaginárius  deus :  tettetS  isten  leszen  (MNyil : 
Irt.  171).  2)  ementiens,  Simulator,  dissimulator  C.  fictor  MA. 
gleissner,  erdichter,  heuchler  PPB  Az  tettetS  czaládokat  szi- 
I  vem  szerint  gyfiliMőm  (MA:  Bibi.  V.13).  A  más  személyét  k5- 
vet5,tettet8;mimus(Com:  Jan.  211).  3)  [lucidus ;  hell  ?]  Zegyen- 
kegyek  az  rutsagos  gané  es  egy  keuese  tetetiSf  homály,  az 
emberj  elme  ewnSii  magát  fel  magaztalny  (VirgC.  127). 

Tettetve :  dissimulanter  C.  simulate,  simulauter,  ficte  MA. 
heuchlerisch,  verstellt  PPB. 

2.  Tettet:  1)  [forma,  species;  gestalt,  das  aussere].  Ollyan 
vagyok,  mint  a  színes  koporsó,  melljiiek  uoha  k&ls5  tettete 
fénylik,  de  bel51  tsak  b5d5s  d5ggel  bfiszhSdik  (Pázm :  Préd. 
517).  2)  [species,  causa  ficta ;  sebein].  Ha  csak  némely  derék 
dolgoknál  mondaná,  hogy  világosság  és  ég5  lámpás  ezekben 
az  isten  szava,  tetteti  és  szine  lehetne  a  mi  ellenünk  való 
bizonyításnak  (Pázm :  KaL  509). 

Tettetés  (tetetes  Szék:  Krón.  27.  tételes  Bes:  HÉnek.  B4. 
Gyöngy  :KJ.  102  tettetés  Kár:  Bibi.  111.182):  1)  [evidens,  mani- 
festiis;  deutlich,  sichtbar].  Az  farkas  tettetés  yegyet  (siguum 
evidens),  kyt  feye  haythvan  fogaduala  feuny  mend  azt,  kyk 
nek\'  paranczoltatnakuala  (EhrC.  149).  Mint  a  gertia  tartót  fel 
tezik,  bog  minden  lássa,  igy  a  lieresztieni  sereg  tettetSs  (Mel : 
SzJán.  44).  Az  nap  elvaltoztatik  .setetsegre  es  az  hold  vérre 
migleu  eüSuend  az  vrnak  amaz  nag  es  tettetés  napia :  dies 
manifestus  (Fél:  Bibi.  1.181).  Mindenkor  gonosz  végre  rendeli 
az  6  tettetés  csudáit  (Pázm :  Kai.  66).  Hamis  csudákkal  tetteté- 
sek, mutattya  az  Antichristus  az  5  tanítását  (676).  Az  isten  ir- 
galmasságának  tselekedeti  legtöbbek  és  tettesbek  (Pázm :  Préd. 
177).  Az  8  tSruenybeli  sidoc  aniaszentegybazanac  tettetés  pel- 
daiaual  meg  hamis.sítatic  (EsztT:  IgAny.  103).  A  sz.  írásban  tet- 
tetés ellenkezések  vadnak  (Pós:  Igazs.  L129).  Hogy  a  varrásoc 
ne  legyenec  jegyezhetSc,  tettetesec :  ne  snturae  uotabiles  sínt 
(Ck)m :  Jan.  98).  2)  [decorus,  speciosus,  gratus ;  schön,  gefállig]. 
Zyz  zent  Catherina  ázzon  hyhetew,  hogy  yeles  newezetes  es 
tettetés  legyen  mint  Jesusnak  zerelmes  yegyóse  (ÉrdyC.  661). 
Az  szemnec  tettetés  es  gySnySrfiseges  (Born :  Préd.  238b).  Az 
aniaszentegihaz  minden  ékességit,  valamellieckel  tettetés,  a  szt. 
ira.stul  veszem  (Fél :  Taa  5).  Virágos  torta,  ez  igen  tettetés  az 
torták  között  (Radv :  Szak.  208).  Az  gyermekek  gy5ny8rk6dnek 
az  bótflc  tettetés  ékességében,  de  nem  értik  mi  fekszik  azok 
alatt  (Pázm:  KaL  10).  Tettetés,  gyönyörködtető  jónak  elmúlandó 
szine  alat  gonoszul  csalogatnak  (Pázm:  KT.  265b).  Nem  mind 
szent,  a  mi  tettetés,  nem  mind  jó,  a  mi  édes  (150).  Sírna  és 
tettetés  a  világ  úttyának  kezdeti  (Pázm:  Préd.  87).  Az  5  országa 
sem  volna  tettetés  paráznához  illendő  tzifi-aval  es  fenyes-seggel 


651 


TKITETES 


TETTlíTESEN— TETEM 


652 


(E^tT:  IgAny.  564).  Aü  evangélium  prediUállása  által  azauya- 
szeiilegybáz  tettes  lészeii  mint  a  magas  hegyen  éppittetStt  vAros 
(MA:  Bibi.  U.5).  Spaniol  nyelvet  iSlötte  tettetesnec  lenni  eszé- 
ben vévé  (Pr!ig:Serk.  B).  Az  arany  almák  az  ezüst  fontban 
tettet5sbec  (Teleki:  FXiél  20).  Fogjunk  ez  földi  gyfinyfíriiségnek, 
tettetés  ditsflségénok  viz.sgálá>iálioz  (Bök :  Lámp.  17).  A  szemnek 
díszes,  tettetés  és  ékes  (Kai:  Ker.  31).  Az  8rd8g  minden  sngal- 
lásit,  ha  annál  tettetesebb  is,  egyedfii  csak  a  mi  ve,szedelmfinkre 
koholta  (K Bodor:  Ösztön.  16 1.  Megvettynk  az  emberi  találmá- 
nyokat, mellyek  jóllehet  tettetés  nevezetekkel  (s])eciosis  tituli.s) 
ékesíttetuek  meg  (Vallást.  41).  Az  fi  haromsiig  istenek  nec 
oltalmazasabban  semnii  tottetesb  &  igazhoz  hasonló  nem  lát- 
tatic  (Vall.ist.  Rriiij).  Urához  liüségesb,  másokhoz  nyájas.sabb, 
tétetesb  palotán,  mezSn  katonásabb,  nem  sok  volt  sem  vígabb 
sem  barátságossabb  (Gyöngy:  K,I.  102).  S)  [sublimi.s,  excelsus, 
magnns;  lioch,  gross].  Ki  oir  tetetes  ember  vala,  hog  minden 
embert  vallató!  fogna  magasságánál  fSlllfil  halad  vala  (Szék: 
Krőn.  27).  Nagy  és  tettetés  álló  kép:  statua  magna  et  sublimis 
(Kár:  Bibi.  11.157).  Maga-s,  tettetés  helyen  építetett  város  (Tof: 
Zsolt  678).  Az  Bucephalns  tettetés  termetfl  es  igen  fene  lo 
vala  (Forró:  Cnrt.  10).  Annak  a  baknak  vala  egy  tettetés  szarva 
az  ö  szeme  között  (Mi.sk :  VKert  222).  4)  egregius  MA.  [darus, 
beriihmtj.  Az  követ  Pilátus  atta  volt  az  flldflkl')  helyre,  mely 
hely  heles  volt  avagy  totteto.«  embereknek  haláláért  (ÉrsC.  69). 
Mint  egyik  csillag  az  égen  iigy  ragyog  vala  ama  tettetés  unió, 
méltóságos  Bocskai  fejedelem  (Omgl :  MM.  9).  Az  embereket 
rendkivfll  s.'irzoltitt;ik,  mellyért  a  tettetés  sidok  vélek  nem  tár- 
salkodtak (Bátai:LPrób.  193).  5)  [efficax,  valens;  kráflig,  wirk- 
sam).  Mennél  fellieb  való  renden  az  ember  vagion,  annál  tette- 
tesb  es  vesz^delmesb  a  gonosz  példa  (Fél:  Tan.  234).  Ha  egy 
tettetés  és  magabíró  támadás  indulna  íVeresm:  Lev.  181).  Most 
tettetés  követ.séget  küldenünk  nem  lehet  (RákGy:  I^ev.  530). 
Az  oktalan  nagy  test,  ha  félénk,  alioz  rest,  vásznai  mivel  tette- 
tesb  (Kisv:  Adag.  140).  Ezt,  valamint  tudományának  legtettetesb 
gyámolát,  unalmason  forgattja  (.'^zO:  MVir.  fii)  6)  fcoloratus; 
flcheinbar].  Az  Antichri.stus  sok  tettetés  csudákban  dicsekedik 
(Pázm:  Kai.  659).  Noha  nem  valóságos,  de  tettetés  ellenkezé.'sok 
látszanak  a  sz.  irás  szavaiban  (Pázm :  LnthV.  241).  Feleletek 
ellen  csak  tettete.st  sem  mond  semmit  Balduinus  (406).  Két  rend- 
béli keresztyéneknek  nemei  vadnak,  tudniillik  tettetés  keresz- 
tyének és  valósiiggal  való  keresztyének  (Ker:Prpd.  302>.  Melly 
csekély  nyere.ségnok  tettetés  gyóz^delniét  nagy  örömmel  Kivik 
a  törökök  Temesvárban  (Rumy:  Mon  1.164).  7)  fsimniatus,  fal- 
sus;  geheuchelt,  henchlerisch,  faisch].  Tetetes:  simulata  pax 
NémGl.  122.  A  satan  akara  el  ve/.toni  a  keresztien  liitfit  hámos 
kereztienSknek  tettetSs  zenéegfikel  (DebrC.  208).  Az  pjirancolat- 
nak  uege  az  zeretet  tyzta  zib61,  io  lelki  esmoretb51  es  nem 
tettetís  hitbSI:  finis  praecepti  est  charitas  de  corde  puro  et 
con-sciencia  hona  et  fide  non  ficta  (TihC.  14).  Tettetés  .szent- 
sighö  emberek  íSylv:  ÚT  1.9).  Meg  mutattync  magunkat  mint 
istennec  szolgai  jóságban,  szent  lélecben,  nem  tetettes  szeretet- 
ben (Helt:  UT.  zb).  Megérthette  tii  Kegyelmeteo,  mely  nagy 
vakságba  és  tudatlanságba  legyenek  azok,  kik  a  tettetés  .szüzes- 
séget még  lelkeknek  ismereti  ellen  is  meg  akarják  oltalmazni 
(RMK.  V.139).  Tetetes  .szin  alat  való  meg  czalas  (Mel:SzJáu. 
400).  Tetetes  és  álnak.sagas  barátságot  mutatnae  egymáshoz. 
1573.  (KKrakkó  A2).  Senki  ti  tfilletoc  az  pálmát  el  ne  tsallya 
tettetés  alázatossAgnac  általa  (Kár:  Bihl.  ITMSi!).  Az  baluaniok 
nem  igazak,  hanem  czak  tettetés  i.stonek  (Fél :  Tan.  32).  Tete- 
tes baszedeckel  észt  hirdettec  (Bes:  HÉnek.  B4).  Oe.sszel  fél- 
lyenec  veszedelmes  halaltiil  es  tettetés  baratstigtul  óyioc  mago- 
kat. 1582.  (Kai.  Fiiij).  A  tettetés  szay  veszedelmet  szerez:  os 
liibrieum  o|ieratur  ruinas  (SalMark.  (•").  Tettetés  szentségfi 
phariseusdc  (MA  :  Scult.  2;2b).  Tíindéres,  tettetés  tftnések  (MA: 
SB.  124).  Jobb  lett  volna  más.sal,  nem  olyan  tettetés  emlier 
által  repeskedtetni   elméjeket   (RákGy:  Lev.  112).   Sok   hímes, 


szinee,  tettetés,  hazugságtúl  nem  iires  beszédekkel  él  Hollo- 
fernes  elStt  (Pós:  Igaz.s.  1.19).  Kicsiny  religio  vagyon,  az  is 
inkább  tettetés,  miut^jem  igaz  (C'zegl:  MM.  29).  Embereket  aieg- 
tsaló  tettetés  mesterség  (Czegl:  Jáph.  63).  Azzal  ismerteti  meg 
e  tündér  világnak  álnok  csalárdságát  és  épi^en  csak  tettetös 
javait  (Csúzi:  Síj).  146).  A  tettetés  jámborság  kétféle  latorság 
(Kisv:  Adag.  481).  Az  okos  ember  akárminek  jó  vagy  goDua 
mivoltának  Ítéletében  ne  kövasse  a  tettetés  szint,  hanem  igaz 
fontba  vessen  mindeneket  (SzD:  MVir.  254).  8)  (simulator; 
keuchler].  Uoltanak  é  zidalmazok,  hazugok,  tettetessek,  hízel- 
kedik (ThewrC'.  180).  Itt  az  tettetesek  vesznek,  liivek  elszaba- 
dulnak és  tiged  bátran  vallanak  Isten  azok  (RMK.  L138). 
Dávid  nem  lett  volna  tetteti>.s,  ha  az  philLsteiisok  kSzAt  nem 
lapi>angot  volna  (DBón:  Részegs.  121). 

Tettetesen:  1)  speciose,  apparenter  MA.  sohön,  köstlich, 
ansehnlicb  Pl'B.  Oly  tettesenn  is  dicsekednek  az  sz.  irá.ssal, 
hogy  .sokakkal  el  is  hitetik,  hogy  .szemen  szedett  tiszta  sz.  irást 
tanitnak  (Pázm :  Kai.  570).  Szokatlan  készülettel  tettesen  méné 
Jeruzsálembe  (Pázm:  Préd.  528).  ErrSl  te  szép  tettetessen 
beszélgetsz  (EsztT:  IgAny.  130).  Ahoz  az  emberhez  mondat- 
tátik  jfini  az  szent  lélek,  a  hol  az  ó  erejének  munkái  tettesen 
virágoznak  (Mad :  Evaiig.  1.703).  3)  [probabiliter ;  wahrecheinlich). 
Az  szent  atyák  Írásival  még  csak  telte.sen  .sem  hímezheted 
bé  kSnyvetekbou  nagy  hegyesen  kidnilyett  hátú  liazugságidat 
(Bal:CsIsk.  385). 

Tettetesképpen :  [simulate ;  suheinbar].  Az  angliai  kirali 
tettetSs  kepén  bekcsegSt  zeize  az  ersökel  (DebrC.  83) 

Tettetesség  :  I)  [.speciositas;  annehnilichkeitj.  Az  embere- 
ket az  meg  ieleneseknec  tettetSssegeuel  megchiallya  (Zvou: 
Osiand.  5).  S)  (simulatio ;  heuchelei].  Hazug  tettetesség :  fabulo- 
sitas  C.  AtyamÖ'yay  ky  kenyewr&l  erwóndetesseegben,  zeretet 
tettet5.sseegnel  kyl.  yot  inougyatok  tyteket  haborgatokn.il. 
(ÉrdyC  73).  TyztelyAk  os  wdwlík  az  Adnejjeth  tisztaságban 
i's  tettetA's,sig  nelkwl  való  ygassagbau :  epulemur  in  azymis 
sinceritatis  et  veritatis  (Komj:SzPál.  140).  Legén  az  tfi  beszi- 
detek  ez:  vg  vg,  nem  nem,  bog-  tettetessígbe  ne  essetek  (Sylv: 
UT.  n.ll7).  Az  isten  tettettesseg  nelkfll  való  igasság  és  merS 
tisztasság  és  igaz  mondái  (Helt  Mes.  265).  Rút  dolog  a  tettet- 
te.sség  és  képvtalás  (183).  Soha  olly  igen  képmutató  tettetesség 
nem  lehet,  kit  az  Cliristits  igeiéből  meg  nem  esmérhet  (Bora: 
Pléd.  4('i5b).  Az  wy  baiatosoc  kSzott  titkon  való  tettetessegec 
indulnac.  15S2  (Kai.  Fij).  Tettetí.sseg  nélkül  való  altyafiu  ae- 
retettel  tiszta  egy  niast  igen  szeressetók  {Sz;ir:  Cat.  H).  Való- 
ban tiszta  tettetesség  nélkül  való  szivei  igyekezik  azon,  hogy 
az  istennek  parantsolati  szeréut  járhasson  (Megy :  SzAÖröme  9X 

TÉTA  :  [avia ;  grossmutter].  Zent  Anna  ázzon  mynt  Cris- 
tusnak  zerelmes  tetaya  (ÉrdyC.  441).  Mynemew  tyztSsseegíkkel 
magaztalaa  fi'el  ur  isten  az  ew  eedes  tetayat  eegyeb  zentfik 
kSzfit  (438b).  Myneewel  yiikab  hyhettyek  zent  tetayaat  valaz- 
tothnak  lenny  (uo). 

TETEM  (Meein  KaszthC.  113.  HorvC.  18i  Mém  Helt:  Bibi. 
I.A4.  Mel:  Jób  53.  (í<<m  Helt:  Mes.  325):  os  MA.  bein  PPB. 
Tetemház,  tetemtartó :  ossuaria  PPBI.  ElnitesMnee  mf  kiralink- 
nac  teleméc  e.s  iiif  atainkiiac  totemec  fiherékrSI  (BécsiC.  101). 
Koiwrsoc,  kii'  kf u5l  iepeciiec  tetnec,  de  belJl  teüesec  lialottac- 
nac  tetemeckel  (MiluchC.  57b).  En  teteniőm  megáztak  miként 
teperte  (AporC.  62).  Megh  asaak  een  keze'uneth  ees  en  labay- 
math  ees  meglizamlalaak  mynd  een  tetemeymotii  (WinklC. 
209).  Keerlek  tegSdet  te  sebeidnek  melseghe  mya,  kyk  te  ziz 
testSdet  által  folyaak,  tetemeidet!)  ees  veViidel  es  belydet  által 
hataak  (255).  Tetemed  foglallak  az  zepli  sar  anuibi)!  (PeerC 
315)  Semmy  egyebet  nem  latnak  vala,  hanem  oliak  az  IjevT- 
ben  az  azyv  tetemeket  nmtagyak  vala  ragazkodvau  (MargL. 
144).  Minden  thetemeyin,  tagaim  megzakadoiuaii  az  en  keuom 


653 


ELEFÁNT-TETEM— SZÁR-TETEM 


VAK-TETEM— TETŐ 


654 


5repb51  vala  (NagyszC.  48).  Menden  eo  feterny  raee  tfvrpftek 
vala  (CornC  270).  Semy  teteméét  iiiegli  ue  tűryeek  (JoriiC. 
134)  Isten  ÁdAmnak  oldala  tetemebSI  tarsot  terSnite  neki 
(DebrC.  148i.  Ez  teteem  eu  totemeym  kezzevi  vagyon  (HorvC. 
1S2).  Az  hallottaknak  dohos  teteniey  (ÉrdyC.  590b).  Meg  habo- 
rwltanak  een  tetenieym :  conturbata  .snnt  ossa  mea  (KuIcsC. 
8).  Ho^ha  en  bennem  miue  tetemek  <ianak,  eztik  mind  arán 
*erfak  uonanak  (TihC.  8).  Az  embereket  ugyan  megnyúzzátok, 
az  bírt  tetemérSl  mind  el-levon.szátok  (RMK.  11.171.  199). 
Apró  halacskákat  raerín  ez  elnyelt  volt,  halaknak  teteme  állán 
kiütött  volt  (r\'.2.ö2).  Az  koporsók  megnyílnak,  kibSl  holtak 
tetemíik  el-kijönnek  (VI.39.  401  E5z  é  tetem  nyiluan  az  én 
tetememből  való  (Helt:  Bibi.  I.A4).  Menny  elSszer  a  házba  és 
a  szent  tetemei  ille.s.sed  az  asztalt  és  az  agyat  (Helt:  Mes.  325). 
A  meg  holtak  rakás  tetémi  kJzűtt  marad  (Mel :  Jób.  53).  Az 
leleknec  ninczeu  teste  es  tetemi  (Born:  Préd.  256).  Nagy  soc 
tetem  fekszic  vala  az  mez5ben  (271).  Az  báránynac  tetemét 
meg  ne  tSriétec  (Kár:  Bibi.  1.127).  A  fer6n  es  az  aszony  állat 
egy  test  es  egy  tetem  iTel:  Evang.  L179).  Nem  a  feje  tetemé- 
ből teremtette,  hanem  az  oldala  teteméből  (Ker:  Préd.  252), 
Sz.  István  els5  martjT  tetemét  nem  rakák  drága  prtczban  az 
elódedi  keresztyének  íPós;  Igazs.  11.652).  El-rettent  tetemimet 
njjíts  meg,  hogy  ellyek  (Szál:  Viga-szt.  235).  Rothadt  tetemére 
nem  akadnak,  mert  már  régen  földdé  téré  (Orczy :  KöltH.  32). 
A  fejér  tetemfl  nem  szép  (Gvad:  VLev.  21). 

elefánt-tetem :  ebur  C.  MA.  elfenbein  PPB.  Faragott  ele- 
fánt-tetem :  asperum  signLs  ebur ;  elefiint-tetemnek  szép  fejér 
színe  meghomályosodik :  *prae.stringitur  eboris  nitor  PPBl.  Sa- 
toroc  fBggeztettenec  vala  ki,  elefánt  tetem  karicack.il  valanac 
toldattatUic  (BécsiC.  48).  EeleÉfanth  tetembSl  zerzet  edeenyek 
(JordC.  918).  Zereztete  Jnstinianus  chazaar  egy  ygheen  zeep 
emlekezetíth  eleffant  tetemből  (ÉrdyC  316b).  Nemes  yllatb 
yllatozyk  eletauth  teteem  chj-nalth  hazakba,  kykbe  kedwelenek 
tegedeth  (KeszthC.  113).  Kóras  kSrnyfll  megékesítete  ászt  szép 
gySngyeckel,  káueekel  és  elephant  tetemeckel  (Helt:  Krón. 
13b).  Elephant  tetemből  való  királyi  szék:  thronum  regis  de 
ebore  (MA:  Bibi.  I.316b).  Elefánt  tetemeckel,  bársonnyal  és 
selyemmel  pompáskodnac  (MA :  Tan.  Elöb.  16).  Elefánt  tetem- 
ből esztergároztatott  bSltsfl  (GKat:  Válts.  1.803). 

elefántteteméa :  ebiiratus  C.  ebumeus  MA.  [ans  elfen- 
bein gemachtj. 

ember-tetem :  [os  humannm ;  menschliches  bein].  Által 
iáriáe,  az  kic  az  főidet  nézelic  és  ha  ki  ember  tetemet  lát,  az 
mellett  ielt  tészen  (Kár:  Bibi.  11.145). 

fő-tetem :  [caput ;  hanpt].  Mell  tetemek  kőzött  miuel  hog 
fS  az  f&kapoíia,  az  fű  tetemrűl  ártanak  vala  neuet  az  lielnek, 
nem  az  e^éb  tetemekrfil  (Sylv:  UT.  11.167). 

holt-tetem :  1)  (o.s  mortui ;  todtenbein].  Az  ereklyék,  úgy- 
mint holt-tetemek,  .szamár-tsontok,  mivel  jobbak  a  matekaknál 
(GKat:  Válts.  1.1120).  2)  paniis,  atheroma,  steatoma;  geschwür 
am  hals,  drüse  PPB.  Ha  valamelly  lónak  holt  teteme  vagyon, 
végy  6  pénz  árra  mézet,  1  pénz  árra  asztalos  gyantát,  keverd 
őszve  ezeket  é.s  tsőpfivel  kösd  a  sebre  (Cseh:  Or\'K.  33). 

kapta-tetem,  kapea-tetem :  [tumor  articulorum ;  geleuk- 
geschwulst].  Az  egyk  hym  wehem  ewrvk  santha,  kaptta  thethem 
wagyon  az  labau  (LevT.  L87).  Az  szürke  lovat  eladattam  har- 
mincz  talléron,  minthogy  kapca  tetem  kezdett  nőni  az  körme 
felett  (n.366). 

kapcatetemes :  [suffraginosiis ;  krank  am  hiuterbnge]. 
In  pókos,  kaptza  tetemes,  ina  ütött  ló :  equas  *snt}Taginosns 
PPBl. 

szár-tetem  :  cm.s,  tibia,  schienbeln  Nom.  18.  PPBl.  (Kir  : 
Besz,  1281, 


vak-tetem :  glandula  Com :  Jan.  60.  [drilse].  Az  hússal 
6gyl>oii  tekeredet,  gyfilt  és  8.szve  nőt  érből  apró  mirigy,  vak 
tetem  lészen  (Com:  Jan,  60). 

Tetemes :  1)  fvastiis,  ingens ;  gross  gewaltig].  A  palástia 
sok  helyéén  lyukas  volt,  nem  takarhatta  bé  az  tetemes  hamis- 
ságot (Bal:  CsLsk.  142).  Tetemes  és  kezes  lábas  hazugság  (GKat. 
Titk.  328).  Ha  ugy  irna-Ls  Calvinus  mint  Bellarniinus,  melly 
tetemes  talpas  hazugság,  vgy-is  Sámbár  volna  a  Calvinus  védő 
prókátora  (Matkó:  BCsák.  254).  Ki  azonban  temérdek  es  tete- 
mes hyiwcrita  volt  (Pós :  Igazs  1.210).  A  hatodik  canon  nyilván 
meg-czafollya  ez  tetemes  hazugságot  (1.324).  Mellyek  azok  a  tete- 
mes és  tenyeres  vétkek  (1.698).  2)  osseus,  ossatus  MA.  beinem 
PPB. 

TETÓ,  TÉTÉ (<f ifi  PPB.):  I)  culmen, cacumen,  columeu, 
fastigium,  apex,  summitas,  piuna,  pinnaculum,  eoronis  C.  spitze, 
gipfel  PPB.  Juugit  quendam  locum  Myhalhazatetey  vocatum. 
1296  (Wenzel  X.227).  Incampo,  ciüas  vocabulum  Erthethew.  1229 
(XI.211— 212).  Hurtheteu,  locus.  1275  (XII.145).  Fráter  Leo 
lata  zent  Fferenczet  fel  emelettleny  fáknak  teteyere  (EhrC. 
64).  A  he^inec  magasf5agara  mend  teteiéiglen :  per  crepidinem 
montis  usque  ad  apicem  (BécsiC,  23).  Az  őrdőg  viue  őtet  az 
varo.sba  es  allata  ötét  a  templomnac  teteiere  (MünchC.  19. 
171).  Isten  megzegi  ő  ellenseginek  feieket,  6  vetkezetekben 
iarokat,  fflrteknek  teteyt  (AporC.  16).  Elkezdeny  az  apastaly 
tAkelletesegnek  teteyere  való  vtat  (Vü-gC.  122).  Kynek  rayatta 
mentenek  illyen  igen  fel  az  jozagos  myelkevdetevknek  teteere 
(MargL.  44).  Chodalkozuak  zerzetessegnek  il  hertelen  tetein 
(DomC.  1 1).  Teokelleteossegnek  nagy  teteyet  ragada  (20).  Nám 
azon  es  töltött  kasok  valiinak,  tetejébe  egy  palánkot  fonának 
(Tin.  109).  Az  tetey  teolgyes  az  hegynek  (RMNy.  IL309).  Az 
Plsga  hegyuec  tételére  menny  fel:  ascende  cacumen  Phasgae 
(Kár:  Bibi.  1.160).  Bm-étsd  reá  az  tetejével  alá  (Radv:Szak. 
16).  Czac  gyapjokat,  tetejeket  kerestéc  az  ő  juhaiknac  (MA: 
Scult.  801).  Ez  lé,szen  az  8  iszonyú  nyomorúságoknak  teteie 
es  be  pőc.sétlé,se  (Lép:Pl'ük,  1.169).  Kezeyinek  es  labaynak 
tetey  elvagdaltatnak  (1.223).  Béliét  süveg,  mellynec  az  felső 
része  tető:  pileas,  cujus  summitas  apex  est  (Com:  Jan.  100). 
A  boldogságnak  tetejére  felemelik  (Illy:Préd.  1.35).  A  ki 
valamely  jóságnak  végére  és  tetejére  nem  érkezet,  még  nem 
nagy  ember  (Fal:  UE  397).  2)  [caput;  haupt].  Ragada  őtet 
8  teteien:  apprehendit  eum  in  vertice  (BécsiC.  176).  Az  oruos 
ala  vona  az  tv^zas  vasat  teteytwl  fogna  mind  az  tíltAuig  (VirgC. 
37).  W  teteyere  zal  A  kegyetlensége :  in  verticem  ipsias  ini- 
quitas  ejus  descendet  (KulcsC.  11).  Még  az  téteden  való  haiak  is 
.szamán  vadnak  az  istennél  (Kár :  Préd.  190).  Az  Péter  halatska 
mind  tetejestől  jó  (MesésK.  17).  Valamig  ember  ez  világon  él, 
tétéig  tellyes  minden  rút  bfldős  bűnökkel  (Pázm:  Kai.  800). 
Ki  pofon,  ki  nyakon,  ki  tétén  csapták  Christust  (Pázm:  Préd. 
497).  Rendelte  szent  Péter,  hogy  minden  egy-házi  ember 
pilist  visellyen  tetején  (506).  A  papnak  tetején  pilis  vagyon, 
mikor  misét  mond  (Pázm:  Imáds.  190).  Az  6  áldási  legyenec 
az  választatnac  tetején  (MA:  Bibi.  1.47).  Az  ő  tetejére  száll 
minden  ö  álnoksága  (480).  Feledre  is  rakom  s  iónak  mondlak, 
ha  lerázod  a  tétedről  (Bal:  Olsk.  169).  Megemelőduék  a  tete- 
iekenn  a  kalap  (319).  Az  ur  meg  kopaszéttya  az  Siou  leáninac 
tételeket  (Zvon :  Post.  1.70).  Csákányfokot  vetett  a  tétedre  a 
bányász  (Matkó:  BCsák.  414).  Szomorú  bánat  tetemig  feláradt 
(Hall :  Paizs.  Előb.  8).  Ugy  tsapja  tétén,  hogy  a  feje  éppen 
két  felé  válik  (Hall:  HHlst.  01.119). 

[Szólások].  Talpatol  fogwa  teteiéiglen  nem  vala 
eví  benne  eghesseegh  (WinklC.  166).  A  satan  f-te  Jobot  igőn 
gonoz  fekellel  talpatol  foguan  teteig  (DöbrC.  514).  Talpattol 
fogna  tetediglen  erős.sen  meg  ostoroztatod  a  te  gengeseges 
te.st8det  (VeszprC.  57).  Mind  talpamtól  foguan  thetemiglen  megh- 
sebhettek  vala  engemet  (NagyszC.  48).   Jesus    kegetlenől   osto- 


655 


FEJTETŐ— MEGTETÓZ 


MEGTETÓZÉS-VEES-TETO 


roztatek  talpaiul  fogwan  teteiglen  (PeerC.  121).  Talpatol  fogva 
tetejg  az  farkassebtevl  niegemezteteek  (PéUlákK.  24).  Latod 
fjadat  talpatol  fogua  teteiglen  inegseplietueu  a  kereztfaii  figgeui 
(DebrC.  101).  Lábunk  talpátul  fogva  teténkig  (Mad:Evang. 
797). 

fej-tető :  [vertex ;  scheitelj.  Fejőknek  teteeglen  nem  vala 
ev  benne  egesség  (CornC.  174).  PfirsSli  tarlott  feje  tetejét  Pál 
apostolnak  distinctiója  (Matkó:  BCsák.  214). 

ház-tető  :  (tectum  ;  dacli).  Rá?,  tetején  való  vitorla :  acroteria, 
pinnula  versatills  PPB.  Az  mynt  fyllel  hallotok,  hyrdessetek 
haztetewben :  quod  in  anrem  auditis,  praedicate  in  solariis  (Pesti: 

NTest.  20). 

hegy-tető,  hegy-teteje:  jngnm  C,  jugum  nuiutis  MA. 
spitze  des  berges  PPB.  Ket  fele  valek  a  k8h  fal  es  ki  vete  a 
hegi  tetSre  az  Istennek  ISlke  5tet  (DebrC.  11).  Nem  lehet  el 
enyeztethny  az  heegy  tetSu  rakatot  varasnak  (ÉrdyC.  319).  Cl 
vala  niyes  az  hegy  teteién  (Kár:  Bibi.  I.3S1).  Az  hegyeknec 
tétéire  mégyfinc  fel  es  ott  palánkot  czináluue  (419b).  Fel  hajt- 
ván  a  nagy  temérdek  kflvet  a  hegytetejére  (Megy:  S.Iaj.  I.llO).    ! 

nyolc-tetejü :  octojngis  C. 

oszlop-teteje :  epistylium  PPB. 

torony-teteje :  [fa.stiginm  turris ;  turmspitze).  A  ki  erő- 
vel a  tornyok  tetején  má.szkál,  méltó,  hogy  lehengeredjen  (Fal: 

NE.  37). 

Tetős,  tetés :  1 )  pinnatus  C.  [cacuminatus ;  spitzig).  A 
tornyoc  tetésec,  liegye.s.sfic  (Com:Jan  123).  2)  faltus,  magmis; 
hoch,  gross].  Magas,  tetés,  mélt<5ságos  ember :  *cel.'ni.s  corpore, 
honore,  vertice  PPBl.  A  belénd  szarvas  forma  egészleu,  azon- 
ban a  lóiiál-ls  tetésebb  (Misk:  VKort.  91).  Magas,  tetés  nagy 
voltok  (Szeg:  Aqn.  31).  Az  én  leányomnak  kell  az  elsínek 
lenni  a  házasságra,  mert  idível  tetésebb  (Krtnyi:  VM.  fi).  S) 
(acervatus ;  aufgeliiiuft].  .lo  merteket  es  b8u5t  es  íiomottat  es 
tetőst  adnae  tS  kebeletecbe  (MünchC.  121).  Az  mit  ez  fontos 
vészen,  igen  tetés  (Prág:  Serk.  940). 

Tetőz,  tetéz:  1)  [cumulo;  anhiiufen,  überfüllen].  Aggya- 
tok  cs  adatlinak  tynektek  yo  moerteeketli  meg  razottat  es 
teteztet  (ÉrsC.  552).  Meg  tfiltéc  a  vedreket  letézue  (Helt:  Ul'. 
Z2).  El  merülvén  az  istentelenségben,  tetézve  tellyasek  volná- 
nak az  undok  gonoszságokkal  (Pázm:  Kai.  .'JO).  Az  szót  szóuai 
.szaporítuánn  eggyket  az  másikra  tetézhetnétek  (Bal :  Olsk. 
139).  Mpg  touab  tetézik  az  fuiidamcutomot  (Toln:  Vig.  141). 
Ez  háládatlan  világ  rám  hajtott  próbált  súlyosabbakkal  tetézné 
(TörtT.^  IV.201).  A  lelki  taniti'ik  az  5  nyavalyájokat  ne  nevel- 
jék és  ne  tetézzék  (MLsk:  VKert.  43).  Aszszonyom  tetézett 
mértékkel  való  ditsirettol  ffizete  az  elJbbi  gyalázkodás  helyet 
(Fal:  NA.  154).  Nincs  oly  tetézett  gonosz  szerencsétlenség, 
mellyhez  több  ne  férne  (Fal:  UE.  492).  Ha  az  egész  világnak 
kintsét  tornyosán  tetézve  elembe  rakná  az  úr,  még  sem  bimá 
arra  szivemet,  a  mit  tílem  kivan  (Fal:TÉ.  634).  S)  cacumino 
C.  PPBl.  fastigio,  fastigo  MA.  spitzig  machen,   znspitzen   PPB 

be-tetóz :  [accrimulo ;  steigernj.  Ezol  tetézi  bé  edig  való 
hazugságát  (GKat:  Titk.  352). 

Ibl-tetéz :  [accumulo ;  anhiiufen J.  Az  calvinlsta.ságnak  első 
kezdője  as  közönséges  confessioja  sok  temérdek  tévelygé.sekkol 
feltetéztetett  (Pázm:  Kai.  369).  Magát  po&sat  virágokkal  vgyan 
főltetészte  (Zvon:  PázmP.  260). 

meg-tetöz,  meg-tetóz :  I)  (concunmlo;  überrüllen,  an- 
hiiufen). A  raelly  mértéket  tölteni  kezdettok  az  atyák,  azt  ők 
megtetézzék  (Pázm:  Préd.  121).  De  a  mi  mindezeket  megtetézi, 
kiment  mind  ez  sok  romlásinknak  liire  (Megy:6Jaj.  IV.lSi 
S)  fastigio,  fastigo  C.  zaspitzen,  einen  gipfel  machen  PPB. 


megtetőzés :  fastigatio  C. 

Tetőzet:  (tectum;  dachj.  A  vitorláé,  kokasoc,  keresztec  a 
tetőzotiiec  mind  a  ket  szegeletin  fel  emeltetni  szoktac  (Com: 
Jan.  107). 

TETŰ  (UtS  MA.  PPB.  íetwe  C):  pedlcnlos  C.  MA.  laus 
PPB.  Phtiriasis  olly  betegség,  kiben  az  tetvek  az  embert  meg- 
eszik (Szikszai  TB.  M.  Akad.  Értés.  1847.  327).  Az  ev  ruhayat 
megnem  v.alto/.tagya  vala  akármely  igen  meg  nehezevlt  es 
fereknek,  tetevnek  rayatta  (MargL.  41).  Zent  Margyt  azzonnak 
ev  fergey  tetevj-  az  ruhayaban  lattatnak  vala  fordultatny  (42). 
Monda  cs  eliőue  az  elegfllt  bestia:  Tettflc  vadnac  űneki  min- 
den hatarinac  belől  (.Szék:  Zsolt  109).  Ösd  meg  a  főldnec  porát, 
hogy  tetuecko  legyen  egész  Egiptus  főiden  (Helt:  Bibi.  LFf). 
A  mennyi  tetvet  talál,  mind  megöli  (SalMark.  B7).  Pbaraho 
bő  baios  bőlczei  tetuet  nem  szörezhetnec  (Kár;  Credo.  5).  Ha 
az  gyoparbul  lúgot  chynalz,  az  tetvet  megöly  (Bey theA :  FivK. 
106).  Ha  az  narcisu-st  lugbau  megfőzöd  es  feledet  vele  mosod, 
tetueket  es  sőrkeket  kiuezt  (127l.  Megveri  az  isten  Pliaraót 
bekáckal,  czimmázockal  vagy  tetueckel  (MA :  Bibi.  1.55;.  Pharaót 
tetveckel,  palatzk  férgekkel  véré  meg  (Ker:  Préd.  210).  A  majom 
mindenféle  jádzi  dolgokat  megtanul,  a  sfivőltőt  es  sipot  fúj- 
dogálja, kotsis  módra  hajt,   tetveket  keres  (Misk :  VKert   225). 

[Szólások).  Csak  aunjit  tud  hozzá,  mint  a  tetfi  a 
szántáshoz  (Matkó:  BCsák.  323).  Oly  szegény,  hoé  egy 
tetőt  sem  adhatna  (Decsi:  Adag.  21).  Csak  tető  sán- 
tító, kosz,  röh  s  vargj'ógyító  a  borbély  (ÖtvMest  12.  vsz). 
Kazdag  szóval  s  t  etfluel,  de  nem  egyébbel  (Decsi:  Adag. 
240). 

[Közmondások].  Valami  iob  egy  tetőnél,  azt  fel  kel  venni 
(Decsi:  Adag.  211).  Nem  szükség  a  tetvet  a  ködmönben  rakni, 
magától  is  belé  mász  (Ki.sv:  Adag.  226).  Kopasz  főre  patkós  tetfi 
(SzD:  MVir.  144). 

ágyóki-tetü,  ágyókbantermő-tetű :  [pediculra  ingvi- 
nalis;  f:lzlaus,  plattlaiLs).  Vannac  némely  felettébb  ártalmas 
állatocskác,  úgymint  .serkéc,  tetvee,  balhác,  .sőt  még  az  ágyék- 
ban termő  tetvek  Is  (Com:  Jan.  42).  Némely  tetvek  .sokkal 
gonoszabb.ik  és  keservesebben  tsipök,  minémflek  az  ágyéki  tet- 
vek (Mi-sk:  VKert  691). 

böraljai-tetű :  [pediculus  subtercutaneus ;  kratzmilbe). 
Földi  bogarak  :  a  lx)lha,  poloska,  hangy.n,  börallyai  tetfi  (Misk : 
VKert.  636). 

hal-tetű :  lernaea ;  dochwurm  Sí.  Vizi  bogarak :  a  nadály, 
vizi  pók,  hal-tetfl,  tengeri  hernyó  (Misk :  VKert.  636). 

lapos-tetü :  [pediculns  ingvinalis ;  afterlaus).  Némely  tet^'ek 
sokkal  keservesebben  tsipőik,  minéműek  a  lapos  tetvek  (MLsk: 
VKert.  691). 

ló-tetü :  fgryllus,  gryllotalpa ;  erdgrille,  reitwurm).  Némelly 
állatok  a  fíildnek,  szemétnek  rothatsíigitól  szárm-azni  mondat- 
nak, mint  a  békák,  lótetvek  (Misk:  VKert  14). 

t3rvik-tetü :  [pediculus  gallinarius ;  hülmerlausj.  A  tyúk-tetfl 
főképen  futkosásával  nyughatatlaukodtatja  az  embert  (Misk: 
VKert.  691). 

vak-tetü :  [acarus ;  krStzmilbe].  Szömöltsöknek  neme,  vak- 
tetfi,  hangyaboly :  mjTmecia  PPBl.  Vannac  némelly  felettébb 
ártalmas  állatotskác,  úgymint  tetuec,  bolháé  és  bőr  alatt  \Taz- 
kettető  serkéc :  vak  tetfic,  raellyec  minnen  magimk.it  h&bor- 
gatiiac  (Com :  Jan.  42).  Némely  tetvek  az  embernek  a  bSri 
kőzött  lakoznak  és  olly  aprók,  hogy  szemével  alig  látliatja 
ember,  mellyről  közönségesen  vak  telveknek  is  hivattatnak 
(MLsk:  VKert  691). 

vizes-tetű  :  <v  Az  zőr  féregnek  ellene  vagyon,  mellyel  vizes 
tetőnek  is  liinnak  (Frank:  Ha.<iznK.  15b).  A  serkéc,  letroc,  bal- 


657 


TETTVEIS— STRUC-TE\^ 


TÉVED— MEG-TÉVELYESZIK 


658 


hác,  vizes  tetflc   minnen    magunkat   háborgatiiac   (Com:Jan. 

Tetves:  1)  pedicularis,  pediculosns  C.  pedicosusMA.  pedi- 
culis  scatens;  voller  laiise  PPB.  Tetves  betegséR:  plithiiiasis 
MA.  Ajánlását  Kemény  a  khámnak  megveti,  melyért  egy  tet- 
ves jsncsárral  egjgyflvé  kötteti  (GyfingyD:  KJ.  422).  A  disznó- 
nak a  nyaka  kSrfil  apró  csomók  szoktak  teremni,  melyről  az 
5  hnsa  tetvesnek  szokott  neveztetni  (Misk :  VKert  146).  3) 
[neqnam,  improbas,  futilis;  nichisniitzig,  schlecht].  Toldott-fol- 
dott,  tet\'es-redves  minden  portikája  (Thaly:  Adal.  11.88).  Azok 
3  tetves  komáromiak  készültek  ki,  ide-i  vagy  Csalóközre,  nem 
tudom  (Bercf :  Lev.  269).  Valami  rósz  alávaló  deákokból  tetves, 
tudatlan  meudikánsokból  urakká,  nagy  emberekké  lesznek  (Bod : 
Pol.  112). 

Tetvesség  :  phthiriasis  PPBl.  flau.sekrankheit].  Én  Kapitány 
István  ezeket  .szerzettem  mohác.«i  raezSben  nagy  tetvességem- 
ben  (Thaly:  Adal.  1.2311  A  mez5n  való  legelés  és  a/,  ólnak 
ti^án  való  tartása  a  tetvesség  ellen  a  disznónak  igen  jeles 
orvosságok  (Misk:  VKert.  147). 

(Tetvesül) 

meg-tetvesül :  fphthiriasi  corripior ;  von  lausekrankheit 
hefallen  werden].  Lo  lába  ha  megvarasul  avagy  megtetvesül, 
kennyed  köröíiíanak  a  vízivel  (OrvK.  94). 

Tetvósz :  I)  [pediculos  lego ;  lansen].  S)  [tempus  in  exse- 
quendo  perdo ;  hemmtandeln].  Még  az  én  erdélyi  németem 
quartélyában  tetvészvén  magát  nem  féltem  a  Tiszán  túl  való 
földet  (RákF:Lev.  489). 

fTetvez-ik] 

meg-tetvezik :  fphthiriasi  corripior ;  von  lausekrankheit 
hefallen  werden].  Az  mely  lónac  az  Iába  megvarasul  uagy  meg- 
tetuezic,  vegyed  vizét  a  kSrSsfánac  és  azzal  kényed,  raeggyo- 
gyíl  (CSs.  04\ 

TEVE :  camelus  C.  MA.  kameel  PPB.  6  minden  kiméné- 
sét  eleue  kSldé  zamtalan  teuéknec  sokassagaban  (Béc^iC.  12b). 
Janiis  valuala  mhat  teuécnec  z6reb51  (MiinchC.  18).  Jfluenec 
áros  embSrSc  teuekkel  es  5zuer5kkel  (GuaryC.  24).  Terhes 
tenekkel  elindula  (55).  Teuenek  zevreben  evltevzevt  ember 
(CornC.  202b).  Az  kalomarok  meennek  arwal  es  terhes  tewek- 
kel  es  az  zamaar  elfittSk  meegyen  (ÉrdyC.  562b).  Tevéket 
elnyelnek,  sziinyogot  megszűrnek  (RMK.  1L229).  Dobot,  trom- 
bitát rihasztának,  a  tevéken  sok  harangok  konganak  (111.343). 
Tevéi  háromszáz  vala,  számtalan  aranynyal  terhelték  vala  (TV. 
90).  Teueidnec  is  beit  szerzettem  (Helt:Bibl.  I.K4).  Vf>n  bar 
mintz  szoptató  teuét  mind  chitkoiual  egyetembe  (Helt :  Bibi 
I.bn).  Efféle  perentelec  az  S  nyálasságockal  mind  a  teuénec 
fai-ka  alá  valóc  (Helt :  Mes.  215).  Eebeca  általlott  tevén  ölni 
(Pázm:  Préd.  53).  A  .szúnyognak  elég  megszíiré.se  s  a  tevének 
elnyelése  (Czegl:  MM.  146).  A  tevék  kevés  eleséggel  megelé- 
gedik, a  szomjiíságot  sok  ideig  szenvedhetik  (Misk:  VKert. 
43b).  KSnnyebben  mégyen  a  teve  a  tfi-fokon  által,  sem  hogy 
a  rágalmozó  a  mennyeknek  országába  (Fal:  UE.  94).  Ballag- 
nak a  tevék,  bialok,  szamarak  (Kónj-i:  HRom.  15). 

poroszka-teve :  camelus  dromas  MA.  kamelthier,  drome- 
dár PPB. 

púposhátú-teve :  eibb<3sns  camelus  Com  :  Jan.  35.  (dro- 
medár). A  púpos  hátú  teve  szekér  gyanánt  vagyon  a  sullyos 
terheknec  másuvá  hordásában  (Com :  Jan.  35). 

strue-teve :  (stmthio  camelus ;  strauss).  A  strutz  maga.s- 
ságára  nézve  majd  a  tevéhez  kSzeh'tí,  mellyre  nézve  teve 
madárnak  avagy  strutz-tevének  is  szokott  neveztetni  (Misk: 
VKert  295). 

M.  KTELVTÖBT.  BZÓtAb.  m. 


TÉVED  :  (erro  ;  irren).  .lenvsalemljen  való  yewetelyn  erte- 
tyk  atya  wr  isten  zent  ffyanak  ez  wylagra  való  yevetely,  hogy 
ez  zeegen  es  tewedet  vylagot  meg  keresnee  (ÉrdyC.  104). 

el-téved :  aherro,  seducor  MA.  [abirren,  sich  verirrenj.  Az 
clastromnak  berekeztese,  kyt  meg  vunak  az  budoso  es  elteue- 
det  elmeyívk,  nektek  igen  nagi  dychíisegnek  kezd  lattatnya 
(ÉrdyC.  143).  Vala  nag  eenseghben  es  el  tewedven  mynt  az 
yohok  (JordC.  381).  Ha  volnának  valakynek  zaz  yohay  esegy 
hA  kezzelek  el  teevednee,  nemde  elhagyna  az  kylenczwen 
kylenczet  az  heegyekben  es  a  kerasny  meegyen,  ky  el  teeve- 
(let  (410.  849).  O  felsseges  wr  isten,  meel  yghen  el  teewettewuk 
volt  az  byzon  wttrol  es  ygassagrol  (ÉrdyC.  517).  Kérlek,  ergal- 
maz  en  welem,  hogh  el  ne  tewegyek  (TliewrC.  203).  Isten 
hatalmából  vagj-nak  ezek  is,  de  nem  értjük,  mert  eltévedt 
eszünk  is  (Thaly:  VÉ.  1.48).  Eltévedtünk  az  sötétben  s  úgy 
megszakodoztunk,  hogy  csak  alig  tudjuk  ösz%'evenni  magimkat 
(Bercs :  Lev.  189,i.  Ebeczki  uramnak  rósz  az  szaglója,  mert  el- 
tévedtünk (375).  Kuklender  levele  copertája  eltévedett,  ugy 
hiszem,  pelsSczi  plébánosnak  irta  (518). 

eltévedés :  aberratio  MA.  irrung  PPB. 

[TÉVEHESZ-IK) 

el-tóvehészik :  (aberro ;  abirren).  Krisztina  leányom  mi 
módon  tévehettél  el,  hogy  az  istent  tisztelnéd,  ki  ómagát  sem 
segíthette  meg  (KrisztL.  7). 

TÉVELYÉD-IK.  {Urchyy  MA :  Bibi.  in.l23.  &\tévMySdés 
MA.) :  erro,  aberro  MA.  irren,  abirren  PPB.  Ez  idv8zét5ie  min- 
deneknek, ki  megváltotta  vagy  árron  meg  vette  még  az  tev8- 
15tteket  is  fZvon:  Post  1.152).  Fél,  ha  rósz  ösvényre  talál  teke- 
redni, oly  fortélyos  helyen  fog  ott  téveledni  (Thaly:  \'É.  11.164). 

el-tóvélyedik,  el-tévelyészik :  aberro,  deerro,  devio  C. 
pererro  MA.  [abirren,  sich  verirrenj.  El  ne  tiueleggetek  az 
vtbol  (Sylv:ÚT.  n.lll).  El  teuelyedic  a  hit  ágazatiba  (Bom: 
Préd.  465).  Sietség  miatt  az  idSknec  tudásától  el  ne  teueledgyel 
(Kár:  Bibi.  1.462).  Nem  kel  félnflnk,  hogy  eltéveledgyék  az 
isten  igiretivel  megerSsittetett  ember  (Pázm;  Kai.  551).  Vr 
isten  fogadást  nem  tStt,  hogy  el  nem  haggya  tévelyednie  az 
sjiiagogát  (555).  Ez-ellen  semmit  ollyast  nem  mondhatnak  az 
atyafiak,  hanem  csak  azt  forgattyák,  hogy  az  római  pápák 
gyakran  el-tévelyedtek  (658).  Ha  raeg-betegszik,  vagy  a  tíbbi 
kSzzfll  kiszakadván  el-tévelyeszik  valamelly  juh,  azt  felkeresse 
(Pázm:  Préd.  602).  A  b&n5s6c  oUyac  mint  az  eltéveledett  juhoc 
(MA:  Scult.  726).  Az  5  igyekezeteknec  illendS  czillyatul  egyenlS- 
keppen  el  teuelettenee  (Zvon:  Osiand.  58).  Mindnyáiann  az  el 
választottak  el-téuelyedhettek  és  eltéuelyedtek  (Bal :  Císisk. 
419).  Az  ajtotul  el  ne  teveledjél  (Com:  Jan.  106).  Mind  ez 
világ  már  esze  veszett,  az  igazságtul  eltévelyedett  (Thaly:  VE. 
1.34).  Az  postán  eltévelyedhetnek  az  levelek  (TörtT.*  1.444). 
Több  levelekkel  együtt  az  is  eltévelyedett  (RákF :  Lev.  1.462). 
Éppen  most  üzente  Ebeczki,  étszaka  eltévelyedvén  az  hada 
ma  Újfaluban  várták  öszve  egymást  (Bercs:  Lev.  188). 

eltévelyedés :  aberratio  C.  MA.  verirrung  PPB. 

eltévelyédhetés :  [aberatio  quae  fieri  potest ;  mögliche 
verirrung].  Az  3  el  nem  tévelyedhetését  nem  állathatod  (Cfeegl : 
MM.  75). 

eltévélyedhetetlen:  [non  devius;  unverirrbar].  Eltévelyed- 
hetetlen  igaz  út,  melly  a  mennyei  boldogságnak  hazájában 
vezet  (BÚ-ÓM:  Préd.  1). 

meg-tévelyedik:  (menteaberro;  irrsinnig  werden].  Bújában 
majd  megtévelyedett  (Kónyi:  VM.  21). 

meg-tévelyeszik :  [erro ;  irren].  Ezen  panaszolkodásunk 
lészen  nek&nk  is,  ha  megtévelyeszftnk  az  igaz  jónak  választásá- 
ban (Lép:PTük.  1423). 

42 


(J5',l 


TÉVKLYEG— TÉ\^LYGÉ.S 


TÉVELYGŐ— EL-TÉVELYÍT 


660 


TÉVELYEG :  1)  pererro,  divagor  MA.  umlierschweifen 
PPB.  [sicli  verirren).  Imma  budosoni  ees  thewelgliek,  myntli  a 
inezewbe  a  paztor  nekywl  valo  barau  (WiiiklC.  114).  Ha  látan- 
(lod  az  te  atyádfiánac  5krét  vagy  inliát  téuolgeni  (Kár;  Bibi. 
1.178).  Az  ré.szegitS  italnac  miatta  tévolgottec  (MA:  Bibi.  11.23). 
Ugy  tövSIgönc  mint  az  eltéveleilett  juhoi;  (MA :  Seult.  726). 
Tévelyeg  a  szerelem  s  nints  maradása  (SzD:  MVir.  398).  S) 
erro  C.  MA.  in  errore  versor  PPBI.  irren  PPB.  Ne  akary  heiaba 
téuélgenéd:  noli  frustra  urrare  (BécsiC.  88).  Ne  téuélegy 
kiral :  ne  erres  rex  (174).  Ne^uen  eztendoiglon  sérelmes  voltam 
G  nemzetnek  es  mondottam  mindenba :  ezek  teuelguek  zfiuSkkel 
(AporC.  56).  Ha  mynd  tevelgliendiiek  te  benned,  eeu  sonlia 
nem  tevelgliek  (WinklC.  153).  Ky  a  theremteth  alatbnak  zerel- 
metb  az  teremthenek  zerelme  eeleth  vetbj,  theweleg  (360). 
Valaky  az  bytnek  agozatyanak  cliak  egykben  teuelgeue  (ComC. 
66).  Megb  liallaa  Heródes  kyral  mynd  azokat,  kyk  leeznek  bví- 
rayatta  es  teevellyegli  vala  rayta,  mert  nekyk  niongyak  vala,  bogy 
.János  baptista  támadót  volna  fel  (JoidC.  553.  833).  Az  kerez- 
ttyen  auyazentegyhaz  soha  nem  teew5ly5gliet  (ÉrdyC.  163b). 
Felette  teevSlySgnek  es  vootkoznok  (610).  Ky  gyRtbrelmeketh 
gyAlSI,  heytli  Imlond,  ky  poryttasokath  elliagy,  tew816gh  az 
(ÉrsC.  226b).  Ne  tyiielAgyetek,  sem  a  paráznák  sem  az  orrok 
isten  orzaganak  ArAksygytb  nem  valhattyak  (Komj;  SzPál, 
142).  Ténelyegtec,  miért  bogy  nem  tudgyátoc  az  irást :  erratis, 
quia  nescientes  seripturas  (Helt:  UT.  F7).  Kic  nem  biziiac 
Chri.itu.'ibati,  tenelegnee  vtokban  (Bom:  Ének.  44).  Az  iras 
magyarázattyába  téuSlyegliet  (Vas:  CanCath.  444).  Lehetetlen, 
hogy  az  ecclesia  tévelyeghessen  (Pázm:  LutbV.  150.  324).  Kris- 
tiis  meg  nem  Lsalatik,  tévelyeg  a  világ,  melly  a  gySnySrflségeket 
ftzi  (Pázm:  Préd.  118).  Ide  fellyeb  azt  mondád,  bogy  meg  az 
valasztottac  auiaezenfegyhaza  is  teuelyegbe.ssen  (EsztT;  IgAny. 
1 20).  Ne  tévelegy  vakmer5keppen,  mert  mi  ezeket  mi  magunkért 
szenvedgyíic  (MA:  Bibi.  111.123).  Gorombául  és  ostobául  tével- 
genec,  kik  azt  állíttyác  (MA:Scult.  600).  Tévelyegnek,  a  kik 
úgy  yélekednek,  hogy  a  saskeselyöknek  még  záptojások-is 
kikelbetSk  legyenek  (Misk:  VKert.  292).  Ezeket  gondoltaik 
és  tévelygettek  (Illy:  Préd.  1.62). 

el-tóvélyeg:  [aberro;  abirren].  Kyk  azzentyrast  kSvvetteek, 
nem  teewSlySkhetnek  el  az  ygas,sag  mellől  (ÉrdyC.  416).  Az 
kantorral  soha  el  nem  teuélygethetnénec.  1591  (Kai.  C). 

Tóvelyegtet :  ferrare  facio ;  irren  machen],  Atkozot  legyen; 
a  ki  a  vakot  téuelySgteti  az  úton :  maledictus,  qui  errare  filcit 
caecum  in  itinere  (Helt :  Bibi.  LZzz). 

Tévelygés :  1)  error  C.  erratio,  errantia  MA.  verirrung 
PPB.  Semmykeppen  nem  kellet  hadui  teuclgeest  auagy  valamy 
meg  kysseboytest  (ComC.  7).  Tiuelgés  vagion  az  kSnifl  niomtatoc 
niiat  az  ősztendo  számlálásba  (Szék :  Krón.  27).  A  hamis 
Chri.stussoc  czndakat  tosznec  vgy  annyéra,  hogy  teuelygésbe 
vitetiiénoc  még  a  választattak  Is  (Helt :  UT.  G3).  Csak  egy  fordí- 
tása sem  lehet  a  bibliának,  melyben  tévelygések  nem  volnának 
(Pázm:  LutbV.  154).  Ennec  a  búcsús  levelekről  valo  istentelen 
tudomaunac  gyalázatos  tévólgésénec  meggySzésére  semmi  vilá- 
gossab  nem  kivántatbatic  (MA:  Tan.  701).  Goromba  és  ottromba 
tévelgése  ez  az  sidoknac  (MA :  Seult.  320).  Szomorkodok  elmúlt 
életemen,  mellyet  tudatlanságban,  tévellygé.sben  és  vétkekben 
fogyattam  el  (MA:SB.  331b).  A  mi  lelkftnknee  regi  ellensége 
az  uruak  tiszta  buzaja  kclzzé  konkolyt  hinteget  és  nagy  gyakran 
tévelgéseket  is  (Zvou :  Post.  1.  Elíb.  8).  Az  bfltetlenekre  nézvén 
szokta  Isten  megengedni  az  tudoinányban  valrt  tévfllgéseket  (Zvon: 
Post.  1.572).  Az  igassag  nekfll  valo  szokás  teuelgesuek  régisége 
(Zvon:  Osiand.  10).  Az  ti  vak  téuelygésteket  szépegetni  igye- 
kezitek  (Bal:  Csisk.  399).  Goromba  tévelygésben  voltának  ne- 
mellyek  (Lép:  PTilk.  I.IOO).  Az  tévelygésben  valo  omlás  igen 
kSnyfi  (Tüln :  Vigaszt  14).  Az  tévelygésnek  temérdek  látható- 
ságát gyakorlalossággal  sirattyák   (65).   A   pápistáknak   tévely- 


géseket szSrnyitS  nagy  eliatorával  hát  szinte  akkor  számlálod 
elS  (Veresm:  Lev.  111).  Tévelygé.séneU  otrombaságát  színlelte, 
tsinogatta  (GKat:  Titk.  14).  A  biblia  tévelygések  próbakSve, 
keresztyénség  oltalom  bástyája  (MHeg:  BTan.  52).  2)  [haereeis; 
irrglaube].  Tevelgessek :  sectae,  haereses  íNémGl.  134).  Téuél- 
gésbe  a  nép  vitetett  tartatuan  a  baluamiae  liamLs  zolgalatfaban 
(BéesiC.  277).  Tamadanak  Bel  nekyk  az  fJiiryseosokiiak  tewSl- 
ghesek  zerint  (de  haerasi  pharisaeorum)  azok  kSzzSl,  kyk 
ymaraii  hyttcnek  vala  (,JordC.  759).  Az  arrianos  eretnekeknek 
meg  mutata  az  ő  teu51ige.sflket  (üebrC.  120).  Intetueek,  hog 
ez  tevelgeseet  elliadnaya  (DomC.  263).  Sok  tcewSllgheesek 
tamattanak  vala  az  ydSbeu  wrwnk  Jesas  hytviiek  ellene  (ÉrdyC. 
114).  Erethnokseegbnek  teonőlgheseeben  volna  i517b).  A  gyarló 
embert  ygyekezyk  5  hytyben  valamynemS  thewfligesre  boznya 
(ÉrsC.  273).  A  iwkol  ereje  ostiomzásra,  téuelygésre  nem  viszi 
az  ecclesiát  (Piizni :  LuthV.  266).  Az  tSb  ecdesiaikal  reszetlenb 
volt  az  teuelygasekben  (EsztT:  IgAny.  166).  Gonosz  .szokásoc  és 
tévelgésec  indultanac  az  gyülekezetben  (M.'\:Bibl.  IV.  151). 
F(;15,  hogy  végtére  a  kálvuiistaságh  a  Mabumel  tévelygésére 
ne  fajullyon  (Mad:  Evang.  570).  A  régi  Mlványoknak  elhagyása 
s  azok  helyében  más  ujjaknak  p<jtzolása,  új  avagy  megfejelt 
tévelygésnek  állatása  (Pós :  Igazs.  11.362).  Ezt  a  tévelygést  akarja 
jijobbau  feliisni  (Matkó:  BCsák.  355).  Lengyelországban  lábra 
kapott  volt  az  a  tévelygés  (Bod:  I'ol  18).  S)  scandalum  JordC. 
396.  [anstoss].  Kywe  yrtogatbuak  mynden  teewSlgheaeket 
(JordC.  396).  Énnekem  teewelghesemre  vaé :  scandalum  es  mihi 
(406). 

Tévelygő:  1)  erraticits,  errabundus  C.  erroneus,  erraiLs 
MA.  irre  gebend,  unischweifend,  irrend  PPB.  TévelygS,  bolygó, 
bujdosó :  errabundus ;  tévelygó  vélekedés :  *erran8  opinio ; 
koringfe,  fortélyos  épület,  mellynek  sok  tévelygő  útain  a  ki 
bemenénd,  nehezen  jS  ki:  labyrinthns  PPBI.  E  Nabnhodono- 
zomak  ereié,  meF  tebenned  va^u  menden  teuélgS  lélkécnec 
mégfeddósere  (BécsiC.  34).  Hynes  népnek  orwossaga,  thewSI- 
gSknek  ydwezsegbe  yrgalmaz  mynekőnk  (PeerC.  328).  Zent 
Péter  apostol  monda  az  tew51g5  sydo  neepuek  :  Tarchatok  peni- 
tenciat  (ÉrdyC.  575).  Az  te  vtad  teuelgS  éuelSttem,  az  az  uiluáii 
vagyon  énelőttem,  hogy  ellenem  való  \1on  akarsz  iarni  (Kár: 
Bibi.  1.141).  TeueligS  értelmet  hirdetnek  (Fél:  Tan.  325).  Induly 
meg  hadaddal  tevSlygS  magyarra  (Zrinyi:  ASjtD).  2)  [here- 
ticus;  irrgliiubig,  irrglauber).  Caluinus  ez  teuelgS  tudomant 
nyluabban  oltalmaza  (Mon :  Ápol.  367).  A  t8b  calvinisták  a 
lutberista  tanítókat  szamárnyi  szamároknak,  esze-forlúlt  tévely- 
gőknek nevezik  (Pázm* :  Kai.  289).  lm  haliad,  mely  sokat  dicsi- 
rettel  bScsftIlenek,  a  miket  szent  Ago-ston-idét  a  keresztyénség 
teevelygS  heresisnek  mondót  (Pázm:  LuthV.  184).  Megengedi, 
hogy  a  tévelygők  is  élnek  ezekkel  az  eszközökkel,  noha  nem 
jól  élnek  (245).  Ezeket  magok  agya-furtt  elmélkedések  tsigázá- 
siból  satúUyák  a  szent  háromságtagadó  tévelygők  (Pázm :  Préd. 
720).  Tévelgő  tudomant  kővetnec  az  pápisták  is  (MA:  SculL 
218).  A  tévelygőknek  agyaskodásoknak  es  alkalmatlan  tsfilleke- 
déseknek  s  vetélkedéseknec  tidajdonítbatjuk  iGKat:  Titk.  906). 
Minden  tévelygő  vallások  azout  moudgyák  az  ő  eoclesiájok 
jelérfil,  a  mit  Matkó  mond  (Matkó :  BOsák.  105).  Mennyei 
tudomány,  melly  a  tévelygők  ellen  megoltalmaztatik  (Bod: 
Pol.  75), 

TÍIVJÜLYÍT :  seduco  MA.  verfuhren  PPB.  Eiek  az  sient 
irás  helyei,  a  kilcről  te  téueljitő  hamisságot  akaraz  kisotulni 
(Bal:CsIsk.  191 1.  Ezek:  gyógyítok,  bizonyítok,  tévpiyítek,  egj-- 
egy  syllabaval  mind  megkurtíttatnának  ilyen  formán :  gyógytuk, 
bizonytok,  téveljiek  (CorpGramm.  297X 

el-tévelyít :  <v  MeglAssatoc,  hogy  valaki  Ifiteket  el  ne 
téuelyítsen :  videte,  ne<iuLs  viw  scducat  (Helt :  IT.  MS).  Téríts 
meg  uram  minden  elbitteket  és  minden  eltevílitetteket  (M.\: 
Seult  795).  Az  emberéé  i>araiiczülati  el    teuőlettic   az    art;itla- 


661 


TÉVELYITÉS— EL-TIKKAD 


LE-TIKKAU— TILALMAS 


662 


iiokimc  sziiiőket  (Zvoii :  PázniP.  27).  El  tév51ótette  az  iMiiliori 
nemzetséget  (ZvontPost.  1.587).  El  tévSlétti  az  vakot  az  utábaii 
(11.315).  El  teii81ettic  az  art.itlanoknac  sziu8ket  (Zvoii:  Osiand. 
27). 

Tóvelyítóa:  [seductio;  verfiihrung].  A  bfln  eljövetele  a 
sátáii  cselekedetével  vagyon  csudákkal  é.f  minden  hamis  tével>'i- 
téssel  (riy:Préd.  n.nl9). 

TÉVESZT  :  1)  sednco  MA.  verfiiliren  PPB.  2)  [perpeiam 
preliendo;  vergreifen).  Mely  azzonyallathnak  vagyon  tyz  gom- 
balyaga,  ha  ez  teeweztendy  egyket,  nem  de  faklyath  gyoyth 
&s  ftel  hannya  mj-nd  az  fáklyát  (JordC.  581). 

el-tóveszt:  I)  [non  reperio;  verfehlen,  nicht  finden]. 
Mykoron  a  te  zenth  fyaddal  Jberusalembe  be  meneel,  oth  te 
zent  fyadatb  el  tewezteed  (WinklC.  331).  Az  zfiz  anya  wr 
istennek  napyan  ydeyn  es  belyeen  el  teeweztee  es  el  veztee 
ew  zent  flyat  lÉidyC.  68).  Az  madárka,  ki  el  teueszti  az  5 
fészket  (Kár:  Bibi.  L619).  2)  [abeiTo;  abirren].  Kezereyteteek, 
hogy  testet  venne  es  az  erek  dychenseegnek  wtaat,  kyt  ember 
el  teewezlet  vala,  meg  keresnee  (ÉrdyC.  2ölb).  Mykoron  ywtot- 
tanak  volna  egy  nagy  pwztaban,  reeayok  e.sthwel6deek  es  el 
teeweztek  az  yaart  wtat  (666).  A  bflnSlniek  sok  .szSvevényi 
k5z8tt  az  idvessegnek  utat  el  ne  téveszszfilt  (SBalog:  TemK. 
155b).  3)  [amitto ;  entgeben  la,ssen).  Kik  el  teueztik  az  menior- 
szagot,  bánkódnia  fognak  (Born ;  Ján.  1)  4)  [dispergo ;  zer- 
streueu].  Ha  a  nap  támadván  veszti  s  fSldról  eltéveszti  a 
kSdSt,  jó  napot  hoz.  1671  (KNagysz.  A16).  5)  seduco  MA. 
verfiibren  PPB.  Tészen  na^  légieket,  ho^  el  teuesze  azfSldSn 
lakozókat:   seducit  habitantes  teiTam  (Fél:  Bibi.  11.177). 

[Szólások).  Eltéveszti  eszét  (Pesti:  Fab.  37b). 

[TÍiVÍT] 

el-tévit :  [superprimo ;  nnterschlagen].  A  jószágnac  árrából 
eltém'te  valamit:  fraudarit  de  pretio  agri  (MA:  UT.  g6). 

THflA,  TKÉ :  [thea ;  thee].  Ha  valakinek  azt  mondottad 
volna :  kell-e  kávé,  talám  azt  értette  volna,  hogy  állj  el  mellSle  ; 
ha :  kell-e  thé,  talám  azt  tudta  volna,  hogy  tezed  (Monlrók 
XI.321).  Egy  csésze  téét  ivám  (Bethl:  Élet.  0.138).  Tbéa:  tbe 
(KirBesz.  143). 

THEÁTRÜM  [teátrom  SzD:  M^'i^.  259) :  [theatrum ;  thea- 
ter).  Aitatlan  véreket  medentzében  teszi,  töb  társait  osztán 
magátul  el  küldi,  az  nagy  tbeátrumon  csak  magát  .szemléli 
(Zrínyi  11.61).  Én  már  másodszor  látok  illyen  komédiát  ebben 
az  országban ;  a  theátrumról  bogy  szállunk  le,  meglá.s.suk  (Mik: 
TörL:  344).  A  mit  a  teátromokban,  játszó  színekben  feladnak, 
mind  azon  hím-munka  (SzD:  MVir.  259). 

TIGRIS  :  tigris  C.  [tiger].  Talalanak  a  pwztaban  orozlanokat, 
medweeketb  es  tigris  new5  vadakat  (ÉrdyC.  309).  Mjnt  az  fene 
tigris  kaikét  halni  láttya,  hálóját  vadásznak  s  magát  Is  szaggattya 
(Zrinyi  L55).  A  tigris  feneséggel  mindeneket  fellyfll  múl :  tigris 
ferocitate  omnes  superat  (Com :  Jan.  45).  Aegyptus  felette  b5v5s 
tigrisekkel  (Hall:  Paizs.  67).  A  tigris  az  6  siaglásával  meg-bfiz8li, 
melly  felé  futott  a  vadász  az  6  kSlykeivel  (Misk :  VKert.  86).  Nem 
kell  6t  félteni,  ha  áll  is  olly  lesre,  az  honnét  öklelni  kelletik 
tigrisre,  6  ki  nem  bocsátja  onnét  más  tölgyesre  (Thaly:  Adal. 
1138).  Tigristejjel  talám  tartott  fel  én  anyám  (Thaly:  VÉ.  ü. 
286).  A  tigrist  keményen  gyentelték  (Gvad :  Orsz.  183). 

TIKKAD:  langveo  MA.  schwach,  matt  werden  PPB. 
Higyenló  betegség  az  heában  való  gyOnyörüségh  alatt  tikkadni 
és  hajolni  íPrág:  Serk.  931). 

el-tikkad :  tvi  Gondnak,  búnak  nagysága  miat  el  tikkadot 
(Csan:  Ján.  6).  A  nagy  ijetségnek  hévségében  el-tikkatt  lelked- 
nek esméreti  (Megy:  3Jaj.  117).  A  bflnSknek  hévségében  el- 
lankadott  és  eltikkadott  ember  (DKal:  Ker.  278).   Abban  elük- 


kadott   fejemet    Srőkké    megnyugtatni    (CzegI :  MM.    298).    Az 
hadakat  ugy  kell  hoznod,  el  ne  tikkadjanak  (RákGy :  Lev.  258). 

le-tikkad:  [defervesco;  verbrausen).  Hamar  fellobbanó  s 
hamar  letikkadó  harag  (Kisv:Adag.  193). 

Tikkadás :  laugvor  MA.  mattigkeit,  schwachheit  PPB. 

Tikkadoz  :  [langvesco ;  ermatten].  Lélegzetet  nem  vehettek, 
hanem  tsak  tikkadoztak  (Hall :  HHist.  1.55).  Luther  Márton  és 
Calvinus  János  az  evangéliumnak  tikkadozo  világát  nagyobb 
gradusban  gyújtották  és  lobbantották  fel  mint  májsok  (VárM: 
Szöv.  67). 

(TIKKASZT] 

el-tikkaszt :  [laugvefacio ;  ermatten).  A  paráznaság  el- 
tikkasztja a  testnek  inait  (GKat:  Válts.  IlOll).  Mikor  a  sfltS 
verjfénynek  sugári  az  egész  tagokat  éppen  el-tikkasztyák,  a 
z6Idell5  fák  az  5  szellSzS  ámyékjokal  azokat  meg  éllasztik 
(Lipp:  PTük.  ni.2).  El  oltotta  s  el  tikkasztotta  a  pokolbéli 
sátán  az  isten  tiszteletinek  rogyogó  világát  (VárM :  Szöv.  245b). 

TEL  ALOM:  interdictio,  interdictum,  vetitum  C.  verbot 
PPB.  Tilalommal  meg-zabolázni  az  alatta-valókat :  *coercere 
subditos  PPBl.  Ez  evi-eksegnek  byi-odalma  zent  Damancos 
atyánk  tylalma  nekevl  es  meg  tyltattak  jgen  erevssen  (DoirC. 
136).  Az  isten  jdevknek  kylemb  kylemb  volta-zerent  valtoztagya 
embereknek  leot  tylalmakat  es  zerzeseoket  (137).  A  papa  paran- 
cola  a  nagi  átok  alat  s  tilalom  alat,  bogi  a  cantuariai  er.s6k5t 
az  5  egihazaba  zabadon  haginaia  menni  (DebrC.  83).  K5ni8r- 
gík,  bogi  te  Kmed  küldene  egy  tylalom  lewelet  (LevT.  L232). 
My  kyzek  valank,  de  az  ew  tylalmokyrtt  kyzerytettem  elhalaz- 
tanom  az  be  vyteltth  (RMNy.  111.50).  Efféle  id8  mulast  tilalom 
vagy  tudomány  tetei  levél  által  kirekeszthetik  (Ver:  Verb.  143). 
Az  apo.stolok  is  ideigvaló  törvénj-t  szerzének  az  fojtott  és  véres 
állatoknak  tilalmánil  (Pázm:  Kai.  484).  Szent  Pál  írja,  hogy  az 
00  testamentomnak  árnyékozó  tilalmi  nem  illetnek  minket 
(Pázm:  LuthV.  221).  En  az  latornak  soha  nem  kedveztem,  most 
is  csak  hogy  az  szőlőben  ment  az  tilalom  ellen,  kettőt  akasz- 
tottak fel  benne  (RákGy:  Lev.  266).  Nem  lehet  dispen.satio 
avagy  fel-szabadítás  abban  az  istentülvaló  tilalomban  (Szentiv: 
Verseng.  108).  Az  városban  való  lakásra  szabadság  adassék 
mindenféle  tilalom  nélkül  (MonTME.  VHI.ISO).  Akartam  mos- 
tan vásái'  alkalmatosságával  kezdenem  valami  tilalmat  az  ái'o- 
sok  drágaságában  (Bercs:  Lev.  718).  Ne  gondold  ezt  gyenge 
tilalomnak  lenni,  szorossan  kötelez  (SzD:  MVir.  189). 

Tilalmas :  1)  impermissus,  iuconcessus  C.  vetitus,  illicitas 
MA,  verboten,  unerlanbt  PPB.  Tilalmas  erdS:  .sylva  incidua 
Nom.  77.  Tilalmas  szálas  erd8 :  sylva  incaedua  PPB.  En  laba- 
ymal  tillalmas  béliekre  mentem  (VirgC.  5).  Eleyt^l  fogva  az 
az  erdeo  tilalmas  nem  wolt  (RMNy.  11.287).  Ez  okon  az  más 
ember  tilalmas  rétiben  vágta  kaszáját,  az  mely  magi.stratas 
Luthert  küldötte  (Pázm:  Kai.  119).  Nem  tilalmas  az  i.sfent 
képekben  ki-faragni  (Matkó:  BCsák.  33b).  Mutass  egy  szót  a 
szent  irá.sbul,  a  mellyben  tilalmas  volna  a  bak  barátoknak  az 
liá2as.ság  (240.  47).  Nem  volt  tilalmas  a  pogányokat  meg  tzá- 
folni  (CzegI :  Japh.  34).  Tilalmas  nézé.sért  fogságban  tartatott 
(NjT :  XII.267).  A  meg  Síteknek  testeket  tilalmas  volt  eltemetni 
(Hall:  HHist.  I.h2).  Tilalmas  erdeje  ezen  falunak  nincsen (Gér: 
KárCs.  IV.306).  Az  végh-megi  nevíi  erdő  is  tilalmasban  tarta- 
tik  az  vár  szükségire  (309).  Itt  tilabnas  dolog  az  aszszonyokra 
nézni  (Mik :  TörL.  235).  A  király  megtiltotta  az  arany  gallant 
az  dámáknak,  bogy  a  tornyozott  hajak  és  bizonyos  bubi  készü- 
letek tilalmasok  (Fal:  NA.  127).  A  böcsületes  ember  tilalmas 
fegyven-el  nem  harcol  (Fal:  UE.  450).  3)  [locas  interdictus; 
verbotener  ort).  Nem  akarsz  vélec  hartzolui,  tsak  nyújtózol 
valahol  mint  a  tilalmasban  hizlalt  kan  .Kereszt:  FelsKer.  182). 
A  barom  pásztora  ellen  nem  mégyen  tilalmasban  (PP:  PaxA. 

42* 


663 


TILALMASÁN— TILaS 


TILT— EL-TILT 


664 


EHb.  2).  Kaszáló  rét  hat  helyeken  vagjou :  tóháti  rét,  tóapa- 
dás,  malomnál  való  rét,  katonák  tilalmasa  nevű,  tagy-elei(Gér: 
KárCs.  318).  Urházi  Péter  az  tilalmasban  találtatott,  ökreitiil 
adott  birságot  1  t.  (MonTME.  1.273).  Nem  a  félénken  szív,  de 
a  ki  bátor,  mehet  a  tilalmasban  (Kíbt  :  Adag.  44). 

Tilalmasán :  illicite  C. 

Tilalmaz :  [vető,  interdico ;  verbieten].  Nem  hogy  kedve.s 
eledeltfll  tilalmaznák  a  lieteget,  de  sőt  valamit  kivan,  minden- 
ben kedvét  töltik  (Pázm:  Préd.  32).  Kristiis  tilalmazta  disznók 
eleibe  adni  a  gyöngyöt  (46).  Az  isten  tilalmazza,  hogy  dísztelen 
ajándékot  ne  adgyunk  néki  (335).  A  pápifrtaságban  okát  adgyák, 
miért  tilalmazzák  a  húst,  sajtot,  tyukmonyat  (Pázm;  LnthV. 
136).  Focas  a  constanczinápolyi  pftspSkSt  tilalmazta  hozzá  nem 
illend5  titulustúl  (331).  Hogy  a  húsételt  ez  okon  tilalmaznák 
(TasiG:  Préd.  65).  A  teremti  isten  az  S  tilalmazó  parantsolat- 
jának  meg  szegettetéseért  Ádámra  és  Évára  rettenetes  aenten- 
tiát  mondott  ki  (GKat :  Titk.  55).  A  házasságot  az  egyházi  szol- 
gáknak tilalmazta  (Matkó:  BCsák.  40).  Bár  sírj  azon,  azt  senki 
nem  tilalmazza  (Czegl :  MM.  288).  Eddig  tilalmazta  Diana 
másoknak  a  l8vé.st,  engedi  most  már  minduyájoknak  (GyíingyD : 
Cnp.  600).  Az  isten  a  népnek  tilalmaszta  a  bálványozást  (Illy: 
Préd.  11.44).  Tilalmazta  nekik,  hogy  palcsát  se  hordoznának 
(198).  A  nyúl  hús  meg  ételének  tilalmával  Isten  a  nyúl  erkSl- 
tsének  kivetését,  a  félénkségét  akarta  tilalmazni  (Misk :  VKert. 
176).  Hogy  tilalmazhas.sam  útját,  nem  tudom,  mert  Komáromti'il 
az  merre  szereti,  mehet  (Hercs:  Lev.  10).  Ha  akar  költözni  a 
német,  Budánál  hidat  vét  s  ki  tilalmazza  (121).  Az  káromko- 
dás igen  megáradott,  nehéz  azt  illy  széllyedve  tilalmazva  is 
jóra  hozni  (345.  520.  737).  Valóban  nem  volna  szükséges  olly 
keményen  tilalmazni  a  szokást  (Fal:  NE.  17). 

el-tilalmaz :  cv>  A  kik  oda  mennek,  holmi  alkalmatlansá- 
goktól tilalmazza  el  őket  (Thaly:  Adal.  1.309).  El  tilalmaz  ez 
a  parant.'Jolat  a  szolgai  munkától  (SzD:  MVir.  158). 

meg-tilalmaz :  cvj  Meg-tilalmaz(attak,  hogy  viszsza  ne 
tekintenének  (Szék:  Krón.  6).  Fosztják  .szörnyen  az  erdélyi 
katonák,  kik  gyünnek  az  seregeikre,  kérem  Nagyságodat,  edic- 
tumnial  tilalmazza  meg  azt  (Bercs:  Lev.  242). 

TUalmazás :  [impeditio ;  verbinderung].  Szabados  volt-é  az 
a  concilium,  ugy  hogy  nem  volt  senkinek  hántása,  hanem  min- 
den tilahnazás  nélkfll  ratio  cuni  ratione  certavi  (Czegl:  Japh. 
206). 

TUjOD-IK,  THiOSZ-IK:  I)  (vetor;  verboten  vi-erden]. 
Evec  oz  tiluvt  giiniltstvvl  (HB).  S)  [compescor,  se  continere ; 
sich  eutbalten).  Isten  ne  veztegi  es  ne  tilo^éal  (ne  compescaris), 
mert  íme  te  ellensegid  meg  zend61enek  (DiibrC.  154b).  O  álnak 
ees  heyt  Judas,  ky  nem  zegenleed  anyának  egyetlen  eeg  fyat 
el  arulny,  azeort  nem  gondola  awagh  nem  tyloeek  vezedelm- 
nek  fya  8  gonoz  ees  álnok  zandokarol  (WinklC.  144).  Sokkép- 
pen megszegték  a  béke.sséget,  melytől  ezután  sem  tilodnanak 
soha  a  magyarok  (ErdTörtAd.  III.145). 

el-tilodik :  [se  abstinere ;  sich  enthalten].  Az  haydynatwl 
es  az  tSIdekrtl  te  K.  es  el  tylogyek  (LevT.  1.73).  Yzentel  wolt 
énnekem,  hogj'  az  tlSIdektSl  ol  tylogyam  (306). 

meg-tiloBzlk,  még-tilodik  :  cv  Nem  tilovek  meg  a  veze- 
delmnec  tia  6  gonoz  es  álnok  zandokarol  (NádC.  1551  Hailot 
id&nek  folasan  vilagoh  immár,  nierfekót  meg  geriezzed  zerel- 
meddel,  ho^  7  vy  hireket  halvan  meg  tilo^k  minden  bintf  1 
(DöbrC.  236). 

TUjOS  :  [vetitus,  interdictns ;  verboten,  unerlaubt).  Seucba 
de  villa  Tilos.  r.'lO  (VReg.  47).  Cliak  eg  chal  sincz,  nem  volna 
tilos,  de  bizon  nincz  (LevT.  L38Ö).  Az  parasztoktól  tilos  legyen 
w  sacramentomnac  pohara  (EszFIgAny.  432). 


TTT.T  (iiíuíoa  HB.):  prohibeo  C.  inhibeo,  vető,  interdii". 
arceo  MA.  verbieten,  untersagen  PPB.  Mend  paradisumben  uolov 
gimilcictul  muuda  neki  élnie,  heon  tilutoa  wt  ig  fa  gimilce  tvl 
(HB).  K8ny  hiülatas  wygasaga  attíi  magát  nem  tylhatya,mertli 
8r8meth  nem  mondhatya  (CzechC.  21).  Nyúltam  éktelen,  rn< 
es  tiltot  helyekre  (VirgC.  4).  Az  farkasnak  feneseget  min  l 
Amagatul  mind  A  tarsatui  tiltnan  meg  ehnite  (54).  Ez  dőlt;  ' 
micoron  megtudac  nemoíec  az  zent  atac  kSzzfil,  kezdeg  ftti 
fegelmeznie  es  róla  tiltania  (NádC.  84).  Azt  en  ty  nekt8k  tanaíéa 
nem  adom,  88Stli  meeg  kennal  is  attul  tiltlaak  (SándC.  27). 
lesus  yewe  Jánoshoz,  ho^ meg  kereztelkSdneek  h.UhAle,  János 
kedeg  tylttya  vala  liewtet  (JordC.  362).  Cristus  nem  tilta  Anen 
magath  adnya  artookuak  kezebo  (KeszthC.  411).  Kenyhwilatas 
wygasaga  attAl  magát  nem  tylthattya  (ThewrC.  238).  Az  czázár 
tyltot  myndenekot,  hogy  ne  .segellenek  ewteth  (ÉrsC.  501). 
Engemet  ereossen  tyltottanak,  hogj  en  ty  Keg.  be  ne  vynnym 
Naghmihaly  varába  (RMNy.  in.50).  Immaran  az  tiltotb  ételt 
mást  ennie  kelleo.  1572  (KBécs.  C3).  Nem  tiltatik  isteutíl  a 
marhának  mértékletes  es  szorgalmatosság  nélkül  való  keresése 
(Tel:  Evang.  11.738).  Mitől  tiltatnac  meg  az  istennec  népe  (Mon: 
KépT.  123).  Nincsen  tiltuan  az  isten  népe  k8z5t  (Pécsi:  SzflzK. 
84).  Néha  az  orvosok  tiltják  az  uádmézet  (Radv :  Szak.  258). 
Ha  másnak  szabad  a  magyar  kSnyvre  deákul  felelni,  engem 
sem  tiltliat,  hogy  magyarul  ne  írjak  a  deák  k8nyvre  (Pázm: 
LutliV.  6j.  Miért  hogy  csak  a  pogány  fejedelmek  módgyára- 
való kemény  uralkodást  tiltá  tSlISk  (334).  Életünk  vesztése 
alatt  tiltattunk  az  egy  gyümöltskétűi  (Pázm :  Préd.  930).  Tiltya 
az  szjibadiaban  bagzo  faitalan-sagot  (Zvon :  PázmP.  80).  Magával 
ellenkezik  a  Farkas,  mert  szabódik,  hogy  8k  nem  tiltyák  a 
pápista  kSnyvek  olvasását  (Sall:  Vár.  6).  Az  vadázástol  sem 
tiltiátoc  magatokat  (Bal:  Csisk.  33).  Az  isten  tiltya,  hogy  tes- 
tünket ne  metéllyük  beretvával  (OeghMM.  143).  Te  tüled 
aztot  í  sem  tiltya,  de  most  azt  kivánnya  hogy  hada  be  jüijön 
(Zrínyi  LlOl).  Szolgák  fogadásától  csak  olyannal  tiltunk,  az 
kik  itt  ann;ik  örvével  akarnák  magokat  elfogni  az  hadból 
(RákGy:  Lev.  285).  Jó  reménséggel  biztatlac,  kétségben  ásni 
tiltalac  (Com:  Jan.  2).  Sem  István  uram  sem  egyéb  nem  tiltotta 
sem  ellenzötte,  hogy  reá  ne  menjenek  (Gér:  KárCs.  in.320X 
Tiltotta  ókét  az  erdöu  mint  az  ura  képében  s  mint  penig  4 
maga  képében,  hogy  ne  vágják  (320).  Chariclia  slrui  indította 
gyakorta  szemeit,  noha  Cnemon  arrúl  ugyan  tiltotta  (GyöngyD : 
Char.  350).  A  szabad  reve.snek,  a  tiltott  mézesnek  láttatik  az 
embernek  (Kisv :  Adag.  450).  Tilsuk,  hogy  a  papok  gyermekei- 
ket magok  mellett  ne  tarteák  (Bod:  Pol.  4).  A  mi  mennyei 
gondvLseló  nnmk  törvényesen  tiltva  vala  a  fösvénységet  (Fal: 
NE.  101).  Nem  tiltottam,  hogy  púba  ágyakban  ne  nyugodgya- 
nak,  hogy  gondgyok  ne  légyen  a  ti.sztes  fehér-ruhára  (Fal :  NA. 
173). 

benn-tilt :  (inhibeo ;  hemmeuj.  Ben  tyltliattya  mjiideu 
ember  peryt,  procatorat  ys  megh  hyhattya  (Ver:  Verb.  81,). 

benntiltáa  :  inhibitio  Ver:  Verb.  SaSt  12. 

el-tilt :  abdico,  abarceo  C.  prohibeo  MA.  abhalten,  verwehreii 
PPB.  Eltiltani  valakit  házától  :  *prohibere  aliquem  domo;  a 
tauáts  el-tiltotta  tisztitől :  *circumscriptu3  a  .senatu  PPBI.  Az 
is  purdi  hamisság,  hogy  a  |>ái)a  a  sz.  Írásnak  olvasásátúl  el-tiltya 
a  N-ilági  embereket  (Pázm :  Luth V.  25).  Az  fSId  az  8  árnyékával 
el  tiltya  az  napna  fényét,  hogy  az  holdat  ne  világosítsa.  1619 
(KDebr.  D3).  A  lelki  tanító  a  penitentia  tartatlanokat  a  sacra- 
mentnmoktól  el-tiltya  (Üom:  Jan  126i.  Minden  hi'is  ételt Al  el- 
tiltá  magát  (Tam:8zents.  115).  Hideg-lelé.st  eltilt  s  mérget  Is 
el-Szi  a  kapor  (Felv:  Sch.Sal.  16).  Az  vadaquilónak  indul  ferge- 
tege, az  mezei  sziíllást  eltiltja  hidege  (Thaly:  Adal.  I.löSi.  Az 
egyet  nem  értó  felekéi  minden  boszüzú-tételliM,  moltkus  bemé- 
dektíl  el-tiltja  (Bod :  Pol.  111.  Akármi  apnlság  dologért  a  tem- 
plomtúl  ne  tiltsák-el  a  papok  (86). 


665 


ELTILTÁS— MEG-TILT 


MEGTILTÁS— TIMPORÁL 


666 


eltiltás :  prohibitio  MA.  verbietung,  verwehrung  PPR 

föl-tilt:  cv)  Néha  iuterdictiimok  áltil  városokban  sok  észten- 
dSkig  fel  tiltatik  istennek  ez  világ  igazgatásában  való  uralkodása 
(Hunnt  Tracta  23\  Ha  penigh  megh  nem  házasodnék,  fel 
tiltsák  mind  addigli,  ualamigh  megh  nem  mátkásodik  (CsikGy: 
15).  Valamelly  prédikátorságra  hivatalos  atyafiú  éhez  nem  alkal- 
maztatja magát,  szolgálatya  fel-tiltatik  (Bod;  Pol.    108). 

ki-tUt :  excludo,  abarceo,  iuterdico,  iniiibeo  MA.  ausschlies- 
sen,  verbieton  PPB.  Ky  kellen  tyltatny  zent  egyházban  való 
be  menestevl  (CornC.  173).  Megh  atkozaa  ewtet  es  ky  tyltaa 
az  zent  egyházból  (ÉrdyC.  299).  Számkivetni  valakit  a  kőz 
társaságból,  kitiltani  (SzD:  MVir.  377). 

kitiltás :  prohibitio,  inhibitio,  exclusio,  seclusio  MA.  verbie- 
tung, verwehnmg,  aassehliessung  PPB. 

meg-tilt :  arceo,  cohibeo,  vető,  interdico  C.  inhibeo,  prohi- 
beo  MA.  untersagen,  verbieten,  abhalten  PPB.  Megfegyo  es 
megtylta,  paranezola  áznak,  hogy  tanulna  yamy  alázatosságnak 
rtan  (EhrC.  109).  J5u5  Ihs  Jánoshoz,  ho^  megkereztelkednec 
5t(ill5,  János  kedeg  megtiltauala  8tet  (MiinchC.  18).  Ha^éatoc 
az  aprodokat  en  hoziam  iőni  es  ne  akariatok  megtiltanotoc, 
mert  oílatanoce  mefmecnec  orzaga  (49).  TS-lczatok  meg  atty 
nyelueteket  az  sok  zolasoktul  (VirgC.  112i.  Mynden  gyano-s 
leueleczkeket  nektek  halainak  kenya  alath  meg  tyltom  (138). 
Az  istennec  felelme  megtilt  mindSn  gonossagtol  (NagyszC.  181). 
Meg  tilta,  hogi  seb  enni  seh  inniah  ne  adnanlk  (DebrC.  179). 
Megtilta,  hog  ki  ne  mennének  sem  valamely  egyéb  zemelyeket 
meg  latogatny  (DomC.  102).  Ha  feyedelem  ollyat  teend,  kyth 
wr  ystennek  tSrvvenye  megh  tylth,  teegyen  áldozatot  egy  kosth 
(JordC.  85).  Yme  hol  vj'z  vagyon,  ky  tylth  megh  enghem  kerezth- 
seghU^l  (735).  Meg  tylttyaak,  hogy  ne  meryeek  bantany  (ÉrdyC. 
558b).  Megh  tyltom,  hogy  senky  azzonyallat  az  ty  határotoknak 
bel8le  ne  mehessen  (580).  Megh  tyltaak,  hogy  .senky  hazahoz 
be  ne  fogadnaa  (644).  Te  meg  tyltaz  mynket,  ho^  atyánknak 
ne  mongyok  (655).  Tylchad  meg  the  nyelwedeth:  prohibe  lin- 
guam  tuam  (KeszthC.  77).  Nyeluekuel  zolny  senkyt  meg  ne 
tylchyatok  (Komj:  SzPál  180).  TBrvényadótul  szent  János  meg 
nem  tilt,  de  méltatlanságtul  mindentül  itt  meg  tilt  (RMK.  11.171). 
KrLsztiLS  vérét  az  köznéptiil  mint  lopó  megtiltod  (217).  Meg 
tiltác  a  gyfileuészeket,  mellyec  pártyát  fognac  vala  a  gonosz 
téuSknec  (Helt:  Krón.  165).  Az  vigaság  téu5  szerszámokat  ne 
tilczad  meg:  non  impedias  musicam  (Kár:  Bibi.  I.671b).  A  föld 
meg  tiltatot,  hogy  ne  teremébe  az  &  gyümölchét  (Tel :  Evang. 
11.800).  Az  szfiléket  sem  tiltia  meg  az  6  gyermekire  való  harag- 
tul  (Kulcs :  Evang.  416).  Hogy  Saturmi.ssal  ne  k5z8.ss5dgyek, 
Stet  meg  tilttia.  1583  (KBártfa  Bv  4).  Keresztyéneknek  temetése 
helyétől  az  holt  ember  testét  meg  tilta  (Vás :  CanCath.  676). 
Ki  tilthat  meg  minket,  hogy  ne  kSvessfic  azt  (MA :  Bibi.  Előb. 
3).  Miért  tiltattimc  meg,  hogy  az  urnac  ne  vigyfluc  áldozatot 
(MA:  Bibi.  L127).  Ac  carthagobéli  concilium  megtiltotta,  hogy 
senki  felsó  pispSknec  ne  neveztetnéc  (MA:  Tan.  1160).  Kik  az 
paraznasagnac  vétkében  tSrtíngenec,  meg  tiltíoc  azoktul  az 
egyházba  való  menetelt  (Zvou:  Osiand.  117).  Anicetus  pápa  meg- 
tiltván, hogy  a  papok  nagy  hajat  ne  viselnének,  hanem  egy 
kerekded  pilisset  a  fejek-tetején  (Pós:  Igazs.  111.617).  Meg  kel 
a  született  nyelvre  fordíttatot  bibliának  olva-sását  tiltani  (Czegl : 
MM.  221).  Megtiltotta  isten,  hogy  a  zsidók  testeket  megne  metél- 
nék (144).  Magát  a  ro.szszaságtól  meg-tiltya:  se  a  malo  prohibet 
(Com:Jaii.  177).  Ezokáért  akarta  isten  megtiltani  a  judabéli 
királyoktól,  hogy  lovaikat  meg-ne  sokasítsák  (Misk:  VKert.  104). 
Zólyom  vármegyében  megtiltották,  pápista  papnak  senki  pénzért 
se  szántson  (Bercs:  Lev.  743i.  Meg-tiltá  ö  felsége,  hogy  se  egyik 
se  má-sik  eróvel  templomot  ne  foglaljon  (Bod:  Pol.  204).  A 
keresztyén  hit  igen  meg  szoríttya  a  mi  szabadságimkat,  nem 
csak  egy  fát  tilt  meg  a  paraditeomban  (Fal :  NA.  171). 


megtiltás:  inhibitio  Ver:  Verb.  Szót.  12.  prohibitio,  cohi- 
bitio,  interdictio,  interdictum  MA.  verbietung,  verbot  PPB.  Min- 
deneknek megtilta  kinyilatkoztatni,  hogy  E.  az  ó  hatalmában 
volna;  nem  lón  haszontalan  ez  a   megtiltás  (Mik:  MuIN.    17). 

[TUtat] 

meg-tütat :  [abarceo;  verwehren].  Szent  György  hava  teremt 
nékflnc  szép  virágokat  és  meg  tiltat  rétet  .soc  ió  szénáért  (Cis. 
B3). 

Tiltás :  interdictio,  interdictum,  vetatio,  inhibitio,  prohibitio 
MA.  untersagung,  verbietung  PPB.  Pal  tanúságot  tevfen  mynd 
azokról,  kyk  wr  Jesus  Xpasban  vannak  mynden  byzodalommal 
es  tylthasnal  kyl  (JordC.  796).  Ezen  tyltasswnknak  enghedel- 
m5s5k  (ÉrdyC.  580).  Vgy  volna  a  hus  eteltfli  való  tiltás  8rd5gi 
tudomány,  ha  a  Christiisnac  io  tetemenyet  arra  harentanoioe 
(Tel:  Fel.  110).  Az  elepedtt  gégék  nedvesítést  kémek,  bort-is 
hoznak,  de  vét  Ferencz  tiltást  ennek  (GyöngyD:  MV.  112). 

TJJjO  :  malleus  stuparius,  frangibulum  caimabinum  PPB. 
[schwinge,  hanfbreche].  A  len  és  kender  meg  ásztattatnac  és 
meg  száraztatván  a  len  t8r8vel:  tilóval  meg  tSrettetnec  (Com: 
Jan.  96.  Com:Orb.  119). 

Tilol:  cannabem  pm-go;  den  hanf  .siiubern   PPB.  Kendert 

tiloly,  fonnyon  hazad  népe  ruhákat  1579  (KNagysz.  C7).  Ebben 
az  holnapban  kell  kendert  és  lent  tilólni,  tSrni,  gerbSIni  (Lipp: 
Cal.  46). 

meg-tilol :  <x  A  len  és  kender  a  len  t8r8vel  megt8rettet- 
nec,  tilóltatnae  (Com:  Jan.  96). 

1.  TllVrÁTt :  cerdo,  alutarius,  coriarius  C.  MA.  gerher  PPB. 
B8r-gyarto,  szíj-gyarto,  timar:  alutarius  Major:  Sziit.  30.  Tímár, 
varga:  cerdo;  szij-gyártó,  timar:  coriarius  PPBI.  Timár  műhely : 
coriaria;  tímárok  koppasztó  deszkájok:  scabellum  coriarium 
PPB.  Én  tímárrá  leszek  és  oocsón  adom  osztán  a  bórt  (RMK. 
V.239).  Bizony  a  timároknac  hámossába  behayttyák  bSredet  és 
faikad  az  szitta  czinálóknac  iút  (Helt:  Mes.  121).  Bőr  gyűitS 
is,  timar  is  voltam  (ComBal.  16).  Nem  kfllőmb  volt,  mint  ha  az 
aranjTiak  természeti  a  bSrt-gyárto  bfldős  timámak  ítéleti  alá 
vettetett  volna  (GKat:  Válts.  11.321).  A  Baerea  városbéliek 
k8zStt  kétség  nélkfil  voltának  míves  emberek  is  ugy-mint 
tímárok,  sz8c.s8k,  szabók  (Matkó:  BCsák.  453b).  Az  8svényeket 
fSl  ekesitétni,  ha  az  tímároktól  maradott  cserevél  f8l  t81tik, 
kit  a  nélk51-is  ki  bánnak  (Lipp:  PKert.  1.35).  A  szijarto,  a 
varga,  a  szScs,  a  sflveg  jártó,  az  irha  csináló,  miud  ezec  meg- 
vetésb81  timár  nevet  hallanac:  omnes  hi  per  contemptum  cer- 
dones  audiunt  (Com :  Jan.  99).  Az  tímárokról.  Egy  kicsinált 
öreg  (ikör  bőrt  d.  80,  egy  kicsinált  tehén  bórt  d.  60  (ErdOrszgy. 
n.380).  Az  eggyéb  b8r-gyártok  ebben  lesznek  ártók,  timár  és 
csizmadia  (Felv :  Dics.  50).  Az  tímárok  miképen  adgyák  hóröket 
az  varga  és  szíj-gyártó  mestereknek  (TörtT.  XVIII.224). 

2.  TTMÁR :  [bona  dono  data ;  geschenkte  güter].  Meg 
hattam,  hogy  myndenyteknek  az  ew  zolgalattya  zereut  kynek 
tymart,  falwkot,  kynek  fynvl  fyra  walo  zabadságot  adgíon 
(RMKNy.  n.276).  A  kik  a  hatalmas  csá-szár  kinyerét  akarnák 
enni,  azoknak  nagy  thimárokat,  uleffet  adna  (Monlrók  ni.171). 
Morgaynak  egyébb  ajándékozási  után  nagy  sok  thimárt  es 
adott  (181).  Az  dervisnek  sok  ajándékot  és  nagy  tymárokat 
adott  (191j.  Az  beglerbék  az  fófó  ráczoknak  ajándékot  oszta, 
kinek  tímárt,  kinek  bár-sont,  lovat  oszta  (RMK.  III.38).  A  tsászár 
a  meghódoltatott  tartományokat  felosztá  a  vitézinek,  ezeket  a 
jutalmakat  tímároknak  nevezek,  de  nem  a  magyar  tímáraink 
(Mík:TörL.  413). 

TI  ivr(fű) :  [thymiama ;  thymían].  Tímffi  juhnak,  nap  virág- 
nak, fris  víz  halnak,  társ  madárnak  (B^al:  Vers.  916). 

TIMPOIIAL,  TÉMPÉRAIj  :  1)  commisceo  MA.  mi- 
schen  PPB.  Bors.sal  és  f5)ieckel  timporált  étkec  hasznosoc  (Cis. 


667 


EL-TIMPORÁ^-TINCSÖD-IK 


TIPICKÉr^TISZT 


668 


13).  Az  serapium  kenyetnec  ehynalasa  es  minemS  dolgokbul 
allyon  es  tiinporaltassok  (Frank :  HasziiK,  17).  KitBlté  piizdrábul 
sok  nyilát,  nézi  mindeniknee  mérgét  és  fulánkját,  azok  közül 
égy  rettenetest  választa,  mely  nagy  óhajtással  tiniporálva  vala 
(Zrínyi  11.22).  A  keményebb  nád  méz,  kit  indus  timporral,  arany 
por,  festfl  szer,  kit  Ganges  liagyigál  (Orczy:  KöltSz.  21).  2) 
tempero  MA.  massigen  PPI3.  Mint  kellyen  az  irgalma-sságnac 
timporáltatni,  mértékeltetni,  arra  minket  meg  tam'tott  az  Lsten 
(MAtScult.  739).  A  mezei  fiivek  kSzép  természetöec:  timporál- 
tattac,  úgymint  az  árva  leány  haja,  kaláris  fíi,  édes  gyökér 
(Com:Jaii.  25). 

el-timporál :  [?].  Eiek  hogy  el-timporálhassák  nem  vén, 
mert  csak  minapi,  de  vakonn  született  vallásokat,  ászt  mondgiák, 
vgyan  láttiák  annak  a  coni'essióuak  az  aiwstoloktól  való  kSuet- 
kezését  (Bal :  ( 'sisk.  1.383). 

meg-timporál  :  (commisceo  ;  nntermischen].  Megtettzik 
ebbűi,  melly  igen  szflkségas  legyen,  hogy  az  keresztnec  keserfi 
vólt;i  lelki  viga.sággal  megtimix)ráltasséc  és  egyelitesséc  (MA: 
Tan.  743). 

öszve-timporál,  öszve-temparál :  1)  [commi-sceo;  ver- 
mischeu].  A  liget  árpa  lisztéi  ha  Sszue  timporálod,  dagadassokat 
el  ront  (Mel :  Herb.  2).  Ha  az  tárkonnac  poráual  Ssz.sze  timpo- 
rálod, ha  a  fogad  odnában  tesz,  meg  gyogyittya  (90).  Az  azzony- 
allat  matraia  dagadasat  meg  gyogyitya,  ha  az  tíget  souai  es 
kouazzal  fizué  temperálod  (BeytheA :  FivK,  28).  Ha  az  isoixít 
fekete  gyopárral,  figeuel  es  salétrommal  5zue  temperálod,  az 
hasadra  kötőd,  vizi  kórságot  gyógyít  (68).  Mind  zent  hanaban 
as-sad  a  gyökereket  es  vgy  timperallyad  az  töb  zerzamokkal 
özze  (Frank :  HasznK.  29.  31).  A  por,  melyből  az  ember  terem- 
tetett, vizzel,  vérrel,  tűzzel  timporáltatott  0.ssze  (Ker:  Préd.  248). 
A  pápa  a  .szenteknek  vérét  öszve  timporálván  a  Jesnsnak 
vérével  egy  flastromot  tsinál  a  kettőből,  mellyet  bútsi'inak  híj- 
nak (Pós:Igaz.H.  1.149).  Spíkínard  olajt,  rozsdát,  póri.st  temperáld 
üszve  (KecsK:  ÖtvM.  314).  Melyekből  ha.szuos  orvosságok  tim- 
poráltatuak-ö.szve  (Csúzi:  Kip.  425 1.  2)  [conneeto;  zusammea- 
fiigen].  A  my  ikes  tagayuk  nem  zAkAs^Sk,  de  az  id*  isten  Azue 
egyetembe  tymporalta  a  testet  (Komj:  SzPál.  171). 

Timporálás :  temperatio,  mixtio  MA.  miissigung,  vermischung 
PPB. 

TINCS:  connulas  [?];  menge  [?]   PPB.  [coraius;  büsclielj. 

TINÓ :  juvencus,  junix,  buculus  MA.  junger  ochs  PPB. 
Végy  egy  gyermegded  tinót  való  áldozatira :  tolle  de  armento 
vitulum  pro  peccato  (Helt:  Bibi.  I.BBbS).  (Jtven  tinöt  vágata  fl 
.szegényeknek,  hogy  istentfti  szeronchét  néki  kérjenek  (Zrinyi 
11.12).  Felvivé  ö  magáért  gyermekded  tinóját  (MoInF:  LTár. 
16).  Kis  Andrá.snak  hagyok  két  harmad  fii  tinót,  két  tulkot, 
két  kanezát  (Radv :  Cs.il.  III.294b).  Baranyai  András  kovácsnak 
az  tinaját  levágták  az  mezőben  (MonTME.  1.41).  Pethe  Istvánon 
vettem  tiuóhús  titkon  való  kiviigá.sért  (19.5). 

[Szólások).  M á s  tinóján  szántani  (KÍ8v:Adag.  195). 
Meg  lenne  benne  ha  ebért  tinót  adnék:  pro  cane  malo 
suem  reposcis  (Decsi:  Adag.  217). 

[KíJzmondások).  Tanoly  tinó,  ökör  lészen  belőled  (Matkó: 
BCsák.  172.  Kisv:  Adag.  122). 

ökör-tinó :  [vituhis ,-  kalbj.  Áldozéc  Balam  minden  oltáron 
egy  egy  ökör  tinót  és  egy  egy  kost  (Kár:  Bibi.  L142b.  95). 
Hét  ökör  tinóc  (MA:  Bibi.  M42). 

Üsző-tinó:  fjuvenua;  kalbe].  (MA:  Bibi.  I.177b). 

Tinócska :  juvenculus  MA.  kleiner  junger  ochs  PPB. 

XJLDÍCSÖD-IK  :  antiq.  pro  :  hízni  kezdek  :  pingvesco ;  ich 
fange  au  fett  zu  werden  PPB. 


TIPICKEIj:  (terram  pede  percatio;  stampfenj.  Ezeket 
az  utakat  mindenkor  sinór  igazában  csinállyák,  úgy  hogy  az 
sinór  mellett  tipiczkélve  tévén  lábait  a  kertész  nyomja  le  a 
főidet  az  utakon  (Lipp:  PKert.  11.7). 

TIPOK:  calco,  conculco  MA.  treten,  zertreten  PPB.  Lába 
ala  tiporya  az  vr  Christusnak  testamentomat  íHoll:  Préd.  33). 
Két  fene  ló  meg  szabadult  egy  sátorban,  tiiwrnak  már  mindent 
nehéz  vas  lábokkal  (Zrinyi  115).  A  vitéz  Delimán  tiporja,  gá- 
zollya  és  üli  kegyetlen  keresztény  katonát,  ki  ál  elejben  (185. 
Lanr:  LViad.  277). 


el-tipor : 
PPB. 


conculco,  pessumdo   MA.   zertreten,   niedertreten 


ki-tipor:  [exculco;  heraustreten]  Annak  idejében  virágjában 
volt,  azután  ennek  erejétől  ki-tiportatott  az  igazság  (SzD:  MVir. 
123). 

le-tipor :  conculco  MA.  zertreten,  niederstampfen  PPB. 

meg-tipor :  conculco,  pessumdo  MA.  zertreten,  mit  fiisseu 
treten  PPB. 

Tiprong :  [terram  pede  pulso ;  stampfen].  K  ló  csak  tiprong 
utón  s  mellette  (Gvad:  Időt.  53). 

[TEPPAN] 

[Tippanó] 

Tippanón :  [?].  Vessék  meg  magokat,  tegyék  ki  minden 
erejeket  a  tippanón  morgók  (SzD:  MVir.  461). 

TrRANNXJS :  [tyrannusj.  A  tyiamius  imtak  s  dühös  hatal- 
mának ritkán  vagyon  jó  végek  (Kisv :  Adag.  8).  Mért  voltak  a 
pogány  tyránnusok  olly  kegyetlenek  (Fal :  BR  601). 

Tirann  uakod-ik  :  (saevio ;  graasam  verfahren],  Ö  felsége 
a  barmokat  az  emberek  .szolgálatába  vetette,  hogy  kinek  lum- 
val,  kinek  sírjával  éljen,  de  azért  azokon  felettébb  ne  tyraimus- 
kodjék  (Misk:  VKert.  Előb.  A5;. 

TXROLIRÉ.  A  patsirta  tirolirét  énekel:  alauda  tirelire 
modulátor  (Cjm:  Jan.  39). 

TISZA(FA) :  taxris  MA.  taxbanm  PPR 

TISZT :  1)  offieimn,  munia,  functio  C.  MA.  [paicbt,  benif|. 
Tisztem  ellen  tselekszem:  praevaricor  C.  Tiszteit  elő-számlálui: 
*commemorare  officia ;  tisztinek  határ.án  kívUlhágni :  *excedere 
limites  oftícii  PPBI.  Te  zyued  megkemenedett  menden  gono- 
sagra,  ky  te  tulaydon  tyzted  (ElirC.  52)  Viselőnek  tizteuel 
éltettetiknala :  genilae  fiingebatur  ofticio  iBécsiC.  10).  Akar 
mynemew  háznak  tiztit  írSmas  leiekéi  meg  zerezetek  (VirgC. 
12G1)>.  Az  feyedelemnek  nem  kol  magát  be  bochatny  az  ev 
alatta  valónak  dolgában  auagy  tratoben  (ConiC.  30).  Meel 
tyztőknek  bel  zolgaltatasaert  kylemb  kylemb  eerdemőt  lörzöt 
(ÉrdyC.  87b).  Ijibajniac  tisztitfl  azaz  iara.situl  meg  foztatoth 
(TelC.  58)  A  yo  angeloknak  tiztek,  hog  nekik  kel  eglie  zedniek 
(24b).  Néznfliie  kellet  az  iants  nijigjarazonai-  tisztitt  (Helt: 
Bibi.  IcS)  Ez  legyen  az  6  tisztec,  hogy  őrizzéc  a  sátornak 
deszkáit  (Helt:  Bibi.  IOOo3).  Ótuen  esztendős  koroktol  fogua 
azabadosoc  legyeuec  az  ő  szolgal.atyokiiac  tisztiről  (Helt:  Bibi. 
I.SSs2).  Az  testnek  tagaiiiak  kfilőmb  fele  tisztek  vagiou  (Fél: 
Tan.  295).  Az  a.sz.szoniallatnak  .sok  ti.sztit  es  ékességit  szamlallia 
az  iras  elő  (463).  Hogy  az  éu  szorehnes  hazámnak  tisztem  és 
hivatalom  szeréut  szolgállyak,  rövid  inisommal  meg-rázogatom 
a  vittebergai  feleletet  (Pázm :  LutliV.  5).  Az  Lsten  szolgái  tiszti 
az,  hogy  szentfii  szóllyanak  (Pázm:  Préd.  b4).  Aaron  papnac 
tiszti  az  ö  tiaival  egyl>e  az  oltárnak  bétakarása  (MA:  Bibi.  I 
121).  Az  fEántó  embeniec  tisztit  veszi  elő  bocskort  fíWi'én  lábára  1 

(Prág :  Serk.    858).   Tselekedgyflk    meg  tiazteinket,    mellyekkel 
nekik  tartozunk  (MHeg:  Preb.    34).   A    beteg    embernek   tiszti 


669 


TISZT 


ATYAI-TISZT— FÖ-TISZT 


670 


az  f>  maga  nyaralyáját  mes-ismérni  (Kpi:Préd  Ifi).  A  tudatlan 
iPfiu  doctornae  temeti  kíszités  elsSben  tiszti  (Czegl:  Japh.  7). 
Micsoda  tisztek  az  'apáczAkiiak  ?  Némelly  deák  fs  niagokti'il 
sem  ért5  éuekeknok  cajdi>IAsa  (P6s:  Igazs.  n.564).  Te  tiszted 
volna,  hogy  a  hérmálásnak  eggyességét  meg-mntatnád  (Matkó: 
BCSsAk.  416>.  Falusi  bocskorosoknak  tissrtek  szerint  bönSket 
ki  mondgyák  (BáthrTrumb.  120V  Mikor  a  csókolás  sora  rajta 
lés7.en,  abban  is  tisztinek  S  igazat  tészen  (GyöngyD :  Cliar.  354). 
Vífény,  tisztedet  el  ne  felejtsed  az  tíinnszólásra  (Tlialy:  VÉ. 
I.373b).  Az  igaz  szflnec  tiszti  s  liivatallya  az  vólna.  hogy  maga 
hasznát  Plre  tegye  (Fal :  UE.  380V  A  mi  kiilsS  pompa  volt, 
azt  el-hagj-ták,  a  pil^píiknek  ffi  tisztit  abban  állatrán,  hogy 
a  Kristus  juhait  mint  ]f<  piisztor  legeltasse  (Bod :  Pol.  8).  2) 
magi.'ítratus,  honos  MA.  amt  PPB.  fehrenamt,  würde].  Magános 
életet  élS,  tisztet  nem  viseli  :  privattis ;  tisztet  vadászni,  kévánni : 
*petere  honorem ;  ^!sztit  elvé.szem,  mentséget  adok  tisztib/íl. 
kiirtom  a  seregbil :  exauctoro ;  hetsfiletet  vadászni,  tiszten 
kapdosni :  *prehensare  honores ;  tisztibii  ki-vettetett,  el-hocsát- 
tatott:  hinc  *exauetoratiis ;  hamar  tisztre  kapás :  honores  *festi- 
nati ;  a  tiszt  keresést  bé-hozni :  *introdncere  ambitionem  in 
senatnm  PPBl.  Mas  okaert  hasonlatos  zent  Ferencz  angialok- 
hoz,  az  angiali  tyzterth  (VirgC.  141.  Kerek,  bogi  ez  f^lAI 
meg  mondót  tizteket  kfe  tAk  fel  oztana  (74).  Atte  bírásodnak 
tyztibewl  magasan  fel  ne  emelkegiel  (131).  Nem  va^oc  melto 
tiztinel  tizteltetnim  (NagyszC.  60).  Zent  Damancos  zerze,  bog 
az  predicallasnak  tizti  meg  ne  bantatneek  (DomC.  17).  Ez 
predicallasnak  tyzteet  zabádban  tehetneyek  (124)  Kik  az  mi 
zolgalatinkert  tiztre  emeltetnek  (DebrC.  166).  Nem  vralkodhafol 
a  tyzthben :  non  poteris  villicare  (JordC.  584.  123).  Meg  lattiatok, 
hogi  az  eztergamy  bek  tiztitS'l  meg  foztatik  (RMNy.  11251). 
JHvel,  jelents  meg  mindeneket,  isten  néked  adta  tisztit  az  vén- 
ségnek (RMK.  IL86V  Tisztet  osztottunk  az  megholt  szenteknek, 
porkolábságot  adtunk  szent  Péternek  (164).  Ha  tetszik,  az 
királné  asszony  házias  társad  ne  legyen  te  neked,  tisztit  adjad 
annak,  az  ki  kell  neked  (279).  Zsidi  népet  ország  szerént  meg 
ölnék,  tisztek  vesztva  valakik  ezt  nem  termék  (283).  Egri. 
tályai  birákkal  jutának,  kiknek  az  várban  mind  tisztet  osztanak 
(in.ll6).  Más  embernek  tisztit  i  felkapta  vala,  mert  igen  agg 
róka,  rava.sz  vén  ember  vala  (V.182).  Minden  tiszteket  a  neme- 
teknec  es  az  olaszoknak  aad  vala  (Szék:  Krón.  163).  Tégedet 
a  te  tisztedbe  helyhesztet :  r&stituet  te  in  gradum  pristimim 
(Helt :  Bibi.  I.T4).  Mindiárt  fel  véué  a  hertzegségnek  tisztit 
(HeltrKrón.  13).  Az  négy  tisztnek  egyike  elég  énnekem  és 
az  kún-biróságot  kivánom  (Nád:Lev,  91).  Az  vtán  soc  ioszága, 
gazdagsága,  tiszti  lészen,  az  emberec  szeretic  6tet  (Cis.  14).  A 
Christus  rendeletet  az  váltságnak  tisztire  (Fél :  Tan.  252).  Cati- 
lina  a  tisztnec  gonoszul  v:ilo  viseléséért  tSruenben  hiuattatuan 
meg  tiltatot  uala  az  polgármesterséget  kemi  (Decsi :  SallC.  13). 
Valami  tisztet  másra  bizni :  lampadem  tradere  (Decsi :  Adag. 
11).  Az  sz.  lelek  ki  reked  az  imadasnak  tisztibfll  CGyarm :  Fel. 
112b).  Petemec  halála  tSrtenic,  S  vtanna  mas  szallyon  az  tiszt- 
ben es  penig  nem  masut,  hanem  Romában  (EszT :  IgAny.  338). 
Ez  illyen  dolgoc  az  fi5  papoknac  azért  voltanac  parantsoltatua, 
miuelhogy  az  8  tisztié  alat  volt  az  timenjtiec  kinyue  (384'i. 
Nem  is  nevezhetni  semmi  .színnel  mást,  ki  ebben  az  ecclésianak 
állandó  tisztiben  sz.  Péternek  snccessora  lehetne  az  római 
pápa-kivül  (Pázm :  Kai.  658).  A  kevélyek  egy-más  elitt  kap- 
dosván a  kontzot,  a  \'ilági  jószágon,  tiszten  és  méltóságon  min- 
denkor veszekednek  (Pázm ;  Préd.  54).  Nagy  tisztekre  és  felsi 
helyekre  nem  szaggat  (58).  A  kinek  méltóságos  tiszti  nintsen, 
vágyódik,  a  kinek  vagyon,  meg-únakodik  (69).  A  világ  fája  és 
orasága-alatt  elegen  várakodnak,  hogy  essék  valami  tiszt,  örök- 
ség (309).  Hívság  a  tiszteket  vadászni  (Pázm:  KT.  4).  25 
esztendis  kórokion  .állottac  az  tisztbe  és  gyakorlottác  magokat 
(MA:  Bibi.  L127b).  Ej;  az  Cliristus  tiszti  az  pápaságban  sóé- 
képpen meg  homalyosíttatotnac  lattatic  (Zvon:  Osiand.  42).  Mit 


mondgyunc  afíelil,  a  kic  az  tisztnec  loggon  folyó  hasznaiból 
jutalmas  ajándékot  igérnec  (Prág :  Serk.  659).  Ment  mind  na- 
gyobb tisztre  (Zrinyi  1.22).  Ily  nagy  tisztre  szolg<áját  vinni  nem 
nieré  (Zriuj-i:  ASyr  32).  Csak  nevét  viselik  tiszteknek  (Czegl: 
MM.  36).  A  teremtésnek  tisztiben  a  sidók  soha  sem  merték 
avatni  magokat  iMatkó :  BCsák.  436).  A  papok  tisztébe  akarta 
magát  beszinleni  (Hly :  Préd.  L194,).  Tellyességgel  tisztkiváuásra 
adta  volt  magát  (252b).  A  generális  a  sánta  vitézt  nagyob 
tisztel  ékesítette  (11.526),  Éltem  szép  tisztemben  mint  hal  a 
fris  vízben  (Thaly:  Adal.  11.251).  A  nagy  tiszt  meghozza  a  színre 
való  tekintetet  (Fal:  UE.  458).  3)  [munere  fungens,  officialis ; 
der  beamte].  Valakire  voksolni,  hogy  tiszt  légyen :  facere  *nomi- 
nationem  PPBl.  A  pápa  nem  tiszt  az  ecclésiában  (Matkó: 
BCsák.  175)  Az  ecsedi  tiszteknek  igen  .szükséges  meglátni  és 
eligazíttatni  ezen  veszekedés  alatt  lévi  darab  határnak  állapat- 
ját  (Gér:  KiirCs.  IV.304).  Minden  tiszteket  tisztekbfll  ki  vete 
(Liszny :  Krón.  284).  Jobb  lesz,  Kegyelmed  limitatiókat  tétetvén 
az  falukra,  azokat  jó  disciplinás  tisztekkel  exigáltatni  s  szak- 
mányosokkal  tiszteket  kiküldeni  (RákF:  Lev.  1.627).  Meg-újjít- 
tatott  ez  a  rendelés  az  országgyűlésen  és  az  adatott  hozzá, 
hogy  a  tisztek  azt  szorgalmatosan  vigyék  véghez  (Bod:  Pol. 
109).  4)  [praefectus  militum;  officier].  Jól  teszed,  ha  az  vigyá- 
zást nem  csak  az  székely  tisztekre  bízod  fEákGy:Lev.  134). 
Alabárd  kezekben  a  gyalog  tiszteknek  (Gyöngy:  KJ.  121). 
Senuni  rekrutázó  avagy  had-kergetí  tiszteknek  nem  lehetett 
szabadságában  ezeknek  elosztások  (RákF:  Lev.  IL259).  Rabbá 
estek  tisztek,  huszonhat  ik  számok  (Thaly:  Adal.  IL2S).  Bizony 
csak  hamissága  a  tiszteknek,  hogy  panaszokkal  menthessék 
hamis  számodásokat  (76).  Miudgyárt  azt  üzenték,  jüjjen  két 
tíszt,  ik  is  küldenek  kettflt  ki  (126).  Se  tiszt  se  közkatona 
nem  találkozott,  az  ki  nem  mentette  magát  lovával  s  más 
holmi  mentséggel  (249).  Ocskai  ezeré  elment,  de  itt  batták  az 
tisztjeiket  az  pénzért  (279).  Ma  érkezett  Bokros  s  többen 
az  Fehérhegyen  túl  való  tisztek  (297).  A  szerentsés  folyamat- 
tyát  a  dolognak  tisztyeink  katonáinak  tutaj dom'totta  (Fal:  NE. 
15).  Meg  történik,  hogy  forró  ütközetekben  nem  az  ellenségre, 
hanem  elitté  járó  tisztire  szegezi  puskáját  (Fal:  NA.  217).  A 
kegj'etlen  Básta  és  az  6  nyomorgató  tisztjei  voltának  gazdák 
az  lu-ak  és  a  nemessek  házoknál  (Bod :  Pol.  45). 

[Szólások].  Tisztbe  állani;  *capere  magistratimi  PPBl. 
Tisztiben  eljáró:  munifex  C.  Maga  tisztiben  el-jámi: 
officium  suum  *colere  PPBl.  Istenedet  féljed  s  tisztedben  járj 
el  (RákGy:  Lev.  72).  Ki  ki  az  S  tisztiben  jár  el:  quisque  suo 
munere  fimgitur  (Com;  Jan.  131).  Törvénnyel  is  meg-kerestem 
volna,  hogyha  ilyen  foglalatos  tisztben  nem  volnék  (TörtT.* 
IV.96).  Valakit  tisztre  vinni:  ordinare  ahquem  PPBl. 
Valakire  tisztet  adni:  *injimgere  ofBcium  alicui  PPBl. 
Ylen  tyztet  hagya  az  orozlannak,  hogy  az  zamart  iryzne 
(ÉrsC.  314).  Leteszöm  tisztemet:  defungor  C.  Az  orza- 
got  a  d  a  a  t  y  z  t  A  I  eg  reeghy  isynek,  kynek  Zoltán  wala 
newe  (ÉrdyC.  496).  Királné  a.sszon  Warkoch  Tamásnak  adá 
Váradot  tisztil  (Monlrók  III.IOO).  Tisztfll  adott  vala  neki  Kassa 
várast  (Helt:  Krón.  80).  Tiztfil  tárta  a  csazartvl  a  tartomant 
(DebrC.  9).  Quiucianos  tizt  tartó,  ki  a  csazartol  tiztfll  tartia 
vala  SiciUat  (178). 

atyai-tiszt :  [officium  paternum ;  vaterliche  pflichtj.  Kérem 
atyai  tisztem  szerént,  hogy  csendes  szívvel,  lélekkel  légyen  az 
én  szerelmes  házas  társam  (TörtT*  IV.131). 

apostoli-tiszt :  [honor  apostolicus ;  das  apostolische  ehren- 
amt].  Az  apostoli  tiszt  és  méltó.ság  nem  változtatta  apostolokat 
angyalokká  (Pós:  Igazs.  1.225). 

egyházi- tiszt :  [mimus  sacrum;  kirchenamt].  Az  egyházi 
tisztfli  megfosztotta  a  pártolkodásért  (Pós;  Igazs.  1.413). 

fő-tiszt:  1)  [consul].  Fi-tiszt  képebeliség:  proconsulatus 
PPBl.  2)  [tribunus ;  der  oberste].  A  negyedik  rendbéli  seregek- 


671 


GALY^S-F(V^.SZT— TISZTEL 


FAi^TLSZTEI^-MEGTLSZTELÉS 


»)72 


ben  fS  tisztek  váltanak  Arfhilans  é«  Prótliéner  királyok  (Hall : 
HHist  III.  U  7).  Ez  is  ti^  tiszt  lévén  oberst-wachmaisfer,  kinek 
fénlik  sokszor  kezében  hegyes  ter  (Thaly:  Adal.  11.27).  Mind 
az  két  ffltiszt,  a  ki  a  munkácsi  praemditiniban  volt,  megares- 
táltatott  (Bercs:Lev.  127). 

gályás-főtiszt :  fnauarchos ;  scIiiAskapitiinJ.  A  gallya  a 
nagyobbak  UBzül  való  volt,  a  gállyá.s  fítiszt  basa  volt  (Mik: 
Törli.  72). 

katona-tiszt :  fpraefectns  militum ;  officier].  A  mely  katona- 
tiszt derekas  gySzedelniek  után  el  bizjikodik,  veszedelmeket 
kintsez  magára  s  népére  (Fal:  NA.  224). 

komornyíki-tiszt :  [scribae  munns ;  secretariat).  Gyön- 
gyösi Lstviin  uram  elsibben  coutinuálváu  a  komomyoki  tisztét 
s  azután  buczoki  kapitánynyá  lévén  esztendeig  szolgált  ezen 
hivataljában  is  (LevT.  11.259). 

közép-tiBZt :  (decnrio ;  unterofficier).  Mintha  a  kfe-kato- 
nára  vagy  kózép-tisztre  bízták  volna,  hogy  serpenySre  tegye 
és  mérsékellye,  mely  jó  figygyel  indítanak  tábort  egymás  ellen 
a  koronák  (Fal:  NA.  212). 

pápai-tiszt :  [munus,  officium  pontificis ;  pSpstlichor  beruf). 
A  pápa  akar  pápai  tisztiben  s  akar  hogy  vétkezzék,  de  ugyan 
csak  szabad  ellene  isten  t5r%'éuye  szerént  az  igazat  kimondani 
(Matkó:BCsák.  149). 

papi-tiszt :  (munus  eccle-iiasticum ;  kirchenaint]  Paranczolta 
Mózes,  hogy  szolgálnáiiac  az  papi  tisztben  az  vvrnac  f Kár ;  Bibi. 
1.94).  Az  papi  tisztnec  rendi  szerint  reia  iiita  az  szer,  hogy  ió 
illatot  gerieztene  (ITI.ÍPb).  Hogy  nékem  szolgállyanac  az  papi 
tisztben:  ut  sacerdotio  ftmgantnr  mihi  (MA:  Bibi.  174). 

portás-tiszt:  (praefectus  velitum;  plünklerhauptmann]. 
Éppen  hogy  az  fÖWIfit  fuattam  volna,  hozák  ezen  két  rendbe!. 
levelet  az  portás  tisztek  (Borcs:Lev.  195). 

püspöki-tiszt :  [munus  episcopale ;  bischoftamtj.  Meg-tellye- 
sítvén  a  .szent  Ágoston  kívánságát  házok  népe-között  püspöki 
tisítet  viselnek  (Pázm:Préd.  93).  Minden  tselídes  ember  tsak 
úri,  hanem  pii.s]xiki  tisztet  vLselIyen  házában  (45). 

szolgálati-tiszt :  [officiimi ;  amtj.  Az  euangelium  olly 
.szolgálati  tiszt,  az  melly  az  lelket  és  az  életet  adgya  (MA: 
Scnit.  920). 

szolgáló-tiszt:  [indastria,  labor;  activitat,  thatigkeit].  Ne 
Keevaimyon  nywgodalmat,  de  zolgalo  tiztSt  (ÉrdyC.  505b). 

tanító-tiszt :  fmunus  docendi ;  lehramt).  Megkínált  az  S 
udvara  mellett  tanito  tiszttel  (MA :  Scult.  7). 

viee-tiszt :  [vicu-ius ;  stellvertreter].  Valakit  maga  hellyén 
vitze-tisztuek  hagyni :  sibi  aliqnem  *legare  PPBI.  A  sereg  eleibe 
kell  rendelni  századosokat,  hadi  bírót,  kik  kSzzíil  mindeniknek 
az  5  vitzé-tlsztei  vagynac  (Com*:  Jau.  121). 

TisztbeU :  I)  fad  mimus  pertinens;  amt^-J.  Tfc  tisztbeli 
emberek:  decemviri  C.  Minden  tisztbeli  embert  ez  három 
rendbe  gondolhat  meg:  feyedelemség,  ezalado.ssag,  lelki  paz- 
torsag  (Born:  Préd.  295).  Tisztboli  személy:  jiersona  publica 
(Ver:  Verb.  Elób.  68).  Ha  hói  pénzre  kél  az  dolog,  ottan 
minden  tlszttiéli  társok  meghasonlanak  (MA:  SB.  123).  Sellye- 
red,  mely  kapudon  belSI  vagyon  s  más  tisztbéli-személyek 
(üdv:  Dáv.  189).  Ti.sztbéli  .személyek  választassanak:  magi- 
stratuum  delectus  Imbeatur  (llly:  Préd.  H  1.59).  2)  [magistratiis; 
der  beamte].  Az  ti.sztbéliec  az  munkálkodó  néjjet  szorgalmaz- 
tattyic  vala  (Kár:  Bibi.  1.306b).  IJrae,  tisztartóc,  házi  gazdáé 
és  egyéb  ti.sztbéliec  (MA:  Scult  lÜ57bi. 

Tisstel :  honoro,  honorifico,  honesto,  veiieror,  deveneror, 
revereor,  colo  C.  MA.   ehren,   verehren   PPB.   Eu  te  zolgalo 


lanod  ma  ith  nálad  es  isten  tiztélém  es  bS^ldm  (BécsiC.  35). 
Mikor  alamisnat  tendez,  ne  akariad  te  elStted  trombitaltatnod 
miképpen  a  kep  mutatoc,  ho^  tizteltessenec  emberectSl  (MüuchC. 
23).  Tiztelled  te  átadat  es  te  anadat:  honora  patrem  tuum  et 
matrem  (42).  Engem  fel  magaztatuak  es  tiztelnek  (VirgC.  67). 
Meneuel  inkab  tiztt^ltetik,  aneual  iukab  magát  méltatlannak 
alytya  (68).  Elg  zaval  tiztelletek  istent  (DöbrC.  259).)  Mynden 
oknál  kyl  tyzteluek  eugenieth  (JordC.  4U1).  Ez  kepét  az 
clastromuak  mynden  sorory  tiztelyk  vala  (DomC.  lul.)  HiuSn 
kSuessók  az  &  elkAli^t,  mert  S  Is  tiztól  minket  zent  attiauak 
elStte  (übbrC.  1).  Tawol  wattok  wr  istentől  nem  imadwan, 
nem  tyztílwen  az  teremtew  wr  istent  (ÉrdyC.  342b).  Yme 
zerelmes  atyamifyay  niyuemew  bSchewlettel  tyztSIy  wr  isten 
az  ygassaagot  (391).  Folamyal  zent  Anna  oltalma  ala,  meu 
toua,  azt  tiztelled  (TelC.  89j.  Kicboda  tizteli  most  az  egiptns- 
belieknek  modgyara  az  istent  (Helt:  Bibi.  La4).  Emberi  zer- 
zessol  nem  Uell  tiztelned  az  istent  (RMNy.  11.40).  Kedteket 
mintb  feoldes  vraith  obsemalni  es  tiszteluy  akarya  (326).  Oly 
nagy  fó  emberré  tejendó  vala  ötét,  hogy  mind  az  6  attyátul 
és  mind  attyatiaitúl  tiszteltetnéjek  (Tel:  Evang.  U.I4).  El 
hagyuáu  az  AntichrLstu.snac  sOc  réti  báluányokat  tégedet  tisz- 
telhessenek igazim  (Vallást.  CCciij).  Elekhez  való  képest  keva- 
nom  tisztelotetni  (Mon;  KépT.  77).  Midőn  ezel5tt  egy  ideig  az 
eggyik  kfilómb  értehnfl  formán  íratott  evaugeliomot  tisztelték, 
akkor  meg  csalattak  az  hívek  (Pázm:Kal.  349).  Azoknak 
kepSket  ne  tartsuk  ez  végre,  hogy  azok  által  az  istent  imad- 
nojok  avagy  tisztSInójSk  (Szár :  Cat.  M3).  Nem  k&ISmben 
mint  egy  fSIdi  istent  tisztelnélek  (Lép:  PTük.  III.  253).  Az  6 
Saikot,  leáuyikot  tiszteljék  azaz  uralják  és  aszonyolják  (GKat : 
Titk.  496b).  Mindenben  tböle  hallgassanak,  tyztelliek  mint 
enmagamat  (Radv;  Csal.  III.141).  Tisztelték  mélyen  urokat 
(Fal:  Nö.  298).  Akkor  se  tartsad  a  gyalázkodót  tinóm  ember- 
nek, mikor  eszébe  jut  és  tisztel  valakit  (Fal:  VK.  505).  Egj- 
mást  szomoní  bútsúvételekkel  tisztelték  iKónyi:  VM.  48). 
[Közmondások].  Magát  ^tiszteli  az,  az  ki  mást  tiactel  MA. 

föl-tisztei:  [cohonesto;  beehren].  Az  ecclésiát  szinte  mint 
az  aiKjstolokat  ill.\-en  igíretivel  fel-tisztelte  az  vr  isten  (Pázm: 
Kai.  551).  Nagyobb  diltsflsége  lészen  ennek  az  újonaan  épftitt 
templomnak  azért  fSképen,  hogy  ezt  az  úr  Krlstus  maga  jelen- 
létével fel  tiszteli  (Pázm:  Préd.  1153).  Ha  attul  el  szakadnánk 
az  igazságtul,  mellyel  az  vr  isten  feltisztelt  bennünket  iToln: 
Vigaszt  EIöb.  2).  A  ki  ditséi-ete.ssen  tselekeszik,  feltiszteW 
ajándékot  érdemel:  qui  lavidabiliter  ágit,  lionoraria  meretiir 
(Com :  Jan.  240).  Köves  szerszámmal  felöltöztetett  lovakat, 
köves  kardot  s  egyéb  feltiszteló  kegyelmességgel  terhes  aján- 
dékokat Bocskai  J-nak  (Monlrók  VIII.IH).  Béllett  kaftányok- 
kai  feltisztelvén  az  nap  keleti  szokás  szerént  (364X  Az  terhes 
házban  egy  vékony  ebéddel  feltiszteltünk  (N)t.  XIV.4.59\ 

föltisztélendő :  (maguificus;  ausehnlich).  A  fel  tiztelendSk 
megpuzteitatanac:  magnifici  vastati  suut  (BécsiC.  310). 

föltiszteltetés :  [exomatio;  auszeichnung).  Ellialgatom  azt 
hogy  ez  illyetén  praebendác  barbélyoknac,  szakaczoknak  es 
egyéb  kociporoknac  jutalmoc  es  feltiszteltetésec  legyenec  (UA: 
Tan.  1130). 

meg-tisztel :  1)  cohonesto,  honoro,  condeairo  MA.  ehren, 
ebre  beweison  PPll.  lauszeicbnen].  Magát  tiszteli  az  meg,  az 
ki  mást  meg  tiztel:  lionor  ost  honorautis,  non  houorati  lOecsi: 
Adag.  260).  Megtisztelvén  megtisztellec  téged  igen  (MA :  Bibi. 
1.141).  Megtisztelte  e  házasság  rendit  az  attya  isten  az  elsS 
házasokat  Adamot  es  Evnt  egybe-szerezvén  iMad:  Evang.  UT). 
Curiust  a  szenellA  mellett  jobban  meg-tisztelte  Rocna  városa 
I Fal:  NE.  31)  2)  [colebro;  feiemj.  Meg  tiszteléc  as  husuet 
iunepét  (Kár:  Bibi.  1.406). 

megtisztelós :  honoratio,  cohonestatio  MA.  verehrtmg, 
ebreubozuugung  PPB. 


t;7s 


MEGTISZTELÉSI— ISTEN-TISZTELCT 


HA\US-ISTEÍÍITISZTELET— TISZTELETLENSÉG    674 


mégtisztélési :  (li<iiiiiriticns;  eliren-J.  A  beiietiininnikat 
nem  kiilömben  tartjáe  mint  fejedelnieknec  és  uroknac  adomá- 
oyinac  és  megtisztelési  senkeléseknec  (MA:  Tan.  1130). 

Tisztelendő :  li(inoral)ilis,lionorificu.'i,  veneniliilL"!,  veneranilus 
MA.  elirwiirriii;,  clirlich  PI*B.  Men'Ipn  varosoknae  tisztolondilbi : 
nuiwrsarum  nrliinm  Uonorati  (BécsiC.  14).  Meiideneknel  tizteleii- 
dSb  vala:  et^set  lionorabilior  omniuni  (167).  Idwfiz  légy  tiztőlendő 
vram  Je.sus  niynden  mya  zerefendS  (CzecbC.  30).  Mykoron 
jmnaar  kedden  eljfittek  volna  az  tyztelendev  atyák  (MaigL. 
100).  Mely  clioda  tptelevknek  niyatta  eretnekségnek  gonossaga 
meg  gyalaztatyk  ez  tyztelendev  zent  zíznek  niyatta  (121).  Ezt 
mntatagya  tyztelendev  Beda  nionduan  (CornC.  74).  Oh  tyztS- 
lendevf  atyánk  yewel,  la.síiad  az  fráter  Marmosth  (ÉrdyC.  340b). 
Zeep  tyztfilendew  zemeelyew  veen  ember  (509).  Tisztelendő 
szent  léleknek  tan.icsaból  fogantatván  (ÉrsC.  103V  Latbatatlan 
es  halhatatl.'in  es  zolliatatlan,  yelentethetetlen  es  tyztelendew 
esvneky  wrtwl  adatotli  hatalmában  (342b).  Tisztülendő  biro  nraiii 
es  uemös  tanach  uraim  (RMXy.  11.15).  Vallom  magamatb 
adossa  lenny  ez  tyztelendew  vramnak  (77).  .Szent  és  diitsi'.sége.>i, 
felséges  és  tiszteleudS  név  ez  (Pázm:Piéd.  151).  En  thyzthe- 
lendew  wram  ees  barathom  (Gér:  KátCs.  ni.71). 

Tisztelendöség :  [honorifica  appellatio;  ehrentitel].  O  tyz- 
telendew atyám  Cyrylos  ne  alyhad,  bogii  ezeketh  en  te  tyzte- 
lendew.segeduek  azért  yrnam,  hogy  alytthanam,  hogh  zent 
Yeronymosnak  zentseeges  eletyth  senimyben  nem  tvvdnad 
(ÉrsC.  334b). 

Tisztelenit  \tüztelMenU  v.  dhzldcnitf]:  [dedecoro;  ver- 
nnehren],  Zayaban  pekwen  8  neky,  ondoksaghos  bagyapasok- 
wal  thyzthelenytthyk  wala  ÍÉrsC.  31b).  O  vram  Ic  mykeppen 
Mz  es  meg  vtahvan,  tyztelenytwen  hol  wannak  az  te  barátyd 
(35b).  Mjiidenek  thiztelenyttbyk  azth,  ki  raghalmaz  (187b). 

Tisztélés:  houoratio,  honestatio,  veneratio  MA.  verehrung, 
ehrerbietimg  PPB.  A  barátságos  szeretet  és  mély  ti.sztelés 
nint.senek  együtt  járóban  (Fal :  UE.  506). 

Tisztelet :  honor,  veneratio,  observautia  C.  honos,  honestas, 
reverentia  MA.  ebre,  ebrerbietigkeit  PPB.  Ygassagos  tiztSlety 
vala  es  zent  6t5zety,  mert  elezer  zerezteteek  az  ysten  .^atbora 
(JordC.  813).  Mjiidden  hazaanak,  ndwaranak  es  vendcegSk 
tizt5letynek  gongyaat  neky  hagyaa  (ÉrsC.  509).  Mjiiden  8 
terhekben  és  minden  ti.^zteletekben  ez  légyen  .szolgálattyoc 
(MA:  Bibi.  1.1211.  Cikomyá.s  templumi  ceremóniák  és  tara- 
fara tiszteletek  (GKat:  Válts.  I.  EWb.  15).  Alítod-é,  hogy  fi 
felsége  tiszteletit  cselekedte  (Czegl:  MM.  101).  Jo  darab  szarvát 
szegi  niegh  a  pápistái  kérkedségnek  a  képek  tiszteletinek 
uysága  (VárM:Szöv.  102).  Hogy  sem  a  legkisseb  tiszteletnek 
cselekedetét  tenné  annak  a  bálványnak  (Hly:  Préd.  1.258). 
Szakadgyon  félbe  az  én  tiszteletem  (IL93).  Nálam  tisztaíete 
vagyon  a  szeniérmetasségnek  (218).  Látván  nagy  szépségét 
tisztelettel  I8n  hozzája  (Mik:  MulN.  Ifi).  Ugyan  ott  is  jelenté 
meg  Kerm  Eleonórának  nagy  félelemmel  való  tisztelettel,  hogy 
az  egy  szabadságon  kiviil  mindenekben  kedvét  fogja  tölteni  (21). 
A  melly  ajtón  belépik  a  bátorság,  azon  ajtón  kitér  a  tisztelet 
(Fal:  UE.  506). 

isten-tisztélet,  isteni-tisztélet :  latria  C.  religio,  cultns 
dei  MA.  verebrnng  gottes,  gottesdienst  PPB.  Isteni  tiszteletnec 
pnsztetoia  leszen  (TehRövIr.  4).  Az  egész  isteni  tisztelet  helly- 
hesztetuén  volt  kSI.sS  pepeczeléssekben  és  rendeléssekben 
(Vallást.  Fij).  Ha  az  isteni  tiszteletben  való  tsonkaságot  cor- 
rigáltac  volna  (Czegl:  Japh.  50.)  A  nép  gyakorollya  az  isteni 
tiszteletet  (Com:Vest.  94).  Álnok  practikak  és  pénz  halászó 
masterségek  csak  nem  minden  isteni  tiszteletek  es  tarafarás 
vallások  (VárM :  Szöv.  61).  Mindenik  menyjen-el  a  maga  val- 
lá.s:ui   való    templomba   és   osztán  az  isteni    tisztelet   után  i'igy 

M.    NVKI.VTÖRT.   SZÓtAr.   in. 


nienyjen  dologra   (Bod:Pol.  109).  Az  éneklésnek  mesterségét 
az  Isteni  tiszteletben  meg-igazította  (179). 

hamis-istenitisztélet :  snperstitio  C. 

Tiszteletes:  1)  lionorabilis,  honoratus,  reverendás  MA. 
ehrwUrdig,  ansehnlicli  PPB.  Az  tyzteletes  zemelyek  alazatos- 
.sagüth  keresnek  (Apóst.  13).  Hónap  vrnak  tyztöletes  ynnepe 
vagyon  .(JoidC.  68.723).  Ez  ti.szteletevs  es  aytatos  zSlekuek 
vala  barom  fyok  (DomC.  2.154).  Meeltan  zolgallya  ez  ynnepSt 
oellyen  nagy  tyztSletes  méltósággal  (ÉrdyC.  553b.532.54b).  Téged 
val  zenth  egyház  atyath,  de  byzou  tyzteletews  ees  egyetlen 
egy  fyadath  (KeszthC.  49).  Ayitatos  es  tiszteletes  aszszonyi- 
álatok:  mulieres  religiosae  et  hone.stae  (Helt:  UT.  k5).  Az  tizte- 
letes  aszszonyi  allatot  keuanni  kel,  tiztelni  es  szeretni  (SalMark. 
C8).  Tiszteletes  be.szeddel  is  meg  mondhattad  volna  (Mon: 
Ápol.  299).  Tiszteletes  volt  mindenha  isten  élőt  az  kepec  cbe- 
nalasa  (Mon :  KépT.  6).  Kínáltképpen  való  cliendes  es  tiszteletes 
szokcal  velec  .szoluan  (Pécsi :  SzüzK.  63).  Az  házasság  mindenec 
kSzStt  tiszteletes  dolog  (MA:  Bibi.  L265b).  Ezec  noha  kőz- 
népségec  voltanac,  de  ugyan  io  és  tiszteletes  értelemben  vol- 
tanac  Christiis  felől  (Zvon :  Po.st.  1.525).  Ezekről  akartalac 
tizteletes  olvasó  meg  intenni  (Zvon :  O.siand  C4).  Tiszteletes 
vénséget  viselő  nram  (Czegl:  Japh.  3).  Ki  azelőtt  isten  barattya 
és  azért  tiszteletes  vala  (Illy :  Préd.  1.447).  Rendeltük,  hogy 
tiszteletas  Tiszabetsi  Gáspár  uram  minden  oláh  ekklésiákra 
iiLspiciáljon  (Bod:  Pol.  106).  3)  [honorans];  ehrend  PPB.  Mária 
igen  ti.szteletes  volt  az  ő  sz,  fiához  (Illy:  Préd.  1.157).  Azt  váija 
vala  Christus,  hogy  a  mint  tiszteletes  tanítványhoz  illendő  volt, 
i.smérné  meg  az  ő  hatalmát  (421). 

Tisztéletésb  :  [venerabilior;  ehrwürdiger].  Sémi  tisztelet«sb 
mynt  az  Xpusnak  szolgalatya  (VirgC.  129).  Az  kiraloknak 
leaui  az  te  tizteletősbid  kőzőt  (Szék :  Zsolt.  44). 

Tisztéletésbsóg :  [reverentia  major;  grössere  elirej.  Kiczoda 
bizonyíthattya  me^,  miczoda  tisztelete.sbsege  legyen  egy 
angyalnac  az  masic  felőtt  (MA:  Tan.  151). 

Tisztéletésen :  honorate,  honorifice  MA.  ehrlicli,  mit 
ehren  PPB. 

Tiszteletesség:  [reverentia  ;verehrung].  Malazttwnk  vagyon, 
ky  miat  kellethwen  vr  ystennek  maghwnkkat  zolgallywnk 
mynden  feelelemel  es  tyztőletesseggel  (JordC.  827).  Myndden 
nemew  zenthseeges  zolgalatnak  tyzteletesseegere  ennen  magaat 
gyoropotfatbwan  bodogwl  el  vala  (ErdyC.  357  b).  Semy  állat 
ott  nem  volna,  ky  kewansagos  es  tyztőletesseegre  melto  nem 
volna  (510b.  531.602). 

Tiszteleti :  honorarius  MA.  was  einem  zn  ehi-e  gaschielit  PPB. 

Tisztéletlen:  1)  inhonoratns  C.  MA.  unehrlich,  ungeehr 
PPB.  (Sonal  az  tizteletlen  gondolatokról  (VitkC.  34).  Az  elseiv 
belhőzteteeseknek  tyztőleílen  voltok  (ÉrdyC.  632b).  En  zerelmes 
attyamfyay  wtallyathok  megb  tizthelethlen  bezeedőketh  (ÉrsC. 
184).  Az  kysded  zeeneczke  zoros  vala,  ondók  wala,  tyztelethleu 
wala  (211).  a)  [inhoneste;  unaustandig].  Soha  ne  fekeg  haíiota 
auag  e^eb  kepén  tizteletlen  (VitkC.  58). 

Tisztéletlenit :  [dedecoro ;  schanden,  entehren].  Thy  tyz- 
tlieleneyteetek  enghemet:  vos  inhonorastis  me  (JordC.  656) 
Torkosság  tiszteletlenét,  részegség  segyenet  (Pécsi:  Ágost.  6). 
A  mi  akaratunk  a  szerettetett  dolognak  méltóságából  nemes- 
.sittetik  vagy  undokságábol  ti.szteletlenittetik   (Illy:  Préd.  1.363). 

még-tisztéletlenít:  cv  Nem  de  az  wr  y.sten  zeghenyeket 
valazta  ee  ez  vylagon,  ty  kedeegh  megb  tyztőletli(le)neyteetek 
az  zegheent  (JordC.  835). 

Tiszteletlenség:  adosia,  inbonestas,  ignominia  MA  unelire, 
schmach  PPB.   A  sido  népek  kezdek  őttet  vinnie  nagi   tiztelet- 

43 


675 


TISZTELETLENÜL— MEG-TISZTESIT 


TISZTESKED-IK— HALOTTI-TISZTESSÉG         R76 


lenseguel  Jerasalem  fele  (WesstprC.  67).  Nagy  tyzteletlenseget 
mondnak  énnekem  (MargL.  3).  Óonal  a  tuíiasagrol  es  tizte- 
letlensegrAI,  nieret  vallaz  az  zent  zolosmaban  (V'itkC.  33).  Az 
i,stennek  akartának  tyzt81otlen.seeg8t  temiy  (ÉrdyC.  529b). 
Az  gonozok  az  istony  tyztíletlilenseeghnek  e.s  enghedetlenseegh- 
nok  byneertU  le  vettetiieenek  menyoizagljol  (55tíb).  Kevés 
gonosz  pap  latorságáért  a  hütsülletes  papság  tiszteletlenségre  i 
juthat  (Pázni:  Préd.  951).  Nem  marad  az  i.sten  tiszteletlenség- 
ben, ha  nem  akarjác  az  kSzel  valóc,  akarjáe  az  meBzszfimien 
valóc(MA:ScuIt  122), 

Tiszteletlenül :  (inhoneste;  imanstandig].  Mint  egy  malaczot 
akar  michoda  viV.ben  tiszteletlenül    mcssatoc   (Mon:  Ápol.  317). 

Tiaztélked-ik :  1)  [honore  afficio ;  éhre  bezeugen].  Harmad 
napra  ennekűui  t>zt5sseegSm  napya  vagyon,  ha  oda  akara 
yewnny,  hogy  tyzt61k5ggyem  veled,  eeleggee  veezőm  tvtled  es 
meg  halalom  toe  neked  (ÉrdyC.  509b).  S)  [glorior;  riihmen). 
Am  tisztekeggyetek  osztánn  holdos  zászló  tartótokkal  (Bal :  Csisk. 
17).  Ha  nem  tanulsz,  a  búicseséggol  nem  tiszt«lkedel  (Hall: 
Pajzs.  20). 

Tisztes :  hononis,  decorus  C.  MA.  ehrlic-h,  zierlich  PPB. 
Halat  adok  vr  Yesns  Cristnsnak  évnek  mendon  tyzas.segere  es 
nagyobara  es  tyzte.ssljere  es  ayoytatossbara  (EhrC.  74).  Kez- 
lelyualu  ;iz  ba(ra)tokott,  hogy  alázatos  as  tyztes  aztalokot 
vallananak  (85).  Ifialmac  erSs  peldat  lia^oc,  ha  kéz  elménél  es 
er5s.sen  ez  halalato.sségS  tflrnénekért  tiztes  halállal  éltetteten- 
dém  (IJécsiC.  92).  Egiptomba  való  zerzeteseg  ez  egy  ieles  es 
tyztes  zerzete.s,seg  (VirgC.  129b).  Predirator  zerzetbely  fráterek- 
nek nagy  tyztes  tarsos-sagy  (MiU-gL.  3).  Tiztes  fin  levele 
virágostul:  syderitis  (Frank:  HasznK.  17.b).  E  mellett  tisztes 
menyecskék  is  készen  lé.szuek  (Pázm:Kal.  442).  Tisztes  uri 
aszszonyoc:  niatronae  (Com:Jan.  102).  Tiszt&s  fisz  emberéé 
(Liszny:  Krón.  153^.  Ha  továWs  igy  prédikállana,  fogadom, 
volna  tisztes  sok  halgatója  (Fal :  NA.  154).  !Szúksége.s,  hogy 
kflisfi-képiien-is  mint  valamely  tisztes  flltözetben  szinoskedgj'en 
(Fal:  UE.  371).  A  tisztás  emberen  az  adósság  rabság  (SzD: 
MVir.  14).  Tisztesb  emberek  kiSzül-is  .sokan  botlakozva  lép- 
nek (34). 

Tisztesen:  (honaste;  ehrlidi,  anstandig].  Ijitam  ez  aztalt 
tyztesen  es  oduar  módra  zerzettett  (EhrC.  85).  Az  mostani 
pápistáé  oly  tisztessen  tanífiiac.  hogy  ha  a  regi  papac  fel 
iShetnenec  pokolból,  ki  atkoznac  5ket  (ElsztT ;  IgAny.  195). 
Ott-is  sfirfin,  tisztessen  meg  jelennek  a  dámák  (Fal :  NA.  145). 
.Semmirfil  sem  aggódván  tisztessen,  büc-iiletessen  élhetett  volna 
(Fal:NU.  258i.  Idevaló  régi  mondás:  Ha  nem  szinte  tiszte- 
.sen,  legalább  eszesen  (Fal:  UE.  430). 

Tisztesít:  [bonoro,  houorifico;  ehren,  verehreu].  Legottan 
felkele  es  elmene  onnaton,  u^;  bo^  mendenec  cudalkodnanac 
es  tizteseitenec  istent  (MiincbC.  74).  En  5rdóg6t  nem  valloc, 
de  tizteseitem  en  afamat  (188).  Kychoda  tyzteseyty  az  az  ky 
aleygya  tyztessegre  méltónak  (ComC.  288).  Dycheerethnek 
aldozattya  tyztSseyt  enghemet  (ÉrdyC.  635b). 

meg-tisztesít :  [honoriöco ;  beebren].  Ha  valaky  en  nekem 
zolgalana,  meg  tyzlaseyty  evtet  en  atyám  (CornC.  293).  Meg 
tyzteseyty  hMet  az  en  atyám:  lionorificabit  eum  páter  meus 
(JordC.  (>71).  Emberektől  yolehet  megli  zydalmaztathwan,  de 
wr  ystenttAI  megb  tiztasc^ytelliwen  mykepiien  eelfl  kSwek 
rakattassatok  lelky  hazakban  (847j  Masud  méltósággal  tyztes- 
seytee  megb  owtet  az  wr  ysten  (ÉrdyC.  157).  Holta  wtan 
mynemew  méltósággal  meg  tyztosoytette  ewteth  az  wr  isten, 
hallyok  megh  (169).  Heet  rend  \te\y  yelas  ayandeekokkal 
tyzt8s5ytte  meg  ewtet  (3fi9b).  Méltóságokkal  lyztiVsSytette  meg 
embery  allatot  wr  isten  (595b.  556b.  658b).  Zolgaja  ide  kyldee- 
sewel  megh  tystasseytetU  vala  (LevT.  1.3). 


Tisztéskéd-ik  :  I)  (honorificor;  geebrt  vferden).  En  minden 
id5u  áldok  vrat,  en  lelkem  vrba  tizteskedik  (DflbrC.  81). 
2)  (splendeo;  prangenj.  Mindenek  vidám  orczát  viselnek,  az 
emberek  f dneplö  kunt5.sben  tiszteskednek  (Glíat :  Válti  11.899). 

Tisztesség :  houestas,  bouastum  C.  bonor,  decorum,  decus 
MA.  ehrbarkeit,  ebre  PPB.  Zent  Fferenc  pre<licalya-vala  ewtet 
meltott  myuden  tyztassegben  (EbrC.  8).  Tézi  azokat  tiztés.seg 
nélkül  mi  vronc:  fecit  ilhie  sine  honore  dominus  noster  (BécsiC. 
28).  Te  mi  nepSnknec  tiztessege  ;  tu  bonorificentia  populi  nostri 
(44).  Israel  zerelmast  iarion  istennec  tiztésségében  (109).  Hoz- 
iatok  nrnak  diczesseget  es  tiztesseget  (AporC  57).  Nem  néztem 
aytatos.sagal,  tyztesegel  en  vramnak  zent  testet  (VirgC.  4.  6. 
22.  46.  70).  Ez  ilyen  tiztas-segbe  giAnfirkAgietekh  (146).  Monda 
ez  prouincialis  zent  Margyt  azzonnak  egy  neniev  nemev  reogato 
bezeddel,  de  maga  tyztes.seggel,  mykeppeii  illic  vala  (MargL. 
137).  Ne  5r5llftnk  ez  vylagy  tztes.segnek,  seh  5r5miiek  se 
tudomannak  (Apóst.  3).  Az  isteniknek  ualo  tiztS.sseeg  teteel 
nem  zegyönet  nieegh  (SándC.  23).  Egy  proÖ'eta  es  aynczen 
tyztassegnel  kyl  (JordC.  397).  Az  yimepnek  tyztessegheerth 
zokot  vala  egy  foglyot  el  boczatany  (445).  E  világi  tiztessegeket 
keuantani  en  erdememnec  f515t5  (VitkC.  26).  Valaky  az  ew 
neweenek  ti.sztes.seeghere  myse  zolgalassal  meg  emlekSzendyk, 
myndden  nyomorwsagaban  meg  zabadwiyon  (ÉrdyC.  221b). 
A  kyraly  meenyekz55t  zolgaltatnak  nagy  tyztesseggel  az  Monva 
wyze  mellett  (397).  Vy  as  zoctalan  tistesseg  (TelC  108).  Tj'z- 
tessegel  ekaseytetted  <i-teth:  honore  coronasti  enni  (KeszthC. 
22).  Ezflket  en  FelsegSdnec  tisztiVssegüdre  mind  megh  égetnem 
(TihC.  8).  Helt  adj  az  niiissoknak  minden  tisztességben  (RMK. 
11.44.)  Az  wr  isten  ti8ztas.seget  akaria  meg  kfissebbíteni  (Helt: 
Bibi.  I.b3).  Az  8  düczöségénec  tisztasegere  legyflnc  (Helt:  UT. 
Ccl).  Atila  igen  nagy  tisztesség  kiuáuó  vala  (Helt:  Krón.  19). 
A  mit  lát,  hogy  ti.szt&s.séggel  nem  érhet,  annac  vgyau  békét 
badgyon  (Helt:  Mes.  178),  Fogadunk  hStSnkre  es  tizteasegSnkre, 
bogi  meg  aliuk  (RMNy.  1L22).  Ew  boza  nem  férek  tUjzthesse-  ' 
gemel  (LevT.  1.251).  Sem  adoma(n)  sem  tyztessegem  nincsen 
tőle  (II 22).  Feiet  haituan  tiszteseget  tegienek  te  neked  (Mel: 
SzJán.  115b).  Nagy  tisztesseggel  as  ditserettel  meg  szerzi  dolgát. 
1582  (KaL  Fv3).  Az  firfiu  az  asz,szoni  állatnak  meg  adgia  az  ü 
tisztességet  (Fél:  Tan.  463).  A  tisztanséget  a7.ért  vészi-fel,  bogy 
istennek  alkalmatosban  szolgálha-sson  (Pázm:  Préd.  59).  Meg- 
hayol  az  angyal  elStt,  mely  tisztes.ség  i:zak  az  Christushoz  illic 
(MA:  Bibi.  197).  Az  tisztasseg  az  erkíiczijknek  niaia.s.saga  es 
emberséges  volta  (Erasm:  Erk.  2).  Nem  kévánnya  az  kenyér- 
ffltS,  hogy  az  5  tisztességére  pazarlya  a  garast  (Pécsv :  Fel.  830X 
Kis  tisztesség  ebbül  jftbet,  de  viszontag  nagy  veszély  el5-kerfll- 
het  (Zrinyi:  ASyr.  242).  Hadi  okos  fortélyokkal,  tisztességes 
hadi  álnokságokkal  élni  .szükség  (Com:  Jan.  12'.  Szent  Ejsébet 
te  a  mi  magyar  nemzetflnknek  igaz  tisztessége  (Csitei:  Síp.  583). 
Ott  kin  ne  hadd  az  .íjtó  küsztibénél  .szolgáddal  a  szemérmes 
tisztos-séget  (Fal :  NE.  18).  Minnyáj:in  bálványozok  vagynmk,  ki 
a  tisztességet  s  bStsfiletet  szereti  ki  az  araiiyot  (Fal:  UE.  378). 

[Szólások].  Tisztességgel  mondván  kurvás  bordély 
házakot  éppítetet  (MA:  SB.  114).  Cleopatra,  tLiztességgel  légyen 
mondva,  parázna  kurva  volt  (223).  A  ^>api<t;ik  a  processio- 
járibban  éktelenül  bordélyoznak,  a  legények  a  leiiuyzokval, 
t  i  s  z  t  e  s  s  é  g  v  e  I  »  z  o  1 1  v  a,  lábaslag  fekszenek,  minden  ot»- 
mányságot  tselekasziiek  iGKat:  Válts.  I.  Elíb.  64).  Tisztességgel, 
becsülettel  szólván  fiiiganak  (Com:  Jan.  182). 

[KözmondásokJ.  A  pénz  emberség,  a  niha  tisztesség  (Fal: 
NE.  30). 

halotti-tisztesség:  [jnsta;  leiche).  Mikoron  az  papok  az 
halloti  tiztesseget  tenneek,  leg  ottan  az  .azzoniallat  az  nozolyan 
fol  eniele  \Vinagat  (VirgC.  109).  Lésziiec  halotti  kés<'ré.>ieo 
avagy  halotti  tisztesség  tételec  s  temetS  kert  felé  (Codi  : 
Jan.  212). 


677   TEMETÉSI-TISZTESSÉG— TISZTESSÉGTELENll' 


TISZTESSÉGTELENSÉG— TISZTA 


678 


temetési-tisztesség  :  (exscqiiiae  ;  leichenbeR.-inKiiisJ.  Jól 
teszik  a  |iaiH)C,  teuietísi  tisztességre  sem  méltóztatnak  bernie- 
teket (Belhl:  Élet.  33).  • 

utolsó-tisztesség :  c\3  Utolsó  tisztességét  meg-adni  a  hólt 
testnec :  suprema  feire  *cineri  PPBl.  Sok  iirak  és  asz.szonyok 
voltak  ueme.sek,  az  jámboruak  az  utolsó  tisztességén  meg- 
mntaták,  hogy  baráti  voltak  életében  ihevT.  11.49). 

vég-tisztesség :  aj  Ez  vagyon  tsak  hátra,  hogy  ez  tekui- 
tetes  groffnak  utolsó  s  végtisztességo  ki-szolgáltassék  (Megy: 
3Jaj.  n.l36). 

Tisztességbeli:  [lionoratus,  houestus;  ehrlich,  ehrenhaft]. 
Vala  némely  tyztessegbely  ritez  Nemetorzagba  (DomC.  286). 
Nagy  tyztősseegbely  ember  kyraly  Stuzethben  (ÉrdyC.  513b). 
A  ki  nem  hagy  senkinek  magán  szegezgetni,  tisztességbeli 
bötsfllletes  nagy  embernek  Ítéltetik  (Pázm:  Préd.  125). 

Tisztességes :  honestas,  honorabilis,  houoratus,  prepon  C. 
ehrlich,  e!]rs;im,  züchtig  PPB.  Maria  ez  (vylagnak  tyztSsseges 
azzonya  (CzechC.  39).  A  tiztessegesbec  melle  íl  (VitkC.  46). 
Az  iambor  chazarok,  kyk  az  k5sseeg5t  eppeytyk,  tyztSsseeges 
meltosaghnak  okaert  Augustusnak  neneztethnek  (ÉrdyC.  516). 
Ha  walaky  eeu  nekem  zolgaland,  tyíte-iisegesse  tezy  ewtet 
attyam  (Pesti:  NTest.  215).  Hadi  okosság,  fortély,  hadi  tisztes- 
séges álnokság :  stratagema  (Ver :  Verb.  Szót.  29).  Te  én 
atfyámfia  vagy,  tiztességes  és  iámbor  nemzet  vagy  (K.ór:  Bibi. 
1.481).  En  io  végre  tiszte.sseges  okokból  czelekedem  (Deesi; 
Sall.  Előb.  1).  Nem  akarom  tiszte.sseges  Sressegemet  mulatni 
restseggel  es  tunia.saggal  (Dec.si:  SallC.  3).  Azoc  az  iffiac,  az 
kic  az  Catilina  hazat  giakorolyac  vala,  nem  tisztes,seges  ele- 
tfiuec  voltanac  volna  ("11).  Nem  tizte.sseges  orrodból  szót, 
szngast  Icibocziatani  (Era.sm :  Erk.  5b).  Nem  tsak  szóval,  hanem 
tselekedetek  példájával  akart  isten  minket  a  tisztességes  jósá- 
gok gyakorlására  tanítani  (Pázm :  Préd.  25).  Nagy  böltseséguek 
tartyák  az  emberek,  mikor  két  nemzetségnek  gyiilSlségét  egy 
tisztességes  házassággal  le-szállittyák  (114!.  A  tisztasseges 
ílolgokat  véteknek  színe  alatt  otsállya  miDékűnk  (Komár: 
Imáds.  288).  Tisztességes  hadi  álnokságocUal  élni:  .stratage- 
matibus  uti  (Ck)m:Jan.  147).  A  jeles  tréfác  a  tisztes,«égesekkez 
illenec:  festivi  joci  urbanos  decent  (187),  TLsztessíges  ajándi- 
kokkal  és  gazdálkodásokkal  küldöttem  tiszteimet  (Monlrók 
XV.268).  A  rézpénz  tiszte.sséges  ruházatjokra  sem  elég,  mivel 
éljenek  (Bercs;  Lev.  574).  A  tisztességes  és  udvarias  ,nem' 
néha  kedvessebb  feleletté  válik,  hogy  sem  a  paraszt  és  Ízetlen 
,ugy'  (Fal:  UE.  402). 

Tisztességesen :  honorifice  MA.  [honeste] ;  elu-lich  PPB. 
[anstandig].  Tl^zte-sségesen  meg-viselni  valami  tisztet:  magistra- 
tiun  aliquem  *perciurrere  honestissime  PPBl.  Az  Massinissa 
barátsága  es  h&sege  iol  es  tisztessegesseii  sokáig  az  romaiaklioz 
meg  marada  (Decsi:  Sall.I.  4).  Azt  az  Jugurta  nag  tiztessegesen 
fogada  (15)  Tiztesegesen  mulatni:  conehas  legére  (Decsi:  Adag. 
256).  Ha  meg  kell  halnom,  halyak  tiztessggesen  meg  (91). 
A  csukafiakat  ngy  erólködjed  fózui,  hogy  tisztességesen  adjad 
fel  (Radv :  Szak.  104 1.  Megindulának  miudenütt  tisztességesen 
exdpiáltatván  és  gazdálkodtatván  ő  nagyságok  az  végbeliekkel 
(Monlrók  VII.361).  Az  neuem  arua  leauiat  az  en  felesegem 
tjsztessegessen  hazasiczia  (Radv:  Csal.  in.l43b).  Szintén  érkezett 
Miksics  maga  is,  kit  elküldtem  Nagyságodnak  magát  is,  jó  lesz 
tisztessége&sen  megtartóztatni  (Bercs:  Lev.  294). 

Tisztességtelen :  inhouestus,  dehouestus  C.  unehrlich 
PPB.  Miért  Ítéltetik  tiztessegtelennek  minden  harmad  szóra 
píkni  (Erasm:  Erk.  14). 

Tisztességtel enít :  inhonesto  MA.  vemnehren  PPB.  A 
bujaság  izgat,  a  torkosság  tisztessógtelem't,  a  részegség  meg- 
szégyenít (Illy:  Préd.  1.449). 


Tisztességtelenség :  iuhouestameutum  C.  (unaustándig- 
keitj.    Ilaliotávol    kateagni   tisztes.'jégteleuség    (Com:Jan.  187). 

Tisztességtelenül :  inboneste,  irreverenter  C.  miehrlicher 
weise  PPB. 
[Tisztetlenít] 

még-tisztetlenit :  (inhonoro ;  entehreuj.  En  6rd6g5t  nem 
valloc,  de  tizteseitem  en  afamat,  tfi  kedeg  megtíztetleneítetec 
engemet  (MünchC.  188). 

Tiszti:  oöicialis  MA.  zum  amt  gehöríg  PPB. 

Tisztség:  munus,  ofTicium  MA.  amt  PPB.  Tisztséget 
vadászni :  magistratum  ambire,  prensare  PPB.  Az  én  tisztségem 
majd  el-telík :  meus  coasulatus  est  in  *exitu  PPBl.  Favágó 
tisztséget  visel  (Mik:TörL.  14).  Ezeknek  veszedelmes  minden 
nagy  hivatal  és  ti.sztség,  mert  csak  botlanak  és  tántorognak 
a  magos  polczon  (Fal:  UE.  417).  Megbecsülnek  bennünket, 
ha  érdemes  tisztségre  lépvén  azt  érdemesen  viseljük  (428). 
Két  dolog  légyen  eWtte  annak,  a  ki  valami  üres  tisztségre 
kötelezi  magát  (444).  Ne  alább,  hanem  feljebb  való  légy  tiszt- 
ségednél (506). 

TISZTA:    1)   purus,    limpídiis,    inturbatus  C.   rein  PPB. 

Nyluau  yelenyk  e  kereset  kenerben  es  yly  zep  kewben  ys  yly 
tyzta  kútban  (EhrC.  131).  6  feienec  ffirtS  monnal  tizta  gapiu 
(BécsiC.  149).  Weer  es  tyzta  wyz  bSseggel  ky  zarmazek  (PeerC. 
128.34).  Zomysagban  tizta  vizet  meryetSk  (NagyszC.  23).  CVis- 
tussal  vygadnak  az  sok  zentSk  zeep  feyeer  tyzta  5t5zettel 
eekSsAltethween  (ÉrdyC.  605).  Fertelmesseguek  edenyiben  tSlti 
el5sz5r  az  istennek  tiszta  ajándékit  (Pécsv:  Fel  207b).  Szép 
tiszta  folyamra  talál,  kiben  jól  meg-iszik  (HalhHHist.  11.19). 
Ha  mi  belé  merítesz  Ca  vizbe\  fel-veti  magát,  a  tisztát  meg- 
zavarni mit  használ  (Ojm:  Jan.  10).  Papirosra  avagy  tiszta 
kártyára  ir(mk  (155).  Akárhol  legyen  a  kenyér  és  bor,  akar 
tiszta  akar  tisztátalan  helyen,  ott  vagyou  a  (^líristus  teste 
(VárM:  Szöv.  209).  Háborúságokkal  gyakoroltatván  tisztábakká 
tétessenek  (Uly:  Préd.  1.36.)  Tiszta  hónál  tisztább  válla  (Fal: 
Vers.  861).  S)  castus,  mundus  C.  [rein,  keusch,  züchtig).  Bo- 
dogoc  tizta  ionhouac,  mert  8k  istent  laffac  (MünchC.  20).  En 
tizta  nem  voltam  (VirgC.  8.92).  Tyzta  ember  leezen  tyzta 
zyleteese  zereut  (ÉrdyC.Slb).  Megh  yegyzettelek  tyteket  egy 
fyi'ffywnak  Cristusnak  adnom  tyztha  zyzeth  (149).  Igyek&yk 
vala  az  kyAl  való  testi  erzeekeuseegSt  az  leeleknek  byrtoka 
alaa  baytany,  hogy  ne  bautanaa  meg  az  ew  tyzta  lelky  ysme- 
retyt  (561b).  Vvmak  bezedy  tyzta  bezedek  mykeppen  ezysth 
zennel  tyztultatoth  (KulcsC.  19).  Oluasd  e  kSnyuechket,  de 
tiszta  nyeluel  (Beit :  Bibi.  I.g).  Az  igen  lapaz  hai  és  homlokon 
figgS,  tiszta  szfiufit  jelent  (Cis.  N3).  Kellemes  dolog,  ha  az 
atya  bSjtre,  józan  és  tiszta  életre  inti  fiát  (Pázm:  Préd.  198). 
niyen  tiszta  életre  szorgató  szent  írásokkal  ellenkezik  (Sámb: 
3Fel.  690).  Nincsen  senki,  a  ki  az  Isten  tSrvényének  kívánsá- 
gára tSkélletes  tiszta  beszédfl  lehetne  (Matkó:  BCsák.  266). 
A  mértékletesség,  tiszta  élet  nem  fér-5szve  a  délig  való 
heveréssel  (Fal:  NE.  65).  3)  sincerus  C.  [verus;  gerecht,  auf- 
richtig].  Nem  tiszta,  nem  őszinte  való,  meg-vesztegetett : 
insincerus  PPBl.  A  bűnSknec  megbo6atasara  zfiksegesec: 
kesemes  tórSdelmesseg,  tizta  éonas  es  melto  elégtétel  (VitkC. 
24).  Az  tísztaual  tisztaia  teszed  magadot  (Szék:  Zsolt.  15). 
A  keresztien  embernek  marhaja  tiszta,  ha  az  szegeniek  táplá- 
lására annak  valami  része  ki  származik  (Fél :  Tan.  452).  Tiszta 
gyomorból  ellene  mond  az  ördögnek  (Ker:  Préd.  112).  A  mi 
téged  illet  Neander,  Sltózzél  tiszta  hadi  erkóltsben,  a  .szépihez 
szokjál  (Fal:  NA.  248).  4)  meracus  C.  [meras,  non  mixtus ; 
rein,  lauter,  unvermiscbt].  Ej-esztett,  tiszta  arany:  aurum 
*purum  PPBl.  Az  hwsuety  kenérhSz  sayt  es  teey,  tykmon, 
tizta  tezta  kell  (SándC.  2).  Az  tyzta  gabonát  aztagban  éejty 
(JordC.  362).  Tiszta  gabonát  észuec,  mely  meg  szóratatot  (Helt: 

43* 


6TO 


NEM-TKZTA— 'HSZl'ÁN 


TlSZTls— tisztátlanItott 


ö80 


Bibi.  1V.52.)  Hordót  keeecz  pinterekcel  tiszta  boroknac.  1579 
(KNagj'SzC).  Ha  az  malorona  leuelet  tiszta  búza  liztel  az 
dagadut  faio  zímre  U5t5d,  meg  gyogitja  (Be>tlieA:  Krk.  74b). 
Elegy  belegjségtfli  flies  es  tiszta  szolliis  (GKat;  Titk.  103). 
5)  [recens;  frisch].  Jo.seph  a  testet  veueii  betakara  azt  tiita 
golíba  (MüncbC.  69).  Az  izzadis  iitáii  tisztát  vévén  magamra 
(Monlrók  XV.Ul).  Ma  tisztát  v&szek,  ha  jókor  volna,  három 
hétre  (Beria:  Lev.  211).  6)  serenus,  inijubiUis  C.  [heiter].  M^h 
latjiak  Yzraelnek  ystoiietb  niykeppen  az  éghet,  mykoron  zeep 
tyzta  (JordC.  61).  Tyzta  yd5  lezen,  mert  pyross  az  egb  (404). 
FelAl  az  egh  tyzta,  alól  az  f5ld  nagy  eekSsseeggel  ffeel  51t5z- 
tet5t  (ÉrdyC.  510b).  Ha  leyér  parali  megyén  az  f51dr51  vagy 
vizbSl  ió  reggel  és  estiie,  tiszta  ídónec  iole  (Cis.  G3).  Az  orszaglo 
Juppiter  tiszta  íd6t  igiek&ik  szSrzenie.  1572  (KBéts.  Ev3;.  Néha 
az  nap  tiztat  is  tart.  1582  (Kai.  G).  HetfSn  tiszta  szerzS  szel 
tart.  1582  (Kai.  Güj).  Tisztára  fordult  az  id6  (Monlrók  XVI1I.68). 
7)  lucidus  C.  (durchsichtig).  Fayo  zömnek  gylSsegös  a  tyzta 
velagossag  (NagyszC.  13).  A  virtus  hasonló  a  tiszta  kristál- 
fiveghez,  kSnyen  hozzá  fér  a  motsok  (l<"al:NA.  177).  8)  merus 
C.  [bloss,  lauter].  Disznóláb  tiszta  borssal  (Radv.  Szak.  59). 
Hogy  azon  asszony  tiszta  sült  boszorkány,  hitet  mer  mondani 
(BékHajd.  11.271).  Az  igétAI  felvétetett  tiszta  emberség  (Illy: 
Préd.  11.451).  9)  (locns  in  silva  calvatiis;  lichtung,  biBsse].  Békés 
felíl  volt  egy  temérdek  fftz  a  tisztán  (BékHajd.  0.223). 

nem-tiszta :  insincerus  C. 

szüz-tiszta:  pudicus  C. 

tisztán-tiszta,  tisztádon-tiszta :  [.sumraae  sinceritatis; 
von  höchster  reiiiheit].  Egy  és  ugyanazon  magán  való  meg 
oszolhatatlan  tisztantlszta  isten  mindenikben  (BOk:Lámp.  71). 
Az  ezfist  az  aranyhoz  legközelebb  járul,  midSn  tisztádon  tiszta 
(Com:  Jan.  1.5). 

[Tisztái] 

megTtisztál :  (purifico;  reinigen].  Az  egetbort  kétszer 
három.s2or  meg-tisztálván  (PP:  PaxC.  23). 

Tisztán:  1)  pure  C.  purlter  MA.  rein  PPB.  Az  isten 
beszédét  tisztán  mogegyelités  nélkül  szollyák  (Matkó:  BCsák. 
60b).  3)  caste  C.  munditer  MA.  [gereclit,  keusch,  unschuldig). 
Ez  es  tiztan  hala  meg  (liic  mundus  oliiit)  mondénként  vrban 
bizvan  (BéesiC.  90).  A  sz&zességnek  állapattyát  azzal  gyalázza 
Balduinua,  mert  sokan  ezt  nem  őrizték  tisztán  (Pázm:LuthV. 
33).  Nem  testeket  tartsák  ti.'-ztán  a  paiko.sságtól  és  parázna- 
ságtól, hanem  meg  lelkeiket-is  (GKat:  Válts.  I.  ElSb.  5).  Adhassuk 
markodban  tisztán  az  mi  líSlkünk  (Thaly ;  Adal.  1.47).  S)  sincere, 
germáné  C.  siuccriter  PPBl.  [vvahrhaftig,  aufrichtig).  Zeresetek 
az  vr  istent  hiuen,  tiztan  es  igazan  (VirgC.  70).  Regula  mynden 
fraterekteol  tyztan  es  tellye.s.segKel  meg  tartatneek  (DomC.  U6) 
Kereztyeneknek  hevattatnak,  tiztaban  es  igazban  henattatnauak 
Christus  népének  (RMNy.  11.46).  4)  mere  MA.  nnvermlscht 
PPB.  A  búza  tisztán  a  csűrökbe  nem  vitethetik  (Hly :  Préd. 
1.38).  A  szerencse  hol  tisztán  adgyafel  örömét  hol  pediglen 
firömmel  ereszti  meg  (Fal :  UE.  386).  Bizonyos  személyekre 
uézve  nem  alku  az  igj-enes  igazságot  tisztán,  pusztán  mondani 
(Fal:  UE.  111.98).  5)  simpliciter  C.  piano,  mere  MA.  giinzlich, 
lauter  PPB.  Testy  zykseeg  nem  leezen,  de  tyztan  chak  az 
zereteth  (ÉrdyC.  559b).  Wallom  magamat  adossa  tyztan  zaz 
forintal  (RMNy.  11.164).  Dolgába  tyztim  megh  wagyon  es  az 
kapytan  tyztan  el  wagyon  walazthwaii  (I.«vT.  1.178).  Ha  három 
drachmát  i.szol  meg  mézes  vizben,  silua  lenben,  tisztán  meg 
tisztít  (Mel:  Herb.  57).  Tisztán  bolonda  teszi  az  embert  (64). 
Kik  tisztán  határos  .szomszédoknak  tartatnak  (Ver:  Verb.  156). 
Tisztán  chak  aiandékon  adgya  (Tel:  Fel.  118).  A  ki  nem 
tisztán  jövevény  a  sz.  Írásban,  el  nem  titkolhattya,  hogy  sok  el 
rejtett,  nehéz,  mély  dolgokat  talál  (Pázni:  Kai.  507).  Fölöttébb 
el    nyomorodnak,    söt    ugyan    el    á.sznak    belé    es    tisztán    el 


fonnyadnak   (Lép:  PTük.  1.151).   Tisztán  tsak  az  kezröl  kézre 

adatott    bizonsag-tetelböl    tanultak   (MNyil:  IrL  48).     Az  isten 

tisztán  jóság  (Mad:  Evang.  ^66).    l'isztán    lelki   értelmű  tudo- 
mány (Illy:  Préd.  U.  EIÖb.  2). 

Tisztás :  (locus  in  alva  calvatus;  lichttmg].  Az  táborhoz 
küzel  lévő  szorosnál,  az  hol  tisztása  van,  sánczot  vessenek 
(Monlrók  XV.517). 

[Tisztásit,  meg-tisztásít) 

mégtisztásítás :  [purificatio ;  reiuigungj.  Elewl  vezy  az 
conplütat  kewz  gyoiias  az  zAnek  megh  tyztassytasara  (ErsC. 
373). 

Tisztaság:  l)castita8,  mundities  C.  [reinheit,  keuschheit). 
Tista.sagnak  wctli :  balteum  castitatis  íNémGI  361).  Tiztasagot 
zerettel  es  te  feried  vtan  mást  nem  tuttal  (BécsiC.  44).  Vet- 
keztem tiztasag  elén  (VirgC.  8).  Hasonlatos  lí.-n  angyalokhoz 
az  angiali  zent  tyztasagert  (14).  Tystasag  meg  zepeyty  embernek 
lelkeet  (CoraC.  242).  Nömösb  az  zyzesseegbely  tiztassaag  (SándC. 
34).  Mely  tyztas;ig  ty  bennetek  zeppleotelen  meg  maragyon 
(üomC.  141).  Istennek  embere  mc-g  gyvlada  az  tyztasagnak 
zerelmeben  (234).  Gonal  az  zeplötelen  tyztasagrol  (VitkC.  32). 
1  logy  az  tiztasaag  tartókat  az  meennyey  meenyekzíne  keezAlny 
yndoytanaa  (ÉrdyC.  74 1.  Ne  bizzatok  tyzta-sagh  tartastokba ; 
ha  oF  tyztasagot  tartanatok,  mint  az  zj^  Maria  (TihC.  12). 
Gyenge  dolog  az  asz.szony  tisztaságának  híre  (Pázm:  Préd. 
147).  Két  szárnyon  emeltetik  fel  ember  a  tíildtfil,  az  egyUgyü- 
ségen  és  tlszta.ságún  (Pázm:  KT.  124).  A  szflbéli  ti.sztaságról 
avagy  tiszta  hivségröl :  de  candore  (0)m :  Jan.  204).  Könnyebb 
kínt,  halált  szenvedni  a  tlszta.«;igért,  hogy  sem  híven  mellette 
maradni  a  tántzika,  paszita  s  vendéglelö  mulatságok  közt 
(Fal:  NE.  109).  2)  sinceritas  MA.  aufrichtigkeit  PPB. 

TisztaságOB  :  1 )  [pnnis ;  rein)  Ew  fyanac  zentb  testeeth 
be  thakarüathanak  tyzthasaghns  gyolchlia  (WinkIC.  103).  Meg 
nem  sérté  semmiben  ezt  a  tLsztasagos  gyapjat  (Pázm :  Préd. 
103).  S)  (castus,  innocens;  keuseb,  unbefleckt,  unschuldig). 
Neky  zolnala  ystemiel  mykeiit  tyztasagos  .Silnester  (EhrC.  2). 
Legyen  kamoramlian  tyztasagos  testuel  es  ely  eu  gyeuewrew- 
segymuel  (123).  Ky  vala  tyztasagws  menden  bíiinek  zeplöytJI 
(PeerC.  R)  Zeplötelen  tyztassagus  termeezetyben  (ÉrdyC.  530). 
Az  iambor  es  ti.sztasagos  aszonallatookal  tisztessege.ssen  öszue 
talalkoznac  (Pécsi:  SzUzK.  117).  3)  (verus,  sincenis;  wahr, 
aiifriclitig].  Tiztas.sagos  örömet  veszfinc  (Boni :  Préd.  276).  Az 
apo.stoloc  ti.sztasagos  ania.szentegyhazara  igazítyok  dolgimkat 
(EsztT :  IgAny.  187).  Mindennap  az  emberek  bfinéért  tísztas.igt>s 
áldozatot  mutatnak  bé  az  istennek  (Pázm:  Kai.  333).  4)  (nienui, 
siniplex;  bl(>s.s,  lauter).  Isten  magában  nem  testi,  hanem  tiszta- 
ságos  lélek  (Illy :  Préd.  L2). 

Tisztátalan :  impuriis,  impuratns,  immimdus,  sputus  C. 
unrein  PPB.  [beflecktj.  Tisztátalan  elme :  mens  *adultera ; 
tisztátalan  öszve-kelés,  kuna  házasság :  iunnptae  *ntiptiae 
PPBl.  Testökkeeth  meg  nem  tartoztaattaak  tiztaatalan  dol- 
goktul  (iNUidC.  37).  Hitságos  mulatságra  vágjodnak  mindennek 
fülei,  tisztátalan  és  fajtalan  beszédnek  hallgalásiira  iKMK.  1.340). 
Az  tiztátalan  ki  gomláltatic  az  6  népe  közzfil  i Kár:  Bibi.  1.93). 
FertelniBsec  lenuétec  az  tisztátalan  állatokuac  meg  ételével 
(70b).  Az  ö  rayta  való  betegségnec  miatta  tisztátalan  ('S). 
Tisztátalan  személy :  meretrix  iMA :  Bibi.  L36).  Nagy  nyomoni- 
ság  ezt  a  gyenge  leányzót  az  tisztátalan  lélektől  meg  szállallatnak 
látni  (Mad:  Evang.  241).  Inkáb  csigesse  a  tisztátalan  lölköt  és 
(isakamaga  kérdésire  feleltesse  (Sam:Agend.  212).  Haja  veres, 
kótzas  és  olly  tisztátalan  vala,  hogy  az  embernek  késss  émely- 
gést okozott  (Kiiuyi:  VM.  5). 

(TisztátalanítJ 

Tisztátlanított :  impuratns  MA.  imreiu,  unflStig  PPB. 


fi«l 


TISZTÁTALANKODIK— Kl-TLSZTlT 


KrrLSZTÍTÁS-EKh^TIíJZTÍrÓ 


682. 


Tisztátalankod-ik :  (moerlior :  mr/ucht  treibanj.  Ne  nyúl 
hozzam,  minőin  ft'Iose(;e(llicV.  njnilsz,  hanem  egy  bSdes  kurun- 
hoz,  meg  lásd  iramar  ha  anal  akare  tisztattalankodni  (Helt: 
Krón.  53b). 

Tisztátalanság :  1)  impuritas,  .spnrcitia  C.  immundltia 
MA.  unreinigkeit  PPD.  [schmufz.  unflat].  Ez  fewrtelmes  wylagy 
eeletuek  tyzhvtalansagabol  (így]  senky  fel  nem  támadhat  (ÉrsC. 
577bV  Ha  az  5  te.'síébSl  mint  egy  nyál  ki  szarmazic  az  8 
férfiúi  magua,  ez  annac  tizt;ltalans:iga  (Kár;  Bibi.  I.lOlb). 
2)  [stuprum ;  unzucbt].  A  feslettek  dits érik  s  fizik  a  tisztátalan- 
ságot (Fal:  NE  33).  A  tisztátalanság  a  mostani  világban  nem 
sznrdék-vétek,  hanem  hímes  és  varrott   ágyokban  fSdzik  (105). 

Tisztátalanul :  impnre,  spurce  C.  immimde  MA.  unreinlich, 
misauberlich  PPB.  Ne-falám  tisztatol.'indl  maradván  az  el-fajúlt 
világgal  és  meg-vetett  sidó  nemzettel  gyülölséges.'sen  meg- 
vettes-sünk  (Csúzi:  Síp.  126). 

Tisztít :  puro,  piirgo,  mundo,  raundifieo  MA.  reinigen,  1 
s,í\ibem,  ausputzen  PPB.  Barázdát  tisztítani :  liiare  C.  Fegyvert 
tisztít :  polit  MA.  Betegeket  vigaziatoc,  halottakat  felkílí«tek, 
poklosocat  ti^tehatoc  (MünchC.  31).  Yel  en  zivemmel  gondol- 
kodom vala,  tiztytom  vala  eu  lelkemet  (DöbrC.  143).  Az  zentek 
ez  velagbau  eeluen  halottakat  tamazthattanak,  poklo.sokat 
tyzteythattauak  (CoraC.  71).  Vala  hol  vala  mynemew  rvvttsaag, 
>viidoksaag,  zennyesseeg  esyk  es  naponkeed  leezen  az  calast- 
romban,  niynd  te  tyztohad  (ÉrdyC.  340).  Az  hasadat  tiszticz, 
gyomrodat  Ls  melegicz  (Cis.  B).  Heniyot  fadrol  tisztecli,  kertben 
las  ki  gyakorta.  1579  (KNagysz.  A7).  Melancholiat  tanéit 
tizteitanj.  1583  (KBártfa.  Címl.).  Job  most  tisztítanimk  magunkat 
a  bűntiil  (Pázm:  KT.  94).  Nám  vgyan  szátokban  rágta  az 
Kalauz,  hogy  az  romai  anyaszentegyház  nem  adta  azt  mi 
elSukben  el  végezett  sententiáual,  ha  az  lelkek  mindenkor  az 
f5ld  gyomrában  tisztittanak-é  vagy  a  kiv511is  (Bal :  Csisk.  168). 
Prflszszentés,sel  tisztíttatik  az  agyvelí  (Com:  Jan.  64).  Inkább 
menjetek  néha  napnyugotra  két  e.sztendeig  czipellAt  tisztítani, 
mint  sem  napkeletre  harmincz  asztendeig  korona  aranyozni 
(Monlrók  \Tn.260).  Az  rangori  hidak  felé  tisztítják  az  útakot 
(Bercs:Lev.  528). 

el-tisztít :  [amoveo ;  eutfenien].  Minden  feketeséget,  rútságot, 
fékéit  el-tisztít  (Mel :  Herb.  8).  Tiszta  vizet  tölts  a  húsra,  tedd 
az  tűzhöz,  had  fíjön,  az  tajtékját  el-tlsztétsad,  mert  annak  az 
abállása  (Radv:Szak.  15). 

tiozzá-tisztít :  (purgatum  addo;  gereinigt  zugeben].  Mikor 
ezeket  megmelylyeszted,  szép  ti.szta  vízben  hányjad,  máját  hozzá 
tisztítsad  (Radv :  Szak.  9). 

ki-tisztit :  expurgo,  eniundo,  excerno,  pio,  expumico,  everro, 
diruncio  C.  reinigen,  siiubern,  ausputzen  PPB.  Romiadékot  ki- 
tisztí'tok :  erudero ;  mohátiíl  kitisztítom :  emusco  C.  Romlott 
falnak  huUajdékját  kitiszh'tom :  enidero  PPBl.  Ffyadnak  halá- 
lának eerlemeenek  myatta  my  byneynkbSl  ky  tyztoythwan 
yktass  mynket  ez  yelen  való  eelethnek  wtanna  tehozyaad 
(ÉrdyC.  578b).  Ky  tyztoythwan  az  templomból  az  .sok  balwa- 
nyoknak  ozlopokat  zentSlee  ewtet  azzonywnk  zyz  Mariának 
(605b).  Isten  az  fiigy  alatt  egy  ostorát  bocsátá  ki,  Magyarország- 
ból kobzokat  kitiszlíta  (RMK.  111.209).  A  gyomrod  elfiszer  ki 
tisztíczad  (Mel :  Herb.  103).  Atyámfiai  tisztéchatok  ki  az  6  ko- 
vászt, hogy  úi'i  té.szták  legyetek  (Tel:  Evang.  11.28).  Ki  tizto- 
hátok  az  régi  kouázt  (Beytlie:  Epist.  103).  Ollyan  haznos  az 
purgalas  mykeppen  hogy  a  kútnak  feneker6l  ki  tiztityak  az 
rútságot  (Frank:  Ha.sznK.  36).  Az  borjúfejet  tiszta  vízben  hány- 
jad, abból  igen  szépen  kitisztítsad  (Radv:  Szak.  10. 111).  Ollyan 
mint  a  tsép  és  erSs  szél,  melly  a  szalmától  és  palyvától  a  búzát 
ki-tisztítya  (Pázm :  Préd.  299).  Kitísztít.sad  kSzzfiled  az  gonoszt : 
auferes  malum  de  medio  (MA:  Bibi.  I.176b).  Belől  is  ki  tiztíts 
az  gonosz  neduesseget.  1626  (KCsepreg.  Aq).  A  lopókat  és  a  tolva- 


jokat az  egész  országból  mind  ki  irtotta,  tisztította  vala  (Liszny 
Krón.  297).  A  birodalmak  a  végre  ajándékoztattak  meg  isten- 
től orSvel,  hogy  a  párt-fltóket  a  nép  kfe/.fd  kitisztítsák  (Misk: 
VKert.  59).  Lábbelidet  ki-tisztítod  a  .siirbúl,  lelked  motskairúl 
nem  teszel  (Fal:  SzE.  516). 

kitisztítás :  lusframentum,  piamen  C.  expurgatio,  expolitio 
MA.  reinigimg  PPB. 


ki  tiszti  thatatlan :  inexpiabilis  C. 


le-tisztít :  (emundo ;  völlig  reinigen].  A  binSknek  zenuiet 
leh  kol  magonkrol  tiztítanonk  (DebrC.  47). 

meg-tisztít :  purgo,  perpurgo,  depurgo,  repurgo,  interpurgo, 
purifico,  mundo,  emundo,  expio,  sereno,  emaculo,  exstercoro, 
elimo  C.  reinigen,  saubein,  putzen,  polieren  PPB.  Szenteléssel 
megtlszh'tom :  februo  ;  fSventftI  meg  tisztítom  :  exareno ;  kótül 
megtisztítom  :  elapido  C.  Mykoron  yewhiolna  zent  Ferencz  egy 
falunak  zent  egyhazába,  kezde  ewtett  alázatost  meg  sepreny 
es  meg  tyztoytany  (EhrC.  97).  Vram  ha  akar2,  megtizteithac 
engemet  (MünchC.  26).  Tflzzel  mSnket  meg  tizteitottal  miként 
meg  tiztoltatik  ezflst  (AporC.  13).  Tiztytia  meg  embereknek 
bí^iieyt  (Vú-gC.  90).  Azonképpen  az  kerteket  e.s  meg  tyztehgya 
vala  (MargL.  25).  Foganatia  meg  tiztoita,  ziletese  meg  bizonoita, 
Zülhatatlansaga  minket  taneita  (DöbrC.  11).  Meg  tyztoyttya  hA 
zyrewyet :  permundabit  aream  suam  (JordC.  362).  Myndden 
bynnek  f5rtelmeetAl  es  zemeermSs  mywelkíVletSktewl  meg 
tyztohok  az  my  zyi^nknek  zallasaat  (ÉrdyC.  51)).  Az  frátereknek 
labok  belyt  meg  tyztohad  (310).  Engeged,  ho^mindSn  binSkból 
megh  tiztítassunk  (TiliC.  79).  Szoro  lapattya  kezeben  vagyon 
es  meg  tiztíttya  az  5  szflróiet  es  buzaiat  az  5  czSrebe  be  gyiVtí 
(Born :  Préd.  25b).  A  végi-e  jót  e  világra,  hogy  meg  tisztétana 
minket  a  mi  bflneinknek  ondokságából  (Tel:  Evang.  11.704). 
El  haittiak  az  felegeket  es  meg  tizteittíak  az  éghet.  1583 
(KBártfa.  Dv2).  Az  borjúfojnek  az  álla  csontját  vesse  ki,  nyel- 
vét tisztítsa  meg  (Radv:Szalt  lOi.  Ez  helekuec  gyakorlasabul 
Sk  az  bónóktfil  meg  tisztettatnac  (Zvon:  Osiand.  212).  A  rutha 
nyersen  éve  szemet  homálytól  meg-tísztít  (Felv:  SchSal.  19). 
A  nagy  szirtosság  és  nagy  tisztátalanság  nem  könnyű  fájdalom- 
mal tiszh'ttatik  meg  (Illy:  Préd.  1.98). 

megtisztítás :  purgatio,  purificatio,  expiatio,  expiamentum 
C.  reinigung  PPB. 

Tisztítás :  expurgatio  C.  purgatio  MA.  reinigung,  sauberung 
PPB.  Sokak  vannak,  kyk  ln^nekyk  adattanak  megtarta.sra, 
mykeppen  gyakorta  való  mosdások,  poharaknak  es  eegyeb 
édeenyeknek  tyztoytasa  (ÉrdyC.  476).  Efíéle  tiszh'tást  az  a  pap 
tegye,  a  kit  meg  kentenec  (Helt:  Bibi.  I.FFf4).  A  ver  a  lélec 
ti.sztíttáíára  való  (Helt:  Bibi.  I.GGg). 

-Tisztítatlan:  impolitus  MA.  miausgeputzt  PPB. 

Tisztíthatatlan :  illutíbilis  C. 

Tisztító :  1)  [mundans,  purgans ;  reinigend].  Tisztító  mint 
a  zappan :  smegmaticus ;  zentóló,  tiztító :  lustricus,  lustrificus 
C.  Has-tisztíto  orvo.sságh  Nom.  75.  Szántó-vas  tisztító  ösztöke: 
ruUa  PPBl.  Ew  ollyan  lezen  mynth  az  üfel  fwallot  tyz  es 
mynt  az  fwallo  tyztyto  ffyew  (ÉrdyC.  209).  A  fogaidat  reggel 
tiszta  vizzel  meg  mossad,  nem  tiztito  porral  (Era-sm :  Erk.  16). 
Te  a  puszta  alamisnát  bün  tisztítóvá  teszed  (Matkó:  BOák. 
299).  Az  fiveg  az  5tvős5k  tisztító  kSvével  mettzetic  (Om :  Jan. 
17).  Gyomor  tiszh'tó,  piirgáló  orvosságoc  (173).  Máj  tisztító  orvos- 
ságoc  (175).  Puska  tisztító  körömvafs  (TörtT.  XVIII.261).  3) 
purgator,  fiallo  C.  miindator  MA.  ausfeger,  reinmacber  PPB. 

árnyókszók-tisztító  :  foricarius  C.  PPB. 

eke-tisztító:  [stimulus;  pflugreuto].  Sámgár  egy  6szt6kével, 
eke  tisztító  pálczával  600  embert  fiszve  rontott  (Tof :  Zsolt.  683). 


683 


FOG-TISZTÍTÓ— FÖLTISZTOLAS 


KI-TISZTUL-TISZTULA.S 


684 


fog-tisztító :  dentifiieium  C.  PPBl. 

fö-tisztító :  [catlmrtirumj.  Az  orvosságoc,  ;i  niellyec  f5 
tÍM!tít<J<' :  reiiiedia  catliartiua  (Com:Jaii.  173). 

fiil-tisztitó :  *specilluni  auricularium  PPBl. 

ganaj  lat- tiszti  tó  :  copren.'s,  stercoraiiu.t  MAI. 

has-tisztító:  [laxativus;  abfiilirendj.  Az  uborka  has  tisztító 
lészeii,  ha  ptfir.szeut5  gySkémek  résüét  kflzibaii  veted  (Nád: 
Kert.  85). 

[moslék-tisztító] 

tábori-mosléktisztító  :  (lúxae ;  trops  von  marketánderiij. 
Tábori  mosléc  tisztítóé,  szakácsoc,  fSzSc  (Com:  Jan.  146). 

ruha-tisztító :  cosmeta  C.  fiilln  MA.  fwalker,  bleicher, 
kleiderpntzer).  Sibvásáros,  niartalocz,  ruha  tisztító  (Com :  Jau. 
98). 

szappamnódra-tisztító :  sniiKmatieus  MA. 

szórü-tisztító :  areator  MA. 

[Tisztíttat] 

meg-tisztíttat :  [verrere  curo  ;  fegen  Ia.ssen].  Tyztwjtaüsad 
meg  az  wczakat  es  myndeiiek  az  balwannak  tem[ilomaban 
gy*llyenek  (ÉrsC.  436b). 

Tisztogat :  purifieo,  perpurgo,  emundo,  poliu,  tergo  MA. 
reinigen,  sauber  niachen,  ausputzeii  PPB.  A  .szép  fenyó  gombát 
t.sak  tisztogasd,  lia  valami  gaz  vagyon  rajta  (SzakácsmesL  132). 

még-tisztogat :  cw  Mikor  az  fazékban  rakod,  egy  fejér 
czipót  is  tégy  hozzája,  egészen  meg  iie  hámozzad,  hanem  csak 
megtisztogas-sad  szenytfil,  mitül  (Radv:  Szak.  l.'ii.  Hogy  meg- 
sütöd, vágd  fel  .szintén  ugy  mint  az  egyéb  ludakat,  annak  ntiina 
tisztogasd  meg  (77).  A  ki  a  megtisztogattatott  ruhákat  eladni 
ki-tészi,  sibvá-sáros,  martalocz  az  (Com:  Jan   98). 

Tisztogatás :  purilicatio  MA.  reinigimg  PPB 

Tisztul :  1)  (mundor;  rein  werdenj.  Vakok  látnak,  santak 
iamak,  poklo.sok  tiztolnak  (DöbrC.  261.  Jord.  385.  ÉrdyC. 
107).  Vvrnak  bezedy  tyzta  bezedek  mykeppen  ezy.sth  zennel 
tyztultatüth,  haromzxjr  meg  latoth,  hetlizer  tyztultatoth  (KnlcsC. 
19).  Sok  forgolódiissal  tisztul,  épííl  itélíerö  emberben  (Fal: 
UE.  397).  TLsztulj  büneidbnl,  fejtőzzél  adó.sságidbul  (FahSzE. 
553).  8)  (liberor;  befreit  werdenj.  Az  budai  píw«a  igen  hordatja 
az  hídnak  való  fát,  mihelt  a  Duna  tisztul  a  jégldl,  általkiitteti 
(TöttT.-  L627).  Így  tisztulék  az  mint  lehete  az  szilke  marhák- 
tól (Kern:  Élet.  53).  3)  [.se  auferre;  sicli  foripacken].  Cliristus 
el6l  ez  aszszonyi  állatott  el  taszíttya  mint  egyebet:  Tisztully, 
vakarj,  tzoki  te  eb  (MA:  Scult.  285).  Tiszlullyon  távol  innét  ez 
illyen  itílet  (MA:  Tan.  ElóK  21).  4)  [serenasco;  sieh  abklHren]. 
Tisztul  az  idó:  es  heitert  sieh  ans,  es  klaret  sich  aus;  tisztul 
a  viz:  das  wasser  wird  klar  íAdámi  21)7). 

el-tisztul :  I)  [mundor;  rein  werden].  Azon  órában  eltisztula 
az  5  poklossága:  coufeslim  raundata  est  lepra  eiiis  (MA:  Bibi. 
IV.9).  S)  [discedo;  wegzieheu].  Tisztulyon  és  állyon  felre  az 
az  omljertülen  (MA :  Tan.  7ó3b). 

föl-tisztul :  [serenasco;  sich  auflieitern].  Fel-tisztúl  az  ég: 
nubeo  *rarescit;  midSn  fel-tLsztúlt  volna:  cuni  conserenasset 
PPBl.  A  fergeteg  után  feltisztul  (Pázm:  KT.  lin.  Fel  tisztul 
ugyan  az  ég.  1620  (Kai.  87). 

föltisztulás:  serenitas  l'PBl.  [lieiteres  wetlorj.  Ua  homály 
vagyun  az  e.sil  \ián,  fel  ti.sztulA.st  iegyez  (Qs.  G2).  Ha  fel  tisz- 
tulás vtán  egy  kis  felleg  vagyon  széllel  oszlót,  még  eesSt  váry 
ollyankor  (Ci».  04). 


ki-tisztul:  1)  [mundor;  rein  werden].  Temptaciouak  fazee- 
kaban  ky  foryon,  tyztwUyon  mynden  bynnek  tayteeka  (Érdj'C. 
573).  Senki  az  8  soc  bfineibSl  es  nagy  fertelmessegib51  ki  nem 
tisztulhat  'Helt:  Bibi.  I.f).  Az  vörös,  kopasz  Tahy  kütisztula  az 
sok  betegségből  (Nád:  Lev  5).  Meg  érett-korra  jutót  az  itélo 
és  választó  erfi  >.ienn&uk,  ki  tisztult  akaratunk  a  dísztelen  alá- 
valóságok seprejébiil  iFal:  UE  365).  Ha  a  bflzbíl  idején  korán 
ki  nem  tiszti'ilmik,  uiaradékinknak-is  lészen  pironsaga  miatta 
(SzD:  MVii".  185).  Hullott  egy  pár  tsepp  szemibfli  s  majd  egy 
törlésre  kitisztult  (362).  2)  [ejicior;  ausgeworfeu  werdenj.  Mikeut 
el  hailo  arnek  en  vgan  el  vetetem  es  ki  tiztolek  miként  sáska: 
excu.s«us  sum  sicut  locusLie  (DöbrC  197).  Mykeppen  nylak 
hatalmasnak  A  bezede  azonképpen  ky  tyztiiltakuak  fyay:  űlii 
excussorum  (Ke.sztbC.  362i.  S)  (liberor;  frei  werdenj.  Az  német 
nem  fél  az  fölsí  jegektől,  tudja,  hogy  kitisztult  egészen  (Borcs: 
Lev.  411).  A  mit  egyszer  felkap  gyenge  elméjek,  aval  ugy 
öszve-kaptsülódik  agy-velejek,  hogy  ki  nem  tudnak  tisztulni 
belíle  (SzD:  MVir.  22).  4)  [se  auforre;  sich  fortpacken].  Az 
király  kémnek  alíttya  és  meg  had^a,  hogy  az  országbul  kitisz- 
tullyon  (MA:  SB.  74).  Tisztuly  ki  társ,  nem  tiéd  ez  a  rákot  kő- 
ház (.Szentm:Tnií.  10). 

meg-tisztul :  1)  [purificor,  mundor;  gerehiigt  werden). 
Gyomtól  meg-ti.sztúlni:  ovallor  PPBl.  Légottan  ho^  megtisztol- 
tatanac,  mend  aldwatokat  aianlanak  &s  o  fogadásokat  (BécsiC. 
46).  Megtiztoltatec  fl  poklossága :  numdata  est  lepra  ejus  íMünehC. 
26).  Attesth  meg  dicSfil,  ky  dychífiles  mia  testnec  mindSn 
naualya.s.saga  mog  tiztnltatik  (NagyszC.  333).  Lely  hStet  hewol- 
kodwan,  meg  tyztliwlwan  es  ygazwlw;m:  invenit  scopis  mun- 
datam  (JordC.  391).  Alkolmatlan  gondolatoktol  meg  tiztoUian 
meg  gondolád  istenednec  menden  io  tetet  es  aiandokat  (VitkC. 
17).  Mykeppen  tyztwitatyk  meg  ez  vylaagh  (ÉrdyC  17b).  Aka- 
rom, tyztívllyaal  megh  (125b).  Feryetík  meg,  hogy  tyztwllyanak 
meg  ty  byneytSk  (575).  Nem  zyksegh.  hogy  fejet  meg  mossak, 
hanem  ezak  Inabath  es  myndenesthSI  fogyva  meg  tyzthwl 
(ÉrsC.  88).  Kérem  Kegteket,  ho^  Kegmetek  azt  a  tírueut 
hallaztana  ualami  oly  alkalmas  ídSre,  niikorra  ez  pestis  miatt 
az  eégli  meg  ty.sztidna  (RMNy.  11.321).  Az  bilnnek  poklossagatnl 
meg  tiztnltatmic  (Zvon:  Osiand  53).  3)  [defae<'or;  sich  abklarenj. 
A  szent  irás  bora  forrott  és  meg  tisztóltt  szín-bor  (Pázni :  Préd. 
390).  A  must  minek  utánna  meg  tisztult  és  meg-forrott,  boniak 
mondatic  (Com :  Jan.  81).  S)  [liberor ;  t>efreit  werden].  Meg 
tisztult  vala  ez  raj  darástul  (Zvon:  PiizmP.  327).  4)  [evacuor; 
sich  ausleerenj.  Talám  száz  rendbeli  sz.ék  volt,  míg  megtisztula 
(Kom :  Élet.  45).  Valamíg  nem  érzed  gyónnod  flresAlni,  elSbbi 
ételti^l  éppen  meg-ti.sztnlni,  mindaddig  se  egyél  (Felv:  SchSal.  5). 

megtisztulás :  [piu-iticatio ;  reinigungj.  Az  myud  zeotek- 
nek  napya  tyzteltetik  az  tunyasagoknak  meg  tyztulasara  (ComC. 
190)  Az  azzonialat  ha  ferfiuv  magtul  fyat  fogadant  zepISs 
fezín  es  zikSlkMik  az  megh  tisztulásra  (TiliC.  172b).  A  meg 
tisztulasnac  iiimei>e  a  templom  es  mind  az  egész  sido  nep  meg 
tisztullatot  (Szék:  Krón.  81).  Ez  aszszonyálat  hon  niaradgyon 
harmintzhárom  napig  az  i  meg  tisztulasanac  vérébe  íHelt: 
Bibi.  IDDd).  Meg  tisztulásának  napiai;  dies  purgationis  (Fél: 
Bibi.  1.88). 

megtisztulat :  cv  EwrSmSk  leezen  ew  alattok  valókon 
az  az  lathwan  ez  %-ylaghnak  meg  tyztwlattyaat  (ÉrdyC.  6ű4b). 
Kezdetik  azzonnnk  Mariának  mogh  tyztulatiarol  e^  zep  prédi- 
káció (TihC.  1711. 

Tisztulás :  I)  (purilicatio;  reinigimgj.  EMemled  zent  fyadat 
zeppleyvtelen  ald<vzatot  az  templomban  tyztulasra  adnya  iPeerC. 
366).  Mi  vtau  Iw  tellesettenek  volna  Maria  tiztviasiuak  napi, 
vivek  ft  lerosalombe  (DöbrC.  392).  Azzonyouk  Maria  magát 
meg  alaza  az  o  tevrveiuiek  tyztulasmik  tevruenye  ala  (ComC. 
15i.  Az  ev  ker«>zt,sege  tytkon  volt,  de  az  ev  tyztulasa  nyliuin 
volt  (20).  Az  aszszoui  állat  szfliés  ntáu  házában  maradgyoa  az 


685 


TISZTI  I[JVT— TITOK 


TITKOr^EI^TITKOL 


686 


vérbM  vató  a<iztiilá<iAb.in  (MA  :  I5iW  1.981  S)  (pm-gnlii" ;  ab- 
fiiliruiig].  A7.  erim  bizony  igen  meg  szakaszkodott,  de  én  csak 
az  tisztulásnak  gondolom,  az  vötte  el  (Gér :  KirOs.  IV.469). 

Tisztulat :  I )  [puriticatlo ;  reiiiiRung].  Zfiz  Maria  tiztolaft'a 
iMiinchC  21.  Valmiak  ut  le  teneen  hat  kew  vj-drek  az  sjdok- 
iiak  tyztwlattyok  zereuth ;  erant  ibi  lapideae  hydriae  secundiim 
piu-iticationem  (JordC.  627).  Tyzfwlatii  liagjattatyk  az  nepnok  : 
reliquas  e.st  sabbatisnius  popido  (805).  El  felethkőzfit  livH-  niegli 
aggoth  byneyuek  tj-zftwlatyokrol  (8.")ti).  Maria  ez  tyztűlatnak 
tevruenyet  megtartotta  (CornC.  27).  Meel  valtozaas  es  tyzhvlat 
leezeu  wr  ktennek  uagy  uewe  dyclieeretyre  (ErdyC.  16.  33b. 
209b).  Halált  es  vallottak  hát  uémellyek,  kik  bizon  kegyes 
istennél  vadnak,  ebben  sonha  senkinek  nincs  kétség,  vagy  tisz- 
tulat helyen  fiköt  érraék  (RMK.  L24).  3)  [excretio;  abfüLrangJ. 
Hasba  megen  es  a  tiztolatban  ki  nie^en :  in  ventreni  vádit  et 
in  secessmn  eniittitur  (MünchC.  42). 

Tisztulatlan  :  (immuudus  ;  unreinj.  Valaky  hw  luilth  d5gh8- 
keth  ylletendy,  tyztwlathlan  leezen  nap  nyn-gotyk  (JordC.  95). 
Az  tyztwlatlanok  elezer  purgatoriumba  vytethnek  es  onnan 
istennec  orzagaban  (ÉrdyC,  392).  Valahol  lattyaak  az  tyz- 
twlatlan  leelkSt  (537).  Ky  tyztoythwan  az  templomból  az 
sok  tyztwlatlan  balwanyoknak  ozlopokat  zent51ee  evrtet  azzo- 
nywnk  zyz  Mariának  emlekSzety  (605b). 

TITOK,  TITK  :  1)  arcaiium  C.  secretnm  MA.  (geheim- 
ni.s].  Zent  Ferenc,  ysteu  tykkynak  hyw  reytewye,  felkele  az 
ag)ToI  (EhrC.  4).  líz  lx)dog  embert  mennyey  attya  hassonla  ew 
fyahoz  ew  zent  sebének  czudalatos  tytkyaban  (26).  Nabubodo- 
uozor  Jbozia  hiua  mend  ő  hadakozó  feiedelmit  es  válla  ő  veléc 
5  tanaéauao  titkiat  (BécsiC.  12).  Menden  titk  nem  lelietetlen 
teneked  (136).  Nektec  adiian  vagon  megesmernetec  nieíi  orzag- 
nac  titkia  (MiinchC.  37).  Az  Srdógnec  alnoksagos  titkya  (GnaryC. 
43).  Ziueknek  titkát  es  meg  tutta  (VirgC.  15).  Meg  esmerneu 
fráter  Rutinosnak  ziueuek  tjtkat  kWde  hozza  fráter  Masseo.st 
(20).  Reyte  \Wagat,  hogy  meg  ne  bántana  ez  zent  atyát  ez 
ilien  titokban  (42).  Atte  kenzenvedesSdnec  halhatatlan  keserfl- 
segős  voltat  es  titkyat  meg  akartad  mutatuya  (NagyszC.  4). 
Az  neluSknec  byuei :  titok  megh  ielSnthes,  zertelen  való  pori- 
thas (356).  Néminemű  titkayt  meg  ielent5  5  neki  (WeszprC. 
32).  Mynden  kylsekrel  el  feletlikezwen  meunien  be  ew  lelky 
esmeretynek  tythkyaban  (122).  Valaky  baratanac  titkayat  meg 
yelfinti  (DebrC.  363).  Kyt  erSssen  tarthwnk  niy  lelkinknek 
er5s.segheere  es  az  bel&sS  el  fűdezethnek  tythkyara  (JordC. 
809).  Oh  mynemew  mennyey  eelet  leelettetot  ez  zent  azzonban, 
kynek  tytkyaat  mynd  ez  napygh  senky  sem  ysmerte  (ÉrdyC. 
Ö40b.  168.  551b).  Nihol  nihol  neminemiS'  tykkokath  akaratya 
z\Vrenth  el  hagy  (KomjtSzPál.  40).  A  sido  szonac  iara.sat  k5uet- 
tfic  ott,  a  hol  isniertfic,  hogy  az  ígikbe  elreytet  titkoc  vadnac 
(Helt:Bibl.  I.o3).  Nem  érthettyflk  meg  mi  magunktul  az  isten- 
nek titkiat  (TehEvang.  n.l66).  Isteni  titkok  által-látó  m&'íler- 
nek  tartya  magát  csak  egy  vai-ga  Is  (Pázni:  Kai.  453).  Hlyen 
szentséges  titokhoz  igyekezem  előttetek  szóllanom  (Lép :  PTük. 
III.  198).  Hhitettük  magunkkal,  hogy  a  királyok  és  országok 
titkai  az  ö  szivében  rakták  fészkeket  (Fal:  NU.  322).  A  ki  tit- 
kát titkolni  tudja,  közel  jár  a  mennyei  bölcseséghez  (Fal :  UE. 
447).  2)  [secrettis,  absconditns ;  geheim,  heimlich].  Fráter  LIeo 
tudakozykuala  zent  Fferencznek  tytok  dolgyn  (ElirC.  42). 
Alkota  titk  haliakat :  fecit  secretimi  enbiculuni  (BécsiC.  26). 
Semmi  ol  titoc  (occuUum),  ki  nem  megtndatic  (MiinchC.  32). 
Felmene  titoc  hazában  nag  sirva  kealtvan  vr  istenh5z  (NádC. 
486).  Sémim  énekem  nycz,  hanem  kS-nt^s\Vm,  kordám  es  az 
alsó  titokh  ruhám  (VirgC.  44).  En  hoziam  eg  titok  zo  i5ue  es 
fogatta  en  fflem  ?  sogasanak  eryt  (DöbrC.  517).  Micoron  titok 
camarayaban  ymadkoznek  (DebrC.  611).  Hol  tytok  helyen  zol- 
galhatnanak  (ÉrdyC.  579.  360).  Ky  tytok  yntefsel  &  bynebSl 
ky  nem  akar  thernye,  azth  uylwan  kel   megh  feddeny    (ErsC. 


227b).  Ky  kyhoz  zoleketli  ^-  tytk  helyekbeel :  qui  producit  ven- 
tos  de  the.sanris  snis  (Ke.szthC.  371).  A■^  Babyloiniak  newezete 
alatt  titok  iráskippen  az  Komat  ie^ezuinn  (Sylv:  UT.  1.48). 
Kinek  titok  dolgát  mind  az  urak  elíitt  királ  megmagyarázá 
(RMK.  IV  36).  Mellyekre  a  mi  feo  és  titok  peisetünkett  fiiggö 
l«csétünknek  erfl&segéuel  egyetemben  adgiuk.  1839  (Tud- 
Tár.  X.27I).  Bizontalan  idSkbon  történnek  es  titok  okokból 
valók.  1583  (KBártfa.  C).  Az  ellenség  titok  testét  ki  szaggatta 
volt  (Vás:  CanCath.  673).  Nem  lévén  mibAl  tizetni  vitézinek,  azt 
javallák  titok  tanátsi,  hogy  szokatlan  adót  vessen  országira 
(Pázni;  Préd.  1101).  Titok  helyen  imádgyuk  istenSuket  (Sam: 
Agend.  .5). 

[Szólások].  M  e  g-á  1 1  nála  a  titok  :  *capacÍBSÍmns  secreti 
PPBI.  Hír-harang,  nem  áll  meg  nála  a  titok :  vulgator  *taciti 
PPBl.  Nem  áll  meg  benne  a  titok :  homo  plenus  *rimarnm 
PPBI.  Valakinek  szívét  ugyan  ki-adni,  kiadni  szive  tit- 
kát: eredére  *animum  suum  alicui  PPBI. 

[Közmondások].  Azzonyallatok  tytkot  nem  tarthatnak  (ComC. 
114).  Nem  titoc,  a  kit  két  ember  tud  (Czegl:  Japh.  223)  Nem 
állja  meg  a  szérdék  a  nyársat,  az  a.szszony  a  titkot  (Fal :  TÉ. 
665).  Sikámlik  a  titok,  a  hol  tsróznak  a  poharak  (Fal :  Jegyz. 
931). 

Titkol :  1)  occulto  C.  dissimulo  MA.  verbergen,  verhehlen 
PPB.  Magát  meg  nem  bíró  elmének  jele,  mikor  azt  írja,  a  mit 
titkolni  akar  magais :  *intemperantis  est  cribere  occultauda 
PPBI.  Nem  titkoltathatec,  mert  a  nemberi  lio^  hallá  6  rolla, 
bemene  es  asec  8  labainac  elottö  (MiinchC.  85).  lászolban  ne 
fekíigiéc  es  ott  ne  titkolta-ssec  (Kulcs:  Evang.  92).  Nagy  titoc 
helyen  Danid  5  népénél  magát  titkolta  vala  (Hofl'gr.  149).  Az 
fővezér  halálát  titkolni  haszontalan  (RákGy:Lev.  122).  A  csél- 
csapos  mindenbe  bé-szinli  magát,  még  a  mellyec  titkoltatnak-is 
ki  feszegetvén  (Com:  Jan.  185).  Magok  között  mit  forraltak, 
mit  végeztek,  most  sem  tudom,  mert  én  előttem  igen  titkolták 
(TörtT.2  1.434).  Hitemre,  szánom  nem  én  Nagyságodat,  de  nem 
lehet  titkolnom,  ha  baját  látom  is  Nagyságodnak  (Bercs:  Lev. 
515).  A  ki  ezt  jól  által  érti,  ha  hol-mit  nyér-is  urán,  mentegetni 
és  titkolni  fogja  (Fal :  UE.  366).  Veszedelm&s  próbákra  kelvén 
ki  adnak  rajta,  ha  rosszak,  titkollyák,  ha  ravaszak  (330).  3) 
[consilium  iueo ;  sich  beraten].  Ne  titkoly  az  idegennel  (curam 
extraneo  ne  facies  consilium),  mert  nem  tudod,  mit  akar  az 
(Kár:  Bibi.  1655). 

el-titkol :  concelo,  di.ssimulo,  reticeo  C.  celo,  occulto  MA. 
verbergen,  verhehlen  PPB.  Hogy  .semmi  dolgomat  tőled  el-ne 
titkoljam :  ut  *ne  quid  meorum  tibi  esset  iguotum  PPBI.  O 
haragiat  eltitkoluan  (dissimulata  ira)  fordola  5  hazába  (BécsiC. 
60).  The  atyád,  ky  el  tytkolt  helyen  laat :  páter  tuas,  qui  videt 
in  abseondito  (JordC.  369).  Myre  tytkollyatok  el  mytewiewnk 
eiT  zent  atyánknak  testéét  (ÉrdyC.  314.  199b).  Mert  eféle  dol- 
gokba el  kel  5ket  titkolni  (Helt:  Bibi.  I.e3).  Hogy  titkolhatnám 
el  Ábrahámtól  ászt,  amitt  mfluelec  (Helt:  Bibi.  I.G4).  Az  én 
szolgámat,  ha  régen  megölettem  volna  es,  megérdemlette  volna, 
kit  Nagyságodtul,  mikor  együtt  leszünk,  el  nem  titkolok  (Nád: 
Lev.  237).  Az  homlok,  az  orcza  el  nem  titkolfathatik,  hanem  ki 
kel  mutatni  (Mel :  Szján.  244).  El  titkoltassanac  ü  tfiUöc  az 
isten  orszaganac  titkiai  (Tel :  Evang.  I.331b).  Mynd  az  ew  ioza- 
gath  ees  mynd  a  fyayet  el  tythkollya  (Ver :  Verb.  133).  Hagya, 
hogy  az  gyalogoc  igen  szoros.san  mennenec  es  az  zazlokat  el 
titkolnac  (Decsi:  SallJ.  58).  Az  eovdög  tifkollya  örömest  el 
magát,  hogy  künnyebben  meg  csalhassa  az  embert  (Pázm :  Kai. 
196).  Azokn'il  szóUék,  kik  nevOket  el-titkolván  írásokban,  hogy 
bátrabban  szemtelenkedhassenek,  az  ártatlanokra  hamis  híreket 
költenek  (Pázm^:  Kai.  1076).  Az  vétec  az  gyfilekezettől  eltit- 
kóltatott  (MA:  Bibi.  1.91).  Nem  vész  némóba  az  a  bftn,  melyet 
ez  életbe  eltitkolhat  az  ember  (Alv :  Post.  11.188).  El-színli  vagy 
el-titkollya  gono.s.ságit  (Mad:  Evang.  480).  Az  hamis   peres  pat- 


687 


ELTITKOLÁS— TITKOS 


TITKOSAN— TITULUS 


688 


iiarasok  az  igassagot  el  titkolljak    (Bát;  KTud.  32).  Nyugotton 
a/,  ló  alkalmas  bínaságof  eltitkol  (RákGy:  Lev.  222). 

eltitkolás :  occultHtio,  disslmulaiitia,  dissimulamentum  C. 
clisiinmlatiu  MA.  (las  verbergen,  verhelilen  PPB. 

eltitkolhatatlan :  [quod  celari  neqiiit ;  unverlielilbar).  El- 
titkülhat.'itlan  nagy  .szeretetét  nkanáii  tapasztaltatni  az  isteni 
jóság  azt  végezé,  hogy  az  Ige  meg-te.ste.sfillyfm  (Csúzi :  Sip. 
G54). 

még-titkol :  [observo;  biiten,  einlnilten].  Je.sii3  paranczola 
liewuekyk,  liogy  azokat,  kyket  láttak  vona,  senkynek  ne  bezeel- 
leneek,  es  ez  bezedet  meg  tytkolak   hvV  bennek  (JordC.   483). 

Titkolás :  dissimulatlo  C.  ncciiltatio  MA.  verbergung,  ver- 
hehlung  PPB. 

Titkolatlan,  titkolatlanul :  (palám ;  oft'en].  E-a  minde- 
neknek hii'dntte  titkolatlan,  liogy  ő  Erdélyországot  nagy  summa 
IJÍnzen  vette  volna  meg  (MonTME.  111.152).  Nyilván,  titkolat- 
lanul beszélik,  liírdetik  (rV.20i)). 

(Titkolgat) 

el-titkolgat :  recepto  C. 

Titkoló :  occultator,  dlssimulator   C.   verberger,   verhehler 
PPB 
[Titkolód-ik] 

el-titkolódik :  [celor ;  gebéim  bieiben].  Et-titkolódott  az 
az  edgy  nap,  hogy  légyen  f§lelm&s  mindenik  nap:  latét  illa 
una  dies  ut  timeantur  omne.s  di&s  (Dio.'íz:  Tal.  '2W). 

Titkon,  titkonnan :  oceulte,  latebrose,  eelatini,  abdite, 
clauculo,  clanculum,  privátim  C.  arcane,  clani,  cIande.stiiio  MA. 
heimlich,  verborgen  PPB  Közel,  titkon  meg-vonni  magát :  in 
*occulto  prope  stiire  PPBI.  Tytkonnan  elmenő  sueue  egy  neuiy 
zegenuek  cap.sayatt  (EbrC.  83b).  Tytkonnan  liyua  az  frátert 
velle  es'  vewue  ewtett  egy  neniy  zewlewbe  (92).  Mikoron  a 
titkon  zerent  való  lelki  vigaztalasoctol  megfoztandlac,  the  es 
leé  megfezíiltlikeppen  (Nagj'szC.  109b).  Akara  bAtet  tytkon 
elhadny :  voluit  oceulte  diinittere  eam  (JordC.  357).  Semy 
nyncz  tytkon,  bo^  ky  ne  tbwdaseeek  (383).  II  alnoksagba 
kazdagokkal  tytlikon  (KulcsC.  16).  Azon  eiel  titkon  el  ki  mene 
(TiliC.  21).  Közgödnek,  nagy  titkon  el-kicsellegénok  (RMK. 
III. 51).  Al  utakon  titkon  megvonta  magát,  liogy  nyakamba 
keritíe  ö  hálóját  (VI.221).  Eluesztem  a.sztaki  titkon  be  arullya 
felobaráttyát  íHelt:  Zsolt.  201).  Ók  titkon  nem  lehettek,  látlia- 
tathuKjk  nem  voltak  (Pázm  t  LutliV.  2fi9).  Hivséges  társoduak 
hív  légy,  titkon  5  tóie,  lopva  semmihez  ne  fogj  (Com :  Jaii. 
204).  Az  eretnekségnek  fene  modgyara  futó  mérgét  a  lelkekre 
titkon  hamiatoztatya  (VárM:SzCv.  112).  Titkon  akar  lenni  és 
rejtekhelyet  keres  (llly:  Préd.  L448).  Bé-rekesztve,  titkon  vé- 
gezte áliétatosságit  (TitkRóz.s.  19).  lla  mikor  egylíon-inásban 
ki  be-szélli-is  magát,  titkon  és  tsak  a  bSltsekkel  kSzliíFal:  UE 
378). 

Titkonvaló :  occultus  C  dande-stinns  MA.  heimlich,  ver- 
borgen PPB.  Em?  mentől  gonozb  titkon  valn  ellenségJnc  ez 
Aman  (BécsiC  63).  Meg  monda  neky  ez  bodog  atya  az  u  titkon 
való  kesertetit  (VirgC.  21).  Titkon  való  uerewmbe  \V  magát 
el  reile  (26).  En  titkon  valómból  tiztoh  meg  engem  (DöbrC. 
40).  Zemermes,  titkon  való  zegenyek  (MargL  58).  O  zerelnies 
atyám  zyletty  ezewnkben  vehettj'Sk  ur  istennek  tikon  való 
malaztos  niyvelkfidetyt  (ÉrdyC.  340).  Titkon  való  tam'tvanya 
vala  az  Jesusnak  az  sidoktul  való  feltében  (Szart  Cat  E3). 

Titkos :  1)  nrcADus  C  occultas,  clanculariii^,  secretiis, 
seoretariiis,  mystieus  MA.  heimliuh,  verschwiegen  PPB.  lAy 
ky  te  zywednok  tythkos  kamorayabol  (ÉrsC.  254).  AckI  Jiz 
oltárból  as  a  titkos  hazbol  ezt    monda   (Mel:  Sz,Iáu.    389).    Az 


;  bStiinek  tulajdon  folyása-szerént  kellyen-é  az  szókat  vennönk 
I  vagy  titkos  és  idegen  értelemben  (Pázm :  Kai.  4G9).  Az  isten- 
i  telének  titkos  gonosz.sága  gyalázatos  kissebbséggel  ostorozta^sék 
(Pázm:  Préd.  4).  Titkos  secretáriusiától  el  nem  rejti,  ki  légyen 
az  ándó  (136).  Az  titkos  vétkec  megli  bátorlalam'ttyác  a  szivet 
(Pr;ig:  Serk.  139).  A  lelki  ismeretnek  titkos  szugolyai  és  szur- 
dokjai (GKat:  Vált.s.  II.  Elfib.  58bi.  Titkos  dolog  volt  én  nálam 
Í8  az  (Czegl:  Japh.  23).  Titkos  .szivemet  és  elmémet  tudod  (Tess: 
SzMagell.  C).  Az  étszaka  elcsapott  igyenasen  Gimes  vára  alá, 
ha  titkos  és  kemény  utat  akart  járni  (Beras:  Lev.  166).  Két 
ellenséget  szom.szédságba  nyilvánt  és  titkost  tartani  lehetetlen 
jó  véggel  (712).  MellyekrftI  sz.  Istvánnak  napján  titkos  példázat- 
ban emlékezett  (BiróM :  Éke,s.s<'g.  Cinil.).  Sok  titkos  tselekede- 
tinket  Cythera-felé  kíildgyíik  (Fal :  NA.  137).  2)  [tacitus ;  ver- 
schwiegen]. Az  ki  az  oruoslas  tiztit  akaria  viselny,  anikak  isten 
felíinek  kely  lenny  es  titkosnak  (Frank:  HaszulC.  24 1.  S)  (amicua 
intimus,  fainiliíu'isj  vertrauterj.  Vr  pajia  ment  zent  Claranak 
monostorába,  ky  vala  zent  leieknek  tytkosa  (EhrC.  75;.  Soror 
Sabina  ev  neky  jeles  t>'tko3sa  vala  i  MargL.  63).  Ky  vala  az 
chazamak  fyv  tytlikosa  (DebrC.  515).  .lövését  as.szounak  csá- 
szár mogludá,  hogy  megfognák,  titkosának  megmondá  (RMK. 
ni.3ö5j.  Óh  én  édes  fiam,  ki  voltál  titkosom,  ki  hitte  volna 
ezt,  hogy  így  csalatkozzam  (VI. 62).  Ezek  az  isten  követségének 
titkosi  (Pázm:  Préd.  134).  Izének  hát  néki,  de  kire  bizhatom, 
vané  olly  titkosom,  kinek  meg-mondhatom  (GyöngyD:  MV. 
30). 

Titkosan :  [clam,  secrcto ;  heimlich,  iosgeheimj.  Goudol- 
kodneek,  bog  ez  belest  mykeppen  es  hol  ehetneye  meg  tjtkos- 
ban  (DomC.  267).  Könyörgünk  Nagyságodnak,  leime  titkoson 
készen  feles  szál,  ha  szoros  állapat  tilálna,  költözhetnénk  által 
az  Tiszán  iRikíjy:  I^ev.  560). 

Titkosképpen :  my.stice,  sccreto  MA.  auf  geheime  iveise, 
heimlich  PPB.  Az  istennec  szemei  el5t  gyakorta  titkosképpen 
meunee  véghez  (EszlT:  IgAny.  146).  Az  Levi  zemzetsége  titkos 
keppen  az  jerasalemi  papokra  mutatott  (MA:Scult.  330).  Titkas- 
keppen  és  mint  egy  alattomban  gy.ámolgat  a  kétségbe  esés 
ellen  (MHeg:LPreb.  16). 

Titkoskod-ik:  [cl;mi  delibero;  sich  heimlich  beratschlagen). 
Egy  meghitt  szolgával  titkoskodik,  erre  bízza  dolgát  (GyöugyD : 
KJ.  379). 

Titkosság :  (secretum ;  geheimnis].  I^lky  jozagos  myel- 
kevdetyuek  tytko.s.sagarol  való  kevnyv  (CornC.  1).  Te  el  reited 
íikőt  az  te  szinednec  titkosságiba  mindeueknec  kemiúsig«  nl8t 

iSzék:  7v30lt.  28). 

Titoknok?:  (.secretarius;  sekretiir).  liithory András  királyi 
udvaibiró  ki.s.sebb  birói  pet'.sétes  titoknoka  Fewidvari  Balint 
meeter  (Radv:  Csal.  11.10). 

TITUIiÁIj  :  [inscrÜK) ;  titeln].  TitukUni  valakinek  a  levelet: 
literas  alicui  inscribere  PPB. 

TlTUIiÁKIS:  (nomine;  titiilíir].  C^ak  litularís  sseuteket 
emleget  Balduinus  vastagon  guggolván  sz.  Ferenczet  (Piizm: 
LuthV.  63). 

TXTLTLUS:  1)  prascriptio  C.  iiiLscriptio;  iaschriftj.  Titulusa 
vabmiinek  :  fpigraphe,  in.scriptio  PPB.  Az  olay  fa  tálban  meg 
yrthak  wolt  ez  tytwiost  (ÉrsC.  67).  3)  (nomen  ;  titelj.  Nem 
okos.ság  t'ij  tilulu.soUban  vagy  nevezetekben  és  ti.«ztekbeD  állatni 
méltóságtokat  (Pázm:  Préd.  131).  Nékiec  illy  littdust,  illy  neve- 
zetet ad,  hogy  5kot  hiviitalos  szeuteknec  momlgya  (MA:  Scult  , 
686).  Az  fueb  pUspeki  méllinuignak  tltnhissiit  álnokul  akarták  | 
ki  czigazni  (Toln:  Vigaszt  l;i5i.  Isteuségeilhez  nem  illik  kegyet- 
len titulus  (Zrínyi  11.37).  A  ki  fiát  elházasílotta,  ipa  az,  az 
egyéb rokonságtic  magukat  .sogoroknac  tituIiLssával  tisztelic  (Com: 
Jan.  117i.  Rőt  Mihály  uranin.ál  már  asztallá):  iiliiluk,  úri  titu 


689 


TITTYTOTTY— TIZEDIK 


TIZEDIKSZER— TÓ 


690 


lu^-al  ebéd  felett  éltünk  friiHly:  AdaV  1I.3-18).  Tisztnok  fényes- 
sége, titulus  inrlység  kevélységnek  gyökere  (Kisv :  Adag.   215). 

TITTY-TOTTY :  fcreiiitus  veutris;  bauctnvind].  A  vén 
asszony  liogylia  jó  reggel  fölkel,  buroltnl  majd  niegf\il,  a  sárká- 
nyok dobjábul  sok  titty-totty  kicsordul  (Tbaly:  VÉ.  11.171). 

TÍZ :  decem  C.  MA.  zelin  PPB.  Lakozauac  ot  ti/,  ezteudeig- 
len  es  mounon  méghalanac  (BécsiC.  1).  Meímecnec  oriaga 
liasonlatic  tiz  iSzechez  {MüncbC.  60).  Vetkeztem  istenek  tyz 
paranczolatyat  nem  tartómba  (VirgC.  5).  Mykoron  zflz  zent 
Margit  ázzon  imniar  volna  tiz  eztendevs  (MargL.  3),  FyrfFyw 
hvm  garast  aad,  leány  tyv.etli  (JordC.  116).  A  kímeknec  a  tíze 
azt  mondac  (Szék:  Króu,  18).  Eleibe  jövének  tiz  i»kIos  fértiak, 
kik  távol  meg  állának  (Tel:  Evang.  11.703).  Az  romai  birodalom- 
nac  tíz  szamai  tiz  kiralyoc  lesznee  (Tel:  RBvIr.  11).  Gyalogsága 
tízig  való  sebest  kapván  (Monlrók  XV.135). 

Tized:  1)  [declmns;  zehnter].  KSnyuenek  tized  rezébe  meg 
vagyon  iruan  (VirgC.  114).  Zent  Mathe  ewangelista  yrtta  meg 
kenyweenek  tyzed  rezeeben  (ÉrdyC.  347b).  Myndennek  tyzedeet 
le  vaguaak  (548).  Ez  bonnapuak  tized  napyáii  (Beytlie:  Epist. 
99).  2)  decimae  C.  MA.  [zehntel].  Ezenképpen  egeeb  nemSbel 
tyzedeth  el  vroz  vala  (WinklC.  143).  Mykoron  megh  fyzetended 
az  tyzedetl),  annak  vtanna  teegy  rezth  mynden  yobol  az  lenita 
papnak  (JordC.  252).  Illyk  az  ydínek  tyzedeeth  wT  istennek 
bezolgaltatnwnk  (ÉrdyC.  137)  Az  thyzedeth  igazan  be  zolgal- 
thatbom  (RMNy.  II.19b).  Kenyergek  te  Kdnel;,  bogy  az  mely 
két  jobbágy  tizeddel  tartozik,  engedné  meg  Kd  (Nád:Lev. 
239).  S)  [decuria ;  zehend].  Tized  alá  való  rendölés ;  decurio- 
iiatns  C.  Harsáni  még  az  szerencsi  seregbfll  is  vitt  el  ket 
tizedet  (Bercs:  Lev.  218).  Azután  ménének  az  isoglánok  ketten 
ketten,  mindenik  tized  külömb-kiilömbféle  .színű  köntösben,  az 
elsó  tized  köntöse  sárga  (Misk:  TörL.  38). 

disznó- tized  :  decima  porcorum  Ver:  Verb.  212.  [sehweine- 
zelintel).  Disznót  izedet,  lia  mikor  makk  terem,  onnét  adnak 
(Gér:Káras.  IV.299). 

gyermek-tized  :  [decima  liberorum  ;  kinderzehntel].  Gyer- 
mek tizednek  ballasau  nagy  sok  sz5  retteng  (Vás:  Ep.  9). 

pázsit-tized :  [decuma  foeni ;  heuzehntel].  Ha  hol  makk 
nem  teremne,  pázsit-tizedet  adnak  (GérrKárCs.  IV.299). 

Tizedel :  decimo  MA.  [zehnten].  Disznajokból  pázsit  tizedet 
adnak,  ha  mikor  makk  terem  penig,  ott  tizedlik  meg  diszna- 
jukat (Gér:  KárCs.  IV.3n3).  Az  mikor  makkban  tizedelnek,  az 
öreg  disznótól  9  pénzt  adnak,  az  mikor  páz,sitról  tizedlenek,  az 
öregitííl  váltópénzt  den.  6.  adnak  (312). 

meg-tizedel :  [decimo;  decimiren].  Az  vitezec  magukat  meg 
tizedlettec  es  egy  mást  meg  ettec  (Bom :  Préd.  78). 

Tizedlés :  decimatio  MA.  [das  zehenten]. 

Tizedlő :  decimator  MA.  [zeheuter].  KSvetségben  kftldi  a 
tizedl5ltet  és  hajó  béreknec  ki  szedSit  (Com:  Jan.  140). 

Tizedes :  decurio  C.  MA.  korporai  PPB.  Keress  mynd  az 
neep  kSzzói  bewicz  neepeketb  es  zerez  liA'  k5zz5l8k  tyzedSsS- 
keth  es  zazadosokath  (JordC.  50).  Joseff,  ky  vala  tyzedes.  nem 
enghedet  vala  az  sydoknak  tanaczoknak  (615).  Zygetben  vala 
egh  t\-zedes  Nagh  Fabyan'  newA-  (LevT.  1.253).  A  Mobacsy 
Demeter  egy  tizedes,  megbala  ott  Túry  Bálint  tizedes  (RMK. 
VL148).  A  seregnec  eleiben  kell  rendelni  tizedeseket,  zászló 
tartókat  (Com:" Jan."  145).  Tizedes  ranggal  szolgáltassa  ökőf 
(Gér:  KárCs.  rV.313).  Mambut  aga  vajda  az  mellette  való  agák- 
kal s  tizedö.söUkel  együtt  ittanak  meg  335  pint  bort  (MonTME. 
1.41).  Az  tizedessinek  attunk  10  bivel  kést  1  ft  20  d.  (56).  Tiz 
tizedesnek  mint  az  tiz  gyermeket  meg  ölték  (TörtT.^   III.103). 

Tizedik :  decimus,  decimanus,  denarius  C.  fzehnter). 

M.   NTELVTÖET.   8ZÓTÁB.    HL 


Tizedikszer :  decimimi  C. 

Tizedszer  :  decimuui,  decimo  MA.  [zum  zontenmal).  Tyzed- 
zor  vetkeztem  (VirgC.  8).  TizecziV  mikor  az  eéhazhoz  nié^, 
mendenkoron  az  oltár  el58t  leterdeplel  (VitkC.  65). 

Tizen:  (decem:  zehnej.  Nemde  tízen  tiztoltak  e  meg  es 
kilenc  hol  va^on  (DöbrC.  371.  JordC.  588). 

Tizenegy :  undecim  MA.  eilf  PPB.  Meglelec  a  tizen  e^éot 
eébe  golekezuen  (MüncbC.  168).  Zent  Isthwan  kyral  halála 
wtan  tyzen  eegy  eztendSben  íÉrdyC.  396b). 

Tizéneggyed,  tizeneggyedik :  nndecimus  MA.  eill'ter 
PPB.  Tizen  e^ged  idS  koron  :  circa  undecimam  (MüncbC.  50). 
Zentb  Janns  irta  ewangeliomrol  való  kSnwenek  tyzenegyed 
rezeben  (WinklC.  319).  Tyzen  eggyedyk,  kynek  Sileou  vala 
newe,  monda  (ÉrdyC.  189). 

Tizenéggyedszer :  [undecimum ;  zum  eilftenmal].  Tizen- 
e^eczSr,  mikoron  az  házba  tastoua  iarz,  mendenkoron  ke*es 
lepesid  leéenec  (VitkC.  66).  Tyzen  eeggyedzfir  hasonlattateek 
az  drága  balsamhoz  (ÉrdyC.  477). 

Tizeneggyen :  undeni  MA.  je  eilfe  PPB. 

Tizenegyszer :  imdecies  MA.  eilfmal  PPB. 

Tizenként :  deni  C.  [je  zehn).  Az  közkatonája  is  mind 
pálinkás-részegen  ellepték  tizenként  buszonként  az  oi-szágot 
(Bercs:  l^ev.  280). 

Tizes  :  decuplus  MA.  zehnfaltig  PPB.  Egyetlen  egy  szavával 
tizess  vagy  tiz  szeres  czudát  tőtt  (MA:  Scult.  863).  Minden 
számok  a  tizes  számban  foglaltatnak  (Bly:  Préd.  11.474). 

[Tizség] 

Tizsóges :  [decuplus ;  zelmfaltigj.  A  ti^  istentec  nem  czac 
haromsagos  leszen,  hanem  tizséges  is  (Vallást.  Nniiij). 

Tízszer :  decies  C.  MA.  zelmmal  PPB.  Meg  forduluatoc 
tizzer  inkab  meg  keseritec  Stet  (BécsiC.  108).  Esnek  te  oldalad 
fel51  ezerén  es  tizzer-ezeren  te  iogod  felSI  (AporC.  51). 

Tízszeres :  decuplus  MA.  zehnfaltig  PPB.  Eggyetlen  sza- 
vával beteg  embereket  meg  gyógyított  es  tiz  szeres  czudat  tStt 
(MA :  Scult.  863). 

Tizszerrel :  decuplo  MA.  auf  zelinerlei  weise  PPB. 

Tízszerte :  decuplo  MA.  auf  zehnerlei  weise  PPB. 

Tlzszerü :  [decuplus ;  zehnfaltig].  HegedSbe  vallatok  vrnak, 
tiz  szer?  kintornaban  dicősehetek  neki  (DöbrC.  80). 

TÓ :  paUis,  stagmim  C.  lacus  MA.  see  PPB.  [teiclij.  Piscina, 
quam  Appathaua  appellari  fecimus  (U45i.  Anditoubyda  (1270). 
Dnae  plscinae  Fecez  vocatae,  nec  non  Solunnis  Agfoa  et  Kyzen- 
toa  JHxta  fiuviiim  Vag  (CodPatr.  VI.102).  Vallis,  qnae  Fenektu 
nuncupatur.  1291  (Knauz).  Stagnum  Spautoa  (ZichyC.  1.50). 
Stagnum  Mergiistow  (95).  Pi.scina  mugtho  uocata  (184).  Piscina 
doborthou  (237).  Silua  Hiclustou  (236).  Piscina  Kiptou  (236). 
Poss.  Mohostow  (617).  Fluuium  Meelthow  vocatum  (11.99). 
Piscina  Elesvthow  (174).  Stagnum  Feuento  (241).  Stagnum 
Melento  (241).  Stagnum  Temlesto  (111.536).  Piscina  Eleu- 
tüu  Kachyuatoua  (IV.79).  Swgnum  feyertbon  vocaüim  (182). 
Pass.  Katatofiildee  (491).  Pisscina  Meegtou  nominata  (508). 
Fyltow  (Nyr.  SI.288).  Monda  5  nekic:  MennSiic  el  a  to 
elue  es  felmenenec  (MüncbC.  127).  Ki  k5  heget  allo  viznek 
tovia  fordeita :  qui  convertit  petram  in  stagna  aqnarum  (DöbrC. 
201).  Az  tóban  ala  ala  zaalnak  uala  (SándC.  37).  É^:  too  nagyon 
pokolban  (37).  Vram  meg  zabadeytaal  engemeth  tóba  lezallok- 
twl  (KesztbC.  64).  luhoczkaiat  tora  haitia  vala,  onnét  haza  ió- 
nén paraet  apprít  vala  (Istv:  Volt.  5).  Immaga  es  az  thoba 
zekelyk  (LevT.  1330).  Az  5  3aros  helyei   és  tóy  (Kár:  Bibi.  II. 

44 


ÁLLÓ-TÓ— TÓS 


TOliÁK— TOJO\LÍNY 


692 


153).  Efry  nagy  tót  ki  szárazta  (Pázni :  Kai.  63)  A  barátik 
.sziirdéliibau  s/.oktaU  b5v5n  afféle  Sodorna  tava  inollet  tenjésző 
gyftuiőltsfjk  toroumi  (Pás:  Válasz.  239).  A  más  omber  tóját  más 
),'yalmával  lialá.sztatja  (üetlil :  Élőt.  U.343).  Indnl  lianyat-homlok 
minden  szaladoban,  ki  a  .sárban  akad,  ki  ugrik  a  tóban  (GyöngyD: 
Cliar.  52).  Dicsekedgyék  Israöl  Silou  nevfi  továval  (Csúzi:  Síp. 
323). 

álló-tó:  paliis  Pesti:  Nom.  111.76.  [teii'li).  Vala  mynek  zar- 
nyaskaya  vagyon  69  hoeya,  akar  az  tenglierbo  akar  allo  tóban, 
yllyk  velők  eeiny  (JordC.  94).  Sylena  waras  mellet  vala  egy 
nagy  roegliy  allo  tlioo  (ÉrdyC.  264).  Mykoron  egy  allo  tlioo 
mellee  ywtot  volna,  lataa,  liaat  nagy  sok  apró  niadarkaak  gyewl- 
tenek  egybe  (57ub).  Yuthanalc  egy  allo  tlio  melle  es  latanak 
egy  fat  az  tbolian  felygh  ky  te(!zwen  (ÉrsC.  66).  Az  álló  tók 
folyás  nélkíil  való  forrájnok ;  paludes  sünt  seaturigines  sine  flnxu 
(Com:  Jan,  13).  Az  álló  tók  .szélveszektSl  felzavartatván  rotte- 
nete.s  habokkal  dagadoznak  (Titklíózs.  143). 

gyalmo8-tó  :  piscina  Ver:  Verb.  Szót.  21.  MA.  fiscliteich 
PPB.  Stagnum  Gyalmastou.  1381  (ZichyC.  IV.203).  Négy  halas 
tó  rekesze.s,  gyalmos  tó  ava*  morotva  es  egyob  halazo  viz : 
piscina  niagna,  cum  claiLsma  exLstens,  gyalmos  tó  vei  etiam 
morotva  diéta,  nec  alia  piscatura  (Ver:  Verb.  21öb). 

halas-tó :  piscina  C.  MA.  öschteich  PPB.  Halaa  tó,  bárka, 
vadaskert :  vivarium  PPBl.  O  vizei  raonnal  halastoknac  vizey : 
qnasi  piscina  aquarum  (BécsiC.  261).  Vrnac  aii{5;ala  lozalnala  a 
halastóba  es  mogmozdultatieuala  a  viz  (MiincliC.  177).  Azon 
helyen  zerezteteek  egy  halas  thoo,  ky  orwo.ssaghn:ik  tawanak 
newezteteek  (ÉrdyC.  290).  Halas  tókat  chinálnac  (Ilelt:  Bibi. 
IV.36).  Menéc  az  forrásnac  kapuiára  és  a  király  halas  tanára 
(Kár:  Bibi.  1.428).  Egy  .szép  hala.stót  meghalasított  vala  a  p-itaki 
praefectusa  által  (Szál:  Króu.  240).  Az  halas  tókat  ha  béfagy- 
tauak,  minden  nap  lékezzék,  hogy  meg  ne  fullyanak  a  halak 
benne  (Lipp:  Cal.  3).  Itt  is  vau  templom,  veté.s,  halastó,  kit 
Márton  gazda  följiil  láthatott  (Béres:  Lev.   174). 

halastavi:  piscinalis  MA.  [zum  fiscliteich  gehörig).  Halas 
tói  lialac:  a  ponty,  csuka,  kárász  (Com:  Jan.  34). 

nádas-tó:  [palás  arundinibus  consitíi;  rohrteiehj.  Örömes- 
ben akai'oc  én  az  hegyekben,  az  erdSkben,  az  uidastavakban 
találtatni  (MA:  Tan.  Elöb.  21). 

vizes-tó:  cistorna  Kár:  Bibi.  I.97b.  (wasserbelijilter).  A  for- 
n'is,  a  kút,  az  vizes  tóc   tiztác  lé.sznec   (Kár:  Bibi.    I.97b). 

Tócsa,  tólosa:  láma  MA.  pfiitze,  lache  PPB.  Emeld  ffel 
kezedet  az  tokra,  folyó  vyzekre  es  toczakra  (JordC.  20).  Hada- 
kozyk  vvala  az  egeer  a  bekawal  walaniy  tolclia  wyz  wegil  [igy] 
(Pesti:  Fab.  10b).  Az  tolczabol  iszik  az  vton,  ezokaert  fel  emeli 
az  a  feiet  (Fél:  Tan.  274).  ÖkUr-bór  ostorokkal  addig  elvereté, 
hogy  az  6  szentséges  véro  ugyan  tótsával  állott  (Pázni:  Préd. 
504).  Ne  véllyed,  hogy  az  illyen  nagy  tengert  csak  csekély 
tolcsáklioz  .szokott  .sáros  lábaiddal  ált;il  gázolhas.sad  (Bal :  Csisk. 
120).  l'^ittába  hídról  tolcsába  dőlt  vala  (.Szöll :  Szén.  10).  Gana- 
jos  tócsa  (Lipp;  Cal.  28).  Bflnnek  tócsjijában  asznak  (Tarn:  JóAk. 
44).  Itt  ebben  a  merfi  viztócas  orsz/igban  vajat,  halat  egyél 
(BethhÉlet.  28U). 

Tóoska  MA.  Tavacska  C. :  lacnsculus  (.'.  láma  MA.  lache 
PPB.  A  len  és  kender  megáztattatnak  a  niotsolyákban,  víz 
álló  tót.skákban  (Coni»:  Jan.  80). 

TÓS,  tavas  (toiw.s  PPBf):  ivUudo.su«  ü.  stagnatus  MA. 
sumptig,  iiberschweinmt  PPB.  Tovas,  mot.saros :  pahidosus  PPBl. 
Ha  tós  helyeken  epítetet  a  varas,  ezek  n  ha.sznok  ;  a  tó  se 
lovasokat  se  gyalogokat  k<5zel  nem  botsát  íACsere:  Enc  259). 
Ha  a  lovaghoz  bizuuk,  inezSt  kell  választanunk,  ha  a  gyalog- 
hoz, szoros,  árkos,   toós   avngy   erdSs   helyeket   (Laskai:  Lips. 


407).  A  németek  az  erdSkre  és  tós  helyekre  szJiladnakíÜBenkfi: 
Flór.  208)  Valimely  éren  vagy  tós  helyen  hidat  csináltat 
(Moulrók  XV.515). 

TOBAK,  TABÁK  (íciMíta  Lipp:  PKert  U26):  1)  taba- 
cnm,  herba  Nicoli;ni;i  PPB.  frauchtabak].  A  fejedelem  nagyot 
monda  rula,  hogy  a  tabák  fíist  szivást  ez  után  eltiivoztatná, 
mellyel  az  el5tt  él  vala  (CzegI :  Dág.  EWb.  e3b).  Tabácát  Bol- 
dog aszony  nap  tájlian,  niihelt  az  fldS  engedi,  miudgyárt  ves.sen 
az  ember  (Lipp :  Cal  14).  Ültethet  (az  ember)  archichóka  magot, 
tabákát,  csudafát  (I..ipp:  PKert.  11.26).  Az  toback  segítfije  legyen 
az  bornak,  mint  az  ontosláb  az  kaptának  (DBón:  Ré.s7.eg3.  19) 
2)  [sternnmentum  ;  schimpftabak]  Tobák-tartó  :  pyxidicula  taba- 
caria  PPB.  Egy  csont,  tobáknak  való  pixlis(Radv:  Csal.  11.364). 
Vargalegény  az  tubákkal  bocskábau  gázoljon  (Thaly:  VE.  11.69). 
Ki  pedig  tabákkal  kit  kit  kinálgatott  (Gvad:  Orsz.  59).  Fejér 
csont  pLxisbíil,  mollyt  hordott  z-sebébe,  tabákot  gyakran  szít 
{Gvad:Pösty.  35). 

TOBOZ:  [capsa;  scbachtel].  TSmién  tartó  ládátska  auagy 
toboz:  acerra  C.  Az  fSnnyfinoc  a  gummia,  az  kit  az  fRnnyi\ 
tobozban  arulnac  egy  kis  teniiéunel  az  okádást  meg  állattya 
(Mel:  Herb.  9b). 

TOJ-IK :  üvum  pario,  edo,  lego  MA.  ei  legén  PPB.  Ekép- 
pen  sockat  toynac  a  tyukoc  és  igen  meg  8za|X)roduac  (Helt: 
Mes.  376).  Egy  czaládos  ió  niaior  ember  vala,  kinec  vala  egy 
luda,  moly  mindennap  egy  arany  monuyat  toic  vala.  Gondola, 
hogy  a  lúd  belfll  rakna  volna  arannyal  és  uem  gyózi  vala 
várni,  hogy  mindennap  egyet  egyet  toynéc  (426).  Az  hajón  rak 
fészket,  veres  1ioszm;ú  lábai  vadnak,  fejér  szárnyai,  veres  orra 
és  tóik  (MesésK.  29).  A  büjíis  bajosok  a  tikokat  meg-b5j81ik, 
hogy  sokat  tójának  (Uiósz:  Préd.  197)  Egy  .sáska  lőjék,  ippri- 
kálék  valami  mocskos  ;papyroskára  iMatkó:  BCsák  2.  TEny; 
Hilroms.  210).  Jobb  lesz,  ha  azzal  olthonn  ülsz  házodban,  mint 
eddig  loptál,  hogy  nem  az  karóban  kLs  vereljeknek  tojni  olda- 
ladban (Thaly:  VÉ.  150).  Tojóknak  mondatnak,  mellyek  az  fi 
tojásokból  sokára  költenek  eleveneket  (Misk:  VKert.  18). 

[Szólások].  Kotlani,  a  mit  nem  maga  tojott  (SzD:  MVir.  44). 
Azt  is  tudgya,  hányat  tojott  a  biró  tyúkja  (ö8). 

[Közmondások].  Sokat  kodátsüló  tyúk  keveset  tojik  (SzD: 
MVir.  92). 

Tojás :  1 )  partus  gallinarum,  positio  ovonim  MA.  (das 
eierlegen].  Tojástúl  meg  szűnt  tyúk :  effeta  gallina  PPBl. 
2)  ovum  PPB.  [ei].  Láttad-é  hangyákat  mikor  megbolygattyák, 
nyomorultak  nagy  tojásokat  hordoznak  (Zrínyi  1.108).  Az  ó 
religiója  még  fiiss  tojás  vala,  csak  minap  kelé  elö  (Fal:  NE 
60). 

[Közmondások].  Minémfl  a  madár,  ollyaii  a  tojása  (SzD: 
MVir.  73). 

ördög-tojás :  inventum  diaboli  Kr.  [ertindimg  des  teufelsj 
Valamelly  tudomány  a  .sz.  irassal  ellenketlik,  órd6g  tojása  az, 
nem  isten  tanítása  (Pázrn':  Kai.  96). 

páva-tojás :  *pavoninum  ovum  PPBl. 

tyúk-tojás  :  [ovum  gallínaceuin  ;  hühnereí]  Az  is  megesett, 
hogy  az  ilyen  drilm  mondó  lova  seggibe  tyúktojást  dugtak. 
1760  (Hazánk  1.363). 

záp-tojás  :  ovum  hypenomium,  ovum  ventusum  PPIl  (taules 
ei].  Tévelyeguek,  a  kik  úgy  véleke(hiek,  hogy  a  easkeaelySknek 
még  záp-tojások-is  kikelhotők  legyenek  (Misk:  VKert  202). 

Tojomány :  l)[ovum;  ei).  Monyakat  tojnak,  mellyek  az  J 
héjok  állat  tojomány  fejérét  és  székit  elrejtik  avagy  el- 
títkollyák  (Com :  Jan.  35).  A  magzat  eredetet  vé.szen  a  inéhlien 
a  magb('il  Ifitt  és  a  tojományiiak  sulAb  ré.szébo  lielyheztetelt 
állati    kezdettfil   (ACsore:  Enc    152X    Illyeu    tujomáuy    vsgjoa 


693 


lúi>tojomAny-2.  tok 


BAB-TOKA— 1.  TOKOS 


694 


fészketekben  (Czcgl :  BDorg.  17R).  Ors7jlKt<iUbol  számkiveté.sbe 
kfildgyétek  és  a  süitánnak,  a  kinek  tojomnnya  és  rájzattja, 
en^-edgyétek  (Toln:  UBék.  30).  Mind  addig-is  a  háyasság  sza- 
bados volt,  mii;  az  5rdőg  a  votnm  coelibatust  kSzitekben  tSbb 
tojományi  kózzé  nem  tojá  i^MatkO :  BCiiák.  36).  2)  [inventnm; 
erfindung].  Bj!  az  cálvinisták  értelme  az  eretnekek  tojóiu.inyá- 
nak  fajzaltya  (SzöUgerezd  84).  A  lelkek  balbatatlansiigán'il 
való  tudományt  pápa  tojoniányAnak  soha  nem  tartotta  lenni 
(Pós:  Igaz.---.  1 688).  A  i>;ipAk  kotlott  tojományának  mondja 
(Sámb:  3Fel.  45).  Ez  az  ördög  tojománya,  ezt  pedig  unink, 
alig  hinném,  liogy  nem  tudná  (TiirtT'.  1.216). 

lúd-tojomány :  [ovum  anserinum ;  g.-in.oeei].  A  b5jt  hu.«tol, 
sajtol,  tynk,  lud  tojoniányoktol  való  .szabados  megtartózkodás 
(GKat:  Válts.  1.1045). 

tüt-tojomány :  [ovum  gaUinaceuni ;  liühnereij.  A  I<5-f5b5I 
tik-tojoniányt  vájni  ki,  a  mint  szóllnak  (GKat:Titk.  2S7). 

Tojós :  [ovum  pnnens ;  eier  legend].  MidSn  a  bálczion 
magát  tojásnak  érzi,  elsfiben-is  fészket  készít  (Misk :  VKert. 
488). 

(TojÓ3od-ik] 

meg-tojósodik;:  [ovum  concipio;  eier  enipfangon].  Hamis- 
.ság,  bogy  a  szájáról  tojósodnék-meg  az  egyptomi  gólya  (Mlsk: 
VKert.  340). 

Tojtat :  ovnm  ponere  faeio ;  eier  legén  lassen].  A  bfij5s 
bajosok  bfijőlé-sset  a  sárkányokat  likakbúi  ki-híják,  az  ágast 
tojtattyák  (Diósz:  Préd.  167). 

1.  TOK:  antacaeus  MA.  [dück].  Kyltem  Ke.  tyzen  három 
zywolt  halat,  egy  zywoli  tokot  (RMNy.  11.140).  Megszolgálom 
Knek  az  tokot,  ebéden  jól  lakánk  vele,  mely  tokba  ha  ett  Kd, 
isten  adja  egésszégére  Knek  (Sád:  Lev.  76).  Paxy  Lajos 
uramtól  kioldok  Ngdnak  egy  tokot,  négy  cyget  (LovT.  n.58). 
Tok  sóban,  tok  kocsonyával,  tok  tiszta  borssal,  száraz  tok 
hag>-mával  (Radv:  Szak.  120.  144).  Az-é  az  igaz  böjt,  hogy  az 
ember  kétségével,  vizával,  tokai  kedve  szerént  jól  lakjék  (Alv: 
Post  410).  Az  praefectas  kecsegét,  tokot,  vizát  fűgas.son  szá- 
mmikra  (RákGy:  Lev.  383).  Az  tokot  tisztítsd  meg  először 
szépön  és  mártsd  meg  az  lisztbeu  és  ozfán  rántsd  meg  (Radv: 
Csal.  nL37).  A  más  .szólt:  Tokokat  jobb  lesz  halá.szni  (Gvad: 
Orsz.  97). 

2.  TOK :  theca  C.  MA.  futteral,  .schacbtel  büchse  PPB. 
R«íz.«ának  a  tokja :  alabaster  rosae :  a  babot,  bonsót,  zabot 
pelyvájából,  héjából,  tokjából  ki-tisztítom,  tépem,  morsolom, 
töröm:  piso  PPBl.  Zent  Elona  ázzon  az  kerezthflaat  kettee 
rezeltetee  es  ezj'stes  tokban  helheztethween  bagya  Jerw.sa- 
lemben  (ÉrdyC.  293).  A  birodalom,  acki  toka,  kut  feie,  palastia 
es  oltalma  az  AntichrLstus  bitinek,  ez  a  czá-szár.^aí;  (Mel :  SzJán. 
411).  Kd  kötözze  valami  darab  szerbe  mind  tokjával  együtt 
azt  az  levelet  és  nékem  küldje  meg  (LevT.  IL.54).  Az  fduózí- 
tSnec  czak  tokia  és  tegze  (Vallást.  F).  FSrtelmes  szayjal  az 
istenségnek  allattyat  az  szemellyeknek  tokyjanak  es  feszkenek 
mondgya  (MSyil:  Irt  174).  A  veteményes  magok  a  tokjokban 
magot  neuelnek  (Com :  Jan.  26).  Aranyas  kis  láuczkát  tokostul 
találtak  (Radv;  Csal.  11131).  Borbély  Istvánnak  hagyok  egy 
borjas  tehenet,  egy  beretva  tokot  való  eszközivei,  négy  tallért 
(111294b).  Füsü  toknak  való  tarka  kötés  (3.=)6).  Két  tokban 
vagyon  tálnyér  harmincz  három  (Gér:  KárCs.  in.366).  Egy 
bokái-pohár  egy  tokban  (IV.224).  Tokja  levelemnek  két  katonás 
béles  (Thaly:  VÉ.  11.378).  Buzgány  hordozó  tok  (VectTrans. 
22).  Úgy  vagyon  dolga,  mint  annak,  a  ki  enne  a  mandulából, 
de  re.stelU  tömi  tokját  (Fal:  BE.  582).  Ha  ki  nem  kopott 
elmémből,  mint  a  magyaró  tokjából  (Fal:  TÉ.  644).  Majd  illy 
öltözet  volt  az  úron  is  magán,  csakhogy  egy  nyakas  tok 
függött  az  oldalán  íGvad :  EP.  34). 


bab-toka :  bucea  C.  [bohnenhülse).  Borsó  avagy  bab  tokja : 
calLx  PPBl. 

bőr-tok  :  scortum  MA.  ledemer  sack  PPB. 

búza-tok :  gluma  MA.  kornhülse  PPB. 

gyürü-tok :  daetylotheca  C.  MA.  PPBl.   ringkastlein  l'PB. 

ív-tok:  corythus  MA.  köcher  PPB. 

kopja-tok :  dependens  theca  sarissae  MA.  spiessscheide 
PPB.  Kópia  tok,  2  kalan  de  nem  kerek,  bakaczin,  fek  karmán, 
zabola  raita  (Radv:  Csal.  11.102). 

mag-tok :  [vagina  grani ;  samenbülsej.  Árpa  mag  toka : 
elumae  C.  Búza  mag  tok:  gluma  MA.  Nigella,  melanthion: 
nigella  Konkoly  szabású  fyu,  nem  az  búzával  érik  eggyn^t, 
hanem  aratás  vtan  zedik,  az  magna  tokia  vgyau  zaruas 
(BeytheA :  FivK.  82b). 

makk-tokja :  glandariae  nucls  calyculus ;  eichelschale 
PPB. 

nyíl-tok :  [pharetra ;  pfeilköcherj.  Ezüstpléhvel  egészben 
burított  tegez  nyiltokostul  (Moulrók  XXIV.184). 

pince-tok:  theca  lagenaram  vinariarum  MA.  [flaschen- 
futter].  Az  pracze  thokoth  hagyom  Gaal  Isthwannak  (RMNy. 
n.217).  Ez  éjjel  jőve  meg  az  Péchy  Márton  kocsija  BécsbiM, 
kin  egy  pinczetok  vörös  bort  is  küldött  (Xád:  Lev.  59).  Vagyon 
nála  eg  pincze  tok  mynd  palazkostul  (Radv:  Csal.  II.5).  Unum 
pinczetok  cum  sex  argenteis  fiasconibus  (MoiJrók  XXIV .381). 
Egy  lóra  való  pinczetokot  kér  leküldetui  a  várból  Fogaras.sy 
(TörtT.-  n.l89).  Repedjen  a  gyepM-szí,  pinczetokja  folyjon  ki 
(Thaly:  VÉ,  IL129.  Fal:  Vers.  872).  Udvarbiróhoz  a  halat, 
hámot,  pinczetokot  leküldtem  (RákF:  Lev.  251).  Pinczetokot 
küldtem  Körösire,  mert  semmi  jó  borom  nincs  (Bercs:  Lev.  171). 
Üres  hordókbúi  tündöklő  tiiumphust  építet  magának  (Fal:  NA. 
305). 

puska- tok:  theca  sciopetaria  MA.  sclopotheca;  pLstolen- 
tasche,  pistoleuliafter  PPB.  Egy  pár  skófiumos  puskátok  kapó 
(Radv:  Csal.  IIL353b).  A  vice-lovászmester  puskáinkat  meg- 
tekénb-e  és  a  változó  lónak  puskatokjában  berakja  (TörtT.* 
1.165).  Paska-tok  csináló  nem  lesz  alávaló  mesterség,  ha  viz.s- 
gállyuk  (ÖtvMest.  49.  vsz).  Egy  pár  pu.skatokra  való  varrás, 
orrtizóra  való  is  kettó  scofiimimal  (Századok  XXII.157). 

tartó-tok:  theca  Major:  Szót  470.  PPBl. 

toll- tok:  1)  [theca  plumaria;  federbuchse].  Aranyozot 
sis.sak  toltokostwl  (RMNy.  1188).  Egy  ezvvsthes  aranyozot 
sissak  toltokostwl  (Kadv:  Csal.  11.9).  S)  pennipes  C. 

virág-tok :  calbc  C. 

fTokos] 

Tokosod-ik :  siliquor  C.  MA.  PPBl 

Tokosul:  siliquor;  schoten  gewinnen  PPB. 

TOKA :  [mentiun  duplicatura ;  doppelkinn].  Tokája  vagy 
állat-kövérsége :  mentum  duplicatum  PPB. 

TOKA:  simandrum  PPBl.  610.  agiosiniandrum ?  PPBl. 
600.  .siniantrum  ■?  toka  vagy  fa  harang  a  görög  ekklésiákban- 
ein  bret,  womit  man  in  altén  griechiscben  kirchen  ISutet  PPB. 

TOKLÁSZ,  TAKLÁC :  üres  kalász  SzD.  Az  igaz  hivek, 
kik  nem  ollyan  fen  kodátsoliiak,  tokláczoknak  és  konkolyoknak 
véletnek  (GKat:Titk.  Elíb.  6.  CorpGramm.  A2). 

TOKXjYO  ;  agnus  aunutinus  SÍ.  [einjahriges  lamm].  Hozott 
gazda  bórt  4,  bolond  toklyó  juhot  1  (MonTME.  L289). 

1.  TOKOS:  [braccis  flnentibus  vtstitus;  pluderhosen 
habend'?].  Sok  tokosnak  mentél  te  már  éltének  végére,   szaba- 

44* 


695 


2.  TOKOS— KITOL 


EI^KITOL— KI-TOLAT 


696 


badosan  ílszvementél  ütközetbSl  véle . . .  Fut  az  tokos,  tiiz&s 
madzag  kihull  az  kezéből,  flszi  kesei ft-gonibája  kidíl  az 
fejébfll  (Thaly:  Adal.  11.90). 

2.  TOKOS :  (pulliis ;  jung].  Az  tokos  loo,  kyt  en  elettem 
bo2t;itok  az  cjiityrjm  kapwa  el5t,  ezennel  le  esyk  es  meg 
haal  (ÉrdyC.  634b). 

TOL,  TOLY  (tujA  Hadv:  Szak.  17B.  íuMukis  We.'izprC. 
93) :  truilcj  C.  MA.  sto.s,seii  PPB.  Az  zolgak  koronath  kSteeiiek 
tSwysUbewl  es  fejéében  tolyaak  (JordC.  093).  Sujtold  jól  meg 
a  lovakat  és  tolj  liátul  a  szekér  kereliin  (Pásti:  Kab.  54b).  A 
tűznél  az  vaj  melegen  álljon,  i'igy  tojd  !iz  toj<')  fábiíl  az  tésztát 
az  vajban  (Radv:  Szak.  176).  Egyjic  háborúság  a  másikat  tollya 
vonsza  {Megy:  3Jaj.  11.84).  Alkonyodáskor  megindult  az  német, 
ugyan  tolta  egymást,  úgy  ment  (Bercs:  Lev.  196). 

be-tol,  be-toly:   intrudo,  conínido  C.  hineinstossen  PPB. 

Az  ev  kezeet  be  tollya  vala  zent  Margyt  azzonnak  hátában 
(MargL.  201).  Füzeteseit  valaztaltanac  papákká,  tol  fniialkoduan 
tolyattanac  be  (Zvon :  Csiand.  230).  A  fényes  lakodalomba  fi 
magát  betolta  (Illy:  Préd.  1.233). 

[Szólások].  A  kik  a  minap  frantzia  lejtflre  egy  két  gyermeket 
tanítanak,  már  ma  bé-tollyák  az  orrokat  az  udvarok  dolgaiba 
(Molu:  JÉpül.  XXIII). 

belé-toly :  intrudo,  ingere  MA.  hineinstossen  PPB. 

el-tol:  protrudo,  abstrndo  MA.  [repello;  zuriiekdrangen). 
Keáállütlak,  lio^y  Trencsént  feladják,  ha  segítségek  nem  gyiln, 
s6t  ha  minket  el  nem  tolnak  errfli  ;íz  toldrűl  (Bercs:  Ijev.  82). 

[Kiizmondá.sok).  KSnnyft  tizenkét  8k5r  vtán  el  tolni  egy  .sze- 
keret (Decsi:  Adag.  139). 

el-tolyá.s:  protru.sio  MA.  verstos.sung  PPB. 

elö-toly :  protrudo  C.  MA.  PPBl.  hervor.stos.sen  PPB.  (vor- 
schiebeii).  Eló  s  hátra  tolyható  z:'ir:  *romi.ssarins  vectis  PPBl. 
Azok  meg  yedeenek,  előwe  tolyaak  Judasth  (ÉrdyC.  292).  Az 
okos  ravasz,  a  minec  el  titkoltatni  kel,  nem  tollya  el5  (Com : 
Jan.  179). 

íöl-tol :  sursum  triido,  extollo,  dncto  MA.  emporstos.sen,  in 
die  hölie  lieben  PPB.  Egy  raadará.sz  latnán  a  galambot  a  fán 
egy  hoszszu  rudat  fel  kezdő  a  fánac  ágai  kSzot  tolni  (Holt : 
Meí.  390).  A  momortii'a  mint  egy  vgorka  vgy  tollya  föl  magát 
(BeytheA:  FivK.  I31b).  Vén  Szilent  fel  tolák  konya  szamarára 
(Orczy:  KöltSz.  164). 

ki-tol,  ki-toly:  egero  C.  extrndo  MA.  au.s,sto.ssen  PPB. 
íme  hayaym  ol  raottetnec  es  zenioym  ki  tofatattnac  (Nagy.szC. 
66).  Pcter  kyralt  meg  fogaak  es  zemeyt  ky  tolywan  Foyoer 
varat  hala  megh  (ÉrdyC.  396b).  Az  betegseög  ky  tolya  az  lel- 
ket belőlem  (034).  KezSket,  labokat  mynd  el  nieteleek  es  z&- 
m6ket  ky  tolyaak  (674).  A  Va-ilnak  mind  a  keet  szemet  ki 
tolla  es  a  fület  ónnal  be  5tte  (Szék:  Krón.  162).  Kitolák  5ket 
az  kapun  (Munlrók  III.  19S).  Kiknek  jobb  .szemek  kitolyattatá- 
uak,  kiknek  mind  két  kezek  es  elvágattatának  (IIMK.  V.163). 
Az  ö  kijt  tíának  ki  tollác  a  szSmeket  (Helt:  Krón.  32b).  A 
kinek  szeme  volt  az-el5t,  de  kitolták  és  meg-vakitották,  szinte 
úgy  nem  láthat  most,  mint  a  kinek  szeme  nem  volt  szl^letésé- 
tftl-fogva  (Pázni:  I>uthV.  107).  A  ki  nyiló  bimbó  a  virágot  ki- 
tollya,  a  virág  az  éretlen  gySmül&sSt  (Com:  Jaa  19).  A  kiket 
a  tőr5k8k  elfoghatnak,  sokaknak  kSzAIJk  még  szemeiket-ls  ki- 
tolják (Misk :  VKort.  89).  Az  mi  szent-györgyi  praesidinmnnk 
kétezer  kitolta  az  magyarját  (Bercs:  Lev.  37). 

[Szólások].  Ki  tollya  az  8rd8g  rabjainak  szemeket, 
hogy  verembe  .szfikadgyon  nyaki>k  (Pázm:  Préd.  421).  Az  törö- 
kök rám  gyiittek  fizetésért,  majd  kitolom  az  szemeket  valami- 
vel   (Bercs:  Lev.  419).    Buldog   állapotod  ki  ne  tolja   szemét   a 


továb  néz8  takarékosságnak  (Fal :  BE.  580).  Ajándékkal  a  bíró 
szemeit  ki-tolyni  (Szí):  MVir.  16). 

el-kitol :  1)  [extrndo ;  aasstossen).  Konyákban  vágott  lábok, 
kezek,  el-kitolyatott  tólek  az  6  jobb  szemek  (RMK.  V.163). 
8)  [evacuo ;  ausleerenj.  A  csomtwrd  mérges  fekete  .sárt  gyom- 
rodból elki-tol  (Felv:  SchSal.  30). 


egestio   C.   extmsio   MA.   ausstossung 


kitolyás :   egestus, 
PPB. 

le-toly :  compingo  C.  detrudo,  de%'olvo,  demitto  MA.  lierab- 
stossen,  hinabdrückeu  PPB.  Le-tolyui  a  nadrágot :  demittere 
caligas  PPB. 

meg-tol :  retrudo,  adobruo,  retundo  MA.  [repello,  rejicio ; 
zuríickdriingen,  z\iriickwerfen].  Meg-tolyták  a  .sereget :  inclinata 
*acies  PPBl.  Végre  osztáu  estve  felé  meg  toliák  a  magyarok 
a  törököket  (Szék:  Krón.  213).  Sok-szor  az  lórésról  szegén  ma- 
gyarokat az  pogánok  megtolják,  az  varasban  6ket  mind  az 
piaciglan  verek  és  vi.ssza-vágák  (RMK.  IV  39).  Pogány  nép 
zsidókat  megtolja  vala  (V.51).  A  z.sidók  ott  hamar  megtolyatá- 
nak,  több  népet  városijói  kibocsátjinak  (VI.I58).  Holt  testek  az 
mezon  megsírfidének,  hamar  megtolyatáuak  zsidó  népek  (1641 
De  miért  hogy  az  víz  is  iíti  vala  a  keresztyéneket  alá  a  t8r8- 
kekre,  ezért  meg  tolák  a  tőrSkekot  (Helt:  Krón.  105b).  Ha  az 
Ammon  fiay  tégedet  meg  tolyandnak,  mindiart  neked  segetso- 
gedre  ifiuSk  (MehSám.  163).  Troiayak  g6r8g8ket  megh  toliak 
(CsomaC.  39).  Az  én  ünóimnek  még  az  árnyékok  es  szebb  nz 
te  ilnfiidnél ;  ezzel  is  megtoltalak,  hogy  kétszáz  mag  telién 
vagyon  kőztök ;  rövid  nap^iu  ménest  is  várok,  hiszem,  hogy 
azok  is  megtolják  az  te  méneseilot  (Nád:  Lev.  69).  Végre  meg 
tollyatánac  a  németec  (Görcs:  itáty.  54).  Meg  tolni  valakit,  felSb 
állani  ( Deisi :  Adag.  1).  Mihent  Moyses  fel  emelte  kezét  Isten- 
hez, megtolták  az  ellenséget  (Piizm:  Préd.  44).  Meg  tolattatott 
a  baromi  erS  és  hátr.i  czáfoltatta  a  pogáut  (Laud:  L'jSegít". 
L  Elób.  3).  Amazok  látván  er8s  Hektnrt  meg-bízzj'ik  magokat, 
ismét  mog-toUyáU  a  g8rRgSket  (Hall;  Hlli-st.  111.128).  Az  mi 
kevés  magyars.'igot  Hákóczy  György  neki  vitt,  megtolta  (Mon- 
írók  VIII.265).  Az  mieink  elíször  jól  megtolták  volt  az  néme- 
tet, de  az  ágyukkal  megszaggatták  az  mieinket  és  kinyomták 
(Bercs:  Lev.  55).  Elvégre  megtolt  és  lenyomott  benniiuket  a 
sokaság  (Fal:  Const.  853). 

reá-toly :  oggero  PPBl. 

tolyva-toly:  [vi  compello;  mit  gewalt  drangeiij.  ToljTa 
tolyták  ókét  anyaszentegyházban,  kik  magok  sincsemiek  anya- 
szentegyházban (RMK.  V.177). 

Tolakod-ik,  tolakoz-ik :  [prornmpo ;  vordrangen].  Még  a 

legkissebb  gonosznak  sem  kell  ajtót  nyitni,  mert  a  több  is  nagy 
tsorda  farkai  uttiia  bílakozik  (Fal:  VE.  381  >.  Az  al;itt  Delimán 
tovább  nyomakodik,  a  kis  kapuig  bátran  tolakodik  (Kónyi : 
HRom.  127). 

Tolakozás,  tolyakozás:  [tumnlluatio;  gedrangej.  Be  nem 
rekeztetlietiiük  az  kylsS  erzekensegek  emlwrekuek  tolyako- 
zasy  kízAth  (VirgC.  138).  Sok  gondotlan  legény  veszti  szép 
óráját,  i>énzét,  mert  a  tolakozásban  erszényestül  együtt  zsebé- 
ból  ált;ilk«ltözik  a  lopó  táskájába  (Fal:  TÉ.  788). 

Tolyat:  1)  (spargere  curo;  strenen  lassen).  Az  polniaial 
verembe  tolyata,  |>almaiat  is  mind  rea  hanyata  (Boni:  Ének 
441).  S)  [evellere  curo ;  ausreis.sen  lassen).  Meg-engedte-e  a 
törvény,  bogy  szemért  szemet  tolya.ssuuk,  fogat  fogért  voiuu- 
smik  (Pázm :  Préd  794). 

ki-tolat,  ki-tolyat:  I)  [evellere  curo;  aiisreLsson  lassen). 
Mhid  a  keet  .szemet  ki  tol iata  (Szék :  Krón.  171).  Mikoron  meg- 
vallotbic  volna  az  8  támadi'issokat,  sockoknae  kitoll:4tá  szómé- 
ket  (Helt :  Krón.  33b).    Valerianiist   az   peraiai    király  elevenen 


697 


TOLEK-TOLDALÉK 


TOLDÁS— BE-TÓDUL 


098 


elfogí,  szemeit  ki  tulyatá  (Pázm :  Kai.  75).  Attyáimk  szemét 
lii-tolyatá,  liogy  mai;.i  uralkoiliiéli  (Piizm:  Préd.  374 1.  8)  fpio- 
iiiovere  curo:  iiinaiiwcliiebeii  lassen].  Suk  burait  mind  meg- 
kó-'toltatá,  egyiioháiiyát  utczáia  kitolatá,  miiuleiiekkel  .szabadi)ii 
itaftatá  (Phllkfizl.  IX.169). 

Told:  1)  [addo,  adjlcio;  zusetzeu,  zugeben].  Ezeket  té^e 
énnekem  isten  es  ezeket  tol^a,  lianem  &ic  cnpa  halai  valazt- 
liat  meg  engemet  es  tégedet  (BécsiC.  S).  A  satoroc  elefánt 
tetem  karikacka!  valanac  toldattattac  (18).  En  na^agom  nagob 
tdldatec  énnekem  :  magniticeutia  amplior  addita  est  mihi  (140). 
Nem  toldom,  lio^  zeres.seni  6ket :  non  addam,  nt  diligam  eos 
(194).  Fns  Jiidanak  fSldebe  os  ottogol  prophetal  es  ne  tolgad 
tiniabba,  ho^  Uethelben  prophetal  (227).  Végezet  i5t  en  népemre, 
nem  toldom  touabba,  hog  altal  mennem  5tet  (228).  Tfl,  kitec 
toldhat  (potest  adjicere)  5  allattahoz  eg  .sengnét  (MüuchC.  24). 
Mél  niórfeckel  merendetec,  megmértetic  tfinectec  es  ahhoz 
toldatic  Ifinectec  (77b).  Napot  keralnak  nap  felet  toldaz  ő  ez- 
tendeiet  nemzetnek  uapiaiglan  e-s  neinzeteiglen  (AporC  7i.  Kit 
te  megvertél,  fldSztek  es  en  sebinmek  sereiméhez  toldottak, 
tolg  hamisságot  i^  hamisságokhoz  (2Ö).  Ha  valaky  ellened  vala- 
miben vétet  es  arra  gonozt  mondanac,  ottan  el  hiszed  es  meeg 
te  is  toldod  es  vgyan  5r51sz  neki  (Born :  Préd.  429b).  Karod, 
kardod  által  tellyen  a  török  hold,  mellyhez  diadalmad  mostaii- 
is  nagy  részt  told  (GyöngyD:  K.I.  427).  Az  többi  az  Zsitva  két 
mellékin  Komárom  s  Esztergámmal  toldva  kell  ki  telni  (Bercs : 
Lev.  279).  2)  [angeo,  augmento ;  vergrö.ssern,  vermehren].  A 
mit  igassággal  fel  nem  ért,  hazugsággal  akarta  toldani  (Pázm : 
LuthV.  101).  A  maga  kocsagoa  fejétől  tóldgya  íSámb:  3Fel. 
389).  Elég  nyoraorú.ság  volna  a  rabság  mag.iban  is,  ha  az  éhe- 
zés, szomji'ibozá-s  azt  nem  toldaná  is  (163).  3)  suppleo,  refarcio 
MA.  ersetzeu  PPB.  (ergiinzenj.  Az  élést  sem  nekem  sem  Dá- 
niel uramnak  meg  nem  adják,  magunk  költségével  toldattuk 
eddig  is  (TörtT.2  1.606).  Az  salétromot  hafták  kezünkben  300  ft ; 
221  forint  75  dénárt  ániltimk  ki  behlle,  78  forintid  toldottuk 
és  24  dénárral  (MouTME.  1.22).  Étszakával  toldom,  az  mit  az 
kenyér  és  ágyúk  miatt  múlatok  (Bercs:  Lev.  677).  Szerentsés 
iparkodás  arra  serkenni,  hogy  ember  a  maga  tanultságát 
máséval  tóldgya  (Fal:  UE.  371). 

hozzá-told :  [addo ;  zugeben].  Meg  mongya,  mykepen  awagy 
haiizor  vetkSzet,  hozya  ne  toljon  es  meg  ne  kewesebShe  (ÉrsC. 
535b).  A  mit  ember  a  beszédhez  szerkivül  hozzá  told,  nem  jár 
illendfl  méltósi'iggal  (Fal:  UE.  438).  Hason  részt  magokéból  kell 
hozzá  tóldaniok  (SzD:  MVir.  123). 

még-told :  [suppleo ;  erganzen].  Az  vezér  urunk  konyhájára 
az  mely  25  szekér  fát  kértek,  hordattuk  meg  Nagy  Miclós 
által  és  toldottuk  meg  17  ft  (MonTME.  1.95).  Kállai  nevű  kal- 
pagját toldottuk  meg  1  ft.  (373).  Quia  acensatus  Szirmai,  Aus- 
pergh  is  úgy,  azért  szabadítsák  meg  egymást,  sSt  meg  is  told- 
hatnék (Bercs;  Lev:  14).  Innen  1000  hajdút  kiindítok,  OSczival 
s  Móriczczal  megtoldom  (290). 

Toldal :  [suppleo ;  erganzen].  így  nji'ritek,  nyesitek  vagyi5 
inkáb  igy  tóldallyátok  az  evangéliumot  (Fal :  NA.  123). 

Toldalék :  1)  additamentum,  appendix  MA.  zusatz  PPB. 
Csak  toldalék  már  az  arany :  aurum  jam  *acces,sio  est  PPBl. 
A  bujaság  toldalékja  a  jó-lak;lsnak  (Pázm:  Préd.  228).  Könyv- 
nek appendixe,  toldalékja  (l'or:  Eny.  142).  Vádaskodóc,  kSzkS- 
pftc  az  udvaroknac  toldaléki :  gnathones  et  sycophantae  aula- 
nmi  appendices  suut  (Com:  Jan.  141).  Ha  mi  a  font  felasleg 
meg-nyomáson  kivfll  hozza  addattatic,  szerzé.s,  toldaléc  az  (167). 
Cserélt  béréit  toldalékok  (Toln:  Vigaszt.  42).  Dániel  toldalékja 
a  tizenharmadik  és  14-ik  részekben  (Ciegl:  MM.  234).  A  parton 
lév5  toldaléknak  tzSvekét  mozgattya  (Pós:  Választ.  254).  Ember 
választást  tudjon  tenni,  a  toldalékokat  megismerhesse  (Fal :  UE. 
407).  A  mi  természet  ellen   készül,   illetlen  és  idegen  toldalék 


(429).  8)  assumentum  MA.  [lacinia;  fleck,  flicklappen].  Senki 
nem  ereiti  vy  ruhanac  toldalékát  o  ruhába  (MiinchC.  119). 
Istenben    hozzá   raga.sztott  toldalék    nintsen  (Pázm :  Préd.  588). 

Toldás :  supplementum  MA.  zu.satz  PPB.  Igen  sok  vasat 
ké.szíte  Dávid  az  ajtók  szegeinek  és  a  toldásoknak  és  foglalá- 
soknak (Moln:  JÉpUl,  468). 

Toldit :  [suppleo ;  erganzen].  Bánja,  hogy  ezekkel  szivét 
szomoritá,  tréfáló  szavait  valóual  toldítá  (GyöngyD :  MV.  63). 

Tódolog :  [prorumpo ;  vordrangenj.  Számtalan  sok  néppel 
a  tőrök  tódolog  (Kónyi:HRom.  56). 

Toldoz  :  suppleo,  refarcio,  coiisarcino  MA.  ersetzen,  flicken, 
zusammennahen  PPB.  Toldozott  pokróc:  cento  C.  Toldozott 
foldozott  hajó  :  cymba  *sutilis  PPBl.  Hazugságodat  euel  aka- 
rod bizonyéttani,  hogy  mi  todozzuc  az  bibliát,  mert  oda  tol- 
dozzuk, azt  mondod,  bodog  aszont,  szent  Pétert  és  minden 
szenteket  (Mon:  Ápol.  3141.  Vallion  mellic  bibliában  toldoz- 
zuc  oda  bodog  aszont,  szent  Pétert,  ki  annac  előtte  ott  nem 
volt  (316).  Híred  nevedet  mint  lehet  toldozom  (Balassa:  Ének. 
EHb.  2).  Senki  hozzá  nem  toldozott,  senki  belulle  ki  nem 
v5tt  semmit  (Pázm :  Kai.  93).  Nagy  munkával  készíttetett 
bizonyságokkal  akaniak  az  vj  praedikatorok  valami  foltos  ber- 
hét  toldozni  foldozni  az  8  képtelenségeknek  (659).  Az  római 
ecclésia  az  igaz  vallást  másban  fittette,  hozzája  toldozván,  hogy 
az  fiútúl-is  származik  az  sz.  lélek  (679).  A  mit  igaz^^ággal  fel 
nem  ért,  hazug.s;vggal  akarta  toldozni  (Pázm:  LuthV,  101).  Hol 
.sz.  Pál  azt  mondgya :  Ninchen-e  hatalmunk,  hogy  aszszony 
atyánkfiát  széllyel  hordozzuk,  Luther  azt  toldozta  hozzá :  Fele- 
ségfll  (Káldi:  Préd.  11,596).  A  pápisták  az  ő  sok  rétfl  vallásokat 
szedegették,  foldozták  s  toldozták  (VárM:  Szöv.  143). 

eggyüvé-toldoz :  [consarcino ;  zusammenflicken].  A  dol- 
mány zöld,  .sárga  posztóval  foltoz%'a,  volt  vastag  czérnával 
együvé  toldozva  (Gvad:  RP.  34). 

[Toldozgat! 

ÖBZve-toldozgat :  [coacervo ;  zusammenhaufen].  A  pro- 
phetakbol  minden  szép  mondásokat  Sszve-töldozgattak  (MHeg: 
TOszl.  n.103). 

Toldozó  :  [sarcinator ;  fliek.schneider].  E  tsak  ollyan  igaz 
mint  az,  a  mint  azon  krónikának  tóldozója  fóldozója  ír  gróf 
Bethlen  Miklósról,  hogy  Rabutin  generális  fejét  vétette  (Bod : 
Pol.  94). 

Tóidul,  tódul :  irrumpo,  irruo,  congeror,  coacervor  MA. 
[vorstürzen,  sich  hervordrangen,  sich  zusammenhaufen].  ErSssek 
toldvlanak  en  reám  :  irruerunt  in  me  fortes  (DöbrC  117).  A  nep 
reiaia  tuldula,  hogy  el  ne  niomodnaiak  (DehrC.  3).  Mygen  tol- 
dwltipk  emberre :  quousque  irruitis  in  hominem  (KeszthC.  152. 
Helt :  UT.  J6).  A  kárhozottak  ollyanak  mint  egy  nagy  keseríí 
tenger,  mellybe  minden-felcM  a  kínok  soka.sága  temérdek  ha- 
bokkal tóidul  (Pázm:  Préd.  1080).  Csende.sűl  zápora  könyvező 
szemének,  kik  az  el.srt  liírrel  tódulva  jovének  (GyöngyD:  KJ. 
412).  Tóidul  sok  néző  nép  mindenik  uczárul  (441).  Ugyanazon 
színnel  több  is  tódnlhatna,  utánok  hazánkban  más  is  elalhatna 
(Thaly:  Adal.  194).  Kelevéz  tódúlt  reá  nehéz  (11.155).  Az  Isten- 
nek kegyelme  tódulva  reánk  bSvségesen  áradna,  bennünket 
oltalmazna  (BíróM:  Préd.  142).  Oda  fut  a  nép,  a  hová  a  t5bbi 
tódul  (Fal:  UE.  442).  Ide  tódul  az  egész  váro.s,  hogy  lássa  (Fal : 
TÉ.  787).  Nyargala  tódulván  egy  más-után  a  mezőknek  és  er- 
dőknek sereges  népe  (Moln:  JÉpül.  89).  Toldúlt  már  az  erfis 
tábor,  neki  mennek  Olimpus  hegyének  (186).  Tódult  a  pogány 
nagy  felekezettel  (Kónyi:  HRom.  55). 

be-tódul :  [irrumpo ;  sich  hineindrangen,  hineinstürzen). 
Fel  Víigác  a  kaput  és  a  fegyueresec  mindiart  be  tudulánac  az 
várasba  (Helt:  Krón.  189). 


699 


FÖL-TÓDUL— TOLONCiOZ 


TOLY(JI^EL-TA.<ZIGAL 


700 


föl-tódul :  [congregor';  sicli  ziisammeaschaaren).  Az  iiep  az 
zeiitli  testnek  latosára  feel  todiila  (KazC.  81;. 

ki-tódul :  (oftimdor ;  ausstiflmeii].  Szigetiek  mint  tfSnilHzbüI, 
várbul  kitíVliilának  (RMK,  VLU2i  Szigetiek  ám  minil  l<i  t.'idu- 
lának,  báturbak  is  mint  oloiiit  is  valának  (143). 

meg-tódul :  (contumesco ;  auschwellen].  Halmok  vannak 
holt  testekbai,  az  Altná.s  vize-is  meg  tídiilt  ezektfil  (Zrinyi 
IllO). 

reá-tódul :  [cibruu;  iibert'allBii|.  Miri(lnri-fBliM  reálodul  a 
baj :  *eir('uiiil'iisns  iindiriuo  inole.stiis  ri'UI.  Keiaia  tiilduluan  ,hz 
apostolra  megb  fiigaak  (DubrC.  202).  ErSssen  rea  tiidiilaiiac  a 
firfinra  I  -otlira :  vimqiie  faciebant  Lot  voliementis.sime  (Tleit ; 
Bibi.  I H2) 

Toldulás,  tóduláa :  impetm,  irrnplio,  coacervatio  MA. 
ant'all  Pl'B.  [gedriiuge].  Mikoron  Jesiis  latot  volna  kíitül5kőt 
es  soka.s.sagnak  toldol.-isat,  mond  vala  (DübrC.  388).  Latuan 
Pilátus,  bogi  simmit  nom  tehetne,  de  ionkap  a  uep  kSzőt  nagi 
tuldulas  lenno,  vizet  bozatuan  meg  uios.s;i  kezeith  (We.szprC. 
93).  A  hstssa  ebbe  tanáezkozic.  vala,  mint  kellene  5tet  a  rea 
valü  tudulással  és  színetlen  való  viadallal  meg  győzni  (Flelt : 
Krón.  87). 

Toló,  tolyó:  I)  tnidons  MA.  [stopsend).  Tbag  vagdalok 
wagh  .szem  tolyok,  gyilkosok  (Ver:  Verb.  99).  2)  tnisalilis  MA. 
[sdiieb-].  Apró  tolyó  firlő  malniocskákkal  jártának  faltinként 
(Tof:  Zsolt.  743).  Tolyó  fánk.  Mikor  bele  akarod  tiSlteni,  az  tojó 
ftt  megvajazd  (Radv:8zak.  17fj). 

TolyÓB :  [trnsatilis ;  scbnb-].  A  Fordinaudos  levelét,  melyet 
az  tolyos  kicsin  ladácskában  adtam  vala  Kdnek,  nem  találom 
(LevT.  ii.-A). 

Tolód-ik  :  I )  [coacervor ;  sich  znsammendrangen).  A  hol 
annak  szűki  vagyon,  oda  tolyodnak  minden  nyomoniságok 
(Csúzi :  Síp.  339).  2)  [enpide  .so  obtrndere;  sich  anbiingen).  A 
henyéket  egy  csop<irban  híja,  tolódik  hertzeggel  s  grótTal  kal- 
nwr  fia  (Orray:  KíiltSz.  229). 

meg-tolódik :  [coacervor ;  sich  znsammendrangen].  Annira 
megréméltenek,  hogy  Dráván  megtolóttak  volt,  hogy  harmincz- 
ketté  egy  hajóba  tellett  el  bennok  (TortT."  1.279). 

Tolódás:  [túrba;  gedriinge].  Tolódást,  ritkulást  okoz  sore- 
gedbenn  (Orczy:  KiiltSz.  152). 

Tolong,  tolyong:  tnmultuor  MA.  [sich  drangen].  Süoron- 
gat  engem  a  mindoimapi  reain  tollyoiigo  sokas;\g  (Itorn:  I'réd. 
290b).  Az  új  tudományok  kezdőjében  tőmvo  tolyoiigottak  a 
hamis  tanítók  gonosz.sági  (l'ázm :  LntliV.  IfiG).  Láthal.sza,  molly 
tolongva  liordgyAk  reíi  minden  javokat  (l'ázm:  I'réd.  91,'<).  Mikor 
látta  volna  a  tolyongó  sereget  (KI';ip:  Evang.  108).  Bé-gyül  a 
városnak  minden  szomszédsiíga,  a  c.sndálci  népnek  tolong  soka- 
sága (GyiingyD:  KJ.  431).  Tolongó  sereg  között-is  dicséri  a  te 
szent  nevedet  (Csúzi:  Síp.  559)  Ugy  lészen  dolgoil  mint  annak, 
a  ki  a  tolongó  nép  kíizíitt  megszorult  és  csaknem  fullad  (Fal : 
UE.  489).  A  nép  kiizt  haraggal  tollyongott  hozzája  (Kiínyi : 
HRom.  182).  Lárviis  nép  tolyongva  hintókon,  Kz:'uii.kb;inn  (Orczy  : 
KöltSz.  203).  Nézdszo  miképi)en  tolyong  az  .sok  lirus  a  soka- 
dalomra (SzD:  MVir.  165).  Tsiiggenek  nyakán  siralmas  zokogá- 
sokkal s  tolyi>ngva  bordgyák  reá  vagyonokat  (362). 

Tolongás,  tolyongás:  1)  (proruptio;  das  hervorbrechen). 
A  levegfi  égnok  mozgá-siiból  és  tolyongjWiMI  vagyon  a  taé\ 
(GKat:  Titk.  44).  2)  ttUTiultualio  MA.  (ge<lrangel.  Szent  fiához 
akar  menni,  de  nehéz  annak  meglenni  az  nép  tollongá-sában 
(GyöngyD:  RK.  279).  Az  orvosok  és  egy  s\'adron  tfirvény-tudók 
nagyon  szaporitJik  a  tolyongást  (NótPM.  8). 

Tolongoz,  tolonkoz :  [congregor,  tunmltui>r;  sich  zu.sam- 
monschaaren,  sich  vordriingen].  Liitta  volna  a  trombitiisvkat  és 


a  tolyonkozi";  népet  (Tel;  Evang.  IT.947).  Az  egész  világnak  min- 
den szegletiből  (6  kéfien  az  aszszony  népek  oda  tolangozának 
(Kónyi:  VM.  65). 

Tolyul :  [congeror ;  sich  zusammenschaaren).  GyflI,  tolyúl 
a  sziuiitalan  árus  a  vásjírra  (SzD:  MVir.  165). 

ki-tolyul :  [egeror ;  hervorbrechen].  Ki-tojúlván  belsfl  rénzei 
a  seb  bolyén  (Hall:  Tel.  281). 

még-tolyul :  [congeror;  sich  zusammendriingen].  Sftrfi  meg- 
tolynlt  sokaság :  túrba  *8tipata  PPBl. 

megtolyulás  :  [accumulatio  ;  anhaufnngj.  Víznek  meg-lo- 
lyúlá.s;i :  *moiis  aquae  PPBl.  V'éniek  megtolyulása  (PP:  PaxC. 
104). 

T08Z :  I)  [impendo,  suggero,  addo;  znsetzen,  hiasotzen]. 
Mégis  orcáinak  kel  azt  mondani,  mely  nem  általlya  a  gírA- 
gSk  paissa  alá  to.szni  az  lutheristaságot  (Pázni:  Kai.  156).  Az 
Kalauz  azt  vitattya,  hogy  az  isten  a  lólkSt  magán  terempti  és 
végre  vgy  tosza  auagy  5nti  az  te.stben  (Zvon:  PázniP.  216;. 
Sokakat  bozzájok  tóid,  az  isten  parauLsolati  helyett  magájéit 
tosz  (GKat:  Válts.  U.1313).  A  bialnak  orránál  fogva  való  vo- 
z^ttetését  toszta  elMben  (Czegl:  BDorg.  91).  Miért  íija  Luthert 
Lutternec  az  h  betilt  ounan  ki  vetvén  s  az  t-ét  oda  toszváii 
(Czegl:  Japh.  931.  Hogy  akármi  álom  hivelyezést  aixístcdi  neve- 
zetnek kSntSsébeu  öltöztetvén  reiiiik  tusz.szanak,  arra  nem  me- 
hetflnk  (Pós:  Iga/..s.  181).  Kérd  meg  hát  tőlle,  miért  tosz.izji 
oda  a  mind  az  által  szót,  melynek  nyoma  sincsen  az  sidóban 
(TIlyef:  BCsTomp.  212).  Szentség  törés.sel  együtt  járó  orság  a 
szent  írásba  valamit  beléje  to.szni  (SzD:  MVir.  300).  2)  trudo 
MA.  stossen  PPB. 

elő-toaz :  [aflfero ;  vorhringen].  Az  okos  ravasz,  a  minec  el 
titkoltatni  kel,  nem  to.szsza  el5  (Com:  Jan.  179).  A  conciliomo- 
kat  to.s7.sza-el6  (Pós:  Igazs.  11.470). 

Tosszan  :  [prorumpo  ;  sich  hervordrangen). 

[Sziil.xsok).  Ha  mikor  kedve  tosza nván  annac  az  átko- 
zott nemzetségnee  szegény  rab  Sámson  volt  masikájoc  (Megy  : 
6.1aj.  111.15). 

ToBSzant :  [moveo ;  regen,  erregen).  Azoknac  lialáloc  semmi 
szx)morÚ8ágot  ne  to.sz.S7Ancson,  szerezzen   benníinc  (Prág :  Serk. 

909). 

[Toszént] 

elő-toszónt:  [protrudo;  vorschieben).    Az  minemű  Aquinas 

Tbomast  toszent  elő  bizouságul,   ez   meg  ez  dologra  nem  ele- 
gendő taiui  (Zvon:  PázmP.  239). 

Taszigál:  1)  proturbo  MA.  [agito;  wiederholt  stossenj.  A 
kőnes  vton  v:ila  es  tozygalyak  vala  mezeitelen  lábbal  (WinkIC. 
167).  Ártatlanul  hwzattatolvala,  tazigaltatoiwala  (247).  Ky  volt 
volna  oly  ember,  ky  nem  syratta  vona  anya  zent  egyháznak 
kew  ozlopyt  vynny  !iz  keserA  halárra,  az  gonoz  sydokat  vorny, 
tazygídny  teetowa  (ÉrdyC.  378).  Ky  en-tet  tazygallya  es  rwgja 
(ÉrdyC.  l'iS).  Tholdi  MikliVs  királjt  t,a.szigálja  vala,  Lajas  király 
azért  császárnak  imígy  szól  vala  (RMK.  IV.250).  A  gyermetskec 
taszigallyac  vala  ogyuwst  az  ö  mehet*  (llelt:  Bibi.  IL4).  Ki 
orrát  pattogatta,  ki  tiiszigálta,  ki  illetlen  tréfákkal  tínifolla 
(Pázm:  Préd.  502).  lla  gyarló.«ágod  avagy  gonoas  s-zokásod 
bflnbo  t.iszigál,  meg  ue  szihmyél  a  boldog  asz.szonyhoJi-vató 
ajtatossiigoktúl  (1267).  Az  bég  szidta  az  embereket  és  puskával 
tiiszigálta  okot  (Monl'ME  VI.64).  A  ki  mást  nem  örömest  lát 
a  domk)n,  a  völgynek  t-iszigállya  (Fal:  NA.  223).  2)  [voluto ; 
wiilzenj.  SLsifuK  izzadva  tJi.'W.ig.il  a  hegyre  egy  öreg  kOvet,  melly 
ottan-ottan  alá-heugoredik  iPázm:  Préd.  1079). 

el-taazigál:  proturbo  C.  li-epnlso;zurilckstossen,  wegjagenl- 
El-hajigálom,  ftzOm,  taasigálum :  proturbo  PPBl.  Akarom  ewtetli 


701 


FÖI^TASZIGÁL— KL-TASZÍT 


HÁTRA-TASZIT— TOLL 


702 


meg  elélni,  de  sydok  nem  Iwcliatanak  liozya,  de  el  tazygala- 
nak  (Ai)Oi-C.  176).  Ez  iieme.s  ySyu  alytuan  őtetb  ez  vylagy 
leaiuiak  louny,  kezdő  t£lleh  |iiagb  haraggal  el  tazygainy  (Apóst. 
19).  Az  eedes  zyleye  uyakara  eseek,  zent  Kelemen  el  ameel- 
kudeek  raytta  es  kezdee  el  tjízygalny  (ÉrdyC.  654b).  Hogy  az 
zent  egyház  aj-tHyahoz  yiVtem  woua,  leg  otaii  es  láthatatlan  el 
tazygaltatam  (ÉrsC.  426).  Az  sem  igaz,  hogy  isten  az  igazagat 
gono.'wso'al  látogattya,  s5t  azoktól  miiuieri  gouüszt  el-taszigál 
(Pázni:  Préd.  36). 

föl-taszigál :  [excutio ;  aiifriitteln].  Mykoron  zent  Fal  el 
zwunyadot  voua,  wr  istennek  (angyala  hozyaa  yewe  es  fl'el 
tazygala  ewtet  (ÉrdyC.  444). 

ki-taszigál ;  [extrudo,  extnrbo ;  aussto.'sen,  hinaustreiben]. 
A  siduk  reia  bertelenkSduen  kih  tazigalak  a  tanács  liazbol 
(DebrC.  66).  Szegény  jövevény  jó  embereknek  véreket  kiontják, 
5  szállásokról  kitaszigálják  (RMK.  ULlOö).  Meg  ragaduán  ötét 
ki  taszszigálác  a  sz5I6b51  es  meg  filec  (Helt:  UT.  F4).  Taszi- 
gallyon  aratokat  ki  (Born:  Préd.  459).  Kerietek  az  ai'atasnak 
vrat,  bog  ta^igallia  ki  az  munkásokat  az  6  aratására  (Fél : 
Bibi.  1.106b).  Kezdem  újjonnan-is  keményen  dorgálni  és  végre 
az  ajtón  ki-is  taszigálni  (GyOngyD:  Chai-.  22). 

le-taszigál :  disturbo  C.  depraeeipito,  detnrbo  MA.  berab- 
stiirzen  PPB.  Az  ko  szikláról  le  taszigálác  őket  és  mind  el 
szakadozánac  (Kár:  Bibi.  1.395).  Letaszigállya,  az  kit  elfelemelt 
vélt  (SU:  IB.  50). 

meg-taBzigálí:  [agito;  wiederholt  stossen].  A  fával  az  ma- 
lacznak  az  fülén  nyúlj  be  és  az  bűre  alatt  taszigáld  meg,  hogy 
az  töltelék  alája  férjen  (Radv :  Szak.  7 1 ). 

Taszigálás :  [pulsaüo  ;  das  stosen].  Alatta  a  barmok  egy- 
más taszigálással  kapdosták  le-húllott  gyümöltsét  (Pázm :  Préd. 
309,1.  Szóval  való  fenyegetés,  szidalom,  taszigálás,  aval  semmit 
ne  gondolj  (TörtT.í  1.599). 

Taszigáló:  (tnrsatilis;  schieb-].  A  kézzel  taszigáló  avagy 
forgató  malmoc  (Com :  Jan.  75). 

Taszigat:  [agito;  vpíederholt  stossen].  Készek  a  szép  szó 
után  eljárni,  de  taszigálva  nehezen  lépnek  elébb  (Fal :  Nü.  301). 

Taszít,  toszít:  1)  trado  MA.  [pello,  pulso ;  stossen, 
treiben],  Tazjtanak  engemeth  (impulsus  suni),  bogy  le  e.s- 
nem  ees  wr  meg  tártba  engemet  (KeszthC.  322)  A  házi  nép 
mindenSt  taszít,  bagj-igál  (Helt:  Mes.  73).  Hogy  ha  gyfilSlség- 
bJl  toszítandgj'a :  si  per  ódium  quis  hominem  impulerit  (Kár : 
Bibi.  1.155).  Orozva  imitt-amott  nap  fényre  toszitott  kSnyvetskék 
iGKat:  Titk.  275).  A  kos  dof,  taszít  (Com:  Vest.  31).  A  hol  szűk- 
ség, csáklyáckal  ta.szítván  a  hajót  (Com:  Jan.  89).  Az  balálra 
itíltetett  apellál,  elébb  viszi,  taszíttya  a  pert  (135).  Magától  is 
az  chapá-st  nem  taszítbatá  (Zrinyi  L52).  A  ki  a  hajót  taszíttya, 
az  általmenetelt  .szorgalmaztattya  (Hly:  Préd.  I.61.5b).  Ellensége 
elítt  Sault  elfutfaija,  végre  az  ó  maga  tórébe  taszítja  (Tbaly : 
Adal.  L64).  2)  [insero ;  emscbalten].  Ezt  a  sz.  Péter  mondá- 
sát nem  más  valaki  taszította   az  ó  lehelébe   (Pázm:  Kai.  462). 

által-taszit :  detrndo  C.   deturbo  MA.   hinabstoisen  PPB. 

be-taszit:  contrudo  C.  introtrudo  MA.  hineinsfossen  PPB. 
Nag  haraggal  az  aytot  be  tazíta  es  lata  í  hazas,sagauac  agat 
nag  zepseggel  meg  veragozuan  (GuaryC.  41).  A  tííz  azokat- 
is  szhitén  ugy  meg-emésztette  volna  mint  azokat,  a  kik  5ket 
bé-tosziták  (GKat:Titk.  331). 

el-betaszít|:  í«  I^gy  agnew  eelfil  talalaa  es  ez  zent  azzont 
el  be  tazytaa  az  saarban  (ÉrdyC.  644). 

el-taszát:  [detnrbo;  verstossen].  iNe  tazeb  el  embert  ala- 
zato.'isagaba  (DöbrC.  166.  KulcsC.  223).  Lábainmak  gánczot 
vetnek  es  el  taszítnak  lábomrol  (Mel :  Jób.  70b).  Bizonyos,  hogy 


ol  nem  taszít,  ha  hozzá  közelgetünk  iPázm:  Préd.  173).  Nagy 
ny;kkaszegettftl  az  világos-ságiit  elmeric  tőlSc  t^iszitani  (MA : 
Scult.  247).  Az  Chrisztus  nem  czac  nem  segíti,  hanem  előle  ez 
aszszonyi  állatott  el  riasztya  mint  egy  ebet  (285). 

hátra-taszít :  retrudo  C. 

ki-taszít :  extnido,   exturbo,  elido  C.  MA.  ausstossen  PPB. 

kitaszítás :  elisio,  extrusio  MA.  hinausstossimg  PPB  Ki- 
nyomvasztom,  ki-töröm,  ki-taszítom :  elido  PPBl. 

le-taszít:  detuibo  C.  detrudo,  tm-bo  MA.  hinaus-stossen 
PPB.  O,  az  ky  erSs  fy'rfyat  le  tazyt  weetkezetbe,  yozagot  meg 
foyt  es  belendesseeget  eltet  (ÉrsC.  534).  Az  8rd8g  és  társai 
a  gehennánac  tüzére  le  taszíttatnac  (Com:  Jan.  218).  Rigada 
erós  kemény  dárdát,  le  taszítá  lúrúi  halva  Márko  Szilát  (Zrinyi 
L57). 

meg-taszit :  [conturbo ;  austcssen].  Demirbam  Vidot  nagy 
erAvel  hátul  meg  taszítá,  sebassége  miát  chiddal  nem  hajthatta 
(Zrinyi  11.16).  Protenor  király  ugy  meg-taszíttya,  hogy  a  lová- 
ról leveti  Hectort  (Hall :  HHist.  m.141). 

reá-taszít:  obtrudo  C. 
Taszítás :  trusio  MA.  das  stossen  PPB. 
Taszító :  trusor,  trudens  MA.  stosser  PPB. 
fog-taszító :  dentifrangibulum  C. 

Toszogat :  trusito  Kr.  Piineinstopfen],    A   kenyeret   a  szá- 
jokba toszogattyák  (Udv:  Dáv.  99). 
beló-toszogat :  ingero  MAI. 

el-toszogat :  Pento  gradu  adeo ;  hinhoppeln).  Vén  asszo- 
nyok jaj  szegényök  &k  is  kullagnak,  setét  hen'e,  bort  ha  kap- 
nak, eltoszogatnak  (RJIK.  1IL268). 

elö-toszogat :  [protrudo,  profero ;  vordrüngen,  vorbringeu]. 
Az  almác  ugy  to.szogattyác  eló  magokat,  hogy  ebezzéc  (Frág: 
Serk.  843t.  Megczáfoltatá.sára  illyent  toszogat-elé  (GKat:Titk. 
2S6b).  A  példákat  a  niellyeket  elé-toszogat,  ugy  illenek  e'zel 
egyben  mint  a  bot  a  kaszával  (572). 

TOLL,  TALL  (tollú  MesésK.  22.  tolu  MA.  MesésK.  3) : 
1)  penna,  pinna  C.  pluma  MA.  féder,  flaumfeder  PPB.  Mynd 
az  eeghy  madaraknak  ees  mynd  5  tallaynak,  mynd  fSldj  bes- 
tyeeknek  ees  mynd  5  zSrJknek  znma  vagyon  íWinklC.  292). 
Az  ysten  tynektek  adót  kettfe  ruhát,  alól  testeteken  valn  tallat, 
fv^lAl  zarniat  (VirgC.  51).  Ky  veted  fellegbe  tbe  fel  menesedeth, 
ky  yarz  zeleknek  tollayn  (KulcsC.  250).  Akartam  egybe  gyh- 
teny  az  te  fyaydat  mykeppen  az  madár  az  ew  fezket  az  ew 
tallay  ala  (Pesti:  NTe-st.  153).  Hamar  cseh  vitéznek  küldé  ottan 
tollát,-  mert  óvéle  akar  késérteni  szerencsét  (RMK.  1V.245). 
Kichin  vagyok,  mind  tollastól  etszersmind  be  nyelhetnél  enge- 
met (Helt:  Mes.  249).  Az  saskeselyű  tollackal  bfuSlkődic  vala 
(Kár:  Bibi.  11.123).  Az  tolu  az  párnában  (MesésK.  3).  ToUu 
nélkfll  való  madár  (22).  Ek6.ssegnek  vélik  sfiegben  tallakat 
viselni  (Erasm :  Erk.  24).  Nyárban  mindeniknek  kezében  egy 
szellSsítS  legyezS  drága  tollakból  vagy  aranyazot  papiro.sbol 
czinalt  (SzCsomb:  Útleir.  241).  Ez  madarat  meg  mellyesszed, 
mert  mi  nálimk  az  tollát  meg  nem  eszik  az  madárnak  (Radv: 
Csal.  UI.39b).  Az  nógrádi  kapitánnak  2  szál  tollat  1  ft  (Mon- 
TME.  1.23).  8)  [calamus  scriptorius ;  schreibfeder].  Zacharias 
tollat  keruén  ira  monduan :  lanos  5  neue  (MünchC.  109).  Az 
mit  thai  meg  irhatoth,  zyw  meg  gondolbatotb,  adom  atte  me- 
hednec  tizt5ssegere  ziz  Maria  (NagyszC.  117).  Az  en  nyelnem 
olyan  mynt  az  gyorson  iro  m&sternek  talla  (HorvC.  21).  Een 
nyelwem,  hamar  yi-o  mester,  tollal  yryad  (Ke.sztbC.  112).  3) 
[acumen ;  spitze).  Két  tollú  dárda,  alab:ird :  bipennis  PPBl. 

[Szólások].  Hány  idegen  tóiban  öltözött  b8gy5s, 
konytos   madár   ugy  j,árna  mint  Aesopus  hollója,  ha  leszedné 


703 


DARU-T0L1>-T0LLAS 


TOLLASKOD-IK— TOLMÁCSOLÁS 


704 


magáníl  a  másét  CFal:  NE.  103).  Tarvarjuként  mással  cse- 
rélt tollat  (Czegl:  Triimf.  8|.  Senki  tollat,  szarvat  ne 
e  m  e  1 1  y  e  n  vagy  egyebek  telet  no  kevélkedgyék  (Mad:  Evang. 
143).  Más  t  o  1 1  á  u  a  1  d  fl  t  s  e  k  5  d  i  k  :  Aosopicus  gracidus 
(Decsi :  Adag  223).  A  szerentae  niiiideiiütt  l)é  kSszíin,  de  hamar 
butsiit  vesz,  azon  könnyű  tollal  jfin  s  megy  (Fal:  BE. 
579). 

[Közmondások].  Az  eb  a  szöriríl,  mad.ir  a  tolláról  ismertetik 
(SzD:  MVir.  73). 

daru-toll :  |peuua  grnis;  kranichfeder).  Alapi  (Jáspár  \'itéz 
ékes  szép  daru  tollakkal  (Zrinyi  1.88).  Azon  ffi  vajdának  2  szál 
daru  tollat,  az  képebeli  embörnek  Veiz  beknek  3  rom  róka 
bőrt  adtunk  (MonTME  1.85).   Egy  szál  daru  tallat  is  fizettünk 

(121). 

góm-toll :  (penna  ardeae ;  reUierfeder].  Adoth  egy  Imkor 
gem  thollath  (RMNy.  IL180).   Ket  bokor  gem  tol  keötet  (199). 

kánya-toll:  pluraae  *milvbiae  PPBI. 

kóosag-toll :  crista,  i>ennae  ardearnm ;  reiherfedern  PPB. 
Fejér  vékony  patyolat  vagyon  fejében,  két  cso(x)rt  kóeliak-tol 
alá  ál  széltében  (Zrinyi  1.33).  Egy  kócliak  tollat  szegező  sisak- 
ján (IL80).  Vagyon  nálam  Listius  Lászk)  uranmak  egy  i>nrtai 
czafragjíi,  egy  koczak  talla  (Gér:  KárCs.  IV.414).  Az  fejében 
uu.sztos  süveg  volt,  köves  medályban  álló  kocsogtoll  benne 
(Monlrók  XT.337).  KócsagtoU  strázsálta  nyu.sztos  süvegemet 
(Tlialy:  VE.  11316).  Kócsag  tollyut  adván  uekik  aranykoszorúk- 
kal (Thaly:Adal.  11.132).  Tsoportos  kótsag-toll  függ  alá  fejérftl 
(KónyirHRom.  14). 

kólcsnak-tolla :  projectiun  clavis ;  féder  am  schlüssel  PPB. 

lüd-toll :  [piinia  anserina ;  gansfeder).  írásodban  az  Ind  toll 
meg  ekWe  elmédet  (Bal:  Csisk.  102). 

apró-lúdtoU :  *laua  anserina  PPBI. 

nyil-toUa :  *alae  .';agittae  PPBI.  [pfeilfeder].  RBpüW  nyila 
egész  tolláii;  megyén  oldalába  (GyöngyD :  Cup.  G03). 

páva-toll :  (pinna  pavonis ;  pfauenfeder).  Feyer  páva  tol  eg 
bokor  (RMNy.  11.85). 

ráró-toll :  [pinna  buteonis ;  falkenfederj.  Visz  leg-elól  De- 
mirliám  d.árdát  kezében,  paist  a  másikban,  ráró-tol  fejében 
(Zrinyi  1.171).  Hol  ráró-toll  forgó.son,  liol  darutoU  sUvegiben 
vitette  az  étket  (Monlrók  XI.334). 

sas-toll:  [pinna  aquilae;  adlerfeder).  Sas  tol  van  szegezve 
paysjln  (Zrinyi  1 87). 

3éprü-toll :  (penicilliis ;  wisclifoderj.  Kaftányozták  galléros 
kaftánnyal  és  seprfl  tollal  (Monlrók  VIIL302). 

struc-toll:  [pinna  struthionis;  straiissfeder).  Zrlni  ál  az 
sereg  elót,  sisakján  szép  strucz-toll  vér  haragos  szellőit  (Zrinyi 
1.64).  Rettenetessel!  strutz-tollát  fejében  mozgattya  forgó  .szél 
(n.l2>. 

ToUacska :  pennula,  cristula  C.  phmiula  MA.  tederlein 
l'l'B.  l'ely,  pih,  tollaLska  :  pluma  PPBI.  Kard  helyett  tollatskát 
forgatnak  kezokbenn,  tzifrán  nevekednek  Aiiolló  nevébenn 
(Orczy:  KöllSz.  209). 

Tollas :  I)  pennatns,  penniger,  plumntiis,  cri.statiLs  C.  plu- 
rnnsuB  MA.  getie<lert  PPl?  \'alaky  zeretendy  istent,  az  oly 
embernek  vagyon  tallas  zariiyv,  zab.idon  repevlev  lelke  meny- 
orzagban  (CornC.  123).  A  niadar;ik  két  lábuac,  tollasok,  orro- 
sok  (Com:  Jan.  29).  A  p;irna  tollas,  a  paplan  tímStt  pamuttal 
tiltott  (112).  Diana  töltötte  örömét  ejtett  vadaival,  sebesítvén 
ókét  tollas  nyilaival  (GyöngyD:  KJ.  402).  Jön  a  rigi),  harkály. 
szarka,  felzendül  a  tollas  nép  (Fal :  Vers.  888).  Tollas  páruilkat 


tart-é  Kegyelmed  avagy  matrátzot  iKirH'>sz.  .í8).  Test  SrzS 
sereg  nemefiségbfll  fel  áll,  kotsag  tcjllas  magyar  parducz  bSrl>en 
strázál  (Orczy :  Nimfa  B4b).  2)  [acuminatus ;  spitzig).  Tollas 
bozgány:  aclides  C.  MA.  ToII.ls  buzgánt  meg  perdítette  vala 
(lluny:  Trója.  22).  KózelrSI  Iáuczos  botockal,  bnzgányockal, 
szíjra  kőtítt  tollas  Iwtockal  barczolnac  (Com:  Jan,  150).  Ki- 
robbana  kezében  pörögvén  egy  szép  tollas  cliida  (Zrinyi  L51). 
A  nielly  tollas  botot  kezében  hordozott,  aval  fiti  főbe  Troilust 
(Hall:  HHist  III 140).  Vagion  egi  ezAsteos  tolás  botunk,  ueres 
barsonios  :iz  niele  (Radv:Csal.  ILlOl).  Arauyazott  tollas  bot 
(317). 

Tollaskod-ik.  Ne  tollaskodgyál  fézkfidSn  kíluSl :  penuas 
nido  niajort'S  ne  extonde  (Decsi:  Adag.  45). 

Tollaaod-ik :  plumo  C.  PPBI.  (flügge  werdenj.  Az  éghi 
madarak  kevés  íidSvel  tenyeszesek  ntáu  tollasodni  kezdnek 
(ExPriue.  153). 

meg-tollasodik  :  plunie.sco  C.  PPBI. 

Tollasvol :  pUmiesco,  pliuuo  MA.   fedem   bekommen   PPB. 

ToUászkod-ik :  deplunior,  plmnis  mundor  MA.  [sich  von 
fodern  .'^aiibern).  Lata  az  fi  kerteben  a  borstjui  faii  veretwket 
enekfiluen,  syrippoluan  es  tollazkoduan  (TelC.  24).  A  samari- 
tanúsok  tolhizkodnak  vala  a  régi.ségbeu  (Czegl :  Tromf.  365). 
Amott  kerekedik  egy  fekete  felhfl,  abban  tollászkodik  egy  fekete 
holló  (Thaly:  VÉ.  11.331). 

Tollatlan :  depUunis  C.  inplumis  MA.  kabl,  olme  federn 
PPB. 

ToUaz :  [plumis  onio ;  mit  federn  Echmüeken).  T5znek, 
tollaznak    magokon    mind    untalan    az    aszszonyok   (Fal:  NA. 

146). 

Tollazás  :  [?].  Ajtótörés,  tollazjls  illet  bolond  embert  (RMK. 

V.292). 

TOISMACS  ihhnáez  Sy\v:Vr.  1.48.  MHeg:Tüszl.  II.4): 
interpres  C.  dolmetsch  PPB.  Az  ns  Muztafl'a  pa.s.sa  tolmatia 
Mebommet  ágba  (RMNy.  111.96).  A  Christns  az  istennek  bilcze- 
sege  es  az  fl  titkos  kegielmenek  tolm-ieza  (Fél :  Tan.  19b). 
Hogy  tolmács  nélkiil  vándorolha.ss,  a  nyelvéé  tnlajdon.ságát 
tudgyad  (Com:  Jan.  92).  Az  tolmács  ur  restellé  jó  szekszéuás 
lovaiv.il  vont.'itni  azt  az  nagy  niolest  (Monlrók  Vin.378).  Az 
tolmácsn.ak  Budára  vöttUnk  túrót  2  fi  50  d.  (MonTMR  1 13. 
19.  39.  54.  120).  Mind  azon  tolmáts  irások  és  hamúwik  (Fal: 
TÉ.  735).  Mondták  akarattyát  ezek  mint  talmátsok  iGvad;  BP. 
I    147). 

Tolmácsol :  interpretor  MA.  verdolmetscbeu  PPB.  Hozá 
egynih:uiy  kenyuet  is,  melylyeket  gír5g  nyeUvbfil  deác  nyeUvre 
tohnáczoll  wala  iHell:  Krón.  Elfib.  1).  Mercurins  kalmárou 
tolmácsoló  tsillaga  (Com :  Jan.  6).  Én  tohnácsoltíun,  két  szelin- 
deket  is  adánk  (Monlrók  Vni.301).  Érti  azt  az  orcza  s  honilok- 
is  másolni,  mint  a  szív  dictAllya,  nem  úgy  tolmácsolni  iGyöngyD: 
KJ.  464). 

mSg-tolmácsol :  interpretor  C.  transfero  PPBI.  (verdol- 
melschen,  ül)ersetzeu].  Meg-tolmátsolom :  transfero  PPBI.  Iliuod 
az  8  neuet  Emanvelnek,  mellyet  ha  meg  tolmaczolcz,  annyet 
t^szcn  mint:  velfinc  való  isten  (Bas:  Credo.  162).  Hogy  fi  io 
deák  uyeluen  megh  tolmácsolhassa,  a  mit  a  Kalauz  mondott 
(Bal:  Epin.  7). 

Tolmácsolás :  intei  pretatio  C.  MA.  interprelamentimi  PPBI. 
verdolmets^hung  PPB.  (erkliirung).  Hetvenkét  m&sler  z^idó 
tolniácsokriil,  Mojzes  törvényének  tolmácslásáról  (liMK.  IV.20S), 
Nem  szAkóIkfidbetnek  dej'ik  tolmácsolás  aelkfll  (Bal:  Epin.  8). 
.\z  LstiMiek  hUsiík  bfi  áldiUísal  s  adgyák  a  szfizjiek-is  ezt  lol- 
mátsolá&sjd  tudtára  (UyöugyD:  Cliar.  40). 


705  TOLMACSOLKOD-IK— ÚTÁLLÓ-TOLVAJ 


TOLVAJCÖA-TOLVAJLÓ 


706 


Tolmácsolkod-Uc  :  [uiteipretem  ago ;  dolniotsch  sein].  Az 
időben  uéha  magyarul  tolmácsülkodik  vala  (Moulrok  VIII. 
329). 

Tolmácsoló:  [trauslator;  übersetzer].  A  mely  tolmaehló 
aiiauy  íT''!*  foi'ilito  észt  uem  miueli,  uagy  kart  taszen  a  keresz- 
tyeuekuec  (Uelt;  Bibi.  I.c3). 

[Tolmácsoz] 

Tolmácsozó :  [interpres ;  erkliirer].  Ez  seui  a  sido  k'inben 
es  sem  é^  tolmacozoual  moudatic  (BécsiC.  73).  A  hetuen  tolma- 
í«zoc  Lemna  Aquila  feéuernec  magarazta  (258). 

Tolmácsság :  1 )  [mumis  iuterpretis ;  dolmetscheramtj.  Ju- 
szuf  csíiusz  ki  aggott,  betegesedéit  az  toImái-s,sáKbúl  (ErdTörtAd. 
11.41)  Sí)  [translatio ;  übersetzung].  Oszniány  Oda  ba.ssáiiak  az 
tomáciíságért  adtmik  1  t.  (MonTME.  1.56). 

TOLVAJ  (lulucn/  1220.  \T?eg.  324):  lati-o,  grassator,  ag- 
gressor,  piiata  C.  praedo  MA.  dieb,  raiiber,  mörder  PPB.  Mint 
a  tolvajok  kóborolják  liatárinkat :  lationmn  modo  *pei cursant 
tütis  finibns  nostris  PPBI.  Meito  nagy  zewmyew  halainál  my- 
keppen  gonoz  toluay  gyolkos  (EhrC.  148).  Keeth  tolwaynak 
kezetthee  bynesnek  yteelteteek  (WiukIC.  119).  vVtet  kezde 
verni  mikéiben  tolvajt  es  latrot  (VirgC.  26).  Vr\  nk  egyik  toluayal 
elégedek  zobau  (PeerC.  196).  Ez  Karoly  vitéznek  kel  vala 
menny  erdevken  tolvayok  által  (MargL.  182).  Kerlee  az  5  na^ 
zemermen,  kit  válla  a  ketb  toluay  kSzSt  figven  (NagyszC. 
387).  Engemet  a  sidok  kyt  toluai  k5z5t  kereztfara  baroom  vas 
zegekkel  zegeznek  (VeszprC.  32).  Ot  akaztabic  vala  fel  az 
\Tvoc  s  tolvaioc  (DebrC.  307.  131).  Az  vr  napiat  mint  ír  es 
lator  toluai  el  lopod  (Mel :  SzJáu.  39b)  Az  tolvajt  nem  akasztja 
fel,  hanem  meg  .szerzSdik  vele.  simima  pénzt  veven  rayta  el 
bocsáttya  (Ver:  Verb.  239b).  Toluay  ellen  kiáltasz  etzaka  es 
mint  azzal  fel  rezzented  az  egez  varost  (Born:  Préd.  320).  Az 
toluaioc  k5zt  lenLsalembeu  bűntelen  meg  51éc  (Born:  Ének. 
386).  Pénzemért  toluuitól  nem  fglek  (Decsi:  Adag.  171).  A  ki 
el  nem  vonsza  erővel,  tolvajul  a  másét,  azt  ugyan  szentnek 
tártyák  iP.ízm:  Préd.  19).  Hi.szem  tolvaj  kurvák  mit  csináltak 
rajtimk  (Zriuji:  ASyr.  H4).  Mentől  toluajabb  volt  országunkban, 
az  gyült-öszve  a  mi  dobolásuukra  (Zrinyi  11 176).  Szükséges, 
hogy  minden  falu  utána  üljön  az  tolvajoknak  (ílyr.  XII.416). 
Ki  futa  a  vízből  szörnyű  nagy  tolvaj-kiáltással  (BethI :  Élet. 
274).  Van  egy  szép  itjú  is  az  ő  seregekben,  mondják,  tolvajok- 
nek  akada  kezekben  (GyöngyD:  Char.  378).  A  furcsa  ravaszság 
dicséri  a  csalái-dságot,  a  tolvajok  a  ragadományt  (Fal ;  NE.  33). 

[Szólások).  Nem  tolvaj,  tsak  szurkos  a  keze  (Fal:  Jegyz. 
929). 

[Közmondások].  Kegyelmes  tolvajnak  nyái-s  az  seggibe  (Erd. 
Törtid.  II20). 

fő-tolvaj :  archipirata  C. 

hajós-tolvaj :  pirata  PPBI. 

hegyi-tolvaj  :  [latro ;  strauchdieb].  Ei-ősen  ntámmk  eresz- 
kedtek a  hegyi  tolvajok  (NyT.  XrV.219). 

korona-tolvaj :  [kronendieb].  Basil :  Mi  ollyas  böme  ? 
Konstant:  Hogy  királyvesztő  s  koronatolvaj  legyek  (Fal:  Const. 
826). 

tengeri-tolvaj  :  pirata  PPBI.  [seerSuber].  Igen  sok  a  ten- 
geri tolvaj :  maré  *refertum  praedonum  PPBI.  A  tengeri  tolva- 
jok világot  gyúytanak  a  csekély  helyeken,  hogy  egyebeket 
magokhoz  c&illyanak  mint  egy  révparthoz  (Mad:  Evang.  577). 
A  tengeri  tolvajok  fosztanak:  piratae  spoliant  (Com:  Jan.  114). 

útálló-tolvaj,  utatálló-tolvaj :  *insidiator  viae  PPBI. 
[wegelagerer].  Az  út  álló  tolvajok  álmokot  meg-szaggattyák, 
hogy  el  intézett  gonoszságokot  végbe  vigyék    (SzD:  MVir.    32). 

M.   NYELVTÖBT.   SZÓtAk.    IIL 


Tolvajcsa,  tolvajocska:  latrunculus  C.  MA.  strassen- 
rauberlein  PPB.  Vr  bement  foztuan  kfmfll  a  toluajajjí :  spolians 
latrunculus  foris  (BécsiC.  189). 

Tolvajkod-ik :  latrocinor  C.  MA.  praedam  *ago  PPBI. 
[rauben].  Az  erdélyi  hegyekre  égő  aknát  tolvajkodhatnának-e 
és  az  szegénység  az  holdolatlanságot  intentálni  merué-e  (Mon- 
Irók  VUI.447). 

Tolvajkodás:  latrocinatio,  latrocinium  MA.  stra.s,senrüuberei 
PPB.  A  paráznának  házában  szegénység  vagyon,  mellytől  indít- 
tatván az  illyen  fukarok  lopásra  s  tolvajkodáara  adják  magokat 
(Misk:  VKert.  180). 

Tolvajkodó  :  1 )  [latrocinator ;  strasseurünber].  Micsoda  a 
tűlvajkodok  életénél  fáradságosb  és  veszedelmesb  (Illy:  Préd. 
11.276).  2)  [furax ;  diebisch].  El  kel  reitetni  a  jóknak  mellyeket 
cselekftszönk,  hogy  ezeket  az  életnek  vttyában  vigyázatlan 
hordozván  a  tolvaikodo  lelkeknek  kifitése  által  el  ne  veszessfik 
aUy:  Préd.  n.21I). 

Tolvajol :  grassor,  praedor,  latrocinor  MA.  rauben,  plündern 
PPB.  Inkaab  ne  alamisnalkogial,  hog  sem  mint  tolwail  (Ozor: 
Qu-ist.  239.  407).  Mondják  tolvajoknak  avagy  latroknak,  kik 
toluajtak,  dúltak,  fosztottak  (RMK.  II1219).  Azt  mondta,  hogy 
harmad  éve  az  Fátrán  tolvajlott  (LevT.  11.155).  Meg  tettzet 
az  okos.sagnak  es  természetnek,  hogy  nem  io  toluajlani  (Born: 
Préd.  296b).  Gyorson  vounyad  a  prédát,  hamar  tolvajoUy  (Pázra : 
Préd.  154).  Ki  volna  oUy  vakmerő,  a  ki  biró-láttára  tolvajlani 
merne  (1069).  Az  kevélség  viszeu  sokat  arra,  liogy  lopjon  vagy 
tolvajollyon  (Zvou:  Post.  11.237). 

el-tolvajol :  [expilo,  diripio ;  ausplündern,  beraubeu].  Az 
wthakon  sok  yambornak  essek  bantassok,  kjket  el  tolwaylanak 
(Levl.  L203).  Ember  az  o  felebaráttyán  nem  könyörül  azoknac 
marháiokat  el  toluaioluán  (Kár:  Bibi.  L474b).  Az  vr-vatsoráját 
meg-csonkéttya  el  tolvajol ván  a  pohárt  a  kősségtSI  (Matkó: 
BCsák.  59).  Egybe  hajtván  fejéket  addig  titkolódtak,  míg  ki 
nem  vertek  birtokiukból  (.SzD:  UVir.    66). 

meg-tolvajol :  [exspolio;  beranben].  A  (oluajok  lakoznak- 
nala  erdewben  es  onnatmenew  embereket  megtoluajolnakuala 
(EhrC.  104).  Az  my  hataronkban  ualamy  gonoz  teuő  emberek 
meg  tolnaylottak  (RMNy.  III.35).  Ha  valaki  megtolvajol  valakit 
úton  vagy  házon,  az  kapitány  tiszti  vesztése  alatt  (mind  aflele 
tolvajt  megölesse  (MonTME.  ni.53). 

Tolvajlás :  grassatio,  grassatura,  aggressura  C.  riiuberei 
PPB.  Ezért  a  nagy  tüluayla.'^ocért  keuesb  városoc  és  faluc 
találtatnac  benne  (Helt :  Krón.  2b).  Toluajlasban  neuekettec 
(Born:  Préd.  251b).  A  lopásoc,  ragadozásoc,  tolvajlás,  barom 
el-hajtás  meg  tiltva  vannac  (Com:  Jan.  192).  Az  ide  ki  való 
tolvajláshoz  tanúit  nemzet  annyira  elvetemedett,  ha  egy  liolnapra 
fizetnének  is  neki,  de  ha  uem  prédálhatna,  semminek  tartaná 
(RákGy:  Lev.  256).  Az  lengyel  követek  azzal  mentették  mago 
kat,  hogy  nem  ő  akaratjokkal  cselekedték  azt  a  .sok  tolvajlást 
(TörtT.'  1.291).  Lábai  gyorsak  voltak  a  tolvajlásra  és  ragado- 
mányra (Pázm:Préd.   163.) 

égyház-tolvajlás,  egyházi-tolvajlás:  sacrilegium  MA. 
kirchenraub  PPB.  Az  kic  az  szSkőlkődőc  előtt,  az  mi  azoké 
volna,  elveszic,  egyházi  toluaylást  és  szentség  lopást  czelekeduec 
(iU:Tan.  1115). 

Tolvajló :  1)  [latrocinans ;  raubend].  Magát  tudósbnak, 
józambnak,  okosbnak,  adakozóbbnak  tartsa  ama  tudatlan,  tol- 
vajló, részeges,  fajtalan  embernél  (Piizm :  Préd.  6Ű).  Hadackal, 
támadással  toluaylo  Sldőklésseckel  meghadgya  őket  háborítani 
(MA:  Tan.  744).  Az  istentelen  véreugező  Mihály  vajda  és  az  ő 
tolvajló  katonái  voltanak|  gazdák  az  urak  házokuál  (Bod:  Pol. 
45).  2)  grassator,  praedo  MA.  rauber  PPB.  Az  tolvayló  lesel- 
kedic  és  az  embereknec  hitetlenií  .megfogja  (MA:  Bibi.    L568). 

46 


707 


EGYHÁZ^TOLVAJLÓ— TOMBOLÁS 


TOMBÁS-TOMPASÁG 


708 


égyház-tolvajló :  sacrilegiis  MA.  kirclienraiiber  PPB.  Ezeu 
módon  vesztenek  el  az  tobziídó  gazdat<  Nábál  és  az  egyház 
toluaylü  Heliodorus  (MA:SB    159). 

Tolvajoltat:  [praedara  agi  jubeo;  raubeu  las,seii].  Én  bizony 
arra  magamat  nem  vehetem,  hogy  se  toluajo1ta8.sak,  se  oroz- 
tassak  (ErdTörtAd.  11.299). 

Tolvajos  :  fpraedatorhis;  riiiiberiscli].  Toluajos  hely :  Cyrina 
torra  (Uec.ii:  Adag.  183).  Azt  mivellyiik,  a  mit  a  tolvajos  úton 
járók,  kik  nom  mntogattyák,  hanem  rojtesetik,  ha  mi  drága 
marha  vagyon  nálok  (Pázm:  Préd.  788).  A  tolvajos  helyek 
félelmét  hátra-vetvén  orvoslotta  a  mint  lehetett,  borral  és  olaj- 
jal (918).  Tolvajos  prédálás  lőtt  (Monlrók  Vin.248).  Annak 
félíi  útja  vagyon,  tolvajos  (MonOkm.  XXIU.115).  Most  az  idS 
nagyon  tolvajos  (Nyr.  XIV.566).  Tolvajos  erdős  (Fal :  Jegyz. 
936). 

Tolvajság :  latrocinatio,  latroeiuium,  piratica  C.  diebstahl, 
riiuberoi  Pl'Ii.  Az  gonoz  emberek  adnak  gonoz  tanalehot,  az 
or  ember  orsagra,  az  ragadozó  toluay  ragadoza.sra,  toluaysagra 
(CornC.  162).  Toluaisaggal  kezdenek  elnye  (DebrC.  25).  Vala 
egy  embSr,  ky  tolimysagban  es  myndden  gonos,sagban  eel  vala 
(Érdyti  531b.  603b).  Tolvajságot  míveltenek,  ajtót  vágtának, 
puskával  belőttenek  (Gér:  KárCs.  III.382). 

tengeri-tolvajság:  (piratica;  seerauberei).  Tengeri  tolvaj- 
ságot űzni :  *facere  piraticam  PPBl. 

1 .  TÖMB  :  [pondo ;  pfiind).  Semy  hamyssagot  ne  teegyetek 
ytheolethbon,  se  tómba  se  meertSkbe ;  ygaz  meerteek,  ygaz 
tömb,  ygaz  kohol  es  yccze  legyen  ty  koztetSk :  volite  facere 
iniquum  alirjuid  in  judicio,  in  regula,  in  pondere,  in  mensura ; 
statera  ju.sta  et  aequa  sint  pondéra,  justiis  modias,  aequusque 
sextariiis  (JordC.  105).  Küldj  húsz  arany  forintot,  mihelt  haza 
megyek,  szép  és  jó  tombiltfi  arany  forintokkal  fizetem  meg 
(Nád:Lev.  37). 

2.  TÖMB :  [salio ;  springen).  Supra  aggnfi,  szökj  fel  kabla, 
haza  jHtt  férjed,  tombj  Kató  (RMK.  1.161). 

Tombol  (dom!iol  Gvad:RP.  .5.  Gvad:Orsz.  16):  1)  oxsulto, 
tripndio  MA.  persulto  PPBl.  [springen,  hilpfen,  fanzeuj.  Tanzolo, 
tomboló  lean  (ÉrdyC.  525).  Az  ewzvvor  zewk  ees  tombol  wala 
(Pe.sti:  Fab.  77b).  Vén  szakáin  hopmestörök  mikor  köppeutnek, 
ott  csácsognak  és  mint  lehet  tombolnak,  szűknek  (Tin.  268). 
Tombolnak  vala  az  óltjir  mellet  (Helt :  Bibi.  11.286).  Némellyec 
szép  liazíikat  epíteiiec  es  tomboluau  azt  mondanac  :  ezben  vigan 
fogoc  mtjg  lakni  (Boni:  Préd.  457b).  Had  tombollyon,  szSkiSn 
(Soós:Post.  61).  Mint  az  egyszarvú  vemhe  tombol  az  silrfl 
erdSbe  (MA:  Bibi.  V.14).  Ez  világgal  akamac  vigadni,  tombolni 
és  gaydolni  (MA:  Scnlt.  32).  órSmében  tapsol,  tombol  (Com: 
Jan.  69).  Tombolt  5r5mében  a  szentec  vérekkel  megrésze- 
gedett parázna  aszony  (CzoghJaph.  103).  A  teve  az  Iszonyú 
hévség  miatt  tombolni  kezd  (Misk:  VKert.  41.  206).  Haldokló 
szemekkel  láttyuk,  mint  tomlioUyon  rajtunk  nyertes  elleaségiink 
(Fal:  NE.  33).  A  boros  palalzkok  párállá.si  és  a  tomboló  tzéhnek 
víg  szózati  kBzHtt  ol-felejti  nyavalyás  állapotty.-it  (Fal:  NU.  261). 
Zászlót  emel,  tombol  a  gonosz  rava.sz.ság  (Fal:  Vers.  912).  Ne- 
vetve, tántzolva,  tombolva  tólték  idojoket  a  vil.-lgon  elszéledett 
népnek  (Mohi;  JEpiil.  91).  Nem  nyerített,  nem-is  dombolt,  veszteg 
álla  (Gvad:KP.  5l.  A  lovak  abrakért  tomboltak  (Gvad:Orsz. 
16).  S)  plüdo,  complodo  C.  plaudo  I'I'Bl.  (.strepo ;  rasselu].  Sok 
harag  szavú  dob  tombolva  robbana  (Zriayi  1.64), 

föl-tombol :  [dissipo ;  verprassen).  Nem  gondolnak  az  6 
ttwtuuel,  som  kedyglen  igen  zorgalmatosok  az  6  lelkeuel,  de 
keresik  az  5  morhayat  es  fel  tomboirak  (BodC.  11), 

Tombolás :  I )  exsultatio,  tripudium  MA.  da-s  springen  vor 
freuileii  PPB.  Zomore  vethy,    valamiut    vitkezet   rágalmazván, 


atkozvaii,  ezenkepen  a  testnek  minden  celekedetirSI,  járásáról, 
tombolasarol,  látásáról  (TelC.  258).  Az  mostani  ifSu  népeknec 
idegenekkel  való  ihogása,  vihogása,  céda.sága,  soc  táiitzbéli 
szemtelen  tombolása  lehetetlen,  hogy  az  igaz  szemérmetesség- 
nec  kára  nélkSl  volna  (Zvon:  Post.  1.186).  Tombolással  és  kiál- 
tozással való  játék  (Otr:  Be.sz.  257).  Tombolás,  tapsolás  (Rim: 
Ének.  358).  Ezen  hír  halhisra  nagy  tombolásban  voltak  (SzD: 
MVir.  233).  8)  (heluatio,  popinatio;  das  schwelgen,  zechen). 
Vylaghy  veudeegseeglmek  es  yo  lakásnak,  tombolasnak  gye- 
nerAseghe  (ÉrdyC.  506).  Kétféle  nagy  jó.izág  vagyon  erkíilcs- 
t«kben,  az  el.só  jó  erkölcs  áldott  részegségben,  az  másik  jó 
erkölcs  az  nagy  tombolásban  ÍRMK.  V.67).  A  borral  töltözö 
iszákok  tombolási  nera  kisztik  torkomat  (Fal:  Vers.  879).  [Vö. 
1.  DOBI 

TOMBÁS :  (?J.  Vizi  malmot  nyervén  a  Dunán  annak  tom- 
básam  általköltöztem  (Kár:  Élet.  1.94). 

TOMP :  ila,  coxa  MA.  híifte  PPB. 

TOMPOR,  TOMPORA :  femur  MA,  hiifte  PPB.  schen- 
kel  Adámi.  Reá  SedAzuen  tomporara  az  ew  ket  el*  tttret,  az 
^  iogiawal  meg  sebe-sytuen  titeket  myuden  folAI  ki  \Vz5n  tyte- 
ket  az  ^  sátorából  (VirgC.  147).  Ew  rwhayan  es  tomporán  ez 
yras  vagyon :  Kyralyoknak  kyrallya  (JordC.  922).  Az  en  tom- 
porim  be  t51tec  vtalatos  betegsíggel  (Szék :  Zsolt.  36).  Az  állán 
jegy  lészen  vagy  az  váll'in  vagy  az  tomporán  (Cis.  K).  Monda 
Ábrahám  az  5  szolgai4nac :  Ted  a  te  kezedet  az  en  tomporom 
alá,  hogy  meg  e,skas.selec  tégedet  (Bas:  Credo.  146).  Az  igen 
szép  borjúnak  czémerét  vedd  ki,  az  tomporáját  (Radv:  Szak. 
38).  Mellyünk,  vállunk,  tomporunk  fájilalmit  ki-von.sza  és  reá 
köttetik  (Pázm:  Préd.  321).  A  kinek  nyilat  lóttek  tomporájába, 
addig  nem  n)'Ughatik,  míg  azt  ki  nem  veszik  (814).  Azurmeg- 
szaraztya  A  te  tomiwrodat  (MA:  Bibi.  1.123).  Liibomra  az  tom- 
porámig  alteratióval  voltam  (Monlrók  XV.40S).  Az  agarak  a 
szarvast  utói  érik  korán  és  sebet-is  tftsznek  annak  a  tomiwráii 
(GyöngyD :  Cup.  597).  A  melyre  fordítja  készített  ostorát,  nehéz 
ütés  éri  ott  sokak  tomporát  (Thaly:Adal.  1.160).  Tsinály  neki 
lábra-valókat  az  6  vékonyoktol  toaiporokig  (Bod:Lex.  106), 

TOMPA  {tömpe  Orczy:  KöltSz.  150):  1)  obtusns  NémGl. 
70.  hebes  C.  MA.  stumpf  PPB.  Tompa,  életlen  :  hebes  Com  : 
Vest  131.  Tompa,  buta:  retusus  PPBl.  Bizony  nagy  cn'tii.k 
seg,  ho^  te  az  igaz  ellen  így  hadakozol  tompa,  életlen  tet;iui- 
reddel  (Mon:  Ápol.  42).  Ha  ozekbSl  nagy  ki^nnyén  ki  feselhnt- 
nek  az  el  szakadott  atyati.ak,  az  jS  ki  belSIIe,  hogy  ezen  fegvieri>k 
az  páterek  kezébennis  tompák  (Pázm:  Kai.  9ü>.  Tompa,  ko[«itt 
foggal  ragoduan  (Zvon :  PázmP,  5),  A  hanyatlót  szegelet  tomp.i 
avagy  hegyes  (AOere:  Enc.  50).  Nagy  fába  vágád  tomjia  .sze- 
kerczédet  (Matkó:  BCsák.  371).  Azért  csak  viszsza-ugrik  a 
Matkó  homlokára  a  hólt  szénnel  veretett  tompa  csáliány  (Illyef : 
BCsTomp.  130).  .Több  munkát  tesznek  görbe  sarlójokkal,  mint 
a  kit  te  mivelsz  tömpe  palo.sokkal  (Orczy;  KöltSz.  150).  8) 
(tardiis,  plunibeiLS ;  stumpfsinnig).  Az  torkosság  tezy  embernek, 
hoé  tompa  elmeye  legén  (CornC.  164).  Oly  tomiwt  elmeeyew, 
hogy  chak  eegy  se  foghat  meg  benne  (ÉrdyC.  94).  Tudatlan 
§s  tompa  elméifi  ember  (Bjit:  KTud.  52).  Tompa  es  otn)mba 
elme5ec  (P:izm:  Fel.  44).  A  kinek  éles  elméje  van,  a  dolgot 
hamar  által  láttya,  a  tompác  ké.sedelmesec  (Com:  Jan.  66).  S) 
(fuscus,  obtusus ;  diunpf,  blüd).  Mykoron  ymadkozykuala,  tezen- 
uala  nemy  vygasagot  os  tompa  zoual  tezyuala  mykepfien  galamb 
(EhrC.  72).  Vajha  meg  esmérnénk  tompa  vakságunkat  (Orczy: 
KöltH.  85). 

Tompán:  obtuse  C.  MA  stumpt  PPB.  Meg  furák  a  kezei 
es  labalioliet  a  kereztfau,  bogi  tompán  vert  vas  zog  a  fába 
menneh  (WeszprC,  102), 

Tompaság:  hobetndo  C,  MA,  [stumpflieit,  blödsinn).  Vet- 
keztem eUuemuek  tompaságánál  (VirgC.  9).   Az  emberi  zivnec 


709 


TOMPÍT— TONKA 


TONKÁN— TOR 


710 


vacsaga  es  tompasága  (DebrC.  238).  Oly  homályos  hit  dolgait 
foglfillyak,  mellyeket  mi  nem  értőnk  elménk  tompaságamiat 
(Pázni:  LuthV.  211).  Nem  csak  tudatlaiLsásod,  hanem  vgian 
ostoba  tonipíUMÍgud-is  ez  (BaI:CsIsk.  395).  Nagy  botor  tompa- 
ság s  bftnbon  felettéb-valo  el-ahivás  (Megy:  6Jaj.  11.25). 

Tompít :  hebeto  C.  MA.  [schw-ichen].  Az  bort  vgy  elegeyty 
vala  vizzel,  hogy  az  ev  elméének  gyarsosagat  soha  meg  ne 
tompehtanaya  (DomC.  47). 

meg-tompít :  obtnndo,  retundo  C.  helieto  MA.  [abstiimpfen, 
.«chwachen].  A  sok  étel  raeg-tompitja  az  elmét:  animus  *,sup- 
primitur  cibis  PPBl.  Ha  gyakorta  ez5d  az  lenteet,  zömeidnek 
fenét  meg  tompítva  (BeytheA :  FivK.  31).  A  Moyses  ortzájának 
fényessége  meg-tompitotta  a  zidók  szemevilágát  (Pázm :  Préd. 
1249).  Ha  az  fényes  napra  feltekintfiuc,  az  mi  szemeinknee 
él&ss  látása  megtompítatic  (MA :  Tan.  3).  A  máknak  álom  hozó 
és  meg-tompétó  ereje  vagyon  (Com:  Jan.  27).  A  szem-fény 
veszt5  alakos  a  reá  nézSnek  szeme  fényét  megtompittya  (263). 
Tanulástól  idegeníti  és  abban  megtompító  (CorpGramm.  588). 
A  testi  gyönyörűségek  megtompítják  az  elmét  (Fal :  NE.  20). 
Tartva  költsed  eszedet,  a  ki  mód  nélkül  erfilteti,  megtompítja 
élét  (Fal:  UE.  486). 

megtompítás :  hebetatio  C.  MA.  das  stumpftnachen  PPB. 

Tompul :  1)  hebeo,  hebesco,  hebetesco,  stupeo,  stupesco, 
desideo  MA.  stumpf  werden  PPB.  A  fénkSvel  élesíttySk  a  tom- 
pultakat :  cote  acuimus  obtusa  (0)m:  Jan.  J6).  Tompulnak  a 
szebbnél  szebb  észből  származott  helyes,  éles  gondolatok  (Fal : 
ÜE.  371). 

meg-tompul :  hebesco,  hebetesco,  ohtorpasco  C.  [abgestumpft 
werden).  A  sok  bortúl  meg-tompúi  a  jó  elme:  *obnmbratur 
sapientia  vino  PPBl.  Myert  az  ev  hasokat  valaztottak  magok- 
n.ik  isten  gyanayan,  az  ev  értelmek  meg  tompul  (CornC.  164) 
Lathwan  lattyatok  es  nem  ysmerhetytek,  mert  megh  tompwlth 
ez  neepnek  h*  zywSk  (JordC.  796).  Az  vas  meg  tompul  és 
annac  az  eli  meg  nem  k5szSrfiltetic  (Kár:  Bibi.  1.629).  Sokat 
ivek,  hogy  vagy  erSt  venne  a  kínok  gyízedelmére,  vagy  meg- 
tompulna azoknak  nem  érzésére  (Pázm:  Préd.  227).  Sok  jel&i 
tanító  doktorokat  rendelt  az  isten  a  meg-tompult  emberi  elmé- 
nek az  5  akarattyára  (Misk:  VKert.  Előb.  A2.  55).  Minket  ne 
féltsen,  serpenyőre  lövöldöz,  megtompul  nyila,  úgy  temettünk 
(Fa! :  TÉ.  632). 

mégtompulás :  [hebetndo  sensuum ;  abgestumpflheit].  Az 
kerasztnek  békével  szenyvedése  nem  az  tellyességgel  való  még- 
tompulás, semmi  fájdalomnac  nem  érzése  (MA:  Tan.  740). 

mégtompult :  hebetatus,  contusus,  retusus  MA.  [abge- 
stumpft]. 

megtompultság :  [hebetudo  ;  abgestumpftheit].  Az  békesé- 
ge-s  tiVésbúl  megtompoltságot,  az  er5s  és  álhatatos  emberb51 
t5két  akarnac  czinálni  (MA:  Tan.  741). 

Tompulás :  stupor  Com :  Jan.  69.  [gefiihllosigkeitj.  A  reá 
j8v6ktől  iszouyodic,  ájulni  kezd,  innét  vagyon  az  iszonyodás, 
el-ájulás,  tompulás  (Com:  Jan.  69). 

Tom.pulatlan :  non  hebetatus  Kr.  [nicht  abgestumpft). 
Szent  Jáuos  az  isteni  dicsőségnek  mi-némuségét  tompulatlan 
szemmel  érdemiette  vizsgálni  (Csúzi:  Síp.  723). 

TOMPÁK:  [tombakj.  Minémft  szép  és  erSs  tompák,  sSt 
tompaknál-s  szebb  és  erSsb  sárga-réz  a  hasa  és  tomporai  (BiróM : 
Préd.  7). 

TONKA:  [mutilus:  stumpf],  Mychoda  az,  akyt  a  te  kezeyd- 
ben  taitaz,  egy  felewl  horgasnak  es  elewsnek  teczyk,  mas 
felewl  kedeglen  tonka  zabasu  (PéldK.  51).  A  hosz.szuka  tyuk- 
monyakbol  kakas  leszen,  a  tonkakbol  pedig  tyúk  (ACsere :  Eua 
280). 


Tonkán :  [obtuse ;  stimipfj.  Tonkán  I8v5ld6zte  reánk  az  fi 
nyilait  (GKat:Titk.  336). 

TONNA  (tuna  Monlrók  111.163):  batus  MA.  dolium  mer- 
catorium  ;  tonne  PPB.  Hordó,  kád,  tonna,  désa,  tsobán  :  orca ; 
sós  halas  tonna :  cadus  saLsamentarius  PPBl.  Apró  tonnákba 
sindöl  foltot  rakának  .  .  .  Gergely  deák  az  tonnákba  apró  pus- 
kát béraka  (RMK.  IIL141).  Száz  tonna  olay  (Helt:  UT.  LTV). 
Ott  hagyott  44  tuna  port  (Monlrók  II  1.163).  Kftldettem  az 
lean  azzonyoknak  egh  kys  thwnna  saladiath  (LevT.  1.121). 
Dobó  uram  adót  wala  egh  nyban  thonua  port,  abten  is  Tele- 
kessy  vram  chak  nyeg  thomnawal  kjwldeot  wala  benne  (277). 
Az  fSlein  oly  drága  két  gySngy  fflggStt,  mellyeknek  eggyik 
eggyik  harmad  fél  tonna  aranyra  becsfiltetett  (MA:  SB.  224). 
Tiz  ezer  talentum  az  az  hatvan  tonna  arany  (MA :  Scult  981). 
A  bé  sózott  heringeket  tonnákban  hozzác  minék&nc  (Com :  Jan. 
34).  Apró  por  fél  tonnával  (Radv:  Csal.  11.393).  Szaladva  ker- 
geti Titirus-is  nyáját,  bízvást  Arisztéus  se  tölti  tonnáját  (GyongyD: 
KJ.  404).  Elfogy  a  bor  a  mi  tonnáinkban  (Uly:  Préd.  1.159). 

Tonnácska :  [doliolum  ;  büttchen].  Ki  Item  Knek  keth 
twnnaczka  barazkat  (LevT.  1.257).  A  .szőlő  gerezdet  rakd  tiszta 
mázos  fazékben  avagy  tonnácskában  (Radv:  Szak.  269).  Hat 
font  fahéj,  fige  hat  tonnácskával  (Radv:  Csal.  111.57).  Akaniám, 
ha  magaddal  egy  kis  tonnácskában  hozhatnál  heringet  is  (Gér : 
KárO.  IV.469J. 

TOP :  ila  C.  [hüfte,  schenkel).  Top  zelet,  az  diznonak  az 
lollya  :  petaso  ;  tob  szel'itetske  :  petasunculus  C.  A  dLsznó  hus 
kSvériben  nincs  jobb  a  topjánál  (Felv:  SchSal.  14). 

TOPÁNY :  [caliga ;  halbstiefelj.  Csizma  helyett  topáuyod 
lesz,  az  is  elől  hasított  lesz  (Thaly:  VÉ.  1.284). 

TOPÁZ :  topazis  PPBl.  Topáz-kő :  topazis  PPBl.  A  drága 
knvek  kSzőtt  leg-drágább  a  carbunculus,  utánna  a  rubint,  topáz 
(Om:  Jan.  14).  A  topáz  arany  szinfi  gyíngy,  mely  tsak  a  nap 
fényre  tetetve  ragyog  (ACsere :  Enc.  252). 

(TOPLAKOD-IK) 

Toplakodá,s  :  [terror ;  angst].  Meg  hirdettetne,  hogy  sz5r- 
nifi  halállal  kSU  egynek  ki  végeztetni  ez  világból ;  gondolha- 
tod, melly  nagy  toplakodásban  volna  az  a  váras  (Lép:PTük. 
1.404). 

TOPOLY,  TOPOLYA  (tepolya  IZII .  khaú]  vm.):[popu- 
lus;  pappelj.  Thopul,  in  limité  terrae  Bartfa,  ai'bor  populus 
Czinár.  Peruenit  (méta)  ad  arborem  populeam  tepolya  vocatam 
1317.  (Abaúj.  vm). 

TOR :  justa  C.  parentalia,  epulum  fmiebre  MA.  thrauen- 
brot,  leichenbrot  PPB.  Atyám  s  rokonaim  halálakor  való  tor: 
parentalia  C.  Tort  szerzek :  parento ;  halott  temetési  tisztesség 
vagy  tor :  justa ;  szüléink  halálokról  emlékeztető  tor,  vendég- 
ség :  parentalia  PPBl.  Mit  használ  a  tor  az  hólt  test  vtán  (Mel : 
Jób.  19).  Az  tort  az  papistac  oI  lakásnak  hiiac,  melliet  ackor 
keszítenec,  mikor  az  ember  haluü  fekszic  (Fél:  Tan.  510).  Az 
holt  emberekért  eszteudSnkent  való  tor  csinalas  5rd5gi  talál- 
mányok (Alv:  Itin.  100).  Csipkére  csapódik  a  másokért  való 
mise  mondás,  tor,  alamisna  (Matkó:  BCsák.  283).  Azpraedika- 
toroknak,  az  kik  jelen  lesznek  az  éu  temetésemen,  tort  ne 
csináljanak  (TörtT.*  IV.132).  Örök  bútsiít  esik  szerelmedtől 
venned,  nem  adatik  még  tsak  torára-is  menned  (GyöngyD: 
Char.  56).  A  hadadi  testnek  szomorú  torából  gyerőmonostori 
féniksz  kél  porából  (GyöngyD:  KJ.  364).  Sok  népeket  gyűjtet 
gyászos  udvarában  és  gazdag  tort  adat  halotti  pompában 
(GyöngyD:  Cup.  625).  Német  vesztére  üljük  meg  a  tort  (Thaly: 
Adal.  1.32).  Torban  énekelni  s  vendégségben  síi-ni  illetlennek 
tartatik  (Kisv:  Adag.  16).  Félek  uram,  hogy  ma-hólmp  torra 
ne  mennyünk,  mert  Eleutherius  uram    ebéd  után  fir5mast  for- 

45* 


711 


TORBELI— TORMÁS 


(TORMAZ)— TOROK 


712 


tiattya  a  nyársat  és  Leander  katona-embernek  tartja  magát 
lenni  (Fal:  NA.  208).  Sokszor  lett  miatta  a  pogánynak  tora 
(Kónyi:  HRom.  65). 

Torbeli :  [ad  epulum  funebre  pertinens ;  leichensclimaus-]. 
Torbéli  gajdolásockal  dicsiretit  a  halotnac  elSszámlálván  (Com: 
Jan.  218).  Testenmek  tiztes.'iege.'ien  el  takartata-^ara,  koporsóm- 
nak 6s  seeremnek  megh  rakata.sara  os  egieb  tortoly  keolch- 
segre  rendeltem  es  battam  cottli  zaz  foriiitoth  (Radv:  Csal.  III. 
155). 

Tori:  cw  Ha  restec  lennénec  az  tori  lakodalmok  szerzésé- 
ben, nagy  gyalázatra  jutnánac  (MA:'J'an.  711). 

[Torol] 

Torló.  Dnsinicus  serviis  est  ecclesiae  testamento  datiw,  qui 
sacra  emortualia  pro  remedio  animae  demortui  domiui  quotaii- 
nis  eelebrari  curabat,  eoque  nominn  esculenbi  atqiie  poculpnta 
sacerdotibus  die  emortuali  (itlerre  obligabatur  (Bolius:  Ritiis 
240).  Himgari,  dum  manumis.so.'i  e.xcquiales  nuUibi  proprio 
nostro  vernaouloque  1 1'>  r  1 1^  k,  verum  noinino  a  Sclavinis  accepto 
dasaenikos  vocant,  notatam  alias  homitmm  nostrorum  iucuriam 
idiomatis  sui  totidem  argumeutis  coniimiant  (Bartal :  Commeut. 
11.299). 

TORBONCA:  nnirotum,  aernmma,  trasatile  vebiculimi; 
sdnibkarreii  PPB.  Tolyótalyiga,  torboiitza;  aerumna  PPBl. 

TORHA :  [molüs ;  niiirbej.  Hal  hogyba  lágy  te.stfl,  nagy, 
puha  és  torha,  kedvesnek  ételre  ezt  válaszszad  néha  (Felv: 
SchSal.  15). 

[Torhad) 

még-torhad :  [eorrunipor ;  in  verderbnis  iibergebenj.  Nyava- 
lyájok  a  kis  gyerniekekni-k  a  meg-torhadt  tejtíl:  eolo.stratio 
PPBI. 

TORMA :  nasturtium,  landanumi  C.  [luen].  Ha  nem  ehotel 
igen  borsost  és  győmbér&st,  találsz  srtt,  tormát,  olegődgy§l  mog 
v^le  (Helt:  Mos.  203).  Az  torma  vizeletet  indít,  pnrgál,  kőnet 
ront  (Mel :  Herb.  172).  Mint  az  tormába  eset  f^reg  (Decsi:  Adag. 
24).  Torma  levéllel  is  az  szerént  élj  mint  az  új  levéllel  elejin 
éltek  (Radv:  Szak.  21).  Az  tormát  megtfir&sd,  de  meg  ne  raszel- 
tesd  (21.  59.  UG).  Kere,sztyéneket  minden  tnrtya  tormában  eset 
féregnek  (Zrinyi :  A8yr.  04).  Gyakorta  a  sziget  parton  tsak  a 
tomiáboz  kfitötték  a  hajót,  mert  ollyan  vastag  gyökerek  vannak 
mind  a  szekér  rúdja  (Mik:  Töri..  411). 

[Szélá-sokJ.  Az  órodba  lés  zen  törve  az  a  torma 
(Kényi:  HRom.  96).  íme  egy  kis  torma  vetekedő  társam  orra 
alá  és  egy'  nibiny  szálka  szivébe  (SzD:  MVir.  237).  Mit  nem 
cselekednének  Kegyelmeddel,  minekntánna  annyi  tormát 
reszelt  az  orrok  alá  (Monlrok  X.XIV.632).  Ezeket  sem 
gyomroskodásból  sem  a  végre  nem  írom,  hogy  valakinek  tor- 
mát törjek  orra-alá  (Pázm:  Kai.  a2). 

forrás-torma :  nasturtium  aqnaticum  Mel :  Herb.  107. 

kerti-torma:  eocbloaria  Armoracia  Mel:  Herb.  172. 

*réti  torma:  öardamon  MA.  Nom.  86.  gartenkres.»e  PPB. 

vad-torma:  [card.amouJ.  (Mel.  Herb.  172). 

vizi-torma :  nastmiinm  aquatieiun  MA.  brunnkrossig  PPB. 
Vizi-torma,  téli  saláta:  sisymbrium  l'PHl  Vizi  torma;  beoabnnga, 
doréczének-is  hivják  (PP:  PaxC.  263). 

Tonnás :  (ni-fturtio  confectns;  kren-J.  Viza  sóban,  tormás 
mustot  is  vihetnek  fel  nielli^tte  (liadv:  Szak.  125). Tormás  kenyér. 
Az  tormát  meg  kell  tűrni,  fejér  czipót  pirítani  (lH(i)  ll;ittam 
keeth  ky  torm.is  t;dath  ezAstotli  (Radv:  Csal.  II.3).  Miulti  nom 
kezdek  liazngságot  szólni,  nz  .szjim  is  nem  kezde  tormás  csukát 
enni  (Tlialy:  VÉ.  11.81). 


[Tormáz) 

még-tormáz :  [nastnreio  conspergo;  mit  kren  bestreuenj. 
Az  diszDofejet  felvágjad,  akkor  tormázd  meg,  mikor  feladod 
(Radv:  Szak.  60). 

TORNÁC  (tornász  Com:  Orh.  134i:  porticus,  proteetiim, 
coeuaciilum  C.  átrium,  pergula  MA.  propylaeum  Nom.  29.  v&'iti- 
bulum  PPB.  vorliof  Nom  31.  gartenhaus  PPB.  Eresz,  szín.  hajlék, 
tornátz,  héjazatos  fedett  hely:  prae.stega;  erkély,  mellyet  a  fal- 
ból ki-eresztonek,  tornátz:  eephora  PPBI.  Kewety  vala  toma- 
czayglilan:  se<inebatur  enm  nsque  in  átrium  '.lordC.  442).  Hozya- 
yok  folyamok  myml  az  sok  neep  az  Salaimon  templomiuiak 
tornaczaban  (715.  721).  Palofemak  magas  tuniacharol  oset  vala 
ala  mynd  foiidamentomyg  (L)omC.  172.  283).  Menetőc  be  az 
vrnac  tornaczaba  (Szék:  Z.solt.  99).  Chinaly  a  .satornac  tornatzat- 
is  (Holt:  Bibi.  I.Pp).  Sokan  meghaláuak  éjjel  az  romlásból,  .az 
hosszú  tornácznak  lerohaiuásából  (RMK.  V.196).  Futának  tor- 
náczban  apród  eleiben  (VI.62).  A  másik  toniacz  szinte  a  tem- 
plomhoz volt  ]  agasztua  mint  egy  cinterem  (Mel :  Szján.  282). 
Az  Salamon  ha/ánac  más  tornácza-is  vala  az  Ligetes  ház  t5r- 
niüs  háza  elStt  (Mel :  Sám.  276).  Sálomon  az  itélő  sz^kuek-Ls, 
niellyben  t6ruént  tenné,  tornátzot  czinálá  (Kár:  Bibi.  1.308 1. 
Nagy  .szép  tornátzokat  is  alkottata  (Go.virv:  MagyB.  Biiji. 
Három  rendit  f;ir;igott  kővekbSl  eppité  az  tornátzot  (MA :  Bibi 
1.310b).  Nem  hegyéb  iianem  a  pokolnak  mint  edgy  pitvara, 
toniátza  (Ker:  Préd.  608).  Lovastól  be  épen  a  métáig,  az  tor- 
nácz  sátornak  külM>  i.sepegésen  IwlAl  (Monlrók  Vin.303).  A 
piai^:!  templi'm  tomáczában  egynéhány  papunkot  megíllék  (Mon- 
lrók XI.424).  Nem  magát  a  ládát  es  a  tornáczot,  hanem  a 
tornáczban  a  láda  elútt  az  istent  magát  kell  imádni  (VárM: 
Szíiv.  192).  Ház  szeretetét  el  nem  felejthette,  azok  toniácz:iban 
fészkét  építette  ((JyöngyD:  Cup.  633). 

befedétt-tornáe :  porticus  PPBI. 

bö-tornác :  xystus  C 

néző-tornác  :  pergula  C. 

sétáló-tornác :  ambulacnim  PPBI. 

Tornácos:  (ad  atrimn  pertinens;  zum  vorhof  geiiOrigJ. 
Tekintsed  meg  az  toniácsos  és  kettes  ajtotzkákat  (ExPrinc.  162). 

TORNIR:  [Indus  equester;  ritterspiel].  .Máttyás  király  .«zép 
scrampos  circalomat  czináltatot  vala,  abban  I5nec  minden-napi 
szép  torniroc  és  5klelé.ssec  (Helt :  Krón.  15.5). 

TORNYIKÁI.  {tomyiíol  SzD:  MVir.  32C):  [blatero,  cro- 
eito;  schwatzen,  kreis<'hen].  A  mely  lelki  pá-sztor  nem  prédikáll, 
hanem  csak  toriiikál,  a  kfizséget  jóra  nem  tanítja  (RMK.  V.2I9). 
Dávid  Ferencz  és  Sonnner  ezek  ellen  tornikalnak  (MNyiI:  Irt. 
303).  Nagy  merészen  kákogiiak,  tomjnkoluak  a  borotvált-nyakú 
tar  varjak  (SzD:  MVir.  320). 

TOROK  (tunhucat  HB.I:  1)  guttnr,  faux,  gúla,  bronchns, 
jugulus  C.  kehio,  gurgel  PPB.  Szomjú  torkát  megönteni:  *ablu6re 
sitim  PPBI.  üz  gimilsnec  vol  koseruv  uola  vize,  hug  turchucat 
mige  locoztia  vola  (Hl!).  Az  ysten  nei)eth  hala  adásra  ynty  az 
próféta  ezért,  hogy  ewkot  gyakorta  az  halainak  torkából  ky 
mentette  wohia  (AporC.  12).  Torkomnakh,  testemnek  kednet 
kerestem  (VirgC.  9).  A  pocol  torcat  mogh  úítta  (Nagy.szC.  162) 
A  zíiznek  egi  tSrt  ötlete  torkába  (DebrC.  146).  Cs,ak  egy  torok 
vizet  sem  nyigthatok  teneked  (Ér.'íC.  57).  Nem  kedvelem  a 
disznó  hiist,  igen  soc  sJrtíie  vagyon,  azzoc  torkouiluui  meg 
ackailnac  iHiilt:M&'i.  343).  Minden  rútságot  híveid  ellen  toiT>k- 
kal  kiáltjuiak  (R.MK.  V.IOI).  Toroc  gyökét  mos  az  vizénél  (Mel: 
Herb.  25).  Az  ökör  fejét  meg  no  ilssék,  hanem  nz  torkát  messék 
meg  (Radv:  Szak.  3:;).  .Szemeid  oll'ordulimk,  dubog  melyed, 
rokodoz  rőliögó  torkod,  oljó  maga  a  halál  (Piizm:  I'réd.  7I>. 
Elszélesétette  az  pokol  az  6  torkát  és  meg  uitotta  száiat  szokat- 


713 


TOROK 


HÁROM-TORKÚ— TORKOr,ÁS 


714 


laiinl  (Zvoii:  Post.  1.44).  Nieia5nkb5I,  torkunkból  az  sok  meg 
jiarl.isial,  Ki  ponwgas.sal  kergeti  ki  életfinket  (Lép:  FTük.  27). 
Nagy  faiatoe  uyalésével  és  teli  toroc  ivással  SnnSii  magát 
tillti  iCom:  Jan.  181).  így  kobza  .szavával  iiyitá  hangos  torkát 
Zrin_\i  I.  47).  Xem  gySmőszli  torkodba  az  ételt  s  italt  (V6s: 
GBot.  19).  HoL'y  gySnyórüs^gesben  ilias.«ek  az  borban,  daru 
torkot  kivánt  volt  egy  iniadsíigábaii  (Szentm :  TFiú.  8).  Rekedoz 
némelynek  tork.-i  félelmében  (KeeikTöit.  11.503).  Azzal  garga- 
rÍ7,illva  a  torkát  (Pl':PaxC.  92).  Bor  ivá-s,  nyers  almában  való 
nagy  gyuvatlankodá.s  torkot  bé-reke'ztnek  (Felv :  ScliSal.  24). 
El-epedvén  vadnak  mint  félig  meg-lioltak,  torkok  bé-rekedezett 
(Pa.ikó:  ESi'r.  A3).  3)  o.'^tia  C.  [niiindungj.  Ziíg.l,  bala.stúnak  ki- 
folyó torka:  oniissarinni  PPBl.  Meg.szállott  az  Dnniiba  befolyó 
Morova  torkában  (Monlrók  XV.5).  Tiszatorok  köze  méltiin 
átkozbatja,  az  egé.sz  Hesyallya  mind  elkárlioztatja  (Tlialy:  Adal. 
1.277).  Rákóci  tábort  üt  a  Garam-torokban  (11.116).  3)  [os; 
iitfnung,  niiiiidnng].  A  magyar  bajdu  a  havas  toikokat  mind 
feljárja  vala  (ErdTörtAd.  I.S6).  .ló  idején  a  kijáró  torliokat  a 
szigetben  latrok  elAl  elállja  (Monlrók  Vni,199).  Elküldtem  itt 
a  Vadasván  torkában  az  ingenirt  meglátni,  ha  nem  lebetne-i 
sánczot  vetni  (Bercs:  I.,ev.  551).  Más-féle  embereket  látok  ott 
a  szoros  útszának  a  torkán  (Gal:  NU.  351). 

[Szólá-i^ik].  Kialtattya  torkokszakattabol  (Mel :  Sz.Ján. 
223).  Mellyeket  torok  szakadtában  5r5kké  való  e;;yasségnek 
tartottál  (CzeghMM.  •29í0.  Nem  kételkedhetiirik  annak  hamis 
prófétaságában,  kinek  torka  teli  szito  k  ka  1  (Pázni':  Kai. 
392).  Némellyek  megelégednek  avval,  hogy  tele  a  gyomrok, 
nem  viszket  torkok  dámvadra  (Fal :  UE.  503).  Béres  az, 
nem  pásztor,  ki  jnhait  .szem-látomá.st  praedás  torokban  ejti 
(CzegI:  MM.  8).  Czak  akkor  kel  soknac  az  tanító,  mikor  a 
torkában  a  lelek  (Mel :  Sám.  372).  Marhája,  bizony  dolog, 
ezekre  az  árvákra  kelletik  szállani,  de  az  mint  értem,  farkas- 
torkában  vagy on  (LevT.  11.129).  Ha  miben  bazndtam, 
vesd  szememre,  verd  torkomba  (Fal;  NE.  74).  Hol  tor- 
kodba verte,  hol  markodba  szakasztotta  hazugságidat  (Fal :  NU. 
250).  Harsányit  küldé,  császár  híveit  mindenütt  lessé,  királyok- 
tiil  épen  elnie.sse,  az  pogánynak  hatalmának  torkábanvesse 
(Thaly:Adal  1.174).  Ha  azzal  meg-javni,  ördög  torkából 
k  i  -  n  y  e  r  t  e  d  at}'ád-fiát  (Pázm :  Préd.  46).  Torkig  elég: 
ad  satietatem  usqne  (Decsi:  Adag.  153).  Nem  tudnanc  a  ti 
Íteletetekről  irnya  toikic  eleget  (Mon:  Ápol.  427).  Má.st  tnttoc 
rosfcdni  abbnl,  kiben  torkig  fekSsztSc  (Mon:  Ápol.  499). 
Bnija  szerelemben  t  o  r  k  í  g  f  o  r  t  i  a  n  t,  tndatlan,  nyelues  ember 
iBal:  Csisk.  112),  Mintha  torkig  gázlott  volna  az  .sz.  Írás- 
ban (Pázm :  Kai.  453).  A  veszedelem  mélységébe  torkig  b  é- 
merítvén,  Sigmond  fejedelem  Erdélyt  le-monda  az  eidélyi  feje- 
(ic'»mséj;rfil  (Bod ;  Pol.  44)  A  zavaros  gondokba  torkig  s  meg 
torkig  merülni  nem  jó  (Fal :  NE.  26).  Torkig  merült  adós- 
ságba a  .szabóknál,  fülig  a  kalmároknál  (F'al :  NU  285).  T  o  r  k  y  g 
el  merAltenek  ez  vylagliy  zeretetben  (ÉrdyC.  588).  Az 
calvinisták  mind  szinte  iitólsó  pihentésekig  torkig  rakvák 
minden  riítságokkal  (Pázm:  Kai.  799).  Elentherius  torkig 
telvén  talpára  kelé  és  egy  jó  izft  prédikátzióboz  foga  (Fal : 
NA.  123).  Igen  sok  ártatlan  vért  is  onta  Manasses,  míg  meg- 
töltené Jerusalemet  mind  torkig:  usque  ad  os  (Káldi: 
Bibi.  346).  Fő  étkeckel,  drága  halackal  minden  nap  torkig 
tőltőznec  (Zvon :  Post.  1.474).  Kyklien  mastan  ees  t  o  r  k  y  g 
ylewnk  (ÉrdyC.  Sib).  A  kegyelem  szine  alatt  a  b'inbe  tor- 
kig fii  (Mel:  Sám.  358).  Torkig  ülnek  a  bűnben  (Ker:  Préd. 
5 10).  Ezi\.st-gyék  bántja  és  ezüst  akadotttorkokon  (Pázm : 
Prcd.  639).  Torkán  akadof  szava  (Sall:  Vár.  210).  Torkon 
verve  akarja  elvenni  a  nyilván  való  adó.s.ságot  (Nyr  XII 80). 
Hogy  véres  véretekével  keresett  javacskáitól  is  tor!<on-verve 
meg-fosztatván  köny  linllatás.sal  nyeli  szájában  vettendíi  ízetlen 
falattyát  (Csúzi:  Síp.  14).  A  mint  torkára  bSfőg  őt,  három 
dologgal  vádoUya  a  római  eccle-siát  (Pázm^ :  Kai.  1088).  Torkára 


forr  néked  elegyített  bora  (Kónyi:  HRom  201).  Ne  a  birák 
költség  magok  torkára,  hanem  az  falu  közönségére 
(Gér:  KárGs.  IV.310).  Isten  tíz  árvát  marasztván  reíun,  azoknak 
torkokat  mint  metszhessem  meg  (Gér:  KárCs.  IV. 490). 
Teli  torockal  hirdessétec  (Kár:  Bibi.  1.480).  Azt  teli  toroc- 
kal  nyeldegeliien  meg  reszegedec  amaz  barsonybmi  őltőzo 
parázna  (EsztT :  lg Any.  206).  Euangelium  veztegető  teli  torokkal 
baiáltott  piaedikállástok  (Bal :  CsIsk.  9).  Azt  bizony  tele  torokkal 
vallják  az  keresztyén  világon,  az  hadakozásban  senki  az  sveku- 
sűkiiak  annyit  nem  szolgált  niiut  mi  (RákGy:Lev.  204).  Miért 
hazudod  teli  torokkal  (Matkó:  BCsiik.  316).  Torkoddal 
döntsd  le  a  bástyát  (Kónyi :  HRom.  106). 

három-torkú :  trifaux  C. 

nagy-torkú:  guttm-osus  PPBl. 

pinee-torok :  [faneas ;  kellerhaisj.  A  Gőczy  pincze  torkában 
az  elsA  boltban  találtattak  ezek  (l'OrtT.^  IV.153). 

pokol-torkú :  [insatiabilis ;  unersattlieh].  Az  fSsuényt  pokol 
torkunac  niondgya  (Born :  Préd.  560b). 

szoros-torkú(üveg)  Nom.  30. 

Torkol :  [refuto ;  widerlegen).  Ezeket  szent  Ágo.ston  sok 
szép  győzedelmes  okokkal  torkollya  (Pázm :  Préd.  883).  Edgyik 
hazug  a  niá.sikat  torkollya  (Czegl :  Dág.  11.62).  Csak  az  istenért 
ereszkedjünk  az  tractnsban,  hogy  directe  szóllias.saiiak  mellet- 
tünk, extra  generalitatem,  mert  azzal  torkolják  ököt  (Bercs : 
Lev.  725). 

be-torkol:  [conticescere  facio;  verstumraen  machen].  Tágas 
mezőm  volna  már  itt  a  szent  mi.se  áldozattya  ellen  káromkodó- 
kat  betorkolnom  (BiróM:  Ángy.  183).  Vastagon  bé-torkolá  őket 
NN.  e'-képpen  szólván:  omnia  per  ipsnm  facta  snut  (Csúzi: 
Síp.  726).  Mindenütt  meg-aka.szt.  tégedet  az  ellene  való  hír- 
hordásban, meg-némít,  bé-torkol  (SzD:  MVir.  19). 

le-torkol :  cw  Könyörögtem  a  németnek,  hallja  meg  beszé- 
demet, de  egy  vastag  holts  manl-lal  letorkola  engemet  (Thaly : 
VÉ.  L307). 

meg-torkol :  [coarguo,  refuto ;  überführen,  widerlegen].  Az 
anya-szeiit-egy-ház  vigyázása  meg-torkolta  és  zabolázta  ezeknek 
vakmerőségét  (Pázm:  Préd.  717).  Az  tudomány  tisztaságánao 
ellenségit  meg  torkolhassa  (Zvon:  PázmP.  1.573).  Christus  Luther 
Márton  által  az  romai  keri«k8dé.st  meg  torkolta  (11.271).  Meg 
fognak  nevetni  és  talám  torkolni-js  {Bal:  CsIsk.  117).  Ha  pogany- 
tul  hallatnék-is,  meg  kellene  róla  torkolni  (Pécsv :  Fel.  133). 
Ha  valaki  az  egész  szentírásnak  auktoritását  megvetné  is,  senki 
azt  szentirásbul  meg  nem  torkolhatná  (EsztM :  Lev.  53).  Meg- 
torkoltatnac  ott  amaz  undoc  buja  indulatok  (Megy:  3 Jaj.  II.119J. 
Holott  egyebeket  meg  tsufoltal,  senkitől  nem  torkoltatol-é 
meg  (Pós:  Válasz.  25).  Czégéres  hamis  calumnia  ez-is,  mint 
fellyebb  meg-torkoltuk  (Pós:Igazs.  11.343).  Meg-torkollya  őtet 
errfil  a  biblia-is  (524).  Meg-torkoltatál  errfil  Posaházitul  (Matkó: 
BCsák.  177).  Akar  mint  igazics  Eugeniust,  de  magadé  torkol 
megh,  mikor  így  szoll  (Czegl:  ORoml.  45).  Mellyet  én  így  tor- 
kolok meg  (Czegl :  Japh.  96).  Ha  azt  mondod,  az  egész  világ 
megtorkol  érte  (Kereszt :  FelsKer.  35).  Megtorkol  az  igasság 
(165).  Meg-torkolta,  meg-győzte  (Land:  UjSegits.  11.460). 

megtorkolás :  (refutafio ;  widerlegung].  Sőt  amaz  .szóknak 
példájával  állattya  Calvinus  néha  szükségesnek  lenni  az  eret- 
nekeknek meg-torkollására  némelly  terminusokkal  élni  (Pós: 
Igazs.  1.598).  Mind  azok  csak  a  maga  hazugságinak  meg-torko- 
lására  valók  (Matkó :  BCsjik.  69).  Matkó  bazugságinak  első  meg- 
torkolá-sa  (lUyef :  BCsTomp.  17). 

Torkolás :  cw  Maga  mentségére,  rágalmazóinak  torkolására 
semmit  nem  szóllott  (Pázm:  Préd.  515).  Ezekre  a  hét  nevezetes 
hazugságok  torkolására  semmit  teszel  (Sall;  Vár.  10). 


715 


TORKOLAT-TORKOSSÁG 


TOROL— MEG-TORLIK 


716 


Torkolat,  toroklat :  (orificiiim  ;  miindiing].  Gath  városa 
37.  pliiliszleusoc  tartoiuáiiyáiiac  torkolatiján  vala  és  az  ellen- 
séget tartoztattya  vala  (MA:  Bibi.  1.283).  A  vizet,  a  hol  magát 
lo-S7,íja,  lenyeli,  a  foldten  ol-nyelS  toroklatnaU  moiKlgyad  (Com: 
Jan  13).  Az  toroklatot  az  tengeren,  az  hol  ki  kellett  volna 
menni,  liprekesztették  (MonOltm.  XXin.97).  Folyó  viz&nkuek 
torkolattya  (Teleki:  KLél.  51).  A  róka  a  lyuknak  szoros  torko- 
latját maga  bfldős  ganéjjával  bemázolja  íMisk:VKert.  158). 
A  gyalogot  küldtem  az  Viig  és  az  Duna  öszvaszakadásáiiak 
torkolatjában  (Bercs:  Lev.  408).  Az  német  mást  egy  vén,  kopott 
bék.ivárban  vette  magát  az  Duna  ás  Vág-torkolatban  (504). 
Oda  bévouyódhatik  az  hajdú,  elállhatja  az  torkolatot  (536). 

Torkos :  I )  (lacinia  ornatus ;  wammen-].  Torkos  vyos  arany 
prém  rayta  (l{adv:  Csal.  11.70).  S)  hehio,  gulo,  gluto  C.  gulosiis 
MA.  [vielfra.ss,  sehlomnier,  gefrassig)  Nyalakodó,  tálnyér-nyaló, 
torkos :  patinarius  PPBl.  Ne  telet&sel  zegyentelen  zemewnek, 
ne  torkos,  ne  rezeges  (VirgC.  134).  Ez  ember  teekozlo  es  tor- 
kos :  ecce  homo  vorajt  et  potator  vini  (JordC.  386).  Pokolba 
az  torko.sok  kenzatatiiac  (DebrC.  277).  Ne  e^l  ragadoznan 
mikepen  a  torkos  (VitkC.  48),  A  torkosnak,  rezthnek  es  twnya- 
nak  ew  beyty  nem  kellemes  \vr  istennek  elette  (ÉrdyC.  137b). 
Chrústus  wrunkat  torkosnac,  zaballonac  iteltec,  hogy  az  feleckel 
ett,  iuott  (Born:  Préd.  429b.  390b).  Az  torkos  ember  fel-fogad- 
hatlya,  hogy  az  tobzódást  el-haggya  (Pázm :  Kai.  482).  Melly 
torkosnak  találtatik  híjtíilésünk  (Pázni:  Préd.  65).  A  farkas 
leg  torkossabb  féreg,  bestye,  fene  vad  (Com:  Jaa  77).  Mint 
egy  sas  koselyfi  praedáló  és  torkos  (Czegl:  Japh,  17).  Bátor 
éhei  hallyon  meg  kflroskSrfll  a  pór  rend,  kopiallyanak  a  kas- 
téllyos  meg  .szonilt  urak,  ts.ik  az  eo  torkos,  kényes  jtsztalok 
légyen  meg  (l''al :  NA.  20.5).  S)  [clamosus ;  grossmiiulig].  Azt 
.sem  kivánom,  hogy  a  vaciuim  semmiségét  vitas.sad,  vagyon  elég 
torkos  prókátora  (Fal:  NE.  22). 

Tprkosan,  torkoson:  gulose  MA.  (gefr.-issig).  Az  paráz- 
nának fyayt  beluezyk  ew  hozzji,  hogy  áznak  yntalma  l)alol 
torkoson  élne  (FíhrC.  125).  Az  toluayoc  azon  olalkottac,  mint 
fo.szac  raog  a  kSssoget  intiien  5ket  jienzvalta.sokra  es  az  egy- 
liazi  alamisnara,  kit  latrul  torkoson  emeztnec  vala  meg  (Bom: 
Evíuig.  IV.öOb). 

Torkoskod-ik :  [heluor ;  schleramen].  Az  kSztíínc  való 
predieatoroc  is  czolczapnac,  torkoskodnac,  dagalyoskodnac  (Born : 
Préd.  80).  Minden  gongyokat  tsac  arra  attac,  mint  lakianae, 
mulas.sanac,  torkoskodgyanac  (549).  Emez  nagy  konyhákat  üttet, 
dniga  leveket  csap  és  kényes  falatoc  kiizt  torkoskodik  (Fal: 
NE.  7). 

Torkoskodás :  Pieluatio ;  schlemmerei].  Az  inepen  bAnt 
t&tem,  tanezola.st,  hiuolkodast,  torkoskodasth  (VirgC.  5). 

Torkosság :  holuatio  C.  voracita.?,  guIa  MA.  (gefriüwigkeit). 
Ystennek  yeles  nappya  ynkabb  (yzteltetyk  zegeiiseguel,  hodnem 
mont  tyzte,sseguol  es  torkos,sagual  (EhrC.  85).  Fiáolmezietec, 
netalniital  mognehozegéenee  tíi  iflnetoc  torkos.saggal  es  réíeg- 
seggel  (Miin(-hC.  160).  Torkosságomat  byzonítotam  fertezetes 
parázna  bozedekel  (VirgC.  9.  52).  Kcseretettenek  az  fráterek 
az  torkosságról  (DomC.  26G).  Ha  torko.s.sagnak  miatta  kefiert, 
tabat  zeimette.'ssed  magadat  biiytel  (BodC.  18).  Zfiuetec  meg 
ne  nehezJltessenec  torkos-sagal  (\'iikC.  51).  A  hol  elégség  auaé 
torko.ssag  va^on,  oto^el  buyasag  vralkodic  (52).  Vethkezthem 
thorko.s.sagomb!i,  bAytli  zegesembo  (GyöngyC.  62)  Az  egh  torko- 
sagert  az  sidok  kSziM  sokakat  el  veztlio  (TihC  150).  KezdAk 
bo.s,szüntani  kazdag  arauyonkkal,  az  Szerem  borának  nagy 
torkossjVgával  (RMK.  11.19).  ó  az  embereknek  minden  ele<Iele- 
ket  megáldotta,  ti  a  hústól  ókét  megtiltottátok  és  a  ré.szeg- 
ségen,  torkassiigon  szalwdon  haltátok  (V.230).  Úzic  az  torkosagot 
kiuallkeppen  flnnep  nap  (Born:  Préd.  410).  Túb  latorsagot,  toi^ 
kos.sagot,  telhetetlenséget,    tekozlast,    szertelenségét    nem    late 


mint  most  az  finnepen  (Bom:Evang.  rv.521b).  Lelki  halálba 
e^il;,  valaki  lorkossjigból  megrészegszik  (Pázm:  Préd.  222). 
Ha  ki  gyomra  fogyatkozását  okúi  adván  nem  MytSl,  vakmerő 
itiletbo  asel  Uirkassagra  magyarázván  a  l)6jtszegést  (894b). 
Az  ;ingyalok  sem  torko.ss;igba,  sem  (téiiz-gyójtésbe  be  nem 
elegyítik  magokat  (940)  Bátor  válogathatnál  a  torkosságnak 
minden  kényas  falatiban,  felelek  érte,  hogy  nem  sokára  ott  had- 
nád (Fal:  NA.  163).  A  rövid  torkosság  hoszszú  betegséget  hoz 
és  a  p.in'uiyi  gyünyömség  sereges  jait  (Fal :  SzE  517). 

TOROL :  1)  eracto  DöbrC.  39.  [ausstossen].  Nap  napnak 
iegiet  tori  (dies  diei  erucliit  verbum)  es  y  ynek  tudomimt  mutat 
(DöbrC.  39).  En  aiakim  zorzett  iuekel  lorlaHak :  eructabunt 
labia  mea  hynmum  (70).  En  dolgimot  kiraliiak  mondom,  mert 
en  zivem  io  igyt  torla  (100b).  2)  viudico,  uleiscor  MA.  rachen 
PPB.  Felpaltim,  neveli  haragját,  torlani  akaija  a  boszszaságot 
kardot  kiált  (Fal:  NE.  7).  A  hamLssau  reá  fogott  vétekért  való- 
val kezdé  torlani  a  boszszuságot  (111)  A  merészség  pártját 
fogja  és  torolja  a  boszszuságot  (Fal:  BE  614)  Ezt  a  keser\'es 
l>osz.száságot  kíinynyen  tarolhattam  volna  (Fal :  TÉ.  646).  Ha 
torlani  akarod  bosz.szú-állás.sal,  gondba,  munkádba  telik  (Fal: 
SzE.  540).  Gyalázatos  tsú&ágokkal  toroltattak  a  többi  inségi 
(SzD:MVir.  187). 

ki-torol :  [eructo ;  aas,stossen].  János  megirá  evangyéljomot, 
tiszta  szívóból  kitoriá  evangyéljomot  az  vizet  (RMK.  1.181). 

meg-torol :  vindico,  uIcLscor,  retalio  MA.  rachen,  vergellen 
PPB.  Meg  kelh  az  en  atiamfyai  halalat  torolnom  (DebrC.  25). 
Az  nagy  kárvallásíin  korosként  bánkódik,  mint  megtorolhatná, 
azon  gondolkodik  (RMK.  III.62).  Szulimán  az  beglerbéköt  hamar 
elbocsátá,  rajta  liitt  bo.sszút  hogy  niegtorlanája  (74).  Nagy  nyomo- 
rúságát hogy  megtorolja,  .János  bánon  bossz(iját  hogy  megállja 
(332).  Gono.sz.ságbau  elmerültek,  azért  nékik  nagy  sokképpen, 
kérlek,  megtoroljad  (V.84).  Álnokságit  torlód  es  bfinteted  meg 
(Mel :  Jób.  34).  Ám  bár  wralkodgyec  it,  de  megtorollya  az  mas 
világon  (Born:  Préd.  396l>).  Másnac  haragiát  meg  torollya  (Kár: 
Bibi.  1.144).  Az  fi  szolgáinac  vérét  megtorollya:  .sanguinem  ^iv 
vorum  suorum  ulciscetur  (190).  A  Lac.idémon  várasiak  kem^ii^ 
büntetéssel  ostorozták,  a  ki  meg  nem  torlotta  bosz.szúját  (Pázm; 
Préd  123).  Czelekedeteddol  meg  ne  torold,  be.szédeddel  eliten 
ne  pan.iszolkiidgyál  (MA:ScuU.  986).  A  kit  ennj'szzer  m.  _ 
buktattunk  meg  torlott  hazugságiban  (Bal :  Csisk.  166).  Mi-, 
láttya  ama  nagy  napon  s  nyilván  meg-torollya  (Czegl :  MM. 
155).  Nem  hagyunk  magunkon  szegezni,  hanem  boszaukot  duplán 
megtorollyuk  (SzD:  MVir.  185X 

megtorlás :  fvindicta ;  rache].  Vala  Maria  király  nagy  fog-  | 
snglian,  Károly  halála  így  lón  megtorlásban  (RMK  111.328).  ' 
Ez  lesz  megtorlása  ö  vitéz  vérének,  serege  futása  (Zrinyi  I.'itjl. 

Torlatlan :  (inultus ;  nngeracht].  A   keserves  boszszásági't 
tsak  torlatl.ui  cl  kellene  fulojteni  (Fal:  NE  32).  Se  nem  ebéi 
se  nem  btinét,  hanem  maga   ke.servit  s   torlatlan   bo6!súságit  . 
keseregte  (131).  Ezen  boszú-állás  nem   marad   torlatlan  (SzD:  | 
MVir.  85). 

Torl-ik :  congeror  MA.  [sich  znsammenlianfen).  Elgy-misbii 
kapnak  a  sok  féle  zavarosan  torlott  szokások,  veszekednek  az 
erköltsök  (Fal:  UE.  401). 

föl-torlik:  (accumulor,  excitor;  sich  anfliüufen,  aufthUmieiiJ. 
A  kó.szikla  a  tengernek  közepén  a  fentorlott  haboknak  hatalmas 
csapiisi  közt  keményen  áll  (Fal:  NU.  313i.  A  bánat  felturkitt 
halijaival  tus.'ikodum  (SzX>:  MVir.  75). 

meg-torlik :  cw  Az  vyz  megh  torlyk  mynf  egy  heeey 
(JordC.  29u).  Vala  négy  olasz  mélRiM  (1  szélo.ssége,  n.iL;> 
kövekkel  rakva  mind  a  feneke,  kin  ugjaii  megtorllk  viz  6el»>s 
sége  (RMK.  IV. 137)  .\z  .lordán  vizo  mint  egy  nagy  hegy  nif^' 
torlott,  mig  az  sidók  által  költöztek  rajta  (Pázm :  Kai.    30)    A 


717 


ÖSZVE-TOIÍUK— TORONY 


CSONKA-TORONY— EL-TORPAD 


71« 


Veres  tougoinek  nieíí-toilott  linbjai  kcizíitt  szára/,  láblial  által- 
ineiivéu  a  partnil  iiéztéU  Karaónak  vizbeuvaszésót  (Pázm: 
Préd.  573).  Tolyougással  az  bíd  meg  torliU  vala  (Szüli :  Szén. 
16). 

öszve-torlik  :  (coaeervor  ;  sich  zusammenhiiufeu].  Sfirfin 
öszve-torlott  sokaság  (SzD:MVir.  458). 

reá-torlik :  cv?  Hogyha  nem  hathatja  kedvére  az  eget  az 
bfts.'izi'i.'ág,  olykor  poklot  is  feszeget  ás  dolgának  utat  oly  esz- 
közzel szeget,  az  ki  eh-onthatja  az  rá  torlott  jeget  (Thaly :  Adal. 
I.16G). 

Torlás :  congeries  MA.  aufliaufimg  PPB. 

Torlód-ik  :  (convenio ;  zusammenkommen].  Az  számtalan 
ánis  a  vásárra  gyfli,  torlódik  (SzD:  MVir.  165). 

még-torlódik :  [congeror ;  sich  zusammenliaufen).  Az  ut- 
czákou  az  takaródó  seregek  megszorultanak  vala,  megtorzlódván 
(így)  egjTnásban  (Kern:  Élet.  102). 

reá-torlódik :  [accumulor ;  sich  anhaufen].  Reá  torlódik  a 
szerentsétlenség,  a  bal  eset  (SzD:  MVir.  392). 

[Torlóz-ik] 

ki-torlózik  :  (prorumpo ;  sich  hervordrangen].  Ó- Brassó  felől 
egy,  két,  három  sereg,  végre  több  kezde  kitorlódni  és  az  egész 
had  végre  megmutatá  magát  (Monlrók  VIt.199). 

TORONGY :  therioma  C.  MA.  feigwarze  PPB.  Torongy, 
mérges  fekély  az  alfélben  vagy  szemérem-testben :  therioma 
PPBl.  Rút  torongyát  ny5gi  és  jajgattya  (Gyöngy:  Cup.  27). 

Torongyosít:  (nauseo;  ekelhaft  machen].  Fosos  hornyát 
azaz  írását  toiongyositó  (Sámb;  3Fel.  737).  Csak  hogy  ki  fogy- 
ván a  dologból  iukáb  torongyosítsa  ganéjos  hornyát  azaz  Írását 
(Pós:  Válasz.  186). 

TORONKÁC:  pipio  Com:  Jan.  29.  (pipvogelj.  A  madarak 
tíakat  kültenec,  a  kik  meddig  még  csipognék  és  héjokban  valóc, 
pisekiiek,  madárliaknac,  toronkáczoknac  mondatnac  (Com:  Jaii. 

29). 

TORONY  (.torom  Cseng:  Jer.  C2.  RMK.  VI.161) :  tunis, 
pyrgiis  C.  tmTii  PPB.  Ház  avagy  torony  ormója,  mellyre  a  szél 
annyát,  vitorlát  és  a  kakast  szokták  helyheztetui :  pinnaculum 
PPBl.  Edusturnya  1329.  Cziuár.  Te  Sión  leana  cordaianac 
homalos  torna,  te  hoziad  i5  llirlm  hatalma  (BécsiC.  251).  Vala 
ember  házi  a£a,  ki  plántált  tfiKt  es  tornot  rákot  5  benne 
(MiinchC.  53).  Isten  viseltet  engemet,  mert  Ifittel  en  remensegem 
es  erősségnek  torna  (AporC.  6).  Reaok  zakada  a  Syloe  tornya 
(JordC.  574).  Őrizet  alat  tartiak  egi  toromba  ( 205).  Lata  a  var- 
nak tornian  állani  egi  angialt  (215).  Rekeztee  ewtet  egy  nagy 
toromba  (ÉrdyC.  428).  A  Noe  onokainac  nieluec  meg  valtozta- 
tee  a  nag  toron  rakásnak  ideien  (Szék;  Krón.  8).  Eg  aszoni 
állat  flte  ágion  e^  kSuel  e^  toromból  (23).  Latá,  hogy  egy 
estrac  be  menne  az  várasba  és  az  egy  várasi  toronyból  kihor- 
dana az  8  hát  (Helt:  Krón.  19).  A  két  toronyba  állnak,  az 
nebojszába  és  a  kapunál  való  toronyija  (Monlrók  III. 172).  Lám 
egy  árkot  torom  alá  ássánac,  stompollyokat  aláya  Sk  állatáé 
(Cseng:  Jer.  C2i.  Igen  szép  líj  torom  városban  vala  (RMK. 
VI.  161).  Fala,  tornya  6,  régi  rakás  vala  (Görcs:  Máty.  17). 
Annak  illendő  fából  való  tornyot  tsináltattak  (Tyúk :  Józs.  Előb. 
6).  Derék  mester,  a  ki  a  tornyot  megírta  (Nyr.  X.469).  A  te 
devotiód  csak  olylyan  mint  mikor  a  gólya  a  toronyban  mégyen, 
ódáiba  fossa  s  ott  hagyja  (Thaly:  Adal.  1.80).  A  ki  erővel  a 
tornyok  tetején  mászkál,  méltó,  hogy  le-hengeredgyen  (Fal: 
NE.  37).  Látok  már  hegyeken  atzélos  nyársakat,  hogy  menyny- 
k6  ne  érjen  bádogos  tornyokat  (Orczy:  KoltSz.  208). 


csonka-torony :  [turris  obtusa ;  abgestutztor  tnrmj.  A 
csonkii  toromba  vélni  mhit  árulót  (Monlrók  III. 130).  Czonka 
toromnak  erős  tfimlőczeben  (Pal :  Ének.  3). 

fa-torony.  Falae:  fa  tornyok  voltak  elein  PPBl.  (Görcs: 
Máty.  93). 

harang-torony  :  glockenturm  Pesti ;  Noni.  80. 

hús-torony :  gigás  Kr.  [riese].  Mic-sod.a  vallyon  a  Hora- 
tiusok baj  vívása  ahoz-képost,  a  mint  Dávid  egy  parittyával  meg 
gyflzé  ama  hús-tornyot  Góliátot  (P;izra:  Préd.  388).  Dávid  öt 
sima  követ  választván  azzal  verte  agyon  a  hús-toniyot   (1272). 

vigyázó-torony:  [specula;  vfachturm].  Micsoda  az  isten 
anyaszentegyházában  a  kovektfil  való  meg  tisztíttatás,  az  gyepíl, 
vigyázó  torony  és  a  sajtó  (Szatm:  Dom.  187).  Mindenik  vára 
nékünk  egy-egy  vigyázó  torony  gyanánt  lévén,  ha  arról  a  szél- 
ről ellenségink  zörgölődni  akarnának  is,  azokban  úgy  megakad- 
nak, hogy  miattok  hostiliter  reánk  nem  jöhetnek  (Monlrók 
VI1I.138) 

Tornyocska :  turricula  C.  MA.  kleiuer  turm  PPB.  Onnat 
egy  Bgyenös  fal  nagy  kapuig,  közepBtte  egy  tornyocska  ott  nyug- 
szik (lin.  109). 

fa-tornyocska :  tv  Jádzó  kártyákkal,  apró  fa  tornyots- 
káckal  jádzani  a  koczkaságé  (Com:  Jan.  209). 

Tornyos :  turritas,  pyramidatus  C.  turbineus,  turbinatus 
MA.  hoch,  spitzig  PPB.  A  fenyő  dio  avagy  hegyes  teteji^  csiga 
púpos,  tsutsos,  tornyos:  conus  turbinatus  (Com:  Jan.  164).  Nagy 
tornyos  kősziklák  magas  Késmárkon,  heába  kfi-szkodnek  nagy 
szelek  azokon  (Zrinyi  1.80).  Amaz  fattya  vetett  aszszony  pápa, 
ki  VIII.  János  papának  is  mondatik,  a  romai  synagoganak  tor- 
nyos székiben  őlt  (VárM :  Szöv.  90).  A  márványok,  tornyos  kő 
szálok,  emlékezetes  oszlopok  repednek,  dűlnek,  porrá  lesznek 
(Fal :  BE.  569). 

Tornyosán :  [alté,  sublime ;  hoch].  Látod,  mint  rogygyan  s 
omlik,  a  mit  oly  tornyosán  építettél  (Fal:  NÉ.  66).  Akár  mely 
tornyossan  emelkedgyél,  ol-ér  mertékével  a  világ  (Fal :  NA. 
222).  Az  irigység  jobbára  tsak  ott  ágoskodik,  a  hol  tornyossan 
magasra  kőit  a  minden  féle  jóság  (Fal :  UE.  408). 

Tornyoz :  [aggero ;  auftürmeu].  Azt  találá,  hogy  ő  sem 
vehet  győzedelmet  az  ördög  ellen,  nu'g  fodorgatott  és  tornyo- 
zott haja  fen'-marad  (Pázm:  Préd.  1229).  Gyenge  fundamen- 
tumi-a  építik  tornyozott  felfuvalkodásukat  (Fal :  NA.  180).  A 
mi  állapotunk  szomorúságok  tornyozott  rakása  (SzD:  MVir. 
30). 

föl-tornyoz  :  [coacervo ;  auftürmen].  Fel-tornyozott  tál  étek, 
tornyos  pástétom,  tornyos  kaláts  és  egyéb  tészta  mú :  castel- 
lamentum  PPBl.  A  bánat  feltornyozott  habjaival  tusakodom 
(SzD:  MVir.  75). 

Tormozás.   Tsiga  módgyára   való  tormozás :  turbinatio  C. 

[Tornyozód-ik] 

föl-tornyozódik:  [coaeervor;  sich  auftüi'men].  A  feltornyo- 
zódott  vizet  meg-feddette  (Szék:  Krón.  xxxx2).  Magasan  fel 
tornyozódott  havasok  teteje  (DBenkő :  Flór.  175). 

TORPAX) :  1)  [haereo ;  haftenl.  Semmire  sem  mehettem, 
azon  levelem  is  itt  torpadt,  kit  írtam  volt  TarMnak  (RákF: 
Lev.  VII.47).  3)  [se  extendere ;  sichausbreiten].  Rákóczi  tábora 
torpad  az  síkságon,  Rákóczi  sátora  dombon  áll  magái lan  (Thaly: 
Adal.  II 117).  Másszor  tér-helyeken  torpadván  hertelen  röppen- 
nek csoportra  (279). 

el-torpad :  [evamesco ;  hinschvvindenj.  Megh  avulván  el 
torpadnae  az  fldővel  eggyfltt  az  költőt  vélekedéséé  (Prág;  Serk. 
493). 


71U 


MEG-TORPAD— TORVAN 


TORZA-BORZA— TORSOK 


720 


meg-torpad:  [liaereo,  occludor;  haften,  geheinmt  werden]. 
Mihelt  liallja  csak  indulatját  'is  Nagyságodnak,  megtorpad  (Bercs : 
Lev.  122).  Ilaugvan  osak  meg  torpad  túl  az  ellenség,  hozzá 
nem  férhetni  (603),  Úgy  látom,  nem  megy  Poinerániábau  az 
czár,  csak  megtorpad  (RákF;  Lev.  VI1.20). 

TORPEDÓ :  [torpedó ;  zitterroche].  A  torpedó  minek 
el5tte  a  halászoktól  meg  érettetnék,  azoknak  kezeknek  érzé- 
sét el  veszi  (ACsoro:  Enc.  220).  A  torpedó  valamit  megillet, 
azt  menten  elnehezíti,  elgyalutja  és  reszketegassé  teszi  (Misk: 
VKert.  554). 

TORSOLKOD-IK,  TORZSOWKOD-IK  (tórsSlUdéa 
Prág;  Serk.  52íi.  í('r2sü/íAíi(//i  Szl);  MV'ir.  li)5):  finfenso  ;  anfein- 
den].  Csuda,  itt  ez-aránt  mint  torsolkodik  Luther  ellen  Kalauz 
(PAsrlgazs.  1.125).  Ez  ellen  azzal  torsolkodol  (Pós:  GBot.  55). 
Békeségro  hozni,  niegegyeztetni  az  egy  más  ellen  har.solódó- 
kot,  torzsonkodíkot  (SzD :  MVir.  53).  Mindenbe  belé  köt,  min- 
dennel t«rzMHnködik  (105). 

Torzsonkodás,  törzsölködós  :  [alterratio,  ódium ;  zan- 
kerei,  grull].  Mayil  uiryaii  valami  ábrázattyán  faragjáé  ki  az 
egj-mással  való  tSrsiilkSdé.'inec  (Prág:  Sork.  523).  Ellenem  való 
torzsonkodásra  okot  nem  adtam  (Gvad;  Hist.  74). 

TORTA :  (panis  dulciarius ;  törte].  Az  fodor  fánk  gyúrásá- 
val úgy  élj  mint  az  tortáknál  megmondtam  fRadv:  Szak.  178). 
Az  szilvábiM  tortát  is  csinálhatsz,  bélest,  rétest  tölthetsz  vele 
(198). 

barack-torta:  [niarilleutorte].  (RadviSzak.  205). 

dixmye-torta :  [melonentorte].  (Radv:  Szak.  203). 

eperj-torta :  [erdbeertorte].  (Radv :  Szak.  203) 

fedeles-torta.  Ha  csak  egy  tortának  valót  akarsz  gyúrni, 
megéred  egy  fedeles  tortát  öt  avagy  hat  tikmonyuyal  (Radv: 
Szak.  205). 

füge-torta  :  [feigentortej.  (Radv  S    k  203.  Radv:  Csal.  UI. 

4(1). 

gyertya-torta.  Marczapántos  tésztából  készétnek  gyertya 

tortjlt,  tányért,  szent  képeket  (Kadv:  Szak.  265). 

kenyér-torta  :  [brottorto].  (Radv:  Szak.  204). 

körtvóly-torta :  [birnentorte].  (Radv:  Csal.  III.40). 

máj-torta  :  [lebertortej.  (Radv:  Szak.  204). 

meggy -torta :  [weicb.seltorte].  (Radv:  Szak.  208). 

mondola-torta,  mondolás-torta :  [mandelturlej.  (Radv : 
Szak.  204.  266). 

rétes-torta.  Ez  tésztából  béle.seket  csinálhatsz,  réteseket  s 
mind  rétes  tortákat  (Radv :  Szak.  185). 

riskasa-torta  :  [rei-storte].  (Radv :  Szak.  203). 

tej-torta:  [niilchtorte].  (líadv:Szak.  205). 

tejfel-torta  r  [milchrahmtorte].  (Radv:  Szak.  205). 

tikmony-torta  :  [eiertorte].  (Radv:  Szak.  205). 

túró-torta :  [topfentorte].  (Radv:  Szak.  2(>1). 

TORTÁT  A":  [panU  dulciarius);  törte  KirBe.sz.  126.  Tor- 
látának  az  készété.se  (Radv:  Szak.  291). 

kenyér-tortáta :  [brottorto].  (SzakáesmesUí 

TORVA :  [torvus ;  wild  finster]  Anyám  torva  sisemekkel 
áll  (Gvad:RP.  36). 

Torván;  [atrociter;  dilslerj.  Torvíin  nézett  rá  a  biró  (Gvad : 

RP.  226). 


TORZA-BORZA  :  [miseraudiis ;  erbarmlicbj.  Most  nagy 
urbúl  ó  fogol,  rüs.szas  és  torza-borza,  kinél  már  nyomorullubb 
ez  világon  nem  lehet  (RMK.  V.25C).  Torz;*  iMjrza  gSrcses  hazug- 
ságok (Toln:  Vigaszt.  Elöb.  6), 

Torzas :  [liispidus ;  zerzaastj.  Megh  eresztett  torzas  borzas 
szakála  (Prág:  Serk.  674).  Nem  kivetkezik  abol,  hogy  ha  az 
aixKtoloknak  adta  a  pohárt,  tehát  aitiaz  torzasborzas  szakállú 
paraszt  emlmreknek-is  kelle-siíék  adni  (GKat:  Válts.  205).  Az 
hím  oroszlán  az  5  borzas  torz-is  szSgyoivel  és  a  nSstén  orosz- 
lán rettenetesen  ordétnac  (Com :  Jan.  39). 

TORZSA,  TORSA  ('orí  C.lircz:  caude.xMAI.«):  caudex, 
cfuilis  C  stengel  PPB.  E15  fának  dereka,  tSkeie,  tors,  tsutak : 
cíuidex;  fa  tSke,  fának  az  dereka  auagy  tors:  codex;  fAuek 
szára,  torsa :  caudex ;  el5  fa  tikéból  való,  torsból,  taiitakbol 
való:  caudeus  C.  Az  vad  almátaztorz.sájárul  lemetéljed  (Radv; 
Szak.  23).  Az  káposzta  ffluok  az  torzsáját  vágd  ki  (49).  Az 
körtvély  oldalát  metéld  le,  csak  az  torzsáját  hadd  meg  száras- 
tul (202).  A  (t  :iz  ó  torsAján  avagy  .szárán  ffigg ;  herba  cauH 
vei  scjipo  ipnitifur  (Ojm:  Jan.  25).  A  cauli  rapi  torzaia  igen 
temérdeken  meg-nóU  (Lipp:  PKert.  U.121).  A  láng  szinü  vi<  I.',- 
nak  top-;'' ja  daralionként  s  térdenként  leveles  (Nad:  Kert.  U' 
A  kApo.sztáiiak  gyenge  tors.'ija  és  vékony  levele  vagyon  (3S3). 
Ugy  vágatja  mint  az  torzsát  íMonTME.  Ili  320).  Hántott  torsa 
(PhilFI.  57) 

fiú-torsa.  Az  káposztát  csak  megszálaljad,  az  tíú-tor-áját 
kihányjad  (Radv :  Szak.  250). 

káposzta-torsa:  caudex  caulium  Kr.  [krautstrunkj.  .\ 
köszvény  ellen  vedd  a  ke.serfl  lapunak  a  bélit  avagy  gyöngéjét 
a  ki  ollyaii  mint  a  káposzta  torsa  (Lipp:  Cal.  II).  Nén'(-1> 
egyGgvR  paraszt  kertészek  a  káposzta  torzát  mind  otkln  had- 
gják  téllien  a  káposztás  kertben  elveszni  (Lipp:  PKert.  11.125. 
PP:  PaxC.  3). 

Törcsi:  caudicalis  MAI.' 

Torsika :  [ranunculus  sceleratus ;  wasserschierlingj.  Ez  szinte 
mint  a  torsika  vagy  czomorika,  a  kiuel  meg  hal,  valami  állat 
meg  9szi  (Mel :  Herb.  86X  Minden  állatot  meg  61  miut  a  tor- 
sica (156). 

Törsök  (íorjot  Nad:  Kert  283.  tSrsek  DöbrC.  242):  1) 
caudex,  sti|)es,  truiicus  MA.  klotz,  stainm  PPR.  Tórsóketfil  foi;ii:i : 
stirpitus;  tÓrsfikké  leszec:  stirpaseo  MA.  Tflrsök,  mellyból  ^1. 
veszszó  nóttki:  thyrsus  PPB.  Eluöu6  ó  or  iejjét  !»z  oszlnpi  .1,  i  ] 
es  belé  takara  6  testéiiec  torsokét  (BécsiC.  3S).  liaran  keroxt] . 

emeltetik  áldoznia  fa  tÓrseken :  agnus  in  crucis  levatur  iui 

landus  stipite  (DíibrC  212).  A  gySkér  el-ve.szvén  kflnnyen  ■  I 
vé.sz  a  tSrsSk  (Szék:  Krón.  194).  Aszú,  roves  tórnsSkóket  li  : 
datott  vala  (Szál:  Krón.  568).  A  gono,szs;lg  torsokét  ki-vagdallja 
(Pázni:  Préd.  453).  Az  nevendék  ve.sz-szóczke  vagy  óltóágaczka 
uedv&sséget  vonszon  az  tókétül,  tórsóktfil  (M.\ :  Scult  490).  A 
plántárul  az  ágak  levágattatván  tfirsóknek  viseli  ne%'ét  (Oom: 
Jan.  17X  A  fak  oly  gyíikerfts  állatok,  mellyek  a  gyfikurbSl 
ag.'ísbogas  és  tsemelés  tórs5kl)ől  jo  fi-l  huuilkiKliiak  (ACtere: 
Enc.  223).  A  vadász  nyúl  után  futtat  sok  földeken,  de  ha  halva 
láttya  fiigve  egy  törsíikön,  nem  örül  már  rajta  (Zrinyi  II.I1171. 
A  káposzta,  mellyet  az  fl  nagy  toruikja  é.-i  karos  venzei  miatt 
caulisiiak  is  vagy  tr>rs.'\nak  hívnak  (Nad:  Kert  283). Levagdal- 
tatott  fáknak  tiVókei  lOtr:  Be-sz.  325).  TörsOktit  ékesgetni: 
diphtera  iiiduere  suem  (K'isv:  Adag  12h.  A  fát  míg  Hatal, 
hajtsad  akarattal,  míg  nem  lögzik  lörz.söko  (145).  Aliglnn  tud 
juk  nieglKicsUlni  azokat  a  faragott  ké|>eket,  a  mellyekot  miiuip 
úgy  láttunk  kerliliikbeii  mint  UirasOköket  (Kai:  UR  4ti7).  3) 
stirps  MA  (genus ;  stainm,  geschliH-tilJ.  Valamelly  faniiliál>an 
ei\sfi  törsöU  :  princeiw  *fainiliao  PI'BI.  Azt  az  ágaz;it<>t  addig 
tórte,  míg  czac  tirsóke  maradót  (liuru :  Préd.  23).  Kám  torsi- 


721 


SOK-TÖRZSÖKÜ— EL-TOVA 


IDE-TOVA— TÉ-TOVA 


722 


kébcll  wármazot  (Mnd:  Evan;,'.  241),  T6reSU6stfil  c«ak  ki  nem 
váfjál  eugemef  (SHalog:  TeraK.  9).  Emlokezefes  boldog  ur 
emberek,  áklottjó  totsűkcSk  (Megy:  SzAÖiömo.  Elíb.  9).  Eszem- 
isziini  tüiv.siikébi'íl  szánnazt.'ik  eleim,  ezt  mutatják  a  korcsmá- 
kon adiísleveleim ;  ez  törasöknek  én  vagyok  egy  igaz  magzatja 
(Thaly:  VÉ.  n.377). 
sok-törzsökű :  cmdicosus  MAI. 

Törzsökösen :  (more  avito ;  altviiterisclij.  Ök  az  szakáitokat 
el  liorotváltatják,  némely  magyar  mídon  törzsökösen  viseli 
(ErdTöitAd.  11.173). 

TÓT  :  Sclavus,  Dalmata,  Illyricus  MA.  illyrier  Adámi.  Ta- 
mada  zent  leronimus  Stridon  nevfS  varosból  Tot  es  Magyar 
orzaglinak  liatara  kSzSt  (ÉrdyC.  560b).  Melléjek  ada  Ráczorszá- 
got,  szegén  Tótországot  (RMK.  11.19).  Seniai  vármegye,  ezalat 
vagyon  mind  az  egész  í^ulauonia,  ama  szállás  tótok  (Helt:  Krón. 
3).  Akar  racz  légien,  akar  tot  légien,  akar  ezigan  legén  (Ború : 
SzJán.  4).  Nyilvjín  tudom,  hogy  .^godi  tótok  mindenkor  lioldnU 
jobágyok  voltának  magyar  részrül  Filekben  (MonTME.  I.3,í4). 
Ha  az  tót  lejtót  kótára  vef!z.«zük,  bizony  zsidó-táncz  lesz  belóle 
(Bercs:  Lev.  124).  A  medve  talp  nevű  fiivet  nevezik  a  magyarok 
tótok  salátájának  (Vali:  OrvSz.   116). 

[Szólások]  Tót  nem  fimiyás,  mindenben  belé  kap  (Thaly :  VÉ. 
II.4).  Örül  neki  mint  tót  a  pogátsának  (Kisv:  Adag.  110). 

Tótizmus :  [Illyrismns],  így  kellene  magyarul  szolniok : 
,az  mellyek  az  tsáczj'nei',  mert  ez  ,az  mellyek  az  tsászáré'  kel- 
lemes totismus  (Ck)rpGranim.  698). 

Tótság :  [Sclavonici ;  die  sloveneu].  Azt  az  sótalan  sós  tót- 
ságot igen  csudálom  (Gér:  KárCs.  IV.251).  Ini  mindgyárt  metí- 
virrad.  rajtunk  lesz  a  lótság  (GyöngyD:  MV.  100).  A  sok  tót.ság 
ismét  széllyel  el  oszla  (Liszny:  Krón.  180). 

Tótul :  [Illyriee ;  illyriseh).  Kevessen  vadnak,  kik  tótul  vagy 
némettfil  tudnának  (Konst.  29). 

[Közmondások].  Tóttal  tótól  kell  beszélni    (Kisv:  Adag.   128). 

TOTT:  inquam  MA.  ich  sage  PPB. 

TOVA :  illuc,  eo,  Istuc,  isthac  MA.  [weit,  fórt,  hinweg]. 
Mongya :  Meny  tovva,  ylle  tovva,  es  nem  mongya :  zerezd  el  az 
vaczarat  (JordC.  587).  Se  ide  se  toua  ne  meíi  (DebrC.  373). 
Meny  tovpa  sathan,  mert  tantoroytom  vagy  te  énnekem  (ÉrdyC 
181).  Kyt  ide  kyt  toua  kergetet  (RMNy.  11.169).  A  mint  toua 
fel  meg  hallottad  (Helt:  Háló.  301).  Meg  mondottam  toua  fel. 
1573  (KKrakkó.  A4).  Ez,okáért  töd  tova  és  mást  hoz  ehl,  iobbat 
annál  (Sylv:  UT.  1.36).  Eregy  tova  (Toln:  Vigaszt.  153i.  Tegye 
tova  isten  azt  a  reformatiot  (Pós:  Igazs.  11363).  Pozsonynyal 
nagy  az  fortélyja,  hiiTeli  az  útját  mind  ide  s  miud  tova,  de  azt 
nem  tudhatni  (Bérc* :  Lev.  63).  Az  öreg-ágyúkkal  megfeneklet- 
tek Léván,  se  ti  .se  tova  már  vélek  (385). 

[Szólá,5ok].  Monda  a  farkas :  T  z  o  t  o  u  a  te  bakszar,  ne  zu- 
golodiál,  mert  nyiluan  megh  szakad  a  subád  (Helt:  Mes.  279). 
Farr  tova  gonosz  állat  (Matkó:  BCsák.  89).  A  barmok  egy 
hajsz,  tsáh,  hóha,  fartova  mondásra  hamar  engednek  (MLsk : 
VKert.  10).  A  mellyeket  világ  eleiben  fogok  terjaszteni  egész 
gazzul  potrohosodot  irasodboI.  Légy  tova!  írtam  Ziláljon 
anno  1658.  (Matkó:  BCsák  16). 

el-tova:  1)  [longe,  procul ;  weit,  férne].  Az  akasztásra  ren- 
delt lopót  nem  köttette  fel  h.ijnalban,  hanem  el-tova  messze, 
délre  vagy  délutánra  hala.sztotta  (Pázm:  Préd.  29).  Az  értelem 
és  bátorkodó  szív  eltova  nyújtja  hirünUet  nevünket,  halhatat- 
lanokká tészen  (Fal:  UE.  364).  Mint  lehessen  el  tova  nyújtani 
életét  embernek  (412).  3)  fjam;  schon].  Azt  beszéllik,  hogy  el 
tova  Ádámban  kezdetett  az  5  hitek  (Pázm:  Kai.  140).  3)  [ad; 
bis  auf).  Volt  nagy  híre  az  én  hadamnak,  el  tova  harmiucz 
ezer  (Bercs:  Lev.  17). 

M.   NYELVTÖRT.    BZÓTÁK.    IH. 


ide-tova,  ides-tova:  huc  illuc,  ultm  citroiiue  MA.  hin 
und  her  Pl'ü.  Idestova  szókiMóm:  dissilio  C.  Idestova  fiitoc: 
concurso,  discurso ;  idestova  hányom  :  di.sjicio ;  idestova  szök- 
dSsSm  :  dis.silio,  dissuito ;  ide.stovavalo  futás :  discursus ;  ide.stova 
vonyom :  disti-alio  MA.  Ide  s  tova  járok,  .sétálok  :  obambulo 
PPBl.  Azoiiallatoc  es  ferfyac  yde  stoua  fntuan  az  kewuekot  es 
fakót  yde.stoua  emelgetek  (ElirC.  161).  Azerdwbe  kezde  idestoua 
nézni  (VirgC.  41. 139).  Kezeetli  ydestova  banya  wety  (WinklC.  80). 
Kevilek  ide  es  tova  hamossan  teznek  (DöbrC.  61).  Kezdek  Sttet 
viimie  lerusalem  fele  nagi  idestoua  való  rantogatassal  (WeszprC. 
67).  Kezdenek  idestoua  budosnia  (DebrC.  175).  Zent  Liikach 
zent  Pal  apastalnak  kewetewye  ees  myuden  idestowa[wa]lo 
jarafiaba  tai-sa  (Pesti:  NTest.  111).  Kezdenek  feelny  ees  idestowa 
fwtosny  az  egerek  (Pesti:  Fab.  13b).  Az  nyaynak  iuliai  ide  s 
toua  szakadoznak  (Sylv:  ÚjT.  1.43).  Ide  toua  hanatatnac  es 
ingadoztatnac  mint  e^  részeges  es  minden  bSIczesegec  be  szíta- 
tic  (Szék:  Zsolt.  113).  Egy  hollót  bochata  ki,  melly  ide.stova 
iára  (Helt:  Bibi.  ID).  Idestoua  való  mulatságra  költi  marhalat 
(Born:  Préd.  648'.  Az  szilái  louakhnz  illik  feiet  razuan  haiat 
idestoua  hamu  (Erasm:  Erk.  17).  Az  róka  hánnya  az  cselt  és 
ide  s  tova  evez  farkával  (Pázm:  Kai.  151).  Ide  s  tova  ne  csa- 
varogjon (Tof :  Zsolt.  29).  Futosnak  idestova  az  igazak  mint  szik- 
rák a  nádasban  (Mad:  Evaug.  264).  A  henyélők  még  hétkSz 
napokon  is  hivalkodnac,  ide  s  tova  csavarognac  (Com:  Jan. 
197).  A  daganat  az  ujjal  meg  nyomittatvan  oda  be  mint  a  víz 
ide  s  tova  lükkög  (ACsere:  Enc.  190).  Az  o  seregi  kezdett  sza- 
badozni  s  ide  s  tova  szaladozni  (Gyöngy:  Char.  41). 

imte-tova  ?  Neky  ymte  toua  nehezen  haborotya  nála : 
quidam  hinc  imde  gra%'iter  impingebaut  (EhrC.  21). 

innen-tova,  innét-tova,  innég-tova :  es  hoc  NémGI 
271.  [abhinc,  exinde ;  von  nun  an,  seit  nun,  nachher].  Nekem 
sem  atyám  sem  anyám  ees  oly  mely  senky  nynclien,  ki  enet- 
towa  eeu  gondomath  vy.selye  (WinklC.  91).  Ky  thezen  énne- 
kem ynnettowa  seghedelmeeth  (97).  Agyad  vram,  hogy  eletőmet 
innegtoua  a  te  akaratodba  foglalyam  (266).  Innnar  ineutova 
en  meg  nem  vigaztaltathhatom  (NagyszC.  56).  Immár  innectoua 
mit  kellene  tenni  (165).  Iiuiectova  5  tSIe  el  ne  zakaggonc 
(239).  Eennen  tovva  kezdeo  ky  yelenteny :  exinde  coepit  osten- 
dere  (JordC  405).  Innentowa  mindenkoron  leg  mi  velSnk 
(BodC.  29).  Iramar  meg  tanoltad,  my  keppen  nézzed  jnueet 
toua  az  azzouy  allatot  (DomC.  196).  Keerlek,  hogy  ennen  towa 
énnekem  yegyesth  ne  nevvezghe.ss  (ÉrdyC.  170b).  Ennek  towa 
azért  senky  énnekem  haborkodom  ne  leegyen  (Ö67b).  Eimen 
towa  meg  nem  ysmeer:  nun  cognoscet  amplius  (KeszthC.  186) 
Mel  nag  6rőmet  vallott  eddeg  ziz  Maria  es  innen-toua  mend 
6r5cke  menet  val  (TelC.  190).  Tuduan,  hogy  az  Christus  ha- 
lottaybol  fel  kv^-ltetet,  innék  toua  imar  meg  nem  hal  (Komj : 
SzPál.  64).  Lmét  toua  .senki  bántásomra  ne  legyen  (Helt:  UT. 
Bb.  8).  Ó  kész  volna  az  békes-ségre  es  iunég  toua  nem  akarna 
hadat  Magyar  ország  ellen  indítani  (Helt:  Krón.  121).  Innen 
thovpa  ewremest  latlak  (RMNy.  11.19).  Anal  nagob  byzodalmom 
wagyon  ynettbowa  (LevT.  II.  1).  Az-után  intik  az  praedikátoro- 
kat,  hogy  innen-tova  magok  fejétfii  Hjít;ist  ne  szerezzenek 
(Pázm:  Kai.  485).  Ne  félly,  innen-tova  immár  embereket  fog.sz 
(Pázm:  Préd.  779).  Innen-tova  úgy  viseli  magát  mint  a  tyúk- 
fiak,  mikor  a  kányát  láttyálc  (Pázm:  Préd.  405).  Kit  ha  meg 
nem  zabolazimk,  innét  toua  maid  hattra  maradott  resechkejet 
országunknak  maga  alá  haitia  (TörtT.  VIII76)-  Inneudtova 
majd  lesz  m-aságban,  mert  bőven  van  az  vörös  hajmában 
(Thaly:  VÉ.  II.5). 

té-tova,  tés-tova:  1)  hine  inde  MA.  hin  und  her  PPB. 
Mennec  vala  testoua  szoluan :  ibant  praecipites  (BécsiC.  168). 
Az  elme  zorgalmazatossagokkal  thetova  elvonyattatoth  (WeszprC. 
131).  Emb5r  mit  budosol  testoua  (NagyszC.  208).  Maga  viselése 
nem  vala  tetoua  zegdelev  (ComC.  53).  Tetowa  nez8  zem  (JordC. 

46 


723 


TÉTOVÁZ— TÉTOVÁZÁS 


ELME-TÉTOVÁZAS-HOVA-TOVÁBB 


724 


153.  156.  447.  475.  732).  Teetowa  ftvtossanaU  eensegbet  zen- 
vedwen,  nyomorkodwan  (823).  Az  elmonec  testova  való  budos- 
tatasa  (Debi-C.  293).  Az  aztalnal  tyzteessegel  leg  zemeydet  le 
ffigeztuen,  ne  tetoua  budo.statuah  (VitkC.  47).  Az  haz  nepeuel 
tetoiia  fvtosna  (DomC.  239).  Mykoron  az  yeghen  fwtosua  tee- 
towa yaczodozwaii  alaa  zakada  (ÉrdyC.  525).  Ez  wylagon  el5 
zent  emberek  el  tbawoztattik  byneketb  mywelkedothbeu,  tlie- 
thowa  hanya.sl)aii  (ÉrsC.  218).  Ne  had  the  towa  Ijwdosny  (PozsG 
38).  Kezdek  egmas  kezében  tetoua  uonia  Cl'ibC.  186).  Nyn- 
diyeny  hatalinnnk  hiignnk  neneenk  azzonyalatotb  vehVak  tystona 
uys,sBlu*nk  (Komj:SzPál.  154.  150.  137).  Keresztelj  János 
patvarosnak  mondja,  ki  tartóvá  kapdo.s  (KMK.  11.170).  Felele 
a  ló:  Egy  emberke  reám  fluón  té  stoua  megyén  raytam 
(Helt:  Mes.  357).  Boit  kereskedésnek  okaiért  tetoua  hord 
(RMNy.  n.2).  Az  tar  varjii  ha  ferediu  es  az  vtán  tetoua  .sétál 
és  kiált,  es5  lészen  (Cis.  G2).  Tetoua  iár  es  setal  (Mel:  SzJáu. 
55).  Ki  gondolhatna  is  meg,  mely  kegyetlen  testoua  hordozás 
W\i  ez  (Tel:  Evang.  L562I.  Az  ételnec  szükségeiért  tetoua  búdo.s- 
nac  (Kár:  Bilil.  L536).  Varban  tetoua  futni  indullánac  (Cseng: 
Jer.  E).  Tftstona  egjTtiitstul  hanyatattuuc  (Mon:  KépT.  193b). 
Az  egyfigyfl  hívek  minden  tudományok  szelétfll  tétova  ne  hor- 
doztassanak (Pázm:  Kai.  110).  Nincs  az  Istennek  lelke  benne, 
azért  facsarja  tétova  az  sz.  írás  mondásit  (507)  Nem  ingadozott 
tétova  nád-szál  niódgyára  (P;izm :  Préd.  38).  A  feje  ve.szett  or- 
szágából kifizetett  mázul  tétova  vándorol  (Com:  Jan.  170).  Nem 
gyurhatcz  annyi  sárt,  hogy  a  bányász  tétova  nem  csapattya 
(Matltó :  BC.^ák.  305)  A  próféták  irisát  roszsznl  tekeri  tétova 
(Pós:  Igazs.  1.228).  Tétova  hullván  mindeu  hns,  miud  káposzta, 
a  kinek  kellé  kfizülünk,  felszedegető  benne  (Monlrók  VIII.378). 
Kérte,  ne  engedje,  hogy  én  éjtszakázzak,  nappal  is  tétova 
másokkal  tzékázzak  (Gvad:  RP.  67).  S)  [fluctuatio ;.  das  selmán- 
kén]. A  vajda  tétováit  ugyan  latorságnak  nevezi  énelóttem  (Erd- 
Porta.  78). 

tétováz :  tergiversor,  titnbo,  vacillo  MA.  (erro,  haesito] ; 
au.sdüchte  suchen,  hin  nnd  bor  wanken  PPB.  [irren,  schwan- 
ken].  Tétovázni  valamiben :  allucinor ;  tétovázik  az  elméje : 
^agatOT  animus  errore ;  bizonyoson  tudjuk  ngyan,  még-is  té- 
továzunk :  scimus  *nempe,  liaeremvis  nihilominus  PPBI.  Sok 
helyen  az  doktorok  igen  tétoázáuak  (RMK.  V.244).  Arra  sem- 
mit nem  felelz,  hanem  tetona.sz  (Mon :  Ápol.  320)  Ne  tétouáz 
szjtnadban  (Decsi :  Adag.  280i.  Tollyes  életében  csak  tétovázott, 
fcselcsapott,  habozott  (Pázm :  Kai.  320).  Tétováz  Baldulnus  fele- 
letibeu,  de  végre  azon  állapodik,  hogy  a  catholica  ecclesia  té- 
velygésbe nem  esik  (Pázm:  LutliV.  250).  A  barát  kezde  izzadni 
es  beszédében  tétouázny  (Zvon:  PázmP.  298).  Mindeneket  fedd, 
alattomban  rágalmaz  és  tétováz  (O)m;  Jan.  18G).  Ide  s  tova 
ugrándozva  tétováz  és  áldogal  (197).  Ne  tétoviizzon,  hogy  ezek- 
nek is  szép  szót  s  az  németeknek  is  azt  adnak  (TiirtT.s  1.630) 
Be.szédemet  néha  hallja  figyelmesen,  néha  tétovázni  látszik 
két.ségeson  (Thaly:  Adal.  1.145b),  lla  litat  nem  mutat  az  igaz 
hitnek  égS  fáklyája,  tétovázni  fognak  a  sfiri^  setétségbou  (Fal : 
NE.  57). 

el-tétováz :  [di.spergor ;  sicb  zerstreuenj.  Ne  szenvedgye 
be  szamlaltatot  naiat  el  tetouazui   es  oszlani  íMon:  KépT.  IID. 

meg-tétováz :  tergiversor,  frustror,  cavillor ;  ausflucht  su- 
chen, betrügen  PPB. 

tétovázás :  tergiversatio,  titubatio,  cavillatio  MA.  das  hin- 
tergehen,  hin  und  her  w:mken  PPB.  Ha  latnak  6  kegelmek, 
liOjV  mj  ebije  tetowazjtst  tennünk,  szabadok  legének  minket 
meg  fognj  (RMNy.  III.45).  Sok  tétovázással  az  igaz  tfirvénj-t 
fel-fordítani  igyekeznek  (Ver:  \'erb.  369).  Fordech  el  tflle'm 
minden  heusagot,  szemeimnec  tetouazasat,  szamnac  cbelchapa- 
sjit  (Pécsi:  Ágost.  1).  Az  atyafiaknak  ezaladásra  gondolt  této- 
vAzásit  jó  idején  meg  elízzfik  iPiVzm:  Kai.  245).  Rövid  írásban 


foglalám  egj'nehány  részeit  az  Maliomet  tétovázásinak  (433). 
A  csalfa.ság,  tétovázás  a  gúnyoló  csúfondárosoknac  liagyattas- 
sanac  (Ojm:  Jan.  187).  Nem  sok  tétovázá.sth  kíván  az  igaz.ság 
(Ki.sv:  Adag.  357).  A  gyauiinak  és  tétovázásnak  Itagyj  békét, 
ezek  vesztik  meg  a  derék  igyekezeteket  (Fal :  NE.  606). 

elme-tétovázás :  [error  animi ;  geislesverirrungj.  Egyéb 
tsevegésnek  és  elme-tétov;iz:isnak  félre-télelévol  testei  éa  szö- 
vel  jelen  légyen  a  misén  (Pázm:  Préd.  1023). 

tétovázás  :  [haesitaus  ;  .scbwankendj.  Tétouázó  az  5  beszé- 
dében (Kár:  Bibi.  1.612).  Józan,  maga  szavában  nem  tétovázó 
(RákGy:  Lev.  75).  lla  szJiporábbak-is  nálunknál  számokbúi,  této- 
vázó szívet  ne  vegj'űnk  :tzokból  (Gyöngy :  KJ  86).  Az  etféle 
feleletek  merA  tétovázó  és  tsavargó  mondások  (Moln:JÉpül. 
59). 

tétovázóság :  [caaspitatio ;  das  strauchelnj.  MidSn  valaki 
megesméri  migában,  hogy  imez  vagy  amaz  testi  ékességgel 
nem  élhet  tétovázóság  nélkül,  mit  tehet  ez  jobbat,  hanem  hogy 
magát  megzab<jlázza  (MA:TaiL  1282). 

Tovább  ito(M  LevT.  124) :  1)  ulterinus  MA.  [weiter].  To- 
vabra  gondoló,  eszes:  prudeas  Ver:  Verb.  Szót.  26.  EorSniest 
venned  touab  az  hatiírt,  ha  el  vethetned  rolád  az  halalt  'B'jni: 
Ének.  119).  A  mi  az  áldozatnac  busában  touáb  maradna,  har- 
mad rapon  tfizzel  égettesséc  meg  íKár:  Bibi.  1.93).  Miért  ké- 
uánhatnam  én  ez  világon  toiuáb  való  életemet  (480).  Az  nap 
el  veszti  fenyet  touab  negyed  resznire.  1582  (Kai.  IJv4).  A 
kény&s  falatok  aprétásában  ha  lehet,  az  elégnél-is  tuváb  igye- 
kezem (Fal :  NE.  82).  Szivednek  nem  hittem,  tudod,  .sok  ideig, 
de  ntáouam  jártál  tovább  esztendeig  (Amadé :  Vei-s.  80).  3)  diu- 
tius  MA.  [deinde ;  liinger,  nachherj.  Osztán,  hát  még  tovább : 
quid  tum  *postea  PPBI.  Touab  ilyen  byneket  ne  tégy  (VirgC. 
1).  Vetkeztem  touab  az  vr  istenek  ellene  (6).  Ide  touab  soha 
ne  iíetek  (47).  Touab  esmeg  igy  mond  (ComC.  10).  My  leezeu 
meeg  towab  (ÉrdyC.  11).  Kyről  to\va;ib  nyhvabban  zolly^vuk 
(60b)  Azt  tanacliolnaaui,  hogy  ma  eett  maradnaal,  mert  towab 
ees  yollehet  eede  yowz,  de  keserA  faydalomnaal  kyl  nem 
lehet  (513b).  Nyomya  le  walamy  kepén  mostan,  mert  toabb  ys  i 
nem  nywghathwuk  myatha  (LevT.  1.24).  Azt  mondja,  hogy  szent 
Pál  napján  telik  ki  és  tovább  nem  tartja  (11.15).  H:ilalaiiak 
oraja  tizenöt  osztendóuel  volt  touab  (Fél :  Tan.  492X  Kirűl  továb 
tészfink  emlékezetett  (Uall :  Paizs.  161  Toább  nem  várakozhat- 
ván az  attyának  bölcses.sége  (Csúzi :  Síp.  92).  Moudhattlsza  to- 
vább, mint  alkuszik  mc-g  az  aggodalom  a  mulatsággal  (Fal : 
NE.  28).  Te  hitetlen  ne  légy  tovább  alkalmaslau,  ne  a  kusár, 
vidd  veled,  benne  obsitleveled  (Fal:  Vers.  868). 

elébb-tovább :  (magis  magisque;  mehr  und  mehrj.  A 
választételt  csak  elébb  tovább  halogatja  vala  (Szál:  Krón.  451X 
Némely  faluk  elébb  tavább  pusztulnak  (MonTME  IX.343). 

hova-tovább :  1)  ipio  longius,  ipio  diutias  MA.  je  langer, 
je  mehr  PPB.  L.'Ls.sau  la.ssan  lábat  vet  a  bíin  es  lioua  touabb 
tart,  igen  gyaraposzic  os  meg  vastagszic,  ha  eleit  nem  vesaíic 
iBorn:  &ang.  IV.öOi)).  Az  tudatlan  hoiia  touab  ludakozic  vala- 
mirfíl,  aimiu.il  keuesebet  ért  iMon :  Ápol.  289).  Ez  világi  élet, 
houa  touab  élí\nk,  annál  gouoszb  (Mili :  ÖElet.  38).  Hova  tovább 
törik,  annál  sürülib  lösz  (lladv:  Oiíil.  Ili  43b  )  Hova-tovább  szen- 
telik, annál  gono-szabb  iSzl):  M\'ir.  413).  3)  maeis  ac  magis  j 
MA.  [mehr  mid  mehrj.  Hová  tot-ább  mind  roszs-zalib  a  dolog: 
^ingravescit  nuilum  in  dies  PPBI.  A  szent  lélec  által  mi  hova 
tovab  inkáb  megtisztítatcmc  ^^LA:  SculL  452).  Az  rab  szabadu- 
liisát  várja,  a  fejedelem  hova  tuvab  a  sok  gondokban  való  bé 
mer&lését  (MNyiI:  Zsolt  50).  Hová  tovább  mind  többek  tenisz- 
nek (GKat:  Titk.  275).  Az  kitol  félek,  hova  tovább  inkább  meg- 
bt'isúl  Kegyelmed  (RákGy:  Lev.  30).  Hova-tovább  nagyobb-ua- 
gyobb  szükségre  való  jut^isomat  nem  tagadliatom  <MonImk 
XX1V.584).    Miuek-utáiuia   pedig    hová   tovább  s  uaprúi  uapra 


725 


TOVABBTOVÁBB— TOVAliBRA 


TA— FUL-TÖ 


726 


eUiiresednék  (Tarn:  Szents.  169).  Hertze?  nagy  búban  merfile, 
a  uiely  liová  fováb  szíiporodván  mérges  egy  nyavalyával  le-fek- 
tété  (Fal:  NA.  166). 

tovább-tovább:  [continenter ;  iminor  woiterj.  Azok  mygh 
towab  tow.ib  halgattyaak,  nagyobban  ehoiialyaak  (ÉrdyC.  514). 
Mint  a  fai'ka.s  seli  továb  továb  chúsz  (Ve\:  Evang.  11.465).  A 
rút  erkSltsbuu  tovább-tov.-ibb  megy,  tUbbre  törekedik  (SzD :  M Vir. 
116). 

Továbbá:  1)  (anipliu'!,  liiiUias ;  weiter,  liingoi-].  Noky  touaba 
tűitenoU  niyliPppOTi  zent  lelek  eleue  meg  monda  (Rbr(!.  18). 
Im,'idsag  levvn  w  az  ver  touaba  ki  nem  futott  (69).  Teneked 
mendeii  el  muIt  vetkedett  meg  boczatyalc  vgyhogy  sem  ebek 
sem  emberek  tuaba  nem  ewzeívznek  (1 19).  Minem  valloc  fiakat 
en  mellemben  touabba  (BécsiC.  2).  Nem  éllieí  touabba :  non 
respirabis  ultra  (20).  Ha  a  so  elenezendic,  semmire  kellő  to- 
uabba, bauem  hoé  ki  vettesséc  (MünchC.  20.  80).  Aallia.ssak 
ellenSk,  ky  engfimet  rágalmaznak,  hogy  azokat  meg  gy8zwen 
towabbaa  6r5lbessek  (CzechC.  71).  Téged  touaba  sem  embe- 
rekli  sem  ebek  nem  háborgatnak  (VirgC.  55).  En  it  touaba 
mi'g  nem  maradhatok  (73).  0  kedeeglou  tettete  magaath  to- 
n'abba  meuny  (WinklC.  274).  Vigasztalást  maganmac  nem  vozoc 
touabba  (NagyszC.  56).  Békességet  teon,  hog  touabba  el  nem 
tauo?nanak  ev  tevle  (CornC.  177).  Awagy  barom  awagy  ember 
ylletendy,  towabba  nem  eel  (JordC.  52).  Továbbá  semmi  kep- 
peu  meg  nem  teertek  (DomC.  59).  Fogadást  teon,  hog  soha 
továbbá  az  zenteket  mog  nem  ragalmaznaya  (164).  A  te  ima- 
Éagod  toaba  le^en  (VitkC.  4).  Mygh  eele,  towabbaa  ellene  nem 
zola  (ÉrdyC.  164b).  Lássad,  hogy  towabbaa  ellyeu  dolgot  ne 
teegy  (526).  Hogy  erSssen  való  zaudekom  legyen  towabba 
nem  vetkSznye  (KrizaC.  791  Hogy  towaba  fel  ne  magaz- 
ta's.sa  ember  magath  felden  (KulcsC.  17).  Mynden  tagaym  meg 
zenteltessenek.  hogy  towabba  soha  ne  yndwitassanak  semmy 
gono.s-sagra  (ThewrC.  102).  Meny  ky  ees  towaljba  bele  ne  meny 
(Pe.sti:  NTest.  90).  Vini  akar  veh'inc  touaba  (Helt:  Kriín.  18). 
Ha  nem  továbbá,  c^ak  egy  esztendeig  (LevT.  U.17).  Hallyuc 
mPí,  minemfl  cznda  lőtt  továbbá  (MA:  Scult.  450).  Had  szol- 
gálhasson tovab!ia-is  tégedet  (MNyil :  Zsolt.  61).  Ha  vas  szegek 
az  liamrau  közt  lesznek,  .szedd  fel,  továbbá  néked  hasznot 
tesznek  (Szentm:  TFiií.  21).  S)  [dein  ;  dannj.  Touaba  vetkeztem 
vr  istenek  elene  íVirgC.  7).  Touaba  valamit  lelek  az  en  kebe- 
lembe, otan  tudom  wam,  bogi  te  t\Vted  oda  (44).  Megemlekőz- 
ween  wgymond  towabbaa  az  en  newemről  (ÉrdyC.  343).  To- 
uabba miképen  ez  e  tudomány  megmondotta,  azonképen  tugyuc, 
hogy...  (Helt:  Bibi.  La4).  Az  utón  járó  viszsza  tér  hollott  továbbá 
menten  nem  mehet  (Com:  Vest  53).  3)  ceternin  C.  MA.  im 
übrigen  PPB. 

Továbbad:  1)  [nlterius,  amplius;  weiter,  langer].  Egy  ke- 
véssé towabl):id  mene :  progressus  e.st  panlulum  (Pesti;  NTe.5t 
59 1.  3)  fpo.sthac;  nachher,  spater].  Kykről  towabad  nylwabban 
zollywnk  (ÉrdyC.  346b).  Mint  kellyen  pedig  az  3  pénzt  az  4 
embernec  osztani,  touábbat  in  diuisione  fractionum  meg  iryuc 
(Helt:  Aritm.  K).  Az  helvécial  konfessiónak  tekellétlenségirfil 
majd  továbbad  bSvségesen  emlékezzfmk  (Pázm:  Kai.  248).  Az 
melytől  továbbad  bővebben  megemlékezem  (MA :  Tan.  86).  C}^)- 
rianiis  hitte  és  tam'totta  az  purgatoriumot  lenni,  az  mint  touab- 
bad  elődben  adom  (B.-U:  Csisk.  112).  3)  [dein;  dann].  Toabaf 
kewlgy  walamy  kevvlchigeth,  hogy  az  ba.ssa  emberinek  adhas- 
sak (LovT.  1.53).  Megparanczolta  továbbad,  menjünk  hozz^  (Mon- 
Irók  XXm.567;. 

Továbblag:  [postea;  nachher].  Ö.sszekötötte  fovábblag  a 
neme.^  szívet  is  iGvad:  Hist.  4). 

Továbbra:  1)  [ulterius,  amplius;  weiterhin].  Touálira  is 
gondolkodgyál  (Decsi:  Adag.  80).  A  középszerű  értelmíi  ember 
ha  ugyan  tsak  körmös  kézzel  nyúl  a  munkához,  továbra  bírja. 


hogy  sem  más  egy  felséges  eszft  (Fal:  ÜE.  373).  ó  köti  szí- 
veknek páros  egye.sségét,  f<  bon^a  továbbra  azok  tsendességét 
(Orczy:  KíilbSz.  171).  2)  in  postorum  MA.  (posterins;  spiiterliin). 
aufs  kiinftige  PPB.  Ma.sfin  nem,  de  tovabra  liaggyad  (ÉrdyC. 
5ü9b).  Továbbra  hagyom,  mint  járfcuu  én  azonban  (GyöngyD: 
Cliar.  70).  Valamint  oddég  úgy  továbbra  is  megtapasztalt  hív- 
séget coutestálja  (RákF:  Lev.  1.85). 

TÖ  (lú  Tel:  Evang.  n.(;i3.  far-íií  PPBl.) :  1)  truncus  MA. 
stamm  PPB.  Fáknak  és  zöldnek  töuet  meg  ásom,  ki  nytom  : 
ablaqueo  C.  A  tziprós-fákat  tőből  ki  venni ;  *eximere  cupressos 
cum  radicibus  PPBl.  Mykoron  egy  czerfa  tewueben  nugottak 
uolna,  kewlemb  kewiewmb  m.adarak  futtnak  uala  ew  hozza  (EhrC. 
40).  Mykent  az  vyz  mellett  nevvekődött  cédrus  faak,  vyzek  folnak 
ew  tőweeből  ky  (JordC.  171).  Mongyatok  e*  eperftanak:  zakagy 
ky  t\%dböl  es  yltessel  az  tengherben  (587).  Gymelcznel  kyl  való 
meddw  faak,  kethzer  holtak  tövveeből  ky  dowltek  (881).  Gyei-me- 
keket  meg  ne  igízhessék,  rá  gendolnak,  küszöb  alá  az  temou- 
dád-tőben  ott  elá.snak  (RMK.  IV.257).  Az  én  reménségemet 
mint  az  tőuőből  ki  dőlt  fánac  el  véué  (Kár:  Bibi.  I.522b).  Az 
mel  vad  fában  szilid  oltatik,  giakorta  az  tőuen  vad  fiatalok 
ifinek  ki  (Fél:  Tan.  318).  Az  nöston  nadragulanak  fekete  az 
töue,  almaia  oUyan  mint  az  berekinye  (BeytheA:  FivK.  53). 
Tőnek  mondatik,  a  mennyiben  magát  ágakra  terjeszti  (Com : 
.lan.  20).  Nem  hiszi,  tővébfil  .szerenche  .szakadgyon,  markában 
kis  édesért  szíiz  flrmet  adgyon  (Zrinyi :  ASyr.  63).  Az  ezfist  po- 
hárt,  kiből  az  io  bort  iszszák,  tövét  csak  va.ssal  kapállyák 
(Szentm :  TFiii.  22).  2)  [pavs  ima,  pes ;  unterster  teil,  fuss]. 
Lelee  egli  kőzyklath  as  tőueben  egh  lykath  nagh  köwel  béé 
töttet  wala  (PeerC.  51).  Zohkantak  a  verembeli,  kit  a  kereztfa 
töuenek  astanals  vala  (WeszprC.  105).  Mynden  feldeet  el  fog- 
lalaak  mynd  fasga  (}}  hegynek  tőweeygleu  (JordC.  212).  A 
kopianae  az  ö  gombiatul  fogua  a  töue  ollian  vala  mint  a  szft- 
uök  naé  feifl  szubolia  (Mel:Sám.  34).  Valami  az  tövében  ne 
maradgyon,  az  mellyen  egyebek-is  pepecsel lyenec  (Prág:Serk. 
625).  Az  város  töviben  lívő  szálas  erdőben  csoporton  legyenek 
(Monlrók  XV.133).  3)  [pars;  teil].  Az  ember  ket  tíböl  al.  te.st- 
ből  es  leiekből  (Kár:  Credo  125). 

[Szólások).  Sok  fo  varok  tőből  kieghtek  vala  (CsomaC. 
62).  A  várat  tövéből  el  égeté  (Petliő:  Krón.  170).  Amaz 
hatalmas  Carthago  varosat  tövéből  ki  égeté  (Decsi:  Sall.  Előb. 
3).  T  ö  v  i  b  ö  1  k  i  h  á  n  y  á  d  ékes  épületit  (MA :  Bibi.  V.42). 
A  dolog  fenekére  nem  tekéut,  tövéből  nem  ismeri  (SzD : 
MVir.  21).  Tellyességgel  tfiből  ki  rontatnéjék  Jerasa 
lem  (Tel :  Evang.  11.613).  Sok  varasok  tőből  k  i  t  ö  r  e  t  e  n  e  k 
(CsomaC.  27).  Nagyságod  parancsolatja  szerént  tövére  jára- 
tok ezen  dolognak  (Bercs:  Lev.  68).  Járatok  tövére,  kitfll  eredt 
ezen  hir  (164).  Tövére  kell  menni  igyekezeteinek  (Nyr. 
X.120).  Töviről  hegyire  végére  mégyeu  a  híreknek  (Com  : 
Jan.  185). 

élő-tö :  [stirps;  spross].  A  palánta  élő-tőuek  mondatik,  a 
mennyiben  magát  zöld  ágakra  terjeszti  (Com';  Jan  15). 

fa-tő :  [truncus  arboris ;  baumstamm).  A  kertész  az  fa  tövé- 
ről nőtt  fattyú  vaszszőket  le-vágia  (Cura:  ,Jan.  71).  Minden  ember 
poenitentiát  tarczon,  mert  az  fejsze  az  fánac  tövére  vagyon 
tétetve  (Zvon:  Post.  1.32.  11.212). 

far-tő :  *absegmen  camis  cnm  cauda  PPBl.  [oberschenkel]. 
Far-tő  petsenye :  offa  *penita  ;  far-t(i  petsenye  az  ökörben ;  pa- 
lasaea  PPBl.  A  hentes  tsinál  aprőra  vágott  töltelékeket,  serpe- 
nyőben rántott  fartő  petsenyéket  (Com'' :  Jan.  67). 

fül-tő :  (ima  pars  am-is ;  ohrwurzel].  Fültő  mirigy  :  parotis 
MA.  Az  oruos  ala  vona  az  t\Vzes  vasat  teteybM  fogua  mind  az 
filtvVuig  (VirgC.  37).  A  nyakam  csigája  s  fültő  felé  valő  erekben 
alter.atiót  érzettem  ma  is  (Monlrók  XV.394).  Nagy  fájdalmat 
érzettem,  kivált  az  jobb  fülem  tövén  nyilalást  is  (XXIV.286). 

46* 


727 


HEGY-TÖ— BÁLVÁNY  TÖKE 


iTA-TÖKE— TÖBB 


728 


hegy-tő :  [pes  montis ;  bergfuss).  Sz.  Péter  elfeletkezvéii  a 
tanítvány  társairól,  kiket  a  hegy  tövében  liagyot  vala  (Illy:  Préd. 
1.377).  A  tengeri  uyul  a  begy  tövekben  ás  lyukakat  magánalí 
(Misk :  VKert.  174). 

nyak-tő :  [cervi.\ ;  genickj.  A  rbinocerosnak  két  szarva 
vagyon,  a  mint  némollyek  írják,  a  nyaka  tövény  (Misk:  VKert 
94). 

szőllő-tö  :  amijelos  C.  vitis  MA.  weinstock  PPB,  A  fák  vagy 
szöli5l(  tiivét  ki-nyitoni,  homlitok:  ablaqneo  PPlil.  Haroni  vez- 
z6vel  e*  z5l5  tfi  neiiekSdet  (GuaryC.  17).  Vrani  .lesus  byzony 
ees  gyftni5lczős  zól5  thS  (CzochC.  21).  Te  fel&seged  olFau  mi- 
ként b6  zilfi  t5 :  iixor  tua  sicut  vitis  abundaas  (DObrC.  208)- 
Egy  zel6  t*th  ffel  meteenok  mynd  zőlSstvil  (JordC.  146).  En 
vagyok  az  byzon  zelevv  tbew  es  ty  zelew  vezzők  vattok  (ErdyC. 
231.  263.  529).  Almot  latéc  &s  egy  .^:'.51y5  t6  vala  elSttem  (Holt : 
Bibi.  I.T4).  Lakic  vala  liátonággal  Uiki  mind  az  5  sz5l5  t6ie  és 
fige  fája  alatt  (Kár:  Bibi.  1.305.  11.122).  Ü  noki  engednek  nagy  sok 
nemzetségek,  kőtven  az  sz818  tnkeliíz  .az  5  szamarat  es  az 
szép  sz515-t«rm5  veszszőbSz  az  fi  szamarának  vembet  (Szár:  Cat 
B4).  A  8zfil6-t5vek  kfitS  ve.szsz5kkel,  szironyokkal  a  szfilSka- 
rókhoz  kSttetnek  (Com:  Orb.  112).  A  fabéj  tsemetéje  majd  ha- 
sonló a  .szfilö-tfibfiz  (Misk:  VKert.  21ii).  Ollyan  nagy  szölö  töt 
láttunk  vala  mint  egy  nagy  szilfa  (Mik:  TtirL.  5). 

Tőke  (teke  Nád:  Lev.  132):  truncus  C.  stipes  MA.  stamm, 
.stock  PPB.  Törsök,  tSke,  emberderék,  vállától-fogva  lábiig: 
truncus  PPBl.  Zovnetlen  fogzyk  vala  cvzve  sugorodvan  mykop- 
pen  tevko  (MargL.  109).  F'el  fyggezteö  ewt  tewkere :  sus|)endit 
super  quinque  stipites  (,JordC.  310).  Jupiter  vvete  nekyk  egy 
nagy  tewket  ala  menybei,  mely  nagy  zwga.isal  bele  .suppana 
a  vvyzbe  (Pesti :  Fab.  l(Sb).  liotráukoziisokot  vetfittec  énnekem 
az  az  tukékíit  (Szék:  Zsolt  246).  lm  az  ro.ssziLs  tikét  Krisztus- 
nak kiiiltják,  Kri.sztus  tis^tes-ségét  az  bálvánnak  adják  (RMK. 
11.186).  Az  asszony  ágyában  egy  tfikét  fekete,  bírrel  fítll  azt 
bélepedé  (356).  Egy  nagy  régi  reues  tSkét  vette  le  az  ggbSl 
(Helt:  Mes.  58).  Juda  országánac  czac  tőkéié  es  gyökere  marad 
(Mel:  Préd.  128).  Óllá  Baláy.s  az  keszvénnek  miatta  gyakorta 
úgy  fekszik  mint  egy  teke  (Nád:  Lev.  132).  Az  vaszSk  a  tiké- 
ból «ion.s7.ác  az  neduesseget  (Tel:  Evaug.  1.312).  Reves  tőkét 
láttatott  rágni,  semmi  izt  bennek  nem  érzett  (Pázm:  Préd.  157). 
Váigátoc  le  az  fát,  de  tőkéjét  gy5kere.st'il  az  fSIdbon  hadgyá- 
toc.  (MA:  Bibi.  11.160).  Az  oltó  ágaczka  nem  cziic  nedvességet 
vonszon  az  tSkétfil,  tfirsfiktfil  (MA:  Scult.  490).  Az  Manicheusok 
meg  fosztyak  vala  az  embert  minden  cselekedettől  és  mint  egy 
kfivo  avagy  tSkeve  teszik  vala  (SzCseue :  Couf.  40).  Az  él5  fa 
három  részből  ál,  egyik  az  gyükére,  másik  az  tfikéjo  avagy  az 
derék  fa,  harmadik  az  ága  boga  (Alv:  Post.  1.234).  A  fattyú 
ágak  az  oltáson  alul  a  fának  tőkéjéből  kinőnek  (Lipp:  PKert. 
in.l27).  Fejeket  tfiko  alá  nyomtatták  es  ugy  ftilasztották-meg 
(Megy:Szöv.  113).  Nehéz  czSISiikőket,  tőkéket  kötnek  utjínuok 
(Megy:  G.Iaj,  11.25).  Gyermeke  hajszálit  tekeri  kezére  és  azok- 
nál fogva  húzza  egy  tökére  (GyUngyü :  Cup  630).  Egy  kováts 
sok  pénzt  gyűjtött  és  azt  egy  szenes  tőkében  tirtotta  (Hall : 
HHist  11.187).  Szénégető  tőkét  ny6.sdegél  az  erdőbe  (Kisv:  Adag. 
161). 

(Szólások).  Egy  reves  töke  tenéked  egé.sz  erdő  (Pós:  Válasz. 
148). 

I  Közmondások J.  Reves  tőke  gyíimőltsőt  nem  hoz  (GKat: 
Válts.  1.2).  Minő  a  tőke,  olyan  a  bora  (fízD:  MVir.  73).  Nehéz 
horgas  tökét  egyenesitteni  (315).  Szén-égetőnek  tökén  a  szeme 
(388). 

bálvány-tőke :  [truncus ;  klotzj.  O  nála  nélk&l  mindenek 
meg  merevednének  és  mint  a  bálvány  tőkék  mozdulliatatla- 
uokvá  tétetnének  (GKat:  Titk.  S>. 


fa-tőke:  eodex  C.  (stamm).  Fa  töke,  fának  dereka:  cndex 
PPBl.  A  mi  nálnnc  lévő  parasztoc  az  élő  öe  tökeit  tépett  pa- 
muttal vagy  kender  szőszszel  bé-csinállyác  (Nad:  Kert.  23b). 

húsvágó-tőke :  mensa  ianionis,  truncus  lauius  PP.  Beisch- 
bank  PPB. 

szőllö-tőke :  vitU,  truncus  vitis  MA.  crus  vitis  PPBl.  wein- 
stock PPB.  En  mykeut  az  zölö  tőkék  gySmőIczözem  yllatiiak 
gyönyőrösegeth  (A|)ost  10).  Bódog  zevlev  tovke  zent  Damancos, 
kynek  vezzeybevl  enne  dymevic  bevelkevdeek  ez  velagnak 
(DomC.  291).  En  vagiok  amaz  igaz  .szőlő  tőke  es  az  en  attiam 
miues  (Fél:  Bibi.  I.167b).  Világos  szóval  niondgya  .-iz  irás  a 
Christust  szőlő  tőkének,  kősziklának  (Matkó:  BCsjik.  427). 

ülő-tőke :  acmotheton  C. 

Tőkécske :  trunculus  C.  MA.  kleiner  stnmm,  blOcklein 
PPB.  Legjobb,  a  kit  oltanak  vad  tiikécskébe  (Lipp:  PKert 
1102). 

Tőkés :  (codicibus  consitus ;  klotzigj.  A.spera :  tövLsse«,  köves, 
tőké.s,  tsoportos,  mellyen  kiinnyö  megütközni  és  elesni  (Pázm  : 
Préd:  86). 

Tönkő  (tmy  Gvad:Nánd.  15):  .stipes  C.  MA.  stock.  pfálil 
PPB.  Csőlönk,  töke,  tőnkö:  .stipes  Major:  Szót.  449.  A  bálvá- 
nyok akár  miből  valók  legyenek,  akár  drága  kőbfil,  de  csak 
tönkök ;  azért  csak  egy  bálvány-is  nagyobb  beesőiéire  nem 
méltó,  hanem  csak  annyira,  a  mennyire  egy  tönkő  (Tof:  Zsolt. 
669). 

[Szóláfokj.  ö  tengre  fog  tenni  engem  (Gvad :  Nánd.  15). 

Tőa  (ttls  Zvon:  PázmP.  326.  Pós:  GBot.  10) :  (genuinus ;  echt). 
A  uii  édes  haziink  szeb  és  job  ré.sze  rabságra  jutott,  tő.s-gyö- 
keres  nagy  úri  és  régi  nemes  nemzetségek  föld  .színéről  el-tö- 
röltettek  (Pázm:  Préd.  877).  Isten  a  tősgyökeres  jószágot,  melly 
az  örök  élet,  választottinak  tartja  (1156).  Az  tűs  gyökeres  iam- 
bor  nemes  emberek  (Zvon:  PázmP  326).  Tőss-gySkeres  átok 
(Pós :  GBot.  10)  Régi  tös-gyökeres  nagy  nemzetWI-való  (Tarn : 
Szents.  84).  Igaz  régi  tös  liaz:ifía,  az  szegénység  szereti  (Mon- 
TME.  IV.  183).  A  geneidogiát,  s  honnan  eredtének  érdemes  őseid, 
melly  sflríi  ágokra  terjedt  légyen  tősgyökeres  nemzetséged,  ne 
emlegessedd  (Fal:  NE.  13). 

Tőstül,  tövestül :  (radicitus,  funditus ;  von  grund  ausj. 
Ha  téged  eczer  a  zeel  tewslteivl  ky  fwuand  (Pesti:  Fab.  42b). 
Szakágé  ki  tástfil  (.Sylv:  LT.  11 10).  Ki  szagga.ssatiik  tőstől 
(Fél:  Bibi.  122).  Tőstől  ki  szaggassák  magokból  az  bont  (Soos : 
Po.st.  267).  Templomodat  tővőstAl  fog\a  mind  elrontoták  (MA : 
Bibi.  V.35).  Tőstől  gyökerestől  ki  akarná  szaggatni  (Tor:  Eny. 
14).  A  viadallal  elfoglaltatott  váras  fel-dúlattatik,  tővestfil  ki- 
fordéttatik  és  főidig  levonyatik  ((3om:  Jau.  187). 

TÖBB  (Ub  ÉrdyC.  150.  RMNy.  n.2.  U^b  JordC.  632.  iM 
LevT.  1.8) :  1)  plus  C.  MA.  mehr  PPB.  Mind  ezeknél  nagiobat 
es  tAbet  zeuuetem  en  (VirgC.  29).  Ewneki  tAb  nem  zolgalta- 
tyk,  honem  mint  az  tAbynek  (128).  Symeou  volna  igön  veeii, 
ol  niinth  töb  zjíz  oztendőnel  iNagyszC.  373).  Nynczon  nekiVnk 
tőb  czak  en-t  kynyerAnk  (JordC.  399).  Többre  több  adatik 
annak,  a  ki  az  isteni  aiandiknal  il  (Sylv:  ÜT.  141).  Ha  az 
kyarult  bornak  kinelelte  teb  bora  nem  leyeud,  áznak  az  arat 
az  vara.snak  adni  tartozyk  iRMNy.  U.L'i.  Énnekem  tbeliet  nem 
adíuiak  barom  hopeznel  (Le\'T.  18).  Netallam  reya  byrhatna 
az  warosokath,  hogy  teb  sómat  tenné  (15).  Szintén  rántottát 
csinálj,  ha  egy  asztalnál  többro  adoii  (Ra Jv :  Szak.  235).  Találd 
meg,  minémő  kövek  vadnak  a  vizekben  többek  ?  Felelet :  Töb- 
bek vannak  vÍ7.osek  (MosésK.  11).  A  töb  Jesusok  senkit  bftntcM 
nem  szjibjubtottak  iP;izm:  Préd.  152).  Mennél  tőbbők  vagj-on, 
amiál  többet  kivániuik  |MA:SB.  108).  Nem  hozok  tőblii't  elő 
a  szeot   doctorokba  (Ageud.  50).  Tőbbekuec,  sukakuac  edgy&It 


729 


TÖBB-TtiBB— TÖBBÉ 


TÖBBÉVALÓ— TÖBBI 


730 


énekléso:  pliirium  coiicentiis  {("om:  Jaii.  168).  A  hol  a  tSbb 
kSzótt  vAl.iszl;l-ira  v.ilií  szjibndság  ;i<1altatic:  ubi  inter  plura 
optio  datur  (178).  Illyeueket  tSbbeUet  is  verhetnék  tartott  pili- 
sedhez (Matki^:  BCsjik.  177).  Abban  a  kíitésbon  tíibb  leveleket 
is  kötöttünk  volt  be  (KákGy:  Lev.  139).  A  fó-német  generálok 
mellett  szabados  officzér  számban  sokkal  több  idilt  töltStt 
[Gyöngy:  Cliar.  Elíb.  13).  Edgyikűnc  meg  fizet  az  tSbbekért 
[Warm:  Gaz.  1.53).  Rendetleníl  mindenkor  többet  és  többet  ki- 
vannak lOiiV.-.i:  Síp.  149).  Mit  tehetek  níla,  hogy  többem  nintson 
[Mik:TörL.  70).  Mindgyárst  liüldtem  Rétéit,  Ilosvait  s  többet  is 
Ücskaihoz  (Béres:  Lev.  523).  3)  (reliquns,  ceteri ;  das  iibrigo, 
die  übrigen].  áoíial  a  t66b  bfineidrSl  is  (VitkC.  36).  Myndent 
megh  zerzeenek  az  teb  bólczekkel  (JordC.  77).  Jauos  ewange- 
li.sta,  kyth  wrwnk  az  teb  apostolok  k5z8th  fellyeb  zerete  (883). 
Micoda  lelki  iozagh  az,  mel  az  tln'ib  lelki  iozagnal  nOinösb 
fTihC.  1).  Jeweenek  az  teb  zyzek  ees  (ÉrdyC.  1 50).  Senky  nem 
twd  teeb  chak  ennen  magam  (.509).  Az  teb  doctorok  hasonlat 
tathnak  feenes  cyllagokhoz  (516).  Az  tSb  nemzetsig  Jeroboa 
lunt  teuec  kirallia  (Szék:  Krón.  30).  Olyan  nagy  kfilezéggel 
valánae  czináltatua  az  o  tőb  szersziinia  is  (Helt;  Krén.  13b). 
A  t'ib  tatároc  meg  .szállác  Estergomot  (586).  Ezenképen  a  t6b 
martiromoc  nagy  rettenetes  kenakat  szenuettenec  (Helt :  Bibi. 
1.63).  Az  több  szolgák  eszteudejek  is  ki  tölt  (LevT.  II.8).  A  töb 
pásztoroknak  is  az  5  példáját  kel  követni  és  ugyan  azont  mí- 
velni  (Tel:  Evang.  11.118).  A  sidók  ki  akarták  a  több  nemzetek 
közziil  magokat  választani  (370).  Az  vérnec  tSbbit  tSIcze  az 
oltárnac  fundamentomára  (Kár:  Bibi.  1.90).  Az  baromnac  veré- 
ben t5n  az  óltániac  szamaira,  az  tSb  vért  tSlté  az  oltárnac 
fmidamentomara  (94).  MidSn  kerdeneiec  az  tob  pásztor  társai 
lMün:Apol.  1).  Ezen  formán  kel  ertenflnc  az  t8b  kepéket  is 
[Mon:  KépT.  3).  Szent  helyről  való  lopásoc  nagyobbac  az  t8b 
k5z  bflnnél  (Vás:  C'anCath.  239).  Volfius,  HasenmflUerius  vagy 
a  t5b  ezen  pórázra  fűzött  trágárnk  (Pázni :  LuthV.  4).  Ö  reájok 
nagyobb  titkai  bízattak  az  apostoli  tudománynak,  hogy  sem  az 
töb  egyházi  i^ásztorokra  (P;ízm ;  Ival.  478).  A  ki  gyümöltsöztetni 
akarja  a  töb  j(>szjígokat,  az  aláz;itos.'<ágot  kell  nevelni  (Pázm : 
Préd.  53).  A  töb  emberek  értelme  telhetetlen  a  természet  tit- 
kainak álial-érté.sében  (62;.  Vötte  az  vérnec  többit  (MA:  Bibi. 
L701.  Hasonlatosképpen  .szolánac  a  töb  tanitványokis  (IV,  28). 
Kötélen  járóc,  szemfény  vesztöc  és  a  töb,  egyéb  körfll  járóc 
(Coni :  Jaa  209).  A  húsvét  és  a  több  ugró  innepek  tiz  nappal 
elébb  tartatnak.  1658  (KNagysz.  17).  A  több  dolgait  abban  had- 
ták  (Matkó:  BCsák.  5).  A  töb  ii'ási  csak  kákombákok  (72).  Egy 
bordáb;ni  szfitt  ember  ft  a  töb  társaival  (Czegl:  Japh.  120). 
Kinek  igy  szoUának  a  töb  jesuiták  (151).  Kit  több  szolgáinál 
feljebb  magasztala  (Thaly:  VÉ.  1.253). 

több-több:  [multo  pliis;  mehr  und  mehr].  Nekic  czalard- 
sagert,  nekic  nyughatatlansagert  töb  töb  czudat  keuantac  (Born  : 
Préd.  267b). 

Többé  :  amplius  MA.  mehr,  langer  PPB.  Tartozic  embör  az 
egzör  meg  gont  bint  többe  meg  gonni  (GuaryC.  42).  Soha  twhe  ne 
merezkegiel  mondanod  azth,  hogy  my  feyedelmftnk  vagi  (VirgC. 
67).  Soha  tebbee  nem  lattyatok  (JordC.  38).  Tebbe  egy  ember- 
nek no  zoljanak  (718).  Bwlcchwt  veen  wg  mynt  soha  ewket 
tebbee  nem  lathatnaa  (ErdyC.  510.  604).  Többe  ezek  az  valaz- 
tottak  nem  ehöznek  (Mel:  SzJán.  213).  Reggel  nem  leszen  többe, 
az  nap  sem  szolgál  (524).  Megh  ennél  tA-be  sem  halottwk 
(lülXy.  11.31).  Meg  nem  bwktattam  az  egyzernel  tewbbe  (LevT. 
1.2 15).  Az  ö  nyaualyáiról  ne  emlekezzéc  meg  többe  iKár:  Bibi. 
1.622).  Róla  bizonnyal  mondják  e.gyszernél  többé  császár  fele- 
aégét  mint  húgát  tai-totta  (RMK.  IV.98).  6  sem  kiuáiinya  többé 
az  ehezé.st  (Decsi :  Adag.  25).  Ag  ebfil  bánkódik  teblié  utánna 
(197).  Többé  meg  ne  czufolly  (MA:  Bibi.  1.56).  Többe  ne  félly 
semmi  veszedelemtől  íMA:Scult.  12X  Nem  szfikség  töljbé  dis- 
putálnom (MA:  Tan.  1185).  Többe  mi  nem  latliattyult  80  naii- 
nal.    1620  (Kai.  E2).    Többé    nem   leszfink   halál-alá   vettettek 


(Mad:  Evang.  331).  .lera-salembon  többé  vi.s-zsza  nem  tért  (Tyúk: 
Józs.  142).  Többé  nem  mernének  világi  dolgokat  trakfjilni  (Uly  : 
Préd.  n.167).  Az  en  hazomhoz  ne  iöyön   többe  (Holl:Préd.  39). 

Többóvaló :  [longior ;  Ijingorj.  Minden  többé  valö  érteke- 
zés nélkfil  meg  kellyen  öletni  (MA:Scult.  411). 

Többecske :  plusculus,  ampliusculus  C.  (ein  wenig  mehr]. 
Többecske  ez  7  ezernél  (Bethl:  Élet.  U.40). 

Többed :  [plusculus ;  ein  wenig  mehrj. 

[.Szóhisok].  Ha  egyeböf  nyugodalmat  nem  talál,  m§g-is  annac 
többed  magáua  l-is  veszedelmére  figyöközic  (Kulcs : 
Evang,  222).  Ha  többed  magokkal  lennének  (Megy:  Diai.  224). 

Többeden :  [ampliuscuUun ;  ein  wenig  mehr).  Az  követke- 
zendökbe-i.s  egykevessé  többeden  szemléllyiik.sze  meg  ez  világ- 
nak gyönyörűségét  (MA:  SB.  32). 

Többedet :  Pougiusc\ilum ;  ein  wenig  líinger].  Készeréte 
minket  ez  mostani  eszeueszet  embereknec  vakmerősége  az  pre- 
dicationac  első  részébe  többedet  mulatnuuc  (Tel :  Evang.  L374). 

Többel :  [.saepius ;  mehrmal.s,  öfters].  Nekem  Kaidra  ke- 
chernel  thebel  bort  nem  vytheuek  (LevT.  1.280).  Thebel  is  vol- 
tunk my  illyen  belén  (281). 

Többen :  [plures ;  mohrere).  Tebben  hoanem  neegy  zaz 
emberek  engbedeenek  (JordC.  723).  Teben  meel  bodogok-  leez- 
nek  az  ayoytatus  zyvV  kerezttyeuek  (ÉrdyC.  45).  Többen  vagyon 
ez  é  nép,  hogy  nem  mint  én  (Helt:  Bibi.  I.Ooo).  En  itt  többen 
nem  vagyok  tizennyolcz  lónál  (LevT.  1.62).  Jobb  ez  értelem, 
noha  amazon  többen  vadnak  (Dec.si:  Adag.  40;.  Czak  eggyel  lön 
többen  az  aszszouy  nép  rendi  (Csákt :  Assz.  4). 

többen-többen :  [plures  et  plures;  immer  mehrerej.  Az 
ellenség  nagy  erejét  ottan  inditá,  többen-többen  az  sokaságot 
mind  felhágatá  (RMK.  11.255). 

Többes  :  plurális,  plurativus  MA.  [mehrfacli].  Az  Elohim  név- 
nek többet  jegyzösége  nyilván  kibötfiztetik,  midőn  majd  szintén 
négy  vagy  öt  többes  szók  adattatnak  melléje  (GKat:  Titk.  19). 
A  tövőn  állóknak  vagy  tsak  egy  tövök  vagyon  mint  a  fák  vagy 
többes  mint  a  bokrok  (ACsere:  Enc.  223). 

Többet :  [magis,  amplius ;  mehr].  Ew  ymadsagyual  meg- 
gyoyta,  azért  nem  lakhatom  tewbet  az  emberben  (EhrC.  60). 
Ha  cac  tu  afatok  fiait  Mvözlenditec,  mit  téztéc  többet :  am- 
plius (MünchC.  23).  Szent  János  töljbet  szerette  Kristust  mások- 
nál (Land:  UjSegíts.  1.213).  Többet  szereti  azokat  az  ég,  kiket 
az  ég  miatt  gyűlöl  a  világ  (Fal:  SzE.  528). 

Többez :  [augeo,  amplifico ;  vermehren].  Sok  fáradságát  még 
evvel  is  tőbbezni  fogja  (ErdTörtAd.  n.382). 

Többi :  plures,  reliqui,  ceteri  MA.  die  übrigen  PPB.  Az 
feiedelemnek  es  mind  az  twbynek  eWtewk  ez  éneket  enekelietek 
meg  (VirgC.  16).  Ewneky  tvlb  nem  zolgaltatyk,  honem  mint  az 
ti^bynek  (128).  Az  tebbyk  mondnak  vala :  hagyatok  el  (.JordC. 
448)-  Vettetenek  ketten  tyzzel  es  keenkAel  eggew  tóban  es  az 
tebby  mynd  megh  őlettetenek  tőrrel  (922).  Az  tebby  ewnekyk 
tartoznak  enghedny  (ÉrdyC.  557b).  Az  tőby  es  mondák  uala : 
Idvöz  leg  menorzagnak  kyralne  azzona  (K.ozC.  15).  Micoda  lelki 
iozagh  az,  mel  az  töbinel  nömö.sb  es  dragalato.sb  (TihC.  3).  Az 
isten  neve  alat  a  tebbinel  gonoszback  löttenec  vala  (Helt : 
Bibi.  I.Ci).  Midőn  egyet  meg  lö  benuec,  ottan  fel  rőpfilnec  a 
többi  (Helt :  Mes.  131).  A  többi  té  toua  kezdénec  futni  (Helt : 
Krón.  11b).  Ualahol  eggyic  személy  vagyon,  vszolhatatlanni  ott 
vadnac  mind  eggyút  a  többijs  (Mel :  AT.  3).  Le  vágánac  egy 
nap  száz  ezer  gyalogot,  az  többi  pedig  szaladánac  Apheknec 
városába  (Kár:  Bibi.  1.327).  Eggykes  walakynek  az  thewbbyn- 
kek  akarathya  nekevvl  baratUya  nem  lezen  (RMNy.  11.33).  Kéri 
az  pénznek  többit  is  vissz;!  (LevT.  11.45).    Ha  cziak  egyitekuek 


7S1 


S-A-TOBBI— TÖBIifT 


MEG-TÖBBÍT— TÖBBSZftRtT 


732 


adiiíuii  ewtot  ea  az  tóbbiteknek  nem  iPont.  12).  Mindenek  el8t 
meg  l'eggie,  bo*  az  tfiljbinek  w  felölnie  légien  (Fél :  Tan.  321). 
Kores.sétec  el5sz5r  istoiuiHC  országát  es  a  tűbbi  meg  ad:itnac  ti 
néetec  (Kulcs:  Evang.  490).  Az  vérnec  többit  8s.se  az  oltárnac 
fundamuiitomára  (MA :  Bibi.  1.90).  Itt  ennél  több  nem  volt,  az 
többi  Székolyliidoii  v.innak  iR;ikGy:  Lov.  23).  Hogy  lia  iiiiinl  ol 
nem  bocsáthat  benniinliet  i.s,  bocsá.ssa  haza  az  UlbbiUünket 
(MonTME.  IV.4S0j.  Ha  az  istállóban  kSzzftIflk  valamHllyik  meg- 
betegszik, a  tőbbi-is  az  ételtSI  magokat  mind  ei-fogják  (Misk : 
VKort.  41).  Éjjel  egynehányan  stiúsálnak,  hogy  a  többi  bát- 
rabban állhassanak  (320).  lílszéllyedének  a  tübbi  íMik:TörL. 
266). 

8-a-többi :  [et  cetera ;  und  so  weiter].  Azon  vagyon,  hogy  s 
a  tübbi :  in  eo  erat,  nt  otc.  PPlil. 

Többig  {lihbég  Cis.  Hl) :  [diutius,  amjilius ;  langerj.  Tebbyg 
lionuem  mynt  ewt  ezer  ket  zaaz  eztondeeg  leen  meildew  gymolch- 
ueel  kyl  (ÉrdyC.  535b).  Kenésbe  nem  tart  hét  holnapnál,  t5b- 
bég  mi  kíisztflnc  nem  nyoltzuan  napnál  (Cis.  H4).  Praedikallotta 
tSbbig  az  euangeliomot  hatuan  eztendőnél  (Boytlie:  Epiu.  27). 
Az  vr  Lsten  világ  kezdetitül-fogva  többig  két  ezer  e.sztendönél 
az  ö  liiveit  irá.suélkiil  kézről  kézre  adott  tudomány-áltál  vezér- 
letté (Pázni:  Kai.  458).  Ez  okaert  .szoka.s  volt  tfibbig  ezer  esz- 
tendőnél az  deac  egyházba  Ls  (Zvon:  üsiand  129).  Ha  ki  tfibb 
ónat  viszeii,  többig  égettetik  (Bal :  Csisk.  200).  A  keresztyén 
világ  többig  ezer  esztendőnél  élt  a  deák  bibliával  (Pós:  Igazs. 
1.41).  A  nőstények  nagyobbak  és  többig  élők  (ACsero:  Ene. 
212).  A  mély  elmélkedés  ba-sonló  a  lassú  és  lengedező  esőhez, 
mely  többig  tart  és  le  hat  a  főidbe  (Z^ily:  Ehn.  A3).  Tübbig 
két  holnapoknál  azon  helyen  feküdtek  (Rnniy:  Mon.  L89). 

Többire:  1)  nt  plniimuni  MA.  [maximam  partém;  grössteu- 
leilsj.  Többire  minden:  pleriqiie;  többire  mindenkor;  plorumqne 
MA.  Többire  tejjel  élnek :  niagnam  *partem  laete  vivuiit  PPBI. 
Az  ifftusag  többire  niindnyaian  akaria  vala  az  Catilinanae  indí- 
tását (I)oc'si:  SallC.  13).  Annae  előtte  többire  az  egész  nemes 
rend  iri^kodéc  vabi  a  nemtelenekre  (18).  A  háborgó  tenger 
képe  ez  világnac,  a  ki  áll  többire  mind  olly:mokbiiI,  kiknél 
ninczen  béke.ség  (Zvon:Post!  1340).  Sznmtelonoc  többire  i Zvon  : 
Osiand.  109).  Kötözgettek  ugyan  az  istennek  linnum  beszédén, 
de  t.sal(  kákombákok  voltak  azok  többire  (Megy;  Szöv.  28).  Nem 
s/«abad  volt  é  hát  még  is  a  te  édes  attyádnac  josuitác  ellen 
többire  páiiistákbnl  iiizonyitani  (Czegl ;  Japh.  36.  56).  Ezek  az 
igazán  való  fel-s/.entolé.'íből  jövének  többire  bé  ((^zegl ;  MM.  25). 
A  görögök  valli'isa  többire  csak  Muszka  or.szágbaii  szorult  (Sám ; 
3Kérd.  36).  A  temjénfa  m;igas  s  többire  Arabiában  nő  (ACsere: 
Ene.  223).  2)  Itantum  non,  propeinodum  ;  beinahe,  fást].  A  király 
előtt  le  rogyott  és  többire  hólt-elevenné  lött  (Pós;  Igazs.  1,21). 
Szent  Dávid  az  oroszlánnak  többire  minden  maga  viselésit  ki- 
fejezi és  a  maga  ellonségirois  alkalmaztatja  (Misk ;  VKert  54). 
A  hóhér  által  kiezövekoltetvén  tíilibére  félig  megölettetve  me- 
nekedik meg  a  rettentő  irtózatos  veszedelemtől  (Kumy :  Mon. 
I.S2).  Többire  szeméremmel  irbatom  ezeket  (MouIrók'XXIV. 
528). 

leg-többire :  [plerumc|ue ;  mei.stens].  A  nyavalyák  közzfil 
a  feletlébbvaló  keménységgel  újólag  vi.szsza-jövők  leg-tőbbiro 
elfogyatnak  (Coni;  ,Ian.  47).  A  b.arbélyoc  leg  többire  munkál 
kodnac  az  hajaknac  é.s  szakállaknac  el  metélésében  (176). 

Többit :  augeo,  nmltiplico,  augmonto  MA.  vermeliren  PPB. 
Halomast  tőbyletcm  li.izug  bozedeekul  cs  vygiorgo  niondíLsokal 
(VirgC.  4).  Az  hoziw  elet  az  bint  töbily  (üebrC.  239).  Ha  niind- 
e-zek  elmúlnak  is,  .semmit  nem  tönldöm  rajta ;  ha  meg  lesznek, 
isten  a  jutalmat  is  többíli  (LovT.  n.27(;i.  Töbíli  m^g  is  az  ö 
büuét  (Mel :  Jób.  83).  Idegen  nemzetségből  vöttetec  feleségeket 
niagatoknae,  hogy  ezzel  többitenétec  az  Izraelnee  vétkét  iKár : 
Bibi.  L426).   Minden  fösvén   ebben   töri   fejét,   hogy  soc  pénzt 


szerezhessen,  hogy  napról-napra  mint  öregbíthesse,  többithesse 
(M.\ ;  .Scult.  235).  A  negédes  orvosok  rijogatják  a  nyomorékot, 
tőbbétik  kiimyait  (Megy:  6Jaj.  n.40).  A  falokra  tőbbilik  a  strá- 
sákat  (Hall:  HHist.  ni.222).  Megvallom  szive<liiek  hívó  nagy 
ereit,  mellyekkel  elmémnek  többíted  sebeit  (G.vöngyD;  MV.  36). 
Többitfetnek  az  .Hjándékok  (Illy:  Préd.  IL484).  Hen  í  Imtal- 
nias.ságáiial<  méltóságos  idejét  többitse  (Monlrők  VIII,240).  Ezzel 
többiti  szavát,  hogy  házához  futott  volna  (TörtT.'  III.lOl).  Húsz, 
huszonöt  ezer  emberrel  mezőben  lehelünk,  s  iia|)ról  napra  azt 
tőbbítnénk  is  (VII.432).  Itten  nem  .szabad  az  egyhez  semmit 
többet  tenni,  adni,  vagy  az  egyet  többiteni,  nem  szabad  a  hár- 
mat keve.sbit6ni  (BiróM;  Préd.  127). 

meg-többít :  mnltiplico,  augeo  MA.  meliren,  violfaltig  ma 
eben  PPB  M'indaiiae  az  apastaloc  vrnac;  Többilied  meg  mű- 
nekönc  hűtőnket  (MiinchC.  150).  Vala  ky  ez  látásnak  monda- 
syhoz  tebbot  teeud,  megh  tebbeyty  annak  wr  isten  ez  kényben 
megli  yrtli  ezappasokath  (JordC.  930).  Az  vri.stenert  keronk, 
bog  thebeehetek  megh,  ne  vallyonk  vezedelmeth  es  kys-seUseget 
(LevT.  1.247).  A  bflntetest  i.s  meg  nagiobcitom  &s  tőbbétem  (Mel ; 
(SzJán.  102).  Négyezerrel  többitso  meg  őket  (TörtT.  XIX.97). 
Mansfeld  hadát  két  ezer  emberrel  megtObbitette  (Tört.»  1.89) 
Az  költséget  1500  aranynyal  mogtöbbítettük  (198).  Dániel  uram- 
nak nem  csak  salllimumot  kellene  kQldeni,  hanem  ö  uagysjiga 
meg  is  többitse  (606). 

mégtöbbítés :  multiplicatio,  auctio,  augmentatio  MA.  ver- 
vielfiiltignng  PPB.  Az  elég  tetei  helyében  vala  az  myelkevde- 
tevknek  meg  tevbeyte.se  (ComC.  28). 

Többítás :  amplificatio  Ver;  Verb.  Szót  2.  [vermohrung]. 
Az  pataki  lovas  és  gjalog  többíté.se  nem  árt  (^RákOy:  Ijev.  331). 
Ha  mi  ollyat  e  mnnkámban  látsz,  a  mit  vagy  el-lmgyatotf  do- 
lognak vat'y  tőbbítésnek  lenni  gondolnál,  Írásomat  meg  ne  ezá- 
fold  (Felv;SchSal.2). 

Többképpen :  pluriferiam  MA.  auf  mancherlei  weise  PPB 

Többnyi:  (plus;  inehrj.  Ne  becsflld  töbnyire  a  gazdagságot 
mint  a  szegény,séget  (I.,ászló:  Petr.  112). 

Többnyire :  1 )  [;nnplins ;  neiterj.  Immár  meey  sza/.  fiita- 
matiii  főldnyere  mentenek  vala  ele,  iiyolez  magyar  mély  főid 
nel  tőbnyere  (Forró ;  Cnrt  590).  3)  [plemmque ;  nieistens).  A 
török  tsá.s7Jlr  leányinak  igen  rosz.sz  az  állapotjok,  mivel  több- 
nyire öreg  ba.sáknak  adják  Aket  íMik;  TOrL.  459). 

Többre :  famplius ;  langerj.  Alkalmatlan  Írásommal  többre 
nem  terhelem  Nagy.ságodat  (Berca:  Lov.  455). 

Többször :  pluries  MA.  mehrmal  PPB.  Bernald  ystenben- 
ualo  zolasaban  valuala  malastott,  mykeppen  zent  Ferenc  ym- 
maron  yolenseges  vala  benne  tebzer  (EhrC.  9>.  Paranczola 
fráter  Leírnak,  hogy  tewbzer  ne  menne  liozzaya  egy  napixin, 
hanem  czak  eyyel  (41).  Meg  gyonyanak  niyuden  .sororok  myn 
den  hónapba  kotzer  auagy  tAbzAr  (VirgC.  136).  Mendeu  kerez- 
tyen  eml^er  egyzer  ha  nem  fevbzer  ezteudevben  meg  zerezze 
arra,  hog  moltan  venne  Cristusnak  zent  testéét  (ComC.  173). 
Meg  tanítom  a  lator  perentelt,  hogy  tőUszer  sem  tégedet  .sem 
mást  meg  nem  bánt  iHelt:  Mes.  359).  Hogy  a  keresztségét 
egyszernel  lőbh.ször  fel  nem  kell  venned,  ad  ira-st  rolla,  .szór 
goztat  Kalauz  (MNyiI:  Irt.  149).  Ezen  szentségeket  egyazarnél 
töbl)ször  nem  szabad  venni  (Biri'i :  Ángy.  252). 

Többszöri  :  [ropetifns ;  mehrmalig.  wiederholt).  Ha  ee}'«'-er 
meg-tsendesíthették  volna,  azoknak  többszöri  gyakoroltatásoktól 
ottan  mi^gszőntek  volna  (GKat;  Válts.  II.  Glőb.  c4). 

Többszörit :  (iloro  ;  wiederholen).  Valamelly  áldozat  tíbb- 
.s-zőrittetik.  az  solia  nem  tőkélletesilheti  azokat,  a  kik  azt 
fel-viszik   (GKat:  Válta.  II.  ElAb.  cl).   Nem   keresik,   hol   itt   a 


733 


TÖBB8ZÖR1— TÖK 


BOEOS-TÖK— *m'AKAS-T(  )K 


734 


faitnlansAgnnk    vétke,   niihépren  bűnnek  adattatik,  a  mi  csole- 
ke(lotl>en  nem  tSbbsy.iVittetik  (llly:  Préd.  11.532). 

Többszőrt:  [pliirie.s;  melirraals].  En  se  bántom  tbebzert 
K.  ez  dolokal  en  zeretliew  atyám  (LevT.  II.  2). 

1 .  Többül :  [multii>Ucor,  angeor ;  sieli  verraehren,  sieb  ver- 
grösseni].  Ith  az  nep  immár  megii  kezdet  tlieobb\V]My,  az  éles 
z&k  (RMNy.  III.28).  Ezzel  mind  biisulisom,  gondom  és  embe- 
rek Ítéleti  eléggé  többül  (LevT.  II 21 4).  TSbbfllve  tódul  reá 
mindonfelSl  mindenféle  fájdalma  (Tuf:  Zsolt  fiO).  Mansfeld  bo 
itift  Cseboi-szágba,  naponkint  töhbillnek  állapotjokba  (TiirtT.^ 
f.89i.  Az  .szegényeknek  is  tKbtjüljíin  annak  nyereségéből  való 
iövedeloiek  (Radv;  Csal.  111.204).  Az  mikor  tfibbiilne  az  jobbágy 
ivagy  gyalog  szeres  ember,  annyival  az  censns  is  aiigeáltatnék 
;Gér:  KárCs.  IV.2S9).  Naponként  többülnek  és  szaporodnak  az 
liaza  vaszedelmét  siettetó  zűrzavarok  (TíirtT.^  VII. 154).  Nálod 
léikül  nint.sen  nyugodalma  .szívemnek,  sít  többül  bajos  aggo- 
ialma  (Kőnj-i:  HRom.  141). 

meg-többül:  c«  Az  syralomnak  keserűsége  megh  tSbb&l- 
ee,  az  zolgalatban  megh  fogyatkozek  (ÉrsC.  317b).  Meg  toböl- 
:ec  az  en  ellenségim.  kic  ingemet  bamissan  baborgatnac  (Szék : 
isolt.  67).  Es  te  életednec  esztendei  meg  tSbbfilnec :  et  adden 
:nr  tibi  anni  vitae  (íiilMark.  Cl).  Ne  tőbbflllyón  meg  az  atya- 
iaknac  haláloc :  non  mulriplicentur  proximi  ad  ulci.scendum 
:MA:Bibl.  L2S9b). 

megtöbbülés :  [multiplicatio ;  vermehrung].  Tekir.teteket 
pebet  magára  azon  dolognak  minden  meg-tobbfilé.se  vagy  soka- 
4ulá.sa  nélköl  (Pós:  Igazs.  1.640). 

megtöbbűlhetetlen :  [quod  mnltiplicari  neqnit;  iinver- 
niebrlicb].  Hlyen  meg-tSbbfllbetetlenek  és  meg-kevesebbíilbetet- 
lenek  a  bárom  isteni  személyek  (GEat:  Titk.  282) 

többültön-többül,  többülve-többül :  fmultiplicor  et 
augmentor ;  sich  in  einem  fórt  vermehren].  Tőbbflltfln  tóbbSl 
nagyobbal  az  hitetlenek  bfine  (Mel :  Szjáa  550).  Mindenfel  "j1 
körülvett  a  hada  többölvén  többülve  íSzal ;  Krón.  325).  így 
osztán  tSbbfiltSn  tíbbfllnek  az  béában  való  kérdések  (Csanaki: 
Dögb.  3).  T5bbfllt5n  tőbbid  az  isteni  szeretettel  őszve  kSttet- 
tefett  áldás  az  6vein  (Tof;  ZsolL  520b).  Többülten  tübbnlt  a 
nyomorúság  rajtok  (TörtT.  IV.  200). 

Többülés :  [auctio ;  vermebrnng].  Az  vsurat  tíibbfllesuek 
avagy  fel  pénznek  hiiak  íFél :  Taii.  387).  Ha  ngy  marad,  az 
temesvári  tisztben  való  táiháznak  többülésére  leszen  (MonTME. 

rv.4öo). 

2.  Többül :  [amplius,  longius  ;  vfeiter,  liinger].  Nem  ve.szti  el 
isten  tubhill  az  világot  6z6n  vizzel  (Zvon:  Post.  L28).  Jön  olly 
id5,  hogy  tSbbftl  nem  példa  szerint  szolloc  (803).  Mellyel 
kérem,  hogy  velem  te  édes  szentséged  tSbbfll  ne  czelekSdgye 
(Zvon:  Osiand.  218).  Ad  meg  ezt  a  várat,  niellyet  semmiképpen 
löbböl  meg  nem  tarthatsz  (Zrínyi  I.IOO)  Csak  hogy  egyet 
Srtsünk,  rebellisek  töl>b(il  mi  vissza  ne  legyünk  (Thaly:  Adal. 
11.16).  Ha  külömben  esnék  is,  ugyan  csak  öszvemehetnénk 
mink,  de  én  hitemre  nem  hiszem,  próbáljon  ott  többül  (Bercs : 
Lev.  215). 

Többütt :  [pluribus  locis;  an  mehreren  orten].  Egyszer  és 
azon  .szempillantásban  ugyan  tsak  egygj'fltt  lehet  s  tSbbflt  nem 
;GKat:  Válts.  I1122I) 

TÖK :  I)  eucurbita  C.  MA.  kürbis  PPB.  Három  fele  az  t6k  : 
hozzn,  kőregded  es  le  fögt:5  (Be}.1l;eA:  FivK.  40).  Tedd  arra 
egészen  az  rántottat,  az  tálban  az  tököt  meg  is  vajazzad  (Radv: 
Szak.  235).  G8r5g  dinnyéé,  sárga  dinnyéé,  tőkSc,  ngorkác 
tágétnac  (Com:  Jan.  21).  Az  tíkszál  meg  szárat  (Mih:  ÖÉlet. 
76).  Has  indítóvá  teszed  a  tokot,  hogy  ha  a  lo  só.skával  oszve 
áztjitud  (Nad :  Kert.  80).  Ember  ha  nem  ganajozhatik  vagy  iiam 


vizelhetik,  kerezd  fel  a  töknek  inát  és  kőzd  által  rajta  bárom 
vagy  nigy  szerrel  es  el  indul  (OrvK.  47).  Telién  ganéjba  tegjed 
az  tökmagot,  ötöd  napig  kikel  (Radv:  Csal.  IIL50).  Az  urak  is 
akkor  szoktak  koldussá  lenni,  mikor  a  jobbágyok  tököt  olvjisnak 
(Tlialy:  Adal.  1.83).  8)  .scrotum  C.  MA.  testiculus  PPBl.  liode 
Adámi.  Állatnak  a  toki:  vas;i ;  toki  erszénye,  bori:  'tunicae 
testiculorum ;  hód  tök ibfil  való  orvosság;  cjistoreum  PPBl.  Az 
firS  ollyan  kos,  melynec  a  toki  ki-vétetett  (Com :  Jan.  36). 
Herélt  az,  a  kinec  tSkei  avagy  monya  székei  ki-vétettenec  (55). 
A  férfiú,  kinec  az  S  nemzS  nedvessége  az  emberi  nemet  sza- 
porító tSmlSjében,  tSkiben  vagyon  (118).  Herélt  emberec, 
t6ki  metzet  ágyas  házat  8i-z8  fértiac:  eunuchi  (141).  A  hód 
mikor  szorosan  vagyon  a  kerget5k  miatt  dolga,  maga  elrágja 
a  maga  t5kit  (Misk :  VKert.  243).  Szörnyen  ptrüczöguek  ismig 
áltáljában  az  lovaink,  talán  űzünk  már,  nem  szaladunk,  nekem 
ugyancsak  felptrüszögje  az  tökömet  (Bercs :  Lev.  345). 

[Szólások].  0  ly  kopasz  mint  átok  (Kisv:  Adag.  97). 
Én  nem  tudhatom,  ha  t5k-é  auagy  túros  étek  :  carciní  poiimata 
{Decsi:Adag.  187).  Igen  tudod,  tök-e  vagy  tiíi-ós  étek  (Fal: 
Jegyz.  925).  A  te  nyírott  bajuszszod,  a  batka  formára  koj^a- 
.szittatott  t8k  agyad  nem  egyéb  való  náladnál  (Prág:  Serk. 
270).  Goromba  fart  agyú  vagy  tök  agyúé  lehetetlen  dolgokat 
felvenni  (Com:  Orb.  805).  Te,  a  t5k  agyadban  valami  találtatic, 
mind  oda  mondod  (Kereszt :  FelsKer.  101 ).  t  ár,  hogy  őszfilt  fejed 
és  tők  agj-ad  oly  nagy  (PlúIFL.  56).  Goromba  es  tők-elméjü 
ember.  1645  (KLocse.  37).  Halljuk  meg  mindnyájan,  mit  be.szél 
tökfejű  Salamon  bátj-ánk  (RMK.  V.211).  Igen  t5k  vgyan 
az  feie  (Decsi :  Adag.  22).  Ha  nem  tüc  a  fejetec,  eszetekbe 
vehettitee  (Vallást  Ssij).  T5knél-is  tukebb  a  te  fejed  (Matkó: 
BCsák.  175).  Tök-fejű  tudatlanságodat  így  czógérezed-ki  (263). 
A  te  tok  fejed  .szédelgése  szerént  az  emberek  a  magok  tulajdon 
cselekedetekbAl  igazulhatnának  meg  (308).  Nincs  annyi  s  ó 
nálam  a  tSkben,  hogy  ezt  megtehetném  (Sze^:  Aqu.  31).  Az 
kit  nem  tokvei  ieztenek,  el  feleit  az  egyebet  (Decsi: 
Adag.  74). 

[Közmondások].  Töknek  nem  ragad  tövis  oldalára  (RMK. 
V.58).  Addig  jár  ám  az  tSk  az  iéere,  hogy  bé  törik  egyször 
az  feie  (Decsi:  Adag.  76).  Sokszor  viszik  az  tököt  az  vizre,  de 
egyszer  törve  szokták  haza  vinni  (RákGy:  Lev.  376)  Bizony 
csak  olyan  mintha  tökre  bánnál  bojtorjánt  (Kisv:  Adag.  39). 
A  tök  is  estve  virágzik  (Thaly:  Adal.  1.175) 

boros-tök :  [eucurbita  vinaria ;  kürbi.sf3a.sche].  Vy  .szita, 
boros  tök:  nóvum  cribrum  novo  paxillo  pendet  (Decsi:  Adag. 
330). 

fárafolyó-tök,  fölfolyó-tök :  *cameraria  eucurbita 
PPBl.  Az  fára  folyó  tököt  így  fc'zzed  (Radv :  Szak.  235). 

földi-tök :  bryonia,  cedro.stis,  ampelos  leuce  C.  aprouia 
PPBl.  [zauurübe].  Földi  tök,  a  kinec  nagy  gyökere  vagyon,  az 
kertekben  terem  (Mel:Herb.  11).  Földi  tök,  a  ki  az  kertre  is 
föl  megyén;  másik  féle  földi  tök,  az  is  fel  foly  a  kerti-e, 
fekete  a  gyömölche,  brionia  (Frank:  HasznK.  16). 

halhód-tök :  [?]  Sállya,  levendula,  li;ilhód-tök  s  kökörtsín, 
torma  és  varádics  mind  nagy  és  mind  kicsin  gutát  meg-gyógyit- 
nak  emberek  tagjain  (Felv :  SchSal.  19). 

kos-töki:  scortum  PPBl. 

köz-tök :  [eucurbita ;  kürbis].  Az  köz  tököknek  leueleit  ha 
meg  tőröd  es  az  barmokra  kenyöd,  az  legyeket  es  dongho 
bogarakat  el  fizik  tfilők  (BeytheA :  Fívk.  40). 

maroktöltő-tök:  *testiculi  pugilares  PPBl. 

mony-tök :  cremasteres  C.  MAI.  coleus  PPBl. 

*iiyakas-tök :  eucurbita  ampuUacea  PPB.  kürbis  zum 
weínzieheu  PPBl. 


735 


SALAMON-TÖKE— TÖL 


TÖL 


736 


Salamon-töke.  A  perentolek  hánnyác  vettic  magokat, 
mint  liii  íiioltic  is  a  Salamon  tSckét  a  feiekhez  ^tSttéc  volna 
(Holt:  Me-s.  2M). 

sár-tök,  sári-tök,  sárga-tök :  colocynthis  MA.  (bitter- 
gurke].  Az  falué  meg  irattatac  vala  vgy  mint  saar  tíknec 
képinél  (Kár:  Bibi,  1.307).  Meleg  t«rmé.szetöek :  ló  niénta, 
sári  tők,  í(Ie.s  gyfikerö  kuesórd  (Com.  Jan.  26).  Hasonlíthatom 
a  Jóná.s  propbeta  kunnyrtja  felett  ki-tűrjudett  és  jirnyík  tartó 
sár-tűlibííz  (Megy:3Jaj.  n.l26).  Sári  tök  é.'*  egyéb  lia.s  indító 
ffi  (Na(l:Kerl.  81).  Vadalmát,  körtvélyt  szedjünk,  sárga  tököt 
szerezzünk  (Tbaly:  VÉ.  11.73). 

szerecsen-tök.  Szorecben  tőkkel  tet  szégyent  nagy  Páu- 
nak  (Zrínyi :  ASyr.  Aa2). 

vizi-tök :  nymphea  Beytlio ;  Nom.  6.  laver  MA.  wasser- 
inerk,  klicbiunjo  PPli.  A  mezei  ffivek  nodvesec  mint  a  vizi 
tők,  i'.'.-óc  fii  (Com:  Jan.  27). 

Tökörű :  (homiosus ;  briichig).  Egy  markot  virágostt'il  fSzd 
meg  ez  eentanr  iában  Ijorban,  ad  meg  innya  luis  fayónac 
tSkSríi,  ozőmoríi  embernee  (Mel:  Herb.  68). 

Tökös  :  etiteroceIicu.s  C.  ramicosus,  herniosns  MA.  der  oinen 
briich  bat  Vl'fí.  Az  og^rfSInec  a  gyökerét  gyakran  ad  enni  a 
tSkSsnek  (Mel :  Herb.  80).  Az  ki  tőkSs,  az  nem  ogasseges 
(SalMark.  8).  Az  te  rüliBs  ....  ros,  tökös  h  . . . .  szuszod  (A 
kiadók  e  lielyboz  a  következő  jegyzetet  csatolják:  ,A  kiiwn- 
tozott  helyeket  az  eredetiben  moly  ette  ki']  (Nád:  Lev.  16).  Az 
sárga  gyopárnak  az  virágát  borban  id  meg  gyakran:  far-saba- 
sokat  es  t5k5.«fiket  gyógyít  (BeytboA:  KivK.  106).  Valóban 
t5k8s  ember  ám  6 :  herniosiis  n.sqne  ad  gulam  (Decsi :  Adag. 
273). 

Tökösség :  hernia,  raniox,  bnbonocele,  hydrocele,  liydrun- 
terocele,  enteioi'ela  {.!.  bodenbnicb  I'PB.  Tökn.s.ség,  kinek  bélé 
lejár:  enterocela  PPBl.  Ha  eczStben  meg  főzöd  .az  cyprasfa 
forgachat,  tőkősségőt  gyogyt,  rut  kőrmőt  el  vőt  (BeytheA: 
FivK.  7).  A  daganat  lel- dagad  és  le-.szál,  nem  i'igy  a  tőkősség 
és  bélnoc  le-szállá.'ia  (Com:  Jan.  58). 

TÖL,  TÓL,  TŰL,  TÚIi  (ideyící  EhrC.  1.  emberekirí  21. 
telem  RMK.  I.16Ü.  tnjloA  KnlcsC.  92.  mi  BécsiC.  6.  36.  íifflőc 
TehEvang.  558.  lúUímc  Matkó:  BOák.  59.  tmetól  MiincbC. 
97.  fcvleltevl  HorvC.  270.  if<!//etecnol  MiincbC.  203.  M/onel  TiliC. 
142):  1)  a,  ab,  abs;  von  PPB.  [liely:J  Wt&lo  tauol  meg  álla 
(Vii-gC.  54).  Tanul  ftstonoc  tfile  (Mon  :  KépT.  19b).  Tartozzék 
kezétől  közünkhöz  kibocsátani :  in  slmili  monota  ut  supra 
(I..evT.  11.315).  Szemtől  szemben-is  meg-dorgálta  a  feje<lelmokot 
(Land:  Uj.SegitK.  11.11).  Terjesztek  határit  tengortül  tengerig 
(Tbaly:  Adal.  1.179).  Tülodről  hozzádra  vetemedik,  színét  sza- 
vát válfoztattya  (Fal:NU.  353),  ;S)  [időliatározó ;  zeitbestím- 
mond)  Vllágnoc  kezdotiiitnl  'fugva  rohtonc  ez  nem  levtt  vvala 
(KönigsbTör).  Ez  ídőtúl  foguán ;  ex  hac  bora  (BécsiC.  21). 
El  kezdwen  Jano.snak  kereztsoghotAI  foghwa  mynd  az  napygh : 
exorsus  a  Baptismo  .Johannis  ad  oum  nsquo  dióm  (JordC.  709). 
Ezer  evt  zaz  oztendooteol  való  irasok  (Vás:  CanCat.  704).  !t) 
[átvitt  értelemben ;  in  sonstigem  übertragenon  siiin]  n)  a)  Tői- 
lemtől  rokonib:  mo  propincpiior  (BécsiC.  7).  Kfisebb  tőllemtől 
folv.  tőlledtőlj:  niinns  te  (123).  Menden  emberektől  bflnősb : 
onminm  hominnm  flagitiosisslnia  (BécsiC.  89).  A  barmok  jobbac 
azoktól:  bosti.ae  nieliores  .•iwnt  illis  (llfi).  Erősb  tőllemtől: 
fortior  me  (MiincbC  18).  Tőllotől  alnocbac :  nequiores  se  (37). 
5íere6-e  engemet  ezektől  inkább :  dilÍKls  mo  plns  hls  (MünchC. 
215).  Janns  Babli.statul  naéobb  propheta  ninc:  major  inoplieta 
Joanno  B.  nenio  est  (124).  E  világ  engemet  gfilőlt  olobb  tő 
tőlletocnol ;  niimdus  me  priorom  vobis  odio  bábuit  (MünchC. 
203).  Tőlem  nagyobb :  major  mo  est  iNémGl.  218).  V.i^on  e 
eéeb   keral    en    tőlem?   (NádC.  Ü48).  Kyc  6  tőiétől   alnakbac 


(DebrC.  374).  Kyk  ő  tAletöl  keéőtlenbec  (DebrC.  412).  Igen 
aIaz.atos  légy  zAvvedben,  nagyob  bőnőst  ne  alytwan  tőlle<lnel 
(ApostMélt.  33).  T&let*l  meltob  (.lordC.  810).  Tewleetewl  öreg- 
bek  (ÉrdyC.  647b).  Erősb  vagioc  tőiénél  (Kulcs:  Evang.  221). 
p)  .'^onki  ninc  rokona  tolledtöl  mégvaluan  (excepto  te),  ki  elő 
va^,  03  tőllemtől,  ki  másod  va^oc  (BécsiC.  8).  Tőlletol  megiialua: 
praoter  ipsum  (20).  To  vaé  isten  es  niné  egeb  tőlledtől  meg- 
válva :  praeter  te  (31).  Lstent  en  tőllemtől  nicgvaluan  no  tug 
03  zidjadoito  en  tőllemtől  megualu.'ni  nliic :  denni  abscpio  me 
nescies  et  salvator  non  est  praeter  me  (199).  Niucen  oly  zent 
ment  vr  es  o^eb  sincen  te  tflettfl  (DöbrC.  246).  TftIetektAl 
meg  válna  (VirgC.  129).  Senki  egyéb  ezt  tőlenel  nem  tehette 
(TibC.  142).  b)  a)  Ennec  az  barmatol  Jacobnac  hat  eszten- 
deig lőn  tiz  fia  es  eé  leania  (Szék:  Króu.  14).  Talán  Etelgina 
mást  valakit  szeretne  és  attól  jönne  a  hozzája  való  idegen- 
sége (Mik :  MulN,  26b).  Az  istentől  rossz  vagy  böcstolen 
nem  származhatott  (Csúzi:  Síp.  336).  SzUztUI  csak  az  isten 
születik  :  von  einerjungfrau  wird  gott  alléin  geb<ireu  (Adámi:Spr. 
144).  íme  veszedelme  jött  maga  nyájától,  örökös  háború  tám.-idt 
bibliától  (Orczy:  KöltSz.  30).  Nagy  senatoroktól  ered  válasz- 
tása (36).  P)  Nem  lobét  tolom  :  neipieo,  ich  kann  nicht  (Com : 
(Ve.st.  1S7).  Semmi  nem  lehetetlen  Lstentül,  de  istentlil  lehotséses 
(Pázin:Préd.  219)  Mutass  nekom,  ha  lehet  tőled,  vagy  egy 
embert  (MA:  Tan  721).  Nom  lehet  az  embertől:  homo  non 
potrat  facere  (Apafi:  Vond  750). f)  Valaki  az  iga.s.ságtul  vagyon 
halgattya  az  én  beszédemet  (MA :  Tan.  1085).  O^ak  a  pápista 
hittől  valót  vytattya  idvösségesnek  lenni  (Matkó:  BCsák.  -1). 
8)  Semmi  ember  nem  szent  magatul  (Mul :  Sz,Ián.  384).  A 
p.ápisták  vul^'áta  Hditinja  magától  nem  melto  hitelre  (.\pafi;  Vend. 
1127).  Ritkán  találkoznak  magok  elméjétől  új-múnka-szerző 
emberek  (Hall :  Paiz.s.  Előb.  3).  s)  Semyre  yo  oztan,  hannm 
czak  ho^  mogh  nyomottassék  emberekthewl :  conculcetnr  ab 
honiinibus  (JordC.  365).  Meg  ne  fogata.s.sal  az  eleasegektewl 
(VlrgC.  133).  Ha  férfiú  altal  győzettem  volna  meg,  avval 
annera  nem  gondolnék,  mint  hogy  te  tőled  gyengeseges  zftztől 
(KazC.  32).  Egyptomból  angyaltnl  kivitettek  (Tiu.  241).  Az 
bönős  meg  fogattíitic  az  isten  kezétől :  peccator  capietur 
a  manu  dei  (Kár;  Bibi.  1.627).  Az  mester  ember  kezétől 
czináltatot  kősőntyőc:  monilia,  quae  fabricjita  sünt  manu  arti- 
ficis  (Kár:  Bibi.  1.634).  Meg  vetotteknec  itélletnnc  8  tőle 
tamquam  nngaces  aestimati  sumus  al)  illó  (Kár:  Bibi.  1.636). 
Az  mártyi-oktúl  szenvedett  kínoknak  soka.sj'iga  szörnyű  (Pázm: 
Kai.  52).  Az  .sz.  léleknek  kenetit  íil  meg  taníttatván  mindeneket 
tudgyanak  (511).  Nem  vala  szabad  oltárt  emelni  az  istentSI 
vála.sztott  helynec-kivfile  (565).  Az  anya  vesz.edelmektíil  meg- 
kőrnyékeztetett  fiairúi  szorgalmatos  (786).  A  pcnitentzia-tarto 
bUnösök-között  JiSnosIúl  meg-keresztoltetéc  (Pázm:  Préd.  52). 
A  nyughatatlan  szomoráságok  szelétfli  ido  s  amoda  ragadtatik 
(611).  Hamis  tudomány-által  meg  nem  győzittetik  az  őrdőgifil 
(Pázm:  LuthV.  267).  Szent  könyörgésed  és  érdome<l  által  tőled 
megsegéttettünk  (Thaly:  Adal.  11.75).  E'  tőle  irt  versek  sxorént 
(Czegl:  J.aph.  123).  Liithatatlan  mi  tőllőnk  (Hall:  Paizs.  236). 
Kartsu  dorekokon  vala  váll  fel  ölt\e,  melly  volt  a  szabótól 
liidhéjjal  megtültvo  (Gvad:  FNót  44).  C)  a)  Sleudentewl  kew- 
lewmb :  oninibus  dissimilis  (EhrC,  89).  Mi&seli.'illastnl  mai:amat 
meg  vontam  (VirgC.  7).  Az  en  lelkem  mezytclen  volt  lelky 
io.szJigoktul  (10).  T\^IAk  bulcsut  veuen  tery  on  hozam  (Virg. 
48).  Meg  asmere,  bogi  azért  mondana  ezeket,  bogi  az  iozagtol 
meg  vonhatnaya  (103).  Ez  nagy  deák  meg  nem  álla  az  ev 
fvla.sjitvl  (DomC.  216).  Meg  zőneek  az  czaiwis  az  Israol  fyaytwl 
(JordC.  173b).  Megli  uywgovoek  az  hadakozastwl :  quiex'it 
a  prooliis  (.lordC.  311).  Meg  zewnom  yotwl :  silui  a  bonis 
(Ke.szthC.  95).  Sirasatol  gormeketh  kyral  vg  onzolya  tlvMNy. 
II  b :  26)  Egy  uyiliany  helyen  el  is  táuozut  az  igaz  értelemtől 
(Holt :  Bibi.  I.c3).  Meg  nyugodt  az  ő  mnidiailól :  reqnievit  ab 
uperibiis    sni8    iHelt:  Ul'.  Ug7).    £1    akarna  tőllo  Integetni    a 


787 


TÓL 


1.  TÖI^Y— 1.  TÖLGYES 


738 


királvokat,  mellyec  hozzáia  adtác  vata  masoknt  iHeU:Kión. 
14b).  Szertartásunk  kik'imb  az  Siiektfil  (Tel:  Evang.  L216) 
Táiiol  vagyon  te  tfiled  mind  az  mértékletes  erkfilch  (Teh  Fel. 
5).  Az  iszonyú  keserűség  elidegeníti  a  szopástiil  és  kételen 
olly  kemény  ételekhez  szokik,  mellyekkel  öreg  áll.-ipotra  hasz- 
nosan vastagodik  (PázmtPréd.  34).  Az  egyflíiyfi  kfisség  e«ak 
azzal-is  megt.irtózik  az  igazságnak  kSvetésétiM  (I'ázmt  LiithV. 
5).  Az  lutberistak  vallása  el  haniatlott  az  réglii  igaz  és  apos- 
toli tndománíul  (BahCsIsk.  35).  A  barátságtól  semmi  nincs 
idegennyebb  az  hizelkedésiiél :  ab  aniicitia  nihil  alieiiios  (Com : 
Jan.  205).  Akkorokban,  mikorokban  már  a  jot  a  gouosztul 
meg  tudgyák  vála.sztani  (Sam:  Ag.  115).  Az  jSvö  íszön  meg 
nem  fogják  vetni  a  békességet  niegunatkozván  a  hadakozástól 
(MonOkm.  XIV.  126).  Fárad.ságos  munkától  nyugodott  (Orczy: 
KöltSz.  187).  Attól  búcsúzni  és  ebhez  szegídni  {Fal:  NA.  161). 
Árván  maradott  atyjától  (Fal:  TÉ.  726).  p)  Ha  ky  myt  keer 
th&led,  adjad  neki :  qui  petit  a  te,  da  ei  (JordC.  368).  Varok 
istentSi  irgalmasagot  (VirgC  13).  Ez  keniereket  es  ez  Iwrt  en 
tiSlem  agyad  nekik  (48).  Végietek  peldat  A  tS-le  (65).  Mith 
a[djsz  nekem  ez  malaztert,  kit  keuantal  en  tAlem  (77).  Tylenk 
erewzak  zeryuth  ky  wewe  (RMNy.  Il.b.lOO).  Ki  kiáltác  az 
varasban,  hogy  Sigmondti'il  el  k61t  volna  a  királyság  (Helt: 
Króii.  74b).  Az  vigasztilásnac  általa  is.  mellyet  8  vflf  tft  f6l- 
letec:  etiam  in  solatio  quo  con«olatns  est  in  vobis  (Helt'  ÜT. 
z3).  El  kel  t5led  a  sáfárság  íMel:SzJán.  23).  Jób,  kinek  min- 
den jószága  egy  napon  el  vésze  tóle  (Tt-1:  Evang.  265).  Hogy 
el  ne  veszne  az  országiul  olyan  fö  végbáz  (Mouliók  III 129). 
Mi  minnyájan  semmisegünk  és  el-fogjimk,  ha  megvon.sza  kezét 
tólünk  az  isten  (Pázm:  Préd.  66).  Azoc  most  elr5ytettec  a  ti 
szemeitektől  (Zvon:  Post.  11.243).  A  kfi!s5  bonnnioknak  az 
emberektiM  való  kikunyorálása  nem  vétek  (Czegl:  Mii.  107). 
Hatalmas  csá.szárunktól  pénzt  és  lovakat  kunyorált  (Monlrók 
Vni.54).  Péró  pedig  tülök  kertben  elbujt  vala  (Thaly:Adal. 
n.424i.  A  meghóltól  nieg-ne  fogd  jó  kedvedet:  mortuo  ne 
prohibeas  gratiam  (Csúzi :  Síp.  545).  y)  El  titkolom  tíiled  e  dolgot : 
celo  tibi  hanc  rem  PPBl.  Thwdakozyk  vala  hw  th&l8k :  scis- 
citabatur  ab  eis  (JordC.  358).  Kerdezy  liA  thAlSk :  didiéit  ab 
eis  (359).  Meg  halvátok  az  birotol  (VirgC.  148).  Ti-gSuk  kér- 
dést t61e  (DebiC.  8).  Miképpen  kelles.sek  kereztien  embernek 
lólki  ismeretít\ll  szamot  venny  (TheivrC.  171).  Kit  soha  mi 
tüllíiuc  nem  hallottal  (Tel :  Fel.  23).  Ha  más  ember  elStt 
tagadgya  is,  de  magátúl  el  nem  titkolhattya  (Pázm:  Kai.  507) 
Abban  is  t5lle  kell  halgatnunk,  minémfi  értelembe  kellyen 
az  isten  szavait  kSvetntiiik  (518).  Halgatóimtúl  menny  vé- 
gére tanításomnak  (Pázm:  Préd.  494).  Nem  a  mi  ellensé- 
ginktűl,  hanem  mi  l6llSnk  kel  érteni,  mit  hiszünk  (Pázm: 
LuthV.  12).  Egy  vakmeróben  tíletek  semmit  el  nem  hiszek 
(Veresm:  Tan.  146.  Kri.  Százféle  kérdést  teszen  vala  tfle 
egyszersmind  (Mik:MulN.  54).  A  kívánkozó  indulatok  hallgas- 
sanak az  észtói  (Fal:  NE.  106).  Mi  elméjetól  őrükre  rejtetett 
(Orczy:  KiiltH.  77).  8)  Kytwl  rettegek:  a  quo  trepidabo 
(KeszthC.  58).  Oyatok  meg  magatokat  az  hamys  proffetaktwl : 
attendite  a  falsis  prophetis  (JordC.  373).  Ártatlan  vagyok 
verethftl:  inuocens  ego  sum  a  sanguine  justi  (446).  Cjnamo- 
mom  fa  meelfayastwl  felette  haznaal  (ÉrdyC.  476b).  Siou 
hegyének  adtam  királykil,  hogy  ellenségtól  légyen  ótalmól 
íRMK.  11223).  Efl'ele  vetkektAl  az  régieknek  peldáiával  meg- 
rettent [bennünket  sz.  Pál]  (Komj:  SzPál.  120).  Tííle  meg 
iszonyit  es  velfinc  meg  vtaltattya  (Born:  Préd.  260).  Azért 
szabadétot  meg  ezektül  minket  az  mi  idvözétínk  (Tel :  Evang. 
26b).  Artatlanoc  lészfinc  mi  ez  eskfivéstf  1 :  inno.\ii  erimus  a 
juramento  hoc  (Kár:  BibL  1.195).  Az  gonosz  hirhallástól  nem 
fél :  ab  auditione  mala  non  timebit  (Kár:  Bibi.  1 618).  Másra 
nem  kenhetik  mocskokat,  melytSI  Sressek  (P;izm:  LuthV.  139). 
Minden  ado.sságito!  mentségessé  IStt  (MA :  Scult.  984;.  Nem 
reszketett  am    ez   ánjyékátúl,    mint   te    az   hiszemtűl    (Czegl: 

51.    NVKLVTÖRT.    ÖZÓTÁB.    ÜL 


Bar.  216).  Ne  csak  hitelét  vegye  el,  hanem  irtóztassa  az  híveket 
tíille  mint  eretnekségtSI  (.Sáuib:  3Kéid.  642)  A  viola  néked 
használ  fS  fájástúl  (Felv:  SchSal.*  20.19).  Mentha  gelesztátúl 
jó  (18).  Minden  vétektói  fires :  omnis  expers  cnipae  íIlly:Préd. 
1.161).  ^'alamennyire  dolgaitúl  üresedett  (Monlnlk  XV.654). 
Tiiröld  meg  az  harci  portul  homlokodat  (Thaly:  Adal  L113). 
Uram  ókét  eró.sítsed,  6  ellenségeket  tülök  megrettentsed  (11.13). 
A  gólyák  a  denevéreknek  lyukait  fel-keresik  s  úgy  tisztogat- 
ják-meg  a  határokat  tflISk  (Misk:  VKe)t.  335).  Mindenek  nagy 
rettegésben  és  félelemben  kezdenek  lenni  íflle  (Mik :  MulN. 
65).  Minden  kárvallástid  meg-tartottál :  dögletes  nyavalyátúl, 
hirtelen  haláltúl  meg  íriztél,  oltalmaztál  (Biró:Angy.  148). 
Konkoltól  tisztítja  elfajult  búzáját  (Orczy :  KöllSz.  173).  d)  a) 
Az  pap  iambortol  az  misal[e]t  eleve  hozatak  es  monda  zent 
Ferencz  az  papi  ak :  Nyissad  meg  fttet  (VirgC  84).  Az  ellenségtül 
meg  vereté  ókét  (Pázm :  Préd.  298).  Hogy  láthassam,  neki 
megmondjam  szeretetemet,  hogy  szereltessem  magamat  tóie 
íMik:>IulN.  246).  p)  Uramnak  egy  embere  jőve,  kitől  azt 
izente  (Le%-T.  1.170.9).  írtam  vala  egy  levelet  neked  mester 
uramtól  (11.75).  Megizente  nékem  tóled  (Hali :  HHist.  11.39). 
A  lovát  bizonyos  kSvettyétSl  küldi  Bri.seidának  ajándékbe 
(111.165).  Mellyet  nasy  őrömmel  vészen  Briseida  és  a  kSvet- 
tfil  illyen  szókkal  izén  vi.szsza  (III165).  A  vezérnek  pedig  Csúti 
Gáspár  uramtól  a  feMI  irtam  vala,  hogy  (TmlTár.  1839.254). 
e)  fcausfl].  Szemeimet  a  pirongásoktól  ingen  fel  sem  merezlem 
emelnSm  (Nauy.szC  60).  Mit  pironkodtok  váiadi  papok,  az 
kövérséatól  fénlik  nyakatok  (RMK.  11.226).  Be  vetek  az  hálot 
es  czak  ülen  hamar  fel  nem  vonhattik  vala  az  na^  sok  haltul 
(Sylv:  UT.  1.159).  Nam  olyan  a  kendi^zéstól  mint  egy  olajos 
korsó  (Decsi:Adag  259).  Ezek  csak  a  ser  Ifistitfil  gózSigS 
fejekben  következnek  (Pázm:  Lev.  31).  Az  képirónak  az  Írástól 
[özettünk]  (Radv:  Csal.  111.22).  Ugyanezen  fazekasiiknak  [Szet- 
tem) két  kemenczekiiek  foldoza.sitóI  másfél  frtnt  (III 26).  Az 
oi-vos  as.szonynak  az  praedikator  nram  gyógyításaiul  7  frt 
(MonTME.  1.21).  Tsodálom  vala.  mitSI  volt,  hogy  (Diai.  19). 
Hamikor  nagy  urak  hallgatják,  nem  attól  történik,  hogy 
böcsüllik,  hanem  attól,  liogy  .személyek  szeréut  kivehetik 
mocskos  nyelvét  (Fal:UE.  481).  f)  [concessio)  Tanúságot 
vehettek  urak  ebból,  ha  megliallhatiiátok  az  részegségtől 
(RMK.  IV.208).  Kiczin  korukba  .i  bal  ceczik  lieliet  heu  vassal 
meg  sfltic  vala,  ho*  a  paist  ioban  forgatiiassac  tSlIe  (Szék: 
Krón.  25). 

1 .  TÖLGY :  uber,  mamma  MA.  ubera  pecudum  Nom.  15. 
brust,  mamme  PPB.  Tsets,  tóigy,  emló,  b^ség :  uber ;  tsets, 
tóigy:  papilla;  tset.se  a  baromnak,  bar'm  tölgye:  mmis  PPBl. 
Az  tehénnek  tölgyen  az  négy  cs5csek  (MesésK.  23).  Az  tehén- 
nek az  tölgyét,  nyelvét  forrázd  ki  tiszta  vizben,  mikor  kifor- 
rázod és  felteszed  (Radv:  Szak.  25).  A  ki  felettéb  nyomja 
tóigyét  a  juhoknak,  nem  tejet,  hanem  vért  szokott  fejni  (F'ázm: 
Préd.  1100).  MinémS  posbatt  és  mérges  tejet  fejt  Keresztúri 
Pál  Hajdelberga-táján  nótt  es  hizlalt  teheneknek  tölgyéből 
(Hajnal :  KCzég.  Ciml).  A  tejet  a  tóigyből  a  bornyu  és  a  szopó 
bárány  szopja  (Com:  Jan.  78)  A  ketskéknek  tölgyeikből  a 
tejet  kiszopja  (Misk:  VKert.  472). 

[Szólások].  Igen  talállya  a  szarva  kőzőt  a  tölgyét 
(Czegl:  Japh.  119).  Találád  a  szarva  közöt  a  tölgyét  (Czegl: 
Tromf  87).  Igen  találá  szarva  közt  a  tölgyét  (Kisv :  Adag.  2. 
Fal:  Jegyz.  932). 

tejtartó-tölgy :  eolpos  C. 

[Tölgyei] 

Tölgyelő :  forda  Major :  Szót.  237.  [trachtig].  Terhes,  hasas, 
tölgyelö :  fetus ;  hasas,  tölgyelő,  hasas  ínö :  forda  C. 

1 .  Tölgyes  :  lactans,  rumam  uberque  habens  MA.  saugend, 
eine  dutte  habend  PPB. 

47 


739 


2.  TÖLGY— TÖMKELEG 


TÖMLŐ— TÖMLÖOÖZ 


740 


2.  TÖLGY  (Ulyííi  Helt:  Bibi.  IV.20.  iSdgyia  Nad:  Kert. 
93.  tol,  tölfa,  tulg  Cziiiár.  tSl  Tóthi:  IstN.  48.  íu'i/fa  Major: 
Szót.  22.  Lipp:PKert.  1.12  tllbM  Helt:Me,^  146.  C'om:Jan. 
21.  tulia,  twlíü.  tuulgfa  Njr.  VII.  319.  Cziiiár) :  quercuM,  cernw 
C.  ilex  MA.  eidie,  steineiche  PPB.  Mota  veuit  ad  arborem  tul 
(ZieliyC.  1.70).  Ad  quaiidani  alicein  viilgariter  moKoltul  vocatam 
(Wenzel  XII.204).  Ad  <lu.i.s  arboras  vuani  videlia2t  berekuiia  et 
aliam  tuIg.  1270  (Nyr.  VII 317).  Ad  uiiam  magiiani  arborem 
wlgo  twifa  vocatam  . . .  arbor  sunth  tuulgfa  (318.3i;i).  Az  tóly 
mákot  t5rd  meg,  id  meg  (Mel:  Horb.  15).  A  makkos  fa,  t61gyfa 
é.s  tser-fa  bugát  én  makkot  teremnek  (Com:  Jaii.  24).  Gyöke- 
rébiil  nagy  tölgyfát  ki  rántot,  ököllel  agyon  vert  egy  nagy 
elefántot  (Zrinyi  1.23).  Hogy  a  lopókti'il  a  kert  meg  Srizlessék, 
néniellyek  bos-szii  tSlyfa  karókat  ásnak  a  fSIdbe  (Lipp:  PKert. 
1.12).  Az  ács  mester  cédrn.s  fát  vágli  magának,  tfllgy  és  tserfit 
hoz  (VárM:  Szöv.  207).  Erd8  van  felette,  hazája  cser  s  tSlgy- 
nek  (GyöngyD:  KJ.  560).  Nagy  tölgyfák  kidólnek  (Kisv:  Adag. 
35). 

[KözmondáKokJ.  Nem  egy  vágással  esik  le  az  tSlyfa  ( Decsi : 
Adag.  62). 

cser-tölgy :  carpinus  C. 

makkterniő-tölgyífa) :  halipliocos  C. 

8zéle8levelü-tölgy(fa) :  latifolia  C. 

tövi88e8levelü-tölgy(fa) :  agrifolia  Major:  Szót.  22.  Szün- 
telen zöldellenék  a  puszpáng,  tívisses  levelii  t5lly-fa,  tiszafa 
(Com:  Jan.  21). 

2.  Tölgye8 :  [quercubus  consitus ;  eichenreich).  Az  tetey 
teolgyes  az  begynek,  kyt  hozzw  hegjnek  hywnak  (RMNy. 
11.309). 

TÖM,  TEM:  1)  6ti|.u  MA.  verstopfen,  vermaehen  PPB. 
Töm :  ad  plénum  implet  aliquid  .«olido,  ut  cum  fovea  impletur 
terra  Vei  saccus  tritieo  (Olr:  Őrig  Hung.  1.307).  A  pádimentom 
t8m8  fával  pádimenlomoztatott  (Com:  Jan.  108).  A  sz.  irás  és 
a  szent  atyák  ajállyák  nékfink  és  belénk  temik  Istennel  való 
egyesülést  (Illy;  Préd.  L.'JIS).  Jó  rázkettetni  őket,  valamire  nem 
jó  tömve  tölteni  (Fal:  UE.  111.180).  2)  [sepelio  ;  beerdigen].  Hinc 
[a  töm)  verbum  Hung.  lemi  vei  nsitatiiis  temeti :  sepelit,  eo 
quod  fossa  in  seiieliendo  terra  compleatur  (Otr:  Őrig.  Hung. 
308).  Az  zöld  uj  dolmant  rajtjun  temiek  az  lemetésenue  kellö 
köntösökön  kivUI  (KLOkl.  47). 

meg-töm  :  [efláreio ;  au.sstoi)teu].  A  paplant  Kgid  elké.-zít- 
tesse,  ne  legyen  pedig  ugy  megtömve  mint  a  mely  alatt  most 
hál  (TörtT.2  III.I89). 

Temés :  stipatio,  fistucatio  MA.  da-s  stopfeu  PPB. 

Tömött:  [stipatus,  densus;  vollgestopft,  didit]  Tömött, erfls 
tagok :  *artus  stricti  PPBI.  A  k<ivá.sztalan  gyúrt  pogácsa  t8m5tt 
(Com :  Jan.  76).  A  párna  pilias,  a  paplan  tfimSt  jmmuttal  töl- 
tött (112).  Az  oroszlánnak  tsontjai  igen  tömöttek  és  merők 
(Misk:  VKert  48).  Az  hasszú  lineák  minálunk  bizony  .'■enmiit 
sem  operálnak,  hanem  az  tömött  rövid  lineák  (Bercs:  Lev. 
292).  A  már  megszerzett  tömött  szerentse  megfojt  (Kai:  UE 
468).  A  sok  fa  között  egyik  köunyeb  a  másiknál,  szivosb, 
tömöttebb,  tartósab  (Mutu:  JÉpiil.  67). 

TÖMKELEG:  (labyrinthusj.  Kivftl  a  bolthajtásos  Izifra 
pitvarok  egy  mást  érék,  belől  az  épületet  a  kerekes  udvarok 
tömkeleg  módjára  készített  tarházok  éke.síték  (Moln:JÉpül. 
148).  Az  egyiptomi  tömkelegről  avagy  labirintusról...  A  méltó- 
ságos tömkeleg  az  egyiptomi  tsodák  között  leg-nagyob  és  t»o- 
dára  legméltób  épület  vala  (382).  A  tömkelegnek  szemlélésén 
annyira  elbámult  Herodotus,  mint  ha  az  egész  világn:J<  tso<lájit 
mind  egy  tsoinól>an  látná ...  A  Méris  tójától  nem  nieszgze  egy 
tömkeleget  építettek  (383.384). 


TÖMLŐ  (temU  KeszthC.  74.  temU  JordC.  305.  ilumUw 
Nyirkállai):  uter  C.  MA.  .schlaudi  PPB  &i  megholt  kémen 
tewmlewbe  valek  fogandó  (EbrC.  155).  Nem  erfesztiiec  vy  bort 
ü  tömlöcbe,  mert  vg  a  tömlöc  megzakadoznac  (MüiicliC.  29). 
Közepet  zakaztotta  tengert  es  allattji  a  vizeket  mounal  töm- 
lőben (AporC.  34).  Eetelt  zei'zeenek  hozyw  wttra  es  fodozot 
temlöket  bor  liordozuy  (JordC.  305).  Ezwe  gyeythiven  tenger- 
nek vyzeeth  mykcppen  temlebe  (Ke.sztbC.  74).  Olyan  leek  een 
mykeenth  temlew  harmathba  (338).  Az  wy  bort  sem  tewltyk 
0  temlebe  (Pesti:  NTest.  17).  Voltam  mint  az  töndö  az  fSstÖn 
(Szék:  Zsolt.  128).  Ascitcs:  mikor  az  has  az  sár  miatt  ugy 
meg  fualkodik  mint  egy  megtöltött  tömlő  (Szikszai  F.  B. 
MAkadÉrt.  1847.327).  Utálják  az  jó  bort  az  nagy  töndöjü  daj- 
kák (EMK.  III.268).  Szereztetött  vala  nagy  sok  tömlőket, 
hajókra  rakatá  a  sövényeket  (IV.129).  Tömléket  fel  fuánac  és 
a  tömlőkre  feckfiuén  által  vs7.ác  a  Dunát  (Helt:  Krón.  116j. 
A  váradi  prédikátor  mint  a  fel  fútt  tömlő  kevélységgel  puffa- 
dozván  Írásra  adta  magát  (Sall:  Vár.  Előb.  2).  Tömlökbeu 
vizet  hüzo  némely  macedónokat  elöl  talált  (Forró :  Curt.  686). 
Maga  szeretettiiiek  tömlőjétől  származott  (Czegl :  MM.  5).  Tudom, 
megint  meggyomrozod  dohos  tömlődet  és  valami  hazugságokat 
facsarsz-ki  belőle  (Illyef:  BCsTomp.  116'.  Az  én  kőnyhullatá«i- 
mot  a  te  tömlődbe  raktad  (Bök:  Lámp  1401.  Az  borát  itták, 
vesztegették  és  tömlőkben  elvitték  a'örtT.  VI.132).  Tön,lő 
formára  három  ezüst  pohárok  (Monlrók  VIII 45).  Boreas  ki- 
szakad a  tömlóbül  (Kónyi:  IlKum.  62). 

bor-tömlő,  boros-tömlő  :  *uter  vinarius  PPBI.  (wein- 
schlauch].  Vete  ö  abraiara  bomac  tömlőiét  (BécsiC.  31). 

TÖMLÖC  (temlec  NémGl.  25.  JordC.  367.398.  ÉrdyC. 
337b.  lemtöch  ÉraC.  265.  temlScz  ThewrC.  219.  temnen  MonIr.>k 
in.38.39.  Ítm7mr  l\B.  tSmlecz  Wes/prC.  ll):carcer,  desmo- 
terion  C.  custodia  MA.  pliylaca  PPBI.  gefangnis  PPB.  .Scerel- 
mes  bratym  nimaggomuc  ez  scegin  ember  lilki  crt,  kit  vr  ez 
nopun  ez  homas  világ  timnucebelevl  mente  (HBi.  Zvros  temle- 
cek :  ad  artum  monasterium  (NémGl.  25).  Be  rekozte  Atet  egi 
setét  tőmlöczbe  (VirgC.  108).  A  sidok  kezdog  kerdözuye  Lazart, 
minemv^'  volna  a  [lokolnak  tömlecze  (WeszprC.  11).  Netalantal 
velte.s.sel  az  tendeczbeu  (JordC.  367.398).  Leli  zjiluan  loua 
határol  pecetöt  veteh  a  tömlöcz  aitaiara  (DebrC.  123).  Az 
seteet  temlecz  nagy  feenes  vylagossaggal  bel  teleek  (ÉrdyC. 
337b).  En  ky  wagyok  be  rekeztetwen  te.stemnek  temlőcheben, 
tezek  gyónást  (ÉrsC.  265).  Ky  wala  az  te  zerelmes  baratydnak 
pokolnac  sethetli  temlőczeben  (ThewrC.  219).  Józsefet  vetteté 
király  tömlöcében  (RMK.  IV.9).  Gizkalon  János  örök  tőmlöczbe 
Rómába  küldetek  (VI 179X  Az  fogságban,  temnecben  sok  ideig 
tartá  (Monlrók  III.39).  Ha  az  attyat  az  tömlőtzből,  mikor  ki 
szerezhetne,  ki  nem  valtya  (Ver:  Verb.  102b).  Az  örök  töm- 
lölchre  vetitec  magatokat  (Mou:  Ápol.  421).  Ha  egy  varasban 
teli  tOmlötz  vólna  gyilkos,  [larázna,  lopó  emberekkel  (Pázni : 
Préd.  10.23).  Az  rab  tőmiöezbfil  ki  szabadulván  az  lábán  való 
vasat  levágja  (Prág:  Serk.  158).  Ez  a  tolv.ijoknak  akadt  volt 
kezében  és  sokat  nyomorgóit  azok  tömlíuzében  (GyöngyD: 
Char.  367)  Jugurtha  király  ors-ziigának  el-vesztésfvután  tréfa- 
szókkal nevette,  midőn  a  romaiaktól  lömlöczben  vettetett 
(Hall :  Paizs.  483b).  Az  tömlöcz  fenekén  elrotva.sztalak  benne- 
teket (MonTME.  VL71).  Pátróna  a  nagyravágyó  mészárost 
a  tömlOIzbe  küldé  (Mik:TörL  262). 

Tömlöcös :  [ad  carcerem  pertinens ;  gefiüigiiisj.  lígyfitt 
sinlem  veled  a  tömlöczös  liázban  (Gyöngy :  KJ.  66). 

Tömlöcöz :  incarcero  MA.  [e'uikerkemj.  Walaky  ky  y*  wala 
azaz  varosból,  legh  ottan  megh  üjgatyk  wala  es  pokokiak  tem- 
lecheben  temlecheztetik  vala  (ÉrsC  325bi.  TSmIörzöznek  es 
vasazuak  (Beythe:  Eplst.  122).  Vasazxa,  töinlöt-zi'.zi  (Kulcs: 
HKész.  45).    Hh   őket  a  raamár   óidásou   kapják,  talim  mint 


711 


MEG-TÖMLÖCÖZ— MEG-TÖPÖRAniK 


MEGTÖPÖRÖDÉS— TÖR 


742 


lofK^kat  niegfügdossAli  es  tömlötzfizik  (Pázm:  Préd.  486V  A 
madarakat  kalitkáli.m  rekeszti,  t8nil5cz5zi  (Com:,)an.  81). 
Istennek  igassíigát  tiiiuleczezik  és  megtartoztattyák  (Illy:  Pléd. 

1.555). 

meg-tömlöcöz :  cv>  Többé  6ket  adó.sságért  meg-nem  fog- 
ják, meg-nem  tiimlíitzözik :  *necti  desienmt  PPBl.  Gondollyad 
meg,  mvkeppon  az  wr  istennek  zolgayaat,  kinek  Péter  newe, 
ha  ollyant  kel  teneked  meg  temleczSznSd  (ÉrdjC.  229b).  Ár- 
tatlanokat meg  foghnak,  kStSznelt,  temleezeznek  es  el  reek- 
kentlmek  (524b).  Zent  Addoryan  monda  am  megh  t6mlS[c]ze- 
zewt  zenteknek  (ÉrsC.  355b).  Meg  ír  tőinletzezlietik  5ket  (Ver: 
Veri).  100).  A  darabos  erkSltsS  emberek,  a  kikkel  veszekedés 
nélkfil  .semmi  dolgot  nem  tselekedtetbetsz,  hanem  tsak  búzzák 
s  halogatják,  mellyért  őket  sokszor  jól  meg-lapátolják  vagy 
meg-is  tíiml6tz5zik  (Misk:  VKert.  242). 

Tömlöcözés  :  [incarceratio ;  einkerkernng].  Sok  tömlötzö- 
zéseket  viselnek  (Czegl:  MM.  6).  Szent  György  vasas  ttSmlS- 
czSzésekkel  sauyargattattatott  és  éles  kerekekkel  szaggattatott 
(Csvízi:Sip.  132). 

Tömlöcöztet :  [in  vincnia  conjici  jubeo  ;  einkerkern  la.s.sen]. 
Fajgel  nram  is  VáradrúI  megérkezék,  szemei  elAtt  veretvén, 
fogatván  tömleezeztetvén  az  pa^a  az  tiirököket,  kik  az  mi 
magyarinknak  alkalmatlaaságokra  lehettek  (Monlrók  XVIII.2). 

meg-tömlöeöztet :  cv  Az  5  attya  haragra  indultateek  es 
leanat  niegt5ml5cz5ztete  (NádC.  503.  DebrC.  563).  Az  feyede- 
lem  paranchola,  hogy  zent  Dorothea  azzounak  orcbaya  veret- 
tetneyek  es  meg  tevmlevcheztete  (ConiC.  254). 

TÖNKÖLY,  TÉTTKELY  {ihmkewl  Ver:Verb.  25. 
Beythe:  Nom.  8):  spalta,  zea  MA.  ador  Noni.  78.  dinkel,  spelt 
PPB.  Idején,  h.'irom-hónapra  megérő  gabona  mint  a  törköly : 
sitaniiim  PPBl.  Dezmath  wegyenek  a  rosbol,  szabbol,  thenkewl- 
bewl  (Ver:  Verb.  25).  Az  6  árpáját  vagy  tSnkSlyét  elveti :  ponet 
hordeum  miliam  et  viciam  in  finibus  snis  (MA:  Bibi.  11.24). 
VBteményes  magok  azok,  a  mellyek  szálban  kelnek  és  kalászo- 
kat hoznak  mint:  a  tatárka,  kSles,  tőnkSIy  (Com:  Jan.  22). 
A  tónkSly,  cirok  az  árpához  igen  hasonht,  néha  egy  tokba  két 
szemet  is  hoz  (ACsere:  Enc.  237).  Bor.só,  rozs,  tenkely,  lencse 
nagy  bőséggel  termett  (ErdTörtAd.  IIH70). 

1.  TÖP  :  [marcesco  ;  verwelken].  Orczámat  tSpSt  barazdackal 
egyben  rauczolodni  látod  (Prág:  Serk.  784). 

Töpöröd-ik,  tepered-ik :  marcesco,  corrugor  MA.  welk 
werden.  veischrnmpfen  PPB.  Az  hoszu  idStfil  tSpSrodőt száraz- 
ságot ted  gySmSIchSssé  (Ago.st:  Ln.  15,i.  Tellyesen  szép,  sem 
mocskos  sem  t5pSr5d8tt  az  ecclé.sia  (Pázm:  Kai.  577).  Mikor 
a  szemetén  egy  darab  tfikört  talált-vólua,  belé  tekintvén  meg- 
látá  töpörödött  i'mdok  ábrázattyát  (Pázm:  Préd.  460).  Minden 
orczák  bánat  miatt  tepBredtek(GKat:  Válts.  11.299).  Töpörödött 
ráncos  bőre,  őszszel  t.irkíls  minden  szőre  (Fal:  Vers.  881).  Ha 
töpörödött  rántzos  ortzáia  nem  jutott-is,  erköltsét  meg-ért  okos- 
sággal rendeli  (SzD:MVir.  119). 

le-téperédik :  [riesco,  rugis  torpesco ;  verschrumpfen].  Ha 
szépeknek  [szepegnek  ?j-is  a  le-teperedett  vének,  ha  gyorsasá- 
gokat fizik  is  az  ifiak,  senki  nincsen,  a  ki  meg-ne  halna  (László : 
Petr.  179). 

még-töpörödik,  meg-teperédik  :  [marcesco,  corrugor ; 
ver>velken,  rimzelig  werden].  Te  belydnek  nednessege  ky  aza 
es  te  tetemeydnek  voley  meg  teperednek  (GöraC.  120).  Igen 
meg  tőpurődőtt,  girinczes  orczáiu,  kolyikás  és  kacsiba  kezfi 
confessio  (BahCsIsk.  142).  Meg-látta  őszfilni  kezdet  haját  és 
meg-t5p5r6dRt  ortzáját  (Tyiik:  Józs.  138).  Meg-t8p8rőd5t  orczáju 
vén  ember  (Com:  Jan.  45).  Nosza  pirully  meg-teperedett  vén, 
Sámbár  orcza  (Pós:  Válasz.  fi7).    A  meg-teperedet  orczájn,    ho- 


nyelft  deákok  az  eeclesia  kenyerén  nem   bizakodnának  (Báth: 
Tromb.  U5).  Megteiwedett  vénség  (flly:  Préd.  1.269). 

mégtöpörödés :  [corrugatio ;  rnnzeligkeit].  Látván  ortzá- 
joknak  meg-t8p8r8dését  ortzájokat  fejérrel  festik  (Ker:  Préd. 
840). 

Töpörödós  :  [rugosit.is ;  rnnzeligkeit).  Oly  tiszt iilá.s  ez,  mely 
semmi  mocskot  és  ránczos  topSr/ídést  nem  hagy  az  emberbe 
(Pázm :  Kai.  745).  Szemeelőtt  viselte,  hogy  makula  és  töpörö- 
dés-nélkül-való  Rachelért  vi.seli  ezt  a  nagy  sanyarúságot  (Pázm ; 
Kai.  560). 

Teperedettség :  c«  Ki-tetszik  az  orczának  termé.szet  szerént 
való  otrombasága,  sárgasága  avagy  teperedettség6(GKat:  Válts. 
1.923). 

Töpörödtet:  [corrugo;  rnnzelig  machen].  Utálato.s.sá  teszi 
;iz  asz.szonyokat  a  kendS,  lélekzésit  meg-dohosittya,  ábrázattyát 
t8p6r8dteti  (Pázm:  Préd.  1134). 

[Töpörög] 

Töpörgós  :  [molestia ;  beunrnhigung).  Sokszor  penig  el-vetett 
munkám  mellől  a  sok  idegeneknek  reám  való  .szállása,  t8pőr- 
gése  (Debr:  Ker.  32). 

Töpörtö,  tepertő :  cremium  MA  reisholz,  hölzlein  zum 
feuer  anzünden  PPB.  splei.s.sen,  spane  Adámi.  TőpSrIője  az 
olaynac :  amurcíi  MA.  En  tetemSm  meg  áztak  miként  tepertő : 
ossa  mea  sicut  cremium  aruerunt  (AporC.  62).  En  napim  meg 
fogtak  miként  ffet  es  en  tetemeim  meg  azanak  miként  tepertő 
(DöbrC.  178.  179). 

[Töpörül] 

még-töpörül :  [rugas  conti'abo ;  faltén  tverfen).  Simul  orczád- 
nak  meg-töpör(Utt  ránczcza,  más  szépségednek-is  meg-njjúl 
zománczcza  (GyöngyD :  Nympba  141). 

Töpreng,  tepréng :  angor,  moerore  conficior,  maceror 
SL  [sich  angstigen,  in  sorge  sein].  Bal  könyökjére  Kemény 
ereszkedvén  tepreng  az  ablaknál  Annán  ke-seregvén  (GöngyD: 
K.J.  433).  Midőn  ezeken  töprengeném,  érkezek  az  csalóközi 
tisztekkel  három  katona  (Bercs:  Lev.  107). 

Töprenked-ik,  teprenked-ik  (lenprenhdik  Gyöngy:  MV. 
t'2) :  c«  Mint  valami  harezrol  szaladott  vert-bad-béliek  egymás 
kőzött  töprenkednek,  sápitiiak  vala  (GKat :  Válts  11.1120).  Azon 
teprenkedik  Sárgyuro  Máttyás,  hogy  gono.sz  anyának  mondottam 
(Matkó :  BOsák.  109).  A  bujdosó  csak  azon  tSprSnliődik,  hogy 
hogy  mehetne  haza  (Diósz:  Tal.  316).  Azt  javallyák  sokan,  hogy 
I  ott  ne  késsenek,  mi  haszna,  héjában  hogy  itt  tenprenkednek 
(Gyöngy:  MV  F2.  1767  kiad.).  Az  töb  asszonyok  kaczagják, 
iiogy  amaz  egyedül  teprenkedik  (Monlrók  XI.419). 

[Töpröj 

apró-töprö :  [pusiUus ;  kleinlicb].  Ki  ökör,  ki  pedig  afféle 
apró  töprő  marha  (KecskTört.  11.386).  Akármely  falubéli  szala- 
dott jobbágyok  várastokban  vadnak,  Némedire  kiildgyétek  aprós- 
tul töprőstfíl  (377). 

2.  [TÖP] 

által-töp :  [traasfigo ;  durchbohren).  A  másik  nyalka  ábrá- 
!    zatú  vágor-ványával  által-töpé  a  kujukamat  (Nyr.  II.225a). 

meg-töp:  [pimgo;  stechenj.  Egyik  a  vágorványával  ugy 
meg  topé  a  kulyakomat,  hogy  még  mo.st  Ls  látzik  a  pillatja 
(Nyr.  II.224b). 

TÖR :  confringo,  subtimdo,  frio  C.  frango,  tero,  tundo  MA. 

brechen,  zerbrecben,  zerschlagen  PPB.  Porrá  töröm :  di.spulvero 

I    0.  Mosárban  vagy  külöben  valamit    török  :  pinso ;    apró   liszté 

47* 


7« 


TAR 


ÁLTALrTÖR— EI^TÖR 


744 


törik  a  magokat :  grniia  franijnntur,  doiioc  iii  miiuitiatn  ledi- 
gsntur  PPBl.  Daiiiascosnai;  liaroni  biiuin  nem  fordBÍt<ini  mex 
5ket  az^rt,  liogj'  Galaadot  vas  íioiiit/ito  kes.segi;''!  tőrtS  leéen 
meg  (BécsiC.  215).  Kezdu  won  zakalat  úritiy,  tcpny  es  8nn5ii 
magát  tSrny  (PeerC.  23).  O  zent  labayt  tíry  vala  gyakiirhelyen 
(Éi-sC.  46).  Töröküknek  mondatnak,  mert  &k  mindent  törnek 
(RMK.  11.105).  Nyolcz  lat  t^msot  tSry  lagj-an  es  gyúrd  5zue  a 
témsóual  az  tikmony  feierot  (Frank;  Ha.sznK.  34).  (Az  borjnfej- 
nek)  az  zápfogait  is  törje  v.igó  késnek  az  fokával  (Radv :  Szak. 
10).  Tengeri  sMfit  töid  apróra  egy  mozsárkában  (102).  Végy 
meghámozott  moiidoiát,  aprítsd  meg  avagy  törd  ezt  öregre 
(174).  Szemem  láttára  tőre  pozdorjára  (Zrínyi;  ASyr  Pp3).  A 
gSríngyít  ha  t5r5d  és  morsálod,  porrá  lészen  (Com:  Jan.  13). 
ök-is  fogoknak  bárdgyával  tSrik,  vagdallyák  (Pés:Igazs.  11. 
499).  Törjük,  rontjuk,  a  mint  lehet,  de  mire  mehetünk,  mire 
nem,  a  jó  isten  tudja  (TörtT.«  1.228).  Úgy  cselekszel  te  mint 
a  kinek  törött  .szijra  vagyon  szük'^ége  s  az  ökrét  leütteti  (Thaly ; 
Adal.  1.86).  Vagy  agyát  tírgye  vagy  nyakát  szegje  az  útban 
(Csúzi;  Síp.  736).  Nyughatatlankodnak  lábokkal,  mintha  mo,sár- 
ban  tSrnének  (Fal ;  NA.  181).  ízre  törik  a  tükröt,  mert  kimu- 
tatja a  rútat  (Fal;  ÜE.  485).  Kl-rántja  Deniirhiün  ezzel  egy 
pisztolát,  de  valahogy  törte  rugójának  tollát  (Kónyi:  HRom. 
181). 

[Szólások].  Nagi  kor.s.agban  esek,  nagi  erSsh  hideg  1 5  r  1 
vala  8tet  (DebrC.  78).  Kit  az  hideg  lélés  lSr(Tel;  Evang.1271). 
Nyavalya  töri:  er  hat  die  hinfallende  kranUheit  (Adámi: 
Sprach.  208).  Vmibe  tor:  Fölében  töri  a  kását  (SzD:  MVir 
21).  Az  órodba  lészen  tArve  az  a  torma,  mellyel  Arszlánt 
vesztéd  (Kónyi;  HRom.  96).  Vmire  tor:  Byzou  hyzíra,  nem 
tSmeenek  egy  másra,  ha  latnaak  az  yewendS  nagy  vezedel- 
met  (ErdyC.  7).  Szinetlen  tSr  vala  a  németekre  (Helt; 
Erón.  77b)  Az  szegény  embert  tMrébe  akasztalta  és  annak 
hire  nevére  t8r  és  vágyódik  (MA;  SB.  33)  Neop  noepre  t.iniad 
es  orzag  orzagra  t8r  (ÉrdyC.  3üb).  Vmtt  tor:  Thököly  Imre 
arányzott  vala  czélt,  körmös  .sa.ssal tört  is  vala  aczél  t  (Thaly; 
Adal.  11.155).  Érdemes  cselekedetivel  győzi,  töri  irigykedő  ellen- 
ségét (Fal :  Ulí.  448)  Nem  törték  hasznosban,  higyd  el,  az 
eszeket  (Orczy;  KöltH.  57).  Haszontalan  dologban  törni 
fejét;  curas  hiibere  *snporv.acnas  PPBl.  lI.%szontalan  dolgok- 
ban törik  feleket  (Fél :  Tan.  324).  Heiában  való  dologban  tSrSd 
feiedet  (Decsi;  Adag.  127).  Az  hat  s  fit  sz8m  néked  prophétállya, 
Iiogy  héában  tSrfid  feiedet  raita  (FortSzer.  K2).  Sok  deákság 
tanulá.ss;d  t8rnétek  az  feleteket  (Bal;  Gsisk.  34).  Ne  törjem  a 
fejemet  rajta  (Gér;  KárCs.  IV.398).  Lupul  is  miben  tfirheti  most 
fejét  a  portj'm,  abban  is  talán  érthet  valamit  (.MouTMli.  V.85). 
Sokan  abbim  törik  fejek,  mint  lehessen  a  szerelem  dolgát  leg 
mesterségesebben  űzni  (Fal ;  NE.  105).  A  gazdagság  soknak 
töri  fejét,  soknak  viszkedteti  kivánsiigát  (Fal;  BE.  591).  Abban 
fejünket  ne  törjük,  hogy  annak  a  fán.ik,  melljból  a  bárkát 
faragák,  niinénuVégét  az  Írásból  ki-taniiUyuk  (Moln :  JÉpül.  66). 
Nem  tör  új  gyepet  a  íjogány.ságban,  hanem  .nz  .mya  sz.  egy- 
hiiz  falait  bonltya  (S/.D:MVir.  440).  Tőrjük  izenként  nyakunk- 
ból igája  t  (Boni:  Ének.  164).  Találkozott  más  vitéz  eleibe, 
kivel  szükséges  képen  kelé  vészt  kelU-tt  tfirni  (Hall:  HHist. 
11.296).  Kelevészt  tőre  az  akkori  ffl  lová.szincsternek  jádzi  bolond- 
jával (Kern :  Élet.  86)  Ebben  .'iz  holnapban  kell  kendert 
és  lent  tilólni,  tfirni,  gerbűini  (IJpp;  Cal.  46).  .Minden  nap 
harcon  fi  kopját  tör  vala  (Tin.  74),  Kd  vigasztal  engemet, 
hogy  ne  törjem  m  a  g  a  m  o  t  ez  az  gonosz  eseten  (LavT.  11.126) 
Ne  bn.solog  es  ne  tSrd  magadat,  bizzal  az  \vr  istenben  (Bom: 
Evang.  IV.349)  Mire  bánkodol,  mit  törtkl  magadat  (.MA :  Scnit 
639).  Keves.sé  t8rik  magokat  az  .losephnek  sérelmén  (MA;  SB. 
34).  De  m  t  l8rjfle  magunkat  efféle  h,i/.ugs.ágoc  elSl  hozá-okon 
(Oegl :  Japh.  5).  No  fár.tszd,  ne  törjed  magadot,  jfl  ide  hozzám 
(TörtT.*  III.325).  Ezen  nem  kuli  így  lörnöd  magadat,  Kérlek, 
mértékellyed  bús  állapotodat   (ÜyöngyD:  Chai-.  16)i   Más   idfire 


halaszd  mezei  dolgodat,  az  melyen  eleget  törted  már  magadat 
(Th.ily;  Adal.  1.147).  A  fö  stylasnak  megértésével  magokat  tömi 
nem  akarják  (Kónyi :  VU.  Előb.  1).  Ebül  vagyon  dolga,  valaki- 
nek iga  nyakát  hágja  s  töri  (Thaly:  Adal.  L 1 82)  Porrá  törte 
szívemet,  mindenbe  gáncsa,  .semmi  revánzsa  (Amadé;  Vers. 
216).  Ezeket  sem  gyomroskodíu-ból  sem  a  végre  nem  irom, 
hogy  valakinek  tormát  törjek  orra  alá  (Pázm:  KaL  a2). 
Ki  elhagan^a  8  fele.seget,  a  p:irazualkottaffa  8tet  es  ki  az  el- 
haguttat  vendi,  t  5  r  u  e  n  t  tőr  (MünchC.  22)  Ne  teg  ember 
81d5klest,  tfinient  ne  tőrih  (19)  Ki  el  hagyottat  hozya  vezéri, 
j  tSrwent  thSr  (.lordC  367).  Lstonnek  hála,  utunk  még  Ls  száraz 
;  és  t8rett  vagyon  (Monlník  XVIII.32).  Szép  utakra  mutatnak 
ugyan,  de  má-sok  kezdették  törni  (Fa!;  UE.  398). 

által-tör:  1)  (perfringo;  durchbrechen].  Hogy  ha  temerdec 
az  kS  fal,  által  kell  azt  tSmanc  (MA:  Scult  932).  2)ípremendo 
i    transmitto;  durclipres.sen].  Az  borsót  egy  tiszta  réz  rostán  által 
!    kell  törni  (Radv;  Szak.  196).  Legyen    készen  jó    niondola   tej, 
i   tölts  abban  egy  keveset  az  áltjdtörött  árpához  (260).  Ha  a  fok- 
hagymát szitán  által  tSrSd,  igen  használ  a  kigyó   marás  ellen 
(Nad;Kert.  316). 

be-tör:  1)  infringo  MA.  einbrecben  PPB.  Bezegh  ottan 
atte  fejedet  bee  tewrfim,  fenyegety  wala,  hogy  bee  tArne  agyat 
(ÉrsC.  307b).  Mikor  futnjmac,  hogy  betSrneyek  az  aytot,  ki 
nynlanac  a  tirti;ic  es  Lotthot  a  bazba  beuonak  5  hozzayok 
(Helt;  Bibi.  I.H2).  T8rd  be  azoknac  hátokai,  kic 5 ellene tamad- 
nac:  percuto  dorsa  inimiconun  ojus  (Helt;  Bibi  Ldddd).  Nagy 
hamarságval  az  ajtót  betörék,  a'iszony  erre  igen  készerítteték, 
az  mit  sülne  uékiek  adatnéjek  (RMK.  IV.172).  2)  irrumpo  C. 
MA.  einbrechen  PPB. 

[Szólások].  Azzal  bé-nem  töri  fejét  (SzD:  MVir.  143X 

betörés:  1)  infractio  MA.  zerbrechung  PPB.  Ki-törés,  fa- 
törés,  ajtó  bé-törés :  effractura  PPBl.  Mnlneyek  el  A  zentseges 
kynya  8  kyraly  zenth  feyeth  naadal  bee  vereseyert  ees  bee 
tSreseyerth  (PozsC.  26).  Az  ígasság  feybe  tirést  szerJz  (Zzon: 
(Zvon;  Post.  L571).  Tennen  fegyvereddel  gyfizlek-meg,  ezt  magad 
nyújtod  fejed  betörésére  (SzD:  MVir.  195).  S)irruplio  MA.  das 
einfallen  PPB. 

bele-tör:  1)  [iutVingo;  einbrechen,  zerbreclienj.  Belé-törik 
a  körmüket  az  ajtó-félbe;  *adfringnnt  postibus  nng^es  PPBl. 
8)  intero  C. 

egybe-tör :  [confringo  ;  zusammenbrechen].  Vr  iweth  meg 
teer  ees  fegywereketh  egybe  tiST  eea  verteketh  tyzel  egeth 
(KeszthC.  116).  Vr  iteol  nemzetek  kezeth  bee  teewth  romla- 
sok.'itli,  egybe  ther  feyeketli  .sokaknak  feldel)Ou  (308).  Az  álló- 
képeket egybetörjétek  (llly ;  Préd.  I.408b).  Fehér  üröm,  dio. 
fenyüniag,  ezeket  egyben  kell  törni  es  eget  borban  öszve  kell 
szümi  (OrvK.  51). 

el-tör :  frango,  dofiingo,  perfringo,  caedo  C.  confringo  MA. 
(de.«truo,  diruo ;  zerbrcchen,  zerslörcn,  veniichten).  Parancola, 
bog  mindén  erSs  varasocat  el  tfiryfin  (GnaryC.  5.5).  Az  kórinek 
8  zozattya  az  poklot  meg  nitya,  az  vas  kapukat  el  íJri  (VirgC. 
115.  108).  Adynd,  bog  ez  retezek  on  labaymrol  el  töressenek 
(PeerC.  256).  Kinek  el  kel  vala  az  6  hal.tlaerth  Titus  Ve»- 
p.T.sianu.snak  mi.ittah  tSrettetni  fondameutoniabol  (WaszprC.  14) 
A  ÍNilamon  tomploniat  el  ifirhelőm,  ha  akarom  es  harmad 
nap  vtan  esinegent  meg  epilhelJm  (77).  Egi  jelía  egihazat  ra- 
kattató! vala,  kit  a  poganok  el-tfirtenek  (98).  Ne  ted  az  ulh 
lakónknak  niytvelkmletith,  de  el  rokkenczed  h\Vkelh  es  el 
tSryod  az  bahvanoknak  ozlopyth  (JordC.  6ü.  430.  447.  629. 
7l6).  Mikoron  ima,  haroni  pennát  tSre  el  (DebrC.  105X  Keo 
es.soo  ieon,  mykoron  apai-hyakimk  vetenienyeket  elteonieyt: 
(UoniC  204).  Elt8ry  ew  yevvctelvnik  byzon  hatidma»uigawal  : 
destruet  illu.'-tratiouo  adveutas  soi  cuin  (ÉrdyC.  29bi.   El  t8re<> 


Í45 


eltörés-ki-tAr 


KITArKS— MEGTÖR 


746 


5S  el  karhoztataa  az  bynnek  halalaat  (36b.  196b.  338|  Zaraet- 
:elek  teesedet  neepeknek  es  oraagokiiak  felette,  hogy  kyket 
iknra.  ky  zaseíus  es  el  tSrj  (342).  El  tőrtto  az  eu  ffainnak 
naeasiauaat  (535).  Eegy  nagy  kewfiii  az  Dívna  zeelesn  el 
:5reoU  feyeet  (545).  Nyakon  kfiteek  iiz  balwant  (vs  le  rantluvan 
íiynd  el  tSreek  (ÉrsC.  187b).  Az  zerzetnek  erws.sogot  iniwlkedik 
i\  tlieruye  (260).  A  forgó  zel  az  6  hazat  eltSre,  el  ronita  (TelC. 
io).  ElíSrettetStt  az  en  tikSrSm  (TihC.  28).  Az  rakásnak  kAz- 
"alat  eltArthe  (Konij;  SzPál.  285).  El  t'>re  a  kipnec  az  ű  lábat 
3s  az  vtan  mindenét  égbe  ronta  (Szék:  Króu.  44 1.  Mimi  egybe 
rerik  ür&s  palaszkokat,  ott  a  pala.szkokat  kiki  mind  elteré 
RMK.  II  78).  Nagy  jeles  hadakat  fl  viselt  vala,  Lacedemílniát 
sltörfe  vala  (IV.163).  A  tfi  nyakatoknac  igaiat  el  tSrttem,  hogy 
Fel  igazodva  iárnátoc  (Helt:  Bibi.  ILLI4).  Az  5  i.sleneket  el 
rontsad  es  az  5  kepéket  eltSryed  (Helt:  Bibi.  I.Nu3).  Jövendőre 
Jeru.'ialem  eltöretnéjék,  mert  azt  monda,  hogy  egy  kii  mason 
nem  volna  maradandó  (Tel :  Evang.  II.96S).  Az  nazaretbeli  Jesus 
el  t5ri  az  helt  es  meg  valtoztattya  az  szerzéseket  (E.szfT:  Ig- 
Any.  173).  Zászlótartóm  vasas  németben  tíirte  el  a  z<ászlüt,  de 
«zt  is  csak  eltapodták  (Bérest  Lev.  191). 

[Szólások].  VTiit  eltór :  Le  eséc  a  palota  és  auyira  tóre  el  a 
királyt  is,  hogy  halálra  megbeteg&le  bele  (Helt :  Krón.  38). 
Monda  neki :  Te  azzonyom  el  tevred  magadat  (MargL.  42). 
Magadat  el  t5r5d,  ha  sokáig  kesergesz  rayta(Born:  Préd.  564). 
Jaj  t  firflk  néked,  el  törlek,  lia  ezek  meg  térnek  (Zrinyi  1.13). 
Magának  sem  jó,  mert  igen  el  törtek  az  fogságnak  miatta 
(RMNy.  U.U4). 

eltörós,  eltöretés :  [exstinctio,  destriictio,abolitio;  vertilgmig, 
zerstiirung,  veruiclitung].  Be  telliesodek  vronk  Jesus  kenzenve- 
dessenek  vtana  Jerusalemnek  el  tőrete.sseben  (WeszprC.  100). 
Ualaki  az  5  kereztet  nem  viseli  meg  niomoritnan  a  testSt  a 
gonoz  keuansagoknak  el  tSreseuel,  nem  lehet  en  tanitnaniom 
(DebrC.  69).  Az  erdeglinek  hatalmának  el  torese  (ÉrdyC.  143). 
Zerezfeteek  ez  may  zent  inuep  az  reeghi  pogansag  belyzokas- 
nak  el  változtatásáért  es  el  tőreeseerth  (444b).  Meg  syratwan 
az  ysteny  paranczolatoknak  el  tewreset,  ezeket  kel  gondolny 
(ÉrsC.  367). 

fol-tör  :  1 )  [pro.scindo ;  umreissen].  Szántót  földit  fel  tSri 
az  fi  parragsagokbol  (MehSzJán.  551).  Örömesben  fel-t<iri  és 
bé-veti  jó  magvai,  hogysem  a  tiszta  kopár  mezőt  (Pázm:  Préd. 
26).  2)  refi-ingo  C.  efíringo,  violo  MA.  aufbreehen,  einsto&sen, 
verletzen  PPB. 

föl  törés  :  1 )  [effractura ;  erbrechung].  Ha  az  orvot  a  ház 
feltörésébe  meg  fogandgyac  és  a  vere.ség  miatt  meg  haland, 
a  ki  meg  verfe,  halaira  ne  itiltesséc  (Helt:  Bibi.  I.Mml).  2) 
[ulceratio;  das  aufreiben].  Bőr  feltörése  járás  miatt  hévi  időben 
az  alfelén :  intertrigo  MA.  Ágyéknak,  alfélnek  lovaglásban, 
járá.'iban  fel-törése,  bSrnek  fel  dörgölése :  intertrigo  PPBl. 

keresztül-tör :  offringo  C. 

ketté-tör :  frangendo  in  diias  partes  divido  MA.  in  zwei 
teile  hrechen  PPB.  Eggyik  sem  tőrheté  kettS  az  kötés  nyilakat 
(Pázm:  Kai.  632). 

ki-tör:  1)  effringo,  snfTringo  C.  [dirumpo;  aiisbrechen,  zer- 
brechen,  zer.stören].  Fogát  kitörni :  edentare  C.  Az  imádság 
bint  embórbűl  ki  tör  (UnaryC.  64).  Czontot  hA  belőle  ky  ne 
töryetek :  os  non  comminnetis  ex  eo  (JordC.  696).  Az  vparost 
poganoknak  myatta  fewldebewl  ky  töretwe  lelte  (ÉrsC.  443). 
Hadgya  meg,  hogy  ki  töryiéc  a  köveket,  melyeken  a  fakadéc 
vagyon  (Helt:  Bibi.  I.EEeS).  Császár  nieghagyá,  hogy  Zomlint 
tőből  kitörjéc  (Moiilrók  III. 161).  Az  bálvánt  Dániel  mind  elronta 
templomát  es  tőliől  kitöié  (RMK.  VI.99).  Kitóini  ;)z  búza  fele- 
ket: vellere  spicas  (Fél:  Bibi.  L18).  Törd  ki  a  fogát  s  fekfigy 
a  bölczöbe  (Decsi :  Adag.  90).  !t)  [erumpo ;  hervorbrechen,  aiis- 


fallen].  Kitör  belőled  a  régi :  antiqnnm  obtines  PPBI.  Ha  fin- 
nyáskodic  és  az  el  rendelt  vtbol  kihág,  ottm  ki  tör  belőle  és 
ki  mutattya  magát  a  kővélység  (Helt:Me.s.  110).  Ha  kitalál- 
nak az  indniatok  törni  ember  száján,  legottan  csorba  esik  a 
böcsiilotbou  (Fal:  UE.  393).  Ki  ne  töryön  ollyas  mi  .sz;ijadból, 
a  mi  az  igaz.ság  fonttyábau  hiános  (S/.D:  MVir.  324). 

[Szólások].  Hogy  Ferencz  elmegyen  vala,  immár  az  szekérre 
felültek  vala,  a  nehézség  k  i  t  ö  r  é  az  fiacskáját  (LevT.  II. 
83),  Példás,san  ki-töri  magát  valami  belőlek  és  bajos 
gondot  adnak  (Fal:  ÜE.  466). 

kitörés :  effractura  C.  MA. 

nyavalya-kitörés :  opilepsia  PPBl. 

kitörő :  effractarius,  eflractor  C. 

le-tör :  defringo  C.  MA.  [diruo,  everto ;  zerstörenj.  Hátát 
letöröm :  exdorsno  C.  A  templom  mend  földiglen  le  törettetett 
(Béc.siC.  261).  Elyevve  Vsayas  profeta  mondwan:  Térned  le  az 
egeketh  es  zallanal  (ÉrsC'  326).  Le  törem  a  tfi  keuélységteket 
es  vakmerőségteket :  conterain  superbiam  duritiae  vestrae  (Helt : 
Bibi.  I.MMm).  E  melet  le  töric  vala  mindeni'it  az  egyházakat 
(Helt:  Krón.  34). 

el-létör :  c«  Az  te  templomodra  fölliágtanac,  hogy  ök  azt 
elletörjéc  (MA:  Bibi.  V.34) 

letörés :  diruptio  C. 

meg-tör :  tero,  contero,  pertero,  distero,  obtero,  (rendeo, 
enucleo  C.  contundo,  comminuo  MA.  zerstossen,  zerschlagen, 
zertreiben  PPB.  Még  törő  menden  magassegö  varosokat  (BécsiC. 
13)  Mennetéc  azoc  vtan  bátron,  mert  vr  megtöri  azokat  t5  labai- 
toc  ala  (41).  Ur  hadakat  megtörő  (44).  Megtöröm  ö  zölőiet: 
corrumpain  vineam  ejus  (180).  Megtörhetem  istennec  templomát 
es  harmad  napon  megrakhatom  azt  (MünchC.  66).  Te  meg 
törted  a  forrásokat  es  az  arradatokat  (AporC.  29).  Thöryed 
megh  vram  en  ellensegyniet  (CzechC.  6).  Vezzöbe  birod  íket 
es  meg  töröd  ?ket  miként  fazekgartonak  edinít  (DöbrC.  2). 
Az  kemen.segös  vtath  az  ő  farratsagaual  megtörneye  es  meg- 
kynnebileiieye  (NagyszC.  31).  Az  megrazodot  nádat  meg  nem 
töry :  arundinem  quassatam  non  constringet  (JordC.  386).  Kee- 
reek  Pylatosth,  hogy  megtőrethneenek  hiVnekyk  zárok  (696). 
Ez  beteg  az  hozzanak  leueleet  ezve  gyevhte  es  keouel  meg 
teore  (DomC.  160).  Gondolád,  mikepen  valanac  vronc  Cristusuac 
laban  meg  tőrettetuen  (VitkC.  80).  Az  keegyonac  ő  feye  megh 
thörethyk,  mykoron  otli  az  byn  ky  thyztwlthatyk  (ÉrsC.  I83b). 
Meg  tered  byneseknek  fogayth :  denti-s  peccatoruni  conti'ivisti 
(ICulcsC.  4).  Vram  a  te  iob  kezed  tői  to  meg  az  ellenséget : 
dextera  tua  domine  percussit  iniinicuni  (Helt:  Bibi.  I.1Í3).  Nagy- 
idát megvevén  megtérik  földszinig  (Monlrók  in.9y),  Várost 
megszemlélek,  lionnat  megvehetnék  és  mei;törhetnék  (RMK. 
VI.162).  A  levelét  szárazd  meg,  törd  meg  (MehHeib.  105). 
Gentiana  gyökeret  törd  meg,  áztasd  meg  io  vizben  öt  napig, 
az  vtan  főzd  meg  (BeytheA :  FivK.  59b).  Kezde  mÍLiden  ellen- 
ségét szertelen  meg  törni  iKnk:Sáms.  B2).  Az  foghagymát 
megtörjed  íRadv:  Szak.  14).  Egyétec  meg  az  biü-áut  és  tetemét 
annac  meg  ne  törjétec  (MA:  Bibi.  1128).  A  fakusz  az  orrával 
a  dió  héját  meg-tőri  (Com:  Jan.  38).  Az  söprőt  egy  széles  desz- 
kára terics  ki,  szárazd  meg,  törd  meg  (Kecsk :  ÖtvM.  325). 
Főzd  meg  az  rákot,  az  lábat  hányd  az  mozsárban  és  törd 
meg  (Radv :  Csal.  111.43).  A  nép  felszedvén  a  mannát  megtöri- 
vala  malomban  (Illy:Préd.  I.137j.  Az  erős  jövés  lovimkat  meg- 
toré  (Thaly:  Adal.  n.359).  Már  falban  már  fában  ütközvén 
megtöri  az  agyát  (Csúzi :  Síp.  701).  Törd-meg  az  diót,  ha  a  bélit 
meg-akarod  enni  (SzD:  MVir.  110). 

[Szólások].  Vmit  mr.gl&r:  Oh  ha  ymar  megtörneod  az  egheket 
(ÉrdyC.  367).  Megtöree  az  zent  ewangeliomot  (523b).  A 
töri  meg  a  te  feledet  (Helt:Bibl.  I.d3).   Fogadásomat 


747 


M  RGTÖtíÉS-TÖlMK 


BE-TrtRIK— TÖRDEL 


718 


megtSrteni  (VitkC.  2fi).  Meg-t8rték  azontúl  meg  igért  frigyeket 
(KóiiyitHEom.  18).  Meg  tSriiy  az  azzoiiyallatiiak  teimezetenek 
mjndeii  gyarlosagath  (ViigC.  142),  TSryod  meg  wram 
jsteii  en  elmemnek  g*kero«o t liy t  (PeeiC  269).  Az  erek 
h  a  I  a  1 1  h  meg  tfirwoeu  erek  eelotSt  hoza  (ÉrdyC.  535b).  A 
papoc  innepen  a  templomban  az  in  népet  megtSric  es  bSn 
uelkai  vadnac  (MUiícliC.  35)  Ez  elyen  meg  gondolasod  meg 
thery  azoknak  mynden  keuelBegek  e  t  li,  kyk  mondyak 
(We.'W.prC.  137).  Körmeit  megtörni:  *refringere  ungvium 
mucronem  PI'Ul.  Myt  t5r5m  magamat  yo  mywelkfidetuek 
niyatla  (ÉrdyC.  606).  A  mely  ember  magát  valóban  meg  nem 
tSrto,  Lamar  késértetben  esik  é-s  meg  gySzettetik  (Pázm:  KT. 
19).  Mindezeknek  est  romit  vagy  megtöri  vagy  visszaveri 
(Fal :  UE.  445).  E  p  a [r  a]  n  c  o  1  a  t  o  k a  t  meg  tSiik  es  el  liagyak 
(KazC.  166).  Meg  is  tcViűc  gyakran  az  isten  i>.arancholattyat 
(Mon :  Ápol  256).  Ez  tíri  meg  istennec  paraucliolattyát  (Zvon : 
Post  11.150).  Meg  tSreeaz  regulaat  (ÉrdyC.  616).  Athkozot 
keweelseegli  konkolya,  ky  myat  meg  tSretlieek  az  angyaly 
sereglieknek  z  a  m  o  k  (ÉrdyC.  129).  Zokot  uala  yly  meseuel 
zemermetlen  z  e  m  e  t  li  meg  tSray  monduan  (ElirC.  122).  Meg 
tirtee  az  zentli  zeretetSth  kSztSnk  (SándC.  40).  Mire 
tSric  még  a  té  tanéituaúid  a  venecuec  zerzeséket  (MiinchC. 
42).  Sok  zy  veket  li  the  megli  tlierteel,  zegyed  megli  imma 
az  een  zywemetb  ees  (WinklC.  93).  Fenyegeté-si  Maximiiisnak 
nem  t5rbették  meg  az  e5  erős  szivét  (Fal:  NA.  152).  Az  szom- 
batot meg  tSric  és  nem  vétkeznec  (Kár:  Bibi.  1.12).  Hoé  megh 
ne  tí)ressegli  Moyse;iiek  t  5  r  w  e  n  y  e  (JordC.  649).  Pokolnak 
tfirweenyeet  meg  t8roed  (ÉrdyC.  532). 

[Kifemondások].  Zabola,  fék,  ostor  déltzeg  lovat  meg-tör  (SzD: 
MVir:  492). 

meg-törós :  [violatio ;  verletzuiigj.  Vezedolmes  byn  leen 
az  zent  parancbolatluiak  meg  tSreese  (ÉrdyC.  5231i  i.  Szégyenlyed 
az  isten  igasságától  az  6  szSuetségénee  megt5rését  (Kár:  Bibi. 
1.679). 

maga-megtörés :  (poenitndo ;  rene).  Az  evangeüciisok 
igen  erAs  magameglöré.sét  kívánják  embernek  (Czegl :  MM. 
153). 

megtöretlen:  I)  (inviolatus;  unverletzt].  Az  tlie  zeplStelen 
zyzespgedot  latad  meg  töretlen  (PeerC.  137).  2)  [non  interrnpte; 
ununterbrochen].  A  zerzotes  embernek  kel  mondauy  az  isteny 
dyczereteket  telyesegvvel  es  meg  tevvretlen  (ÉrsC.  3G9). 

öszve-tör  :  iuterfringo  C.  confringo,  contiindo  MA.  [eontero ; 
znsammenbreclien,  zerstossen,  zerreiben).  Hoz.idualo  bj-ztomba 
az  en  cébazamnak  segSstieebe  ualo  edenőket  mind  Szuo  tfirtem 
(KazC.  64.  ÉrsC.  523).  A  kSesfl  mind  embert  s  mind  barmot 
és  minden  füvet,  a  fákat  is  Sszue  tflre  (Ilelt:  Bibi.  I.Ff4).  Az 
isten  engemet  8szue  tflre  es  vgian  Ssziie  vére  (Mel :  Jób.  40b). 
Az  dio  beit  liagymauai,  .soual  as  mezzel  tSrd  5zue  (BeytlieA: 
FivK.  261)).  Az  cherleuelS  fyuet  tSrd  6zne  nigellaual  es  k&sd 
sakt.soban  (84).  Végy  kechke  teiet,  mezes  vizet,  tSk  magot  es 
diót,  ezSket  t5rd  8zne  (109).  Az  szalonnát,  tyikmoiiy;it  törd 
össze  eríssen  (Radv:  Szak.  88).  Gulüitnak  öszve-tíirvén  fejét 
minden  ragadomAnyit  viszsza-nyerje  (Csúzi:  Síp.  87). 

reá-tör :  (intendő ;  anf  etwas  rieliten].  Elmédet  erre  tcbetto- 
képpen  reá  törjed  (MH(*g:  TOszl.  11.116). 

Tör-ik :  [frangor ;  brecben].  Sémit  ne  gondoly  az  tArendA 
edi-nri)  (VirgC.  146).  Leleok  a  vizet  lenny  zauarosnak  es  teo- 
reotnek  (DomC.  282).  Meg  Iclween  az  sebSt,  lataak,  liat  tewysk 
towrt  talpában  (ÉrdyC.  561b).  BetegiV  feie  tSit  tírSk  (Mel: 
.SzJán.  71).  Valamennyi  töröltniarott  ezüst  mi  vagyon  az  tár- 
liázba,  bozzn  kfi  a  tárbázból  (Nád:  Lev.  52).  Nem  ió  néked 
télben  sz.'lnkáznod,  od;i  tftrik  egy  olykor  kezed  avag)-  lát>od 
(FürtSzer.  113).  Rósz  Ixirdában  fogta  fonalát  tiríttfogií  .Sámtxir 


íPós:  Válasz.  128).  Az  magyarok  mint  törött  hajó  széltül  úgy 
hányattatnak  (Zrinyi  L18).  Átkozni  tanulnak  mint  valamely 
veszedelemben  fort-ó  tengeri  kapit/ui  vagy  kereke  tirött  kotsis 
(Fal :  NA.  201).  A  darabokra  törött  tükörnek  minden  kis  réisecs- 
kei  azon  egyet  mut-ituak  (FaliUE  471). 

[Szólások].  Az  ige  keservas  firSmmé  válik  s-gyakortát  f5 
tJrik  utánna  (Csúzi :  Síp.  194)  TSrStt  tejfel:  ge.schUgeii 
ralim  (KirBesz  127).  TörSt  vér:  tabes,  .sangvis  corruptns 
MA.  tabo  Nom.  IS. 

be-törik:  (infringor;  eingeschlagen  werden].  Mivel  igazat 
fogót  mondani,  ám  betJrt  a  feje  (Czegl:  Japh.  123)  Nem  csak 
bé-törvén  feje  az  igazmondásért,  bauem  éppen  el-vágattatott  a 
nyaka  (Csúzi :  Síp.  32). 

[Közmondások].  A  ki  igazat  mond,  annak  bé-tírik  a  feje 
íHall:HHi.ft   II.891. 

bele-törik:  [infringor;  einbrechen]. 

[Szólások].  Mely  kerékvágásban  van  már  az  mi  kerekünk, 
lia  bertelen  esavarintjuk  az  rúdját, bizony  beletörik  az  mi 
kerekünk  (Bercs:  Lev.  124).  E16  nem  vibeti  szándékát, 
belé  törik  a  k  ése  (SzU:  MVir  18). 

el-törik:  [perfringor,  destruor;  zerbrecben,  zerstört  werdeu]. 
Föld  indulás  leueu  a  templomnak  negied  reze  el  tSrek  (DebrC. 
121).  Egy  kardinal  rokonsága  leeseek  lowa  határol  es  el  töreek 
feye  (ÉrdyC.  452).  El  esetnec  támadás,  el  tSrStnec  wyulas 
(Born:  Ének.  35).  Végy  tikmonyát,  b:uijál  szépen  vele,  hogy  el 
ne  törjék  (Radv:  Szak.  277.).  Fekszik  holtak  közöt  vitéz  Szla- 
monovicli,  mert  lába  térdében  el  töröt  szegénnek  (Zrinji  L176). 
Eltöretnek  lenni  láttatik  (Illy:Pré(l  L393). 

föl-törik :  [calleo ;  schwielen  babén].  Föltörött  taggal  va- 
gyok: calleo  C.  Fel-tört  a  tenyerem,  talpam:  calleo  PPBl. 

főltörós :  callus  C.  (verbartete  haut].  Az  alfélnek  feltírese 
a  nyargalasbol  v;do  koptatástól  vagyon  (Coni :  Jan.  53).  A  kék 
fltés  hely  a  veréstfti  vagyon,  a  feltflrés,  meg-vastagodott  bír  a 

keményedéslSl  (61). 

ketté-törik:  [diftVingor;  zerbrecben].  Vékony  lába  S7:ira 
ketté-törf  (Misk:  VKert.  335). 

ki-törik:  1)  [diffringor;  zerbrecheo].  Anganet  leányom 
lehömpölyödók  s  kitörék  a  lába  (Nyr  11.224a).  2)  [erumpo : 
ausbrei'hen]  Ez  a  zűrzavar  nem  titkon  járja  szivét,  hanem  ki- 
törik rajta  és  sok  szemeket  vér  (Fal:  NA.  333). 

ineg-t»rik :  [confringor,  conteror;  zerbrecben,  aufgeríeben 
weidenj.  Ez  naixin  az  en  tbfiköröin  meg  töröt  (PeerC  29).  A 
földre  eitek  vgi  annera,  hog  myndön  teteme  meg  törek  (WeszprC. 
101).  Meg  töröt  az  en  zep  vylagos  tykftroivni  (ÉrdyC.  412). 
Meg  töret  wolt  awagy  meg  zakadozot  wolt  az  éden  (ÉrsC. 
543).  Kinec  czonttya  meg  töröt  és  nem  jól  gyógyult,  asöt  érez 
(Cis.  G3).  A  mezei  kajMirnak  az  gyökerei  meg  töröt  vesekel  es 
hoiagokat  ornosolnak  (UeytbeA:  ImvK.  2).  Meg  szegik  és  nieír 
töiik  kezek  lalKjk  (DecsiG:  Pród.  31).  Azö  umnkátúl  meg-törOti 
tagjai  alig  várják.  Iiugy  megpihenhessenek  iFal:  NE.  69). 

megtörés :  [poenitudo ;  reuej.  A  meg-törés  a  bftnöu  való 
felette  igen  n.igy  bánat  ((Tzegl:  MM.  271). 

megtöretet:  contritio  BécsiC.  199.  [vertilgnng).  Meg  uem 
al  tiaknak  megtöreteteben :  non  stabit  in  contritione  filionmi 
(Béi-siC.   199i. 

törtön-tőrik :  [coutinenter  frangor ;  fúrt  imd  fórt  brechen]. 
Hány.szor  törött  s  törtön  törik  a  lajtorja  (MoiJrók  VUI 225). 

Tördel :  1)  quasso,  quatio,  ditfringo,  confringo  MA  zer- 
brecben, zer^^to«8en  PPB.  Wr  vas  zawarokath  apróra  tenlele 
iKesztliC.  295).  Vitéz'ik  cs.ik  akarjatok  itt  meg^'árm,  sok  kopj.át 


49 


ALTAUTÖIU5EL— TÖKEDÉKENYSÉG 


■J  ŐREDELEM— TÖREDEZEIT 


750 


Illíren  niiijd  láttok  itt  tfirdelni  (Tiii.  2114).  Az  gyenge  siwrgát 
iirdeld  akkorákon  mint  az  liüvelykfts  borsót  (RadvrSzalc.  56) 
íémellyec  ágakat  tSrdelnec  és  azokkal  liiiitic  »■/.  (Jiiristiis  utat 
Zvon:  Pást.  1.18).  Leszegik,  tördelik  szállá."i;uW  gall j ait  (Tlialy: 
Idal.  1.1).  2)  (frangor;  breclieii).  Módja  viadalnak  igen  szép 
ala,  jiz  nagy  sok  fák,  kopjak  tördelnek  vala   (RMK.    III.343). 

által-tördel :  freticulo ;  durchbrecben].  Által  tördelt  es  bé 
ert  arany  majtzokkal  gazdag  szersziinia  mint  egy  játszott  a 
agyogí  nappal  (Fal :  TÉ.  637). 

egy  ben- tördel :  [exstingvo;  vertügeu].  Gonosz  ellenségét 
ladd  tördelje  egyben,  miként  a  cserepet  pozdorjára  éppen 
riialy:  Ad.al.  1.29). 

el-tördel :  1)  diffringo  C.  MA.  zerbreclien,  zerstückeln 
'PB.  Reáia  szeckeluén  az  oroszlán,  minden  t5ttemét  el  tSrdelé 
Helt:  Mes.  211).  Ha  ö.<.szve  ragadozott  benne,  az  kezeddel  tör- 
teid el  egymástól  (Radv:  Szak.  209).  2)  [diflringor;  zerbreclien], 
.^szakadosztac  róla  a  láutzoc  és  a  békóc  eltördeltec  (Helt: 
'jT.  K2V 

eltördeltetás :  [fractio ;  das  brechen].  Magát  a  kenyérnec 
l-tSrdeltetésében  vélek  meg   ismerteti   (GKat:  Válts.   11.1142). 

meg-tördel :  (confringo ;  zerbrechen,  zerstückeln].  Kagadái' 
ket  az  oro.'Jzlanoe  es  S  menden  tetemeket  niegtSrdelec  (BécsiC 
47).  Vrnac  zova  puztak  meg  t5rdeU"lie  (DöbrC.  74).  Az  gyenge 
párgát  igen  szépen  tördeljed  meg  mint  egy  hüvelykes  borsót 
R.tdv :  Szak.  20).  A  lövő  dárdákat  egygyenként  futó  félben  meg- 
ördeli  <SzD:  MVir.  168). 

Tördelek:  fragmentum,  fragmen  MA.  abgebroclienes  stück 
'PB.  Az  nag  cedrvs  faknae  tSrdeleki  v^  szokd5snec  alafel 
nint  az  vnicornisnac  fiai  (Szék:  Zsolt.  171).  Szent  Pál  a  Melite 
zigetbe  sok  apró  tőrdelékeket  szedet  egybe  és  a  tűzre  tötte 
Tel:  Evang.  11.235).  Fel  szedének  a  meg-maradott  tördelékek- 
■61  liét  kosárral  (Pázm:Préd.  820).  Gerendáinac  elliányott 
úrdelékjei  kőzött  minden  részeknec  szép  rendel  való  5szve 
oglalaíwt  kere.stéc  (MA :  Tan.  182).  A  Kegyelmed  vallá-sának 
lajócskája  az  régi  hajócskák  tördelékiból  raggattatott  Luther 
íárton  által  (EsztM:  Lev.  35). 

Tördelés :  eonfractio,  comminutio  MA.   zerbrechimg   PPB. 

Töredék  (tordék  C.) :  fi-agmen,  fragmentum  C.  MA.  abge- 
irochenes  stück  PPB.  Szedgyétek-fel  a  meg-maradott  töredéke- 
iét, hogy  el  ne  veszszenek  (Pázm:  Préd.  432).  Meghagyattatik 
:  szalma  és  töredék  avagy  polyva  (Com'':  Jan.  62).  Ne  kimillyé- 
ek  illyen  szamároktul  a  töredékeket,  polyvát,  .szalmát  (Matkó: 
JCsák.  117).  A  tfikómek  akarmelly  apró  töredéke  éppen  az 
igész  embert  ki  ábrázza  (Pós:  Igazs.  497).  Töredék  jó  a  szépség 

kisebbedik  az  esztendők  növekedésével  (SzD:MVir.  391). 

Töredékeny  :  fragilis  MA.  zerbreclilich  PPB.  ügy  jár  mint 
.  ki  töredékeny  nádhoz  támaszkodik  (Pázm ;  Préd.  178).  Mennyi 
eszedelemek  és  töredékeny  bizonytalanságok  vannak  (328) 
^tod-é,  melly  gyarló,  töredékeny  és  porló  az  ti  mi  ellenünk 
aló  viszketeges  tudománytok  (Bal:  Csisk.  191).  Hogy  élne 
ssenek  a  töredékeny  eröc,  a  valóban  való  derekas  dolgoktúl 
léha  néha  meg-szfinnyél  (Com:  Jan.  208).  Az  nád  töredéken, 
oha  uevedékeny  (Zriiiyi  11.131).  Az  szarvas  belsí  ré.szei  igen 
Sredékenek  és  gyakorta  meg-is  romlanak  (Misk:  VKert.  136). 
?öredékenyek,  mert  tsak  porhanyós  fovenyessek,  cserepesek  a 
íbak  (BíróM:  Préd.  12).  Az  el-vetetett  töredékeny  flveg  tserép 
lig  hordozóskodot  a  tengerentúl,  már  is  töb're  betsfiltetik  a 
zin-gyémántnál  (FahUE.  466). 

Töredékénység :  [fragilitas;  gebreehlichkeit].  Szükséges 
hoz  nagy  tökélletesség,  mit  nehezen  tehet  a  töredékenség 
GryöngyD:  Cup.  593). 


Töredelem:  1)  [fractura;  bruch].  Azokba  bele  esthem 
chontom  tőredelmewol  (LevT.  1.137).  2)  [tribulalio,  contritio; 
driuigsal,  zerknir-sclumg].  Ky  tudománynak  kydessegeuol  vezet- 
tetnek, tewredelmnek  napyan  lewlyk  hyuan  kezekett  (EhrC. 
109),  Ábrahám  soc  törudelmeknec  miatta  megbizonoitatuan  löt 
istennec  baraft'a  (BécsiC.  28).  Nem  setét  te  torodelmed,  mentől 
gonozb  te  íapasod  (263).  Lezen  na*  tortVlelm  a  halmokról: 
contritio  magna  a  coUibus  (278).  Törodelm  lenén  es  íldözet 
az  igeiért,  legottan  meg  gonozbodic  (MünchC.  38).  Azzonyonk 
halottaknak  nagh  hyedelnie,  ördögöknek  ö  nagh  töredelme 
(PeerC.  335).  A  mi  táplálásodra  adatic,  ne  le^en  törödelmedre 
(VitkC.  35).  Az  halalus  byn  soha  nem  lehet  embernek  nagy 
tSredelmeenel  kyl  (ÉrdyC.  27).  Teredelm  es  bodogtalansag 
vagyon  *  nekyk  vvtoUba  (KulcsC.  22).  Légy  töredelme  amele- 
kibiknak  szép  várasoknak,  dúljad,  levágjad  az  benne  valókat 
(Tin.  226).  Az  liadakozas  elég  nagy  dolog  es  testy  töredelöm 
(Frank:  HasznK.  73).  Kife.sellyen  bünébűi  és  szíve  töredehnéböl 
(GyöngyD:  RK.  292). 

Töredelmes :  1)  |fragilis ;  zerbrechlichj.  Gedeont  töredel- 
mes gyenge  lámpásokkal  fegyverkeztette  fel  (Pázm:  Kai.  47). 
A  világi  fejedelemségnek  töredelmes  romlósága  a  szent  irá.sban 
üres  nádnak  neveztetik  (P;izm:  Préd.  507).  2)  [contritus,  infir- 
mus,  calamitosus;  bedrangt,  elend].  Vr  y.sten  youhabely  tere- 
delmesekett  meg  vigazt  (EhrC.  72).  Torödelmes  zelletben  es 
alaztatotban  zolgallonc  őneki  (BécsiC.  27).  Az  kegios  Cristus 
meg  zokta  vigaztalni  az  ti^iedelmes  ziueket  (VirgC.  77).  Boéatot 
engem,  hog  zivökbeli  törödelmeseket  meg  orvoslanek  (DöbcC. 
268).  Irgalmazy  énnekem  wram,  merth  teredehnas  wagyok : 
miserere  mei  domine,  quoniam  infirmus  suni  (KulcsC.  3).  Zerezye 
wram  terwen  tvvdoth  A  raytok,  hogy  twgyak  nemzetek,  merth 
töredelmesek  (15).  Teredelmes  zyweth  ees  alazatosth  isten  meg 
ne  vtaly  (KeszthC.  130.  Kulcs:  Evang.  10). 

Töredelmesen  :  [afflicte ;  zerknirscht].  A  töredelmesen 
magában  kiulódó  szív  alig  fordul  az  ég  felé,  már-is  megengesz- 
telte az  istennek  haragját  (Fal:  NE.  51). 

Töredelmeskéd-ik  :  [poenitentiam  ago ;  reue  empfinden]. 
A  nyavaly;is  publikanus  töredelmeskedvén  és  megtérvén  semmit 
nem  láttatik  vala  egybet  cselekedhetni,  hanem  a  melyét  verni 
(11  ly:  Préd.  11.208). 

Töredelmesség :  [poenitudo,  poenitentia ;  reuej.  Nem 
akarya,  hogy  isten  ^'ueky  tí'redelmesseget  agyon  bfeieyrAl 
(VirgC.  12).  My  zywfiukbe  .sémi  tA'redelmesseget  nem  wez&nk 
(49).  Kezdenek  nagi  tí-redelniessegel  istennek  nagi  irgalmas- 
ságát kyaltanik  (71).  Predikalyak  az  czaczogoknak  tv'íredelmes- 
segeth  (140).  Enueköm  adal  törödelmessegöt  (WinklC.  355). 
Evrevlyen  az  bynes,  ky  az  ev  byneyrevi  tevredelmesseget  vevt 
(CornC.  82).  A  bflnöknek  meg  bocalasara  harmac  zűksegesec: 
töredelmesség,  tizta  ^onas  es  melto  elégtétel  (VitkC.  24).  Nem 
terhete  töredelmeseegre  (ÉrdyC.  524).  Töredelmesseegőt  teezen 
ew  byneyről  (635b).  Mend  ezök  tégedet  thöredelmessegre  rezezt- 
nek  (ÉnsC.  47). 

Töredelmez  :  [affligo ;  hedi  jingen].  Lstenhen  tezfink  iozagot 
es  ö  semmié  változtatta  myuket  töredelmezöket  (AporC.  6).  Ne 
fordehad  el  te  orczadat  te  germekedtöl,  mert  töredelmeztetem 
(19).  Mykoron  töredelmezteteem,  kayalte.ek  vvrlioz  es  meg  hal- 
gatot  engemeth  (ÉrsC.  540). 

Töredethetetlen :  [infragilis ;  imzerbrechlich].  Nem  oly  lágy 
auagy  töredethetetlen  mint  az  arany  (Pécsi :  SzüzK.  146). 

[Töredez-ik] 

föl-töredezik :  concalleo  C. 

Töredezés :  contortio  C. 

Töredezett:  1)  [fragilis;  zerbrechlich].  Az  illyen  töredezett 
nádat  illegeli,  mig  osztán  helyén  lévén  minden  czikkely  jol  fel 


751 


TÖREK— TÖREKED  I K 


ÁLTAr^TÖREKEDIK— TÖRÉS 


752 


épfil  iMe);y:  6Jaj.  U.41).  Miiideiitttt  találtatnak  töredezett  faze- 
kak (ͻD :  MVir.  34).  2)  [abruptus ;  abKebroeheu].  GySnySr- 
k&dSI  tSred5z5t  szókban  (Zriiiji:  ASjr.  Pp4). 

Törek :  ejoctitia  (tempoie  trituiae),  spicarum  et  straminum 
t'ragmeiita  Otr:  OriKHiing.  11.185.  (.spreiij.  A  furtío  szél  elragad- 
gya  fiket  mint  a  szalma  tSreket  (Helt:  líibl.  IV.07).  Meg-hagyat- 
tatic  a  szalma  és  tSroc  avagy  polyva  (Cum:  .lan.  71).  A  szérStSl 
éa  a  széuils  esfc'illoktól  meszsze  koU  lenni,  hogy  a  polyva  és  a 
széna  tSreke,  perjéje  a  széltSI  reil  ne  fiivtatl)as.sék  (ACsere: 
Euc.  272). 

Töreked-ik  (Urekészik  MArScult.  38):  1)  conteiidn,  adla- 
boro,  coiior,  molior  MA.  [nitor;  sidi  bemfilien,  sicli  bostreben, 
sicli  angelegen  .seiii  la.s.sen].  Micor  bun  volnanac,  kérdi  vala 
azokat,  mit  tSrekettec  uolna  az  vtban  (MünctiC.  89V  .\z  elmúlandó 
pénz  az  te  zineetekot  el  no  bytegese,  bogy  valamelytpk  tAre- 
kAgyek  ew  nála  meg  tartani  akar  mely  kychinded  marhat 
( VirgC.  1 23).  Nem  törekedik  ártania  \V  neki :  non  apponet  uo- 
cere  ei  (DöbrC.  163).  Meg  emlékeztem  ystennel  ees  eeu  gyener- 
kettem  ees  terekettem  (exerrilatiis  ,sum)  ees  meg  lankada  een 
lelkem  (Ke.sztbC.  192).  TSrűkedic  ezenbe,  pártosokat  mint  5szue- 
bókéltesse  (Görcs:  Máty.  59).  ö  nélküle  még  a  nagy  erővel 
törekedi  erőszakos  elmék  sem  vihetnek  valamit  végbe  (Fal: 
UE  390).  3)  (supplico ;  bitten,  fiohen].  Csak  nem  régen  \s 
ezelítt  Írtam  vala  Ngdnak  egy  tdrekedS  levelet  (LevT.  IL303). 

[Szólá-sok].  Vmiben  törekedik :  The  ygassagyduak  vtara  oktas 
engemetb  es  en  terokedem  t  h  e  c  h  o  d  a  y  d  b  a  (KulcsC.  304). 
Terekedyk  az  ew  felsegevv  dolgában  mek  felebys  mynth 
az  az  arthycolns  tárgya  (LevT.  1.15).  Hogy  fik  hittek  az  áruM 
hitének,  fi  magokba  sokat  tiirokedének  (RMK.  111.336). 
Kyryl  minketb,  hogy  az  the  hylednok  meg  zabadytasaban 
io  theorekedeo  lennénk  (122).  Nem  törekedem  suba  semmit 
abba  ii,  az  mit  fi  ellene  gondolnék,  hogy  volna  (RMK.  11.39). 
Czac.  egyszer  sem  tSrekesznec  abban,  hogy  mit  kellyen  hinniec 
és  mit  ne  kellyen  (MA :  Scult.  38).  TórekSdfltt  abban,  hogy  le 
csSndeséthetné  (Zvon:  Po.st.  II.25Ű).  Könyörgök  te  Kdnek,  legyen 
j(i  törekedfi  benne,  szőrözze  meg  néki  te  Kd  (LevT.  11.83). 
Kd  is  törekedjék  bonno,  hogy  fi  kme  l)0c.s;u).sa  be  (Nád:l^v. 
141).  Kegyelmed  is  legyen  jó  törekedő  benne  íTörtT.'  1.605). 
Vmiért  törekedik :  Iniiejd  mindjárást  felmegyek  ISécsbe  törekedni 
Beszterezéért  (Nád :  Lev.  39).  Teorekeodyk  vala  zeonetlen 
Honorias  pai>anal  az  zerzetnek  c  o  n  f  i  r  m  a  I  a  s  a  e  r  t  (DumC. 
177).  Nagy  bolond.sag  ollyau  dologért  t5r5k5dni,  egy  nagy 
ebsz,'ir  fog  nyerest;ged  lenni  (FortSzer.  llb).  Eoreokke  meg 
szolgalom  Keguek,  hogy  e  n  e  e  r  o  t  h  e  m  nadrispan  wranmal 
theorekedett  (I*vT.  1.290).  Reméukedgyél  s  tőrekedgyél  fiad 
el5tt  érettem  (Derk:ÖÉIet.  75).  Byro  wram  ew  kegiohue  tar- 
tozott wolna  tArokedny  érette,  nem  bogy  meg  fogiiy  (RMNy. 
11.99).  Nem  tudok  egyéb  ntat  benne,  hanym  ha  fi  felsége  tere 
kedik  érte  (Nád:Lov.  128).  Vmin  törekedik:  Mind  ki  ha  la  lan 
törekedik,  magát  mindentSI  meg  zenvedj :  ab  omnibus  se  ab- 
stinet  (DObiC.  290b).  Ha  jeUwb  rwhay  leendnek  theeb  tarsyd- 
nak,  a  z  o  n  ne  tlKlrokúgyotek  (ÉrsC.  225).  Azon  törekedik, 
hogy  le  szabhassa  azokat,  kik  nagyobbak,  jobbak  nálánál  (Fal : 
BE.  581).  Ezen  iglien  törekeggyetek  (RMNy.  11.147).  Vkinél 
törekedik:  Ngnak  könyörgök,  tilrekednék  fi  fgénél,  viselne 
kegyelmesen  ez  helre  gondot  (TörtT.'  1.274).  Ó  maga  váltig 
tflreki5déc  náloc,  de  semmit  nem  ha.sznála  vijle  (Helt:  Krón. 
194).  Vmire  törekedik :  Szülésre  törekedöm :  parlnrio  C, 
Azon  tiastkeresfi  ne  légy,  m  o  1 1  y  r  e  többen  törekednek  (Fal : 
L'E.  423).  Vki  ellen  törekedik :  Ne  taláiitán  az  i  s  t  e  n  ellen 
is  találtatoc  töreködni :  ne  forte  et  deo  repuguare  inveniiunini 
(Helt:  UT.  g8).  Miként  az  cserép  összetöretik,  az  Krisztus 
e  1 1 0  n  ki  törekedik  (Tbaly :  VÉ.  1.38).  Tiltyák  az  h  a  z  a  s  s  á  g  o  t 
és  az  ellen  teorekoduek  (Vás:  Cantjath.  lAi').  Noha  nagy 
ei'fivel  törekedjenek  ellenünk,  de  tisztünkbe  m:i^okat  neui 


merik  ártani  (Fal:  UE.  367).  Ez  ellenünk  törekedfi  gonoszság 
néha  néha  neki  köszörüli  nyers  igyekezetünket  (403).  Fmí  /eííi 
törekedik:  Az  athmano  fel  fii  eleget  törekedtünk  (TörtT. 
XUL155).  Vki  melleit  törekedik:  Attyamfiay  mellet th 
00  foolsegeuknel,  ha  miben  keuantatik,  zywe  zerintli  es  io  aka- 
rattal igiekeozik  teorekedny  (Radv:  (Jsal.  Iltl7ub).  Istent  tekint- 
vén az  .szegény  ország  m  ellet  h  terekedik  (Monlrók  Vili. 
410).  Idejöttek  és  kérének,  hogy  jó  töreke<lfi  legyek  mellettek 
(LevT.  11.27).  Kitsoda  tehát,  a  ki  minket  kárhoztat,  ha  a  ki 
mellettünk  törekedfink,  az  lé.szon  binink  (Pázm :  Préd.  9).  T8re- 
kedik  mellette  a  biro  el5tt  (GKat:  Titk.  825). 

által-törekedik :  [penelro,  perrumpo;  durehdringenj.  Az 
haji'isoc  rayta  losznec,  hogy  által  tfirekedlieasenec  az  szélvészek- 
ben (MA :  Scnit.  609b). 

be-törekedik  :  (irrumpo ;  hineindringen].  A  romlott  bástyán 
addig  verekedett,  hogy  két  ezer  török  be-is  törekedett,  nem 
tekintvén  Dandót,  ki  ott  eniberkedett  (Kónyi:HRom.  126). 

ellene-törekedik :  [repuguo ;  widerstehen].  Semy  hatal- 
niass.igli  nem  leelettetyk  zent  Péter  hatalmának  felette,  ha 
ky  ellene  tfirekSdyk,  inkab  el  tfiretyk,  honnem  gezne  (ÉrdyC. 

228). 

kéi'esztül-törekedik :  [íjorinnipo ;  durchdriugen].  Keresss- 
tül  törekedett  a  seregon  (Gvad:  Kár.  118). 

ki-törekedik :  [evado;  entrinnenj.  Az  mellic  a  ketreczbe 
nagyon,  ki  tfirekídic  onnan  (Tel:Evang.  1.121). 

Törekedés :  1 )  [adjumentum ;  unterstützuug].  Méltóztassék 
Ngod  az  fejedelemnél  jó  törekeilé.sével  fáradozni  szerelmes 
uranníak  megszabadnlá.«án  (LevT.  11.304).  Ha  az  te  törekedé- 
sed  suinmit  nem  fogna  nála,  eres-/,d  neki  Ferenczet  is  (Nád: 
Lev.  48).  Mellettevaló  törekedésben  minden  jószágát  elkOltvén 
maga  .személyét  és  életét  le  akarná  tenni  érette  iPázm:  Préd. 
9).  Az  Nagy.ságod  anyai  szereteti  oly  nagy,  hogy  ahoz  semmi 
indító  törekedés  nem  kell  (RákGy:  Lev.  404).  S-zelemerj  Lazlo 
vrani  ennye  niezze  tfildre  az  en  arnaym  gongya  viselésére  nem 
erkezhi'lik  sok  törekcdes-sel  (Radv:Oal.  111.125).  Ha  niibfil 
ICegyelined  fi  nagysága  elfitt  való  méltatlan  kis  terekedésemet 
is  kivallja,  bizony  jó  szivvel  szolgálok  Kegyelmednek  (Gér: 
KnrCs.  IV.  103).  3)  uisus  conatu.s,  niolitio  MA.  niülie,  beuiUhnng 
Pl'li.  Valanielyfelé  térölt  és  fordult,  mindonőt  beába  esett 
tSrekedése  (MA :  SH.  55).  Az  pnrgatorinmióli  kAlniin  tanúságot 
adok  és  az  ellenvaló  tőruke<lésedbeim  az  hazugok  tározokonn 
való  iártotlat  meg  nintaiom  íBal :  Cslsk  185).  A  gondos  tigyelem 
olly  nagy  légyen  bennünk,  mint  mris  részrfil  a  törekedés  (Fal : 
UE.  487). 

Törékeny :  [fragilis ;  zerhrccblichj.  Himer,  másik  neu5n 
pirito,  gyönge  es  tőrekóu  a  gyfikere.  .'^milax  deákul  (Fr;nik: 
II:LsznK.  30).  Az  a  nádsz.-il  nem  ollyan  gyenge  vékony  fireg, 
törékeny  volt  mint  a  minémfi  a  mi  fÖldfinköu  terem  (GKat : 
VálLs.  II. -110). 

Törés  :  1)  fractura  C.  infiractio  MA.  brnch  ITB.  Ne  verd 
a  dió-fát,  mclly  bfiv  gyUmöltsöt  ád,  sfit  töréstől  firi-r/ed :  "bene- 
ficia  a  sponte  offerentibns  non  snnt  exigenda  PPBI.  Idnösseges 
dolog  közzé  leányokat,  fazék  törést  ne  ölgiecli  (Mim:  A[ki1. 
861).  A  kit  te  szarvad  törésével  ökleldeztél  (BaI:C>Lik.  411). 
Tiiláin  alTéle  cserép  törésekkel  adtának  a  többekis  okot  méltó 
böntetésekre  (Matkó:  BCs-ik  12CV  2)  (rima;riss].  Törés 
kfifalon  a  líivés  miatt :  muri  tormento  dejecti  labes  PPIi  Város 
törésére  cs;ik  hamar  felálla  ...  Az  törésön  fik  nagy  viadalt 
tariának  ...  Az  közmagyarokkal  töi-ésnek  indula.  bátorsággal 
községet  kezdé  biztatnia  (RMK.  111-16).  Vitéz  Dobó  LstvjVn 
gondja  nagy  vala,  törésöket  btiUfit,  kiisfit,  vártákat,  nüiidenfelé 
li'isson  oiiuden  dolgokat  il21).  Az  törésön  palánk  mellé  bé- 
hányának  kéve  nádakat  (143).  Lleere.-<ztötték  a  törésen,  béoalad 


53 


CSONT-TÖRÉS— HAJíVtÖRÉS 


HAJÓTÖRÉSBELI— 2.  TÖRET 


754 


mk  a  vár  piaozára  (Monlvók  II[.160).  Be  estenec  az  várasba 
i  tSréssekeii  (Helt:  KriSii.  100).  Nem  liágtatoc  fel  az  tSrasekie 
Kár:  Bibi.  IlllS).  Tágas  utat  irtottak  é,s  natcy  tűrést  ké.szítettek 
iz  calvinista  vélekedések  az  alcorániiak  (Pázm:  Kai.  433).  No.sz!i 
iiár  lépjél  más  tíresro  is,  lá.'ssuk  mint  perdSl  oft-is  Mrluinyó 
apátod  (Matk(S:  BC.sák.  1Í>S).  R('.mával  állott  sok  harzokat, 
iiert  lelki  vitéz  volt  s  a  törésen  állott  (Thaly:  Adal.  1.19).  Rés, 
omlás,  tőré.s,  midJn  a  kiV tálnak  egy  része  ki-dill  (Bod :  Lex. 
156).  S)  [ruin.<i,  damnum,  periculimi ;  iim.stiirz,  schaden,  gefahr]. 
iVvgad  wala  Cristiisnak  dycliósegerSl  ees  sataimak  5  tSreseról 
PeerC.  69).  V  lelemesegben  bozzontak  ftet  es  5  bennek  tSres 
neg  soka.«ula  fmultiplicata  est  in  eis  ruina)  és  Pbines  el5  álla 
's  kegelmet  lele  es  az  tores  meg  zf nek ;  et  cessavit  qua?.satio 
DöbrC.  190).  Mynden  teres  nekv'vl  ky  niene  Ciystus  zyz  Marya- 
lak  mehebewl  (ÉrsC.  330b).  Meg  yndeyfad  feldeth  ees  meg 
laboreytad  \^-tetli,  vygazd  meg  ^  teresyth  (sana  contiitiones 
>jus),  merth  meg  rezzenth  (KesztliC.  149).  írnak  vala  Troia 
örese  után  .  .  .  (CsomaC.  108).  Emij  gonozsag  jewth  az  en 
lagj  tliewresembewl  es  zenwedesembewl,  hogy  iniaran  jobagy- 
iiath  ewly  (LevT.  1.251).  Eg*ik  tSrése  es  sebhetese  a  másikat 
)tt  jri  (Mel:  Jób.  41).  4)  [vnlnns;  wunde].  Seggen  és  lábon 
?aló  hasadások  és  törések :  rliagades  PPBl.  Gyógyíthatatlan 
i  te  törésed  aHy:  Préd.  11460).  5)  callis  MA.  [triftweg].  A 
jeszédben  egy  vágásban,  egy  törésen  nem  jár  (SzD?  MVir.  55). 
8)  [oppugnatio ;  belagerung].  Melly  várat  törés  uéUfil  megadák 
Monlrók  III.99).  Töréssé  várasnac  még  nem  lót  vala  i Görcs: 
yáty.  52).  T)  [petitio,  impetus;  angriÖ',  anfall].  Les-hányás, 
ralaki  ellen  törés:  petitio  PPBl.  Ty  k\VzvVtt6tek  vagyon  egy 
nasra  való  ti\re.s,  irygsygh  es  vetekedys  (Komj:  SzPál.  132X 
!Je  legyen  a  mi  vezainkban  ,se  tőres  se  rablás  se  kiáltás  (Born : 
Evang.  III.4).  Gyolko.ssagos  méreg,  harae,  irigység,  bnialkodo 
jondolat  es  egy  másra  való  soc  fele  tSres  (Born:  Préd  281). 
3oha  szünete  ne  legyen  a  gonosz  ellen  való  tSrésftnknek  (Land: 
LijSegíts.  n.7i.  8)  trilura,  tritus  C.  MA.  (das  reiben]. 

csont-törés :  [os  fractum ;  beinbnich].  Ha  kinek  valamely 
■észé  csonttórés  alá  vettettetet,  a  pár  hagjuiát  tórje  Sszve  és 
agára  tegye  reá  (Nad :  Kert.  307). 

elme-törés :  mentis  contentio  Kr.  [geistesan.strengung).  A 
ndósok  kész  tsúfok  és  '.szünetlen  vak)  elme  s  fejek  tSrések  miatt 
iokféle  nyavalyákat  szenvednek  (Misk:  VKert.  73).  Szent  Gergely 
iok  elme-tSrési  kSzStt  elméjének  nyúgo.sztalá.''ára  egykor  ki- 
sétálván úgymond  (BíróM :  Micae.  345). 

érc-törés:  [metalla;  bergarbeit].  Valakit  értz-törésre  itélni, 
íárhoztatni  (SzD:  MVir.  256.  85). 

félben-törés :  frima;  ritz].  A  keregded  forma  leg  tSkélle- 
íe.ssebb  semmi  félben  tSrése  nem  lévén  (Com:  Jan.  165). 

fő-törés,  fej-törés:  1)  [\iilniis  capitis;  kopímmde?].  A 
nadaly  ffi  hasznos  igen  a  talgyuk  és  fej  tSresi  ellen  (ACsere: 
Enc.  242).  S)  [ingenii  virium  contentio ;  das  kopfbrechen].  Nagy 
igyekezet,  fő-törés:  vehementLssima  animi  ingenii,  virium  *con- 
tentio  PPBl.  Nagy  dolog,  ha  apránként  nem  fogyót  esze  a 
feleletekben-való  f5-t5ré.ssel  íPázm :  LuthV.  132).  A  tanátsos  urak 
nap-estig  fáradnak  és  f(5-töré.ssel  munkálkodnak  (Pázm:  Préd. 
35.  Misk:  VKert.  73).  Szánom  napjaimot,  kiket  itt  henyélve 
töltök  s  haszontalan  fö-töréssel  (Bercs:  Lev.  719). 

frigy-törés  :  [vinlatio  pacis :  friedensbruch].  Az  frigy  törésért 
jó  Hunyadi  .János  tfile  megverettetek  (RMK.  rV.33).  Hadat 
boczatana  Aegyptusbol  Nabucadnezar  ellen,  melly  hit  es  frigi 
tSres  16n  Sedechias  veszedelménec  oka  (Kár:  Bibi.  IL122b). 

hajó-törés :  naufragium  C.  MA.  schiffbruch  PPB.  Hajó 
törés,  vizi-veszedelem,  el-merülés:  naufragium  PPBl.  Némellyec 
az  hajó  tSrésénec  darabjain  menekiílénee:  nonnulli  super  ea, 
qiae  de  navi  essent,  evaderent  ad  terram  (MA:  Bibi.   IV.135). 

M.   NYELVTÖBT.   SZÓTÍR.   m. 


Az  hitben  hajó  t5rést  szenvedtee,  az  az  hitSket  elvesztettéc 
(MA:Seult.  676).  A  hajó  törés  után  jobb  a  révész  (Fal:  UE. 
496).  Bolondul  átkozza  a  tengert,  a  ki  mfisod  hajó-törést  szen- 
ved (SzD:  MVir.  49). 

hajótörésbeli :  [naufragus;  .schilíbriichig].  Hajó  törésbéli 
veszedelemben  forognak:  naufragio  periclitantur  (Com:  Jan.  89). 

házasság-törés :  adulterium  MA.  ehebruch  PPB.  Nem 
csak  az  házasság  tórésec,  hanem  még  a  esókolgatásoc  is  szem- 
telen orczjitlanságoc  (Com:. Jan.  18.3). 

kelevész-törés :  [liastiludium ;  das  lanzenbrechen].  Fegy- 
veresen ment  volna  kelevé.sz-tőrésre  (HalhPaizs.  416).  Elárom- 
szor  győzedelmet  vett  a  kelevész  törésben  (Kai:  HHist.  L5). 

kerékben-törós,  kerékbenvaló-törés :  (supplicium 
rotae;  das  radern].  Fel-akasztá.sra,  kerékiien-torésre  ítéltetnek 
(Bar:  SzBúcsú.  249).  Kerékbe  való  tSrést  feleltének  hozzá  (Nyr. 
X1L79). 

kopja-törós  :  [ludus  equestres;  ritterspiel].  Ki-hire.sílék  egész 
Franczia  országának  taitományában,  hogy  kópia  tSrés  lészen 
(Tass:SzMag.D). 

kórság-törés:  *.sacer  morbus  PPBl.  [epilepsia;  fallsucht]. 
Az  oroszlán  epéje  a  nagy  nyavalyát:  kórság  törést  meg  gyo- 
gyittya  (ACsere :  Enc.  205). 

maga-törés :  [defafigatio  sui ;  selbstabmühung].  Magok  tSré- 
sével  igyekeznek  szaporétani  marhájukat   (Tel:  Evang.    11.423). 

nehézség-törés :  [morbus  caducus;  fallsucht].  A  tébolyo- 
dással nyavalygóc  az  nehézség  tSréstSI  nem  igen  messze  vannac 
(Com :  Jan.  49).  Gyenge  testének  bels5  fájdalmit  a  nehézség 
törés,  a  szovátul  való  meg-válása  tapasztalható  kíppen  ki  nyilat- 
koztattak (TitkRózs.  114). 

parancsolat-törés :  [violatio  jussi ;  geheissübertretuug]. 
Elsev  zfleynk  az  parancholat  teoresert  oly  ygeen  el  tauoztatuan 
valanak  istentevl  (CornC.  140).  Isten  e  paraníolat  t5resnec 
vtanna  hyua  5ket  es  meg  atkoza  a  kegot  (TelC.  209). 

szék-törés:  [laesio  judicii;  geriehtsverletzung].  Byro  vpram 
zawath  zeek  teoresnek  nem  itelte,  azért  mywel  hogy  mind  az 
barom  dolgot  egyben  foglallya  (RMNy.  11.239).  A  szék  tSrés 
a  törvényes  szék  szinén  mondott  illetlen  szollásból  avagy  a 
törvényes  székben  filöknek  tiszteletlensége  miat  szokot  meg-e.sni 
(Kász:  Kit.  216).  Székely  földen  a  széktörés  24  gyra  (SzékOkl. 
11.119). 

szentség-törés :  sacrilegium  C.  [religionsschandung].  A 
lopiísoe,  ragadozásoc,  szentség  töréséé  meg  tiltva  vannac  (Com : 
Jan.  192).  Szentség-töréssel  részesSIt  volt  a  'Krisztus  testében 
(Csiizi:Sip.  214). 

törvény -törés :  [violatio  praecepti;  geheissübertretung].  A 
hetuen  hetec  meg  rűvidöltec  te  népeden,  bog  meg  vegeztetnec 
a  töruén  törés  (BécsiC.  157).  Törvén  töresec,  paraznasagoc, 
vrsagoc,  ezec  kic  megferteztetnek  embereket  (MünchC.  43). 
Adam  atianknak  engednek  vala  minden  teremtet  álatok  az 
tftnieny  twresnek  elAte  (VirgC.  36). 

1.  [Töret] 

törvény-töret :  [violatio  legis ;  gesetzübertrehmg].  Embemec 
belől  ziueböl  zarmaznac  gonoz  gondolatoc,  töruén  töretec,  paraz- 
nasagoc (MünchC.  85). 

2.  Töret :  [oppugno ;  belagern].  Igen  kezdek  Ifini  az  várat, 
töretni  (Tin.  49).  Országában  zsidókat  kergettefé,  várakat,  váro- 
sokat töretteté  (EMK.  IV,156).  Immár  vVted  nappya,  hog  Kapós 
w.irat  az  tewrewk  erewssen  tewreti  (LevT.  1.163).  Nem  fél,  hogy 
ellenség  vijja  s  törettesse  avagy  kö-szikláit  golyóbis  sérthesse 
(GyöngyD:  MV.  5).  A  várat  szüntelen  törette  (Kónyi:  HRom. 
159). 

48 


755 


KITÖRET— TÖRHETETLEN 


TÖRMÖI^POR  TÖRŐ 


756 


el-töret :  1 )  (confrii)gi,  dinii  curo ;  zerbrei'lien,  zerstören 
lasseu].  Botokai  eltőrettete  az  5  ket  vallat  (DebrC.  167).  Azt 
balwaii  zent  Marton  pyspek  ott;in  el  tSrete  az  oltárt  (ÉrdyC. 
625.  ÉrsC.  346).  2)  (oppugno;  belagern].  El-törette  és  tsak 
nem  meg-vette  vala  az  ammoniták   váro.sait   (Pázm:  Préd.    58). 

ketté-töret:    [liissocari   curo;   zerschneiden   lasseu?).   En 

malii  kettS  tíireteni  te  magadat  (Görcs:  Máty.  78). 

lé-töret:  [dirui  jubeo;  zerstSren  lassen].  Le  töreté  Scambria- 
nac  kSritéseit  (Helt:  Krón.  24). 

még-töret:  [ditíriugi  curo;  zerstückeln  la-isen).  Az  tormát 
megtHre.sd,  de  meg  ne  reszolte.sd  (Radv:Szak.  21), 

Töretós:  1)  contritio  DöbrC.  30.  [elend].  O  labok  ^o^s 
vert  fitteni,  tSretes  és  bodogtalansag  8  vtogba  (DöbrC.  30).  3) 
(subactio;  unterjüchung].  Nemellieket  birodalma  ala  hodoltata, 
kic  armac  elStte  solia  tSretest  nem  lattauac  (Szék:  Krón.   219). 

Töretét:  1)  [coiruptio;  das  verderben].  Fel  emeled  a  t5re- 
tetb61  en  eletemet :  sublevabis  do  corruptioue  vitám  meara 
(BécsiC.  242).  2)  (poenitudo;  reiie].  Ha  tíredelmben  leend,  meg 
zabadwl  es  ha  tőretetben  leend,  jllyk  te  yrgalmassagothoz 
ywtny  (ÉrsC.  540). 

Töretetes :  corruptibilLs  BécsiC.  91.  [verganglich].  Ok  en 
basonlatoss;igomert  os  a  kouessene  tSretetés  életnec  ideyeiert 
(proptor  modiciun  corruptibilLs  vitae  tempus)  meg  calatkozianac 
(BécsiC.  91). 

Töretetesség :  [laosio ;  verletzuiigj.  íme  en  latoc  neá  fér- 
fiakat iarokat  a  tflz  kSzepet  es  sem  egy  tSr6tetes.seg  ninc  5ben- 
nec:  niliil  corruptiijuis  in  eLs  esse  (BécsiC.  134). 

Töretlen,  töretetlen :  1)  [non  contusas;  iiicbt  zerstossen]. 
Töretlen  fabéjat  tegyen  bele,  mikor  feladja  az  tehénhúst  (Radv : 
Szak.  21).  2)  [nou  tritus;  unbetrotouj.  Az  wtli  zoros  es  töret- 
len, ky  vyzen  az  erek  eeletre  (ÉrdyC.  391b).  Az  mostani  ro.ssz 
idők  és  az  utaknak  töretlen  volta  miatt  nom  járliatnak  szaba- 
don (LevT.  11.239).  Nagy  hó  lévén  töretlenben  nem  utazhattam 
(Nyr.  XIV.356).  S)  (incorruptus;  unvergiinglichj.  Kzek  romlandó 
koronát  vegyenek,  my  peuygh  An^kke  valotli,  tiS'retotlout  (Komj: 
SzPál.  157).  4)  (non  laesus;  unverlotzt].  Te  töretlen  mehedböl 
fiat  v^  attal  ki,  ho^  illetlen  zemeremsegnek  teire.ssege  neveked- 
neiek  (DöbrC.  422). 

|Kí)zmond;isok].  Vert  vLszen  veretlent,  agya-feje  töretlent 
(Veresm:Lev.  292.  Matkó:  BCsák.  412.  CzeghBDorg.  413). 

(Törevény] 

Törevény ség  :  (fragilitas ;  zerbrecbiichkeit].  Mózes  a  k5v- 
táblákat  a  földhöz  tsjipá  és  el-töré,  mellyvel-is  a  törvénynek 
törovény.sége  jelentetek,  hogy  tudni  illik  mindenektől  kárhoza- 
toson  meg-törettetiiék  (GKat:  Titk.  399). 

[Törheti 

meg-törhet :  1 )  [diruere  posso ;  zer-stören  können].  Ketli 
hamis  timo  elö  álla  es  mondanac:  Ez  ezt  monda,  ho^  meg- 
törheti Isteiuiec  templomát  íNádC.  2U4).  2)  [evertere  po.ssum ; 
umstos.sen  könnenj.  Ezt  ysten  kenynyen  tehetee,  thormezettetb 
meg  therhetho  (ÉrsC.  49űb). 

megtörhetetlen:  1)  (immobilis;  uuerschiitlerlich].  Az  ty 
conventotokben  ez  meg  törhetetlen  erísog  lakozek,  hogy  mynden 
eyel  az  zent  veztegsegek  m«g  tartásának  (VirgC.  IIU).  2)  [non 
laesus;  unverletziich).  Ky  volt  vala  mykoron  zyz  cs  zylew,  zep- 
löteleu  anya  es  meg  törhetetlen  (ÉrdyC.  454b).  3)  [quod  refii- 
tari  nequit;  unwiderleghar|.  lilnnek  hiuesere  uiznek  megb  tör- 
hetetlen okosságok  (TihC.  39). 

Törhetetlen :  infragilLs,  iufrangibilis  MA  unzerbrecbiiuh 
PPB 


Törmöl :  [corrodo ;  zemagenj.  Lássuk  mint  türmölbeted 
fogatlan  Ínyeddel  el  a  Matkó  rolbatt    almáját   (Matkó:  BCsák 

189). 

Törő:  1)  frangeiLsMA. (terens;  brechend,  stos.send).  Némely 
helyen  vagyon  afféle  törfl  kfl,  kiben  az  mondolát  törik  (Radv: 
Szak.  255).  Nagy  törő  ágyukat  gyújtatott  (Kónyi:  HRom.  11). 
2)  [pistillum;  stösselj.  Egy  öreg  réz  moz.sár  töröstfil  (Gér: 
K;uCs.  IV.447).  .1)  (fragilis;  zerbrechlich].  En  kilőttem  a  fÖld- 
nec  aéagalwl,  az  fuegnel  töröb  vagoc  (TelC.  45).  4)  violator 
BécsiC.  29.  (.schiinder].  Kic  ö  fértézeté.s8egecben  töröc  voltanac: 
qui  violatores  exstiterunt  in  coiuquinatione  sua  (BécsiC.  29).  5) 
friabilis,  tritor  C.  ruptor  MA.  brecher,  zertreter  PPB. 

ágy-törő :  [adulter;  ehebrecher].  Az  ágy-töröUet  és  az  paráz- 
nákat i.sten  el  kárhoztattya  (MNyil:  Irt.  5). 

bab-törö  :  *fabarium  pilum  PPBI. 

bors-törő :  (mortariuni  piperi  térendő;  pfeflermörser].  Egy 
borstörí,  egy  6ziirö-.szita  (líadv :  Csal.  11.333  I1L30). 

búza-törő :  piasor  C.  Búza  törfi  hely :  pistrinum  C. 

eser-törö.   Kádban   ugralo  cser-törö   vargák  (Thaly ;  VÉ. 

L367). 

dió-törő :  nncifrangibulum  PPBI.  (nussbrecher).  A  diót  dió 
törövel,  dió  verő  kalapátsal  meg  törje  (Com :  Jan.  20> 

fa-törő :  [tudicula  lignea ;  holzstösser].  A  borsot  tiszta  fa- 
tönlvel  kell  er5.sen  keverni  (Radv:  Szak.  196). 

fal-törö  :  il)  [muris  diniendis  in.servipiis ;  mauerbrecliend). 
Fal-tör/l  kos  vagy  álgyú :  tonnentum  *miu-ale  PPBI.  Hordatának 
sok  szalni.it  gyalogokval,  fal-törö  szerszámokat  gyorsjiságval 
(KMK.  VI.164.  Görcs:  Máty.  94i.  Az  tatároc  meg  töltéc  az  árkot, 
neki  hayták  a  fal  tőré  bakokat  (Helt:  Krón.  57b).  Meg  szállya 
az  várat  és  mindenféle  fal  törő  szerszámokkal  rontya  azt  (Zvou : 
Post.  1.39).  Minával  s  bunibával  és  két  faltörfi-ágyúval  biztat 
(Bercs:  Lev.  703).  A  bástyának  fal  tiirö  ágyúit  néki  szegeztetto, 
mind  éjjel  és  napi>al  siirún  döni;ft«ztette  (Kónyi:  HRom.  121)- 
2)  [aries;  mauerbrecherj.  Szj'izhatvanezeren  basa  elerede,  száz 
taraszk,  tizenhat  faltöró  véle  (RMK.  111.77).  Nagy  erős  faltörS- 
ket  voasznak  v:ila  (426). 

festék-törő:  1)  (colori  térendő  inseríiens;  Caiben-J.  Festék- 
törő  kövön  ezeket  törd  Ifigyan  (Kecsk:  ötvM.  285).  2)  *tritor 
colorum  PPBI. 

fog-törő :  dentifrangibulum  C.  PPBI. 

hajó-törő :  naufragus  MA. 

házasság-törö  :  adulter  MA.  ehebrecher  PPB.  Nem  va^ik 
miként  egeb  emberek  ragadozok,  hamos,sjik,  liaziLssag  török 
(DöbrC.  365)  Scent  Anna  ázzon  testnec  tisljusagat  zocta  nyerni 
papocnac,  zeraotösökuec  es  haza.s.sag  törökuec  (TelC.  146)i  A 
ház(,"Ls).ság  tőrö  buja,  fertelniRs  élőtök,  gyilkosok,  latrok  beteg 
ágyokban  vallást  te.sznek  bűnökről  (Sam:  Agenil  991. 

kiisa-törő :  *l'arrariuni  pilum  PPBI.  SUtfl,  búza  meg-törfi, 
öriö,  kásáttöró :  pinsor  PPBI.  Kásíi-törö  malom :  piUim  milia- 
rium  PP.  (Szakácsmost.  115). 

len-törő :  *stupiiriu8  inalletis  PPBI.  (haníbrechej.  A  len  és 
kender  len  törövel,  tiloval  megtörettetnec  (Com :  Jaa  96). 

mozaár-törö :  pilum,  pistillum  C.  stOssel  PPB.  sleoipfel 
KirBe.sz.  136.  Mosar  töröuel  meg  tört  gabona  (Kiir:  Bibi.  L62i». 
Régeuten  csac  mosár  töröckel  lörnec  vala  (Com :  .lan.  75).  F^' 
hoszs/.ú  fával  mintegy  masár  törövel  verjék  a  hordochkáiuik 
fenekét  (Lipp:  PKert.  11.225). 

por-törő :  1)  (pulveri  pyrio  térendő  inservieiis ;  pulver-). 
Parancsoltam  az  hámorra,  hogj-  csiiKÍlják  az  giilyóbiíiokat,  |»ir- 


757 


SZÉK-TÖKÓ— TÖRÓD-IK 


EL-TÖRÖDIK— [TÖEÖGÉL] 


758 


tiirf  malom  vaevDii  (RákGy:  fjCT.  344).  Portörf  rízniozsAr  tOrCje 
nélkül  (TiirT.*  IV.löC).  A  saliiitromot  igen  liordják  Debreczen- 
ben  és  horváti  [Mirtiirf  malmokban  (RákF:  Lev.  1.283.  n.39). 
8)  iiapbtarins  MA.  pulvermacher  Nom.  62.  PPI3. 

szék-törő :  sedis  judiciariae  violator  Ver :  Verb.   Szót.  28. 

azentség-törö :  sacrilegns  C.  [religions.whSnder].  El  yM 
az  lentsegh  tewreJ  fejedelmeknek  ew  paranczolattyok  (ÉrsC. 
354).  Vete  az  5  sentseg  tSre  kezert  a  iiozolara  (TelC.  184). 
Szentség  t5r6  va* :  sacrileginm  facis  (Fél :  Bibi.  11.4).  A  szent- 
ség tSric  kerekben  tSrettetnec  (Com:  Jaa  137). 

szüz-törő :  violatio  virginimi  PeerC.  R. 

törvóny-törő :  [violator  legis ;  gesetzverletzerj.  A  ki  el- 
intézi szivében,  hogy  felebaráttj'át  káro-s-san  meg  kerüli,  olly 
törvény-tfirS  miut  a   ki  valóban  meg  tselekszi  (Fal:  NU.  286). 

ünnep-törő :  (violator  sollemninm ;  fe,stverletzer].  Az  iiinep 
tiríc  regeim  meg  kSveztettec  (Bom :  Préd.  245).  Nagj-ubbra 
sententiázza  magát  nyilván  a  káromkodó,  parázna,  fidnep-t5r6, 
istentelen  életS  (Megy:  3Jaj.  11.170). 

Törőd-ik :  1)  [teror;  gestossen,  gerieben  werden].  A  fok- 
liagyniát  megtörjed,  kicseny  borsot  is  vess  köziben,  hogy  szeb- 
t>en  törídjék  (Radv:  Szak.  25).  A  hajó  oldalán  egy  lyuk  törő- 
dött (Gvad:  RP.  383\  8)  fdefatigor,  laboribus  conficior:  sich 
íbmatten].  Ászt  se  áldozzad  az  wmac,  a  mi  terSdet  a  vagy 
meg  kőpadot  (Helt:  Bibi.  I.  IIi3).  O  éltében  holtig  nagy  jám- 
bor vala,  mint  tSrSdot  ember  végre  meghala  (Hnszti:  Aen. 
34).  A  melly  test  itt  sajlódott,  tSrSdStt  és  .szenwedett  (Pós : 
[gazs.  n.637).  Meg  tekentiien,  hogy  Szelemery  Lazlo  vram 
maar  t8r5d5th  ember  legyen,  az  en  aruaym  gongya  viselésére 
aem  érkezbetik  (Radv:  Csal.  in.125).  3)  angor  C.  [.soUieitor ; 
íicli  ángstigen,  sich  kümmern].  FelStteb  tSrSdic,  hogy  ez  világi 
marhalat  szaporiL'ia  fBom:  Préd.  410).  Fut,  feirad,  tí>r5dic  (552). 
Mellyik  faradot  .s-t5rSd5t  tSbbet  (Megy:DiaL  57).  Törődvén, 
szép  \eányt  miként  nyerhetné  meg  (Zrinyi  1.21).  Magában  tatár 
kám  igy  törídik  vala  (IL4).  Sem  alszik  sem  vigyáz,  csak  fet- 
reng ágjában,  ide-tova  fordul,  törfidik  magában  (GyöngyD : 
KJ.  368).  Eleget  törídtünk,  fáradtunk  dolgaiban  (MonTME. 
Va345). 

[Szólások].  Vmiben  törődik :  Ha  semmi  tekintet  nincsen  az 
Bmberek  erkölcsére,  nem  tudom,  mit  kellyen  törődni  az  j  á  m- 
borságba  (Pázm:  Kai.  381).  Vkiért  törödil:  Hogy  a  te  szí- 
red töródhessék  és  szomorkodhassék  azokért  (MHeg :  TOszl. 
[1.192).  Vmin  törődik :  Sem  a  nagy  dolgokban  nem  örvendez, 
?em  akármi  appnilékon  nem  törődik  (Pázm :  KT.  108). 
áz  olly  szerelmetes  atya  meg-bántásán  törődni  kezd 
■JlegyteJaj.  IL39).  Se  torődgyél  a  magad  betegségén 
;Hall :  Paizs.  470).  BusnI ásódon  bizony  valóban  törődöm  s 
bi'isúlok  éde.sem  íRAkGy:Lev.  272).  Ne  torődgyél  e  dolgon 
(Káldy:  Bibi.  IL275).  De  mit  törődöm  én  más  esztelensé- 
g  é  n  iZr'mvi  1.146).  Az  istennek  kedves  szolgái  minden  üdők- 
ben  törődtek  és  tsak  nem  panaszolkodva  tsudálkoztak  ezen  a 
világnak  fonákul-fordult  folyásán  (Pázm :  Préd.  24).  M  a  g- 
talanságokon  törődnek  (Hall :  Paizs.  35).  Az  philosophu- 
soc  .sokat  tőrőttec  ezen  (Bom :  Préd.  297).  Leginkáb  azon 
törődik,  a  mit  az  o  testamentom  szavairól  mondottam  (Pázm : 
[.nthV.  232).  A  ki  mermyei  kenyeret  eszik,  nem  firődik  azon, 
melly  drága  étkeket  ganéjollyon  (Pázm :  Préd.  441).  Nem  törő- 
dik azon  a  pap,  akármint  szolgálna  (Thaly :  Adal.  1.12).  Solion- 
nan  semmi  hirem  nem  jőve,  kin  nem  kevéssé  törődöm  ''Bercs ; 
Lev.  72).  Szivedben  bánattal  rajt  am  ne  torődgyél  (Ujf:  HÉnek. 
54).  A  melly  hajdú  vagy  katona  nem  akar  belé  állani  ebbe  az 
iskolába,  ne  torődgyél  rajta,  hidd  el,  hogy  tunya  és  rest 
(Zrin)i  IL196).  Még  emberek  az  conjunctionak  hol  meglétérül 
hozzám  nem  érkezhetvén  nem  kevéssé  törődöm  rajta  (Monlrók 


XA'TI1108).  Gyalogja  mennyi,  nem  tudom,  eleget  törődöm  rajta 
(Berc3:Lev.  185).  Az  németek  Szombat  körfll  telepedtek  vala, 
megvallom,  igeu  törődtem  rajta  (451).  Vmivel  törődik:  Az  aka- 
ratosság ha  mikor  pörlekedik,  nem  törődik  sokat  a  jöven- 
dővel (Fal:  UE.  438).  Maria  a  sok  emberek  előtt  való  szé- 
gyen kedéssel  semmit  nem  törődött  fV'ajda:  Kriszt.  L373). 
Táltori  dolgokban  nem  törődnek  sokat  az  utóbbi  szerencsé- 
V  e  1  (Fal :  UE  487).  Ha  kimegyen  egészen  Balaton  tájikára  is 
az  ellenség,  azzal  ne  törődjék  (Bercs :  Lev.  51 1).  Ugyan  dögit 
látjuk  a  szökvevényeknek  és  sok  gyalog,  sok  lovas  ha  mind- 
gyárt rajta  veszt-is,  nem  sokat  törődik  véle  (Fal:  NA.  217). 
Nem  törődnek  véle,  csak  magok  kevélyen  lipczelhessenek, 
parancsolhassanak  (225). 

el-törődik  :  defloccor  C.  [laboribus  frangor ;  sich  abmatten]. 
Eltőrődőt  vén  emberek :  defloccati  senes  C.  Ha  munkával 
el-törődtenec,  nyugosznac :  operatione  fracti  quiescunt  (Com : 
Jan.  173).  Enni  hosszú  út  járásokkal  mind  magam,  szolgáim, 
lovaim  eltörődtünk,  fáradtunk  (TörtT.«  L598). 

fol-törődik  :  occalleo C.  Megkeményedem,  fel-törődöm,  bű- 
röm  meg- vastagodik :  eoncalleo  PPBl. 

meg-törődik  :  1)  (confringor,  contnndor ;  zerschlagen,  zer- 
quetscht  werden].  Az  dinnyét  jól  betakarják,  hogy  az  hideg 
meg  ne  vegye  és  meg  ne  törődjék  (Nád:  Lev.  32).  Az  Israel 
fiai  ruhája  meg  nem  kopott,  saruja  el  nem  szakadott,  hogy 
talpok  meg  ne  törődnék  (Pázm :  Préd.  793).  Az  lovoknac  kőr- 
moc  meg-tőrödénec :  ungulae  equorum  ceciderunt  (MA :  Bibi. 
L221).  8)  [laboribus  conficior;  sich  abmatten].  Az  asszonyok  a 
lovaglásban  meg-törődnek :  feminae  atteruutur  *equitatu  PPBl. 
Mikoron  meg  terödet  volna  a  soc  munkáckal  és  bánatockal 
(Helt:  Krón.  60).  Megtörödött,  megszakadott  barom:  animál,  quod 
contritis  vei  tusLs  te.sticulis  e.st  (MA:  Bibi.  LUO).  3)  [poenitet; 
reuen].  Bocsánattyát  érdemli  i.stentfil  a  megtörödött  lélek  (CzegI : 
MM.  271). 

megtörődés  :  [poenitentia ;  reue].  Materiáját  ennek  a  .sacra- 
mentomnak  állattyák  lenni  a  poenitentiát-tarto  embernek  né- 
melly  cselekedetiben,  a  minémfl  a  meg-törődés,  a  fflibe-súgó 
gyónás  és  az  elég-tétel  (Pós:  Igazs.  II418).  A  bfinön  való  meg- 
törödésnek  kell  a  bfin-bocsánatot  tulajdom'tani  (Czegl:  MM.  271). 

neki-törődik :  [percallesco  ;  gefiihllos  werden].  A  sok  szen- 
vedésnek néki  törődött-vala  a  város:  patientia  civitatis  *p6r- 
Cilluerat  PPBl. 

Törődés :  1)  angor  C.  [sollicitudo,  labor ;  angst,  besorgnis, 
mühe].  Mmemfi  rettegassel.  törödes.sel  es  nehézséggel  lett  meg 
(Bom:  Préd.  77).  Az  törődésnek  békét  hagyok  várván  az  hatal- 
mas úrtól  segítséget  és  vigasztalást  (LevT.  n.132).  Életének 
sajlódásai,  törődési  után  e  világi  fold.sátorábúl  elköltözött  vala 
(Szál :  Krón.  228).  Szorgalmatossággal  es  törődéssel  igyekeznek- 
is  támogatni  az  ö  dőlögélö  székeket  (EsztT:  IgAny.  451).  Mind 
ennyi  törődéssel  sem  találtak  az  lutheristák  kilencz  ezer  embert 
az  ő  zászlójok  alá  (Pázm :  Kai.  366).  Esztendőkkel,  törődésekkel 
és  sok  betegségekkel  terhes  állapotom  nem  biztat  (Pázm:  Préd. 
62).  A  haragot  és  boszszu  törődést  úgy  távoztassa  mint  a  ve- 
szedelmes mérget  (Pázm :  Préd.  800).  Nem  az  egyetlen  egy 
Lázáron  vagyon  törődése,  hanem  az  egész  sido  nép  miatt  vagyon 
sérelme  (MA:  Scult  811).  Magas  a  dolog,  hozzá  nem  könnyen 
fér,  sok  törődés  után  tsak  vftszességet  ér  (GyöngyD:  MV.  12). 
3)  (poenitentia  ;  reue].  Három  részei  vannak  a  paenitentiának  : 
a  törődés,  gyónás  és  elégtétel  (Czegl :  MM.  271). 

elme-törődés :  [angor  animi ;  besorgnis].  Nem  kevés  elme- 
törődésemre vagyon,  hogy  már  majd  két  hete,  miolta  hiába 
várom  levelét  Nagyságodnak  (Bercs:  Lev.  76). 


(Törögél] 


48* 


759 


MEG-TÖRÖGÉL— KI-TÖRÖL 


K ITÖRLÉS-TÖRLEJTET 


760 


meg-törögól :  Peniter  abstergo ;  sanft  abwisclien].  Az  melly 
kezkenűiiel  niagat  által  úuecJzette  uala,  azzal  nagy  hiiisegesen 
meg  tSrógelte  es  meg  szarazta  miii(]niiikuec  lábait  (Horn:  Préd. 
215b). 

Töröl  (íörüí  Orczy:  KöltH.  45):  1)  [tero,  frico;  reiben]. 
Paraníola  a  feiedelőm,  liogi  meg  ostoiozuaiak  es  nagy  er5s 
z&r  foltokkal  a  meg  taglót  testet  tőrfllneiek  (DebrC.  12).  De  az 
hamar  meg  Ié.szen,  czak  fiiiad  s  tSrollyed  (Decsi:  Adag.  106). 
S)  tergo,  tergeo  MA.  wischen  PPB.  Syiokvala  es  nem  vala, 
ky  tSrSlye  az  en  kSnueimet  (Nagy.szC.  104).  Zent  Péter  apostol 
myndenkoron  kezkenSt  hordozót  nála  zemeyt  tSrleny  (ÉrdyC. 
421).  Zent  Katerynaa  azzony  az  sebet  tevvrly  wala,  mossa  uala 
(ÉrsC.  422).  »)  [ex.stingvo;  vertilgen].  Földnek  lako.sait  Hlni 
akarjátok  s  fogatni  törülni ;  töltsétek  bosszútok  (Orczy :  Költ- 
H.  45). 

[Szólások].  Mennél  hajanodabb  |ígyl  pór,  annál  fellyebb  tör- 
lötte  homlokát  (SzD:  MVir.  43). 

el-töröl :  1)  [perfrico;  abreiben].  Hanemha  valaki  eltSrlendi 
rosdaiat,  nem  fenlnec:  nisi  aliquis  exterserit  aernginem,  non 
fiilgebunt  (I5éesiC.  112).  2)  abstergo  Ver.  detergeo,  oblitero, 
interlino  C.  ab.stergeo  MA.  auswisclien  PPB.  Eltörlöm,  ki-tör- 
löm,  nieg-honiályoatom :  oblitero  PPBl.  Vereytekeet  kezke- 
nevel  el  tevriy  vala  (DoniC.  143).  EltHrléd  .szememrfll  köny- 
hullatásimat,  fordi'tád  örömre  siralmomat  (RMK.  VI.6).  Az 
oroszlánok,  a  mellyen  elmennek,  nyomokat  el  .szokták  törleni 
a  farkokkal  íMisk :  VKert.  51).  »)  aboleo,  deleo  C.  MA.  aiis- 
iBschen,  austilgen  PPB.  Engedec  rokonság  tőriiénénec,  mert 
nem  tartozom  en  nemeinnec  vtollat  eltörlenem  (BécsiC.  9). 
Menden  sidoc  meg  Slettetnenec  es  eltSrlottetnénec  germektSI- 
foguan  mend  vöniglen  (56).  Az  igát  eltSrőlheti  embSr  (DebrC. 
53b).  Az  ki  paráznáuá  teszi  az  aszszonyi  állatot,  vereséget  és 
gyalázatot  nyer  és  az  8  gyalázattya  el  nem  teríltetic  (Kár : 
Bibi.  I.605b).  Az  fiac,  kic  ió  életben  neueltettec  fel,  el  t5rlie  az 
6  ezűleieknec  nemtelensegeket  (664).  Eltőrlem  az  embert :  de- 
lebo  homiiiem  (MA:  Bibi.  1.6).  Az  israelitác  megveric  és  eltírlic 
az  emorréiLsoknac  két  királyokat  (139b).  Pogány  népet  el  nem 
t5rléc,  hanem  azoekal  oliíggyfiltec  es  az  o  bálványokat  tiszteltéé 
(V.50).  íme  en  gonozok.'it  hozok  Jerusalemre  fts  el  tórISm  azt 
(Zvon:  Osiand.  64).  Riesánt  Szombatba  küldtem,  mivel  Szomba- 
tot akarták  eltörleni  (Bercs:  \jev.  44).  ö  áld,  5  törül  el  erós 
táborokat  (Orczy:  KöltSz.  158).  4)  expio  C. 

eltörlés :  deletio,  litura,  abrogatio,  expiatio  C.  abolitio  MA. 
austilgnng,  vertilgung  PPB.  Ellörlé.se  a  népnek :  internecio  PPB. 

eltörölhetetlen :  iudelebilis  C.  MA.  nnauslöschlich  PPB. 
Jótéteményidet  szivem  táblájára  pltHrf)lliet<itlen  Imtflkkpl  felír- 
tara (SzD:  MVir.  107). 

föl-töröl :  como  MA.  anfputzon  PPB.  Ki  ü.<tökét  fel-törli, 
kopa.sz  homlüki'i :  relicinus  PE'BI.  Jó  korán  koU  kelned  feltör- 
lött  homlokkal,  poros  hajjal,  költséges  gála  öltözettel  (Fal:  NA. 
233). 

[Szókisok j.  Az  telhetetlenség  végre  oztan  fel  tSrSluen 
homlokát  vgj-an  meg  vakitya  és  szemptelenAl  meg  bato- 
rittya  minden  bSnRkben  (Born:  Préd.  56Úb).  Az  anyaszentegy- 
háznak vallá.«át  fel  tSrlítt  homlokkal  meg  vetik  (Píizm :  Kai. 
368).  Jól  tíl  t5rellye  homlokát  (Toln:  Vigaszt.  Elób.  4).  Arczát- 
lan,  homloka-fel-törlött  és  minden  szégyent  hála  megé  vetett 
(SzD :  MVir.  43).  Fel  törlött  homlokkal  és  nagyon  fel  emelt 
szemöldökkel  áll  ama  temérdek  rágalmazás  paizszs;!  alatt  (279). 
Feltflrlótt  szemőldőkfi  állatt  (Pás:  (jlBut.  2).  A  ki  aboz 
fog,  az  a  s  t  S  k  é  t  bár  jol  f  o  l-t  .1  r  fi  1  j  e  (GKat :  Titk.  Q'ml.  b). 

ki-töröl :  1)  deleo  MA.  [aboleo;  vertilgen).  Nem  tSrlySm 
ky  ew  neueetli :  neqne  delebo  nomen  ejus  i  JordC.  889).  Kiirtá 
ótet  :iz  vr  a  fJildrfll  hirtelen  halállal  kitörölvou  (Illy:  Préd.  16). 


2)  expungo,  repnngo,  dlspungo,  erado,  lituro  C.  exstergo  MA. 
auslöschen  PPB.  [aaswischen).  Ki  törlöm,  által-verde.sem  :  can- 
cello ;  kitörlöm,  kiszúrom  :  dispungo ;  az  írást  kitörlöm,  ki- 
vakarom :  repungo  PPBl.  Tóröl  ki  éngemet-is  a  te  kónyuedbíl, 
melyet  te  irtai:  delo  mo  de  libro  tuo  quem  scripsisti  (Helt: 
Bibi.  LSs).  Meg  ielentem,  hogy  hamissan  tSrlStte  ki  Luter 
Marton  azokat  (Mon:  Ápol.  290).  Christus  az  mi  adós  regestro- 
mnnkat  elvStte  és  az  kere.szlfán  kil5rlötte  íMA:  Scult.  992).  El- 
méjek  mind  a  lágy  viasz,  ki  mit  akar,  azt  nyomhatja  reá  és 
az  utóbbi  mind  kilörülheti  (Fal :  UE.  489).  Ne  sirj,  töröld  ki 
szemedből  a  [wtyogó  fájdalmat  (SzD:  MVir.  361). 

kitörlés  :  dispunctio  C.  litura,  deletio  MA.  auslöschung  PPB. 
Ki-törléseckel  ne  mocskolly,  a  papiros  szélire  íratott  csillagots- 
káckal  az  elmét  kSnnyebbiteni  .senki  nem  tiltya  (Com:  Jan.  158). 

lé-töröl:  I)  destringo  C.  deleo,  decutio  MA.  [auslöschen). 
Malonnac  felesigét  hazas.sagba  vSttem,  ho^  5  neuezete  5  nemé- 
ből lé  né  tórle-sséc  (BécsiC.  9).  Le  tSrle.ssenek  elSknek  kSnnebSI 
es  igazakkal  ne  irattassjmak  (AporC.  20).  Ha  a  szitkokat  le- 
tSrSlnék  a  Baldninus  kSnyvébSI,  kichiny  hasa  maradna  [Xitro- 
lios.ságának  (Pázm :  LulliV.  5).  Az  5  ke,serv6s  halálának  érdeme 
által  tSrSlnéie  le  az  mi  sok  számtalan  álnokságinkat  (I./ép : 
PTük.  1.412)-  Mellyel  adós  vala,  az  5  számbirto  kSnyvébSl  le- 
tSrlé  (T)'uk:  Józs.  197).  Károli  uram,  van  is  most  alkalmatos- 
.sága,  olütti  szégyenét  letörfllbeti  (Bercs : Lev.  66).  Letörlöm  szé- 
les e  világ  szinériM  mind  az  embert  mind  a  marhát  iMoln : 
Jftpiil.  45).  2)  detergeo  MA.  abwisclien  PPB.  Meg-törlöm,  le- 
törlöm, tisztítom :  praetergeo  PPBl.  Fráter  Vince  ada  az  betegnek 
egy  foltot  es  hagya,  hogy  terdeet  az  scapular  poztoyauai  ter- 
leneye  (MargL.  196). 

meg-töröl :  tergo,  pertergo,  cttergo,  detergeo  C.  abstergo 
MA.  abwischen,  auswi.schen,  wolil  fegen  PPB  Megtörleni  a 
lovat :  equum  defricare  PPB.  Kezde  kfifiueiuel  megmosni  8 
lábait  es  5  hay  fonatiual  meg  törli  uala  (MünchC.  124).  Myerth 
Janus  vala  a  keserwes  anyának  gondviseleye,  zemetli,  zaiath 
megh  tewrlee  azzonyonkuak  (WinklC.  103,).  Megh  tevvrie  ees 
megh  apolgata  mynd  ew  zemeeth,  zaiat  (105).  Isten  meg  tJr- 
IStte  z6m5keeth  (SándC.  1).  Az  keepwtalook  megh  terlyk  or 
czayokat,  hogy  tettessenek  embereknek  Iwytoleknek  (ÉrdyC. 
136).  Istennek  zent  angyala  az  veeres  tőrtli  megh  tSrJlweeo 
liywelyeeben  teewee  (237).  Judas  apostol  meg  tSrle  az  kjTal- 
nak  orczayaat  es  azonnal  meg  tyztwia  (598).  Az  mely  lönac 
szemen  valóia  volna,  aimac  az  .szemét  amaz  kék  kJuel  kel 
meg  terelned  (Cis.  02).  Hogy  az  pisztrimgimk  az  beüt  kivájod, 
tiszta  elól  ruháddal  töröld  meg  bolfll  (Radv :  Szak.  135).  Az  tik- 
mony héját  mindenütt  töröld  meg  szépen  (277).  Megtörülé  sze- 
mét oly  bizakoda.ss.al,  hogy  felfogott  igye  nem  lesz  hibázással 
(Thaly:  Adal.  1171). 

Törlejt,  törlít :  [comparo,  concipio ;  schaffen,  verfassen). 
Keue.s  bozed  után  huzu  zerbezedet  tewrlewrte:  lougam  rofert 
históriám  (ElirC.  122).  EzSst  zekéc  zérzettetteknala  a  pa^men- 
tomon,  ki  smaragdns  es  i)erimi3  kjuel  tSrIeitetötuala :  smarag- 
dico  et  pario  stratum  lapide  (BécsiC.  48).  Ez  irasocat  tSrley- 
tStte  es  zerzStte  Vilhelmos  doctor  (GuaryC.  12).  Vg  tSrIeyte 
es  v§  zaba  az  5  bezedet  (NagyszC.  160).  A  iíuendS  életnek 
dié&seges  voltáról  nagi  edSs  bozedJt  tSrIite  előttük  (DebrC.  135X 
így  bezellek  es  ymyllyen  zorzest  tliSrIytthek  (ErsC.  470X  Ew 
az  czazart  meg  meewete,  mert  ew  bezedet  ygeen  therlylthe 
(481).  Ne  akary  .sok  bozedeol  teorleyteucd  a  gyónásban  aungy 
bozyan  gyónnod  (HorvC.  238).  I.egottan  tnlbetöl  török  népek 
nagy  viadalt  velők  törletenek  (RMK.  125).  Kezde  édes  beszé- 
det törléteni  (PonlHist). 

Törlejtet:  [figmentuni;  bild,  statue).  Mit  haznal  a  farag- 
uaii,  mórt  ő  teuőyS  faragta  azt  az  Stteuent  es  a  hamis  kepét, 
mert  S  teu^iS  remenkedet  a  íJrleitetbe :  quia  speravit  in  fig- 
menlo  fictor  ejus  (BécsiC.  273). 


rei 


TÖRLEJTA— KÉZ-TÖRLÖ 


ORCA-TÖRLÖ— TÖR 


762 


Törlejtö :  [statuarius ;  bildgiesser].  Vessed  azt  a  t8rleit6bo 
projice  illiid  ad  statunriiun)  az  pktelemiec  beret,  kiiiel  iiiog- 
jerletteni  i^tílloc ;  es  vum  a  harminc  e/.flst  pénzeket  es  vetem 
ízokat  vrnac  liazaba  a  tSrIeitSbe  (BécsiC.  311). 

beszód-törlejtő  :  [oratorhis;  rednerisch].  Eit51  va^'on  meg 
rua  bozed  t<)rliti')  kSíiiiec  vtolso  rezébe  (NagyszC.  288).  Hogy 
ja  egy  bozod  torkiyte  zywzet  megb  gyewzhethnenec  (DebrC. 
)38). 

irás-törlejtő  :  [auctor ;  verfas.ser].  Iras  tSrIeitS  mestSr  wgh 
nond :  első  lelki  iozagot  aleitok  lenuye  a  nyelwet  meg  elmyei- 
eui  (WinkC.  133).  IrastíVloytS  mestflr  Vince  ne\^'  doctor  ekkep- 
len  irt  (GuaryC.  21).  Kir51  éodalkudic  iras  tSrIeyte  mestűr  es 
^  mond  (NádC.  67). 

vers-törlejtő :  ;«  KirSl  v^niond  vers  turleytS  mester :  qui 
eivit  dei),  regiiat  ut  deo  (NádC.  134).  Ygy  mond  vers  terleytev 
npster  (DebrC.  537). 

Törlés :  I)  delecio  C.  fdas  anslöschen].  Demirhám  emiéti 
zégyenét,  i;agy  chelekedettol  kiv.ánnya  törlését  (Zriiiyi  1.50). 
!)  tevsio  MA.  das  wischen,  abwischen  PPB.  A  mennyire  lehet, 
ála.sztig  tartcSztatom  magamat  az  .szemeim  törlé.sétíll  (Nád : 
.«v.  lO.í).  Hnllott  egy  pár  tsepp  szemiböl  s  majd  egy  törlésre 
;i-tratult  (.SzD:  MVir.  362).  »)  [frictio;  das  reiben).  Haz  es 
rdwar  seprés,  wyz  hozás,  sarw  tSrles  awagi  tiztittas  es  tal 
ao,sas  (ÉrsC.  431). 

Törlészked-ik  :  [se  insiuuare;  sich  anschmiegen].  A  matska 
z  ember  Síében  fel  s  alá  tSrlészkedve  szokott  járni  (Misk : 
Tíert.  169).  Az  eb  az  esmerete.sekkel  törleszkedve  nyájasko- 
;ik  (191). 

hozzá-törlészkedik  :  c\3  Az  elefánt,  mikor  feléje  mégyeu 
me.stere,  az  orrával  hozzá  törleszkedik  (Misk:  VKert.  26). 

Törölget,  törlöget :  1 )  tergo  MA.  [abwischen,  trocknen). 
Xveenek  hay  zalywal  tijrfílghety  vala  es  apolgatlya  vala  evv 
ibayt  (ÉrdyC.  417).  Törlegeti  vala  lábait:  tergebat  pedes  ejus 
Helt:  UT.  Q.6).  2)  mnlceo  C.  palpo  MA.  [streichein].  Tapoga- 
3m,  törölgetem,  simogatom,  hízelkedem :  palpo  PPBI.  Az  macz- 
ák  tudgyák  magokat  nyalogatni,  t8rl5getni  (Mih:  ÖÉIet.  84). 
L  matska  az  ötét  törlögetíhöz  alkalmaztatja  magát  (Misk: 
^Kert.  169). 

környül-törölget :  clrcimimnlceo  C. 

meg-törölget :  demnlceo,  permulceo  C.  tergo  MA.  wLschen 
'PB.  Az  bynes  azzonyallat  az  ydw5zeyt5nek  kenyhwllatasawal 
íbayt  meg  mosogatta  és  bayawal  meg  tíirSlgetfe  (ÉrdyC.  427). 
^agyon,  lovatoc  allyát  ki  meg  ve.s.se,  az  6  állá-sában  ki  meg- 
Srlegesse  (Csákt;  A.ssz.  MF).  Az  csigákat  az  vizWil  kivévén  egy 
nhával  megtörölgesd  (Radv :  Sz^ak.  273).  Bibéjeket  mind  meg 
WSgette  (Czegl :  Tromf  175). 

Törölgetés :  mnlcedo,  palpatio  C.  MA.  [das  streichein].  Te 
lagioban  vetkízől  gi8ni6rfsegben,  kit  veezh  a  te  macskádnak 
irka  tSriilgetesbfl  (DebrC.  104).  Az  ápol  gátassal,  tSrSIgetéssel 
aló  hizelkedé.s  távol  legyenec  (C!om :  Jan.  205). 

Törlő :  tergens  MA.  abwi.schend  PPB. 

Törlő-szűr:  pannns  detersorius  PPB.  Az  szerint  ti.fzticz 
;i,  rakd  egy  tSrle  szfire,  kSsd  az  ló  lábára,  ahun  meg  fltStte 
Cis.  04).  A  test  tSria  szSrrel  dSrgSltetic  (Com:  Jan.  114). 

fő-törlő  :  [sudarium ;  schvveisstnch].  Fítörlík  8,  hálófdkötfik 
0  (Radv:  Csal.  11285). 

kéz-törlő :  manutergium  Com:  Jan.  109.  [handlncb].  A  veu- 
légec  midiin  magokat  meg-mostác  és  a  kéz-torl5vel  meg-tSrlót- 
éc,  asztalhoz  filnec  (Com:  Jan.  109). 


oroa-törlő,  arc-törlö  :  [sudarinm ;  schweisstuch].  Két 
gatya,  egy  arcz  törlö,  egy  as,szonyi  ífiktM  (Rad:  Csal.  11.12). 
Szilvás!  Buldizsárué  asszonyom  küldött  orczatörlőt  2.  (Erd- 
TörtAd.  IV.IOO).  Az  inas  nyakában  volt  az  úr  mosdó  aranyas 
csészéje  az  orc7.atörül6veI,  fé.sűvol  (Monlrók  XI. 369). 

segg-törlő:  aiiitergia  PPB.  Segg-törW  papiros:  charta  ca- 
cata  I'l'Bl. 

takony-törlő  :  stropliiolum  Com :  Jan.  48.  [sacktuch].  Az 
orrlyukakon  a  penészes  takony  ala  szarmazic,  mellyec  takony 
törlővel  ki  fnvattatnac  (Com :  Jan.  48). 

tányér-törlő  :  [pannns  detersorius  ;  abwischtuch].  Hat  vé- 
kony vászon  kendó,  nyolcz  tányér  törli  (Radv;  Csal.  11.406). 

veriték-törlő  :  [sudarium;  .schweisstuch].  Melly  szoritó  gyól- 
csoc,  veritéc  tűrl5  keszkenySc,  bokrétác  (Com:  Jan.  101). 

Törlőd-ik :  [.se  applicare ;  sich  anschlie.ssen].  A  feiedelmec 
mellé  votti  magát  minden  varga  folt  és  ot  suggorog,  házudoz, 
kenneget,  törlődik  (Helt :  Mes.  192). 

egybe-törlődik :  coalesco  MedLat.  86. 

Törlődz-ik :  [se  abstergere ;  sich  abwischen].  Borral  mos- 
dik,  sülttel  törlödzik  (Fal:  Jegyz  921). 

Törőség :  [fragilitas ;  gebrechlichkeit].  A  tőrőség,  poroiiyo- 
ság  áll  a  tapasztalhatatlan  részetskéknek  temerdekségiből 
(ACsere:  Enc.  127). 

Töröszköd-ik :  [se  applicare ;  sich  anschmiegen].  Az  apa- 
tzakhoz  tőrőszkSttek  örömest  (AIv:  Itin.  275). 

Törsöl  (íjhórzólödnek  BahEpin.  2):  frico,  frio  C.  infrico 
MA.  manibus  frico ;  kratzen,  reiben  PPB.  Jól  meg-tOröm,  tör- 
sölöm  :  perlero ;  szemeit  tőrsőlni :  oculos  *terere  PPBI.  Vakart, 
t8r.sőlt,  kftseges  levelek:  literae  fulminatae  (Ver:  Verb.  Szót. 
14).  Az  ki  az  6  birajanak  pofáját  törlegeti,  az  az  8  szamarka- 
jat  szokta  tapogatni  és  tőrsőlni  (SalMark.  7).  Végy  törött  mon- 
ídolát  bűvön,  ahoz  keverj  avagy  törsölj  tikmony  székit  (Radv : 
Szak.  275 1.  A  göröngyöt  ha  tSrsőlöd,  porrá  lészen  (Com:  Jan. 
13).  Tíz  körmödben  fuván  tőrsölőd  kezedet  (Czegl:  Tromf.  145). 

hozzá-törsöl :  aífrico  PPBI. 

ki-törsöl :  extero  C.  PPBI. 

le-törsöl :  [defrico ;  abreiben].  Le-vakart,  le-törsölt :  de-s- 
trigmentum ;  le-törsölni  a  niháról  a  sárt :  *desqnamare  vestes 
PPBI. 

meg-törsöl:  perfrico  C  [reiben].  A  gabona  feieket  meg 
törsölvén  kezeckel :  .spicas  confricantes  manibus  (Helt:  ÜT.  P8). 
Teríts  egy  tálban  fejér  ruhát,  töltsd  abban  az  mondolát,  törsöld 
meg  egy  kalánual  ide  s  tova  íRadv:  Szak.  255).  A  virágocskák 
és  a  fü-szerszámok  mennél  gyakortább  meg-törs51fetnek  kézzel, 
annál  nagyobb  illatot  származtatnak  magokból  (Mad:  Evang. 
717). 

öszve-törsöl :  confrico  C. 

Törsölék:  destrigmentmn  PPBI 

Törsölós :  frictns,  iricjitio  C.  tritus  MA.  das  reiben,  zer- 
Icratzen  PPB.  T8rs8lésböl  megsebesített:  descobinatus  C. 

Görzsölőd-ik  ? :  [se   aflfricare ;  sich    anreiben].    Csak   az 
anyaszentegyház  oldalához  a  .saaros  állat  ne  ghörzölőduek  (Bal 
Epin.  2). 

TÖK  (teer  Poz.sC.  7.  ter  KuIcsC.  147.  RMNy.  11.199.  túr 
Szék:  Zsolt  129.  Sylv:  UT.  11.16):  1)  machaera  C.  mucro,  gla- 
dius,  ensis,  subula  MA.  sclivvert.  pfrieme  PPB.  Nil  nalköl  es 
tőrnelköl  vyot  ő  istenéé  6  értec  (BécsiC.  18).  En  vifessegeranec 
törő  mégeu  te  oldalidon  (20).  Eliöuő  ludas  es  ö  vele  soc  gőle- 


763 


TÖR 


CSALÓ-TÓE— TÖRPE 


764 


kezet  tórSckel  es  rudackal . . .  Fordohad  te  tSrSdet  5  helere, 
mert  meiidou,  ki  t5rt  vend,  t'r  niiat  vez  (Mi'mcliC.  C5).  Az  tér- 
nek keserAsegeerth,  ky  akonin  te  zenczegűs  zylediiek  lelket 
ees  zj-wet  atal  folaa  (CzecliC.  15).  Égik  az  tSrt  torkába  \Vte 
(Virt;C.  lu:i).  Az  tSrnek  helet  az  A  édességes  sebeiuel  illetuen 
meg  vigazta  (101).  Zywet  Symeonnak  meg  yghert  thewre  altol 
liataa  (WiiikIC.  75).  v  papi  tfir  mia  vereteiiek  :  sacerdotes  eoniiii 
in  gladio  cociderunt  (DübrC  149).  Elleusegimnek  kémen  tSre 
alath  fekzSk  (NagyszC.  67).  U  tSret  megranditotta  es  iuet  meg- 
húzta (174).  Keserevsegenek  tewre  az  ev  zyvet  altal  yara  (ComC. 
41).  Nem  yftttem  beke.seghet  boczatany,  de  tSrth:  non  veui 
pacem  mittere  sed  gladium  (JordC.  384),  Kezeben  egy  verSs 
tSr  nála  (DebrC.  215).  Az  5  íielvec  éles  t55r  (VitkC.  67).  Ew 
nála  vagyon  mynd  eelethiiek  mynd  halainak  tilre  (ÉrdyC.  365). 
Az  nagy  epeseghed,  ky  the  zyleednek  zj^vetli  teer  keppen  megh 
folya  (Poz.sC.  7).  Adatnak  temek  kezébe  es  leznek  rowazoknak 
tarsy  (Kiilc.sC.  147).  Fonies  tőrrel  hozzaia  giakut  vala  (CsomaC. 
30).  Ott  egy  tört  adtak  kezében  (Monlrók  111.106).  2)  laqnens, 
tenn.s,  insidiae  C.  decipula,  teiidicula  MA.  fallstrick  PPB. 
[scbliiige].  T5r,  tzekle,  keleptze:  tendicula ;  les,  tír,  útat-illás, 
Iast-állá.s,  nieg-tartóztatás :  obsidiae  PPBl.  Fogattassee  meg  en 
bennem  8  zénieinec  tSrébon  e.s  véried  meg  5tet  en  zerelmemnec 
aiakibol  (BícsiC.  30).  Meltoly  ongSraot  flrizny  pokolbely  órdSgh- 
nek  ew  t5ryt51  (WinklC.  242).  Madarat  fogand  li.v  tewreeben : 
aufupio  avem  ceperit  (JordC.  102).  Ez  velag  télies  (IrdígSknek 
tSriuel  (DebrC.  119).  Hogi  az  istenségnek  tíreben  meg  fogat- 
tatneiek  (152).  Az  tA-rbe,  kyth  el  roj-tettenek,  Anen  labok  bele 
akadoth  (KeszthC.  14)  Tflrre  vállik :  fiat  in  laqneum  (Sylv : 
UT.  11.16).  Itt  vagyon  mindgyárt  az  5rdflg  tSrének  fel-tsapo 
peezke  (Dáv:  KKer.  3).  Engemet  te  mentei  meg  en  ellensegim- 
nec  ti^rectSl  (Born :  Lnek.  234).  Az  madaráé  meg  fogattatnac 
az  tSSrben  (K:ir:  Bibi.  1.629).  T5r8t5kre,  bántástokra  lésznec: 
eiunt  vobls  in  foveam  et  laqueum  (MA:  Bibi.  1.214).  Meg  fogat- 
nak ^vagy  a  lépben  avagy  penig  a  tSrbon  (SB-dog :  TemK.  162). 
Sertés  tSrSket  csinálnak  a  vaknndokoknak  (Nad:  Kort.  26). 

[Szílások).  Az  ki  hazug.sagual  gyRyt  marhat,  meg  flressSI  e* 
azhalalnac  tSreben  akad  (Born:  Evang.  IV.303).  TSrbe 
ej  tóm:  illaqueo  C.  Az  emberke  meg  nem  szfinic,  méglen 
valahol  tőrben  eyt  és  meg  ól  (Holt:  Mes.  356).  Nem  hogy 
tftrbeu  eiczelek  titeket :  non  ut  laqueum  vobis  injieiam  (Fél : 
Bibi.  11.37).  TSrbo  eyteni :  in  laqueum  inducere  (Derai:  Adag. 
71).  A  madarakat  tórben  ejti  (Con):Jan.  81).  Nehéz  űtet  mint 
agh-rókát  tórben  eiteni  (Czogl :  .laph.  114).  Tőrbe-e sni:  indu- 
ere  se  in  *laqueos  PPBl.  Mindóu  iol  veege  ezeebe,  hng  embór 
ysteny  iozagnak  eel  halgata.saeert  esyk  órdögnek  tórebe 
(WinkIC.  123).  Gakorta  az  niadar  étket  kereswen  turben  esik 
(BodC.  2).  A  kic  meg  akarnac  kazdagúhii,  iizoc  ké.sértetben, 
tSrbou  és  soc  bolondságos  kéuánságokba  asnec  (Helt:  UT.  Kk8). 
Kelletinel  szabadosbul  ^Iven  az  órdógiiec  tíriben  no  essenoe 
(Delír:  Ctirist.  33).  ö  is  rá  kerül  valaha  la  tőrben  (Zrínyi 
1.46).  Hol  s  mint  lehessen  a  másoknak  h  á  n  1 1  tort  nékire 
ejteni  (GyíingyD:  Char.  401).  Tírt  hányó  titok  iFal:  .legyz.  936). 
A  madarász  rak  tóróket,  raellyekkel  a  madarak  magokat 
fel-akasztyák  és  meg-fojty.ik  (Coni:  Orb.  105).  Meg  szago- 
lántván  a  tort  (GKat:  Titk.  327).  TórSket  vona,  vete 
őneki,  hog  őneki  vey  lenne  (TelC.  68).  En  tewrtli  vetnyk  ty- 
noktek  (Komj:  SzPál.  150).  Az  hitetlenőc  tflrekőt  vettőtec  eih 
nekem  (Szék :  Zsolt.  129).  Az  emberke  meg  haraguéc  az  orosz- 
hüira  és  sok  f^le  tőreket  kezde  vetni  az  ósuonnekeii  (Helt : 
Mes.  355).  Ezek  Ngtokra  elég  tőrt  vetettek  (TörtT.»  1.95).  A 
kegyességnek  szine  alatt  töriikíit  vét  (Illy:  Préd.  11.355). 

[Közmondások].  Két  él6s  tőr  nem  fgr  egy  hfiuelybo  (DecsI : 
Adag.  92.  Kisv:  Adag.  310).  Nehéz  az  rókát  kétszőr  az  tőrbe 
eyteni  (Docsi:  Adag.  119).  Nehéz  az  agh  rókát  az  tőrbe  eyteni 
(CzegI:  Japh.  114). 


csaló-tőr:  decipula  C. 

hégyés-tör:  (cuspis;  stossdegenj.  Két  éifi  hegyes  tőr:  fra- 
mea  PPB.  I5gy  ezAstes  aranyas  hegester  (RMNy.  11199).  Az 
markát  elfolyá  piros  vére,   ő  kezéből  kiesek  hegyes  tőre  (Tin. 

312).  Hegyös  tőrrel  fíjldön  igen  gyakdosá  (48). 

(hegyéatőröz] 

meg-hegyestőröz :  [cuspide  transfodio ;  mit  dem  etossde- 
gen  durehstechenj.  Kevésben  mulék,  hogy  meg  nem  hegyes- 
tőrüzém  (Kem:  Élet.  417).  Kettővel  magam  egyedül  jól  meg- 
puskáztam és   egyet  meghegyestőröztem  (Monlrók  XXVIL47). 

kótélü-tör :  (ensis  anceps ;  zweischneidiges  schwert).  Rea 
AedAzui'n  tomporára  az  ew  ket  oKV  tAret  (VirgC.  147).  Keth 
el\v  tőrnél  elősb :  [jenetrantior  gladio  aucipiti  (JordC.  805).  Is- 
tennek erwendese  wagyon  A  zawokba  ees  keeth  elA  terek 
vannak  A  kezekbe  íKesztbC.  408). 

mórégetö-tör :  [en-sis  versatilis ;  haudegenj.  Helyhőzteté 
Edén  kertnec  napkeletfelől  való  i-cszébe  Herubint  mezítelen 
méregető  tőrrel  (Helt:  Bibi.  I.B2).  A  vámac  piatzáu  két  értz 
kép  ál  vala  és  egy  egy  szekertze  és  egy  egy  méregető  tőr 
(Helt:  Krón.  168bV 

vadászó-tőr :  (venabulum ;  jagdspiess].  Istennek  haragja 
mint  egy  vadászó  tőr  ugy  lészen  el-jővetele  (Mad:  Evang.  29). 

varga-tőr:  subula;  ahl,  pfriemen  Nom. 48. 

Tőrök  (ííJrfy  [így]  Helt:  Bibi.  LMm2):  subula  MA.  pfrieme 
PPB.  schusterale  Adámi.  Furya  altal  ennec  ffllét  tőregkel 
(Helt:  liilil.  IMni2).  Fúrja  át  ffllét  tőrőckel :  perforabit  aurem 
ojus  subula  (MA:  Bibi.  1.67).  KLs  hegyes  aárral  vagy  törőkkel 
meg  giakuak  (I.*p:  FTük.  60). 

TÖRF  :  torf  KirBesz.  122. 

TÖRKÖL:  [irruo;  anstürmen?].  Ellenségemre  keménnyen 

tőrkólec  (Görcs:  Máty.  74). 

TÖRKÖLY  (tSrk^ly  Nom.  82) :  brisa,  flocces  MA.  vinaeoa 
PPB.  [treberj.  Tőrkőlyhordo  kád :  lacus  vinariiis ;  tőrkőlyhordo 
taliga  :  benn:i ;  tórkólynyomo  :  lenolmtes,  trapetes  MA.  Szölő- 
mont,  maláta,  törköly :  viuacji  PPBl.  Maláta,  io^ez  ez  ighe 
minden  allatot,  melluel  di.sznut  tartanak,  ak:ir  tőrkői  legén  akar 
bor  seprB  (Sylv:  UT.  0.167).  Az  zewlewnek  az  tewrkelye,  kyth 
az  pre-sbAl  ky  wethenek  wala  (LevT.  I.263b).  Betölteni  hasíit 
a  tőrkőlyőckel,  mellyeket  a  disznóc  észnec  vala  (Helt :  l/T.  Tö). 
Keuannya  uala  be  tölteni  hasat  a  tőrkőlyőckel,  melyeket  a 
di.sznoe  esznec  vala  (Born:  Evang.  111.85).  A  szőlő  magukból 
avají  törkölyökből  lőre  avagy  csiger  lészen  (Com :  Jsu.  85X  Tor- 
kolt eszik  vala,  kit  az  disznóknak  vetnek  vala  (Poenit  26).  Ha 
az  udvarhelyeken  régi  hitván  niegrothadott  törkíilt  tilálhatnak 
vala,  lopva  a  várl>a  bévúszik  vala  (ErdTörtAd.  11182). 

szőUö-törköly :  bri.sa  PPBL  [weintreber].  Szőlő-törköly, 
keneteknek  a  seprejek,  olaj  sonkoly :  magma  PPBl.  A  jiocolba 
ol  nag  zonissag  lezou  mint  az  saytoba  igőu  meg-zuretotti  zőlő 
törkól  (NádC;.  82). 

TÖRPE  (terpe  Zvon:  PázmP.  331):  1)  [humilL<i,  depressiis ; 
niedrig,  untersetzt).  Törpe  ember:  pumilio,  pumilius,  nauas 
piguLieus  MA.  Törpe  kutak  aszszouy:  parvula  *pumilia  fuerat 
PPBl.  Az  törpe  kutac  csúfságul  és  nevetségöl  van  mindeneknél 
(Com :  Jan.  45).  A  földi  liodza  törpe  ésallatson  (ACsere:  Bic.  2311 
Egy  törpe  me.szelyes,  merőn  aranyas  kaniiácska  (TörtT'IlL 
178).  A  nyálas  verőknek  van  kevés  erejek,  vállasuk,  tőriie 
termet Aek  (Felv :  Si'holS.  27).  A  nagy  termetű  óriások  érde- 
mekre nézve  néha  kisdedek  és  törpék  (Fal :  VE.  379).  Két  fegy- 
veres ember  a  törpe  vasát  a  paska  végére  szegeié  és  erős 
őrizetben  tjirtá  az  abbét  (Fal:  TÉ.  734).    Mi  lett  liát  \-ilag  l>ál 


^ 


TARREN— MEG-TÖRTÉNIK 


TÖRTÉNET— TÖRVÉNY 


766 


ínyáWl,  törpe  faragott  kép  óriás  lábából  (Orczy:  KöltSz.  29).    ' 
3ldre  terül  a  zúgó  szél  erejére   magas  tölgy,  állanak  a  törpe    j 
k  (Szl):  MVir.  30>.   Ha  niiiideu  eszteudöbeu  nem  dllóllva  haj- 
sát,  meg  nevekedik  a  törpe  fa  (319).  2)  (pumilio,  nanus;  zwerg]. 
ys   embfirSk,   kyketb    mi    liky   embtVSknek  moiuiuuk  awagh    , 
Jrpeknek  (K;izC.  192).  Az  törpék  tegezét  ha  Kapronczai  uram 
Ikötiié,  alkolnia,':  gjizló  vizlien   sem    kellene  félteni,   hogy   az 
r-ilai  megjknának  (R;ikGy:  Lev.  100).  Törpének  rendetlen  min- 
aire   a   szájat  feltátaui  (Ivis^-:  Adag.  196).    Ha   ez   úgy  volna, 
;ynehány  száz  esztendő   múlva   az   egész   világot   majd  merS 
rpék  fognák  lakni  (Moln:  JÉpül.  63). 

[Közmondások].    A  törpe  mindenütt   csak  törpe  (Kisv:  Adag. 
28). 

TÖRREN :  [fremo ;  rauschen].  Midiin  valami  törrent  a  to- 
mybaii,  egybe  azt  vélte,  hogy  6  érette  jöttek  (Kónyi:  VM.  58). 

TÖRTÉN-IK  (lertenyli  ComC.  161.  DebrC.  328.  ÉrdyC 
38b):  evenit,  aceidit,  incidit,  obtingit  C.  contingit  MA.  gesche 
jn,  sich  zntragen  PPB.  Ezekben  ha  t^'rtent  volna  vetkezned, 
ihath  nylvan  megh  mond  (VirgC.  12).  Neminemíí  idwn  törte- 
ik ilien  dolog  (15).  TAtlenek  az  nyolcad  eztend5be  (59).  Minden- 
ipi  esetik,  kik  tA-rtentek  ez  velagba  (95).  Ha  teneket  fiam 
ilami  gonosz  történik,  meg  kel  énnekem  holnom  (WeszprC. 
3K  Az  ev  lelkeet  evrek  kárhozatra  adny,  mykeppen  gyakorta 
irtenyk  az  fesnensegnek  bevneert  (CornC.  161).  Bel  teléének 
melattal  abban,  ky  tSrtent  vona  hAneky  (JordC.  714).  íme 
arachon  eiel  tertlienek  (DebrC.  328).  My  oka,  hogy  Cristus 
Ilyan  herre  mennyen,  hol  sok  zeertelenseegSk  zoktanak  leenny 
s  túrteenny  (ÉrdyC.  73b.  10b).  Terteeneek  egy  napon,  hogy 
nthna  ezeeben  az  ew  zerelmas  leánya  (338b).  Nem  ollyan  okok 
lat  tSrteneek  az  ew  zent  ky  mwlasa  mynt  kőzSseeghel  megh 
agyon  sentenciaztathwan  (i79).  Ha  valaraykoron  alkolmatos 
tam  tArtynnek,  hogy  fy  hozzatok  mennyk  (Komj :  SzPál.  45). 
lyzon  bodog  eb  wagy  te,  kynek  ilyen  yo  nra  t^Vrfynt  (Pesti : 
"ab.  32b).  Ez  ne  tSrténnik,  hog  ez  szigyenben  marag^ak  ez 
iczekedísnek  beszídiben  (Sylv:  ÜT.  11.50).  Minemű  dolgoc  t8r- 
intenec  a  kiralyoc  ideiebe  (Helt:  Bibi.  1.92).  Amitol  azoc  fele- 
,ec,  azon  tSrtinec  Snekic  (Szék:Krón.  15).  Akaram  eztys  meg 
rny,  mj  dolog  teortenek  most  ide  ez  feoldeon  íLevT.  1.276). 
Lz  elmúlt  napokban  történt  ilyen  dolog  az  Kd  falujában  (11.172). 
^5rtényt  mostan  valami  kár  kSztflnc,  de  rSvid  nap  ászt  esmet 
iszsza  nyerhettyfic  (Temesv;  Béla.  19).  Sokszor  történt  nekem 
láborúságom  (Born:  Ének.  178).  TSrtinnyéc,  hogy  ne  légyen 
[Sdues  néki  az  a.sz.szoni  állat  (Kár :  Bibi.  1. 180).  Az  eghesseges 
imbernek  is  törtenyk  chyfimSrlese  es  betegsége  (Frank:  HasznK. 
!3).  Olly  helySn  ls  történhetik  sebe,  hog  chyont  .szakadás  nekil 
'agyon  (39).  Az  fraetio  és  szegdelt  szám  kiuáltképpeu  szárma- 
;ic  az  diuLsióból,  mikorun  maradéc  történnie  leuni  (Helt:  Aritm. 
í).  Hogy  húsvét  innepén  történt  légyen  vrunknak  halála,  semmi 
sudánk  nem  lehet  benne  (Pázm :  Kai.  682).  Néha  oly  beteghez 
örténik  mennetek,  kinek  betegségének  nem  mehettek  végére 
Lép:  PTük.  11.238).  Sokak  történnek  raytunk,  de  legyünk  erös- 
iek  (Mad:  Evang.  332).  Hogy  ne  történyhessék  veszedelme 
Megy:  6Jaj.  VI.12).  Egy  télben  történt  véghez  vinnem  munká- 
nál (Zrínyi  15).  Emlékezett  fldötfil  fogva  nem  történt.  1666 
KBécs.  C2).  Hol  penigh  valamely  felnek  leiarta  teörtennek, 
3gyikről  zallion  az  másikra  a  jószág  (Radv:  Csal.  III.  187).  Ne 
lápláld  a  haragot,  hogy  gonoszbui  néked  valami  ne  történnyék 
Tllly:  Préd.  11102).  Itt  oly  dolog  történt,  .íz  melly  igen  ritkán 
hallatott  (Bercs:Lev.  512).  Hasznos  előre  meghányni  azt,  a  mi 
rajtmik  történliet  (Fal:  UE.  442). 

meg-történik :  [aceidit ;  es  geschieht].  Meg-törtéuic,  hogy 
a  késedelmes  a  gyorsát  elöl  vegye  (Com:  Jan.  179).  Megtörté- 
nik még  a  szerentsének  saját  fajzatiu  is,  hogy  a  ditsöséges 
kezdetnek   örömi    keserves   siralomra   olvadozzanak  (Fal:  UE. 


396).  A  vita  közt  megtörténhetik,  hogy  ha  gyáva,  önként  elálljon 

tőle  (438.  457). 

Történet :  eventus,  accidentia  C.  casus  MA.  ausgang,  zu- 
fiilligkeit  PPB.  Tertenettel  valók:  aocidentales  NémGl.  320. 
Tarcz  meg  engömeth  bynökböl,  gonoz  törteenetökböl  (CzechC. 
47).  Ez  tevrtenetnek  alatta  juta  az  ev  testének  nagy  erevtlen- 
segere  (MargL.  93).  Történet  zerent  hallá  Cristost  predicalvan 
(NagyszC.  160).  Gonoz  törtenetöket  bekeseggel  zenveé  (42). 
Tevrtenet  zerent  iöue  némely  ember  ez  nádas  hazachkaban  es 
bo  mene  (CoruC.  232).  Nem  töi  tenedböl  lön,  de  isteni  zerzesböl 
(DebrC.  51).  Simmi  nem  lenne  törtenedböl  (129).  Melyet  ez  állat- 
nak tevrteneti  megbizonejta  (DomC.  3).  Törteeuettel  eegy  veen 
ember  yvrta  oda  el  menvpen  az  wton  (ÉrdyC.  518b).  Semy  gonoz 
törteenet  ott  nem  leezen  (605).  Oda  iutuan  nem  történetből,  de 
isteni  ihletből  uallast  tezönuala  urnák  (TihC.  195).  Az  il*  isten 
tyzAn  a  ky.ssyrtetuel  egyetembe  twrtynetet,  haznoíh,  kyvel  meg 
gyízytek  (Komj :  SzPál.  1 60).  Történet  szerént  egy  pap  iöue 
(Helt:  UT.  R8).  Ha  foglia  esneyek  tevrtenetli  zerenth  az  tev- 
revk  kezében,  meg  is  zabadolasa  lenne  nekye  az  tevrevkevk 
kezet  (RMNy  n.114).  Valami  szfiksegkeppen  leszeu,  az  törte- 
nettel nem  lehet  (Mel:  SzJán.  7).  Hallottam  s  láttam  es  efféle 
törlénetöket  (Nád:  Lev.  105).  Megesmerid-e  azokat  is  nem  tör- 
tiuetnec,  hanem  isten  ajándekanac  leuni  (Born:  Préd.  317).  Tör- 
tinetnec  es  vak  szerenczenek  is  mondhatimc  (618b).  Az  botrán- 
kozások ez  világon  nem  történetből  támadnak  (Fél:  Tan.  232). 
Az  közel  való  hegyeknek  történetből  lőtt  szakadásiból  kereke- 
dett ki  az  szép  palota  (Pázm:  Kai.  2).  Az  világ  nem  történet 
szerint  lett  (MA:  Bibi.  11).  Czac  történet  az,  mi  esett  raytunc: 
casu  tantum  hoc  aceidit  (249).  A  te  halálod  nem  történetből, 
hanem  az  vrnak  akarattyából  vagyon  (Ker:  Préd.  5).  Ha  a 
szived  bolond  nem  volna,  nem  hinnéd  a  történetet  (Mad:  Evang. 
119).  Megszűnvén  a  kenyérnek  való.sága  megmaradnak  azok- 
nak történeti,  ize,  szaga,  szine  (Illy:  Préd.  II. 4J.  E  lé.szen  azok- 
nak nyomoi-ult  története  (427).  Minap  a  királynál  lévén  történet- 
kint  (PhilFlor.  7).  Csak  történetből  hullottak  cimeres  pecséttel 
a  világra  (Fal:  NE.  17).  Az  homály  alatt  sok  való.s,ágos  törté- 
netek találkoznak  (Moln:  JÉpül.  186).  Szellőzni  leüle,  történetből 
osztán  álomba  nierüle  (Kónyi:  HRom.  142). 

Történetes  :  (fortuitns ;  zufállig].  Az  szegény  para.sztoknak 
történetes  dolga  (Illy:  Préd.  11.244). 

Történetesség :  [casus;  fali,  zufall].  Ith  e  helön  lelőd 
bynődnek  boéanattyat  es  mindön  gonoz  törtenetössegnec  otal- 
math  (NagyszC.  112). 

Történhető:  [fortuitus;  zufállig].  Az  ember  szándékának 
helyes  kivégezé.sét  sok  történhető  akadékok  gátolhatják  (Fal : 
UE.  460).  Observáltanak  olly  asust,  hogy  a  történhető  errorok- 
nak  eorrectiojokra  a  püspök  vigyázna  (Bod:  Pol.  106). 

Törtónhetőaég :  [accidentia ;  zufalligkeit].  Dolgok  történ- 
hetősége  honnan  ffigg  (Apáti:  Vend.  1116). 

TÖRVÉNY  (Urum  NémGl.  340.  Urveny  WeszprC.  117. 
EsztT:  IgAny.  168.  terűin  Mel:  SzJán.  484.  lómeii  Ozor:  Christ. 
59):  lex,  jus,  ritus  C.  MA.  geselz,  das  reclit  PPB.  Teruen  tudók- 
hoz: ad  legisperitos  NémGl.  340.  Törvények  meg-avulása:  *abo- 
litio  legis;  törvényt  szólasz,  eszesen  beszélsz:  *jus  dicis;  fel- 
hagyni a  törvényen:  *migrare  legem ;  törvény-nélkül  meg-ölni : 
hominibiis  *injudicatis  vitám  eripere ;  a  törvénynek  ellene  vetni 
magát :  *intercedere  légi  PPBl.  Ha  téged  rokonsagnac  töruene 
zerent  akaraiid  megtartani,  iol  lőt  míuelkedet  lézen  e  dolog 
(BécsiC.  7).  E  ket  paraucolatban  cflg  meuden  tőrnén  (MünchC. 
55).  Sokzor  méltatlan  haragutam,  kyt  sem  ok  sem  igassag  sem 
törvény  nem  atta  volna  tennem  (VirgC.  9).  Bodog,  kyth  az  the 
teruenyedrel  megtaneytaz  (WeszprC.  117).  El  ne  bágyad  az  te 
anyádnak  tevraenyet  (CornC.  1).  Nem  olvastatok  oe  az  terwen- 


767 


TÖRVE^fY 


TÖRVÉNY 


768 


ben  (JordC.  388).  Ez  ember  nem  zSnyk  az  tőrween  ellen  íolny 
(726).  Ky  vala  az  ev  atyokrmk  tevnienoiiek  jgeen  nagy  zere- 
tevye  (DoinC.  304).  Zenueiliii  kel  az  tevrueent  (306).  Kw  eer- 
demlee,  ho^y  az  isteny  ycissagas  tSrweent  roglstrallya  (ÉrdyC. 
560).  Meg  zepl/5s5ytee  M(iy.sesnok  tiVweeiiyeet  (523b).  Az  5 
zfley  Moy.'se.snec  tSruene  zerent  Stet  zaiidekozak  házasságra 
adnya  (TelC.  2)  Az  tAruyn  haragot  ehelekeilyk  (Komj :  SzPál. 
58).  Az  olsS  szSletesnec  miltosaga,  ki  tSrnin  szerint  Elsaunot 
illeti  vala  (Szék:  Knín.  13).  Hogy  tennen  magadat  mar  arra 
gondoltad,  tíriien  h;iza.ssagban  magadat  foglaliad  (Istv:  Volt. 
3).  Ez  a  firfiui  magzatnac  aiiagy  a  leanzo  szSlSnee  tfinienye 
(Helt:  Bibi.  I.DDd).  Mikoron  azzok  meg  vallottác  volna  az  5 
vétkeket,  meg  bftntete  6ket  tiViényel  (Ilelt:  Krón.  31b).  Sok 
feleol  fenegetnek  az  teorwennyol  (I^evT.  1.162).  Az  tSrveny  az 
igazságnak  lillaiiattyanak  lennie  mondatik  (Ver:  Verb.  El<%.  59). 
Az  fin  törvény  feleseget  vészen  magának  :  legitimam  duxerit 
nxorem  (Ver:  Verb.  105).  Az  bfint  es  halalt,  az  tJmeny  atkát 
az  Christns  el  ronta  (Bom :  Ének.  7).  Az  tSruen  rettent  es  kar- 
hozt;it  az  bfinert  (Fúl :  Tan.  559).  Az  jol  rendeltetett  birodalom- 
ban kfllomb  az  itiliVbiro  az  törvénynél  (Pázm :  Kai.  527).  A 
vétek  emberben  vagyon,  a  ki  szabad  akarva  törvény-ellen  tse- 
lekeszik  (Pázm:  Préd.  71).  Tiszti  szerint  tartozic  tSruénnyel 
meg  ölnyi  az  latrokat  (Zvon:  Post.  1.368).  Mose.s  a  törvénynek 
ki-adattat.i.sáb,in  volt  mint  egy  köz-követ  (GKat;  Titk.  399).  Az 
udvarbirót  hétbe  kelve  Szerencsen  az  kapi'i  fájára  aka.sztanak 
fel  törvénnyel  (RíkOy:  Lev.  179).  Szégyenlik  törvény  nélkid 
szelni  (Apafi:  Vend.  9b).  Arra  tudom,  hogy  a  törvény  nem  ereszti, 
hogy  as.szon  emberek  válva  testamentomosok  is  legyenek,  pere- 
sek is  (Gér:  KárCs.  111.454).  Jól  érti  Kegyelmed  az  Magyaror- 
szág törvényét  (434).  A  schólát  ujjob  törvényekéi  meg  szo- 
rongattyác  (Uartha:  Krön.  18).  Törvény  .s  tudomány  az  in- 
.strnctiéja  az  bíráknak  (Bercs:  Lev.  377).  Véteknek,  a  kik  a 
törvényt  magok  rámájára  feszítik  (Fal:  UE.  111.162). 

[Szólások].  A  hadn;d;  idején  nem  folynak  a  törvények: 
*silent  leges  intor  arma  PPBl.  .Jussát  kere.sse  tewrwen  folyas- 
sawal  (RMNy.  n.l52).  Jobagyinimal  leszen  töményem 
(Born :  Préd.  409b).  A  zarwaa  az  iwliot  a  farkas  elewt  t  e  w  r- 
u o n b e  ere,  hogy  egy  kewbewl  bwzavval  wolna  neky  adós 
(Pesti:  Fab,  19)  Törvény  be  h  ín  i :  vocare  in  *jus  PPBl. 
E  .szokás  már  mintegy  törvénybe  ment  (Fal:  NU.  281). 
Ki  akarand  te  veled  1 3  r  u  e  n  b  e  n  perleni  es  te  zocíiadat  meg- 
uenni,  a^^ad  neki  palotádat  (MünchC.  22).  Törvényben 
vagyok  véle:  *certimen  est  niihi  cum  eo  PPBl.  Twdom 
vala,  hogy  ez  en  fyam  ygen  bewich,  hogy  ha  terwenbe 
viendik,  magath  meg  menthy  (AporC.  176).  Öröma«t  tör- 
ve n  n  e  k  állok,  oda  viszem  fejemet,  csak  ne  vügye  el 
jószágunkat  erővel  (TörtT.>  111.326).  Czitaltuk  wasagatok 
eleiben  töruenire  Tereck  Jano.st  (RMN'y.  11.1,5).  Valakit 
valamely  napra  törvényre  idézni:  dicere  *diem  alicui 
PPBl.  H.i  kit  törvényre  idész^  lészen  bajjá,  niig  szörin  számodra 
elö  tudgya  rakogatni  (Matkó:  B(Wik.  122).  Az  jowo  vasárnapra 
kellene  t  e  r  w  i  n  r  e  m  o  n  n  j  (I^vT.  1 337).  L  e-m  o  n  d  a  n  i  a 
törvényről:  abdicare,  abrogare  *legem  PPBL  Törvény- 
adó: legislatorMA.  Ada  kernyvVl  metelee.snek  törwenyeth 
(JordC.  727).  Torwenth  aad  vetkezeknek  A  wtaba  (KnlosC. 
46).  Thy  kogelmetok  nee  agyon  olyan  teruenth  reya  hon  nem 
létében,  mynth  en  reyam  az  en  honnemleteniben  (UMNy.  1137). 
T  ö  r  V  é  n  t  kiadó:  legislator  MA.  Ki  adni  a  törvényt :  *pro- 
mulg:ue  legem  PPBl.  Miért  avatod  magadat  a  törvény  kiadónak 
tisztiben  (0.egl:  MM.  94).  A  Christust  rendelte  az  i.sten,  hogy 
lenne  az  6  anyaszente^tyházának  törvény  kiadója  (Köl:  Idv. 
170).  Törvényt  állani:  vadimonium  promittere,  vadimonio 
se  ob.stringere  PP.  Keoz  vagiok  tewrnent  állanom  mindeneknek 
(R.MNy.  11.127).  Nints  kedve,  hogy  törvényt  állyon  (Gyöngyi): 
Char.  69).  Ila  edictnm  ellen  vétettem,  kész  leszek  törvényt  ál- 
lani (KákF:  Lov.  1.288).  Törvényt  állok  ellene,  ha  koll  (Nyr.  X. 


120).  Ne  chinaly  törvényt  az  én  érdememből  (Zrínyi  L38). 
A  törvénytsinálók  ha  be  vették  volna  az  aszszonyokat  az  lör- 
vénytevéslio,  hathatóssabb  törvényt  tettek  volna  (Mik:TörL. 
46).  Az  attiafiay  feieig  fagattak  teruent  az  az  attia  fiai 
haláláért  (LevT.  L357).  Neakariatoc  alaitanotoc,  hog  iöttem  legec 
töruent  féltenem  (MiiucliC.  21).  El-hagyott  tör- 
vény, letölt  Ítélet :  eremodiuium  PPBl.  Törvény-író: 
*fictor  logum  PPBl.  Immár  most  Czobor  Pál  törvényt 
kér  szolgabíró  által  (LevT.  IL52).  Adoss  m>iith  eé  hatuan 
forintal,  törueuth  kel  rea  kerny  (Radv:  Csal.  IIL128).  Nem  en- 
ghedem  seukvnok,  hogy  az  zeghen  anvak  jaszagara  valamy 
wy  terwenth  kölchyen  walaky  iLevT.  1.383).  Valakire 
törvényt  látni:  habere  *judicinm  de  aliquo  PPBl.  My  a 
ket  felelest  meg  hallok  es  tőrwentb  latank  benne  (RMKy. 
IL74).  Tönien  lato  emberec  (Born:  Préd.  3Ü5b).  Rövid  nap  tör- 
vényt láttatunk  reá  s  bizony  fel  is  köttetjük  (RikGy:  l^ev.  165). 
Az  jo  Hes  Myhal  zelee  therwenenek  meg  lathasatb 
semy  kei«n  nem  akarya  (LevT.  1.87).  Törvény  mondó: 
juridicus,  juri.si)eritiLs  MA.  Töményeket  kezde  szabni 
és  az  birodalomnac  erö.ségére  .soc  szörzéseket  szörzeni  (Helt : 
Krón.  13).  Voltak  nagy  elmék,  kik  népeknek  törvényeket  szab- 
tak elejékben  (Ver:  Verb.  Elflb.  1).  Elfljániban  akar  lenni,  tör- 
uényt  szabni  (Fal:  NU.  354).  Az  törventh  megh  zek- 
1 1  e  d  :  factus  est  tran.sgr&ssor  legis  (JordC.  835).  Ew  kewetyt  el 
boczata,  hogy  meg  kerdeneyek,  ha  valakik  az  tönventh  meg 
zegteek  wolna  (ÉrsC.  307b).  Törvény  szerző:  legislator 
MA.  Kit  mikor  Dániel  meg  esmért  uolna  az  az  a  zerzet  tör- 
uent, bemenő  ö  hazába  (BécsiC.  135).  Töruényeket  es  io  ször- 
zé.'isoket  szöiv.e  (Helt:  Krón.  30).  Törve  nt  Bzolgáltatoc: 
jus  dico,  jndicium  exerceo  MA.  Törvény  szolgáltatájsra-való 
hatalom:  jurisdictio  PPBl,  A  téli  napokat  törvényszolgáltí- 
tásra  fordítani :  dare  hibernos  mense.s  *jurÍ8dictioni  PPBl.  Tör- 
uent zolgaltatuan  reia  feiet  ueuek  (l)ebrC.  30).  Az  törweny  igen 
Sülgaltatyk  es  az  wraim  igen  senttencia.sak  egymást  (R.MNy. 
n.161).  Törvént  tészee:  jus  dico  MA.  Törvény  tévő: 
praetor  MA.  Isten  te  zegonidet  törvén  tételbe  .iggad  (DöbrC. 
135).  Rágd  az  te  es  az  én  attyamtíai  eleybe,  hogy  tegyenec 
tőruent  miközzettűnc  íHelt:Bibl.  I  P3).  Szörteleaség  az  törnén- 
tétel  szolgáltatásúiba  iMonlrók  IIM'tS).  Ha  valakit  ők  c.«ak 
uramra  fogadnak,  hogy  megmordálj.a,  hát  csak  törvényt  kell 
róla  tenni  (IjCvT.  11.38).  Epite  eé  töruen  teuö  tomamos  liílzat 
(Mel:S!ím.  276).  Ig.-iz  törvény  téuö  biró  (Decsi:Adag.  142). 
Senkire  törvényt  nem  szjib,ad  tenni  (P.izm :  Kai.  1571.  Tegyilnk 
törvényt  magunkra,  vétkesítsiik  niaginikat  (P;'izin:  Préd.  21). 
Törvént  tészee  közöttőc:  judico  inter  eos  (MA:  Bibi.  165). 
Miben  állót  meg  utolszor  a  p'r,  mit.soda  törvént  töttek  (Ká.sz : 
Kit.  1.73).  Szulimán  maga  vére  ellen  kegyetlen  törvényt  tett 
(Zrinyi  11.45).  ügy  eb  (jercllyen  veled,  hogy  te  tégy  tön'ényt 
(Matkó:  BCsák.  258).  Te  lévén  a  Matkó  peressé,  vallyon  meg- 
áll-é  a  te  törvény-tételed  (258).  Sem  törvínt  nem  tői  sem  káraim- 
ról meg  nem  elégíte  Kegyelmed  (Gér:  KárCi  111.452).  Az  nem 
törvény  bé-töltés,  ha  nem  a  tőrvény  rontAsrnl 
az  isten  irgalmasságához  való  folyamodás  (M.Hlkó:  BC^k.  274) 
Attal  mflnket  mi  ellenseginknec  es  töruentőrőknec 
kezecbe  (BécsiC.  128).  Ki  az  elliaéi'tt  feleseget  vendi,  törvént 
tör  (MünchC.  22).  Gonoz  nemzet  e.s  tönien  törő  (44).  Latek 
töruentöröket  e.s  meg  leletezem  vala  (.AporC.  97).  Törnény- 
tudó:  jurisconsultns  M.\.  Zerezye  wram  temen  twdoth  vV 
raytok  (KulcsC.  15).  Törvényt  (51  ni:  *agere  fórum  I'PBl 
Kenzeritetek  az  vice  ispánt  es  addygh  zoltak  neky,  hogy  theor- 
wenth  Alt  (RMNy.  II.172l.  Törvényt  a  ki  fl  z,  pappal  fwto 
a'  nem  fűz  (Kisv :  Adag.  107).  Egytok  a  mastok  ellen  t  A  r  n  y- 
nyAketh  val  (Komj:SzPál.  142).  Törvényeket  be- 
venni: *a(lscisc-ere  leges  PPBl.  Zent  leleknec  hévsége  myaft 
eleuen  myuelkedet  vetet  tewruen  ew  fyaynak  lEhrt'. 
125).   Törvénnyel    keresni:  actionem  •inientaro  PPBl 


'69 


EGYHAZITÖRVÉNY— TÖRVÉNYKED-ÍK 


TÖRráNYKEDÉS— TÖSÉR 


770 


Jünösafiad  és  törvény  alá  esett  (FahTÉ.  648).  Fárad- 
ágos  nagyság  népet  kormányozni,  nemzetet,  országot  tör- 
vény alá  hozni  (Orczy:  KOItSz.  182).  Te  tSruéned 
ilat  lögenec:  sint  siib  lego  tua  (14)  Isten  5  fiat  boíasa, 
log  azokat,  kik  tSrueú  alat  valanak,  meg  valtanaia  (DíihrC. 
i76).  Büntetéssel  marad  ad(5s  a  törvény  ellen  járó  (SzD : 
JVir.  82). 

[Közmondások].  Törvénben  tagadás  jó  MA.  Törvénben  nem 
ó  az  bamarság  MA.  Nints  a  szükségnek  szabott  törvénye ; 
'necessitas  caret  lege  PPBl.  Sok  a  vétek,  a  bol  sok  a  törvény : 
'legnm  copia  justitiae  inopia  PPBl.  Meg  hóidul  a  pínznek  a 
örvény  s  majd  minden  törvény  nélkül  a  szemérem  (8zD:  MVir. 
.7).  A  gonosz  a  töi-vényt,  a  jámbor  a  szerentsét  féli  (149). 

egyházi-törvény :  fjus  eeeleslastieum  ;  kirchenrecht],  Vala 
nynd  egyhazy  tevrueenben  mynd  kedeg  parazt  tevrueenben 
geen  tanolt  (DomC.  194). 

hadi-törvény  :  [jus  militare ;  kriegsrecht].  Ne  mentegessék 
iz  urak  nagokat,  hogy  a  hadi  törvény  kemény  (Fal :  NA.  220). 

igaz-törvény:  isonomia  C. 

isteni-törvény  :  Pex  divina  ;  das  göttliche  gesetz].  Minden 
steui  és  világi  törvényen  keresztül  gjizol  (Fal :  Nü.  359). 

katona-törvény :  les  militaris  Kr.  Psriegsrecht].  A  katona 
ör\éuy  szörnyű  temperamentummal  vagyon  (Fal:  NA.  216). 

ó-törvóny :  [vetus  testamentum  ;  das  alté  t&stament].  O  tor- 
enbe  kosoknac  es  bikaknac  vére  az  sido  népet  megtiztitfa 
■ala  (NádC.  1 3).  Symeon  eg  vala  azoc  kSzzfll,  kik  az  o  teruenth 
ialdeosoknac  neluekrul  sydoc  neluere  valtoztatanak  (NagyszC. 
170).  0  teruenbely  zent  atyák  (CornC.  65).  Meltan  mondatyk 
elles  oh  terveunek  (JordC.  349).  Az  o  t5ruent  bSthfi  zerent 
ikaria  érteni  (DebrC.  152. 170). 

paraszt-törvény :  [jus  civile ;  civih-echt].  Vala  parazt  tevr- 
leenben  jgeen  tanolt  (DomC.  194). 

szokás-törvény  :  [mos ;  sitté].  Beleiktattuk  ez  falukban  az 
ny  regy  zokas  thőrwenyAnk  zerenth  (RMNy.  11128). 

új-törvény :  [uovum  testamentum ;  das  neue  testament). 
l'analcbolya  az  frátereknek,  hog  myndenkoron  tanolnanak  az 
10  tevrueenben  es  vy  tevrueenben  (DomC.  125).  Pal  levn  leg- 
ilsewpuztaba  lakozó  az  wy  tSrueube  (DebrC.  113). 

Törvényes :  1)  [legitimus ;  gesetzlicb].  Ki  viselheti  haragos 
neuny-dürgését  törvényes  káihoztatásának  (Pázm :  Préd.  7).  Attól 
íívánnyuk  az  ostorozást,  a  kinek  törvényes  ereje  és  hatalma 
agyon  a  gonosz-tévőn  (799).  Kénytelen  vagyok  törvényes  és 
áradságos  médiumokra  fakadni  (Nyr.  XIV.565).  Hogy  az  atyák 
emmi  úttal  meg  ne  felejtkeznének  róla,  törvényes  parancso- 
attal  emlegeti  a  bibUa  (Fal:  KE.  111).  2)  (judicalis;  gerichts-]. 
íyakorta  fordulnak  meg  a  törvényes  székeken  (Fal:  NU.  282). 
i)  [legislator ;  gesetzgeber].  Igazáu  irják  a  törvényesek,  hogy 
lamisság  és  kegyetlenség,  ha  szűkölködik  a  gazdag  ember  szü- 
éje  (Pázm:  Préd.  1259). 

Törvényesen :  [legitimé ;  gesetzmassig].  Ügyét  törvényé- 
én ekladni :  perorare  *litem  PPBl. 

Törvényi :  legális  MA.  zum  gesetz  gehörig  PPB.  Szfikség 
űlna,  hogy  koniyfil  metélkednéuec  és  a  tSrvénji  dolgokat  meg- 
zelekednéc  (MA:  Scult  218).  Akár  törvényi  akár  prófétai  akár 
zent  irá.s  (llly:  Préd.  U.  Elób.  I). 

Törvény kéd-ik,  törvény kéz-ik:  1)  [judicium  exerceo ; 
:ericht  haltén].  Nem  törvénykezni:  forensi  *luce  carere  PPBl. 
!)  litigo  MA.  zaiiken,  rechten  PPB.  Az  atyatyu  atyafymial 
Sruynkedik,  pathuarkodik  (Komj:  SzPál.  142).  Mynden  ther- 
fenkedew  ember   ellen  en  kevvlcegemwel  megh  oltalmazom 

M.    NTELVTÖBT.    SZÓTÍK.    IH. 


(RMNy.  IL28).  Rövid  törvényre  tSrvenkSzni :  litigare  seu  cau- 
.sjire  ad  brevia  judicia  (Ver:  Verb.  28).  Mostan  is  Orbán  Pál 
uram  Zsigával  törvénykezni  akar  valauii  marhája  miatt  (LevT. 
11.323).  Meg  nem  állván  az  kötést  ujobiian  törvénykezni  kez- 
dettok (TörtT.'  1389).  Galibás  dolgaim  mialt  nem  érkeztem  apja 
atyafi/iival  törvéuykennem  (Radv:  Csal.  III.35Ub).  Férjét  el-hagy- 
ví'ui  elválást  keresett  minden  úton  módon  attól,  sokáig  is  tör- 
vénykezteuek  (Bod :  Pol.  205). 

Törvény kedós,  törvénykezés :  1)  actio  juris  NémGl. 
10.  [judicium ;  gericht].  A  törvénykezést  meg-sz(intetni :  justi- 
tium  *edicere ;  a  törvénykezéstói  meg-szfinés :  *interstitio  juris ; 
júliusban  meg-szümiek  a  törvénykezések :  Julio  mense  lites 
*interquiescunt  PPBl.  A  ki  az  ellenkező  félnec  pőrlodés  levelet 
ir  a  torvénykedéstSl  meg-tiltatott  naptól  kiválva,  vétkessé  teszi 
(Com:  Jan.  133).  3)  litigatio  MA.  [lis;  prozess].  MindenhSz  iga- 
zak legyfinc,  itiletbe,  turuenykedesbe,  perlésbe  (Born :  KTud. 
11.12).  Élnek  osoralkodassal  es  hamis  tói-ueukSdassel  (Frank: 
HasznK.  60).  Tórvénkózése  vagyon  mással :  negotium  babét 
adversus  alterum  judicai'i  (MA:  Bibi.  IV.154).  Ái'tatlanságát  meg- 
esmérvén az  6  vigaztalására  igazította  el  ezen  törvénykezést 
(Bod:  Pol.  206). 

Törvénytelen :  1)  illegitimus,  iniquus  MA.  unrechtmüssig, 
mibillig  PPB.  Töméntelen  zaantast  tetetuec  velfnk  (LevT.  1.92). 
Az  catholicusok  meg  engedik  az  bitangolo  bagzódást  és  tór- 
vénytelen  fajtalanságot  (Pázm:  Kai.  340).  TSrvénytelen  edgymás- 
sal  való  fekvésec :  coucubitus  (Com :  Jan.  183).  2)  [illegitime ; 
ungesetziich].  Ászt  a  mitt  toruéutelen  maganac  kaptsolt  (Helt: 
Bibi.  I.  Zz4).  Nem  hamar,  nem  tőruentelen  illl  meg,  hanem  toruen 
szerent  (Mel:  Szján.  98).  Nem  tóruentelen,  nem  hamissan  che- 
lekeszem  teueled(Tel:  Fel.  161).  Ktek  törvénytelen  ok  nelkewl 
ne  t'u-tja  az  fog-magban  (RMNy.  1II58).  Szükség  elég-tételt  és 
illeudö  büntetést  kérni  az-ellen,  a  ki  törvénytelen  háborgat 
(Pázm:  Préd.  129).  Mások  joszágira  törvénfelen  fitöt  (Toln: 
Vigaszt.  213).  Törvénytelen  bánt-vólna  ö  véle  (Pós:  Igazs.  11.388) 
Törvénynek  állok,  csak  jószágunkat  törvénytelen  ne  vegye  el 
(TörtíT.ü  nL326). 

Törvénytelenség:  iniquitas  MA.  [injmia;  ungerechtigkeit]. 
O  nagy  kegyetlen  töi-weentelenseeg,  yme  ky  byneket  meg  oldoz 
vala,  a  In-neseknek  köteléében  tartatyk  (ÉrdyC.  524).  Kegyet- 
lenek ne  legyenek  a  szegenyekhöz  es  sémi  töruentelenseget 
ne  míiuellyenek  raytok  (Holt:  Mes.  476).  Az  bfinnek  nevezetin 
el  vontkép[ien  csak  a  törvéntelenség  ertettetik  (KCsipk:  WoU. 
71).  Majd  mindennap  tapasztalt  vásott  törvénytelenségek  ezek 
(Csúzi :  Síp.  55). 

Törvénytelenül:  illegitime  MA.  unrechtmassiger  weise 
PPB.  Soha  törvénytelenül  hatalommal  senkitől  semmit  el  ne 
vegyetek  (TörtT.^  I.I49).  Ha  6  minket  azért  kivan  oltalmazni, 
hogy  töi-vénytelenUI  ha  mit  kezd  mivelui,  ne  legyen  érette 
kinek  föltámadni  (Thaly:  Adal.  194). 

TÖSÉR  (íosseVkedik  MA.  ló  túsér  Pós:  Válasz.  35.  Gér: 
KárCs.  1\'.330) :  mercator,  negotiator  MA.  handeismann  PPB. 
handler,  wandler  Adámi.  0  Judas  akok  töseer  (WinklC.  145). 
0  Judas,  gonoz  töseer,  hamiss  bflnökbe  leleettel  (178).  0  Judas 
alnoc  mestör  es  töseer  (NádC.  156).  Ez  vylaghy  tew.serök  syrnak 
es  ohaytnak  ew  raj-tta  (JordC.  918).  Az  király  tösséri  bizonyos 
árron  sok  louakat  vésznec  vala  (Kár:  Bibi.  1377).  Mikor  a 
tfl.sér  drága  pénzen  el-adgya  kövér  ökreit,  a  roszszában  egy- 
nehányat pénz-néllriil  fellyül  reá-ad  (Pázm:  Préd.  975).  Nehe- 
zenn  esmér  meg  ember  benneteket  az  polgbaroktol,  töserektöl 
vagy  vargáktol  (Bal:  Cslsk.  32).  Az  isten  választott  templomába 
ne  bocsáss  töséreket  (Vás:Evang.  516).  A  maga  vitézségének 
rudimentáit  vagy  ka.ssai  koraskedökön  vagy  ketskeméti  tösére- 
ken  végezte  el  (Zrínyi :  Symb.  24).  Az  tősérek  barmokbnl  jo 
hasznot  várhatnak.  1666  (KBéas.  C3).  Ha  valami  panaszolkodás 

49 


771 


LÓ-TÓSÉR— TÖKELL 


TEKÍT— TÖVIS 


772 


kezdene  lenni  az  tAsérek  állapatja  felfii  (MonOkm.  XXni.166). 
Mely  teleket  ezen  praedicator  egy  kállai  tösérnek  eladott  (Gér : 
KárCX  IV.33Ű). 

ló-tösér :  (mangó ;  pferdehandler],  Meg-vallya,  lio^  kétszer 
immár  az  hamis  ló  tfisér   valóban  meg-tsalta  (Pás :  Válasz.  35). 

Tösóres :  [raercatorius ;  haudels-].  Kfil8mb.séget  akar  es- 
mérni az  más  fele  tSséres  vagy  miues  polgároktol  (Bal :  Oslsk. 

32). 

Tössérked-ik :  negotior,  mercatiiram  exerceo  MA.  [handel 

treiljen]. 

Tösérkedós,  tössérkedés  :  negotiatio  MA.  liandlung, 
gewerb  PPB. 

Tőzsérsóg :  cw  Az  mi  az  barmuknak  dolgát  illeti,  már  is 
meguntam  az  tfizsérséget  (RákF:  Ijev.  59.5). 

[TÖV-IK] 

be-tövik,  beló-tövik  :  [penetro ;  tief  eindringen].  Mencz 
meg  engemet  a  sarlxil,  hojS:  ne  tSyem  bele:  oiiiie  me  de  luto, 
ut  non  inBgar  (AporC.  19).  Nem  emlitem  az  belsí  gonosz  nya- 
valyát, az  melly  az  5  rendeltetéseknec  és  szerzeteknec  gySke- 
rében  t8v8tt  és  regzStt  bé  (MA:  Tan.  1133). 

Tüddöa-ik,  tüdös-ik:  (intigor;  sicli  hineinlieften,  sicli 
liineinpriigen).  Te  íiilaid  belem  tfd6stik  os  te  kezedet  en  rai- 
tam  meg  erSsseitetted  :  sagittae  tuae  infixao  .sünt  mihi  (DíibrC. 
89).  KerAnk  mindenliato  isten,  ongegyod,  hogy  az  my  vronk 
Jesus  Cristiisnak  zent  sebey  tvVdde.sseuek  my  zywenkben  6.s  ew 
beleye  eresen  ragazkodyanak  (GömC.  57). 

ITűdös] 

meg-tűdÖ8 :  (compungo ;  .stecheu].  Az  aldot  zyz  Marya 
mezytlilaab  megen  wala  es  nagy  sokzor  az  tSivyskek  az  ew 
labaytli  megli  tlíJldesteek  wala  (ÉrsC.  93). 

Tödz,  tőz,  tüz  (meglüdzen'i  PP.) :  1)  [ligo;  .stecken].  Világ 
példájára  feje  eliittessék,  várnak  bástyájára  karóba  tüzo-ssék 
(Thaly:  Adal.  II  273).  Ditsfi  szekerekre  zöld  pálmákat  tfi-szteU 
(Gvad:  RP.  106):  2)  [acii  praetexo ;  steppen].  Valamit  varrani, 
tőzzeni:  *trajectare  aliquid  acu  PPUl.  (Jyeiidyel  thevfzewth 
arany;LS  fedél,  gyendgyel  theozeutli  gallér  (RMNy.  III.52).  A 
fejében  levó  pánczélbul  sok  ré.szben  tfidzött  .sapkája  fejébül 
kiesett  vala  (Szál :  Krón.  507).  .Sok  .szép  szikrázó  tsillagokkal 
ragyag  mint  annyi  drága  gyémántokkal  tfe(!tt  mennyezet  (Pázm  : 
Préd.  747).  Egy  nercz  vonth  arany  kAs  .suba  tttzúth  prcm 
raytha  (Radv:  C.s.hI.  II.7S).  Két  [lortai  czafrag  skúfiiimmal  Ifid- 
zött  (Monlrók  XX IV.  146).  Tózött  varrá-ssal  varrott  lepedfi  (Gér: 
KárCs.  IV.4Ö4).  Ha  apprétnak-is  valami  kevés  imádságot  kSzlie- 
kízbe,  tíz  annyit  s  jobb  iznn  nevetnek  hozzá,  tóznek  tollaznak 
magokon  mind  imtalan  (Fal:  NA.  146).  Hogy  hivják  ezt  a  t.M- 
t5tt,  tfizfitt  fedelet,  mellyel  az  ágyat  bé-fedik :  wie  heisst  diese 
gesteppte  decke  iKirUesz.  58) 

meg-tüz :  [eonsno ;  zusammonlioflen).  Megtrtdzeni  varrással 
valamit :  fretpientibas  aciipunctis  den.sare  PP.  Az  egy  kalauzos 
kSnyv  oUy  terhes  és  meg-tfiz5tt  fíizStt  affélékkel  (Pós:Igazs. 
1.541).  Megtfizvén  cifrán  testét  kevélyen  fitagatá  mag.át  (Fal. 
NU.  284). 

öszve-tüz :  cvj  A  lic  kSrftl  ísziie  tízet  párta  legyen,  hogy 
meg  ne  szakadgyon  (Helt:  liibl.  I.Pp4i.  6k  szótték,  tií/.ték,  var- 
rogatták öszve  e  hamisságot  (Szl):  MVir.  170).  i 

TŐZÓ8 :  (opus  acu  fictmn ;  stickeroi).  Egy  gyeongyes  fedél, 
kybe  három  tlioozes  wagyou  (RMNy.  II.R5). 

Tökéli,  tekén  :  [jaeiilor,  iteratim  pungu ;  beschiessen,  wio- 
derhült  stechenj.   Közel  menni  hozzá  nem  nieniek  vala,  hagyí- 


'   tással,  nyillal    tekéilik   vala  íRMK.  IV.löO).   Kérte,   hogy  az 
[   asszony  a  szív  fájdalmát  Hrökre  ne  tökélje  (Kóuyi:  VM.  3). 

I       Tékít,  tökít:    O^culor;   beschiessen].   Tfirrel,   nyíllal  igen 
<    tokítik  vala,  semmiképen  el  nem  ejthetik  vala  (RMK.  111.327). 

Az   oláhok   ott   fen    futosnak  vala,    magyarokat  nyillal  tckitik 

vala  (334). 

el-tekít,  el-tökit :  (telis  peto,  oppugno ;  beschiessen,  be- 
stiirmen].  .Szántalan  soc  nyillal  igen  el  tekitéc  (Holt :  Canc.  11). 
Az  eml)ert  varasnak  nevezi  a  szent  iras ;  ezt  a  szép  várast  az 
halál  iistromlia  meg,  kSfalait  nátliával,  tornyait  kAszuenniel,  f! 
bástiayt  az  feiet  guta  fltéssel,  6szeliís.séggel  tíketti  el  (I^ép: 
FTUk.  1.56).  Hogy  hét  szfic  asztendS,  mindent  el-tSkílú  idfi  ismét 
érkezic  (Tyúk:  Józs.  Elíb  18). 

fmeg-tökit] 

mégtökítés :  [impugnatio ;  bestOrmungJ.  A  halál  azon  óriás- 
nak a  bíinnek  meg  tfikéttésére  és  giSzésére  hatalmas  fegyver 
(Lép:  FTük.  126). 

Tőteszt :  figo  BéesiC.  271.  (lieflen).  TStezti  J  gradiüat  az 
erís  rakáson  (BécsiC.  265).  Tuteztem  en  gradiéomat  es  erSsoi- 
tesen :  figam  gradum  super  munitionem  (271). 

Tövis,  Tüvis  (teuis  CodPatr.  VI.306.  Uun/s  ThewrC.  118. 
Helt:  Mes.  295.  296.  tiuis  NagyszC.  8.  tytfys  WinklC.  122  tövét 
Csúzi:  Síp.  27.  tSaískes  MA.  Scult.  234.  tíis  DebrC.  248.  tuis  Tel : 
Evang.  1.339.  11.680.  lilis  Helt:  Bibi.  I.B2.  Helt:  Bibi.  IHhhS. 
IV.24.  57.  Born:  Préd.  296):  spina,  sentis  C.  MA.  don.  PPB. 
Teuisfa  uadit  sub  lignum  uiium  qnod  ulgariter  teiilsfa  vocatnr 
(CodPatr.  VI.306).  Minem  zeduec  truiis.secr6l  zíjlSket  av.ig  korok- 
ról figeket  (MiinchC.  26).  Tfiuisben  font  koronát  vetenec  5  feiere 
(68).  Mielőt  értenek  ty  tywyssetek  a  ramnust  (AporC.  3).  Many- 
nyey  koronadeerth  ty\vys.sel  koronáztatok  (WinklC.  122).  Ók 
nekőm  adaiiak  feiembe  tSwis  koronath  (220).  Fel  teznek  f  feiere 
tövisben  font  kozorvt  (DöbrC.  451).  Az  zeretók  nem  gondolnac 
a  tiuLs.sel,  ki  nekic  keduek  zerent  való  nemes  rosaat  adh 
(Nagj^szC.  8).  Az  5  zeaseges  feye  tűuis  coronaual  meg  coroiiazta- 
tic  (VitkC.  81).  Vninc  Cristusnac  aga  kaponayat  neé<ien  nég 
tűuysec  yartac  által  (108).  Mikoron  ez  zent  iambor  igeu  folfite 
gStretnek,  el  megen  vala,  hog  latna,  hog  .semmikepen  ellene 
nem  alhatnac  az  uag  sirí  tfis  bocrocba  (DebrC.  248).  Az  te 
towys  koronadnak  kenyaert  koronáz  meg  engemet))  mennyey 
koronawai  (ThewrC.  118).  A  fSld  tfiukseket  teremt  (TelC.  211). 
A  f51d  tfisset  e.s  boytoryant  terímchen  teneke<l  es  a  mezei 
fRuet  egyed  (Helt :  Bibi.  I.B2).  Azoc,  a  kic  benne  maradnac,  tils- 
sűl  lesznek  a  tfl  szflmetekbe :  qui  remanserinf,  erunt  vobis 
quasi  clavi  in  oculis  (Helt:  Bibi.  I  HhliS).  Az  istentelen  élet  meg 
geryiod  mint  a  tSz  es  meg  emészti  a  szíueuént  és  a  tftsset 
(Helt:  Bibi.  IV.24).  Az  6  palotaiokba  tfiss  neuekedic  es  az  ű 
városokba  clialán  es  boytorian  (57).  Kérleo,  vond  ki  a  tenissei 
a  lábomból  (Helt:  Mes.  295),  Midón  oda  kSrnlt  volna,  hogy  a 
teuisset  ki  vonuáia,  vgy  rúga  a  kabala  a  fark:ist  homloklui, 
hogy  ottan  hátra  osséc  (296).  T5uLs  módii  ágas  szigony  (Mel: 
Jób.  99).  TiViset  es  lioitoryant  teremezen  te  neked  a  fSld  (Bom  : 
Préd.  296).  Az  gabonát  az  tóuis  el  nyomia  (Bom:  Ének.  Sfi9). 
Tilis  az  kazdagsagnac  chalard.saga  .  .  .  Mind  io  mag  uolna,  ha 
az  tiiistül  me^;  nem  foitatiieiec  (Tel:  Evang.  L3u9i  Kerteld  Ix^ 
tuissel  a  te  tüleidet  (11.680).  Nem  de  .szednek-o  az  tfiuisrúi 
szíilSt  (Fél:  Bibi.  1 10).  A  nlág  javai  a  lelki  törfidést  mint  tövis- 
sek  és  tfirek  keserítik  (Pázm:  Préd.  29).  Az  t5vis  bokornac  ága- 
bogai  igen  gyakossac  (MA:  Scult.  234).  Terem  az  ur  niozeie 
boytoriánt,  t''vi.s.set,  konkolyt  és  egyéb  gazt  (Zvou:  Pást  1.424). 
Csak  nyálaskodol,  mikor  Bellarminus  ellen  lAvissek  kiz^^tt  virág- 
zónak mondod  a  [lápista  ecclessiát  (Matkó:  Böiák.  89X  Medgyen 
ember  a  tSvissek  kJzőtt  lévén  é»  szurkállatváii  (Pós:  N'álas? 
7).  A  fodor  .szőlA  igen  ágas  bogas,  sok  hegyes  ijvissei  vaniuik 
(ACsere:  Enc,  2t<;v    .leeus   Christasnak  jegyese   nem    lín    firi"' 


773       BOLDOGASSZONY-TÖVISE-SZAMÁR-TÖVIS 


SZARKA-TÖVIS— TÖVISKEL 


774 


B  Sonosz  tóvisnok  inariia'-Asíitiil  (VárM:  Szíiv.  Bevez.).  Hát  iiiét; 
'tz  iitán  ininénifi  tilvissek  kclzí  elegjedett  nnnak  rondi  (89). 
Kit'l  származnak  azok  a  tSvisek.  bojtorjánok  és  ártalmas  biir- 
i:uiok  lelkedben  iliar:  LPar.  141).  Az  5  virágit  mely  írümest 
szednéd,  ha  szurdalo  tívlssétSl  sem  vonszod-el  a  kezedet  (Hal : 
Paizs.  63).  Rózsáját  kell  szedni  már  az  túvlseknek_  (Thaly : 
Adal.  1.141).  Nem  tíivés  koronával  akarta  magához  ragadni  szi- 
riinket  (Csúzi:  Síp.  27>. 

boldogasszony-tövise :  cardiuis  Marlae ;  Mariendistel 
MA:  Herb.  4ö.  Fuchs:  StirpH.  32.  Az  orvosló  fSvee  kertiec  avagy 
iiezeiec;  kertiec  az  isten  fáia,  pájia  fii  és  kilSmb  féle  boldog 
jszszony  tAvissei  (Com :  Jan.  25).  Hasznos  boldog  a.sz.szony  tövis- 
■énok  virágjából  készített  herbatéj  vér  pökés  ellen  (Vali: 
DrvK.  46). 

csipke-tövis  :  fcrataegus  oxyacantba ;  hagedoru].  A  csipke- 
<*ivis  testfuiket  .<!znrja  (Hall:  Paizs.  67b). 

disznó-tövis:  cardnus  suarius  Mel:  Herb.  43.  chamaeme- 
um  leucautbemiim  Fuchs:  StirpH.  14.  eberwurtz  Mel:  Herb. 
13.  weiss  kamillen  Fuchs:  StírpH.  14. 

éb-tövis :  rhamnus,  rhamnus  solutiviis  MA.  weisser  stech- 
lorii  PPB. 

egér-tövis :  rasciis  Mel :  Herb.  56.  acaron  MA.  maa.s.sdorn 
Jel:  Herb.  56.  PPB.  Eger  tSuis  igSn  io  s5prc5nek,  ha  fol  fig- 
;ezt<W  az  házban,  az  egereket  ki  fizy  (BeytheA:  FivK.  124). 
ígér  tövisnek  olly  ereje  vagyon,  hogy  ha  abból  szoba  seprűt 
sinálsz  és  a  házban  fel-fiiggeszted,  minden  egereket  ki-flz  a 
lázból  rVáli:  OrvK.  661 

erdei-tövis :  carduns  paliurus  Mel:  Herb.  47.  [walddistelj. 
iz  erdei  ti'nüs  minden  felSl,  a  honnan  fogod,  meg  gyac  (Mel : 
lerb  471 

fejér-tövis :  rhamnus  C.  spina  *alba  PPBl.  [kreuzdorn]. 
L  feier  tíiui.s  kit  menden  madaráé  megferteztetnec  (BécsiC. 
16). 

galagonya-tövis  :  [cratíegus  oxyacantha  ;  weissdorn].  Egy 
;en  .'zép  egyenes  és  magas  fennflfa  álla  egy  galagonnya  teuis 
lellet  és  az  meg  vtálnán  a  galagonnya  teuisset  monda :  Bez- 
eg  sfiro  boytos  teuissas  bokor  vagy  (Helt:  Mes.  420). 

hegyes- tövis  :  berberis  Com:  Jan.  27.  Csemeték  :  a  bodza- 
i,  hegyes  tívis.  ."izent  János  fája  (Com :  Jan.  27).  A  hegyes 
ivis  gvflmnltsebSl  nad  mezzel  tsinaltatot  szirop  a  gyiilado  hideg 
slések  ellen  használ  (ACsere:  Enc.  235). 

iglice-tövis :  anonis  PPBl. 

kökény-tövis :  prunus  silvestris ; 


schlehendom  Mel :  Herb. 


macska-tövis :  parthenium,  erragium  MA.  [rebhühuer- 
raut].  Kó  rontó  ffi,  mat^ka  tövis  :  astericum:  eb-kapor,  mat-'^ka- 
ivis:  parthenium  PPBl.  A  Rld  macka  tSuisseket  teremt  tenekíd 
PelC.  211).  Borbély  szerszámhoz  valók :  farkas  hézag  gySkér, 
b-nyelv.  macska  tSra  (Com:  Jan.  27).  Mihelyen  a  ketske  a 
latska  tövis  nevil  füvet  megeszi,  azonnal  mint  valami  agyon 
tött  el-ámúl  (Misk:  VKert  216).  PfinkSst  havában  a  szeUffl, 
latska  t5vis,  sóska  j5-ki  a  fSldbSl  (511). 

medvetalpú-tövis :  acanthus  PPBl. 

szamár-tövis  :  eryngion,  sonchos,  acanthaleuce  C.  carduus, 
Kjiiis,  centum  capita,  genlsta  MA.  viehdistel,  brachdistel  PPB. 
5uisses  lapu,  szamár  tenisnek  es  magaraztak  ezt,  de  az  sza- 
lar  teniss  sem  az  búzában  nem  szokot  teremni,  sem  fekete 
lagua  ninczen  íRMNy.  11.49).  Bátor  a  búza  heleitt  szamár 
luis  kellien  ki  (MehJób.  75).  Borbély  szerszámhoz  valóc: 
lice,  szamár  tóvis,  esengő  fü  (Com :  Jan.  27.  Misk :  VKert 
16). 


szarka-tövis :  cynosbaton  C. 

sziinyog-tövis :  eryngium  C.  MA.  brachdi.stel  PPB. 

Tövisécske :  veprecula  C. 

Tövises;  I)   spinosus,  senticosns,   dumosus,   echinatus   C. 

dornicht,  voU  dornen  PPB.  Egy  gyakós,  tSvises  ffl :  *alba  spiua ; 
egy  szilvafa  szabáso  tSvises  czeméte  :  *albus  spinus  MAI.  T5uis- 
ses  lapu,  teuis.'ies  levele  va^on  (RMNy.  11.49).  Tflukses  szSI- 
diznok  (Mel:  Szján.  432).  Mindenkor  szomiuliozx)  t5uls.se3  lapu, 
a  kinec  leueléljen  az  víz  meg  áll  (Mel:  Herb.  43).  A  vessec 
út;i  tflsses :  iter  pigrorum  quasi  sepes  spinarum  (SalMark.  D8). 
Az  másik  kakych  kemény,  tSiu.sses  az  leuele,  ennek  dizno  kek, 
pie  kek  neue  (BeytheA :  F'ivK.  38b').  A  szántó-ember  a  tövisses 
és  haszontalan  avarba  tüzet  vét,  hogy  meg-tisztíttsa  földét  (Pázm : 
Préd.  6).  Ladd-é,  mely  tőuisses  vton  cziaritáz  ez  az  vy  Kalauz 
(Zvon:  PázmP.  279).  TSvisses  parlagocká  változtanac  (Prág: 
Serk.  I).  A  tSvisas  bogáfci  kóró  gyak  (Com :  Vest.  27).  Pelen- 
gérben  t5vi.sses  veszszSvel  kellene  tégedet  udvarából  ki-pelen- 
géreztetni  (Matkó:  BCsák.  U).  A  kit  ne  sarkailyon  sok  tSuisses 
gondság  (GyöngyD:  KJ.  55).  2)  dumetum  C.  (gestrüpp).  Az 
mez8,  melly  a  sörS  tSuissestfl    el    fogattatic   (Kár:  Bibi.  L476). 

Tövisesen:  [ritu  spinanun;  dornig].  A  mirha  leveleinek 
szelyei  szulákoson  és  tSvissesen  nSnek  (ACsere :  £iic.  223b). 

Tövisk  (ítwííc  ThewiC.  192.  205.  tówyaí  JordC.  393): 
[spina;  dorn].  Nem  zenueted  meg  en  feiemnek  t&uiskel  által 
vereteet  (VirgC.  351.  Apolgattya  zent  feyeeth,  kybewl  zedegety 
vala  a  thewiskewt  (WinklC.  102).  Veged  a  tiuisk  cxíronat,  ki 
miath  te  feyedeth  által  veric  (NádC.  184).  Nemellyek  eseenek 
az  tówyczkben :  alia  ceciderunt  in  spinas  (JordC.  393).  Kemeen 
tijwiscbul  kút5t  koronát  nyomanac  h*  feyeeben  (510).  A  tSuis- 
k6k  kSzze  mene  (DebrC.  222).  Az  nagy  serew  chalan  kSzzee 
es  tówysk  kízzee  meene  merS  mezeytelend  (ÉrdyC.  244.  561b). 
Nappal  ees  eyel  meg  nehezültének  een  nawalyassagomba,  my- 
koron  tewyskel  aatal  vernec  vala  (KeszthC.  71).  Meg  kerayke- 
zenek  engemeth  mykeppen  méhek  es  meg  gyeryedenek  mykep- 
pen  zeen  tewyskbe  (KulcsC.  299).  Barsonban  eltezteteel,  téwysc 
koronawai  koronáztál  (ThewrC.  192).  Ymadlak  tegedeth  fygwen 
az  kerezthfan  es  te  zenth  tewysc  koronadat  feyedben  hordoz- 
wan  (206).  Mykoron  az  zamamak  egy  tevpisk  gyakot  wolna  az 
lababa,  santal  wala  vpele  (Pesti:  Fab.  66).  Ha  fitsúr  fátáját  ve- 
zeti kezénél,  mosolyog  s  meglesi  bikfa  töviskéuél  (Orczy :  KöltSz. 
165). 

eb-tövisk :  rhamnus  solutinu-s,  canina  spina  Beythe : 
Nom  7. 

fái-tövisk.    Ez   korona  nem  fay  thSwysk  vfala  (ÉrsC.  95). 

iglice-tövisk  :  genista ;  ginster  Mel :  Herb.  21.  Az  igliize 
tSuisk  fél  részént  hSm'tS,  szárasztó  (Mel:  Herb.  21).  Eke  tartó 
ffi,  felette  erSs  a  gyökere,  iglitze  t6uisk  magyarul  a  neue  (48). 

német-tövisk :  acanthus  Germania,  branca  ursina  Mel : 
Herb.  46. 

macska-tövisk  :  eryngium  Mel:  Herb.  48.  [brakendistel]. 
Szólót  nem  szednek  az  macska  töviskről  (RMK.  ILlSO).  Maczka 
tonisk,  a  kit  a  szél  hayttya  mezon  mint  egy  satant,  igen  hegyes 
mint  a  maczka  kSrme  (Mel:  Herb.  48). 

szamár-tövisk  :  tribulus  vulgáris  Beythe :  Nom.  8. 

tengeri-tövisk.   Ez  thengery  Ih5wysk  sokkal  hegyesb  az 

fay  thóvyskneel  (ÉisC.  96). 

Töviskel:   [spinis    consero;   bedomen].     Neziwala   az  ew 

thewiskelth  zentseghes  feyeth  (WinklC.  84).  Neziuala  az  5  tiuis- 
kelt  zentsegSs  feyet  es  .sír  vala  (NádC.  350).  T6viskélt  sz.  kapo- 
uyáiát,  ostoroztatot  tagiát  kőnyhullatásommal  mosom  (Zóly : 
Elm.  B6). 

49* 


775 


töviskes-trágAr 


TRÁGÁRKOD-IK— TRAgyAs 


776 


Töviskés:  1)  [spinosus;  dornigj.  Vezy  vala  ez  zent  zfz 
ev  magát  nemy  koron  tevuyskes  vezzoviiel  (Margli.  62).  Zent 
Doiothea  azzonnak  zrawy  tyztassaga  jegyeztotyk  az  rosan  tyuys- 
kas  voltának  okaual  (CornC.  241).  Walaliol  nat^ob  te\vyskes 
wt'it  lelnek  wnla,  mynd  azon  vyselyk  wala  (ÉrsC.  91).  Ez  illyen 
emberec  az  ílotnec  igéjét  megfoytyác  az  ő  sziveknec  t5v5ske.s 
kórójaival  (MA;  Scult.  234).  A  vilagh  .iv.  eset  után  mint  egy 
tSviske.s,  ága.s-b()ga.s  hellyé  változót  volna  (Mad:  Evang.  168). 
2)  [vepretum ;  dorngestr.-iucli].  Nemei  eseek  az  tSwyskesben 
es  lio^  ffel  n'fteek  vona  az  tSwyskek,  meg  foyttak  liAtet 
(JordC.  464),  Nemei  e.s.soek  az  tewyskes.s  kSzít  (ÉrdyC.  132). 

Tüske :  spinula,  spina  MA.  kleiner  dorn  PPB.  Csemeték : 
tamaric  fa,  lencse  fa,  disznó  kímény,  tftske  (Com :  Jan.  28). 
Nincs  az  gerliíaének  epéje  és  erkölcsinek  is  nincs  semmi  tüs- 
kéje (Thaly:  Adal.  1.1 4.í).  A  legédesebb  falatodlian  legnehezeb- 
ben esik  a  véletlen  sérti  tüske  íFal :  UE.  434).  A  szegény  nem 
látja,  hogy  sértii  tiisko  a  gazdagság  íl'"al ;  BE.  588).  Tüskébe 
keverem  árnló  testemet,  így  oltván  tüzeit  megmentem  lelke- 
met (Fal :  Vers.  879).  Az  ót  g5t.s5rtfls,  járatlan  és  t«le  vala 
tfiskékkel  és  tsemmetékkel  (Gvad:  NótPiM.  5). 

(Szólások].  Mintha  tüskén  ülnék  (Ki.sv.  Adag.  230) 
Mintha  mind  azon  tS  s  tüske  hegyeken  ültek  volna,  rágták 
ajakokat  mérgekben  (Fal:  NE.  26)  Kedves  jó  uraim  kérlek, 
halljátok  meg,  a  t  u  s  k  é  r  e  v  a  1  ó  miként  mocskolja  meg  min- 
den dolgaimat  (Thaly:  VÉ.  11.262). 

fejér-tüske:  centum  capita  Frank:  HasznK.  17. 

Tüskés :  sjiinosns  MA.  [aeuleatus ;  doniig,  stachelig].  Sfigér 
avagy  d'"irgécze  nevfl  tfiskés  .szárnyú  halacska  (Land:  üjSegíts. 
II.S31). 

TÖ  V  hili"F1S  ?  Azért  adal  kézbe  güno.sz  pogauokuac,  tőuelest 
engedel  mint  szegény  iuhoknac  (Hoffgr.  258). 

TŐZEK  (tőzeg  SzDíMVir.  373.  tözet  MA.>);  bnlbiton  MA. 
[knhmist,  torf  j.  Tehén  ganéj,  t(izök  :  holbiton  l'l'Iil  Bár  sárval 
vagy  tózekvol  tapasztatott  és  iiádv;il  padoltatott  kunybi'ikban 
legyenek-is  (GKat:  Válts.  11 1222).  Tsuda,  hosy  tőzeggel  be  nem 
tílmik  a  száját  (SzD:  MVir.  373). 

TRÁDOE.:  három  szálas  matéria  Kr.  A  kik  hihorban 
járnak  é.s  .selyemben,  trádorban  sokkal  nagyobbra  bSchflltet- 
nek,  hogy-.sem  a  para.szt  kalibáhan  íellyérkedS  gubás  czoud- 
rá.sok  (Csúzi :  Tromb.  13).  Mi-képen  a  vont-arany  trádorban 
ugy  szflrbo  oltuztetettet  j5tt  fidvozétteni  (Csúzi:  Síp.  670). 

TRÁGÁR  :  I )  circulator,  agyrta,  .scurra  MA.  landstreicher, 
possenreisser  PPB.  Kmitolo,  tseltsapo  trágár,  Lsalóka :  circula- 
tor C.  MA.  Orrokat  meg  fodorítani  az  tragarokat,  nenetciket, 
czinfokat  illet  (Era.sm:Erk.  6).  Ezec  tsúfolkodó  trágárok  tsel- 
tsapá-si  (Pázm:  Préd.  1219).  Találtatnak  a  világi  emberek  k'izStt 
tolvajok,  paráznák,  kit  nyelvflek,  trágárok  (Tasi:  Fenkt.  35). 
A  csélcsajOTc,  hazug  hir  harangoe,  trágároc  az  udvaroknac 
toldaléki  (Com:  .lan.  143).  Ott  (az  udvarban)  legnagyobb  ból- 
dogsiigban  a  hízelkedik,  tányér-nyalók,  trágárok  vannak  (Hall: 
Paizs.  381).  Hlyének  a  rothatt  be,szédfl  nyáladék  tragarok 
(CsnziCseh:  Edoni.  216).  9)  senrrilis.  spurcidions  PPBl.  (ob- 
scoenus ;  p!>lx!lhaft,  schmutzig,  zotig].  Tseltsapo  trágár  asz.szony: 
circnlatrix  C.  ÁIIas.satok  a  Nabotra  két  emliereket,  ackic  tragar 
hazug  latroe  (Mel :  Sám.  354.  Mel :  Jób.  47).  Immár  csjik  mind 
hazugságnak  hallgatására  vágyódnak  mindennek  tülei,  rágal- 
mazók, fondorlók  sngarlásira,  trágár  és  [leníszes  csúfságra 
(Born:  Evang.  IV.  758).  Tragar  szo  es  éktelen  czelekedet 
bolond  zaygas  nem  volt  kfizific  (Born:  Préd.  91).  E  volna  am 
a  tragar  beszednec  e^gyik  (Tel :  Fel.  70).  Ré.szege.s,  csélcsap, 
trágár  ember  volt  (Piizm:  Kai.  364).  Semmire  kelhl  csélcsapok 
és  trágár  beszédfi  bitangoc  (Com :  Jjm.  204).  Annál  is  bolond- 
gyab  ama  trágár  panasszá  (ííámb:  3Fel.  710).    öziijok    fires   és 


tiszta  minden  gonosz,  trágár,  hamis  és  hivalkodó  beszédektől 
(Matkó:  BCsák.  278).  Sok  tséltsapásokkal  s  trágár  tréfálással 
buján  gyakran  beszélt  (Ben:  Ritm.  15). 

Trágárkod-ik :  [nugor,  scurror;  possen  treiben,  reissen). 
így  trágárkodot  és  alakszxit  mindenha  az  őrdSg  fiai  által  az 
isten  és  szeutinec  ti.szteletec  ellen  (Mon:  KépT.  21 1.  Nem  tud 
az  bSIcseség  kSzSt,  melyet  isten  k6zl5t  az  emberekel,  kilómb- 
séget  tenni,  azért  trágárkodik  (MNyil:  Irt.  220).  Részegeskedel, 
bort  árnltatz,  trágárkodol  (Báth:  Tromb.  161).  Addig  hahotáz- 
nak és  trágárkodnak,  a  mig  meg  nem  unakodnak  (Fal:  UE. 
369). 

Trágárkodás:  (intemperantia,  vita  libidiuosa;  unzüchtig- 
keit].  Egé.sz  élete  csak  a  sok  dorbézolás,  rut  trágárkodás, 
ember  rágás,  szörnyű  szitkok,  átkok  íMegy:  6Jaj.  HU). 

Trágárság :  scurrilitas  MA.  *scurrilis  jociis  PPBl.  [Intem- 
perantia; possenrei.s.sorei,  leichfertigkeit,  UDma«sigkeit]  Trágár- 
ság, motskos  beszéd :  *oh8coenitas  verbonim  PPBl.  Nagyobb 
gy5ny6r5.ségec  vagyon  hazugocnak,  ezelcza|X)knac  tragarsagok- 
ban,  hogy  nem  mint  wrnac  sz:>i!.inac  halgatasaban  (Born : 
Evang.  IV. 389).  Az  hazugságot  cs  tragarsagot  elbmoszta.ísak 
(Fél:Taa  474)  Rutéttatic  az  templom,  ha  játeckal,  trágárság- 
gal,  suttogással  tölti  emhor  idejét  az  templomban  (Zvon:  Post. 
11.273).  Szidalmazó  trágársággal  akaria  a  te  áldásodat  el  nyerni 
(Bal:  Cslsk.  37).  Hamis  tann-bizonysággal.  temondádsággal  és 
trágársfiggal  hántoltadé  istenedet  (BíróM:  Ángy.  298).  Megize- 
lítette  a  puha  életet,  a  részeges  iddagolást,  a  trágárságot  (Fal : 
NU.  276). 

Trágárul :  futile  C.  (eitel,  unnOtz).  Dárius  csuda  fortéllyal 
és  trágáml  az  6  lovainak  szenteltetese  által  megyeo  az  persiai 

császi'irsáKra  (MA.  SB.  357). 

TRAGÉDIA :  [tragoedia].  A  tragédia  szuraetes  játéknac 
szomorú  ki  menetele  vagyon  (Oro:  Jan.  211).  CSiuda  tragédiát 
készít    elméjében    chászár,    kit   nevetni   fog   Zrini    Szigetben 

(Zrínyi  U.8I. 

TRÁGYA  (Mrdyyoí  Göncz:  RBab.  13.  ttrágya  Adámi.  traga 
Radv:Szak.  85.88.  tragea  294.  Iraggyn  MA):  1)  tragema,  bel- 
laria,  c.inditura  cibi  MA.  nachtisch  PPB.  konfekt,  gewtlrz 
Adámi  Mikor  az  húst  fel  akarod  adni,  gyömbér  és  ni'ídmézb^l 
trágyát  csinálta.ss,  az  trágyával  meghintsed  (Radv:Szak.  19). 
Szélesen  hagyj  az  czipóban,  trágát  is  csinálj  hozzá,  ngy  hintsd 
meg  erósen  azzal  az  trágával  (85).  Tehénhús  levet  végy  reá, 
nádmézból,  gyömbérből  trágát  is  csinálhatsz  neki  (S8X  Kecsege 
.sütve.  Ebez  jó  bort  kell  trágyával  forrasztani  (143).  Bort  kell 
trágyával  forrasztani,  az  czipót  meg  kell  önteni  vele  (196). 
Trageanak  az  ké.szélése  (294).  A  mala.sás  trágyát  igyen  csinál- 
jad (Itidv:  Csal.  111.38).  Törj  bfivcn  gyömbért  össze  nádmé-zzel 
egy  moz.sárban,  ha  ezt  megszörzöd,  aztán  trágyád  leszfin  (40i. 
2)  [laetamen;  dünger].  A  barom  allya  nints  trágya  nélkül 
(SzD:  MVir.  43;')). 

mezei-trágya  :  (laetjmien ;  dünger].  Tsuda,  hogj-  mezei 
trágyával  bé  nem  tömik  a  száját  SzD:  MVir.  373). 

Trágyái :  fcondio,  omo ;  würzeii,  zieren].  Tráej'áltt  ágyak 
vannak  megrakott  rózsákkal,  kiket  kedves  árnyék  borit  ziild 
ágakkal  (GyöngjD:  MV.  19).  Nem  lévén  tilalma  l>e.szélgetésoknek 
és  csókokkal  trágyáit  ölelegetéseknek  (GyöngyD :  Cliar.  233) 
Ki-simított,  ki-rámázott,  merA  selyem,  trágyáltt  beszéd  (SzD: 
MVir.  57). 

meg-trágyál :  [condio ;  wOrzen].  Az  riskását  mikor  fel 
akarod  ailni,  nádmézzel  trágj-áld  meg  (Radv:Szak.  188). 

Trágyáé  :  delicate  vei  snpertiue  ornatus  Otr :  OrigHmig. 
I.XVl.  Iconditus ;  gowUrzl].  Pirított  laipi'i,  az  kit  trágyás  ke- 
nyérnek hivimk    (Radv :  Szak.  2U6).   Oiemegéc    avagy    trágyá.s 


TRÁGYA&AX-fTRANK) 


KÍGYÓ-TRANK— TRÉFA 


778 


ifiniőlcs  tálac:  bellaria  seii  tragemata  (Com:  Jaa  111).  Ki 
k  hímes  trágyás  isikkel  mulat  (Fal:  NE.  85). 

Trágyásan :  [delicate ;  gewürzt,  feifl).  Igen  gyengén  és 
ágyá-ssan  szokták  feladni  a  tréfák  dolgát  (Fal :  UK  385). 

Trágyáa :  condo,  omo  MA.  würzen,  zieren  PPB.  Nints  olly 
íliéz  doloí,  iiipllyet  éde-sssé  és  kfinuyövé  ne  tegyen  a  szeretet, 
i  ezzel  tr.ígyáztatik  (Pázni :  Préd.  1661  Me.stersi'g  ám  az 
asságiiak  palástia  alatt  czifra  .szókkal  tarágiázott  hamisságot 
iilni  (Bal:  fsTsk,  185).  Hogy  az  5  tarágiázott  tzifra  fondaniento- 
iokon  meg  indulinnk  (Göncz:  RRib.  13).  Üri  terminussal  trá- 
•i'izza  az  szovát,  azt  tudnák,  megvette,  birja  Hollandiát  (Thaly: 
dal.  n.349).  Nemesek  asztalit  trágyázza  inkább  a  majd 
inden-napi  dúskásság.  tobzódás,  hogysem  sovány  profoutil  a 
egénvek  alacsony  székét  (Cstízi:Sip.  661).  A  mi  a  stiliist 
eti,  ha  oly  tzifrán  nem  trágyáztam,  a  mint  hazámnak  kényes- 
i  szeretnék,  vagyon  kis  mentségem  (Fal:  UE.  362).  E15  ve- 
ik az  udvarüságot,  trágyázzák  a  szókat  (403).  Veremre  visz 
trágyázott  szép  szó  (SzD :  MVir.  87). 

meg-trágyáz :  1 )  [condio ;  würzen].  Az  orvosok  pillulái 
v51  arannyal  és  nád  mézzel  meg-trágyáztatván  belől  igen 
isernk  (Mad :  Evang.  453).  Iszonyai  kárboztatással  meg  trá- 
■áztatott  tudomány  (SzD:  MVir.  434).  2)  [.'^tercoratione  terram 
foveo:  diingen].  Meg-szántyák,  hogy  az  szalmája  a  fúldbe 
aradgyon  s  szinte  annyt  érnek  vele,  mint  ha  megtrágyázták 
ilna  (I-ipp:  PKert.  11.199). 

Trágyázás :  [condimentum ;  gewüi-z].  K5z5nséges  trágj'á- 
isok :  .s-állya,  bor  és  a  só  csinálnak  jobb  étket  (Felv: 
■hSal  91. 

TRAKTA :  [actio,  colloquia  ;  verhandlung].  Gyakortasággal 
■It  már  eflele  trakta  az  két  hatalmas  császár  között  (EsztM: 
9v.  n.149'1.  Erdélyt  az  mostani  tractából  ki  ne  marasszák, 
mem  az  frigy-levélben  bé  Írassák  (KétJlDipl.  8).  Az  békessé- 
"s  tractához  hozzá  kezdtek,  de  az  mint  hallom,  sok  költések- 
;1  kell  meg  lenni  (RákGy:  Lev.  30).  Ezzel  penig  az  tractával 
ítelenek  voltimk,  de  már  ennek  Ls  im  vége  fog  lenni  (47). 
rtem  édes  nram,  hogy  végetlen  tractának  még  sincsen  vége, 
lek,  az  Kinán  basa  tractája  is  csak  meg  ne  ártson  Kegyel- 
ednek . . .  Micsoda  jót  vár  Kegyelmed  ebbíl  az  lio,sszú  tiatá- 
)1  (49).  Mi  6  napi  sok  hactánk  után  ma  alkuvánk  meg  az 
assai  váro.ssal  (130).  Ha  Nagyságodnak  kedve  leszen  az  Irak- 
hoz, annak  megjelenté.se  alatt  talám  valamit  vehet  ki  belílök 
18).  Házamhoz  a  felházba  gyűltek  vala  valami  tracfára 
'rdTörtAd.  I.167i.  Traktára  indulván  semmi  alku  által  a 
egyalja  dolgát  különiben  el  nem  szerezhetik,  hanem  ezer 
jrdó  borok  Ígéretével  és  praesentálásával  (Rumy:  Mon.  1.76). 
rról  van  a  tracta  a  gyülekezetben  (GyöngyD:  KJ.  442).  Az 
szszonyok  a  szerelem  tráktáit  forgattyák  a  beszédben  (Fal: 
A.  189).  Hát  mirSl  beszéllenek  most,  mi  a  trakta  :  wovon  wird 
tzimd  wol  geredet  (KirBesz.  73). 

Traktál :  [ago,  consilium  ineo ;  verhandeln,  sich  beraten]. 
Imosrol  kezde  tractálni  (Helt:  Krón.  45b).  Tractálni  kezdénec 
jlle  a  Signiond  hertzeg  felSl  (69).  Oly  dolgokrul  tractály, 
lelyekböl  épület  számiazhassék  (Pázm:  KT.  23).  Plinius  a 
!gki«ebb  állatocskáknak  nemzéséról  traktálván  azt  írja  (Illy: 
réd.  1.253).  Többé  nem  mernének  világi  dolgokat  traktálni, 
ötés  leveleket  szerzeni  (II.167b).  Gonosz  haraggal  felgyuladott 
mberrel  traktálni  (293).  Békesség  dolgárul  királyok  traktálnak 
Chaly:  Adal.  1.293). 

Traktálás :  (exploratio;  prüfungj.  Az  dolog  fel51  való 
erdezkedes  es  szollas,  ertekezet,  tractalas:  examen  cansae 
?er:  Verb.  Szót  9).  Az  evangeUomi  helynek  erSsséges  tráktá- 
tí  (Illy:  Préd.  H.  ElCb.  2). 

[TRAlíK] 


kígyó-trank :  serpeutaria  Fiichs :  StirpH.  [natterwurz]. 
Kígyótiaiik  ffi:  dracuncnlus  PPB.  Ha  tárkonynak  es  egh5t 
tem  sónak  poraual  es  mezzel  ózue  temjKiralod  az  kigyo  fran- 
kot es  egy  borsó  zemnit  az  fogad  odvában  tez,  meg  gyogítya 
(BeytheA:  FivK.  52). 

TRATYTJ :  [vetula ;  altes  neibj.  Testi  byfnbe  elyzamec, 
e  meg  rotbat,  földbe  15t  agnS,  tratjm  ele,sek  (TelC.  147). 

TRÉBÉIiY :  brisa,  floces ;  amboseisen,  auf  dem  man 
scbmiedet  PPB. 

Trébelyez :  [duco ;  treiben].  Lábas,  tj-ébelezett  tarkás 
aranyas  csé.szék  hat  íGér:KárCs.  IV.419).  Az  mid/in  a  gazdag 
ón  trébelyeztetik,  apadni  szokott ...  Az  trébelyeziVházban  sisak 
alatt  olvasztják  fel  az  gazdag  ónt  (XSrtT.*  1.375). 

TRÉJBÉIi :  [duco,  pulso ;  treiben].  Ivó  eztist  kanna  kettő, 
egy  virágos  trebellet  aranyas  (Gér:  KárCs.  IV.419).  Kohbeli 
szolgák :  koh-sáfár,  trébellí  mester,  trébelW  tongár  (TörtT.^ 
1.376).  Trébelló  viasszal  csinálnyi  (Kecsk:ÖtvM.  306). 

ITrébélés] 

Trébeléses  :  [ductilis ;  treib-,  getrieben].  Végy  egy  kis  lágy 
vizet  és  ugy  kendegéld  fel  az  trébelléses  mfinek  az  grontyára 
(Kecsk :  Ötv&l  302). 

TRÉCSEL,  TERÉCSfili  {dereczd  DebrC.  345) :  garrio, 
blatero.  obloqiior  MA.  scbwatzen,  plaudern  PPB.  Az  zjíz  nyl- 
uan  ualo  helen  sokat  ne  ke.siec  es  ot  ue  dereczelen  (DebrC. 
345).  Sokat  ne  késsél  és  ue  terécselj,  mert  ha  mulatsz  és  sokat 
terécselsz,  iíljak,  kik  látják,  csak  megcsúfolnak  (RMK.  IV.79). 
CzJic  hogy  valami  wyságot  teretselnénec :  dicere  aliquid  növi 
(Helt:  UT.  16).  Olly  nagy  kenye-sec  is  vadnac,  hogy  bár  orra 
előtt  légyen  az  predikatio  is,  inkab  fll  az  fal  alatt,  inkab  tere- 
czel  (Born:  Préd.  409b).  TrécbélS  és  mulató  hellyé  tStték  a 
szentegyházat  (Tel :  Evang.  n.631).  Az  régi  sz.  jámborok  nem 
hiizy  5rd5ggel  nyája.skodva  trécseltek  volna,  de  még  az  tévely- 
gőkkel sem  akai'tak  eggifitt  lenni  (Pázm:  Kai.  180).  Ne  gon- 
dollyad,  hogy  az  sátán  az  istennel  trécselne  (MA :  Bibi.  1.448). 
Az  szo  beszéd  után  trécselő  beszélgetés  kővetkezic  (Prág: 
Serk.  357).  Vgyan  sa've  szakadtáig  trécselt  veled  a  jesuita 
(Czegl :  BDorg.  488).  Jártokban  beszélve  s  nyájassan  trécselve 
egymással  mulatnak  (Thaly:  Adal.  I.18.5). 

Tréoselés  :  blaterafio,  garritus  MA.  das  plaudern,  schwatzen 
PPB.  Gyalázat  vólna,  ha  hivalkodó  tiétsélésekkel  egyebeket 
botránkoztatnánk  (Pázm:  Préd.  1209.  Pázm:  KT.  27).  Immár 
az  ő  ellene  való  tréczeléseckel  és  pattogásokkal  az  istentelenec 
semmit  nem  érnec  (MA :  Tan.  56).  Orizkednfink  kell  az  asz- 
szony  állatokkal-való  trecheléstől,  a  heaban  való  fel-  s  alá- 
sórálástól  (Káldi^ :  Préd.  37),  El  mulattyák  az  időt  trécheléssel, 
fel-  s  alá-sórálással,  koczka  és  kártj-a  jádzással  (55).  Elöve.szik 
a  trécselést  s  egy  fertály  óráig  két  annyit  mondanak,  mennyit  a 
pap  fenn  a  széken  egy  óráig  (Fal :  NA.  146). 

TRÉFA,  TRrrPA :  jocns,  ludicrum  C.  jocatio,  facetiae 
MA.  scherz  PPB.  Nem  tréfaképpen :  irridicule  C.  Tséltsapó, 
otsraány-tréfájií,  bitang :  sciu-ra  ;  szép  ízes  tréfákkal  tartani : 
salibus  mensam  *irradiare  PPBl.  Trwtfaban  hamiss  bezeedőt 
zalazt,  kysvel  senkynek  nem  arth  (ErdyC.  26b).  My  lezen 
akoron  az  gonoz  gondolatokról  es  bewolkodokrol  es  tnvfJa 
bezedükről  (ÉrsC.  304b).  Ektelensegh,  bolond  zolas  auagy 
trufa,  mosolgo  bezed  nem  illenek  (Komj :  SzPál.  295).  Elmeye 
zerynt  gyors  ees  okos  ees  cbodalatos  myndennemy  okos  tréfa 
bezednek  meg  találására  (Pesti:  Fab.  Ib.  6.  35).  Monda  amaz 
nemes  ember :  Vraim  bizony  nem  trulfa,  bizony  erről  e  rette- 
netes fei-edőről  szolt  az  isten  üa  (Helt:  Me.s.  470).  Ez  után  az 
egész  Luter  tudományt  ti'éfának  tartsam  (Pázm :  Lutb^'.  158). 
Az  isten-é,  ki  annyira  szőmyiti  a  b5nt,  te-é,  ki  csak   tréfának 


779 


TRÉFABA-MEG-TRÉFÁL 


TRÉFÁLÁS— TROAiBlTA 


780 


tartod  (MHeg:  Preb.*  176).  Az  újjal  való  fitty  vetés  tréfa  dolog 
(Com:  Jan.  170).  Tréfáckal,  játékos  csúf  moiidisockal  viiii 
elmés  dolog  (208).  Nem  szokott  tréfát  emelni  (Czegl :  MM.  300). 
Tréfa-szókkal  vette  (Hall :  Paizs.  485b).  Én  ugy  véltem,  liogy 
tréfa  csak  .szerelmed  (Amadé:  Vers.  22.5).  Tud  az  tréfához  is, 
szerelemhez  is  ért  (Thaly:  Adal.  1.139).  Tréfával  szokták  az 
idít  tölteni  (Kisv:  Adag.  165).  Sovány  tréfa  volna  az,  mikor 
egy  szemérmetes  szfizecskét  a  szégyen-o.szlophoz  csatlaiiál 
(Fal:  NE.  fO).  A  leg  méltóbb  szentségekbBI  faraglok  tréfára  és 
szemtelenségre  valót  (Fal:  NA.  123).  Értsed  a  tréfák  dolgát 
beszéd  k5zt  (Fal:  VE.  385).  Még  a  nagy  emterek  Is  rSpítenek 
néha  tréfákat  és  víg  be.széddel  játszodoznak  (406).  A  hajadon- 
nép ollyas  fogyatkozásokat  kap  fel,  a  nielljikbi'il  tréfát  farag 
(410).  El-tönii  el-vLselni  a  tréfát  iSzD:  MVir.  28). 

[Szólások].  Eíf^le  dolgoknak  már  fele  sem  tréfa  (Czegl. 
Japh.  81).  Az  ébren-vitéz  emberrel  nem  tréfa  a  tréfa 
(Fal :  UE.  394).  T  r  é  f  á  r  a  f  o  r  d  í  t  a  n  i :  vertere  in  *ludibria 
PPBl.  Tréfára  nem  vélvén  az  dolgokat  (Gér:  KárCs. 
IV.404).  ló  aszszony  ez  nyáron  lé.«zen  meg  házasulásod,  de  az 
dolgot  tréffára  ne  vegyed  (FortSzer.  H4).  Én,  mivel  nem 
tudtam,  hogy  cíúfos  társai  Luternek  az  ajwstolok,  nem  vettem 
volt  tréfára  a  Luter  szavát  rPázm:  LuthV.  I.í8).  Ne  vedd  tré- 
föra  a  dolgot  (Matkó :  BCsák.  373).  Nem  Ls  kell  uram  ezt  csak  tré- 
fára venni  (TortT.^  1.600).  A  nagy  való  dolgokat  tréfára  üt- 
tetni: vertere  *seria  ludo  PPBl.  Ugy  iVék  tréfára  a  religio 
dolgát,  hogy  végtére  meg-ne  bánnyák  (Fal:  NE.  57).  Senki 
bSltsnek  nem  tartva  azt,  a  ki  mindent  s  mindenkor  tréfára 
fittet  (Fal:UE.  405).  El-ál  lan  i  a  tréfát :  *admittere  jocos 
PPBl.  Tréfát  fizó:  jocni.itorius  PPBl.  Tréfát  flz  bírája  s 
ura  hatalmával  (Orczy:  KíiItSz.  180).  Tréfát  fcütt  mindég  a 
nemes  rendekkel  (35).  Tréfa  ki  vfi  1  mondom :  ich  sage 
es  im  ernst  (Kú-Besz.  8).  Tréfanélkiil :  extra  *joium,  remoto 
joco  PPBl. 

[ICózmondásokJ.  Jó  az  tréfl'a,  de  nem  mind  éltig  (Decsi: 
Adag.  313.  MA). 

Tréfába,  Tréfában :  joco  MA.  im  siherz  PPB.  Trúfába 
neuetek  vala  (MeI:Jób.  69).  TrétTába  engem  nemz  ókSrnec 
(Görcs:  Máty.  74).  Az  .szent  irá.snac  helyeit  auagy  cikkelit 
hosztad-é  elfl  tréfába  (Vjls:  CanCath.  212).  Szokta  vala  mon- 
dani tréfában  (Czegl:  MM.  13).  A  királyt  fitos  Pélbárlnak 
neveszte  tréfában  (Pethö:Krón.  143). 

Tréfából :  joco,  per  jocum ;  aus  scherz  PPB.  Tréfából  e 
vagy  gyarlósággal :  jocone  an  .serio  PPBl.  Tréfjiljól  mondotta 
az  urának,  'hogy  csiLszár  lúd  (TörtT.^  1.5).  Thalas  moiidgya 
tréfából:  Hát  ha  rád  jöendenek  Delphis  városából  (Gjöngyü: 
Char.  376).  A  mint  tréfából  nem  .szabad  embert  ölni,  úgy  nem 
.szabad  tetétól  fogva  t.-ilpig  legyalázni  (Fal :  NE.  90). 

Tréfál,  tnifál:  joeor.joculorC.  MA.  scherzen  PPB.  Mikor 
en  trúfába  neuetek  vala,  nem  hiszik  vala,  hog  en  trúfálnék  (Mel : 
Jób.  69.  Pesti:  Fab.  571)).  Te  cliac  alakozol  és  mid.'in  bolond- 
sagidat  alkotod,  tréfáls  Írásodban  (Mon:  Ápol.  258).  Ne  tréffaly 
vén  katonaual  '(Decsi:  Adag.  336).  A  fogyatkozott  vén  embe- 
reket se  szóval  se  tselekedettel  ne  tréfál  lyuk  (Pázm:  Préd. 
217).  Néha-néha'szokás  tréfálni  (Com:  Vest.  104).  Miért  kezed 
nyomát  s  liite<let  tréfáltai(Zrinyi  11.51).  Királyi  mulatság  hegyek 
ellen  állni,  ekhóval  tréfálni  (Fal :  Vers.  864). 

még-tréfál':  eindo  PPBl.  [foppen,  zum  beslen  haltén).  Édes 
komám  uram,  félek,  az  híres  jó  akarat  meg  ne  tréfáljon  ben- 
nünket (LevT.  II255).  Tudatlan  szakácsot  meg  tréfálhatsz 
ezzel,  ha  akarsz  (Radv:Szak.  233).  Arra  be.szélik,  hogy  Sjtí- 
thát  háza.ss,ignak  okáért  hozzii  hivatná,  de  azonban  c.«ak  meg 
tréfálná  (MA:SB.  75).  Ez  gonosz  a.szszony  engi>met  meg  tré- 
fált, de  én-is  megh  tréfálom  Siet  (Alv:  Po.st.  1.474).  Azért  érke- 
zett az  en  királyi  felségem  napnyugatról  napkeletre,   hogy  az 


pogan  ven  dudáktól  magamat  meg  trefaltatoi  lássam  (Forró: 
Curt.  734).  Meg  ne  csaljanak,  tréfáljanak  l»enneteket  (RákGy: 
Lev.  144).  Ibrám  uramat  az  vigy:iz;itlan.''ág  tréfálta  meg  (269X 
Alig  ha  Forgács  Zsigmond  lator  nem  leszen,  meg  kell  Iréfál- 
tahmnk  (328).  Szép  szókkal  való  levelek  Írásával  azért  tartja 
Szkender  pa-ssát  Szulóczky,  hogy  megtréfálhassa  (TörtT'  1.300). 
Oh  vaj-ki  gyakorta  meg-tréfál  (Hall :  Paizs.  Elób.  8).  Hogy 
meg  nem  tréfállya,  lett  arról  fogadást  (GyöngyD:  KJ.  464). 
Néha  a  szarvas  a  fáknak  ágaira  fel  akad  és  így  magát  elrejt- 
vén a  vadászt  is  meg-tréfálja  (M'isk:  VKert.  139). 

Trófálás:  jocalio  C.  dicacilas  MA.  s-pölterei  PPB.  Ember- 
séges tréfálás :  eutrapelia  C.  latekokra  es  trufala-sokra  igje- 
kevzny  (HorvC.  257).  Ez-után  az  éktelen  .sziíllások,  mardos(S 
tréfálások  t.sak  nevezetben  se  légyenek  (Pázm:  Préd.  163). 
Szerencsétlenség  közt  sovány  tréfálások,  búskodó  gondoktól 
roszszas  aluvások  (GyöngyD:  Char.  13). 

Tréfálód-ik :  Ijoculor ;  .scherzen].  Valakivel  tréölódni : 
verba  alicui  dare  per  *dcridiculum ;  sokat  tréfálódolt :  *per- 
multa  jocatiis  est  PPBl.  Akkor  bezzeg  nem  tréfálódik  immár, 
hanem  ártani  igyekszik  (Lép:  ITük.  1.274).  Ha  vahdíi  akkor 
fSl  s  alá  sórálna,  trefalódneiek,  vallyon  nem  tartanád-é  eszte- 
lennek lenni  (406)  Jádzék,  tréfálódgyék  (Tof:  Zsolt  689).  Cbak 
úgy  tréfálódgyék  a  puskával  akárki,  sok  másféle  casusok  is 
estek  az  én  értemre  miatta.  1760  (Hazánk  1.363).  Nemjóiagy 
urakkal  vastagon  tréfálódni  (lii.sv:  Adag.  101).  Mint  hogy  az 
úr  vélem  tréfálódik,  én-is  ravaszkodom  (KirBesz.  26). 

meg-tréfálódik :  [eludor;  gefoppt  werden].  Ngod  ne  siessen 
az  ütközeöttel,  bizony  bizony  irom,  meg  nem  tré£ilodik  innét 
(RejlLev.  41). 

Tréfás,  trufáa  :  jocosus,  jocularius,  joculatorius,  facetas, 
facelosns,  dicax  C.  MA.  sclierzhall  PPB.  Baszedeben  niaias  es 
trufas  (Szék:  Krón.  219).  Az  úristent  trétVus  társul  ne  vegyétök, 
meg  nem  csalhatjátok  (Tin.  57).  Vdiiari  trefas  ember  (Zvon : 
PázmP.  291).  A  tréfás  kóz  beszédec  leg  jobb  gySiiySrk&dletésec 
(Com:  Jan.  112).  Meimyen  el  az  ő  tréfös  beszélló  társához 
(20(i). 

Tréfásan :  jocose,  joculariler,  faceté  C.  scherzliaftig  PPB. 
Udvaroson,  tréfáson  :  feslive ;  valakit  tréfáson  reá-venui :  *derun- 
cinare  aliciuem  lepide  PPBl. 

Tréfásság:  festivitas  PPBl. 

Tréfaság :  jocularium  C. 

Tréfátalan,  tréfátlan :  infacetus,  inficetiis  MA.  unhoflich, 

ur.artig,  grob  PPB. 

TRIUMP  :  (Iriumphalis ;  friumf],  A  legalacsonyabb  kártya- 
levelek is,  ha  Iriumph  színlien  vannak,  többet  émek  a  felrfk- 
nél,  ha  tóiök  elszinlettek  (Fal:  l'E  381). 

Triumfál :  [triumpho ;  trinmf  haltén].  Valerius  Jugurtha 
királyt  meggyőzte  és  az  ú  triumfáló  szekere  el5t  haytotta 
(MA:SB.  55b).  Jácob  az  istenen  hiti  által  triumphalt,  g>'Szk5- 
d5tt  (GKat :  Titk.  201). 

TRIUMFUS  :  (trinmphus ;  Iriumf].  Birodalmokat  is  nagy 
triumplmssal  es  koronázó  halalommal  a  bestianac  aggiac 
(Mel:Sz>Ián.  415).  Dupliizzák  chókokat  egymás  száia-körül, 
Venus  triumphusán  kedves  szüvök  örül  (Ziinyi:  U.29). 

TROMBITA :  bnecina,  bnccinnm  C.  tuba  M.\.  posauiie 
PPB.  Trombita  szó :  Ijiralantara ;  trombita  gyártó :  lul«riiis  C 
IVonibita,  kürt,  mérges-pók :  salpinx  PPBl.  Hallan^loc  a 
trombilanac,  sipnac  es  hegedSnec  zozaffat  (BécsiC  125)  Zaru 
tnunbitanac  ziuiaiuil  enekletek  vr  kiraluak  zemeleben  (ApoiC. 
59).  Trombitának  el\V  zíiua  retenetessogel  hangoslik  (VirgC. 
115).  Az  trombita  az  ty  feletekben  zSngfin  <148).  Ez  zent  aha- 


781 


TKOMBITÁLr-MEG  TROMFOL 


MEGTROMFOLÁS— TUCAT 


782 


iiak  zava  zeng  vala  mjkeppeii  trombita  (DomC.  128).  Az  cha- 
zaar  fÍ6\  kezewle  nap-  trombita  zowal  (ÉrdyC.  315b).  Egy-egy 
trombitát  fejenként  i^k  vévének  (RMK.  11.77).  Miudiarást  trom- 
bitákat fiitatá  és  dobokat  ítSte  az  ftkízefre  (Helt:Krón.  40b). 
Nagy  dobsz<Wal  és  trombita-sziíval  szállására  késérik  (Monlrók 
III. 14S).  Az  nagy  szép  szauii  liangos  trombitát  égben  meg 
riaszttyac  (BornrÉnek.  142).  Az  trombitát  meg  fmiallya  es 
ezzel  meg  inti  az  népet  (Kár:  Bibi.  11.139).  Az  io  trombita  fel 
geriezd  az  liartzra  ^Decsi:  Adag.  309).  A  trombita  harsogásra 
ég6  tsillag  esik  mennyből  (Pázm :  Préd.  6).  Horgas  trombiták- 
nac,  tárogató  sijwknac  harsogása  (Com :  Jan.  149).  Fel-fil5t 
trombita  rivala  (Gyöngy:  KJ.  111).  Valék  isten  igéjének  hango.s 
trombitája  (Tlialy:  Adal.  1.68).  Dicsirjétek  az  urat  trombita  szóval 
és  citaraval  (Illy:  Préd.  L78).  Kapitány  quai-téllyán  trombita 
rivadott  (Gvad:RP.  95). 

Trombitál:  elango,  buccino  C.  MA.  tubám  inflo;  trom- 
peten  PPB.  Hozzá  szerzek  magokat,  lio^  trombitálnának  (Sylv: 
UT.  11.144).  Én  el-béniegyek  a  tábor  szélire,  hogy  én  trombi- 
tálok, tü  is  trombitáljatok  (RMK.  11.73).  Magyarok  ezt  táborban 
meghallj.-ik,  a  dobokat  verek,  trombitálának  (VI.141). 

ki-trombitál :  [divulgo ;  bekannt  machen].  Már  bécÁ 
atczákon  mindenütt  kitrombitálták  az  békességet  (Bercs: 
Lev.  550). 

Trombitálás :  [claugor  tubae ;  trompetenklang].  Sipolás, 
lobolás,  trombitálás  es  orgonalaas  vagyon  kSzte  (ÉrdyC.  564). 
Mikor  hallanának  trombitálást,  sipolást,  6k  is  az  órában  mind 
:érdre  esének  (RMK.  VI.90).  A  hatodik  trombitálásra  az  egén 
iizes  roppant  seregek  látszanak  (Pázm:  Préd.  6).  A  papok 
xombitálására  a  városok  falai  leomlottanak  (Land:  UjSegits. 
1.23). 

Trombitáitat :  [bucina  indicari  jubeo ;  ausposaunen  lasseu]. 
Uikor  alamisnat  tendez,  ne  akariad  te  elStted  trombitánál 
rombitaltatnod  (MüuchC.  23). 

Trombitás :  buccinator,  fiator,  auletes,  camptaules  C. 
ibicen  MA.  trompeter  PPB.  Heged\Ss5knek,  trombitásoknak 
;ozattya  nem  leelettetyk  towaba  ew  benne  fJordC.  919).  Itt 
nőst  én  nálam  trombitás  és  kártyás  legyen  hitetfi  és  híres 
larázna  (RMK.  JI.265).  Meg  terét  fntatánac  a  trombitásockal 
Helt:  Krón.  119b).  Vajda  tronibitási  és  dobosi  (Monlrók 
1.148).  ÉneklS  cantorok  es  a  trombitások  a  király  mellett 
diának  vala  (MeIrSám.  410).  A  dobosoc.  és  ti-ombitások  fitkS- 
;etre  való  készfilSt  fuván  a  serénységre  gerjesztenec  (Com : 
Fan.  149).  Hat  magyar  trombitá.s  fekete  ruhában  (Radv:Csal. 
11.366).  Három  trombitá.snak  most  csináltatok  új  dolmánt  s 
ladrágot  (TörtT.^  ni.384). 

'i'KOMIP :  [color  triimiphalis ;  trumpf).  Tromflál-ütés ;  talio 
'.  MA.  PPBI.  Nem  fti  mindiárt  tromfal,  hanem  iól  czelekSszik 
lilensegéuel  (Soós:  Post  264).  Kebledben  tarcz  ez  féle  mak- 
:ostromfidat  (Zvon :  PázmP.  284),  Tromfot  tromfal  út&t  (Megy: 
IJaj.  19).  Hasonló  tromfal  való  bSntetés  (Teleki:  FLél.  129). 
('érért  vért  ontsunk  s  tromfért  új  tromfot  űssfink  (Liszny : 
írón.  257).  A  róka  fogó  vadászoknak  ravaszoknak  kell  lenniek, 
logy  a  tromfot  tromffal  tudhassák  fitni  (Misk:VKert.  1641 
Promfot  tromffal  szoktak  leütni  (Kisv:  Adag.  37).  A  leg-alatso- 
lyabb  kártyák-is  mikor  tromfok,  tSbbet  érnek  a  felsőknél,  ha 
öllök  e!-sziulettek  íSzD :  MVir.  403). 

[Tromfol] 

meg-tromfol :  [retalio,  ulciscor  ;  wieder  vergelten,  rachen]. 
i  bosz.«zúságokat  nem  tromfollya-meg  boszszúállással  (Com: 
fan.  197).  Ha  módjok  leszen  mind  francziíznak  s  svékusnak 
lenne,  meg  fogják  tromfolni  az  bavarus  állliatatlauságát  (RákGy: 
jBv.  3S7).  A  jeueiek  lovaiban  kétszázötvenet  hajtottak  el  az 
iliek,  igyekeztek    megtromfolni  (544).  Amaz   régi   regét   a   mi 


vallásunknak  újságáról  immár  régen  meg-tromfoltuk  (Pós: 
Igaz.s.  1.490).  A  raittatc'tt  bo.S7.szu.ságot  hogy  meg  tromfolná 
(Pethfl:  Krón.  94).  Ezután  a  magyarok  Galliába  ménének, 
hogy  a  magyarok  veszedelmét  meg  tromfolnák  (Ijiszny:  Krón. 
176).  Cárolynak  halálát  meg  akarja  vala  tromfolni  (310). 
Erit  vett  vala,  téged  megtromfola,  te  fejedrül  másra  esek  az 
korona  (Thaly:  Adal.  L273). 

mégtromfolás  :  [talio ;  wiedervergeltung].  Az  isten  bo.sz- 
sznságának  nieglromfolásában  igen  kemény  volt  (Illy:  Préd. 
1.360). 

vissza-tromfol :  retalio  PPBI. 

Tromfosdi:  [certatio;  wettstreit].  Egy  veres  tromfosdit 
iádzó  liarátnak  meg  piricskeltetése  (CzegI :  Tromf  Címl). 

TRPÜSSZETíT:steruutoMA.niesen  PPB.  [Vö.  PRŰSZ- 
SZENT) 

TRUCC  :  [confumacia ;  trotz].  Mondja  a  knmcz :  Le.szen 
trucz  (Thaly:  Adal.  11.340).  Melly  maga-feledett  boIond.ság  az 
isten  jiVvoItának  trútxára  belé-keveredni  minden-féle  gonosz- 
ságban (Fal :  NE  50).  Bertlionia  szűz  a  férfiak  truczára  helyes 
deák  verseket  irogatott  (Fal :  TÉ.  661).  Bátor  azzal  nem  gon- 
dolunk, azért  is  tnicra  szeressünk  (Amadé:  Vers.  171). 

[Truceos] 

Trueeosan :  fpertinaciter ;  trotzig].  A  királyné  trutzossan 
imigyen  felele  (Kónyi:  VM.  15). 

I  TRUPP:  [caterva;  trapp].  Szathmárra  botsáttya  a  német 
truppokat  (Gyöngy:  KJ.  130).  A  németnek  két  trupja  álfal- 
gyütt  volt  (Bercs :  Lev.  300)  Utánna  fordultak  az  németnek, 
kezdek  vagdalni  fikOt  s  az  mely  kimaradt  az  trapbúi,  azokat 
nyakgatták  (583).  Küldtem  Nagy.ságodnak  Somogyi  uram  leve- 
lét, hogy  az  német  trupp  általgyütt  (650). 

Trupponként:  castellatim  PPBI. 

(Truppos) 

Trupposanvaló :  [confertus;  dicht].  Trupossan  való  sze- 
rencsétleuségek  (Kisv:  Adag.  292). 

TUBA:  1)  [columha;  taubej.  Unum  columbae  uomen  Otr: 
OrigHung.  11.324.  Fogd  meg  elsőben  a  tubát,  s  az  után  mel- 
lyezd  (Czegl :  Tromf  225).  S)  [dilecta ;  geliebte].  Telekes-boeskor, 
gyöngyös  kapcza,  járd  meg  tubám,  járd  meg  (Thaly:  Adal. 
11.100).  Tubám  tőlem  ne  röpülj,  hanem  kis  fészkedben  ülj 
(Amadé:  Vers.  236). 

TUBARÓZSA :  hyacinthus ;  fuberose  PPB.  KirBesz.  155. 

TUBITÍ  :  [pannus  Sericus ;  taft'et).  Kevély  tubinmantója  alig 
fér  a  nagy  fSdeles  hintóba  (Fal:  NA.  144).  Tubintot  akarok 
venni,  tafotát:  ich  nill  tobin  nelimen  (KirBesz.  21).  Úszón  fes- 
tett habzó  tubin  máutó,  palást  (SzD:  MVir.  153). 

TUCAT,  TUCET,  TUCLN :  as,  duodecas  PPB.  dutzend 
KirBesz.  21.  Két  tutszat  gomb  :  globulorum  duae  duodecaves 
PP.  Tutzin-kés :  as  cultrorum ;  dutzin-pantlika :  as  ligularum 
PPB.  Minden,  valami  egé.sz  és  tizenkét  részre  osztatik  akár 
fontolással  akár  méréssel  akár  egyéb  számlálással  osztassék,  a 
magyaroknál  ma  ez  hivattatik  tutszinnak :  as  vei  as.sis  PPBI. 
Két  tuczet  a.sztal  kés  (Radv:  Csal.  11.146),  Egy  tutzin  kalap 
(VectTrans.  17).  Bár  ne  többet,  csak  két  tucet  fakadékot  olta- 
nánk az  as.szouykának  mind  a  két  ré.szrSI  piros  arcájára,  ha- 
mar leszednénk  az  angyali  kegyes  .szint  róla  (Fal:  NE.  18).  Ki 
tudja,  talán  semmi  rosznak  nem  mondanátok,  ha  tutzin  számra 
nyelnétek  s  falnátok  bé  az  6reg  bfineket  (Fal:  NA.  147).  El 
hitesd  magaddal,  hogy  ezen  motskodbúl  ki  nem  mosdói  egy 
pár  botigliával,  hanem  azért  tutzin  szánu-a  rakogasd  elínkbe 
(Fal:  NU.    303).    Egy    Intzet   aranyat    nyertem:  ich   habé   ein 


783 


TUD 


TUD 


7»4 


dutzend  ducaten  gewounen  (KirBesz.  10).   Fél   tutszet  galamb 
6ak :  eia  balb  dutzeut  tauben  (97). 

TUD:  1)  [110%!,  uosco;  kerineu,  erkenneii].  Jíttel  aiiiiép- 
höz,  kit  az  el6t  nem  tu6  vala  (BéesiC.  4).  Meiid  aniiép  tud 
tégedet  erős  elmei5  uemboriiiec  leuiiéd  (7).  Ne  akariad  aduod 
tégedet  anuéiinek,  ki  tégedet  num  tud:  qui  igiiorat  te  (25). 
Vgy  yuiadlak  myutb  liitliiialak  sfith  en  elSttem  tudlak  (CediC. 
25).  Kjbe  nijiidűn  embSrSkbe  való  iozagoknak  zama  twdwan 
vagyon  (WinklC.  2yi).  Eq  tudom  afjadat,  bogi  engemet  ezért 
mi'g  liaborgatna  (VirgC,  25).  Mpg  ielflnte  nekik,  bogi  jerusa- 
lemboli  fel  ment  volna  bir  tudnia  (WeszprC.  36).  El  jA  az 
zolganak  bA  ivra  az  borában  kytb  nem  tbud . . .  Byzou  mon- 
dom ty  nektek,  nem  thwdlak  tyleket  (JordC.  434).  Nem  tbwdom 
ez  embertb,  kyt  newezgbettők  (509).  Ot  meg  esmerSd  myndSn 
nemzetsegydetli,  s5tli  myiidőn  zentSth  iol  tucz  (SáudC.  1).  Nem 
tud  bynntík  rwtbsagaat  (ÉrdyC.  164).  En  nem  twdom  vala 
ewtet  (34Sb).  Nem  twdlak,  nem  ysmerlok,  kyk  vattok  (517). 
Zerezye  vvram  tenven  twdott  A  raytuk,  bogy  tugyak  nemze- 
tek, merth  teredeUne.sek  (KesztbC.  15).  Felkelenek  baujy-s 
t<mook  es  kyketb  nem  tudok  vala,  azon  kérdnek  vala  engemet 
(KulcsC.  80).  Kynec  byrodalma  batartb  nem  tbwd  flliewrC. 
221).  Twdlak  ky  wagy :  növi  te,  quis  sis  (Pesti:  NTe.st.  123). 
Tutta  az  fl  vrának  akarattal  es  magát  toua  nem  .szerezte 
(Sylv:  UjT.  1104).  Téged  nem  ismerlek,  de  tudom  az  Jészust 
es  ö  tőle  rettegek  (RMK.  IV.185).  Tudia  vala  a  magyaroknac 
erkSIczeket  (Helt:  Ki-ón.  63).  Te  kegyelmeteknek  twuy  agyok 
(LevT.  142).  liizon  nem  tudom,  bogy  kyk  legyetek,  ottan  ki 
rekedfinc  (Born:  Ének  299).  Ila  ki  mondana,  bogi  nem  tud 
engemet  (CsomaC.  85).  Oly  nyelveken  szóllatá  íket,  mellyeket 
fik  sóba  nem  tanúltanid!,  nem  i.s  tudtauak  ez  elíltt  (Tel:  Evang. 
n.305).  Miny:iian  fognat-  tudni  engemet  (SIou:  KépT.  87).  Mond 
meg,  ne  szuszogy,  bad  üidgyuk  mi  is  (Decsi :  Adag.  230).  Az 
mely  belyoe  as  nepec  az  nagy  pusztaság  mia  nem  igen  tudat- 
nac  íDecsi:  SallJ.  15).  Abrabam  nem  ismert  engem.  Jákob  nem 
tudót  engem  (l'ázm:  Imáds.  5).  Adgyad  ob  én  Cbristusom,  bogy 
tudgyalac  tégedet  stiigyam  magamat  is  (Zvon:  Po.st.  1517). 
Abrabam  nem  tudót  minket  es  az  Iszrael  nem  ertet  mi  fel5- 
Ifinc  (Zvon:  Osiand.  197).  Mondatnak  az  hivek  kitsintAl  fogvan 
nagyig  tudni  az  ur  istent  (MNyil.  Irt.  97).  Mind  eddig  .sem 
tudtuk  Folsfi-Bányának  olly  bires  acadomiáját  (Matkrt:  BOák. 
19).  Tudgyák-é  az  én  s  te  n\agános  .izükségeinUet  (Pés:  Igazs. 
n.l97>.  Ö  nagy,s;igok  tudják  az  fiildiiek  csinyját  (Monlrok 
XX1I1473).  A  jnbok  fitet  kcivetik,  mert  tudgyák  az  ö  szavát 
(Illy:Préd.  1498).  Az  országnak  csinnyát  tiuigya  vala  (Balog: 
Com.  137).  Add  tudnom  dolgodét,  ügyedet,  liol-létedet  (SzD: 
MVir.  11).  2)  scio  C.  MA.  vvissen  PPB.  Köszönje  Ana.vigorás- 
nak,  a  mit  tudott :  Pericles  ab  Anaxagora  fecundus  fűit ;  nem 
tudja  vala,  mint  rendelje  a  badat  az  ütközetre :  non  .satis  ei 
con.stabat,  quam  rationem  pugnao  *insisteret  PPBl.  Nem  tudjuk, 
mikor  szélit-ki  Lsten  e  világbul  (Adámi  205).  Qui  legén  neky 
atia,  ozut  nem  tudbotiwc  (KönigsbT.).  Egyéb  ezt  nem  tugya, 
de  en.  ki  vagyok  ystenuek  fya,  yol  tudora  (öirC.  51).  Biiiekém 
megniongad,  boé  tu^f^am,  mit  tennem  kéllessec  (BécsiC.  8).  Ne 
tu^a  te  balod,  mit  tezen  te  iogod  (MiincbC.  23).  Tu^éa  tfl 
ménúei  atatoo,  bog  ménd  ezéc  noikfil  zűkSslólJc  (25).  Ménnec 
iemelét  tuggatoe  mégv:daztannti>c  (44).  Hamis  tanaságba  rezet 
tartolam  tuiiuan,  bog  liamis  (VirgC.  7.)  Nem  tudod-e  azt,  bogi 
az  bodüg  Feroucz  olyan  mynt  istennek  angiala  (20).  Tud-e  mit 
tílem  neked  ebbe,  hogy  en  feleymet  te  reád  adam  (61).  Ha 
özeket  az  te  atyád  as  anyád  tiulnayak  (MaigL.  39).  Tluvji;a  le 
atyátok,  niy  zyltzoktek  legyen  ty  nektek  (JordC.  369).  Az  men- 
oi-z;igbau  az  ze»t5k  tudd-e  mitb  eznok  (SiiudC.  2).  Nem  tudhata, 
bonneet  jcoltek  (DomC.  82;.  Az  Ibe  atyaad  jámbor  vala  ea 
jamborwl  eele,  kyt  yol  twcz  (ÉrdjC.  340)  Hog  lia  niUian 
tudnók,  bog  isten  el  kárbozlat,  meg  cs  kellene  zeretnfink 
(TiliC.  7).    Akarék  az  tengerre   futni,    mert   jól  tndom   valék. 


hogy  megkegyelmeznél  (RMK.  1193).  Tudgyuc  ászt  is,  bogy 
a  kitt  az  Srdeg  gyfliil,  az  nyiluan  istentSI  származót  (Helt: 
Bibi.  163).  íme  tudom  én,  bogy  te  szép  szömely  vagy :  novi 
quod  pulcbra  sis  mulier  (Helt :  Bibi.  1  E4).  Een,  tuggia  Keg- 
tek,  varas  eggik  lewttem  (RMNy.  1112öi.  Nem  tudd-e,  hogy 
mond  az  szent  Pál  ajwstol  (Bora:  Ének.  381).  Jól  tudgyoc, 
bogy  némely  idSben  semminemó  egybazi  szolgalat  nem  talál- 
tat ot  (EsztT:  IgAny.  103).  Tudd-e,  mit  mivel  a  bölcs  isten,  bogy 
eggiket  a  másiktól  meg  válaa.sz.'i  (Lép:  Fl'ük.  1314).  Tudd-é, 
bogy  hit  nélkül  lehetetlen  dolog  istennek  kedvébeu  lenni 
(Komár:  Imád-s.  71).  Az  én  kocsisom  is  tudja  azt,  hogy  jó  az 
isten;  az  Barabás  is  tudja  az  fi  óráját,  de  tiibb  is  küU  ahhoz 
(T'haly:  Adal.  1.83).  Azt  is  tudgya,  hányat  tojott  a  biró  tyúkja 
(SzD:  MVir.  68).  S)  [puto,  arbitror;  meinen,  glaubenj.  Azt 
tugiak  vala,  bogi  azonnal  meghalna  (DebrC.  213).  Azt  latbwau 
az  war  fokról  Salamon  azt  tsvdaa,  bogy  vala  meef  magyar 
vytez  vona  (ÉrdyC.  399b).  Józ.«ef  nem  értené,  fik  azt  tudják 
vala,  mert  5  vélek  tolmács  által  szóitat  vala  (KMK.  IV.17). 
En  is  immár  az  germeksegbeol  ky  keoltbem  volna,  az  en  rendem 
zerentb  enis  embernek  thodnam  magamath  (LevT.  1115).  Mj- 
kor  Zigedben  jndwltam,  azt  twtlak,  bogi  Posonbau  megík  (229). 
Azt  tudtam,  hogy  majd  eleget  szánkázhatunk,  de  csak  egy 
hétig  tartott  az  hó  (11.113).  Immár  én  azt  tudtam,  nekem  ne 
legyen  semmi  perem  az  mostani  segesvári  terminuson  (328). 
Azt  tudgyák  magokban  (Frank :  H;iszuK.  70).  Azt  sem  tudgya, 
mely  nap  elrántiák  az  gyeként  alólla  (Decsi;  Adag.  185).  Miú- 
nyájan  azt  tudgyák,  bogy  szinte  erre  az  jelre  akadtak  (Pázm: 
Kai.  57()).  Azt  tudgyák  a  mi  szomszédink,  hogy  nénui  bar- 
mokra találtak  (658;.  Vannak,  kik  azt  tudgyák,  bogy  isten 
Hintsen,  tsak  a  vak  szerentse  szolgál  nékik  (Ker:  Préd.  129). 
Ászt  tutták,  hogy  talán  valami  oollatiora  való  falatok  (Bal: 
Epin.  1).  Ászt  tuggiák,  bogy  valami  iora  való  legyen  a  rossz 
kSnyuben  s  ugyan  marokkal  kapnak  hozzá  (2).  Azt  tudod-é, 
szépség  bogy  néked  örököd  (Zrinyi  n.l(i2).  Az  tudom,  ide  ki 
való  állapotot  tudná  fi  kegyemé  (RákGy:  Lev.  17).  Azt  tudod-é, 
hogy  nem  vénnyeb  Czeglédi  István  édes  atyádnál  iCzegl:  Japh. 
7i.  Talám  azt  tudod,  bogy  elment  már  a  bányász  a  csákánnyal 
(Matkó:  BCsák.  155).  A  fiát  a  tengeii  babok  régeu  eltemették, 
ugy  tudta  (Hall :  UHist.  11147).  Talám  .-ízt  tuiija  az  erdélyi 
fejedelem  és  ti  is  azt  tudbatjálok,  hogy  hatalmas  császár  és 
én  is  csak  aliLsznnk  (TörtT.'  1.606).  Talán  azt  tudjátok,  bogy 
megijesztetek  (TörtT."  III.345).  Ugy  megbetegedtem,  azt  tudtam, 
bogy  meghalok  (RákF:  Lev.  1291).  Azt  tudná  az  ember,  bogy 
mind  kiboltak  a  faluUil  ^Mik:  TürL.  251).  Azt  sem  tUf^ja, 
mikor  elrántják  a  gyékényt  alólla  (Kisv:Adag.  379).  4)  [pos- 
sum,  valeo ;  kőimen,  mögen].  Felesen  tudta  szóval  tartani  az 
embert:  erat  *fabulalor  elegantbíiimus  PPBl.  Monda  az  be»-s- 
nek:  Mert  nem  tucz  la.«san  czergetned  tOirC  14).  Tudom 
éltetni  enmagamat  (VirgC.  3).  Ty  nem  tutok  sem  zAni  sem 
fonni  (52).  Az  egbnek  b\V  zyneet  meg  thwgyatok  yteelny  (JordC. 
404).  ZeplStelenseegbe  tuda  zallani  (DebrC.  228).  Mykepi'en 
rezeg  semmyt  egyeben  nem  twd  vala  mondani  (DomC.  ClOi. 
Meg  nemula,  nem  twd  niyt  zulni  (3()6).  Nem  twd  howa  menny 
(ÉrdyC.  535).  Sok  nyelwen  twdna  zolaiiy  (542b).  Meg  gjSzetto- 
tek  wgy  annera,  bogy  .sonmiyt  nem  twda  ellene  zolnya  lÉrsC. 
523).  Ha  talámtán  az  isten  nem  tud  mindenféle  nyebTel 
(KMK.  1I.218\  Vigyázatok,  ha  valaki  valamit  itt  a  búza  mellett 
szolland,  hogy  megb  tudgyatok  énnekem  momlaiii  (Helt:  Mos. 
478).  Az  oka  my  légen,  soha  nem  twdom  gondoiny  (KMNv. 
1163).  En  azt  meg  tudom  bizonyítani  egyuehiüiy  embern'l,  az 
kik  ott  voltának  (I^vT.  11261 ).  Egy  embert  bocsii-ss  húzzam, 
bogy  tiidjalak  vániyi  és  elfidbe  küldonyi  (Nád:  lyev.  64X  írást 
nem  tudnak  (Ver:  Verb.  197).  Som  iiniile  sem  amoda  nem 
tudunk  magokat  szabni  (Boni :  Préd.  252).  Meg  Is  tudom  blz<>- 
nyettanom  akaratomat  az  Isten  akaraltyából  iMon:  A|miI.  <2.55X 
Mást  tnd  gyogétani  (DecM:  Adag.  283).  Ha  le  bála  :ido  .szivei 
meg  tudnál   k;«ndolko<lni    rfíla    (Zvon:  Punt  11249)    A    reájuc 


Só 


•TUD 


EL-TUD— KI-TUD 


786 


jhanókat  nj-illal  elkergetni  tudíjAc  (Coni:  Jan.  147).  Henye 
erécké  lesznek,  kik  lezgelSdnek  s  tiidnac  másokkal  szijni 
ilegj:  6Jaj.  lll.3b).  Igen  tudod  nii'isnak  pirittjelni,  nem  mond- 
atii!Íd-é  magadnak-is  amaz  szilt  (lllyef :  BCsTcmp.  129).  Az 
ra  elvész,  soha  elé  nem  tudta  szcrkezteni  (Jlonlrók  XI.340). 
Jgy  tetszik,  el  tudom  kezdeni  és  talám  végben  is  tudom  vinni 
rörtT.-  1.295).  Én  törpkül  tudván  egy  keveset  garagyolni 
Sethl:  Élet.  268).  Sok  jótéteméntek  nem  tom  meg  köszönni 
rhaly :  Adal.  1.69).  El  nem  tudom  gondolnom  léendS  disposi- 
ióit  (Bercs:  Lev.  60).  Felim  is  tsapott  az  irigység,  mindazonáltal 
udlam  bStsfilettel  félre  állani  (Fal:  NE.  10).  Nem  tudnám,  mi 
láborgatbasson  fel  lienniinket  (44).  Rósz  ügyét  nem  tudja 
alástolni  (Fal:UE.  111.35).  Nagyságod,  úgy  mond,  hozassa  el 
Hlök  azt  az  embert ;  ha  ugyan  ördög  vagyon  benne,  hadd 
jróbáljam-meg  magam  is,    ha  ki  tudom   űzni   (Bod:  Pol.  113). 

[Siölások].  Immár  ebe  tudgya,  ki  állhatja  tovább  (Nád: 
jBv.  4).  Mi  sok  itt  a  hamis  ember,  eb  tudgya,  mellyik  (Bercs: 
jBv.  12).  Chak  az  kegyelmes  w  r  i  s  t  e  u  t  w  g  g  y  a  zamaat 
ÉrdyC.  546b).  Te  twdod  vvr  myndenható  ysten,  hogy  tvvdatlan 
zeplewsytetem  meg  az  en  zerzetemet  (ÉrsC.  363b).  Merre 
■eszi  útját  az  német,  az  jó  L«ten  tudja  (Bercs:  Lev.  23).  Te 
udod  Isten,  régen  praevideált;Jm,  hogy  ez  lehet  útja  confu- 
lónknak  (94).  Ki  tudgya,  mieit  búsult  meg  ebagne  (Helt: 
Jes.  462).  Mit  jelentnek  ezek  az  hával,  tálammal  és  kitudgiá- 
ral  való  igék  (Bal:  Csisk.  465).  A  kglms  unmk  6  nga  az  ki- 
udjáról  gondolkodván,  más  fellőtt  rósz  végtfil  fél  vala  (Mon- 
■rók  VIII.329).  Egy  jó  kapitányom  német,  tudja  kurvanyja, 
niért,  beszökött  Léopoldban  (Bercs:  Lev.  94).  Mustrálja  con- 
identiáját    hirirásokkal    innen  Ls,  hová   igazabb,   az  fi   lelke 

udja  (216).  Mi  nem  túd  lovász  harangot  önteni  (Kisv: 
idag.  304).  Te  t  w  d  w  r  a  m,  minemA-  lelky  yózagok  nekyl  vagyok 
TbewrC.  157).  Tudgya  ó,  mit  gyárat  (Decsi:Adag.  101). 
Mind  azonáltal  mind  ezek  Kdnél   nem  tudómba  mára d- 

anak  (LevT.  11.285).  Mit  tutz  belé:  unde  scis?  (Heltai: 
JT.  t.S).  Vmibtn  tud:  Álmában  jiíró,  a  ki  éjjel  felkéli,  jár  s 
lem  tud  bennne  semmit:  noctambulo  PPBl.  Ki  vagy  és 
lonnan  ji5sz,  benne  tudunk  (RMK.  1.127).  A  király  decretomá- 
uak  Írja  alá  magát,  mert  anryit  tud  benne,  hogy  nevének  fel- 
írásával a  királytól  nagy  ajándékot  vészen  (Pázm:  Préd.  95). 
Annyit  tudok  benne,  vagy  akarjátok  uraim  vagy  nem,  csak 
aaeglészen  (Thaly:  Adal.  1.82).  Az  mi  az  Dymnus  dolgát  nézi, 
semmit  abban  nem  tudok  (Forró;  (íurt.  335).  De  mit  tud  abban 
;Czegl :  Japh.  84).  Semmit  nem  tud  Isten  a  mi  dolgaink- 
ban (Pázm :  Préd.  25).  Az  én  kínomban  te  semmit  nem  is 
tudsz  (Zrínyi  1123).  Az  ketth  hugochkamuak  az  mely  eSth 
irany  lanczoth  chinaltattam  vala,  annak  ketteyt  e5  nekik 
hagyom,  de  oszlásokban  ne  tudgyak  (Radv :  Csal.  III.178b). 
Vviihez  ind:  Csak  annyit  tud  hozzá,  mint  az  szamár  az 
aranyhoz  (Matkó:  BCsák.  80).  Tud  hozzá,  mint  tik  a  regéhez 
(Kisv :  Adag.  343).  Mi  gyönyörűség  benne,  a  dámákkal  görögül 
beszélgetni,  ha  nem  tudnak  hozzá  (Fal:  NE.  22).  Nem  tudok 
se  hozzá  se  felóle  iFal:  Jegyz.  929).  Más-felet  magok  erejéből 
kell  hozzá  tudniok  (SzD:  MVir.  123).  De  nem  tud  5  ahoz 
(Czegl :  Japh.  226).  Á  gyapjúval  bánáshoz  senki  jobban 
nem  tud  nálamnál :  de  lanilicio  neminem  *metuo  PPBl.  Az 
asszony  a  sok  tzifrával  rajta  heába  &1  kerékbe,  ha  nem  tud  a 
beszédhez  (Fal:  NA.  195).  Tudni  az  ellenmondáshoz, 
mély  játék  ez  (Fal :  UE  I1L32).  Nem  tud  az  emberséghez: 
*inops  humanitatis  PPBl.  ók  tudnak  az  aequivocatiohoz 
(RákGy:Lev.  144j.  Nem  tud  a  fegyverhez:  armorum  *iu- 
scius  PPBl.  Sem  a  grammaticahoz  sem  annál  inkább  a 
logicahoz  egy  cseppet  sem  tud  (Pós:  Igazs.  L499).  A  gyer- 
mekek 18  esztendeig  semmit  ne  tudgyanak  a  bor  italhoz 
(Káldi:Préd.  L344).  Nem  tudok  a  könyvnek  nyelvéhez 
(Fal :  TÉ.  631).  Tud  hozzá,  mint  tyúk  a  regéhez  (Fal ; 
Jegyz.  932).    En  semmit  senkihez  nem  tudoc  (Tel :  Evang. 

M.   NTELVTÖET.   SZÓTia    m. 


1.151).  Emlych  meg  az  wramnak,  hogy  az  Koeliis  János  jó 
tunna  az  s  o  1  o  ui  o  k  h  e  z  (I>evT.  1.2).  Kinek  t  a  n  o  t  á  s  á  h  o  z 
semmit  nem  tucz  (Mon:  Ápol.  14).  Semmi  nemzettem  nem 
tudót  semmit  e  fele  tudományhoz  (Helt:  Mes.  115).  Nin- 
tsen  mi  kózStt&ik  oly  ember,  ki  az  fa  vágáshoz  vgy 
tudna,  mint  az  Sidombéliek  (Kár:  Bibi.  L305).  Immár  e  világ- 
hoz sennnit  nem  tud  (Nyr.  XII.  415).  Vmin  tud:  Még  hajók 
szálát  is  számon  tudgya  (Sárp:Noé.  315).  Vmire  tud:  Né- 
kem ugy  tetszik,  sokat  kér  Kegyelmed.  Sót  inkább  kevésre 
tiidtam  az  uraknak  a  vatsora  árrát  (KirBesz.  100).  Mind  két 
kézre  tudgya  5  (üecsi:  Adag.  23).  Tizenhárom  sor  lécz  kell 
hozzá,  azért  minden  léczet  három  háiom  ölre  tudván  kelletik 
lécz  uro  6205  (KolTört.  403).  Vmiröl  tud :  Myg  zent  Margyt 
ázzon  elt,  senky  ez  dologról  semmyt  nem  tudót  (MargL. 
87).  Vmit  tud:  Ugy  megütött,  hogy  elmémet  nem  tudtam 
(Nyr.  XIV.  266).  Még  eddig  édes  néném  igen  keveset  tudok 
törökül  (Miii:TörL.  9).  N  ipját  sem  tudom,  mikor  szállunk 
szemben  (Bercs:  Lev.  32).  Szégyent  tudni  nem  akart  (Kő- 
nyi :  VM.  56).  Vmivé  tud :  Kerdees  támad,  ky  mondasseek 
hyw  safiarnak;  en  semmye  twdom  (mihi  pro  minimo  est), 
hogy  ha  en  annak  yteeltetum  (ÉrdyC.  14b).  Vmird  tud:  Nem 
tudom  szóval,  hízelkedni  nem  tudok:  non  didid  *fabulari 
PPBl.  Az  bStsfinek  olly  renddel  es  móddal  kell  lenni,  hogy 
reteket,  malmokat  mind  oda  tudgyak  :  aestimatio . . .  prata, 
molendina  per  omnia  includit  (Ver:Verb.  117). 

[Közmondások).  Az  ki  mit  tud,  azt  gyakorolya  (Decsi:  Adag. 
97). 

el-tud:  1)  [e.'iheredito ;  enterben].  Csak  hitrésszel  hagy- 
ván, ei  akar  tudni  a  jószágból  (Nyr.  X1V.219).  2)  [depello, 
ejicio;  verjagen].  Hirtelen  eltudta  a  háztol  (Nyr.  XIV.  219). 
Ezt  hallván  a  herceg,  nem  bánta,  hanem  haragos  szemmel 
eltudá  magától  (Fal:  TM.  806). 

föl-tud :  [aestimo ;  aufrechneu].  Fel-tudni  a  perre  való 
költséget :  *aestimare  litem  expensis  PPBl.  A  zálagnac  gyflmSl- 
czes  iSvedelmét  fel  tudnác  a  derék  adóságra  (Helt:Krón.  166). 
Ezenkívül  lúd,  rízská.«a,  foghagyma  és  egyéb  konyhához  való 
egyetmás,  a  melyeknek  árokat  feltudjúk  iMonlrok  VIU.424). 
Az  mely  költséget  biró  uram  Budára  vitt,  abból  tuttuk  fel 
(MonTME.  L106). 

hozzá-tud :  [addo ;  hinzurechnen].  Tudgyuc  hozzá  az 
eggyet  és  ki  megyén  reá  (Helt :  Aritm.  E5).  Hat  lábai  vannak, 
hozzá  tudván  mind  azokat  is,  a  mellyeken  szökdös  (Misk : 
VKert.  694). 

ki-tud  :  1)  (indago ;  erforschen].  Semy  nyncz  tytkon,  hog 
ky  ne  thwdasseek  (JordC.  383).  Semy  nyncen  wgy  el  emiye- 
zet,  hogy  ky  ne  thwdassek  (568).  2)  [expello,  ejicio;  aus- 
schliessen,  vertreibenj.  A  házból  ki-tudni:  faecre  domo  *exper- 
tem ;  valakit  házából  ki-tudni :  *deturbare  aliquem  aedibus 
PPBl.  Igazságából  ki  akarta  tudni  es  5r5ksegetűl  meg  fosz- 
tani (Ver :  Verb.  79).  K5zznl6c  ki-tudác  az  az  a  hajóbul  a 
tengerben  lobbantác  Jónást  (Tyúk :  Józs.  418).  Ne  kapj  e  vilá- 
gon, mert  tsak  egy  fekete  koporsóval  tud  ki  (Megy:  3Jaj. 
11.152).  Ha  a  hyperbolet  a  szent-irásbul  ki  akarjuk  tudni,  bá- 
tor a  metaphorat  és  synechdochet  is  ki-tudgyuk  (Pós:  Igazs. 
1.198).  Ezekb51  a  gyülekezetekből  sem  tudliatz  ki  bennünket, 
mert  az  elsSbfll  ki  nem  tudliafál  (329).  Nem  hogy  az  6r5k- 
ségból  ki  kellene  tudnod,  s5t  inkáb  6rflln5d  kellene  jobbúlásáu 
(Hall:  HHist.  11.11).  A  kiket  az  udvarbúi  ki-tudni  avagy  tell- 
jességgel  el-veszteni  kívánunk  (Teleki :  FLél.  32).  Télbe  az 
embereket  sem  tudhatjuk  ki  a  házbul  (Monli-ók  XV.634).  Hogy 
az  országból  inkább  ki-tudhassák  az  hadakat,  an'a  kezdenek 
hajlani,  hogy  fejedelmet  válasszanak  (TörtT*  1.3).  Legyen  onnan 
is  félelmek  s  ha  több  felé  is'  elvonattatnak,  könnyebben  kitud- 
hatnók  6ket  bii'odalmunkbol  (MonOkm  XIV.206).  Régtől  fogván 

50 


787 


Kn-UDÁS-BEA-TÜD 


TUDOTTTUD— TUDAKOZ 


788 


ellenem  való  cselekedetiért  Rák(Sczit  Erdélyből  kitudom  (Mon- 
TME.  IV.402).  A  sok  officérek  kitiulván  h;iyjimból  szállást 
máhutt  kérek  (Gyöngy:  Cup.  17;.  Ott  nem  tojnak  iildözlietiii, 
se  benniiuk  onnét  ki  tudni  (Mik:TSrL.  101).  Nékem  kűszSn- 
heti  az  egész  fcibor,  hogy  amott  már  megrakott  fészkéből  ki- 
tudtmi  fi  kevély  ellenséget  (Fal: NE.  14).  Nem  hallgatnak 
szent  {larancsolatihoz,  és  ha  rajtok  állana,  éppen  ki-tudnák  a 
hatodikát  a  tízbfil  (1Ü5).  Ki  tudván  a  hintókat,  para.szti  gyalo- 
golásra  kényszerítem  gyenge  lábaitokat  (Fal:  NA. 172).  Beliza- 
rius  tsak  nem  az  egész  Olasz-orszílgbul  kitudta  a  gottu.sokat 
(213).  Si^t  hamar  nincs  orvossága,  tennen  magad  emlékezeted- 
bai  is  tudd  ki  (Fal:  UE.  480).  Az  előtte  voltat,  ki  mélyen  be- 
gyökerezett a  szívekbe,  omian  kitudja  (444).  Egymást  ki  akarták 
tudni  az  uraságból  (Fal:  Const  807). 

kitudás :  (exhereditatio ;  enterbung).  Effple  adomány  levél 
nem  elégséges  a  leány  ágnak  a  jószágból  való  ki  tudására 
(Ver:  Verb.  76). 

meg-tud :  1 )  scisco,  praescisco  C.  [exploro ;  erforschen). 
Vram  tué  meg  engem  es  kisirő  meg,  ige.sd  meg  en  vesimet  es 
en  zivemet  (DiibrC.  49b).  Noh  maydan  meg  tudom,  ba  ygaz  e 
dologb  (ÉrdyC.  339b).  2)  rescio,  exporior  MA.  [cognosco,  cer- 
tior  fio ;  erkeimen,  erfahren).  Kévánom  megtudni,  menyire 
mentél  eW  dolgodban :  *processus  tuos  studeo  cognoscere 
PPBI.  Feneite  6ket  Is  monduan ;  Las.satoc,  ho*  valaki  meg  ne 
tu^ga  (MünchC.  30).  Ziueknek  titkát  e.s  meg  tutta  (VirgC.  15). 
Aytíttos  leieknek  keuansag  es  edeseg  es  lelky  iSnW  ezt  meg 
tudnya  (33).  Ez  fráter  M.assoos  eloybe  moue  aksu'uan  azt  meg- 
tudnya,  menere  volna  al;izatos  az  A  bodog  atia  (79).  Ilarom 
kerdes,  kiket  unkőnk  ziikseg  meg  tudnouc  (GuaryC.  42).  Nem 
tyetok  annak  megh  twdny  ydeyt  es  horayat  (JordC.  707).  My- 
koron  azt  az  ázzon  annya  meg  tvvtta  vala  (ÉrdyC.  549b).  Ha- 
marab  meg  twggyak  es  ysmerik  wr  istennek  akarattyaat  (577). 
Ezt  igSn  jo  megh  tudnotok  (TihC.  1).  Azwrnakys  addya  megh 
twdny  (LevT.  1.30).  Uogy  ha  eziik  kíizzül  ezt  valamely  meg- 
tudja, isten  ellen  az  is  fog  tanácsot  adni.'i  (RMK.  VL2Ü0).  .Senki 
t  csillagoknak  forgásából  az  ember  halálának  oraiat  meg  nem 
tudhattia  (l-'éhTaa  489).  Meleg  legyen  é  vagy  hideg,  niegszo- 
rít;i.'<sal  twdhatni  meg  (C'om:Jan.  (Jl).  Megttidták,  hogy  eljiitt 
Czeglédi,  de  holtan  (Thaly:  Adal.  1.26).  Ahhoz  ne  bizzék  Nag}- 
ságod,  hogy  megtudja  holnap,  megtudja  azt  a  jiivö  étszaka 
(üercs:  Lev.  363).  Csak  bejáró  emberek  által  tudhat  meg 
ember,  az  mit  tudhat  f575).  Megtudni  azokat,  kik  tekintetes 
többséggel  éltének  vagy  élnek  veled  azou  idfiszámban  (Fal : 
ÜE.  11113).  Mindenriil  értekezik,  mindent  meg  akar  tudni  (l'"al: 
BE.  573).  Megtudta,  hogy  velünk  egy  gfiríig  kotzkázott,  azért 
mi  kettőnket  jól  meg  ratikázott  (Ovad:  RP.  58). 

(eleve-megtud) 

elevemegtudás :  [praecognitio ;  das  vorherwissen).  ö 
eleue  megtudása  zeront  valobizon  Esaw  megasmertetet,  ho^ 
attalja  vére  6tesseiiec  legén  kevanoya  (BécsiC.  319).  Az  Isten 
eleve  meg  tudása  nem  csupán  hivalkodva  nézélfi,  szemléW, 
hanem  ugyan  numkálkodó  is  (Mllog  Toszl.  1.24). 

megtudás :  (cognilio,  exploratio;  erkennung,  erforschung]. 
Az  ilyen  példákat  ha  szorgalma-san  megtanulod,  igen  kSiuiyeu 
mehetsz  az  tőb  részeknek  meg  ti«láH.«ára  i  lielt :  Aritm.  a5).  Irlam 
Esterbáz  Antal  uramnak,  küldjön  Köpösdre  ezen  dolog  való- 
ságának megtndá-sára  (Bercs :  Lev.  276). 


megtudhatatlan :   incognascibilia, 
was  mau  nicht  wissen  kaun  PPB. 


impervestigabilis   MA. 


megtudt- :  (cognitio  :  erfahrungj.  Senkinec  sem  akaria  vala 
mugtuttíit :  neminem  voUiit  scire  (MünchC.  85). 

reá-tud :  [obtrudo;  autdringen].   Akarja  vala  odgy  ágyasát 
feleségül  reá  tudni  (Teleki:  FLél.  414). 


tadott-tud,  tudton-tud,  tudva^tud:  (accurate,  certo, 
recte  scio ;  geuau,  richtig  wLs.sen).  Tudva  tudom  Nagyságodnak 
szent  igyekezetit  (Zrínyi:  Symb.  ElSb.  ü).  Ha  az  ember  tudott 
t\idná  az  jövendót,  bizon  régen  kiköltc'iztem  volua  az  ország- 
ból is  (TörtT.2  in.326).  Tudván-tudom,  hogy  az,  a  ki  vétkezik, 
tűlled  eltávozik  í Csúzi:  Tronih.  132).  Tudtou  tudjuk,  hogy  ez 
a  patyolatos  és  biiljos  rend  nem  irtózik  a  dicsérettói  (Fal:  NE. 
19).  Tudtou  tudom,  mind  a  két  szemem  bizonysága  (SzD: 
MVir.  69). 

Tudákos :  scitulus  C.  argutator  PPBI.  [sciolus,  nasuculos ; 
nasewels].  Az  ti  tudománytok  az  régi  afiák  ellen  való  tudákos 
tévelygés  és  hamisság  (BahCsIsk.  470;.  Az  eretnekségeknek 
fúv  szerző  okjoc  az  5rdSg,  belsj  indító  okjok  a  tudákosoknak 
magok  álltása  (GKat :  Titk.  Elób.  8).  Szégyen  ám  a  tudákos 
Sámbárnak  az  kegyelemnek  országát  a  dicsőségnek  országával 
confundálni  (Matkó :  BCsák.  72).  lízt  kik  tudgyák,  tudákosok- 
nak mondatnak  (RendEIPéld.  B5).  Ezok  a  három  tudákos  em- 
berek egy  akiuattal  fel  kozdék  állatni  a  tévelygé.^it  (ErdTörtAd. 
1.27). 

Tudákoska :  cv  Magoknak  okoskáknak  és  tudákoskáknak 
tetzvén  az  üdvösségnek  titkait  az  5  kurta  elméjeknek  rámá- 
jára vonni  akarták  (GKat:  Válts.  L81). 

Tudákoakod-ik  :  1 )  (argutor ;  trugreden].  Afléle  todákos- 
kodóknak  tudgy  megfelelni  (Ker:  Préd.  182).  S)  (quserito ;  fra- 
genj.  Most  a  to  jóakaratodból  es  engedelmedböl  tudákoskodom 
tőled  (JesTitk.  2). 

Tudákosság:  1)  (doctrina;  gelelirsamkeít].  Nagy  szükség, 
egy  tudós  magyar  társaságot  az  h.az;!  állit.son,  hogy  tudákos- 
ságot  nyerhessen,  melly  által  minden  igasságot  folytathat  (Gvad: 
Orsz.  289).  2)  [polymathia ;  vielwissorei].  Tudákosságoddal  való 
kérkedséged  firas  hordó  kongása  (Matkó:  BCsák.  289). 

Tudakoz,  tudakoz-ik :  investigo  Nyirkállai.  scitor,  scis- 
citor,  serutor,  percontor  C.  indago,  expiscor,  contor  MA.  erfor- 
schen, nachsuchen  PPB.  .Som  valamel  nag  kiral  tudakozic  illeu 
nemű  igét  menden  oltáron  nozSifil  es  táltostól  (BécsiC.  120i.  A 
fertiac  zerelmesben  tudakozván  lolec  Dánielt  imadkozotta  (145). 
Égbe  gfliluen  a  nepecnec  írástudóit,  ttidakoziknala  ót8ll8c,hol 
Xs  zfiletnec  (MünchC.  16).  Bozellcttouek,  bog  el  reitenek  a 
tfirSket,  tndakoztanak  hamis.sagokat  (.\porC.  ÍM).  Az  egymásai 
vetekAdovv  ai>a8talok  tudakoznak  vala,  melík  volna  nagj'ob 
kAzN^'t Ak  (VirgC.  1 32).  W'eseknek  j-ston  tívdakozoya :  scrutans 
renes  deus  (KesztbC  10).  Tudakozyk  vala  tewlowk,  my  idewbe 
ielent  volna  me«  az  cbyllag  (Pesti:  NTest.  3).  IMdakozác  aE 
irast,  mert  az  teszen  6  rolla  bízouságot  (Helt:  Bibi.  I.  e).  Ne 
tudakozzatoc  a  jiVendőmondoklol  (Helt:  Bibi.  l.HIlb).  Jotuda- 
kozzatoc  az  irast,  mert  azokba  élet  vagon  (Mol:&JáD.  11). 
Tudakozzatok  az  inisbol,  mert  azok  en  felőlem  bizonsagot  ten- 
nék (Fél :  Tan.  20).  Könnyeu  tudakozni  nehezet  (Decsi :  Adag. 
212).  Tudakitz7Jttok  .-iz  jövendőmondóktól  (MA:  Bibi.  11.10).  As 
írásból  naponkint  tudakoztác.  hogyha  az  ug}'  volua-é  (MA: 
Scult.  38).  Szégyenli  idvőísége  dolgát  tudakozni  és  megbmului 
(Zvon:  Post.  11.12).  Miért  kelletet  utóira  hadui  az  ollyan  fő 
bort,  tudakozta  (Zvon:  Post.  1296).  Mikor  elfordult  az  sxerenose 
pokroccza,  tudakozva  tauácskozzec  (Pr:ig:berk.  392).  Hatoda- 
sodra  asett  valami  títoc,  ki  ne  lürdec^d.  és  ba  .szintén  valaki 
tudakozjui  is  (Com :  Jan.  203).  Hogi  az  iga.sNagot  .«Korgalmatot)- 
ban  kezte  tudakaszny,  vogre  meg  ő.smerte  magában  (Holl: 
Préd.  4).  íj  még  most  tudakozod  ezt  (Císegl :  Japh.  33i.  A  maea 
alatt  való  lovat  vagy  kezében  levő  uutrbáját  uiást.'il  tudakozza 
(Matkó :  HBonil.  26).  Nem  szükség  aiuiak  kezdetinek  \'agy  ere- 
detinek per.szeutését  tudakozni  iP(>s:  Igazs.  1.161).  'l'udakozik, a 
nagy  bódnlásnak  és  szOniyfi  rikoltásnak  mi  lohewen  az  oka 
(Hall:  HIUst.  111.209).  Arany  s  koöves  marhámat  sok  hoann 
taliUlyák,  kytt  soha  seuki  se  ne    tudakozaek   iHadv:  Csal   111 


89 


FOL-TirOAKOZ— ME(}-TlT)áK()Z 


MEGTUDAK0ZÁ8— TUDÁS 


790 


50).  Lélek  mint  j6  t&stben,  hadd  ol,  mit  tudakozod  (Felv: 
Kcs.  17).  Pérót  tudakozzák,  hofinirha  otthonii  volna  (Tlialy: 
■dal  U.424).  Mindnnoknek  megtiltá  kinyilatkoztatni,  hogy 
lleouora  az  f>  hatilmában  volna,  akarmenynyit  t^idakoznák  is 
ket  (Mik:  MN.  71). 

(Szólások j.  I  'min  tudaiozik :  Mykorou  ember  azon  tudako- 
jk,  lia  lialalus  bynben  vagyon  awagy  nem  (ÉrdyC.  81).  Ne 
ludakozyatok  azon,  ky  dyczer  tliyteketh  (ÉrsC.  193b).  Nem 
lulaloc  aval  időt,  hogy  azon  tudakozzam,  miért  szerette  Jánost 
W:Evang.  1.115).  Azon  tudakozzál,  miképpen  tartassanac 
leg  az  igazac  (Kár:  Bibi.  1.467).  Nem  kel  azon  tudakozni, 
likőr,  raimodon  ment  Christus  pokolba  (Pázni:  LuthV.  206). 
zon  tudakoztak  a  tanítványok,  ki  volna  nagyobb  k5z5tt8k 
!33).  Azon  tiidaliozunk,  ki  mit  mivelt  (Pázm :  KT.  285).  Ne 
idakozzátok  rayta,  ió-e  a  vagy  gonosz  (Helt:  Bibi.  LMMm4). 
e  tudakozzéc  rayta,  ió-é  vagy  liituán  (Kár :  Bibi.  I.l  lö).  Zent 
lelegségben  eveknek  myatta  tudakozikuala  zent  Fferencznek 
ftok  dolgyn(EhrC.  42).  Kd  tudakozzék  orvosságon 
.yevT.  IL30).|  Fmirdl  ludaiozik :  Jászok  sokat  e  r  r  6 1  köztök  ők 
idakozának,  hogy  ki  volna  oka,  (RMK.  11.340).  Nyiluán  löt- 
;m  azoknae,  a  kic  én  rólam  nem  tudakoziiac  vala  (Helt : 
T.  r4).  Tudakoztac  az  6  akarat yáról  (MA:  Bibi.  L74). 
leákságomról  tudakoznak  és  vetekSdnek  vala  en  velem 
•"ránk :  HasznK.  76).  Ne  tudakozzál  az  el  reitet  dolgokról 
)ecsi :  Adag.  159).  Másnac  e  1  e  t  e  r  5  1  zertelen  todakozo  iDebrC. 
35).  Tudakozzál  a  régi  időkről:  iuterroga  de  diebus  anti- 
uis  (Helt:  Bibi.  I.Mmm3).  Ydvesseghről  tudakoztauak 
lordC.  8441.  Krisztusról  tudakozott,  Krisztu.«t  oliajtotta, 
ereste  (Pázjn :  Pléd.  23).  Miért  tudakozol  az  én  nevemről 
JA :  Bibi.  Előb.  4).  Int  mindnyájunkat,  hogy  ne  tudakozzunk 
'.  istennec  t  i  t  k  a  i  r  ú  I  (Tel :  Evaug.  n.243b).  Vmi/eidl  tuda- 
>zik:  Tudakozót  az  a  férfiú  mifelőlflnc:  interrogavit  nos 
nrao  (MA:  Bibi.  1.41).  Az  itt  való  állapot  felől  tudakoz- 
im ;  én  azt  tudtam,  hogy  Váradon  több  élés  vagyon  (RákGy : 
ev.  16).  Kdtek  a  szék  felől  is  tudakozik  együtt  iLevT.  II. 
)).  Vmi  foloU  tudalczik:  Mind  azokat,  mellyek  a  propheták 
ital  minekfink  adattattanak,  bé  fogadgyuk  és  ezek  felett 
an  is  tudakozunk  ( Várm :  Szöv.  20). 

föl-tudakoz  :  fperscrutor ;  erforschen].  Lássuk  meg  és  tuda- 
>zzuk  fel,  hog>ha  az  nag'  méltóságok  legyenek  az  igaz  jó 
IA:SB.  171). 

föltudakozás  :  (investigatio ;  erforschung].  Nem  méltó, 
)gy  felőttéb  fáraszszuc  magunkat  ez  dolognac  feltudakozásá- 
m  (MA:  Tan.  1501. 

ki-tudakoz  :  [indago ;  ausforschen].  A  tséltsapó  belé-elegyiti 
agát,  a  holott  ő  neki  semmi  kőzi  nints,  még  a  mellyek  tit- 
3ltatnak-is,  ki-tudakozván  (Com*:  Jan.  154). 

meg-tudakoz,  meg-tudakozik :  perscrator  C.  MA.  er- 
rschen,  ergründen  PPB.  Megtudakozauac.  mi  dolog  volna  ez, 
)g'  őtet  az  assiriosix:  kőtőzuő  hattákuolna  (BécsiC.  21).  Szive- 
it es  veséket  meg  tudakozó  isten  (DöbrC.  22).  Quincianus 
mene  zent  Ágota  azzonnak  kazdagsagyt  meg  tudakozny  (CornC. 
'0).  Ha  kynek  az  neep  kőzzői  my  kerdeese  támad  vala,  oda  mee- 
íen  vala  megh  tudakozny  (JordC.  71).  Égbe  gőlenec  meg  tuda- 
jzvan,  ha  Istennec  irgalmassága  meltoltatott  volna  az  5  akaratfyát 
dolgon  megyelenteni  (TelC.  4).  Öszve  giflitién  az  fi  papokat 
eg  tudakozek  fi  tfilők,  az  Cliristus  liol  szölettetnek  (Fél :  Bibi. 
.  Jeremiáshoz  kfildőt,  hog'  meg  tudakozzék,  mi  légien  vege 
;  liaiinak  (Kár:  Hal.  Oüij).  Ha  mindeneknek  mondásit,  czele- 
ídetit  meg  tudakozhatnuc  es  fel  talalhatnuc  íEsztT:  IgAny.  116). 
egtudakozuám  tőle,  a  mostani  ellene  támadásokat  hol  tiltot- 
c  meg  a  pápistáé  (Czegl:  Japu.  113).  Végtire  talán  azt  is 
lem  fogja  Kéd  megtudakozni,  hogy  mikor  e.sik   ott  az   esső 


(Mik:TörL.  57).  Inkább  elliiszem,  hogy  ö  tette,  csak  hozzája  ne 
küldjön  Kéd  megtudakozni  (69). 

[Szólások).  Vmin  megtudaloz :  MeenyetSk  el,  tudakozyatok 
meg  r  a  y  1 1  a  nyiwan  es  j-zennyeetők  meg  ennekőm  (ÉrdyC. 
66b).  Iniatkoziatoc,  hog"  nézie  vr  ő  népét,  nem  kedeg  hog'  tfi 
megtudakoziatoc  en  dolgomon  (BécsiC.  29).  Meg  tudakozá- 
nac  az  dolgon  (Kár:  Bibi.  1.502).  Vmiröl meyiudakoz : Meg  tada- 
kozeek  ezekrevl  az  iegyes  az  daykatvvl  (ConiC.  400).  Meg 
tudakozek  róla,  hog  miképpen  volna  (DomC.  36).  Tudakozzál 
meg  róla,  igazé  a  hir  (MA:  Bibi.  L171).  ValamirAl  az 
propheták  megtudakoztanak  (VirgC.  121).  JoI  meg  tudakozek 
az  ev  akarat yarol  (MargL.  33).  Nagy  zeretettel  megtuda- 
kozeek  az  byzonságrol  (DomC.  11).  Zorgalmatos.sággal 
twdakozzatok  megh  a  gyermekről  (120).  JoI  meg  tuda- 
kozzatok az  gyermekrewl :  penitus  exqnirite  de  puenilo  illó 
(Pesti :  NTest.  3).  Sándor  egy  szekeret  láfa  a  templomban,  ottan 
a  szekérről  megtudakozék  (RMK.  IV.87).  Dániel  megtuda- 
kozec  a  tőruenről:  requisivit  de  lege  (BécsiC.  120).  Vmi 
felöl  megtudakozik :  Na^  szorgalmatossagual  meg  tudakozzatok 
az  germek  felől  (Sylv:  UT.  1.9). 

mégtudakozás  :  percontatio,  perscrutatio,  pervestigatio  MA. 

das  fleissige '  suclien  PPB. 

megtudakozhatatlan :  impenestigabilis,  imperscrutabilis 
MA  unerforschlich  PPB.  Az  mi  gondolatinktul  meg  foghatat- 
lan, okosságtmktul  megtudakozhatatlan  (Zvon :  Post  1.125). 

i  mégtudakozliatatlanképpen :  [imperscrutabiliter ;  uner- 
forschlich]. Meg  tudakozhatatlanképpen  az  személyeknec  három- 
ságában foglaltatik  (MA:  Tan.  138). 

Tudakozás :  indagatio,  aiiacrisis  C.  serutatio,  scrutinium, 
percontatio,  perscrutatio,  investigatio  MA.  erttirschung,  nachfor- 
.schung  PPB.  Hamos.«agokon  tvdakozanak,  tudakozás  kerestegbe 
meg  fogának  (DöbrC.  122).  Tudakozást  tevnek  zent  Margit 
azonnali  zentsegerevl  (MargL.  161).  Zent  M.'irgyt  elet)Tevl  levn- 
nagy  byzonsaggal  valo  tudakozás  (197).  Nem  méné  el  mint  az 
előtt  jővendőmondásnac  tudakozasájért  (MA :  Bibi.  1.143).  Isten 
őket  nem  ollyau  formán  akarta  az  czillag  által  vezérleni,  hogy 
semmi  kérdezkedésre,  tudakoza.sra  ne  lenne  szükségéé  (MA: 
Scult.  121). 

Tudakozat :  oj  Meg  fogatkoztanak  tudakozwan  tndakozat- 
tal  (AporC.  10). 

Tudakozó  :  .scrutator,  sciscitator,  percontator  MA.  nachfor- 
sclier,  erforscher  PPB. 

természet-tudakozó :  fphysicus ;  nahu-forscher].  Innét 
jutottac  az  természet  tudaliozoc  ez  illyen  nagy  setétségre,  hogy 
az  romlás  darabjaiban  szép  egész  házat  kerestec  (MA :  Tan. 
182). 

Tudakozód-ik :  [percontor ;  nachforschen].  Szorgalmatosan 
tudakozódom :  percunctor  C.  A  ki  sokat  tudakozódik,  serény 
az.  a  ki  tud,  tudós  (Com :  Jan.  66). 

Tudakoztat :    [quaero ;    fragen     lassen].    Tudakoztatja   6 

fel'iége,  ha  béllésuek  való  nyestek  vadnak-e  Kgld   keze  alatt 
(TörtT.»  ni.  189). 

Tudás :  1)  cognitio,  scitus,  .scientia  MA  [das  wissen,  kennt- 
nisj.  Nem  kezdi  zegőuleui  egh  papnac  tudására  adnia  (GuaryC. 
46).  Ez  tynektek  twdastokva  legyen :  hoc  vobis  notum  esto 
(JordC.  710).  Eo  tarsynak  tvdíLsa  nekevi  megyén  (DomC.  211). 
Kezde  kyaltany,  ugy  hogy  ez  choda  leon  sokaknak  tudására 
(235).  K)-t  hoztam  vala  tarsomnak  tudása  nekeol  (307).  Nag- 
sagtoknak  tudására  akartam  adny  (EMNy.  11.107).  Ez  dolog 
szent  Pálnak  hogy  lén  tudására,  azt  izené  viszsza  (RMK.  IV. 
182).  Niuchen  a  boldogság  soc  dolgoknac  tudásába  (Helt:  Bibi. 

50* 


791 


ELÉBBI-TUDÁS-TUDATLAN 


ÍRÁS-TUDATLAN— TUDATLANUL 


792 


I.f4).  Lenien  ez  tndastokra  (Mel :  Jíb.  46).  Értesere  es  tudására 
lehetet  (Ver:  Vorl).  177).  Az  ecclesianac  els5  eredeti  az  egész 
fSld  kereksogeben  lou5  liiueknec  tiula.'fara  lenne  (EsztT :  IgAny. 
274).  Tudása  kiiiSl  leheti'>tt-e  ez  8  neki  íZvon :  Osiand.  131). 
Felségednek  tudá.'iára  adjam,  az  mivel  itílem,  hogy  gyarapod- 
hatik  az  jc)  coriespondentia  (MonOkm.  XIX  274).  11a  tudásodra 
esett  valami  titoc:  si  qnid  innotuit  secreti  (CoratJan.  203). 
Tudásra  méltó  elmés  dolog  (207).  Tndá.«ui]kra  vadnak  az  ti 
nyomorgattatásitük  (Toln:  Vigaszt.  2).  Akarám  tudisodra  adnom 
(Tliurzó :  Lov.  1.192).  Mindeneknek,  valakiknek  illik,  adjnk 
tudá.sára  (RSzerTör,  1R4).  Adjuk  tudá-sára  mindeneknek,  kiknek 
illik  (MonTME.  1.21.5).  2)  (doctrina ;  lelire].  Ymmar  kezdetnek 
Crystwsnak  koníiarol  walo  twdasok  (Ér.sC.  05). 

elébbi-tudás :  praeuotio  C. 

nem-tudás  :  (ignorantia ;  unwisseiilieit].  Azt  nem-is  mond- 
liatni,  hogy  a  nem-tudás  ftket  meg-mentette,  mert  a  nem-tudás 
meg  nem  ment  (Voresm :  Lov.  32).  A  vékony  értelem,  vélekedés, 
a  semmi  nem  tudás  avagy  tudatlanság  (Com:  Jan.  67). 

törvény-tudás:  jurisprudentia  VerrVerb.  E16b.  37. 

Tudásra:  [sciens;  mit  wissen).  Haj  ha  ty  auagy  valaky 
egyéb  ty  tudaslokra  te\-t  valaniy  nomev  kenotovt  zent  Margyt 
azzonnak  te.steliez  (MargL.  lO.'i),  El  reytte  vala  myth  az  mezS- 
nek  arában  b&  fTeleseeghenek  tbwdasara  (.lordC.  720).  En  egy 
.sydo  ember  vagyok  ciliciabeli  Társson  vara,sbol  es  az  varas 
twdasara  zabadoss  (780).  Ha  az  te  attiadfia  vet  to  ellened  es 
az  te  tudásodra,  fed  meg  Stet  te  k5z5tted  es  fi  kSszle  (Fél: 
Tan.  235). 

[Tudat] 

meg-tudat:  l)fpercontor;  nadifragon  !as.sen].  Meg  twdataa 
az  iamhor  pysjiek,  baat  zent  Damonkus  azon  korában  inwlt 
kywe  ez  wylagbol  (ErdyC.  452).  2)  (notum  facio;  znr  kenntnis 
bringen).  Nagysagns  wysagot  akar  az  embereknek  meg  tudatbny 
(ÉrdyC.  557b). 

Tudatlan:  1)  inscins,  nescius,  insciens,  imprudens,  ignarus, 
imporilns,  indoctus,  illitoratus,  inerudilus,  iners,  poi-porus,  insi- 
piens,  idiotes,  rudis  C.  inscitus,  ignorans  MA.  unwissend,  im- 
gelelirt,  dumm  PPB.  Nem  barátja  az  oskola,  tudatlan :  a 
*litteris  alienus  PPBl.  Mongyad  meg  énnekem  twdatlan  es  egy 
ygyew  emliercze,  myre  ezennet  bankodot  (EbrC.  118).  Viadal 
tudomaíianac  tudatlani :  sino  peritia  artis  pugnae  (BéesiC.  20). 
Te  vagy  egflgA  es  tudatlan  íVirgC.  67).  Isten  valaztota  ez  velag- 
nak  tudatlanit  (80).  líeiaia  gifiltonok  Ixllc.íek,  bngl  őtot  tudat- 
lannak mondanálak  (DebrC.  120).  Emberi  tudatlan  beolcbesseg 
(DomC.  9).  Az  bwyasaagb  thwdatlanna  tliepzy  embernek  6 
eertelmeeth  (ÉrsC.  16).  11a  a  pap  twdatlan  wolt,  kynek  meg 
gyónt,  tabat  egy  twdos  íjaphoz  tarlozyk  meg  gyony  (356).  Az 
tulok  munkának  tud;itlana  az  fyuen  bantattya  magát  (Pe.sti: 
Fab.  56).  Az  dezmara  knltem  az  on  szolgámat,  kerom  Kd, 
oktas,sa,  mert  meg  tudatlan  (RMNy.  11.183).  Ne  tsufolkodgj-ál 
az  tudatlannal  (Kár:  Bibi.  1.654).  Tudatlan  vrtlt,  a  ki  őket  igaz- 
gatta, az  sz.  lélek  (Pázm:Kal.  488).  A  tudatlan  nj  gazda  a 
fíildet,  mellyben  a  gazok  és  vad  füvek  buján  nínek,  semmire 
bütsiilll  (Pázm:Préd.  26).  Christus  az  papi  fejodelmektfll  olly 
hamar  meg  senteneiáztatbatic,  mint  az  tudatlan  kiVségtfil  (MA : 
Scult.  228).  Csak  soce,  nyalka,  tudatlan  (Bal :  Epin.  11).  Mebmet- 
nek  van  tudatlan  néiie  és  véres  kardot  nem  látót  bassa  szeme 
(Zrínyi  1.49).  Utánnad  én  mint  tudatlan  ffir  rhalogato  síp  után 
(n.U6).  Ha  tudatlanoc  voltac,  mit  arthattac^  Rzaniársjigoekal 
(Czegl:Japb.  43).  Mert  la',  hogy  ml  tudatlanok  vagyunk  s 
tiéd  a  fel.sS  poltz  (CzeghMM.  289).  Nagyot  Ixldul,  meg  rivalllk, 
tudatlan  bányíW.nak  szid  (Matké:  BCsák.  107).  Ki  volna,  a  kit 
te  tudatlannae  mondanál  (Kereszt:  FolsKer.  171).  Az  szegény 
tudatlan  emberek  szörnyítik,  hogy  annyi-mennyi  ember  veszett 


Persiába  (ErdTörtAd.  11.127).  Gyermekényi  tudatlan  ifjú  (BethI : 
Élet.  II 92).  Hihetíi,  hogy  tudatlanok  benne,  melly  méltóságos 
teremtmény  légyen  a  mi  természetink  (Fal:  NE.  36).  A  tudat- 
lan kiiz-ség  erre  s  amarra  bámul  (Fal :  UE.  380i.  Nem  is  haliam 
eddig,  hogy  valamikor  egy  tudatlan  orvost  meg  büntettek  volna 
(Fal:  TÉ.  783).  Az  pogány  tudatlan  nép,  a  ki  még  nem  látott 
magyar  gyomros  képet  (Kónyi:HI{om.  31).  2)  [ignotus;  un- 
liekannt].  Ez  oltár  twdatlan  ystennee :  ignoto  deo  (JordC.  767). 
Kyk  leznek,  kyk  fi  bozyayok  fogasak  az  ysmeretblen  fSIden 
es  thwdatlan  thartomanban  (ÉrsC.  302).  Nem  szoktam  a  heiaban 
való  dichekfidést,  sfit  meg  azt-is  tudotlanna  teottem,  a  mit 
tudok,  sok  bolyén  (Frank :  I  lasznK.  49).  Tudatlan  dologra 
magyar  nép  vala  (Gosárv :  MagyB.  Aij).  S)  [inscius ;  ohne  wis- 
sen].  Vetkeztem  tuduan  tudatlan  (VirgC.  13)  Ezt  tudatlan  mielek 
(DebrC.  78b).  Vertelek,  gyetlrfittelek  byntelen  teeghedet,  mert 
twdatlan  tettem  (ÉrdyC.  340b)  Jobbiebuk  meg  abban  magunkat, 
a  miben  tudatlan  vetkeztünk  (SalMark.  A7).  Tudna  auagy 
tudatlan  askiittélo  hamissan  (Vas:  CanCath.  211). 

írás-tudatlan :  agrammatus,  amusus  PPBl.  [nngelehrt, 
nngebildet].  Meg  szerzetté  vala  ez  bevlc  atya,  hogy  ez  velagy 
jozagoknak  be  zolgaltatasaban  gond  visolevk  volnának  az  parazt 
fráterek  es  iras  tudatlanok  (DomC.  125).  Mivellio'jrj'  inis  tudatlan 
vagyok,  bemegyek  az  nr  batalma-s-sagiba  íKáldi:  Bibi  Zsolt. 
70:  16)  Értvén,  hogy  irá«  tudatlan  emberek  volnának,  csodál- 
koznak vala  (Káldi:  Bibi.  Apóst.  4:  13).  lrá.s-tudatlan  lAiraszt 
(Megy ;  Sziiv.  59).  Az  irás-tudatlan  pásztoroknál-is  e-sméretségben 
állnak  (Kónyi:  VM.  Elíb.  2). 

Tudatlankod-ik :  [imprudenter  ago;  unklug  liandeln].  Az 
kibe  egy  felől  io  értelmet  v8t,  maszor  mas  felől  azonba  tudat- 
lankodic  (Born:Préd.  288). 

Tudatlanság :  inscientia,  inscitia,  ignoratio,  imperitia,  insi- 
pientia,  inerlia  C.  unwlssonlieit,  unerfahrenheit  PPB.  Az  zeniek- 
nek keues  jnnepevkot  tyztellyevk  es  sokakat  ot  elhagyónk 
tudatlanság  miat  vagy  el  múlatás  myat  (ConiC.  201).  Vala  1 
meel  lelek  vetkőzendyk  twdatblansaghnak  myatta,  aldozyeek  j 
egy  zeplőtelon  twlkoth  (.lordC.  81).  Twdom,  hogy  tn-dathlan.sag- 
ban  tetteetők  (715).  A  tudatlaiL«ag  mindőn  teuőlgesnek  annia 
(DebrC.  68).  A  yon.ak  twdatlansagaban  ertyk  ennen  magokat 
(ÉrdyC.  387).  Twdatlansagymrol  meg  ne  omlekezyel  (KesztbC 
44).  Az  tudatlansagnae  vak.ságát  gj'ogyetya  mi  bennfinc  (Tel: 
Evang.  1,32).  Az  nagy  tenger  os  az  nyelönec  tndatlan.'iaga 
egyebekcel  való  társasagokat  nem  engedic  vala  (Decsi;SallJ. 
16).  Első  példáját  tudatlansiigomnak  azt  adgya,  hogy  Judit- 
helyébe  Siisannát  írtam  (Pázm:LuthV.  14).  Ezeknek  tudatlan- 
sága az  anyaszentegyháznak  közönséges  tanításíit  nom  terheli 
(22).  A  mi  Indatlanságnnk  igen  h.a.«onló  goromba  gazdjUioi 
(Pázm:  Préd.  26).  Tudatlanság  az  emberek  szi'ijában  lielyheztetni 
düts/iségteket  (131).  Tudatlanságokat  és  elméjeknec  goromlia- 
Ságokat  bizonyittya  (MA :  Bibi.  11.23).  Nincsen  nálatok  tudatlan- 
ságban (Toln:  Vigaszt.  1).  A  jiéldának  elé-li(r/.attatá.<ában  szamán 
tudatlansiigát  mutatja  ki  (GKat:Titk.  259).  Teméniek  tudatlan- 
ságának s  t.salárdkodosjigának  czégért  tőtt  (286).  Gyermek 
játék  é,  tudatlansíig  é  vagy  pőkődék (Czogl :  Trompf  Cl).  Tudat- 
lauíágbClI  ily  ewnkán  nom  csinálod  (C/iegI ;  MM.  2Í'0).  A  pap 
vétkében  hozzjl  nem  adgya  a  tőrvény  .szerző,  hogy  tudatlansiigbol 
vetkezet  (Illy ;  Préd.  I.5S).  Szemellen  é  vagy  szemtelen  tudatlan- 
ság az  (SzD:  MVir.  387). 

Tudatlanul :  1)  indocle,  imperite,  inenidite,  insipienter  C 
(ungelehrt,  unwissend).  Te.sti  származásokat  .azon  lelkeknek 
az  roszj".  soce  tudatlanul  és  bolondul  gyamolgattia  (Bal:  CsIsk. 
11).  2)  inscienler,  inscite  C.  MA.  (olme  wissen].  Nem  akarta 
és  tudatlanul  gonosz-ság  tételt  cselekedett  (Com:.Ian.  192). 
Senkinek  tudatlaiud  vagy  akarattya  nélkfil  férjet  adni  nem  kell 
(Apafi:  Vend.  885). 


93 


TUDDOGíU^TlIDÓ 


ÉGFORGÁS-TUDí^— TÖRVÉNY-TUDÓ 


794 


Tuddogál :  [pnto,  opiiior ;  meinpii,  claiiben].  Azt  fnddogalja, 
ogy  csak  tréfa  a  dolog  (Megv;  6Jaj.  111.14). 

Tudhat:  fpossnm  scire;  wissen  können].  A  raj-t  npm  laat, 
anl  ?.«  tiidliat  (ÉrdyC.  5061)).  Nem  twdhatod  tlie  penytenraya 
irtásodnak  haznalattyath  (ÉrsC.  273). 

Tudhatatlan :  inconpertiis,  ignorabilis  C.  nnbekannt,  un- 
ennflieli  PPB.  En  bezedemet  fordeitom  en  istenemre,  ki  na^o- 
at  es  tvdhatlanokat  tezen  (DObrC.  519).  Aszt-is  tudgiák,  a  mi 
idbatatlan  (Bal :  Csisk.  384).  Az  Isten  állattya  nekünk  tndhatat- 
in  <Ker:rrM    130). 

Tudhatós:  [quod  provideri  pote.st;  erkennbar].  Mely  nap 
társ  el  érkezik  az  kettSsekbé,  tudhatós,  hogy  az  kezdeti  nellá- 
lás,  ég  dSrgés.  1652  (KBécs.  38). 

Tudni :  [id  est ;  das  heisst].  Feltámadának  igen  nagy  erSvel, 
idni  százezerén  es  harminczHtezeren  (RMK.  11.75).  HivasAÍtok 
l-bé  Elkias  leányát  Joakhimnak  társát,  tudni  az  Z.siiz.sánnát 
<4).  Ók  Scithiának  hegyének  mellette  tudni  az  Kaukázus  nagy 
egynek  megette  sátorban  lakának  (106). 

Tudniillik :  sdlicet  C.  videlicet  utpote  MA.  namlich  PPB. 
!z.  tudni  illic  az  igézet,  még  igétskével  is  fizettetic  (Om :  Jan. 
74).  Praesnmáltam  Nagyságodnak  alázatossan  megirnyi,  hogy 
idnyi-illik  az  Wtisztek  avagy  vulgo  general-staab  az  dánusoktíil 
lár  elérkezett  volna  Bécsben  (Bercs:  Lev.  624).  [Vö.  JLLIK]. 

Tudnimert,  tudnamiért:  íhoc  est;  das  ist].  Monnon  még- 
alanac  Maalon  tudni  mert  és  Celion  (BécsiC.  1).  Ha  kibe 
itfac  az  zentseg5s  ioth  tudna  miért  az  háborúságot  bekeuel 
ennedest,  ahoz  azt  moné;ac,  igín  felekfn  embor  (GuaryC.  14). 

Tudnimint,  Inidniamint:  cv  ZentsegSs  felemre  minket 
mit  imez  barom,  tudnamint  byn&sSknee  megtere.se,  istennec 
inegetese  es  binben  elSknec  bolondsága  (NagyszC.  158).  Az 
r5ke  való  es  az  wy  6zue  egie-sfidenek  tunnia  mint  az  isten.seg 

az  embSrseeg  (DebrC.  53).  Sidosagn-nk  eg  uarasaba  tudni- 
mint Betlehembe  (KazC.  39.  176).  Scent  Anna  azzontnl  eg 
irag  zflettetic  hma  mvnt  az  édes  ziz  Maria  (TelC.  5).  Tudni 
lint  Maria  Magdolna,  Joanna,  Su.«anna  es  egyeben  .sokan 
gélt;  UT.  Q7).  [Vö.  Mint]. 

Tudnivaló:  [notus,  cognitus;  bekannt].  Tudni  való  dolog; 
jiendum  est  f\''er;  Verb.  107).  Tudni  való,  hogy  az  attia  a 
zent  lelek-is  (Mon :  KépT.  11).  Nem  felel  arra  Baldninas,  a 
3Í  az  argumentomban  vala.  melyben  az  nincsen,  hogy  más 
iten-valóktúl  kellyen  pásztort  várni  a  jnlioknac,  mert  tridni- 
aló,  hogy  ez  nem  képes  (Pázm;LuthV.  71).  Mellyben,  tudni 
aló,  hogy  néki  semmi  !ia.szna  nem  lett  volna    (BethlTám.  46). 

Tudó  :  1)  seiens  C.  MA.  wissend  PPB.  Az  elme  tudója  a 
laga  mnnkájának:  mens  conscia  *facti  PPBI.  lAnendSnek 
idoya  az  testben  boczatatuan  sirok  vala  (VirgC.  143).  Wr 
sten.  ky  mvnden  zyweknek  tudoya,  byzon.^agot  then  róla  (JordC. 
60).  Akarván  az  vr  isten  jeovendeoknek  tudója  valamy  nagyot 
oeg  mutafny  ez  gerniebevl  (DomC.  5).  Vala  némely  nagy 
!eak  Parisban  es  tevruenben  tudó  (216).  Wr  isten  mraden 
ezeedeknek  es  mvwelkedetheknek  thanwya  es  thwdoya  (ErsC. 
86).  Tewe  zenth  Janus  zyz  Máriatli  teredelmnek  nem  twdoyath 
KesztbC.  57).  Jónac  és  gonosznac  tudóji  lesztek :  eritis  scientes 
onum  et  malum  (MA :  Bibi.  13).  Szivek  tudó  idv8zit8  (Mad; 
Svang.  777).  Az  tartományok  csinnyának  tudoj  levén  (Forró: 
;urt.  712).  Meg-ves.«e  azokat,  a  mellyeknec  nem  tudója  (&)m; 
an.  37).  A  valamit  nem  tndónak  juttasd  eszében  (200).  A  sidó 
yelvnek  elégséges  tudója  nem  volt  (Apafi;  Vend.  24).  Az  n5telen- 
ég  házasságot  nem  tudó  élet  (887).  ElSve  tudók  nem  vagyunk 
rOrtT.  XTÍl  158).  Az  fílldnek  csinját  tudó  emberek  (RákF; 
íBv.  L623).  3)  [notus;  bekannt).  Az  twdo  dolog,  hogy  valamy 
ettenetes  yeleneteknek  kel  yewny6k  (ÉrsC.  7b).  Twdo   dolog, 


hogy  sok.an  vannak  az  istenek  es  nem  chak  eegy  (662  b).  Tudó 
nagy  eretnekül  d  véle  lakik  vala  (RMK.  V.243)  Tudó  dolog, 
hogy  szemtelen  orczát  v5tt  volt  fel  Vithaker  (Piizm;  Kai.  271). 
Tudó  dolog  az,  hogy  az  igaz-mondás  gy(ilölséget  szerez  (Pázm: 
Préd.  1237).  Tudó  dolog  az,  hogy  az  követet  nem  szokták 
bántani  (MonOkm.  XTY.  358)  Melly  nagy  engedelmesség  légyen 
ó  benne,  ez  is  mideneknél  tudó  dolog  (Mi.sk;  VKert.  192). 

ógforgás-tudó  :  astronomns  Com :  Vest  77.  [stemdeuter]. 
Hagyá  az  király,  hogy  hinánac  fg  forgás  tudókat,  varáslókat 
(Kár;  Bibi.  n.l56). 

emberség-tudó  :  [humánus;  menschenfreundlich,  leutselig]. 
Megmondja  én  szómmal,  hogy  én  hozzám  ne  jöjjön,  mivel 
hogy  az  leány  pestisben  meg  halt,  nem  emberség  tudó  (LevT. 
11.119).  Igen  mam'ros,  emberség-tudó;  sie  ist  sehr  manierlich 
(KirBe.sz.  52). 

had-tudó :  hellaudi  peritus  Kr.  [kriegserfabren].  Chászár 
és  Kairnekám  chak  azok  had  tudók  (Zrinyi :  ASyr.  246). 

irás-tudó :  [doctus;  gelehrt].  Hinattahian  az  Írástudókat, 
iraftatanae  elevelec  (BécsiC.  65).  E^  az  elebeliecbeli  Írástudóé- 
ból (90).  Heródes  e^be  gSitnen  a  nepecnec  Írástudóit  tiidakozie- 
uala  8  t81l8c,  hol  Xs  zfiletnec  (MünchC.  16).  Hanem  ha  bewel- 
kedeudyk  ty  ygassagtok  feleeb  mynt  az  yrastbvdo  sydokee, 
nem  mentek  be  menyeknek  orzagaban  (JordC.  366).  Az  yras- 
thwdok  kézzel  mondanak  hA  magokban  (378).  O  mynemew 
ott  vallva  es  porIa.sth  ott  zenvede  az yras  twdo  .sydo  fejedelemtől 
rÉi-dyC.  420.  173  517).  Az  kíssegnek  irás  tudói  (Fél ;  Bibi.  1.2). 

sz8nt-irá,studó :  tlieologus  C.  MA. 

minden-tudó :  (omnia  providens;  allwissend).  Oda  áll  az 
mi  lelkeinc  esmereti  és  mond,  hogy  mind  UEry  vajyon,  mert  az 
mindent  tudó  istennel  vagyon  igye  (MA:  Scult.  921). 

mindentudósá.g :  [omniseientia;  allwissenheit).  Az  ember 
fellyeb  valoí,  i.steni  mindentudó.ságot  áliitott  (GKat;Titk.  59). 
Az  isteni  tulajdonságok ;  az  8rókké  valóság,  az  mindenttudoság, 
az  minden  hatóság  iKCsipk;  WoU.  25). 

semmi-tudó  :  indoctns,  analphabetus  MA.  imgelehrt,  uichts 
wissend  PPB.  Bezednek  malastyat  nem  vallom,  vagyok  alázatos 
es  semy  tudó  (EhrC.  56).  Bódog  Ferencz  monda  magát  aláza- 
tost lenny  semmy  tudónak  (95).  Semmi  tudó  barbeliok  vattok 
(Mel:  .Jób.  32).  Ne  legyenec  semmi  hidoc,  hanem  tudgyanac 
ualamit  (Tel:  Evang.  1.221). 

sokat-tudó :  mnltiscius  C. 

szava-tudó:  [eloquens,  facimdus;  redefertig).  Els8ben-is  a 
jó  .szava  tudó  Ullysses  kezdi  el  beszédét  (H.ill:  HHLst.  ni.198). 
Mit  használ  a  némának,  hogy  öreg  attya  szava  tudó,  ékes  beszédű 
ember  volt  (Fal;  BE.  593). 

természet-tudó :  physicns  C.  [naturforsclier].  EzSk  mind 
hárman  nagi  termezeth  tudó  bSlcek  vala[nak]  (DebrC.  112). 
Hallá,  hog  volna  Gberegh  orzaghnak  egych  tartományába  egy 
nagy,  monthathtathlan  es  hyres  termyzeth  tudó  (492).  Vala 
azon  ydoben  egy  termeezet  twdo  b8lch  doctor,  kynek  Alfíbra- 
bius  vala  newe  (ÉrdyC.  665).  Wgy  mondnak  termezet  tudó 
doctorok,  hogy  zykseg  fel  fyghezt8t  embernek,  hogy  elSzSr 
kenywezyenek  (ÉrsC.  68).  Mongak  termezet  tudó  mest8r8k,  bog 
az  liliomnak  leuele  az  sebbSl  az  mérget  ky  uonzya  (KazC. 
142).  Hagj'á  az  király,  hogy  hinánac  termé.szet  tudó  b81czeket, 
varáslókat  (Kár:  Bibi.  11.156). 

titok-tudó:  secretarius;  lieimlicher  rat  Nom.  65.  Király 
azt  mondja,  titok  tudójának  Józsefet  nevezé  (RMK.  IV.lö). 

törvény -tudó :  legislator,  jnris  consultus,  legulejus  C. 
rechtsgelehrter  PPB.  Teruen  tudókhoz;  ad  legisperitos  NémGl. 


795 


TUDÓD-IK— TUDÓS 


FÉL-TUDÓ8-TUD<>iÍT 


796 


340.  A  saducoosoc  e^be  é^lénec  es  eé  tSrnen  tudó  3  k5zz5113c 
kerde  5tet  (MüiichC  55).  Vram  zerez  5  raiok  tSrven  tudó  mes- 
tert, hog  iieinzGtek  tu^k,  hog  8k  emberek  (üöbrC.  25).  Egy 
iSrventívdo  fel  kelee  keserthwen  hAtet  es  monda  (JordC.  5G1). 
Némely  boiionyai  tevrueen  tudó  m&stcrt  akaniayak  rokon.sagy 
az  zerzetbevl  ky  vonry  (DomC.  125).  Esdras  bSlts  tSrueíi  tudó 
vala  az  Moze.s  tőruényében  (Kár;  Bibi.  1.423).  A  betven  bSltsck 
vezérnek  íordítják,  a  Tliart;um  térvény  t-t  udó,  jurls-doctoniak 
(GKat:  V/ilts.  1721)  A  barmok  köz  helyen  Káváson  tírvéu- 
tudó  emberek  által  két  száz  forint  kOtel  alatt  meg  láttassanak 
(Gér:  KárCs.  m.270). 

Tudód-ik :  1)  (manifestor;  klar  werdenj.  Abból,  hogy  a 
goiinszak-is  gyakran  bévasek  a  világi  gazdagsággal  és  értékkel, 
két  igaz.ság  tudódik  (Pázm-l'réd.  11561  2)  [adnnmero;  ein- 
reohnen].  Az  mit  az  director  atyafi  magára  és  cselédjére  költ, 
azt  szorgalmatosan  föliratván,  praeei.se  az  maga  ré.szére  tudcid- 
jék  (Gér:  KárCs.  1VM3)J 

ki-tudódik  (bludodmtt  Kónyi:llRom.  148):  [cognoscor, 
inuole.sco;  bekannt  werdenj.  K.i-tudódni,  nap-fényro  jóni:  *erum- 
pere  ex  tonebris  PPBI.  A  gono.»zok  gyalázattya  ki-tudüdgyék 
(Pázm :  Préd.  4).  Teremtett  állatinak  .szépségéból  ki-tudódott, 
hogy  szeb  ezeknél  a  teremtő  (108).  Sz.  Péternek  menuyei  látá- 
sával ki  tudódék,  hogy  a  pogányokra-is  terjedett  az  örök  élet- 
nek reménsége  (183).  Az-is  ki-tudódik  a  Kristus  szavából,  hogy 
a  tíildiekhezvaló  igaz  .szeretet  virágzik  a  mennyei  szenteklnín 
(775).  Félni  kell  néki  .'izon,  hogyha  ez  S  dolga  ki  tudódik, 
tözzel  égettetik  meg  (iíA:SB.  125).  Hogy  addig  ki  ne  tudod- 
haüsék  (TörtT.  XIII.94)  Hány  ezer  mesterséggel  nem  feddi, 
himesíti,  iiitézi  dolgát,  hogy  ki  ne  tudodgyon  (Fal :  NE.  107). 
Egyik  fél  a  másikát  rútítja,  holott  .sok  titok  tudódik  ki  (Fal: 
UE.  424).  Félő,  hogy  ki  ne  tudódgyék  itt-amott  holmi  fogyat- 
kozása (501).  Egy  olálmé  gyermekét  meg-fózte,  meg-ette,  melly 
ki-tudódván,  megbüntettetett  (Bod:  Pol.  53).  Ottan  léte  hamar 
kitudódzott  (Kőnyi:  HRom.  148). 

Tudókos :  [sciulus ;  naseweisj.  Meg  bochásd  tudókos  páterem, 
de  horg.-us  ez  a  felelet  (Zvoii :  PázmP.  232). 

Tudós :  scitus,  doetus,  eruditus,  peritns,  gnarus,  literátus, 
litero.su9  C.  fgelehrt,  gebildet,  kiuidig,  orfahren].  Ez  tudós  mester 
irta  es  magiarazta  IxMcznek  kőnuet  (VirgC.  115).  Vala  ky  k6z- 
tetSk  bSIcz  es  twilos,  yewyen  el  (JordC.  76.  199.  856).  Káp- 
talanokat is  .szerze  a  tudós  né|)eknek(Helt:  Krón.  26).  Az  .leni- 
salem  példátok  volna,  tudiis  papokval  ki-rakva  vala  (RMK.  II. 
227).  l\ido<l-é  asz(,  hogy  ez  .az  legli  tudósb  és  ió  erkfilczfi 
emberaec  ábra7.;ittya  (Cis.  A2).  Ha  az  tudós  az  bSlts  ember 
Ijeszédét  halgattya,  diczéri  azt  és  magánac  megtartja  (Kár: 
Bibi.  1.664).  Az  tanito  tudós  légien,  az  az  valamire  ma.«t  tanit, 
Rmaga  isercze  (Fél :  Tan.  324).  Nem  tud  bizony  az  tudós  ember 
az  irigy.séghóz  (Detsi:  Adag.  140).  Csak  az  túdcí.soknak  paran- 
csollyák,  hogy  deák  bibliiijok  légyen  (Pázm:  Kai.  485).  Met.szfiuk 
a  prédikátorral,  ha  minden  ember  oly  tudós,  bogy  itüó-me.stere 
lehet  tanilójáuak  (l'ázm ;  LuthV.  82).  A  plébánosok  nem  egy- 
aránt tudó,sok  (Piizm:  Préd.  a3).  Ezt  tzelekSttJ  Christus  Ls  es  az 
tudós  emberek  is  (Zvou:  <-)8Íand.  12).  Bizony  vadnak  Magyar 
országban  tudos.sabb  doctorok  az  vittebergbaiaknal  (Bal :  Epin. 
9).  A  tudós  udvar  iobb  a  rödeg  scholánál  (Felv:Dic.s.  11). 
Követi  a  tudós  arauymivest :  imitatur  peritum  auri  sabrum 
(Illy:Préd.  1.36).  Kik  miuil  legeltetni  mind  kere.'^zlelni  tudósok 
legyenek  (11.54).  Nem  elégsiük  meg  azzal  a  tudós  révész,  hogy 
a  szeleknek  terjegette  vitorláit,  okos  kormmiy  is  kell  hozu'i 
(Fal:  NA.  159).  Sok  tudós  vészen  magára  illyeu  .szint,  mint  ha 
nem  tudná  (Fal:  UE,  -186).  Nag)-  sziik.ség,  egy  tudós  magjai- 
tár.«a.-iágot  az  híiza  állítson  (Gvad:  Orsz.  289). 

(Szólások).   Vmiben  tudós:  Tud.ls  abban    Ls,    hogy   é.szakni    i 
esik  a  fa,  ha  északra  vagyou  kajladozá/Sa   (Lép:  PlHlk    L316). 


Abban  tudós  légyen,  hogy  az  melly  fizetett  had  vagyon  Plld- 
váruál,  annak  kifizetésére  vagyon  rendoltetett  cassa  (Bercs: 
Lev.  330)  Annira  szolunk  az  dologho'/,,  az  menüiben  tudossak 
lebetflnc  ebben  (Zvon:  PázmP.  217).  Isten  tudús  benne, 
mikor  szabadulhatunk  (Nyr.  XIV.463).  Oly  zokogva  sira,  hogy  azt 
gondolta  volna,  a  ki  tudós  benne,  hogy  Favorita  nevfi  cbecs- 
kéje  a  halainak  lu-nyékában  alkonyodott  légyen  (Fal:  NA.  131X 
.Jol  tudós  vagyok  már  én  állapotomban  (Zrioyi :  ASyr. 
16).  Ez  vihigi  dolgoknak  folyásiban  tudósok  (Pázm:  Kai. 
790).  Tudósok  a  hadakozásban  (Illy:  Préd.  11.202).  Mind 
pogán  Írásban  s  mind  sido  Írásban  tudós  vala  íSylv :  UT. 
1.73).  Myneewel  twdosbak  az  y.steny  dychSsseegnek  ysmerety- 
ben  (ÉrdyC.  557).  Az  tengeren  való  járásban  tudósocvala- 
uac  (MA:  Bibi.  1.316).  Építés  mesterségben  tudós:  !n- 
geniarius  PPBI.  Csak  6  maga  tudós  titkos  szándékában 
(Gyiíngy:  MV.  60).  Az  Istennec  minden  tanatsiban  tudosoc 
valanac  (EsztT:  IgAny.  297).  Azt  akarta, hogy  sz.  János  minden 
titkokban  tudós  légyen  (Pázm:  Préd.  136).  Tudós  vala  az 
isteni  tSru  énben  (üebrC.  202>.  Az  oo  és  uj  torvény,  mellyek- 
ben  jol  tudósnak  kell  lenni  (Illy:  Préd.  159).  A  keresztyéni 
tudomanba  tudosnac  es  bTilcbnek  kel  lenni  (Helt:  Bibi. 
I.c4).  Vmihez  tüdős :  A  h  o  z  tudósok,  hogy  az  gonoz  tevveoketh 
ky  twgyak  .az  egyebek  keozzeol  kere.sny  (ErdOrszgy.  394). 
Vmin  tudós :  Bertóti  István  dirigálhatná  az  egész  hadakot  ottan, 
tudós  is  lévén  a  földön  (Béres:  Lev.  343).  Vmire  tudót: 
A  mind  két  kézre  tudósnál  a  balog  ember  felett  sok  vagyon 
(Com:  Jan.  50).  Vmiröl  tudós:  A  német  elment  vissza  Hradis- 
csára ;  e  r  r  ö  I  már  N.<igyságod  tudós  (Bercs:  Lev.  206).  Olly 
d  0  1 0  g  r  ú  1  kell  embernek  füg<adá8t  tenni,  a  mellyröl  tudós 
és  bizonyos  lehet  (Pós:  Igaz.s.  IL559).  Oly  szolgákat  igyekezzenek 
fogadni  a  kiknek  magok  viseléséről  m:Vr  eleve  tudósok 
voltának  (TörtT.*  116-1).  Az  napról  es  orarol  senky  twdos 
nem  lehet  (ÉrsC.  572).  Az  mi  köz  mindiiyájunkk.al,  8 
kinek-kinek  részi  benne,  légyen  tudós  maga  ügyének  sorsa- 
rúl  (Bercs:  Lev.  4741.  Ky  tudo.sb  volt  e\v  tytkyrol:  qui 
plurimum  de  secretis  ejus  scivit  (EhtC.  61).  Magdolna  fyarol 
meg  semmit  nem  twdok  mondanom,  de  meg  twdakozom  ro!a 
es  ewtot  twdossa  tozem  (LevT.  1.69). 

[Közmondások].  Az  ki  miben  tudó.^  abbaa  gyanós  (Pázm: 
Kai.  239.  Pázm:  Préd.  896).  Tudóst  tanitasz,  farkasnak  nuitatsz 
tserét :  *aquilam  volare  doces  PPBI.  A  szakáll  tudóssá  nem 
teszi:  *barba  non  facit  philosophnm  PPBI.  A  ki  mindenben 
tudós,  mindenben  gjanús  (Fal:  Jegyz.  919). 

fél-tudós :  grammatista  PPBI. 

Tudósán,  tudóson :  docte,  scite,  eradite,  perile,  porscientar, 
liter.ite  C.  gnare,  guariter  MA.  gelehrt,  geschickt,  wissend  PPB. 
Mi  dolga  a  poétának,  ki  tudóson  énekli  az  ö  verseit,  a  békával 
(Illy:  Préd  II.59i. 

Tudósít :  inrlico,  certum  reddo,  denuncio  MA.  anzeigen, 
wúisen  lassen,  vergenissern  PPB.  Az  minél  g^-akrabban  az 
allialmatos.ság,  tudósítson  (LevT.  11.233).  Mivel  iston  kegyelmee- 
ségéból  kezetekbe  bot.sátom  az  én  tsekély  irásimat,  négy  dolog- 
rúl  akarlak  rövideden  tudósítani  (Pázm :  Préd.  bi.  AöeliM  minket 
tudoséth:itua  (Zvon:  PosL  1118).  Kegyelmed  édes  uram  min- 
deuekríl  tudósítson  (R-ikGy:  Lev.  15).  Tudósíts  róla  s  mi  is 
informáhmk  tovább,  mit  tselekedjél  vele  (75).  Patakról  mennyi 
máz.sa  i'ilmot,  kénkövet  küldtek  oda,  arról  is  tud.'wts  (99). 
Minket  az  kajmakámja  Kádas  Mihály  által  ugy  tudósított,  tíz 
nap  alalt  be  fogna  érkeeui  (1 13i.  Minden  felé  szemelek,  fUlelek 
legyeu  nektek  Is,  éjjel  nappal  tudósítsatok  (144).  Engomet-is 
tudositani  akaratodrul  ne  nelieztelly  (M.'itkó:  BCsák.  217'.  Min- 
den dolgokról  Kegyelmed  beuniluket  gyakortan  tudósítani  el 
ne  mula.ss7x>n  (MonTME  \'.174i  Minket  mindenről  tudositi-zatok 
(KejtLev.  38).  Tudósítson  Kegyelmetek  a  dolognd  iKucsk: 
Tört.  111.322).  Kegyelmedet  levélben  tudósítottam  (KákF:  Lev. 


MEG-TÜDÓSÍT— TUDOMÁNY 


BEVEZKTÓ-TUDOMÁm'— ÉGBENÉZÖ-TUDOMÁNY     798 


J9").  Mindeneknél  tndiísítom  alaz;\tossan  Na^yságorlMt  (Berp5: 
ÍV.  2981.  Ide  gjüjjenek  az  hadak.  Deák  Fereucz  is  ide  tudi'i- 
Bon  Sióknil  (372.  (IST).  Tudósítani  fogom  Kédet  (MikrTörL. 
!).  Lucia  embert  tartót  Páiis  várossában  az  udvarban,  hogy 
;  aj  fen-forgó  OKKiirul  hét  számra  tudósitaná  (Fal:  NA.  127). 
biblia  az  életnek  és  veíszedolemnek  uttyáinl  igazin  tudósít 
41). 

meg-tudósít :  t«  Megtudósittyác  ítet  mindenekről  (MA : 
■ult.  801).  Ez  kilnyv  Joseplmek  miben  forgott  sorsa,  arrol-is 
eg-tudosit  (Tyuk:,Júz.s.  Elíb.  15). 

Tudósítás :  indicatio,  certificatio  MA.  versicherung,  an- 
igung  PI'B.  Az  mikrfti  tudósítást  irtunk  (RejtLev.  98).  Alá- 
tossau  várom  tudúsít;isát  Nagj-ságodnak  (BercsrLev.  419). 
a  egy  hete  elküldtem  alázatos  tudósításomat  (559).  Nem  vehst- 
m  tudósítását  Nagyságodnak  (614). 

Tudósocska,  tudóska:  sciolus.eruditulusMA.  grammati.sta 
PBI.  wenig  gelehrt  PPB.  A  féle  tudoskák,  a  kic  ászt  vélic, 
)gy  a  telyes  szent  irast  cordén  tudgyac  es  altat  értettéc  (Helt: 

;bl.  IV  2). 

[Tudósod-ik] 

meg-tudósodik  :  [certior  fio ;  benachrichtigt  werden].  Báli- 
ig kerete  általa  megtudósodott  hogy  a  portáról  jó  választja 
■hia  (Monli-ók  m.73). 

Tudósság :  peritia  C.  MA.  erfahnmg  PPB.  [gelehrsamkeit]. 
lianiis.san  nevezett  tudós.^ág  mutogatásával  meg  ne  t^alassunk 
'ázm:  Préd.  885).  Az  igaz  tudományból  és  tudosságból  volt 
gyatkozásoc  (MA:  Tan.  1174).  Azt  állatjuk,  hogy  az  Srdőg  a 
gyóbol  az  embernek  isteni  tokélletes  tudosságot  igért  légyen 
IKat:  Titk.  63).  Kibe  isten  a  vallásban  való  tudosságot,  hit-béli 
Ihatatosságot  6nt5tt  (GKat:  Válts.  U.  E15b.  h)  A  melly  hitben 
ntsen  tudos.sag,  ismeret,  azzal  a  hittel  ember  nem  tudgya, 
it  hiszen  (Kereszt:  FelsKer.  142). 

Tudomány  (tudnmán  MA:  Bibi.  Elíib.  2.  iudman  Mel:  Sz. 
in.  270.  MA:Scult.  9):  1)  scientia,  dnetrina,  disciplina,  emdi- 
),  peritia,  literatnra,  gnaritas,  dogma  C.  wissen.scliaft,  gelohr- 
mkeit  PPB.  [bildung,  kenntnls].  A  hitről  való  tudománynak 
só  kezdetecskéje :  initiamenta ;  egyedfll  az  emberben  vagyon 
tudományra  vágyódás:  homini  soli  *ingeneratur  cupiditas 
ientiae ;  valakit  a  tudományokra  oktatni :  *erudire  aliquem 
■tes ;  igen  reá-adta  magát  erre  a  tudományra :  his  studiis 
nirifice  deditus  PPBI.  My  tudomanyonk  zeluel  yar:  nostra 
íentia  graditur  super  terram  (EhrC.  96).  Zorgalmatcssagokot 
itetek  kylsew  tudoman  kere.setyre  (113).  A  iiughatatlansagot 
idomanual  la^eitacuala :  iuquietudinem  arte  moliebantur 
iécsiC.  41).  Jay  tfinectec  tőraen  tudoc,  kic  v5ttetec  tudoman- 
ic  kulcat,  tflbenem  mentetec  (MünchC.  138).  Az  Srdóg  ezór 
idomanyu  (GuaryC.  45).  Gyenge  tudományukat  ne  tanulyatok 
'irgC.  130).  A  pispek  Jesust  kett8r51  kerde,  az  5  tanitvaíiirol 
1  az  6  tudomanarol  (NádC.  196).  Nap  napnak  igiet  tori  es  y 
nek  tudomant  mutat  (DöbrC.  39).  Czodalkozanak  thwdomaíian 
ordC.  425).  Meg  eert  erkevlchevk  tudományában  foglala  ev 
lagat  (DomC.  6).  Harmad  kvtch  mondatik  ygaz  twdom[anjnak 
Slchesseege  (ÉrdyC.  366b).  Nagy  twdomanyw  ember  (516b). 
z  halah-ol  walo  thwdomant  es  bSlczeseget  mynden  ember  az 
zemey  elSth  forgassa  (ÉrsC.  270).  Hamar  lewn  thwdoman- 
an  oly  bewlcze,  bog  neweztetek  tudomaniban  bewlczessegnek 
jpseghenek  (455).  Az  seregek  meg  chodalkozanak  az  ew  tudo- 
lanyan  (Pesti:  NTest.  14).  E  tudomány  mind  eleitSl  fogva  egy 
3  egyenIS  volt  (Helt :  Bibi.  I.a4)  Szeles  as  hiába  való  tudomant 
ilele  (Mel:  Jób.  37).  Minden  szónak,  tudomaimak  es  czerifaco 
rétnek  szónak  ne  higgifinc  (MehSzJán.  43).  Az  tiszt&sseges 
létnek  tudomanit  hatra  bagiuan  lopásra  az  e5  elmeieket  vetik. 
572  (KBécs.  F2).  Méltán  nevezi  ezt   a  tudomant  evangeliom- 


uak  az  az  víg  és  örvendetes  izenetnok  (Tel:  Evang.  11.225). 
Igaz  é.s  kazdiiságos  ismerety  az  euangeliomnak  tudományának 
(Beythe:  Epist.  211).  Vruac  igaz  tudomannia,  az  mely  elótSI 
fogva  adatot  (Mon:  Ápol.  3).  Maas  embőrók  zőrzőtte  kSnyueből 
vúttem  a  tudomant  (Frank  :  HasznK.  51).  KAvetkiV/.ic  immár  az 
subtractiónac  tudománya  illyen  módon  (Helt:  Aritm.  B4).  Az 
el  reyted  tudománnac  semmi  hazna  nincz  (Decsi:  Adag.  54). 
Az  igaz  tudománnac  elleusegit  sokszor  el  gySzte,  meg  fogta, 
meg  némította  (Magy:  Nád.  84).  Az  keresztyénség  k5zt  tsac 
egy  szurdoc  sintsen,  az  houa  az  Luther  által  meg  vjitatott 
tudomanynac  hire  el  nem  érkezet  volna  (EsztT :  IgAny.  542). 
Az  egyűgyS  lűvek  minden  tudományok  szeletül  tétova  ne  hor- 
doztassanak (Pázm:Kal.  110).  Ebből  az  gonosz  tudománynak 
szikrájából  iszonyú  hamis  vallásoknak  gyuladási  szárniazának 
(197),  Szfinnyél-meg  a  tudománynak  mértékletlen  kiváuságátúl 
(Pázm :  KT.  6).  Akarta  isten,  hogy  az  írás  minden  tudomany- 
nac regulája  lenne  minden  hamis  tudományoc  ellen  (MA :  Bibi. 
Elób.  1).  Ez  eretnekéé  az  6  hazug.sagokat  euaugeliomi  tudmán- 
nac  nevezic  (MA :  Scult.  E16b.  9).  Ez  tudomány  az  embemec 
szivét  is  czendességessé  teszi  (MA:  Scult.  19).  Az  tudományhoz 
való  néminemő  indulattal  sokan  gyuladoznac  (Zvon:  Post.  I. 
323).  E  tudománynak  értése  gyümölcsös  (Ker:  Préd.  81).  A  ki 
a  tudománynyal  viszsza  él,  ravasz,  álnoc  (Com:  Jan.  66).  Bez- 
zeg igen  elfordult  a  szentség  s  a  tudomány  (Czegl:MM.  37). 
Valóban  nagyságos  ember  azon,  a  kinek  sok  idegen  ész  és 
gazdag  tudományú  bölcsesség  szolgál  (Fal:  UE.  371).  2)  [tes- 
timonium,  coufessio;  zeugni,s,  ge.standnis].  Tudományt  teszök: 
protestor  C.  Ha  gonozzul  zoltam,  tegi  tudomant  reiaiah  (WeszprC. 
73).  lm  tudomant  teszek,  mind  ez  világ  hallja  (RMK.  IL1S8). 
Tudomant  tettének  előttem,  hogy  imar  az  nagy  ínséget  tonab 
nem  szenduedhetyk  (RMNy.  11.107).  Tudomanth  tez  mjnd  ez 
egez  varasnak  (73).  Boregető  Domonkosne  tudomant  tészen 
(262).  Tudomant  teszec  tü  előtettec :  contestor  vos  (Helt :  UT. 
m5).  Ha  gonoszul  szóltam,  tégy  tudomant  az  gouo.szról  (Kár: 
Bibi.  III. 100).  A  követek  ot  müid  tudomant  teiiek  (CsomaC. 
25).  Cornélius  római  pápának  tudományt  tészen,  hogy  5  vélle 
egy  ecclésiában  vagyon  (Pázm :  Kai.  605).  Nem  töttem-e  tudo- 
mányt te  neked  az  úrra  (Káldi :  Bibi.  295)  Az  halálra  itilte- 
tett  protestál,  tudományt  tészen  (Com:  Jan.  135).  Légy  bizony- 
sága ég,  légy  tudománi  tevő  Deli  Vid  végének  (Zrinyi  11.78). 
Tudomány-tételfll  légyen  szegény  nemzetünk  ellen  (Megy :  Diai. 
Előb.  10).  Hlyen  tudomant  tesznek  Matkó  felől  (Matkó :  BCsák. 
7).  Maga  Kalauz  tudományt  tészen  rúlla  (Pós:  Igazs.  1.211) 
Mindenekről  tudományt  kellett  termem  Kegyelmeteknek  (Nyr. 
X1I.79).  Tudományt  teszek  neked,  én  vagyok  az  istened  (Illy: 
Préd.  n.522). 

[Közmondások].  Jó  úti  társ  a  tudomány :  *eruditio  certissi- 
mum  viaticum  PPBI. 

bevezető-tudomány :  isagogicon  C. 

bölcsesség-tudománya:  [philosophia].  A  böltseségnek 
tudományába  merfilni :  *ingurgitare  se  in  philosophiam   PPBI. 

deáki-tudomány  :  [literae ;  wissenschafl].  Levél  és  mind 
az  egész  deáki  tudoni.ány :  litterae  PPBI.  Az  germők  neuekőd- 
uen  adaték  diáki  tudomanra  (TiliC.  20).  Jol  tudom,  %'ala  mely 
igen  nagy  gond  volna  illieten  nemes  vrfiath  az  deaky  dudo- 
manyra  tanoytany  (Komj:  SzPál.  4).  Mykor  tyz  eztendewsök 
leznek,  deaki  tudomant  es  nyelwet  tauollyanak  (Ríidv:  Csal. 
III.140).  Malikoczy  Dániel  és  Vásárhely  Tamás  deáki  tudo- 
m.ányban  clarealnak  (202b).  Elsőben  a  hazájában  való  oskolá- 
ban kezdette  tannlni  a  deáki  tudományt  és  nyelvet  (Bod :  Pol. 
182). 

égbenéző-tudomány,  ógforgási-tudomány,  égfor- 
gásának-tudománya :  astrologia,  astronomia  MA.  stem- 
kiinde  PPB.  Ezők  mind  hárman  az   egh    forgásának   tudoma- 


799        EGYHÁZI-TUDOMÁNY— TUDOitiSSZERINT 


TUDT— EL-TCKMÁL 


800 


niaba  vala[nak]  igen  esmeret  vettek  (DebrC.  112).  A  csillagoc 
S2okutt  forj^Hsát  visgáló,  égbe  néz5   tudomány  (Com:  Jaii.  169). 

egyházi-tudomány:  [tbeologia].  Ez  zent  gjermek  ada- 
teek  egyhazy  tu[do]manyra  (DomC.  4). 

éneklési-tudomány :  miisica  PP13I. 

erkölcsformáló-tudomány:  ethica  C. 

fél-tudományú :  seniid(jctu9  l'l'lil. 

köz-tudomány:  1)  (testis  oculatiis;  augenzeuge ?).  Kit 
eu  megi  bizoueitottani  kíz  twdomatinyal,  sok  jámbor  nemes 
emberekkel  e.s  határ  járt  levelekkel  (LevT.  1,300).  2)  (inqui- 
sitio;  uutersuchuiig].  Kewz  tudomaura  bochatttyak  (Ver:  Verb. 
H).  Hol  a  koz  kerdezkedes  os  tudomány  meg  értetik :  ubi 
commuuls  inqui.sitio  peragitur  {299i.  Miképpeu  botsátották  kíz 
tudományra  (Kász;  Kit  73).  »)  [notitia  hominum ;  allgemeine 
kenutnLs].  Köz  tudomány  tétel:  manifeílum  (Kák:  Maiiif. C'iml.). 

orvosi-tudomány,  orvosságról  való-tudomány :  me- 
dicina; ar/neikuii.st  PPB.  Orwossagrol  való  twdomant  tanwlta- 
uak  volua  (ÉrdyC.  545b).  Az  orvosi  tudományról :  de  medicina 
(Com:  Jaii.  172).  Orvosi  tudományt  és  törvényt  a  ki  fiz,  pappal 
fosztó  a,  nem  ffiz  (Kisv :  Adag.  107). 

ördögi- tudomány :  [ars  magica;  zauberkunst].  Vergilius 
igen  beolcz  vala  az  nigromanciában  az  az  5rd5gi  tudomanban 
(Pont.  126). 

ördöngös-tudományú :  [mágus;  zauberer].  Órdenges 
tudományú  mastereket  is  kerestet  vala  (Hel :  Króu.  168). 

sok-tudományú :  polyhistor  C. 

szabad-tudományok :  [artes  liberales ;  scbOne  künste]. 
Kevldeteek  Paleuciaban,  hog  ev  magának  zeraeneye  zabád 
tudományoknak  tvdomanyat  (DomC.  6).  Az  doktorok  azt  walyak 
waia,  ho^  beet  zabád  tbwdomanban  tauwltak  wolnana;ik  (ÉrsC. 
480). 

számvetési-tudomány ;  logistice  PPBl. 

számvetö-tudomány :  (arithmeticaj.  A  számvetS  tudomány 
a  számokat  egyben  veti  (Com:  Jan.  163). 

szép-tudományok  :  liberalas  artes  PPBl.  (schöne  künste]. 
Ková.sznai  Péter  a  .szép  tudományok  tanulásokban  foglalván 
magát  reméuség  kivUl  múlt-ki  e  világból  (Bod:  Pol.  104). 

természeti-tudomány,  termószetszerintvaló-tudo- 
mány  :  pliysiee  MA.  physil;  PPB.  Nem  tudom,  initsoda  lehes- 
sen már  haszuo.sabb  mint  a  természeti  tudomány  (Misk:  VKert  3). 

új-tudomány :  [doctriiia  nova;  neue  lohre].  Megh  twd- 
hattyok  ez  wy  twdomant,  kyt  the  mást  mondaz  (JordC.  767). 
Az  helvétiai  hét  ciintonbím  nincs  gySkeres  fészkek  az  uj  tudo- 
mányoknak (Pázm:  Kai.  629).  Nem  kell  vj  tudománynak  lenni 
es  o  öletnek  (llly:  Préd.  1.408). 

viadal-tudománya :  [ars  bellandi  ;  kriegswissenschafl]. 
Viadal  tudomaúanac  tudatlani :  sine  peritia  artis  pugnae  (BécsiC. 

20). 

Tudománybeli  :  [literis  conjunctus ;  vvi.ssenscliaftliclij.  Lut- 
her :ipátok  is  mind  csak  illyou  ráuczok  kízihen  fűzte  minden 
ellenünk  ludományabeli,  nioho.s-é  vagy  serké,s  dolgait  (Hal:  Cs. 
Isk.  112).  Tudománybeli  métellyel  megvosztegettetett  a  mi 
ecclésL-ink  (0/.egl:MM.  31). 

Tudományos  :  disciplinosus  MA.  [periliis ;  kundig].  Az  ori- 
asoc  nag  allatouac  voltJUiak  es    tvdomaúosoc   liadlioz   (üécsiC. 

104). 

[Tudomás] 

Tudomásszerint :  [sciens;  wi.s.sentlieh,  mitwis.seu].  Senkit 
tudva,  tuilomása  szerint  meg  nem  szomorít  (Com:  Jan.  185): 


Tudt- :  [notus,  notitia ;  bekannt,  kenatnisj.  A  mi  tudtunkra, 
a  mi  értünkre:  nostra  *mHmoria  PPBl  Senkinec  nem  akaria- 
uala  tuitat :  nec  volebat  (|uemquam  scire  (MUuchC.  89).  O  fel- 
ségének tuttara  vala  (DebrC.  613).  Kyuek  elete  es  tuttara 
vagyon  mynd  ez  tellyes  zerzetnek  (DomC.  218)  Fráter  György- 
nek ez  hét  nagy  hadát  tudtára  adá  (Tin.  23).  Twti  szerent  ezt 
vala  (RMNy.  ILUS).  Nagsagtok  az  kyral  kepének  ys  aggyá 
tutara  (l^evT.  1.98).  Néha  niluau  mindem. ec  tutara  nem  volt  ez 
(Mel:  Szján.  409).  Az  privilegiomos  embernek  tudtára  lenne  a 
dolog  és  ellialgatna  (Ver:  Verb.  242>.  Jol  tudom,  hog  minden- 
nek ez  igen  tuttara  va*on  (GFris:  Aritbm.  EUb.).  Tudtára 
vagyon  istennek  a  gonoz  chelekődet  is  (Frank:  Ha.szuK.  28). 
Tuttara  leszen  értelmem  e.szemnek  (CsomaC  23).  Vala  egy 
kegio  az  varnak  eggik  falában  nowekedwen  senki  nem  tudtára 
(Pont  41 1.  El-jó  az  a  nap,  mellyen  az  én  nevem  tudtodra  lészeu 
(i'ázm:  Préd.  151).  Hogy  az  török  cháfzár  készíti  kardgyát 
rám.  Felségednek  ezt  tudtára  adtam  (Zrinyi  L91).  Réti  István- 
nak adjátok  tudtára,  készül gesseu  (lükGy:  Lev.  142).  Tudtára 
legyen  annak  az  szegény  megrombolt  hazainak  javára  (Moulrók 
VI1I.414).  Ha  mindezeket  az  udvarnak  tudtaia  adnám,  bamar 
leesnék  a  pócznil  (XSIV.613).  Tudtokra  adnák  az  ö  tiokuak 
(llly :  Préd.  1.424). 

Tudva,  tudván:  scienter  C.  MA  wissentlich,  mit  vor- 
beivusst  PPB.  Ez  varasnak  vezayab.'ui  tuduan  le  vete  magát 
az  feldre,  hogy  emberektel  yi.kab  meg  mewuettetnek  (EhrC. 
20).  Vetkeztem  tudván  tudatlan  (VirgC.  13).  Gonossagban  eel 
twdwan  (ÉrdyC.  607).  Az  házíisag  tudván  IJt ;  matrimonium 
scienter  contractum  est  (Ver:  Verb.  177).  Sem  kicsin  sem  nagy 
dologban  tudván  el  ne  szakadgyon  az  ó  tauitásátúl  (Pázm: 
Kai.  87).  Senkit  tudva  meg  nem  szomorít  (Com:  Jan.  185). 

tudván-tudva :  ou  Mit  bolondoskoduuk  azért  tudván  tudva 
illy  igen,  hogy  meg  nem  maradimé  az  kétséguéikfil  való  bizo- 
nyos jegy  mellett  (MA :  Taa  1085). 

Tudvavaló,  tudván  való:  1)  [voluutarius ;  wissentlich). 
'IXidva  való  b5n  (V'er:  Verb.  Szót.  7).  Szatiad  akarat  szerint  és 
tudva  való  bűn  (Kár :  Bibi.  L92).  Ez  az  engedelem  bfimiec  mon- 
datic,  vagy  tudatlanságból  es.-.et  az  vagy  tudván  való  akaratból 
(Mon:  Ápol.  324).  Az  tudva  való  bfin  (MA:  Bibi.  1.92).  3)  (notiu*, 
manifestus;  allbokanntj.  Az  világ  kezdetitől  fogva  tudván  való 
dolog  volt  ez  (MA :  Tan.  1303). 

[TUHAD] 

be-tuhad :  [obturor ;  verstopft  werden].  Véghetetlen  kegyel- 
mének kut-feje  a  nagy  és  sok  vétkektói  bé-uem-tuliad  (Megy : 
3Jaj.  11.79). 

ITUHASZT] 

be-tuhaszt :  [obturo ;  verstopfeu].  A  főieket  bé-tuliasztya 
ellen-voté.sokkel,  kedveket  kérdésekkel  (ReudÉIPéld.  CU). 

Tuhasztás :   aggeratio  MA  aufliiiufung,  ausbreitung  PPB. 

TUJA :  [thujn ;  lebensbaum].  Liittam  én  ueminemfl  írét, 
kinek  .szűne  szintén  olyan    mint  az  tuja  poráé  (Nád:Lev.  105). 

TUKMA,  TOKMA :  contractin,  pactio,  rautatiu,  eommu- 
tatio  4L\.  vertrag  PPB.  accord,  weclLsel  Adámi  (tauschj.  Tuk- 
mába  oy.érélt  m;irha  (Mel :  Jób.  49).  Csere,  drincz,  tokuia :  con- 
cambialis  permutatio  (Ver:  Verb.  Szót.  öi.  .\tfijlerJI  nuLssal 
semminemS  tukmat  nem  indíthat  s-nem  tehet :  neqno  etinm 
contractum  siipor  hLs  cum  aliquo  facere  aut  inu^  potest  (Ver : 
Verb.  100.  SzD :  MVir.  27). 

Tukmál:  contraho,  paciscor,  coiivenio,  comniuto  MA.  \er- 
trag  niachou,  vergleichon  PPB.  [vertiiuschen).  Ha  valjuuellyikct 
meg  únnya,  cserében  másnak  ttű<málly;i  (Pázm:  Kai.  412>. 

el-tukmál :  (commuto  ;  umtauschenj.  Vizes  borotokat  ieles 
helett  el  lutmállyátok  jigy]  (Lép:  PlHik.  11239). 


301 


TI'I{MAlA.S— TÉL-TÚL 


TÚLSÓ— TULAJDON 


802 


Tukmálás :  [permiitatio ;  tausclij.  Jövedelmi  tiilitiiálisoc, 
íjánli)  levelei-  és  tíb  ézeUliőz  hasonló  sibvásAri  dolgoc  (MA  : 
Paii.  11211Í.  Ha  luog-allnisziU  eiehiekekUel  valami  oiőliFégnek 
tuliUiálásAról  vagy  el-ariás;iri51,  a  kötést  igaziul  meg  koll  tartani 
Teresm:  Hitmegt.  23).  Oh  mely  boldog  lenne  az  tnkmálás,  hogy 
lia  az  olaszországi  f5svens§g  az  alexandriai  selymen  meg  cse- 
réltetnéc  (Prág:  Serk.  869).  Mint  ha  magánál  t5b  iot  akmna 
Pelebaráttyának,  nevezet  szerént  a  tserélé.sben,  tokmálásban  a 
nint  szektának  az  emberek  élni  (Ker:  Préd.  854).  Tokmálás, 
cserélés  (Toln:  Viga.'izt.  220), 

Tokmálód-ik :  (paciscor ;  sich  vertragén].  Az  eladó  mai-- 
lák  dolgában  a  mé.?závasokkal  is  inkább  tokmálódni  kell,  hogy- 
ioni  rajtunk  maradjanak  a  télen  (TörtT.-  III.157). 

Tokmálódás :  [concanbium  ;  tausch].  Álnok  igyekezetek, 
salárd  tokmálódások  (MA:SB.  120). 

TÚL:  1)  [regio  ulterior,  opposita;  jenseitige  gegend]  Naé 
>ok  sereghek  kSveteek  hí-tet  Jordán  vyzenek  thwllyarol :  se- 
;utae  sünt  eiim  tnrbae  multao  de  ti-aus  Jordanem  (JordC.  364). 
Jay  a  főldnec,  mely  a  Szerechen  or.'izág  vizeinec  ti'ilyan  vagyon 
Helt.-Bibl.  IV.35).  Ómaga  foglalá  tullyát  Drauánae  (Görcs : 
Máty.  59).  Ellies  profeta  eg  tSzes  szekérbe  a  Jordán  vizenec 
:ulhan  az  égbo  ragattatec  (Szék:  Krón.  33).  Ezt  meg  őle  az 
\ntiochus  Epiphanes  e*  vaar  alat  a  Jordán  vizenec  tullian 
03).  Kündula  ez  vtan  a  Phili.stousok  serege  a  Michmaínae 
iiUiara  (Mel :  Sám.  25).  Kétszer  .százezer  embere  az  niez6n 
nagyon  Bécsnek  túlján  íNád:  Lev.  222).  Az  Nyargan  wyzenek 
ullyan.  1568.  (Tört.  és  Rég.  Értesít>^  V.92).  S)  ultra  C.  trans 
ilA.  [jenseits],  a)  [liely]  Dunántúlról  fiam  uram  ós  leányom 
"elöl  serami  hírt  nem  hallhattam  (LbíT.  11133).  Az  Jordánon 
ni:  trans  Jordanem  (Fél:  Bibi.  5).  Nem  veténee  tűzet,  hogy 
iz  ióuendS  télre  élésec  15nne,  annac  tnl  is  hadiánac  valami 
iarab  fSldet  vgyan  ázzon  végre  (Helt:  Krón.  59).  Az  török 
ábora  azért  tul  vagyon  az  Dunának  (Tlmrzó:Lev.  1.231). 
Sngedd  meg,  hogy  mennyec  az  Jordán  vizén  túl:  transito 
Jordanem  (Kái- :  Bibi.  1.160).  Vayha  maradtunc  vólna  üíl  az 
lordanou:  utinam  mausissemus  trans  Jordanem  (199).  Túl  Ifit- 
ek és  ide  áll  az  ajával :  de  ealcaria  in  carbouariara  MA. 
l'ul  akarz  te  kelni  az  Styx  vizén  velem  (Petki:  Virf.  3).  Túl  a 
3unán  (RákF:  Lev.  1.85).  Ma  gyiitt  két  katonája  az  Dunán- 
úlról  levelekkel  Antaliioz  (Bercs:  Lev.  251).  Egy  iffijú  túl  .sétál 
ikessen  (Gvad:  FNót.  32).  b)  [átvitt  ért.]  Már  túl  vattok  azon, 
i  kiben  mások  még  fáradoznak  (Hall :  Paizs.  390).  Innen  a  vi- 
jadalora,  túl  a  fájdalom  (Fal  ■  ÜE.  448).  Kezdenek  vigadozni, 
logy  most  egyszer  túl  volnának  minden  veszedelmen  (Fal :  TÉ. 
)45).  c)  [idfi]  Kivánom  ezekkel  a  szent  Jeliovátúl,  fogjuk  egy- 
nás  kezét  kevés  naponkontúl  [nemsokára]  (Gyöngy :  KJ.  67). 

ezen-túl :  [in  posterum ;  von  nun  an].  Már  ezentúl  senki 
izorúlástól  tábort  nem  félthette  (Hall:  HHist.  m.98). 

tél-túl  (tiltúl  Helt:  Háló  68.  tétúl  MA: Tan.  756.  té  tó  Fal : 
S"A.'  124.  létől  Gvad:  FNót.  128i:  1)  [hinc  inde,  huc  illue;  hin 
ind  her,  hier  und  da,  naeh  verschiedenen  seiten].  Ackoron 
cedig  tiltuI  %illamni  kezde  mind  Magyarországba  mind  Erdei- 
jen az  wr  istennec  igeié  (Helt:  Háló.  68).  Nekik  is  (a  madarak- 
laki  keresgetni  kel  azt,  kit  az  isten  tiltul  el  hintet  nekiec 
Bom:  Préd.  553).  Czac  hat  ezért  tiltúl  bennec  le  vága  (BFaz: 
Hastr.  D2).  Wrakat  tiltúl  fogadása  (Göro? :  Máty.  62).  Mint  az 
ilviselt  ruha,  melly  tétül  meg.szakat  CSIA:  Bibi.  V.47).  Mindenek 
étül  mind  egy  raka.sba  ne  zavarodnanac  íMA :  Tan.  756).  Tétúl 
neg  egyengettetik  (Pós:  GBot.  o).  Tiltul  gyűlt  soc  ledér,  mint 
igy  feiedelmet  immár  vgy  tarttya  vala  (Illyef:  Jephta.  2).  A  kik 
ízt  legeslegelsjben  téltúl  tanitani  kezdek,  amaz  két  angyali 
loctori  a  pápistáknak  (KCsipk :  Pápist.  153).  Megcsipkedem  til- 
úl  (RákF:  Lev.  1V.4S3).  Eloszlott  tél  túl  lakására  (Gvad;  Nánd. 
!5).    A   sátorok   között   tétól    tekintgettem    (Gvad:  FNót.   128). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓtAr.    IH. 


a)  [obiter ;  oberflachlich,  fliicbtigj.  A  nemes  deáki  tudományt-is 
tsak  mulólag  tél-túl  kapdossiik  (MLsk:  VKert.  194).  Mely  elsó 
mini.sterre  maradandók  valanak  ö  nagysj'igának  mint  maga 
mind  az  haza  téltul  maradt  dolgai  (Monlrók  VHI.371).  Melyet 
nem  hogy  megköszönt  volna,  sőt  cs;ik  tél-túl  megolvasván 
vi.s.szaadti.  1759  (Hazánk  L299). 

Túlsó  :  ulterior  MA.  [jenseitig].  Az  tliengernek  tulso  parfara 
(Sylv:  UT.  L12).  Saul  méné  a  hegynec  az  innotsé  oldalán,  Daiiid 
kedig  a  hegynec  túlsó  oldalán  (Helt:  Bibi.  11.162).  Az  tulso 
partra :  ti-ans  fretum  (Fél :  Bibi.  12).  Nekem  valóban  nehéz, 
hogy  semmit  sem  tudhatok  az  túlsó  dolgokban  (Bercs :  Lev.  63). 
Hai.szter  szekereket  limitált  az  túlsó  vármegyékre  (332).  Ha 
nem  gyiin  erre,   vihessem  az  hadat  az  túlsó   szolgálatra   (682). 

TULAJ :  [solus ;  alléin].  Ky  ne  feellyen  teghed  felsseeghes 
vvr  es  fel  nem  magaztallya  az  te  zont  newedet,  mert  t\vlay 
czak  te  vagy  kegyes;  solus  sanctus  es  (JordC.  912). 

Tulajdon :  1)  proprius,  privus,  privatus  C.  genuinus,  spe- 
ciális, peculiaris  MA.  eigen,  eigentlich  PPB.  Tulajdon  kézzel 
Írott  levél:  holographum  0.  Tulajdon  törvény:  privilégium; 
magános  dolog,  tulajdon  maga  dolga :  res  *privata  PPBl.  Tu- 
laidon  onnebe  i6t  es  5unei  fitet  nem  fogattac  (MünchC.  169). 
Nem  akarta  vallania  seminem^  tulaydon  marhath  (VirgC.  32). 
Ziuenek  zekrenieben  tulaydon  akaratyanak  ei-zeniet  tartangia 
(33).  Aaz  zerelm  az  zenthftcbnek  yeles  ees  twlaydon  yozagoch 
(WinklC.  361).  Nemeinek  ada  ewt  gheerat,  nemeinek  kettSt, 
kynek  mynd  hiS'  thwlaydon  erey  zerent  (JordC.  435).  Tuladon 
te  zent  veredel  valtai  megh  engemeth  (GömC.  164).  Imacagod 
forogyon  tulaidon  bftnodnec  tételéhez  (VitkC.  16).  Azt  leelyk, 
hogy  twlaydon  atya  wr  istennek  akaivrttya  lett  leegyen  (ÉrdyC. 
59b).  Twlaydon  isteny  tyztSIettel  ymaadak  es  nem  ngy  mynt 
twlaydon  eraberth  (121b)  Seray  twlaydon  yozagot  ne  byi'naa- 
nak  (569b).  Twlaydon  ^  fyanak  (proprio  filio)  isten  nem  engedő 
(Ke,szthC.  410).  Tullaidon  dolgokba  ireskSdnek  (KazC.  109).  Neki 
tálaidon  hazat  cinaltata  (TihC.  23).  Vallást  tinin  az  ű  tulaydon 
bfinSkrfil  (Sylv:  UT.  1.5).  Mel  bezedek  tvlaydon  ie^zesben  ig 
esnek  (RMNy.  1142).  Hygye  meg  zowath  mynd  thwlaydon  my 
magunknak  (LevT.  1.341).  A  kiket  te  ot  ingyen  nem  valami 
kerüli  beszéddel,  hanem  tulaidon  neveken  kifeitegettel  (Tel : 
Fel.  16).  A  tudománynak  tulajdon  erejét  és  mi-voltát  akarom 
ismertetni  (Pázm:Kal.  1033).  A  mit  másuvá  tartozó  dolgokbúi 
ide  elegyít,  azt  tulajdon  helyére  tartom  (Pázm:  LuthV.  214).  Az 
üdönél  ttdajdonab  javunk  sintsen  (Pázm :  Préd.  843).  Ninczen 
az  6  tulaydon  hatalmában  (MA:  Scult.  4).  Kjnek  tulaidon  szovai 
ezek  (Bal :  Csisk.  29).  Tulajdon  személységíi  éa  saját  lételfl 
(GKat:Titk.  472b).  A  szókat  változtattya  tulajdon  értelminec 
más  értelemre  v.aló  forditá-sival  (Com:  Jan.  161).  Szóigák,  kiket 
tulaydon  nevezetekkel  palotásoknak  mondunk  (Laskai :  Lips. 
124).  A  férjnek  tulajdon  tiszte  a  felaségnek  erStolenségét  be- 
fedni és  igazgatni  (Apafi:  Vend.  887).  Absolon  maga  tulajdon 
hajával  fel-akadott  (Hall:  Paizs.  152).  Kinek-kinek,  a  mint  or- 
czája  és  ábrázattya,  ugy  szova-is  tulajdon  (Laud;  UjSegits. 
1.67).  En  Gezty  Ferencz  twlaydon  kezemmel  yrtam  (Radv: 
Csal.  111.151).  A  .székelyeknek  tulajdon  magános  magyar  bőtűi 
és  írási  voltának  (Liszny :  Krón.  172).  Sokat  indít  néked  a 
tulajdon  szeretet,  a  lelkek  garanbantzása  (Illy:  KrÉlet  176). 
Ez  tulajdonabb  hivatala  szent  Mihály  arkangyalnak  (Csúzi : 
Síp.  468).  Némellyak  csak  tulajdon  írdemekben  bizakodnak 
(Fal ;  UE.  423).  2)  [proximus;  der  nachste].  Ewnen  tulaydoni- 
tol  miképpen  ydegenektel  zamtalan  bozzosagokual  yllettetik- 
uala  (EhrC.  3).  Tulaydonim  lesztec  énnekem  minden  nep  felett 
(Helt:  Bibi.  1.L13).  3)  [peenlíum,  proprium ;  eigentum].  Zabád 
nem  vala  illetny  vgy  mynt  ew  tulaydonat  (VirgC.  125).  OrűI 
másnak  iouan  mjTith  igaz  az  flnnón  tulaidonan  (SándC.  1). 
Twlaydonaba  yewe  es  az  ewnnSny  ewteth  bel  nem  fogadnak 
(ÉrdyC.  113b).  Az  ew  twlaydonaat  ees  eromcst  oztogatta  (623b)- 

51 


803 


ÖN-TULAJDON— TULAJDONÍT 


EL-TULAJDONÍT— TULAJDON08SÁG 


804 


Valamit  epitotec  a  tSlilen,  az  ti  tulaydontoc  legyen  (Helt: 
Bibi.  I.A3).  Tulaydonál)a  fogadá :  accepit  in  sua  (Helt:  UT.  c8). 
A  bűnöket  maga  tulajiiuuinak  ismeri  (PAzm:  Préd.  ')").  4)  [pru- 
prletjis;  eigentümliclikeit].  Nem  twlaydnnod  uokwl  ol  veztenSd 
valamyt  (VVinklC.  266).  Az  ygaz  feyeilBlmokuek  ps  iambor  ky- 
ralyoknak  tvvlaydonok,  hogy  myndflnnek  ygassagot  oa  ygyen- 
letet  teegyenek  (ÉrdyC.  391).  Az  eretnekeknek  tulaidona,  hogy 
ez  vrtul  szer/.et  bekosegnec  kőtelet  meg  szaggassac  (Moii : 
Ápol.  2).  Istennec  tulaidoua  lialottakat  fel  támasztani  {Magy : 
Nád.  33).  Minden  eretnek.ségnek  tulajdiina  az,  hogy  kere.s  vala- 
mely homályo.s  mondá.sokat  az  régiekben  (Pázm:  Kai.  148). 
Egyedül  a  Kristus  orszjigának  tulajdona  az,  hogy  tsak  annak 
vérén  építtetett,  a  ki  első  fondálója  volt  (Pázm:  Préd.  288). 
Az  mise  sz5izesenec  ez  tulaidona,  hogy  az  nep  lialgassa  (Zvon : 
Osiand.  146).  Tulaydona  a  tflznek,  hogy  fáydalomraal  illaseen 
(Lép:  PTiik.  1.94).  Az  hitetlenségnek  tulajdona  embernek  ma- 
gában bizni  (Czegl :  MM.  288).  Tulajdona  e  világnak  az  irégy- 
ség  és  dflh&iség  (Csúzi:  Síp.  573).  Tulajdona  az  szemfiil-embo- 
reknek  oUyat  is  kivan  tudni,  kit  nem  tud  tudni  (Bercs:  Lev. 
163).  5)  fsolum,  tantum ;  uur,  alléin].  Kyk  tulaydon  cak  az 
isteni  io  akaratból  ffiggenek  (NagyszC.  27).  Hogy  twlaydon 
czak  ennen  magának  zolgaliiatok :  ut  serviretis  ei  soli  (JordC. 
154).  Twlaydon  czak  te  melletted  vagyon  (267).  Izrael  byzwan 
lakozyk  es  twlaydon :  habitabit  Israel  confident<>r  et  solus  (280). 
Thvlaydon  czak  hew  neky  zolgaT  (363).  Meel  bochanathiiak 
zolgalt;itasa  twlaydon  chak  istent  ylloty  (538).  Ollyan  yegy  alat 
mynt  twlaydon  ez  vylagnak  idwe.s.seegeert  (ÉrdyC.  5R8).  Kyt  az 
en  menyey  zent  attyam  wetett  thwlaydon  czak  az  ő  h;italnia.s- 
sagaiKik  alaya  (ÉrsC.  128).  Nem  szabad  vala  í  neki  meg  enni, 
ba  nem  czak  tvlaydou  az  egyházi  embereknek  (.Sylv:  UT.  1.18). 
Nem  gyarlóságból,  som  tudatlanságból,  hanem  tulaidon  chak 
gonosz  akaratból  (Tel:  KerF.  81).  A  sz.  inis  tulaidon  az  isten- 
tfll  származót  (Fél :  Tan.  7).  Ez  az  .szo  cíitholica  tulaidon  czac 
az  LStenfeUI  hiuekhez  tartozik  (EsztT:  IgAny.  25).  Az  egyház 
tulaidon  chak  magatol  az  Cliristustol  ffig  (Zvon:  Osiand.  61). 
Tidaydon  az  hitnek  fundamentumáról  vagyon  mi  kSztíink  az 
viszavonyás  (Tolu:  Vig;iszt.  30).  Oly  jeleit  adja,  mellyek  tulajdon 
csak  a  pápista  ecclosiát  illeti  (Matkó:  BCsák.  105).  Szerelmes 
uramtól  maradt  fegyvereket  hagyom  csak  tulajdon  az  én 
leiinyomnak  (Rjidv:  Csal.  IIL273). 

Ön-tulajdon:  [suiis;  .sein  oigen].  Vr  Bornald  tewn  ewn 
tulaydon  kamarayaban  agyat  czyiialtatny  (EhrC.  3).  Te*cd  vram, 
lioé  6n  tulaidon  tSréuel  vagattassec  el  8  keuölsege  (BécsiC. 
30). 

Tulajdonít:  1)  attribuo,  pertribuo,  assigno  C.  tribuo,  im- 
jiuto  MA.  zueignen  l'PB.  fanrechnen).  Azokat,  a  melyek  \ViiAn- 
magae,  azokat  tulaidonilia  Smaganak  (VirgC.  96).  A  tiztís.sog5t 
mind  magan;d<  tuhiidonittia  (DerC.  23).  Mindeniket  f  neki  kel 
tuladonitauunc  (253).  Anadnak  kesorSseget  magaduac  tulaydo- 
nihoduala  (VilkC.  78).  A  sidók  nagyot  akartak  magoknak  tu- 
laidonétani  Tf  el :  Evang.  11.370).  Sokat  tulaydoneitotoc  nuigatok- 
nac  (Kár:  Bibi.  1.134).  Kétfelé  ighet  tulaidonitanac  az  istennek, 
irattat  es  iratlant  (Fél :  Tan.  3).  Ezt  az  k<5z5useges  nevet  czac 
kSz  embernek  is  tidaidonityac  egyenkint  (EsztT:  IgAny.  33).  Az 
én  irá.somnak  mindenekfelett  nagyot  tidajdonítanék  (Pázm : 
LuthV.  12).  Az  választottiknac  örScké  való  dolgot  részeltessen 
és  tulaydonitsou  (MA:  Scult  1050).  Turonius  sz.erenc.«és  folya- 
mattyát  a  dolognak  tisztyeinek,  katonáinak  tulajdonította  (Fal : 
NE.  15).  Magának  sokat  tulajd(jnítván  nem  kiivetta  a  maga 
rendes  hivatJilját  (Büd:Pol.  184).  2)  approprio  MA.  [sich  zueig- 
nen]. Ilerod&s  erfiwel  magának  twlaydonoytaa  attyafyanak  lia- 
zassaat  (ÉrdyC.  523b).  Nem  tnlajdoníttya  magánac,  a  mi  nála 
nincsen:  uon  arrogat  <iuod  non  habét  (Com:  Jan.  186).  Semmit, 
a  mi  másé,  te  magadnac  az  ő  hiie  nélkül  no  tulajdonies  (190). 
S)   [dico ;   widmenj.    Valakinek  numkát  tulajdonítani :   *dicare 


opus  alicui   PPBl.   Tulaydonoytom  ez  en  vygyazua  irtli  ayan- 
dekomoth  the  Nagysa.  (Komj:  SzPál.  12). 

(Szólások].  Vmiiiek  tulajdunü  :  Vettem  a  februariusi  leveledet, 
tsak  ugyan  annak  Ls  tulajdom'tom,  hogy  eddig  meg  nem  fagy- 
tam (Mik:TörL.  390).  Kére  az  vr  Lstent,  liogi  ne  tulaidonitaiia 
ezt  b  i  n  n  e  k  5  nekiflk  (DebrC.  63).  Isten  ellen  szarvat  emelvén 
mindeneket  az  S  erejénec  tiilaydonitana  (MA:  Bibi.  II.U). 
Ha  jobbacskán  öltöztem,  h  i  v  s  á  g  n  a  k  tulajdonitotta,  ha  le 
tettem  a  czifrát,  szenyeskedésnek  (Fal :  NA.  205).  Mennit  tulai- 
donetottac  legyen  i.stenuec  liiuoi  az  isten  és  szenti  képi  ne  c 
(Mou:  KépT.  17).  Sámuel  királságánac  czac  tiz  esztendőt 
tulajdonitanac  (MA:  Bibi.  1.250).  Sem  kel  ezt  tulaydoneytany 
kevnyevsegnek  (DomC.  137).  Nagyob  részére  az  ö  iid- 
vös.ségét  annak  az  ostorozásnak  tulajdonitotta  (llly :  Préd. 
1.40).  Fabricius  ezeket  mynd  tulaydoneyta  evrdevgy  t  \i  d  o  m  a- 
n  y  o  k  n  a  k  (CornC.  248).  Szeretettel  követem  Kegyehue<iet,  ne 
tulajdonítsa  a  dolgot  u  d  v  a  r  t  a  1  a  n  s  á  g  o  m  n  a  k  (Nyr.  XII. 
79).  Vétkes  szolgálatomat  véteknek  ne  tulajdom'tsa  Nagysá- 
god (Bercs:  Lev.  375).  Vmire  tulajdonit:  Nem  cak  az  iozagok- 
nak  bekescgere  tulaydonittassal . . .  S5tt  meg  az  orSilen  e< 
tudatlanságra  te  es  tidaydonitathol  (NagyszC.  96).  Ha 
immár  ezek  tírtenet  zerént  vétkeznek,  b  fi  u  r  e  nekik  nem 
tulaydonytafyk  (Ozor:  Christ  98).  Tulaydouitatic  az  5  hite 
igasságra  (Helt :  UT.  p8).  Tulaydouifcitéc  néki  igasságára : 
reputatum  est  illi  ad  jiLstitiam  (MA:  Bibi.  IV.139).  Isten  ezeket 
befedi  az-az  kár  hoza  t  n  n  k  r  a  nem  tnl:ydonittya  i  Pázm  : 
LuhV.  429).  Vmitöl  tulajdonít :  Tulaydonohad  magadot  meudeu 
nemewttewl:  expropries  te  onmibus  tuis  (EhrC.  98).  Vmiid 
tulajdonit :  B  fi  n  ó  1  tulaydouittatic :  reputabitur  in  peccatum 
(Kár:  Bibi.  1. 180).  l\daydonyitatee  ez  6neki  igassagul:  repu- 
tatum est  illi  ad  justiliam  (Helt:  Bibi.  L  F3).  Vmivé  tuUíjdonlt : 
Bódog  ember  az,  az  kinek  bfineit  az  Jehovah  b  fi  n  u  e  nem 
tnlaydonitotta  (SzÁr:  Cat  E).  Semmit  isten  bfiuné  nem  tulajdo- 
nit (Pázm:  Kai.  237).  Vmi  gyanánt  tulajdonit:  Magw  gya- 
nánt tulajdonytjitnac :  aestimantur  iu  semine  (Helt :  UT.  r). 

el-tulajdonít:  [approprio;  zu  eigen  machen].  Bolondság 
volna  eltulííjdonétaui  tölek  ezt  a  szép  tudományt  (Moln:  JÉpül 
167). 

Tulajdonítás :  intributio,  a.ssigiiatio,  attributio,  vendicatio, 
imput:itio  MA.  zueignuug  PPB.  Ez  magnilicat  az  t5b  diíere- 
retSknol  meltosjigosb  az  5  tulaidonita.ssaba,  mert  ez  tnlaidoni- 
tatik  az-zonimk  Mariának  (TihC.  118).  Az  istennek  imputaliója, 
nékflnk  tnlajdonitisa  magával  viseli,  hogy  benn&nk  légyen,  a 
mit  isten  nékünk  tulajdonít  (Pázm:  LuthV.  431).  Elvetlem  min- 
den fel  fuvalkodásomat  és  magamnak-való  nagy  tulajdonitá.«t 
(Pázm:  KT.  353).  Felettébvalo  tnlaidonítás :  praesnmptio  (llly: 
Préd.  11.373). 

Tulajdonképpen :  proprie  C.  MA.  eigentlich  PPB.  Leg 
tulajdonalib  képpenn  a  Hu  mondatik  meg-valt<ínak  lenni  (GKat: 
Titk.  49).  \'anak  vétkek,  mellyek  mintegy  tulajdonképen  csak 
bizonyos  úri  ffi  házakhoz  ragaszkodnak  (Fal:  UE.  S67X 

Tulajdonképpenvaló :    [speciális,   singulmis ;    eigentflm- 

lich].  Két-f(jlek  a  gonoszok,  némellyek  közönségesek,  némellyok 
tulaydonképpeu  valók  iMad:  Evang.  375). 

Tulajdonos:  1)  [fjustidiosiLs;  wiihlerisch).  Egy  a|>acha  gye- 
nyerewsogesb  etkot  ezyk  vala  az  egyéb  apachaknal;  mykoron 
azzonyonk  Maria  jntot  vtilua  ez  tulaydonos  eleyben,  sommyt  az 
menyey  lictarioniKin  neky  nem  ada  mondván :  Nem  veez  te  az 
en  étkemben,  mert  tulaydonos  vagy  (PéldK.  15).  2)  [suis  ctun- 
modis  in.servieiis ;  selbstsilchtigj.  Vasba  vert  rabok  minden  tulaj- 
<lono.sok,  magok  szeretilk,  kivánósok  (Pázm :  KT.  286). 

Tulajdonosság :  [fastidinm ;  wahlereij.  Ex  zerzeteo  apaoha 
az  tulaydonossagot  el  hagya  os  érdemlő  kustolny  azzunyunk 
Mariának  etkeet  (PéldK.  15). 


■fí5 


TULAJDONI  )Z—TULIPA 


TULOK— 2.  TUNYA 


806 


Tulajdonoz  :  |snis  eommodis  insenire ;  eiseimiitzig  sein]. 
■'lam  li;id-€l  niagndiit  és  megtalálsz  énjein,  ha  nom  válogatsz 
:s  nem  tulaidunosz,  miudoukor  nyertes  lészesz  (Pázm:  KT.  301). 

Tulajdonság :  1)  pioprietas  C.  MA.  eigpiisdiaft  PPB. 
luladun.'iagngban :  conditiunibns  NémGl.  111.  TulaydoiisaRara  : 
II  conditioiiem  376.  A  földnek  tulajdonsága :  *ingeniiun  soli 
'PBL  Sok  embereknek  evv  bodogtaiau  tulajdonság' >k  (VirgC. 
.29.  137).  A/,  ferfyuy  tulaydonsagot  ne  tugyak  (13S).  Az  embery 
leuolyaíwagnak  tulaydonsaga  (DomC.  153).  Igeen  chodalkozam 
ffl  papnak  ev  tulaytonsagji  es  ev  erkevichynek  ékességéét 
30.0).  Twlaydonsaga  az  arannak  zeghetetlenseegh  (ÉrdyC.  466). 
íarom  zenieelyeknek  twlaydonsaga  ew  benne  nem  lehet  (663). 
'gliiknek  ig!iz  tulaydonságárul  ualo  tudoman  (CorpGramm.  10). 
Kz  jüszag  szá!a.«ának  tulajdonságát  es  untsagat  magának  meg 
ártotta  :  juris  successorii  proprietatem  et  domininm  pro  se  reser- 
■averat  (Ver:  Verb.  132).  Az  iozagnak  tnlaydoiisagahoz  az  az 
!wre\vksegehez  semmy  kewzyk  nynch  (143).  A  Christus  int  az 
3!eretetre  ennek  drága  tulaidonsagibol  (Fél :  Tan.  296).  Az  is- 
ennek  állattya  rész  szerént  az  o  nevezetibSl,  rész  szerént  az 
iilajdonsagokbol  értettetik  meg  (KCsipk :  Woll.  13).  Belénk 
ivott  az  a  tulajdonság  <I^and:  l^Segíts.  1.201).  Tulajdonságit  és 
selekedetit  .szabad  kiábrázolni  az  istennek  ( VárM :  Szöv.  256). 
\  hirnek  a  tul.íjdon.sága,  hogy  az  6  szárnyának  nagy  a  gyor- 
lasága  (GyfingyD :  Cliar.  360).  A  mondott  tulajdonsj'igokat  nem 
i  természet  nemzette  belé,  hanem  valami  gondos  kényesség 
Fal:  UE.  429).  S)  [appropriatio ;  aneiguungj.  Némely  fráter 
lerze  magának  belest  tytkon ;  arra  hayta  ewtet  némely  fi-ater, 
]0gy  az  tulaydont  meg  agya  ;  mykoron  az  priortul  meg  oldoz- 
atot  volna  az  tulaydonsagnak  bynebvM,  legottan  az  Srdeg  el 
toa  (DomC.  269).  3)  (hereditas ;  erbschaft].  Az  két  attyafiak, 
iz  kikre  tulaydonságként  nézne  az  ország  (MA :  SB.  367). 

Tulajdonságos :  [singnlaris ;  abgesondert].  Három  tulai- 
lonsagos  szemelifl  isten  (Me! :  Szjáu.  103). 

Tulajdonságosan :  [singulariter ;  eigentümiich].  Semmi  pic- 
:ov  ekessebbeu  és  tulaydonsagossabban  ki  nem  festhetné  (MA : 
lau.  1271). 

Tulajdontalan :  [improprius;  uneigentlich].  Némelly  com- 
positimiok  egy  igével  mondathatnak  ki,  noha  a  kSzség  nem  él 
félek,  mint :  egésztelen,  tellyestelen  avagy  tellyetlen,  tulajdon- 
talan (Geleji :  Gramm.  B3). 

Tulaj dontalanul :  [improprie ;  uneigentlich].  A  váltság  lőtt 
nem  tsak  improprie,  tulajdontalanul  avagy  tsak  hasonlatosság 
szerént,  hanem  tulajdonul  és  bizonyos  árron  (GKat:  Válts. 
LElőb.  2). 

Tulajdonul :  proprie  MA.  eigentlich  PPB.  Az  isten  az  6 
tiát  nem  tulaydouul  az  esetre,  hanem  az  feltámadásra  küldte 
(MA:  Scult.  94).  Eietnek  igazán  és  tulajdonul  az,  a  ki  a  szent 
irásval  ellenkezS  tudományt  vall  (GKat:  Titk.  Előb.  2).  A  vált- 
ság lett  tulajdonul  és  bizonyos  árron  (GKat:  Válts.  í  EIöb.  2). 
Kesátiov  a  gorőg  szó,  mely  tulajdonul  szarvacskát  jelent  (Megy : 
6  Jaj.  11.12). 

Tulajdonvaló  :  [singvűaris  ;  eigentümiich].  Másod  rend  bely 
uewezetők  vjmnak,  kyk  tnlaydon  valók  (ÉrdyC.  60).  A  mester- 
séggel vetélkedő  némellyeket  tulajdon-való  printzipiumokból 
tagadhatatlan  erősségekkel  megmutogat  (Com^:  Jan.  134). 

Tulajság:  [proprietas;  eigenschaft].  Végezetre  tulajságok 
ez  azoknak,  az  kik  nem  igazán  hisznek,  az  5  értelmek  sze- 
rént itíhii  (Irat :  Perk.  S7). 

TUIilPA,  TUIilPÁJí,  TUIilPÁTIT  :  1)  tulipa;  tulpe 
PPB.  Tulipáut-virág :  tulipa  PPB.  A  mellyeknek  gyökér  helyett 
fejek  vagyon,  ezek:  veres-hagyma,  liUom,  tulipán  iCom':  Jan. 
20).  Azt  tartják  a  tulipákrúl,  hogy  mind  addig  rajtok  hadgyák 


a  fSldot,  nn'g  bé  akarják  ültetni  (Lipp:  PKert.  1.45).  Tulipa, 
mellyet  némellyek  liliumi  narcissasiiak  neveznek  (47).  Az  tulipa 
gyökereket  is  megvitték  Nagyságodnak  (Évk.  XIII.63).  Mint 
hervadtt  tulipán  gyüngyét  harmatoknak,  úgy  vártam  Írásodat 
alázatossággal  (GyöugyD:  KJ.  444).  Mindenütt  a  mezfik  bé  vol- 
tának terítve  virágokkal,  hogy  tsak  a  .szegfűre  és  a  tulipánra 
léptek  lovaink  (Mik:  TörL.  378).  A  tulipán  virág  sok  szinnel 
pompá-skodik,  de  nints  illatja  (Fal:  BE.  59G).  S)  [verbum  blan- 
dum ;  kosewort].  Gyöngyvirágom,  tulipán,  édes  majoránnám 
(Thaly:VÉ.  1.277). 

TUIiOK  :  juvencus,  junix  C.  MA.  junger  ochs  PPB.  Járom- 
ban nem  fogott  tulkok :  juvenc^ie  *intactae  cervice  PPBl.  íme 
a  megli  zfilth  tuloc  es  megvagatic  (NagyszC.  74).  Ky  zeghyk 
nyakat  az  tívloknak  (JordC.  243).  Ym  az  en  ebeedemet  meg 
zerzettem,  en  thwlkaym  es  hazy  madarym  meg  őletteuek  (423. 
814).  Meg  kernekeztenek  engemeth  sok  borywk,  kewer  tvvl- 
kok  engemeth  meg  zallottanak  (KnlcsC.  40).  Az  ewkewrrewl 
ees  tulokról.  Az  tulok  munkának  tudatlana  az  fyuen  hantattya 
magát  (Pesti:  Fab.  56).  A  tuloc  éles  szaruaiual  meg  őcklele  az 
oroszlánt  (Helt:  Mes.  42).  Hagiok  Georgnek  ket  tulkot,  az  zeke 
farcziat  és  az  retet  (RMNy.  11.302).  Tulykoknak  ő  veret  nem 
szoktam  szomiuznyi  (Born:  Ének.  205).  Égő  áldozatot  tőnec  tizen 
ket  tulykokat,  kilentzuen  hat  kosokat  (Kár:  Bibi.  1.452).  Az 
isteni  dicséretet  ajakunk  tulkainak  nevezi  az  vr  isten  (Pázni: 
Kai.  732).  Szarva  indult  tulok  (MNyiI:  Z.solt.  97).  Mint  a  tulok, 
ki  az  jármot  nem  szokta  (Megy:  6Jaj.  IL25).  Hogy  az  hitetlenek 
kedvekre  élnek,  ollyáten  az  mint  mikor  az  zilay  tulkok  hizlal- 
tatnak  a  megöletésre  (Páp:  KeeskUt.  4).  Lukácsnak  a  gyer- 
meknek négy  tulkot  negyedfflre  kelőt  hagyok  (Gér:  KárCs. 
III.369).  Ökrökkel,  tulkokkal  áldozának  előtte  (MonTME. 
III.324).  Az  portio,  két  tulkom  vala,  azt  is  megölte  (Tlialy: 
VÉ.  11.380).  Ne  szilajkodgyunk  mint  a  vad  tulkok,  hanem  tár- 
snnktúl  tanúiván  szelídek  legyünk  (Biró:  Micae.  297).  Egyenet- 
len tulkok  nem  illenek  egymáshoz  (Kisv:  Adag.  432). 

[Közmondások].  Kőnnyfi  az  más  tulkán  szántanod  (MNyil: 
Irt.  Előb.  17). 

gyermekded-tulok  :  [vitulus ;  kalb].  Áldozzatok  az  wrnak 
ket  gyermekdid  tulkot  és  egy  kost  (Kái':  Bibi.  1.147). 

inö-tulok :  [juvenca ;  kalbej.  Azon  varasbely  neepek  vez- 
nek  fl'el  egy  yiievf  twikoth  az  czordabol,  ky  meegh  ygaath  nem 
wonth  (JordC.  243). 

Ökör-tulok :  [juvencus ;  kalb].  Gazdám  ázzon  az  thebby 
kez^l  zakaztott  wolth  ky  hatli  boryws  tehenth,  keeth  zeep 
őkewr  thwlkoth,  tyzen  hath  eregli  eme  dyznot  (RMNy.  11.211). 

tinó-tulok :  bucala ;  jnnge  kuh  PPB. 

Tulykocska :  juveuculus  C.  MA.  kalb  PPB. 

TUNG,  TONG:  [dolium ;  butte].  Küldtem  Kdnek  egy 
puton  birsalmát,  egy  tiing  muskatál  almát  (Nád:Lev.  102).  A 
dús-gazdagnak  tongokkal  és  tele  ládákkal  hever  a  sok  pénze 
(Csúzi:  Tromb.  333). 

Tungoeska :  [doliolum ;  fá.sschen]-  Itt  még  kettei  marad 
az  tungocskának,  az  hármát  Kdnek  küldtem,  de  sem  azokba 
sem  ezekbe  nincs  rák  (Nád:  Lev.  102). 

1.  TUTÍYA :  antique  pro  könnyfi,  facilis ;  leicht  PPB.  Tunya 
1  dolog:  facile  PPB.  Az  hideg  tunyaua  teszi  az  lustákat  (Mon; 
I    Ápol.  330). 

2.  TUITYA,  TUNYA  (lúnnya  Cis.  F4.  hmnya  Lászl : 
Petr.  114):  tepidus   NéniGI.  123.  segnis,   secors,   desidiosus,  in- 

'  strennus,  genavius,  torpidus,  iners,  perfunctorius  C.  ignavus 
MA.  murgiso  PPBl.  trage,  fául,  lang.sam  PPB.  Tuna  zolgauak : 
uegligenti  servo  NémGl.  269.  Vetkeztem  iora  való  restségembe, 

51* 


807 


(TUNYÁL)— TUNYASÁG 


TÚNYÍT— TÚROS 


808 


mert  tiiii^a,  rost  voltam  (VirgC.  10).  Rest,  késedelmes  az  karbii, 
tunya,  maija  ellia<;)'ot  ymadsagban  (WeszprC.  127).  Gonal,  niort 
te  gors  va*  a  gouozra  es  tuíia  a  iora  (VitkC.  35).  Az  liugoc 
ne  legeuec  tuuiac  es  restec  es  zvmailazok  auagy  laiikattak 
(TelC.  377).  Reest,  tunya  ees  késedelmes  zauiar  (Pe.sti :  Fab. 
22b).  Valaki  az  S  attafiauak  ezt  monga :  jiy  te  tuna  és  hituaii 
ember,  erre  kfitelezl  ű  magát,  lioiíy  fi  rea  tauacz  gűllSn  (Sylv : 
UT.  18).  Ez  illyeu  eml>er  t5r|i«,  koués  uérfi,  rest,  túnuya,  nyá- 
las leszon  (Cis.  F-i).  Dauid  tunya,  rfist  es  buyasagra  goryedez^'i 
Ifin  {B<jm:  Evang.  IV.228b).  lisaiaiS  a  tunia  es  lieres  tanitokat 
feddi  (Fél :  Tan.  326).  Mint  az  ti'uiya  ?u8 :  tanquam  ovis  meri- 
dians  (Decsi;  Adag.  253).  An  emberi  ké.sodelinet  elrestiti  és 
tunyává  teszi  a  jóra  való  serénységbeu  (Pi'izm' :  Kai  235).  Hoz- 
zAnk-jOvését  hideg  és  tunya  indulatokkal  fogadgyuk  (Pázm: 
Préd.  81).  Némely  va.ssot  ifBak  az  hadakozásnak  idején  tunya 
restek  és  bátortídanok  (Prág:  Serk.  FMb.  Jegyz.  46).  GyfilSsé- 
ges  minden  tunya  lanyhaság  (Prág:  Serk.  800).  A  Ui  semmivel 
nem  gondol,  tunya  (Com :  Jan.  66).  Elme  henyélése  s  tunya 
heverésB  ördögnek  párnája  (Tlialy:  Adal.  1.190).  Ébreszd  fel 
álmából  a  tunya  sereget  (Orczy:  KöllH.  59). 

ITunyál] 

el-trunyál :  (ditlero ;  verschioben].  Mért  tunyálod  ol  fidvSs- 
ségedet  (Lép:  PTiik.  1212).  MeutSl  nagyobb  és  hoszszabb  volt 
az  el  tunyállott  s  meg  vettetett  irgaknas-ság,  annál  mélyebb  és 
nehezebb  lészen  az  bfintetés  (266).  Miért  tuniallyátok  el  azt 
az  b5u  helyt  (in.45). 

eltunyálás  :  [prolatio  ;  das  hinausschieben).  Kinozza  pokol- 
ban az  gonoszoknak  lőlkSket  az  ioszágos  cselekedeteknek  el 
tunyálásáért  (Lép:  PTiik.  1150). 

Tunyálkod-ík  :  torpeo,  torpeeco  MA.  [pigresco ;  fául,  trage 
werden].  Ne  thvuyalkodyal :  noli  pigrescere  NémGl.  201.  Nem 
illic  oth  az  zolganae  tunalkodnia,  holot  az  8  vrat  lattya  erSs 
vyadaliiilian  vyaskodnia  (NagyszC.  22).  Nem  túnyálkottam  vala- 
kinek kárá\al:  uuUi  onerosus  fui  (Helt:  UT.  Aa)  Ezec  éhezve 
halgattyác  isten  igéjét,  mi  tunyálkodunc  (Zvon:  Po.?!.  11177). 
Négy  órakor  fSl  kSlt,  hogy  no  tunyalkodnoc  (Pr;ig:  Serk.  409). 
Az  alaniisnáktiil  tunyálkodik  vala :  ab  eleemosynis  torpobat 
(Illy:  Préd.  11177). 

Tunyán :  desidio.se,  dissolnte,  translative,  i)orfnnctorie  C. 
ignave,  secorditer  MA.  fául,  triige  PPB.  Timian,  resten  nion- 
tam  zolosmaymat  (VirgC.  10).  Imadsagoth  tliwnyan  mondania 
(WinklC.  124).  Nem  tunian  cselekodek  (DebrC.  206).  Az  bodog 
ázzon  horayt  gonozol,  tunyán  es  zvuyadozuan  mongya  vala 
(DomC.  248).  Iztonnek  ygbeyeot  restin,  twnyan  halgattya  (ÉrdyC. 
94b).  Tunyában  koresztetnéc  az  igasság,  ha  hazug  ellenségi 
nem  volnanac  (M^ :  SB.  252).  Nem  tunyán  és  álnjos  szemmel, 
hanem  ébren  és  nyersen  kell  munkálkodnunk  (Pázm:  Préd. 
821).  Csudánál  csudább  ez  magyar,  hogy  még  sem  félsz,  te 
ellenségeddel  még  Ls  hogy  tunyán  élsz  (Tlialy:  Adal.  128). 

Tunyaság :  ignavia  NémGl.  32.  ignavitas,  secordia,  desidia, 
impolitia,  acedia,  torpor  C.  inertia  MA  faulheit,  tragheit  PPR 
Ttmyasagomat  byzouytotam  alnoksagos  gondolatokkal  (VirgC. 
10).  Almatam,  ometem  tuiiya.«agomnak  miatta  (13).  Meg  kel 
zent51u5nk  magonkat  mindnii  tuniasagnak  el  tanoztatasa  myat 
az  8  sok  io  tetor'l  való  hala  adassál  (DebrC.  47).  Zidalmazta- 
tik  az  sidoknak  tuniasagok,  mikoron  a  prófétáknak  sem  hinek 
(108).  Menden  bflnSket,  meleket  tStel,  mftuelkedotetel  auaé  tu- 
íiasagüdal  elmedbe  éoyí^d  (VitkC.  24).  Kel  fiel  eu  zerelSm  a 
tunya.saghbol,  re.stssBegbSI  (KrdyC.  380b).  Tunya.'<ágra  nem  orcsz- 
t8ttem  magamat  tflni;ktec  akaratotokra  (llelt:  UT.  Aa4).  Szam- 
lallya  szent  Pál  Israolnec  nihany  vétkeit  oI8 :  zugolodíisokat, 
gonosz  keuansagükat,  tunijassagokat,  torko.s.ságokat  (liorn : 
Evang.  IV.4b).  Mikor  az  ayak  el  pittedett  és  le  ffig,  agyatlan- 
ságot és  tuuyaságot   ielent  (Cis.  N4)    IHmiasagod   miat  el   ne 


hadgiad  az  aiandekot  rFél:  BibL  11112).  Az  urazag  buiasag  (sí 
tunyfisag  mia  meg  vésze  (Decsi ;  SallC.  45).  .Szégyenlem  e  nyo- 
morult idők  lágy-melegségét  és  tunyaságát  (Mad:  Evang.  8). 
Nem  a  mi  gyarlóságmik,  hanem  tunyaságunk  oka,  hogy  néha 
valamit  nyer  rajtunk  a  kisértet  (Fal :  NE.  9).  Idí  előtt  elállaui 
a  munkátúl  tuiiyaság  (Fal:  SzE.  528).  Se  ég  se  pokol  nem  bir 
tunyíLságával  (553). 

Túnyít :  bebeto,  stupetacio,  igiiaviim  reddo  MA.  stumpf, 
triige  machen  PPB. 

még-tunyít:  torporo  C.  [triige  machen].  Ezeknek  szol- 
gálattya  meg  ne  restitsen,  tunyitson  (ÉvK.  XIII.54). 

Tvmyul :  torpeo  NémGl.  360. 

el-tunyul :  [torpesco,  iners  fio ;  triige  werden).  Job  az  em- 
bernec,  hogy  munkába  legyen  foglalatos,  hogy  nem  mint  a 
testi  .szabadságban  el  tunyúllyon  (Helt:  Mes.  152).  El  tunyul- 
tac  az  kSnySrgesben  (Born:  Préd.  413).  Nints  a  mi  magjarink- 
nak  szükségek  campaniára  elébb,  hogy-sem  mint  a  hadba 
memiének,  készen  vagyunk  el-vesztegelve  és  ol-túnynlva  (Zrinyi 
11.177).  Ennyi  esztendöktfil  fogva  e.xerceáltalott  had  az  békes- 
ségben meg  eltunyulna  (Monlrók.  XXV1I.206). 

meg-tunyul :  mollesco  DomC.  62.  (torpesco,  laugvesco ; 
erschlafttíii,  triige  werden).  Anneval  restebben  kezde  megtii- 
nyulni  istennek  szolgálattyától  (DomC.  62).  Vala  ky  tuggya  es 
megli  tunywlt  zanzai\deka  zerent  megh  wtaiwan  nem  akarya 
toenny,  ennen  maga  ennen  karhozattyanak  oka  (ÉrdyC.  140). 
Neuelyed  a  te  fiadat  es  no  hadgyad  hiuolkodas  miat  meg  tu- 
njidni  (JesusSir.  I).  Jó  téteménycidben  meg  ne  tuiiuly  (Zvon: 
Post  1124).  Az  testnek  gyakorlása  nekfli  megh  tunyulnak  az 
erők  (Prág:  Serk.  L3).  Meg-timóltuuk,  restöltfink  (Szók:  Bals. 
30). 

TtJNNYOG:  impedite  velut  e  naribus  loquitur  Otr:  Orig- 

iimig.  n.205.  [Vö.  DtJisrproG]. 

1.  TÚR  :  ulcus  sanioöum  MA.  blutgeschwiir,  eitrigos  ge- 
sclnviir  PPB.  Fekély,  túr,  ki-sebesedés:  ulcus;  a  tiirjához  érni: 
*ulcus  frangero  PPBl.  Habemus  apellativtim  túr  tumorom  vei 
grumulum  ulcerosiim  in  crure  signifícans  (Otr:  Origlluiig. 
205).  Megh  vveryen  teghed  wr  ysten  te  térdednek  es  zarayd- 
nak  twryawal  (JordC.  259).  Az  meg  veszet  8k8r  nyakát,  ló 
túriát  meg  gyogyittja  (Mel :  Herb.  54).  lYirt,  varat  liertelen 
gyogyit  (155).  Lázáron  a  soc  var,  tiu-  az  cmberec  élőt  való 
wtalatos.saga  (Born:  Préd.  391b).  Az  momortika  olay  Io  turiat 
meg  gyogitya  (BoytheA :  FivK.  132).  Mint  vakarja  túrját  rfihes 
Máttyiis  (Matkó:  BCsák.  73).  A  túrt  az  ép  húsnak  meg  ron- 
tsolásával  akarják  gyógyítani  (DB<5n:  Ré.szeg».  18).  Végy  gálilz 
kSvet,  forrald  fel  tiszta  vizlien,  kivel  mo.ssad  a  ló  tiirját  (CVseli ; 
OivK.  60).  A  túijokra  talállyák  a  korbácsot  vetni  (Szeutp: 
Izr.  12).  Lovamnak  ne  okozzon  túrt  ez  a  hátára  (Gvad:  FNóf. 
2).  Szürke  volt  a  szíri,  de  nagy  túr  volt  a  hátán  (Gvad :  RP. 
123). 

Túros  :  fulcerosus ;  voll  geschwiire).  Túros  sebfl :  ulcerosiis 
MA.  Túros  Nigniücabit  nobis  id  quod  habét  tumorom,  eleva- 
tioiiem,  altitudinem,  nemiie  in  deiiominando  pe<1e  tumorem 
ulcerosum  habente  (Otr:  Origllung.  11205).  Az  rton  menüén 
talála  egy  lóra,  annac  túros  vala  a  háta  és  igen  e-szteuér  uala 
(Helt :  Mes.  357).  Lazar  túros  lába  (Mel :  I'réd  108).  Szegen 
túros  Lazíir  (Mcl:SzJán.  411).  Igen  io  a  sebc^  lovakat,  sánta 
túros  louakat  v§le  mosni  (Mel :  Herb.  157).  Az  mely  aszszonyi- 
allat  kedvedet  nem  akarja  tenni,  azt  költi,  hogy  túros  az  al 
feneke  (Síd:  Mark.  8).  A  túros  ló  túros  luvat  keres  és  ketten 
eg)mást  vakarlak  (SjU:Mark.  B3).  Túros  lábat  vele  kenny 
tordet8l  fogna  alá  (Frank:  H.usziiK.  15b).  A  kinek  túriw  .sz-ára 
vagyon,  akár-moly  .szép  czimadófliil  bé-k6sse  sem  nnu-ad  túr- 
nélkfil  (Pázni:  Kai.  747).    A  túros  lovon  niegilletet  seb  (Cnegl: 


tCrosit— vakondok-tűkAs 


TÚRÁT— TÚRBA 


810 


ipb.  3).  Probnlt  recepta,   koszos  avagy   tm-os   lovaknak   igen 

isznos   (Cseh:  OnK.  60).   Mint  egy   tuios   lovat,   szinte  ntry 

ízflette  vala  nyavalyás  cserélni  berélní  Erdélyt  (ErdTörtAd. 

.30). 

[Közmondások).    Közös   lónak    túros   a    háta    (Kisv :  Adag 

S.4-11).  ', 

Túrosít :  [nlcerosum  reddo ;  gescbvrürig  macben],  A  lator 
oldúsoc  észt  e  ffivet  k5tic  a  lábokra,  azzal  turosittyác  lábo- 
lt (Mel :  Herb.  17ö>. 

föl-túrosit:  [tumere  facio;  schwellen  machen].  Hajóval  ;i 
inger  hátát  fel  nem  túrosítom  (Gvad :  KP.  526). 

Túrosod-ik :  [in  nlcus  abeo :  geschwiirig  werden).  Az 
'gyveresínek  lova  túrosodik  (RákGy.  Lev.  165). 

még-túrosodík  :  cv  Azoknak  hallására  az  eszes  embernél; 
lle  meg  turosodnek  (DBón.  Eészega  31).  Megnyomorodott  az 
atona  lova  s  megtiirosodott  az  kila-hordásban  (EákF:  Lev.  90). 

Túrosság :  [aflfectio  ulcerosa ;  gescbmirkrankheit).  Guta 
tesben  szent  Farkast,  turossag  ellen  szent  Jobot,  kórságban 
sent  Bálintot  imadgyak  (Gyarm:  Fel.  45). 

[Túrósul] 

még-túrosvil :  (ulceribus  obruor ;  mit  geschn-üren  behaftel 
:erden].  Az  lovának  az  lába  igen  megtiírosult,  az  feje  meg- 
oszosult  (Thaly:  VÉ.  1.344). 

[Túroz] 

be-ttiroz :  [consano ;  zuheilen).  A  so  a  sebekben  uj  húst 
areniptbet  s  a  vért  is  megállithattya,  szoritt,  tisztít,  vekonyit 
s  bé-tnroz  i  AC«ere :  Ekic.  248). 

Túrozás  :  exnlceratio ;  verwvmdung  PPB. 

2.  TUK:  1)  egero,  regero,  proruo  MA.  auswerfen  PPB. 
lozyad  hoztam  az  en  öyamat,  kyben  neema  leélek  vagon  es 
ala  hol  le  ragadangya,  tayteekot  thwr  es  bA  fogat  czykorgattya 
JordC.  4S4).  El  i5ue  egy  vadkan  és  taytékot  túruán  meg 
■ága  hoszszii  fogainál  (Helt:  Mes.  42).  Ferteng  vala  tajiékot 
urván:  volutabatur  spuraans  (MA:  Bibi.  41).  Taytékot  túró 
■étkec  (MA:  Tan.  1185).  Tajtékot  tumac,  okádnac  iC'om:  Jan. 
182).  2)  rostro  humum  fodio  PPB.  [wiihlen].  Az  vakandak  nem 
lizen  egeb  kincet  lennie  mint  az  fSldet  túrnia  (BodC.  5).  Szent 
intal  látást  láta,  hogy  az  disznó  az  oltáron  az  kelhet  forgatja, 
iz  szentséget  hát  piszkálja  és  tétova  túija  íRMK.  11.220).  Sere- 
;ek  ura  szőlejét  sok  vadkanok  túrják  (Czegl :  MM.  35).  A  mi 
■észegas  bortsis/iirink  addig  isznak  a  jó  borban,  hogy  orrok- 
5al-is  túrják  a  földet  (Misk:VKert.  234).  Várják  az  armisti- 
inmot,  azért  nem  túrnak  s  bánnak  sánczokat  (Eercs:Lev. 
156).  A  szakács  túrja,  gyúrja  szín  tésztáját,  bele  valót  válogat 
fal:  Vers.:.878). 

fol-túr  :  [emo,  efodio ;  aufwühlen].  (Mih :  ÖÉlet  59).  Más 
szelek  fújnak  most,  lemosták  ue\Tlnket,  feltúrták,  elhánylak 
kevés  mindenünket  (Fal :  Vers.  913). 

ki-túr :  egero,  effodio  MA.  austragen,  herausgriibeln  PPB. 
Kitúrom  magam :  exgrumo  C.  MA. 

Túrás :  regestus,  fodicatio  MA.  grumus  Major :  Szót.  245. 
das  aufnerfeu  PPB.  Túrás  a  verbo  tiir :  sursum  jactat  disjicit, 
fodit  aliquid,  quo  colliculi  talparum  vocantm-  (Otr:  OrigHung. 
11.  205).  A  vakondok  túiásával  az  te  kertedben  kárt  ne  tegyen 
(MesésK.  46).  A  vakondak  túrásokat  teinál  (Com:Jan.  47). 
Lássuk  már  a  moslékos  Mátyás  sár-tiírását-is  (Matkó:  BCsák 
224). 

vakondok-túráa :  [coUiculus  talpae];  maulvvui-Éshaufen 
KirBesz.  123. 


Túrát,  túrtat :  1)  [egerere  facio ;  auswcrfen  lassenj.  Val- 
ljon nem  ez  túratá-é  vele  moslékos  tajtékot  minden  ovangeliku- 
.<;ok  ellen  (Matkó:  BCsák.  1).  2)  fetfodere  facio;  aufvfühlen 
lasseu].  Ezeknek  megszeniésére  akár  mint  túrta.ssuk  is  az 
iifcséd  hátát,  de  ha  felakasztanójok  is,  egy  pénzt  sem  vehetőnk 
rajta  (Nád:  Lev.  49). 

Turbokol  (íurbihU  Fal:  TÉ.  724) :  (fodico ;  wühleiL].  Vonni 
kezde  a  farkas  a  kosárt  és  a  róka  turbokolni  kezde  a  farká- 
nál (Helt:  Mes.  282).  Bezzeg  nem  tsekély  vizben  tapogat  ám 
itt  a  jámbor,  hanem  ugyan  a  part  mallyát  turbokolja,  güb(ili 
(Pázm:  Kai.  Appendix  XIV.  SzD  :  MVir.  69).  A  balá-szok  a  hala- 
kat az  ó  eny-helyekrSl  turboklo  fával  a  hálóra  kergetik  (Ko- 
már:  Imáds.  225)  Nem  csak  a  betfit  tőtték  tzélfil,  hanem  az 
egész  vizet  turboklották  (Czegl:  BDorg.  261).  Hiszen  osztán 
ha  tiíl  az  háló  jól  meg  lészen  vetve,  jobb  akkor  neki  turbok- 
lanunk  (MonTME.  Vn.290).  Eleintén  gj'enge  bitván  szerrel 
volt  a  hajó  dolga,  tsak  a  part  mellett  turbikáltak  (Vah  TÉ. 
724). 

Turboklo :  eontus  pfecatorius ;  störstange  PPB.  EvezS- 
fával  és  turbokloual  az  halá.«zok  az  halakat  meg  rSttentik  és 
az  bálóba  haittiák  (Sim:  Evang.  10). 

Túrdogál :  fodico  MA.  grübeln  PPB. 

Tiu-kál:  [fodico;  wiihlen,  grübeln).  Ki  engedhetné  meg, 
hogy  más  turkálna  az  5uében  (Decsi:  Adag.  209).  A  pápák 
ganéjára  tér  utollyára  Balduinus  és  abban  turkál  (Pázm:  LnthV. 
33).  A  Matko  István  ajánló  levelét  tm-káló  Sánibár  nyáIa.skodási 
ellen  való  apológia  (Matkó :  BCsák.  161  A  pataki  vár,  miólta 
Sámbár  ott  turkál,  esztrengárrá  I5tt  (38).  Pfuj  oc-sniány  ember, 
hogy  a  tiszta  szent  irást  sem  általlod  .sáros  orroddal  turkálni 
(165).  Tannlly  te  minden  világi  jókban  úszkáló,  turkáló  dús 
gazdag  ettül  a  kegyes  Jesustúl  íBiróM:  Micae.  234).  Könnyű 
a  más  keresetében  turkálni  (Kisv:  Adag.  174).  Éjfélig  turkál  a 
könyvekben,  szerzett  bennek  leg  alább  két  tár  szekérre  valót 
íFal:  TÉ.  660).  Turkál  a  dologban,  de  gyökerére  nem  j5  (SzD: 
MVir.  22).  Minden  lévben  lots,  az  érettebb  észt  kiváno  dolgok- 
ban is  turkál  (50). 

Turkálás :  [fodicatio ;  das  grübeln).  A  di.sznó  orrával  való 
turkálása  által  a  mély  fSldbúl  is  a  gyökereket  kiássa  (Misk: 
VKert  148). 

Turkálgat:  [fodico;  grübeln].  Az  sz.  atiák  Írásiban  imitt 
amott  turkálgatták  (Bal:  Csisk.  415). 

TÚRBA :  pera  Ver.  corycium  C.  vidulus,  vidulum  MA. 
byppopera  PPBl.  felleisen,  reittasche  PPB.  Máiba  vagy  túrba, 
mellybe  egyetmá.st  tesznek :  vasarium ;  tömlő  forma  túrba, 
Hiszik,  burdó:  ascopera  PPBl.  Az  ew  tbwrbayarol  az  lakatbot 
el  loptha  (RMNy.  n.l91).  Egy  njihany  nap  múlva  ismeg  eli8ue 
az  hispan  es  hoza  egy  torba  penszt  (Helt:  Mes.  454).  Tegyétek 
oly  turbába  pénzeteket,  mellyben  menyországig  vihftssétek 
(Pázm:Préd.  452).  A  kStSlékec,  melyekben  az  5  egyben  rakott 
takarmányokat  magockal  hordozzác,  ezec :  a  túrba,  táska, 
iszák  iCom:  Jan  93).  El-lopnák  hát  ugy  a  pápák  a  turbát 
•s-csak  a  kulcsát  hadnak  meg  (Czegl:  Japb.  134).  Turbáiának 
szija-is  marada  csak  bigan,  a  mosolygó  népek  k5zt  addég 
lakék  vigan  (Szentm:  TFiú.  9).  Meg-ládd,  mint  tisztelik,  mert 
jeléről  hiszik,  hogy  vagyon  turbájáhan  (Szentm :  Kaira.  6).  A  tur- 
bára  való  egyik  kis  lakatot  kolcsostól  el  kell  hozni  (TörtT.» 
IU.160).  Költségem  is  fejér  ruhanemű  eszközömmel  turbában 
lova  farán  levén  (Kem:Élet.  71). 

[Szólások].  El  lopták  az  tiu-bát,  de  had  iárion,  nálam  az 
kúlcza  (Decsi:  Adag.  162).  Ellopták  a  tiu-bát,  de  nálam  a 
kulcza  (MA.  Kisv:  Adag.  369.  Fal :  Jegyz.  923.  SzD:  MVir. 
3Ű1). 


811 


TURBÁNT— TÚRÓ 


BORZA-TÚRÓ— TÜSAKOUIK 


811; 


TUEBÁNT :  [wipitium  Tiircicum ;  hirban].  Zayda  öszve- 
szedte  haját  és  egy  (;)e"Kö  foszláiiyiiyal  betekert  tiirbántot 
nyomott  liegjébe  (Fal :  TÉ.  654). 

török-turbánt:  türkisülie  bünd  Lipp:PKert.  1.42. 

Turbántos :  [capitio  Turcieo  vcstitiLs ;  turbantragendj.  A 
tui'báiito.'í  .szomszédunkat  a  tOiököket  elfelejtette  az  úr,  penig 
özek  is  lapátozzák  a  tengert  (Fal: TE.  799). 

TLrRBOIjYA:gingidium,chaerefolium,  cerefoliiim.trifoliiim 
MA.  kJiibelkiaut  PP3.  Mezei  petrez-selyeinnec  sz5r5s,  feier 
leiiele,  mago.s  mint  egy  turbolya  (Mel :  Herb.  49).  Turbolyát, 
tárkont,  vöriis  hagyma  levelet  nyeisen  egyben  kell  törni  (Radv: 
Szak.  213).  Turbulya  .szabásH  fű:  napelliis  (Com:Jau.  32) 
A  turbolya  ételhez  való  ízt  szerez  embernek  (Lipp :  PKert. 
n.89).  A  ki  akar  niiseulantiát  csinálni,  szedjen  salátát,  borrá- 
gót, turbolya  levelet  (TiirtT.^  1.579).  Turbolyát  meg-törvén  méz- 
zel elegyits  meg,  ennek  erejével  fenét  gyógyithacz-meg  (Felv: 
SchSal.  20). 

vad-turbolya :  myrrhis  PPBl. 

TUKGYAGOZ  :  ffragro ;  duften).  Te  igen  io  kenetekkel 
tvrgagüzo  emlnid  bornál  jobbak :  meliora  .sunl  ubera  tua  vino 
fragrantia  ungventis  optimis  (DöbrC.  473). 

TUEHA,  TORHA  :  phlegma,  pitnita  MA.  mucns  Major: 
Szót.  318.  [answurf,  sclileitnj.  Pök,  nyál,  turha :  oris  *purga- 
mentum  PPBl.  A  kek  lilinm  sart  es  meg  regz5t  turhát  ki 
tiztit  (BeytlieA:  FivK.  1).  Az  basalicom  az  tidSben  es  az  azzony- 
embernek  matraiaban  való  nyalás  torhat  es  enyves  nyalat 
tiztit  (44).  Mutasd  meg  uram  ortzádot  ama  rút  'zidok  dohos 
.szájoknak  torhájával  (Pázm:  Préd.  500).  Megyec  immár  az  5 
szSrnyfl  islentelenségeknee  iszonyú  torháira  (MA :  Tan.  91),  Ki 
p5kte  azt  a  bfldSs  torhát  (BahCsLsk.  35).  Ki-pökkhetetlen 
gyfllSsegnek  tnrhája  akadott  meg  torkán  (Péc.sv:FeI.  197). 
Nyálas '  vér,  takony  avagy  turha  (Com :  Jan.  52).  A  torha  a 
náthának  le-tsepegése  r56).  A  tórhát  és  nyálat  isóp  ki-tisztíttya 
(Felv:.'ícliSal.  20).  A  k51i8gés  ha  sziVll  mellyedre,  mondatik 
torhának  (24).  Orczádon  rózsák  níitteU,  de  azok  most  rút  tor- 
baknak  kénea  helyei  lőttek  (GyöngyD:  RK,  270).  Az  8kfir 
meleg  természetfi  állat  lévén,  nyállal  és  tiirhával  nem  bővel- 
kedik (Misk:  VKert.  120).  Asitt  Faunus  és  nyújtózik,  rút  tor- 
háját  kiveti  (Fal:Ve!-s.  874). 

Turhás,  torhás :  phlegmaticus,  pituitosus  MA.  schleimig 
PPB.  Az  utolsó  negyed  .T/okhoz  illik,  a  kikbe  torhás  nedues- 
ség  bővelkedik.  1666  (KBécs.  B).  Torhás,  kfihflgS  nyavalya 
(Laud:  UjSegits.  L50S^.  Meg  kevertem  tiirhás  nyálossiggal  (Gvad : 
Orsz.  119). 

Turháskod-ik,  torháskod-ik :  screo  Major:  Szót.  426. 
(sich  riinspern].  Az  iddogálóe  meg  részegedvén  táiitprognac, 
hákognac,  torh.áskodnac,  pfiknec  (Com:  Jan.  182). 

ITorház] 

Torházás:  [pitnita;  schleim].  .Az  rosmaring  bfidős  lohellet 
ellen  szolgai  hurutot,  torháziíst  kerget  (Pécsi;  SzilzK.  117). 

TÚRÓ  :  tyros,  caseus  MA.  [topfen,  qnarg].  Ért-sajt,  tömlS- 
túró,  bronza:  tyrotariolius  PPBl.  Bíljtbon  megszilnjék  túrótúl, 
tikmonytul  és  az  hús-ételtül  iRMK  11.184).  Oly  igen  féltek  Jiz 
hús-ételtfli,  túrótól,  tikmontól  és  az  házas  [vipoktól  (206).  Ti  a 
túrótul,  tikmontul  és  mindenféle  hústól  az  embereket  megtil- 
tottátok (V.230).  Tnrot  metéltem  darabra  el  adnia  aiMNv.  11.15). 
Az  vajat,  sajtot,  thurót  nekem  megailták  (LevT.  11.112).  Nyonh 
tas  tmrókat,  sokadalomia  legyen.  1579  (liNagy.sz.  C8).  Vagy 
tik  avagy  turo  mind  egyaránt  el  kMti  (lllyef:  Jephta.  25).  Az 
szép  lágy  új  túrót  moitíold  meg,  verj  tikmonyát  reá  (R.adv:  Szak. 
204.  219.  234).  Mikor  botolnék,  luró  nem  adatik  nekik,  hanem 


aS8zn  gyümölcs  (ÉvU.  XnL83).  Efey  dézsa  túrót  is  vészen  rajtok 
I  (T«rtT.  VI.  115).  Minden  jobbágy  tartozik  az  várhoz  egy-egy 
meszely  vajjal,  egy  vesling  túróval  (Gér :  Kái-Cs.  IV.300).  E^y  déz.sát 
vöttünk,  möllyet  túróval  tültöttiink  meg  (MonTME.  1.45).  Kenyér 
és  sós  túró  éhgyomor  enyhitfl  (Kisv:  Adag.  70).  Fejér  ezijK)  sós 
túróval  éhezíl  gyomornak  használ  (70). 

[Közmondások].  Téy  korában  válic,  az  io  turo  mellyben  léa«n 
(Pécsi:  HÉnek.  11).  Még  fldién  meg  tetszik,  az  mely  teybfil  ^ió 
tiíró  lészen  (Decsi:  Ad;ig.  221. 

borza-túró,  bronza-túró  :  [caseus  Bresneusis;  brinseu- 
küse].  Mikor  éheznek,  hidgyék  eríssen,  hogy  teli  torkuk  Iwrza- 
turóval  (Pázm- :  Kai.  836).  Bronza  turo,  fejíl  déz-sa,  sing  vas 
(Radv:  Osal.  11.136).  Borza-túroval  rakta  meg  tarsolyát  és 
kotya-vetyéro  adott  zomakos  tá.skáját  (Czúzi:  Tromb.  286). 

Túródz-ik,  túróz-ik:  [spumas  ago;  schüumen].  Mikor 
fölakarod  adni,  mondja,  bezzeg  igen  túrózik  uram,  de  te  az 
túróját  egy  kaláiinal  szedd  tiszta  szitára  (Radv:  iSzak.  233). 

meg-túródzik,  még-túrózlk :  seresco  PPBl.  [zu  molken 
werden].  Meg-túródzott  téj:  scliistuiu  PPBl.  Édes  tejet  tedd  az 
szénre,  kevergesd  habaró  fával,  hogy  meg  ne  túrózzék  (Rjidv : 
Szak.  17).  Kérlek  társ,  meg  ne  hagjjad  túrózni,  mert  ha  meg- 
túrózik,  nem  leszen  jó  (233).  Ha  akkor  sózod,  mikor  meg  65, 
meg  túrózik  (40). 

Túrózás:  coagulatio  lactis;  das  zusammonrinneu  der  milcli 
PPB. 

Túrós:  [caseo  molli  mixtns;  topfen]  Ti'irós  béles:  tyrolaga- 
num;  túrós  étek:  tyrotaricum  MA.  Következnek  a  túrós  étkek: 
tejfeles  tiirós  étkek  (Radv:  Szak.  219).  Kender  magból  csinált 
túrós  étek  (234).  Igen  tndgya  fi,  tők-é  vagy  turós-étek  (Czegl: 
Japh.  154.  Kisv:  Adag.  500). 

TURPISSÁG.  El  k5lt  immár  az  8  turpissága  (Decsi: 
Adag.  83.  SzD;  MVir.  391). 

TDRUTfCS:  [nialimi  aurantium;  pomeranze?).  Öszel  sok 
gjiimölchel,    citrommal,    turuuehal    ajándékosz   szépen   (Zrinji 

1.48). 

TUSA:  [veutriculiLS  volatilinm;  kropf].  Az  tikmonyát  meg 
kell  lyukasztani  az  begyről,  az  tusájáról  az  bélit  is  ki  kell 
fúni  bel.'.le  a?adv:.Szak.  195). 

TUSAKODIK  (tussaiodik  Helt:  Zsolt.  85.  Helt:  Mes.  144): 
certo,  Uutor,  colluctor,  deluetor,  illuctor,  compugno,  dimieo, 
conöicto,  deproelior,  velitor  C.  kiimpfen,  streilen,  fechten  PPB. 
Négy  -szél  az  tengeren  tii.sakodik  vala,  négy  fene  bestiák  fel- 
hágtattak  vala  iRMK.  n.l03).  A  hit  mint  tussakodik  a  liiw 
emberegbe  (Helt:  Zsolt.  85).  Nem  15n,  ki  meg  vina  és  tnssa- 
kodnék  érSttec  (Helt:  Mes.  144).  Nehéz  \h  ellen  tusakodni 
(Decsi:  Adag.  186).  Azok  bÍ7.onyav;il  azért  tusakodnak,  hogy 
az  el  veszend8  koronát  el  vehessek  (Szár:  Cat.  P).  Valahii\á 
viszesz  úr-isten,  vígan  követlek,  mert  ha  ellened  tus:ikodiulm, 
latrúl  és  kedvem-ellen  is  akaratodb.an  kell  járnom  (Pázm:  Préd. 
262).  Tusakodnae  azon,  liog)'  az  ecclesiánac  titulu-ssát  meg  tart- 
liassác  (ZvonrPost.  1.576).  Az  szokás  ellen  tusakodnak  (Bal: 
Oslsk.  54).  A  lélek  ellen  ne  Insakudnéiok  tl-ép:  ITiik.  1.166). 
Hector  az  Wzzel  sokáig  tns;ikodván  6tet  vizes  ruhái  az  usza.stol 
meg  tartóztatn.Hk  (Forró:  Ciu"t.  151).  A  ki  valami  jót  hoz  elő, 
nem  meg  tőkéllet  keménységgel  tus:ikodik  ellene,  hanem  enge<l 
(Com:  Jan.  180).  Kormányos  habbal  tiisako<lni  tud  (Zrhivi: 
ASyr.  177).  Nagy  Sándor  cgj'es  itallal  tusakodó  bor  italokat 
indított,  és  a  ki  abban  győzedelmeskedett,  annak  jutalmat  adott 
(Misk:  VKert.  82).  Maga  magával  tusakodik  a  ti  gunosságtok 
illly:  Préd.  1.63).  Kell  tasakodunnk  a  dilczeg  test  és  a  pokol- 
béli sárkmiy  ellen  (C.si'izi:  Sip.  710).  Mind  ezekkel  a  sziueiések- 
kel  az  igazság  ellen  tusakodunk  (Vajda:  Kríszt.  L577i.   Migieu 


513 


ELLEN-TUSAKODIK— TUTAJ 


TUTALYOS— TŰ 


814 


^  inasAval    tusakodik,   azonban   pl    rőpiipn 
fal :  VE.  394). 


elAlo 


a  szerencse 


ellen-tusakodik,  ellene-tuaakodik:  oblnetor,  ropugno, 
ustito,  obnitor,  renifoi-  C.  [widerstrciten,  widerstreben].  Ellene- 
:ii9;ikodom,  feujTenel  ellpnt-bánvok :  instito  PPUl.  Holofornes 
iz  zsidó  nó])  folíl  igon  kérdezkSdók,  micsoda  nép  volna,  ki  ő 
latalniának  ellene  tusakodnék  (RMIv.  V.141).  Az  étető  mérget 
la  ki  bé-vette,  fel-  putt'ad,  do  annac  a  tSrjéc  ellene  áll  és 
illene  tusakodik  (Coni :  Jan.  58).  Bök-liesség  nevével  tusakod- 
lak  ellen  világon  némelyek  (Zrínyi  11.26). 

ellenetusakodás :  obluctatio  PPBl. 

vissza- tusakodik  :  [relnctor ;  entgegen  kampfen].  A  játékos 
lelyen  a  bajvivá-sban  ba]nakoskodv;'m  és  viszsza  tusakodván, 
nellyic  a  másikat  Slbetné  meg,  liarczolnac  vala  a  romaiac 
Com:  Jan.  210). 

Tusakodás:  certatio,  luctafio,  colluctatio,dimieatio  C. lucta, 
:ertanien  MA.  kanipf,  streit,  das  ringen  PPB.  Mint  birták  ászt 
lagy  sok  tnsakodá.s.sockal  (Helt:  Krón.  Ciml.).  Máttyás  király 
s  aszszonyiálkodni  kezde,  vgy  hflle  meg  az  elubeli  tSrSkec 
illon  való  tu.<«okodásától  (Helt:  Krón.  151).  Mikoron  8  volna 
LZ  tasak odasbau,  kemeniebben  kóniSróg  vala  (Fél:  Bibi.  I.131b), 
fegy  lelki  tusakodíissal  fiíra.'^ztották  elméjeket  (Pázm:  Préd. 
!4).  Nagy  kételkedéssel  való  bajlakodással,  tusakodással  8r5k 
'eszedelemre  jut  (ExPrinc.  2).  Ez  igazság  ellen  való  tusakodását 
mez  amaz  gízeu-gnz  sophisticalasokval  rekeszti-bé  (GKat:  Titk. 
140).  Sok  tSrvéuyes  tusakodása  után  a  mennyei  boldogságot 
neg-vévén  bé-ment  a  mennyei  vS-legény  menyegzejére  (Csúzi: 
)ip.  304). 

Tusakodó  :  1)  concoiiatorius,  controversio.sus  C.  [streitend]. 
rermészet  indulatival  tusakodó  igyekezet  és  fáradás  kívántatik 
■imak  szerzé-sére  (Pázm:Préd.  310).  Isteni  erfld-szerént  ellened- 
nsakodó  igyekezetünket  szolgálatodra  lióldoltas.sad  (757).  E 
zent  liárom.ság  ellen  tusakodó  bajnak  meg  győzetek  liatalma- 
on  (GKat:  Titk.  276).  3)  luctator  C.  certator  MA.  kampfer, 
achter  PPB.  B5Icze.sség-é  az  mindenható  isten  ellen  valakinec 
usakodónac  lenni  (Kár:  Bibi.  1.536  b). 

Tusakodtat:  [fiuctari  t'acio;  ringen  lassenj.  Érmek  a  máso- 
ik  ágával-is  tusakodtattya  az  8  .szerelmes  fiát  a  keresztfán 
Somár:  Imáds.  239). 

Tusalkod-ik:  [luctor;  ringen].  Az  embereket  tekéletessé 
Jgyflc  a  Jesusbaii,  melly  dologi-a  erSkedem  is,  tusalkoduán  az 

czelekedfl  ereié  szeréut  (Helt:  UT.  Ee4).  Az  úton  magában 
mácskozik  vala,  teste  lelke  ellen  tusalkodik  vala  (RMK. 
'1.116). 

TUSKÓ  :  [truncus;  klotz].  Feladok  én  e  vén  megaggott 
Uu.skón  (Tbaly:  VÉ.  U.260). 

TUSNYA:  [sordidiis;  schmntzig].  Pirulyon  meg  szemér- 
letlen  orczájok  és  patvarkodások  nisnya  és  tusnya  bujálko- 
ása  (Mad :  Evang.  Ajánlólevél). 

TÚSZ :  [obses ;  geisselj.  Hogy  az  hitlevél  kéziben  lón,  tiíszo- 
at  is  kezde  kérni  (Monlrók.  III.75).  Adta  a  szent  lelket  ti'iszi'i! 

mi  szflufmkbe:  dedit  pigniis  spiritus  in  cordibus  nostris  (Helt: 
rr.  y4i.  Adó  adásra  kStelezéc  magokat  és  túszokat  adáuak 
ekik  (Helt:  Krón.  26).  Az  egyflgyfi  iuhoc    túszszúl    oda   adác 

komondorokat  (Helt:  Mes.  142).  Túszszúl  adna  a  leg  iob  bará- 
t  (142). 

TUTAJ,  TUTALY  (Moly  PPBl.  Molu:  JÉpiil.  217) :  1) 
■atis;  floss].  Hajó,  szál-hajó,  tutoly:  ratis  PPBl.  Hajójok  vagy-is 
ikáb  talpok  és  tutollyok  merő  fűz  fából  vagyon  (Moln :  JÉpiil. 
17).  Gyergyó  fenyö-fákat  .szálitson  tutajokon.  Udvarhely-szék 
itzet,  zsindelt,   deszkát   adjon   s   hozzon    (Bod :  Pol.    60).   Sok 


tsajkák  és  tutajok  úsztak  (Gvad:  NTest.  6).  3)   trabs   compac- 
tilis  ;  balken  am  gebiiude  PPB. 

Tutalyos.  Szál  li.ajós,  tutalyos  mester:  ratiaiius  PPBl. 

TÚTOR :  tutor  MA.  vormund  PPB.  Walloc  oltalmat  es 
twtort  ütemben  az  en  arwaímuak  (RMNy.  11.81).  Türveny 
szerint  való  avagy  testamentomos  tutor  (Ver:  Verb.  Szót.  32). 
János  király  testamentomban  hattá  ötét  fő  tutorrá  (Monlrók 
111.64).  Tutoroc  és  gondviselőé  alatt  vagyon  az8r6k8s  gyermec 
(Kár:  Bibi.  111.171).  Az  ki  mulas  elot  .szektának  az  eszes 
emberek  tutorokat  es  gondviselőket  választani,  hog  az  marha 
el  ne  tékozoltassek  (Fél :  Tan.  504).  Tellyos  tutorul  vallom 
asszonyomat  ö  ngt  (Radv:  Csal.  111.108).  Légy  gyámolom, 
tútorom  énnékem  (Thaly:  Adal.  11.67).  Ha  hozzádra  mutat  a 
tutor  tanácsa,  tőledre  fordul  (Fal:NU.  325). 

Tútorság :  tntela  MA.  PPBl.  vormundschaft  PPB.  A  lü  az 
ü  tutorságához  támaszkodic,  el  ne  hadgya  (Com:  Jan.  134). 
Tutorsága  alá  vette  gróf  Bethlen  Ádám  úr,  de  uem  sokáig 
engedelmeskedék.  1759  (Hazánk  1.299).  Apja  mikor  meg  halt, 
a  maga  öccsének  tutorsága  alá  hagyta  volt  (Mik:  MN.  151). 
Némelly  éles  szomek-gyanánt  látná  az  alattvalók  és  tútor.sága- 
alatt  vitézked8k  szfikségét  (Csúzi:  Síp.  204). 

TÚZOK:  1)  tarda,  bistai-da,  otis  MA.  tetrao  PPBl.  trapp 
PPB.  Túzokot,  vadludat,  efféle  madarakat  meleg  vizhen  ne 
mellyezd,  hanem  csak  sz;lrazon  (Radv :  Szak.  9).  Pávát,  indust 
vagy  túzokot  akarsz  reá  adni,  meg  lehet  (211).  A  fátzánok, 
túzokok,  fajdok  gySnySrfiségben  tartatnak  (Com:Jaa  30).  Ha 
a  fáczáut  avagy  túzokot  megsütötted,  immár  hevit-sed  meg  azt 
is  (Radv:  Csal.  IU.48).  Most  fár.sángban  fsak  hozzák  nekünk  a  sok 
túzokot  halva  és  elevenen  (Mik:  TörL.  428).  2)  [unitas;  a.s.s]. 
Három  túzok,  három  király,  három  tízes;  drei  iisse,  drei  kö- 
tiige,  drei  zehen  (KirBeíz.  90). 

[Közmondások].  Job  ma  egy  veréb,  hogy  sem  holnap  egy 
túzok  (Decsi:Adag.  106).  Job  ma  egy  veréb,  hogy  nem  mint 
holnap  egy  túzok  (159).  Job  most  egy  veréb  mint  holnap  egy 
túzok:  *spem  pretio  non  emo  (PPBl.  KLsv:Adag.  138.  SzD: 
MVir.  25). 

TŰ,  TŐ:  acus  C.  MA.  nadel  Com:  Ve.st.  118.  Kőnueb  a 
teuenec  a  tS  foc  által  menni,  hog  nem  a  kazdagnac  bemenni 
menúecnec  oi-zagaba  (MünchC.  49 ).  Valamely  szerezetas  tartaud 
áldomás  nekői,  egi  tot  nem  er  sem  Amaga  sem  zerzete,ssege 
(VirgC.  110).  Leltethetic  vala  az  en  megfezfllt  testfimben  öak  e^ 
tő  hegne  hel  ee.s,  hog  holot  ke.serflseges  sérelmes  faydalmaual 
telyes  nem  volna  (NagyszC.  46).  Sem  chernayok  sem  tevyek 
nem  lehetne,  hog  az  kevntevsnek  zakadasat  meg  varhatnayak 
(DomC.  280).  Eé  tS  hegne  időt  sem  hag  (DebrC.  392).  Mint  a 
sebet  hogy  tSuel  be  variác  (Ború :  Ének.  443).  Nem  k8l6mb 
mint  ha  t8  hegyén  *lnék  (Decsi:Adag.  3).  Mennyin  vesztek 
ház-omlásban,  egy  szúnyog-marásban,  egy  tó-lyukasztásban  (Pázm : 
Préd.  990).  Christus  mondgya,  hogy  a  nagy  teve  egy 
t8  fokon  által  mehet  isteni  erőtol  (Pázm :  LuthV.  31).  A 
szabó  tSvel  varia  a  posztót  (Com:  Jan.  98).  Adsz  nyáron 
nyugovást  és  szép  chendezséget,  gyönge  tflvel  varrót  .szép 
.síitor  ernyfiket  (Zrínyi  1.48).  Az  süvegnek  az  csákóját  ezüst 
tővel  sörftn  megrakták  (Monlrók  XI.348).  Egy  gyémántos 
tíl,  melyben  vagyon  gyémánt  No  negyvenegy  (Radv:  Csal.  II. 
351).  A  tS  fokon  teve  által  búvik  (László:  Petr.  49).  Édes  né- 
ném a  tőt  le  kell  tenni,  azokba  a  kis  kezetskékbe  a  pennát 
kell  venni  (Mik:  TörL.  4). 

[Szólá.sok].  Uram,  mi  tSrtént  tegnap  Uramon,  nálatok  hadta 
minden  jó  kedvét,  reám  riem  vethet,  jri  darabig  semmi  t  ft 
nem  volt  k  ő  z  1 5  n  k,  nem  reménleiiém,  hogy  eret  vágtatok 
volna  (Fal :  NE.  79).  A  s  z  t  a  g  b  a  n  tőt  keres  (Fal :  Jegyz. 
920).    T8u6l    hegynél    hanták    őzue:    scopae    dissolutae 


815 


FEJ-TÓ— TÜDŐ 


TÚQY— MUTATÓTCKÖK 


(Dec«i:  Adag.  ÍÍ7).  Valamely  tiidoniAny  magával  elieiiliózic  és 
tövei  hegyei  áll  egybu,  az  istentől  való  nem  lehet  (Zvon:  Post. 
1.570).  A  hagyniiizüs  beteg  feje  bódiihuíii  miatt  sok  tővel  hegy- 
gyei Sszve-állrt  dülgolirul  karatyol  (Matkó:  BCsák.  241).  Tível 
hegygyei  állanak  öszve  mindenek  e  világon  (DEmb:GE.  167). 

fej-tő :  (aiíus  erinari.s;  haarnadolj.  Ilat.'szeki  aga  által  posztót 
n  veres  fejtöt  küldett  .az  fővezér  hadaim  szükségére  (Monlrík 
XXIU.22). 

gombos-tü,  gombos-tö :  acicula  MA.  .stccknadel,  knopf- 
nadel  PPB.  IJiuls  übnlas  deanrata.s  vvlgo  günibo.sth&  (RMNy. 
III.149).  Az  gonibo.s  töket  oluészi  (Ilelt:  Bibi.  IV.IG).  Klve.szi 
az  ur  az  reczés  feykJtSket,  fedeleket  és  az  gombos  t5kot 
(Zvon:  Post  1.71).  Édes  öcsém-uram,  jól  tudom  én  azt,  liüjiy 
Magyarország  nem  gombost/i  (liercs:  Lev.  163).  A  Kristus  azért 
nem  mehete  fellyelib  a  harmadik  égnél,  mert  a  köntüsiiii-k  az 
njjában  egy  gombo.st/j  találkozék  (Mik:  Türíj.  446).  Turgye- 
hmkaf  ugyan  foritánk  befelé,  nem  mehetett  volna  gombos  tő 
is  belé  (Gvad :  Písty.  27). 

haj-tű:  (erinale ;  haaniadol].  Egy  ezUstíis  hajtű  (Kadv: 
Cs;d.  11.311). 

próba-tü :  [acus  exploratoria ;  probirnadelj.  Próba-tfit  esi- 
nálnyi.  így  cselekedgyél  ...  (Keesk:ötvM.  323.  367). 

varga-tő:  subula  Major:  Szót.  456.  PPBl. 

varró-tü:  (acus;  nabnadel].  (Pós:  Igazs.  11.495).  Egy  varró 
tfltartó  ezii.st  tok  (RidviCsal.  11.328).  A  kis  varrótű  a  pogány 
országokba  Uiiltözvén  drága  áron  váltatik  (Fal:  UE.  466). 

Tübéli:  [ad  acum  spectans;  nadel-].  Ebéd  után  nem  ártana 
a  hímvarráshoz  vagy  más  tnl)éli  gyenge  munkához  fogni  (Fal: 
NA.  194). 

Tücske,  töcske,  tüeeske,  tüvecske  :  acuncula  C.  MA. 
stockuadel;  Uleine  nadel  PPli.  Miiidenec,  az  hol  szftkség,  hegyes 
kSssentyficskéekel  avagy  tűt.skéckol  foglaltatnak  ő.«zve  (Com; 
Jan.  100).    Egy   gyenge   arany    tüvecske   (Radv;  Csal.   11.290). 

foglaló-tüecske :  [acicula ;  stecknadel).  Ez  a  király  60 
egé.sz  asztendeig  egyebet  nem  tselekedett,  hanem  várókat  és 
országokat  foglalt-el,  most  egyszer  s  mind  a  foglaló-tűetskéken 
akadéko.skodik  (Fal:  NA.  128.  141). 

gombos-tőcske,  gombos-tüecske:  acicula  Major:  Szót. 
10.  [steckn.-idelj.  í'elfedi  a  tooletta  asztalt  rendre  rakván  a 
re.szket5ket,  foglaló  és  gombos  tfietskéket,  .sok  iskátulákat  (Fal: 
NA.  141). 

TÜCSÖGÖS?  Egy  toríiküs  formán  ké.sziilt  tiicsUgös  kantár 
darabot  z:djol;istul  adgyanak  (TürtT.  XVIIL258). 

TÜDŐ  (íidíJ  Beythe:  Stirp,  7.  tydS  SándC.  38.  BeytheA: 
FivK.  105b.  lúnd,',-}  Fal:  NE.  48):  pulmo  C.  MA.  lunge  PPIÍ. 
Tiidfi  flJlgyuladá.sa :  peripneunionia  C.  Tüdfije  veszett :  pul- 
monarius ;  vágottból  tsiuált  étek,  tiidfl-ká.sa :  insitium  PPIil. 
Beelfik,  maayok,  tfldSiők,  zywSk,  veoseySk  myud  bennflc  lezőn, 
de  mynd  tyzta  nSmős  nedwBsscegKel  tiztaak  leznek  (Sí'mdC. 
8).  Olyan  vala  nyoluSk  mlnlh  az  áspis  kegyonak,  kyk  meeg 
az  izfikkeeth  is  meg  emeztyg  nála  mind  tydőyőkiglen  (38). 
Máynac,  tiidflnec,  mellnee  l)o  szondlás.sat  ki  ki  nyittyác  (Mel : 
Herb.  15.  117).  Egyéb  nyavalyáját  én  nem  vélem,  hanem  az 
tildíje,  májai  rothadt  (I-evT.  11.27).  11.27).  Az  réazegség  ifldSiet, 
raaiat  az  embernek  meg  rotluisztia  (DecíiG:  Préd.  30).  Fejét, 
sodorát  úgy  vetesd  ki,  az  mint  akarod,  az  bélit,  tüdejét,  máját 
szép  tiszta  dézsa  vízben  (Radv;  Szak  63.  170).  A  tftdS  meg- 
sértődvén rokedezés  avagy  bé-rekedés  és  horut  lészeu  (Com: 
Jan.  52).  Pulnionaria,  tithymalus:  tydS  fyii;  lia  az  loneleit  gyö- 
keret efl  győmSlcUet  az  halaa  tóban  vetSd,  valamely  hal  azt 
meg  kostollya,  azonnal  el  zedfil    (BeytheA:  FivK.    105b).   Meg- 


rekedvén szokott  nyilasi  a  t&ndJnek,  mi  tsudjí,  ha  akki'r 
akadnak  a  halál  horgára,  mikor  ingyen  sem  gondokiák  <F.<1: 
NE.  48). 

[SzóIá.sok].  Vgy  él  miut  egy  tfidS:  pnlnionis  vitani  vivit 
(Decsi:Adag.  175.  Kisv:  Adag.  427).  Te  nállad  mind  egy  a 
p  a  c  z  a  1  R  a  t  ű  d  5  (Bal :  Csisk.  104).  Ki-okádá  a  m  i  h  á  b  o  r- 
gatá  mája  s  tüdője  táját  (Matko:  BCsák  8). 

[Közmondások].  Az  ki  húst  nem  ött,  tüdőt  dicsér  (Radv:  Szak. 

211). 

TÜGY:  [geuao;  wangej.  Ha  ki  capand  tégedet  iog  tfl^ődre, 
tarcad  annak  a  masic-at  es:  si  quis  te  percusserit  in  dextoraui 
maxillam  tuaui,  praebe  illi  et  alteram  (MünchC.  22i.  ^  lígi 
niikeuth  patikaros  ^'artot  kedves  illato  kenetek:  gerae  illiii.< 
sicnt  areolae  aromatum  coiLsitae  a  pignientarils  (DöbrC.  47'Ji. 
Szép  menyecskék,  kiknek  Zsigmond  megmérte  köldökelict, 
ho&szaságokat  és  ö  S7.ép  tügyeket  (Tin.  358).  A  te  két  tfigyed 
olyan  mint  a  pomagranánac  hasadása  (Énekek   éneke  M2i. 

TÜKÖR  {tyktr  JordC.  833.  Ke.szthC.  445.  likőr  GuaryC. 
46.  NagyszC.  159.  lyktwr  WiukIC.  98):  1)  speculum  C.  MA. 
Spiegel  PPB.  Nézi'n  az  ocossagnac  likőrébe  GuaryC.  46).  Az 
eeu  fyani  angyaloknak  zepseghe,  erewk  velagosságuak  foncs- 
seglie  ees  /.eplewtelen  tykewr  (VVinkIC.  98).  Hasollatik  ember- 
hez, ki  í  zíletetinek  orciiat  likőrben  gondolía  (UöbrC.  330). 
Urnák  neuebe  kewletetic  byup,sőknec  tikőre  (NjigyszC.  159). 
Tykerbo  neozy  hív  zyletetynek  napyafli  (JordC.  833).  Ha  a 
tíikőr  gőmbőlycg,  nem  is  lehet,  hogy  mind  azokat  az  ábriiza- 
tokat  .szemőnkel  befoghassuk  (Pós:  Igaz-s.  11.205).  A  majom 
tfikőrbe  nézésben  gyönyörködik  (Misk:  VKert.  230X  Mihelyt 
reggel  kibújnak  a  puha  polybek  kfSzül,  a  tükör  eleibe  futiiak 
és  aszszonyi  |)lposkedéssel  vesztegetik  a  drága  időt  (Fal:  NE. 
31).  Az  irigység  olly  tükört  forgat  előttünk,  mellyben  ember 
maga  magát  igazán  megláthatja  (Fal:  l'E  409i.  A  tükíir  egy- 
néhány mély  fcildni  .szélessi'gft  vala  (Kónyi:  VM.  64),  S)  [exeni- 
plum,  exeniplar;  beispiel,  vorbildj.  Városnak  elei  és  tüköréi: 
*lumin;i  civitatis  PPBl.  ZAz  zent  C'lara  minden  nemf  alazatos- 
saguac  peldaia  es  tikőre  (DebrC.  261).  Ew  tyzt.-usaganak  koro- 
naya  es  tykőre  leen  (ÉrdyC.  531b).  Idwezleogy  nemeseknek 
wyraga  oos  zentli  nemzeüinek  magzatya,  felséges  tyker  (KeeetliC 
445).  Noszji  iambor  kiralyoc  es  feiedelmok,  ilion  tűkörtőc,  ti 
is  illienec  legietoc  (MeI:Sám.  456).  Az  io  czelekedetekben 
főkőrfll  as  i^ldaul  adgiak  Ruőn  magokat  (Fél:  Tan.  324).  Ez 
illyen  gyfllekezetec  ábrázattya  s  tfikőre  az  őrőc  élelnec  (MA: 
Scult.  497).  Amaz  utálato.s-tíikőrfi,  tudatlan,  ra«2  prédikátor 
(Sall:  Vár.  16).  Nevetség  az  Lstent  tflkőrré  tsinálni,  hog)-  oda 
kakntsollyanae  a  szentec  (Kereszt:  FelsKcr.  361).  Előttilnk  a 
tükör  Veselén'  példája  (GyöugyD:  MV.  125).  Kristxis  oktatása 
légyen  vezérlőnk,  fogadgyuk  szovát,  kővessíik  tfikőr-példáit 
(Fal:  NA.  160).  Üdvözítőnk  arrni  is  oktat,  hogy  felebarátunk 
lelki  épflletire-nézve  nyilván  is  mutogassunk  szép  és  jó  Ifikor 
péld;ikat  (178).  Ez  a  tiriss  tflkőri)élda  légyen  előtted  (205). 

acél-tükör  :  [specidnm  o  clialibe  factnm;  stahlspiegelj.  Ae 
iLsztal  mint  az  aczéltükiir  tündöklő  v;da  (RMK.  1V.214).  A 
hiutó  ládában:  holmi  maradék,  arzél  tükör  (Rjidv:  C^al.  111.354). 
Hieronimus  leírja  Paulla  ur  a.sz.szonyt,  hogy  onnan  miut  világos 
atsél  tükörből  .szemlélné  szüntelen  az  istenhez  való  köteleaté-  t 
gét  (Bod:  Pol.  Ajánló  levél).  ,1 

általlátszó-tükör :  |>er8picilium  C<im:Jan.  167.  (femglas). 
A  hitá.snaU  viz.sgáló  me.slere  a  szem  eleiln}  vettctet  dolgukat 
vizsgállya  alioz  ké|iest  általlát.szó  tüköriSket:  messze  látó  üvege- 
ket kifonuálván  (Com:  Jan.  167). 

mutató-tükör :  [speculum;  spiegelj.  Vagyon  ábrázatnnkuak 
iinilató  tűkőro,  de  niuts  amoUyan,  mollybeu  meg  liissék  .•aivnnk- 
nek  gyökere  (Fal:  UR  1.411). 


TÜKÖRÖS— TÜNUÉR 


TÜNDÉRES— TÜNDÉRESKED-IK 


818 


Tükörös:  (splendens;  gljinzend).  Cristitsiiak  meg  dycluV 
Itetőt  tykín>s  tekeentetyben  (ÉrdyC.  37).  Byzouyawel  nem 
yz5m,  ha  kj-nek  olly  kemeen  zywe  volna  ees  myut  az  kemeen 
ow,  hogy  ayoytatussagra  ne  yndullyou  az  zentsseeges  eeletee- 
ek  tyk5r5s  voltaert  (531).  Az  angyalok  a  zent  három  vvr 
tennék  zeep  tykflrSs  zent  zyneet  lattyaak  (553b).  Az  ayoytatus 
octoroc  ewnvSndete.s  eedesseegoket  yeleuthnek  lenny  Crlstus 
esusuak  zeep  tykSrSs  embenseegenek   feenesseegeben  (604b). 

pána  monda:  Miczoda  vagy  te  éu  hozam  képe.st,  és  meg 
lutatá  az  6  szép  tfikeres  fe,stet  tollait  (Helt:  Mas.  414).  Mit 
asználnac  teneked  a  .szép  tollaid,  noha  tfikeressec  és  fénessec 
H4).  A  Kgld  tiikörife  Iwizáti'il  félvén  itt  szállottam  (TörtT.- 
(1.397).  A  tfikőros  példákban  mint  elven  kSnyvekben  meg  lát- 
attyiik,  mint  mehessfink  bStsfiletre  (Fal:  UE.  404). 

TŰU-IK  (ki-íiíns:  Zrinj-i:  ASyr.  131.  eltó?i  GyOngyD:  KJ. 
66):  se  transformare,  figuror  MA.  sich  in  eine  andere  gestalt 
arandern  PPB.  El-változtattya  szinét  és  világos  'angyallá  tüuik 
'ázm:  Préd.  845).  Ha  az  5rd5g  gyakran  angyallá  tilnik,  az 
amis  tanító  is  sokszor  apostolnak  mutogattya  magát  (Pázm: 
;al.  110).  Az  Srdfig  oroszlánná  tflnik  (Toln:  Vigaszt.  3). 

(Szólások].  Efféle  kábaságokat  fog  reánk,  mellyek  e  1  m  é  n  k- 
en  sem  t (intenek  (Sall:  Vár.  65).  Senki  elmeieben  sem 
int  az  a  diczőseg,  a  mellyet  az  isten  az  8tet  felSknec  meg 
terzette  (Helt :  VigK.  XI).  Soha  es  zembe  sem  tűnt:  es 
t  mir  niemals  eingefallen  (Adámi :  Sprachl.  208).  Eszébe  sem 
ínik,  hogy  kényesen  nevelje  testét  (Fal :  NE.  69).  Hol  egy 
olog  hol  más  tűnt  gondola tjába  (Thaly:  Adal.  L156). 
lindgyárt  gondolkodásába  tűnt,  hogy  emiyi  kínokkal 
em  óltalmaztatnék  a  hamisság  (Pázm:  Préd.  289).  Nagy  villám 
iin  szemében  és  ilyetén  szózat  adatik  fűiében  (GyöngyD: 
bar.  412).  Mint  Sámson,  kinek  egérló  szemeiben  tiinvén  simda 
lalila,  ez  tetszik,  ngy  mond,  szemeimnek  (Csúzi :  Síp.  64).  A 
agy  nrak  \-igyazzanak,  mert  hamar  tflnik  szembe  akármi  vét- 
ek (Fal:  ÜE.  430).  Az  menyszer  szivekben  tfinik  az 
ieretet,  f515tt5  nagy  15!ki  fáydalmokat  fognak  érzeni  (Lép: 
'Tűk.  L166). 

be-tünik  :  [irrepo ;  einschleichen].  Hlyen  felséges  fejedelem- 
ec  föleiben  az  hizelkedé.sec  meniénec  bé  túunyi  (Prág:  Serk. 
14). 

betünős  :  (irrepens ;  einsehleichend].  Bythynos  est  bé-tünfis ; 
.  e.  imperceptibillter  se  in  médium  ingereas  (Otr:  OrigHimg. 
(.264). 

el-tünik :  [evanesco ;  verscUwinden].  A  tam'tványok  azt 
élik  vala,  hogy  el-tőnó  állatot  vagj-  lelket  látnáimk  (Mad: 
Ivang.  327).  El  tfin  ezzel  a  hír,  vég  lesz  beszédében  (GyöngyD : 
;j.  366).  Szíve  igaz  minémiisége  semmi  löttképeu  el  ne  tflnjék 
?al:  UE.  412).  Az  el-tünt  fö  jónak  édes  álmai  közt  .szenderedni 

ismét  fel-ébredni  (SzD:  MVir.  32). 

eltröiés :  [to  evanescere ;  das  versehwinden].  Az  Cliristas 
leuybeu  menetelibol  eltfinést,  elenyiszedést  akarnac  czinálni 
HA:  Scult.  600). 

ki- tűn:  [evanesco;  versehwinden].  O  élet  mely  hamar  ez 
ilágbul  ki-tűnsz  (Zrínyi:  ASyr.  131). 

Tündér :  1)  mágus,  praesfigiator  qui  .se  in  varias  species 
ro  libitu  trausformat,  empusa  MA.  [tea] ;  zauberer  PPB.  [fee]. 
)lt:ilmát  ha  kéred  a  mennynek  urának,  sellők  sem  tündérek 
m  neked  nem  árthatnak  (Ipolyi :  Myth.  9S).  Lúd-méigü ember 
z  a  mi  tűnderfink  (Zvon:PázmP.  224).  Csudás  tfindér,  de  övén 
lói  rettenetes  temérdek  tarka  kígyó  foimát  mutat  (TKis:  Pan. 
5).  Veszedelmesb  tündér  ez  minden  Circénél  (GyöngyD:  KJ. 
:18).  Szűrd  Oszve  magadban  a  galamb  és  kigyó-természetet, 
lem  hogy  tündér  légyen  beUlled,  hanem   legalább   valami    kis 

U.    NYELVTÖBT.    SZÓTÁE.    ÜL 


csuda  ( Fal :  UE.  487).  2)  poi-tentum  MA.  [species,  imibra,  lárva] ; 
wuxleraeichen  PPB.  (erscheinung,  gesponst].  Senki  abban  nem 
kételkedhetic,  hogy  ;iz  Cliristus  teste  czac  tündér  vagy  tüneti 
czudaláfás  volt  legyen:  spectrum  (MA:  Tan.  1403).  A  levegS 
testnek  avagy  tfludémek  vére  sintsen  (GKat:  Válts.  1.86).  Itt 
ezek  kSzzfll  az  embernek  tiuidiri  avagy  tsud^i  kSzzfil  meg  lát- 
hatimk  eggyet  (Bök:  Lámp.  41).  Látománynak  a  vagy  tflndér- 
nek-is  gyaníthatták  lenni,  mivel  az  6rd6g-is  magát  néhányszor 
világosságnak  angyalává  tünteti  (553).  S)  [incoastans,  caducus, 
fallax,  prodigiosus;  veriiuderlicb,  vergjinglich,  trügerisch,  zau- 
bei-isch].  Lehetetlen  dolog,  hogy  az  istentíil  adatott  confessio 
tfindér,  változó,  magátul  Ls  kfll5mb5z8  lehessen  (Pázm:  Kai 
349).  Meg  kSll  egyszer  halnom  e  tfindér  világbul  (Megy:  6Jaj. 
VI.10).  Ah  tündér  .szerencse,  ezt  csak  meg-mutaítad,  ösmérnem 
sem  hagyád,  csak  megkévántattad  (GyöngyD:  KJ.  410).  Isme- 
rem már  eimek  tündér  rauaszságát  (439).  Olyan  e  rósz  világ 
mint  a  tündér  liivság  (Kisv:  Adag.  185).  Imígy  jár  e  világ  mint 
egy  tündér  hívság  (389).  A  .szerencse  tündér  mivoltárúl  s  for- 
gandó.ságárúl  példát  is  adhatnék  (Thaly:  Adal.  1.184).  Az  Magyar- 
országnak tündér  álnok  tagja,  téjjel-niézzel  folyó  javai  tolvaja 
(11.43).  Eztet  nem  tartják  a  mi  édes  tündér  hazánkban  (Mik: 
TörL.  302).  Ötét  ostromollya  a  világ  tündér  módon  futamé 
hiúságival  (Csúzi:  Síp.  13).  Ott  tanulom-meg  a  világi  tündér 
szín-hányást  (33).  Ürmös  poharát  reátok  köszöni  e  tündér  világ 
(294).  Ott  látnánk  amaz  világi  tündér  gyönyörűséget  (304).  A 
ki  mértékletes  a  teli  asztaloknál,  állhatatos  a  tündér  változá- 
sok között  (Fal :  NE.  9).  A  tfindér  világnak  szemfényvesztő  pom- 
pája, a  kivfil  fényes  és  beI51  a  kénye.sségnek  minden  e«zk8zi- 
vel  kSltségessen  meg  rákot  paloták  (Fal:  NA.  165).  Némelyek 
megelégednek  azzal,  hogy  egyszer  valamikor  a  tündér  szeren- 
csének palotájához  férkezhettek  (Fal :  UE.  375).  A  világ  tündér 
pompái  múlnak  (Fal :  SzE.  522)  A  tündér  mesterség  kétféle 
(Fal:  TE.  686).  Az  reményli  s  nem  számlálja  tündérszeretete- 
det (Amadé :  Vers.  173).  Úgy  hígy  kevélységnek  és  a  tündér 
fénylő  fénynek  (204).  Tündér  poróba  életem  (260).  így  hagyol 
e  minket  tündér  szerencsére  (Orczy:  KöltH.  24). 

Tündéres  (tinderes  Mon:  KépT.  36):  magicus,  praestigiato- 
rius  MA.  [fallax,  fugax] ;  zauberisch  PPB.  [trügerisch,  vergang- 
lieh].  Christus  az  6  fel  támadása  vtán  alázatos  ábrázatba 
mutattya  magát,  noha  nem  tfluderSs  (Horn :  Préd.  251).  Szem 
feuuesztS  tinderes  magusoc  voltanac  (Mon :  KépT.  36).  Az  magu- 
soknac  es  tindereseknec  choda  tételek  (287).  Tnlaidonítanak  az 
Christusuak  valami  tfinderes es  szemfeú  vesztő  testet  (Fél:  Tan. 
412).  Való  igazsággal  csak  tfindére,s,  tettetés  tfinések  (MA:SB. 
124).  Az  angustana  confe.ssio  tündéres  változási  (BahCsIsk. 
241).  Az  5  igaz  emberi  természetiben  támadót  fel,  nem  már 
valimii  tündéres  test  (Alv:  Po.st.  1.565).  Neminemfi  tfinderes 
lelkeket  láta  felj5ni  a  fSld  alól  (GKat:Titk.  17).  Ezekből  min- 
den kétség  kűvől  lehet,  hogy  spectrumok,  tündéres  tetszések 
bizonyosan  legyenek  (GKat:  Válts.  IL1251).  Visza  térnek  az  el- 
múlandó jóknak  keresésére  és  a  tfinderes  tiszteknek  kívánsá- 
gára (Tai'n:  JÓÉI.  133).  Az  a  Jézus,  ki  a  mi  atyánkai  Igná- 
tiussal  beszéllet,  csak  tfinderes  volt  (JesTitk.  24).  Óh  átkozott 
kis  Cupido  tfinderes  vagy,  mert  nem  látlak  (Thaly:  VÉ.  II. 
196). 

Tündéresen :  [monstrose;  mmderlich].  Deli-Vid  mint  ke- 
mény Akhille-s  tündéresen  jár  s  kél,  mind  vadász  vadat  l&s 
(Kónyi:  HEom.  81). 

Tündéresked-ik :  [ludifico,  sycophantor,  praevaricor,  frau- 
dulenter  ago ;  tauschen,  betrügerisch  haiideln].  Én  bizont  Kdnek 
nem  tudok  írnom  az  fl  dolgárúl,  ki  azt  mondja,  hogy  himlő, 
ki  azt  mondja,  hogy  az  oltvar  tündéreskedik  (Nád:  Lev.  97). 
Efféle  hitegető  hazugsággal  tlndereskednec  (Mon :  KépT.  87). 
Nem  tiudereskednenec  enni  soc  szemfenuesztesekcel  (120).  Mi 
tflndéreskedfink  az    téuelygésnek   oltalmazásában  (Bal :  Cslsk. 

52 


819 


TÜNDÉRESKEDÉS— TÜNDÖKLÉS 


TÜNDÍJKLET— TCK 


240).  A  színes  jámboroktól  meg  oltalmazzátok  magatokat,   kik    | 
csak  azért  tflndéreskedneU  kfirnllottetek,  hogy  félben   hagyas- 
sák a  jó  saindékot  veletek  (Hall :  I'aizs.  363). 

Tündóreskédés  :  [ludiHwitio  ;  spiegelfeehtorei,  botriigereij. 
Lutherista,  nem  pápista  dolog  az  valUísbéli  töndéreekedés(13al: 
Csisk.  242). 

Tündéresképpen :  [tamtuiam  species;  gespeasterartig]. 
Mintha  ozac  lolokbo  tfludoroskeppen  mutatna  magát  (Bom: 
Préd.  25Gb), 

[Tündérez] 

Tündóreztet :  [coloro ;  schmücken,  versclifinemj.  így  tflu- 
dére.sztette  az  ti  próba  kSnotek  szabású  augustai  vallástokat 
(Bal :  CsIsk.  242).  Kedves  külömbözó  színnel  tiindéreztetett  .szi- 
várvány (SzDrMVir.  405). 

Tündórked-ik  :  [ludifico ;  tiiuschen].  Circe  énekével  miként 
tűndi'iktídotf  (Gyöngy:  MV.  Ehlb.  8).  A  képzelő ero tsuda szem- 
féuyveszté.ssol  tSnilérkedik  (Fal :  NE.  45).  Isten  hozzád  márvány 
hajlék,  vont  eziistiis  kárpitok,  kiket  borít  arany  tajték,  tüudér- 
kedtek,  nem  titok  (Fal:  Vers.  876). 

Tündórkedés :  [ludicra ;  gaukelei].  Ez  az  alakozá.s,  tiin- 
dérkedés  nem  egyéb,  hanem  szemtelen  csalakodás(Í5zD:  MVir. 

351). 

[Tündórl-ik] 

Tündérlet:  (species;  erscheinung].  Őtet  latuaioc  a  tenge- 
ren iaratta  meg  zomorodanac  monduau :  mert  e  tftndérlet 
(MünchC.  41).  Ók  ho^  latac  őtet  a  tengeren  iaratta,  alaitac  őtet 
tflnderletnec  (83). 

Tündórség:  I)  [ludicra;  gaukelei].  Szemfényvesztő  tflu- 
dér.séggel  palástollyák  gonosz,ságokat  (Csúzi :  Síp.  55).  Az  őrdőg 
tíindérségre  tselekeszi,  hogy  vis.szalátjuk  a  dolgot  (Fal:  NE. 
95).  3)  (inconstantia,  mobilitás ;  unbestUndigkeit,  vorjinderlich- 
keit].  A  .szerencsének  nézzed  tündérségét,  előbbi  gyiíszomnak 
nem-is  értem  végét  (GyöngyD :  KJ.  412).  Akkor  .sem  enged  az 
udvari  tündérség  nyngovist  (Thaly :  Adal.  1.304).  Gyors  keréken 
forgó  viliig  tündér.sége  jaj  miként  csalogat  minden  ékessége 
(Thaly:  VÉ.  361). 

Tündökl-ik  :  fulgeo.  splendoo,  nitco  C.  radio  MA.  strahlen, 
scheineii,  tinikéin,  gliinzen  l'PB.  Bár.sony  módra  fényleni,  tün- 
döklőm, veresellem  :  purpuro  ;  láng-színen  tündöklőm  :  rutilo 
PPBl.  Az  a.sz.szonyi  állatoknac  is  dolga  szép,  éke.s,  leve- 
gés  és  tí\nd5klic  (Helt:  Mas.  1)1).  Mindenkor  tűndőklyec 
bennfinc  az  ouangeliom  (Bom:  Ének.  126).  Ugy  tflndők- 
lyek  a  ti  vilago.ssagtok  az  emberek  előtt,  liogy  fik  l;Ls.sak  az 
ti  jo  cselekődetteket  (Szár:  Calh.  A3).  Fénlel  és  tündöklői  isten- 
nec  előtte  (UjF:  HÉnek.  34).  Születése  sok  nagy  tsudákkal  tün- 
döklött (l'ázm :  Préd.  49).  Arany  és  ezilst  házi  eszközzel  tíin- 
dőklenék  kedves  győnyőríiségre  (Pázm:  Kai.  2).  A  királyi  palutác 
környűl  teritfl,  fal  ékesitő  varrott  lepleckel  és  szőnyegekkel 
tflndőklenec  (Com:  Jan.  140).  Sárga  és  fejér  sík  könyvet  di.sze- 
sílik,  győszö  attól  tiindőklik  (Szentm:  Kaim.  10).  Akkoron  az 
orszagh  urakkal  tiindőklőtt,  a  kiknek  elméjok  királynénál  szén- 
lett (Liszti :  Mars.  35).  Nem  csak  arany  fénylik,  agyag  is  tün- 
döklik, midőn  a  nap  rá  szolgál  (Ki.sv:Adag.  45).  Tündöklik  a 
hold,  míg  maga  forog  a  csillagok  között,  de  mikor  a  nap  t;imad, 
nem  szolgál  (Fal :  UN.  443). 

[Közmondilsok].  Nem  mind  gyémánt,  a  mi  tündöklik  (Fal: 
NU.  336). 

Tündöklés :  nitor,  fulgor  C.  radi;itio  MA.  glanz,  gliiuzung 
PPli.  Inié  lövő  nyila  bé  rakott  tegzében  szép  drága  kövekkel 
fonlik  tiindőklésbon  (Iliiszti:  Aen.  26).  A  mi  elménc  az  gaz- 
dau'ságoknak,  Imtalma.sságiiak  és  tlsztes-séguek   flres   t&ndSklé- 


sével  meger8telenítetik  (MA :  Tan.  744).  Az  S  isteni  diczöségi- 
nec  egy  czillamását,  tündöklését  láttatta  (MA:ScuIt.  365). 

Tündöklet :  (nitere  facio  ;  glanzen  machen).  Ea  széles  fold 
tetőled  adaték,  termő  fákkal  meggyümöltsözteték,  szép  zöldellő 
fíível  tündöklelék  (RMK.  IL61). 

ki-tündöklet :  (effulgere  facio ;  erglanzen  lassen).  Nem  Ls 
lehet  kfilőnii)en,  midőn  az  isten  az  ö  felséges  diczöségét  ki 
töndőkleti  (MA:  Scnit.  754). 

Tündökletes:  (fulgens;  gliinzend).  Olly  tündökletes,  olly 
láttzatos  az  anyaszentegyház  mint  az  magas  hegyen  épéttetett 
város  (l'othM^k.  81). 

Tündöklettet,  tündököltet:  (fulgere  facio;  funkeln 
laüsenj.  Kérünk,  tüudöklottesd  a  villámást  és  széllezd-el  a  pogány 
nemzeteket  (Csúzi:  Síp.  727). 

föl-tündököltet :  [effulgere  facio ;  erglanzen  machen]. 
Mikor  virrad  megént  hejh  olyan  szép  üdö,  hiras  Bottyán  hírét, 
vitéz  kuruczokét  feltündökültotő  (Thaly:  Adal.  11.144). 

Tündöklő :  niteas,  splendidus,  nitidus,  gemmans,  lucidus, 
rutilus  C.  micans,  fulgens,  radiosus  MA.  gliinzend,  voll  strahlen 
PPB,  O  rosalo,  piros,  tyndeklő  zep  orchak  (NagyszC.  119).  Az 
Qiristus  Je-susnak  tSndv'i'kl&  fenAseuaiigeliomya(Komj:  SzPál. 
29).  A  cethal  mikor  izél  es  ptSszög,  vgian  ttindöklö  világ  vagion 
az  ö  ptflszflgésébe  (Mel:  Jób.  101).  Az  te  tiad  György  tániasz- 
tya  nevedet,  fel  serkenti  fénnyel  töndöklö  nevedet  (Zriuyi: 
ASyr.  50).  Bevezeté  az  fejedelmet  az  három  árbocz  fáju  s  tete- 
jén három  nagy  aranyos  gombokkal  tündöklő  audientia  sátor- 
ban (Monlrók  VI1I.363).  Ti  mint  az  égen  járó  túndöklö  napok 
a  fénye.s.ségben  dit.sekedtek  (Fal:  NA.  179).  Kazul  s  persiai 
módon  imádandgyad  ezt  a  tündöklő  planétát  (233).  A  kiben  ez 
módjával  megvagyon,  nagy  tündöklő   fényt  ad  (Fal:  UE.   500). 

Tündöklőn :  [splendide ;  glanzend).  Fel  öltöztettek  vala 
tündöklőn  feier  ruhákba  (Mel:Sz,láiL  207). 

Tünés  :  tigunitio  MA.  erscheinung,  veriinderung  der  gestalt, 
bildung  PPli.  Csak  tündér&s  tettetés  tflnések,  vak  látiisok 
(MA:  Sa  124). 

Tünőd-ik  :  [sollicitus  sum  ;  sicli  kümmenij.  Hiszem,  eddig 
gyütt  már.  ha  gyütt,  most  már  Nagyságod  is  küzolétett;  ha 
eddig  nem  gyütt,  azon  tűnődném  többet  (Bercs:  Lev.ö99X  Sokat 
tűnődött,  őrlődött  magában  (SzU:  MVir.  366). 

Tüntet :  [commnto,  transformo ;  veriinderu,  umstalten).  Circe 
Vlis.ses  tjirsait  di.'sznouá  tSntette  (Csákt:  Assz.  16).  Világosság 
angyalává  tünteti  magát  az  ördög  (Pázm:  Préd.  840).  Az  mos- 
tani tanítók  Antichristussá  akarják  tüntetni  a  [)ápát  (Pázm: 
Kai.  669).  Angyallá  tüntetné  magát  (Sam:  Agend.  212).  Bor- 
dély-házban járó  vagy  kurva  kerítő,  ortzjiját  tüntető  tolvaj  s 
le.selkedö  (Czegl:  Japh.  16).  A  nyavalyás  kiiasznac  nyomdokára 
eredvén,  el-feletkezvén  sorsáról  orvos  doctorrá  tünteté  magát 
(Kereszt:  FelsKer.  EIöb.  2).  Légyből  is  elefántot  tüntet  (SzD: 
MVir.  311). 

el-tüntet:  (evolare  facio;  verscliwinden  lassen].  Ueában 
ut;imia  futtaltyák  lovakat,  mert  mint  az  könnyű  köd  eltünteti 
magát  (Zrinyi  11.452). 

TŰR  (íírelmes  DöbrC.  22.  tyr  ÉrdyC.  395b.  ÉrsC.  81b. 
SiindC.  25.  tűr  BodC.  14.  (--it  CornC.  159):  palior,  perpetior 
C.  tolero  MA.  leidon,  dnldon,  ertragen  PPB.  Senki  nem  zol- 
galhat  ket  vrat,  mert  auag'  eg'g'iket  tfiri  auag'  a  masicat  ntaria 
(MünchC.  24).  Óneki  ihrimbt*  kél  menni  es  sokakat  tSmi  a 
vénektől  (45).  Te  erted  tűrtem  bozzusagot,  be  lette  alázat  en 
orczamat  (AjiorC.  18).  Ezt  haloc  sírás  nekil  nem  türhotíők  es 
nem  balgatlihattok  (Nagy.szC.  153).  Az  rest  ember  e^y  jgeet  el 
nem  te\Thiit  istenért  (CoruC.  159).  Eg  igét  nem  tőrhetz  es  el 


821 


BE-'JVR— ITUUKLIÍMI 


TEKICLMKS— TCKHET 


822 


nem  viselhelz  8  érette  (BodC.  11).  Tjryeetek  kamat  (ÉrdjC. 
395b).  Az  édes  Jézus  sem  tyrliety  \ala  inasát  .sírás  nolkyl 
[Éií^C.  Slb).  Myth  celekfldiieyekFabius,  nem  tyrheeteok  ymezSk 
niyweftetlen  (SáudC.  25).  Czeudeszen  tiirt  miudeneket  (Born: 
Prcd.  227).  Sokat  kel  tfimi,  az  ki  vvralkudni  akar  (Decsi :  Adag. 
145).  Az  ki  nem  tud  tfimi,  nem-is  ti'id  uralkodni  (1).  Az  egy 
jú  fiúiért  irgalmasan  tfirte  isten  a  Júda  gouosz.ságát  (Pázm:  Préd. 
28).  Nem  tflr  ez  néi)ec7.ke  czac  a«  énekléssel,  hanem  az  nagy 
Srímnec  miatta  uémellyic  levetic  nihájokat  (MAtScult  13). 
Eíertalan  tfiri  bíre  pusztulá.s;it  (Bal:  Epin.  9).  Az  mezei  porban 
jleget  tiVtél  már,  mely  sok  .szenvedéssel  és  törfidássel  jái' 
Tlialy :  Ad.d.  Ili  3).  A  ki  elfire  mogsajditja  a  csaixást,  könynyeb- 
jen  tfiri  (Fal:  UE.  420). 

be-tűr :  [complico ;  zusammenfalten].  Felkél,  ki  takarja  a 
lé-tflrt  kSnyvet,  a  kit  ngy  szoktak  vala  bé-tfirni  mint  a  kal- 
iiárolc  a  gy(51(S0t  (Tof:  Zsolt.  660). 

egybe-tür :  cw  Az  egyben  tflrt  levél  hogy  meg  ne  olvastat- 
lassék.  bé-pecsételtetik  (Com:  Jan.  207). 

el-tür :  tolero,  sustento  C.  perpetior,  suffero  MA.  erdulden, 
eideu  PPB.  Aldozyk  tyredelmes-segeevvel,  mykoron  betegseegiV. 
>1  fyr  (ÉrdyC.  635b).  El  tfiretíc,  ha  valaki  fűteket  rabbatas- 
'ágra  kénszerít  (Helt:  UT.  Aa2).  Az  isten  el  tiri  szók  binedet 
RMNy.  11.40).  A  bys  almát  ehak  annyira  he%'icli  mPL',  hogy  a 
ceze  el  tirhesse  paras  zennel  (Frank:  HasznK.  21b).  Tisuta 
■izet  megmelegíts  az  mint  az  kezed  eltíirheti  (Radv:  Szak.  45. 
.85).  Törjük  el  mi  is  hálaadással  mint  azok  (TörtT.=  in.32,=i). 
")  az  ad(5sa  a  többinek,  hogy  el  tűrték  kérkedését  (Fal:  UE. 
137.  492.  502.  510).  Mindent  eltfir,  csakhogy  kedvében  marad- 
lasson  istenének  (Fal:  SzE.  514). 

eltürhet^tlen :  [intolerabilis;  ímertraglich].  A  franczia,  ha 
:y'zedelme.«,  el-tfirbetetlen  (Zrinyi  n.169). 

fbl-tűr:  fprotendo;  aulstreckeu].  Mint  szolga  k8nl5set  le 
;eti  es  kezeit  fel  tfiruen  le  haiol  mindenic  el5tt  (Born :  Préd. 
!16b).  Fel-tfiri  karjait  ezt  látván  végtére  és  köntössé  boszszát 
iggattya  övére  (GyöngyD:  Cup.  601). 

meg- tűr:  1)  fmoderor;  sieb  müssigen].  Zent  Er.sebetb  ázzon 
lem  tyrhette  megb  ennen  magaat,  de  n.igy  ffel  zowal  flél  keyaytta 
ÉrilyC.  385).  Meg  tfirem  magamat:  parco  (Helt:UT.  Aa3). 
í)  [perpetior;  erdulden].  Meg  tS'rny  termezetenek  mynden 
ryarlosagath  (VirgC.  142). 

öszve-tür :  complico  C.  MA.  zusammenfalten,  zusammen 
vickeln  PPB.  Illies  az  fi  p.ilástyat  Sszue  tflrnén  es  gombolgatuan 
neg  flte  a  palá.stal  a  Jordán  vizeyt  (Mel :  Sám.  368). 

Türedék :  [involucrum;  hülle].  Tfiredék,  tsomé  papíros, 
ninden  a  miben  az  ember  valamit  bé-takar:  segestre  PPBl. 

Türedelém:  [abstinentia;  enthaltimg].  Mykor  nemynemS 
jólcz  keerdette  wolna,  mely  víolna  mentAl  yob  wrwos.sag,  felele : 
íteltíl,  ytaltwl  walo  t^redelem  (ÉrsC.  538b).  Hosszas  tűrede- 
em  I  Fal :  Jegyz.  334). 

Türedelmes  :  [patlens;  duldsam].  Bódogok  az  tyredelme- 
;ek,  mert  eweek  meennyeknek  orzaga  (ÉrdyC.  505b).  Bodogoc 
a  tyredelmesSk,  mert  ewk  istennek  ftyaynak  hy^vattatnak 
601b).  Még  az  irigy  .szerentse-is  meg  szokta  jutalmazni  'a  tfire- 
ielmes  várakozást  (Fal:UE   595). 

Türedelmesség :  [patientia :  duldsamkeit].  Az  wr  isten 
nynd  az  tyredelmesseegfit  mynd  az  vygaztalast  aggyá  (ÉrdyC. 
!b).  Sok  lelky  tanwsagok  támadnak :  elezer  ty redelme.sseeghnek 
fozaga  (505b).  'ryredelme.sseegben,  zeghenyekín  való  kenyeríle- 
esseegben  eelth  (520).  Az  áldott  türedelmesség  szerzi  meg 
lyugtát  .színinknek  (Fal:  UE.  447). 

[Türelem] 


Terelmes  :  fpatiens;geduldig].  Isten  igaz  biró,  erős  es  türel- 
mes: deus  judex  jnstus  et  patioua  (DöbrC.  22). 

[Türera-ik] 

még-türemik :  [ruga-s  contraho;  faltén  werfen].  Az  Ságé- 
kán a  kuuérség  vgyan  meg  tflremett  es  le  ffig  (Mel:  Jób.  39). 

Türeméd-ík :  [coarctor ;  sich  zwangen].  A  feje  alája  türe- 
medvén  (BethhÉlet.  U.108). 

öszve-türemedik :  [rugas  contraho ;  faltén  werfen].  Mint  a 
ruha  vagy  papyros  Sszve  tflremedik  (Tof:  Zsolt.  595). 

Türeml-ik  :  [in  rugas  abeo ;  runtzeln  werfen].  L'enjouée  : 
a  víg,  ezt  oda  ragasztják,  a  hol  rántzra  türemlik  :\y,  áhrázat, 
mikor  a  száj  mosolyog  (Fal:  TÉ.  798.  SzD:MVir   445) 

[egybe-türemlikj 

egybetüremléa :  [plicatura ;  faltungj.  A  nyfivek  a  nyers 
húsnak  lyukait  s  egybe  tSremlésit  választják  maguknak  (Misk: 
VKert.  633). 

Türemlés :  [plica ;  íalte].  A  selyemeresztö  bogár  mindeni- 
kének hét  tfiremlési  vannak  és  tizenegy  lábai  (Misk :  VKert. 
676). 

Tűrés:  1)  patientia,  toleratio  C.  perpe-ssio  MA.  gediild 
PPB.  Azzonyonk  Mai-ia  tevrase  meg  gyevzhotetlen  vala  minden 
gonoztvl  (CoraC.  40).  Christus  háborúságába  es  szenuedS  tílre- 
sebe  vgian  részesült  tarsotok  is  vagyok  (Mel :  Szján.  31).  Fa- 
biu.sba  nagy  törés  es  szenuedetesseg  volt  (Born:  Préd.  549b). 
Ezek  giSmSlcziót  teremtenek  az  tfires  által  (Fél:  Bibi.  101). 
Mind  azok  tsak  tűrések  és  halgafások  a'hoz  képest,  a  mint  ki- 
mntattya  hnragját  az  utolsó  Ítéletben  (Pázm:  Préd.  13).  Hozzá 
szokdogalván  nagy  békességes  töréssel  szenvedé  (KöhDobK. 
A4).  A  tíiré.-i  próbálást  szerez  (Illy:  Préd.  1.614).  Minden  békes- 
séges törésemből  főttig  ki  fárasztott  (Fal:  NA.  205).  A  ki  a 
töréshez  ért,  bé  szedi  gyeplőjét  heves  kivánságiuak  (Fal :  ÜE. 
394).  2)  complicatio,  convolutio  MA.  zusammenfaltung  PPB. 
Só  vagyon  69,  1  tűrés  temérdök  gyolcs  (KecskTört.  11.54). 

Türet :  .'^pira,  volumen  PPB.  rolle,  zusammenrolhing  Adánii. 
Egi  ruhának  való  tafota  fekete  barsoni  egi  tíretben,  feier  tafota 
mas  töretben  (RMNy.  11.1491.  A  kép-író  azt  tselekszi,  hogy  ír 
egy  majmot  és  annak  hólna  alá  egy  tiiret  po.sztót  (Misk :  VKert 
229).  Egy  vég  hollandiai  gyólts,  melly  egy  türet  (VectTrans. 
14). 

[Türetlen] 

Türetleiiked-ik ;  [impatiens  sum  ;  ungeduldig  sein].  Min- 
den e.sztendőben  hallyuc  ez  textiisnac  magyai'ázattyát  és  mégis 
ennyi  irgalmatlMu  gazdagoc  és  ennyi  tfiretleukedő,  zúgolódó 
szegénjec  találtatuac  (MA :  Scult.  707).  Ezt  az  embert  kSves- 
sök  mi  is,  nem  is  kell  mingyárást  tfiretlenkednünk  (966). 

Türetlenkedés :  [impatientia  ;  ungeduld].  Hogyha  szinte 
az  mi  kivánságunc  szerint  nem  leend  is,  mindazáltal  ez  gon- 
dolattal az  törellenkedéstfll    megtartóztattunc   ("MA ;  Taa  730). 

Türetlensóg :  cu  Job'  az  istentííl  botsátott  tsapásokat 
béke.séges  töréssel  és  jutalom  reménségével  könnyebbíteni, 
hogy-sem  békételen  türetlenséggel  si'illyosítani  (Pázm:  Préd. 
685)  Ha  ki  el  tudná  vetni  az  S  töretlenségénee  koldus  kSn- 
tSsét,  melly  jól  volna  annac  dolga  (MA :  Scult.  255).  Az  mi 
.sziveink  soc  setét  kődőckel  vagynac  bé  vonva,  az  minemö  az 
kételkedés,  kiczinyhitSség,  töretlenség  (249). 

Tűrhet:  [tolerare  possum;  ertragen  könneu].  Nem  tfirhete 
az  8  nagy  .soc  pananszokat  (Tin:  Zsigm.  11).  Alig  türheté  végét 
a  goromba  görög,  el  parantsolá  leányát  magától  (Fal  TÉ. 
694). 

52* 


823 


TÜRHETÉS— TŰRHETŐ 


ho&szú-tOrhetó-  hozz.\-tCrödzik 


sui 


Türhetós:  tolerantia  MA   erdulduní;  PPli. 

nagy-türhetés  :  loiigauimitas,  patientia  MA.  langmütigkeit 
VVli. 

Türhetesség:  [tolerantia;  duldsamkeit].  Istennek  nagy 
tnihetessege  (Progii.  9). 

Türhetetésség  :  cv  Azért  tanAtskoztak  azon,  liogy  minden 
gyalázattal  és  kínnal  megpróbállyák  az  6  tflrlietetességét  (Pázni : 
Préd.  530), 

Tűrhetotlen :  intolerabilis,  impatieiw  MA.  unertriiglieli, 
niigeduldig  PPB.  Mégnietelée  5  ruliaidkat  os  tírlietetlen  remi- 
lot  e,séc  Sreaioc  (BécsiC.  42).  Ar  vyzetli  által  mene  niy  lelkenk, 
ne  tilantaal  my  lelkenk  tvÍTlietetlen  vyz  atlal  ment  wolna : 
torrentem  portransivit  anima  nostra,  forsitan  pertransisset  anima 
no.stra  aquam  intolerahilem  íKeszthC.  358).  érhetetlen  bánatok 
(Decsi :  Adag.  172).  Ké.sébben  bocziatbitnak  megli  vétkek  e.s 
tfirlietellemb  az  í  büntetések  (BahCslsk.  111).  Minket  nemes- 
seket,  szabad,ságra  fogantatott  úri-személyeket  igában  fogni 
tűrhetetlen  méltatlanság  (Fal:  NA.' 124).  Nincs  tfirhetetlenebb 
a  gazdag  a.sszonynál  (SzD:  MVir.  46). 

Tűrhetetleriked-ik  :  [impatiens  snm ;  ungednldig  sein].  Ez 
a  modiciim,  mellyel  a  világ  fiai  nem  értenek  és  azért  tfirhe- 
tetlenkednek  fogyatkozásokban  (Pázni :  Préd.  623). 

Türhetetlenkedés :  (impatientia ;  ungeduld].  Ez  elj8ve- 
télről  való  prédikáció  minden  isten  fel5  liíveknec  szívekbSl 
nzzen  ki  minden  félelmet,  tiirlietetlenkedest  (MAiScult.  18). 

Tűrhetetlenképpen:  fintolerabiliter ;  nnertniglich].  A 
tynkfiak  igen  kövérek  lesznek  és  a  galambfiak  igen  ('sztSvérek, 
emez  édesseb'  lehetne,  ez  pediglen  törhetetlenképpen  sós  (Fal: 
NA.  143). 

Tűrhetetlenség :  impatientia  C.  MA.  ungeduld  PPB.  Ret- 
tenetes tfirhntetlenséggel  átkozzák  magokat  é.s  az  élfl  istent 
(Pázni:  Préd.  771).  A  ki  haragszik,  tfirhetetlenség  vagyon  benne 
és  künnyen  búslakodik  maga  bántódá.sán  és  egyebek  feslett- 
ségén  (799).  Tfirhetetlen.ségekból,  az  kerosztnec  nehezen  vLse- 
lé.sébSI,  mondgyác,  készec  meghalni  (MA:Scult.  139).  Ha  cr/. 
illy  emberéé  megbetegSliiec,  mindgyárá.st  tfirhetetleaségre  bo- 
czAttyác  magokat  (249).  Tfirhetetlenséggel  fejünkre  teli  áldásit 
átokká  nem  fordítjuk  (Fal :  NE.  43).  A  mennyire  nevelkedik 
bennek  a  bölc8e.ség,  annyira  a  tfirhetetlenség  (Fal ;  UE.  447). 
Sokat  tartéztat  a  restelkedő  kényesség  és  tfirhetetlenség  (Fal : 
UE.  487). 

Tűrhetetlenül :  impatieuter  C.  MA.  uiigcduldiglich  PPB. 
TsaU  nem  tűrhetetlenül  szorgalmaztatta  a  Mes.siás  jövetelét 
(Pázm:  Préd.  84). 

Tűrhető  :  1)  [patiens;  duldsam].  Te  pedig  Lstenfine  io  vagy 
és  tiVbetJ:  tu  autóm  deu.s  nostor  bonus  es  et  patiens  (Kár: 
Bibi.  I.fi44h)  Istennek  tflrhotS  volta  (Kulcs:  Evang.  201).  KiV 
ny5rSI5  es  kegyelmos  az  wr,  tfirbetS  e.s  igen  nagy  io  (Sib: 
VigK.  Fni).  A  törhető  isten  azért  .szenvedi  és  várja  az  er- 
költstolen  gonoszokat,  hogy  eszekre  térjenek  (Pázm:  Préd.  120). 
Ez  világi  nyavalyákat  törhebl  lélekkel  f5l  vegyfic  (Zvon:  Post. 
I.U).  2).  pa.ssibili8  C.  patibilis,  tolerabilis  MA.  ertriiglich,  leid- 
lich  PPB.  Avayha  (utinam)  zolgacba  es  zolgolo  lanocba  eladat- 
tatnanc  es  tírhetS  gono.sz  volua  es  íinguen  vezteglenonc  (BécsiC. 
63).  8)  fmediocrús,  sufficiens;  mitteliniiasig,  genügend].  Mi  is, 
legyen  hála  istennek,  tűrhető  állapotban  vagyunk  idehaza  (LevT 
11221).  Szjirazd  meg  serpenyőben \avagy  kemenczében  törheti' 
melegségnél  (Radv:Szak.  276).  Mi  is  türliető  egész-séggel  bínmh 
(RákGy;Lev.  18). 


hosszú-tűrhető:  [longanimis;  langmiitig].  Hogy  neszen 
vedné  békével  az  te  gyenge  hitSdet  ez  ho.szszú  törheti  idv5- 
la'tő  (MA:  Scult.  525). 

nag.y-tűrhető :  longanimis  C.  toleraas  MA.  langmiitig 
PPB.  IrgalmjLs  isten  vagy  és  nagy  törhető  vagy  (RMK.  11.93;. 
Naé  Iűrhet6  isten  (Kulcs:  Evang.  249).  Az  istetmek  végetlen 
irgalma-ssága  nagy-törhető  (Pázm:  Préd.  5)  En  vagyoc  a  nagy 
tűrhető  isten,  ki  megtíirtom  irgalma!-.«ágomat  ezerig  (MA:  Bibi. 
I.  Előb.  Ib).  Kfinyőrfilö  az  ur,  nagy  törhető  és  igen  irgalmas 
(Mad:  Evang.  532).  Bezzeg  nag)'  törhető  vagy  (Czegl:MM.  221). 

nagytürhetőség :  longanimitas  C.  patientia  MA.  lang- 
mütigkeit PPB.  Az  isten  az  ő  hiveit  t.sak  probállya  mint  Job- 
nak  nagy-törhetőségét  a  kár-vallás  által  (Megy;3Jaj.  11.165). 

Tűrhetőbb :  (tolerabilior ;  ertriiglicher).  Tőrhetflb  lészeii 
az  sodomabélieknee  dolgok  az  itélefnec  napián,  hogy  nem 
annac  a  városnac  állapattya  (Kái-:  Bibi.  11136).  Tűrhetőbb, 
hogy  ma  más  méltatlan  nehezteljen  rajtad,  hogysem  te  holnap 
úgy  mint  káros  bánkódjál  (Fal:  UE  399).  A  ro»z,  ha  nem 
sokáig  tartó,  tűrhetőbb  (419). 

Tűrhetőbben:  (tolerabilius ;  ertriiglicher].  Tűrhetőbben 
liszen   dolgok:  condicio  eorum  tolerabilior  érit  (Sylv:  UT.  L18). 

Tűrhetőképpen :  [tolerabiliter ;  ertriiglich].  Isteimek  hála, 

asszonyunk  ő  nga  türhetőképen  vagyon  (TörtT.'  Vn.439). 

Tűrhetőség:  (patientia;  geduld].  Ür  Kristus  őbenne  mu- 
tatná minden  tűrhetőségét  azok  tanítására  és  bátorító  gyámo- 
lyára,  kik  őbenne  hisznek,  az  örök  dütsiUég  el-nyeréséie 
íPázm:  Préd.  1221).  Dicsekedgyv^nc  szent  Pállal  a  mi  nyomor- 
gattatiisiukban  tudviin,  hogy  a  nyavalya  tűrhetőséget  szerez 
(Zvon:  Post.  1.145), 

[Türköz-ik] 

niég-türközik :  [se  abstinore ;  sich  onthalten].  Végre  az 
király  az  maga  vitézinek  meg  pararcsolá,  hogy  az  aszszony- 
allatoknak  testektől  es  öltözetektől  meg  törkSzzenek :  tandem 
suis  rex  corporibus  et  cuitu  feminarum  abstinere  jussit  (Forró : 
Curt.  249). 

[Türköztet] 

meg-tűrköztet :  [coSrceo;  in  schranken  haltén].  Ez-után 
törkőztesd  meg  magadat  és  ne  botsad  ollyan  szabadon  a 
nyelvedet  (Illy :  SzÉlet.  1.97). 

Tűrő :  patiens  C.  toleráns  MA.  leidend,  duldend  PPB.  Az 
törő  természetű  ember  ideig  békeséges  törő  és  az  vtán  néki 
őrőme  lószen  (Kár:  Bibi.  I.649b).  Az  szeretet  tűrő  es  kegies 
(Fél :  Tan.  296).  Az  a.szszoni  állat  czendesz  es  törő  légien  az 
íirfiunak  birodalma  alat  (464).  Nyomorgattatván  tűrőc  légyönc, 
várjoc  az  urat,  az  boszszú  álliist  rejá  liadgyoc  (Zvon:  Post. 
1.588).  Tűrő,  szeled,  igaz,  a  miglen  félre  szándékozó  tanátsit 
józan  okokra  nézve  nem  tapasztallya  (Fal:  NE.  111). 

hosszú-türő :  [longanimis ;  langmütig].  Az  liaragos  férBu 
szeret  háborusjigot,  az  hosszú  törő  |)edig  leszállíttya  az  hábot^ 
gást  (Kár:  Bibi.  I.6U),  I^eg  hoszu  tűrő:  habé  patientiani  (Fél: 
Bibi.  31). 

nagy-türő :  cw  Vralci  ido  vr  isten,  irgalmas  és  kegelmes, 
naé  törő  (CorpGramm.  108).  Az  isten  kegies  e.s  nagy  törő 
(Fél:  Tan.  24). 

nem-tűrö :  imiuitieiLs  C. 

|Tűröd-ik,  tűrödz-ikj 

hozzá-tűrődzlk  (<t!r(?yM/-hozzá  Toln:Viga«f.  Előb.  21): 
[mauum  adnioveo;  haud  aniegenj.  Ila  volt  valaki  az  apostolok 


J25 


NEKI-TÜRÖDIK— TLIRKÉS 


TÜRK  ÉSES— TŰZ 


826 


után,  kihez  bizbatuak,  tflrSdzenek  hozzá  és  uem  őrSmest  ji5 
kedvel  nevezzenek  csak  egy  szemílyt,  az  ki  hopmestere  volt  az 
lutJieristasá^uak  (Piizm:  Préd.  151).  De  t5rúdzek-liozz;i  akar- 
melly  fent  elméjű  pápista  doctor  és  mutassa-nieg  (Pós:  Igazs, 
11.356).  Nosza  tnrfigzél  hozzá,  mut.-isd  meg  az  isten  kSnyvéből, 
hogy  az  mi  vérfinkel  való  fel  osztozásra  noszogassad,  az  kik- 
nek életekért  istout  imádunk  (Toln:  Vigaszt.  EMb.  21). 

neki-türödik  :  [snccingor ;  sieh  aufschiU-zon].  0  maga  vá- 
la.'izt.-V  magának  az  láb  mn.sásnak  tisztit,  ugyan  neki  vétkezi) 
íék  és  neki  tfirfldék  mint  arra  való  szolga  (Boni:  Préd.  215b). 

Tűrt:  (abstineo;  enthalten].  Zeret8im  kérlek  titeket,  tfrtio- 
tek  magatok.nt  testi  kívánságoktól ;  carissimi,  ob.secro  abstinere 
vos  a  canialibus  desideriis  (DöbrC.  326). 

Tűrtet :  [coerceo,  contineo,  domo ;  im  zaum  haltén,  stillenj 
Gyakorta  az  ev  jmadsagy  kevzevt  ordeht  vala,  sem  ev  magát 
meg  nem  tevrtbetefy  vala  (DomC.  19).  Tsak  az  tartya  lelkét 
íirök  életre,  a  ki  gyfilöli  azaz  sanyargattya,  zabolázza,  tűrteti. 
kedvére  nem  botsáttya  testét  (Pázm:Préd.  16-1 1.  Nem  tfirtet 
hetem  itt  magamat,  hogy  Mo.sesnek  szavával  fel  ne  kiálcsaU 
(Megy :  fijaj.  IV.3).  Méneláus  teli  lévén  boszszúval  és  méreggel 
nem  tfirtpti  magát  (HalhHHist.  111.146).  A  farkas  éhségét  sok 
ideij  tűrtetheti  (Misk:  VKert.  177). 

meg-türtet :  e«  Magamat  meg  törtetem  vala,  hogy  maga- 
mat meg  tartóztatnám   azoktól  az  ételektől   (Kár:  Bibi.  1.476) 

[megtűrtetés] 

maga-megtürtetés  :  [continentia ;  enthalfung,  massigiing]. 
Háza.sság-nélkfll  holtig  a  maga  meg-tí\rtetésére  nem  köteles 
(Veresm :  HitMegt.  59).  A  kiknél  magok  meg-tfii'tetésnek  aján- 
déka nintsen,  jobb  afféle  fogadásokat  meg-szegni,  hogy-sem 
mint  mindenkoron  égni  (Pós:  Igazs.  L249).  A  melly  idSkor 
sokakban  még  minden  tanátsosság  és  maga  meg-tfirtetés  nél- 
kfil  való  szokott  lenni  (Misk:  VKert.  79). 

Türtetés :  cw  Az  hadban  elesettek  halálán  bJjtillvén  érte- 
nfink  adeja,  hogy  ezeknek  használhatott  tűiietésével  (Pázm: 
Kai.  810). 

fTürtetlenség] 

maga-türtetlenség :  rincóntinentia ;  unentbaltsamkeit]. 
Néha  magok  tűrtetlenségekbSl  olly  szavok-is  esnék,  mintha  az 
attyok  feWl  pana.szolkoduának  (MA :  SB.  367). 

[Tűrtető] 

maga-tűrtető:  continens;  ab.stinens,  temperans  MA.  (ent- 
baltsam,  niiissig].  A  ki  vetekedic,  mindenben  maga  tiirtetA :  qni 
in  agone  eontendit,  ab  omnibns  se  abstlnet  (Helt:  UT.  n4). 
Mindenekben  maga  törtetS ;  ab  omnibus  se  absfinet  (MA :  Bibi. 
IV.  157). 

(Tűrtöz-ik| 

Türtőztet :  (coSrceo,  contineo  ;  massigen,  zurückhalten]. 
Tnrtíztesd  szemednek  szakadó  záporát  (SzD :  MVir.  362). 

meg-tűrtöztet :  cv  Meg  kell  magamat  türtőztetnem  és 
ugy  tétetnem  magamat,  mintha  leg  jobb  kedvfi  volnék  (Mik: 
TörL.  379).  Melyet  ízlelvén  most  emiétett  .«zent  Bemard,  meg 
nem  tiirt/íztettheté  magát  (Csúzi :  Síp.  365). 

TÜBKÉS,  TÜEKIS:  tyite-s,  berillus  tbalassicus:  üh- 
kissteiű  PPB.  Türkés,  zűld  drága  kfi:  beryllus  PPBI.  Rwbynth, 
smaragd,  tm'kes  (RMNy.  U.210).  Hrn-om  arani  gűrw,  égikbe 
veres  k8,  masekban  tSrkés  (149).  Az  en  mo.stoha  fyamnak 
hagiom  az  szép  teorkes  keowes  nyergöt  (Radv:  Csal.  UI.146b). 
A   tfirkis   homalyosab,   zSldeu  kékellS   gySngy  (ACsere :  Enc, 


253).  Az  türkes  főképpen  Törökországban  terem  (Kocek :  ÖtvM. 
273).  Az  mi  türkések  hiával  vagyon  az  .szerszám,  sietve  kel- 
lene meg  csináltatni  (RákF:Ijev.  1.115). 

Türkéses,  türkises :  [lieryllis  ornatus ;  mit  tiirki.ssen  ge- 
scbmiickt].  Egy  türkiszes,  aranyas  kantái'  .«zügyellöstCl,  orro- 
zatjával  együtt  (Radv:  Csal.  11.357).  Egy  gazdag  tfirkises  kard 
lészen  tied  (Zrinyi:  ASyr.  165).  Egy  tSrliése.s,  aranyos  kardot 
kiildék  (RákF:Lev.  1.66). 

TŰRKÖL :  [cornibus  poto;  mit  deu  körnern  stossen].  Po- 
fozzák ezek  Sámbárt,  csapkod  ez  is . . .  más  téged  törköl8t-is 
említek  (Czegl:  Japh.  173). 

Türkölköd-ik :  fse  arrectum  follere :  sich  biiuraen).  Meg- 
haragvá!,  hogy  nem  felelhetél  s  tnrkólkodol   (Czegl :  MM.  155). 

Türkölőd-ík,  tűrköl5dz-ik  :  [cornibiLS  peto,  certo ;  mit 
den  hörnern  stossen,  kiimpfen]  Még  így  tfirkolódnek  szarvok 
nélkfil  a  bakok  (Czegl :  Tromf  178).  Mi  is  azoknak  a  Károlyi 
bibliája  ellen  tűrkSiSdS  példáknak  szarvokat  Ic-vertfik  (Pós: 
Igazs.  L2031.  Ekkédig  sok  kiil5mbkfiIomh-féle  fortélyos  pat- 
varkodásokkal  mint  meg  annyi  szarvakkal  eleget  tflrkSlídótt 
keresztyén  vallásimk  ellen  (521).  De  vallyon  mivel  tí^rkSlSdik 
és  via-skodik  (Pós:  Vála.sz.  20).  Magam  ellen  tűrkSIődik  a  zilaj 
bonasus  (Pós:GBot.  72).  Mint  az  .szilaj  kosok,  ők  nem  türkö- 
Ifidnek  (Thaly;  VÉ.  II.123i.  A  ket.ske  bak  pedig  ma-is  gonosz 
tflrkSlódzö  és  igen  bűdSs,   tisztátalan   állat    (Misk:  VKert.  13). 

Türkölödés,  türkölődzés  :  [certatio ;  das  kampfen].  A 
bonasiis,  kinek  serénye  és  vissza  horgadf  szarvai  vannak,  a 
tfirkcjlüdzésre  alkalmatlan  (Misk:  VKert.  119).  Szarvai  vadnak, 
de  azok  tompák  és  így  a  tfirk818désre  haszontalanok  (Pós: 
Válasz.  17.  Pós- Igazs.  1.521). 

TÜSTÉNT,  TÖSTÉNT  :  [statim,  illieo ;  gleicli,  anf  der 
stelle].  Istennek  bels8,  magában  lévő  hatható  birodalma,  a 
mellyel  a  valóság  tfetént,  mindjárt  nyomában  követ  (GK:it: 
Titk.  40).  En  SrdSg  vagyok,  tsak  fogadd-fel,  hogy  nékem  hív 
szolgám  lészesz;  melyre  Coelestinns  tSstént  rá  igéri  magát 
(Hall :  HHist.  11.306).  Két  király  érkezik  azalatt,  kik  a  bartzoló 
seregek  kőzze-elegyediiek,  azok  tSstént  Hektor  ellen  támadnak 
(IIL149).  Csak  meg-elégítsen,  tfetént  meg-jelentem,  noha  vagyon 
hírével  (HalhPaizs.  Elöb.  7.  Kem:Élef.  62).  Én  tüstént  nyo- 
mában leszek,  nagy  mérgesen  rabomra  ütiSk  és  agyon  lövöm 
(Fal :  TÉ.  634).  A  rossz  meg-gátslását  tüstént  igyekezte  (Kónyi : 
HRom.  159). 

TÜSZŐ  {gyiazií  Gvad:  RP.  22.  tizw  VirgC.  25.  tózó  106. 
iiiszií  MonOkm.  XXIII.349):  bulga,  fiscu.s,  vidnhis,  ascopera 
C.  hippopera  MA.  pasceolus ;  rauzen,  fell-eisen  PPB.  Tflsző, 
tarisznya:  rei.se-fell  Com:  Orb.  166.  Pénznek  való  lüszó:  fiscus 
PPBI.  Atyának  kenczeb-S-l  egi  tizA  penzth  \^n  el  (VirgC.  25). 
Az  vton  meunen  társánál  leiének  egi  tőz8  pénzt  (106).  A  kh- 
tőlékec,  mellyekben  az  o  takarmányokat  magockal  hordozzác, 
a  táska,  tőszó,  tarsoly  (Com :  Jan.  93).  Egy  öreg  fejér  tüszflben 
nr.  748  sárga  arany  (MonOkm.  XXni.349).  Sok  pénzt  olvasga- 
tott, mellyet  felesége  bőr  gyüszőbe  rakott  (Gvad:  RP.  22). 

[Közmondások].  Tanátssal  nem  telik  a  tüsző  (SzD :  MVir. 
421). 

TŰZ  (</2  ThewrC.  4.  tyz  JordC.  362.  384.  ÉrdyC.  614. 
tevz  DomC.  238.  töz  DöbrC.  35.  Born.  Ének.  378):  1)  ignis 
C.  MA.  fener  PPB.  Tíízze!  égetötl  festék :  encaustum  C.  Ger- 
iedet  tűz  ő  sinagogaiokban,  láng  meg  égette  a  bűnösöket  (AporC. 
73).  Feleytte  eztendős  germokceiet  a  tfiznel  őrizet  nekil  (NádC. 
485).  Ez  tAzb^l  zozat  iA-  vala  es  zol  vala  zent  Ferenczel 
(VirgC.  42).  Ágiatok  meg  az  mástul  el  vv^te  iozagot,  ha  nem 
akartok  az  Ar*k  tftzre  memietek  (70).  Zemeből  tőz  ki  harsana, 
tőle  zenec  meg  gulanac  (DöbrC.  35).    Az  zeremuec  tüze  langa 


827 


BOLONDTŰZ-HÁZASTÜZES 


ÖRÖK-TÜZ— TÜZES 


828 


mei;  gyoyta  (NagyszC.  44b).  Poiwayat  meg  alhatatlan  tyzzel 
emeztety  (JoriiC.  362).  Az  testet  vetbofy  az  erek  tyzre  (384). 
Herteleuseggel  nagy  tevz  gyvlada  fel  az  bazban  (DomC.  238). 
Meg  heu5!5  az  en  sz5ncni  eii  beiméin  os  az  en  goudolatomban 
tflz  ég  (VitkC.  12).  Lata  egi  tfiz  ozloiwt  (DebrC.  103).  Gyenye- 
nlvseeglinek  tyzeet  hoidozya  ew  kebeleeben  (ÉrdyC.  614). 
TestSmet  aduam  tizSuualo  megb  egetekre  (TbewrC.  4).  Mindent , 
valami  a  tflzet  elszeniiedi,  a  tBzen  által  vonuyatoc  (Helt:Bibl. 
I.  Ggg).  Mog  geiiede  az  wrnac  ti^ze  R  kozSttec  6.S  meg  emészte 
a  tabomac  kiils5  r&zét  (Helt:  Bibi.  I.  TTt).  Az  ti  testeteket 
mind  t5z  el  .szaraztya  (Bom :  Ének.  378).  Gerieszszenec  tfizet 
az  óltArnn  ("Kár:  Bibi.  188).  Ha  az  forró  viztSI  el  szítod  az 
tíizet,  forr<á.«;itiil  megál  (Vás:  CanOatb.  106).  Az  í  szavai  tüzek 
légyenek,  mellyekkel  fol-gerjedgyen  a  balgátok  szive  (Pázm: 
Préd.  c3.  P.'izm:  KT.  Ili7>.  Ne  gerje-szszetek  tüzet  az  ti  házatok- 
ban az  szombat  napj.in  íMA:  Bibi.  1.  82.1.  Mig  az  nagy  biní 
iti^l,  addig  mind  égteu  égni  fog  a  tflz  (I.^p:  PTiilc.  II.7,í). 
Az  be.stianak  szájábul  pg5  tflz  láng  robog  (Szíill;  Üáv.  77).  A 
tözet  mentSl  inkáb  hajtogattya  a  szél,  annál  jobban  gerjed 
(Hall:  Paizs.  238).  Láttynk,  bogy  az  istentelenekben  bosziiállá- 
soknak  tüze  légyen  (IllyrPréd.  n.67)  Vigyétek  a  tflzre  az 
or»'it,  matólát,  gomliolítót  íFal:NU.  104).  Most  kell  ki-mninom 
nyavalya  tiizétíl  (Ivónyi:  HRoni.  91).  Kit  tiizízerelem  s  heves 
gyötrelem  eddig  szokott  lángozni  (Amadé:  Vers.  222).  8)  [fociis; 
herd].  Elbadgyák  bázokat,  tflzSket,  az  5  feleségeket,  gyerme- 
keket (MA:  Scult.  162). 

fSzólá.sok|.  ImatkSzek  eb  zent  Auiws  vihoz  s  ngi  a I  u  n  e  k 
meg  a  t  h  A  z  (DebrC.  146).  A  c-íak  nem  el-alntt  tflzet  nieg- 
gerjeszteni  (Megy :  6Jaj.  111.41).  E 1  ti  I  v  i  z,  h  á  t  n  I  tflz:  inter 
mallenm  et  incndem  (Decsi:  Adag.  2.  208.  RákGy:I^v.  439. 
Tbaly:  Adal,  I.l)  Sem  háza  sem  t  flze  :  Scythanmi  solitndo 
(DecsiiAdag.  21R).  Moílátoni,  bogy  tfiz  líszen  az  feje- 
ken az  fiVezérnek  (Monlrók  XV.258).  A  kik  el-biíjtanak,  pií- 
rázra  köttettek,  az  egé.«z  Erdély  eüy  tfiz  ben  égett  (Bod : 
Pol.  92).  A  kiket  a  kétségbeesés  tftznek  víznek  viszen 
(Fal:  NE.  32).  Mynden  embernek  teetomeenyeet  az  tyzSn 
V  y  z  y  k  a  t  a  1  (ÉrdyC.  S40b).  Azokhoz  tflzSn  vizén  nem 
nebeztelli  el-menni  (Czegl:Japb.  61).  A  ki  ts«k  az  eretnekség- 
nek gyanns.igában  vólt-is,  a  t  fi  z  r  e  s  e  n  t  e  n  t  z  i  á  z  t  á  k  (Bod : 
Pol.  Elfib.  3).  T  \V  z  e  t  e  e  1 1  e  s  s  e  es  meg  gíiryezze  (CzechC. 
39).  Mikor  a  dámák  kfinySkiikre  dfllnek,  ott  terem  a  gono.sz, 
tfizet  rak  .szivekben  (Fal :  NA.  194).  Szfir  hozz  fát,  palá.sl 
rakj  tüzet,  bnnda  nyfigodgyál  (SzD:MVir.  447).  Tüzet,  szik- 
rát ü  t  n  i-k  i :  *exoudere  ignem,  .scintilam  PPBl.  Ha  külfinlieii 
cselekesznek,  t  fi  z  z  é  porrá  teszi  lakó  helyeket  (TörtT.* 
rV.72).  Tűzzel  vassal  kergettéc  s  Sltéc  (CzegI:  .laph. 
51).  Akinek  életét  meg-akarják  tartani,  vassal  t  fi  zzel 
k  ínozzák  (Pázm:  Préd.  32).  Kgdro  reáinenjenek  és  tfizzel- 
vassal  Kgteken  legyenek  (l'iSrtl".'  1.435).  Tfizj'.el  víLisal  rajta 
lesznek  (RákGy:  Lev;  191).  Tflz-vassal  pnsztúl  ország 
es  batár  (Thaly:  Adal.  1.31). 

íKözmondások].  A  hol  tfiz,  ott  füst  (Decsi:Adag.  31).  Tflzet 
nem  io  tflznel  oltani  (196).  Nem  éri  azt  a  filst,  a  ki  távnl 
vagyon  a  tfiztAl  (CVnizi:Píp.  245)  Ha  ki  tüzet  szeret,  filstit  Ls 
svenvedgye  (SzD:  MVir.  176). 

bolond-tüz :  (ignis  falnns ;  irrliolit).  A  bolond  tfiz  a  fíild- 
hőz  kSzel  avagy  a  hajokban,  sőt  másutt  U  lángoló,  gyertya 
módon  meg-gyúlt  hosszú  ffist  (ACsere:  E^c.  139). 

csepü-tüz  :  [ignis  stnpa  suscitatns ;  wergfener].  Ollyan  mint 
a  tsöpü  tfiz,  mellyiiC'k   fényessége    liamar  nu'ilik   (Pázm ;  Préd. 

1145). 

ház-tüz.  Ház-tfiz  látó :  explorator  sponsalitiits  PPB. 

házastüzes:  I)  [coloniis;  aasiedlerj.  Már  mi  itt  derék 
házas  tüzes  oniborok  vagyimk  (Mik:  TíirL.  77).   2)  (familiáris; 


vertraut].  Isten  eszein  vötte  el,   mert  liázag  tüzes  szolgámnak 
nem  hivék  (Monlrók  VII1351). 

örök-tüz :  [ignis  aeternus ;  ewigee  feuer].  Menyetek  el  átko- 
zol leányok  az  Arők  tSzben  (VirgC.  148).  Ha  te  zent  gSmSI- 
cz5s  aldot  fa  enyet  zennecz,  mi  lezen  mi  rolonc,  kyc  azo  faac 
vadonc  8r5c  tflzre  meltooc  (VitkC.  87).  Mint  maradhatunk  az 
orOk  tíizben,  a  hol  semmi  kSnnyebség,  semmi  pihenés  nintsen 
szabadulásunkban  (Pi'izm:  Préd.  1081). 

öröm-tüz :  ignis  festivus  Kr.  [freudenfeuer].  örömtflz- 
rakással  lángol  a  mezfiség  (Fal:  Vers.  905).  öröm-töz  xnllog- 
tatla  mezónköt  (SzD:  MVir:  448). 

parázs-tüz  :  (favilla ;  loderasche).  Parázs  tüzét  lobbantatja, 

már  nieg.szokfa,  nem  hagyhatja  (Fal :  Vers.  882). 

szalma-tűz :  [ignis  strameuto  suscitatus ;  etrobfeuerj.  A 
fajtalan  szeretet  változó,  hasonló  a  szalma  tfizhSz  (Hall:  Paiz.s 

422). 

szent  Antal-tüze :  pusula  C.  ignis  sacer,  orysipolas  MA. 
St  Antonifeuer  PPB.  Oibániz,  .szent  Antal  tüz^:  ignis  *saccr, 
zoster  PPBl.  Szent  Antal  tfiz.ét,  minden  féle  dagadás.sokat,  fe- 
kéllyeket  gyógyít  (Mel:  Herb.  7).  Igen  ió  az  Antal  tewze  ellen 
(33).  Chyuz  dagadast  auagy  zent  Antal  tozét,  vfirfis  kűzuennek- 
is  hy viak,  baznos  vele  keuny  (Frank :  HasznK.  16).  Az  mezei 
cikória  meg  oltya  az  zent  Antal  tflzet  (BeytbeA :  PivK.  40). 

tisztító-tüz :  [purgatórium ;  fegefeuer).  A  waldisták  egy 
általlyába  meg  vallotác,  hogy  m  szenteket  sennniképpen  ne 
kellyen  segítségfii  hj-ni,   hogy  az  tisztító  tfiz  czac  semmi  (MA. 

Scult.  855). 

Tüzeoske :  ignicuUis  C.  MA.  kleines  feuer  PPR  Csinálj 
ttt7.ecskét,  tedd  reá  a  tejet  (Radv:  Sz^ak.  281.  H6lt:VigK.  50*. 

Tüzel :  ignem  snccendo,  apud  ignem  versor  MA.  figneni 
alo,  feusr  unterhalteu].  Adámi  mindent  tud,  de  lantolni  les- 
jobban,  azt  az  táborban  kellene  applicálni,  tüzelni  is  (Bercs: 
Lev.  157).  Ét«zaka  szállottam  bé,  tüzeket  sem  rakattara,  bogy 
mivel  Malaezkán  Kbeczky  tüzelt  (196).  Most  már  szobára  kap- 
tam, de  még  eddig  csak  tüzeltem  (211). 

Tüzellós :  [tornientorum  jactus ;  das  fenem].  Az  hajdúság 
az  tii/^llést  máris  megunta  (Bercs:  Lev.  283). 

Tüzelő,  tüzellö:  I)  [igni  alendo  deetinaftis;  feuer-).  A 
váiTiak  k.ipujának  tüzeli  bázat  csináltattimk  (MonTME.  1.68). 
Vagyon  egy  tüzellfl  kemenczés  pit^'arka  inasokért  való  (Gér: 
KárO.  IV.435).  2)  [focus;  herd].  Tüzelíje  mellett  üldögélvén 
dohíinyozott  vala  (Fal:TÉ.  630).  TüzeWje  mellett  üldögélt 
(SzX):  MVir.  449). 

Tüzeltet.    TflzeltetS  tisztek:   artellerie   oflicier   (RirBeez 

147). 

Tüzes :  1 )  igneus,  ignitns,  ignifer  C.  feuerig  PPB.  Neky 
volt  yllettelet  ayakyuai  miként  Y.«jiyas  tyzes  keuel  angaltol 
(EhrC.  1.43).  6  eríí.sinec  paysa  tfizes,  5  hadanac  ferfiay  veres- 
secben  zekerinec  kfteli  tfizesec  (BécsiC.  260)  Lata  ala  zal- 
lani  egi  t\Vzcs  angialt  (VirgC  33).  FelISvJIdSznec  vala  ifi- 
zes  golobisoc  (NádC.  87).  Mindez  velag  e^be  é^\t  tyzee 
uaé  éo'"o'<'>'tós  auaé  egy  najj  tyzes  kerekdid  allat  (NagyszC. 
75).  Emberek  zoluanak  mondén  nemzeteknek  nyelueuel 
tevzes  igéket ...  az  tevzos  levrueent  tevzes  nyékiekkel  pre- 
dycalnayak  (OiniC.  133).  Vetyk  luVket  pokolnak  h*  tj-zes 
kemeiiczeyeeben  (JordC.  396).  iteg  váltó  vrouk  Cristuniac 
tflzes  zereteti  i  VitkC.  10).  Az  felssew  tyzes  egh  m.Mid  az  teeb 
egbekkel  meg  kel  t5ztívliatiiyok  (ÉrdyC.  18)  Akara  mind  ez 
velagot  el  veztenie  ereztuen  8  reaya  barom  tyzas  lanéakat 
(BodG  4).  Felseghada  &  zawalli  kAues  es,  ees  tj-zes  zeeu 
(KessEthC.   28).    LaptAkat,   tüzes   nyil;ikal    bébiiiyának   (R.MK. 


29 


TÜZESÍT— MEG-TÜZESÍl' 


TÜZESSÉG— TŰZI 


830 


tI.12S).  Az  SrdSg  tfizes  taligában  pokolba  hordoz  téged 
'\irtSzer.  H'2b).  A  vad  koudSrrel  isen  io  orbaiiczot  es  tíizes 
ügadast  kStíziijMlJeytlieA:  FivK.  y4).  A  tíizes,  szép  fényes 
rany  nem  egyéb'  az  isteni  szeretetjiél  (Pázm:Préd.  192).  Az 
ten  egy  kenibiniot  állatott  paraditsom-eleibe  tüzes  forg<Vpal- 
issal  (Páziu:  Préd.  576).  Aetnanak  tözas  hezagsagiban  szfilcfil- 
■k  bé  (Lép:  PTük.  1.27).  Lángban  élű  tfizes  gyéU  :  salamandra 
!>)m:  Jan.  49).  Csak  tüzes  szerszámunk  volna  Szombathoz 
3ercs:  Lov.  348).  Mindenünnen  tüzes  indvilatokat  gyullaszt 
30).  2)  [ardeus,  vehemens ;  feuerig].  Heves,  tüzes :  spirituosns, 
mguinolentus  PPB.  A  tüzes  beszédet  mosolygó  ajakkal,  lágy 
[ékkel  enyhitgetik  (Fal:  UE.  406).  Tüzes  levelet  Irt  nekem, 
ogy  ugyan  szikrádzott,  amidán  olvastam  (Mik;  TörL.  91).  Rajtii 
liska,  rajta  az  tüzes  labaiiezon  (Tbaly:  Adal.  U.91). 

[Közmondások].  Addig  verd  a  vasat,  a  míg  tüzes  (SzD: 
IVir:  25). 

Tüzesít :  ignio  MA.  feurig  machen  PPB.  A  kováts  a  vas- 
iizesit(5  koliba  a  fúvóval  bé  fujtat  (Com:  Jan.  86). 

meg-tüzesít :  1)  [cande  facio ;  glüheud  machen].  El  biua- 
ak  az  orvos  es  az  vasat,  ebez  való  zerzamot  meg  tAzesíte 
VirgC.  37).  Tanaczot  adoc  te  neked,  hogi  te  en  tőlem  veg  a 
cenbfil  meg  t5zesc(5ttet5t  aramat,  hogy  meg  gazdagulhas  (Mel: 
zJáu.  127).  3)  (iuflammo;   entflammen].    Az  yokat,   ygazakat 


meg  batoroycba,  az  tekeellete-sSket  meg  tyzesSyche  (ÉrdyC. 
568b).  S)  [illumino;  beleucbtenj.  Az  isteny  feenes  vylagossaag 
nagyobban  meg  tyzesSytStte  vala  ewtet  (ÉrdyC.  556b). 

Tüzesség:  1)  [inflammatio ;  ontbrennung].  Nagyob  tyztas- 
.sagra  valaztat;inal!  neky  liwzgosaghnak  tyze.s.segeere  (lírdyC. 
506).  S)  [inflammatio ;  entzündung] .  Ha  tflze.sséggel  vagyon  az 
orcza-dagadíls,  hivesítókkel  nem  kell  hirtelen  értetni  (PP: 
PaxC.  83). 

Tüzesül :  [flammo ;  flammen].  Mene  társához,  ezkeppen 
tewzesewlt  zayaual  hyrtelen  mongyauala  (EhrC.  131). 

el-tüzeaül :  [erubesco;  rot  vferden].  Meg  haraguék  es  el 
ifizessflle  az  5  orczaya  (Mel:  Jób.  70). 

meg-tüzesül :  [candefio  ;  glühend  werden].  Fel-gyuladok, 
meg-tüzesülök,  igen  meg-haragszom :  excandesco  PPBI.  Tanal- 
ehozok teneked  venned  meg  tevzesevlt  aranyat  az  az  isteny 
zerelmet  (CornC.  294).  Ev  tevle  zvletendev  volna  ygeen  nagy 
predicator,  ky  meg  tevze.sevlt  jgyuek  faaklyayat  viselnee 
(DomC.  3).  Az  fi  scemei  ollianok  valanak  mint  tűznek  az  fi 
langa,  a  lábai,  mint  ha  a  eg5  keniencze[n]  meg  tfizescíiltek 
uolna  (Mel :  Szján.  42). 

Tűzi:  [igneus;  feurig].  Tűzi  pára  hajtja  a  terhes  hajlikat 
(Orczy :  KöltSz.  208). 


TY. 


TYÚK,  TIK  (íytilocska  Mad :  Evaiig.  690) :  1)  (gallus; 
haliu].  Onnaton  liogli  ky  meene,  legottan  tyk  zoIa  (WiiikIC. 
170).  Es  ottan  raassoczer  zola  a  tyk  a  vag  a  kakas  (WeszprC. 
79).  A  vasárnap  mi  koron  el  i5t  volna,  el.ső  tik  zoh  koron  az 
egiliazhoz  gifile  (DebrC.  74),  Ez  dolog  kSzStli  iiuma  a  tyk  lia- 
ronizor  zola  (R17).  Nem  tuggyatok,  raeel  lioraban  embernek 
ft'in  el  yow,  eelTely  koron  awagy  tykzoo  koron  (ÉrdyC.  5b). 
Tyntszókort  anagy  liaynalba  (llelt :  ÜT.  n).  Nem  tudgyuc, 
midin  fog  el  irtni  a  mi  vrimc,  e.stneg  auag  eifelikor  aua^ 
tikszokor  anaA  regnél  (Tel :  Fel.  23).  Semmit  sem  ko.stolnan 
mind  els8  tik  szuig  (Mon:  Ápol.  142).  2)  gallina  MA.  heune 
PI'B.  A  tyúk  tojik  tojomáiiyokat :  gallina  *emittit  ova ;  ki- 
fúrják magokat  a  tynkmoiiyliéjából  a  tsirkék  :  pulii  ova  *per- 
cudunt  PP131.  Hai'izer  akart'uu  te  fiaidat  égbe  éS'tenem,  miként 
a  tic  gőiti  e^be  ő  pislenit  S  zarúai  ala  iMiinchC.  58).  Ha  ke- 
rent  tikmonat,  mi  nem  scorpiot  íivit  neki  (DiibrC.  333).  Ydönek 
yawaban  tykakotb  SitSssetek  (PeerC.  340).  Az  tikmonnak  az 
zekén  ertetyk  az  6  istensége,  mert  az  tikmonzekben  vagyon 
eleete  az  tyk  fywnak  íSándC.  3).  Soha  hwstb,  tik  monyát, 
saytot  es  .semy  kilweer  allatot  nem  eett  (ÉrdyC.  442).  Az 
orozlant  kezeuel  ket  fele  szakasztotta  mint  eg  tiukot  (Szék : 
Krón.  25).  Aniam  yobagya  hazára  menthek  e-s  barmaft'yaban 
el  weSthek  tykokath,  Indokát  (LevT.  1.6).  Neki  nem  kel  Ixír, 
búza,  lud,  tyuc  (BorniPréd.  552).  Ha  az  tyikoe  czattoguac  az 
vizbe,  es6t  ereznec  (Cis.  G3).  Sokat  birbitíl  tyúk  módra  a 
Matkó  (Illyef :  BCsTomp.  114).  Pnykát,  tyúkot,  ludat  add  a 
Bzakátíinak  (SzBodó :  SóDics.  A4).  A  meg  ételre  alkalmatos.sabb 
madarak:  tyúk,  galamb,  seregély,  kappan  (Felv :  SehSal.  15). 
Hogy  Szabó  I.stván  Budára  az  titokkal  ftllmönt  az  pasiihoz, 
költött  2  frt.  iMonTME.  1.13).  Lám  meg  mondám,  liogy  a 
tyuktiak  igen  kövérek  lé.sznok  és  a  galambtiak  igen  Csztövérek 
(Kai:  NA.  143).  A  remegéstöl  vér  sem  volt  benne,  mint  az 
ijett  tikban  (Kónyi:  HRom.  13). 

(Szóli'isok].  Hallgat  mint  a  tyúk  a  gyomban  n  (Fal ; 
Jegyz.  924).  Ha  az  ö  tyukjok  a  mi  kakasainkhoz 
j  fi  n  e  k,  akkor  semmiről  sem  felelek  (Mik ;  TörL.  76).  Tud 
hozzá  mint  tik  a  regéhez  (Kisv :  Adag.  343).  Nám  a  z 
tiúk  is  ki  vakarná  (Decsi:Adag.  II).  Tyúk  mony 
siiltni  idő  alatt  (Kern:  Élet.  145).  Egy  tinkmony  sfiltig  meg 
lenne  az  (Decsi:  Adag.  223).  Tyúkot  il  1 1  e  t  n  i :  ova  *.iiip- 
|K)nere  gallinis  PPBl. 

[Közmondíisok).  Valamelly  tiúk  sokat  kodáLsol,  keveset  tóik 
(Decsi:  Adag.  176.  Kisv:  Adag.  44). 


fajd-tyúk :  [tetrao  ;  anerhabnj.  A  fai  tyúkot  is  eckor  (ap- 
rilLsbaii]  fogak  (A Csere:  Enc.  286).  Szántóka  madárkát,  csá- 
.szárit,  faytyukot,  kappant  add  a  szakátanak  (SzBodó :  SóDics. 
A4). 

flas-tyük:  1)  gallina  pullus  babens  MA.  gallina  malrix; 
gluckhenue  PPB.  Fias  tikhoz:  gallinae  assimulat  NémGl.  140. 
Mykeent  az  öyas  tyk  egybe  gyeyty  az  ew  fiyayth  (ÉrdyC. 
173).  Titeket  vgy  gyflyt6ttelek  egybe  mint  a  fias  tic  az  5  tsir- 
keit  (Kár :  Bibi.  1.455).  Mennyiszer  akart  minket  is  az  isten  6 
hozzája  egybe  gyfiyteni  mint  az  fiastic  (MA :  Scult.  1027).  A 
fias  tyúk  az  emberek  között  tsirkéivel  bátran  sürög  forog 
(Misk :  VKert.  363).  2)  plejades,  Atlantides  MA.  [siebengestirnj. 
Fias  tyúk  nevű  tsillagzat  az  egén :  Atlantides  PPBl.  Isten  ezé- 
nálta  a  szent  Péter  szekerét,  a  kasza  hugiot  és  a  fias  tikot 
(Mel:  Jiib.  22).  Az  bika  az  fias  tyúkkal  az  éghnek  tizedik  sie- 
geletiben  vagyon.  1619  (KDebr.  Cö). 

gatyás-tyúk :  gallina  plumipes  C.  MA.  raiihfiissige  beuue 
PPB. 

gór-tyúk :  gallina  roedica,  galhis  medicus  PP.  zur  ar/jioi 
dienliche  henne  PPB. 

gulya-tyúk:  gallina  depyga,  gallina  depygis  PPB. 

házi-tyúk :  gallina  *ehortalis  PPBL 

indiai-tyúk :  meleagris  C.  PPBl.  (truthahnj.  Öltheti  ollyan 
mint  egy  indiai  tiknak  (Decsi :  Adag.  224).  Nyaka  mint  az 
indiai  tyúknak  hójagas.  feje  fájdalmas,  keze  reszket  (Pázm : 
Préd.  233).  Az  tisztartók  szerezzenek  be  40  indiai  tyúkot,  6 
pávát  (Radv:Csal.  11168). 

jérce-tyúk :   gallina  novella,  pullastra  MA.  hiihnlein  PPB. 

karácsony-tyúkja :  [weihnachtshahnj.  Az  várhoz  semmi- 
nemft  ünnepi  ajándékkal,  sem  karácsony  tyúkjáral  ecek  nem 
t;irtoznak  (Gér:  KárOs.  IV.343). 

kotló-tyúk,  kotlós-tyúk :  gallina  glociens  Nom.  103. 
gallina  eingultiens,  pullttra  PPBl.  (ginckhenno).  Mint  kotló 
tikok  vezteg  fitík  (MehSzJáu.  39).  Egy  kotló-tyúk  mennyit 
koplal,  hogy  tsirkéit  táplállya  (Pázm:  Préd.  166).  Kotylótyiil.  k 
közfítt  meg  rekesztem,  .szélvé.sz-hozta  fiát  megkissebbiteui  (Tii;il> 
VÉ.  11.257).  Mi  adgyuc  ez  kotlotii-  alj'i,  lu  Christus  Jesa-  li: 
magunkat  (MA :  Siult.  Sl'4).    Azt  kivánnám,  hogy  a  dám:'iK  i  ■ 


MOGYORÓ-TYÚK— TENGERMTÚK 


TOJÓ-lYÚK— TYÜKOCSKA 


834 


üljenek    miiiduiitalan  ;i  kiiR'sas    láiláii    mint    a    kutló    tyúkok 
(Fal;  NA.  172). 

(SisőlásokJ.  Miodeukor  utt  hun  fi  mint  az  kotlós  tiúk  (Decsi: 
Adag.  333). 

mogyoró-tyúk :  [nrogallus ;  aueihalmj.  Plinins  a  li'idnak 
nemei  kózzé  .swUnh'illya  a  i'ai  tyúkot  avagy  mugyorú-tyúkot 
(Misk:  VKert  353). 

ülö-tyük:  Isallina  glocieus ;  shickbennej.  A  kakas,  lia  az 
ülő  tyiik  meg  tjdál  jjalni,  maga  megüli  a  tojásukat  (Misk : 
VKert.  356). 

tengeri-tyúk:  [meleagris;  truthaliu].   A  fácjcinok,  tengeri 


tyúkok  avagy  erdei  kakasok  gy6uy5r58égben   t;irtatnak  (Coni: 
Jaii.  30). 

tojó-tyúk :  gallina  C.  benne  PPB. 

vizi-tyúk :  fnllica,  gallina  aquatilis ;  wasserlienne  PPB. 

Tyukász,  tikász  :  gallinarius  C.  MA.  CoriiGramm.  liülmer- 
warter  PPB.  Nem  azért  neveltem  líil  egynehány  usibéoskét, 
kiért  adott  a  tikász  egy  kevés  pénzecskét  (Thaly:  VÉ.  U.273). 

Tyiokocska,  tyikocska:  [pnlhi.s  gallitiacens ;  hübncben). 
Vettétek-e  valalia  eszetekbe,  mi-némű  küKimbség  vagyon  a 
szelid  lyúkotska  és  a  ragadozó  .sólyom-kiizütt  (Pázm :  Préd. 
30).  A  mint  a  tyikocska  bamar  meg-f'ogatik,  ngy  az  ember  is  a 
haláltól  gyakorta  véletlen  ragadtatik  el  (Mad :  Kvaiig.  690). 


U.    NYELVTÖRT.    SZÚTÁR.    Hl. 


53 


u. 


tJDVAB   (odiíor  ElirC.   83.   odwar  LevT.  1.6   RMNy.  H. 

28;  odyuar  14.  ndvor  1213.  Cziiiár)  t  1)  uors  PPl.  Iiof  Ver. 
Hazaanak  wdwara  (ErdjC.  509).  Mynüi  iututtak  volua  a  kop- 
paz  heglire,  a  porozlok  kyrtlielenek  oes  az  vitezSk  odwartli 
korithenek  (WinklC,  203).  3)  curia,  villa  Ver.  [liof,  lierniliof). 
Oivduor,  Oiwduor,  villa  1193  (Kiiaiiz).  Locus  qiiod  viilgo  dicitur 
VVduurhel  1204  (uo).  IJdvor,  villa  1213  (Cíöuár).  »)  aula  C. 
Ver.  fiirstenhof  PPB.  Meímei  odwar  (GuaryC.  O'i).  Mykoron 
nagy  ydew  tSIt  volna  benne  ew  ke.serwes  varasokban,  ky 
byrhóvveek  cbazaroknak  kyralyoknak  wdwaraban,  myndeuek 
bankodnak  ez  eellyen  nagy  dolgon  (ÉrdyC.  512).  (Sz.  Ágoston) 
leen  az  meennyey  zent  vvdwarnak  eek6sseege  es  vygasaga 
zent  eerdemes  eelettel  ky  mwlwan  (516).  Egezh  mennei  udnar 
(VeszprC.  55).  Mas  zerzetSs  latuan  Ba.siliu.st  nagi  vduarral  menüi, 
meg  iitala  8tet  (DebrC.  104).  Rumay  udwarban  való  lector  mester 
(VirgC.  61).  Cbyasarnak  (lalothaya  ees  wdwara  (PeerC.  12).  Az 
uduarn;»k  cutTi  Stet  sokképpen  megh  euffoliak  uala  (TihC.  21).  Ré- 
genten  az  vraknak  vdvarok  tisztességnek,  omlierségnek  és 
iÓKzagos  clielekedetnek  oskoláia  vólt  (Tel :  Evang.  11.50b). 
SzíneB  udvara  vagyon,  de  az  adóssiigit  meg  nem  fizeti  (Pázm; 
Préd.  634).  Szont  János  látta  mind  amaz  mennyei  udvart  (Illy: 
Préd.  I.l).  Neveikedék  mindenkor  udvarban  (Zrinyi  1.45).  Az 
isoglánok  inas  szj'imban  vannak  az  udvarnál  (Mikes:  Tl^ev. 
20.  lev).  4)  Udvara  iiz  égen  a  napnak,  a  csillagnak :  balo  MA. 
der  liof  um  mond  uud  steme  PPB.  A  nap  és  hóid  udvara 
(ComrJan.  12). 

[Szólások].  Szántalan  vitézek,  kik  öklelnek  vala ;  immár  egy 
vitéznek  udvar  állott  vala ;  Kasszánder  vitéznek  neveztetik 
vala.  Kranciskónak  király  parancsolta  vala,  véle  megiiklelne, 
azt  akarja  vala  (KMK.  VI.55).  Ezenben  ütközet  nagy  keményen 
vala,  két  erős  vitéznek  csjik  udvar  áll  vala  (65).  Kőmyfile  oduart 
aluac  v;üa  az  wrac  (Helt:  Kron.  147).  Az  egész  mennyei  sereg  vd- 
uait  áll  vala  néki  iob  es  bal  keze  felől  (Kár :  Bibi.  1.330).  Udvart 
h  i  r  d  e  t  ni:  convocjire  aulám,  indicere  conventum  aulicum  MA.* 
den  hof  zusammen  berut'en  PPB.  Urunk  császái'  udvart 
tetet  és  isteneket  felemeltet,  és  fi  nekik  teszou  áldozatot 
(KMK.  1.78).  Egy  rósz  hitván  czudjir  udvar  hazugja 
(GKat:  Válts.  lL235j.  Zent  Feroncz  ételre  le  zaluan  kamoraya- 
bol  lata  az  aztalokott  magassan  meg  uettuy  es  oly  o  d  u  a  r 
módra  (EhrC.  83).  Udvart  állni:  aulám  lustrare,  auli- 
cum conventum  habere  MA.  Az  zent  angyaluk  yelemieu  va- 
l;mak  wdwart  aiwan  (ÉrdyC.  48ob).  OF  igőn  nag  uruala,  ho^ 
miudSn  nap  barom  ez5r  uitezok  álnak  uala  neky  udvart  (KazC 
70).  Teneked  az  angyalok  na^  eremmel  wdwartli  aluak  (ThewrC. 
259). 

ház-Udvar:  area  Com:  Jan.  108. 
király-udvara :  regia  (Ver),  [kíiniglicher  hofj. 
királyi-udvar:  regia  C.  MA.  |königlicher  iiofj. 


lövő-udvar :  [schiessstattej.  EIz  városnak  vadnak  szép  I5vó 
vdvari  és  kerti  az  hol  az  jxilghárok  és  iffiak  bizonyos  idSben 
pnskáuai  ét.  nyillal  való  lSuőld5zesben  maghokat  gyakorollyák 
(SzCsomb:Utleir.  87). 

palotás-udvar :  (aula  regia ;  hofburgj.  A  királyi  palotás 
udvar  (Louvre)  igen  szemre  való,  tagos,  ékes,  és  legszebbnek 
tartatik  az  egész  világon  (Fal :  TÉ.  794). 

új-udvar :  (lioft'est,  tiu-nier].  Holta  kelve  Volter  új  udvart 
tétete,  kazdag  ajimdékot  arra  feltítete,  jó  hamar  lovakat  pá- 
lyára vitete  és  gyalog  futókat  futáshoz  készite  (RMK.  11.34). 
Kú-ály  új  udvart  hirdete  egy  jó  kedvében  (277).  FS  laak  új 
udvarba  mind  el-bégyftltek  (uo).  Nagy  sokakat  hivata  új  ud- 
varbi,  király  vígan  az  bölcsekkel  múlata,  örvendetes  Ifin  az 
király  udvara  (IV.219).  Királytól  egy  új  udvar  hndetteték,  két 
egész  nap  akkor  minden  jól  lakjék  (221).  Ptoloroeus  egy  új 
udvart  tétote,  m'akot,  vitézeket  leülteté,  heted  napig  kinily 
nagy  vigan  éle  (uo).  Minden  ember  jfijön  W  harmadnapon, 
vígan  lakjék  királylyal  új  udvarban  (227V  Feljövéuek  mind- 
nyájan új  udvarba,  leiilének,  vígan  lakoznak  vala  (231).  Azt 
hagyá  király  fi  sáffárinak,  hétszer  jobban  főzzenek,  forgódja- 
nak, mert  ez  volna  vége  az  új  udvarnak  (235).  Ideje  hogy 
eltelék  új  udvarnak,  az  mesterek  haza  menni  akarnak  (283). 
Bement  az  Vomiáeziában  Károly  eleiben  az  egy  új  udvarban 
{V.2(i").  Derék  új  udvarban  akkor  [ítélet  napján]  mind  bé- 
gyíílnek,  kik  az  igaz  hiten  mostan  vetekednek  (209.  VL89). 

Udvarbeli :  [curialis ;  hof-].  Udvarbeliek  :  curiales  C.  Ud- 
varbeli  ielfts  zolga  (ComC.  310). 

Udvari:  1)  aulicus  C.  zum  hof  gehörig  PPB.  Udvaii 
leány-asz,szouy :  ábra;  hofdame  PPB.  Udvari  pap:  curio  C. 
Oduary  aztal :  mensae  sumptnasae  (EUirC.  83).  Az  királynac  fo 
hopmestere,  udvari  vezére  (MA:  Scult.  1075).  Udvari  csufondá- 
ros  bolondok  niódgyára  kiáltasz  (Matkó:  BCsák.  277).  Udva- 
riaknac,  udvar  néi)énec  seregével  kfirnyfll  vétettetvén  (Cum: 
Jan.  139).  Fejedelem  udvari  liada:  satellitium  principis  (Com: 
Jan.  140).  Jobb  ufitelcnségben  örökké  maradnom;  ha  udvarit 
veszek :  nem  szokott  a  munkához;  ha  falusit  veszek:  otthon 
nyög  s  tudatlan  (Ttialy:  VÉ.  II.165L  Három  udviu-i  dali  legény 
mind  untalan  kérdezett  (HalhHHist.  U.121).  Azok  a  jeles 
udvariak  hozzám  jöttének,  és  engem  vétekre  kéuszergetteuek 
(u.  o).  Az  udvjui  (lUiirtély-mester  az  udvari  nyári  táborozásunk- 
ban, kinek-kinek  qu:irtélyát  és  szállását  kiosztliassa  (kiosztassa  V], 
legffibb  bivatalja  lészen  (TörtT.-  1.159).  Személy  válogatás  nél- 
kül mind  a  fejedelmet,  urakat,  udvariakat  minden  tekintet 
nélkül  keményen  meg-feddette  (Bod:Pol.  111).  Sok  tábori- 
udvari-uruak  megfordult  az  esze  (Fal:  NE.  105 1.  Udvari  miuis- 
ter  tettetésbeu  mester  (Orczy :  KíiItH.  M).  3)  [politu-s,  comis 
aBabilis]  liöllich  KirBosz  4.    .SyU'U'iticji  oratio.  uduiui  sz-')  il>i'c.si 


UDVARlAs-UDVAROL 


MEG-UDVAROL— UDVAROS 


8S8 


AdSK  12).  Ezek  tsíik  loiiiiersjitioU,  udvaii  szó-járások,  inollyeU 
mellett  éhen  marad  iiasjit),  ha  magadra  nem  vifiyázsz  (Piizm: 
PréA  309).  Éjjel  nappal  azon  törídnok,  hogy  bölcsek,  tudó- 
sok, udvariak  legyenek  (Pázm;  Préd  800.  NyKiizl.  XV.SfiO). 
Udvari  czifra  szollás  (GKat:  Tifk,  28).  Nem  guuáol  az  udvari 
kerengő  beszéddel  (Mad:  Evaiig.  389).  Holott  elsőszülött  údva- 
riább  (ígyj  hadakozó  férfiú,  s-mindenek-re  alkalmatosbnak  lát- 
czik  (Csúzi :  Síp.  72).  B;itor  légy  udvaii  és  nyájos,  senkivel 
igen  szoros  barátságot  ne  köss,  setikihez  idegenséget  ne  mu- 
tíiss  (Fal :  NA.  218).  A  ki  mód  nélktil  udvari,  nem  udvari  (Fal : 
Jegyz.  919).  Mai  nap  az  urfiakat  it;en  gyengén  s  kényesen 
nevelik,  és  nem  tudom  mi  képe.<  udvari  deliségre  csigázzák 
(Fal:  NE.  34). 

Udvarias :  aulicus,  urbánus,  politus ;  liöflich  Sí.  A  frau- 
tziák  udvarijisok,  változók,  tekergők  (Fal :  TÉ.  324).  Tudgyad 
uram,  hogy  a  te  dilema-kaptsos  beszéded  éppen  nem  udvarias, 
sStt  merném  mondani,  hogy  para.szt  (Fal:  NA.  134).  Az  efféle 
keresztyén  maga-megalázásnál  nincsen  titeket  illető  udvariasabb 
erkölcs  széles  e  világon  (184).  A  tisztességes  és  udvai-iás  nem 
néha  kedvesebb  feleletté  válik,  hogysem  a  paraszt  és  ízetlen 
úgy  (Fal:  ÜE.  402). 

Udvaxiáskodik :  studeo  lu-banitati  Kr.  [böflich  tun). 
(Vajda:  Kriszt  1:418.  Kr.) 

Udvariatlan:  inm-bauus,  impoliras  Ki-,  [mihöflich).  (Csúzi: 
Síp.  253.  Kr.) 

Udvariatlanság  :  iuurbanitos  Kr  [unhöflichkeit].  (Csúzi : 
8ip.  669.  Kr.) 

Udvariság  :  politior  humanitás  PPPI.  urbanitas,  humanitás, 
móres  aulici  Kr.  [höflichkeit].  Itt  kell  a  mennyei  erkőltsöket 
tanúlnimk  ;  itt  kell  a  mennyei  udvariságot  gyakorlanunk  (Pázm : 
Préd.  752).  Az  ember-csútblás,  tréfálá.'  oly  közönséges,  hogy 
.sokan  azt  nem  büimek,  hanem  tisztességes  mulatságnak  és 
udvariságnak  aU'ttyák  (791.  NyKözI.  XV.360).  Mennyei  udvariság: 
conversatio  in  caelis  (uo.  Laud :  ÚjSegits.  11.883.  Gyöngy :  (ihar.  91). 
A  pohtica  vagy  udvariságh  gyakorlás  uélkfil  virágh  nélkftl  váló 
kert  (RendÉl.  E.  .3).  Érte  lesznek,  hogy  minden  képes  udvan'ság- 
gal  magokhoz  csalha-ssanak  (Fal :  NE.  4).  Ez  a  kopasz  mentség 
ki  nem  szapullya  fSrtSjébflI  a  tsunyát  és  a  goromba  erkSltsbfil 
nem  farag  udvariságot  (Fal:  NE,  17).  Mutattya  erk(5ltsi5d  s  ma- 
gad viselése,  hogy  tanultál  az  udvarisághoz  (Fal :  NA.  140).  Elő- 
keztem  venni  minden  udvaiiságomat,  tisztelettel  köszöntem,  i 
kezét  fogva  lágyon'keztem  bánni  véle  (Fal :  Nü.  276).  A  kik 
már  nagyok,  és  magok  akaratjokon  élnek,  azokat  tisztes  ud- 
varisággal szoktuk'  útba'  vezetni  (Fal :  NU.  301).  Hami&ság  fek-  | 
szik  az  udvariság  :aIatt_(Fal:  NE.  463). 

Udvariskod-ik :.  [aulicum  ago  ;  sich  des  hofdienstes  be- 
fleisseu].  Itt  uem  is  udvariskodtam,  sem  nagy  emberekkel  nem 
társalkodtam  (Bethl:  Élet.  31.5). 

Udvamok  :  auUcus,  aulae  familiáris  Kr.  [höfling,  hofmei.s- 
ter].  Terra  vduaruicorum  1U93  (ZichyC.  I.ij.  Udvornici  viUaium 
1266.  Udvornici  et  servi  a  solutione  collectanun  immunes  1270. 
Udvarnicus  regis  1281  (Czinár).  Potiores  regni  vivere  voleutes 
otiose,  habentesque  captivos  sine  numero .  . .  curiae  suae  famu- 
lantes  ordinarunt  ex  eisdem,  quos  patrio  nomine  üdwomicos 
vocavenmt  (Kézai:De  üdw.,  Endlieher  129). 

Udvarol :  ministro,  tamulor,  in-servio,  honorem  exiiibeo 
MA.'  ministro  Com:  Vest.  1.36;  dieneu,  bedienen  PPB.  [hul- 
digen,  dienst  hm,  dieust  leisteu,  den  hof  machen].  Vdvarlo 
ruha :  abolla,  vestis  senatoria  C.  Udvarlok  néked,  megjelenem 
nálad;  appareo  tibi  PPBI.  Királyt  udvarolni:  apparere  regi. 
PPBI.  Király  házát  udvarolják  :  apparent  ad  limiua  regis  PPBI. 
Szüntelen  valakit  udvarolni:  cingere  aiquem  PPBI.  Kj-nek 
koron  keed  barom  ezer  yffyat  [j-öyac]  álnak  vala  elette  wdvva- 


rolwan  (ÉrdyC.  409).  Aluak  es  wdwarnak  (513).  Wdwarnak 
vala  eiMieky  (553b).  Istennek  zyne  elet  wdwarol  (617).  Lát- 
nak török  népet  kazdag  ruhában  királuak  ékessen  odvarlani 
(RMK.  1.27).  Fejedelemnek  illik  udvaiolni,  felséges  urának 
jámborul  szolgálni  (KMK.  VI.64).  Christusnac  ackor  uduarluuc 
(Horn:  Ének.  326).  Kct  vvrnac  nem  vdvarolhatua  (372).  Nem 
boczata  el  addig  a  kiral  a  Hunyadi  La-szlot,  miguem  Matliiíist 
az  8  Sczet  vdu;u-laui  Budára  be  vitte  volna  (Szék:  Krón.  211). 
Az  te  szolgaid  udvarlauac  te  néked  (Kár:  Bibi.  1.314).  Az  isten- 
nec  az  ansaalocnac  seregi  uduai-olnac  (465).  Az  ifiak  reá  sem 
mertek  nézni ;  a  vének  udvai-lottak  előttte  (Pázm :  Préd.  88). 
Valamikor  az  evangeliomot  olvasták,  ten'-állva  kellet  udvar- 
lani  a  keresztényeknek  (386 1.  Az  portára  nem  akar  vala  sze- 
mély szerént  udvarlani  menni  az  görög  császíir  (Pázm :  Kai. 
439).  A  felséges  Istennek  ezerni  ezerén  udvarolnak  (Hly:  Préd. 
11.75).  Mások  fognak  titeket  udvarolni  s  szolgálni  (HalhPaizs. 
390).  Hiven  járta  Pamassust  is,  udvarlotta  ottan  Minerva, 
Phoebus  is  (Thaly :  Adal.  1.129).  Váczon  feljül  szinten  egy 
erdőben  valánk.  Károlyi  Sándornak  mikor  udvarolánk  (Thaly: 
Adal.  n.369).  Ez  mennyének,  amaz  udvai'ol  ángyának  (Gyöngy: 
(Xip.  26).  Elhiteté  magával,  hogy  ő  még  dona  Elvirt  megnyer- 
heti, azért  mindjái't  udvarlani  kezdé  dona  Elvirt  (Mik :  MulN. 
152).  Kedvesének  minden  ki-gondolható  gyönyörködtetésekkel 
udvarolt  (Kónyi:VM.  40). 

meg-udvarol :  cv  Az  badeusis  herczeget  megudvarolja  ö 
kegyelme,  s  eddig  való  jóakaratját  is  meg  kell  köszönni  (Mon- 
Okm.  XIV.65).  Personalis  urunk  ö  nagyságát  is  megttdvarlók 
(Nyr.  XrV.462).  Arra  senteutziáztál  bennünket,  hogy  a  szolgákat 
eI6b  szépeu  megudvarollyuk  beszéddel,  mondván:  Hallod-é 
inas!  kedvem  érkezett  a  tréfiira,  légyeu  jó  engedelmeddel 
(Fal:  NE.  72). 

megudvarlás  :  [.salutatio,  soleune  officium  ;  aufwartimg]. 
Nem  lén  szerentsénk  a  gazda  megudvarlásában,  mert  az  abla- 
kon kiffitySló  basa  nem  vala  othon  (Fal: NA.  234). 

Udvarlás :  [ministerium,  ministerium  aulicum ;  dieust  hof- 
dienst,  huldigimg].  Nagy  dych5seeggel  dycheerettel  es  wdwar- 
lyassal  meenyben  vyteteek  (ÉrdyC.  476b).  Le  teweek  az  fey- 
delemseegSt  es  az  wdvparlaast  (548b).  Be  menénec  a  királyhoz 
udvarlásnac  szine  állat  (Helt:  Krón.  75).  Ha  én  bemegyek, 
Castelli  uram  eljöhet-e  urunk  udvarlására  (MonOkm.  XV.124). 
Oda  mégyen  az  kglmetek  udvarlására  (Thewr :  Nyelvk.  22). 
Felvéve  a  köntöst  és  a  kardot  felköté  és  a  szultán  udvarlására 
mene  (Mik:  MulN.  Nyr.  Xin.373). 

Udvarló :  ministráns,  famulans  MA."  bedieuend  PPB.  Ud- 
varló szolga :  circumpedes  C.  minister  Com :  Vest.  136.  Pit- 
vaiban  udvarlóc :  atrientes  Com :  Jan.  140.  Asztal  körűi  udvarló 
inas :  ministrator  PPBI.  Emlekőzween  arról  mit  teenek  ew 
eedes  zyley  es  wdwarlo  zolgay  (ÉrdyC.  511b).  Wdwarlo  le- 
gyéének (uo.  511b).  Wdwarlo  vyteez  (424.  623b).  Ez6rsz5r  ualo 
tSmefi  ezőr  wduarlok  neezyk  az  istennek  zyneeth  (SándC.  10. 
2).  Meúney  z«nt  wdwarlok  (PeerC.  274).  Máttyás  király  beho- 
zatá  a  Dracnlát  és  az  udvarló  wi-ac  kSzé  állata  ászt  (Helt: 
Krón.  136).  Az  királynac  udvarló  serege :  qui  praeerant  sub- 
stantiae  et  possessionibus  regis  (MA :  Bibi.  1.382)  Az  első  jöve- 
telben ökör  és  szamár  volt  udvarlója  (Pázm:  Préd.  13)  Méltán 
azt  kiálthattyuk,  mit  a  Sába  királyné  monda  a  Salamon  udvar- 
lóiról :  Boldogok,  a  kik  mindenkor  az  Isten-szine-előtt  állanak 
(1071). 

Udvar  oltat  (ttáiioríai  Tin.  271):  [ministrari  curo ;  bedienen 
lasseu,  huldigen  lassen].  (A  dáma)  estve-felé  vagy  udvaroltatta 
magát  az  uri-veudégekkel  vagy  hintóba  flle  mások  udvarlására 
(Fal:  NE.  79).  Fellfil-mullya  még  Tigranes  kevélségét  is,  a 
ki  mind  azon  ku-ályokkal  udvai'oltatta   magát   (Fal :  UE.  371). 

Udvaros:  aulicaster  MA.*  (hödiugj  .schmarotzer  PPB.  Vd- 
uaras,  Ubertinus  1234 — 1270.  (Kovács).  Udvaros  ember:    homo 

53* 


839 


ÍUDVAROSKOD-IK)-KI-UGAT 


MEGUGAT— ELUGRIK 


S4II 


*vemt8tii»  PPBI.  Udvaroson :  urbane  PPBI.  Igen  maniros,  ud- 
varos kegyelmod  :  ilir  seid  gar  zu  hOflic-h  KirUesz.  iX  Foiya 
a  széket,  is  azt  igen  udvarosán  a  király  alá  teszi  (Hall:  HHist. 
11.269).  Bátyám  ithon  niaradgyon  mert  S  nem  udvaros,  mivel- 
tesse  a  szSISt,  mint  hogy  inayd  parasztos  (Szoutra;  TFii'i.  21 

(Udvaroskod-ik) 

Udvaroakodás :  (urbanitas;  híiflichkeit).  Az  pasa  írá.sa 
csak  udvaroskodás  és  vigasztalás  (Moiilrok.  XXTV.SOO).  Ez- 
úttal vall)  udvaroskodásimknak  nem  sok  hasznát  vévé  Erdély 

fVni.334). 

Udvarosság:  clvilitas;  emberség  PPBI.  [höflichkeit,  feine 


Udvartalan :  (impolitus ;  nngobildet).  Ennek  parasztos  egy- 
flgj'fieégére  pana.szol,  és  udvartalan  erköltsére  (GyBngy:  Cup. 
25). 

Udvartalanság :  (inurbanitas  ;  unhöflichkeit].  Szeretettel 
követem  kegyelmedet,  ne  tulajdonítsa  a  dolgot  udvartalansá- 
gomnak  (Nyr.  .\n.79). 

UGAR :  arvum,  novalis,  vervaetiim  C.  MA.  oin  unbebautes 
féld,  bracli-acker  PPB.  [bracbfeld].  Ugar,  szántót  fSld  mely 
be  nem  vettetetet :  arvum  Major :  Szrtt.  Wgari,  locus  metalis 
1326.  1260  (Kovács).  Venit  ad  arborem,  sub  qua  in  fine  nova- 
lis qnae  ngar  dicitur  e.st  nna  nova  méta  1299  (Kubinyi: 
ArpOkm.  1.177).  Wgarokatli  bel  vétenek  :  seminavernnt  agros 
(KulcsC.  16fi.  KesztliC.  298).  Zantas  hatwan  kewbewlro  walo 
wgarath  (RMNy.  II.1.")S).  Száncsatnk  új  ugarát,  és  no  vasse- 
tek  a  tövisben  (Meg)';  fiJaj.  11.26).  A  mag  az  ugarban  efwít, 
havat  kinszerittotik  elviselni  (IllyrPréd.  1.317).  Meg-kevert 
ugar  :  arvum  subactiim  (Com  :  ,Ian.  72). 

Ugarol :  agrum  proseindera  MA.  novaro  PP.  brachen  Nom. 
75.  PPB.  Ide  .sok  helyen  most  ugarolnak  (MonOkm.  XXIV.235). 
Minémft  ajándékot  kivan  az  Isten?  Meg  tisztogatfatot,  irtogat- 
tatot,  szántót  és  ugarlott  szivet  (BáthiTromb.  147). 

meg-ugarol :  cv  A  f51det  meg-szántod,  meg-ugarlod,  hogy 
tiszta  légyen  (Diósz:  Delib.  271). 

Ugarlás :  proscissio  agri  MA.  novatio,  subaetio,  versio  ter- 
rao  PP.  bracbuug  oder  vemeuung  des  ackors  PPB.  Had  meg 
keőssegnek,  hogy  ezennel  az  wgarlast  el  közgyek  es  zanchyo- 
nak  (KMNy.  II 159).  Ugarlilsra  egy  ekét  küldtek  (TflrtT.  VI. 
llfi.  Gi'r;kárCs.  1V.335). 

UGAT :  latro,  oblatro  C.  baubor  l'PH.  |bellen].  Ugatni,  eb 
módra  ordítani :  latrare  PPB.  Ellene  ugatok  :  t»nlatro  C.  ob- 
gannio,  oblatro  MA.  Sem  egy  eb  ew  ellene  nem  ugatuala 
{EhrC.  153).  Nem  ugat  íac  egy  eb  (BécsiC.  35).  Ugatuan  az 
byzonsag  ellen  okos.sag  nekevl  (DomC.  318).  Nem  mondatic 
aj-thatos  imatkozonar,  de  ayhtatlannak,  igeknec  ugatoyanac 
(VitkC.  6).  Monda  az  eb  fa  lopónak] :  Aha  kenyeret  acz  nekem 
hogy  ne  wgassalak  (Pesti  ?  Fab.  17b).  Amíiz  haragos  ugató  ór- 
d5g...  (Born:  Evang.  1.93).  Az  egy  romai  anyaszentegyház 
ellen  vgatbatot  (Mon;  Ápol.  373).  Addig  un.szolta,  és  mint  egy 
ugatta  File|>et,  mig...:  vehementer  allatravit  Philippuni  donec... 
(1.,-índ:  ÚjSogits.  1.513).  Annyira  ugatták  s  i^ldSzték  Stet  kinzó 
lelki  esméretinek  szőrnyíi  rettentési  (Megy:  6Jaj.  III.  1  fii. 

(SzólíVsokJ.  Sok  fáradtság  után  sovány  eledellel  engesztelik 
ugató  gyomrok  rágását  (Pázm:  Préd.  31).  Ne  ugassuk 
ebfll  a  követ  s  holdat  egyarjínt  (Fal:  NE.  101).  Az  en 
reám  vgato  nelwesek  azt  kőltyk,  ho^  az  reghy  hethwen 
ma^arazo  doctorokat  ez  en  wyonnan  való  ma^ra/..'(somal  el 
akarom  foytany  (JordC.   la). 

ki-ugat:  elafro  C,  MA.  Ki-ugatom,  reá-ugatok:elatroPPBl. 
Heten  vágyónk    kyk  ezonkepi)eu  es  ezenképpen  mentevnk  lie, 


es  kezde  myndenyk  [ördög]  ky  ugatny  az  módot  my  keppen 
l)ele  ment  íl^ímC.  108). 

meg-ugat :  allatn),  conlatro,  dilatro  C.  (anbellen)  Megugat- 
tatom:  latror  C. 

UgaláiS:  latrahis  C.  das  bélien  PPB.  [gebei!].  Csempész 
hamis   szóvainak   [így]   ugatásával    bestelenétti    fele  baráttyát 

(Csúzi:  SÍI).  402). 

eb-Ugatás :  latratus  MA.  [hundegebell].  Gyalázni  akarnál, 
de  fordul  fejedre,  nem  ragad  eb  ugatás  az  derült  égre  (Zrínyi 

n.48). 

[Szólások].  Annyit  artnae,  mennyit  az  eb-ugatás  az  holdnac 
(CzegI:  Japh.  13).  Annyit  árt  néki,  mint  az  eb  ngatjus  a  bcildnak 
(Matkó:BCsák.  155). 

[Közmondások).  Nem  hallik  eb  ugatás  az  meiiyorszagban 
(Decsi:  Adag.  29.  Kisv:  Adag.  ,59);  bruta  fulmina  Kr. 

kuvasz-ugatás 

[KiSzmondá-Sük].  A  n'it  szamár-riv;is  és  kuvasz-ugatí'is  me«s7.<» 
érni  nem  .szokott  CKisv:  Adag.  525). 

Ugatóz-ik  :  [latro ;  bélien].  Az  szent  iras  ellen  kérűdnec  és 
ugatóziiac  (\L\ :  Tan.  58). 

[Ugatta] 

eb-ugatta:  [vox  contumeliosa;  verfluchter,  verdanimterj. 
ö  ugyan  a  novellákban  eleget  hazud,  de  nem  kell  hitelt  adni 
az  cbugatt/inak  (TörtT»  111.383). 

UGORKA  (ugorica,  nborka  MA.  uAoria  Lipp:  PKert.  1.10. 
U.271.  vj/urLi,  lnih:)Thi  Beytho :  Nom.  1):  rucumer  C.  cucumls: 
gurke,  Com:  Viwt.  12."i.  Ugorka,  buborka,  uborka:  nicumer  MAI 
EezAiikbe  ywthnak  az  yo  eerfb  wgorkaak  es  yo  )*ze\v  dyunyak, 
pareek,  hagymaak  as  foghagvmaak  (JordC  139.  Helt:  Bibi, 
I.TTt2.  Mel:  Herb.  18).  Vgorka,  bulxirka:  cucumis  vei  cueumer. 
Az  zelotit  io  k'itny  az  kychin  gyermekchek  feire  ha  hevsegAk 
lezSn  (Be^theA ;  FivK.  40b).  Ugorkat  árultam  COjmBal.  16>. 
Ugorka  mag  (MLsk:  ^^íert.  681). 

(Szólások).  Szent  Agaston  agya-veleje  sem  volt 
ugorka  (Pázm :  Préd.  NyKözl.  XV.381). 

Ugorkás.  Ugorkás  hely:  cucumerariimi  C.  MA.  ein  ort 
wo  viel  gurken  wachsen  PPB.  Ugorkás  kert:  cucumerarium : 
PPBI. 

UGR-IK:  tripudio  C.  salto  MA.  spríngen  PPB.  Ugró:  saltaas, 
prosiliens;  Springer,  springend  PPB.  Nagyobbat  ugrott,  minek 
ut^inna  uieg-bfitlott  íLand:  CjSegít*.  I.  Elóh.  3).  Vízben  ugrani 
kivánkozxS  (Com :  Jan.  222).  Konyfi  euét  ugrik  fáról  fára  (Zrínyi : 
ASjT.  Fi).  A  tengerbe  kellene  ugornunk  iMik:TLev.  55). 

[Szólisokj.  A  medvét  is  nem  azért  tartják,  hogy  mézet 
nyaljon,  hanem  hogy  falt  is  ugorjon  (Tlialy:  Adal.  1.80). 
H  a  m  a  r  j  á  t  ugrani:  devertare  saltii  MA.  in  die  wette 
spríngen  PPB.  Kívül  ugrott  az  hám  fán  (C^gl:  Japh. 
234).  Ha  csákányos  .s-czégéras  a  gazda-asszony,  hidd  el,  nem 
meszsze  ugrik  attól  a  szolgáló-is  (Csúzi:  Sip.  ,563).  Szem- 
ben u  g  ric  veled  az  ily  ember  és  azt  mondgya:  TehAt 
miért  érted  olly  fennyen?  (Ker:  FelsK.  130). 

alá-ugrik :  desalto  C  desilio,  dnsuito  MA.  fhenmtor-, 
hinuntors|)ringen). 

által-ugrik:  transilio,  traasuito  C.  [hinüberspríngen]  (Káldi: 
Bibi.  289). 

[Szólások].  Bezzeg  igen  el-«zedéd  az  lépet  és  jó  árkon 
ugrál    által    (Pázm :  5Lev.  79.   MNyelvészet  VI,412). 

el-ugrlk  :  I)  pmfugio,  fuga  se  salvare,  aliseo  Kr.  dur<-h- 
göben  Adánii :  Spr.  209.  Midón  megtartani  akartuk,  elugmtt 
(Nyr.  X.469).  Beoi-zfileti  melleol  régen  el  vgrottauak  (Vjis: 
CanCaL  6.59).  Így  jár  a  ki  el  ugrik  az  igazság  mellől   iPázm: 


ELÓ-UGRIK— TÖL-UGORDIK 


ki-ugordik-ugrAs 


842 


IhV.    I50V    MidAn    megtartatni    akartuk,    eliiijrott  [ntiMAn  le 
irtiik  tartrwtatni)  I  Nvr.  X.4fi',i>.  9)  (traiisreiido;  iiliei-selireitpii). 
el-iicrofták  az  í  kilvetségekoek  határát,  mikor  nj  szakadást 
:dettek  (Pázm:  Kai.  582>. 

slő-ugrik :  [hervorspringen,  lieransspriufen).  EKM-uijrom : 
ksilio  C.  Elébb  ugrom:  pratwilio  C  A  meg-.sargitn  halál  t.sak 
lugric  mint  valami  lashelybSl  (Megy:  3Jaj.  VLíi) 

fólre-u^rikl 

elreugrás:  [seitenspnig].  Azon  igj'ekezett,  hogy  székébAl 
jthe.<!se,  de  a  vigyázó  vitézek  arra  tanított  lovaknak  félre- 
•á.sával  el  tudták  kerfilni  (Fal:TÉ.  fi.39). 

ol-ugrik:  siiteilio  M.A.  exilio  Fél:  Bibi.  204.  [aufspringen, 
anfspringen].  Alecfo  el  tflnék  ott  mindgyárt,  mert  láfá,  ha- 
ra  gyújtotta  Szulimánt;  ft  penig  fel  ugrót,  fegyvert!  fegv- 
t!  kiált  (Zriuvi  1.17).  Priámus  királyi  székiből  fel-ugrik 
ill:HHi.'!t.  11191). 

látra-ugTÜ :  resilio  C.  (zuriickspringeu). 

d-ugrik  :  exilio  C.  prosilio  MA.  fheran5springen].  Oroszlány 
ű  késik  barlangban,  ki  ugrik  haraggal,  sok  erö.s  dárdát 
t,  piros  vért  sokat  ont  (Zrínyi  1.28.  Mik:  TLev.  222). 

tolások).  Ki-ugornak  a  korlátból  vagy  hámból 
zm :  Kai.  MNyelvé.'Jzet  V1405). 

é-ugrik:  de.silio,  deoi-sum  .lalto  MA.  [hinunter-springenl. 
'astnl  kemény  földre  Mehmet  le  esek,  vitéz  Zríni  utánna 
rsan  le  ngrék  (Zrínyi  1.56). 

■eá-ugrik:  assilio  C.  [darauf  springen).  FSIjfll  reá  ugrom: 
ersilio  C. 

■eáugrás:  assultus  C. 

assza-ugrik  :  resilio,  rasulto  St  [zurückspringen].  Az  ollyan 
dság  fel  nem  megyén  [az  égbe),  hanem  visszaugi-ik  (Illy: 
d.  1.587). 

Jgord-ik:  salto  JU.  springen  PPB.  Vizben  ugordnak 
rcs:  Máty.  16).  Eb  ugordgyék  a  hol  árok  nincsen  (Pós: 
ot.  74).  Ugordhatnék  SrSmében  (GKat:  Titk.  .507).  A  (m 
k  asszonynépekkel  ugordják  tánczokat  (EPhilKözl."  rS.180). 
Cyet  agordván  mmtegy  tánczolt  János  örömében  (Csúzi :  Síp. 
). 

Já-ugordik:  fde.silio;  henmterspringen].  Ha  alaugordanec 
egyház  teteierSl  (Bom:  Préd.  23). 

Ital-ugordik :  [transilio;  hinüberspringeo,  übeispringen]. 
il  ugordic  raitta  (Mon:Apol.  419).  Által  ugordott  minde- 
en  (LevT.  II127).  A  ki  kerüli  vagj'  által  ugordgya  az 
iságnak  hálóját,  kéfelen  hogy  az  hamisságnak  varsájában 
tMben  akadgyon  iPázm :  Kai.  342).  Ittis  által  ugordgyált, 
orlátott  iPós:  Igazs.  1.83  Illy:  Piéd.  177).  A  parancsolatnac 
int  által  ne  ugordgya  (Com:  Jan.  134). 

le-ugordik :  [hineinspríngen].  Mind  louasttJ  be  iigordottac 
hasadékba  íBorn :  Préd.  549). 

l-ugordik  :  transilio  PPBI.  [überspringen].  A  megvetett 
;  el-ngordgynk  íMegy:6Jaj.  n.20). 

lő-ugordik:  fprosilio:  hervorspringen).  §ok  felól  vigan  elő 
rdnak  vala  <Pázm;  Kai.  53).    Magától  el5   úgordiiánn  rBal: 

bk.  388). 

51-ugordik:  [snbsilio;  aul^ringen,  siih  hinaufechm'ngenj. 
■ugordanak  a  lóra:  corpora  saltu  *subjiciunt  in  equos  PPBI. 
k  egy  imegben  fel-ugordván  (GKat:  Válts.  11).  Nagy  Sándor 
igordván  helyéből  egy  persának  Id-ragadgya  az  égó  szíV 
leket  kezébc'il  íHalhHHist.  121.  m.229). 


I  ki-ugordik :  exilio,  prosilio  MA.  (hinau.s.spríngen).  Kiugordani 
a  ii:ijóból:  .se  ex  uavi  *proji<-ere  PPBI.  A  róka  felhága  a  Iwk- 
nac  xzaruaira  és  azockról  ki-vgordéc  a  kútbijl  (Helt:  Mes.  372 1. 
HajíVcskájából  ki  ne  ngordgyiink  (Mad:  Evang.  161).  A  syllo- 
gismus  korláttj'ából  ki  ne  ugordgyék  (Pós:  Vetélk.  9). 

le-ugordik :  (desilio;  herunterspringen).  Azoknak  szépsé- 
gét esászíir  hogy  meglátá,  lováról  le  ugordék  (Bala.s.sa:  Költ. 
175).  Dárius  abból  (a  kocsiból]  le  ugordvan  kaczolara  &le  (Forró : 
Cnrt.  684).  Leugordának  a  kocsiról  (Illy:  SzÉl.  1V.64). 

Ugordál :  [.salto;  umherspringen,  hüpfen].  Nagyon  oltár 
k5myil  ugordalnac  vala  és  az  5  testeket  5c  metélic  vala 
(Hofgr.  187.  RMK.  V.120). 

CTgordáa :  .saltatio;  das  springen  PPB.  ügordást  segítő  rúd: 
halter;  gewichtstange  der  Springer  PPB. 

Ugordó  :  (difficultas ;  schwierigkeit,  anstossj.  Ide  hátra  még 
az  ugordója  ennek  az  nótának  (EsztM :  Lev.  322).    De  jay,   az 
■    siralmas  notánac  nehéz  ugordoja  (Prág:  Serk.  832). 

j  Ugordoz-ik :  [salto;  umherspringen,  hüpfen,  tanzen].  Nagion 
oltár  k6mi6I  vgordoznak  vala  (Sztár :  Akhab.  4). 

szóllyel-ugordozik :  persulto  C. 

Ugorl-ik?   Herttelen  fel  uggorléc  [olv.  uggordéc?]  (Helt: 
1   Mes.  256). 

Ugrácsol:  [salto,  .saltito;  hüpfen]  íZvon:  PázmP.  209). 

Ugrál :  .saltito,  MA.  oft  springen  und  hüpfen  PPB.  A  barom 
ugrál  (Com :  Jan.  51). 

[Szólások).    Ugrál,    mint    a   Noe   bakja   tK:M\ :  Préd. 
I    L343.  Nvr.  1X.417I. 

I  Ugrálás  :  [saltatio ;  n-iederholtes  spríngen,  hüpfen).  Ugrálá- 
.sockal  gyakorlyác  magokat  (Com :  Jan.  209). 

[föl-ugrál] 

fblugrá.Iás :  subsultatio  MA. 

[Ugráló) 

kötélen-ugráló  :  funambulus  Com :  Jan.  209.    [.seiltanzer). 

Ugrándoz-ik  :  salio,  .salto  C.  .springen,  tanzen  PPB.  Ugrán- 
dozva: subsultini,  saltuatim:  spningweise  PPB.  Ugrandozek: 
saltabat  (Fél:  Bibi.  23).  Ug  ugrándoznak  mint  az  szarvas  (Kulcs: 
I  Evang.  35).  Ide  s  tova  ugrándozva  tétováz  és  áldogal:  desultorie 
:  tergiversatnr  et  restitat  (Om:  Jan.  197.  Mik:  TLev.  68).  Bodri 
kuvaszunk  is  fogát  vigyorgatta,  örült,  ugrándozott,  farkát  csóvály- 
gatta  (Gvad:RP.  2). 

által-ugrándoz :  [transulto;  wiederholt  überspringen).  Által- 
ugránrtozzác  vala  az  oltárt  (MA:  Bibi.  1326.   Káldi:Bibl.    316). 

ki-ugrándozik.  Ki  ugrándozni  a  partra:  in  littiis  emicaie 
PPBI. 

lé-ugráadozik  :    [desuito ;   wiederholt    herunterspringen] 

(T8rtT.»  1164). 

meg-ugrándozik :  [salto ;  hüpfen).  A  méhében  lévő  kis 
gyermek  meg-ugrándozik  órSmében  (Tof :  Zsolt.  617). 

Ugrándozás :  .saltatio,  saltatus;  das  tanzen,  springen  PPB. 
[hüpten].  Ugráiidozá.shoz  való:  saltatorius  C. 

Ugrándozdogal :  saltito ;  oft  .springen,  tanzen  PPB. 

Ugrándoztat :  [saltare  facio ;  springen  lassen).  Erós  bizoda- 
lommal voltának,  hogy  Sket  majd  eggy  lábig  a  Sajóba  ugrándoz- 
tatják (Rumy:  MonH.  162). 

Ugrás :  tripudiiun  C.  saltiis  MA.  sprung  PPB.  Fel-serdftlt 
gyermekségedet  játékban,  ugrásban,  bolondoskodásban  fogyattad 


843 


bArányugeAs-úgyi 


AM-ÜGY— AM-UGYAN; 


84 


(Pázm:  Préd.  68).  A    latorságnak   nevekudásére    ugrás    tétetik: 
in  aiigmeiita  faciiionim  prosilitur  (Illy:Préd.  11531).  Ennehány 

ugrásban  oléré  herteleu  (Zr:  A8yr.  P7). 

ISzóIásokJ.  El-véti  az  ugrást  (hazudik,  ráfogással  él] 
íPázm;  Kai.  1766.  419.  443.  MNyelvészet  VI.408). 

bárány-ugrás.  Fejét  lába  közé  a  fakó  .szepezte,  bárány 
ugrásait  jobbra-balra  kezdte  (Gvad:  RP.  78). 

Mátyás-ugrása :  bissextus  C.  MA.  PP.  (sdialttjigj.  Mátyás 
ugrilsa  niiudan  4-(iic-  asztendó  után  vagyon  ((>)m:  Jan.  170). 

Ugrat :  facit  exilire  Kr.  (springen  lassen,  sprengen].  Elhagy- 
ván falunkat,  azt  mindjárt  zfiklatta  vágtatott,  vagy  nyargalt, 
avagy  is  ugratta  (Gvad;  RP.  V.  cikk). 

(Szól.isok).  Olvasgattyák  a  leveleket,  kőzbe-kSzbe  nem  szinte 
szűzi,  hanem  niosdotlan  tréfákut  is  ugratnak  (Fal:  NA. 
124).  Némellyek  előveszik  az  udvarLságot,  trágyázzák  a  szókat, 
ugratják  a  tréfákat,  hogy  ttszte-sséggel  megmen6kedhes.senek 
a  tréfától  (Fal:UE.  403). 

el-ugrat:  (fugo,  jielln:  vertreiben]  Nagy  tsuda  leszsz,  ha 
még  bennünket  is  el  nem  ugratnak  iimét  (Mik :  TiirL.  55). 

elö-ugrat:  [promo;  hervorholen).  Régen  meg-po.shat  histo- 
riácskákat  ottanottan  ekVugrat  (Pázm :  LuthV.  4). 

|ki-ugrat] 

kiugratás.  Ablakon  kiugratás  (Kem:  Élet.  35). 

meg-ugrat 

fSzólá.sok].  Hn!  van  az  jobbik  paripád,  az  kin  magad  meg- 
ugratád  (Thaly;  Adal.  11.343). 

Ugró:  saltan.s,  prosiliens  MA.  Springer,  springend  PPB. 

bokor-ugró  :  (brevis  ;  kurtz).  Bokor-ugró  kurta  paUlst  (GKat : 
Válts.  11.385).  Bokor  ngró,  lébi  k5nt(5.st  adának  urunknak  (390). 

Ugros:  [saltito;  springen,  hüpfenj.  Sok  ugrosó  .szikra  .szSk- 
detsel  kohánál  (Gyöngy:  KJ.  51). 

(Ugrott) 

bokorból-ug^rott :  fouvena,  gregarius;  ein  hergelaufe- 
nerj.  Valami  lK)korból-Hgrot  nem  tudom  ki  (Pázni;  Kai  1766. 
184.  NyKfizl,  XV.365X  Kicsoda  nem  pökné  az  ollyan  attyákat, 
az  kic  valami  nem  tudom"  Iwkorbol  ugrót' emberek  kezekbe 
adgyác  tanittani  gyermekeket  (Prág:  Serk."594).  Bokorból  ug- 
rott (nj  ember):  ex  vepreto  prosiliens (Kisv:  Adag.  160)  Bitang, 
bokorbúi  ugrott,  gézengúz"(.SzD ;  MVir  105) 

UGRÓQY  :  flumen  JordC.  374.  ügrough  villa  1258.  Ugrog 
ca-stnim  1295  (Czinár).  Vgrog,  Vgrogh,  Vgroyg  (olv.  Vgrovg?  v'. 
Ugróigy?]  possessio,  castrum  1294. 1297.  (Kováia).  Essen- eswek 
foseek?  esween?)  ugrogyok  ywenek  (venerunt  flumina),  zelec 
tamadanak  ex  az  liazra  rohananak  (JordC.  374). 

Ugrógyos :  (?)  Zent  leronimus  megh  az  ew  [az  zyz  Maria) 
zent  koporssoyaat  lattá  Iixsapbatnak  wSigye  kSzepítli,  kyt 
masta(n]y  ydSben  felette  ygheen  alaa  mondnak  lenny  az  f(ild 
alath,  ky  akkoron  az  fSld  zyneen  volt,  mert  az  w81gyeth  wgro- 
gyos  yzapp  öeel  t51t5tte  (ÉrdyC.  485b). 

ÚGY  :  ita,  sic  C.  MA.  so,  alsó  PPB.  Igyé?  íigy-é?  siccineí 
PPBl.  a)  Úgymond :  inquit,  ait  PPB.  [Ué  ISn :  factum  est 
(MünchC.  26).  Len  u^  onnec  vtanna,  hoé . . .  (GuaryC.  14).  Wgy 
wagyou'meg  yrwan  (ÉrdyC.  343).  Wgy  vylagoswllyon  ti  vylagossak- 
tok:  sic  lucwit  lux vastra (JordC.  366).  Ha  mézzel  5szue  tSrSd 
a  maguát,  és  ugi  eszed.. .  (Mel:  Herb.  60).  b)  V^  thoen,  mynt 
\T  Istennek  anyain  meg  paranczola  ;  focit  sicut  praecepit  (JordC. 
358).  Mykeppen  proHetat,  vg  tarttyak  vala  liwtet :  sicnt  prophe- 


tam  eum  babebant  (398).  Vgy  vigadozzunc,  mint  az  aratoc  a 
szép  arata-sban  (Born:  Ének.  7).  Mint  egy  biróval,  ugy  élünl 
a  sz.  iráss^il  (CzegI ;  MM  44).  Mint  a  pomagranát  héja,  agy 
te  orczád  (Illy;  Préd.  11.541).  Mint  az  paráznaságért,  ugy  mef 
büntetnék  az  bor  italért  (Pázm:  Kai.  729).  «)  Ugy  éllyen  Phí 
rao,  hogy  ki  nem  mentec  innét :  per  salutem  Pharaonis  uo 
egredlemiui  (MA :  Bibi.  1.40).  d)  Úgy  hogy:  ita  ut  ElirC.  2.  K.\ 
hegieket  meg  zagata  ugi  hogi  az  nagi  kw  zakadasokat  egib 
vére  (Vú-gC.  22).  e)  verő  C.  PPl.Úgy-é?,sicciiie?  C.  itane?M/ 
Úgy  tott :  ita  inquam  MA.  Legyen  ty  bezettek ;  vg,  v^,  neo 
nem :  est,  est,  non,  non  (JordC.  368).  Az  életnek  fája  a  n 
fáinkhoz  hasonló  vólt-é?  ugy  . .  (Martonf:  SzHist  210).  A 
kSnyfinec  ki  legyen  zerz5i5  vgy  vagyon  bizonvtalan  (Zvui 
Osiand.  C4).  De,  mi  látni  mentetek-ki?  próféta  látui-e?  úc 
mondom  néktek;  nagyob' prófétánál-is  (Pázur.Préd.  21).  f)  1 
ué :  itaqutí  (BétsiC.  3).  Es  ug  le  Í15  Ruth :  sedit  itaque  Ru: 
(5).  Meg  probállya  az  ember  5  magát,  és  ugy  egyéc  abb 
(Zvon;  Post.  1.591).  g)  Azért,  mint  a  tisztet,  úgy  a  tisztesség, 
azért  ve.szi-fel,  hogy  Istemiek  alkalmatosban  szolgállia.s~ 
(Pázm:  Préd.  59).  De  az  keserves  német  terh  és  [)ortió,  i'i. 
gyakor  töz-szerszámozott  szereucjiétleuségek  miá  annyira  me 
szegényedtünk,  hogy  . . .  (RákF :  Lev.  1.64).  b)  Magassága  wg 
uak  lattatyk,  hogy  az  romay  tornyokat  Öel  eeruee  (Érdy' 
169). 

am-úgy :  aliter,  alio  modo,  ilIo  modo  Kr.  (soj. 

[Szólások].  Azt  hazuggia,  hogimigyhogamué  vetui 
(MehSzJán.  311). 

imígy-amúgy :  l)obiter,perfimctorie;obenhin,  saumseli 
lich  MA.'  Imígy  amúgy  mutatni:  in  folle  olferre;  uoerliiutei 
verwirrt  dartun  MA."  Czaeiniigy  amúgy  épitSttec  (Helt;  Kró 
2).  Gyakran  el  mondjad,  nem  futva,  imigy  amúgy,  kordéra :  m 
cursim,  obitpr  et  perfnnctorie  repete  (Com:Jan.  155).  Azt  h; 
loltam  imígy  amúgy,  hogy  az  aiveum  vellast  adták  fel  né 
(ErdTörtT.  1.46).  Nem  tsak  imigy  amúgy,  hanem  tellyes  szfl; 
bízzék  Istenben  (Pázm;  Préd.  172).  A  ki  pedig  gonosz,  ne 
imigy-amúgy  gouo.sz,  hanem  duplázva  és  bélletten  igen-igi 
gonosz  (616).  3)  [circiter;  ungetahr?)  A  pénteket  igen  .szón 
sau  megtartyák,  omígy-anu'igy  negyven-napi  bSjtík  vagyon  (Pi 
Igazs   1.717). 

Ugyan:  ita  ElirC.  10,5.  .lordC.  164.  sic  396.  similii 
MünchC.  50.  [so].  a)  Ennek  byzonsagara  meeg  ma  es  ugy 
tartatyk  az  egyk  cella  (DomC.  131).  Fondamentomi  még  mii 
vgyan  vadnac  (Helt ;  Krón.  7).  b)  Mykeppen  n>undott;(u; 
eleue,  ugyan  lewn  lEhrC  145).  Énnekem  ees  wgyan  leegyi 
mynt  az  en  tarssonmak  (ErdyC.  507b).  Mykeppen  az  artat' 
baran  az  mezanvs  eI5t,  vgyan  nem  nj-taa  megh  hA  zayai 
ut  ovis,  ita  non  aperuit  os  (JordC.  735).  Mykeppen  az  vyr. 
vgyan  el  mwlyk ;  veluti  flos,  praeteribit  (832).  Vgaii  zen 
masikath,  mynth  űim6n  magaath  (SáiidC.  1).  Vgyan  ymattat< 
mynth  i.stent  (DebrC.  544).  Mykent  aytozik  az  z;irwas  ivyzekn 
forrására,  wgyaii  aytozik  en  lelkem  te  hozyad  (ÉrsC  114) 
elíetec  vgan,  mint  ;iz  bíinnoc  (Szék:  Zsolt.  173).  Vgyau  hBU> 
a  bflnbe,  mint  a  disznó  a  .sárba  (Mel:  SzJáu.  51Si.  £>zinte  ugi 
fekszik,  mint  eg  laag  saárba  (Mel:  Jób.  102).  «)  Vgan  kari 
zic,  ha  (=  mintha)  i^maga  5lt6  volna  meg  (VitkC  29). 
V^an  leéen  es  v^an  vagon  (NagyszC.  6)  Wgjan  leen  (Érdj 
561).  Nem  lezen  vgyan :  non  profecto  (JordC.  766).  Nyua 
aazonkeppeu  mynth  hyzod,  nem  wgjiui  wagyon,  mynt  wall 
(ÉrsC.  273b).  e)  lm  vgyan  is  meg  kell  hahium,  luettzec 
elsS  sztMetseggel  ?  en  morior,  quid  niilii  proderuut  primoi 
uita?  (Helt:  BibL  I.  L4). 

am-úgyan :  (illó  modo;  so,  auf  jené  weltej  Vegére  men 
necannakis,  midőn  iniigyeu  aiiagy  amngyaii  allaiiac  (KNagy 
1579.  D4). 


I 


UGYAN 


UGTAN-IS— ÚJ 


S46 


UGYAN:  1)  Iprofecto]  omiiiuo  Kr.  (wahrlicli,  wirUlich, 
tsicblicli,  fuhnvar,  gar).  a)  Vgyan  byzon  mondom  nektek: 
aen  qaippe  dico  vobis  (JordC.  366.  393).  Sidó  míJdra  igazán 
yan  viszsza  szoktác  volna  iroi  az  számot  (Helt :  Aritm.  A3). 
Tulis  bizonytalan  vóluék,  ha  ezt  az  Sz.  Péter  uevo  alatt  irt 
íonyságot,  ugyan  valóban  Sz.  Péter  irtáé  (Pázni :  Kai.  94). 
it  hallok?  ngyan  meg  változtattad  hitedet?  El  nem  hihetem 
zegi :  BDorg.  3).  Ki  tette  Komát  fSvé  ?  Nem  a  Christns  ugyan, 
Bem  Simplieius  (Matko;  BCsák.  113).  A  herceg  megengedé, 
gy  Normandiába  .-izaladhasison,  ugyan  el  Is  vivé  a  kirílyné 
a  ötét  (Mik:  MulN.  299).  b)  Ugyan  vagyok:  resto, .supersum, 
perstito,  vivő  MA.  Hadd  vgyan  ma :  sino  modo  (JordC.  362). 
■zonyawal  irhattywk  kegielmednek  hogy  ugyan  igen  ellenSnk 
gion  az  w  zabadfaga  (KMNy.  11.62).  Vgyan  langozott  ben- 
c  eyiel  nappal  az  penznec  keuansaga  (Bom:  Préd.  552). 
!yan  hoszszu  horgos  szamai  vannac  mint  egy  SkSmec  (Mel: 
3rb.  62).  De  ha  meg  nem  tanulod  az  igazán  le  irást,  vgyan 
m  mehetz  touáb  (Helt:  Aritm.  A5).  Vgyan  háznál,  vgy  vizket 
ecsi:  Adag.  llOi.  Ez  fóldi  lakás  az  soc  gomiockal  meg  tóit 
nét  vgyan  le  vonsza :  terrena  inhabitatio  deprimit  sensum 
ilta  cogitantem  (Kár:  Bibi.  1.641).  Ha  megmarad  ez  istenben 
ló  5r5mflnc,  ugyan  minden  nyomoruságnac  el  kel  végre 
ilni  (MA :  Scult  86).  Ászt  tnggiák,  hogy  valami  iora  való 
tyen,  a  roszz  kónynben,  s  ugyan  marokkal  kapnak  hozzá 
nI:Epin.  2).  C)  Nem  igaz  apostolok;  s6t  vgyan  hazugoknak 
altad  6ket  (MehSzJáu.  56V  Nem  tsac  hasznos,  s5t  vgyan 
iksegesis  (EsztT:  IgAny.  g4).  d)  Igen  kenés,  v.  vgyan  semmi 
szna  (^lel:  Herb.  41).  Sokan  lesznec  az  oluasok  közziil,  kik 
t  az  en  munkámat  auag  meg  vtallyac,  aua^  ugan  mégis 
ifollyac  es  rágalmazzak  (Decsi:  Sall.  Elflb.  1).  Az  átoekal 
in  ritkán  avagy  ugyan  nem  kell  eki  (MA;TaiL  1260).  e) 
i  vakmerőek,  és  vgyan  orczatlaiiok  nem  akartok  lenni 
jl :  Csisk.  196).  Azon  mesterkedtenek,  hogy  a  sz.  irást  le- 
jodgyák,  meg-mocskollyák,  és  ugyan  eloltsák  (Pós:  Igazs. 
6;.  A  fejedelmeknek  illendő  fizetés  kívántatik ;  és  ugyan 
ttíztetett,  világi,  és  lelki  (Illy:  Préd.  11.502).  f)  Jupiter  annak- 
5tfe,  hogy  az  ő  detrimentomába  az  esztendőnek  nagyob 
izében  szomorkodik,  ugyan  sántais  (KNagysz.  1613.  D3).  g) 
im  tsak  mezítelen  maradna,  hanem  ugyan  mindenestfii  sem- 
ue  lenne  (Diai.  121).  2)  etíam  MA.  aeque  Sí.  [auch,  eben- 
Is).  Mert  vgyan  en  es  ember  vagyok :  et  ego  ipse  homo  sum 
)rdC.  743).  Reia  ginlenek,  hogi  e  mi  hitSnket  ugian  elStte 
lalmaznaiak  (DebrC.  19).  Hogy  ha  kedig  nem  mindenflt  3 
ta  iöne  ki,  aual  ne  gondoly,  hanem  vgyan  egymás  alá  ird 
elt:  Aritm.  B3).    Egyszer  5  vgyan  8t  (H5).   Eii  vagyoc  els6 

az  utolsockalis  ugyan  én  vagyoc  (MA:  Scult.  15).  Ha  mi 
zzölSnk  valók  voltának  volna,  meg   maradtak   volna   ugyan 

velfink  :  permansissent  utiqne  nobiscum  (Vallást.  203).  Va- 
nelly  vallásban  nem  csak  az  emberek  gonoszok,  hanem  ugyan 
Iga  a  vallás  termi  a  gonosságokat . . .  (Matkó:  BCsák  64). 
íve  nevú  magyar  kapitány  edgy  Tárnok  nevfl  völgyben 
nettetek  el ;  azon  vólgjben  temettettek  vala  el  Kéme,  Béla  és 
iditsa,  ugyan  a  magyaroknak  vitéz  kapitánnyal  (Liszny:  Krón. 
7).  C5sendessen  várjon  ott  az  kegyelmed  orderétfli ;  mivel 
yanS  hozta  az  staffétát  is  (RákF:Lev.  II.  141).  így  küldötte 
ama  Tóbiás  az  ő  édes  fiát  ugyan  Tóbiást  (Biró;  Ékes.ség 
Ib).  S)  [tamen.  verumtamen;  doch].  Veerees  vereyteekkel 
ponkeed  wgy  kel  vomiy,  niynt  az  baromnak,  meeg  ees  wgyan 
Bghen  (ÉrdyC.  516b).  A  knssebic  mi  k5zzfil5nc  mostannis 
;yanckal  vagyon :  de  az  egyikónc  ninehen  vgyan  (Helt :  Bibi. 
D.  De  ha  mind  igaz  volna  is,  ngyan  mégis  azont  kérdeném 
ük  (Tel:  Evang.  1.437).  Ha  csak  magad  vagy  is,  patronusod 
3CS  is,  mindazáltal  ugyan  megnyered  (Magy:  OrszR.  19).   Az 

ha  által  vszsza  a  Dunatis,  vgyan  eb  (Decsi:  Adag.  79), 
mmiképpen  nem  veszem  el,  hanem  vgyan  árron  vészem  meg 
led:    uequaquam  ut  vis,    sed    pretio   emam  a  te   (Kár:  Bibi. 


1.300).  Készfily  az  viadalhoz;  de  vgyan  meg  verettetel  (395). 
Nohasrinte  Illyés  nem  vagyokis,  de  ugyan  vagyon  nálam  az 
Illyésnec  lelke  és  ereje  (MA :  Scult.  57).  Vagy  el5nk  azért, 
vagy  halunk,  ugyan  az  ure  vagyunk  (Sz;ir:Cat.  Ai.  Nem  abla- 
kit tsak,  hanem  ugyan  ajtaját  is  (Ker:  Préd.  423).  Nem  csak 
nehéz,  hanem  ugjan  lehetetlen  dologis  (GyíingyL :  KVall.  313). 
I)  qnidem.  Oíiuidem  Kr.  fzwar,  wol).  Ha  imar  ugian  menior- 
zagban  uolnankis  ioob  kellene  eln8nk  (Ozor:  Christ.  129).  Z5- 
n8ghet  ugyan  ajkid  között  a  te  imádságod,  de  az  istennek 
füleibe  be  nem  hat  (Tel :  Evang.  1387).  Ha  ugyan  paraszt 
nembSl  való  volna-is :  si  etiam  de  rastica  progenie  oriundas 
fuerit  (Ver :  Verb.  185).  Megigazittya  ugyan,  de  szeretet  által 
(Czegl:  MM.  284).  Mert  jóllehet  úgy  tetszett  ugyan,  mintha 
valóságos  szekér  lett  volna;  de  in  rei  veritate  nem  volt  e  vi- 
lági (Ács:  BHal.  Elób.  15).  Jóllehet  ugyan  az  Isten  a  te  nyo- 
moruságodbanneha  magát el-rejti, de  azonban  fsak  5  reá  néznek.. 
(235).  5)  [paene,  fere;  völlig,  fást,  beinahe].  a)  ErSssen  viuá- 
nac  egymással,  ollyan  nagy  vér  onfá.ssal,  hogy  ugyan  vérpafa- 
koc  follyánac  (Helt:  Krón.  17b).  Az  én  elmém  annira  meg 
fárada,  hoé  vgjan  el  szakadoznéc  (Kár:  Bibi.  1.460).  Az  embe- 
réé az  melegségnec  miatta  vgyan  el  oluadnac  (515).  Lészen 
setétség,  mellyet  ugyan  megtapaszfalhatnac :  ernnt  tenebrae 
tam  densae,  ut  palpari  queant  (MA :  Bibi.  1.58).  Michoda  dologh 
lehet  az,  hogy  az  ecclesiarol  ugian  semmit  sem  tudnánk 
(EsztT:  IgAny.  g3).  b)  Majd  ugyan :  fere,  propemodum  MA. 
Majd  ugyan  harminczan  voltak:  eraut  tacile  friginta  PPBl.  A 
farkát  maid  vgyan  ey.szak  felé  fordította  volt  (Kai.  1591.  C7).  Oly 
nagy  .sebes  lángok  szakadnák  ki.  hogy  maid  ugian  valami  tflz 
áriának  es  folyásának  vélhetnéd  lenni  (Lép:  PTük.  1.25).  BeIsS 
részim  m.ijd  ugyan  meg-f6nek  (PhilFl.  3).  Ortzám  tűz  miatt 
majd  ugyan  meggytílad  (5). 

Ugyan-is :  I)  Tprofecto ;  in  der  tat,  vrirklicb].  Ha  ki  egy- 
zer  be  menend,  .soha  tebbee  ky  nem  yew ;  az  az  mennyeknek 
orzagabol,  mert  zent  Ágoston  doctor  atyánknak  mondása  ze- 
rent  wgan  ees  az  végre  teremtette  Lsfen  az  embert,  hogy  az 
erek  bodoghsagra  mennyen  (ÉrdyC.  141).  Ugyan  is  bizony,  ha 
a  vajda  mellé  állott  volna,  oda  lett  volna  dolgunk  (í>dTört. 
1.55).  Bfine  a  gonosz  kiváaság  Is?  Ugyanis  az  (Zvon:  Osiand. 
27).  Felszóval  kiálfnak  vala :  édes  az  igazság.  Ugyan-is,  édes, 
mézes,  de  nem  tetszik  (RendÉI.  AOi.  Az  eotSdik  bizonyságra 
azt  mondom  :  hogy  vgyanis  azt  kel  fam'tani,  a  mit  vnink  pa- 
rancholt  (Pázm :  Préd.  494).  3)  enimvero  SL  [namlich,  denu].  Mert 
ugyanis :  enim  *vero  PPl.  8)  Ez  mai  napon  idvesség  adatott  ez 
háznak,  miért  6  is  Ábrahámnak  fia  legyen :  mert  wgyan  es 
keresgetni  j8tt  embernek  fia  és  idveziteni  az  olyant,  ki  elveszet 
vala  (ÉrdyC.  141b).  Mert  ugyan-is  nem  egyébért  jött,  hanem 
mi  érettünk  (Pázm:  Préd.  106).  Mert  ugyan  sem  illik  ahoz  a 
nagy  palota,  kinek  ezennel  hat-lábni  sírba  kell  tétetni;  mert 
ngyan  sem  méltó,  hogy  senki  abban  kevélkedgyék,  a  mivel 
Istentől  büufetódött  (Pázm:  Préd.  111).  Mert  ugyan  sem 
egyébért  hozót  Christus  tüzes  törvényt :  hanem  hogy  szívünket 
fel-gerjesztené  íPázm:Préd.  NyKözl.  XV.234).  Az  Istennek  tör- 
vénye alá  nem  adja  magát,  mert  ugyanis  nem  adhatja  (Sz;\r: 
Cat.  A3).  b)  Ebben  az  én  munkámban  magamnak  semmi 
dicséretet  nem  keresek.  Ugyanis  ha  prédikálom  az  evangelio- 
mot,  nincs  abból  nekem  dicsekedésem,  mert  szükségképen 
tartozom  véle  (Tel:  Evang.  Elfib).  Ha  mi  jót  fizet  is,  azt  is 
gonddal  nyújtja,  ugyanis  a  jónak  csoportos  az  útja  (Gyöngy: 
Char.  125). 

[UHtJ] 

Uhugat:  (cucubo;  heulen].  Csak  bagoly  módonn  uhughat- 
tok  mind  a  kőszegi  soceual  eggifltt  (Bal :  CsIsk.  185). 

trj  (naé  vyw  velag  NagyszC.  114.  wyn  velagossag  129.  uy 
velagossag  114.  ujn  testimentom  Nád:Lev.  225.):  novus,  no- 
vitiiis,  recens  C.  ueu,  f'risdi  PPB.  Uján :  nuve  C  Uj  pénz :  num- 


847 


ÚJDON-ÜJ— MEG-ÚJÍT 


MEGÚjtTÁS— ÚJÓLAG 


84  » 


mu8  a»i)er ;  iieu  udei'  vollwichtig  geUl  l'l'li.  Új  szokást  hozni-bé :  1 
iutioduceie  coasvetudiuem  PPBl.  Vireui,  locus  juxta  Dauubiuui 
1173—1196.  (Kovács).  Praediuiii  vilak  1193.  (Kiiímz),  Villa  Vy- 
lok  1220.  (VReg.  88.  91).  Vyfolu,  villa  1234— 127U.  (Kovács).  I 
Vyhel,  villa  1264.  1271.  luo).  Terra  vyiiasar  vocata  1279. 
Terrae  Vytelek,  l'alaiitelek  1291.  ClaiLstruiii  de  Wyliel  1293. 
(Knauz).  Possesio  Wyfalw  1329.  (Zicljyd  1.335).  V'y  psaliiios: 
psalmus  uovus  (BécsiC.  44).  Vy  otrouiba  i»zto :  paiiiiius  rudis 
(MünchC.  29).  Vyh  zerzetesekiiec  regiilaia  (VitkC.  1).  Elev 
lueneiiek  az  vy  tevruenbely  zeiilekes  (OrnC.  lUl).  Mykoroii 
ev  neky  vy  rubat  adnak  vala  (MargL  3).  VVy  gabona:  uovae 
frugo,s  (JordC.  35).  Nem  töltyk  az  wy  bort  az  regliy  edoenben : 
neqiie  mittuut  viiium  novuui  in  utres  voteres  (379).  Hw  ken- 
ézéből wyat  es  awat.  vyzen :  profért  de  tbesíniro  .suo  nova  et 
vetera  (397).  Ooli  es  v/y  tfinveen  (ÉrdyC.  343b).  Wy  kerezt- 
tyenek  (508b).  Vy  testamentum  iFél :  Tan.  18).  VVy  szSlSt  se 
egyéc,  se  pedig  aszszn  szőlőt :  ab  uva  paíisa  usque  acimun  non 
comederit  ilvár:  Bibi.  1.123).  O  bor  io,  s  uy  szalonua :  nova 
Himetia,  Falerna  vetera  (Decsi:  Adag.  96).  Uy  vitéz  [rekrutaj 
(Lask :  Lips.  354).  Nem  vágjunk  ujjak  ez  giuiyolodo  név  vise- 
lésben (Czegl :  Dag.  7).  Le  kell  vetkezödni,  Iiogy  njba  Bitöz- 
küdgyék  (Illy:  Préd.  408).  Az  eledeleket,  nem  csak  az  újakat, 
bánom  még  a  niinapiakat  s  léiben  meg-etteket-is  elő  hozza 
(Ck)m;  Jan.  82).  Az  török  áilapatjában  s  magaviselésébeu  nem 
vagyimk  már  újak  (KákGy:  Lev.  215). 

[Szólások].  Így  egész  újig  megtart  (a  jövő  termé.sigj 
(KadviCsal.  m.49). 

[Közmondások].  Új  szita  rosta  szegen  függ,  végre  a 
pad  alatt  is  eleget  bever,  tartya  a  kóz-beszéd  (Káldi :  Préd.  IL 
36.  Nyr.  IX.417). 

ujdon-új  (ujjuduii  uj  lllei:  SalPtol  123.  Nyr.  VIU.170; : 
reeentissimus,  novissimus,  novus  Kr.  [gauz  nou,  funkelneu]. 
Si&ss  teremptő  uradhoz  .szépen  fel-serdfilt  ittju.ságodnak  első 
fiatalival  s  úydon-úy  zseugéjével  (Fal:  NE.  54).  A  puritJinis- 
nius  némelly  dolgokban  megegyez  az  independensekkel,  noha 
más  levbeu  adja  fel  újdonúj  tévelygését  (60). 

Újdon :  novus,   recens,  neotericus  SÍ.  [neu.  L.  újdon-új). 

Újít:  novo  MA.  vegeto  PPBl.  neu  macben  PPB.  [erneuern]. 
Vyehatoc  t^  magatoknac  irtouanokat :  imiovate  vobis  novaié 
(BécsiC.  195).  W'yoyttyatok  az  protl'etaknak  koiwrsoyokat : 
aediticatis  sopulcra  prophetarum  (JordC.  429).  Mennyiszer  újí- 
totta a  szeretet  ajánlását,  följegyezzük  ez-ut!Üi  (Pázni:  Préd. 
A4).  Mely  keserves  szcival  újítbattyuk,  a  mit  régen  sz.  Beruárd 
mondót  (79.  NyKözl.  XV.360).  A  minemű  hamisságokat  rebes- 
gete  onnek-előtto  Balduinu.'i,  ;izokat  itt-is  úji'ttya  (Pázm:LuthV. 
60).  Eltedet  hogy  uijts,  int  az  asztendő  folyása  (Kai.  1620.  B4). 
Jobnak  itélé,  hogy  kérdé.st  ujjic.son,  hogy  .sem  mőkőgve  valami 
sótalan  felelettel  éllyeu  (Matkó:  BCsiik  350).  Sok  vitéz  szavá- 
val uiottya  kész  voltát,  késériiül  ada  mellé  két  .szjvz  szablyát 
(Zrinyi  U.12).    Újítják  testeket  étellel  itallal   (Thaly:  \É.  1.79). 

meg-újít :  novo,  innovo,  renovo,  renovello,  restauro,  reparo,  re- 
creo,  integro  C.  [ernouernj.  A  könyörgést  megújítom  :  resecro  C. 
Holt  eloveny,  viszontag  meg  vyitatot :  redivivus  C.  Megb  wyoy- 
tüil  a  füolduc'k  zyueetb  (W'inklC.  37).  Az  ln\  resseyt  niegh 
wyoytom:  ruinas  tiibernaculi  re.stikurabo  (JordC.  760).  Komlas- 
uak  meg  wyoytoya  (ÉrdyC.  567b).  Tyzta  zywet  teremek  en 
bennem,  isten,  es  ygaz  lelket  meg  wyoh  eu  bennem :  spiritum 
rettum  iiuiova  in  viscoribus  meis  (KnlcsC.  124).  Vyitsad 
meg  lelkünket  bitben  es  szeretetben  (Ború:  Ének.  122).  Az 
istennec  igeié  tamazt  fel  minket  es  az  viet  uieg  (Tel :  Evaug. 
I.293b).  Saruját  meg  uyjicsa  és  mást  vegyen  (MasésK.  10).  Mint 
kellene  tisztességes  mulatsagokcjil  magukat  győnyőrkőttetni,  ívs 
ugy  mint  ogyeb  gongyoktol  meg  vytani  (Decsi:  Sall.  Elflb.  5). 
Azonközben  az  Albinns  az  bad;it  meg  vytuan    ilXx'.si:  SallJug. 


32).  Ah  keresztények !  melly  keserves  eraSval  újítliattyuk,  a 
mit  régeu  .sz.  Beruárd  mondott  (Pázm:  Préd.  84 1.  Te  maga- 
dat meg-fáradtat  meg-újits :  te  recrea  (Ck)m:Jan.  208).  Ha 
kit  le  irt  a  kép  iro  tjiblára,  mikor  üdő  jártával  el  tőrlő<iei 
avagy  bé  mocskosodot,  .szúksék,  ha  meg  akarják  újítani,  hogy 
az  állyou  elő,  a  kinek  képe  volt  (Land:  üjSegits.  L168).  A  io 
fiaknak  dicséretes  cselekedeti  azokat  isménd  [így]  megiiyiél- 
tyak  (ErdfidyS:  Dics.  40).  Tsak  hamar  hadat  kiáltat,  és  elébbi 
szokás  szeriut  minden  .seregeit  meg-újittya  (Hall:  IlHist  1L194). 

megújítás  :  novatio,  renovatio,  reparatio,  reparaiuen,  iustau- 
ratio,  recreatio,  refectio  C.  Az  zent  leélek  meg  wyoytasa :  re- 
novatio spiritus  samiti  (ÉrdyC.  48).  Eu  caenia  gorogiil,  madá- 
rul meg  vyoitásnak  innepc  (RMNy.  11.45). 

mégújíthatatlan :  irreparabilis  C. 

mégújítható :  reparabiUs  C. 

újítton-újít :  (incessanter  renovo ;  immer  wieder  erneuenij. 
Vyéttou  vytod  ostoridat  (Mel:  .)ób.  26).  NaiX)nkéut  neveked- 
gyünk  a  tekélletes  jóságokban,  és  újítton  újittsuk  jóra-való 
igyekezetinket  (Pázm:  Préd.  325).  Uytton  uyittya  hatalmas  ke- 
zének nehéz  chapá.sait  iZrinyi:  ASyr.  (Jc7).  Ujittou  ujittya  clia- 
pást  kegyetleuiil  (L12).  A  boszorkányok  ujjéton  ujjétják  rajtad 
a  betegséget  (Nyr.  XII.79.  Gyöngyi):  Cliar.  204). 

Újítás  :  encaenia  C.  novatio  MA.  censura  PPBl.  erueuermig 
PPB.  A  kic  itt  a  roligio  dolgában  valami  uietast  kezdetteuet: 
vala  (Tel:  Fel.  (j).  L'jjitásra  szelbúdt  elméjű  (GKal:Titk.  96). 
Nyavalyájuknak  újítására  valók  (a  száraz  ételek,  PP:  Pa.\C. 
Nyr.  X.575). 

Újító:  novator  MA.  novans;  erneuerer  PPB.  [neuererj. 
Régi  ruha  uyitó  asszony :  interpolatrix  C.  Mi  termeszetönkuec 
wyitoia,  bfiunec  meg  rontoia  (Born:  Ének.  20).  Imez  uietókuac 
hisznek  iTel :  Evang.  1.62).  Minket  újítónak  neveznek  (Ozegl : 
MM.  13).  Az  ujitók  regelik  (Csúzi:  Tromb.  63.  Kr). 

hit-újító :  [reformátor].  Nem  szolgála  az  első  igjekezet  a 
hit  vjítóknak  (Pázni :  Kai.  565). 

Újobb,  újabb :  (recens ;  neu,  neuer].  L'jjabb-újjabb  bú  ér 
a  fiam  ;uánt:  mihi  augescit  de  filio  aegritudo  PPBl.  Vyob 
hadac  tőn  (Valk:  Gen.  18.  Pázm:  Kai.  236). 

Újobban :  [denuo ;  neuerdhigs,  wiederboltj.  Valahanzor 
embur  binueo  enged,  aunezer  meg  uyobbau  fezeyti  meg  Crls- 
tust  (DebrC.  378).  Meg  vyobban  ez  xilagra  sz.  felsége  engem 
ada  (Born:  Ének.  229).  Vyobban  esmet  nagy  hadat  készite 
(Valk:  Gen.  36).  Az  igaz  hitre  tért  házasoknak  ujubban  meg 
kell  házasoduiok  (Czegl :  MM.  276).  Meg-ne  feszicse  ujjobbaii 
az  istennek  fiát  (Czegl :  Dág.  U.6S).  Az  élő  fáknak  levelei  le- 
hullanak, és  újobban  kinőnek  (Coin:  Jan.  21).  Felemelek  az  ő 
szivőkőt  és  elfeletkezének  én  rólam ;  es  mit  cselekedett  az  nr, 
hogy  azokot  viobban  alájavetué  ?  (llly:Préd.  450). 

[Újogat] 

meg-újogat :  [restauro ;  wieder  herstellen).  Ke.<la  kerjtUie 
ázzon  myse  mondó  nvhakat  ulthaar  őtőzetőket  kerezthőket  eu 
eegyeb  eeghaazbely  r»'hakat  meg  ueezőgetliween  uiegb  wyoeat 
vala  (ÉrdyC.  497). 

Újólag   (újalag   Hall:  Paizs.  396.  Hall:HHist   11246.    271 
PPBl.  Mjule^g  LevT.  U.249):  denuo  MA.  iteruni  Hall:  Paizs.  31 
iterato  PPBl.  [neuerdings,  von  iieuenij.  Cjolag  fedezni  a  liázat 
tectum  resai'cire;  das  dach  neu  deckeii  PPB.  Ijolag  el-kezdeni 
az  éneklést :  integrare  carmen  PPBl.  Újólag  kezilelelt :  iutegraliis 
PPBl.  Mikor  eszébe  véasi,  hogy  a  ki  ördögnek  szolgál,  kíu 
becstelenség  tízelése,  akkor    futamodik    újalag   az   ő   meiiuyi 
attyálioz    (Hall;  lllllst.    1L24<)|.    Azzal    megújítottad   szivénél 
fájdaluiit :  illendc"  m:ir,  hogy  újalag  le-l.seiidt»iil.seil  fel-háborodol 


i49 


ÚJOLAN^ÚJONNAN 


ÚJONNANVAr/)— ÚJSÁG 


850 


Iniéjét  iH.-ill:  HHist.  11.271)..  Újo'as  beszédet  iudítváii  véle 
Hall:Paizs.  SS).  Üjalag  férhez  mennek  (3%).  L'jolag  adta  ueki 
Liralj-  a  jószágot :  titulo  uovaedouationis  (Ver:  Verb.  73).  Oirtliágo 
árassátis  ujjolag  meg  építek  iLiszny:  Króu.  103).  Az  njjolag  elpár- 
ult  luiunus  avareseket  ujjolag  meggyfizé  (227).  A  ki  el-vétette  a 
lohárkSszSnést,  újollag  ig.vék :  qui  perditit  numerum,  incipiat 
ierum  (László:  Petr.  11). 

Újolan,  újulan:  denno,  denovo,  noviter,  receuter  MA. 
liedenim,  auts  neue  PPB.  Isteuhüz  Mánue  el-felfoászkodék 
is  imádságában  tiMe  az  kértetek,  az  ember  vjiolan  nekie  meg 
?lennec  (Hofgi-.  78.  RMK.  11.335).  Zsidók  az  hegyeken  minket 
aeggyJztenek ;  készöljBn  felséged  újolan  rejájok,  és  a  szép  sík 
uezfn  mi  megvívunk  véllek,  liigyje  te  felséged,  ókét  mi  meg- 
:yfizzük  (V.123).  Keres  ollyat  mind  az  két  quotienst,  viyulan 
iieg  diuidálhasd  i  Helt :  Aritm.  K5).  Myulon  4  kérdésben  példáckal 
idom  az  operationac  módgyát  elSdben  (K7).  It  immár  vagy 
nagadbau  itíld  meg  auagy  rendel  \iulan  ké.ssedelemmel  ird 
B  uiulan  az  darabokat  egy  más  után  (K8).  Az  kÓnywnyomtato 
,ltal  magyarrá  fordítatot,  és  vjiolan  ki  adatot  (Cis.  címl.).  Ez  fele 
oszagot  ujiilan  ide  iiovo)  meg  kérne  (Ver:  Verb  72).  Int  6 
elsége,  végeznénk  újolan  e  végre  (ErdOrszgy.  11.332). 

Ujolvány  ?  Azon  czipellós  az  ki  közönséges  ujolván  nevez- 
etik ugy  mint  vörös  1713  (Nyr.  XI178). 

Ujon :  (novus ;  neuj.  A  mint  hogy  egyszer  szfilettetfink 
íjjonuá  [olv.  ujjounau,  újonnan?],  igy  a  keresztségét  elég  egy- 
zer  fel-venni  (Pós:Igazs.  L95).  Ujonná  (újonnan  ?]  való  szflletés 
EnyF:  MSzó    187). 

Ujonba  :  (denuo ;  von  neuemj.  Nem  igazán  esküdtetek  meg, 
)izouy  még  szent  György  napig  ujonba  esküdtetlek  meg  benne- 
eket  (MouOkm.  1.77). 

Ujonában :  cv;  Üjonában-vágott  seb  (Felv:  SchSal.  23). 

Újoni:  [recens;  neu,  emeut].  Balassa  uram  megbánván 
Kilond  tetteit,  kereste  vala  6  felsége  újoni  kegyelmét  (ErdTörtT. 

:.H). 

újonnan  (uyyonnal  ÉrdyC.  120b.  ujjonnayid  Gyöngy :  KJ.^ 
i6.  i'yojiiioji  FortSzer.  6):  1)  recens,  neoterice,  neotericus  C. 
joviter  MA.  (neuerdings,  neulich].  Uyonnau  megzentSlt :  recens 
X)nsecratus  (JordC.  130).  Wyonnan  ky  vagot :  uovissime  excisiis 
615).  Myndent  wyyonnan  tezek :  nova  facio  omnia  (ÉrdyC. 
143).  Az  wyonnan  va!o  kerezttyenektftl  keereglietnek  uala  ala- 
nysnaat  (361).  Nem  n-yonuan  talaltatot  (531).  Kyh  vyonnan  tértL 
.'ala  a  kereztien  hitie  (DebrC.  134).  Ha  az  isten  teremtene  eg 
smborth  uionan  (TibC.  74).  Zevlev  kyt  az  fráterek  uyonnan 
,'6ttek  vala  (DomC.  2ii.5).  Nem  akartam  ma  uyonnan  minden 
lkait  eló  számlálnom  az  anyaszentegyház  keresztinek  (Tel: 
Evang.  II271).  Mikor  valaki  vyonnan  hozandgya  feleségét :  cum 
icceperit  homo  nuper  uxorem  (Kár:  Bibi.  1.180).  Az  pásztoroc 
líetséggel  mentenee,  és  az  vyonnan  .született  gyermeket  fel- 
ierestéc  (MA:  Scult.  80).  Az  újonnan  eloltatott  szövétnek  kSnuyfi 
Tiással  meg  gyulád  (Illy:Préd.  1.352).  így  tanitá  mátkáját 
3gy  korban  egy  ifjú,  újonnand  hozott  társát  (Thaly:  X'É.  11.426). 
újonnan  nőtt  hús  (PP:  PaxC.  Nyr.  Xn.225).  2)  denuo,  deintegro, 
ibintegro  C.  wiederam,  aufe  neue  PPB.  Megh  wyonnan  kezde 
^ot  tenuy  (ÉrdyC.  611).  Wyonnan  megh  fezeythsven:  ruisus 
;mcifigant  (JordC.  807).  Vyonnan  hagast  kezde  :  suscitavit  testi- 
inonium  (DöbrC.  144).  Vyonnan  ew  édes  annyaval  sjTa  (WinklC. 
H).  Hogy  uyonnan  fel  támadhassak  (ThewrC.  183).  Hogy  ha  az 
fakadéc  el  tériedet  a  b&rSn,  nézze  meg  azt  az  pap  vyomian: 
iispiciat  id  iterum  (Kár:  Bibi.  1.98).  Uyonnan  szfilettflnc  az  halha- 
tatlan mag  által  (MA:  Bibi.  Elób.  2).  Az  bflnóket  is  megint 
nyonnan  felássuc  (MA:  Scult.  469).  Ujjonnan  kel  kezdeni  az 
p5rt :  causa  de  novo  inehoanda  est  (Ver:  Verb.  287).  Ha  ki 
vionnan  születik  vizbfil :  qni  reuatus  fnerit  ex  aqua  (Illy:  Préd. 
11.1741. 

M.  MVELVTÖBT.    SZÓTÍR.   m. 


Újonnanvaló :  novus  [neu].  Ty  kyk  kowettok  engheinet 
az  uyoiman  való  zyleteesben  (JordC.  415).  Wyonnan  vvalo 
nyelw :  lingva  nova  (ÉrsC.  230).  A  víz  nem  szerző  oka  az  vyon- 
nan való  születésnek  az  keresztségben  (Fél;  Tan.  401). 

Újonta  (!Í;o)i/  Gyöngy:  KJ.  15.  tyajiíanPázm:  Kai.  Ny  Közi. 
XV.360.  PPB.  tijontanPáxm:  Kai.  NyKözl.  XV.360.  ujjonton  Pós: 
Igazs.  861):  recens,  noviter;  neulich  PPB.  A  csudák  f5-képpen 
arra  az  fidSre  szolgáltának,  mikor  ujjontan  éppítetett  az  anya- 
szentegyház (Pós:  Igazs.  361).  Az  a  bor,  uiellyet  Cliristus  Cáná- 
ban  csinála,  soha  annak-elStte  e  világon  nem  volt,  hanem  uj- 
jouta  kezdett  lenni  (472). 

Ujontában :  1)  noviter,  recens  MA.  *recenti  re  PPBl.  neulich, 
neu  PPB.  Minden  ujontában  jó  :  nihil  est  nisi  dum  calet  PPBl,  Kit 
az  v6r8s  gutta  chyak  egy  felól  meg  vtt,  vyontaban  aztis  vele 
(serapiummal)  kény  haznos  (Frank :  Ha.sznK.  15).  Nem  valami 
erőtlen  és  mostan  ujontában  gondolt  és  csinálgatott  argumen- 
tomoknak  nyilaival  lövöldözünk  mi  ö  reájuk  (Pázm:  Kai.  90). 
Csak  mostan  ujontában  vagyunk  beállatva  tisztünkben  (Mon. 
Okui.  in.248).  Ha  még  tsak  i'ijontábau  vagyon  a  betegség 
(Cseh:  OrvK.  63V  Ujontában  lemetszett  nyers  veszszó  (Misk: 
VKert.  610).  3)  [denuo,  iterum ;  von  neuem,  wiederholt].  Ely 
nagy  ujjontában  való  keserűségeket  hogy  annyival  inkáb  felejt- 
hetné, a  temetés  után  Erdélybe  indultak  vala  (Szál :  Kjón  257). 
Lehetetlen,  hogy  meg  ne  irjam,  a  mit  gondolok,  hasziute 
ujjontában  fellobbasztom  is  azt  az  édes  haragot  (Mik :  TLev. 
91).  Ujontában  kezdé  ölelgetni  az  .ityját  örömében  (Mik :  MulN. 
57).  Az  idóre  hagyom  elvégezni  az  életet,  a  melyet  ujontában 
neked  ajánlok  (188). 

Újontabban  ?  [denuo,  iterum ;  aufs  neue,  wieder].  Kegyel- 
mednek arra  újontabban  [ujontában?]  szüksége  vagyon  (Mon- 
Okm.  XrS.79). 

Ujoslag:  denuo  MA.'  aufs  neue,  wiederum  PPB.  Még  szélyel 
nem  vernek  újoslag  (RákF:  Lev.  1.178). 

Újság :  1)  novitas  C.  neuigkeit  PPB.  Ky  yewuenek,  hogy 
néznek,  ez  vysagot  (TelC.  54).  My  wyssagot  yelenthez  my 
fyleynkben :  peregrina  quaedam  iufers  auribus  (JordC.  767). 
Sebeinek  újságával  megzomorodanak  cDomC.  68).  Egyéb  wyssa- 
goth  nem  irhatonk  (RMNy.  n.56).  Nem  tudok  semmy  vysagott 
imom  (LevT.  1.47 1.  Őrizőket  kellene  vetni  a  Kuten  feiedelem 
és  a  kúnoc  mellé :  hogy  azzoc  hátul  ne  tániasztliatnánac  valami 
wyságot  az  oi-szág  ellen  (Helt:  Krón.  55).  Meg  tam't  arra  is, 
hogy  nem  vysag  az,  hogy  a  liiuec  haborgattatnac  (Helt:  Bibi. 
I.e4).  Jucunda  vicissitudo  rerum  :  gyonyőrkódik  az  ember  az 
vyságban  (Decsi:  Adag.  52).  Semmi  újság  nints  e  fSldSn  (Pázm: 
Préd.  93).  Az  6  tanácsában  és  rendelésében  nem  lehet  semmi 
újság  és  változás  (Pázm:  Kai.  32).  Uj.ság  és  hir  hallása  (Pázm: 
KT.  66).  Nem  újság :  non  est  recentis  exempli  (Czegl :  Japh. 
144).  Az  újságot  kiki  örömest  halgattya  (Kisv:  Adag.  255).  Kön- 
nyebb volt  volna  nékem,  magam  elméje  geniusát  követve  írnom 
valamelly  más  újságot  (Gyöngy:  Char.  EHőb.  3).  A  meg  avott 
óságot  újsággal  iöjitod  (Fal:  UE.  371).  Az  újság  gyanúval  jár 
(Fal :  ÜE.  443).  2)  novikmium,  *hoMujnlta  MA.  [neumond].  Hóid 
wyságában  eret  ne  vágás  (Cis.  F2).  Meglön  az  uyságnac  els5 
napján  való  innep  (MA :  Bibi.  1.264).  Minden  újságokon  borral, 
liszttel,  bárányokkal  kellett  áldozni  (Pázm:  Kai.  NyKözl.  XY. 
360).  Esik  pedig  az  eclipsis  csak  szinte  akkor,  mikor  az  holdnak 
uysaga  vagyon  (KDebr.  1619.  D5.  KBécs.  1652.  4).  Mustár 
magot  febmariusban  úy.sági-a  kell  vetni  (Lipp:  CalOec.  16).  3) 
[ephemerls]  zeitung  KirBesz.  74.  Figyelmesen  olvasni  az  újsá- 
gokat :  devorare  res  novas  PPBl.  Olvasta-é  Kegyelmed  a  novel- 
lákat, újságokat?:  habét  ihrdie  zeitung  gelesen?  (KirBesz.  74). 

[Szólások].  Minden  újság  kedves,  óság  pedig  reves  (Kisv: 
Adag.  147).  Az  újság  a  régi  dolgoknál  kedvesebb  szokott  lenni 
(Gyöngy :  Char.  Ajánl.  3). 

54 


851 


HOLD-ÚJSÁG— UJJ 


BOLOND-UJJ— LÁB-UJJ 


hold-újság:  uova  liina  Noni.  2.  coihis  luuae   PPBI.   (neu- 

monil|.  (Cseli:  LovOrv.  23). 

Újságos :  (novissimus,  recentissimus ;  gaiiz  neu).  Uyságos 
ruházat  (Illy:Préd.  218).  Újságos  régiségeket  emlegetünk  (Fal : 
TÉ.  fi60). 

Újtat:  [renovo:  emeuem?]  (Pázm.,  NyKözl.  XV.360) 

Újul:  imiovor,  reuovor,  restauror  MA.  iustaiiror;  erneuert 
werdeu,  veriieuort  werden  PPB.  Ujúltt,  újított :  inuovatus,  reno- 
vatus ;  enieuert,  vemeuert  PPB.  Keztelt  jegyek  uyuluy  zent 
daui.incas  kopursoyanal  (DomC.  151).  Miut  a  fenix  madár  újolo 
fígyj  tliebaisi  fészkében  iCsúzi:  Síp.  38). 

ki-újul:  roviresco  Kr.  (.sich  enieueruj.  A  seb  ki-újúlt:  uleus 
vivescit  PPBI.  A  .seb  viszontag  megnyersSIvén  ki-újjul :  recrudescit 
(Com:Jan.  60). 

meg-újul :  receutor,  integrasco,  C.  reuovor,  instauror,  re- 
creor  MA.  [.sich  erneuern].  Ennen  isteny  hatalmawa!  meg  vyewia 
(ÉrdyC.  i37h).  Földiek  mennieik  meg  vj-ulnak  (DebrC.  227). 
Az  én  szegény  uram  csak  immár  is  megújul  énuekem  (LevT. 
11.18).  Mig  nem  ueki  betegsége  szépen  meg  nem  wyiul  (Bora: 
Ének.  490).  Az  poklosság  meg  wijult  az  keleuéuuec  helyén 
(Kár:  Bibi.  1.99).  Az  fa  ha  levágattatik  is,  Lsmét  meguyjul,  az 
5  czemetéi  meg  nem  .szíinnee  íiíA:  Bibi.  1.457).  Kígyó  meg 
ifiadik ;  ember  poníg,  hogyha  el-érkezik  utolsó  órára,  nem  tér 
s  meg  nem  uyul  [olv.  nem  tér  meg  s  nem  nyulV),  de  megyeu 
halálra  (Zrínyi  1.124). 

megújulás :  renovamen  MA.  íunovatío  .MA«.  (emeuerung). 
A  termezetnek  meg  vyula.sa  (DebrC.  226). 

mégujülat:  regeneratio  MiinchC.  50. 

tijulton-újul :  [ídentidem  reuovor ;  sich  wiederholt  erneuern] 
az  török  ereje  ujultou  újult  (Moulrók  111.179).  Uííultou  uiiul 
es  eledeléve  lészeu  az  barom  fiaknak  (Lép:PTük.  1102.  Megy: 
3Jaj.  H46). 

Ujulás:  inuovatio,  reaovatio  MA.  emeuenmg  PPB.  Fogya- 
tatlan  kivtwen  malasztnak  bewsegos  vywlasath  (CzechC.  37). 
Ezen  geryedotessegh  hoz  wala  nemynemew  wywlasth  az  az 
tyztasagnak  es  alazato-ssagnak  wy  wlasatli,  wgy  hogy  lattatneyek 
zenth  Kateryna  azzonuak  megh  teruy  ewt  eztendey  korara  az 
tyztasagnak  (ÉrsC.  412). 

Ujúlkod-ik :  [renovor ;  sich  erneuern].  Hajdani  dicsSsségé- 
uek  ujjulkodó  ékessége  (Préd.  24). 

[Újult] 

holdújulta :  uysag ;  novilunium,  neomenia  MA. 

UJJ:  1)  digitus,  dactylus  C.  fiuger  PPB.  Ujjal  való  pattan- 
tjts ;  talitrum  C  Vjaid  izeinek  czoinoja :  condylus,  fiugerknoteu 
Nóra.  21.  Petrus  hwtvyo  fhatujjn?)  jobagío  (XV.  száz.j  Vala 
beuna  vyay :  habobat  digitos  eontractos  (TelC.  103).  Labaynac 
vyait  elmetenni :  summás  pedes  praescindere  (BécsiC.  86).  Wya- 
wal  mwtataa  (ÉrdyC.  348).  Isteny  wyyawal  alkotót  (533).  Yrta 
vala  hw  wyawal :  scripserat  mami  sua  (JordC.  69).  Teéedze 
az  kis  vívódat  az  thizbe  (DebrC.  281).  Uiabol  jegh  g5r5iet  ki 
neve  es  jegSsseuek  uiaba  teue  (.TíhC.  20).  The  wyayduak  m\v- 
kay :  opera  digítorum  tnorum  (KulcsC.  12).  Vyockal  sem  akar- 
iác  illetni  azokat :  digito  sno  nolunt  ea  movere  (Helt :  UT.  F3). 
Arany  gySrőckel  az  viat  be  füze,  meg  ekesíte  (Bom:  Ének. 
419).  Végy  egy  pennát  és  anuac  mérd  meg  az  hoszsziU  az 
Inde.t  wyadhoz  és  se  hoszszabban,  se  rSwidgyebben  ne  ve<I 
(Cis.  N).  Végy  egy  fát,  mint  eggyíc  viyod  (Cis.  03).  A  penna 
nem  írhat  ujaink  igazgatá.s.vnélkiil  (Pázm:  Préd.  71).  A  bűnnek 
undok,sága  cüak  abból  is  magát  szemlátomást  kinyilatkoztattya, 
és  ujai  tai)asztalni  adgya,  hogy  .  .  (Illy:  Préd.    I.44S).   Kegyel- 


mednek uja :  digitus  gratiae  tiiae  (II.233>.  %)  A  ruhának  • 
ujja:  manica  C.  armel  PPB.  (A  ruha)  wya  kSnySkygh  (Érdyt. 
625b).  El  rSyti  az  rest  az  fi  kezét  ruháia  vyában,  röstelli  azt 
czac  szálához  is  vinni  (Kár:  Bibi.  I.619i.  Deréc  szorító  kontr- 
áz újat'kal :  thorat  cum  manicis  (Com:  Jan.  99).  A  jilságokn-n 
a  mente  ujjában,  sem  a  skotiummal  varott  deliekben,  haneiii 
benn  a  szüvében  laknak  az  embereeges  uri  embernek  íFal 
NE.  46). 

[Szólások].  Ezeket  én  nem  az  u  j  j  o  m  b  o  I  szoptam  iGKat 
VáltsT.  II.  Elób.  60).  Lyserus  sem  ujjabul  .szopta  a  mit  Hason 
müllerus  ü-ásában  oltalmazott  íCzegl:  Japh.  154).  Vyodbol  szo).- 
tad  (BahCsIsk.  161).  A  mit  előhoztam,  az  újjomból  nem  szólí- 
tani, a  humorlstiik  szédelgésétől  ment  vagyok:  io  non  ho  for- 
mato  il  mio  discorso  coiifornie  al  genio  d'un  umorista  (Fal: 
NE.  74).  Ezt  is  vjj  odra  róhat  od  (&il:CsIsk.  34).  Pör 
nints,  újat  nem  húz  szomszéd  .szomszédjával  (Orczy:  KöltSz 
21).  Uijat  von:  contendit  Kr.  Az  elsőbbségért  versengettek, 
és  mintegy  újat  vontak  (Szeg :  Aqn.  68).  Jaj  nekünk,  ha  még-is 
újat  akarnak  vonni  és  gyűlölséget  rtzni  Istenünkéi  iPázm: 
Préd.,  Pázm :  Kai.,  NyKözl.  XV.381).  Ujjat  vonmik  ám  ezek 
veled  (CzegI:  MM.  79).  Nem  ió  nékik  az  igasság  ellen  mi 
velúnk  vyat  vonni  (Bal;  CsIsk.  312).  Ujjat  vonszon  vala  Rómá- 
val (Pós:  Igazs.  190).  A  ritka  bölts  rneg  nem  nyugszik  azon. 
mikor  sok  tanullatlan  elme.  maga  feledett  álmélkodásra  xe.-'á 
dolgát  és  ujjal  m  utogat  reája  (Fal:  UE  380).  Mint 
az  tiz  vyomat  vgy  tudom:  tamiuam  meos  digitos  teneo 
(Deesi:  Adag.  116).  Ezeknek  az  igéknek  mind  újjá  s  mind  g  a  1- 
I  é  r  a  vagyon ;  azért  szintén  oly  szépen  magokra  vehetik  az 
kegyelmed  vallásán  való  tanítók  is,  mintha  ugyan  faozzájok 
szabták  volna  (EsztM:  Lev.  63). 

bolond-ujj:  [digitus  niedius;  iníttelfinger]  (Qs.  M4).  Ha 
derék  borbélyhoz  ne  vigyenek,  Segesvárott,  legalább  a  bolond 
ujjam  vagy  elszakad,  vagy  megbénul    vala   (BethhÉlet.    21 2 1. 

déák-ujj  :  [digitus  aunularís]  goldfinger  Com:  Orb.  79.  A 
kSzép  új  és  kis  új  kSzött  vagyon  a  gyfinls  új  avagy  orvos  új 
és  deác  iij  (Com:  Jan.  50). 

gyűrűs-ujj :  digitus  annularis  PPBI.  [goldfinger].  Giftrfis 
vyat  kih  niutuan  bele  veue  a  giörSt  (DebrC.  147.  Cis.  M.  4.  Felv: 
SchSal.  47i. 

hosszú-ujjú:  (manicis  longis  praeditus ;  mit langenarmeln|. 
Hosszúnjjú-szoknya  iRadv:  Cs;d.  11.223). 

hüvelyk-ujj,  hüvelykés-ujj :  [pollex ;  daumenj.  Az  ew 
hywekSs  wyyaat  el  vagtta,  bog)-  cliak  pappaa  ne  lehethne 
(ÉrdyC.  269).  Három  hüvek  ujjú  királyné  (Gvad:  Kár.  97). 

kis-ujj :  digítulus  Nom.*  185.  [kleiner  fingerj.  Czak  az  kU 
vyais  tiSbbet  tészen  ennek,  hogy  sem  mint  azok   (Decsi:  Adaje. 

111). 

köntös-ujj :  manica  MA.  [iirmel].  Hét  tolln  buzgánnya 
kSntSs  iiyban  vala  (Ilosv:  Toldi  9).  Mint  egy  köntös  vj-ában 
való  kntia :  catella  melitaea  (Decsi :  Adag.  198). 

[Szólások],  Nem  igyekeztem  a  predikátziókat  a  inag:mi  k  ö  n- 
tese  újából  ki-rázni  (Káldi :  Préd.  EIöb.  I\.  Nyr.  IX. 
329). 

köntösujjas :  manicatiis  PPBI. 

közép-ujj :  digitus  mediiis,  famosus,  impudicus,  sliiltu.s, 
fidius,  infamis  Nom.*  187.  [mjttelfinger). 

láb-ujj  :  digitus  pedLs  Nom.*  191.  (zelie].  Líib-újak :  digili 
*pe<Ium  PPBI.  Az  embereknec  szarai,  tyz  labuyra  nszolnai- 
(Mon:  Ápol.  487).  Senki  sem  válik  azzal  nagyg)-á,  hogy  lába 
ujjain  s  palotáasan  tud  járni  (Fal;  UE.  II.löl). 


853 


MUTATÓUJJ— EL-UN 


MEG-ÜN— ELrüNAKODIK 


854 


mutató-ujj :  digitiu<  index  Nom.»  185.  digitas  salutaiis 
rPBl.  (zeigefiiigerj.  A  mutató  újjal  (indice)  mutatunc  (Com :  Jan. 
49). 

nagy-ujj :  pollex  MA.  [daumen].  Nagy  vrát  mutatni :  aiiagy 
iiiec  gngolni  (Decsi:  Adag.  1141 

nevendékeny-ujj  :  digitiis  anunlaiis,  niediciuali.s ;  goldfin- 
ger  Noni.  15.  Az  vSlegény  gyfirfljéf  az  menyaszszony  balkezé- 
nek neveiidékeny  njjában  teszi  (Kom:  PApU.  402.  Oim;  Oib. 
79.  Com:  Jan.  50V 

nevetlen-uj.j :  animlaris  digitu.s  MA. 

orvos-újj  :  (digitiis  annulari.s,  medicinalis;  gold6uger].  A 
gyflrfis  nj  avagy  orvos  új  (Com :  Jan.  50.  Com :  Orb.  79). 

öreg-ujj :  I)  pollex  PPBI.  Sí.  hallux  Com:  Jan.  49.  S) 
I  mittelfinger].  Az  5reg  új  avagy  USzép  új  (verpus  sive  medius 
digitus)  ki  áll  (Com:  Jan.  50). 

síp-ujjú.  Sípujju  szfik  mente :  supparus,  .supparum  MA. 
Sip  uju  mente :  laceina  Major :  Szót.  284.  Com ;  Jan.  99.  Grá- 
nát csim,<irin  angliai  sip  újú  mente  (MonTME.  1.401),  Sip-újú 
ingvál  [a  kéz  feje  felé  semmi  ráncza.  .semmi  bősége  nincsen, 
banem  szorosan  a  kéz  szárához  szabva  varratik  és  gombbal 
ös.«zegomboltatik  —  a  kiadó    m6aegyzé.se]    (Rndv:  Csal.  11.84). 

Tljjacska:  1)  digitulus  C.  digitellus;  fiogerlein,  kleiner 
fiuger  PPB.  2)  m.iuica  [fe.s.sel].  0  kiralokat  meg  kStSzni  bekok- 
ban  es  5  nemes,seket  vas  vyoíkakban  (AporC.  122). 

Ujjas :  I )  digitatns,  dactylieus  C.  das  finger  hat  PPB.  Di- 
gitális; az  az  W70S  fíí,  mert  mint  egy  asag  wy  ollyan  a  szára 
(Mel:Herb.  51).  Uyos  kesztyű  (CsikGy.  11).  2)  manicatus  C. 
das  armel  hat  PPB.  Ujjas  mellyrevaló:  ein  wanims  KirBesz. 
131.  Egy  vere.s  niomtatott  dupla  bai'soni  zoknya,  torkos  vyos, 
arany  prém  rayta  (Radv:CsaI.  lL7b). 

Ujjatlan:  1)  digitis  carens;  ohne  finger  PPBI.  2)  non 
manicatus ;  olme  armel  PPB.  Ujjatlan  köntös :  exomidas  C. 
Ujjatlan  ruha:  ein  nmschlag  KirBesz.  131. 

Ujjnyi  :  digitális  C.  eines  űugers  dick  PPB.  [breit  etc]  Egy 
vyne  melsegu  (CornC.  532).  Chynaltatot  vala  magának  keet 
vyne  zelev  avagy  barom  vyne  zeleven  evuet  (MargL.  8fi).  Az 
nagj'  vad  fát  két  arasznyira  hosszan  hámozd  mög,  de  ugy 
hámozd,  hogy  még  az  fájába  is  hozzá  faragjon  kicsint,  mintegy 
ujjnyi  temérdöken  mind  kömyül(Radv:  Csal.  III.51b).  Fél  ujjod- 
nyi  kenyér  (Szakácsmest.  155). 

UJJÁIiGAT,  UJJÁÖAT  :  [cumjubilo  exclamo  ;  jubeln, 
jauchzen].  Ujjágat,  .szitkozódik  részegségében  (Misk:  VKert.  8). 

Ujjálgatás  :  [jubilnm  ;  jubel,  janclizen].  (GKat :  Titk.   399). 

[UJJOGAT] 

Ujjogatás:  c\5  (Megy:  6Jaj.  11.11). 

UJJONGAT:  ovo,  cum  julMlo  exclamo  Sí.  (jubeln).  (Gvad: 
FNót  16). 

ÚIÍ  (hamar  mindent  el  míuí  az  ember  Mib :  ÖrökÉ.  61) ; 
fa-stidio,  taedet  MA.  verdrii.ssig  sem  PPB.  [überdriissig  vperden). 
Az  anya-szent-egy-ház  bajnaki  nem  úuták  a  .szenvedést  (Pázm : 
Préd.  286). 

[Szólások],  ü  n  V  a-s  z  a  b  á  s  u  a  u  (GKat :  Nyr.  rV.167). 

el-ún :  fastidio,  taedet,  nauseo  MA.  [überdriissig  werden]. 
Igen  eluntam :  distaedet.  Szinte  elimom :  pertaedeo.  Elunott : 
pertaesns  C.  El  ne  uunad  az  szent  irasnak  tanulását  (Sylv: 
UjT.  II.3).  Ez  ideigh  való  nagh  fewzetethleasegeketh  el  vntbak 
e&s  nyomorosságokoth,  mert  immár  a  nag  zevksegeth  ees  kop- 
lalassokotb  nem  zenwedbetyk  (RMNy.  III.108).  Ennyi  nagy 
6.sedezeteket  végre  el  unna  (Born:  Préd.  427.  75).  A  nép  eluna 


az  úton  iárast :  Uiedere  eoepit  populum  itineris  (Helt:  Bibi.  I. 
Aaaa3).  El  untam  éltömet  a  Hethnec  leányi  miatt:  taedet  me 
vitae  meae  (N2).  El  vimyác  az  munkát  és  el  badgyác  (Kár: 
Bibi.  1.432).  Ember  csak  olvasni  is  el  unnia  (Toln :  Vigaszt. 
ElSb.  4),  Eluntam  az  soc  megkegyelmezést  (MA:Scult  815). 
EluntA  pusztában  való  búdosását  (MA:  Bibi.  1.272).  Egy  .szem- 
pillantiisig  ez  nagy  munkát  el  nem  uutam  (uo.  Elclb.  5).  El  unnád 
halgatni  (Diai.  100).  Az  kártyát  elunván,  kezd  az  koczkázáshoz, 
koczkázása  után  az  dohányzáshoz  (Tbaly:  Adal.  1.271). 

[Szólások]  Elunja  magát:  taedet  sui  Kr.  El  nem  unom 
magamat,  mikor  véle  vagyok  (Mik:  TLev.  92). 

meg-ún:  taedet,  pei-taedet,  fastidio  MA.  überdriissig  sein 
Com:Ve.st.  148.  Megimtam:  taedet,  obsaturo  C.  Kytmegvnnak 
az  budoso  es  elteuedet  elmeywk  (VirgC.  143).  Meg  vnyok  evket 
(ComC.  159).  Isten  igeié  meg  unt  kenyas  kazdag  (Born:  Préd. 
413).  Hamar  kezdé  s  hamar  meg  vná  (Decsi:  Adag.  243).  Mint 
eé  utálatosságot  vgan  meg  imának  engemet  (MehJób.  47). 
Kir&l  még  czae  gondolkodniis  meg  untunc  (Zvon :  Post.  L420). 
Az  egyhaznac  némely  regi  zokasit  es  zertai-tasit  vizhais  vegyec, 
kic  idíluel  meg  valtoztattatanac  es  meg  untattattanac  (Zvon: 
Osiand.  24).  Mikor  sétálni  unalmas  avagy  meg-untác  (Com: 
Jan.  207).  Mit  ún  penig  hamarébb  meg  az  ember,  mint  azt 
(Tof:  Zsolt.  593). 

[Szólások].  Ereje-felett,  mód-felett  terheltetett,  úgy  hogy  é  1  e- 
tét  is  meg-únta  (Pázm:  Préd.  165).  Meg  untáé  mago- 
kat és  minden  i.steni  szolgálattul  el  idegenettenec  (Zvon :  Post. 
11.292).  Bynetheknek  zemeremseegheeyeerth  le  fyghezteth  orcha- 
vpal,  zomorw  zynnel  iaryatok,  m  e  g  h  w  n  t  h  k  e  d  w  e  I  (ÉrsC. 
175b). 

nieguná,s :  taediiun  C.  [überdruss].  Ez  barátok  sok  bántást 
teznek  az  népeknek  (DomC.  174).  Minden  ionak  meg  unasaban 
fogyatod  eletedet  (Lép:  PTük.  a88). 

maga-megtinás.  Gywlewseeges  wagyok  magamnak,  ees 
myndent  mywelek  magam  meg  wnassal  (FestC.  400.  Megy: 
6Jaj.  m.26). 

munka-megunás  :  *taedium  laboris  PPBI. 

megimatlan :  [indefessus ;  unverdrossen].  Iaryatok  az 
wtbon,  kyu  yara  az  eedes  wr  lesws  Crystws,  es  megb  vrnatli- 
lan  lépesükkel  kSwe-ssetek  az  menynyey  wezerlSth  (ÉrsC   211). 

[megunt] 

maga-megunt :  taedio  aöectus  PP. 

Unadalom  (úíioííaíom  Tel:  Fel.  86):  taedium  Ki',  [über- 
druss, verdrus.s,  langeweile].  A  paraszt-  munkást  sok  unadalom- 
tól  meg-raentené  (Nad:  Kert.  6.  Megy:  6Jaj.  U.IO).  Ottan  mind- 
gyárt miadalommal  halgattyák  (Bátai:  LPrób.  137).  Az  én  uno- 
dalmam  annál  Ls  nehezebb  volt  (Mik:  MulN.  332). 

Unadalmas :  taediosus  Kr.  (überdrüssig,  langweilig,  mian- 
genehm].  Az  o  testében  való  unadalmas  nyavalyák  (MHeg: 
TOszl.'  5).  Unadalmas  állapatimk  (1.61).  A  mit  cselekeszel-is, 
nnadalma.ssan,  csak  szokásból  (Bátai :  LPrób.  55).  Nekünk  illyen 
[szép  as,szony]    kell  az  unadalmas   Rodostóra  (Mik:TörL.   92). 

Unadahnasság:  [langweiligkeit].  KönySrgésnek  imadalmas- 
sága  (Megy :  Bayie.  296). 

Unakod-ik,  unakoz-ik :  taedio  afficior  Kr.  [überdriissig 
vferden].  Csak  ne  légyen  bet«g,  úttól  nem  unakozik  (.Szentm: 
Kaim.  13). 

el-unakodik:  cw  Mely  sokszor  el-iinakodom,  késértetem 
(Pázni :  KT.  487).  Nem  tagadom,  el-únakozom  azon,  hogy 
emiyiszer  kel  a  Balduinus  hazugságit  pirongatnom  (Pázm :  LuthV. 
361). 

54* 


855 


MEG-UNAKOD-IK— UNALNÍAZTAT 


UNAS— UNTALAN 


K5li 


meg-unakod-ik :  cv  A  kinek  méltóságos  tiszti  nintsen, 
vágyódik :  a  kinek  vagyou,  meg-únakodik  a  gond  és  fáradts:\g- 
alalt  (Pázm :  Préd.  69).  Milient  oda  érkezek,  coepit  pavere,  tae- 
dero,  contristari,  et  maestus  esse ;  lYiegfélemlék, megnnakodék, 
meg-szomororték  (490).  De  a  nagy  Isten  soha  meg  nom  únako- 
zik  a  sok  kérfikSn  íPiéd.  657).  Az  magyar  iiadak  is  igen  nieg- 
unalcozván  (Kern ;  Élet.  56).  Mennek  nagy  sebességgel,  liogy 
mentSI  hamarabb  szárazra  jussanak,  meg  nnakozván  a  sok 
hajókázástól  (Hall :  Hllist.  in.2711. 

megunakodás :  ftaediiim ;  ttberdniss].  Az  a  miben  gy5- 
nySrfisog  lehetne,  az  fldSnek  hosszú  volta  miatt  meg  nnakodást 
szerez  (I>p:  PTük.  1.347). 

Unakodás :  cv  Az  kfizpolgári  életet  nnakodásnélkfil  viseli 
(MA:  Tan.  757).  Rövid  és  nnakodAs.sal  vagyon  ami  életftnknek 
ideje  (Elm.  349)  Magunk  terhének  imakozáfával  tudgyuk,  hogy 
sok  te-sti  lelki  foi^yatkozásolíkal  nehezíttetünk  (Pázm:  Préd.  64). 
A  jóságból  származott  gyönyífrfiségek  nnakoz-ist  nem  szereznek 
(315).  Nem  tagadhatjuk,  hogy  ugyan  unakozást  is  ne  hozott 
volna  ez  az  gyakor  háborúja  hazánknak  (EsztM :  Lev.  11.424). 
Adgyad,  engedg>'ek  szent  intésidiiek  unakozás  nélkfll  (Rim: 
Ének.  332). 


[Unalkod-ik] 


afficior ;     überdrüssig    werden). 
jó   cselekedetekben   (Land :  Ój- 


meg-unalkodik :  (taodio 
Meg  ne  nnalliodgyek  senki 
Segit.s.  1.6).  Mogunalkodváii  a  várakozásban  (1,360).  Senky  ne 
unalkodgyék  meg  untalan  kénii,  mert  a  kérésnek  untatásával 
nem  bantodik-nieg  (415).  Megiinalkodván  a  kézi  munkában  el5 
vebetfmk    valamely  jó  könyvetskét  (Fal:  NA.  194). 

Unalom :  taedlum,  fa-iítidium  MA.  (überdruss].  Minden 
mialom  nélkfll  a  fel-vetett  adót  meg-fizeti  (Tel :  Fel.  79).  Ez 
világi  csintalanságoknak  unalmával  szomjúhozták  és  kere.sték 
az  igazságot  (Pázm:  Kai.  168).  Ételt  unalommal  s  fanyalogva 
ették  (Felv:  SchSal.  41i.  A  mint  mást  megutáltak,  azon  úton  S-is 
ha.sonló  unalomra  juthat  (Hall:  Paiz.s.  422).  A  l)etegség  által  az 
étkeknek  Ízetlen  unalma  .származik  (Illy:  Préd.  1.446).  A  feje- 
delem-asszony .személye  az  orszjig  elótt  nagy  nnaloniban  jutván, 
más  fejedelom  választ/isárúl  kezdenek  gondolkozni  (Szál :  Krón. 
66).  A  kit  a  S7i>rentsének  udvarában  a  kegyelem  és  grátia 
ajtaján  szépen  bé  fogadnak,  azont  gyakran  az  unalomnak  kapu- 
ján kiszoktak  igazítani  (Vn\ :  UE.  396). 

Unalmas :  taediosus,  fastidiosus  MA.  voll  venlniss  PPB. 
fverdriesslicb,  litstig].  Unalmason :  taediose,  fastidiose ;  verdriiss- 
lich  PPB.  Ha.szontalan  és  unalmas  a  kSzség  elótt  sokat  deákul 
olvasni  (Pázm :  Préd.  II).  EbbftI  az  habozásból  n.agy  restség  és 
unalmas  késedelem  kflvetkSzik  minden  jó  erkSItsSkre  (Pázm: 
Kai.  593).  Ereze  magában  valami  lelki  fSlháborodásokat  vagy 
unalmas  késértetekot  (JTársReg.  47).  Ugyan  csak  fogason  viseli 
magát  az  hosszas  és  unalmas  tél  iMonlrók  XVIII.lfi).  Halálos 
fegyverre  hílak  bennetek',  mert  látom  éltetek  unalmas  (Zrinyi 
1.105).  Chúsz  haszontalanul  rút  kigyó  az  réten,  semmit  nem 
törődik  unalmas  vénségén,  fi  meg  ifiadik,  mikor  jiiu  keduében 
(124).  Az  adónak  megfizetése  unalmas  (Illy:  Préd.  11,504).  A 
légy  szemtelen  és  unalmas  állat  fMisk:VKert.  654).  Musiká- 
val  vigasztalom  unalmas  idótskémet   (Fal:  NU.  267). 

Unalmaskod-ik ;  molesto,  infesto,  importumis  sum  Kr. 
[líistig  sein,  langtveilig  sein].  Ne  unalmaskodgyál  rFal:  UE. 
419). 

[Unalmaz] 

Unalmaztat :  taedium  causo.  tastidium  ereo  Kr.  [liistig 
sein,  beliistigen].  Nagyságodat  unalmasztatni  nem  akarom  (Mon- 
Okm.  XXni.446).  A  te.stnek  fajtalansága  n  biijálkodot  nem 
imalmaztattya  (Illy:  Préd.  1.350). 


Unás :  taedium,  fastidinm  MA.  verdruss,  abeeheii  PI'H 
EniendSz  mindAu  unas  nekil  (NagyszC.  194).  Isten  8  maga 
minden  leszen  mindenekbe  unas  es  emelges  neköl  (Bom :  Préd. 
237).  Hogi  szfileink  mi  érettünk  enni  unast  (taedia)  nieltek  el 
(Erasm:  Erk.  56).  Senkinek  unást  nem  szerez  az  faratsagh 
(Prág:Sork.  D3). 

étel-unáB :  anorexia  MA. 

maga-unás :  [taedinm ;  überdruss,  langiveilej.  Siralom,  gond, 
kétség,  magaúnás,  bánat,  szomorúság  (Gyöngy:  KJ.  89). 

Unász :  |taedet ;  üljerdriissig  werden).  Ne  sajnállyuk  itt  a 
karban  tSlteni  az  idfit,  ne  nná.szsz<ik  az   éneklést   (Bíró:  Préd 

143). 

[Unat] 

meg-unat:  (fastidire  facio).  Meg  unattya  vélle  az  istentelen 

társíiságot  (Köhidv.  80). 

Unatkoz-ik :  taedio  capior  MA.  (überdrüssig  werden,  sich 
langweilen]. 

meg-unatkozik :  taedio  afücior  PP.  üljerdrüssig  werdeu). 
Az  jilvu  őszSu  meg  nem  fogják  vetni  a  békességet  megunat- 
kozváu  a  hadakozástól  (Monükm.  XIV.126).  A  njnilak  megunat- 
kozván életektől  azt  végezték  magokban,  hogy  egy  nagy  lóba  belé 
ölnék  magokat  (Zrínyi  II.I661.  Míglen  az  harczon  meg  sebes- 
sitetvén  az  hadakozástol  meg  nem  nuatkoznac  (Prág :  Serk. 
747).  Ket  ezerén  az  kikben  az  51d5klü  dfihSsség  meg  unatko- 
zol vala:  duo  millia,  in  cjuibusoccidendi  defecerat  rabies  (Forró: 
Cárt.  127). 

megunatkozás  :  [fastidium;  iiberdrus.s].  (MNjnI :  Irt.  97). 

Unatkozás:  ^  (GyöngyD:  1.106.  Kr.). 

Unatlan:  índefesse,  sine  taedio;  ohne  verdruss  PPB.  (un- 
verdrossenj.  (Pázm.,  NyKözl.  XV.360X 

Unos :  I.  unos-untalan. 

Unom :  [?] 

(Szólások).  Még  Lutter  idejében  sem  volt  immár  egy 
un  ómban  és  egy  aránt  az  Augustána  confessio  (Bal:  Csisk. 
385).  Annyit  ha.sznál  azért  ennek-ls  eliVhozása,  mennyit  el-Ual- 
gatása,  ésunomba  hagyása  (KCsipk :  Páp.  291). 

Unt :  taedulus,  taediosus :  voller  verdruss  PPB. 

jót-unta.  Jót  unta  balgatag  emberek  (GKat :  Válts,  n.247). 

világ-unta.  Nem  gondolok  osztán  ha  lelkem  el  válik  világ- 
unta tpstembfll  (Zrínyi  U.120). 

Untalan,  únatlan :  índefesse,  sine  taedio ;  jugíter,  sem- 
per,  c'ontínue,  ind&sinenter  MA.*  (unverdrossen).  ohn  unterla."?*, 
stets  PPB.  Wntalim  eszy  raghya  onuon  maga  nyelweet  lÉrdyC 
77b).  Kyknek  zywSk  nntalan  ott  vagyon  hol  keenozek  (133b). 
Wntalan  niwkülkodhatik  (641).  (A  hatalniassok)  vntaluan  (így) 
nyuzác,  róiác,  dúllyáe,  fosztyác,  rabboltattyác  a  szegény  ártat- 
lanokat (Helt:&Ies.  221).  Bizodalommal  folyamiunc  vntalan  az 
atya  Isten  eleibe  íBorn:  Préd.  427).  Untalan  azt  hányod  veted 
(Tel:  Fel.  205).  Az  bAmlk  untalan  bennfinc  nem  szíinnek  louni 
(Mon:  Ápol.  325  >.  A  Iwnat,  gond  únatlan  esztouez  mindenekot 
(Pázm :  Préd.  69).  Cntalan  pironkodni  (816).  Untalan  forralsz 
nyngliatatlanságot  (MA:SB.  158).  Untalan  óránként  neveli  sírá- 
sát, bánatluin  nem  látiiy  néky  lankadiisát  (Zrínyi  II.  lo3).  A 
szolga,  kit  az  ura  untalan  raidott  (Tyúk:  Józs.  13ÚX  Szfinte- 
lenfil,  untalan  (Com:  Jaii.  154). 

(Szólások).  Untalan  nntalan  (Bora:  Préd.  9).  így  nnta- 
lan nntalan  az  által  sz/iktatta  8ket  gyakran  való  imádkozásra 
(Sih:  VírK.  DVIl). 


\' 


MIND-UNTAL.\N— UNDOK 


UNDOKÍT— UNDOKSÁG 


858 


mind-un talán  :  oc  identidem  C.  (RMNy.  11.174.  Mel :  Sr.IAii 
3.  MA;  Tan  700.  Hall :  Paiz.'s.  4-11)  Mind  untalan  liAlinrgatja 
mindenféle  réáforró  vendég  (Fal:  NU.  300). 

unos-untalan :  -v;  Mynd  wnos  wtalan  emlekSzetSt  teezek 
rulatok  en  ymacliagymbau  (ÉidyC.  378).  Wnos   wntalau  be 
vnenek   (Pesti:  Fab.    26b.    39).    Únos-úntalanúl   kér  (RákF: 
'V.  1.494) 

Untalanvaló  :  [indefessus,  contínnns ;  nnunterbrochen].  El 
iészett  nékül  imtalan  való  uiIágo?.«ág  vagy  íThewrC.  178). 
italau  való  predicacio  (DoniC.  3).  Syrgewdyk  nála  az  wnta- 
[1  walo  zolgalatba :  di.straliebaUir  circa  fiequens  ministerium 
Kiti:NTest.  143,). 

Untat:  sollicito,  urgeo,  molesto;  multa  petitioné  alicui  tae- 
■>sa«  sum  MA.<  anbaltend  bitten,  sehr  lieftig  anbalten  PPB. 
jlíistigenj.  Uutflto  kaialta.ssal  kezdek  keini  (DebrC.  213).  Inie 
ztort  aszonyi  mind  adigh  nntata  (CsomaC.  110).  Nem  wntatli- 
í  welee  (LevT.  1.109).  Nehéz  newen  ne  negye  kegmed,  bogy 
nyiszer  wutatom  kegdet  levelem  által  (RMNy.  11.164).  Ne 
itasd  az  mestert ;  noli  vexare  illum  (Fél :  Bibi.  103).  Az  segit- 
jért  az  tiidatlan  állatot  i'mtattya  :  in  adjiitorium  inutilem  invo- 
t  (Kár:  Bibi.  1.6441.  Sok  kfinyörgéssel  i'intatá  a  királ.vt,  bogy 
bél  a  boldog  állapatból  kiszabadítaná  íPAzm :  Préd.  69).  Testi 
ndal  mit  untat  ?  (Hall :  Paizs.  Elfib.  8)  József  paráznaságra 
itattatik  vala  (Mad:Evang.  215).  Minden  adosíitokot  untattyá- 
k:  omnes  debitores  ve.stro9  repetistis  (Illy:Préd.  11.51).  Ha 
;résed  szorgos,  ova  untasd,  hogy  ne  láttassál  parancsolni 
:endÉl.  Bll).  Kezdi  a  vendéget  étellel  untatni  (Orczy :  KöltH. 
1). 

el-untat :  flagito  improbe,  taedio  afficio  MA.'  [belastigen, 
den  obren  liegen,  verdriesslich  od.  iiberdi-üssig  machen]. 
meg  el  wntatak  Jupitert,  hogy  adna  oly  kjTalt  nekyk  ky 
rtez  ces  maga  bjro  wolna  (Pesti:  Fab.  Ifib).  Némellyee  az  mi 
rátinc  kSzzfll  minket  el  vntatíán.  arra  készeritettec,  hogy  a 
lókat  bfintetés.sel  illetnSc  (Kár:  Bibi.  11.275).  Ugyan  summa 
nzt-is  vetnek  reájok,  hogy  el  iintassák  az  büntetést  véllek 
ázm :  Kai.  276). 

meg-untat :  tv  Az  kakas  az  ev  enekleseuel  az  fi-atert  meg 
itagya  vala  (DomC.  323).  Ha  ezt  [a  cellát]  ritkán  őrzöd,  igen 
eg  i'mtattya  magát  (PeerC.  70).  A  kólika  köszvény  olly  gyak- 
,n,  és  olly  kesei-vesen  kínoznak,  hogj'  sok.szor  emberrel  az 
etet  megiíntattyák  (Pázm :  Préd.  69). 

Untatás :  soUicitatio,  flagitatio  MA.  das  flehen,  ernstliche 
tten  PPB.  [das  drangen,  belíistigimgj.  Senki  ne  unalkodgyék 
eg  untalan  kérni,  mert  a  kérésnek  untatá.sával  nem  bánkó- 
k  meg  (Land ;  UjS.  1.415).  Az  6  untatására  meg  engedek  hogy 
óllana  (Pázm:  Kai.  172).  A  pusztában  arany  boijut  öntvén, 
)m  volt  olly  tudatlan,  hogy  azt  javallottá  vólna ;  de  hajlott  a 
k  úntatá.'ra  'Pázm :  Préd.  932).  Az  étellel  itallal  való  klnális 
;m  mindenkor  udvariság,  az  untatás  pediglen  mindenkor 
irasztság  (Fal :  NU.  305). 

Untig :  ad  taedinm  us<iue  MA.'  bis  zum  eckel  PPB.  [bis 
mi  iiberdrassl  Usque  ad  ravim  poscere;  untig  kérni  valamit 
ecei:  Adag.  268.  unaufliUrlich  fordern  PPB.  Untig  szektának 
nya  a  bor-sák  emberek  (SBalogh :  TemK.  10).  Untig  igyál, 
ak  \'ig.ságot  ne  bonts  (Tlialy;  VÉ.  L25).  Bátor  untig  forga.ssuk 
bibliát,  azzal  nem  ödvezfilftnk  (Fal:  NE.  81).  Ha  ki  a  forrá.s- 
'il  untig  ivót,  hátat  mutat  néki  (Fal:  UE.  364).  Némellyek 
itig  törik  fejeket,  s  tsak  nem  51ik  magokat  a  tanulásban,  még 
im  érdeklik  a  tárgyát  (Fal:  UE.  395). 

UlíDOK  (oíidofeagh  .JordC.  82.  ÉrdyC.  125.  ondokn\  ComC. 
12.  ondoc  Helt:Mes.  63.  ondog  118.  ondoc  Tel:Evang.  1.70. 
idoc  Tel :  Fel.  15.  rnduttyu  NémGl.  295) :  foedus,  obscoenns, 
iter,  perturpLs,  opicus,  incestus  C.  spurcus   MA.   garstig,    hass- 


lich,  greulich  PPB.  Undokbaszédő :  spurcidicus  MA.  der  gars- 
tigo  roden  treibt  PPB.  Undokiil :  l'uode,  .spurce,  tétre,  obscene; 
unsjii'berlich,  unfliitig  PPB.  Mel  embereknél  magasb,  vndoc 
(abominatio)  Istennel  (MiinchC.  149).  Ondoc  satan  (GuaryC. 
2.  48).  Ondok  állat:  impurnm  animál  (JordC.  746).  Ennél  vndogb 
halai  akoron  nem  vala  (WeszprC.  93).  Ondok  bwyias-saag 
íSándC.  37).  Undoc  fertelmes  gono.sz  bfinSs  (Born:  Ének.  144). 
Undoc  paráznaság  (343).  Pokolbeli  6rd8gnec  ondoc  chelekedeti 
(TehEvang.  I.14b). 

Undokít :  foedo,  spurco,  cloaco  MA.  besudeln,  verunreinigeu 
PPB.  Undokitó:  spurcificus  MA.  Bűnökre  magam  adám,  nagy 
sokképen  nndokítám  (RMK.  VI 261).  A  magát  meg-rutitottat 
(gyermeket),  undokítottat  meg-t6rli  (Com :  Jan.  44). 

be-undokít:  cloaco  PPBl. 

el-undokít:  [foedo,  spurco;  besudeln].  Annera  el  vndokit- 
totak,  bogi  yonkap  poklosnak,  honnem  mint  egeez  embSrnek 
Ítélted  volna  (WeszprC.  89).  lay  fiam,  nem  lattok  te  benned 
mastan  simnii  ekSsseget,  miért  myndSnSstul  fogna  el  vudokitatal 

(98). 

meg-undokít :  foedo,  cloaco,  teti'o  C.  con.spnrco,  contamino 
MA.  attJimiuo  PPBl.  [verimreiuigen,  besudeln].  Miért  háktál  az 
én  hellyembe,  és  iszszod  az  én  vizemet,  és  hoszszu  szackálod- 
dal  megondökítod  ?  (Helt:  Mfts.  269).  Undokittia  meg  az  embert : 
coinqninat  hominem  (Fél :  Bibi.  25).  Meg  se  undokíczátoc  maga- 
tokat senuni  állatoknac  meg  ételénél  (Kár:  Bibi.  1.98).  Holt 
testnek  illetése  miatt  megundokétattac  (MA:  Bibi.  1.122).  A 
szentségeket  meg  ondoketana  (Mon;  KépT.  39b).  Az  aztal  sz6- 
nieget  meg  ne  vndokicziad  (Erasm:  Erk.  51).  Gyalázatok  es 
patvarok  engemet  meg  uudokitvan  (Debr :  Clirist.  109). 

Undokod-ik :  foedor,  .spurcor  Sí.  [uurein  werden,  sich  be- 
sudeln] 

meg-nndokodik :  cw  Sokan  oly  igen  megh-undokodtanac, 
hogy  az  külső  reudeknec  nagy  botrankozasara  vadnac  (Zvon: 
Osiand.  184).  Arczolattyok  a  bűn  után  megli  uiidokodtanak 
(Lép:  PTük.  1.177).  A  ky  a  .szurkot  illeti,  meg  undokodik  tőle 
(1.203). 

Undokol :  cloaco  MA.  Undoklom  ;  cloaco,  foedo  MA."  [con- 
temno].  besudeln  PPB.  [beschimpfen,  verachten].  Undokló : 
defoedans,  spm-cans,  contaminans  MA."  besudelnd,  verunreini- 
gend  PPB.  Vnduklya :  nauseat  NémGl.  295.  Hamiss  got  gűlől- 
tera  es  vndoklottam  (AporC.  98).  Az  i.stennek  zolgayanak  tyz- 
tanak  kel  lenny,  hogy  vndokolya  azokat,  kyk  éktelen  mondatnak 
(Hon'C.  242).  Christus  erdemet,  Isten  kegelmet  vndokollyac 
(MehSzJán.  407).  Vndokliac,  neuetic  a  papa  hitit  (423).  Egy 
moczoc  után  mást  undokol  (MA :  Scult.  292). 

meg-undokol :  c\;  Vr  í  nepere  meg  merghSvek  es  v  érő- 
ket meg  vndokla  (DöbrC.  191) 

Undoklat :  pollutio.  Ne  adatnanac  ő  zentec  nndoklatba  : 
ne  darentur  .sancta  eor\im  in  poUutionem  (BécsiC  16).  Undok- 
latoc  piiztolatba :  abominationem  in  desolationem  (164). 

Undokolkodik :  [spiu"cor ;  sich  unflatig,  schmutzig  benehmen]. 
Ha  téged  latnanac  bog  az  etekkel  ot  ondokolkodnál  (Pont.  260). 

Undokoskod-ik  :  conspurcor,  foedor  MA."  besudelt,  ver- 
unreiuigt  werden  PPB. 

Undokság :  foeditas,  obscoenitas,  .sordes  C.  immunditia 
MiinchC.  57.  JordC.  87.  spurcitia  ;  unflaligkeit,  garstigkeit  PPB. 
[miflat].  Megh  tarttya  magaath  ez  vylaghy  ondoghsagnak  zep- 
le-sseegheet^i  (ÉrdyC.  118).  Hasaat  megnyta  es  mynden  undok- 
sagyt  ky  vona  (DomC.  161).  Rutsagos  ondogsag  (Nag.vszC.  238). 
Az  eb  ky  ondocsagat  fel  nala  (DebrC.  374).  Reianc  kiáltani 
minden  feitelmes  ondokságot  (Tel :  Fel.  10b). 


859 


ÜNDOKSÁGOS— UNSZOL 


MEG-UNSZOL-ÚR 


8fio 


Undokságos :  spurcus,  coiispuicatas,  foedissimus  MA.' 
scliiiiidlic.h,  Karstig,  nnfliitig  PPB.  Wii(Ioksa«os  ymatlas:  nefa- 
riimi  simulaiTUQi  (JordC.  852).  Wodüksagiis  poklos  (ÉrdyC. 
fi421)).  Ondoksagüs  hamis  ira.s  (Mon :  Ápol.  7).  Úudokpágo.«i  ri'it 
lialálii:ik  neveztetik  a  fel-fe.sxité.s  (Pázm:Préd.  53(i). 

Undokul :  sordesco,  spureor,  foedor ;  untiütig  und  besudelt 
werdeii  PPB. 

[UNDOROSZ-IK] 

meg-undoroszik :  ffastidio,  iiauseo ;  sicli  ekelu].  Nemis 
undorozik  Isten  az  meg  segétésben  senki  szegénysége  miát  meg 
íZvon:  Po8t.  1.320.  783). 

UNIKORNIS :  rnonoceros  MA.  Unicoruis ;  ein  einliorn 
PPB.  Kel  magaztalik  en  /.aniani  miként  unikornis  (AporC.  .')2i, 
Unikonüs  uad  (KazC.  Ki,5).  Ollyan  i^reie  vagyon  S  neki  mint 
XI,  unicornisnak :  cujus  foititudo  similis  e.st  rinocerotis  (Kár : 
Bibi.  1.1431. 

UNOKA,  ONOKA  (umica  VReg.  106.  12fi.  360.  voiwha 
TelC.  ÍKJ):  1)  uepos  C.  onkel  PPB.  Harmad  unoka:  trinopos; 
az  unokának  leányának  auagy  fiának  leánya  :  abnepos  C  Uno- 
kád unokájának  unokája :  trinepos ;  urenkel  Com:  Orb.  245. 
Az  unokának  Ha,  avagy  liarmadik  luioka ;  abnejios  Maj :  Szót. 
Negyed  ízen  való  unoka :  atnepos  PPBl.  Unuoa,  iiornen  viri 
1209  (Knauz,  Czinár).  Wnora  (jobbágy  neve  1211.  MonOkni. 
VI.10y).  Vnoca  vnokauak  vnokaya :  nepotfts  et  proiiepotes  ab  avis 
NémGl.  221.  Evv  kezewel  ő  unokaianak  valiara  taniazkodeek 
(VViuklC.  199).  (Ádám)  uiolczad  íziglen  lata  az  S  tmokait  (DebrC. 
149).  ÖtSl  zarmazot  vnokakat  példázza  (TelC.  H.  Helt:  Bibi,  I. 
l''l'4.  Fél:  Bibi.  11.112).  A  Noe  luiokainac  nielnec  meg  valtoz- 
tatec  a  nag'  toron  rakí'ienac  ideien  i  Szék :  Krón.  8).  Harmad 
negyed  unokaikon  megl'eddem  gynlSlőimet  'Born:  Ének.  82). 
Nem  onoka  hanem  fiiji  szambán  legyenek  (Gyarm:  Fel.  147). 
'£)  [ex'fratre  nepos;  neffe].  Cardinalis  ístvan  urnals  imokaya 
vagy  evcche  az  lorol  le  eseek ;  ez  hyrt  halván  Istuan  (ai-dina- 
lis  ur  az  eu  bagya  .  .  (DomC.  70). 

leány-unoka :  neptis  C 

Unokácska:  nepotulus;  enkeleiu  PPB. 

Uűoeska :  cv  Unocskáim  egészségesek  (LevT.  11.370). 

UNSZOL,  ONSZOIj  ímxzwúot  ÉrdyC.  525b.  oíuoníak 
ThewrC.  8.  onszortottam  TBrtT.  1878.  1.131.  tiaraoi.jííiísoiás  PPB. 
iiiuíoíiiáTin.  72.  391.  «?i.s2oroí  Nyr.  XIV,  463.  umzoHo  Laskai: 
Lips.  396.  wwl  RMK.  VL139.  iízoI-jh  LevT.  1,342.  Kszoxtotta 
Lép:  PTük.  1.162.  422):  Instigo,  instimulo,  hivito  MA.  liortor 
Com:  Vest  131.  am-eizen,  íuiladen  [einladen]  PPB.  (driugen  in 
jemd.JOuzolyad  fráter  Ferenczet,  hogy  ken  ue.=.so  barátoknak  bewl- 
czyt  es  hagya  magát  kewzewsleg  ewtewiewk  vezettettotny  (KhrC. 
107).  Ouzol  tégedet :  exhortatur  te  (BécsiC.  1U8).  Onzoluan 
8tet  térdre  tordeplueu :  doprecans  eum  et  genu  flexo  (MünchC. 
73.  79).  Kérlek  ees  onzollak  uram  íCzechC.  12).  Azkynzokath 
onzoUya  es  kery  (DcbrC.  552).  Mjndenneknek  fewlowtte  téged 
kérlek  es  onzollak,  mert  te  vagy  myndenek  fewlewt  hatalmasb 
és  myndenek  fewlewt  aUizatosb,  myndenek  t'ewlevvt  lelsege.'ib 
(GömC.  266).  Onszol  mhidenkor  az  hitetlenségre  (Boni :  Ének.  367). 
KeerSm  es  yntím  es  onzonlok  myndent  (ÉrdyC.  525b).  Keer- 
lek  es  onzonlak  (PozsC.  5.  TbewrC.  Si.  Onzollya  mynth  fiaytli 
hogy  A  twlo  orkAlchyel  es  kerezthyen  zerzetasseguol  el  ne 
t'aiidnanak  (Komj:  SzPál.  117).  Ha  titkon  onzonlandnac  tégedet 
(llelt:  Bibi.  I.Rrr).  A  magát  unszorh'i  szerencsének  meg  ne 
fogyatkozzék  iljiskai:  Lip.s.  396).  Sok  erós  okokkal  módokkal 
onszorlüttam  ókét  (TiirtT.  1878  1.131).  Meg  vetették  az  Isten 
malasztyat,  kivel  gyakran  uszonlotta  őket  (L.-p:  PHlk.  1.1621. 
llszonll   ezzel   minket  naponként  az  ur  Isten  (111.75).  Az  hnh 


onszol :   monet  (Com :  Vest.  74).  A  szarvas  sebesben  fut  mikor 
a  vadászoktol  és  ebektSl  unszoltatik  (Illy:  Préd.  1.32). 

[Szólások].  S  i  r  a  s  a  t  0 1  germeketli  kyral  vg  o  n  z  o  1  y  a 
(RMNy.  n.26).   U  n  s  z  0  r  o  1  v  a-u  u  s  z  o  r  o  1 1  a  k   minket    reá 

(Nyr.  'xr\''.463), 

még-unszol :  lurgeo,  premo,  vexo ;  bedrangen).  Media 
országát  ismét  megh  onszolla  (CsomaC.  114),  Nem  liog'  meg- 
emlékeztél' volna  az  atyafisjigrol,  hanem  meg  onszollottac  az 
ellensiget,  hoé  Jerusalemet  tfjuebSl  ki  tSriec  (Szék:  Zsolt  244). 
Az  menyonszáguak  kincsét,  kivel  gyakorta  megh  uszonlottaoak 
bennflnket,  nem  választottuk  (I^p:  PTük.  1.422). 

Unszolás  :  iustigatio,  adhortatio,  instimulatio ;  antraibung, 
anreiziuig  PPB.  preces  BécsiC.  60.  Meg  hallgatta  atte  vrad 
istened  atte  onzollasodat  (KrisztL.  24). 

Unszolat :  celeusma,  stimulus,  incitamentnm  Sí.  preces 
BécsiC.  10.  (das  drangen,  dringendes  bittenj.  Egfi^Suekuec  ózol- 
latfa  (BécsiC.  31).  Azért  halgatot  meg  ur  es  fgekezet  en  onzol- 
latomnak :  deprecationi  (AporC.  13).  Urnák  zemefe  eleibe  5 
onzoUatat  (61).  I.«genek  te  ffileid  ígekezík  en  onzoUatomnak 
z^uahoz  (101).  Vram  halgasd  meg  en  imádságomat,  f&leiduel 
ezedbe  veged  eu  onzollatomat  (114). 

Unszolatos  :  deprecabilis.  Un7/)latos  leg  te  zolgaidon  (AporC. 

50). 

ÚR  :  I )  domiuus,  lierus  (.:.  berr,  haushorr  PPB.  a)  Uré : 
herilis,  dominicus,  das  dem  herrn  zugeliHrt  PPB.  Uraim  wiíi\- 
gák;  primae  autoritatis  aulici;  die  ersteu  hof-bedienteu  PPB. 
Vrkutii,  torra,  villa,  puteus  1093  (Kovács).  Vrrewy  ad  Danubiura 
1231  (uo.)  Urcuta,  villa  1184.  Vrkutha  1248.  1251.  Benedietus 
Ur  1270.  (C^zinár).  Szent  peter  uromc  (HB).  Senki  nem  zolgal- 
hat  ketvrat,  uemzolgalbattoc  istennec  es  mamouuac(MiinchC.  24). 
Az  h.ironuiak  wra:  domiuus  bovis  (.JordC.  56).  Senky  nem  zolgal- 
bat  ket  uraknak  :  uemo  potest  duobns  dominis  servire  (371). 
Cardinalis  ur  (DomC.  58).  Attyanak  Adoryan  wr  vala  newe 
(ÉrdyC.  5931)).  Komába  meent  wr  papahoz  (528b).  Az  fwldi 
vrakat  ozodakeu  diczerik  es  zerptik  (VirgC.  95).  Mennynek  es 
földnek  ura  (VirgC.  113).  Az  ur  Batory  András  haraksyk;  az 
ur  Bíitory  Andrá.s  sykso  fele  megyeu  (RMNy.  11.55).  Aegiptiis 
orszagnac  tettelec  urana  (Born:  Ének.  567).  Szegényből  I5tt 
úrrá  (IJecsi:  Adag.  244).  A  ki  bfint  tselek.szik,  5rd5g  ura  annak 
(Pázm:  Préd.  726).  Gazda  avagy  ur  az  a  kinec  szolgája  vau: 
herus  seu  dominus  &st, qni  servum  habét  (Com;. Tan.  12).  A 
mikor  bort  hoznak  ide  fel  urnák,  avagy  nemes  embernek,  egy- 
aránt mint  szintén  a  para.szt  emberét  megharmiuczadolják  és 
vámolják  (TudTár.  1838.  220).  Méltóságos  urak,  jó  uraink  és 
pátrouusink  (Bod:  Pol.  162).  b)  Wrnac  anéala :  .angelus  domini 
(MiiuchC.  16).  Méudén  zórzetéséc  iol  mongatoc  istenéé  vra 
i.stenenee  (BécsiC.  ir!3b).  Uree  leld  :  domini  est  terra  (FestC. 
12).  Zerezyetek  meg  urnák  ut.it :  parate  viam  domini  (JordC. 
361).  Akarwan  /.eplótelen  wr  ystennek  zxilgainy  (JordC.  705). 
Zolgali  te  vradnak  istenednek  (VirgC.  103).  Urnák  neuebe 
(VirgC.  1).  Úrban  zeretu  atyámfia  (20).  Uram  nysad  meg  en 
ayakaymat  (40).  Ez  világból  kimidanak  es  úrhoz  r^vpwlenek  (50). 
Imádnak  leegedhet  az  te  wradert  isteuedeort  es  Israeluek  zeii- 
thyoorth  (ÉrdyC.  342b).  .Sok-féle  ur.ik  vannak  ugyan  e  világon, 
de  t.sjdí  Isten  amaz  igjíz  ur,  ki  .  .  .  (Acs:  BHal.  1 1.  c)  Azo- 
noni  uram  (VitkC.  74).  2)  (maritus,  vir ;  mann,  gemalilj.  Urad- 
nak báttya  :  levir  PPB.  l'r :  ilominus  seu  vir ;  noRtrae  enim 
mulieres  Hungaricae,  cujuscumiue  simt  religionis,  tam  nobiles 
qiiam  iguobiles  viros  suos  honoris  ergo  solenf  vocare  dnminus 
suos  Otr;  Origllung.  11.292.  Ez  iamlxír  azzonnae  az  ő  ura 
(GuaryC.  40).  Az  azzonnak  ew  ura  :  nvuritiis  mulierLs  (JordC.  129). 
Joseph  az  liiv  ura:  .losepli  vir  ejus  (357).  Az  keralne  azxon 
sirata  ;iz  iS  uranao  halalat  (DebrC.  297.  59).  Aiuia  azzonnak 
teeb  magz.ity  leonek  teeb  wraytol  (ÉrdyC.   628b.  öl9>.    Az   6 


361 


APÁT-UR— JOBBÁGY-ÚR 


KAMARÁSA  ÚR— URALKOD-IK 


862 


Lírauau  is  ada  abba,  ez  is  Siiec :  deditqiie  viro  sik>,  qiii  comedit 
Helt:  Bibi.  I.B).  Ú  walioz  való  uag  szerelmetesseg  (Istv:  Volt. 
13).  Az  aszszoiiji  állat  az  n  urauak  szemeliet  szeresse  (Fél: 
Fau.  463).  Mivelhogy  fiam  ineg  él,  czac  tele  részent  hólt  meg 
;i7,  én  uram  (MA :  íicult.  890).  Leány  auuyéban,  hogy  ura  uem 
rolt  (Kem :  Élete  42).  Rút  dolog  a  nemes  asz.szouyállatoknac 
íz  5  vrockal  lantolodoioc  (Prág:  Serk.  347).  Ura  gyalázó  a.sz- 
üzony  (Szathm  :  HCent.  144). 

(Szólások].  Még  az  u  r  a  k-i  s  megtudták:  ad  deonim 
nm-es  pervenit  (Decsi:Adag.  132).  O  is  wr  embere  ám: 
[onis  sandalium  (144).  A  k  a  r  a  t  ty  a  n  a  k  w  r  a  1  e  e  n  (ErdyC. 
832b).  Ollyaut  mondgyon,  hogy  ura  lehessen  (Czegl :  Japb.  156). 
Az  te  szódnak  ritéz  hogyha  uem  lesz  ura,  az  én  kezem  miatt 
lesz  halálnak  fia  (RMK.  ^^.57).  Lássa  az  ur,  ha  nem  lettem-é 
ura  fogadásomnak:  sehet  ein  wenig,  ob  ich  mein  wort  nicht 
»ehalten  habé  (KirBesz.  26). 

[Közmondások].  Az  ki  mával  ixirSi,  Isten  annac  orvosa : 
longae  regimi  manus  MA.  Nincs  olly  nagy  úr,  ki  meg  nem 
szorul  (Fal:NU.  281). 

apát-úr:  1)  abbas;  abt  ilA.  Com:  Jan.  127.  Paranchola 
váci  pyspeknek  es  bakony  apatmnak  (MargL ).  loachym  apath 
wr  (ÉrdyC.  449 1.  A  klastromnak  apáturává  választotta  (Tam: 
Szents.  77).  3)  monachus  ordinis  s.  Benedicti  Mi^  Fekete  kapa- 
yok  az  apatli  vraknak  (PeerC.  341i.  Zeuth  Isthwan  meene  zent 
Mártonba  az  jámbor  apatívrakhoz  (ÉrdyC.  615b).  Olwastathyk, 
hogy  az  apatnT  zerzethbSl  yztragomi  eersekke  walazta  eegy 
zenth  eletw  frátert  (497).  Az  apatwraknak  kala-stroma  (DebrC. 
207).  Volt  egy  Pál  newfi  apatwr  barát  (Bom:  Préd.  IV.Slőb. 
MF.). 

apátúrság :  abbatia ;  abtei  MA.  Apatwrsagnak  tyzte  (ÉrdyC. 
512).  Ság  jó  apátúrság  vala  (Monlrók  111.94.  Toln:  Vig.  233). 
Intervallo  perit  fames  et  optime  perditui' :  hal  barát,  s  lial  szamár, 
azonban  apátúr-is  változik  (Deesi :  Adag.  205). 

apátúrságos :  [mit  einer  abtei  verbunden].  Abpát  wrságos 
kala-strom  'Helt :  Króu.  6). 

ellen-úr :  [ein  herr  der  gegeupartei].  Budában  valánal; 
ellen-urak :  fráter  Gergy,  .  .  .  (JlonOkm.  I11.197i. 

fő-úr :  [maguas ;  magnat,  oberster].  Melleié  véué  a  száza- 
dosokat és  az  fó  wrakat  (Kár :  Bibi.  L394). 

hop-föúr :  faulicus;  hoftnann?)  Ha  ő  kme  Morvába  be 
akarja  magát  vétetni  és  menyegző  szerzők  és  hop  fíurak  igen 
ajánlják  magokat,  hogy  bevétetnék  elsS  törvényen  .  .  (LevT. 
11.44). 

főfő-úr  :  c\3  (Hofgr.  247).  Heródes  király,  és  eÖ'éle  főffi  urac 
(MA :  Scult.  462). 

földes-úr:  dominus  terrestris,  pationus  Ver:  Verb.  Szót.  8. 
[gnindherr].  Soha  azon  sem  igekezet,  hogi  kdtek  ellen  veteny, 
.seót  mindenbe  kedteket  minth  feóldes  viaith  obserualni  e.s  tisz- 
telny  akarya  iRMNy.  11.326.  LevT.  11.106).  Czászárunk  6  felsége, 
az  mi  kegyelme.?  fSldes  lurunk  (MA :  Scult.  1 10).  Kik  annyira 
elcsábultak  és  szédültek  vala,  hogy  sem  magoknak,  sem  fbldes- 
uroknak  semmi  dolgot  uem  tennének  (Szál:  Krón.  468).  A  föl- 
des-úr a  falunak  vagy  városnak  templomát  el  ne  foglalja  (Bod : 
Pol.  44). 

hajós-Úr :  uauclerus  PPBl. 

jegyés-úr :  [sponsus ;  verlobter].  Ettliere«í  zent  wrsvvla 
azzony  yegyes  wra  (ÉrsC.  582b). 

jobbágy -tir  :  [magnas ;  magnat].  Kyket  az  mostany  yobbagli 
\nak  es  nemessek  H'eel  eeghetnek,  el  pwztoythnak  es  magok- 
nak luglalnak  (ÉrdyC.  496b.i. 


kamarás-úr :  [camerarius :  kammererj.  F5  kamarás  úr, 
fö  bejáró :  archicamerarius  PPBl.  Az  kamarás  vraknak  kel 
iniora  (LevT.  199.  RMNy.  m.31). 

pap-úr,  papi-úr :  [clericus ;  geLstlicher].  PiLsztoroc  és  paii- 
urac  (MA:  Tan.  1130).  Drága  halackal  minden  irap  torkig  tSI- 
t5znec,  mennél  uagjiib  papi-urac  penig,  annál  tSllyebben  csele- 
kjzic  ezt  (Zvon:Post.  L474). 

szabad-Úr:  baro  Ver:  Verb.  Szót.  3.  PPBl.  [taron]. 

szabados-ür  :  b.nro ;  freiherr  Com:  Vest.  121.  Magabíró 
szabados  úr  :  dynastes  PPBl.  Comes  major,  quam  baro :  ein 
gráf  ist  mehr,  denn  ein  freiheiT ;  a  vármegye  ispánnya  nagyobb, 
hogy  nem  a  szabados  úr  (Com:  Vest  96). 

taaács-úr :  [patrícius ;  patrieier,  ratsherr].  Egynihány  tanáts 
urakat,  és  cardinalokat  Slettete  megli  (Diai.  153.  Hall:  HHist. 
n.l44.  Tyúk:  Józs.  133). 

tanáesúri :  [patrícius ;  patricisch].  Tekéutetes  tanács  uri 
nemzetből  vala  (Fr:  Aj.  34). 

zászlós-úr  :  baro,  comes  MA.  Százló.s-úr :  freiherr,  báron ; 
zazlos  wrne :  barona,  freifrau  Pesti :  Nom.  24.  25.  Szabad  za.sz- 
los  ur:  baro  Ver:  Verb.  163. 

TTraeska:  [herulus;  junger  herr,  kleiner  herr],  A  Juda 
nerazetibeis  soc  kiraliok  es  uraczkak  voltac  (Mel :  SzJáu.  418). 
Az  kis  uraczka,  az  Jesus  Christus  (MA:  Scult,  156).  Nevekedő 
fejedelemi  kis  m-aczkák,  le:iny  aszszoukák  (1088.  Toln:  Víg. 
209).  Az  erdélyi  fejedelem  ő  nga  fia,  az  kis  uracska,  kit  vagy 
egy  ur,  avagy  az  hopmester  vigye  iRadv:  Csal.  111.381b).  Ezt 
sok  szegény  erdélyi  m-acskák  s  nemesség  megsirathatja,  mivel 
sokakat  kivett  a  szegénységből  s  úrrá  tette  ókét  (Hazánk 
1.240). 

Ural,  urall :  dominum  agnosco,  herum  veneror  MA.  als 
den  herrn  erkermen,  den  herni  ehren  PPB.  Valakit  nem  akarni 
uralni:  detrectari  impérium  PPBl.  Wrallyaak  vala  azeert  zenth 
Lazloth  mynt  koronás  kyralt  es  termeezet  zerent  való  wrokat 
(ÉrdyC.  400).  Jupiter  ada  neky  [a  .szamárnak]  kyt  wralna  egy 
tégla  gyártót.  Lsmeg  ada  neky  egy  zygyartót  (Pesti:  Fab.  39b). 
Bizony  ezzec  láttyác  haragodat  e-s  tartnac  t51ed,  és  nagyoban 
beczfllnec  ennec  vtánna,  és  végre  vgy  HTalnac  mint  feiedel- 
meket  (Helt:  Mes.  233).  Ingerle  6ket,  hogy  nTalnác  a  Károly 
királyt  (Helt:  Krón.  64).  Az  magyaroc  híven  wralác  Geysát 
(Valk;Gien.  26).  Imádták,  uralták  (Land:  UjS.  1.678).  Olly  fel- 
séges Istent  mailünk,  mellyet  emberi  elme  meg  nem  foghat 
(Pázm :  Préd.  715).  Oimen  laesae  majestatis,  mikor  valaki 
az  igaz  fejedelem-kivül  mást  akar  uralni  (Pázm :  5Lev.  III. 
NyKözl.  XV.360),  Tiszteljék,  az  az  uralják  (GKat:Titk,  496). 
Béla  után  a  fiát  Gejsát  uralák  a  magyarok  (Pós:  Igazs.  L188). 
Nem  teszen  urallast,  ha  kegyetlen  nyuzást  szenved  az  enge- 
delem (Prág:  Serk.  661).  Vki  az  mi  unmk  Jézus  Krisztusnál 
nagyobb  urat  uralhat,  asszonyunk  sz.  Máriánál  nagyobb  asszonyt 
asszonyolhat,  az  magas  egeknél  magasabbat  Lsmélhet,  az  árt- 
hasson, vétkezzen  ez  mai  nap  énnekem  (Radv:  Oal.  U.81). 
Nem  tudod,  kit  uralnod  vagy  kit  kell  félned  (Thaly :  Adal.  L2). 

Urallás :  [herrudienst].  Természet  szerint  irtózunk  minden 
urallástól  és  kivált  képpen  a  fellyebbezS  parantsolóinknak  a 
mennyire  lehet  rázagáttyák  igáját  (Fal:  UE.  14). 

Uralkod-ik :  regno,  impero  C.  dominor ;  beherrschen,  re- 
giereu  PPB.  Valakin  uralkodni:  dominationom  habere  in 
alquem  PPBl.  Uralkodnac  5  raitok:  dominantur  eorum  (Uüuch- 
C.  51).  Nem  uralkodhatol  ...  a  tyzthben :  non  poteris  villi- 
cari  (JordC.  584).  Az  h&  eebanak  gymelczeeból  yltethne 
hA  vralkodo  zekyben  (JordC.  712).  Nagy  zemerem  az  test- 
nek vralkoduy  az  lelken  (CíornC.  287).  Az  zereteth  wralkodyk 
(ÉrdyC.  5ö9b).  Nem  akaryuk   azt  ho2Í   te   myraytonk    uralku- 


863 


URALKODÁS— URASKODIK 


URASÁG— ÓRI 


804 


(jyal  (VirgC.  66).  Myiiden  w  ellensegyii  wralltodyk:  omiiium 
iiiimicorum  suoriim  domiaabitur  (KulcsC.  16).  Az  halai  iiialko- 
doth  inoeg  azokra  es  (Komj :  SzPál.  62).  UralUod(;yec  a  ten- 
gfirbe  való  halakon :  praesit  piscíbiLS  maris  (Helt;  Bibi.  I.  A2). 
Ne  uralkodgj'ál  kegyetlenséggel  raytoc:  ne  afliigas  oum  per 
poteiitiam  (LL.  13).  Uralkoggyunk  :a  hfimn,  Srdflgon,  ez  világon, 
az  testen  (MehSzJán.  26).  Uralkodni  fog  az  hinilS,  csez  [csécsj 
o.s  barinadnapi  hidog  lei  fájisok  (KBécs.  1651.  45).  Itt  az 
táborban  az  hagymáz  uralkodik,  az  vér  nraikodék  ez  nyáron 
(ItókGy:  Lov.  284 1. 

Uralkodás  :  doitiinatio,  dominatiLs  C.  dominimu  ;  herrschaft, 
herrschung  PPB.  Köznép  uralkodása:  democratia  C.  Ö  ural- 
kodassanac,  harmad  ézténdéi-ében ;  tertio  anno  imperii  sui 
ílJécsiC.  47).  Nemy  nemew  wralkodasnak  malazttyat  erdem- 
letteek  wr  istentewl  (ÉrdyC.  557b).  A  szolgának  uralkodá.st 
ne  eugedgyiink  (Pázm :  Préd.  70). 

Uralkoddogal :  imperito  MA.  Uralkoddogalom ;  regiereii, 
lierr.schen  PPB. 

Uralkodó :  dominator,  regnator,  regnatrix  C.  regierer, 
herrschor  PPB.  dominator  EhrC.  47.  147.  rex  Kár:  Bibi.  1.611. 

Uralkodóság  :  impérium  JordC.  253. 

Uram,  uraira:  1)  [mein  herr,  meino  herru].  Wram:  do- 
mine (Kulcs.  4).  Uram  uram:  domine  (JordC.  374).  Plspek 
uramnak  kez  volnék  niegboczatny  (VirgC.  17).  Az  én  édes 
atyám  uram  (CzeghJaph.  2).  Ajiám  uram  (25).  Tisztelvén 
engem  a  te  altyád  urad  (23).  En  Sory  Pal  vettem  Janoky 
Gaspar  fjam  uramtol  barmynt  5t  niagiar  foryntot  fel  (RMNy. 
11.56).  Uram  bátyám  (LevT.  11.94).  Fiam  uram  (LevT.  U.137. 
15.5).  Szerető  vvraim  (Helt:  Mes.  1).  Talalnánc  mies  valamit  te 
benned,  szautalant  peniglen  a  te  partodon  valrt  némely  uraim- 
ban (Tel:  Fel.  11).  Az  sereges  uraim  a  nemes.ség  jószágán 
ne  éljenek  (ErdOr.sz.  IL323).  Az  orvos  asszonynak  az  praedi- 
kátor'  uram  gyógy itá.s;itul  7  frt.  60  d.  iMonTME.  I.21,>.  Öreg 
bíró  urain  által  fizettünk  (130).  Jól  cselekszi  Barcsai  uram, 
ha  forgatja  magát,  mert  úgy  leszen  magának  is  becsületére 
(RákGy:Lev.  137).  Ungiiod  Kristóf  uramat  császár  és  királyonk 
ft  felsége  tanácsát,  azon  képpeu  Balázs  deák  Lstváut  udvarban 
hittani  volt  (Gér:  KárCs.  III.435).  Apád  urad  (Otr:  OrigHung. 
1.389).  Vegye  hütit  kegyelmetek  János  diák  uramnak  is  (Nyr. 
XI.31).  2)  [tlironfülgerj.  Stepliano  quarto  Urumi  dignitatem 
concesserunt,  quo  nomine  ita  apud  Hungaros  regni  successor 
iudicatur  (Cinnamus,  Kr.).  Oíivvoi  toivuv  zb  |j.év  ti  toüxov 
al8soá(J.evot  TÖv  vójiov,  tö  3e  xal  tyjv  ^asíXew;  eiXa^-íjö'ÉVTSi; 
s'foSov,  Sxéyavov  tóv  'laríS  tyji;  apyr^z  itopaXiioavtec 
■S'atépíj)  TÜ)V  aSsXtpiüv  tüj  BXaáiafl'Xá^iu  tiútyiv  aTuéSosoiv, 
Tü)  YÉ  (J-'i^v  í)is<fávu),  <fi]\).\  Tü)  itpsa^utépu),  ffjV  Oüpoüjj. 
ántsiiX-fjpuje'/.v  TÚ/TjV.  ^oúXíta'.  Se  toüto  napa  Oűvvoic 
TÖv  TTjV  ap'/'lr\v  SiaSe^óiievov  spjjLYjvéuecv  x'o  ővo|j.a  (Kinna- 
nios  V.  1.203.  Hunfalvy  :  Magy.  Ethnogr.  343). 

Uramók,  uraimék :  (meine  herrn].  Magham  szánom 
az  szogheny  lutheránus  uraimékat  (Bal:  Epim.  3).  L5rintz, 
Deák,  Fodor,  Gergely  uramék  (KTör:  Ján.  2).  Bernad  Já- 
nos, Tori  Ferencz  uramék  (DBeukó :  Flór.  Elöb.  2).  Szász  urai- 
mék is  meg.szeppenének  nagyon  (ErdTörtT.  1.14).  Oda  fel 
Lónyai,  Nyári  Bernát  uramék  vanuak,  kiknek  ma  kellett  he- 
menniek  Nagy  Szombatban  (l{ákGy:  Lov.  274).  Vájjon  hol  s 
mi  képen  vagyon  az  uraimékbau  a  lelkiismeret,  a  megerőltetett 
tékozlás  miatt  é.s  az  adósság  terhe  alatt  V  (Fal :  NU.  285).  Öcsém 
uraimék,  mi  csak  iszuukeszilnlt,  a  pénzt  fecséreljük,  más  dol- 
got nem  te.szünk  (Gvad:  RP.  48). 

Uraakod-ik  :  [domiiior ;  herrschen).  Naé  hamar  m-askodnac 
ű  rnittuc  az  igazac  es  az  ü  abrazatioc  meg  fo^atkozic  az 
koporsóba  (.Szék :  Z.solt.  48). 


Uraság  (urastagh  JordC.  882.  LevT.  IL186.  Mel:SzJáu. 
345).  1)  dominatio,  dominatus  MA.  herrschaft,  herrscimug 
PPB.  Alazot  vala  ű  vrasaga  ala :  subjugavorat  imperio  suo 
(BécsiC  11).  0  urasi<ga  alatt:  sub  ditione  ejus  (58;.  Tyberias 
uras.saganak  tyzen  ewth  eztendeylwn  (ÉrdyC.  108b).  Nem  wra- 
sagra,  de  mwkara  hzetuek  (5ü5b).  Kazdagsagot  gyeythessen, 
wrasagot  leelhe-ssen  (517).  Ez  velagi  urasagbim  es  örökségben 
hatalma.s  vala  (DebrC.  31).  MindSn  állatnak  urasagat  neki 
[ÁdámuakJ  adah  (148;.  Gywla  waianak  urasaghath  kynannya 
(Lev'I'.  1.220).  Az  kflls5  méltóságért,  auagy  ez  világi  urasagért 
papát  es  az  fi  talalmaniat  nem  kSveltflk  iTel:  Fel.  E\6b.  'J). 
Az  bflnnek  mind  zolgaitul,  mind  masagatul  meg  menokettfink 
(272).  Ilogi  az  planéták  k8.sz<')l  melük  valíLsztassek  az  eszten- 
dői uraíagra  (KBécs.  1572.  D4).  Az  .szeleken  és  (idők  változá- 
sánnis  nagy  ura.sága  vagyon  (Pázm:  Kai.  14).  Hogy  Istennek 
életflukőn  való  uras,ága  jelente.ssék  (Pós :  Igazs.  506).  Sem  gaz- 
dagság, sem  szép.ség,  sem  uraság  senkit  meg  nem  szabadítliat 
(Tam :  Bar.  26).  Hogy  urasaga  adatot  volna  mas  egy  hazakon, 
sehonnan  meg  nem  bizouíthatni  (Zvon:  Osiand.  222).  Az  papi 
masagert  hazasag  nelkfll  való  életre  köteleztek  magokat  (175;. 
Azt  véli,  hogy  ott  uraság  leszen  dolga  (MA:  Scult.  43).  Ihon 
ura.ságban  hagylak  én  tégedet  (Zrínyi  1.93).  ürasagaba  volt 
oszagnak  (Ver:  Verb.  16).  Soha  nem  élte,  urasagaban  sem  volt, 
ez  földeknek :  nullum  usum  ac  donsiníum  penes  illas  habuisse 
verilicabitur  (155).  .lószág,  birodalom,  és  uraság  :  ditio  et  do- 
mínium (Com:  Jan.  143).  Senki  magát  nem  mentlieti,  tulajdon 
akarattyanak  urasagatol  (Illy:  Préd.  II372).  Uraságra  vágyód- 
nék (Balog:  C<irii.  71).  Innentova  majd  le.sz  urjiságban  (Thaly: 
UÉ.  II.5).  Zsíros  koncra  s  egyházi  uraságra  sietnek  vele:  s' 
introducono  in  huoni  henoHzi  per  via  d'  orazioni  (Fal:  NE.  39). 
Melly  fonákul  fordult  és  visz.sza  járó  képtelenség  volna,  lia  ki 
ki  önnön  urának  uraságára  á.sitozna  (Fal:  UE.  366).  Te  go- 
nosz király !  a  ki  bátyádnak  ügyes  uraságába  ügyetleníil  bé- 
.szállottál  (Fal:TÉ.  681).  3)  dominimu  MA.  [gebiet,  herrschaft. 
lierrngutj.  Urasághiban  sok  romlót  templomokat  meg  uiitot 
I  Hotf m :  Préd.  1 ,5).  Csekély  embernek  tartyák,  a  ki  tékozUísa-miat 
szép  uraságit  elvesztegetvén  kulduh'isra  jútot  (Pázm;  Préd.  231. 
NyKözl.  XV.3()0).  Az  inediolanomí  uraság  (Zvon :  Osiand.  208i, 
S)  [doniinus ;  herrschaft,  herr].  Nem  tetszik  sTaságodnak,  hogy 
ellene  mondok  sziindékodnak  (FortSzer.  N).  No  mi  válaszod 
lön  az  wraságtól  ?  (Decsí :  Adag.  148).  Kicsoda  ez  nagy  ki- 
rályság ez  a  Zebaoth  uraság?  (MA:  Bibi.  V.12).  Czitaltuk  ura- 
sagatok eleiben  tSruenire  Tereck  Jánost  (RMNy.  11.15). 

fö-uraság :  summatus  PPBl. 

Uraságoa :  magnitícu.s,  basíjiciis  MA.  téstus  MA :  Bibi.  2. 
herrlich,  priichtig  PPB.  Az  ö  kalmári  uraságosbac  az  tarto- 
mányban (MA:  Scult.  177.  Nyr.  V1I.371;. 

Uratlan.  Uratlan  jószág :  caduua  baereditas,  posseesio, 
boua  caduca,  adesjiota;  ein  giit,  das  keinen  herrn  hat  PPB. 
Az  uratlan  jószágba  kapni :  involare  ín  jiossessionem  vacuam 
PPBl. 

Uraz :  [domínum  appello ;  einen  herni  nenneuj.  A  kivel  az 
ember  nem  igen  esinéretes,  annál  inkábi)  nem  contideu'^, 
urazza,  amaz  is  vissza  (Hazilnk  1 294).  Engemet  mindig  (uev. 
urazni,  bár  városon,  falun  fogunk  mi  utazni  (üvad:RP.  II. 
cikk). 

Úri :  dominicus  C.  [Iiorm-,  herrscliaftlichj.  Tisztes  nri  nsz- 
szonyoc :  matronae  Com:  Jan.  102.  Uri-modra,  deli  nunlra  : 
amplitice  Maj:S2Ót.  Fö  fo  uri  rendec  (Zvon:  Post.  L15).  A 
nagy  uri  rendec  (magnatos)  h.it  lovakon  hordoztatiiac  (Com 
Jan.  87;.  Az  úri  társaság  mindnyájan  íis.«együlvéii  a  szokott 
helyre  (Mik:MulN.  3(J6).  A  taunltt,  forgott,  és  már  hivatjilhoz 
kötött  uri  személyekhez  nem  illik,  hogy  illyen  mire  éljék  .i 
vibígol  (Fal:  NI'.  311).    A    i'sászárné    nem    teljes    i<legen    t^gv 


IRlAs— Éf^USZAMlIC 


USZAMA.S— USZÓLAG 


866 


tmU  úri  személyhez  (Fal:  TÉ.  642i.  A  koro-mákon,  az  utca- 
ion, az  úri  asztalokon  mBglbrdnlt  a  mende-monda  (Fal :  TÉ. 
Í41).  Uri  tisztben  d\Lskáski>dgyanak,  fillyenek,  és  henyélve 
livalkodeyanak  (Biró:  í'nnep.  C2l 

Uriás :  magnitii-us,  splendidns  Sí.  [Iierischaftlicli,  voruelim). 
\z  has  hizlaloc  botráiikoziiac  meg  az  Cliristnsb;m  es  az  Ori.Ls  [?j    j 
jik51t<<5iec(Knlcs:  Eranf;.  37).   Avilágdeliái  megkívánják  mind    , 
i    kettJt   (a   táncot    és    musikát),    úgymint  az   úriásan    nevelt 
?rk;ilcsnek  tulajdon  cifráját  (Fal ;  NE.  2S). 

Urizál :  (iiLst.u-  domini  ago ;  heiTSchaftIich  lében].  Szállás, 
köntös,  asztal  dolgából  urisálni  kezdénk  (Bethlen:  Élet  301). 

Úmé :  doniina.  liera ;  herrin,  hausfrau  PPB.  (CorpGram. 
1311. 

URBÁRIOM :  modus  praescriptus  piaestationum  coloui- 
-.ilinm  Sl  [urbárium,  froline].  (Gér:  KárCs.  rV.412).  Ördög  urKá- 
linnia:  urbarinmmali  genii  (^'ajda:  Kriszt.  1.341.  Kr.). 

ÚSZ  -.  no  C.  nato  MA.  schwimmen  PPB.  (EhrC.  160).  A 
fey.'ze  a  vizbe  esik :  fen  ász  az  feyszé  (Mel :  Sám.  194).  Az  ki 
bátran  elmerfil,  és  torkig  ász  minden  gonosz.ságban,  ugy  viseli 
magát,  mintha  ...  (Pázm:  K;íI.  7).  Igazságot  hirdetvén,  magok 
Feslettségben  úsznak  ipázm:  Préd.  b4).  Vérben  usz  az  e.sz- 
tPnd')  ( .Szili:  Dáv.  14).  Azviz  felemelkedett  vala,  úgy  hogy  az 
\Tzet  úszni  kellene  iKár:  Bibi.  153).  A  mibe  5  magais  torkig 
Lisz  (DecsiG:Préd.  35). 

[Szóliisok].  Vmi  úsz.  Nagy  boszu.ságában  ugy.in  usz  a 
11  y  á  I  a  (Kónyi :  HRom.  106).  Vmihm  te.  A  törökök  mély 
Alomban  úsznak  (9).  Látom  barátom  k  ö  n  y  v  e-ö  z  ö- 
nében  úszni  (199.  Toldalék).  Úszott  örömében,  hogy 
meenyerte  életét,  hírét  jil  nevét,  jámborságának  igaz  bérét, 
és  jutalmát  (Fal :  TÉ.  t)40).  Vérben  u  s  z  o  szablya  vágjon  az 
iildalokon  (Liszti :  Mars.  91).  Vmü  thz.  Hadd  szóljak  te  veled 
egy  kevés  dolgokat,  nyugodjék  meg  szívem,  ki  ú  s  z  sok  h  a  b  o- 
kat  (Gyöngy:  ir\'.  40).  Vh  Jöloil  >tsz.  Üdő-jártára  ,v.  római 
páp.a fölött  is  akarának  úszni  (Pázm;  Kai.  67S). 

alá-úsz :  denafo  C.  [hinunterschwimmen]. 

által-úsz :  trano,  trausnato  C.  [diu'chschwimmen].  My  uz- 
hatya  atal  az  thengert :  quis  poterit  transfretare  mave '?  íJordC. 
267).  így  vitéz  Delimán  várbúi  ki  indula ;  hid  fel  vala  vonva, 
árkot  által  ász;i  (Zrinvi  L186). 

el-úsz :  abnato  MA.  [wegschwimmen]. 

ki-úsz :  eno,  enato  C.  [binausschwimmen].  Ki  mély  vízben 
száll,  különben  belé  hal,  vagy  meg-lszsza,  vagy  ki-úsz  (.'^zentm. 
Kaim.  7i. 

lé-üsz :  denato  MA. 

még-üsz :  [trano ;  durclischwimmen).  Fakó  lovam  a  Miírza, 
l^ijta  vizét  megi'iszsza  (Thaly :  Adal.  11.261). 

vissza-üsz  :  reno  C.  [ztmickschwimmen). 

Uszam-ik  :  no,  nato  [?]  SzD. 

be-uszamik  :  [irrepo,  illabor ;  hineinschleichen,  hineinglei- 
•en].  Ogiad  magadat  emborScknek  hrtsagos  zeretetfiktvl  es 
kevelsegtvl,  mert  igőn  hamar  bee  vzamik  embSrnec  zjTobe  es 
ffilSto  vtilatos  az  vr  istennec  (LobkonitzC.  UO).  Emburbe  be 
vzzarao  gonossag,  el  eíineztoth  merőg,  el  thitkol[t]  dog  lialal 
(9Si. 

el-uszamik  :  [lalxír ;  aasgleiten].  Valaky  istennec  feleimé- 
nek il  vagon,  ez  .^okaig  az  iosagha  meg  nem  marathat,  de  el 
vssamik  (LobkowitzC.  S9).  Igaz  tudomantul  el  nzamni  az  teuől- 
gésíikre  es  vétkekre  (Beythe:  Epist.  56 1. 

M.   NTELVTÖRT.    SZÓTÍK.    HL 


Uszamás :  natatiis  natatio  MA.  da.s  schwimmen  PPB. 

Uszamod-ik :  aduato,  nato  MA.  sch\vimmen,  hinzuschwim- 
men  PPB. 

Úszás :  natatus  C.  natatio  MA.  das  schwimmen  PPB. 
Nem  mehet  vala  atal  a  vyzen,  vetee  magát  wza-sra,  de  myert 
sebSss  vala  .az  vyznek  folyása,  belee  hala  (ÉrdyC.  442). 

Úszdogál :  nato  C.  Úszdogalok  :  fluito  PPBL  schwimmen 
PPB.  Az  vízben  eggSt  vzdogalnak  és  egyuelednek  az  gonoz 
halak  az  iókkal  (Mih:  ÖrökÉ.  116.  Káldi:  Préd.  612.  Nyr.  IX. 
71.  MLsk:  VKert.  2251 

Úszhatatlan :  innabills  C.  MA.  darauf  man  uicht  schwim- 
men kaun  PPB. 

Úszható :  natabills  C.  darauf  man  schwimmen  kann  PPB. 

Uszikál :  nato  Kr.  [henimschwimmen].  Soltan  kívánják  a 
hosszú  életet,  hogy  tovább  uszikálbassanak  a  gyönyörűségek- 
ben (Fal:  BE.  625).  A  jó  uraim  és  aszszonyim  nem  fSl  bé 
dugva  miut  Ulysses,  hanem  szembe  hunyva  memiek  .setétas 
órákban  magok  danulván  és  a  tsalárd  Syrenákra-is  fülelvén 
vigan  iLszikálnak  (Fal :  NA.  164). 

Úszkál :  nato  C.  schwimmen  PPB.  Com:  Vest.  137.  Ellene 
líszkálok :  obnato  PPBl. 

Úszkorál :  [nato ;  herumschwimmen].  A  vizek  mély  örvé- 
nyiben  i'iszltorálo  számtalan  ivadékok  (Csúzi :  Síp.  30b.  212. 
Csúzi:  Tromb.  661.  Kr.) 

Úszó :  natator  C.  schwimmer  PPB.  UsztVállat :  natatile 
PPBl.  Nemynemew  germek  yacikuala  \yznek  partyan,  magát 
nem  ouan  essek  az  mely  vyzbe ;  nemynemew  vzo  tauol  nezuen 
oda  mene  (EhrC.  160). 

Úsztat :  facio  natare  Kr.  [schwemmen,  überschwemmen]. 
Ezechiás  király  keserves  könyhullatásokkal  úsztatta  beteg  ágyát 
(Pázm:  Préd.  967.  NyKözl.  XV.360). 

által-úsztat.  Ne  leelettaiseek  thebenned  ky  által  wztassa 
az  langass  zenen  ew  fiath  (JordC.  239 1.  Félelmet  ók  semmit 
nem  mutatáuak,  de  a  vizén  által  nem  usztatának  (RMK.  VL141). 
Az  hadakat  vi.s.sza  hivassátok,  az  kik  sebes  Dimát  én  piaran- 
cholatombol  által  úsztatták  iZrinyi  1.73). 

be-üsztat.  Lovait  elhajtá  Oceanum  tengerben  mert  beusz- 
tata  I  Zrínyi  161). 

ki-úsztat.  K5nyebb  volt  Elisaeus  prophetának  a  Jordán 
viziben  esett  fejszét  kiusztatni ;  kőnyeb  volt  volna  a  tengerben 
vettetet  .lonást  is  a  révészeknek  edgy  seculuranak  el  follyása 
után  a  méllységbSI  kihorgászni  (VárM:  ÉgőSzöv.  UO). 

lé-lisztat :  [defluere  sino ;  henmterlaufen  la.ssen].  Némellyik 
jajgattya  kótöl  törött  vállát,  sok  pedig  mellyére  le-usztatja 
nyálát  (Kónyi :  HRom.  187). 

még-úsztat :  [natare  facio  ;  schwimmen  Iasí?en,  schwem- 
menj.  Vérekben  asztassuk-meg  elleiiségiinket  (Kónyi:  HRom. 
17fi). 

USZÍT,  HüSZÍT :  escito  ad  latratum  PP.  ad  praedam 
concito;  zum  bélien  reizen  PPB.  [hetzen]  anhussen,  Adámi : 
Spr.  Az  ebeketLs  vtanna  huzettsa  (Mel :  SzJán.  59).  Huzitsatok 
reá  az  en  ebeimet,  had  szaggj.ssak  el  (SalMark.  22.  GKat: 
VTitk.  U.353).  Ások  agarakat  reá  huszítják  (Mlsk:VKert. 
231).  Eg)'  medvére  ha  sok  kutyákat  uszítnak,  levonnyák ; 
téged  Is  egj'szer  megsimítnak  (Gvad:  FNót  86). 

USZÓLAG,  ÚSZÓVAN,  ÜSZELY:  [?]  Igen  szép 
mind  kettS,  úszóvan-is  festet  (kopó,  Gyöngy :  KJ.  1693.  13. 1. 
l  könyv  236),    Fejér  kék  a  lova,  úszóvan  festették  (uo.  148.  I. 

55 


867 


,..,, 


irv 


IIL  k.  'ifii.  Az  úrfiak  darutollas  slivegben,  lAdingoson,  tarso- 
lyoson fe!iilt<iiek  uszólag  bársonnyal  [?]  voresen  festett,  .  .  . 
felöltöztef<!tt  lovakra  (Monlrók  XI.464),  A/,  úrfiak  darutollas 
süvegben,  lAdingoson,  tarsolyoson  felilltenek  ilszely  (?]  berzsen- 
nyel veresen  fastett, .  .  .  ft-löltöztetett  lovokra  (uo.  347).  Való- 
ban-k  nézik  és  csudálják  sokan:  ki  uszováu  [így]  f&stett,  hat)zó, 
tagos,  kevély  tiibiiimantóját,  a  mely  alig  fér  a  nagy  fedelas 
hintóba,  áluiélkodriak  máiok  rajta,  hogy  bírhatja  fiile  a  hü- 
velyknyi nagy  napkeleti  gyöngycseppekel  t  aleuni  animirano  il 
suo  fastüso  niaiiti),  mentre  allri  . .  .  (Fal:  NA.  144).  Itt  a  XIV. 
Lajos  király  kéjie  látszik,  maga  fiildig  folyó  uszováu  királyi 
palástban  [így]  áll  (Fal:TÉ.  795).  Úszón,  úszólag,  úszó  formán 
festett  habz<5  tubin  mántó,  palást  (SzD:  MVir.  l.">3).  Úszón 
állva  [így]  festett  ló;  líszóan  festett  eb  (uo.). 

ÚT:  I)  vla  C.  iter  MA.  weg,  die  stras.se  PPB.  (reise].  Ut 
nélk&l  való:  avius,  invias  C  Járt  úl :  via  finquens  PPBl.  Aka- 
dályos  utak :  interscalmium  PPBl.  Mesz.sze  út :  longitudo  iti- 
neris  PPBl.  Fél-felé  való  út:  devium  iter  PPBl.  Jó  barátsá- 
gos út:  iter  interseptum  PPBl.  Tokerg5  út:  ambages  Com : 
Vest.  119.  Híidut.  1093  (Kovác4  Had-uth,  via  14!  6.  Weugut, 
via  1225  (Czinár).  Oggun  neki  munhi  unizagbele  utót  (HBj. 
l'othpenez,  denarii  persolvendi  1229.  Utpiniz  1230.  (Kovács). 
Via  vulgariter  arkusuth  vocata  1235  (Jerney).  Pervenit  méta 
ad  finem  viae  lioruasuth  vocatae  1275  (CPatr.  IV.45).  Mólom 
uta,  via  ad  molani  1277  (Czinár).  Méta  cadit  in  gnandani  viam 
veterem  rapacliaswt  nuncupatam  1289  (CPatr.  1.80).  A  meg- 
fordulasnac  uta :  via  revertendi  (BécsiC.  1).  Zerezyetek  meg 
umak  utat:  parate  viam  domini  (JordC.  361).  ÖrSk  eeletuek 
wtay:via  vitae  (712).  HG  vtayban:  in  suis  gr6.ssibus  (832). 
Mychoda  Cristus  «ta  yarasa  es  fegyvvere  (ÉrdyC.  571).  Az 
byzony  utón  iaro  eristust  be  nem  fogatam  (VirgC.  11).  Az  ftn 
giatkozasok  utakh  az  pokorra  ala  menésre  (97).  El  zeleseyteed 
een  wtaymath  een  alattam  :  dilata.sti  gressus  meos  subtus  me 
(KulcsC.  32).  W  utay :  plateae  ejus  (KulcsC.  131)  A  penitentianak 
utat  edősse  tevéd  (Tih(.'.  10).  Yewenek  egh  napy  utliat  (PozsC. 
20).  ElsC  uta  neki  nem  szolgála  (CsomaC.  9).  Az  wttysz  [út  is] 
ygen  gonoz  wala  (LevT.  1,232).  Ónos  ut  (I^vT.  11.88).  Utl« 
szólt  ó  kimével  (LevT.  11.270).  Jacob  kedig  el  mene  az  8  után 
(Helt:  Bibi.  I  P4i.  Még  egy  utón  sem  akar  véle  járni:  ne  via 
quidem  eadem  cum  illó  vult  ingrodi  (Decsi:  Adag.  94).  Az  Ca- 
tilina  utabol  minden  fó  f5  embereknek  leuelet  kíiide :  ex  iti- 
nere  optumo  cuique  literas  mittit  (Decsi:  Sall.  2,5).  Bátor  le^ 
minden  uhjdban  (KBártf  1583.  Avl).  Az  ur  megszerenczézi  a 
te  utadat:  doniinus  prosperam  facit  viam  tiiani  (MA:  Bibi. 
1.21).  Szoros  ajtórúi  t:\gns  kapura,  széles  útra,  keskeny  öszvény- 
rül  sík  mezóre  vezetik  az  embereket  (Pázm:  Kai.  MNyelvószet 
VI.40I).  Helyes  tanításnacúttya-szorént  (Com:  Jan.  101).  Meg  ne 
Iátoga.sd,  hanem  ut.ára  bocsásd  :  ne  invisas  euin,  sed  missum  facias 
(206).  Megunván  a  szabott  úton  járni  (Matkó:  BCJü'ik).  Az  utak 
is  néhol  szikkadni  kezdettek  (MouTME.  V.242).  Az  utakat  is 
jó  alkalmatossj'iggal  be  kolK-ne  vágatnotok  (RákGy:Ijev.  197). 
Karausebesi  virebán  fogatott  egy  útnélkül  járó  embert  meg 
(RákGy:Uv.  223).  Az  kezdett  útbni  nem  kell  kiállni  (Tlialy: 
Adal.  1.167).  Igen  rSges  az  ut  (PhilFl.  1.5)  Ma  mind  azt,  a 
mit  mind  pokolbeli  utamban,  mi:id  pedig  Lucifer  palotájában 
láttam,  elíVzámlálnám  (Nótl'M.  64).  2)  (niodas;  art  u  wei.se]. 
Más  úton  fogunk  a  dologhoz :  alia  aggredienuir  via  PPBl. 
Három  utón  kezdi'e  isteunec  irgalmasságát  kornie  (TelC.  18) 
Minden  úttal  okot  keresők  (Monlrók  III.  132).  Két  utón  (dup- 
lici  titulo)  senki  jószágot  nem  bíihat  (Ver:  Verb.  146)  T6r 
vény  ultya  szerint :  processu  judiciario  (285).  Örífküs  szolgai 
leszünk  Lstenilnknek  és  6  tiMe  semmi  úttal  el  nem  pártolunk 
(Pázm :  Préd.  336).  Minden  lehetséges  úttal  elt^bhi  jó  hírét 
nevét  felebarátodnak  helybe  hozzad  (634).  A  decretumokat  meg 
másolni  souimi  kép|ien,  senmii  úttal  nem  helyes  (Com:  Jan 
135).    Ezen  az  úton  mefí-maradott  az  aszsainy  emliemek  élete 


gyermeke  által  (Hall:  HHisL  II 169).  8)  [vices ;  malj.  Két  úttal: 
bis,  duabas  vicibas  MA.  Megh  halgata  az  úttal  es :  et  hac  vice 
exaudivit  me  íJordC  220).  Ket  fogat  ki  kel  immár  vonatni 
ne^ed  úttal  (DebrO.  572 1.  Veege  leez^en  ewneky  ez  «-ttiil 
(ÉrdyC.  56őb).  Pharao  ezuttalLs  meg  kemenjite  az  í  .szfluet : 
ingravatum  est  cor  Pharaonis  (Helt:  Bibi.  I.  Ff  Ppp).  Másod 
iittal-is  megmondom  (Helt:  UT.  Aa5j.  EliJue  harmad  úttal: 
venit  tertiü  (N4).  Harmad  úttal  annac  utáni;a  meg  gy.'sztH 
(Helt:  Krón.  54).  Heted  ultal  monda:  septima  vice  ait  iK.ir: 
Bibi.  a  325).  Talám  uegjnien  úttal  oIua.<isjun  által  az  fraclio- 
uum  additiót  az  régi  magjar  számneti'  kőnyl^u  (Helt:Aritm 
K.  6)  Meggyflzvén  urunk  az  OrdíSgílt  három  úttal  (KáldiiPréd 
1.538.  Nyr.  IX.328).  Nándor-Fejcrvárat  meg  szállá:  de  isteni  csudák 
kai  még  ez  egy  úttal  meg  óltalmaztaték  (Pázm :  KaL  440).  Hogy  h.i 
nevezet-.szt-rént  az  irott  törvényre  mutatnais  az  próféta,  ugyan 
azon  egy  úttal  az  traditiókra  és  az  anyaszentegyházrals  mu- 
tatna (492).  Egy  nttal  két  mmikát  vinni  végben  (Kisv:  Adag 
541).  Kihúzlak  a  sárból  ez  úttal  (Matk '■:  BCsák.  268).  Tiz  uttd 
kisértettek  engem  (Illy:  Préd.  II.440j.  Még  a  más  úttal  fejede- 
lem ottléte  alatt  fimdált  vala  egy  mesterséges  tánraot  (Szál : 
Kriin.  164).  Már  három  úttal-is  jócskán  lecsapkodtak  lieunek 
az  mi  hadaink  (MonOkm:  XIV.3(J7). 

[Szólások].  Az  távid-lakók  egész  esztendő  által  útba  lévén 
sem  tehettek  volna  eleget  ennek  az  parancsolatnak  (Pázm: 
Kai.  474).  Útból  kitántorodom:  exorbito ;  aus  dem 
geleis  fahren  PPB.  Úthoz  fognak  szarándokok  a  hajnali 
hivésben  (Fal :  Vers.  889).  Vthozkészflilión  es  hi>zan<' 
i6i8n  (Zvon :  Osiand.  C5).  Akármely  úton  s  módon,  egy- 
valaki a  ki).sség-ki5zz51,  nieg-visgalhatlya  a  ex.  írásnak  igaz 
magyarázattyát :  azon  úton  s  módon,  az  ecclesia,  bizonyosban 
fol-t;ilállya  az  igaz  magyarázatot  (Pázm:  LuthV  237).  Semmi 
utón  módon  ne  szólj  hazugságot  (Czegl:  Japh.  5i.  Hogy  valami 
úton  módon  Helénát  visz.sza  nyerhessék  (Hall:  HHist.  111.66;. 
Minden  úton-módon  (HákF:  I^ev.  185).  Ha  valami  úton  módon 
kezünkhBz  vehetjük,  kegyelmed  kezeihez  bocsátjuk  (Gér : 
KárCs.  1V.408).  Semmi  lOtt  úton  módon  (Nyr.  XlV.4i;2i. 
A  fejedelema.s,szony  a  maga  váradi  s-zamon-  ezi'iját  s  azok 
kflzfitt  Teleki  Mihály  bátyját  minden  utón  módon  promo- 
veálni  akarta  (Cserei :  Hist.  16).  Minden  úton,  módon  ipar- 
kodott (Kőuyi :  VM.5).  Útra  bocsát  ó-versek  :  propemp- 
tica  (C«m:  Jan.  163).  Ltra  igazítani:  cummoostrare  viam 
alicui  PPBl.  Útra  i  n  d  u  1  a  :  peregre  profectus  est  (Helt ;  LT 
M5).  Útra  kelni:  proficisci  (Helt:  Bibi.  I.  H2).  Zerzek 
magokat h  az  wtra  (ÉrsC  327b)  Hitetlenül  való  elszf. 
késnek  útára  tartott  fele.ségem  (Nyr.  XIV.515).  A  szive 
mege.sék  r.ijta,  és  azon  igyekezők,  hogy  olyan  veszedelmes  útjá- 
ról le  verje  (Mik:  MulX.  Nyr.  XIII.  422;.  Adjon  Isten  j^ 
utat:  bene  ambnla  PPBl.  Utat  adott  az  feleségének 
(Nyr.  XIV.462.1.  Ók  adtak-e  utat  a  Bécsre  menésre?  (Monlr 
VIII 1 1 3).  Állották  az  utakat  (Nád :  Lev.  145).  Fel  any- 
iijit  vészen  [pénzt],  a  kivel  utjokat  beérik  egészen 
(GycSngy:  Cliar.  13.  rész,  Nyr.  III 212).  Utamat  be  gátolta 
(MA:  Bibi.  1.460).  U  tj  á  t  b  e  vágu  i,  gátolni:  sepire  abilus 
PPBl  Ugy  tetszik,  hogy  még  más  felé  is  bé  vágfcik  az  útit. 
és  a  mint  mostanában  filyuak  Ennipában  a  dolgok,  leg  kissebb 
sugarát  sem  láthatjuk  megszatuKlulásuuknak  (Mik :  TörL.  86) 
Az  utakat  e  1-á  1 1  a n  i :  iasidere  itinem  etfugii  PPBl 
U  t  j  á  t  elfogni:  occupare  aditnm  PPBl.  Itat  irtani: 
mimire  aditnm  PPBl.  Calvinns  nagy  utat  irtott  a  mostani  ari 
anasoknak  (Pázm:  Kai.  1766.  462.  NyKözl.  XV.3S1).  Jertek,  én 
is  nektek  bizony  úlat  irtok  (Tlialy:  Adal.  1.22).  Polgainak  útját 
jól  kijárta:  patot  alieui  aditus  ad  causam  PPBl.  Bojtorjános 
utat  követ  (Pázm:  Kai.  MNyelvészet  VL40S).  Asszonyoknak 
S  utókat  megáll á,  udvar  népével  viadalnak  állának  Cl'in. 
326).  A  császára  kózelvalii  városba  mulatságnak  okáért  gvakrui 
mégj'en,  molljTe  egy  által  5.svéuyen  hamar  juthat :  álli-uk  meg 


iH9 


Ar-UT— Altai^út 


ALTALÚ'I'SÁG-íJRSZÁGÚT 


870 


ittyát  azSsvényeii  iHall:  HHist.  IIlTtíl,  Ú  t  a  t  iiyi  tii  i  valamire: 
■cindere  glaciem ;  Jas  eis  brefheii,  ilon  weg  maclieu  PPB. 
Jobban  fizetnek  azoknak,  kik  utat  nyitnak  roszra,  mint  sem 
izüknak,  a  kik  jóra  ösztiinoznok  (l'"ai :  NU.  326),  Utat  nyitott 
niuden  bflnre  szabadosság  (Orczy:  KöItSz.  19fl)  Az  isten-félö 
lasy  emberek  kicsiny-korokban  l;ezdették  a  tökélletesség  i'ittyát 
lyomui  (Pázm:  Préd.  335.  NyKözI.  XV.377).  Az  oroszlán 
tzomjn  torkával  a  kúthoz  sietett,  arra  v  8 1 1  i'i  1 1  y  á  v  a  1 
Gyöngy ;  Char.  303),  Tetovázii  chavargás  és  n  t  v  o  s  z  t  e  n  i 
.aló  tbgás  (E'ázm:KaI,  174),  Nagj-falnbnl  kiindulván  intéztem 
'itamat  Margita  felé,  hallván  penig  az  ,szaUináriaknak  reám  .s 
itánnain  való  készületeket,  úlat  vMztvén  mentem  Tóiira  (Tököly: 
jev.  56).  Sommi  úttal  ne  vétsünk  felebarátimknak  (Fal: 
S'E,  S8).  Akarnám,  hogy  senki  semmi  úttal  meg  ne  iitkezzen  raj- 
atok (Kai :  XU.  31 1 1.  .\z  laintást  az  városban  .«emmi  lett  nttal  meg 
le engedje (Nyr.  XIV.5H).  Azth tbe szerelmed  minden  illendő 
■•  1 1  a  I  e  s  m  o  <1  a  I  incze  es  kezerecze  hogy  vthoz  ke^ziilliSn  e-s 
lozane  i5i5n  (Zvon:  Osiand.  C3).  Minden  úttal  s  móddal  kedvét 
lell  keresned  (Kai :  NA.  234 1,  így  akarám  ezeket  is  rövideden 
•zac  mint  egy  út  közben  megemlíteni  (MA:  Tan.  1186). 
rla  más  embert  tan:ilsz  olyan  vétekben,  azt  az  directorral 
tésedelem  nélkül  annak  módja  s  útja  szer  ént  citál- 
ák  (RákGy:Lev.  75). 

ál-út :  cnnieulus  MK.  (verborgener  weg,  schleiehweg].  Al 
ilakath  senky  az  wamnak  karara  ne  szerezzen  (Ver:Verb. 
>ö).  Kik  a  bányák  ásiisára  rendeltettek,  tudnak  árkot  és  fold 
datt  való  álutakat  ásni  (TelekiM:  Fejedelmek  Tüköré  48.  MF) 
Hibelyt  az  elsó  hold  lesz  oly  ujuláísal,  hogy  annak  fényénél 
)ár  Isak  kis  látással  lehet  indnlniok  álnton  járá-ssal  .  .  . 
Gyöngy:  Char.  303). 

által-út :  trames,  sémita,  via  compeudiosa  MA.  compendium 
JAI.  via  compendü  Káldi:Bibl.  283.  [kiírzer  weg,  küri'ester 
veg,  grader  weg].  Altal-úton :  compendiario  MAI.  Által-út  a 
)etsfiletre :  proxima  ad  glóriám  via  PPBl.  Altalutallya  földe 
[239  fJerneyi.  Transiret  ad  viam,  quae  altalnth  vocaretnr  1269 
Wenzel  Vin.231.  XI.585).  Méta  vádit  ad  viam,  qnae  altalvt 
ocatur  1289  (CodPatr.  1.41).  Tertia  pars  ejusdem  .silvae  sepa- 
atur  per  viam  a  Lapus  Nyár  usque  ad  aqnam  Kisdimad  voca- 
am,  quae  via  dicitur  Általnt  1297  (CodPatr.  VI.424).  Néha 
imber  által  wlat  akar  iarny  Piát  látja,  hogy  csak]  kerylewbe 
■mberkedik  (Pesti:  Fab.  406).  Ott  egy  általúton  hogy  6 
négyen  vala,  véletlenrtl  útát  elvesztette  (RMK.  IV.243). 
tt  mind  a  bértzen  mennyflnc  el5  az  erdSn  áltil,  sockal 
lamaráb  leszen,  mert  á.\bú  vt  ez  (Helt:  Mes.  362).  Az  nniltip- 
icatio  az  egyben  sonnnalásnac  rőuideden  való  által  vttya  (Helt: 
irithm.  C2),  Által  utón  járni :  rectam  ingredi  viam  (Decsi: 
Idag.  210).  Annac  háza  által  út  a  pokolra,  melyen  a  halálnac 
nélységébe  mennek:  vlae  inferi  domus  ejus (SalMark.  C).  Által- 
it pokolrji,  a  mit  beszéllasz  (Tel:  Evang,  IÍ.91S).  Által  nton 
i;yene,«sen  fussimc  az  hoz  az  emberhSz  (MA:  8cult,  1014),  Igye- 
les  által-nt  az :  mert  tétova  nem  kereng,  nem  tíavarog  (Pázm : 
'réd.  86).  Directa,  igyen&«,  által-út  az:  nem  kereng,  nem  csavarog 
81.  RMK.  IV.322).  Az  iga&sagnak  megh  tanola-sara  való  által  út 
oha  eszeben  nem  iutot  (Észt:  IgAny.  A3).  Én  magam  által  nton 
olmenék  az  fejedelemhez  (ErdTört.  1.234).  A  számokat  egyben 
eti,  mi  módon  rSvideden,  által  nton  hozzá  adattattanac  (Com: 
fan.  163i.  Nem-is  mégyeu  egyenes  által-úton,  hanem  tekerg5s8n 
Misk:  VKert  173.  324).  Az  isten  beszéde  az  által  út  a  lélek- 
lek  nyavalyájának  orvoslására  (Tof :  Zsolt.  36).  RSvid  és  által- 
itat  akarván  Lsten  Ábrahámnak  mutatni,  mellyen  minden  szent- 
égek tekélletes-ségét  ekiyerheti  (Otr:  Tökéli.  27).  Általutakat 
:eres  magának,  hogy  mennél  elíbb  tömhesse  erszényét  (Fal: 
ÍO.  326), 

[Szólá.sok],  Ennél  a  t  a  1  b  ex  rywydeb  w  t  (ÉrdyC.  606b). 
Cnnel  altalb  utat  hoza  nem  lelz  (DöbrC,  8),  Nnlla  celerior  est 


ad  insiuiiam  via  :  nints  az  bolondságra  általab'  út,  núnt  a  harag 
(Pázm;  Préd,  803), 

általútság:  cw  (Diösz:  Tal,  2831. 

bejáró-út :  introitns  (zugangj.  A  maga-niegalázás  primiw 
introitus  religionis,  els5  bé-járó-nttya  az  Isteni  szolgálatnak  (Fal : 
NA.  179). 

büC3Ú-út :  [processioj.  Az  szenteket  kezilé  imádnia  (a  i>áp;0, 
az  bálványképekliöz  bolcsó-ntat  nyita  (RMK.  IL109). 

derék-üt :  [via  principális ;  hanptstrasse].  (Mel :  Jób.  59).  A 
világnak  .sok  tétovázó  ösvényi  három  derék  ntakba  szakadnak 
(Pázm;  Préd,  87.  TörtT.  XIX.74V 

gyalog-út:  sémita  MA.  arta  via  1484.  Nyirkállai(Kovachieh: 
Formuláé  XIIl.  limes  C,  fusssteig  Nom.  25.  Kewanvan  5 
hozva  zolaom  eegli  gj'alogh  vton  elől  v5m  (WinklC.  202.  HotVgr. 
74.  Com:  Vest.  52). 

had-út:  [heerstrasse].  Hodut,  via  1093. 1211  (Kovács).  Haduth, 
terra  1211.  via  1402.  1416.  (Czinár). 

hamar-út :  [eiliger  gang].  Két  hamarutat  kellett  egymás 
után  ó  nagy.ságához  tennünk  (Nyr.  XIV.515). 

háromágú-út :  trivium  C. 

kerengö-út :  ambages  PPBl.  [umweg].  Az  veres  tenger 
jHisztájánac  kerengS  nta  (MA:  Bibi.  161).  Köszönnyük  annak  a 
szédülésnek,  mellyel  a  világ  oktalanította  kerengő  nttyán 
azokat,  kik  szemmellátott  gazdagságok  keresésébe  merültek 
(Piizm:  Préd.  89). 

kereszt-út :  viae  sese  interseeantes  Kr.  transversa  itinera 
PPBl.  fkreuzweg].  Kunistwt,  via  1274  (Wenzel  XII.102).  Via 
kerezthnth  1381  (ZichyC.  IV.201.  Felv:  Pest.  13).  Tekergő, 
kereszt  utakat  keres  (Diósz:  Fal.  313.  GyöngyD:  Cup.  604). 

kerülő-út :  ambages  MA.  dispendium  PPBl.  [umwegj.  Kerfliő 
úton  kell  menned  (Laskai :  Lips.  112).  Az  érdemnek  nagy  kerüló- 
nttya  vagyon,  ha  nem  segít  mellette  a   favor   (Fal:  UE.    423). 

két-ütú:  bivins  MA. 

kettős-út :  liivium  C.  Fél ;  Bibi.  72.  scheideweg  Com:  Orb. 
167. 

királyi-út :  publica  via  (via  regia ;  landstrasse].  Által  megyec 
a  te  földeden  es  a  királyi  úton  megyec :  trausibiraus  per  ter- 
ram  tuam,  publica  gradiemur  via  (Helt:  Bibi.  I.LU).  Király-nt 
(Pázm:KT.  157). 

király-ütja:  cw  Ez  király  útja,  a  mi  koronás  királyunk 
útja  (Nyr.  XII.80). 

közép-út :  [média  via ;  mittelweg,  mittelstrasse].  Az  csudák 
dolgában,  közép-úton  kel  járnunk,  hogy  két  szélhámos  tévely- 
géstül  magunkat  megoltalmazhassuk  (Pázm:  Kai,  641), 

nap-útya :  via  solis,  ecliptica  ACsere:  Enc.  94. 

oldal-út :  via  laterális  Kr.  [seiteuwegj.  A  tábor  az  oldalutou 
akart  általmemii  PatJÜc  felé  (TörtT.  IV.61).  Szokása  azalatson 
elmének,  hogy  a  nagyokba  kapjon  és  mint-egy  óldal-úttal  abból 
híresedgyen,  hogy  ffi  emberekkel  volt  köze  (Fal:  UE.  470). 
Ezek  bé-színlik  magokat  oldal  utakon  az  úri  házokba ;  mély 
fej-hajtással,  ahoz  tanúltt  udvari  lábbal  lépnek  bé  (Fal :  NU. 
324). 

ország-út:  1)  militaris  via;  landstrasse  Nom.  25. via*pub- 
lica  PPBl.  via  regia  Kr.  Latae,  azj  orzag  nton  iSenec  áros 
embőrők  (GuaryC.  24).  Az  orzagh  wtan  megyünk :  gradiemur 
via  publica  (JordC.  161).  Az  ország  ntan  megyflnc  (Helt:  Bibi. 

55* 


871 


asTROM-lT— ÚTÁl, 


Ki^i'rrAi^LTÁLAnis 


Aaaai  MA:  Bibi.  1.139).  2)  Oi-szág  útja  iizégen:  lacteus  orbix 
PPBl.  (milehetrasse). 
oatrom-út:  adductus  PPBl.  [mine]. 

BÓtáló-üt :  [promenade,  spazierwegj.  A  fákuak  kísá  sétáló 
iitiiak  valúk  (Lipp:  PKert.  111.131 1. 

szán-út:  via  trahalis,  via  traliis  apta  Kr.  [sclilittenweg). 
iSzán  úton  jBttem  Kassára  (Kern:  Él.  121.  Kii:  Élet.  IL7i. 

8zekér-út:  via  curulis  Kr.  [falirirtrassej.  (OsomaC.  66.  MA: 
Scult.  776). 

szoros-út :  aiigusta  via.  passus  SK.  (pass,  eiigpass,  holilweg]. 
Via  zuni.sut  1270  (Wenzel  VIII.  257).  Otli  firizncnee,  hol  zoros 
ut  lehet  uala  (BécsiC.  H"'}.  Kit  meg  crtuen  zent  ianos  ogi  zoros 
\-tra  tartuan  a  nagi  kapura  viue  5tet  (WeszprC.  97).  Szoros  uti'i 
hegyeken  által  kehien  (SziMl :  Szén.  12).  Mihent  ezen  e  szoros 
úton  általmegj'iuik,  ottan  .-iik  mezíre  és  kiinyfi  utakra  jutuuk 
(Pázm:  Kai.  MNyelvészet  VI.401). 

8zurdok-út:  cv)  A.scenditur  por  locuni  zurducut  vocatum 
iibi  in  capite  ipsiius  Zurduk  ut . .  1267  (RMK.  IL422). 

tejes-út :  [lacteus  orbis ;  niilchstrassej.  A  szép  tejesút  «  meg 
cifrázza  magát,  látván  az  nagy  Lstennok  sok  szép  angyalát 
(Zriuji  n.84). 

Utal.  Utat  utaluan :  iter  faeiens  (MünchC.  134). 

Utas :  habens  iter  Kr.  Esic  az  mag  nfliol  utas  beljTe ;  — 
szivec  ollyan  mint  egy  utas  fSld  (Zvon:  Post  1.426). 

Útatlan  :  iiniiervius,  avias.  inrins  MA.  uuwegsam,  uugaiigbar 
PPB.  Kyethlen  feldbp,  wtathlaiiba,  ees  wyzethlenbe  (FestC.  2S). 
Tevelgeto  íket  az  vtatlanbau :  errare  feeit  eos  in  invio  (DöbrC. 
194).  Pwzta  feldeu,  vtatlan  es  mocharus  helyen  (KulcsC.  147). 
Útatlan  helyekben  (Mad:  Evang  482).  A  világ  útatlauira  hínak 
(662).  Lakhatlan  és  útatlan  ftild  (llly:Préd.  1.423).  Útatlan 
hegyek:  uuwegsame  gebirge  (Com:Orb.  173). 

Utaz  :  peregriiior,  itiueror  Sí.  [reisen].  Nem  tudósította  elóbb, 
lianem  csak  utazó  szekerén  írt  (Fal:  TÉ.  761). 

Utazás :  peregrinatio,  itineratio  Sí.  [reLse).  Ütozás  (Megy: 
6Jaj.  VI.  4.  (JyöngyÜ:  Cliar.  12R).  A  jiénzét  úgy  költse,  hogy 
az  has.s'zas  úta^Ásban  elö  fordulandó  szUkségéifll-is  meg-emlé- 
kezzék  (Fal:  NU.  332). 

Úti  :  itiuerariiis  C.  viarius  MA.  Iweg-,  rei.se-).  Úti-;lgy  :  lectns 
*viatoriu9  PPBl.  Útieszközfik :  vasa  viatoria  PPBl.  Úti  isten : 
Lares  (Mel:Sám.  44).  Úti  nehézség  (Zvon:  Post  1.222.  260). 
Úti-k8p5nyeg  (Com:  Orb  166). 

Útravaló :  viaticus,  itinerariiis,  viatorius  C.  zum  weg  od. 
zur  reise  gehiirig  PPB.  Útravaló  eledel :  viaticum  MA.  llie 
hazattwl  heevon  el  ne  kylg)od,  de  wttra  valót  agy  ew  neky 
(JordC.  233).  Útravaló  pénzt  is  eleget  vitt    íThaly:  VÉ.    11.77 1. 

"'l'ÁTi :  abomiuor,  detosfor,  e.\ecTor  C.  fastidio  MA.  spemo, 
aspernor  ;  temno,  eoutemno  ;  aversor ;  verachten,  vorabsoheueu 
PPB.  Utálva :  fastidiose.  veriichtlich,  verdriisslich  PPB.  Útálo : 
temtor,  spretor,  spemax,  fastidiosas,  contemtor ;  verachter  PPB. 
Domina  utalón?  1219  (VHeg.  134).  Aucillavtalov  1231  (Knauz). 
Emberek  ylyoleneket  [sebes  lietegeket]  zoktak  uala  ygen 
utalny :  abborrent  (ElirC.  102).  Ky  gonozt  myuelkedyk,  vyla- 
goesagot  vtal :  odit  (67).  Nem  utalz  te  afad  lianac  napian :  non 
daspicies  in  dio  fratris  tui  (BécsiC.  236):  My  kettnyergee-w-nketh 
ue  wtbalyad  (FestC.  165).  Utalnaja  testnek  gyenyi're\-seget 
(DomC.  4).  Az  zvz  maria  oly  ygeen  alázatos,  ho^  ev  nem  utal 
mynekevnk  bevnesekuek  zolgalny  (CoriC.  309).  Minnyaian 
fjlette  igen  utallyac  es  szidalmazzac  az  én  lolkemneo  lieszédól 
(Helt:  Bibi.  I.C2).  Az  isten  utalov  az  Sret  .sziilalonira  nienne<' 
(93).  Az  oktalan  Bzaniárnac  livásnt  mindeneu  utállyác  (Ciegl: 
Japb.  67). 


el-ütál :  lastidiü,  abominor  Kr.  [veraditen,  verabsclieueu,  Zep 
segSketh  el  ntala  minth  az  ganeth  (KazC.  133).  Az  lapista 
papok  az  házasságot  el  utalliak  (Fél:  Tan.  470).  Hogy  azt  el 
utaluan,  vészedéi metfilis  meg  ohassac  magokat  (Ború:  Préd.  561 1 
De  (.szeretóm)  elútált,  mert  mást  talált,  én  tfilem  már  elvált 
íBalas.sa :  KHlt.  16). 

még-ütál :  fastidio,  temiio,  contemuo,  despicio,  sperno,  re- 
spuo,  negligo  C.  [verachten,  verabsclieueu].  Megutaltac  en  urasa- 
gomat:  contempserunt  impérium  meum  (BécsiC.  12.  40>.  Az  my 
keuyergheseuketh  ne  utalyad  meg  (WinklC.  40)  Zent  IJanniicos 
ynnepet  illeny  meg  utalta  uala  (üomC.  174).  Meg  utáltaink 
ysteimek  i)ai'anczolattyat :  irritum  fecistis  mandátum  dei  íJoriU '. 
401).  Weer  zyno  emberth  ees  chalarüot  wr  meg  «tal :  virum 
sangrinum  et  dolosum  aljomiuabitur  doniinus  (KulcsC.  7.i. 
Meg  \vtala  zyksegembe  ees  nawalyamba  (15).  Nem  keel  zerel- 
mes  atyauiffyay  az  zent  yrast  meg  wteluy  awagy  hattr.  •  •''>!> 
(ÉrdyC.  4).  My  gonozt  tSttcm  volt  ty  ellenetok,  hogy  eughe- 
met  ezenkep|>en  meg  nialtatok  es  eu  tewlem  elzakaltatok 
(12b).  Zegoni  megutalt  [loenitentia  tartó  ember  (VirgC.  38).  Atle 
zerelniedert  meg  utaltam  araniat  (44).  Kiket  w  mykepp.?u  gaiiet 
mynd  meg  utal  wala  (47).  Megh  vtalhathnak  az  atyaiwknak 
[így]  es  eleykuek  zokasyth  (Komj:  SzPál.  25).  KSnyórgénec  nel.i : 
hogy  ne  utalna  meg  Magyar  országot,  hanem  ióné  el  íHfli 
Krón.  102).  A  madarac  meg  utállác  a  szegény  fetske  taiiáiv.;^ 
(Helt :  Mos.  54).  Nagy  ur  immár,  meg  utál  szegény  eml)er' 
(Docsi:Adag.  150^  Azt  iouendSIte,  hogy  az  urasagokat  aua^.^ 
feiedeleniscgeket  nieg  utalnaiac  (EsztT:  IgAny  416i.  Ez  szó! 
akkor  az  király  meg-utáliá,  jó  tauácsát  istennek  nem  gondol.i. 
azért  íitet  igen  megostorozá  (RMK.  VI. 76). 

megútálas  :  coutemptus,  desjiicatio,  despicieutia,  dediguali". 
fastidium  C.  execratio  TelC.  79.  (verachtung,  abscheu).  Ez  vylas 
uak  meg  wtalasa  (ÉrdyC.  639.  VirgC.  71).  Zolnak  ygaz  ellen 
kewelsegekbe  ees  megh  \vtalasokba :  loquuutur  adversus  justum 
in  superbia  ot  in  abusione  (KulcsC.  69). 

megútálat :  c«  Ez  vylaghy  pumpasaghuak  meg  wtalattya 
(ÉrdyC.  386).  Uamys  isteneknek  meg  wtalattya  (602 ». 

[megutálatosj 

mégutálatosság:  (execrabilitas;  abscheulichkeit).  Masodzor 
megh  byzonyttom  ho^h  nagyob  zentek  vadnak  az  ajiastoloknal, 
ez  \Tlagnak  megh  wtalatossagawal  (ComC.  462) 

[mégutál  tátik) 

megutáltatáa :  coutemptus  Illy:Préd.  U.214 

Útálás :  despectio,  neglectus,  detestatio,  eiecratio  C.  con- 
temtio,  as|)ematio,  despicientia,  fa.stidÍHni;  ^■eraclltung  PPB. 
Utalasnac  peldaiaert:  pro  exemplo  contemtas  (BiV-siC.  85 1.  Az 
tSredelmeaseg  szfiból  való  meg  szanasa  es  \-talasa  az  bfiunek 
(Fél:  Tan.  238).  A  szeretet  mivel  gerjed  és  nevekedik  inkáb', 
mint  ha  a  magiuik  utalásával  Istennek  tiszteletire  és  szerelmére 
emeltetönk  (Pázm:  Préd.  54). 

ótek-utálás :  [nausea ;  ekei).  Csímírlés  és  étek-utálás  (Timi ; 
Bar.  28S). 

étel-útálás :  iiausea ;  csíSmOr  PP. 

Utálat :  coulaiiptus  EhrC.  3.  detestatio  BécsiC.  1.55.  abmui- 
uatio  JordC.  22.  abscheu  PPB.  Mindeniilt  utálatban  va(pok : 
desgiectus  ubii|U>' suui  PPBL  Ulalatbiiak  kcinyve:  libelltun  reimdii 
JordC.  413.  Goiiozimk  wtalattya  (ÉrdyC.  640b). 

Utálatos :  aspemabilis,  contemptus,  contemptibilis,  abominu- 
siLsdeto.stabilLsC.  fastidiosus,exsecrabilis,exsecratus;  vern'erfllich. 
verachtlich,  abscheulich  PPB  odibills  N.  mGI.  119.  des|<ecttui 
EhrO  129  BécsiC.  163.  Latook  ewtet  wtahtosiiak  es  meg 
alazothnak  leuuy  (ÉrdyC.  535b).  Laltatyk  vala  loiiiiy  valamely 
Malalüs  zemehiek  (MiiigC  266i.  Néminemű  zerzetes  ky  igen 
leguuy  US  utabilos  (VirgC.  37).  VaUutota  ez  vela^uak  utalaloüii 


ITÁLATUSSÁG— UTÁN 


UTÁNNAVALA-irr^l, 


874 


iRii.  Enilier  alvdi.i  inasai  emberek  ehvt  iitalatusiiaU  (9fi).  Wta- 
lattKsa  leuek :  alioniiiiatibiles  fattisuiit  (Kuk'sC  127).  A  barom 
[lasztoroc  az  Egii>tiisbplieknel  \itaIatosoc :  (lotestantur  Aefiyptü 
Histores  ovium  (Holt:  bibi.  I  Z3).  Az  bfiuSs  Isten  elót  utálatos 
íFél:Tan.  286).  Ufállatos  roz  enilier  (Decsi:Adag.  165).  Ponh 
]ipjiis  olly  utálatos  volt,  hugy  hólta-iitán  el  sem  temették,  hanem 
l.ibokkal  taixxíták  a  romaiak  (Pázni:  Préd.  27).  'Ea.  utálatos 
sztr/.é.'iekben  egg.vot  se  czelekedgyetec ;  uolite  qnidpiam  faoere 
He  his  abomiiiationibus  iMA:  Bibi.  1.106).  Téged  egészlen  meg- 
rusnyit,  utáIatos.<á  tészen  (Hátai :  LPrób.  12,5). 

Utálatosság :  a.«pernatio,  execrabilitas  C.  abumiiiatio,  e.v 
sei-ratio;  greuel  PPB.  |ab.sclieulii'likeil]  Keuelségnet- utalatossaga : 
contemptus  suiierbiae  (Béc^iC.  40).  Ez  fwldieknec  utalatossaga 
(VirgC.  150). 

Utálkod-ik :  [fastidio ;  verabscheuen].  Az  békákat  nagy 
iitalkodván  kell  elbánnia  (Matkó:  BCsák.  753). 

[Utáló] 

ieten-ütáló.  Az  isten  vtaloc  az  órec  szidalomra  mennec 
íHelt;  Bibi.  1.93). 

Útálság:  ffastidium;  ekcl|.  Oly  mera  düloi;ort  kapa  belem 
fz  s  ez  ember,  bogy  csak  mondaui-is  utalsagli  (MNyil :  Agend. 
75.  Nyr.  \\S&2.  408). 

Útálságos :  [abominabilis;  abscheulichj.  Az  sátán  olly  uta- 
.ságos  fígj-],  az  melly,  az  mit  Isten  szépen  szerzett,  ártelmassá 
és  nitalmassá  te.szi  (MA:  Bibi.  2911  Útálságos  bfizhSdtség  (GKat : 
Titk.  442). 

Utáltat :  facio  detestabilem  Kr.  [veriiclitlicb  macben,  der 
verachtimg  preisgeben]. 

el-útáltat :  cw  Csúfra  ütik  az  idvességes  jáságokat,  hogy 
teljesen  el-útálta&sák  (Fal :  NE.  109). 

jneg-vitáltat :  :«  Azt  hitessék  el  az  emberekkel,  hogy  mi 
bálványozok  vagyunk,  gondolván,  hogy  e  képiien  könnyen  meg 
utáltathatnak  minket  (Tel :  Evang.  IL401b).  Elévé  igen  meg 
keserítik,  és  magokat  az  ilyen  embertelen  szokással  felette  meg 
utáltattyák  (Fal:  UE.  402). 

UTAN  (my  halalwnknak  wtannn  ÉrdyC.  338b.  feltámadásá- 
nak utánna  meg  mutatta  magát  nnmk  Tel:  Evang.  11.24 Ib. 
annak  rtomis?  Beythe:  Epist.  44.  vo.  azMÍm!  =  azután) :  1) 
fpone,  post ;  binten  nach].  A  gombolyag  fonalat  négy  ló  nem 
vonhatja  fel  az  hegyre,  mert  csak  az  fonal  mégyen  után  és  az 
gombolyag  hátra  mász  (Me.sésK.  3).  Láttuk  immáronis  í  vitéz 
próbáját  . .  De  jai,  nagy  szelendek  orozkodik  után  (Zrínyi  11.59). 
l'tán,  kurucz,  után,  tied  az  puskája  (Thaly:  Adal.  11.91).  Elfil 
járja,  rá  toppantja  DoVxjka  vármegye,  után  Torda,  no  hagyd 
soha,  tied  az  er.szénye  (97).  2)  a)  a)  post,  pone  C.  nach,  hinter 
PPB.  Utánna  :  [xi.st  illum ;  nach  ibni ;  utánnad :  post  te ;  nach 
oder  hiuter  dir ;  utánnam :  post-  me ;  nach,  hinter  mir  PPB. 
Utánnam  való :  posticus  C.  Utánna  járok :  as.sector  MA.  Vtan- 
uHTik  kvaltb :  claniat  post  nos  (JordC.  402).  Az  w  kapayat  es 
fráter  rnőuus  kapaiat  vtannok  riue  (VirgC.  70).  Mind  ez  világ 
vtannad  indult  (79).  Vtaua  ne  tekenchen  (TelC.  373).  A  setét 
baynal-csillag-utan  búdcso  hitheristak  vezetője  (Pázm:LuthV. 
Címl).  Ha  nem  járt  volna  annyit  az  ebek  s  vadak  nyoma  után, 
alkalmatos  személy  vált  volna  beliSle  a  társaságra  íFal :  NE. 
22).  Ha  le  felé  liajolának  a  kövek  után,  [ehát  ez  ostábla  a 
földl)e  eltüne  (NótPM.  48).  g)  Utánna-leszek  valahová  viszik : 
(juocmique  asportabitur,  certum  est  persequi.  Utánna  lenni : 
auxie  quaerere  PPBl  Ha  utánna  leendfltSk  [ha  üldözitek) 
iKazC.  66).  Oly  igen  megijede  az  zsidós;!g,  mert  utána  vagyon 
a  nagy  sokaság  (RMK.  11 237).  Vtáiina  15nec,  meg  talalác 
(Görcs:  Máty.  85).  b)  fid&fil]  a)  Ket  nap  vtan  :  post  biduum 
iMünchC.  63).  Tyzen  keth  eztendó  wtan  (ÉrdyC.  620).  Egi 
nehany  nap  vtau   (VirgC.  26).    Niuivét   uegyTen   nap-után   sem 


véré  földhöz,  mint  elszánta  vala  (Pázm:  Préd  5).  P)  Ees  lenn 
harmad  nap  után  (PozsC.  20).  Karátson  után  való  vasárnap 
(MA:Scnlt  88).  •(•)  Babillomba  vitetet  vtan :  po.st  transmigratií> 
nem  Babylonis  (MünchC.  15).  Babilóniában  vytelethnek  vtamia 
(JordC  357).  Az  nag  myse  vtanyg  (VirgC.  110).  Az  engedetlen- 
ségnek biuenek  utánna  kőuetkezenek  . . .  (BodC.  3).  Az  6z5n- 
viznec  utánna :  jiost  diluvium  (MA :  Bibi.  1.9).  S)  Post  geniti : 
utánnok  valók  C.  Az  ky  en  vtannain  ywendö :  qui  post  me 
venturus  est  (JordC.  361).  Az  kik  bolondul  tesznek  testamon- 
tomot,  gyakorta  nagy  karokban  eitik  az  vtauna  valókat  (Fél : 
Tan.  505).  Hogy  megtartasséc  az  ti  utánnatoc  valóknac :  ser- 
vetur  in  generatlones  vestras  (MA:  Bibi.  1.64).  c)  Valami  után 
leskődöni :  aucnpor  PPBl.  Azon  vagyok,  utánna  vagyok,  rajta 
víigyok,  érte  vagyok :  ich  lasse  mir  es  angelegen  sein  Adánii : 
Spr.  311.  Ne  teryetek  az  bálványok  vtan :  nolite  converti  ad 
idola  (JordC.  104).  Kyk  Kristus  vtan  kevankoznak  (SándC.  5). 
Wtannok  kylde,  hogy  azok  ees  áldoznának  (ÉrdyC.  5J7).  Utá- 
natok való  búm  s  gondjaim  s  keseríiségim  semmi  képen  nem 
tágítnalí  (LevT.  11,381).  Akar  mint  halászon  az  órdSg  vtannad 
(Ború:  Ének.  296).  Bolondnak  fa  pénz  ió,  ha  el  veztiis,  ne  bán- 
kodgyék  vtánna  (Decsi:  Adag.  8).  Kd.  méltóságos  személye  után 
való  várakozásimk  értésére  lehet  kdnek  (Tököly :  Lev.  26). 
Hallván  az  S7«akmáriaknak  reám  s  ntánuam  való  készületeket, 
utat  vesztvén  mentem  Tótira  (56).  A  vizek  széliu  éISdí  méhek 
után  intselkednek  (a  békák,  Misk:  VKert.  261).  Apolló  tsak 
hiját)au  vái'akozván  a  holló  hozta  \iz  után  (386).  A  farkas  az 
óreg  tsordác  utánn-is  ólálkodic  (Com :  Jan.  77).  Szívbéli  sóhaj- 
tás a  bölcseség  után  (Orczy :  KöltH.  79).  Az  m-unknak  igen  jó 
akarója  ;  ez  is  javallottá  eggyik  a  császárnak,  hogy  utána  küld- 
jön Francziaországba  (Mik:  TLev.  3.  lev.)  *I)  Myuden  yozagat 
vtanna  keltette  vala:  erogaverat  omnia  sua  (JordC.  469).  Aka- 
rattyanak  tírvveenye  wtan  yaar  (ÉrdyC.  614).  Zaaz  annyeet 
nyera  wtanna  (603b).  Aggyon  valaniy  ket  fikrStes,  kyk  wtan 
ellyek  (LevT.  I.13S).  Tudja  kd,  hogy  mégis  Isten  után  az  em- 
beri segítség  szép  dolog  (11.177).  Egy  jámbor  adott  hwzzon  ött 
forynttot  es  az  wttan  elek  gyermekestol  (RMNy.  11.80).  Ábra- 
hámot szerette  Isten  az  5  cselekedeti  után  (Matkó:  BCsák.  313 1. 

Utánna-való  :  posterus,  posticus ;  hinterwiirtig,  nachfolgend 
PPB. 

UTÓ :  [posticus]  novissimus  [hinterer,  letzter].  Sokac  kedeg 
el5uec  leznec  vtouac,  es  vtolsoc  elSlsSc :  multi  autem  enuit 
primi  novissimi  et  novissimi  primi  (MünchC.  92).  Fel  al  vala  az 
ew  ket  vto  labai-a  (Pont.  39). 

Utói:  1)  nitimo,  postremo  MA.  ultinio  loco  CorpGram.  240. 
[hiuten,  ganz  binten,  zu  ende]  endlicb,  zuletzt  PPB.  Utói  való : 
posierior  MA.  a)  [helyról :]  a)  Utól-memii  a  seregben :  dau- 
dere  agmen  PPl.  Vtol,  hat  megél :  retro  NémGl.  380.  Az  kerec 
meueuel  elül  ala  iar,  anneual  iar  fel  vtol  (GuaryC.  28).  Eleeb 
való,  sem  wtol  való  (ÉrdyC.  116).  Tegyo  bé  az  aitót,  az  ki 
vtól  marad  (Decsi:  Adag.  261).  Utói  száguldók,  és  az  had  után 
menS  kuznép  (MA :  SB.  47).  Bátor  az  isten  haragjának  meg- 
emé.sztS  tfize  utol  kövessen  (EnyF:  MSzó.  37).  Utól-jutva  tite- 
ket [utói  érve]  (Alv:  Itin.  240).  Ha  el51  posztó  .szám  vagyon, 
utolis  ez  legyen  (GFris:  Arithm.  N4).  J5n  maga  ez  utói  hatal- 
mas leventa,  véle  jűn  haragos  őt.sz8i-  Stven  szablya  (Zrínyi : 
ASjT.  N2).  p)  Ki  valakit  elól  vtol  talál  (Born:  Préd.  427).  Elől, 
vtól  nékem  minden  felöl  szfiuem  keserfiseg  szeldelte  (Illyef: 
Jeplita.  5).  Hogy  ha  sok  k&lömbözö  dolgok  fordulnak  elöl 
avagy  utói  egy  helyben  (Ónodi:  Számv.  118).  b)  [idíríl]  a.)  Imez 
vtol  ifltt  mflesnek  es  igaz  annit  akarok  adni  mint  teneked : 
liuic  ultimo  (Sylv:  UT'.  1.32).  Vtol  hasznatis  meg  ertyűc  (Born : 
Préd.  29).  Vtól  serkenéc  fel:  uovissimvis  evigilavi  (Kár:  Bibi. 
1.673).  A  bflnőköt  nem  csak  az  elölvalo  ok  miatt,  hanem  az 
utol  való  ok  miatt  is  meg  kel  siratnunk  (llly:  Préd.  11 185). 
p)  Kiről  leg  vtol  mégis  többet  szollynnc  (Boni:  Préd.  62).  A 
Thessalonica-béliekliez   legelöl   ért   sz.   Pál,   és   leg-utól  iratot 


875 


ITAI.IJ-UT^I.BI 


i :  rt'ti,aszoK-LTóiií('>BH 


H7ri 


ara.  János  látása  (Pázm :  LuthV,  228).  a)  iKwterilas  [nadi- 
kommenschaftj.  En  iiememnec  ytolla:  [Wíleritas  faniitiae  meae 
(BécsiC.  9).  Izrael  fiainac  maradéka,  auagy  vtóllya  (Helt:  UT. 
i'2).  S)  postica,  prora,  postrema  pars  rei  ciijtispiain  MA.  Iiiii- 
terer  teil  einer  sache  PPB.  [binterteil,  letzter  teii,  eiide).  A 
liaionac  vtofTa :  piippis  iMiinchC.  78).  I-öznee  az  embernec  vtoPi 
gonozbac  eleinél :  tíuiit  iiovis.«ima  honiiiii.s  illiiis  pejora  prioribas 
(MünchC.  3").  Erezied  F-azart,  lio^  niaréa  5  vyanac  utoríat  a 
vízbe  es  hyedelmeziemog  en  nelueinet  (U9b).  Az  atkozatnac 
iitüllaban:  in  novissimo  maledictionis  (BécsiC.  1531  Hegekiiee 
vtolli  tJueieleii  lezalottam  :  ad  extrema  niontinni  descendi  (242). 
\V  liatanak  wtolja:  jKiíteriora  dorsi  (KulesC.  157).  Az  bálván- 
iiac^  az  dereka  emberi  fcirma  volt,  az  iitollya  hal  forma  (MA: 
Bibi.  I.24S).  Eleje,  é.s  ntíllja  keskenveb,  közepi  .szélesben  ter- 
jed (Pázm:  Préd.  281).  Midin  érettünk  emberré  Ml  ez  üdAknek 
ntóllján  (Pázm:  Imáds.  207).  Az  nap  leg  ntollyán  [e.stve]  (Zvon; 
Post.  I.4Ú3).  Mikor  az  Sznlimán  ez  ilolgot  mei;  hallá,  hogy 
Sziget  remén.ségének  van  utollya,  sziivet  vett  magában  (Zrinyi 
n.56).  Hírével  sincsen  az  utollyodnac,  a  mit  kottyant  a  sziui 
(Matkó:  BCsák.  172).  KSny vének  utóUyán  (205).  Az  harcznak 
ntóllyáu  ([Jsziiy:  Krón.  V.162). 

[■Szólások].  Sem  elei,  sem  utóllya  szóllásának :  tsak 
haboz  (Pázm:  Préd.  b3).  Az  vtiSllyára  i  n  t  ii  i :  ad  calcem 
pervenire  (Decsi:  Adag.  211). 

Utólb,  utóbb  (sem  elébb  sem  utoUyah  ne  haladgyon  Ker : 
Préd.  416.):  1)  posterius  C.  nachraals,  hernaeh  PPB.  Utóbb 
való:  po-sterior  C.  Sem  eleb,  sem  ntolb  (MehSzJán.  246).  Sem 
elíb  sem  vtobb  (Frank:  íla-sznK.  90)  ElSb  vagy  ntolb  (Zvon: 
Post.  1.140).  Nállamiiál  vt.llb  i5t  (Csákt:  AU.  19).  Jóllehet  ngyan 
utóbb-valók  legyetek  a  tíibbi  .statusoknál,  de. . .  (Biró:  Préd. 
18).  ElSre  ki  ne  hiresitsd  szándékodat,  hogy  utóbb  szígyent  ne 
valy,  ha  meg  nem  felelhetsz  Ígéretednek  (Fal :  UE.  .373).  2) 
fpo.s-terior ;  spiiter].  Legntólb  e.salárd.ságát  is  ved  e.szedben 
(Sámb:.3Fel.  291).  Semmi  elíbb,  vagy  utólb,  nagyobb,  vagy 
kissebb  Tiint-sen  (Bíró;  Ángy.  170). 

előbb-utóbb :  serins  ocius  Kr.  [früher  oder  spiiter).  Sze- 
mébe jövendílék  sokan,  hogy  elóbb  utóbb  ugyancsak  a  játék 
felett  fog  meghalni  íFahNA  146). 

Utóiban,  utóbban :  postremo  Kr.  (.spiiter).  Mendenectól 
vtolban  meghala  a  neniberi:  novissinia  omniniii  defuucta  est 
mnlier  (MiincliC.  9fi).  Soha  sem  eleeb,  sem  wtolban  nem  voltli 
(ÉrdyC.  IIB).  Ky  nlolban  ysmertte  megh  az  wr  istent  (1411)). 
Kinek  elSb  adgya  niog,  .skinek  utóiban  (Frank:  Ha.sznK.  64). 
Legh  utóiban:  novi.ssimimi  (Fél:  Bibi.  74 1.  A  keraszténységben 
valamelly  tudomány  utóiban  és  újonnan  támad,  bizonyos,  hogy 
az  íirdög  konkolya  (Pázm:  Préd.  2í)3).  A  fin,  lumen  de  lumine, 
világosságból  származott  világosság,  de  nem  utólban-való  az 
atyánál  (718).  Az  utóiban  való  ecclesiák,  a  bizony.ság-tétclben 
megchalatkozhatnak  (Pázni :  LuthV.  18).  Valamit  els5  kezdet- 
ben tanítót  a  hitnek  minden  ágazatin'il,  utólbanis  azont  taní- 
totta (Pázm:  LuthV.  75).  Utóbbjui  vitt  i5  kegyelme  salétromot 
440  okát  (MonTME.  L103).  Maga  utóiban  néhai  Rhédei  Ferencz 
ízvegyét  vette  vala  fele-ségiil  (Szál:  Kn5n.  73). 

Utólbani :  posteriur  Kr.  (spiiter-).  Mert  talán,  az  utolbanyi 
nyomtatásokban  le-tórlőtték  azokat  a  szókat  (Pázm:  LuthV. 
170.  Pázm:  Epist.  ILll.  Kr.  Veresm:  Taa  115.  Kr.)  ütobbani 
(Toln:  Vig.  68). 

Utóibi,  utóbbi :  ixisterior  Kr.  (spiiter-,  letzt-).  ötólbi  csata 
[minapi,  iménti)  1663.  (FMMinerva  1.477).  Az  utolbi  góróg  csá- 
szár idegen  népet  fogadót  (Kon.st  A4b.  B4i.  l'tólbi  szllajko<lá.sa 
(Pós:  GBot.  o).  Akár  csak  utolbi  commis.sióit  nriuiknak  küld- 
hette volna  kezekliez  az  debreczeni  biró  (Tököly :  I«v.  55).  Nem 
kétlem,  veltc  kegyelmed  utóbbi  levelemet  (RikF.  Lev.  60).  A 
sz.  lélek,  ki  az  atyátúl,  és  tiútiil   származik,  nem  utóbbi  ama- 


zoknál (Biró:  Préd.  110).  Hogy  bé  mutatlia-ssa  a  többivel  cnuek-is 
érdemét  az  isten  elfltt,  és  mostani  gyötrelme  utóbbi  örök-vigado- 
zásra  forduljon  (Fal:  NU.  317).  Az  elfibbi  vígság  és  az  utóbbi 
ínség,  az  eHbbi  uraság  és  a  mostani  nyomoniság  (293). 

Utólbszor.  Mentől  vtolbzer :  novissime  MünchC.  53. 

Utólbszori:  [posterior;  spater).  (Kász:  Kit  72). 

Utólbeli :  cv  Utolbeli  páterek  (Gyarm:  Fel  169.  Sall:  Vár. 
160). 

TJtólbeni :  :v  Niuts  két  istene  a  világnak :  nem  lehet  líj, 
és  az  atyánál  utólbenyi  isten  íPázni :  Préd.  709). 

Utolján  :  in  ejus  Bne  Kr.  [ix)stremo ;  zuletzt).  Duplázil  meg 
utóllyán  nagy  vitézségedet  (Zrinyi  n.8ö).  Utollyán  ne  csak  bi- 
telét vegye  el,  hanem  irtóztassa  az  híveket  tJlle,  mint  eretnek- 
(■■égtSI  (Kámb:  3Fel.  642). 

Utoljára:  postremo  Kr.  [zuletzt,  endlich).  (Hall:  Paizs.  4i' 
Gyöngyi):  Cliar.  419).  A  szUk.ség  sok  fó  embereket  tmitorított 
meg,  lopásra,  gyilkosságra  kísztett :  úgy  hogy  utóllyára  az  ura- 
iméknak  számot  kellett  vetni  a  hiróval  és  kifizetni  a  hóhért 
(Fal:  NU.  285). 

el-utóljára:  a;  Bé  rekeztvén  már  elutollyára  (Czegl:  Japh. 
160 1.  Elutoljára  Ilotíkirch  Generál  ezeu  rabló  tatárok  kerge- 
téséból  visszaférvén.  .(Rumy:  Mou.  1.122).  El-utoljára  is  azt 
végezte  (Nyr.  .\IV.357). 

Utóira:  ad  extremnm  Kr.  [zuletzt,  ztun  beschlnss).  Minden 
dolgomat  jól  hiszem  hogy  felróttad  az  büntetést  utóira  ballasz- 
tottad  (RMK.  VÍ.221).  Vtolra  hatla  az  Isten  dolgát  (Born:  Préd. 
458).  Elószer  io  bort  adnac,  iu  vtjin  alab  valót :  te  kedig 
vtolrais  jeles  bort  tartottal  (93).  Nem  atta  wolna  az  uecdeg- 
segneu  elein  az  io  bort,  hanem  utóira  tartotta  uolna  (Tel :  Evang. 
1233.  MA:Scult  751). 

el-utólra  :  (postremo ;  endlich).  Elutólra  eunélis  kiSzelebb 
jönek  (P:izm:Kal.  616). 

Utolsó  (wtoso  LányiC.  39.  vtosao  KazC.  61.  míomo  LevT. 
1.15.  vtoso  43) :  postremus,  e.ttremus,  novissimiLs,  ultimus,  ulterius 
C.  letzte,  hinterste  PPB.  Utolsó  reménység  :  Phocica  de8|>eratio 
MA.  Az  utolsó  spitzen  leni :  e.sse  in  extremo  PPBI.  Utolsó  szilk- 
ségre  jutott :  redactus  ad  *incitas  PPBI.  Leznec  elJlsóc  vtol- 
soc:  erimt  primi  novissinii  (MünchC.  50).  Hogy  ;iz  ev  terdey  az  ev 
mellyehez  es  az  ev  sarkay  .iz  ev  vtolso  evlev  feléhez  ragattak 
,(MargL.  139).  Sokak  mongak  énnekem  az  vtolso  napoa:  multi 
dicent  mihi  iu  illa  die  (JordC.  374).  Wtulso  reeze  (ÉrdyC.  539bL 
Az  egeerek  keetli  vtolso  labokra  álnak  iSándC.  6).  .\z  fSIduek 
rtolso  határi :  termini  terrae  (íSylv:  UT.  I.19>.  Tegnap  egy  utolsó 
lábonwnal  egy  tSuisbe  hágtam  (Helt:  Mee.  295).  Az  fSIdnei' 
vtólsó  ré.szér6l:  de  extremis  tinibus  terrae  (Kár:  Bibi.  Ll84j. 
Utolsóba  [utolszor]  kérlec  (Csákt:  AU.  23).  Senki  egy  hirtelen 
leg  utólso  gonozszfi  nem  leszen,  hanem  grádicsonként  megyén  az 
tetSre  (Toln:  Vig.  Elób.  9).  A  mi  édes  üdvitat'^nk  életének  utolsó 
vatsoráján  sokkal  tsudálatosb,  és  bötsülletesb  lakodalmat  szer- 
zett :  convivium  piugvium,  medullatorum ;  vei  js  és  kövér  lako- 
dalmat (Pázm:  Préd.  732).  Estve,  mikor  az  óra  utolsó  volna 
(Mad:  Evang.  325|.  UtoUo  szükségre  jutván  (Illy:  Préd.  IL282). 
Legelőször  arra  ue  ment  volna  kegyelmetek,  az  melyei  mii 
legutolszóra  [így]  hagytunk  volt  (TörtT.  Iít78.  1.651.  Egy  öreg 
nyári  szekér  csinyával  5  í,  nyári  eló  csiu  1  f,  utolsó  csiii  84  d. 
(TörtT.  XVIII265).  Kigyó  meg  i6adik;  ember  peiiig,  hogyha 
elérkezik  utolsó  órára, 'nem  tér  s  meg  nem  uyni  (olv.  nem  tér 
meg  s  nem  uyul?),  de  megyén  halálra  (Zrinyi  L124).  Életének 
utolsó  iwntyán  inosolgással  ajmilá  ki  lelkét  (Fal:  NU.  323). 

Utolsóbb  :  posterior ;  der  folgepde  PPB  [spiiter).  Mendenec- 
tíil  vtolsob:  omnium  novlssimus  (MiiucliC.  89).  Mindeneknél 
Wósob  légyen  (Kár:  Bibi  V  401.  Amaz  utolsob  hivatalos  mun- 
kásoc  iZvon:  Pust.  1.404 1.  Sanctorum  mininius,  a  keromtéuyek- 
között  utóls(ib'  vs  kiaseb'  iPázm:  Préd   59)   .Az  ut''ili«Mi   gondo 


i  t6i  >;6b»S7,<  )I{— iy>(  inna 


(!Z80NNAr.-l'ZS0KAsA(; 


878 


latok  gvakmta  jobbak  az   elsíuíl   (Vön:  Igazs    I491i.    Utolsob 
a  mi  fele-barátimkli07.  való  szeiotetfink  a  mi  btenfiiikliSz  vnlo 
szeretetfiiikuél  (Ker:  Pi-éd  32). 
Utólsóbbszor :    [postremo ;    eiidlich]    Utolsobbszor   ez   is 

véKPZtetett  (ErdTörlT.  1.94), 

Utólsóság  :  [locus  pcwtremus ;  lotzto  slelle,  letzter  raiig]. 
ElsiVéí  és  utolsoság  (Matkrt:  BCsáU.  49.  Alv:  Post.  11.59). 

Utolszor  (ylokeren  BécsiC.  90.  wlozer  LáiiyiC.  54.  151. 
lituor  TihC.  73.  Zvon:  Fost  1.190.  KazC.  85.):  novissime,  su- 
premo  C.  ultimo,  postremo  MA.  e«<lli<'h,  lefetliih  PPB.  [zuletzt], 
V'toizeron  Sfiay  vt.in  az  ani  a^  niégnéiieztetéc :  novlssime 
iI5éc.<!ÍC.  90).  Meglen  valiian  eg  drágalátos  fiat,  ait  es  erezte 
ő  lioziaioc  Ttolzer :  novissimiim  (MünchC.  95),  Masodzer  k.yldo 
eogyob  zolgakat ;  vtolzor  boczata  \n%-  hozyayok  hí-  egyetlen  e^ 
ffyat  (JordC.  42C.  Lisziiy:  Króii.  V.158).  El- végre,  leg  utolszor: 
tandem   (Com:  .JaiL    75). 

Utólszori :  [posterior,  postremns ;  der  letztero,  der  letzte]. 
Az  utolszor!  privilégium  az  el.s5t  megli  erAtleníti  (Ver:  Verb. 
24).  Ez  els5 . . . ,  a  második  . . . ;  ez  uti^lszori  .  . .  (Bartlia:  Knín. 
8).  Az  utólszori  gyfllésben  (Észt:  Lev.  33.  GKat:  Titk.  213. 
TOrtT.s  1431). 

ÚTCZA  (wkha  KfSzthC.  32.  wlcza  KulcsC.  33.  útsza, 
antiijii.  ói:  ?  WF).  Úcza :  piatea  C.  piatea  vicus  Ver.  contrata 
PPBl.  gaíise  Com:  Vast  141.  Útsza  kapitánya:  vicanus,  prae- 
fectiis ;  der  oberste  in  einer  ga.ss6  PPB.  Az  vara'-nak  vczaya 
(EhrC.  150.  201  Varos  u&ii  (BécsiC.  62.  MüncbC.  23.  8:1). 
Wczaknafc  zeghletj-n  alwau  (JordC.  369).  Meni  az  igienSs  uczara 
(DebrC.  154).  Minden  uczaiat  pagimentomoztae  (NagyszC.  203 1. 
Az  wczarol  az  liazba  íRMN'y.  II.  1S9).  Eredgy  el  az  váro.snac 
nbáira,  es  szorossira  (MA:Scult.  710b).  Malom  ucza  (Sámb: 
Isp.  18).  Uczákrul  uczákra  (Zvon:  Préd.  1.595).  V.árad  utsza 
(Bartha:  Króu.  13).  Menyki  az  utczákra,  és  a  varasnak  szélije : 
exi  in  plateas,  et  vieos  civitatLs  (Hly:  Préd.  1.232),  Utczákn'il 
utczákra  harczolnak  (Tlialy:  Adal.  1.51).  Az  6  székök  [az  eve- 
zők ülései  a  gályában,  úgy  vannak  rendiljen,  valamint  a  temp- 
lomban, közepette  utsza  vagyon,  aliol  szüntelen  járnak  alá  s 
fel  a  ti.sztek  (Mik :  TLev.  74).  SOriibfil  siirübe,  azután  egy  hosz- 
szas  lugas  utcába  léptünk  (Fal :  N  U.  339).  Megindidtimk,  értünk 
estvére  Budára,  a  vizi  városnak  szjilltnnk  utczájáia(Gvad:  RP. 
88). 

derék-útca :  [piatea  principális;  hauptga.s.se].  (Tolu:  Víg. 
231).  A  derék-utcza-szerben  házakhoz  .szállának  (Bi'thl :  Élet 
323). 

szoros-útca :  augiportus  MA.  [gasscheii].  Embereket  látok 
ott  a  szoros  utcának  a  torkán  (Fal:  NU.  351). 

Utcácska :  Keskeny  útcátsUa  :  angiportus ;  enges  ga.ssleiu 
Com:  Vest.  119.  Kopor.soia  Getlinec  nPuiinemS  varo.sabau  ucac- 
kahan  mutattatic  (Béc^iC.  239). 

Utcai :  platealis  Kr.  [ga.ssen-,  auf  der  ga:-se].  Úcczai  fegyve- 
res nép  (Misk :  Anglliid.  61). 

UZUAJj  :  [utor ;  gobrauchen,  benützenj.  Azt  gondoltuk,  hogy 
az  vajdai,  szt.  imre,  félegyházi  réteket  is  u.su;dhatjuk,  de  azo- 
k.it  mind  elfolyta  a  víz  (Töktily:  Lev.  25). 

UZUS  :  [u.sus ;  gebrauchj.  Megrögzött  ususunk  ez  már  nekünk 

(Nyr.  X.121j. 

UZSONNA,  OZSONNA  (ii;sa.ia  ?  Zvon.  Kr.  osá)i>!<i  ? 
Maj:  Sz<5t.):  merenda,  antecoenium   C.   unteressen   Pesti:  Nom. 


I.47.jausen  Nom.  40.  vesperbrot  Com :  Vest.  136.  Aza.'iszimynak 
sok  fel&stekemet,  uz^onát  kell  adni  a  sok  jámbornak  1549 
(LevT.  11.13),  Usouakorig  (Zvon:  Préd.  1.397).  A  felest«köm!it 
ebéd,  az  eWdet  osonna,  az  osommt  vacsora  érte  asztalán  (Pázm: 
Préd.  435). 

Uzsonnái:  merendő  Com:  Jan.  112. 

UZSORA  (i«k™  DöbrC.  17.  PPB.  usurás  I,and:  üjS. 
1.575.  üsora  KulcsC.  23.  ozoras  ÉrdyC.  137b.  osorás  Tol :  Evang. 
II.56b):  foenus,  u.sura  C.  MA.  wucher,  gewinn  PPB.  [zins]. 
Honaj)onkéut  való  usora:  usura  men.strua  ;  monatliche  interassen 
PPB.  Száztól  tizenkettőt  vevő  usora  :  usurae  centesimae ;  ein 
interessé  von  zwölfen  vor  hundert  (no).  Usorára  adom :  foene- 
ror ;  auf  wucher  gebén  PPB.  Többre  még)  en  az  usora  a  fó- 
pénznél:  usurae  sortem  niergunt  PPBl.  Vsurat  ne  ag  atyát 
fiának  :  non  dabis  usurani  fi-atri  tuo  (NémGlossz.  337).  Másnak 
keuantam  iozagal  hamisan  usorauai  (VirgC.  7).  Hogy  mynden 
reues  furinthra  egy  helhen  vvswrath  tJU'tozzam  adny  egy  magyar 
fyilyert  (RMNy.  11.57).  Osnrát  se  végy  rayta  :  nec  usuris  opprimes 
(Helt:  Bibi.  I.Nu).  UsuráuaI  vüttem  volna  ki  ászt :  cum  usuris 
exegissém  illud  (Helt :  UT.  v7).  Ne  végy  az  te  felebarátcjdtol 
usurát,  végy  felStte  valót :  ne  aecipias  ab  eo  usuras  nec  amplius 
quani  dedisti  (Kár:  Bibi.  Lll3).Usuraual  marhalat  ne  szaporicz/i 
(Fél :  Tan.  328).  Usorauai,  hamis  hittel,  ezalardsagsal  mind 
el  ve.szi  az  maset  alnok.saggal  (Born:Enek.  299).  Az  mi 
keues  pénzed  vagyon,  ad  usurara  ászt  (Tel:  Evang.  1.377 1.  Ha 
jól  meg  mivelt  fűidbe  vettetic  az  mag,  nagy  nyere.séggel  és 
b5u  usurával  hozza  meg  az  8  gyümölezét  (MA:  Tan.  1310).  A 
derék  síunmii  felett  uzsorát  auagy  interest  kér  (Com:  Jan.  191). 
Sokkal  tfibb  usor-it  kivan  annál,  a  mit  k5lc.s°in  adott  volt  (Hall: 
Paizs.  299).  A  jó  alamizsna  haszna  (Kisv:  Adag,  1).  Hamar  nevel- 
kedik az  uz.sora  (76). 

Uzsorácska:  foenusculum  C,  kleiner  wucheroder  gewinn 
PPB 

Uzsorái:  [foeneror;  wuchem].  Nem  szitkozódunke ?  nem 
u.suráluuké  ?  (Soós:  Post   201). 

Uzsorálkodik :  foeneror  Kr  [wucliern].  Ha  kíllcőn  adau- 
dotoc  azocnac,  kictül  remenlitec  meguetetteket,  mél  halalat 
tflnectec,  mert  a  bftnSsSc  es  vsoralkodnac  a  bűnísSknec,  bog' 
vegenec  egenlocket  (MünchC.  121).  Myt  w.suralkodol?  (ÉrdyC. 
603). 

Uzsorálkodás  :  foeneratio  MA.  das  wucliern  PPB.  (Frank: 
HaszuK.  60), 

Uzsorás :  foenerator,  d;mista  C.  usurarius  MA  toculio  PP. 
exactor  JordC.  58.  wucherer  PPB.  Usorás  ember :  tocnllio ;  wuche- 
rer  PPB.  Eg  néminemri  vsorasnacvalanaeket  adosi  (MünchC.  124. 
JordC,  516.  ÉrdyC.  417).  Hamis  u-soras  zalagfol,  odd  magad 
hazug  tanusaglul  (Boni:  Ének.  Si).  Nem  hitelben  adó,  hanem 
usor.xs:  non  creditor  est,  sed  foenerator  (Com:  Jan.  191).  Voltííl 
usorá.s,  sanczoltato?  Hlyen  volt  Mathe  és  Zacheus  is  (Komár: 
Imád.  194).  Mintha  semmi  különbség  nem  váltaná  az  uzsorás 
nyerekedést  az  okos  gondviseléstől :  come  se  non  vi  Ibsse  difte- 
renza  veruna  tra  il  traffico  e  la  prudenza  (Fal:  NE.  24). 

Uzsoráskod-ik  :  foenero  C.  foeneror ;  wiicheni  PPB.  Yrgal- 
mas.sagot  wsoraskodyk  az  yozagbol  (ÉrdyC.  61 8b). 

Uzsoráskodás :  foeneratio,  foeneratus  C.  [wucher]. 

Uzsoraság :  cv  Miudennemft  usora.ssag,  kalmárság  czalardsag 
(Born:  Ének.  364.  Porn:  Préd   431 1 


ü,C. 


ÜDÜL.  Üiliiliii  •  ('\  igilarc,  pxiiergefieri  MA.«  [ei-waclien,  sií^ti 
eiliolen). 

föl-üdül :  cv  MA.«  Hamar  fel  fdíl  meK  i5  elmejo  a  kor- 
sá»osnac  (Mel:  Herb.  108.  KAldi:  Préd.  572.  577.  Kr). 

ÜDVÖZ,  IDVÉZ  iüduez\l  Mph.'^z.Ián.  465.  «i(«ssegf« 
VVeszprC.  üi:  I)  .sospps,  salutatuti,  borieiliitus  MA.  (sálig,  will- 
konimeii).  Odvüz  légy:  palve,  salviLS  .lis  MA.  v'iluőz  leg:  liave 
MiinehC.  fi5.  Idwez  lePg :  avo  JordC.  417.  Vrtnűzleg  oli  kerezt 
(ApoiC.  132).  Ilügy  tlie  segedelmeddel  logyewnk  egeezek,  yd- 
wezek  es  zabadok  (FestC.  65).  Megli  maradjak  yoozaiion  eos 
ydwezen  te  aniyekod  alat  (103).  0  idvez  leg  zizeknec  ke^es 
veraga  (NagyszC.  117).  Idwezleg  my  wroiik  Hun  CVistusnak 
zent  zemey;  idwezleé  my  wroiik  Ilms  CristiLsnak  nenie.ssege.s 
zentli  fyley,  kyk  . . .  (TbevvrC.  83).  Idwez  legyetek  zentlisege^ 
kezek  (84).  Iduozek  legyetek  (GHmC.  38).  Iduezzek  legyetek 
(217).  IdwiV.legy  zerettetSs  vram  Jasiis  Krlstiis  (CzechC.  166). 
Thw  zent  kezek  ydwúzlegyetek  íCzecbC.  25).  Iduőz  legetek  tie.s 
(KazC.  14).  Az  te  liyted  tewt  ydwezze  tégedet:  Hdas  tiia  te 
servavit  (Pe,sti:  NTest.  164).  2)  [salnto;  begriis.seiil.  Idiiezlek 
(GömC  M).  Kiralt  filvezic  (Görcs:  Máty.  53). 

Üdvöz-lógy-Mária :  (ave  Maria].  VdiiSzleé  Mariát  mong 
(VilkC).  Moiidgy  bárom  mi  atyánkot  és  három  íidvíz  légy 
Máriát  (Ágost:  Zar.  151).  Mondgyatoe  bet  i<bnV/.  let-y  Mariát 
(Agend.  201). 

Üdvözít :  salvo  C.  beo,  salvum  faeio  MA.  [selig  machen]. 
Vdnőzeb  mfinket:  salva  nos  (MilnchC.  28).  Ki  ó  lelket  akaraiiga 
vduSzeiteni :  qui  voluerit  animam  .suam  salvam  facere  (45). 
O  vram  idwezeli  engem,  o  vram  iol  zoreníezzel  (IXibrC.  53). 
VdnSsittSd  (így)  a  te  benned  bízókat  (TelC.  164).  Ilo^  ydwe- 
zeliem  hwtet :  iit  salvíficem  (JordC.  67:H).  Ydwezííbetek  maga- 
tokath,  pz  goiioz  nemzethseglibSl ;  servamini  ex  gpiitp  ista  prava 
(713).  Kw  idwezeyty  az  ow  neepeot  pw  byiiekhnl  (ftrdyO.  343X 
Az  második  rend  meg  ítéltetik  es  idnpzitetik  (VirgC.  117).  Yd- 
wezeb  engemet  een  Istenem :  sjdvum  me  fac  deas  meu' 
(KnlcsC.  li.  Ky  ydwezoyth  zywbely  ygazakat:  qui  salvos  facit 
rectos  corde  (11).  Myth  tncy  te  bazzas  azzony  allatb,  ha  .itte 
fyryedeth  iduezeytliPted,  meg  tarbat(«lli  i  Komj :  SzPál.  147).  IduJ- 
ziti  az  fl  nepct :  .s.ilvinn  faeiet  populumsmim  (l''él:  Hibl.  2).  .leziis 
mindeneket  keuan  az  igaz.sagnac  esmeretire  hozni  es  iduAze- 
tení  Crel:Ev;mg.  1.170), 

meg-üdvözit :  salvum  facio  MiinchC.  80.  (selig  machenj. 
Tégedet  te  bStód  megWuőzeitet  (MilncliC.  80). 

Üdvözítéa :  salvatío  Kr.  IseligmaclmngJ.  (Mel :  SzJán.  3. 
Ilelt:  liíbi.  I.il4.  Pázni:  Préd.  179.  Kr). 

Üdvözíthető:  (síilvimi  facere  potens;  selig  mnchen  kön- 
neud|.  A  küziinségRi  egyedfii  ildvözétlietfl  romai  bit  (Birú : 
Préd,  27), 


Üdvözítő :  .salvator,  soter  C.  (heilandj.  Ó  fd>\i5zeit^  vra : 
.salvator  deiLs  (liéí^^íC.  80).  Ezt  ydwSzcytIuVe  tette :  hunc  con 
stitnít  salvatorem  (JordC.  723).  Meg  wydwlok  eu  ydivezoytembe  r 
exultabo  ín  .salntari  tuo  (KnlcsC.  14).  Edews  ydwezeyttem 
(PozsC.  39).  YdwSzeytenk  Kristus  (CzechC.  35).  Az  en  idiiózit.'. 
istenemben :  in  deo  .salntari  meo  (Fél :  Bibi.  86.).  Azért  wjtba- 
détot  meg  minket  az  mi  idvözétönk  (Tel:  Evang.  II.26b). 

Üdvözöl :  (.saluto,  benedico ;  begriis-sen,  willkommen  hei* 
.sen).  Ha  atatoc  fiait  fdvSzleudítec :  .sí  sabitaveritLs  fratres 
(MiinchC.  23).  Ydwezlyetek  hvvtet_  (JordC.  322).  Uterdepelven 
idvezelven  evket  (MaigL.  20).  Wdnőzlóm  atte  zAzoy  zwedet 
(PeerC.  R).  Ma.sod  flróniet  méret  valvala,  bog  iduozlethei-  zeut 
Elzebítb  azzontol  iNagy.szC.  274i.  Meltho  leél  ydwezebii  .^^t'ii 
zenth  fyath  (PozsC.  44).  A  magyari  királynac  méltóságig  ii>-ur 
uel  fduSzléc  ítet  (Helt:  Krón.  27b),  Fel  névéc  Stet,  es  király- 
nac ídui'izlic  (32b,i.  Idnezől  titeket  nz  gySlekezet  (Mon:  Ápol. 
31).  Mintiyájan  a  .szentséges  testelJtt  le-bon'ilván,  iidvilzlék, 
dütsíiíték  (PAzm:  Préd.  .567).  Az  meli  házban  be  meutec,  iduez- 
lietec  monduan,  bekeseg  é  h.'iznac  (Mon:  Ápol.  423).  Eftdvőz- 
lessél  8  dicsérte.ssél  (Uerk:  ÜÉIet.  74).  Üdvözlő  .szók  helyeit 
csúfl' sziikkal  illetés  érdekli  fiiloit  s  bosszantó  nevetés  (GyíSrgy 
KJ.  53). 

még-üdvözöl :  cc  Megh  ydwezletthe  az  zenth  eg)'b."izat  t 
.saliitasset  ecclesiam  (JordC.  770). 

Üdvözlés :  salutatio  Kr.  (griiss].  Te  walazthidnak  yiln'iz- 
lessők :  gratulatío  (l>.echC.  14).  A  mái  szent  evangéliumban 
kegyes  üdvözléssel  édesít  KiTst<vs  a  liékeségre  iPázm:  IVéd. 
589).  Köszönték  a  cluimot  víg  üdvözlésekkel  ((íy;;ngy :  KJ.' 
53).  Ez-Ls  m<j4los  Advfizlés  (Fal:  NE  16). 

Üdvözlet :  cv  Mynok  wtauna  te  ydwSzletődnek  zozattya 
yewe  eii  fylpymlw  (ÉrdyC.  382.  616),  Ydwezletőt  niondand : 
dicit  ave  íJordC.  875).  Mykoron  zent  Gábriel  arcli.angyahiak 
ydwezletyre  oUyen  ydwes.seges  yo  ygeeth  felelel  (TliewrC,  96). 
Ymadkozvan  ez  barát,  miiidSn  idvezlet'in  .az  zep  ziz  ei;  rosat 
vezón  vah  (NagyszC.  295X  Sok  fidvezletekkel  "ket  meg  áldn 
(Hnszti:  Aon.  34). 

angyali-üdvözlet:  sabilatío  angelica  Kr.  (ave  MariaJ. 
Mely  yggen  yo  az  ystfimek  annyat  wdnezleny  az  angjaly 
wdn-ezletel,  az  awo  Maryawal  (ÉrsC.  364). 

Üdvözsóg,  üdvösség  Kr  (wrfvoti^y-keresí  iid.^  Páini : 
KT.  89.  xdwzs^g  Iial:Camp  EWb.  6);  saliis  C.  EhrC,  .5,  fbeil; 
Hestér  fidnfissegenec  zorgalmaz.attat  (curam  .sahitis)  mAuelkecl- 
uén  (Béc.siC  52. 106).  Vduússegiiec  íarua :  comn  saliitis  (SlUnohC. 
109>.  Az  erek  ydwesseeg  (524b).  Ky  lelliely  ydwe««ghet  ?  qnis 
poterít  saivus  esse  (.JortlC  41.5).  El  yent  )Tuaron  az  ydew  az 
ty  ydnesspegtpknek  ydeye  ÍÉrdyC,  342b).    Leegy  eu  ydvewee- 


(■•i  >V(Vssii:üKs-l"'ov7r 


Ki^íom'-i.  ü<;v 


SS2 


;m  niyiid  az  Pi:!ip<^r  ti'ldiuv  li.'itarit:1aii  (312b>.  \V  iifiiu  volai 
aztiiaii  az  wi-wU  idiiBscgre  (\'iigC.  19).  Kel  énekem  vigafl- 
TI  es  :;i\vi»\Tk\viIii\viii  iiUie^e^emLe  (fi").  Bjiies  népnek  oito";- 
:a,  then-filuilkni^k  ydwp/íeglie  (PeerC.  327).  Idwes.'seg  wre: 
nini  est  sjilii.''  (KulcsC.  4).  lU)i.'y  azok  is  idvS.ssí^íiet  nyerie- 
<CreI:Kvani;.  ll.llSb),  Mit  kell  taliát  kéruibik  ?  . . .  niiuilent 
iuiii...  mi  uuigiiiikuak  idvösséiiiinkie  lehet  i II.  192b).  Azt 
Miti  meg  Clirl-ítus,  ki  állal  és  mi  módon  szSr/.öttn  léjjyen  az 
a  isten  az  idvü&<éget  (lL312b).  Idvesség  várá«  (Matki>:  hCsj'ik. 
h.  Isten  a  uii  íidvöségünkifll  cselekoszi  (Illy:  Préd.  EWb.  I.2;i 
ip.seii  ffivebb  gondok  enn<^l,  hogy  elnyerjék  örök  idvesseae- 
:  (Kal:NR  65). 

Üdvösséges :  .sahitaris  C.  .salntifer  MA.  (heil.^amj.  Ydwe,s 
!ges  ynleíVi  (Ér^Iy(^  ö7öb)  0  kesas  isten,  mely  idne&segesen 
nzniynket  me;;alazny(CornC.  14).  Varcik  atjasaeottul  i(lii&s.sp 
i  penilentianVirsC.  líí)  Ijiasiik  megezchodalatoses  idiiasoges 
igot  (73i.  Idnessege^biiek  itelem  isteneri  embernek  eiiiredni 
;).  Idvössegós.«ön  iiÍKa'tnz  niesli  (TihC.  10).  Szép  iduSs.seges 
Igokra  is  tanetanéc  iTehFel.  3bi.  Péchi  Lukacli  lelki  es 
.S.wegos  testi  iokat  kev.m  (Mon:  KópT.  1).  Ha  iiih  ö.sségesen 
fu'jnk  tudni,  kik  vagyunk  ?  ellibben  istenünket  kell  alázatcison 
Iliink  (l':izm:  Préd.  fi4).  Meg-nMitatom :  melly  üdvösséges  szép 
a  Kristus  követése  (86).  Bízzék  bátor,  és  üdvös-séges  nagy 
Igokhoz  kezdgyer.  (57).  A  sok  roszfasjág  minden  üdvösséges 
ést  el-ólt  bennünk  (163).  Életünk  víg  folytában  a  halálról 
Fes.sege.ssen  megemlékezni  (Kai ;  BE.  625). 

üdvözül  (iduezch,  awag  karhozol  BodC.  2);  salvor.  beatus  íio 
.  (selig  werden].  Ydvvezewiew:  praedestuintus  ad  vitani  (EhrC 
I.  Ki  vduózSlhet?:  qnis  iwteiit  .salvxis  eíse  ?  (MiinchC.  40).  Ki 
»ig  megallanéa,  az  vduS:'.''^l  es  dicekedic  (Béc.siC.  269). 
la  ky  meg  maradand  mynd  veghyg,  az  ollyan  ydwezwl :  qui 
íeveravif  nsqiie  ad  finom,  hic  salvns  érit  (JordC.  383).  Kyben 
wezwlz :  per  (pae  tn  serverls  (746).  Meg  vigaztaltatonk  es 
lezevlevidí  (UomC.  190).  Naixinkeed  tanoyttya  vala  ewtet 
'keppen  kellene  ydnezwhile  (ÉrdyC.  339).  Idw&ewlő  neppok 
G).  Minden  iduezwlendwk  bozziisíigot  zennetek  (Vir^C.  91). 
isten  meg  elevenétett  minket  Cliristussal,  kinek  jó  kedvé 
k  áltila  idvöziiltetek  (Telt  Evang.  11.25).  Az  isten  minden 
il)ereket  alsar  idvőzfilni  (Jiad:  Evang.  572). 

meg-üdvözül :  tv  Vessed  reia  te  kezedet  hog  megídao- 
Tóu  (salva  sit)  es  éHen  (MnnchO.  79)  Ho^  ha  en  ó  rnli.aiat 
itendem,  meg  Ídu5z515e  (uo.). 

Üdvözülendés ;  fntiira  salvatin  CziV/.i;  Tronib.  7.'1  Kr. 
IS  ziiküitftige  heilj. 

üdvözülés :  (salvatio ;  heilj.  Vala  ky  uiynewel  teb  eppew- 
et  tezen  lelkSkiiek  idwízwle.seel'.Mi,  annee.wai  ew  ees  teh 
r.:hnaat  vallva  (ÉrdyC.  367.    Helt:  liibl.  Id2). 

CTdvözület :  cv>  Gyakoriba  ez  yly  czalard  ydwezwli'tlinnk 
agy  wydamsagnak  myatta  nylw.^n  waki  karlio-ínti-.n  eythy 
iber  .l  magath  (Éi-sC.  270b) 

Üdvözült :  salvatu.s,  beatus  MA.  [.selig].  Az  jduozpwllek 
/.".l  (VirsC.  119).  Id<.ezült  Rákóczi  (Matkó:  BCsál;.  12).  Evvel 
gondolom  vigsággal  kiszorultok  az  üdvözült  lelkek  örömébül 
d:NIT.  308) 

ÜGET,  IGÉT :  celerius  eqnito,  incedo  pedepressim,  snbsnl- 
I  eqnito  MA.  ti-otto  PPBI.  (Iraben,  trotten].  Sokszer  louamon 
ettem  (t'omRil.31).  Romába  igeténec  (BFaz:  A.^sz.  12i.  Bjilam 
it  vala  az  6  számárán:  Balam  insidehat  asinae  (Kár:  Bibi 
41).  Ixman  iáríoc  és  figettőc  (Csákt:  Assz.  7).  Én  (Szulejnian) 
yieer  imar  Magyarországra  igeltem  (MunTrók  TII  6.5).  Elég 
i5nyörÍLsége.sen  igef,  a  kit  az  isten  malasztya  hordoz  (Pázm : 
C  141).  Az  sz^nmár,  h;i  bot  ninc-sen  hátán,  cs-ik  nem  iiget 
atkó:  BCsák  86).    Melly    ina-szaliattiil   figetliet,  ez  elítt  igen 

M.    NYELVTÖRT.    SZ6t.ÁR.     in. 


bpg.ve.son  és  gSgíson  futkározó  M.ityás  C373).  N.-.p  esiig  ü:;etvPn 
a  lovon  (Mik:  Tl.ev.  -tS).  Az  ur  akjnatján  kel  ügetni  (157  376). 
Szjiladj  és  igesf  (Thaly:  VÉ.  1 150).  Eut  a  .szán  as,  vad-kan  igét, 
rókák  féltik  farkokat:  sok  a  hajt(5,  zeng  a  lig  .t,  hull  s"k  drága 
dám-falat  (Fal:  Vers.  875). 

el-üget:  cvs  Ez-is  addig,  míg  az  el'lte-valók,  iiiind  oi-nget 
( Veresm :  Ij^v  65). 

ki-üget :  [perequito ;  durchreiton].  Tevb  hogneni  menye 
fevldot  egy  louon  való  ember  ky  jgethelne  hat  napon  iMargl.,. 
191>. 

Ügetés :  celerior  equitatio  MA.  Kiért  kengyel  fnfó  fárad 
sok  figete.-sel  (Fe!v:  Dics.  33).  Nem  nevel  .senmri  jót  :\/.  újság- 
kóvetés,  .szív  maró  félelme.s  gonosz  a  pártütés,  még-Ls  olly  vá- 
gyott moh  ebez  az  flgeí('s  (Gyön^'y:  MV.  2.  14).  Négy  fejér  [ló] 
szokta  hnzni,  azok;it  jiedig  az  ügetés.se.1  nem  terhelik  (Mik : 
TLev,  3i. 

farkas-ügetés  :  celeritas  cursus  Iniiini  Kr.  (Pázni :  Pr.WI. 
823.  Kr). 

Ügető  Ügetó  ló :  snccussor  \'er.  tolutariii.s,  tolutaris,  suc- 
cn.ssarins  C.  IgetS  lo:  succ'Us.sor  eqmis  MA.  succu.«.sator  MajoV: 
Szót  áz  furető  ló  ísupeiis.sator)  a  lov.ist  nieg-ivizza  (CVim:'ÍI:iii. 
86). 

Ügettet :  (trott;>rp  faeio ;  tralien  lasspn].  ílgettetle  lov:it 
iMik:Tr^w.  S5|. 

1.  ÜGY,  IGY  {igij,  igye  vkinek  PP.i:  1)  causa,  negotium, 
res  M.\.  [angelegenheit,  sache].  .lo  flgy  .szerint :  c/iiisarie ; 
nagyobb  üggyel :  öuisatins  C.  Miglen  itelfe  en  usjeinot  (c'an.saui 
moam)  es  tezi  en  íteletimet  (BécsiC.  256).  O  ige:  can,sa 
ip.sius  (MüncliC.  68).  Mykoron  az  zegeennek  yzaz  yeye 
vagyon,  el  ne  mw]a.ssad  (ÉrdyC  414).  Semy  ygyed  ne 
legyen  teneked  es  az  ygaznak :  nihil  libi  et  jasto  illi 
/.Tord(",  446).  Meg  iel<5nte  isten,  ho^  mire  intiia  f  ié^c  meg 
pzőn  velagba  (GuaryC.  17).  Zegensegre  iutha  ?ge  (TelC.  84). 
Evzufi'^ynek  jgye  ev  hozzayok  ffejedelmeklie.z]  b-;  nem  megyén 
(CornC.  2l'4).  Akar  my  nagdiy  ygye  es  banatya  leend  (TlievvrC, 
138).  ICyralok  kezeth  lel  tlieliatalmas  ees  nagh  igekupk  dya- 
daliiias  (RMNy.  II.C.  RMK.  1.306).  Az  en  pénzem  az  ei  igye- 
\r'!.  hal.alm.aw.d,  byro  hyre  nelkefll  el  wette  (RMNy.  Ifi.  b :  64). 
.\  .szpgt'nt  ne  szépítsed  az  ó  igyébe :  pauperis  qnoqne  non  mi- 
soreberis  in  judic'o  (Helt:  Bibi.  I.Nn2).  Imé  ió  és  ig.az  igyed 
vagyon  (11.207).  Mikor  v.nlíunelyikiiee  valami  igye  tírtéiiic : 
cumque  aeciderit  eis  aliqna  disceplatio  (1.1/12).  Ha  ekképen 
vagyon  így  a  ferfiunae  az  6  feleségével :  .si  ita  est  cansa  homi- 
iiis  cnm  uxore  (Helt :  UT.  E7).  Nem  vőnne  eszébe  hogy  egy 
igen  álnoc  ellenséggel  fgye  v.'ihi;i  (Helt:  Króii.  1  Ib).  A  tflrőkei' 
ellen  ollyai'  nagy  fgyei  valAii.ac  (9Sb)  Nagy  tno.st  nekod  igyed 
elleuségedrp  ((Josái'v:  MagyB.  V4).  El  veszti  igiet  az  p;ipa  or- 
szága az  iteletl'pn  (Fé! :  Tan  530)  Tauaszban  oltalmazzjik 
magokat  egi  mas  kSzőt  való  gifilolsegtSI,  es  tfiz  miat  való 
karoktól,  az  meli  dolgoknak  eők  igieth  adnak  (KBéi'S  1572. 
FI).  Jerusalein  ellen  igyel  v5t  vala,  de  gonosz  szerc-nczéye 
történt  vala,  mert  .sidóktól  igen  verettot  vala  (Cseng ;  .ler.  aS), 
Hadgync  azokra  igyfinket  íMon:  Ápol.  258).  Minden  5  ianait 
fel  laka  társainál  és  knldulásra  iiifa  figye  szeri  (Soós:  Pást 
SI).  Az  kivel  ügyünk  és  kSzSskfidésflnc  vagyon  (MA:  Tan. 
1298).  Magára  vészi  az  lizvegyok  igyét  íPázm :  Préd.  143). 
Jeronymusnak  monda-mondása  ebben  az  figyben  nálunk  igen 
keveset  fontol  (Pós:  Igaz.s.  11574).  üisceptállyuk  meg  igyfinket 
(Pós:  Vetélk.  15).  Ennek  igye  istenhez  tartozik  (Illy:  Préd. 
1.430).  Fogom  nevetay  nehéz  ügyöket  (Zriuyi  I.13i.  Az  igynec, 
pemec  végben  szakasztása:  caiisae  decisio  (Coni:  .lan.  135). 
Hadakozzál  pro  bona  causa,  cuni  hona  conscientia,  .sancto 
Hiotivo  :  jó  i'igygyel,  jó  lelki  ismérpttel,  .szent  szándékkal  (Fal ; 

56 


883 


EGGV-iJGyÚ 


Rr;GY('lGVOfT— KÉZ-DOV 


884 


NA.  167)  Hazája  ígye-mellet  fel  serkenvén  (Fal:  UE.  367). 
E!-hitoti  a  világot,  hogy  a  mi  mellett  liiven  meg  marad,  ahoz 
jó  Sggyel  és  értelmesen  kezdet  (211).  Annak  sem  lesz  boldo- 
gul figye,  a  ki  mindenben  eszkSz  akar  lenni  (409).  Me.'steriil 
kellett  bánnom  vele,  hogy  ott  a  hamis  politikát  megrontanám, 
itt  a  te  ügyedet  támogatnám  fl''al :  0)nst.  827).  Meg-ne-szün- 
nyék  hiveinek  fogímatosuad  kormányozni  igyeket  (Csúzi :  Síp. 
38).  Kértek :  hogy  tekéntsek  beteges  ügyökre,  mert  szörnyen 
.szeuyvednek  (Gvad  ;  Píisty.  20).  2)  (res ;  ding  ?]  Nem  az  re.szet, 
araniat,  ezflstCt,  es  egyebeket,  kikbiM  ez  igyek  czinaltatnac, 
tartiok  magokban  i.steneknec  (Zvon:  Osiand.  2ill).  8)  [jas; 
rechtj.  Mi  ügygyei  mondhatjuk  boldogságnak  azt,  a  mi  nyo- 
morúsággal végzídik  ?  come  puo  chinmarsi  felii^itá  cio,  chi-  ter- 
mina  in  miseria  ?  (Fal :  NA.  1 66). 

[SzólásükJ.  Minden  ó  iauait  fel  laka,  és  kúldulásra  iuta 
ugye  szeri  (Soós;  Post.  81).  Ha  szegénsegre  iutand  figye  szeri 
(ExPrinc  155).  A  hamis  szolgák  chak  magoknak  kopornak  és 
azzal  egy  chOppöt  sem  gondolnak,  ha  uroknak  táskára  ji'it  is 
ftgyök  (Nyr.  1X330).  Meggondolám  magam  felől  immár  koros 
időre  és  erőtlen  beteges  állapotra  jutott  ügyemet,  melyek  az  én 
Udvezült  szerelmes  édes  lu'amnak  ez  világból  kimúlásáért  kö- 
serfiségem  szenvedésétől  naprul  napra  megerfltlenittenek  (Radv: 
Csal.  ni.235).  Mend  az  két  országbeli  szegénységnek  felette 
igen  káros,  hogy  ügybe  nem  mehetett  volna  az  dolog 
(MonTME.  111.56).  Ügyibe:  probe,  decenter,  congruenter  Sí. 
SzD.  Ha  ezt  ügyiben  még  elkészítették,  megálgyuzhatták  volna 
(Bethl:Élet.  U.ÍI5).  Teljesen  kifogyott  ügyéből,  és  hely- 
telen vélekedésre  építette  dolgát  (Fal :  TÉ.  747).  Fogyott  igyünk- 
ben  baton'táüuuk,  jó  állapotimkban  tartóztatásimk  légyen  (Pázm : 
Préd.  620).  Végső  ögyre  jút:  ad  incitas  compellitur  (Com: 
Jan.  209).  Aljas  sorsimk  szoros  igyre  szállott  (Nyr.  X.120). 
Az  yarabor  nem  a  w  a  t  a  a  semy  ygyeet  hozyaa  (ÉrdyC. 
503b).  Senki  balul  ne  vegye  hazánk  ügyének  kezünkre  vett 
előmozdítjisát  (Nyr.  XII1320).  Birák  előtt  maga  Ügyét  for- 
gatni: agere  ex  inferiori  loco  PPIil.  Tellyességgel  nem  akarja 
ügyét  forgatjii :  aversior  defensioni  PPBI.  Az  Péter  hertzegnec 
udvaríjeli  baráti  forgattyác  uala  az  magyari  máknál  a  Péter- 
nek figyét  (Helt :  Krón.  32b).  M  Antonius,  ki  a  római  szószóllók 
között  igen  fő  volt,  egy  M.  Aquilinus  nevíl  fő  embernek  ügyét 
forgatt-'i  (Nyr.  IX.330).  Valakinek  ügyét  felfogom:  advo- 
catus  venio  cuipiam  PPBI.  Nagy  buzgósággal  felfogták  a  bete- 
gek ügyét  (Nyr.  IX.327).  Te  (istenem]  fogjad  ftil  minden  igyem, 
oltalmazd  meg  szegény  fejem (Thaly ;  Adal.  II.2;.  Folytatni 
ügyét,  perét :  *persequor,  tutor  WF.  Foel  kezwle  ees  ew  dol- 
gára raene;  mygh  Jiz  czazar  ygyot  yara,  czasarne  azzony 
meg  hallá,  mynt  Katherynaa  yart  wolna  (Éi-sC.  501).  Ügyét 
magaviseletével  nagyon  megnyomta  |súlyosbítottaj  (Nyr.  XII. 
266).  Eszedljen  velietd,  kegyes  olvasó,  melly  nagy  flgy  v  o  1,  b  a  j- 
val  kelli'S.séU  a  hambiságot  oltalmazni  (GICat:  Titk.  327).  Gon- 
(lolüd-é,  hogy  ez  igy  mellett  fel  nem  kelne  a  nagy 
G6r6g  ország?  (Hall:  HHist.  IIL65). 

eggy-ügyü,  eggyigyű,  eggyigyö  (eegyye^eu  ÉrdyC. 
40.  24;).  516b.  521.  570.  592b.  tggyegyfvi  JordC.  371.  383.  713): 
I)  simplex  MA.  EhrC.  114.  [oinfiiltig).  Ha  te  zemed  e^^) 
lend :  si  oculus  tuus  fuerit  simplex  (MUnchC.  24)  Eggyeg* 
zywei :  simplicilate  cordis  (JordC.  713).  Egygyevgyev  vton 
(DomC.  46).  Enntjkem  úgy  tetzic,  hogy  az  egyfigyfi  magyarnac 
ezek  nem  szfikségesec  (Helt:  Krón.  Ib).  Akar  iras  oluaso,  akar 
egyfigyfi  tanuló  parazt  (Born:  Préd.  464).  Az  [>apa  serege  meg 
vlalta  az  euangeliumnac  egigifl  tudomaniat  (Fél:  Tan.  14) 
Engedgyetüc  meg  nékem,  hogy  egy  igyS  beszéddel  ellyec  min- 
den tzifra  nélkfil  (K;ir:  Bibi.  1.531).  Egyigyfi  tisztelet  (Tel : 
Evang.  1.468).  Az  ogy  igyfi  szemen  érched  az  ió  igyekezetet 
és  a  világos  testen  az  ió  ehelekedetet  (11.32).  A  mi  a  .izegén 
éé'igy(\  hiueket  epetene  (Tel:  Fel.  4).   Az   parasztok   líiak   eg> 


igyfi  levecskéket  észnek  (MesésK.  12).  Egyigyfi  és  sleyt  ruliá- 
zat  (Poenit.  15).  Nyomoréo  és  egyigyfi  pá.sztoroknac  jelentette 
meg  leg  előszoris  az  5  fiánac  szent  szfiletését  (Zvon:  Post. 
1.167).  Az  egyigyfi  keresztyéneknec  éppfiletekre  nyomtatásban 
kiboczáttatott  (MA :  Scult.  Cínil.  1.  Az  acoluthos  ige  görögöknél 
egyigyien  annyit  teszen,  mint  valaki  után  járó  (MA:  Tan.  1492) 
A  mit  Udvö.sségesnek  itiltem,  egy-flgyö  szókkal  gyakran  elő- 
hoztam (Pázm :  Préd.  a4).  Isten  óltalmazója  az  egyflgyfln  járók- 
nak :  deus  protegit  gradientes  simpliciter  (Pázm :  Préd.  782). 
Hazoknal  nagy  vigas.saggal  es  egyigyfi  szivei  esznek  vala 
(Szár :  Cat.  G).  Eggyfigyfi  szfl  (Zrinyi  185).  Erdélynek  régi  egy- 
ügyű alázatos  idejében  való  gazdagságából  koldusságra  való 
változá.sa  (Monlrók  XI.313).  Lovaim  öltözete  s  egyéb  eszközök 
csak  mind  együgyűek  (MouOkm.  XXIV.587).  Edgy  figjöképpen 
éldegélnec  vala:  simplicisaime  victitabant  (ComrJaa  181 1. 
Inkáb  akarnak  egyszer  és  egyUgyüképpen  meghalni,  hogv 
sem  a  halál  előtt  járó  gyötrelmeket  a  halál  nélkül  szen- 
vedni (Illy:Préd  1.319).  Ez  együgyíiképpen  Ítéletnek  hivai 
tátik  vala  (0.88).  A  saláta  egyfigyfi  avagy  paraszt ;  a  má- 
sik fejes  avagy  tollyes  (Lipp:  PKert.  11.104).  Együgyű  scholánk 
directiojára  mestert  hozattunk  (Nyr.  XIV.515).  2)  mansvehu- 
Münc'hC.  52.  fsanftmütig).  Egvgőuecnec  onzolatta:  mansvet  > 
rum  deprecatio  (BécsiC.  31).  Az  isten  az  ygazakat,  ártatlanokat 
es  eeggyegywket  megh  oltalmazya  (ÉrdyC.  521).  íme  te  kyra- 
lyod  yw  the  hozyad  eg'  igyw:  ecce  rex  tuus  venit  tibi  man- 
svetus  (ÉrsC.  156).  Vala  ez  fráter  Leo  egy  ig>v  es  zemermes 
(VirgC.  18).  Latuan,  bogi  iambor  volna  es  egifigifi  (DebrC.  146). 
Egigő  engedelme-sség  (280).  Az  hiuek  egigigifiuek  légiének  mint 
az  galamls)k  (Fél :  Tan.  457).  Egigifi  tőkélletes  es  istenfélő 
ember  (Mel:  Jób.  2).  3)  incallidus  C.  (einfiiltig).  Zeegheen 
eeggyeegyow  twdatlan  enibery  állat  (ÉrdyC.  516b).  Vagiok 
tudatlan  es  egyigiw  (VMrgC.  69).  Ne  leg  ebbe  e^jflgifi,  liog  meg 
ezallianak  (Mel :  SzJán.  43 ).  Ezt  az  egy  igyfiekert  akarain  rő- 
uidedeu  meg  ielentenem  (Tel:  Evang.  L240).  Menire  indecha 
az  tudatlan  egyigyfioknec  sziueket  (Mon:  KépT.  16).  A  szent 
atyáknak  nem  együgyű  erőssitések  (lUy:  Préd.  IL  EIÖb.  2). 
4)  Egy  ygyw  ember:  homo  unanimis  íKulasC.  131).  Ki  eé 
^^ökSt  házban  lakoztat :  qui  inhahitare  facit  unius  moris  in 
domo  (DöbrC.  113). 

ílggyügyüít :  (simplitico ;  vereinfacheu].  Mentfii  inkáb  meg 
vonsza  magát  ember  és  lelkében  egy-iigyűiti,  annál  tíSh  és 
mélyeb  dolgoknak  végére  mehet  (Pázm:  KT.  10). 

ÍJggyügyŰBÓg:  1)  simplicitas  C.  EhrC.  108.  (einfachheitj.  Ky 
adakozyk  eeggyegyen-segben :    qui    tribuit   simplicitate  (ÉrdyC.    , 
73).  Az  ygazaknak  eeggyegijewseegők  el  ygazgattya  ewket  (521X   I 
Szifinek    egigiősege:  simplicitas    cordis  (Fél:  Bibi.  182).    Mond-    • 
gya,  hogy  isten  simplicitatem   diligit,    szereti  az  egy-ftgyfi.séget 
(Pázm:  Préd.   782).    Az<:>knak  sokaságával  az  isteni  tiszteletnek    ■ 
tiszta  egyfigyfisége   el    ne   nyomattassék   (Pós:  Igaza.  1.71).    Az   | 
igasságnak  egyfigyfisége  kerestetik  :  quaeritur  simplicit.is  veri- 
tatis  (Illy:  Préd.  I82).  8)   mititas   PeerC.  R.  (sanftmut).   iízelid 
edgyfigyfiség :  modestia  Com :  Jan.  70.    Kibe   egi^segőt  latiiac 
azt  mongac  hog  balgatag  (GuaryC.  14).  O  zent  l>eke.seg  te  va^ 
elmenec  velagossaga,  lelőknec  úugodalma,  ziunec  e^igfisege  (66). 
Zeledseg  auagy  egygyevgyevseg  (CornC.  42).   Nagy   eggyegyfr- 
seeggel  zolgala  wr  istennek  (ÉrdyC.  3S4b).  Galambi  nagy  egyi- 
giwseg  (VirgC.  26).  Mykoron  zent  Margyt  nagy  eggyvgy\'seggel 
és  alázatossággal  eljut  volna  (MargL135).  S)  liiicalliditas;  ein- 
faltj.  Távol  legyen,  hogy  a  sziveknek  őszintevaló  ig>tz  léte  valami 
tudatlan  egy-ilgyllségre  mutasson  (Fal :  UE.  477) 


fogyott-ügyü :  (inops ;  eleudj.  Le  is  lépnek  a  nyomorú  s 
fogyott  Ugyüeknek  vigasztalásokra  minden  legkisebb  kisebbség 
nélkül  ^Fal:  NA.  154). 

kéz-ügy 


1 


KÖZ-ÜGY— ÜGYEKEZIK 


ELÖ-IGYEKEZIK— IGYEKEZET 


886 


Szólások).  Keze-ügyébe  II  lemii :  esse  *obviam  PPBl. 
B  keze-ügyében  lenni:  in  *mediu  esse  PPBl. 

iöz-ügy :  Ires  pnblica ;  (iöentliclie  sache).  Nem  kétljüb, 
ábbra  is  kesryelmed  elkezdett  késségét  az  közigjnek  foly- 
jsára  continnálni  igaz  magyarsága  szerint  el  nem  mulatja 
ikF :  Lev.  L56). 

)ko8-ügy  :  opportunitas  [gelegenbeit].  Keres  vala  okos 
ret,  hoé  ítet  be  adhatnaia  (DöbrC.  432). 

iOk-ügyű:  [uegotiosus;  geschaftig).  Krisztus  doctorokot 
ászt  és  arra  tanítja  ftköt,  mit  tegyenek  :  Mártha  ne  légy  sok- 
•ö  (RMK.  ai36). 

izem-ügy 

Szólások].  Itt  k  a  p  az  ú  el  tbljlodott  [ígyj  lelke  s  z  e  m- 
yet  (Megy:6Jaj.  11.38).  Ha  mi  kis  szem  ügyet  kaphat 
magyar  is,  azt  tudja,  mind  ugy  kél  (MonOkm.  VL215).  Kit 
uan  petör  zem  igiöt  veuen  el  futa  (DebrC.  162).  Az 
in  elragad  az  olly  helyre  az  hol  valami  szem  ügyet  vehet 
szeuteknec  megczalására  (MA :  Scult.  292).  Az  nStelen  papok 
Q  kapok,  az  az  el  kaczontanak  az  mikor  szSm  igy&t  vehet- 
E  az  Eva  leanyira  az  szentség,  es  fogadás  alatt  (Alv:  Ifin. 
.).  Szem-ügyet  vészen  [körülnézi  dolgát,  helyzetét].  (TKis: 
an.  48).  Mihent  szem  ügyet  vehetett,  észre  nem  vétetödött. 
Hant  (SzD:  MVir.  386). 

ijgyeoske:  causula  C. 

Jgyehesz-ik :  .snspensus  sum  (aulinerksani  seiuj.  Men- 
1  nép  fgehSt  uala  halgatuan  5tet:  omnis  populus  su.?pensns 
t  audiens  illum  (SíünchC.  156). 

Ijgyehet,  igyehét,  igyehit:  suggero  [exhortor;  hin- 
isen,  anweisen,  ermutigen].  Aman  a  kirali  haznac  belsS 
laraba  mentuala  be,  hog  kiralt  igéhétné  (ut  siiggereret  regi), 
j  Mordocheust  parancolna  az  akazto  fara  zegeztetni  (BécsiC. 
.  A  scent  zellet  tanéit  tfitőket  mendenecre  és  í^het  tSnec- 
mendeneket,  valamelleket  mondoc :  spiritus  sanctiis  sugge- 
vobis  omnia,  qnaecunque  dixero  vobis  (MünchC.  202).  Jézus 
ö  vitézeit  az  örök  élet  igéretivel  igyehiti  a  nyomorúságok 
nvedésére  (GKat:  Válts.  11147).  Az  olvasókat  oda  alá  igye- 
ím  (GKat :  Titk.  AjánlX  A  templumba  muzsikával  igyehiti 
iat :  Graduál  Ajánl). 

tgyehítés :  [exhortatio ;  ermutigungj.  Az  gonoszra  való 
ehités  (SzobtDáv.  24). 

[igyekezik,  igyekezik  (igiekószik  meg  enhitenie  KBécs. 
r2.  D5.  jóra  igyehi  Gvad:  B'Nót.  VUI):  1)  conor,  nitor, 
litor,  connitor,  enitor,  contendo,  navo  C.  [streben,  trachten]. 
ekezic,  szándékozic,  szepelkedic  Com :  Jan.  68.  s)  [infiniti- 
isal :]  Ott  ygekezikuala  (intendit)  tenny  zent  mychal  arhan- 
ünak  negynen  bewytet  (EhrC.  40).  IgekSzik  űtet  el  zabadí- 
ya  (DebrC.  311).  Arra  latlak  yge(ke]zny,  kyt  énnálam  meg 
n  nyerhetz  íÉrdyC.  200).  Kyr51  zoby  ygek5ze\vnk  (ÉrdyC. 
i.  558b).  Az  ag  elenség  igiekezik  vala  wtet  az  io  zandoktol 
g  vonni  (VirgC.  100).  Meg  igyekezem  szolgálni  (LevT.  11.93). 
igyekezünk  menni  ni).  Jót  igyekeztenk  cselekedni  (460). 
ekSzuen  fi  vele  szollani :  quaerentes  loqui  ei  (Fél :  Bibi.  20). 
kSzfinseges  hUttul  el  igyekSzi  6ket  venni?  (Zvon:  Osiand. 
l).  Mellyel  igyekezi  a  tudományt  meghamisítani  (Ker:  Préd. 
!).  Az  tévelygökis  az  igaz  ecclesiát  igyekezik  cselekedetek- 
ki  ábrázni  (Pázm :  Kai.  486).  Az  ti  vak  téuelygesteket  szé- 
jetni  igiekezitek  íBal :  Csisk.  399).  A  hoszszu  gubát  hozó 
mafa  ha  meg-horgasittatik,  annál  eríssebben  magassan  igye- 
ak  nőni :  pálma  dactylos  ferens  si  cm-vatur,  eo  validius  in 
)lime  nititxu- (Com:  Jan.  22).  Igyekeznek  el-hagj-ni  a  vendég- 
adót, és  valaholott  béres  házat  fogadni  (KirBesz.  100).  b) 
rekezik  vmiben  :]  Eletnec  generkedetebeii  fgékezneu :  volup 


tatibus  vitae  eimtes  (MünchC.  126).  Vendégségbe  es  générke- 
detécbe  fgékéznénéc :  vacarent  gaudio  atque  conviviis  (BécsiC. 
69).  c)  (igyekezik  vmin :]  IgyekSznec  vala  azon,  hogy  megfognác : 
quaerebant  eum  tenere  (Helt :  UT.  M5).  Igjekezzen  azon . . 
(LevT.  n.372).  Minden  alnoksagaual  ezen  igiekezik,  ho^ . . . 
(Fél:  Tan.  Elíb.  6).  Azonn  igiekezik,  hogy ...  (Bal :  Olsk.  149). 
Az  én  atyám  engemet  elhagyott  és  legkisebben  sem  igyekezik 
megszabadításomon  (Mik:MulN.  20).  d)  [igyekezik  vmire:] 
Sémire  egebre  ne  fi^ekezec,  hauem  cac  elmeyenec  nugodal- 
mára  (VitkC.  7).  Halálára  igekevznek  vala  (MargL.  81).  Igeke- 
zel nála  sok  orzagokra  (GyöngyC.  4.  RMK.  1.305).  Nem  igye- 
kezném az  bizonyosokért  bizontalanokra :  neque  ego  incerta 
pro  certis  captarem  (Decsi :  SallC.  15).  Az  Adherbal  országára 
kezde  i^ekezni :  in  regnum  Adherbalis  animum  intendit  (Decsi : 
SallJ.  18).  Vallyon  s  mint  igyekezhetem  az  istenes  életre,  ha 
el-hitetem  magammal,  hogy  lehetetlen  dologban  tSrSm  fejemet  ? 
(Pázm ;  Kai.  593).  Nem  csak  arra  igyekezzék,  hanem  sokkal 
fellyeb  nézzen  (Illy:Préd.  II374).  Jóra  soha  sem  igjekezö 
csalárd,  félénk,  rósz  gazda,  de  czifraságot  .szerető  (Hazánk 
1.136).  Mikor  vendégséget  tartott,  arra  igyekezett,  hogy  bötsü- 
letes  légyen,  abba  hattá  a  pompát  (Fal :  NU.  303).  e)  [igyekezik 
vkihez :]  Mindenkoron  istenhez  igiekezet  es  wbenne  edeskedet 
(VirgC.  72).  2)  [attendo,  intendő ;  achten,  merken,  aufmerken]. 
a)  Istenre  mendenestel  foguan  ygekezet:  intentus  (E2u<;.  4). 
Zémec  valanac  5  reia  fé^kezSc :  ocnli  erant  intendentes  in 
eum  (MünchC.  115).  Isten  nem  az  k8n5rg5nec  zauara  i^ekezic, 
de  az  imatkozonac  zfluet  nézi  (VitkC.  5).  Az  imatsagban  való 
zent  igékre  nagy  zeretetel  igyekezik  vala  (VirgC.  83).  Ygyekez- 
yel  een  ymadsagomra  :  intende  deprecationem  meam  (KulcsC. 
25).  Maria  kezy  munkayara  jgyekevzyk  vala  (0)mC.  43).  Hal- 
gashad  meg  isten  en  onzallatomat :  %ekeziel  en  ymadsagomhoz 
(AporC  6).  Legének  te  fSleld  fgekezSk  en  onzollatomnak  zaua- 
hoz  (101).  b)  [igyekezik  vmihez:]  Jgyekezyel  een  ymadsagom- 
hoz: intende  voci  orationis  meae  (KulcsC.  6).  Oéekeziel  imatsagom 
szovahoz :  intende  in  orationem  meam  (DöbrC.  4).  Az  8  zolgalo 
leananac  felserkentS  ygeyre  fgekSzSnec  (TelC.  28).  c)  [int :[ 
Christnsnak  orczaianak  fenósseghetól  nem  igek5zhetyk  vala 
megh  imya  my  abrazw  awagh  my  zabasu  Christus  volna  (WinkIC. 
283).  d)  [tárgyesettel :]  Vgékezic  vala  a  férfiakat :  contempla- 
bantur  viros  illos  (BécsiC.  134).  Jgyekezveen  Moneta  mester 
Reginaidus  mesternek  predicacyoyat,  de  ez  Moneta  mesternek 
azon  elsev  jgeyen  megfogattateek  (DomC.  208). 

elő-igyekezik :  [studeo ;  sieh  bestreben].  Derekasan  elí- 
igyekezik,  okúi,  tanul  a  leányzó  a  világ  dolgában,  de  azonban 
tudatlan  marad  a  Jézus  Krisztus  iskolájában  (Fal:  NA.  157). 

föl-igyekézik :  [in  die  höhe  streben].  Az  tevz  jgyekezyk 
mendenkoron  fel  (ComC.  131).  Az  egeerek  illatozzaak  az  pol- 
czon  ualo  kenereth :  fel  igyekSznek  reaya  (SándorC.  6). 

igyekezten-igyekezlk :   [intente   nitor ;   eifrig   bestrebt 

.sein]  (Born:  Préd.  429). 

Igyekezés:  attentio  EhrC.  59.  140.  [achtung,  aufinerk- 
.samkeit,  sorge].  Nincen  teneked  senkivel  fé^l^szesed :  non  est 
tibi  cura  de  aliquo  (DöbrC.  388). 

Igyekezet:  1)  conattvs,  conamou,  molitio,  propositum,  in- 
stitutum  C.  [das  streben,  trachten,  bestrebnngj.  Szorgalmatos 
igyekezet :  contentio ;  nagy  igyekezettel :  contente,  enixe  C. 
Ky  yoth  yo  ygyekezettel  tezen  (ÉrdyC.  137b.  559b).  Az  8  szfl- 
ueknec  minden  gondolattya  es  igyekSzeti  mindenkor  chac 
gonosz:  cuncta  cogitatio  cordis  intenta  esset  ad  malum  omni 
tempore  (Helt:  Bibi.  LC2).  De  minden  fgyekSzeti  heában  18n 
(Helt:  Krón.  31).  Igyekezetek  a  hamis  tanítóknak,  hogy  az 
igazakat  is  elcsábítanák  (Matkó:  BCsák.  101).  Maga  az  imád- 
ság igyekezete  a  szivet  tisztittja :  ipsa  intentio  orationis  cor 
serenat  (Tly:  Préd.  1.569).  Nincsen  szándékozó  igyekezetemben, 

56» 


S.S7 


Un'F.KKZEI'ES-ÜI. 


n. 


Iiugy  (Uiró:  Ekuts^g  C2b).  Az  ulloiiúiik  tűrekedú  guuoszsóg 
ugy  néki  kű^zörfili  iiyeis  flfíjekfzelúiiket  s  ollyas  doljjokat 
vitet  veliuik  végljo,  a  inollyekro  solia  se  mőnk,  se  bátorságunk 
nem  lett  volna  (Fal:  UE,  108).  ti)  [attentio;  aclitiin);,  aufmerk- 
sainkeitj.  Men  gyunek  nagjoblj  jt!yeIiev7.ettGl,  liugnem  myut 
eleeb  (DoinC.  205).  Ez  zent  iliczcrctut  meg  lialgassatok  rea 
valu  igyekezetnél  (VirgC.  17)  Ez\ilagkijz  való  igyeknzoth  igen 
koues  vala  w  benne  (69). 

Igyekezetes :  attentus  XéinGI.  ^(12.  [inteutH.s;  acbtssnn. 
eifrig,  l)es(relit].  Kynek  kellemelevs,iievk  vattok  jgyekezetevslien 
Inagyolib  igyekezettolj  (CornC.  273). 

Ügyes:  I)  verus,  justas,  logitiiiiiis  Kr.  [reclitiuiissig,  ge 
rocUt].  Nem  nn'ilik  idível  az  iigye.s  adósság  (Fal :  NU.  283). 
í'gyis  keresményét  bátorságosan  bíriiatja (Fal;  BE.  583).  Akkor 
ailas.<ék  fel  a  giatia,  mikor  az  érdemes  személyek  előtt  még 
kellemetes  és  vagyon  ügyes  biztos  várakoziis  iránta  (Fal;  NA. 
241)  Nem  miílik  idővel  az  ügyes  adósság  (Fal:  NU.  283). 
A  csá-'ízjiri  tiónusi  Konstantinns  úgy  mint  ügyes  ura,  foglalta 
el  (Fal:  Const.  807).  Jó  lelki  ismerettel  és  ügyes  lialalomnial 
misézett  (Fal:TÉ.  218).  Hatalmas  y>  uram!  legdrágább  kin- 
csedet hoztam  ide,  méhemben  va.'yon,  ig;i2  ügye.';  unokád  (Fal : 
TE.  651).  Te  gono.sz  király,  a  ki  liátj  adnak  ügyes  nraságába 
ügyetlenül  bé.sziillottál  (681).  2)  [procftssfubrende  paitei].  Mos- 
tan ponig  mind  az  két  igyest  bin5  uram  kegyelmén  marasztjuk 
tudni  illik  fi.  12  (MouTME.  1.174). 

Ügyesség :  activitas  Kr.  iBokan  zente  línek  luyg  auia  zent 
Kiriliaziiak  iíHesscgebe  lőnek  (DöbrG  lűö). 

Ügyetlen:  I)  illegititnus  Kr.  [unrechtmassig,  ungerecht] 
Ki  atyját,  ki  fiát,  ki  egy-te.stvérét  ölte  meg,  ügyetlenül  (Fal : 
TE.  6öS).  Te  gonosz  király,  a  ki  bátyádnak  ügyes  unu-ágába 
ügyetlenül  bészállottál  (681).  íi)  inops,  egemis,  impotens  Kr. 
[elend].  Voltam  oly  reménségben,  bosy  kegyelmed  mostani 
igyetleii  állapotomat  megtekintvén  . . .  (MonOkm.  XIX. 79). 

Ügyetlenség:  [injustitia,  injuria;  nngereelitigkeit,  uurechtj. 
Mikor  a  hatalmas  urak  előtt  a  nieg-kell-íenni  vagyon,  se  a  jó 
tanácshoz  nem  hallgatnak,  se  a  képtelenséget  nem  láQák,  se 
dolgoknak  ügyetlenséj;ét  észre  nem  veszik  (Fal:  NA.  246). 

2.  ÜGY:  [fons;  quellej.  Bykig,  funs  metalia  1 263  (Kovács.) 
Circnit  mium  locuni  Medwyge  vocatnm  1270  (Wenzel  VIU261). 

ÜK  (rf,  iífj :  avia  MA.  [groesmntter]  gro3s■gro^smutter  Adámi : 
Spr.  üknek  üke:  atavia;  üköm  bál)ja:  avunculus  major  MA. 
Kr.  Yk :  avia  Nyirkállai  íKovacliicli:  Formuláé  XJX).  Üköd, 
nagyanyád  annya :  abavia  l'Pl.  Feleségemnek  üki,  napám 
annya:  prosocrns  PPBI  Vobh  anya,  flkőd :  ;ivia  Com:  .Jan. 
119.  Zent  Anna  nála  Mariának  annya  es  Cristu.iiak  ikeye 
(KazC.  39).  Ha  engőm  es  az  en  ikőmet  [e  helyett  a  lap  szélén  : 
nagy  aniamotj  ^ertyanal  tiztólz:  alkoluiiis  lioA  az  on  aúam.ith 
es  tyztőlled  (55).  Myt  gondolhatwuk  n.igob  méltóságot  es  tyzlos- 
seegot  istentől  adatlmy,  niynt  hogy  isten  zylew  magzatnak 
attya  es  annya  leeuny,  es  istennek  cwssy  yky  neweztethuy 
(szent  Joahim  és  Anna)  (ÉrdyC.  438).  Scent  em-reueia;  meltfli 
mikepen  rokon  közel  való  an:itnl  zflleteudőc  valanac  il  suent 
plaulac,  es  mellel  mikepen  fctöl  auag  fknee  fkctfl  eredetöt 
veimenec  il  uleuen  ^dnSssegSs  plantar.  (TelC.  9). 

déd-ük.  Deedyk  :  atavia,  Nyirkállai  iKovachicli:  P'ormnlae 
XIX>. 

ÜL,  Hj  (yllemk  JordC.  444.  lU  Detsi:  Adag  23.  ii«  Mik: 
l>ev. 20.31) :sodeo  Ver. persodeo  C.  [silzen, sich  setzen],  a)  Egyfitt 
ftlők:  consideo;  mellette  6l8k:  asiideo;  rajta  ölök:  in--iileo; 
vexzteg  Ű18k :  .«edeo,  residoo ;  a.'<zlallioz  fllők :  recnmbo  C.  Ewl 
az  azialuai :  sodet  in  nieiisa  (Eln<;.  66).  .Indit  latiüui  Olulermwt 
flotté  ő  zekilx'u :  videns   I.  Holofernem  sedentem  in   cono]ioi>o 


(BécsiC.  33.  60).  Aztalhoz  ylneenok  (ÉrdyC.  570b).  Kv  m  al.i 
my.snar:i  yl  vaja  Síjeciosa  new  temiilomiiak  aytaian:  f|ni  :id 
I^etendam  eleemo.synam  .sedebant  ad  siieciusam  |iortam  templi 
(JordC.  714).  Kyk  az  tauaezban  ylnek  v:Ja:  qni  sedebant  in 
coucilio  (726).  \V  helyebon  kezd  ilny  ez  zekbe  az  bodog  feren'-z 
(VirgC.  64).  Mykoron  egiwt  ívlnenek  (112).  Veztegb  il  (127) 
Egyic  fllyen  a  te  iobkezedre:  .*edcat  nnus  ad  dexterani 
tuam  (Helt:  ÜT.  FI).  Wle  attyanac  ioblara,  alloluia  (Bon  : 
Ének.  55).  Az  batyam  kftn  (ílven  ;iz  vorőfenyen  az  menn>  i 
tetvet  talál  mind  meg  őli  (íialMark.  l."i).  Király  tsak  ni.-ig;iiial, 
egy  zetzellfen  ül  vala  (ApolL  13i.  Az  fazekas  filnén  az  ő  mun- 
káián:  figulus  sedens  ad  opus  .snum  'Kár:  Bibi.  1677).  Má.sl 
szóllaz  meg  s  te  magad  torkig  fiz  benne  (Üec-'^i:  Adag.  120). 
Bé-menvén  a  koporsóba,  látán;ik  egy  ifiat  ülvén  job'-kéz-felől 
(Pázm:  Préd.  .563).  Fen  fii  az  ágy  széliu  (Tof:  »«olt  590).  fi'. 
lik  (ACsore:  Ene.  280).  Űlő  párnáckal  el-rendelt  székeken  filn.c 
(Com:  Jan.  109).  8ámbár  az  estováta  mellé  ülvén,  lá.wnk  niiul 
szídőgél  (Pós:  Vála-sz.  128).  Miilőn  ebéd  felelt  ülnének,  kérdc- 
z8.sk8dik  a  gazdától  Gergely  (HalhHHist.  11146).  CLri<liis  a/ 
Istennek  jobján  (\\  (73).  Ha  a  tfiz  eleilm  filhetek.  addig  IVI 
nem  kelek  oimat,  míg  száraimat  el  nem  égetem  a  nagy  re-^t- 
.ség  miatt  (161).  Az  asztalnál  filS  fejedelmek  (1.21).  f'lő  v.ig\ 
kotlós  t.vúk(Misk:  VKert.  :;56).  Ha  mind  ezekrőlcltiltotta  a  léi. 
vagy  alkalmatkm  idő,  játszó  jtsztidálioz  ült  (Fal:NU.  :tll'. 
b)  Meli  vagion  sionuak  hegiekőzet,  kin  wl  a  .lerasalemnik 
varosa,  es  az  olay  hegie  kőzet,  kin  wlh  beltagié  newfi  falwh 
(WeizpC.  68).  A  malom  kő  a  tenger  feneken  fii,  soha  fel  nem  iű 
(Mel:  SzJán.  456).  3)  fde.sideo,  moror ;  verweilen).  Sz.  Péter  ann" 
C^iristi  39.  ment  Antiochiába;  ot  hét  eKítendeig  fiit  (Pázni: 
LuthV.  9).  R)  fsittis  &st ;  liegenj  Meli  vagion  sionnak  liogiekn-/et 
kin  wl  a  Jerus:ilemnek  varo.sa  es  az  olay  liegie  kőzet  kin  wlh 
l)etfagie  newfi  falwh  (\Ve.szprC.  68). 

[Szólások).  Az  vái-at  megnyerek  és  bele  ül  ének  (Mi  mi. 
ír.  Vm  :;29).  Vmilen  ul.  Fülig  ül  az  adósságban:  denier- 
sus  aere  alieno  PPBl.  Az  jószágnak  uraság  a  bau  fii  (Ver: 
Verb.  72).  Uri  tisztben  duskáskodgyanak,  fillyenek  és  he- 
nyélve liivalkodgyauak  (Bir):  ünnep  C2X  Milst  szóll.az  meg,  s 
to  magad  torkig  fiz  benne  (Pécsi:  Adag.  120).  Vmihez  ti'.  A  g.az- 
dag  V  a  t  s  0  r  á  h  o  z  i'ilvén,  a  Dárius  geueiállssa  szemtói  szemU'n 
szemléli  Sándori  (Hall :  HIlLst.  1.21).  ^■ár  minket  a  vékony  vatsoni. 
ha  úgy  tetszik,  üljünk  hozzi'i  (F.il :  TÉ.  643).  Vviin  a'.  Re|Kítí  ;i  j  a- 
k  i  d  o  n  ülve  lelked ; . .  érkezvén  a  ductor  egyebet  nem  mondana. 
h:nem;  már  id.-i  vag>'on,  holnapig  sem  él  (Fal:  NA.  169).  Minthi' 
gerebenen  ülnék  iKisv:Adag.  230).  Ajukokrúl  bőven  tbly  a 
hamis  biztatiis,  és  a  tiszta  nem  akarom  Ul  h  o  m  1  o  k  o  k  o  u  (fal : 
NU.  289).  Hogyha  az  biró  az  szék  s  z  i  n  e  u  51 :  si  jndex  sede! 
pro  tribuuuli  (Ver;  Verb.  Előb.  69).  T6  hegyen  fini:  jwr 
hastae  cu.spidem  currere  (Dci-si:  Adag.  178X  l'mire  iil.  A  férti 
feleségét  fejére  ne  hadgya  ülni  (Pázni:  Préd.  24.5).  A  kiráb 
minden  hallogatás  nélkfil  lovára  fii  é«  Háiiak  Hektoncd 
ntánna  siet  (Hall:  llHlst,  111170).  {'mit  iil.  Midőn  la  pachirt; 
m  o  n  n  y  a  i  t  ülte  volna,  monda  az  ő  6aiuak  (Helt:  Mos.  47S)  .'i 
madárka  az  fi  moniat  fih  i .Mel ;  SiJáii.  302i.  Verik  .íz  rézd"b"i 
fújják  az  trombitát,  az  sok  nyalka  kuriii?.  üli  az  paripa 
(Tlialy;  Adal.  11.117).  Vas  |)or  szennye  filte  hizolt  po  fájoka: 
(Gyöngy;  KJ.  .50i.  Töivénykizni,  széket  filni :  agere  i  •rnni 
1'on.siliuin  haberc  PPBl.  Zekőth  ylec  es  palth  elejbe  li(iz.'it:ia : 
sedit  bi  tribimali  (.lordC.  788).  Az  király  zekcl  wie  (PonlH 
35).  Tanaczut  yllenek  mindaz  papy  tfayedelmek ;  cou-ilium 
iulerunt  (JordC.  144).  A  tojásokat  filui:  exciibare  ovh 
fovere  ova  PPBl.  Ülik  toj-lsjühat  :i  hulik :  incübitimt  iUli^!^t^ 
PPBl.  (Misk- VKerL  362).  Naponként  tóriényt  is  fit  (Helt: 
Króa  129b).  52)  Uram,  ma  huliuip  hegyedbe  ülnek 
szolgáid,  mert  csak  mézes  szókkal  akarsz  áltídmeimi  minden 
poron  vélok  ;Fal:  NU.  21*6).  A  másikának  ki  nem  barátja?  )ii 
együgyrt    p.'isztürsjig    az    erdőknek    v(ilg\eil»>n,    .íz  urak  drá^a 


i;i:ri;-i,Ki  I. 


I.I'ÜLÉS— rVUK.Md.NV-n.fcS 


Sfll 


lolákbaij  luiiimil  iiwn  üliieU  mollolti'?  'l'al:  NE.  29). 
ük.--égos,  Imjí)  iiiiudmi  fiilu  utána  iiljíiu  .iz  Itilvajultiiak 
yr  Xn.'Ur>).  Cs;il(liiuiiai-  utána  ült  u.yavaliíls  olá[li]n;ik  (XIV. 
ö).  Nehéz  niindeu  irÍKjséi;tfil  enibeniok  magát  védelmezni, 
jól  lelict  itiliuellyek  .•sr.i'mélypUro  nézve  el-ke:ülik,  mert 
ö  Í):l-u  f  0 II  ülnek,  a  Imvá  nem  fér ;  vagy  igen  alat,  a 
vá  noni  szégyenodik  le  az  irigy.ség :  ile  nién-is  kivéve  lilrére 
IKS.":!  .senki .xmn  niCMtt  tftle  (Fal:  NE.  100—101).  Üly  otlioii 
ik  rvikon.  Kíulli'.nk,  mikor  kellesz  (Czegl:  BDor;;.  220,  Nyr. 
:,lfi5),  Vezt  egh  il  (VirgC.  127).  Tek.  i'liak  nem  ilhet  vez- 
,'h  myntli  az  ewrdftwjíli  (LevT.  I.7:í.  Aíad :  Evang.  .507). 

be-ül :  insideo,  inh'osedeo  MA.  [.sieli  hineiiisetzen).  Az  galiaba, 

iFuen  ménének  az  tengíirSn  eg  uarasba  (KazC.  Ifil).  Minek 

inna  bé  ült  volna  mind  Görög,  mind  Bolgár  országnak  királyi 

ikél)e,  Jí  is  jegynél,  házasságról   kezdett   eszmélkedni   i'l''al: 

•;.  fiso). 

elől-ül :  [irac^ideo  Sí.  [voran  sitzen,  pra^iidireii). 

előlülés :  ípraesidimii :  vorsitzj.  Elől  ölés  az  gyfilekezetek- 
II :  [irimae  cafhedrae  in  syiiagogis  (MA  :  Bibi.  IV.2 !). 

fól-ül:  1)  cousideo,  sedeo  superius  MA.  [aiifeltzen].  Aló! 
lyöiik  fel  uraim :  allons,  messieurs,  montous  á  dieval  (KirBesz. 
).  Lo  hatra  fel  ilwen  jowe  az  varosba  (PéldK.  S3).  Alacsouib 
iidel  mi'^  nem  elégedvén,  szinte  az  Istennek  székiben  akart 
!  nhiyip  UVizm:  Kai.  i46).  E^.-y  kis  hnjóra  felöltök  (Mik:  TLev. 
).  2)  cTibitn  se  origere  MA.  [.íicli  anfsetzen].  Izrael  meg  erő- 
nen  nwgat  fel  filé  az  agyba:  confortatus  sedit  in  leetidu 
[olt:  Uibl.  I.AaS).  S)  (ira.scor;  in  zoni  geralen].  Nem  kel 
iuHen  ai-rólékból  és  boszszuságokból  mindiárást  fel  finflnc 
k-lt:Krón.  151). 

el-fölül:  c»;  i^zép  lov!u-a  el  fel  ült   vala  i  Huny :  Trója.  32;. 

föl-ülés  :  I)  lisurrectio  Kr  Felülését  az  haziinak  fl  felsége 
;  török  ellen  ne  kéváiija  (Moi.Okm.  XIV.lű).  2)  [ira;  zorn). 
eg  tetszik  fel-űlé.sének  igaz  oka  (CzcijhMM.  10). 

föl-ülő :  (sigoal  znin  aufeitzen]. 

(t«ólá.sok).  Fölülöt  fújnak  (Pázm:lVéd.  öi2t.  A  felülő- 
egfiivatíis  ntá:;  i  tábort  járta  eí  felsége  (Tiialy:RT.  1.H5). 
el-filSt  hirdető  trombita  invada  (Gyöngy:  K.I.  111).  Fel- 
it hirdetnek  (113).  Fel  ülőt,  levetít  játszik  a  szerencse 
'al:  UE.  4231.  Feliilót,  levetőt  játszik  velünk  a  szerencse;  ma 
erőségre  emel,  holnap  porba  kever  (Fal :  TE.  R7.5)  •    ■ 

ki-ül :  I)  prwideo,  sedeo  foras  MA.  [sicb  hiiiaiis.ietíieu). 
agy  g'igygyel  [így],  liázok-eleiben  kiülnek  (Csúzi : 8ip.  268). 
)  promineo  C.  (heransragen,  hervortreten].  Kiülő  gőggel, 
Igombolt  ajakkal  lépc.selni  (Fal:  KE.  85).  Elejét  vegye  az 
•tza  gyalázó  himlőknek,  Ic-isyenífse  a  ki-filő  fak:tdi'kokat  (Fal: 
A.  155). 

kömyül-ül:  circnmsedeo  L'. 

künn-ül :  (prumiueo  :  hervorstelien].  Az  kövérségnek  mi;itt.i 
in  űlnec  az  5  szemec  (MA:  Bibi.  l.öli). 

künnülő:  [prominens;  btrvorstr'hi'nd.  hervortreteml,  lii_rvur 
igend].  ICünn-ülrt  szemeik:  oculi  eminentes,  ocnli  eniinnli  t*Pol. 
inn  iiiő  fogú,  kinek  :iz  alsó  foL'ai  killyebb  állanak  a  felsóknél ; 
lüdins  PPBl.  A  kű  sziklának  kim  nlő  hegies  részébe  lakik  a 
is(Mel:Jób.  97).  Nagy  kfin  \i8  szemei  lé.sznec  (CisJ.  1). 
lagas,  s-//'p,  kin  ílő  öreg  szenifl,   rav;isz   lészen   (K4).   Mentől 

nn  űlőbljek  a  szemei,  .mnal (PP:  PaxC.   48).    Kfiu    űlő 

í  .s/éles  mellyé  volt  (Hall :  HHkt.  III  iHS).  Begyénél;  kin  űlő 
agályi  apattak  (Gyöngy:  KJ.  -57).  Kinn  ülő  széles  nielly  (Fal: 
egyz). 

le-ül :  desido,  snhsideo  C.  coasiden,  lonsido,  resideo,  síibsideo 
lA.  [sieh  niedei>etzen,  sic.h  niederlasscn].  I^e  ölhetünk    az   ár- 


nyékon a  filegóriában,  kunyhóban  :  wr  kömion  mis  an  .soliatten 
setzen,  ins  gartenhauslein  KirBosz.  89.  Le  nlő  Ruth  az  aratoe 
oldalahoz:  sedit  ad  me.s.s<.ruin  latus  (BécsiC.  5.  8.  MünchC. 
41.  43).  The  ylle  az  pad  alatt:  tu  sede  .subter  scabellimi  (JordC. 
834).  Meg  telek  le  ílteknek  meúegzőie:  inipleta(!  siint  i.'upti;ie 
discuinbentium  (DöbrC.  381)  Ó  le  őUien  az  íiixistaloc  menenec 
hüzzíiia  (Horn:  Eiiok.  120j. 

leülés.  Az  első  lefllesec  a  vaczorákban :  primi  discnbitns 
in  caenis  (Helt:  UT.  M7).  Gyakor  leülésre  való  kivánkozás 
(PP:PaxC.  Nyr.  Xn.44). 

meg-ül :  resideo  MA.  insideo,  eireumsido  V.  incubo  MA. 
[he.setzen,  sich  niederlassen].  Mostan  nieg-ült  falu,  vagy  varos: 
coloiiia  PPBl.  Az  Noe  fiai  az  főidet  meg  ftlec  (liorn:  Ének. 
349.  RMK.  11.97).  Te  néped,  ki  ez  hegycc  tartományát  meg 
nlte  (Kár:  Bibi.  1.495).  Az  szűvét  megölte,  .szállütfci  (MA:íSB. 
112).  Az  satantúl  niegfllt,  és  meg  szállatott  ember  (MA:Scnlt. 
191).  Légy  ülte  meg  a   pecsenyéjét   (rotliadá.«!iak   indult,   nem 

,  ehető  a  pecsenyéje]  (Nyr.  X.121).  A  törökök  Lévát  és   Nyitrát 

■  is  megülték  vala  (Monlrók.  VIII.333) 

öazve-ül:  [cousideo;  sich  zusammensetzen,  siuli  mit  eiii- 
aiider  niedersetzen],  A  hivatalos  orvosok  i.'gybe  gyüléuek  a 
palotán;...  hogy  ha  a  fizetésben  levő  orvos  nem  intette  volna 
meg  az  urakat,  elfelejtették  volna,  mi  végre  ültek  üszve  (Fal: 
NU.  31.5j. 

Üldögél:  s&ssito  C.  [.sitzenj.  Egy  ten  költ  dombocskáii 
Lecdins  üldögél  vala.  kiterített  zöld  kalap  fején,  egy  kis  zöld 
ág  rajta  (Fal:TÉ.  714). 

Üleped-ik:  consideo,  subsideo  SÍ.  [sich  setzen,  nieder- 
schlagen],  Sőprőlék,  aiepedett  hig  s;ir  és  fold  (Com:J:m.  4). 
Az  égő  ffist  láng,  a  kementzéhez  filepedett  avagy  ragíid'itt 
korom,  fnmus  ardens  flamma  est;  caniiiio  insidens  vei  adhaereas 
fuligo  (8). 

le-ülepédik :  subsideo  Kr  poi-.sido  PPBl.  [sich  setzen,  sich 
niederlassen).  A  boldog  állapotokban  fel-fuvalkodic,  a  nyoniorii- 
ságo.ssakban  le-üllepedvén :  prosperis  intnme.scit,  calamito.sis 
desidens  aiiimum  despondet  (Com:  Jau.  19fi).  Xerxes  úgy  meg- 
becsülte feleségét,  hogy  a  tanácsba  jártatta,  ki  is  a  kazul 
hercegek  között  leülepedett,  és  gyakrabban  az  ő  végezÁsén 
nyugodott  meg  a  gyűlés  (Fal:TÉ.  6(52). 

I  meg-ülepedik :  siil>sideo,  fundimi  peto  PP.  adhaeresco  in 
allquo  loco  PPBl.  [sich  setzen,  sinken,  uiedei-sclilagen].  Mert 
az  idvezitő  hit  nem  csak  az  értelemben  filepedik-iiieg,  liancMti 
állandó-képpen  általhat  az  akaratra  (Pós:  Igaz.s.  II.2IM). 

Ülés:  1)  sessio  C.  [sitz].  .Felueui  kőit  8  előttő  [Uániáii 
előtt  Mardocheus]  6  ílésenec  beléből:  de  loco  sessionis  siiae 
(BécsiC.  60).  S)  fwohiisitz,  uiederlassuug].  Villa  WottH 
illeyse,  qnae  alio  uoniiiie  Kwkenyer  vocatur  (Wenzel  V1I.220). 
Venit  ad  sessionem  Veniil-yleu.sy  dictam  1296.  (X.236).  Qnidani 
fimdiis  curiae  Balaseylese  vocatus?  1382  (CodPatr.  IV.21H). 
Pos,sessiones  Va.sarusfalu,  Kydel;iza  es  Fabyan  llese  vocatae 
1409  (in.268.  269).  Ez  eghissz  főidnek  színin  fili.st  vűttenek 
inagoknak  (8ylv:UT.  1.118). 

jobbágy-ülés:  ses.sio  jobagionalis  \'er;  Verb.  .SÍ.  219.  Lakos 
ioi.bagy  ewles  (Verb.<  203). 

némés-ülós :  fundus,  nobile  praediimi  MA.  cm  ia,  se.ssi( . 
nobilitaris  Kr.  [lierrnsitz].  Adoth  nekem  egy  nemes  ewlesth  az 
hoz  liath  haz  yobagyoth  : . . .  ez  nemes  ewlys  kyben  az  Mathyas 
lakoth...  (RMNy.  Il.lti.  17).  Egy  nemes  fllés  házhelyek  vagyon 
CrhevNT:  NyelvK.   11).  J 

trónus-ülés:  [solium,  sella  regia;  tlironj.  Építsenek  trouus- 
filést  a  tsászár  száraái'a  (Fal :  TE.  650). 

tyúku\OBy-ülés :  incnbatio  PPB. 


891 


VBSZTEG-(1[,í;8-ÍTU'ET 


AlTAI  ^Cl  ,TKT— KIÜLIET 


89 -J 


veazteg-ülés :  otiuiii,  desidia  MA.  (luliiges  sitzeu,  iiiusse, 
miissiiígaiig].  A  vesztogiilés  iijugodalomnak  és  heverésnek  jele 
(Oúzi:Síp.  285). 

Ület:  1)  [das  sitzeiij.  S(«iit  l'eter  zekbe  vlete  (MUncliC. 
2).  Ymadlak  tliegedeth  menoizagliba  felmeiitedeitli,  ee"  attia 
i.stennok  yoghyara  iltedert  (PozsC.  18).  Királyi  .székében  nitekor 
ír,and :  UjSegíts  1.204).  8)  nedimeii,  nbi  (jiii.s  sédet  Kr.  [sitz]. 
fiombo.sWkkel  megrakám  az  széknek  filetit  (Kern:  Élet.  151). 
3)  [podex  ;  der  liinterej  (Frank:  HasznK.  33).  Azt  fogtiik  rád  — 
vagyon  gagj'ád,  ez  bizony  becsület ;  a  ki  ott  járt  —  látott  két 
.szart:  de  melyik  az  fillot?  (Thaly:  Adal.  11.124). 

Ülhető.  Házánál  nem  iilbetű  as.szouy:  ambulatrix  FPBI. 

Ülő  :  1)  inens  C.  (aniboss],  Uaylokok,  kybe  leletlmek  ftI65k 
ees  werSk,  ees  egyob  nenievv  keesegek  (PeerC.  53).  Egy  kasza 
kalapácso-stól,  üllflstöl  (Radv:  Csal.  11.333).  Az  vass  mSues  ha 
öli  az  í  ftlSionél :  faber  ferrarius,  sedens  jiixta  incudena  (Kár: 
Bibi.  1.677).  Az  Ö15k5n  es  vas  pSrSly  által  alkottattanac  (Mon: 
KépT.  75).  A  kouacbis  az  fllSiére  és  rafihelyére  gondol  (.Je.sas- 
Sirah.  L4).  A  kováts  az  fil5n  vasat  és  atzélt  kovátaol  (Com: 
Ve.st.  55).  2)  (trabs  gallinaria ;  babnenbalken,  hiibnerstange]. 
A  kakas,  midSn  az  flklu  vagyon  (Com :  Jan.  38).  Oly  nagy 
gyanoságban  e.stek  az  aniáezálf,  bogy  vén  bábáknak  kellett 
meg  nézniek  az  fl!8n,  mellyk  marathatot  meg  kűzzíilfik  jérczén 
(ZvoniPázmP.  147). 

oigány-üUö. 

[Szólá.sok].  Abban  ditsekedik,  hogy  eo  eltekéilett  szándékja 
szeréut  a  j<5ban  váltézhatatlan ;  és  másokra  bizza  a  ty.igán-flUSn- 
kSItt,  esze  fnrtt  practicákat  (FahUE.  380). 

divány-ülö  :  |am  divan  teilnehmend].  Divány-ülfi  vezérek 
(MonOkm.  VI.162).  Divániilí  urak  (1X.81).  A  hét  divániilő 
vezéreknek  is  az  erdélyi  adóval  járó  szokott  ajándékokat  meg- 
ktildjük  (Monlrók.  Vin.158). 

kakas-ülő  :  trabs  transver-sa  gallinaria  PP. 

kovács-ülő:  incus;  amboss  Pesti:  Nom.  48. 

seggen-ülő :  sedentarius  C. 

szarvas-űlő :  incus  biconis  PP. 

tanácsszék-ülő:  synedrus;  tanácsbeli  C.  (ratsheiTJ. 

vas-ülő:  (iueus;  amboss).  (Pataki:  Reg.  85). 

Ültep-ü :  [sedeo ;  sich  setzen,  sitzen].  Monda  wr  een  wrani- 
nak  ylthepyel  een  jogom  felewl  dbtit  dominus  dominó  meo 
(ledo  a  dextris  meis  (l'estC  105.  350)  Hogy  az  eelfl  istennek 
templomában  ytepyg:  ita  ut  intemplo  dei  sedeat  (ÉrdyC.  29b). 
Mykoron  ylttjpendyk  embernek  tfya  hft  ystenseghenek  zeky- 
ben,  yltek  ty  es  tyzen  ket  zekeken  (JordC.  415).  Yltopeeoek 
ytelS  zekbe  (CzechC.  6).  Ytepel  zekédre,  ky  ytelz  ygaísagot 
(KulcsC.  13).  Gywioltem  gonozoknak  gywlekezeseeth  ees  kegyet- 
lenekkel nem  vcltepem  (49).  Ky  yltepel  kerwbyn  new  angya- 
lon (199). 

le-ültepik  :  [consideo ;  sich  nledersetzen].  Kelyetek  fel,  my 
vtan  le  yltependetek :  post  quam  sederitis  (KulcsC.  330).  Királyi 
székiben  í  le  fiitepék  (Hnszt:  Aea  31). 

fol-ültepik :  resideo  [sich  aufsetzenj.  Fel  vltepec,  ki  meg- 
holt\iala  (MiinchC.  123,1.  Monda :  yfyw,  nek6d  mondom,  kely 
fel,  es  tel  fitepeek,  ky  megh  boltli  vala  ees  kezde  eoluy 
(WmklC.  293). 

Ültet  (wltöt-  PocrC.  340.  vllól  Helt:Krón.  U):  I)  sedere 
facit  Kr.  [setzen].  Ótet  feltSl  reia  titétec:  eum  desuper  sedere 
fecerunt  (MiinchC  52).  Zent  PetSr  helihSztetek  éa  fiitetek  a 
pAspűki  zeegben  (DebrC.  194).  Felveue  »í  zekét  t!s  nijnidazokat 


kykre  evitette  vala  (MargL.  56).  Yd£nek  yawaban  tykakoti, 
vi'ItSssetek  (PeerC.  340).  Férkeztetic,  helyheztetie,  filtetic  mago- 
kat az  te  lábaidhoz  (MA:  Bibi.  1.191).  Lura  Sltetik  (Czegl:  Dág 
E16b.  2s).  Azalatt  érkezik  Paris  az  8  hadaival,  megfordittya  a 
Mirmidonokat,  Tróilust  megszabaditi'án  újólag  lovára  filteti 
(Hall ;  HHist.  111.205).  2)  (considere  facio ;  ansiedeki).  Várast 
íltStne  (Helt:  Króu.  44).  Egy  földnek  határában  tJbb  falutis 
fiitettek  es  uepet  szántottak  reja:  sub  iuclusione  metarum  unias 
terrae  plures  villás  coudescendi  ae  tollocari  fecerunt  (Ver: 
Verb.  151).  3)  planto,  consero,  assero,  desero  C.  [pflauzeii, 
anbauenj.  Ültet :  tigit  homoplantas  PPBI.  Le-gyakom,  plántálom, 
homlitok,  fát  öltetek:  repango  PPBI.  Yltetít  e«  palántált  (ÉrdyC 
578).  Folyó  vyznek  mellette  yltetheth  fa  (KulcsC.  1).  Llj  »z518 
tíveket  flitet,  plántál  (Com:  Jan.  83). 

[Szólások].  Latodé  mint  S 1 1  e  1 1  e  t  a  nagy  azflle,  a  romai  Anti- 
christus,  az  gyégre  bennetec  íl )áv :  Vall.  Ecc3^ 

által-ültet :  transplauto,  transsero  Sí. 

általültetés :  [transplautatio ;  wmptlanzuugj.  A  szekta  igen 
.szereti  az  áltál-ültetést ;  mert  ha  sokáig  egy  helybe  marad 
kevessebbet  virágzik  (Lipp:  PKert.  189). 

be-ültet:  [insero;  beiiHanzen].  Ezektől  űltetetbe  az  egész 
i^Id :  ab  bis  dis,seminatum  est  omne  genus  hominum  super  xmi- 
versam  terram  íHeIt:Bibl.  I.D3).  Fákkal  bé-iiltetni  a  kerteket: 
insercre  hortos  PPBI. 

el-ültet :  [planto]  transplanto,  transtero  trauspono,  transsero 
Sí.  (pflanzen,  verpflanzen].  A  gesztenye-fát  másuvá  nem  ültet- 
betni-el :  ULstanea  uescit  bospitari  PPBI.  Vitessed  el  az  te 
estapodat  hazad  el5t  e6  meg  fogotyk  (ÉrdyC.  436).  Vyd  be 
liAketh  es  ylte.sd  el  te  zenth  erekseghednek  hegyéén,  te  ereffi 
hayiokodban  (JordC.  42).  El  witettenek  vmak  hazába:  plantati 
in  domo  domini  (KulcsC.  125). 

elültethető :  .sativos  C. 

föl-ültet :  1)  toUens  .superiu.s  colloco  MA.  impouu  sedi 
snperiori  PPB.  [aufsetzen,  hinaulsetzen,  binsetzen).  Oreh  hire 
nilkül  fül  ültette  mihelre  maga  tanitvanat  1699.  FíilOltette  maga 
mihelire  leginyeket  1700  íNyr.  XV1.81).  2)  incito  PP.  anbetzen 
PPB.  [in  bewegung  setzen).  Valakit  nag)'  dolgokkal  felültetni : 
*spiritus  facere  alicui  PPBI.  Egy  leánzó  hitván  ember  mit 
cselekedéc,  nagy  sok  embert,  fejedelmeket  is  feliltetett  (RMK 
VI.29).  Nag)'  sok  feiedelmeketis  fel  illetet  (Ompr :  GonAssz. 
14).  Julianus  csá-szár  nagy  biztatásokkal  fel-iilteté  a  széles 
világra  oszlott  sidókat,  hogy  kincseket  egybehordván  éppítenék 
meg  a  várost  és  templomot  (Pázm:  Préd.  849.  NyKiízl.  XA'. 
331')).  Julianus  cardinal  Vladislaus  királj-t  felülteté,  törökök 
ellen  vivé  (Pázm:  Kai.  1766.  336.  uo.l.  Egj'  dob-ütés  egész 
tábort  fel-iUtetett  (Zrínyi  1.148).  A  pájia  fel-iilteté  a  csehek 
ellen  . . .  (Pós:  Igaza  1.189).  Nem  kellett  volna  magoknak  aka- 
dékot  keresni,  avagy  ha  kere.sni  akartak  minket  ne  ültettek  vokia 
fel  (RákGy:  Lev.  214).  Bécsből  hozott  német  cserép  és  téglavetőm 
ültete  tel,  és  úgy  hibáztunk  (Nyr  VIU.422).  EcclésUuak  ellen 
felilltetett  beimUnket  (Nyr.  XrV.461X 

[Szólájiokj.  Nem  is  váltana  kárt  az  ország  benned,  ha  immár 
a  szent  Mihály  lovára  fel-filtetnéuek.  a  más 
világra  küldenének  (Pds:  Válasz.  72). 

környül-ültet :  circnmaero  C.  drcumpango  PPBI.  (TSrtT.^ 
in.  3.50). 

ki-ültet :  (insero ;  bepüauzen).  A  lugasok  vagy  ki-uyitva 
lesznek  vagy  arcusukra  liajtva;  az  elsőt  szól5  tívekkel  kíll 
ki-filtetni,  az  másikat  Ufilúmb  féle  gyfimSIcsfákbúI ;  úgy  mint 
mogyoró  fábni,  halvag  megy  és  több  e  féle  fákhúi  dJpp:  PKert. 
1.16). 


I 


i,E(>i;iiíT— ('r,i. 


MKG-ÜLI>— DNNEP 


Hím 


lé-ültet :  I)  facio  considere  MA.  sessmii  deduoo  PP.  |iiieder- 
t7^u,  sitssen  heissen].  Zent  pal  zent  antaltli  léé  Altetvven  monda 
ky  (PeerC.  79).  Örömében  nagy  gazdagon  fízete,  jeles  fű 
péket  mind  leiilfete,  Herídes  fi  véllek  lakozni  kezde  (RMK 
[1.5).  Ültessétec  le  rendel :  facíte  lllos  discurabere  (Helt:  ÚjT. 
i).  2)  fabsebzen].  Uralkodókat  le-iiltetík:  *opprassores  domi- 
Houis  PPUl.  S)  [compono;  beschwiohtigen].  Az  constantzi- 
polyi  Cj'riák  patriárchának  dagállyal  le  akan'án  ültetni,  azt 
i  . . .  ^P.'izni :  Kai  617).  Ez  villongás  igen  kSnnyen  le  filtethetic- 
sztT:  IgAny.  415).  A  curátor  megintette  5ket  és  szépen  le 
;ette  (Nyr.  Xn^4f)0). 

meg-ültet :  1)  [considere  tacio ;  ansiedelnj.  Valamelly  puszta 
!yet  lakósokkal  meg  ültetni :  solitudinem  alicujiis  loci  fre- 
entare  PPBl.  Idegen  néppel  meg-ültetett  batár :  árva  conserta 
ntibas  PPBl.  Fylep  kyral  wyonnan  meg  yltethweea  a  varost, 
wezee  az  ennen  neween  (ÉrdyC.  363).  Bazat  meg  veuee,  es 
lókkal  aitete  meg  (Szék;  Krón.  69).  3)  planto  DObrC.  151. 
liptombol  z515t  ki  hozal,  nem7.eteket  elvetel  es  meg  fitetted 
jt  (DöbrC.  lön. 

Ültetés :  plautatio,  consitio,  consitnra  C.  [da.s  pSanzen].  2) 
Hita;  erdgewíichs  Com:  Vest.  141.  Gyökeres  ültetés:  vivi- 
Jix  C. 

ÜLDET,  ELDET :  [persecntio;  nachstellung].  Zobodnclia 
t  nrdung  ildetuihl  (HB). 

ÜLDÖZ,  HjDÖZ  (óHfces:  persecutio  Fél:  Bibi.  71.  Sldöz 
on:Post.  1.530.  MA.  PP.  MA;  Bibi.  1.270,  nldózés:  persecutio, 
édes  MA.  MA:Scalt  11.  EsztT:  IgAny.  111):  persequor  MA. 
irfolgen,  nachstellen].  MidSn  Sket  az  egiptomiaknac  serege 
ISzneie  :  dum  esercitus  eos  perseqneretur  (BécsiC.  18.  43.  67. 
InchC.  22.  32).  Igen  keményen  evldezyk  vala  (MargL.  81). 
I  igassagnak  evidevzevy  az  eretnekek  (DomC.  27).  Az  madi- 
iták  gyakran  ki  ütnek  vala,  Izrael  tiait  .szeljél  üldözik  vala, 
Gedeon  5ket  háromszáz  magával,  igen  megverte  vala  (RMK. 
13).  Az  kik  öldSsztetnek ;  qui  persecutionem  patiuntur  (Fél : 
b).  6).  Egymást  SldSzik,  martzongják  (MA:  8B.  347).  Szent 
ilgentius,  midSn  az  Arianusoktol  51d5ztetneiek,  Romában 
mven . . .  (Lép:  PTük.  IIL67).  Lovas.sa  üldözte,  gyalogja  öldözte, 
Bgszárdig  az  mezőt  vérével  öntözte  (Tlialy:  Adal.  11.248).  A 
■eg  reá  támadván,  rutalmazni,  tagolni,  és  üldözni  kezdé  nagy 
írgesen.  (Fal :  NU.  355). 

ki-üldöz :  [expello ;  vertreiben].  Zent  ystwant  meg  kSwez- 
len  es  az  teb  tanojltawanyokat  sydosagbol  ky  yldSzween 
lachot  tartanak  (ÉrdyC.  424b). 

□aeg-üldöz:  persequor  [verfolgen].  Reátok  vetyk  h&  kező- 
t  es  megb  yldeznek,  synagogakban  es  temleczekben  vonván 
)rdC.  603). 

Üldözés  :  persecutio  [verfolgungj.  YldSzeest  zenwed  (ÉrdyC. 
"/.  Bódogok  kyk  evldezeest  zenuednek  (CJornC.  184).  Kőúó- 
;ueu,  bog  meg  bocattana  Sneki  ez  illen  íldőzesnll  es  halaira 
resesrSl  (TelC.  199). 

Oldözet :  persecutio  MünchC.  20.  :',8. 

ÜliL,  HjIj  (1/díik  Szék:  Króa  18.  irfíeni  182.  íd/yfikMegy: 
yle.  512.  Adnepeth  tidőí' :  sabbata  sanctiíices  PeerC.  wdwlwk 

wdnepeth  Komj :  SzPál.  139.  szflletisinek  napiat  lídíenek 
Iv:  üjT.  1.23.  ez  mai  napot  azért  ídrik  Sim:Evang.  138): 
13c  fionepet ;  ferior,  festum  diem  celebro  MA.  [feiemj.  Myn- 
a  kereztyen  tartozik  hynnye  yllenye  es  tyztSInye  Istennek 
]t  annyat  (ÉrdyC.  162).  Az  anya  zent  egyház  zentb  leieknek 
■atta  ygazgattatyk,  k\-t  romay  zent  zeek  ees  meg  confirmalt 
ylleny  paranczolta  (163b).  Mynden  kerezttyennek  kel  ylleny 

may  zenth  napotb  (120b.  113.  506).  Ynnepeth  yllyetSk ; 
ta  celebrabitis  (JordC.  59).  Aprozentík  napiat  illeni  (DebrC. 


79).  ,Tol  illi  iltet  [.sz^nt  Pálnak  megtéré.sét)  az  anya  zent  egib;i/. 
(159).  Zent  e^baz  ziz  marianac  illi  S  ménbe  menetinec  napyat 

•  (NagyszC.  273).  Az  napokoth  megb  iegzitek,  tartyatok,  wdlytek 
(Knmj;SzPál.  266).  Illed  te  ab  heteknek  ínnepe  napiaat(Ozor; 
Cliri.st  17.5).  Mert  az  wrnak  innepet  kel  illonűnc:  est  enim  sol- 
lemnitas  domini  dei  no.stii  (Helt:  Bibi.  I.(5g).  Ydlik  a  pinkest- 
nec  napi.at  (Szék:  Krón.  18).  Az  vr  napiat  liagia  idleni  (182). 
PSnki'sd  napiat  nem  babonasíigbol  illlc  es  tisztelie  az  keresztye- 
nec  (Mon  :  Ápol.  469).  Az  innepet  hét  napig  üllötte(KAIdi:  Bibi. 
383)  Az  karátsont  fiileni,  szentelni  (MA :  Scult.  120).  Szeuteltéc, 
fillSttéc  az  eljövetelt  [advent]  (12).  Az   kerasztyén    nép   áitatos 

i    innepléssel  illi,    az    martjTomoknak  emlékezeteket  (Bal :  Csisk. 

I    153).  Vasárnapot  udlí\nk  (Pós;Igazs.  1.91).  Azjnnepek  győuyí- 

[    rflseges,sen  illettetnek  (C^m :  Vest  94). 

meg-üll :  servo  festum  Kr.  (feiern,   festlich  hegében].  Wgy 

.   yllye  megb  az  ho.swetot :  tunc  rite  celebrabit  (JordC.  35).  Megb 

}    ylleek  az  hoswethuak  ynnepeeth ;  fecerunt  pascha  (294.  ÉrdyC. 

í    33)  Meg  illic  az  5  napiát  (Helt:  Krón.  32).  Minden  hetedic  ezten- 

d5t  meg  illettec  (Born:  Préd.  399).  A  készület  után  valóba  meg 

kel  illeni  a  husuétot  (Tel :  Évang.   11.28)    A   húsvétot   az   els5 

j    hóban  kell  vala  meg-fidleni  (Pós:  Igazs.  1.103).    Meg-idlenéc  a 

szombatot  (Megy;  BJaj.  IV.12).    Meg-idlyűk    ez    napot   (Megy; 

I    Bayle.  512).  Titus  császár  meg-parantsolta  Rómában,   hogy    az 

j   5  szfiletésének  napját  mindenek  meg-illenék   (Hall:  HHist.  11. 

I    88). 

mégüllós  :  [celebratio ;  das  feiemj.  PfinkSsdnek  meg  idlé- 
sét...  dolognak  tartyuk  lenni  (Pós:  Vetél k.  25). 

megülletés :  cv    A    pápá-sok    az  íidnepeknek   nieg-fllletté- 
seket  tsak  a  k51s5geze-mize  ceremóniákban  helyheztetik  (GKat: 
Válts.  I.  Elób.  34).   Szent  fldnepeknek    meg  fidletése   (GKat: 
,    Válts.  1.835). 

;  Úllós :  feriatio,  festi  celebratio  Kr.  [das  feiern].  Az  vr  isten 
az  húsvét  illéséről  bizonyos  törvényt  szabott  vala  (Pázm;  Kai. 
474).  A  vasárnapi  illés  (Matkó:  BCsák.  398). 

ünnep-üllés :  c«  Tanéttatunc  az  innep  illésrftl  (Zvon ;  Post. 

I.S75). 

Üllő:  1)  ferians,  festum  celebrans  Kr.  [feiemdj.  3)  [festiis ; 
feier-,  heilig].  Az  sátor  ynnepeenek  ylleivye  napyan ;  in  solen- 
nitate  tabernaculonim  (JordC.  269).  Ezec  az  napoc  emlékezet- 
ben lésznec  és  illóc  nemzetségről  nemzetségre  (Kár:  Bibi.  I. 
507).  Ezek-kózzfil  [ünnepek  közül]  három  volt  leg-ill6,  vagy 
szentebb,  mellyeket  hét  nap  kellet  megilleni  (Mad:  Evang. 
102). 

ÜLLE-PÜIjLE,  ÜTiI,Ö-PŰIjIjÖ(í«ó/!íi<5Zvon;  PázmP. 
263.  Tyúk;  JÓZ8.  129.  lüyö-fiUö  RMK.  11.314);  1)  vulgivagus, 
erro  MA.  [homo  nequam  V  eiuzeln  umherirrend?  gesindel  ?]. 
Táborbeli  népe  hatszázezer  vala,  kit  az  Scithiában  mind  levág- 
tak vala,  ebben  egy  hirmondo  haza  nem  ment  vala,  de  az 
illyű-fillö  haza  szaladt  vala  (RMK.  11.314).  Ki  viue  népet  éyel 
lassan,  czac  bárom.száz  fille  föllé  népeket  hadia  benne  (Helt: 
Krón.  131b).  Oly  szörnyen  levágáU  őket,  hogy  iillíS-fúllö  szalada 
el  bennök  (ErdTörtAd.  111.162).  Ugy  nieg-verte  az  Amálékilákat, 
hogy  tsak  ill8  6115  szaladot-el  bennec  (Tynk:  Józs.  129).  3) 
[inutilis,  nequam ;  nichtsnutz,  geringfiigig].  Aprólékos  fillS-fűllű 
okotskakbol  akarja  megmutatni  (GKat :  Titk.  333).  Tsak  valami 
haszontalan  vagy  jádzi,  és  üllő  f&llu  dolognak-is  Ítélheti . . . 
(Nagyari;  Orth.  191).  Volt  a  mostani  kálvinisták  vallása  nem- 
csak darabonként  és  flllSven  ffillSven,  hanem...  (Pós;Vetélk. 
49>. 

ÜNNEP,  INNEP  (idrnp  EhrC.  38.  PeerC.  110.  Pós: 
Igazs.  254.  611.  Unep  Sylv;  UjT.  1.42.  GKat;  Titk.  18.  -üdnefi- 
lés  Pós;  Igazs.  1.103);  festum,  feriae  C.  fest  PPB.  Minden  esz- 
tendőn szokott  innep :    solenne   C.  Nephalia :    bornemiszák  ün- 


lírsVKrí'NNEI'— i'NNKPI 


CNÓ— LKKS 


iiepe  C.  ly/.tellyrtl  te  b.-iratjdot,  Uyk  tegodnt  P7.  yilneppje 
vendige  hiutanak  (EliiC.  88.  73).  Hiiza  iniieiié :  feía  domiis 
(BécsiC;.  2ri).  E  gízSdéliu  iuuéiiéiiéc  uapia :  dies  victoriae 
liujius  fe.stivitatis  (17i.  KőwptliiV/vk  ez  niaj  zent  iimepneU  epis- 
tolaya  (ÉrdyC.  3411)).  Eiweiidi;tcsseeggel  zolgallyad  ynnnepnet 
532).  \Vdnppotli  \Vd5l' :  .^abbata  sanctitices  (PeerC).  Tezevnli 
innepet  ez  niay  n;iiioii  zvz  in.iriaiiak  (Ci)ruC.  6J).  Szerencsé-s 
innepet  érni  (Lev'V.  II.31<;;.  Ex  diiobns  (•ornipti.--  fldiiop:  in- 
tegra  fnerat  iidtVs  nap  (Sylv:  Gramm.  4Ci  Innop  meg  szegfcért 
mog  kőiie/.tete  (V;iK:Cai).  (^•lt.  261). 

[Klizmondilsolij.  Mindenkor  vni.ope  vagyo  az  r6.=t  embernek : 
semper  feriae  sünt  ineitibu.s  (Decsi:  Adag.  128). 

husvét-ünnep.  llusvít  innepe:  fe.'?tnm  pa.^-cbatis  MA 
(o-ítern).  Ez  .-i  liiisviM  innepliiw.  v;iló  készSlet  (l'el ;  Rvang.  11.33). 

sátorjárás-ünnepe:    .wlennita.s    tíibr-rnaculDrnin    JunlC 

sátoros-ünnep:  fe-stum  tabernaculorum  MA.  scenopegia 
laiibhiittenfüst  PPIi.  (MA:  Uibl.  I.B9).  Síiturfxs  innepn1(et  i!Iene<' 
avagy  .sz.'ntelnni;  (Cumr.lan.   13' i. 

Vlgró-üimep.  A  húsvét  es  a  tSbb  ngro  innepek  tiz  nap- 
píd  elébb  tartatnak  (KNagysz.  16.'i8.  17). 

üllő-ünnep :  die.s  festus,  solemnis  Kr.  [feiertí\g].  Meny  ill8 
innepet  meg  nem  illetel  (TelC  258.  JordC.  3r.).  Egy  jx^ntek- 
nap,  mely  az  tíln'iknél  illőinnep,  méhéb<>n  fogadá  Mohametet 
(Piízmr  Kai.  434). 

Ünnepel:  ferior  C.  teierii,  nicbt  arbeiten  i'PH  Az  menil 
zenieknek  jniiepe  neeg  okolibol  tyztoltetyk  vagy  jnnopletyk 
(CornC.  190.  UMNy.  1123).  Itmepellyünk  vgyan  valé.ba  és  ngy 
innei)ellyiink,  liogy  a  kilsíl  inneplésiiok  .általa  az  belsil  innejv 
lé.sre  ébrezzük  é.i  gorlezziik  tel  az  mi  sziveinkctt  iTehEvang. 
U.SB.  Megy:3Jaj.  II.1.52.  Illy:Préd  1.18). 

xneg-ünnepel :  cv  Meginneplcni  az  szombatot  (MA:.Sfnlt. 
iioij.  Az  r>  curonázattyának  napiát  meg  iimeplotték  (l'ázin: 
Kai.  252).  DicsSitésok  napját  meg  idnepellyftk  (Póa :  GBot.  28). 

Üiuieplés :  forialio  Sí.  [das  feiern.  feierliobkeit].  Zyletee."! 
ii:ipnak  ynnoplue.-^e  (ÉrdyC.  523).  Nagy  tyztpssegel  e.s  nagy  in- 
neple.s.sel  befeketezeek,  be  zenteli-k  (MargL  3.')).  Az  pap  kezdy 
enekleny  nagy  jimeplessel  ajt  piefaciot  (CornC.  361).  A  kilsí 
inneplé.snek  szertartá.'-ával  az  bi-Isí  lelki  inneplésre  kel  az  mi 
sziveinket  fel  gerie/tenniJ<  ('l'el:  Ev.ing  ll.ífU.  'ránlzok,  iiuiei>- 
lésok,  játékok  (NólPM.  8) 

Ünneplet :  c\3  Vr  innéplétenéi-  napian  ■  in  die  fe.'-tiv  itatis 
(loinliii  iliécsiC.  192;. 

Üimeplö  :  I )  feriatns,  t'ei  iaticivs  C  feierlieli  PP1$.  A  na- 
pokba (;iz  az  nagy  bélben)  masatok.-it  meg  fircbat<K-,  mert 
azoc  .siralom,  nem  innejilő  napoc  (Mon;  Apnl  1-12).  2)  (vestis 
sollenmis ;  tksttagskleid].  Ennee  ffllelte  mindeniknec  egy  in- 
neplfl  rnliat  ada  :  .singnlis  (pKxino  proferri  iussit  binas  stola.'t 
(Helt:  Bibi.  I.z).  Költsége.?  innepMbe  iiltözvén,  belopta  magát 
sznbiijAi)a  (Fal:  TÉ..  633). 

Ünxiepes:  bal  on.s  lestmn  Kr.  [.solemnis :  góléiért].  Azért 
(iuialtetott  az  Lsten  tempk  imáb:in  inneiio-s  szentek  kijzzé,  hogy 
ennek  példájával  ism.értehiék  az  Isten  irgalmának  nagy-vólta 
(Pázm:  Préd  122  ).  Oli  innopes  e.sndatétel :  o!  solemne  mira- 
inlnin  (llly:Préd.  Ilii 

(Ünnepéz]. 

Ünnepezés  :  (forialio  ;  das  leiem].  Mnopezéx  (Pós:  Igazs. 
1.3111). 

Ünnepi :  festus  MA.  feierlioli  PPU.  Az  Lstoniiél  i»  kedves 
lészen  az  mi  innepi  szeiitelotAnc  (MA:  8tiilt.  77).  Egye<lill  ts.'(k 
X.'-teiié  v«»lu.'i  az  iunepi  szenlelet  (Kor:  Prétl,  78-1). 


ÜNÖ,  INÖ  ;  vac  a  C  bucula.  jnvenca,  vitnla,  vacca  MA. 
jimge  kuli  PPB  Eolatíi  fnS:  vacc'.  lasciviens  (Iíée,-iC  IS'í 
KSiior  í'nók  (212).  liyaloknak  ineiek  (Ai<orC  17).  Fejivs  inew 
(LevT.  I86>.  Feyev.- inew  (EMNy  II '<1).  Vagyon  nála  liarmyr.cz- 
ket  boryws  evnow  (Radv:  Csal.  11.5)  Meg  feytéc  az  vnnóket 
(He]t:I3ibl.  1.326).  Űnó  cz»rda  (Helt:Me.s.  33G)  Az  i'uinói  fe.i 
vala  (462).  Ha  Annót  a  sárba  d5l,  te  magad  fogd  a  farkát  es 
ei('>s.sen  emellyed  (185).  Ciiniek  na^  liékével  fiazik  meg  (Mil: 
Jób.  51).  Het  .szép  kóuer  finő  vizből  fel  iólt  valaB<irn:  hnek. 
5G4).  A  ki  wiieiit  iol  tartya,  gyakorta  e-zik  a  leiből  (Sal.Mark. 
a6).  Tanqnani  ovis  meridians:  mint  az  tunya  fii6  (Dec.si;  Adag. 
253).  Az  5  íinőic  meg  fút,  és  az  ő  niaguát  el  nem  veszti :  Ihis 
eornm  concipit.  et  non  alxirlit  (Kár:  Bibi.  I..")£li.  SzoptaMs  jii 
liaim  és  8n5im  vadnae:  öves  et  boves  foetis  babco  iM.\  : 
Bibi.  1.31).  Hét  .szép  és  k3vér  önAc:  septem  pnlchrae  et  cra-^ 
sae  bove.s  (I.SSi.  Ez  a  töpíirödttt  ag-lant  az  fi  iinSjo  liajáU.! 
kézre  valót  csinált  (Pázm:Kal.  1766.  398.  NyK':zl.  XV.301..  A 
telién,  finS  szeled  (C!oin:  Vest.  13).  Az  tolmácsnak  volt  " 
keglme  egy  ünílt  (Mon'l'ME.  1.263). 

borjus-ünö  :  vacca  foeta  MA :  Bibi.  1249.  [traditige  kuli . 
Haytnac  .szép  boryus  inSket  (Hofgr.  270).  Vagyon  liarmjncz- 
ket  boryvs  wnew  (Ridv:  Csjd.  II  5)  A  meg  futott,  fizelkedei 
tehén,  hasas  öszSnec,  avagy  bornyas  úiiSnec,  forda  seu  boril.i. 
mondatic  (Com :  Jan.  78;. 

isten-üneje  :  rantbaris  rnbra  PPBI.  cantliaris;  St.-JoliaiHiis- 
fliege  PPB. 

Ünőoske :  vaccula  C  kleine  kuli  i'PB. 


Ünői :  vaccinus  IM.-V.  das 


ilur  kuli  i.st  PPB. 


ÜREG  (líróyA  Giíntz:  RBab.  117):  1)  concavas,  (>llin;uli^ 
alve:iliis  C.  cavas  MA.  carinatus  PPBI.  vacnns;  hohl,  :uisge. 
Iiöhlt,  wie  eine  mnller  PPB.  Üreg  hely :  cavimi,  caverna : 
liöhie  PPB  Alveolns:  koialui  táblát-^ka,  vagy  akármi  héz;igii. 
öreg  fii  Major :  Szól.  Az  bálvány  kiforniáltalolt  vala  rézlu'il 
üregen,  mellybo  az  8  gyermekeket  betőltée  (MA:  Bihl.  Ii.2(i/ 
Az  a  nád.szál  nem  ollyan  gyenge,  vékony,  nieg.  törékeny  volt 
mint  a  minémfi  a  mi  iTildfinkSn  terem  (GKat:  Válts.  IMl"i 
A  nád  kfils5képi>en  .szép  egyenes,  de  belíil  fireg  iSz-ilbin: 
Dom.  31).  Mind  az  egész  eppnloleknok  nagy  voltat  felette  na^i.v 
üreg  helyek  veszik  ItSrnyfil :  onmiuni  o|)ernm  magnitudinen: 
circuniveniunt  caveniao  ingenle.s  i Forró :  Ciirt.  218).  '£)  ||i>oih 
vaouns,  vaouum,  caverna]  inaue  PPBI.  lumlni  C.  .spi'hinc-.i 
Ifelt:  Bibi.  I.1I4.  (leerer  raum,  höblej.  A  szájnak  bel.sö  ürog-: 
in;nntas  oris  PPBI.  A  szí\nek  ürege:  "veutrii-nlns  eordis  PPlil 
Ki  terie.szti  S  az  eegiiet'  kerekségét  az  ilregen  (Kár:  Bic ' 
1.527).  Üregben  adathalike  mozdulás?  (Illy:  Préd.  ll.2(;3i.  F'M 
alatt  való  nyílások,  ftregek  :  caveniae  (Com :  Jan.  13).  Verniel 
bon,  v:ijot  üregekben  lakiiac  (102p.  Az  ajKisialok  ft  prophei.'. 
vtáii  k5netk<V.8ítek  valának,  nem  vgy,  hogy  úiógh  n^lkfil  inimi 
gyárást  S  heliekre  kraiotkílztenek  volna,  hanem  hogy  A  pr.i- 
pheláknak  hűtőket  vallanáiák  (GSntz:  RUab.  117).  Az  lia.sn.'>k 
iirogi;  a  melynek  Ure.'ei  iPP:  PaxC.  N'yr.  XI.377). 

Üreges:    mullii-a\nis,    mnlticnvalii.s  C  |hohl].    A   gnlynbi 
1ki1.--5  részére  avagy   beb'l    fireg<>s   avag}-    hézagos :    concavits 
(CoMc.lan.  161). 

Üi'egit.  Öregitő:  cavator  M.M 

Üvegsóg :  cavamen  MAI.  [looiis  vacnus  vacnimi ;  leeivr 
ramii,  leere].  Minden  öregség:  alvens  MAI.  Az  fijöno  felöf 
val(i  öregség  az  égiglen  (MA:'lfil>l.  I.l).  f'regffég  avagy  liivy.i. 
((;Kat:Tilk    14). 

ÜRES,  ntESiiT.w  Mel:  Ilerb.  2}>i:  1)  vacims,  iniinis  c  i 
vus  C.  obiii.'Hiis  PPlil.  leér,  hohl  PPB  Vk-.—u  el  nem  Uiol  . 
Iol  iÉrd\C.  'Uiji.  Ires  fazék  dVbrt'.  íVmi    Az   h\l   wresse  I\m 


1"KESKI>IK-MIÍG-URESIT 


ÜRESÍTÉS— ÜRESÜL 


808 


!omj;S'iPA!.  581.  Mostis  üresen  bochattal  volna  el:  nníUini 
e  diiuisisses  (Helt:  Bibi.  LP3).  ^rfiseu  találla  mind  a  falukat 
lelt:  Krón.  31).  Ennec  választása  8l5t  iresSn  álla  a  pai>ai<ag 
;en  kilenc/,  holnapig  (8zék:  Kn'm.  132).  Kimenvén  telljes  vól- 
m  és  üresson  hozott  engem  vissza  az  úr :  vacnam  reduxit 
e  dominiis  (Káldi:  Biul.  232^.  A  templomok  fires.sek  vóltimak 
képektül  (Matkó:  BCsák.  1S2).  S)  e.xpers  C.  varans  MA  ledig 
^B.  [fi-eij.  Hona  a  polgárok  Un'es  napon  giulnek  vala  (UebrC. 
).  Monevel  inUab  vagonc  a  fel  f\'alUod;tstol  h'Wibee  avag  ide- 
mb  (260).  Az  mi  bfmeiuknek  teihetfll  fires.sek  legifink  (Fél : 
m.  27.5).  Az  fi  hazok  fires  az  felelenitűl  (441).  Hazakban 
:ke.ség  csendesség,  egyenesség  vagyon,  flressek  minden  zaná- 
inátúl,  hábon'iságtiíl  és  viszszavonyástiil  (Tel;  Evang.  1168). 
ive  Sres  minden  sznnyadozástul,  szemei  vigyílzuac  (Zvon: 
ist  U.171^.  üektill  a  gono.szoktűl  üresek  a  halgatcjk  (Pázm : 
éd.  c2j.  Az  adótul  5res.sef,  szabadosoc  (Coui:  Jan.  123).  Az 
Biagot  meg  nem  tarthattya ;  hanem  tellyesseggel  t51e  firesnek 
II  lenni  (Ver:  Verb.  85).  Legyenek  minden  babona.s)iglnl 
essek  (Pós:  Igazs.  171).  A  jóságtol  fires  pliarisaens  inkáb 
jkott  dicsekedni  egyebeknél  piperés  cselekedetivel  (Matkó ; 
Romi.  46).  Leáuykorában  mindentől  üresen  hagyta  (Nyr. 
I.41'í).  Az  atya  tellyesen  űros  e  világnak  igazgattatásiitol 
Kat:  Titk.  278).  A  kisértettSl  firessek  nem  lehetnek  (Mad: 
'ang.  232i,  A  büntíl  üressek  (Ker :  Préd.  50j.  Minden  vétek- 
üres: oninis  expers  culpae  (Dly:  Préd.  1.161).  Hogy  az  eni- 
rek  a  földi  foglalatosságoktól  üressek  lévén,  Istenhez  vites- 
iek(Ll27).  Ha  az  imádsiig  minden  hiuságos  gondolattól  üres 
zen  (n.206). 

Közmondások].  Szemérmes  deáknak  ^es  táskáia  (Uecsi : 
lag.  244).   Az  fires  hordó  kicsid  űtesre-is   kong   (Hall :  Paizs. 

1). 

Üreséd-ik :  vacuor  Kr.  [frei  werden,  los  werdeu].  Harmad 
pig  dolgoktól  üresedvén  miudenestfil  isteni  szolgálatokban 
;lalnák  magokat  (Pázm:  Préd.  77).  Dolgaitól  űressedvén, 
londságot  akar  olvasni  (Sall:  Vár.  57). 

ki-üresédik :  [evacuor ;  leér  werden].  Vajas  vaunád  ki 
asedett  (G\ad:  Id.  205). 

tnég-üresédik :  cv:  Inkab  sokotli  zenth  irásth  halgathny 
olvasny,  mykor  egyéb  dolgaytol  megli  enTeshedyk  (Komj: 
Pál.  12).  Lsten  szerelmétől  és  düfsilségétűl  távúi  lesztek  ;  é.s 
jkuek  reménségétfll  tellyeségesen  megiirftsedtek  (Pázm :  Préd. 
).  Idegen  hajlékban  akara  a  mi  lurunk  születiú ;  hogy  t.s;ik 
ól  is  a  kevés  alkalmatosságtól  nieg-üreseduék,  mellyi'e  ma- 
k  házában  szert  tehetett  volna  az  6  szent  annya  (104). 

Dreaget :  identidem  vacuat  Kr.  [wiederholt  leeren].  Üres- 
ik  erszényét,  motskollyák  bStsflletét,  sértegetik  ártatlanságát, 
bérkodnak  lelkén  (Fal:  NE.  4i. 

üre3Ít :  vacuo,  vacuefacio,  inauio  MA.  ausleeren,  leér 
icheii  PPB.  [zimichte  machenj.  Igen  gondatlanul  cselekszik 
Iduinus,  azz;d  akarván  a  sz.  atyák  méltóságát  firassiteni 
izm :  LnthV.  50).  A  játékban  nem  szánnák  ftre.síteni  nrok 
izényét  (Fal:  NA.  146;. 

ti-üresít :  exinanio,  evacno  MA.  egurgito  C.  [ausleeren, 
:blössen].  Nem  alította  ragadományuak  magát  az  Istennel 
.enli^nek  lenni:  hanem  ö  magát  kinressitette :  semetipsum 
nanivit  (Fly:  Préd.  I.2Í.1).  E  cselekedetek  minden  érdemtíl 
irassittetnek  (1.441).  Kiüresíted  magadban  az  isten  irgal- 
íBíigát  (L8).  Ki-üreséttetvéu  méltoságáliol,  nyakrafíre  vette- 
t  a  Geheima  tüzére  (Csúzi:  Síp.  285). 

aiég-üresit :  vacuo,  evacno,   vacuefacio,    inauio,   estinanio,   j 
;apido  C.  [leerun,   entleereu,    entbl3,ss6u].    A    tárházat  meg- 
vsíteni :  *exhaurire    aerarium    PPBl.    Az    alázatosság    helth 
ez  az  zerettítnek,  az  elmeth  megh  yreseyty  az  hewolkodas- 

H.   NYtLTTÖKT.   SZÓTÁIi.    ni. 


t^■l  (We'^zprC.  111.  KazC  7).  Parancsolya  a  pap,  hogy  meg 
ürositséc  a  házat :  ut  elíerimt  universa  de  domo  (Helt :  Bibi. 
l.EEe3).  Nagy  bizonnyal  mondgyac,  hogy  hazat  fiatul  meg 
firasituen  ment  nolna  hozza :  pro  certo  croditur  necato  filio 
vacnam  domnm  scelestis  uuptiis  fecisse  (Decsi:  SallCat.  12) 
Nem  tsak  ártalmas  a  halálos  vétek,  hanem  olly  ut^'tlatos  n'it- 
ság  melly  minden  szépségtfil  meg-üresiti  a  lelket  (Pázm:  Préd. 
726).  Ha  te  jól  meg-tudnád  magadat  üressiteni  minden  teremp- 
tet  állattúl,  örömest  veled  laknék  Jesus  (Pázra:KT.  135).  Az 
orvosságoc,  a  mellyec  gyomor  tisztitóe,  meg-fire.sit6c  (Com; 
Jan.  103).  Meg  flresit5,  purgáló  orvasságok  (216). 

Üresítós  :  vacnatio  MA.  leerung,  ledigmachung  PPB.  Kin 
lesznek  mód-nélk(íl-való  sebek  ?  Nem  azokon-e  kik  részeges- 
kednek, és  tanúllyák  a  pohárok  üresítését?  (Pázm:  Préd.  230). 

pohár-üresités :  [das  leeren  der  glaser].  A  pohár  üresse- 
tesbe  szorgalmatosoc  (Tel:  Evang   L180). 

Üresked-ik :  1)  [otior,  nugasfacio;  müssiggehen,  unnfitzes 
zoug  treiben].  Evre.skevdev  vagy  heuolkodo  (HorvC.  249).  2) 
[se  occupare,  operám  dare  ;  sich  befasseu,  sich  befleissen].  Neta- 
lantan  a  lelec,  ki  fi^ekez  [így]  őac  istenben  fceskedni,  el  oztas- 
sec  (VitkC.  7).  Az  testi  binnek  tételébe  Ír6sk5get5k  (TihC.  312). 
Imádságokba  ireskődik  uala  (KazC.  76).  lo  mfuelkSdetícben 
íreskfidnenec  (TelC.  35j.  Inckab  akar  uala  ot  hon  isteni  elmel- 
kűdasficbe  ^eskSdni  (1.5).  ÜreskSdvén  háza.sságnak  törésében 
(DebrC.  64). 

Üreskedés  :  1)  [otium,  desidia  ;  müssiggang].  Wreskedesth 
ó  twle  eltawoztatb  walaa  foglalvfan  magath  myndenkoron  zent- 
seghes  mywelkedetekbeu  (ÉrsC.  561b).  2)  [negotium,  opus ;  be- 
.schaftigung].  Oli  igeu  foglalia  uala  magát  az  isteni  öreskSde- 
sügton,  bogi  a  titkon  való  imacsagban  a  íSldriíl  az  eegben  fel 
emelkődik  vala  (DebrC.  106). 

Üresség  :  vacuitas,  inania  C.  otium  MA.  inanifas;  leerheit, 
ledigkeit  PPB.  (nnissej.  Ürességem-vágyon  :  vacu ;  leér  und  ledig 
seiu  no.  [musse  habén].  OrasseghSt  nem  hagyott  volna  nekyk 
tanacli  gőiteuy  (WinklC.  140).  Kerasvala  Sressegőt  mykeppen 
adnaia  nekik  5tet  sokassagb  nekől  (144).  Hog  ha  vresseged 
adatik,  iry  ennekhem  (LevT  L47).  El  megyén  penygli  mykor 
wneky  wres.syge  lyzen  (Komj:  SzPál.  1).  Nem  lín  üressége,  hogy 
választ  tehetne  ii-ásodra  (Balassa:  Költ.  183).  Az  tőruén  tudonac 
bSltsesége  az  alkolmatos  firességben:  tempore  vacuitatis  (Kár: 
Bibi.  1.676).  Nem  akarom  tisztességes  Sressegemet  mulatni 
restseggel  es  timiasaggal :  non  fűit  coasilium  socordia  atque 
desidia  bonum  otium  conterere  (Decsi:  SallC.  .3).  Üressége  kSzít 
czelekedetit  magában  meg  goudoluan  kezde  a  rcjmaiaktul  felni : 
in  otio  facinus  síuim  cum  animo  repntaas  (Decsi:  SallJ.  10,i. 
Niaualiaimtul  az  mi  firesegem  lehetet,  azt  mind  ez  mi  idínk- 
beli  vetek5de.seknec  meg  értésében  tíltSttem  el  (Zvon:  Osiand. 
B2).  Olvassa  világi  dolgai  üres,segében  (Czegl:  MM.  23).  Mihi 
nunc  non  vacat,  k-b  habé  jetzt  nicht  die  neile:  nekem  most 
nints  firessggem  rá  (Com:  Vest.  61).  Ich  habé  weii,  oder  zeit: 
vagyon  ürességem  reá  (149).  A  kinek  a  foglalatosságoktúl  üres- 
sége vagyon:  cui  ab  occupationibus  vacat  (Com:  Jan.  206). 
Rendeltetet,  hogy  a  híveknek  innep  napokon  flres.ség  lenne,  és 
a  ffildi  dologtól  magokot  megvonnák  (Illy:  Préd.  L126).  Többet 
Írnék  örömest :  de  nincs  ahhoz  most  üi-ességem,  hanem  hagyom 
azt  más  alkalmatosságra  (Thaly:  Adal.  1.336).  Megcselekszem, 
mihelyt  ürességem  lészen  (Fal:  NE.  59). 

Üressógés :  [iniinis ;  eitel).    Wresseges   bezedhrewl  (ÉrsC. 

642b). 

Üresül :  vacuor  Kr.  [frei  werden,  los  werden].  Midőn  dere- 
kas dolgaitiil  üresülne,  néha  az  levelek  között  is  kereskedik 
vala  (Szál:  Krón.  244). 

57 


89» 


MEX5-ÜRESÜL-ÜKÖM 


BÁRÁNY-ÜRÖM-ÜRÜGY 


még-üresül :  1 )  |evacuor,  exinanior ;  leér  werden,  eut- 
blösst  werden].  Az  menorzagh  imar  kecSr  iresittetSt  megh; 
liarmaíor  oztan  megh  iresSl  ítéletnek  napian  (TihC.  350).  Az 
ki  liazugsagiial  gyfiyti  raarbaiat,  meg  ftresai  (Bom :  Préd.  561). 
Ha  a  császári  szék  meg-firessiil  (Czogl :  Japh.  i;21).  2)  [vaco, 
defűDgor,  liberor ;  frei  werden,  lo.s  werdea  befreit  werden]. 
Hoé  egieb  dolgaitnl  meg  firesSlt  vala  (Istv :  Volt  6).  Mégh 
nem  flr5.ssfll  a  nagy  ostobaságtól  (Veiv.  Dics.  15). 

megüresülés :  [evacuatio;  entleemng].  Azwr  isten  saknac 
es  er-szinnec  megöresSleseuel  bünteti  meg  az  5  dolganac  elha- 
gyását (Helt:  Bibi.  Ih). 

Üresülés :  (otiiim ;  musse].  Hoé  valami  pihenésem  es  fires- 

sSlésem  légien  (Me\ :  Jób.  77). 

Ürít:  inanio,  evacuo  MA.  casso  MAI.  ausleeren  PPB.  Kez- 
dec  íireyteni  mmdenilmec  sakiat  (Bom:  Ének.  569). 

[Szólások].  Ha  üríthette  dolgát,  minden  nap  elment 
hozzája  (Nyr.  X1V.460). 

ki-ürít :  depleo  PP.  [ausleeren]. 

még-ürit :  c«  Az  eegnec  t5ml6it  kitsoda  íirithetí  meg  ? 
(Kár:  Bibi.  L536). 

Ürítés :  evacuatio ;  ausleening  PPB. 

Üreget :  (ídentídem  vacuo ;  wiederholt  leeren].  Soha  sem 
volt  tanácsom,  hogy  a  dámák  fenékig  ki-forgatván  zebeket, 
mind  a  koldus  táskákba  firegessék  (Fal:  NA.  172). 

Ürül :  vacuor,  inanior  SL  [leér  werden,  frei  werden).  Ymad- 
sagnak  yrewl:  vacat  orationi  (EhrC.  114).  Ezek  maradg>anak 
ebben  míg  id5m  örfilvén  tSbb  érkezik  (CzegI :  MM.  297).  Ürfilni, 
azaz  5resfllui  (GKat:Titk.  1119).  Ha  esik  avagy  irül  oly  jószág, 
neki  conferálja  (TörlT.  Vni.230). 

ki-ürül :  evacuor  Kr.  fleer  werden]  (Csúzi :  Tromb.  473. 
Kr.).  Pénzem  penig  nincsen  mást  az  oldalamon,  kiiiriilt  az 
gyiiszflm,  elkKlt  kóborlásom  (Thaly:VÉ.  I).  Ki-íiriilvén  erszé- 
nyek a  pénzbfil,  más  nttal  móddal  kellett  kapni  a  szerentse 
SstSkébe  (Fal:  NA.  230).  Ki-sok  fogyatkozásokkal  születik  az 
ember!  a  mellyeklfil  nem  lehet  hirtelen  kiflrfilni  (Fal:  IIE 
365). 

meg-ürül :  evacuor  Kr.  cu  Meg  5rfll[így]  tarsolya  (Megy: 
6Jaj.  II.lOl. 

Örülés:  vacuatio,  vacuitas;  leeraog,  ausleerung  PPB. 

ÜRGE  (irye  Frank:  HasznK.  21):  cimiculus,  curcutio  C. 
gnrgnlio  PPB.  [zieselmaaij.  GSzfl,  íirgo :  giirgulio  Nom.  Ü7.  Irge 
hai  (Frank :  HasznK.  20b).  Az  ürge,  tengeri  nyúl  vájkállya  az 
lyukakat  (Com:  Jan.  47).  A  migale...  félig  menyét,  félig  egér, 
minémfl  az  firge  (Misk:  VKert  239.  ExPrinc.  Thaly :  VÉ.  1.360. 
Müln:  JÉp.  82). 

[Szólások].  Csak  magoknak,  mint  egy  özvegy  ür- 
gék (Pázm  :  Kai.  1766.  513.  719.  MNyszet  VI. 409). 

ŰEÖG  [?  vö.  ürög-forog].  Hoc  (ap^ov)  non  abludit  a 
nostro  ürög  h.  e.  subinde  se  vertít;  et  ürge,  cunicnlus  (Otr: 
OrigHimg.  U.83). 

ÜRÖM  (írnn  Kár:  Bibi.  1.604.  Sylv:  UjT.  11.144.  t2rCT  MA: 
llibl.  1.554.  MA:Scult.  169.  CSs.  K3.  lirm  Nom.  84):  absyn- 
thium  C.  Ver.  wermut  PPB.  absintbium  vulgare  Beythe:  Nom. 
1.  Ki  ^6mbe  fordeita  az  íteletet :  qui  uonvertit  ín  absintbium 
judícium  (BécsiC.  222.  NagyszC.  68).  A  vizeknek  az  harmad 
része  keserfl  mérges  iremme  15n  (Mel :  Sz.Ián.  22;').  Megrésze- 
gített engem  ürömmel :  inebriavit  me  absynthio  (Hly :  Préd.  II. 
458).  Örím-8Ó  (PP:Pa3iC.  211).  E  világon  íiriim  nincsen  soha 
üröm  nélkül  (Kisv:Adag.  149).  Kikre  haragjának  poharát 
köszöni,  émeigfls   ürömmel   gyakorta  megtölti    (Thaly:  Adat.  I. 


62).  Világi  nyomorúságok  ürmével  keserétett  poliárt   iK-kes.-.- 
ges  tűréssel  igyuk  meg  (Csúzi :  Síp.  292). 

bárány-üröm :  absynthium  ponticum,  santouieum ;  feld- 
wermut,  wilder  wermut,  schaf-wermut  PPB.  seripbium  PFBl. 
absinthiimi  ponticum ;  pontischer  wermut  Fuchs :  StirpH.  3. 
Salvia,  salya,  borany  írom  (olv.  barany  ir&m],  h.  e.  agn'mum 
absinthiimi  (beythe:  Nom.  8).  Fekete  irím  leuele  virágostul, 
bárány  írom  lenele  virágostul  (Frauk :  HasznK.  18b).  AbKÍntliium 
ponticum ;  schafgarbe ;  barany  ürm  (Nom.  84.  Gér:  KárCsi  ■ 
IV.41). 

csába-üröm:  pimpinella  Lipp:  PKert  n.112.  Pimpiuella, 
bíbenellen,  Chaba-flrSm,  a  Chaba  (Nom.'  47.  Nyr.  XIII.118). 
Cbába  &ri?m  (dm:  Jan.  31).  Csaba  firSm  gySkere:  pimpiuella 
(Cseh:  OrvK.  12).  Pimpiuella  avagy  csaba  firőm,  a  mint  né- 
mellyek    nevezik  (Lipp:  PKert.  11.112.  Nyr.  XII1117). 

fejér-űröm :  absynthium ;  wermut  Nom.  84.  abeintliíum 
vulgare ;  gemeiner  wermut  Fuchs :  StirpH.  2.  absintbium  canum 
PPBl.  (Nyr.  XIX.41). 

fekete-üröm :  artemisia ;  beifiiss,  roth  bunkelkraul  PPB. 
artemi.sia  latifolia ;  beifuss  Fuchs :  StirpH.  25.  artemi-sia  ramosa ; 
mutterkrant  26.  (Frank :  HasznK.  19.  Com:  Vest.  120).  Fekete 
ir5m :  nigrum  absintbium  (Beythe:  Nom.  2.  Njt.  XIX.41). 

juli-üröm :  (absintbium  ponticum ;  schafwermut]  (PP:  PaxC. 

Nyr.  Xn.l77).  j 

keserü-üröm :  absinthiimi  *triste  PPBI. 

tengeri-üröm :  seripbium  PPBI. 

Ürmös  (ürmes  bor  Web:  Ámul.  48) :  absyntliiata'i  MA.  vod  \ 
wermut  PPR  (wermut).  WraiSs  bor :  absinthítes  C. MA.  Com :  ' 
Jan.  84.  wermut-weiu  PPB.  Ürniís  ital  (Ágost:  Zar.29S).  Inn& 
borral  épicz  gyomrodat,  hogy  ha  lehet  (Cis.  13).  Télben  ArmJs 
borral  Srveny  gyökeres,  avagy  szék  ffives  borral   ely  (Küebr. 
1619.  BSi.  f'rmSs  ital  (Szentm:  TF.7). 

Ürmösít.  ÜrmösitPtt  :  atwynthiatus  MA.  von  wermut 
gemacht  PPB. 

Ürmöz:  absynthio  coudo  Kr.  [mit  wermut  versetzen).  L  rme- 
zött :  absjTitliiatus  MA.  von  wermut  gemacht  PPB. 

meg-ürmöz :  cv  Lőtt  meg  a   leányom   lakodalma,   melyet ' 
is  isten  leányom  betegségével  ugy  megürmöze,  hogy  senki  sem 
hitte,  hogy  meg  ne  haljon  (Bethl:  Élet.  11.294). 

ÜRÜ  (mi  ErdOrszgy.  n.380.  »ro    BécsiC.    129.     "         ' 
Com :  Jan) :  Terve.t  C.  MA.  (hammel).  Ewryw :  vervex  ;  1 
Pesti:  Nom.  60.  Vervex :  Sríi,  herélt  juh  Maj:Szót.  Örú,  lujréll- 
kas,  berbécs :  vervex    PPBI.  Miként    JrSkuec   áldozatta :    sicut 
holocaustum  iuietum  (BécsiC.  129).    ÓkrSkSt,   fr5k5t    áldozok 
neked:  oöeram  tibi  boves  cum  hircis  (DöbrC.    125).   Hirí-kkel 
es  wrwkkel  áldozom  teneked  iKulcsC.  153.  KeszthC.  160).  Hew-j 
ns-th  bwzanak  belyvel:  hircos  cmn  medulla   tritici  (178    Radv: 
Csal.  11.403).  Szolnakba  az  iirük  végett  Katoua  Benedek  ment 
(MonTME.  L13).  Zlátóuak  egy  ürü,    cipó,    kalács   (KecskTört 
11.196).  Az  5rö  ollyau  kos,  melynek   a  toki  ki-vétetett :  ver\ejí 
est  aries,  cui  scrotum  ademptum  (Com:  Jan.  43).  Egy  írúvag> 
kos  bSrt  d.  20,  egy  czáp  bórt  d.  25   (ErdOrsugy.  11.380.   Gér 
Kár.  IV.454).  . 

Ürüi  :  vervecinus  &1A.  | 

ÜRÜGY  (tlríyy  .'  PÓ8:  Igaö.  1.586) :  praetextus  MA.  voi^ 
waud  PPB.  Űrügyével :  hoc  praetextu,  sub  specie  MA.  t'rügyi- 
vei :  sub  praetextu,  sub  specie ;  unter  dem  vonvand  PPR 
Tréfa  örfigyével  (GKat:Títk.  875.  További  reménységnek  ftri- 
gyével,  mint  zJld  ággal  maga  részire  vouszani  egy-ralakit.  udvari 
t.'<el-vetés  (Fal:  l'E.  364). 


01 


1.  ÜST— ÜSTÖK 


BKKKNICE-ÜSTÖKE— ÜSZÖK 


902 


1.  ÜSTdiíDebrClW):  uufuma.  alwmímC.MA.  Uassel  PPH. 
'aldarium :  luelegitö  üst  C.  Üstigártó :  t'aber  aheuiuiiis,  cjildarius; 
lessler,  kupf'erschniied  PPB.  Csf  horga,  mellybe  az  üstílt  akaszlyák 

tűz  felett :  hama ;  der  liaken,  woran  maii  dfin  késsel  Ubers 
suer  hangét  PPB.  Réz  üst,  melegitö  üst :  caldarium  aas  PPBl. 
\irr  az  ilst ;  fervet  ahenum  PPBI.  Egi  ust  ólait  meg  foiaztatuan 
neziteleu  bele  vettete  eh  zent  dorottiat  (DebrC.  185).  Vstben 
luaztot  on  (194).  Az  Acliab  király  tiaynac  feioit  rakác  ua^ 
stbe,  a^aé  czapo  kosárba  (Mel ;  Sám.  404).  Czinála  Hiram 
st5k.5t:  fecit  Hiram  lebetes  (Kár:  Bibi.  1.309).  Minden  fist 
latt  támaszoc  valánac  (uo).  Az  meg  szentelt  állatokat  fSzéc 
izékakbau,  va.s  fazekakban  és  flstSkben :  pacificas  hostias  coxe- 
mit  in  lebetibus  et  cacabis  et  ollis  (406).  A  temérdek.sége  pedig  az 
stnek  egy  tenyérnyi  vala  (Káldi :  Bibi.  300).  ÜstSk,  fazakak,  az 
lelyben  fűznek  (Me.sésK.  26).  Hogy  a  salétromos  flsttel  Budára  vol- 
ik.attimk  K^lltségekre  1  f  50  d.  (MonTME.  I.33).Öt  széles  ezüst 
sti'ik  (Moulrók.  VIIL4.5).  Egy  nagy  üst  tele  volt  vizzel  a  tíizön 
Vlik :  TLev.  85).  A  szfilöt  üstökben  fflzik,  a  míg  oUyan  sűrű 
em  leszsz,  mint  a  ser  élesztő  (354). 

égéttborföző-üst :  [branntvveinkessel|.  Lombik,  égetbor 
sző  üstnek  süvege :  alembicum  PPBl. 

salétromfőzö-üst,   salétromos-üst,    salétrom-üst : 

alpeterkessel].  Az  salétrom  főző  vas  üstért  akkori  költség  volt 
ft.  50  d.  (MonTME.  1.26).    Borbély   Pétör    és    Pógár    Pétör, 

ogy  a  salétromos  üsttel  Budára  voltak  attunk  költségekre 
frt  50  d.  (33).  A  salétrom  üsthöz   vettünk  timsót,   hogy    kili- 

adt  volt  35  d.  (62).  Az  salétromüstnek  timsét  vöttünk  (97). 


serfőzö-üst : 
iriran  PPBI. 


ahenum    cerevisiarum  PP.    ahenum   braxa- 


Üstöeske :  cucumella  C.  (kleiner  ke.ssel].  Egy  tiszta  réz 
stöcskében  olvassza  meg  az  viaszát  (Kecsk :  Ötv.  288). 

2.  ÜST:  argentum;  ezüst  Sí.  [silber]  metall  [?]  Adámi: 
pr.  Arán  es  ez  vst  (BécsiC.  13).  Júlia  is  fejér,  kivel  szép  tej 
im  ér,  sem  gyolcs,  kit  nem  fogott  fíist;  édes  szóval  tudós, 
lint  a  Mercurius,  kitől  szívem  fél  mint  üst  (?  Balassa:  Költ. 
1).  Egy  vetkőző  ezüst  taesat  [adtam],  benne  való  üst  iakatulá- 
lU  és  aranios  cserzet  [?] ;  egy  par  iistbül  való  aranios  kést, 
)kost  (Nyr.  XVn.514).  Pénzemet,  östömet,  aranyamat  elköl- 
ittem  (EsztM.  L319).  Nem  keresek  üstöt  aranyt,  s  drága  követ 
Jrezy:  KöltSz.  188).  Arany,  kiből  vagj-nak  egyházi  edények, 
st,  melylyel  oltárok,  szentségek  ékesek  (Orczy:  KöltH.  163). 
rany  nélkül  voltak  első  fejedelmek,  üst  bátor  nem  volt  is 
.69.  L.  EZÜST). 

Üsti :  variegatus,  versicolor ;  gescheckt,  vielfárbig  PPB. 

ÜSTÖK  (istök,  lístéí) :  cae.saries,  capronae,  antiae  C.  coma ; 
jliöne  lange  manas-haare  PPB.  Üstök  nyomtató  :  c^pillare ; 
aar-haube  uo.  Üstök  tsomója :  nodus  crinium  PPB.  Üst5c 
vagy  eresztett  lioszszu  haj :  coma  seu  caesaries  Com ;  Jan. 
15.  Feieuec  fistSke:  coma  capitis  ejus  (BécsiC.  38).  IstSkSn 
)ga  vtet  (GuaryC.  58).  Tyzes  yst5k6keth  erezthnek  az  Í51dre 
5rdyC.  8).  Vtet  ist5kŐn  ragada  (KazC.  18.  DebrC.  11).  IstSke- 
el  fogua  kih  hoza  a  partra  (DebrC.  223).  Wstekekuel  fogua 
untatnak  (TelC.  246).  Salamonnak  kenyweeben ;  The  feyed- 
ek  ystSky  mykeppen  kyraly  barson  thakaroythwan  erezthween- 
en . . .  Ew  feyeenek  isthőky  mondatnak  ghondolatoknak  kyk 
rezwenyeknek.  bSthkyben  meg  zoroytatnak  (Éi-sC.  182).  Fejét 
erekátul  igy  elválasztá,  üstökét  ragadá,  tálban  liagyitá,  király 
íányának  el-beiktatá  (RMK.  VII.7).  A  te  feiednec  flstőkét 
izd  meg  (Kár:  Bibi.  1.455).  Az  istikSmi-e  mondom  hogy... 
feeg:  Theoph.  26).  Száraz  fejechkéjén  poén]  van  helye  flstSk- 
ek  íZrinyi:  ASyr.  Fi).  Cboportos  üstök  (Zrínyi  11.131).  Igen 
íép  fodorrá  teszi  a  férfiúnak  fistSkét  (MLsk:  VKert.  285).  Az 
svaknak  az  fistSkSket    szijúval    vagy    szironynyal    felkötötték 


(Müiilrók.  XI-ít-Ti.  Közembert  van  ni.-ir  üstökének  föle  (Kónyi: 
HRom.  1511, 

[Szólások].  Istegbo  estének  [hajba  kaptak]  (RMNy.  II. 
161).  Nem  esem  senkivel  fistokbe  akar  mely  apró  fogyatkozá- 
sokért, mellyek  eshetnek  az  k8nyu  nyomtató  miat  (Zvon :  PázmP. 
133).  Lássad,  ha  érette  velők  flstőkbon  esel  (CzegI :  BDorg. 
100).  Hogy  elvegyék  tőle,  kapnak  üstükihen  (Thaly:  Adal.  I. 
127).  Cálvinus.sal  flst  5kben  ne  m  eny  (Matkó:  BCsák.  281). 
Nem  akarok  itt  azokkal  üstökben  kelni  (Sárp:  Noe.  123). 
Iraé !  elStted  vagyon  az'alkalmatosság,  nyuly  üstökéhez 
mert  elszokott  illani,  s  ritkán  tér-viszsza  tfibbfil  (Fal:  NE.  5.5). 
Galdeakothisteken  kapt  hak  (RMNy.  11.191).  Ysteken 
ragadaa  (ÉrdyC.  408).  Üstökénél  fogva  vonni  vkit 
V-mire  (Pázm;  Kai.  MNyelvészet  VI.409).  Üstökén  fogtad 
az  szerenchét?  (Zrínyi  M05).  A  ki  ahoz  fog,  az  üstökét  jól 
fel-t8rűl  je  (GKat:  Titk.  2).  Üstököt  von  vmi  dolog 
fölött  SzD.  Onnen  k5zetec  kezdénec  ^.steket  vonni,  és  egyic 
koposztya  vala  a  másiki-a  (?](Helt- Krón.  200).  Űstők  vonua  egy 
mást  arczul  czapdosuak  (Görcs:  Máty.  82).  UstSket  vonsznak 
az  barátokkal  (Toln :  Vigaszt.  68).  MidSn  az  vrak  fist5kc5t  voasz- 
nak,  az  szegény  kőssegnek  köll  haiat  bSret  oda  tartanny 
(KNagysz.  1621.  H.  Pázm :  Kai.  MNyelvé.szet  VI.409i.  Egymás 
kőzStt.  üstSkSt  vonsznak  (Sámb:  3Fel.  313).  A  keresztért  illyen 
igen  vonsznak  üstököt  (Ker:  Préd.  363).  Azokkal  üstököt  vonni 
s  erőt  próbálni,  a  kikkel  nem  bírunk,  vakmerőség  (Fal :  NE. 
96). 

Berenice-üstöke :  coma  Berenices  [csillagzat]  ACsere : 
Enc-  99. 

ló-üstök :  capronae ;  pferdmahnen  PPB. 

vendég-üstök :  [perücke]  (SzD:  MVir.  336). 

Üstökös :  comatus,  caasariatus,  acer,secome.s  C.  der  schöne 
lange  haare  hat  PPB.  Üstökös,  futó  csillag :  acontiae  C.  Üstökös 
csillagot  minden  ütés  csinál,  .sok  ugrosó  .szikra  .szökdétsel  kohá- 
nál  (Gyöngy:  KJ.  51). 

Üstököske :  hayasoczka  ;  coraatuhis  MAI.  der  wenig  haare 
iiat  PPB. 

Üstököz  :  crines  vellico  MA.  die  haare  zupfen,  raufen  PPB. 
Akármelly  kis  dologból  okot  vészen,  hogy  feleségét,  szolgáját, 
rútoUya,  rongállya,  üstöközze  (Pázm :  Préd.  230).  Gyakran 
pofázza  és  ilstSkőzi  Calvinus  a  Lutheristákat  (Pós:  Igazs.  I. 
670). 

ÜSZŐ  :  bucula,  juvenca  C.  bucnla,  juvenca,  junix,  vitula 
MA.  [fárse,  kalbe).  jimge  kuh  PPB.  metze,  matsch-kalb  Adámi : 
Spr.  Horda :  hasas  üsző,  tölgyelő  üsző  C.  Gyermekdyd  wzew 
tehén  (RMNy.  11.211).  Üszőnek  hamma:  cinis  juvencae  (Sylv: 
UjT.  n.l06).  Tavali  üsző  (Radv:  Csal.  11.370).  Az  en  üszőmön 
szantottatoc  volna  (Hofgi'.  84).  Ki  iegzetetic  vala  a  bet  kőuer 
üz5n  (Szék :  Krón.  1.5).  Három  esztendős  üsző :  vacca  triennis 
(MA:  Bibi.  1.12).  Edgy  üsző  báránt  ellék  (Ker:  Préd.  391).  A 
meg-futott,  flzelkedet  tehén,  liasas  üszőnec  avagy  bornyas  ünő- 
nec  (forda  seu  horda)  mondatic  (Com :  Jan.  78).  Negyedtifi  üsző 
(RákF:  Lev.  252). 

Üazőeske :  juvencula  MA.  kalb,  kühiein  PPB. 

ÜSZÖK,  ÜSZÖG  (yzegk  JordC.  341.  yzek  ÉrsC.  225.  ózór; 
WiiiklC.  166.  itiícgr  Komj:SzPál.  Ü2.  vszeg  Helt:  Krón.  209): 
1)  titio  C.  torris,  titio  MA.  brand,  gelöschter  braud.  PPB- 
Üszög,  ki-óltott  üszög:  titio  PPBl.  Nekyk  ököllel,  nekyk  bottal 
palczavtal,  némelyek  özögghel  weryk  valafWinklC.  166).  Tyzes 
yzög:  carbones  ignis  (ÉrdyC.  76b).  A  tüzröl  egi  feögöt  elra- 
gaduan  . .  .  (DebrC.  205)  Veteködes  garazdoth  hoz,  wetekedes 
ireegyekkezeth  yzeketh  geryezth  (ÉrsC.  225).  Tyzes  wzegeketh 
gywtez  az  ew  feyre  (Komj;  SzPál.  92).  Egy  yzeget  uewn,  hogy 

57* 


903 


ÜSZÖGÖS-ÜT 


ÜT 


az  ew  lakóhelyet  meg  égetne  (Pesti :  Fab.  34).  Axokuak  far- 
kokat miud  egybe  kOtíSzé,  égő  Uszekeket  hozzájok  kOtOze  (RMK. 
U.34U).  Ha  szikrázik  az  vz5g  erAssen,  szelet  vagy  es5t  iegyez 
(Cis.  G3).  Nagy  tfizet  akart  rakni,  annakukáért  soc  SzígSt  hor- 
dott íszve  (MA:S<;ult.  816).  Ki  tudgya,  tálára  lelked  pokol 
tüzének  üszöge  lészeu  (Pázm:  Fréd,  75).  Eggyik  ü-szög  gerjeszti, 
és  neveli  tüzét  a  más  üszögnek  (1077).  Az  emberek,  az  régi 
dolgok  mellé  vétvén  állapattynkat,  tanulni  fognak  az  .szomszéd 
házának  üszögén  (Pázm:  Kai.  4.í3,i.  Kellobbant  ilszöget  is  vete 
kegyelmed  ez  szegény  nemzet  közibe  (MonTMK  V.3:W).  Tfizas 
köveket  mint  valami  eleven  szenet  é,s  éghű  Rszőgfltt,  lővi'dSz 
ki  (Lép:  PTiik.  1.25).  Ki-jűttem  Szigetbfd  ot  hagyván  jelemet, 
vér-t<5t,  holttest-halmot,  tástílgfl  iWSget  (Zrinyi :  ASyr.  Bbl). 
Ihon  hoz  házamban  fíistólgö  űszSget  kanisai  tírSk  (no.  X). 
Lángas  tüzet  üszögből  esinály  (Kecsk :  Ötv.  í'.SO  i.  Égc5  üzek  (uo). 
Kflnnyeb  az  tfizes  fiszígSt  embernek  sz:ijábau  venni  (Prág: 
FSerk.  K).  Üszög  már  ki  perzsült  vére,  de  még  benn  van 
Ámor  nyive,  forrton  forr  az  6  tserép  (Fal :  Vers.  882).  3) 
Üszög  a  gabonában :  aenigo,  myagrum,  rnbigo ;  röte  an  kom- 
balmen,  mehltau  PPB. 

(Szólások).  Üszögében  való:  ké.szitetlan,  rndis  PPBl. 
Üszögében-való  készítetlen  értz :  raudus  PPBl.  Rnti'il,  nem  éke- 
sen, üszögében,  darabo.san :  impolile  PPBl.  Egy  szép  magos 
torony  építtetett,  melynek  pléhvelvalo  héjazatja  s  egyébb  kivül 
való  megczifrázása  még  üszögében  vala  (SzíU:  Kron.  203).  Azt 
kellett  ki-bot.sátanom  [prédikáczióim  közül],  a  mi  vagy  ké.szen, 
vagy  üszögében  volt  (Pázm:  Préd.  a4).  Az  házam  épületi  Ls  még 
csak  üszegében  vagyon  (TörtT.  XV.174.  Gér:  KárCs.  IV.3,'>9). 
Ha  ma  valaraelly  Bernárd  igy  prédikállana  Kómában,  kétLség- 
nélkíll  üszöggel  il  u  g  n  á  k-b  é  a  száját  (Pós :  Válasz. 
151.  Nyr.  VI.40.5). 

Üszögös :  uredine  corrnptus  Kr.  Üszeges  konkoly :  lolium 
MA.  üszögös  konkoly  :  lolium  ;  lolch,  Uiihvvaitzen,  unkraut  PPB. 
Vzíghes  zenth  petör  apastal  (febr.  22.  WinklC.  kalend.  VitkC. 
52).  Ü.szSgSs  szent  Péter  nap  íKLftes.  I07fi.  46.  Vás:  Oui. 
Cat.  3). 

ÜT,  IT  (óíhessek  KMNy.  11.22.  .Jíkfl.szas  KBécs.  1572.  E4. 
óíkSzet?  Zrinyi  IfiO) :  1)  i-udo,  fligo,  infligo,  tundo,  pavio  C. 
(piatio,'  tangó,  |iercntio,  ferio  MA.  schlagen  PPB.  Ewte  az 
fewidett :  percussit  terram  (EhrC.  77).  Keeth  fele  ythe  ten- 
gerth :  interrupit  maré  (KnlesC.  188).  Miért  hogy  az  viz  is  üti 
vala  a  keresztyéneket  állá  a  tórSkekre,  ezért  meg  tolác  a 
tSrJkeket  i.Helt :  Krón.  lOöb).  A  kovács  a  vasat  az  fllő  vason 
veri,  flii  (Cum:  Jan.  104).  Ha  valaki  az  ">  rabianak  szímét 
At«ndi,  hogy  kiveszend :  si  perinisserit  quispiam  oculum  servi 
sni,  et  Inscos  eos  fecerit  (Helt:  Bibi.  I.  Mm3).  3)  [ferio,  tangó) 
treften  PPB.  (pas.sen).  Nem  ftti  ez  a  példa  amazt  (GKat :  Titk. 
323).  Nem  árt  fellyeb'  aránwuii  a  Iflvésben,  leg-alab  eléred 
a  tárgyat,  ha  nem  iíted-is  a  kízepit  (Fal:  UE.  464). 

[Szólások).  Vmi  id.  F  e  e  I  e  I  e  m  ytee  az  vaydaat  (ÉrdyC. 
674X  Nem  üti  a  font,  mérték:  libella  il.iudiait  PPBl.  Az 
óra  két  fertályt  ütött  éjfél  után  (Gvad:  RP.  116).  Mynt  az 
sors  ytendy:  ut  sors  ceciderit  (JordC.  190).  Vmibe  út.  Belé 
ütöm:  illido,  impingo  C.  A  falba  ütni  a  fejét:  capnt  parieti 
impingere  PPBl.  A  melly  tollas  botot  kezében  hordozott,  aval 
ati  fSbe  Troiiust  (Hall:  Hlli.st.  111.140).  Két  kopját  a  fSId- 
ben  Stvén,  és  harmadikat  azon  által  tévén,  ez  alatt  6ket  ál- 
tjd  bútatná  (DBenkfi:  Flór.  57).  Abba  flti  a  dolgot,  hogy 
mecmn  aimyit  tészen,  mint  in  me  (Pázm :  LuthV.  411).  Jó 
karba  ütöm :  constabilio  et  iiLstanro  MA.  Nem  lehetsége-s, 
hogy  istentAl  származott  tudomány  lehessen  az,  mely  sokszor 
el  változtatott,  meg  újíttatott,  kí\IAmb  értelembe  ütte- 
tett (Pázm :  KaL  349).  Hasát  az  kSuérség  miatt  r  á  n  c  z  b  a  ütStte 
(Kár:  Bibi.  1.521).  Az  5  hasát  az  kóvérség  ránczba  fitStte(MA: 
Bibi.    L458).     Mindiárast     rendbe    fttéc  a  sereget    (Helt: 


Krón.  43).  Rendbe  vtuén  a  sereget,  a  tdrSkec  ellen  meiiénec 
8.5).  Zyweeben  ytee  az  tSrt  íÉrdyC.  595,i.  Égik  az  tSrt 
torkába  wte  (VirgC.  103).  Táborban  ntenek  (tJ»maC. 
26).  Vmihez  v.  vkih''z  ut.  Hozzá  ütöm :  illido  C.  Az  szóiga  her- 
telensegeb61  hozza  5tnS,  csapna  vraboz...  (Lép:  PTük  L278>. 
A  földhöz  ütvén  magát  szöniyfileg,  megdöglött  (Hazánk 
I  1884.  375).  Anyához  ütni :  matrencere  C.  Ezek  ábrázattyok- 
i  kai  minden-képpen  az  a  1 1  y  o  k  b  o  z  Priamushoz  ötíttek  (Hall: 
I  IlHist.  III.71X  Ha  valamiben  hozzám  találnak  ütni,  azt  kivá- 
j  nom,  hogy  csak  a  felségedhez  való  szeretetben  és  tiszteletijén 
üssenek  (Mik:MnlN.  301 1.  Vmm  ni.  Nyakon  ytyk  kard 
fokkal  val  kSzbe  (WinklC,  166).  Pofon  ütni:  ins  gesicht 
schlagen  Adámi:.Spr.  210.  VHre  ut.  a)  Reá  ütök:  adorior  C. 
üivado  MA.  Az  ellenségre  ütni:  consilire  hostee  ant  hostibus 
PPBl.  Reayok  yte  Joswe :  ÜTuit  in  eos  (JordC.  309).  Nagy 
Sándor  a  triballosokra  íttet  (Helt:Króa  2b).  Reáia  üténer 
az  országra  és  sakmánt  veténec  mindenben  (Kár:  Bibi.  L392i. 
Üs.sünk  a  tilisztaeusokra  éjjel,  és  vesze.ssük  el  ókét  (Káldi: 
Bibi.  248).  Mindenek  elfltt  Hektóra  gSrJgSkre  fit  (Hall:  HHist. 
142).  Azon  dühös  nép  sok  gyülevész  népekkel  ránk  fitvéii, 
praedát  vétenek  édes  nemzetflnkben  (Megy :  "Uaj.  IV.16).  ítszaka 
reám  üthetnek  s  népemet  elvesztem  (RákF :  Lev.  167).  Ellen- 
séged sokad  magával  üt  reád ;  vagy  azért  rajta  vesztesz,  vagy 
többel  kell  megbékéllened  (Fal:.SzE.  545).  Ellenségére  akart 
ütni,  de  a  herold  nem  engedé  meg  addig,  a  míg  a  holttesteket 
el  nem  emelnék  VFal :  TÉ.  638).  '-)  Az  oltó  ágaezka  az  t5r- 
síiknec  az  kiben  oltatic  természetireis  ütt  (MA :  Scult.  4;* " 
Nem  az  atyára  ütött  iKisv;  Adag.  205).  Az  ige  aszszonyi,  a 
tétemény  férfin  nemre  ütt  (Fal:  UE.  469).  Vmire  id.  Csúfra 
ütik  az  idvességes  jó.ságokat  (Fal:  NE.  109).  Tréfára  üti  a 
dolgot :  er  macht  aus  der  sache  einen  .spass,  .scherz  Adámi ; 
Spr.  210.  Mikor  az  egymáshoz-szokott  aszszonyok  íszve-úlnek, 
elü  kapják  a  városnak  szinét  s  kit  illyen,  kit  amollyan  tréfára 
ülnek  (Fal ;  NA.  195).  C^'ifira,  t  r  é  f a  n  e  v  e  t  é  s  r  e  üti  feleba- 
rátjában még  a  jót  is  (Fal:  NE.  84).  Igen  drágára  ütic  az 
arrat  iBorn:  Préd.  457).  Kopja-vason  mindeniken  török  fei  r.i 
ütve  vagyon  (Zrinyi  1.65).  Vmit  út.  Dobokat  vtténe<'  's 
vtkózetet  fuvánac  (Ború :  Préd  88).  Az  két  külsőt,  és  két  belí't 
az  mint  az  linia  mutat  mnltiplicáld  meg,  és  ha  e g g y e t  út 
az  két  productns,  igaz  az  operatío  (Helt:  Aritm.  Hő).  Nem  j« 
tot  ezeben,  hogy  han  forint  volt  az  anv,  chak  ho^  latam,  li'-i 
kezet  ewtenek  (RMNy.  II.139X  Pártot  ütök:  rebello  C 
Prínyi  király  ellen  jiártot  ili  iMonlrók.  11199).  Pártot  iit.- 
ellőne  a  szolgája  Zombri,  a  lovagok  hadnagya  (Káldi :  Bibi. 
313).  A  meddig  még  vehem,  tsiko,  tsitko  (a  ló),  az  S  körmeire 
patkók  nem  üttetnek  (Com:  Jan.  42).  Messze  físldról,  he- 
gyekríl  bejövének,  lovag  terekek  mind  r  e  n  d  ö  t  ütének 
(RMK.  III.151I.  .Szeget  ütött  elméjébe  (BethI:  Élet. 
11.76).  Szeget  ütni  fejébe  valakinek:  injicere  scnipuhim 
homini  PPBl.  Csak  oz  is  szeget  üthctet  volna  feledben  (CzegI: 
BDorg.  154i.  Én,  uram  tegnap  ollyan  beszédet  hallottam  két 
ifjútól,  mellyek  nagy  szeget  útSttek  fejembe  (Hall:  HHist. 
11.1961  Szeget  szegnél  vtni:  clavnm  elavo  [lellere 
(Decsi:  Adag.  9).  Ha  szeghet  .szegghel  kell  ütni  iBal:  Epin.  '■> 
Tábort  yt :  uistra  metor  (JordC.  122.  43).  Nem  üti  :i  I  :i  r- 
g  y  a  t  Baldninus,  mikor  azt  írja,  hogy  én  a  luteristákat  hamis- 
sal! kültStt  dolgokkal  terhelem  (Pázm:  l.nthV.  13).  F^  nem 
üti  a  tárgyat  (P.izm:  LuthV.  SÍ).  Tüzet  ütni,  tsinálni:  *iir^ 
cudero  ignem  PPBl.  A  tüzkivel  tüzet  íitűnk  és  ki  ven'ijik 
(Com:Jan.  16).  Vmatl  ut.  Csonttal  ütötték  bokáj  - 
kat  [magoknak  csináltak  bajt)  (Pázni:  Kai.  SlNyelvé.s/.t 
VI. 404).  EszéliSI  elbúcsúzott,  tökkel  ütötték  a  tej.i 
(SzD:  MVir.  1341.  Az  tészen  kétséges  tagadást  ebben,  a  kiiu'k 
tökkel  üttetett  az  agya  (Csúzi :  Síp.  6S7).  Mykoron  az  pohárnok 
!izt  lattá  vona,  hogy  sem  eenneek,  sem  yiuieek,  meg  bozzwlaa 
OS  ottan  az  zent  apostolt  arczwl  ytee  (ÉntyC.  167b).  Ke 
ueset  szól,  de  hamar   oda    üti:    liiigva    quideni   .segnis,    -..i 


I 


905 


AGYON-OT— röLrilT 


KI-UT-MEGirr 


906 


ilextrji  \nget  (DfH'si:  Adag.  2'i9).  Ha  ky'arezwl  jtendy  yoli  ar- 
i'zadat,  (arcz  liwneky  az  aiasodykat  es:  si  c)nis  perciisserit 
dextrani  maxillara  tuam,  praebo  illi  et  alteram  (JordC.  368). 
Arraiil  itik  u;ila  (TihC.  21). 

agyon-üt:  1)  (caput  ferio;  auf  deii  kopf  sclilagen].  Te  az 
kereztfath  iia^  keserwseghwel  ky  wyed,  ky  hatra  rantli  vala- 
ky  agyon  ytli  wala  (TlievvrC.  71).  Azt  es  muiidotta  wulna  Mat- 
thya.s  dwiknak,  hogli  az  bütthal  wgli  itheueye  agyon,  liogh 
meglihalua  ilíAlNy.  Il.JSS).  2)  macto  Kr.  [ei.sclilagen].  Három 
ineny5tő  kitiel  fittetet  agyon  (Helt:  Bibi.  1.  h4).  Tanmiam 
(jorgone  con-specta:  mint  ha  agyon  fitíitték  volna  (Decsi:Adag. 
249). 

által-üt :  figo,  configo,  perfodlo,  confodio  C.  [durchbohrenj. 
Szent  Thadeu.st  által  fltettec  (Helt:  Bibi.  I.  b3). 

be-üt:  1)  incutio  MA.  (eiuschlagen,  zuschlagen].  Be  ytee 
az  aytoot  (ÉrdyC.  642b).  2)  immergo  C.  [eindringeu]. 

[SraSUaokJ.  Sereggel  ü  t  i-b  é  magát:  *effiise  invehit  se 
PPBl.  Egy  légy  flte  be  niagat  szájában  (ExPrinc.  120).  Aliglen 
ügy ?j  ütközött  szemembe  (a  kis  asszony),  már  is  b é  öt ü 1 1 e 
[így?]  magát  szívembe  (Fal:  TÉ.  ti93). 

beütés :  inciissio,  irniptio  MA.  [das  einschlagen,  einbrechen). 
Az  tatár  nemzet,  ki  magyar  országot  gyakorta  bé  fitéssel 
(incnrsionibusi  szokta  vala  háborgatni  (Ver:  Verb.  230).  Beüté- 
sek annyira  elhatalmazott  ((?zegl:MM.  35). 

belé-üt:  illido,  impiugo  C.  infigo  PPBl. 

égybe-üt :  complodo  [zusammenschlagen].  Egybe-iíté  kezeit, 
és  monda:  complosis  manibns  ait  (Kár:  Bibi.  1.143). 

(Szólások].  Alattonban  egyben  iiték  fejeket 
(Pázni:  .5Lev.  79.  MNyelvészet  VI.412). 

el-üt 

[Szólások].  Fele.seg&s  gazdát  nem  kel  szolgálnod,  felesege 
egyfild  k(51czín  ádd  néked,  és  ha  in  kedvel  r a i t a  el  nem 
?  t  e  d,  bé-anil  az  vrának,  és  el-íz  téged  (FortSzer.  1.4).  Vrad 
erJsb  az  ágyban  nálladnál,  igen  el  íti  raitad  nagy  mánkossá- 
val[?]  (FortSzer.  K).  El-ütni  magát:  [mit  ehreu  zu  mel- 
den]  einen  wind  lassen,  besonders  wenn  er  nnversehens  ent- 
wischet  (Adámi:Spr.  210).  El  iitik  a  nyakát  sok  török 
f6-agynak  (Kónyi:  HEom.  25).  A  birónak  szivét  adomány- 
nyal elütni  (íizD:  MVir.  1(5).  Külsó  kímtS,sünk,  belsíi  ingünk 
francia;  maholnap  szivünket  is  elütik  (Fal:  NU.  32.5). 

fólén-üt :  (parierenj.  Az  ütést  hátia  avagy  félen  flti  (Com : 
Jan.  210). 

fol-üt :  subverto  [umstürzen,  umwerfen] .  Az  aztalokath  ffel 
ythee :  mensas  snbvertit  (JordC.  628).  Ha  lelteként,  legottan 
a  lathas  fel  fltj  ammen)áet  (NagyszC.  223).  A  tógot  emberek  fel 
ne  5thes.«ek  [bonthassák]  e  zerze.st  (RMNy.  n.22). 

[Szólások].  F  e  1  ű  1 5 1 1  e  a  z  e  g  r  i  n  e  v  e  t,  azt  szoktak  fe- 
lőlié mondani,  ki  valami  vitézséget  tselekedet  (Megy:  SzA- 
öröme.  Előb.  8).  Ah  mi  Ielk5nkb5l  untalan  fel  fi  t  i  m  a  g  a  f 
ah  bewn  (Ozor :  Cbrist.  103).  A  meg-tiiladott,  vagy  raeg-reckent 
tfiz,  ha  fel-szabadnlhat  nagy  lángal  szokta  magát  fel-5tni 
iTyuk:  Józs.  475).  A  me-ster  felütötte  magát  (hirtelen  s  daco- 
san elhatározta  magát],  hogy  ehnegyeu  (Nyr.  XIV.461).  Akár 
mint  gombollyák  ajakokat,  és  üssék-fel  orrokat,  ugyantsak 
hátrább  maradnak  eö  nagyságok  (Fal:NÜ.  352).  Mivelhogy 
város  pecsétét  nem  üthettem  tol  (a  levélre]  oka  az,  hogy 
nem  város  hírével  jártam  (MonTME.  1.235).  Rósz  házi  gond- 
fiselé.ssel  forgolódik  az,  a  ki  fel -üti  udvarát  valami 
liertzegi  állapotra  egy  télben,  és  első  tavaszszal  utáuua, 
már  ki-fog^Tán  belőle,  szégyen  fejében  bujdosóba  indul  (Fal : 
NU.  285.. 


ki-üt:  1)  [geniiiníp,  |iu11m1o;  ans.schlagen,  liervor  sprie.s.sen]. 
Az  h\v  lewelee  ky  ytoth  :  fólia  nata  (JordC.  432).  Az  sz8- 
lötSvek  kiütnec,  Katal  ágakat  és  leveleket  uevelnec  (MA: 
Tan.  186).  Az  félig  rothatt  mag  ismét  megélled,  kiüt,  kiczirá- 
zic  (MA:Scult.  240).  3)  (emano;  hervordringen,  hervorquellen]. 
A  tenger  öhléu  ki-üt  a  víz  a  városra :  atiunditur  lu-bi  aestua- 
rium  PPBl.  Codalatos  io  illat  itlie  ky  bel515k  (KazC.  101). 
Verítéke  nagi  beuou  ky  vtuen  az  6  testen  es  vgian  ala  czo- 
roguan  raitta  a  tSldre  (WeszprC. 59).  Végie  ki  fit,  az  mi  az  ő 
szivén  vagyon  (MA:Scult.  967).  Cásia  illat  ilt  ki  kamarádból 
(MA:  Bibi.  V.22).  Szfikség  az  alazatossagnakis  ki  fitni  es  ielemii 
az  ifiuságnak  keszdetin  (Pécsi :  SzüzK.  40).  3)  eruni|X)  Kr. 
[hervorbrechen,  hervorstiu-zen].  Kifitni  a  vái'osból :  etíundere 
sese  PPBl.  Kiút  a  sereg  a  városból  (JordC.  303).  Mikor  az 
Troia  népe  ki  üt  vala  (C^omaC  38).  Zsidók  gyakran  kiütnek, 
mennek  vala,  viadalra  sokszor  készülnek  vala  (RMK.  VI.169). 
Üss  ki  minden  te  hadaddal  (Kár:  Bibi.  1.496).  Kirohannac,  ki- 
flhiec  [a  várból]  (Com:  Jan.  151).  A  mieink  közikben  félelmet 
gyakran  kevertenek,  de  mégis  ki-ütiii  rajok  nem  mertének 
(Kónyi:HRom.  122).  4)  excutio,  excudo  C.  ehdo,  excutio  MA. 
[herausschlageu,  verdrangen].  Az  satan  igen  ahiokul  igiekezik 
az  halainak  emlekezetit  az  fi  .szivekbSl  ki  fitni  (Fél :  Tan.  484). 
A  mozgolódás  nyersesét  és  a  lankatságot  ki  flti  (Com:  Jan. 
208).  Ki-úti  kezétól  lántsáját  (Hall :  HHíst.  n.297).  Hatalmas 
ütésekkel  ki  ütötték  a  hajóknak  a  talpát,  le  döntötték  a  már 
gyarló  arbótz  szálakat  (Fal:  TÉ.  655). 

[Szólások].  Vmi  kiüt.  K  i-ü  t  ö  1 1  rajta  az  halál-ház: 
*.symbolnm  Charontis  habét  PPBl.  t  rajta-is  kifitM  az  halál 
háza :  Charontis  symbolmn  habét  (Czegl.  Japh.  215).  Veres 
himló  ütött  ki  rajta  (Gér:  KárCs.  IV.468).  Csodálom,  hogy 
ijedtében  az  kórság  mindjárt  ki  nem  ütötte  (Thurzó: 
Lev.  1.7).  A  gyermek  ál-ortzátúl,  vásztól  és  hiuságos  ámyéktx'il 
úgy  fél,  hogy  tsak  ki  nem  üti  a  nehézség  (Pázm:  Préd. 
762).  Vmiböl  hiiit.  Elméjéből  ki-ütui:  delére  ex  animo 
PPBl.  Szent  János  mozdúlhatatlan  volt  a  jóban :  sem  remén- 
ség,  sem  félelem,  sem  halál,  sem  élet  ki  nem  üthette  sar- 
kából (Pázm :  Préd.  38).  Vmit  Uut,  vkit  kint.  Fogát  bi- 
töroni,  k  i-ii  töm:  edento  PPBl.  Ha  az  8  szolgájánac  fogát 
kifitendi,  boczássa  el  azt  szabadon  az  6  fogáért  (MA:  Bibi. 
168).  Akar  hogy  essék  ez  (on-)  vér-folyás,  vagyon  ez  vagy  a 
vérnek  nagy  bóségétSI,  melly  akkor,  mint  a  busúlt  bor  az 
hordobúl,  k  i-fi  t  i  m  a  g  á  t  az  érből ...  (PP :  PaxC.  68).  Nem 
nekiek  való  vala  kiütni  magokat  (MonlriSk.  Vni.361).  Legottan 
az  [holt]  kakas  az  fráternek  kezebevl  az  fevldre  repevle  es  az 
ev  zarnyayt  ky  evtueen  enekle  (DomC.  313).  Tüzet  ütni-ki : 
excntere  ignem  PPBl.  Kalászos  mezóbenn  zászlóm  ki 
ütöttem  (Orczy:  KöltSz.  150).  Orczájára  tér,  ha  rosszul 
üt  ki  az  dolog  (Nyr.  XIV.514). 

[Közmondá.s].  Regi  mondás,  zeget  zeggel  kel  ki  ytny  (Pesti: 
Fab.  20b). 

kiütés:  1)  elisio,  excu.ssio  C.  Excussorius :  kiütésre  valóC. 
8)  exeurao  C.  [an-sbruch]. 


lé-üt :  decutio,  defigo,  pangó,  expango  C.  [niederschlagen, 
niederwerfen].  Nagy  feyew  bottual  mynkett  capuciumoonkon 
foguan  feldre  leevvt  (projicit)  sárra  es  hóra  es  vgy  uer  mynkett 
ez  niduai  (EhrC.  31).  Le  yttee  hwtet  az  zelleth :  elisit  eum  dae- 
monium  (JordC.  557).  Odalt  Bereczk  a  hájas  breviárral,  leüttök 
mellettek  a  pálczával  (RMK.  V.226).  A  birkózók  azon  vadnak, 
hogy  egy-másnak  inát  lábokkal  le  üssék,  s  gantsot  vessenek 
(Czegl:  Japh.  247).  Ottan  le  ytee  estapyaat  (ÉrdyC.  436b). 

[Szólások].  A  viadalban  mást  tsalárdúl  meg-tsaló,  lábáról 
leütő:  mirmillo  PPBl.  Pénzzel  nem  ütnek-le  a  lábomról : 
iiec  me  *raudu.sculum  movet  PPBl. 

meg-üt:  1)  ferio,  ico,  incutio,  tangó  C.  [.schlagen].  Megh 
vtliwen   oldalai:    puKsatii    latere   (JordC.  748).    Isten    kezéének 


907 


ÖSSZE-ÜT— VISSZAÜT 


ÜTÉL— PÖRÖLY-ÜTÉS 


908 


swllja  ytSt  meg  euKliemot  (ErdyC  6li7b).  A  ki  az  ő  attyat  es 
aiuiyat  meg  fiti :  qui  percusserit  patrem  suiim  aiit  niatrem  (Helt : 
Bibl.I.Mii]2).  Meg  uo  fissed  lábaidat :  iie  iiöendas  pedem  tuum 
(Fél :  Bibi.  4),  2)  Megüti  a  mértéket :  adaeqiiat  mensuram  Kr. 
es  hat  die  mass  Adámi:Spr.  210.  (da.s  mass  erreicben,'  gleicb 
kommen,  wert  sein,  wiirdig  seiuj.  Soha  az  arany  meg  uem  úti, 
meg  sem  §ri  az  bSlczaség  árrát  (Mel :  Jób.  60).  Meg-elégetés 
va.sárnapja ;  e  titulus  flti-meg  egyedfii  az  evangéliomnak  som- 
máját, ugy-mint  mellybeii  őt  ezer  embernek  csodálatos  meg- 
elégété.se  írattatik-meg  (Mad;  Evang.  272).  3)  irruo  [iiberfallen] 
Muid  kétfelftl  meg-ütni  a  sereget:  ex  utraque  parte  aciem 
*('ircumvadere  PPBl.  Elől  és  oldalúi  meg-üti  a  sereget :  *a'!sul- 
tare  frontem  et  latéra  exercitus  PPBl.  Öték  meg  az  várast 
terekek  herteleu  (Tiu.  68).  Sereget  meg  osztuaii,  ő,  az  5  szol- 
gai meg  fitec  Skett  eyel :  divisis  sociis  irniit  super  eos  nocto 
(Helt:  Bibi.  I.F2).  Hogy  vgyan  ottan  meg  ?tiiéc  az  magyarok- 
nac  táborát  (Helt:  Króu.  11b).  Betuliánac  az  tol)  l;iko.si  az 
As.syriáhelieknec  táborokat  fitéc  meg  (Kár:  Bibi.  L499).  Az 
philiszteusoc  táborát  megüti  (MA :  Bibi.  1.2,'iti).  Az  ellenséget  meg- 
üssék, és  holyébíll  ki-verjék  (Pázni:  Préd.  35).  Az  tSrőkhőz 
kiildStt  v(5lt  és  biztatta,  hogy  magyar  és  német  országot  meg 
üsse  (Pázm:  Kai.  277).  Meg  ^ék  a  németeket  (Pethő:  Krón. 
242).  Az  ellenséget  meg-fitic  hátul :  hostem  a  fergo  adoriuntiu- 
(Com:  Jan.  150).  A  magyai-  tábort  akarta  ugyan  megütni  az  a 
segítség,  de  a  kíniek  által  nyelvet  kapván  a  magvarok,  fik  men- 
tek reájok  (TörtT.  IV..53).  A  Uppai  béget  közel  Lippához  a 
németek  üték  meg  s  vágák  le  (Monlrók  VIII.  109).  Megütvén 
azt  a  darab  török  tábort,  megijedtkeztek  volt  elsőben  (325). 

[Szólások).  Vmi  megüt.  Megh  íte  mjiid  cjketh  az  feleim  ees 
dicheryk  vala  istenth (WinkIC.  294).  Gntta  meg  *títte  (Görcs : 
Máty.  5R).  FSzd  meg  az  bftrkSt  ólaiban  es  borban,  io  vele  kenny, 
az  mely  kezet  e.s  lábat  az  gutta  meg  út  (BeytheA.  FivK.  llOb).  A 
lapo.s  gutta  meg-ütötto  (SzD:  MVir.  120).  Meg-üt  a  virágok  jó 
i  1  latja :  odores  afiflantur  e  floribus  PPBl.  Yllat  ytee  meg  (ÉrdyC. 
645b).  Meg  ytee  az  m  e  e  n  y  (599).  Az  saí  kesselyflt  meg  nem 
5ti  az  meny :  onnat  mondgya  Plinius,  hogy  régen  tartottác  az 
királlyoc  az  .seregbe  és  nem  fttS  meg  íket  (Cis.  H.4).  Termé- 
szet .szerént  gyfilili  az  raenykS  az  va&sat  is,  és  soha  me^ 
nem  ítfi  ászt,  az  ki  igen  vasa.s  (H3).  Menykövei  raegütőm : 
fulmino  C.  Dél  után  az  ó  r  a  már  űt5t  kettSt  meg  (Zrinyi :  ASyi". 
H3).  Mely  ygen  nagy  zomorusagh  megwt5tte  wala  az 
thanytwányoknak  zyweketh  (ÉrsC.  29b).  Z^enec  nag  banatya- 
val  meg  fttetec  (TelC  71).  Vmit  megiU.  Meg-flt5tték  ám  it 
szarokat,  a  Péterek !  itt  is  fazakat  tSrtek  (Czegl :  Büorg. 
253 '.  Megh  ytetteek  vala  táborokat:  castra  metati  sünt 
(JordC.  49). 

ösaze-üt :  concutio  Kr.  (ziisammenschlagen).  Oszue  íituen 
kezét  monda :  complosis  manibus  ait  (Helt :  Bibi.  LCccS). 

(Szólások).  Négyszázan  az  hajdúk  öszve  üték  magokat,  hogy 
rtzjenek  csatákat  (Tm.  68.  423). 

rá-üt :  adorior  C.  [überfallen,  aogreifen).  Mikoron  fel  indúltau 
volna  .Indára,  reáia  nténec  az  országra :  ascenderunt  in  terram 
.Inda,  et  vastaverunt  eam  (Kár:  Bibi.  1.392).  Két  sziiz  katoná- 
kat m.agokkal  vittenek,  és  a  jantsárokra  reá  ütöttenek  (Kónyi : 
HRom.  123).  Rjiütíittek  ezek  a  mi  posztjainkra,  egy.szersmind 
erdflbe  íilló  horvátinkra  (Gvad:  RP.  107). 

rajta-üt:  c«  Véletlenül   rajtn   ütnéok  (Kónyi:  HRom.  110). 

üttön-üt :   (identidem  vorljero ;  oft  schlagen).  (CorpGramm. 

325). 

vi8sza-üt :  repercutio  C.  [zurückschl.igenj.  Vistaaütni  a  lap- 
tát :  retorquoro,  i>ellere  pilaui  PP.  Pallost  pallossal  szokták 
vlsuiza  ütnie  (Kisv:  Adag.  370). 


Űtél  [ütel  ?, :  (verbero ;  sclilagenj.  Arcél  pflgdő.sek  ftet, 
nagkba  ítélek,  nekik  kedeg  arcél  es  vtelek  tenerrel  (DöbrC. 
437). 

Ütés:  1)  plaga,  flictus,  tactus  C.  ictus,  pereu-vsiu  tontusio 
PPB.  .«clilag,  streicli,  quetscbung,  zerschlagimg  PPB.  Útésbíl 
lett  kék  a  testen :  livor ;  das  blaue  vom  schlagen  PPB.  Ütéssel 
meg-kéki'tem  :  sugillo  PPBl.  Az  vereseknek  evtese  (CornC.  249). 
Hány  ytessel  rettenth  meg  az  te  zjwed  (ThewiC,  99).  A  safBr, 
italban  bé  vetetvén,  a  scorpick  fitése,  mará.sa  ellen  igen  hasz- 
nos (ACsere:  Enc.  251).  A  sok  sebek  és  fitések  miatt  elbád- 
gyadván  (Hall :  HHLst.  IIL213).  ÜstHkös  csillagot  minden  ütés 
csinál,  sok  ugro.só  szikra  szökdétsel  kohánál  (Gyöngy:  KJ.  51). 
Hatalmas  ütésekkel  kiütötték  a  hajóknak  a  talpát,  ledöntötték 
a  már  gj'arló  árbotz  .szálokat  (Fal:  TÉ.  B55).  3)  Tromtíal  ütés : 
talio  C.  [stich).  A  játékban  nem  .szányuák  flresiteni  urok  erszé- 
nyét, sRtt  egy  ütésen  veszteni  minden  jegy-pénzét  már  férjhez 
meu5  leányoknak  (Fal-  NA.  146). 

[Szólások).  Miért  gondolod-meg,  hogy  én  el-feletkezném  a 
pSr51y  ütésről,  mellyet  hozzám  mértél?  (Hall: 
HHist.  11249). 

[Közmondások).  Az  flres  hordó  kicsid  ötésre-is  kong  (Hall: 
Paizs.  261). 

áll-ütés  :  [alapa  ;  backenstroich).  Veric  az  ő  feyet  es  adnac 
neki  al  itest :  dabant  oi  alapas  (NádC.  234.  WinkIC.  190). 

dob-ütÓ8 :  bullica  0.  [das  trommelu]  (Helt:  Króu.  159). 
Sokszor  tiz  húsz  ember  derekas  lármát  tett,  egy  dob-ütés  egész 
tábort  fel-iiltetet  (Zrinyi  1.148). 

eb-ütés 

[Szólások).  Paidi  mortem  assimtilat :  vagyon  módgya 
benne,  mint  Ant:ilnak  az  eb  ftésben  (Decsi:  Adag.  114). 

fegyver-ütés:  [ictus  gladii;  schwertschlag,  schwertatreich). 
Sok  száz  fegyverütést  m;igára  felvészeu  (Zrinyi  1.165). 

guta-ütés :  ajwplexia,  paralysis  C.  *resolutio  uervorum 
PPBl.  [schlag,  schlagfluss).  Anyám  felfii  Írhatom,  hogy  guta 
ütésbe  fekszik  (LevT.  U.37).  Az  (basiliciun)  magvat  s-.akar 
az  vizet  ha  izod  gortsőt,  tagok  zakad.'ísat,  aprólék  gutta  Stest, 
e.s  kórságot  el  fiz  (BejiheA:  FivK.  446).  Az  ina-szakadás,  vagy 
gutta-fités  semmi  nem  egyéb,  hanem  az  inaknak  maga  el-ha- 
gyása  (5Iad:  Evang.  137).  Az  szállásán  gutta-iitésbe  esek  és 
egynehány  hókiapok  alatt  való  terhes  betegsége  utáii  e  világ- 
ból ki-mulék  (Bod:Pol.  181). 

menny-ütés:  fűimen  Ver.  [blitz,  blitzschlag).  Tegfd  na^ 
men  itesnec  íattauasa  el  nem  tSrhet  (GuaryC.  65).  Meny  ytee- 
sek :  tonitrua  (JordC.  899.  25).  Meeny  yteestewl  nem  feel 
(ÉrdyC.  465).  A  meíi  ftes  villamas  el  romtac  (TelC.  85).  Menny- 
fitésnee  miatta  meg  halnae  (Helt:  VigK.  27).  Reá  gondoljatok, 
ha  az  égből  mennydörgést  hallotok,  nagy  z.áporessővel,  villá- 
mással,  mennyütés.sel  láttok,  hogj-  rajtatok  viigyou  nagy  haragja, 
bizonynyal  tudjátok  (RMK.  V.85.  MA:Tan.  24X 

mennykő-ütós  :  cw  (Zvon;  Post.  ILI6O1. 

orozva-ütés :   caecus  ictas,  plaga  at  oi'culto  iufiicta  PP. 

ostor-ütés:  ictiis  űagelU  Kr.  [peitschenhieb]  (Pázm:  Préd 
812.  Kr.) 

párt-Ütés :  rebellió,  rebellium,  seditio,  schisma,  coitio  C. 
seditio,  rebellió,  f:ictio  MA.  [auÉ-iand,  aufruhr,  revolution).  (Helt : 
Bibi.  I.Eoe).  Part  űtest,  támadást  mond  felólúni-  (Born:Éuek. 
274).  Nem  nevel  semmi  jót  az  újság-követés,  m'v-maró  félebnes 
gonosz  a  pjirt-ütés  (Gyöngy:  MV.  2). 

pőröly-ütés :  [ictus  mailei ;  hamnierschlag|  Miért  gondo- 
lod-meg, hogy  én  el-feletkezném  a  pőn5ly  fitésn'l,  mellyet  hoi- 
z;uu  mértél  v.ilt  (Hall:  HHist    11.249) 


\'AK-('TÉS— MEG-frrKÖZrK 


MEGÍTKÖZÉs— MlíO-CrníAZTRT 


ttlO 


vak-ütés :  liebes  ichis  PPBI.  Vak  ütés,  melly  nem  tsattan : 
ictiis  siirdus  PPBI. 

Ütetlen  :  intactus,  non  perciissus  Kr.  (ungesehlagen).  Terek 
dolgát  értem,  hogy  flk  sem  alusznak,  ha  mind  elvesznek  as, 
ütetlen  nem  hagynak,  esiífwir  nagy  karajért  Ak  u;igy  bosszút 
állanak  (Tin.  ü5).  Ha  urát  búsíttya  a  gonosz  aszszony,  maga 
sem  marad  ütetlen  (Pázm:  Préd.  244.  273).  Ütetlen  nem  hagyom 
(GKat:Titk.  321). 

Ütköz-ik :  1 )  offeudo  MA.  impiugo  PP.  austossen  PPB. 
[zusammenstossen).  Az  5  .sugári  nem  igyene.s  lineán,  hanem 
mint  egy  háranto.s.san  íitk5zDek  az  fSIdbe.  (KNagysz.  1613 
DS).  Alkalmas  része  (a  hintónak)  rongyos,  íikör  bőrrel  vagyon 
borítva,  tsak  arra  való,  hogy  azokat  ölje,  kik  benne  ülnek, 
mint  hogy  hol  egj'be  vesznek,  hol  egy  másba  ütköznek  és  tör- 
nek (Fal:  TÉ.  773).  3)  [incido,  oreurro,  pervenio ;  stoasen  aut' 
eiwas].  Gyakorta  ütkÍKÜnk  palotákra,  a  mellyek  czifrák  kivül, 
de  üresek  belül  (Fal :  NA.  188).  S)  congredior  MA.  piigno 
JordC.  48.  [feindlich  zusammenstossen,  sich  schlagen].  Mykoron 
ytkSzny  akarnának  az  zyttyabelyekkel,  meg  gySzteteek  (ÉrdyC. 
356b).  AzonkSzbe  Adaric  hadat  iudita  Aladaric  ellen,  az  Atila 
fia  ellen,  es  fitk5zénec  egymással  (Helt:  Krón.  20b).  Sőt  paran- 
csol császár  Bakits  Pétörnek,  mindönök  előtte  ők  ütköznének 
(Tin.  203).  Fejedelmi  ügyért,  királyért  ütköznek,  törvény  alatt 
lévén  mindent  véghez  visznek  (Orczy :  KöltH.  45). 

[Szólások].  Zrínyi  mint  Herkules  reájok  ütközik  (Kónyi : 
HRom.  81).  Egy  gondolat  az  másikra  fltkSzic  (MA:  Scult.  962). 
Az  ütközék  szüvembe;  tehát  heában  tartottam  tisztán 
az  én  szüvemet  (Pázm :  Préd.  25).  Hogi  illien  gondolat  fitkSz- 
zec  a  mi  szflfinkbe,  nem  al  mi  raitmic  (Pázm:  Fel.  176).  Ugy 
tetszett  a  szerentsének,  hogy  e  napokban  kezemre  kerítené 
képét  egy  macedóniai  kis  asszonynak ;  meg  vallom,  aliglen 
[így]  ütközött  szemembe,  már  is  bé  ötStte  [így?]  magát  szivembe 
(Fal:TÉ.  693). 

be-ütközik  :  [otfendo ;  ansto.s.sen].  Nem  tudgyác  az  homály- 
ban miben  fitkSznec  bé  az  5  utókban  (MA :  Bibi.  1.553). 

bele-ütközik :  incurro,  impingo  C.  [otfendo  ;  eindringen, 
anstossenj.  Bele  fitkősztenek  abban  az  házban:  inruerunt  in 
domum  illám  (Fél :  Bibi  1 1 1.  Bele  Űtk5sz5t  az  viz  ebben  a 
házban :  iulisum  est  flumen  domui  illi  (98).  Bele  Qtkőzik  es 
meg  botránkozik  az  Christusba  (Mel:  SzJán.  351). 

egybe-ütközik :  [collido ;  zusammenstossen].  Egybe  ütköz- 
vén a  két  tábor :  castris  *collatÍ8  PPBI.  Rebeka,  midőn  már 
méhében  a  kettős  gyermekek  egybe  ütköznének,  kévánságát 
meg-bánta  (Mad:  Evang.  385).  Mind  az  ket  folyó  viz  n.agy  seb- 
bel egybe  ütközik  :  magnó  motu  amm's  uterque  colliditur  (Forró: 
Curt.  493). 

még-ütközik :  1)  confligo,  impingo,  oftiendo  MA.  [anstos- 
seu].  Meg  ^kőzéc  fen  az  zaszlóuai,  és  kezébe  mind  el  romla 
(Helt:  Krón.  69).  A  te  mennyei  seregidet,  követekké  téd  én 
érettem :  és  megparancsoltad,  hogy  minden  útaimban  őrizzenek 
engem,  hogy  meg  ne  ütközzem  (Pázm:  Imáds.  101).  Aspera, 
tövisses,  köve.s,  tőkés,  tsoportos ;  mellyen  könnyít  megütközni 
és  el-esni  (Pázm :  Préd.  86).  Az  ki  septében  futván  valami  fában 
megfitkőzik,  az  fát  szidalmazza  bfinteieu  (Zvou :  PázmP.  94). 
Az  előbbi  vígság  és  az  utóbbi  íaség,  megütközvén  az  emtori 
szívben,  kigondolható,  melly  keseriiségre  fakadjanak  (Fal:NU. 
294).  Drága  kövek,  melylyek,  megütközvén  a  nappal,  min- 
denfelé szikrát  hánytak  (Fal :  TÉ.  638).  Ott  tanulja  mmd  a 
két  fiatal  rend,  mint  kellessék  szegezni  nyakát,  csigázni  de- 
rekát, mesterséggel  mo.solyogni,  megütközni  a  szemekkel 
(Fal:  NE.  109).  Körültekinte :  a  többi,  megütközvén  a  szem 
szemmel,  javallá  minden  mondásit  (Fal:  NU.  292i.  2)  [offen- 
dor,    scaudíilizor;    aasto.ss    nehmenj.     Eleitfil-fogva    ebben    so- 


kan meg-ütköztek,  meg-botránkoztak  (Pázm :  Préd.  23).  Hogy 
valaki  az  kísségnek  tudatlan.ságában  meg  ne  fitkőzhetnék ; 
azt  akarja  el  hitetni  .  .  .  (Pázm:  Kai.  503).  Tudom,  ebben 
senki  meg  nem  Stkőzik  (Pázm :  Luth.  V.6).  Ez  utolsó  szókon 
igen  meg  íitkőze  az  egész  itas-tzéh,  hazuttolás,  pőrlekedés, 
zene-bona  támada  nagy  köztük  (Fal :  NA.  122).  Senki  senuni 
úttal  meg  ne  ütkezzen  rajtatok  (Fal:  NU.  341).  Az  keseríti  a 
bosszúságot,  hogy  aprólékos  dolgokon  íitkőznek  meg  az  elmék 
(Fal:  UE.  389)  A  bölts  megállja  azon  vidám  orczával  mind  a 
két  szerencsét,  nem  fualkodik  a  jóban,  nem  ütközik  meg  ha 
gonosz,  senki  indulást  vagy  .szinváltozíist  nem  tapasztal  rajta 
(393).  S)  pugnam  committo  JoidC.  241.  [feindlich  zusammen- 
stos,sen,  sich  schlagen].  Meg-ütközni,  meg-hai'tzolni :  conferre 
*signa,  collatis  signis  depugnare  PPBI.  Megh  ytkőzőt  az  feye- 
delmel  (ÉrdyC.  607b).  Antonius  e^be  ve.szuen  Augwsto.ssal  meg 
fitkőzec  a  tengeren  (Szék :  Krón.  77).  Azon  szóra  mindgyárt 
eleibe  áll  egy  vitéz,  magához  hasonló  fegyverben,  a  kivel  nagy 
serénységgel  megfitkőzik  (Hall:  HHist.  11.297).  4)  [?]  Ha  vala- 
mely lónac  betegsége  vagyon,  vgy  annyéra  hogy  meg  ^kőzet 
volna,  tehát  vegyed  az  retket  és  ,az  eb  kaprot . .  (Qs.  02).  Ha 
valamelly  lo  megfitkőzik  (Cseh :  OrvK.  21). 

megütközés :  *ütközés ;  conflictus ;  anstoss,  argernis  PPB. 

öszve-ütközik  (CsomaC.  29). 

szembe-ütközik :  [obvius  tío ;  zusammentreffenj.  Elhűle 
Ensebius  szembe  ütközvén  a  kSveta.sszonyokkal  (Fal :  NA.  130). 

Ütközés :  oSendiculum  MA.  conflictus ;  anstoss,  argernis, 
ziisammenschlagung  PPB. 

Ütközet:  1)  conflictus  MA.  proelium  JordC.  241.  Com. 
Jan.  148.  Ütközet,  hartz  avagy  viadal :  conflictus  150.  [zusam- 
menstoss,  das  treffen,  schlaehtj.  A  hadi  hajó  ütközetét  előle 
el-állással  meg-játszodtatui :  luíüficari  fuga  rostra  PPBI.  Nagy 
ytkőzet  leen  (ÉrdyC.  555.  595).  Megbékélénec  egymaassal,  es 
semmi  nem  lun  az  ftkőzetbe  (Helt:  Krón.  11).  Gyakor  való 
fitkőzetekbeu  mayd  mind  elveszénec  (24).  Nem  akarnánac 
ítkőzetnec  állani  (39).  Az  Christus  halála  szembe  való  fltkSzet 

I   vala  mind  azockal  az  elleasegeckel,  az  kiknec...  (Born:Préd. 

[  238b).  Dobokat  ftténec,  és  ütközetet  fuuánac  es  hertelen  egybe 
roppana  a  ket  sereg  (88).  Sisaknak  chak  az  fele  vagyon  fejében,  az 
többi  mind  el  töröt  sok  öltözetben  (Zrínyi  1.60).  3)  [offensio ;  anstoss]. 
Az  kőufil  lakozó  zúznék  sok  itkőzeety  vagyon  népeknek  látásából 

I  (SándorC.  15).  Zenvette  evrdevgevknek  sok  evtkevzetyt  (DomC. 
129).  Mikor  a  bánatnak  első  ütközetében  egy  vagy  két  nap  múlik : 

'  vigasztalást  végyen  az  özvegyaszszou  (Pázm:  Préd.  144).  Mikor 
a  halálnak  ütközetire  jutimk  (177).  A  ki  én  előttem  igasságban 
jő,  megmenekedik  sok  gonosz  ütközettíil  (Pázm:  KT.  181).  Az 
újonnan  plántált  fiatal  kevés  ütközettel  a  földből  kihorvaszta- 
tik  (Illy:  Préd.  1.352).  Az  ember  külömbféle  nyomorúságoknak 

I   ütközeti  alá  vettetett  (1546). 

Ütköző :  [offendiculum,  difficultas ;  anstoss,  schwierigkeitj. 
Keserves  fltkőzőn  kelleték  által  menni  (Megy:  3Jaj.  IL22).  Ez 
harmadik  tanúság  felett  .semmi  fitkoző  ne  maradjon  lelkedben 
(Megy:  6Jaj.  11.28). 

Ütköztet :  (impello ;  illido ;  anstossen].  Fyat  evvlebe  kapa, 
hogy  el  futna  wele  ees  mykoron  hyrtelenkednek,  egy  kew- 
zyklaba  ytkeztete  ees  meg  hala  (Pesti:  Fab.  55b). 

még-ütköztet :  1)  (offendo ;  anstössig  sein,  beleidigen). 
Ceremoniaknac  szem  tőuó  pompaiaual  az  nepeknec,  kiralyok- 
nac  es  poganyolmac  elmeieket  meg  iítkSztette  (lísztT:  IgAny. 
453).  A  csauz  követsége  felette  igen  megzavará  az  állapotot ; 
nem  csak  az  ország  elméjét,  hanem  az  magam  elméjét  is  igen 
megütköztete  (TörtT.  IV.204).  2)  Két  tábort  megütköztetni : 
conferre  *castra  castris  PPBI. 


911 


ÜTKÖZTETÉS— ÜTTET 


EUÜTTET-SÖRHÖZ-VALÓ-ÜVEG 


912 


Ütköztetés:  (Epist.  Pázm.  1.165,  Kr.) 

|Ütleg,J  ütlek :  ictus,  plaga,  verber  ül.  (sclilagej.  Ne  taláu- 
tán  aiiuyi  ütleket  nyerjecek  (Gvatl :  RP.  55). 

Ütő :  percutieiis,  tundeus,  percus-sorhis  Kr. 

[Szólások].  Ütít  s  kapót  játszódni  hiptával ;  *(latatini  ludeie 
PPBl 

bólyeg-ütö:  [pistillum  nuinmorum ;  niüiizstempel).  Az  bélyeg- 
itúic  hiszem  vas  az  pénznek  (Szentm :  TFii'i  22). 

guzaaly-ütö.   Ne^od   gv.sal  ítő  vasárnap:  laetare  UöbrC. 

307. 

hátul-ütö  :  (verberaus ;  prügel-J.  Megfélemlett  az  bátiiliitö 
pálczától  [a  következhető  büntotéstfll)  (Nyi.  XI.31). 

olaj-ütö :  olearius  PPBl.  ölscLlager  KirBesz.  15u. 

óra-ütő :  horologium  Noni.  4. 

párt-ütő :  facliosiis  C.  rebellator,  rebellis,  seditiosiis  MA. 
(aufst-indisch,  aufrübreriscli,  rebelliscii,  rebell].  A  warmegye  ezwe 
z5ndűle.sseu[ekj  okaerth  lezen  a  gyoles,  megh  akaryak  ertlieny, 
hogy  kycbyoda  legyen  a  parth  ittő  (LevT,  1.274.  Heltt  Bibi. 
I.f).  Az  part  ütő  tarsokkal:  cuin  seditiüsi.s  (Fél:  Bibi.  81).  Az 
egyház  kiuül  táborban  szállót  part  útő  eniberoc  (Mou:KépT. 
3b).  Verd  meg  mind  a  pártütőket  és  hódoltasd  alád  5ket,  hogy 
adó-pénzt  adjanak  (MA:  Bibi.  V.68.  zsolt) 

utói-ütő :  (verberans,  verberandi ;  schlage-,  priigel-J.  Veé6c 
iol  ez8ni-be,  miképpen  feúoget  zent  bernald  doctor  az  vtul  ito 
palczaual  (NagyszC.  175).  Nem  akarná  amaz  utói  fitő  .sentenciát 
hallani:  Te  nem  lehetsz  ez  után  sáfár  (MA:Sciilt.  800). 

[Űtőd-ik] 

öszve-ütődik :  [collido;  znsammenstossen].  Nem  egyaránt 
dörög  az  ég,  minthogy  nem  mindenhor  egyformán  iitfidnek 
egyniá.>iba  öszve  a  föllegek :  dissimills  crepitiis  fit,  oh  dissimilem 
*impactionem  nnbium  PPBl. 

Ütöget:  pulso,  pulsito,  succutio  C.  (Káldi:  Bibi.  233). 

ISzóIások].  Egy  cinkos  játszíj  a  theatruniokon  róla  majmos- 
kodván,  csúfra  kezdé  iitegetni  orkölcfiét  s  magavisolé.sét  (Fal : 
NE.  101). 

környül-ütöget :  circumpavio  C. 

még-ütöget :  verbenj  [schlagon,  priigelnj.  Kymegyek  .snieg 
ewtewgettem  ewkewtt;  es  ky  yewuen  bottuai  m>Tikett  feldie 
leewt  es  vgy  uer  mynkott  (EhrC.  31.  ÉrdyC.  361b).  Elew  vonyfci 
evvtet  [a  kutyát  az  asztal  alól],  alkolmason  megitegete  (Pesti : 
Fab.  77b). 

Ütött:  percu.-aiis  MA.  (ge.sclilag«n| 

guta-ütött:  paralyticus  C.  apopleticas,  paralytiuns  MA.  voni 
schlag  giTÜbrot  Com:  Vest.  139.  Hozánac  egy  giitta  Uttüttet : 
otferebaiit  ei  paralyticum  (Ilelt:  VT.  B8).  Mint  ielenti  ki  Cristus 
az  gutta-ütett  emberen  hatalmat  az  bilu  boczatasrol  (Born: 
Préd.  620).  Ha  meg  fereszted  a  gutta  fttőt  [így]  meg  gyogyittya 
(MehHerb.  112 1.  Iiia-.szakadozut,  vagy  gntafit6t  vala  (Mad: 
Evang  131).  GutUi  útAtten  fekszik  (Alv:  Post.  1.250). 

Üttet :  curo  tundi  Kr.  [schlagen  lassen]. 

[Szólások).  OrSmest  másban  üttetnék  a  z  d  o  1  g  o  1 1 
(másra  fordítanák  a  b&szédetj.  Oromest  ki  ugranának  az  kor- 
látb'il  (Pázm:  Kai.  110).  De  mivel  arra  nem  tudót  Balduinun 
felelni,  má.sba  ütteté  a  dolgot  (Pázm:  [..utbV.  388).  K«vér  bor 
ját  meg-öleté,  nagy  konyhát  ii  1 1  e  t  e,  vendégeket  hivata, 
miisikásokat  roiidele  (Pázm:  Préd.  607).  Hortzegi  konyhákat  és 
asztalokat  üttetsz,  mindenünnen  hé  kivánod  a  kiiltsönt,  senki 
uek  som  lizetz(Fal:  NU.  29u).  A  giizdaaszszouy  is  sürüen  osztya 
a  komágot,  a  gutát,  hol  ezt,  hol  amazt  ütteti  viMe,  még  a  sze 
relmes  le,inyát  sem  koriili  el  (Fal:  NU.  JH). 


el-üttet :  [abschlagen  lassen].  Egy  hertzeg  ember  vólt  ewn 
a  fíldín;  annak  el-üttetvén  a  fejét  . .  (Hall:  HHist.  11.87). 

meg-üttet :  [percuti  jubeo  ;  schlagen  lassen,  treffen  lasseuj 
Anty  Crystws  mykoron  ewrdewgby  hatalmasságának  myatta  az 
eeghewn  yama,  Yemvs  crystws  mennyel  yttety  megh,  ees  le 
esyk  ees  ottitn  ky  mwlyk  (Ér.sC.  571). 

ÜVEG  (euey  EhrC.  83.  éveg  Megy:  3Jaj.  U.152.  Megy:  SzA- 
Öröme.  82.  eveg  ACsore:  Enc.  156.  2ől.  jurg  CornC.  180.  326. 
WinkIC.  343.  óceg  Hall:  HHist.  U.71.  Illy:  Préd.  380.  vrwek 
ÉrsC.  330b.  úweeg  SándorC.  T.üeg  Tel-  Evang.  L88):  1)  vitrum 
C.  glas  PPB.  Haematinon  :  veres  üveg ;  vitreus :  üvegból  való  C. 
Kitsiny  dolgot  nagyon  mntato  üveg :  microscopium  PPBl.  Üveg 
ablak  :  vitreuni  speculaie,  specularium,  specular ;  glas-fenster 
PPB.  Üveg  ablak  tsináló:  specularins;  glaser,  fenstermacher 
PPB.  Zep  es  feyer  abrozokott  tewnek  az  aztjdokra  es  eoeg 
poharokott  (EhrC.  83).  Mynt  az  yvegh  nem  tőryk  nap  feen  által 
bathvan,  ezenképpen  Maria  zyzen  megh  marada  (WinkIC.  343) 
Salamon  kyraly  egy  struc  madárnak  fyat  berekezte  egy  jneg 
édenben  (ComC.  180).  Mykeppeu  az  napnak  fene  altal  megyén 
az  wwek  ablakon  az  wweknek  zegee.s.sBnekwl,  ezenképpen 
Crystws  az  yg;is.saknak  napya  altal  mene  az  zwzey  méhnek 
kapvvyan  mynden  terosuekwl  (ÉrsC  330b).  Yvegh  tengber :  maré 
vitreum  simile  crystallo  (JordC  892).  Altal  látható  lezSn  mynth 
üvveeg  (SándorC.  7).  Kwigitok  álla  az  ty  eoveg  ablak  gyártóto- 
kat ki  minden  zerzamaval  ewegel  bywon  és  ónnal  (RMNy.  II. 
175).  Si  tanti  vitiuni,  cpianti  margaritam  ?  Ha  az  íveget  igy 
bSczüli,  metzene  az  drága  kőueknek  ?  (Decsi :  Adag.  284).  Cneg 
szinfl  (Mel;SzJán  147).  Mint  üeg  meg  nem  szegic  nap  fény 
alfcil  hatuan,  ugy  szegetlen  marada  az  szűz  .szüleseben  (Tel : 
Evang.  1.88).  Üveg  bástyákkal  oltalmazzák  és  vászon  paissal 
takargattyák  igyeket  (Pázm:  Kai.  172.  MNyelvé.szet  VI.404I 
Ablaknak  való  üveg  tiuigyér ;  ezer  üveg  tjuigyér  (VectTrans. 
27).  írják  a  hollóról,  hogy  a  fészkét  behintik  üveg  porral, 
mind  addig  tojá.sát  kiuem  költbeti,  valamíg  a  por  fészkét>en 
lészen  (Hal :  HHist.  11.74).  2)  [lagena ;  flasche].  Nagy  barom 
üveg-borokat  akasztottak  (a  horogra,  Pázm:  Kai.,  NyKftzl.  XV. 
3G1). 

[Közmondások],  Üvog  a  szereutse  (SzD :  M Vir.  393). 

ablak-üveg  (Rjidv:  Csal.  11.335). 

boros-üveg :  [lagena,  ampulla  viuaria  ;  weiutiasclie]  (Pécsv  : 
Fel.  572.  Thaly:  VÉ.  U.120I. 

égető-üveg:  breimglas  Com:  Orb.  161.  ÉgetS  eveg  (ACsere : 
Enc.  257). 
kotyogós-üveg :  simpulum  vei  simpuvium  PPBl. 
köppöly-üveg  (Káldi:  Préd  184.  Kr,). 

kristály-üveg  :  [vitrum  crystalliunm,  purLssimnm  ;  krystall- 
glas].  (VectTrans.  27).  Egy  mester  ember  ennek  a  c.sá.szániak 
ana  ajánlotta  magát,  hogy  olly  kristály  íveget  készít,  melly  nem 
lészen  romlandó,  b;uiem  hajlandó  (Hall:  HHist  11.71).  A  kris 
tály-üveg  is  mikor  szebb  s  tfuidöklik,  akor  hamar  eltűrik  (Kisv  : 
Adag.  186).  A  mint  egy  lehellé.'sel  elárulja  magát  a  festék 
fényes  orcájukon,  egy  hirtelen  hozzá  njiilá.ssal  kezünkbe  sza- 
kad a  kristíiiy  üveg :  úgy  ezeknek  minden  legkisebb  ige  meg- 
árt (Fal:  NE.  93 1, 

messzelátó-üveg :  perspicillmu  [ferurohrj.  Meeszelitó  üve- 
geket, perspicillomukat  kiforinálváu  (Com ;  Jau.  167). 

légyfogó-üveg :  [fliegenflaschej.  lm  küldtem  bárom  légy 
fogó  üvo;;et,  kikben  az  legyeket  ekképen  kell  fogni  (Niid:  Lev. 
26). 

nagyobbító-üveg :  macroscopium  Com:  Orb.  161.  (ver- 
grOssenmgsglasj. 

aörhöz-való-üveg  :  bii-rglas  Nom  33. 


913 


TC-KÖR-ÜVEG— MISE-ÚVÖLTÖ 


ÜVÖLTÖZ— OZ 


914 


tükör-üveg :  spiegelglas  KirBesz.  54.  57.  ; 

Üvegbol-való :  vitreus ;  glSsern  PPB. 

Üvegcse :  (lagiincula ;  fiaschcbeu]  (MonTME.  1.295). 

Üveges :  I )  \itrarius  C.  Üveges,  üveggyártó :  vitriariiis, 
liyalurgus ;  glaser  PPB.  Az  üvegest  haza  kísérte  Döbröczfinben 
(MonTME  1.66).  S)  [vitreiis;  glasern?].  Veres  borral  töltfitt 
üveges  kors6  (Gvad:  FNót  38). 

Üvegeoske  :  vitriolum ;  glaslein  PPB. 

ÜVÖLT,  iVÖLT  (.ewdl  KeszthC.  348.  evölt  RMK.  U.7. 
ywell  ÉrsC.  347.  yveth  FestC.  20.  ywöt  JordC.  389.  841.  CzechC. 
17.  ÉrsC.  292):  clamo,  conclamo,  proclamo,  praeclamo,  vociferor  C. 
schreien,  ein  geschrei  machen  PPB.  Kezde  ewuewiteny  :  coepit 
clamare  (EiiiC  52).  Te  melto  nagy  zewrnyew  halainál  ínyképpen 
gonoz  tuluay  gyolkos,  kyert  meud  te  ellened  ewuewltnek  es  zug- 
nak es  teneked  mend  ez  varas  ellenséged  (149).  VuSltS  vrhoz :  cla- 
inabat  ad  dominum  (BécsiC.  29.  16).  Iu51t5uec  zaua  kietlenben  ; 
vox  clamantis  in  deseito  iMünchC.  18.  28).  luóltSk  felséges 
istenhez,  ki  iol  tiV  énnekem  (AporC.  11  Te  neeked  chenvbyn 
ees  seraphyn  zenetlen  zowal  yveeltnek :  iuces.'sabili  voce  pro- 
clamaut  (FestC  241).  Vv6lc  ki  nem  tiazzs :  clama  quae  non 
parturis  (DöbrC'.  308).  Mynd  az  k5z6nseg5s  soksaagh  ywSltlie 
awagh  reada  (VVinklC.  186).  Lalwk  wagyon  ees  nem  yarnak 
ees  nem  j-welthnek  w  torkokkal  (KeszthC.  316).  Een  eweltek 
the  hozyad,  wram,  ydwezeh  engemet  (348).  Mely  fráter  juevl[t]- 
tieen,  es  futa  oda  tevb  harmyc  frátereknél  (DomC.  251).  Meg 
syketevle  . . .  hog . . .  nem  hal  vala,  ha  nem  ha  jgeen  erevssen 
jvevltnek  vala  neky  (DnmC.  1 59).  Az  gyermekek  . . .  kezdenek 
rea  kiáltani  es  iuwlteni  íVü-gC.  26).  Az  zeuth  Sewerwsnak  ew 
legyendayaban  ohvastatyk,  hogy  egy  hayo  el  kezdennee  syl- 
yedny  es  az  hayos  kezde  jTvelteni  (ÉrsC.  347).  Nagyon  téged 
kiáltnak  és  téged  tisztelnek,  kiket  vizeknek  habjai  fenyegetnek, 
kik  drágaságba  hozzád  evöltenek,  segétség  leszesz  nékik  (RMK. 
11.7).  Mit  tegyek  immár,  jaj,  kinek  ivöltsek,  paua-szoljak  én 
aj  ?  (267).  Az  útczákon  az  nagy  úr  ezt  ivSltse  (287)  luSltnec 
az  6  társoknac :  clamautes  <yiaequaliljus  (Helt :  L'T.  C5 1.  luSltic 
mindenec  (Göres:  Máty.  60).  Szent  Palnac  mondásat  vgy  iuSlti 
vala  (Bom:  Ének.  508).  Boszszn  állást  kellyé  menten  flvSlte- 
nfinc  ■?  (MA :  Scnlt.  208). 

föl-üvölt:  exclamo  Pesti:  NTest.  70.  [schreien,  aufschreien, 
ein  ge.schrei  erheben]. 

Üvöldögel :  Idamito ;  rufen,  schreien,  heulen].  Az  egész 
várbaivis  nincs  strasa  tSbb  egynél,  a  ki  flv51d6gel  a  kapu  feli- 
nél (Gyüngy:  MV.  80). 

Üvöltés :  clamor,  conclamatio,  .succlamatio,  vociferatio  C. 
vociferatus ;  geschi-ei  PPB.  ÜvSltést  tenni ;  *clamorem  edere, 
tollere,  extoUere  WF.  Megteruen  erdewbgwl  kemenen  megfegye 
fráter  Ylyest  monduan  nagy  yweltesnel :  gonozol  tezed,  fráter 
Ylyes,  es  keuelewl  (EhrC.  17).  Ky  boczatuan  syralmnak  ewuewl- 
teset  es  kewnuezeseket  es  fohazkodasokat  keruen  ez  mondót 
yozagot  ystentew!  neky  adattny  (72).  Ywelthes.seel  ywelthwen : 
clamaiLs  clamavit  (FestC.  151).  Sywas  reewas  ywSitees  (ÉrdyC. 
555bi.  Alkolroatlan  jvevltessekkel  keserehtveu  jngerlyk  vala 
(MargLi.  92).  Kezem  knlezwlwa  ordyttast  tezek  es  rettenetes 
ywSltest,  akarwan  az  halai  el6t  el  fwtnom  (ÉrsC.  292).  Az  po- 
ganok  nagy  ywetesel  reayok  nvgazkodanak  es  mynt  fene  wadak 
awag)'  faikasok  az  nemes  ártatlan  bárányokat  mynd  ez  zent 
fereket  [?]  megh  ewlek  '583).  Kiáltás  és  nagy  iu51tés  támada 
az  táborban  (Kár:  Bibi.  L498).  Majd  minden  fán  éji  baglyok 
állnak,  haláljövendölS  üvöltést  csinálnak  (Gyöngy:  KJ.«  74). 

Üvöltő  :  clamator ;  schreier  WF. 

mise-üvöltő  :  [missam  damitans ;  messenheuler].  Csélcsa- 
polmak  mostan  kenyerek  vagyon,  miseüvöltíknek  kenyerek 
vagyon  (EPhilKözl.  1X171.  Thaly:  VÉ.  186). 

M     NTKLVTÖRT.    SZÓTÍB.    ED. 


Üvöltöz :  claraito  C.  [schreien,  heulenj.  Oh  lesws,  .lesws, 
mire  hogy  atte  aldot  zent  zadatli . .  latom  ma  .soniynsagal  meg 
azotnak,  hogy  az  zomyw.sagertli  yw6ltez  mondwan  zomywho- 
zom  es  czak  egy  torok  wyzeth  sem  nywthafok  teneked  (ÉrsC. 

57). 

ÜZ,  ÍZ  (óz  WeszprC.  125.  LevT.  I.2Ü.  megoíének  Nyr.  L42S. 
i(d;őm  MA.  Born:Préd.  60):  1)  [)ellü  C.  fugo,  arceo,  per- 
sequor  MA.  in  die  6ucht  .schlagen,  verfolgen,  nachsetzeu  PPB. 
[treibeu,  jagen].  a)  Távúi  űzöm :  protelo  C.  Teneked  menden 
el  múlt  vetkedett  meg  boczatyak,  vgyhogy  sem  ebek,  sem 
emberek  tnaba  uem  ewzuek  :  persequuntur  (EhrC.  149).  EUen- 
.segh  yzye  een  lelkemeth :  persequatur  inimicns  animam  nieam 
(KeszthC.  9.  KulcsC.  10).  Hét  napi  iaro  fMdig  úze :  persecutus 
est  eum  diebus  septem  (Helt:  Bibi.  IP2).  Minden  ereiét  egybe 
akai-na  haytaui,  és  az  hadban  ?zni  (Helt:  Króu.  88b).  Ammint 
Gedeon  madiánokat  üdzé  kürtöléssel,  úgy  üdzi  Krisztus  hitet- 
leneket 5  szent  igéjével  (RMK.  VI.213).  A  szél  fuvallásoc  a 
hajót  gyorsabban  fizic  (Com:  Jan.  89).  b)  A  romai  hadakozoc 
igeu  el  fárattanac  vala;  ebbSl  Ion,  hogy  nem  ?szl-,eténec  a 
magyarok  \-tan  (Helt:  Krón.  12.  13).  A  romaiak  a  gottusockal 
\-tannoc  fizénec,  es  veric  és  vágiác  vala  6ket  (18.  22b).  Az  Ven- 
tzel  eapitány  az  5  seregénél  vtánnoc  fze  (28b).  Nem  fze  vtán- 
noc,  mert  szinte  estue  vala  (91).  2)  exerceo  WF.  Kr.  üben 
WF.  [betreiben].  A  munkákat  erSssen  fizi :  labores  strenue 
urget  Com:  Jan.  195.  LelkSkkel  testSkke)  ez  vylagot  yzyk 
zeretyk  kSwetyk  (ÉrdyC.  15b.  69b).  Ha  gyönyörűséges  riformá- 
dat  oly  igen  üzi,  s  közönségesképen  gyakorolja  a  nemesség: 
kétség  kivül  sokban  férges  vallásod  (Fal:  NE.  61). 

[Szólások]  Vmire  Hz.  Czak  lakozasra  yztetek  ez  felden:  in 
luxu  vixistis  super  terram  (JordC.  841).  Czak  pompasagra  fiznék 
(Boni:  Préd.  77).  Feleségeket  itatiac,  czyfrara  flznec  (Mon:  Ápol. 
516).  Uram  nem  uz  nagyra  szivem  (MA:  Bibi.  V.61).  Pénzre 
és  jószágra  igen  íiztetec  (MA :  Scnlt  885).  Hin-e  névre  űznek, 
törnek  és  vágyakodnak  (MA.  Nyr.  IV.167).  Friss  laká-sra  nem 
űzött  (Káldi:  Préd.  1.84.  Nyr.  IX.330).  Én  mit  űzök  czifra  kön- 
tösre ?  (Káldi:  Préd.  11.134).  Valamire  üz  vlit.  Vég,s5  szegénységre 
ftzettetic  (Com :  Jan.  209).  Vmü  üz.  Bosszút  űzni :  *insectari 
injm-iam  aUcujus  PPBl.  ulcLsci,  inimicitas  suas,  injiuias  *per- 
sequi  WF.  Maga  boszszúját  űzni :  *persequi  suas  injurias  PPBl. 
Midón  valaki  ellenünk  vétkezik,  tartozvmk  meg-bocsátani  néki, 
ngy  hogy  i5tet  ne  gyfilíllyiik,  boszszút  se  flzzfink  (Pázni:  Kai. 
815).  Maiadékin  nem  hogy  bosszút  űztem  volna.,  inkább  nagy 
jóakarójuk  voltam  (BethI :  Élet.  165).  Négyszázan  az  hajdúk 
öszveüték  magokat,  Nagy  Bálint  hadnagyok,  hogy  flzjenek 
csatákat  (Tiu.  68).  A  bor-italban  egymást  űzni :  cer- 
tare  meró  PPBl.  Ne  fizd  tovab  feslet  erkSlczedet 
(FortSzer.  G4).  Nem  \t-zuen  az  5  [a  világ]  g  i  5  u  i  5  r  vv  s  e  g  e  t 
(DebrC.  9).  Kegyetlenséget,  haragot,  gyfilSlséget  fizni : 
iracundiam  in  victos,  inimicitias  cuni  civibus,  crudelitatem  suam 
cum  aliquo  *exercerc  WT.  Jaj  nekünk  ha  még  is  újat  akarunk 
vonni  és  gyűlölséget  űzni  Istenünkéi  i  Pázm :  Préd.  583.  Ny  Közi. 
XV.381).  Maga  hasznát  fizni,  keresni:  quaestum  colere  PPBl. 
Sokan  akaryak  ewnnen  haznokat  yzny  (Pesti:  Fab.  18).  Sok- 
ban tehet5k  vohiánk,  mellyek  még  eddig  nem  forogtak  kezűn- 
kén, minthogy  nem  tűntek  eszftnkbe ;  a  ki  azért  reájok  emlé- 
keztet, szerencsénket,  hasznunkat  fizi  (Fal:  UE.  401).  Mikor  az 
menyegzői  6rőm  javában  vóha,  egymás  után  harmadnapig  gyfi- 
rőre  ókleldeztek  és  mhiden  vitézi  lovagló  játékokat  úztek 
(.MA :  SB.  28).  Addig  űzte  gyózte  (a  játékot),  mig  mindenét  belé 
ölte  (FahNU.  2Q2).  Yduari  katonaságot  öznenec,  a  mint 
a  papa  (Born :  Préd.  263).  Nézd  el  az  vduarba,  az  venec,  az 
iftíac,  melly  soc  kényességét  fiznec  (410).  Kevélségben 
mentél  el  és  minden  kényességét  fiztel  (MA :  Scult  705).  Ez 
alatt  vigan  vagyon  az  istentelen  király  az  5  gonosságábau,  és 
hogy  tovább  is  űzhesse  I  a  t  o  r  s  á  g  á  t,  a  kik  leány  kérni 
,    eleibe  mentek,   illyen  áUiok  mester.séggel  tndta-el  őket  házától 

58 


915 


alA-Oz— För>-Oz 


HÁTRA-CZ— VISSZA-OZ 


916 


(Hall:  HHist.  11264).  Ne  fizd  magad  akkor  Vémis  követéssel 
(Felv :  ScbSal.  37).  Mesterséget  flzők :  exercaj  WF.  Igen 
űzik  a  uyerekedést:  *calent  ad  quaHstum  PPBI.  Senki 
azoc  kSzzfil,  kik  az  urat  .szolgállyác,  nyereséget  ue  flzzSii 
pénzével  (EgyliRendt.  151).  Azért  ha  csak  oinbereknek  kellene 
kedveskedni,  és  ez  világi  nyugodalmat  űzni,  .szaporáb 
vólua  kezSnket  egybe  kolcsolván  balgatásban  maradnunk  (VAzm : 
Kai.  al).  Erdegheket  yzyetek :  daemones  ejicite  (JordC. 
382).  Az  te  neueddel  SrdfigSt  flsztíluk :  in  nomine  tuo  daemonia 
ejecimus  (Fél:  Bibi.  11).  Euz  vala  őrd'gSt.  és  az  néma  vala 
(KNagysz.  1613.  A6).  Méglen  Máttyá.s  király  észt  a  nagy  pom- 
pát ?ze,  nem  aluuéc,  .sem  pompázii  addig  toruk  czászár  (Helt : 
Króu.  156).  Egy  meg-szokott  könyörgésnek  formáját,  mint  egy 
szakmáut  fiznék  (Komár;  Imáds.  81).  Némellyekkel  jobb  a 
levél  által  való  végezés  (corraspondeutia)  hogy-sem  az  egyre 
űzött  társalkodás  (conversatio)  (Fal:  UE.  446).  Tréfát 
özö:  jocnlatorius  PPBI.  Tréfát  fiz  bírája  s  ura  hatalmával 
(Orczy:  KöltSz.  180).  Tréfát  ftzíitt  mindég  a  nemes  rendekkel 
(35).  Orvosi  tudományt  és  törvényt  a  ki  üz  (Kisv :  Adag. 
107).  Az  isten  igéjévelis  czac  vásotságot  fiznee,  czufolódnac 
(MA:  Scult.  415).  Úgy  tetszenék,  mintha  a/,  atya  mindenható 
i.sten  ugyan  v  e  r  s  e  n  t  fizott  abban,  hogy  aimál  nagyob  diitsS- 
séggel  magyasztallya  szent  fiát,  mennél  inkáb  ö  megalázza 
magát  (Pázm:  Préd.  184). 

alá-űz :  [purgo  ;  abfiihren].  Téli  id(jl)en  alkalmasabban  alá- 
fizö  orvosságok  vetetnek-bé,  nyárban  pedig  okádásra  valók 
(KNagysz.  1658.23). 

be-üz :   impello    MA.  Wí'.    [hinelntreiben).    Fel   izuen    faz 

asszonyt]  be  yze  az  hyro  az  ew  hazába  (RMNy.  11.41). 

el-üz :  abigo,  depello,  aspello,  fugo,  dispesco,  proturbo,  ver- 
runco  C.  propulso,  arceo,  aspello ;  hinvvegtreibeu,  abhalten  WP. 
(vertreiben,  davonjagen].  El-fizui,  el-haitani :  abigero  MedLat. 
3.  Elűzöm,  eltiltom  magamtól:  abarceo  PPI.  Gonozol  tezed, 
fráter  ylyes,  es  keuelewl,  ky  el  ewz  (repellis)  zent  ai}gyalokot, 
kyk  ywnek  mynekewnk  latasonkra  es  tanwytasonkra  (EhrC. 
17).  Ha  yllyk  embernek  mynden  ok  veteessel  hw  felesseghet 
el  yzny  ?  si  licot  honiini  dimittere  uxorem  suam,  quacuinque 
ex  causa?  (JordC.  413).  Az  eeyely  setoets.seegöt  el  yzy  az  nap 
(ErdyC.  588b).  Az  gargian  meg  ieleute,  mikepen  vvket  el  vvzte 
volna  (VirgC.  48).  Ne  wzyel  mynketh  erekké :  ne  rcpellas  in 
finem  (KulcsC.  108).  Elevze  az  határról  az  essevt  (DomC.  92). 
Ha  az  ágyban  feyed  alá  teszed,  veled  hordozod,  a  kigyőt  ol 
ízi  rMel:  Horb.  116,1.  Nem  révogatá  sem  el  nem  űzé  elöle 
azokat  (Tel :  Evaug.  11.672).  Chötörtökön  az  ködök  el  keszdik 
íiz  égibe  giölest,  melliek  osztiuian  az  deli  szélektől  el  öszettet- 
nek  (KBécs.  1572.  Ev).  Fel&s^ge.s  gazdát  nem  kel  .szolgálnod, 
felesége  egyflld  kölczön  add  néked,  é.s  ha  ió  keduel  raita  el 
nem  fted,  béarúl  az  vrának,  és  el-fz  téged  (FortSzer.  L4).  Egy 
rongyos  pásztor,  kit  a  ghazdaia  ol  űzött  (R-il:  Epia  7).  A  le- 
gyeket legyezővel  hajts,  fizz  el  (Com:  Vest.  84).  Csáklyáekal 
taszítván  a  hajót,  a  tengeri  kőszikláktól  el  fizic,  tavid  kerge- 
tic  (Com:  Jan.  89).  Az  ellenséget  elfizte  a  város  alól  (Balog: 
Corn.  207). 

elűzés :  abactus,  depulsio  C.  propulsatio ;  das  verjagen  WF. 
[vertreibung,  verjagung]. 

elüzetés.  Jövevényeknek  elüzetések:  abautus  hospitum 
PPI. 

elűző :  depulsor  WF. 

felleg-elűzö :  nubifugns  C. 

elöbb-üz:  praeterago,  propello  MA.  Elébb-fizőui,  elker- 
getem :  propello ;  welter  fórt  treiben  WF. 

föl-üz :  [hinauftreiben].  Fel  izuen  (az  asszonyt]  be  yze  az 
byrc.  az  ew  liazaba  (KMNy.  11.41). 


hátra-űz  :  repello ;  zorilcktreiben  WF. 

hátraúzés.  Fegyverrel  való  hatra  ilzes,  viszsza   veres :  re- 

|)ulaio  Ver;  Verb.  Szót  27. 

hátraüzetés  :  repulsus  ;  das  zuriickschlagen  WF. 

ki-üz :  expello,  extermino,  submoveo  C.  (hinausjageu,  aus- 
treibeu,  vertreiben].  Az  kenernek  keues  rezeuel  kyewzyek  hyw 
gyczewsegnek  mergesseget  (EhrC.  27).  A  íellet  ki  íze  ötét  ;i 
kietlenbe,  as  vala  a  kietlenben  neguen  naixicbaii  (MüuchC. 
71).  Ha  az  sathanas  sathaut  yzy  ky,  hw  maga  ellen  meg  ha- 
sonlót: si  sataoas  .satanam  ejicit,  adversus  se  divisus  est  (JordC 
390).  Kywe  yzee  orzagabol  (ÉrdyC.  444b).  Ki  vze  onnan  az 
arosokat  (VaszprC.  15).  Ez  vylagy  dolgokat  zyuetekbewl  ky 
wzzetek  (VirgC.  139).  Nem  evzky  myiiket  jnueet  (DomC.  1Ü8^ 
Hága  kivznye  a  diéösesből  (TelC.  218).  Sz.  Vid  napján  kiűzék 
Havasétól  Moizla  vajdjU  iTörtT.  1880.635).  Ki  fisz  ma  engemi-i 
e  földnec  sziniröl ;  ejicis  me  hodie  a  facie  terrae  (Helt:  Bibi. 
I.B3).  Ha  ki  fissz  mflnköt :  si  ejicis  nos  (Sylv:  UjT.  LIS).  liacz- 
ból,  peastbfil  feier  várból,  eztergomljol  ki  flze  sok  kan  laiioi, 
barátokat  (Mel:  SzJán.  97).  A  mostoha  anyámnak  sugallásábol, 
fiztél-ki  anuakelölteis oifizíigodból  (Hall:  HHist.  11199).  Király- 
nak a  kissebbiket  választyák,  a  több  király  liait  pedig  ki-fizik 
az  országból  (72).  Üzd  ki  országodból  az  oly  mestereket,  kik 
monda-mondával  tartják  a  népeket  (Orczy:  KöItH.  60). 

[Szólások].  Ördögöt  az  anyaszentegyház  szokása  szerént,  vagy 
imádságival  kiűzni  a  testből :  daemones  *exorcismis  e  corpo- 
ribus  pellere  WF.  Yollehet  ez  zerzett  vakokot  vylagosobon, 
ewrdewgevvkewt  kyevvzzeu  (EhrC.  28).  Az  erdegeknek  feye- 
delmebeu  yzy  ky  az  erdegeket  (381).  Te  newedbeu  yzttwuk 
ee  ky  erdeghöket  ?  :  in  nomine  tuo  daemonia  ejecimus  ?  (JordC. 
374). 

kiűzés :  expulsio  C.  (austreibungj.  Erdeghőknek  kywe  yzese 

(ÉrdyC.  452). 

ki-űző  :  expulsor;  austreiber  WF.  Kifizöné  :  expultrix  ;  aiis- 
treiberin  uo. 

le-üz :  dejiello  MA.  (hinuntertreiben].  Az  Sjilhan  feyedelem 
paranchola  az  wtanna  való  feyedehnoknek,  hogy  ffel  gyo'tanaak 
(a  hajót),  de  wr  istennek  zonth  angyaly  myud  az  teugber  fe- 
nekeere yzeek  le  ewketh  (ÉrdyC.  447b) 

még-űz:  pei-sequor,  propello  MA.  [(ersequor  JordC.  113. 
(verfolgen,  nachjagen].  Megsivalkodánac  és  megfizéc  az  philisz- 
téusokat :  vociferati  sünt  et  persecnti  sünt  Philistlieos  (MA :  I.261b). 
Ha  nem  tetszik  elmenetelem,  küldjön  postát  utánam,  ha  el  ér 
Kassáig,  űzzön  meg  (MonOkm.  XIV.1411.  Ellensígre  akadván 
meg  is  fiztik  őket  (Monlrók.  XV.134). 

reá-üz  :  per|>ello,  impello  ;  antreibeu,  zu  etwas  veruiögen ; 
reá  hajtom,  ösztönözöm,  indítom  WF. 

széllyef-üz :  di.s|»llo  PP.  [auseinandertreiben,  aaseinander- 

jagen). 

űztön-üz  :  [jissidue  exerceo ;  eifrig  betreibeu].  Mindeiuiapi 
próbákkal  tudjuk,  hogy  a  mi  után  felesen  lódul  országunkban 
a  nemes-ség,  s  vig  gyakorliis.sal  űztöu  űzi :  ott  fogyatkozások, 
rendetleaségek,  vétkek  találtatnak  iFal:  NE  61)  Bji  nem  fér 
öszve  a  gyülekezetekben  flztön  űzött  trágársággal  (65).  A  melly 
jajt  mondott  unmk  az  igaz.sagtalau.sag,  részegség,  bujaság  ellen, 
egyenesen  az  igazságra,  józanságra,  tisztaságra  telne;  mert 
ezeket  restelli  a  világ,  amazokat  fiztön  űzi  s  gyakorolja  (95). 
Nehéz  megitélni:  ki  vét  többet,  a  gazda  vagy  gazdaiszony,  ki 
nem  tiltja;  vagy  a  szolgjuvnd.  muly  utána  mondja,  és  űztön 
űzi  ezt  a  masterségel  (a  káromkodást.  Fal:  NU.  298). 

vi88za-űz  :  retroago  C.  repello  MA.  asiiollo  WF.  (zuriick- 
treiben,  zurilckjageii].  Orosz  Pál  uram  az  ide  való  bailfélét  h:i 


917 


VISSZACZÉS— ÖRDÖG-ŰZÉS 


TÖRÖK-ŰZÉS— ÜZBÉG 


918 


szintén  bemegyen  is,  be  ne  focadja,   rtzze  viísza  íket   (RákF: 
Lev.  55). 

visszaüzés  :  repiilsns,  repulsio  MA. 

[Űz-büz] 

meg-üzbűz  :  fassidne  perseqnor ;  fortnUhrend  naclijügenj. 
Némelv  rigiilá.'s  kurucz  kölkök  bennünket  annj-ira  megözének 
bö7.ének  (Nyr.  1.428). 

Űzdögel :  aeito  Sí.  [lanKsam  treiben).  Épp  jahoczkait  e!8tte 
íVdeeeli  (MA:SciiIt.  11). 

el-üzdögel :  propnlso  MA.  vertreiben  WF.  Az  éhséget 
nappali  kerasetivel  alig  fizdSgelne  el  (Forró:  Ciirt.  542). 

[Üzel  ?  üzél  ?] 

meg-űzel :  fperseqnor :  verfolgen].  A  vajköpülés  miatt  meg- 
iizelvén  Bugyi  Pált  és  el  is  fogván  feh-itték   (lIonTME.  1.404). 

Űzeliedik,  űzekedik  :  I )  [invicem  se  persequi :  einander 
nachjagen].  És  ugyan  fizekedve  az  fejedelmi  férfiaktiíl  és  dea- 
koktiil  nemes  kSnyvec  kfildettetnénec  (Prág :  FSerk.  B).  2)  ftau- 
rum  appetere,  coitnm  tauri  appetere ;  stieren,  rindem,  laufig 
sein].  Meg-fatott,  fizelkedett  tehén :  vacca  praegnans  (Com : 
Jan.  78). 

Üzelkedós  [?]:  insania.  Bódog  ember,  kynek  wrnak  newe 
\v  remensege  ees  nem  nezetb  hewsagokath  ees  hamys  yzelke- 
deseketh :  insanias  falsas  (KeszthC.  98.  KulcsC.  97). 

Űzés :  1)  pulsio,  persecutio  PP.  sectatio;  nachstellung,  ver- 
folgung  PPB.  S)  (exercitatio ;  das  üben,  betreibeu].  Fel  ne 
geriedgien  az  boszszu  állasnak  íizesere  (Fél :  Tan.  328).  Az 
testnek  gonoz  kiuansaganak  vakmerőségééi  való  fizese,  bfln 
(205).  S)  [meitatio :  anreiziiug].  Más  izgatá-sábol  és  arra  fizésé- 
bSI  gonoszság  tételt  cselekedett  (Com:  Jan.  198).  4)  ardor 
[siieht].  Tiztessegre  valo  yzes :   ardor   ambitionis   NémGl.  300. 

bosszü-űzés :  vindictae  stúdium,  aemulatio  MA.  [rach- 
sucht,  racligier].  Az  istenek-között  fajtalanság,  boszszú-ftzés  és 
egyéb  vétkek  uralkodnak  (Pázm  :  Kai.  1766.  70.  MNyelvászet 
VI.401).  Az  igazság  szoleáltatá.<íban  mértékletesség  kívántatik, 
bosz.szú-fizés  nem  szenvedtetik  íPázm :  Préd.  ö08>.  Lsten  el-vette 
haragját  rólunk,  le-tette  bosz-^zú-ilzé-sét  (582).  Bizonyára  drá- 
gább a  nagy  G5r5g  országnak  a  Méneláusért  való  fáradozás, 
és  boszszú  fizés  (Hall :  HHist.  UL190). 

gyönyörüség-üzés  :  [vergniigungssucht]  (MA:SB.  105). 

ördög-vizés :  exordsmns  MA.  [tenfelsbannung]  teufels- 
be.schwörimg  WF.  Ördögfizó  bóbájosok  megpróbálják,  az  ör- 
dög fizésben  Jézus  nevét  kiáltják  íRMK.IV.184).  Az  megmo- 
sndásnae  sacramentomát  gyalázatossá  tS'ttéc  babonás  5rd5g 
fizés.sel  (TiIA:  Scnit.  853).  Némely  .szer-tartasok  emberi  rende- 
lések, az  minemfivek  mai  idSben-is  az  pápa  országában :  cam- 
sak,  pili»sek,  gyertya  tartok,  szentelt  viaszgyertyák  e.s  szSved- 
uekek.  pfinkSsd  napi  fagalamb  mutogatás,  ala  bo&satas,  8rd8g 
űzés  íMNyil:  Irt.  132X  Felette  utálatos  Lsten  el5t  azoknak 
tselekedetek,  kik  a  Jesus  nevezetivei  bójSskSdnek,  bájoskodnak, 
és  5rd8g&zésre  akarják  tsigázni  (Ker:Fréd.  2S1).  Toféus  az 
ördög  uzés  ellen  kemény  predikátziót  tett  (Bod:Pol.  114). 


török-üzós :  [persecutio  Turcarnm ;  türkenjagd].  Ó  is  a 
tSríc  fzésre  kezde  menni  (Helt:  Krón.  94). 

vendógaég-üzés :    (lielluatio;    schlemmerei]    (Lép:  PTük. 

297). 

fűzet] 

ki-űzet :  [expelli  curo ;  austreiben  lassen,  veitreiben  lassen]. 
Yzette  vona  az  sydokat:  dixis.set  ut  Judaei  Roma  excederent 
(JordC.  769).  Tehát  embert  mint  oraot  ki  vete,  meg  atkoza, 
kertbSl  ki  fizete  (Bom:  Ének.  443 1  Véle  eggjfitt  nem  lakha- 
tik,  nem  nyájaskodhatik :  hanem  ki  kell  űzetni  házából  (Pázm : 
Préd.  63). 

Űzö :  pellens  Kr. 

[Szólások].  Fel-fllven  lovára,  nagy  serénységgel  meg-indúl, 
kit  fizSben  vésznek  mindgyárt  a  persák  (Hall :  HHist. 
L22).  Azzal  a  sebbel  bi'isúlva  elszalad  a  vad-disznó,  de  más 
nap  annál  tSbb  károkat  tészen  a  kertben,  akkor  is  Jónatás 
fizSbe  vészi,  és  a  jobb  fSlét  vágja  le :  azzal  sem  gondolván  a 
kan :  harmadszóris  a  kertre  mégyen,  akkor  a  farkát  hadaya 
ott  (11153).  RStenenec  tSrSkec,  futamánac,  ?z6  felben  nagy 
sokan  meg  halánac  (Görcs:  Máty.  16).  A  t6r8c  ízSben  nagy 
sokat  levágá  (69). 

bosszú-űző :  [vindictae  studiosus ;  rachgierig].  Neezd  el  azt- 
is,  a  ki  tobzododo  [így],  auagy  egyéb  testi  gy5ny8r5ség  fiz5, 
akar  fris,  iátékos,  akar  buia  parázna,  akar  boszu  flz5  legyen 
(Bom :  Préd.   562).   Madie  vár,  azaz  bosszú  fizó  vár  (Monlrók. 

VUI.310). 

felhő-űző :  nubifiigus  MA.  Kr. 

ígézet-üző :  [prae.stigiator :  zaubererj.  Igézet  5z5  bfljís 
bájos  (Com :  Jaa  174). 

méreg-Űző :  [gegengift].  Méreg  rontó  avagy  méreg  fiz8 
orvosságoc  (Com:  Jan.  174.216). 

Ördög-Űző :  exorcista  MA.  [teufelsbanner,  tenfel.«beschw8- 
rer].  Ördögfizó  bóbájosok  megpróbálják,  az  ördögfizé.sben  Jézus 
nevét  kiáltják  (RMK.  IV.184).  Az  8rd8g  flz8knek  kónueit  meg 
egetec,  ki  8t  ezer  arrán  forintba  all  vala  (Szék :  Krón.  90). 

szabadság-űző :  libertinus  pibertinerj.  Ez  refornialtatott 
anya  szent  egyházban  is  találtatnac  libertinasoc,  szabadság 
flzSc.  az  kic  azt  tartyác  hogy  az  evangeliom  bönre  valo  testi 
szabadságot  hoz  véle  (MA :  Scult.  205). 

Űzöget :  agito  SL  [treiben,  jagenj.  Boné  mert  sokszor  ké- 
sértett, az  kapuig  özögötött  [így?]  (Tbaly:  Adal.  L341). 

el-űzöget :  depulso  C. 

ki-üzöget :  expulso  C. 

ÜZBÉG,  ŰZBÉK :  facinoro.si  ad  aliquot  dies  inviolabiles 
MA.  Czbéc,  üzbég :  szökött  szolga,  a  kit  fiznék.  S.  Ladis.  ül. 
cap.  2.  PPBl.  673.  A  descripfione  judicis  Sarchas  nomine  ve- 
niant  et  illi  omnes,  qui  dicuntur  Wzbeg,  ad  curiam.  et  secun- 
dum  quod  regale  jndicium  ordinaverit,  postmodum  ratum  per- 
maneat  (Sz.  László  decreturoai  Hl.  könyvének  2.  fejezetében, 
RMííy.  11.344).  Vzbeg,  id  est  perfugns  (Mossóczi,  uo.).  Wzbek, 
facinorosu.s,  sed  aliquot  diebus  liber  (Sámboki,  no.). 


58* 


(VACKOIiOD-IKI 

ki-vaekolódik ;  [scgiiiter  prorepo ;  langsam  heraaskriechenj. 
Támad  az  úrfi  és  ki-vatzkol<5dik  a  menyezett  ágybrtl  (SzD: 
MVir.  23). 

VACKOR :  pirum  silvestre ;  wilde  birne  PPB.  Ama  vacz- 
korfa  mellett  ellopult  rigulyás  kuriicz  kölykök  reánk  tanálának 

(Nyr.  n.224a).  Egy    kevés   vaczkort    is   hoztunk    Kiigymednek 
(226a). 

VACSORA:  caena,  vaspenia  C.  das  abendessen  PPB. 
Nem  mondgya  :  zerezd  el  az  vaozorat  ÍJordC.  587).  Az  ev  tarsy 
vachoranak  vtanna  meg  maradnak  vala  az  zonneel  (DomC. 
92).  Eczer  a  sas  a  madarakat  woeborara  liywa  (Pesti:  Vnh. 
41).  Mostan  raytad  a  szer;  megc/ufi'olál  minap  vaezoráddal 
(Helt:  Mes.  88).  Gyermek  voc.soráján  poharát  tartja  vala  (RMK. 
11.9).  Az  vaczora  után  vrunc  v5ue  az  pohart(Born:  Éuek.  100). 
Arra  rendelem  ez  szent  vaczorát,  hogy  az  én  halálomnak 
emlékezetit  megnjitsa  (MA :  Seult.  356).  Ha  egyszer  eszik  nap- 
iában, ebéd  légyené  az  vagy  vacziora  (Bal:  Cslsk  328).  A 
Clnistnsnak  vacsorakor!  áldozattya  (Czegl :  MM.  267).  Leveledet 
basa  estve  adta  vala  s  vacsora  felett  is  olvastuk  meg(l{ákGy: 
Lev.  142).  Vacsorát  magam  szállisán  övem  (Monlrok  XVIII.12). 
Beleznai  kétszáz  labancát  lovagja,  Pilátushoz  küldi  okot  vacso- 
rára (Thaly:Adal  11.272).  A  többi  itt  amott  nieg-ütközvén 
véressen  méné  éj-fél  után  egy  órakor  vacsorára  (Fal :  NA.  126). 
Meg  nem  utállod  szalmás  házainkat,  nem  k<5|i(5d  falusi  .aovány 
vacsoránkat  (Orczj  :  Nimf  B5). 

pokol-vacsora:  Hecatae  caena  Decsi:  Adag.  293. 

úr-vaosora :  (sumplio  corporis  Cliristi ;  diis  heilige  abend- 
njahl].  Szflrzette  Cliristus  az  \t  vaczorát  (Fél:  Tan.  408).  Az 
Christus  te.ste  itt  vagyon  az  fi^ldSn,  valahol  s  valamikor  az 
ur  vaczorája  osztogattatik  (MA :  Scult  54).  Házokhoz  vinnetek 
sokszor  a  botegeknek  az  wruacsoráiát  (Bal:  Cslsk.  31).  .Szorgal- 
matoztatla,  hogy  a  magyaroknak  meg  engedte.s,sék  két  szin 
alatt  az  ur-vacsoráját  venni  (P(5s:  Igazs.  1.160).  A  kicsiudedek- 
nek  is  szökséges  az  ur  vacsoráját  felaihii  (Pós:  GBot  15). 
Urvacsorájárul  való  élés  után  volt  audientiája  az  franczia  úruak 
íMonlrók  XV.  129). 

utolsó-vacsora :  (caena  novissima ;  das  letzte  abendmablj. 
Valami  szükséges  az  Igaz  áldozatra,  fel-találtatik  a  mi  vrvnk- 
nak  vtólsó  vacsorakorWIi  cselekodetiben  (Pázm:Kal.  736). 
Utolsií  vachorája  minomfl  szenveiletos  (Zoly:  Elm.  248).  A 
szenvedetleiiségnek  jószágát  megnmlatla  az  utolsó  vacsorán 
(lly:SzÉlet.  11.126). 

veg-vacsora  :  cv  A  veg  vaíorat  meg  tótti-ra  en  tauitvanim- 
mai  (NagyszC.  15).  Lakoznak  wala  az  waczoralo  házban,  holotli 
wrwnk  az  vegvaéorath  tettbe  wala  (ÉrsC.   156).    Hyrdetwen    * 


tyzta  zyuebel  zent  ewangyelyomoth,  kyth  weeth  vala  az  weegb 
wachoran  (KesztbC.  56).  Zenth  Janus  apastal  wrnak  melyen 
az  weeg  vacboran  nywgoweek  (441).  Veg  vaczxiraual  Cbristns 
az  fi  te-ftamentomat  meg  peczetli  (Fél:  Tan.  261).  Tagadgyác 
Christiis  testénec  az  vég  vaczorában  való  jelenlétét  (Zvun :  Post. 
1.685). 

Vacsorál,  vacsorál-ik :  caeuo,  iucaeno  C.  zu  nacbt  c^'^en 
PPB.  lm  en  ma.st/ni  ez  may  estwe  ot  etszer  vacholaloni  (Li^vT. 
L214).  O  vele  vachioralom  (HoU :  Préd.  12).  Hasonlatos-keppen 
az  pohart-is  minek  utaima  vacsor.'illott  volna  mondván  (&{ár: 
Cat.  J2).  Vigan  ebedgyel  es  vacsoraly.  1619  (KDebr.  B8).  Bé 
megyek  ahoz  és  véle  vacsorálom  (Alv:Post.  1.45).  A  nagyob 
ehet<lc  fnlflstfikSmSztiec^  ebédletiek,  osonnalnac  és  vacsorálnac 
(Com:  Jan.  112).  Az  ollyanoknak  a.sztaloktol  bezzeg  táv<il  vagyon 
a  Christus,  nem  vatsorállik  bezzeg  .az  ollyanokval  egygyfitt 
(GKat:  Válts.  11.1137).  Eo  vele  vacsorálom  és  ő  én  velem  iriy: 
Préd.  I.2S8). 

Vacsorálás  :  (caenatio ;  das  abendessenj.  Az  otbon  vacsorá- 
lásoc  mérték lete.sebbec  és  takaréko.sabbac  (Com:.Jan.  111)  A 
vacsorálásnac  érkezik  órája,  meg-is-teríttetik  a  király  táblája 
(GyöngyD:  Cup.  612). 

Vacsorálatlan,  vacsorátlan :  incaeuis,  incaenatus  C 
der  zu  abend  nicht  gege&sen  hat  PPB.  Vacsorátlan  le  fekfittek 
(Fr:  SzJán.  73). 

Vacsoráló  :  c.ienatrius  MA  [speise-].  \'acsoralo  nyári  ház  : 
caenaculum  Nom  29.  Mniat  egy  nagy  megb  zerzet  vaczoralo 
heltb  (JordC.  606).  Az  zent  aiwstolok  tértének  az  weeg  wadio- 
ralo  házba  (ÉrdyC.  230).  Czináltata  minden  fele  vaczorallo 
szép  boltokat  (Helt:  Krón.  168). 

VAD :  1)  indom.-diilis,  oÖVenatus,  intnictatu?  C.  efTents, 
fenis,  ferox  MA.  wild  Pl'B.  Chynalta.sst  |iortt,  kywei  watthu.sst 
wesztenek  az  loonak  ([.«vT.  I.l).  Az  vad  s»nnárnac  az  niez'i- 
séget  adtam  házánac  (Kár:  Bibi  1.536).  Vadlteczke,  nielly  az 
mezSn  lakic:  capra,  quae  mor.itur  in  silvis  iMA:  Bibi.  1278). 
.\z  genyetíéges  vad  húsban  ment  seb  (BíU:  Cslsk.  142)  Ha  az 
leánzó  az  emberektiil  vad  és  idegen,  fél",  hogy  rajta  ne  aggjon 
(Prág:  Serk.  250).  Honnét  vagyou,  hogy  a  zab  vad  zjtblwi  változjiék 
(Com:Jan  27).  Vad  és  zilaj  lelke  szelédftini,  megalázódni 
kezd  (Megy:  6Jaj.  II.39i.  Seregek  ura  szülejét  sok  vadkanok 
túiják  (Czegl :  MM.  35).  Vad  fának  vad  gyfimSicse  szokott  lenni 
(Matkó :  BCsák.  27).  Vad-izfl  sigen  k5z6nsége«  magyanizat 
(420).  Vadalmát,  körtvélyt  szedjünk,  sárga-tököt  .szerezzünk 
(Tlialy:  VÉ.  1173)  A  szigetekben  tsaknem  mindenütt  találni 
sertéseket,  vadok  vagy  széledek  (Mik :  TörL.  366).  S)  fera, 
belua,  l)estia  MA.  wildes  tior  PPB.  Kelly  fel,  flile  es  egyél 
az  én  fogtam  vadba :  surge,  sede  et  comede  de  venatione  mea 
(Helt:  Bibi.  I.M4)   A  te  lubaidnac  kiwit  nem    Sttem,   a    melyet 


921 


dAm-vad— vadAsz 


VACSORA- VADAs/^VADAsz6 


922 


n  vailoc  meg  faggattaiiak  (Helt:  Bibi.  I.P3).  Soc  latorságot 
inflveltel  az  apámon  és  a  tSb  vadakon  (Helt:  Mes  3(30).  Vadak- 
nak csinálása  iRadv:  Szak.  11).  Nem  hizlaltt  vadak  és  madarak 
húsával  gazdálkodik  isten  ebben  a  vendégségben  (Pázni:  Préd. 
733).  ^■adhálóra  való  kötelet    csináltassunk   (TörtT.   XVni38). 

dám-vad :  platyceros,  otjs,  sterpsiceros ;  dammhirseh  PPB. 
Erdély  kSniyíil  találnyi  soc  vadakat,  .serényes  ökröket,  vad 
lüiiakat,  jauoruUat,  dán  vadakat  (Helt :  Krón.  6b).  Az  .szarvas- 
Imst  és  az  dánvadat  megszolgálom  Kduek  (Nád:  Lev  193). 
Az  ócsó  nvnilakat  és  iV.et  fogattam,  a  drágább  dám  vadat  nem- 
de elmulattam  (GyfingyD :  KJ.  373).  Némellyek  megelégednek 
avval,  hogy  tele  a  gjomrok,  nem  viszket  torkok  dámvadra 
(FahUR  Ín.l51). 

fólig-vad:  semifer  C. 

fene-vad :  belua,  bestia  C.  MA.  wildes  tier  PPB.  Jntal  a 
nagh  pnztakra  ees  kyetlen  erdWkre  fene  vadak  közzé  íWinklC 
349)  Ha  énnekem  fenve  vadakat  jgerz,  Kristiisnak  neueet 
haluan  meg  zeledevlnek  (ComC.  263).  El  yzök  gonoz  fene 
vadakat  es  mynden  ellenseghnek  fegywereet  az  ty  tartomantok- 
bol  (JordC.  113).  Töment  örizj;,  mert  rad  siet  az  fene  vad 
(RMNy.  n.39).  Ve.ssSk  egy  ó  kntba  es  est  mondgyuc,  hogj'  a 
fene  vad  ötté  meg  (Helt:  Bibi.  L.S3).  Vala  az  fene  vadakkal : 
erat  cnm  be=tis  (Fél:  Bibi.  1.53).  Az  elephant  a  fene  vadak 
közt  leg  nagyobb  (Com :  Jan.  44).  Az  emberi  lelket  a  véteknek 
fene  vad  állati  meg  ne  vesztegelek  (Illy:  Préd.  I.27S).  A  had 
a  vadtol  vött  nevet,  mert  a  fenevadaké  ez  a  d&hösség  (n,201). 

fenevadi  :  [bestiális].  Az  értelemmel  nem  élni  fenevadi  élet 
aily:  Préd.  n.440). 

földi-vad :  [bestia  terrestris].  Hatalom  adateek  ew  neky 
meghölny  fegyverrel,  ehsegghel,  halállal  es  feldy  vadakkal 
(JordC.  895).  Hozzou  el5  a  fSld  férget  es  fuldi  vadakatt: 
producat  terra  reptilia  et  bestias  terrae  (Helt:  Bibi.  I.A2). 

mezei-vad :  ffera  silvestris ;  waldtier).  A  strutzmadárnac 
monyát  az  láb  eltapodgya  és  az  mezei  vad  elnyomodgya  (MA : 
Bibi  1474). 

vadon-vad :  [efferatiis :  sehr  wild].  Jobb  volt  akkor  abban 
a  vadonvad  nemzetségben  keményen,  semhogy  lágyan  bánni 
(Fal:  TÉ.  657). 

Vadán,  vadon :   [ferociter,   efterate :   mid].   Nem   kell  a 

férfinak    vadán    viselni    magát    hozzá   (Pázm:  Préd.    249).  A 

sok  szeled  nép  közt  széles  e  világon  vadon  fajzott  emberek  is 
vannak  (Fal:  ÜE.  403). 

Vadas,  vados:  1)  beluosus  MA.  voll  tiere  PPB.  El 
adgya  az  ö  vadas  erdeiét,  rétéit  és  szántó  földeit  és  úgy  tette 
szerét  az  pénznek  (MA:  SB.  72).  Olasz  országban  volt  egy 
nmak  valamely  nagy  vadas  kertyi  (Mik:  TörL  267).  2)  [stul- 
tus ;  thöricht].  A  vados  beszéde  olyan  mint  a  chapás :  os  stulti 
contritio  ejus  (SalMark.  E5). 

Vadoskod-ik :  [ferocio :  sich  nnbándig  geberden).  A  ló 
meg  heréltetvén  nyeríteni  és  vadoskodni  meg-szflnik  (Oira: 
Jan.  3-5). 

Vadász :  venator  C.  cynegetes :  jiiger  PPB.  Vadász-dárda : 
venabnlum  ;  vadász-eb,  ki  ör.iien  kinyin  vadászni  jár :  vertagus : 
vadá-sz  háló  :  cqssis,  plagae  MA.  Ez  hatalmas  vadász  az  uv  elött 
mint  Nimród  (Helt:  Bibi.  I.D4).  Az  ördegnec  vadászi  es  pesz- 
széri  (Helt:  Háló.  90).  Midőn  annac  vtánna  az  vadászoc  napot 
végzettenec  volna,  az  megyés  templomba  ket  predicacio  széket 
szörzönec  (350).  Az  galliai  tóráit  az  ö  vadásza  ez  fSvel  gyógyí- 
totta meg  (Mel:  Herb  39).  Szoktác  mondani  példa  beszédben: 
Ez  ollyan  hatalmas  vadász  mint  Nimród  íMA:  Bibi.  1.9).  A 
vadász  a  vermekre  és  árkolásokra  csalogattatott  vadakat  meg- 


fogja (Cnm:  Jan.  80).  Delimán  mint  .szflves oroszlán,  sok  vadász 
erőben  ha  lát,  nem  fut,  haraggal  elöttök  mégypn  (Zrínyi :  ASyr. 
Aa4).  Mint  az  fene  tigris  kBlkef  halni  láttya,  hálóját  vadásznak 
s  mr.gát  is  .szaggattya  (Zrínyi  1.55).  Egy  meshbusult  vadász 
kikelet  idején  egy  sebes  szarvas  gémnek  nyomát  keresvén, 
sokat,  de  heábíin  járt  Dráva  erdején  (1199).  Az  elefánt  midőn 
eszébe  vé.'^zi  a  vadászoknak  utánna  való  leselkedéseket,  az 
ember  nyomot  egészen  fel-faija  (Misk:  VKert.  26).  Oldalán  egy 
vadászkürt  és  táska  függött  (Fal :  NE   21). 

vacsora- vadász :  caenipeta  C 

Vadász,  vadász-ik:  1)  venor  C.  MA.  jagen  PPB.  Szor- 
galmatosan vadászok :  pervenor  C.  Barom  módra  minden  gon- 
gyokat  tsak  arra  attác.  mint  lakianac,  egyenec,  igj-anac,  tántzol- 
ianac,  mula.ssanac,  vadászszanac  (Bom :  Préd.  549).  Vadá.szhatszé 
az  kegyetlen  oroszlánnac  prédát,  auagy  az  oroszlán  kölkeinec 
seregét  meg  elegithetedé  (Kár:  Bibi.  1.536)  Inkab  vadásznám 
en  amot  az  rókákat  (Szeg:  Theoph.  39).  Ma  nem  irhatok, 
mert  délest  császárral  vadásznyi  kell  mennem  (Nád :  Lev.  25). 
Reggel  vadászni  készfile,  nagy  gazdag.=ág  mia  ugyan  ragyag 
szine  (Huszti :  Aen.  26).  Vadászsz  énnékem  vadat  :  venatu 
aliquid  appreheuderis  (MA :  Bibi.  1.23).  Te.gzes  aszszonya  az 
tiszta  életnek  vadász  ott  (GyöngyD :  Cup.  5891.  E6  felsége 
vadászni  kiment  ordinantián  lévő  gavalérokkal  (Thaly :  RT.  L136). 
2)  indagü  C.  [in.sequor;  nachjagen].  Ditsöséget  vadászni,  ko- 
resni: *venari  laudem,  glóriám  PPBI.  Azt  vadászszák,  hogy 
a  község  őket  tsudállya,  ditsírje  (Pázm:  Préd.  c).  Fejedelemnec 
grátiáját  felettéb  vadászni  (Tyúk:  ,Józ.s.  181).  Az  orátor  elöl- 
.iáró  lieszédet  botsátván  elöl,  kedvességet  keres,  vadász  (Com^ : 
Jan.  135).  A  nagy  pipesség  Vénnst  vadász  másokban  (Ben: 
Ritm.  244).  Egy  egész  hétig  az  lápokon  ölték,  vadászták,  foszto- 
gatták őket  (Kem:  Élet.  274).  Valdászszak  az  nr  fiát,  de  sohol 
nem  lélek  (Apoll.  8).  Mikor  te  különös  hasznodat  kelleténél 
többet  vadászod,  alattomban  kárban  ne  keverjed  a  benned  bízot- 
takat (Fal:  UK  365). 

föl-vadász :   [indago ;    aufepüi-en).    Az  után  kel  osztán  az 

tudománynak    igaz-ságából    fel    vadásznom  az  ecclésiát  (Pázm: 

Kai.  569).  Fel  vadászom  átkozott  lelkét  testében,  ki-hajtom 
fertelme,s  fészkéből  (SzD:  MVir.  207). 

ki-vadász :  c\3  A  tóc  erdőkbe  szalladánac,  azzokat  ki 
vadászszác  vala  az  oláhoc  (Helt :  Krón.  88). 

meg- vadász  :  pervenor  PPBI. 

Vadászás :  venatio,  venatns  C.  MA.  jagd,  das  jagen  PPB 
Vadász  madarászást  igen  kedvel  vala,  mindene.stiil  magát  annak 
adta  vala  (RMK.  11.27).  Lsaac  szereti  vala  Esnnt  .azért,  hogy 
az  ö  vada.szasabol  öröme.st  észic  vala  (Helt;  Bibi.  I.L4).  Valaki 
az  Izrael  fiai  közöl  vad.a.szá.sában  vad.nt  fogand,  elöszer  is  az 
vérét  ontja  ki  (Kár:  Bibi.  1.104).  Itt  kflldtpm  az  itt  való  vadá- 
szásomból  vadat,  madarat  (Nád :  Lev.  4).  Nagy  gyakor  vadászást 
teszuec  vala  (Gasárv;  MagyB.  Aij).  Ez  világ  fiai  minden  vig- 
ságokat  az  énekekben,  játékban,  vadászásban  keresik  (MA: 
SB.  8).  Az  vadázástol  sem  tiltiátok  magatokat  (Bal :  Csisk.  33). 

Vadászat :  cv  Isaak  szereti  vala  E,saut  azért,  hogy  nr,  ö 
vadászataiból  ennék  (Illy:  Préd,  1.66).  A  mulatság  már  itt  abból 
fog  állani,  hogy  vagy  Bercsényi  uram  jő  mi  hozzánk,  vagy  mi 
megyünk  hoz7.ája,  a  vadász.at  .sem    nnilik    el    (Mik:  TörL.   62). 

Vadászdogál :  [iteratim  venor ;  wiederholt  jagen].  Mérges 
gyiikerfl  tsemetékkel  fiatallyosodott  könyvetskének  erdejében 
vadászdogalna  (Pós:  Válasz.  19 1. 

Vadászó:  1)  venaticiis  C.  [jageud,  jagd-).  Vadászó  asszony: 
indagatrix  C.  Kopó,  vi.sla,  vadászó-kutya :  *venaticns  canis ; 
rétze  vadászó  sas :  *anataría  aqiúla  PPBI.  Nem  agyak  magokat 
az  mélyen  gondolkozó  elmélkedéseknek,  hanem  vadászásoknak. 


92S 


VÁDI— ELVADUL 


MEGVADUL— VÁDOL 


921 


madaraknak,  vadásssó  ebeknek  (Bal ;  Olsk.  29),  Vadászo-dárda 
(Com:Orb.  107).  Vadászó  napjaimnak  estvéin  (Uethl:Élet. 
1.252).  Magara  ugy  járok  mint  ennek-elStte  vadá-szA  idfimön 
tapasztaltam  a  sok  külömb  nyom  hajtó  kopók  küziitt  szerencséjét 
vadászatomnak  (RákF:  í^v.  1646).  Ezek  a  biicsiilet-vadászá 
kis  munkás  hangyák  mind  nntalan  bajnaki  niagasztalásokat 
akarnak  falni  íFal;  VK.  111.173).  Fel  állott  az  inquisitionis 
tribnnal,  a  vadászó  iféM-szék  a  melly  eleitSl  fogva  sok  jó 
kere.sztyénpket  emésztett-meg  (BoA :  Pol.  Elflb.  3).  2)  venator 
MA.  jager  PPB.  Én  remenkcdem  5  hele,  mert  5  niegzabadeitot 
engemet  a  vadozoknak  tíirebíl :  de  hujneo  venantium  {ApnrC. 
50).  Hallá  a  vadá.sz.szónak  kiirtellését  (Helt:  Mes.  139).  Nem 
szánt  itt  az  szántó,  nem  jár  a  vadászó,  chak  keserves  echó 
lesz  szlivem  boszontó  (Zrinyi  11.127) 

Vádi :  fferox ;  wild].  Vádi  kegj'etlens&r :  feritas  PPB.  Any- 
nyira  megsanyargatták  vádi  kiván.ságokot,  hogy  igen  nagy 
egyességgel  egymás  kízfitt  éltének  (Illy:  Préd.  11.455). 

Vadít :  1)  [doterreo ;  ab.»chre(rken].  Akárhol  került  alkal- 
mato.ss.\ga,  mindeneket  idegenittett,  vadittott  tólem  (SzD :  M Vir. 
2fi).  2)  etfero  MA.  wild  machen  PPB. 

el-vadít:  fdeterreo;  abschrecken].  Mahnmet,  hogy  el  ne 
vadítsa  magától  a  pogányokat,  se  zsidónak  se  kere.sztéiiynek 
nem  akará  magát  mntatni  (Mik:TörL.  424).  Meri  isten  tisz- 
telőire szaggatván,  az  igaz  isteni  tisztelettel  a  népet  elvadítot- 
ták íMolnt.lÉpiil.  245). 

Vadóo:  lolium  C.  zizania,  zizaninm  PPBI.  kuliweizen  PPB 
Polyva,  gaz,  vadocz,  konkoly  íDrég:.Spoo.  13).  Honnét  vagyon, 
hogy  a  búza  ros.«á,  s8t  konkollyá-is  és  vadotzá  változik  (Com: 
Jan.  22).  Minek  elótte  a  na|)  elenié.szszék,  ez  di'igletes  vadoczot 
sziveitekb51  ki.s7^ggas,sátok  (Illy:  Préd.  n.96).  A  szép  búza 
köztt  is  találtatik  konkoly  vagy  vadótz  (Szü:  MVir.  34). 

Vadbcska :  fdis.solutiis  ;  ansgolassen).  Még  vadotska  vagy 
leányom  (Fal:  NA.  156). 

Vadon:  fvastus;  üde].  Remete  módra  cellaat  zer7.e  magá- 
nak az  vadon  erdfiben  es  ott  zolgal  vala  eeyel  nappal  az  wr 
istennek  (ÉrdyC.  544).  Akarok  inkább  pusztában  l;iknr)m,  vadon 
erdőben  széllel  bujdosnom  (RMK.  IV.48).  Az  orszjlgokban  sok 
puszta  helyek,  kopár  hegyek,  .seppedékek  és  vadon  erdók  van- 
nak (Pázjn:  Préd.  748).  Még  az  oktalan  állatokra  is  kiteijeszti 
gazdálkodó  jó  akarattyát,  hogy  az  vadon  crdSkSn  az  vad 
állatoknak  is  eledelek  legyen  (Alv:  Post.  11150).  Az  vadon 
erdőket,  cseréket  nem  mivelik  az  emberek  (Szatm :  Dom.  188). 
Koly  szárnyakra,  járd  meg  nz  vadon  Lybiát  (Zrinyi  11.99).  Vadon 
erd5kben  lappangót  (Pós:  Igaz-s.  n.589).  Cseh-orazág  vadon 
erdeje  (Tarn:  Szents.  13).  Nemkülömben  dnla,  fúla,  mint  vala- 
mely Hercules  unokája,  a  ki  a  vadon  erdón  nevelkedett  (Fal: 
NK.  46).  Egy  süríi  vadon  erdőre  akada,  bé  méné,  le  szállá 
lováról,  egy  terepely  fának  törsHkéhez  düle  (Fal:  TE.  639). 

Vadonnan  :  [prorsus ;  ganz],  Vadonnan  uj :  recentissimus, 
prorsus  nóvum  MA.  Az  isten  az  vadonnan  nj  világnak  nem 
kedvezett  (MA:  SB.  18). 

Vadság:  1)  |feritas;  wildheitj.  Nem  kedvez  nekik,  ha  az 
vadságban  es  az  hitetlensegljeu  meg  kemeniednek  (Fél:  Tan. 
263).  Nem-is  volt  egy  nagy  elme,  mellyben  valami  vadság  és 
vétek  nem  találtatott  vólua  (Pázm :  Préd.  2C).  Ne  légyen  heábau, 
hogy  fiad  ontott  vért  köríSszt  fán  mi  értünk,  az  mi  vadsAgimkért 
(Zrinyi  11.152).  2)  (acrimonia;  schiirfe].  .Savanyú  legyen;  ezt 
az  vadságáért  s7X)kták  madár  lének  hini  (Radv:  Szak.  86). 

1.  (Vadul) 

el-vadul :  I)  (efferor;  verwildeni|.  Elvadult,  elsovánkodott 
TOlt  az  eml)ernek  szive  ( Land :  UjSogíts.  11.221).  Az  emberi 
természet  pe<iig  el-vadúlt  bonnek  (Mohi :  JÉpül.  46).  2)  silveeco 


PPBI.  (sich  verwilderii).  Meg  erdősülök,  el-fajniok,  vadulok, 
megbokrosodom:  silvesco  PPBI.  3)  fab,alienor :  sich  abwenden) 
Feltetszett  napocskán  homályban  Ivjrula,  szciid  galambocskám 
tűlem  elvadula  (Thaly:  VÉ.  IM3). 

még-vadul :  I)  (eflTeror;  sich  verwildem).  Egészen  emt)er- 
telenné  lenni,  meg-vadúlui,  fenévé  lenni :  hunianitatem  exuere, 
deponere  PPBI.  Az  deáki  tudománynak  édessége  az  mi  megb 
vadult  tudatlanságunkat  szelidsijgro  hozta  (Kereszt: OKer.  15). 
2)  (constemor:  scheu  werden).  A  ló  néha  meg  vadul,  kivált- 
képpen z.aboIa  nélkiil  levén  (Ojm:  Jan.  35 1. 

2.  Vadld :  ferociter  MA.  frecli,  wild  PPB. 

VAD  :  [crimen ;  be.scliuldigimg,  anklage].  Meg-engedliető 
vád :  *speciosa  criminatio ;  a  vádat  visszafordítani :  dlssolvere 
*contradicta ;  meg-tzjifolni  az  ellene  való  hamis  vádot :  *contnü- 
dere  calumniam  PPBI.  Az  mely  uad  tellies  vala  káromló  ueuek- 
kel  (Mel:Sz.Ján.  402).  Az  vádak  felől  te  Kdnek  mostan  semmit 
nem  irok;  mikor  az  ur  isten  te  Kdét  ide  hozza,  aam  leszek,  hogy 
Kd  előtt  megmentem  magam  (Nád:Lev.  1.53 1  Ne  csak  elsőben 
rágd  a  Bez^i  vádgyait  (Czegl:  MM.  101).  A  vádnak  mindgjárást 
fSIet  kell  tartani  (191).  Szenvedtem  Cliristus  szép  nyájáért, 
rátz-ladikásoknac  sokszori  vádgyokért  (Nógr:  Idv.  Előb.  18). 
Az  tracta  köziben  egyelittetett  két  undok  vádokuak  hamisságai 
megmutattya  (Váczi  András:  Replica.  Címl).  Az  independensek 
a  király  ellen  n'it  vádot  köItHttenek  (Misk :  Angllnd.  63).  A 
vén  Cliariclesnek  nehéz  panaszszából  miként  fejtőz-Ol-ki  annak 
nagy  vádgyából  (GyíSngyD:  Cliar.  376).  Az  én  vádamnak  bizony 
éles  fegyver  fekszik  ;iz  farkán  íNyr.  XI.30).  Holmi  vádakért 
megfogatván,  ki  nem  .szabadulhattam  (TörtT.'  1.215).  Nem  kell 
éhez  tanú,  nem  kell  a  bizonyság,  elég  a  vád  s  gyanníFal: 
Vers.  912).  Sárosi  .Jánost  Ls  meg-fogaták,  sokféle  vádokat 
formálván  ellene  (ltod:  Pol.  143).  El-reudelék,  hogy  ezután  a 
papokat  .nkármi  aprólékos  és  gyakorta  semmit-sem  érő  vádra 
ki  ne  vethes,sék  az  ekklésiából  (148).  A  feleségét  jobban  .szerette 
s  esmérte,  hogy  sem  a  vádokat  magával  elhitette  volna  (Kónyi : 
ÁM.  8). 

Vadas,  vádos:  I)  ,"iceu.«ator  MA.  (caliimniator ;  kl.nger. 
verleumder).  Az  V5n  aszonyoU  isolly  alapatban  legyenec,  melly 
illic  az  szentséges  ^lethőz,  ne  legyenec  vádasoo,  az  bomac  se 
er6.sz.szec  magokat  (Born:  Préd.  652).  Az  vadasok  Heródes 
elméjét  a7x>k  ellen  el  kerítették  (MA:  SB.  366).  Az  felelem 
azért  en  neked,  a  mit  szent  Pál  az  ő  vádosinak  felele  (Megy: 
Cowp.  .5).  Hlyen  bfintetését  olvassuc  a  hamis  vádosnac  (Egyh- 
Rendt  123).  2)  accu.satus,  accusabilis,  accusandus  MA.  ange- 
klagt,  be-schuldigt  PPB. 

Vádaskod-ik :  [criminor ;  be.schnldigeu,  anklagenl.  Est  az 
ember  liamis.san  vádaskodik  (TörtT.'  1.389).  Meg  nem  szűnnek 
az  udvarnál  vádo.skodni  s  bajt  S7j?r7.eni  (B<>d:  Pol.  14-1). 

Vádaskodás :  [criminatio ;  beschuldigungj.  Herode«iiél  gya- 
noságban  ho7,ZJÍk  az  ő  rágalmazá.s<>ckal  és  vádoskodásoi-kal 
(MA:  SB.  366).  Mátyás  király  tellyes  szfiből  gyúlőllySn  etléle 
mesterséget,  vádoskodíist  (308) 

Vádaskodó:  [ealumniator ;  verleumder)  Vádoskodóc,  knz- 
k5pí\c  az  udvaroknac  toldalék! :  gnatbones  et  sycophantae  aula- 
rum appendices  sünt  (Com:  Jan.  141).  BfinSssé  tenni  és  vádolni 
a  .si\ttogo  allatomban  járó    kőzkőp&ké   és   váduskodóké   (204) 

Vádol :  .accnsü,  eoncriminor,  íasimulo  C.  ineaso  MA.  arcemo 
McdLat.  miklagen,  beschuldigen  PPB.  Máson  való  húzással, 
vonással  vádoltatott :  *|x>.stulatu»  repetnndanmi  PPBI.  Vádolom 
bi^nősnek  magamat  het  irgalmaKsagban  nem  leletembe  sein 
testyekbe  .sem  lelkyekben  (VirgC.  10).  Kezdeeg  nagy  erJssen 
vadoiny  az  zent  azzont,  hogy  teekozlo  volna  (ÉrdvC.  642b). 
Valyia  es  vadolyia  a  sido  népnec  bfiuet  (Helt:  Bibi.  I.h3).  Azért 
vadolivuk  ennec  bSneinket   (Born:  Ének.  187).  Az   5   feleiségét 


25 


BE-VÁDOL— VÁDOLÓ 


VÁG— ELVÁG 


926 


Wollya  tiítntRiausAgbHn  (Kár:  Bibi.  1.178).  ki.  uép  ne  vádol- 
:itiiA  az  istent  semmi  liüniiíwágban  (188).  Hogy  vádolhatnak 
tet :  ut  aüciisíirent  oum  (Fél:  Bibi.  I.IS).  Mikor  imádságboz 
karunk  kezdeni,  elsfiben  alázatoson  vádollyuk  isten-előtt  liál- 
iatlansiiginikat  (l'ázm:  Préd.  I>.í3).  Vádollya  azokat,  liogy 
ímec  volnánai'  (M.A:  liibl.  1.39).  Lelkem  nem  vádol  semmi 
finben  (4."ili.  Pált  abban  vadoltáe,  mint  ha  azt  praedikállana, 
L>gy  gono?.ságot  kellyen  czelekedni  (MA :  'I'an.  Elilb.  25).  A 
il  maga  viselfl  nem  gyaláz,  nem  vádol  (Com :  Jan  1 84).  Hamis 
irditíissal  vádla.<z  (Matkó:  BCsák.  256).  Titkos  fondori  által 
iimár  a  királt  is  a  k8sség  elStt  vádolta  (Misk :  Angllnd.  61). 
rról  vádolják  a  pantoliidókat,  hogy  iigj'etleniil  estek  a  pörbe 
•"al :  LTÍ.  493).  Szivek  erriM  ngyan  vádolja,  de  szájok  menti 
í94).  Hogy  el  nem  nyomattathattak  a  vádoltatott  profes-sorok, 
imak  az  igaz  ügyön  ki>.ül  ez  az  oka-is  volt  (Bod:  Pol.  103). 
Iái"  adatlanságért  ne  vádoljon  senki  lOrczy:  Költ.  44). 

be-vádol :  accnso,  defero  MA.  auklagen,  angeben  PPB. 
z  te  ellenséged  be  ne  vádollyon  (Boni:  Préd.  450).  Az  hamis 
ifik  miudgyárt  bé-vádoltaték  az  8  uránál  i  Mad :  Evang.  589). 
z  én  vitéz  uramnak  ezt  megmoudgya  az  szajkii,  bevádol  az 
[arkó  a'haly:  VÉ.  1344). 

bevádolás  :   (accusatio  ;  anklage].  Keményen  való  bévádolás 

Jad:  Evang.  589). 

el-vádol :  [accuso ;  anklagen].  Egy  felíil  maga  kerülte  a 
irvény-napokat,  más  felöl  pedig  el  vádolta  a  püspököt  (Bod: 
'ol.  207>, 

meg-vádol :  -v  Meg  akarom  vádolni  neked  lelki  atyám 
liudeu  bvVneymet,  kyket  tíltem  gyermekségemtől  fogua  (VirgC. 
).  EmbSr  akar  minemi  z8rnv  bynSket  a  papnak  megvádol 
■íagyszC.  270).  Mykoron  hoztaak  voua  ez  zent  zyznek  koporsó- 
alioz,  ottan  ky  meeue  e\v  belSle  myndden  byneet  es  bazvvg- 
agaat  meg  vadolwaan  (ÉrdyC.  341).  A  farkas  be  ideze  a 
tikát  a  maion)  hiró  eleybe  és  meg  vádlá  (Helt:  Mes.  98). 
Iid8n  lelki  ismeretflnc  meg  vádol,  confusio  pirongsag  kSuetkS- 
ic  utáuua  1,137).  Vádold  meg  magadat  az  isten  el6t  (Helt: 
'igK.  63^. 

Vádolás,  vádlás  :  accusatio,  iusimulatio,  compellatio,  cate- 
oria  C.  incusatio,  delatio  MA.  anklage  PPB.  KegStlen  vado- 
isokat  nem  z5u51  meg  sokaseytani  (GuaryC.  16).  Meg  emle- 
;5zendyk,  hogy  meg  zabadwllyon  zegyenseegben,  zeghenseegben, 
«  hamys  vadolasban  (ÉrdyC.  221b).  Hamis  vádolást  el5  ne 
égy:  non  suscipies  vocem  meudacii  (Helt:  Bibi.  LNn2).  Henri- 
us  császár  ezeknec  vádlasából  megljaragnéc  (Helt:  Krón.  331b). 
í^agyon  valami  vadlassom  te  ellenSd  (MehSzJán.  56).  Az  én 
■eresem  az  én  ellenem  való  vádolást  irua  adgya  el8  (Kár: 
iibl.  L530b).  Maga  fejére  hoz  ez  vádolá.st  (Dec-si:  Adag.  134). 
Jeni  szabad  abból  az  isten  igazságának  vádolásái-a  indulnunk 
Pázni:  Préd.  24).  Ha  váras-házába  vagy  törvény-székbe  mégy, 
ler-patvart,  vádolást  ballasz  (456).  Királyi  dolog  az  joltevSknek 
z  vadlasokat  el  szenvedni  (Forró:  Curt.  685).  Kegyetlen  tatái- 
mnak vádolását  füle  mellett  ereszti  (Zrínyi  1.165).  Nehéz  és 
erhes  vádlás  (Pós:  Igazs.  1.141).  Elesett  embernek  láttatott 
iusánna,  midSn  hamis  tanúknak  vádlása  miatt  halálos  bflnte- 
ésre  vitetnék  (Hall:  Paizs.  70).  Rettenetes  igireteket,  szörnyű 
ádlásokat  tesznek  az  ellenkező  felek  (TörtT.''  1.227).  Az  idét- 
en  magamentés  vádolás  (Fal:  UE.  489). 

(Vádolkod-ik] 

Vádolkodás:  [accusatio;  anklage].  A  félelmek  panaszok, 
'ádolkodások  az  ország  közönséges  meghallására  nem  boc.sát- 
atik  (MonXME.  IV.443). 

Vádoló :  accusator  C.  MA.  anklager  PPB.  Mykoron  zent 
Jauiaucos  atyánk    latnaya    atyafyaknak    vadoloyat    pokolbely 


evrdevgevt  (DomC.  50).  Satau  madárul  ellensig  vádoló  (Wylv: 
IIT.  U.169).  A  haniissAn  vádolót  f\  felsége  kinyilatkoztatván 
tegye  példává,  hogy  má.sszor  ártatlan  embereket  veszedelembe 
ne  ejt.sen  (Bod :  Pol.  180). 

VÁG :  caedo,  conseco  C.  seco  MA.  .sehneideu,  li;uien  PPB. 
Orrával  vágni  mint  a  tyúk :  rostro  percutere  PPB.  Az  6  vassas 
tSzes  orrokkath  nem  zonnek  uala  uagnya,  niyg  azokkatb  az 
ynakyg  meg  emezteneyek  (SáudC  38).  A  nak  uago  fel  veue  8 
t8ret  es  vaga  nakat  (DebrC.  572).  Nyakaat  vagaak  es  yme  az 
halainak  wtanna  meg  zolala  (ÉrdyC.  531b).  Vid  be  e  fertiakat 
a  bazba,  vaggy  es  keszits  ételre  valot :  occide  victimas  et  in.struo 
convivium  (Helt:  Bibi.  I.Xl).  Egy  variu  vágni  kezde  az  orránál 
az  iuhnak  a  hátát  (Helt:  Mes.  218).  A  törököket  niyud  Pestygh- 
len  vatták  a  magyarok  (LevT.  1.72).  Lopoc  akaztatni  türtatna- 
nac,  országnak  aruloi  négye  vágni  akarnak  CBorn :  Préd.  245). 
Mibeli  tát  másian  vágnia  kelleo  leszen.  1572  (KBécs.  A4),  Keze- 
ket 8szue  knczoliác,  haromzor  nyakát  vagac,  nyaka  el  sem 
szakada  vayda  fianac  (Görcs:  Máty.  22b).  TírnkSt  Hunyadi 
szertelen  vágá  (BFaz:  Castr.  B).  Vágj  almát  s  apró  szAWt  is 
hányj  reá  (I{adv:Szak.  25).  Öl,  vág,  ront  és  .szaggat,  az  ki 
menetelét  tartóztatni  akarja  (Zrinyi  1,55).  Verd  a  lisztbe,  a 
vágó  késsel  vágd  igen  apróra  (TörtT.'  1.581.  Azért  magatok- 
ban ezt  eltekéljétek,  hogy  mindhaláliglan  e  fertelmes  népet  egy- 
aránt vágjátok  (Thaly:  VÉ.  1.68).  8zabó  István  általúsztatott 
az  Dunán,  kettíít  vágtak,  egyet  hozott  (Bercs:  Lev.  573).  Fújja 
a  sok  szitkot,  átkot,  öl,  vág,  gyilkoskodik  (Fal :  SzE.  534). 

[Szólá.sok].  Er8s  fába  vágtad  az  fejszét :  scaperdam  trahls 
(Decsi:Adag.  241).  Lábok  földbe  vágott,  bömböltek 
(Gvad :  FNót.  10).  Férfiúi  SltSzetek :  v  á  1  b  a  vágót  mente, 
csuklya,  szeges  sftveg  (Com:  Jan.  99).  Tolvajságot  miveltenek, 
ajtót  vágtának,  puskával  beWttenek  (Gér :  KárCs,  III.382). 
Eret  vágni;  *venam  ferire,  incidere  PPBl.  Ez  holnapban 
éret  ne  vághy  (Cis.  1.4).  Ollyan  a  te  nyomorú.s;igod  és  szegény- 
séged mint  az  érvágó  vas,  mellyel  az  isten  eret  vág  nyavalyás 
tagjaidon  (Hall:  Paizs.  312).  Ezért  le  húznak  húsz  körniödrdl, 
jó  sort  vágnak  rajtad  (SzD:  MVir.  83).  Úttyát  vágják, 
árkoUyák  (SzD:  MVir.  19).  Haladat  húznák  ésartzúl  vágnának 
(FortSzer.  N5).  Arczulvágott  László  (Nyr.  V.510). 

által-vág :  perseco  C.  [dnrchsehneiden].  Rézmán  nagy 
chidájához  erössen  chapa,  kemény  somfa  cbidát  által  nem  vág- 
hatá  (Zrinjn  1.52). 

[Szólások].  Az  ellenségen  á  1 1  a  1-v  á  g  n  i  magát:  *vadere 
per  medios  liostes  PPBl.  Mind  az  két  szárnya  általvágta  magát 
(Bercs:  Lev.  242).  Szerencsés  a  politica  dolgában,  hol  kerülve, 
hol  magát  általvágva,  meg  tud  menekedni  az  aggodalmas 
galibáktól  (Fal:  UE.  430).  Az  8  liosz.szabb  beszédeket  által 
vágni  akarván  (Illy:  Préd.  L53). 

be-vág :  inseco  C.  [perseco ;  zerschneiden].  Oda  futaniodéc 
az  egyic  .szolga  egy  szekertzenel,  hogy  be  vágná  aual  az  agj'át 
(Helt:  Mes.  276i. 

[Szólások].  Soha  nem  tudom,  meggenk,  az  o  r  m  a  n  t  b  min- 
denAth  be  vv  akták,  sohonnald  hozank  semmy  ele-ssel  nem 
jx^hetnek  (LevT.  1317).  Útját  el-fogni,  bé-vágni  az  útját: 
*praecludere  iter  PPBl.  Hirok  jőve,  hogy  az  szakszóniaiak 
támadtanak,  utakat  bevágtanak  (Tin.  197).  Az  hegyeken  által 
iáró  utakat  be  vágtác  volna :  moutium  itinera  conclusissent 
(Kár:  Bibi.  I.489b).  Bevágta  volt  utamat  az  jó  Boér  Zsigmond 
uram  (Monlrók  Vin.342,i. 

el-vag :  puto,  amputo,  seco,  proseco,  con.seco,  decido,  prae- 
cido,  recido  C.  reseco  MA.  absclmeiden  PPB.  01'  igen  meg- 
alaza  önmagát  a  papsághoz,  ho*  papságra  ne  valaztatnec,  6n 
hfluelket  elvaga  (MünchC.  71).  Vagvan  papok  püspökének  zol- 
gaiat  el  vaga  f  neki  iob  fflet  íDöbrC,  435).  Az  el  wagot  tagh 
az  ionak  tettelebe  az  thSb   tagokkal    nem    celekSdSth    (KazC. 


927 


ELVÁG^S— KIVÁG 


KIVÁGÁS— VÁGÁS 


928 


187;.  Eel  wagak  Jaims  teyet  (Pesti:  NTest.  30).  Minec  vtámia 
met;  fokta  vólua  la  pásztor  a  hollót),  mind  a  kft  szárnj'át  el 
vágá  (Helt:  Mes.  369).  A/,  iuljiiae  farkát,  iiicllyot  az  háta  gerezdi 
végénél  vághion  m1  (Kár;  Bibi.  I.S9).  Mikor  a/,  kesorfl  lapunak 
egy  eWl  ara.sznyi  az  iiia,  vágd  ni  (Kadv:  Szíik.  1S3). 

(Közmondások).  Egy  botlásért  inát  el  nem  vágj\ik  a  gyermek 
lónak  (Szí):  MVir.  299). 

elvágás :  praecisio,  caesnra,  conci.sura  C.  re.sectio,  ainputa- 
tio  MA.  |da.s  abseliiieiden).  Ez  igéket  monila  uronk  Jesn.s  zent 
Borbála  azzounak,  mikoron  imaéagot  teth  volna  az  i'i  nyakat 
ol  vágásnak  elStte  (DebrC.  9). 

föl-vág:  I)  [coiicido,  incido;  aufsdjneiden).  Az  mikor  meg 
akarod  fűzni,  vágjad  fel  szép  apró  koczokban  (l{adv:Szak.  18), 
Az  húsát  hogy  felvágod,  tiszta  .sós  vízben  főzzed  meg  eróssen 
(65.72.75.  114).  Az  rab  ma  roaszúl  volt  az  kfltés  ntán,  meri 
az  koponyáját  jól  fíilvágták  iBeros:  Lev.  22.5).  3)  (purfringo; 
durclibrechün).  Felvágác  a  kapukat  és  a  fegyver&sec  be  tudu- 
lánac  az  várasba  (Helt;  Króu.  189).  Mikor  cbak  az  wylakj 
egyhazat  fel  vagak,  mony  fyrfyat,  azon  embert  kynzanak, 
ehoda  (LevT.225). 

hozzá-vág :  [infligo ;  anschlagen).  Az  ezterag  heyaba  wag 
wala  Inr/Mi  az  ew  hegy&s  orraival  íPe.sti:  l'^b.  20b). 

kótfeló-vág:  1)  diffindo  C.  3)  (ultro  citroque  ico ;  hiu 
imd  her  sclilagen].  Egy  gyermekdid  vad  kan  alá  fel  menuéu 
a  disznóé  kSzet  ket  felé  vág  vala  fogainál  erősseu  (Helt: 
Mes.  233). 

ketté-vág :  iiitercido  C  interseco,  diíseco  MA.  entzwei 
schneideu  PP15.  'IVkenced  feyed  ffilót  az  istennec-  iteletith  fig- 
ven  miképpen  a  ketli  elíi  tur  tegSil  ketté  vagvan  (NagyszC. 
162).  Akarván  ótet  ketlo  uagnia  lata,  agán  nrnnk  Cristus  Jesns 
elfezSlve  fekszik  (TiliC.  19).  Ott  hamar  az  gyermeket  ketló 
vágii,  'egyik  ré.szét  asszon)'  az  nyársra  voná  (RMK.  VI.1721 
Ragadgyátok  ki  aunyának  Síéből,  vágjátok  ketté  és  szivét  ki- 
vévén hozzátok  el5mbe  (HalhHHist.  11.42). 

kettévágáa :  intercisio  C. 

ki-vág:  l)ox.seeo,expido,exscindo  C  (aiisschneiden).  Agyvele- 
jét kivágom  ;  exierebro  C.  A  termi)  fának,  ha  szinte  ki  vágatta- 
tik-is,  az  5  surián  ágaij  ki  kelnek  a  fSIdbSl  (MehJoh.  34b), 
Vágd  ki  az  tetejét  az  mint  az  régi  mesterek  szoktak  vele  élni 
(Radv:  Szak.  135).  Az  kápcszta  fűnek  ez  torasáját  vágd  ki  (49 1. 
T6rs5kSstíil  csak  ki  nem  vágál  engemet  (t^Balog:  TemK.  9). 
Nyári  dolmány,  kinek  az  ujja  horvátosan  ki  van  vágva  (TürtT.- 
III.  194).  3)  succido  C.  [maeto;  abschlachtenj.  Jó  volna,  mikor 
a  praefoctns  vétetne  mészárszékre  való  íikröket,  itt  az  táboron 
kivághatnák  (RtikGy:  Lev.  271).  8)  (exstiriw,  deleo;  ansiotten, 
vertilgen).  Töriutek  el  az  i5  oltárokat,  vagiátoe  ki  az  ő  berke 
ket  (Helt;  Bibi.  I.Nnn4).  Athab  nemzetiből  ki  vágom  es  giom- 
lalom  meg  az  falra  vizolőt  is  (Mel:Sám.  399).  Ki  vágatta.sséc 
az  az  lélee  az  5  népe  kfizzői :  oxterminabitur  anima  illa  de 
populis  suis  (Kár:  Bibi.  1.127).  Az  te  urad  kivágandgya  az  po 
gi'uiyokat  (MA:  Bibi.  1.176).  EskStgyél  meg  énnekem,  hogy  én 
utánnam  ki  nom  vágod  az  én  maradékomat  (269).  A  város  el- 
tőrőltetic,  kivágattatic  avagy  tőbijl  ki-hányattjitic  (Coin;Jan. 
151).  Ti  is  ki  vágattattok  iiikáb  a  sidoknál  (Sámb:  3Kel.  386) 
Minden  vétkeket  kivágott  fiz  isten  városából  (llly;  Préd.  11.45). 
4)  (expello,  repello ;  hinaasschlagon,  hiuauswerfenj.  Mikoron  az 
tSrökeu  vgyan  nagy  sűrűséggel  be  estének  volna  az  várasba. 
Hunyadi  reáioe  rohanván  ki  vágia  vala  5ket  (Helt:  Krón.  106), 
Rumaiac  immár  behágtac  vala,  de  sidóktcil  meg  ki  víigattac 
vala  (Cseng:  Jer,  C4).  5)  [ferro  eripio;  heraushauenj.  Három 
legényeket  iiz  katonák  az  fogságból  kivágtak  (MonTME.  L47). 
B)  (expllü  ;  auspliindernj.  Az  népet  kivágtiik,  kil'osztuttiik  min- 
denből iBurcs:  Lev.  7). 


|Sz()lásokJ.  A  ké.sz  elmeis  néha  meg  áll  a  galibás  dolog 
előtt,  mindazonáltal  serényen  s  bátran  kivágja  magát  (Fal: 
L)E.  403).  Nyughatatlan  kivágó  elme  (Fal :  Jegyz.  935). 

kivágás :  exsectio  C. 

le-vág :  dasecü,  resciudo,  prostemo  C  niacto,  trucido  MA. 
abliauen,  niederhauen,  erwiirgen  PPB.  Áldozatra  levágom: 
caedo  C  Hatvan  uiolczjit  azokba  vgian  ottan  le  vaganac,  kik- 
nec  ennec  felette  minden  pereputiokat  levelessé  teuee  (Szék : 
Krón.  174).  I..égy  tdredelme  amalekiláknak,  dúljad,  levágjad 
az  benue  valókat  (RMK.  111.226).  Mikoron  Titus  megvőtte 
Jerusalemet,  szántalan  nagy  soe  sidókat  le  váktauae  (Helt: 
Króu.  8b),  A  tőrőc  ízőhon  nagy  sokat  le  vága  (Görcs:  Máty. 
69).  Huzon  négy  ezért  vaga  le  beunek  (Mel:  SzJán.  99i.  Saul- 
nac  az  isten  azt  parantsollya,  hogy  az  amalekitakat  mind  p<v 
rp|)uttio.stol  minden  marhaiokkal  le  vagia  (Mel:S;im.  291.  Ke- 
resztienec  melt.'itlnnul  vág  le  a  pogán  lityiket,  niásoltat,  akasz- 
tat (354).  Maga  fut  oUy  helyre,  hol  le  vagiac  (Born:  Evaug. 
IV. 365).  Le  vághtac  az  nyers  bikfárol  egy  nagy  forgáczot 
(Cis,  F4).  Az  élő  fákat  a  főidre  teriti,  le  vágia  (Com :  Jaii. 
103).  Törökre  rá  üte  okos  merészséggel,  sokat  bennek  le-vág 
vitéz  keménységgel  (Zrinyi  1.28).  Csőreinket  és  egyéb  derekas 
épületünket  levíigták.  1662  (Orszgy.  261).  Kit  leváglak,  kit 
rabbá  teszek  bennetek  (TörtT-  1.282)  Szombatnál  vágtak  le 
30  németet  iBercs:  Lev.  285).  Hogy  magyarokkal  száz  német 
volt  portára,  azokat  egyig  levágták  (433.  554.  590).  Tsak  maga 
le-vágott  egynéhány  száz  tatárt  (Kónyi:  HRom.  156), 

levágás :  desectio  C. 

meg-vág :  conseco,  caedo,  perseco  MA.  zerscbneiden,  zer- 
hanen,  abhauen  PPB.  Meg  waga  ewkreyt,  hogy  wolna  niy- 
vei  elny  (Pesti:  Fab.  33)  El  iőne  egy  vadkan  és  taytékot 
túrván  meg  vága  hoszszu  fogainál  (Helt :  Mea  42).  Vőn  egy 
kótés  ükrőt  és  meg  vágá  azt  (Kár:  Bibi.  1.326).  Job  egy  sz.i- 
raz  falat  békességgel,  liogynom  mint  a  meg-vágot  barmoekal 
tellyes  ház  sembőlessel  (SalMark.  E3).  Minden  szerszi'imát  ak- 
kor erölkiidjél  megadni,  mikor  megvágod  (Radv;  Szak.  35.  5(i 
64.  202).  Az  ágas  bogas  szarvú  alcénak  háta  az  éles  fegyver 
csapással  meg  nem  vágattatliatic  (Com :  Jan.  37). 

nekl-vág :  (invehor ;  lo.sf!direnl  A  magyaroc  kőzzfli  az 
S7,ámszeriye,s.sec  neki  vágác  a  lovakat  (Helt :  Krón,  39). 

öszve-vág  :  (conseco  ;  zuzammcnsschneidenj.  Tyúkmonyat 
főzz,  .szalonával  vágd  Hssze  (Radv:  Szak.  27)  Szalonnáját,  hagy- 
máját, petrez-selmet  viigjad  Hssze  (39.  40.  116.  126), 

Üt-vág  :  (digladior;  siih  hermnschlagen).  Mint  atyafiak  eiry- 
m;ist  ugy  szeretik,  legottan  egy  szó  miatt  fegyvert  ráiitnak  és 
egymáshoz  ütnek,  vágnak  (MA :  SB.  10). 

reá-vág :  (verbero ;  zuschlageuj.  De  ha  bika-tsOkkel  valaki 
rá  vágna,  ó  mint  fel  ugrana  (Gvad:  RP.  31). 

Vágás:  I)  sectio,  conseetio,  caesio  C.  sectura  MA.  das 
bauen,  behanen,  schnitt  PPB  Két  vágá.ssal  el  ejti :  eiusis  ictu 
bis  repetitü  dejicit  PP.  Hogy  minden  vágását  elvégezed,  petre- 
zselyem levél  is  legyen  tenne  (Radv:  Szak.  36).  Nem  jó  volt 
sokaknak  magosra  hágásuk,  ártott  fejszéjeknek  nagy  fában 
vágások  (Thaly:  Adal.  11.201).  Se  a  lát  egy  vági'issjd  le-ueniUti 
az  ember,  se  egy  ütéssel  el  nem  készül  a  vas-munka  (Fal: 
SzE.  528).  Könnyebben  felejti  a  kigyó  farka  vágásiit,  hogy  sem 
egy  aszony  leg  kiüsebb  boszi'iságát  (SzD:  MVir.  47 1.  3)  orbita 
MA.  [geleise], 

(Szólá.S(ik).  Nincs  vágásban  kereked  (C*egl :  Díig. 
31>.  Ritkán  jár  egy  vágiisban  kereke  (SzD:  MVir,  56).  Egy 
vágásra  gyűltek  fiszue  (Xyr.  X.170). 

(Közmondásuk).  Nem  egy  vágással  esik  le  az  tölgy  fa  (Decsi : 
Adag.  9). 


» 


ÉR-VÁGÁS— ALTAL-VAGDÁCSOL 


VAGDAL— VAGDALKOZ-IK 


ór-vágás :  phlebotomia  C.  *venae  sectio  PPBl.  [rtas  adei- 
ssen).  Ha  az  eml»er  az  ér  vágá-skor  iiikáb  el  iiehez&Ine,  auuac 
3m  szűkség  soc  vért  venni  iCis.  J2).  El  kell  hit  az  érvágást 
ivoztatui  (Czegl:  &IM.  141).  Tizenhét  eszteudűu  az  ér-vágást 
ezdgjed,  mert  uagy  erS  hadgya  azzal  el  a  tested  (Felv :  Sch- 
j1.  29).  Az  ér  vágás  által  hadgy  elég  uag.v  nyilast,  hogy  a 
h  menésnek  engedgyen  bő  folyást  (31).  Az  ér-vágás  adgyaki 
stbfil  a  mérges  párállást  (45 1.  Mid5u  ér-vágásra  adtad  te 
agadat,  minden  téj  aemétfll  meg  ójjad  magadat  (46). 

fa-vágás :  [caesio  ligni ;  das  holzhacken].  Vala  egj-  zomoc 
nberke,  ez  kerese  életét  fSld  ásással,  vettessél,  fa  vágással 
lelt :  Mes.  354).  Nintsen  im  kSzSttűnc  olly  ember,  ki  az  fa 
igáshoz  vgy  tudna  mint  az  sidonbeliek  (Kár :  Bibi.  L306). 

kerék-vágás :  orbita  MA.  [wagengeleise].  A  szekér  hogy 
kerékvágásokon   könnyebben    vonattasséc,    hogy  az  útból  ki 

3  járj,  meglásd   (Com :  Jan.  88).    Melyik    kerékvágásban  jár  a 

;  szekered  (Czegl:  MM.  294). 
[Szólások].   Melly   kerékvágásban   van  már  az  mi  kerekünk 

teres:  Lev.  124). 

nyak -vágás :  [decoUatio ;  enthanptung].  Szent  Janus  naka 
igasa  (MüiichC.  8).  Zent  János  nyaka  vágásának  innepeeríl 
5rdyC.  521). 

Vágat :  [caedere,  secare  curo ;  schneideu,  schlachten  las- 
'n].  Nyakat  vágata  az  temleczben :  decoUavnt  in  carcere  (JordC. 
38).  A  basát  megveré,  népét  földre  vágata  (RMK.  r\^31).  Tüzes 
igockal  meg  szaggatatá  az  hósát,  végre  négyé  vágata  (Helt: 
JÓH.  71b).  Belbeli  tisztetas,  mást  io  vágatni  ereth.  1572  (KBécs. 
5).  Ezer  juhot  vágata  puszta  mezőben  (Zrinji  L73).  Ötven 
nót  vágata  6  szegényeknek  (11.12).  Ugy  vágatja  mint  az  tor- 
sát (MonTME.  1IL320).  Senki  kedvéért  bizony  nem  vágatok 
ret  a  lelkemen  (Thaly :  Adal.  1.79).  Magán  eret  vágatni  annak 
leje  előtt  ártalmas  (Fal :  ÜE  489). 

el-vágat :  [decido ;  abschneiden].  Az  Marton  fiaknak  ott 
lagvát  szakasztá,  az  Marton  Andrásnak  nyakát  elvágatá  (Tio. 
1). 

[ki-vágat] 

kivágatás :  [exsectio :  das  ausschneiden].  Isáki  Jánost  az 
jrvény,  személyünk  ellen  is  nyelveskedvén,  nyelve  kivágatásra 
ilte  (Monlrók  XXTIT.92). 

lé-vágat :  [caedere  curo ;  abhauen,  abschlachten  lassen]. 
láliutot  öccsével  Görgénben  levágatá  (Tin.  21).  Lopja  az  ökröt, 
jvágatja,  az  mit  el  nem  bir  tagokba  (Bercs :  Lev.  554).  Nem 
zért  adattak  alátok  a  népek,  hogy  azt  levágatván  ti  dicseked- 
3tek  í0rc2y:KöltH.  47). 

levágatás :  [mactatio ;  das  schlachten].  Az  setétség  három 
ap  tartott,  az  els5  szfilőtteknec  levágatásoc  negyed  napon  (MA : 
übl.  I.58b). 

Vágaték :  tomus  PPBl.  sectio  GKat :  Gramm.  C.  [abschuitt]. 
iz  els6  kónj'vnek  els6  sectioja  az  az  elsS  vágatékja  (GKat : 
?itt  7).  Ha  valamely  egyenes  vonás  akármenyképpeu  vágatta- 
ik  el,  annyit  tészen  mint  a  vágatéknak  a  vágás  számával  egy- 
levfi  négyes  sokféléje  (ACsere :  Enc.  63).  Az  egeszbSl  és  a 
ágatékokbol  való  hoszszuka  annyit  tészen  mint  az  egészből 
alo  négyes  (64). 

Vagdácsol :  [iteratim  caedo ;  wiederholt  hauen].  Miért  hogy 
Qost  bfinős  testbe  is  vagyunc  mind  az  feltámadásig  es  azoc 
oiatt  az  5rd5g  még-is  raytimc  vagdaczol,  az  bfln  is  vntalan  el 
!yt,  ijezt,  remit  (Bom:Préd.  209). 

által-vagdácsol :  [transfodio ;  durchstechen].  A  harkályok 
•s  küllfik  hegyes  orrokkal  az  élő  fák  kérgét  által  vagdátsolván 
igy  tisztogatják  meg  a  férgektől  iMisk:  VKert.  13). 

M.   NTELVTÖBT.  SZÓTÍB.   ÜL 


Vagdal :  conseco,  conscindo,  pro.sdndo  MA.  zerhauen,  be- 
hauen,  zorschneiden  PPB.  Húst  vagdal :  carnem  concidit  PPB. 
Megh  nywzwan  az  áldozatot,  az  tagoth  konczra  vaghdallyak 
(JordC.  81).  A  Budát  mind  konezrol  konczra  vagdalác  (Szék : 
Krón.  163).  A  kost  kedig  vagdalt  darabokra :  ipsum  autem  arie- 
tem secabis  in  fi-usta  (Helt:  Bibi.  LQq2).  Nékie  oly  veress  bibor 
ruhát  adnak,  hogy  mind  az  egész  teste  darabunként  vagdalta- 
tik (MA :  SB.  .55).  A  főrdös  vagdaló  ispóttal  vagdal  és  kőppőlyőz 
(Com:  Jan.  115).  A  harkály  vagdalja  és  lyuggatja  az  élő  fákat 
(Misk:  VKert  427).  Vagdalják  s  azt  mondják,  nem  kár  vágni, 
felbárdolni  minden  tagjait  (Thaly:  Adal.  Llb)  A  midőn  a  helyre 
érkezének,  épen  akkor  vagdaltak  egymáshoz  legkeményebben 
(Mik:  TörL  167).  Jó  anatomicus-barbély  lehetet  vólna  belőle, 
mint  hogy  igen  örömest  vagdal  az  eleven-husbaii  (Fal:  NA.  137). 
A  nyelv  esze-hire  nélkül  forog  közönségesen,  embertelenül 
gyalázkodik,  szegdel,  vagdal  (Fal:  UE  471). 

[Szólások].  Kihívtam  s  magunkat  mi  mindjáit  mulattuk,  egy- 
másra vagdaltunk  szemmel,    hogy   megcsaltuk  (Gvad :  RP.  69). 

égybe-vagdal :  [conseco  ;  zusammenhacken]  Az  emberek 
szíjakat  egybe-vagdaltak,  áztattak,  ha  mi  táplálásra  valót  talál- 
nának bennek  (Bod:  Pol  53). 

el-vagdal :  disseco,  opputo  C.  proseco  PPBl.  [zerschneiden]. 
Meg-tsonkítom,  tsak  a  tsutkáját  hagyom,  el  vagdalom:  distrunco; 
el-vagdalni  a  tsőket,  mellyeken  a  vizet  valahová  beveszik : 
*praecidere  fistulas,  quibus  aqua  suppeditatur  PPBl.  Igaz  \t, 
eluagdalta  bflnősőknek  nakokat  (AporC.  100).  Paranchola  hamar, 
hogy  fogayt  ky  tőmeek  zayabol,  kezeyt  el  vagdalnaak  (ÉrdyC. 
306).  Konczról  konczra  elvagdaltatik  (RMK.  111.183).  Semmi 
aprólékját  el  ne  vagdaljad  (Ríidv :  Szak.  76).  Kezeynek  es  labay- 
nak  tetey  el  vagdaltatnak  (Lép:  PTük.  1223).  Azon  varosban 
az  gordiasnak  bajos  csomóját  szablyával  el  vagdallya  (Forró: 
Curt.  33).  Elvagdalák  ágyúknak  minden  kerekét  (Zrínyi  II.Ö4). 
Úgy  vagdalák  el  őket,   hogy  alig  esmérték   meg  (TörtT.*  1.4). 

elvagdalhatatlan :  insecabilis  C. 

fSl-vagdal:  [disseco;  aufschneiden].  A  mészáros  az  hizlalt 
marhákat  meg-nyúzza,  felvagdalja  (Com:  Jan.  79). 

ki-vagdal :  [exsiirpo ;  ausrotten].  Haszontalan  ága-bogait 
le-írtom,  meg-nyesem,  fattyú  veszszeit  ki-vagdalom :  stu'culo 
PPBl.  The  ky  wagdalad  az  erethnekeketh  (RMNy.  II.6).  Isten 
az  elő-számlált  okokért  külső  és  utolsó  romlásokkal  hirtelen 
ki  nem  vagdallya  a  világból  a  gonoszokat  (Pázm:  Préd.  29). 

lé-vagdal:  1)  [amputo;  abschneiden].  A  fa  ágait  levagda- 
lom :  subluco  C.  Setét  erdőnek  sűrű  ágait  világosságnak  oká- 
ért le-vagdalom:  interlnco  PPBl.  Minden  termő  fákat  le  vag- 
daltoc  (Kár:  Bibi.  L333).  A  szomszéd  szőlejéről  az  ártalmas 
veszszőket  le-vagdalta  (Pázm :  Préd.  26).  Le-vagdaltatott  fáknak 
torsokéi  (Otr:  Besz.  325).  Az  vetéseket  meg-gyomlálni,  az  fSzfa 
ágakat  le-vagdalni  (Lipp:  Cal.  10).  Ha  le  nem  vagdallyák  ágait 
a  buja  fának,  termése  nem  lehet  (SzD:  MVir.  15).  2)  [caedo, 
interficio ;  niederhauen,  tödten].  Sokat  levagdaltak  gablonczai 
nyíresben  (Monlrók  XXVII.90).  Nagy-Szombat  táján  derekasan 
levagdaltak  németekben  a  mieink  (TörtT.^  IIL389).  1000  német 
volt  commandérozva,  azokat  széllyel  verték,  levagdalták  (Bercs : 
Lev.  43). 

lévagdaltatás  :  (internecium  ;  das  hinmorden].  Vigyázunk 
arra,  ha  minapi  esztergamiak  levagdaltatását  akarná  Kuklen- 
der  megbőszülni  fBercs :  Lev.  4S0). 

még-vagdal :  [conseco ;  znsammenschneiden].  Meg  vagdal- 
ván fel  elevenől  el  hagak  (DöbrC.  369).  Az  borjú  májat  vag- 
dald meg  (Radv:Szak.  35.  152). 

Vagdalkoz-ik :  [digladior;  herumhauen].  Vagdalkoznak,  de 
tsak  az  eget  tsapkodgyák   (Pázm:  Préd.   781).   Mint   egy   vitéz 

.59 


931 


MEtí-VAGDALKOZIK— FA-VÁGÓ 


HÚS-VÁGÓ— VAGYTALAN 


m2 


ember,  binec  mindea  félé  verekedni,  vagdalkozni  kell  (MA:  Scnit 
252).  Némellyek  egy  más  közt  igeu  vagdalkoznak  iZriuyi  176). 
A  ki  mással  vagdalkozik,  annak  egyéb  testét  vágja  (Illy:  Préd. 
L352).  Az  elefánt  vagdalkozni  derekaaau  megtanul  (Misk :  VKert, 
27).  Hkészült  az  ebéd,  jertek  falatozzunk,  kecskével,  báránnyal 
vigan  vagdalkozzunk  (Fal:  Vers.  905).  Érte  hadakoznak,  sebes 
paripákon  érte  vagdalkoznak  (Orczy:  KöIt>Sz.  33). 

meg-vagdalkozik :  [concerto;  sich  messen].  Szent  Péter 
is  a  kertben  meg  vagdalkozék  Krürtusért  (Pázm:  Préd.  403). 
Ettek-ittak,  táncoltak,  néha  veszekedtek  s  meg  is  vagdalkoztak. 
1760  (Hazánk  L364).  Éjtszaka  lett  s  egymást  nem  esmérvén 
jól  meg-vagdalkoztak  (Kónyi :  HRom.  18). 

öszve-vagdaUtozik :  cw  Mérges  sárkánnyal  egyszer  vag- 
dalkozot  s  hüvelyében  tenni  akarta  az  kardot  (Zrinyi  11.39). 

Vagdalkozás :  [dimlcatio ;  das  kampfen|.  Vagdalkozásra 
tauitó  mester;  artista  PPBI.  Hasznosb  volt  gySzedelmére  a 
Moyses  imádkozása,  hogy  sem  az  egész  .sidó  népnek  kardgya, 
kopjája,  vagdalkozása  (Pázm :  Préd.  44)  Versengéseknek,  kötS- 
désekuek,  vagdalkozásoknak,  gyilkosságoknak  oka  és  eredeti 
a  részegség  (230).  Sokan  részegségben  esvén,  csak  abbul  vere- 
kSdes  és  vagdalkodás  ne  kSvetkózSt  légyen  (Zvon :  Post.  L43). 
Rettenetes  hartz  támad  azon  mezSben,  nem  szfinvén  a  vagdal- 
kozástól  mind  addig,  míg  el  nem  fogyatták  egymást  (Hall: 
HHist.  II123). 

Vagdaló :  (caedens ;  hau-].  Fákat  vagdaló  harkály :  *picus 
arborarius  PPBI.  Thag  wagdalok,  gylkosok  (Ver:  Verb.  99). 

Vagdalt :  1)  [dissectus ;  aufgeschnitlenj.  Az  vagdalt  hur- 
kát, az  abrak-osztót  nagyon  sokan  forgatják  (RMK.  n.205). 
2)  (intercisus ;  eingeschnitten].  Nem  tndná  ember,  hogy  oly 
kába  légy,  hogy  metélt,  vagdalt,  prémezett  k5nt5s5dr5l  meg 
nem  esmértetnél  (MA;  SB.  218).   Vagdalt-szoknya   (Radv:Csal. 

asoo). 

Vagdaltat :  [concidere  curo ;  znsammenhauen  lassenj.  Mind 
Leontiust  s  mind  Tiberiu.st  konczrul  konczra  vagdaltatá  (Pázm  ; 
Kai.  436). 

Vágó:  1)  [adsecandum  destinatus;  schneide-].  Látá,  mosatt- 
lanoc  a  táloc,  tírSttec  a  fazakoc,  rozsdás  nyásoc  és  vágokcs- 
sec  (Helt:Me8.328).  Vágó  ké.s  (Radv :  Csal.  U.  184).  Csak  va.s- 
éllel  nem  fog  mélyen  az  kard,  szükség,  vágó  részét  aranyban 
is  takard  (Thaly;  Adal.  ill8).  Az  törött  mondolát  szép  tiszta 
vágó  késre  vegyed  (Ríidv :  Szak.  204).  2)  [caeduus;  schlacht-]. 
Vágó,  az  mit  szabad  levágni:  caeduus  C.  Vágó  barom  (Erd- 
TörtT.  1.236).  160  vágó  barom  (Monlrók  VIII421).  Vágó  barom 
(Radv :  Csal.  111.28).  S)  [bos  cultro  destinatus ;  schlacbtvieh). 
Minden  portától  küldgyön  két  vágót,  két  széna  hordó  szekeret 
(KecskTört.  IU.3.53).  Abrakot,  ILsztet,  vágót  kéván  az  táborra 
(RákF:  Lev.  1.174).  Az  nyitrai  gyalogság  is  vágó  nélkül  lenni 
nem  akar  (Bercs :  Lev.  294).  Haister  vágót  limitált  az  Csaló- 
közre (358.  401).  4)  acicula  C. 

érc-vágó :  [fossor  metallorum  j  hauer]  Érczvágóknak  fize- 
tések egy  pár  ércztfll  egy  den.  (TörtT.»  1.377). 

fa-vágó:  1)  [ad  ligna  caedenda  d&stinatus ;  hulzschneide-]. 
Ymaran  latom,  hogy  az  fa  vago  feyzy  a  fának  gyökeréhez 
kfizelgot  (ÉrdyC.  349).  Fa  vágó  f§ysze  (Szentm :  FFiú.  11).  Fa 
vágó  feysze  (TörtT.  XVII1.231).  Fa  vágó  tJke  (BeÜil:  ÉleL  n. 
25).  3)  liguator,  liguiseca  MA.  holzhacker  Cbm:  Vest  134.  Tfi 
minnyaian  ma  a  t&  uratoc  isteutec  elSt  álatoo  a  te  fauágod  es 
vizmerfld:  vos  sfitis  hodie  cuncti  ooram  dominó  deo  vestro 
exceptis  lignorum  caesoribus  et  his,  i|ui  comportant  aquas 
(Helt:  Bibi.  IrnutaS  Kár;  Bibi  I.lSSbj.  A  favágó  meguyesi  a 
fákat,  az  holot  megmaradnak  az  ág-uyesJlékek  (Com:  ürb.  129). 


hús-vágó  :  [lanius ;  metzgerj.  Hús-vágó  tóke :  mensa  lanii>- 
nis,  truncus  lanius  PPB.  A  hus  vago  nem  könyörült  az  ártat 
lan  báránynak   fel    mészárlásán  (Fal:  BE.  587). 

kő-vágó  :  latomus  NémGl.  146.  laplcida  Pesti:  Nom.  L41.  C. 
steinmetz  PPB.  Kivágó  hely :  lapidicina  C.  lapicidina  PPB. 
Házépítési  költségek ;  az  kew  wagonak  atham  ff.  L.  (RMNy. 
n.14).  Valának  Sálomonnac  nyóltzuan  ezerén  kJ  vágói  az  hegyen 
(Kár :  BibL  1.306).  K5  vágok,  kik  a  hegybSI  kSvet  szaggattanak 
(Tel:  Evang.  ILlOOl).  A  kőmflves  a  kS  vágotul  készíttetett  fara- 
got kóbai  kófalakat  rac  (Com:  Jan.  102).  Conventiója  malom- 
kőbányában levA  kóvágóknak  három  bokor  egy  ökiyi  kivágott 
malomkótíil  ö.  12  (ÉvK.  X1I1.83).  Kővágó  János  adott  rideg 
adót  1 1.  (MonTME.  L273). 

nyak-vágó:  1)  [ad  decollandum  destinatus;  enthauptungs-J 
Mykoron  zent  Doiothea  ázzon  jvtot  volna  az  nyak  vago  helyre 
(ComC.  25.5).  A  nep  el-iJu8  mend  az  nakuagoherre  (VitkC.  87). 
S)  camifex  MA.  henker,  scharfrichter  PPB.  Ereztuen  a  nac 
vagot  paraníola  oda  hozatni  János  baptistanac  feiet  e^  talneron 
(MünchC.  82.  DöbrC.  406).  O  zent  alázatosság,  ellensegnec  meg- 
éSzSye,  erdSgnec  nak  vagoya,  keuelsegnec  eltSróye  (SagyszC. 
156).  Mykort  oda  ywtot  víolna,  hol  az  nyak  wagho  heel  wolna, 
oth  az  nyak  wagonak  zolla  (ÉrsC.  517).  Nyakwagoh  Péter 
1480  zádorlaki  jobbágy  Temesben  (Nyr.  V.510). 

tehén-vágó :  [ad  boves  mactaudoe  pertineas ;  schlacht-J. 
Tehénvágó-hídhoz  mégyen  koplalásban,  hogy  májat  kaphasson 
(RMK.  1V.243). 

sit-vágó :  (fossor  metallorum ;  hauer).  Bányász  eitvágók 
fizeté.sek  egy  sit  után  per  25  den.  (TörtT.»  1.372). 

só-vágó  :  fossor  *sa]arius  PPBI. 

Vágólan :  [quasi  caedens ;  schneidendj.  Végezetre  kezében 
egy  nagy  kaszát  vágólau  írván  és  a  mellé  illyen  mondást  füg- 
gesztvén ;  nemini  parco,  senkinek  nem  kedvezek,  arra  matat- 
tak (Pázm;  Préd.  986). 

Vágott :  sectus,  caesus  MA.  geschnitten,  geliauen  PPB. 
Vágüttból  tsinált  étek :  insitium  C.  Vágott  étek :  tuoetum  PPB. 
Vágottból  tsinált  étek,  tüdökása :  insitium  PPBI. 

[Vágtat) 

be-vágtat :  [iuvolo ;  hineinsprengen].  Olly  mélyen  bevág- 
tatott lovával  az  útvesztő  erdőbe,  hogy  már  ki  nem  tudna  menni 
belőle  (Fal:  TÉ.  704). 

1.  VAGY:  [bona,  facultates;  das  vermögen).  Kiket  mi- 
koron  megöltek  volna,  i  vakokból  fozlatot  tenniec  nem  aka- 
ranac  (BécsiC.  68).  A  sidoc  8  ?ld5z8iSket  mégőluen  annéra,  ho^ 
hetueu  8t  czér  mégőlettettec  tellesednénec  es  sem  e^^  5 
vaéocban  semmit  nem  illete  (69).  Elragada  fi  vágókat  auag 
5  iavokat,  méllyeket  zérzesben  leltőnc  (75).  E>cnel  eríseiti- 
uala  őtet  baratfaia  vallani  es  kéllemetésségéknec  va^t  fioeki 
adni  (88).  Az  istent  tizteli  dragalatus  kSuel  es  dragalatus  va- 
gockal  (165).  (fugoznac  fi  kőzepettec  nemzetéé  va^inac  meo- 
den  óorday:  acculiabunt  in  medio  ejus  greges,  omnes  bestiáé 
geotium  (281).  Susaima  ea  e^ebec  sokac,  kic  zolgalnac  uala 
fioeki  fi  va^^bol  (MünchC.  125).  A^éad  meg  énnekem  a  iok>l 
rezemet,  mel  engemet  illet;  es  meg  ózta  fi  neki  a  va^ot  (147i. 
Alkossatoc  t&  magatokuac  barátokat  e  hamissagnac  vadból 
(148).  Ha  ember  mind  hazabeli  vágat  adnaia  zeretelert  es  v^i 
meg  vtalla  az  va^ot  miként  semmit  (DöbrC.  483).  Teríezd  meg 
keveese  kezedet,  lio^  fssed  minden  vágat,  mig  nem  orcel  al^on 
téged  (512). 

Vagytalan:  fioope,  egenus;  bedOrflig,  arm).  ItiTetek  vsé- 
talauuak  es  árvának,  igazohatok  alázatost  es  zegeut,  raga^atok 
ki  es  a  vagtalant  biu&sőkiiuc  kezetxil  zabaduhatuk   meg :  judi- 


I 


33 


2.  VAGY— A-V AGY 


VAGYON 


934 


»te  egeoo'et  piipillo,  humilem  et  pauperem  justiticate,  eripite 
Juperem  et  efjenum  de  manu  peccatoris  liberate  (DöbrC.  154). 

2.  VAGY:  l)'seu,  vei,  aut,  C.  sive  MA.  [oder].  a)  Mi- 
éppen  látjuk  a  .színt,  ba  fejér  vagy  fekete  (HoitC.  142).  Az 
ezéu  iegy  lészeu,  vagy  az  karyán,  vagy  az  lábán  (Cis.  K3). 
alaki  azt  liiszi.'^bogy  nyerjen  szüzeken  .szerelmivel  vagy  hiv- 
^ggel,  az  házat  rak  .sík  jegén  (Balassa;  Költ,  21).  Kik  igen 
Bak,  vagy  meg-aggott  vének,  hoszszas  betegséget  vagy  a  kik 
;envedtek,  Jétellel,  itallal  vagy  igeuttSItőztek,  eret  meg-vágatni 
9  igyekezejek(Felv:  SchSal.  30).  Lopó,  Icurva,  vagy  mi  könnyen 
abadúlt-ki,  ha  pénzt  b5veu  adhatott  (TKis :  Pan.  3).  Jajgatunk, 
likőr  az  ellenség  !  feldúlja  keresményünket,  az  ártalmas  tüz 
legemészti  házimkat,  vagy  a  gonosz  pör  kiforgat  értékünkből 
^al :  SzE."525).  Tanácskozzál  magaddal,  fel-e  vagy  alá  kelles- 
■k  indulni  (559).  b)  Vady  meg  halok  avad  tyztezegemet  helere 
jzom  (LevT.  1.41).  Uagj  én  magam  fSlmegyek  auagj  szolga- 
lat küldöm  (RMNy.  III.7).  Uram,  vagy  engemet  hagyj  meg 
t  magaddal,  vagy  hogy  végzem  éltemet  magam  kardjával 
j-inyi  5.  én.  90.  vsz.).  C)  Azt  es  megírom  Knek.wagy  jó  leszen, 
agy  nem  (LevT.  1.65).  Vagy  lezön  valakinek  uti  levele,  vagi 
3m,  de  általán  fogna  embtirt.  tartat  érte  (RMNy.  III.96).  Ha 
ilaki  ü  maga  akarattia  szerint  az  .széén  ufan  ki  menne,  sza- 
ídsaga  légien,  uagi  oztia  el  auagi  nem  (Tudománytár  1839. 
.269).  Ottan  kész  a  páltza,  vagy  5tte  meg  az  eb  a  háyat, 
jagy  nem  (Helt:  Mes.  202).  Vagy  meszsze,  vagy  nem  meszsze, 
í  énnekem  fel  kel  mennem  (Helt:  Krún.  82).  Vagy  akaró, 
lg  nem :  nolens  voleus  (Decsi :  Adag.  20).  Vagy  kSuet  meg 
gedet  az  te  felebarátod,  vagy  nem,  de  te  vgyan  meg  botsás 
íki  (Kulcs:  Evang.  '418).  Idv5zfll,  vagy  kereszteltetic  meg, 
igy  nem  iZvontPost  1.383).  Vagy  bánod,  vagy  nem  bánod, 
megyek  (Szeutm :  TFiú.  4).  Vagy  hat  fordult,  vagy  vak 
gott  a  koczkához  (Gyöngy:  MV.  82).  2)  (circiter,  fere;  unge- 
br,  beilaufig].  KAlyen  yde  wag  etwen  lowo[s]  legynt  ,,(LevT. 
134).  Hozzott  is  vele  vagy  három  kupát  (155).  Vagy  három 
Bren  vesztec  el  (Helt:  Ki-ón.  86).  Mész  is  kell  vagy  15,  sze- 
jrrel  (KolTört  404).  3)  [vei,  saltem ;  wenigstens,  selbst].  Muta.ss 
íkem,  ba  lehet  tóled,  vagy  egy  embert,  az  ki  ingyen  jót  cse- 
kedgyec  (MA:  T;m.  721).  Mernéje  vagy  egy  haja  szálát  meg- 
)rgasítani  (MA:  Scult.  140).  Csoda,  hogy  vagy  csac  egyiknek  is 
;  tanétványoc-kSzzfil  eszébe  nem  jutott  (Zvon:  Post.  11.176). 
utassanak  vagy  egygyetlen  egy  példát  (GKat:  Titk.  86).  A 
ssztelenségnek  vagy  csak  nevére-is  megh-piruUyon  (EendÉl. 
10). 

a-vagy  (a:uagy  GömC.  152,  azwagy  LevT.  1.388.  azvagy 
^hsaa:  Költ.  183.  216.  a  wagh  KazC.  173.  a  ua^  170.  a  vag 
jzsC.  17.  auaqyaf  EhrC.  136.  avvágyf  Pethö:  Króa  28):  1) 
d  C.  (oder).  a)  Mert  nem  kSuettel  ifjakat,  zegeneket  auag 
izdagokat  íBécsiC.  7).  Nem  hatsz  egy  fürtöt  feierre  tenned 
la^  feketéié :  album  aut  nigrum  (MünchC.  22).  Mynden  varas 
vagy  haaz :  omnis  civitas  vei  domus  (JordC.  390).  Jo  napod 
5  napot)  aua^  ?du5zleg  sidoknac  kiralla  (VitkC.  83).  Mykoron 
;  fráterek  ky  awagy  be  mennek  vala  (ÉrdyC.  339b).  Hywod 
vagy  newezed  evmeky  neweet  Jesusnak  (343).  Ha  valaki  en 
iamtiath  auagi  en  Samath  es  meg  '^Ite  volna,  anak  es  kez 
)lnek  meg  boczatny  (VirgC.  17).  Valakik  el  hagiak  hazokat 
lagi  atiokat,  en  neuemert  zaz  anet  veznekh  erete  (24).  Vegyen 
§t  gerlitzét  avagy  két  galamb  fiat  (MA:  Bibi.  L124).  Ketten 
'agy  hárman  8szve  gyfilnec  (Zvon:  Post.  1.126).  b)  Kerdes 
rrol,  hog  ha  a  pokol  kinia  kerestetik  na^ob  mimkaval,  auaé 
»deg  a  mennyorzage  (GuaryC.  3).  Melyiket  alkalmasb  mivelni 
lombatokon,  jót  tennie,  awagy  gonoszt  tenni  (Pesti:  Evang. 
í).  C)  Avrag  egyket  gyAlfilyee,  avag  egyket  el  zenwegye :  aut 
num  odio  habebit,  aut  unum  snstinebit  (JordC.  371).  Avfagh 
I  leegb  isten  menyorzagbol,  hogh  ezSket  theez6d,  avagh  hogh 
tennék  fia  leegh,  hogh  ezíketh  mywelkSdőd  (WinklC.  281). 
lindeu  igbe  anagy  tolaidon  iezezben  vetetik,  auag  nem  (RMNy. 


11.41).  Tizen  5tíd  napig,  auaá  Feier  vaar  alat  meg  halna,  auag 
pedig  meg  venne  Feier  varat  (Szék :  Krón.  213).  Auagy  város, 
auagy  akar  melly  hely  vagy  vtac  nem  vóltac,  mellyec  b^nem 
tSltec  volna  az  5  iaygatásockal  (Kár:  Bibi.  11.271).  Az  ecclesia 
avagy  oapista  volt,  avagy  nem  papi.sta  (Matkó:  BOák.  227). 
A  melly  jókat  kérfink,  avagy  lelkiek,  avagy  testiek  (Mad: 
Evang.  144).  d)  Awagy  barom  awagy  ember  yllet«ndy,  towabba 
nem  eel :  sive  jvimentum  fuerit,  sive  homo,  non  vivet  (JordC. 
25).  Fyzetny  kell,  awagy  akarya,  awagy  nem  (ÉrdyC.  23).  Lat- 
wan  [az  6  atyját),  awagy  wolt  ewr5me  annak  elitté,  awagy 
nem,  de  olyan  lewn  mintha  yngyen  lelkeebeu  sem  lett  volna 
(511b).  2)  [circiter,  fere;  beilaufig,  ungefáhr).  Vala  kedeg  avagy 
hatod  id5  :  hóra  fere  sexta  (DöbrC.  463).  S)  [vei,  saltem ;  wenig- 
stens, selbst).  Keeryk  vala  hAtet,  ho^  awa^  h^  rwhayanak  alsó 
pereméét  hannaa  ylletimySk :  rogabant  eum,  ut  vei  fimbriam 
vestimenti  ejus  tangeret  (JordC.  400).  ISyel  hamar,  hoé  auaé 
eleuensegben  lelhesed  Stet  (VitkC.  75).  Aggyá  zent  malazttyaat, 
hogy  awagy  tawol  kSvethessek  (ÉrdyC.  62).  Awagy  chak  tawol 
kSwethween  (570 1.  Ha  yozagomat  nem  kymelly,  avagy  ennen  ma- 
gamat kymellene(642b).  Ha  kyewlewmben  nem  hyztek,  hygyetek 
awagy  az  chelekedetekert  nekem :  sin  minus  propter  ipsa  opera 
credité  mihi  (Pesti:  Evang.  220).  Ah  kazdag  kéuanta  ah  Lazar 
hAt^nek  aua^  chák  kAssebbik  r§zf tis  (Ozor :  Christ.  335).  Meg 
sem  enged%'én,  hogy  a  szép  leánzokat  eleiben  vinnék,  hogy  az 
ő  szüzességének  épségét  avagy  tsak  nézésével  megne  rontana 
(DBenkö :  Flór.  112).  Mitsoda  indulattal  voltának  a  pártütők, 
avagy  tsak  innen  által  lathatni,  hogy  .  .  . :  qui  rebellantium 
faerit  furor,  vei  hinc  intellegi  pofest,  quod  (142).  4)  utrum  C. 
[etwa).  Halgassatoc  mostan  ellenem  tusakodóc,  auagy  az  kő- 
sziklából hozunké  tinéktec  vizet :  audite  rebelles  et  increduli, 
num  de  petra  hac  vobis  aquam  poterimus  ejicere  (Kár :  Bibi. 
L139).  Anagy  az  egész  f5ld  ninczené  te  előtted :  ecce  universa 
terra  coram  te  est  (MA:  Bibi.  íll).  Miért  hiuattatic  az  ania- 
szentegyhaz  k8z5nsegesnec ;  auagy  azerte,  hogy  mind  ez  szeles 
világon  látható  keppen  el  tériedet  (EsztT :  IgAny.  26). 

VAGYON,  VAJN  (mdnac  Helt:  Krón.  Ib.  SalMark.  A4. 
vadtoc  MA:  Bibi.  Elíb.  3.  vala  PHorv:  Ápol.  141.  Jiaítok  BécsiC. 
1.  Mel:.SzJán.  311.  uo^muc  HB.  vola  HB.  volna  Helt:  ÜT.  K3. 
voloá  HB.  volt  MA:  Scult.  477.  raftok  RMNy.  n.97):  1)  .sum, 
exsisto,  babeo  C.  [sein,  habén),  Latiatuc  feleym  zumtuchel,  mic 
vogmuc,  ysa  pur  es  chomuv  uogmuc  (HB).  Bódog  Fferench 
menden  miuelkedetiben  istenhez  volt  hasonlatos  (EhrC.  1). 
Vénséggel  mégfogatkozfam,  sem  vagoc  kéz  házasság  kStelénec 
(MünchC.  1).  Hol  va^on,  ki  zfiletef,  sidocnac  kírala  (16).  Nem 
fa  fewysk  wala,  hanem  tengeri  tewysk,  ky  sokkal  hegyesb  az 
fay  tewysknel  (AporC.  185).  Egi  verembe  zSkek,  ki  télies  vala 
ieges  vizel  (VirgC.  103).  Jo  leanym  zerelmesen  halgasafok, 
hog  it  mynden  vezedem  vagyon,  it  ewrftk  halai  vagion  (124b). 
Azoknak,  kyk  ky&l  vannak,  m3iidenek  pelda-zerent  leznek 
(JordC.  464).  Az  aranyban  sok  orwossaag  vagyon  (ÉrdyC.  465b). 
Ihon  wagyon  a  CJhrístus  (Pesti:  NPest.  101).  Az  egyk  hym 
wehem  ewr^k  santha,  kaptba  thethem  wagyon  az  Iában  (LevT. 
1.87).  A  mely  emberem  Peche  volt,  az  is  megjőve  (376).  János 
Ferencz  itt  volt  (11.31).  Az  mondják,  heted  magával  két  taraczk 
is  vagyon  (52).  A  suetanusok,  kiknél  drága  vad  bSrec  vadnac 
(Helt:  Krón.  Ib).  Tudós  ember  vala  az  versec  szőrzésbe  (144). 
Nem  tehet  egyebet  gono.sznál,  miért  hogy  Cain  természet 
vagyon  benne  (Helt:  Mes.  261).  Éb  is  ugyan  megmutatom,  hogy 
nemes  aszszony  vagyok  (454).  Az  napnac  fel  iSttében  ha  homály 
vagion,  esőt  iegiez  (Cis.  G).  A  saskac  számláinak  szánok  oUian 
vala  mint  a  szőrgS  hadakozó  .szekerek  szSrgése  (Mel :  SzJán. 
246).  A  feye  vagyon  sz5sző.s,  hayas  mint  a  kSlesnec  (Mel: 
Herb.  95).  A  hol  vadnak  fftlei  az  embernek,  ot  vadnak  sok 
perlődesek  (SalMark.  A4).  OUyatan  vala  az  (i  orczaja  mint  egy 
villámás  (Tel:  Evang.  11.11).  Mindenec  5  általa  es  8  miatta 
vadnac  (Bom:  Ének.  3).  Eegyptum  fSldébSl  ki    hoztalac,   hogy 

59* 


935 


VAGYON 


VAGYON 


azoknac  rabiai  ne  TÓlnátoc  (Kár:  Bibi.  1.114).  Vagyoc  bfinSs 
isten  elit  a  mi  iot  tehettem  volna  azt  nem  tetembe  (Agend. 
200).  Gereblie  vagyon  az  vallan  (Szeg:  Theoph.  18).  Az  515 
vala  hasonlatos  lata.ssal  az  sardis  lífiliiw  (Fél:  Bibi.  II.I68). 
Chynda  fa.  Valaliol  ez  az  fyu  vagyon,  az  valiandnak  ott  nem 
lakilí  (BeytlieA:  FivK.  127).  Az  t6b  ellenség  az  kfl  falon  beWl 
a  varos  kebeleben  vadnac  (Decsi:  SallC.  44).  Az  fS.suenyseg- 
ben  penznec  kiuaasaga  vagion :  araritia  pecuniae  stndium 
habét  (9).  Vagyon  elege,  de  más  bír  vele :  Tantali  horti  (Decsi : 
Adag.  8fi).  Soc  egy§b  czelekedetec  vadnac,  mellyee  nem  vad- 
nac meg  imán  az  5  kSnyuébe  (Valliist  Düij).  BőliMe.sége  vagyon 
az  had-vi.solésben  (Pázm:  Kai.  499).  Halottak,  kik  hol  vattok, 
minnyájan  kellyetek-fel  (Pázm:  Préd.  7).  Ti  vattok  az  én  atyám- 
nak áldotti  (17).  Ha  luterista  volnék,  niegolvasimn  a  Baldninus 
kSnyvét  catholicu.ssá  lennék  (Pázm:  LuthV.  3).  Te  én  els5 
szfllüttem,  ki  hatalommal  els5  voltál  volna  (MA :  Bibi.  146). 
Az  6  kopjája  temérdee  vala  mint  az  sz5v5c  zugoly  fája  (260). 
Mi  vagymk  az  el-ve.sztott  garas  (Mad :  Evang.  477).  A  v5 
legénynec  edgyben  szerz5  ná.sznadgya  vagyon  (Com:  Jan.  117) 
Méltó  voltál,  hogy  szerettelek  volna  (MHeg;  LPraeb.  166).  En 
vagyok,  ki  te  veled  iol  teszek  cs  minden  ioual  be  tellyeseytlek 
(E'it:  KTud.  19b).  Vágynak  ami  nyelvünkben  .sok  Sszve-vonatott 
szók,  a  mellyok  .szépen  kitnllyesittetlietnek  (CorpGramm.  313). 
Vannak-e  kálvinista  barátok  Erdélyijén  (RákGy:  Lev.  506) 
Achilles  noha  gySzhetetlen  és  .sobhetetlen  vala,  még-is  Trojá 
meg  nem  vehette  (Hall:  Tel.  130).  A  nagy  vétkeknek  nagy 
penitentiára  vagyon  szüksége  íllly :  Préd.  1.98).  Kérdem,  ha 
van-e  olyan  .szép,  mint  azelíitt  (Bethl :  Élet.  11.9).  A  harkálynak 
igen  hegyes  orra  vagyon  (Misk:  VKert.  425).  Vagyon  istenem 
nem  akarom,  hogy  bennem  meg-utállya  az  eo  nemes  terempt- 
ményét  (Fal:  NE.  6).  Soha  .sem  válik  ki.s.sebségekre  a  nagy 
nraknak,  hogy  a  jól  végzett  dologban  része  vagyon  a  jó  é 
alkalmatos  szolga  eszkőznek  (Fal:  UE.  398).  Idótaltíittík-ske 
volt  ugyan,  de  jó  forma  dáma  lévén,  csak  elvettem  volna 
1759' (Hazánk  1.213).  Volt  s  vagyon  a  Bántfi  fjmiilia  az  erdélyi 
méltóságos  rendek  között  egy  nevezetes  familia  (297).  Nehéz 
sors  hazának,  hol  hatalma  vagyon  vér  szopó  királynak  (Orczy: 
KöltH.  30).  3)  [verbum  supplondi ;  or.satzwortj.  a)  Nem  tudom 
ualec,  mykeppen  te  hozzad  yntha.ssak  (EhrC.  98).  Vr  Bemald 
tanalczynac  mend  engednekuala  (3).  Midőn  a  birac  feiedelm- 
kednet:  vala,  lőn  ehseg  a  főidőn  (BéesiC.  1 ).  Heródes  e*be  ^őitnen 
a  papocnac  fedelmeket,  tudakozicuala  ő  tőllőc  (MünchC.  16). 
Ziuem  zorent  akarom  vala,  ha  eltembe  Keguel  zembe  lehetek 
uala  (RMNy.  IMI).  Homálba  az  nap  fényt  fordíthatja  vala, 
szeleket,  vizeket  li  támaszthat  vala  (RMK.  III.  375).  A  vizbe 
szektotic  vala  a  tőrőkeket  (Helt:  Krón.  106).  Az  Salamon  aszta- 
lára minden  nap  harmintz  véka  semlye  lizt  és  hatnan  véka 
közliszt  kél  vala  íKár:  Bibi  1.305).  Hánnyák  vala  végtelenül 
az  ő  tömény  bé  tőlté.seket  i'/von:  Post.  II.  283).  p) '  Mennyi 
milostben  temmteve  eleve  miv  isemucnt  Adamnt  es  odutta 
vola  neki  [laradisumut  ha/.óá  (HB).  Hes-ter  Abgelnec,  kit 
Mardocheus  őmaganac  laíiaia  valaztot  vala,  kölle  bemenni 
kiralhf'Z  (BécsiC.  53).  A  zent  ayetatos.saghoz  igőn  zerkőzőt  vala 
es  vrat  annera  engozteltovala,  hog  harmincz  eztendeiglen  a 
haza.*!agnac  adatol  valaztvan  voltanic  (NádC  534).  f)  lm 
mynt  zerety  wolt  ewtet :  ecce,  qnomodo  amabat  enm  (Pesti: 
NTest.  212).  Minden  hoz  uoolt,  az  mit  hozhat  uoolt  (Ozor: 
Clirist.  178).  Ew  som  akaria  wolt  (RMNy.  II.172i.  Zanvffat 
hoz  volt  (313>.  Cízak  az  hazna  kell  wolt  azoknak  (LevT.  1.60).  Azt 
is  mongyak  wolt  (232).  Hogy  engemet  kerestee  volt :  quod  rae 
quaerebatjs  (Helt:  UT.  P).  KebelSnkben  scorpiot  nevelflnk  volt 
arra  (Vás:  Ep.  6).  Jár  volt  a  piatzon  (Hall:  HHist.  0.279).  S) 
Annak  előtte  wallotta  wolt  (RMNy.  11.14)  Az  halazokal  meg 
ozthozoth  wolt  az  halai  (LevT.  1.270).  A  houa  az  wrat  lielly- 
hesztettéc  volt  ubi  posuenmt  enm  (Helt :  IT.  HS).  Ezelőtt 
temérdek  deszkiikat  ugyan  fele.st  szillh'tottuuk  volt  mi  ki 
(RákGy:  Lev.    9H).    Ott    dobbanál,    a   honnan   el-indultál   volt 


(Matkó:  BCsáW.  226).  Igen  sebes-hazug  volt,  kivált  eleintén,  de 
már  most  igen  lehagyott  volt  benne.  1760  (Hazánk  1368.  t) 
Ki  volt  volna  osztan  az  Esaiasnac  attia  (Szék:  Krón.  35).  Ha 
a  variu  erőnél  el  dőttőtte  volna  a  vedret,  etzersmind  ki  Jttlet 
volna  a  viz  (Uelt:  Mes.  179).  Job  rólt  volna  annac  az  ember- 
nec,  ha  nem  szíiletett  volna  CKár :  Bibi.  III.27).  Nem  volt  voka 
szabad  templomnac  éke.sétté.sére  képeket  alkuttatni  íZvon: 
Po.st.  II.  607),  Boldog  volt  volna  Kain,  ha  isten  intésének 
engedett  volna  (Illy:Préd.  11.102). 

[Szólások).  Vagyon,  bizza  magát:  nbi  uber,  ibi  tnber  (Decsi : 
Adag.  259).  Abban  bizonyos  vagyok,  hogy  az  aastriai 
ház  soha  el  nem  felejti  Silésiát  (Mik :  TörL.  407).  Maga,  hogy 
valami  ollyas  könvvet  írt  és  bot.sátott  volna  világ  eleibe,  arról 
bizonyos  nem  vagyok  (Bod :  Pol.  70).  Kyknek  b  y  z  o  n  y- 
8  s  a  g  a  ees  látassa  w  o  1 1  az  een  gazdám  íRMNy.  11.57). 
Nekem  egyik  búsulásom  az  volt,  ha  törökkel  és  tatárral 
egyeledtek  (RákGy :  Lev.  493).  De  hogy  meg  I.isd,  kivel  í 
vagyon  dolgod,  maga  meg  magiarazza  Tertullianus  (Bal : 
Cslsk.  81).  Hogy  te  nálad  mind  eggy  a  paczal  s  a  rildí,  embe- 
rekkel vagyon  dolgotok  004).  lm  11  esztendő  vagyon, 
hogy  az  uram  megholt  (LevT.  11.21).  Féltem  vagyon  tfle 
(Kónyi:  HRom.  110).  Nem  néztenek  az  umak  dolgaira  és  semmi 
gondgy  oknem  volt  aző  kezeinec  cselekedetire  (iíA: 
SB.  34)  Az  mint  sz.  Pál  tanít,  abban  nékik  nagyob  5r  őrnők 
és  gyönyörűségek  vagyon  (40).  Eleget  szólok  ó  kegyel- 
mének, de  nem  igen  sok  haszna  vagy on  (RákGy:  Lev. 
404).  Itt  V a  n n  amaz  szégyennek  hellyé  (PHorv:  Ápol. 
141).  Ha  a  halálra  Ítéltetett  appellál,  ott  még  a  megválasztáis- 
nak-is  helye  vagyon  (0)m:Jan.  135).  Tudom,  ír  Medniinczki 
uram,  az  (mi)  h  í  r  e  i  -  v  a  n  n  a  k  az  svét  felAl  (RákGy :  Lev. 
508).  Ogy  munkálkodott  a  lélek  keresésében,  hogy  soksz.ir 
annyi  Uras  ideje  sem  volna,  mellyben  testi  táplálást  vehetne 
ételével  (Pázm:  Préd.  42).  Egynek  egyhőz.,  másnak  máshoz 
vagyon  kedve  és  kívánsága  (MA :  SB.  3).  Én-is  kész 
vagyok  azon  igasságért  raeg-halni  (Hall:  HHist.  11119).  Mi 
közi  vagyon  az  igaz  istennek  illyen  emberhez  (Tel : 
Evang.  1.70).  De  nekem  ahoz  mi  közöm  ?  Ahoz  több  vagyon, 
hogy  rettentő  hideg  házban  kelletett  a  nagy  telet  ki  töltenem 
(Mik:  TörL.  390)  Mi  közi  vagyon  az  igazságnak  az  hamis- 
sággal (Szjlr:  CanCat  B).  &,  illyen  őrömnek  módgya  s 
mértéke  vagyon  és  czéllya  (MA :  SB  40).  Ha  nekünk 
módunk  volna  benne,  mentest  mennénk  az  Kegyelmed  látoga- 
tására (RákGy;  Lev.  411).  Ugy  látom  édes  bátyám,  hogy  most 
lehes.sen  valami  kevés  mód  vagyon  benne  (417X  A  vezérek 
fizetése  igen  kevés,  de  ki  mondhatná  meg,  mennyi  ezer  módjok 
vagyon  a  gyi'ijtésben  (Mik:  TörL.  407).  Az  szegény  rátwközieken 
vagyon  már  a  z  r  e  n  d.  kiket  fenyeget  az  törők  iTörtT. 
XV.22).  Itt  vagyon  az  dolognak  a  sullya  (Bal:  Cslsk.  86X 
Arról  vagyon  sz-ámvetése,  hova  rakhassa  azokat  az  nagy  sok  jókat 
(MA :  SB.  52).  Nekem  nem  igen  vagyon  szerencsém  az 
öreg  vadhoz  (RákGy:  Lev.  403).  El  akará  hitetni  másokkal 
hogy  néki  szövetsége  vagyon  a  niagasságbéli  lelkek- 
k  e  I  (Mik :  TörL.  423).  Az  varos  víz  n  é  I  k  R  I  olly  szőke 
vala  (Hoffgr.  170).  A  vezér  hintójába  üli  és  ehnegyen  elölünk, 
e  már  nem  volt  tréfa  (Mik:  TörL.  362).  Már  mást  bízvást 
elmondhatjuk,  hogy  vége  vagyon  a  komédiának  (362X 
Ebben  az  c á n  o  n  b a  n  csak  az  vagyon,  hogy  ha  valamit 
hadtak  az  egyházaknak  és  azt  meg  nem  akariák  adni,  ollyanok- 
nak  kell  tartatni  azoknak  mint  az  .tzfikőlkődőknek  gyilkosiuak 
(Bal:  Cslsk.  91).  Én  csak  a  való  vagyok,  Szakolczanak 
gyUnnek  mindketten  (Tíercs:  Lev.  217).  Vmibm  vatr/on:  Mennyi 
adósságban  vagy,  azt  számlálod  (RákGy :  Lev.  406).  A  feje- 
delem igen  roszsz  állapotban  vagyon,  szüntelen  \-aló 
forróságban  (Mik :  TörL.  334).  A  póroc  ninczenec  hon,  mind 
az  a  r  a  t  ó  h  a  vadnac  i  Helt :  Mes.  303)  Azonképen  mikor  t  s  e  n  d  e  »- 
ségben  vagyon  nzivünk,  jó  ízét  tapasztallyuk  áhétatuaáginiknak 


937 


VAGYON 


VAGYON 


938 


(FhI:  811E.  SIS).  Igen  nagy  egessegben  vagyok  (l>)mC.  37). 
Istennek  hála,  mi  is  egészségben  vagyunk  (RákGy.  Lev.  412). 
Legyen  bála  kteunok,  hogy  egészségben  vagytok  (499).  Cor- 
nélius  római  [lápának  tudományt  tészen,  hogy  S-vélle  egy 
eeclésiában  vagyon  (Pázm:  Kai.  605).  Bódog  elethben 
woltimk  noliia  (RMNy.  II.119i.  Erőmben  vagyok:  vigeo  C. 
Ez  tíucket  akkor  s/.edgyed,  mikor  ereiekben  vannak  és  mikor 
viragozny  kezdnek  (Frank:  HasznK.  29).  Amaz  jó  erőben  vagyon, 
ez  lankad  és  elsorvad  mindenütt  (Com:  Jau.  197).  Eső  fél  be 
vagj'ok  :  coUabasco  C.  A  városon  minden  ember  futófélben 
vagyon  (Mik:  TörL.  389).  Haló  félben  való:  moribundus 
PPBI.  Ez  napogban  nem  voltam  Zlgedbe,  hanem  mást  indwlo 
felben  vagiok  (RákGy:Lev.  73).  Szaladó  félben  van  [az  esze) 
(Gvad:  FNót.  105).  Nyereségünk  vesz. sző  félbe  vagyon 
(Helt:  ÜT.  m3).  Mindenek  vadnac  a  mi  istenfinknec  nagy 
hatalmában  (Horn:  Ének.  66).  Az  német  most  még  helyben 
van,  hallani,  akarna  menni  az  köpcséui  mezőre  (Bercs:  Lev. 
64).  Az  német  még  is  helyben  vagyon,  még  nem  is  készült 
(189).  A  mitsoda  rendetlenség  vagyon,  a  mikor  a  tábor  megyén, 
a  rend  szintén  olyan  nagy,  a  midón  helyben  vagyon  (Mik: 
TörL.  359).  A  Christus  lelke  fel5l  olly  hiszemben  vágynak, 
hogy  az  a  pokolra  szállott  alá  (GKat:  Válts.  EIöb.  c2).  Mi 
calvinisták  ez  aránt  illyen  hiszemben  vagyunk  (Matkó:  BCsák. 
148).  Hát  a  bSleseség  könyve  felől  mitsoda  hbzemben  vagy 
(Pós:  Igazs.  1.19).  Oly  hiszemben  vagyunk,  megindul  holnap 
Pozsony  felé  (Berra:  Lev.  234).  Olly  hiszemben  vagyok,  hogy 
tíz  nap  alatt  ollyan  lé-szel  mint  a  többi  (Fal :  Nü.  360).  0  kedig 
immár  indulóban  volna,  hogy  szőmbe  szállana  vflec  (Helt: 
Krón.  157b).  Meg  yelentee  ewneky,  my  yaratban  volnának 
(ÉrdyC.  449b).  Mikor  az  menyegzői  őrőra  .szinte  j  0  v  á  b  a  n 
volna,  egymás  után  harmad  napig  gyflrőre  őkleldeztek  (MA: 
SB.  28).  Azt  álíttyák,  hogyha  magokat  szépen  felékesíthetik, 
jó  karban  vagyon  dolgok  (217).  Az  váradi  lu-aim  tudják, 
mi  karban  vagyon  az  jószág  (RákGy :  Lev.  501).  Az  6  dolga 
rósz  karban  volna  (Teleki :  FLél.  89).  Oly  karban  volt 
sorsom.  Füleken  lakásam,  kárban  kellett  esnem  (Tbaly:  Adal. 
1.189).  Kezedben,  hatalmadban  vagyon :  in  *manu  tna  est 
PPBI.  A  gonosz-tévő  akkor  büntetödik.  mikor  hóhér  kezében 
vagyon  (Pázm :  Préd.  29).  A  kénftső,  ha  jó  kézben  vagyon,  tsuda 
hasznot  hajt  (Fal :  BE.  623).  Az  zygethyek  lesben  volthak, 
mykorth  az  jobagyofh  el  zektetyk  wala  (LevT.  I.1I).  Szintén 
most  gyünnek  az  magam  ezeri  is,  kik  lesben  valának  (Bercs: 
Lev.  369).  Sokan  nem  veszik  úgy  a  dolgot,  a  mint  magában 
vagyon  (Fal:  UE.  480).  A  fejedelmek  mindenütt  ké.szülnek  és 
nagy  mozgásban  vannak  (Mik:  TörL.  417).  Számtalan 
nyomorúságba  vagyok  (RMNy.  11.164).  Tsak  azok  van- 
nak jobb  rendben,  kiknek  a  szerentse  vetett  ágyat  (SzD: 
MVir.  396).  Tiszt  uraimék  felmentek  Jókára,  oly  szándékban 
voltak,  hogy  az  éjszaka  is  Nagy-Födémesen  maradjanak  (Bercs : 
Lev.  545).  Dániel  uram  tegnap  érkezek  meg,  noha  betegen, 
mindazáltal  szembe  voltunk  6  kegyehnével  (RákGy :  Lev. 
409).  Tegnap  a  vajda  hintóját  küldötte  utánunk  ás  szemben 
voltunk  véle  (Mik:  TörL.  377).  Mikor  még  gyenge  szikrában 
vagyon  a  szerelem,  akkor  ved  elejét  (Fal :  UE.  5).  Ennek  előtte 
meg  mondám  tűnektek,  bog  az  mfi  s  z  S  e  i  n  k  b  e  n  vattok, 
hog  eggűtt  iírűnfc  es  egg^tt  hallunk  (Sylv:  UT.  11.47).  Ugyan- 
ezen okból  is  adják  mindazokra,  akik  tisztségekben 
varrnak  (Mik:  TörL.  415).  Meg-ládd,  mint  tkztelik,  mert  jeléről 
hiszik,  hogy  vagyon  turbájába  (Szentm:  Kaim.  6).  Hogy 
tíirek  csá-szái-  útba  vóna,  azért  idejin  liozzá  akarnának  látni, 
hogy  valami  szörtelenség  miatt  el  ne  ve.szne  (Monlrók  111.127). 
Te  benned  vagon  geneniseg  (NádC.  30).  De  ez  benned 
va^on,  bog  az  Nicolaitoknak  czelekedetit  gfilőlöd  (Sylv:  ÜT. 
n  138).  Ez  a  harcz  annyival  veszedelmesb,  valamennyivel  nagyob 
valáság  és  seréukedés  benne  vagyon  (MA :  SB.  38).  Talám 
ugyan,  ha  csak  mi  is  van  benne,  megtudom  ma,  holnapig 
(Bercs  :!iLev.  153).  Az  szerencsében  való  bizakod.is  is,    látja    az 


sziveket  látó  isten  s  itíljen  meg,  lia  van-e  bennünk  (RákGy : 
Lev.  5().5).  A  dolog  ebben  vagyon  (Pázm:  LutliV.  140).  Ki 
nem  írja,  a  miben  vagyon  veleje  és  derék-ereje  a  bizony- 
.ságoknak  (Pázm:  LuthV.  3).  Immár  miben  van  az  dolog,  látod 
(Rák(íy:  I.«v.  491).  Konstantlnápolyba  megyünk,  hogy  meg- 
lá.ssuk,  iniben  vannak  dolgaink  (Mik :  TörL.  395).  Vmihöl  vagyon : 
Azt  is  látom, csak  bosszúból  vagyon,  nem  is  az  én  elmémhez 
való  (RákGy:  Lev.  407).  Vmiértvagyon:  Muszkaor.szágbúl  isjüttek 
emberi  muszka  csá-szártúl,  nyusztért  voltak  (RákGy:  Lev. 
500).  Hogy  az  egy  isten  a  három  legyen,  noha  igen  vagy 
é  r  ö  1 1  e  a  .sütő  vas.sal,  hogy  megbizoniczad,  az  istennek  igéje 
soholt  nem  mondja  (RMK.  V.365).  Az  gazdagsághoz  váltig  érte 
vagyunk  (TörT.-  11.121).  Váltig  volt  érette  egy  Kas.<!án  kolilo 
pnrőlyős  barátotok  is  (Bal:  Csisk.  141).  Mikor  férjhez  mennek,  annál 
is  inkább  megkívánják,  kézzel  lábbal  érte  vágynak  (Fal:  NA. 
159).  Vmin  vagyon  ;  E  b  e  n  n  volna  a  sánta,  az  is  meg  gyógyulna 
(SzD:  MVir.  92).  Eszemen  vagyoc:  sapio  MA.  E:!zén  vagyon : 
*mentis  compos  PPBI.  Látác,  hogy  eszén  volna:  vident  illum 
sanae  mentis  (Helt:  UT.  K3).  Az  ember  eszén  vagion  es  az 
betegség  miat  fSlőtteb  el  nem  nehezedet  (Fél:  Tan.  504).  Nehéz 
helyeken  vannak  azon  restántiák  (Nyr.  XrV.515).  Ede.s 
atyámSa,  igen  helyén  vagyon  a  te  elméd,  azért  jár 
békével  (Hall:  HHist.  U.103).  Némellyek  még  azokat  is,  a 
kikkel  egy  házban  laknak  s  egy  kenyerén  vannak  is, 
halálban  gyfilőlik  (Misk:  VKert.  237).  A  kik  ketten  vágynak 
egy  háznál  egy  kenyéren  vagy  többen  is,  ne  tartozzanak  egy 
bérnél  többel  (Bod:  Pol.  86).  Némely  urtiaknak  minden  tsele- 
kedetek  s  beszédek  nri  módon  vagyon,  tekintetes,  jeles  (Fal : 
NE.  11).  Miért  akarta,  hogy  az  ő  könyve  nem  czac  s  i  d  ó 
nyelven  volna  (MA :  Bibi.  Előb.  2).  A  fejedelemnek  az 
egészsége  igen  roszsz  renden  vagyon  (Mik :  TörL.  363). 
Sokkal  jobb  renden  van  dolga  az  alázatos  pórnak  (Pázm : 
KT.  5).  Jó  renden  vagyon  szénája  (GKat:  VálK  11.1317).  Haioc 
száma  számán  vagyon  (Born :  Ének.  227).  Feleteknek  haia 
szála  is  mind  .számán  vadnac  (Kár:  Bibi.  III.ll).  Mindennek 
vagyon  már  szemén  ellensége  (Zrinyi:  ASyr.  62).  Saxóniai 
módra  temérdeken  ki  mondgya,  az  mi  szflvén  vagyon 
(Pázm:  Kai.  275).  Pekri  m-am  józan  ember,  bort  nem  iszik, 
talpon  van  (Bercs:  Lev.  10).  Az  gono.sz  tévőknek  rendelt 
fogházak  telin  valának  püspökökkel  (Pázm :  Kai.  53).  Amiolta 
ezt  a  levelet  írom,  három.szor  hagyatta  el  vélem  a  gazda- 
aszszonyom  mondván,  hogy  már  a  városon  vannak  a  kozá- 
kok (Mik :  TörL.  384).  Valami  e  világon  vagyon,  bűntől 
meg  valua  mind  isten-atta  (Mel :  SzJiin.  463).  Azon  wagyok, 
hogy  zolgalathom  vthan  el  ilyek  (LevT.  1.227)  Mi  váltig  voltunk 
azon,  hogy  haladjon  és  atyánkfiai  liirével  legyen  (II41)  Azon 
vagyon,  hogy  végére  mennyen  ez  világi  dolgoknac  (Kár:  Bibi. 
1.628).  Mindenik  azon  volt,  hogy  övé  legyen  az  győzedelem  (MA : 
SB.  15).  Azon  vagyimk,  ha  egészsége  engedi,  negyedikén  ugyan 
Szakmárt  legyünk  (RákGy:  Lev.  410).  Csak  azon  vagy  hogy, 
te  magyarázd  hamissan  a  szent  irá.st  (Matkó:  BCsák.  215). 
Magam  az  lovassal  azon  vagyok,  körül  kerüljek  Ricsánon 
(Bercs:  Lev.  39).  A  görögöknek  asze  mindenkor  azon  van,  hogy 
tsalhasson  meg  másokat  (Mik:  TörL.  377).  Minden  örömmel 
rajta  vagyok:  nihil  *praetermitto  PPBI.  Az  wethes  es  z&lew 
meces  rajtwnk  wagyon  (LevT.  I.S09).  Váltig  vóbánk  raita : 
cum  plurimum  laboraverimus  (Deesi:  Adag.  87).  Váltig  volna 
raita,  de  vgyan  ottan  vagyon  111).  Én  uram  rajta  vol 
tam,  de  abba  sőt  egyéb  nem  lehet,  meg  kell  lenni  (TörtT.* 
L605).  Vki-nél,  vminél  vagyon :  Nem  hogy  többet  nyerhetnénec 
az  6  tehettetlensegőknec  kevansagoc  szerent,  hanem  a.szt 
is  elvesztic,  a  mi  n  a  1  o  c  vagon  (Helt :  Mes.  427).  A  feje- 
delemnek rendelése  szerént  minden  jószága  kezemnél  volt 
(Mik:  TörL  370).  Vriüre  vagyon:  Ausperh  is  csak  bajra  van 
Léván,  parancsoljon  felőle  Nagyságod,  hova  tegyem  (Bercs: 
Lev.  4).  Hogy  én  tőlem  nyolcz  ezer  aranyat  költsön  kérsz,  az 
is   csak    bosszúmra    vagyon   nekem    (RákGy :  Lev.    405) 


989 


VAGYON 


BENN- VAN— PÖNN-VAGYON 


940 


Gonoszszára  és  veszedelmére  vagyon  (Helt:  Mes. 
152).  A  földi  motskos  szeretet  gyal  ázattyára  vagyon  az 
igaz  szeretetnek  (Fal:  SzE.  532).  Én  is  kivánom  az  Kd  meg- 
jövését,  de  bizony  jól  tudom,  hogy  kárára  volna  Kdnek 
(LevT.  11.27).  Nagy  örömömre  volt  leveled :  magnam  *cepi 
ex  literis  tuis  voluptatem  PPBl.  A  nem  jámboioUnac  meg 
zabolázására,  büntetésére  és  meg  fenyítésére 
vanuac  a  veszszSc,  ostoroc,  korbácsoc  (Com :  Jan.  136).  Az  gonosz 
szerencze  tereád  vagyon  (Hosv ;  NH  24).  Vmitol  vagyon :  Ebben 
a  fejedelemben  ami  fogyatkozás  volt,  nem  a  természettől 
volt,  hanem  a  neveiéstíl  (Mik :  TörL.  369).  E 1 1 6 1  vagyon, 
hogy  a  törökök  olly  hajlandi5k  a  rabhoz  illeiidS  .szolgálatra 
(415).  Az  előtt  gyakrabban  írtunk  egymásnac,  mitől  van  a, 
talán  attól,  hogy  vénülünk  1435).  VmiiU  vagyon:  Azoknac  szol- 
gájául vannac  a  váras  szolgai  (Com :  Jan.  131).  Vmivé  vagyon  : 
Az  Dunán  túl  való  híreket  nem  tudja  Nagyságod,  nekem 
valóban  vaunak  híremmé  (Berc.s:  Lev.  10).  Vmind  vagyon: 
Jó  akarattal  vagyon  te  hozzád  (Kár :  Bibi.  1.616).  Barát- 
ság w  a  1  woltam  en  the  neked  (LevT.  L306).  Nagyobb  b  e  t  s  ü- 
lettel  vagyon  hozzám  a  porta  mint  az  atyámhoz  volt  (Mik; 
TörL.  363).  En  még  fen  vonzóm  magamat,  az  gyermekecskék 
békével  vaimak  (LevT.  11.28 1.  Nem  oly  elmével  vagyunk, 
hogy  kesergSnk  azon,  az  mit  elvesztfink  (M A :  SB.  49).  Elég 
szivem-fájdalmával  vagyon  az  dolog  (RákGy:  Lev.  491). 
Az  Dávid  soha  semmi  dolgaiban  néki  gonosszal  nem  volt 
(KMK.  11361).  A  tfiriikök  a  persákat  eretnekeknek  tartják  és 
nagy  gyűlölséggel  Vannak  egymáskoz  (Mik :  TörL.  434) 
Hahotával  voltak  (Czegl :  Dág.  25).  Az  keresztyének  vannak 
halgatással  (Zrinyi  1.50).  Vagyou-é  híreddel,  a  király 
minémfi  vendégséget  hirdetet  (Hall:  FlHist.  n.l24).  Beszelli  6 
maga,  meni  ióual  volt  az  népnec  (Kár:  Bibi.  I.430b).  Hatal- 
ma.iságüd  mindazokat  nem  tekintette,  hanem  mindenkor  hozzánk 
jóval  volt  (Monlrók  V1II.53).  A  nem  igaz,  hogy  a  törökök 
káromlással  volnának  a  Kristushoz  (Mik :  TörL.  436).  In- 
teget távolról,  .hogy  van  követséggel  (Kónyi:HRom. 
135).  Reputatióm  s  parolám  forogván  az  Solari  dolgában,  voltam 
nem  kicsiny  elmebeli  nyughatatlansággal  (Monlrók 
XV.52).  Vagyok  oly  szándékkal,  még  ma  magam  is  el- 
ránduljak Nagyságodhoz  (Bercs:  Lev.  218).  Izzó  szeretettel 
volt  volna  az  Christushoz  (MA :  Scult.  477b).  Hozzád  igaz, 
tökéletes  szeretettel  voltam  (RákGy:  Lev.  584).  Nem  az  aján- 
dékját vettem  kedvassen  tőle,  hanem  jó  szívvel  vagyon 
hozzám  (Mik:  TörL.  381).  A  török  vallást  jobban  nem  lehet 
elvégeznem  mint  azon,  hogy  mitsoda  tisztelettel  v.innak 
a  Kristushoz  (436).  Walahol  Dunán  ineid  zekeret  találtak, 
mind  welek  wagyon  (LevT.  1.161).  A  vajda  táborban  vagyon, 
majd  másfél  óráig  voltunk  véle  (Mik :  TörL.  379).  A  boérok, 
való,  hogy  a  törökök  birodalma  alatt  vannak,  de 
bezzeg  a  görög  igája  alatt  vannak  (382).  Maxfeld  sógora 
kezesség  alatt  v a g y o n  (RákGy :  Lev.  412).  Mi  nekőnk 
igen  ellenénk  vagion,  ellenőnk  vagion  az  i^  zabadsaga 
(RMNy.  U.62).  Mig  az  isten  éltette  az  üdvözült  fiam,  még  is 
volt  terhes  gondjaimba  és  biWilásomba  mellettom  (RákGy: 
Lev.  500).  Három  Ja  ld(omasnaal  kyl  vagyunk  zyk- 
seeges5k5,(ÉrdyC.  622).  Mi  nem  vagyunk  gond  nélkül, 
naponkint  busuto  ér  (RákGy :  Lev.  ,506).  Az  mig  az  chartago- 
beliec  éppen  valanac,  meltan  .szenvedfinc  vala  minden 
nyanalyat(Deasi:  SallJ.  II).  Dolgok  .sokkal  jobban  vagyon 
azoknak,  az  kik  jó  .szerencsét  .soha  nem  láttak  (MA :  SB.  50). 
Keonyeorgeok  Feolsegeodnek,"adna  Keolsogeod  eoreokbe  sze- 
gény nyawalyas  attyamfianak,  mivelhogy  teob  szegény  attyamfiaj 
keozth  lassabban  vagyon  az  teohbinol  (Radv:  0«1.  III. 
180).  Lutur  szavait  csak  úgy  értettem  a  mint  magán  vannak 
(Pázm:  LnthV.  141).  Elég  nyilván  vagyon,  hogy  semmi 
igas.ságo.s,  semmi  állandóságos  nem  találtatik  az  testnek  győnyőrS- 
ségébeu   (MA :  SB.    32)    Mitsoda    kár,    hogy  ezek  a  .szép  és  jó 


földek  pusztán  vannak  (Mik:  TörL.  378).  Nógrád  megye 
is  szépen  van  (Bercs:  Lev.  350).  Szfiken  vannak  az 
hadakozó  h(i  emberek  (RákGy:  Lev.  511).  Többen  vagyon 
ez  a  nep,  hogy  nem  mint  én:  plures  aunt  gentes  istae  quam 
ego  (Helt :  Bibi.  I.Ooo).  Tudván  vagyon,  hogy  négy  vén 
bolondok  egymás  kőzót  nem  emberségas  italt  kezdettenek  (MA  • 
SB.  13).  Az  udvariak  gyakorta  egymást  vendégségben  hittak, 
vígan  voltak  s  ittak  (Monlrók  XI.36Ü).  Itt  édes  néném 
ebfil  vannak  a  dolgjok  (Mik :  TörL.  383).  A  tsáazárunk 
a  békeséget  szereti,  a  szom.szédií'al  jól  vagyon,  a  nép 
szereti  (410).  Szemeire  roszul  van  (RákGy:  Lev.  322). 
Lengyel  had  szerencsétlenségét  hozták  meg  Makoriczáról,  roszt'il 
vannak  (503).  Azt  izenik  nekiink,  hogy  most  nem  lehet  szembe 
velünk  a  vezér,  mert  rosz.szul  van  (Mik :  TörL  362).  V  o  1 1  ti  n  c 
hárman  társul  egyben  (Helt:  Arithm.  H8).  Néném  mint 
vagyunk,  hogy  vagyunk  (Mik:  TörL.  413).  Mikor  a 
vajdához  megyek,  reám  hintik  a  MariászÁ  nevet,  mert  látják, 
hogy  a  vajda  mint  van  hozzá  (380).  Kegyelmed  mint 
vagyon  aszonyom  (Monlrók  XI.357).  Akár  mint  v  o  1 1,  ott 
veszett  Szulimán  chászár,  az  bizonios  (Zrinyi  L  Előb.  2).  Mivel 
így  vagyon  a  dolog,  ki-mégyek  4s  igazítá.sba  veszek 
mindeneket  (Hall:  HHist.  n.98).  Ertetthem  az  Kegh.  leweleth, 
a  my  wgb  wagyon,  azth  en  sem  thagadom  (RMNy.  IL150). 
Úgy  vagyon,  a  világon  semmi  nints  fogyatkozAs-nélkUl  (Pázm: 
Préd.  b4).  Ugy  vagyon,  hogy  egy  anyának  sincsen  gonosz  gyer- 
meke (RákGy :  Lev.  405).  Mintha  minden  tagomat  elszedték 
volna  egymástól,  úgy  voltam  (Mik :  TörL.  388).  Minenmagunknac 
t5tt5nk  kárt,  annyéra,  hogy  czac  alég  vagyunk  belé 
(Helt:  Mes.  154).  Vgy  meg  iesztél,  hogy  aligh  vagyok  belé 
(Illyef :  Jephta.  10).  Úristen  könyörülj  rajtam,  mert  csak  alig 
vagyok  (RMK.  VI.218).  Honnan  va^on  teneked  az  ilS 
víz:  unde  ergo  habes  aquam  vivam  (Sylv:  UT.  1.131).  Innen 
vagyon,  ho*  az  pokol  nagyon  fel  nyitotta  szálát  (MA:  SB. 
37).  Mennyiszer  vagyon,  hogy  ennyi  költséggel  és  mun- 
kával veszedelmet  nyernek  (Pázm:  Préd.  90). 

(Közmondások).  lob  az  vagyon  az  ninczennél  (Kár:  BibL  I. 
627). 

benn-van,  benne- van:  insum  C.  MA.darinnen  sein  PPB. 
Cristusnak  tetelme  myat  ben  uoltam  en  attyamnak  Ferencznec 
zent  egyhazában  (EhrC.  74).  Ezokaert  akara  észt,  hogy  ben 
vólnánac  az  5  körmei  Magyarországba,  ha  az  báttyánac  halála 
tőrtényée  (Helt:Krón.  192b).  Benne  vannak  tehát  mindenek  a 
dolgokban  (Com:  Jaa  215). 

előtte-vagyon :  (praesum ;  vorstehen).  A  hajó  sereg,  kinec 
az  teni;eri  fejedelme  elStte  vagyon,   előtte  jár  (Com:  Jan.  146). 

föl-vagyon :  1)  [escendi ;  obea  sein).  Budára  hogy  az  vezér 
passa  szénája  végezni  fel  volt  Csöker  Mátvás,  B<Mi  István, 
költség  79  d  . . .  Attimk  Szíjártó  Istiánnak,  hogy  az  Nazitl 
szénája  beadni  fel  volt,  költségre  50  d.  (MonTME  153).  *) 
[supersum ;  übrig  sein).  Látván  egykor,  hogy  t.sak  maga  volna 
fel  már,  nagyot  sóhajt  s  mondja  (GyöngyD:  Char.  13). 

fönn- vagy on :  1 )  (sto ;  stehon).  Ugyanaz  nap  jöttem  el 
Tratina  vár  mellett,  a  hol  most  is  igen  szép  két  palota  vagyon 
fön  (TörtT.'  111.350).  2)  (sxmimum  locum  teneo ;  obenan  stehen). 
A  nagy  lu-ak  vigyázzanak,  mert  fenvannak,  hamar  tinik 
szembe  akármi  vétkek  (Fal :  UE.  43U).  3)  (Wgeo,  valeo  ;  kraílig 
sein).  Ura  még  fon  vagyon,  szöme  világa,  férhöz  vakarkodik 
ő  assz/ ínysága  (RMK.  111.354).  Fen-vannafc  és  nevekednek  az 
eretnekségek  (Mad:  Evang.  570>.  Az  apostolok  idejében  a  rend- 
kivAl-való  gyógyításiak  csudálatos  ereje  még  fenn  vala  (Matkó: 
BCsíik.  449). 

(Szíilások).  E3  csodálkozik  az  oroszlán  az  emberkenec  meré- 
ségén  és  monda :  Igen  f  e  n  vagy  vele,  de  meg  látod,  had 
melietisec  fel  czac,  aláb  hagyod  (Helt:Mea.  361).  Mostan  igen 
fen  vagy  v^le  és  tellyességgel  meg  vtáltál  engemet  (421). 


941 


HÁTRA-VAGYON— MEG  VAGYON 


ODA- VAGYON— VALAHÁNYSZOR 


942 


hátra- vagyon :  resto,  supeifio  C.  siiper  sum,  reliquus 
sum  MA.  übrif!  seiu,  zuriick  sein,  riickstaiidig  seiii  l'PB.  Mikoroii 
az  fSles  oly  keuér  az  télnec  elein,  bizonnyal  tudgyaii,  hogy 
nagy  tél  vasyou  még  liátra  és  nagy  hó  (Cis.  F2b).  Elég  ^d6 
vagyon  még  ide  hátra :  adliuc  caehmi  volvitur  (Decsi :  Adag. 
286).  Ez  vagyon  tsak  hátra,  hogy  ez  tekintetes  groffbak  utolsó 
s  vég  tisztessége  ki-szolgáltassék  (Megy;  3Jaj.  11.136).  Sok 
vólna  még  hátra,  de  nyilván  eztis  megeléglették  az  aszszonyok 
(Fal :  NA.  189). 

jelen- vagyon :  1)  intersum  C.  adsum,  praesto  sum  MA. 
zugegen  sein,  gegenwártig  sein  FPB.  Mykoron  senky  yelen 
nem  uolna,  masodczor  elmene  es  zent  Fferencznek  seby  helyt 
vakara  el  (EhrC.  67).  Jelén  vala  annap,  kiben  Hester  Abyeluec 
kellene  bemeimi  kiralhoz  (BécsiC.  53).  Jelen  valanak  jto 
nótáriusok,  kyk  myndden  zawaat  lewelben  yryaak  (ÉrdyC. 
514).  Jelen  vagyon  ottan  az  leomlás  és  menten  fekete  gyász 
ruhát  burit  nyakadba  (MA :  SB.  63).  Mikoron  jelenvagyon  az 
ideje  a  szüretnek,  a  sz5I5  fejeket  Sszve  hordgyák  és  belé  vetik 
a  mustoló  saytárba  (Com:  Orb.  113).  Az  isten  jelen  vagyon  a 
setét  pokolban,  mint  a  fényes  mennyországban  (Fal:  NE.  45). 
Nagy  véteknek  tulajdom'ttatik,  mikor  ki  azokat  érdekli  beszédjé- 
vel, kik  jelen  vannak  (Fal:  IJE  425).  2)  [in  aperto  sum;  oflen- 
knudig  sein].  Jelen  uagyon,  hogy  az  nézet  allatot  meg  akartad 
uenni  (EhrC.  122).  Az  es  lelin  vagon,  mellet  Achior  bezéUét 
(BécsiC.  34). 

ki-van :  1)  [exsto,  promineo ;  hervorstehen,  hervorragen]. 
Rongyos  az  dolmányom,  ki  van  az  oldalom  (Thaly:  VÉ.  1.218). 
Vagyon  egy  rongyos  gatyája,  abbul-is  mind  kivan  a  fa  fa 
baltája  (PhilFlor.  60).  8)  (eggredior;  ausgehen].  Két  napja, 
hogy  a  várbul  ki  nem  volt  (Kónyi:  HRom.  109). 

[Szólások).  Bezzeg  ki-vagyok  most:  ei  jezt  lébe  ich 
wol,  lustig;  ki-vagyimk  most:  nun  sind  wir  lustig  (Adámi: 
SprachK.  311).  Jószágit  hatalmas  nagyra  nevelte,  birtokából 
annyira  t  i  -  v  a  n,  hogy  kevesen  tehetnek  fel  vélle  (SzD :  M Vir. 
1J8). 

lé-vagyon :  [descendi ;  untén  sein].  Az  szabó  is  le  volt 
és  hosszát  megmérte  a  mentének  (TörtT-s  III.193). 

még- vagyon :  1)  [sum ;  sein].  Ha  szinte  megnevetnek  is 
érette,  megírhatom,  hogy  az  essS  már  megvolt  (Mik :  TörL. 
57).  A  kiben  ez  módjával  megvagyon,  nagy  tündöklő  fényt  ad 
(Fal :  UE.  500).  Nints  boldogul  dolgod,  ha  kivül  meg  vagyon 
a  békesség,  belfil  kever  a  háború  (FahSzK  516).  Ne  eléged- 
gyiink  meg  azzal,  hogy  meg-vagyou  bennünk  a  hit,  arra 
igyekezzünk,  hogy  élten-eleven  légyen  (543).  8)  [praesto  sum, 
adsum ;  bei  der  hand  sein,  vorhanden  sein,  gegenwártig  sein]. 
Azt  a  huszonhatezer  négyszáz  aranyat  hova  tetted,  azt  én  nem 
tudom,  mert  a  melyet  az  portára  küldötted  volt,  azt  sem  vették 
el,  az  is  meg  vagyon  (RákGy :  Lev.  405).  Az  harmincz  ezer 
arany  már  megvagyon,  ha  csak  én  tűlem  kellett  kitelni  (406). 
Sokból  nagy  ember  válna,  ha  még  valami  megvolna  bennek  (Fal: 
UE.  485).  Lopott  pénzünk  megvolt,  áztat  szórtuk  (Gvad:  RP. 
56).  3)  [habeo ;  habén].  Az  boldog  embernek  mindene  meg- 
vagyon, valamijének  leni  kell  (MA :  SB.  2).  Igen  bódogok  ők 
és  mindenek  elégségessen  meg  vagon  (8).  Battyaui  Ferentz 
m-ammal  is  meg  volt  volna  szükséges  táplálásom,  hogy  ha  az 
ott  valo  állapathoz  tudtam  volna  magamat  alkolmaztatni  (MA: 
Scult  Elöb.  7).  Valamelyik  leánynak  mind  erköltse,  személye, 
ideje  megvolna,  lenne  az  a  félesége  (RákGy :  Lev.  409).  Szép  ló, 
egyéb  termete  is  illendő,  nagysága  megvagyon,  contentus 
lehetne  Kegyelmed  vele  (414).  Hallottam,  hogy  más  régi  fö 
asszonyoknak  is  még  akkor  az  geleznájok  megvolt  (Monlrók. 
XI.341).  Hallottam,  hogy  egy  grófaak  Magyarországban  meg 
volt  öt-hat  száz  jobbágya  (356).  Némelynek  meg  volt  tíz-tizen- 
egy gyalog  inasa  ís  (362).  Minden  dispositiókot,   mert   megvad- 


nak  hajóink,  Írásban  hagyok  (Bercs:  Lev.  81).  4)  .supersum 
MA.  da  seiu  PPB.  A  Trajanus  tsászár  híres  k6  liidja  is  itt 
volt,  most  is  még  megvagyon  egy  darab  belőle  (Mik :  TörL. 
360).  5)  [confectus  sum ;  vollendet  sein].  Faragott  márvány- 
köbül  való  órsózati,  páikányozási  mái'  megvolnának  (Szál: 
Krón.  203). 

oda- vagyon:  1)  [absum;  abwesend  sein].  Vram  Zyra 
mene,  immár  keit  emberftnk  vagion  oda  (LevT.  178).  Kirugasz- 
kodtam, félbenhagyván  irásomot  és  virradtig  oda  valtam  (Bercs : 
Lev.  41).  Már  két  rendbeli  portásira  oda  vannak,  mint  mehettek, 
ók  tudják  (63).  3)  perii,  actum  est  de  me  MA.  dabin  sein 
PPB.  Oda-vagyunk,  ha  igaz,  a  mit  beszéllsz :  actum  est,  sí 
vera  *praedicas  PPBI.  Az  én  idSm  oda  vagyon  es  eluétetSt 
éntílem,  mint  a  pasztoroknac  hajlekoc  (Helt:  Bibi.  1V.64).  A 
hengert  neki  állatác  és  véué,  látuáu  ászt  a  katonác,  hogy  wroc 
oda  volna  immár,  le  czendeszedénec  (Helt :  Krón.  75b).  Meggyfinc, 
a  ió  vigyázó  és  6ríz5  oda  vagyon  (Helt :  Mes.  349).  0  te  alnak- 
saggal  megtSlt  fenevad,  melly  igen  meg  chaltal  minket,  immár 
oda  vagyunk  (418).  Oda  vagyok  én:  nullus  sum  (Decsi:  Adag. 
20).  Ha  minden  segedelem  oda  volna  is,  5  nála  segedelem 
volna  (MA:  Scult.  85).  Meg  esett  5  néki,  meg  lett  5  róla,  oda 
vagyon :  actum  est  de  eo  (Com :  Jan.  209).  Az  Dunántúl  való 
fdld  egészszen  oda  van  (Bercs:  Lev.  10).  'Sokaknak  oda  vagyon 
minden  vigasztalásoknak  eszköze,  merthogy  a  továbbra  valót 
korán  elvesztegették  (Fal:  UE.  454)  Oda  van,  elromlott, szegé- 
nyült és  puszta  (Orczy:  KöItH.  46). 

[Szólások].  Ezt  hallván  tsak  gondoltam,  hogy  most  o  d  a 
vagyunk  a  tyúkoknak,  és  tsak  azt  vártana,  hogy  mikor 
jönnek  bé  a  házomba  (Mik:  TörL.  389). 

távol- vagyon :  disto  C.  absum  MA.  entfernt  sein  PPB. 
Az  tSruennek  be  tőltesetfil  tauol  vagion  (Fél :  Tan.  452).  Mikor 
a  hóid  távúi  vagyon  a  naptúl,  akkor  telinek  látszik  és  inkáb' 
fénylik  (Pázm :  Préd.  23).  Mennyei  hazánk  távul  vagyon  tőlünk 
(Fal:  SzE.  552). 

tele-van:  [plenus  sum;  voll  sein].  Teli  vagyunc  álnoksággal 
(Kár :  Bibi.  1.459).  Szüntelen  tele  ís  vannak  most  is  á  templomok, 
de  nem  azért,  hogy  imádkozzanak  (Mik :  TörL.  385). 

utána- vagyon:  [persequor;  verfolgen).  Torstenson  az  derék 
ármádiával  utána  vagyon  az  ellenségnek  (RákGy :  Lev.  260). 

vissza- vagyon :  [discordo ;  sich  entzweien].  Az  több  tisztek 
máskínt  beszéltek,  sót  Pálfi  János  is  ellenzetté  a  harczot  s 
vissza  is  van  Haisterrel  (Bercs:  Lev.  17). 

Valalia :  aliquando,  oUm,  nonnunquam  MA.  [einst,  einmal]. 
Ha  valaha  hozzám  szállaszsz:  sí  quando  iu  nostra  *dívertei-is 
PPBI.  Vegyetek  fegyelmeth,  hogy  walaha  wr  meg  ne  haragu- 
gyek  (KeszthC.  3).  Azt  kívánta  tőlünk-is,  hogy  egyszer  valaha 
ki-kellyünk  a  gyermek  számból  (Pázm:  Préd.  763).  Szorgal- 
matossan  keressúk  fel,  hogy  ha  ez  legfőb'  jó  az  testnek, 
szerencsének  javaiban  valaha  feltaláltattassék  és  meglelettessék-é 
(MA:  SB.  7).  ö  is  rákerül  valaha  az  tőrben  mint  sokat  chavargó 
róka  kelepczében  (Zrinyi  L46). 

né- valaha:  nequando  MA.  dass  nicht  etwa  PPB. 

Valahány  :  1)  [aliquot ;  einige].  Akadályok  miatt  valahány 
napig  várakozása  16n  Hatalmasságod  csauszának  (MonTME. 
IV.226).  Praefectus  lu'am  küldött  valahány  száz  forintot,  ki 
ilyen  nagy  .szükségünkre  igen  kevés  (LevT.  11.201).  2)  [quot; 
so  víele].  Valahány  ember,  annyi  értelem :  *quot  homines  tot 
sententiae  PPBI.  A  kutya,  valahány  óra  volt,  annyiszor  a 
száját  feltátotta  s  annyit  ugatott  (Monlrók  XI.337). 

Valahányadik :  quotuscunque  PPBI. 

Valahányszor:  [quotiescunque;  so  oft  uur].  Valahányszor 
ivutt   az   fejedelem,    mind   annyiszor   meg   kellett   elsőbben   ;i 


943 


VALAHOGY— VALAKI 


EGY-VAr.AKI— VALAMENNYffiE 


944 


főiunya-adónak  kóstolni  (Monlrók  XL336).  El  megyek  meg 
lialny,  mert  az  halalt  vala  haiizer  mes  erzewm  byzonnal  leuiiy, 
halálos  bynt  ynkali  el  hagyok  (PéldK.  57).  A  többieket  ki-ki 
veheti,  valahányszor  a  szükség  hozza  magával  (Biró:  Ángy. 
252). 

Valahogy :  iitcunque  C  aliquo  modo  MA.  wie  uur,  wie  as 
sei  PPli.  [irgeudwie,  wie  immer).  Elz  tudomáiiyuak  még  tsak 
árnyéka  sem  találtathatik,  valahogy  tákadutt  erre  Hiorouymus 
(KCsipk:  PápisL  yu).  Mindenkor  ébren  légy,  ne  valahogy  az 
pogány  elleuségh  készületlenül  találya  (TörtT.  X138). 

Valahol,  valaholott :  1 )  sicubi,  ubiubi,  ubicunqae  C. 
ubivis  MA.  [wo,  vvo  immer).  Valahol  lakozandal,  eu  es  lakozom 
(BécsiC.  2).  Valahol  vagyon  a  te  kenched,  ot  vagyon  a  te 
zywed  ee.s  (ÉrdyC.  136).  Az  ördíigök  gono.szokat  valahol  lelnek, 
kit  találnak,  mindönüket  fölszödnek  (RMK.  VI.19).  Valahun  a 
gSrögSk  láttyák,  mindenütt  kérdezik,  ki  lehet  az  (Hall:  HHist. 
III.109).  A  farkasok  és  oroszlánok  valaholott  kaphatják,  ölik, 
szaggatják  a  szegény  nyulakat  iMisk:  VKert.  174).  A  menyét 
a  tyúkokat  valaholott  kaphatja,  mind  elhordja  (238).  Valahon 
te  most  vagy,  jelents  meg  éimekom  {Thaly:  VE.  1.76).  3)  ali- 
cubi,  usquam,  uspiam  C.  [irgendwoj.  Kiczoda  szenvedett  ez 
értelemért  valaholott  martyromságot,  sohol  czac  egy  példa 
sinczen  (MA:  Scult.  627).  Mindennek  valamiből  és  valaliolott 
kelletik  lenni  (GKat:  Titk.  44).  Valaholott  mennyit  akartak, 
annyit  múlatnak  (Monlrók  VIII.83). 

Valahonnan,  valahonnat :  1)  alicunde  C.  MA.  (irgend- 
woher).  Az  nemetfalwyak  adanak  nekem  egy  fertalt  benne  ez 
okaert,  hogy  valahoned  ne  lenne  harag  reyayok  (LevT.  1.216). 
8)  undeeuiique  C.  MA.  [woher  immer].  A  részeg  ollyan  mint  a 
tenger  közepén  kormáuy-nélkiil-való  hajó,  mellyet,  valahonnan 
fúj  a  szél,  könnyen  el-ragadgya  (Pázm:  Préd.  227). 

Valahová  (ooíoAó  TörtT.'  1.165):  1)  aliquo,  quopiam  C. 
MA.  irgendwohin  PPB.  Magát  valahová  bé-vallani :  *protiteri 
uomen  FPBI.  Valamikor  valaha  vagy  hintón  vagy  lovon  ki- 
megyünk, lovászmestereink  közül  egyik  velünk  járni  tartozik 
(TörtT.*  I.  165).  2)  [quocunque ;  wohin,  wohin  immer].  Vala- 
houa  menendéz,  mé^éc  (BécsiC,  2).  Oda  haitia,  vizzi,  valahona 
akaria  (Mel:  SzJán.  422). 

Valaki :  I )  aliquLs,  ullus  C.  jemand  PPB.  Valakit  szóval 
nagyzaui,  híresíteni :  *amplifieare  glóriám  alicujus ;  valaki  halá- 
lára voksolni :  ferre  *suffragium  de  capite  alicujus ;  valakit 
tekintetbe  veuui ;  *respectum  habere  ad  aliquem ;  valaki  bosszú- 
tételét  viszsza-vorni :  *repellere  contumeliam ;  valakit  maga 
értelmére  venni :  *perducere  aliquem  ad  se,  ad  suam  sententiam 
PPBI.  Valaky  nagy  olyg  mer  vala  ky  menny  az  varasnak 
kapuya  kewl  (EhrC.  146b).  Valaki  müukSt  meg  ne  szullon 
(Sylv:  ÚjT.  11.4yb).  Meggyöuc  neki,  ha  valakic  azt  kéuántac, 
hogy  vg  temettes-senec  kazdag  apacza  ruhába  (Tel:  Fel.  113). 
Ez  nem  arra  v;dó,  hogy  valaki  tobzódásra  alkolmatossagot 
vegyen  abból,  hogy  .szabad  lakodalmozui  (Alv:Post.  1.242).  Ki 
ellen  valaki  rugoldozott,  isten  nem  hadta  (Síimb:  3Fel.  444). 
Mitsoda  gyonyöriLség  valakinek  ;i  mások  errttelenségeiket  kosárba 
szedni  (Bod:Pol.  Elób.  22).  2)  quicunque,  quisquis  C.  [wer, 
wer  immer]  .Semykeppen  ne  ytellye  magaat  méltónak  lenny 
a  mennyeknek  orzagara,  vala  ky  ez  vylagnak  zenVeen  meg 
nem  nyomottatyk  nyomorwsaghnak  myatta  (ÉrdyC.  131).  Wala- 
kyueet  az  zent  leélek  leyend,  myndenkorth  zenth51tliseeghere 
wagyon  (ÉrsC.  152b).  Senki  hatalmat  nem  vehetet  a  scithiaia 
kon,  ha  szinte  valaki  be  kSteleszte  magát  kSzíikbe,  czac  hamar 
ki  hántác  annac  igáiát  nyákokból  iHelt:  Krón.  9b).  Ha  valaki 
szereti  ez  világot,  nincsen  abban  az  atyának  szerelme  (MA: 
SB.  17).  Valaki  az  isteni  dicséretben  rebegi  selp,  a  vagy  néma 
vagy,  a  boldogságos  szfi*  Máriához  folyamodgyál  (TitkRózs. 
134). 


egy-valaki :   ]quidam ;  einer).  E^  valaki  viselni  kezdette 
vala  az  nyári  keztyfit;  csúfolni,  kaczagni  kezdették  vele  (lloo- 
Irók  XI. 349).  További  reménységnek  Brfigyével  mint  z5ld  ággal        ) 
maga  részire  vonszani   egyvalakit    udvari    tselvetés   (Fal:  UE. 
364). 

né-valaki :  nequis  MA.  dass  nicht  jemand,  dass  keiner 
PPB. 

Valameddig :  1)  aliquousqae  MA.  (eine  weile].  Féc  száron 
fogna  tartozzec  valameddig  az  louat  vinni  (EsztT:  IgAny.  349). 
Az  egész  világot  magához  hódoltatta  volna,  ha  még  tsak 
valameddigis  tovább  élhetett  volna  (MLsk:  VKerL  81).  2) 
[donec,  dum ;  so  laugej.  Valameddig  ezeket  meg  nem  verjúk, 
soha  addig  békesség&s  lakásunk  nem  lészen  (LLszny:  Krón. 
251).  A  mély  tenger  meg  nem  háborodik,  valameddig  a  nagy 
szelek  meg  nem  búsittyák  (Hall:  HHisL  L44). 

Valamelly :  1)  quicimque  MA.  [weleh  immer).  Mendeu 
nemzetek,  valamelteket  tflttel,  iSnek  es  imádkoznak  te  elStted 
vram  (AporC.  41).  Az  zent  leieknek  taneytasa  myat  irtak, 
valamelyek  meg  vadnak  iruan  (CornC.  7).  2)  aliquis  MA. 
[irgend  ein].  Hogy  a  ruhák  kewzAI,.  valamely  soror  zykes,  rea 
vehese  (VirgC.  126).  Mykoron  vala  mely  varastth  sok  ydeyglen 
vyvandaz,  gymelcz  teremthS  fi'aat  ne  vagy  le  ew  ker*le  íJordC. 
243).  Hogy  ha  mikor  útban  létekben  valamely  pap  az  szent- 
séggel véletlen  el6tt5k  történt  termeni  (Pathai :  Sacr.  4). 

Valamenté :  [aliquantum ;  oiuigermas.sen).  Ha  t;'igulunk 
valamente  arról  a  ftildríl,  vontatva  rendeljük  visszatérésünket 
(EsztM:  Lev.  323).  Az  írásnak  valamentébb  kiterjedtebb  mi 
volta  Kigyelmedért  vagyon  (8).  Úgy  kezdte  az  dolgot  valamente 
alább  hadni  (TörtT.»  IV.74). 

Valamentónnyire :  cv  Azokra  a  lator.«ágokra  vetemedik, 
a  mellyek  a  haragnak  tüzes  gerjedelmeit  valamentéimyire  eny- 
hítik (Fal:  ME.  33). 

Valamentire :  cü  Valamentire  kiterjeszkedem,  két  lineát 
hagyok  elüttem,  magam  pro  reserva  (Bercs:  Lev.  214).  Ebbfil 
nem  tanúihat  ember  egyebet,  hanem  hogy  szaporodtak  vala- 
mentire és  készülnek  kiljebb  (234).  Ha  ma  könuyebedem  vala- 
mentire, azon  vagyok,  hogy  még  ma  legalább  Kérre  mehessek 
(274). 

Valamennjri  :  I)  quotquot  qnotcunque  SL  quantusquautus 
PPBI.  [wie  viel,  so  viel  immer).  Aggá  Sneki,  valameneiec 
kellemetesec :  dabat  illi,  quotquot  habét  necessarios  (MünchC. 
135).  Valamenye  jot  tott  az  üstén  ez  világgal,  mind  azt  meg- 
haladgya  ez,  hoé  ;iz  5  szent  tiát  ez  világra  boozátotta  i  MA :  Bibi. 
Elób.  1).  Valamermyit  eleitói  togva  cselekedtél,  istenem  engedje 
meg  (Káktiy:  Lev.  408 1.  Valamennyi  szép  személy  vagyon  az 
országban,  azokat  mind  hivasd  elé  (Hall:  HHLst.  IL105).  Tizszer 
is  megjárja  szemeivel,  valamennyi  búbok  vágynak  az  egész 
szobában  (Fal:  NA.  142).  2)  aliiiuantits  C.  [aliquot;  einiges, 
et\vas].  Az  athenaebelieknec  uiselt  dolgai  ualamennyiuel  kisseb- 
bec  voltanac,  hogy  nem  mint  hírrel  beszeltetnec  (Decsi:  SallC. 
7).  Négy  száz  e.sztendeig,  .sít  valamennyivel  tovább  Is  meg 
míiradott  tisztán  a  keresztyéni  tudomány  (Pázm:  Kai.  169).  S) 
[omnes ;  allé).  Mi  valamennin  meg  k5rSszt£lk5ttfiuk  az  Chrístus 
Jesus  neveben  (Szár:  Cat.  H3). 

Valamennyire:  I)  aliquatenns,  aliquantum  C.  (einiger- 
ma-ssen].  Valanifiinyire  szemtelen :  snbimpudensC.  Valamennyire 
idósödni :  *adolescere  ad  aliquam  aetatem  PPBI.  Otlli  az  lech 
szeg  vala  mennira  olchob,  hi)gy  .szem  itii  ffeprout  (LevT.  L148). 
A  tavalyi  bor  leg  jobb,  az  idei  még  valamennyire  zavaros 
(Com:Jan.  84).  2)  [quatemi-s  qnautum ;  in  dem  inasse  als). 
Valamennyire  testek  erejétól  megüresülnek,  szintén  fmuyibaii, 
sít  még  többen  is  lelkekben  öregbiilnek  (Ács:  BHal  285). 


945 


VAIAMENNYISZEK— VALAMINT 


VAL<^ 


946 


Valamennyiszer :  quotiescimque  C.  [so  oft].  Vala  menezSr 
t>iYendez,  aúozor  zenieidnek  elébe  vessed  (VitkC.  71).  Vala- 
mennjiszer  kérdezsz,  anuyiszi>r  mondom  (Pázm :  Piéd.  5S\ 

Valami:  I)  alúiuid  C.  quodjiiam  MA.  [etwaa].  Valami 
szokást  fel  veimi :  *adhibere  coasvetudinem;  valami  vétket  magára 
venni :  *praestare  culpam  PPBl.  Malom  taligát  latok  és  valami 
emberek  vadnak  raytji  illelt:  Mes.  466).  Thurzrt  GySrgyné 
nagy  költséggel  .szorgalmaztatta,  hogy  valamit  imának  (Pázm: 
LuthV.  1).  Nénielly  jóknak  vagyon  kiv51  valami  szinyek,  de 
valóban  nem  azok  (MA :  SR  6).  Hibet5,  hogy  ezt  a  valamit 
estidenevértfil  tanulták  (Fal:  NE.  3t.  Akár  mint  51t5zzenek  a 
dámák,  ne  tőb",  tsak  valami  jeles  merészség,  vagy  rendeken 
fellyfil  való  bátorság  nézen  ki  belőlek,  már-is  a  világ  ezen 
;ikadékoskodik  (Fal:  NA.  186).  Valamit  gondolóra  venni  galiba 
(SzD:  M\'ir.  455).  2)  qnidfinid,  quodcunque  C.  quidvis  MA 
[was  immer,  was].  Kysaltatykuala  ew  yonhaban,  hogy  az  zerzet- 
l)en  valamytt  zolgalna,  mend  el  veztene  (EhrC.  50).  Valamy 
raalaztus  ayandeeg  zarmazandw  wt  istentewl  my  hozyaank, 
mynd  az  zjti  Maria  atal  keel  mynekewiik  zolgaltathny  (ÉrdyC. 
532).  Minden,  valami  az  5  életerő  szökseg,  meg  adattatic  ő 
neki  (Helt:  Bibi.  I.c2).  Az  boldog  embernek  mindene  meg- 
vagyon,  valamijének  lenni  kell  (MA:SB.  2).  Valamit  isten 
nekem  adott,  nem  fejedelem  adta,  hanem  én  találtam  (Gér: 
Kái-Cs.  lU.iSá).  Valamit  az  ép  ember  két  kezeivel  véghez 
szokott  vinni,  mind  azokat  a  lábaival  véghez- vitte  (Bod:  Pol. 
194). 

Valamicske :  [aliquantuhun ;  etwas,  ein  geringes).  Tégy 
valamicskét  félre  24-bfil  valami  betsülotes  olvasá.sra  íFal :  NE. 
19). 

Valamicsoda :  [quod.  qualis ;  wa.s.  welch,  wie].  Valamitso- 
dák  az  eretnekek  az  ekklésiában,  szintén  azonok  a  tyrannus 
fejedelmek  a  polgári  társaságban  (Misk:VKert.  189).  Vala- 
mitsoda  nagy  hideg  volt,  a  meleg  szintén  ollyan  nagy  (^ik: 
TörL.  30). 

Valamiképpen:  1)  [sicut;  wie].  Valamikepen  vetkeztem 
az  binekbe,  azonkepen  hagyom  istennek  binesse  magamat  rS'irgC. 
3).  Valamiképen  hogy  a  rókák  felette  sokat  ártanak  a  szóló 
töveknek,  azonkepen  az  eretnekek  az  ekklésiának  leginkább 
ártottanak  (Misk:  VKert.  163).  S)  quodammodo  C.  [irgend- 
wie]. 

Valamíg:  1)  quantisper  MA. (so  lange].  Mind  addig  gondot 
viseltem  a  birodalomra,  valamig  néki  pénitentziát  kellett  tartani 
(Hall:  HHist.  n.99).  Valamig  valami  hadunkat  érzi  tiil,  által 
nem  gyün  az  Dunán  (Bercs:  Lev.  63).  Addig  mind  ott  kell 
maradni,  valamig  a  vezér  táborban  vagyon  (Mik :  TörL.  377V 
2)  donec  MA.  [bis).  Valamig  a  gonoszra  gyorsalkodó  lábaim 
erejét  meg  nem  száraztod  (Pázm :  Imáds.  462).  Ha  a  vér  feke- 
tének láttzik  és  temérdeknek,  mind  addig  kell  ki  boczátani, 
valanjig  nem  j5  gyenge.  1671  (KNagysz.  B15). 

Valamikor,  valamikoron:  quandocunque  Sí.  [wenn, 
wann  immer].  Valamykoron  hyívandlak  tegedeth,  meg  ysmerem, 
mert  the  vagy  en  istenem  (KulcsC.  134).  Augustus  tsászár 
valamikor  a  tanátsban  .szólott,  otthon  le-írta,  a  mit  akart  mon- 
dani (Pázm :  Préd.  b3).  Valamikoron  az  ki'gyo  megmarand  vala 
valakit,  teként  vala  az  értzból  őntótt  kigyóra  és  meggyógyul 
vala  (MA:  Bibi.  1.140).  Valamikor  kamarájában  véres  fegyverét 
meg-látta,  mindenkor  meg-siratta  (Hall :  HHist.  11.114).  Fogaras- 
ban  valamikor  új  pohárt  köszöntek,  mindenkor  lóttek  .  .  . 
Valamikor  arra  fordult  az  fejedelem,  az  tu-ak  mind  fejet  haj- 
tottak (Monlrók  XI 336).  Valamikor  a  sz.  irás  ezzel  a  sidó 
•szóval  él,  mindenkor  a  hatalmasokat  érti  azon  (Misk:  VKert 
57). 

Valamint:  1)  sicut,  nti  Sí.  [wie,  so  wie).  Kiki  mind  vala- 
m'mt  indult  sziuebe,  ollynak  véli  5tet  (Born:  Evang.   ni.l20b). 

M.    NTELVTÖBT.    BZÓtAb.    IlL 


Valamint  akarta,  bennünket  úgy  tsala  (GyöngyD ;  Char.  19).Altal- 
látván  pátriárka  Ábrahám  valamint  szörnyű  mi-voltát  ugy  cso- 
dás minemfi.ségét  ennek  a  mái  szent  napnak  (Csúzi:  Síp.  98). 
2)  quomodocunque,  quocunquo  modo  MA.  (irgendwie,  wie 
immer).  Ha  az  dolog  eW  mehetne,  valamint  es  vala,  hogy  az 
Mas,siuat  megcMne  (Decsi:  SallJ.  31).  Óják  lábait  mint  szemek 
fényét,  hogy  valamint  ne  össe  a  k('ben  (Balassi:  Ének.  17).  Ha 
valamint  azt  a  leányt  meggyózlietném  futásommal,  nem  tsak 
magamat,  hanem  nemzetségemet-is  nagy  állapotra  vinném  íHall: 
HHist  n.lOO). 

Való :  1)  [lűv.  pertinens,  utilis,  aptus ;  seieud,  betindlicb, 
gehörig.  dienlich]  Nem  vala  e^  talpalat  való  fólde  is(Mel: 
SzJán.  75).  Vár-forma  való  .sátor  (Thaly:RT.  1.6).  Ez6r 
io  fyn.  Galizty.it,  meg  holt  gyermSkőt,  ázzon yaUatbau 
való  rútságot  ki  vizön  (BeytheA:  FivK.  61Ij).  Amaz  napvilág 
biro  Alexander  nem  szegyenlette  azt  mondani,  hogy  5  minden 
hadi  dolgokban  való  bolczeseget  a  Homerus  kSnyuei- 
h51  tanult  volna  íDecsi:  SallC.  Elób.  2).  Teremtette  az  eget  es 
az  égben  valókat  (Mel :  SzJán.  266).  Az  emberben 
való  torhának  meg-orvoslá.sa  (Felv:  SchSal.  24).  1517  ezten- 
dóben  ualo  zent  GSrgi  nap  taiab.in  (EMNy.  11.15)  Baby- 
lon  fogságában  való  menetelig:  in  transmigratione Baby- 
lonis  (Fél:  Bibi.  I.l).  Fordításomban  való  gyanús  szók 
(Felv :  SchSal.  2).  Az  istennec  reánc  gondviselésében 
való  kételkedés  (MA :  Scidt  305).  Hozánae  gyötrelemben 
valókat:  obtulerunt  languoribus  comprehensos  (MA :  Bibi. 
rV.6).  Noe  ideieben  való  nepec  (MehSzJán.  112).  Szív 
meg-k  e  ményedésben  való  sidó  nemzet  (DEmb:  GE. 
3).  Mend  paradisumben  uolov  gimilcictul  munda  neki 
élnie  (HB).  Hlyen  értelmű  rendben  valóc  minden  barátoc, 
apátzác  (MA:  Scult.  218b).  Laszlo  király  az  tatár  nemzetet 
szemben  való  viadallal  meg  ronta  (Ver :  Verb.  230).  Az 
alsó  tárházban  való  marhák  (Gér:  KárCs.  111.366).  Myn- 
den  az  varasban  való  yozagot  mynd  az  varassal  eegye- 
tembe  fel  gyohak  (JordC.  229).  Melléc  ágból  valóc  az 
atyád  báttya  és  atyád  uénnye  (Com:  Jan  119).  Arra  kStelezé 
istennec  suUyos  betegségéből  való  meg-gyogyulá.sa  után 
magát,  hogy  életetskéjét  szép  irá.sokban  tölti  el  (Czegl:  Japh. 
73).  Juda  Betlehemébi51  valók  (Káldi :  Bibi.  n.232). 
Galileabol  walo  wagy,  zood  ys  olyan  wagyon  (Pesti: 
NTest.  106).  SzfibSI  való  meg  vtalasa  az bfinnek  (Fél :  Tan. 
238).  Vékony-tartásból  való  fing :  crepitus  *polentarius 
PPBl.  Teve  szórb(51  való  habos  vékony  posztó  (Radv : 
Csal.  111186).  Az  tudományra,  bölchességre  természeti- 
ből való  vágyódását  érzette  (MA :  SB.  3).  A  két  fél  azon  egy 
tartományból,  nemzetségből,  vérségbfil  való  (Fal :  UE. 
423).  Vala  Elimeleh  ferfionac  vérént  való  rokona  hatalmas 
ember,  Booz  neu6  (BérsiC.  3).  Maga  meg-magiarázza  Tertullianus, 
mit  érczien  S  az  halottakért  való  esztendőnként  való 
áldozatokonu  (Bal :  Csisk.  81).  A  halottak  temetésére  és  értek 
való  imádkozásokra,  gondot  viselnétek  (Bal :  CsIsk.  3 1 ).  Kőrőszf 
iaro  uasaniap  harmathoz  való  hasonlatos  essőt  lathatni. 
1572  (KBécs.  Eij).  Az  én  szívemnek  minden  zsebje,  rántza  tele 
a  Kédhez  való  szeretetemmel  (Mik:  TörL.  18).  Ország- 
gyűléshez való:  comitialis  C.  Chyak  az  zeoleo  myenk, 
az  erdeo  Regeczhez  való  (RMNy.  11.311).  Ez  az  levitác 
tisztekhőz  való:  pertinet  ad  officia  levitarum  (MA :  Bibi. 
I.127b).  Az  napon  halath  kel  adny  az  ystennek  raynden  my 
hozzánk  walo  yo  woltarol  (AporC.  51).  Hogi  hozzaia  való 
zeretedljen  fel  giulionk  (DebrC.  37).  Ilen  es  ehőzvalo  keal- 
tasok  (NagyszC.  52).  Melyhez  való  képest  Dauid  is  könyö- 
rög vala  (Mon :  KépT.  1 1 8).  Esett  azért  el  bennek  hamarjában 
mint  egy  hatvanig  való  (Kár:  Élet  Lll).  Nem  érdemiette 
volna  é  a  holtig  való  vezérséget  (Mik:  TörL.  394).  Holtig 
való  betsületes  tai'tásokra  a  város  tárházából  megjáit  a  fizetés 
(Fal:TÉ.  671).  Vagy  húszig  való  bialokat  hajtottak  (Mik: 

60 


947 


VAL6 


VAl.A 


94H 


TörL.  93).  Az  eisfl  holnapnak  elsi^  uapiától  fo^iia  az  inasic 
holnapnál-  eisfi  n  a  p  i  á  i  g  való  lett  dolgokat  iria  meg  (Kár : 
Bibi.  L88).  Tizen  négy  napig  való  menyegz'ti  lakodalmat  szeree 
nékic  (483).  Hat  órAtul  fogva  az  hét  óráig  való  id5  (MA: 
Scult.  216).  Az  iras  e^  szem  pillantásig  valónak 
neuezi  az  ielen  való  niomornsagot  (Fél :  Tan  440 1.  Majd  nyoltz 
százig  valót  veszte  el  azokban  is  (BethhTám.  34).  Tanw- 
sagvfnk  Inezen  zerelniete-sseegnek  veegyg  való  meg  tartá- 
sáról (ÉrdyC.  369b).  Rabságomnak  okát  s  végig  valo  proces.su- 
sát  leírom  (Matkó:  BCsák.  9).  lar  e  arra  az  eo  erdeien 
valo  makra  widekyeknek  es  zomzed  &lwknak  dyzno  barmok 
(RMNy.  II  288).  A  ti5  feleteken  valo  hayszáloc  mind  meg 
számlált.ittanac (Helt :  VígK.  25).  Az  li  a  1  á  1  o  k  o  n  valóknál 
veszi  ember  ezt  eszében  (MA :  Scult.  72).  Hegyen  valo 
város:  civitas  supra  montem  posita  (Helt:UT.  A8).  Nám  az 
hitheristák  feddik  és  pSkik  az  5  h  i  t  i  n  v  a  1  ó  k  n  a  k  gonosz 
életeket  (Pázni:  Kai.  1.54).  Azon  az  hitSn  valók  mind  pro.scri- 
báltattak  és  szabad  praedára  bocsáttattak  (MA :  SB.  28).  A  ki 
az  első  r  e  n  d  o  u-v  a  1  ó  kaiiitány  volt,  vagy  az  alatt  vitézkedett, 
ló-fö  ember :  primipilarius  PPBl  Az  elsft  renden  valókat  nevez- 
ték testnek  javainak  (MA :  SB.  2).  A  leány  elfjkeló  renden  való 
volt  (Mik:  TörL.  476).  Az  mely  lónac  szemen  valói  a 
vóIna,  annac  az  szemét  amaz  kék  kSuel  kel  meg  tSrelned  (Cis. 
02).  Az  bornyomó  nem  nyom  bort  az  válnkban,  a  szüreten 
való  8r8mnek  végét  vetSttem  iMA:  I'ibl.  11.15b).  Ház  tete- 
jén való  vitorla:  acroteria,  pimiula  versatilis PPB.  Nemc/ac 
az  8  vallásokon  valókat  segitSttéc  (MA:  Scult  1004) 
Nem  kegyetlenkedtek  é  a  vallásimkon  valókon  (Matkó:  BCsAk. 
119).  Cliristn.snac  s-zent  Máthénál  valo  mondása  szerint 
(Zvon:  Post.  1.581).  Egj  rwhanak  valo  fekete  bársony  (Radv: 
Csal.  II.2I).  Eo-y  ruhának  valo  dupla  tafota  sárga  (uo.)  Vá.sz- 
nat  vettem  zsáknak  valót  (20).  A  (Vistusnak  8  néki  való 
meg-jelenését  álomnak  tartják  vala  (OKat :  Válts.  1.538).  Két 
arasznyira  való:  was  zwei  .sp:nn  au.sfragt  (Adámi;Spr. 
110).  A  mi  urunk  egy  darab  idótfll  fo  -vast  sátorok  alatt  lakott, 
a  hol  még  is  az  egésségre  való  nézve  jobb  (Mik:TíirI.. 
132).  Eg>'  esztendSre  való  id5tadgy(ComBal.  301.  Három 
e.sztendSre  valót  teremtsen  az  fSld  (MA:  Bibi.  1.113).  Az  innep 
nap  nem  fiu  zedesre  valo  (Frank:  na'íznK.21).  Halál- 
ra való  méréz.oeggel :  gladiatorio  vei  Celticx)  animo  (Decsi : 
Adag.  23).  Ólum,  fa  koporsókfit  felhasogatván,  az  mit  bennek 
haszonra  valót  tanált,  elvitte  (RákGy:LBv.  264).  Az  egy- 
flgyfl  kízjíég  azzal-i»  meg-tartózik  az  igazságnak  kSvetelésé- 
tfil,  hog>-  hallva  a  Kalauzra  való  feleletnek  rmlekezetit 
(Pázm:L"thV.  4).  Mikor  szent  Pál  imádságra  kérte  az  hiueket, 
k  8  nny  éhségére  való  imád.s,i»ra  kérte  (Bal :  Csisk.  82). 
A  pogány  fejedelmek  m  ó  d  g  y  á  r  a-v  a  1  ó  kemény  uralkodást 
tiltá  tSlIúk  (P;ízm :  Luth V,  334).  lídennek  u  a  p  k  e  I  o  t  r  e  v  a  1  ó 
részében:  ad  orientalem  plagam  Edén  (Hly:  Préd.  1.46).  Mikor 
az  adósság  és  hét  vag>'  hónapszámra  való  fizetés  sza- 
porodik, ugy  tetszik,  nem  ártana  hozzá  látni  (Fal:  NE.  24).  A 
mi  ellenkezik  az  áhétatos.síiggal,  szemétre  v  .-i  1  ó  puruttya- 
ság  (Fal :  NE.  16).  S  z  ó  1 1  á  s  r  a  v  a  I  ó  .szeretet :  amor  loquendi 
(Illy:  Préd.  II 248).  Nyári  iddhen  logkíínnyebben  gyűjtünk  télre 
valót  (Fal:  UE.  423).  Az  ó  f8ruenben  meg  tiltot  allatokat 
v^mint  az  6  t8ruenre  valo  kéi>e.st  nem  szjibad  meg  enni 
(Tel:  Fel.  109).  A  legméltóbb  szentíégeltbfil  faragtuk  tréfára  és 
szemteleségre  valót  (Fal:  NA.  123).  Szóló-ülte- 
tésre való  vermezés :  plantarium  PPBl.  Az  adósságról 
valo  válat  (%'átaszt?]  vegye (LevT.  11.321.  Bizonyos  dolgock- 
r  ó  1  való  beszéd :  narratiu  rerum  (Helt :  Uí.  02).  Az  elv  á 
lasztásról  való  tudomány :  doctrina  d«  praedestinatione 
(DEmb:  GE.  18).  Nagy  snmma  p  é  n  z  r  8 1  valo  levél  (Illy: 
Préd.  n.182).  Calvinusnak  és  Mehnchtomiak  err fii-való 
szavait  ezel8tt  hallottuk (Pázm :  Kai.  IHS)  Sz;ii)orodgyál  ezer- 
szer való  ezerig:  cre.si'as  in  mille  milia  (MA:  Bibi.  1.21). 
Adgy  nyugodjUmat  uram  Izraeluec  tiz  ezerszer  való   ezeréuec 


(129).  Ezerszer  való  ezerén  ndvarlánac  vala  8  neki  (II.164i 
Sz.  Ago.ston  magauai  valo  gondolkodó  es  be.szell8  imád 
ságit  irua  batta  (Pécsi :  SzüzK.  47).  Vgy  mint  nappal  valo 
kilontz  hórakort :  quasi  hóra  noná  diei  (Helt :  UT.  i3).  Nevel 
valo  keresztyénoc  (Zvon:  Post.  1.176).  Az  tanétásiiac  kell  j" 
rendel  és  móddal  valónak  is  lennyi  (Zvon:  Post  1.6) 
Az  égnec  sebességgel  valo  k8myfil  futását  igazgattya 
(MA:  Tan.  166).  Az  v§le  való  hiuatalos  vendégec:  qui  invi- 
tati  fuerant  ab  eo  (Kár:  Bibi.  1.302).  Nem  18n  az  tábomac  vize- 
sem ;iz  velec  való  barmoknac  (333b).  Meg  éhezet  mind  ;iz  vch' 
valóekal  egybe  (111.33).  Véle  való  be.széUé.sét  elvégezte :  finitus 
est  .sermo  ejus  cum  eo  (MA:  Bibi.  L14b).  MidSn  Holofeme.«  ,iz 
véle  való  fejedelmeckel  jól  iszik,  rútul  megcsalatott  (MA:  SB. 
25).  Sándor  az  velle  valókra  fordulván  azt  mondotta  (Forr<): 
Curt.  29).  Tharazk  ala  walo  ló  (RMNy.  IIL33).  Az  kiterje.sztctl 
erSsség  alatt  való  vizoc:  aquae  quae  erant  sub  lirm.i 
mentő  (MA:  Bibi.  I.l).  Minden  gyermekeket  ket  esztendő 
a  I  a  t  valókat  meg  Slnenec  (Born :  Préd  7flb).  F  8  1  d  a  I  a  t 
való  pinczúkben  laknac  vala  (Com:  Jan.  102).  Némellyekkel 
jobb  a  levél  által  való  végc/é-s,  hogysem  az  egyre  fizott 
társalkodás  (Fal:  UE.  446).  Gonoszkodn.ik  mind  isten  ellen 
való  cselekedetekbe  és  ellenem  való  bosszú  özésekbe  (RákG>' : 
Lev.  490).  Méreg  ellen  való  orvosság  (Com:  Jan.  174) 
Sz.  áldozat,  kiuel  el  tőrlettetett  az  mi  ellenünk  való  keez  irás 
(Bal:  CsIsk.  98).  Mi  ellenfink  való  fenyegetözé-sérfil  írtiuik  Nagy 
Ságodnak  (RákGy:IjRv.  50!).  A  kétségben-esés  a  kárhoztatás 
e  1 8 1  t-V  a  I  rS  kárhozat  (Fa! :  NK.  52).  A  kimenetel  e  I  8 1 1 
valo  étszakán  (Illy :  Piéd.  R2).  Irtham  Bec-sben  cJieterteker 
zenth  Borhara  nap  e  I  e  t  h  walon  (RMNy.  11.57).  A  v  i  I  á  ^■ 
o  1  8 1 1  való  színes  maga  viselé-s  leg  fSvebb  helyre  me.sterko- 
dett  (Fal:  UE.  362).  Az  sok  felé  való  gondban  elfeleltettem,  1 
e.szembe  nem  vettem  (RákGy:Lev.  493).  Annyi  felé  való 
sok  búsulásod  és  félelmed  vagyon  (490).  Ennyi  felé  való 
bi'isnlíisink  közt  legsúlyosabb  Nagyságod  nehézségét  \iselnem 
i502).  O mind annya 3  mind  attia  fel8ll  való  isten  engesz- 
tel8  emlékezetet  kéuán  (Bal:  Rslsk.  100).  Némel  nem  jó  aka- 
ríimnak  felólem  való  .sp;irgálások  miatt  nem  akartam 
kegyelmes  uramnak  és  atyám  tiának  eltakarásában  jelen  lenni 
(TörtT.  XIII.11.3).  A  vizfolyási  mellett  valo  g.-ilamb 
(Illy:  Préd.  1.257).  Bfin  nelkfil  ualoknak  uelik  magukat 
(Ozor:  Christ,  113).  Telje-sségesnek  és  mmden  fogyatkozás 
nélkül  valónak-is  kell  lenni  (MA:  SK.  5).  Irgalmas- 
ság nélkül  való  itélet  (ily:  Préd.  U.94).  Isten  nélkfil 
valóé  vóltae  (MA:  Bibi.  Elób.  1).  Mentség  nélkül  való 
dolog  (Illy:  Préd.  11.428).  Volna  nékem  Ls  módom  az  feie<l  ,sza- 
pnllá.s:'iban  mód  nélkfil  való  szitkos  nyelved  mosásáért 
(Bal:  CsIsk.  107).  A  mód  nélkfil  val)  szabadság  ejtet  sebeket 
mind  a  két  renden  (Fal:  NA.  203).  Test  nélkfil  való:  in- 
corporalis  C.  Az  isten  tesnelkül  állat  (Fél:  Tan.  23).  Valóban 
tiszta  tettetesség  nélkfil  való  szível  igyekezik  ai«n, 
hogy  az  istennek  paraiitsolati  s7.erént  járhasson  (Megy:  SzAÖröme 
9).  Tövis  nélkül  valo  rosák  (Hly:  Préd.  11.258).  Val  lAs 
nélkül  való:  inconfes.sus  C.  Majd  kitolom  az  szemeket 
valamivel,  a  z  ó  1 1  a  valóval,  hogy  itt  vadnak  (Bercs :  l^ev. 
419).  Az  világ  id8  szeréut  való  (Com:  Vest  4).  Meg  ne 
zomoryhon  t}4eket  az  az  en  test  zerent  valo  el  válásom 
(DomC.  143).  Az  dunáutúlvaló  operatiókat  Dániel  uram 
maga  is  igen  tetsz8képi>en  jóvá  liatta  (Bercs:  \sv.  527i.  Nehív 
zen  hiszem,  lu  Vágón  túl  való  földet megtartha.s.suk(59''i 
Az  vizén  túl  valóc:  qui  smit  trans  flumen  (Kár:  Bibi.  I 
422).  Akarom,  hogy  gyermekim  küzött  holtom  után  val.' 
dispositiomat  véglie  vigj'em  (RákGy :  Lev.  583).  Az  8  é  k  e  s  s  e  n 
valo  HzollásAnac  me.stt>rsége  száriul  i Zvon:  Post.  1.1).  Annak 
k  8n  n  y  e  n  való  fel-vétele  (NótPM.  45).  Beszéddel  o  k  o  s  s a  n- 
való  p,Htvarki:"lás  íMad:  Evang.  577).  Zei  telén  valo 
bekeseg:  pax  inordinata  (NémGl.  122).  Nómelljek  .•ls6teny>ed- 
het8bnek  mundgvák  a  papok  t  it  k  oit-v  a  tt'>    buja.ságát    <Póe: 


AHOZ  AALA— AI-AVAl/) 


ALÁVALÓSÁG— BliNNE-VAI.() 


950 


IgiizF.  11552).  A  mulilüiknílk  v  i  g  a  ii  v  a  1  o  felvétele  (Illy:  Príii. 
i.317i.  Az  deákul  való  ekésen  szolas  (Fél:  Tan.  Elöb.  Hi. 
\z  Israel  fiainae  miu (lenestől  fogván  való  számoc  az 
Misztában  603,  550  (MA:  Bibi.  1.118).  Ha  kewzeuseges  lewel. 
i  y  t  h  w  a  w  a  1  o  1 0 1  hwzon  négy  pynzth  ft-zeth  (Ver :  Veri). 
19 1.  Miért  adót  volna  liát  tSi-vényt  a  nem  ngy  való  dolog 
rul  (Czegl:  .lapli.  1S4).  A  gyakorta  való  kérdé.s  táma.<!ztás,  , 
Mr  indítás  (Veresm:  Lev.  280).  Idestovavaló  futás :  discur- 
<us  JIA.  Kezdek  fittet  vinnie  levusaleni  fele  nagi  idestova  való 
rantogata.'ísal  (WeraprC.  fi7).  Zent  Lnkacli  zent  Pal  apastalnak 
kewetewye  ees  mynden  idestow.-ifvvajlo  iara-saba  társa  (Pesti : 
NTe«t.  111).  2)  serius  MA.  [vern.s,  certus;  wahr,  gewi.=s].  Áz 
raló  bj-zon,  hogy  az  beglerbegli  Feyer  varath  vagon  (LevT.  I. 
145).  Víilo  beszedS  es  igaz  mondó  (Mel:  SzJán.  115).  Ezok  a 
:)eszedec  valóé,  igazac  (461).  Kivánja  Ktek  az  én  innen  kilebb 
i-aló  indolásoniat  (Nád:  Lev.  117).  Az  hit  való  legyen,  ne  tette- 
:as  íBorn:Préd.  264bl  Valo-é  vagy  czac  példa  legyen  (3S8). 
\z-is  való  dolog,  a  mit  régi  beszéddel  hirdettek  (Pázni:  Préd. 
1116).  Az  citrin  oilyannak  látzik  mint  ha  gemánt  volna,  de 
faló  igas.ság  szerint  uein  gemánt  (MA :  SB.  6).  Semmi  való  5r5m 
iiem  lehet  az  pénzben  (133).  História,  való  dolognac  emleke- 
dete  (Com:  Jan.  171).  Hogy  nyilván  ki  te.sséc  igazaknac,  valók- 
nac :  ut  pateat  genuina  asse  (172).  Az  az  végezés  igaz,  való 
liolog  (KétMDipl.  122).  Való  dolog,  a  holott  Christasban  hiv5 
kere.sztyének  nincsenek,  ott  ecclesia  sem  lehet  (Pós:  Igazs.  I. 
4401.  Száz  ezer  forént  a  való  ha.szna  holúle  (Pethő :  Kron.  168). 
fegnap  az  táborhely  elrttt  puskáztak  az  némettel,  az  való,  hogy 
Bgészszen  általgyütt  (Bercs:  Lev.  179).  A  való,  hogy  mindenikünk 
éhezett,  de  az  is  való,  hogy  étlen  keltem  fel  az  asztaltól  (Mik :  TörL. 
5).  Való,  a  törökök  bennünket  szeretnek  (8).  Való,  hogy  nem  volt 
hadi  ember  (354).  Való,  bogy  a  lator  a  bot.sáuatot  s  paradit.somot 
al-nyeré  élete  fogytán  (Fal :  NE.  53 ).  A  hamissan  reá  fogott  vétek- 
ért v.alóval  kezdé  torlani  a  bosz.szu.ságot  (111).  Való,  hogy  e  kSnyv 
néha  tsipve  néha  mutatva  tsak  nem  neheztelésre  valót  emleget 
(F.'d:  N.A.  119).  S)  [quod  est ;  das  sein,  dasein).  Az  szerencse  ha 
kexlvet  nyuyta  néked,  nem  valónak,  csak  tettetésnek  hidgyed(MA: 
.SB.  49).  Még  az  isten  sem  láthattia  ászt  valónak  lenni,  a  mi 
ninczi  (Bal:  Cslsk.  384).  A  valót  csak  merő  tetszeraénynek,  a 
tetszeniényt  valónak  alítja  (GKaí:  Válts.  IL1243).  Meg  tudja 
jobbára  választani  a  költött  sz.'mdékokat  a  valóktól  (Fal :  UE. 
370).  4)  eus  MA.  das  vvasen  PPB  Sziued  arnieka  a  keresz- 
tieusegnek,  nem  az  ualoia  (Mel :  Szján.  109).  Christus  az  való 
iat  aggia  meg  azoknac,  ackiket  isten  igért,  Christusba  adatot 
.az  igeretec  valoia  (Mel :  Préd.  152b). 

ahoz-való :  [convenieus ;  passendj.  E>,t  a  mezőt  táborhely- 
nek rendeltem  és  minden  ahoz  való  szükséges  dolgokra  gondot 
viseltem  (MA:  SB.  48). 

alárvaJLó:  1)  (inferior;  untén  befindlich].' Eonye  bolcha 
wagyon  ez  ide  ala  walo  ymadsagnak  (PeerC.  172).  A  sas  magas- 
sakat  keres  és  az  .alávalókat  elbadgya  (Hly:  Préd.  n.441).  S) 
infimas  MA.  [geringen  standes].  Szíiletet  nem  alaualó  nemből, 
hanem  felséges  és  királyi  nemből  (Helt:  Bibi.  rV.9).  Aláualó 
dizno  pásztor  (Kulcs ;  HKész.  19).  A  szakáts  a  húsokat  a  kőr- 
nyiíl  forgó  alá  való  szolgáckal  meg-sfltteti  (Com:  Jan.  82).  Egy 
alá-valű  szolga  rendet  ültettek  melléje  (Hall :  HHist.  n.57).  Távol 
légyen,  hogy  illyen  alá-való  ember  légyen  a  király  leányának 
férje  (101).  Az  .alávaló  szolgák  az  ebédlő  palotában  bé  nem 
jöttének  (Monlrók  XI.320).  Az  nagyjánál  az  embereknek  ezüst 
mosdó  korsó  volt  s  ezüst  medencze,  az  alávalóknál  vagy  réz 
vagy  ón  (324).  3)  vilis,  abjectus  C.  [geriug,  wertlos,  nieder- 
trachtig].  Te  halandó  alaualo  teremtet  állat  vag  (VitkC.  9).  A 
papokat  feddi,  hogy  eluőite  tőlec  az  ő  telhetetleasegec  miat 
e  fele  ala  való  alkatokat  (Helt:  Hist.  Lhb).  Drágán  avag'  oltson, 
nagy  av.Tg'  alá  v.aló  áron  vészftnk  (Com:Vest.  54).  Az  alacson 
kisded  alávaló  kunuyhóban  ki  lakik  örömest  (Com :  Jan.  102).  Alá 
való,  semmire  becsülendő  dolgoc:  res  proletariae  (177).  Ha  egy 


liiliös alávaló  ■as.szonjl  akarsz  fogadni  szolgálónak,  ne  is  említni 
neki  br.vsíd  posztó  szoknyát  (Monlrók  XI 345). 

alá,valÓ8ág :  vilitas,  intimitás ;  niedrigkeit  PPB.  El-dobbanni 
szivében,  mikor  v.nkot  mut.it  a  szerentse,  feiielmes  kártékony 
alávalóság  (Fal :  NA.  225).  Szeruncsétlen  a  nemos  tudomány 
emberben,  mikor  .sokféle  alávalósíígoknak  szolg.ákatjára  vete- 
medik (Fal:UE.  372).  Magát  felettébb  ditsérni  hívsíig,  magát 
gyalázni  alávalóság  (425). 

alább-való:  1)  inferior  C.  fniedriger).  Úlly  le  az  aláb 
való  helyen  [az  .asztalnál)  (MA:ScuIt.  900).  2)  [inferioris  ordi- 
nis;  niedrigeren  standes].  Légj-  az  alább  v.alókhoz  emberséges 
és  nyáj.as  beszedő  (Com :  Jan.  200).  Az  akább  valóknak  tiszta 
czérn.ából  szőtt  keztyfijök  volt  (Monlrók  XL342).  3)  [vilior,  exi- 
lior ;  geringer,  wertloser].  Alább  v.alo  a  d.arasnal  (B.al:  Epin. 
2).  Istenhez  h.asordítottani  magamat,  holott  .iz  emberek  kőzött 
is  én  volnék  alább  való  (Hall:  HHist.  U.98).  Megparancsolta, 
hogy  csak  egy  kristálypohíb't,  azt  is  az  legíilábbvalóf,  tegyenek 
az  pohár.székre  (Monlrók  XI.327).  Ki  jól  tndgya  a  köznép, 
hogy  természetire  nézve  semmivel  .sem  alább  való  a  f(>ember- 
uél  (Fal:  NE.  12).  Az  udvariságnak  igaz.ára  mindenkor  alább- 
való lészen  a  viszontavaló  emberségnél  (Fal:  UE.  498).  4) 
[debilior;  feiger].  S('ít  ti  közzületök  az  kik  jobbak  vattok,  az 
alábbvalókat  ti  bátorítsátok  (RMK.  ni.293). 

alatt-való,  alatta-való :  1)  infems  C.  (untén  beSndlich]. 
Zent  Fereucznek  seby  helyt  az.anneban  vakara  el,  hogy  az  kép- 
nek alata  ualo  mezeyf  ys  el-romta  (EhrC.  67).  2)  fsnbjectas ; 
untergeordnet].  Zent  Damancos  <az  ev  alatta  valóknak  vala  alá- 
zatossággal alayok  vetteteot  (DomC.  12).  Sött  az  török  pártról 
volt  Zeleméri  Lászlónak  alatta  v.alója  (LevT.  1153).  Legkulseo 
palotában  az  palotás  hadnagj  az  eo  alatta  n.aloIval  .szokott  lennj 
és  uigiázny  (TörtT.  XI.  1761.  3)  [subditus;  untertan].  A  feje- 
delmet nem  is  ugy  gazdagittyák  a  fiscusok  mint  az  alatta  valók- 
nak szereteti  (Com:  Jan.  174).  A  jó  fejedelemnek  .az  ö  alatta 
való  népre  atyai  gondja  vagyon  (Misk:  VKert.  59). 

alkalmasint-való :  [conveuiens ;  passendj.  Az  jó  isten 
alkalmasint  való  őrömet,  Mgaságot  engedhet  meg  minékflnk 
(MA:SB.  39). 

annyira- való :  [tantus ;  so  vielj.  Vetettem  annyira  v.alót, 
hog}'  elegendő  képen  megérem  szükségemet  véle  (LevT.  11.238). 
Értvén  ó  kegyelmének  hittel  való  szavait,  hogy  annyira  való 
költsége  nincsen  (R.ákGy:  Lev  404).  Egy  olly.in  férfiú,  aki 
annyira  valót  nem  ád  a  fele.ségének,  hogy  kétszer  egy  hétben 
a  feredőbe  mehessen,  tarthat   az   elválástól   (Mik:  TörL.    437). 

arra-való :  1)  [eo  pertinens ;  dazu  gehörig].  Arra  való  a 
sok  legyező,  a  sok  lófarc  (Helt:  Mes.  96).  Arra  való  az  oko.s- 
ság,  hogy  arannyal  borítsa  a  fel-adandó  pilnlákát  (Fal:  UE. 
III.28).  2)  [idoneu.s,  necessarias;  geziemend,  notwendig].  Bontsd 
fel  a  csul-át,  ha  arra  való,  hogj-  orját  veheted,  vedd  orját  és 
hintsd  meg  sóval  (Radv:Szak.  10).  Szouait,  mert  arra  való 
.szókat  6  u.álla  nem  találtál,  elő  nem  hozod  (Bal :  Cslsk.  96). 
Az  i-sten  adjon  arra  való  Ítéletet,  erőt,  egészséget  és  arra  való 
eszközöket  is  szentelje  meg  (Bercs:  Lev.  511). 

belöl-való :  [interior ;  innerer].  Megzaggatom  6  zuzioknak 
belölualoit  (BécsiC.  199).  Feyeeth,  labaythh  es  mynden  belől 
valoyath  meg  emeezyetek  (JordC.  31).  Belől  való  leelky  hytet, 
remeenseegőt,  zeretetőt  keel   twiaydonoytanya   (ÉrdyC.    539b). 

[be-való] 

oda-bevaló :  [illius  loci ;  dortigj.  Én  oda  be  való  embert 
nem  igen  látok  (RákGy :  Lev.  493). 

benne-való  :  [qui  intus  est ;  innerlich).  Légj-  töredelme  ama- 
lekitákuak  szép  városoknak,  dúljad,  levágjad  az  benne  valókat 
(RMK.  III.226)  Az  várasiac  kő  falait  ostrommal  meg  véué  mind 

60* 


951 


EtíGYÜTr-VALÓ— KRkK-VAl.l1 


KZUTÁNVAI  /)  -  Fö]  -rtTIÉBB- V  Al  .l^ 


952 


a  kettfit  és  a  bennec  valókban  a  iiagyob  részét  mind  le  vágatA 
(Helt:Krón.  72bi.  Megkené  az  szent  liaylékot  minden  tenne 
valóval  eg)'be :  linivif  tabernacukim  cimi  oinni  supellectili  sua 
(MA :  Bibi.  1.94).  Kézben  adom  az  várost  minderj  gazdagsági- 
val és  benne  vak'ikkal  (MA :  SB.  34).  A  nagy  liányat;i.sban  gallya 
romladozik,  a  benno  való  nép  jajgat  s  imádkozik  (Gyöngyi): 
Char.  42).  Jászt  a  bennevaló  házakért  t.sjik  falimak  nevezhet- 
nék (Mik:TörL.  381). 

éggyütt-való  :  [conjunctns ;  vereint].  EgyS-t  való  kezesek  : 
consfjonsores  C  Hogy  a  mi  egyfltt  való  mnnkálkoilásimk  szük- 
séges légyen,  niognmtatá  5  maga  Christns  (Illy:Préd,  1.164;. 
A  Christns  te.stének  és  a  kenyérnek  edgyíitt  való  lételét  mi 
testi  edgyfltt  való.ságnak  nevezzük  (Apafi :  Vend.  563). 

egyszer-való :  [semel  factus ;  eiimialig].  Cliristns  egyszer 
való  aldozjittyanal  megfizetet  az  egez  világ  bfineiert  íBom: 
Préd.  80). 

eló-való,  elö-való  :  I )  [prior,  jiraecedens  ;  vorliergehond]. 
A  gubernátor  inti  val;i  a  keresztyéneket,  hogy  lankadásával 
el  ne  v&sztenéc  a  diadalmot,  mellyct  az  elS  való  napon  mog 
nyertenec  vala  (Helt :  Krón.  96b).  8)  (prineeps ;  vornehm].  A 
mellette  való  elévaló  szolgáinak  negyvenes  hoidó  borokat  elaján- 
dékozott (Monlrók  XI.  319).  A  kisasszonyok,  sfit  elévaló  (6 
nemes  leányok  is  az  fejeken  stnicz  tollakot  viseltének  (344). 
Ma  egy  elévaló  városi  ember  i.s,  ha  nrnak  nem  mondod,  fol- 
dnzza  az  orrát  (357). 

elöbb-való :  1)  (prior;  vorigj.  Az  ew  keth  zyz  leányt,  kyk 
az  eleeb  való  feleseegliet\Vl  vonanak,  hozyaa  hoznaa  lakny 
(ÉrdyC.  356b).  Az  előbb  való  hírlinllásba  való  Ítéletbe  ne  véts 
isten  ellen  (RákGy :  l^ev.  491).  8)  (praestantior  ;  voniehmer). 
Azzal  kezdcttec,  liogy  6c  el6b  valóc  minden  pogánioknál  (Kár: 
Bibi.  1.143). 

eleve-való  :  [antocedens;  vorhergehend)  Az  istennec  6r6kke 
való  tanacza,  cleiie  való  esmereti,  .szerelme  (Mel:  Sz,Ián.  412). 
I.eg-el.sóbb  nevezet  az  oleve  való  elrendelésnek  avagy  végozés- 
nek  szava  (DEmb:  GE.  29).  A  tagadásképen  való  munkája  és 
bé-járulása  a  praescientiának  :  eleve  való  asmeretnek  két  féle 
(37b). 

elől-való :  1)  <v  Az  irgalmasság  felmagasztalja  az  Ítéletet 
meggyízvén  a  jóság  az  pl61-valo  tudományt  (Illy:  Préd.  1210). 
Az  nr  istent  súlyosan  megbántotta  kiváltképi)en  két  okáért, 
eisfi  az  olílvalo  ok,  tudnillik  a  konyhnilatásoknak  okáról 
aM82).  2)  ElSIvalók:  primores  C.  MA. 

elöre-való :  lantecedons :  vorliergohendj.  Az  fi  tanítások 
az  isten  el're  való  rendeléséról  mód  nélkül  szoros  (Mik : TíirL 
433). 

előtt-való,  elötte-való :  1)  (superior;  vorig].  A  niagya- 
rop  nem  szinte  oUyan  sorényen  fogáé  a  dolgot  mint  az  ol5t 
\!\]o  napon  (Helt :  Króii.  96b).  leletkezzél  ol  minden  olött- 
valorol :  obliviswre  omne  praeteritum  (Illy:  Préd.  1.146).  2) 
Ipraesen-i ;  gogenw.arlig  ?).  A  ki  nem  akar  órómast  elfitto-való- 
nak  birtokába  lenni,  annak  te.ste  nem  enged  tókélletesen, 
hanem  vissza  nig  és  zúgolódik  (Pázra:  KT.  211). 

énni-való :  escalis  C.  [es<bar).  íferezywnk  valamyt  enned 
valooth  (WiiiklC  116).  A  rigó,  hogy  megnezegcltno  a  madarász- 
nak epilotit,  lata  ott  az  6nni  valót  (Holt :  Mes.  443).  Valaki 
.az  lzr;iel  liai  kSzzflI  madarat  fogand  meg  nimi  valót,  elikszór 
is  az  vérét  onL^a  ki  íKár:  Bibi.  I  liili.  Emii  való  állat  (Kelv: 
SchSal.  8).  Tsaknem  niindonUtt  jó  bulgár  faluk  vannak,  ahol 
ennivaliU  lehetett  találni  (Mik:  TörL.  351).  A  ki  a  fogat  adta, 
enni  valót  is  ád  (38S). 

erre-való:  1)  [Imc  pertinen.s;  hieher  geliörigj.  Erre  valók 
a  sok  hypocritai  koplalások,  olva.sokra  hányt   s-zakványi    imád- 


kozások (GKat:  Válts.  11.  EIöb.  ci.  2)  |natus;  geeignet].  .MA> 
oi-szágban  talán  inkább  mehetett  volna  valamire,  de  épi)en 
nem  erre  való  volt  (Mik:TürL.  375). 

ezután-való :    [insequens :    naehmaligj.  Az  oz   után   való 
passák  Í8  meg  fogják  kivánni  az  ennek  adott  biícsiiletet  íRákGy : 
Lev.  402). 
I 

félen-való,  fólfelé-való :  (abditus ;  abseits   liegend).   Az 

!  edgy  szaivu :  unicjmis  a  félben  való  helyeken  való  pusztákat 
lakja  (Com:.)an  37).  Fél  felé  való  hcilyeken  pervátáe  üzoktar 
lenni  (124i. 

[feleségnólkül-való  1 

felesógnólkülvalóság  :  [caeliljatu.s ;  eheloserstandj.  Nem 
!   indíttatnac  az  ő  felesegnelkfil    valos.sagokkal   az  isten   dolgai- 
nac  gongya  viselasere  (Zvon :  0.siand.  111). 

föl-való:  1 )  [su|)ernus ;  olierhalb  befindlichj  .-Vz  oda  fel  való 

I    szándék  is  mint  van,  meglátni    . .  Irt  Mednyánezky  uram  az  oda 

fel  való  állapotok  mint  vannak  (RákGy:  Lev.  490).  Ha  fíil  nem 

hozatja  az  ide  föl  való   szolgálatra   FiJlséged   óköt,   nem   con- 

sistálliatnak  (THrtT."  IV.83).  2)  [clarus ;  laut).  Hog  az   zeretet 

'    mya  korvlt  volna  meg,  ornosoktwl  meg  esmerteteek   az   iffyv- 

nak  nagy  fel   való   fazkodasy   mya  (CornC.   412).   Nem   agya 

I    uala  magát  felnalo  mevetesre  (Margit  fi). 

följebb-való :  1)  (altior,  sublimior;  hllherj.  Feljebb  való 
vagyok  :  eniiueo  C.  Ennek  szfivo,  elméje  sokkal  fellyeb  való 
dolgokra  vágyiidik  (MA:SB.  5).  A  cbodalatos  aszszony  állat 
nak  lábai-alatt  vagyon  a  hóid,  mert  Évának  minden  veszedel- 
mes és  ártalmas  szivárkoziisánál  fellyebb  való  (Kálili' ;  Préd. 
93).  A  kapitányoknak  10  lovasnál  feljebb  való  szeri  ne  legyen 
(MonTME.  III51).  Ezekbfil  .az  iskolákból  fellyebb  való  hivata 
lókra  emelik  ókét  (417).  2)  (pri'ir,  eminentior;  vorzüglicher, 
vortreftliclicr].  Nem  hagya  ev  magát  felyeb  valónak,  meltob- 
nak  tartatnya  (MargL.  36).  A  szent  irás  iiarantsolaltal  kötelez 
minden  embert,  hogy  mást  mindent  magánál  fellyeb-valónak 
tartson  (Pázm:  Préd.  fiO).  Ezért  is  tartják  a  tönény  doktorai, 
hogy  a  t.sás7.ár  fellyebb  való  a  törvénynél  (Mik:  Töri...  414i. 
Az  elevenség  tovább  érkezik  a  mindent  könnyen  végzik  kész- 
ségnél, feljebb  való  a  tetszet ességnél  (Fal:  UE.  430).  »)  (superior; 
vorgasetzter].  A  fiillyeb  valókhoz  légy  tisztelettel  engedelmes  s 
kedvet  nyer-sz  (C>)m:.)an.  200i.  4)  (suiierior ;  vergangen,  vorig). 
A  feljebb  való  esztendfikben  fennforgott  vetélkedéseknek,  tzivó- 
dásoknak  holmi  szemete.s  maradvAnyi  még  meg-vóltanak  némel- 
lyeknél  (Bod:Pol.  103). 

f ölötte-való :  1)  [uiniius;  iiberma.'Mig].  Vgy  alytom,  hogy 
te  mogholtal  az  felete  való  zenuedesnek  miatt.i  íVirgC.  35). 
Ne  végy  nsnnit  tSle  se  feliette  valoí ;  ne  accipias  n-iuras  ab  eo, 
nec  amplius  qnam  dedisli  (Holt:  Bibi.  I.  LL12).  2)  [superfluus; 
iiberfiHs.sig).  i^mmy  fólótto  ualo  raytok  nem  lez<'u  íSándf. 
8).  Az  alamisii;ib'il  az  iTilfitte  nalokat  zegén  társainak  ozto- 
gatya  vali  (KazC.  42/ 

fölöttevalóság :  [nimietas,  excesus ;  ilbcmiass,  Ul>crfliuisJ. 
Nem  leezón  az  zentóklx)  az  fflllőtle  wakxsagnak  anagh  kevfwb 
segnek  rwtsaga  (KazCJ.  192). 

fölöttóbb-való :  1)  nimins  M.\  zu  viel,  niehr  als  sich 
geblilirt  Pl'li  Felőtteb  való  souai  e<s  szerszámmal  meg  vesz 
az  étec  (B-jrn:  Préd.  408).  Gondolván,  hogy  az  isten  liaragia 
nem  volna  niesz.szB  az  illyen  felótteb  való  nagy  .szorencsétAI 
(MA:SB.  41).  Három.szor  napjáliaii  megtSItSzni  feletléb  való 
és  ávt :  ter  de  die  saturari  nimiuni  twt  et  nocet  (Com:  .lan. 
112).  Impendlmentuma  a  mi  igyekezetünknek  a  felettébb  való 
szabadságnak  vélekedése  (Zrínyi  II 196).  Némelyeket  nyaxulyi- 
jiikért,  némelyekel  felettébb  való  vén«égekért  jubileállak.  17öU 
íHazánk  1 3S0i     2)  [sujvrtlnn-i ;    i|lK>itlüs.sig]     Az    istennél    fel- 


•!5S  hyil>í\lTÉBBVAl/)í5AO_Hl  A  BA-V  Al/l 


HIÁBA \'A|/)sAR— INGYEN  VAt/) 


954 


Iveb  való  lejini  hijAba  sietnél,  mert  a  te  igyekezeted  felStteb 
való  (Kár;  Bibi.  I.459V  Melef;  idSben  az  Pml)Brek  felettébvalo 
níliájokat  elvetik  (Illy :  Préd.  11.20). 

fölöttébbvalóság  :  nimietas,  vehenieiitia  C.  excessiis  ^L\. 
überfliiss,  überina.s.s,  unma.s.s  PPB.  Felettéb-valóságával  (a  szol- 
gálatuak)  inasunkat  erStlenokké  ne  tegvűk  (Xlad :  Evang.  783). 
Így  a  fiildi  dolgoknak  feletlébvaló'wigát  el  kell  niet.szeni  (Illy: 
Préd.  L277). 

fblül-való :  1)  (snpeniiis;  obeii  be6ndlich].  Kellyiil  való 
irá.s :  iuscriptio  iHelt:  ITT.  Mö)  3)  fjustum  niiraenim  excedens: 
iiberziililig].  Valami  az  óvári  és  .'soproni  praesidiiimokban  liely- 
heztetendí  hadakon  ftiljiil  való  volna  (Bercs:  Lev.  In&l 

fönn-való :  superiius,  oxcelsns,  altn.s,  ardiius  MA.  was  oben 
i.st,  was  oben  hin  geliörot  PPB.  A  sz.  Pal  inti  az  hiueket,  lioi' 
fen  valókat  keressenek  (Fél:  Tan.  282).  Byro  wram ottffen  walo 
léteiébe  az  my  attyankftyayra  Rikay  Gyergyre  e.«  Kewesdy 
I.wkachra  panazolt  (RMNy.  11.100). 

före-való :  (calantica ;  kopfputz].  Asz.'oonyi  SU5zet  t  kurta 
sniba,  szoknya.  fiSre  valoc  ((>)m:.Tan.  100). 

(főrendén- való] 

főrendenvalóság :  (nobilas,  primőré." ;  die  adeligenj  Az 
fS  renden  valóság  tíbbire  mind  kevély  (MA :  Scnit  78b) 

gyakorta-való,    gyakort^-való,    gyakran-való : 

[frequens,  crober;  hiiufig,  oflmalig],  Engedgyed,  hogy  ew  gya- 
kortan  való  ymadsagual  válhassak  testünknek  yd\iesseget 
íGömC.  265).  Az  Noé  fiai  az  részegségnek  ez  szép  gyűmSlcsét 
igen  esmérték  az  gyakran  való  látáshál  (MA:SB.  21).  Meg- 
lásd, hogy  szegénnyé  ne  légy  az  gyakran  való  vendégség  miat 
(33).  Kegyelmed  vigj-ázzon  szorgalniato.san  az  mi  gonosz  akaró- 
inkra, értessen  gyakorta  való  hirekkel  (TörtT.^  1.296). 

hamar-való :  suhitus,  subitaneus  MA.  [celer ;  rascli,  sohnell. 
jahling].  Kértelek  tyteket,  hogy  énnekem  reiiid  jdevben  hamar 
valo  lialalt  ne  adnátok  (DomC.  26)  Leen,  hogy  hamar  való 
napon  nagy  nialaztot  erdemle  istentAI  (ÉrdyC.  153).  Hamar 
való  nap  kijó  az  ispán  (LevT.  11.53).  Nem  tsak  meg  kell  hal- 
nunk, lianein  hamar  való  üdón  kell  ennek  lenni  (Pázm :  Préd. 
990). 

helyette-való :  \ncariiis  PPBl. 

[liázasságkivül-való] 

házasságkivülvalóság  :  |caelibatus ;  ehelo.ser  staiidj 
Vadnac  nemfinemö  emtjeri  zerzesec,  kiknec  zorgalmazasaban 
az  igassagtul  el  tauoztanac  v^  mint  az  bSitnee  igen  keményen 
valo  megh  kiuanasaban,  azoknac  házasság  kiufil  valóságokban 
(Zvon:Osiand.  23) 

hiába-való:  vaniis,  ioanis,  irritns,  cassu.s,  nugatoriiie,  futilis 
('.  superracanens,  super^•acnus  MA.  iiberfliissig,  vergeblich,  un- 
uötig,  niditig  PPB.  Heyaba  valo  hí  zerzetesseghe  (JordC. 
834).  A  czelieknec  tábora  igen  meg  szúkfile  es  a  soc  heiába 
valo  ve.szédésb51  meg  veszénec  (Helt:  Krón  145),  Munkáiánac 
Jiiába  való  volta  (Kár:  Bibi.  1.537)  Heiában  való  nagy  test 
(l)ecsi:  Adag.  302).  Felette  igen  hijabanvalo  mentség  ez  illyen 
nagy  temerdee  karomlasnac  el  fedezésére  (EsztT:  IgAny.  374). 
Hiába  valócka  lóttenec,  megvesztenec,  ninczen,  a  ki  jót  czele- 
kedyéc  (MA :  Bibi  I.4S2).  Élly  az  te  feleségeddel  mind  addig, 
míg  az  te  heában  való  életed  tart  (MA:SB  39i.  A^ilagi  hirt 
keresni  valami  heaba  való  dSc.íósséget  foglal  bé  6nnen  magában 
(Bal:  Cslsk.  80).  így  osztán  t8bb&lt5n  tóbbűlnek  az  héában 
valo  kérdések  (Csanaki:  DSgh.  3).  Én  keresője  nem  voltam, 
de  héjában  való  költségemmel  én  sem  fogyattam  íRákGy: 
Lev.  406).  A  miért  küldöttek,  a  látom,  hogy  tsak  héjában  való 
(Mik:  Töri.,.  380). 


hiábavalóság :  inanita.s,  iuania,  vauitas,  futilitas  C.  eitelkeit 
PPB.  E  világon  valahol  mi  vagyon,  mind  heiabaualosagnac 
lieiabavalosaga  (Helt :  Bibi.  I.f4).  Nagynb  heiában  valóság,  hogy 
sem  egy  felé  sem  más  felé  hajlani  nem  akarnak  (Zvon:  Post. 
1.181).  Ez  glossjit  mi  tellyes-seggel  eretnekner  es  habyloniai 
heiaba  valo.saggal  rakuanac  mongyoc  lenni  (EszT:  IgAny.  336). 
Vadnak  olyanok,  kiknek  .iz  6  szivek  igen  e  világhoz  és 
ennek  hijábau  valóságihoz  .sántikál  (Otr:  Tökéli.  26b).  A  mint 
mondanak,  mind  nevetség,  mind  hijjába  valóság,  mind  egész 
iwgányizálás  (Tus:  Ápol.  60).  Bátor  egyre  fáradozzanak  a  földi 
jóknak  meg.szerzésében,  mind  i-.sak  ontá.s  és  liiáb,avalóság  (Fal: 
NE.  66). 

hirtelen-való :  subitns,  subit;ineus,  rejiens,  repentiniLs,  ex- 
temporalis  C.  extempo)-aneus  MA.  plülzlicli,  jabliug,  eiltertig, 
unverziiglich  PPB.  Hertelen  \alo  rettenetesseg't  a  halaitól 
rettegvén  az  en  éengssegSs  termezetSm  zeuvede  (NagyszC.  16). 
A  vér  kói-ságba  gyötrSdó  asz-szonyi  állatnak  hertelen  való  meg- 
gyógyítása (TehEvaug.  n.9-19).  Az  n.igyszivn  .seinnii  k5z5n- 
sége.sset  nem  csudál,  az  hertelen  valókra  meg  nem  lémfil  (Com: 
.lan.  195). 

hol-való,  hun-való :  res,  reculae,  utensilia,  suppellex, 
va-sa  MA  kleine  saclien,  allerlei  hausgerat  PPB.  Minden  hol- 
\ialomat,  marhámat  epén  meg  atta  (HMNy.  11.155).  A  táborba 
az  holualot  őrzi  vala  (MehSám.  35).  Az  ő  seregénec  minden 
liohialoiat  egybe  gyfiyté  (Kár:  Bibi.  1.489).  Nem  .szabad  bé- 
botsátani  azon  országnak-  hnn-valóiat  és  .szokásit  (Fal:  NA. 
128). 

hová-való :  [ubi  natus.  cui.^s ;  woher  gebiirtig].  Az  assyria- 
béliec  meg  foguan  meg  kérdéc  6tet:  Hona  való  vagy  (Kár: 
Bibi.  I.494b).  A  könyvbe  felírják  nevHket  hány  esztendősek, 
hová  valók  (Mik:TörL.  416i. 

hozzá-való  :  [cognatiis,  domesticiLs ;  zugehiirig,  familien- 
mitglied].  Jöttem  hozámvalóimmal  egyiitt  erdódi  házamhoz 
(Kár:  Élet.  11.08). 

ide-való :  1)  hujas  SÍ.  [liiesig).  Forgach  wram  elvégezte, 
hogy  az  ede  wallo  rawokra  es  gondot  vy.sellyen  (I^evT.  1.49). 
Itt  várakozzál  adilig,  míg  módom  lészen  az  ide-való  jövetelben 
(HalhHHLst.  11.121).  Gjiitt  tegnapelőtt  egynehány  lova.s  által 
az  Dunán,  idevalók  (Bercs:  Lev.  72).  Az  idevaló  basa,  már 
vagyon  másfél  hónapja,  hogy  Orsovát  raeg.szálltatti  (Mik:  TSrL. 
356).  Senkinek  annyi  barátságát  nem  tapasztaltam  hozzám 
mint  az  ide  való  érseknek  (381)  S)  [ad  reni  pertinens;  zur 
sache  geliBrig].  Sokan  a  pápánac  két-féle  hatalmát  értik  e  két 
fegyveren,  de  nem  ide  való  s  csak  el-tekeré^e  az  helvnec 
(Czegl:Sion.  137). 

ideig-való,  ideiglen-való :  temporarius,  temporalis,  tem- 
imrancns  MA.  [zeitweilig.  zeitlichi  Ellenséggel  sze;-zett  ideig- 
való  frigy :  *pactae  cum  hoste  induciae  PPBL  Irghalmassagb 
zerenf  weth  wt  ysten  emberre  ydeyghlen  ualo  nyawalyat  (ÉrsC. 
282).  E  parancsolat  c.*,ik  ideigvaló  volt  és  az  sidókat  illette 
i  (Pázm:  Kai.  469).  Azért  verettetnek  le  annyi  sok  emberek 
az  ideig  való  és  az  5rok  halálra  (.\1A:  SB.  38).  Hited  valóságos, 
tsak  ideig  valo  az,  melly  a  tudománynak  gySnySr&séges  voltából 
nemződfit  (Megy:  3.1aj.  II.I81.  Mindenek  ideig  valóc,  esendSc  és 
el-mulandóe  (Oim:  Jan.  211). 

ingyen-való,  ingyenben-való :  gratnitus  MA.  uuver- 
dient,  aus  gnaden  komniend  PPB.  Mind  ezekben  az  vvr  isten 
az  ő  ingyenben  valoio  keduebSI  igazgatta  az  mágusokat  (Bom: 
Préd.  80).  Adgyad  minékíink  .szerelmes  szi'lős  gazdánk,  hogy 
az  te  ingyen  valo  kegyelmességeddel  élhessfmc  (MA:ScuU. 
220)  Nem  ingyen  való  jó  kedvebfll  cselekeszi  a  jót  az  isten 
az  emberekben,  hanem  a  cselekedetért  rMatkó:  BCsák.  314). 
Ennek  az  alkimak  legjobb  módja  az  ingyen  való  hasznos, 
kedves  szolgálat  (Fal:  UE   422). 


955 


INNlVAI.<'>-KlV.íi;rKKI>Pi5N-VAl.Ó 


kHIil  VAI.<')-MA«ASZINÉNT  VAU*! 


(•56 


inni-való :  potahilis  MA  potandiis  PPBl.  (ad  potandnm 
l^ertinens] ;  zum  trinken  gehlirig,  was  sich  trinkon  Ijisst  PPB 
Ho(;y  niiicz  iob  innja  való  viz  a?,  esö  viznél,  ezkor  nieepróbál- 
liad  (Cis.  El).  A  iwsztor  kezde  holmi  iiinya  való  |x>Iiái'kákat 
faraeskálni  (KsztP.  BSzflz.  19). 

itt-való  :  praeseiis,  prae.«enlarieiis,  liic  exaistens  Sl.  [liier  be- 
üiidlich,  hiesig].  Harazty  Gergel,  kyt  az  fogságból  az  ith  walo  .sok 
ianibnr  wytezekkel  ÍKeteinl)en  kezességen  ky  wettbeni  wala  fRM- 
Ny.IL71).Iinkiildt(iinezitt  való  vadászilsoaiból  vadat  é.s  az  itt  való 
kertembfll  dinnyét  íNád:  Lev.4j.  Távol  nieg)-Rnk  az  itt  való  fel-tőtt 
ezélunktól  (PHorv:  Ápol.  23).  Az  itt  való  knl&ios  váro.'ok  még  eddiu 
becfiilettpl  viselték  magokat  (RjikGy :  t^ev.  t6fi).  Nagyságod  nevé- 
vel adtam  az  ittvaló  barátoknak  300  fr)rintot  (Bercs ;  Lev.  -ISS). 
Beszélgessünk  hát  mind  a  városn'il  mind  az  itt  való  állapotról 
egy  kevasft  (Mik;Törr>.  3S1).  Tegnap  33  e.sztendeje  múlt  el 
itt  való  uralkodó  bujdosásunknak  (440). 

jolen-való:  1)  [publicus;  offenbar).  Mire  ezik  a  ioUmualo 
bftnSs  mSnelkédetbtdieckel  (MiinchC.  29).  3)  praeseus,  praesen- 
tanens,  instans  C.  gogenw-irtig  PPB.  8z;ibadohon  meg  engSmeth 
myndSn  goriossagoktwl,  el  mwltaktwl,  yelSii  waloktwl  ees  yőwen- 
(ISktVil  (CzechC.  37 1.  Elég  a  yelen  való  napnak  liA  gonos.saga 
(.lordC.  372).  Le  öle  leszketnén  az  ielen  naió  tyl  miatt  (Kár: 
Bibi.  1.453).  Lakjunk  az  jelen  való  jókkal  és  az  őrők?éggel 
mint  az  ifiu.sággal  ugy  éllyflnk  (MA;  SB.  8).  Az  ielenn  valók 
hiszik,  hogy  a  kik  meg  holtának,  élnek  (Bal:  Csisk.  I.I29). 
Ez  jelen  v;do  evangeliom  tanétt  az  nyomorult  teslnec  erfltlon- 
ségi  ellen  íZvon;  Post.  I.7S1).  Hogy  valakit  a  jelen  valóc,  kiW.fll 
ne  ii\gRrelly:  ne  qnem  prae-sentium  lace.ssas  (Com:  .lan.  203) 
A  jelenvaló  élet  csiik  út,  mellyen  hazánkban  igyekezünk  (Hall: 
Paizs.  63).  A  jelenvalók  kíiszöntik  fitet,  hogy  már  fl  is  a 
hivSk  közibe  vétetett  (441). 

jóra-való :  1)  (necessarius,  utilis.  comniodns ;  t'reundlich. 
in'itzlich].  Lelki  szrikspgflnc.  hogy  otalmazzon  minden  gonasz 
kenanscigtnl  és  indiczon  mindenkor  ozac  iora  való  vagyolkod.nsra 
(Born:  Evang.  IV.llSh).  A  gonosz  tírtinet  a  iora  való  gond- 
ni.seletlensegek  miat  lezőn  (Frank:  HasznK.  28).  Ha  mindenéé, 
mellyeket  aiiag  el  veztettem,  anag  mellyek  iomra  valókból 
ellenem  valókká  líttenec,  éppen  volnának  (Deesi:  SallJ.  12). 
A  száz  rósz  közül  is  ki  tudják  válogatni,  ha  esak  egy  mi 
jóravaló  légyen  is  mellettok  (Fal:  UE.  437).  3)  bonae  frugis 
Kr.  [brav,  roclitschatTen).  Hagyj  békét  ennek  a  szent  atyának, 
a  ki  j.Va  való  ember  (Fal:  TÉ.  7321 

kézben- való:  [sudarium:  haiidtuchj  Verétéc  tSrlfl  kézben 
való  keszkenyíik  :  sndaria  (Com :  Jan.  101). 

kózre-való :  chirotlieca  Sí.  fliandschuh].  Az  régen  kért 
imeg  válkit  Kdio  biztan)  volt,  bár  csak  czémával  varrott  lenne 
kézre  vak)  és  ny.akra  valóval  ([>ívT.  n.292).  Kézrovalót  vásárol 
azon  t.sipke  mííból  (Fal :  NA.  143>. 

ki-való :  (foras  versus ;  auswiirt.s  gericlitetj.  Orvo.«.«ágot 
ueni  ve.szen,  hanem  ez  ki  való  járá-íud  akarná  magát  meg- 
gyógyítani (Mik :  TörL.  364). 

ide-kivaló ;  (e.xtraneus ;  aus.sen  botindlichj.  Azt  tudom,  ide 
ki  való  állapatot  t\idná  ó  kegyemé  (RákGytLev.  17).  Az  ide 
ki  való  tolvajláshoz  tanult  nemzet  annyira  elvetemedett,  ha  egy 
holnapra  fizetnének  Is  neki,  de  ha  nem  prédálhatna,  semminek 
tartaná  (RákGy:L,av.  256). 

kiváltkóppen-való  :  peculiaris.  singnlaris,  speeialis,  prao- 
cipuns  MA.  sonderlii'h,  sondorhar  PPB.  Kyv;iltkoppen  való 
malaztot  adót  vala  isten  evneky  .syinya  bynp.sekert  (l)omC. 
12).  Nagy  Sándor  kiváltképpen  való  példáia  és  tAköre  az  li5lf.se- 
ségiiek  (MA:SB.  11).  Az  gróf  kiváltképiwn  való  gondviselasébjl 
egy  kád  vizet  készitetet  volt  etféle  szfikségre  (30».  Uárom  kivált- 
képen való  gyózedelme  lészeu  annak,  a  ki  Thebiis  városát  újólag 


fel-építi  (HalhHHist.  1.4 1.  Meg-liaraguván  az  a.sz8zouy  ember 
üllvan  kivályképiien-való  könyveknek  bee.stelenségéjért,  hármát 
elégette  (Hall:  Paizs.  Elíb.  1).  Ezek  kiváltképpen  való  tulaj- 
tlonsági  ennek  az  állatnak  (Misk:  VKert.  78). 

kívűl-való  :  e.-cter,  externus  C  exteriLs.  extraneiis,  exlrariiis 
MA.  (aussen  betíndlich,  ans.ser-]  fremd,  ausliindisch  PPB.  KinSi 
való  ne  iárullyon  ti  hozzjltoc  (Kár:  Bibi.  1.136).  Az  városi 
ember  kiiu'il  való  embernek,  ha  lehetne,  .szemét  Ls  kfi  váyna 
(Uec.si:Adag  199).  A  fíiszer-zámok  némellyek  idegenek,  kivöl 
valók,  némellyek  hazánkbeliek  (C!om:.Ian.  27). 

környül-való,  körül-való  :  [circumstans,  circumjacens, 
vieinus ;  umgebend,  ringsherum  hefindlich,  umllegendj.  Maga 
mondván  nem  chae  az  fi  olpusztiilisokat,  de  még  a  kőniyfd 
való  poganokét  is  (Helt:  Bibi.  I.g3).  El  ménnén  az  kfirnynl 
való  városkákba  és  falukba  vegyenec  magoknac  kenyeret  (Kár : 
Bibi  111.361)).  Nagy  .sokaság  ment  utánna  minden  k5rnl  való 
váro.sokbul  (Zvon;  Post.  1.544).  Isten  .sátorában  kőriít  való  ékes- 
séget és  ceremóniáé  (MA:  Bibi.  1.71).  Itt  nem  síibsüstálhatván 
hadunk,  m.ajd  köriilval'')  falukra  osztom  (Bercs:  I>ev.  206).  A 
matéria  prinia  és  ;i  nap  kőrfd  való  nyargalási  Oopemicasnak 
bizvást  ki-n)anidhatiiak  a  bes-/.édb51  (Fal:  NE.  22). 

közei-való :  propinqnus  C.  [nah,  luiholiegendj.  El  méné 
egy  .sereggel  és  el  reyte  magát  ot  a  kSzel  való  erdőben  (Helt : 
Krón.  56h).  Job  az  kSzel  való  .szomszéd  az  me.S7.sze  valóattya- 
finnál  (Kár:  Bibi.  1.619).  Szinte  mint  Damocles  reszketve  fél- 
nénk a  közei-való  romlá-stól  (Pázm:  Préd.  70).  A  közel  való 
vármegyéket  ls  felvették  rala  mind  filstonként  mind  urakot. 
nemesseket  és  a  p<5rokat  (Monlrók  VII.15).  Ha  közelebb  való 
atyafiak  volt.-uiak,  úgy  hittak  egymá.st:  öcsém,  K-ityám  (XI. 
3.57). 

közelvalóság :  proximitas  (;.  MA. 

lábra-való :  fenioralia  Sí.  [unterhosenj.  Lábravaló,  gatya: 
subligaculnm  Major:  Szót.  454.  Férfiúi  6ltiV*t:  a  bugyogó  avagy 
nagydrág,  gatya  avagy  lábra  valóc  (Com:  Jaa  99).  Rayta  hagyák 
csjik  ingét  s  az  lábravaloiát  (SzBodó:  TFiú.  10).  Csináltattimk 
véle  iuget  é.s  lábra  valót  (MonTME.  1.297). 

látni- való:  (conspicuns;  augenscheinlich).  Látni  való  minden- 
keppen, hogy  ha  mi  :iz  él5  istennec  vál:isztot  templomi  vagjímc. 
scnmiykep|)en  baluanyozoc  nem  lehetíinc  (Mon:  KépT.  89i 
lütni  való,  hogy  ezek  a  jók  ez  világnak  játékos  csufeágiban 
nem  találtathatnak  i;MA;SB.  19).  Látni  való  kegyelmes  uram. 
hogy  a  német  tábirbnl  csak  fél  mérföldnyire  sem  bocsátja 
compiiniákat  (MouTME  XI91).  Ijátnivaló  dolog,  magával  i« 
jótehotetlon  ebben  az  dologban  (RákF :  Lev.  1.322). 

magán-való:  1)  privns  MA.  privatos,  singnlaris  Kr.  (ab 
gesondert,  besoiider-,  einzeln).  Mindeneket  int,  hogy  a  n-,agan 
való  gyónást  hatra  ne  vetnec  (Mon:  Ápol.  362).  Tertnlliannsi 
pápista  eml>ernek  tartották  az  embernek  az  paphoz  cssi; 
magánn  való  giuánásárol  (Bal :  t  'sisk.  87).  Az  épAlelek  közön- 
ségesek avagy  magán  valók  (Com:  VosL  91)  Ezek  a  m.igán 
való,  egy  terniészelfi  tastek  (Com:  Jan.  5).  3)  simplex  MHeg: 
TOszl.  1.167.  (emfachj. 

magának-való :  [solitarias  siugulari.s,  privalus ;  einsam. 
abgesondert)  Komor,  magának-való  emlier  volt:  natiira  trLsti 
et  *recondita  fnit  PPBl.  Kik  magoknak  való  eletett  kyuannak 
vysolny:  ipii  .solitariam  vilam  desiderant  ducere  (EhrC.  3Si. 
Az  éttzaka  légyen  magának  való,  ne  légyen  éneklés  azon  iKár: 
Bibi.  1.513).  Magán:ik  való:  kedvetlen  ember  (Pethí;  Krón. 
234). 

magaszinént-való :  (siinplex;  einfaehj  Az  oko«ko<1á.s  maLii 
szinént  vall"  .'ivagy  elegyes  (sylIogisnuLs  simplox  vei  compositusK 
mikor  tudniillik  Jiz  egész  kérdés  .i  feltételbe  foglaltatik   bé    és 


957     (MEGTÉRÉSNÉI.KÍ'L-VAI.Ó]— NYn.VÁN-VALc'í 


NVII.VÁNVAI.ÓKÉPPEN— RENI)KfvOl.VAL(^      958 


í^y  az  okoskodás  is  elegyes;  lia  a  hm-inadik  tekintet  a  maga- 
süinéiitvaló  okoskodásban  a  kcrdísnek  mindenik  ájával  me^ 
egyez,  akkor  az  okoskodást  mindenik  részéhen  állítani  kelfACsore: 
BBics.  92V 

[mégtérésnélkül-való  1 

megtérósnélkülvalóság :  [natura  inemendabllls ;  unvor- 
besserliolikeit].  Mit  szóll ?  Pirongatódzik  megtérés  nélkfil  való- 
ságokrúl  (Díósz:Tm1.  3001. 

mellette-való  :  (circmiistans ;  umgebend].  A  mellette  vaM, 
elévaló  szolgáinak  neiyven-íitven  egész  negyvenes-hordó  borokat 
elajándékozott  {Monlrók  ÍXI319). 

mellre-való  :  pectoralis.  pectorale,  amiculnm  C.  Aszszonyok 
mellyrevalójok :  capitium  PPI.  Uüas  mellyrevaló :  warams  Kir- 
Besz.  131.  Uh'a  menvén  mellyre  valóra  pnlá.stot  vettenek  fel 
(Monlrók  XI.343).  Drága  kövek,  mellyek  a  melyi-evalón  voltak 
Bod:  Lex.  202). 

messze-való  :  longinquns  MA,  weit  entlegeu,  fern  entlegen 
PPB.  Az  t^'ilyli')  meszsze.  távoly  való:  nubes  est  remota  (Com: 
Vest.  5\ 

mindenütt-való :  [qni  nbiqne  adest ;  allgegenwiirtig].  A 
szentek  nem  mindenfitt-valók,  hogy  minden  helyben  Iév8  kSnyőr- 
gSknek  he,s-/édeket  hallanák  (GKat;  Válts.  1.1123.  Sárp:Noe. 
32). 

mindénüttvalóság  :  (omnipraesentia ;  allgegenwart].  A 
mindenfltt-valoság  az  istennek  állat  és  természet  szerént  való 
kSzSltethetetlen  tulajdonsága  (GKat:  Válts.  1,1123). 

minek-való :  [quorsnm  ;  wozn  dienlich].  Mert  hová,  minec 
valóc  a  .számos  5reg  k8nyvec  (Cora :  Jan.  157). 

mire-való :  c\;  De  mire  való  az  irasnae  el5  hozása  naiatoc 
(Mon:ApoI.  286).  Ha  Liicz  megjühet,  ó  bizonyost  hoz,  mire 
való  (RákGy:  I>ev.  SOO),  Mire  való  az  tovább  való  distractio 
pgyébre,  hanem  népünknek  fogyasztására  (Bercs   Lev,  fiSl). 

módnélkül-való :  fnimius;  maaslos].  Bé-rekedés  és  honit 
lé.szen  a  mód  nélkül  való  kiáltástol  (Com:  Jan.  52). 

rnag-jmemböl-való] 

nagynéniből  valóság :  [genus  nobile ;  adeligeabstammung]. 
Az  portán  nem  a  nagy  nemból  valóság,  se  nem  az  érdem  emel 
valakit  a  nagy  tisztségekre  íMik:TörL.  412). 

(nemigazvégre-valól 

nemigazvégrevalóság :  fparum  apta  ratio :  unzweck- 
ma-ssigkeifl  Ha  zinten  az  zolgalat  zerint  ionak  teczik  is,  mind 
az  által  az  nem  igaz  végre  valóság  miat  bfln  íZvon :  Osiand, 
31). 

nyakba-való :  [torquas ;  lialsbandj.  Azt  is  tudom,  hogy 
nyakába  valót  is  hozzá  illyend'it  kell  adni,  azt  is  tudom,  hogy 
az  jegygynrfiuek  is  jelesnek  kell  lenni  (Nád:  Lev.  48). 

nyakra-való :  1)  ftorques ;  halskette).  Egj'  gyénrántos 
nyakravaló,  egy  gyöngyökból  készéttetett  belsó  nyakra  vakí 
(Gér:  KárCs.  rV.459.  460).  Készebb  volna  száraz  kenyeret 
enni,  mint  sem  gyöngyös  nyakravalóját  eladni  (Mik :  TörL 
148).  3)  fcollare;  halsbinde].  VaiTott  gyolcs  volt,  az  kivel  az 
mellyit  befedte  egész  a  torkáig,  majd  addig,  az  meddig  az 
nyakra  valójok  volt  (Monln'ik  XI.342).  Nyakravalót  soha  máskor 
nem  viseltek,  hanem  mikor  útra  mentek  (350),  Az  ifjú  leányok 
és  asszonyok  oly  széles  pántlikákat  kötnek  az  nyakokra  mint 
az  férjfiak  nyakravalója.  1759  (Hazánk.  1296).  Nagy  hajad, 
nyakra-valód,  kalapod,  dohányzásod  németektSl  vStt  (Misk: 
VKert.  230 1. 

nyUván-való:  1)  propatulus  C.  ipublicns;  öfl'ontlichj.  Az 
Az  zyz  nyluan  való  heFen  .sokat   ne    kesiec   (DebrC,    345).    2) 


manifestns,  evidens,  perspicuns,  clariis,  exploratiis,  confeesus, 
tontatiis  C.  füfienbar.  klar,  dentlichj.  Nyilván  való  jó  adósságok  : 
nomina  explirata  PPB.  E  mi  mentSI  gonozb,  titkon  való  es 
nilvan  való  ellenségónc  ez  Aman  (BécsiC.  63).  Nyluan  való 
hamisság  (Mon:Apol.  17).  Az  dolügn;ik  nyilván  való  bizonsága 
és  jele  (MA :  Bibi  1.71).  Könnyebb  embernek  magát  nyilván 
való  elIenségitSl  megoltalmazni,  hogy  nem  mint  az  .álnok  ember- 
tói  (Misk:  VKert.  242). 

nyilvánvalóképpen :  (aporte  ;  offeubarj.  Az  fejedelenmek 
privilégiuma  ez  ország  törvényének  nyilván  való  keppen  ellene 
van  (Ver:  Verb.  238).  Nyilván  valóképpen  szolnac  az  prophetac 
az  iX)ganokuak  balvanirol  (Mou:  KépT.  150). 

nyilvánvalóság :  evidentia,  energia  C.  per.spli-iiit<as  MA 
klarheit  PPB.  Az  dolognak  nyilvábban  valóságáért  végy  illyen 
példát  (Pázm:  Kai.  645).  Nyilván  való.ság  az,  hogy  az  emberen 
gyakorta  oly  dolog  esik,  az  mely  keservesb  a  halainál  (MA. 
SB.  87).  Az  én  czodámnak  nilván  valóságánál  meg  bizonyodot 
az,  hogy  én  vagyok  az  Messiás  (Zvon :  Post,  1.58). 

oda-való :  (eo  peitinens ;  dortig].  K5szeghenn  az  oda  való 
soceknak  domineok  házánál  (Bal:  Epin.  1).  Kegyelmed  is  az 
odav.aló  dolgokról  tudósítson  (MonTME  lX.293b).  Kolosvárínak 
hivták,  ugyan  odavaló  szamuuca.  1760  (Hazánk  1.375).  Váradon 
az  oda  való  püspök  az  egyházfit  meg-égettette  igen  alá-való 
dologért  (Bod:  Pol.  Elób.  4). 

ott-való  :  fíllius  Ibci ;  dortig,  dórt  befindlichj.  Az  tSbbi  ott 
való  sokaság  az  Jordánnak  szoréttatván  oda  holt  (Zvon;  Posl. 
11.257).  A  János  király  fiiának  ott  való  fejedelemséghében  (Bal : 
Csisk.  19).  Sok  ezer  evangelicus  embereknek  húsokat  adta- 
fel meg-ételekre  az  ot  való  hápist,a.«águak  (Czegl:  Japh.  103). 
Az  ott  való  lakosok  betsülettel  fogadgyák  és  mindennel  ked- 
vasen  gazdálkodnak  (Hall :  HHíst.  1.42),  GySlének  Budához  az 
ott  való  vezér  Izmael  bassához  (Gyöngy:  KJ.  106). 

örőkké-való,  örökkén-való :  aeternus,  sempiternus  C. 
evvig  Com:  Vest.  118.  OnV'ké  való  végezés  szerint  (M.A.:  Bibi. 
1.59).  Az  gySnySniség  nem  keres  egyebet,  hanem  az  SrScké 
való  veszedelniínket  (MA :  SB.  38)  Az  mi  szegénségfinc  men- 
nyei gazdag  bévelkSdésre  és  írfikén  való  5rSmre  fordult  (Zvon : 
Post.  1.7).  C.-íak  kezdeti,  z.sengéje  amaz  őrfické  valónak  (Ker: 
Préd.  64).  Dgy  tartják  mintha  örökén  való  frigyek  volna  vele 
(TörtT.  XV.50). 

örökkévalóság,  örökkénvalóság:  aeternita.«,  peien- 
nita.s,  perpetuitas  C.  ewígkeít  PPB.  Bizonyos  és  vaIó.ságos  isten 
az  Christus,  mert  SrSckén  valóság  tiilaydonéttatic  néki  (Zvou: 
Post.  1.104).  Semmi  teremtett  állatnak  nincsen  magától  ere- 
dete, létele,  sem  órókké  valósága  (Bátai:  VTárgy.  139).  Pai-ányi 
az,  a  mellyet  az  6r6kké-valo.ság  k5vet  (Megy:  3Jaj.  11.181).  Leg 
okosb  és  leg  nyertesb  csere  az,  mellyben  a  múlandóságokért 
5r6kké  valóságot  nyerhetünk  (Bíró:  Ünnep.  C'2b).  Drága  kincs 
az  idó,  minden  szempillantás  egy  egész  örökkévaló.ságot  ér 
(Fal:  NA.  139). 

őszinte-való :  sínceras,  rectns ;  aufricbtig,  gerade  PPH. 
Jesnsnak  6  .szinte  való  szent  szerzése  mellett  meg  maradván 
(MNyil:  Agend.  132).  Őszinte  való  teremtett  állat  (Ker:  Préd. 
77).  Az  jó  vég  ,az  5szinte  való  gonosz  cselekedetet  jóvá  nem 
teheti  (GKat:  Válts.  1.950).  Az  írásnak  ön-szinte  való  saját 
értelme  (GKat:Títk.  327). 

rendkívül-való :  extraordinaiíus  M.A.  ausserordentlieli 
PPB.  Az  6k8r  pásztorból  15tt  Anios  prophétát  sem  rend  kivül- 
való  ajándékkal  sem  rend-szerént  valóval  fel-ékesítve  nem  láttya 
(Megy:  Diai.  43).  Rendkívül  való  alszél  fujt  (Monlrók  XV.7Ő), 
Rendkívül  való  nagy  dolgot  akara  tselekedni,  elakarván  hitetni 
másokkal,  hogy  néki  .szövetsége  vagyon  a  maga.s.ságbéli  lelkek- 
kel (Mik:  TörL.  423). 


959     RENl>SZKRINT-VAI,6-rKRMÉSZETE[,LEN-VAI.(') 


TKRMÉSZETtV^LfnT-VALíV-VALÓSÁGÍiALrVALÓ    960 


réndszérint-való  :  urdiimriiis  C.  fordens-].  Még  a  remi 
szerint  való  Hido  doctorok  is  nem  veszic  vala  be  az  aniaszent 
egyliazljan  a  poganokat  (Estül' :  IgAny.  94). 

rÓBZszerint-való :  fpartialis;  partiell).  It  vettetyk  reez 
zereent  való  kerdee-s  (CurnC.  16).  Ez  életben  vagyon  benfink 
valami  re.sz  szerint  való  aiandek  (Fél :  Tan.  518)).  Valaki  kSzfm- 
séges  jrtra  néz,  ié.sz-szerént  valón  no  akadozzon  (RendÉIPéld. 
A2). 

[rövideden-valól 

rövidedén-valóság  :  [lueviíaK ;  kilrze]  Ha  ennek  az  nVii- 
deden  valóságnak  conpéndinmainak  lielt  kellyenc  adnunk 
íEsztT:  IgAny.  A3). 

semmire-való :  finntilis;  nntzlo.sj.  Őseinknek  jósága  .sem- 
inire-vali)  reánk  nézve,  ha  mi  magunk  is  jók  nem  vagyunk 
(Gyöngy:  Cliar.  Elób.  10).  A  míhed  .semmire  való  líszen,  nem 
takar  bele  fa  kasba]  mízet  (OrvK.  62). 

sokképen-való :  (multifarius ;  vlelfiiltig,  violfaeh].  Ot  lata 
sokkepen  \'alo  meg  eke.sAlt  zelíeket  (VirgC.  6H).  Az  erdegb- 
iiek  sokkepen  való  kesertety  (ÉrdyC.  165).  Az  isten  sokképen 
való  iwodas  módot  talál  az  mi  éltelésankben  (Zvon:  Po.st  I..5.53). 
A  tiVSk5k  az  5  kSnySrgéseiket  sokképen  való  ülésekkel  viszik 
végbez  (Misk  ?  VKert  87). 

3zembe-való :  I)  í.simulatürius ;  tau8chend|.  Nem  sziSmbe 
való  .szolgálattal  szolgálván  mint  azoc,  kie  az  embereknek  kel- 
letic  magokat  (Ilelt:  l'T.  Dd).  2)  fadversiis ;  gegeniiberstebendj. 
I.aszlo  király  szembe  való  viad;dlal  az  tatár  nemzetet  meg 
ronta  (Ven  Verb.  2.^0).  Az  Cliri.stus  lialala  szembe  való  űtkSzet 
vala  az  ellenségeckel  (Born:Préd.  238b). 

fszinessógnólkül-valól 

szinesaégnólkülvalóság :  |.sineeritas ;  vollkommenbeit].  A 
tSkélletesség  meg-batározott,  niellyet  .szine.s.seg  nélkfll  való.ság- 
nak  nevezfirik  (Apafi:  Vend.  753). 

szükségre-való  :  [necessjiriua ;  notwendig].  Tsak  a  vizek 
el  ne  száradtak  volna,  mert  tsak  szükségre  valót  is  igen  nehéz 
kapni  (Mik:  Tfirl,   401). 

szüntelen-való  :  continuus,  assiduns,  |)erpetuu3  C.  immer- 
wahrend,  stefig  l'PB.  ZSntelen  való  ed&skedeseert  igen  elme- 
nült  vala  istenbe  (VirgC.  68b).  Az  test  az  ifiu.sági  zabálódá.s,sal, 
szüntelen  való  düsi>lé.s.sel  és  bujálkodással  megerStlenűlt  (MA: 
SB.  36).  Amiolt.'i  a  vajda  elment,  sziintelenvaló  zenebona  a 
városon  (Mik:TörL.  :i»3). 

szüntelenvalóság:  contiiuiatio,  continuitas  C. 

távol-való :  absens,  longimiuus  MA.  abwesend,  entlegen 
PPl!.  Az  en  attyamfyay  ky  budosnac  tauolualu  helyekben 
(EhrC  114).  Kczde  vele  zolny  tauoly  való  idegen  szokat  (VirgC. 
64).  Az  tanoly  \alot  bantia  meg,  az  ki  az  részeggel  pfirlSdik  : 
absenteni  laedit,  cum  ebrio  ipii  litigat  (DictaGr.  18).  A  tudo- 
mányokhoz illondS  hely  a  zenebonától  félre  tétetett,  távol  való 
('0)m:  Jan.  157).  Abban  az  idóben,  ha  távol  valóbb  atyafi  volt 
is,  úgy  hitiák  egymást:  öcsém,  bátyám,  .sógor  (Monlrók  XI.357). 
Attól  nem  igen  tailhatni.  hogy  a  távolvaló  tartományokban 
a  gubernátorok  az  engedelmes.«éget  félbe  rúgják  (Mik:T«rL. 
421 1. 

távolvalóság  :  dislanlia  MA.  entfennmg  PPB.  A  fSld  niérS 
az  i'dgyniástul  t;iuol  való.ságokat  méregeti  (Com:  Jan.  164).  Csak 
kii'.sin  távnivalóság  is  oly  alfadált  tenne  abban,  hogy  meg  nem 
térne  kárunk  (Bercs:  Lev.  202). 

természetellen-való  :  [natinae  repugnans;  unnaliirlichl. 
Megvolt  e  természet  ellen  viM  dolog  .•■zertivszéllyel  Magyar 
fii-szágban  (!Sz:ilni:  tiint.  61). 


természetfölött-való  :  [ordinem  naturae  excedens ;  tiber- 
natürlieh).  Nemiképpen  termezet  felSt  való  animeóúei  aua^ 
lelki  édességnek  tellyes  tekelletes  zeretetj  (NagyszC.  122).  A 
mi  goromlja  értohnűnkbSz  képest  semmi  természet  felett  valót 
nem  ni(.ndanak  (Piís:  Igaz.s.  I.t>86). 

tei'mószetszerént-való :  nativus  C.  natürlieh  PPB.  A 
lel6k  el  hagia  ;iz  o  termezet  zerent  való  zeretSiet  az  istent 
(DebrC.  142).  8zent  János  ez  világot  annak  természet  szerint 
való  igaz  szinérSl  ki  irta  és  ki  festStte  (MA:SB.  7). 

titkon-való :  oceultus  C  clandestinns  MA.  heimlicb,  ver- 
borgen  PPIi.  í'mv  mentíl  gonozb  titkon  való  ellen.ség6nc  ez 
Amau  (BéísiC.  63).  Titkon  való  uerembe  íi  magát  el  reite 
(VirgC.  26).  Zemermes,  titkon  való  zegenyek  (MargL.  58).  Tit- 
kon való  tanítványa  vala  az  .Tesusnak  az  sidoktul  való  felteben 
(.Sz^r:  (;at  E3). 

tovább-való,  továbbá- való,  továbbra-való:  ulteríor 
C.  [weiter,  liinger].  Tonabbaa  való  tiuiwsagwnknak  bazualattyara 
ueegy  rend  bely  tiuiwsagwnk  leezen  (ÉrdyC.  4).  Nem  kellene 
a  megmaradót  légiókat  hertelen  elveszteni,  hanem  touábra 
valü  sziikségro  kellene  azzokat  tartani  (Helt:  Krón.  12).  Ninra 
tovább  való  meg-marad;l-a  az  istentebii  embernek  (Tof:  Zsolt. 
29).  Klobnsiczky  uram  tovább  vak)  mulntásában  Varsován 
nem  volt  mód  (RákGy:  Lev.  416).  Nem  adiuik  é  azzal  alkal- 
matosságot a  mi  elleaségfinknek  továbbá  való  kegyetlenkedésre 
(GyíSngyL:  KVall.  216).  Hadaink  közé  nem  mehet  továbbvaki 
dispositioiikig  (KAkE:  Lev.  I.163i.  Parancsolja  Nagyságod,  továbl- 
való  píiraiiosolatjáig  meg  ue  induljak  i Bercs:  Isv.  85).  Mélt')/ 
lassék  Nagyságod  maga  tovább  való  resolutiójárúl  értetni  (622 1 

tudni- való :  (notus,  cognitus ;  bekannt j.  Tudni  valu,  hog\ 
az  attia  a  színit  lelek  is  (Mon:  KépT.  U).  De  tudni  valíV, 
hogy  azoc  chac  egyet  vaniac  (^^on:Apol.  451).  Tudni  vak), 
hogy  ez  nem  képes  (Pázni:  LnthV.  71 1.  Tudni  való,  hogy  a 
mint  a  nemes  ember  a  kóz  rendnek  porából  ki-emelkedett, 
úgy  jobban  látszik  és  okot  ad  a  szóra  (Fal:  NE.  12). 

utána- való  :  posterus,  postieus  MA.  [insequeas] ;  liintenvSrtig, 
nacbfolgond  PPB.  fvorfolgend].  Az  alá  szálló  iiemzetséguec 
rendi  kflzíitt  vannac  az  unoka  fi  és  unoka  leány  minden  utánna 
valókkal  (Com :  Jan  120).  A  német  utánna  való  nyomulásomat 
megértvén  i.smét  estve  alkanyad:iskor  indult  meg  rend  nélkül 
(Bercs :  Lev.  198).  &.  a  Caeiuleus  kezdé  az  elszakadást  és  az 
utánna-valóji  ötét  követék  (Mik: Töri*  222). 

útra-való :  viatorius  C.  viaticus,  itinerarius  M.A.  zur  reise 
gehörig  PPB.  Wttra  valót  agy  ewneky  de  '(te)  barmodból,  te 
zeerAdbíl  (JordC.  233). 

valamire-való :  fclarus ;  ansehnlicli).  Gondolván,  hogj 
sok  niagy:irok  jóiiek  bozzÁiik,  de  hála  istennek,  egy  valamire 
való  nem  jött  (Mik:  TörL.  35"\  Tántorog  az  okosság  és  .se 
ize  se  rendi  a  valamire  való  beszédnek  (Fal:  UE.  416)  Egybe- 
gyiilének,  a  kik  t.sak  valamire  való  emberek  vóltamik  az  omág- 
ban  (Bod:  l'ol.  101). 

valóban-való :  (serius,  verus,  certissimiis :  emsthaft,  walir- 
haftig].  Valóba  vakí  és  az  atyához  egyenlő  isten  (Tel :  Evaii;:. 
II.Ö51).  Egy  valóban  való  lutheránust  sem  láttam  még  (Mon : 
Ápol.  418).  Valóban  való  tudós  ember  (Decsi:  Adag.  216).  \'al(>- 
ban  való  kere.szlyéncc  (Zvon:  Post.  L176).  Valóban  való  tudós 
(Toln:  Vigaszt.  28b).  A  valóban  való  derekas  dolgoktúl  nélia 
meg-szfinnyél :  a  seriis  ((uandcxiue  cessa  (Com :  Jan.  208).  Mely- 
nek valóban  való  hasznát  érezhesse  (TBrtT.  XIX73). 

valósággal-való  :  l.sincerus ;  ecJit).  Két  rendbéli  keresz- 
tyéneknek nemei  vadnak  tudni-illik  tettetés  keresztyének  és 
valósággal  való  keresztyének  (Ker:Préd.   302) 


Wl 


VÉGKÍTPEN-VAU')— \AlAlAl5AN 


VAtós— vai.ósA(x;ai- 


962 


végképpen- való  :  (jiistus,  TOnveniens :  richtigj.  Vegh  kep- 
pen  való  keniiíiisei;  cliak  az  haragnak  edeuiben  vagyon  (Fél: 
Tan.  217b). 

vetaii-való :  seniiiialis,  sativus  MA.  gnt  zu  .sien  PPB. 

viselni- való :  gestameii  C.  MA.  bürde  PPB. 

viszonta-való :  [imihuis ;  gegenseitigj.  Ez  zabola  vólii;i, 
liog}'  töbre  ne  lépjenek  az  adakozMsal.  mint  .sem  ösítfin  arra, 
hogj-  eokis  eirivegyék  a  visznuta  valót  íKal :  UE.  485).  Az 
udvarl'yignak  igaz  ira  mindenkor  aLnbbvaló  lé.szen  a  viszontavaló 
emberségnél  (498).  Mindent  eltűr,  tsak  hogy  kedvében  marad- 
iiasson   iírtenének  és  viszonta-valé  szeretetivel  legelhesse  szj'vét 

■  Fal:SzE.  514). 

vissza- való:  1)  praeposterns;  verkehrt].  Vizszavalo  dolgot 
L^elekedtél  (Mel ;  Jób.  87b).  Viszsza  való  dicziret :  Hipponacteum 
praeeoniuni  (Decsi :  Adag.  95).  Viszsza  való  nenetés :  risus 
Sardonius  (209).  Viszsza  való  dolog :  Alabandicnm  opus  (248). 
li)  [retrorsiL"! ;  zuriickgekelirt].  Tegnapi  napon  megállván  német- 
nek vissza  való  szá11á.sát,  azonnal  indultam  utánna  (Béres: 
I^v.  546). 

voltaképpen-való  :  [venis ;  wahr,  wirklieh,  eigeutlich). 
Voltaképpen  való  tam'tiányim  lé-i^ztec  (Zvon:Post.  1.709).  A 
voltaképpen  való  nedvesség  az.  midőn  a  víz  avagy  egyéb  leves 
dolognak  részei  a  kemény  testeknek  meuedekibo  bé  szenlik 
magokat  (ACsere;En&  126).  Az  isteni  gondviselésnek  volta- 
képpen való  módgya  abban  áll  (Bél:(3omp.  19).  Száz  esztendók 
forgásiban  alig  látimk  egy  léte-volta  képen  való  nagy  \ezért 
(Fal:UE.  mi.3). 

zsebbe-való :  (sacci ;  sack-].  Haliám,  mintha  valami  óra- 
|)erc'egést  hallanék,  azzal  vetem  szememet  az  oszlopra,  mely  a 
közepin  volt  felásva,  hát  a  z.sebl>evaló  órája    ott   vagyon.  17.59 

■  Haz.ánk  I.2S2). 

Valóban:  .serio,  efficaciler,  efticienter,  re  vera  MA.  emst- 
lioh,  Urafüglich  PPB.  Valóba  Id  irtatíc  enuec  lelke  es  az  8 
vétke  5  raj-ta  l&szen  (Helt:Bibl.  LXXx3).  .Tere  én  velem  a 
hárzsaló  piatzra  és  vgyan  valóba  meg  mntatom.  hogy  én  erSsb 
vagyoc  náladnál  (Helt:  Mes.  210).  Keresztiének,  de  maga  valóba 
eretnekek  (Mel :  Szján.  248b).  Ha  .az  budós  ebfánac  belső  héyát 
etzetben  tómé  fSzed,  valóban  az  varat  meg  gyógyi'ttya  (Mel: 
Herb.  21).  Ha  gyakran  iszod,  valóban  az  hoyagban,  a  vesében 
való  kóvet  rontya  (56j.  így  leszesz  valóba  szeméimes és  kedn&s- 
séget  minden  ember  elótt  találsz  (Kár :  Bibi.  L679).  Az  kenier 
valóba  Christns  teste  (Fél:  Tan.  418bi.  Ne  ímmel-ámmal,  hanem 
valóban  és  .szxjrgalmatoson  keressek  (Pázm:Préd.  191).  Adgyad 
az  levitákat  Aaron  tiainac,  mert  valóban  adattanac  ú  néki  Israel 
fiaitól  (MA:  Bibi.  I.20i.  Az  ki  mostan  keményen  ihatik,  az  dolgot 
valóban  megálhattya  (MA:  SB.  Vi).  Kiiltani  kezd:  Jézus  Dauid- 
nac  fia  kónyórfily  raytam  !  Valóban  ékes  vallástétel  (MA :  Senlt 
251).  Ugyan  valóba  gondolkodunk  felőle.  1619  (KDebr.  D7). 
Okokkal  erős.sen,  valóban,  fontossan  világosíttya  (Com:  Jan.  162). 
Valóban  szerencsénk  van  az  sógorokhoz  (RákGy:Lev.  401). 
Valóban  terjeddegel  naponként  Sámbár  papnak  szamársága 
(Pós:  Válasz.  189).  Mi  az  harcz  alatt  az  fővezérrel  valóban 
szepegtünk  vala  (Monlrók  VIIL326).  Nekem  valóban  nehéz, 
hogy  semmit  sem  tudhatok  az  tuLsó  dolgokban  (Bercs:  Lev. 
63).  Valóban  dísztelen  é.s  veszedelmet  szerző  gonosz  tőlők 
el  hajlani  (Fal :  UR  391).  Keserűi  János  viselte  a  püspöki  hiva- 
talt valóba  püspöki  lélekkel  és  üidúlattal  iBod:Pol.  71). 

Valójában :  reapse  PPBl.  [in  der  that,  wirklieh].  Angyal 
volt,  a  mint  hogy  valójában  az  is  volt  (GKat:Titk.  429).  Nem 
valójában,  hanem  t.sak  a  bálványozoknak  vélekedések  szerént 
érti  a  sok  isteneken  azokot,  a  kiket  elébb  meg  nevezgetek 
(926).  Az  isteni  tulajdon.ságok  valójában  nem  kfllőmbőznek 
(Pós:  Igazs.  IL170).  A  lutherek  a  kenetet  senkinek  sem  adgyák. 

U.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁB,    ÜL 


.azért  valójában  ellenkeznek  a  szent  Írással  (Matkó:  BCsák- 
440b).  Azokat  tarthattynk  valójában  száni-ki  vettetteknek,  kik 
ki-estenek  az  istennek  jó  kedvéből  (Hall:  Paizs.  499).  Úgy 
leszünk  valójában  fl  felségének  ditsőséget  adni  kész  szívft  igaz 
keresztyének  (DEn)b:Gií.  16).  Akkor  tölt-bé  valójában  az 
isteni  szózat  (111).  Hogy  ha  valójában  szeretünk,  tehát  minden 
be.szédiink  arról  vagyon,  a  mit  éreünk  (Kónyi:  VM  11).  Bizony 
valójába  papi,  püspöki  egyenességgel,  tudomanyjal  s  bátorsággal 
fel-niliáztatott  ember  volt  (Bod:Pol.  111). 

Valós:  [qui  est;  befindlich].  Az  hajókon  valósoc  vitorlác- 
kal  nagy  árnyékot  szereznec  vala  (MA:  Bibi.  1116). 

Valósít :  (coufirmo ;  rechtfertigen].  íme  meni  bizouys,ágok 
valoséttyák  az  szemnek  bfintetését  (Lép:  I^'iik.  lUO). 

Valósod-ik :  fjiersva.sum  habeo ;  sicli  übei-zengen].  Itt  mi 
nem  mulatunk  az  Ngod  méltó  dicséretinek  .színe  meg-adásában, 
mert  valósodtimk  abban,  mely  nagy  mimka  kívántatnék  arra. 
1613  (KNagysz.  D2). 

Valóság :  1)  res  MA.  (veritas,  verum ;  wabrheit,  vvirklich- 
keitl.  Az  okas  embernek  nem  a  hímes  szók,  hanem  az  erős 
való.ságok  tetszenek  (Pázm :  Préd.  e).  AnnakoUáért  ez  harcz 
annyival  veszedelmesb,  valamennyivel  nagyob  valóság  és  serén- 
kedés  benne  vagyon  (MA :  SB.  38).  Muszkát  nem  számlálom, 
mert  álomhoz  való  discursus  volna  inkább  mint  sem  valósághoz 
(Ziinyi  n.169).  Csak  -pocskandékbúl  vagy  Philaletus  s  nem  vak)- 
ságból  (Szentiv :  Verseng.  333b).  írtam  Esterház  Antal  uramnak, 
küldjön  Köpösdre  ezen  dolog  valóságának  megtudására  (Bercs: 
Lev.  276).  Háromszáz  lovast  által-bocsatottam  tegnap  estve, 
hogy  viz.sgálják  meg  való.ságát  .az  híreknek  (432).  Minden  zsebét, 
kebelét,  tsalmáját  tele  hozza  ide  Ígérettel,  de  t.sak  ígérettel  és 
nem  valósággal  (Mik :  TörL.  27).  Ne  féljen  Kéd,  nem  írok  tíibb 
bolond.s.ágot,  hanem  valóságot  (139).  Mennél  fellyeb  jár  a  cate- 
goria,  a  száraz  valóság,  annál  nehezebb  az  első  felső  fokra  fér- 
kezni  (Fal :  UE.  470).  A  hazugság  jobbára  elől-járóban  vagyon, 
mindent  el-foglal  és  azért  az  utárma  érkező  valóság  már  nem 
talál  helt  magának  (480).  A  nem  sokára  bé-következett  háborús 
idő  miatt  ezen  végezés  valóságra  nem  kelé  (Bod:  Pol.  148).  2) 
essentia,  substantia  MA.  das  wesen  PPB.  Lévő  állat,  való.ság, 
vagyonság :  essentia  PPBl  Isten  vágok,  ki  te.st6t,  leikőt.  moz- 
gást, el  §st,  valóságot  attam  mindennek  (MehSzJán.  52),  Az 
ania-szentegyhaznac  valóságához  es  megmagyarázásához  .semmi- 
képpen nem  kiuantatic,  hogy  közönséges  lehessen  (ElsztT:IgAny. 
32).  Az  teremtet  állatoknac  Is  isten  ád  valóságot  (MA:  Bibi. 
L53b).  Ha  az  sz.  írásban  eltekintélőnk,  mindgyárt  azt  talállyuk, 
hogy  az  isten  szent  és  tiszta  valóság  légyen  (MA:  SB.  16,i.  Aka- 
rod-e tudni,  kik  liirdették  es  irásbann  is  foglalták  az  pokol 
kinnyának  valoságáth  iLép:  PTük.  1.22).  Ha  édesnek  valósága 
vagyon,  .savauioságnak  is  kőll  találtatai  (290).  Az  isten  lélek, 
kinek  való.sága  8  maga-magátúl  vagyon  (MHeg:LPreb.  4).  Az 
arany  ha  százszor  .íz  olvasztó  serpenyőben  eresztetik  is,  semmit 
el  nem  veszt  az  ő  állattyában  és  valóságában  (Com:  .Jan.  15). 
A  gyalogság  a  hadban  a  valóság  (Zrinji  11.182).  Az  ő  parázna- 
ságával a  háza,sság  kőtelinek  essentiáját,  valóságát  bontya  el 
(Matkó:  BCsák.  444).  A  keresztyén  vallásnak  belső  valóságát 
el-hagyván  majd  csak  a  köntöséhez  ragaszkodnak  vala  az  embe- 
rek (Bod:  Pol.  6). 

Valósággal :  le  vera  ;  nirklích].  Nem  íárúltál  valósággal 
az  wrnac  télelmére  (Kár:  Bibi.  L650).  Való.sággal  gondgya  volt 
ő  néki  az  isteni  szolgálatra  (MA:  Scult.  520).  Az  gla.síasticusis 
igaz  valósággal  csak  flveg  és  nem  drága  kő  (MA ;  SB.  6).  Ha 
ti  valóságval  kentek  engemet  királyvá  ti  raytatok,  jertek,  re- 
ménljetek  az  én  árnyékomban  (GKat:  Válts.  L55).  Némellyek 
a  próféták  és  apostolok  írásaikat  ha  szóval  valják  is,  de  való- 
sággal el-tagadják  (Bod:  Pol.  Előb  1). 

61 


9fiH 


VAL(\SAGO.S-BIZONYOS-V()ínA 


U(  )LCS^\(  )LTA— IGAZ-V(  )LTA 


9B4 


Valóságos :  certiis,  venis,  t^enniiuis,  propriiis,  seriuíJ.  essoiiti- 
.ilis,  reális  MA.  aewiss,  vvalirfuiftig,  cigen,  wesentlicli  PPB.  Az 
igassjig  szerzőnek  iut^tlina  valóságos  (Kár:  Bil)l,  I.rt09).  Panaszi 
voltac  TStennec,  hogy  az  igaz  és  valóságos  helsó  niBg  tiztula-sra 
gondot  nem  viselnénec  (Bom:  Préd.  217b).  N^m  tndgya  vala, 
liogy  való.ságos  dolog  volna  az  (MA:  Bibi.  IV.US).  Ez  illyen 
gy5nyjr5.ségekl)eii  igaz  bóldogsjig  és  valóságos  öröm  találta.«sék-é 
(MA:8B.  16).  Serami  valóságost  nem  találni  ő  benne  (4,'i). 
Vali'isíigos,  hogy  az  vr  fel  támadót  (Poenit.  81).  Valóságos  magunk- 
ban szállást  s  igaz  meg-szontyolod;iít  szerez  e'  tanu.s:ig  (Megy: 
fi.Iaj.  IV.14).  Annyit  ugatott,  mintha  valóságos  kutya  lett  volna 
(Monlrók  XI.337).  Késű  valóságos  hírit  már  az  snccursusnak 
várni  (Bercs:  IjGv.  fi28).  A  tfiríikfik  .'uinyi  rah  U^ányt  taithatnak, 
amennyi  tet.szik,  és  az  ellen  seramit  nem  mondhat  a  valóságos 
t'eleségök  (Mik :  TörL.  IflOi.  Mahumet  a  vali'iságos  és  minde- 
neket teremtó  istennek  ismeretségére  fundálta  a  vallá-st    (423i. 

Valóságosan,  valóságoson :  serio,  vére,  essentialiter 
MA.  ernstüoh,  wahrhaftig.  wescntlifh  PPB.  Vajha  valóságoson 
érteníík  mi-is  a  bűnnek  veszedelmes  rútságát  (Pázm:  Préd.  77(1). 
A  muszka  már  Kotzinnál  vagyon,  valóságossaii  lehet  tartani  a 
kozáktól  (Mik :  TörL.  385).  Azt  mondják,  hogy  lehetetlen  egy 
per.sának  megtérni  való.ságossan  (43 1). 

Valóságosképpen :  cv  Nem  lehetséges,  hogy  valóságos 
képpen  nem  volna  istene  ez  világnak  (Pázm:  Kai.  5).  Semmi 
nincs,  a  mi    i.stent   valóságosképpen   l(ikergethes,se  (Illy:  Préd. 

n.482). 

Volt,  volta:  1)  (stíitns;  stand].  Az  mi  volfwnkrul  c.s  álla- 
potunkról tégedet  bizonyossá  tennénk  (LovT.  I2.~j).  Czae  te 
egyedSl  nyiluan  iol  tudod  felséges  isten  az  mi  voltimkat  (Bom: 
Ének.  140).  Nem  akará,  hogy  senki  eltet  voltánál  r)agyobbnak 
tartsa,  nagyobra  biitsílllye  fPázm:  Préd.  ."iiii.  Vi>lhniknál  nagyobb- 
nak ne  itíllyiik  magunkat  (.")fi).  Mindazonáltal  ezeknek  voltom- 
hoz képest  Nagyságod  kegyelmességét  alázjitossan  köszönöm 
(RákF:  Lev.  1.51).  2)  [naiura;  das  wesen,  natur).  Czac  hamar 
voltát  a  bor  meg  mutata,  mert  vén  Noét  h.'i;i)ar  meg  itasita 
(Valk:  tten.  'A  Voltod  uram  változ.ás  nélkül  ál  iMA:  Bibi.  V.47). 
Kik  tapasztalták  erejét  voltomnak,  elhiszem,  hogy  tndgyák 
hasznát-is  ^k  annak  (Felv:  SchSal.  12).  A  matska  akár  minenul 
étkek  mailé  űltette.ssék-is,  dii  ha  egeret  Iát,  mind  azokat  oda 
hagyja  és  matska  voltát  ki-mutatja  (Misk:  VKert.  16fii.  S)  [res : 
das  wasen].  Ha  tudakozimk  a  természetnek  sok  fele  voltai  kiSzőtt 
(Bök:  Lámp.  48).  1)  (tó  psse;  das  sein].  Jiij-ki  Hazret  Ali,  jiij-ki 
föld  gyomrából,  ismét  kel  itatni  lovadat  vér-ti''búl,  már  el  felet- 
keztek  ka((rok  voltodról  (Zrinyi  11.67).  5)  |bonum  ;  das  gutj. 
Minden  iozagos  voltayt  elh;ig;van  az  ^  kegyes  volta  az  ayetatos 
zerelnieket  hozzaya  ragadga  (Nagy.szC.  43). 

alávaló-volta:  humilitas  Helt:  UT.  04.  [niedrigkeit).  Meg 
tekinte  az  ó  alaualo  voltat :  respexit  hnmilitateni  ejus  (Helt: 
UT.  04). 

állhatatlan-volta:  (incons-tantia ;  unbi  stándigkeitj.  Az 
Wlcs  emberek.  !iz  kik  a  szerencsének  álhatatlan  voltát  tudgyák, 
az  nagy  szerencsében  igen  félelme.sek  (MA:  SB.  49). 

árva-volta:  [orbitas;  d;Ls  verwaist  sein).  Nízze  Kd  az  ó 
árva  voltát  és  .-iz  iS  megholt  atyját  (Nád:  Lev.  165). 

bókességés-volta :  1)  (tramiuillitas ;  rulie].  Az  tánchoz 
imeezfik  zí'iksegősflk  :  heelnek  zeep  \iolta,  zelSs  nolta,  bekesse- 
gSs  uoIt(aJ  (SándC.  11).  S)  fpax ;  friede).  Én  nem  látok  egy 
szomszédot-is,  sem  egy  idegen  nemzetet,  a  ki  a  mi  kedvün- 
kért ürSme.st  szerentséltesso  a  maga  békessége-s  voltát  a  mi 
ve.szedelmiinkkel  (Zrinyi  II.lPBb). 

bizonyos-volta :  [certitiido ;  gewis.sheit).  Bizonyos  voltjinil, 
modgyárol  és  idejérAl  az  Christns  ntólsi'i  eljfivetelinec  (MA: 
Scult  16). 


böles-volta :  [.sapientia ;  weisheitj.  >v)k  <)sz  fejeket  felül 
haladó  tauátsosságod  és  bőlt.s  voltod  (Megy:  3Jaj.  1.4 li. 

buja-volta:  (salacitas;  geillieit].  A  nüstény  8r6mest  keríili 
tudván  a  bak  matska  mód  nélk&l  való  buja  voltát  íMLsk :  VKert 

1661. 

bűnös-volta :  (peccandi  consvetudo ;  sündliaftigkeitj.  Ki 
mikor  meg  tckento  bfinfis  voltimkat  (Born:Ének.  53). 

csuda-volta:  [mirabilitas ;  wimderlicbkeit],  Amelkodnanc 
annac  nagy  i'zuda  voltán  (Born:  Pré<l.  246). 

csúszós-volta:  [lubricum;  .schlüpfrigkeitj.  Az  borjú  láb 
ilyenkor  legjobb,  mert  az  fi  csiíszós  voltával  lágyét  gyógyít  s 
laxál  (Radv :  Szak.  261). 

dicsőséges- volta :  [glória ;  herrlichkeitj.  Mikoron  eliSuend 
az  embernek  fia  az  fi    dficzősíghes   voltában   (Sylv:  OT.   L41) 

éggy-volt :  (unitas ;  eiiiheit].  K5nnyebb  az  eggy  léteit  vagy 
voltot  elhinni,  hogy  sem  az  .szent  liáromságbot  (Bal :  Csisk.  16). 

ekés-volta  :  (decus ;  .schönheit).  Az  tancziioz  ime  ezSk  zúk- 
segósfik :  te.stnek  zeep  nolta.  kyni  uolta.  ckűs  nolta  (.Sándf 
11). 

elfuto-volta  :  fxo  evolare ;  il;is  vevseli\viii(ionj.  \z  pogányok- 
nak jjanaszolkoilások  az  gyilnySrúségnek  hamar  elfutó  voltá- 
ri'.l  (MA:SB.  32). 

előtte-volt :  Idecessor ;  vorgiinger].  Két  dolog  légyen  el8tte 
annak,  a  ki  valami  uri  üres  ti.sztségre  kötelezi  magát,  hogy  az 
el(1tte  vólttat,  ki  mélyen  bégySkorozett  a  szivekbe,  oiman  ki- 
tiidgya  íFal :  ÜE.  444). 

erős-volta :  (finnita.s,  fortitudo ;  stiirke,  kraft).  Az  tánezlioz 
imeezök  zűksegősők  :  heelnek  oer6s  uolta,  vigasagos  iiolta,  test- 
nek zeep  uolta,  ekő.s  nolta,  erós  uolta  (SándC.  11).  Ebben 
mutattya  meg  magát  az  hivő  embeniec  erfis  vólta  (MA  :  Tan. 
740).  A  Juda  oroszlánnak  neveztetik  annak  a  birodalomnak 
•soká  tartó  er5s  voltára  nézve  (Misk:  VKert.  6(i).  Ennek  az 
állatnak  ei'ős  vi'iltát  akárki  megitélheti  (95). 

farizeus-volta :  [simulatio ;  lieucheleij.  Pharis-aeiis  voltodat 
sem  mentheted  (Matkó:  BCsák.  299). 

hálaadó- volta :  gratitudo  MA.  Bibi.  I.5(i7.  |dankbarkeit|. 
ígéri  hála  .'idi'i  voltát:  promittit  gratitudinem  (MA  :  Bibi.  1.507), 
Mellyel  o  egyszersmind  akarla  gj;ikorlani  a  mi  hálado  voltun- 
kat is  (0!yiingy:KVal    334). 

halandó-volta:  [mortalitits ;  .sterblichkeit).  Az  ember  tel- 
lyességgel  megfeletkezik  az  5  halandó    vóltán'il   (MA:SB.   44X 

helytelen-volta:  [ineptiae;  fehlerhaftigkeitj.  Meg  nem 
ro.stálván  a  feleletnek  helytelen-voltát  (Pázm:  LuthV.  5). 

hitetlen- volta :  incrediUitas  Pásti:  NTest  90.  [anglaubej. 
Ije^iy  segeclispegel  az  een  hytetlen  woltomnak:  succurre  in- 
credulitati  meae  (Pesti:  NTest  90). 

hi tető- volta  :  (.seductío ;  vertnhrnng|.   Nagy   rezgel6dés-< 
indidnac,  hogy  oi-vosi  hitető  voltodat  Ijfivőn  fŐ7.5tt  és  nyálazott 
l»itsolyával  meg-keresztellyéc  i Kereszt:  FelsKer.  ElSb.  9). 

honnem- volta :  [absentia ;  abwesenheitj.  Az  en  vdvar  liynun 
ys  masi  hon  nem  wotomba  keret  fatli  (LevT.  1.389). 

hosszú-volta  :  [longitudo ;  liingej.  Az  idSnec  hoszszn  vóllá- 
b()l  (MA:  Bibi.  E\f,b.  3). 

idő-volta:  (aetas;  altér).  Meg  onlele  az  apró  gyermekeket 
kyk  woluanak  keet  eztendewsewk  ee«  annak  .alattit  az  i'l' 
wolta  zerynt:  sec(mduni  tempus  (Pesti:  NTest.  Ii. 

igaz-volta:  (veritas;  wahrheit).  Meg  mutattya  é  fudom.ui 
iiac  igaz  voltat  azoknac  vesze<lelmec,  kic  e  tudomant  karoni- 
lottac  íHelt:Bibl.  I.b4i. 


ISMKKETLEN- VOLTA— MAC;A-M1\X)LTA 


MINT- VOLTA— SZÜNETLEN- VOLTA 


'.IK6 


ismeretlen-volta:  (iiiii  itnmtiis  smn;  iinl)eUamitli«it|.  Ne 
Ítélj  meg  eugemet,  luisy  isiinírttli'ii  voltomra  liozaid  szólok 
(HalI:HHist  111.15). 

itt-volta  :  (prai'sentiii ;  amvesenliuit].  Cbak  az  Uoth  ketli 
forintal  Kme<l  itt  voltába  i.<  isten  tliwfjia  mint  maí^mikatli  tar- 
tliattliwk  (I^vT.  1.20.1. 

jelen-volta,  jelénvaló-volta :  [[jiaaseutia,  as.siduitas ; 
;ui«  weiiheit,  gegenwart].  Meg  vadnak  jriiau,  kyket  tevtteuek 
az  apo-stülokuali  eí  az  népeknek  ieleuvoltokra  (CornC.  111. 
Vezen  vala  nagy  edessege.s  vigaztalast  ev  fyauak  ieleu  voltá- 
ban (25).  YSltem  the  hozyaad,  hogy  az  te  yelSmvoltodboI  wygaz- 
talta.s.sek  az  en  lelkem  (ÉrsC.  522).  Az  mi  személyünk  és  jelen 
voltunk  mást  itt  igen  szuksége-s  (Nád:  Lev.  2).  Megjelentic jelen 
való  vütokat  I MA:  Bibi.  !.!4bj.  Az  istennec  jelen  való  volta: 
prae.sentia  dei  (Bit.  Látta  az  felennék  látható  jelenségét  az  ó 
jelen  voltának  sátorában  (MA:  SB.  21). 

jó-volta :  [bonitas,  benignitas ;  güte].  Ynty  az  népeket,  hogy 
az  wr  ystenth  dyczeryek  az  ew  hozzánk  v\alo  yo  woltaertli 
(AporC.  10).  Az  S  meg  mertekiietetlen  io  volta  az  ayetatos 
zerelmeket  hozzaya  ragadgya  (NagyszC.  43)  Az  5  io  voltából 
es  irgalmasságából  (Holl :  Préd.  10).  Isten  jó  voltából  elmond- 
hatom, hogy  holnap  ide  hagyom  Aket  mint  sz.  Pál  az  oláhokat 
(Mik :  TflrL.  38(5).  A  mindenható  Lsteu  iugyenvalo  jóvólta  azt 
intézte  felSlfink,  hogy  benne  részesflllyflnk  (Fal:  NE.  36). 

kellemes-volta:  (facilitas;  getalligkeitj.  Kellemes  voltával 
mindeneket  felíil  mid  (Debr:  Ker.  115). 

kór-volta :  [aegritndo  ;  krankheit].  Uram  láttunk  tigheget 
kor  voltüdbim  es  az  tőmWtzben  és  tehozad  láttunk  (Syly:  UjT. 
141). 

könnyü-volta :  [facilitas ;  leichtigkeit].  Az  tauczhoz  Íme 
ezők  zöksegSsük :  testnek  zeep  iiolta,  kyni  uolta,  ek5s  uolta 
(SándC.  11).  La.ssa  nálunk  is  nagy  kSnifl  voltat  az  szo  szede- 
ghetesnek  iBal:  Epin.  4). 

közei-volta :  (propimjnitas ;  niihe).  Vái-o.snak  közel  vólt.i : 
suburbanitas  C. 

léhetendö-volta :  [possibilitas ;  mögliehkeitj.  Zent  Gábriel 
archangyal  zayabol  meg  hallaa  moggyaat  es  lehetendfl  voltaat 

(ÉrdyC.  648).  ' 

méltatlan-volta  :  |iudignitas ;  unwüi'digkeit].  Immáron  isten 
kegyelmességéböl  Nagyságos  uram  három  esztendeje  elmiilt, 
hogy  méltatlan  voltomra  ez  mostani  hivatalban  szolgálom  Nagy- 
ságtokat  (TörtT.-  Vn.428). 

mi-volta:  valor  Com;  Ve.st.  14;i.  qualitas  MA.  [natura] ; 
beschaöenheit  PPB.  wert  Com:  Vest.  149.  íuatnr,  das  wesen]. 
Az  en  zegbra  mywoltom  zerynth  tyzta  zywbewl  zolgalok  Knek 
(RMNy.  11.293).  Ali  basa  jőve  alá  Szigetnek,  hogy  mivoltát 
látná  meg  a  várnak  (RMK.  VI.133).  Melyből  gyermekeknec 
szfiletésekuee  természetéé  és  az  napoknao  niinólta  meg  ismer- 
tetnec  (CSs.  Címl.).  Az  isteni  felségnek  méltósága  és  tulajdon 
mi-vólta  egy  szóval  elégségesen  ki-moudható  nem  lévén  (Pázm : 
Préd.  A).  Az  isten  szent  bibliája  nem  f&gh  az  ecclesia  méltó- 
ságátul,  sem  aiuiac  a  kSny^nnec  isteni  mivoltánac  meg  bizonyi- 
tásátul  (Czegl:  Japh.  104).  Más  idegen  országoknak-is  hasznára 
ezen  ékessen  szóllásnak  mi  voltát  ismertetni  akarta  (Tarn: 
Szents.  152b).  Fel-veszi  mi-voltát  gyakran  személlyének,  rakja 
elejében  elméje  szemének  (GyöngyD:  KJ.  392).  Mi  voltok  meg  ' 
nem  felel  a  temérdek  szópompának  (Fal:  HE.  370).  Vizsgáld 
meg  belsó  mivoltát  hivatalodnak  (41S,i. 

maga-mivolta :  cvi  Mit  adott  isten  a  teremtésben,  hanem  I 
minden  állatnak  maga  mivoltát  és  természetét  (Pázm  :  Préd.  ' 
IIU).  i 


mint-volta :  (.status ;  stand).  Az  Trencséu  fölé  igyekező 
ellenségnek  s  az  ellen  küldetett  hadainknak  mint-voltát  tekén- 
teni  odafordultam  vala  (Béres :  Lev.  495). 

nagy-volta :  [magnitúdó,  giavitas ;  bedeutsamkeit,  wich- 
tigkeit).  Az  ázzon  ez  latas-uak  nagy  voltán  megchodalkozvan 
az  ev  anyának  meg  hyrdete  (DomC.  6).  Nem  megyek  vala 
liezydnek  es  bvVlchyesyguek  nagy  voltába,  fenuyen  való  myl- 
sygbe  (Komj :  SzPál.  1 29).  Élőtökbe  adiiau  az  mi  bűneinknek 
nagy  es  veszedelmes  voltát  meg  szomoretottalak  volt  titeket 
(Tel:  Evang.  II. 3).  Nyomornságoknak  nag  volta  (Decsi:  Adag. 
19).  Fajdalomnak  nagy  voltatul  keiiszerittetven  (Debr:  Christ. 
204).  Dits&ég  tenéked  ur,  hogy  a  te  neved  áldassék,  hogy  a 
te  nagy  voltod  megismertessék  (Mik:TOrL.  443).  Ne  neveld 
annyira  magadban  némelly  embereknek  nagy  voltokat,  hogy 
megijedj  tőlök  (Fal :  ÜE.  458).  A  dolognak  nagy  volta  azt 
kívánván  halasztaték  ügyök  a  generális  sinodusra  (Bod:  Pol. 
luli. 

nem-volta  :  [defectus  ;  mangel].  A  setétség  a  világosiság- 
nak  nem  volta  (Ker:  Préd.  192). 

nyalánk- volta :  [natura  delicata ;  leckére  natm-].  Az  5rdőg 
ezt  a  keserövel  fel-forduló  átkozott  mézet  nyalánk  voltunkhoz 
képest  keni  ajkunkra  íMegy:  6Jaj.  11.19). 

ott-volta :  1)  [commoratio;  das  verweilenj.  Hogy  használ- 
nék vele,  egy  csöppet  sem,  sít  inkább  két  annyit  ártok  ott 
voltommal  (Nád :  Lev.  88).  2)  [praesentia  ;  anwesenheit].  Manue 
meg  érte  ott  voltat  angyalnac  (Hoffgr.  80). 

pap-volta  :  [muniis  .sacerdotale ;  priesteramt].  Öecularis  pap 
voltában  casto.sságot  vyselt  vala  (ÉrdyC.  500). 

régi-volta :  [vetustas  ;  altér].  Nem  elég  csak  a  szent  irásra 
mutatnod  az  te  vallásodnak  régi  volta  felSU  (Bal:  Csisk.  428). 

sós- volta :  [salsitudo  ;  salzigkeit].  Ihol  a  tengernek  keserfl 
sósvolta  (lUy:  Préd.  1.50). 

szamári-volta :  [natura  asiuina  ;  eseluatur],  Neues  bátor, 
byzvvan  myelheted  a  te  zamary  woltodert  (Pesti  :Fab.  13). 

számos-volta:  [copia;  mengej.  Ezt  nagy  sok  országok  s 
földek  ékesítilí,  halak  .szjimos  vóltta  élését  bőWtik  (GyöngyD: 
Char.  1). 

szemes-volta :  [circmnspectus ;  umsichtigkeitj.  Ezt  meg- 
cselekedvén fel  nyilt  .szemes  voltodat  minden  tisztességes  tudo- 
mányokra valósággal  meg  tapasztalod  (Com :  Jan.  3). 

szép-volta :  [pulcritudo ;  schönheit,  anmutj.  Az  tauczhoz 
imeezők  zúksegosók :  heelnek  zeep  uolta,  eerós  uolta,  testnek 
zeep  uolta,  ekős  volta  iSándC.  11).  Salamon  kyral  mykoron 
lattá  vomi  zeep  voltaat,  wve  el  az  heiTol  es  yltetee  el  az  ew 
lygheteeben  (ÉrdyC.  289b). 

szeretetés-volt :  [comitas ;  fi-eundlichkeit].  Kegelmed  hagga 
meg  tisztartoiuak,  ho^;  mennél  nagobb  zeretetSs  wottal  es 
hamai-sággal  lehetli,  hyyak  el  az  conuent  byzonsságyt  (LevT. 
1.299). 

szörnyű- volta :  [magnitúdó ;  grösse].  A  tisztviselőktől  személy 
válogatás  nélkül  a  bűnnek  szömyíí  volta  .szerint,  valamit  érde- 
melnek, megbüntettessenek  (Bod:  Pol.  65). 

szűk- volta :  1)  [numerus  paivus ;  kleine  zahlj.  Az  exempla- 
i-oknak  .szűk  és  kevés  voltok  miatt  (Matkó :  BCsák.  Előb.  1). 
2)  [inopia ;  mangel].  Ha  az  német  ellenünk  mozdul,  ha  túl 
vouyódik  az  Dunán,  megoszlik  ;iz  falukra,  az  provisio  szűk 
voltára  (Bercs :  Lev.  536). 

szünetlen- volta  :  [perpetuitas ;  fortdauer].  Időknec  szűnet- 
len volta  (Mel:  SzJán.  413). 

61* 


967 


TÁVOL- VOLTA— V<  JLTA-'SZKRÉNT 


távol-volta:  |absentia;  abweseuheitj.  AmyuB  tSrucutuleii 
dolgok  ez  Nagsagod  thawoly  voltában  íny  raytuuk  lótteuek, 
Nagsagodnak  meg  jelSotySk  (LevT.  191). 

teljes-volta:  fplenitudo;  vollstandigkeit].  Az  bSltíeségnec 
tellyes  volta  félni  az  wrat :  pleijitudo  sapientiae  est  timere  deum 
(Kár :  Bibi.  1.650).  M.iriábau  éppen  bé-.szivárkozott  a  mala.sztnac 
tfillyes-vólta  (KáWi:  Préd.  366).  Az  idíknek  tellyes  voltában, 
midőn  az  emberi  testet  felvSttem,  ugyíui  azon  hatalom  adatot 
nékem  (Illy:  Préd.  55). 

tompa-volta :  [hebetudo ;  stumpfbeit[.  Jól  ismérfic  a  mi 
elménknec  tompa  és  r5vid  voltát  (HeltiUT.  Előb  5). 

úri-volta :  [dignitas ;  wiirdej.  Uri  voltom  szerint  asztalt 
tartok  (Thaly:  VÉ.  n.l21). 

vendég-volta :  (peregriuans ;  aiikömmliug).  Lattuc  te  vendég 
voltodat  e.s  bofogadtouc  tégedet  (MiiuchC.  62). 

vétkes-volta:  (consvetudo  peccandi;  sündhaftigkeitj.  Nem 
kel  az  emberek  vétkes  voltokból  meg-itílni  az  ecclésiát  íPázm : 
Kai.  571). 

vígasságos-volta :  lamoenitat- ;  anniutigkeit].  Az  tauczhoz 
imeezSk  z&ksegSsSk  :  iiwliifili  zcep  nolta.  zelS.s  uolt;u  vit;asag(« 
uolta  (SándC.  11). 

vissza-volta :  fperver.'íita.s ;  verkeln-tbeit).  Az  nagy  jó.szjig- 
nak  ez-is  eggyik  természeti  vagy  vis.sza  volta,  hogy  az  ember- 
nek szfiuét  telhetetlenné  teszi  (MA :  SB.  lOS). 

vitéz- volta:  [animus  fortis;  tapferkeit].  Add  meg  vitéz 
magadat,  eléggé  mutattad  már  vitéz  voltodat  (Zriuyi  1.61). 

Voltaképpen :  serio,  re  ipsa  MA.  im  ernst,  in  der  thai 
PPB.  Embery  elme  meg  nem  foghassa  az  wr  istennek  my- 
woltaat,  semyt  vota  keppon  róla  nem  tud  bizonnyal  (ÉrdyC 
507)  Nyomorultakon  voltaképpen  kcInyíVfll  (Ver:  Verb.  Elíb. 
27).  Azoc  Ije-széddel  az  mi  oda  menetelSnknoc  őruendezuén, 
de  voltaképpen  tókélletlenec  léuén,  minket  meg  tiltottac  az  bij 
menéstől  (Kár;  Bibi.  II.270b).  Orczájokra  téríthették  volna,  ha 
ez  I5tt  dolgot  vóltaképiien  nem  írták  volna  íPázm:  Kai.  642). 
Hogy  azért  vólta-képpen  tudgyuk,  kik  vasyimk,  jer,  szállyunk 
magunkba  (Pázm:  Préd.  61).  Voltaképpen  ugyan  nem-is  5rőm 
(MA:SB.  124).  Az  nagy  isteni  titoknac  minden  mélységét  meg 
látnánc  voltaképpen  é.s  fogyatkozás  iiélkill  (Zvon:  PázmP.  1116). 
írtam  Klobuczuczki  uramnak,  hogy  voltaképen  menjen  végére, 
kicsoda  az  az  ember  (RákGy:  Lov.  403).  Kérlek  barátom,  írd-le 
vólta-képen  a  Florentina  ábrázattyát  (Hall :  Hllist.  11.105).  Ki 
nem  láttya  itten  voltaképpen  kiformáltatva  az  elíllelrendelteknek 
állapottyát  (Uly;  Préd.  1.49)-  Tudó.sítson  Kegyelmed  mindeuekröl 
voltaképeu  (RjíUF:  Lev.  1.51).  ö  kegyelme  voltaképpen  vitéz 
katona  volt  (Fal:  NE.  14). 

minden-voltaképpen  :  (penitus,  prorsus,  pláne,  omniiio ; 
ganz,  vOllig,  vollinbaltlich].  Myndfin  voltaképpen  az  fryeliiiz 
tarcynk  magunkat  (KMNy.  11.229).  Az  halmot  fen  megerósíte 
minden  volta  képen  az  ellenség  ellen  (Helt:  Krón.  96).  Minden 
volta  képen  gondot  viselyon  (Helt :  VígK.  7.5).  A  kinek  Ítéletet 
kel  teimi  minden  voltaképpen  v.ilamely  dologrúl,  szűkség,  hogy 
jól  ércse  az  dolognak  állapattyát  (Pázm:  Kai.  513).  Allattya 
szerint  és  minden  volta  képpen  elleukecbiek  egymissiil  az 
mennyei  dichSsegh  es  ;iz  firSk  kárhozat  (l>ép :  PTük.  1.20). 
Szűkség  volfciképpen,  hogy  az  gonoszok  is  gyötrftdgienek  (21). 
Hinnünk  k8l  minden  volta  kép|ien,  huu-y  az  malasztot  bűn 
tetei  miatt  el  vesztik  (191) 

Volta-szerént :  re  vera,  rualitor,  essontialiter  MA.  gevvisi- 
lich,  wirklieh  PPB.  Amyuomow  remenseegek  az  kewseegnek 
felAle  vagyon,  azth  volta  serenth  be  tellyescytliy  (Komj:  SzPál. 
7).  Az  ó  testameutombeli  abrazoc  az  vy   testamentoniba    volL'i 


VAGYON— KI-VÁGY 


szerent  betAltenec  (Helt:  Bibi.  I.dl;.  Igen  köszönöm,  hogy 
mindeneket  volta  szerént  meg  írtad  (Nád :  Lev.  68).  Te  sziue- 
met  iol  latod  volta  szerent  (Born:  Ének.  268).  Az  el5t  czac 
Ígéretbe  es  példázatokba  volth  cs  volta  szerentli  nem  volt  ez 
világon  (Bas:  Credo.  264).  Mimiyájan  rémülve  mennétekki  az 
Lsten  házából,  ha  vólta-szerént  értenétek  a  világ  romlásán.ik 
iszonyúságát  (Pázm:  Préd.  6). 

2.  VAGYON  (rayi/o-müs  Fal:MJ.  192);  1)  [pCLSsetsio, 
bonum ;  besitz,  das  vermögen].  Elege  van  mindenbem),  a  vagyon- 
nak elegében,  bíségélien  gázol  (SzD:  MVir.  179).  3)  [massaj. 
A  te.st  a  mennyire  több  vagy  kevesebb  együgyű  pitziny  részeket 
magában  vi.sel,  a  test  vagyouuyának  hivattatik.  Nyalábja  a 
testriek:  volumen,  vagyounya:  massa  (MoIn:üe  rerum  natnra 
45). 

Vagyonos :  (loeuples ;  wohlhabend,  Ijegiitert).  Nem  mind 
arany,  a  mi  fénylik,  azért  hányták  oda,  hogy  magok  gazdag, 
vagyamos  embereknek  tartassanak  lenni  (FahNU.  192.  Toldy 
kiad.  351). 

Vagyonság:  1)  esseutia  MA.  das  weseu  PPB.  Vagyoiisága 
a  hitnek  jol  meg-álhat  (Dáv:  KKer.  127)  Ez  alatt  az  ige  alatt; 
substantia  egyebet  mást  akanmk  érteni,  hogynem  mint  az 
állatt  avagy  lév8ség  vagy  vagyonság  (MA: Tan.  16,5).  A  formák- 
ból avagy  a  dolgok  vagyousága  okaiból  kibuzognak  azoknak 
tulajdonsági  (Mad:  Evang.  489).  A  teclmicum  vocabulumok 
kSzzűl  egy  néhányakat  ím  ide  leírok :  essentia ;  vagyonság. 
propositio :  elététel,  conclusio:  rekesztek  (CorpGramm.  318i 
Mindennek  Iwnn  a  kSzepében  fekzik  igaz  vagyousága  (Fal;  I 
UE  44u).  2)  eus  MA.  ding  Com:  Orb.  6.  Valóságokot,  valamik- 
nek okíiit,  véghez  vivéseket  vagy  vagyonságokat,  egy  szóiul 
mindeneket  meg  lát  (Lép;  PTük.  111.219;.  A  mennyei  jók  ii:az 
és  valóság<is  állatok  vagy  vagyoaságok  (Mad:  Evang.  3S4).  S) 
(íö  esse) ;  das  dasein  PPB.  Az  a  semmi  avagy  a  dolgoknai.- 
nem  létele  meg-eUVzte  azoknac  vagyonságokat  (Pás:  Ig;iz.«.  II. 
57)  A  te  lelked  halhatatlan  és  az  S  vagyon.s,ága  végét  nem 
éri  (Fal:  BE.  569).  4) (possessio ;  das  vermögonj.  Titkon  minden 
vagyon.sjigát  eladogadta  es  fö méltóság  lévén  sok  kintset  tömött 
üszve  (Fal;TÉ.  655). 

VÁGY :  a.spiro,  appeto  MA.  heftig  begehren  PPB.  Gyenge 
étkekre,  tsemegékre  vágysz :  *pulpamentum  quaeris  PPBl.  O 
is  nagyobra  vá^  ám ;  eoncupivit  ássam  farinam  (Decsi :  Adag. 
89),  Te.stnek  javait  tjurtyák  legfSb  jónak,  azért  vágj-nak,  szag- 
gatnak minden  erejekkel  te.sti  gySnySrfiségre  (MA :  SB  4).  A 
Luther  és  Calvinista  tanitok  nem  vágynak  ollyan  bSjt  ele.ségen 
való  rágodásra  (Matkó:  BCsák.  4).  Jertek  csudájára  már,  kik 
uj  csudára  vágytok,  csudálljátok,  mely  hertelon  nSveaSámbár 
puUusa  (7).  Pap  ur  ne  viszkessen  a  talpad  szintén  ennyire,  ne 
vágy  a  tisztességes  tánezra  (299).  Az  emberben  nagy  a  szeretet 
hazájához,  s  vágy  oda  (Gyöngyi);  Char.  344).  Mint  mondta-raef; 
ezt  urának  és  szép  leányokra  most  már  mint  vágynának  (356>. 
Oifrább  pa.szamántos  köntösökre  vágyunk  (Monln'ik  XI.Slöi. 
Kút  az  nem-egyenlfiség,  az  is,  hogy  lia  hátra-czafol  az  elsfaég, 
mert  elóre  szokott  vágyni  az  dico&ég  (Thaly:  Adal.  1.144).  Ne 
vágy  oly  igen  migyraíKLsv:  Adag.  337).  Mit  kérkedbecz  oagyra- 
vágva  (?)  konczot  ásétozó,  tányérakat  nyaló,  nyavalyás  udvari 
jó  pai-társ  (Csúzi:  Síp.  245)  Mért  vágyni  a  nagy  tisztségekre, 
mivel  Méhemet  vez^ért  letevék  az  elmúlt  hónapban  i Mik  :  Töri .. 
409). 

bo-vágy  :  jannítor ;  streben  naeh).  Magának  ugyan  disva- 
deáltam  mindenkor  s  most  Ls  irásimb-in,  ne  vágyjon  bé  i  Erdélyijei, 
csak  azt  bánom  (Ber<M:L*v.  46i 

ki-vágy  :  [contupLsct> ;  heftig  wünscbeuj  Olly  reuiénségel 
ád  ki-vágyó  szivének,  hogy  a  Lengyel-orszig  laiirusi  köt  fejé- 
nek (Gyöngyi):  KJ.  407).  Sz;ibad  ura  légy  ki  vágyó  induUtidnak 
(Fal ;  UE.  383). 


kivAryAs-vAovAivik 


VÁGYAI  )AS— VAJAS 


970 


kivágyás :  (ooiicupisceiitiH ;  begierdej.  Az  ember  nemelly 
Livágvásibaii  Smi'ni  kedvét  szesdellye  íFal:UE  382 1. 

Vágyakod-ik,  vágyakoz-ik :  molior,  aspiro  MA.  sicli 
lemnhen  PPB  Ez  fényességre,  ez  diez5s^^  kellene  niéltiui 
iiindeiinec  igyekezni, vágyakozni  (MA:  Scult211).  Mindenkoron 
rra  vagyakodgj'unk  (Der:  Préd.  179).  Tánezoló  nótákat  zen 
etvén  a  tónczolni  viu;yakozrtknac  (Com:  Jan.  168). 

Vágyakodás,  vágyakozás:  molimeu,  molitio  MA.  (be- 
lOhung].  Nagy  vágyakozásoc  5  elmeyeben  fel  inditác  őtet 
adnkozá.'iban  (Gosárv:  MagyB.  Diiij)  Szeretik  az  drága  SlttV 
eteket,  életeket,  jó.szágokat  azokra  való  vágyakodásokból 
íerencsére  vetik  (MA :  SB.  4).  Idétlen  sebeskedéssel  és  mohó 
ágyakodás5al  törekedni  valamire  (SzD:  MVir.  242). 

Vágyás :  [cupido,  desiderinm  ;  das  verlangen,  sehnsucht], 
'agy  vágyásod  és  kívánságod  vagyon  az  5  tanítását  balgatni 
^oenit.  40).  Most  az  iidii  megkeményedett,  vagyon  vágyá&a 
paroli  uramnak  ismét  az  Dnnánlnl  (Béres:  Lev.  361). 

fölsöségrevaló- vágyás  :  fordinis  snperioris  cupiditas ; 
íugsuclitl.  A  fels&égre  való  vágyás  az  ecclésiában  semmi  Val- 
isban úgy  nem  uralkodik  mint  a  pápista  vallásban  (Matkó: 
Csák.  86). 

nag3Tavaló- vágyás :  [ambitio  ;  ebrgeiz].  Oh  veszedelmes 
agyra  való  vjigyá^  kevélység  és  föl  fualkodás,  mint  iárék, 
agy  veszek  miattatok  il^ép:  PTük.  1.114).  A  nagjTa  való  vá- 
lása ismét  uralkodni  kezd  benne  és  a  szeretet  meggyengül 
.Iik:MulN.  193). 

Vágyát:  [suspicor;  ahnen?j.  A  doctor  mind  biztata,  hogy 
zouy  meggyógyul,  de  nekem  csak  vágyifa  a  szivem,  hogy 
leghal  (Cserei:  Hist.  432). 

IVágyó] 

dicsőségre- vágyó :  [appetensgloriae;  ruhmsüehtig].  Ennek 

•kölcsin  is  kitetszett  eleve  dicsöségre-vágj'ó  nagy  szivének 
3ve  (Thaly:  Adal.  1.129). 

nagyra-vágyó :  [majoras  res  appetens ;  hochsti'ebend] 
agyra-vágyó :  v\r  ingentís  *spiritus  PPBl.  Vad  és  nitalmas 
elet  élnek,  tobzódásban,  kevélységben  és  nagyra  vágyó  fel- 
valkodságbau  mennek  el  (JIA :  SB.  8).  Egy  nagyra-vágyó  ftir- 
nt  elméjű  Arius  nevíi  ember  iszonyatos  zűrzavarral  a  pokol- 
)1  vi?z;i-hozá  iGKat:  TUk.  Elíb.  12). 

nöszni-vágyó  :  fnuptiarum  appetens ;  beiratsiustig].  Nószni- 
igyó  :  procus  PPBL 

Vágyód-ik :  conor,  molior,  .satago  MA.  [sich  sebuen,  stre- 
■u].  Oda  ygek5zy-tt-nk,  oda  vagyogywuk,  mert  ymai-an  nyucben 
vylagon  megmaradásunk  (ÉrdyC.  251b).  Csak  mind  bazug- 
gnak  hallgatá.sára  és  bitságos  mulatságra  vágyódnak  min- 
(unek  fiilei  (RMK.  1.340)  Jobb  hazába  vágódnak  (Sylv:  LjT. 
.109).  Mit  nem  iovalunk  &s  nem  dichirfinc,  arra  vagyodunc, 
lelt:  Bibi.  I.aS)  Tsak  abban  fáradgyunk,  arra  vágyódgyunc, 
t  kérjük,  hogy  lelkünk  istennek  adas,sek  (Pázm :  Préd.  562). 
ivság  ollyakra  vágyódni,  mellyekért  kemény  kínokkal  kel 
kölni  (Pázm :  KT.  4 1.  A  szent  irás  bűnnek  nevezi  a  testi  kiván- 
gokra  vágyódó  hajlandóságot  (Pázm :  LutbV.  164 1.  Disputál,i«ok 
ditattanak.  hogy  mellyik  volna  az  legffib  jó,  az  mellyre  minden 
abereknek  kellene  vágyódniok  (MA:  SB.  1).  A  szegény  embert 
rébe  akasztalta  és  annak  liire  nevére  tSr  és  vágyódik  ("33).  Ne 
gyógy  felsób  helyre  (FelsíB :  UKBlts.  21).  Ne  legyenek  az  há- 
sságra  alkalmatosuk,  vágyódók  (Matkó :  BCsák  24).  Vágyódik 
indenkor  a  veszedelmekben  a  jószágos  cselekedet  (Hall :  Paizs. 
i).  A  választottaknak  elméje  mennél  sulyosbakot  szenved  az  igaz- 
gért,  annál  mohóbban  vágyódik  az  isten  ismerésére  és  .szere 
sere  (Illy:Préd.  132).  Vágyódnék  sétáim,  bezárt  fogbázambúi 


akarna  kimenni  (Thaly:  Adal.  1.190).   A  lélek  óhajtá-sival    újsá 
gokra  vágyódik  (Fal:  UE.  468). 

Vágyódás :  (cupido,  desideriimi ;  sehusuclitj.  Egyedfii  az 
emberben  vagyon  a  tudományra  vágyódás :  bomini  soli  *ingene- 
ratiir  cupiditas  scieutiae  PPBl.  Az  elsS  indulat,  keuansag  auagy 
vágyódás  (Mon:  A\n>\.  322).  A  keresztség-után  meg-marad  a 
coucupiscentiíi,  gonoszra  hajiandii  vágyódás  ( Pázm :  LuthV.  123) 
Az  ki  az  tudományra  és  bölcsességre  vágyódását  éreette,  az 
elmének  javait  alította  az  5  legffib  javának  (MA :  SB.  3).  Innét 
a  Iriván.ságoc,  fogadásoc,  vágyódásoc  (Com:  Jan.  68).  Aziparko- 
dás  csak  magát  megerőlteti  vágyódásnak  tartatik  (Fal :  UE. 
4(i7).  Meg  ne  terheld  magadat   haszontalan  vágyódással   (489). 

nagyra-vágyódás :  (avaritia  bonoris ;  ebrgeizj.  Mi  lehet 
ennek  az  oka ;  nem  egyébb,  hanem  a  nyughatatlanság  és  a 
nagyravágyódás  (Mik:  TCrL.  241). 

testi-vágyódás :  [voluptas ;  fleischesinst].  A  testi  vágyó- 
dások nem  egyebet  foglubiak  magokban,  hanem  azokat  a  gyS- 
nySrfiségeket,  a  mellyek  a  mi  5t-érzékenységinkel  játzadozuak 
(Fal:  NA.  162), 

Vágyódoz-ik :  (concupisco ;  heftíg  verlangen].  Illendő  csak 
ő  benne  bízni  éí  ő  hozzá  vágyódozni  (Hall:  Paizs.  398). 

Vágyold-ik :  [studeo ;  streben].  Lescus  igen  vágyoldott  az 
lengyel  országi  királyságra  (MA:SB.  355). 

Vágyoldás :  stúdium,  conatus,  intentio  MA.  bemühung 
PPB.  Hogy  a  di(;s5ségre  való  vágyóldás  boldog  életet  adgyon, 
az  mit  mi  mostan  tagadunk  (MA:SB.  173).  Az  irás  az  ural- 
kodásra való  vágyoldást  és  az  embereknél  való  kedvesség  halá- 
szást szaggattya  ki  az  mi  szivSnkbSl  (MA :  Tan.  720). 

Vágyolkod-ik :  [appeto,  desidero ;  sich  selmen].  Mind  ő 
hoza  vagyolkogyunc,  a  honnan  minden  oraban  minden  iokat 
varunc  (Born:  Evang.  IV.  152).  Péter  futosol  a  koporsóhoz  és 
ott  atmelkodvan,  vagyolkodvan,  az  wr  czac  meg  allapik  elStte 
(Born :  Préd.  255). 

Vágyolkodás :  [desiderium  ;  sehnsucht].  Sockal  ioli  volt 
volna  a  nagy  testi  vagyolkodas  helyet,  ha  az  5  lelkeknec  épü- 
letire szorgalmato-skottak  vohía  (Born:  Préd.  300).  Ez  vágyol- 
kodás neminemíi  vétec  ea  emberi  gyarlo.sag  lehetet  (EsztT:  Ig- 
Any.  4141. 

VAHAKOIi :  [vocifero :  scbreieu].  Itt  csudállyák  az  eret- 
nekek, hogy  a  pap  a  bölcsőben  vahákol  (JésTitk.  179). 

1.  VAJ:  butyrum  C.  MA.  butter  Com:  Vest.  121.  PPB. 
Hozza  vayat  es  teyet  es  a  meg  ké.szitet  borjnit  as  eleykbe  t6ue 
(Helt:  Bibi.  LG.4).  A  koszaiból  mézet  ada  enniec,  vayat  a  fehenek- 
b'ú  es  teyet  a  iuhokbol  (Helt :  Bibi.  I.cccc).  Borbála  asszony  írt 
vala,  hogy  neki  hitelben  egy  forint  ára  vajat  adjak  (LevT. 
11.27).  Lisztet  ránts  meg  igen  szépen  tiszta  vajlian  iftidv:  Szak. 
79.  80).  Hé  vajad  legyen  az  tűznél  (199).  Az  ki  az  tejet  kőpfilli, 
vajat  csinál  (MA :  Bibi.  1.53).  Cs.-ik  ezek  legyenek  bőven,  elég  : 
bi'iza,  liszt  bőven,  .szalonna,  borsó,  bor,  vaj,  méz,  túró  íRákGy: 
Lev.  247).  Hoztunk  vajnak  való  fazakokat  (MonTME.  1.44.  37. 
300.  404). 

irós-vaj  :  [l'UtjTum ;  anke].  Az  lóromgyökeret  irósvajjal  főz- 
ték egybe  (Nád :  Lev.  15).  Tölts  igen  savanyú  bort  re;i  aimyil, 
kiben  az  tyúk  megfőbessen,  irós  vajat  is  tégy  bele  (Radv :  Szak. 
92).  Meleg,  tiszta  irós  vajat,  mennyi  .szükséges  (113).  Gyökeré- 
vel főzhetni  búst,  irós  vajjal,  tehén  hús  lewel  is  (Lipp:  PKert. 
1199).  Vaj  helyett  tehetsz  irósvajat  bele  (TörtT.s  1569). 

Vajas :  bntyratus,  butyro  eonditus,  butyrinus  MA.  von  butter, 
mit  butter  gemacht  PPB.  Az  szent  Tamás  poharával  jól  tar- 
tam az  nemes  lu'aimat,  asszonyaimat,  én  berekedtem,  azt  vélem, 
hogy  .az  vajas  liélestül  (Nád:  Lev.  76).  Azt,  az  mint  sül,    unta- 


971 


[VAJAZ]— KIVÁJ 


KIVAjAS— FÜI^VÁJÓ 


lan  megöntözzed  forró  vajas  borral  (Radv:  Szak.  24.  220^.  Tsak 
a  vajassAt  eszi  a  kásának  (Kisv.  Adag.  Ö2ll). 

[Közmoudások].  Gyakorta  zshos  tarsolyban  vagyon  a  vajas 
pogácsa  (Ijuid :  UjSegíts.  1.518). 

IVajazJ 

meg-vajaz:  [butyro  condo;  mit  bntter  ziincliten|.  Tiszta 
vizet  mesmelegits,  azt  megsózzad  s  megvajazzad  (I{;t(l\ :  íizjik 
iö).  Az  tojó  fát  belül  megvajazd  (ITíi).  Vajazd  meg  minden 
rétét  .szépen  (180).  Mint  megmondottam,  megsózzad,  vajazziid, 
mikor  feladod  (18Sj. 

2.  VAJ  (vak  Zoly :  Elm.  A6.  Illy :  Préd.  11.87.  565.  vajh  RákF: 
Lev.  II.2-16.  avayhR  Bécsit'.  63):  I)  (interjectioj. »)  Vaypulián 
övedzett  ragadozó  farkas  (Born:  Ének.  393).  Ótet  lialálla!  fenye- 
getik vala  mondván:  Vay  te  balgatag  és  tudatlan  (Cis.  A2) 
Vaj  vaj,  tévelygő,  vak  vezetfik  (Czegl :  Dág.  U.2.S).  Vah,  a  ki 
az  isten  templomát  elrontod,  szabadítsd  meg  magadat  (Zóly: 
Elm.  A(i).  Vah  eredj,  tartsd  dolgod  .Illy:  Préd.  II 87).  Vah 
istentelen  lator  (065),  b)  V;ijtiugy,  vajmint :  o  íjuam  SL  Vay 
mely  bolondok  tü  vattok(Valk:  Gen.  tíS).  Way  mely  igen  kéván- 
nám  (Helt:  Mes.  H9i.  Vay  ki  rötteuetes  bfiiitetés  (Boni:  Préd 
112).  Vay  mely  hirtelen  feltámadnak  (561).  Vai  mely  igen  jól 
tndod  (Tel :  Fel.  68).  Vai  ki  eszevaszetség  most  akarni  jobbitimi 
annak,  valaki  az  maga  mocskát  nem  akaria  ki  tisztítani  (Toln : 
Vig.  Elób.  15).  Vayki  régi  rege  az  (Toln:  Víg.  69).  Vajki 
s(]k  pápista  észi-meg  pénteken  a  biíst  (Matkó:  BCsák.  404). 
Vajki  tudom,  mit  akarsz  halászni  (Czegl :  MM.  203).  De  vajmi 
azóta  sokat  elengedett  abban  (RákF:  Lev  1.604),  S)  omnino, 
procerto  RMNy.  111360.  Vajigen:  utique,  ita  saue :  vajnem: 
minimé,  netpiaciuam  Sí.  Ug  mondót :  Vay  istennec  fia  vagoe  en : 
dixit.  íjuia  tilius  dei  sum  (MiinchC.  69).  Az  úr  monda  5  neki : 
Vaynem:  nequaipiam  itaüet  (Helt :  Bibi.  I.B3).  Monda  a  farkas : 
bizony  elvétSttíik  az  utat ;  leiele  a  .szamár :  Way  el  uem  vet5t- 
tílk,  jó  farkas  uram  (Helt :  Mes.  275).  Mondhat :  alhatatlaus;ig 
jole  ezV  vay  nem  az  (Üer:  Préd.  480).  Vaj  igen-is  elhitte 
iCzegI:  Sión.  451)  Mondanád:  hát  nem  kell  emberekkel  közölni? 
vay  igenis  kell  (MNyiI :  Zsolt.  80).  Azt  mondottam,  hogy  csak 
az  egy  i.steut  imádjuk ;  erre  Mátyás  azt  mondja,  hogy  vaj  mást 
imádnnk  (Matkó:  BCsák.  204). 

VAJ:  cjivo,  fodio  MA.  aushöhien,  ausgraben  Pl'B.  Fület 
vájni:  aures  levare  PPB.  Ne  vaia  az  jisztalt  anagy  tanéit: 
non  men.saui  aut  quadram  fodiat  (.Salánki:  Erasm.  36).  Árkot 
vágót,  más  enilx-r  alá  vermet  ásót  (MA :  Bibi.  V.5).  Az  evet, 
patkány,  k&ény  magoknae  lyukakat  vájnac,  a  mellyeUben  telel- 
nec  (Com :  Jan  40).  Vermekben,  vájot  öregekben  laknac  vala 
(102).  A  golyóbis  belól  flreges  avagy  hézagos,  vájott  (164).  A 
honn  nem  levő  hiSrtsökökuek  likait  ganéjával  be  rutittya,  hogy 
más  uj  likakat  kénszeritetnek  vájni  (ACsere:  Enc.  208).  T.sudá- 
latosképen  hághatják  meg  a  nagy  magas  fákati.s,  mellyeknek 
odva  iríint  az  ö  k5rm5kkel  lyukak;it  vájnak  (Misk:  VKeit  68). 

által-váj :  transfodio  C.  Idmchhöhienj.  .4lt;«l  liltasztom, 
vájom :  transfodio  PPBI. 

föl-váj.  TapiLsztékját  fel-vájom,  kinyitom:  rolino  PPBI. 

ki- váj  :  excavo,  exsculpo,  refodio,  enioC.e.\scali)oMA.  anshöh 
len,  hohl  machen,  ausgraben  PPB.  Kywayak  :  effodiunt  NémGl. 
154. Szömét. kivájom:  e.xoculo, exorlKj ;  velejét  kivájom : omeduUo 
C.  Kivájom,  ki-kapálom :  refodio ;  kivájom,  ki-faragom,  ki-met- 
szem:  e.xsculpo  PPBI.  í^zőmeket  is  ki  akaródé  vayni  ez  embe- 
rekiiec:  an  et  ociilos  nostros  vis  ernere  (Helt:  Bibi.  I.YYy). 
Ki  vayua  ;u  Vazulnac  mind  a  ket  szSmét  (Helt:Kión.  32 
6b).  Az  ezfistnec  vagyon  helye,  az  honnan  ki  vaijáe  (Kár:  Bibi 
1.528).  Azon  lesv.ök,  hogy  hamar  kivájjam  magamat  onnéjd 
(Nád:  Ixv  40).  Az  mely  pecsenyét  ki  v:ijt;il  belőle,  annak  az 
helyére  tedd  az  tölteléket  (Kadv:  Szak.    16i.    Az   tehémiek   az 


nyelvét  igen  szépen  vete«d  ki,  annak  osztáo  az  búsát  vájd  ki 
(27.  185.  135).  Az  ércznemek  a  fSldbil  vájattatnak  ki  (Com: 
Jan.  15).  Minden  szfiléjek  uem  becs5116  fiaknak  a  vSIgyek 
hollói  váják-ki  szemét  (Megy:  6Jaj.  11.13).  Tudom,  ily  hamar 
iiuien  el  nem  válunk,  valamíg  tikteket  falbul  ki  nem  vájunk 
(Zrínyi  1.134.  144;.  A  vidra  az  viz  szélíu  való  fákat  az  5  er6s 
fogaival  belSl  annyira  kivési,  mintha  ugyau  vas-vés5vel  vájnák- 
ki  (Misk:  VKerL  244).  Bottyánt  ki  nem  vájhatom  Újvárbúi 
(Bercs:  I^,v.  257). 

kivájás :  e.\cavatio  C   MA.  aushöhiung  PPB. 

környül-váj :  círcumscalpo  PPBI. 

meg-váj :  incavo,  coucavo  C.  MA.  aushöhien  PPB.  Orom- 
mal meg  vájom :  rostro ;  megvájt  mélység :  striae  C.  Meg  nita 
az  vermet  es  meg  vaia  5tet  es  bele  esek  a  verembe  (DöbrC'. 
22    Fél:  Bibi.  1.54,1 

mellé- váj :  aöodio  C. 

Vájás :  excavatío,  cavameii  MA.  aushöhiung  PPB.  Minden 
üresség,  vápa,  folyó  víznek  árokja,  váluja  és  vajasa  valaminek  ; 
ismét  koczka  vagy  ox  tábla,  feredS  kád :  alveus  Major :  Szót. 
29.  Az  wyz  ky  megyou  az  mezőre  myndSn  wayas  nekiül  (LevT. 

1.86). 
(Vájat) 

ki-vájat :  (excavaie  curo ;  aushöhien  las.sen).  Sedechiás 
keráluak  szemét  kivájatá,  békóba  vereté  ÍRMK.  II.1.8).  Másik 
hatos-hajó  is  van  még,  kit  ;iz  sajkások  elsülylyesztettek,  most 
vájatom  ki,  ha  megfódozhatnánk  (Bercs:  Lev.  432). 

Vájdogál:  scalpo  PPBI. 

Vájicakál,  vájcskál:  (fodico;  grübeln).  Egy  galambot 
házánál  a  vállára  szoktatván  kfiuis  a  sokaság  kozziM  ótet  ki- 
ismeré,  vállára  szállá  és  a  ffilébeu  vjtjitskála  (GKat:  Titk.  66'ji 
Jer  elébb  a  kőrtuSkkel,  mert  lészen  itt  mit  vajicskálnod  (Matkó : 
BCsák.  334). 

ki-vájicskál :  [etfodío  ;  ausgraben].  Gondolodé,  hogy  eddig 
a  (}alvmus  ellenség!  és  5  vtmma  a  mi  gyfllSlCink  régen  vilá|rra 
nem  boc.s;itt;ik  volna,  sőt  nagy  áron-is  onnét  ki  nem  váitskál- 
ták  volna  (Pós:  Igazs.  1.5-15). 

Vájeskálás:  [fodícatio;  das  grübeln|.  A  ciiK-odil  a  trochilus 
madarki'mak  fogai  kSzt  való  vájtskálásának  édességére  száját 
ellátja  (GKat:  Válts.  11.904). 

Vájkál :  eftodio,  scalpo  MA.  graben,  ausstechen  PPB.  Az 
flrgfc  vájkállya  az  lyukakat  (Com:  Jaii.  47).  Nemtelen  ember- 
hez illik  ;iz  bé-gyógyult  seb-helt  kSrineivel  vájkálni  (Hall:  Paizs. 
262).  Min;ip  a  vár  alján  legelvén  vájkáltam,  reménységem  kívül 
eg>-  kuiKit  találtam  (Fal:  Vers.  907). 

Vájkó :  (cavema ;  höhinng].  A  vajkó  uélköl  való  torkuac 
gorombáknac  és  ostobáknál:  itéltetiiec  lenni :  jugulis  non  cavis 
bárdi  atque  blitei  esse  put-mtur  (Com:  Jan.  54). 

Vájkos :  [cavus ;  hohlj.  Néhol  tSld  alatt  való  nyílások,  váj- 
kos  hézagok  és  barUngok  látszauac :  antra,  caveruae  et  sjieluu- 
uie  cuuspiciuntur  (Com:  Jan.  13). 

Vájó:  I)  [sialiiens;  grab-J.  Vájo.szeríizám,  véső  iCom:  Drii. 
159).  3)  i-xcavator,  sculptor  MA.  (graveur),  S)  scalprum  MA 
grabelsen  PPB. 

fog-vájó :  deutiscalpium  C,  Nom.  41  Major:  Sz<it.  1^7 
PPlil  yahustecher  KirBe,sz.  143.  Zsíros  fenyőfa  fogvájó  és  egyéb 
virtiusi  (TörtT-  1.17 li, 

fül-vájó :  auriscalpium  C.  MA.  Major:  Szót.  '.•4.  *speciUuQi 
aurículariuui  PPBI,  ohriötfel  Nom.  44,  ohrengriibel  PPB.  Fúl 
vájó  vasatska  (Cseh:  Or%K    31). 


VA.KXíAT— \A.HJn  IK 


EI^VA.IIIDIK— VAK 


974 


Vájogat :  soalpo  U  (grübeluj.  \  ajoKatoni,  vakart'<áloiii : 
.•jlptiirio  PPBl.  KSrmeiiikel  vakaróduiik  és  v.'ijogatunk  (C'um : 
est.  38).  A  kormöukel  vájogafunc  (Com :  .lan.  50). 

ki-vájogat:  exscalpo  C. 

Vájogatás :  1)  scalptiira  C.  tlas  gralien  PPB.  2)  sciilp- 
ira  JIA.  das  hiklliatieii  PPB. 

Vájogató :  soalptor  ('. 

Vájol:  suliiffo  MA.  deii  feigausbrechenPPB.  kiieten  Ad.imi 
wk.i.'iztok.  té.sztát  vájlok  :  subijío  MA. 

Vájlal :  cv)  Mid5ii  látnák,  liogy  az  u  felesése  maga-is  v:n- 
Iná  és  sfltné  az  kenyeret,  annál  keményebben  rayta  léaznek 
lAtSB.  149). 

Vájott:  cavus,  e.xcavatns  MA.  holil.  ausgphöhlt  PPB.  Vájott, 
i-metszett :  scalptiis  PPBl.  Elein  vájdtt  üregekben,  sátorokban 
•knac  vala  (Com :  Jan.  102). 

VAJDA  (vairoda.  RMK.  II1.3I1) :  dux,  princeps  Kr.  [fiirst]. 
■/.  szót  mondja  szandsák  vajda  az  (^  fogságában  iRMK.  II. 
35).  .Szondából  ott  vala  Tm-szon  vajvoda  (1X1.31  li.  Bátbory 
tván  királynaszádos  vajda  vala  Szalánkeméutt  (Monlrók  III. 
l).  Nagy  Demeter  ew  felségbe  nazados  vajdája  (BMNy.  III. 
1).  Hada  lón  a  Boszaraddal  is,  az  Hawas  eluó  waydáual  (Helt : 
rón:  t'4b).  Dracula.  az  Hanas  eluő  nayda  (92bV  Máté  vajdá- 
ik is  ha  emberi  kiérkeznek,  szorgalmaztasd,  sies.sék  az  pénzt 
:)zni  (RákGy :  Lev.  2321  István  vaydának  ott  hó  pénzes  népe, 
ét  zászlóval  bidra  hamar  fel  lépé  (SzóH:Szen.  17).  Az  vajda 
incstartójának  fizetett  (MonTME.  1.120).  A  vajda  nfánam 
üld  és  visszavitet,  a  mint  rebesgetik  (V.25(>).  Az  vajdájok  úgy 
londta.  Földvár  körül  vannak  az  németek  (Bercs:  [jev.  616). 
7.  istentelen,  vérengezí  Mihály  vajda  és  az  6  tolvajló  katonái 
iltanak  gazdák  az  urak  házoknál  (Bod :  Pol.  4.5). 

Vajdáné :  [axor  principis ;  fiirstin].  Ez  levelet  közöld  vaj- 
áiié  .asszonyommal  és  Perneszit  urammal  (Nád :  Lev.  S). 

Vajdaság;  [princeps;  fiirst].  Tudom,  hogy  ö vajda.sága sem 
inja  be  azokat  a  jó  mag  kozákokat  (Mik:  TörL.  385).  A  vajda 
lost  megváltozott,  mert  nem  állottam  akaratjára :  az  ó  vajda- 
igánál drágábbnak  tartom  betsiiletemet  (389). 

Vajdátlan :  [principe  orbatus;  vom  fürsten  beraubt|.  El 
agyak  az  bástyát  vajdátlan  vitéziek  (Zrinyi  I.179i. 

[VAJÍT?] 

föl-vajit:  (■?].  Tördelik  ugyan  fa  kenyeret),  de  senkinek 
em  osztogattyak,  ó  magok  fel  vaytyak,  csak  valami  szinet 
lutattyak  az  tördele.snek  (MNyil-  Agend.  263). 

VAJTÍOK :  (lunibus,  femur;  lende].  A  másik  putfantú 
a.sát)ól  heves  magvával  meg  vanyalítá  a  vajnokomat,  ugy  liogy 
lOSt  is  meg  láttzik  a  pillattya  (Nyr.  11.225). 

VAJUD-IK,  VAJUSZ-IK  (waiodny  ÉrsC.  356.  vayonm 
[ádC.  550.  vayo:^^k  NéniGl.  180.  vnjud-.nm   TörtT.    XVIII.36): 

)  (victito,  vitám  dego  miseram  ;  kümnierlich  leben).  Vayozyk  : 
égit  NémGl.  1 80.  Meglelted  a  kazdagsagokat,  kiket  atte  z?leid 
Ihattae,  kinekil  vayonni  kezdnec  azoc,  kik  ma.st  .sokat  birnae 
■íádC.  550).  Megh  lelted  az  kazdagsagokat  kykket  atte  zwleyd 
I  hattak,  kyk  nekwl  wyonnan  wayodny  kezdnek  azok.  kyk 
lastan  sokat  bymak  (Er.sC.  356).  Ezt  ki  szörzé,  most  vajnszik 
kassában  (RMK.  IIL314).  Nem  éli  bizony,  hanem  vaiuzza  ez 
ilágot  (SoóstPast.  110).  Istennek  hála  a  szegény  magyarok 
leg  ma  is  Pannóniában,  M.agyarországban  és  Erdélyben  vajusz- 
ak  (Liszny :  Krón.  22S).  3)  langveo,  langvesco  MA.  [excmcior  ; 
latt  sein,  geplagt  werden].  Mondják,  hasába  volnának  .sárká- 
lyok,  melyek  miatt  nem  élhetne,  sem  halh.'itna,  csak  ugyan 
ajudnék  (RMIC  VI.29).  Se  élhessenek  se  llalil.^ssanak,  hanem 


(v.ak  vaynggiauak  (Mel:  Sz.Ján.  24'!).  Mind  Srőckön  ,  5rőcke 
oltetno,  holot  nem  vgy  vaiiiszunc  mint  itt  ez  világban  (Bom: 
l'réd.  37b).  Vaiudnanc  es  az  porba  fekeduene  (571b).  Ha  meg 
nem  hólt  i.s,  vayuszik  :  aut  mortuus  e,st,  aut  docet  literas  (Decsi : 
Ad.ag.  76).  Sokat  vajuszol  (Megy:  3,Jaj.  11.181  (.  En  még  itt 
vajn-szom  ez  halandó  testben  (CzeghSion.  4).  Vajndzom  az 
szegény  kö.szvénynyel  együtt  (TörtT.  XVIII.36). 

el-vajudik,  el-vajuszik :  [elangvesco,  defatigor ;  sich 
abmühen,  ermatten].  A  sereg  igen  el  vaiot  és  el  veszet  vala 
,az  hoszszu  hadakozásba  (Helt:  Krón.  139b).  I^elkem  el-vajutt, 
el-hólt,  az  én  ha.'iam  meg-hiólt  (MA:  Bibi.  V.15).  Az  ember 
paradiczomból  kivettetett  v()lt  és  nem  vala  tSbbé  elStte  az 
életnec  fája,  honnét  elvajutt,  eléhSz5tt  (MA:Scnlt.  713).  Az  mi 
meghal,  ám  hallyon  meg,  amelly  elvájuszic,  vajndgyéc  el  (731). 
O  nyomorult  Mammon,  elvaint   bálvány    i.sten   (MA:SB.    162). 

még- vajúdik :  (x  Megvajudt  vala  királyfi  élisígvel  (RMK. 
11.267). 

Vajodalmas,  vajdalmas:  1)  [dolorosus;  peinvollj.  SAl 
vagyon  oroinon,  .'iz  elmece^se  wajdahr.as,  az  megmaradása 
rivthalmas  (LevT.  1.251).  2)  [atflictus;  ((ualvoll,  elendj.  Ugy 
emlékezik  vajodalmas  eleteriil  (Tel:  Evang.  1.45). 

Vajutt :  termatus,  vietus,  langvidus,  sublestas,  morbidus, 
sfingosus  MA.  syntecticus  PPBl.  .ausgezehret,  matt,  weich  PPB. 
Vajutt,  elfonyat :  .syntecficas  MA.  Vajudt  tagjaimat  mivel  fede- 
zem (RMK.  11.470).  Szerszénec  egyben  soc  fele  élésseket,  cza- 
S7.ár  vaiot  hadában  mind  ezeket  elküldéc  (Valk:Gen.  15b). 
Vajutt,  szflkőlkSdS,  beteg  és  mocskos  testetek  (MA  :  .Scult.  708). 
\'ajut  azért  itt  is  ez  er5.sséged  (Czegl:  BDorg.  188).  Két  rendben 
állatta  volt  a  beteges,  vajutt  lánczokat  fegyveresen  (ErdTörtAd. 
III.S4).  Parisban  láttam  egy  vayott  (igy)  elefántot  gyermek- 
deden, azt  is  az  angliai  király  küldötte  ide  (TörtT.-  1.196). 

Vajudtan :  [langvide ;  ermattet]  Ju.s.suf  aga  is  igen  vajml- 
tan  tegnapelőtt  jött  vala  ide  (MonTME.  IV.463). 

Vajuttság:  syntexis  MA.  PPBl.  blöde  olmmacht,  scliwach- 
heit  PPB.  Testének  vajuttsága  miatt  tisztit(il  elmaradt  If^^zT): 
MVir.  63). 

Vajuttul:  langvide  MA.  kraftlo.s,  fául  PPB. 

Vajuvó :  [miser ;  elend].  Mihelyen  ezt  az  vajuvo  és  nyomo- 
rult életedet  el  végezed  (Pathai:  Sacr.  299). 

VAJUL :  [partin-iü ;  kreissen].  Délután  két  (írakor  kezd 
vajiilni  kedves  fe!e.ségem  (TörtEml.  n.93). 

még-vajtü:  [defatigor;  sich  ermüden].  Hada  meg  vayúlt 
vala  íGörcs:  Máty.  52"). 

Vajlód-ik :  [crucior :  gequalt  werden].  Beteg  Philostenes 
halálra  vajlodik  (PhilFl.  17).  Vajlodó  .szívének  új  sebefakadott 
(SzU:  MVir.  360).  A  hol  én  vajlódtam,  ott  .szenvedtél  te  is 
(Gvad:  EP.  536). 

VAK :  caecu.s,  orbus  C.  blind  PPB.  Vak  a  koczkáhan ; 
tesserae  mouas  MA.  Vak  paraszt :  Boeotica  sus ;  más  házánál 
szemes,  magáénál  vak :  *lynx  foris,  donii  Tiresias  PPBl.  Vac 
vezerec,  kic  a  zunogot  ki  zfiritec  (MiincbC.  57).  Az  viteznec 
vída  vak  zfime ;  hogb  megh  ílklelte  volna  Ihusnac  oldalath, 
az  lancharol  cheppene  egh  cepp  veer  Z(jmere,  legottan  megb 
nyleek  (WinkIC.  226).  Bankodvan  az  ew  wak  zyueken:  dolens 
fiuod  oecaluisset  cor  eorum  fPesti:  NTest.  73).  Nagy  vak  jwgán- 
ságban  flk  is  élnek  vala,  bálvánt  imádnak  vala  (RMK.  11.16). 
Cgy  tapogass  az  délszinben  mint  vak  az  sötétben  (209).  Vak 
módra  tapogatnak  (Mel:  Jób.  12).  Kösd  az  ket  vak  szemedre, 
io  fayást  gyógyít  (Mel:  Herb.  13).  Vaknál  vakabnak  is,  vadnál 
v.Tdabnak  is  mondgya  (Bom:  Préd.  561).  Az  te  k§t  vak 
szemed  az  te  haiaduaf  fonatekía  kiVőtt  (Kár:  Bibi.  1.632).   Az 


975 


í  VA  K  ÍT|— MEfi  VA  K  ÍT  As 


VAKJÁ15AN— VAK(  ).SKOÜ-IK 


uak  süerenczie  uralkodik  iiiiiiden  dologban  (Decsi:  íjalIC  7). 
V.'iknál  is  vakabb:  talpa  caeciur  (Uecsi:  Adag.  21)  Vak  vere- 
séggel verni  Í22ö).  Vak  elmeyfj  ember  vagy  dllyef:  Jephta. 
15).  Sok  .szflvet  nem  Kliiiie  vetetlen  vak  valv.in  (Bala.s.si:  Ének. 
72).  Az  emberec  dolgaiban  nem  uralkodik  az  vak  szereutee 
íZvon:  Post.  11.122).  Egy  férfiúnak  is  nem  koll  oda  járulni,  az 
ki  vagy  vac  vagy  .sánta  vagy  czouka  tagú  lejénd  (MA:  Bibi 
L109).  Kennyék-meg  a  vak  szemét  popinmmal  (Web:  Ámul. 
97).  SohoHnai,  vak  vezetS,  gonosz  lelkiismeretű  ember  (Illyuf: 
BCsTomp.  130).  Bizony  vakabb  vagy  kelletiiiél  (Matkó:  BCsák. 
307).  A  szorgalmatos.ságh  nem  vak  végre  néz,  mindent  kílríll 
vLsgál  (RendÉlPéld.  15).  Kit  osztán  vak  szemben  egy  on  golyo- 
bits  ér,  melly  miatt  el-esvén  meg-liólt  e  jó  vezér  (Kiinyi:  ílRom. 
183).  Nem  híí-belé  módon,  sem  vak  szerencsére  kell  választani 
a  religióban  (Fal:  NE.  .í8). 

[Szólások],  Vak,  a  ki  rosUiuáltal  nem  lát :  nuis  hoc  non 
pervidet  PPB.  Vakja  kezd  fordulni  végre  koczkájának 
(Gyöngy :  K.I.  96).  Hogyha  vak  a  koczkád,  ottan  idíd 
birád,  mihez  kellessík  nyúlni  (Kisv:  Adag.  Sti).  .Szorító  men- 
técske,  könyökbe  vak  (Kem:  Élet.  49).  Irisit  vak 
szemmel  nézik  (Ker:  Préd.  364).  (Jyöngyös  felé  mennél 
vakabb  és  bokro.'.abb  ú  t  leszen  (RákF:  I^v.  1.429).  Perditett 
koczkámat  v  a  k  r  a  f  o  r  d  í  t  o  1 1  a,  jó  kedvem  örömét  fel- 
háborította (Thaly:Adal.  H.109).  Olly  könnyen  perdül -e 
hatról  v  a  k  r  a  koczkája  (Csúzi :  Síp.  687).  A  házasság  dolga 
istennek  nnuikája,  nála  nélkül  vakra  vetett  .sok  koüzkája 
(GyöngyD:  MV.  65).  Vakrúl  lehet  hatra  koczka  fordu- 
lás a  (Thaly :  Adal.  H  1  Ul).  A  Mars  koczkáját  mikor  tovább 
vettyilk,  hirtelen  hoz  vakot  (Gyöngy:  KJ.  44).  El-dobbanui 
szivében,  mikor  vakot  mutat  a  szerenise,  fertelmes  alá- 
való.ság  (Fal :  NA.  225).  Ha  valóban  vakot  mutat  a  koczka, 
könnyebben  elnyögi  (Fal:  UE.  464).  Vakot  vetett  ott  a 
koczkád  íBal :  Csisk.  35).  Itt  is  vakot  vete  Pazman  koczkaia 
(Zvon;  PázmP.  4).  Az  úr  istent  segítségül  hiván  kétség  nélkül 
vakot  vettethetnénk  az  ellenséggel  (ErdTörtAd.  11.390).  Majd 
niBg-válik,  kinek  vet  vakot  a  kotzka  (PhilFlor.  95). 

|Közmondá.s<ik].  Vak  nevet  kanczalt:  CIodius  accusjit  moechos 
MA.  Vak  vezet  világtíilant :  caecus  ducit  caecum  PPB.  Vak 
.szSmflsnek  ád  világot :  sus  Minervám  (Deo-si :  Adag.  4).  Vak 
vakot  vezet  (57).  Vaktól  vtat,  bolondtíU  tanáczot  .loha  ne  kérgy 
(198).  Vaknak  tolták  ki  szömét:  pro  caeco  exoculatus  est 
(226).  Az  vak  is  vezetheti  az  .szemest  (Zvon :  P,-izmP.  274b). 
Vak  nevet  világtalant  (CzegI:  Japh.  9).  Dicsósséges  isten,  vak 
vezet  világtalant  (Thaly:  Adal.  I.SO).  A  vak  is  talál  olykor  egy 
patkót  (Kisv:  Adag.  249).  Szemesnek-való  a  játék,  vaknak  .az 
:dami.sna,  t/igányiiak  a  vak  ló  (SzD:  MVir.  261). 

(Vakít) 

még-vakít :  caeco,  excaeco,  obcaeco, elusco C.  blind  maihen, 
verblenden  PPB.  Megvakítom,  vakká  teszem:  caeco;  meg- 
vakítani, szemét  ki-sütni :  abacinare  PPBl.  Egy  erdenghes  ada 
merghet  meg  ynnya,  meel  ytal  myndent  meg  vakoyt  vala  zenie 
vylagatwl  (ÉrdyC.  233).  Az  iregseg  es  gyülüLség  megvaketot 
tégedet  (Tel:  Fel.  14).  Vakech  meg  sziuét  ennoc  a  nepnoc  (Tel : 
Evang.  1.271).  Megvakította  elméjét  az  eretnekség  (Pázm: 
LuthV.  378).  Az  ajándék  raegvakittya  az  .szeme-seket  is  (MA: 
Bibi.  1.69).  Vak  az  .szerencse,  és  mindent  meg  vakít,  valaki 
tSle  várja  cl')menotit  (MA :  SB.  45).  Az  ördög  Ls  csuda  cseleke- 
detek által  megvakithatja  az  embert  (CzegI :  MM.  246).  Az  te 
napodat  is,  fi'ló,  megvakítja,  s  nem  tudom,  azután  mint  világo- 
sítja iTlialy:  Adal.  1.163).  Nem  bizony  az,  ha  csak  az  isten  nem 
akarj:i  őtet  éppen  megvakítani  vagy  meg- verni  (Bercs:  Lev. 
221). 

mégvakítáa  :  I)  (prae.stigiae ;  blendwerk].  .\  |Kjgánok  az 
6  balv.áiiyozá.sokat  jeles  nagy  szép  isteni    tiszteletnek  lartutlúk, 


I  de  az  id5  meg  jeljnlfttte,  hogy  merő  ördögi  megvakítat  volt 
1  (MA:.Seult.  021).  2)  excaecatio  MA.  blindniachung,  verblenduiii; 
i   PPB. 

Vakjában,  vaktában :  (temere,  fortuito,  imprudenter ; 
zuflillig,  blindliugs,  unüberlegtj.  Hogy  ne  látta-ssanak  vakjában 
liarczolni,  azt  kiáltják  (Ker:  l'réd.  549).  Lstentelen  az,  a  ki 
vakjáb:ui  avagy  tírténetböl  forgani  véli  a  mi  dolgainkat  (Com : 
Jan.  214).  A  bányá.sz  az  erezet  tsak  vakjában  vágja  (GKat: 
Válts.  1.681).  Nem  ki.szteti  mindjáit  vakjában  valamely  luigy 
tettetés  vétekre  az  embert  (Megy:  6Jaj.  IL13).  fjelkek-esméretét 

!  vakjába  meg  ne  séit.'sék  (Megy:  3Jaj.  11  76)  Isten  elvette  eszeket 
vagy  má-sokat  bolondnak  itél,  hogy  ily  vakjában  kéri  (KákGy: 

I  Lev.  500).  Nem  imádkoznak  a  calvinisták  vakjában  (CzegI: 
MM  122).   Melyeket   vakjában   cseleke.sznek,    nem   javalandiM^ 

!  (249).  Miért  követtek  vakjában  illyen  hamis  prophétát  iMatkó: 
BCsák.  392).  Hogy  vakjában  el  no  meny  mellóle  ennek  Is 
libisuc,  mit  nyersz  ezzel  (Kereszt :  P^eleKer.  37).  Vakj.ában  szit- 
kozcídni  (Kisv:  Adag.  289).  Segítséget  oda  küldeni  javallott, 
de  vakjában  belí  ne  kapjanak  (Bercs:  Lev.  229)  Ha  látom, 
nekünk  való,  rajta  lehetünk,  mert  vaktában  nehéz  (182).  Hajtok 
menni  vaktálian  .senkinek  nem  tetszett,  mert  félnek  (300). 
Vaktában  kimustrálnom  magamat,  míg  con-stitutióját  nem  tudom, 
félek  az  confusiótúl  (666).  Múló  javait  asztofta  vaktában  (Orczy : 
KöltH.  132). 

Vakol  (L'aklic  Prág:Serk.  81):  1)  caecutio,  caligo  C. 
caeculto  MA.  übel  sehen  PPB.  Vakol  es  bolond  értelmében 
vezekfldik  (Beytlie:  Epist.  127).  Az  koros  embereknec  .szeme 
fénye  vaklic  és  uczesec  megli  homályosodic  (Prág:  Serk.  S15). 
A  mi  okosságunk  vakol  (Mad:  Evang.  441).  A  csipás  szeműek 
a  napnak  ágaira  vakolnak  (284)  3)  incrusto,  oblino,  obduco, 
trullisso  MA.  crusto  MAI.  tünchen  l'PB.  überstreichen  Adámi. 
Vakollyák  a  kőfalt  és  még  jó  nedves  ;i  vakulás  iLipp:  PKert. 
L18). 

Vakolás :  1)  tectorlum  MA.  [tünchwerk].  Vakollyák  a 
kőfalt  és  még  jó  nedves  a  vakolás  (Lipp:  PKert  Ll8).  A  ház- 
nak csak  fehér  vakolás  hía,  tégláz.lsa,  padimentoma  .sok  (Mon- 
Okm.  XXUI.443i.  Vén  aitzjiját  tsalóka  .■■■zinezés,  vakolás  simiitya 
(SzD:  MVir.  43).  2)  trulli.s.satio  rudior  MA.  das gröbere  lünchen 
PPB.   \'akol:\s,    fiivenyes   vakolás:    tectorium   .■ucnatum    PPB. 


Vaklandos  ; 
sehend  PPB. 


caecntiens,    lusciasus    MA.    blinzelnd.    übel 


Vaklandosan:  lu.scio.se,  caecutienter  MA.  blinzelnd  PPB. 

Vaklyas,  vaklyos :  liisciosas  caeculus  MA.  <ler  ein  blöd 
gesicht  h:d  PPB.  \'aklyos,  homályos  szemilk,  tyúk  szpmftk: 
myopes  I^PBl.  A  vaklyos  é.s  keresztül  félre  néző :  rayojis  et 
paetus  (Com:  .lan.  54). 

Vaklyasan :  lusciose,  instar  c.aecutientis  MA.  blinzelnd 
PPB, 

Vakoló :  incrustator  MA.  füncher  PPB. 

Vakoltat:  [incrastare  curo;  tiindieu  la.<»<ent  Két  élé.stiáz.'it 
vakoltatni  kellene  (R;'ikF:  Lev.  1.271) 

Vakon:  I)  [caece;  blind).  Vakon  született:  caeoigenn- 
C  A  vakon  születnek  .sem  adhat  lala.'t  (Helt:  Bibi.  I.c).  Av. 
vakon  szfiletnec  szemet  adót  iBoni:  Evang.  1.324).  2)  (incon 
siderate;  unUberlegtj.  Csak  vehetnem  Nagy.ságod  parauí-solatját. 
mégis  illyen  vakon  nem  gondolkoznám  (Ben-s :  I.«>v.  (;4». 

Vakos :  caeuu.s,  caecutiens  MA.  blind,  übel  seliend  PPB 
Czipíis  és  vakos  ember  (Decsi:  Adag.  155X  V.ikos  koczkád<lal 
ne  szerencseltRssed  íirök  boldug.súgodat  (CV<úzi:Sip.  522). 

Vakoskod-ik  :  c.ieculio  MA  caligo  MedljiL  72.  caiiulto 
PPBl,  blin/ebi.  übel  -íehen  PPB.  A  papasuc  a  keuyer  szegnie- 


977 


VAKCXSKüDÓ-MEG- VAKUL 


VAKULTOK- VAKUL-LE-VAKAK 


978 


ben  vakoskodnac,  az  ket  tanyhiaiinac  kedig  szemec  meg  nyita- 
tauac  (Boni:  Préd.  254b).  Az  éjeljíiró  madár  nappal  vakosko- 
dik iConi:  Jan.  36).  Bolondoskodol-é  avagy  Tako.skodol  (Mafkó : 
BCsák.  50).  C^iak  vakoskodva,  tapogatva  járúi  az  isteni  ffilség 
ilicsSségének  fényéhez  (Biró:  Préd.  147).  Hogy  olly  eszefiírt 
emberekre  nmtate  Franciaországban,  a  kik  mélyen  benéznek 
a  szívekbe  és  módját  is  adják ;  bár  elhidd,  mi  .sem  vakoskodunk 
il'"al:NU.  321).  Minthogy  vakoskodunk  magunk  dolgainkban, 
leginkább  lelkünkre  nézve  miért  nem  nyugszunk  meg  az  isten- 
nek rendelésin  (Fal:  SzE.  516).  Most  is  vakoskodnak  látni  nem 
akarván  (Orczy :  KöltH.  63). 

Vakoskodó:  alwcellus  PPBl.  [schlecht  sebend].  Haszon- 
talan dolgok :  az  akartva  vakoskodó  szemeknek  világíttani, 
.szeleken  horgászni  (SzD;  MVir.  219). 

Vakság :  caecitas,  ablepsia  C.  bliudbeit  PPB.  Meg  marada 
az  eretnekségnek  vakságába  olyha  hwz  eztendeyg  (DomC.  78). 
Az  emberi  zivnec  vacsaga  es  tompasága  (DebrC.  238).  Vagyon 
nagy  twdatlan.saag  es  vaksaag  ember  tiyay  kőz5t  (ÉrdyC.  556). 
Rejánk  szállott  az  nagy  vakság,  minden  szemetlenség  (RMK. 
11.213).  Meg  vakniuan  enni  io  tétére,  a  vakságot  bekeseggel 
.szennette  (Helt :  Bibi.  I.h2).  Az  tudatlanságnac  vakságát  gyo- 
gyetya  mi  bennflnc  (Tel:  Evang.  1.32).  Azt  is  meg  gondollyuc, 
mely  nagy  szemtelen  vakságban  légyen  az  biinSs  ember  (Pázm : 
Kai.  31).  El-kerSld  a  hívságos  magad  létezését  és  a  kevély- 
séget, mert  ezek  niiat  sokan  gyógyíthatatlan  vakságra  jutnak 
(Pázm:  KT.  196).  Meg  kérdik  az  Seraphis  bálvány  istent  az  5 
pogány  vakságokban,  hogy  ha  ez  töldSn  találtalhatnának-é  oly 
.tzerencsés  emberek  mint  5k  (MA:  SB.  44).  Nagy  vakság  atiam- 
tia  az  tudatlanság  (BahCsIsk.  84).  Másnak  vakságot  kívánni 
nagyobb  mint  .sem  halált  (Mik :  TörL.  451).  Pnuly  emberi  vak- 
ság, gyarlóság  és  ne  tégy  fel  az  istennek  bsltseségével  (Fal: 
Szlí.  525).  Vajba  megesmérnénk  tompa  vakságunkat  (Orczy: 
KöltH.  85). 

Vakságos :  [caecus ;  blind|.  A  fekete  ló  példázza  vak- 
ságos  biinSnket  (Mel :  SzJán.  181).  Vakságnál  vakságosbac  az 
mennyei  titkoknac  által  értésében  (MA:  Tan.  32).  Vakvezerek- 
nek  vak.ságos  vezettyei  (Megy :  SzAÖröme  7). 

Vaksi :  [caecutiens ;  schlecht  sebend].  Vaksi,  vakot.ska : 
caecnlns ;  vaksi  aszszony,  fél-szemü  aszszony :  *lnsca  mulier 
PPBl.  Más  háznál  szemes,  otthon  pedig  vaksi  (Kisv.  Adag. 
182).  Mis  házánál  .szemesek  othonn  pedig  vaksik  (SzD :  MVir. 
253). 

1 .  Vakvil :  excaecor  MA.  bliud  werden  PPB.  Nagy  szépen 
megigazlák  ezt  ottan  az  doktorok,  az  többi  meg  is  vakul,  noha 
nincs  mit  mondaniok  (RMK.  V.243). 

el-vakul:  cu  El  vakulnac  ez  telhetetlensegec  niiat  (Born: 
Préd.  546).  Inkább  akarom,  hogy  el  vakúllyak  Elymassal,  mint 
Simonnal  világossan  látó  szemekkel  el  vesztetni  (Laud :  UjSegits. 
1.20). 

még-vakul :  excaecor  MA.  blind  werden,  geblendet  vver- 
don  PPB.  Meg  vacult  es  el  aggot,  megpocclost  e.s  ekteleuilt 
.•izzoúiallat  (NagyszC.  212).  Mely  zent  zwzet  mikoron  agias  hazába 
uitetuen  meg  61elt  volna,  azonnal  meg  vakula  (DebrC.  60). 
Nagy  szidalomságban,  bolygóban  maradánk,  sok  e.szteleuségben 
ím  mind  meg\-akulánk  (RMK.  11.178).  Fejenként  megvakult 
.szivök  (TV.177).  Ügy  annyira  megvakolt  vala,  minden  pogánokat 
felölraúlt  vala  (VL76).  Megvakiüuan  enni  iotétére,  a  vakságot 
tekeseggel  szenvette  (Helt:  Bibi.  Lh2).  Nemelly  igen  meg  vakult 
lator  toborzékot  nyom  és  meghayiagattya  magát  az  hoher  el5t 
^Born:  Préd.  573b).  Ugy  megkeményednec  és  megvakulnae, 
hogy  nékic  sem  .segedelem  .sem  tanácz  semmit  nem  használ 
(MA:ScuIt.  300).  A  nyauolias  megh  vakult  pápistáé  azt  velic, 
hogy  minden  ember  megent  papistaua    leszen   (Holl:Préd.   3). 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓtIr.    in. 


A  medvék  a  fényes  réz  medentzékre  való   nézéstfll   megvakul- 
nak (Misk :  VKert  73). 

vakulton-vakul :  [caecior  liu ;  blindor  werden].  Napról 
napra  vakulton  vakulnac  (Zvou:  Post.  L425). 

Vakulás:  1)  [caecitas;  blindheit].  Meggyógyitá  isten  szemem 
vakulását,  de  belső  szememnek  ada  oly  világot  (RMK.  IV.199). 
S)  excaecatio  MA.  verblendnng,  blindmachung  PPU. 

2.  Vakul :  (temere,  impmdenter ;  blindlings,  unüberlegt]. 
A  ki  csak  vakul  akar  ítéletet  tenni,  azt  gondolhatná,  hogy 
igen  meszsze  futamodtak  ezek  az  Luther  és  Calvinus  ujsági 
(Pázm:  Kai.  629).  Igaz  itíletböl  és  nem  vakul  vagy  szerentsére 
kell  a  papnak  némelly  bűnöket  meg-tartani,  némellyeket  meg- 
botsátani  (Pázm:  Préd.  429).  Némellyek  vakul  bocsátkoznak 
ügyekbe  (Fal:  UE.  442). 

VAKAR  ivachír  Helt:  Mes.  261b):  frico,  .scalpo  C.  frio, 
rado  MA.  freiben,  kratzen).  Valamihöz  vakarom :  affrico  C. 
Lovait  vakarni:  das  pferd  .striegeln  (Adámi :  SprachK.  311). 
Az  fékeinek  sennedeket  cerepvel  vakaria  vala  ganaion  ^Iven 
(DöbrC.  514).  Latanak  egy  karhozottat,  kyt  az  erdegSk  nywzaak 
es  sowal  vakaryaak  ew  testéét  (ÉrdyC.  79).  A  kackas  egy 
nyihány  tyuckal  vackaruán  a  szSm^tet,  ennyi  keresénec  (Helt: 
Mes.  261b).  Vízben  vakard  s  mosd  ki,  hogy  meg.szárad,  lángold 
meg  a  malaczot  (Radv:  Szak.  9).  A  .szöKít  facsarjad  meg  és 
vakarj  nádmézet  köziben,  hogy  megédesítse  (24.  22.  109).  Ez 
asz.szonyi  állatott  el  riasztya,  taszíttya  mint  egy  ebet :  tisztully, 
vakarj,  tzoki  te  eb  (MA:  Scult.  285).  A  körmünkéi  vakarunc, 
rfihelSdfiuk:  ungvibus  scabimns,  .scalpimus  (Com:Jan.  50).  A 
test  tSrlfl  szőrrel  és  lyukacsos  mosó  kövei  dörgöltetic,  vakar- 
tatic  (114).  A  maga  hátán  termett  rfihét  nem  éri  vakarni 
(Matkó:  BCsák.  171).  Mint  vakaija  tuiját  nUes    Máttyás    (73). 

[Szólások].  Példa  lehet  ez  az  magyar  uraknak,  kilí  mindenkor 
csak  magoknak  vakarnak  (RMK.  IV.239).  Fejedre 
vakarsz,  mert  így  beszéllek  veled  (Czegl:  MM.  137).  Maga 
fejére  vakarni  port  (Kisv:  Adag.  183).  Maga  fejére 
vakart  szenet  (Decsi:  Adag.  106.  302).  Magad  fejére  vakarsz 
tflzet  (186).  Kotorj,  vakarj  tova:  apage  Major:  Szót. 
Vakarj  tova,  tartsátok  dolgotokat:  apage,  apagete  PPBl. 

[Közmondások].  Ott  vakarja  az  te.stét  az  ember,  a  hol  nem 
viszket  (TörtT.2  1.87). 

el-vakar  :  1)  [erado ;  auskratzen].  Az  szélit  auagy  héiát 
el  veszfim,  fölit  elvakarom :  emargino  C.  3)  [deleo ;  vertilgen]. 
Vakard  el  en  hamossagomat :  dele  iniquitatem  meam  (DöbrC. 
108).  Kérlek,  emlekeziel,  mel  ártatlan  vezet  el  valaha  avaé 
igazak  ha  vakartattak  el  (517).  Wakartassanak  el  eleeknek 
kenyevvbW :  deleantur  de  libro  viventium  (KulcsC.  105).  S)  [se 
aufifeiTe ;  sich  fortpacken].  Látván,  hogy  tsak  ebül  mérik  a 
lentsét,  el-vakart  (SzD:  MVir.  20). 

fel-vakar :  refrico  C.  suflfrico  PPBl.  [aufkratzen].  De  miért 
vakarjuk  fel  a  beforrott  sebnek  az  fi  túrját  (Monlrók.  XI.340). 

hozzá-vakar:  afifrico  PPBl. 

ki-vakar :  erado,  eifrico  C.  [auskratzen).  Azirást  ki-törlöm, 
ki  vakarom :  repimgo  PPBl. 

[Szólások].  Még  ennek,  bár  takai'dd,  híre  futamodik,  még 
ezt  ki  vakarja  a  tyúk  (SzD:  MVir.  233). 

környül-vakar :  cü-cumfrico  C. 

le-vakar:  1)  [defrico;  abkratzen).  A  varat  a  kilesrül  ha  le 
vakarná,  a  kiles  maradna  (Mon:  Ápol.  328).  Noha  genetségit  cse- 
répdarabokkal vakarná  le,  azganédombon  flie  (Hall:  Paizs.  13). 
8)  [deleo ;  vertilgen].  W  neweketh  le  vakarad  ereki^l  erekké : 
nomen  eonim  delesti  in  aeternum  et  in  saecnlum  saeculi  (KulcsC. 
13.  Ke.szthC.  13). 

62 


979 


MEGVAKAR— VAKARÍT 


VAKARITÁS-VAKONIIÍIK 


9«ii 


még-vakar :  a>nfrico,  defrico,  deaquamnio  C  perlVico  MA. 
reiben,  kratzen  PPU.  Ha  értz  tazéc  leeiid,  mei;  vakaryiae  ss 
vizzel  meg  mossjic  (Helt:  Bibi.  I.AAa2).  Bizony  rósz  vackaróia 
vagyon  wradiiac,  ha  mckaig  így  meg  vaekarnac,  bizony  a 
timároknac  bámoíisát)a  beliayttyák  bőredet  ilIelt;  Me,s.  121). 
Ha  csukát  avagy  pcszárt  ad  kezedben  az  me.stered,  azt  igen 
szépen  megvakarjad  (Kadv:  Szjik.  U).  22.  48.  79.  108).  A  mada- 
ráé meg-mellyeztetnei',  az  balac  héjoktnl  niegvakartatiiak  (Com: 
Jan.  83).  A  raikória  gyiikeret  bániozd  avagy  vakard  szépen  meg, 
azután  ha.«ügímd  meg  (TíirtT.^  I..")7íi).  Az  ember  sz'iletik  mint 
megvakart  tábla,  mellyen  .<emnii  sincs  leirva  íllly:  Préd.  I.13nl. 

reá- vakar :  lirradu;  hinaufschaben].  Az  reszelek  közzftl 
az  port  kifi'iván  vakaril  az  poris  vasszelbíll  reá  az  mflre  (Kecsk : 
ÖtvM.  32 1>. 

Vakarás :  frictio,  frictus,  fticatus,  aflfrictiis  C.  das  reiben, 
krafzen  PPB  A  vakarásoc,  ér  vágásoe  nem  veszir  el  a  fájdal- 
mat, banem  enybitic  íCnm:  .lan.  173i. 

(Vakar  ász  I 

meg-vakarász  :  [prosterno ;  scbliigen).  Egynehány  jó  csjitá- 
kat  tévén  Prága  alá,  ott  jól  megvaUarászta  az  németeket  vala- 
hol kit  kaphatott  (ErdTörtAd.  n.28Sl. 

Vakaratlan:  [non  pectinahis;  nngestriegelt).  Az  a  vitéz 
ember,  a  ki  hamarébb  megfordul  i^sapant,  vakaratlan  lovával, 
mint  más  tflnd5kl5  paripájával  (Land:  UjSegits.  I.,t18). 

Vakarcs :  1)  libum,  panis  ex  corra.sis  ma.s.sae  reliqiiiis 
confectus  MA.  kui'hiMi  aús  dem  iiberbliebenon  abgekratzten 
massenteig  PPB.  Parancsolt  f)  Nagysága,  ittvaló  Vakarcs  Lstváii 
nevö  para.sztembert  fogas.sam  meg  (Beris:  Lev.  227).  3)  rasura 
MA.  [das  abge,stíhabte|.  (íyRkere,  vakarcsa  a  mályvának  ha.siid 
meg-indíttyák :  malvae  radices  ra.sae  solvunt  tibi  t!iece.s  (Felv : 
HchSal.  2n). 

Vakarcsál :  scalpo,  friro  MA.  gralien,  kr.itzen  PPB,  Váj- 
dogálom,  vakartsálom,  ki-vá]om:  scalpo,  scalpt\irio  I'l'Bl.  Orrával 
vakarrt.sál  és  ngy  keras  valami  rothadt  szemet,  mellyel  tölti 
gyomrát  (Pázm :  Préd.  30).  Az  tyk  az  szemetén,  gancn  vakarcsai 
lábayval  (Lép:  PTiik.  I,302t.  Vakan'sál  az  tik  az  szeméten 
iThaly:  VÉ.  11.34). 

ki-vakarcaál  :  [orado ;  auskratzen).  E  szín  alatt  .sokat  ki 
vakarcsálhatiii  a  .szent  Írásból  (Pós:  Igaz.s.  I.38I. 

Vakarcsálás :  scalptnra  ( '.  MA   ilas  ausgral)eu  I'PB. 

Vakaxcsáló  :  I)  (scalpendo  destinatus ;  schal)-].  VakartsáhV 
penna  tsináló  kés;  scalpruni  PPlil.  3)  scalptor  (I  scalpttu'io 
MA.  graber,  steinschneider  PPB. 

Vakardogál :  [fi-ico ;  reiben,  kratzonj.  Ha  megérzed  kőr- 
nyfilStted,  vakardogald  ;i  bokádat  (C'zegI:  MM.  103), 

Vakarék :  strigmentnm  MA.  [das  abgeschabtej.  Vakarék, 
le-vakart  vagy  le-fiisiillfitt  szenny :  strigmentum ;  le-vakari,  le- 
törsölt,  vakarék,  tilrsíilék  :  destrigmentimi  PPHl. 

Vakargat:  I)  sutiVico  C.  .strigilo  MA.  anfkratzen,  .striegeln 
PPB.  En  liatamon  vakargattak  binősSk,  v  hanio,s,sagokat  el 
noitottak  (OíibrC.  209,  Pesti:  Fab.  38V  Engedd  meg,  katonád 
lovát  vakargassa,  de  alomját  paraszt  hete,ssel  hányitssa  (Orizy  : 
KöltSz.  151).  S)  [rado;  scharrenj.  Hasonlatosoc  a  tykhoz,  ki  a 
tyzta  búza  kozStt  is  vakargat  meg  tiMtuen  hegyit  (Vás:  Gin- 
Cath.  460). 

Vakarít  :  Ifrico;  reiben].  Onnan  nyákok  vakaritva  térének 
vLsHza  \'áradhoz  (Munli'<'>k  V'll.lü9).  tigy  ment  el  nyaka  vaka- 
ritva a  szent  Mihály  alias  tílmlíicz-ka|inn  ki  (BetbhÉlct  II 
204). 


Vakarít^  :  [nóta,  piiDctum ;  strich,  punutj.  Egy  vakarit;i.~ 
Írást  nem  tnd  (Szál:  Krón.  471).  Hazugságának  be-pokróozo/-á- 
sára  citállya  .Sámbár,  a  hol  csak  egy  vakaritás  sincsen  arrid 
(Matk(i:  BCsák.  385).  Csak  egy  vakaritás  Is  nincsen  rula  (Pós: 
Vetélk.  41).  Egy  vakaritásni  szent  írást  nem  tnda  ehVIiozni 
(Pós:  Igazs.  n.382i. 

Vakarkod-ik  :  [se  auferre  ;  weggehenj. 
[Szólások].  ímé  a.sz(mnép  állhatatlansága,  ura  még  fen  vagyon 
szilme  világa,  férhíiz   vakarkodik  !^  asszonsj'iga  (RMK.  111354 1 

Vakaró:  I)  radeiis,  fricans,  rasor  MA.  schater,  kratzer 
PPB.  Tudták  az  udvarhoz  szokott  herodianus<»k  a  viszketeges 
fül-vakaró  szók  erejét  (Pázm:  I'réd.  1110).  3)  .strigilís  C.  radula 
MA.  striegel  Pesti:  Nom.  111.102.  PPB.  Bizony  roíE  vackaróiia 
vagyon  wradnae  (Helt:  M&s.  121).  Az  ki  vakarót  fog  az  '  tiáli"/ 
be  kStSzi  annac  sebeit  (Kár:  Bibi.  1.671).  Vakaró  v.iu 
rostély  iCom:.Tan,  83).  A  lovat  fogas  vakaróval  meg-fésiili  m,. 
Vettem  liárom  vakarót,  bárom  fejszét,  bárom  patkóver(it  (Radv: 
Csal.  II.iy).  :t)  libum  rasivum  MA.  kuchen  vom  krat-zteig  PPB. 
Édes  anyó  Kígyemödnek  szettyel  szottyal  készült  hódos  vaka- 
rút  süt  (Nyr.  Vn.371j, 

láb-vakaró.  Tajték-kő,  láb-vakaró,  kifnnyfl  likat«08-kő : 
pumex  PPBl. 

ló-vakaró :   strigilís   MA.   .striegel  PPB.   Abban  hordoztak 

az  patkók',  zjicskiit,  lóvakaró!  (Monlmk  XI.369). 

toU-vakaró :  scalprum  Com:  Jan.  157.  [fe<lerme8serj.  A 
deáknak  kalamárissá,  toll  tartó  pólcza  a  toll  vakaróval  és  ir<i 
penna  csináló  ké.secskével  edgyíitt  légyen  (Com:  157). 

Vakarócska :  stiigílieula,  strigicula  MA.  kleiner  striegel 
PPB. 

Vakarod-ik :  (se  auferre ;  sich  foitpacken].  Nincsen  e  szent 
hegyen  .semmi  portiod,  vakarodgyál  hát  a  vílgybe  (Matkói: 
HRonil.  41). 

el-vakarodik  :  -v-  Athanazinsra  .szembe  nem  szólának,  síi 
ök  egyenként  mind  elvakjintdának  (RMK.  V.1S6).  Az  erdél>í 
had  úgy  vakarodék  el  T(imö.svár  alól  bé  vissza  Erdélybe  (Erd- 
TörtT.  11.21).  Cz/otxír  magyar  regimentét  fillvertiik  volna,  de 
elSre  elvakarodott  onnan  (Monln'ik  XX VII  27 1.  Bethlen  GálM>r 
eijel  niigy  cs5nde.sen  minden  liailával  tői  czankuzék  és  mind 
a  tőnlkkel  Sszve  elvakari>dék  onnan  (Pethö:  Króu.  272),  El  kell 
vakarodni  a  háztól  (Mik:  TörL.  S).  Még  kárt  te.szeu  s  az  után 
el-vakaro<lik  iKísv:  Adag.  218).  Kén-szeréttetett  tóile  el-vakamdni 
(Csúzi :  8ip.  589). 

ki-vakarodik  :  (exeo ;  hiiuiusziehen].  IJgy  eugedtetett-meg 
élete,  hoiiy  Erdélyivel  harmad  napig  ki-vakan>dgyék,  mert  egyeli 
aránt  azon  sententia  lészen  rajta  (Matki'i:  BCsák.  7.  Pethó- 
Krtín.  11,5). 

Vakaród-ik,  vakar ódz-ik :  |.se  fricare;  sich  kratzi^nj. 
Vak;iródhatnám  :  scalpturio  ;  rihelSdóm,  vakaródom  :  Sí-al>o  C 
Major:  Szót.  423  \'akaródom,  szenye<lékemet  vakarom:  »cab<i. 
cntem  scabo,  .scalpo  PPB.  Körmeinkéi  v.ikan'idnnk  (Com:  Vest 
38).  Ember  a  t'nissek  kí^ziStt  lévén  és  sznrkáltatván  avagj'  csak 
vakan'nlni  sem  .szabatlé  tPós:  Vála.sz.  7).  Kannus  t;ubás  teistén 
vakaródzik,  csi'ifos  álmát  neveli  (Kai:  Vers.  874). 

[.síziilások).    MiVni  (igy,  ulv.  mVaniJ   vakan>dom:  nupturio  C. 

Vakaródás :  (frictio ;  reibungj.  A  tsuka  az  íi  sebeit  a  tzom 
pohoz  vakariHlasa  által  megg)'og)'ittya  (ACjwre:  Enc.  219i. 

VAKOQ  :  (vagio ;  wínselnj.  A  nyúl  vákog,  uyi :  lepus  vagit 
(Com:Orb.  .-11. 

VAKONDOK,  VAKONDAK  ^mknm^ao  Mel;  Herl 
83.  i;ikatirin:tk  BeytiieA:  KiK.  127.    íviiondni;*  JordC.  yö.  Cis.  II 


9K1 


VÁL 


EI^VÁI.1K 


982 


'xiiuniiol  Tof:  Zsi.It.  «55.  Nad:  Kert.  24):  talpa  ('.  MA.  luanl- 
mirf  PPB.  Kvk  ez  fSlden  yaniak  myut  vakoudagb,  poczok, 
luttlikaii,  pSczfik  (JordC.  95).  A  vakondagok  a  fi51det  tiiriak 
iDebrC.  Irt).  Termezet  zei-j-nt  wak  allat  az  wakondag.  azért 
mongyak  eniet  nakondagiiak  ys,  liMiy  semmyt  nem  laat  (Pe.sti : 
Fab.  86b).  Fertelmi'soc  legyenec  tfluektec  a  .szfildiszno,  a  gyéc 
és  a  vakondag  (Helt :  Bibi.  I.CCc3).  A  vakoudagokiiac  es  a 
pupeiieuérekneo  likak  (Helt:  Bibi.  IV. H).  Ez  f fi  valahol  vagyon, 
a  vakandag  ytt  nem  lakic  (Mel :  Hei  b.  83).  Ha  az  v.akondag 
igeu  ;issa  luagiú,  nagy  esít  érez  (Ci.'s.  Hi.  Sar  lyii,  cluida  fa: 
valabul  ez  az  fyn  vagyon,  az  vakandnak  ott  nem  lakik  iBe.rtlieA  : 
FivK.  127).  Az  e  f5Id5n  mászó  állatoc  kúzzűl  ti^tátalanoc  légyé 
nec  ti  elSttetet-  az  ^er.  a  béka,  az  .ífildisznó  es  vakoudac 
(MA :  Bibi.  L98).  A  napnak  világosságát  nem  szenvedheti  el  az 
5rd^,  niiut  a  bagoly,  a  vakundok  .s  ama  perepuftyok,  szániyas 
egerek  (Tof :  Zsolt.  655).  A  vakondac  turá-sokat  csinál  (Com : 
Orb.  39).  Vakjabb  a  vakondaknái  (Ker:  Préd.  52 1.  Végy  egy 
lot  porrá  tírt  vakomlokot  (Cseh :  OrvK.  1 1).  Csak  tékozló  az 
[iaras-/tból  lOtt  nr,  mint  vakondok  ganéjos  földet  túr  (Tlialy : 
\^.  I.402V  Szomszédja  maga  viselá«ére  olly  világtalan  mind  a 
rakondok  (Fal:  SzE.  518).  Setétben  fáradoz  mint  a  vakondok 
Fal:  BE.  548). 

[Közmondások].    \  vakondok  ntat  nmt.at  a  szemesnek  (Fal ; 
Vers.  912). 

VAXi,  VATi-J-K. :  1)  sepaix)r,  discemor  MA.  [.sdieiden]. 
Három  ré.«zre  váleU  (%lv:  DT.  11.152).  Akai-atgyok  az,  hogh 
íz  had  keíl  fele  walioii  (LevT.  1.161).  Ket  felé  válic  az  viz 
Kár:  Bibi.  1.195).  El-rontotta  a  hegy  tetejéről  kéz-nélkiil  vált 
<övetske  a  bálványozást,  melly  a  világot  ré-szegitette  (P;izm: 
?réd.  142l.  A  mint  az  ü.svények  erre  s  arra  válnak  (GyöngyD : 
ÍJ.  73).  A  rejtek  ajtaját  úgy  tudták  tsinálui.  szoros  lyukon 
sellett  kebelében  S7.álni.  ott  pedig  lehetett  arra  s  erre  válni 
GyöngyD:  Char.  49 1.  Ha  idején  koran  ezektói  nem  válhat, 
gazság  útjára  nehezen  akadhat  <Orezy:  KöltH.  261  9)  [fio, 
)vado ;  werden.  entstehen].  Yo  yllatw  kynyerek  valanak  az 
)yde«  gabonából  íÉrdyC.  282|.  Az  fi  asztalok  úiiekiek  tfirré 
laquens)  vállik  (Sylv :  UT.  IL16).  A  gyermekei-  szoktatta-sanao 
•alami  mesterségre,  hogy  végre  Ioikk",  hazngoo  avagy  koldnloc 
le  vállyanac  bennec  (Born :  Préd.  86).  Kic  kSzzfil  ezJic  esy  sem 
ált  olly  istene-s  emljer  (391b).  A  polyvábúl  ganéj  vagy  fílst 
álik,  ha  rodhadástúl  vagy  tflztSl  emésztetik-meg  (Hall:  Paizs. 
!1).  Taui'ilt  elme  v.álék  belóle  (Tarn :  Szents.  .57li).  Meg-lá-sd 
:oma,  ebbíl  minő  inenyet.ske  vál  (PhilFlor.  58i  A  ki  mint  ipar- 
;odik,  erólködik,  olIya.«  személy  válik  belóle  (Fal:  VK.  410). 
Sarnm-ostobán  jűddegelúnk  minnyájan  a  világia,  tanulással 
álik  ember  belSIfink  (410j.  .Sokból  nagy  ember  válna,  ha  még 
alami  megvolna  bennek  (485).  A  .szalonnát  ha  egyre  fiLstöIik 
■,  uem  válik  belőle  derelye  (Fal :  Jegyz.  920).  3)  [simi,  inve-  ' 
ior ;  sein,  siih  tinden].  Egy  sem  válic  az  fő  nepec  kózzfil,  ki 
elec  el  menne  (Born:  Préd.  81).  Az  mac  kózzfil-is  egyuel  tőb 
em  vált,  ki  ez  kónyw  nyomtatásat  valóba  .segítette  volna  (45Si. 
le  hnd  el  magadat,  mert  válik  hasonló  hozzád-is(Decsi:  Adag. 
■50).  Nincz  oly  erós,  kinek  végre  társa  nem  válik  i3).  Váluac 
li  kőztünk  is  olIy.<u:oc,  hidgyétec  (Cs.ákt:  As-sz.  9.i.  Nincs  oly 
r5s,  kiuec  társa  uem  válic  (C'zegl :  Japh.  217).  Alig  válik  tiz 
5zt,  a  ki  író  ezkózt  iigy  csinál,  hogy  jól  teczczik  (Felv:  Dics. 
h.  Válik  kSztSk  illyen  (55).  Erős  Mmány  vára,  kit  a  világ 
mdál,  hozzíi  e  világra  hasonló  kevés   vál  (GyöngyD :  MV.   9). 

[Szólások],  Vmibe  válH:  Vege  fele  lassu,  de  sokáig  tartó  ; 
s  5  be  víüik.  láiS  iKBártta.  Dv2).  Nincs  olly  fene,  ki  sze  I  i  d- 
e  n  nem  vál  Q'haly :  VÉ-  II227).  rmiböl  rálií :  Édesb  a 
izból  vált  bornál  (Csúzi:  Sip.  737).  Vmi/i  válik:  Próbán 
ilik  :  die  probe  \vird  es  zeigen  lAdámi :  SprachK.  212).  Vmi- 
;t  válii:  Lnter  azokhoz  sem  álla  egyikhez  is,  hanem  vgan 
lac  maganac  valec  (Tel:  Ríivlr.    33).  Tisztán  a  viz   magá- 


nak vállyék  ( Ker :  Préd.  207X    Vmire  váiik ;  Ha  felveszi  a  taná- 
csot, nem  csak  hasznot  hajt  magának, hanem  becsület ire 
is  válik  (Fal:  UE  456(.  Midón  látná,  hogy  halálra  vált  szol- 
gája, i.stentól  kerese  utolsó  segítséget  uéki  (Pázm:  Préd.    272). 
A  beteg  igen  meg  nehezedett  és  már  halálra  vált  (Tarn:  Bar. 
122bl.  Fel&sége  és  leánya   halálán  annyira  biisúl,    hogy    nem- 
sokára halálra  válik  miatta  (Hal :  HHist.  H.2f<()j.    Egy    halálra 
vált  kisded    meggyógyul    (Taru :  Titk.    15Si.    Mint    az  vonagó 
lialálra  v;Ut  embert  tengetik  a  doctorok.    1S7S   (TörtT.    1.123). 
Minden  .szem  pillantilsbau  halálra  válni  (Fal:  NE.  37).  Mindaz, 
a  mit  mástól  viszont  vészen,  tulajdon  nagy    hasznára  válik 
( Fal :  UE.  426).  Csuda  dolog  volna  ez,    hogy  akkor  az  fidóben 
Ábrahám  es  Israel  ollyan  kegyetlenekre  váltanak  volna 
az  ő  nemzetségekhez  ((íyarm :  Fel.  88).  Soha  .sem  válik  kisebb- 
ségekre a  nagy  uraknak,  hogy  a  jól  végzett  dologban  része 
vagyon  a  .szolga  eszköznek  (B^al :  UE.    398).    Eeménsége   nincs 
életi-e,  szíve  válic  kísértetre  (Ujf :  HÉuek.  36).  Ó  k  ö  u  y  0  r- 
gésre  váll  (KónyirHRom.  39).  Az  vtan  az  egh  egi  ueminemő 
mértékletességre    válik.    1572   (KBécs.    DS).    Szomorú 
nótára  válik  még  az  ének  :  Boi-tica  cantilena   (Decsi :  Adag. 
99).  Mi  viszsza  élvén  az  isten  teremtésével   roszia  fordítjuk  és 
roszszunkra  válik  (Mik:  TörL.  248).  Volt  uramnak   vétke 
miatt  Deümáu  szerelmemre  nem  vál (Kónyi :  HRom.  149X 
Sokan  vadnak  azok,  kiknek  hivatalok  vagon,  keueseu  kedigleu, 
az  kik  arra  válnak  (Sylv:  UT.  L32).   Vmivé  i-álik:  Aranya 
válom :  anresco  PPBI.  Ha   az   réz  arannyá   válic  (MA :  Scult. 
170b).  Imádságoc  b  fin  né  válic  (Zvou:  Post.  1.811 1.  Úgy  egy- 
g  y  é  vált  a  két  ekklésia,  hogy  ma  E^yházfalvának  tsak  a  régi 
Írásokban  nL-u-adott-tneg  emlékezete    (Bod:  Pol.    104(.    Valamit 
magános    taiiáttsal    elreudeltenek,    az    leg-tóbb   törvény   ere- 
jévé vált  a  kételensegek  előtt  (Rák :  Manit.  C2).  Magadtúl  hamar 
meg-esel.  fedetté  válol  (Pázm  :  KT.  lS2i.  Az  bőre  mindenes- 
től fejérré  vált   (MA:  Bibi.    I.99b).    A    magyarok,    mivel    a 
galhisokkal  őszve  házasodának,  magok  is  gallu  sokká  válá- 
nak  (Liszny:  Krón.  145).  Mikor  a  szebuél    .szeb   petsétet   cseh- 
kőre  metszők,  azzal  nem  válik   g  y  é  m  á  u  t  á  (Fal :  NA.    222). 
.\z  igaz  hamissá  walyk  (Ver:  Verb.    Előb.  3).  Tsak    kitsiny 
mangurni  kőny  vecké  válnak  azoc  (C'zegl:  Japh.  21).  Senki 
sem  válik  azzal  n  a  g  y  g  y  á,  hogy  lába  uyaiu  s  palotással!  tud 
járni  (Fal:  VE.  460).  Az  otthon  kedvére  nevelt  gyermek  végre  bor- 
júból ökörré  vál  (Kisv:  Adag.  12).Termezette  válik  benne 
I Frank:  HasznK.  75).  Ha  a  mit  a  sfitő  sflt, Christixs  testévé 
válh.atna  (Matkó:  BCsák.  4251  A  dolognak  külsősége  túnik  az 
embernek  szemibe  és   ez    által    válik    tetszetessé    avagy 
utálatossá  (Fal:  UE.  371).    Lutherben  mint   eggy    vérré 
é.s  termé-szetté  vált  volt  az    hűt    és    vallásbeli    tátosság    (Bal: 
Olsk.  242).  A  viosz  lépek  a  tíiz  által  meg-olvasztatván  viosz- 
szá  válnak  (Com:  Orb.  97).  Utóllyára  vízzé  válik  reménysé- 
gek, rajta  ve.sztenek    (Fal ;  UE.    455).    Akárhogy    válik: 
e.s  mag  ausfalleu,  wie  es  híII;    még    úgy    válik,    hogy:  es 
wird  noch  so  sem,  dass  etc.  (Adámi :  SprachK.  212).  Az  el  szecket 
vala  .seregből  es  egy    to    legény    mindiárt    u  t  á  n  u  a    v  á  1  é  c 
(Helt:  Krón.  51b).  íme  a  nép  vtánna    vált:  ecc*  ninndus  totus 
IKist  eum  abiit  (Helt:  UT.  c7). 

el-válik:  1)  separor,  sejuugor  MA.  [sdieideu].  Elválom 
feleségemtől :  repudio  MA.  divortium  cum  conjuge  facio  PPB. 
Mellyben  a  széki  a  fejéritől  elvált:  uva  *.schi.sta  PPBI.  Vállal 
el  en  tfilem  iSylv:  UT.  I.S7bi.  Kérlec,  vállyál  el  éu  tőlem;  ha 
te  balra  mégy,  én  ióbra  megyec  (Helt:  Bibi.  li\  Valaki  fele- 
.ségétöl  elválandic:  íjui  dimiserit  axorem  suam  (Helt:  UT.  B). 
Eluálic  es  el  tauozic  (Helt:  VigK.  68).  Nincsen  ez  világon  sem- 
mim, kitől  nehezen  váhiám  el  (LevT.  IL2S1).  .Soha  el  uem  valie 
mi  tfilőnc  (Mel :  SzJán.  469).  El  nem  valic  as  el  nem  szakad 
tfile  (Born:  Préd.  44).  Mikor  az  lelek  az  testfii  el  valik  (Fél: 
Tan.  91 1.  E^ic  az  masiktul  el  ne  vallyec  (Ageud.  59).  Nem 
azért  kévánlak,  hogy  tőled  elváljam,  hanem    hogy   szeres,selek 

62* 


988 


KLVAL.ÍS— EI.VALVÁN 


KETTÉ- VÁIJK-KIVÁLVA 


081 


(Balassa:  Éiiuk.  1911.  így  leKyen,  kévánom,  luig  tőlem  elválol 
lelkemnek  kimúlása  (222).  Kérlec,  vallyál  el  tőlem :  recede  a 
me  obsecro  (MA:  Bibi.  I.U)  Mivel  kiilömböz  oktalan  állattól, 
ki  el  válik  akartva  okosságától  (Zrínyi  1.31).  Ki  bochátá  lelkét 
testóbül,  el-válék  feje  kegyetlen  mellyétül  (50).  Eltétül,  szavá- 
túl  egyszersmind  el  válik  (107).  Ha  semmi  úttal  nem  ffil  szive 
férjéhez,  vállyék-el  tflle  (Pós:  Igaz-s.  1.557).  Ö  ngára  eljönek  az 
törökök,  köröm-seréa  nélkül  egym;istnl  el  nem  válnak  (TörtT. 
XV.159).  A  szabadság  elválliatik  az  embertől  (Illy:  l'réd.  I.241b). 
A  sas  igen  tjiviil  elválik  a  földtől  (11.511).  Elváltunk  egymá.stul 
a  l^apunál  (Bercs:  Lev.  127).  Egy  ember,  a  ki  el  akar  válni 
a  feleségitöl,  tartozik  néki  megadni,  a  mit  néki  kötött  (Mik: 
TörL.  440).  Véle  kivánsz  lenni,  ö  tűled  el-nem  vál  (BiróM: 
Ángy.  69).  A  kevély  ember  ba  mit  belé  szegezett  elméjébe, 
attúl  nem  ak;ir  el  válni  (Fal:  BE.  614).  3)  [decemor,  mani- 
festus  fio  ;  sich  entscboiden).  Váljék  el  a  dolog  fegyverrel :  capite 
meo  *decernam  PPI.  Elwalyk  a  jozag  dolga  (LevT.  1.318). 
Hiszem,  hogy  immár  ma  elvált  dolgok,  de  hi.sz.sziik,  liog)'  jól 
jártak  (Nád:  Lev.  38).  Az  német  követ  állapatja  alkalmasint  el 
fog  válni  (RákGy:  Lev.  222).  Embemec  kere.sztyénsége  akkor 
válic  el,  a  mikor  halálához  levén  így  szól  (CzegI:  Japh.  142). 
Akkor  válik-el  a  léleknek  dolga  (íSzathm:  Dom.  184).  Harmad 
naii  alatt  el  válik,  el  kell-e  o.szlammk  (TörtT.'  L94).  Váljék 
azon  el,  mire  adja  isten  dolgimkat,  hogy  ő  kglmének  ne  kösdd, 
.se  gátold  meg  i'itát  (599).  Eojérvárhoz,  ha  HaLszter  dolga  elválik, 
könyö  vissza-fordúlni  (Bercs:  F^ev,  45).  A  hadakkal  általment 
Ocskai,  8  meghaltam,  tegyen  satLsfactiót,  elválik  vége  (95).  Elvá- 
lik az  két  karácson  közben  az  mi  telelésünknek  ábrázatja  (228). 
Szükségben  váliket  a  jo  szolga  (Szeg:  Aqu.  38).  El-válik,  hogy 
.  hányat  ölnek-meg  vitézül  (Kónyi:  liliom.  106). 

[Szólások),  üri  méltóságod  szolgaságra  vál  el  (Thaly:  VÉ. 
1.180). 

elválás :  1)  repudiatio  C.  separatio,  repudium,  divortium 
MA.  [scheidungj.  Házasoknak  elválása :  divortium  ;  feleségtől 
való  elválás:  repudium  C.  Vala  ew  benne  ez  vjlagtwl  való 
tekeolletes  el  válásnak  es  el  zakadasnak  malaztya  (ÉrdyC. 
571).  Régenten  helyes  volt  a  férhez  adott  menyecskét  meg- 
vetni, elhagyni  és  lészeu  vala  megvetés  és  el-vális  (Com :  Jan. 
117).  Az  vezértől  elválástokkor  végeztünk  vala,  ott  az  szélben 
legyen  szorgalmatos  %-igyázilsban  (Bercs:  Lev.  19).  A  ti  hamis- 
ságtok szer/,ettek  elválást  ti  közöttetek  és  a  ti  isteniek  között 
(Illy:  Préd.  1.443).  Tőllem  el-vállásoddal  el-bútsúztak  álmaina 
(SzD:  MVir.  81).  2)  (discrimen;  entscheidnngj.  .lobb  volna  az 
portai  választ  és  mii  dolgainknak  elválását  várni  (TörtT.»  231). 

elválhatatlan:  inseiiarabilis  MA.  nnzcrironnlich  PPB. 
Foglaly  magadhoz  engem  szerebnednek  el-válhalatlan  kőtelé- 
vel (Pázm:  KT.  256b). 

elválhatatlanképpen  :  (insei>arabiliter ;  unzertrennlichj. 
El  valhatatlan  képiien  eggyek  legySnk  véle  íBeythe :  Epi.st.  97). 

elválható  :  (separabilis ;  zertrennlichj. 

elválhatóságpsan :  [soparabiliter ;  zi-rtrennlichj.  Az  isteni 
személyek  az  isteni  állattol  nem  el-válhatoságoson,  hanem  Isak 
az  6  léteknek  rendire  és  módjára  képest  kfílSmb^ztetuek  meg 
(GKat:  Titk.  25). 

elvált:  [abstractumj.  Midőn  valamely  mondás  csak  összve- 
foglalt  értelemben  igaz,  nem  az  el-váltban  (Klyef:  BWTomp.  11). 

elválván :  fexeepto,  praeter ;  ausgenommen,  ausser].  Senkit 
nem  láta  a/.  a>«zontul  el  naiva :  nemino  conspeoto  praeter 
mulierem  (Sylv:  UT.  1.139.  57).  Az  bimoktol  el  valvan :  praeter 
bános  (Ver:  Verb.  29).  Ez  az  oka,  mert  bSnbo  fogimtatot,  mint 
zinten  egyebb  zentei:  az  egy  Christus  .•aőmelyotől  el  valuan 
(Zvon:  Osiand.  29). 


ketté-válik :  diftindor,  dividor  MA.  zerspalteu,  zertlieilt 
« érden  PPB. 

ki- válik :  (sejungor ;  sich  absondemj.  Szokásuk  az  eret- 
nekeknek, hogy  ők  a  ceremóniákban  mindenkor  ki-válttak 
(Mad:  Evang.  574). 

kiválás :  (discrimen ;  imterscbiedj.  A  közönséges  hivatal 
kiválás-nélkfil  minden  emberekre  néz  (Mad:  Evang.  583). 

[kiválóképpen] 

kiválókóppenvaló :  speciális  C. 

kivált:  I)  (praecipuus;  vorzüglich].  Az  te  magadnak  kyvalt 
zentsegas  kegyelniassegedben  (GömC.  226).  2)  (praesertim, 
praecipue ;  besonders).  Itt  szörnyű  drágaság  kivált  széna,  abrak 
és  hns  dolgában  (TörtT,'  1229).  Itt  még  most  is  minden  ritka 
és  drága,  kivált  a  pite  (Mik:  TörL.  438). 

kiváltképpen :  praecijrtie,  singulariter,  i)eculiariter,  c/jm- 
primis  C  vomehmiich,  sonderlich  PPB.  Az  ivrak  ueppenek 
myhelth  ky  telik  az  hawok,  mentben  ozolnak,  kyivalkeppen  a 
Banfy  uram  neppebe  nem  sok  m.'iradotli  iLevT.  1.101).  Szenuet- 
tenec,  kitt  .solia  nem  miuelhettenec  volna,  ha  az  ur'isten  őket 
keualképen  nem  vigasztalta  volna  (Helt:  Bibi.  I.b3i.  Üzic  az 
torkosságot  kiualtkeppen  fínnep  nap  (Ború:  Préd.  410).  A  Sala- 
mon király  meg  szerété  soc  idegen  aszszoni  állatokat,  keualt- 
képpen  az  Pbara'i  leányát  (Kár:  Bibi.  L314b).  Mikor  az  madarac 
sereggel  meniiec  az  erdőről  falukra  és  várassokra,  kiuáltkép|>eu 
zaykóc,  soha  nem  io  iel  (Cis.  H).  Huuyadban  és  Biharl>an 
kiváltképpen  ugyan  felcirkáltasd  az  mi  morvái  lakatosinkat 
(RákGy:  IjOv.  192).  Az  isten  sokszor  az  emberek  .szárnyát  elvágja, 
kiváltképpen  azoknak,  a  kiket  szeret  (Hall:  Paizs.  38).  Nem  köll 
a  hadat  Pesten  alól  vinni,  hanemha  az  ellen.ségnek  oda-alAbb 
való  gyülekezeti  kiváltkipen  és  szükségképpen  kivánná  (Beri-s: 
Lev.  329). 

leg-kiváltkóppen :  [raa.xinie,  inprimls;  meisteiLs,  vorzüg- 
lich). Az  angyaloc  leg  kiualtkeppen  az  igen  meg  keseretteknec 
ielenenec  meg  (Born:  Préd.  236b).  Legkiváltképpen  lelki  .szegé- 
nyéé igyekezzflnc  lenni,  hogy  meg  elégettt«.sflnc  iZvon:PüSt. 
1.17).  Leg-kivályképpen  ebben  dicziretes  és  kívánatos  a  vénség, 
hogy  íVbenne  meg-szSmiec  a  vétkes  indulatok  (Hall :  Paizs. 
429).  Nemericz  uramhoz  küldtük  szolgánkat  legkiváltképen  ő 
kegyelmére  bízván  azoknak  is  részünkre  való  édea'tését  (Törl- 
T.'  VII.432). 

kiváltkóppenvaló :  praecipuus  C.  peculiaris,  singiilari-s, 
speciális  M.\.  sonderlich,  sonderbar  PPB.  .Az  cananokok  kevzevt 
fenleek,  mykeppen  kyvalt  kepi>on  való  napfeen  il>omC.  11). 
Minec  vtámia  immár  az  Atila  nagy  hertzei'  meg  hólt  volna, 
marada  kct  kiualt  képi)en  való  tia  Atilanac  a  birodalomlia 
(Helt:  Krón.  20).  Kiualtkeppen  való  papokat  tartót  egy  nyihányat, 
kic  czac  alamizsna  osztogatoc  vóltanac  (3'ib).  .\z  istemiec  iteleti 
kot  fele,  az  eggic  keualkeppen  való.  az  ma.sic  közönséges  kep- 
[wn  való  (Kár:  2Kön}'v.  147).  Az  halalt  ket  felének  mongiak, 
oggik  kőzőnsege.s,  az  másik  pedig  kiualtkeppen  való  (Eél: 
Tan.  521).  Az  istennek  bölts  tanátsa  úgy  rendelte,  hogy  vilAg 
végén  utolsó  és  közönséges  ihlet  légj-en  két  kivált  képpeovaló 
nagy  okért  (Pázni:  Préd.  4).  Ha  az  bibliát  egy  kiválképpen 
való  nyelven  kellene  olvasni,  nem  volna  job,  mint  sidó  nyelven 
olvasni  iM.\:  Bibi.  Előb.  2).  Énnekem  lesztek  kiváltképpen  való 
népem  (MA:  Bibi.  1.66).  Izrael  kiváltképpen  való  uépo  vala 
istennec  (182).  Kiki  mind  halálában  kiváltképjien  való  szeutirás- 
béli  numdjist  forgatott  .szivében  iMA:Scult  137).  Mindenik 
kőfalnak  az  teleié  kiváltképpen  való  színnel  festetett  meg 
(MA:SIi.  360).  Kéváltképpeu  való  kegyelmébSI  istennek  adom 
magam  ez  szent  me.sterséghez  (MegyröJaj.  \^.ll). 

kiválva,  kiválván:  exceptus  M.\.  [praeter:  ausgeuum- 
men,    au-vk-r].    Mikorou    nyok-/.szá7.    nyoli'zvannvolczban    íniák 


085 


MF(;\AmK— MEGVÁLVA 


NEKI  VAL1K-VA|,AS/ 


986 


vala  tinink  születése  után,  szolgától  kiválván  esiuétlen  kijíivé- 
nek  (KMK.  Illó).  Etlíil  ki  valvan  :  hoc  excepto  (\'er:  Vorb. 
117t>).  Meg  paranczols,  hogy  az  terhes  liarmokat  tíz  napra 
?ledeltfil  ki  valua  minden  terliektfli  meg  kfinnjebíteuenae 
;Decsi:SallJ.  &2\  Postillát  négyet  láttam,  de  az  olsőtfil  kiválva 
Iliig  inéltóc  az  tíbbi,  hosy  nyjobban  ki  nyomtattassanac.  (MA: 
Sciilt  8.)  Az  eredendS  bíintfil  Qiristiislol  ki  válva  senki  nem 
Sres  (KCsipk :  Woll.  77bi.  A  tSrvénykedéstől  meg-tiltatott  nap- 
tól ki-válva :  pia»terquam  netásto  die  (Com:Jaii  13S).  Az  élS 
fáknak  levelei  le-lmllanak  a  mérges  matska  méze.sektnl  ki- 
i'álva  (18).  A  Jesus  fíirhl  ttire  minden  emberekért  egytfll  ki 
?8m  válva  meg  hólt  volna  (Pós:  Igazs.  1628). 

meg-válik:  1)  sejuugor,  separur  MA.  (sich  trennen].  Az 
elók  a  testtel  vg  zerkeztenec  egében,  bog  ighen  nehezen  val- 
aac  eé^m.xsli'l  meg  (DebrC.  462|.  Nagy  keserűséggel  iirátiil 
megválék  (RMK.  VI.62).  Mire  válnám  meg  egy  nap  mind 
ketiStSl :  cur  iitroque  orbabor  lilio  hi  imo  die  (Helt:  Bibi.  I. 
S'£).  Magzatitul  meg  válic  (Kulcs:  Evaug.  495b).  Azt  akarnám, 
nogy  mennél  hamaréb'  meg-válbatnám  a  világtúl  (Pázm: 
Préd.  1143).  Boldog,  a  ki  megválhatik  minden  ide  s  tova 
ikadékoktul  (Pázm:  KT.  75).  Bujálkod.ásátul  megvallyéc  (MA: 
Fan.  12911.  A  búza  mikor  válik-meg  a  polyvától?  Mikor  a 
ízoró  mester  elérkezik  (Hall :  Paizs.  2S8).  Vállyál-nieg  a  go- 
nosságtól  (288).  Timon  ám  maga  lássa,  miért  akart  lésyen 
iieg-válni  Sunon  személlyétfil  (Fal :  NE.  9).  Több  kívántatik 
dioz,  hogy  ember  iiniiBn  akaratjától  meg  váljon  (Fal :  UE. 
194).  Meg-válla  te,-.-fétül  a  lelke  (Kónyi:  HRom.  116).  így  meg- 
hálom s  már  mint  álom  tetszik  régi  hívednek  (Amadé:  Vers. 
j7).  S)  appareo,  pateo,  liqueo  MA.  sich  zeigen.  offenbar  wer- 
Jen  PPB.  Az  ellenkező  dologb;m  válik-meg,  ki  mire  való : 
•^arguitm'  virtus  malis  PPBl.  De  még  azon  válik  meg,  fiam 
még  marad  Gyóríitt  (LevT.  11.51).  Midőn  soc  fel51  a  kisírtS 
jondolatoc  reanc  rohadnac,  ott  valic  meg,  mint  hiszfinc  (Born : 
Evang.  IV.24Sb).  Másodikon  s  harmadikon  válik  meg:  (xis- 
:erioribus  melioribus  (Decsi:  Adag.  20).  Minden  dolog  harma- 
likban  válik  meg  (147).  Az  spitzer  válik  meg,  minemű  (233). 
Tudták,  hogy  az  igaz  szeretet  szükségnek  idején  válik  meg 
Pázm :  Préd.  578).  Ackor  megválic  mind  az  hiveknec  jó  álla- 
pattyoc,  mind  az  hitetleneknec  b&utetésec  (MA:  Bibi.  1513). 
Banem  had  vállyék  meg,  mit  tudunk  mi  ketten  (Zrinyi  11.13). 
Mit  feleltél  erre,  meg  válik  (Matkó:  BCsák.  112).  Majd  meg- 
pálik,  mit  tudhatsz  felelni  (GyöngyD:  (^ar.  28).  Megválik 
ezennel,  miként  mentheted  fejedet  (48).  Megválik,  Haister  uram 
mint  érzi  magát  (Bercs:  Lev.  387).  Már  megválik,  mit  ad  isten 
;ő78).  Met;válik,  mint  folytatja  dolgunkat  (Mik:TörL.  12). 

megválás :  I)  .sejunetio,  separatio  MA.  [trennung].  Az 
sgymástúl  még-válásokban  hellyé  volt  (Czegl:  MM.  75).  Gyenge 
te.stének  belsó  fájdalmit  a  nehéZíSég  törés,  a  szováti'il  való  meg- 
válá.sa  tapasztalható  képpen  kinyilatkoztattak  (TitkRózs.  114). 
3)  discrimen  MA.  imterechied  PPB. 

még  válva,  megválván:  escepto,  praeter  MA.  ausge- 
nommen  PPB.  Mert  urtol  meg  válva,  ki  isten :  quoniam  íjuis 
deus  praeter  deum  (DöbrC.  37).  Az  tatároknak  kegyetlen 
jarasoktul  meg-valva  zaz  es  tevb  eztendevtevi  fogva  sem  lat- 
tatot sem  hallatot  anne  nagy  ."ok  kegyetlenség  (MargL.  85). 
Mynden  fraterek  haramtwl  meg  válva,  egy  pap  fratertevl  meg 
valva  es  keet  parazt  fratertevl  meg  válva,  evrdevgnek  jhlese 
mya  el  ménének  (DomC.  40).  Bagoas  51e  meg  méreggel  az 
Artamest81  meg  valua  minden  fiainál  5zue  (Szék:Krón.  56). 
A  papoc  főidétől  meg  valua,  melyet  meg  nem  vőn:  praeter 
terram  sacerdotuni,  quae  a  r^e  tradita  ftierat  eis  (Helt:  Bibi. 
I.  Aa).  Egy  sem  marada  meg  beunec  Calebtől  Jephone  tíatol 
es  Josue  Nun  fiatol^meg  válua  (Helt:  Bibi.  1.  Ddd4).  Mind  el 
veszénec  héttől  meg  válua  (Helt:  Krón.  26).  CV^c  hunnoc 
auagy  magyaroc  valánac   az  8   seregébe   tíz   száz  ezerén  az 


egyéb  iőueuénee  és  segitóégektő!  meg  válua  (14).  Az  ifhelthem, 
hogj  a  bortwl  meg  walwan  job,  haznosb  jewedelme  az  waiuak 
nem  lehetne,  mjntli  ha  beevvj  mona  lenne  (LevT.  1.218).  A 
fekete  ón  nyartul  meg  valua  egész  esztendeig  ben  laszen. 
1579  (KNagy.sz.  E7).  Kic  mind  oztendő  által  az  nyartul  meg 
ualna  io  allapatban  forognac.  1582  (Kai.  Fiij).  Az  8  dolgokat 
.vzereneze.sseii  elő  viszik  az  nyártól  meg  valuaii.  1583  íKBártfa 
Cv).  Solia  cliac  egy  sido  sem  volt  papa  szent  Petertfil  meg 
valva  (MoikAjioI.  466).  Egyéb  isten  egy  szál  sincsen  az  egy 
istentől  meg  valva  (Szár:('at.  C3).  Magok-is  a  tudós  ]iápi.sták, 
kevesektől  meg-válva,  azokat  a  könyveket  apokrifiiaoknak  tar- 
tyák  (EsztT:  IgAuy.  1 23).  O  testamentumbei  i  aniaszentegy- 
liazra  rend  szerint  cliac  az  sidoc  neznei:  vala  minden  egyel>- 
f'ele  nemzetségektől  meg  valua  (34).  Senki  az  istentől  mes; 
válva  bölcsnek  nem  mondatbatik  (Pázm:  Kai.  37).  A  büntól 
meg-válva  a  mi  testünknek  tellyes  hasonlatosságába  filtöziitt 
(Pázm:  Préd  159).  Semmi  ábrázatot  nem  láttoo  vala,  az  szó- 
zjittul  megválva:  \ocem  ejus  audistis  et  formám  penitus  non 
vidistis  (MA:  Bibi.  I.  160b).  Azért  jelenti  magát  az  pogáiiyok- 
nak-is  olly  diezőségesen  mint  az  sidoknac,  eztfd  megválva, 
hogy  azoknac  nem  angyaloc  által,  hanem  az  sidoc  által  pré- 
dikáltat (MA:Scult.  119).  Christus  mindenképpen  mi  bozzanc 
liasomlo  az  bőntől  meg  válva  (Zvon:  Post.  1.113).  Valameni 
épőlet,  az  Rah;ib  haylekától  me:;  váh'a,  az  ellenségnek  pre- 
dáiává  lén  (Lép:  PTiik.  1.403).  Nem  találtatott  kard  és  dárda 
az  egész  nép  kezében  .  . .  Saultól  és  fiától  .Tonástól  megválva 
(Káldi:  Bibi.  II.24B).  Ökrök,  ünőbarmok,  mén&s  kocsolák,  liím 
lovaktól  és  csödöröktől  megválva,  kivites.seuek  (ÉrdTörtAd. 
n.373).  Egynehány  nyughatatlan  emberektől  meg  válva  (Beth- 
Tám.  60). 

neki-válik :  (incurro ;  anreunen].  Midőn  sok  kár  tételit 
látta  volna  Fileménis,  neki  vált  egyenesen  és  lováról  leveri 
Ulyssest  (Hall :  HHist.  III.106). 

[Válad] 

el-válad :  fseparor ;  sich  absondern].  A  testsári  rútság  nem 
egeszszen  a  májbeli  vértől  váladván  el,  az  al  felen  ki  adatik 
(ACsere:  Enc.  149).  Ez  a  test  menedékinek  és  az  elváladó 
ré.szeknek  mozgá.sok  szerént  rostálás  módra  vitetik  végbe  (1481. 

elváladás :  (.separatio ;  absonderungj.  Az  el  váladás  az  ele- 
delnek a  ganektol  való  megkfilümböztetése  (ACsere:  Enc.  148). 

elváladság:  c«  Re.szetskéknek  egymástól  el  váladságok 
(ACsere:  Enc.  127). 

Válal :  [sejungor ;  sich  trennen].  Ügy  látom  sok  dologban 
mint  egy  esze  vállaltattal,  úgy  bánsz  (RákGy  :  Lev.  499). 

Válasz,  választ :  1)  rasponsio  MA.  antwort  PPB.  Ha  az 
my  wrunk  haza  jví,  ty  K.  ennél  ys  iob  walasztoth  yr,  yzen  ys 
(KMNy.  11.31).  Ez  helbe  keezek  vagionk  meg  maradni,  a  meg 
a  the  fewlsiged  valaztya  kevzynkbe  erkezyk  (III.108).  Myrth 
hogh  lewelel  tizek  valazt,  Keg-med  nekem  meg  bocha.ssa 
(LevT.  1.279).  Választ  nem  tft,  tenni  (275).  Kivánta  azt,  hogy 
mindjárást  derék  választ  tegyünk  flkemének  (II 200).  Elég 
választja  lőtt,  megéri  vele  (167).  Meg  tudta  volna  nekie  válasz- 
tót tenni  (Monlrók  111.66).  Hogy  a  portáról  jó  vála.sztja  volna 
(73).  Az  ti  vitézitek  választig  nyargalnak  és  rabolnak  (214).  Az 
válasz  elő  számlálásban  meg  emh'te  (Helt:  Krón.  30).  Jó  vála.sz- 
tot  tettél  neki,  mert  bizon  en  nem  bánom,  akar  n5sz,szék,  akar 
ne  nöszszék  (Nád:  Lev.  50 1.  Ez  valaztual  el  ereszti.  Ez  valazt- 
nak  es  feleletnek  mely  értelmi  vadnac  (Born:  Préd.  15b). 
Szintén  ollyan  ekés  választ  tudnec  neked  tenni,  mint  te  szoUasz, 
ha  bolondoskodni  es  értetlenkedni  akarnée  (Tel:  Fel.  68).  No 
ni  válaszod  lön  az  wraságtól  (Decsi :  Adag.  148).  Bóvségesen 
és  nyilvábban  i.s,  hogy  sem  kévánták  volna,  meg  lészen  vá- 
lasztételek (Pázm :  Kai.  658).  Választ  nem  írok  az  8  feleletére 


987 


ÁLTAUVALASZ— ELVÁLASZT 


ELVÁLASÍtrÁS— KÜLÖNVÁLASZTVA 


h)&s 


(Piám:  LiitliV.  Uj.  Ne  csudáld,  lioKy  illyeii  vontatva  adok 
kérdésedre  választót  (Lép:  PTük.  ULü;.  Jiiraiiicli !  Juranldi! 
sűrű  ordSii  kiált,  de  nem  más,  diak  Eolio  néki  bús  választ 
ád  (Zrinyi  I.lfi:)).  Echó  is  bánattal  saW  Ariannának,  ehlnál 
öreK'iiilést  választal  másának,  mert  ba  A  panaszol,  szól  a  kfi 
sziklának,  Eclio  bi'is  választal  nenet  bánattyának  iHM).  Kfilőmb 
lielyro  Vftszi  választat  hallani  (Gyüngyr  K.I.  20).  levelekre  való 
válasz  tetei  (RejtFiev.  43).  Tejfiiap  választ  azért  nem  adtam, 
hogy  az  ellenség  státiisaát  kitanulhassam  (Bercs:  f^ev.  83). 
Sok  ideje  immár,  hogy  választót  nem  adsz  (Thaly:  VÉ.  II.14S>. 
A  nem  akarómra  mutató  válasz  szinte  ugy  maga  tsinnyával 
jár  mint  a  reá  ajánlás  (Fal:  UE.  402).  S)  (eflectns;  orfolg). 
Megh  iclentetein  vala,  íny  walaztal  jártam  wala  az  fizetas 
felel  (lyevT.  1.7).  »)  (electio;  wahlj.  Mykoron  vy  vaida  valazra 
nieut  a  dolog,  myndenkor  zokas  volt,  hogy  a  chyaus  piLs.sanak 
kűleon  ayandek  jarion  (Kumiit  Recheb  bég  lev.  157(5.  Révay 
kéziratai  kfizt).  4)  relatio,  instnictio,  di.soriminatio,  distinctio 
MA.  bericht,  uiiterschnidung  PPH. 

által-válasz:  responsum  categoricnm  Kr.  (kategorische 
antwortj.  A  tanétványoknae,  mikor  az  utolsó  nap  felől  tuda- 
küzníuiac,  által  választ  teszen  idvilzétőnc,  hogy  nem  5  dolgot- 
tndui  az  idSket  (Zvon:  Post  1.25). 

Választ:  I)  [discemo.-  unterscbeiden].  Az  próbált  dolog, 
hogy  az  állapotok  változási  erkölcsöket  vála.sztnak  (LevT. 
U.283).  Mi  vála.sztja  a  keresztyén  dámát  a  (logáiiy  asszonyi 
képtíl  (Fal:  NA.  144V  3)  eligo,  deligo  C  MA.  erwahlen,  aus- 
lesen  PPB.  Magamnak  választom:  desnmo  ('.  Tégedet  valaztot 
ímaganak  vitezeue  (VirgC.  87).  Mykoron  az  tengberbe  vetőt 
varsa  meg  telondyk  myndon  felee  halakkal,  az  yokat  valaz- 
taak  hA  edeeuyekben,  az  gonozokat  ky  hanyak  (JordC.  390. 
Isten  valazta,  hogi  az  barmcjknak  paztorsagabol  lenne  feiedelm 
íDebrC.  85).  Tégedet  Hu  usten  angyal  választa  (GörnC.  321). 
Mynd  kegyas  kereessel  mynd  zyk.seeges  kezereyteassel  valaz- 
taak  elSttők  yarova  es  kyrallyaa  (ÉrdyC.  400).  Zerete*!  valaz- 
tottani  ennen  magamnak  (415b).  Matkayaua  valazta  e-s  yőnen- 
dőlie  yegősfil  (TelC.  fiO).  Nem  tugia  vala  minden,  bog  Danid 
istentől  választót  volna  (Szék:  Krón.  28).  Kit  az  atya  isten 
minekünk  ajánlott  és  kinek  kedveért  fiíűtká  választott  (RMK. 
II2:?0).  Nékiket  5  maga  támasztól  az  wr  isten,  némelyeket  a 
nép  választót  (Helt:  Bibi.  I.  f2).  Ez  az  én  S7/)ni,  hogy  ezt  vá- 
laszszHi:  (Helt:  Kron.  115)  Eregy  arebangyal,  szály  le  pokol- 
ban, válasz  eggyet  az  haragos  furiákban  (Zrinyi  1.12).  Ezekben 
legyen  Kegyelmed  szorgalmatos,  vála.sztván  egy  embert  magá- 
nak, ki  által  e/^ket  végben  vihes.se  (Bercs:  Lev.  442). 

fSzi'ilásokJ.  Király  ítet  fejéhez  v.ílasztá  és  tizenkét  lóra  néki 
hópénzt  adata  (RMK.  rV.246). 

be-választ':  [eligo ;  erwahlen).  Eszéki  Jánost  pécsi  püspiH 
kat  lörflk  esá.szárhoz  beválaszták  a  magyarok  követnek  (Mon- 
In'.k  111.196). 

el-választ:"!)  abjnngo  Ver.  dlsjungo,  .separo,  disparo,  se- 
cerno,  surceino,  abgrego,  dissocio,  divello  ('  segrego  MA.  tren- 
nen,  von  einauder  sebeiden,  ab.sondem  PPB.  Elualaztyak  az 
gonozokat  az  igazak  kcW)l  (VirgC.  118).  Kyketh  i.sten  egybe 
zőrkőztelőt,  ember  ei:ne\valazya  (ÉrdyC.  523b).  Valazyad  el 
en  ygyemelb,  uemzettAI  ky  nem  zenteltetetb  (KnlesC.  105).  El 
vala.szta  a  Inranyokatt  as  az  einalasztottakat  vine  a  Laban 
idhaihoz  (Helt :  Bibi.  L  04).  Tehát  egy  lineanal  válaszd  el  Jiz 
két  vtillsií  kotát  (Helt :  Aritni.  A5).  Az  gonosz  gondolatoe  elvá- 
lasztanac  az  istentől :  penei-sae  cogitationes  .separant  a  deo 
(Kár:  Bibi.  1.635).  Vedd  az  tikniony  fehéret,  kit  elválasztottál 
(Radv:  Kzak.  276).  Az  kiket  Isten  5zu5  zőrőz,  ember  el  ne  va- 
lazza  (Zvon:  Oeiand.  173).  El  válaszszuc  niagtmkat  ez  világtul 
(Zvon:  Post.  11.322).  Elállott  az  pogánvoc  mellől  és  elválasz 
tott«  azoktnl  magát  (MA:ScnU.  7.52).  8)  eligo  MA  {erwahlenl. 
.Az  (lortjini  valii  köveleket  is  az  kassai  KyiiléstM>n    fogják  elvá- 


lasztani és  elküldeni  (LevT.  I1.165i.  .Senki  az  ecclésiában  nem 
lehet,  hanem  csak  a  ki  el-választatott  (Pázm:  Kai  536;.  Erre 
az  apostoli  méltó.ságni  választotta  Krisztus  Szent  Jánost  mind- 
gyárt akkor,  mikor  a  tiu;nkét  apostolt  elválasztotta  (Pázm: 
Préd.  134).  Elválasztya  Moses  az  I^vi  nemzetségéből,  az  Uic 
alkolmasoc  voluánac  az  Isten  hayiékánac  szolgálattyára  (MA: 
Bibi.  1.121).  Ez  szent  hegyet  elválasztá  oennőu  lakó  belyénei: 
(V.31bi.  A  nőtelen  legény  nőszni  akarvi'ui  elválasKtva  magánac, 
a  melly  eladó  léaiit  kedveilyen  (Com :  .lau.  116).  Több  emberek 
jo  aselekedetekbfli  választattak  el  az  őrök  életre  (Czegl :  MM. 
281).  Mely  birákat  az  mii  bizonyos  tudományunk  szerént  el 
választván  meg  esketik  (SzékOkl.  L3(j8).  Végre  magát  meg- 
jobbíttya  és  elfilelválaszlott  lészen  (Illy :  Préd.  I.48i.  »)  (dis- 
cemo ;  unterscbeiden].  El  tud^a  valaztany  az  iot  az  gonoztiil 
(Frank:  HasznK.  S2).  Az  igaz.  iouallattatot  tudomant  az  ha- 
mlstul  tiidhassac  el  valaztanni  (Zvon :  Osiand.  Cí).  4)  [decerno; 
entscheidenj.  Elválas-ztja  harmadnap  dolgunkot  mivel  élve  sem 
élhet  az  CsalókOzön  német  uram  (Bercs:  Lev.  (;55).  Szerelem, 
szerentse  pörbenn  elegyednek,  próba  vála-szsza  el  ezen  ditsA- 
séget  (Orczy:  KöltH.  138).  5)  dirirao  C.  [aufhelienj.  Elválasz- 
tatnak a  pfirlekedések :  dirimimtnr  lites  (Illy:  Préd.  11.25). 

[Szólások].  E  1-v  á  I  a  s  z  t  a  n  i :  depellere  a  lacte  *a^ci« 
PPBI.  Tsetstölelválasztom:  ablacto  PPBI.  Elvalaztvan 
a  germőkőt  a  cectől  avag  az  emlőtől  (NádC.  400).  Dajkatul  el 
nem  v.ilaztatot  (DomC.  4).  A  gyermek  immáron  azt  érte  vala. 
mikor  az  dajkatul  elválasztják  vala  (RMK.  11.361.  Elvalasztatéc 
az  emlőtől:  ablactatus  est  (Helt :  Bibi.  L  F2).  Az  gyermec 
az  téytől  elválaztatic :  ;iblactatio  (MA.  Bibi.  I.  17b)  Tejtől 
elválasztottak   és   csecstől  elszakasztottak   illly:  Préd.  I.  139b). 

elválasztás :  1 )  disjímctio,  secretio,  dlssm'iatio  C.  separa- 
tio  MA.  ftrennung,  ab.sonderung)  .liihoknac  a  gődőlyékt&l 
való  el-választá.sH  (Sárp:  Noé  ii2).  3)  electio  MA.  erwahluug 
PPB.  A  mennyei  termé.szetnek  elválasztá.sára  hí:  invitat  ad 
caelastis  naturae  adoptionem  (Illy:  Préd  11.71).  S)  íprae- 
destinatio;  vorbestimmungj.  Őrök  életre  való  el-vnlasetás :  prae- 
destinatio  (A|uifi :  Vend.  160).  Az  Isteni  örök  elválasztás  és  el- 
hagyás (DEnib:  GE  Előb.  6).  A  praedestinationak  az  a  neme, 
melly  elhagyásnak:  reprobationak  neveztetik,  .szulákosabb  és 
fnláko.s;ibb  c  világ  szemei  előtt  s  majd  több  nehézségekkel 
i)legjnttetett-is  meg,  mint  az  elválasztásrcil  való  tudomány 
(UEmb:  GE.   ÍM. 

elválaszthatatlan :  individuus  C.  iuseparabilis  .M.A.  un- 
zertrennlicb  PPB. 

elválaszthatatlauul :  individue  C. 

elválasztható :  dividiias  separabilis  C.  zertrennlicli  PPB. 

ketté-választ :  divido,  sejungo.  divello.  in  duas  partes  se- 
paro, dirimo  MA.  teilen,  trennen  PPB. 

ki-választ :  excernu,  succenio.  excerpo  C.  sejungo,  segrego 
MA.  (answáhie'i.  ausleseu].  Kiválasztom  a  .szeplős  es  a  tarka 
juhokat  (Helt:  Bibi.  1.  03).  A  gyermek  loiuik  kőzzfil  válasz 
ki  a  ioat  ea  ozd  el  a  kazdagokra  a  iobagyok  kőzz&l  (Helt: 
Mes.  455).  Egyiket  kiválasztván  feiére  píiraiicsola  egy  öreg 
.iszszonyniík,  hogy  el  vivcn  el  rekkencse  (E.\Princ.  218).  Ma- 
gának ki  választya  a  Christust  és  ő  lielé  tsinib-'rkcslik  (MHet:: 
rOszl.  661.  .Alkalmas  mesterségen  lordul  meg  a  dolug,  hogy 
ölet  ember  szouLszédjában  megl.smérheí»e,  ki  tudlia.ssa  válasz- 
tani (Fal:  UE.  390). 

kiválasztás:  .^ejnnctio,  electio,  selectio  .\l.-\.  al>s>udenuig, 
auserle.suim  PPB. 

külön- választ:  .seligo,  segrego  MA.  aleoiidern  ausleven 
l'l'li. 

különválasztva:  dlstn-te  C.  .MA 


89 


mko-vAlaíwt-vAi.asztAs 


VÁI-ASZTAT— VÁLASZTOTT 


990 


meg-választ :  1)  (sepsro,  sejimgo;  alwoiidern].  Kiket 
iten  ógl>e  zcrkétét,  enilwr  inóí  iu>  valama  (MiiiieliC.  49).  Eg 
iteiit  líRromsiiRba  <ís  liaromsagot  egsegbe  boíílíiiU  sem  zeme- 
•ket  egl'p  elvegoitveii  sem  allatot  meg  valaztvan  (DfibiC.  56). 
íiewe  liywa  menyetli  fell&l  ees  leldetli,  meg  walaxtanya  A 
eiietli  (KpsztliC.  124).  Két  értelemben  szi')ll  a/.  Antii-liristusnil. 
7,  el-jüveii(iíi  nevezetes  Anliebri.'itnst  meg-vál.'izt\'!ui  azuktTil 
PáziiK  Kai.  fifiOl  Szokat  meg-vála-szto,  el-metszfi  jegyetskéc : 
ommata  (Com:  .lau.  159).  A  kárbuzatra  való  kfitele.«.<éget 
,ieg  kell  választani  annak  az  5  niöcskátúl,  belé  aviitt  tapki- 
itnl  ilVis:  Igaz.s.  1.627).  2)  iliscerno,  discrimino,  distingvti  (.'. 
lA.  nntersrheiden  1'1'B.  Az  euangeliomof  meg  tudgyac  valaz- 
!ini  az  t.'nienytcM  is  (Born :  Préd.  265).  Nagy  tiszte-sséggel 
i.soltetik  mi  ti'íliink  az  a  szentség,  mellyet  6k  nem  tisztelnek 
s  meg  nem  választnak  az  egyéb  eleségtfll  (Tel:  Evang  11, 114). 
íánnan  vannak  azok  személyekben,  barom  megmaradandó 
s  eeymá.stnl  megvála.sztatot  személyek  (256).  De  meg  tndgya 
mmár  az  iót  az  gonozti'il  válaztaui  (Dec.si:  Adag,  23 1.  Mely 
iiondá,s.<!al  meg-választya  a  cselekedetnek  természetit  az  ó 
;onosz,sáKátiil  (Piizm:  lititliV.  UI).  Maga  .Jákob  nyilván  meg- 
■ála.sztja  angyalokti'il  az  istent  (4fi0).  ü  maga  megválasztya  az 
■  bibliáját  az  vvilgata  editiotol  (MA:  Bibi.  ElM).  S),  Mi  nem 
■a?ytoe  oly  értelme.ssec,  bogy  ti  az  jo  gabonát  és  az  konkolt 
nindenkor  meg  tndnátoc  választani  íMA:  Scult.  208b).  Hallás- 
ai a  zeiigé.seket.  hangokat  vála.szt}-uk-meg  (Com :  Jan.  62). 
vinek  leje  tele  párával  sok  bortnl,  nem  tudja  megvála.sztani 
i'it  az  ro.szt\il  (Zrinyi  1,31).  A  jot  meg  nem  választhattya  a 
;onosztol  (Illy:  Préd.  1196).  Gyenge  eszekre  nézve  nem  tnd- 
;yák  az  a.szszonyok  meg-választani  a  hizelkedést  az  igyenes, 
■rdeniRs  ditsérettfil  íFahNE.  19).  Meg  tudgya  jobbára  válasz- 
ani  a  k51títt  szándékokat  a  valóktul  (Fal:  NE.  370),  »)  (eligo; 
írwalilen].  Ne  teneleg,  meg  valazd  az  őrijc  eletet  íMel :  SzJán  513). 
I)  [decerno;  entscheiden].  Kynek  kynek  myue  minemvv  lyzeu, 
1  hVz  meg  valaztya  (Komj:SzPál  133).  Az  tiztviseléí  válaztia 
iieg  az  embert:  niagistratiis  virum  indicat  (Dec.si:  Adag.  78). 
\z  idő  megválasztja  (Betbl :  Élet  11.81  >. 

[Közmondások].  Madarat  szóllásánn,  fazakat  kongá-sánn  vá- 
lasztimk  meg  (SíD:  MVir.  73).  Tsak  a  tököt  sem  tndod  a 
'iirós  étektíM  megválasztani  (442). 

megválasztás :  I )  dLscretio,  distinctio,  distinetns,  diseep- 
tus  C.  nntersc.bied,  unterscbeidung  PPB.  Myudenkoron  valaztot 
vala  meg  valaztas  nekevl  az  vr  istennek  zolgalni  (MargL.  30), 
Nagy  tanid.ság  vagyon  az  egy  istenségben  a  bárom  személynek 
egymástul  való  megválasztásáral  (Tel:  Evang.  11.255).  Ha  a 
halálra  itiltetett  apellál,  ott  a  tSrvénykezé.snec,  .sSt  még  a  meg- 
választasnak-is  (etiam  sequestrationi)  helye  vagyon  (Com :  Jan. 
135).  Megvála.sztás  nélkül  IiozzÁ  nem  bocsáttatnak  a  szegények 
(Illy:  Préd.  11.19).  2)  interpunctum  C. 

megválaaztatlan :  indiscretus  C. 

megválasztó :  1 1  disjunctivus  C.  fnnterscheidend].  Igazat 
a  hamistól  meg-választrí  tudománynak  módja:  logicji  PPBl.  2) 
discriminator  C. 

mégválasztva:  distincte  C.  disrriminatim  MA.  unter- 
scheidliob,  mit  unterschied  PPB. 

reá- választ:  delego  C,  [seligo;  auserlesen].  Nem  késik, 
idejét  meg-ronttj'a,  rá-vála.sztott  nyilát  .szjvébe  hocsáttya  (GyfingyD : 
MVir,  23). 

Választás :  optio  NémGl.  122.  lectits,  electus,  electio,  de- 
lectiis,  cooptatio  C.  wahl,  erwablung,  auserlesnng  PPB.  Sors 
.szerint  való  vála.sztás:  snbsortitio  C.  Vála.sztásban  értelmemet 
kimondom:  suft'ragor  MA.  Kiralnak  vala.szta.sa  (Helt:  Bibi.  I. 
Ttt).  A  melly  petszentésben  a  kis  gyermeknek  tí'rniészet-szerént 
való  okossága  kezdetik,  tartozzék  mindgyárt  abban  választás: 


tenni  állaixjttyáiúl  (Pázm :  Préd.  337i.  Választá.''t  tészun  az  Izrael- 
nél: és  egyptombéliekncc  barmai  k&zfll,  mert  eggy  is  nem  hal 
meg  (MA:  Bibi.  156).  Választást  tiidjatoc  tenni  az  tisztáta- 
lan és  tiszta  kőzStt  (98),  Az  okos,sággal  .semmi  inkáb  nem 
ellenkezik,  az  mint  a  taná(!stalan  és  nyakra  főre  hírtelen  rohanó 
vala.sztas  (Toln:  Vigaszt  11).  Hadverés,  királyválasztás,  bázas- 
sjig  isten  dolga  (Tbaly:Adal.  1.83),  Ne  kajij  ollyas  mulatságon, 
a  melly  megkívánja,  hogy  ember  teljesen  ra'i  fiiggeszsze  elmé- 
jét, mert  illy  vála.szt;'i.ssal  csak  terhet  változtatnál  (Fal :  NE. 
26).  A  választás  hogy  teljes  légyen,  ép,  egé.szséges  iz,  igyenes 
Ítélet  kívántatik  benned  (Fal :  UE  393). 

Választat:  (delectus;  erH'iihlnngl.  Scent  K.atherinn  valaz- 
taffa  (MüncbC.  5). 

Választatlan :  indiscretus,  indistinctus  MA.  obne  luiter- 
schied,  nicht  miterschieden  PPB. 

Választatos  :  [delectus ;  auserwahltj.  Embernek  ö'yay,  kyk 
iaz  erek  dychewsegi'e  kezdettewl  foghwa  valaztatosok  az  wr 
istentAl  (ÉrdyC.  251b),  Dych5seeges  zent  I^azlo  kyral  Christus 
.Jesusnak  kywaltbkeppen  valaztatus  hyw  zolgaya  (394b). 

Választók:  [discrimen:  unterschied].  A  napoknac  és  éyek- 
nec  különböző  közei  avagy  választéki  (Let ;  HitAg.  152).  Vá- 
laszték vagyon  a  biblia  és  az  emberi  traditiok  között  (Czegl : 
MM.  229). 

haj-választók :  discrimen  *capillorum  PPBl. 

Választhatatlanul  :  inseparabiliter  C  [unzertrennlich], 
A  liir.ákban  választhatatlaniil  együtt  jár  az  ajándék  az  hamis- 
sággal (SzD:MVir,  16), 

Választig  :  [eontinenter ;  fortwabrend|.  Az  barát  választig 
pironkodik  (Monlrólc.  111,67).  Kit  jámbor  szolgái  választig 
sirának  (87).  Az  ti  vitézitek  választig  nyargalnak  és  rabolnak 
imitt-amott  (214).  Kata  választig  kiátti  Kdét  (LevT,  11.27). 
Gsikért  penig  választig  törekedénk  (29).  A  mennyire  lehet, 
választig  tartóztatom  magamat  a  .szemeim  törlésétűi  (Nád: 
Lev,  105),  Valaztic  pirongatta  őket  (Born :  Piéd,  93b),  Több 
.sophistác  valasztic  tőrtéc  a  feieket  ezeknec  magyarazattyaban 
(Vallást,  ij).  Elég  nagy  ké.szöletben  vadnak,  oda  ki  is  választig 
takarodnak  (MonTME.  111,26), 

Választigen:  magnoiiere,  multum  .satis,  oppido,  admndum 
MA.  sebr  heftig,  gross,  sonderlich  PPB. 

Választó:  1)  [ad  discernendum  destinatus ;  sebeidé-]. 
Tizenőt  nehezék  aranyat  választani  kell ;  az  olyan  kicsinyért 
vála.sztó-házat  meg  nem  indíthatjuk  (RákF:  Lev.  1.201).  2) 
elector  C.  MA.  erwahler  PPB,  Az  anyaszentegyház  tiszti  az, 
hogy  a  mely  méltóság  a  .sz,  irá.sban  vagyon,  mint  igaz  vála.sztil, 
meg-ismértefise  velfink  (Pázm:  LnthV.  27), 

haj-választó :  discriminale  C,  [haarscbeide].  Rendre  rak- 
ván a  sűrű  és  hajvála.sztó  fősüket,  melléjek  a  vendégli.ijat  s 
hajport  (Fal:  NA.  141), 

kő-választó.  A  drága  gyöngy,  gyémánt  és  aiany  magabiui 
bőcsfilletes,  ha  meg  nem  i.smertetik-is ;  noha  a  győngy-ffiző 
vagy  kő-választó  ismerteti  velfink  az  ő  jóságokat  (Pázm: 
LnthV.  19 1. 

Választott:  1)  lectns  C,  MA.  erwahlt  PPB.  Mynden 
iauai  az  baznak  valaztot  bezolgaltatoknak  ad.-is.sanak  (VirgC. 
128).  2)  delectus  MA.  [der  aaserwahlt*].  A  hamis  Chri.stus.sfic 
czudakat  tesznec  vgy  annyéra,  bogy  teuelygésbe  vitetnénec 
még  a  választottak  is  (Helt:  UT.  G3).  És  őszue  győtic  .az  ő 
választotit  a  iiegy  szeleckről:  et  congregabunt  electos  ejus  a 
qn.attuor  ventis(Helt:  UT.  G4b).  A  Chri.stus  az  időnek  tellies- 
segeben  adattatott  a  választottaknak  iduös,segekre  (Fél :  Tan. 
288),  Az  istennec  igeié   gyfimJItsőt    tersmtísn    st   választottak- 


991 


VÁI.A.SZTV  A- VÁLOGATÁS 


FI.EI  )Eb-VÁLOtí  ATlS-  VÁLT 


992 


bau  (EsztT:  l(;Aiiy.  lijl).  Az  isten  társul  adgya  az  embereknek 
az  ö  lelkét,  muiikálo(lj;ya  az  il  választottilwui  a  telK^tí'séget 
(MHegiTOszl.  LI12). 

Választva :  lecte  C.  oli(;eudo,  discriiiiiuatiin  MA  iliiich 
(lie  walii,  imtersuliieciliiher  weise  I'PB. 

Válhatatlan :  [iiiseparabilis ;  ímerlöslichj.  Valhatatlaii 
OKgieisílIeseli  vat;ioii  (Fé! :  Tan.  421 1.  Ne  engedjed  maiinak, 
hanem  vedd  magadnak  válliatatlan  társnak  (Thaly:  Adal.  1.1  II) 

Válogat:  seligo,  .selecto  MA.  ausleseu  PPB.  [wahlen,  ans- 
vviililen].  Hadat  válogatni:  *agere  delectuni  PPBl.  Byneseknek 
zemelyth  valagatyatoc :  facias  [leccatorum  sumiti.s  'KeszthC 
2Ifi).  Oktalan  mondatnék  zent  leronymosth  welek  egyene-TOek 
az  dAczewsegbeu  nem  lenny,  liolotli  ysten  zemelth  ne  walo- 
ga-son  (ÉrsC.  339b).  No  az  ki  éliezik,  nem  válogat  az  élők- 
ben (Decsi:Adag.  113).  Kell-e  vyaidat  az  levcslie  l)oraatani  és 
az  egá^z  tálba  válogatni  iErasm:Erk.  47).  Vad  l(őrtnelyl)en 
való  válogató  tiukálás  (Bal:  Csisk.  471).  ó,s.szel  válogass  tiz 
diót,  kiket  harma<l  napig  mind  liarmatozz  (Radv:  Csal.  III.52) 
Nyolez  .száz  lovast  válogat,  ezer  gyalogot  (Zrinyi  1.49).  Két 
ezer  lovast  válogatva  küldiUt  Haister  igyeneüsen  Bécsnek 
(Bercs:  Lev.  390).  A  tisztek  jók,  az  tíjbbi  kutya  volt,  az  eb 
természetjekben,  s  nincs  miijén  válogatni  (Ö9.S).  I>áttani  olly  iir- 
Kakat,  a  kik  napestig  válogattak  a  .sok  színben,  sohol  sem 
tudott  megszállani  kényes  kedvek  (Fal:  NE.  3Ü).  Bátor  válo- 
gatbatnál  a  torko&ságnak  minden  kényes  falatiban ;  felelek 
érte,  hogy  nem  sokára  ott  badnád  (Fal :  NA.  163).  Válogatnak 
a  borokban,  ország  s  király  egé.szségéért,  ellenségek  vesztéért 
iddogálnak  (F'al :  NU.  306).  A  bölcs  bölcsen  válogasson  bennek 
és  ne  fogjon  mindenkivel  kezet  vak  szerencsére  (Fal :  UE. 
445).  Maga.san  nyíllt  nyakán  fejét  hajtogatja,  szél  rövid 
serényét  szálon  vállogalja  (Kónyi;  HRom.  14).  Válogat  az  élet- 
benn  mint  a  diszmí  :\  makbruin  iSzI):  MVir.  1101. 

[Közmondások).  Eb  .sz618  sem  terem  kertedben,  mégis  bort 
vátngatz  (Decsi:  Adag.   157). 

el-válogat :  (secerno;  aus.schelden].  El-válogattatiiac  azoc 
az  tiszta  búzáktól  (Zvon:  Post.  1.354). 

ki-válogat :  [eligo;  auswahleu].  (Fél:  Bibi.  1.23).  Száz  rósz 
közül  ki  tudják  válogatni,  ha  szerencsére  csak  egy  mi  jóravaló 
légyen  is  mellettek  (Fal :  VE.  437). 

meg-válogat :  cv  Megválogasd  az  fömestereket,  kit  hideg 
étekhez,  kit  meleg  étekhez  (Radv:  Szak.  11). 

inégvá.Iogatá8  :  (recensio ;  miLstcrung]  Kiizönaéges  mustra, 
nieg-válogatá-sa  a  népnek:  *recensio  publica  PPBl. 

öszve-válogat :  [deligo ;  auswahlen).  Molnap  az  gyalogsá- 
got me«  indítom  innen  ezer  gyalogot  öszveválogatva  az 
javában  (Bercs :  Lev.  288). 

Válogatás :  I )  dlsoriminatio  MA.  unterscheidung  PPB. 
(unterschiedl.  Válogatás  nélkül :  inditferenter,  iudiscríminatim 
C.  Elegyesleg,  elegy,  válogatás  nélkül :  piomiscne  PPBl.  Vala- 
gatast  teszec  az  én  népem  es  a  te  néiied  k5zett :  ponanique 
divisionem  inter  |)opulum  moum  ot'populuin  tnum  (Helt :  Bibi. 
I.  Ff).  A  ki  meg  nem  akar  chalattatni,  valagatast  kel  annac 
a  chodac  kSzet^tenni  (Helt:  Ut.  c).  Ninczen  válogatás  auagy 
a  sido  kSszt  auagy  a  görög  koszt  (Helt:  UT.  rSl.  Mindeneket 
válogatás-nélkfil  el  foglalt  az  vér:  (Kár:  Bibi.  Iü44b).  Sz.  Pál 
apostol  válogat.is  nélkfll  mondgya,  hogy  mindeneket  meg- 
cselekedhetik aimak  erejével,  a  ki  őtet  vastagíttya  (Pázm  : 
Kai.  7fi2).  Minden  válogatás  nélkül  meg-eíznek  almát,  kllrt- 
vél>1,  diót  (Misk:  VKert  68).  S)  olectio  MA.  auserlesuug  PPB. 
S;d;nnon  meg  |»iranczolta,  hogy  mind  az  egéra  Izraelben  nz 
emberekben  válogatást  tennéiiec  (Kár :  Bibi.  Viú6).    Maga  még 


akoron  Is  valami    válogatást    tén   az   étel   dolgában   (Tel:  Fel, 

106). 

eledel- válogatás  :  (cibonim  distinctio ;  verschiedenheit  der 
spt-isenj.  Az  egyházban  voi-sengés  támadott  a  Moses  caeremo- 
niás  töl-vényében  való  eledel-válogatásról  (Megy  :  "Jaj.  11.75. 
Tel :  Evang.  I.45i. 

idő-válogatás  :  [re.spectus  temporis;  rücksiclit  auf  die  zeitj. 
Idő  válogatás  nelk&l  sz&ntelen  fed^ec  (Mon:  KépT.  III. 

király-válogatás :  [mutatio  regum ;  das  wechseln  der 
königej.  Isten  ostora  esik  ty  raitatok  a  sok  pártolásért,  király 
valogat.-Lsert  (Mel  :  SzJáu.  181). 

személy-válogatás :  [amor,  acceptio  personarimi ;  par- 
teilichkeit].  Mynd  az  tlii  es  w  vrok  meuyorsagba  vagj-on,  sem 
[  zemely  valogatlan  nynchen  A  nála  (Kouij :  SzPál  300).  Niinv 
isten  elfltt  személy  válogatás  (Vás:  CanCat.  242).  A  királynak 
gondviselője,  valakik  azon  városba  érkeztének,  személy-válo- 
gatás nélkül  megfogta  ókét  s  niog-tomlötzözte  és  bizoDyns 
napra  a  biró  eleibe  állatta  (Hall :  HHist  ILI  1.5).  Siralmas 
napot  és  órát  élünk  vala,  .személyválogatás  mert  kőztünk  nem 
vala  (Thaly:  Adal.  I.2S3).  Az  együgyüveket-is  niegbetsUlje  és 
semmi  személy-válogatis    benne  ne  találtassék   íBod:  Pol.  4S). 

Valogatlan  :  (sine  discrímiue ;   ohne  unterscbied  i.   Minden 
érdemek   egyvelesleg    és   valogatlan     egybe    nem    .sózattnak 
j   (SzD:  MVir.  365). 

I  Válogató :  fastidiosus,  delicatulus  MA.  (wahlerischj.  Válo- 
gató bitetekríil  .soha  semmit  nem  olua.«tam  (Mon:  Ápol.  11).  A 
tudósok  rendén  léví  szíimép  igen  válogató  és  magános  fzft 
ne  légyen  (Fal:UE.  381) 

nap-válogató :  augur  MA :  Bibi.  L175.  E  poganoc  halgat- 
tyác  a  nap  valagatok.it  es  a  iSuendő  mondókat :  gentes  ista« 
augures  et  divinos  audiimt  (Helt :  Bibi.  L  Ttt2).   Ne  találtasséc 

;    te    kózfitted  jívondómondó   vagy   nap   válogató   (M.\ :  Bibi.    1. 

I    175b). 

I  személy- válogató  :  [.studiosas ;  parteinehmerj.  Az  Measias 
nem    lészen    gará/Jás,    személy    válogató,    háborgó    (Pázni: 

j    Kai.  59). 

Válogatós :  cw  (PP :  PaxA.  399). 

Válogatott :  selectas  conqui.sitns.  recensitas  C.  aaserlesen 
PPB.  Válogatott  szók :  genus  verborum  *nitiduni  PPBl.  Eit  a 
parancholatot  nem  egy  altallyalwni  kell  ám  értened,  hanem 
valogattot  értelemmel  (Mon:  Ápol.  50 1.  Szemen  válogatott,  koih 
koly  nélkül  való  tiszta  búza  volt  az  Calvinus  tanítása  (Pánn: 
Kai.  420).  Ne  veeld  ászt,  hogy  én  itt  ászt  dicziéniém  benned, 
hogy  io  magyar  volnál  és  vák>eatott  magyar  siókkal  eelnél 
Írásodban  (Bal:  CsLsk.  185).  Mind  jó  tegzes-sek,  sok  száz  ezer 
közül  válogatót  népek  (Zrinyi  L20).  Néki  fris  palotája  a  vadak 
barlangja,  válogatott  étke  fö,  gyökér  (Tarn:  Szents.  24).  Sala- 
mon a  lovakat  Egyptomból  válogatott  méneseuM  hajtatá  (Misk: 
VKert.  1Ö4>.  Egyebet  cselekedni  nem  tudtam,  hanem  igen 
válogatóit  portásokat  küldtem  (Berc.s:  Ijev.  34ii).  A  válogatott 
jó  íz  az  egész  életünknek  ft1szersz;ima  (Fal:  VE.  1111791. 

Vált:  I)  niuto  MA.  veriindern  I'PB.  Az  st)k  jiártolást  lies 
elhagyjátok,  mint  az  zsidók  gyakran  urat  ne  váltsatok  iRMK. 
VI 186).  Az  ellenkező  syllogismu>t  hasonloval  váltom  (GRal : 
TMtk.  352).  Hogy  maga  népévé  váltarui  ótet  (Káldi:  Bibi.  II 2721. 
Eben  gubát  fog  váltani  Kegyelmetek  (Gér:  KárOs.  1V.252). 
Oiak  azt  tudnám  elhitetni  vélek,  hogy  az  faluban  sem  mele- 
gebb az  tüz  mint  az  erdSbeu,  harmadnapra  iiiegkenyerwuié 
magát,  egymást  válthatná  (Bercs:  Lev.  321 1.  A  mit  ellenki*a' 
értelenunel  látszik  niiind:ini,  azt  az  ellenkező  alkalmatosaágiik 
váltják  (Fal ;  l"E  41(.'.  2)  (s^píini ;  Ireimi-nj.  M..nd  meg.  inils.KÍa 
formában  óutött  téijed  a  természet,    minthogy    aimyi    kftlSmb- 


Ei,vÁi;i-MK(}-\'Ái;r 


MKfivAi.TÁs— vAi;ii(; 


994 


>ég  vált  n  l.ibbitfil  (Fal :  NE.  G).  Nagy  kiilömlw'g  vAltya  a 
<ok  tíli<  liivatalt  (FahüE  418).  Nagj-  kUlönbsÍR  váltja  azo- 
sat,  kik  szcn-.ólyiinket  sieretik,  azoktól,  kik  liivatalalnnkat 
450\  Naey  kiilílmlwéí  váltya  azokat,  kik  emberi  gyarlóságbúi 
neg-o.'inpk.  an^izoktúl,  kik  el.száiitt  akarattal  a  gonaszlio/ 
•agadnak  (FalrSzE.  537),  H)  redinio  MA.  Ilöseii).  Pápátol  egy 
iíMczii  leiielet  válta  (Gf>re.«:  iMáty.  77). 

[Szóblsokj.  A  mi  erdSnc  fa  iában  n;igy  anini\  valtsunc 
Boni:  Pléd.  1.30).  Vagyon  azért  6  is  nagy  gondolatban,  nem 
ud  mely  felé  váltani  i'itában  (RMK.  VI.187).  Intaterne.s 
útnán  a  palotába,  a  belsS  a  y  I  ó  ii  a  e  egyenest  válta  (Ose- 
•ényi:  PersF.  36). 

el-vált:  1)  i^ermnto,  cambio  C.  commuta  MA.  verandeni 
^PB.  Bolondok  lítlenek  <;s  az  ballmtatlan  istennek  dycliAsp- 
ret  el  váltottak  madaraknak  abraliazatyara  (Konij:SzPál  47). 
K<;ui  e*B  ítelen  válta  el  az  íi  ol.sS  .■szftloté.sit :  Esavns  unico 
vliilio  vendidit  .smini  jus  priinogeniti  (Syb:  UT.  II.IU).  2) 
averto;  abwenden].  Valóad  el  en  rólam  ezt  pobart :  transfer 
»iicein  Imnc  a  me  (Döbr€.  447). 

elváltás :   permutatio  C.  cnmmiitatio  MA.  veranderung  PPB. 

föl- vált :  1)  redimo,  eliboro  MA.  [liisen].  Az  gyilko.stnl 
H'iv/.t  ne  vpgyenec,  hogy  azzjd  felváltaná  lialálát  az  gyilkos 
MA:  Bibi.  1.1.54).  2)  [snccedo;  ablíisenj.  l'egyverliordozóiiik 
>gymást  lietenkint  felváltsák  ó.s  fegyverünk  mellett  háljanak 
Tíirf.  I.I58)  Míg  Epzterház  Dániel  fel  nem  vallja,  nem 
ndom,  mit  csináljak  (Bercs:  Lev.  380).  Bn  válttya  fel  bóldog- 
ágomat,  el-nyellett  vigságom  (RzD:  MVir.  7fi),  S)  permuto  MA. 
rertan.selien,  verSndern  PPB. 

fölváltás  :  1)  [sueee.ssio ;  ablö.sung].  Comniendérozott- 
'ormában  niar.idliatnak  itt  .s  ö.ssze  is  válogatom  egymás  fol- 
/áltá-sával,  ki  hová  való  (Bercs:  f^ev.  573).  2)  pennntatio, 
•oinmutatio  MA.  vertansc.hnng  PPB.  [das  wechselii].  Jó  volna 
)z  pénzfelváltá.st  elkezdetni  Szlnbával  (Barcs:  Lev.  115).  S) 
redemptio,  eliberatio  MA.  befreiung,  errettung  PPB. 

ki-vált :  1 )  [redimo,  elibero ;  erlösen,  befreien].  A  .szalagot 
kiváltom :  repignero  C.  Az  mely  embert  megb  fogtatok  Zom- 
liatban,  az  én  fyam  Zay  F'erency  ky  vatotta  TeorSk  orzagbnn 
■RMNy.  11.113).  Sáraak  felét,  Ki.s-Hodo.st  ki  váltottuk  volt 
idvezült  feleségemmel  idegen  kéztAI  (Gér:KárCs.  11.567). 
%irhson  válcha  ki  rabságos  éltemet  (Zrinyi  1.157).  Ha  menyem 
íisszony  ki  akaija  váltani  az  jószágokat,  kiválthassa  (lortT.- 
IV.13.'i).  A  király  mind  mai;át  mind  a  véle  rab.ságban  esettel. et 
t.sak  hamar  kiváltotta  (Mik :  TörL.  223).  Most  is  e.gy  pintyfikét 
vittem  oda  néki.  a  mellyet  ötvenkét  pénzeken  váltott-ki 
;PhilFI.  58)  Geleji  K.  István  hét  esztendíís  korában  a  tatá- 
roktól el-raboltatott,  de  édes  anyja  reá  találván  ki-válfotta 
'Bod :  Pol.  72).  2)  [snccedo ;  abltisen]  Az  attya  kivalthattya 
magát  az  fián:  paler  pote.st  liliiim  snum  iiro  se  ponere  (Ver: 
Verb.  101).  Kgdet  Balassi  uram  Seovényfalvi  Dániel  deákon 
váltja  ki  az  orátorságból  (TörtT.^  1.599) 

kiváltás :  (redemptio ;  erlösiing]  A  melly  házasok  el- 
válnak, a  törvénytevőknek  tisztaságnál  és  sententzia  ki-váltá- 
sánál egyebet  ne  fize-ssenek  (Bod;  Pol   86). 

meg-vált:  redimo  C.  MA.  [erlösen].  Zent  Damancos  meg 
tevkellette  vala  ezt,  liog  evnen  magát  elarulya  e.s  az  ev  arra- 
nal  az  ev  kevzeleet  meg  valcha  (DomO  28).  Drága  arwal 
valtattatok  meg  (ÉrdyC.  405)  Ewnen  keyen  meg  hala  §s  igy 
myiiketh  kentwl  meg  walta  (ÉrsC.  466).  Nem  leend,  ky  meg 
vaK'hon  :  non  est  qui  redimat  (KulcsC.  10).  En  lelkem  kyt 
meg  váltottál:  anima  raea,  qnam  redemisti  (171).  Attam  35 
foryutban  zálogban  egj  haz  e^ez  jobagiot  illj  ok  alat,  hogi 
val.iiiiikor  en  vágj  germekjem  meg  akarjak  valtany,  tartozék 
kj  br>tjatnj  IcezebSl  (RMNy.  11.57).  A  .szjiniarakiiac  elsf)  velimet 

M.    NVKI.VTÖRT.    SZÓtAh     UI. 


egy  inlior.  valch.n  mes; :  primogeiiitum  asini  imitabis  ove  (Holt: 
Bibi.  I.  Hh4).  SzSrtelen  sommán  kellene  meg  váltani  (Holt: 
Króii.  127b).  Ninraen  attyatia,  az  ki  meg  váltaná  az  ioszjigot, 
hanem  ö  maga  szerét  tStte  az  ő  ioszágáiiac  vAltságánac  (Kár; 
Bibi,  1  113).  Az  szamárnae  els5  fiát  megváltsad  egy  keczke 
tinn  (MA :  Bibi.  1.  60b).  Megválttiassa  az  földet,  az  ki  azt  el- 
adta volt  (113).  BSneidet  alamizsnákkal  válts  meg:peccata 
tii;i  oleomo.synis  redime  (Illy;Préd.  II.  I74b).  Bolyog,  alá  s  föl 
jár,  mint  tár.sátnl  megvált  gorlicze-madár  (Tlialy;  VÉ  11.55). 
Én  már  hitten  hiszem,  megváltja  .sorsomat,  azért  végig  fonyom 
szirmos  ostoromat  (l'^al:  Ver.s.  916).  Az  eW<  tisztesség  meg 
adá.sát  egy  máson  meg  váltották  (Kónyi:  VM.  80). 

megváltás :  rodemtio,  luitio  C  [erlösnng].  Nem  lelhettél 
volna  e  atte  íirok  bolehespgődból  e*eb  zert  az  emberi  nem- 
zetnek nmgvalttasara  (Nagysztí  25).  Zent  n:imancos  adaev  magát 
(ílarnlandonak  az  fogolynak  meg  váltásáért  (DomC.  28).  Meeg 
mimagunk  se  miaiagnngba  ohaytynk  az  lelki  fyussagot  varnan 
a  mi  test^'nknek  meg  valta.sat  (Koinj:  SzPál  73).  Aianlync  a 
Christus  Jesusnac  embereckel  való  ioltfitet,  alduzattyat,  meg- 
váltását (Helt:  Bibi.  I.  g2). 

megváltó :  redemtor  C.  MA.  erlPser  PPB.  Zent  Daman- 
cos  meg  tevkellette  vala  ezt,  hog  evnen  magát  elarulya  kev- 
netueii  myndeneknek  meg  valtoyanak  peldayat  (DomC.  28). 
Vvram,  een  segeythsegem  ees  een  meg  waltoom  (KulcsC.  36), 
El  jövend  e  világnac  meg-váltója,  hogy  fol-támasz.szon  minket 
(Com:  Jan.  219).  Ő  szerelmetes  megváltó    (Illy:Préd,  II.  19b) 

megváltság :  [redemtio ;  erlösnng].  Tekeencheetek  meg 
az  ty  megh  valthsagtokat  (ErdyC.  lOJ).  Enibery  nenniek  meg 
vallhsaga  be  lellyesewiteteek  az  aldot  Cristns  Jesus  myat  az 
magas  kerezthflan  (288b).  Zolwaan,  bezeelvoen  egymással  mynt 
yo  barát  liaraítyawal  embery  nemnek  idvve.s,seKheerfl  es  mes 
valtsagaarol  (317).  Meg  beeí'lt  vala  az  alnok.saag,  kynok  meg 
valthsaeara  eegyzSr  el  yewe  wr  ttyw  (íristus  (568b).  Kit  igert, 
vala  az  bűnfis  embery  nemzetnec  meg  valtsagara  (Born;  Préd. 
85).  Adgyad  az  te  szent  lelkednec  ajándékát,  hogy  mi  ez 
drága  meg\'áltsáí;nnkat  hálaadó  szívvel  megesmérjük  (MA : 
Scult   471). 

Váltás :  (redemtio ;  ablösuns].  Az  tizedeknec  váltá.sáról 
(MA:  Bibi.  I,  115h). 

gyxirü- váltás  :  desponsatio  Kr.  [verlobung].  Kézfogasának 
e,s  gyfiro  váltásának  idején :  tempóra  de^ponsationis  (Ver : 
\'erb.  163).  Midin  gyüril  váltá.sa  volt,  adtunk  akkor  egy  arany 
gyűrűt  neki  (Radv:  Csal.  11.221.  Biró:Micae,  282). 

pénz-váltás :  [collybus ;  geldwechsel].  Az  úti  pénz  szfik- 
séges  avagy  a  i)éuz  váltásra  való  levelec  (Com:  .Tan.  93). 

szállás-váltás :  migratio  PPBI. 

(Váltat] 

el-váltat:  (pi  rmuto  :  verandern].  Nevét  el-váltatom  :  trans- 
nomino  (,,'. 

még-váltat :  [deduci  curo ;  ablösen  lasseu].  Bonét  meg- 
váltathatná Forgács  uram  Erdélybfil  (Bercs :  Lev.  389). 

Váltig:  magnopere,  satis  admodum  MA.  setír  heftig,  .son- 
derlicli  PPB.  übrig  genug,  las  znm  genü^en  Adámi.  Váltig 
rvvtollywk  egyina.st  lewelnek  albd  (RMNy.  11 182).  En  penig 
valteg  solek  neky,  hogy  karrat  vallana,  ha  be  nem  adatna 
(LevT.  1.13).  Itt  elíttem  bátyja  váltig  pirongatta  és  er/Stette, 
hogy  tétovában  ne  menne  (LevT.  11,39).  Én  itt  váltig  fórfidök 
az  gyermekiiuniftl,  de  las.san  nn'ilik  el  az  fakadék  rólunk,  az 
gazdasághoz  vállig  érte  vagyunk  (11.121).  Váltic  meg  ótalmazá 
a  király  magát  ellenec,  de  végre  által  veréc  6tet  (Helt:  Krón. 
10).  .0  maga  vátig  tArekfidér  nálok.  de  sr-mmit    i;om    liasznála 

63 


995 


vAi/riííKN— vAi;i()ziK 


Ki.-vÁi.ToziK— MK(;vAi;i'<)Zii.\i.\ri.A.\ 


vele  (194).  Vén  a  borban  U  és  váltic  iiiéc  .-ibba  (HelttMes. 
318b).  A  nagy  mester  valtik  predicaltatty.i  az  euangeliomot 
nekik,  <lo  semmit  nem  Ki'i'iío'nik  vele  (473).  ChrLstiw  iot 
te-szen  vala  soe  nyomorultackal,  nolia  váltig  tiltana  i.'f,  hogy 
nenkiuei;  ne  mondanac  (Boin  :  Préd.  4Ú0).  1\  ,,51,  fordul,  ualtig 
kerengi  a  dolgot  minden  folíl  (TehEvang.  I.  1,51b).  Váltig 
eszik,  de  nem  lifaik  (Decsi :  Adag.  28).  Eléggé,  váltig  niegla- 
koltac  (MA:  Scult  4bj  Váltig  kSzSrfll  az  Kalauü  benneteket 
(BalCsTlsk.  103).  Eledelek,  mellyeckel  vátic  tóltSztec  iTyúk: 
■lózs.  2701.  Váltig  nyomozám  szegénynek  liolmijét,  de  c-suk  el- 
íiikkaszták,  semmijét  szegénynek  kezembez  nem  keríthetem 
(Monlrók  V1U.377).  Az  erdfit  az  mi  illeti,  vátig  liordták  R 
bijkésiek  iBékOkl.  11.223).  fionosz  szándékoknak  megel&é.sé- 
ben  váltig  nnmkálkodunk  (TíirtT.*  1.222).  Azt  csak  vátig  javallja 
Márton,  hogy  l'o/.son  feli  hadat  küldjen  Nagyságod  (Bercs : 
Lev.  232).  Váltig  vadász,  de  keveset  fog  (Kisv:  Adag.  15). 

Váltigen :  magiiopere,  sntis,  admodum  MA.  sehr  lipftig, 
soriderliih  l'PB. 

Váltó  :  I )  [redemtor ;  erlöser].    Cristus    mindeneknek    val- 

toya,  balgassad  meg  ayeytatosaknak  ymatsagytb  (Kc^zthC. 
50).  ti)  [ad  redimendum  destlnatiis  ;  liíse].  Minden  íiMdetekbc 
a  fAldet  váltóiul  adgyatok  el :  cunda  regio  püsse.ssionis  ve.itrae 
sub  redemptionis  conditione  vendetur  (MA:  Bibi.  I.  LfJ).  Az 
váltó  báránytól  liat  pénzt,  :iz  váltó  méh-rajlól  három  pénzt 
adnak  ...  Az  pázsiton  való  váltó  disznótúl  hat  pénzt  adnak 
(Gér:  KárCs.  IV.SOtVi.  A  világi  birák  kezébrtl  néha  kimeneked- 
hetünk elszökéssel,  váltó  (lénzzel,  ügyünket  forgató  okos  szó 
szóllók  által,  de  bezzeg  nem  az  éW  i.stennek  hatalmábul  (l'al: 
NE.  46). 

[Szólások].  Ajándékot  ajándéckal  váltónai:  lonni :  mimera 
remunerari  (Com :  Jan   194). 

lólek-váltó  :  [ad  aniniam  redimendam  spectans ;  seelener- 
löBuugs-).  Az  én  kalastromi  életem,  oldozó  levelem,  buczu  já- 
rásom, lélekváltil  misém  semmi  volna  é  (MA :  Scult  223). 

pénz-váltó :  nummularius,  mensarius,  argentarius,  argyro- 
iKipns,  argyrognomones,  collybi.stes,  trapesita  (,'.  geldwechsler 
PPB.  Hiával  való  íjénzwált^'i :  lampsor  C.  Bemene  Is  istennec 
templomába,  a  pénz  naitocnac  aztalocat  es  a  galamb  arolocnac 
zekéket  eldSite  (MUnchC.  52i.  Jesus  talala  az  templomban 
Hrwlwan  yohokat  es  ekreketh  es  pénz  valtokath  ylwen  (JordC. 
(i28).  A  templomban  a  pénz  vált'ík  is  asztalokat  raktanak  vala 
le  íZvon;  Po.st.  11.269). 

Váltóslag  :  [contrarie,  opposite;  gegeuseitig,  entgegeuge- 
sctztj.  Myndenyket  ketté  ketté  vagaa  es  egymás  valtoslak 
lowee :  contra  se  altrinseens  posnit  (JordC.  7).  Neegy  forgó 
kerekeket  zereztete  es  el8«  borothwakkal  meg  tyzetee,  kyk 
eegy  mas  ellen  valtosIag  forognának  (ÉrdyC.  671b). 

Változ-ik  :  I)  (mutor;  sich  veriindernj.  Kri.«ztHS  mei;hal, 
feltámail  s  az  színe  változik  itt  iRMK.  11.136).  A  szSr  sem 
változót  lé-szen  foierre  (Holt:  Bibi.  I.  DDd2).  Az  vizbíl  ieles 
l)or  változót  (Boni :  Préd.  94).  PJniyévé  és  hamuvá  változik  : 
orematum  redigitur  in  favillaa  ct  cineres  (Com :  Jaii.  9).  Ha 
isten  akarná,  változnál  chudára,  nem  hiszem,  változnál  gyönge 
lanrtis  ágra  (Zrinyi  11.113).  Mint  egy  cziirgo  iwtak,  mely  vLsza 
nem  folyhat,  ugy  fút  el  .szépséged  s  változik  szép  orczád 
(Zrinyi:  ASyr.  A3).  Hírrelik  az  császár  halálát,  változik  az 
apáturság  (Borcs :  Lev.  497).  Minden  szándékjainknak  változni 
kell  vagy  halladni  (516).  Változik  az  idő  néha  kemény  fagyra, 
néha  tér  lágy  kényre  (PhilKl.  12^  2)  [se  redimere;  sicli  be- 
freien].  Többel  foglya  eséc,  kic  az  vtán  változánac  nagy  .sum- 
mán (Görcs:  Maty  Slb).  Díján  marad  es  díjau  v.ilt.izik  (\'or: 
Verb.  288). 


[Szólások].  Bezprimmevl  zent  Katerina  azzomiac  clajitrutnabol 
v  a  1 1  o  z  t  a  t  e  k,  hozattatok  az  clastromban  (MargL.  4). 
Mas  e  g  y  h  a  z  b  a  n  keolteozuy,  v  a  1 1  o  z  o  y  engettek  (DomC. 
102).  Az  keet  fralerek  az  testnek  adosagat  meg  fyzetveen 
valtüzanak  vagy  ménének  az  vr  istenhez  (79).  Bel« 
vál  tozta  t  éc  :iz  királyságra  iValk:(jleiL  16).  Vigyük 
liálráb  Tapolcsán  felé,  hadd  nyugodjék  csak  mit  is,  s  v  á  1- 
tozzék  onnan  i<le  az  .szolgáló  ezer  egymásután' (Bercs: 
Lev.  333). 

el-változik :  [iierniutor,  commutor ;  sich  veraudernj.  El- 
valtozeek  ew  termeezetyben  (ÉrdyC.  ölObi.  Eluáltosztattéc 
elfittec  :  transfiguratus  est  coram  ipsis  (Helt:  UT.  5b).  El  vál- 
tozic  az  idó  (Kár:  Bibi.  L662).  Soha  nem  fért  a  fejekben, 
hogy  a  fejedelem-jiálcza  úgy  el  essék  és  változzék  (Belhl : 
Élet  11.1311,.  Szinébe  elvállozék  eWttök  illly  Préd.  L369b). 

elváltozhatatlan :  immutabilis  C. 

elváltozhatatlanság :  immutabilitae  C. 

ki-változik :  [su  redimere ;  sich  loskaufeu,  befreienj.  A 
despottol  e^  fiau  valtozec  ki  (Szék :  Krón.  208).  Az  kalmár 
minden  kinczet  eleibe  vitte  az  ellensegnec,  magát  is  elfogtac 
es  koldolassal  változót  ki  iliorn:  Préd.  547 1.  Reuiénségüiik  nem 
lehetett,  hogy  magunkat  fel-szabadittsuk,  hanem  a  fiú  isten 
magát  adá,  hogy  ó  rajta  ki  változzunk  (Pázni:  Préd.  112).  Magát 
ralwágra  adta,  hogy  ó-rajla  ki-változzék  egy  iizvogy-aszszony  tia 
i379).  Kiváltozunk,  megszabaduUmc  azon  az  napon  az  bAutAl 
(MA:  Scult.  26b).  Magocsi  kiváltozik,  Puskii-s  Ferenra  hozá  ki 
(ErdTörtAd.  JII.19).  Negi  csepleo  embereket  uittek  el  az  törö- 
kfik ;  ki  ki  változót  nagi  .sarczou,  ki  meí;h  most  is  oda  vagion 
(TOrtT.  VII.ööi.  Az  isten  Hunyadit  a  ráczok  vajdájának  kezében 
adá,  a  kitől  edgyik  fián  változék-ki  (LLszuy :  Krón.  323).  Sok 
kíntsen  változni-ki  a  rabságból  (SzD:  MVir.  453). 

még-változik :  1)  [immntor.  commutor;  sich  veríindeni]. 
Megfog  változni  az  idó  tsak  hamar:  inipendel  *penuutatio 
tem[X)ris  PPBI.  Meg  langasolt  en  zywem  es  en  veséim  meg 
változtattak  (AporC.  27).  A  Noe  onokainac  nieluec  meg  valtoz- 
tatec  a  na^  toron  rakasnac  ideien  (Szék:  Krón.  8\  Az  egyéb 
nepeknec  Isteni  tisztoletrSl  való  tndomanyoc  megvaltosztanac 
(Helt:  Bibi.  I.4bi.  Színe  megvaltozec :  et  concidit  vulttis  ejiis 
(Helt:  Bibi.  LB2b).  Az  szerencze  meg  ualtozec  az  erkölczőktAl : 
fortuna  simul  cum  moribus  inmntatur  (Decsi:  Sall.  2).  Milieut 
valamely  vad,  paraszt  nemzetség  bé  vSito  az  keresztyén  liitet, 
uiindgyárt  meg  változóit  (Pázni:  Kai.  67).  Hiszem,  megváltozik 
már  minden  dolog  (Bercs:  Lev.  597;.  Az  rainisterium  pgéaas! 
megváltozott,  az  |>ai>ság  nem  regnál  (607).  !í)  [se  redimere; 
sich  loskaufen].  Itjú  Móré  László  akkort  foglylyá  esek,  ki  nem 
sok  idóre  tólOk  moguállozék  (Tin.  288).  Egy  talentum  ezAstuel 
kel  megváltoznod  (Kár:  Bibi.  1328)  Paranczollya  isten,  hogy 
azoc  megváltozzjuiac  5t  5t  .siduson  (MA:  Bibi.  I.II9b).  Nagy 
summán,  fizetésen  tudék  luog-változni  (ErdTörtT.  II  29i.  Vadnak 
most  is  több  ralKiink  Is,  kik  uiegv.-iltoztanak  és  sarczoltanak 
(T«rtT.»  1.51). 

megváltozandó  :  [mutabilis ;  veriinderlichj.  Megváltozandó 
jóhoz  való  fordulás :  convei'sio  aJ  commntabile  b<jiumi  (llly: 
Préd.  II.2o7i. 

megváltozás:  1)  (commutatio;  veranderungj.  Vrnac  me;; 
valtoza.sji  napia  (AlünchC.  .Si  3)  Iresipiscenlia ;  bekehrung. 
Nynchen  nekyk  meg  valtoziL«jok  es  nem  felluk  Lstont  (KulcsC. 
132).  S)  [redemtio ;  erlösung].  Santzoii  megváltozás  valami  | 
gonoszlKll :  redemtio  PPBI 

megváltozhatatlan :  [immutabilis;  uuvuründerlicli].  Az  wr| 
istennec  Arektfil  focua  es  meg  valloszhatatlan  böluhesége  (Helt; 
Bibi    I.e).  Ez  meg  \altoHzli:ilatbni  kSttés    logyt'n    mind    Anxkr 


XALTOZI'ON  VÁLTdZIK— vAl.TOZHATATI.ANUL 


VAi;i()/,I.ATOS— EI,-VÁITOZTAT 


998 


■t.  \vr  elíitt  te  neked  &i  a  te  inagiiaiduac  teiiele<i  ecyeteniljB 
íelt:Bibl.  I.ZZzi). 

változton-változik  :  [coiitiiienter  mutor ;  sicli  imaiifliör- 
L-li  vorandeiiij.  Az  '<  javai  ollyaiiok  az  isteni  ajándékok-uiol- 
'tt  mint  az  árnyékok,  múltnn  múlnak,  válli>zt<in  változnak  (Páztn : 
réd.  93).  A'áltoztonváltozikkinnyok(L<5|):ITiik.I.235).  Változtoii- 
iiltozik  nyelvfink  és  kénye,s  ízünk  (P^al :  ("E.  426). 

vissza-változik  :  'immntor;  sicli  veriiiideni].  Oli  minden- 
űr  \ng  nap,  melynek  állapattya  soha  viszá  nem  változik  (Pázm : 
T.  337). 

Változandó:  mntabilis  MA.veraiiderlich  PPB.  Az  mi  dol- 
mc  hamar  mint  fory:ozel  változandó  sokra  (Born:  Ének  51t>). 
'.ínekkel  v.-dtozjindn  tiuekeel  fól  ekeseti  (Mon:  KépT.  2). 

Változandóság :   mntabilifas  MA.    unbestjindigkeit  PPB. 

Változás :  mutatio  C.  commutatio,  vicis.sitndo  MA.  veriin- 
wnng  PPB.  A  keen  oly  változást  tSn  az  i1  testeben,  hogy 
(r6s  verettelckel  verítőzneik  (WaszprC  60).  Meg  irta  e  világon 
ilo  birodalmokat  is  es  azoknac  változását  (Helt:  Bibi.  I.g3). 
íl  bomlana  az  en  frigem  es  káromlás,  tekelletlenseg  es  val- 
zas  ifine  en  reain  íMel:  SzJán.  03),  Mind  ezeknek  kfilőmbeu 
■llet  lenni,  ha  a  romai  eccle.sia  az  apostoli  tudományban 
iltozást  tet  volna  (Pázm:LnthV.  302 1.  Lehetetlen,  hogy  titkon 
Ina  ez  a  nagy  változá.s  (312).  Egy-aráut,  orcza  változás-nélkül 
iládásban  niaragj-  (Pázm:KT.  261.  6i.  A  fénye.s.ség  .szárma- 
sában  a  naptnl  munka,  fáradtság,  változás  nint&sen  (Pázm: 
■éd.  718).  Az  fidónek  és  holnapoknak  valtozasokj-nl.  1621 
Nagysz.  H4).  Itt  egy  pénzt  is  kölcsön  eddig  nem  kaphatánk, 
?rt  nnmknak  még  óránként  változá.sát  reraénlik  s  nem  ad 
aki  (TörtT.»  1.229).  Kicsit  szellSzzél  ott-kin  az  hívesben,  ne 
;yen  változás  belsS  részeidben  (Felv:  SchSal.  4).  Nagyságod 
let  változat  azon  vármegyék  ezeré  iránt  (Bercs:  Lev.  .564). 
>héz  nekimk  oda  reflexiónknak  lenni,  kinek  mindennapi  váltó- 
sát nem  láth.i^uk  (732).  Az  i.sten  vezéreli  az  országokat ;  nem 
ibad  tehát  egy  embernek,  nem  is  lehet  abban  változást  tenni 
!ik:TörL.  242).  A  bölcs  nem  fnalkodik  a  jóban,  senki  szín- 
Itozást  nem  tapasztal  rajta  (Fal :  UE.  393).  El-látván  a  követ- 
z<">  nagy  változásokat  prote-stánsok  ol-végezék,  hogy  ismét 
vétségbe  küldjék  Kolozsvári  Istvánt  (Bod:  Pol.  1.56). 

Változat :  cv  Oh  Thisbe,  ím  a  bnk  engem  el  fogyatnak, 
vagy  pedig  oka  e  rút  változatnak  (GyöngyD:  Char.  32). 

Változatlan :  [stabilis ;  bestandig]  Meg  ielenti  a  tudomaii- 
c  változatlan  volta  (Helt:  Bibi.  I.a4). 

Változatos :  [mutuus ;  wechseLseitig].  Kvízftuyetek  tymaga- 
soth  változatos  egy  másnak  cyokolasaual  (Kony :  SzPál.  245). 

Változdogál,  változdogál-ik  :  (sensim  mntor ;  sich  all- 
ílig  verandern].  Az  dolgok  csac  mindenkor  változdogálnak 
■ág:  Serk.  544).  Ha  fájdalom  éreztetik  az  vizelléskor,  jele, 
»y  a  fenn  akadt  felvény  kőé  \áltozdogálik  (ACsere:  Enc. 
21. 

Változliatandó  :  [mntabilis ;  verSnderUch].  A  szerencse  is 
in  forgandó,  Sándor  szerencséje  változhatandó  (RMK.  IV.12). 

Változhatatlan :  immutabilis  C.  MA.  unveranderlich.  PPB. 
ekkee  való  dychSseeghnek  változhatatlan  koronayawal  megh 
esewltettenek  (ÉrdyC.  328b).  Első  könyv  az  isten  emlékezé- 
lek  változhatatlan  tudománya  (Pázm:Préd.  14)  Az  igaz 
!retet  hasonló  légyen  a  gyémánthoz,  mely  tartós,  állandó, 
tozhatatlau  (Fal:  UE.  454;.  A  lélek  változhatatlan  nem 
sonlik  magátul,  mmdeukor  azon  egy  (Fal:  BE.  573). 

Változhatatlanul :  [con.«tanter ;  b&standig].  Nagyságodnak 
tozhatatlanúl  maradok  alázatos  igaz  szolgája  íBercs:  Lev. 
.  Változhatatlauúl  Nagyságod  tetszéséhez  kötelezett  .szolgája, 
k  s  halok  Nagyságodnak  (409). 


Változlatos :  [mutuus ;  wechselseitigj  Wn  kAzwttAk  az 
valtözlatos  zeretetAth    tarezak  s  talpalyak   (Komj:SzPál.    34). 

Változlatosau :  (mutuo ;  weilLselseitlgJ.  Zolgalat,  kjTvel 
valtozlato.ssan  zolgalonk  az  ártatlanságnak  (Komj:SzPál.  32). 
Három   zeniyl   által   eztes    valtozlatosson    ^s    egy    magyaráza 

(179). 

Változó  :  c-omroutaljilis  (!.  mut;diilis  MA.  veriinderlich  PPB. 
Változó  a  község'  elméje:  *mutabilis  vulgi  animns  PPB.  Min- 
den dolog  változó  (Decsi;Adag.  52).  Igaznak  lenni  bizonvíttyác 
az  aszszonyi-állatoknac  álhatatlan  és  hamar  változó  voltokat 
íTyúk:  Józs.  175).  Mint  meg-őrjfllt  bokmd,  viszsza  fordult  eszfl, 
Protheus  modgyára  változó  elméj5  iCzeghJaph.  18).  Heve 
vagyon  néha  és  néha  fázik  is,  mint  az  változó  na])  fénlik,  esső- 
zik-is  (GyöngyD:  Char.  347).  Hitemre,  erre  a  változó  iidftre 
lovon  is  alig  ültem  (Bercs:  Lev.  342).  Állhatatlan  és  változ()  ne 
légy  egyszer  elintézett  dolgaidban  (Fal:  UE.  402).  Változó  a 
.szerentse  (SzD:  MVir.  393). 

Változóság:  linconstantia;  nnbestaudigkeitj.  Ez  az  (^  vál- 
tozosjigoc  és  álhatatlanságoc  (Helt:  Krón.  142). 

Változód-ik  :  [mutor ;  sich  verandern].  Akar  mint  valtozod- 
gyek  is  ez  világ  (Born:  Préd.  252).  Kellett  vala  az  portát  meg- 
találnunk, ne  változódnék  annyiszor  az  vajdaság  (MonTME 
rV.183). 

Változódás :  [mutatio ;  anderung].  A  szó  az  elméb51  min- 
den szeny\edés,  változódás  nelkíll  származik  (GKat:  Titk.  40). 
Mi  lehet  ez  nagy  változíjdásnak  oka,  hogy  felvittek  audientiára 
és  nem  hittek  szemben  velünk  (TörtT*.  I.IO). 

Változtat:  altero  C  muto  MA.  veründeru  PPB.  Te  váro- 
sodban ő  kepéket  semmié  változtattad  (AporC.  27).  Lassan 
lassan  termeezettee  valtoztataa  ennen  magában  (ÉrdyC.  569). 
ZSrzeteet  zj'zesseegrSl  házasságra  változtatta  volna  wr  istennek 
akarattyabol  (642).  Valtoztata  Smagat  angalnac  abrazattara 
(TelC.  214).  Kit  az  isten  bosszú  képpen  tart  uala,  vad  képébe 
őt  változtatta  vala  (Tin.  249).  Tisztichatoc  meg  magatokat,  val- 
tasztassatoe  meg  ruhatokatt  is  (Helt:  Bibi.  I.R).  Változtatta 
már  járá.sát,  el  szagatta  nyakárul  nehéz  pórázát  (Zrinyi  1.171). 
Kik  az  éjét  csak  nem  nappá  változtattyák  (SBal:  TemK.  150). 
A  szép  t,seudes  tíindoklő  nap  fekete  fSlyhSkbe  borúi,  a  dél 
szint-is  éji.szakára  \áltoztattya  (Hall :  HHist.  III.83).  Az  ki  lopott 
volna,  vagy  lopna,  meg  ne  bírságolják,  .se  változta.ssák  (Erd- 
TörtAd.  11.555).  Az  helynek  asszonya  változtatja  gyászát,  öltö- 
zik szivesen,  mint  az  csillagzó  ég  vagyon  oly  fényesen  (Thaly: 
Adal.  1.148).  Szolgálna  a  nap  is,  de  az  emberi  nyughatatlanság 
már  éjtszakává  változtatta  (Fal:  NU.  357).  ö  változtatta  Nabti- 
kodonozor  királyt  barom  képébe  (Fal :  SzE.  539). 

el-változtat :  imnnito,  emuto.  demuto,  remuto,  summuto, 
transmuto,  transformo,  traasfiguro  C.  commuto  MA.  verandern 
PPB.  Lak  5  helyét  elváltoztatni :  nmtare  *caelum  PPBl.  Vnvnk- 
nak  malaztyat  el  valtoztathwan  gonoz  elettyeknek  zeplessegheere 
(JordC.  879).  Eluegeze,  bog  az  8  zfzesegenec  allapattyat  semmi 
nem?  zSuetsegel  el  nem  valtoztatnaya  (TelC.  Ib)  A  Ruben 
fiai  építéc  Hesebont,  Elealet  neueket  elualtoszfatuau  (Helt: 
Bibi.  I,Ggg4).  Szent  vagyoc,  ki  tflteket  elvaltosztatlak.  hogy  én 
tulaydonim  lennetec  (Helt :  Bibi.  I.HHli4).  Elváltoztattam  aka- 
ratomat, hogy  Pécsy  Mártont  immár  el  nem  küldöm  Velenczébe 
iNád:  Lev.  54).  Miért  akarod  el  változtatnod  az  mi  tSruenyfln- 
ket  (SalMark.  D3).  Az  erős  férfiak  állhat;itosságát  semmi  szeren- 
tsétlenség  el-nem  változtattya  (Pázm :  Préd.  35).  Elváltoztató 
ruháit:  vestes  mutavit  (MÁ:  Bibi.  1.38).  Az  isten  nem  ember- 
nec  Ha,  hogy  elváltoztassa  igéretit  (143).  Ha  el  változtathattya 
a  szerecsen  az  fi  fekete  búrét,  ti  is  jól  cselekedhettek  (Czegl : 
MM.  66). 

63* 


KLVALTOZrATÁS— KAI,()I)A  vÁi;rsA(i 


i.í:lpjk-vAi;i>5A(í— 1  vau. 


elváltoztatás :  deimitatio,  transfigiiratio  C  |veraiidermii»|. 
Zerezteteok  ez  may  zont  innep  az  reeghy  pogausag  bely  zo- 
ka«nak  elváltoztatásaert  es  el  tSreeseerth  (ÉidyC.  444b). 

meg-változtat :  nmtu,  conitmito  C,  inmiuti),  demuto  MA. 
vcriíudein,  ausweclj.soln,  verwandelii  PPÍJ.  Nemy  azunenibor 
yelensegtí.')  ay<)ytata.s.s!igual  zent  Ferem-zhez  zorkiieu  meg  val- 
tíjztata  iiibiiden  testnek  vtat  (EhrC  15.5).  Ininiar  tiz.szer  val- 
to.sztatta  meg  az  én  béremet:  mutavit  mercodeni  nieam decem 
vicibus  (Melt:Bibl.  I.P).  Az  római  eiclé.sia  el  iiem  csereberélte, 
.sem  meg  nem  változtatta  az  apo.slolciktul  vStt  IndománytíPázm: 
Kai.  610).  Ve.szedolme.s  száudéklát  lueg  no  változtatuáia  (Lép: 
PTük.  ni.24;.  Haugos  szavokat  meg-változtattyáe  (Cora :  Jan. 
44). 

megváltoztatás  :  immntatio  MA.  verandernng,  abweclis- 

lung  PPB.  Az  természelnek  meg  váltosztatasa  (VA.s:  Cant'atli. 

663).  Innen  történik  az  cllükélott  szándékoknak  nyugliatallan 
nifgvált<izlatá,<a  (Fal:  UE.  363). 

[megváltoztathatatlan] 

megváltó ztathatatlanság  :  limmut.ibilitas;  unverander- 

liclikeitj.  l<rilSinl)(5/.te.id  meg  a  .szfik-féget,  a  melly  vagy  meg- 
változtatliatatlan.'iágnak  vagy  kéntolenségnek  .«zflksége  (GKat: 
Titk.  El«b.  3). 

Változtatás :  connnulutus  ('.  IverandernngJ.  Az  imide 
amoda  vaM  gondolk(idA.s  és  liely-változtatá-s  poknkat  igen  meg- 
csalt (Pázin:  KT.  26). 

Változtatdogál :  (pernnitu ;  uniiiiidern].  No  is  valtoztat- 
clogallya  Kegyelmed  az  controverslAnal;  statusát  (Megy:SzA- 
Óröme.  99). 

Változtathatatlan:  immntabilis  MA.  unveranderlich  PPB. 

Változtató  :  (mntaiLS,  ad  mulandum  destinatus ;  wecliselj. 
Inejib  íierettod,  Iiodnem  mint  i.sten  az  yo  zynf  feyer  ezist  ede- 
neket,  a  zfn  változtató  kilSmb  kilfimb  io  nili:icat  (NádC.  318). 
Az  új  embert  ugy-mint  nj  esztendei!  avagy  ndnepIS  s  változtató 
k6nt5st  fel-51t5zzék  (GKat:  Válts.  91.5). 

Váltság:  (redcmiitio;  erlösung].  El  arwlaad  tlie  nepodrtli 
ywtalm  nekiS'l  e&sA  waltlisagokba  nem  vala  .sokassagli  (KesztbC. 
1 10).  Valtlisagoth  ereztbo  wr  A  népének :  redemtionem  mi.sit 
deus  popnlo  sno  (310).  Az  mi  ualtsaguniinak  elegb  tétellel 
kellő  leni  (TibC  209).  VAltságra  tizenhét  ezer  aranyon  kiadák 
(Monlriík  111.94).  Chazar  rabyat  nem  agyak  waltfyagra  (I^evT. 
L332).  Hi>gy  ó  lenne  az  nagy  váltság  (Born:  Ének.  26).  Chrlstiis 
valczágra  hogy  i5ue  ez  világban  (Valk:Gen.  20).  A  Chrislns 
rendeltetet  az  váltságnak  tisztire  (Fél:  Tan.  252b).  Ha  gyarló- 
ságtokra tekintvén  niagatok-eWtt  somminek  látszotok,  váltsjigtok 
fizetését  tekintsétek  (PAzm:Préd.  116).  Nem  badgyae  magokat 
az  házasság  kiuól  valtezjig  tételre  kStelezni  (Zvon:  Osiand.  113). 
Foglyoknak  kiszabadilá.sára  való  valtsiig  pénz  (MA:  Tan.  1116). 
Hat  mása  ezüstét  váltságomért  adok  (Zrinyi  1.70),  Mátyás 
liajduuak  váltsi'igát  lizellem  Naznr  beknek  19';,  t.  (Mon'l'ME. 
1.218). 

fö-váltság,  fej-váltság  :  *('m(>nda  lapitis  PPBI.  lla  ;iz 
attya  az  *>  maga  re,szo  jo,sz;igaval  leje  váltságát  fel  nem  érne: 
portio  ad  caput  snum  rodin>ond\im  non  sufticeret  (V'er:  Vorb. 
112b).  Vagy  fején  vagy  feje  váltságán  marad  a  letiltott  fél: 
in  capitali  vei  emendae  capitis  sententia  probibitus  ipse  i:i)n(lem- 
natur  (Ver:  Verb.  II.  r.  XX.  cíui,  üzF). 

főváltságos.  Fi  vAltságüS  flgj',  melyben  mind  lejét,  jószágát 
megvállbattya  (Kász:  Kit.  tí). 

föld-váltság :  lerragiuin  Ver:  V'erb.  Szijt.  30. 

kaloda-váltság :  fiieouniao  ipiibns  pedira  redimitur;  fuíis- 
.••fbellen-Uls<^gelil].    (  Tel  :  Evang.    II.IOIJ)      TnloUlopó    legéiiyuii 


kalodaválLságot  vettem   1    I.    (MoiiT'MR   L22:ít.    Isniég   kalud;i 

váltságot  1  ti  (3H>. 

lélek-váltság :  {peuuuia  i|ua  auiniae  redimuntiir ;  seeieu 
erlíisung],  Minee  előtte  meg  eunel  minket,  had  moridgyunc 
egy  dic'zirotet,  te  Ls  .'^egétsed  mondani  a  lélee  váltságot  a  mi 
lelkílncért  (Helt:  Mes.  304).  iJeákol  sem  tauoltani  solia,  még 
is  a  ketsk(jkkel  veczerc^t  és  lélec  váll.'ágot  akartam  mondani 
(307).  Pénzét,  házát,  barnját  lélek  válczágba  el  ez;illia  íMel: 
SzJán.  241). 

levél-váltság  :  taxa  literarum  Ver:  Verb.  Szót  30.  Ugyan- 
azon levelet  a  nótáriustól  hogy  kiváltották  Szécsénben,  levél 
váltság  1  ft  (MonTME.  1.30). 

nyelv-váltság  :  *emenda  liugiiae  Ver:  Verb.  .Szót.  8.  PPBI. 
Kik  bitlensog  nevevei  kérik  megh  valaki  jószágát,  csak  nyelv 
valtsagon  kel  azért  marasztani :  ipsos  .sjlnmmodo  in  emeudatione 
lingvae  eorum  convinei  et  aggravaii  dobere  (Ver:  Verb.  öli. 

szolgálat-váltsága :  liostenditia  PPBI. 

vór-váltság :  (redemptio  s;iDgvinis ;  bluterlösimgj.  As  vér 
váltsággal  érettünk  elég  tételfl  közben  iáró  az  Jesns  Chrislus 
(Bal:  Csisk.  264). 

Váltságos :  [ad  secernendum  aptns ;  zur  ausscheiduug 
bestimmtj.  Az  tisztátalan  állatnac  elsSszftISttét  megváita-ssad,  az 
mellyec  pedig  vált«ágo.soe,  mikor  egy  holnapiae,  ackor  váltas- 
sanak meg  (MA:  Bibi.  M:i7bi. 

Váltságoskóppen  :  (moilo  redemptibili ;  eriöslichj.  Joszag, 
melyet  valaki  vallsagos  keppen  v.alakinek  el  kStSt  volna :  lK>nH 
redemptibili  modo  obligata  (Ver:  Verb.  54). 

Válva:  (praeter;  ausser).  Ezektől  válna  egész  az  orsz-iL"' 
éppen  el  piiszlítác  a  pogán  tatároc  (Helt:  Canc.  29.  Mel:  Pré  I 

157). 

VAL AG :  [cunnns ;  weiblicbe  schamj.  BinSsfik  valagtul  el 
idegenőitek,  az  mehtől  el  tiveígenek :  alienati  sunt  peccatores 
.1  viilva,  i-rravernnt  ab  ntero  (DöbrC.  116)  Az  nagy  orrodat  igen 
fon  kened,  l^tsonló  akarnál  vradboz  lenned,  maga  ollyan  vagy 
mint  egy  IflkSt  valag  (FortSzer.  I«i).  Az  ágyéc  hajlásában  a 
szemérem  testet  vadnae,  fan,  mony  és  picsa  vagy  valag  (val:ii;.i 
Com-:  Jan.  41.  Com:Jan.  48). 

VAIjASKAS  :  [vallacliiis ;  walachiscli  ?)  Pajkos,  hegy-béli 
valjLskás  tolvajok  (Illyef:  BCsTomp.  132). 

1.  VALL:  [liabeo;  habén).  Zent  Fferench  vallót  t.w.enket 
tansot:  habnit  diiudecim  servos  (EhrC.  1).  Honnat  vallónk  teget : 
unde  le  babenuis(18).  Megmonda  menil  zereuel  kyserletyt,  kyt 
vallotnala  belevvl  es  kynewl  (52).  Minem  valloc  Bakát  en  meliein- 
bon  tonabba,  hoé  förieket  en  belüliem  romeidlietnétec  (Bécsil'.  D 
.lob  te  neked  az  6rőc  életbe  menned  lieniuiol,  hog  nem  kot 
kezed  avajj  ket  lalxnd  vahinn  éreztetned  az  őrőc  lAzelie . . .  Job 
to  neked  e^  /.emed  uahian  be  menned  az  5r5c  életbe,  lioé  nem 
ket  zemed  nahiad  éreztetned  pokolnac  Inzebe  (MflnchC  47'. 
.Sémi  elmúlandó  marhath  nem  birnak,  de  elelth  es  ilalt  vahi.iii 
es  ruhazatotb  . . .  Valamely  zorzetes  valland  aiiagi  t;irt;md  ald.. 
mas  nekSI,  egi  tőt  er  sem  íniaga  sem  zen!ete.«<sege  íVin;* 
Ilii).  Valanak  ket  .'idosi  as  nem  valvau  f  nekik  honneith  me.; 
adnaiak,  meg  b»ga  monnaiknak  (DtthrC'.  417).  Hitunn  *tőzei.' 
iiallok  ilvazC.  101).  Oonal  az  kenés  zcretettről,  inelfet  valki/ 
istinliez  (VitkC.  33).  Valaky  az  ew  tulaydon  atyának  felesygetíi 
valya  (Komj:SzPAl.  138).  Bajviadalban  sebeket  vallanak  (Tin 
283X 

(Szólások).  Vmit  v<xU:  .Sziindékiuknak  idétlen  ki-nyilatk<.^/i  . 
tás.'tval  szinte  annyi  b  ti  csit  letet  vallunk,  a  mennyit  .. 
éretlen  gyiimíiicsel  (Fal:  UE.    363i.    Mi    bílcsilletel    vallunk 


I 


I    VAU, 


VAi>Ai szií;(;vKN\'Ai.i,A!S 


1002 


cmbeívli  elíVt  akár  mi-llv  liolsiiiiik.il  iilri).  A  iiK^lyelil"  értelmi"! 
beszéd  liolniikor  Uioilletet  vall,  az  udvari  tetszetett,  mert  ritkább 
(476).  Bykessyget  valyiink  az  istenhez :  stp-fjVTjV  sj^ojiev 
Kpo;  tív  6-söv  (Komj :  SzPál.  60),  Az  ur  isten  mindpryárt  el- 
feletke/.ik  az  bűnrfil,  de  azért  Hf:jan  b  ú  v  á  t  kel  aiuiak  valla- 
nunk fidó  szerént  (Pnzni :  Kai.  803).  Ugyan  buvát  kői  annak 
vallanunk  fidS  szerént  (Lép :  PTük.  1.45).  B  fi  u  t  nem  vallanak 
benne:  inculiwbiles  sünt  (Sylv:  UT.  1.18).  Ha  ki  jó  akaraityálull 
istenének  valamire  kSti  magát,  bi>nt  vall,  ha  mef;  nem  tellye- 
siti  (Pázni:  Kai.  481).  Valaky  mav'.at  oly  doloj^ba  foglallya, 
niellyet  termezety  senmiykeppen  nem  va'Iya,  azt  a  cher  palcza 
mynt  a  zam.irt  meg  hnallya  (Pesti:  Fab.  15).  rtrök  életet 
válhassanak  (RMK.  11.60).  Hogy  el  ne  ve.<!zszenec,  hanem  5i-ec 
életet  valy;inac  (Helt:  VigK.  59).  Mi  erdemet  valTatoc:  quam 
mercedem  habebitis  (MiinchC.  22).  A  miólta  fenebével  fel-for- 
dúltt  AngtUi,  .sok-féle  gyalázatot  vall  a  i-eligio  (Fal:  NE. 
55).  Ke>vzwenybe  fekzyk,  nagy  gyetrelemet  wal :  vehe- 
menter  torqnetur  (Pesti :  NTest.  14).  Császár  hada  kárt,  szé- 
gyent válla  (Tin.  151).  Elég  karth  valloth  (RMN'y.  1L27).  Oly 
karba  hozatharjuk  azt  az  blazovai  jószágot,  hogy  nem  fog 
Ve.s.«elén.n  ÍAszló  kárt  vallani  (I^vT.  11.256).  Kérlek,  a  dol- 
Kokban  járjatok  el,  ne  kellessík  annyi  marhát  teleltetnem,  mert 
több  kárt  vallok  a  .szénában  (TörtT.2  III.155).  Abban  ök  is 
vallottak  kmokat  (GyöngyU:  Char  347).  Radvánszki  uram  .sok 
károkat  vallott  atyja  halálával  ilJercs:  Lev.  436).  Fohászkodnak 
mint  a  k;irvallott  cigány  (Fal:  NE.  39).  Oh  ede.ssegess  ziz  Maria 
mely  nagy  k  esse  re  wssegewt  wallal  (AporC.  173).  Mind 
ezeknek  én  vallom  a  kényat:  in  me  haec  omnia  mala  reci- 
denmt  (Helt:  Bibi.  1x2).  Mikor  nagy  ként  vallana  a  szfliesbe 
(Helt:  Bibi.  IR2).  Méltán  vallom  inisten  ez  kiiiokat,  inéltán 
ennél  érdemlek  nagyobbakat  (RMK.  VI.77).  Nincs  oly  nyelv, 
mely  ki  tiidná  fejezír,  minemű  .sz5niy&  kinokat  vallottak  az 
mártyTok  (Pázni:  Kai.  53).  Kissebbséget  nem  vall  az  ember 
avval,  hogy  mástól  tanácsot  kér  (Fa! :  UE.  456).  Mikoron  Mátyás 
király  meg  ertStte  volna,  hogy  oliyan  k  o  r  t  z  a  t  vallót  vólna, 
nem  akara  esmet  viszsza  menni  (Helt:  Krón.  130).  Bölcs  azt 
mondja,  kevélységbe  kell  esni,  mert  így  könnyebb  nagy  k  u  d  a  r- 
czot  vallani  (RMK.  IV 234).  Hogysem  gyalázatos  kuvarczot 
vallanom,  jobb  elmémmel  inneu  mindjárt  elszállanoni  (GyöngyD : 
MV.  9).  Nagyon  incselkedett  vala  a  pokol-béli  sárkány,  de 
gyalázatossim  nngy  koarczot  vallót  (Ostízi :  Síj).  613).  Az  oliyan 
urij,  a  kinek  fejében  b51ts  Minerva  palotás,  kndartzot  nem  vall- 
hat (P'al :  NA.  230).  Hogy  vallana  ysteimek  m  a  I  a  s  t  y  a  t :  quod 
haberet  gratiam  dei  (EhrC.  3).  Mocskát  vallja  ngyan  bocsü- 
let'mek,  de  a  miatt  nem  sér.szik  bele  (Fal:  NE.  35).  Adonia  az 
Lsten  taiiacza  ellen  akar  királlyá  lenni,  azért  nag  s  z  e  g  y  e  n  t 
vall  mint  eg  pinkSsdi  király  (Mel :  Sám.  121).  Az  lakodalom 
napja  elítt  üdót  válasszatok,  hogy  az  megnevezett  napra  elér- 
kezzetek, szégj'ent  ne  valljatok  (Radv:  Szak.  11.  187).  Ha  jót 
nem  ad  isten,  ámbár  akkor  valljam  .szégyenét  (Bercs :  Lev.  65. 
361).  Kevesebb  szégyent  vallnuk  mellette,  kürniyebbeu  is  visel- 
jük el  (Fal:  UR  374).  Szemérmet  nem  vallottam:  non  snin 
confusus  (Helt :  ÜT.  z4).  Yme  ysten  tanalcza,  melyet  val- 
lónk (EhrC.  6).  Az  egiest  szemenként  is  az  mint  lehet  szedj, 
hogy  tisztességet  vallhass  vele  (R;idv :  Szak.  20).  Ugy  elól- 
ködjed  fizni,  hogy  tisztességesen  adjad  fel  s  ti.sztes.séget  úgy 
vallhatsz  vele  (104).  Egytek  a  mastok  ellen  t  w  r  u  y  u  y  & 
keth  val  (Komj:  SzPál.  142).  Jóságos  cselekedetnek  iittyát 
válván  (Illy:  Préd.  Elíb.  L3).  Nem  akaratomból  esett,  meg- 
bocsássa Kd,  miérthogy  ilyen  vétket  vallottam  (Nád:  Lev 
101).  Vmivé  vaU:  Kihez  képest  talám  töríény  szerént  sem  azi 
várhatná  az  szegény  oi-szág,  hogy  marhát  többet  hét  ezernél 
kárrá  valljon  (Monlrók  VUI397).  A  Deák  Györgyei  való 
dolgot  addig  halogatod,  hogy  ha  megtalál  halni,  azt  is  kárré 
valljuk  (TörtT.-  ni.!65).  Tavalyi  futásban  juhom,  maihám, 
ménesemnek  felét  kárrá  v:illáni  (BethI:  Élet.  11.102). 


Valál  ••■('■d  KMK.  II.36.5.  l>;vT.  1.137.  i-e«ai  I*vT.  11.172): 
I)  [posse-ssio ;  lx>sitzj.  Vala  Juditli  igen  dragalalns  ziní,  kinec 
Sferie  ha^ot  vala  soc  kazdagsagokat  es  zolgakat  es  valalokat 
tellft'éket  teheuécnéc  cordayual  (BécsiC.  26).  Mikor  a  hís 
hallotta  uolua  e  bezedeket  zomoian  mene  el,  mert  valanac  soc 
v.ilali  (MUuchC  49/.  Ada  k5  esnek  S  barmokat  es  o  valalokat 
tfiznek  (AporC.  37).  Kövessed  tílem  te  őrSkídSt  es  neked  nem- 
zeteket adok  es  to  valalodat,  ffildnek  vigit  (DöbrC.  16).  Kery 
een  tfllom  ees  een  adok  teneked  nemzeteth,  the  erok.segedeth 
es  the  valalodatb,  felnek  wegyth  (KulcsC.  3).  3)  fpagiLs,  vicus, 
oppidum ;  ortschalt,  stadt,  dorf].  Ynio  minden  orzagok  tóreth- 
nek,  varasok,  valalok,  zent  eegyhazjik  pwztwlnak  lÉrdjC.  40'. 
Zent  egyhazakat  rakattata  kylemb  kylemb  varasokkal,  vala- 
lokkal  meger8ss5ythween,  kyket  az  mostany  iobaghwrak  iTel 
eeghetnek  (496b).  Én  nem  valék  igaz  hitű  szegény  horvátok- 
nak, sok  rabolást  én  is  tettem  az  c5  velalokhan  (RMK.  11.365). 
Az  Nagyságod  Helalaban  egyftt  le  teni  magamat  es  jobbagyvvl 
kezdem  zolgaluya  (LevT.  1137).  Az  én  jobbágyim  mentek  volt 
oda  az  Kd  bírájához  és  az  vellalhoz,  mivelhogy  szerzőéikép- 
pen ki  volnék  (véve)  az  legényt  kikérnék ;  ezek  között  volt 
köztük  Szíibó  Ferencz,  mely  jobbágyom  is,  de  szolgáin  is  és 
két  forintlian  boc.sátá  el  az  vellal  és  bíró  az  legényt.  Végezetre 
el  nem  bocsáták  ebéd  nélkül  őket  az  biró  és  vellal,  hanem 
megmarasztották  ókét  (LevT.  11.172).  Másodnapon  Budán  az 
fó  két  szemíly  a  bírót  hivaták,  hogy  minden  várasbeli  ember 
fegyvereit  eleikben  hoznáják.  Kit  hogy  meghallá  az  valal,  jól- 
lehet igin  gonosz  kedvvel,  de  igin  is  kevés  idó  muIva  valakinek 
fegyvere  lón,  mind  oda  a  hagyott  herre  hordák  (Monlrók  III. 
63).  Budában  egy  felöl  barát,  más  felöl  Torek  Balint,  mindenik 
titkon  egyiuíistnl  kívánja  vala  az  ország  gubernátorságát.  Ez 
igyekezetek  nem  lehete,  hogy  uiindemsitül  mindíltig  temetve 
lettek  volna.  A  valal  is  róla  kezde  csergetní,  ók  is  terekhöz 
fogának  dolgokat  (83).  Ebben  (az  artikulusban)  ez  végeztetett, 
hogy  az  mely  dolgok  az  ö  magok  személyét  illeti,  mint  fogla- 
lások, emberhalások  etc.  azokat  láttassák  csak  az  arbiter  uram- 
mal ;  az  szegénség  között  vak)  dolgokat  hagyják  az  valal  tör- 
vényére (TörtT.s  VII.3fil). 

[Vallás] 

bosszú-vallás :  [injuria  ;  argernis].  Tekynczed  meg  az  en 
bozzw  wallasomat  és  a  zent  martyrok  zenwedeeset,  ahoz  ket- 
pest  zeiiweddel  en  eerettem  (ErsC.  544). 

kár-vallás :  detrimentiim,  iutertrimentnm,  jactura,  intertri- 
tnra,  dispendium  C  riamnnm  MA.  .'^chaden,  verlust  PPB.  Paiia- 
zolkodnnk  most  or.-zjigiinknak  ili  nag  pnzla.sagan  es  bozz<jn- 
koduuk  mi  marháink  nagy  .-ok  karvallasjiu  (Boni:  Ján.  1). 
Szép  iegye  az  isten  kegyelmeuec  ez,  hogy  tégedet  ver,  o.stoioz 
koi-sagnal,  .sok  kar  vallassál  (Born:  Evang.  IV.465i.  Viszsza 
kellé  pironkodni  sok  kár-vallással  (Pázm:  Kai.  440).  A  világ- 
elött  semmi  ember,  a  ki  el-szenvedi  kár-vallását  (Pázm:  Préd. 
125).  Hanemha  m;n'liájokban  való  kái-  vallást  cselekesznec, 
hajójoc  el-roinlic  (Com :  Jan.  89).  A  cserencse  ha  ijeszteui-is 
akarta  kárvallással,  mindenkor  állandó  volt  okosságánál  rZrinyi 
L35).  Feles  kárvallásaim  igen  megnyomtak  (Nyr.  XIV.220i. 
Feléjek  menni  veszedelmes,  vélek  niegbaiátkozni  bizonyos  kár- 
vallás  (Fal:  UE.  466). 

kín-vallás  :  [passió :  das  leiden].  Elezteb  heg  miképpen  löt 
legyen  Cristusnak  kenvallasíi,  elub  íanilyouc  (NagyszC.  1).  Sirá- 
uak  a  tanítványok,  midőn  látták  testi  szemekel  az  vrnak  gyalá- 
zatos kin  vallását  és  halálát  (Alv:Post  1.614). 

kezesség-vallás :  satisdatio  PPBI. 

szégyen-vallás :  [opprobriuin ;  schaudej.  Jó  légy  s  jót  t^y, 
a  ki  ezt  méltó  gondban  s  tekintetben  nem  vészi,  el-uem  keríili 
a  szégyen-vallást  (Fal:  NE.  12i.   Az  okos  lovagló  paripáját  szá- 


1003 


2.  VAI.b-KlVALLOJ']' 


MHa-VALL— KKRESCTYÉN-VALLÍ>^ 


liiil 


ján  tartja,  iietalántáii  letwgje  urát  sziKjeii- vallással  (Kai;  UK. 
422).  Egybe  kapn^ik  iniieii  a  vii;ailali>iii,  túl  a  l'ájdalom,  a  bö- 
csület  és  szégyenvallás  (448i. 

2.  VAIiIi :  1)  eoiifiteor  Némtíl.  101.  protiteoi-,  iierliibeo, 
aftirnio,  a'isero  C.  as.«eveio  MA.  bekoimeii,  beliauploii  PI^H.  Áll- 
hatatosan vallom:  a,ssevero  C  A  ki  a  vádra  liallgat,  azzal  vallja 
vétkét :  *tauilnriiitas  imltatnr  confessioiipm  PPül.  Vallok  tft- 
nekcd  iiepeklioii  vrani  os  onekot  mondok  tonnkod  nemzőtökben 
(AiKtrC.  2).  Vallan.'dt  teneked  nojiek  isten,  vallanak  mondén 
népek :  contiteantnr  tibi  populi  dons,  contitoantnr  tibi  populi 
omnes  (14).  Azt  vallom,  ho(;i  liaziidiKtk  azok  (VirsC.  149). 
Vallom  az  en  elégtelen  votoniort  elyon  timoitasra  inkab  en 
magamat  zykolkoduem  (WeszprC.  120).  Nynchen  meg  liolthba, 
ky  rolád  emlekezyok,  pokolba  kedeg  ky  téged  walyon  (Ke.szthC. 
8).  Vallyatok  ft  zenthsogAs  emlekezetyth  (K\dcsC.  fii).  Tegfid 
cn  istenSmfit  vállak  zemelyőkben  liaroinnak  es  állatban  egnec 
(TelC.  48).  Kerfisztyén  bitnt  az  kik  vallotok  (Tin.  2.51).  Walloin 
ez  lawelnek  zeriben  en  magamat  ado.snak  lenni  (RMNy.  11.143) 
Váluán  az  5  bfineket :  confitente.s  peccata  sua  (Helt:  UT.  I). 
Azt  vallanalac  Me.ssiasnac  lenni  (Tel:  Evang.  1.38).  Az  SrdSgi 
d^sputatio-elót  Lnther  la.ssú  misét  mondót,  liét  sacramentomot 
vallót  (Pázni:  Kai.  212)  Lntor  hasonló  szc'ikkal  azont  vallotta 
az  5rdőg-el5t  (Pázm:  LutliV.  101).  A  ti  tudománytokat  vallotta 
(Bal:  Csisk.  414).  Vallom,  hogy  én  irtam  azt:  .scripsisse  me 
liaec  fateor  (Forni:  Curt.  34fi).  A  romai  i>á|)ista  vallást  őszvo- 
legy  hitte  s  vallotta  volna  (Pfe:  Igazs.  ir.3!i4).  Azért  ha  virad- 
tig  nem  vall,  már  grátiát  is  Ígértem,  csak  valljon,  nem  tndok 
egyebet  tenni  (Horcs:  Lev.  389 1.  Némellyok  a  préféták  és  apos- 
tolok irá.saikat  ha  szilvái  valják-is,  de  valósággal  el-t;igadják 
(Rod:Pol.  KMb  1)  3)  (potestatem  do;  bevollmachtigenl.  Itt 
valljon  prókátort  (LovT.  11.26).  Kd  elíitt  valoltam  prókátort 
(329).  PórSlhetnek  es  egyobeckel,  prokatortis  válhatnak :  lites 
jam  cum  alio  agere  ot  instituere  possunt  (Ver:  Vorb.  182). 

[.Szólások).  Borba  Andn'is  azt  izente  Margit  asszonynak,  hogy 
hamar  való  nap  kijö  az  ispán  az  malom  és  az  több  faluk  el- 
foglalá.sára,  az  kihez  Ráoz  Pál  vallott  volt  (LevT.  n..53). 
A  királni':  as7,szony  mindjárást  válla  mind  Dalmatiát  mind 
Croaciát  a  b  á  1 1  y  á  n  a  c  László  királyi'ac  (1  lelt :  Krón.  42b). 
E  mellet  neki  válla  a  magyar  onszági  coronat  (70b).  Egy  némely 
személyekre  vallott  is  bizonyos  lopások  iránt  (LevT. 
11.399).  Ez  rilágot  kezében  adta,  mennyen  és  földön  nrvá 
vallotta  (RMK.  11.223). 

be- vall :  proHteor,  offero,  indico,  constituo  MA.  einge.stelien, 
öffentlich  bekennen  l'PB.  ErKssen  mondottam  uramnak,  hogy 
1  konio  folkiildjo  azt  nx  irást  s  úgy  vallók  be  (L«vT.  11.38). 

bevallás  :  [permlssio ;  erlaubnis).  A  tiédet  sem  én  sem  mils 
akaratod  és  b6vallá.sod  ellen  magának  nem  tnlajdouítliatja 
íTffrtT.2  I11.32fi). 

el-vall :  [infitior ;  ableugnen].  Atyafi  atyjafia  ellen  idegen- 
nek semmijét  el  nem  adhas.sa,  .som  el  nem  vallhatja  (SzékOkl. 
n.l21).  Kerasztfogásokkal  v.alljam  el  a  dolgot  (Nyr.  X.I22). 

föl-vall :  I)  (allfirmo;  bekriiftigen).  JelSn  lewon  Zigario 
.lacob,  tol  vallotta  az  hazat  mint  zab.id  SrSksegoth  es  felelt 
mindenek  ellen  (RMNj'.  tl.223).':i)  fdosp<jndeo ;  gelobenj.  Éltét 
s  halálát  érte  fel-vallotta  (Kónyi:  HKom.  110). 

ki-vall:  [prodo,  euuncio ;  aiisplaudeni]  Szarkáiul  küldenem 
s  az  is  igen  csalfa,  valahol  kit  látna,  mindent  ki\allana.  1675 
a^gyel«il877.  n.l53).  A  ki  valakinek  mély  titkát  kivallja, 
kárát;;vallja  (Fal:  UE.  4851. 

kivallott:  (manifestus;  otton,  i,otVenlumdigJ  Kiv.dlott  igaz- 
.ság,  hogy  minden  a  világ  elótt  jeleskodfi  dolgok  a  nagy  szív- 
nek nyers  erejétól  erednek  (Fal:  UE.  431).  Éitse,  hogy  kivallolt 
ellenségünk   és   hogy    meg  akarjuk  támadni    linrceal  (480).   A 


kevélyt  az  isten  gyűlöli,  klilönössen    bünteti  iigyiuint  ki-valloti 
ellenségét  i  Fal :  .SzE.  539;. 

meg-vall :  fateor,  confiteor  C.  profiteor  MA.  bekennen,  geste- 
hen  PPB.  Mikoron  meg  vallottác  volna  az  5  támadá.ssokaf,  sockok- 
nak  kitollatá  szflmeket,  a  többit  kedig  levágatá  (Helt : 
Krón.  33b).  Vagy  akariac  vagy  nem,  meg  kel  vallanyioc 
(EsztT:  IgAny.  20.5).  Mogvallya,  hogy  nem  minden  bíin  balálof 
és  hogy  nem  minden  bún  nemzi  a  halált  (Pázm:  LuthV.  Kili. 
Nem  szégyenlették  a  Chri.stn.st  megvallani  (MA :  Si'ult  9).  Origi- 
nos  vallotta  az  pnrgatorinmot,  az  mint  az  ti  centnriátoritok  is 
meg  valliák  íBal;  CsLsk.  94).  Molly  kSnyv  menyi  .sok  hitelre 
méltatlan  képtelen.ségekkel  posogjon,  magok-is  némelly  tudós 
pápisták  már  régen  meg-vallották  (Pós :  Igazs.  IL21Ű).  Megval- 
lom, keménnyen  bántam  vele  (Bercs:  í^v.  323).  Semmiképen 
nem  nyugtathatom  meg  elmémet,  M  csak  megvallja,  nem 
tudja,  mit  akar  (363).  Megvallja,  nem  gyfai  magát  költséggel, 
solionnan  semmi  jövedelme  (436.  472.  484.  503).  Meg  kel  vallani, 
hogy  a  mi  [lénzes  házaink  nem  érik  fel  a  római  kincses  tár- 
házokrit  (Fal :  NA.  136). 

megvallás :  [confessio ;  bekenntnis).  Ez  a  megvallás  leg- 
ki.ssebben  sem  látszik,  hogy  k&ISmb  volna  Hz  Isaiás  megvallá- 
sánál  (Illy:  Préd.  251). 

megvalló :  confessor  C. 

Vallás:  I)  confassio,  affirmatio  C.  profes-sio  MA.  bekenni 
nis  PPB.  [gesliindnisj.  Valla.sba  es  ékességbe  íltSztel,  világgal 
kSrnokeztel  miként  51t5zettel :  confes.sionem  et  decorera  in- 
diiisti  amictus  lumine  sicut  vastimento  (DöbrC.  182bj.  Min- 
den, vala  ky  vallást  tezeu  en  rólam  emberek  eI5t,  vallást 
tez8k  en  es  liA  róla  en  atyámnak  el5tte  (JordC.  384).  Vallást 
toen  A  elíittük  anya  zent  egyházban  valo  heet  zentsseegflk- 
rSI  (ÉrdyC.  582).  Ez  horabau  yntwan  en  eletemnek  wegero, 
tezek  gyónást  es  wallast  en  idwessegemnek  okaertli  (265). 
Thassok  nekyek  illyen  walasth  es  serzast  (RMNy.  11.28). 
Két  a  vagy  barom  tanú  vallásába  er5ssedgyéc  a  dolog  (Helt: 
Bibi.  I.Tttl).  Nem  vészem  bé  bizonyságát,  de  bé  vészem  kételen- 
ségbSl  tótt  vallásilt  (Pázm:  Kai.  441.  Az  lutheristák  kSzúnséges 
valLások  igy  szól  eggyűtt  (211).  Oknélkfil  kérdi  t<51lem,  hol 
tanítotui  Luther  azokat,  a  miket  a  libertinusok  valKási-kiV-zAI 
eliVhoztam  Calvinusból  (Pázm:  LuthV.  120).  Mi  felebarátunk 
vétkeinek  bocs;inattyárnl  vallást  tennénk  (Pázm:  Imáds.  27). 
Vallást  teend  az  te  nevedről  uram :  confessus  érit  te  domine 
(MA:  Bibi.  L389).  Áldással,  .szerenezézé.ssel  vallást  tésznec  az 
Cliristnsrol  (MA:  Scult.  13).  A  házság  t5r5  buja  fertelmes  élet8k, 
gyilkosok,  latrok  beteg  ágyokban  vallá.st  tesznek  bfinSkrcil  (Sam : 
Agend.  99).  ValliVst  tött,  hogy  soha  azoknak  siratásitol  meg  nem 
szűnik  (llly:Préd.  11.186).  2)  dogma  MA.  (religio;  glaube,  reli- 
gion).  Priliék  vallilsn  ariánusok  (Bal:  CsIsk.  313).  Az  uj  vallá- 
sokból a  i);ipi.stAkhoz  meg-térSk  pribékségbíl  vetkőzök  tVeresm  : 
Lev.  75).  Nem  .szabad  semminemű  képet  vallásnak  okáért 
csinálni  (Pós:  Igazs.  1.118).  A  tSbbi  kJzott  .-izzal  szSrnyétik  vállá- 
simkat,  hogy  az  istent  minden  tíranuusnál  kegyetlenebbé 
Lsinállyuk  (1L47).  Brenner  Igiiácz,lianem  ezigánuram  fi  kegyelme, 
meg  akar  az  igaz  v.illásra  térni  (Bercs:  Lev.  437).  Az  igaz  val- 
lás fundamentuma  ildvíK-iégiinknek  . . .  Azon  ideák  és  goudulom- 
Uépzelések,  a  mollyeket  a  mi  népünk  forgat  a  vallás  dolgában, 
éktelenek,  oktalanok  (Fal :  NE.  55». 

görög-vallás :  (grioclii.sclie  religionj.  A  geurgianusok  az 
elótt  h:idakozók  voltának,  de  mostanában  nyomorultak,  giirög 
valláson  v.innak  íMik:TOrL  51). 

igaz-vallású :  orthodoxus  C 

keresztyén-vallás:  lox  t'hristian.i ;  ihrLstliibe  religionj. 
A  keresztyén  vallásnak  régi  .szerzésit  inkább  mmak  elő  járó- 
játul kivánnyák  mint  a  szent  irástiil  (Pés :  Igajs.  I S8S). 


1(105 


NYKIAK  VAI.l.AsA-INfi  VAU. 


KOK(  >LYAV  Al,L— vAl(  ; 


lOOö 


nyelve-vallása:  [siiai'niifessio;  eigenes  sestüiidnis).  Palic!'.- 
;iiip  totameutoni  tétele  awais  nyelne  wallasji  lialalanak  orajaii 
HMXy.  11.93).  Hiszi,  azt  kel  vala  az  betegnec  auagy  uyelue 
állasánál  anasy  nalauii  intésénél  felelni  (E-sztT:  IgAny.  IH). 
Miraliani  csak  aziikat  som  ismerte,  a  kik  ezer  esztendSvel 
'Itenek  iitánna  iMatkó:  ISCsjik.  393> 

tanú-vallás :  [ttótiuiüuinin ;  zengenaussage].  Az  liA  tanuy- 
lak  wallasuk,  kyt  zerent  be  wőtök  (RMNy.  11.160).  Hamis 
aun  vallásockal  meg  terheltetuen  (Kár;  Bibi.  III.28). 

Vallásbeli :  [ad  religionem  spectans ;  glanbens-J.  A  német- 
u-szági  fejedelmek  gyiilést  tartván,  száz  pontokban  a  magok 
.allásbéli  nehézségeiket  a  pápa  követének  kiadták  íBod: 
Pol.  7). 

[Vallásos) 

Vallásosán:  asseveranter  C. 

1 .  Vallat :  [contessio  :  bekenntnis).  Meg  foglallak  8  orczaiat 
íallatban :  praeoccupemus  faciem  eju.s  in  confessione  íAporC. 
55). 

2.  Vallat :  1)  [quaero  ;  verliören].  Egy  uyelveskedil  ember- 
iek te-mondaságáért  egy  nihány  sz;lz  embert  meghiteltet,  vallat 
SzD:  MVir.  230).  2)  [extorqueo;  erzningen].  Rküvést  is  vallat 
Kónyi:  HRom.  I(i8).  3)  [potestatem  do ;  bevollmachtigeu]. 
írtam  vala  te  Kduek,  liogy  te  Kd  prókátort  vallatna  é-s  be- 
íiHldenéje  te  Kd  (Nád:Lev.  147). 

meg-vallat :  1)  [inqniro;  verhören].  A  papnak  kezébe 
legyen  a  kesenl  es  az  átkozot  viz  es  vallattassa  meg  az  aszszony 
ilatot  észt  mondván  néki  (Helt:  Bibi.  I.PPp4).  3)  [exprimo; 
tiekennen  macbeu].  Ha  ketten  .szolbatnank,  meg  vallatnám  veled, 
liogy  azt  sem  tudod,  mii  hisz  iMon:  Ápol.  13). 

Valló :  confessor,  protiteus  MA.  bekenner  PPB.  Vallok : 
testimonia  proferentes  (Ver:  Verb.  296). 

1.  VÁT.T. :  1)  bumerus  C.  MA.  schulter  PPB.  Váll  lapoczka: 
scapulae ;  váll  f8d5 :  huiuerale  C.  Vál-lapotzka  kSzi :  intersca- 
pilium ;  vállára  venni ;  in  humeros  efterre  PPB.  O  vallaiual 
arnekr  te  neked  es  5  tollai  alat  remenkedel  (AporC.  50).  Sem 
és  Japhet  vfinec  egy  palástoth,  valókra  tSvec  es  befedezéu  az 
5  attyoknac  szomermetes  testét  (Helt:  Bibi.  I.D3).  A  veres 
szoknya  viselésre  alkalmatlan,  az  válla  minémfl  .sok  sokaságból 
áll,  kassai  nemes  aszszony  reá  vebotné  (LevT.  11.278).  Mikor 
az  kappan  szép  siilé.sben  volna,  mesd  fel  az  két  vállát  (Radv: 
í«tk.  212).  Az  epbod  vállán  való  két  szárnyai  (MA:  Bibi.  1.74). 
Az  kigyó  válláról  niellyére,  mellyérül  szívében,  valamerre  cbúsz 
el,  mindent  hagy  méregben  (Zrínyi  1.16).  Kiomlék  Rézmánnak 
vállábúl  piros  vér  (54).  A  tanult  te.st  szebben  jár  és  lép,  igye- 
n6.sen  hordozza  fejét,  egyaránt  vállait  (Fal:  NR  29).  Vrmik 
oly  könnyil  terhet  tett  vállainkra,  hogy  akár  mely  akaratos 
kényesség  sem  neheztelhet  iránta  (38).  Le-tsügged  erődnekis 
vál-lapotzkája  íKónyi:  HRom.  76).  3)  [thoras];  mieder  Adámi. 
Vállat  be-fíizui :  das  mieder  einsclmüren  íAdámi:  SprachK.  193). 
Kartsu  derekokon  vala  vál  fel  öltve  (Gvad :  FN'ót.  44). 

[Szólások].  Zent  Damancos  fvtameek  es  az  ev  vallat  vete 
az  egyház  falának  iDomC.  l.ö).  Váltainkat  vessük 
egybe,  egy  lélek  s  akaiat  mozgassa  fegyveres  kezeinket 
(Szü:  MVir.98).  Csak  Sszvevouák  az  vallókat  az  köve- 
tek (Bercs:  Lev.  172).  A  vállát  meg  vonétá  (Monlrók  11167). 
Akármint  vonogassa  eleintén  vállait,  ugyancsak  kéré- 
sedre fog  hajolni  (Fal:  UE.  401). 

ing-váll,  imeg-váll:  [manica;  hemdarmel].  Ket  geöngös 
ingával  (RMSy.  11199).  Az  régen  kért  imeg  vállat  bár  csak 
cérnával  varrott  leime  kézre  valóval  és  nyakra  valóval  (LevT. 
II 292).  Az  fején  csak  fátyolt  viseljen,  l;a  nem  vászon  az  ing 
válla  ;  ha  ins-válla  vá.szon,  v.'ilami  közönséiics  jtntyolatin  ftí.ste.ssen 


íiz  temetésre  (325)  Az  feleségének  agy  ingvállnak  való  gyolcs 
(Évk.  X1IL74).  Regy  gyoltz  1,  lepedA  9.  ingvalj  2.  (Radv: 
('sal.  II.9).  Vagyon  egy  aranyas  fátyol  ingváll  (Gér:  KárCs. 
111.418).  Laxae  indusii  nniliebris  (ing-váll  nostris  dic.ti)  manicio 
(Otr:  OrigHung.  11.72). 

rokolya-vau :  [manica  tunicao ;  rockiirmelj.  Aszszony  hól- 
gyetekuek  szoknia  vagy  rokolya  vállat,  paplant  csinállyatok 
(Bal:C3lsk.  31). 

Vállas :  himierosus  C.  latos  habeus  humeros  MA.  [breit- 
schulterig].  Nádasdy  György  jó  vállas,  vastag  legény,  jó  egész- 
ségben hagytuk  Kapuviurában  (LevT.  IL137).  A  nyálas  vérfik- 
uek  van  kevés  erejek,  szélesek,  vállasok,  tílrpe  termetflek  íFelv?: 
SchSal.  27). 

2.  VÁLL  :  [retis  genus ;  eine  art  von  garii].  In  Wiuigh 
etiam  piscaii  possunt  cum  tali  instrumento,  quod  wlgariter 
vaall  dieitiu-,  quod  uno  pede  videlicet  duci  potest.  1261  (Wen- 
zel  XI.501). 

VÁTiTi  AT.  V  AT.  ATi ;  [in  se  recipére ;  iiber  sich  uehmeu]. 
Magára  vállaló,  kezei :  appromissor  PPBI.  Jó  kedvel  magára 
válalta  adósságimk  terhét  (Pázn):  Préd.  81).  .Szabad  akarat 
szerént  vállalod  te  (CV.eghMM.  116).  Ha  nem  tudom,  miuémfi 
kemény  büntetést  vállolná  m;igára  a  gyi'máson  kiviil  (Biró: 
Ángy.  287).  Húszig  alig  tud  olvasni  és  még-is  a  kintsőrzők 
számadásit  válallya  magára  (Fal :  NA.  239).  Légyen  embered, 
kinek  erős  szive  örömest  magára  vállalja  a  balszerencse  ostru- 
mit  (Fal:UE.  441).  A  ki  többet  v.állal  magára,  hogy  el  birhat, 
egy  darabig  kínlódván  vele,  el-veti  terhét  és  csúffá  válik  íFal : 
SzE.  537.1. 

föl-vállal :  [suscipio ;  übernehmeu].  Hazáiáuak  gondviselé- 
sét magára  fol  nem  vállalnjiia  (Lép:  PTük.  1II.6).  A  munkákat 
serényen  fel  veszi,  fel-válallya  (Com :  Jan  195).  Talán  rendelt 
ústen  mást  erre  a  dologra,  ki  keueseb  kár  nélkül  ezt  tol  válallya 
(Zrínyi  1.155).  Ha  a  lutterek  és  cálvinisták  ügyét  felválaltad, 
maradgy  meg  a  kérdésben  (Matkó:  BCsák.  3.5).  Fel-válallya  az 
isten  Igyét  (Tof:  Zsolt.  39).  A  hadat  nem  kSnuyen  kel  fölvál- 
lalni, sem  a  bizonyos  békeséget  a  reménlett  gyozedelemért  el- 
változtatni (Illy:Préd.  11197).  Kevés  jószágocskájokuak  gondját 
fel  vállalni  ne  neheztelyék  5  kegyelmek  (Radv:  Csal.  III.346b). 
De  Vénás  annak  is  fel-talállya  módgyát,  mint-hogy  fel-vállalta 
6  fiával  gondgyát  (GyöngyD:  MV.  37).  A  posoni  correspoudens, 
nem  hiszem,  felválloljon  más, továbbvalócorrespondentiát  (Bercs: 
Lev.  89).  A  kit  felvállalt,  abban  el  nem  járhatott  (127).  Van 
egy  ember  magyar,  az  ki  felvállolta,  HaLster  kezében  adja 
Nagyságodat  (362). 

VÁT.TT  vAt.T.TT  (i-á!6  Mel:Herb.  44.  MA.  calyu  Radv: 
Csal.  III.53) :  aqualicus  C.  truUa,  trullum,  trulleum,  canalís 
MA.  wasservranne,  wasserbog  PPB.  Vál u,  moslék  edény:  trulla 
PPBI.  Folyó  víznek  árokja,  váluja  Major :  Szót.  29.  Ki  őtte 
a  viderbeli  vizet  a  valuba :  eöundens  liydriam  ín  canalibus 
(Helt:  Bibi.  I.K4).  Mikor  a  juhoknak  eleit  őszue  bochattya 
vala,  a  vaszszSket  a  valuba  te=:zi  vala  eleokba  (Helt:  Bibi. 
I.Q4).  Menny  az  istálóba,  illessed  a  válóitat,  az  p:iytákbau  a 
gyászolókat,  a  czfirben  a  czflrbáluányokat  (Helt:  Mes  325).  A 
mustnac  miatta  az  te  saytóduac  válni  b5u51k5duec  (Kár:  Bibi. 
1.603).  Az  bornyomó  nem  nyom  bort  az  válukban,  a  szftreten 
való  orSmnek  végét  vetőttem  (MA:  Bibi.  II.15i.  Az  te  saytód- 
uac váluí  büvelkednec  (MA:Scult.  309).  A  szSlo  gerezdekből 
édes  lév  sajtóval  nyomattatic,  melly  a  valubol  a  kádban  vitet- 
uén,  mustnac  mondatic  (Com:  Jau.  84).  Viszsza  ne  térj  mint  a 
disznó  a  válúra  (Bátai:  LPrób.  141).  Még  az  elfittök  levő  hosszú 
bikfa  válut  és  fűrész  deszkát  is  elrágták  (Bethl :  Élet.  L267 1. 
A  juhoknak  igen  hasznos,  ha  t.sjik  válujokuak  szélit  sóval  meg- 
híntik-is  (Misk:  VKert.  206).  Annyir.i  szerette  Hát,  maga  meri' 
utánna,  halván  nyomorúságát  a  válluuál  éhsége   miatt    iLami : 


1()07 


.\ui;aki,ú\Ai.i~\ám 


F('>1,I)-VAM— VANIK>|{ 


UjíSegfe.  II  602j.  A  tékozló  fiu  korpát  és  vállut    nyert   s    iiK^i; 
abliiil  sem  tehetett  eleget  kivánsát;ának  (I.2Ú2). 

abrakló-válu :  alveiw  pabulatoriiis ;  futtertroi;  PPH. 

disznó- válu :  aqualiculus  Major:  Szót.  61.  (sautrog).  Az 
disznó  válót  Lincz  meg  e  fSuel,  erről  agy  iiinja,  meg  gyógyul 
(.\lel:Herb.  44).  Ha  az  dizno  valiit  me?  himt<Vi  ez  fyuel  ps 
rnla  adcz  iunyok,  meg  gyógyulnak  (BeytlieA ;  FivK.  02).  Tékozli'ik 
és  bujálkodók,  a  kiknek  istenek  a  liasok,  tt'mploniok  a  tfidiV 
jók,  oltárok  a  disznó  váln,  s/akáciok  a  pap  (Mad:  Evang 
.■iS?).  Az  disznó  vajukban  eledelt  adván  -.a  istállókat  lapáttal 
ki-ti-sztittyác  (Com:  Jan.  78). 

itató-válu :  alveas  aquariiis,  aquarium ;  wassertrog  PPH 
Jacob  t"ue  a  veszszSkett.  melyeket  meg  hanitot  vala,  az  itató 
valuba  (Helt:  Bibi.  I.Ol).  JAf^bról  azt  olvassuk,  liogy  6  ameg- 
tarkázotl  ve,sz.sz'1ket  az  itató  vAlukl)a  rakta  (Miskt  VKert.  2151. 

liszt- válu :  |meta  molendinaria  ;  liiufer).  Malmoc,  az  holott 
liszt  váhival  és  maIon\  garattal  nn'lnpc :  ubi  méta  et  catilo 
metunt  (Com:  Jan.  75). 

lovak-vállujok :  pabulatoriiis  alveus^  futtertrog  PPB. 

Válus :  (cavas ;  hohlj.  A  madaraknak  fogok  lielyctt  kottSs 
és  válus  tsont  orrok  vagyon  (Misk:  VKert   6). 

VAÜYON:  nnm  PPBl  ,>b  Com:  Vest.  138.  [otwaVj  a) 
\'aljon  neni^e:  num  C.  Vallyon  néki  adják-é  férjhez:  datur 
*ne  haec  uuptiim  illi ;  vallyon  elj^l-é  :  numnani  aderit ;  vallyon 
.szabad  lészen-é  a  mi  szövetséges  barátinknak :  *anne  lieebit 
l'oederatis  PPBl.  \'alyon  niig  olíc  en  ez  világon  (Nagy.s7.C.  374). 
Hormet  iflne  vallyon  (Mon:  Ápol.  12).  így  bolond,  vallyon  hol 
s^tál  az  e.s7.ed  (FortSzer.  Mb).  Nézzodze  meg,  valiion  hol  vad- 
nac  (Kulcs:  Evang.  2.5).  Vallyon  mit  gondolod,  liogy  mond  amaz 
úr  (Pázm:  Préd.  IH).  Vallyon  vi.s7.sza  hozhatom-e  ítet  (145). 
Vallyoi)  az  isteimek  oly  híttalma  nincsené,  hogy  az  természet- 
nek erejét  és  tehetségét  meg  haladgya  (Pázm :  Kai  703).  Vallyon 
az  .salamandra  mérges  tarka  gyek  nem  atíizljen  lakik-o  (I>ép: 
ITük.  1.93).  Vallyon  valamely  ékes  ábnlzatu  személyt  a  féhe 
tekeredett  száj  megnititanáé  (Dork :  ÖÉlot  35i.  Hlyen  kérdé.st 
vetettec  eleiben:  miképiien  kel  vallyon  az  ellenséget  ineg- 
gySzni  ((>.epl:  .Tapli.  1).  Vallyon  az  SrdSgflktől  kinoztatnake  a 
purgatoriuniban  való  Irlkek  (Czegl:MM.  214i.  Vallyon  a  kik 
nem  i-sak  másoknak  páfárollyák,  hanem  ugyan  .sz;ijokban  é.s 
gyonuokban  \o.szik  a  titkukat,  nem  kivántaliké  a  szent  élet 
(Matkó;  BCsák.  43).  Valiion  el  feletkezike  az  anya  az  ó  kis 
gyermekéről  (Holl :  Préd.  fli.  Vallyon  ollyan  szorgalmatos  gond- 
viselé.ssel  ki  vigyázott  magára  é.s  hiveire  ((^súzi:  Síp.  273).  Vallyon 
ki  a  neve  a  király  leányának  (PhilFlor.  57).  V.dlyon  mint  miíhet 
ez  végben  (Fal:  NE.  49).  Nem  kérded,  mi  nyelven  szóllanak 
szjtkácsnak,  sőt  azt  sem,  vallyon  nem  hiják  e  sáskának 
(Orczy:  Nimf.  B5).  b)  De  v;illyons  ki  győzné  megszámlálnia 
(Boni:  Ének.  261).  Vallyon  s-niit  im'velnek  ez  zsidiik?  vallyon 
.s-megengedik-é  ezt  ő  nékiek :  quid  Judaei  faciunl '.'  num  dimit 
tent  eos  gentes  (Kár:  Bibi.  I.43CI).  Vallyoiis  miglen  ingerel  engem 
ez  nép:  usquequo  detrahet  uiilii  populus  isto  i MA:  Bibi  1.132) 
Mert  vallyons  kiczoda  volna  (57il).  Az  Sionról  vallyons  ki  jöven- 
dői (MA:  Zsolt.  32).  Vallyons  mit  használ  has  ételtől  meg 
.szilnni  (ThenKtíec.  73).  Vallyons  nagyub  vágyé  (Tor;  Eny.  391). 
N'allyons  nem  tudgyatok,  hogy  .  .  .  (Derk:  Pl.«v.  180). 

VÁLYOG.  Est  vox  apud  nos  vályog  lutiim  quoddani 
signitiriiis  (Otr:  OHgHung    11.148). 

VAM:  I)  teloniuni  C.  MA.  zollhaus  PPH.  Lattá  egy  embert, 
ky  a  wamon  iino:  vidit  quemdani  sedentem  ad  telonium  (Pesti : 
NTest.  16).  Valamit  i-lv'isztek  ti  az  hidoii,  meg  kell  adnotok 
bizonnyal  .íz  vámon  iKMK.  1V.240).  Mikoron  az  koztolaiiy 
ívHuioli  ertpk  ;iz  zokorektewl  er^  towaktul  minil  megh  v«'izik  az 


wamott  ,'uiiiii'a,  hogy  Kilmar  Aiiibriis  wram  eheyten  nuv; 
kereste  Korontali  Akaciiist  es  wam  wetelrewl  meg  zollitoti:'. 
iKMNy.  Ili  11 3^  Az  Wk  6  n.igvsága  emberi  az  somlyai  kapitány 
ellen  is  akarván  az  vezérnek  .siipplikálni  az  S7.ékelyhidi  vám 
felől  íMonTME  VII.17).  2)  vect'gal,  portorium,  inve<'tivae  mer- 
cis  vectigal  MA.  zollpfennig,  zollgeld  PPB.  Fukar,  ki  a  varastól 
víigy  val.'iiui  úrtól  vámot  és  egyéb  jövedelmet  árron  meg-vészeu 
nyereségre :  publieaiiiis  PPBl.  Iduezeytonk  az  halnak  zayaban 
lelt  pénzel  ar.  vamot  meg  fyzete  íDoinC  941.  Vámot  is  selyem- 
mel fizette  (KMNy.  11.93).  Vám,  adó  Bzetés :  vectigal  (Com :  Jan. 
189).  Vám,  dézmaés  adó:  vectigalia  atque  censnm  (Com:  Vest. 
95).  .Sehol  az  igaz  vámnál,  harminezadnál  egyebet  ne  vehe8.sek 
(MonT.ME  111  45).  Az  somlyai  kapitány  fele  vámot  magának 
akaniá  venni  (VI1.17).  Mulatságért,  víg  óráért  senki  vámot  itt 
nem  kér  (Fal:  Vers.  877). 

(Közmondások).  SenUi  sem  ad  gondolkozásától  vámot  (KL-\ 
Adag.  81). 

föld-vám :  (solarium ;  grundziiisl.  Az  adoot  awagy  leld 
vamot  zeedyk  vala  (ÉrdyC  552).  Az  őtődet  kiveszem,  a  fSld 
uamot,  asztal  búzát  is  ueszec  raytok  iHelt:  Me.s.  456) 

hegy-vám :  feensus  vineae:  weinbergziiis].  Az  Mjklos  djak 
tja  sem  arwl  hegywamotli,  akytli  ewmaga  ely  (I.«vT.  1.218). 

hid-vám  :  portorium,  telonium  ;  briickenzoll  PPB. 

köz-vám.  A  nyirő  legényektől  és  a  szabó  legényektől  ne 
vpgyeiiBc  többet  a  kőz  vámnál  (Helt;  Krón.  166). 

(Vámol) 

Vámlás :  [peusio  portorii ;  zoUenlrichlHUg).  Azok  niynlh 
hathalm.'tsok  wamlas  iiekj&l  elmnnthenek  (LevT.  1.249). 

Vámos :  telonarius,  telouiator  MA.  ztfllner,  zolleinnehmer 
PPB.  \\'aniosiiak  Koztolant  megh  par.uioholta,  hogj  zombatiakon 
mindeniken  meg  npgie  az  wamoth  iRMNv.  IILllSi.  Akoron  ;iy 
wamosth  e\v  niagatli  ys  halaira  werthek  woltli,  aztli  ys  moiii!:i 
az  wamos,  hogy  Peniezy  Fark.is  wram  zamara  tliewbeth  k -ti 
zaz  hordó  Ijornal  njthonek  el  (l.evT.  L249).  Nem  köllBtt  voIiim 
az  Ktek  vámo.sának  is  lovaikat  elvenni  (11.194).  Wamosok  ;i/ 
ew  ok  leweleketli  szent  Milial  napyara  elew  hozz;ik  (Ver:  Veri . 
75).  Mert  ám  sz.  Máté  vámos  vala  (Veresm:  ij»\:  X).  Követ- 
ségben kftidi  a  ti.szf  tartókat,  vámosokat,  h;irniiiu'7Jidosoka! 
(Com:.Ian.  140).  Az  vám,  az  mint  az  hites  vámos  reon-j-nwi-jiliii 
extendáltatik  25  forintra  (Gér:  KárOs.  IV.S18). 

Vámosság :  veitlgalis  functio  MA.  telona  l'PHl.  zolber 
waltiuii;  PPH.  Ila  ve.szedelme.s  tiszted  vagyon  Is,  \állyál  inét 
tőle,  mint  .s-/.ent  Mathe  t-^elekedek  el  hagyván  a  váuvwságoi 
(Lép:  PTük,  1.203).  A  vámos.ság  gy.alázJilos  tiszt  vala  .Veresin 
I>ÍV.   xj) 

VÁMOS:  (diorax  laiieus;  waminsy)  Vettem  uj  vámost  é« 
nadrágot  fel  (ErdTflrtAd.  IV.17I. 

rVANAL) 

még-vanal :  [sanor ;  gelieilt  werden).  Azokat,  kic  liieiul- 
nec,  e  ieleiLsegec  kőuetic :  ördögöket  ki  iietnee  es  vy  áaluei 
kel  zolnac,  lietegecre  vetic  kezeket  es  meg  vaualnac :  snppi 
aegras  maniis  imponent  et  bene  haliebuiit  tMünchC.  106). 

Vanalat :  (saiiati'j ;  lieilnng|!  Nem  Ie7.en  vanalattya:  nini 
dirigotur  NémGl.  21.150.    ^'alla)atot  lesön :   haedilicaberis    3"' 

Vanalatoa :  fsaiiiw ;  gcheilt).  Vannlatns  legén :  profiii:i< 
Némtil.  131. 

VÁNCOLi :  (vacillo;  .sich  si-hleppen]  Medvp,  barlaiisjábnl 
ki-jíitt,  \ie,  nem  vántzul  (Grad :  Pösty.  5). 

VANDOK:  (wnilor  Cum:Jan  209.  |iiri'ulator;  gaukler). 
A  kőtélen  jár^W-    és    szemféiij veszt 'k-.    R-/é||yel    bujili»'i   j;itéko« 


1009 


vAnik>roi  .  -  V  ANK(^K  a 


VANNA-POKOl^VAR 


1010 


.'áudoroc  Wldog  isten, 
20sn, 


nielv    liAtroc   és    merészec   (Com:  Jsii. 


Vándorol :  va>;üi-  MA.  iimschweifen,  liiii  und  lier  wmideni 
PPH.  Vandoilii  Eruien  orzacba  es  oth  meg  luaiaduan  meg 
nem  tere  (TelC  11).  Hogy  tolnulcs  nélkül  vándorolhass,  a  nyel- 
véé tulajdonssigát  tudgyad  (Gim:Jan.  92).  Mint  nyillal,  Kitt 
medve  vándorol  barlangon,  mely  dictamust  nem  talál  (Zrínyi 
n.26).  Ijikólielyembfll  el  kfille  bujdosnom,  ez  idegen  helyre  úgy 
kölle  vándorlnoni  iThaly:  Adal.  11.70).  Elméjokben  sokat  vándor- 
lauak  (Illy:Préd.  1.296). 

Vándorlás :  [vagatio ;  d.is  herumwandern].  Tsak  a  sok 
vándorlásiján  töltjük  azt  a  drága  idínket  (Mik :  TörL.  240).  A 
sok  vad  természetű  nemzeteknek  vándorlások  miatt  elpusztul- 
ván  az  o.skolák  sok  országokban,  az  igaz  tudomány  igen  meg- 
S7,iikiilt  (Bod :  Pol.  61 

Vándorló :  vagus  MA.  bin  und  lier  wandernd,  umschvvei- 
fend  PPB.  Vándorló;  panagaea  Diana  (Decsi:  Adag.  160).  Ván- 
darló  és  bndosil  lészec  ez  fSldeu :  vagus  et  profugus  ero  in 
terra  (MA;  Bibi.  1.4).  Vándorló  s  kegyetlen  szerencbe  egy  nyom- 
lan  mindenkoron  hágni  nem  szokot  (Zrinyi  1.171).  Az  isten 
igéjének  idestova  húzatott  és  vándorló  halgatói  (Illy ;  Préd.  Elíb. 
A).  Ide  s  tova  vonatot  é.s  vándorló  szive  vagyon  (Illy;  Préd.  1.413). 
Szoros  a  menyország  útja,  ez  a  rilág  pedig  csak  vándorló 
puszta  (Thaly;  Adal,  1.21).  Szived  az  istentül  el  lopja  magát 
a  világhoz  és  ha  megfordul  i.s  xigyan  csak  vándorló  és  változó 
(Fal:SzE.  522). 

VÁNKOS  :  ceiTÍcal  P«?ti ;  Nom.  1-44.  pulvinar  C.  pulvi- 
narinm  MA.  kissen  Pesti:  Nom.  1.44  hanptkissen  PPB.  Kecske 
szJrbSl  czinalt  t5ml5  szabású  vánkost  teue  a  Dauid  kepe 
feje  ala  (Mel ;  Sám.  40).  Ammi  az  Ferencz  párnájátúl  meg- 
marad, te  magadnak  csináltass  abból  fejalt  avagy  vánkost 
'Nád:  Lev.  30).  Vala  8  az  haionak  vtolliaban  az  vankoson alnau 
t Fél;  Bibi.  1.59).  Az  vajban  úgy  megnyomd  az  tésztát,  hogy 
mint  egy  vánkos  olyan  legyen  (Radv:Szak.  178).  Az  feje  alat 
való  vánkos  alat  valami  könyvet  tartót  (Prág:Serk.  409).  A 
vánkost  nyak  tsigánknak  alaja-vettyök  (Com ;  Vest.  80),  A  szal- 
mával meg-terittetet  ágy  feliben  vettetnec  lasnakoc  és  ezekre 
a  ffi  allya  vánkos  (Com:  Jan.  112),  Egy  legény  két  szép  bársony 
vánkost  ,az  zofra  mellé  tén  (Zrinyi  1.46).  Két  vánkos,  kinek  rácz 
kamuka  héjjá  vagyon  (Radv:  Csal.  II.7).  A  fejem  alacsonyan 
fekszik,  emeld-fel  egy  kevé.s.sé  a  vánkost  (Warm:  Gaz,  221).  Az 
feje,  könyökei  alá  szép  fejér  matériából  vánkosokat  csináltak 
i.Monlrók  XI.401).  Csinos  öltözeti  néki  is  változtak,  mellyenek 
fel-emeltt  vánkosi  hullottak  (GyöngyD;  KJ.  435). 

hintó-vánkos :  sedularium ;  wagenpolster  PPB.  Két  bokor 
hintó  vánkost  is  meghozta  (MonTME.  1V,282), 

pámás-vánkos :  [cubital ;  armkissen].  Tudom,  felugrik 
pámás  vánkosáról  és  terje,sztett  öllel  fogad  (Fal:  TÉ,  697), 

pehely-vájikos,  pélyhes-vánkos :  cei-vical  plumis  re- 
pletum  Kr.  [federkissen].  Ki  bennünket  az  Srőkké-való  rabságból 
fel-óldozott,  pehely  vánkos  helyett  szúrós  s  kórós  szénán  f'ektet- 
tetik  (GKat;  Válts.  1.803.  Vajda:  Kriszt.  U.314). 

tábori-vánkos  :  [pulviuar  castrense ;  lagerpolster).  Szalay 
Pál  luisit  Lipóczi  Keczer  Christinának  két  darabba  tábori  vánkos- 
nak  matériát  (RákF:  Lev.  1,347). 

varró-vánkos :  [pulvillus  cui  suenda  atíiguntur ;  niibkis- 
sen].  Ö  nagysjiga  félre  hagyván  a  rokka  s  varró-vánkos  dolgát, 
a  physica  és  theologia  tudományokba  kapa  (Fal :  NA.  187). 
Vegyétek  elö  a  varró  vánkosokat,  himezó  rámákat,  csipkézetek 
(194). 

Vánkoska,  vánkoaocska :  pulvillus,  pulvinulus  MA, 
kleines  hanptkissen  PPB.  Az  haio  orrában  le  feköven  alunuéiec 

U.    NYELVTÖRT.    SZÓtAb.    TU. 


egy  vánkoskán  (Zvon:  Post.  1.336).  Púba  vánkoskákot  rakogat 
feje  alá  (Illycf:  BCsTomp,  225).  Tetszin  angliai  lengyel  czafrag 
vánkoskával  együtt  (Monlrók  XXIV.  146),  Valaki  a  gonoszul 
cselekedSknek  hizelkedik,  vánkosocskát  a  fekvSnek  feje  alá 
tészen  (Illy:  Préd.  1,405). 

VANNA :  [alveus ;  wamie).  Most  egy  vanna  vajjal  kedves- 
kedem (liáliK;  Lev.  1,287).  Hévízzel  megtíSltött  vanna  (Gvad: 
Pösty,  23), 

Vannácska :  cm  A  halat  vannácskába  rakassa  (LevT.  11.353), 

VÁJMSZOROD-IK :  contabesco  MA,  abnehmen,  ausdor- 
ren  PPB. 

VÁNSZOROG  :  delitesuo,  torpasco  MA.  matt,  láss  werdeu 
PPB  Mint  raboc  vánszorgimc  az  satannac  kísérteti  alatt  (MA ; 
Scult.  26).  Erdélyben  már  régen  haszontalanul  vánszorgó  török 
deák  (Monlrók  VUI,  25). 

[VANYAIiÍT) 

meg-vanyalít :  [percutio ;  schlagenj.  A  másik  puflántó 
vasával  niegvanyalítá  a  vajnokomat  (Nyr.  n.225a), 

VÁNYOL :  laneam  ve-stem  calco,  denso  MA,  woUene  klei- 
der  walkeu  PPB. 

Ványolás :  panni  calcatio,  densatio,  fullonica  MA,  das  wal- 
keu PPB. 

Ványoló :  fullo,  laneae  vestis   politor   MA.   walker   PPB. 

(VÁNNYADl 

el-vánnyad :  [marcesco ;  erschlaffen].  Vond  el  a  tápláló 
atyát  és  anyát  a  gyermektfil,  el  kell  annak  csenyevészni,  ván- 
uyadni  s  végre  éhei  kell  meghalni  (Szatm;Dom,  IIL214). 

Vánnyadt :  evanidus  Otr ;  OrigHung.  I.XX. 

VAR :  porrigo  ophiasis  MA,  [grind].  Vara  a  sebnek  :  eschara, 
ulceris  crusta ;  varát  elvájui :  crustam,  crnstulam  ulceris  detra- 
here  PPB.  Sebnek  a  vara ;  scabitudo  PPBI,  Egyiptomnak  feké- 
lyével megver  isten  téged,  undok  varral,  viszketeggel  az  finnen 
testedet  (RMK,  11.209).  Mikor  valamely  embernec  húsa  bSrén 
varr  leszen,  vitettessék  az  az  ember  Aaron  paplioz  (Helt:  Bibi, 
I,  DDdi,  Ha  lattya  a  pap,  hogy  a  varnac  szine  ninchen  aláb 
a  tSb  b5rnél,  a  szSr  sem  szSkflIt  meg,  hét  napig  rekeszsze  be 
(Helt:  Bibi,  I,  DDd3).  Túrt,  varat  hertelen  gyógyít  (Mel:  Herb. 
155).  Lázáron  az  betegség,  a  soc  var,  tur  azért  lehetet,  hogy 
isten  meg  terítene  elSbi  bSneibSI  (Born:  Préd,  391b),  Tiztatalau- 
nac  itéllye  az  pap,  mert  var  az,  az  fSuec  és  szakálnac  poklos- 
sága (Kár:  Bibi,  1.99),  Fekély,  sfily,  var,  vizketeg  (Sam:Cer, 
177), 

francu-var :  [morbus  Gallicus ;  französische  krankbeit]. 
Betegség,  frauczu  var,  köszueny  §s  minden  nyauallyak  (Bát: 
KTud.  146), 

kosz-var  :  [.'■cabies ;  kratze].  Meg  véré  vndok  fJkéhes  es 
gonoz  kozuarral  (Mel :  Jób,  5). 

olt-var :  [crusta  ulceris ;  kopfgrind].  Ha  a  szilua  enyvet 
etzetben  fozSd,  az  ólt  varat   meg   gyogyíttya   (Mel ;  Herb,    27). 

pokol-var :  anthrax  PPBI.  [brandbeule].  Mariának  homlo- 
kán pokol  var  tamada  feyeer  myuth  egy  boo  (JordC.  144). 
Pokolvaroc  legyenec  ege-sz  Egiptus  fSIden  mind  az  embereken 
s  mind  a  barmokon  (Helt;  Bibi.  I,Ff3),  Az  d8g  halai  sok  emberek- 
nek hertelen  le  omlások  pokol  var,  mirigy  auag  egieb  beteg- 
ség miat  (Fél :  Tan,  493).  Mint  a  pokol-var  a  testet,  úgy  a 
vétek  a  lelkiismeretet  .szünetlen  hóhérollya  (Pázm:  Préd,  29). 
A  ragadó  dSgSs  mirigy  kelevényeket  és  pokol  varokat  15v51- 
d8zvén  hirtelen  er8t  vészen  (Com;  Jan.  59),  Pokol  varhely  (Kár; 
Élet  L61). 

64 


1011 


POKOLVARAS— 1    VÁR 


OH  •1)^S-VAK— vAkos 


101 1: 


pokolvaraa :  Icitrliuuculu  affectus ;  mit  bramlbeule  behaf- 
tet]   Midin  a  /jiidók  iwkol  varasok  voltak  (Gvad:  HIst.  17). 

poklos-var :  tv  Egg  iiimell  vártéban  vala  egé  firfin,  ki 
tele  vala  poklos  varral  (Sylv:  Uí.  1.88). 

tapaszos-var :  [cnusta  iilceris ;  kupfgriiid|.  Seliini  sidoul : 
sinnedék,  tapaszos  vai-,  mint  ama  koszoson,  ackik  feiek  soha 
meg  nem  giugiul  (Mel:  Jób.  6). 

terjedő-var  :  poirigo  PPB.  (erbgrind].  Megintétnac  a  velfinc 
.s/.flletett  bélyegek:  szeplí,  f6  koszraó,  terjedő  var  (Com:  Jan.  54). 

Varas :  piistulusus,  iiluerosus  MA.  [grindig].  Varas-béka : 
rubeta,  butb ;  varas-béka  fjében  termő  kfi :  ;;emma  rubetanmi, 
i:lielonia  l'PB.  Varas,  fekélyes :  ulcerosiis ;  varas  fájn  szölfi : 
*cicatricosa  vitis  PPUl.  Az  gyermek  igen  megbeteged  vala, 
igen  varas  is  (LevT.  II.22Í.  Leprosus,  varas,  sinniedekes,  viszke- 
teges, koszos  (MehSám.  381)  Riliís,  varrás  koszos  íBorn: 
Préd.  218).  A  pápistasiignak  varas  fekélyébe  nem  merte  mélyen 
ereszteni  körmét  (Pázm':  Kai.  112).  Büdós  rfihét  másra  hamis- 
san  kenni  akaró  várass  barát  (Matkó:  BCaák.  252).  Két  k5  levél 
az  varas  békában,  de  nem  mindenikben  (Lipp:  PKert.  II.232>. 
A  varas  béka  igen  mérges  és  baragos  állat  íMisk:  VKert.  262). 

[Varaaít] 

még- varasít :  nlcero  PPBl. 

[Varasod-ik] 

meg-varasodik :  [porrigere  aftlcior  ;  grindig  werden).  Meg 
rothadot,  varríisodot,  fekellyes  test  fBorn;  Préil.  619b).  Rekeszsze 
kfilSn  azt  az  pap,  ki  meg  varasodot  fKAr:  Bibi.  1.99).  Ló  lába 
mikor  megvarasodik  sártúl,  fekete  szfiWt,  fokhagymát  öszve  kell 
törni,  rá  kell  k«hii  (TörtT-.  1.179). 

Varasodás :  nlceratio  MA.  scbwiirung  PPB.  Oniac-  vara- 
sodása :  ozoena  MA.  Ki-sebesités,  varasodás,  ki-sebesedé.s :  iiloe- 
ratio;  fának  meg-tsomózása,  varasodása:  articnlatio  PPBl. 

Varasság :  agria,  si'abritia  PPBl. 

Varasul :  (porrigiue  corripior ;  grindig  werdenj.  Éktelen 
liomlokjok  pörzsöUött  .szemekkel,  ort-zájok  varasiílt  gyakor  égé- 
sekkel iGyöngyD:  KJ.  •125). 

még-varasiil :  cv;  Az  mely  lónak  az  lába  megvara-sul  vagy 
meg  tetvezic,  vegyed  vizét  ;tz  kSrSs  fának  és  azzal  kényed, 
meg  gyógyul  (Cis.  04).  Lo  lába  ba  meg  varasul  a  vaey  nies; 
tetvesül,  kennyed  körös  fának  a  vizivel  (OrvK.  94). 

1.  VÁRrarx  C.  fortalitinm  MA.  bnrg,  sclilo.s.s  fastnng 
PPB.  Kosokkal  töretnek  a  vár  falai :  bali.sta  ooncntinntur  arres 
PPBl.  Veneruiit  versns  fluvium  Zomus  ad  illuni  locnm.  ([ui 
nune  dicitni'  8arnnár  (Anou.  21fej.).  Chakvvara  generatio|nis) 
Chak  iKézaitGesfa  2:1,  Endliclier  1Ü3).  EgyfeWI  az  Ti9z;i 
alatta  foly  vala,  más  felöl  az  Zagyva  alatta  foly  vala,  vár  alatt 
az  két  víz  n,szveszakad  vala  d'in.  10.3).  TAzzel  elégettéc  min- 
den 5  lakobelyeknec  városit  es  minden  várait  iHelt:  UT.Fff-1). 
A  város  .szegeletin  egy  nagy  és  er5s  vár  volt,  négy  szegű,  tor- 
nyos és  párkányos  iHelt:  Krón.  7».  El  szála  a  var  alól  (64;. 
Az  vár  piatzon  három  fegyveres  kép  ál  vala  fen  (ItWb).  Melly 
szallut  varat  meg  vettec  (Boni:  Préd.  246).  Mikoron  meg  nem 
érthetne  uihian  az  háborodás  miat,  iwrancziola  ótet  \'itetni  az 
varban  (Fél:  Bibi.  L219b)  Azé  a  vár,  az  kié  az  mezS  (Deosi: 
Adag.  317).  Várból  taraszkokuac  dSrgése  vala  (Saláuki:  Clad. 
A4).  Vámyi  nagy  udvarok  (MHeg:TOszl.  11.10).  Megfestenv 
lovamat  keresztény  vértóban,  várasokat,  várakat  röjtök  hamu- 
ban (Zrinyi  1.17).  Meg  parancholta  hadának,  hogj-  úttyokat 
Eger  vár  felé  tartanák  (42).  A  magyarok  magok  váraikat  meg- 
nyitügat\án,  elégséges  élés.sel  gazdálkodtak  a  töröknek  (Mou- 
Iník  V1U.113).  Földvárnak  az  sánizát  megvették,  de  még   az 


várát  nem  (Bercs:  Ijív.  569).  A  vármegyék  fi  biráinak.   a   kik 
a  mi  Erdélyországimkban  vágynak,  parancsoljuk  iBod:  Pol.  5Si 

csudás-vár:  (labyrinthus).  Ide  tartoznak  az  egyptomi. 
cretai  és  lemnosbéli  labyrinthusok  avagy  csudás  várak  iMA: 
SB.  263). 

felleg- vár :  airüi>olis  Kr.  [citadelle].  Magas  felleg-várak  : 
aériae  arces  PPBl.  Gyarmat,  Szécsén,  Salgó  föllegvár  vagyon 
(RMK.  in.296). 

[Szólások],  Leszállította  a  gonosz  .szokás  a  felleg-várból  az 
okosságot  (.SzD:  MVir.  375). 

fölső- vár:  [acropolis;  citadelle]. 

[Szólások).  Kfi  szöktek  az  felsS  vártól :  eorpus  sine  pectore 
(Dei'si:  Adag.  78).  Nem  voltak  otthon  nyilva  a  felsS  várban,  a 
mikor  a  tévelygő  ezt  irta  (GKat:  Titk.  287).  Oressen  volt  a 
fel.só  vár  (Czegl:  MM.  54). 

föld-vár:  [agger;  erdversduuizung].  Felduar  (loci\s)  1267, 
1291,  1320  Knauz.  Nagy  ásással  lict  nagy  fold  várakat  czinálá- 
nac  (Helt:  Krón.  21b). 

kő-vár :  [arx  saxis  exslructa ;  felsenburgj.  Sokat  gyöjtet  volt 
a  szándékba,  hogy  kSw  varakat  venne  (B<jrn:  Préd.  457b).  Uram 
en  kősziklám,  en  kő  vai-am,  éu  szabadítom,  az  kibeu  eu  bizom 
(MA :  Scult.  945).  Hadakat  gyfijte,  hogy  valami  kn-várat  tíílők 
nyerhetne  (Zrinyi :  ASyr.  E4). 

palotás-vár  :  [arx  palatiis  decora ;  burg  voU  von  palastenj. 
Ez  palotás  vár  élőt  a  kőlső  várnae  piatzán  két  ortz  kép  ál 
vala,  kiknél  paysz  vala  (Helt;  Krón.  168b). 

szarka-vár :  arx  lacera  Kr  (vertallene  festungj.  Széles 
Aegyptoraban  nékem  eset  kis  kár,  hányad  része  .azoknak  ez  a 
szarka-vár  (Zrinyi  M38).  lm  most  mint  meg-tsufol  ez  a  kis 
s-/!arka-vár  (Kóiiyi:  HRom.   102i. 

vég-vár  :  |ca.stelhnn  in  coutiniis  esstrnetum  ;  grenzfestungj. 
Ew  rt'elsyge  myerth  hogh  hadakozást  kevvan,  adoth  epyAlest 
az  wegli  waragban  (RMNy.  11.131).  A  török  az  végvárakba  sokat 
elvett  (Monlrók  IIL123i.  László  király  meg  erősitete  az  \'ég 
várakat  mind  néppel  mind  ellessél  (Helt:  Krón.  195*.  Eggyik 
vég  várbeli  capitan  más  vég  várbeli  capitán  alatt  való  katonát 
maga  liadálmn  bé  ne  írasson  (Bal:CsIsk.  395). 

víz-vár.  Vár,  váras  között  egy  szép  vízvár  vagyon  (Tín.  79). 

Várad:  castellum,  parva  arx  Kr.  [kleine  festimg).  lm  az 
Temesvár  Tenies  vízben  vagyon,  napkelet  felöl  Sziget  váras 
vagyon,  fiz  fel  .szél  felől  derék  várad  vagyon  iTin.  72). 

Várbeli :  [ad  arcem  jiei-tineus ;  znr  festung  geliörig].  Basko 
nak  feleol  az  warboly  morhanak  aviast  fogtak  mynd  erdeo 
benyey  zooleokygh  (RMN'y:  II  309).  A  köntíist  aláküldeni  paran- 
csolja ö  felsége,  t.alám  a  -.■árbeli  hajdúk  aláhozhatják  (Törfl'.' 
111.1951. 

Város,  váras  :  civítas,  oppidnm  C.  urbs  MA.  .sfadt,  festung 
PPB.  Kyt  mykoron  láttak  nolna  :tz  varasnak  gyermeky  zokat - 
lan  ruliaban,  sok  bozzosagot  kezdenek  neky  tenny  (EhrC.  20). 
Ö  raka  nagy  erősségő  varost  (BécsiC.  11).  Ky  meene  mynd  az 
varasnak  seregheevel  hollal  (JordC.  302).  Hegyen  szereztetevt 
varos  I  DomC.  1 2).  \V  varosakath  megh  tered :  civitates  eornni 
destnixístí  i  KeszthO.  1 3  ■.  6  epíte  varost :  aedilicavit  oivitatem 
(Helt:  Bibi  I.B3).  A  s.h-  kólxirlásocert  kenesb  várasoc  és  falnc 
találtatnac  l>enne  (Helt:  Krón.  2b).  Az  begyen  eppettetett  varas 
el  nem  titkoltathatic  (Tel:  Rövir.  37).  Niniue  varasát  az  isten 
meg  tárta  (B<)m:  Ének.  6S8).  Tekents  meg  innnar  .-iz  magas- 
ságból az  te  varasodot  (139).  Ki  vítetíc  vala  az  városrnl  «1 
temettetni  (Zvon:  Post.  11.410).  Várasokat,  várakat  rOjtök  hamu- 
ban (Zrinyi  1.17).  Jerusidem  várawái  siratta  (Illy:  Préd.    l.9f<). 


VT- 


ANVAVÁKÍÍS— VÉG- VÁROS 


ZSIUÓVÁKÍ  t-s— BEVÁIÍ 


KiM 


Map'iii  váioíiul  vetteueU  az  vajdának  e^y  jMÍr  íí> öiigyliázMs  kést 
iMimTMK  1.120).  Iliizoiuos  két  óra  múlik  már  benne,  liogy 
járdugákim  fel  s  alá  a  várost  bizonyo.'í  dolKaimbau  (Fal:  NE. 
'2\  Legjobb  lessz,  ha  a  várost  szépség  szerént  fel-ac^játok  (Kónyi : 
AM.  49t. 

anya-város :  meh-opolis  Kr.  [baiiptetadt).  Az  S  széki,  lakó 
lielye  az  aiiya  városban  vagyon:  sedfts  ejus  in  metropoli  est 
iCom:Jan.  163). 

bánya-város :  foppidum  metallicis  habitatum  ;  bergstadt]. 
Koniemisza  Pál  la  bányavárosokat  már  meghódoltatta  (RákGy : 
Lev.  Hdi.  Haiszter  Szeredre  akart  ^yiimii  és  egyenesen  az 
bányaváro.«oknak  (Bercs:  Lev.  3.59).  A  bányaváro-sokrúl  lehozandó 
réz-hajókriil  írtam  Sréter  nramnak  (644). 

fő- város :  fmetropolis :  hanptstadtj.  Jesiis  Beetleembe  es 
nem  Jertisalemben,  a  nímSs  feli  varosbah  akara  zilettetnie 
iDebrC.  54).  Zent  Lewryucz  Romában  zenvvede  ollyan  few 
vara.sban  (ÉrdyC.  466b).  Mahum  rigasztalya  a  sidokat  hirdetiien 
az  Assiria  orszagnac  es  ;mnac  fí  varosanac  Niuiueiiec  vesze- 
delmet (Helt :  Bibi.  I.g4).  F5  varosoc  Coustantinapol,  Athenas 
OS  tSbbec  (Born:Préd.  548).  A  királynac  széki  az  országuae, 
tartománynac  (5  városában  vagyon  (Com :  Jan.  139). 

anya-főváros :  co  Az  Corintus  Achaianak  el  regínten 
anya  fe*  varo-sa  vala  (Komj:SzPál.  109). 

hajdú-város:  *hajdonicale  oppidum  PPBl.  (hajdukenstadt|. 

hajdüvárosi  :  [incola  m-bis  hajducianae  ;  bewohner  einer 
liajdvikenstadt].  Nemes  Bihar  vármegye  panaszolkodván  elóttünk 
az  hajdiivárosiak  sz<ífogadatlansága  végeit   (RákF:  Lev.    11.51). 

jobbágy -város :  colouia  C. 

katona-város :  [urbs  milit-aris ;  militHrstadt).  Váiadon  az 
katona-városon  Rácznál  vaunak  Rettegi  familiát  illeWi  levelek. 
17.59  (Hazánk  1.133). 

kerített-város  :  [mbs  mnnita :  befestigte  stadt].  A  keritet 
várast  erS.ssitic  a  kflfaloc,  t6Itésec,  .sánczoc  (Com:  Jan.  122). 

kinostartó-város :  urbs  tabernaculoi-um  MA :  Bibi.   L49b. 

királyi-váras  :  (civitas  libera ;  freistadtj  Kegtek  az  király 
varasnak  tewruenietli  es  zabattzagat  ig  ada  eiewmbe  (RMNy. 
n.125).  A  pái-t  5tó  keritet  királyi  váras  vár  szálló  táborral 
Uírnyö!  vétetic  (Com:  Jan.  151). 

kulcsos-város  :  [urbs  munita ;  befestigte  stadtj.  Ezt  egész- 
ben az  kik  beszállfitták  vala,  kulcsos  várasokat  rajta  raktak 
vala  (RMK.  11.27).  Akar  keritet  kolcsos  alcar  mez5  varos  (Ver : 
Verb.  48).  Koiczos  és  záros  város :  urbs,  in  qua  portae  et  .serae 
sünt  (MA:  Bibi.  I.267.I.  Kulcsos  városokban  már  fenjen  liirlelik 
a  folyó  posták  és  pofásán  kürtölik  (Fal :  Vers.  914). 

külső-város :  (suburbimn ;  vorstadtj.  Az  város  oltalomnak 
adta  magát  a  külső-város  palánkjához  ...  Az  tisztek  szivet 
adtak,  ostrommal  megvették  az  kül.síí  várost  (Bercs:  Lev. 
747). 

mező-város :  oppidum,  civitas  MA.  .stadt,  markttiecken 
PPB.  (Ver:  \'erb,   106). 

szabad-város :  respublica  C.  [civitas  libera ;  freistadtj.  lé  I 
eel  Kegtek  veele,  hogy  zabád  varas  volna  Ca»sa  (RMNy.  ü. 
145i.  Rendellyetec  magatokiiac  városokat,  mellyec  ti  koztetec  ; 
szabad  városoc  legj'enec  (Kár:  Bibi.  1.155).  Polgári  rendből  álló 
szabad  város :  civitas  (Com :  Jan.  151).  Az  hegyallai  .szabad- 
városokban való  németet  minden  úttal  móddal  kivegyem  vagy 
kipörzsöljem  (Bei-cs:  Lev.  462i. 

vég-város :  [urbs  in  finibus  sita ;  grenzstadt].  El  vze  mind 
az  ellenségeket  és  el  foalalá  mhid  az  három  vég  várast  (Helt :    t 
Króu.  193i,  I 


zaidó-város  :  |siibinliiiim  Jiidafis  habitatiun:  j(ulenviurtel|. 
Az  hóhár  lelki'i  mégsem  tehetett  semmit  az  városnak,  hanem 
az  z,sidó-várost  égették  fel  (Bercs:  Lev.  360). 

Várasbeli :  oppidanns,  urbánus  C.  (stiidtischj.  Eg  emberi, 
ki  vala  a  városbeli  bflnils,  veue  alabastromnak  kenetét  (MünchC. 
124).  Az  varasbelyek  nagy  kyatassal  egymasth  yzgazttyak  vala 
(JordC.  302).  Vgymond  vala  némely  fráter  István  Metensis 
varas  bely  ez  zent  atyáról  (DoniC.  47i.  Aurelius  Augustinos 
keth  vai-asbelynek  ueveztetyk  (ÉrdyC.  519).  Az  városokbéli 
ragadományoc  (Kái-:  Bibi.  M59).  Corinthus  varasbeliek  (Vás: 
CanCath.  573).  Szent  Pál  az  'J'hessalonic^i  vára.sbélieket  ugyan 
intette  erre  (Zvon:Post.  Előb,  4)  Midőn  Athénás  városbeliek 
Phalerus  rév-partyával  élnének,  Themistokles  tanácsával  hármas 
rév-part  építtetett  (Balog:  Com.  23). 

Városi :  uibicus,  civicus,  civilis,  intramiuanus  C  inbanus 
MA.  ziu-  stadt  gehörig  PPB.  Az  városi  ember  kiuöl  való  emter- 
nek,  ha  lehetne,  szemétis  kfi  váyná  (Decsi:  Adag.  199).  Boiji'i 
fft  .sóban  városi  módon  (Radv:  Szak.  35).  Eléggé  vigyázott  mind 
az  ekklésiának  mind  a  még  életben  lévő  városiaknak  meg- 
maradására (Boil:  Pol.  99). 

Városka,  városocska :  oppid\ihim  C.  civitatula  MA. 
stiidtlein  PPB.  Mennflnk  imez  városkába,  bog  ott  prédikáltak 
(Sylv:UT.  1.51).  El  ménuéu  az  kőrnyftl  való  városkákba  és 
falukba,  vegyenec  magoknac  kenyeret  (Kár:  Bibi.  III.36b). 
Egy  kis  várasotskát  Jerichót  hét  egész  napig  osti'omla  (Pázni: 
Préd.  5).  Ezt  az  Isi-ael  várasotskáját  Betlehemet  mondgya  a 
szent  irá-s  biitsülletes  épületnek  il04).  Még  holnap  ftilverem 
vagy  Oszti-ót  vagy  Hodolint  vagy  valamely  városkát  (Bercs: 
Lev.  687). 

2.  VÁE. :  praestolor  Nyirkállai.  exspecto  C.  MA.  warten 
PPB.  Megh  yzene,  hogy  ne  warnayaak  towaba,  de  hamar 
megh  zolgaluaya  az  myseth  (ÉrsC.  410).  Aleeg  waarya  az 
eeynek  setet^ltet  (463),  Vára  még  más  hét  napot :  exspectatis 
autem  ultra  septem  diebus  aliis  (Helt;  Bibi  LD).  Onneg  is 
terempti  a  penszt  minek&uk,  hoiiueg  mi  soha  nem  tudtunk 
volna  várni  (Helt:  Mes.  454).  Az  il  chelekedetekből  uaruaiac 
iduessegeket  (Tel:  Evang.  1.46).  Szauch,  ves,  ha  io  huzat  várnia 
bewen  akarz.  1572  (KBécs.  C5).  Várhad  azért,  de  soha  nem 
érőd  te  azt  (Decsi:  Adag.  207).  Hat  az  Antichristus  kegyetlen- 
ségéről valaha  valami  szabadulasnac  kőllőt  varattatui  (Zvon: 
Osiand.  236).  Te  vagy-e  az  el-jövendfi,  vagy  má.st  várunk  (Pázm : 
Préd.  21).  Ma  te-rajtad  lehet  a  szer,  rövid  nap  utánnam  várlak 
(145).  Melyből  kőnyíi  meg  itilni,  miczoda  údőt  varhasson  az 
szegény  kősseg.  1621  (KNagysz.  H).  Várhattsza  már,  had  gondol- 
kodgyam  én  itt  valamit  (Veresm :  Lev.  80).  Nem  győzi  vánii 
a  papot  (GKat:  Válts.  1.258).  Éhen,  .szomjuhon  vái'iad  (Com: 
Jan.  173).  Bizd  istenre  dolgodat,  elhidd  bár,  órát  wár,  meg- 
.segíti  bajodat  (Thaly:  Adal.  1.3).  Mindnyájon  tőletek  bocsánatot 
vái'ok  (11.257).  Mond  szolgálatomat,  engem  oda  várjon  (Thaly: 
VÉ.  11.217).  Szekér  bizony  nem  volt  tíibb  kettőnél,  hanem 
Kassárul  vártak  tizet  (Bercs :  Lev.  527).  Hogy  alkalmatos  üdőtííl 
várná  a  boszszi'i  állást  (Csúzi :  Síp.  276 1.  KrLstus  hivei  a  dicső- 
ségnek országában  váiják  jutalmokat  (Fal:  NA.  161).  Ha  mikor 
nints  többé  mit  v.ámod  vagy  reménylened,  meg-csükkenik  kedved 
(Fal:  UE.  468i.  .lég-esőt  várhatnék  fejemre  (Moln:  JÉpOl.  XXVi. 

alá-vár :  [exspecto  nt  descendat ;  waiteu,  dass  einer  herab- 
komme].  Ii'  Kd  nekem  az  Kd  följüveteli  felől,  hogy  mo.st  még 
alá  várja  Söptei  GyörgyOt  (TSIád:  Lev.  203). 

be-vár:  1)  [advenientem  exspecto;  aaf  das  aukoiumen 
wai-ten].  Az  új  vezért  ezten  hétfőre  várják  be  Budára  (RákGy : 
Lev.  146).  8)  [e.xspecto ;  abwarten].  Fridrik  is  elhajtotta  tegnap 
az  pozsonyi  marhát,  az  sem  gyütt  í^,  ma  Ijevárom  mindaz- 
kettőnek  hírit  (Bercs:  Lev.  642). 

64* 


1015 


EL-VAR— VÁRAKOD-re 


vArAKODAS— VÁRT 


liPlf. 


el- vár :  exspecto,  praestolor,  exspectando  persevero  MA . 
warten,  wartend  verharren  PPB.  Ma  immár  vagy  ebéden  vagy 
vacsorán  elvárom  az  vendéget  (Nád:  Lev.  9).  Azzal  bátorítson 
a  bflnfikre,  hogy  elvár  isten  és  nem  mindgyárt  önti  reánk 
haragját  (Pázm;  Préd.  177).  Az  temetés  után  ki  fog  tetszeni, 
azt  már  el  kell  várnotok  (RákOy:  Lev.  161).  Bizony  kölcsönt 
ád  érette,  várja  el  csak,  igen  felfuvalkodott  állapattal  vagyon 
(173).  Az  vezimek  egy  ré.szét  kell  itt  most  meg  adni,  egy 
részét  elvárja  (TörtT.*  1.226).  Elvárom  parantsolatját  s  a  tévő 
leszek  (RákF:  Lev.  1.54).  Elvárom  Kegyelmed  javallását  (387). 
Valami  ebség  bántja,  ugyan  el  kell  várnunk,  mit  akar  (Bercs: 
Lev.  508).  Ma  Nyitrára  megyok,  holnapi  szent  napot  elvárom 
(558).  Ha  ellene  rohan  a  selies  víz  árja,  meg-nem  ijjedt  szívvel 
még  aztris  el-várja  (Kónyi:  HRom.  1). 

elvárás  :  [exspectatio ;  das  warten].  A  ki  látja  elké.szíilését 
a  válogatott  éteknek,  azt  inkább  bántja  annak  elvárása,  hogy- 
sem az  apetitns  (Fal:  UE.  482). 

elő-vár ;  [spero ;  hofifen).  Az  én  kezemtSI  várd  el6 :  de 
mana  mea  require  illum  (MA:  Bibi.  1.41). 

ki-vár  :  (exeuntem  praestolor ;  auf  das  auskommen  warten). 
Balassi  uram  haza  mene.,  én  ott  maradék,  ki  váram  az  kajme- 
kámot  (TörtT.>  I.IO). 

meg-vár:  1)  ex.specto  MA.  warten,  erwarten  PPB.  Az  én 
kezemhiM  várd  meg  ített:  de  manu  mea  require  illum  (Helt: 
Bibi.  1X3).  Varyiatok  meg,  im  meg  hallom,  mit  parancholt  az 
wr  ta  felőletec,  (Helt:  Bibi.  I.SSs2).  Meg  várd  étlen,  itlan,  éhen, 
szomjuhon  (Com:  Vast.  215).  Mért  nem  vártam  arczni  meg 
ellenségemet  (Zrinyi  11.4).  Viza  s  Okolicsányi  uramék  követ- 
ségét kell  megvárnyi  (Bercs:  Lev;  650).  Meg  ne  várd,  míg 
szerencsédnek  napja  elnyugodjon  (Fal:  UE.  421).  2)  [exi*jstulo; 
emstlich  tordern].  Rám  ne  neheztely,  hogy  pénzt  nem  adok, 
mert  tudom  bizonyai,  hogy  Kd  az  tiédet  megvárod  (I^evT.  11. 
23). 

öszve-vár :  [exspecto  conventum ;  auf  dio  zusammenkunft 
warten).  Mala^zkánál  öszvevárom  az  hadakot  (Bercs:  Lev.  173). 
Épen  mcít  üzente  Ebeczki,  étszaka  eltévelyedvén  az  hada,  ma 
Ojfaluban  várták  Bszve  eg)Tná.st  (188).  Majtínhoz  szállok  el/is-zor, 
ott  várom  össze  magunkat  (586). 

reá-vár :  [exspecto  adventum ;  auf  die  ankunft  warten).  Az 
még  lejövő  hadakat  reávárom  és  az  tábort  két  felrtl  indítom 
(Bercs:  Lev.  407).  Engem  biztat  valami  operatióra,  kire  ngyan 
rá  várom   már  az  ingenireket   és  Beszterczérfil  az  bumbákot 

(502). 

vi88za-vár :  [e.\specto  reditum ;  auf  das  zuriíckkommen 
warten).  Fejedelem  tegnapelfilt  Uiighvárra  ment,  de  ma  vissza- 
várom (TörtT.»  III.396).  Elmehetne  (3oda  által  az  Dunán,  de 
nem  üidom,  lia  várhatjuk  vis.sza  (Bercs:  Lev.  310). 

Várakod-ik,  várakoz-ik:  exspecto,  praestolor  MA.  warten 
PPB.  Utánnad  várakozom :  *praestolor  te  PPBl.  Jele  volt 
valami  kiczin  remensegSknec,  kiuel  varakottac  az  \vt  ChristiLS 
felSI  (Born :  Préd.  255),  Ilagjakran  tauul  iar  az  férfin  felesege- 
tSI,  az  aszoni  ember  mas  feriet  vegyen  maganac  es  heaba  ne  vara- 
kodgiec  az  elSbbenire  (Mon :  Ápol.  397).  Ezeket  mihelyen  monda, 
eé  keueset  varakoduan  hagia,  ho^  trombitát  fuyanak  (Decsi: 
SallC.  49).  A  jó  gazdák  nem  várákodnak,  hogy  nevekedgyék 
a  konkoly  (Pázm:  Préd.  1.27).  Nagyob  beiában  valóság,  hogy 
arra  várakodván  sem  egy  felé  sem  más  felé  most  liaylani  nem 
akarnac  (Zvon:  Post.  1.181).  A  mire  8zive,sen  várakozott,  azt 
kedve-szerént  el  nyerhetvén  el-vehette  (Tarn :  .Szents.  141).  Apolló 
tsak  hijában  várakozván  a  holló  hozta  viz  után  (Misk :  VKert. 
386).  Várakodik  azonban  még  tovább  is  (Tlialy:  Adal.  11.10). 
Egy  vén  tsifut  várakozik  a  levelemre  (Mik:TörL.  20).  Nem 
hiszen   azoknak  a  jeleknek,  hanem    másokra    várakozik    iFal : 


UE.  370).  Munkánk  jutjilma  meghaladja  egyebek  várakozó  re- 
ménységét (374). 

[Közmondások).  Az  idó  szolgál,  de  nem  várakozik  senkire 
(Fal:UE.  505). 

Várakodás,  várakozás  :  mora,  su-stentatio  C.  exspectatic 
MA.  das  w.irtfu  PPK  Minden  ember  rettegésekkel,  várako- 
dá.sokkal  terheli  magát  (Pázm:  Préd.  69).  A  ki  az  Abraliáin 
maradékinak  igértetett-vala,  azt  nem  egyszer  nevezik  a  pro 
féták  Israel  várakodásáuak  (83).  Két-képen  szokott  isten  bánni 
azokkal,  kik  várakodásából  gonoszra  okot  vésznek  (120).  El- 
száradván az  emberek  azoknak  félelme  és  várakodása  miatt, 
niellyek  az  egé.sz  világra  kSvetkeznek  (Mad:Evang.  18).  Meg 
látá  Zrinit,  hogy  vagyon  choportban  s-hogy  mindnyájan  rá 
vannak  várakozá-sban  (Zrinyi  1.115).  Semmi  szflkségiínk  nino' 
arra,  hogy  a  nyomori'iságokra  panaszt  tegyflnk,  hanem  c^^aU 
csendes  vára  kodá-sban  legyünk  (HalhPaizs.  235).  Mind  ennyi 
veszedelmezések  s  várakozások  után  ki  hihetné-el,  hogy  Iw- 
kcsségre  adnák  magokat  (Hall :  HHist.  JU.235).  Nagy  várako- 
dásu  és  tflré.sfi  (Land:  UjSegits.  11.56).  Itt  egy  falka  ideig  vol- 
tam csak  félelmes  várakozásban  (ErdTörtT.  IL250). 

Várandó  :  1 )  exspectandus  MA.  der  zu  erwarten  ist  PPB. 

Minden  jó  szerencse  nékünk  várandó,  kit  hiszek,  mivéliúik 
megmaradandó  (RMK.  rV.12u).  2)  [gra\-ida ;  schwanger).  Az 
anya  vagy  szftlö  méhében  fogad,  várandó,  nehézkes,  viseWs 
lé.szen  és  .szfd  í'Coni:.Jan,   11  ^i. 

Várandós :  praegnans,  partnriens  MA.  schwanger,  in  kin- 
desnöten  PPB.  Az  5  felesége  várandós  volt  (Kár:  Bibi.  UISH. 
Maria  néki  jegyeztetStt  vala  fel6.ségfil  és  vala  várandós  (MA: 
Scult.  63).  A  tisztességes  embereknek  feleségeiket,  várandós- 
asszonyaikat a  magok  s  katonáik  diihösségek  alá  mind  halálig 
vetették  (Bed:  Pol.  45), 

Várás :  exspectatio  C.  praestolatio  MA.  das  warten  PPB. 
Az  halál  napiánac  várása  egy  aránt  veres  bársont  és  coronát 
visSIflnec  és  nyers  lenbe  8lt5z5nec  (Kár:  Bibi.  L678).  Nincz  az 
várásnál  nehezb  (Decsi :  Adag.  263).  A  szent  irás  minden  nem- 
zetek várá-sának,  minden  népek  kívánságának  nevezi  a  Krisz- 
tust (Pázm:  Préd.  83).  Ez  oUy  dolog,  kibfli  való  érdem  várás 
által  ember  magát  isten  kedvébfll  ki  eytheti  (Zvon :  Posl. 
1.475).  De  sok  varasra  is  semmit  nem  hallhatnak  (Gyöngy  : 
MV.  92).  A  ki  a  tflréshez  ért,  meg  nem  imakodik  a  hassza- 
ilalmas  varasban  (Fal:  UE.  395). 

Várat :  [ex.spectare  facio ;  warten  machen).  Kiszön  í  né- 
pével mind  ostromot  várat,  az  törésen  belöI  árkot  igen  ásat 
(Tin.  46). 

Váratlan  :  1 )  insperatus,  inexspectatns  C.  unerwartet  PPB. 
2)  [inexspectate ;  unerwartet).  Az  Christns  nem  iSt  váratlan 
mint  egiéb  embírSc  i Kulcs:  Evang.  3). 

Váratlanul :  (inopinate ;  unerwartet).  Nem  véletlen  dolgot 
.szerencho  ránk  ké.szít,  nem  teszi  váratlanul,  ránk  az  kit  épít 
iZrinyi  1.81).  Sieté.se  miatt  váratlanul  érkezik  és  lekötelezi  a/t 
a  ki  veszi  (Fal:  UE.  484). 

Várdogál :  (exspecto ;  envarten).  EaztendS  múlva  is  csak 
várdogálnák  vissza  az  jiortárúl  ezt  az  papot  (MonOkm 
XX1II.234) 

Várható :  exspectabilis  C. 

Váró :  exspeclans  HA.  wartend  PPB.  Vagion  a  termo  fának 
váró  reménsége  (Mel:  Jób  :í5).  Érdem  váró  bAytrfil  szoll 
(Zvon:  Post  L475). 

Várt- :  (exspoctans ;  wartendj.  Kevés  vártára  Bátliorí  Oá 
borhoz  kiszOkék  Ecsedbe  iTörtT.  VI.24yi. 


017 


VÁRTAT— VARIsLO 


VARÁZSOLTAT— \'ARJÚ 


1018 


Vártat :  exspeítai o  facio  MA  warten  madien  PfB.  Slidfiii 
iz  alkalmatosságunk  jobb  idejét  e  szeréut  vártatta  volua  velem 
;n5f  Gyulai  Feiencz.  azalatt  Kecsetbe  nienék,  1759  (Hazánk 
.142). 

el-vártat :  cw  Hitöuire  fogadom,  hogi  eu  magniii  szepou 
nfg  alkottatom  eoket,  es  az  felere  eztendeig  s  meg  tovább  is 
il  vartalom  (RWNy.  111,96).  Ha  mostan  mindííntlstű!  meg  nem 
idhnttia  is.  feleíh  aggia  meg,  az  maradekaiara  eztendeyg. 
neg  tovab  is  el  vartattiuk  (97). 

még-vártat :  (nscipicuro ;  empfangen  lasseu].  Az  mely 
.s.insz  az  fiortárúl  jött  rala.  azt  is  im  most  bocsátjuk  útra. 
lagyd  meg  Rákóczy  Györgynek,  Serédi  uramat  vele  megvár- 
assa s  addig  becsülettel  is  tartassa  (RákGy :  Lev,  276). 

Vártatva,  vártatván:  (post;  nachher].  Kenesse  vartat- 
i.'ui  vípénec  íhozia,  kic  a  tfiznel  ahiacuala  (MüncbC.  66). 
íeuesenne  vartatuau  m.is  latnán  5tet  monda  (163).  Hogi  le 
ekflt  volna,  egi  keues  vartatua  tetete  magát  igen  melyen 
Jonny  (VirgC.  S2).  Kertelek  volna  tyteket,  hogy  énnekem 
euid  jdevben  hamar  való  baialt  ne  adnátok,  hanem  las.san 
a.ssan  és  vártatva  (DomC.  26).  Eegy  keweset  vaiiathnan 
Qondanak  (ErdyC.  599).  Egy  kenés  wartawa :  paulo  post 
Pesti:  NTest  106).  Egy  keues  wartativa  az  kúthoz  lépet 
lala  (Born:  Ének.  561).  De  nem  sok  vartatua  az  nép  k5ze- 
ite  (Kák :  Sáms.  A3).  Az  Cassius  arra  magát  igire,  hogy  fiys 
Lenes  vartatua  oda  menne  (Decsi :  SallC.  31).  Méltán  retteg 
tkkor  a  lélek,  midSn  láttya,  hogy  kevés  vártatva  ollyat  talál. 
:  miben  Íir5kké  marad  iPázm :  Préd.  995).  Kevés  idSvártatva 
z  hideg- vette  ember  nagy  fényességben  láttatik  (Hall:  HHist. 
1.39).  Kevés  vártatva  gyermecske  születtetik  (llly:Préd.  L25). 

VAEÁDICS  :  tanacetum  Beythe :  Stirp  8.  potentilla  MA. 
;enserich  Adámi  Hasonló  a  vaiadiczhoz  a  leuele  (Mel:  Herb 
26).  Ha  a  varadiczot  borba  szereczen  dio  virággal  meg  fSzed, 
yakran  iszod,  az  aszszony  állat  méhét  melegíti  (161).  A  pásiu- 
os  fShíz  számláltatnac :  tik  hur,  kakuk  tSrjék,  vad  varádits 
Com :  Jan.  24).  Sállya,  levendula,  torma  és  varádies  guttát 
neg-gyótryítnak  (Felv:  SchSal.  19\ 

VARÁSOIj,  VAEÁZSOL  (terassol  Mel:  Herb.  166, 
crazsláí  53) :  incanto,  divino,  vaticinor  MA.  zaubem,  walirsagen 
'PB,  Czac  a  bfiuSs  bayos  babác  wrassolnac  vele  (Mel :  Herb, 
66),  Isten  neueuel  varasol  es  babonalkodik  (Decsi :  Préd,  12), 

Varáalás :  auguriam  Nyirkállai.  goetia  C  praestigiae, 
ncantatio,  veneficinm  MA.  zauberei,  gauklerei  PPB.  Szemfény- 
esztés,  varáslás,  játék:  praestigiae  PPBl.  Semmi  io  haszna 
lincz,  czac  bolonditani  és  wiasslásra  ió  (Mel:  Herb.  53).  Min- 
lenfltt  elSve  meg-érzést  j5vend51ést,  varáslást  kapdo.sni  babo- 
laság  (Com:  Jan.  215).  Ide  anyámtól  küldettél  s  annak  ördö- 
;ével  megént  közös  lettel,  szoktad  szemfény  vesztést  s  varás- 
ást kezdettél  (GyöugyD:  Char.  78),  Hasonlóképpen  cselekedének 
i  bfibájosok  az  8  varáslások  által  (Illy:Préd.  1,253), 

Varásló  :  genethliacus  C,  praestigiator,  incantator  MA.  zau- 
serer  PPB.  Szemfény-vesztö,  varásló,  alakos :  praestigiator  PPBI. 
i  te  nagy  titkodat  senki  nem  tudhatja,  sem  jós  sem  varázsló 
tem  bölcs  nem  mondhatja  (RMK,  n.lOO).  Az  5  varasloihox 
negyén  az  wr  neve  alatt  (Helt :  Bibi.  I  Bbb-4).  Ne  talaltassec 
e  kosztted  a  vagy  jSuendS  mondó  a  vagy  varásló  a  vagj 
)fibaios  (Helt :  Bibi.  I.Ttt2).  Egy  leanzó,  kibe  wrazslo  lélec  vala 
Helt :  ÜT.  13).  Atila  az  8  vrazsloit  is  meg  kerde.  hogy  ha 
sgybe  feme  mind  k§t  felé  az  8  feleletéé  (HeltiKrón.  17).  Az 
löiczekert  varaslokert  kfllde  (Born:  Ének.  350).  Hagyá  az 
rirály,  hogy  hinánac  eg  forgás  tudókat,  varáslókat  (Kár:  Bibi. 
3.156).  OrdSngSs  jSvendSmondóc  és  néz8  varáslóc:  magi  et 
larioli  (MA :  Bibi.  1.273).  Varásló  garabontzásoc  vagy  6rd8g 
laráti  (MA:  Scult.   296),    A    varáslóc    méltán  a  várasnac    igaz 


sepredékinec  niondattati)ac(Com:  Jan,  211).  Azt  badgya  Moses, 
hogy  ne  tartson  az  8  népe  maga  k8z8t  varáslót,  hftvSsbávost, 
néz8t  (MegyrSzöv,  80b),  A  Pbaralió  varásló  b81csei  a  pálczát 
valóságos  kigyóvá  nem  változtathatták  (.Szatm:  Dom.  123).  Is- 
ten az  8  prófétái  által  sok  tsudákat  szokott  mutogatni,  mint 
Egyiptomban  a  vará,sló  bÓltsek  által  tselekedett  vala  (Misk: 
VKert.  232). 

Varázsoltat :  (incanto ;  zaubem].  Híjában  varásoltatcz, 
hijában  bo.^zorkánykodtitcz  (Tof:  Zsolt,  383). 

VAKÁSOS  :  [praestigiator ;  zauberer].  VVarasus :  sortilega 
vetitla  NémGl.  337.  Vetkeztem  mert  nezSnek,  varasosuak, 
byeseknek  baio.'okuak  hitem  (VirgC.  5). 

fV  ARCÁN) 

meg-varcan  :  [concrepo ;  erknarrenj.  Keménykék  ezek  és 
meg-vartzannak  a  fogai  bennek  (GKat :  Titk.  238). 

VAUCOG:  [coaxo;  quaken).  (Páp:  KeskÚt,  91^  Ha  a 
vízpartra  valaki  éjjel  gyertya  világot  tészeu,  azok  a  vartzogó 
ás  rekegő  békák  meg  szoktak  tsendesedni  (Misk :  VKert.  266). 

Varcogás :  [coaxatio ;  das  quakeu).  A  mi  békáink  az  8 
irtóztató  vartzogásokkal  mindeneknek  neheztelé.sekre  szoktak 
leimi  (Misk:  VKert  258). 

VARGA:  sutor,  calceolaiius,  sutates  C.  calcarius  MA. 
schuster  Noni.  63.  Zent  Mark  sart  zerzee  es  meg  kenee  az 
varga  kezeet  (ÉrdyC.  270)  Bizony  én  vargává  leszek  (RMK. 
V.23y).  A  feiedelmec  mellé  vettí  magát  minden  vaiga  folt  és 
ot  sugorog,  hazudoz  (Helt:  Mes.  192).  Soc  saiu  vagyon  a  varga 
mesternél,  de  nem  mindenic  illic  lábadhoz  (370),  Az  b8r  giui- 
tSc  Igyártók  ?j  szegéní  vargáknak,  sz8czeknek  keniereket  el 
v8ttek  (Kár:  Hal.  Riij).  Ezzel  menti  magát,  ha  szabó,  vnrga, 
szScz  es  egyéb  mester,  hogy  dolgában  kel  iarni  (Boni :  Préd. 
408b),  Kehezen  esmér  meg  ember  benneteket  az  polgharoktol, 
t6serekt8l  és  vargáktol  (Bal :  Cslsk,  32),  Akai-  mely  mochkos 
barbel.  varga,  szánta  szabó  ha  mit  végez  kőztetec,  az  t8bbif 
rea  készeretitec  (Mon:Apol.  501).  A  varga  czipel8s8ket  a 
varga  mfllielybeu  csinál  (Com:  Jan.  93).  Az  varga  felesége 
megsérté  ajakát,  az  egerek  niegiágták  fonala  bordáját  (Thaly: 
VÉ.  L343i,  Ha  kérdetlen  nem  tódja-fódja  vala  némely  varga 
az  Apelle.s-irta  czipellésit,  keve.sebbet  aludtam  volna,  de  nyugo- 
dalmassabban  (Bercs:  Lev.  335).  A  varga  leáuyát-is  hogy  az 
úton  kapta,  le-nyomta,  jól  roegbabalta  (PhilFI.  60). 

(Szólások).  Had  bazndgyon  varga  Beretzk,  azért  ugyan  jó 
talpat  szab  (Helt:  Mes.  201),  Ne  fellyeb  varga  az  kaptánál : 
ne  sutor  ulti-a  crepidam  (Decsi:  Adag.  39).  Isten  kSztfink,  ne 
emlicz  vargát  (108). 

[Közmondások).  Eb  az  varga  bor  nélkfll :  siiie  Cerere  et 
Baccho  fríget  Venus  (Decsi :  Adag.  107).  Soha  sem  volt  s  nem 
is  lészeu  soha  varga  késnek  hSvelye  (205).  Ha  gazdag  is.  vgyan 
czak  varga  azért  (254).  Ács  helyett  vargát  állétunk  (Bercs: 
Lev.  470)  Nem  illet  vargát  veres  köröm  (Kisv:  Adag.  40).  A 
vargához  vinni  az  ekevasat  élesíteni  (263).  Eb  a  varga  h8r 
nélkfil  (482).  Igen  tiid  varga  lovat  patkolni  (493). 

foltozó-varga  :  veteramentarius  C.  cerdo  MA.  schuhflicker 
PPB.  Ha  melly  tudós  8tv8s  mester  egy  foldozó  vargával  ta- 
nácskoznék néminemű  arany  kehelynek  tsináltatá.sa  felSl,  ki 
mondaná  azt  okos  tanátskozásnak  (GKat :  Titk.  37). 

Vargaság  :  [sutriua :  schnhmacherhandwerk).  Vargaságot 
sem  lehet  egy  nap  megtanulni  (Kisv:  Adag.  421). 

VARJÚ :  coi-níx  C.  MA.  krabe  PPB.  Ollyanoc,  mint  a 
variac,  mellyec  az  eg  é.s  az  f51d  kózítt  ropSsuee  (Kár:  Bibi. 
n.lOBb),  Czak  czáczog  mint  az  varin  'Decsi:  Adag,  3).  Illyés 
próféta   8r8mmel   vette   a    kenyeret,    inellyet   a  bfldSs   varjú 


1019 


ÉJI-VARJU-BE-VARR 


EGYBE-VARR— FÖL- VARRAT 


nyújtott  (Pásím :  Préd.  c).  Miuden  iiui  szakadt  Sámba  szamár 
czigány  kezében  s-véfjre  varjak  szájába  valo  (Matkó:  BCsiik. 
61).  Tűz,  víz,  fiívó  szél  ellened  támadjon,  sas,  vaiji'i,  Imllij  le- 
jeden károgjon  (Tlialy:  VÉ.  l.liy).  Varjún  varjút  foaui  (Kisv; 
Adag.  95)  Elrántja  alólad  a  gyékényt  és  varjuk  étke  lesz 
'Kónyi:  HRom.  41). 

I  Közmondások].  Rilkáb  az  feiér  variúnál  is  (Uecsi:  Adag. 
305).  Egyik  varjú  a  másiknak  szemet  solia  ki  nem  vágja 
(Gyarm:  Fel.  74).  Az  ki  *varjat  akar  18ni,  nem  pengeti  kéz- 
íját:  perturbas  feram  MA. 

éji-varjú,  éjjeli-varjú  :  |bubo  noctua  ;  nacliteule].  Ewy 
wíu-yv :  noctua  NémGl.  2S3.  Az  szárnyas  állatuc  kSzzöl  ezec 
legyenec  ti  nállatoc  vtálatosoe :  az  eijeli  variju,  liattyu,  liuliu- 
gato  bagoly  (Kár:  Bibi.  I.  9«b).  A  niatska-fejfl  bagollyal  rokou- 
ságosük  ezek  :  a  remete  '  bagoly,  éjjeli  varjú,  füles  bagoly 
(Misk:  VKert.  495). 

tar- varjú :'phalacrocorax  MA.  wasserrabe  PPB.  Oktalan 
rokaboz  es  tarvariuboz  illendS  rouas.saga  íMel:  Préd.  111). 
Mezítelen  timiariuk,  hitlenek  nem  le-szűnk  (Mel:SzJán.  188). 
Tar-varjn  pro  tarka-varju  ((íKat:  Titk.  1115).  Szépen  irt  leve- 
lemet vidd  el  az  tarvarjnnak,  az  borzas  csókának  CThiúy:  VÉ. 
1.346).  'A  tar-varjú  vak  fekete^  madár,  éjtszaka  n'it  kiáltá.s.«al 
.szokot  szállani  (Gvad:  FNót.  24). 

fSzólásokj.  Egyébkor-is  láttam  ágon  *tar-varjat: 
eomplurium"Jliriorum  ego  strepitum  audivi  MA.  Egyébkor  is 
láttam  én  tnr  variut  (Deesi:Adag.  79).  Haliád  bátia.  ka- 
rón n  mutae  ez  te  tar  variat  (Bal:  Csisk.  87).  Miatba 
nem  láttinik  volna  karo-hegyen  tarvarjat  (GKat:  Titk.  350). 
Egyébkor  is  láttam  ágon  tar  varjút  (Kisv:  Adag.  83). 

VarjaCBka :  loniicula  U  MA.  kleine  kriilie  PPB. 

VAKONCOS :  [verracosus ;  warzig].  Va,  varontzos  békát, 
ki-yót  meg  fii.«tölöm:  (Gvad:  RP    160). 

VAEK :  suo  C.  sardo  MA.  nalien  Com:  Vest.  147.  flicken 
PPB.  Hímet  varrani:  *pingere  acu  PPBl.  iSenky  nem  varr 
kemény  ix)zto  foltot  az  o  rwhaba  (Pesti :  NTest.  72).  O  ruhához 
vy  posztó  foltot  nem  varr  (Sylv :  UT.  1.52).  Gyakran  ablakok- 
Ijíui  hogy  himot  varrnak,  rejtők  helröl  boros  edént  ök  elö- 
rántuak  (RMK.  III.  207).  Én  timárrá  leszek  és  óvcsón  adom 
osztán  a  bőrt,  csak  te  ritkán  varrjad  (V.239).  .Jo  a.szszouyom 
im  te-néked  egy  .szép  kis  tiad  lé.szon,  kambsát  vary  néki.  mert 
saytar  deák  lészen  (FortSzer  O).  TSvel  varrót  ruhában  51t6z- 
letvén(Com:  .Lan.  139).  A  varga  csipelISsilket  varr  (Com;  V?st. 
55).  Adsz  gyfinge  tiivel  varrót  szép  sátor  ornyíket  (Ziinyi  1.48 1. 
Hamviván  fegyverét  békével  le-vévé,  arannyal  vart  iingét  Ls 
magára  vévé  (112).  Egy  nagy  csomó  leveleket  tauáltunk  nye- 
reghagymánba  varrva  (T»rtT.=  III.251).  \'arja  a  ruhákat 
(üi6sz:Tal.  87).  Tfiríik  dolmány  varr.ani  raernát  1  d.  (MonTME. 
1.183).  Varrottak  a  papi  óltfizoteket  (Bod:8e.\.  Előb.  3). 

(SzólásokJ.  Méltó  volna,  hogy  száz  rétt5  pálczábau  vár- 
nák a  fejét  ("Kisv:  Adag.  37.S).  Nem  arra  valo,  hogy  posztó- 
ban var  ják  a  íejét  (Czegl:  Japh.  232).  De  vallyon  e  ki- 
rályi példáról  kell-é  nékönk  hímet  varranunk  (Pós: 
Igaz.s.  n.596).  Miért  kellene  hát  olykor  vétkes  példárul  hiniet 
varrani  (Czegl :  Japh.  214).  K  u  k  1  y  á  b  ó  I  varrnak  i  d  v  5  s- 
séget  (RMK.  II165). 

által- varr  :  tranasuo  C. 

be-vair:  insuo,  obsuo  C.  [einnáhenj.  Aranias  liarsouban  be 
varua  paranciolatok  i*ttek  A  fSIsegetAl  '(RMNy.  10.103).  Mi- 
koron  a  farkas^útra  indúlt^ólna,  talála  az  iitonegy  bo  varrót 
báyat,  mellyel  egy  szekeres^  eleytet  vala  iHelt:  Mes.  294). 
Tehén  lépi^tOltve.  Töltsd  meg,  czövekeld  avagy  varrjad  be. 
vond  fel  a  uy.'irsra    (Radv:.Szak.  27 1.   Tölts   az    borjú  hú.snak 


az  szegyélwii,  ezt  aztán  czövekeld  avagy  varrjad  lié  (40).  Bár 
a  o£uklyában  jól  bé-varrottad  és  rejtette*!  vólua  inkább,  hogy 
.sem  mint  világ  előtt  véle  magadat  igy  meg-piszkulád  (Matlír 
BCsáU.  165).  A  mely  sólymokat  szép  munkára  akarnak  tani- 
tani,  a  szemeket  bé-szokták  varrani  (HalhPaizs.  360). 

Bgyhe-vaxr :  [cousao;  zusammennaheuj.  A  szabó,  bogy  a 
varrásoc  ne  legyenec  jegyezhctSc,  néha  ki  is  fejti  és  viszontag 
a  nietczéseket  edgybe  varja  és  prémezi  (Com:Jan  98).  O 
maga  tépé  azt  foltonként,  mellyel  mi  .sem  tartoztunk  egyl)e 
varrani  (Matkó:  BCsák.  117). 

föl-varr :  (assuo  ;  aunahenj.  Az  gomboknak  való  aranyat 
csináltassa  meg  mindjárást  és  küldje  föl,  hogy  fölv:(rha.s,sák  az 
i'uhákra  (Nád:  Lev.  204).  Az  czémát  az  nyakáról  leoldjad,  az 
kivel  felvarrottad  (I{adv:Szak.  110).  A  kék  nadrágot  fel  kül- 
döttem,  hadd   varja   fal    Szabó    János  a  kapcsokat  (TörtT  ■ 

in.i89). 

hozzá-varr :  assiio  C.  [annahenj.  Alája-tbldom,  hozzája- 
varrom :  subsuo  PPBl. 

körnjrül-varr  :  ciicum.suo  C.  PPBl. 

még-van::  sarcio  C  Med:  Lat  468.  persuo,  ujiisuo  .MA. 
zusammennaheu,  ziisamraenflicken  PPB. 

öszve-varr  :  sarcio.  cousuo  C.  (zusammennaheu).  Az  borjú 
májat  hurétsd  be  az  háityával  és  varrd  öszve,  hogy  az  ináj  ki  ne 
mehessen  (Radv:  íízak.  286). 

öszvevarrás  :  sutuia,  consutura  C. 

Varrás :  sutura  MA.  naht,  das  naheu  PPB.  Varrás  nélkül 
való :  incoasutilLs  C.  Varrással  tzifrázott,  felkötött  tsizma  :  mulleus 
varrá.«t  kifejteni:  suturam  retexere  PPB.  A  varrásoc  ne  legye- 
nec jegyezhetSc  (Com:  Jan.  98 1.  Egygyet,  mássát  elíadgyad 
neki,  hadd  lás,sa  rakását,  én  pedig  fel-boretsani  szövését  s 
varrását  (Gyöngyi):  Cliar.  183).  Nem  mondom,  hogy  szűrben, 
bocskorban  járjon  a  vitézifi  rend.  Többre  igyekezhetel,  selyemre, 
bársonyra,  gyenge  varrá-sokra  is  fel.szabadítlak,  csak  csendesen 
legyen  (Fal :  NE.  50).  A  szabók  többet  veszfidtek  az  inventió- 
val,  semhogy  a  varrás  munkával  (Fal :  TÉ.  778). 

árnyék-varrás  :  (opus  acu  pictimi  nmbrosum  :  .scliattun- 
stickereij.  Két  kendő  keszkenyó  magyar  aranyuyal,  árnyék 
varrás.sal  kömyös  környfll  varrott  csipke  (Gér:KárCfe.  IV.272). 

hím-varrás :  Phrygionica ;  seideiistickerei  PPB.  Hini 
varrásra  szorgalmatoskodnac  (Boni:  ftéd.  409b).  Ebéd  után 
nem  ártana  a  himvarráshoz  vagy  más  tfibeli,  gyenge  mimká- 
hoz  fogni  (Fal:  NA.  194 í. 

magyar-varrás :  (ungarLsche  stickereij.  Aranyas  lepedA 
míigyar  varrá.ss;d  .  .  .    Patj-olat  nKigj-ar    varrással    iRadv:  0*al. 

II 269). 

spanyol- varrás :  jsiuuiische  stickereij.  Kd  kéretett  éu 
tőlem  .spanyol  varrást  példást  (LevT.  U.25).  Egy  spanyor  var- 
rással magyar  aranynyal  varrott  (Gér:  Kárüa.  IV.272). 

ítörök-varrásl 

törökvarrásos.  Egy  török  varrá.sos  vékoii)  gyolcs  le- 
pedő (Radv:Ceal.  n.UOi 

Varrásos:  (acupictus;  ^e.-iticktj.  Egy  fejér  varrá.sos,  iskó- 
fia  aranny.il  vjurrott  (Gér :  KáK's.  IV.272).  Gallos  gyolcs  lepedfi 
fehér  varrásosak  és  reczések  (Radv:  CSsal.  11.405). 

(Varrat) 

fol-varrat :  (amui  curo ;  anuahen  laisen).  A  kik  elakartak 
menni,  vallókra  iiosztóbiíl  keresztet  kelletett  felvarrafiü  (Mik: 
TilrL  227). 


21 


VARRATLAN— VÁRTA 


vArtAi^rsztekga-vas 


1(122 


Van-atlan :    inconsiitilis  C.  MA.    ungenáht   PPB.    Vala  a    j 
cíia  varratlan  niéndeiiéstSl  zMetét  (MiinchC.  211).    A  kSntSs 
la  varratlan,  folJI  kőtbStli  (WinklC.  211).    Mesterséggel  var- 
tlan  zokuat  z5ue  (TelC.  36).  A  cziolia  vala  varratlan,  az  feli- 
I  fogna  .«z5vettetet  egezlen  (Fél:  Bibi.  1.175). 

Varrdogál:    [identidein   suo;   wiederholt    niilien].    Midőn 
aszszoiiyiállat  a  nap    fényén    fllvén    vardogálna,    a    gúl.va 
.Isát-le  annak  (llébe  egy  kSvetskét  (Misk :  VKert,  335), 

Varró:  1)  [ad  suendum  destinaüis;  nali-|.  Kdét  alázato- 
u  kéri  az  szegény  anyja,  varró  kis  ládáját  küldje  neki  (LevT. 
,069).  Az  varró  ládácskákat  megktildötte  (293).  2)  [satura; 
ibarbeit].  Arachna  sem  henyél,  fel  fügja  varróját  (OyOngy; 
)l.  12).  Bé-köszön  Tereus  a  sziíznek  házában,  varrója  mellett 
lálván  niiinkábau  (GyöngyD:  Cnp.  615).  Ha  tndsz  hozzá, 
dd  ;iz  varrót  kezedben  (Tlialy:  VÉ.  11.23),  S)  sarciuator. 
itrix  MA,  Hickei-,  naberin  PPB.  A  varrók  a  mely  doluiánt 
ost  varranak,  .innak  a  dolmány-újjáu  is  leszen  varrás  iTiirlT. 
1.193).  .Silnljebben  es.sék  a  dnit.  varró  uram  jobban  öszve 
'omja  egymáshoz  (382 1. 

hím-varró :  acupictor  C.  netrix  MA.  Phrygio ;  seiden- 
icker  PPB.  Selyem-szövö,  hím-varró;  Phrygio  PPBI.  Az  oltS- 
t  avagy  ruha  a  phrygiai  him-varroktiil  bolondul  varrattatik 
mmel  (Com:  Jan.  99).  Szükséges,  hogy  himvarrókat  avagy 
mezőket  ,szereztes.sen  udvarunkban  (TörtT.^  1.167). 

Varrogat:  coasarciuo  C.  [nahenj.  Lathwau  egy  embert, 
ikadíizot  sarwyaat  varrogathnaa,  neky  adaa  az  e\v  rozz 
babelyt  ees  varrogathny  (ÉrdyC.  270). 

öszve-varrogat :  fconsuo ;  zusamnienflickenj.  Ak  szfitték, 
zték.  varrogatták  öszve  e  harai.sságot  (SzD:MVir.  170). 

Varrogatás :  (opera  suendi ;  das  niihen).  Leányát  szövésre, 
ná.sra,  retzekötésre,  mesterséges  varrogatásra  tanittsa  (Pázm; 
réd.  1127). 

VAREANT  :  ffugam  clanculariam  arripio ;  entweichen]. 
róka  meziVe  varr.intott  (Gvad:  Orsz.  170i. 

VARSA  (rOrse  PPBI) :  sageua  C,  nassa  MA,  scirpiculum 
scarium;  fischerreu.se  PPB.  Varsa,  vörse,  háló:  sagena  ;  háló, 
írsa,  hal-fogó :  everriculum  PPBI,  Varsathu,  1252  íCodPatr, 
TIMI  Vezsz8b61  k8t5tt  varsáid  (MehJób,  99),  Ki  t§ritem  5 
lene  az  én  bálómat  és  bele  akad  az  én  varsámban  (Kár: 
ibl,  11,123),  Varsáknak  helyet,  vesznek  kit  hinak  (Ver:Verb. 
16),  Varsában  akadni:  in  nassam  incidere  (Decsi:  Adag,  292). 
z  ecclésia  oly  háló  és  varsa,  melyben  jó  és  gonosz  balak,  sít 
jakran  békák  is  akadnak  (Pázm:  Kai  2221,  .Soha  az  anya- 
»nt-egy-házat  hamisság  varsájába  nem  vonhatá  sem  az  erfl 
)m  a  tudomájiy  (Pázm:  Préd.  298).  Mézes  horog  és  varsa  a 
izelkedő  és  hazudozó  dítsérés  (1110),  Ez  vilagnac  tengerébfll 
7.  anyaszent  egyháznac  varsájába  az  evangeliom  által  gyfiy- 
ittetnek  jó  és  gonosz  halac  íZTon:Post,  11291),  Hasonlónac 
londgya  az  varsához  és  az  hálóhoz  (Let :  HitAg,  153 1,  A  halak 

varsában  fogattatnak  meg  iKer :  Préd.  460).  A  halászó  a 
)lyü  vizlien  vészszel  és  varsával  halász  (Com:  .lan.  81 1.  Nem 
lehetz  nem,  mindenképpen  a  varsában  akadtál  (Czegl:  BDorg. 
97).  Varsákkal  szoktauak  halászni  (Land :  üjSegits.  11,831). 
iZ  örök  veszedelem  varsájába  huszta  (II ly;  Préd.  L308).  Hala- 
ot  üszvegyüitö  harsához  hasonló  (Il441i.  Kiterétem  1  ellene 
z  én  hálómat  és  raeg-fogattatik  az  én  varsámban  (Csiízi:  Síp. 
66). 

VÁRTA:  1)  speeula  MA.  [propugnaLulum ;  warte,  bastei]. 
tástya,  várta :  propugnaculum ;  őr-álló  hely,  várta,  erkély : 
peeula  PPBI.  Fő  hadnagyok  vannak  nagy  forgódásbau  vité- 
Bket  vártákra  elosztá.<ban  (Tin.  1 19).  Igen  hamar  váltakra  ők 
■szlAnak,  szántalan  lövéseket  indítanak  íRMK.  VI.165).   Vigyá- 


zanac  a  vártán  (Helt:  Bibi.  IV.38i.  Az  népeket  az  varlakra 
kfilde  (Holt:  Krón.  128i.  Vártakról  le  vérének  sok  sidokat 
(Cseng:  Jer.  21).  Megállyák  a  vártát  (Ker:  Préd.  151).  A  kerí- 
tett vAiost  erőssitie  a  kőfaloc.  tőltt'sec,  sánczot-,  vártáé  (Com: 
.lan.  122).  A  bástyákat,  vártákat  el  foglalák  (Pethő:  Krón. 
1881.  N.igy  várta  alatt  való  bástya  (Hadv:  Csal.  U  :i95).  Nóg- 
rádban az  várta  fára  adott  kis  biri)  uram  33  ft  (MonTME. 
1.57).  Nyakokba  ne  hullyon  az  puskapor  a  vártáról  (Diai.  80;. 
8)  [praesidia  ;  be-satzimg].  Az  .szegény  kősségnec  vártát  osztá- 
uac  (Görcs:  Máty,  17).  A  vártákat  ki  kellé  osztani  mind  az 
vái-ban  mind  az  varasban  (Helt:  Krón.  79b).  Első  dolgok  tehát 
várta  el-fogása  (Gyöngy:  MV.  91). 

Vártál :  [excubias  ago ;  wache  haltén].  Ha  a  korinthusbé- 
liek  a  kőfalon  gyakian  járnának  s  variálnának,  nem  járna  ott 
oly  bátran  a  nyúl  (Misk:  VKert.  173). 

Vártás  :  [excubitor ;  schildwache].  A  szem  ollyan  a  testben 
mint  a  vártás  a  szállott  várban  (Pázm:  Préd.  368).  Ór-állo 
vártásoc  helye  (Com:  Jan.  124).  Kapuhoz  jutának,  meg-szóllal 
a  vártás,  beidót  kiáltanak  .  .  .  Ferencz  puskáját  ki-ránttya,  ké- 
szül, ha  a  vártás  többször  nieg-kiáltya,  le-lövi  (GyöngyD:  MV. 
99). 

VARTYOG  (vratyogás  Bercs:  Lev.  504):  coaxo  MA. 
íjuacken  PPB.  A  vizben  és  szárazon  el5  állatoc  ezec:  vidra, 
hód,  vartyogó  béka  és  croeodil  (Com :  Jan.  40). 

Vartyogás :  coaxatio  MA.  das  quaksen  der  frösche  PPB. 
Soha  hírit  sem  hallotta  az  átkozot  Békavárnak,  mert  nem 
liattam  volna  vi-atyogás  nélkül  (Beras:  Lev.  504). 

VAS  (Fosos,  Wos,  Vus.  Wvs  Nyr.  Il.llOi:  ferrum  C.  MA. 
eisen  PPB,  Vasmachka :  anchora  NémGl.  354,  Meg-forrasztaui 
a  vasat:  *glutinare  ferrum  PPBI,  Vasveige:  uallis,  1260  (Wen- 
zel  XI,613),  Scent  Péter  vasa  zakadaffa  (MünehC,  8),  Te  zo- 
retottad  hozzad  ítet  a  keraén  vas  zegeckel  (NádC,  355),  Az 
oruos  ala  vona  az  twzes  vasat  teteytAI  fogna  mind  az  filtAuig 
(VirgC,  37),  Valamit  tezen  a  reez  a  vasnac,  ezőnt  thezi  a  ha- 
borusagnac  bekeuelvalo  zenvedese  a  valaztattaknac  (NagyszC. 
243)  Szent  Mathyasnac  feiet  elrontottac  deszkac  kőzet  lebocha- 
tot  vas  sulockal  (Helt:  Bibi.  I.  b3).  A  mértéc  próba  nyelve  a 
mérték  istápján  avagy  alá  s  fel  menő  vasán  őnnőn  niagát 
mozgattya  (Com :  Jan.  166).  Az  vasa  payst  ugyan  által  járá, 
de  belől  pánczéron  által  nem  járhatá  (Zrínyi  1.54).  Én  Zrini 
Miklósnak  fo  embere  vagjok,  nem  sokáig  vasat  te  nálad  ráe- 
lek  (57).  Hohárodnak  lelkét  raeg-é.szi  ez  az  vas  (Zrínyi:  ASyr. 
126).  Vöttünk  patkónak  való  két  szál  sing  vasat  30  d.  (Mon- 
TME. 1.98).  Hevet,  hideget  el-tflmek,  tűznek,  vasnak  mennek 
hirért,  kis  bérért  (Fal;  SzE.  514). 

[Szólások].  A  hajdiLság  nagyobbára  elpusztult,  némellyeket 
vasba  vertek  (TörtT.^  III.276),  Mihelyt  a  katona  egyet 
nyikkan,  böjtre,  vasra  szorítják  (Fal;  NA.  216).  Hide- 
gen   veri    a   vasat    (SzD :  M Vir.  224). 

[Közmondások].  A  vasat  is  addig  jó  verni,  mig  meleg  (Thaly : 
Adal.  L83).  Addig  verd  a  vasat,  a  míg  tiizas  (SzD:  MVir.  25). 
A  ki  kaidot  köt  oldalára,  vasat  várhat  a  lábára  (141). 

bélyeg-vas,  bólyegzö-vas :  ttidicula,  cauterium  C.  MA. 
brenneisen  PPB.  (EnyF ;  MSzó.  146). 

böjtre- vasra :  [jejuuium  et  vincula ;  fasten  iinri  ketten], 
Miiient  egyet  nyikkant  a  katona,  böjt-va.sra  szoríttyák  (SzD: 
MVir.  851, 

érvágó-vas :  scalpellum,  phlebotomon  C,  [aderlasseiseuj. 
Nyíl,  ló  ér-vágó  vas :  sagittá ;  ér-vágó  va.s,  ispot,  penna  tsináló- 
kés ;  scalpellum  PPBI.  Éér-vágó-vasal  szokta  meg-vágatni  a 
doctor  érit  az  embernek  (HalhPaizs.  327). 

eszterga- vas,  észtergár-vas :  tornus  C.  Nuui.  48.  PPBI, 


1023 


KAHK-VAS— Min'AT(VVAS 


NY  A  K-VAS— ("TTKrtaV  V  AS 


1024 


fark-vas :  [Hbula ;  heftel,  sehiialle).  PaithaAuenek  fark 
nassat  el  mecce  (KazC.  71).  Az  párta  Snek  farkiiassat  es  el 
mecce  (TiliC.  20).  Zablyam,  kynek  kewthewasa,  farkwa-ia  ea 
boglaary  ezA.stek  (RMNy.  11.211).  Egy  e.sp.sth  boglár  t'arkwasa- 
wal  es  egyili  zersamawal  egyethembe  (III.48).  Négy  ezüst-ara- 
nyos kard,  az  egyikének  farkvas  híja  (Monlrók.  XXIV.139). 

fodorító-vas,  hajfodorító-vas :  calainisfer  C.  cala- 
iiiistriini  MA.  haareisen  PPB.  Az  fndoritó  va.ssal  a  bé-font 
fodorított  hajac  fodorittatnae  (Coni :  Jan.  I15V 

fogvonó-vas :  odontagra  PPBI 

gyomláló-vaa  :  ninca,  segetalis,  runcina ;  jateisen  PPB. 

jegyzö-va« :  tudicula  MA.  brenneiseu  PPB. 

kar- vas :  brachiale  ferreum  MA.  cisernes  armband  PPB. 
A  va.s  fegyver  derék  részei  a  vas  gallér,  a  kar\'a.sok.  a  vas- 
sáruk  (Cotn :  Orb.  286;.  Ezek  elfltt  megyén  két  száz  lovas,  féii 
lik  mindeniknél  p'iuozér,  sisak  s  karvas  (Zrinyi  I.  fi.í).  Unum 
par  karvas  cnm  tirkis  ornatimi  (Monlrók  XXIV.381).  Ké.szíttet- 
nek  nyergek,  lovak  patkóitatnak,  pánczel,  sisak,  karvas,  pais 
forgattatnak  (GyöngyD :  K.T.  404).  Kezekis  villagot  karvas-sal 
(Gyöngy:  KJ.  110). 

karvasas  :  [brachialis  ferrei ;  zum  eisernen  armband  ge- 
hörig].  Miért  nem  hattá  meg  annak  a  karvasos  kéztSl  vett 
arcziíl  csapásnak  kékségét  (Csnzi :  .Sip.  442). 

kennel-vas  :  (fulcrtim  eqiiestro  ;  steigbiigel].  Egy  kengyel 
vasat,  nagy  pálhist,  gombost  egy  forinton  adgyanak  (TörtT. 
XVIII.229).  Egy  pár  kengyelvas,  tiirkises  (Monlrók  XSFV.UO). 
Tanáltatott  egy  pár  vasbúi  való  aranyozott  kengyelvas  TfirtT.' 
IV.  152).  Katonáknak  vöttiink  kengyel  va.sat  (MonTME  1.387). 

kereszt-vas :  [clathrum ;  gitter].  Az  ablakon,  vas  rostélyo- 
kon, avagy  gátőrökön,  kere.szt  va.sakon  ki-néz  (Com :  Jan   lOG). 

kopja-vas :  lancea  MA.  lanze,  spiess  PPB.  Az  my  nemA 
kopya  vasakat  ott  liattwnk  vala,  kyvannank  tSletek  ííjevT. 
1.140.  MA:  Bibi.  I.2G01 

korong-vas :  subsciis  ferrea  MA.  mühleisen  PPB. 

kötő-vas:  1)  [6biiia  ;  schnallej.  Zablyan\  kynek  kewthe- 
wasa, farkwa.sa  es  boglaary  ezAstek  (RMNy.  II. 211).  )í)  (ansa 
ferrea  ;  eisenklammerj.  A  liid  mind  meri  nagy  faragot  kSvek- 
bSl  vala  felrakva,  nagy  kSti^  vasakkal  Sszve  foglalva  i^A: 
SB,  257).  Az  ács  a  vas  kapotsal  k5tS  vas,sal  megerfissitvén  a 
gerendát  (Com :  Jan.  103). 

láb-vas,  lábszorító-vas :  [corapes ;  fas&scbellej.  Az  elme, 
mellyet  lánczra  nem  vethetni,  lábszorító  va.sat  reá  nem  üthetni, 
szabados  csak  bennen>  (GyöngyD :  KJ.  tíOV  Az  lába  vasát  Is  le 
lehet  már  venni  (l'haly:  Adal.  1.152). 

lapos- vas  :  vomer  ;  pflugschar  Pesti :  Nom.  153. 

lemez-vas  :  cv  A  szántó  az  eke  talpba  tétetett  lemez 
vassal  lel-mettzi  a  barázdákat  (Com:  Jan.  73). 

malom-vas  :  subscus  ferrea  MA.  mühleLseu  PPB. 

marok-vas :  cantbus  SK.  [acbsenschiene].  Tizenhat  uj 
marokvas  (Radv:  Csal:  11.332).  Egy  tengelyhez  való  marok- 
vasak (TörtT.'  IV.155). 

mely-vas :  pugnaculum  PPBI. 

mellyvasas :  thoracatus  PPBI. 

metsző-vas :  (culter,  dentale ;  ptiugsechj.  A  csoroszlya 
avagy  a  mettzS  vas  fel-mettzi  a  barázdákat  (Com :  Jan.  73). 

mutató-vas:  gnouien  Com:  Jan.  168.  (zeiger).  A  harang 
verS  órác  a  nmtató  vattsal    órákat  inutatuao   (0>m :  Juu.  168) 


nyak-vas,  nyakszorító-vas  :  tollaria  C.  PPBI.  numella 
MA,  halseisen  PPB.  Nyak  vas,  nyak  kUtfl  szerszám,  iSrv.  nyak 
kaloda,  kaloda,  kojió  lántz :  numella  PPBI.  A  nem  jámborok- 
nak meg  zabolázására  vágynak  a  korbátsok,  békúk,  nyak- 
vasak,  kaludák  (Ojm':Jan.  113). 

nyíl-vas :  spiculam  MA.  das  eisen  aro  pfeii  PPBI.  Dietrich 
a  nyil  vasat  egy  darab  nyillal  nem  vonhatta  ki  az  homlokából 
(Helt :  Krón.  12b). 

nyitó- vas  :  uncinns  ad  aperiendas  cistas ;  zackigtes  eisen, 
mit  dem  maii  die  kasten  öönet  PPB. 

pánoól-vas.  Fizettünk  egy  pánczélva-st  Nagy  ViucxéDek 
szolgálatért  (Radv:  Csal.  ni.ll2). 

pánt-vas :  canthns  MA.  schieneisen  PPB. 

poneoló-vas :    caelum,  eaestrum  C.  MA.  grabeisen   PPB. 

sütő- vas  :  [cauterium ;  brenueisenj.  Én  azt  mondom,  hogy 
forgas.sátok  magatokat  a  sütfi  vassal,  mert  majd  kiestek  a 
székbiíl  (RMK.  V.226).  Hogy  az  t-gy  isten  a  három  legyen, 
noha  igen  vagy  érette  a  sütó  vas.sal,  hogy  megbizoniczad,  az 
istennek  igéje  soholt  nem  mondja  (365).  A  kurvákra  és 
szemtelen  a,sz.szonyokra  s5t5  va.s.sal  béllyegek  sflitetnec  (Com: 
Jan.  138).  A  lakatosházbau  vagyon  egy  miveliVtábla,  mely 
táblában  vagyon  két  lakatosnak  való  sütrt-vas  (TörtT.'  IV.156). 

jel-sütővas :  tudicula  PPBI. 

szá.ntó-vas :  vomer  C.  MA.  pflugschar  PPB.  Szántó  vas 
orra:  nyin|ih.i  M-A.  Szj'mtó  vas,  hoszszú  va8:*cnlter  venatorins 
PPBI.  Megzegdelic  5  tSrSket  zanto  va.sacban:  coucident  gladios 
suos  in  vomeres  (BécsiC.  251).  Az  S  fegyuerekbíl  szántouasa- 
kat  es  ktjpekból  sarlókat  ehinálnac  (Helt :  Bibi.  H'.U).  Az  Is- 
rael  népeij  ala  ménének  a  philisteusokhoz,  hogy  ki  ki  mind 
niegelesittetneie  az  5  szanto  vasat,  az  fi  szekerczeiet  es  egy^b 
mi  szerszámát  (Mel :  Sám.  25).  Az  isten  haragja  bizonyára  éles 
szanto  vas  és  czoroszlya  (MA ;  Scult  231).  Egy  ekére  v»\o 
zantho  vas  (Radv;  Csal.  11.18). 

szá,r-va8 :  jocrea ;  beinharnischj.  Atzél  szárvas  vala  87.  í 
lábán  :  ocreas  aereas  habebat  in  cniribns  (MA:  Bibi.  1.260). 
Atzél  .szarvas  vala  az  5  Iában  (Megy:  Cowp.  4). 

szónnel-vasbal:  [igni  et  ferro;  mit  feuer  und  .schwerli. 
Ha  visszahallván  tü  rá  nem  gondoltok,  9zémielvas.s.il  tóiem 
bizon  tü  megrontattok  (RMK.  III.19). 

Szító-vas :  pruniceps,  pala  MA.  feuerzange  PPB.  Az  tűznél 
ropogtasd  meg,  de  gyakran  az  szító  vason  megrántogasd,  hogy 
meg  no  ragadjon  (Radv;  Szak.  106). 

talp- vas  :  |cantbusj;  radschiene  tCom:Orb.  139).  Énképen 
készéttetnek  el  a  szegek,  a  patkók,  a  kerék-singek,  kerék 
talpvasak  (Com:  Orb.  139). 

tetemszédő-vas :  volsella  PPBI. 

tűzzel-vassal :  [igni  et  ferro ;  mit  feuer  und  acbweni. 
Igazán  csak  rajta  akarok  tűzzel-vassal  lennem,  hogy  itt  hagy- 
lia.s.sa  Ovilóközben  hírit  német  tu-am  (Bercs;  Lev.  573>. 

ülő- vas:  mcns  Com:  Vest.  132.  acnion  PPBI.  ambcsCom 
V&st.  132.  í)\f)  vas  tíkéje;  acmotlieton,  iucudls  subex,  truncua, 
lignea  basis,  fulcrum  incudis  PPBI.  Houita  filj  vasath,  kin 
miudőnikuec  lábait  eltóretue  (NádC.  566).  A  kovács  a  vasat  az 
61Í  vason  veri  (Com :  Jan.  104).  Hegyeket  bírnának  enulul 
vallókkal,  lapdaként  jádzanak  az  üló  vasakkal  iGyongyD:  KJ 
425). 

ütköző-vaa :  pessuli  fibula.  repagulum,  veclis,  obex ;  rit^el 
PPB 


lll-is 


VASAIKKÁ— VAS-IK 


EI>- VÁSIK— vAs<  >TTKOI  VIK 


102fi 


Vsisacska :  (fragmenUini  feiri ;  eisenstückleiii].  Nincsen 
Istennek  ollyaii  lipsyo*  vasacskábkal  mefifflz^tet  iistora  iCzegl: 
MM    142). 

véső-vasacska :  caeltes  PPBI. 

Vasal :  [ferm  calefacto  levign ;  l>ügelnj.  Az  vasalt  fejér 
selymet  küldd  ki  minél  hamarább  ( RAkGy :  Lev.  302). 

Vasalás :  [xó  rotam  ferro  viucire ;  das  scliieueu].  Kovácsok 
mivé  limitatiója :  egy  öreg  kerék  vasalásaért  45  d.  A  singvas- 
sal való  egy  kerék  vasalásaért  12  d.   (TörtT.  XVIII.262.  263). 

Vasas  :  1)  terreas  lerratus  (.'.  [elsernj.  Zent  Danianc(xs 
lata  pokolbely  evrdevuevt  olyha  vasa?  kezekkel  tartany  cedniat 
es  az  lampas  velaganal  olnasny  (üomC.  50).  A  mondolát  vasas 
törflvel  ne  törjed,  mert  a  mimdola  megkeseredik  attól  (Radv: 
Szak.  255).  Vasas  erkölcse  van  a  fejedelemnek  (RendÉIPéld. 
ATI.  A  vas  derekú  fegyvereséé  mint  egy  mindenestül  fogva 
vasasok  (Com:  Jan.  146).  Kemény  vasas  pays  az  hajtást  niet;- 
tartá  (Zrínyi  1.54).  Vasas  kemény  rabság  (Apáti :  Vend.  Előb. 
17).  Va.sas  tómiűczfizésekkel  sanyargattattatott.  éla"  kerekekkel 
szaggattatott  (Csúzi:  Sip.  1321.  Társát  tette  vasas  kalitzkábaii 
lOrczy:  KöltSz.  10).  3)  [terramentaiius ;  eisenhandlerj.  Kis  bol- 
tokból él5  járaljor  va.sassok  (Nógr:  IdvK.  EWh.  15i.  S)  jküias- 
sier].  Zászlótartóm  vasas-németben  törte  el  az  zá-szlót  i  Bercs : 
Lev.  lyi).  Kileocz  német  gyütt  reájok  vasas,  még  harraot  sem 
állottak,  megszaladtak  (284 1.  Mint  lehessen  400(i  embeiTel 
ütnöm  300u  németre  vasasra  (290).  E^n  napok  alatt  tiikarod- 
tauak  ki  az  Deeótfy  magyar  lovas  regimentje  után  a  modenai 
hercegé,  rasas.  1759  (Hazánk  1.281). 

rVasasod-ik] 

még-vasasodik :  (yj.  Benedek  pór-hada  is  megvasasodék, 
noha  még  ez  csak  paraszt-bír  (Bercs:  Lev.  317). 

Vasaz :  1)  fin  vincula  conjicio :  in  ketten  vjerfen].  Vr  meg 
zabadeyth  vasaztakatli :  dominus  .solvit  eompeditos  (KftszthC. 
401).  Setét  t6mI5czbe  vasaz\'án  vettetek  (RMK.  111.134)  3)  [ferro 
firmo;  mit  eisen  be.schlagen).  Az  zekereth  sem  irya  sem  wa- 
sazza.  hanem  tsak  hogy  paiazthwul  tbynaltassa  az  zekergyartho 
(RMNy.  U1.87)  Az  2  kovácsot  felkérték  Bndára  -xí  ágyúk 
vasazni  (MonTME  LlOö). 

még- vasaz :  I)  [in  catenas  conjicio;  in  ketten  legén]. 
Valanak  fSrtelmes  lelkSk  ew  benne,  annak  okáért  ees  nagyon 
meg  vasaztak.  lanczoztaak  vala  entet  (ÉrdyC.  313).  Meg- 
\iisasváu  mint  rabot  (.Megy :  6Jaj.  IIL15).  3)  (ferro  munio ;  mit 
eisen  beschlagenj.  Meg-vasazni  a  kereket :  iiuithos  rotae  ad- 
plicare  PPB. 

rVasaztatJ 

meg-vasaztat :  [cjtmpedibus  vinciri  curo  :  in  ketten  legen 
la.ssen].  Hagya  pwneky,  hogy  meeh  va.saztathnaa  ew  magaat 
es  mvndden  bwlchws  helyeket  el  yamaa  (ÉrdyC.  617). 

VAS-IK  :  [atteror ;  sich  abwetzen].  A  mi  gyönge,  vagy  vásik 
vagy  reped  (Fal:  UE.  486.  Torkig  vásik  mindenibftl  (SzD: 
MVir.  13). 

fSzólásokJ.  Meró  pokol-béli  gondolat  tsúsztattja  elméjét, 
ezen  vásik  az  esze  (Molnár :  JÉpül.  27)  Az  két  lúdfira 
ingyen  ne  vássék  az  fogad  (Nád:  Lev.  13).  Látod,  miként 
vásik  foga  az  hitetlen  ebnek,  hogy  mikint  árthasson  a  keresz- 
tyéneknek (Zrin>-i  139).  Foga  vásék  Rómára  (Pethí:  Krón.  7). 
Bizony  az  felóll  egyiknek  se  vássék  az  foga  az  erdélyi  fejedelem 
ségre  (ErdTörtAd.  n.90).  Csak  ezt  az  hóhárlelköt.  ezt  az  ki 
elfittünk  van  Színnél,  csak  arra  vásott  foga  (Bercs :  Lev.  323). 

[Közmondások].  Az  mi  el  un'ilt,  arra  ne  vássék  az  fogad 
(Decsi:  Adag.  131). 

M.    NYKLVTÖRT.    SZÓTÁR,    m. 


el-váaik  :  Ideteror ;  .sidi  abwotzenj.  Addig  még  ez  (a  kapa) 
el  vássic  és  el  koppic.  a  mássic  is  meg  emésztetic  a  roszdától 
(Helt:  Mes.  152). 

meg-vásik :  aj  Az  egy  szerszám  nem  mind  örökén  tartó 
eszköz,  mPs;tsorbúl,  megvásik,  reped,  tiirik  iMoln :  .lÉpül. 
121). 

[Szólások].  Atyáink  vétkezének,  ím  mint  v  á  s  s  i  k  meg  lie- 
léje  fogok  fiaknak  (RMK.  V1.83).  Az  atyác  őttéc  meg  az  vad 
sz8l5t  és  az  tiaknac  fogoc  vásic  meg  belé  (Kár:  Bibi.  11123). 
Mind  az  alma  miat  foguuc  meg  vasoc  (Bom:  Ének.  39).  Ha 
egyszer  természeted  megvásott,  ha  már  hozzá  köszö- 
rülte-magát  a  gonosz,  nehéz  munka  véle  bánni   (Fal:  NE.  55). 

megvásás :  [attritio :  abwetzung].  Megvásá-sa  fognak  :  stu- 
lor  dentium  PPB. 

Vásít :  [jirotero ;  abreiben].  Látta,  hogy  hijábaii  vásétja 
nyelvét  (Kóuyi:  HRom.  112). 

el- vásít :  cc  Fogát,  kit  száz  tál  étek  el  vásita  (Orczy : 
KöItH.  .tS), 

Vásol :  a;  A  vadalmák  fojló.sak.  savanyiik,  fogat  vásolók 
iCom^:Jau.  52).  Vitézek,  nem  szükség  biztatással  a  szájjat 
vásolni  (Kónyi :  HRom.  30)  Ne  legyen  testemben  egy  tsepp 
vér  is  vásolt  (177). 

(Vásl-ikI 

még-vásUk  :  [atteror ;  sich  abwetzen].  Kicsirázott  eb-agyara 
az  magyar  czipóra,  de  meg  váslik  foga  bele,  lészen  még  oly 
óra  (Thaly:  Adal.  n.90). 

Váslal :  tero  PPBI.  [hebeto ;  stumpf  machen].  Fog-vaslalo 
(Pesti:  Fab.  84).  A  vad  almác  savanyóc,  fogat  váslalóc  (Com: 
Jan.  62). 

még-váslal :  cv  A  \il;ignak  vad  gyümölcse  meg-váslalta 
fogunkot  (SzD  :  MVir.  464). 

Váslat :  [obtundo :  stiunpf  machen].  Ez  torkos  falatunknak 

örökös.sen  fogúnkat  vásloto  férges  gyümölcse   (Csúzi :  Síp.  404). 

még- váslat :  cv.  A  bim6k  savanyó  és  éretlen  szSlő,  mely 
az  evf^knek  fogókat  :mnyra  meg  váslattya,  hogy  nem  érezíietik 
annak  édességét  (Lép:  PTük.  UI.lll.i. 

Vásott:  1)  subtritus,  protritus,  hebetatus,  .stupetactus  MA. 
abge.schliflen,  stumpf  PPB  Vá.sott  fogak  :  plaiii,  attriti  dentes, 
stupor  dentinm  PPB.  Régi  ó  szalonn.át  kérésének,  váíutt  ó  bájt, 
puskaport  Ls  szemének  (RMK.  VI.138).  Sok  kezek  Uözt  vásott 
nyaka,  tsókkal  kopott  két  ajaka  (Fal:  Vers.  876).  3)  petulans 
MA-  PPBI.  mutnillig  PPB.  Oh  leány  gonoz.  vásof  vagy  (Fort- 
Szer.  M4).  Ártalmasb  és  ve.szedelmesb  dolog  sintsen  az  ifiúság- 
nak  vagy  tudatlanságban  vagy  vásott,  feslett  erköltsökben 
nevelésénél  (Pázni:  Préd.  195).  Vá.sottaknak  láttatunc némellyek- 
nec  (M.4  :  Tan  1182).  A  szépség  a  gazdagot  kevéllyé  teszi,  a 
szegénjt  vásottá  és  szemtelenné  (Tyuk:Józs.  140).  Ezek  a 
vásott  tsStselékek  a  Christn.sval  tiéfáson  és  tsalfálkodva  tsele- 
kedtenek  (GKat:  Válts.  11.406).  A  leány  vásott  tsintalan  (Com  • 
Vest.  14).  A  gSdíilyéknec  akai'  melly  csintalan,  vásott  légyen-is. 
még  nincsen  kecske  szakálla  (Com:. Jan.  37).  Félelmas,  gonosz 
a  párt-ütés,  még-is  oUy  vásott,  moli  éhez  az  ügetés  (Gyöngy: 
M^'.  14).  A  matska  míg  gyermekded,  igen  vásott,  kedves  játékií 
állat  (Misk:  VKert.  166).  Majd  minden  nap  tapasztalt  vásott 
törvénytelenségek  ezek  (Csúzi ;  Síp.  55).  Meg-tartóztatá  vásott 
igyekezeket  (Biró :  Ékesség.  E).  Mézes  .szókkal  addig  kerülik, 
a  míg  tórben  ejtik,  a  vásott  erkölcsre  és  szabad  életre  birják 
iFahNE.  4).  Egy  forma  vásott  erköltstfek,  egy  nyüstben  szAttek 
(SzD:  MVir.  118). 

Vásottkod-ik  :  [se  jactare  ;  sich  brüsten].  Mit  vásotkodol 
emberi  tudatlanság  azokat  akarván  tudni,  a  mik  istenben  van- 
nak (BiróM:  Ángy.  126). 

65 


1027 


VASOTTSAG— VÁí«ÁR()L 


ELVAsAROI,— VASTA(; 


1<»: 


vásottság:  1)  [xítiilantia  MA.  miihville  PPB.  Koronkofld 
tedíiy  vala  az  yrastwdoknak  hyueket  es  vasothsagokath  (ErdyC. 
291b).  Gyermeki  vásotság  (Féc8v:Fel.  877).  Nagy  bujaságba 
és  vásottságokba  merSltt  vala  bé  (Misk:  VKert  84).  A  ketske 
az  ö  vásottsága  miatt  sokszor  még  a  fejfl  edényt  is  kirúgja  a 
pásztor  kezébfil  (219).  2)  [deformitás ;  missforraigkeitj.  Kálmánt 
László  király  az  8  furcza  vásoíságáért  jkippá  és  váradi  pfispecké 
tétette  vala  (Helt:  Kréii.  44b). 

Vásottul :  petulanter  MA.  mutwrilliglich  PPB. 

VÁSÁR :  I)  fórum  Nom.  25.  [marktplatz].  Mortanuasara 
villa.  1272  (CodPatr.).  Terra  vyuasar  vocata.  1279  (Knauz).  Az 
Kalmanchehiek  Kanisarol  meimek  wolt  a  vasáról  haza,  az 
terekek  el  vittefk]  ket  kochy  morliaiokat  (LevT.  1.283).  Pogá- 
uyokiiac  vasároc,  vá.ssároc  ali;us  v;\lcháglielyeu  (Helt:  Bibi.  IV. 
41).  Louakat  é.s  Jsznéreket  árultanac  az  te  vásárodon  (Kár: 
Bibi.  n.133).  Tapa.sztaItatott  foganatja  az  minapi  tarczali  vásár-  1 
ban  (R;ikF:Lev.  II.2fi7).  2)  mercatus  C.  MA.  markt  PPB. 
Teis  akkor  iSz,  mikor  immár  meg  18t  az  vásár  (Decsi;  Adag. 
179).  Készebb  indítani  vá.sárt  mindenében,  hogy  sem  ötét  hagyni 
a  tatár  kezében  (OyöngyD :  K,J.  469). 

(Szólások].  Meg  ne  ijedjen  azon  punctumoktúl,  mellyek  az 
athnámé  iránt  projectáltattanak,  mert  az  még  csak  vásár  (Mon- 
Irók  XXVII.228). 

asszony -vásár :  [anctio  mulierum  ;  weibermarkt]  Ha  asz- 
s'/.ony  vásár  valaholott  esnék,  o  piszkos  vén  kofán  mindjárt  elébb 
adnék  (Thaly:VÉ.  n.255). 

barora-vásár :  fornm  *boariiim  PPBl.  (viehmarkt).  Szama- 
rát barom  vásárban  akarván  vinni  (Czegl:  Japh.  59). 

eb-vásáx:  [mercatus  canum;  hundemarktj.  Egyszer  esett 
Bétshen  eb-vásár  (SzD:MVir.  92). 

fül-vásár :  [aurium  sordes ;  ohrenschmalzj  A  gané  az  alfelén 
adatik  ki;  illyen  szabású  a  föl  vásár  [fulsár?]-is  (ACsere:  Eiic. 

148). 

test-vásár.  Testuásári  és  vallást  testhez  szabó  luther  prae- 
dikatorok  (Bal:  Epin.  5). 

zsib-vásár :  [fórum  scrutarium ;  trödelmarkt).  'Zib  vásárra- 
való roszsza.",  szakadozott  kBntös :  scrutaria  PPBl.  Az  asszonyok 
akkor  nem  bocsátottiik  úgy  zsibvásárra  az  cseaseket  szeratele- 
nöl  mint  az  mostani  as.szonyok  (Monlrók  XI.342).  Tudom,  nem 
zsibvásárra  való  Nagyságod  fegyvere  (líákF;  Lev.  I.llij).  Mihelyt 
közös  lett  [a  ruha],  s  viseli  polgárság,  zsib  vásáira  küldi  a  nemes 
aszszonyság  (Orczy:  KöltH.  171), 

zsibvásári :  [scrutarius ;  tríldel-j  JSvedelmi  tukmálásoc, 
ajánjó  leveléé  és  tJb  ezekhSz  ha.sonló  sibvásári  dolgoc  (MA: 
Tan.  1129). 

zsibvásáros :  [scrutarius ;  tríldlerj.  A  kírnyfil  járó  pénz 
csalóc,  mind  a  sih  vásárosoc  az  5  azerszámockal  kereskedók- 
nec  mondatni  akarnac  (Com:  Jan.  95).  A  ki  a  meg-tisztogatta- 
tott  ruhákat  el-adni'ki-tészi,  sib  vásáros  martalocz  az  (Com:  Jan. 

98). 

Vásárol :  emo,  mercor  C.  nundinor  MA.  kaufen  PPB. 
Arwinak,  vfasarlanak  wala:  vendebant,  emebant  (Pe.sti :  NTest. 
161).  Az  mit  gySytez  auagy  vjLsarlaz  íFrank:  H;isznK.  74). 
Az  világ  nem  ád,  vészen,  vásárol,  hanem  h.izud,  csal  minden 
álnoksággal  (MA:SB.  18).  Ha  volna  is  tehetségftnc  hozzj'i,  hogy 
pénzen  sz5rzenénc  eledelt,  nincs  módunc  benne,  hogy  vásárl- 
hatnánc  (Zvon:  Post.  11.175).  A  ki  víusiu'ol,  a  pénzeknec  tudja 
árrokat  (Com:  Jan.  95),  Pomponius  noha  pénzes  vala,  nem 
SrSmest  vásárlóit,  házakat  nem  'épített  (Balog:  0>m.  275).  A 
pogány  azt  a  frigyet,  a  kit  mi-w  vérünkkel  tóie  vásj'irlottiuik, 
6    fogja   töllünk    kérni   (Zrínyi    1I.2Ó4).    Nem  mind  vásárol,  ki 


sátorhoz  farol  i.Szentni:  Kaim.   12;.  Ugyanazon  cominissaiius, 
ki  azt  vásárolni  fogja,  az  vármegyék  exactorával  járván  adic;ii 
is   exigálja  (RákF:  Lev.    11.230).   Ökröket  vásárlottam   (Csúzi: 

Síp.  291). 

el-vásárol :  ledo ;  aiisgebenj.  Az  nála  levfi  i>énzt  lovakr:i 
elvásárlotta  (MonTME.  IV.225). 

még-vásárol :  (mercor ;  kaufen].  Elóre  meg  vásárlom : 
praemercur  C 

(Szólások).  Meg  sem  gondolja  az  ellenség  innen  odamenete- 
lünköt,  li  a  ma  meg  nem  vásárlunk,  isten  kegyelmébfti 
hiszem,  még  ez  éjjel  megkerülhetem  (liercs:  Lev.  176).  Meg- 
vásárlók én  veled:  megbirkózom  veled,  megálok  ellened- 
ben (Nyr.  X.121). 

öszve-vásárol :  (commercor ;  zusammenkaufenj.  Külföl- 
diek vásárolják  öszve  a  gabonát  ugy  itt  mint  Felsíbánya 
megyéjében  (Nyr.  XIL415). 

Vásárlás :  emtio,  mercatio,  mercatus  C.  mercatura,  nundi- 
natio  MA.  das  marken,  handelung  PPB.  [einkauf],  Attani 
Gy8ré  dyaknak  aszszonyomnak  walo  wasarlasra  3  ft.  (RMNy. 
n.108).  Az  vá-árlils  miért  múlt  el,  megérted  Zsennyeit/Sl  (Nád: 
I>ev.  11).  A  szeretet  zálaga  és  mint  a  vásárlásban  el6-pénze  a 
boldogságnak  (Pázm:  Préd.  175).  Valami  aprólékos  vásárlásokat 
jegyzettem  fel,  vétesse  meg  Kd  azokat  (LevT.  n.258).  Ezek  a 
nemes  kompánia  számára  való  vásárlások  (TörtT"  111,392),  Ter- 
hes ö.szvéreken  posztók,  abák,  veres  fejtik  és  valamely  szépe- 
tekben magam  szüUsígíre  való  vásárlások  vadnak  (Monlrók 
XV,71),  Száz  tallérokat  is  adtam  kéziben,  kiken  valamely  vásár- 
lásokat vegyen  .szüksigemre  (293),  A  szép  szó  a  vásárlásban  jó 
(Fal:  UE,  01,57), 

Vásárlat :  cw  Lévén  mostanában  bizonyos  és  szükséges 
v:'isárl;itim  Zsolnán,  kérem  Kdét,  megvenni  azokat  ne  neheztelje 
íLevT.  392). 

Váiaárlható :  emax  C. 

Vásárló :  emptor,  emax,  agoraeus  C.  káufer  PPB,  Árrát 
sem  sziikasztotta  Júdás,  min  adgya  Christust,  hanem  a  vásárlók 
akarattyára  liadta  (Pázm:  Préd.  490).  Az  el  adó  árrát  mondja, 
a  vá.s;ulo  árrát  ígéri,  míglen  meg-alknsznac  (Com :  Jan,  95). 
0  kegyelmas-ségnek  vá-sárloja :  o  clementiae  mercator  (Illy: 
Préd,  11,227), 

Vásáros :  (ad  fórum  d&stínatns;  markt],  A  paplancsíuáló 
csak  vásáros  paplanokat  szokott  csinálni,  nem  ily  drágát  (TörtT. 

111,189). 

Vásárt :  [in  foro ;  am  markti)latz].  Az  germekek  az  váaárt 
ainek  es  i^vSltenek  (Sylv:  UT.  1.17).  Szeretitec  a  kBfflöntése- 
ket  a  vasart:  diligítís  salutationes  ín  foro  (Helt:  ÜT.  SlX  Ax 
marha  ollyan  legyen,  hogy  az  mindennapi  vasart  (in  foro 
(piotidiano)  el  adhassak  (Ver:  Verb  166).  Semmi  olly  dolgot 
nem  forgatnac,  melly  az  el5t  az  vásárt  nem  volt  volna  (Vallást, 
bij), 

VASKOfKÉS):  cultor  mannbrio  exarmatos;  ein  nieinor 
mit  einem  hell  PPB 

VASTAG :  Brmiis,  robiLstus,  validus,  fortis,  sirenuus  0. 
Nolídus,  uei-vosus  MA.  stiu-k,  dick  PPB.  Vastag  étek :  victu-- 
*asper  PPBl.  lm  hozok  tereád  régi  vastag  népet,  az  kinek  le 
nyelvet  ingyen  meg  sem  érted  (RMK.  U,175).  Bódog  aszony 
hauaba  tíb  ételt,  italt  és  vastagbat  emezthetsz,  1582  (Kai,  BX 
Az  fi  vastag  hatalman.nk  ereié  szerint:  secundum  openitioDeai 
potentiae  virtutis  ejiis  tFél:Hibl,  11.77).  Vastag  termezető,  kit 
1  az  betegség  meg  nem  emezt  (Frank:  HaauiK,  102).  Ki  ki  mind 
!  biliben  vastag  legeu  (Mou:  Ápol,  37(3),  V  termeszét  sxereni 
keiueny,    vastag   es  io  kezfi  ember  vala  (Decsi: -SallC.  3n.  Az 


1029 


VASTAGÍT— VASTAGON 


VASTAGSÁG— HEl'ES-VÁSZON 


1030 


süeretetbeii  vastagok  (MA :  Scult  723).  Vastag  bÍ7/)daloronial 
kérjfik  (Toln:  Vigaszt.  3021.  A  szent  lélek  a  jóban  vastagokká 
lészpii  a  hamis  atyafiak  ellen  (Mad:  Kvang.  375).  Elég  volt 
szintín  tsetsemS  korodban  a  tsets  téj,  mettzés  hát  inost-is 
az  \astaKb  étkekkel  (Megy:  Diai  lOfil  Az  ififiacskák  majd 
meg  firegbedvén.  nieg-áliapodot,  vastag  iftiaknae  nioudatnac  ; 
iComt.Jan.  14).  Igen  vastag  liaz\igság  az,  hogy  Pál  azt  jaran- 
cíolná,  liogy  a  pap  és  apáeza  fele.'^ég  és  férj  nélkfll  légyen  t 
(Matkó:BCsák.  24)  A  jobb  lábomnak  a  va.steg  iiuába  érzettem 
nehí/.siget  (Monlr'>k  XV.317).  Hivattatik  angyalok  kenyerének, 
erís.sekének  é.s  vastagokénak  (Illy:  Préd.  II 14).  Tejet  adtam 
innotok,  ueni  vastag  eledelt :  lac  vobis  potuni  dedi  non  escam 
(13S).  Nem  tudja  nevit  az  tisztnek,  de  bavarus,  vastag  ember 
(Bercs:Lev.  535).  Vastag  reménységgel  biztatta  (Fal :  NU.  282) 
A  vastag  i-oménység  és  nagy  bizalom  hasznos  (Kai :  SzE.  530) 

Vastagít :  firmo,  roboro  MA.  starken,  befestigen  PPB.  Az 
f}  vastagító  hatalma  nélkfil  semmire  el  nem  érkeznénk  (Pázm: 
Kai.  31).  A  gyermekségnek  síkos  és  tsiszamó  gyengesége  vaste- 
gittassék  a  lelki  ellenségek  gyízedelmére  (Pázm:  Préd.  336).  , 
Elzekre  elégtelen  a  mi  gyarlóságunk,  ha  szent  malasztoddal 
nem  vastagítasz  minket  (Pázm:Imáds.  21).  Az  orvosságoc,  a 
mellyec  meger&itSc,  va.stagítóc  (Com:  Jan.  173).  Gyomor  vas 
lagétó  orvosságok  (217).  Isten  Nagyságtok  egészségét  vasta- 
gítsa, szíbfli  kivánoni  (RákGy:  Lev.  373).  T5bb  sok  szent  élet5 
emlerekis  midőn  háborgattatnának,  imádsággal  vastagították 
magokat  (Hall :  Paizs.  94).  Urának  hittel  erósétetett  végezését  meg 
ne  sértse,  de  inkább  vastagétsa  (TörtT.^  1.433).  A  tántorgóknak 
erótlensége  vastagítt.itik  (Illy:  Préd.  1.612).  Megvigasztal  mind- 
nvíijunkat,  hatalmniikbau  vastagít  (Fal :  Vers.  .S94) 

meg-vastagít :  corroboro,  confinno,  consolido  MA.  starken, 
befestigen  PPB.  Az  apostolok  erősséggel  megvastagítaltek  (5Iad : 
Evang.  402).  Hogy  az  fi  hiteket  megvastagítaná  (GKat:  Titk. 
212).  A  cinnamon  a  látást  meg  vastagittya  (ACsere:Enc.  234). 

Vastagítás :  roboratio,  firmatio  MA.  starkung,  befestigung 
PPB.  Jóban-való  vastagítás,  a  mit  hallanak  (Pázm :  Préd.  c2). 
A  vittebergai  felelet  nem  egyéb,  hanem  a  Kalauzban  írt  igaz- 
ságnak vastagítása  (Pázm :  LuthV.  2 1.  Ha  a  Jftsus  sebeihez 
aitatossággal  folyamiasz,  háboroságidban  nagy  vastagitást  érzesz 
(Pázm:  KT.  115). 

Vastagod-ik:  1)  roboror,  confortor,  .solidor  MA  [stark 
werden].  Akarattya  vastagodgyék  abban,  hogy  híven  .szolgállynn 
teremtójének  (Pázm:  Préd.  a4).  A  kik  isten  elótt  nagyok,  nem 
a  világ  édességi  között,  hanem  a  sanyarúságokban  vastagodnak 
(Pázm :  Préd.  35)  Erótlenedik  önnön-magában,  az  ellenség  pedig 
ellene  vastagodik  (Pázm:  KT.  41).  A'astegodék  meg  erStlenSlt 
tagia  (KTör:  SzJán.  17).  Vastagodjatok  és  legyetek  erós  férfiak 
(Káldi:  Bibi.  11.277).  Melly  szókra,  a  mint  lehetet,  vastagodván 
az  asszony  el  mégyen  (Hall:  HHist.  11.144)  Kívánatos  volna, 
hogy  a  némü-némü  sok  tekélletesség  is  vastagodna  bennünk 
(Fal:  DE.  500).  A  ki  az  isten  szeretetében  sebesedik,  lelke  ere- 
jében vastagodik  (Fal:  SzE  514).  A  szokásnak  mind  a  jóban 
mind  a  roszban  nagy  az  ereje,  titkon  mesterkedik,  lopva  vasta- 
godik (546).  2)  in  *amplitudinem  adolesco  PPBl. 

még-vastagodik,  még-vastagszik  :  irroboro  C.  [krafüg 
werdeul.  L;is.san  lassan  lábat  vet  a  bőn  és  hona  touabb  tart, 
igen  gyaporoszik  és  meg  vastagoszic,  ha  eleit  nem  vesszfic  (Born : 
Evang.  IV.500).  Testi  vágyódásunk  meg-vastagodott  a  gonoszra 
(Pázm:  Préd.  161). 

Vastagon :  firme,  firmiter.  valide  C.  fortiter  MA.  .stark 
PPB.  Azokot  is  vastagon  meg  veree  (Szék:Krón.  183).  Az  5 
tőle  vőtt  tudományt  vastagon  meg  tarcsák  (Pázm:  Kai.  474). 
El-rendelem,  hogy  vastagon  tartom  magamat  (Pázm:  KT.  236). 
Vastagon  legyetek  s  jobbat  reméllyetek,  más  kSvet  nem  sokára 


(Hall :  Paizs.  221).  Kassát  megvevé,  kit  vastagon  meg  is  dulának 
(ErdTörtAd.  1.14).  Miért  oly  vastagyon  hazudsz  (Illy:  Préd.  II. 
253).  Nem  jó  nagy  urakkal  vastagon  tréfálódni  (Kisv:  Adag. 
101). 

Vastagsá.g :  ünnitudo,  tirmamentum  C.  robur,  fírmitas, 
fortitudo  MA.  starke  PPB.  Na^  vastagságai  attiat  tartia  vala, 
annak  fi  vénséget  taplaüa  vala  (Istv:  Volt.  5).  Az  egyháznak 
olső  erős  rendtartásiban  sokac  nagy  vastagsággal  rendőltettenec 
(Zvon:  Osiand.  112).  A  p.isztorban  .szükséges  a  bátor-szív  és  az 
erő  vagy  a  vastagság,  hogy  a  juhocskákat  az  erő-tétel  ellen 
óltelmazha-ssa  (Mad:  Evang.  344).  Ha  az  ló  szerszámja  meg 
dagad,  a  .szakján  által  egy  toll  vastagságúi  szőr  sinort  kell 
által  vonni  (Cseh:  OrvK  67).  Vahaki  azzal  él,  lesz  abban  vígas- 
ság, erőtlen  tagokban  jő  ettfil  va.stagság  (Felv :  SchSal.  22). 

[Vaatagtalan] 

Vastagtalanság :  [intírmila.s,  debilitas :  kraftlosigkeit, 
schwache].  Kőnyőrfily  raitam,  hogy  erösségeduec  vastagtalan- 
sagom  keduessec  lehessenec  (Pécsi:  Ágost  16). 

Vastagul:  1)  [roboror;  kraftig  werden]  A  gyermek  neve- 
kedik és  vastagi'il-vala  tellyes  bőltseséggel  (Pázm:  Préd.  141). 
2)  [amplificor :  sich  erweitern,  sich  vergrössern].  A  Nílus  vizek 
toldásából  el  böviil  s  vastagúi  szaporodásából  (GyöngyD :  Char.  1). 

VASTÓL :  pampino  MA.  die  reben  von  bláttem  abbrechen 
PPB. 

Vastolás :  pampinatio  MA.  das  abbrechen  der  reben  PPB. 
Leveledzés,  vástolás,  gyomlálás:  pampinatio  PPBl. 

VÁSZON:  tela  C.  MA.  leinwand  Com:  Vest.  148.  Vásznat 
tejéríteni :  lintea  dealbare,  solare ;  vásznat  kifejtem :  textum 
retexere  PPB.  Matska  ezibt,  fíiidilen,  olly  szifezBs  kőnek  neme, 
mellyből  vásznat  szőhetni,  melly  a  tűzben  tisztul  meg:  amiantus 
PPBl.  Mastan  meg  elégettem  három  sing  földel  es  három  sing 
vazonnal  (BodC.  5).  András  vramtol  kyldem  t  K.  egy  v^h  vaz- 
nat  (RMNy.  11.104 1.  Hoszu  vászon  mogyara  szflyec  es  szaporitsac 
az  bfinőket  (Born:  Préd.  619).  Mivel  reformatorinknak  semmi  fon- 
tani  szöszök  nem  volt,  a  vásznat  sem  szabhattya  reájok  (Pós:  Igazs. 
1.541)  Chinállyanak  valami  burétékot,  kit  vonnyanak  bé  akármi 
réghi  vászonnal  (Lipp:  PKert  11.84).  Egy  vászon  sacskóban  nr  350 
tallér  (MonOkm.  XXIII 349).  Vékony  vászjm  10,  temérdek  vászon 
20.  (Évk.  XIII.94).  Sátornak  való  török  vászon  C\'ectTrans.  14). 
Mindgyárást  kétszáz  ötven  sing  temérdek  vásznat  hozzatok 
(MonTME.  1.212).  Vöttünk  egy  vég  tíirök  vásznat  (32).  Láttat- 
nak némellyek  régi  rut  rongy  vásznakat  szedegetvén,  mellyeket 
csak  nézni  is  okádást  indít  (Illy:  Préd.  1.380).  Olcsó  a  vászony 
és  minek  élné  a  világot  a  sváb,  ha  rokkát  nem  pergetne  (Fal : 
NA.  194). 

[Szólások].  Te  sem  vagy  iob  az  Deákné  vásznánál  (Decsi: 
Adag.  204)  Még  sem  volt  job  az  Deákné  vásznánál  (MA :  SB. 
223).  Nem  jób  az  Deákné  vásznánál  (Czegl:  Japh.  138). 

gyapott-vászon :  pannus  xylinus ;  barchet  PPB. 

hetes- vászon :  [linteum  ciassum;  grobe  leinwand].  Testé- 
nek takargattatására  hetes  vászon-is  alig  adatik  (GKat:  Válts. 
1.803).  A  .szarnál-  nem  bársont,  hanem  hetes  vászont  érdemel 
csuhájának  (Kisv:  Adag.  39) 

[Szólások].  Nem  csoda,  hogyha  a  mi  szemünkben  is 
vagyon  hetes  vászon  é,s  nem  minden  asszony  legjobb 
asszony  (Fal :  TÉ.  667).  A  fő  asszonyt  és  a  szolgáló  leányt  azon 
I  egy  hetes  vászonnak  tartják  itt  a  szomszédságban 
I  (Fal.  NA.  129).  A  selyem  ruha  posztóra,  a  posztó  bagaziára,  a 
j  bagazia  magyar  hetes  vászonra  fordulte  miatt  nyakok- 
!    ban  (Nác:  SzűTitka.  491,i. 

65* 


1031 


MESZES-VÁSZON— VECKEND-IK 


K  lATOCKENOIK— VEDER 


1032 


meBzea-vászon.  Meszes  váezoiuiak,  lu.  ki  legjób  és  HzéleHb, 
végit  hAroni  foriiitou  adják  (TörtT.  XVIII.  -15.  VectTrans.   IS). 

vitorla- vászon :  |carbasus;  segelhicUJ.  A  takáts  a  bordá- 
val éa  vetél8vel  vékony  vitorlya  váí;/,nat  csinál  íCom:  Jan.  97). 

Vászonka,  vászuacska  :  (paiiniculus ;  fetzeii].  Az  euaii- 
!<elie,i  vallá.s  csali  az  rongyos  papiros.socsknra,  váznacskákra 
usflggedet  (Tolu:  Vigaszt.  89).  Az  sz.  irás,  az  melyből  az  mi 
vallá.snnk  foty,  el  kopot  vászonka  darabokból  éppíttetet  (90). 

VASZORA.  (DOízarkodik  GKat:  Válts.  1.57):  [penis;  zeii- 
giiDgsglied).  Egy  pinsfilkéf  fsinály  és  dugd  a  ló  vaízoMjában 
(Cseb:()rvK.  68). 

Vaszarkod-ik :  [moUor ;  sich  abmüheu).  Enyedi  György 
igeu  vaszarküdik  és  a  Chri.stns  isten.ségének  el-rontá,sára  pskftdt 
v.>lt  (GKat:  Válts.  I..Í7I. 

Vaszarkodás :  molimen  C. 

VATAIjE  :  (lagena ;  flasche].  Mennetec  a  varosba  es  tíi 
előtScbe  kel  eg  flnibnr  vi\if*n  f<*  vatalp  vizet.  k<Vp,<i,selPi:  őtet 
íMüuchC.   lilij). 

VÁZ,  VASZ :  terric.idameutuiii  M.\  strnLmannl,  garten- 
scbouche  Adámi.  A  dinfies  kertben  a  uaz  semmit  nem  őriz 
(BécsiC.  116i  Ha  ot  hon  gonoz  gyermekid  vannak,  byzd  ecn 
reyam  azokat  ees  Iraek  nekyk  mynt  egy  waaz  (Pesti  :Fab.  3). 
Heréltelen  kappanokat,  fa  papokat,  váz  papokat  ezután  nem 
akarunk  tartanyi  'RMK.  V.225).  L'ros  nászhoz  lia.sonlo  emlmrek 
(Mel:  Jób.  281.  A  sz515be  vázt  rzinalnac  mint  ha  ember  volna 
fMel:iSám.  41).  Az  Antichristus  hiti  hazugság,  ozalardsag,  ires 
vtaz  íMel:  S/Jáii.  3111.  Az  veteménye.s  kertben  .az  váz  .senkit 
meg  nem  íViz  (Kár:  BiHI,  1.109).  Nem  úgy  jelenik  mint  naiami 
vá.<ís  avagy  heiiságos  ábrázAt,  hanem  ugyan  láthatandó  képpen 
(Tel :  Evang.  n.84 ),  Egy  igen  nagy  vász  avagy  íVdőgi  ábrázal 
láttaték  (614).  Gondolattyokkal  asinált  vásztni  félvén,  az  régi 
igaz.ságrul  értekezni  sem  akarnak  (Pázm:  Kai  sl).  Ijegetfi  vász- 
nak tartották  és  tréfákkal  t.snfolták,  valamit  :\v,  istenríil  hirdetni 
hallottak  (Pázni:  Préd  241  C/mv  oly  íVdSg  va.sz  volt  ez.  mel 
lyet  a  satliau  az  Sámuel  abrazattyaia  tettetet  .  .  .  Nem  az  igaz 
Sámuel  volt,  hanem  <:7.ac  órdSgi  \a.sz  (Magy:  Nád.  331.  Ha 
vagyon  valami  vaaz  a  csepregi  kertedben  (Hal:C!sI.sk.  3241. 
Ugy  chelekeszik  mint  az  mely  játékos  eml>er  va.szt  raggat 
egybe  az  kAles  tarron  es  fíizfa  kardal  orősseu  o,stromlia  (Zvon; 
PázroP.  228)  Ollyan  mint  ogy  szőniyn  vá.sz,  kinec  tagai  minden 
kegyetlenséggel  ide  tova  tekertehiec  vala  (/von:  Pást.  1.520). 
Vakarodgyál  házamtol  haszontalan  rósz  váz  (Szentm :  TFiú. 
10).  Fonnyattac  mint  egy  vázac,  őszve  rakott  száraz  tetemec 
(Oim:  .Tan.  53V  Ez  a  tsalárd  nem  annyira  mi  velí^ik,  niint  a 
maga  képzés-sének  vázzával  liartzola  (GKat:Titk  3.'i3).  Nem 
istent,  hanem  az  istennek  o  fSIf.k  formáltatott  vázz,át,  bálvány- 
ját  tisztelik  (GKat:  Válts.  Elfib  U)  Ha  a  i-sászár  <sak  váz,  a 
fővezért  megbecsüljétek  (Monlrék  VIU.256).  Gyulafi  nrani  vétke 
sok  embertill  fogott  kisülni  Oriaira  nézve,  ez  pedig  csak  váz 
volt  a  kfindorhen  iTHrtT'.  1.220).  Madarak  ellen  való  váz  iBercs: 
Lev.  49B).  .\  tobzódók  oUyak  mint  n'it  hitvány  vázok  (Thaly: 
VE.  11.123).  T.sak  ugy  liánnak  velünk  mint  :\  gyermekekkel 
és  vAzt  akarnak  helílUnk  tsinálni  (Mik:  Törli  397).  Nem  ember- 
ember az,  hanem  visz  (Csúzi:  Sip.  553).  Hasonlób  volt  vala- 
melly  kerti  vagy  mezei  ijegetó  v,ás7boz,  mint-.sem  tiszt-viselí 
személyhez  (Fal:  NE.  21 1. 

Vászas  :  (territicns ;  8chrecklio.h|.  Vaszas  hazng>ik,  ezalardok 
vattok  (Mel:SzJán.  31IV 

VÉCKÉND-IK :  |'<e  fleitere,  volntare  ;  .sich  kriinnneni 
Mint  imez  giliszta  féreg  fantsalog,  fetreng,  veczkendik  (GKat : 
Válts.  II.115I.  Nyughatatlankodik,  feneng,  veczkendik,  fjuit.sjdog 
(633t.    Maga  a  kezéUín  erasen  vetzkend*'  n'ika  után  meiHlegel 


vala  (Misk:  VKerl.  159).   A  diranók  nem  taak  tellyes  erejekkel 
vetzkendenek,  hanem  sinak-rinak  (203). 

ki-véckéndik :  (se  evolvere;  sich  herauswickelnj.  A  germAc 
Jasas  olymynt  ki  veckenduen  a  scent  Anna  ázzon  kepenec  íMe- 
b«l  monda  (Telf  96 1. 

Véckendez-ik,  vickándoz-ik  :  [se  contorquere  ;  sich 
krümmenj  Fogjuk  meg  a  fajtalan  és  viezkándozo  testnek  szo- 
kott abrakját  (GKat:  Válts.  1.1063).  Rútul  vetzkeiideznek  a  fúriák 
fején  íGvad:  NótTest.  133). 

VÉCSfiHNYE:  1)  vesperae  MA  teuipus  venpertinum 
Otr:  OrigHung.  I.  XVII.  abend  PPB.  Az  budai  herélt  ba.sa 
vecsernyekor  sok  bekkel  készült  vala  iKMK.  nLl24).  Otet 
vecseme  táján  hozá  hivatá  (^Monlrók  III 761.  Thegnap  wechyer- 
nyekoron  jwttha  Bvdarol  az  pa.s.s:i  waydaya,  az  lioza  az  parau- 
chyolathot  iLev T.  1.391 1.  Vecsemyekorban  jutánk  kijzel  hoz-zá 
íMonlrók  Vn.8).  2)  Ipreces  vas|)ertinae ;  vesper|.  Mhidenkoron 
ielen  vala  misseklien,  vetemekben,  prímákban  és  veczernekben 
(Helt:  Króu.  42).  Vecaernet  és  lélec  váltságot  akartam  mondani 
(Helt:  Mes.  307)  Nem  lehet  az  sido  veczemye  morgás  nélkiM 
(I3ecsi :  Adag.  119.  131).  Minden  isteni  s-zolgálatoknak,  szolos- 
mának,  vetemyének,  vetsernyének  és  szent  misének  elei,  közeix", 
vége  alleluj;i-val  tellyes  íPázm  :  Préd.  Ö74i. 

VÉD  (i'idelmez  Megy:6.Iaj.  VI.42):  propugno.  defeuso  MA. 
schützen,  bescliirmon  PPB.  Meg  vegyecli  az  arvvakat  es  fizwe- 
gySket  az  liamyss  pathwarosoktwl  (ÉrdyC.  391)  Bodiasad  hii 
.segedelmemre  zent  Myhal  arkhaiigyalth,  ky  engemet  odyon  es 
vegyen  niynden  ellensegymtftl  (GömC.  153).  Ha  ugy  inia-is 
Calvinus  mint  Bollarminus,  vgy-is  Sámbár  volna  a  Cálvinus 
véd"  prókátora  (M.-itkó:  B(>ák.  254). 

még-véd :  defendo,  protego,  eripio,  eliberci  M.\.  schiilz^n, 
vorteidigen,  wehren  PPB. 

Védelem :  tntela.  tutamen,  pra&sidium  Sí.  (schut-z,  ge\vehr|. 
A  böcsület  sokra  kötelezi  embert,  de  egyetemtien  sok  eszkíízt 
nyújt  inaga  védelmére  (Fal :  I'R.  414). 

Vódelmes :  (defeudens;  l>esciiützend{.  Támog;Lsd  ügyeméi, 
légy  védeluiAs  ágam  (SzD:  MVir.  334). 

Védelmez  :  defendo,  ttitor,  protego,  tueor  MA  verteidigen, 
schiitzen  I'F'B  Az  istent  szeressétek,  a  ki  táplál,  videlmez  téte- 
ket (Megy:6.Iaj.  VI.42).  Az  augyaloo  társaságtil  adgyác  niagiv 
kat  a  kegyes  lu'vekhez  ngy  mint  finÍK.  védelmezőé  (Com:  .lan. 
217).  A  királynak  ügyét  az  elk^nség  ellen  védelmezni  (SzíJ : 
MVir.  98).  Ha  magát  védelmezni  engedik,  inkább  halált  szenvedni 
kész,  hogy  nem  mint  fogságba  kerüljön  (TttrtT'  Vn.  122). 

meg-védelmez :  -v-  Magát  a  rosz-szaságtól  meg  ójja,  védel- 
mezi ff'om:.lan    177i 

Védelxaezés :  defeusio,  protectio  MA.  beschirmuug,  vertxi- 
digung  PPB. 

Védés :  pi-otecHo,  defenmn  MA.  heisohirmung  PPB. 

Védő  :  protector,  defensor  MA.  beschirmer,  schUtzer  PPB. 

VÉDÉR,  VÖDÖR  .ii-íír  Sylv:  ITT.  11.106  HolTgr  181. 
Itecsi:  .Adau  2:i6i:  urna  Pe,sti:  Nom.  1.45.  hydria,  antlia,  aqua 
lis  C  eimer  Pivtti :  Nom  1.4.5  wassereimer  PPB  MeritA-eiléuy, 
kaponya,  vedei  :  situla ;  víz  nieríté  kaponya,  'zajtár,  veder  • 
*situlus  aquarius  PPBl  Monila  Snekic  Is :  TAléetec  be  a  ved- 
leket  \-izz.el,  es  be  tíltec  mend  teteiglen  (MüneliC.  17U  Panui- 
chola  az  keues  IhmI  egy  nagy  veder  vizben  tevlleny  (UomU. 
H7).  KI  nem  foga,  mikepen  a  lyst  a  vidírbe  (TelC  128).  Az 
ti>stamentuimiak  reytek  ládáia  araúnal  vala  Iwbnrytua,  mellben 
arán  vider  vala  es  az  Aaroniuik  vesreeie  (Sylv :  IT.  11.106).  Adj 
innom  éimekem  leány  te  vidredbiM  iKMK.  II.115i  Hayis  meg 
a  te  ve<lrédet,    hogy    igyam   iHelt:  UibI  I  K3)    Veder,  uiellybe 


I03S 


BORMÉRA- VEDER— ^^X? 


VÉG 


10S4 


<et  k^l  aiiagj  három  metretn  fér  vala  (Helt:  UT.  Zl).  Azegyic 
.ederbe  Allé  a  róka  e«  niindénrast  ala  bocbatkozek  a  kútba 
Helt :  M<s«.  440)  l>e  liituiin  póruc  laknac  itt  e  vidéglje,  hogy 
ieni  kaukorikot  sem  vedret  szörSznec  melleié  ^371)  Alá  foK 
iolui  az  \"Ú!  az  i'  vjdréból :  tiuet  aqua  de  situla  ejus  (Kár : 
iíibl.  I.I43I.  Nem  lett  több  öt  veder  bornál  (Nád :  Lev.  23yi 
\iry  inuoni  te  \idredb<M  (Hoff?r.  28i.  N'iochyen  sem  kenyerem, 
laiiem  xi.  viderben  chyae  egy  maro<'  lisztem  (1811.  Az  ozSbSr- 
)61  az  viderbe  háeiii  (Deci:  Adás  296).  Az  egész  világnak 
aépséiíe  ás  dficsűssége  ollyau  az  istenhez  képest  uiint  az  ve- 
ierból  ki  fselt  cseppedék  (Pázni:  Kai.  27).  Tálat.  vödrOt  vöt- 
iink  iMimTME.  1.45).  Bora  egy  néhány  ezer  vederrel  lett 
Monlrók  X1318).  Veder  liszted  el  nem  fogy  (Land:  UjSegit.s. 
1.3S6).  Kinek  »eder  liíati  és  korsó  olaja  el  nem  fogyott  (Illy : 
Préd.  I.417Í. 

[Közmondások!.  Lrtról  szamárra.  tseberbJI  vederbe  (SzD : 
SfVir.  SOOi. 

bormérő-védér :  cadus  PPBl. 

bőr-veder :  (uter  viuarius ;  weinschlauch].  Részeges.  b5r- 
leder.  hnr-nioslék  fmher  'Misk :  VKert  E15b.  Afi) 

fejö-védér :  [mulctra ;  melkgefa.ss|.  Juli  fejfl  vedret  négy 
pénzen  adjanak  (TörtT.  XVIII.2361 

kö- veder :  [liydria  lapidea :  steinemer  wasserkiug].  Vala- 
iiac  ot  vettetuen  hat  kc^  vedree  a  sidocnac  tiztolaffoc  zerent 
;MünchC.  171).  Vala  ott  hat  k5  veder,  kinec  eggikebe  ket  vagy 
három  czeber  víz  fer  vala  (Bom:Préd.  93b  i.  Hozott  vala  k<' 
vSdreof  (Pethö:  Króa  51). 

láncoB-véder :  rhydria  catena  instructa ;  ketteneimer).  Ke- 
réken forgó  lánczos  vederrel  meríts  (Com:  .lan.  115). 

Vederbeli :  [hydriae :  eimer-].  SiVtiien  ki  Sftp  a  viderbeli 
vizet  a  valnha :  pffimdpn«  liydriani  in  canalibiis  (Helt:  Bibi. 
IK4). 

Védréeske,  védérke :  urnula  C.  MA  eimerlein  PPB. 
Jay  egy  arany  vederkem  vala  és  aial  meritec  vala  vizet  és 
l)elé  ."izackada  a  kútba  (Helt:  Mes.  423).  E^  igen  kicsiny  arany 
vedrecske  (TörtT'  IV  140.. 

Vedres :  lunalis  MA.  zum  eimei  geböiig  PPB.  Égy  vedr&s 
fa-edény,  egy  akó :  amphora  PPBl.  Valahány  vedres  lészen 
(rseber,  anya  pénzen  adják  (ErdOrszgy.  IL381i. 

VÉG:  1)  finis,  teles,  extremitas  C  ende  PPB  Ez  velag- 
iiak  vege  el  keozeleitveen  (DomC.  1).  Vége  krónikámnak  má- 
sik részébe  (Tin.  133).  It  vég  legyen  Mattj'ás  király  dolgában 
(tJörcs:  Máty.  57bi.  Ha  végében  az  tavasznac  igen  hideg  le 
szál,  semmi  g^-fimSIeztől  ne  fély.  hogy  tKjuen  leszen  (Cis  H). 
Az  5  uija  végét  márcza  a  vízbe  (Tel:  Evang.  U.417)  Akkoron 
ifi  el  az  vegh :  tunc  veuiet  consummatio  (í"él:Bibi.  L41).  Az 
tractiorol  való  tudománt  az  tőb  specieseknec  végében  helyhesz- 
tettöc  (Helt:  Aritm.  A2i.  Még  világ  végén-is  volt  ám  5  (Detsi : 
Adai;.  112).  0-maga-is  Christiis  urunk  azt  igén,  hogy  világ 
végéig  vélle  marad  (Pázm:  Kai.  548).  Umak  születése  után 
38.  esztendő  végin  (Pázm:  LnthV.  9).  Még  igy  nem  15tt  vég 
az  dologban  (MA :  Scult.  83).  Mégb  itt  nyncs  végh  gyötrelmek- 
ben (Liép:  PTük.  1.138).  Az  id5knec  végei  felé  (Zvon:  Po.st. 
I.490I.  Fia  éltének  lészen  vég  iZriiiyi  1.55).  Hogy  a  végen  el 
érjük  a  Pal  kezdetet :  ut  in  fine  attingamus  Pauli  principiiim 
iDly:  Préd.  I.146i.  Kard  vagyon  ennek  a  végén  (Liszny :  Króu. 
213).  Azon  akadtam  meg,  hogy  lehet  a  jó  Ugjuek  igazságát 
egy  kópia  végre  bízni  íFal:  TÉ.  641).  Tsodáld  fóbb  dolgoknál; 
kis  eredeteket,  mérd  hozzá  váratlan  módra  lett  végeket  (Orczy : 
KöltSz.  28)  Meg  szóllamlik  lótzának  végébemi  egy  ör^  (169). 
8)  [ultimus :  letzter].  Vég  hútsút  venni :  *aflfari  estremum 
PPBl.   Méta    procedit  ad  qnoddam  pomerium    mlgo   wegkertli 


vucatum.  1275  (VVenzel  IX.139).  Vég  ostromot  várnak  (Görcs: 
Máty.  15).  Szfilésben  meg  hala,  hogy  hozá  fiát  az  vég  iffiii 
másodic  Ijiyos  királt  (66).  Disznóból  készült  aprólék ;  kolbász, 
májas,  gömböcz  véghurka  (Kadv;Szak.  63i  Vég  idíre  lészei: 
■iz  látás:  in  tempore  finis  complebitur  visio  íMA:  Bibi.  11.165). 
Jerusalem  váross.H  vég  veszedelménec  mg  j5vend61tetése  (Zvod  : 
Post.  11.247).  Az  mint  végezett  az  virral.  azt  meg  másolja,  ho- 
lott vég  áru  vagyon  köztök  (TörtT.  XIU.159).  »)  Ivitae  finis: 
lebeiisendej.  Mikor  el-ji1  végek,  testek  koporsóban  temettetik 
(Pázm:  Préd.  31),  Ki  az  5  végét  utolsó  óráját  meggondollya 
I  MA :  Scult.  889).  Add  tnttomra  uram  az  én  végemet  (Tani : 
Szents.  75).  4)  exitus  MA.  ausgang  PPB.  Általán  véggel :  certo. 
eventn  eerto,  proc«rto  MA.  lg  az  kSuetec  semmi  véggel  haza 
menenec:  infeetis  rebus  illi  domum  discedunt  (Decsi:  SallJ.  24). 
A  comedia  kere,sztfll  kasul  egyben  f5zíd5z5t  cselekedetet  mu- 
tat, de  gySnySrfi  megfordulással  avag>"  kedves  véggel  (Com: 
Jan.  211).  A  kglms  unmk  ó  nga  az  kitudjáról  gondolkodván, 
más  feltett  rósz  végtói  fél  vala  (Monlrók  Vin.329).  A  dolgok- 
nak jó  vége  nints  mindenkor  kezfinkben  (Fal ;  NA.  220).  5)  horos 
C.  cüufinium  MA.  (grenzej.  Az  dervisbék.  az  li.-itvani  bék  ott- 
iieszett,  minden  végekből  sokan  ottvesztek  (Monlrók  III.207). 
Magyar  végek  (Görcs:  Máty.  8).  Meg  indiiltac  nemczac  az  végec 
(57).  Állá  ifme  Magyar  országba,  mihelt  a  végekbe  iiitot  volna, 
ottan  meg  érté  (Helt:  Krón.  79).  Etham,  melly  vagyon  az  puz- 
tánac  vtólsó  végében :  Etham.  qiiae  est  in  extremis  fiuibns  soli- 
ttidinis  (Kár:  Bibi.  1.152).  Vitézek  mi  lehet  e  széles  fSId  felett 
szebb  dolog  a  végegnel,  holot  kikeletkor  a  sok  szép  madár 
szóU  (Balassi :  Ének.  28).  Már  vtra  indúloc  Dnna  mellet  le  men- 
üén veg  Elsztergam  ala  (Bal:  Gen.  ac  Magn.  4i.  Bizonyos  vé- 
geckel  meghatároztatott,  hogy  valahogy  illetinél  meszszebb  ne 
mennyen  (MA :  Scult  210).  Egy  mély  és  hoszn  völgy  fekszik 
tábor  mellet,  chak  nem  az  vár  éri  eggvik  szélsó  végét  (Zrinyi 
1.50).  A  végekben  minden  határok  igazítására  jó  sufficientiájú 
personák  exmittáltassanak  (Monlrók  VTH.Sfi).  Gyulából  és  az 
több  végekból  ezntán  immár  csatázások,  kapdozások  ne  legye- 
nek (TörtT.2  1.597).  Siralomra  igyed  jnt.T  óh  Vég-Kis-Komár 
(Thaly:VÉ.  1139)  Vég-Légrád  jajgatja  morczongását  (194). 
Véghelybéli  vigyázó  kapitány  (Szeg:  Aqu.  23)  6)  ffinis,  ratio; 
zweek).  Vala  elég  soh  (t)  5  felSle,  de  en  mind  io  végre  zer- 
zem  (WeszprC.  37).  Megli  bi7/>niiftatik  okkossagokal  es  el5z5r 
ratione  finalitatls  a  negnek  okosságánál  (TiliC  4)  Miért  z5r5z- 
tetík  az  vniosagh,  nem  egebert,  hanem  az  i'i  uégeiert  az  az  az 
ege.ssegert  (5).  Chak  meg  sem  gondoltam,  hóig  e^ieb  wegre  ot 
tartottam  wolna  (RMNy.  IL92).  Nem  veténec  tűzet,  hogy  az 
i5uend6  télre  élésec  lónne.  annac  tnl  is  hadiánac  valami  darab 
fSIdet  vgyan  ázzon  végre  (Helt :  Krón.  59).  Mas  végre  mieli 
(Mel:  Préd.  lofib).  Mind  ezec  nem  egyéb  végre  rendeltettec: 
(Kár:  Bibi.  188).  Minden  tudománt  az  í  végire  nezue  kel  b5- 
czfilleni  (Fél :  Tan.  8).  Az  isten  esmeietinek  harmadik  vege  az 
hiueknek  diczSsege  (21).  Azzal-is  sokan  gonoz  végre  élnek 
I Frank:  HasznK.  5).  Ez  melto  magam  mentséget  gonoz  végre 
Felséged  ne  vegie  (Zvon:  O.siand.  B3).  Nem  a  végre  vagion 
Chrishis  az  sacramentumban  (Pázm:  Fel.  164).  Határos  végét 
tanításának  tsak  azt  tegye,  hogy  isten  ditsírtessék  i^Pázm:Préd. 
c2).  Tudom,  ki-ki  mit  gondol,  mit  akar,  a  mi  végre  néz  igye- 
kezet! (Pázm:  KT.  257b)  A  mint  mondám,  jó  végre  áldgyuk 
ezeket  (Pázm :  Imáds.  83).  Az  Isten  teremtésénec  vége  meglenne 
az  emberben  (MA:  Bibi.  Elób.  1).  Azért  fedezic  bé  az  5  szeme- 
ket, hogy  gonosz  végre  te  reád  nézzenec  (MA: Bibi.  L17).  Isten 
senkit  nem  késért  gonosz  végre  (Zvon :  Post.  1.552).  Hoszz  egy 
példát  elfi,  noha  nem  a  veegre,  hogy  ezt  a  vádolá.sodat  he- 
lyes.sé  tegyed  (Bal :  Csisk.  159).  A  léleknek  bizoiiyétá.sa-is  szfik- 
séges  és  ugyan  tsak  az-is  elég-teheto  e  végre  és  minden-elég- 
ségíi  (MHeg:  LPreb.  3).  Egy  Bniellus  nevi'i  paraszt  emberrel 
meg-alkutt  volna  illy  véget,  hogy  tegye  hóltá  magát  (Pós:  Igazs. 
L428).  Az  alamisiiát  más  végekre  adgyák  (Matkó :  BCJsák.  3). 
Az  németnek  csak  az  a  vége,  hogy  időt  töltsön  (Monlrók  XV. 


1035 


ví:(; 


VKG 


103S 


531).  A  mikor  ;i/,  székelyeket  megindíljn,  ne  késlelteiise  semmi 
vég  Kegyelmed  (ErdTflrtAil.  IV.343).  A  mások  csudáltattót 
tésíik-fel,  melly  a  praedikAllásnak  vége  ellen  vagyon  íSzatlim  : 
Doni.  Elöb  24).  A  vánkosocska  a  végre  tétetik,  liogy  lágyabban 
legyen  a  nyngodalom  íllly:  Préd.  1.405).  Két  f"  végre  teremte- 
tett eml)pr  istentSI  (28).  lígyetlenegy  vége,  mellyért  isten  embert 
teremtette,  az  isteni  tekélletességeknek  megjelentése  íll.28).  El- 
éred velfink  aít  a  véget,  a  mellyet  mi  is  ez  írásunk  ki-lxitsátlá- 
saban  fel-t Jttiink  (PHorv:  Ápol.  3).  .liitt  urához  olyan  véggel, 
lioüy  lehessen  segítséggel  (Thaly:  Adal,  11.337).  Emlékezzél  meg 
róla,  mi  végre  múlatsz  itt  (Kisv:  Adag.  116).  Egy  pintySkét  vit- 
tem oda  néki.  és  magától  ollyan  véggel  botsátott-ki,  hogy  mihelyt 
mást  fogok,  vigyem  oda  uéki  (PhilFI.  58)  Megindultam  oly  vég- 
gel, liogy  dispositióim  meglx)ntá.sával  ronfusiot  ne  okozzak  (Bercs : 
\je\.  87).  Bottyán  János  uram  is  ó  kegyelme  mellé  rendeltetett, 
olly  véggel,  bogy  általmenvén  a  Dunán  az  hadakkal  conjungál- 
ván  magokat  hathatósabban  operálhassanak  (331)  Mindenkor 
csak  kevé.sbe  és  nem  a  végre  játszott,  hogy  nyerjen  íFal:  NU. 
311).  A  végre  szabja  le  érdemét,  árát,  mert  magának  akarja 
megszerezni  (Fal :  ÜE.  490).  7)  (ratio,  modus ;  weise].  Az  férfiúi 
abrazat  kiczin  veggol,  vékonyon  szeret  ek&settetni  (Erasra:  Erk. 
26).  Akarod,  hogy  te  beszédedet  és  czelekedetedet  yi  végre  ma- 
gyarázzác  (MA:  Scult.  917).  Minden  úttal,  véggel  sok  pénzt  gySy- 
tít  fiszve  (MA :  SB.  131).  SzfikijlkSdítt-é  az  i.«ten  a  teremté.sljen 
az  angyaloknak  segítségek  nélkíll  ?  Nem  t^^y  általán  véggel 
íGK;it:  Titk.  38).  Egy-általán-végvel  annak  okáért  ez  az  angyal 
.lebovah  isten  volt  ('238).  Két  ellenséget  .szomszédságba  nyilvánt 
és  titkost  tartjini  lehetetlen  jó  véggel  (Bercs:  Lev.  712).  S)  (cnn- 
ditio ;  bedingungj.  Aelius  Adriaiius  a  kereszténeknek  Jerusale- 
met  megengedi  ujjalag  építeni  és  l)enne  lakni  illyen  véggel,  hogy 
soha  sidót  W-menni  meg  ne  engetlgyenek  (Ónadi :  Szániv.  34 ) 
9)  Ipars;  teii].  Az  ispánokat  es  tisztartokat  az  régi  szoká"  .szerint 
ejinyi  végre  (m  hac  parte)  neme.sek  gyanánt  illik  bé  venni  (Ver : 
Verb.  297).  lO)  ffascis;  liallenj.  Ewth  wegb  gyolch  iRMNy. 
11.35).  Egy  vég  bársont,  tíz  selyem  szép  ingeket,  szép  koronát, 
bíborból  szép  ruhákat  (RMK.  1V.23S).  Kot  végy  gyolczot  vetné- 
nek be  (Görfcs:  Máty.  13 1.  Víittem  egy  bál  kaiasiát,  vagyon  benne 
.50  végh,  véghi  tart  24  .singet  (Uelt:  Aritiu.  C8).  MidSu  az  kal- 
mártól valaki  egy  vég  bársont  avagy  skarlátot  vészen,  nem  sokat 
gondol  egy  vagy  két  szalag  sziyal  (ÍIA :  Scult.  884).  Egy  vigben 
liat  aztalra  való  feyirítetlen  kamoka  abroz  (Radv:  Csal.  11.81) 
Ezen  kivül  vég  abákat.  patyolatokat  reájok  vet  (TiirlT.  VI.121). 
Egj'  vég  szelwni  posztó  két  iietsétü  (VectTran.s.  7).  Egy  egész  vég 
|)er|iéta,  ki  két  darabban  szokott  lenni  (7).  Vöttünk  egy  vég  abát 
Onadban  (MonTME.  1.23).  Tsinállyatok  a  kardokbul  ker6.szteket. 
a  hollandiai  gyólts  végeket  .s/Jibjátok  a  szegényekre  (Fal:  NA. 
12,5). 

[Szólásokj.  Haliam  is  vala  hátam  megett  momlani :  bizony 
vége  nekünk  (ErdTörtT.  1.8).  A  .sziget  minden  réíizévol  ég, 
gondollya,  éri  ott  .szerelmesét  is  vég  (Gyíingy:  Char.  43). 
W  e  e  g  nem  leve  az  Bal«.s.sawal  walo  dolognak  (RMNy.  II  75). 
Énekem  it  liamar  weg  lezen  dolgomba  (LievT.  1.65).  E  másic 
részében  vég  legyen  ez  Írásba  (Helt :  {^nc.  86).  De  :i2  oldal- 
tanács  addig  szúra  téged,  míg  mindent  el  csala  s  koldulás  Ifln 
véged  (Monlrók  VUI.ISS).  Vég  lesz  be,széiiében  (Gyöngy:  KJ.  7). 
Ha  megegyezik  Károli  is  nagyságoddal,  vége  lesz  az  fi  igye- 
kezetinek  (Bercs:  Lev.  596).  Ha  ez  nem  volna,  soha  egy  t'r- 
vénynek  sem  szakadna  vége  (Pázni:  LuthV.  2.'iO>  Szemem 
essfljének  nem  .sz;ikadhat  vég  (Zrinyi :  ASyr.  Aa).  Kilien  nem 
szakadhat  világ  fogytáig  vég  (Zrínyi  II59).  Várakozni  kell,  a 
míg  minden  végekben  vége  szakad  a  fizetésnek  iTört'l'.'  VII. 
1 15).  A  Kristns  prótz>i.ssusáiiak  num  ollyan  vége  .szakadott  mint  a 
Iklszkont/Ji  szívű  Pilátus  gondolta  volna  (Vajda:  Kriszt.  111.474). 
Vég  vagyon  dolgában:  linem  habét  (Helt:  IT.  .17).  A  Uliris- 
tns  Jasiisrol  való  propbeciait  is  sem  egy  végbe  írta  meg 
(Helt:  Bibi  I  g2i.  Hallyálok  meg  uiinil  egj  végben  az  én  lieezo- 


demet  (Kár:  Bibi.  1.524).  ü  nekic  ket  auag  három  palotaiok-ís 
leéen  e^  veglien  (Decsi :  .SallJ.  16).  Az  hold  egy  végben  tizen- 
két eyel  szenvedett  fogyatkoz;'i.st  (Zvou:  Post.  11.252).  Az  hegyen 
voltam  egy  végben  negyven  napokon  (Alv:  Post.  1.424).  Ez  a 
Cároly  császár  az  hunnus  avaresek  ellen  edgy  végben  nyóicz 
Msztendfik  alatt  badakozék  (Liszny :  Kr in  226).  A  ki  tartalék 
nélkül  mindent  egy  végben  kimond,  lesz  gondja,  hogy  mindent 
megbizonyítson  (Fal:  UE.  447).  Beszél  a  kiínyv  az  isteni  szcre- 
tetriil,  de  nem  egyformán,  se  nem  egy-végbe  mindenekérül 
(Pal:SzE.  511).  A  hol  nem  tehk-ki,  hogy  tömjénnel  áldozhas- 
sunk, lisztéi  mennyen  végbe  (Fal:SzE.  519).  Itt  sok  hamis 
lelkiiség  ment  végbe,  mert  ötezer  forinttil  kiszúrták  a  szemit 
1759  (Haz;ink  H47).  Nem  vihetni  végbe,  a  mit  fel-tött : 
excidere  *ausis  PPBl.  Ideje  immár,  bogy  e  mái  tanúságunkat 
végbe  vigyük  (Pázm:  Préd.  474).  Vidd  végben  hamarsággal,  de 
okossan,  rav.iszzan  (Com:  Jaii.  223).  Mitridates  király  az  scítakat 
háborgatni  merte,  de  mit  viliete  végbe  (Zrinyi  1.25).  Az  isten  a 
mit  híveiben  elkezd,  végben-is  viszi  (Matkó:  BCísák.  327).  A  harag 
szaporábban  viszi  végbe  szándékát,  hogysem  a  szeretet  (Fal : 
ÚE.  426).  'J'edd  le  tisztségedet,  vagy  vidd  végbe  (491).  Az  per- 
patvarok-is  soha  véghez  nem  mennének  (Pázm :  Kai. 
.Í28).  Dániel  hetvenhetei  már  véghez  mentenec  (MA:  &ult.  51 1. 
Fölséges  a.s.szonyiink  coronatiója  szerencsésen  és  nagy  c.sende« 
seggel,  ponpával  ment  véghez  (Kár:  Élet.  1.108).  Azon  voltam, 
liogy  az  k5nyuet  véghSz  v in  én  ki  botsátanám  (Kár:  Bibi 
1.619).  Melyet  Jacob  istennec  parantsolattyabol  ószue  hioau 
minden  haza  népét  vűn  véghez  (EsztT:  IgAny.  78).  Az  felsA 
helység,  kit  annac  elfitte  soc  idSckel  szorgalmatossággal  kere- 
set, szinten  véghez  vitetec  (415).  Ezeket  mint  rJvid  pásztákbeli 
munkájukat  minden  nap  véghez  viszik  (MHeg:  LPreb.  45). 
Énnékem  egy  télben  történt  véghez  vinnem  munkámat  (Zrinyi 
I.Előh.  1).  Ha  szinte  szepelkedve  meg  en'lloték  magokat-is,  de 
bizony  azt  véghez  nem  vihetik  (Pös:  Igazs.  11.365).  A  tSrSk  a 
hadakoz.ás  kízben  valamit  magában  fel-tészen.  minden  ké.sede- 
lem  né'kfll  véghez  is  viszi  (Misk:VKert  87).  Nem  szerivel  vitte 
véghez  a  dolgot  (Gvad :  Hist.  20)  Pontomra  véghez  visz  (Gvad : 
Gond.  68).  A  végén  adta  magát  ki  (Szn:MVir.  12i. 
Végére  járni  valaminek  :  etívas  au.skund.schaften  (Adámi : 
SprachK.  195).  Boldogtalan  végre  nem  jutna  (my:Préd. 
1.257)  Mint  a  villám  tartalék  nélkfil  futnak  s  jutnak  szándé- 
kok végére  (Fal:  UK  403).  Valaminek  végére  menni 
feleltetni  róla :  *cognoseere  de  re  aliqna  PPBl.  Bizonyosan 
végére  mentem,  hogy  Kdnek  levelemet  meg  nem  vitték  (LevT. 
11.241).  Az  istennec  csudálatos  itéletiiiec  akar  végére  menni 
(Kár:  Bibi  1.458)  Az  Isten  czudálatos  dolgainak  senki  vegére 
nem  mehet  (Fél:  Tan.  25).  Kic  legienec  azoc  .tz  haborgoo,  ha 
iol  meg  akariuc  rostalnunc,  fcSnnyen  végére  mehetUnc  (Mon : 
Ápol.  2).  Lásd  meg  és  igen  iol  vegére  meny,  hol  találhatod 
fel  igazjin  az  kere-sztyéni  g>-5lekezetet  (Vás :  CanCat  fiSSV 
Örömest  tudnám,  honnan  ment  végére  Vithaker,  hogy  efféle 
suttomban  lapp;ingó  Intherlsták  voltak  (Pázm':  Kai  173).  Az 
istennek  tudománya  és  bölcsessége  végére  mehetetlen  (Debr: 
Ker.  3).  Szorgalmati'vs.san  végére  mégyen  fCúm:  Jan.  185).  A« 
Isteiinek  titkai  végeremehetetlenek  (RédTem.  24).  A  sok  csa- 
vargó birok  köpött  leginkább  ann.nk  akartam  négere  menni 
(RákF:  I^ev.  1.397).  Végére  menvén  a  király  ugy  talAlá  a  dol- 
got (Fal:  NA.  217).  A  bölts  örül,  ha  bitójának  végére  ment, 
igaz  útra  tér  (Fal:  BE  601)  Az  6  tanacbat  végére  viszi 
(Helt:  Bibi.  IV. 4Sb).  Nem  vtzed  lator  szándékodat  végre  (Helt : 
Mes  293).  Az  wr  Isten  a  szomoroságos  esetnec  vigaságos  végét 
adgya  (Helt:  Bibi  I.PJi.  Általüti  magát  s  véget  ád  éltének 
(Gyöngy:  KJ.  73)  En  nem  erek  vreket  wele  (I^vT.  II.2). 
Veget  nem  eri  az  sok  beaban  való  kérdéseknek  (Fél :  Tan. 
14b).  Nem  éri  végét  szándékának  (Fal:UE  3651  Ki  vága  eo- 
gemet,  véget  tesz  bennem  (Helt:  Bibi  IV.64).  Az  fogót  embe- 
rek fel  ne  Sthes.sek  e  zeriest,  lia  az  tJbi  nem  .akamaya,  ciak 
keteya  veget    tebecseu  benne  (RMNy    11 22b)     Véget  tenne   et 


)37 


SZEG-VÉG— VÉGETLENÜL 


VÉGEZ-EI.-VÉGEZ 


1038 


<ez  vilagbais  isten  (Boiii:  IVéd.  7b).  Mind  az  egésK  iieinr.etséí: 
í  Jordánon  való  áltnlnienotelbon  végot  t5n  (MA:  Bibi.  I.195b). 
hetuen  hetec  niPK  rfiuidSltec,  liog  veget  ve^en  a  bflii 
i  eltArlettessec  a  liamis.sa^'  (BécsiC.  lül).  Véget  vet  az 
:úlásbaii :  finem  lotiuendi  facit  (MA  :  Bibi    I.177i. 

[Köziuoiidások].  Minden  botnak  végén  feje  (Pázm:  Préd.  Sd). 
lindeu  botnak  végén  vagyon  a  feje  (Fal :  Jegyz.  928).  Minden 
olgot  vége   dítsir  (SzD:MVir.  87).    Véginn   szokták   a -napot 

itsírni  (87;i. 

szeg-vég :  [natnia ;  das  wesen].  A  dolognak  tsak  külső  szi- 
ín  akadoz,  a  dolog  belsejét,   szegit-végit  nem  visgállya  (SzD : 

IVir.  21). 

szegrevégre :  [denique ;  mit  einem  worte].  A  kocsis  beült 
hintóba,  az  iir  a  bakra  igyekezett,  de  nem  bírta  lába ;  végre 

;egre   egy   nyommá   sem    mehetének  (Fal :  NU.  307).   Szegre 

k're  mi  nem  találunk  jóra  való  eml>ert  (356). 

szégrőlvégröl :  (pláne ;  vollends].  Ki  ki  szegnll  végrfil  min- 
3u  bfineit  el5  számlállya  (Pós:  Vetélk,  23). 

szégülvégül :  [qnodam  modo;  gewis.serniaísen].  Én  is  mint- 
jgy  szegül  végül  bírok  itt  az  csetneki  jószágban,  az  több  pos- 
issorokkal  keveset  eondolok  ([.^vT.  11.268).  Szegfii   végül  még 

mi  catliolicus  p5sp(^kink-Ls  igaz  lelki  tanítók-gyanáut  viselik 
lagokat  fVeresm:  Lev.  138).  Temettetett  Kolosváratt  dicsőséges 
alotti  solenitással,  az  holott  magam  is  szegül-végül  szolgálat- 
im voltam.  1759  (Hazánk  1.290). 

szem-vég :  hirquus  C.  MA.  augenwinkel  PPB.  A  szem 
?gec  könyveket  hullatnac  (ComtJan.  47). 

Végbeli :  1)  fad  coufiuiiim  pertineos ;  zm'  grenze  gehfSrig]. 
.  végbeli  katona  semmit  nem  tud  egyebet,  hanem  lopni,  sze- 
ény  embert  nyomorgatni  (Zrínyi  11.193).  Az  jó  békességet 
linden  végekbeli  passáival,  békeivei  megtartja  (TörtT.*  1.596). 
lagok  viselé.«ével  csak  garázdát  keresnek  ezek  a  végbeli  törő- 
ök  (MonTME  IV.209).  8)  [sub  6nem  habitantes ;  grenzbewoh- 
er].  A  passa  meghatta  minden  végbelieknek  (Monlrók  111.208). 
z  wegbelyeknek  ereossen  megparanczollyatok,  hogy  veztegseg- 
en  legyenek  (RMNy.  111.92).  Az  végbeliek  zinte  úgy  prédáltak, 
le  számtalan  élést  takartanak  be  (RákGy:  Lev.  143).  Megh 
tnk  az  végbelieknek  szertelenségeket  (BékOkl.  210).  Az  vég- 
eliek  elégtelenek,  az  vármegyék  kedvetlenek  (TörtT.^  1.441). 
'ünkösd-hétfő  avagy  keddnek  eMtte  a  végbeliek  alig  hiszem. 
ogy  megindúlhas.sanak  (VIL114)  Halván  a  szomszéd  végbeliek 
I  rémfilének  raita  (Pethö:  Krón.  179). 

Végében :  [eausa ;  wegen).  Ki  tanulta,  mi  dolog  végében 
ittenek  íSzD:  MVir.  333). 

Végetlen,  végtelen :  1 )  infinitus,  fine  carens  MA.  unend 
eh.  ohne  ende  PPB.  Végtelen  penitentia,  mikor  ember  nem 
kar  b*nnek  veget  vetny  CVirgC.  12).  Végetlen  dolog :  sardi 
enales  (Decsi:  Adag.  38).  Végetlen  az  reménseg  (185).  KSISm- 
en  a  viszszavonásoc  végetlen  dolgokra  mennec  (Com:  Jan. 
33).  Bolond  hahotáUások,  végetlen  nevetkezések  (Otr :  Tiikél 
36).  AttoI  vésznek  mintegy  végetlen  erSt  csudalatos  gyflm5l- 
s5ket  hozni  az  emberek  elméjében  (llly:  Préd.  1.77).  2)  [con- 
ineuter;  immerwahrend].  Szünetlen  és  végtele  i  kellyen  élnie 
MA:  Scnlt  32b). 

Végetlenség :  (intinitas ;  unendlichkeit)  Az  ajándék  nagv 
ólta  az  irgalma<i.ságnak  végetlen.ségét  ismertette  íPázm:  Préd 
13). 

Végetlenül,  végtelenül  :  intinite,  indesinenter  MA 
inendlicher  weise  PPB  Adiiyad,  hogy  az  te  kegyelmességednec- 
ilága  az  mi  sziveinkben  végetlenül  féiJyéc  (MA:Scult.  87). 
lánnyác  vala  végtelenfll  az  5  tSrvény  bé  tSltéseket  (Zvon :  Fost. 
1 283). 


I  Végez :  1)  Knio  MA.  endigen  PPB.  A  bárka  tialső  ré.szét 
egy  könyiiknin  végezzed  (llly:  Préd.  11.139 1.  Nem  tudnak  egye- 
liet  emlegetni,  hanem  az  ebészek  és  lovászok  dolgát  és  sze- 
rencse, ha  a  bordélyokon  nem  végzik  (Fal;  NF'.  20).  2)  [con- 
tício,  exsequor;  verricliten,  ausrichten].  Kevesebb  kárt  vall,  a 
ki  nem  .szinte  olly  jól  végzi  dolgát  annál,  a  ki  sommire  nem 
tudja  magát  eltekéleni  (Fal:  UE.  402).  A  kevés  beszéd  kedves 
és  többet  végez  (419).  Mindenkiben  találnak  gáncsot,  kiben 
azt,  hogy  ro.szni  végezte  dolgát,  kiben  azt,  hogy  roszúl  fogott 
hozzá  (421).  Hogy  ember  a  maga  dolgát  jól  végezze,  tanácsos 
(439).   Némellyek   nagy   méltó    dolgokba  kezdenek,  de  semmit 

]  sem  végeznek  (487).  3)  decerno  NémGl.  234.  statno,  instituo, 
constituo,  delibero  C.  beschlies.seu  PPB.  Igenló  akaratból  vége- 
zöm :  concisco  C.  En  pedig  sokkal  kfilomben  vagoc  végezvén 
az  te  szined  elStt  (Szék :  Zsolt.  162b).  Végezet  hAü  adatec  pedig 
ennek  a  bflnbe  a  szüntelen  való  áldozat  ellen  (Szék:  Krón.  48). 
Semmi  kedvedet  néked  meg  nem  .szegem,  rólad  mit  végezök, 
azt  te  mind  megállód  (RMK.  1133).  Róla  végezéuek,  mi  módon 
járnának  (Tin.  62).  Észt  e  disputaciot  arra  vegezic,  hogy  senki 
az  \vr  IstentSl  meg  nem  bflntettetic,  hanem  chak  az,  a  ki  ér- 
demli a  bfintetést  (Helt:  Bibi.  If3).  Észt  végezic,  hogy  ki  akar- 
nánac  menni  az  országból  (Helt:  Krón.  10).  Arra  végezéc  a 
dolgot,  hogy  más  hova  kellene  a  tábort  vinni  (12).  SenkiweI 
nem  akarok  sem  zevvrzewdnewm  sem  wegeznewm  (RMNy.  II. 
90).  Vygeztek  my  ezt  (LevT.  1.287).  Az  császárral  végezett  vala- 
is,  hogy  békességgel  járhasson  (Pázm :  Kai.  438).  Az  .sem  igaz, 
hogy  a  mi  hitünk  szerint  a  pápa  szent  Pál  levelei-ellen  végezhet 
(Pázm:  LuthV.  23).  Valaki  .szent  lélek-ellen  végez,  ha  mennyei 
angyal  volna  is,  átok  (23).  Végeztéé  vala,  hogy  az  hajót  kivinnée 
(MA:  Bibi.  IV.135).  Tartsák  meg  az  egy.szer  végezett  frigyet  6 
balgával  (TflrtT.*  1.597).  Semmi  dologról  inkáh  vagy  gyakrabban 
nem  kel  végezni :  de  nulla  re  magis  aut  crebrius  deliberandum 
est  (llly:  Préd.  n.  197).  Vagyon  üres.sége,  hogy  az  ég-felé  tekint- 
sen, lelkére  vigyázzon,  istenével  végezzen  (Fal :  SzE.  538). 

el-vógez  :  1)  finio,  perficio,  perago,  eonsummo,  absolvo,  red- 
;  absolvo  C.  endigen,  vollenden  PPB.  Elsev  fondamentom  atvl 
fogna  epehtenek,  ragkatanak  es  mynd  vegyg  el  végezek  (MargL. 
4).  Az  en  eeletemeth  es  yarasomat  zerewel  veeghezhessem  el 
(JordC.  775).  Az  ev  eletéét  dychyretevssen  es  el  vegeze  bodogwl 
íDomC.  78).  El  végeztetőt  menden  dolgom,  melet  e  világban  kellé 
meg  szereznem  (VitkC,  96).  A  niyt  meg  gondoltwnk,  teetemeeny- 
nyel  el  veegezhessSk  (ÉrdyC.  577 ).  így  vegesztetéc  el  a  meny  es 
f5ld  minden  seregeuel  (Helt:  Bibi.  I.A3).  Míglen  el  végeztetnéc 
az  egész  ház:  doneo  domus  aedifieata  fuisset  (Kár:  Bibi.  I.307b). 
Tiztit  el  végezni:  pensum  absolvere  (Decsi:  Adag.  21)  Hogy 
minden  vágását  elvégezed,  petrezselyemlevél  is  legyen  benne 
(Radv:  Szak.  36).  Christus  országa  itt  kezdetié,  de  amaz  életben 
végeztetie,  tellyesedic  tekélletesen  el  (MA:  Scult.  1034).  Ah 
betfi  nélkfil  el-végezheti  a  y  a  szokat  (MHeg:  TOszl.  1.168).  Az 
cbehmester  eleott  keol  az  olian  peort  indítani  es  feolwenni  es 
vgian  ottan  el-is  végezni  (TörfT.^  UI.172).  Ha  dolog  vagyon  előt- 
tünk, jó  korán  elvégezni  (Fal:  ÜE.  455).  Tsak  a  vagyon  hátra, 
hogy  magát  Kegyelmed  abban  elvégezze  (KirBesz.  40).  2)  de- 
stino  C.  [decerno,  constituo ;  beschlie,ssenj.  Azt  is  elvégezé,  hogy 
őtet  elvenné,  senki  egyéb  néki  házasa  nem  lenne  (RMK.  1131). 
Elvégezte  azt,  hogy  általán  fogva  el  megyén  Szombathelen 
(LevT.  11.15).  Az  attiac  tfiruenieben  ell  volt  ez  vegezuen  (Zvon  : 
Üsiand.  49).  Antonínust  társává  fogadá,  és  hogy  halála  után  tsá- 
szár  lenne,  el-végezé  (Pázm :  Préd.  213).  El  végezé  isten  magá- 
ban, hogy  el-veszesse  ez  világot  (MA:  Bibi.  16).  Elvégezett  meg- 
emésztést hallottam  az  úrtól  az  egész  fSId  ellen  (11.24).  Elvégez- 
tem, hogy  az  én  fegyveremet  megré.szegítsem  az  ellenségnec 
fegyverével  (29).  El  van  nálunk  unaniujiter  végezve,  vagy  jü 
vagy  nem  ránk  az  ellenség,  de  hátra  szálljunk  és  Fiieket  ob- 
.sideáljuk  (RákGy:  Lev,  146).  Ha  mit  el  végez  ő  gondolattyából, 
ottan  meg  fordul  isten  akarattyábúl  (Zrínyi  1 42).  Isten  elvégezte 


1089 


ELVÉGEZENDÓ-VÉGEZÉS 


KÖZNÉP-\'Í;GEZÍ»E— VÉGEZ6l>IK 


XouoBzt  hoeni   a  népre   (Illy:  Préd.  192).    El-t6kéllé   s    vége/.é 
magában  (Tarn:  Szent«.  168). 

elvégezendő :  consiiminabilis  C 

elvégezés :  confectio,  peractio,  consummatio  C.  das  eudigen, 
vulleiideii  PPB.  Munka  elvégezés :  perfunctio  C.  Az  igyneo  el- 
végezése minec  iitánna  kihirdettetett  vóloa,  leay  ottan  légyen 
ki  szolgáltatása  (C'om :  Jan  135).  Már  levelem  elvégezése  után 
érkezek  Diák  Kerencz  uram  (Bercs:  Lev.  376). 

isteni-elvégzés :  t'afnni  f. 

elvégezet :  ionelu.sio,  tíniss,  tinitio  MA.  ende,  endigung. 
vollendung  PPB.  (Mel:  Jób.  18). 

ki-végez :  I)  (occido ;  hinrichten].  Nagy  keenokkal  gett- 
retee  meg  es  veghezee  ky  m  vylagbol  (ÉrdyC.  222).  Szent 
Lidvina  szfiz,  kit  a  k5  s  a  t?veny  és  a  sárga.ság  végezett-ki  e 
világb<M  (Tarn-  Bar.  288 1.  S)  fexuo;  berauben].  Ezek  kivégez- 
nek miiiden-némfi  jó  erkSItseinkbűI  és  gyMílsége.s  emberekké 
tesznek  bennünket  (Fal:  UE.  367 >.  S)  (^onsumino.  extermino 
MA.  volleriden,  ausfertigen  PPB. 

kivégezés  :  (perfectio;  vollenduugj.  Az  ember  .sz;indokának 
belyes  kivégezése  nintsen  mindenkor  az  fi  hatalmában  íFal: 
ÜE.  460). 

meg-végez :  conlicid  MA,  endigea  vollenden  PPB  A  bet- 
űén hetec  meg  rSuidfiltec,  ho*  meg  vegeztntnee  a  tSrneíi  tőres 
es  eltSrlette.síiec.  a  hami.ssag  (B*'csiC,  157).  Kytb  megli  végeztél 
vala  (quae  [wrfecisti),  meg  terek  (Kulcst?.  IK).  Megvégezzéi'  az 
sátor  kSmyfil  való  szolgálatot  (MA:  Bibi.  1119b). 

[Végez-ik] 

el-végezik  :  (tinemcapio;  endenehmeu).  Az  viadal  köztünk 
míg  el  nem  végeznék,  senkitfii  itt  addég  fogoly  ne  fogas,sek 
íTin  293).  El  vész  az  szonaniány  ez  világrúl  es  leg  elSszer 
az  togy  el,  hogy  ez  világ  el  kezd  végezni  (Cis.  Fb).  Mikor  ez 
világ  el  végezic  (Kulcs:  Evaug.  8). 

Végezés,  végzés :  1)  finitio  MA.  endigung  PPB.  Kixze- 
littetenec  a  toroimac  végezése  elfit  széllel  el  oszlani  íSzék : 
Krón.  8).  .lob  berekesztést,  végezést  neu  szerezhetflnc  annál, 
az  mint  Christus  onnun  maga  végezte  be.szédét  ("MA;  Sciilt 
212).  2)  iiistitutum,  constitutio,  deoretum,  íleliberatio.  delibera- 
túra,  i'onsiiltnm,  ijlaeituni  C.  beschliessung,  entschlu.ss  i'PB. 
A  testamentomon  nem  uhac  a  meghaló  ember  vegestese  ertetie 
(Helt:  Bibi.  I.d).  Monda  a  farkas:  lo  leszen,  tetzic  énnekem  is 
a  tS  végezésteo  (Helt:  Me,s.  298).  A  te  társaid  igen  nieggyfilJl- 
teuek  tégedet  e.s  vegSzest  vegosztenek  ellened,  kirekesztnek  a 
társaságtól  (417).  Végezése  l5n  ez  ai  nagy  istennec  iBoni: 
Ének.  15).  Minden  tflrvény  s  vegezes  szer/iesre  ezeknek  volt 
hatalmok  (Ver:  Verb.  325).  Az  vndoc  fogadásban  változtasd 
meg  vegezesedet  (Zvon :  Osiand.  152).  Mellettem  vagyon  az 
decretom  végezése,  ezen  kivfil  más  birót  nem  akarok  (Pázm: 
Kai.  lül).  Nem  volt  oly  végezés  az  apostolokkSzflt,  hogy  az. 
Péter  csak  a  sidókat  tamV-sa  (Pázm:  I.utbV.  10)  .\  kik  nálam- 
nál inkább  forgottak  a  német  országi  végetéseklwii,  így  imák 
e  dologriíl  i79).  A  szent  báromságnak  mennyei  tanátsában 
végezés  lén,  hogy  meg-szabadittassék  rabságából  az  emberi 
nemzet  (Pázm:  Préd.  79V  Erfis  végezé.ssel  rendeld  el  életed 
jobbítá.sát.  jóban  elö-mentedet  (Pázm:  KT.  4411  Tanáb»t  tárt- 
nak én  rólam,  végezést  végeznek,  hogy  elveszessenek  (MA: 
Bibi.  VM5).  A  bfilcs  fejedelem  es  okos  ország  vegezeset  nem 
szoktak  egy  ron^os  íálu  avagy  varos  szekin  kérdfibe  hozni 
(Péisv :  Fel.  678).  Három  féle  értelemben  vételik  a  tudiisokuál 
ez  a  .«zó :  végezés.  1 )  szélesen  ■  az  okos  teren>tett  állatok  felfii 
tíitt  i.steni  végezésért  (DEmb:  GE.  29).  így  vagyon  iiz  Wgezés, 
hogy  az  ti  várastok  mind  el  bontsuk  (Tört'l''.  1.425).  Az  ne- 
metek morhairol  en  minemfi   uegesest  lettem,   akkort  .eii   azt 


mind  megbezelettem  (Radv:  Csal.  IU.91).  Az  végezés  ellen 
valami  csavargó  latrok  gyakran  megii.vakaznak  bennek  (Mon- 
TME.  IIL84).  Oly  nagy  bolond  végezésre  jutottanak,  hogy 
némely  papokat  küldSttek  Jánoshoz,  kik  a  Messiás  tisztét  néki 
ajánlanák  (Illy:  Préd  I.70>  Miatta  iscjnkulnak  meg  néha  helyes 
végezésink  (Fal:  UE.  371).  A  gyakorta  való  elmélkedések  készi- 
tik  embernek  eszét  végezésekre  (509).  Valami  tsorba  ne  ennék 
ura  parantsülatinak  végzésében  (SzD:  MVir.  340). 

köznép-végezése :  plebiscittun  C. 

vallás-vógezós :  dogma  C. 

Végezet:  1)  [ünis;  ende).  Mit  isten  fztel  el  engemet  vége- 
zetig (.\port'.  28).  Auaé  uegezetrfil  el  meczi  6  irgalmasságát 
uemzetekbJI  nemzetiglen :  in  finem  misericordiam  stiam  ab- 
scident  a  generatione  in  generationem  (32).  EeletSmnek  wege- 
zetygleu  (CzechC  35 1.  Eleytywl  ffogwa  wegezetygh  ott  woltwnk 
(RMN'y.  11.130)  A  hadnac  vtana  végezet,  pusztaság  leszen  (Szék: 
Krón.  82).  A  vilagnac  v^ezetiben :  in  uonsunimatione  saeeuli 
(Helt:  UT  D4).  Világ  végezete  felo  (Bom:  Préd.  268).  Az  aratás 
ez  világnak  végezeti  (Fél:  Bibi.  I  22|.  Ti  veletec  leszec  világ 
végezetig  (Mon:  Ápol.  11).  Ez  .számlálás  szerint  vólnánac  még 
úgy  mint  negyven  esztendeiuc  az  világ  végezetig  (MA:Scult. 
29).  2)  coii.stitutuni,  deliberatuni  MA.  be.schliessting,  entschluss 
PPB.  Minden  vegezetnee  láttam  veget  (Szék:  Zsolt  128).  Az 
orszagh  uégezetenec  eleget  tegyen  Kgtek  (THrtT.  VIII.23).  S) 
Imors;  tod|.  Ez  .szent  apostolnak  eeleteerSl  es  veeghezetyrfil 
nagy   .sokan    kylenib    kylemb   képpen  zollyanak   (ÉrdyC.  232X 

Vógezetés :  [coustitutus ;  bestimmtj.  Té  kedég  ménnél  a 
végezetés  zerzésre  es  megnugozol  iBécsiC.  167). 

Végezetlen :  inabsolatus  C 

Végezetre :  demiuu,  tandem,  denique,  postremo,  extremo. 
ultimum  C.  Izuletzt,  endlich].  Utolszor,  végezetre:  postremo 
PPBI.  Végezetre  ez  fráter  Farkas  meg  aggá  es  meg  hala  (VirgC. 
58).  Wegezetre  semmynemA  embernek  eghmasth  meg  nem 
baggyok  nyomorytauy  (RMNy.  11.33)  Veghezetre  Jasias  kiral 
meg  fSrtoztete  az  helt  (45i.  Végezetre  monda  (KMK.  11.117). 
Immár  végezetre  a  fog  falástól  is  io,  ha  borban  a  tSuel  leuelét 
meg  fSzild  (Mel :  Herb.  2).  Mikor  gondolkodót  volna  róla,  vége- 
zetre monda  (Kar:  Bibi.  1.332).  Vegeszetre  el  bocziata  (Fél: 
Bibi.  1 36).  Végezetre  .sík  és  tér-útak  iiz  isten  úttyai  (Pázni : 
Préd.  87 1.  Végezetre  két  ezer  esztendeig  az  Mosesnet-  paran- 
csoltn  is1on,  hogy  mindeneket  megírna  (MA:  Bibi  Elfib.  I( 
Végezetre  tellye-sségel  jó  lelki  esmeretfi  ember  volt  (MA :  Scnit. 
13U  Végezetre  tudgya  példájával  a  fedhetetlen  életben  igaz- 
gatni halgatóit  (Zvon :  Post.  Elfib.  10).  Végezetre  kérem  Ságodat 
(TörtT.  XI.169).  Végezetre  eltétetett  nékem  az  igaaságnak  kon>- 
nája  (Illy:  Préd.  U.70V 

Végezbetetlen :  (intiuitus :  ímeudlicbj.  Adok  neked  me(r|- 
hetetlen  es  vegezhetetlen  való  nagy  sok  ayandekokal    (GömC. 

122). 

Végező:  I)  cnstimtorius  C  |be.schlie«Mend).  Hamar  végzó 
prókátor:  Tenedius  patrónus  (Deisi:  Adag  262 1.  BérekeiatésDef, 
végezfi  snmmáuac  nkaért  imezt  mondom  (MA:Scult.  628).  Vé- 
gezfi  egybe  snnimálásnak  okáért  (708).  2)  ponstitntor.  delihera- 
tor  C. 

Végeződ-ik  :  (finior,  contii-ior  MA.  geendigt  Htirdeu  PPB 
Lássad  Constantinust  méreggel  végezfidve  i  Pázm :  Préd.  73 1 
Kard-miatt  mm  végezfidfitt  élete  (ISS)  Az  irgalmatlan  emberek 
irgalmatlan  balállal  végecfidnek  (449).  A  te  haragutl  és  az  én 
életem  eKgyült  végezfidgyeuek  (543).  Az  ülyen  itilet  nem  állandó, 
hanem  elsfi  tekinteten  végezfidik  (»02^  Akkor  végetVlik  a/, 
óra,  mikor  az  utolsó  por  le-esik  (987).  Nagy  Ferenci  uraniat, 
csak    iníu-   az   Bzetés   végezödjék  az  végekben,  siettetni  tbgom 


1041 


KLVÉ(iH7/»HIK— VROIG 


MIND- VÉGIG  -r^EGVÉGSÓ 


1042 


iitániiail  (TBrtT."  VII.  114).  Er5s<eii  liütazein  és  i-eiiiélleni,  liogy    1 
e  nyoni(iiusás;(ik  hamar  végűidnek  (llly:  Préd.  I.55Ü).  i 

el-vógezödik  :  (fiiiior,  fiiiem  capio ;  beeiidigt  weideu,  ende 
iielimeiij  llt  Uell  t'ái?.áii<>ziiuiii  niiud  addit;.  niig  az  tíirvény 
elvéíW.Mik  (Nád:l^v.  36).  Hoiry  ily  késín  végeződStt  el  ez  a 
lias/.iiDS  iiiiuika,  annak  oka  kett5  (Zvun:  Po.st.  II.  Klrtb.  1).  El- 
végezödvéa  a  uapok,  inidóii  \'isszatírnéiiBk,  el-marada  a  gyermek 
(Mad:  Evang.  9S)  A  szántó  leiuez  va.s.-ial  fel  mettzi  a  barázdákat, 
míglen  el-végezűdic  az  lióld  fSId  (Cuni:  JaiL  73  >.  .\niiak  csáká- 
nyoztalása  el-végezSdék  24  ilik  Maii  anni  ejusdem  iMatkó:  BCsák 
Elíh.  21.  El-végezedvéii  az  áldozat  (Hall:  Tel.  341X  El-végezfid 
vén  azt  parancsola  a/,  vezér,  hogy  kiviüiságuukat  adjuk  Írásban 
iTBrtT.'  1.22.5).  Az  tegyver-suspeiisio  két-három  hétig  cl  .sem 
véaeziWhetik  IMvaniál  (Bercs:  Lev.  42S). 

elvégezödós :  [confectio;  beendigung).  Levelünk  elvégezí- 
dése  után  érke/^ék  Sáfár  uram  urunk  é,s  Kglmetek  levelével 
iTiirtT'  1.231). 

Véggel :  fprorsus ;  ganz  und  gar].  'l'istelende  vram  meg 
hygge  Nagsagod,  hogy  ha  az  karos  emberek  hon  leznek  vala. 
tellyessegel,  wegel  akarok  vala  kü  mennem  (RMNy.  11.76). 

általán- véggel,     égyáltalán-vóggel  :    cerNi    eveutu, 
certo,    prooerto   MA.    g.inz    :.'ewi.*s    l'PB.    Altaliln  véggel  nem 
lehetséges  hogy  istentíil  származott  igaz  tudomány  lehessen  az 
í    tanítások  (Pázin;  Kai.  201).  Egy  általán-végvel  ez  az  angyal 
Jehovah    isten    volt,   a  .Jákobnak  istene  (GKat:Titk.  238i.  El- 
megyek egy  általáu-véggel  a  szent  fűidre,  ott,   vitézi    hartzokat    | 
fészek  iHall:  HHist.  II.Hi'ii.  Irhaftink  mar  bizonioasan,  hogi  az    ', 
teorfik  megh  indul,  altalán  uegel  Erdeli  fele   (Törtl\  VIII.llS).    ! 
Bizt>nyos.san  beszélli,   hogv'    egyátalán  véggel   Diiuden  szándéka 
mireánk  volna  (TörT.'  VII.  127).  Melybfll  egyenesen  azt  liozzák 
ki,  hogy  általán  véggel  csak  szóval  akarják  őket  tartani  (Mon- 
ITVIE  III.241I. 

Véghetetlen :  intinitus,  infinibilis,  immensus    C.    uuendlicli    | 
PPB.  SoksagAv  es    wekhetetlen    hala   adások   iCzehoC.  22).  Az 
ínyndenhato  wr   isten  nagy  kazdag  ew  veeghetetlen  yrgalmas- 
«ga   zeront   íÉrdyC.  251b).  Foghatatlan  es  weghetetlen  ergal- 
inassjighw   wr   ysten    (ThewrC.    2ÖOj.    írtak    adós.ságim  feWl  s 
tíibh  véghetetlen  dolgaim  is  érkeztek  (Levl'.  II.2n4i.  Véghetetlen 
setet.seg    )Bom:Préd.    66bl.    Az    lelki    furdala.s    az    veghetef-    ' 
len  gy5trelniet  meeg  it    ez   világon  el    kezdi    Í561).   Szantalan    j 
^s  véghetetlen  fflzetes  (Born:  Ének.  16).  Az  isten  ol  véghetetlen, 
kí  helire  nem  szoríftatik,  hanem  mindenre  ki  téried  (Fél:  Tan. 
280).  Véghetetlen  dolog  volna  az  kínoknak  nemeit  fel  jegyezni 
Pázm:  Kai    52).  Az  az  ország  véghetetlen  gazdagságnak  soka-    \ 
ágával  és  birodalmának  hatalmával  (Pá2ra:Préd.  17).   Véghu-    ; 
étlen  irgalmu  szentséges  isten  (ZrinjH  I.38i.    Maga    kever5dz5t    [ 
lé^ihetetlen  gáncsba  íPós:  Igazs.  1.606).   .Számtalan  és   mintegy 
véghetetlen  conle.«.«orok  (llly:  Préd.  11.430).  A  kín  fogyhatatlan, 
.•éghetetlen  lészen  (Fal:  NE.  35).  Véghetetlen  fájdalmakat  szeu-    1 
íedett.  hogy  segédével  Blorinája  mellett  nem  lehetett   (Kónyi;    { 
VM.  i-h     '  I 

Véghetetlenképpen :  intiuito  C 

Véghetetlenség :  infinitas,  intínitio.  immensitas  C.  ímend- 
liehkeit  PPB 

Véghetetlenül :   iutinite  C   infiuito  MA.  unendUch  PPB. 
KérengSlien  .sétálván  a  prédikátorokat  a  k5sség,  a  k5s.séget   a 
prédikátorok  itíllyék  véghetetlenfii  (Pázm:  LuthV.  56).  Valamit    \ 
kérnék,   mellynek    megnyeréséért    magamat    véghetetlenül    le- 
kötelezném (Kónyi:  VM.  59). 

Végig,  vógiglen :  usque  ad  tíuem  MA.  bis  zum  eude 
PPB.  Veegyg  el  mondaak  az  nemes  isteny  dycheeretSt  (ÉrdyC. 
520 1.   Az    igaz   hfitben   vegic  meg  maradni    (Born:  Ének-  119). 

M.    NYKLVTÖRT.    SZÓTÁR,    m. 


Öregbedgyel  niiud  az  te  végediglen  (Kár:  Bibi.  1.650).  Ak  bfin- 
l)en  való  végig  meg  marad;ia  (Fél :  Tan.  209).  Vagy  sokáig,  vagy 
ugyan  végig  külsó  és  lAtliató  romlás-nélkiil  hadgya  a  gonoszo- 
kat (Pázm:  Préd.  25).  Az  ki  végiglen  megmarad,  az  idvjzfll 
(MA:  Bibi.  IV.25).  KőnyőrSgjen  az  hfitben  v;ilo  vogig  meg 
maradásért  (Zvon:  Post.  1.539).  Végig  meg-maradandó  hit(Matkó: 
BCsák.  324). 

mind-végig  :  c«  Myud  veegig  eeuekfilween  ez  eedes  erwen- 
detes  dyeheeretSt  (ÉrdyC  385).  A  szép  nem  mind-végig  szép, 
de  a  jó  maradandó  (Fal :  NA.  206). 

Végképpen :  [penitus ;  ganzlich].  \'ég-képpen  ki  nem  fiz- 
hoté  Hunyadi  a  t.seheket  Magyar-országból  (Liszny:  Krón.  324). 

Végre :  denium  MA.  zuletzt,  endlich  PPB.  Az  Cristusert 
veegre  zent  lialalt  ees  zenvvede  (ÉrdyC.  521b).  .lanos  wram  az 
pinzt  meg  k*lte  wygre  zent  Eged  napya  tayan  (RMNy.  11.781. 
Vígre  szeret  Krisztus,  vígre  szeressed  azírt  (RMK.  11,138). 
Eleuenen  meg  nyusztac,  végre  feiet  vettec  (Helt:Bibl.  I.bS). 
Vigre  ezekre  megh  nyaiok  mennek,  hogy  ezeket  mind  meg 
elyk  (LevT.  1.225).  Nincz  oly  erSs,  kmek  végre  társa  nem  válik 
(Decsi:  Adag.  3). 

el-végre  :  [tandem  ;  zuletzt).  Aeneas  Sylvius  el  végre  pápává 
letetet  (Czegl :  ,Japh.  43).  A  bíráknál  is  gyanúra  kezde  szállani 
bílcsültite  s  elvégre  megsentenciáztaték  (Fal:  NE.  101).  A  nemes- 
ség, mellyet  értékkel  nem  lehet  fentartani,  címeres  koldusság 
(Fal :  NU.  284).  Elzek  elvégre  teljes  szerelembe  e.snek  (Fal :  UE. 
390)  A  ki  mindenfltt  kivan  tetszetfeskedni.  minnyájok  grátziájá- 
bul  kitsttsz  elvégre  (409).  Fegyvert  ne  nyújts  azoknak,  kik 
ingók,  mert  elvégre  dühösködnek  (476). 

leg-végre :  [posti-emum :  zuletzt].  Leg  uégre  iuduláuac  a 
Uan  fiai  az  o  zászloíockal  es  seregeckel  (Helt;  Bibi.  LTTt). 

mind- végre  :  [usque  ad  finem ;  bis  zum  endej.  Embernek 
wezedelme  leezen  gyakorta  nem  gonnya,  ímaczagot  tbvWian 
mondanya    es    mynd    wegre    yozaghba    meg    nem    maradnya 

(Érs(,'.  258). 

Végső :  extiemus  C  finalis  MA.  das  letzte,  aus.ser.ste  PPB. 
My  lieytok  aloytoftok  az  ew  eeleteket  hewsagosnak  leenny  es 
az  vegsew  napokat  tyztesseegnel  kyl  i  ÉrdyC.  284).  Meltoltas,saI 
mynden  eletewmnek  veegsew  napyayglan  mynden  kysertetewl 
meg  ewryzned  (GömC.  308).  A  negyedic  birodalomba,  mely 
vtolso  es  vegsí,  egy  birodalom  támad  (Helt:  Bibi.  I.a4).  Az 
tfirfikek  ki  i5ttenec  Pontasból  és  az  véksS  országokba  be  sza- 
guldattanac  (Helt:  Krón.  9).  Vég.sJ  sententia  CVer:  Verb.  387). 
Az  negyedic  és  végs5  rendhez  kezdesz  immár  (Helt :  Aritm.  7). 
Az  végső  hurkának  az  hur'at  rizskásával  is  megtöltheted 
(Radv:  Szak.  104).  Av.  nagyub  bfintetest  végsőt  az  isten  az 
utolsó  napra  halasztotta  (Dor:  Préd.  90).  Az  végső  kenet  .sacra- 
inentom-é  (Kereszt;  CsKer.  186)  A  vétkek  vannak  a  végső 
dolgokban:  vitia  sünt  in  extremis  (Oom:  Jan.  219).  Leg  utol- 
sob  órája  vala  a  napnak,  vegsőb  pertzentése  (Bök :  Lárap.  98). 
Ha  ba.sa  kardgya  meg  nem  fordul  vala,  az  let  volna  Zrininek 
végső  órája  (Zrinj-i  1.55).  Végső  pusztulásra  jut  (MonTME.  II. 
307b).  A  te  végső  vacsorádnak  idején  (Tarn :  Bar.  230).  Murány 
meg-hódol,  magára  nem  vár  végső  romlást  (GyöngyD:  MV.  13). 
Van  még  egy  kalpagom,  de  az  is  csak  végső  (Thaly:  Adal.  I. 
234).  Birodalma  meg-t-.sorbol,  megcsölikenik  s  végre  a  népet 
végső  ve.szedelemre  rohantattya  (Csúzi:  Síp.  242).  Ezereknek 
nem  jutott  a  végső  grátziában  (Fal:  NE.  54).  A  jó  hír  s  név 
kesenes  munkánknak  végső  jutalma  (Fal :  ÜE  368).  Ha  tekin- 
tenéd véres  sebein\et,  végső    gyötrelmimet  (Amadé:  Vers.  100). 

leg-végsö,  leg-végsöbb :  extimus  C.  [allerletzterj.  Oh 
embereknek  nagy  és  legvégső  eszteleuségek  (Mad:  Evaug. 
139).  A  leg-végső  vizzel   kőrnyfll-vőtt  tartományok    (Com;  Vest. 

66 


1043 


VÉftSÓSÉG— VEMHECSKE 


VEMHEZ-IK— VÉKONY 


li>t4 


67).  A  festékec,  kic  kSzzftl  a  fejér   és   fekete   leg   végsSbbec: 
ctilores,  qiiorum  Hibus  et  uiger  extremi  sünt  (Com:  Jan.  63). 

Vegsősóg:  [finis;  ende).  Minden  gy8nyJrfi.séKot  magában 
foglal  es  nincsen  soha  semmi  végsJsége   (Lép:PTUk.    01.21). 

IVégtében] 

egy-vógtében  :  (nno  tenoré ;  in  einem  tort).  Egy  végiében 
ennyit  .szánkáztam  (Kt^m:  Élet,  121).  Már  fél  mértfSIdet  vagy 
kettSt  mentenek  egy  végtébe  (Rák :  Art.  22). 

Végiére :  tandem,  postremo,  ad  extremum  MA.  endlich, 
letztlicb  PPB.  Végtére  a  határok  meg-igazítá.sában  nem  hagy- 
nak idSt  tölteni  (Ver:  Verb.  141).  Veszekedést  okoz  8rd5gi 
gyfllSlség,  a  inBllybcM  szjirmazik  irigység,  az  hamis  bé  vádlás, 
víglére  diMifis-ség  (Mogy:  (Jaj,  VI.43).  Végtére  annyira  kSlt  a 
dolog,  hogy  fogadásra  mentenek  (Pós:  Vetéllt.  3).  A  bujdo.só 
israeliták  a  sátorok  aliJI  házokba  szállottanak  végtire  (Mik: 
TfirL.  3.^)).  Végtire  az  egygyik  oUyan  színű  papntsot  kezde 
viselni,  a  mellyet  bak  a  t.sászároknak  volt  .szabad  (221). 
Vigyázva  járj,  mert  gyam'it  és  végtére  nem  várt  bosszúságos 
csapásokat  szül  fejedre  (Fal :  UE.  390). 

Végűi :  [ultimo  loeo ;  am  ende].  Eff§le  kíz  vallatást  hitek 
szerint  szoktak  végben  vinni,  az  mint  ide  alab  jobban  meg 
Írjuk,  mellyeit  irtam  vegftl  (Ver:  Verb.  298). 

szegül-vógül :  [demum ;  zuletzt].  A  dolognak  minden  ága- 
bogát  elfiadni,  szegül  végül  mindent  elő  hozni  (SzD :  MVir.  59) 

VEGYED:  [misceor;  gemischt  werdenj.  Szivében  tűzzel 
vegyedett  jég  hartzol,  egymással  vínak  a  szerelem  és  szemérem 
(SzD:  MVir.  401). 

(VEGYELÉD-IK] 

égybe-vegyeledik  :  (permisceor ;  sich  vermischenj.  Sfirfin 
hnllanak  az  egybevegyeledett  seregek  ellen  a  hadi  menny- 
k»vek,  a  tüzes  lapták  (SzD:  MVir.  99). 

VÜQYEST :  fmixtim;  gemischt].  A  világban  vegyest  van- 
nak a  jók  a  gonoszokkal  (SzD:  MVir.  464). 

VEGYIT:  Iraisceo;  mischenj.  A  mogyoró  beit  meg  kell 
törni  és  mézben  kell  vegyíteni  (OrvK.  14). 

meg- vegyít :  [commisceo ;  vermischen).  Vegyicze  meg  a 
teiet  akár  minémfi  italban  (OrvK.  47).  Igézd  [égesd]  meg  a 
denevért,  törd  apróra,  az  után  puska  porral  vegyiczd  meg  es 
jol  I6sz  igy  (85). 

VEH,  VÉ :  vah,  hui  MA  ach  PPB.  Ve  bolond  oroszlány, 
meg  adtác  koszoródat  (Helt:Mes.  115).  Ve  szégyen.  Tetzic, 
hogy  homlokodhoz  íttettéc  az  író  táblát  (230).  Ve  szégyen 
ketskebak  (268).  Ve  ageb,  ihol  immár  a  nagy  tisztesség,  mel- 
lyet megnyertél  (277). 

VEHEM,  VEMHE :  eqiiuleiis,  pullus  asini  MA.  rösslein, 
tilllen  PPB.  Szamár  vemhe:  pullus  asiuinus  PPBI.  Leltec  p^ 
vemhét  meg  kStuen,  kin  meg  eg  ember  sem  ?lt  (MüncliC.  93). 
Meg  lólec  a  uehmet  altatta,  miként  nioudottanala  í  nekic  . 
Mit  o^éatoc  meg  a  uehmet  (155i.  Az  vehem  lovat  Georguek 
hagiom  (RMNy.  II. 302b).  Az  egyk  hym  wehem  ewrSk  santlia 
(LevT.  1.87 ».  V5n  húsz  szjimart  tíz  vehemeuol  egyetembe  (Helt : 
Bibi.  I.Ci).  El  hozác  a  vehmet:  duxerunt  pnlluin  (Helt:  irr.M3). 
Mindiarast  talaltoc  egy  meg  kSltetet  noesten  szamart  es  uele 
az  fi  uehmet ;  odgyatoc  el  es  huzatoe  en  hozzjmi  (Tel :  Evang. 
1.462).  ÓIgyátoc  el  az  vehmet  (Kár:  Bibi.  in.42b).  A'  rúgott 
oldalban  mint  az  5szvér  vehem  az  anyját  (GKat:  Válts.  11.187). 
Szamjiron  és  a  vemhén  fiivén  bement  Jerusalembo  (Uly:  Préd 
189).  Apró  vemhéi  vannak  az  elephantuak    (MIsk:  VKert.    26). 

Vemhecske:  pullulus  PPBI.  (Iilllen].  l>ó  vemhetskéuek 
homlokán  filggc'  hús,  mellyet  mihelyen  szfil,    azonnal    lé-harap 


I   a  kabala  ló,  mellyel  sok  babona'  űznek  a  varáslók :   hippoma- 
i    nes  PPBI. 

Venihéz-ik  :  [equuleum  pario ;  liillen  werfenj.  Vemhezik 
a  szamár  (GKat:Titk.  1116). 

meg-vemhezik :  cw  Ek)szuére  meg  vemhezel  vala  (Cseré- 
nyi:  PersF.   37).  Egy  kautzája  megvemhezett  (Mik:  TörL-  141). 

VÉKA :  modius,  macira,  cista,  corbis,  cartallos  C.  quarta- 
[    riiim  MA.  viertel  PI*B.    Vgyan   vékáual    mérik   oztán   (Decsi: 
t    Adag.  165).  Véka  alá  nem  reitetet  (Piizm:Fel.  37).  Az  xsnsaá 
állíitfiknac  mértéki    ezec :   mina,    szapu,    kíb6I,   véka,   negyed 
'    ré.sz  kSbiM :   íjuartale  (Com:.Ian.    166).    Nem   kell   a   gyertyát 
véka  alá  tenni,    hanem   a    gyertyatj^rtóban   (CzegliMM.    225). 
Vékákat  4  drbot  vett  hatvanhárom  pénzen  (Radv:  Csal.  III.29). 
Alig  ha  adják  marokkal  Ls  azt,  a  mit  eddig  vékával  (Monlrók 
VIII.2G0\  (Jtt  sok  búzjt  vagyon,  el  kell  nieiuii  véllo,  ott  kiláuak 
híjják,  itt  véka  az  neve  (Thaly:  Adal.    11355).    Kézzel    kell   a 
magot  hinteni,  nem  vékával  (Kisv:  Adag.  296).  Olly  nagy  gabona 
szüki  volt,  hogy  Segesvárt  tíz  forinton  el-ment  vékája  a  búzá- 
nak (Bod:Pol.  52). 

ebéd-véka :  (corbis ;  korbj.  Ebéd-vékát  fején  vivó  :  cane- 
phorae  PP. 

fél-véka:  semodius  C. 

három-vékájú :  trimodium  C. 

Vékácska :  i|uasillus,  eistula  C  niodiolus  MA.  kleines  vier- 
tel PPB. 

Vókányi :  modialis  C. 

VEKEQ :  [ha&sito ;  unontschlos.sen  sein],  A  ki  az  5  religió- 
jának  igaz  volta  felSl  kétséges  és  vekeg.  azt  senki  boldognak 
nem  mondhatja  (GKat:  Válts.  1.880). 

VÉKONY  (vHon  LevT.  1.264  vliouyom  Monlrók  XV.72j: 
1)  tmiuis,  gracilis,  gracilentus,  exilis,  subtilis  C.  MA.  diliiii, 
gpschmeidig  PPB.  Vékony  tehetségö  ember :  homo  tenuis ; 
árpa  lepény,  ázott  árpa-liszt,  szalad,  vékony  ebéd :  polenta 
PPBI.  I>áta,  hogy  két  vékony  as  hewség  miat  eléget  gabona 
fS  neuekedec  fel  (Helt:  Bibi.  I.V).  Magas  falban  soha  \'ikon 
raka.sth  nem  latliam  (LevT.  1.264).  Az  én  vékony  Ítéletem  s/^rint 
a  mostani  idAre  nézve  nem  is  kiválnia  haladékot  (11.327).  Fáj 
azon  az  szívem  édes  szerelmem,  hogy  Kdiiek  vékony  egész,sége 
vagyon  (387).  Igen  vékony,  általható  természetfi  (Mel:Uerb. 
121).  Szinte  mint  az  házon  ki  terem  ollyan,  czac  hogy  vékomb 
az  leuele  (32).  H^y  lassú  és  vékony  szó  hallattatéc  (Kár:  Bibi. 
1.325).  Az  fele  derek  irásl)ol  az  fi  vekon  értelmekért  keues 
hasznot  vehetnek  (Fél :  Tan.  Elób.  4 )  Vékony  aiandék  (Decsi  • 
Adag.  210).  Vékony  szerfl  aiandék  iZoly:  Elm.  10).  JSvendSben 
is  az  en  vékony  erSm  szerint  igyekezem  Kegyelmeteknek  min- 
den tisztességes  szolgalattal  lenni  (Szár:  Cat.  3i.  Az  kit  az  vr 
isten  csak  ugyan  vékony  értelemmel  szeretett  (Pázm:  Kai.  791. 
Még  akkor  Mahomet  csak  vékony  nrasiigban  vala  az  Bóldi^ 
Arábiának  egy  szegeletiben  (434).  Távoztattam  vékony  tehet- 
ségem szerént,  hogy  unalmat  ne  szerezzek  az  olvasónak  (Pázm: 
Préd.  a4).  Nem  iidónek  és  vékony  okosságnak,  hanem  alázatos- 
ságnak hasonlatosságát  kívánta  (51).  Vékony  eledellel  meg- 
elégeöznek  (163).  Egyéb  czélt  szemem-elit  nem  vLsollem.  haueni 
hogy  az  én  vramnak  kedveskedgyen,  az  6  igazságát  vékony 
tehet.ségem-szeréiit  ótilmazzam  (Pázm :  Lutli V.  1).  Mi  nálunk 
az  glossáiiak  vékony  iHVzifilleti  ragyon  (Zvon:  PázmP.  272) 
Vékony  bít-ri  volna  az  szent  irasnak  iMNyiI:  Irt  líi.  Az  en 
vékony  tecsé.sem  szerint  k^Vzelyobb  iár  az  igazsághoz  azoknak 
vallások  (I.iép;  ITilk.  I.;i7S).  Az  vékony  szerft  eml>erec  tArvént 
szóigáltatni  Inában  kivannak  t615c  iPrág:  Serk.  688).  Vékoii> 
avagy  edgy  csepp  gondgyok  sincsen  (Kor:  Préd.  100)  Mellük 
az  leg  vékonyabbik  vizV  Felelet:  az  lúg  (MesésK.  8).  A  niatl.- 


lo4r> 


VftKONYAN— VKKONYKA 


VftKOMOn  IK— VEI. 


lOIfi 


maticjii  tvrtomiuiyoc  minii  vékouy,  éles  elmíliuz  v.ilóc  (Coni: 
Jjui.  1631  Az  isteunec  szokása,  hosiy  a  vékony  elméjfl,  tsekély 
értelnifi  tudatlaiikákbaii  gyöiiySrkMjék  (GKat:  Válts.  1.532). 
C\  vala  merevén  nagy  cliászj'ir  nyeregben,  fejér  vékony  patyo- 
lat vagyon  fejében  iZrinyi  1.33).  Illy  kevés  magával  .■!  vékony 
hatalmával  iudiíla  ellenségre  (Liszti :  Mars.  45).  Vékony  mécs- 
nek pillogása  (Land:  UjSejiíls.  11.162).  Vékony  szerS  gyeplSket 
lioziiac  (Rirtha:  Krón.  79).  Az  én  vékony  Ítéletem  szerint  annak 
nem  most  ideje  (MonOkm.  XV.52).  Ezúttal  csak  igen  vékony 
rála.«.szal  jiivénnk  alá  (Moulrók  VIII.281).  Emberi  gyarlóság 
magában  vékony,  ba  nincs  más  orvosság  (GyöngyD:  Char. 
I83V  Azoknak  a  kutaknak  vékoub  vala  földe  és  köimyeb  az 
ásásra  (Illy:  Préd.  11.533).  Vékony  lába  szára  ketté  tSrt  (Misk: 
VKert,  335).  £sau  az  els5  sz5l5tsegeuee  méltóságát  kicsinyre 
becsfilte  és  isen  vékony  nyalánkságért  ocsc-séuek  eladta  (Csúzi- 
Cseh:  Edom.  39).  Magosán  kőit  nyakát,  vékony  inait  ditsűséges 
wékkal  kezdé  magasztalni  (Fal:  NA.  121).  A  hábalmrgyaság 
.sak  a  vékony  elméket  fárasztja  (Fal:  ÜE  394).  S)  [ingvina; 
iie  weichen].  Vékony.H  az  testnek :  ilia  MA.  Ewedezyel  meg 
;lie  tereddel  the  vékonyodon  (KesztbC.  113).  Úté  a  szablyát  a 
rekoniaba  es  ki  ontá  Joab  az  Áma.sanac  bjlit  (Mel :  Sám.  108). 
i'állától  fogva  vékonyáig  ért  (MA:  Bibi.  1.74).  Vesém,  véko- 
lyom  fáj  (MonOknL  XXIV.3y8).  Fekvís  miatt  víkonyom  fájdal- 
nát  érzettem  (Monlrók  XV.72).  Az  lónak  vékonya  (Cseh: 
>vK.  6).  Tfizes  vas  táblákkal  kétfelSl  a  vékonyát  meg-éget- 
eté  (Illy:SzÉlet.  III.14).  Hasának  véknyát  kibasítják  (Mi.sk: 
/Kert.  555).  Óiddal,  vékonya :  die  weii'he  seite  (KirBesz.  128). 

Vékonyan,  vékonyon:  attenuate,  tenniter,  exiliter  C. 
;ar  dünn  PPB.  Ew  zerencbeye  chak  wekonyon  mehet  (Pesti: 
■"ab.  25b).  Vékonyon  élni :  salem  lingere  (Decsi :  Adag.  225). 
lagymácskát  vess  rá  vékonyan  iRadv:  Szak.  14).  Az  mézes 
Kigácsát  szép  vékonyan  metéld  az  borban  (136).  Az  mit 
ni  tudunk,  csak  igen  csekélyen  és  vékonyon  kapcsollyuk 
elménkben  (Pázm:  Kai.  35).  A  szSretlenec  vékonyon  cseugS 
langos  szavokat  megváltoztattyác  (C'«m:  Jau.  44).  Szép  véko- 
lyan  s  lapos.san  szellyen  kSvér  .szallonnát  (PP:PaxC.  94).  A 
;azdák-is  vallyák,  vékonyan  maradtak,  többet  vetettek  bé, 
logy-sem  le:irattak  (Fal:  Vers.  914). 

[Vékony  dadj 

Vékonydadon :  [tenuiter ;  dürfKg].  Ott  czae  egy  avagy 
;ét  igaz  lelki  pá.sztor  is  vékondadon  tengeti  életet  (Zvon :  Post. 
.330). 

Vékonjrít :  tenno  C.  attenno  MA.  diinn  machen,  vermindem 
'PB. 

el- vékonyít:  [attemto;  abdUnnen).  Az  ostia  el  vekonít- 
nük  (Fél:  Tan.  415). 

ki-vékonyit :  :«  Annyira  kivékonjn'ttya  magát  az  ideig- 
alo  dolgok  körül,  hogy  akármely  alkolmatosságot  a  vétekre 
Itávoztat  (Illy:  Préd.  n.229j. 

meg-vékonyít :  attenuo,  extenuo  C.  [abdünnen].  Meg- 
ékonyítom,  erótelenitem :  attenuo  PPBI.  A  tészta  ha  igen  sűrű, 
ósa  vízzel  megvékoujitiiatod  (Radv:  Szak.  283).  Keskeny  az 
it  és  szoros  a  kapu,  valaki  oda  szándékozik,  meg-kell  elébb 
éknyéttaiii  magát  (Csúzi:  Síp.  6Ü6). 

me^vékonyítás :  extenuatio  C 

megvékonyitatlan :  inattenuata^  C. 

Vókonyitáa :  attenuatio  C.  MA.  verdünuung,  verminde- 
ung  PPBI. 

Vékonyka,  vékonyocska :  tenuiculus,  subtenuis  C.  MA. 
twas  dünn   ein  wenig  dünn  PPB   (Sam:  Agend.  97). 


Vékonyod-ik :  gracilesco  MA.  dünn  werden  PPB.  Az 
tornyoknak  temérdekségek  hová  fellyeb  mind  inkáb  vékonyod- 
tanak  (MA:SB.  259). 

még- vékonyodik,  meg-vékonyoszik :  cw  (Pesti :  Fab. 
27b.  Frank :  Has/nlv.  101b).  Rósa  vizet  tölts  hozzá,  do  így, 
hogy  felettébb  ne  vékonyodjék  meg  (Radv:Szjik.  284). 

Vékonyság:  tenuitas,  snbtilitas  C  grafilitji.s,  gracililudo, 
exilitas  MA.  dünnigkeit  PPB.  Azoc  mélségénec  végére  nem 
melietfluc  értelniflnc  vékonysága  miát  (Zvon:  Post.  Ll4).  Légyen 
bennfink  vékonyság  a  hivésben,  gyorsaság  az  engedelmességben 
(Mad:  Evang.  332). 

(VékonyTil] 

még- vékonyul :  (debilitor;  scliwach  werden].  En  7.emeim 
meg  vekoúol.inak  magasságba  nezven  (DöbrC.  244).  Vekoíi  es 
éenge,  mert  isteni  fegelmel  meg  vekonolt  volt  (501). 

VEL-,  VÉL-  (lialalao!,  kegilme7i«/,  mmtucful  HB.  v^le 
Helt:  Krón.  I.  i>íiíee  13.16.  viUeUeM:  UT.  RÍ.  viUeMel:  Herb.  6. 
i'élle  Ap:  Vend.  566.  Felv:  SchSal.  30.  veilo  Sylv:  UT.  1.6. 
veUem  Helt:  VígK.  81.  uelle  Tel:  Evang.  1.135.  rdle  Vás: 
CanCat.  125.  vdeteknel  EhrC.  155):  cum  C.  [mit]  a)  Vele: 
secum  C.  Kezet  uywytuau  meg  foga,  elsem  bagya  adeglan, 
myglen  veleteUuel  ewzueii  ez  kntbalol  ky  hoza  (EhrC.  155). 
Egéesehed  te  magadat  en  lanimmal  (BécsiC.  44).  E^éesSl  6 
feleségénél :  adhaerebit  uxori  suae  (MnncbC.  48).  V  is  vele 
igelőu  kSnveze  (GuaryC  376).  Az  Myska  berezeg  mynd  ew 
ft'yayvval  megfeelenitenek  (ÉrdyC.  395).  Megholt  gyermekivel 
egyéniben  (LevT.  1.25)  Vfle  lészen  í  is  Salanionnac  (Valk  : 
Gen.  17).  A  kfissebbik  mi  kőzzölönk  atyánkkal  vagyon  (Helt: 
Bibi.  I.  Móz.  42 :  13).  Ha  az  ágyban  fejed  alá  teszed,  véled 
hordozod,  a  kígyót  elűzi  (Mel:  Herb  116).  Maga.sztaljátok  az 
urat  velenj  í.szve  (Szék :  Zsolt.  31).  Halom  könyveimmel  ele- 
gyítem (MA:  Bibi.  V.46).  Priámus  király  fele.ségével  Hekubával 
együtt  nagy  .szomorúságban  vannak  iHalhHHist.  III.216). 
b)  A  fiúnak  akaratia  egy  volt  a  mennyei  atianak  akaratiaval 
(NagyszC.  105).  Krisztus  egyenlfi  attyához,  egyaránt  miel  min- 
den dolgot  attyával  (Mel:  AT.  14).  Bizony  ö  véle  ferbilyos  az 
nem  volna  (Bal:  Epin.  2).  A  testi  halál  mindenekkel  kSz  (Megy: 
3Jaj  11.104).  Egyenló  állatú  Kri.sztas  az  atyával  (Mad:  Evang. 
753).  Megegyez  te  veled  minden  gondolatom  (Orczy:  KöltH. 
114).  c)  Vetekedem  8  velec  en  népemen :  disceptabo  cnm 
eis  super  populo  meo  (BécsiC.  209)  Istennel  ugy  zol  vala,  mi- 
kepen  io  barát  baratiaval  (VirgC.  86).  En  velem  ingerkedíket 
megverel:  adver.santes  mihi  percussisti  (KeszthC.  26),  Megbé- 
kélének  egymással  (Helt:  Krón.  11).  Az  ember  jó  szerencséjébe 
felettébb  bátorkodik,  az  istennel  kelletlenkedik  (Born:  Préd. 
396).  Háza  népével  egyes  és  békeséges  (Mel :  Jób.  52)  FeddS- 
zék  az  nép  Mózessel  (Kár:  Bibi.  1.138).  Mikor  véle  való  beszél- 
lését  elvégezte  volna :  completis  sermonibus  (MA :  Bibi.  1.78). 
A  mi  ellenkezik  az  áhétato-ssággal  és  nem  alkuszik  a  böcsüle- 
tes  erkölcscsel  (Fal:  NE.  27).  d)  Ki  t6t  dudákat  tfl  veletec 
(BécsiC.  208).  Irgalmazzon  isten  h*  neepeewel  (JordC.  244). 
Hogy  kegyesAl  tégy  vele  (K&sztbC.  251).  Az  gardian  meg  ie- 
lente,  mit  5  tít  volna  az  tolvaiokkal  (VirgC.  47).  Ne  legyen 
semmi  kíződ  avval  az  igazzal  (Helt:  UT.  H4).  Az  ki  mi  jót 
cselekszik.  Krisztussal  cseleküszi  azt  (Zvon:  Post.  L 14 7).  Ember 
gyakorta  álmában  is  azon  tépelődik,  a  mivel  émette  vagyon 
gondja  (Pós:  Igazs.  1475),  Szabadok  vagyunk  véle,  hogy  ma- 
gunkkal perbe  szálljimk  (Fal :  NE.  91).  Kéljed  ókét  szépen,  ne 
bánjanak  véled  ily  kegyetlenképen  (Oiczy :  KöltH.  15),  Ne  ke- 
ménykedj soha  szegény  adósoddal  (44).  e)  Egészséggel:  ave 
PPI.  Maradjatok  beekeewel  (ÉrdyC.  651b).  Nagy  haraggal  ki 
ménének  (VirgC.  47).  Ángyom  igen  beteges  állapottal  vagyon 
(LevT.  IL237).  Légy  vigyázassa!  egészségedre  (364).  Az  Dávid 
soha  semmi  dolgaiban  gonosszal    nem  volt    (RMK.  11.361).    Az 

66* 


1047 


VEL- 


VEL- 


1(M8 


:<ss/.(iiiyállafcik  liaj;ulon  t'Avel  ne  legyeuek  iK<mij;  SzPál.  12ili. 
Habotával  voltak  i('zei»l:  Dáj;.  25).  l-átváu  nagy  szépségét, 
tisztelettel  ISn  liozzája  íMik:  MulN.  16).  Ez  a  szép  asszony 
ilyeii  nemesi  szándékkal  volt  (193i  Isten  Iliiével  járjon  kendt 
Kehet  ihr  in  gottes  iiamen  (Adámi :  .Spr.  17  li.  Kopasz  frtvel  és 
fogatlan  jönnek  ide  iNrttPM.  44).  f)  B5ii51k5dnei;  borral  f<s 
dlaial  iBécsiC.  207).  Te  zad  bevelkedek  gonozsaggal  (KesztC. 
136).  Nyavalyás  árpa  kenyérrel  elegedhettiak  meg  (VirgC.  129), 
Kiket  az  5t  árpa  kenyérrel  meg  elegitSttel  iWinklC.  165). 
Mely  fíílddel  egy  ember  bir  vala,  kinek  Hinnom  vala  neve 
(RJlNy.  U.i»i.  Kevéssel  megéri  a  temiészet,  lia  jól  s/.okt;itoil 
(Czpgl:  OHonil.  17i.  Sokkal  bir  és  nem  tud  vele  élni  (Fal: 
BE.  .'i99).  g)  (A  fejedelem)  barminialiai'itiad  magával,  kii;  azon 
bajóban  valának,  eliner\Vleenek  ("ÉrdyC,  5251))  Az  bapka,  kit 
Kegy(elmed)  el  nem  akar  venni,  hanem  négyével  egy  kraj- 
izáréit,  ketteivel  egy  pénzéért  vegye  el  (KMNy  III.32).  Apri) 
gyermecskéktít  is  szablyára  hánytak  és  hármasával  is  az  ló 
hátára  kötözték  i.Born:  Préd.  78).  Az  hadi  nyereséget  az  hadi 
fejedelmek  egynehány  magokkal  elosztják  (I)ecsi:SallJ.  36 1. 
fde  sereKtrel  repölnoc'  az  emberec  íMA  :  Scnlt.  31).  A  kfiszik- 
lái(>l  |iatí\kkal  kifolyó  olaj  il.ép:  PTiik.  I.II.3).  Két  királyok 
jilttenek,  ezek  másfél  ezered  magokkal  voltának  iHall:  HHist. 
ni.99j.  A  görögök  i'igy  megféleiiilettek,  hogy  még  o.sak  tekin- 
teti előtt  is  csoporttal  szaladtanak  iMui.  h)  Ha  meg  aka- 
rod békíteni  testedet,  doronggal  hozzá  iCzegI :  MM.  191 1.  Félre 
a  trétával  (Falt  NE.  19).  Félre  a  büdös  pompával,  pad  alá  a 
káros  játékkal  lV»\:  NU.  288i.  Mást  mutatok:  ide  szemeddel, 
Andioni  (351).  I)  l>atiatuc  feleim  zumtucliel  íHBi.  Megkented 
olayal  eu  feyemet  (KeszthC.  64).  Csudákkal  lenylvítn  (DebrC. 
17).  Votkeütem  testi  bAnnel  íVirgC.  9).  Ha  talánitán  az  isten 
nem  tud  mindenféle  nyelvvel  (RMK.  n.218V  Egy  bokorhoz 
kapazkodek  e\  kezeivel  es  lab.-nval,  álla  egy  alhatatlan  izjiui" 
kfivie  (BodC.  15i.  Vérének  kiontá-sával,  szörnyíl  .szenvedésével 
megváltott  (LevT.  n.27:<i.  Mind  a  két  szemeddel  bőven  köny- 
vezvén  (Csúzi:  Síp.  277).  j)  Tiztesseggel  eke.seitetted  ötét 
(KulcsC.  12).  Egy  hat  lovú  kóllyával  megajándékozta  (Helt: 
Krón.  83).  Az  úr  i.^ten  minden  kivánsági  szerint  való  javaival 
szereni'.9élte.s.se  Nagy.ságodat  (IjevT.  11.304 1.  Imé  az  isten  sok 
gazdagsággal  szeretett  bennünket  iKáldi :  Préd,  1.460).  h)  Nem 
cüak  kenyeerrel  eel  ember  i.lordC.  362\  Ilyen  liaszéddel  él 
iRMNy.  11.43).  Perepúlyostúl  kiísttal  tartják  az  prédikátorokat 
iPázm:  Kai  135)  Pap  hízik  zsíroddal,  tíiItHzik  kincseddel 
(Thaly:  Adal.  I.Si.  TöbKsztír  j(>llaktatja  jónak  árnyékával,  bánik 
véle  mint  a  konczvivö  kutyával  (Orczy :  KiiltH.  J32i.  I)  Tar- 
tozic  uala  tiz  ezer  giranal  (MiinchC.  481  Diaga  arwai  walt.it- 
tatok  meg  (ErilyC.  405).  A  vásznakat  meghozták,  isten  ezer 
annyival  fizesse  Kdnek  (LevT.  11 279).  Nem  tartozik  azzal, 
hogy  értse  és  áltJillá.s.sa  (Pázm:  Kai.  87).  Kénytelen  lesz  véle, 
hogy  a  rífvid  tarsangért  bosszú  böjttel  adózzon  (Fal :  NE.  23). 
Kénytelen  vala  véle,  hogy  megadná  magát  (Fal:TÉ.  670). 
in)  Isteni  io7.a«;oknak  virágánál  dicbekAdAl  i  VirgC.  66i.  Eregy 
el  immár  és  kérkfidgyíjl  .széi)ségöddel  (Helt:  Mes.  415).  Biztat- 
nak jii  reménységgel  (LevT  II.:í80),  Elöljári'i  levelében  mivel 
vétkesíti  a  Kalauzt  Balduinus  i Pázni :LutbV.  Ili  n)  Mindent 
iol  töt :  siketekkel  hallatott  (surdos  fecit  audirei  es  némákkal 
zoltatot  (DdbrC.  367).  (*)  vele  zabadittatta  ki  a  mi  atyánkat 
(l3ebK'.  661  Adamot  a  Evat  ö  vetkeztette  iiaradicsomba  es 
Abolt  Kaimmal  ö  ölettette  meg  (193).  Hatalmasságomat  meg- 
ismertettem vélek  (P.ázm:  Préd.  15oi.  Megsepretem  házamat 
szolgámmal :  purgare  faciam  domum  meam  per  servam  (Corp- 
Urainm.  285).  Oly  kilnnyen  szóltathat.sz  az  kfivokkcl,  mely 
kfinnyen  ö  vélek  hallgattathatsz  (nUón:  Réezegs.  22).  Szeretett 
és  szeret,  ha  szinte  annyit  szenvedtettél  is  vele  (Mik:MiilN 
301).  o)  Kesertetekkel  haborgattatol  (VitkC.  6S).  Kinek  keze- 
vei megaldatonk  iDomC.  190).  Kitisö  formájával  nem  kell 
csalAttfltni,  gonosü  szokott  jónak,  jó  rossznak  látszatni   (Orczy; 


KílltH.  34).  p)  I.,attaiiak  engemeth  ees  fewei  raaztanak  :  ni.- 
veriuit  capita  sua  (KcszthC.  306).  A  mit  ott  lolz,  aldo7.zal  vele 
énnekem  (VirgC.  -lé).  Nagy  sokképen  csúfolkodó!  érsek  az 
KrLsztus.sal  (RMK.  11.220).  Kd  mi  velünk  nem  is  osztoz/itt 
Révay  Ferencz  ezüst  marháival  (LevT.  IL266).  Kövekkel  és 
ganajjal  ki  hajgálnáiiak  a  városból  (Mon;  KépT.  48b).  Az  Ju- 
piter menyfltö  kövekkel  liajigálóduék  (MA:  Scult.  400).  Mit 
nyertek  fecsélve  iiaz.irlott  kincsekkel?  Azt,  hogy  idegen  had 
osztozott  ezekkel  (Orczy:  KöltSz.  42.182).  q)  Teljesseggel 
semraikepen  nem  akarja  (DebrC.  206).  Történettel  egy  veen 
ember  ywta  oda  el  menween  az  wton  lErdyC.  548b).  Fel 
szóval  kiáltunk  il5oni:  Ének  146).  Minden  úttal  okot  keresett 
(Monlrók.  UL132).  Egyáltaljában  nem  mondhatjuk,  hanem 
csak  okkal  és  hával  (TeLEvaiig.  159b).  Egy-egy  caputot  ren- 
del által  olva.sván  (Zvon:Po.st.  1.14).  Az  te  .szerelmed  minden 
illendő  vttal  es  modal  incze  és  kezerécze,  houy  Wlioz  keszfill- 
iön  (Zvon:  Osiaiid.  03).  Módgyával  (mode.ste)  mentege-sd  maga- 
dat (Com:  Jan.  194).  Külső  országoknak  tánczait  is  módjával 
ropja  (Fal:  NE.  29).  Hogy  ötét  megnyerhesse  éf  véle  okkal- 
mi'iddal  élhessen  (Fal:  l'F.  390).  Az  állhatatos  embernek  más 
szerrel  vagyon  dolga  (Fal:  BE.  6(i7i.  r)  Halalnec  halalaal  lialz 
'HB).  Meg  mevetenek  engemet  nevetéssel:  suhsannaveriuit  nie 
subsannatione  (Ke.«ztliC.  82i.  Isteny  ymadas,sal  ymaduy  (ÉrdyC. 
588b).  ('Iiri.stus  az  ew  hywoyt  meg  algya  atyay  áldomással 
(13).  Csak  a  választottakat  iiija  (!hristiis  hathatós  hivatallal 
iMatkó:  BCsák.  363).  h)  a)  Maradna  az  morsalékokhaii  bét 
kosárral  (Zvon:  Post.  11.185).  Aligha  adják  marokkal  is  azt, 
a  mit  eddig  vékával  (Monlrók.  VIlI.2tsO)  ^)  Naggal  könneb 
'GuaryC  7).  Kiből  naggyal  nagyobb  erdemet  venne  (VirgC 
90).  Hétszerrel  keményebben  ostorozlak  titeket:  addam  plagas 
vftstras  in  septupluni  (MA:  Bibi.  I.114i.  Tlbben  valáruik  az  Le- 
vitáknál egynéhányval  (119).  A  szent  háromságban  nem  több 
a  kettő,  mint  az  egy  (Bin'i:  Préd.  115).  •()  A  földtől  fel  alván 
barom  sengel  (NádC  667 1.  Az  Emlfi.stOlyíSn  (sak  kicsinnyel 
lieWI  Ooboz  felöl  vontak  egy  bolt  embert  (BékHajd  11.224 1. 
o)  Annak  előtte  harmad  nap|>al  (VitkC  38)  Nem  sok  idővel 
annak  iitánna  megbázasula  iHelt:  Kr()n.  196)  Az  ntolso  leve- 
lét ennek  előtte  hi'isz  esztendővel  irta  Ked,  de  hogy  ne  tillent- 
sek,  ennek  előtte  húsz  nappal  (Mik:  TLev.  52.  lev.)  Ezelőtt 
íitöd  nappal  szjillotla  mes  az  vezér  pas.sa  Esztergomot  (^Tud- 
Tár.  1839.  256).  ;j  Ez  világi  emljerek  sokkal  külömbet  vélnek 
az  evangeliom  felöl,  hogy  nem  mint  kellene  iTel:  Evang 
11  223b)  Valami  kevéssel  kfilömlien  asik  néha  az  újság 
(Pázm:  Imáds.  Xxx  5)  .Sokkal  másféle  gondolattal  jöttem  ide 
mint  a  mellyel  kijílttem  i  Mik:  MulN.  286).  ^i  Természetek  nem 
sokkal  kftiömböz  az  mezei  es  házi  mentánac  (Mel:  Herb.  104 1. 
Nemde  ti  sokkal  kfilőmböztők  azoktul:  noiine  vos  msgis  pinris 
estis  illis  (Fél:  Bibi  9).  Sokkal  is  meghaladta  (üecsi :  Adag. 
206).  t)  Zola.s.sal  es  nyelvel  jdegen  vala  (nomC.96).  Al  vala 
fin  jsten  az  égben,  tekintettel  rettenetes  il77i.  Nagy  okakat 
tŐWI  mnlnak  eerdenimol  (ÉrdyC.  558b).  Idővel  nagyobb  (Pázni : 
Préd.  855)  Éke.sebb  vagy  ábrázattal  .'iz  emlierek  6ainál(Mad: 
Ev,-\ng  7481.  11)  Az  bidon  által  kUltözék.  n.iha  nagy  kárával, 
mert  együtt  a  híd  elromolván,  számtaliii  s.ik  tatár  ve.sze  a 
vízben  iLiszny :  Kión  66).  Több  brtcsületet  vall  generális  (iram, 
mikor  országa  haszjiával,  kevés  vérontással  elő  tudja  szerezni 
a  kellemö  hékes.séget  (Fal:  NA.  194)  T)  [ok|  ZomiiLsaggal 
meg  azottac :  arescentes  in  siti  íBé<-siC.  451.  Ebei  eluexer : 
fame  pereo  (MiincliC.  147 1.  Zemei  a  vérrel  es  a  sirassál  meg- 
homaliosultak  (WinkIC.  94)  Meghalnak  hidet-gel  (VirgC.  lOSi. 
Itatta,  hogy  a  szarvas  ez  tT^vet  ette  és  meggyógyult  vele  (Mel: 
Herb.  40).  A  dajkák  ha  aszik,  isszák,  sok  tejek  lészeii  vele 
(1671.  Ferfeline,s<>k  lennétek  az  tisztátalan  állatuknak  meg- 
ételével  (Kár:  Bibi.  I.98i.  A  hét  domlxm  ülő  a.sszoiiy  azaz 
Róma  részeg  a  szentek  vérével  (Pázm;LuUiV.  351).  A  s«i- 
kantyúz&ssal    nem    bízik    a    ló    (Czegl :  Japh.  1 .59).    Némelyek 


11149 


\"ÉL— ei.VÉLTE 


MAGA  KI. VÉI.TK— VÉLETLEN 


10.50 


•^•/.omjiival  meg  is  halának  (Káldi :  Préd.  1.428).  Avval  meg  nem 
ineiiekeilel  a  hiJntetéstiM,  hogy  veled  sok  más  vét  (Fal.  ^>15). 
X)  (idíj  loiias  vult  a  cetnek  basabíui  három  nappal  es  hiurom 
eyel  (MiinchC.  3ö).  Niuchen  luastansaggal  iiyuxodalomiiak 
ideié  (DebiC.  623).  Az  mezei  virág  hohal  reggel  megvirágzik, 
i-stvére  elhervad  íRJIK.  II.'Oi.  Hogy  napvilággal  a  denevér 
..ioha  ne  járhatna  dVii:  Fab.  2.Sbj  Ez  ntlal  is  meghallgata 
az  iir  engemet  (Helt:  Bil)l.  1.  Pyi\>).  Esjy  nttal  két  munkát 
vinni  végben  iKisv:  Adag.  .54 li.  Heted  úttal  monda:  septima 
vic*"  ait  (Kár:  Bibi.  I  325).  Aszszel  elmem'  madarak:  ave.<i  cíim- 
meantes  PP. 

VÉL  iití  Sylv:  UT.  11.113.  RMNy.  11.208.  LevT.  1.265. 
Hercs:  Lev.  491';  arbitror  NémGl.  207.  puto  150.  existimo, 
:idupinor,  censeo.  conjecto.  autmnn  C.  opinor.  reor  MA.  meiuen, 
nnitma-iseu  PPB.  Nem  vélik  voth:  non  sperabant  NémGl.  118. 
Na^  nrfimnek  vilGtek :  pro  summo  gaudio  ducite  (Sylv:  UT. 
ll.ll^<\  Nem  iár  a  szent  lélec  miudenfit  a  granimatiea  vtán, 
miképen  nekic  vélio  (Helt :  liibl.  I.  c4).  Azt  véléra,  tálam  nin- 
chen  isteni  télelem  e  helyen  (Helt:  Bibi.  1. 1).  Falat  rakatham, 
liogli  azt  vylem,  oda  az  fele  el  nem  devvl  (I>evT.  1.265). 
Egyéb  nyavaljáját  én  nem  vélem,  hanem  az  tüdője,  májai  rot- 
hadt (II27i.  Ha  a  bolond  veszteg  halgatiia,  bfilchnec  velneiéc 
iSalMark.  Eö).  Semmi  gazdag.ságot  nem  véléc  az  királyi  pál- 
tzához  hasonlítandónac  iKár:  Bibi.  1.639).  Ingyen  .sem  véluéie 
az  ember,  mikor  /itet  meg  fogia  mint  Szent  Pált  iTehEvang. 
11.513 1.  Vgyau  azt  i.s  v^Infic,  hogy  semmire  nem  kellene  ne- 
kflnt  (Sili:  VigK.  Diijf  \'eluen,  bog  ú  az  vti  társaságban 
volna,  iőnenek  eg  napi  iaro  vtat  (Fél :  Bibi.  I  89).  A  mi  életünk 
tliggöbeu  vagyon  és  mikor  nem  vélnők,  akkor  le-szakad 
iPázm:Préd.  70).  Magadat  nálláuál  jobnak  nem  kellene  vél- 
ned (Pázm :  KT.  9).  Hogy  véllye  maghát  tndo-snak  lenni  (Bal : 
Epin.  9 1.  Babona-ságból  vélni :  hariolari  (Com :  Jan.  130).  Az 
elleaség  erejéhez  magát  elégtelennec  itéli,  véli  lenni  (144). 
Hitváuúl  cselekedni  semminec  véli  (177).  E^y  fekete  szerecheu 
ló  volt  alatta,  nem  vélnéd,  hogy  éri  földet  száraz  lába  i  Zrínyi 
1.32).  Az  török  seregek  azt  vélik  vala,  hogy  péchi  seregek 
(51).  Engemet  semminek  vélsz  kenély  voltodban  (11.117).  Vél- 
vén nyavalyá.sok,  hogy  satx  adásokkal  tSIe  menekednének 
<Paskó:  ESír.  A4i.  Azt  .se  vélje  Nagyságod,  elfelejtettem  volna 
Nagyságod  principinmait  (Bercs:  í^ev.  491V  Vélitek-e.  mitíl 
szjirm.'izott  legyen  illye:i  nagy  böcsületi  (Csiízi :  Sip.  64 1.  Talám 
úgy  vélsz,  hogy  itt  vagj-  már  békességben  (Kónyi:  HRom. 
25). 

[Szólások].  Siesííen  haza  Kd.  mert  oka  vagyon,  de  Kd  sennni 
gonoszra  ne  vélje  iNád:Lev.  76).  Gonozra  ne  véllyed 
(Frank :  HasznK.  24^  Igen  nagyra  kel  vélni,  hogy  ember 
ados,ságokkal  meg  légyen  terheltetve  és  nem  gondol  véle  (lUy : 
Préd.  n.  50b).  K  a  v  a  s  z  k  o  d  á  s  r  a  ne  vélje  a  mit  irtani 
(Fal :  ÜE.  362i.  Kérem  az  istenért  is  Kegyelmedet,  t  r  é  f  á  r  a 
nem  vélvén  az  dolgokat,  inkább  gomiolkodjék  máskép  a/. 
dologról  (Gér:KárCs.  rV^.404i.  Te  Kd  sémire  ege  b  re  ne 
viUije  az  en  mostanj  irasomoth  (RMNy.  11208).  Nem  tndá 
mire  vélni  hírtelen  támadott  gyötrelmeit  (Fal :  NE.  77), 

el-vél :  [pnto.  opinor ;  meiuen,  glauben].  Mmthogy  egy 
hintóval  monda  lenni,  olvéltem.  hogy  nincs  (I^evT.  11.270). 
Hogyha  az  gazdagságnak  annyi  haszna  volna,  az  mennyit 
ember  magában  elvéi  és  ábrázol  (MA:SB.  134).  El-vélhetni 
nem  homályoson,  hogy  azon  a  trombita  szón  isteni  hatható 
kiáltás  értessék  (GKat :  Titk.  362).  ügy  várván  a  Keményt  el- 
vélt (idejére  (Gyöngy:  KJ.  79). 

elvélte :  [raro ;  seltenj.  Itt  mi  nállmik  tsak  elvélte  találko- 
zik deákos,  tiidós  ^Megy:  Diai.  95).  Ott  a  tájon  csak  éjfél  s 
hajnal  jelentő  kakas  is  elvélte  találtatnék  (ErdTörtAd.  IV.237) 
Már  nyomdoki  i?  elvélte  látszanak  a  (Hjgányságnak  (SzD : 
MMir.  328,1 


maga-elvélte :  [insolentia ;  selbstuberhebimg).  Való,  hogy 
maga  elvéltéljen  boldog  lehet  ,az  vigasztalás  miatt  (Fal :  UE. 
120).  Duplán  okos,  a  ki  uagyob'  érdemében,  hogy  sem  maga 
tít-véltében  (429).  Noha  megtellet  ez  a  Uuka  világ  sok-féle 
Ixilondokkal,  egy  .sintsen,  a  ki  a  maga  el-véltében  a/,  se  a  ki 
gyann-kérdésbe  venné,  az-é,  nemé  (469).  Kiki  mag.i  (dvéltében 
azt  tartja,  hogy  mellette  az  igaz-ság  (.">07).  A  puffadozó  kevély 
nem  találja  helyét  maga  elvéltében  iFal:  BE.  589i. 

elvélve :  [intordum ;  manchmalj.  Találtatnak  el  vélve,  kik 
ezzel  az  nagy  .szabadsággal  nem  élnek  (Pázm:  Kai.  222). 

[még-vélj 

megvélhetetleii :  (incredibilis ;  unglaublichj.  Az,  ó  meg- 
velhetetlen  na^  zerelmeb8l  az  ayetatos  zerelmeket  mindenestíl 
fogva  hozz.iya  ragadga  (NagyszC.  43). 

"Vélekéd-ik :  opinor  C.  MA.  vermutén,  meinen  PPB.  Által 
mene  az  helyen,  mely  helyen  velekedyk  vala  ez  zent  atya, 
hogy  evneky  zerzetteek  volna  halainak  keez  vozedelmeet 
(DomC.  25).  A  tSrfikec  czendeszségben  valánac  és  alusznac 
vala,  mert  .semmit  nem  vélekődnec  vala  eÖ'eléról  (Helt;  Kn'ii. 
94).  A  varat  a  kilesrfil  ha  valaki  le  vakarna,  a  kiles  vgan  i>t 
maradna,  ig  vélekednek  vala  azok  is  (Mon:  Ápol.  328).  Elhit- 
tem, azt  is  vélekedi  Kegyelmed  (Évk.  XIII.61).  Es  megfelel : 
ugyanis  nem  kel  ugy  vélekedni  (Illy:  Préd.  III.167).  Lstísn  lelke 
nélkül-való  eszeskedés  az,  ha  valaki  azt  vitatná  és  úgy  véle- 
kedne (Biró :  Ángy.  827).  A  bölcs  nem  választ  vélekedve,  hanem 
ahoz  áll,  a  mi  fontos.sabb  (Fal:  UE.  .507). 

Vélekedés :  conjectiu-a  NémGl.  108.  opinio,  opinatio  C. 
lueinimg,  mntmassuug  PPB.  Az  isten  tisztességet  akaria  meg 
kfissebbiteni  gonosz  vélekedesnec  taina.sztasaual  (Helt:  Bibi. 
I.b3).  Ez  világi  haszonnac  vélekede.seért  (Horn:  Préd.  425bi. 
Másod  nap  az  Jugmianac  velekede.se  kinfil  Thalalioz  iutanac 
(Decsi;  SallJ,  62).  Ugyan  ottan  meg  hamissettya  .si.k  .szókkal 
velek5deseket  (Zvon:  Osiaud.  57).  Hogy  ha  az  papa  eretnek 
voltanil  veleküdes  vagyon,  tahat  ke.szeretheti,  hogy  meg  mondgya, 
mit  ert  az  hi'ifrSl  (94).  Mint  kellene  az  el-áradott  sok  hamis 
vélekedéseknek  folyását  által-gátolni  (Pázm :  Kai.  a4).  Kt'it-fejet 
is  mutatánk  az  atya  fiak  tanításában,  melyből  .szilkségképfieu 
származik  ez  az  egy  hitnek  elég-voltárul  gondoltatott  vélekedés 
(Pázm :  Kai.  755).  Ez  nem  bitiünknek  vallása,  hanem  opinio: 
vélekedés  iPázm:  LuthV.  262K  Olly  dolgok,  mellyekrfil  az 
ecclesia  vélekedést  enged  (300^  MegeskSttenec,  hogy  ez  vagy 
amaz  velekődés  értelem  mellett  megmaradnac  iMA:  Scult.  43). 
Az  fS  catholicus  írók  megbizonytották  az  ti  hagyraázban  tépe- 
lődő és  tébolgó  véllekedéstek  ellen  fidue.sség«!  tudományniikat 
(Bal:  Csisk.  199)  Impendimentnma  a  mi  igyekezetünknek  a 
felettébb  való  .szabadságnak  vélekedése  (Zrínyi  11.196).  Ellen- 
kező vélekedésben  voltac  (0.pgl:  Japh.  13i.  Azzal  senki  bal- 
vélekedést ne  vehes,sen  sziviben.  hogy  Nagyságod  a  maga  pri- 
vátumát  a  közjónak  eleiben  tette  (Bercs;  Lev.  474).  Némellyek 
olly  vélekedésben  vannak  a  dolog  felöl,  hogy  a  job  lator  meg- 
menthette volna  életét,  ha  el-tagadta  volna  a  Kristnst  (Fal : 
NE.  54).  Mikor  elfogta  már  elménket  vélekedésünk,  untig 
találunk  okokat,  hogy  hozzá  ragaszkodjunk  (Fal :  ÜE.  .507). 
Sok- felé  ágazodnak  a  vizek.  vélekedé.s6k  (SzD:  MVir.  1.5).  Sok 
ág-bo2i'i  kérdések,  vélekedések  (15). 

Véletlen :  1)  inopinus,  inopinatus,  inopiuabilis,  improvisiis 
C.  imverhofft  PPB.  [nuvemintlichj.  Zent  Damancos  atyánk  ez 
véletlen  halainak  vezedelmeen  zyvynek  gyekerebevi  kevnye- 
revle  (DomC.  69).  Ez  véletlen  es  nevolyas  hírt  haluan  az  bagya 
meg  zomorodeek  (70).  Véletlen  veszel  (Decsi:  Adag.  282;.  Mikor 
As.svérus  királynak  halálára  szándékoztak.  Mardochaeus  meg 
jelente  az  királynak  véletlen  veszedelmét  (Pázm;  Kai.  420).  Fel 
fhvalkodtatá  az  véletlen  bíróságnak  méltóságával  az  embereket 
(502).   Mikor  a  szent  írás  lopóhoz  hasonlíttya   a   halált,   jelenti 


1051 


VÉLETLENÜI.— VELTAN 


VÉI.VE— CSONT-VEI/) 


1052 


a  Laláinak  véletlen-voltát,  bizonytalan  óráját  il'ázm:  l'téd.  990^ 
Véletlen  nagy  i'rSmben  részps(czéc  (Zvon:  PoHt.  I.ö81).  Véletlen 
hír  dolibantya  a  fülét  (Hall:  HHist.  III.64).  Roá  rnliantanak 
néraelly  pártütők  és  véletlen  halállal  megölték  fitet  (Illy:  Préd. 
1.6),  Az  értelmes  ember  elfilt  nem  minden  véletlen  történet 
(Fal:  UE  375).  Az  okos  lovagló  gyors  paripáját  száján  tartja, 
netalántáu  .sebes  futt;iban  véletlen  botlással  letegye  urát  szé- 
gyenvallással (422).  2)  [miracnluni ;  wunder].  BeteleneU  féle- 
lemmel niondnan :  mert  láttuk  volelksnSket  ma :  quia  vidimus 
mirabilia  (Fél:  HibI  1.95).  A  véletleneken  el  retten  (Com:  .lan. 
196).  S)  inopinanter,  exinsperato,  exterapore  0.  [nnvermutet]. 
Véletlen  őket  mind  lesben  lépéc  (Görcs :  Máty.  66).  A  ki  ellen- 
ségét véletlen  akarja  veszteni,  nem  fenyegetfidik  (Pázm :  Préd.  7). 
Az  kere-sztnec  éles  tSrit  nem  hirtelenben  és  véletlen  járatod 
által  az  mi  szíveinkben  (MA :  Sc.ult.  98).  Az  gyertyából  véletlen 
egy  szikra  esik  az  királlyra,  felgyuytya  ay.t  (MA :  SB.  29).  El  kell 
vitettetui  az  én  népemnek  véletlen  (17).  Esztelen,  közülünk  el 
menél  ilyen  véletlen  (Zrínyi  1.118).  Cbak  te  gyógyíthatnál  ó 
fátum,  hogy  ha  késmárkot  nyakamban  vetnéd  véletlen  (11.135). 
Véletlenül :  inopinate,  exopinato,  improvise  C.  inopinanter 
MA.  unversehens  PPB.  TflríSdvén,  szép  leíinyt  miként  nyerhetné 
meg,  véletlenfil  szegény  de  csalatkozott  meg  iZrinyi  1.21).  Hogy 
Ibrahim  basíi  ótet  meg  gyózte,  oka  volt,  véletlenül  életét  ve.szlé 
(147).  Az  isten  nem  akarta  azt  a  tüzet  bocsátani  véletlenül, 
hanem  elólbo&sátott  némely  .szikrákot  (Illy:  Préd.  11491),  Azon 
éyel  véletleufli  meg  fiték  a  romai  tábort  iPethó:  Krón.  4).  A 
császíir  diroctorát  véletlenül  fekSvS  helyében  által  iSteté  (262). 
Netalántán  véletlenül  reájok  ütkezvén  iszonyú  újság  légyen 
elóttiink,  nielly  megáithassou  (Fal :  UE.  424). 

VóUietetlen :  inopinahilis  MA.  [nnvermutet].  Ezt  az  vei- 
hetetlen  valtoza.snac  nagy  voltauac  ki  terieszteseiert  az  z.  lelee 
ielenti  be  tellyesedettnec  lenni  (EsztT:  IgAuy.  462).  Bizonyára 
uy  és  velhetetlen  haláhiac  neme  ez  (Prág:  Serk.  386). 

Vélhetetlenül :  (inopinanter ;  unvermutet|.  Vélhetetlenlil 
tsíio  rnyti.tc  termenec  iBorn:  Préd,  77bi. 

Vélhető:  opinabilis  ('.  MA.  [glanblich).  86t  vélhető,  hogy 
:íz  őrdőg  őniaga  is  szégyenli  (Píizm:  Kai.  215). 

Vélt-  :  [arbitrans ;  meinendj.  A  ki  egyszer  maga  személlyével 
szerelemben  esett,  nagyra  tartya  magát,  maga  véltébon  tetejét 
járja  a  tekélletességeknek  (Fal:  NE.  99).  Némellyek  megnyu- 
godnak azon,  hogy  egy  valaki  véltére  nézvo  jók  (Fal :  UE.  48U). 
Vala  oly  véltébe,  hogy  így  majd  senkinek  nem  tűnik  .szemébe 
(Cjvad:  Pösty.  32). 

Vélte  (tt'/to  Helt:  Mes.  179.  412):  raro  MA  selten  PPB. 
tjoha  halálosképpen  nem  veetk5zőt,  de  meeg  bochanando  kep- 
pen  ees  veolte  (ÉrdyC.  352),  A  nem  therniezet  zerenth  walo 
halai  igen  welthe  terthenyk  (ÉrsC.  2S1).  Eflcle  erőszszaekal 
való  czelekődet  igen  vélta  kár  nelköl  leszen  iHelt:  Mes.  179). 
Igen  vélta  talál  az  emlier  egy  hiw  és  álhattatos  társra  (412). 
Vélte  találunk  egy  oly  dolgot,  melyn'il  miimyájan,  valakik  írlak, 
emlékezetet  tSttek  (Pázm:  Kai.  481).  Szeretik  minnyájan  a  Kri.*- 
tus  követőinek  dütsó-ségét,  de  vélte  találkoznak,  kik  lel-válallyák 
az  ó  követésének  fáradtságát  (Pázm:  Préd.  4.S1).  Igen  vélte 
vagyon  oUy  világos  mondás  a  sz.  írásban  (Pázm:  LutliV.  238). 
Vélte  és  ritkán  s  akkor  is  csupa  eníberi  gyarlósíigból  e.stek 
meg  (Fal :  NE.  50).  A  szerencsét  szívvel  szoktuk  óhajtani  kod- 
vesinknek,  néha,  noha  igen  vélte,  segíthetjük  is  (Fal:  UE  368). 
Ez  a  vétek  nem  is  vélte  a  nagy  rendekhez  Ls  ragaszkodik  (391). 
Ne  betíüld  mindjárt  nagyra,  a  mi  zajjal  és  zíirgölödfl  iwmpával 
kezdídik,  mert  vélte  felel  meg  vége  (Fal:  BE.  611).  AiTa  is 
vélte  botsátkoznak,  hogy  ditsírettel  valamit  tsudáltassaiiak  (SzD : 
MVir  88). 

Véltan  :  (raro  ;  seltenj.  E  fabula  ászt  ielenti,  melly  igen  vel- 
tjui  találtatik  egy  bívv  bíiraltya  auagy  rokonsága  embernek  az 
fuiberek  közét  (Uelt:  Mes.  484). 


Vélve :  :«  Ezeken  kivül  igen  vélve  ha  valahol  valami  dtoi- 
nóól,  kaliba  maradhatott  a  pogányság    miatt  (Szál:  Krón.  405). 

VELENCE  (ii'etz  Pesti :  Nom.  1.40) :  1)  fVistagnum  Pesti : 
Nom.  lodix  Major:  Szót.  294.  fbarchent].  r^n.snak,  pokrotz,  velen- 
cze:  lodix  Major:  Szót.  294.  Azt  a  vékony  velencaét,  a  ki  a 
falon  ott  maradt  volt  Görgényben,  ha  ott  nem  hagytátok,  má"i 
hozzatok  a  javában  iTörtT.«  111,161).  Minden  hálószerszámo 
egy  fejér  velencz  s  egy  köpönyeg  volt  (Kern :  Élet.  48).  2)  (vexi 
lum  ventorum  index ;  wetterfahncj.  Világi  .szerentse  változó 
velentze  iKisv:  Adjiu'.  .W).  Olyan  a  szerencse  mint  forgó  velen- 
cze,  nem  áll  soha  egy  nyomban  (376). 

VELLEJT :  [lego ;  sammelnj.  Rychynded  uywgodalninak 
vtanna  esmegh   eegh    kychynded   erewth  velleite  (WinkIC.  92. 

NádC.  359). 

VELŐM :  (vehim ;  tuch].  Kagadaak  az  neepek  az  velomot 
zyz  zent  Agotha  azzx)nnak  koporssoyarol  (ÉrdyC.  21Hb). 

VELŐ :  1)  medulla  C.  MA.  mark  PPB.  Te  sebeidnek  mel- 
seghe,  kyk  te  ziz  festődet  által  folyaalc,  tetemeideth  ees  velői- 
det ees  belydet  által  hataak  (WinkK,'.  255).  Az  isteunec  igeié 
be  hat  a  velőig  es  meg  iteli  a  gondolatokat  íDáv:Ulm.  104). 
Az  ember  háttt  gerezdinec  veleie  (Kár:  Bibi.  L630b).  Veléieket 
csontyokból-is  ki  szívják  (MA:  SB.  118),  A  ph'uitának  béli,  veleje 
le^-bellyeb  van  (Cíom:  Jan.  21).  A  gyfimőlcshozo  fának  a  g)fi- 
kerei  által  jelentetik  a  szent  hit,  az  ágak  által  a  szeretet,  a 
velő  által  jó  és  igaz  igyekezett  (Illy:  Préd.  IL151).  Gond  csőn- 
tid  hasítya,  velőilet  sz;irasztya  s  gyilkosa  életednek  (Kisv:  Adag. 
509).  Egy  nagyszárnyú  saskeselyű  jőve  a  Libanasra  és  el-vivé 
a  czedrns-fának  velejét  (Szeg:  Ai|u.  1).  2)  (vis;  wesen).  A  vele- 
jét írni-meg  a  dolognak :  snbtiliter  *proseqni  PPBl.  A  nagy 
hoszszú  könyvek  veleje  és  .snmniája  a  könyvek  tilnhissábau 
mutatódik  (Pázm:  Préd.  153).  Ez  rövideden  veleje  és  .széki  a 
Kalauzban  ehVhozot  bizonyságoknak  iPázm:  LnthV.  281).  Igaz 
ecclesia  volt  a  romai  győlekezet,  ot  volt  az  igaz  sz  irás  és  igaz  veleje 
s  béli  a  keresztyénségnek  (92).  Ez  tudomány  magában  foglallya 
az  kere.sztyéni  religionac  veiéit  vagy  magvát  íMA :  Scnit.  682). 
Ez  széki  és  veleje  mind  azoknak  a  heáb:i-való  csevegéseknek, 
melylyeket  a  farkas  az  ei'sek  ajánló  levelére  bőfőgőt  (Sall : 
Vár  9).  Szent  Ágoston  igen  erőssíti  az  -•zenteknek  segitségí^l 
hiuá'iokat.  ha  to  az  veleiére  érhetnél  az  szent  Ágoston  írásának 
(Bal:  CsIsk.  Ififi).  Az  hfitnec  veleiréől  szólok  (414).  A  derék 
szent  írának  veleiére  kell  szorítanmik  az  mi  ellenkezev  fele- 
inket (Göntz:  RBab.  147b)  Nem  elég,  hogy  akár  melly  dolog- 
nak széki,  veleje  és  belső  mivolta  kellemetes  állapottal  légyen 
(FahUE.  371). 

[Szólások).  Elég  szava  vagyon,  de  kevés  veleje  (Pázni : 
Préd.  c2).  Roma  várasánac  m?g  az  velője  is  ki  szedet- 
tetet  (Prág:Serk.  389).  Valaminek  az  veleiét  keresni: 
cerebrnm  interius  alicujus  rei  qnaerere  (Uecsi:  Adag.  245). 

agy-velő :  cerebrnm  C.  MA.  gehim  PPB.  Agyvelőt  bonul 
hártya :  pericranium  PPBl.  Atal  fagalac  mind  az  ő  aga  veleig- 
len  (nebrC.  315.1.  Az  meelly  kewen  ky  ontottaak  vala  agya 
veleyt  i ÉrdyC.  545).  Az  tenj-sk  bee  megyén  wala  az  agya 
weleyl)enn  es  (ÉrsC.  96).  Igen  használ  az  agynelőneo,  hallisnac 
(Mel:Herb.  22b).  Agyoc  veleie,  bélw  ki  omlót  (Boni;  Préd. 
77b).  Sz.  Ágoston  és  tőb  hasonló  fő  emberek  agya-veleje  sem 
volt  ugorka  (Pázm:  Kai.  793).  Három  belső  érzékenségec  adat- 
tattanac,  mellyec  az  agy  velőben  lakoznac  (Com:  Jan.  64).  A 
nyelvnek  két  ere  vagyon,  egyik  a  szívre  .szolgál  másik  a  főnak 
agyvelejére  (Illy:  Préd.  U.235).  Gyenge  agyavelejét  megtsipi 
(Misk :  VKert.  262).  Sokan  abban  törik  fejek  s  fogy  agy-velajek, 
mint  lehessen  a  szerelem  dolgát  legmesterségesebbeu  ilzni 
(Fal :  NE.  105). 

csont-velő  :  (medulla  ;  mark).  (16.58.  KNagy.st  27.  Cseh 
OrvK    27 1. 


1053 


KíVVÉI.lV- VÉN 


VKNHEIVIK— VÉN8ÍX? 


1054 


fö-volö  :  (oerebnim ;  gehirii).  Meg  zakaztuan  a?,  agi  kert  s 
meg  a  feie  veiéit  es  (WeszprC.  88.  Cseli:  OrvK.  5)  Mikor  a 
ló  n  verSfénven  a  nagy  jarástnl  igeo  meghevül,  a  fejű  veleje 
nieg-olvad  (CSeIi;OrvK.  74). 

Velőa:  I)  medullatiis  MA.  vull  mark,  fett  PPB.  Vel5,s  al- 
diizatokat  JildoU  teneked  (AporC.  13).  Szerez  keiiér  lakodalmat 
k5uérl>6l,  veUVstól  (Helt:Bibl.  IV.  43b).  Tílcz  mes  az  f;izokat 
válogatott  vel&<  konczockal  (Kár:  Bibi.  11.131).  Végy  egy  .szép 
vel'^s  konczot,  szép  darab  .szelet  .szalonnát  (TörtT.'  1.368).  Szem- 
nek világot  ád  s  testnek  tisztaságot,  agyat  s  elmét  újit  és  a 
uelS.s  csontot  (Felv;  HcliSal.  29i.  A  nagy  vitéz  .szfinek  bátor.sága 
foganatosb,  hogy  sem  akámielly  testi  tsoutos,  vel5s  erS  (Fal: 
IJE.  394).  T.sontos,  velís  erőnél  is  t5bbet  végez  az  ész  (SzD  : 
MVir.  VII).  2)  [medullosiis ;  markig,  kernigj.  E  fabuláé  vgyan 
velleiessec  (HeltiMejí.  4).  Bellarmiuus  hatvan  hét  velí>s  liazug- 
>ágit  emlité  az  Ojncordiának  (Pázm:  Kai.  227).  Ebben  micsoda 
vel5s  értelem  foglaltatott  (Bal :  Csisk.  132).  Némellyek  a  köny- 
veknek potroliát  s  temérdek.ségét  nézik  inkább,  hogysem  belső 
velAs  jóságát  (Fal:  UE.  379). 

[Közmondások].  Eb  nyakára  k5t  veISs  kontzot  (Decsi:  Adag. 
32U 

rVelöaít] 

meg-velösit :  (roboro ;  verstárkenj.  Az  jo  aszszouyiallat 
gy5ny5rk5tteti  az  S  férjet  es  az  5  tetemeit  megh  velosíti  es 
megh  kSveríti  (SalMark.  30).  Kövéríti  a  te  esontaidat  iLand: 
UjSegíts.  11.234). 

VelŐBÖd-ik :  [firmor ;  stark  werden]  Testében  veW.síidik, 
erősödik  (Fal :  NU.  333). 

még-velősödik :  1)  (pingvesco ;  fett  werdenj.  Meg  velS- 
sSdnek  mint  eg  k6vér  SkSr  (Mel :  Jób.  53).  2)  [corroboror ; 
erstarken].  Kikben  már  megveszet  a  jó,  meg  velósödött  a  rósz 
(FahNU.  291). 

Velősön:  (firmiter;  stark]  Némellyek  magát  a  Christus 
hitét  velősön  tartyák :  nonnulli  mednllitiis  ipsam  6dem  Ciiristi 
tenent  (Hly:  Préd.  L208). 

IVelőz-ik] 

meg-velőzik :  [crassesco  ;  fett  werdenj.  Meg-hizuak  és  ve- 
löznek.  minden  gazdagsággal  uieg-tőltüznek  (Pázm :  Préd.  25) 
Ma  némely  floreutiai  kalmárok  raeg-vel5znek  a  szent  Péter 
kincsébfil  (CzegI:  BDorg.  105). 

mégvelőzós  :  [locnplefatio :  bereichernng].  Majtíni  András 
ti.sztességes  rendit  s  török  deákságával  való  megvelózését  in- 
culcálván  elmémben,  Ígéretet  t<5k  (Monlrók  VIII.318). 

viiS :  senes,  aunili.s,  canns  C.  alt  PPB  Vén  kofa :  anus 
C.  Vén-asz.szony  képét  visflni :  *simnlare  anum  PPBl.  Vén- 
aszszony :  anus,  vetiila ;  vén-bába :  anas,  vetula  PPB.  Vala  ez 
zent  gyermekben  eo  kichin  gyermekségében  immár  veeu  szive 
P.S  értelme  (DomC.  4).  Monda  az  veen  at^■a :  Hozy  ket  zeiniyes 
fazakat  eede  (ÉrdyC.  94b).  Az  ifEu  Tobiasnac  iambor  fele.seget 
szerze,  a  vén  Tobiasnac  ,  szome  világát  meg  ada  (Helt:  Bibi 
I.b2 1.  Miért  szegic  meg  a  vényeknec  szei'zését :  quare  fraditio- 
uem  seniornm  trausgredimjtiu'  (Helt:  UT.  Dl).  Véneket  az  az 
plébánosokat  rendelnél ;  varasonként :  per  civitates  constituas 
presbyteros'íHelt:  ÚT.Xl").  Mikoron  az  vény  Geysa  herfz^c 
el  végeszszte  volna  beszédeit,  az  wrac  tanáczba  g}*&lénec  (Helt  ■ 
Krón.  28).  Hoz  az  wt  te  ellened  szemtelen  népet,  ki  nem  tisz- 
teli az  vén  embert  (Kár:  Bibi.  1.184).  Az  ven  nepec  es  minden 
io  gyermekéé  (Bom :  Ének.  266).  E  .világon  erezflnc  minden 
rSndbélieket  az  czecz  szopoktul  fogua  mind  az  venkorbeliekot 
íBorn:  Préd.  306b).  Sok  vdSnek  vénnyé  az  szikben  le  filé 
Hnszti:  Aen.  2üi.    Vén  lóra  kőnyeb   terhet  raky  (Decsi:  Adag. 


151)  Náladnál  vénnyebbeket  kériod  mint  atyádat,  vén  a.sz8zo- 
nyokat  mint  anyádat  (Zvon:  Post.  1.55).  Ti  ifiiak  tisztellyétek 
az  véneket  (Com:  Vest.  102).  A  vén  kornak  melegeb  és  ned- 
veseb levegS  ég  és  eledel  kivánt;;tik  (ACs^re:  Enc.  17.5).  Fele- 
ségi! Galambos  m-ani  gyaláz/ttossan  üzto  ki  Szakmarról,  meg- 
tetszik, hogy  vén  kavalér  (Bercs:  I,ev.  314).  Hogy  az  isten 
vegye  el  a  szája  i'zit  annak  a  vén  tsit.sának  (Kóuyi:  ÁM.  70). 
[Közmondások].  Nem  fog  a  vénenn  a  ravasz  tanáts  (SzD: 
MVir.  420). 

Vónhéd-ik,  vénhüsz-ik  :  .sene-sco,  seneo  MA.  alt  wer- 
den PPB.  Ifiuságához  ba.sonló  volt  özvegységben  vénhedett 
tisztasága  (Pázm:  Préd.  146.  Hofifgr.  135).  A  világ  vénhiWik,  a 
birodalmak  változnak,  romolnak  (GKat:  Válts.  1.875).  Amaz 
vénhfttt  Carafa  intimatiojából  közönséges  edictiim  jfive  errfil  ki 
(Pós:  Igazs.  11.402). 

el-vénhedik,  el-vónliüszik :  cv  Ősz,  elvénhedett  ember 
(MA:  Bibi.  1.457,1.  Egy  Markos  nevfi  fejedelem  midőn  már  el- 
vénhedett volna,  hivattya  az  urakat  és  mond  nékik  íHall : 
HHist.  n.l41).  Az  elvénhedett  ember  ollyan,  mint  a  falra  irott 
kép  (SzD:  MVir.  476) 

ki-vónliédik :  [consenasco ;  veraltenj.  Kézzel  lábbal  érte 
vágynak  és  gyakorolják  mind  addig,  a  míg  teljességgel  ki  nem 
vénhednek  belőle  (Fal:  NA.  1591, 

még-vónliédik,  raeg-véuhészik,  még-vénliüszik : 
.seneo,  cousenesco  C.  senesco  MedLat.  472.  alt  werden  PPB. 
Ifiab  valek  es  ime  meg  venhőttem  (DöbrC.  88).  Mikor  i6ab 
valal,  ővedzed  vala  magadot,  holot  kedeg  meg  venhóttel,  egeb 
övedze  téged  (399).  Azt  tudjátok,  hogy  az  isten  megvénhödt 
már,  nem  lát  (EMK.  IL213).  Hogy  megvénhüdt  vala,  haja  és 
szjikála  megfehérült  wala  (IV.252).  Mert  midőn  Czába  igen 
meg  vénhedet  volna,  hozzá  hiuatá  a  fő  népeket  (Helt :  Krón. 
21)  Dáuid  király  immár  meg  vénhfitt  vala  (Kár:  Bibi.  1300). 
Az  angialok  soha  meg  nem '  venhe.sznek  (Fél:  Tan.  81).  Ne 
utallyad  meg  a  te  anyádat,  mikoron  megveuhedendik  (Szár : 
Cat.  N3).  Azt  írja,  hogy  1630.  esztendőten  megvénhedik  az 
Anticliristiis  (Pázm :  LuthV.  350).  Kérem  az  kőztetek  levő  vé- 
neket én,  ki  meg  vénhettem  (Lép:  PTük.  111.14).  Meg  vénhfit 
fejedelem  ember,  sokáig  lu-alkodot  (Prág:  Serk.  D2).  Csac  egye- 
dfii az  tisztesség  nem  venhi'iszic  meg  (376).  Meg  vénheszik  az 
föld,  el  veszti  .szépségét  (Zrinyi  1.124 1.  Minden  egyéb  vétkek 
meg-véuhednek,  de  a  kívánság  mindenkor  újul  és  itjodik  a 
(Ösvényekben  (Hall:  HHist.  0.102).  Az  ifiu  az  ő  uta  .szerént 
midőn  megvénhedik,  sem  távozik  el  attól  (llly:  Préd.  I1.552b). 
Az  oroszlánok  a  mikor  megvénhednek,  a  barlangokban  meg- 
vonszák  magokat  (Misk :  VKert.  57,|.  Kár  vitéz  fértinak,  serény 
paiipának  megvénhedni  idótfil  (Kisv:  Adag.  545). 

Vénhedés:  [seuectus;  das  altér],  Olly  ék-tbeu  éllyünk, 
mellyben  az  élet  halál-nélkiU,  az  ifiúság  vénhedé.s-nélkül,  a  jó 
akarat  g>-űlölködés-nélkiil  találtatik  (Pázm:  Préd.  62.5). 

[Vénheszt] 

még-vóiLheszt :  [senem  reddo ;  alt  machenj.  A  búsulás 
fáraszt  s  idő  előtt  meg  vénheszt  (Kisv:  Adag.  103). 

Vénség :  senectiis,  seninm,  grandaevitas,  cauities  C.  das 
altér  PPB.  Meg-gátolja  dolgainkat  a  vénség :  .*avocat  a  rebus 
gerendis  seuectus  PPBl.  Hirdetem  te  diezeretidet  vensegigieu 
(AporC.  23).  Tyzteletevs  veenseg,  evzseg  lappag  vala  az  gyeuge 
orcha  alatt  (DomC.  4).  Ersebeth  magzatot  fogadót  ew  mehee- 
beu  ew  veesseegheeben  (ÉrdyC.  250b).  Patrícius  vitéz  kerezt- 
tyenseegre  terween  nagy  veenseegben  es  yo  hytben  mvleek  ky 
(519).  .10  vénségbe  teniettetöt  el :  sepultus  in  senectute  boua 
(Helt:  Bibi.  I.F4).  Szép  vénséget  azoc  mind  értenec  (Valk: 
Gen.  4).  Maga  biró  vénség  (Decsi:  Adag.  142).  Hadra  i6uság. 
tanátsra  vénség  kiuántatik  (209).  A  véas§g  czak  harmad  napig 


1055 


VÉNCiI,— VENDÉG 


\'T:NDIÍGEl^\T!NDÉrrf!|!;(J 


10.VÍ 


tart  |269).  Ha  idején  met;  iium  halunk,  a  vénség  lajtunk  (Pázni : 
Prád.  74 1,  Utolsó  vénsíeeig  nagy  szentségben  igazgatta  az  egész 
Asiában-való  Hcclesiákat  (137).  Nem  kedvei  isten  elítt,  ha 
fogyaték,  büdös,  rotliadt  véuségilnket  adgyuk  néki  (335).  A  ki 
gyeiinokségében  szehd  és  törvényes  erkíltsiikhííz  szokik,  y'i 
vénség  növekedik  belíile  (338 1.  Meg  fo.sztati(^  az  anya  tiátnl,  az 
kibfll  várattatii;  vala  néki  cizvegyeege  istápja  (Zvon:  I'ost.  II. llli. 
A  vénség  virágzó  50-től  60ig,  kSzép  szerfi  60-fol  70-ig  [ACsere  : 
Enc.  I(i8).  Kdgait  meg  otrombította  a  vénség  (Czegl :  Japh.  8 1. 
A  mit  iftiantau  a  nyers  elme  magában  kaptsul,  még  gflrl»- 
vénségben-is  nehezen  felejti  (Fal:  NA.  157).  Rántzosok  és  vén- 
ség miatt  meg-gírbaitek  (NótPM.  44).  Elég  nyavalya  a  vénség 
íSzD:  MVir.  fi5). 

Vénül,  vóntiül :  [senescu;  alt  weidenj  Hirdetem  te  dicze- 
rétidet  es  venőltiglen  isten  ne  ha*  engemet  (AporC.  23 1.  Az 
előtt  gyakrabban  irtunk  egymásnak,  mitől  van  a,  talán  attól, 
hogy  vénülünk  (Mik:  TDrL.  435). 

el-vónül :  [obsolescu  ;  veraltenj.  Akái-  nielly  ilitsiWges  mél- 
tó.ság  is  idővel  el-véufll  és  el-veszti  az  előbbi  fiatal  szépet  (Fal : 
UE.  4071. 

meg- vénül,  még-vónhül:  (c<jiisenescM;alt  werden).  My- 
líoron  meg  veenevvlendez,  eegyeb  őwedez  be  teeghedet  es  oda 
vyzen,  howa  nem  akarod  (ErdyC.  175b).  Meg  wenAiek  niynd 
oen  ellensegym  kt-zeth  :  inveteravi  inter  omnps  inimicus  nieiis 
íKulcsC  0)  Ydogeneknek  fyay  meg  ven\\lenek:  Hlii  alicni  iii- 
veterati  .sünt  (33).  Ábrahám  igen  gazdag  vala,  do  idője  szerént 
igen  meg  vénhölt  vala  (RMK.  11.113).  Ábrahám  megvénhíilt, 
azért  nem  kémélli  az  ő  kincsét  fiától  (117).  Az  én  vvram  meg 
venfilt,  gyenyerfiség  vtan  iarok  e  (Helt:  Uibl.  I.G4).  RAlla  így 
gondola,  meg  vénhiilt  vólna  (BFaz:Castr.  C2t.  A  puszpáng  fa 
mee  nem  .sznva.sodik,  se  meg  nein  vénftl  lAC-sere:  Enc.  232). 

VENDÉG :  1 )  liospe.s,  conviva,  .symiwsiastes  C.  gast  PPB. 
Ah  vendegeknek  menekezey:  nuptiae  discnmbentiinn  NémOl. 
358.  Vendéggé  hinata  menden  népet,  ki  lélettetec  Snsisban 
(BécJiiC.  48).  Ez  vendegliAI  lakozyk  vala  (.lordC  741).  Az  wr 
rt'yw. .  vendoegevvl. .  vygan Jakozwan  wr  isteimpk  azialan  (ÉrdyC 
512b).  Midenkor  szabad  egy  vendéget  magánál  el  viimi  (Decsi : 
Adag.  2i.  Semmire  nem  kellene  most  az  vendég  (130).  Talán 
nem  akkiiia  érkezik  levelem,  mikor  én  gondolom,  mert  imien 
kevés  vendégek  mennek  (LevT.  11.280).  Most  az  emberek  nem 
tartyáU  jólaká.snak,  ha  vendégftstől  a  gazda  meg  nem  részeg- 
szik (Pázm:  Préd.  220).  Meg  szabadulván  az  őrdSg  vendégtfli 
(Zvon:  Post.  1.534).  Hivatalos  vendégec:  invitati  couvivae  (Com : 
.lan.  109).  Nem  ugy  mint  rabomat  tartlak  én  tégedet,  de  mint 
magátul  jüt  vitéz  vendégemet  (Zrinyi  1.69).  Ebéd  után  szoros 
légyen  házam  a  vendéggel  (Fal :  NE.  82).  ( )k  nélkül  is  betér- 
nek hozzjid  és  reád  ütnek  mint  a  hívatlan  vendégek  (Fal:  UE 
42Ö).  S)  [extraneus;  fremd,  aiiswartigj.  Zoniiuhozam  es  én- 
nekem innom  adatoc,  vendég  valec  es  befogadatoc  engemet 
(MünchC.  62).  Jewendewt  mond  az  Crystws  orzaganak  epew 
leséről,  ky  kylőuib  kylőmb  wendeg  oiyjigbol  gyewytetyk  (Ajiorí^' 
12).  Hogy  ky  ment  volna,  az  portan  legottJin  lelőnek  elSl  kct 
vendég  frátert  (VirgC.  59).  Ez  vendég  atyafjaknalt  az  zolgalat. 
latom,  hogy  igen  nagy  zAkseg  (tíO).  Vendég  országoklml  néki 
sok  hada  lőn  (KMK.  III. 8).  Az  magyar  nemzettit  ezért  utálják. 
vendégnéi)ek  éktelenől  n'itolják  (191 1.  Vendég  ntonjánU  igen 
orroljátok  (V.»)5).  Thwdonianth  tethyenek  az  oth  waKt  plel»a- 
nosnak  es  az  byronak,  es  ha  walaniy  wendegh  embertli  es 
találnának,  wagy  nemes.set,  wagy  parazthotli  oth  la  koron 
'RMNy.  111.75).  VitézkSdée  sr>kal  vendég  földeken  (Görc.s: 
Máty.  2i.  Immár  jiz  soc  vendec  néppel  mind  az  szallasoc  az 
varasban  be  tőltec  vala  (Horn:  Ének.  l'^i.  Vendég  vton  iarol 
rgen  orolyatoc  (HoíTgr.  2ti5).  Vendég  a  históriákban,  a  ki  nem 
tudgya. ..  (I'ős:  Igaza.  1.381).  8)  [subditius;  falsch|.  Vendég 
zeni:  i'cin.spK'iliura  Major:  Sz<St.     162.    Veudéglmj :    coma    sul>- 


ditia,  adventitia,  emeutitia,  capillanieiitiim  HPB.  Fodorétott  ven- 
dég hajial  palá.«tollya  kopas-zsAi;át  (C»iizi:Síp.  .55i.  Ve7.<;ték  erő- 
vel iparkodnak  és  vendég  .szárnyon  röpdeznek  (Fal:  NA.  242). 
.Szeddle  borító  hártyáját,  vendég  színét,  ha  igaz  képit  fogod 
látni,  nem  ijezget  tíibbet  iFal:  SzE.  520.  Ki  .s..k  vendégszín 
borítja  az  arcákat  (Fal:  BE.  611). 

IK'izmundásokj.  Hívatlan  vendéghuek  aitó  meghet  hellyé 
(Czegl:  Japh.  170).  Han\iadnapi  vendégnek  légyen  neve  (Kisv: 
Adag.  411). 

Vendégel :  convivio  excipio  MA.  (bewirten).  Hol  láttál  uram 
érsek  valahol  oly  dolgot,  hogy  valaki  az  holtakat  vendéglette 
(RMK.  11  219).  Az  mint  ő  akarja,  nem  úgy  vendégli,  mert  szíime 
szőrében  szoktak  .szaggatni  (Tin.  316>  F^gynihán  naplglaii  vsak 
ott  levének,  királné  aaszontól  vendégletének  (RMK.  IV.135). 
Hamar  az  királynak  ez  hírével  lőn,  az  vitéz  Franciskó  beér- 
kezett legyen,  nagy  vígan  vendéglé  az  király  ebéden  (IV.55i. 
Micheasnak  sem  len  lobban  dolga,  mert  ütet  Ls  arczul  vére 
■Sedechia-s,  az  több  prophetakat  is  az  niodou  uendeglek  (Tel: 
Evang.  1.95).  Lázárral  és  Mártával  egyetemben  üetánia  kas- 
télyban fogadván  vendéglette  Kristiist  (Pázm:  Préd.  1227).  A 
pohárnok  bé-tőlti  az  erős  italt  a  korsóbul  a  pohárokba  és  kezé- 
ben adgya  a  vendéglő  gazdának  (Com:  Orb.  117i  Ezt  moodgya 
vala  Lsák  az  őtet  vendégleni  akaró  Jákobnak  (Matkó:  BCsák. 
30tí)  Kleopátra  akkor  volt  olly  fényessen.  mikor  vendéglette 
Pompéjust  szivas-sen  (GyOngyD:  C\ip.  611).  Ki  én  sokakat  ven- 
déglettem, idegen  .xsztaloknál  nyalakodom  (Fal:  NU.  287). 

I  meg-vendégélj 

megvendégéléB  :  (convivium ;  bewirtung).  A  luegvendége- 
lé.st  a  kiszopot  palackoknak  számáról  ítélte  (Fal :  Nü.  3051. 

Vendéglős :  (convivium ;  bewirtung|.  Az  veudéglés  vtán  meg 
aiiindékoza  a  királj-t  egy  szertelen  nagy  aranyas  kupával  (Helt : 

Krón.   196). 

Vendógésked-ik  :  convívor,  epnior,  comessor  C.  [achiuan- 
senj.  Friseu  vendégeskedni :  saliarem  in  modum  *epnlari  PPBI. 
Mostan  az  is|x)talyokuac  iőuedelme  chac  isten  tudgya  houa 
kel,  az  i.s|x)tal  mesteroc  es  egyéb  ragadozóé  os-ztoznac  soc  helyen 
uelle  es  uendegeskednec  belőle  (Tel:  Evang.  1.353).  Veneoget- 
tetec  raitta,  ha  ostiaual  kelletnek-e  az  ti  vendege.skedő  vacho- 
ratokat  tjirtanotrx:  anagy  kőz  kenyérrel  (Mon:  Ápol.  13 — 14i. 
Midőn  a  moabítákkal  vendégaskedtek  volna,  a  moabiták  leá- 
nyival való  kurválkodásra  vetemedtenek  (MA:  SB.  21).  Balthaaar 
vendégeskedik  éyjel  nappal  az  ő  udvari  nemesseivel  (52).  Vol- 
tának nála  főfő  emberek  és  ott  vendégeskedteiiek  iTfirtT.- 
1.562).  Azt  síjja,  midőn  ő  vendégeskedik,  tetteti  az  asszony, 
hogy  megbetegedik  (Gyöngy  :Cup.  16).  A  kik  csak  veudégeo- 
kedni  akaniának  bésyiinni,  azokat  t)é  ne  Ixicsássa  (Bercs:  Lev. 
403). 

Vendégeskedés  :  epulatio,  comes.satio,  cuncaenatio  ( 
(si'liinaiisereij.  Vendégeskedés,sel  avagy  edgyfitt  lakozáivial  az 
ő  javait  el-kSIti  (Com:  Jan.  181'.  A  vendégeskedés-közben  gutta 
(itésben  hírtelen  nieg-holt  tí.s\ény  s  kegyetlen  Uiista  ^C^egl : 
MM.  EIöb.  12).  Nagy  pompáskodásnak  és  veudégesk-désnek 
indi'il  a  fejdelem  (Monlrók  XXVaU). 

Vendégeskedő  :  eomeM<ans  C  epulo,  comessator  MA. 
sclimaiLser,  schlennner  PPB.  Tobzódó  avagy  ve(ndége8kedő : 
heino  .sen  epulo  (Com:  Jan.  ISI). 

Vendégi:  |hospitalis:  ga.stfreuudliclij.  A  keiives  gacdagnac 
vendégi  ajáudékoc  kiMdeltetuec  ^Com:  Jan.  194). 

Vendégség  :  couviviiun  C.  epuluu  MA.  gastmahl,  sehuiaus 
l'l'U.  Étető,  méreg  adó  vendégség :  epulae  'carniticen  PPBI. 
A  ^iierkedetns  vendégség  ntan  Ihrimet  siralomra  bya  (BéusiC. 
202).    Valaki    Iíhi    meg    liiuuLsitta,   vendtvseKŐt    zerőz,   naginal 


oriT 


HALOTTI- VENDÉGSÉG— VENIKE 


VAD-VENIKE— VER 


1058 


jkablj  HZ  edSs  isteu  (EtebrC.  UO).  Vendégségbe  hhia  a  királyt 
9  az  egés7.  fanáczot  az  Geréb  Laszlo  (Helt:  Krón.  196).  Sze- 
flnnyé  ne  légy  az  gj'akorta  való  vendégség  miatt  (Kár:  Bibi. 
.661b).  Egy  menyekezi')  lakasort  auagy  mas  fele  vendegseged- 
rt  ueni  szánod  el  mulatnod  az.  isten  igeiét  (Bum:  Préd.  llOb). 
ir,  i.sten  lnVeket  le  vágattat  as  vendegseglien  liiwia  rea  az  cgi 
aadarakat  (5,í3).  Eb  vendégség:  Phoci  convivium  (Decsi:  Adag. 
.^0).  MidSn  Jesus  vendégségben  volna,  egy  pliari.spiia  kezd  így 
zólni  az  asztahi.il  (MA:  Scult.  712)  Csak  világi  vendégségben 
i  ha  ki  innod  semmit  sem  adna,  mit  mond;m,'il  (Matkó  :  BCsák. 
30).  Ki-terje.'!ztett  kezekkel  marasztotta  vendégségben  a  jSve- 
ényeket  (Hall:  HHLst  H.338).  Kamuti  Karkas  felesége  az 
ikkori  vendégségben  adatott  be  ételben  avagj'  it-alban  ártalmas 
w,k;'>zt  íKem:  Élet.  45).  Veszélyekben  forgott  a  tengeren  vér- 
ei folytt  vendégségekben  (GyöngyD:  Cbar.  331).  Bíbor,  bársony, 
vendégség,  jobb  egy  napi  egészség  (SzD:  MVir.  263). 

halotti-vendégség  :  [epuUim  fimebre;  leiclienmabl].  Hogy 
1  Ui-miilt  lelkek  ne  bujdosnának  széllyel,  torokat  és  halotti 
endégségeckel  tésznec  vala  (Com :  Jaii.  213) 

kárlátó-vendégség :  [repotia ;  nachgelage].  A  menyekezí 
itán  másodnapi,  kárlátó  vendégségek    lesznek  (Com* :  Jan.  97). 

Vendégség! :  couvivalis  MA.  znr  gasterei  gehörig  PPB. 
t'endégségi  ital,  rendre  ivás :  circumpotatio  PPBI. 

VfCNDÉLY:    acratophonim  C.  MAI.  kiibel,  gelten  PPB. 

VENEREK  :  fiwtus :  getrank]  Valamit  mérgest  az  mer- 
;es  venereket:  et  si  mortificnm  quid  bil)erit,  arth:  nocebit 
íémGl.  193.  Az  etekbeiewl  venerekuel  ewremest  es  gyezow- 
«guel  euen  felkelenek  íElirC.  131).  Félem  en  vramat  a  kiralt, 
li  zenét  tf  nektec  étket  es  venereket. . .  Malazar  viziuala  az 
iz  étkeket  es  5  venerekeknec  borát  (BécsiC.  118)  Elmeéec  en 
:eret8im  után,  kic  meg  a^gac  énnekem  en  kenerimet  es  en 
íenerekemet  (182).  lay  ki  venereket  ad  S  baratfanac  ereztuen 
'i  epeiét  (272).  Lattonc  tégedet  zomiaztad  es  venereket  attouc 
éneked  iMiinchC.  62).  Immár  nem  izom  e  z515  vezz6nec  véne- 
■ekebJl  (lül).  Bort  és  semmi  venereket  nem  ii;ic  es  scent  zetet- 
el  be-tene.sedic  (107).  En  testem  bizon  etek  es  en  verem  bizoíi 
renerec  (1S2).  En  venerekemet  siralmai  elégeltem  vala  (AporC. 
52).  Zomiozol  nem  vizet  sem  egebneraf  venerekoth,  hanem 
3yn6s5knec  iduSsseget  (NádC.  287).  N'elve  sem  raarada  artat- 
an,  mert  utálatos  venerekkel  itathak  (290).  En  venerekemet 
arassál  elvegeitem  vala  (DübrC.  179).  GonyprkAtem  enny  ke- 
aansagomzerent  va'o  etekéi,  venerekel  (VirgC  4).  Se  eczetet  se 
?egyeb  venereeketh,  kyth  ze!5b51  ky  zyrenthnek,  ne  ygyanak 
.TordC.  129).  Bódog  zevlev  tevke,  kynek  vezevybevl  enne  dy- 
inevlc  bével  kevdeek  ez  velaguak,  adnan  népnek  elev  venere- 
ket, zent  tanolsagnak  venerekeet  (DomC.  291).  Zomehozeek, 
hogy  az  my  lelky  zaradsagwnknak  venereeket  zolgaltathua 
^rdyC.  189).  Pénzt  kewitek  mynden  napon  eetelre  es  wene- 
rekre  (írsC.  308).  Een  reyam  tapsolnak  vala,  kyk  venereketh 
yzuak  vala  (KeszthC.  169).  Hamwth  ezem  vala  mykeppeu  kenye- 
reth  ees  een  venerekemeth  syralmal  egyeleytSm  vala  (266). 
Nagyon  örül  király  minden  népével,  az  bölcsekkel  lakik  jó 
venerekkel  (RMK.  IV.226). 

VENIC,  VENIT:  [ostrya;  hopfenbuche].  Juxta  ripam 
in  arboribus  egiis  et  wenuz  sünt  mete.  1257  (Wenzel.  Vn.470). 

fejér-venit :  clematis  altéra  per  sepas  repens,  convolvolus 
major  Beythe:  Nom.  3b.  4. 

VENIKE,  VENYIKE  (ze\euene<fyü  Nyírkállai):  resex, 
sarmenta  C  ramentum,  sarmenhim  MA.  rebholz,  reisig  PPB. 
Venyike,  sz/Slö-tőröl  le-mentszett  vftszszó,  kés-allya  fa :  resex 
PPBI.  Koppyaya  mynt  keettewnek  wenyke  wezew  wala  (Pe.sti : 
Fab.  11).  Az  sz518  vesszí  meg  aszott  es  felszedik  az  t5bb  veni- 
keknel  es  az  tűzre  vetik  (Sylv:  UT.  L151).  Szurockal,  czepfiuel 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR,    ül. 


és  veiiikéuel  gyuitogat  (Kár:  Bibi.  11.159).  A  venyikébSI  nem 
hogy  ága.st  vagy  gerendát,  de  egy  szeget  sem  tsinálhatni  (Pázm  : 
Préd.  71).  Soc  venyiket  szedett :  congregavit  sarmentorum 
aliquautara  multitudinem  (MA:  Bibi.  IV.135).  SzillS  tSvel  s  veni- 
kével  volt  hé  vonva  (MA:SB.  99).  Tfiknec  venyikéje  (Nad : 
Kert.  77).  Mog-j)arautsollya  Sándor,  hogy  venikéból  színének 
hajót  )>s-/.ve,  azt  vad  bórrel  bérellyék  meg  (Hall:  HHist.  1.47). 
A  melly  sz6l6-t5t  a  vinczellér  meg  nem  irtogat,  hosz.szú  venyi- 
kére  terjed  tllal:  Paizs.  37). 

vad-venike:  clematis  PPBI. 

Venyikés :  sarmentosus  C.  MA.  voll  rebholz  PPB.  Venyi- 
kés,  harasztos,  hurkos:  .sarmentosus  PPBI. 

VER  (weer  Pesti:  NTest.  89.  Szék:  Krón.  48.  Land:  Uj- 
Segíts.  Elób.  1.  Kónyi:  HRom.  13):  converbero,  percutio,  caedo, 
fligo,  batuo,  timdo,  cudo  C.  verbero,  quatio  MA.  schlagen  PPB. 
Ököllel  verőm  :  colaphizo ;  tenyérrel  verni :  depalmare ;  ezim- 
balmot  verni :  cymballssare  C  Orrát  *verni  valakinek :  .succu- 
tere  naso  talitrum  PPB.  Na^  zeernyen  vereek  (ÉrdyC.  526). 
A  póroc  beszekeluén  a  vízbe  verni  kezdéc  erSssen  a  farkast 
(Helt :  Mes,  284).  Bftnflnc  érdemli,  hogy  minket  eltíg  very  (Bom  : 
Ének.  316).  Nem  verlec,  sem  rutollac  (Tel:  Fel.  11).  A  kovács 
a  vasat  az  ölő  vason  veri  (Com:  Jan.  104).  A  zengS  szerszá- 
mokat veri,  zSrgeti  (168).  Pyrites  gyemant-kS  verve  adgya  tfizét 
(Rim:  Ének.  321).  Az  arany,  noha  kivül  verettetik,  semmi  szó- 
zatot nem  bocsát  (Illy:  Préd.  1.32).  A  publikánus  megtérvén 
semmit  nem  láttatik  vala  egyebet  cselekedni,  hanem  a  melyét 
verni  (II.20,S).  A  kire  tsapnak  a  mardozó  tréfák,  azokat  miut 
a  sebes  raenykSveknek  szelleti  sz5rnyen  a  fSldhez  verik  (Fal : 
UE.  38.5).  Erfls  dárdájával  sokat  földre  vére,  maga  felenyája 
vérében  hevére  (Kónyi:  HRom.  52) 

[Szólások],  Fut  Havasalföldre,  sátorát  fölszedte,  nincs  pénz 
az  ebverte  (Thaly ;  Adal.  11.96).  Némely  lelkeket  ott  az  havas 
es8  vér  (CzegbMM.  252).  Viradtig  egy  néhány  ízben  az  es6 
igen  verte  (TörtT.^  1.193).  Esi,  veri  az  hideg  szegénység 
(MA:  Scult.  27).  A  ki  egyedül  jár  a  kietlen  puszta  erdflben, 
danol,  fityel  magának,  azonban  minden  felé  neszez,  v  é  r  a 
szíve  (Vajda :  Ki-iszt.  11.75).  Vmibe  ver :  Sok  adósságba 
verni  magát :  *aes  alienum  cx)gere  PPBI.  Ha  valaki  meg-bántya 
istenit  szeretetlen.ségével,  nem  veri  adósságban  magát  (Csúzi : 
Tromb.  615).  Sedechiás  kerálnak  szemét  kivágató,  b  é  k  ó  b  a 
vereté  (RMK.  11.18).  Békót  fon-asztott  leveled  lábamra,  b  i- 
1  i  n  t  s  b  e  vert  (SzD :  MVir.  347).  Tsu  portban  akarják  ma- 
gokat verni  (GKat:  Titk.  79).  Csoportba  vervén  magokot  jüjje- 
nek  ide  Kos  Mihályhoz  (RákF :  Lev.  168).  Drágán  váltattunc 
meg,  ezt  veri  elménkbon  .szent  Péter  apastal  (MA :  Scult. 
432).  Az  ördög  veri  ezt  e  s  z  e  k  b  e  és  rakogattya  nyelvekre 
(Fal:  SzE.  557).  A  mit  az  e.sztelenek  egyszer  f  e  j  e  k  b  e  vernek, 
arról  nem  könnyen  állnak  ol  (Fal:  UE.  459).  Vétenek,  a  kik 
bizonyos  dolgokat  vernek  fejekbe,  hogy  meglesznek,  holott 
bizonytalan  (505).  Egy  parázna  fertSzés  ha  gyónatlan  s  oldatlan 
marad,  oda  vér  abba  a  tfizes  kementzébe  (Fal :  NE.  36). 
Torkában  akará  verni  Pénelopé  egy  dalaló  jámbornak  unal- 
mas énekét  (Moln:  JÉpül.  ElSb.  XV).  Tzigány  ölön  koholt  pnrdi 
hazugságodét  torkodba  verem  (SzD :  MVir.  225).  A  darvak  a  sas- 
keselyíit  meglátván  menten  egy  trnpba  verik  magokat  (Misk  : 
VKert.  324).  Valamíg  a  testben  vagyon  lelkünk,  kötözett  és 
v  a  s  b  a- veretett  rab  a  neve  (Pázm:  Préd.  68).  A  hajdiiság 
uagyobbára  elpusztult,  némellyeket  vasba  vertek  (TörtT.'  III. 
391).  Egy  gyilkosság  oda  vér  abban  a  kínok  völgyébe, 
hol  szüntelen  égni  fogunk  (Fal :  NE.  37).  Vmihez  ver :  Az  minemft 
lud  merghfiek  az  vitteberghai  doctorok,  tálam  szaporann  lobbanó 
haraghiokban  meegh  az  feleseghek  asaghiait  is  az  felekhez 
verik  szeghennek  (Ball :  Epin.  7).  Az  más  pártnak  bizonyságit 
egy  pihentés.sel  fSldhSz  verhettyfik  (Pázm:  Kai.  571).  Háza- 
ink  elpusztitltak,   pinczeink    kiüresedtek,    egy    szóval    fídhöz 

67 


1059 


VER 


Általver— BE-VER 


lOfiO 


verettünk  (Bercs:  Lev.  4ij2).  A  mardosó  tréfák,  a  kire  üluek, 
mint  a  sebess  meuykö  szelleti  ftSldhöz  verik  (SzD:  MVir.  436). 
Vmin  ver:  Jónás  hogy  ezt  hallá,  igen  megríitteue,  mert  fél 
vala  azon,  hogy  öt  agyon  verné  (RMK.  11.89).  Az  álnok  Qiain 
megdühödt  vala,  bottal  öescsét  ott  agyonverte  vala  (V1.249). 
Kayn  az  Ábelt  gereblyeuel  agyon  veri  vala  iHoffgr.  207).  Chris- 
tas  agyon  veri  azokat,  a  kik  nem  alainisnálkottak  (Bal:  Csisk.  11). 
Ezt  az  fene  vadat  vas  pórSlyokkel  nagy  sok  íideig  csak  élig  verők 
agyon  (Forró :  Curt  121).  Dühöís  nevem  kfilt,  hogy  könnyebben 
agyon  verjenek  (MonOkm  XIX.56).  Gyakor  kLs  pintíke  agyon  vér 
valaha  (Thaly:  VÉ.  1.420).  Szerettem  volna  agyon  verni,  mert 
conjungálni  akarta  magát  (Bercs:  Lev.  183).  Az  szent-györgyiek- 
nek  2  zájszlót  engedtek,  de  azokat  agyon-vervén,  azokat  várom 
hozzám  (459).  Ha  békességet  keres  Józsika  király,  nem  ver 
agyon  bennünköt  (530).  Artzul-Lsapni,  nyakon  verni,  öklözni : 
*colaphiim  infriugere,  incutere  PPBl.  Hogyha  ki  nyakon  vert 
s  tólled  gört.sö.st  nem  nyert,  mászszor  dorongot  hoz  rád  (Kisv : 
Adag.  528).  Bíró  is  léit,  hogy  pofon  veri  az  'Szvegy  a8.szony 
(Czegl:MM.  189).  Torkon  vei-ve  akarja  elvenni  a  nyilván 
való  adós.ságot  (Nyr.  XII.80).  Torkon  verve  meg  fojtott  igaz 
ügynek  földhíiz  verése  (SzD:  MVir.  485).  Vmire  ver:  A  melly 
pénzt  ád  néki  a  király  magát  éke-síteni,  azt  inkáb'  tsoporra 
veri  (Kónyi:  VM  10).  Délszíure  hordogatja,  dobra  veri  leg- 
titkosabb vétkeit  felebarátjának  (Fal :  NE.  89).  Maga  veri  han- 
gos dobra  és  fennyen  ditsekedek  vele  (Fal :  NU.  269).  Másnak 
nem-szép  dolga  ne  légyen  nít  örömedre,  ne  verd  dobra  (Fal : 
UE.  481).  Az  emberséges  ember  nem  veri  dobra,  mint  s'hogy 
végezte  dolgait  (508).  Doctorságra  vertem  magamat  a 
oompliment  dolgában  (Fal:  TÉ.  773).  É  1  i  r  e  veri  pénzét,  elrejti, 
s  mintegy  szentséget  illetni  nem  meri  (SzD:  MVir.  169).  Hogy 
mulandó  b  (i  t  .s  ü  I  o  t  r  e,  gazdagságra,  hatalomra 
verhesd  magadat,  a  világ  a  líi-fö  emberek  küsziibit  járatja 
veled  könyörgő  levelekkel  (Fal:  SzE.  545).  Ki  sok  kívántatik 
hozzá,  a  míg  jó  hitelre  verje  m.<igát  az  új  tiszt  (Fal:  ÜE. 
443).  Minden  csizmát  egy  kaptára  verni  (Kisv:  Adag,  151). 
Vmil  ver :  Lám  egy  i>éklát  ki  nagy  sokan  mondának,  ebet 
veniek  előtte  oroszlánnak  (RMK.  in.222).  Sok  jaj  kiáltásom 
veri  az  egeket  (SzD:  .MVir.  75).  Nem  szunyátább  azzal  a 
hadi  Mars,  hogy  sisakjában  vér  fészket  a  Pállal  madara 
(Land:  UjSegits.  Elíb.  Ib)  Köpülj  ölömben  mintegy  szép  kert- 
ben, verj  fé.szket  benne  (Thaly:  VÉ.  11.235).  Német  .sas  vert 
fészket  már  Sümeg  várában,  Imrdót  kiáltanak  Vég-Simontor- 
nyábmi  (263).  Harag  és  irigység  vert  fészket  szívekben  (Gyöngyü : 
MV.  Elfib  12).  Valahol  jobbnak  látja,  mintegy  fészket  verjen 
magának  (Bercs:  Imv.  324).  A  hol  a  békesiég  fészket  vér  ma- 
gának (Csnzi :  Síp.  339).  Ott  fészket  vert  a  tökéllet6.sség  és 
nyomát  hagyta  a  me.sterség  (SzD:  MVir.  327).  Gyöke rett- 
verek :  radicesco  PPBl.  Izraelben  eivrSkosoggyel  es  f.z  en  hy- 
weym  k5z5t  very  gyekereth  (ÉrdyC.  475).  Azok  a  fák  vernek 
mélyeb'  gyökeret,  mellyeket  a  szél  eróssen  ingat  (Pázm:  Préd. 
35).  Gyökeret  nem  verhet  bennek  a  ki-zendAIt  jó  mag,  h;mem 
akármelly  kisded  kísértettel  ott-in  kiszárad  (345).  A  vétkes 
szokás  gyökeret  ver  (Com:Jan.  177).  Ez  a  c-salakozás  gyökeret 
is  vér,  magot  is  bocsát  (Kai:  UE.  420).  Házul  vitt  észszel,  azt 
szokták  mondani,  nebéz  hadat  verni  (MonTME.  V.250).  Meg- 
tekintvén czüvekes  lovaimat  is,  az  hol  vadnak,  és  az  marhái- 
mat is,  az  hol  helyt  vertének  (Monlrók  XV.S3).  Mikor  meg- 
főzöd, kitegyed  a  töztUl,  hogy  magában  izet  verjen  (Radv : 
Szak.  22).  Haizter  felczöhódött,  egy  órakor  készülőt  vertek, 
három  ór.'ikor  elmegy  (Bercs:  Lev.  197).  Afrikában  teremnek 
oUy  nagy  gyapjas  ketskék,  mellyeknek  gyapjokból  a  hajósok 
kSteleket  vernek  iMisk:  VKert.  218).  A  szerelem  idóvel  lán- 
got vér  és  derék  tflzzé  válik  (Fal:  NE.  5).  Az  adó  és  vev3 
kSzt  mindgyárt  lángot  ver  és  el-aluszik  a  barátság  (Fal:  NA 
242).  A  ki  sok  ny  i'i  I  ntán  fut,  eggyet  sem  vér  iFal:  UE.  409). 
A  brassíiiak  vertének  egy  pénzt,  mellynek  egyik  felin  volt 
liárom   ember  fó  iBod:  Pol,  54).    Utszjikat   ugyan    hagynak,  de 


kiki  oda  veri  sátorát,  ahová  tetőik  (Mik :  TörL.  36Ú).  Mi 
bátorság  vett  engem  arra,  hogy  még  Á;iiában-Í8  sátort  vertek 
lakáíiokra  (Mohi :  JÉpUI.  1 9).  Ha  szalonnát  nem  vertél  belé, 
vagy   két   tikmonyát    is   vethess    bele  (Radv :  Szúk.  164).   Nem 

)   hiába  vernén  a  szelet:  non  airem  verberans  (Helt:  UT.  u4;. 

I  Nem  kötelessége  a  nemességnek,  hogy  szemeket  veró  pom- 
pára szaggasson  (Fal:  NU.  288).  Képtelen  különbség  váltja  fiket, 

'  mely  magok  vlselésekból  kinéz  és  első  tekintetre  szemet  vér 
(Fal;  UE.  479).  Oda  siessen,  az  hol  meghitt  tábort  verhet  Nagy- 
ságod (Bercs:  Lev.  740).  Taytekot  werwen:  sese  .spumaus 
(Pesti:  NTest.  89).  Az  orra  likjain  lángos  szellők  mennek,  szája  taj- 
tékot vér,  mint  vizi  istemiek  (Zrinyi  I.32i.  Szjijja  tajtékot  vér  (Kó- 
nyi: HRom.  13).  Neked  vér  tanczot  az  a  lautas  (Tel:  FeL  lOOj. 

I    Az  tikmonyát  eczetbeu  verjed  (Radv:  Szak.  14).  Az  hideg  tej- 

1  ben  verj  bűvön  tyukmonyat  (181)  Ezen  zsinór  ó  felségének  nem 
tetszik,  arra  a  formára  verettesse  Kgid,  mint  a  mostani  kék 
övet  verték  a  gombkötök  (TörtT.'  ni.379).  A  bibás  mesterség- 
gel vészi  dolgának  eleit,  szép  munkával  selyem  sinórt  veret 
(Hall:  UHist  11.100).  Vmiül  i«r:  El  zenveditek,  ha  ki  tikteket 
arcél  ver  (DobrC.  293).  YzraeltAl  arczwl  vereteek  (JordC. 
164).  Meene  Gb5r5g  m-zagra,  de  oth  ees  arczwl  vereteek  (ÉrdyC. 
401).  Ersekek,  pLspekec,  kegietien  hitlen  pogan  feiedelmec  arczul 
veriec  a  Jeboua  igaz  moudo  praedikatorit  (Mel :  Sám.  360. 
Vmivel  ver:  Regmaldus  mester  meg  gyógy vlhatatlan  beteg- 
seggel veretteteek  (DomC.  33). 

[Közmondások],  Ne  verd  a  diófát,  melly  böv  gyümöltsöt  ád: 
*beneficia  a  sponte  oflferentibus  non  sünt  exigenda  PPBL 

által-ver  :  I)  transverliero  C.  contigo,  confotlio  MA.  durch- 
stechen  PPB.  Gherelyekkel  atal  vereek  ewtet  (ÉrdyC.  545, 
Pásti:  Fab.  49.  Kr.),  Nyliian  lezen  az  alnok,  kit  az  vr  lesus 
által  veer  az  *  saianak  ihleeseuel  (Kom :  SzPál.  359).  Egy 
m'niet  az  einl)ert  liárddal  általueré  (Monlrók.  in.49).  Általveri 
5tet  az  atzélMl  czinált  .számszerigy  iMA:  Bibi.  1.461).  Nagy 
Sándor  által  verte,  ölte,  vagdalta  az  legiób  és  nemesseb  barátit 
(MA:  SB.  U),  Antonius  5  maga  által  verte  magát  (22).  A  vad- 
kan a  %'adász  dárdával  által  verettetvén  megöletic  (Com :  Jan. 
80).  Pinheas  a  Zimrit  es  a  Chozbit  a  paráznaságnak  vétkében 
tajasztalván  által  véré  (üKat:  Válts.  L947).  A  vitézec  hartzol- 
nac  kopjackal  által  vervén  {Cum:  Jan.  150).  Csalárd  igéket 
lövöldöznek,  hogy  felebaráttyok  erszényit  általverlek  és  kifire- 
sitsék  (Illy:  Préd.  11.242)  Verjük  által  az  labanczot  a  oiás 
világra  (Thaly:  Adal.  1.33).  A  nyii  általveri  a  testet,  az  ártalmas 
szó  a  lelket  (Fal :  UE.  496).  Által-verték  kopjával  oldalát  (SzD : 
MVir.  458).  5Í)  transadigo  MA.  durchtreiben  PPB.  Mikoron  az 
vadalma  megfő,  szép  tiszta  szitán  általverjed  (Radv:  Szak. 
23).  Tedd  ki  az  táblára  az  búsát,  az  levét  szép  tiszta  szitán 
verd  által  (7.5).  Aztán  verd  által  a  réz  rostán  a  borsót  (Radv : 
Csal  ni  40).  Az  .szépön  megért  somot  főzd  meg  erősen  borban 
azután  verd  által  egy  tiszta  szitán  (49).  Ludnak  a  máját  petre- 
.selyem  gyükérrel  megfőzni  s  által  verni  (TörtT.«  I.569I.  S) 
[transpello ;  durchtreiben).  Elég  kárával  általverte  magát  az 
német  Erdélybon,  de  semmi  alteratiót  nem  csinál  (Bercs:  Lev, 
739). 

általveret :  '  -o  transHgei-e  ;  das  durchstechenj.  Nem  zen- 
ueted  meeg  en  felemnek  tvVuiskel  által  vereteet  (VirgC.  35). 

be-ver,  bele-ver :  1)  incutio  C,  MA.  hineiuschlagen  PPB. 
Beverni  az  .■ilgyu  lyukát :  tormeuttmi  bellicum  occaecare,  ob- 
.struere  PPB,  Az  míg  isten  nem  akaria,  fogóuai  sem  vo[u)- 
hattiák  ki  az  (üuet,  de  a  mikor  ídeie  vágjon,  vas  pöröllyel 
sem  verhetik  bé  (Detsi:  Ad;ig,  103).  Az  épület  fát  kereső  az 
élö  fákat  a  földre  le  teríti  és  pöröllyel  az  éket  belé  veri 
(C!om ;  Jan.  103).  Az  hidszeget  beverő  porkoláb  töröknek  ad- 
tunk 1  t  (MouTME.  L3U6).  S)  [incnico;  hineinpressenj.  Az 
berenzát  ha  télre  akarod  tartani,  hogy  meg  ne  érjék,  ha  t)4- 
vered  az  edénybe,    l^dd  bé  liMly&l  jó  á-ias   dió    levéllel   iLipp: 


1061 


BEVERftS— Ft)I,  VEK 


FOLVERÉS-KIVER 


1062 


Cal.  46).  S)  [obduco ;  übereiehenl  Tyi'ik  monynyal  bé%'erni  a/, 
égett  tápot :  *ambn.«ta  occnpare  ovo  PPBl.  Által  tördelt  és  bé 
vert  arany  majcokkal  gazdái;  szerszáma  mint  egj'  játszott  a 
ragyogó  nappal  (Fal:  TÉ.  637). 

(Szólások).  Mikor  fel  akaiod  adni,  eczetben  verd  bele  az 
tikmonyát  (Radv:  Szak.  14). 

beverés:  incussus  C. 

égybe-ver  :  [concntio  :  zusammenschlagen].  Az  kA  hegie- 
ket  mpg  zagata  vgi,  hogi  az  nagi  kA  zakadasokat  égibe  vére 
íVirgC.  22).  Mind  egybe  verik  üres  palaszkokat,  ott  az  palasz- 
kokat kiki  mind  elteré  (RMK.  11.78).  A  vigasságért  szenvedés 
ben  irtózással  egybe-veretett  vala  (Mad:  Evang.  313). 

egybenverós :  collisus  C.  fdas  zusammenschlagen].  Az 
madiánisták  fSld  palaszkoknak  egybeverésével  meggySzetének 
(Pázm:  Kai.  öS.ö).  Az  isten  tserép  palatzkok  egybe-verésével 
fiitamtatá  a  madianitákat  (Pázm:  Préd.  111). 

el-ver :  1)  profligo,  percello  C.  [zerschlagen).  El  weree 
kAaseas  *  zeleyketh  (KeszthC.  202).  Ez  a  k5&sS  mindent  él- 
űére: percu.'isit  grando  in  omni  terra  Aegj'pti  cuncta  (Helt: 
Bibi.  I.  Ff41.  A  k5  ess5  auag  a  rogya  vetésflnket  el  veri 
(Kulcs :  Evang  2.57).  8)  [dispello ;  zertsreuen].  Mathias  kiral  eg 
hadauai  a  Frideric  népet  el  veree  es  gikint  mondatanac  vel5c 
(Szék:Krón  217).  Az  Luther  czialardságáuak  sfirS  sötétségét 
az  tfindSklS  napiáual  el  veruénn.  az  hazugok  tánczokonn  való 
iártodat  megmutatom  (Bal :  Csisk.  185).  Mihelt  fel-j8  a  nap, 
mindgyáiást  el-veri  a  sStétséget  (Jlad:  Evang.  130).  S)  [reti- 
neo,  impedio ;  ablialten,  verhindem].  Valamikor  az  adót  be 
akartam  küldeni,  mindenkor  elvert  róla  és  azt  mondotta,  ne 
adjalc  adót,  mert  csak  az  ajándékkal  is  megéri  a  ti5rök  (Mon- 
Irók  Vin.64). 

[Szólások].  A  s  z  t  a  g  i  n  k  a  t  is  a  végre,  hogy  mind  elver- 
jék, meghagytuk  (Monlrók  VIII.183).  A  mely  búzát  most 
elvertek  s  felszórtak,  mind  elvessék  (TörtT."  Hl.  157). 

félén-ver :  [storm  lauten].  Egy  harangot  félen  kezdték  verni 
(rörtT.»in.l03i 

félre- ver :  1 )  (propulso,  inhibeo ;  znrückschlagen,  abwehren]. 
MidSn  ketten  kardoskodnak,  az  egyic  fltést  méreget  hozzá  és 
hozzá  csap,  a  másic  meg-tartóztattya  és  félre-veri  (Com :  Jan. 
210).  2)  [sturm  lantén].  Magával  is  ugy  történt,  félre  verték 
a  harangot,  alig  szaladhatott  (RákF:  Lev.  106). 

föl- ver:  1)  [afiigo :  anheflenj.  A  léczek  egy  arányt  ver&s- 
^^euek  fSl  egy  singnyire  egy  mástul  Lipp:  PKert.  1.17).  S)  [re- 
pello,  excito ;  zurücksehlagen,  aufjagen].  Mikor  Simon  az  váradi 
haddal  ki  jővén  reájok,  fel  akarta  i^tet  verni  (TörtT.*  1.445). 
Hadat  bocsátanak  ki,  kik  Báthori  hadát  az  falukon  felverjék, 
ne  hagyják  meggyülekezni  (594).  Félek  rajta,  hajnalban  föl- 
verik egymást  (Bercs :  Lev.  36).  Elment  Komáromtúl  az  német, 
akár  felverték  s  akár  felment  magában  az  lovassá  (150).  Az 
győri  pusztán  fölverték  az  németeket  s  ráczokat  Szekeresek 
(289).  Nemcsak  az  templomokat  felverték,  de  az  plebánasokat 
kifosztván,  az  úr  testét  az  fódre  hintették  (345).  Az  német 
Kiliti  nevfi  faluban  fektiben  felverte  Kárnli  uramot  (434),  3) 
[diripio,  compilo  ;  berauben].  Házat,  templomot  fel-vemi :  *com- 
pilare  aedes,  fana ;  az  oltárokat  fel-vemi :  *diripere  arás ;  tem- 
plom fel-verfi  :  *violator  templi ;  a  kápolnát  fel-vemi:  ^spoliare 
fanum  PPBl.  Osztán  Ebesfalvát  verik  fel,  oda  is  viseljen  gon- 
dot Kd  íLevT.  n.335).  Vertének  egész  falukat  fel,  sok  helye- 
ken öltenek  meg  embereket  (Monlrók  VI1L428).  Társzekerün- 
ket  a  mieink  felvervén,  három  pokróczomat,  két  vánkosomat 
elvitték  (TörtT.^  III.375),  Hat  hajó  gyalog  német  is  ereszke- 
dett le,  K árvát  fel  is  verte  (Bercs:  Lev.  614). 


[Szólások].  A  lombul  fel-vemi  valakit:  jeuiauden  in 
seinem  bestén  schlafe  aufwecken  (Adámi:  SpracliK.  212).  Fel- 
verte adajokat  50  magy.-u-  forintra,  egy  szapu  borsóra, 
egy  szapu  dióra  (THrtT.  VI.  1 3 1 ).  Valaki  árát  fölverem: 
contraliceor ;  ára  fölveró :  licitator  C.  Áirát  fel-verem,  másnál 
fellyebb  kérem :  licitor  PPBl.  Pénzre  f  e  I  nem  vert  ezüst: 
*inflectum  argentum  PPBl.  Lehúzzák  titkainak  fedelét,  fész- 
keket felverik  (SzD:  MVir.  231).  Ha  el5  mehet  és  fel 
verheti  magát,  ottan  nem  ember,  hanem  tirannus  (Helt : 
Mes.  175).  Nem  érezvén  jól  magamat,  mindazáltal  felverem 
magamat  kevé.ssé  az  franeziák  látogatására  menvén  (Monlrók 
XVIII.53).  Magát  felvervén  a  várlieli  templomban  vitette  ma- 
gát könyörgésre  (TörtEml.  11.14).  Tegnap  igen  roszszúl  vol- 
tam, alig  verhettem  fel  magamat  íBercs:  Lev.  303).  Nyulat 
fel-vemi:  einen  hasén  auftreiben  (Adámi:  SprachK.  212). 
Minden  rejtekeket  megbújják  s  felverik  (Gyöngy: 
Char.  42).  A  basa  sátorai  fel  valának  verve  (Mik:TörL. 
353). 

fölverés,  fölverettetés :  1)  [expugnatio;  erstUrmung]. 
Az  elleuségtSI  megszállott  váras  kSzel  vagyon  a  felverettetés- 
hez  (Illy  :  Préd.  1.444).  2)  [expulsio;  austreibung].  Szentpéter- 
rfil  étszakával  reá  érno  hogy  ugyan  Karosán  felverísét  pró- 
bálhatná (Bercs:  Lev.  373). 

[Szólások].  Gyors  ér  fel-verés:  *citatus  arteriarum  pulsus; 
erek  fel  verések:  *pulsus  venarum  PPBl. 

följebb-ver:  [auctionor;  versteigern].  Megmondtuk,  hogy 
többet  nem  adunk  az  három  ezernél  reá,  mert  feljebb  nem 
verheti,  az  mivel  6  adósa  az  aszszonynak  (LevT.  11.45).  Igye- 
kezzenek azon,  hogy  feljebb  verjék  az  árendát  (TörtT.'  1.375). 

hátra-ver :  repello,  regero,  retundo  C.  reverbero  MA.  zu- 
rücksehlagen, zurücktreibeu  PPB.  Mesterségessen  hátra  verte 
legyen  minden  6  szándékokat  (MA:  Scult  995). 

hátraverés :  repulsus  C.  repulsio  MA.  das  zurücktreibeu 
PPB. 

ki-ver :  1)  escudo,  incudo,  excutio,  quatefacio  C.  ausschla- 
gen  PPB.  Újonnan  ki-verem,  ki-kovátsolom :  recudo  PPBl.  A 
tfizkSvel  tíizet  fiti'mk  és  ki  verflnk  (Com:  Jan.  16).  8)  expulso  C. 
expello  MA.  ausjagen  PPB.  Ha  egy  fel51  *ki-veraec,  más  felSl 
bémegyec :  antica  exclusus  portioa  recipiar  MA.  Kynek  nylvan 
nem  kónnyen  esett  orszagábul  ki  veretni,  barlangokban  seg- 
degelni,  eghi  háborút  szenvedni  (Lép:  PTük.  1.130),  Az  lako- 
dalom színe  alatt  annyid  magával  jű,  Máté  vajdát  kiverhessék 
országábúl  (RákGy:  Lev.  218).  Az  fekete  székből  az  ekklezsiát 
megkövesse  és  az  városból  kiverettessék  (TörMEml.  1.79).  Tomsa 
István  vajdát  az  lengyelek  kivervén  Moldvából,  háromszor  is 
parancsoltik  fi  nagának,  hogy  segítséget  adjon  bemenetelire 
(TörtT.'  1.601).  Valami  Marsinyai  gyütt  meg  Baváriábúl,  azt 
mondja,  óköt  kiverték  (Bercs :  Lev.  539).  Mindeneket  elkövete, 
hogy  kiverje  a  fiának  ezt  a  veszedelmes  -szándékát  (Mik:  MulN. 
200),  Azon  igyekezett,  hogy  azt  kiverje  az  elniémbíl  (310). 
Ebekkel  a  bokorból  kiverni  az  ócsó  nyulakat,  fSrj  s  fogoly 
után  járni  úri  szép  mulatság  (Fal:  NE  20),  A  testi  kívánságok- 
nak leg  kisseb'  helyt  se  engedgyen,  még  esze  ágábul  is  verje- 
ki,  hogy  annyival  is  inkáb  ki  szorullyon  szívébfll  (Fal:  NA. 
191),  Királyi  mulatság  az  ótsó  nyulakat  bokorból  kiverni  (Fal : 
Vers.  864).  A  hazugságok  úgy  beoltattak  fejébe,  hogy  semmi 
igazsággal  ki  nem  verhettyük  agyából  (SzD:  MVir.  226).  S)  [ex- 
primo;  auspressen].  Mikor  a  csukát  megölöd,  gyakd  meg  az 
farkán  felyül  való  ízeit,  abbúl  erfisen  verd  ki  (Radv:  Szak. 
109). 

[Szólá.sok].  Miatta  sok  jantsárt  ki-vert  már  a  kórság  (Kónyi : 
HRom.  182).  Nehezen  vertem  ki  magamat  az  ágyból 
(Bercs:  Lev.  613).  Korán  ki  verem  magamat  ágyamból  (Fal : 
TÉ.  770). 

67* 


1063 


KIVEKÉS-MEG-VER 


MPXJVEKES— VERIJ  IK 


vm 


kiverós :  [repiilsio ;  veitreibiin(;J.  Miro  vala  már  hí  r/.á 
szárnae,  hogy  ki  verése  16t  az  5  ttazttarUiyánac  íOieui;:  Jer 
A3). 

kiverhető :  ductilis  C. 

lé-ver:  I)  ilecutio  C.  MA.  lierabschlaKeii  PPK  l^ták  az 
liíleek,  ffyorsalkodának,  az  nap  leverek  liéát  palotáknak  (Tin. 
167).  Vérietek  le  az  port:  excutite  pulverem  (Fél:  Bibi.  I.l.'i). 
Az  isten  igazságának  menj-fitS  k5v5  az  embereknek  nagyobb 
részét  le  veri  es  az  5rők  tflzre  le  csSpSlli  (Lép:  PTiik.  1.407). 
Filéménis  néki  vált  egyenesen  és  lovárcil  leveri  Ulyssest  (Hall : 
HHist.  III.1Ü6).  Sokat  meg-81,  sokat  meg-sebesít,  sokat  lovokról  \ 
le-vér  kSzzfilSk  (107).  A  régi  tapasztott  kasokat  jól  meg  ász- 
tT/.d,  a  régi  tapasztot  le  verd  rolók  (OrvK.  64).  2)  (supero ; 
überwinden].  Le  veere  az  ig!iz.sagot  es  igen  meg  szerenczez- 
tetee  (Szék;Krón.  48). 

(SzöhisokJ.  Ezekrfil  erSn  erSvel  le  verted  eszemet  (Fal:  NA. 
231).  Le  verte  eszemet  rólla  (SzD:  MVir.  458).  Ne  verd  le  remé- 
nyed szívedről  (354). 

leverés :  decussus  C.  decussio  MA.  lierunterschlagtnig  PPB. 
*SzíllSszem-leveré9e :  articulatio  MA. 

meg- ver :  I )  verbero,  everbero,  deverbero,  ferio,  caedo  C 
percutio  MA.    schlagen    PPB.    Verjen  meg  az  isten:    gott   soll    , 
dicb  stiafen  Adámi :  SpracbK.  212.    Véried  meg  6tet  en  zerel-    ^ 
memuec  aiakibol  (BécsiC.  30).    Megh  verőm   a   paztort   ees   el 
ozolnak  a  cbordanak  yohy  (WiuklC.  152).  Dauidot  az  vr  isten    I 
meg   akara    verny    mykeppen    zerelmes   fyat   (CornC.  76).   Az    j 
iduezeytev  meg  gyogeygya   azokat,    kyket   meg   veer  (DomC. 
37).    Mynden   oktalan    een    velem    yngerkedeketh   meg   verel 
(KulcsC.  4).   Ez  a  kit  Ábrahám  meg  veert  vala  Sodomanac  el 
dulasa  korán  (Szék:  Króu.  10).    Az  Izrael  6ai  k&zzűi  való  tisz- 
tartoc  meg  veretettenec  (Helt:  Bibi.  I.Dd4).    Meg  vér  az  isten 
(Mel:  SzJán.  41).  Meg  v^r  tégedet  az  wr  (Kár:  Bibi.  1.1841  Meg- 
veretett   istentől   (Born:  Préd.   429b).    Meg   vér   még   az   isten 
(Decsi:  Adag.  130).    Mikor  jobb  sülésében  vagyon,    vedd    ki   az 
töztül,  verd  meg  fával,  hogy  az  sója  lehulljon  (Radv :  Szak.  14). 
Bflnemkért  meg-vér  (Tyúk:  Józs.  381).  Uram  jámborokat  fogod-e 
rontani   és    hamissakért  fogode  meg  verni  (Zriuyi  1.13).  Megh 
vér  isten  tégedet  (Czegl:  ORonil.  15).   Attól   féltek,  hogy  meg- 
vér  (Bethl :  Élet.  n.54).  Miltán  azért  az  isten  megvereti  bennün- 
ket (Thaly:  Adal.  n.41).    Meg-verték  két  inasomat  (Bercs:  Lev. 
280).  Veszszót  tartanak   a   házban,  gyakran  megfenyítik,  meg- 
sanyarittyák,  meg  is  verik  a  gyermeket  (Bíró:  Ángy.  132).  Iste- 
nem meg   is  vér,   kitől    is  boszút  kér  .szívem,    mert  szeretem 
(Amadé:  Vers.  34).    8)    debello  C.  [repello;   schlagen,   zurüek- 
schlagenj.  Kyketh   el   gyezweeu   es   megh  verween   el   yzeek 
ewketh  (JordC.  312).   Abram    meg  veere   a   ne^  kiralt,    a   kic 
Sodomat  el  rablottae  vala  (Szék :  Króu.  1 1).  Egyik  Akháb  király 
az  Bécsben  lakozik,    ki  az  isten  ellen  nagyon  hadakozik,  nyil- 
ván  meglátjátok,   végre    megveritek    (RMK.  V.134).   Szemmel 
látott   és    füllel  hallottat  beszél,   az  békességet  .sóhajtják,   oda 
fel   harczok    volt  s  megverték  íiköt  (RákGy :  Lev.  176).  Szeme- 
rénél 5t  megveré,    hajdúit   is   elszéljoszté  (Thaly:  Adal.  11.338). 
Haistert  megvei-ték  (Bercs:  Lev.  422).    I.,átom  szivetlen-ségét  az 
hadnak,  négyezer,  három  is  megver  szemben  (692). 

[Szólások].  Isten  engem  verjen  meg  (Bercs:  Lev. 
494).  A  plébános  térden  állva  átkozván  a  németet  monda:  Ez 
az  igaz  isten,  kit  az  átkozott  nemzetség  így  szemptelenül  tapod 
az  fbidre,  verje  meg  s  meg  is  veri  maga  .szent  dttcsüsigéért  (345). 
Megverték  sokszor  az  fej  ede  t,  üstHkbeu  ia  kaptál  az 
szerdékért,  szokszor  verték  orrodat  téjfi'ilért  (Thaly:  VÉ  11.4). 
Meg  ver  tégedet  azwr  száraz  betegséggel,  hideg 
leléssel,  gyulaztó  és  izzailó  betegséggel  (Kár : 
Bibi.  I.183b).  Megh  veryen  teghed  wr  ysten  ryli  esseggel, 
varaasaggal  (JordC.  258). 


megverós :  I )  verberatio  C.  percussio  MA.  das  schlagen 
PPB.  2)  [clados;  niederlage].  Ha  Leopold  megtudná  Haiszter 
vLsszaszaladását  s  ezeknek  megveréseket,  nem  vániá  az  ostro- 
mot (Bercs:  Lev.  2ÜÜ). 

öszve-ver :  quatio,  concutio,  conquasso,  compulso,  collido 
C.  zusammensihlagen  PPB.  Öszve-veri  az  inát:  collidit  PPB. 
Kewuek  magokat  ewzueuertek:  saxa  se  invicem  collideudo 
(EhrC.  541.  Evzue  veryk  az  ev  tevrevket  (CoruC.  73).  Az  isten 
engemet  Sszue  tfire  es  vgian  Sszue  vére  (Mel :  Jób.  40).  Verd 
S.szve  az  pogányokat  és  törd  apró  pozdorjánkéut  (MA :  Bibi.  V.3). 
Örül,  hogy  elege  lett  ebben  kedvének,  van  nagy  tapsulása  iJszvo- 
vertt  kezének  (GyöngyD:  Cup.  619). 

[Szólások].  Ha  majd  hadat  verhetek  össze,  megé 
megyek  az  németnek  (Bercs:  Lev.  241).  A  csSvre  tekert  bél- 
fonalac  változnac  posztóvá,  mellyel  a  csapó  Sszve  vér 
(Com:  Jau.  97).  Az  mit  összeverhetek  Haller  s  Esze 
Tamás  hajdúiban,  elküldöm  az  szorosra  Stomfa  felé  (Bercs  : 
Lev.  528).  Géczi  Zsigmondnak  meghaltam,  hogy  ha  mit  öszve- 
verhet  az  n(>grádi  hajdúkban,  ;izt  is  eleiben  küldöm  (559).  Mint- 
egy 3  ezerén  magokat  ö->zve-v ervén  megeresztett  zász- 
lókkal Gyfir  alá  csaptának  (Monlrók  VTILlSO).  Mivel  vigyázva 
voltmik  és  egyébaránt  is  ös.szevertük  volt  magunkot.  Pataknál 
tovább  nem  jüttek  (TörtT.^  IV.71).  Zalakna  körül  több  hatezer 
olá(li)nál  verte  öszve  magát  1761  (Hazánk  1.382).  Ugyancsak 
üdó  kell,  míg  ismég  öszveveri  magát  (Bercs :  Lev.  7).  Öazeze 
vervén  magokat  a  jant.sárokkal  (Mik:  TörL.  266).  Ezeu  4000 
németnek  másonuan  is  gyütl  hire,  de  valamely  báron  Vil- 
tsek  veri  azt  még  csak  öszve  (Béres:  Lev.  151). 

öszveverÓB :  conquassatio,  collisio,  allisio  C.  concussio  MA. 
das  zusammenstossen,  erschiittem  PPB. 

öszveverve :  contextim  C. 

reá-ver :  [impello ;  antreibenj.  Látván  a  köz  vitézlA  rend 
az  nagy  veszedelmet,  teljességesen  eltágítotfa  az  ostromot,  5!ó- 
lyomi  hegyes  tírrel  hajtotta  reá,  de  semmiképen  reá  nem  ver- 
hették fikfit  (TörtT.2  IV.76). 

[Szólások].  Csak  isten  Nagyságodat  hozza  miuél  elflbb,  bizony 
ráverem  közel  harminczezerre  Nagyságod  táborit  (Bercs :  Lev. 
1.52). 

szóUyel-ver :  [dispergo ;  zersprengen].  A  seregeket  meg 
szaggatni,  széllyel-verni :  *disjicere  agmina  PPBI.  Midfin  a  nagy 
Sándor  az  indiai  Pórus  kii-ályt  és  minden  hadait  széllyel  verte 
volna,  egy  nagy  elefántját  fogta  el  (Misk:  VKerL  33).  Eiíer 
német  gyalog  volt  comraimdérozva  az  bagázsia  után,  azokat 
széllyolverték,  levagdalták  (Bercs:  Lev.  43).  Nekem  is  nagy 
bajom  van  Bajnóczczal,  csak  széllyelverik  azokat  miudgyárst 
(67). 

vi88za-ver :  1)  repercutio  C.  reverbero  MA.  zurücksclila- 
gen  PPB.  Mire  verném  viszsza  es  meg  hamissíbinám  az  6  szent 
igíretét  (Helt:VigK.  84).  Viszsza  veretett  hang;  tónus  reper- 
cussns  el  resouans  (Com :  JaiL  62X  Vi.ssza-verem  ellenem  sze- 
gezett fegyveredet  (SzD:  MVir.  195).  2)  [repello;  zurückwer- 
fen]  Az  hadakat  elküldtem  mindenfelé,  mert  talám  több  is 
gyfihet  addig,  míg  ezeket  visszaverik  (Bercs:  Lev.  294).  Vissza- 
vertük őket  az  elíjáróját  egész  a  t;iboráig  hajtván  előre  (525). 
A  ki  magán  erftszakot  vészen,  azon  erít  nem  vészen  se  harag 
se  irigység,  mind  ezeknek  ostromit  megtöri  vagy  visszaveri 
(Fal:  UE.  445). 

viaszaverés :  recassus,  repercussio  C.  zurUeksehlagung 
PPB 

Verd-ik :  (plumas  amitto,  pellem  e.xuo ;  abfedem.  abhSu- 
ten|.  Vajba  hijjából  mint  a  kigyó  ki  bújhatna,  verdett  orczájára 
gyengébb  bórt  vonhatna  (Gyöngyü:  KJ.  376).  Meg-n5nek  sugári 
verdett  szárnyamnak-is  (Gyöngy:  KJ.  61.  SzD:  MVir.  354). 


065 


MEG- VERDIK— VERni^nfts 


A'EREGET— KIVEREKEDIK 


1066 


meg-verdik:  cv  Színimet  el-liányom,  meR-verdem :  nlab- 
esco  Major:  S/^t  2-12  k-í  éreékeny  állatok  tavaszi  fidSbeii 
oeg-verdenek  (GKat:  Válts.  1.896).  A  sas  az  5  tollaitól  gyakorUi 
[ips-verdik  (2S3). 

Verdegel,  verdegél :  pulso.  pulsito,  cuso  MA.  uft  sclila- 
;en  PPB  Verdegelem,  zörgetem,  tsattogatum :  piilsii;  zörgetek, 
erdejfelem,  iUHgetem.  kótogatom :  pulto  PPBl  Annak  sebes 
ángja  az  eget  verdekleui  láttaték  (Szál:  Krón.  54-1).  Maga  hátát 
'erdegeli  az  5  farkával  (Misk:  VKert.  50).  A  farkas  a  ketskét 
árkával  verdegeli  (Misk:  VKert.  184). 

jíízólásokl  A  kútnak  vize-is  mint-egy  sós  Wzre  verdegél 
Gyöngy:  Cnp  51. 

hátra-verdégel :  piopulso,  repniso  C. 

Verdeget ;  [pulsito ;  wiederholt  schlageu].  Az  ő  zömei  meg 
lomalosodnak,  az  6  melle  verdfiget  es  az  5  be  rekedett  torka 
lehezen  vezen  lelekzetet  (BodC.  22b). 

Verdes :  pulso  SL  [wiederholt  schlagen)  VerdSdöm,  a  föl- 
let verdesem ;  pinso  PPBl. 

által-verdes :  cancello  PPBl. 

Verdöd-ik:  I)  [trepido;  zappeln]  Bezzeg  a  kinek  esze 
lólna,  uem  tsak  a  hegyet  nézné,  nielljTe  faradva  verdfldik  a 
világ  úttyán  (Pázm:  Préd.  88)  A  Kalauz  ki-feselhetetlen  köte- 
lében verdSdvén,  uyakoki-a  fojtották  (Pázm:  LuthV.  2).  A  Bal- 
dninus  cíak  verdSdik  és  mint  a  lépben  akadott  madár  inkább 
bé-keresi  magát  í43)  Heában  verd8d51  ennek  az  aigumentum- 
oak  elsS  része  ellen  (Bal:  Csisk.  432)  Fel  sem  kelhet,  akar 
mint  verd5dgiék  is  (453).  Heában  verdSdSI  (Sámb:  Isp.  45)  Az 
eb  mind  addig  verdSdik,  hogy  felszabadni  a  lántzból  (Hall: 
HHist  n.52)  A  fenekére  menvén  a  víznek,  eleget  verdSdik 
ide  s  tova,  ki  akarván  onnan  mászni  {Illy:SzÉlet  I.lOl) 
8)  [elnctor ;  sich  durcbarbeiten]  Sokat  elleu.ségiben  hátra  hagy- 
ván eléb-eléb  verd(5dik  (Hall:  HHist  lU.lin)  A  természetnek 
belénk  oltott  szép  ajándékit  ki-ékesítvén  derék  tekélletességre 
verdSdfink  (Fal :  UE.  365  >  A  természet  indúlatinak  sebess  fo- 
lyása ellen  kell  eveznünk,  midfin  jóra  verdídünk  (SzD:  MVhr. 
161). 

által-verdődik :  [elnctor ;  sich  dnrcharbeiten].  Nem  kell 
a  sok  ellenkező  dolgoktnl  meg-iednflnk,  hanem  álWl  kell  ver- 
dSdnfink.  akár  mely  nehéz  munkája  légyen  is  az  érzékenség 
nek  (Land:UjSegits.  1.540). 

beló-verdődik :  [inddo;  hineiufallenj.  Ugyan  belé-esik  a 
késértésnek  tSriben  is  ugyan  belé-verdSdik  (Komár:  Imáds 
235). 

ki-verdődik :  (eluctor ;  sich  heransringen].  Ha  az  istennek 
kegyelmessége  ki  nem  vonszon,  magnnk  ki  nem  verdSdfink  az 
ve.»zedelemb51  (Pázm:  Kai.  749),  Az  igazság  nyertes,  mert  noha 
ideig  elrejtetik,  de  ki-vergídik  és  gj-Szedelmet  vészen  ellen- 
kezőin (Pázm :  Préd.  284)  A  mi  késAre  lehete,  mi  Ls  kiverdS- 
dénk  az  tatárok  közül  (Monlrók  Vn.372)  Nints  oly  akadály, 
mellyböl  a  vidám  elmék  ki  nem  tudnának  verdAdni  (SzD: 
MVir.  18).  Fel  nem  lábbad,  ki  nem  verdódik  betegségéből 
(63). 

kiverdödés :  [eliberatio ;  befreiung].  Azt  ue  itéld,  mintiia 
semmi  reménség  nem  vóUia  abból-való  ki-verdódésriil  (Pázm : 
KT.  278)- 

meg-verdödik :  (depilor ;  sich  abhaarenj.  Szatirusok  meg- 
verdMnek,  tépik  ^ymás  szakállát  (Fal;  Vers.  876). 

Verdődés :  ílnctatio ;  das  i-ingen).  Nem  kfllSmbek  a  te  las- 
san mozogható  verdSdésid,  mint  mikor  kősziklák  ellen  gyenge 
szelek  lengedeznek  (Bal:  CsIsk.  44).  Szem  eleibe  nem  vetődött 


egyéb  az  halavány  vagy  hólt  tetemeknél  fl  emliereknek  tsekély 
verdídésénél  (Moln :  JÉpül.  93). 

Vereget:  succutio  C. 

meg- vereget :  (mnlco;  durehschlagen).  Talalaa  ky*l  b»- 
doswan  az  fraterth,  ottan  fel  fogataa  es  egy  marok  vezzewol 
meg  verőghetee  (ÉrdyC.  2461 

[öszve-vereget] 

öszveveregetés :  quassatio  C. 

Vereked-ik:  couverbero,  percutio,  verberibiis  pngno  MA. 
schlagen  PPB.  Mikor  ő  házában  akarnák  bévinnyi,  az  kamoia 
kümyül  kezde  verekednyi  (RMK.  VI.127).  Az  házakat  által- 
szökte  az  verekedő  angyal  (MA:  Bibi.  1.59).  Az  urok  gyönyör- 
ködött benne,  mikor  az  cselédje  vígan  volt,  csak  ne  verekedett 
s  ne  veszekedett,  mert  azt  el  nem  szenvedték  (Monlrók  XI. 
360). 

[Szólások].  Magam  is  délután  megindulék  és  éjszakára  Ma- 
gyar-Sapádba  verekedem  (Monlrók  XVIII.52).  Az 
őrdőgi  késértetőknec  czac  magunkban  valo  el  főzésére  ne 
verekődgyfinc  (Zvon:  Post  1.473).  Egy  szőrszál  a  gé- 
gédre verekedvén  meg-fula.szthat  (Megy:  3 Jaj  n.l53X 
Sok  gázlás.sal  verekedtek  vala  Gyulára  (Szál:  Krón. 
117).  Partra  ver  ekedéi  általa  ezekhíil,  fel-szabadúl  hajód 
a  forgó  szelekbfil  (GyöngyD:  MV.  23).  Nem  a  fél-felé  való  helye- 
ket választyák  magoknak,  hanem  ha  csak  lehet-is,  a  szegy- 
fflre  verekednek  (Pós :  Igazs.  11.589).  Kfilőmbőző  esetek 
és  módok  által  verekedhetni  tisztekre  (RendEl.  B2). 
Dárius  kevés  futó  uti  társaival  egyetemben  az  Lycus  folyó 
vizre  verekedet  vala ;  Dai-eus  paucis  fugae  comitibus  ad 
Lycum  amnem  contenderat  (Forró:  Curt.  205).  Igyekezzél  ép- 
pülni és  arra  verekedni,  hogy  bölcsességre  juthas  (Ker  : 
Préd.  245).  Onnan  meg-indulván  haza  verekednek 
(GyöngyD:  MV.  69).  Nagy  fáradtan  más  nap  haza  verekedett 
(Gvad:NT6st.  148). 

által-verekedik :  [iter,  ajjerio;  sich  durehschlagen].  Nagy 
erőszakkal  az  mennyei  rárat  megostromollyác  és  igy  vereked- 
hetnec  által  és  az  országot  megvehetic  (MA :  Scult.  46).  Minden 
ő  ellenségin,  klsértetiu  és  akadályin  által  verekedett  (254). 

be-verekedik,  bele- verekedik :  1)  [defatigatus  per- 
venio;  mühsam  gelangen].  Az  hideg  Iw-spocsban  estve  felé  valami 
rósz  heljTe  beverekedvén  (Monlrók  V11I.3541.  2)  [penetro ;  sich 
hineinarbeiten].  Anynyira  bele  is  verekedtenek  volt  ők  az  gonosz- 
ságba, hogy  ugyan  természetté  vált  volt  ő  bennek  (Szál:  Krón. 
67(1). 

el-verekedik :  [circiunvagor ;  herumwandeln].  Nyughatat- 
lan ember  és  minden  felé  elverekedik  (EsztM.  n.371). 

elő-verekedik :  [sepraeferee;  sich  hervorthun].  Érdemmel 
kell  verekedned  elő  (SzD:MVh-.  111). 

föl-verekédik :  [luctans  conscendo,  ascendo;  sich  hinauf- 
ringenj.  Az  kősziklának  tetejére  fel  verekedenek  (Forró:  Curt. 
I   435).  Azonban  Vadászi  lajtrán  emelkedik,  Kazai  Jánossal  fel-is 
I   verekedik  (GyöngyD:  MV.  110). 

ki- verekedik :  eluctor  MA  sich  herausringen  PPB  Ha1.á- 
los-veszedelemből  ki-verekedett:  redivivus  PPBl  Habozó  ten- 
gerbe keuertec,  kiből  immár  egyszer  kiverekettec  az  njiigodal- 
mas  partra  (Bom:  Préd.  300).  Valami  kevesed  magával  sok 
j  bolyongási  után  Máramarosra  verekedett  volt  ki  nagy  gyalá- 
I  zattal  (Szál;  Krón.  25).  Az  veszedelemből  kiverekettenec  (MA; 
Bibi.  1.133).  A  kic  az  tengeren  hajó  törést  szenvednec,  többire 
mind  az  vizbe  vesznec,  száz  kőzfll  alig  verekedhetic  egy  ki 
(MA:  Scult.  676).  Verekedgyél  ki  gonozságidnak  örvényből  (liép: 
ETHik.  1.175).  Szfiksege  vagyon  oly  segétségre,  ki  által  ki  vére- 


1067 


MEG-VEREKEDIK— TÉr.I,AVERÉS 


\^RE.SÍ:r.-l.  VER6 


kedhess^k  az  foeságból  (197).  Az.  liivS  ember  midón  kesorfl- 
síggel  kisírtettetic,  ellene  AH,  belőle  kiverehedic  (MA ;  Tan 
740).  Az  anyaw.ent-egyliáz  is  vagy  nyomorgattatik  vagy  ki- 
verekedik (Mad:  Evang  18T)  A  trójai  határnak  parttyára  nagy 
nehezen  kiverekednek  (HallrHHist  ITI  4(i)  Mennek  az  erdfl- 
kSn,  botlanak,  esnekis,  ezek  kHzfil  vígre  ki-verekedének 
('Gyöngj'D;  MV.  .5.5)  Én  a  völgyre  tírvén  megyek  sietés.sel,  hogy 
hamar  lehetnék  onnat  ki  téréssel,  ki-is-verekedem,  de  igen 
sokára  (GyíingyD:  Cup.  rö.Si, 

még-verekedik,  meg-verekészik :  (idiifligo,  congre- 
dior ;  sieh  .schlageü,  .sich  nies.sen].  Mindenikben  vala  hat  hat  ezer 
ember,  mindenik  hárommal  meg  verekedni  mer  (Zrínyi  1.22). 
Hallom,  mondta  Haiszter,  megverekeszik  még  egyszer  velünk 
íBercs :  Lev.  256).  Ha  gyiin  az  ellenség,  vagy  gyalázattal  kell 
megtérnem  eli^le.  vagy  megverekednem  (692). 

Verekedés :  (pngna,  certamen ;  schlagerei.  kampf).  Tudod, 
az  nap  mely  sok  részege.skedés  ás  verekedés  mind  napestig 
légyen  íNád :  Lev.  63).  Azoknak  nem  hivataljok  az  verekedé.s, 
hanem  zöndétés  (Bercs :  Lev.  292).  Már  meg  nem  lesz,  látom, 
verekedé.s  nélkfll  talám  c.iak  ma  vagy  holnap  is  (58.5). 

Verekedő  :  plagosus  C.  verbero  MA.  (Fél :  Tan.  328). 

Verés:  1)  percus,sio,  conoissiira  C.  verberatio,  verberatiis, 
plaga  MA.  das  sohlagen  PPB.  Mind  el  dagadozott  a  feje  a 
veréstíl :  "colaphis  tnber  est  totnm  capnt  PPBI.  Vereseknek 
zozatya,  zeongese  mezzé  ky  hallyk  vala  (DnniC.  294).  Ez  veré- 
sét, taglásAt  jelenti,  mert  a  kit  megvernek,  meg  sederiftsfil  a 
helie  (Mel :  SzJán.  407"i.  El  sz.eniiedi  az  szjimár  az  veré.st,  czak 
adgyanak  enni  (Decsi:  Adag.  141).  A  citharáknak  kedves  hang- 
jok  a  szentek  testeken  eset  verések  és  tagiások  (I^and :  UjSogíts. 
1.682).  2)  (signatio ;  das  priigen].  Az  egé.'<z  gyertyatartó  tiszta 
aranyból  egy  verés  vala  (MA:  Bibi.  1.84). 

[Szx51ások].  Enny  .sok  feletekben  verés  utánn  mongiátok  és 
iriátok  vizza,  a  mit  Pázmány  ellen   mentátok  (Bal :  Oslsk.  16). 

aggszó-verós :  ffamigeratio ;  klatscherei].  Mit  értesz  a 
hivalkodó  beszéden  ?  Értem  azokat  az  ag  szó  veréseket,  mely 
lyeket  az  emberek  piatzon,  házíik  alatt  .S7x)ktanak  szaporétani 
(Pós:Igaz.s.  n.108). 

arciü-verés :  fcolaphus ;  ohrfeige]  Te  zenth  arcwl  weresó- 
dert  oltalmazzad  meg  vram  een  orcamath  myndSn  zepIStAl 
(CzechC.  33).  Zentseges  orczaianac  arcél  verese  (DebrC.  616). 

dob-verés  :  fpulsns  t>Tnpani ;  trommelsohlag).  Az  helt.  holot 
az  balvayn  vala,  hiak  vala  az  dob  veresrSI  (RMNy.  n48).  Az 
had  meg  téré  nagy  dobjaverissel  (Monlrók  1X1.12) 

harang-verés  :  fpulsns  campanamm  ;  glockengelüute).  Az 
egyház  írzS  az  harangoknao  verésével  a  gyülekezetet  az  isteni 
szolgálatra  egyben  hívja  (0)m:  Jan.  124). 

ház-verés :  [efl'ractio  foriiim ;  einbrneh).  Kevesen  járnak 
csak  lopásnak,  tolvajlásnak  okájért,  házveré.sen  is  tapasztal- 
hattya  (MonTME.  L15S). 

pap-verés  :  [verberatio  sacerdotis ;  das  prflgehi  eines  pries- 
ters].  Ky  az  pap  weresben  wagyon,  átoknak  sentenciayban  esyk 
(Ver:  Verb.  14). 

pénz-verés :  (cussio  monetamm ;  miinzschlag).  Választa 
ielcs  k8vet«eeef :  GySrgyet  a  coloczai  erseket,  Szeozeni  Miklóst. 
Karasitot  a  pénz  verésnek  me.sterét  (Helt:  Krón.  Iö4b). 

ál-pénzverés  :  [cns.«io  falsarum  monetanim  ;  das  pragen 
falscher  miinzen].  Azoknak  jószágát,  kiket  ál  pénz  verésben 
tapasztalnak,  Bonki  el  ne  foglalha.ssa  (Ver:  Verb.  264). 

tégla- verés :  (fictio  laterculorum ;  das  ziegelmacben).  Kezdé 
sok  palli Tok  állal  fiket  nehezíteni  téglaverésekkel,  sárcsinálá- 
sokkal  iKMK.  11.14). 


Vereség :  verber  MA.  schlag,  streich  PPB  Kek  vereség 
helye  :  vibex ;  méltí)  vere.ségre  :  verbero,  verbereus ;  vereségre 
méltó :  mastigia  C.  Meg  latom  vess5uel  S  hamisságokat  es  ve- 
re.segekkel  ó  bfinSket  (AporC.  47).  Nem  zenueted  meg  az  en 
te.stemen  való  veresegeket  es  astorozAsokat  (VirgC.  35).  Sanliis 
hertelenkSdyk  vala  az  tanoythwanyok  ellen  mynd  fenyegbe- 
tees.sel  mynd  verc.seegghel  (ÉrdyC.  205b).  Meg  látogatom  A 
byneketh  were,segel :  visitabo  peccata  eorum  verberibus  (KeszthC. 
237).  Az  wra  kezde  bjiitetny  mynd  bezeddel  mynd  wereseggel 
(Pe.sti :  Fab.  18b).  A  vere.ség  miatt  meg  haland  :  accepto  vul- 
nore  mortuus  fiiorit  (Helt:  Bibi  I.Mm4).  Ha  az  istentelen  vere- 
séget erdemei,  vonynyak  le :  .sin  eum,  qiii  peccavit,  dignum 
viderint  plagis,  prostement  (Helt :  Bibi.  I  Vj7).  Az  het  angyalok- 
nak bet  cz.apasi  es  vere-segi  el  vegeztettenek  (Mel :  SzJán.  382). 
Vereségekkel  sanyargattatok  mint  gonosz-tévó  (Pázm:  Préd. 
52).  A  bflnnek  igaz  'zóldgya  gyalázat,  kissebbcég,  vereség,  halál 
(59).  Az  te  vereség  .szenvedé.sed  az  én  orvos.'^ágom,  az  te  bána- 
tod és  szomon'iságod  az  én  Krímem  és  íngasagom  (MA:  Scnit 
472b).  Szidalmat,  vereséget  éidemel  (Com:  Jan.  192). 

Veret,  verettet:  1)  [verberari  jubeo ;  scblagen  lassenj. 
\'eretett :  percuasus  MA.  2)  (signari  curo ;  pragen  lassenj.  Kezde 
peenzt  verethny,  apró  pénzt,  garasth  es  ducatot  íÉrdyC.  397b). 
Tallérokat  veret  egy  15  lótos  próbájú  egy  gira  ezüsthöz  3 
piseta  ligát  (TörtT.>  1 374).  Veretfl  kémény  (CsikGy.  33.). 

[Szolá-sok).  Kalodába  veretlek  tégedet :  in  *robur  te 
mittam  PPBI.  Vasba  verette  (Bethl:  Élet  11.73)  Süketen 
veretvén  az  dobot  (Bercs:  Lev.  192).  Es  a  zsinór  must- 
rája ó  felségének  nem  tetszik,  arra  a  formára  verettesse 
Kgld,  mint  a  mostani  kék  övet  verték  .i  gombkötók  (TörtT ' 
ni.379). 

el-veret :  (excito ;  autjagen].  Vadászni  is  kimentem  vala, 
nagy  vadkant  és  mas  erdeit  is  veretvén  el  (Monlrók  XV.30). 
Az  egész  napot  vadászattal  töltöttem  el ;  soc  ózekre  s  erdeiekre 
akadtunk  és  bennek  egynihányat  el  is  verettünk  (60). 

le-veret :  I )  [prostemi  curo ;  zn  boden  werfen  lassen). 
Hadnagyának  azt  találá  mondani,  hogy  térdet  hajtson  etStte  s 
mélyebben  kíszSntse,  más  kfllSmben  nagy  esküvéssel  szjibóda, 
hogy  levereti  lábaiul  (Fal:  NA  217)  3)  [abigi  curo;  abtreiben 
la.s.sen].  A  köblösi  erdón  termett  makkról  verettem  le  szalonná- 
nak való  sertésimet    1760  (Hazánk  1.381). 

meg-vertet :  [verberari  jubeo ;  priigein  lassenj.  Báron  három- 
szor vertette   meg  ókét   az    Illésházy  István  íMonlrók  \TI  18)* 

Veretlen:  1)  impercussiis  MA  migescblagen  PPB  Sz.ép 
dolog  bátor,  hogy  vert  viszen  veretlent  (Decsi :  Adag  200).  Vert 
viszen  veretlent :  osculana  pngna  (292).  Vertt  vigyen  veretlent : 
Clodias  accuset  moechos  (C'zegl :  Japh.  152).  Bé  tJltótte  az  eflési 
Eiu^pát  fsuda  álmélkodással,  mert  a  vert  meg  verte  a  veret- 
lent (Fal:  NA.  225).  2)  [non  signatus;  ungepriigtj.  Miért  hogy 
a  veretlen  és  az  verett  eziist  nem  egy  értekrt  és  beczObéli 
(MA:  Tan.  1319). 

Vergőd-ik:  (circumerro;  hemmirren].  A  gyermekek  a  nagy 
éhségnek  miatta  el  vettettonec,  vergídnek,  az  uczán  az  ganéjt 
kapják  fel,  azt  eszik  (Tof :  Zsolt  50b). 

által-vergődik :  fpenetro ;  ,«ich  duivbarbeitenj.  Által  ver- 
gódvén  az  Morva  .szakadékján  ve.szódtünk.  tartnzt.ittnk  volna 
az  ellenség  meneteit  (Kem:  Élet.  55). 

ki-vergödik  :  [eluctor  ;  sich  heransriugenl  A  hívek  az  J 
tévelygésekbSI  tsak  egyedAI  az  istennek  tia  által  %-ergAdhetnek- 
ki  (MLsk  :  VKert.  213). 

1.  Verő:  I)  percnssor  C.  verberans  MA  [scbiagendj.  Át 
Izrael  hazaija  sem  nrthata  az  verS  angyal  utt  a  hol  az  pascha 
biraiiy  uereuel  meg  voltanac  kenué  az  aytoc  «UorD :  Préd.  226). 


1069 


ARANY-Vl-aiÓ-KGYBE  VERÓDIK 


EI^VERÓDIK— VÉR 


1070 


It)  malluus,  marculus  MA.  liaiunier  PPB.  A  verőknek  clieu- 
gese  be  meue  iSlebe  ees  az  zfziiek  ziweben  megh  zorolanak 
(WiiiklC.  207).  A?,  kowacz  kezel 'eu  v.vt  wala  egy  werót  e.s  awil 
l'euyegety  wala,  hogy  bee  tewrne  agyat  (ÉisC.  307).  Ltosik  ám 
az  okulár  az  oromról,  ba  az  nagy  verSt  kezembe  vejendem 
(RSIK.  V.239).  Az  szegeket  nem  verSvel  vertek  volt  (Gyarm : 
Fel.  ■J74).  A  kiuek  gyémáut-szíuű  kémény.ségét  ;iz  isten  igéjé- 
uek  vérije  meg  nem  rontotta,  a  martirok  vére  meglágyított;! 
(Pá/.m:  Préd.  288).  Nom  futunk  attúl,  hogy  a  sz.  írás  verSjével 
tanításokat  eggyeuként  roncsuk  (Pázm:  LuthV.  43).  Rontsd-cl 
uram  a  te  igédnek  vérijével  az  én  keménységemet  (Pázm : 
Iniáds,  148i.  Ha  elárulsz  engem,  e  nagy  verSvel  bé-rontom  a 
fejedet  (Hall :  HHisL  IL89).  Külömb-luiltimbféle  kissebb  verik 
(TörtT.«  IV.155). 

arany-verő:  faber  bractearius:  goldsehlager  Pesti;  Nom. 
1.41. 

cimbalom-verő :  tympanotriba  C.  cymbalista  MA.  cym- 
belschlager  PPB. 

had- verő :  [victor ;  besieger].  Magok  választottak  kapitánt 
nngoknak,  eztet  híják  bad-veri  Aygas  hassanak  (Zrínyi  1.24). 
Had-verfi  elmével  lajtorját  visz  (186).  Ihon  az  Istennek  az  8 
koronája,  azt  küldi  tenéked  az  had-ver6  isten  (11.85). 

harang-verő.   Harang  ver8  órác ;  horologiola  (Com:  Jan. 

168). 

kötél-verő:  restio  Ver.  restiarius  C.  seiler  Com ;  Vest.  143. 
Kötélverikrfil  (Erdürszgy.  n,381).  Kötélverfi  mesterekről  (TörtT. 
XVII1237).  Az  kötélverő  szőUejét  szedesse  meg  Kegyelmed 
(Gér:  KárCs.  IV.176).  Debreczeni  puskapor  törökét  és  kötélve- 
rflket  e  szerint  kell  exolválni  (RákF;  Lev.  I.IT-S). 

olaj-verő :  factor  ölei,  oleai-ius  Nom.^  289. 

patkó-verő :  [malleus  calceando  inserviens ;  lieschlagliam- 
mer].  Lsméglen  barom  patkó    verőt   vettem  (Radv:  Csal.  11.19). 

pénz- verő :  monetarius  C.  monetarius  eusor.  pisetalis,  mone- 
talis  signator  MA  geldprager,  münzer  PPB.  Pénzverö-pöröly ; 
marculus  PPB  Meg  ertliem,  hogy  az  pénz  werő  tytkon  az 
warasba  wagyon  egy  haznal  (LevT  1 83).  Pénz  veri  ember : 
pisetarius  (Ver:  Verb.  Szót  21).  A  ki  vészen,  hogy  magát  meg 
ne  csallya,  a  pénz  veríktSl  verettetet  pénzeknec  tudja  árrokat 
(Com:  Jan.  95).  Ha  mi  a  kettSs  font  serpenyőben  a  pénzverS- 
tfil  tétetic,  el6sz5r  meg-mér.sékellyed  (166).  Jó  volna  Mimkácsra 
vitetni  az  bányai  péuzveró  eszközt  (Bercs:  Lev.  748).  A  hazug 
hamis  pénz  verűliőz  hasonló  (Fal:  UK  458). 

szakáll- verő  :  [concinnator  rapillonim ;  friseur].  Pipeske- 
dé.ssel  vesztegetik  a  drága  idit,  körülettek  a  szabórend,  a  kal- 
mái-ság,  szaliállveri,  haj  fodorító  inasok  (Fal:  NE.  34). 

vas-verő :  [malleus  ferreus ;  eisentiammer].  Hallá  az  vas 
verewknek  chengeseth  (WinklC.  75). 

Verőd-ik :  quassor,  coucutior  MA.  erschüttert  werden,  hef- 
tig  bewegt  werden  PPB.  Apró  gyermetskeket  az  lo  hatara 
tarisznyába  k6t5ztec,  kic  egy  máshoz  verűduen  el  bagyattac 
(Bom:  Préd.  72b).  Az  6  maga  ver6d5  elméiének  tulaidon  vázzát 
nenetSssen  pogoniázza  (Zvon:  PázmP.  228).  Térdei  egymáshoz 
verődnek  (Illy;Préd.  U.332). 

[Szólások].  A  rossz  hírek  ut;in  mi-nebéz  jó  névre  verődni 
(SzD:  MVu-.  314).  Főember  szolgájává  lévén  négy  jó  pari- 
pára verődém  (Monlrók  XVn.8).  A  sziv  ké.sSn  emésztődik, 
emésztés  után  is  keménnyé  verődik:  egeritur  tarde cor, 
concoquit\ir  quoque  dure  (Felv:  SchSal.  22). 

egybe-verődik  :  [coUidor ;  zusammengeschlagen  werden]. 
Térdei  egybeverődéuec  :  genua  ejus  ad  se  iuvicem  coUidebantur 
(MA:  Bibi.  11161b). 


el-verödik :  [turpesco ;  abmattenj.  Bágyadtak  karjai,  szárai 
törődtek,  mert  az  erős  vastúl  igen  el-verödtok  iGyOngyü:  KJ. 
448).  A  mely  ló  meg-zjibállik-is  avagy  el  száguldott  avagy  az  állás- 
ban elverődütt,  az  oly  lónak  e  liktariombol  3  lotot  adgy-bé 
(Cseh:  OrvK.  20). 

föl-verödik :  [emico ;  aufschlagen].  A  .szeretet  meg  nem 
rémül,  hanem  mint  a  sebes  láng  és  az  égő  fáklya  fel-verődik 
és  bátran  által  megyén  mindenen  (Pázm :  KT.  189). 

kérésztül-verödik  :  [perrumpo ;  durehdringen).  Olly  tele 
vala  az  út  embererekkel,  hogy  keresztfii  kelle  rajtok  verődni 
(NótPM.  8). 

ki-verődik  :  [evado,  erumpo  ;  huiausgelangen,  hervoratür- 
zen).  Adott  egy  darab  deszkát,  azzal  ki  verődhetflnk  fldvőssé- 
gfink  partyára  (Land:  üjSegíts.  11.751).  A  völgyből  egy  sebes 
medve  verödik-ki  (GyöngyD:  Cup.  602). 

öszve-verődik :  [comprimor;  zusammengepresst  werden]. 
E  cselekedetek-által  a  mi  szivflnk  őszve-verődik  és  a  félelem 
tői  által-verettetik  (Mad:  Evang.  314). 

VÉB  Oyer  ElirC.  68.  vír  Sylv:  UT.  U.106.  CzegI:  Dág. 
Előb.  4) :  1)  sangvis,  cruor  C.  blut  PPB.  Kin  veérbas  vagyon : 
dyseuterieus  Szikszai  FB.  (M.  Akad.  Értés.  1847.  327).  Vér  állató 
fS :  androsaemon  Major:  Szót  41.  Pro  eo  enim  Werbulchu  est 
vocatus,  quia  cun  [olv.  cum]  avus  ejus  in  praelio  Crimildino 
per  Teutonicos  fuisset  interfeetus  . . .  tanta  erudelitale  in  eos  di- 
citur  exarsisse,  quod  quorumdam  quoque  sangvinem  bibit  sicut 
vinum  (Kézai:Gesta  2:1.  Eudlicher  103).  Az  zent  sebekbelewl 
ewtiewt  vyer  futuala  az  kewfalon  lEhrC.  68).  Meg  foiak  vala 
igaznak  lelket  es  ártatlan  vert  karhoztatnakuala  (AporC.  55). 
Az  een  elmemeth  a  teveerőddel  rezőgőhed  megh  (WinklC.  261). 
Győngyelő  werőd  hulIot  (CzechC.  25.  5).  Az  ő  feyerseges  teste 
rosa  zinő  vereuel  meg  vere.sihtetic  (VitkC.  81).  A  ruhanae  bftső 
reze  hoz'a  ragadot  vala  az  ostorozasnac  myatta  kifolt  vereert 
(88).  Mellekből  ártatlan  uer  uhorog  (Ozor:  ChrLst.  212).  Az  má- 
sodik sátorba  czak  az  eggházi  feieilelem  megen  be,  nem  vir 
uélkfil,  mell  virt  áldozik  fi  magáirt  (Sylv:  UT.  1L106).  Mind  a 
kettőnek  ki  ontatec  az  ö  veere  (Szék:  Ki'ón.  32).  A  te  attyad 
fia  vérénec  szaua  kiált  en  hozzam  a  főidről  (Helt:  Bibi.  I.B3). 
Rettenti  e  prophecia  a  kegyetlen  es  vérszopó  országokat  (Helt : 
Bibi.  I.g4).  A  vér  szomiuhozzóktól  szabadíts  meg  engemet  (Helt : 
1  Zsolt.  114).  A  vér  a  torkába  méné  állá  és  meg  tőlléc  a  torka 
v^le  (Helt:  KróiL  20).  \  tzáu,  piatzou  szertelen  vér  omla  (Görcs : 
Máty.  63).  Az  Christus  népe  vérének  vndok  .szomehozoia  az 
törők.  1572  (KBécs.  F4).  Az  foglyoknac  véreckel  részegítem 
meg  fegyueremet  (Kár:  Bibi.  1.190).  Ártatlan  vfr  ontó  kezec: 
nianus  eflVindentes  innoxium  sangumem  (605).  Neveztetéc  az 
hely  vérnec  mezejénec  (IV. 30).  Szabadíts  meg  ez  vérrel  buzgó 
bfintől  (V.25).  Tudom,  hogy  igen  szfik  nállatok  az  orcza  pims- 
sito  veer  (Bal:  C'slsk.ll4).  Megh  pőtzdfll  a  vér  minden  tagaink- 
ban,  ha  valamely  halálra  ítéltetett  embert  előttfink  tagolnak 
(Lép-.  PTiik.  L405).  Az  állati  mag  a  nagy  élet  érből  a  golyók 
egybe  goiuolyodot  menedékibe  vitetett  lélek  eres  vérből  leszen 
(ACsere:  Enc.  150).  Meg  festem  lovamat  keresztény  vér-tóban 
(Zrínyi  1.17).  Vér-cataractákat  indít  meg  pogányhan  (11.91).  Az 
ördög  mint  ravasz  vitéz  vérkiontásra  viszi  az  embert  (Czegl: 
MM.  137).  Még  Dauid  is  szabadulást,  kívánt  a  vérszopóktól 
(133).  Már  a  török  is  vérszemet  kapott  vala,  nem  fut  vala 
mindjárt  el  mint  azelőtt  (Cserei:  HLst.  231).  Sok  vér  omlott,  sok 
holt,  sok  akadott  kézben,  ha  másképpen  lehet,  ne  fertezzünk 
vérben  (GyöngyD:  MV.  13),  Vérrel  izzad  tőre,  valamely  felé  áll 
(82).  Vére  hulló  ffi :  cinadonia  (Misk:  VKert.  451).  Sebjét  vér 
serkentő  körömmel  piszkállyam,  kőrőmzséllyem  (Szeg:  Aqu.  14). 
A  hideg  őszség  és  a  fonó  vér  nem  férnek  össze  (Fal :  NU. 
253).  Nyitottam  erét,  gázoltam  vérét  (Fal:  Vers.  885).  2)  [san- 
gvinls    profusio;   blutflu.ss].    Egy    .azzonyallat,    kjii    weer    wala 


1071 


ALUTT-VÉR— EGY-TESTVÉR 


VÉRENGL— MEG-VÉREZ 


1072 


tyzenket  e^tendeyg:  mulior  sangviuis  profluvio  laboráns  a  duo- 
decim  snnis  (Pesti:  NTest.  17).  S)  fconsangvinens ;  der  bluts- 
verwandtej.  Zolsaltassoii  igazot  Keg.  nekiek,  mert  ezek  verek 
bemie  (RMNy.  II 91).  Valamely  ember  vérgyökér  valamely  Crök- 
ségben,  abbaii  idfi  muláx  niueseu  (Székükl  11,121).  Szeredai, 
Ózdi  névrCl  kik  vagytok  vérim  ezeknél,  rátok  is  áldást  kiváiiok 
(TörtT.*  I  ?)48)  Nem  kell  hinni  neki,  nekem  vérem,  de  azzal 
meg  nem  meuti  magát  (Bercs;  Lev.  -12).  Most  azt  a  megbecsül- 
hetetlen, atyánkfiaival,  véreinkkel  rakott  országot  ne  hagyjnk 
(58)  Az  inctii  pars  i'my  mint  az  Almádi-vérek  sokféle  exceptió- 
kat  erigáltak  volt  nem  akarván  az  határosztást,  nagy  nehezen 
megegyeztetek  az  Almádi  és  Veress-véreket.  1760  (Hazánk 
1.372). 

[Szólások].  Az  gonosz  vér  meg  a  I  u  s  z  i  c  és  az  ió  vér  i5 
ki  helyette  (Cis.  F2).  Akar  ki  pana^^zara  is  az  nemes  embert 
meg  nem  tartoztathatni,  hanem  ha  éniemli  és  a  v  c  r  e  n  lia 
tapaszt  a  llyák  (Ver :  Verb.  26 1  A  papok  az  áldozatot  meg 
fogtak,  veret  v5ttek,  niuztak,  taglottak  (Mel :  SzJán.  26b). 
Ha  eczetben  vesze<l  (az  h'id)  vérit,  megoltalmazd,  hogy  kezed- 
biil  bele  ne  rútolkodjék  (Radv:  Szak.  fl)  Hogyha  vérét  nem 
veheted  az  halnak,  diúbélt  kell  tfirni  és  arra  eczetet,  hideg 
vizet  tölteni  (TörtT.'  I.,')72).  Vala  Elimeleli  vérént  való 
rokona  Booz  nenS  (BécsiC  3 1  Kie  minékfme  vérszerent 
való  atyánkfiai  (MA:  Bibi.  I.79b).  Vér  ellen  való 
f  e  r  t  e  1  m  e  s  s  é  g  b  e  n  esic  leányával  (MA :  Scnlt.  264b). 

alutt-vér :  .sangni.s  concretus  MA.  gestocktes  blnt  PPB 
A  pésma  a  [lésma  matskáiiac  kőldfikénél  egyben  gyfllt  alnt-vér 
(0>m;  Jan.  62). 

csiga- vér:  (ostruni;  meerschncckenblutj.  Az  tengeri  kemény 
héjú  csiga  vérbíil  bársony  csináltatie  (Com:  Jan.  34\  Kílntőst 
vi.selsz,  kit  csiga  vérrel  kit  más  festékkel  f&stettek-meg  (Lá.szló  : 
Petr.  68). 

égy-vér :  (cousanguinens ;  blutsverwandt].  Az  fejedelema.sz- 
szony  .szerelmes  atyánkfiának  attyól  egy  vér  atyafiát  eljegyezni 
engedvén  (Évk.  XIII.51). 

eleven-vér :  [.sangvis  viviis :  lebeasblnt]  Mykoron  kezde 
vayny  (a  kepét),  kozde  a  vayasokbalol  elenen  veer  ky  zar 
mazny  (EhrC.  67). 

éretlen-vér:  sanies  PPBl 

férflú-vór:  androsaemum;  kunrat  Fuchs:  StirpH.  43. 

gyöngy-vér:  anser  silvaticns  MA.  vrilde  gans  PPB.  *Au- 
seres  marini  sive  scotici ;  talám  ez  magyand  az  gyjngyér, 
gyöngyvér,  gyflngymadár.  *Ardea  pulla  vei  cinerea :  szürke 
gém  vagy  gySngyver,  gySngy  madár  MAI. 

Iiavi-vér  :  fmenstruni ;  das  monatliche]  Havi  vérfolyás : 
menstrna  PPBl.  Mint  havi  vér  ruha  igas.«)(goni  olly  rút  (Rim ; 
Ének.  87). 

sárkány-vér:  [cinnabaris;  drachenblut].  Ha  a  ló  ízben, 
hajlásban  meg-sehesedik,  végy  bába  fing  gombát,  1  lot  sárkány- 
vért, ezeket  a  sebhez  tartsad  és  e  kenettel  gyogjitsad  (Cseh  • 
OrvK.  37). 

test- vér:  [germanus;  ge.sclmi.sterkind].  Ilat  féle  háza-sságot 
tiltot  meg  a  tenné.szet  tSrvénye :  a  testvér  szerént  való  atyafia- 
kat, a  fiúét  annyával,  az  .ltjáét  leányával  (Czegl:  MM.  277). 
Gonoszul  kezdet  itílni  Kain  Aljel-felől,  Mojsesríl  maga  test-vér 
nénnyo  és  mások  (Hall:  Paiz.s.  277)  Miir  az  testvér-atyafiak  is 
szégyenlik  egymást  atyafiáuak  hívni  (Monlrók  XI.357). 

Sgy-testvér :  germanus,  uterinus  Sí.  [gescliwisterkind].  A 
kie  edgy  má.shoz  vérrel  foglaltattam,  edgyeknec  és  egy  test 
véreknec  (cognati  et  coiisangvinei)  mondatiiac  (Com:.)au.  119j. 


.\z  atyámmal  egy  testvér  volt  gróf  Apor  István  (Monlrók  XI 
il8).  Akkor  fenforgott  a  .sok  félmészárlás:  ki  atyját  ki  fiát  ki 
egy  testvérét  ölte  meg  (Fal :  'fÉ.  658). 

Vérengl,  vórleng :  fsangvinem  sitio ;  nach  blut  dürsfen]. 
VerlengS  emberek  e.s  calardok  f  magokat  nem  feleytik  (DöbrC. 
113).  Verlengfi  emberek  tavoziatok  en  tSlem  (217).  Verenglew 
emberek  ees  ehaUu-dok  nem  kyssebeytyk  meg  A  napokath : 
viri  sanguinum  et  dolo.si  non  dimidiabunt  dies  suos  ^KeszthC. 
139).  Ha  meg  elendez  isten  bjiieseketli,  thy  werenglew  embe- 
rek el  hayolyatok  oen  twli-m  (384),  Zabadob  meg  engemet 
kegyetlen.seeg  mywelkedekt.\(lj  es  verengle*  emberektől  mench 
meg  engemet  (KulcsC.  139). 

(Vérengéz] 

Vérengézós :  [caedes ;  gemetzel).  Ha  Zrinyi  meg-hallja  el- 
érkezésodet,  azoiuial  mee-leled  vérengezésedet  (Kónyi:HRom 
25).  A  magyarokra   rohannak   s  találnak,   támadnak   kSzötttk 

nagy  vérenkezé.sek  (124). 

Véréngézö  :  |.sani;vinolentus ;  blutdüratig].  Véreugezö,  vér- 
szopó: *avarns  caedls  PPBl.  A  vérengezó  Mihály  vajda  és  az 
ó  katonái  voltának  gazdák  az  nrak  és  a  nemessek  házoknál 
(Bod:  Pül.  45 1. 

Véres:  I)  sangvineus,  cruentus  C  sangvinolentus  MA. 
voU  blnt,  blulreich  PPB.  Egy  kevéssé  véres  :  snlK-rnentus  C. 
Ékességei  teremtetet  taste  ielenec  mendenestSl  fogna  veresnec 
fVitkC.88).  Véres,  mérges  tajték  foly  ki  az  két  szemén  (Zrínyii  14). 
Az  tigris  nem  6rfll  ugy  véres  praedában,  mint  te  oh  kegyetlen 
IfilkSm  fájdalmában  i  Zrinyi :  ASyr.  A2).  2)[apexabo;  blutwnrstj. 
Disznóból  készült  aprólék,  úgymint  kolbász,  ni/ijaüi,  véres,  ká.sá.s, 
gíimböcz,  véghurka  (Radv:  Szak  63)  Disznóknak  apr<'ilékját  kot- 
bászit,  májosit,  gömbfltzit,  véresit  illendó  árok  szerint  adgyjik 
(TörtT.  XV11I.242). 

Véresen :  cruente  C. 

Véresit:  cruento  MA.  blutig  machen  PPB. 

meg- vérésít :  cruento  C.  [blutig  m.icheu].  Az  ver  hyrte- 
len,  ky  buzduluiui  meg  vere.seyte  az  fráternek  arczayat  (EhrC 
68).  Az  5  feyerseges  teste  meg  veresihtetic  (VitkC.  81).  Kürt 
aga  is  tőrrel  meg  sebesítette,  de  chak  alig  fejét  meg  véresí- 
tette  (Zrinyi  1.114). 

megvérésités :  [cruentatio;  das  blutigmachenj.  Ha  az 
embernek  maga  megvéresítése  gyilkosság,  úgy  a  tanító  mes- 
terek is  gyilkosságot  cselekesznek,  ha  a  tanit^'áuyokat  vérig 
verik  (Czegl;  MM.  133 1.  Ha  a  fejünkre  hintetet  hamu,  sák, 
b&jt  kedvessek  istennel,  annál  inkáb  tetzik  neki  te-stíinkuek 
meg  véresítése  (135). 

Vérésités:  I)  (cruentatio;  das  blutigmachenj.  Mit  gon- 
dolsz istenért  a  magad  véresítése  felSU  (Czegl:  MSL  146).  2) 
(maculatio ;  das  beflecken].  Ebben  a  nenizésben  semmi  ékte- 
len nít.síig  és  véresítés  niutsen  (Pázm:  Préd.  103). 

[Véresül] 

még-vérésül :  Icnientor ;  blutig  werden].  Az  ó  teste  jelen- 
nen  mind  meg  twhek  miudenestfll  meg  veresSltotnek  (ÉrsC. 
.■)0b). 

Veretlen,  vértelen:  1)  exsanuvLs,  iucruentatus  C.  bhit- 
los  PPB.  iCze^hDág.  U.5y).  2)  [lentus;  kaltblUtig].  Ö  sem 
lóu  vértelen,  hanem  kardot  rántván  ellenébe  került  (Kónyi: 
HRom.  96), 

Vérez :  cruento,  sangvine  iaspergo  MA.  blutig  machen  PPB. 

meg-véréz :  sannuinem  niitfo ;  blnt  abzapfenj.  Ar.  mely 
burjiot  uieg  vérezik  v.sgy  vérit  bocsátják    'K:idvi  t's-il.  ULMi. 


in73 


VRRH  Rl  )-IK— veruuvAl 


VERBUVÁLÁS— VEREM 


1074 


Vérhed-ik,  vérhüsz-ik:  I)  líi;iiii;vineni  sitio;  nacli  blut 
diirífeii].  Sebhetuen  te  zent  verediiel  verhíVtiel  (GömC.  115). 
S)  Inctor,  confligor,  desilio  MA.  kSmpfen,  ringen  PPB. 

Vórhedétt,  vérhütt:  I)  [sangmolentiis ;  bliitdüi-stig] 
\'e.«zedelim'iiikre  véiliedott  ilíili5.s.s  oroszlán  (Megy:  tijaj.  III. 
IHb).  Igaz  magyar  iiep  negyedik  jajjá,  mellyet  az  ö  vaszedel- 
niére  veihedett  dfiliós.';  lengyelségnek  kifité.se,  óldSkléso  liozot 
véletlenül  reja  (IV.  Cíiul).  Tudcz-é  verliíitt  indulatú  ember 
tSbliet  liiizudni  (Matkó:  BOák.  14).  Kiváun;id,  hiszem,  vérhfltt 
ember  az  execntiot  (Pos:  Válasz.  5S).  Vérhfltt  indulattal  ker- 
geti 5ket  (483)-  VérhStt  badakozjisok  (11.400).  Maga  tagja  s 
vére  és  saját  nemzete  ellen  vérhfldStt  fene  bestiához  illendő 
nagy  dühösséggel  egymást  íilni  nem  iszonyodtanak  (Riuny: 
Mon.  1.33).  3)  [luctans ;  kiimpteud].  A  vagy  nem  illyeu  szók- 
kal biztathattya-é  ollyankor  magát  az  ellenünk  vérhedet  el- 
lejiség  (C^egl:  ORoml.  fii  Chri.stus  ellen  vérhedet  dfihSs  sidok 
(Czegl :  üág.  IL19).  Ha  az  6  ellenek  vérhfit  ellenkezők  kSzzfll 
sokan  el-vesztenek,  magoknak   k6.«z6tmyék    (Pós :  Igazs.  L184). 

(Vérheszt] 

meg-vérheszt :  [cruento ;  blutig  machen],  lesns  kőz5tt6k 
lenen,  megfoztatec  mez.itelen  mindenestől  vérrel  megverheztet 
(NádC.  256). 

fVórhet] 

meg-vórhet :  [cruento :  blutigmacben].  Oteth  veerel  megh 
vefrbóteek  (WinklC.  203).  A  város  lovait  erősen  megverhették 
(Nyr-  X.47(i). 

Vérhütés :  [eruentatio ;  das  hlntigmachenj.  Clastnimi  fo- 
gadások, te.stnek  vérhntések  és  .sanyargattatások  (GKat:  Válts. 
U.  Elíb.  31). 

Vérmes:  [eruentus;  blutig].  Vermös  étek:  caryca  C.  Vér- 
mes szemek :  oculi  *sviffecti  sangvine  PPBl.  Hogy  ne  vesz- 
szek  Circe  rút  vérme.s  szemétfii,  nem  távozom  még  most 
házam  küszöbétől  (GyöngyD :  MV.  30). 

Verség:  consangninltas ;  blutverwandtschaft  PPB.  KSzel 
való  attyafinsagok  s  vérségek  :  consanguinitas  (Ver:  Verb.  177). 
Az  vérségnek  linejan  leg  kSzelb  valo  vérek  :  in  gradu  Uneae 
corisangvinitas  propinquiores  (192).  Az  kinek  semmi  vérsége 
nincs  is,  az  kik  tudják  valóságosan  az  én  nyomoruságimat, 
mégis  könyvező  szemmel  hallgatják  (LevT.  11.300).  Válts  meg 
te  magaduac  az  én  kózel  való  vérségemnec  méltó.ságát,  mert 
meg  nem  válthatom  (MA:  Bibi.  L242).  Igaz  vérségieknek  hogy 
megfelellyetek  (Megy:  6Jaj.  VI. 4 4).  Nagyanyám  aszszony  vér- 
sége, Feuesi  Mihály  vér  öcscse,  Fenessi  Anna,  Klára  ne  vár- 
jatok töblié  (Tört^  LS49).  Ezekhez  való  vérségüuket  megmu- 
tatják az  perfolyta  levelek  es  sententiák  (Kern:  Élet  7).  A 
híres  Athénás  nevelt-fel  engemet,  ottan  fö  rendekhez  tartom 
vérségemet  (GyöngyD:  Char.  17).  Két  jó  atyafiság  jó  vérséget 
tészen,  fater,  mutter,  brúder,  elég  sógor  lészen  (Thaly:Adal. 
11.389).  Nag\-  nembfil,  nagy  vérségbiil  és  familiábul  való  uri 
ember  (Biró:  Ékes.ség.  C).  Vannak  vétkek,  a  mellyek  csak 
bizonyos  úri  ffi  házakhoz,  vérséghez,  tiszthez  tapadnak  (Fal : 
L;E.  367).  Ne  légy  teljes.sen  másé,  se  a  verség  se  az  eskntt 
szerelem  nem  .szoríthat  erre  (494).  Gyakor  ágra  ki-terjedtf 
verség  íSzD:  MVir.  14). 

VEKBUTÍK:  [delectus;  werbung).  Mely  lárma  ó  felsége 
füleibe  hatván  parancsoltatott,  hogy  desistáljanak  az  atféle 
verbunctól  íHazánk  I.2S.t\ 

VERBDVÁI.,  VEEBOVÁI,,  VERBÉVÁL  :  [de- 
lectum  habeo;  werbimg  haltén].  Verboválónak,  czigánynak, 
kalmárnak  nem  kell  hinni  íFal:  Jegyz.  933).  E  mellett  meg- 
nem  szÜDtiink  verbuálni  (Gvad:RP.  95).  Uj  hadat  verbeválni. 
szedni,  fogni:  neue  völker  zu  werben  (KirBesz.  76). 

M     NTKtVTÖTK.    SZÓTÍB.    UL 


Verbuválás  :  |di^lectns ;  werbuugj.  (Kár:  Élet  U.108.  Gvad: 
FNót.  135). 

VÉRCSE :  buteo,  triorche.?  C.  habicht  PPB.  Amott  vere- 
bek fezkeznek,  veríe  haza  í  nekik  hercegek,  zarvasoknak 
magiis  he^k :  illic  paaseres  nidificabnnt,  herodii  domus  du.x 
est  eorum  (DöbrC.  183.  KesztbC.  275).  Ragadoziic  a  héja, 
vértse,  Slyfl,  karoly  (Com:  Jan.  30).  Vértse  szinfi  haragos  mén 
volt  alatta  (Fal:TÉ.  637). 

VÉRDIQÁIiY:  [cycias;  frauenrock].  Három  verdigált 
vettem  (Radv:  Csal.  III23).  Hijábann  fogja  meg  .szent  Ferentz 
palástját,  kinek  hívságos  szél  tölti  verdigályát  (Orczy:  KöltH. 
192).  Lais  verdigilyát  Phrine  kenítseit  (1931  I5z  nyakába 
veti  másnak  verdigályát,  amaz  kis  paputsért  el  rúgja  tismáját 
(225). 

Verdigályos :  [cyclade  vestitns ;  weiberrock  anhabend]. 
Volnának  tsak  itt  valamely  bódítás  foglyok  vagy  verdigályos 
nyulak,  úgy  derék  vadászok  volnánk;  itt  tilalmas  dolog  az 
aszszonyoki-a  nézni  (Misk :  VKert.  235). 

VERÉB :  passer,  strutos  C.  sperling,  .spatz  PPB.  Ot  ve- 
rel)ek  fezkeznek,  Erodlusuak  haza  o  vezérek  (AporC.  67. 
DöbrC  183.  KeszthC.  2751.  Jeleneek  pokolbely  evrdeg  veréb- 
nek zemelyeben  (DomC.  54).  Vigaztam  es  ollanna  ISttem  mint 
az  verreb,  ki  ii  maga  lakozic  az  hazheian  (Szék: Zsolt  103). 
Mint  az  veréb  oly  szegény  (Decsi:  Adag.  97).  Mint  az  veréb, 
csak  annit  aluszik  (159).  Az  verebet,  mikor  megmellyeszted, 
fejét,  lábát  elvagdaljad  (Radv:  Szak.  1861.  A  fecske  ficserékel, 
a  veréb  csiripel  avagy  csipeg  (Com:  Jan.  33).  A  veréb  az  5 
nevezetit  avagy  bogy  a  veré.st8I  votte,  mivelhogy  a  verebet 
a  kórság  gyakorta  veri,  avagy  hogy  vStte  a  herétől,  úgymint 
melly  a  herénél-is  herébb  (Misk:  VKert.  475).  Olly  buja  mint 
a  veréb  (Klsv:  Adag.  205). 

(Közmondások].  Jobb  ma  egy  veréb,  hogy  nem  mint  hohiap 
egy  túzok  (Decsi:  Adag.  159.  MA.  SzD:  MVir.  25). 

Verebecske :  passerculus  C  MA.  kleiner  spatz  PPB. 
Nagiibbirok  vattnk  tS,  bog  nem  mint  vgan  sok  verebeczkék: 
vos  ninltLs  passercniis  praestatis  (Sylv:  ÜT.  Ll6). 

VEREK :  (?].  Ertem  azt  Is,  verek  fazékból  sokan  ittak 
az  lu-ak  közziil.  de  most  mind  üveg  pobárokból  isznak  még 
az  nemesi  rendben  lévők  is.  1759  (Hazánk  1.295). 

VEREM :  1 )  lacuna,  scrobs,  crypta  C.  fos.sa,  fovea  MA. 
gnibe  Com:  Ve.st.  130.  graben  PPB.  Verem,  üreg-hely,  ko- 
porsó :  tuniba  PPBl.  Ki  az  tft  kőzzfliletec,  kinec  egy  iuha 
zombaton  esendik  a  verembe,  nemde  raita  ragad  e  es  ki  emli 
8tet  (MünchC.  35).  Veremnbe  magát  el  reite  oth  ehezuen  es 
zemehozuan  (VirgC.  26).  Nem  de  lehet  ee,  hogy  az  kwthffee 
azon  fednek  vermééből  edeses  ke.«ervv  vyzet  zyreuczen  (JordC. 
838).  Lezen  az  gyakorta,  hogy  ki  másnak  ueztet  akarta  ees 
nias  ember  louanak  az  uermet  meg  ásatta,  az  ewnnen  louanak 
lewt  oda  liat  nyaka  zakafta  (Pesti:  Fab  31b).  Az  ki  bolond- 
nak vél  eszével  más  embert,  hogy  beléje  ejtse,  gyakran  ás 
nagy  vermet  (RMK.  III.50).  Vermeket  astanac  az  keuelec  én- 
nekem (Szék:  Zsolt.  1281.  Siddimnec  völgyébe  soc  agyag  verőm 
vala  (Helt :  Bibi.  L  F2).  Nem  láttoe  sem  szelet  sem  essőt,  de 
azért  ez  e  czőrgő  patak  verme  be  telic  vizeckel  (Mel :  Sám. 
373).  Mind  a  ketteim  a  verembe  estek  (Bal:  Csisk.  303).  Vak 
módon  a  magától  ásott  veremben  lobban  (Kereszt :  FelsKer. 
Elöb.  11).  A  vadász  a  vermekre  és  árkolásokra  csalogattatott 
vadakat  meg  fogia  (Com :  Jan.  80).  Kőtélen  vonák  ki  a  verem- 
bfll  (Czegl:  MM.  214 1.  A  verembfil  ki  akarván  a  farkas  sze- 
pelkedni  (Czegl:  Japh.  91).  Félek  raita,  hogy  Polycarpasnak 
ásta  a  vermet  (153).  Azok  uermet  ástak  viteszi  fejemnek 
(Báth :  Búcs.  2).  Egy  Bl  veremtfil  adatik  kilenczven  pénz  (Mou- 
Irók  XXnM36).    Hogy  a  földbe  plántáltatott   szőlővessző  job- 

68 


1075 


ÁTVEREM— VERBS 


FEKETÉLLŐ- VERE.S-(VÍ)RnsÍlLJ 


1076 


ban  nevekedg^ék,  vermet  kell  körülásni  (Illy:Préd.  1.216). 
Nem  engedlek  másnak,  bár  sok  vermet  annak  (Amadé :  Vern 
126).  A  zabállódóU,  tobzódók  tnlajdon  fogaikkal  ásnak  vermet 
magoknak  (KirBesz.  110).  2)  (cunnus;  weibliche  scbam).  A 
mély  vermfi  kurvákhoz  egy  typographic.as  errorbul  igazodék 
.Síimhár  (Matkó :  BCsák.  285). 

[Szólások]  A  herodiánusok  látták,  bogy  azokat-is  veremre 
viszi  a  ditsirettel  trágyázott  .szép  szó,  kik  egyéb  nagy  vétke- 
ken gyfizedelmet  vésznek  iPázmrPréd.  1110). 

[Közmondások).  Valaki  a  más  ember  lovánac  vermet  ás,s, 
belé  szackad  Snnen  louAnac  a  nyaka  (Helt :  Mes  278).  Más- 
nak áss  vermet  s  8  maga  esik  belé  (Decsi :  Adag.  251).  Az 
ki  másnak  vermet  áss,  8  maga  esik  belé  (Decsi:  Adag.  5.  MAi, 
Veremre  visz  a  trágyázott  szép  szó  íSzD;  MVir.  87). 

ál-verem :  cuniculus  .suliterraneus  MA.  [fovea  ferae  ea 
pinndae  ;  fallgrube].  Bé-l'edett  .szívének  le  vonván  kérgét,  találni 
az  alatt  sok  gonosznak  férgét,  ál  vermek  ásását  s  practikák 
bfeégét  (GyöngyÜ:  KJ.  464). 

álvermes :  cuniculosus  C. 

búza-verem :  syms  C.  MA.  korngrube  PPB.  Czac  múl 
née  el  az  szombat,  hogy  nyithatnóc  fel  bi'iza  vermeinket  (Kár: 
Bibi.  11.190).  Búza-vermekben,  hogy  ember  az  dohától,  leblé- 
tdííl  belé  ne  haljon,  nagy  orvosság  egy  lepedővel  szelet  fogni 
azféle  gödörbe  (&dTörtAd.  11.64).  A  bnzavermeket  pogonok 
alá  vétette,  erdbogennek  hú-ják    németül  (Bethl:  Élet.  171). 

farkas- verem :  [fovea  lupis  capiendis;  wolfsgrube].  F'ar 
kas  veremben  talált  esni  (Czegl :  Japh.  90). 

föveny-verem,  fövenyes-verem :  arenariae,  diaryx 
PPBl. 

jóg-verém :  *cella  tVigidari/i  PPBl.  [e'isgrube].  Kih  a  yeg 
verSinbe  z8k81l8t  s  ki  egieb  rendbeli  kenokat  teth  SnnSn  ma 
gan  (DebrC.  184).  Az  fáját  meghozták,  de  az  jégvermet  nem 
tndják  megcsinálni  (LevT.  11.19) 

poklos-verem.  Ad  quandam  cavernam  que  wlgaritor 
poklos  verem  nom'matur.  1234  (Wenzel  XL266). 

Vermel :  [fodio ;  grabenj.  A  tábor  .szélére  körös  környiil 
sántzokat  vermeljünk  (Kónyi:  tlRom.  104). 

el-vermel :  [dofndio ;  vergraben].  Az  tövis  között  elevenen 
elvenneltetik  (Nyr.  X.470). 

meg-vermel :  lacuno  C. 

Vermélós :  (diductio ;  das  ablegen).  Vermelése,  fiild  ala 
bújtatása  a  szílö-tfinek  :  propagatio  vitinm,  pnlmitnm  didnctio 
MA. 

Vermes:  lacunatus  C.  [ad  sirum  pertinens:  zur  korngrnbo 
gehíirig).  Még  az  vermes-életet  is  szekerekre  rakja  (Thaly;  R'l 
II  28fi). 

VermésBÓg :  (lacunar ;  vertiefungj.  A  keregded  forma  n 
leg  tSkellétessebb  semmi  vápo.s.sága,  vermessége  nem  lévén 
(Com :  Jan.  165). 

[Vérmez] 

VermezÓB :  plantarium  PPBl. 

VÍIHÉS,  VÖRÖS :  rnber,  rubesus  C.  nibens,  rubicundus 
MA.  nit  t'om:  Vftst  144.  Ad  quandam  vepres  Vei'eeharaztli 
uuucupatas.  1260  (Wenzel  XI.C13).  Weresferteöen  vallis.  129:; 
(Wenzel  X.119).  Le  vetkeztetiien  8tet  veres  palastal  kSrúeke- 
zec  meg  8tet  iMdnchC.  68).  Az  korth  az  iwiwknak  vala  tyz- 
tossegek,  mykoron  tawol  vala  t518k  gallerus  k8nt8s5k,  vere.-^ 
beretrayoc  (PeerC.  340).  Yevve  hozyaynk  egy  kysded  madárka 
feyeer    niyut    az    hoo,    orra  veress    myut  pyross  rosa  (ÉrdyC 


311b).  Keeth  nvhanak  walo  feel  atlacz,  eggyk  zevvld,  masyk 
weress  (KMNy.  11.3.5).  Hagiok  o^  tulkot  negied  ffluet  weres 
tarcziat  (302).  Miképpen  vitte  8ket  által  a  Veres  tengeren  .'i 
a  pusztába  (Helt:  Bibi.  I.  c4).  Lie  vonác  szíp  sima  veres  bSrél 
(Helt:  Mes.  347).  Veres  bélfl  gomba  (Mel:  Herb.  28b).  Az  sza- 
uanianbann  is  az  veres  es  tfizes  színy  azt  hirdeti  (Bom:  Pré<J 
9).  Chyuz  dagadast  auagy  zent  Antal  tSzét,  v'irSs  k8zvennek 
hyuiák,  haznos  vele  kenny  (Frank:  Ha.sznK.  15b).  Vörös  mo- 
gyoróból való  lej,  kivel  az  vérha.sban  élnek  iRadv:Szak.  275). 
Veres  ború  sz815:  viuea  meri  (MA:  Bibi.  II.  2iíb).  Meg-sérti 
oldalát  úgy,  hogy  onn;m  folyni  voros  patakot  lát  (Zriiyi  0.77) 
Az  veres  gerezna  uálok  mint  .szintén  az  .Szepesben  szokoi 
dolog  (Czomb:  UtLeir.  109).  Igaz,  én  a  veres  hagyinárul,  te  .i 
fokosrul  (Czegl :  MM.  182).  Talánkoznak  apró  duránczai  ba 
raczkok,  a  kik  eg>'-felől  v8r8s.sek,  más-tel81  .sárga  szabásuak 
(Lipp:PKert.  IIL181).  Zordon  szabású  temérdek  verea  szii: 
(Kecsk:  ÖtvM.  266). 

feketéllő-veres :  [puuiceus  ;  schwarzlich  rot).  A  tzékla  szei- 
nyfi  hamar  n8  és  avagy  fejér  avagy  feketéi  18  veres  íACsere 
Enc.  240). 

ragyogó-veres :  igneiis  PPBl. 

sárgaszinü-veres :  ruftus  C. 

tüz-vörös  :  rufas  MA:  Bibi.  Magy.  4. 

vörhönyö-véres :  rufas  C. 

Vörösöd-ik :  rubasco  C.  MA.  rot  werden  PPB.  Szöműim 
állapatja  dolgáról  Fereucz  lu-am  bévöbben  ír,  két  nap  kezde 
esmét  miud  az  kettőnek   az   héja  vörösödni   (Nád:  Lev.   105) 

el- veresedik :  cv>  Mint  az  tfiz  vgy  el  veresedik  (Decsi: 
Adag.  245). 

meg-verésedik :  irrubeo  C.  [erröteu,  rut  werden].  Meg- 
veresedem, piio.sodom :  rubesco  PPBL  Forgasd  meg  benne  ay 
rákot,  úgy  megvörö,södik,  mintlia  megfőzted  volna  (Radv: 
Szak.  167).  Nékie  oly  veress  bibor  ruhát  adnak,  hogy  mind 
az  egész  te.ste  meg  vere.s.sedik  és  darabonként  vagdaltatik 
(^U:  SB.  55). 

Veresell-ik,  veresl-ik :  subrubeo  C.  rubeo  MA.  [rötlicli 
scheinenj.  Vereislem  mint  a  bársony :  purpura.sco  PPBl.  Veres- 
sellik az  ég  (Sylv:  UT.  1.25).  Láttáé,  hogy  az  víz  veresellénec 
mint  az  vér:  viderant  aquas  rubras  quajsi  sanguinem  (Kár: 
Bibi.  1.333).  V8r8,s8Uik  az  égh:  rubicmidum  est  caelum  (Fél: 
Bibi.  1.26). 

Vereseilés :  [tó  subrubere ;  das  rOtUch  scheineoj.  Ihol  itt 
a  világosság  a  naptol  vagyon,  a  veresellése  penig  a  veres 
színfl  ivegtai  (Ker:  Préd.  266). 

Vereséllő :  rubicundus  C.  subrubicnndns,  .síibrufin  MA 
ein  weuig  rot  PPB.  Veresellil.  tégla  szin:  *color  subrufus  Pl'Bl. 
A  fodor  sz8ll5  gvAmSlI.sei  z81den  veresellSk  (ACsere:  Enc. 
236).  Vereslő  s  fejér  szinU  rosa  (Bod:  Lex.  I58b). 

Vörösen :  rubicunde  MA.  i-ötlich  PPB. 

Vereses :  subrufus  C  rubicosiis  MA.  rot  gefSrbt  PPB.  röt- 
lich  KirBesz.  133. 

Vérésit :  mhefacio  MA.  rot  mauhen  PPB. 

meg-vörösít :  rubefacio  C.  PPBl. 

Vérésség  :  rubor  MA.  röte  PPB.  Belől  az.>izemeinmek  semmi 
nyavalyájok  nincs,  hanem  az  szemöm  héjain  vagyon  az  vörös- 
ség (Nád:  Lev.  105).  Az  élet  kinek  jaj,  kinek  háborgás,  kinek 
ok  uélkfil  való  sebek,  kinek  szemeknek  veressége  (MA:  SB.  10). 

fVörösülJ 


1077 


MEG-\ÖR08C1L- VERÍTÉK 


VKRÍTÉKEJS-VERlTEZrIK 


1078 


meg-vörösül :  [enibesco ;  rot  werden].  Ha  azt  akarod, 
liosy  megvörösüljeiiek,  tölts  égett  bort,  forgasd  meg  benne  az 
rák<.t  (Kadv:  S»ik.  167\ 

Vérhenyegés :  (nibicundu?  ;  rCtliob].  V^rhönyeges  ló : 
equus  S]iadiceu?  MA.  Az  feie  verbenuyegís  mint  egy  borosta 
MA :  Bibi.  47b).  A  pegymet  kitsiiiy  fejfl,  verhenyege.s  hátú, 
fejér  torkví  állat  (Slisk:  VKert   239). 

Verhenyit:  rafo  PPBI.  | 

VÍ1B.HÉNYÖ:  nibidus  C.  subrutiis,  ruftis  MA.  rötlieh 
PPB.  Veiheuyó,  veres:  rubelliaiius,  rubellu."!;  vereses,  ver- 
lienyí,  veres-téntás :  rubricosus  PPBI.  Esiue  leueu  ug  moudo- 
toc :  derlienS  lezen,  mtrt  vérhenS  a  men  (MüiicbC.  44).  Egy 
vértben  egy  verheiiyö  színe  oroszlánt  királ  ada  (^RMK.  IV.36I. 
Verlienyó  sái-ga  f51d,  arany  enyS  érez  kSzzfil  szivárkozó  bá- 
nyász! nedvességekuec  mondatnac  (Com:  Jan.  17).  Verhenyő,  ; 
liajnal  .szabásn,  ragyogó  szinS  (63i.  A  szent  János  fájának  le- 
velei verhenySk  (ACsere :  Euc.  235)i  Verbenyí  testének  bSré- 
b4^l-is  mind  untalan  olaj  tsepegni  látszott  (K6nyi:VM.  5). 

Vörhönyőcske :  rnbellus  C.  rufulus   MA.    rötlieh,   etwas   ; 
rot  PPB. 

Verhenyön:  [rubide;  rötlieh].  Vrouc  diéSsegSsSn,  teierSn 
es  verhenőn  fennen  eI5tt5k  megen  vala  (TelC.  163). 

VerhényŐS  (vérhenyes  Nom.  13.  verltenyei  Helt:  Krón. 
101b.  virhenye.'  SamrCer.  221):  fiilvus,  luteus,  luteolus  C. 
(rStlich].  Vérhenyes  hay:  rufi  capilli  (Nom.  13).  Vagyon  az 
Cry.itwsnak  zakalaban  nyolcz  zalak,  kyk  kewesse  lattatnak 
verhSnySsnek  lenny  (ÉrsC.  72).  Ada  nfki  egy  vérhenyes  hara- 
gos oroszlánnac  képét  (Helt:  Króa  101b).  Az  keleuénnec  hfr 
Ivén  támad  feiér  sz';pl5  verhenySs  szinfi,  mntassác  meg  az 
papnac  (Kár:  Bibi.  1.99).  V5rh8ni6s  ló:  equu^  rufus  (Fél:  Bibi. 
n.1701  VerhenySs  szinfi  szeplS:  cicatrix  subrufa  (MA:  Bibi. 
1.99).  A  verheny5s  hajuac  hamar  Sszfilnec  (Com:  Jan.  53).  Ki- 
jSve  más  lo  verhenySs  (TitkJel.  49).  Megh  tapodta  a  fene  vad 
oroszlánt  és  a  vSrhenyes  sárkánt  fSam  :  Cer.  221).  Adgy  nékem 
e  verhenyös  fözelekból :  da  mihi  de  coctione  hac  rufa  (Illy : 
Préd.  n.  62b).  VerhenySs  vér&kben  fSldnek  természete,  nyá- 
lasokhoz kSzel  víznek  van  ereje  (Felv :  SchSal.  26).  Tiszta  vé- 
rfieknek  orczájok  pirossok,  sárga  vérfik  pedig  verhenyíst  mu- 
tatnak (27).  A  teve  vérhenyes  szinfi  kemény  bSrft  állat  (Misk : 
VKert.  37). 

VtCElPELYE,  VERFÖIiYE  (vorfay  PPBI) :  alea  C. 
tes.sera  MA.  würfel  PPB.  Verttilyét  iáczom:  astragalizo  C. 
Vörfély.  kotzka-ját'^s :  astragalus  PPBI.  Verfelyében  nekik 
nyereségek  vala  életek  (RMK.  n.26.5).  Ne  vessen  tégedet  ver- 
felére  és  szerencsére ;  ne  forte  mittat  sudem  in  terram  (Kár : 
Bibi.  1.675).  Kotzkara,  sackra,  veifelyere  kSlti  marhaiat  CBorn: 
Préd.  548).  üerfelyet.  hasartot  iaczanae  (Tel:Evang.  1347).  A 
czipót  az  tejben  verfelye  szemre  kell  metélni  (Radv :  Szak 
197).  Czinály  szoros  alsóruhát  is,  verfelye  szemnec  formájára 
megtzifrázott  ruhát  (MA :  Bibi.  L75). 

Verfolyós :  1)  [tesselatus;  würfelfömiig).  A  zászló  ka- 
muka fejér,  szélien  verf§lyes  CRim:  Ének.  230).  A  Jesa«  ver- 
felyes  zászlója  alatt  vitézkedj  N-Sz51c'si  Mihály  (Szfil ;  Dáv. 
Ciml).  Verfelycs  piros  kannasin  szinfi  zászló  (Szol :  Dáv.  66). 
Verfölyes  száraz  gombokat  fl.  10  den.  20  (TörlT.2  L163).  8) 
aleator,  aleo  MA.  wiirfelspieler  PPB.  Találtatnak  némely  kocz- 
kás,  kártyás,  v5rf61yés  emberek,  kik  neki  édesedtenok  az 
iátéknak  (Lép:PTiik.  1.280). 

Verfelyéz  :  [tesseris  ludo ;  vvürfeln).  Hogy  nap  estig  kár- 
ttyazauac  és  verfellyezenec  íLép :  FTük.  7). 

VERÍTÉK,  VEREJTÉK  (vmjtékes  Land:  ÚjSegits. 
1IS13):  sndor  C.MA.schweissPPB  Ortzadnac  verítékébe  egyed 


kenyeredett :  in  sudore  raltus  tui  vescei-is  pane  (Helt:  Bibi. 
I.  B2).  Az  8  fSldec  hideg,  abból  be  reckednec  a  testeknec 
verétékénec  lykai  (He!t:Krón.  9).  6  verítékénél  az  kenyeret 
eszi  (Bom:  Ének.  243).  L8u  az  5  verítéke  mint  az  cziSp  ver5k 
le  menuen  az  ff.ldre  (Fél:  Bibi  1.  131b).  Cz5p5ge  az  egekuec 
veréyteke  (MA:  Bit)l.  V.31).  Véres  verejtékedéi  eszed  kenye- 
redet (Alv:  Post  I1217i.  Verétec  tirlS  keszkenySc:  sndaria 
(Com:  Jan.  101).  Verétécjáró  apro-likas:  porosus  (Com:  Vest. 
141).  Minden  kis  vereték,  mely  lórúl  chöppenik,  szép  gyönge 
harmatUi  az  földön  változik  (Zrinyi  L136).  ElSbb  keresném 
veriték-szakadva,  hogy  sem  lelkem-.sértve  kenyeremet  (Fal: 
XE.  10).  Ha  a  bölcse-ségnek  nevével  kezdi  hirlelní  a  világ, 
ne  csodálja,  hanem  mások  verítékének  köszönje  (Fal:  UE.  372). 
Fájdalmas  volna  véres  verítékünknek  siralmas  cseppekre  való 
változása  (453).  A  jutalomnak  reménysége  letörli  verítékét  a 
béres  szolgának  (Fal:  SzE.  519).  Sok  táradsággal  nyerik  ök 
azokat,  véi-es  verítékkel  szedik  jutalmokat   (Orczy :  KBltH.  45). 

Veritékes,  verejtékes :  t)  (sudorem  movens ;  schweiss 
treibend].  A  testi  kenyeret  verítékes  munkával  keressük  (Pázm : 
Préd.  389).  Vírejtékes  fiiratságokkal  kincseket  szerzettek 
(Land:UjSegits.  n.813).  2)  [guttatus  ;  getüpfelt?].  Egy  veríté- 
kes aranyas  pohár,  más  egy  aranyas  veritékes  pohár  (UMMuz. 
IV.170). 

Verítékez,  verejtékez:  sudo,  consud",  desndo,  con- 
sudasco  C.  schwitzen  PPB.  Az  embernec  veritékes  helye,  a 
hol  inkab  szokot  veritekezni  (Kár:  Bibi.  IL  150b).  Halálos 
kínnal  kezde  tusakodni  az  halállal,  ki  miatt  vérrel  is  verite- 
kezic  vala  (Bora:  Préd.  227).  Christos  az  iraatkozas  k8z8t 
v§rrel  vereitekezet  es  kfiszSdet  a  halállal  (289b.  397).  Az  egh 
gyaki-au  vereytégzik  nagy  záporessSkel  (Valk :  Gen.  66). 
Lelki  szemeivel  látván,  minémfi  sok  rút  tsúfolásokat  kell 
szenvedni,  ezeknek  gondolkodásából  vérrel  verítékezék  (Pázm: 
Préd.  261).  A  testi  munkákban  veritekezni  (Pázm:KT.  109) 
Kell  tenéked  is  sokat  járnod  s  fáradnod,  verítékezned  (Ziinyi 
,  L68)  A  fal  veritekzik,  a  soo  vizessedik.  1671  (KNagysz.  B3). 
Az  éu  szavaimat  mint  valami  orcza-tSrlSt  nyújtom  k8ny-húl- 
latástoknak  el-tőrlésére  (Hall;  Paizs.  477). 

ki-verejtékez :  exsudo  C. 

kömyül-verítékéz :  c'u-cumsudo  PPBI. 

még-verítékéz :  [sudo;  schwitzen]  Takariak  iol  bé,  czak 
az  orczaia  legyen  kin,  ugy  meg  verítékezzék,  használ  (OrvK. 
24). 

Verítékezés :  sudatio  C.  MA.  schwitzung  PPB. 

Verítékező,  verítókeztetö :  sudatorins  C.  [schwita-j. 
Verítékező  gyenge  V6s.sz6 ;  laserpitiura  C.  Chiistusuac  vérrel 
verítékeztet8  hartza  (MA:  Scnit.  363b).  Nincsen  meg  giberíttó 
hideg,  veréttékesztetS  héuseg  (Lép:PTük.  III.321)  Verétékez- 
tet8  pad  (Com;  Orb.  150). 

Verítez-ik,  verejtez-ik :  .sudo,  desndo  MA.  schwitzen 
PPB.  Mind  ez8knec  zomorusagat  es  keserfiseget  fSlfil  múla 
annera,  hog  ugan  vérrel  verít8zec  he\e\e  (NádC.  49).  A  nap 
feneyt  tellyessegel  ky  bochata,  kezde  az  ember  heuylny  ees 
werytezny  (Pesti ;  Fab.  45).  Neked  vereyteznec  a  szegény  ka- 
pások, teneked  fázódnak  az  szomjú  balászok  (RMK.  n  196). 
Az  vitéz  Gergöly  verítözék,  népöket  biztatják,  törésre  vívék 
(Tin.  132.  337).  Ötöd  napon  ez  világi  szépségük  verétSznek 
úgy  mint  egy  csöppent  vérök  (RMK.  V1.38).  Veres  véreteknél 
verítezet  (Mel:SzJáu.  245).  Ha  igen  vereitezic  az  lábod,  déli 
szél  mia  nedues  id8  lészen  (Cis.  G4).  Jonasnac  a  feyét  a  nap 
sfiti  vala,  vereytezic  vala  (Hoffgr.  347).  Nagy  részéért  az  sido 
nepnec  híjába  veriteznec  vérrel  (MA.  Scnlt.  811).  Eot8d  nap- 
az  ffivekés  fák  mind  vérrel  veríteznek  (Alv:  Post  1.33).  A  szem 
végec  kSnyveket  hullatnac,  verítéaiec  (Com :  Jan.  i1).  A  faragot 

68* 


1079 


IVtEXiVERlTEZIK-VEKS 


ÁTKOZÓDÓ  VEK8— VERSENG 


képek  véiTol   \eréte«uek   (Pósilga^s.  1.3ö9).  Bssomorú  esSkkel 
az  ég  veritezik  (Rim :  Ének.  307). 

meg-verítezik :  [desudo ;  stark  schwitzonj.  Rajta  álló  ágok 
eyiimölcítakuak  vérrel  ezíik  is  mind  megverétfSznek  (RMK. 
VI.38).  Mikor  menne,  igen  meg  lievitezek  e.<  niegh  verítezek 
az  napnak  melegsegetSl  (SalMark.  16).  Az  angelica  g.vSkeret 
hat  pénz  uyomony  aranyas  tSriekben  ad  meg  innya,  de  meg 
verítSzzek  vtonna   meg  gyógyul  (BeytheA:  FivK.  118). 

Verítezés  :  (siidatiu  ;  das  schwitzeuj.  A  vért  gyengéblwn 
keveeittik  meg  a  vakarodások,  verittezések,  f5r5d5k  és  az 
étleiLség  (ACsere :  Enc.  199).  Porotskája  estve  be-vetetvén,  sok 
nedvességeket  viszeu  ki  étszaka  a  verittezés  által  a  testből 
(245). 

2.  VERŐ:  (sudor;  sclivveis.<J.  Nagy  bA  verev  téged  liata, 
my  byn*nket  ha  syratad  (GömC.  44).  Az  5  zentséges  testének 
myndeu  thagyahol  vver5.s  wev5  czepeg  wala  le  (ErsC.  28).  Az 
ver5,  veríték-járó  aprolyukas  (Com;  Vest.  12). 

haló- verő  :  [gelidus  sudor  morientis ;  todesfichweiss|,  O  jay 
énnekem,  morth  ymaran  az  haló  werő  kywe  ytb  el  folywan 
mynden  thagaymath  (ÉrsC.  303). 

VERME  :    fabsinthiuni ;    wermut  ?].    Vermevei    nyulat . 
malaczot  fekete  lével,  vermével  (TörtT.'.!  1.573). 

VERNYE:  (?].  Az  Ixirjúhiist  aliároljad  tiszta  fazékban  és 
ligy  szűrd  reá  az  levet  és  ugyan  által  verd,  mintegy  vernyé- 
vel  valót  (Radv :  Szak.  45). 

3.  VERŐ :  1)  [hieidus ;  licl]t|.  Verfifényen  száraztom,  fejé- 
ritem:  insolo  ;  kinn  a  verí-fényen  járni:  ambulare  in  *8ole; 
igeu  verö-fényes  napra  fekví  hely :  *s(ilibiis  exptjsitus  locus 
PPBl.  Az  lisztet  az  szitával  szitíild  ki,  az  verAfényen  szárazd 
ki  (Radv;  Szak.  187).  A  mely  fa  tava.sznak  első  nyílására  az 
uj  veröfénynok  múló  .sugárára  bimbózik,  elfagy  (GyöngyD: 
KJ.  3'86).  Mikor  a  ló  a  verSfényen  a  nagy  járásiul  igen  meg- 
Uevfil,  a  feje  veleje  uieg-olvad  (Cseh:  OrvK.  74).  2)  (sol,  radii; 
sonne,  sonnenstralilen].  Az  ispányt  talállyuk  a  kert  kSzepén  a 
verón  alunni  (Gyöngy:  Cup.  18).  Az  köpönyegemben  sok  kárt 
tett  az  essó,  mert  úgy  megrongyollott,  áltolsiit  a  veró  (Tlialy: 
Adal.  1.233).  Tavaszi  verfl  gyönyörűségével  tőidet  ékesíti  zBl- 
dellóségével  (Orczy:  KöltH.  21).  »)  jnovellus;  jung|.  VerA  ma- 
latz,  süldő  :  *sus  novella  PPlil.  VerS  malacz :  porwHus,  spau- 
ferkel  (Com:  Orb.  161).  Veró  disznó  3  fl  (Évk.  Xin.72).  Fize- 
tése veró  ártány  2  (92).  Egy  jó  veri  malatzot  tíz  pénzen 
rendelte-ssék  az  bírák  (TörtT.  XVIII.244).  Két  venVártánya 
(Monlrók.  XXIV.R5). 

VERS :  1 )  vorsus,  uirmen,  epos,  elégia,  musa,  rhythnms 
C.  vers  PPB.  [dichtimgj.  Verset  szerzek  :  versifico  C.  Zerae  egi 
r*uid  verset  (VirgC.  16).  Értelmes  ember  leeu  es  yo  verss 
zerzew  (ÉrdyC.  519b).  Neuet  meg  ieleute  verseknek  feieben 
(Kák :  Ast.  12).  Az  vers  szeraSt  említik  Homerust  (Ver :  Verb. 
EUíb.  34).  Verseket  szerezhet  vala  (Dec8i:8all.  19).  Sokat  ha- 
zadnak a  vers  szSrzSk  (98).  ír  verseket,  de  meg  v&szi  az  árrát 
(156).  Verseket  szerez  azoknac  halálokról  (MA :  Bibi.  1.  276b). 
Nevek  bet(ímek  által  hányására  írott  vers:  anagramma  (Com; 
Jan.  163).  Én  ez  elfitt  itlju  elmével  jáczottam  szerelemnek 
édes  versével  iZrinyi  1.9).  Sokszor  könyveivel  írá  keménységét, 
az  diill  farul  most'm  így  kezdé  el  versét  (II.IOÜ).  itt  a  koholt 
verseknek  vége  fl'haly:  Adal  1.209).  A  vers-szerzésben  is  bogy 
szép  tehetsége  volt,  azt  bizonyítják  az  ó  versei  (Bod:  Pol. 
56).  2)  (vice;  -mai).  Meg  haglái-  ugy  nehauy  versbe  az  várat 
(Valk:Gen.  51).  Egy  néhány  vei^sen  parancsoltam  (KiikK :  Lev. 
305).  Deszni  vára  viaszaigértetatt  egynéhány  versen  (TörtT. 
V11.155).  Mert  akkor  megbékéllett  egy  vei-seu,  vagy  frigy  lett 
volna  a  némettel  (ErdTörtAd.  1.139).  Az  katuiiAkiiak  is  egy- 
oebány  versen  parauoBoltam  (MouTME.  V.308). 


(Szólások).  Verset  futni,  verset  játszani:  *cx)ntenderc 
cursu,  ludo  PPBL  Verset  futtatás  vagy  egymást  vitézségben 
gyakorlás:  *decursiü  etiuitum  PPBl.  Verset  úszni  va- 
lakivel :  concertare  *velocitate  naudi  PPBl.  A  mint  látom,  ez 
az' ifjú ApoUonius verset  vethet  velem  (Hall :  HHist.  11.269). 

átkozódó-vers  :  sillus  PPBl. 

dicsérő-vers:  elogiuui  Com:.Iau.  163.  A  vers  .yzeraó 
menyekezSi  verseket,  halálra  való  verseket,  útra  b«x;8átó  ver- 
seket, dicsírö  és  szomorú  verseket   kigondol    (Com:  Jan.  163i. 

fél- vers  :  hemistichium  C. 

halálravaló- vers :  epitaphium  Com:  Jan.  163. 

hatlábü-vers  :  hexametnim  C. 

két-vers :  distielion  PPBl. 

koporsó-vers  :  epitaphium,  epicedium  C. 

menyékézöi-vers  :  epithalamium  Com  :  ,Ian.  163.  bymen 
PPBl. 
négy-vers :  tetrastichon  C- 
paraszti-vers :  bucolica  C 
pásztori-vers :  bucolica  C 
siralmas-vers:  elégia  C.  PPBl.  Com:  .Jan.  163. 
szerelémgerjesztő-vers :  *amatoria  poeeis  PPBl. 
utraboc8á,tó-vers  :  propempticum  Com:  Jaii.   163. 

Versecske  :  versiculus  C.  MA.  versiéin  PPB.  A  ki  e  mi 
munkánkat  meg  akaria  iobbitani,  nem  chak  egy  anagy  kétt 
versefskot  kell  eleibe  venni  (Helt:Bibl.  I.  c4). 

VERSENY :  [certamen ;  wettkampf).  Illic  neked,  tanuló  tár- 
saidat versennyel  követned  (Com :  Jsm.  156). 

Verseny  es  (vSrsSnSs  Zvon:  Post.  n.42):  pervicax  C.  con- 
tpntiosus  MA.  zjinkisch  PPB  Kemény-nyakú,  versenyes,  meg- 
átalkodott ;  pervicax  PPBl.  Azoknak,  kyk  verseny.sek,  veteke- 
dftk,  fene  kemynsyk  iAuendfi  (Komj :  SzPál  50)  Aláz;ito«,  bé- 
ke-siíégös  egyik  ré.szögös,  az  második  csak  garázdás  é«  vorstt- 
nyös  (h'MK.  III265).  Az  vr  rendenn  való  embereket  meg 
vtjillák,  kik  vakmerók,  verseíiesek  (Sylv:  UT.  IL125).  Ne  légy 
versenyes  a  tSruémben  (JézSir.  B3)  Az  kiczid  száyon  való 
vékony  ayak  erStlent  és  versenyest  vagy  ravaszt  ielent  (Cis, 
N4).  Keuély  és  ver-senyes,  ki  haragiábau  keuélséget  czeleke- 
dic  (Kár;  Bibi.  I.  615b).  A  versóuySs  meg  keseríti  a  lelket: 
quae  immoderata  est,  conteret  spiritum  (SalMark.  D7).  Verse- 
nyes  és  álnok  ember  vala:  erat  vii-  pe-ssinius  et  iuiquus  iMA: 
Bibi.  1.275).  Versenyos  és  ellenkező  nemzetség:  populus  non 
credens  et  contradicens  (IV.  145).  Versenyesec,  nem  eugednec 
az  igasságnac  (MA:  SculL  28).  A  lopoc,  (Ssvényec,  bi^ác,  v&r- 
s5ny5s5c  meg-térhetetlenöl  gonoszoc  (Zvon:  Post  42). 

Versenyeskéd-ik :  [advei'sor ;  sich  widersetzen).  Ha  a 
Iwtránkoztató  t^ik  ugyan  verseuyeskedik,  tudjátok  az  szokást : 
vagyon  eggyházi  szék,  uielly  efide  6gyben  igazétást  siokol 
teiuii  (Megy :  Uial.  20). 

Versényessóg :  pervicacia  PPBl.  (hartniickigkeitj.  Hálá- 
adatlaiis.'ig  és  vakmerA  versenyesség :  iugratitudo  ac  pervicacia 
(Com :  Jan  194).  Az  eretnekeéget  az  emberi  versenyeeségnek 
kell  tulajdonítani  (Megy:  6Jaj.  1.16), 

Verseng  (círímyíy  Com:  Jan.  224):  discepto,  litigo  MA. 
zanken,  streiten  PPB.  Ne  versJngyelec  az  vton:  ne  iras- 
lainiui  in  via  (Helt:  BibL  I.  Z).  Versenguec  vala  Mosessel  es 
észt  mcaidgyac  vala :  Adgyaloc  \Tzet,  hogy  igyunc  (Helt :  Bibi. 
L  Kk4).  Ez  a  verseu^jéauec   vize,  a  hol  az   Izrael,  tiai  az  n-rral 


Uií>l 


VEKÖENCJÉS— VEltóíENKJSl >  IK 


VEKSENKEI)ÉS-K1  VÉS 


1ܻ2 


vertieiiiietteucc  (Hflt:  Bilil.  1.  Aaa2).  Harniintz  ketten  nem 
királyozác  vala  a  Sigmoud  királyt,  Uauem  ellene  versengenek 
(Helt:  Króii.  T'Jbi.  lm  e  rósz  pór  aranyat  kéuán  tSlem  és 
vei-seng  velem  (Helt:  Mes.  244).  Az  isten  félő  féiKat  meg  ké- 
sértetted, mikür  versengenénec  az  Meribn  vizei  mellett  (Kái' : 
Bibi.  1.190).  Ne  versengy  az  gazdag  emberrel  :  non  contendas 
ciim  viro  locuplete  (654).  Szfinnyel  meg  ellenSuc  verszengeni : 
de.iine  drca  nos  murmurare(Mon  ;  KépT.  170).  Versengettetec 
mitta.  ba  ostianal  kelletnek  e  az  ti  vat-boratokat  tartanotoc 
anagy  köz  keuyeiTel  (Xlon:  Ápol.  13i.  Az  Messiás  országa  fSkli 
lenne,  kinec  hamis  remensegetSl  fel  indultatuan  az  feiedelein- 
segnM  nem  egyszer  versengettec  (li.sztT ;  IgAny.  b8).  A  ki  egy- 
szer vagy  két  intésnek  helyt  nem  ád,  ne  versengj  vélle,  hanem 
had  istenre  (Pázm:KT.  49).  Olly  dolog  fehM  verseng,  mellyel 
nem  tiW  bizonyosképpen  iMA:  Bibi.  1.129).  Az  igéken  nem  őró- 
nie-«t  versengfinc  (MA :  Tan.  194b).  Versenyőg  avagy  eltone 
mond  (Com  t  Jan.  224).  Az  ágak  hol  arannyal,  hol  ez&sttel 
versengettek  (Hall:HHist.  III.S9).  Az  istennel  verseng  az  őr- 
dSg  (Hall:  F'aizs.  8).  Az  elsőbbségért  versengettek  (Szeg:  Aqu. 
68).  Az  igazság  még  azok  előtt  is  böcsületet  vall,  kik  versen- 
genek (Fal :  VE.  459). 

Versengés :  eertamen  Nyirkállai.  altercatio,  rixatio,  Hs, 
coutentio.  litigitim  MA.  streit,  zank  PPB.  Ez  a  versengésnec 
vize:  haec  est  aqua  cuutiadietionis  (Helt:  Bibi.  I.  Aaa2).  Kér- 
lec,  ne  legyen  versfingés  én  kSzSttem  s  te  kSzetted  (Helt: 
Bibi.  I.  F).  A  testnec  eaelekSdeti  ezec :  faytalaaság,  haiagtar- 
tá.s.  versentrés  (Helt:  UT.  BbT).  Legyen  az  mi  vigassaguuc 
nem  buiasagban.  nem  lagysagban,  nem  versengésben  (Boni : 
Préd.  33b).  Ördögi  tudománynak  kell  lenni,  melviiek  tulajdon 
természetiből  naponként  ujabb  versengések  és  hit  sokasítások 
gyökereznek  (Pázm-:  Kai.  275).  Bú-ót  mutat,  kinek  szavának 
meg  kel  állanunk  az  újonnan  támadót  versengésekben  (Pázm: 
[>uthA'.  25).  OltSzzfink  fel  az  világossághoz  illendS  51t6zetben, 
jem  versengésben  és  irigységben,  hanem  SltSzzétek  fel  az  vr 
Jesus  Christust  (MA:SB.  39).  Versengés  támada  A.  pásztori 
k&z6tt:  facta  est  rixa  inter  pastores  gregum  A.  (MA:  Bibi.  LU). 
Belé  egyeliti  magát  az  versengésbe :  miseetur  contiuneliis 
565).  Pharisaensoc  kSztt  az  t8b  helyt  kivánásbul  támadott 
í5rs5ngésrfil  (Zvon:Post.  II.  434b).  Egyenetlen  szivflségec  és 
íersengésec  hogy  közben  ne  essenee,  alig  lehet  meg  (Com: 
Jan.  202).  A  Christusuak  személyisége  fel81  semmi  versengés 
lintsen  (GKat :  Titk.  825).  K5zűttetek  irigység  és  versengés 
rágjon  (Illy:  Préd.  605b).  A  káromkodás  gyakorta  vesengést 
ámaszt  a  szíves  jóakarók  k5z8tt  (Fal:  NA.  218). 

Versengő :  litigator,  litigosus  MA.  ziinker,  stieiter  PPB 
'ajgó,  versengi :  alteicator  *clamosus  PPBl.  Meg  mutattya  az 
>  b5l(3eségét  Salomon  az  5  Sokon  versengj  ket  aszszoni  állat 
[ízStt  (Kár:  Bibi.  I.303b).  Egyesec  voltatoc  abban,  hogy  ez 
!gy  anyaszentegyházat  haborgassatoc.  kízSttetec  viszauonyoc, 
'ereengöc,  igyenetlenec  vattoc  (Mou:  Ápol.  13).  Hasznosb,  hogy 
em  versengi  szókban  elegyedned  (Pázm :  KT.  321).  E  mo- 
olygó,  hizelkedfi,  ez  versengő,  békétlen  (Fal:  Vers.  881). 

Verséngős:  [rixosus;  zankisch).  Ha  valakinec  versengés 
>s  engedetlen  6a  leend,  fogiac  meg  észt  és  vigyéc  a  varosuac 
■énei  eleybe  (Helt :  Bibi.  I.  Uuu3).  Jó  volna  Ngdnak  Illyésházi 
iramot  meg  inteni,  hívná  el  innen  azt  az  versengös,  nyugha- 
atlan  embert  (TörtT.*  1.91). 

Versenked-ik :  1)  discepto,  jurgor,  contendo  MA.  zan- 
;en,  streiten  PPB.  Az  melly  dolog  te  reád  nem  néz,  arról 
le  vereenkedgyél  (Kár :  Bibi.  I.  656b).  2)  [concerto ;  wetteifem]. 
l  király  leánya  elkeseredik,  a  sinort  ehnetéli  s  meszsze  ha- 
íttya,  és  ismét  utánna  indul  a  legénynek,  kit  tsakhamar  elér- 
:n'én  nyakon  őt:  Hijába  versenkedel,  úgy-mond,  nyomorék, 
aert  én  te  feleséged  nem  leszek  (Hall:  HHist  101). 


Versenkédés :  litigümi  C  contentio  MA.  zank,  streit,  be- 
müliung  PPB. 

Versenség :  [contentio,  rixa ;  zank,  streit).  Az  tisztauai 
tisztaia  teszed  magadot  es  az  verse(ny]6ssel  versensiged  lauolsz 
(Szék:  Zsolt.  15).  Uamis.sagoi;  vadnac  gs  versőíisigec  ö  k6ze- 
p5tte  (53).  Vers6useg,  iregs§g,  harag  (Tel:  KerF.  86).  Ellen- 
kedés,  versenség,  irigység  (Vás:  C'auCath.  52).  Onékik  versen- 
ségnek  vége  az  &sk5vés  (Ker:  Préd.  758).  Te  t51ed  származik 
minden  versenség  (Huny  :  Trója  C). 

Versent :  [certatiin ;  iim  die  wette].  DiLskat  aiiagy  ver- 
seut  innia  (Erasm:  Erk,  45).  Mitridates  versent  ett  és  kiett 
akár-mely  ehető  embert  (Pázm:  Préd.  812).  Versent  verset 
liVcáon  ha  mond  én  velem  (Zrinyi  11.109).  Számtalan  sokan 
találkíjztaiiak,  kik  versent  futottak  a  leánnyal  (Hall:  HHist. 
11.100).  Versent  iparkodtak  Zaydának  kedveskedni  (Fal:TÉ. 
645).  A  pásztorok  vei-sent  ugrándoztak  iitáuam  s  előttem  (Fal : 
Vers.  904).  Versent  a  békákkal  valamit  kákogtál  (911).  Ver- 
sent élhetsz  akár  minő  országlóval  (Kónyi:  HRom.  75).  Mitri- 
dates versent  ett  é.s  kiett  akármely  ehető>embert  (SzD : MVir. 
109). 

[VERSÖD-IK] 

Versödő :  litigiosns  C. 

VÉRT  :  [scutum ;  schild].  Zentseges  hytneU  verteuel,  ke- 
reztuek  yegyuel  yegyzettetettuen  ragada  vtat  eleybe  (EhrC. 
147).  Én  vram  legyen  en-nekem  vertem  es  otalmam  mynden 
lelky  es  tcsty  gonoz  ellen  (GömC.  1.38).  The  yo  akaratodnak 
werteuel  meg  koronáztál  mynketh  (KuIcííC;.  k).  Ragady  fegy- 
verth  es  verteth  es  kel  fel  énnekem  segedelmemre  <!%  Ez  az 
aiandoc,  melyet  6  tSlec  vegyetee:  arany,  ezüst,  ónix  kSuet  az 
ephodha  es  vértbe  (Helt:  UT.  I.  Oo).  Az  közit  be  rakatá  sok 
vérteekel  (Gosárv:  MagyB  Dij).  Fékagy,  aranyos  kengyel ;  egy 
kis  vért  (Radv:Csal.  11.231). 

Vértes :  [clipeo  instruetus ;  schild  trageud],  Silva  magna, 
quae  nunc  Uertus  vocatur  propter  clypeos  Teothoniconim  inibi 
dimissos  (Anon.  50.  fej.).  Virtes-hegy  vagy  másképpen  az  arany- 
hegy, németül  schildberg  Somogy-vármegyében,  mely  a  Balaton- 
tavától fogva  Pécs  városáig  tart  és  ott  a  lakosoktól  Mag-hegy- 
nek neveztetik  (Csat:  Mh.  31).  A  magyarok  a  németeket  egy 
erdőben  szoríták,  azokat  inind  le  vágák  s  vérrel  meg  festék 
8  az  oltátol  fogva  híjják  azt  az  erdőt  Vértesnek  (Liszny :  Krón. 
287). 

VÉRTENG :  [se  volutare ;  sich  walzen).  Immár  en  zerető 
fiam  latom,  hog  halalodnac  vtolso  horaiaban,  ideien   vertengez 

(NádC.  356). 

Vertengés :  [volutatio ;  walzimg).  Páter  noster  az  kerbe 
való  veres  verytokezaseeit  es  az  feldeu  való  vertengeseert 
(GömC.  92). 

VÉS:  caelo,  scnipo  MA.  ausgraben  PPB. 

Eizszembe  vésem  :  noto  (Com :  Vest.  138). 


ás-vés :  [effodio,  expisco ;  ausgraben,  ausforschen].  Ha  úgy 
keresed  a  bőlcheseget  mint  a  pénzt  és  azt  úgy  ásandod  vésen- 
ded  mint  a  kinchet,  megtalálod  azt  (Veresm:  MF.  149).  A  csél- 
tsapos  bé-szinli  magát,  még  a  mellyec  titkoltatnak  is  ki  fesze- 
getvén, ásván  vésvén  és  ki -horgászván  (Com :  Jaa  185). 

bele-vés :  [insculpo ;  eingraben].  Ennek  a  nyársnak  az 
hegyin  alól  az  mankójának  való  helyet  is  hagyj,  az  hol  bele- 
véshessék (Radv:  Szak.  32). 

ki-vés :  [excavo ;  aushöhlen].  A  víz  széUn  való  fákat  az  ó 
erős  hegyes  fogaival  belől  annyira  kivési,  mint  ha  ugyan  vas 
vésővel  vájnák-ki  (Mi.sk:  VKert.  244). 


1Ü83 


KftKNyÜI.VÉ.S-VE.SLlNG 


VESZ-EGYBEVESZÉS 


lM04 


kömyül-vÓ8  :  [circumcido ;  riiigs  uitiNcliueiden].  Ezer  om- 
lopképekot  aaszouyuuknak   eregessünk,  véssük  kOniyül  exeket    | 
(Fal :  Vers.  884).  '  j 

Vésedék:  (loculus;  scliatiille|.  Mellv  ládának  titkos  niester- 
ségft  vésedékjéMl  az  említett  athiiamét  kikeresvén...  (Rumy:    ' 
Mon.  197). 

Vésés :  striae,  striatura,  caelatura  MA.  fdas  eiseliren].  Egy 
képet  elválaszt  a  tSbbi  kSzzfll  és  azt  kezdi  csinogatni  véséssel 
s  l'aragás.sal  (Hall:  Paizs  58)  I 

Véset :  (fodere  curo ;  giabeii  lassenj.  Még  bástyán  belől 
két   árok    födOzte   palotát,   kapitány    kit   akkor   vésete  (Zrínyi 

1.31). 

ásat-véset :  cv  Asatjavíseti  az  csenkevári  sáuczot  (Bercs : 
Lev.  602). 

fVéskél) 

áskál-vóskél :  (iiisidior;  intrigiiíren|.  Az  ördög  éjjel  nappal 
ve.szedelmet  áskal  és  véskél  alánk  (Pázm:  Préd.  603).  Ezer 
hazugságokat  mint  annyi  pattantyúkat  szegez  ellene,  áskál, 
véskél,  ostromollya  (Fal:  TÉ.  25öl.  A  ki  igen  forgattya  álnok 
fogásit,  szfintelen  áskál,  véskél,  kei-íilget  fortéllyaival,  arra 
ugyan  méltán  gyanakszol  (390). 

Véső :  caelt&s,  caelnni  C.  eaestrnni  MA.  grabeisen,  grab- 
nieis.'iel  PPB.  Ki  adgya  azt  nékem,  liogy  beszédini  kSnj-vbe 
irattas.'ianak  vas-pennával  é.s  ón-táblára,  vagy  vésSvel  nietczet- 
tessenek  kire  (OfBe.  278).  Két  fur.í  s  egy  vé.sí  (Radv:  (>al. 
11.332).  A  víz  szélin  való  fákat  az  S  erSs  fogaival  bel5l  annyira 
kivési,  mint  ha  ngyan  vas  vésSvel  vájnák  ki  (Misk:  VKert.  244). 
Se  ásó  se  vés5  nem  kívántatik,  vigan  hozzá  férsz,  a  mit  kívánsz 
(Fal:  UR  III.73). 

kupás-véső  :  f<ie.«truni;  bohlbohrer  PPB.  Haszontalan  díríb 
darab  vas  találtatott  harmínczhárum  darab,  item  ágyúkerékbez 
való  knpáx  vésA  nro  1  (TörtT."  IV.155). 

VESE :  rene.s  C.  MA.  níere  PPB.  Has  vagy  potrok,  vesék 
kövérsége  :  abdomen  Major:  Szót.  3.  \'eséje  fáj,  arénája  vagyon: 
laborat  ex  *reiiibus  PPM.  Meg  langa^iolt  en  zywem  e.s  en  veséim 
meg  változtattak  (ApurC.  27).  Meg  zoreytajssanak  az  te  veséid 
(DomC.  36).  Igazath  zy\veknek  ees  we.seknek  yston  twdakozya 
(KesztbC.  10).  Geryezyed  meg  een  veseymeth :  ure  renes  nieos 
(46).  Az  isten  setét  tömlöczet,  ve,séket  általlát  iRMK.  IV.22Ő). 
Az  ves.sékct  mongác  a  taiiacznac  mftlielenec  lenni  (Szék:  Zsolt. 
162).  Vegyed  ászt  a  keuerséget,  mely  fedezi  a  bélit  és  a  két 
vesét  (Helt:  Bibi.  I.Qq2).  Es  a  bSnerf  való  aldozaüiac  mynden 
kSuerséget  emelye . .  a  niay  kSrfll  való  cliepesz  háyat  a  vesék- 
t6l  el  szakasztatbit  (Helt :  Bibi.  I.Zz).  Színeknek  es  V6.seknek 
hasogatnia,  által  nezSie  (Kár:  Credo.  67)  Az  melegh  vizet  fSch- 
kendSvel  az  testben  iSmld,  ki  hozza  az  fuuent  az  hoiaglml  es 
ve,«ebfil  (Be.vtheA :  FivK.  35).  Ha  az  t7.ld  fRstit  es  az  kSment 
borban  fSzSd,  vesének  es  agynak  szonil.xsat  ki  vi.szi  (117X  Az 
májat  az  vesét  szép  hos.szan  metéljék  meg  az  tálban  (Radv: 
Szak.  25).  A  savós  rész  az  In'igy  éren  a  vesékre  megyén  (Com  : 
Jan.  51).  Tndgya,  ki  a  ve.séket  láttya,  hogy  ezt  is  nagy  kételen- 
ségbftl  cselekedtem  (Otegl:  MM.  298).  Az  í  vésőinek  tannja  az 
isten  és  az  ó  nyelvének  hallója  (Illy :  Préd.  17).  Az  isten  meg 
vizsgálja  a  veséket  (Kísv:  Adag    112). 

Vesecske :  lenunculus  MA.  kleine  níere  PPB. 

Vesés,  Buijú-tag,  tzimer,  a  vesés  fele:  *himbus  vitulinns 
PPBl. 

'  VEBIilNa :  caseolus ;  küsleiu  PPB.  Minden  jobbágy  tar- 
tozik az  várhoz  egy-egy  meszely  vajjal,  egy  vesling  túróval  és 
egy  hWdal  (Gér:  KárOs.iIV.300). 


VESZ,  VESZ  (v'$zék  RMK.  IV.257):  pere.j,  dispereo  MA. 
zu  nichte  werden  PPB.  Oh  mint  veszek  jó  szomszédom,  ki»- 
sebbségemre  leányom  énnékem  vagyon  ÍRMK.  IV.257).  OU 
vésze  mind  az  3  tarsíuai  egyetembe  (Helt :  Bibi.  Lb4).  0  maga 
Rogénus  az  harczon  ve.sze  (Pázm:  Kai.  437).  Mikor  sz.  Pál  a 
Kristus  híveit  kergette,  öldöklfltte,  mindgyárt  akkor  veszni 
kellett-vólaa  (Pázm :  Piéd.  26).  Héjában  veszni,  el-enyészní  ne 
engedjed  (Com :  Jan.  158).  Akármint  volt,  ott  veszett  Szulimáii 
chászár,  az  bizonyos  iZrinyi  I.  Elób.  2).  IfSantan  kellé  veszni 
szegénnek  más  bolondságán  (Zrínji  1.52).  Borbély  Péter  papucs- 
esa  sárba  veszött,  azért  attnnk  40  d  (MonTME.  1.19).  Az  pén- 
zön  veszött  1  fH.  (24).  Ez  áltolment  szép  had  majd  mind  oda 
veszett  (Thaly :  Adal.  n.360).  Oda  nem  csak  rekedni,  de  már 
veszni  kellene  az  hadnak  (Bercs:  F^v.  120).  Kicsnda  s  mennyi 
veszett  résziinkrfti,  nem  írja  (404).  Megtérjen,  mert  ide  vesz  az 
gyalogja  (431).  Sok  veszett  német  egymás  fegjTerétfll  az  .sötét- 
ben és  füstben  (434).  Ha  igyekezetünk  magában  talál  veszni, 
a  szegen  és  kár-vallás  dnpla  (Fal :  UE.  363).  Hull  marliánk,  fogy 
l)énziink,  vész  jószágunk  (Fal :  SzE.  533).  Negédségek  miatt  sörfi 
homályban  forognak,  és  mint  hogy  akaratosak,  veszni  hadgya 
ókét  az  isten  (534).  Jobb,  vadnak  irígyink,  mint  szánakodóink, 
így  elenyésznek,  vésznek,  vagy  máskínt  lesznek  (Amadé :  Vers.  4). 

[Szólások].  EszSd  vész  azokért,  melyeket  seőmSddel  kell 
látnod  (Helt :  Bibi.  LZzz3).  Valakibeveszni:  *adürirí  aliqnem 
jurgio  PPBl.  Ha  nem  tetszik,  füstin  veszhet  (BákF: 
Lev.  Vn.52).  Ha  gazdagságot  szerettek,  ne  veszszen  eszetek 
a  világ  javaira  (Pázm:  Préd.  96 1.  Minden  osie,  kedue  az 
osto  rra  veszet  t  6  néki  mostan  (Decsi:  Adag  91  p.  Minden 
esze  pénzre  veszett  (Boni:  Préd.  561j.  A  mely  v.-iras  té- 
kozló és  pénz  ontó,  veszni  akar  (Fal:  TE.  779).  A  ki  oztáu 
V  e  z  n  i  i  u  d  ú  1,  az  szél  is  árt  annak  (Decsi :  Adag.  184).  A  ter- 
mészetnek alkottmáuyi  által  esvén  ezen  apadnak,  fogynak  és 
veszni  indulnak  (Fal :  ÜE.  386).  Vannak,  kik  veszni  indulnak, 
mert  senki  sem  meri  ókét  vís.szarántaui  (440).  Fel-éled  a  veszni 
indult  fa  (SzD:  MVir.  102i.  Veszni  tért  üjú  (Megy:  6Jaj. 
H.29).  Veszni  térS  élS-ftk  (Nad:  Kert.  127).  Veszni-tértt  kis 
hazánk  forogsz  melly  sok  koczkán,  hány  felé  vetett  már  a 
szerencse  sarkán  (GyöngyD:  MV.  Elób.  9).  Hamar  kész,  hamar 
vész  (Fal:UE.  395). 

[Közmondá-sokJ.  Az  ki  másnak  gonoszát  keresi,  5  maga  vész 

belé  (fJecsi:  Adag.  269). 

bele-vesz :  [dispereo ;  zn  gnmde  gehenj.  Ua  meliek  (a  szer- 
zódé.st)  meg  nem  állana,  iozagaíg  bele  vezen  (RMNy.  IL23). 
Bele  vész  az  tengerbe  (MA:  Bibi.  1.61). 

benne-vesz :  ;«  Széiien  megterítették  a  bálót  elítled,  ha 
okos  figyelemmel  két-felé  nem  tekintesz,  benne  vész  ártatlansá- 
god (Fai;  NE.  8). 

égy  be- vesz  :  1)  contendo,  rixor  MA.  kiimpfen,  zauken  PPB. 
Az  osztozásban,  isten  úgy  akará  hogy  egyben  vesztek  vala 
(RMK.  I\.'i4).  Ezec  ketten  egybe  veszszénec  az  birodalmon 
(Helt :  Krón.  20).  Egybe  veeze  Rudoltl'  czaszárral  (60b).  Kezdé- 
nec  az  wrac  pártolkodni  és  egybe  veszni  (67b  i  Ha  elkezd  min- 
den emberrel  egybe  veszni,  az  isten  artzól  pfiki  iHelt:  Mes.  85). 
Mikoron  íól  laktannc  volna,  a  beszédet  kSzet  egybe  veszszé- 
nec a  kíilenib  kfllenib  aiandokokert  (413).  Nem  volna  ez  vilá- 
gon oly,  kinél  egybe  nem  tudna  vozui  (Decsi:  Adag  110).  Az  utou 
egybe  ne  veszszetec :  ne  irascímUii  in  via  (MA :  Bibi.  L43b). 
3)  [illaqueor ;  sidi  venvickelnj.  Nincsen  olly  egybe  vejontt  aka- 
déka'i  galiba,  a  mellybSl  a  vidám  elmék  ki  nem  tudnának 
feselni  (Fal:  UE.  395).  Olly  egybe  veszett  akadékos  álla|>otuak 
tartják,  mellyból  mind  a  hét  régi  bölcs  sem  tudna  kiigazúlní 
í427). 

egybeveszéa  :  vontontio,  rixa  MA.  zank  l'PH.  Kgylwveszéx 
vala  az  wrac  kSiet  (Helt:  Krón   61b).  Egy  nyelves  ember  olly 


1085 


EL-VFXZ— MEG-VESZ 


MEGVRSZÉS— ftsZVK  \'ESZ 


1086 


oeylieveszésl  szerez  a  uagy  l'ejedolniek-között,  mellyet  sok 
tinátsos  nagy  emberek  sem  tudnak  le-szállít.ini  (PAzm:  Préd. 
810). 

el-vesz :  jiereo,  dUperoo,  depereo,  intnreo,  collabefio,  eva- 
neo.  intercido  C.  verdéiben,  iiuteri;ehen,  umkomnien  PPB.  L5t- 
tenek  piiztolafba.  hirtelen  meg  fo^atkoztaiiak,  el  veztenek  S 
hamisssagokert  (AporC.  27).  El  hagiak  vezni  meeg  te.steket  «s 
(VirgC.  89).  Yncab  yllyk  teneked,  lio^  el  vezyen  égik  tagod 
honneni  tellyes  tested  vetteseg  pokorra  (JordC.  367).  Kyvaltkeppen 
való  nialaztot  adót  vala  isten  evneky  az  el  vezev  lelkeknek  jdue< 
segegrevi  való  zerelraben  meg  gywladuan  (DoniC.  12).  Vettes 
seek  ky  az  test  az  tengerben,  myg  ml  ees  mynd  el  nem  we 
zÍTik  lÉrsC.  437).  Kegyetleneknek  wtlia  el  weez :  iter  impioruni 
peribit  (KulcíiC.  2).  Ellensegym  meg  knrwlnak  ees  el-weznek 
tlie  zyned  elsl  (Ke.szthC.  13).  H  nem  weez  sem  zenben  sem 
wyzben  sem  hadban  (ThewrC.  63).  Én  ha  itt  elveszek,  .semmi 
kár  c.'sá.szárnak  (RMK.  111.49).  Az  orszjig  élisog  miatt  el  hp 
vpKzszen  ;  non  consumetnr  terra  inopia  (Helt;  Bibi.  LV2).  Üld5z 
nec  tégedet  mind  addis,  míg  eluesz  (Helt:  Bibi.  I.Zzz3).  Ti  bara- 
toc  bizony  a  ti  vraságtoc.  pompasiigtoe  mind  elvesz  (Mel:  SzJán. 
452).  Mind  addig  kergetnec  ezec  tégedet,  miglen  el  nem  vesasz : 
persequeris,  doaec  pereas  (Kár:  Bibi.  1.184).  El  veszeuec  sz5r 
uyfi  keppen  (Bom :  Préd.  7).  Az  rósz  tagot  szfikseg  el  vágnunk, 
lioé  az  egész  test  el  ne  vészen  (Fél:  Tan.  319)  El  is  vésze 
mind  vallásánál  Sszae  (Mon :  Ápol.  12).  Szedgyétec-fel  a  meg- 
maradott  töredékeket,  hogy  el  ne  veszszenek  (Pázm;  Préd.  432). 
Mind  király  s  mind  királyné  és  az  egész  or.«zág  elvész  (MA: 
SB.  22).  Hirtelenképpen  elvesznec,  kimulnac  (MA:  Scult  16). 
A  pinozének  gerendái  az  régiség  miatt  elvesztek  (Nyr.  XIV.  ől-í). 
Nem  az  ecclé.siának  el  veszett  voltát  érti  (Matkó:  BCsák.  88) 
Nyólezadik  Bonifaciiis  mint  egy  féle  állat  meg-dfih8dék  s  abban 
vesze-el  (Pós :  Igazs.  1.457).  Eg  hituan  barátért  el  ne  uessenek 
enni  .sok  iambor  embörök  (ErdOrszgy.  310).  Mobiliáink  elvesz- 
tek, marhánk  elfogyott,  házaink  elpusztultak  (Bercs:  Lev.  402). 
Ha  kevés  hadaimmal  nem  lettem  volna,  a  tót  katona  mind 
elveszett  volna  (525).  A  szegénységet  nyúzni  addig,  míg  magok- 
is  el  nem  vesznek,  meg  nem  halnak  (Bod:  Pol.  111).  így  vész 
el  az  ebül  gyíílt  szerdék  (Gvad:  RP.  52). 

[Szólások).  En azt  mondom,  hogy  vgyan  el  veszet  néked 
aszSd  (Decsi:Adag.  102).  Meg  nem  észlec,  mert  minnap  is 
igen  el  veszet  vala  és  igen  megyén  vala  a  hasam  efféle 
miat  (Helt:Mes.  294). 

[Közmondások].  Ebfil  gyoitet  .szérdéknek  ehfil  kel  el  vezni 
:Decsi:  Adag.  158.  Czegl:  Japh.  135). 

elveszés :  occasns  C.  interitus,  interitio  MA.  untergang  PPB 
Meg  adá  Los.sonci  Tömösvámak  falait,  de  gyorsan  meg  6zete 
Qiinden  vitézinek  el-veszé.séuel  (Zrínyi  1.8.^).  Anyaszentegyház 
^■Iveszését  szomjúhozzák  (llly;  Préd.  1.201).  Szent  Jósef  és  a  ból- 
ilogságos  szftz  igen  fájdalmason  sziveitek  a  gyermek  Jésiisnak 
Bl-veszését  (Vajda:  Kriszt  L86). 

hal-vesz :  depereo  Kr.  [vei^schmachteu].  Valaki  után  hal- 
lész :  *deperditus  amore  alicujns  PPBl.  Dávidnak  elsi5  fia  Amnon 
Ligy  hal-vész-vala  Támár  szerelmében,  hogy  naponként  el-szára- 
liott  kívánsága  miatt  iPázm:  Préd.  1161).  Aban  vala  helyhez- 
tetve  minden  6  reméaségek,  azon  tsfignek  fflgnek,  azon  hal- 
nak vesznek  vala  (GKat:  Válts.  1.418). 

ki-vesz :  exterminor,  disperdor,  excido  MA.  verderbet  vpei- 
lien  PPB.  Szárazság  miat  kiveszni :  sideror  C.  Megártott  az  téli 
iiideg,  csak  az  Somlyódon  veszett  ötven  hordó  bortermí  szölfi 
ki  (RákGy :  Lev.  6).  Nem  kéván  semmi  derekas  munkát,  n 
hová  egy-szer  bé-férkezik,  nem  hamar  vész  ki  (Lipp:  PKert 
11.86). 

még-vesz  :  corrampor,  depravor,  vitium  contraho  MA.  ver- 
derben  PPB  Meg-penyészedni,  megveszni :  cormmpi  *sitii  PPBl 


Az  lengyelekuBc  tábora  igen  meg  szökftle  és  a  soc  heiaba  való 
veszédésből  meg  ve.széuec  és  meg  erStlenedénec  (Helt:  Krón. 
145).  Meg  veszet  a  gyomrom  és  nem  emészthetec  (Helt:  Mos. 
62).  A  kinec  torka,  .száya  meg  vé.sz,  meg  allattya  (Mel :  Herb.  I). 
Az  Orsiknak  az  szemei  igen  fájnak,  a  Katónak  ismég  mind 
megveszett  az  szája  (Nád:  Lev.  243).  Meg  es  vvezJieth  az  heuo 
helyen  mynd  bor  mind  zalona  (RMNy.  III.74).  Az  kinec  gyomra 
meg  véz  auagy  etetés  vagyon  raita,  egyek  meg  reggel  ehera 
ez  kenyetben  fel  latot  (Frank:  HasznK.  1.5).  Kinek  az  chyontya 
meg  vez  a  meddig  azt  meg  nem  tiztítyák  és  ki  nem  veztik 
bel5le,  addig  az  sem  ep^  meg  (24b).  A  hol  az  f5  meg  véz,  az 
tagok  is  meg  veznek  ott  (Decsi:  Adag.  279).  A  borjú  máj  ha 
áll,  megvesz,  meglágyul,  nem  leszen  jó  (Radv:  Szak.  37)  Ezt 
az  pecsenyét  ne  tarts  sokára,  mert  nyárban  hamar  megvesz 
(64).  Ennek  hamar  ki-mégyen  szesze  és  meg-vész  az  pohárban 
(Pázm:  Kai.  729).  Az  fSld  megvasze  az  soc  féle  ártalmas  bogá- 
roc  miatt :  corrupta  est  terra  ab  hnjuscemodi  mascis  (MA : 
Bibi.  1.56).  VLszsza  fordult  náloe  az  dolog,  az  test  meg  gyó- 
gyul, de  az  lélec  meg  vész  (MA :  Scult.  870).  Az  a  giSmSlcze 
am.'iz  meg  veszet  és  el  szenivet  fának,  melliet  pestis  raga^iás- 
nak  nevezhetfink  (Csanaki :  Diigh.  99).  A  bornak  ki-megyen  a 
szesze  és  meg-vész  a  pohárban  (Pós:  Igazs.  457b).  Megveszvén 
az  eczetiigy,  újat  csináltatunk  (Nyr.  X.470).  Az  gyomrom  meg- 
veszvín,  az  hús  és  kenyér  ugyan  ki  fordul  a  szájambúi  (Mon- 
Irók  XV  409).  Könnyebb  lett  volna  néki  oltalmat  találni  a  lat- 
rok barlangjában,  hogy.sem  vendégitól,  a  kikben  már  megveszett 
a  jó,  valami  jóravaló  tanácsot  venni  (Fal:  NÚ.  291). 

[Szólások).  Én  tudom,  hogy  az  én  halálom  vtan  meg  v  e  s  z- 
t  e  c :  növi,  quod  post  mortem  meam  inique  agetis  (Helt :  Bibi. 
Lbbbb4).  Meg-vész  magában  a  gonosz  akarat  (Hall: 
Paizs.  80).  Ha  tsak  tejen  nevekedik  gyermeke,  hamar  meg- 
veszendő állapotban  marad  (Pázm :  Préd.  34).  Az  m  eg 
veszet  elméből  es  akaratból  s<jk  güno.sz  cselekedetek 
származnak  (Fél:  Tan.  118).  Meg  veszet  elmeuel  vannac  (Mon: 
Ápol.  433).  A  kikben  mái-  megveszett  a  jó,  megveWsödött 
a  ro.sz  (Fal :  NU.  291).  Száia  ízi  meg  veszet  (Bom : 
Préd.  59b).  Meg  veszet  a  szaua  (Görcs :  Máty.  72).  Vgyan 
meg  veszet  ennek  szerenczeie  (Decsi:  Adag.  148). 

megveszós.  Tsontoknak  meg- vészesek  :  *caries  assium ; 
ábrázatjának  meg-vaszése,  el-fordnlása :  *depravatio  oris  PPBl. 

mégveszett:  1)  [corruptus;  verdorben).  Megveszett  etzet : 
*acetum  moriens  PPBl.  A  meg  veszett  fa  termi  a  hitván  gyű- 
mSlcsSket  (Matkó:  BOák.  64).  Három  öreg  findzsiányi  vért 
bocsáttattam  ki,  igen  rút  s  megveszett  vér  jött  ki  bel(51e  (Mon- 
Irók  XV. 68).  Mikoron  az  híg  ég  tiszta  és  világos,  hé-színi  min- 
dennek akkor  bátorságos  és  hogyha  árnyék  széktftl  meg  nem 
veszett  szjigos  (Felv:  SchSal.  7).  A  gonoszszal  igen  tzimborás  a 
már  bennek  meg-veszett  természet  (Fal:  NE.  18)  3)  (rabidus; 
toll).  Az  meg  veszet  5k6r  nyakát,  ló  túriát  meg  gyogyittya 
(Mel :  Herb.  54.  BeytheA :  FivK.  1 32 1.  A  megveszett  eb  ide-s-tov.i, 
széllyel  fiitkos  (Com=:  Jan.  31). 

mégveszettség :  [corruptio  :  verdorbenheit].  Mi  követi  ezt  ? 
Kfczkődés  és  hartzolás  a  bűn  és  megveszettség  ellen  (MHeg : 
Preb.  31) 

oda-vesz :  [pereo ;  zu  grundé  gehen).  Bár  csak  háromszor 
hajthatná  ki  magát  fiók-istrázs;ira,  nem  bánná,  ha  odaveszne 
is  az  szcMóje  (Bercs:  Lev.  319). 

öszve-veaz :  l)  [contendo,  rixor ;  stieiten,  zanken)  Ha 
valamely  firfiac  egymással  5.szue  veszendnec  es  egyic  fltendi  a 
masikat  vgy,  hogy  meg  nem  hal  bele,  az,  a  ki  meg  fitette, 
ártatlan  legyen  (Helt:  Bibi.  I.Mm2).  Eh  emberuel  5zue  ne  vez 
(Decsi;  Adag.  324).  Velipolski  uram  nincs  az  királynál,  öszve- 
vesztek  i RákGy:  Lev.  503).  ö  a  császárral  nem  akar  öszve 
veszni,  hanem    a    békességet  akarja  oltalmazni   (TörtT.'  1.292)- 


1087 


ÖW5VEVESZÉS— VEKZRDELEM 


HA.JÓ  VRSZRDELEM— JA.IVKSZÍJK 


1088 


Beszíllik,  liogy  igeii  Bszveveeztek  volt  Károli  Forgácscsal  (Bercs : 
Lev.  73).  A  kevély  pátriárka  az  intésnek  jiein  eneefie  és  jobban 
szerété  a  pápával  íiszve  veszni  (Mik:T»rL.  222).  2)  [implicor; 
sicli  verwickeln].  A  katáng  az  szSrt,  a  ki  eszsze  veszet,  ószue 
czoniortozot,  el-ve.szti  (Mel;  Herb.  79). 

öszveveszós,  eszveszés :  perturbatio,  eonfusio,  dementa- 
tio  MA.  venvirrung,  Ijeunruhigung  PPB.  Koczkának  játszásával 
gonoszság  sok  lenne,  Bszveveszés  és  nagy  feilciés,  káromlás,  mor- 
fliilás  (RMK.  VI.24).  Mikoron  Czeli  országban  esz  v&szés  táma- 
dót volna,  nagy  sereget  gyfite  asniet  LjlszIo  király  (Holt :  Krcin. 
44b).  Ily  esz  vaszést  magyarok  k6zt  hallá  Amnrates,  ki  t6r5e 
cza.szar  vala  (Valk:  Gen.  2).  Szent  Pal  megint  :iz  e.sz  veszés 
ellen  ir  (Tel:  Fel.  112).  Az  tengeniec  es  az  fi  liabiainac  nagy 
es«eueszese  leszen  (Tel ;  Evang.  L22).  Kész  ő  az  Szueveszésre 
(Decsit  Adag.  173).  Nem  szükség  a  részegségből  történt  esz- 
veszésnek  példáit  számlálni  (Pázin:  Préd.  230).  Minden  ember- 
nek hatalom  adatot  a  tanulásra,  de  hogy  ebb51  rút  esz-veszés 
ne  támadna,  asak  a  prédikátorok  tanítanak  (Pázm :  Luth V.  82). 
Az  i'ij  tanítók  vallása  babylóniai  esz-veszé.st  hozót  e  világra 
(128).  Mindeneket  elfoglalt  az  hamis  hit,  házíisságoknac  esz- 
veszése,  paráznaság  (MA:  Uibl.  III. 144).  Senki  magát  másnak 
hivatallyába  ne  egyelítse,  mert  egyébai'áut  zűrzavar  és  eszveszés 
lészen  (Uly:  Préd.  11.74).  Me(g)  ne  engedjék,  hogy  az  faluban 
jöjjön-menjen  az  kovácsliázi  sokadalom  s  miudennemfí  eszve- 
szést  eltávoztassanak  (TürtT.^  VII.218). 

veszten- vesz,  veszve-vesz:  [dispereo;  zii  grundé  gerich- 
tot  werdeuj.  Mind  veszten  veszni  szegény  országunkat  szeme- 
inkkel jiil  látjuk  (RMK.  VI.8).  Ve.szten  veszne  naponként  az 
ország  és  igen  meg  tzondorlanéc  minden  feliM  (Helt:  Krc5n.  196). 
Sokszor  .szem  látomást  ki  tetSt,  midőn  a  hitetlenéé  veszten 
vesztec  (Born:  Préd.  51).  Veszue  veszett  már  kétszáz  ;iz  .sz^llye- 
déssel  (Bercs:  Lev.  681). 

[Veszdegel] 

el-veszdegél :  perito  PPBl. 

Veszedelem :  pericuhnn,  pernicies,  interitns,  clades  C.  exci- 
dium,  strages  MA.  (gefahr,  das  verderben,  untergang).  Zent 
Damancos  atyánk  ez  véletlen  halainak  vezedehneeu  zyvynek 
gyekeret)evl  kevnyerevle  (DomC.  69).  Myndden  halai  zylő  veze- 
delmet  niegomezt  (ÉrdyC.  39b).  Bódog  ember,  ky  vvezedelemnok 
zekybe  nem  Altli  (KeszthC.  1).  Ingen  reyteteek  el  nekem  való 
veziídelmeth  (8(1).  Meg  mutattya  e  tudomannae  igaz  voltat  azok- 
nac  veszedelméé  (Holt:  Bibi.  I.b4)j  A  nyomorultakat  az  S  vosze- 
delmeknec  ideien  meg  latogattya  (Helt:  Bibi.  I.f3).  Az  wr  bochat 
tereád  átkot,  veszedelmet  és  szerencbételenséget  (Helt:  Bibi. 
I  Zzz2).  Az  liamLs  nemzetnec  kemény  veszedelme  vagyon :  na- 
tionLs  Iniqae  dirae  sünt  consummationes  (Kár:  Bibi.  I.636b). 
Szeles  az  kapu  es  tágíts  az  \-t,  a  meli  vLszen  az  veszedelemre 
(Fél:  Bibi.  10).  Hogy  alhatol  ily  veszedelemben  (Decsi:  Adag.  53). 
Mindent  meg  |)robály,  ha  látod  veszedelmedet  (219).  Meg  sza- 
badítanséc  minden  veszedelemtől  (Vás:  CanCath.  132b).  Az  anya 
vaszedelemtftl  meg-kSruyékeztetett  tiairiil  szorgalmatos  (Pázm : 
Kai.  786).  Nékik  a  természet  gyorsa.ságot  adott,  mellyel  vesze- 
dulmek  előtt  szjiladnak  (Pázm :  Préd.  66).  Veszedelem,  rútság, 
fogyatkozáíi  minden  dolgod  (68).  Bezzeg  kár  ez  nagy  szép  épfl- 
letnee  veszedelme  (MA:  Scult.  821).  Az  vigyázatlanság,  nem  az 
erőtlenség  tette  ve.szedelmét  (Bercs:  I^v.  -M^).  Mennyfink  már 
végére,  mitfil  fakad  ez  a  sz5rnyfi  ves7«lelem  (Fal ;  NE.  68). 
A  kilisfi  veszedelemtfil  megmenthetnek  ugyan,  de  nem  belsfilrtl 
(Fal :  SzE.  525).  Az  atyák  veszedelme  a  néma  tiakat-is  ineg- 
szóllaltattya  (Szl):  MVir.  411). 

jSzólások].  Veszedelemben  forgó  dolog :  ros  "dnbia 
PPBL  Az  Csalókközböl  általszakaszazou  liadat  s  az  többit 
veszedelemben  hagyja  az  városok  példájával  i Bercs : 
Lev.  469).  Maga  szavait  veszedelemre  fordítani:  *ju- 


gulai-e  suo  sibi  glidio  PPBl.  Nagyságodnak  daykálkodása  által 
épi^lIySn  istennek  veszedelmére  hanyatlót  nemzetfink- 
ben  lévfi  anyaszenteg)-háza  (Alv:  Post.  Előb.  A3).  Maga  vesze- 
delmére siet  (Decsi:  Adag.  124) 

hajó-veszedelem :  [nautiragium ;  schitfbnich).  Tengeren 
haio  veszedelmekbe  voltam  (Born:  Préd.  290b).   Hayo  veiíldel- 

myt  zennedtem  (BBythe :  Epist  59). 

Veszedelmes  :  periculosus,  pemiciosu.s,  pemicialis,  exitia- 
lis  C.  gefáhrlich,  verderblich  PPB.  Sémi  ferfyunak  vezedel- 
mesb  azonyembemel  es  azoniembernek  ferfyunal  (VirgC.  135). 
Vezedelmes  eeletti-e  zerzettAiik  gono.s.sag\vnk  zerént  (ÉrdyC. 
6b).  Veszedelmesbek  az  elsSknr-l :  pejora  prioribus  (Fél:  Bibi. 
1.20).  Látnál  ackor  veszedelmes  .szSkSlIést  (Bes:  HÉnek.  B2) 
Isten  győzné  számlálni,  mennyi  veszedelmes  szerentséken  kell 
a  szegény  anyának  által-meimi  (Pázm;  Préd.  209).  Az  eordSg  s  e 
világ  felette  nagy  telietS  dűbos,  veszedelmes  soc  elleaségec 
(Megy:  6Jaj.  III.20).  A  melly  kérdésre  való  felelet  igen  vesze- 
delmes és  gondságos  vala  (GKat:  Válts  11  227).  Még  a  szent 
helyeken-Ls  az  emiilyen  szemre  kerülések  és  szomszéd-filések 
veszedelmessok  (Fal:  NA.  148).  Már  is  oUy  meredeken  vagyon, 
mellynek  veszedelmes  lészeu  szökOllője  (Fal:  NU  276).  Sikos 
és  veszedelmes  fiolát  a  nyelv  (Fal:  BE.  572).  Veszedelmes  kár 
foga  határunkat  (Kónyi:  HRom    16). 

Veszedelmesen  ;  periculo.se,  pemiciose  C.  gelahrlich,  ver- 
derhlichev  weise  PPB.  Veszedelmesen  nyeretetnec  az  keues 
embertúl,  mely  sokaké  volna  (Decsi :  SallJ.  6X  Bizony  veszedel- 
mesen bánik  a  szílSkkel.  1620  (Kai.  Cö). 

Veszedelmesked-ik :  [certo ;  kampfea).  Kedvünköt  el  ne 
vessük  éhséggel  veszedelmeskedvén  (Illy:  Préd.  L437). 

Veszedelmesül :  [perniciose ;  gefáhrlich].  Az  ország  ősi 
szabadságának  tsalárd  mesterségeket  készítettének  veazedelme- 
.sfil  (Rjík:  Manif  A3). 

Veszédelmez-ik :  (periculo  premor  ;  in  gefahr  sein].  Vasze- 
delmező  állaiwtja  az  hazának  (Kem:  Élet.  17).  Erdély  a  boldog- 
tahui  Sigmond  fejedelem,  kegyetlen  Básta  és  vérengesső  Mihály 
vajda  kezeken  vaszedelmezett  (Bod :  Pol.  56). 

Veszédelmezes :  (poriclitatio ;  gofáhrdmig].  Az  angyal 
nem  olly  tiíkéletcs  szentségíi  mint  az  isten,  hogy  b&ü5s  ember 
kózel  hozzíija  élete  vészedéi  mezese  nélkül  nem  mehetne  (GKat  • 
Titk.  314).  Erre  valók  a  sok  liypocritai  koplalások,  testeknek 
vérhStések  és  sanyargattat>i.s<)k,  életeknek  veszedelmozé.sével 
való  butsu  járások  (GKat:  Válts.  Előb.  e).  Az  hajos-mestemek 
az  ő  tudománya  az  hajónak  veszedelmezésekor  látszik-nieg 
(Hall :  Palz.s.  20).  Ennyi  vaszedelmezések  s  várakozjisok  ntán 
ki-hihetné-el,  hogy  békasségre  adnák  magokat  (Hall:  HHist. 
111.235). 

Veszedelmeztet :  [in  periculum  arces.so ;  der  gefahr  aus- 
setzen)  így  lévén  .v.  dolog,  Ngtok  s-zemélyét  és  hazánk  béka* 
.ségét  nem  veszedelmeztethetjiik  (TörlT.'  1.226). 

Veszejt:  fperdo;  verlieren).  Minthogy  tMOgetik  erkflltsiikot, 
hogy  isten  előtt  érdemeket  ne  vaszejtsék,  éles  szem  kell  hozz.i, 
hogy  meg-ismérhassiik  (Fal :  .SzE.  552). 

el-veszejt,  el-veszét :  -v  Ugy  erőlklldjed  síVzni,  hogy  az 
husiinak  .savát  el  ne  vaszét.se  (Radv;  .Szak.  27).  Hogy  ember 
jóakaróit  el  ne  veszejtse,  meg  ne  terhelje  nagy  adakozással 
(Fal :  VE.  492). 

IVeszék) 

jaj-veszék :  lejnlatio,  calamitis ;  jammerj.  N.ig  iayvesüc 
lezJn  az  f  fogd<ksa.sa  (GnaryC.  2|.  .7;iy  vezic  mind  .azoknac,  ki 
tegődet  ki  vert  (68).  0  örökkévaló  nag  iay\'ezic  as  úauah.<9ia- 
güs  gőttrelm  (NádC  67).  Jayvezic  minekilnc,  hng  bílnnoo  attok 


1089 


VRsZÉK  EL~  VÉSZE  K  EDÉS 


VESZEKEOÓ— Xí^ZENDÖSÉiG 


1090 


v<ilt  magdiikat  (íiTi.  Ez  img  iai  vezikkel  vaUi  igéket  feiíkre 
uhiassa  (NiigyszC.  2'i&).  hu  eleyben  i8  iiag  iay  vezzikkel  (.SándC. 
26).  Ez  yeleu  valo  vylag  telljes  myndeii  iiyawalvasaggal  es 
yay  vezykkel  íErdyC.  196).  Mykorou  ember  ky  miilyk,  meg 
íabadwl  ez  \7laghy  yay  vezyktewl  (523b).  Mynemew  nagy  yay 
fezyk,  sy\va.'i  rewas  ott  leezen  (555b).  O  nagy  vezedelm,  bogy 
az  eellyen  yay  vezj'kSt  meg  nem  goudoUyaak,  hogy  magokat 
lewle  meg  otalmaznaak  (557).  Oh  jay  wezyk  mely  yghen  éles 
Úi&t  leezen  az  sebesythwen  niynd  testeeth  mynd  lelkeeth 
ÉrsC.  143).  Oh  yay  wezyk  Tallyon  myt  haznalt  énnekem  ez 
cylagy  kott-eelsegh  (294).  Jaywezek  hallatek  :  audita  est  lamen- 
tatio  (Pesti :  NTest.  4  r.  Azok  titokét  mind  levágnak,  csak  jaj 
vésték  atyátok  anyátoknak  (Tin.  197). 

Veszókel :  1)  [in  periculo  versor ;  in  gefalu'  sein).  Nyereg 
s-ániyáig  való  vízben  ^ész  napestig  gázoltatni,  veszékelni  kény- 
izeríttetének  (SzahKrón.  12S),  Midőn  a  szegény  haza  dolgai 
!gy  ve.szekelnének,  a  tfirök  nemzet  Jenőt  kezdek  kívánni  (346). 
3)  pamentor ;  janimem].  Syrnak  nála  ees  wezekelyk  wala  a 
leyant :  flebant  omne-s  et  plangebant  eam  (Pesti:  NTest.  136). 
5írva  veszíköl  most  szegín  Magyarország,  mert  tőle  távozék 
langosság,  vigasság  (Tiu.  276).  Nagy  veszedelmeket  az  Bndából 
résznek,  kin  sze^'ín  magyarok  igen  veszíkölnek  Í288). 

Veszeked-ik :  1)  íannitor,  elaboro ;  sich  bemühen,  sich 
lustrengenj.  Sokan,  kyk  igen  nagyokkal  kérkednek,  ward  wegre 
i  dolgot,  hat  chak  Vezekedínjek,  ees  mynt  hegyek  egérrel 
vgyan  zegye(n]kednek  (Pesti:  Fab.  18).  Egy  ré.sze  a  tábornae 
nególtalmazására  siete,  a  tSbbi  veszekednek  vala  a  seregnec 
izSi-zésén  (Helt:  Króu.  120.  2b).  Noha  igen  veszszekSdnec,  sen- 
tinec  semmit  nem  használnac,  azonképpen  senkinec  nem  árt- 
latnak  (Helt:  Mes.  215).  De  ha  nintsen  ez  dologrul-is  iras,  hat 
jiiert  veszekedik  héjában  .szent  Ágoston  nagy  sok  helyeken  az 
')  könyvében  (Gyarm:Fel.  125).  Nyelvel  ki  nem  mondhatni  az 
nunkát,  fáradságot,  az  mellyekben  az  királyok  nyegnek,  bay- 
ódnak  és  veszekednek  (MA :  SB.  360).  3)  [concracior,  afSigor ; 
eiden,  gequalt  werden].  Czoda  álmokat  látót  vala,  ki  miat 
izflnében  vgyan  beteg  vala,  vgy  veszekedic  vala  (Hlyef:  Jephta. 
í).  Az  kereszt,  mellyel  néki  kell  hnrtzolodni,  veszekedni  (MA : 
?cult.  639).  Uram  meddig  hádsz  engem  ekképpen  veszekednem 
5z  nagy  gyStrelemben  (Szál:  Vigaszt.  236).  Bj  bnslakodhatik, 
reszekedhetik  magában  bfin  kőrfli  (MHeg:  TOszl.  61).  S)  [hae- 
!Íto ;  schwankeu].  Most-is  a  kételkedésnek  habjai  kőzi'tt  vesze- 
íedel  (Nagyari:  Orth.  235).  O  kegyelme  az  utolsó  veszede- 
emnek  habja  és  árja  között  haboz  és  veszekedik  vala  minden 
lozzá  tartozóival  és  szép  uraságival  egyetemben  (Rumy:  Mon. 
11.348).  4)  [rixor,  contendo;  zanken,  streiten].  Valakivel  vesze- 
sedni,  ujjat  vonni :  in  *certanien  venire  cum  aliquo  PPBI. 
Srumpachal  veszekedett,  nem  akart  Bzetetlen  indulni  iBercs: 
íev.  535).  Egy-misha  kapnak  a  sok  féle  zavarosan  torlott  szo- 
iások,  veszekednek  az  erköltsök  (Fal:  UE.  401). 

ki- veszekedik :  [emorior;  aussterben?]  Annak  ezeken 
ga.ssága  egy-annyi,  mint  valamely   embernek  az  6  nyájából  ki- 

íe.szeke.'íett  juhokon  (Veresra:  Lev.  119). 

meg-veszekedik :  1)  [corrumpor;  verderben].  Az  emb<ri 
ermészet  meg  veszekődSt  vala  s  bfinnec  és  halálnac  testévé 
étetet  vala  (Zvon :  Post.  1116).  8)  [rabié  corripior;  toll  werdenj. 
Si  meg-veszekedett,  dfihSs  eb  ide.stoua,  széllel  fiitkos  (Com :  Jan. 
14). 

Veszekedés :  conflictatio  C.  MA.  das  streiten  PPB.  Ki  azt  a 
iolgot,  mely  felől  a.  veszekedés  vagyon,  cselekedte :  qui  facinus, 
le  qno  agitur,  peipetravit  (Ver:  Verb.  296b).  Ez  az  veszekő- 
lésnek  oka :  haec  Heléna  (Decsi :  Adag.  22j.  El-miom  igy  élni 
i  mindennapi  veszekedésben  (Pázm :  KT.  237)  A  kSlőn  értel- 
nec,  egyenetlen  szivflségec  és  veszekedéséé  hogy  közbe  ne 
í.ssenec,  alig  lehet  meg  (Com:  Jan.  202).  Ve.s7.ekedést  okoz 
U.  mELVTÖRT.  szótAb.   m. 


ördögi  gyűlölség,  a  mellyböl  származik  irigység  (Megy:  6Jaj. 
VI.43).  A  császárok  derék  coni'iliumükat  gyfljtöttenek  öszve  a 
vallásban  lövő  veszekedéseknek  el-igazitására  (Pós:  Igazs.  L162). 
Néha  nints  okunk  reá,  hogy  felháborodjunk,  hanem  tsak  a 
gondolom  okokkal  megyünk  a  vaszekedésre  és  ártimk  egy 
másnak  iFahSzE.  520). 

Veszekedő :  1)  contentiosus,  jurgator  M.A.  ziinkisch,  ziin- 
ker  PPB.  'Zémbas,  veszekedő,  mindenbe  beleakadó :  boviuator 
PPBI.  Bacchust  szarvakkal  szokták  írni  azt  példázván,  hogy 
az  iszákok,  garázdások,  ve.szekedők  istene  (Fal:  NU.  305).  8) 
[concruciatUB ;  gequalt].  A  magzjitot  méhében  viselő  és  gyakor 
bágyadással   bajmolódó,   veszekedő  aszszony   (Com:  Jan.  118). 

Veszólked-ik :  [lameutor  ;  wehklagen].  Ha  testedben  vad- 
In'is  vagyon,  a  borbély  ismeri  azt  jobban,  menyit  kel  testedből 
ki-vágni  és  akármint  veszélkedgyél  s  kiálcs-!s,  de  meg  nem 
halgát  (Hall :  Paizs.  99). 

Veszólöd-ik :  coufluctuor  MAI. 

Veszély :  periculum,  pernicies,  periculositas  MA.  gefahr 
PPB.  Vetemenyi  veszel,  ragya :  uriea  MAI  Igaz  elég  az  ielen 
walo  napnak  vuezele:  sufficit  diei  sua  vexatio  (Pesti :  NTest.  12). 
Ez  a  philisteosoknak  minden  ve.szelt  mijeié  (Szék:Krón.  25). 
Nem  akarom  sziuedet  sértenem,  véletlen  veszellel  es  kezerei- 
tenem  (Istv :  Volt.  14).  Siessenek  elszakadni  bűnöktől,  ha  akar- 
nak .szabadulni  vészéitől  (RMK.  VL78),  A  kunoc  minden  vészéit 
mflueléuek  a  magyarokon  (Helt:  Krón.  47).  Ha  czelekőszőn  is 
\eszél,  ha  nem  is  (Decsi :  Adag.  289).  Minden  veszély  raittoc 
vagyon  (Mon :  Ápol.  425).  Ha  sem  istentűi  sem  embertől  bünte- 
tése nem  volna  is  a  gonoszoknak,  magok  lelki-ismereti  szagga- 
tása elég  veszély  volna  (Pázm:  Préd.  29).  Eleg  nagy  eset  s 
nagy  veszel  volna  az  is  illyen  fogas,  mint  az  tied  (SzölI :  Dáv. 
290).  Uram  magadnak  veszélyt  kere.sz,  de  még  én  fejemre  is 
haragot  szeresz  (Zrínyi  1.45).  Bisztattya  veszélyünkre  sok  számú 
lovasság  (81).  Veszély  ne  találjon  engem  rasnya  nyűvedet  (Ben: 
Ritm.  49).  Ki  vélte,  hogy  légyen  kedvesével  egygyütt  illy  ve- 
szélre  szorult  (GyöngyD :  Char.  10).  Az  egész  szigetet  veszély- 
ben keverik  (53).  Bús  fejem  melly  rút  veszélyben  akadtál 
(108).  O  pénznek  szerelme  minden  veszély  oka  (Kisv:Adag. 
48).  Az  istentelenek  szerentséje  veszel  (231). 

jaj-veszély :  [lamentum ;  wehklage].  Sivnac  rivnac,  jay 
vészét  kiáltuac  (MA:  Scult.  26).  Az  egész  Egyptom  országban 
illy  nagy  jayveszél  vólt  (351).  Az  halál  őtet  elragadgya,  ott 
kezdetié  az  jay  szó,  jay  veszel  (703).  Jay  veszel,  jaygatás  kez- 
detié Sido  országban  (1025).  Ez  illyen  gyönyörűség  végtére 
nagy  kedvetlenséget,  nyavalyát  és  jajveszélt  szerez  (MA :  SB. 
20).  Kezdetik  az  nagy  rémülés,  szörnyű  sírás  rivás,  jay  veszély , 
kiáltás  (31) 

vég-veszély :  [periculum  mortis ;  todesgefahr].  Egy  se 
keleptzélhessen-ki  a  vég  veszélyből,  hogy  mindnyájoknak  meg- 
készülIyOn  a  tora  (SzD:  MVir.  98). 

Veszendő  :  caducus,  evanidus  C.  MA.  hinfállig,  verganglich 
PPB.  Csak  merő  hivság  e  veszendő  gazdagság  keresés  (Pázm : 
KT.  3).  A  veszendőkről  igen  szorgalmatoskodunk  (Pázm :  KT. 
31b).  Mikor  az  ecclesiát  szentek  gyölekezetinek  nevezik,  csak 
fS  részére-nézve  neveztetik  így,  noha  ö  benne  sok  veszendők  is 
vannak  (Pázm :  LuthV.  261).  Az  istentelenek  és  Brökké-veszen- 
dők  virágoznak  (Pázm :  Préd.  5).  Veszendőben  hadgya  jószágát 
rMonTME.  VIII.39). 

Veszendőén :  caduciter  C. 

Veszendőség:  1)  (fragilitas;  hinfalligkeit].  A  gazdag  s 
tasti  emberek  veszendöségek  (MA :  Zsolt.  XLXX).  2)  [corrup- 
tela;  das  verderben].  A  mértékletlenség  veszendőséget  terem: 
intemperantia  corniptelain  creat  (Illy:  Préd.  11.219). 


1091 


VESZENUÖUL— EL-VESZETr 


VESZKTT— \'l'>v£ETTSÉG 


iWi 


Veszendőül :  cadnciter  MA.  Iiiiifalliger  weise  PPB. 

Veszós :  iiiteritu8  MA.  [periiic-i&s ;  gefalír,  verdéiben,  iintei- 
gang).  Véjí  Temesvárnak  vészesét  beszéllöin,  jó  íjosoncrinak 
vitéz-ségét  jelentőm  (Tin.  72).  Emli^kezem  zsictók  veszedelméről, 
egész  Zsidóor.^zágnak  ve.szésérfll  (RMK.  VI.1.53j.  Nagy  Iiaboru 
és  vaszes  támad  a  religioba  (Mel:  SzJán.  191).  Emlékezem 
egész  Sido  or.><zágnac  veszé.sérSl  (Cseng:  Jor.  A2).  Nyiliian 
való  veszésteket  lattyátoc  (Valk:  (Jen.  63).  Czac  baiikodnat- 
vesze.iwén  hadnatryoknak  (Gosárv:MagyB.  Bij).  Utat  keres  va^zé- 
.siiiik  táv()ztatá.sára  (Pázm ;  Préd.  7).  A  veres  tengernek  mes;- 
torlott  habjaikíizfitt  száraz  lábbal  általmenvén,  a i)artrnl nézték 
Fáraónak  vizbeti-veszését  (573).  Megmondgya  hartzou  való 
vészeseket:  praedLxit  eos  in  bello  peritmos  esse  (MA:  Bibi.  1. 
276).  Valamerre  mégyen  az  basa,  vészesét  ezer  trombitával 
bírdeti  el  ve.sztét  iZrinyi  1.71). 

fej-veszés  :  fpoeua  eapitis ;  todesstrafe).  Vagyun  fele  veszesse, 
de  nem  egyéb  (Decsi :  Adag.  207). 

3záj-veszés  :  fos  morho  eürreptiim  ;  nmndkranklieit].  Igen 
ió  a  turoc  fayás  ellen  é.s  minden  szay  veszés  ellen  (Mel :  Herb.  2). 

[Veszeszt) 

el-veszeszt :  [exstingvo ;  vernichten].  Azért  vadnak  mostan 
mi  raytune,  bogy  el  ve.szeszenec  (Bnrn:Préd.  120). 

öszve-veszeszt :  (conftindo  ;  verwirren].  Veszeszszük  öszve 
nyelveket,  ugyimind  az  úr  (Moln;  JÉpiil.  149). 

Veszet :  (corrumpo ;  verderben].  Az  6rd6g  azon  mesterkedic, 
hogy  szem  fény  veztessel  eszeket  ve.«zesse  az  emberekuec 
(Born :  Préd.  2r<2).  Balduinus  azért  akarta  ide  elegjn'teni,  a  mi 
nem  ide  való,  hogy  eszét  veszesse  az  olva.fóuak  (Pázni :  LuthV. 
36).  Ne  vesze-sd  magadat,  mert  mind  itt  vagpmc  (Megy:  3 Jaj. 
n.lOSi.  Ne  veszessftnk  magunk  kedvéért  ennyi  népet,  liaiiem 
magunk  .személlyében  állyunk  kfilflii  ketten  (Hall :  HHist.  1.42). 
Kinltani  kezdettek  be  közikben,  hogy  ne  veszessék  magokat, 
mert  nagyobb  erS  is  jfi  reájok  (TörtT.»  IV.76). 

el-veszet :  1 )  [contero,  pessumdo,  corrnnipo ;  zu  iiichte 
maclieii,  vertilgen,  verderben].  No  vezes  el  auag  ue  tSr  meg 
vcgezetSl  (AporC.  30).  Vr  minden  calard  aiukat  el  vezessen  es 
nag  zolo  nelueket  (DübrC  28).  El  ne  vezes  engemoth  the 
haragofL-agodba :  iieijue  in  ira  tua  corripias  me  (KulcsC.  8i 
Én  hozoi:  8zen  vizet  e  földre,  hogy  minden  hi'ist  elueszassen, 
niellybe  él6  lélec  vagyon  (Helt:  Bibi.  I.C3).  E  le.szen,  hogy 
Heródes  keresse  a  gyermetsk^t  e  végre,  hogy  el  uesz«zese  fitet 
(Helt:  UT.  A31.  Veszszesd  el  5tet:  tolle  eimi  (Helt:  UT.  ni). 
Ez,  világot  hogy  meg  itellye  es  el  veszesse  (Boni:  Ének.  11). 
Veszesd  el  elleuségidet  iKár:  Bibi  1.191).  Ezt  az  zöld  levet 
újonnan  forrald  meg,  de  úgy,  hogy  az  zöldségét  el  ne  veszes- 
sed (Radv:  .Szak.  213).  Magatokat  el  ne  veszessetSk  csinálván 
magatoknak  valamiiiemfl  kepét  fSzár;  Cat.  M3).  Valaki  az  fi 
tanítására  nem  akar  hajlani,  mind  tehetséggel  mind  álnokság- 
gal azon  légyenek,  hogy  elve.szt-.'ísék  (Pázm:  Kai.  443).  Az 
aranyat,  ezüstéit  az  isten  tár-ház:iba  adgyák,  egyéb  marhát  el- 
ve«zes.seuek  (Pázm:  Préd.  301).  Elvégező  isten  magában,  hogy 
elveszesse  ez  világot  (MA:  Bibi.  1.6).  Tanátsot  tartuak  én  rólam, 
végezést  végeznek,  hogy  el  veszessenek  (V.  15).  A  jo  cseleke- 
deteknek gyümölcsét  el  ne  veszesse  (llly:  Préd.  1.278).  üsak 
az  passust  el  ne  veszessék  ott,  csinálok  én  itt  passust  (Bercs: 
Lev.  553).  Mintha  a  menny  és  a  tenger  egy  akaratban  volná- 
nak, hogy  minket  elveszessenek  (Mik:  MN.  814X  S)  [aniitto; 
verlieren].  Édes  ücséui  azon  kérlek,  hogy  ezt  az  szegény 
bátyánk  levelit  el  ne  veszesd  (I^evT.  11.76).  Kérific,  hogy  ez 
világi  el  mulandó  §letftuc  miatt  el  ue  \ninyuc  es  el  ne  vesr^t- 
sfic  ax,  5  atyai  io  keduet  (Born:  l^éd.  412b)  Valamit  nekein 
adott,  ubbiui  semmit  el  ne  veszessek  (Szár;  Cat.  Ai.  Az  emter 
semmit  ollyat  ne  vétcseii,  mellyel  az  isteni  szeretetet  el  veszesse 


és  az  kárhozalot  érdemellye  'Pázm:  Kai.  761).  Mi-is  el  ve-z.^ 
sük  inkáb  mindenünket,  hogy-iseni  lelkünket  el-veszessnk  (P.izm : 
Préd.  93).  Mind  öröm  ez  nekem,  tsak  Jézust  el  ne  veszessem 
(1581.  Ne  veszesse-el  bScsfiletitíPataki:  Reg.  178b).  S)(dilapid..; 
verschwendenj.  Az  istenért  kérem  Kdét,  az  megiiyerí  jószá-  t 
Kd  könnyen  el  ne  veszesse  (LevT.  11.351). 

Veszett:  1)  deperditus  MA.  Iheillos).  Arra  is  meg  tam't, 
mely  veszet  es  nyaualyas  emberec  vagyunc  íHelt;  Bibi.  I.el). 
Mennyinél  veszetteb  vala  az  anüLszentegyhazuac  allapattya, 
annyinál  eiSsben  oltalmazta  8ket  (EsztT:  IgAny.  i60).  Hlyen 
veszett  rendben  volt  a  'zidóság  Kristus  jövetelekor  (Pázm: 
Préd.  78).  Veszet  eniiec  fi  dolga,  segétsége  ninczen  (MA:  Bibi. 
V.3).  2)  corruptiis  MA.  veiderlit  PPB.  Ha  ezekhez  jó  ízt-adó 
sása  nem  készíttetik,  jaj  ki  .sovány  a  veszett  száj  íznek  ezeket 
kóstolni  (Pázm:  Préd.  91).  A  mi  ez  világban  vagyon,  búszSlt. 
veszett  dologuac  láttzie  néki  (MA :  Scult.  139).  Mely  igen  ntállya 
az  vr  isten  ez  illyen  epicurusi  veszet  életet  és  nitalmasságot 
(MA:  SB.  18),  S)  [malus,  improbas;  schlecht).  Semmi  veszet 
beszéd  ki  ne  i5yen  szálatokból :  oinn'is  sermo  malus  ex  ore 
vestro  non  procedat  (Helt:  UT.  Cc6).  Oh  veszet  attyánac 
veszettyeb  leánya  (Illyef:  Jephta.  10).  Illyeténeket  a  ki  tészeu, 
tellyességgel  veszett  és  átokra  méltó :  perditus  pláne  ac  detes- 
tabilis  est  ((^'om:  Jan.  176)  Éii  még  is  élek  ezen  az  nlágon, 
világtalan  világon,  veszet  Wlágon  (Zrinji  11.134).  Jára  kelé  még 
egy  darabig  köztük  a  hatlapu  veszett  jószág,  a  miglen  elvégre 
szegény  barátom  vri  (jarolája  szerint  ott  liagyá  szép  pénzét  s 
tisztességgel,  böcsüleltel  mindenét  elveszte  (Fal;  NE.  28)  4) 
[occisus;  getödtetj.  Bottyán  uram  levelét  én  is  vettem,  ötszáz 
az  summája  az  veszetteknek  levelében  (Bercs:  Lev.  557). 

[Közmondások].  A  kinek  veszett  neve  indul,  szél  i«  ártb.U 
annak :  *arbore  dejecta  quivis  ligna  colligit  PPBI. 

esze-veszett :  perturliatus  C  [lerplexus  MA.  fdeiiieus.  slul- 
tus ;  thörioht|.  Sem  eeznek  som  yziiak.  de  mint  eze  vezJttek 
tee  towa  fwtasnak  (ÉrdyC.  8).  Halwan  ezeket  az  esze  vez''t  jtíyw 
nagyon  ttel  glieryede  ew  gonoz  zerelmeeben  (199).  Azt  halwan 
az  ew  attya  ottan  mynt  eegy  e7.e  vezfithle  eseekazfeldre(411bX 
Mynt  eegy  eze  vezfit  kezdeeg  eellyen  bezeedfiket  zologatlmy 
(563b).  Eze  vezőt  veelekfidees  ez  eellyen  gondolat  í606).  Nem 
lijltoknak  es  bwdosoknak  aawagy  ezee  wezetteknek  zSrietteek 
istemiek  oi-zagat  (ÉrsC.  247).  Az  nagy  faydalomnak  myatta 
neemak  es  ezevezSttek  leznek  (281).  Ollyanok  leeznek  mynt 
az  eze  \vezewttek  ees  egy  másnak  nem  z<]lhatnak  az  nagy 
felelfimnek  myatta  (573).  Czac  kit.siny  niarhatskara  Ls  rSttene- 
tesen  esze  veszett  (Born :  Préd  552).  Esze  ve-«ztebb  dolog  semmi 
nincz,  mint  hogy  jótéteményével  élni  az  istennec  és  ezeknec 
adóját  meg  vetni  (MA:  Tan.  241  E-Tseveszettek  bujdosnak  \ilá- 
gon,  mint  nyillal  Iftt  medve  vándorol  barkingon  (Zrínyi  11.26). 
Akármit  tai!it.«anak  némely  eszeveszettek  i(3zegl:MM    175) 

eszeveszéttsóg :  (stultitia ;  thorheitj.  \'ai  ki  eszeveszetség 
mást  ak;trni  jol'lntani  annak,  v:ilaki  az  maga  .remetén  szapo- 
rodó mocskát   nem  akaria   ki    tisztítani  (Toüi:  Vigaszt.   EI5b. 

1.5). 

eszeveszettül,  eszveszettül :  [stolide;  thöríditj.  Bi7»- 
nios  ockal  lótt,  nem  eze  vezeltúl  íMel:  SzJán.  528).  Ez  az  oka, 
hogy  eszveszettfil  maradnak  és  magok  felibe  nem  emelkedhet- 
nek (Pázm:  KT.  366). 

híre- veszett :  infainis  Ver.  MA.  ehrios  PPB. 

I       magva-veszett :  [cni  semen   deficit ;  ohne  nachkommen- 
schaft].  Eifv  magva  veszett  jószág  reá   szállott   (Orczy:  KöltH. 

139). 

tüdője-veszett:  pulmonarias  PPBI. 

Veszettség:  1)  res  perdita  MA.  verloreue  sacbe  PPB 
Veszetl.'^<;g    az,    mikor    oztán    uztozásra    int    valakinek    dolga 


lo:i;i 


VESZETTOr^VESZ(^DÉS 


VESZŐDŐ— VESZT 


1094 


(Derei:  Adap.  172).  8)  fperversitos ;  schleclitigkeitj.  Csak  patvar 
azt  a  reforinatioimk  tulajdonítani,  a  minek  az  emberi  vpOTStség 
az  oka  (Pós:  Isazs.  1.190).  S)  oachexia  Com:  .lan.  55  [krank- 
hafter  zustand].  A  sárgaság  es  res/.kete{;e.s.ség  veszetséget 
(cacliexiam),  ros.'sznl  létet  az  az  gyenge  egfeséget  jelentnec 
(Ci>m:  Jan.  .55).  A  faika.'i  8el>,  lifidSs  szájnac  veszetsége,  franczú 
ragadóc  (60).  Az  orvtwságoc  niAj  tisztítóé,  lép  veszetség  ellen 
vaWc  (1751 

Veszettül:  I)  perdite  C.  (stolide;  tliöriclit].  Veszetti'il 
szeretni:  *perdite  auiare  PPBl.  VeszettftI  szereti  az  aszszony 
embert  (Com:  Jan.  lS4i.  2)  [improbe;  gottlos].  Kik  veszettül 
élnek,  nem  illetlenül  példáztatnaU  Kámbau  (Illy:  Préd.  II.486b). 

Vesző :  periens,  iierilnnis  MA.  der  verderben  oder  verloren 
gelien  soll  PPB.  Mo,st  látom,  töröknek  dolga  veszöben  ál,  mikor 
bővelködik  tanáclia  bolondal  (Zrinyi  1.146). 

Vesződ-ik  (ics:frfnl  Helt :  Mes.  54b.  veszildöm  PPBl):  1) 
conflictor  MA.  kiimpfen,  streiten  PPB.  Mykoron  ot  rayta  wezewd- 
nenek,  azonkewzbe  zamar  magát  el  wonyta  eiewiek  az  erdewbe 
(Pesti:  Fab.  58b).  A  si-ithiai  nép  igen  régi  nép,  észt  meg  mu- 
tattya  ez  is,  hogy  régtSI  fogna  mind  vaszszétenec  ezen  az 
egyiptusiackal,  mert  az  egyiptusiac  meg  altariác  vala  bizonítani, 
hogy  iV  régieb  vólnánac  (Helt:  Króii.  7b),  Mikuron  így  ve-széd- 
néc  Béla  király  az  5  magyarinal,  bírt  liozzánac  a  tatároc  felSI 
(54b).  Által  vergődvén  az  Morva  szakadékján  voszfldtiink,  tar- 
tóztattuk volna  az  ellenség  menetelit  (Kemény :  Élet.  55). 
Iiikáb  vesződném  a  fene  oroszlányokkal,  liogy  .sem  az  efféle 
válogatott  szentséggel  (Fal :  NE.  Si).  2)  [laboro,  fatigor ;  sich 
plagenj.  Egy  galamb  látván  a  fáról  a  handgyát,  hogy  veszédnéc 
a  vízbe,  egy  ágotskát  le  bagyíta  a  kútba  (Helt:  Mes.  390).  Az 
mit  veszódöm,  azért  mielem,  hogy  az  én  édes  gyermekim  is 
benne  nyugodjanak  (LevT.  IL42).  Azon  is  kérlek,  hogy  ne  vesződ- 
jél és  ne  nyughatatlankodjál,  hanem  fogadd  meg  az  mi  üdvö- 
zítőnknek mondását  (75).  Az  csukát  rakd  tiszta  fazékban,  az 
gyomrát  felyül  hagyjad,  hogy  az  feladásba  ne  vesződjél  vele 
(Radv:  Szak.  106).  A  nagy  elmék  nem  örömest  bocsátkoznak 
lefelé  miudou  aprólékra,  holott  a  rövid  és  le-termett  ész  eggyen- 
kéut  ve,sz"dik  vélek  (FahUE.  411).  Azon  egy  nyomorúság 
kézi  munkával  ve.sződni  (489).  A  bölcsek  között  járjon  feljebb 
be.széded,  annyit  adj  eleibek,  hogy  értelmén  vesződvén  időt  ne 
találjanak  félremagyarázá,sá)'a  (491).  A  ki  bátor,  serény,  többre 
mégyen,  hogysem  ezer  má-s,  a  ki  csak  aprólékokkal  vesződik 
(490).  A  szabók  többet  vesződtek  az  inventióval,  semhogy  a 
varrá.s  munkáv.nl  (Fal:  TÉ.  778).  S)  [excrucior;  geqnSIt  vperden]. 
Mikoron  Máttyás  király  éten  étzaka  ecképpen  V6.szszédet  volna, 
h.ajTialba  el  liadiá  6tet  a  nagy  faydalom  es  meg  kezde  czende- 
szedni  (Helt:  Krón.  175). 

el-veszödik :  [parvi  aestimo;  missachten  ?].  Az  te  Patakon 
való  tanulásodat  hogy  én  kévanom,  bizony  nem  gonoszodra 
volna,  de  immár  te  ezen  már  tudom,  hogy  mind  elvasződöl. 
oly  gono.sz  nyughatatlan  természetű  vagy  (LevT.  11.76). 

meg-vesződik :  fcorrumpor ;  verderben].  A  sok  esők  után 
mint  ősszel  az  lítak  is  megvesződvén,  a  vizek  is  meg  nővén, 
semmi  barczot  nem  adott  (Monlrók  Vn.218). 

Vesződés:  1)  (contentio,  rixa ;  streit,  hader].  Tőke  Ferencz 
.szerzé  ezt  Lindván  versekben  visszhavonó  néppel  való  ve.szödé.s- 
ben  (RMK.  VI.130).  A  zekynsegel  nagyob  wezedes  wagyon, 
hogy  nem  az  feywei  (LevT.  1.15).  A  tSrSc  czaszár  haluán  a 
magyaroknac  az  6  veszédés,seket,  fel  iőne  és  el  foglala  az  egé.sz 
Rátz  országot  (Helt:  Krón.  80).  A  .sok  lieiába  való  veszédé.sbol 
meg  veszénec  és  meg  erőtlenedének  mind  az  emberéé  mind 
az  louac  (145).  Luter  lobbantotta-fel  az  új  tévelygések  laugját 
és  vesződések  fiszőgét  (Piizm  :  LuthV.  169).  8)  [afflictio  ;  [ilage]. 
Oh  mely  szertelen  halljál*  kesergését,   az  jó   asszounak    csuda 


ve.sződését  (Tin.  88).  Nem  keduelem  a  dLszno  húst,  igen  sok 
sőiteie  vagyon,  azzoc  torkomban  meg  ackadnac  és  egy  egész 
lictig  is  ve.szédé.seni  vagyon  velec  (Helt:  Mes.  343). 

Vesződő  :  [rixator ;  zanker].  Vesződő  :  qui  soIet  periclitari 
vei  rixari  (Otr:  OrigHung.  11.238).  Szent  Pál  az  kere.sztiéni 
tuilomány  ellen  tu.sakodók,  ve.sződfik  ellen  ászt  akaria,  hogy 
az  anya.szent6gyhaznak  szokásánál  uúiit  eggi  oltalmazó  paissal 
ugy  éllyflnk  (Bal:  Csl.sk.  162). 

Veszt:  1)  [pessumdo,  iuterimo;  vernichten,  vertilgen].  Embert 
veszteni :  einen  menschen  hinrichten  Adámi :  SprachK.  219. 
Vesztém  rútalmas  íletvel  magamat  (RMK.  U.2ü7).  Nem  ve.sztem 
tőbszer  mind  azokatt,  a  mellyec  élnee,  a  mint  chelekődtem : 
non  igitnr  ultra  percntiam  omnem  aniniam  viveiitem  sicut  feei 
(Helt:  Bibi.  LD2).  Vágiác  és  vasztic  vala  mind  az  olahokat 
(Helt:  Krón.  72).  Tflzes  .szer.számockal  tőrőkeket  vesztéé  (Helt: 
Canc.  149).  Layos  királ,  ki  országgal  Moháczon  veszte  magát 
(Görcs:  Máty.  66).  Minden  ember  vezt,i,  sflllyezti  őtet  (Decsi: 
Adag.  79).  Addig  iarék  vtánna,  \\oi  magamat  is  alig  hogy  oda 
nem  veztém  (122).  Seregivel  az  tengerbe  vesztettéc  (Zvon :  Po.st 
I.59b).  Szegény  Kapronczai  uram  bizony  szán  szándékkal  maga 
vesztette  magát  (RákGy:Lev.  141).  Az  első  ember  azzal  veszté 
magát,  hogy  az  istenhez  hasonkj  akart  lenni  (Fal:SzE.  526). 
2)  perdo  MA.  verlieren  PPB.  Ha  akkoron  nyeren,  haat  erekkee 
nyeer,  ha  kedeeg  veztend,  haat  soha  feel  nem  támad  towabba 
(ErdyC.  554b).  A  senteutziát  úgy  kel  a  bírónak  ki  mondani, 
hogy  mindenik  peres  nyilván  és  világosan  éreze,  mellyik  vesz- 
tette, vagy  nyerte  ez-el5t  a  biró-elót  (Pázm:  LuthV.  257).  Fizet- 
tünk 497  ft  25  d.  vesztettünk  rayta  4  ft  80  d.  (MonTME.  1.47). 
Az  mienkben  három  ezért  és  24  ágyút  vesztettünk  (Bercs:  Lev. 
745).  Turenius  szépséges  maga-visélésére  nézve  nagynak  látsza- 
tott lenni,  még  ha  vesztett  is  (Fal:  NE.  15).  Nem  vesztic  ugyan 
evvel  nemasségeket,  de  oda  rogygyan  gyámola  és  utáuna  vész 
a  tekintet  (Fal:  NU.  284).  Ha  vesztett,  teremtettét  szórt  és  eb- 
attázott  (Gvad:  RP.  112).  Keserven  könyvezte,  hogy  Arszláu 
tauátsán  már-is  ainiyit  veszte  (Kónyi:  HRóm.  102). 

[Szólások),  Evvel  nem  veszti  jó  alkalmatosságát 
mérge  kiöntésének  (Fal :  UE.  432].  Az  újságnak  virágzó  álla- 
potja  változó,  négy  nap  múlva  veszti  böcsületit  (497). 
Eszét  vesztem:  conturbo,  perturbo  C.  Fel-háborítom, 
öszve-vasztem.  eszét  vesztem,  zavarom :  conturbo  PPBl.  De  bi- 
zony eft'ele  erő  .szaku  ertehneckel  mind  5  magoknac  s-miud  a 
kőssegnec  eszet  uesztic  (Born:  Evang.  L136).  Eszét  veztéd  ezzel 
az  többinek  is  (Decsi:  Adag.  98).  Az  itt  való  vármegyéknek  .az 
mieink  vesztik  e.szeket,  ők  ijesztik  őket  (TörtT^.  VU.426).  A 
nyúlás  gatyáju  eszét  is  veszti  (Kónyi:  HRom.  120).  lízek  bátor 
veszthessék  szemek  fényét  azoknak,  a  kik  a  laton 
vélek  eggyet  nyomnak,  de  nem  azoknak,  a  kik  tovább  látnak 
(Fal:  UE.  392)  A  jó  benne  el-allya.sodik  és  féunyét  veszti  (IH.SO). 
Az  naé  engedelemmel  v  e  z  t  i  gyermekit  (Decsi :  Adag.  149). 
Mykoron  nagy  uyereseeggel  haza  yettenek  vona  es  az  bytangot 
oztany  akarnaak,  az  gonoz  fene  Vyd  yzth  vezte  kőztök 
(ÉrdyC.  398b).  Egyetlen  egy  hazugsággal  oda  veszti  ember 
minden  hitelét  (Fal:  UE.  458).  Nem  tudom,  miczoda  szeren- 
ezéie  vagyon,  de  mindenfit  vezti  (Decsi:  Adag.  80).  Ezt  a 
feleletet  az  sz.  Írásból  vőtték-é,  vagy  csak  magok  gondolták, 
hogy  utat  veszthessenek  (Pázm :  Kai.  475).  Étszakára 
el  akartam  vonyódni  Jablonicza  körül  való  falukban,  utat 
vesztve  (Bercs:  Lev,  192).  A  nap,  hold  ás  tsillagok  nem  vesztik 
uttyokat  (Fal :  SzE.  558).  Rajta  veszteni:  übelankommen 
Adámi :  SprachK.  219.  Kenés  heia,  hogy  raita  nem  veztette 
(Decsi:  Adag  221).  Mindenütt  raita  vesztik  dolgokat  (Bal:  Csisk. 
312).  De  itt  is  raita  veszti  az  ősz  iámbor  (Czegl:  Japh.  60).  Ha 
rajta  vesztik  s  nem  alkusznak,  magok  kára  (Bercs;  Lev.  105). 
Ha  Újvárt  próbálja,  rajta  veszti  (596).  Rajta  vesztenek  ebten 
még  a  finom  s  válogatott  emberek  is  (Fal:  UE.  409).  Egyetlen 

69* 


1095 


BELE-  VESZT— ELVESZT 


ELVESZl'ÉS— ODA- VESZT 


1096 


próbára  ne  szánd  ki  böcsUletedet,  mert  ha  rajta  vesztesz,  iienj 
hozhatod  helyére  (460).  üélszínre  kelvén  alkalmatlan,  sött  tfir- 
hetetlen  fejaskedések,  rajta  vesztenek  (477.  481.  487.  491>. 

[Közmondásuk).  Kit  i.steii  akar  e  földen  veszteni,  legeifiszer 
eszét  annak  elveszi  (.Tin.  326).  Az  ki  nem  vezt,  nem  próbál: 
fortes  fortuna  adjuvat  (Decsi:  Adag.  11). 

bele-veszt :  [amitto ;  einbU.ssen).  Még  talám  a  ffi  pénzt-is 
beié-vesztettem,  nem  hogy  nyere.ségem  lett-vólna :  etiam  de  *.sorte 
venio  in  diibium  PPBl. 

egybe- veszt:  [intsr  se  committo;  an  einander  hetzen].  Ezen- 
képpen mene  az  oroszlán  mind  a  többihSz  es  el  altatuan  egybe- 
veszte 5ket  (Helt:Mes.  418). 

el-veszt :  1)  [pessum  do,  contero,  corrumpo;  verderben, 
vemichten,  vertilgen).  Lőttének  puztolatba,  hirtelen  meg  fo^atr 
koztanak,  el  veztenek  S  hami.ssagokat  ...  El  neztetted  mend 
azokat,  kik  el  belendezkednek  te  ffllled  (AporC.  27).  Ó  gonos- 
.sagokban  eluezti  azokat,  elnezti  fiket  vr  mf  istenSnk  55).  El 
veztez  myndenth,  kyk  liamyssagoth  zolnak  (KulcsC.  6).  Een 
leek  mykeppen  el  vezteth  edeen :  factus  sum  tamquam  vas 
perditum  (KesztliC.  68).  Az  terek  hiti,  látjuk,  itt  elveszte,  de 
vitéz  módra  legyen  fejünk  veszte  (l'in.  84).  Ha  valamely  jobagh 
el  vezthi  niagat,  howa  en  nem  kAltem.  nem  vylem,  hogh  en 
bynem  volna  (LevT.  I.28I).  Az  Kd  gyomor  fájást  szívem  szerint 
bánom,  az  sok  szer  itidlal  is  elvesztette  Kd  az  gyomrát  (11.119). 
Miképen  vesztette  el  5  elflllec  a  pogánokat  (HeltiBibl.  If2). 
Eluesztem  az  enibeit :  delebo  hominem  (Helt:  Bibi.  I.C2),  Mert 
mi  észt  e  helt  eluesztyflc:  delebimus  enim  locum  i.stum  (Helt: 
Bibi.  I.H2).  A  gonoszokat  gonoszul  elveszti :  raalos  male  perdet 
(Helt :  UT.F5).  Vtániioe  iár  az  Srd8g  és  ockot  keras  hozzá,  hogy 
elveszhesse  fiket  (Helt ;  Mas.  81).  A  kegyettlenec  semmire  egyébre 
nem  tudnac  igyek5zni,  hanem  eire,  miképpen  meg  nyomorít- 
hassác  és  el  vaszhessék  a  .szegény  egyíigyfieket  (270).  Az  .szíirt, 
a  ki  eszsze  veszet,  el  vaszti  (Mel:  Herb  79).  Eggyik  íiz  masi- 
kat eteteisel-is  el  veszti  (SalMark.  27),  Veszed-el  isten  ezeket, 
wifts  meg  5  tiszteleteket  (Born:  Ének.  171).  Az  Írástudók 
tanaczkozanak,  hog  az  Cliristust  el  ve.«ztenek  (Fél:  Tan.  261b) 
Valakié  attyoktol  marat  ioszagot  el  veszfettenec  vala,  mind 
ezec  Romában  <V/.ue  éfl'tec  vala  (Deesi:  SallC.  26).  Azbaratoc- 
soc  ira.sokat  nyomtanac  e-  vasztettec  el,  egetnec  meg  as  recken- 
tettenec  el  (Esztr;  IgAny.  g4).  Az  6tet  kerasSknek  jutalmát  el 
nem  veszti  (Pázm:  Kai  52).  Elvasztéd  az  népeket  és  8ket 
meggySkorasztetted  (MA ;  Bibi.  1.498).  Azúr  az  gnnoszokuae 
lítokat  elveszti :  vias  peccatorum  disperdet  dominus  (549).  Az 
phariséusoc  Cliristu.st  és  keresztelő  .láno.st  elveszthelnéc,  azon 
igyekeztenec.  (MA:  Scult.  50).  Az  dilg  halál,  éhség  és  szorongó 
nyomorusagli  sokakat  veszt  el  (l'rág:  Serk.  24).  A  kiket  az 
udvarbul  ki  tudni  avagy  tellyességgel  el-ve.szteni  kívánunk 
(Teleki:  l-'Lél  32).  Húgát  méreggel  veszte  el  (Dia!  153)  A 
kints,  a  gazdagság  sok  embert  el  vaszthet  (Orczy :  KíiItSz.  158). 
8)  perdo,  deperdo,  amitto  C.  verlieren  PPB.  Érzékenségemet 
elvasztem :  obtorpesco  C  luta  ártatlanságra,  kit  az  elsew 
zyleynk  el  veztenek  az  bynek  niyata  (VirgC.  36).  Az  zolasnak 
tehetseget  el  veztete  vala  (69)  Hog  az  jduessegre  idnessegesb 
idevt  el  ne  vezteneye,  ada  tollyasseggel  ov  magát  zent  jras- 
uak  tudományára  (DoniC.  7)  Vezzflk  el  zeme\vnket,  hol  ott 
lattyok  azsokgonossagnak  teng8roet(ErdyC.  517).  Az  szemasek 
szemeket  mind  itt  elvesztik,  azoknak  itt  szemet  ád  isten,  kik 
czupa  szemtelenek  (Sylv:UT  11.161).  Nagy  veszedelem  itjún 
törtínék  hamar,  mert  nagy  sok  kinesét  elveszte  hásártou  (RMK. 
11.266).  Ezokaért  inkáb  akarác  miunyáian  kezeken  elvaszteni 
az  5  dolgokat  és  erSssen  viuánac  Alila  ellen  (Helt:  Krón.  Ii'O 
A  kereszténység  molet  még  feiét  is  kész  válna  el  veszteni 
(199).  Meg  adgya  néki  az  mi  elsfl  szüléinkben  el  vesztetet 
ártatlanságot  (TehEvang.  11.231).  Melly  nagy  gondgya  vagyon 
,Hz  a.szszouy  állatnak  az  el  vésztőt  garasra  (470)   Az  ki  az  miisét 


szomiuliozza,  az  fl  magáét  is  el  vezti  (Decai:  Adag.  2U9i.  Hlyen 
il5s«lő  élettel  hamar  időn  életét  vesztette  el  (MA:SB.  12). 
Idétlent  szfil,  el-vaszti  a  magzatot:  abortit  (t'om:Jaii.  118). 
Ma  vitézek  éltünket  el  kel  vesztem  és  ma  minden  próbánkat 
lepechétölni  (Zrinyi  11.80).  Megtörténhetik  az,  hogy  ember  az 
idvezítő  hitet  elveszthesse (Pós:  Igazs.  11.267).  Elvesztem, látom, 
böcsüUetemet  ezen  exi)editióval  (Bercs :  Lev.  678).  Ha  ízibe 
utána  nem  jánmk,  még  a  nyomát  is  elvasztjük  (Fal:  UE.  394). 
Magokat  hazudtolván  ingadoznalí  s  másutt  is  elvesztik  a  hitelt 
(402).  Piirázostól  együtt  el-vaszti  az  ebet  (SzD:MVir.  14). 

[Közmondá.sokJ.  A  mely  ebet  el  akarnak  veszteni,  elébb 
veszett  nevét  költik  (SzD:  MVir.  91). 

elvesztés :  disperditio  C.  perditio,  amissio  MA.  verlierung, 
vorlust  PPB  A  székelység  között  való  patvar  24  gyra  és  a 
pernek  iSrfikös  elveszté.se  (SzékOkl.  II119).  Semminél  szomo- 
rábbaii  az  aranynak  el-vesztése  nem  viseltetik  (László:  Petr. 
128).  Meg  volt  neki  hagyva,  hogy  durván  bánjék  8  vice-király- 
néval, semmi  szabadságot  nem  adván  neki  élete  veszté.'ie  alatt 
(Mik:  MN.  206). 

ész-elvesztés :  mánia  C. 

gyermek-elvesztés :  abortio  C. 

elveszthetetlen :  impeiditus  C 

elvesztő  :  1)  profligator  C   [vertilger).  Szent  nevének  ereje 
által  azt  a  meg-81ő,  el-v(!sztő  angyalt  a    mirigyes   halált   váro- 
sunkból ki-iekaiztvén,  böntető  ostoritúl  kegyessen  meg-oltalma- 
zott  (BiróM .  Micae.  226).  !í)  (quod  amitti   potest ;  verlierbar] 
Ninch  ám  nekí^nc  el  vesztő  pőrflnc  (Mon:  Ápol.  316). 

ki-veszt :  exstirpo,  dis|«?rdü  MA.  ausrotten,  zerstören  PPB. 
Mind  ki  akarnáe  vaszteni  ;iz  országból  a  nénieteket  (Helt: 
Krón  34)  Paranczolatot  adót  vala  ki,  hogy  az  latorságokat 
és  nagy  kóborlá.ssokat  ki  veszthetne  az  országból  i54b).  Ha  az 
kis  gyenneknec  adod  enni,  az  galiztát  ki  veszti  (Mel:  Herb 
27).  Koszt,  korpás  varat  ki  veszt  (124).  Perneszyth  komámnak 
adom  az  vicenádrispánságot,  úgy  is  küveeztem  országából,  mert 
nem  kiildíl  siárgát  (Nád:  Lev.  38).  A  gyakorta  való  elmél- 
kedések telje-sen  kive.sztették  szivéből  ennek  az  árnyékvilágnak 
szeretetit  (Fal:  Nö  279)  A  halál  nem  elégszik-meg  azzal,  hogy 
egy  májs  után  ki  veszt  beimUnket  a  világbúi   (Fal :  SzE.   527). 

el-ki veszt :  cw  Az  őrdőg  ostromlást  tőn  az  vronk  Jesus 
hite  ellen,  hogi  el  kih  vezthetaeie  eh  velagbol  (DebrC.  208). 

még-veszt :  vitio  C.  corrumpo,  depravo,  labefacio  MA.  ver- 
derben, .scinv.iclien  PPB.  Midőn  vizel  elegyítuen  megvesztőtte 
volna  a  bort,  reaiok  vette  as  hazoukent  osztogatta  azt  nekik 
füzetesre  (Helt:  Mas.  451).  Szerelmes  uepem  az  kic  téged  bol- 
dognac  mondnac,  azoc  tsalnac  meg  tégedet  es  az  te  \'tadat 
azoc  vesztic  meg  (EisztT:  IgAny.  59).  Az  kiiisin  kovász  mind 
az  egé.sz  tésztát  meg  vatzti  (Piizm:Kal.  85).  Mint  egy  dőgle- 
letasség  mindent  megvaszt  (MA :  Bibi.  lílób  3).  Az  koi-czomárosoc 
az  bt>rt  vizzel  megvesztic  (MA:  Bibi  II.4i.  Ei  világ  gyakorta 
megczábittya,  megNeszti  az  jámborokat  is  (MA :  SculL  191).  Az 
őrdőg  az  ártatlan  szíveket  is  megvaszti  és  bűnre  \T8zi  (207). 
Kevés  eczet  egé.sz  hordó  bort  megveszt  (Veresm:  Lev.260).  A  pok- 
losságh  hamar  meg  vaszti  az  egész  te«tet  íMad:  Evang.  134). 
Megvesztik  a  jó  erkölosököt  dlly:  Préd.  II.251b).  Meg-veezti 
az  istenes  jóságokat  még  a  leg-kis.seb  fogyatkozás-is  (Fal :  NE 
40).  A  gyam'mak  és  tétoviizásnak  hagyj  békét,  ezek  vesztik 
meg  a  derék  igyekezeteket  (Fal :  BE  606). 

megvesztés :  comiplela,  corruptio  MA.  verderbung,  ver- 
wiLstung  PPB. 

oda-vesat:  1)  (deloo;  vemichten).  Haluán  Mariánus  czAszár, 
hogy  oda  veszteltéc  volna  az  niagyai-oc  egész  seregét,  igen 
meg  iyede  (Helt:  Krón.  14b>.  'IVhetilnk  két  lelfti  való  divei-siói 


1097 


<\SZVE- VESZT— VESZTEGETI' 


EI.-VESZTEGET-ÍVESZTEGET(^D-IK]  1098 


neki ;  hiszen,  lm  ezt  ideszorítjnk  8  megróniuk,  uda  vesztliehiéiik 
azt  könnyebben  (Beros:  Lov.  622).  2)  (aniitto;  veilieren].  A  nádor 
i.S|)an  niefT  monda,  hogy  meg  ítkfizet  volua  a  tatoiockal  és 
hogy  oda  ve-iiztette  vohia  minden  népét  (HeU :  Krón.  55).  Holo- 
ferae."!  minden  az  előtt  vett  dicséretes  gyflzedehnét  oda  vesztette 
(MA:SB.  22).  Szamárát-is  oda  v6.sztotte  (Ozegl:  Japh.  60).  A 
lovas  haddal  ném  .síibsistálhattam,  mert  ha  megindétutt  volna, 
odavesztettem  volna  őket  (Bercs:  Lev.  525). 

öszve-veszt :  [inter  se  committo ;  gegen  einander  hetaen]. 
A  tanítókat  5szne  veztitek  (Mel:  SzJán.  2S0b).  Vesztettéit-  őszue 
mHS.-vil  valakit  (Vas:  CanCatli.  217).  Magammal  akar  engem 
Baldninas  fezve-veszletni  (Piizm:  LnthV  71).  Bezai.';,  kit  itten 
Kalauz  Calvinussal  Sszve  akar  veszteni,  .ízt  nyilván  állattya 
^PÓs:lKaz.s.  1.660). 

esz-vesztő :  turbator  Ver:  Verb.  Szót.  31.  (concitator;  hetzer]. 
Ne  légy  eszuesztí  a  te  néped  kSzett :  non  eris  criminator  nec 
susiirru  in  populo  (Helt :  Bibi.  I.GGg4).  Sokan  az  vének-kSzzfil 
mellette  ki-sz.illottak  és  az  eszvesztS  papok-ellen  meg-óltalmaz- 
ták  5tet  (Pázm:  Kai.  554).  Boldogtalanocaz  e.szveszt5e,  háborgóé 
és  gyfiUMkSdfic  (Tyúk :  Józs.  37). 

veszten-veszt :  [coutinenter  perdo  ;  fórt  und  fórt  verlieren]. 
Nem   szolgálván  a  .szerencse,   veszten  vesztett  (Fal:NU.  292) 

Veszt- :  [pericuhim ;  gefaiir].  Fii  vesztében :  capitaliter  C. 
En  bizony  soha  még  oly  vad  termé.szetfi  fejedelmet  nem  hallot- 
tam, kinek  csak  az  oly  .szolgálat  eseti  volna  kedve-szerént, 
mellyet  feje-vesztében  parancsolt  vólua  (Pázm:  Kai.  483).  Had- 
gynk  vesztében  és  továb  ne  orvosollyuk  (Pázm:  Préd.  116). 
Senkinek  vesztét  nem  akarja  (Matkó:  BCsák.  361).  Élete  vesz- 
tével a  tengereken  által  hozza  (Land:  UjSegít-s.  11.33).  űrökké 
való  vesztére  menne  (814).  A  harag  s  rút  uegéde-sség  sokaknak 
TÓlt  vesztekre  (Kisv:  Adag.  155).  Mintha  a  .szerencse  a  halállal 
megesküdtek  volna  vesztekre  (Fal:  UE.  463).  A  ki  lelkétül  el- 
vonnya  táplálását,  vesztére  jár  (Fal :  SzE.  539). 

Veszteget :  1 )  cornimpo,  vitio,  depravo  MA .  [verderben, 
verfaischen].  Mind  a  mit  elad,  mind  a  min  vásárol,  vesztege- 
tett (Pázm :  Préd.  96).  Nints  oUy  dog-halál,  melly  az  országokat 
amiyira  rontsa,  vesztegesse  mint  a  ré.szegség  (231).  Sohnit  a  ' 
sz  Írásban  nem  találtatik,  csak  a  Lutertfil  vesztegetet  bibliában 
(Pázm:  LuthV.  423).  Iskola  veszteghetS  mester  (BahEpin.  li. 
Amaz  ti  euangelium  veztegeto  praedikállástok  (Bal :  C'sisk.  9). 
Hogy  mered  így  vesztegetni  az  istennek  ighéiét(250).  Az  .szent  i 
írást  nyírté,  szabta,  vesztegette  (427).  A  szalonna-bogarak  a  1 
kövéreket  és  szalonnát  vesztegetik  (Com :  Vest.  32).  Minden-  ; 
némfi  kínzó-szerszámokkal  vesztegették  a  Cbristns  bajnakit 
(Hall :  Paizs.  122).  Az  szegénységet  vesztegetik,  sanyargatják  I 
[MonTME.  V.183).  A  moly  mindenféle  szStt  matériát  által  lig- 
gató  s  vesztegető  férgecske  (Misk:  VKert.  684).  Mikor  a  ter- 
mé.szet  egy  pár  szemet  adott  az  embernek,  nem  an-a  intézett,  j 
hogy  a  setétben  vesztegesse  (Fal :  NE.  3).  Ugy  élt  mint  vad 
illat,  egymást  vesztegette  (üvad:  RP.  517).  Óh  hatalmas  és 
i-itéz  barátom  magad  nagy  haraggal  vesztegeted,  látom  (líóuyí : 
RRom.  133).-  3)  [disperdo,  dilapido ;  ver.schwenden,  vergeuden]. 
Jószágát  helytelen  helyre  kezdi  vesztegetni  (Ver:  Verb.  103). 
Efféle  grobían  emberre  nem  io  az  gyöngyöt  vesztegetni  (Mon: 
Ápol.  508).  Ha  fidömet  efféle  semmire  kellő  szauaidra  nem 
5zánnám  vasztegetni  (Bal :  C'sisk.  183)  Jobban  is  tnttam  volna, 
ba  több  munkámat  nem  szántam  volna  vesztegetni  (Zrínyi  1.5). 
Hallgatással  vesztegette  a  dolgot  (Nyr.  X.121).  Az  borát  itták, 
ve.sztegették  és  tömlőkben  elvitték  (TürtT.  VI.132).  Amit  isten 
id,  abból  tisztes.ségesen  éljetek,  de  ne  vesztegessetek  (TörtT^. 
1.150).  Terem  az  segétség,  kiért  mások  nagy  munkát  veszte- 
getnének (Bercs :  Lev.  71).  Gyermekid  vagy  vesztegetők  éa 
sorhelyek,  vagy  balgátok  (László:  Petr.  82).  Azt  meritek  mon- 
lani,  hogy  nem  tselek&sztek  rosz.szid,  mikor    a  szép  időt  rosz- 


szul  vesztegetitek  (Fal:  NA.  140)  A  mi  Leander!  illeti,  sflket- 
nek  mesét  mondanánk  és  .szeret.senyre  vesztegetnénk  a  szaput 
(226).  Most  más  csatornákon  foly  ki  péuzök,  ki  j.átékra  lü 
asszonykákra  vesztegeti  (FaI:NU.  329).  Vannak  sok  külső 
foglalatosságok,  a  mellyek  csak  vesztegetik  a  drága  szép  időt 
(Fal:  UE.  382).  A  kollégyiom  fundussait  kezdette  volt  veszte- 
getni (Bod:  Pol.  175). 

[Közmondások).    Igen     kel   .szénát    hidra    [hídra]    veztegetni 

j    (Decsi :  Adag.  27).  Diznóra  gyömbért  ne  vezteges  (81).  Mit  vez- 

tegetz  lúdra  .szénát,  ebre    korpát    (210).    Halálos    Lázárra   ne 

vesztegess  gyöiigyvizet  (Kisv;  Adag.   114). 

el-veszteget :  1)  [cornimpo;  verderben].  Egy  kis  ková- 
szotska  egé.sz  tésztát  el-veszteget  (Pázm:  Préd.  728).  Azok  az 
iskolás  lator  gyermekek  az  ajtókat  igen  elvesztegették  (Nyr. 
X.470).  Ha  egy  karmazsin  bőrt  vennél  s  oly  emberhez  vinnéd, 
a  ki  magát  jó  me.sternek  állítja  s  elvesztegetné  a  bőrödet,  meg- 
perlenéd  s  meg  is  nyernéd  (BethhÉlet  30)  Puskádat  ha  el 
vesztegetik,  szentelt  vizzel  mosd  meg,  es  használ  (OrvK.  84). 
A  dísztelen  mód  mindet  elveszteget,  rútít  (Fal:UE.  371).  3) 
disperdo  C.  MA.  [verschweuden].  Idő  elöt  el  veztegeted,  a  mid 
vagyon  (Decsi:  Adag.  80).  A  ki  az  gyönyőniségnek  adta  magát, 
ha  valami  tisztességre  valót  nyert  is  orökségfil,  azt-is  rövid 
időn  elkölti,  vesztegeti  (MA :  SB.  33).  Ha  attya  keresményét 
nem  költené  és  tékozlana,  vesztegetné-el  (Com:Jaii.  189).  A 
közbúzából  vesztegess  el  kétszáz  vékát  s  küldd  ide  az  árát 
(TörtT.''  III.  162).  A  sok  ahivás  az  időt  el-vesztegeti  és  el-téko- 
zollya  tőlünk  (Biró:  Ángy.  140).  Oda  vagyon  minden  vigasz- 
talásoknak  eszköze,  merthogy  a  továbbra  valót  korán  elveszte- 
gették (Fal:  UE.  454). 

meg-veszteget :  I )  corrumpo,  praecorrumpo,  depravo  C. 
verderben  PPB.  Meg-vesztegetem.  hamisan  el-fordítom,  rontom, 
bontom ;  depravo  PPBl.  Nem  tiidgyuc,  ha  meg  iobbítanac  e  mi 
munkánkat,  de  ászt  tudgync,  hogy  meg  vesztegethetnélek  (Helt: 
Bibi.  I.C4).  Tagadhatatlan  czigáiisággal  az  sz.  irást  meg-veszte- 
geté  Luther  Márton  (Pázm :  Kai.  755).  Balduinus  azt  írja,  hogy 
meg-vesztegették  a  Cypriann.s  írásit  (Pázm:  LuthV.  345).  így 
vesztegettéc  meg  az  betiit  (MA :  Bibi.  Előb  5).  Az  sz.  ira.st 
meg  ve.sztegetik,  marczongiák  (Bal:  Cslsk.  417),  Hannibálnak 
vitéz  hadát  Compania  a  maga  gyönyörűségével  meg-vesztegette, 
el-lomhította  es  erötlenítette  (Zrínyi  11.177).  Az  priuilegiom  az 
nedvessegh  miat  igen  meg  vestegeteot  (TörtT.-  III.  170).  Ki  a 
megvesztegettetbez  társalkodik :  qui  corrupto  sociatur  (Illy: 
Préd.  I.195b).  Az  ártalmas  étek  minket  meg  ne  vesztegessen 
(306).  Az  imádság  külső  gondolatoknak  közbejövésével  meg- 
vesztegettetik  (11.207).  A  roszra  való  hajlandóság  minden  széiiet 
és  jót  meg-veszteget  (Fal:  UE.  448).  3)  percaco  MA. 

megvesztegetés :  1)  depravatio  C.  [verfáLsclmng].  Lutlie- 
rista  dolog  az  szent  Írásnak  eö'éle  vakmerő  és  szemtelen  meg- 
vesztegetése (Bal:  Cslsk.  168).  2)  percaeatio  MA. 

Vesztegetés :  corruptio  MA.  verderbung  PPB.  Most-ís 
sokan  vesztegetésnek  tai-tyák,  a  mit  az  egy-liázak  tsinnyosságára 
fordítanak  (Pázm:  préd    494). 

erkölcs- vesztégetés :  corruptio  morum  Kr.  [sittenver- 
schlechterung],  'J'udom,  hogy  a  mocskos  beszélgetés  erkölcs- 
vesztegetés (FaI:TÉ.  632). 

ido-vesztégetés :  [mora ;  verzug].  Az  üdővesztegetésuek 
békét  Iiagyjon  és  vegye  el  kezét  az  hajdúságtól  (TörtT.s  IV.71). 

iras- vesztegetés  :  [verborum  scriptorís  corruptio ;  textr 
veríaisehung].  Meg  köll  íédzenfinc  itt  az  calvinlstáknac  írás 
vesztegetéseket  (Zvon:Post.  1.585). 

Vesztegetetlen :  indepravatns  MA.  nuverderbt  PPB. 

[Vesztégetöd-ikj 


1099    MI5G-VICSZTEG15TÓDIK— SZEMFÉNYVESZTÉS 


ÚT  VESZTÉS— HAZÁJA- VESCTÓ 


1100 


még-vesztegetödik :  Icomiinpür,  flepravor ;  verdéiben, 
nícIi  versclileclitern).  Gyengín  neveléssel  az  gyermekek  meg- 
vesztegetődnek  (MA :  SB.  141).  Meg  ne  veszteget ''dgyenec  az 
ti  érv.ékeiiségtek  (Tuln:  Vigaszt.  30).  Az  sok-fele  tarafarázással 
szflietett  nyelvűnk  nieg-Uezdett  vesztegetSdni  (Megy :  Diai.  Elíb 
12).  Az  itélS  biró  1)5  adományockal  meg-ve.szteget5dvéii:  jiidex 
largitionibus  corriiptiis  (l'om:  Jan.  134).  Tokai  bor  kezénél 
legyen,  hogy  az  apetitiisii  meg  ne  ve.sztegetődjék  (Nyr.  VL363). 
Ha  az  ember  sanyariLiágoknak  savával  nem  értekeltetik, 
könnyen  megvesztegetödik  (Illy :  Préd.  1.30).  A  poklosság  a 
levegfiégtíl  is,  mely  a  poklo.stol  megvesztegetSdöt,  elragad 
(174).  Ne  taláni  valamelly  szerencsétlenség  érvén  meg-vaszte- 
getSdgyenek  (Csúzi :  S!p.  743). 

megvesztegetődéa :  [corrnptio ;  verschlechternng).  Más 
az  ecclesiának  nieg-ve.szlegetSdése,  mellyet  corruptionak  mon- 
dunk (Matk.i:  BCsák.  97). 

Vesztemény :  (jaetnra;  achaden,  verlnst].  Megtartja  ugyan 
a  római  f8  az  ecolésiában  bé-liozott  veszteményit,  de  o.stromlya 
az  eccle.siánac  meg-jobWtását  (Megy;  6Jaj.  19). 

Vesztes :  (perdens ;  verlustigj.  Hol  az  érzékenység  nyer- 
tes, vftsztes  a  nyugodalom  (Fal :  Jegyz.  92.5). 

Vesztesen :  <v  Ha  aflele  p5r  nemes  embernek  meg  öle- 
séről volna,  tehát  efféle  hatalom  tevSk  fejek  es  minden  jószá- 
gok ve.sztasen  maradgyanak  (Ver :  Verb.  433). 

Vesztés:  I)  perditio,  amissio  MA.  [verlnst).  A  szülék  tar- 
toznak lelkek  ve.sztése-alatt  gyermekeket  ji'il  nevelni  íP^izm: 
Préd.  194).  Ö  a  .szaliad-ságnak  vesztését  obtendálja  s  pedig  fél 
a  liarcztól  (Zrínyi :  Afiom.«  79).  Ha  valaki  megtolvajol  valakit 
úton  vagy  házon,  az  kapitány  ti.szti  ve.szté.so  alatt  mind  atKle 
tolvajt  mogOle.sse  (MonTMK.  111.53).  Maga  tudta  az  komá- 
romi hídnak  csinálását  s  Újvárnak  .szükségét  és  ezekre  nézve 
a  üíliinek  ve.sztését  (Bercs:  Lev.  527).  S)  [|wriculum ;  gefahr]. 
A  tartományokat  meghódítja,  kiknek  szívek  nehezen  tér  csak 
meg-rüzzenések,  nemhogy  vesztések  után  (Bercs;  Lev.  338).  S) 
corruptela  C. 

ész-vesztés  :  [iierturbalío,  confusio ;  verirrnng].  A  magyar 
neveknek  hasonlatos  volta  esz  ve.sztést  ne  szerez^zen  (Tel: 
Evang.  11.359).  Ozeglédi  a  korbácsolAs  ellen  írt,  kit  igen  meg- 
érdemlet  sok  c.salárdos  Írásival,  eszvesztés  s  ellenkezés  csiná- 
lásival  (Czegl ;  .laph.  215). 

fej-vesztés :  [periculum  capitis  ;  tod6s.strafe].  Ez  feleket  a 
király  fejek  vesztesre  itéllietj  (Ver:  Verb.  30). 

idő-vesztés :  jactura  temporis  Sí  [zeítverschwendung]. 
Vetkeztem  id\V  voztesel  (VirgC  9). 

íz-vesztós :  fnisticifas ;  ungezogenlieit].  Nagy  complemen- 
tummal  küldött  hozzám  a  hollandus,  ha  nem  tartaná  !s  ízvesz- 
tésnek,  magam  mennék  elftbb  hozzá  (Bercs:  Lev.  168). 

lélek- vesztés :  [caedas,  mors ;  mord,  todj.  Koczkának 
jálszjWival  gonosz.s<ig  sok  lenne,  öszveveszés,  emberhalál,  lélek- 
vesztés  (RMK.  VI.24).  Lélek  vasztést,  nem  szjij  sirosítást  és 
nem  hasnevelést  néz  (Czegl :  MM.  22). 

szemfény-vesztós :  praestigíae  C.  ars  ludícia  MA.  [gauk- 
lerei).  Sz^emfényvesztés  csak  Jóbn:d(  szolgalatja,  add  kezembe, 
VÍ.S.SZJI  fordul  fi  dolga  (RMK.  IV.fiO).  Ha  aiiathurak  rakathak, 
igaz  bestie  arwval  rakatliak  volt,  chak  amik  volt,  zomfyn 
vcztis  (LevT.  1.265).  Oly  dolgokat  számlál  eló,  melyeket  az 
íVdeg  hol  szenifénvesztés  altat  hol  a  nekftl  szokot  chelekedui 
(Helt ;  Bibi.  I.  b4).  Az  írdög  azon  mosterkedic,  hogy  szem  fény 
vozte.ssel  e.szeket  veszesse  az  omberekiiec  (Born :  Préd.  252). 
Ezei'  emberec  elótt  való  .szem  fény  vozteaec  voltac,    noha  ne- 


mes ioszagoknac  neueztettec  (549).    Varasió  szem  fény  veszté- 
séé azoc,  nem  csuda  tételec  íCom :  Jau.  210). 

út-vesztés :  [aberratio ;  verirrung)  Kicsoda,  a  ki  az  úta- 
vi^sztésbeu  szorgalmatoson  nem  vigyáznak  (Mad:  Evang.  482). 
Ez  immár  rokon  ut-vesztés  (Czegl:  MM.  122). 

Veszteség :  [damnum ;  verlustj.  Ugy  mesterkedik,  hogy 
kiforgassa  belőle  és  háruljon  a  veszteség  (Fal :  UR  438). 

Vesztet :  [passuműo ;  zu  grundé  richteu].  A  harag  rövid 
l)olündsá«,  emberrel  m:igát  rontattya,  hogy  mást  ve.szte.'sen 
(P:izm  :  Préd.  803). 

el-vesztet :  [amittere  facio  ;  verlust  venirsachenj.  Hogy  e 
képpen  jó  indulattyokat  kissebicsc  vagy  ugyan  el  is  vesztesse 
(Pázm:KT.  452).  A  becsületért  való  cselekedeted  csaknem  el- 
veszteté  veled  eletedet  (Mik;  MN.  177).  Azt  a  szerencsét,  a 
melyet  az  én  eszteleuíégem  vesztetett  el  veled  (308). 

[Vesztetós] 

ember-vesztetés :  [homicídinm ;  mordj.  Az  ember  vc>/- 
tetésis  poklot  érdeudó  bűn  (Veresm:Lev.  170). 

Vesztett:  deperditus,  amissus  MA.  verloren  PPB.  Vesztet 
gyermek :  abortivus  Major :  Szót.  5. 

feje-vesztett:  1)  cipite  minutus  Ver;  Verb.  Szót.  4.  2) 
vvagehals  KirBesz.  147. 

híre-vesztett :  iufamis  MA.  phrlos  PPB.  Egy  az  Izrael 
tl'yay  kSzzől  az  ew  attyntyay  előth  meene-be  egy  hyre  veztöl 
azzonhoz  (.lordC.  173).  Kik  az  6  liire-vesztőtt  kegyőtlenségókert 
mind  igen  hír5s£k  valanak  (DebrC'.  75).  Sok  hyr^  vi-ztóttek 
és  bynesek  (ÉrdyC.  539b). 

maga-vesztett :  [deperditus ;  verdorbtj.  Oh  nyavalyában 
z»al)alIot  maga  vesztet  ilju,   mi  valál   s   mivé    lói   (Megy;  lUaj. 

n,i3). 

tisztessége-vesztett:  [inlamis;  ehrlosj.  Kik  tisztesset;.' 
vesztettek  avagy  levelassek  volnának:  qni  ínfames,  sive  pri- 
scripti  es.sent  (Ver;  Verb.  193b). 

uta-vesztétt :  [aberrans;  verirrtj.  Mi  tehát  nta-veszli-it 
balgatagok  heában  bolyongottunk  (Pázni:  Préd.  16).  Ez  uta 
ve.sztet  sárgyuro  illyen  ket  tetemes  bolonds;igit  prodallya 
(Matkó :  BCsak.  31).  Utavesztett  lelkem  melyik  szeut  ez  ösw'- 
nyen  az  egekben  ment  (Tlialy:  VE.  1.130). 

utavesztettség :  [aberratio ;  verirrung).  Egygyfil  edív  lg 
minden  szód  csak  nieró  uta  vesztettség  s  kábálkodás  ((ieul ; 
BDorg.  391). 

Veszthetetlen  :  (íjuod  amitti  nequít ;  unverlierbarj.  A  hál.i- 
adás  nagy  kints  ás  vc-izthetetleu  jii  a  szfikölködés-ellen  (PjVziii 
Préd.  967). 

Vesztő:  1)  (necaas,  letiler ;  ti'Kltend,  tödtlichj.  El  tenietul 
hit  rontó,  engem  vesztó,  ken'ényebb  ériznél  (Zrínyi  11.114 
Szertelen  halálnak  nyerte  vaszló  ponit  (Kónyi:  HRom.  47 1.  2) 
[amittens ;  verlieroiid,  verlustigj.  Ugy  reniéuleni,  Ngod  élőt  i* 
ez  ígyemben  veszti  perem  ikmii  lé.szeii  (Megy :  SzAÖröme  í''*  • 
A  kevélység  gyi^lSlséges  és  rajta-vesztó  (Fal:  NA    181). 

cél-vesztő:  [aherraus ;  abírrendj.  Az  ti  lelki  i-zeel  ves/t. 
balgatag  tiidomántok  (B.nl:  Csisk.  137). 

esz-vesztö  :  [deceptor ;  betríiger].  Esx  vesztAk  es  hitetők  : 
inenfiiini  deceptores  (Sylv:  UT.  II.  95bX  Sok  eszvesntS  si-lii~- 
mát  sz;ip(>rít  a  logicns  (Felv:  Dics.  10). 

gabona-vésztő:  frugíperdus  MA.  was  keine  frUchte  brin- 
get  PPB. 

hazája-vésztő :  ^perdilur  reipiibliuie  l'PBI. 


111>1 


IDÓVESZTÓ— SZÉI  A'V^y. 


FORGÓ  SZÉLVÉSZ— VESZ 


1102 


idő- vesztő  :  I)  (imitilis;  imtzkis).  HeaHan  valo  sgyasko- 
(iasols,  i(15  veszt"  forcatasok  (Ver;  Verb.  398).  2)  [fiir  tempo- 
ri8 ;  zeitdieb].  Hivalkodók,  idfi  vesztSk,  tuuyAU  (Oh-;  Tökéli.  240). 

íz-vesztő  :  liiftigator ;  aufliet/erj  Kik  ekkétig-is  kSzSttSk 
ízvRiztők  voltának  íMisU :  Angllnd.  90). 

király-vesztő :  fre^is  occisor ;  kíinigsmörderj.  Mi  olyas 
bíiiiro?  Hosy  királyve.sztS  s  koroiiatolvaj  legyek  (Fal:  C'oiist. 
82(5). 

lélek-vesztö  :  (letifor :  tfidtlioli].  Szent  ir;isnali  értelmével 
ellenk5zSkneo  lélekve.sztS  mételyétfll  nyájAt  ultalniaziii  (Zvon  : 
Po.«t.  I.IO). 

szemfény-vesztö :  1)  [fallax,  vauus;  triigerisch].  Szem 
fény  vesz(')  tsalArd  szinec  (Coni :  Jan.  20.5).  Szem  fény  veszti 
csalárdság  az  illyen  csereberélés  bátya  (Matkó :  BCsák.  45). 
Szem  fény  vesztS  coniediás  (Laud :  üjSegíts.  I.  376b).  Az  okos- 
ság bátran  vezérel,  jóllehet  nem  olly  szenifényveszti'i  pompá- 
val (Fal:  UE.  1131.  2)  praestigiator,  agyrta  C.  histrio,  mimus, 
hidio  MA.  ventilátor  PPBl.  gankler,  taschenspieler  PPB.  Tn- 
laidünítanaU  az  Christnsuak  valami  tfinderes  es  szemfén  vesztS 
festet  (Fél:  Tan.  412b).  Simon  mágus  szem  fen  ve.sztőt  meg 
giíszto  (Mon :  Ápol.  32).  Az  mi  szemfény  vesztflnk  Pázmán  igy 
prosmittal  (Zvon:  PázmP.  257).  Az  csepregi  szem  finy  vesztS 
liiszen  olly  dolgot,  melly  az  szent  Írásban  nem  találtatik  (Bal : 
Csisk.  432).  A  szemfény  vesztfi  az  ő  cselekedetinec  gyorsan 
forgásával  a  reá  nézSnec  szeme  fényét  meg-tompéttya  (Com: 
Jan.  210). 

szín- vesztő:  I)  [dolosus;  triigerisch].  Hol  uralkodik  szin- 
ve.-^zt'^  jámborság,  oda  nem  térhet  isteni  igazság  (RMK.  11.178). 
3)  fprae.stigiator :  gankler]  Emberi  szerzést  azért  hátra  hagy- 
jonk,  az  színvesztóknek  ebben  ne  engedjünk  (RMK.  n,167). 

út-vesztő :  (a  recta  via  dedncens ;  irre  führend].  Ut-veszt8 
csél-csapás  a  dolgod  (Matkó ;  BCsák.  263).  íme  mitsoda  laby- 
rintiisba  vagy  lít  ve.sztfi  kertbe  keverte  magát  (Fal :  TÉ.  666). 
Be  vágtatott  az  út  vesztő  erdfibe  (704).  Mintha  mind  azon  út 
vesztfi  labirintus  kertekbenn  járnánk  (Fal :  Con.st.  842). 

Vesztsóg  :  r"ifP™scium ;  tödtungj.  Sok  ideje  immár,  hogy 
lelki  szomjan  vái',  mentségedre,  hai-agod  ne  gerjezd  veszts§- 
gére  (Balassa :  Ének.  1). 

1.  VÉSZ  (i>é53  Sylv:  UT.  1.13.  vrsz  Helt:  Zsolt  134):  tem- 
pestas  NémGl.  292.  [stiirm].  Tíz  í  ehette  ki  harsag  es  í  k8r- 
íiíle  na*  tehetS  veezs  (DSbrC.  1061  Wettesseék  ky  az  test  az 
tengerben,  mert  myg  yt  wehvnk  lezen,  addeegh  az  wez  meg 
nem  czendezedyg  (ÉrsC.  437).  Zen  A  elette  meg  geryed  ees 
w  keiTivVle  hatalmas  veez  (KeszthC.  124).  Az  tengeren  nagy 
weez  támadót  (Pesti;  Fab.  75b).  Nag  vész  tamada  az  tenghe- 
ren :  cüncii.«sio  magna  facta  est  in  mari  (Sylv:  UT.  1.13).  Az 
szelnek  nag  ve^ze  tamada  :  tunc  oritnr  tnrbo  venti  magnus  (55). 
Tamasztál  te  elleaséget  ó  reája,  tüzet,  vészét  ónéki  házaira 
(RMK.  rV.53).  Az  égnek  szenvedé  szertelen  vészét  és  kevés 
essínek  nagy  hidegségét  (132)  Az  áradó  v§sz  be  ne  borítson 
(Helt:  Zsolt.  134).  Mercurins  az  szeleknek  erSt  ad  es  azveízeth 
Zühogoua  tezi.  1572  (KBécs.  D7).  Az  bolts  nem  gyfllSli  az  t&r- 
uént,  az  kép  mntató  pedig  vgy  iái'  abban  mint  nagy  soe  ha- 
boknac  vészében  (Kár :  Bibi.  I.  672b).  Az  satan  oth  nagy  veszet 
tamazta  (Born ;  Ének.  678).  Tengeren  látz  most  igen  nagy  vé- 
szeket (Bes :  HEnek.  B).  Mint  habzó  tengeren,  mely  v&szett 
gallya  fisz,  akképen  életem  búmnak  vészén  haboz  (Rim;  Ének. 
177). 

ÍZ-VÓ8Z :  tumultus  JordC.  773.  faufnihr].  Mykoion  megh 
zent  vona  az  yzvez,  hozya  hyvata  Pal  az  tanoythvranyokat 
(JordC.  773). 

szél-vész  :  tempesta.s,  procella  MA.  ungewitter,  stiirmisches 
wetter  PPB.  Zeel  veez  es  uagy  kőwes  essevv  tamada  az  égben 


es  nagy  meeny  dörghees  (ÉrdyC.  27Üb).  Ha  gyorsan  egy  más 
vtán  kettSt  vagy  hármat  szól,  szél  veszet  hoz  (Cis.  G2).  Az 
soc  egi  szel  víjszec  es  haboruc  iniuden  vetomeiiybu  soc  foyto- 
gatast  szereznenec.  1582  (Kai.  F)  Az  szélvészéé  elSzudulnac, 
czikorganac  (MA:Scult.  101).  A  sérelmes  .■szélvész  és  kemé- 
nyen süt5  hévség  elStt  ide  bújtunk  (Biró:Préd.  B2).  Ma  jó 
idó  volt,  tegnap  esett,  tegiiaiJeUItt  nagy  szélvész  (Mik:  TörU 
403).  A  sok-felé  osztott  aUaratolt  riikiii  vannak  szélvész  nél- 
köl  (Fal :  UE.  435).  A  magános  ész  szélvész  mind  a  böltsekre 
mind  a  tudatlanokra  nézve  (FahUE.  IU.133). 

forgó-szélvész :  [turbó ;  wirbelwind).  Ez  volt  az  az  forgó 
.szél-vesz  és  háború,  az  melly  az  olayfá.s  kertben  az  ur  Chris- 
tusra  rohant  (MA :  Scult.  367).  A  mennyei  tfiz,  a  rettenetes 
forgó  szél  vész,  a  ház,sártos  fele.sége  mind  reá  támadtac  szegény 
jámbor  .lobra  (Megy:  3 Jaj.  11.108). 

szélvészes:  tempestuosiis,  procellosus  MA.  undabundus 
PPBl.  .stürmisch,  ungestiim  PPB. 

szélvészi :  cu  Czelekeszi,  hogy  az  szélvészi  háború  meg- 
szállyon  és  leczendes7.6dgyéc  (MA:  Tan.  194). 

VESZ,  VÉSZ,  VÉSZÉN,  VÉSZÉN  (vUzen  Sylv:  UT. 
II.8.  Com:Vest.  36.  ryjtyn  Komj:  SzPál.  68):  1)  capio,  acci- 
pio  MA.  nehmeii,  fasseii  PPB.  Ugyan  meg-újúlok,  ha  néked 
írok  vagy  leveledet  vé.szem  ;  *acquiesco  scribens  ad  te  et  legens 
tua  PPBl.  Veged  az  eu  lelkómet  tSled  zeretet.Sst  (KazC.  251. 
Kapákat  wewiiek,  iol  meg  a.sak  az  zewlewt  (Pesti:  Fab.  73). 
Az  tias  tik  szárnya  alá  veszi  (RMK.  III.51).  Ka.szálá.snak  pénzt 
hol  veszek  (lievT.  11.31)  Fírfiúinak  neuesztetic,  miért  hogy 
firfiubol  vétetStt  (Helt:  Bibi.  I.  A4).  Végy  veled  minden  fele 
élésbSl,  mellyel  élnec  (Helt:  Bibi.  I.  03).  VSc  ezokaert  a  tft 
nemzetségiekből  eszes  es  bizonsag  vőt  firfiakat  (Helt:  Bibi.  I. 
Kkk).  V8ni  a  leuitakat  az  Izrael  fiainac  minden  els5  szfileteti- 
ert  (Helt:  Bibi.  I.  SSs).  VSnec  azockal  egy  fazaka-snac  fSldét: 
dederuut  eos  in  agrum  6guli  (Helt;  UT.  H4).  Ved  ország 
registiomát,  jegyezd  mind  ki  lielSIle  az  vprakat  (Görcs:  Máty. 
29).  Ved  eleiien  kénes6t,  ílld  meg  etzetben,  tyikmony  feyért 
habary  belé,  aual  kend  (Cis.  04).  AmazxiUat  mi  végre  szoktam 
legyec  nelia  kezembe  vennem  (Tel :  Fel.  15).  Minec  előtte 
vönnöiöc  a  szentséget,  penitenciat  kel  tartanunc  ffehEvang. 
1.536).  Ijőn  mikor  vélek  az  asztalnál  ülne,  hogy  vövé  a  ke- 
nyeret (1.46).  Az  innepekeii  dolgozó  ember  ha  pór,  hét  pirich- 
kef  vegyenek  rajta  (801).  Az  pap  vegyen  egy  marockal  az 
.semlye  lizthen  (Kár:  Bibi.  I.  88b).  Kereskedésben  való  társa- 
ságiba felebaráttyától  iiénzt  nem  v5tt  (91b).  Ved  az  todor  men- 
tát, metéld  meg,  haiid  iueghen  (BeytheA  :  FivK.  71b).  Foguan 
éermSkfit  es  ílebeii  veuen  azt,  monda  nékiek  (Fél :  Bibi.  1.69). 
Az  mi  letelfinknek  eggik  reszet  hazánk,  masikat  szüleink  ma- 
goknak veszik  (Fél:  Tan.  89).  Majd  ám  heába  való  terhet  ve- 
szek volt  vállamra  (Pázm :  Kai.  593).  A  jó  pénzt  örömest  vé- 
szük (Pázni :  Préd.  c).  Attya  szavára  a  kötés  fát  hátára  vévé, 
fel-vivé  a  hegyre  (Pázm:  Préd.  210).  Végy  a  vérben  és  az 
kenetnec  olayában  (MA ;  Bibi.  1.76).  Mikoron  rut  paraszti  sze- 
kemyéjét  kezében  venné,  kérdik  a  f5  emberek,'  metszene  az- 
zal (Ker:  Préd.  249).  A  mely  ostyát  veszünk,  meg  kell  annak 
Siettetnie  (CzeghMM.  268).  Az  mise  .szolgáló .  kezébe  veszi  az 
patenat,  kin  az  ostia  vagyon  (HolhPréd.  21b).  Tegnap  vSnk 
mi  is  Kosztandin  vajda  levelét  (MonOkm.  XXin.184).  Végy 
gálicz-kSvet,  abból  négy  pénz  iiyomónyit  nieg-t5rvén  iiyólcz  lót 
rósa-vizben  (PP:  PaxC.  53).  Tejet  adtam  innotok,  nem  vaslag 
eledelt,  mert  azt  nem  vehetitek  vala  (Illy:Préd.  1.138).  Jöve- 
tek, vegyünk  bort,  részegedjünk-meg  (Misk:  VKert.  345).  Inget 
venni  magára:  das  heind  anlegen  (Adámi:  SprachK.  214).  S) 
emo,  eoemo,  mercor,  commercor  C.  kaufen  PPB.  Hol  wewd 
ez  fazokat  (Pesti :  Fab.  2b).  FSId  őrSksighet  v'ittem ;  agrum 
emi  (Sylv:UT.  1.107).  Ábrahám  piiizen  v5t  vala  a  Heth  íiaitol 
I    temetesnec  SrSksígire  (Szék;  Krón.  12;.  Búza  venni  be  mentec 


1103 


VESZ 


VESZ 


1IU4 


Egiptomba  (15).  Ketliet  küldnek  lie  Karosba  puska  por  venni 
(LevT.  1.225).  Zab  sincsen  immár,  negyven  pénzen  jár  s  nincs 
min  vimnem  (11.33).  Vigyetuc  el  liaiía  »  Ksbouat,  a  melyet 
szftk.sentekre  v5ttetec  (Hell:  Bibi.  I.  X).  Ha  ti.szta  az  nap,  olczó 
búst  is  liáiat  vész  (Cis.  E4i.  Végy  ezzel  az  ezüstnél  tulkokat: 
ome  de  liac  pecunia  vitiilos  (Kár :  Bibi.  1. 123).  Vők  sok  szép 
árút  (Csákt:  AU.  13j.  Hitelbe  ve.szi  rnhaiat  (MA:  üti.  222). 
Vészek  eg-y  bokor  fikrőt  (PractArithni.  3).  Vettem  isméglen  üt 
emliernok  Pt  sziirilket  (Iíadv:C«al.  n.20).  Négy  lónál  többet 
nem  velicttem,  kelteje  fekete,  kelteje  pej  (MonOkm.  XXIIL21). 
Vöttiink  egy  vég  abát  Onadl>au  az  várkonyi  ftildbérlien  (Mon- 
TME.  1.23).  Almát,  kalácsot  és  gesztenyét  víittom  (221).  Kato- 
nának salavárdinak  való  po.sztót  viittem  (242).  Mit  garason 
vehelHz,  ne  adgy  azért  sok  tallért  (Kisv:  Adag.  189). 

[Szólások].  H  i  d  e  g-v  8 1 1  e  test :  corpus  *ob9essum  frigore 
PPBl.  Kend  meg-vele  hideg  vette  lábadat  (Nad:  Kort.  296). 
Juliauns  látván  ott  kfln  eay  liideg-vette  embert,  foga  és  há- 
zába viszi  a  tűz  mellé  (Hall :  HHist.  11.88).  Ezen  mai  hideg- 
vett«  üdóben  díSczögil  eluiélkedísemnelc  gyümíilczözé.sét  Föl- 
.séged  eleilien  terje.sztem  (RákF;l.Pv.  V,455).  Ha  ezek  a  hi- 
degvette atyatiak  istenes  elmélkedéssel  fel  hevülnének  (Fal: 
(NE.  57).  Vmibe  ve.i::  Böcsületszoretií  nemes  lélok  ezt  vedd 
a  r  á  n  y  z  ó  b  a,  ide  erfllködgyél  (Fal :  SzE.  536).  Emelkedjél 
porodbúi,  magas  és  mélló  dolgokat  végy  arányzóba  (Fal :  BE. 
580).  Valamit  elméjébe  venni :  pectore  aliquid  *adt)ibere 
PPBl.  Az  emberi  erőtlenségét  esméretségbe  kell  venni 
CKónyi ;  VM.  4).  Eszembe  v  e  s  z  5  ni :  observo,  percipio,  prae- 
sagio  C.  Attya  ezeben  wewen  enne  vezedelmes  bynt,  leányát 
myndenkeppen  elhagya  (PéldK.  75).  Wed  ezedbe  een  bezedy- 
metli  (KesztbC.  5).  Vfid-i  eszedbe,  bog  az  fariseosok  megbán- 
tatának  ez  befzidet  hallnánn  (Sylv:  UT.  1.24).  Myrt  nízed  az 
atadSának  szemiben  való  koro  szjilat,  az  te  szemedben  való 
karó  szal.'it  myrt  nem  veszed  esz(>dl)e  (106).  Csak  vészi  eszébe, 
fi  maga  tírbe  Rsött  (RMK.  ILI.50).  MidSu  kezel  vólnánac  a 
faluhoz,  eszébe  véne  a  farkas  a  szamámac  raua.sságát  (Kelt : 
Mes.  275).  Eszembe  v5m,  hogy  nem  az  isten  kflld5tte  azt 
(Kár:  Bibi.  I.  431h).  Eszembe  víc  a  fiac  kfizőtt  egy  bolond 
iföat  (606).  Szorgalmatoson  e«!zekl)e  vaszic,  mit  szólana  (327b). 
Mellyet  hogy  kónnyeliben  e.szedben  vehessed,  példában  adom 
elSdben  (HeIt:Aritm.  L7).  Valamit  eszébe  venni  (Decsi:  Adag. 
44).  Vgy  vem  eszembon,  bog)-  te  az  romai  ecclesiat  erted 
(EsztT  :  IgAny.  465).  Vegyec  ezekben  az  niastani  papasoknac 
hifisagos  pepeczSIeseket  (Zvon:  Osiand.  B).  Azt-is  eszetekbe  vé- 
tek, melly  nagy  iri;almas."ágot  mutatott  isten  (Pázni:  Préd.  11). 
Az  emberek  eszekbe  vették,  ellenzettek,  histcíriákba  jegyzettek 
ezeknek  sz^akadásokat  (PjVzm:  LntliV.  269).  Most  vészem 
eszembe,  hogy  te  isten  embere  vagy  (MA :  Bibi.  1.325).  Az 
lialálok'in  vakikuál  ve.szi  ember  oszt  eszéljen  (MA :  Scult.  72). 
Az  ^erendát,  melly  a  Uí  savát  szemedben  vagyon,  nem  veszed 
e.szedbe  (735).  Az  bonnal  ket  dolgot  vedgy  eszedben.  1619 
(KDebr.  D3).  Vegyd  eszedben,  hofy  titok  vagyon  e  dologban 
(GKat;Titk.  23).  Nem  vegyte  e.szében  a  nem-okos,  hogy  az 
őnnnön  homlokára  kötött  tsilrgfls  szarvakat  (347).  Egy  szem 
fordiilá.sbül  világot  megné/.(\  de  leg  inkáb  magyarokat  ésnbeii 
vette  (Zrinyi  I.  10).  E-szfinklien  voliettyíik  a  Jónás  lK>ro.styáu- 
tüjából,  mellyet  a  féreg  ki-száraztolt  (Hall:  Paizs.  75).  Nem 
vettem  eszembe,  ha  öklelt-e  vélek  vagy  nem  (Gér:KáiCs. 
111.329).  Az  elefánt,  midöu  eszébe  vészi  a  vadá.szokiiak  ulánna 
való  leselkedéseket,  az  ember  nyomot  egészen  fel-faija  (Wisk: 
VKert.  26).  Jelen  létele  észben  vétetik  (Apafi :  Vend.  613). 
Vegyétek  eszetekbe,  miképpen  az  régen  volt  példáztatva  (llly: 
Préd.  11.2).  MidSii  észbe  vették  volna,  hogy  Alcibiades  a  kA- 
zSnségea  jónak  használhatna  (Balog:  Coiii.  64)  Machomet 
eszébe  veuen  magát,  monda  a  pas-sáknak  (Szék:  Krón. 
213).  Eszedbe  vegyed  majíadat  és  a  te  teremtjdet  meg  t«- 
nóllyad  iiiegasmernyi    ilIelt:  Kn'in.  17>.    Igen  ió,    mikor  eoiber 


eszébe  veheti  magát  (Helt:  Mes.  25).  Bizonyára  bódog 
emberek  volnánk  mi  keresztyének,  ha  eszünkbe  vennöiök 
magunkat  (Tel:  Evang.  IL49).  A  részegesek  ezekból  elegge 
magokat  eszszekben  vehetneiek,  ha  az  bor  szez  elmeieket 
el  nem  borította  volna  (DecsiG:  Préd.  26).  Eszébe  vövé  magát 
és  Istenhez  téré  (Lép:  Fl'iik.  1.45).  Vedd  eszedben  már  ma- 
gadal és  ez  illyen  hamis  tanítók  miatt  ne  haddel  a  Christns 
tudományát  (Matkó:  BCsák.  149).  Ha  páter  uram  magát  eszé- 
ben venné  (Oze°l:  Japh  5).  Ha  lett  vohia  mit,  execut  ló- 
ban vehelliik  volna  (Monliók.  Vin.206).  A  ki  titkainak  kul- 
csával másokat  nem  kiiiál,  tapasztalni  fogja,  hogy  ótet  figye- 
lembe ve.szik  az  emberek  (Fal:  VE.  363).  Hallyálok  királyok 
és  füleitekbe  vegyétek  fejedelmek  (Biró :  Ángy.  79).  Ha 
istenesen  akarsz  meghalni,  vedd  gondba,  tégy  rendelést 
felíle  (Fal :  SzE.  513).  Istennek  nevét  h  6  á  b  a  n  ne  víd  (Decsi: 
Adag.  174).  Adta  akkor  más  rendetlerségröl  való  pana.sz-is 
elA  magát,  a  mellyet  kivánt  igazításba  venni  a 
szent  generális  (Bod;  Pol.  108).  Zent  Pal  ezen  ighet  vgyan 
ezen  iegzetbeii  vezi  (RMNy.  Hll).  Két-képen  szokott  bé- 
keségot  szerzeni  a  kfSzben-járó,  először  könyörgéssel,  kérvén  a 
megsérült  részt,  hogy  a  vétke.'^t  kedvébe  vegye  (Pázm: 
Préd.  582).  Szokták  kérdésben  venni  a  scholában  ezt  a 
dolgot-is  (Apafi :  Vond.  3).  Azt  is  kérdésbe  vehetné,  hiteles 
emberek  vagyunk-e  mi  (Fal :  UE  444).  A  mondott  lármára 
aszszonykák  is  érkeztek,  kerékbe  vévén  a  moluáii  (Fal: 
TÉ.  734).  Oh  leány  gonoz,  vásot  ^•agy,  valamely  ember  tége- 
det el  vészen,  bár  kemény  som  páltz-át  kezébe  vegyen 
(FortSzer.  M4b).  Azon  órától-fogva  magáéban  vévé  boldog 
aszszonyt  (Pázni: Préd.  139).  Lehetetlenség,  hogy  az  egyflgyfl 
elme  mind  bellyes  rendfi  magyarázatban  vehesse  (Felv : 
SchSal  2).  Az  5  gyaláz()  beszédeket  dicséret  névben  vesz- 
szűk  (Fal :  NE.  34).  Ky  mene  az  paiancholat  Augoslos  cha- 
zartol,  hog  r  e  g  i  s  I  r  o  m  b  a  vetetneek  mynd  ez  vylag  (ComC. 
Az  01. szag  összebomló  ránczát  vegye  kelló  rendben  (Tlialy: 
Adal.  1.152).  Rendben  sem  vehettük  magunkat  (Bercs:  Lev. 
189).  Vedd  jó  rendbe  elmédet,  hogy  hamis  képekkel  meg  ne 
csaljon  (Fal :  UE  464).  Charicles  ke.serves  |>aiuis7^7.át  veszi  illy 
summában  (Gyöngi.'0:  Cliar.  106).  8 z á m b .n-venui :  *com- 
prehendere  numero,  *censere  familias,' 'pecunias  PPBl.  Bort 
számba  venni :  *censiiram  vini  facere ;  az  embereknek  javo- 
kat  számba  venni :  censuni  *agere  PPBl.  Ollyau  rút,  fekete 
ember  a  .szegény  Gúthi,  hogy  a  sátorbeliek  kíizött  .számba  le- 
hetne venni.  1759  (Hazánk  1.214).  Az  isten  szjimba  vészi  a 
.sértfi  és  szidalmazó  igéket  (Fal:  NE.  17).  Mintha  csak  arra 
termettek  volna,  hogy  a  csiuiyát  és  roszszat  vegyék  számba  és 
piszkállyanak  a  gazban  (Fahl'E.  437).  Az  erdőket  szélben 
vévén  iszonyú  kiáltással  úzik,  kergetik  vala  a  vadakat  (Szál : 
Krón.  225).  S  z  i  v  é  b  e-venni :  iucordiare  MA.  My  zyu&nkbe 
sémi  hVrodelmesseget  nem  vezíiik  (VirgC.  49).  A  te  sziuedbe 
vegyed  azokat,  mert  igazak  (Kár:  Bibi.  I.  495b).  Ugy  fogja 
szivében  venni,  hogy  minden  alkalmatlanságot  eltávoztat  tiV 
lünk  (Bercs :  r.«v.  403).  Szob avott  személy  (SzD :  MVir. 
412).  Szokásba  venni:  *capere  usu,  *adducere  in  consve- 
tudinem  PPBl.  Vedd  tekéntetben  sz.  tiadnak  sebeit 
(Biró:  Ünnep.  D2).  A  f5  emberekben  két  dolgot  kell  tekintetbe 
venni,  hogy  nemesek  és  hogy  keresztyének  (Fal:  NE.  UX  A 
háboriiságok  űzőben  veszik  (Hall :  Paizs.  135).  Üzíbe  vévén 
a  trójai  SPregok,  iszonyú  vérontással  fogyattyák  őket  (Hall : 
HHist.  III.  141).  Ez  \ilágnak  javait,  az  mint  azok  három  read- 
lien  állattak,  vegyflk  élőnkbe  (MA :  SB.  7).  Vmtböl  vaz : 
Asszonyok,  kik  ezt  látták  vala,  asszonyt  szeretetből  közből 
vették  vala  (RMK.  11.52).  Hadait  ugy  rendelte,  hogy  közből 
vehette  az  törökét  (MoiiOkni.  1X367).  VmiM  i'e»: ;  Bódog 
ember,  kit  bftiiős  e  m  b  e  r  i  r  t  nem  viszeu  az  Lsten :  beatus  vir, 
Cili  non  impntavit  domiiius  peccatvnn  (Sylv:  VT.  11.8).  Ország 
Mártonon  hazugságért  vöttero  40  d.  (MonTMR  I.  233i 
W mihez  rész:    Ha  valami    úton    módon   kezUnkhöz    vehet- 


lOS 


VÉSZ 


VESZ 


1106 


lik,  Kegyelmed  keíeilien  bocsátjuk  (Gér:  KárOs.  IV. 408).  Hogy 
liAí.nnklioz  iiiw.  mindent  kez41iez  vén,  szegény  atyám  körttl 
iisgy  liizelkedéíoket  tén  (GyönsyD :  Char.  18).  Pénzét  kezéhez 
i-évén  a  vén  gazda  h!Íz,Ht<^l  el-mégyen  (Hall:  HHis.  11.210). 
Kükiillí  várat  jószágival  együtt  kezekhez  ne  vehessék  (TürtT.* 
IV.1S5)  Az  Csalúközt  kezinikliíiz  vévén,  tehetünk  sziutiu  kél 
fehM  való  diversiót  neki  (Beiv.'!;  Lev  622).  Vminvr.i::  AjAn- 
Jék  néven  venni:  *expensimi  ferre  muneribns  PPBl. 
Ezt  óo  elég  n  e  u  e  n  n  veszic,  mert  czac  ennyire  ielentettei: 
líi  magokat  (Born :  Préd.  382).  Vedd  io  es  elég  nevén  azt  az 
istentfll  (450)  í>.  mostani  szíikségnek  idején  vegye  elég  nevén 
ErdTiirtAd.  I.284V  Elég  nevenn  vette  az  egy  negyed  lisztet 
ErdTífrtT.  I.  <;2b1.  Kérjük  Fged,  ezt  elég  néven  ne  vegye,  ha- 
nem ji'i  néven  (TiirtT.'  III.347)  Ezbeli  ajánlá-simkat  vegye  e  1  e- 
gend  fin  éven  Nagyságod  (ErdTílrtT.  II.560X  Gonosz  né- 
ven nem  veheti  Kegyelmed  (Esztii :  Lev.  6).  Isaák  gonosz 
néven  nem  vévé,  hogy  megkötözték  (Pázni:  Préd.  211)  Ez  en 
keuee.s  elsyw  ayandekomoth  vegje  i  o  n  e  u  e  e  n  (Komj :  SzPál. 
14).  Szeretó  barátim  nagy  jó  néven  vészem,  jómat  akaijátok, 
azt  eszembe  vé.szem  (RMK.  1129).  Az  disznó  apróhTíOt  és  az 
sós  tejet  jó  néven  vettem  tfiled  (Nád :  Lev.  35)  Nem  vehettük 
jó  néven  tőle  ezféle  látogatást  (LevT.  11.51).  Valamit  nagy 
nevén  renni :  in  sximmo  *bene6oio  babere  aliquid  PPBl. 
Valamit  nehéz  nevén  venni:  *graviter  aliquid  accipere 
PPBl.  Nehéz  newen  ne  wegye  Kgmed,  hogy  ennyzer  wntatom 
Kegdet  lewelem  által  (RMNy.  IL164).  Ertem,  hogh  Fanchy  fel 
Kibatlia,  kyUi  Cliany  igen  nehéz  newen  ven  (LevT.  121)  Ezt 
Kdnek  nem  kellett  volna  tőlünk  nehéz  néven  venni  (1162).  OUy  ne- 
héz néven  vévé  ezt  isten,  hogy  mind  Moysesnek  mind  Aáron- 
nak  meg-mondá.  hogy  azért  \V  kételkedésért  meg-öli  őket 
(P.ázm :  Préd  174).  Pethe  Istvánon  vettem  tinóhus  titkon 
való  kivágásért  (MonTME.  1.195).  Vminek  vesz :  Az  thyzedeth 
el  nem  tykozlom,  sem  magamnak  nem  wezeni  (RMNy. 
11.19)  Az  Babilonianak  nyaualyas  leánya,  ky  nem  wete  istenth 
segets egének,  ymar  weztegh  í I  es  .sir  ( VirgC.  147).  Nem 
Ls  kell  semminek  venni  azt  a  dolgot  (Tlialy:  Adal.  1168). 
Hogy  Cíwk  szónak  vehesse  Évát  (Megy:  6.1aj.  1114).  Sok- 
felé menő  híre  ntán  ugyan  c«ak  Óvárnak  vette  magát 
(Bero.s:  Lev.  62).  Vmire  vesz:  Magát  álomra  vStte  (Ex- 
Princ.  189).  Cyrus  az  Gindes  folyóvizet  háromszáz  hatvan  sza- 
kadék árkolásokra  vótte  és  bocsátotta  (MA:SB.  249). 
Nincs  hatalmad  rajtam,  az  hatalmas  császárra  én  törvé- 
nemet  vészem  (RMK.  IV.196).  Perit  vévé  császárra  (197). 
Kell-e  ennek  dolgát  még  császárra  vennem  (198).  Az  embere- 
ket vészem  c  s  n  d  á  r  a,  nem  is  érem  fel  eszemmel,  mitfil 
viselteséének  a  setétes  kóborlásra  (Fal:  NE.  3i.  Mikor  kitet- 
szeni kivan,  csudára  veszik,  sziveket  nyer  (Fal :  UE.474).  Hal- 
landona  tehetek  8  diczeretenek  zauat,  ki  vette  en  lelkemet 
eleire  (AporC.  12i.  A  dolgokat  jobban  elménkre  s  emlé- 
kezetünkre vévén  teljesb  experientiaval  mehessflnk  haza 
iBiró: Ékesség.  O  Asz.  Írásokban  .sokakat  adott  elő,  a  mellye- 
ket  má-sok  nem  annvii'a  vettenek  elméjekre  és  követték  (Bod : 
Pol.  lOO).  Ezt  egy  bSlcs  lelki  atya  elmélkedésre  vévén 
azt  niondgya  (Búrii:  Préd.  139).  Végyd  észre  a  dolgot  (Megy: 
6.Jaj.  11.21).  Báró  bár  légyen,  é.szie  ne  végyen  (Amadé:  Vers. 
102).  Az  vezcrcsillagnak  nézz  fényességére,  mit  példáz  rólatok, 
vehetitek  é.szre  (Thaly:  Adal.  11.15).  Ha  észreveszem,  hogy 
felessebb  erő  megyén  arra,  értésére  adom  Nagyságodnak  (Bercs  : 
Lev.  603 1.  Vészem  észre,  hogy  lágyan  hi.sszUk  s  linzgón  gj'a- 
koroljnk  a  pokol  dolgát  (Fal:  NA.  1361.  Ved  észre  ma- 
ga d,  ne  hertelenkedgyél  (Fal:  NE.  5).  Ollyat  beszél,  hogy 
meg  az  eb  sem  venné  fogára  (Decsi:Adag.  189).  Oly  do- 
logban fáraztia  elméjét,  kit  eb  sem  venne  az  fogára  (225). 
Futásra  vette  az  ellenség  a  dolgot :  hostes  *versi  faga,  *pon' 
jicere  se  in  tiigam  PPBl.  Futásra  véué  a  dolgot  (Helt:  Krón  2^b). 
Fufista  vészica  dolgot  (Kulcs:  Evang.  300).  Futásra  venni  ma- 

M.    NTELVTÖRT.    SZÓTÁn.    Hl. 


gát:*commendarese  fugaePPBl.  Csak  más  is  ugy  ösmemé  mint 
én,  nem  venné  eieket  gondolkodásokra  (Bercs :  Ijev.  64) 
Rár  szorosb  gondolóra  vette  volna  a  dolgot  (SzD:MVir. 
128).  Nem  veheti  magát  a  házasságra:  *abhorret  a  nup- 
tiis  Pi'l.  Péter  király  illára  véué  a  dolgot  sok  németeckel 
és  olaszockal  Bcts  ország  felé  (Helt:  Krón.  34b).  A  nyúl,  va- 
lami z5r5g,  magát  illóra  veszi  és  cserére  .szalad  (Com :  .Jan. 
39).  A  papok  keményen  kérdőre  vették  a  püspököt,  miért 
adta  ki  azon  pénzről  szóló  leveleket  (Bod :  Pol.  152).  Ama  zá- 
log felől  végre  beszéllenek  ;  most  akarná  Kemény  mindgyárt 
kézre  veimi,  nem  tetzik  Annának  (GyöngyD :  K J.  400).  Erő- 
vel nem  volt  .szabad  megfogni  az  kézit,  hanem  ha  szép  mes- 
terséggel kézire  vehette  (Monlrók  11.332).  Ha  általmegyek, 
ide  hagyom  ezt  az  földet,  kezére  veszi  (Bercs:  Lev.  4).  A 
summa  pénzt  Geleji  István  kezére  vévén,  rendes  utakon  és 
módakon  szaporgatott  (Bod:  Pol.  88).  Ne  vegyék  kordéra 
urok  szép  intését  (Csúzi:  Sip.  11.5).  Ha  az  tehénhi'is  nótát  vagy 
az  tót  lejtőt  k  ó  t  á  r  a  ve,s.«zük,  bizony  zsidó  táncz  lesz  belőle 
(Bercs:  Lev.  124).  A  sambokiakat  lesre  vötték,  kit  el  vitte- 
nek  benniök  kit  le  vágtának  (RMNy.  III.104).  Az  róka  hán- 
nya  az  cselt  és  ide  s  tova  evez  farkával,  midőn  az  lesre  ve- 
szik és  érőlen  viselik  (Pázm:  Kai.  151),  Ha  jövését  érthetem, 
optime  lesre  vehetem  Casín  mellett  (Bercs:  Lev.  192).  Valaki 
adós,ságát  magára  venni :  *agnoscere  debitum  PPBl.  Nem 
árt  néked,  ha  magadra  nem  veszed;  nihil  grave  passus  es, 
nisi  tibi  vindicas  (Decsi:  Adag.  219).  Az  aruloc  heiaban  vSttek 
magokra  illyen  nagy  gono.sz  dolgot  (Decsi:  SallC.  21).  Az  5 
szennyét  magunkra  nem  vészük  (Pázm:LuthV.  122).  A  fenye- 
geté.seket  nevetségre  veszik  (Illy :  Préd.  11.61).  Nyugo- 
dalomra vette  magát  (Thaly :  RT.  59).  Isten  panasz- 
névre ne  vegye  (Fal :  NA.  140).  A  mester  eleiben  olvas  é-s 
a  tanítvány  pennára  vészi  (CJom :  Jan.  155).  Nem  vette  pen- 
nára (Illy;  Kat.  9).  Pennára  venni  nem  akartuk,  hanem  az 
aráiit  való  relatiót  Oszmán  agára  biztuk  (Monlrók  Vin.212). 
Az  barmokat  prédára  vettflc  kőzSttfinc  (Kár;BibL  1  158b). 
'W  felségbe  syketsegre  ne  wegye  az  my  kőnyörgesAnket 
(RMNy.  n.147).  Nynchen  hiuseg  sem  barátinkban  sem  rokon- 
ságinkban,  mind  süketségre  veszik  a  dolgot  (Helt :  Mes.  482). 
Ne  vegyétek  siketségre  az  anya.szentegyház  átkát  (Pázm ;  Préd. 
97).  Siketségre  ne  vegyétek,  ha  kárt  nem  akartok  vallani 
(MonTME.  1212).  Elz  uri  czimerös  levelemet  süketségre  ne 
vegyed  mostan,  mert  bizony  búvát,  kárát  látod  (213).  Szala- 
dásra  venni  a  dolgot:  *capesKere  fugám  PPBl.  Szaladásia 
vévém  a  dolgot  (Ciegl:  Japh.  151).  Szaladás ra  vészi  ma- 
gát (Hall:  HHistm.  125).  A  második  fregattá  .szaladásra  vévé 
a  dolgot  (Mik:MulN.  24).  Péter  király  szaladóra  vévé  a 
dolgot  (Pós:Igazs.  1187).  Vagy  nem  veszi  szemre  utálatos 
mocskát,  vagy  nem  .akar  természetivel  viaskodni  (Fal :  UE. 
391).  Királyi  mulatság  a  játékos  rigók  hangos  fiityölését 
szemre,  fülre  venni,  más  gonddal  nem  lenni  (Fal:  Vers. 
864).  Valamit  szem-hegyre  venni:  meg-szemteoi  (SzD: 
MVir.  385).  Az  zerzetre  újonnan  vevt  sok  fráterek  (DomC. 
87).  Eizeket  szive  gyökerére  botsátá,  igen  szivére  vévé 
(SzD:MVir.  410).  Volt  annyi  grátiám,  hogy  magán  vehettem 
szóra  és  .szivem  szándéka  szerint  beszélhettem  Aemiliávál 
(Fal:  NA.  132).  Ha  Pozsonnak  megyén,  hamar  szorosokra 
veszi  magát  (Bercs:  Lev.  229).  A  kit  (a  madarász)  az  5 
tant  zára  vehet,  bizony  annac  kitépi  a  szárnyát  (Helt:  Mes. 
186).  Gondolván  azt,  hogy  talám  jól  tartom  és  az  borital  kö- 
zött többre  vehetem  (TörtT."  111398).  Jó  aszszony  ez  nyá- 
ron lészen  megházasulásod,  de  az  dolgot  t  r  é  f  f  á  r  a  ne  ve- 
gyed (FortSzer.  H4).  Én  nem  vettem  tréfára  Luter  szavát 
(Pázm:  LnthV.  158).  Nem  is  kell  uram  ezt  csak  tréfára  venni 
TörtT.2  1600).  Vévé  magát  Dacsó  Tamás  az  vízre,  onnan 
adá  ő  magát  kegyelömre  (Tin.  213).  ötét  annyira  vette,  hogy 
müident  igért  néki,  a  mit   kivánt    (Kónyi:VM.  17).  Suk  igére- 

70 


HOT 


VFSZ 


VESZ 


1108 


tek  által  arra  vétetett,  hogy  a  reformátuimk  melHI  elállott 
(Bod:  Pol.  142).  Ha  ki  erre  veszi  magát  y>  akarattjától, 
azt  kivánuya,  hogy  bé-is  tellesitse  istennek  aiiott  szavát  (Pázm : 
Kai.  481).  Ki  szállhatott  annyira  mellette,  hogy  az  Ocseie  ma- 
gát mostan  erre  vette  (GyfingyD:  C'har.  377).  Ve.szi  magát 
valamerre,  mindenütt  esak  húl  is  kíl  (GyöngyD:  Koszorú 
27.5).  Nem  hiszik,  valamire  veb&ssék  az  udvart  (Deres ; 
Lev.  172).  Vmü  vesz:  Kykőu  veeznek  adót,  az  fiyakon  ee 
awagy  az  yedenekhSn  (ÉrdyCí.  552b).  Az  halottaktól  is  adót 
venni;  a  mortiio  tributum  exigere  iDecsi:  Adag.  64).  Ártatla- 
nokon a  ia  ml  okot  nem  vet  (DfibrC.  31).  Isteny  ayandokot 
vfith  enihernek  (Knmj :  S'/Pál.  180).  Ne  neheztellicn  en  ram, 
hanem  azon  n6  kglnje  is  akarattiath  vohes.sek  az  en  keeth 
arwa  leány  giermekim  (Radv:C.sal.  III.155).  Sokat  vygyaz 
vala  ps  kewes  almát  veezen  vala  (ÉrdyO.  615b).  Een  almath 
wek  ees  el  bagyadek  (KeszthC.  4),  My  zemAnk  almath  we^en 
(ThevfrC.  133).  En  ellenem  es az  cn  Po.stillam  ellen  vSttelbait 
(Tel :  Fel.  10).  A  kere.'sztyénec  bátorságot  vSnec  nagyob- 
bat (Helt :  Krón.  88).  Bátorságot,  szivet  vegyenec  (M A :  Scult. 
23).  Sokan  b  öcs  ül  etet  adnak  hivataloknak,  má.sok  ve.sznek 
tWe  íFal :  UE.  428).  Szeleieken  vfittem  b  i  k  a  p  é  n  z  t  (Mon- 
TME.  1.245).  Ottan  gyflzettetnéjek  meg  a  halál,  a  hol  biro- 
dalmat v5t  vala  az  emberi  nemzeten  (Tel :  Evang.  11.20). 
TAWk  nagi  tiztesegel  b  u  I  c  z  u  t  veuen  tery  en  hozam  ( VirgC. 
48).  Bwlccbwt  veen  wg  mynt  soha  ewket  tebbee  nem  lathnaa 
(ÉrdyC.  510.  604).  Kegyelmes  a&szonyom  en  bulcsiimat  ve- 
szöm,  kérlek  ne  bánjad  (RMK.  III. 179).  Szereti  barátom  koros 
afizszony  alatot  ne  végy,  ha  ki  megyén,  jiosz.szogas.sal  vészen 
buezut  tőled  (Helt:  Mes.  396).  Ez  a  feltámadás  \tan  15n,  mi- 
d8n  Pal  végre  boczot  vfin  a  sido  nemzettfil  (Born:  Préd.  411b). 
Istennel  semmit  nem  gondolnak,  sSt  bultsút  vévén  tfile,  azt 
mondgyák :  kit.soda  a  mindenható,  hogy  néki  szolgállyimk 
(Pázm:  Préd.  24).  E  világból  utolsó  bútsút  végy  (GyttngyD: 
Char.  76).  Jó  egészsíge  volna,  hogyha  a  kö.szvéuy  bncsiít 
akarna  tóle  venni  (Mik:TarL.  1).  Megnntam  azon  ndvaii  Al- 
laixitot,  s  egy  jó  reggel  a  kapufélti"'!  \evék  búcsút.  1759  (Ha- 
zánk 1. 1 38).  Ne  mondhassa  en  elloiLsegem :  d  y  a  d  a  I  m  a  t  veek 
A  rayta  (KeszthC.  20),  E  volua  bezzeg  a  mi  dolgunk,  hogy 
magmjkon  diadalmatb  vennénk  (Pázm:  KT.  II).  Az  Amalec 
ve.szen  vala  diadalmot  (MA:  Bibi.  1.64).  A  kíils5  renden  vészen 
elsőben  didalmat  (CzegI:  Japh.  72).  Tey  zopo  gyermekeheknek 
zaayabol  wettel  dychereteth  (KeszthC.  U).  Úgy  vedd  a 
dolgot,  nem  múlik  idóvel  az  ügyes  adósság  (Fal :  NU.  283). 
Ki  sokan  nem  veszik  úgy  a  dolgot,  a  mint  magában  vagyon 
(Fal:  UE.  480).  Az  eircalni  ki-járók  az  ki  menéssel  éget 
szoktak  venni  s  meg-piheimi  (Megy:  Diai.  57).  A  test  lélekzet- 
tel  eget  vész  magahoz  (Fal :  UE.  468).  A  barátság  vagy  egyen- 
lököt  vesz  vagy  tesz  (SzD:MVir.  51).  Ezennel  ennen 
kezemmel  e  e  I  e  g  e  t  veezók  os  erekkee  el  keel  veznM 
(ÉrdyC.  633b).  El  éjit  veszöm:  exverto  C.  Eleyt  wezy  dolgá- 
nak ezen,  ky  akar  chelekedny  (Pesti :  Fab.  68).  Ecius  meg 
czalta  vala  5tet  az  5  taiiáczáual,  intvén  ítet,  hogy  eleit  vi^nne 
az  nagyobbik  Stsénec  (Ilelt:  Knín.  18).  Az  orszAgnae  határára 
indula,  hogy  eleit  vAnne  a  kunoknac  (44).  Isten  sem  szSmvotte, 
az  iirakes  eleit  vették  (Moiilrók  III. 151).  ElSmet  vfinéU  as 
meg  akasztanak  engem  az  en  háborúságom  napjai  (Mel :  Jób. 
71).  Az  kiílsj  bflntetos  nem  viszi  eleit  az  bftn  boczanattianak 
(Fél:  Tan.  477).  Honnan  indullyon  az  pártolás  es  miképpen 
kellyen  annak  eleit  venni,  megmutattya  iDecsi:  SallC.  Elób.  4). 
Akkor  kezdetet  ez  az  dolog  elflzSr,  ho^  a  nemas  rend  keneli- 
segenec  elei  vetettetnec  (Decsi:SallJ.  4).  Hlleit  v5vé  nékie 
és  eI6b  juta  az  koporsóhoz  (MA:  Scult.  474).  Nagy  .sokaság 
ment  utánna  olly  gyorsasággal,  hogy  eleit  veltéc  Christusnac 
az  pusztában  iZvon:  Post.  1.544).  Kívánatos  volna,  ha  orszá- 
gimknak  naggyal  elejét  vennék  ennek  a  fertelmas  gonosznak 
(Fal:  NK.  921.   A  gonosz  nyelveknek    eh-jét    kell    venni    (Fai: 


UE.  409).  Vedii  elejét,  hogy  meg  ne  bántódjál  és  térítsed 
hasznodra  (493)  Hivatni  fogom  a  hozzám  tartozó  rendek  eleit, 
el  m  fjeket  veszem  (Monlrók  XV.595).  Az  hfitben  próbál, 
mennire  vettftni- e  1 5  m  e  n  e  t  e  t   iZvon:  Post  1.552).   Jóllehet 

!  az  dispeasatio  akadályos,  de  nagyobbak  is  engedelmet 
vesznek  (LevT.  11.270).  Kiki  azon  legyen,  hogy  az  vrnac  szántó 
l5lde  épfi  letet  vehessen  (MA:  Scult.  211),  KibAl  nagial 
nagiob  erdemet  venne,  honnem  az  A  testének  gi\VtrelmebAI 
(VirgC.  90).  Néniellyek  imígy  okoskodnak,  hogy  a  religio  az 
álnokságbél  és  fAsvénységbc'l  vette  er  edet  i  t  (Fal:  NE.  56). 
A  reá  tartás  nem  veszi  eredetetit  valami  ostoba  merészségből 
(Fal :  UE.  427).  Tsúlai  György  régi  jó  famíliából  vett  volt  ere- 
detet (Bod:  Pol.  90).  A  mfi  liertzegflnc  asszony  erk51czet 
vészen  magánac  (Helt:  Krón.  26b).  Tanullyuc  meg  az  Chris- 
tusnac erkfllczét  veimi  (MA :  S<ult.  288).  E  r  6 1  veazOk :  inva- 
lesco  C.  B>ót  venni :  *capere  robur  PPBl.  Ez  istentelen  szokás 
er5t  vévén:  convalesceutö  iniqua  cousvetudine  (Kár:  Bibi. 
L644).  Erit  vonec  az  vi/.ec  az  tSIdSn  száz  Stven  napig 
(MA:  Bibi.  17).  Izrael  fiainac  kezec  erőt  v5n  (220).  A  vétkes 
szokás  elhatalmazott,  erít  vett  (Com:  Jan.  220).    Erfit  vévén  a 

'  szemérem  rajtunk,  visz,sza  pironkodtunk  (Fal:  NE.  46).  Sokan 
kivfll  meg  szoríttatván  nagyobb  erót  vasznek  (Fal:  UE.  395). 
Nagy  munkát  t&ttenek  benne  az  bőlchek,  bog  az  reghieknek 
penzeról  bizon  értelmet  vehetnének  (RMNy.  11.50).  Vegye- 

i    tek  fegyelmet h,  hogy    walaha   wr   meg    ne  haragugyek 

I  (Ke.szthC.  3).  Fejét  ve.sz8m :  decollo  C.  Fejét  venni:  juguluui 
ferro  *re.solvere,  *desecare  collum  alícui  PPBl.  Fejét  vermi 
valakinek  :  jemanden  mit  dem  schwerte  hiiu-ichten  ( Adámi : 
SprachK.  214).  Ky  Cristusnac  neweet  meg  karomlanaa,  feyeet 
vermeek  (ÉrdyC.  437).  Sokaknak  feyeket  vittek,  predikatorsá- 
gokat  kSntSsük  szaggatá-sával  levontak  (Vas :  CanCath.  629). 
Le-nyakaztatnac  avagy  l'ejec  vetetic  (Com:  Jan.  137).  Árulóul 
feje  vétetik,  lenyakaztatík  (Szü:MVir.  44).  Vegyfink  félel- 
met, hogy  reménség  és  félelem  k5z5t  kellessék  járnunk  (Illy: 
Préd.  1.3).  Négy  feleséget  vészen  5  magánac,  azért 
cz;ic  egyíc  aimac  háló  társa  (Valk:  Kár.  48).  Egyszers- 
mind három  feleséget  v5n  (P<>3:Igazs.  1.239).  Tovább  is 
nótelenOl  éljek  vagy  megházasulvAii  feleséget  vegyek  (Tlialy: 
VÉ.  IL164).  Attól  vésznek  mintegy  végetlen  erőt  csudalatos 
g)flm5lcsíiket  hozni  az  emberek  elméjélen  (Illy:  Préd.  1.77). 
Míd5n  Holofernes  t6b  ételt,  italt  vőt  volna  hozzáia,  ludit- 
nak  illetlen  szerelmére  geriedett  (MA:SB.  22).  Boldogok  aiok 
a  fiilek,  mellyek  az  isteni  sugallások  folyamit  veszik  (Pázm : 
KT.  170).  Megvárni  nem  merek,  ók  futamást  vőnek  (Tin. 
101).  Kiki  fizetés.sül  vén  egy  garast:  acceperunt  .singulos 
denaríos  (Helt:  UT.  Fi.  A  férfiúhoz  nem  illendS,  hogy  ak&r-mi 
kis  okliól  gyanakodást  végyen  feleségéhez  (Pázm :  Préd. 
247).  Te  azt  hized,  hogi  níertel  es  g  A  z  A  d  e  I  m  e  t  vAtel  vala- 
kyn  (VirgC.  89).  Az  ki  é^zedelmet  vlszen,  annak  beit  adok  en 
velem  az  en  S7.ekemben,  miképpen  en  c-s  ^Szedilmet  viik  (Sylv : 
UT.  11.140).  A  romaiac  reánk  iSnec  es  meglátom,  hogy  győze- 
delmet vaszjiec  raytimc  (Helt:  Krón.  18i.  Az  Istennec  szinye 
élőt  dít.sáseges  győzedelmet  vettenec  (ElsztT:  IgAny.  126).  Győze- 
delmet vén  raíta  (Pethö :  Krón.  164).  Hasznát  veszöm :  fruor 
C.  Jól  tégy  mással,  úgy  vaszed  te-is  hasznát :  fructum  *metere 
ut  possis,  .sere  lieneficium  PPBl.  Ha  nem  azenuedz,  bizony  nem 
veszed  haznát  (Decsí:Adag.  164).  El-vé.sz  tőlled  mentől  íob 
marhád,  egy  kántorig  sem  vebettvl  aiuiak  haznát  iFonSzer. 
L3).  Ugy  sem  veszi  Nagyságod  ba.sznát  ott  annyi  lovas  hadnak 
(Bercs:  Lev.  175).  Komp  van  keltő,  miir  mi  hasznát  vehetem, 
ha  bé.száll  az  német  (400).  Annak  sem  vehetik  kellemes  haí«- 
nát,  a  mivel  bírnak  (Fal:  NA.  2l5t.  E^y  okos  emlier  töb  hasznát 
tndgya  venni  ellenségének,  hogy  sem  a  tudatlan  kész  jóakanii- 
nak  (Fal :  UE.  408).  Hatalmat  veszílk :  evaleaco  C  Minek- 
utánna  hatalmat  vettek  a  németek  :  post  quam  germaní  *pnie- 
IKituere  PI'BI.    Tugiatokh,  hogi   ArdAgnek    ke«ertete   hatalmat 


1109 


VHSZ 


VESZ 


1110 


wSt  rajta  (VirgC'.  102).  Otao  limnar  történj betfic,  hogj-  az,  a 
kit  te  semmiiiec  véled,  te  rajtad  liatalmat  vészen  (Helt:  Mes. 
367).  Szfiksog,  liogj-  hattalmat  raitnnc  ne  engedgyönc  venni 
(Mou:  Ápol.  S32>.  Maga  oltalmáiiac  helt  vegyen:  locunique 
defendendi  accipiat  (Helt  t  IT.  o).  Néha  minden  hevét  vészi 
orcziljiban  (GyöngjD:  MV.  -43).  Gonosz  liirt  általa  no  vegyen 
(GyöngjD:  Cliar.  75)  Vegye  butit  Kegyelmetek  János  diák 
nramnak  is  (Njr  XI 81).  Mikor  i  d  6 1  vendek,  en  itelek  igassagot 
(A^iorC.  30).  Ha  kénii  indulsz,  lásd  meg,  kitíl,  mikor,  vedd  jcS 
idejét  (Fal :  VE  484).  Üdít  nem  vehetett  magának  foglalatos- 
ságától (SzD;  MVir  482).  *I  gazát  vesz;  jure  vindicat  MA. 
Nyelnél  venni  igazat:  lingva  bellare  (Decsi:  Adag  170).  Imez  igén 
^tóz  akar  nieliy  hamis  istent  is  vehetünk  (FehRtivIr,  9). 
Mekkora  légy,  ahbul  vedd  jelét,  mely  meszsze  érkezik  kész- 
séged (Kai :  UE.  399;.  Gondolbatsza  meg  a  szegény  iambor  Jol)- 
ual,  hogy  soc  i  o  t  vittel  isteutúl  (8ib :  VigK.  Bijl.  Tellyes  i  u  t  a  1- 
mat  végy  az  Izraehiek  urától  (Káldi:  Bibi.  11.233),  Elmegyek, 
nem  tudom  a  helyet,  hogy  vennék  valamelly  jó  kedvet 
(RMK.  VI.I12).  Az  megborosodásnac  igéje  néha  annjit  teszen 
mint  jo  kedvet  venni  (MA:  Scult.  171).  Személye  holott  szomor- 
kodik, hol  jobb  kedvet  vészen  s  azzal  vidámodik  (Tbaly:  Adal. 
1145).  Mennyei  haz,ánk  távúi  vagyon  tfilünk,  nem  lépheti  meg 
szemünk,  nem  veheti  képét  (FahSzE.  552).  Szóll  hozzá,  de 
ez  nem  veszi  kérdését  (Kóuyi :  HRom.  159j.  Akkor  kell 
az  nyavalyás  embernek  az  budai  mértékkel  megfizetni  mindent, 
valami  k  S  1  c  s  6  n  t  ifiúságában  v6tt  (MA :  SH.  36).  Ezeket  a 
gyökereket  ki  ircsuk,  ne  vehessenek  lábat  tőb  gonosz  vétkek- 
nek termésére  (Lép:  PTtik,  1219).  Lángot  vész  égn  szivéhez 
(Gyöngy:  KT.  122).  Ha  ki  nehezen  lehel  letet  vehet  és 
mellyét  fáylalya  (Gs.  12).  Lélekzetöt  veszök :  spiro  C. 
Ijélekzetet  venni :  *attrahere  aiiiraam  PPBI.  Az  tlie  édességes 
fyad  imma  chak  aleegh  vezen  vala  lelegzethetL  ees  (WinklC. 
94).  En  zamot  meg  taatam  es  lelekzetet  vok  (DöbrC.  67).  Lel- 
ket veszek :  respiro  C.  Ez  is  be  telek  az  apostolokba,  kik 
vövér  pinkösd  uapián  a  szent  lelket  (Tel:  Evang.  11235).  A 
tfid5  lehellik,  lelket  viszen  (Com :  Vest.  36).  Az  én  lelkemet 
az  én  istenemnek,  az  kitűl  vettem,  vissza  ajánlom  (Radv :  Csal. 
ni.229).  Ezen  órában  vészem  szalavári  kapitány  uram  levelét 
cTörtT*.  Vn.  121).  Édes  néném  még  Kédnek  semmi  levelét 
nem  vettem  (Mik:TörL.  £j.  Hol  veszi  itt  m a  g á t :  w-ie  kom- 
men  sie  hieher  (Adámi :  SprachK.  214).  Bizonyság  kell  arra,  hol 
vette  magát  ez  hazugság  (PhilFlor.  71).  M  á  s  s  á  t  veszem  : 
transcribo  C.  PPBI.  A  szabó  ne  tsak  testednek,  hanem  erszé- 
nyednek is  vegye  mértékét  (Fal:  NE.  29).  Az  ember  igaz 
mértékét  vegye  tehető  készségének  (Fal :  UE.  412).  M  e  z  6 1 
vévén  hazánk  .szabadságának  el-rablására,  veszedelmes  tanácsko- 
zá.soknak  jeleit  mutatnák  (Rák :  Manif.  A3;.  Jobb,  hogy  most 
vegyem  nehézségét  a  vezérnek,  mintsem  ez  után  (Monlrók 
XV.245).  Vette  ez  vármegye  a  n  e  v  e  t  egy  magoss  hegyen  való 
vártól  (Helt:  Krón.  4).  Abban  vétkeznek  az  újítók,  hogy  úgy 
nem  veszik  a  .szentség  nevét  mint  sz.  Ágoston  idét  az  ecclesia 
vette  (Pázm:  LuthV.  311).  Neved,  puszta  helyed  szentegyházról 
vé.szed  (Thaly  :  TörtK.  221).  Elméd  vidítsd,  tested  n  y  u  g  o- 
d  a  1  m  o  t  végyen,  késin  s  id5  el5tt  ebéded  ne  légyen  (Felv : 
SchSal.  3).  Az  biSn  okot  vyuyn  az  parancholat  által,  nemze 
en  bennetem  mjTiden  gonoz  ky vansagot  (Komj :  SzPál.  68).  Akái"- 
melly  szent  és  üdvösséges  tanításból  okot  vésznek  a  prédikátor 
gyalázására  (Pázm:Préd.  c2).  Akár-melly  kis  dologból  okot 
vészen,  hogy  feleségét,  szolgáját  rútollya  (Pázm :  Préd.  230). 
Vészsz-é  magadnac  egy  ó  r  á  t  a  karácsonyi  megjelenésnec  meg- 
gondolattyái'a  (MA:Scult  121).  Illy  gyakor  pirulás  vtán  hol 
veszesz  o  r  c  z  á  t  magadnac  (Bal :  Csisk.  199)  Meg  állottam  s 
tsodáltomba  alig  vettem  párát  (Gvad:  FNót.  31).  Vegyetek 
p  e  1  d  a  t  az  proffetaknak  hA  gonoz  veeghezettyekr81  (JordC. 
841).  Az  ev  zomesagat  vizzel  olgya  vala  meg,  hog  az  gazda 
gonoz  pelda(t]  ne  venne  íDomC.  88).  Peldat  uehettík  az  eges- 


.segrSI  iTihC.  4).  Elsíi  peldat  vegntí^k  istenbe  az  zent  iva.snak 
zeribSl  (93).  Kyk  meltok  valanak  halaira,  zabadulast  vez- 
uek  vala  (MargL.  61).  Az  embereknek  az  ki  számot  vesz- 
nek, ez  czédulába  vannak  (Nád ;  Lev.  99)  Szamot  veznek  a 
.sapharsagrol,  a  talentummal  mit  nyertei,  azt  kérdi  ChrLstus 
(Mel:  SzJáu.  G7).  Vegyétec  számát  az  egész  Izrael  fiainac  (Kár: 
Bibi.  1116)  Vennének  ollyan  kemény  szjimot  magoktól  is  mint 
mi  tSIflnc  az  mi  ecolesiankrol  kiuaimac  (EsztT:  IgAny.  195). 
Az  Istentől  senki  számot  nem  vehet,  hogy  í  ez  embernec  szivét 
jó  fSIde  teszi,  más  embernec  szivét  gonosz  szanto  fSlde  hadgya 
i  lenni  (MA:  Scnit.  241)  Ha  a  török  császár  és  nagy-vezér  föl- 
gyünnek,  erós  számot  vesznek  tillünk  (TörtT.*  VII.118).  Vettem 
j  valami  s  z  e  1  é  t  a  dolognak  (SzU:  MVir.  384).  Egyszer  hogy 
I  az  hajnal  látzott  fel-tebzeni.  Delimán  is  kivánt  hives  szellőt 
venni  (Kónyi :  HRom.  142)  Ez  lata.snak  zeret  erdemlettevk 
venny  zent  Ferench  myat  (DomC.  179).  Mihelyt  csak  szik- 
ráját vehetik  a  tractához  való  hajlandóságoknak,  heljtelen- 
ségeket  vetnek  elő  (Bercs :  Lev.  58),  Szivet  venni :  *ponere 
metum  PPBI.  Ornlénec  és  szfiuet  vénec  esmet  (Helt:  Krón.  91). 
Az  ellenségek,  az  fegyvertelen  hadat  látván,  szüvet  ellene  ne 
vegyenek  (Forrc):  Cin-t.  552).  Vegyetek  .szívet  s  reménséget 
(GKat :  \'&hs.  1.495).  Ha  szaporábbak  is  nálunknál,  számokból 
tétovázó  szivet  ne  vegyünk  (Gyöngy:  KJ.  86).  Minél  alább 
megyén  Nagyságod,  annál  nagyobb  .szivet  vészen  az  elmara- 
dandó rész  (Bercs :  Lev.  23).  Bánom  Nagyságtok  hallgatását, 
szívet  vesz  az  ellenség  s  nagyobb  kár  az  üd(i  (217).  Ilosvai 
János  megrugaszkodván  az  maga  lován,  igen  rútul  meg  esett, 
szót  is  alig  vehetni  belóle  (TörtT.=  111.386).  Illy  szót  vett  aja- 
kálioz  (SzD:  MVir.  412).  A  királj'oknak  nints  méltóságok  elleu, 
hogy  a  jobbágyok  a  szakátsok  s  z  o  1  g  á  1  a  1 1  y  á  t  veszik  (Pázm : 
Préd.  62).  Az  németekben  négyen  mentek  el,  az  többi  mind  szolgá- 
latokat vettek  (Bercs :  Lev.  76)Tanáczot  v6n  magánac,  hogy 
el  akarna  fogni  az  Attila  seregének  az  élést  (Helt:  Krón.  14b). 
Tanáczot  kezde  magának  venni  (Illy:  Préd.  11.162).  Az  vélekedés- 
nek tulaidon  természetiből  tanúságot  veegi,  hogy  a  szent 
atyák  nem  emberi  vélekedésből  imádkoztak  (Bal :  CsIsk.  51). 
Valami  tisztet  venni  magára  (Decsi:  Adag.  111).  Ma  tisztát 
veszek,  hajókor  volna,  három  hétre  (Bercs:  Lev.  211).  Ewevlyen 
az  bynes,  ky  az  ev  bynej'revl  tevredel  messeget  vevt  (CornC. 
82).  Valaki  a  papa  tudomaniat  veszi,  abból  izik  és  be  szya, 
mérget  iszik  (Mel:  SzJán.  236).  Nem  vehetem  tudósítását  Nagy- 
ságodnak (Bercs:  Lev.  614).  Unalmat  vettél-e  szereutsétlen 
állapotomon  (Kónyi :  VM.  56).  B.  azt  iija,  hogy  en  a  Luter 
conscieutiájáu  uraságot  merészlek  venni  (Pázm:  LuthV.  172). 
Az  németekre  vigyázzanak,  ú  t  j  o  k  a  t  ide  Bánya  felé  ne  vehes- 
sék (RákF:  I^ev.  L168).  Merre  veszi  útját,  az  jó  isten  tudja 
(Bercs:  Lev.  23).  Haiszter  mái-  maga  útját  vette  maga  eleiben 
s  mái-  is  bent  van  az  Tóközben  (85).  Hogy  én  mely  felé  veszem 
utamat  (Mik :  MulN.  180).  Mihelt  onnét  v  á  1  a  z  t  vésznee,  vgyau- 
azon  napon  veszedelemre  adatnac  (Kár:  Bibi.  1495b).  Eddig 
semmi  választ  nem  vők  (Mon:  TME.  VI.40).  A  hetuen  hetec 
meg  rSuidőltec  te  népeden,  hog  veget  ve^en  a  bfln  (BécsiC. 
157).  Menden  napon  vrnak  testet,  veret  veni  sem  oléarlom 
sem  diíerem  (VitkC.  43).  E  hegyes  tőrrel  véredet  vesszem  és 
e  szekertzevel  meg  kontzolom  hussadat  (Helt:  Mes.  361).  Nó 
borba  kel  ennek  vérét  venni :  bellum  haud  quaquam  lachrymo- 
sum  (Decsi:  Adag.  129).  Az  gazdagnak  borba  veszik  vérét  (214). 
Ha  eczetben  veszed  vérit,  megoltalmazd,  hogy  kezedbül  bele 
ne  rútolkodjék  (Radv:  Szak.  9).  Vegye  véreket  elsőben  azoknak 
s  az  után  mondgya  Lyserust  eretneknek  (Czegl :  Japh.  154). 
Az  tikliak  vérét  vödd  eczetre  (Radv:  Csal.  III.38).  Lacedemon 
városában  virtus  vala,  ha  ki  vérét  vehette  ellenségének  (Fal: 
NE.  75).  Szúnyognak  csöbörrel  vérét  nem  vehetni  (Fal:  NA. 
204).  A  ki  az  győnyőrSségnek  adta  magát,  nem  vehet  vér 
szemet  (MA:  SB.  33).  A  sátán  vér-szemet  vészen  a  bátortalan 
keresztyén   ellen   (Czegl :  Enoch.  1.75).  A  kegyes  kis  vérszemet 

70* 


un 


VESZ 


AD-VE8Z-BEVEHETÓ 


1112 


vésztíu  és    ma!<ábaii    szállván    merészebb  is   lésxiMi   (GyöanyV: 
Cliar.  7).  A  sebes  legényuek  sebére  irt   tégjeu,   bogy   holdára 
kelvén  a  vérszemet  végyeu  (Gyöiigj:  Char.  10  >.  Megköiinyebszik 
utána   tested  s  lelked,  vérszemet  vészuek  megszorult  s  fojtott 
erek  (Fal:  NE.   26).  Bódogok,  az  kik  kesergheuek,  mert  ezek 
vigasztalást  viszuek  (Sylv:  VT.  L7).  Ha  az  ericanac,  uyiri 
cyprusnac  V  i  z  é  t  vészed,  coliéit   meg  gyogyittya  (Mel:Herb.   ] 
20).  Az  mely  lónae  az  Iába  meg  varasul,  vegyed  vizét  az  kSrSs 
fáiiac  és  azzal  kauyed,  meg  gyógyul  (Cíb.  04).  Ha  az  tálmoso 
fyu  vizet  vezik,  likas  sebSket  be  forrazt  (BeytbeA;  t'ivK.   104) 
Ha  vizet  vezed  iiz  kerti  eb  sz518uek,  belső  kilsS  dagadast  gyogit 
(119).    VmM  vesz:  Az  ajándék  lia  késik,  adósságul  vétetnék 
(Fal:  UE  484).  Ki  anyui  nem  akaria  veaui  az   auyaszentogy 
hazat:  qniecclesiam  voluerit  habere  natrem(M»n:  Ápol.   21).  Azt 
vészi  bizonyságul,  a  mit  kellene  bizonítani  (Piizra;  LutbV 
232).  Bizonyságul  veszem  a  Kéd  szivetskéjét,  hogy  legnagyobb 
gyönyörfiségem  az,  a  mikor  Kéddel  beszélgethetek  (Mik;TörI> 
13).  Zizet  veegyeuek  feleseeghAl  Tiiagoknak  (JordC.  108) 
Ezokaert  akarom  vala  feleségfll  veimem  ötét  (Helt:  Bibi.  IBM), 
Meg   fogattata  e  zent  zv'vzet,  hogi  ha  áldozatot  tetethetne  vele 
a  romayaknak  istenének,  házasul  veuneie  6tet  (DebrC.  60) 
Hazassul  ueue  magának  amaz  5zueg  azzontb  (KazC.   45).   0 
maganac  lafiaol  vévé :  sibi  eam  adoptavit  in  tiliam  (BécsiC.  51). 
Egyikük  se  vegye  azt  szokásul,  hogy  mi  rosszul  cselekedjünk 
(Berc8:Uv.  459).  Ne  iádzál  szolgádnál,  mert   társul    vészen 
(Deesi:  Adag.    259).   Noho   5  morog,   engem  morgó-társul  nem 
vészen   (Pázm :  LutbV.   5).     VmM  vesz :   Nem  kell  a  papismust 
és   a  christiauisnuist   edgyé  venni  (Pós:  Igazs.  114).  Ha  oda 
akara   yewny,   hogy  tiztilkSggyem  veled,  eeleggee  veezSm 
t&led   ,;s  meg   halalom   teeneked  (ÉrdyC.  509b).  Wr  isten  az 
keweslien   ees   az   yo   zaiidekot    eleeggee   vezy  (558b).  Booz 
Rutthot    véué    feleséggé   es  beméne  öhoziaia  (BécsiC.  10). 
Ne  akar'  félned  the  feleseghedde  venned  (JordC.  358).  Semiue 
te   ne  vegyed   az   vénekiiec   beszedet   (Mon:Apol.   25).   Veue 
zokaasa  ez  zent  germek  az  agynak  lágyságát  el  tauoztatny 
(DomC.   5).   A    pohárnokok,   bortooltok  .szokássá  veottek,  hogy 
darabantok  által   uisznek  minden  .szolgálatot   uégben  (TürtT. 
XLlTőb).   A   szokássá  vött  vétek  megkfiti  az  elmét  (Illy:Préd. 
11.536).  Társsá  venni:  associare,  nimia  familiaritate  contentum 
reddereMA.  Ne  vodd  társsá  az  Lstemiek  igijét.  no  kövesd  az  test- 
nek gyöuyöriiségét  (RMK.  V.47).  Hát  senki  az  istent  társa  ne 
vegye,   véle   se  játszék  (MohSáni.  111).    Vmívd  veiz:  Cbristns 
érdemét    hittol    vesszük   (Uzoui:  Dáv.  96).   Kösz  iinet  tel 
veszem :    ich    nebme    es   mit   danken   (Adámi:  SpraehK.    214). 
Kérem  Nagyságodat,  bogy  ez  papirusbeli  vékony  szerfi  aiandekot 
vegye  ió  nevel  (Zoly:  Elm.  10).  Mikor  E.sther  aszszony  Assverus 
király  eleiben  ment  volna,  komor  és  fene  tekintettel  v5lte 
6tet  a  király  (l'ós:  Igazs.  1.21).  A  vizet  másfelé   veszom: 
derivo  C.  Bodogsaagk  éppen  veetotyk  evvnekik,  mert 
meg  vygaztaltatbnak  (ÉrdyC.  620b).  Az  Noe  áldozattya,  mellyet 
az  isten megszaglott,  kedvesen  v5t  (MNyil :  Zsolt.  69).  Édes 
néném  kedves,sen  is  veszem,  nevettem  is  a  Kéd  pauaszolkodá^t 
(Mik:TörL.  19).  A  tS  halatokat  feleteken  keregdeden   ne 
vegyétec:   neque  in   rofundum   attondebitis   lomam   (Helt: 
Bibi.    I.HHh).    Pál    nehezen    v  5  u  é  n    és   hátra   fordúluán 
mondaalélekuee(Helt:lJT.  12).  Azért  megy  arra,  hogy  hátul 
vegye   megrémült  liadunkat   (Berc-s:Lev.   41).   Nem   féltem, 
nátul   vegyen    Haizler   Pozsontiil   (86).   Attól  félnek,  hátul  ne 
vegyük   Í231).    Ha   nem    ksllezik  az  Gsídóközbfll  tőhb,  utánna 
menjenek  ezek  s  hátul  vegyék  az  stomfait  (523).  Gát  es  jászol 
kStesekkel  az  vizet  oda  vehetnek,  az  hova  szeretnek  (Ver: 
Verb.  157).  Közel  lévén  az  erdí,   oda    vette   az   gyalogunk 
magát  (Bercs :  Lev.  55X 

[Közmondások).  Az  isten   sem    N'esz   ott,   a   hol   nints  (Srf): 
MTir.  253). 


ad-vész:  [coinmuto;  vertauschenj.  Mind  heába  lenne,  valamit 
az  igasságuak  praedicatora  az  N<>e  5  nékiek  az  isten  igéjébSI 
jSveudSIne,  és  8k  mind  csak  óttek  ittak,  adtak  s  v&ttek,  háza- 
sultak és  házasítottak  (MA :  SB.  18).  Mikor  mások  között  adnak 
vesznek,  oly  ürügygyel  és  szinnel  megy  végbe,  hogy  kétes 
marad,  melly  fél  légyen  nyertesebb  a  böcsületben  (Fal:  CE. 
488). 

be-vesz:  1)  excipio  C.  [aufnehmen,  empfangeuj.  Ki  be 
veieudi,  ha  kit  bocatandok,  engem  fogad  (DöbrC.  425).  Job 
szol  e  mostani  uialka  iffiaknak,  aekik  neuetnek,  lasak  e^  eb 
gianánt  sem  v8tte  volna  be  a  juli  mellé  (Mel :  Jób.  69).  Ne 
hagyd  rajtam  végezSdni  ezt  a  te  kegyelmedet,  áld-meg  ez  két 
unokáimat-is  és  vegyd-bé  íket  én  velem  (GKat :  Titk.  257). 
Mindeneket  biztatának,  bogy  vetnék  meg  Christu.st  és  vennék 
bé  Jánost  (Illy:  Préd.  1.73).  Az  aszszonyállat  beveszi  a  fértiat 
(365).  A  tikozlo  Hu  penitentiat  tartván  bevétetett  attyátol  (1130). 
Ha  a  tOi-vénytsináli'ik  be  vették  volna  az  aszszouyokat  az  törvény- 
tevésbe,  bathatós.sabb  törvényt  tettek  volna  (Mik:  TörL.  46). 
Tsudállya  új  gallyát  s  nem  maga  termesztette  gyümöltseit  a 
vendég-ágat  bé-vett  fa  (SzD:  MVir.  336).  3)  recipio  C.  [accipio; 
jmnehmen).  Mindenütt  bé  vött  szokás :  *jus  geutium  :  régi  bé- 
vött  szoká.s  :  *jus  moribus  constitutum ;  elíre  bé-vött  vélekedés : 
*|)raesumpta  opinio  PPBI.  Tahat  te  Kegelraed  wege  be  az  bizon- 
sagot  tele  te  Kegelmed  irja  meg  fele  nekiuk  (KMNy.  0.117). 
A  ki  az  ö  tanubizonságát  be  vészi :  qui  accepit  ejus  testimonium 
(Helt:  UT.  Zö).  Ha  a  nemes  ember  megesküszik  a  paraszt 
mellett,  csak  egy  paraszt  ember  hitiért  kellyen  bé  venni  (Ver; 
Verb.  307).  Nem  vészem  bé  bizonyságát,  de  bé  vészem  kételen- 
ségbSI  tStt  valhisát  (Pázm:  Kai.  44).  A  magyar,  német  biblia 
nem  niondathatik  isten  igéjének,  hanem  csak  a  mennyibea 
eggyez  az  anyaszentegyháztúl  bé-vet  bStflvel  (Pázm:  LuthV. 
26).  Czac  az  tudoniánt  kellyen  bevennfinc  (MA :  Bibi.  E15b.  2). 
Ji)  lészen  dolgoc  azoknac,  kic  az  evangéliumot  bé  veszic(MA: 
Bibi.  IV.  11).  Ha  az  ti  religiotoc  az  ország  gyfilésében  javaltat- 
uéc  és  hévétetnéc,  mi-Ls  bé-venn'c  (MA:Scult.  966).  Jó  szokást 
be  v5tt  az  anyitszentegyház  (Bal :  Csisk.  130).  Bé-veszi  isten 
az  8  híveiknek  supplicatiojokat,  de  a  bé-tellesitést  alkolmatos 
idSre  halasztya  (Megy:  3Jaj  II 27).  A  mit  elmédben  akarsz 
fogni,  bé-venni,  olvasd-el  gyakorta  (Com:  Jan.  155).  Az  isten 
beszédét  nagy  serénj-séggel  bevették  (Matkó:  BCsák.  453).  A 
tSbb  confessiók  kízzfil  bé-vettik  ezt  az  helvétziai  confessiót 
(Vallást.  10).  Az  nemesség  egymást  semmiben  nem  értik,  az 
urak  szavát  semmiben  be  nem  veszik  (TörtT.'  1.442).  Behódoló 
hfiségünket  a  i>orta  bevette  (Monlrók  Vin212).  Ha  bé-véaeed 
tanátsomat,  mindketten  el-mehetflnk  oda  és  mind  a  jó  lakásba 
mind  a  gazdagságba  részflnk  lé-szen  (Hall:  HHist  11.124).  Az 
evangeliomi  tudománynak  rendelését  bé  nem  veszik  (Illy :  Préd. 
E18b.  a3).  Bé  nem  vétetett  az  S  mentsége  (233).  Ha  isten  a 
stomoniságot  béTOhetué  (181).  A  mi  lelki  ellenséginc  as  sz. 
ekklésiáuak  egyességébe  bevétetni  semmiképen  nem  akarnak 
iMisk:  VKert  99).  A  doctor  azt  jovallotta,  hogy  meg  kell  ara- 
nyozni az  oi-tzáját,  ennek  a  voksát  bevették  (Mik ;  TörL.  4 1 ). 
A  mi  aszszoiiyaink  eztet  bé  nem  veszik  és  máa  féle  jelét  kíván- 
ják a  szeretetnek  (236).  Rendelést  teltének  arról,  hogy  magv'ar 
oskolák  állíttatnának,  melly  rendelés  sokszor  meg-ujjítalott, 
néhol  bé-is  vétetett  (Bod:  Pol.  1351  S)  [capio,  muno;  eíunetunea|. 
Az  éteti  mérget  ha  ki  bé-vette,  tel-pnffad  (Com :  Jan.  58).  Vala- 
mit bé-véaz  és  kiadsz,  a  bévétolnec  és  ki-adá'niak  kSnyvében 
bé-\ngyed  (1»9).  Az  aloe  sokat  használ,  ha  egy  vagy  két  pilulát 
az  étel  el8lt  emter  bé  ve.szen  benne  (ACsere:  Ene.  176).  A  víz 
ital  igen  árt  az  étel  kSzhen,  vaUmint  bé  vészed,  j5  ki  majd 
akképen  (I-'oIt:  ík-liSal.  10).  Két  kézzel  veszi  bé  a  költsönt  és 
egy  kézzel  sem  Hzetí  ki  (Fal :  NU.  285). 

bevehető :  receptibUis,  recipi  dignus  MA.  aufoeUmlkih  PPB. 
I    Hiteles,  bé-vehetA  író:  *cl.usicua  scríptor  PPBI. 


IS 


BEVEHEnV^íi— EL-VE>a 


ELVÉTTEt^— ELÓLrVESZ 


1114 


bevehetös :  "v  Ha  szabad  wlna  az  isten  kívetét  isteni 
i\t>zelvBl  illetni,  a  pápistáknak  menteégek  bé-veliet5s  volna 
(Kat:  Titk.  450). 

bevétel:  1)  leeeptiu  MA.  anftialime  PPB.  Az  e\  lejinjo 
it  ligjak  \-Hla  fel  neuelny  !iz  eretiiekevknek,  kykuek  e\ 
mozsagokon  kevTiyerevlveen  zent  Damancos  atyánk  zerze 
'mely  clastromot  az  ev  bevételekre  (DomC.  23).  S)  [acceptio ; 
inabme].  Orron  nintsen  az  el5  egnec  bj  vételére  (Kár:  Bibi. 
345).  A  kivaasas  a  lelkeknek  a  be  vételtSl  fel  ebreístetet 
inifi  neniíi  mozgjisa  (ACsere;  Fnc.  158).  Igjm  beszéd  i's 
élto  minden  bevételre  (Illy:  Préd.  11.30).  3)  [frnctus ;  ein 
ihme].  A  bévétolnee  és  kiadíisuac  kőnyvéten  bé  Írjad  (Com : 
m.  1S91 

viz-bevétel :  aquaeductus  C. 

bevételsóg :  (facultas  recipieudi ;  receptivitat].  Szélyes  és 
érhetetlen  az  okoskodó  lélek  bévételsége  (Illy:  Préd   11.22). 

(bevétetett) 

bevétetéttaóg :  (introductio ;  eiuführung).  Nem  adhattyac 
1  be  nem  vefetet  írásoknak  es  kSniveknec  az  beuetetétseg- 
}c  méltóságát  (Zvon:  Osiand.  18). 

bevevés :  (siimptio ;  das  einnehmenj.  Ha  bizonyos  napot 
rt  az  hideglelés,  el-veri  rólad  ezt  erJs  bors  bé-vevés  (Felv: 
;hSal.  32). 

el-vész :  1)  adimo,  abemo,  deuio,  promo,  depromo  C.  [toUo, 
ibtraho,  aufero] ;  benehmen,  hinwegnehmen  PPB.  Szüzességét 
ve.szöm:  devirgino;  vizét  elveszöm:  erivo;  világos.ságát  elveszöm: 
ucitico  C.  Mykoron  el  veendy  wr  ii  nepeuek  fog.'iagath :  cum 
íerterit  dominu.s  captivitatem  plebis  swae  (KulcsC.  22).  Ez 
mekyk  éntőlem  testamentum,  mykoron  el  vendem  az  ew 
íVneketh  (Komj :  íjzPál.  88).  Az  kit  akar  isten  földen  megbün- 
itui,  annak  eszét  szokta  előszer  elvenni  (Tin.  53).  Egy  török- 
éi szembe  ökleié,  az  tar  fejét  derekátul  elvévé  (RMK.  VI.143). 
egyelmednek  keonjergeok,  hogy  K.  az  masthanj  haragját  eu 
)tam  elwegje  (LevT.  1.116).  Mind   elveszik  .szénájokat  (U.19>. 

birodalmot  e  \ilagi  kegyetlenektől  eliiészi  as  a  fel3ege.suec 
;entinec  adgya  (Helt:  Bibi.  Ia4).  Szőrzessehez  senki  ne  aggyon, 
inki  el  se  végien  benne  (Mel ;  SzJán.  345).  Az  istennek  báránnyá, 
i  el  venneie  ez  uilagiiak  bfineit  (Tel :  Evang.  1.32).  Ha  valaki 
nsarnap  ökrön  dolgozik,  még  rnhaiat  is  elveszik  (Ver:  Verb. 
I.  El  vészen  az  vvr  te  rólad  minden  betegséget  (Kár:  Bibi.  L 
34b).  Semmit  ahoz  ne  tégy,  el  se  végy  abban :  nee  addas 
iiidquam  nec  minuas  (170b).  Látéc  egy  ió  kSntíst  és  egy 
rany  vesz.sz5t,  ezeket  megkéuánám  és  el  v6m  (199).  Ha  el 
jend  valamit  e  kSnyflbSl,  el  veszi  isten  annae  reszet  az  elo 
Snyflbfil  (Mon:  Ápol.  303).  Az  levet  jól  megbfiltsed,  hogy  az 
ikhagymáuak  az  erejét  el  ne  vehesse  f!{adv:Szak.  115).  El 
em  vetettetik  az  küalyi  paltza  az  Juda  nemzetsége  közzSl 
issár:  Cat.  B4).  Ebbfil  nem  is  kői  kárhoztatnom  semmi  haza.s- 
igot,  sem  roloc  az  szamassagnac  .szemérmet  el  vennem  (Zvon : 
•siaud.  174).  Az  6  magvából  lészen  annak  születése,  ki  el-vészi 

világ  átkát  (Pázni ;  Préd.  158).  Christus  az  mi  adós  regestro- 
lunkat  elvőtte  és  az  keresztfán  kitörlötte  (MA:  Scult.  992). 
lem  láthatták  az  .sancta  sanctorumot,  hanem  ha  az  soporlátot 
Iveiméiek  előbb  iLép:  PTük.  111.248).  A  gyertya-bél  el-vétetett 
amvát,  hogy  ne  bfiszitsen,  óltsd-el  íCom:Jan.  159 1.  .Jákob 
iiau  báttyának  farkát  tartotta,  mintha  ötét  vissza-hiízná  és 
Isö  szülöttségét  el-akaraá  venni  (DEmb:  GE.  109).  Megválik, 
lint  pipeskednek  pilises  uraim,  ha  elve.szik  tölök  praebendájo- 
at  (TörtT.  XVI.77).  Örömest  törvénnek  állok,  oda  viszem  feje- 
iét, c^ak  ne  vögye  el  jószágunkat  erővel  (TörtT.^  111.326). 
kz  Udövesztegetésnek  békét  hagyjon  és  vegye  el  kezét  az 
ajdúságtól  s  vigye  ki  hadait  (TörtT.'  IV.71).  Az  borok  behoza- 
ilátul  csak  vegyék  el  elméjeket  (Nyr.  XIV.463).  Az  ur  elvötte 


bUuödöt :  dominiis  transtnJit  peccatum  tiium  (Illy:  Préd.  1.4). 
Zomtx)rinak  most  az  szőleit  elvették  (Bercs:  Lev.  318).  Ha 
mes.szi  lemegy,  nem  veszi  már  el  az  útját  innen  is  az  Duná- 
nak s  Bécsnek  (454).  A  fő  tolmatstól  elvették  a  fejét  (Mik: 
TörL.  399).  Azon  könyörögtek  Bálori  yigmond  fejedelemnek, 
hogy  az  országból  tiltanáel  őket  el-vévén  tőlök  a  jószágot  is 
(BodrPol.  43).  A  szerentse  mást  el  nem  vész,  hanem  a  mit 
adott  (SzD:  MVir.  394).  3)  aceipio  C.  .sumo  MA.  |nehmen, 
empfangen].  Keues  jdevnek  vlaima  engemet  el  vezen  az  terem- 
tem ez  velagbol  (MargL.  43).  A  papokat  feddi,  hogy  eluőttec 
tőlee  az  6  telhetetlensegec  miat  e  fele  ala  való  allatokat  (Helt: 
Bibi.  I.h).  Mikor  téged  el  vőlec,  meg  eskőuem  neked,  te  is 
énnekem  (MehSzJán.  469).  Az  mi  veres  hagyma  lett,  felét 
vegye  el  öcsém  s  felét  énnekem  küldje  Alföldi  Tamás  (C.evT. 
11.28).  A  palliabau  futok,  noha  naindenek  futnak,  mind  az  által 
eg  veszi  el  a  iutalmat,  ug  fiis.satok,  hog  el  is  vehessetek  (Fél: 
Bibi.  11.39)  Ha  az  iót  el  vóttfie  istentfil,  az  gonozt  miért  ne 
veunfic  (Sib:  VigK.  Bij).  Ollyan  feleseget  találz  el  venni,  az 
mely  másnak  kezdi  farát  tartani  (FortSzer.  N4b).  Kivánni  vala- 
mit s  el  nem  venni  (Dec«i:  Adag.  98).  Kiki  elvehesse  az  őrőc 
éietnec  drágalátos  kegyelem  gara.ssát  (MA:  Scult.  215).  Joseph, 
hogy  az  atyai  áldást  el  veunéjek  fiayi,  attyálioz  indula  (Lép: 
PTük.  1.294).  Leveledet  szinte  ebéd  fölölt  vöttük  vala  el  (RákGy: 
Lev.  264).  Valaki  meg-eskűnuéc  azon,  hogy  ezt  vagy  amazt  el- 
veszi feleségfii  (CzegLJaph.  64).  Valami  magoknak  és  pere- 
puttyoknak  szükséges,  azt  mind  el-veszik  (Pós:  Igazs.  1.728). 
Sáudoi-íinét  a  nagy  vin  aszszont  kevés  gazdag.ságáért  elveszi  vala 
(TörtlV  1.288).  Az  mikor  engemet  az  én  istenben  elnyugűdt 
uram  elvett  (Radv;  Cfeil.  III23Ü).  Elvötted  javaidat  a  te  életed- 
ben és  Lázár  azonképpen  gonoszit  (Illy:  Préd.  1.34).  Ugyan 
meglesz  az  praetextus,  mintha  el  akarná  venni,  ha  veszi  sem 
bánom,  veszi,  ha  hozzá  megy  (Bercs:  Lev.  420).  Anna  után 
még  két  vagy  három  asszonyt  vett  el,  de  egymás  után  minde- 
niket megöleté  (Mik:  TörL.  246).  Időtöltöttöcske  volt  ugyan, 
de  jóforma  dáma  lévén,  csak  elvettem  volna.  1759  (Hazánk 
1.213).  A  kik  vakmerölködnek,  bizonyosan  el-vészik  büntetéseket 
(Bod:Pol.  107).  Ostorankat  elvettük  érte   (Kónyi:HRom.   21). 

elvétel:  1)  acceptioC  sumptioMA.  das  nehmen,  hinnehmen 
PPB.  Sietnek  az  iutalomnak  elvételére  (Fél :  Tan.  290).  Ajándék 
elvétel,  szabadság  letétel  (SzD:  MVir.  17).  2)  [ablatio;  uegnahme]. 
Alázatosan  szenvedgyed  ennek  az  ajándéknak  el-vételét  (Pázm : 
KT.  197). 

elő- vesz :  1 )  .suppromo  C.  depromo  MA.  hervornehmen 
PPB.  Melkisedec  kenyeret  és  txjrt  vfin  elő  (Helt:  Bibi.  I.F3). 
A  tegezből  a  nyilakat  elő  venni  (Com:  Jan.  147)  Ha  hajdúkat, 
ha  tbld-népét  akarunk  felvenni,  mindgyárt  tisztviselőket  a  tanult 
hadból  elő-vehetünk  és  taníthattyuk  hadamkat  (Zrinyi  n.201). 
Ezt  az  munkát  elő  venni  ne  nehezteljék  ő  kegyelmek  (Radv: 
Csal.  111.132).  A  p.isztoroc  az  ő  kfirtjőket  elő  vévén  erősen 
meg-fuvalják  azt  (Misk:VKert.  69).  Ez  elevött  dologra  igen 
rettenetes  Manassesnek  és  Amonnak  esete  (Illy:  Préd  1.5).  Azon 
elővött  dologra  fontollya  sz.  Ágoston  (106).  A  mi  elővött  dol- 
gunkra jol  mondja  sz.  Pál  apostol  (244).  A  templomban  a  bornó- 
tos  börböntzét  veszik-elő  abból  szipokálván  (Vajda :  Kriszt.  111.22). 
Tudatlan  marad,  még  beszédre  valót  .sem  tud  elővenni  (Fal: 
NU.  320).  Beszédiben  bölcs,  elővett  dolgaiban  okkal  s  móddal 
forgolódik  (Fal:  UE.  365>  Fegyvereket  előveszik,  hogy  bosszii- 
jokat  kitölthessék  (424).  Sebesen  s  jó  módjával  készül,  a  mit 
előveszünk  (436).  Vedd  elő  eszedet,  hogy  .segítsed  .szivedet  (451). 
Sietve  utam  elő-venní  kelletik  (Gvad:  Pösty.  43).  2)  [praecedo; 
vorangebenJ.Meneedőssegeszeretetekkelelővőttel  vala  (NagyszC. 
58).  KrLstu.snak  az  5  utolsó  itéletre-való  el-jővetelét  elő-veszik 
k&lőmb-kfllőmbféle  háborgatások  (M.id:  Evang.  26). 

elől-vesz:  1)  [praefero;  voranstellen|.  En  előlet  elől  vettem 
azt   felsegge   főidnek   kirali   felet:   ego   priniogenitum  ponam 


1115 


ELÓI  A'ÉTEI^  F-ÖI^VFíiZ 


KAL-VESZ 


1116 


illum  excelsum  prae  regibus  terrae  (AporC.  46).  í)  antevenio, 
praevenio,  antecapio,  praeeipio,  praeoccupo,  antecello  anleverto 
C.  zuvorkommen  PPB.  Meltolkogyek  eiigSin  elM  wenny  6  bew- 
segSs  malazthyaval  (CzediC.  39).  En  eliM  vúlek  irielisbe  es 
fv51tek,  mert  to  igidbe  igen  lemenkettem :  praeveni  in  maturi- 
tate  et  clama%'i,  quia  in  verba  tiia  suiieravi  (DübrC.  68).  Mjnek 
\-tanna  fel  támadok,  e!61  vezlek  thAlSket  Oalileaban  (WeszprC. 
50).  Elewl  vvegyewk  ew  orczayatli  liaala  adaa-sban  (praeoccupe- 
nus  faciem  ejiw  in  confe.'ssione)  ek  solthary  dyciierethben  wygad- 
yonk  neky  (FestC.  1)  Vram  tamady  feel,  wed  elei  íteth  ees 
vezesd  el  Atetli  (KulcsC.  27)  Elei  vének  engemeth  een  gyetrel- 
memnek  napyan  (Ke.szthC.  29).  Elei  weed  íletli  eda'isegnek 
aldoma.saual :  praevenisti  euni  in  benedictionibas  duliredinis 
(36).  Tyztessygel  egytek  az  mastokat  elAl  vyvyn  (Komj:  Szl'ál. 
91).  Segedelemvei  vegytek  el^  egytek  mastokotli  Í99).  HSluiuo 
lieszidiiel  fitet:  praoveniteiim  (Sylv:  UT.  I.2S).  Mint  liajnal  az  napot 
.szokta  eli^l  venni,  ezképen  az  kínok  mostan  ekllveszik  (RMK 
11.108).  Éfélikor  Sándor  népét  felkölté,  a  tengernek  árját  ü 
elfllvevé,  békével  tengerre  gályáit  vivé  (IV.l.'iS).  Elöl  vöué  Pétert 
a  futásba  es  elöb  iöne  a  koporsóhoz:  praecnrrit  citins  Petro 
et  venit  primiis  ad  monumentum  (Helt:  UT  f).  Ha  etfele  el 
adás  a  kyraly  engedelmyth  elewl  wezy,  tehát  be  kely  irny 
(Ver:  Verb.  149).  Az  te  irgalmasságid  vegyenec  el6l  minket 
(Kár:  Hibl.  11.269).  A  fiikarok  el51  veznek  titeket  az  istennek 
országában:  publicani  praecedent  vos  in  regiium  dei  (Fél: 
Bibi.  1.36).  Miczoda  iegiek  vezik  elíil  az  itiletnek  napiat  (Fél: 
Tan.  524).  Eggitfik  az  mastokat  tyztflsséggel  el51  vénén  (Beythe: 
Epist.  45).  Sem  eliseget  sem  .szomiusagot  sem  faratsagot  nem 
varnac  vala,  hanem  mindazokat  negedseggel  ótól  vezic  vala 
(Decsi:  SallC.  10).  Az  szo  ne  legyen  habahurdáa,  ki  elmedet 
el51  vegie:  mentem  praecuriens  (Erasm:Erk.  60).  Ha  valami 
tévelgést  látnac  halgatoioc  elméiében,  e.szes  oktatas.sal  olfil 
vegyéc  azt.  (Zvon:  Po.st.  1.61).  A  napnak  fel-kőltét  el51  vészi  az 
hajnal:  ortum  ejus  praecedit  aurora  (Com:  Jan  6).  A  ké.sedel- 
m&s  a  gyorsát  el51  vegye:  tardiis  veloeem  antevertat  079).  A 
szerencsétlenséget  mog-el8zni  véli  jobnac,  hogy  sem  attrtl  elRl 
vétettetni:  praeveniri  (180).  Az  igazulást  semmi  érdem  nem 
veszi  el5l  (Czegl ;  MM.  281).  Rettenetes  jelek  lesznek,  mellyek  Ítélet 
napját  elllvefízik  (Illy:  Préd.  1.21).  A  bSséges  essSt  elölveszik 
némely  csepj)ek  (11.491). 

elölvótel:  praesumptio,  praeoccupatio  C. 

elől vevés :  anticipatio,  praeoccupatio  MA.  das  voraiisnehmen, 
voranwegnehmung  PPB. 

elövó-vész:  1)  [anticipo:  vorgreifen].  Az  liews  vala  ysten- 
nec  angala,  ki  eleiie-ueue  feleletyt  fráter  Bernaldnak  lEhrC. 
15).  2)  [expono;  abbandelnj.  Ea  euangeliomnac  másodic  részé- 
ben elSue  vészi  idnfiziténe  az  ember  íldSklésrSI  ntiIo  parantso- 
latot  (Kulcs:  Evang.  414). 

félre- vész  :  (reduco,  retnoveo ;  ziirtickzielien,  bei  seite  scbaf- 
fwn).  Az  eccl6.siaaac  rettenetes  nyomorúsága  kAvetkeznéc  az 
birodalomnac  meg  változása  vtan,  mikor  az  romai  birodalom- 
tol az  szaruac  magokat  ferre  venneiec  íEsztT:  IgAny.  448). 
Szombaton  olly  fogás  színével  ki-mégyek,  hogy  valami  halász- 
vizet  félre  vegyek  (GyöngyD:  MV.  51). 

fol-vesz :  1)  tollo,  assumo  C.  sumo  MA.  auflielwn, 
ani'nehmen.  anuehmen  PPB.  Nem  de  pénzbeli  zegíttel  en 
velem,  ved  fel,  mi  tied  es  menel  (DöbrC.  292).  Ved  ft'el  az 
gerraeket :  accipe  puerum  íJordC.  360).  Fel  veevek  LA  testéét : 
tulerunt  eorpus  ejus  (398>.  Az  mit  keerz,  vedfel  (DomC.  94). 
Yn>  bynftsek  fel  vettek  yweketh :  ecee  peccatores  intendenuit 
arcúm  (KulcsC.  18).  Te  megh  zabadyhtasra  fel  weendew  embert 
nem  zemyewled  zyznek  meheeth  (FesthC.  243).  Hét  keniniel 
nié  ezer  embert  el^ghyiík  meg  cs  lián  télies  szafrot  vűtJk  fel 
(Sylv:  UT.   1.26).    Kell  fel,   vedd   fel  az  te  viselfi  székedet  es 


menúel  az  te  hazadhoz  (!3b).  Nagy  vidAiu  képen  gyermekét 
felvéve  (RMK.  11.38^  Vettem  Janokj  Gaspar  fjam  vramtol 
harmynt  5t  magiar  foryntot  fel  (RMNy.  11.56).  Az  sok  futosas- 
ban  az  mi  volt,  ewl  kewlt,  hanem  az  kytewl  az  bewrt  vetem, 
adós  tiz  forental,  ved  fewl  (95)  Marhat  vewttem  fel  liitelben 
(125).  Kel  ueueuc  a  mi  kanyonkat,  elmegy6nc  :  tollemus  filiam 
nostram  et  recedemas  (Helt:  Bibi.  I.Qulj.  Emljeri  Sltözetet  vén- 
fel  (Pázm:  Préd.  115).  Vegyétec  fel  atyátokat  és  jSyetec  én 
hozzám  (MA :  Bibi.  1.43).  Az  ki  jegyTuhát,  leánynegyedet,  menyegzSi 
ajándékot  fel  uenni  nem  akarna,  az  ollyaiit  nem  személye 
szerint  kel  idézni  (Kász:  Kit.  70)  Mi  ezigány  hamis  emberek 
azok,  annyi  jiénzt  vennének  ök  fel,  soha  meg  nem  fizetnék 
(RákGy :  I.«v.  159)  Az  ispánok  is  az  szolgabirák  jargalá-sokat 
az  adóból  fel  ne  vegyék  (ErdTUrtAd.  11.347)  Ez  asszony  az 
sótartót  balfelól  kötötte  és  az  rézdobosságot  tegezben  fölvette 
(ITialy:  \'É.  1418).  (ísak  felveszi  az  hópénzt  s  mindgyárst  haza 
megyén  véle  (Bercs:  Lev.  335j.  2)  [excipio;  auft'angen].  Asi.sak 
fel-vOtte  az  ütést :  galea  *excepit  ictas  PPBl.  Az  filést  meg- 
tartóztattya,  fel-ve.szi  és  félre  veri  (Com:  Jan.  210).  Ha  a  fegy- 
ver derék  fel  nem  vette  volna  tsapásit,  ott  kellett  volna  vesz- 
nie (Hall:  HHist.  III 122).  Légyenek  ollyas  szeretó  hiveid,  kik 
helyetted  vigan  és  okossan  fel  vegyék  a  tsapásokat  (Fal :  UE. 
441). 

[Szólások].  Képiróhüz  állék,  ugyan  a  rajszolást,  virágot  s  test- 
állást jól  felvettem  elmémben  (ötvMest.  17  osz).  Vala- 
melly  inas  gyennck  inihelt  az  rendbe  felvétetik,  mind- 
gyárt  meg  szflnik  olyan  letmi,  az  minek  neveztetik  (MA :  Tan. 
1493).  Kit  csá-szárnak  végre  bemondott  vala, kiért  agaságra 
felvötte  vala  (RMK.  111183).  Ez  meszsze  fSIdre  való  egy- 
házhoz menetelt  5r5me,sf  felveszic  magukra  (MA:Scult 
145).  Mwtassad  meg  ffelvennAnk  ez  tyzt&ssegre 
(■lordC  709).  Nagy  kéreméssel  kéruén  minket,  hogy  az  A  ió 
keduekbSl  adót  a  i  á  n  d  é  k  a  t  és  b  e  t  á  r  s  o  I  k  o  d  á  s  á  t  fel 
vennfic  (Helt:  UT.  z5).  A  barátsággal  se  nem  jó  mást 
megkinálni  se  mástól  felvenni  (Fal:  UE.  456).  Veled  nem 
d  i  s  p  u  t  a  t  i  o  t  vettem  fel  (Mon :  Ápol.  313).  T5k  agyúé 
lehetetlen  dolgot  fel-venni  (Com:Jan.  178).  A  dolgokat 
nem  futtya  é.s  a  niellyeknec  adta  s  ajánlotta  magát,  azokat 
serényen  fel  veszi  (195).  ErSsödvén  kis  falatozissal,  azután  a 
dolgot  fel  veszik  egymá-ssal  (GyöngyD:  Char.  341^  A  gyerme- 
kek, kik  szíiiéjeknek  engedetlenek,  a  fényeteket  f  e  1  nem 
veszik  (Szatni:Cent  114).  Nemhogy  megfogták  volna,  sAt  az 
fizetést  is  föl  hadták  vennie  iTörtT'  Vai22).  Fel 
kell  gondodat  venniek  (MA:Scult.  124).  Tevrteneek, 
hog  némely  iflyw  ieone  jdegen  orzagbol  es  fel  ueue  az 
zfzert  az  hadat  (CornC.  222).  A  gyenge  hadat  viselni  ne 
merjen,  fel  ne  vegyen  (Com:  Jan.  144).  A  kinek  egyszer  szava 
hangját  fel  vettük,  bátor  ne  lássukis  (Land :  ÚjSegi'ts. 
1.67)  Sz.  Péter  az  Cornelias  imádását  fel  nem  v  ö  v  é 
(Pázm :  Kai.  795).  Pétert  választác  királya  és  fel  uéuéu 
ászt  Székes  Feirvára  viuéc  (Helt:  Krón.  32).  Sobrakka  t*n 
annira,  hogy  az  sok  adossaglxil  enny  i^Sgsegh  vtan  f  e  1  nem 
vehettem  magamat h  (LevT.  1.68).  Nézd  meg  Cirus 
kiralt,  ki  pastursagabol  veue  fel  fi  magát  (Vars:  Xerx.  6).  Ha 
nyugodni  hagynak  az  lator  Manszfeldnek,  felveszi  magát  az  jó 
földön  (EíztM  11.371).  Soc  szolgác  %'adnac,  kik  felveszic  mago- 
kat igen  gyorsan  és  elszSknec  az  J  uroktól  iMA:  Bibi.  L2ti9). 
Hogyha  az  ó  numerasi  [lárosok,  tehát  kettSvel  fel  hadgyák 
venni  magokat  (Onadi:Szám.  214).  Jött  \>e  az  erdélyi  hazába 
telelni  a  váradi  száucsákságba,  a  honnét  ó  felvévén  mat.'át, 
ment  Lengyelországra  (ííonlrók  VIII.454).  Mivel  a  sert'i'wí 
áztat  jól  tartotta,  fel  vette  ó  magát  és  meg  kövéredett  iGvad: 
Vüót.  125).  Minden  munkát  es  foratsagot  kész  légien  fel 
venni  az  istennek  tisztességéért  íFéI:Tan.  326).  Az  isten- 
nek n  e  u  e  t  heaban  fel  ne  v  e  g  i  e  d  (552).  Metzetek  ti,  kik 
az    istennek    nevét    heaban    tel    vSttétek    iMNyiI:  ZsolL    54X 


117 


F(■^I.VI^TEr.-KI  VRSZ 


VISSZA-KIVKSZ— KÖRNYÜÍ^VESZ 


1118 


íz  világi  nyavalyákat  tiVhetS  lilékkel  l'Sl  vegyfic 
Zma:  Pait.  1.11).  Az  cliehmB.ster  eleott  keol  az  olian  peort 
udítADÍ  és  f  e  0  I  w  e  n  11  i  es  vgiaii  ottaii  el  is  iiegezui  (TörtT.' 
U  17'2).  Felueue  az  zont  zerzotnek  luhayat  tMargK  1). 
Vz  sanyariiságot  szjus  Qiagyar  forintért  föl  nem  vette 
^olna  (MonTME.  1.72).  Sokakat  efifeléket  felvöttéc  meg  tartani 
Helt:UT.  K8).  Schok  zot  kellett  fel  weunem  az  yo 
vraiutwl  iRMNy.  II. 'sí.  Tanácsot  adván  í  kegyelme,  ne 
niniigyárt  vegyük  fel;  mi  csak  azt  momWk  arra,  ves.sziik-e, 
leme  fel,  csak  az  isten  tudja  (RákOy:  Lev.  533).  Mikor  a 
•izek  ki  áradnak,  egé-sz  tartományokat  fel-v esznek 
KirBesz.  38).  Az  en  hitemre  fogadom,  nagiob  tyztesseget 
vez  fel  Bebek  Ferencznel  (LevT.  1.275).  A  tisztességet  azért 
•eszi  tel,  hogy  istennek  alkalmato.sban  szolgálhasson  (Pázm : 
^réd  59).  Teelben  kere.sk5de.snek  okaert  nagi  vtakat  vész- 
iek f5l.  1572  (KBécíi.  F3).  Ez  az,  a  kiért  úttyokat  fel-vették 
GyöiigyG :  Char.  422).  Zegenlem  ,az  arros  baiatbj-m  elAt,  hogy 
in  Kewer  wtan  tij'thyeknek,  ha  en  azt  f  e  1  w  e  n  n  e  m  (LevT. 
.123).  Egy  röppenő  igécske  keserves  nehezen  eshetik  annak, 
i  ki  gyanósan  vészi  fel  (Falt  UE.  ni.23). 

fölvétel :  snmptio,  assumptio  C.  anfnehmimg,  annehmung 
'PB.  Marianac  fel  ménbe  vétele  (MflncliC.  S).  A  kylenc  kar 
mgelok  kezze\'l  kevanyak  vala  némelyek  istenfyanak  test  fel 
■eteleet  (ConiC.  371).  Valaztananak  egy  meg  byzonyvlt  legu- 
at,  mely  regulán  az  kezdendev  zerzetnek  fel  vételéét  meg 
■oníirnialiiaya  (DomC.  16).  En  magamat  te  neked  meg  zen- 
eltem zent  zerzesnek  fel  vétele  myat  (22tí).  Wree  my  fel 
•etelenk  ees  my  zenth  kyralyonkee  Vzdraelee  (KeszthC.  235). 
Á\  legyen  az  tereh  felvétel?  Valakinek  terhet  fel  venni  ez, 
nikúr  valamelly  joszag  meg  vev5jenek  felel  valaki,  hogy  az 
ittafia  vallas-tetelet  meg  allya  es  meg  tartya  (Ver:  Verb.  1101. 
ileg  ne  tery  az  kenénec  fel  vételére,  az  mellyel  el  feleyten- 
lasz  (Kár:  Bibi.  LlSl).  Az  kérdésnek  hátulsó  része  a  feltételbe, 
iz  el.sí  penig  a  felvételben  szerkeztetik  f ACseie :  Enc.  22). 

fölvétettetéa :  cvi  Pogányoknak  a  kegyelemre  való  fel- 
■étettetések  (DEmb:GE.  5). 

fölül-vesz:  [supero,  ex.superc);  überbieteii,  übertreffen]. 
M'ildet  felül  vevék  tenger  vizei,  kezdenek  hajókra  futni  vitézi 
RMK.  IV.  151).  Az  igazságot  mostan  az  hamiaság  felól  vötte 
Nád:  Lev.  134). 

hátra- vesz  :  [recipio ;  zurücknehmen].  Ea  f§Ie  ioszagot  az 
isorasoktnl  hatra  ne  vehes,senek  5  magok  szamara:  ne  hona 
'juscemodi  ab  emptoribus  pro  se  repetere  possent  (Ver :  Verb. 
34).  A  kyk  iozagokat  ew  magok  el  attak  maasnak,  hathra 
lem  wehetyk  (157).  Mi  nem  vagyunk  ollyak,  kik  hatra  ven- 
lejSk  magunkat  az  veszedelemre  (Szár:Cat.  C). 

bozzá-vesz  :  [aJsumo,  accipio ;  nehraen,  annehmen].  Valaki 
ikai^na  ótet  hozza  veun\e  haza.s.sag  zerer.f.  hamaryat  futna 
1  vele  (BodC.  19).  A  bort  hozzá  nem  vöué:  vinuni  non  acce- 
lit  I  Helt :  ÜT.  N").  Az  oruossag  italt  hozza  nem  akaria  venny 
Frank:  Ha.sznK.  16).  Hozza  veue  az  fi  felaseget:  accepit  con- 
iigem  suani  (Fél :  Bibi.  1.2). 

hozzá,vétel :  [acceptio ;  empfangj.  Néha  talám  az  oltári 
zentségnek  hozzá  vétele  nélk&l  is  holt  meg  az  ollyan  halott 
BahCsIsk.  80). 

ki- vesz :  I)  eximo  C.  excipio  MA.  herausnehmen  PPB.  A 
<elit  kiveszőm  :  emednllo  C.  Ki  vevcen  en  fejembevl  zemei- 
Det  (DomC.  27).  Almot  bochata  az  \vr  isten  az  emberre  e.s  ki 
■5ue  egyic  oldala  chouttyat  (Helt:  Bibi.  L  A4).  Az  5tt5det  ki- 
'eszem,  e  melet  kantor  ludat,  kappant  es  tyúkot  veszek  ray- 
ok  (Helt :  Mes.  456),  Mikor  az  fejedelem  valakit  az  ado  tize- 
ésből  ki  ve.szen  ( Ver :  Verb.  235).  Az  madái-nac  begyít  ki  véué 
ninden  rntságáual  egj'be   (Kár:  Bibi.  1.88).    Nem  támadót  na- 


gyob  Kereszteli)  Jánosnál,  czac  magát  veszi  ki  az  vvr 
(Boni:Préd.  18).  Ki  v5d  lábaimat  vas  uehessegobSl  (Ború: 
Ének.  289i.  Az  satan  igiekezet  az  Ítéletnek  emlekezetit  az 
embereknek  elmeiokbSl  ki'  venni  (Fél:  Tan.  523).  Mindent 
kivé.szen  az  bor  termé.szetibSl  (Decsi :  Adag.  48).  Haliad,  abba 
többet  ki  ne  végy  (85).  Ki  veszi  embert  az  pénz  tennészetibSI 
(112).  Az  csukát  tiszta  asztalra  vedd  ki,  irdald  meg,  mint 
annak  az  módja  (Radv :  .S'zak.  10).  A  kinek  nyilat  lőttek  tom- 
porájába,  addig  nem  nyughatik,  míg  azt  ki  nem  veszik  (Pázm: 
Préd.  814).  Nem  szenvedheti  vala  el,  hogy  negyed  naptól  fog- 
nást  az  kopor.sóbau  szenvedvén  ki  vétetnélek  (Lép;  PTük. 
1.115).  Ebben  főzd  az  madarat,  aztán  mikor  gondolod,  vedd 
ki  az  .széntől  (Radv:  Csal.  III.39).  A  táskámból  semmit  ki  ne 
vegyetek  egjebet,  hanem  egynehány  régi  töltés  volt  benne 
(TörtT."  111.160)  A  megvetettek  az  ördögtől  hitegettetvén  és 
egyezéseket  kivévén  szabadon  rohannak  a  vétkekre  (Illy : 
Préd.  1.237).  Isten  úgy  .segéljen,  ha  két-három  embert  kive- 
.szek,  csak  mind  ollyan  lesz  az  mint  Forgácsnál  az  .székely 
(Berc«:  Lev.  529).  Hogy  reményelhetném  én  azt,  hogy  kiveime 
a  szegénységből,  mivel  én  neki  .soha  semmi  .szolgálatot  nem 
tettem  (Mik :  MulN.  248),  Oly  mocsok,  a  mellyet  nehezen  lehet 
kivenni  (Fal:  NE.  23).  Az  egész  erdélyi  papok  özvegyeiknek 
Diegengedtük,  hogy  minden  adó  alól  ki-vétessenek  (Bod:  Pol. 
58).  2)  (edisco ;  erfahren].  Arról  gondolkodunk  jó  módjával, 
mint  mozdulhassunk  egyszersmind  el  innen,  mert  ki  vöttük 
alkalmasint  az  kétséges  dolgoknak  folyását  (TörtT,'  1,94).  Még 
most  egyebet  tőle  ki  nem  vehettünk,  hanem  hogy  Ali  pa.ssánál 
az  Erdély  fejedelemségéért  instált  (553),  Kedvének  s  tetszésé- 
nek izét  tőle  ki  vette  (Kóoyi:  VM.  15).  3)  (elicio,  expello; 
herauslocken,  austreiben].  Boldisár  király,  kit  Dárius  Babilo- 
niából ki  nem  vett-vólna,  ha  a  részegségnek  békét  hagyott- 
volna  (Pázm:  Préd.  232),  Parancsolja  ő  nagysága,  az  hegyallai 
szabad  városokban  való  németet  minden  úttal  móddal  kivegyem 
vagy  kipörzsOljem  (Bercs:  Lev.  462). 

[Szólások].  Abból  az  jószágból  kiveszi  kezét,  luásnac 
engedi  (MA :  Bibi.  1.243).  Buehu  veeue  menne  el  s  magát 
ki  venne  Kegtek  kewzzewl  (RMNy.  11.125).  Zrinyi  magát  a 
lesbül  ki-vette  (Kónyi:  HRom.  33).  Ne  szunnyadozzál,  ébrett 
ébren  légy,  vedd  ki  pártosodat  jól,  hogy  talpig  ismér- 
he.ssed  (Fal:  DE.  111.37).  Vehessem  ki  az  visz  száját, 
mire  fordulnak  ezek  az  én  dolgaim,  hadd  én  is  gondolkodjam 
másképen  magam  állapotjárói  (LevT.*  11.257).  Kérem  Kdét  az 
Isten  szíue  látá.sáért,  igyekezzék  azon,  hogy  vegye  ki  viszszá- 
ját  ezeknek  az  én  galibás  dolgaimnak  (258).  Gyűlés  előtt  en- 
nek visz,száját  kivenni,  hogy  ha  történhetnék,  Kd.  jóakaiatját 
ott  be  nem  vennék  (278), 

vissza-kivesz  :  (eximo ;  herausnehmen].  Sót  vess  reá,  de 
sokat  ne  vess,  mert  ha  egyszer  sokat  vetsz  bele,  abból  jól 
tudod,  hogy  semmit  viszsza  ki  nem   vehetsz    (Radv:  Szak.  11). 

kivehető  :  exemtibilis  C,  MA.  leicht  heraus  zii  nehmen 
PPB. 

kivétel :  exemptin,  exceptio  C.  MA.  au.snehmung,  heraus- 
nehmung  PPB,  Az  subtractio  semmi  nem  egyéb,  hanem  egy 
számnac  az  másikból  való  ki  vétele  (Helt:  Aritm,  B3).  Itt  is 
vagyon  valami  kivétel  (Fal:  UE.  459). 

kölcsön- vesz  :  mutuo  C.  MA.  entlehnen  Com:  Vast.  137. 
Az  oktalan  állatokról  való  vLsgálódás  a  természetet  vizsgáló 
bőitseket  illeti,  kiktől  az  orvosok  ezt  a  tudományt  mintegy 
kőltsón  veszik  (Misk :  VKert.  1). 

kölesönvétel :  mutuatio  C. 

környül-vész,  körül-vesz :  circimjciugo,  praecingo,  per- 
ciiigo,  incingo,  circumdo,  circumjicio,  stipo  C.  umgeben,  um- 
zingeln  PPB.   Árokkal  körül    veszem:  valló,    canvallo   C.  Bé- 


1119 


KÖRft«-KÖRÜLVESZ— MBT.  VF,SZ 


MFX?VÉTEIy— ÖSZVE-VESZ 


iiai 


sövéiije'/.em,  kertelem,  tbiiora,  köruyftiveszeiii :  sepio  PPBl. 
I^atangjatok  az  ell6nseKht,>vl  Jerwsalem  varasath  kerAl  vennv, 
zallany  (JordC.  603).  Kit  kevriiyevl  vevt  vala  eretnekek  ke- 
gyetlensége (DoniC.  27),  Kűrnyfill  vétetett  kedig  mint  egy  sjiép 
coronaiial  a  magas  hegyeckel  (HeltrKrón.  Gb).  Béla  király 
minden  folfil  el  hiuata  a  szolgallo  népeket  nagy  seregeckel  és 
kiVnyfll  néne  a  lolonilozo  k<isséget  (38),  A  tenger  e  világot 
kAriifil  vezi  (Mel:  SzJáii,  48),  Árokkal  v8ted  az  híveket  Isten 
kSmfll  (54).  Az  faydaloni  k5niyfilvészi :  dolore.s  obtinent  enm 
(MA :  Bibi.  1.62).  A  hold  kőrnyftl  veletfetik  az  tflldnek  árnyé- 
kával, 1619  (KlJebr,  D4i,  Ugy  voltak  USrölvétetvén  azzal  az 
értelemmel,  hogy  kfllSnibet  hinni  nem  akartanac  (Zvon:  PoPt. 
1.51).  Elvévéd  tíilem  az  én  bánatomat  és  finlmmel  kSmyíil  vél 
engemet  (682),  Környül  vevék  a  várost  töltésekkel  (Káldi: 
Bibi,  11,286),  Török  számtalan  körül  vék  sereget,  me^ziriil  jan 
(hárság  lövik  vitézeket  (Zrínyi  11,95).  .Szomorii  volt  lelkében 
és  keserílséggol  volt  kSrnyflI  vétetvén  (Pós:Igai!s,  1,656),  Lnn- 
dínuniiiak  minden  ucí«ii  fegj'veres  néppel  tellye.sek  valának, 
s(ít  a  királynak  házát  környül  vették  (Mi.sk :  Anglind,  61),  A 
németek  már  épen  elvesztek  volna,  niwrt  körül  valának  véve 
egészlen  (Berts:  Lev,  62),  Már  most  jól  körfllvB,s,sznk,  ha  az 
Vág  akadékot  nem  teazen  (386). 

körös-körülvesz :  c«  Egy.szer  s  mind  Deli  X'idot  kíirös- 
körül  vék,  ugy  hogy  kezén  kivül  uinch  .semmi  reméuség 
(Zrínyi  I.  114). 

kömyülvétel :  ciromnjectns  C. 

környülvévós :  stipatioC, 

közbe- vész  :  I)  [circumcingo;  miizíngelnj.  Uituána  kunoc, 
hogy  közbe  véne  volnának,  oldal  felrn  .szackadánac  (Helt : 
Krón.  43)  Kiasánnak  eleiben  mennem  nem  mertem  mesize, 
hogy  közben  ne  vétessem  (Bercs:  I^ev,  37),  2)  finferpono;  da- 
zwisehon  nehmenj.  Noétol  fogva  Ábrahámig  száz  esztendők 
közbevétettek  (Illy:  Préd.  1I.456Í.  S)  [interpello ;  unterbrechenj. 
Bezydemeth  keozbe  ne  vvedd  (Heyd:  PCF,  38), 

közbenvétel:  [circumjectas ;  umzingelung].  Ha  Csalóköz- 
nek megyén,  ott  is  más  wrpus  lesz  készs-zen  és  mindgyárst 
akár  conjnctio  s  akár  közbenvéfel  lehet  beWle  (Bercs:  Liev,  444), 

közre-vesz:  [circumdo;  umringenj.  KomárombnI  tegnap 
bizonyos  eml)er  hozta,  hogy  az  Rábaközön  közrevevén  Haisz- 
fert  igen  megverték  (Bercs:  Lev,  92),  Haister,  Pálfi  ezen  •■íiistriaí 
haddal  engem  krjzie  vomií  igyekeznének  (121).  Csak  attúl 
félek  az  gyalogja  közre  ne  vegyen  igen,  mert  szoros  helyek 
igen  (187), 

lé-vész :  demo  C.  (tollo ;  herabnehmen).  JoBeph  golí  veuen 
es  5tet  le  veuen  a  golóba  takara  es  vete  ítet  a  koporsóba 
(MünchC.  105).  Keá  buritsd  arra  az  fazokat,  tartsd  ott,  míg  az 
levét  felszijja,  annak  ntána  vegyed  le  róla  (Radv:.Szak.  159). 
Igyekezie  vala  rayta,  hogy  attyának  kezét  Ephraimrol  le  ven- 
néie  (Lép;  PTük.  1.295).  Az  törvény  fánil  az  embert  le  vették 
(MNyil:  Zsolt  87), 

meg- vész  :  1 )  [síimo ;  nehmcn !  A  bélszfl  pecsenyét  vedd 
meg  és  egy  fazékban  bort  eczetett  kell  egyelétení  (Radv:  Szak, 
58).  2)  [recipio ;  zuriicknehraen).  Az  zolgam  egy  aztagh  nvham- 
nak  arawai  eel  zewket,  ezewketh  erewe  megh  vegyek  (KMNy.  II. 
216).  S)  [demo ;  abneluneuj.  Ki  :ikarand  te  veled  tőrueíiben 
perleui  es  te  zocnadat  meguenni,  ngv:ad  neki  palástodat  (MünchC. 
22).  A  munka  megveszi  ;u1almas  erejét  a  sok  tele  képen  há- 
borgató kivánságinknak  (Kai:  SzE  557 1.  4)  subigo  C  (expugno, 
capio ;  erobern,  einuehuienj  E^be  göiti  a  rakjLSt  es  megvezen 
erfis  kJlklüe  varosokat  (BécsíC.  162).  Uatalmassagodatb  yelen- 
ted,  Becbuek  hog  warosatli  tho  meg  venned  (KMNy.  II.5).  Ali 
megvivé  Uiégely  várost  iMouIrúk  lU yii.    Sándor   a   géthokra 


méue  és  megnéné  azzoknac  városát  (Helt:  Krón.  2J)i.  Menyfine 
o-stromnac  és  vegydo  meg  az  várast  (19.  23)  Osac  ez  a  három 
hely  marada  szözeu  egész  Magyarországba  (59)  Meg  véuflc  A 
néki  minden  városit:  eunctas  urbes  ejus  cepimus  iKár:  Bibi. 
1159)  Szép  Aqiülegia  vára.st  meg  viuéc  (üosárv :  MagyB.  E^j; 
El-törette  és  tsak  nem  megvette  vala  az  ammouiták  varasát 
(Pázm:  Préd.  58)  Mikor  Abimelech  egy  erős  tornyot  ostrommal 
meg  nem  vehetne,  fejszét  ragada  (92)  Azt  a  földet  kétség  nél- 
kül megvehettyfu-  (MA:  Bibi  I  132).  Titus  Jeru-sálemet  vitatván 
meg  vjvé  (Zvon:  Post,  II 258)  Lapát  és  golyóbis  veszi  meg 
várókat  (Zrínyi  I  148),  Az  franczia  ármáda  az  német  armadát 
igen  megvette  (Monlrók  X\'  188),  Kóldi  pásítos  hontok,  mellyek- 
kel  a  várast  megszállok  meg  akarják  venni  azt  dUy:  Préd 
1227)  Ua  Földvárt  megveszik,  ott  mintegy  fészket  verjen 
magának  (Bercs:  Lev.  324).  Ott  is  Dévény,  itt  is  Dévény,  jó 
volna  azt  eUiyernem  s  amazt  megvennem  (562)  Próbákkal 
tudgyuk  azt  is,  hogy  mikor  valamelly  erősséget  meg-szoritván 
az  ellen.ség,  már  bástyjüt  <lönti,  minden  bizonnyal  meg-veszi 
(Fal:  NE.  70).  Trója  városát  meg-votték  a  görögök  (Moln:  lÉpül. 
196).  5)  coÉmo,  praestino  C.  (erkaufenj.  Ugyanazon  árron  vé- 
szem meg  tSled :  emam  pretio  a  te  (MA:  Bibi.  1.302)  Valalti 
azt  pénzen  megvennéje,  nem  volna  oly  nagy  latorsiig,  melly- 
nek  menten  botsánattyát  nem  nyerné  (Pos:  Igazs.  L163).  Meg 
osztottunk  szegény  nénémmel,  de  én  az  fl  kegyelme  részét 
megvöttem  volt  három  ezer  forinton  (T«rtT.2  IV.  136). 

[Szólások].  Melly  t§l  olly  igen  erős  vala,  hogy  a  azSmérm 
testeket  meg  v 5 n u é  az  h  i d i g  az  hadakozóknac  a  tábor- 
ban (Helt :  Krón.  164),  Ha  az  hideg  az  lábát  valakinek  meg- 
vötte,  végy  égett  bort,  kend  meg  az  lábát  jól  (Radv:  Szak. 
294),  A  természet  fel  ruházza  az  fákat  hejal,  hogy  az  hideg 
meg  ne  vegye  (ExPrinc,  205).  Ne  féltsd,  hogy  megvegye  az 
hideg  iRadv:  Csal,  111,53)  .Jól  tart,  de  bizony  meg  veszi 
az  árrát  (üei^íi :  Adag,  110).  Alkalmatlan  vala  elhagyni  a 
jártt  utat,  mellynek  immár  t  s  i  n  n  y  á  t  megvették  vala 
(Pázm:  Préd.  191).  Az  nyargalót  az  dézmilk  árendálisa 
miatt  meg  vonni  jőve  (KecskTOrt.  1165).  A  mérges,  fagy- 
laló  tél  megvette  testét  (Fal :  TÉ.  740).  Adósok  fe 
semy  módon  megh  nem  vehetem  raytok  (EMNy.  1122) 
Ha  el  szakisztjátok  ez  raboth,  teliath  az  s  a  k  c  h  a  t  b  rayta- 
tok  weszjk  meg  (158),  Kétszer  vészi  megh  rajtunk 
az  fizetést  (Kereszt :  CsKer,  187).  Jegy  ruháját  attni 
keresheti  es  rayta  megh  veheti  (Ver:  Verb.  174).  ü  Ls 
iol  m  e  g  V  8 1 1  e  viszontac  raytoc  a  kíiczent  (Helt :  Krón. 
45b). 

megvétel :  I )  halasls  C.  [expugnatio ;  eroberung].  Mikor 
el-törette  és  tsak  nem  meg-vette  vala  az  ammoniták  vára.s;it, 
akkor  híva  urát  a  táborba,  hogy  övé  lenne  a  meg-vételnek 
dUtsísége  (Pázm:  Préd,  58),  A  városoknac  megvétele  (MA:  Bibi. 
1.176).  Szorultunk  Zólyom  várában,  az  hová  Nógrád  vára  meg- 
vétele után  gyütt  az  édes  atyáin  is  (TörtT*  IV,99).  Mit  nyere 
a  császár  né(ie  Lnzzárá  megvételével  (Fal:  XR  21).  3)  c<i<iniv 
tio  C 

(SziSlásokj,  A  lábokban  a  hideg  megvételt  A  1  való  os»- 
móc:  perniones  (Com:Jan,  58).  Az  sz,  Írásnak  olvasása  és 
stylnssának,  s  z  a  v  a  -  j  á  r  a  s  á  n  a  k  meg  vétele  sem  bizo- 
nyos nyom  (Pázm:  Kai.  516) 

mellé-vész :  fadsmno ;  zn  sidi  nehmenj.  Az  viadaluac 
\támm  Czaba  mellé  véué  tizenőt  ezer  magyarokat  és  beméiie 
azockal  a  gőreg  császárhoz  (Helt:  Krón.  20b).  Melléje  véné 
.lesns  a  tizenkettőt  (Mad:  Evang.  213). 

öszve-vész :  [colligo,  contraho ;  versammelu,  zusanimeu- 
zieheu]  Ha  mind  öszvevelietném  az  hadat  megállom  neki, 
valamit  istenem  ad  (Bercs:  Lev.  23).  EStévcdtUnk  az  .sötétbea 
,^  úgy  megszakadoztunk,  hogy  csak  alig  ru<ljnk  öszveveiiui 
niaguukot  (189),   Ha  mind  üazvevujietí  uiagat.  megver  lu  vagy 


1121 


REÁ- V  I-iSZ— ÉSZRE- VESZEG  ET 


VÉT— HASZON-VÉTEL 


1122 


alnyom  beiiniinköt  (221).  Bizony  kegyelmas  uram  öszvovPcyiili 
iiiatiuukot  (229).  Ha  jól  akarnánk,  nn'fí  Lévát  éri,  ös/.vevelie- 
tínk  magunkot  (254).  Haiszter  akár  Komáioiniiak,  akár  Esz- 
tergámnak igyekezzék  által,  lesz  hirekké  s  inindgyárst  niai2;okat 
öjözvevoliotik  (414).  Ha  Károli  hada  túl  öszveve.'izi  mását,  oda 
fogja  vonnyi  az  hadnak  nagy  ré.szit  (453).  Ha  öszvevtíszi  magát 
azzal  az  morvái  corpuísial,  gondot  ad  (523). 

reá- vesz  :  1)  [permoveo;  hewegen].  Elíédesgeteni,  Ígérettel 
reá-vészem ;  prolecto ;  szép  szóval  reá  vették :  prece  *vic'tiis ; 
most  szép  szóval  re;i  akariiz  venni :  lumc  milii  *blan(lidieus 
es ;  valamire  reá  venni  magát :  *appellore  animnui  ad  aliquid ; 
nem  vészem  magamat  reá,  hogy  elhiggyem :  non  *abdnoar  nt 
rear  PPBl.  Meg-zórdíti  a  remete  ablakját  és  mondgya :  Kérlek 
hallgasd-meg  gyónásomat,  kire  rá  vészi  a  remete  magát  (Hall : 
HHist.  11.98).  Nehéz  a  méltósíigos  fejedelmet  akármire  s  akár- 
mivel reiivenni  (Bercs:  Lov.  59).  Váradi  Lstvánt  vette  arra,  hogy 
ítet  el-vemié;  az  aszszony  kötött  néki  bizonyos  siralmát,  hogy 
inkább  reá  vegye  magát  (Bod :  Pol.  20(í)  2)  [decipio ;  liinter- 
gehen].  Meg-tsalom,  reá  vészein :  defraudo ;  valakit  tréfáson 
reá-venni :  denmcinare  aliqueni  lepide  PPBl.  Engemet  reia  nem 
vész  (Tel:  Fel.  11).  Ebet  végy  többé  reiá:  tollat  to  qni  non 
novit  (Decsi:  Adag.  53).  Barátodat  megtsalnod  és  alnoknl  reá 
venned  mitsoda  ditsőség  (Com :  .Tan.  204).  Aligha  az  édes  attyá- 
dat  réá  veheted,  mert  tudhattya  íi  kegyelme  ezt  (Czegl :  .Tapli. 
69).  A  hizelkedók  a  kegyes  fejedelmeket  igen  reá  veszik  s 
nagy  veszedelmekbe  ejtik  (Misk:VKert.  231)  Tegnap  reá  vett 
minket  a  vezér,  de  nem  tsak  minket,  hanem  .az  egész  táborát 
(Mik ;  TörL.  357 1.  S)  siiscipio  C. 

szed-vesz  :  [collecto ;  ansammeln).  Az  asszony  a  maga  udva- 
rát szedgye  vegye  jó  rendben,  értékénél  s  érdeménél  felyeb  ne 
héjazzon  (Fal:  NE.  86). 

vettén-vesz :  [continenter  demo  ;  in  einem  fórt  abnehmen]. 
Ti,  klc  6ai  vadtoc  en  általam  istennec  es  vetten  veszitec  az 
islennec  hozzatoc  való  lelki  testi  irgalma.«sagit,  kSuessetec  az 
ti  mennyei  atyátokat  (Boni:  Préd.  429).  Az  üM  és  a  halál 
vetten-veszi  ré.szeit  életünknek  (Pázm:  Préd.  987). 

vissza-vesz  :  1)  recipio,  recupero  C.  [znrücknehmen].  Mi- 
kor történt  a  meg,  hogy  a  török  megverte  volna  a  németet,  a 
vezér  azt  a  tsudát  végbe  vitte,  Belgrádot  vis.szavette  (Mik: 
TörL.  394).  8)  [revoco ;  íviderrufen].  A  decretomokat  viszsza 
venni,  meg  másolni  illetlen  dolog  (Com:  Jan.  135). 


visszavétel :  recuperatio  C. 


emtito  C.  accepto  MA.  oft  kaufen 


Veddegel,  veddegól : 
PPB.  I 

[Szólások].  A  köz.ség  elméjét  támadásra  veddegelni: 
•agitare  seditionibus  plebem  PPBl.  Hasznát  veddöge- 
1  ö  m  ;  usitor  C. 

be- veddegel :  [accepto ;  annehmeu].  Meg  parancsol.a,  hogy 
az  k^  falok  es  varos  ala  al  lyukak  asattassanak,  az  k5ny5  es    , 
puha  fSld  be  veddegelven  az  titkos  munkát :  facili  ac  levi  humo 
acceptante  occultum  opus  (Forró:  Curt.  136). 

el-veddégél :  accepto,  prompto  C.  | 

elö-veddégel :  promto  PPBl. 

í 
fbl-veddegel :  sumptito  C.  i 

[Veszeget] 

észre-vészeget :  [identidem  .animadverto  ;  wiederholt  wahi- 
nehmen].  A  catholicas  atyafiak  koránt  sem  úgy  vélekednek 
felóllünk  mint  eddig,  sót  sokan  veszegelik  észre,  hogy  van  8 
noint  van  a  világ  állapotja.  1761  (Hazánk  11.55).  ! 

M.   NYBLVTÖBT.    BZÓTÁB.    Hl. 


Vét :  jexpugnatio ;  emberung].  Ujhely  vétó  után  (Görcí : 
Máty.  55).  Város  vétó  ntan  onn.-it  indula  (Ilosv:  NS.  14). 

hus-vót :  pascha  MA.  ostern  PPB.  Tnégatoc  6  mert  ket 
nap  múlva  luisuót  lezen  es  embornoc  fi;i  elaroltatic  (MünehC. 
63).  Ith  Botaniaba  tegiűk  a  hiLsveti't  (We.szprC.  30).  Kezdetyk 
aa  hosueth  napyay  predicacio  (CornC.  94).  El  jovueeii  az  hos- 
vetnek  jnnepo,  orovsbnek  mougya  vala  magát  ez  zentséges  atya 
(DomC.  47).  Anya  zent  eegyhaaz  az  zent  hosueet  n.apyanak 
elótte  nagy  zenwedetesseogót  teezen  (ÉrdyC  33b).  Az  i.sten 
inuopeket  rendel  az  5  népénec,  az  szombatot  az  husuétSt,  pfln- 
kfistSt  (Kár:  Bibi.  I.109b). 

húsvéti :  [paschalis ;  osterlich].  Az  hoswt  ty  ynnepeth  niegh 
yllyed  mynth  megh  vagyon  paranczoiwau  (JordC.  74).  Az  hw.s- 
uety  keúerhöz  kel  sayt  es  teey,  tykmon  (SándC.  2).  Húsvéti 
ewangeliom  zenlh  Mark  könyvének  thyzenhatod  rezébe  vagion 
megh  invan  (PozsC.  21).  Minden  els5  holnapban  az  húsueti 
báránn.ac  meg  ételénec  innepo  vagyon  (Kár:  Bibi.  I.  109b).  Az 
luisvéti  bárány  példája  volt  az  Christnsnac  (MA :  í^cult.  450). 

Vétel :  1 )  emtio,  morc^atus  C  coiimtio  MA.  kauf  PPB.  Az 
adás  és  vétel  k5z5tt  szorongatfatik  az  bfin  mi.itt  az  ember 
(Kár:  Bibi.  I.66S).  Senkit  se  az  adásban  se  az  vételben  meg 
ne  cz.aIlion  (Fél:  Tan.  375).  3)[acceptio;  annahme].  Ne  legyen 
thy  kezothSk  el  nywlwa  weethene  es  beeh  zoroythwan  adásra 
(ÉrsC.  208).  Az  hitetlenek  is  indittas-sauak  az  euangolionraak 
vételére  (Fél:  Tan.  328).  Lamek  .sok  fele.segek  vételét  hozLa 
be  e  világra  minden  útmutatás!  sáfárlás  uélkúl  (Mad:  Ev.ang. 
567).  3)  [expugnatio ;  eroberung].  Győr  vételén  az  egész  keresz- 
tyénség meg  rémült  vala  (Pázm:  Kai.  441).  A  Jerasálem  véte- 
lében Ieg-el51  ö-niéne-fel  a  törésen  (Pázm ;  Préd.  122).  Vár -vé- 
telre való  lcV5  szerszámok  (Megy:  SzAÖröme.  Elfib.  7).  Az  mi 
várnak  vételét  illeti,  sántzal  körös  körül  .azt  kel  nékünk  veimi 
(Zrinyi  1.143). 

bizonyság-vétel :  [testimonium ;  zengnis].  Nyluan  való 
byzonsag  vétellel  tvgyok  (CornC.  3). 

búcsú-vétel :  valedictio  MA.  d,as  abschiednehmen  PPB. 
Ann,ak  wtanna  bwlchw  veetellel  zall.asokra  meneenek  (ÉrdyC. 
67).  Boleslaus  kyral  neky  ,adaa  zent  Albert  pyspeknek  yogyaat, 
ky  yo  newen  veween  bocliw  veetellel  el  valanak  egy  ma.stwl 
(295b).  Menden  zomorosagnac  vtolso  buco  vételét  adván  (VitkC. 
97).  Henricus  czaszar  15n  Salamontól  h:imar  bolczu  vételbe 
(Valk:  Gen.  17).  Azt  akarja,  hogy  mint  egy  jó  buczu  vétel  he- 
lyett minden  5  lába  nyomdoki  czudatételec  legyenec  (MA : 
Scult  862).  Egymást  szomorú  bútsúvételekkel  tisztelték  (Kónyi : 
VM.  48). 

erő-vétel :  praevalentia  C.  MA. 

észbe-vétel :  [notatio ;  benierkung].  Jeles  eszbevétele  Origi- 
nesnek,  hogy  más  az  ostorozás  és  bflntetés,  más  a  sanyargatás 
és  háborúság  (Uly :  Préd.  L30). 

fő-vétel :  [poena  capitis ;  enthauptung].  Mikoron  a  f5  vétel- 
nec  hellyére  iutot  volna  (Helt:  Krón.  111b).  F5  vételre  Ítélheti 
(Ver:  Verb.  30).  OrSmnec  tartya,  ki  nyasba  vonás  vagy  f5  ve- 
tél helyrSI  elszaladhat  (Born:  Préd.  243).  Az  ki  f5  vételre  ki 
vitetic,  erSs  5rizet  alatt  vagyon  (Kár:  Bibi.  II.107bX  Szent 
Babylas  mikor  fó-vételre  ki  vitetnék,  ezt  éneklé  (Mad:  Evang. 
404).  Lön  az  Koruis  Boldisárnak  az  kolosvári  perleugérnél 
fejevétele  (ErdTörtAd.  IV.175).  Bánfi  Pál  uram  is  lövöldözésre, 
fflvételre  senteutziázott  engem  (TörtT-  1.142). 

haszon-vétel :  nsura,  u.siLsfructiis,  reditus  MA.  [nutzung]. 
Ez  magyarázat  nem  arra  megyén,  hogy  valaki  az  zálogos  jó- 
szágnak hasznat-is  vegye ;  illyeten  ha.szon  vetélt  meg  tilt  (Ver: 
Verb.  144).  Ott  nem  tölthetven  sok  idót  minden  haszonvétel- 
nélkül  viszsza  kelletett    térni    (Mik:  TörL.  228).    Ebbe   vagyon 

71 


1123 


HATALOMVÉTEL— VETTSÉG 


RÉ.SZT\'E1TSÉG— 2    N'ÉSZ 


112^ 


helyheztetve  amaz  liaszonvétel,  a  melljet  adhat  a  fáma   íFal: 
UE.  414). 

hatalom-vétel :  praevalentia  C. 

kezes-vétel :  satisacceptio  MA.  versiehenmg  mit  biiigeii 
PPB. 

kézhez-vétel :  [ijccupatio ;  besetzung].  Isten  reAsegítené  az 
földvári  sáncznak  valamely  úton-módon  való  kézhez  vételéhez 
(Béres:  Lev.  336). 

lélekzet-vótel :  respii-atus  PPBl.  [das  atraonj.  Szíikségflnk 
vagyon  a  lélegzet -vételre  életünknek  meg-t'irtá.sára  (Hall:  Paiz.s. 
97).  A  levegS  eget  minden  élf>  állat  lélegzete  vétele  által  szija 
és  soha  el  nem  fogy  (Land:  UjSegits.  11.271). 

Bzám- vétel :    [compntatio ;  einrechnung].    ó   kme   viselne 

gondot  rá,  hogy  lenne  meg  az  sz^ámvétel  (Nád:  Lev.  139). 

Vetet,  vétet. 

(Szólások).  Heródes  egy  kis  szarka  tántzért,  liaraar  fejét 
véteti  a  legszentebb  embernek  (Vajda :  Kriszt  IlI.lSti).  E 
tsak  ollyan  igaz,  mint  az,  a  mint  azon  krónikának  tóldozója, 
foldozója  ír  gróf  Bethlen  Miklós  úrról,  hogy  Rabutin  fejét  vé- 
tette (Bod:  Pol.  94).  Ha  én  vetetném  számot  Gergely 
deáktól,  talán  még  ö  adüs.sá  marasztana  engem  (LevT.  11.8). 
A  mi  üdvözítónkel  gyermekségében  szokássá  vétette  az 
6  szent  annya,  hogy  az  isten  házába  öríimest  mennyen  (Pázm : 
Préd.  200).  Az  castrum  dolorLst  bár  z  s  e  u  d  e  I  y  e  z  é  s  alá 
vétesse  Kmed  ÍÉvK.  XUI.65). 

be-vétet :  (induci  jnbeo ;  einfíihren  lassenj.  A  fejedelmet 
meg-intette,  hogy  nem  tsak  bé-vétesse  niá.<okkal,  hanem  magán 
kezdje-el  a  [lenitentzia-tartást  (Bod:  Pol.  64). 

el-vótet :  [efficio  vit  accipiat :  annehmen  lassenj.  Danczkai 
Sámuelnét  akarta  volna  velem  elvétetni,  nem  vallottam  volna 
semmi  kárt  benne,  mert  igen  derék  asszony.  1759  (Hazimk 
1.213). 

föl-vétet ;  I)  [acoipero  ctiro ;  mmehmeu  las.-on].  A  kikkel 
fiilvétetlietem  az  fizetést,  feladom  én  ob.slogh  (Bercs:  Lev.  478). 
3)  (conquiro ;  worben  lassen]  Igen  nagy  sok  népet  császár 
gyfljtete,  Baktriát,  Sogdiát  6  fölvéteté,  scytliiaiakat  mind  föl- 
vételé, az  Indiából  is  népet  kerete  (RMK.  IV.  167). 

ki- vetet :  [eximi  euró ;  herausnehmen  la&sen).  Fejét,  sodo- 
rát ugy  vetesd  ki,  az  mint  akarod  (Radv :  Szak.  6:3). 

még- vétet:  I)  (emi  curo;  kaiifen  ktsisen)  Az  mely  paripa 
lovat  az  generális  uram  rabjáért  kiküldtenek  vala  onnan,  ha 
azt  én  számomra  megvélethetním,  igen  akarnám  (KétMDipl. 
169).  S)  [exigi  euró;  eintreihen  lassen).  Jelentem  Nagyságod- 
nak, hogy  én  itt  fizettetek,  az  kinek  lehet,  az  vármegyékbon 
is  és  Nagyságodnak  alázatossjui  megírom,  hogy  megvétethesse 
az  cassában  (Bercs:  l.ov.  455). 

(Vétlen] 

búcsú-vétlen :  (sine  valedietione;  ohne  abschied).  Az  wrak 
azon  hiu'agra  rem&lween  wgyan  bwlehw  veetieu  az  hadból 
haza  yeweenek  (ÉrdyC.  299).  Bátor  vizsla  legyek,  ha  az  más- 
héten bucsuvétlen  is  haza  nem  megyek  (Nád:  Lev.  57).  Buczu 
uetlen  tülem  arnan  marndatok  (Balassi:  Ének.  3).  Bútsi'i  vétlen 
hamar  hajójába  mégyen  (Hall:  IIHi.st.  III.43).  Bútsú  vétlen  e 
világból  ki  ne  menjek  (Mik:  TíirL.  371). 

Vett :  acceptus  MA.  genommen  PPB.  Vett  név,  valakiről 
valö  név :  agnomen  PPBl. 

Vettség:  (pretium;  preisj.  Kiiltünk  két  esikó  lovakat,  az 
melyeknek  vettségük  volt  24  t.  (MonTME.  1.142). 


részt-véttség :  fparticipatio ;  teihiehmung].  A  Crístiis  szén 
védésében  részt  votség  (Czegl :  MM.  180) 

Ve  vés  :  emtio  Ver:  Verb.  E16b.  14.  MA.  kauf  PPB. 

lélékzet-vevés :  interspiratk>  C. 

azám-vevés  :  (eomputatio ;  abrechnung).  Adhatna  Kd.  em 
bért,  ki  az  sziimvevéskor  itt  lenne  (Nád.  Lev.  139). 

Vevő :  1)  emtor  MA.  kaufer  PPB.  Be  meoe  Jesus  ai 
templouibaii,  kezde  ki  vetni  az  adókat  es  az  veuSket  a; 
ten)ploinbol  (Kél:  Bibi.  1.72).  Az  gazdag  kalmár,  midfin  valak 
8  tSle  egy  vég  bársont  vészen,  nem  sokat  gondol  valam 
gombos  tSckel,  hanem  az  vévSnec  oda  veti,  hogy  ha  tSle  az 
kivannya  (MA:Scult.  884>.  Az  eladó  árrát  mondja,  a  vévr 
irrát  Ígéri  (C!om:  Jan.  95).  Sem  az  eladandó  marha  jirrár 
fellyfil  el  ne  adalta.ssék  sem  peniglen  az  vév5k  meg  ne  szfi 
kfillyenek  (CompConst.  89).  S)  (aecipieus ;  empfangend).  Az  vi 
vaczoraiaban  nemei  rendbeli  ozelekedetek  nezuek  az  osztogat* 
szemelire,  nemelliek  az  veuókre  (Fél:  Tan.  409).  S)  mauceps  C 

bért- vevő  :  [mercenarius ;  gedungenj.  Bértveví  szajliákka! 

gyúnySrkődteti  magát  (Hunn:  Tracta  165). 

hamva-vevő,  hamv-vevő :  emunctorium  MA.  licht 
putzo  PPB.  Az  virágokat,  lámpásokat  is,  az  hamma  véufiket-ií 
aranyból  cziiiálá  (Kár:  Bibi.  I.  309b).  Elkészítette  egy  hamva 
vevSig,  valami  kívántatott  (Tof:  Zsolt.  654).  A  hamvaveví 
jelen  legyen,  mellyel  ottan  ottan  hamvát  el  vegyed  (Com 
Jan  158).  Hozattimli  hat  téhely  köz  késeket,  foghagyTnát  éf 
hamvvevót  (MouTME.  I.279i. 

gyertya-ham.vvevő :  emunctorium,  lichtputze  Com ; 
Vest.  127.  Vagion  4  gyertia  liama  ueueo  (Radv:  Osal.  11.102). 

haszon-vevő :  u.sufrnclnarius  C.  (benutzeudj.  Az  négy  r& 
cepta  religiok  templomát  selióláit,  fundusokat,  lia.szonvevö  hO' 
lyekeí  el  nem  foglalják  (MonOkm.  XIV.8). 

szám-vevő :  [exigens ;  reehnung  .nbnehmend).  Minékúuk 
is  számot  kell  adnnnc  az  mi  ráfárkodásunkiól.  Bizonyos  szám- 
vevő nap  rendültetőtt,  az  melly  mondalie  utolsó  napnac  (MA; 
.Seult.  800).  Ha  valaki  ágálni  akarná  dolgát  az  n:igy  szám 
vév5  VT  el5t,  ezer  szovám  nem  felelhet  eggyel  (Alv:  Posfc 
11.191). 

víz-vevő :  1 )  hydragogus  C.  [wasserleiter].  Oly  viz  v6u6- 
ben,  a  kiben  viz  vjigyon,  distillálod,  gyógyít,  ha  gyakorta  Lszod 
(Mel:  Herb.  26).  8)  aquilex  C. 

(Vevőd-ik) 

még-vevödik  :  (emor;  erkaufl  werden).  Az  te  pénzed 
vele<l  egyetemben  el  veszszen,  mert  azt  vélted,  lioé  az  isten- 
nec  aiandeka  peiizfn  venSdic  meg  (EsitT:  IgAny.  399). 

(Vevőlen] 

számot- vevőien  :[ratíonem  exigens  ;rechmmgabnehmendj. 
TSIük  .számot  vévSlen  chelekodetSknek  okát  kérik  (Veresm: 
I^v.  62). 

2.  VÉSZ  (olwej/:  CodPatr.  VI.424.  ahzimi'ryM  102):  ex- 
eipula  Szikszai.  gagena,  locus  .sagenanun  MA.  üscliergam, 
lischerwage  PPB.  Meti  prucedit  ad  pi.scinaui  de  CX>n,  que 
wlgo  Counweyzy  nomínatur.  1228  (CodPatr.  11.3).  ZubveyTi, 
Vrban  veyz,  Abznnveyze :  piscinae.  1260  (VI.102)i  Kul- 
weyz  et  Olweyz :  piscaturae.  1297  (VL424).  Caiitura  pisciuni 
quod  uulgü  wej-z  bel  nuncujMitur  (89).  Una  pi.'^■J»tur.•l,  que  wl- 
garíter  weyzliel  nuncupatnr.  1261  (14SÜ)  (Kamarai  It).  Pisca- 
turae  que  wey-zhol  vocantur.  1300  (Wenzel  IX.Ö76).  Laqueua 
piseium,  qui  Milgo  zege  vei  vojzliel  vocatnr  (Hermán:  MHK. 
839).  Varsáknak  helye,  vesznek    kit    liiuak :   lóca   sagenarimi. 


1125 


VESSZA— IKÓ-VESSZA 


KINCSMUTATí^VESSZA— IRrt-VASVESSZA        1 126 


T?s!z  apellalji  (Ver:  Verb.  216).  A  halászó  a  foIyo  vízben  vész- 
szel is  varsával  halász  (Com:  Jan.  81).  Csikót  fognak  vészszel 
(Gér :  KárCs.  IV.291)   Vésze  vagyon  és  csikót  fog  (306). 

VESSZŐ :  virga,  verber,  flaRrum  C.  fenila  MA.  rnte  PPR 
(zneig].  Ka  tövétől  kiágazó  vesszó:  .«tolo  C.  Oltó-ág,  plántáló, 
fiatal-ve.sszó.  kés  allya  la :  talea  PPUl.  Ha  en  iga.ssaginiat  meg 
.seniniieitenihk,  meg  latom  vesfóuel  5  hamisságokat  (AporC. 
47).  Tegeiletli  mykent  gonozvvl  tewSth  enlsseu  nii'g  kűthőze- 
nek  nezzőkwel  {ÉrdyC.  49).  Uala  az  zfld  uezSlife  ha&sonlatos 
(KazC.  11).  .Tacob  v5n  z51d  nyár,  mogyoró  es  ge.sztenye  vesz- 
szőt  (Helt:  Bibi.  I.  01).  Niutsen  mik6z8ltiino  igaz  látó,  az  ki 
az  5  vészeiét  én  rólam  el  vehetné  (Kár:  Bibi.  1.517).  Az  ve- 
szök  az  tikéból  noiiszftc  az  neduességet  (Tel :  Evang.  1.312). 
Veszfz5  alól  elmenni  moiulatnac  az  barmoc,  mert  az  akolból 
eggyeuként  mennec  vala  ki  és  azokat  az  ember  veszszővel 
olvassa  vala  (MA:  Bibi.  I.  116b).  Az  i.í^tennec  lehetséges  volt 
az  veszsziIbSl  kigyót  czinálni  és  viszontag  az  kígyóból  veszszSt 
tenni  (MA:  Tan.  HOl).  Alig  gyózi  szám  el,  mennyi  v&szszeivel 
isten  eddig  érdeklett  (TKis:  Pan.  10).  Fiatal  vasz.iz5c,  cseme- 
ték (Com:  Jan.  71).  Jaj  török  néked  haragom  ve-szejének,  te 
vagy  de  eltörlek,  ba  ezek  meg  térnek  (Zrinyi  1.13).  Az  ö  bün- 
tetó  veszízeje  bé-hat  a  pokolnak  fenekére  (Fal:  NE.  52). 

[Szólások).  Köznép  vesszót  fiitott,  ki  megpáiczáztatott  (Gvad : 
RP.  442). 

abárló-veaszö :  rudicula  MA.  rütleiu  PPB. 

arany-vessző :  ívirga  aurea ;  goldener  zvveig].  Vau  egy 
drága  sípom,  Hermesnél  Apolló  látván  elcserélte  egy  arany 
vesszóért  (Fal:  Vers.  910). 

aranyvesszőcske :  bracteola  C. 

aranyas-vesszö.  Mezeij  aranyas  vezzó :  virga  aiu-ea 
Beythe  :  Noni.  s, 

bókességszerző-vessző :  cadnceum  C. 

bojtó-vesszö :  ftradnx ;  weirgesenk].  A  sz6l5  möves  líj 
sz615  töveket  filtet  és  homolyitott  bojto  veszszSckel  terjeszti 
Com:  Jan.  84), 

fattjrú-vessző :  colis  C.  suÖVago,  stolo  MA.  flagellum 
PPB.  nebeuschüss  PPB.  Haszontalan  fattyú-ve.szszóvel  a  fának 
bóvölködni:  eln.xuriari  PPBl.  Fa  tövéről  nStt  fattyú  ve.szsz8c 
;Com :  Jan.  71 ).  A  feslettségnek  minden  fattyú  veszejit  le- 
lyesni  (SzD:  MVir.  15). 

füst-vessző  :  (fumus  ad  auras  se  erigens ;  rauchsaule].  Ki 
?z,  ki  az  pvztabol  felme^en,  miként  io  illatokból  ffstnek  vez- 
seie.  Es  iol  monga,  miként  ffst  vezzo,  mert  vekon  es  genge 
DöbrC.  501). 

füz-vesszö  :  (vimen,  virga  salignea;  weidenrnte].  A  kert 
jékerittetik  sövénnyel,  a  melly  f5z-ves^z5kb5l  és  egyéb  hajló 
i  kStS  ve.s.sz8kb51  fonatik  (Com:  Jan.  59). 

füzö-vesszö  :  [vimen ;  fleehtrute].  Fűz  fa,  a  melly  fflz5 
?eszszc>ket,  kóto  veszGzSket  ád  (Com:  Jan.  21). 

gyűrű-vessző  :  virga  sangvinea  MA.  hartriegel  PPB. 
homlító-vessző :  jnnieulus  C. 

horgászó-vessző  :  amudo  piscatoria  ;  fischerrnte,  angel- 
itange  PPB.  (Com:Orb.  103). 

igazító-vessző :  [sceptram ;  seepter].  Isten  to  zekéd  őrö- 
i!>]  6r6ke  igazjto  vezz5  te  orzagodnak  vezzeie :  vii'ga  direc- 
iionis  virga  regni  tui  (DöbrC.  100). 

iró-vessző :  stílus  PPBl. 


kincsmutató-vessző :  virgnla  divina  MA.  wünschelrute 
PPB 

kötő-vessző :  vimen  C.  |(lechtreis].  A  szSlS-tővek  k8t5- 
veszsz5kkel  a  sz5l8  karokhoz  köttetnek  (Com:  Orb.  112). 

lép-vessző,  lépes-vessző :  virga  *vLscata  PPBl.  |leim- 
rnte].  A  madarász  kezde  az  5  lépes  ve.szszeit  ott  a  madarac 
melet  a  fáknak  ágaira  fel  rakogatni  (Helt:  Mes.  184).  A  ma- 
darász a  madárkákat  lépes  vesz.sz5ckel  tSrben  ejti  (Com:  Jan. 
81).  Sokszor  mézas  bnzát  hintenek  ;íz  galambnak  s  iz  alá 
lépve.sszót  csalárd.sággal  raknak  (Thaly:  VÉ.  11.281).  Madará- 
szok lépvesszökkel  rakják  készült  fájókat  (Fal:  Vers.  888). 

Ilópvesszőzl 

még-lépvesszöz :  |virgisvi.scatis  illicio;  leimruten  stellen]. 
Az  8  t8l6  meglép-veszszSzStt  s  meg  tSrőzStt  fiijának  ágain 
láttya  repdesni  a  goromba  madarat  (Nagyari:  Ort.  4). 

lugas-vessző :  riimpi  C. 

marok-vessző :  flagellum  MA.  [streichrute].  Nagy  marok 
wezz8kkel  tagodath  zaggataak  (CzechC.  32).  Marok  vezzökkel 
megh  vereek  bi^'kct  (JordC.  764).  Na^h  marok  wezzewkkel 
es  kémen  ostorokkal  te  zenth  tjigodat  zaggataak  (ThemC. 
113).  Nagy  marok  vesszőkkel  8ket  megcsapdosák  (RMK. 
IV.181). 

mutató-vessző :  (virga  indicativa ;  zeigrute].  A  ismeret- 
lennek mutató  vessző  kezében,   as.szonyi   kép  ábrázatján  (Fal : 

NU.  332). 

nyír-vessző :  [virga  betulina ;  birkem'eis].  Láttuuc  olly 
(ist8kos  czillagot,  kib81  mint  az  algyunac  ffisti  auagy  ho.szu 
nyír  v&sz8c  szannaztac  (Boni :  Préd.  8b).  Valami  nirvessző 
.szöpríínek  valót  is  hozzatok  lovak  allyát  .söpreni  (MonTME. 
1.68). 

olaj-vessző,  olajfa-vessző  :  [virgnla  oleagina ;  ölzweig]. 
Meglátod  gyermekid8t  te  asztalod  kSrfll  renddel  mint  olay 
veszszüt  (MA :  Bibi.  V.60).  líjak  kérlek,  magatokat  hogy  ész- 
ben vegyétek,  mint  gyermekded  szép  olajfa-vesszők  ngy  élje- 
tek (Thaly :  VÉ.  1.359). 

plágáló-vesszö :  ferula  Com:  Vest.  75.  [schlegel].  Hozzá 
kell  adni  a  tanításhoz  a  fényeteket  Ls  azaz  a  visgálást  és 
plágálő  ves.sz8t  (Com :  Jan.  154). 

puskatöltő-vesszö :  [virga  pyrobolaria;  ladestock]  Ha  a 
golyóbis  a  lónak  valahol  a  tsontyában  megakadt,  végy  egy 
puska  tSItS  veszszőt  és  keresd  azzal  (Cs6h:0rvK.  134). 

szöllő-veaszö  :  palmes,  tradux  C.  vitis  MA.  weinrebe  PPB. 
Az  szfilS  ve.sszS  meg  aszott  es  felszedik  az  t8bb  vénikekuel  es 
az  tfizre  vetik  (.Sylv:  UT.  I.I51).  Szélö- vesszők  futják  kívül 
házokat  (RMK.  IV.134).  A  .sz81S  leveles  .sz81ő  veszszSket  ha- 
sábos karóckal  támogattya  (Com :  Jan.  84).  A  szőlőnek  vészei 
minden  rajtok  c.s8  repedés,  likadozás  nélkfil  meg-bimbózhatnak 
(GKat:  Válts.  1.619). 

ütő-vessző :  [examen ;  zünglein  an  der  wage].  A  fontban 
igaz  íít8  veszszőt :  mértéc  próba  nyelvet,  melly  a  szárán  ki- 
mégyen,  elő.szSr  megmérsékellyed  (Com:  Jan.  166). 

vas-vessző :  [virga  ferrea ;  eisenrute).  Az  waias  kywewl 
svywek  es  az  ew  emleyeth  was  vezzewei  zaggathwan  nyakat 
wagak  (DebrC.  552).  Verd  meg  8Uet  vass  vasszSddel  (Born: 
Ének.  31).  Uralkodnak  az  hitetlen  nemzetségekSn,  kiket  vas 
vesző  ala  vetnek  (Gyarm :  Fel.  205).  Az  széliben  eimek  vas  vessző 
ne  legyen,  mint  az  több  pinnatáknak  (Radv:  Szak.  207).  Sza- 
kállasokhoz való  egy  hosszú  vas  vessző  (Radv:  Cs;il.  11.396). 


iró- vasvessző  :  graphium  MA.  [schreibgriffelj. 


71* 


1127 


VENYrcE-VESSZÖ— 1.  VESZTEG 


VESZTEGSÉG-EL  VESZTEGEL 


1128 


venyike-vesBZÖ :  [vitis ;  weinrebe].  Koppyaya  mynt  keet- 
tewnek  wenyke  wezzew  wala  (Pesti:  Fab.  11). 

Vesszőcske:  l)fvirgula;  zweiglein],  Az  nevendéc  vesz- 
szSczUe  vagy  óltí5  ágaczka  nedvességet  voiiszon  az  tSkétnI 
(MA:Scult.  490).  8)  virgiila  C.  [stricli].  Szókat  meg-választó 
jegyetskék  vagy  vess?.5tekék  (Coni :  Jan.  159). 

Vesszői :  (virgis  caedo ;  mit  rutén  Btreichen].  Haragoské- 
pen nem  büntettetnek,  hanem  atyai  kegyességgel  veszszfiltetnek 
(Acs:  BHal.  31). 

meg-vesszől ; 

(I^vT.  1.103 1. 


Az   tSrJkíketh  iglien  meg  vesz.«z51enk 


Vesszős :  virgatns  C.  MA.  [virgous;  rutén-].  A  kóniény  a 
veszRzís  fflvek  kSzzfll  való  (N:Ut :  Kert.  104).  A  t5\  i.s.se.s  Ijurjá- 
noc  és  bokrok  veszsz5s  lielyec  nevével  dicsekednek  (Com: 
Jan.  28). 

Vesszőz  :  flagello,  virgis  caedo  MA.  peitscljen,  mit  rutén 
streichen  PPB.  Veszszfizött  szolga :  flagri"  C.  A  gyermek-lovat 
nem  tsak  piiszögetni  kell  és  simogatni,  liaiieni  mikor  kívánta- 
tik, veszszfeni  és  ütBgetni  is  kell  (P.-izm:  Préd.  206).  Engemet 
is  az  isten  ottan  ottan  a  plága  alá  vonván,  az  5  \esz8zSz5 
kezeit  sok  fele  súlyos  tsapási  által  ellenem  felemelte  (VSzen- 
tyel :  Pat.  Elíb.  9).  Aprószentek  napján  ves.szfivel  úgy  jártak 
az  leányokkal,  lígy  ve.sszíztéU  egymást  (Monlrók  XL359). 

raeg-vesszöz :  flagello  C.  virgis  caedo  MA.  mit  rutén 
streichen  PPB.  El  adnak  titeket  az  gifllekSzetnek  Ítéletire  es 
az  8  gifllesekben  meg  veszSznek  titeket  (Fél:  Bibi.  I  15).  Az 
prophetak  k5szSI  nimellieket  meg  vesz8zt6k  az  ti  gi51ek8szett5k- 
ben  (40). 

megvesszözós :  verberatus  C. 

Vesszőzés  :  fictiis  vlrgae ;  rutenstreich).  A  nőtelen  szemé- 
lyek ne  birsággal,  hanem  veszszAzé.ssel  büntette-ssenek  (Bod: 
Pol.  66). 

1.  VESZTÍIG  (irztég  Decsi:  Adag.  241.  Piizni:  Préd.  187. 
Zrinyi  1.43.  GyöugyD:  KJ.  49.5.  Fal:  NA.  200):  quietus,  pacate 
MA.  riiliig,  .still  PPB.  Veszteg  (ílök,  hivalkodom,  meg-filepodem, 
meg-szállok,  maradok  :  re.sidoo  PPBI.  A  lanijiasnak  juego  ala 
fordulnan  zayawai  vezteg  al  vala  az  eegben  (DomC.  55).  Vesz- 
teg fii  vala  (Sylv:  UT.  1.144).  Az  ewrdewgli  nem  il  veztegh, 
hanem  embeinek  cypelleseben  kewet  hány  (I.,evT.  1.73).  A 
firfiu  igen  rhodalkodic  vala  rayta  es  ve.szteg  hallgatta  (Helt: 
Bibi.  I.  K4).  Ve.szteg  halgata,  míg  haza  iíuenec:  siluit  donec 
redirent  (Helt:  Bibi.  I.  b3).  Monda  a  tengemec:  légy  ve.szteg : 
tace  (Helt:  UT.  k).  Monda  a  róka:  Halgas  veszteg,  mind  el 
ízed  a  halakat  (Helt :  Mes.  282).  Veszteg  allo  ioszag :  bona 
immobillá  (Ver :  Verb.  210).  Restségben  es  veszteg  hevére  (87). 
Szoktanak  veszteg  aluan  kJniSrSgni  (Fél :  Bibi.  1.8).  Miért  nem 
íltel  veztég,  ha  ott  is  iól  volt  dolgod  (Decsi:  Adag.  241).  Az 
íiktSr  nem  feküdt  ve.szfeg,  az  mint  mi  szoktunk  velő  élni 
(Radv :  Szak  33).  J<il  tudgyák,  mint  és  hol  kell  keresni  Kris- 
lust,  de  tsag  veszteg  vannak  (Pázm :  Préd.  187).  Az  nap  az 
veszteg  álló  vizben  sockal  nyilváhban  meglátzic  (MA:  Scult. 
325).  Két  egész  napot.szaka  ve.szteg  állott  (MA: Tan.  186). 
Job  let  volna  néked  veszteg  lenned  (Zrinyi  1.43).  Addég  vesz- 
teg üllyenek,  a-még  a  gyülé.sbon  arról  nom  végeznek  (GyöngyD: 
KJ.  495).  Az  állatok  az  fi  lakásokat  mindennap  változtatják, 
hogy  a  ve,szteg  heverés  miatt  el-ne  hízzanak  (Misk:  VKert 
246),  Télben  nyárban  vala  henyéli,  fisz,szel  és  tavaszszal  vesz- 
teg-hoverfi  (Thaly:  VÉ.  11.34).  A  gyenge  szem  e  fül  hamar 
megülkíizik,  a  test  s  vér  nem  marad  veszteg  (Fal ;  NA.  200). 
A  ki  taiiasztalja,  hogy  irigykedik  ellene  a  gonosz  szerencse, 
akkor  veszteg  légyen  (Fal:  UE.  384). 


Vesztegsóg :  (silentium,  quies ;  etillé,  rnhe].  Vesteksegben 
lezen :  facit  ferias  NémGI.  370.  Mykoron  aloytana  kt  Ben- 
hardot  melsegest  alony,  ének  melseges  vestegsegeben  felkele 
az  agyról  (EhrC.  4).  Nagy  veztegsegel  menere  tehety  vala 
kemly  vala  Ateth  (VirgC.  40).  Gonoz  példára  valookat  nem 
tudnak  veztegsegiiel  tartany  (139).  Ezenképpen  kell  az  zer- 
zetSsnek  zoros  veztegseghet  tartauya  (WiuklC.  132).  Zorw 
veztegseíinek  tartása  alatt  (üoniC.  23^  Három  eztendeeg  wgj 
tartotta  az  veztegs.seeget,  hogy  senkywei  nem  t)ezeollet  (ÉrdyC 
280).  Vesztegsigbe  leg  az  vrba  ^s  variad  fltfit  (Szék:  2!solt  34) 
Erdélyhez  kSzel  valóknak  meg  parancsoljátok,  hogy  veszteg 
ségbon  legyenek  iMonlrók  III.213).  Halgas  s  lég  vesztegségge' 
(Mel :  Jób.  80).  Variad  az  urat  uosztegsegbe  es  remensegbt 
(Tel:  Evang.  1.115).  Vesztegségben  lészec:  tacebo  (Kár:  Bibi 
1.515).  Arra  kötötte  elein  magát,  hogy  semmit  nem  szól,  vesz 
tegségben  lészen  (Pázm:  Kai.  122).  Vesztegségben  18n,  mi^ 
azoc  meg  jSnénec :  siluit  donec  redirent  (MA :  Bibi.  1.31).  Aa 
égi  háborút  ideién  meg  érzik  es  haza  takarodnak  s  veszteg 
ségben  vannak  (Lép:PTük.  11.15).  Mást  vesztegségben  vagyot 
és  halgát  az  vr  isten  (73).  A  silentitun  vesztegségben  való  lé 
fel,  csendesség  (Bátai :  VTárgy.  119).  Akkor  edgy  egész  nap 
a  szép  Magelona  vesztegseggel  és  írvendetes.seggel  marada 
(Tess:SzMag.  C3).  Nagy  sukáig  mind  veszteg.s§gbe  ISnec 
(Huny:  Trója.' D).  Történtek  illyen  dolgok  is,  hogy  éjnek  vesz 
tegségében  nemes  embereknek  házokra  mentek  (ErdTörtAd 
n.372). 

Vesztegsóges :  [quietus;  ruhigj,  Aldoth  wr,  merth  cboda 
seyta  iX'  yrgalmas.sagath  nekem  weztegsegos  warasba  (KoszthC 

70). 

2.  VESZTEG :  [quiesco,  quietus  sum ;  ruhig  sein,  sicl 
nihig  verhalteuj.  Vesztegj  czac :  eile  modo,  tace  tantum  MA 
Wram  ne  weztegj  ees  ne  tavfozyal  el  een  tAlem  (KesztliC 
83)  Ne  weztegy,  mert  yflwemen  vagyok  the  nálad  ees  zaran 
dok  (97).  Monda  Xanthus  [Aesopusuak] :  Veszteg  hytwausa^ 
(Pesti :  Fab.  (íb).  Az  veszet  allattia  czendessegre  <;s  veszteg 
nec  az  fi  habai  (Szék:  Zsolt.  113).  Vesztegj  istennek  szent 
haláláért,  lám  majd  olsillyedsz  (RMK.  V.213).  Az  annya  meg- 
bussúlván  fennyegúti  vala  a  gyermetóket  monduán :  Veszte;; 
gonosz  gyorraee  (Helt:  Mes.  401).  Veíztegy,  egyet  ma  ne  szolj 
(BFaz:  Assz.  15).  Vesztegy  ember  és  ne  panaszolkodgyal  (Tel; 
Evang.  11.292).  Halgassátok  az  istennek  igéiét,  vesztégietek, 
míg  az  istennek  igéié  el  végesztetik  (Zvon:PázmP.  301). 

Vesztegl,  vesztegel :  taeeo  MA.  [quietus  sum ;  schwei 
gen,  ruhig  soinj.  Predicala  feskoknek  czudayaK'Ui,  kyk  ew 
paranczolatyara  vezteglonek  (EhrC.  138).  A  é'^lekezet  még 
feddi  vala  azoeat,  ho*  vozteglenenec  (MiindiC.  51).  Léz  vez- 
tegIS  es  nem  zollia6  a  napiglan,  mellén  ezec  le^uec  (107), 
Allaptatta  8  fergetegeket  zell8be  es  ve.sztegleltenek  8  habi 
(AporC.  78).  Ezt  sem  kel  el  veztegleny,  hog  zent  Damoncos 
atyánknak  meg  jelenteteek  Simonnak  halála  (DomC.  79).  Wez- 
teglok,  meg  lassodanak  een  tetemeym,  mykoron  ohaytaueek 
naponkeed  the  hozyad  (KeszthC.  71).  Többet  ott  nem  szóla,  az 
ember  veszteglő  (RMK.  n.38).  Ha  veszteglek  is,  miczoda  nya- 
ualya  táui>zic  el  t8lem  (Ksir:  Bibi.  1,521).  Az  Jesus  pedig  vea- 
tegle  (Fél:  Bibi,  1.47).  Az  elmiuek  veztegl8  bezede  (Salánki: 
Erasm.  4i.  Nem  vesztegel  az  szent  lélek  is,  felfVivallya  az  hit- 
nek szikráczkáját  (MA :  Scult.  90Ü),  Az  i>ápisták  avagy  vezteg- 
leni  avagy  az  tulaydon  magok  Ijerkét  nyesni  és  mi  nekfink 
utjit  nyitni  kéaszeríletnek  (Toln :  Vigaszt.  44),  Mindenkor  lial- 
gattam,  vezteglettem,  tűrtem  (Illy:  Préd.  11.1711.  A  kárhozol- 
taknak  jajas  sorsok  nem  egyéb,  hanem  a  rosszul  veszteglett 
óráknak  érdemes  bflntetése  (Fal:  NA.  139). 

el-vesztegél :  I )  (silentio  praetereo ;  verscliweigeiil.  El 
vezleglelem  masn.-ik  bSiiet  i\'irgC.  11)  F.lnem  veztehglem, 
hogy  sokak  k\Vz\U  zokot  tewrtemiy   azzoQyalaty  gyarlóságnak 


1129 


ELVR*ZTEGLÉS— VET 


VET 


1130 


boldogtalan  nyaualjTisaga  (135).  2)  [negligo;  veniachla-wigen]. 
Maga  dolgAt  el-vesztegleni :  indorinire  *caiisae  PPBI.  Lsten  en 
Hycheretemetli  ne  vezteglyotl  ol,  mert  b}ii«!nek  es  rlialardnak 
zaya  meg  nylth  en  reyam  (KulcsC.  273)  Az  bibliábiíl  minden 
eíí^•e  két  két  caputokat  akArminémfl  gondos  dolgai  Icözben  is 
el  nem  veztogti  vala  (>ízal;  Krón.  23R\  Az  ionak  el  veszteg- 
líje  levén  (Alv:  Itiii.  370)  Az  szent  írást  nagj-  mélységes  hal- 
gatissal  el  vesztégli  (Toln:  Vigaszt.  84).  A  boszszúság-tételeket 
elvesizteeli  íHall :  Paizs.  21fi).  Nints  a  mi  magyariuknak  szük- 
ségek campaniára  elébb,  hogy-sem  mint  a  hadba  mennének, 
kés/en  vagjinik  el-vesztegelve  és  el-tnnyúlva  (Zrinyi  11.177). 
Vailyon  vrani  isten  ennjn  sok  keserves  gyalázatty<át  népednek 
me<ldig  vesztegled-el  (Pa.sk<>:  ESir.  A4).  THbbet  nyom  az  í  ke 
gye'me  szava  és  azt  inkább  nem  merik  elvesztegleni  (Mon- 
TME  V.498).  így  elveszteglik  életeket:  sic  negligunt  vitám 
snam  (IHy:  Préd.  1.1811 

elveszteglés :  fnegligentia ;  vemachlassignng].  A  bfin  vagy 
el-veszteglé.«nek  vétke  vagy  ellene  való  t«elekedésnek  vétke 
(P<Ss:Igazs.  IllOSV 

Veszteglés :  tacitnrnitas,  silentium,  otium,  reqme.s  tran- 
quillita«  M.\.  stille,  verschwiegenheit,  ruhe  PPB.  Vaszteglísben 
lísz  ^s  nem  szolhaccz  (Sylv :  UT.  1.80).  Veszteglésbe  lín  mind 
az  egész  sockaíág :  taciiit  omnis  multitudo  (Helt :  UT.  L  k8). 

Vesztegletes :  [tacifnrnus ;  schweigsam).  Tanitnac  ez  ne- 
vec.  hogy  az  szfizec  veszteglete.«sec  és  halgatagoc  legyenec 
(Pécsi :  SziizK.  164).  Istennek  adománya  az  vesztegletes  és  jó 
akaró  aszszonyiállat  (MA:SB.  237).  Megtartnzfattj'a  beszédét 
az  tndós  ember  és  vesztegletes  lelkében  az  értelmes  férfiú 
(MA:  Bibi.  I.5K3). 

[Szólások].  Ouda  légyen,  hogy  a  ki  soha  el  nem  esett, 
Déminémiiképpen  vesztegletes  légyen  istenhez  (Illy :  Préd.  11.44). 

Vesztegletesseg :  echeraythia  C  tacitnrnitas  MA.  ver- 
schwiegenheit PPB.  Veztegletesfsegjgel  való  bele  hagyással: 
per  tacitam  renunciationem  (Ver:  Verb.  242).  Minekiitánna 
ve.sztegletességben  ISttec  volna :  jjostcinam  taciiernnt  (MA : 
Bibi.  IV.121). 

VET,  VÉT :  I)  fjacio,  mitto ;  werfen].  Lata  ket  atyafiy-akat 
vetveen  haloyokat  az  tengherben  (JordC.  364).  Az  tengerbe  vet5t 
vai-sa  meg  teleudyk  mynden  felee  halakkal  (JordC.  396).  Sze- 
néé hullánac  fi  reaioc  es  az  szénbe  vessed  fik5t  (Szék :  Zsolt. 
147b).  Felele  Moses:  paltza  ;  &s  monda:  ves.setze  a  fTildi'e,  es 
a  fjldre  vete  (Helt:  Bibi.  I.  Dd).  A  feysze  a  faknac  gyilkerere 
vettetSt :  seciiris  ad  radicem  arbonim  posita  est  (Helt :  UT.  A5). 
Egy  emberke  vagyon  itt  a  pusztában,  az  i5  reám  es  nehéz 
nyerget  vet  hatomra  (Helt:  Mes.  3.57).  Az  els5t  rosa  vízben  ves 
vagy  egy  keués  borban,  ugy  igyad  (Mel:  Herb.  107).  Nem 
giuitiak  meg  az  gíertiat  es  vetik  az  k5b<51  alá,  de  az  giertiatarto 
ban  tezik  (Fél :  BíbL  I.b2).  Ve.sd  az  vizbe :  mitte  in  aquam 
(Decsi:  Adag.  90).  Száiába  vetS  falatia  síncz  (154).  Sót  ves  reá 
(Radv:  Szak.  11).  Vess  arra  petrezselyem  levelet  (13).  Egyebek 
az  sz.  irá.st  gonoszul  érthetik,  de  ók  az  hamisság  nyilaínak 
határi  kívül  vettettek  (Pázm:  Kai.  504).  Az  álló  vizbe  ha  egy 
követskét  vetünk,  elsóben  kisded  kerekded  szflrűt  indít  (Pázm : 
Préd.  749).  A  rúd  orrában  vettetnec  a  szSgyelS  hámról  alá 
f5gg5  nyaklóc  (Com :  Jan.  87).  A  kSnyvnyomtato  az  SntStt 
betflket  Sszve  szedi,  sajtó  alá  veti  (160).  Angliai  po.szto  kamuka 
és  tafota  helyet  szfirt,  kSdmSnt  vét  nyakatokban  (Báth ;  Tromb. 
143).  Az  ezüst  erSs  vízben  el  oszlatván,  ha  abba  rez  peléhek 
vettetnek,  rajok  ragad  (AOere :  Enc.  250).  Bflrét  az  ebeknec 
vetic  (OegI :  Japh.  61).  Judí  a  levelecskét  a  tűzben  veté,  mely 
a  tSz-tartón  vala  (Hall:  Paizs.  El/ib  2).  Jobb  húst  vetni  az 
ebnek,  csak  ruházzon,  úgy  sem  ve.ízszük  mi  mog  éhei  Bécset 
(Bercs :  Lev.  742).  Ugy   vagyon  állapotjok  mint  azoknak,  kiket 


a  párducok  vagy  oroszlányok  elejbe  vetettek  (Fal:  UE.  404). 
Jaj  annak  a  háznak,  hol  tehén  bikáknak  jármot  nyakába 
vethet  (Kisv :  Adag.  104).  Órimébou  pai)s;ig  ég  felé  sapkáját 
liagyittya,  távulad  a  kapás  kapáját,  polgár  is  Egerben  veti  a 
kaptáját  (Orczy :  Nimfa.  A2).  Tengerre  szállott,  ott  horgot  vetvén 
a  fekete  tengerre  keltfSzü:  MVir.  2ti3).  ií)  di.s,sero  C.  sero  PPlil. 
[siienj.  Ember  vessen  io  magot  a  fűldbo  es  a  mag  teremcen  es 
nSyfiu  (MüuchC.  77).  Vete  Isaac  ot  a  tartomanba  es  azon 
esztendőbe  száz  annyi  Ifin  (Helt:  Bibi.  I.M).  Szfikőn  vét,  szSkSn 
is  arat  (Tel :  Evang.  11.  494)  Nem  vetnek  sem  nem  aratnak : 
non  serunt  neque  metunt  (Fél :  Bibi.  1.9).  Kertedben  mostan 
vetnie  kell5  porait.  1583  (KBiirtfa.  Bííj).  Az  kSvesre  vette  a 
magot :  supra  jietrosa  semínatus  est  (MA :  Bibi.  IV.  14).  Egy 
magvető  ember  kiméne  magvetni  (35i.  A  palánta  vagy  racza 
magot  sz.  Mátyás  estin  vessék  (Lipp:  Cal.  4).  Az  mustár  mag 
ha  a  fSIdben  vettetik,  úgy  meguSl,  hogy  minden  egyéb  ffiveUet 
magossággal  főllyfil  halad  (Bíró:  Micae.  382).  Nincs  gyümöl- 
csesb  füld  a  szegények  tenyerénél,  a  ki  ide  sokat  vét,  minden 
bizonynyal  sokat  arat  (Fal:  SzE.  526).  Ott  is  terem  a  gaz  ember, 
a  hol  nem  vetik  (SzD:  MVir.  104). 

[Szólások].  Vmiie  vtt :  Arrát  kí-írom,  árúba  vetem :  pro- 
scribo  PPBI.  Az  gyermekeket  oltson  áruba  vetíttéc  (Kár:  Bibi. 
IL  185).  Fogságba  vet:  captivat  JL4.  Az  czudánál  az  ember 
az  S  okoskodását  fogságba  vesse  (MA:  Scult.  777).  Tiberius 
Leontiust  meg  fogia,  orrát  elmettzetí  és  fogságba  vetteti  (MA: 
SB.  61).  Az  en  zolgamatth  wettyk  az  ffokh  házban  (LevT. 
L  311).  Vesd  fontba  az  mi  álnoksjiginkat  az  egyebekével 
(Kár:  Bibi  L  457b).  Ha  fontban  veted  a  régi  metéléssel  a  te 
korbácsolásodat  (CzeghMM.  144).  Azt  vetettem  én  is  kérdés- 
ben, hogy  íme  most  is  ők  elébb  akarnak  szabadulni  (Bercs: 
Lev.  24).  Ezeket  az  lu-ak  megértvén,  az  adózást  a  papok  nya- 
kokba nem  vetették  (Bod:  Pol.  147).  N y  o  m  o  r  u  s  á  g  o k  b  a 
vét  benneteket  a  sátán  (Mad:  Evang.  267).  Baltazárnak  \-issza- 
térése  nagy  u  y  u  g  h  a  t  a  1 1  a  n  s  á  g  b  a  veté  szívét  (Mik:  MidN. 
233).  Igiekózek  meg  feddenie  pirongatassal,  z  6  m  5  g  b  e  uetnen 
az  5  ziuSknek  kemenseget  (DebrC.  66).  Bódog  ember,  k)-nek 
byneeth  wr  zemebe  nem  vetette  (KulcsC.  71).  Már  vesse  sze- 
membe ez  világ  énnékem,  ha  mi  fogyatkozást  találhat  én  bennem 
(RMK.  11.145).  Mendenec,  kic  hallottac-uala,  vetec  8  zflvSkbe 
(MünchC.  109).  Az  temleczben  vetee :  posuit  in  carcerem 
(JordC.  398).  A  tSmlSehe  vettette.ssel :  in  carcerem  mittaris 
(Helt:  UT.  B).  Harsílnyit  küldé  császiir,  híveit  mindenütt  lessé, 
királyoktúl  épen  elméssé,  az  pogánynak  hatalmának  torká- 
ban vesse  (Thaly:  Adal.  1.174).  Igazolás  iar  5  el5tt8,  veti 
vtban  5  vepesit  (AporC.  40).  Zálogba  vétóm:  oppígnero, 
pignero  C.  Az  mint  ezy  leuel  tartya,  de  meg  nem  neuezzy, 
myrt  vettetyk  volt  zálogba  (RMNy.  11.14).  Mostan  Bakj-t  uram 
zálogba  akarja  vetni  (LevT.  IL45).  Zálogba  vetette  volt  az 
jószágot  (Kár:  Bibi.  L112b).  Zegeni  Horvát  Gaspar  vramnak 
vetet  volt  zalagba  eot  zaz  forintba  (Radv:  Csal.  11.27).  Veteuei 
[így]  solosmaba:  in  omelia  NémGl.  307.  Vmthez  vet:  Kiu- 
nyok  semmik,  ha  amazok  kinnyaihoz  vettetnek  (Hly :  Préd. 
L554).  Víire  v.  x'mire  vet:  Vetni  v a  1  a k i r  e  :  culpam  conjí- 
cere  ín  aliquem  MA.  Árura  vetőm :  proscribo  C.  Csak  hibás 
ítélet  vethet  a  felségre,  ennek  szíve  nyitva  van  jótevóségre 
(Orczy:  KöIfcSz.  176).  Sárkózyt  gályára  vetik  (Monlrók  III. 
103).  Ha  ki  ennek  helyt  nem  ád,  maga  hitetlenségére 
vessen,  hogy  meg-csalattatik  (Pázm:  Kai.  717).  Mohácsnál  a 
nemesség  színe  farkas  kaszára  vettetek  (Pázm' :  Kai.  541). 
Farkas-ka.szára  veti  és  veszedelembe  taszittya  (Pázm:  Préd.  35). 
Ne  vessen  minket  íllyen  farkas  kaszára  (EsztM:Lev.  13).  Az 
isten  nyájja  mellett  el  ne  aludjonak  és  azt  farkas  kaszára  ne 
vessék  (GKat:  Válts.  1542).  Az  Mariát  isten  kegielemre 
vefetetnek  mongia  (Fél:  Tan.  43).  Az  örök  üdvösséget  nem  kell 
kétségre  vetned  (Illy :  Préd.  1 374).  Ne  vessék  szegény  lelkeket 
vakjában  koczkára  (Czegl :  MAI  299).  Koczkára  veti  uráért 


1131 


VET 


VET 


1132 


íletét  és  sohim  iipni  röjti  (Zrinyi  11.50).  Konczi-rtl  konczra 
vetni  nem  szánja  szolgáit  (Thaly;  Adal.  1.60).  Annyira  neveké- 
fiélt  lieno  a  pénz  szerelése,  hogy  végre  a  [lénzért  Kristust 
kcUya-vetyére  veté  (Pázm :  Préd.  729).  Ennec  okát  nem 
kell  az  magvetőre  avagy  az  ma  gra  votni  (MA :  Scult. 
205).  M  a  g  o  k  r  a  vessenek,  hogy  az  néltiek  adott  eszkiízflkkel 
élni  nem  akartak  (Lép:  PTiik.  11.68).  Ha  mikor  szerencsénket 
szántszándékkal  az  ellenségünknek  engedgyük,  magunkra  vassiink 
(Fal :  NE.  9).  Ha  ki  azért  megköti  a  lánczot  az  Ördöggel  kész 
akarva,  magára  vessen  (Fal:  SzE.  .549).  Mindent  no  hidgyflnk 
miiidgyárá-st,  a  mit  li.-ilhink,  hanem  mertekre  ve^sflk  es  meg- 
lássuk, ha  egyaránt  iar  az  igassagnak  linnyanal  (Heit:  Mes. 
433).  Nem  vethetek  teljességgel  a  város  népére  is,  mórt  sok 
hántások  volt  (Tört.»  in.l02).  A  kik  felottéhb  pompáznak  ti.szt- 
ségekkel,  azt  adják  értenünk,  hogy  nom  érdemiették  meg,  hanem 
hogy  a  szerencse  csak  úgy  vetette  n  y  a  k  o  k  r  a  mint  terhet 
(Fal:  UE.  420),  Nyakra-főre  veti:  praecipitat  MA.  Nemolliek 
az  SrdSgre  vetnek  (DeraiG :  Préd  17).  Joh  lett  volna  noki, 
ha  az  ember  nom  sznletet  vtílna,  hogy  sem  kárhnzattyára 
pokolra  vettetnélek  (Lép;  PTük.  1.122).  Próbára  vetni 
nem  akartam  Igaz  hitfimet  (MA ;  Saút.  6).  Engem  az  .szerencse 
mást  próbára  vetett  (Thaly:  VÉ.  199).  Az  próbak/ireám 
fit  vette  vala,  íme  az  nagy  szent  embert  hozta  vala  (RMK.  IV. 
67).  Ez  vettflttet  sockaknak  romlására:  positiis  est  hic  in 
ruinam  mnltorum  (Helt:  UT  08).  A  rabot  is  erfivel  vetik  a 
sarcra,  kedvének  kell  lenni  hozzá  (Tlialy:  Adal.  1.82).  Én 
senkire  nem  vetek,  isten  dolga  (Dec.si:  Adag.  231).  Ne  vess 
senkire,  hanem  magadot  kárhoztasd  (Megy:  6 Jaj.  n.27).  Lás- 
sátok, az  mit  találtok,  senkire  ne  vessetek  (TörtT.*  1.425). 
Szemére  vetőm :  exprobro,  iniproiiero  C.  Ezt-is  veti  szemére 
(Cze.gl:  Japh.  84).  E  dolgot  én  szemekre  vetettem  (151).  Ha 
miben  hazudtam,  vesd  szememre,  verd  torkomba  (Fal :  NE.  74). 
Vétkeinket  .szemünkre  vetvén,  okot  ád  jobbulásnnkra  (Fal:  UE. 
409).  A  szerencsére  vetni :  *assignare  culpam  fortnnae 
PPBI.  'Életeket,  testeket,  véreké*,  jósz.ágokat  azokra  való  vágya- 
kodásokbrtl  szerencsére  vetik  (MA :  SB.  4).  Én  ezt  az  életet 
szerencsére  vetem  azért,  hogy  egy  szempillantá.sig  láthassalak 
(Mik:  MnlN.  186).  Amaz  urára  vét,  ez  fe  leségére  (Gyöngy: 
Cup.  22).  A  ház.xsság  dolga  istennek  munkája,  nála  nélkül 
vakra  vetett  sok  koczkája  (GyöngyD:  MV.  05).  Az  lova.s,  ki 
magát  vakmerőségre  vetette,  el  ne  hallg.-isd,  megbüntettess 
bennek  (RákGgy:  Lev.  337).  No  vesd  magadat  vakmerőségre 
(Decsi:  Adag.  54).  Egyedfll  ily  veszedelemre  magadat 
;d;arnád-e  vetny  s  itt  hadni  társodat  (Zrinyi  1.156).  Mindenféle 
veszedelemre  veti  magát  (Mik:  MulN.  181).  Kérem  Kdöt,  én 
reám  ne  vessen,  a  mi  kárát  vallja  íLrvT.  11.261).  Az  lacedae- 
monbeliec  meg  éőzuen  az  athenaebelieket,  30  embert  vétenek 
reaiok  kic  országokat  igazgatnak  (Decsi:  SallC.  39).  Az  igen 
seprős  bor,  ha  mi  nyavalyád  lenne,  az  or.szág  fiai  rám  vetnének 
érette  (Hall :  HHi.st.  11.1261  Uram  nálatok  hadfa  minden  jó 
kedvét,  reám  nem  vethet,  jó  darabig  s«mmi  tű  nem  volt  kőz- 
tünk (Fal:  NE,  79).  Az  hol  Kd  azt  irja,  hogy  Kdro  vetették 
volna  az  dolgot,  bizony  egy  szál  kétségem  sincs  benne,  de  ám 
arra  nem  vethetnék  (Nád:  Lev.  77).  Isten  a  chapasokat  arra 
veti :  apponot  deus  super  illuni  plagas  (Mon:  Ápol.  303).  Senki 
arra  ne  vessen,  hogy  istenen  mnltel  dolga  (I'ázm:  Kai.  760). 
Vmit  vet:  Adót  vete  (Kulcs:  Evang.  71).  Ennek  czak  szép 
a.szszony  s  vetet  ágy  kel  (Decsi :  Adag.  86).  Az  isten  maga 
kezével  puhíttya  és  veti  ágyát  botegének  (Pázm:  Préd.  695). 
Tsjd<  azok  vannak  jobb  rendben,  kiknek  a  szerentse  vetett 
ágyat  (SzD:  MVir.  396).  A  páiiista.ság  nagy  akad  ék  okát 
vét  az  igazság  ismeretinek  (Pázm:LuthV.  39).  Azok  kíiiiiyül 
vízárkot  vettetett  (Monlrók  III  153).  A  tanítványnak  híre 
meg  homályosította  masterének  hírét,  árnyékot  voteH  néki 
(S/.D:  MVir.  233).  Mykoron  hazahoz  vytte  von:i  liAket,  aztalth 
vothee  h*nekyk   (JordC.   765).  Mynem  ysten   weteth   aztalth 


mynekonk  kyetlenbe  (KeszthC.  198).  Mire-valok  a  vetett  asztal,- 
a  külömbözö  eledelek,  ha  a  betegl)en  tsömört  szerez  az  étkek 
látása  (Pázm:  Préd.  835).  Ültetvén  vendégül  vetett  asztalához 
(Gyöngy:  KJ.  52).  Most  készül  az  ebéd,  az  asztalt  mo.st  vetik 
(GyöngyD:  K,J.  362).  Aztalt  az  útszán  vetnek  s  nem  a  szobában, 
hanem  az  útfélen  ebédelnek  (Mohi:  JÉpül.  282).  Láték  ugyan  olt 
egy  vetett  asztalt  is  (Csúzi:  Síp.  219).  Megvendéglettem  sokáig  itat- 
ván, végre  atyafiságot  vetettünk  egymás.sjd  (Monlrók  IV.Oiili. 
Valakivel  barátságot  vetni:  *coire  cum  aliquo,  *adjungere 
sibi  aliciuom  amicum  PPBI.  Sokan  semmi  barátsigot  vagy 
ismeretséget  nem  vetnek  egym.-issal  (Pázm:  Préd.  748).  Vess 
barátságot  velem:  fac  mecum  amicitias  (Káldi:  Bibi.  IL268). 
Azokkal  barátságot  vete  (Liszny:  Krón.  221).  A  persiai  király- 
ival békességet  vetettének  (Balog:  Corn.  65).  Egymással 
bák&sséget  vetni  (Teleki:  FLél.  207).  Hun  csak  eggy  i  betűt 
vét  az  N  utann,  hun  kettőt  (TiahEpin.  4).  Nem  kell  az 
embereknec  hiimi  auagy  az  ő.  igéretőkl>en  bizodalmat 
vetni  (Holt:  Mes.  413).  Ha  az  himket  az  wr  isten  világi  szép- 
ségnél meg  áldani  sziueknoc  édességet  es  bizodalmat  ne  ves.sec 
benne  (Horn:  Evang.  IV.310).  Nem  az  mi  érdemünkben  vettyük 
]  bizodalmunkat  a  meg  igazniás  dolgai lan  (Pázm:  Kai.  329).  A 
mi  tőlem  lehet,  azt  mind  el-küvetem,  s  hogy  el-hidgyed,  erre 
bizonyomat  vetem  (GyöngyD :  Char.  142).  A  vac  eleibe  ne 
vess  botránkozást:  coram  caeeo  non  pones  offendiculum 
(Kár:  Bibi.  LlOfi).  A  czégéres  vétkekre  bírságot  avagy  bfin- 
tetést  kell  vetni  (Com:  Jan.  136).  Lstenre  nézzen  minden 
vágyódásunk,  az  ö  tisztességén  kívül  miis  t  z  é  1 1  ne  vessünk 
(SzD:  MVir.  238).  Ha  csak  csalt  vetni  nem  akar,  bizonyítja, 
hogy  az  Duna  mellett  Ovárnak  akar  gyünni  (Bercs:  I^v.  53). 
Ha  csalt  vetne  Haiszter  másfelí,  ódalt  leszek  az  hadakkal 
mindenütt  (234).  A  nézőket  megh  csábították  az  tar  papok, 
kűlőmbőző  csalárdságokat  vetuen  szem  eleiben  (Toln : 
Vi.gaszt.  77).  A  nyulat  kergetik  a  kopók,  de  cselt  vét  ott 
nékik  (GyöngyD:  MV.  371).  Annak  veti  cselét,  hogy  megejthesse 
(Fal:UE.  378).  Hogy  ezen  dessegh  o  t  vetőt  vona  Jesus  az 
saduceosoknak :  qnod  silentium  imposuisset  Jesus  Sadducaeis 
(JordC.  425).  KWsA  eke.sségben  votykh  dicz\Vsegeket 
(VirgC  145).  Inkább  veti  abban  kiki  dicsőségét,  miképpen 
tölthesse  ei-szény  ürességét  (Thaly:  VÉ.  1.24).  Előbbi  dolgait 
veti,  sziímlálja,  egy  ház  alatt  meg  agg,  igen  átallya  (BFaz: 
Castr.  D4i.  A  víg  szerent.sének  ki-derülte  hamar  éjét  vet 
(SzD:  MVir.  393).  Az  tisztességes  életnek  tudomaniat  hatra 
haginan  lopjisra  az  eo  elmei  eket  vetik.  1572  (KBécs  F2). 
Ez  álmot  nem  r;rtliete,  noha  elmeyét  rayta  igen  vete  (fcztH. 
2).  Fellyebb  napom  fénnyé  tehát  nem  mehetett,  még  délre  se 
méné,  már  is  esttét  vetett  (GyöngyD :  KJ.  410).  Ennek  ne 
vess  fart,  mert  olyat  vesztesz,  kiben  vallasz  nagy  kárt  (K.MK. 
V.27).  Az  isten  he-szédének  hátJif,  fart  ne  vessünk  (Mel:  SzJán. 
43).  Nagy  haragya  a  királynac  Molduara,  István  v,ayda  fart 
vetet  az  királyni  (Görcs  :Máty.  39).  Mások  alá  voté  farát  fele 
ségem  (Gyöngy :  Cup.  15).  Gonasz  anya  az,  a  ki  ollyan  faty- 
tyakat  vét  (Matkó:  BCsjik  106)  Fejet  vetők:  spieo  C. 
Nagy  szerencsére  vetni  fejét:  *actiones  pariculosas  snscipere 
PPBI.  Fejét  akkor  voté  olly  nagy  .szerencsére  (Huszti:  Aen. 
13).  Torkáért  halálra  Ls  vetné  fejét  (Decsi:  Adag.  93).  Az  mag 
szárba  megvon  és  fejet  vét  (MA :  Scult.  210).  Ez  mai  na|Mn 
estve,  elő  álomkor  nagy  szerencsére  vetem  fejemet  (TudTár. 
1839.  323).  Fészket  akar  az  Ilátiaközön  vetiii  s  ols?aka.sztani 
correspondentiánkat  (Bercs:  Ixív.  110).  Ö  neki  fittyet  is  vetnek 
orra  alá  (Zvon:  PazmP.  91).  Frigyet  vet :  foederat,  foedns 
init,  (langit  M.\.  Frigyet  vetni:  *.sjicr;ire  foedns, *eoire  in  foedera, 
*lx>rculero  foedus  PPBI.  Bíilc.seii  cselekedék,  friíyet  vélek  vete 
(RMK.  11.20),  Az  vtan  ozlan  fríget  vete  «  mmaiakal  (Szék: 
Króu.  67).  Szabad  legyen  5  noki  az  tőrőckel  is  frigyet  vetni 
(EsztT:  IgAny.  419).  Az  érászokkal  frigyet  vetvén,  egy  jámbor 
érseket   kilido   h'zzAjok   (Pázm:  Kai.   64).   Emlékezzél  velünk 


11 ;« 


VET 


VET 


1134 


retett  fiigyedrül  (Pázni:  Imáds.  S02).  Frigj-et  azzal  ne  vessfinc, 
ki  az  mi  idvősségöukre  szSiitelen  olálkodic  (MA:  Tau.  15S). 
Amaás  kirAly    niidi^u    látná,   lioey  az  Ui    5   véle   frigyet  vetőt 
TOlt,  oly  igen  szerencsés  volna,    megköldi  néki  az  frigy  levelet 
(MA:SB.  64).  Frigyet  vetilnc  véle  (Zvon:  Post.  1.852).  Frygyet 
mondgia,  hogy  vetett  szemeyvel,  hogy  imitt  amott  ne  vaiidorlaná- 
nak  (Lép:  I'Tiik.  I.112V   Talám   olt,  ott   vetet  isten  frigyet  az 
embereckol  (Keresizt :  FelsK.  113).  F  u  n  d  a  m  e  n  t  o  m  ot  vetni: 
^acere  fmidamenta  PPBI.  Kelliessék-e  CLristus  kfiuől  mas  funda- 
mentomot  veiny  az  anyazentetryliíiznak  (EsztT:  IgAny.  A5).  Az 
nj  tanitások  oly  fondamentomokat  vetnek,  mellyek  az  emberben 
el-óltiiak  minden  tekéi Iete«séget  íPázm:  LuthV.  297).    Erdély-is 
azonban  füstöt  vét,  lángozik  (Gyfingy :  KJ.  82).  Ijappanghat  a 
hamisság,  de  lehetetlen,   hogy   tiistöt  ne  ves-sen  és  farka  ki  ne 
tessék  a  rókának  iSzD:  MVir.  175).  Amaz  maga  biro  síb  itiak  az 
en  iobbomra  fel  tamattanak  és  az  én  lábamnak  g  á  n  c  z  o  t  vetnek 
(Mel:  Jób.  70).  Az  isten  az  életnek  és  halálnak  ura,  ha  gátot 
nem  vetsz  benne,  akkor  .szóllit  ki,  mikor  logjobnak  Ítéli  (Fal:  BE. 
577).  Nem  vetek  gátot  benne :  nem  bánom  (SzD :  M Vir.  20).  A 
TOzér  arra   veté   gondját,   hogy  közöltök  szerelet  maradjon 
és  békesség   (Mo!n:  JEpül.  127).    Mykoron   embertli  akarand  6 
hytybeu  megh  tantoroytbanya,  elly  halálos  gondolathokath 
weth  5  zyweben  (ÉrsC.  2841.  Szniimán  Egerre  veté  gondolattyát, 
hogy  annak  el  ki  dönclie  erős  bástyáját  (Zriuyi  142)  Az  hitet- 
leneknec  soksaga   az   fattyú   czemetékbfil   mély    gySkeret 
nem  v§t  (K.ár:  Bibi.  1.637).   Szivébe  támad  embernek  a  gonosz 
gondolat  és  ha  ot  gyökeret  vethet,  szántaiau  bűnök  származnak 
ki  belőle  (Tel:Evang.  IL31).  Az  szerencse   ha  kedvét  nynytya 
néked,   Srizd   magad,   mert  álnokul  hálót  vét  (1MA:SB.   49). 
Erietem  az  te  Nag.   nagy  h  a  r  a  g  i  a  t,   kytt  te  Nagch.  az  en 
fiamra  vettett  (LevT.  1 369).  Egy  hasonlatosságot  vetec, 
fároc  el5dbe  (Kár :  Bibi.  1.164b).  Szárnyán  hordozza  a  jó  szerentse, 
hatot   vet   néki   a    kotzka    íSzD:  MVir.    392).   Mit  becsűll5d 
emiyire  az  szerencsét,   ki   szSntelou    elfordul  és  hátat   vét 
(MA ;  SB.  .50).   Támadás   ott   ingyen  sem  gondolható,  hanemha 
lenne  minek  hatokat   vetni  Csehország  felöl  iBercs:  Lev.  631). 
Hátát  már  az  német  az   viznek   vetette,   labancza  ötezer,  jobb 
szárnyára    lette   (Thaly:Adal.    n.352).    Meg   ne    várd,   hogy  a 
szerencse  hatot  vessen  (Fal:  UE.  422).  Változó  a  szerencse,  fel- 
billent  a   felsó   fokra,    de   lógott    hátat    vet   (SzD:  MVir.  393). 
Határt    vetők :   termino,   praefinio  C.    Határt    kijebb  vetők : 
protemiino   C.   Ve.ss  határt  a  népnek  kőreskSrnyfil  (Helt:  Bibi. 
I.L13).  Ki  tartozic   határt   vetni   ezekbem  az  dolgokban  (Zvon: 
Osiand.  84).  Az  halárt  küllyeb   vetné  az  Enphrales  vizig  (MA: 
Bibi.  1.283).   Éltének  isten  killebb   vetett  határt  (Kónyi:  HRom. 
156).  Sz  Borbála  ázzon  napian  az  északi  szelek  h  a  u  a  t  veinek. 
1572  (KBécs.  Ev4).  Een  nihamon  hazartolh  vétenek :  super 
véstem  meam  miserunt  sorlem  (KeszthC.  62)  Két  hetet  nem 
vetek    benne,   hogy    köntös   nélkül   fog  járni  (TörlT.^  111.377). 
Bésánczolta  magát  az  Eába  mellett,  két  hidat  vetett  az  Rábán 
(Bercs :  Lev.  53).  Mivel  már  itt  is  hidakot  vetet  az  német,  meg- 
tetszik, nem  fél  az  fölsó  jegektül  (411).  Vetik  az  hidat  az  gyóri 
Dnnán  (550.).  Köz  beszéd  az  magyaroknál :  vétkes  peldarul  nem 
jo   h  i  m  e  t    vetni  (MNyil :  Agend.  327).    Horgot  vet  korengó 
csapásival,    hogy   tárgyát  érje  (Fal :  UE.   476).  Kik   a    Krisztus 
Jézust  el  nem  szenvedhetik,  az  6  érdemében  hűteket   nem 
vetik  (RMK.  VL4).  Időt  vete  az  isten  nékie:  conslituit  dominus 
tempus  (MA:  Bibi.   1.56).    Nem    illik   te   házasságodról  ilt  most 
emlékezned,  az  vitézek  között  jámbor ságát  vetned  (RMK. 
VI.57).  Az  nr  jegyet  vete  Cainu-a :  posuit  dominus  Cain  sig- 
num   (Helt:  Bibi.    LB3).   A   hivek  házból   ki-menve   és   viszsza 
térve  szent  kereszt  jelét  vetették  magokra  (Pázm:  Préd.  1207). 
Az  okos  játszó   nem  vet   ollyas   kártyát,  a  mellyre  lesben 
vagyon  társa  (Fal:  ÜE  373).  Az  emberke  vezérli  vala  az  orosz- 
lánt az  ősuennSkre,   a  hol   kelepzfket  és  tSreket  vettet 
vaia  (Helt :  Mes.    363).   Keresztel    vét  magára  az  5  képére 


alkotott    ember   (Csúzi:  Síp.    170).   Elsíben   a    bulgár  aszszony 
elótt  keresztet  liell  vetni  és' úgy  ád  szalonnál  (Mik:TörL.  351). 
Az   ember  űmagát   igen   menti   vala,  nagy  kételenségét 
igen  veti  vala  (RMK.  n.42).  Vette  kezeit  szömeire :  imposuii 
mauns  .super  oculos  ejus  (Helt:  Ul'.   L3).  A  betegökre  kezeket 
vettik:   super  aegros   manus  imponent  (Helt:  UT.  0).  Mért  oz 
az   els5  szBIStt,  vesd   lobbik   kezedet  az  6  felére  (Lép:FTiik. 
1295.)   Kezest   velők :    satLsdo   C.  PPBI.   K  o  t  z  k  á  t   vetni : 
jactare  *ba.-^ilicum  PPBI.  Márenak  koczkáját  midőn  tovább  vettyük, 
hirtelen  vakot  hoz  ^GyöllgyD:  KJ.  414).  Ennek  uetetük  ket  zaz 
lóriul   k  e  o  t  e  I  e  t,   hogi  az   uar   mege  ispania  igazat  tehesen 
lelíle  (RMNy.    U.83).    Hlyen    állapottal    Éueás    lehetett,   szép 
Laviniáva!  mikor  kötést  vetett  (GyöngyD:  Char.  393).  Magánál 
nagyobbal  vét  kővel  (Decsi:  Adag.  4).  Három  nap  iaro  földnyi 
kőszd  vete   5    kőzetté  es  Jacob  kőzett  (Helt:  Bibi.  1.04).  Ez 
illyeneknek  mi  lábat  nem  vetfiuk,  csak  a  következendő  con- 
ditiók    lartas.sanak-meg    (Pós:  Igazs.    1.71).    Lángot    vetők: 
intiammo,  redardesco  C.    Lest   vetek :   obsidior  C.  Valakinek 
lest  vetni :  *adornare  tragulam  PPBI.    Vess    leslh  az  v;uasnak 
(JordC.  301).    Az  város  kőrnyfil  leseket  vetél  vala  (Helt:  Krón. 
72).   Lest  király  sokfelé   vetett   vala  (RMK.  m.333).  Ebeczki 
kivitte  az  liadakot,   most  végibe    leseket   vetettek  (Bercs:  Lev. 
299).  A  puska  lobbot  vet  (Thaly:  VÉ.   IL376).  Magot  vetők: 
semino  C.  Kyk  vethnek  magolh  kenywezesekbe,  vygsagal  arath- 
nac   (KftszthC.    360).    Kimene   mag    vetni   az   maguető    ember 
(Sylv:  UT.  L20).  El  mennen  ez  fráter  Ruíimis  magát  uele  az 
zent   imatsagra  (VirgC.  23).   Mostan   a   feiedelmec  mellé  veti 
magát   minden   varga   folt,  ot  hazudoz  (Helt:  Mes.    192b).  Vgy 
tetzilc,  halálra  veté  magát  (CzegI :  Japh.  3).   Nagyra  veti  magát 
(Kónyi :  HRom.    157).    Vasárnap  bocsátá  viszsza  a  kövelel,  kin 
maga  jelen   lesz,   szombat-napot   vetett  (GyöngyD:  MV.  52). 
Meg  kellene  jönni  Décseinek   immár,   kit  a  vetett  napra  nyug- 
hatatlanul vár  (GyöngyD:  KJ.  383).  Én  üdvözítő  Christnsom,  ki 
a  te  nagy  kegyességedből  az  emberekkel  nemet  vetvén  nieg- 
test&sűltél    (Pázni:  Iraáds.    161)     Tőr    ala    embőruec    nakat 
vetnie  (NagyszC.  246).    Az  wr    isten  nem  chak  azért  vét  nya- 
ualyiat   emberre,   hogy   bfiues   (Helt:  Bibi.    Lfá).   Az  Aaron 
vessen   nyilat   az    ket   bakra  (Kár:  Bibi.    L103).   Az  folnagy 
okot  ne  vessen  a  zam  adásban  (TörlT.'  L190).   Ostromot 
kell   neki    vetni   (Kónyi :  HRom.    109).    Ó  r  ft  z  é  k  e  t    vete   az 
határokban  (Helt:  Krón.  45).    Azzal  fenyeget,  hogy   peczkét 
\'ét  az  orromra  (Matkó:BOák.  157)    Leli  zaluan  loua  hal.u-ol 
pecetőt   veleh   az  tőmiőcz  aitaiara  (DebrC.  123).  Levelekre 
az  a  pŐczet  vettetőt,  mely  az  romai  kyralioknac  bekötőt  leuelekre 
szokott  vetetni  (Zvon :  Osiand.  C3).  Petséfet  vete  isten  Ábrahám- 
nak  és   maradékinak    testére   (Pázm:  Préd.    158).    Egy   ezüst 
órácskát    köt   ahoz   ezekre,    pecsétet   vét  s  bizza   Pál  Gergely 
követre  (Gyöngy :  MV.  IL162).  Más  példabeszédet  vette 
Jézus  eleygbe:   aliam   parabolám   proposuit  Jesus  (Helt:  Ul". 
D3).   Sok  gySlevész  népek  édes  lakó  honnyunkban  ránk  ütvén 
praedál  veiének  nemzetünknek  (Megy:  6 Jaj.  IV.16).   Préd;íl 
vetvén   mmd   azokban,   valamit   kiki   szokott  az  ö  mestersége 
.szerint   vinni   (Monlrók    VIU.300).  Tett    Ígéretet,    r  a  b  s  z  i  j  a  t 
vetett,  ilyen  a  pai-olája   (Amadé:  Vers.  216)    Vessek  Lsteube  6 
remensegeket   és   ne   felegyek   el  istennek  myvelkedetit 
(AporC.  34).    Esztelen,  ki  veti   ilyből  reménységét  (Zriuyi  1.81). 
Nagyságodban  vetette  reménységét  (Bercs:  Lev.  172).  Csalatkozik, 
a   ki   istenét  elkerülvén  emberbe   veti  reménységét  (Fal :  SzE. 
522).  Látván,  hogy    mindenütt  ben  sül  és  fiak    reteszt   vét 
pattantyújok  (Pázm:  Kai.  129).  A  Dunán  túl  is  vetett  sáuczol 
(Monlrók  XV.525).  Búzájába  vetettük  volt  sarlónkat  (CzegI : 
MM.  10).  Sógorságot  veté  a  Sálomon   Pharaónal,  el  vőuén 
annac  leányát  (Kár:  Bibi.  1.303).   Kész   vélec  jó  móddal  sógor- 
ságot vetni   (MA:  Bibi.   L31).   Sógorságot  vetendetec  6   vélec: 
connubia   miscetis   cum  eis  (214).  Sorsot  vétettec  ruhayára 
(Vás:  CJanCath.  114).  Sorsot  veténec  ruhaiára  giígolván  szegény- 


US5 


VET 


ALÁ- VET 


Unn 


ségét  (Zóly:  Elin.  G4).  Siivoget  vetni:  *aperire  caput  PPBl. 
MuikI  meg  uradnak,  ho^  tőke,  gané  a  mise,  ne  ves  sflueget  a 
képnek  (Mel:  Sám.  385).  Siueg  uetue  halgattyac  az  5rd6g  szauát 
(Mel :  ATam.  122).  Ottan  söveget  vetnec  és  térdet,  feiet  haytnac 
neki  (Born:  Préd.  66).  Meg-kivánnya  az  vr,  hogy  sflveg  vetve, 
térd-hajtásokkal  forgódgyanak  szolgai  (I'ázm:  Kai.  735).  Mar- 
docheus  süveget  neui  vetett,  nem  emelkedett  elitté  (Pázm: 
Préd.  54).  ElStte  mentél  társjiiddal  söveg  vetve  (Piis:  GBot.  29). 
Ha  az  isten  német  ruhába  menne  eleibe,  annak  sem  vetne 
süveget  (Gér :  KárCs.  IV^522).  Számot  vetni:  rationem  *dedu- 
cere,  *edere  rationes  PPBl.  Valakivel  számot  vetni :  *diaputare 
rationem  cum  aliquo ;  megszámlálom,  szjimot  vetek  :  computo 
PPBl.  My  nem  hogy  chak  ennyen  volnánk,  de  soha  ember 
zamaat  nem  vethety  (ÉrdyC.  553b).  Botyauy  vramhoz  mének 
zani  vetny  (LevT.  1.39).  Akara  szamot  vetni  az  ű  szolgaiaual : 
voluit  rationem  ponere  cum  servis  suis  (Fél:  Bibi.  I.30>.  Nem  ió 
gazda  nélkfll  .számot  vetni  (Decsi:  Adag.  167).  Az  Mahomet 
nevének  görög  bötüi  is  ugyan  ezen  nevezetes  számot  vetik 
(Pázm :  Kai.  670).  Sziim  vetvén  elégíttesd  meg  (Gér:  KárCs. 
III.362).  Tes,sék  most  jó  dámák  leg-alább  múlófélben  számot 
vetni  té-tova  röpített  gondolat-jkkal  (Fal:  NA.  134).  A  test  és 
vér  gyulladási  között  meg  lévén  a  költség,  az  akarat,  mire  ne 
meiniyeu  egy  úrfi,  könnyű  számot  vetni  (Fal :  NU.  263).  Vannak 
olly  emberek,  a  kik  számot  sem  vetvén  erejekkel  mindenbe 
beavatják  magokat  (Fal:  VE.  391).  Könnyű  volna  mind  ezekről 
tenni,  ha  az  uraimék  .számot  vetnének  magokkal  (486).  Számot 
vetsz  untalan  er.szényedilel,  lelkedismerotivel  nem(Fal:SzE. 
516).  A  magyarok  mint  a  Finnia-béliek  ogytíl  fogva  tízig  tsak 
nem  egyféle  képen  vetnek  számat  (Mohi:  .lÉpül.  174).  Valami 
kenéssé  szememet  vetvén  arra  (Kár:  Bibi.  I.461b).  Szemét 
egy  a.sz,szonyra  veté,  azt  meg-szereté,  meg-nehezke»síté  (Pázm: 
Préd.  794).  Senkire  jó  szemet  nem  vetnek  (Fal:  UE. 
382).  Reám  leg-ébrebben  veté  szemeit  (SzD:  MVir.  389).  Földre 
vetett  szem  illet  szüzeket  (386).  En  SltSzetemen  z  e  r  e  n  c  e  t 
vétenek:  miserunt  sortem  (DöbrC.  44b).  En  tfillém  vettotét  e 
zérző  s,  ho*  méndén  nép  eluezien  (BécsiC.  134).  Vgyan  ezoda 
volna,  ha  ít  szót  nem  vetne  hozzá  (DecsI:  Ad.ag.  129).  Soha 
nem  akartak  az  hussiták  szövetséget  vetni  az  lutheristák- 
kal  (Pázm:  Kai.  158).  Csuda  mely  nyájas  szíivetséget  vétenek 
egj'mással  (189).  Isten  azt  ígéri,  hogy  firőkké-való  szövetséget 
vét  az  új  testamentommal  (Pázm:  LuthV.  273).  Lészen  az  szSvet- 
ségnec  jele,  mellyot  én  vetoc  én  kSzSttera  és  tik5z8ttetec  (MA : 
Bibi.  L8).  Szövetséget  ne  vess  véle :  ne  pangás  foedus  cum  eo 
(81)  Szövetséget  vetnek  egymással  véreket  boLsátván  karjokból 
(H:dl:HHLst.  11.115)  Olyannal  kell  szövetséget  vetned,  a  ki 
hozzád  méltó  (Mik :  MN.  274 ).  Hogy  be  ne  dőljön  az  oldala  az 
fának,  támaszt  ves  beWl  neki  (Radv:  Csal.  1 11.50).  Bort  Is 
hoznak,  de  vét  Ferencz  tiltást  ennek  (GyöngyD:  MV.  112). 
A  kegyességnek  .színe  alatt  törököt  vét  (Illy:  Préd.  n.355). 
Vittel  műnket  tőrbe,  vettél  törödelmoket  mfi  hatónkra 
(AporC.  13).  Tammaztot  t<auosagot  Jacoban  es  t  ö  r  u  e  n  t  vetet 
Isrlben  (AporC.  34).  Terwenth  ves  nekem  wram  the  wtadba 
ees  ygazgas  tngemeth  ygaz  wthba  (KeszthC.  60).  Az  tatárság 
mindenütt  tüzet  vete  s  égeté  az  országot  (TörtT.'  L2).  Vakot 
vetett  ott  a  Uoczkád  (Bal:  Csisk.  35).  Itt  Is  vakot  vete  Pazman 
koi'zkala  (Zvon :  Pi'izmP.  4).  Az  úr  istent  segítségül  hiván  kétség 
nélkül  vakot  vettethetnénk  az  ellenséggel  (ErdTörtAd.  11.399). 
Majd  meg-válik,  kinek  vet  vakot  a  kotzka  (PhilFlor.  95).  A 
vilíigi  jó  szerentse  hamar  vakot  vet  (SzD :  M Vir.  393).  Végét 
vetőm :  defungor  C.  A  dörgésnek  véget  vetők :  detono  C.  Az 
Moyses  törnenyenec  véget  netuen  (Mon :  Ápol.  467).  Az  bornyomó 
nem  nyom  bort  az  válúkban,  a  .szfiroton  való  örömnec  végét 
vetöttem  (MA:  Bibi.  11.15).  Altal-ütvén  magát  véget  vét  éltének 
(GyöngyD:  KJ.  456).  Ennek  szerencséje  végét  veti  az  erdélyi 
succursusnak  (Bercs:  Lev.  029).  Mindenkor  vonjuk  magunk  után 
bosz8za.s   bujdosáfiuikat,   a   mellynek  talán   tsak   a   halál  veti 


végit  (Mik:TürL.  404).  A  mint  látom,  az  az  iljú  Apollonius 
verset  vethet  velem  (Hall :  HHist.  U.209).  Egy  emberke 
vagyon  itt  a  pusztában,  az  i5  reám  és  meg  fog  és  zabolát 
v§t  hatomra  (Helt:  Mes.  357).  Kétségbe  esvén  gyógy nlásíirúl 
néUI  vetik  a  zabolát  (Pázm :  Préd.  32).  S  á  k  m  á  ú  t  veténec 
mindenben,  valami  találtabiéc  az  kii-ály  házában  (Kár :  Bibi. 
1.392).  Az  gyermekeket  elrabollyác,  jo.szágokhan  sákmánt  vetnec 
(MA:  Bibi,  1.31).  Vnuűl  rel :  Azt  veti  okúi:  *praetendit  hoc 
PPBl.  Nyavalyáját  vetni  okúi,  hogy  nem  mehetett :  *jurare 
morbum  PPBl.  Eoket  az  ur  isten  például  vetette  minden 
istenes  életS  emberek  eleiben  (i'ázm:  KT.  57).  Vinivé  vei: 
Bflnn§  ne  vesse  (Sylv:  UT.  1.7).  Vmivel  vet:  Zoknya  allya, 
fely  zewid  a  1 1  a  c  h  a  1  vetett  (RMNy.  11.34).  Egh  zoknya  myml 
allya,  fely  aranyas  bársonnyal  wetteth  (RMNy.  II.:i4).  Kek 
tafota  szoknya  alja,  feU  veres  bársonnyal  vetett  (Radv:  Csal. 
II.6).  Mással  vetőm :  conjicio  C.  A  népet  adó  alá  vette 
(Kónyi :  HRom.  2).  Mindennemfi  .szentséget  maga  birtoka 
a  I  a  Igyekezlc  vetni  (Mon :  A|)iil.  468).  Az  papa  az  g  y  fi  I  e .« 
ala  vagyon  vetettuen  (Zvon:  Osiand.  87).  Buda  hatalma 
állá  vete  az  egász  Scithiát,  hogy  az  Atila  táuoly  lötébe 
semmi  támadsis  ne  lönne  az  ors7.ágban  (Helt :  Krón.  14).  Kezes- 
ség alá  vetett  bUnös :  reus  vadato,  satis  dato  commlssus 
PP.  Myndeneketh  vettetel  A  labay  ala  yohokath  ees  ekre- 
kelh  (Ke,szthC.  12).  Arra  az  meg  mérhetetlen  felségre  mentenec, 
melyei  magát  is  ez  vilagnac  feiedelmet  az  ö  laboc  ala  votneiec 
(EsztT:  IgAny.  492).  A  test  ezer  féle  nyavalyák  alá  vagyon 
vettettvén  (Lép:  PTük.  1.177).  Valamíg  élnek  az  igazak,  sok 
ny  oraor  úsá  gok  a  Iá  vettetik  testek  (Pázm:  Préd.  11). 
Mint  kellene  czelekedni  azockal,  az  kik  őrizet  ala  vetet- 
te n  e  c  volna  (DecsI :  SallC.  36).  Mi  is,  midőn  gyermekéé  vol- 
nanc,  ez  világi  teremtet  allatoc  alat  valanc  r  a  b  b  a  t  a  a  a  g 
ala  vettetuen  (Born:  Evang.  L340).  Szemfény-alá  veti 
minden  klssebbségeket,  hogy  pironkodgyanak  (Pázm:  Préd.  15), 
Bölcs  találmány  azokat  maga  szolgalatja  alá  vetni,  a 
kiket  a  természetbéli  ajiindékok  nálunknál  följebb  emeltek 
(Fal :  ÜE.  371).  Ki  bocsata  az  isten  az  8  fiat  az  t  ö  r  v  e  n  j 
ala  V  e  1 1  e  1 1  e  1 1  e  t  (Szár :  Cat  C4).  Az  ember  kűlömbféle 
nyomorúságoknak  ütközeti  ala  vettetett  (Illy:  Préd 
1.546).  Minniaian,  kik  az  fÖlliűl  meg  nevezet  allapatban  élnek 
özek  ala  az  vétkek  ala  vannak  vettettetvon  (Lép : 
PTük.  11.247).  Bár  arczíim  piruljon,  ha  Ilosvaival  az  had  jó  lesE 
másnak  kell  azt  adni  és  magát  zabola  alá  vetni  (Bercs; 
Lev.  537).  A  látilsuak  vizsgáló  mestere  a  szem  eleibei 
vettetett  látliató  dolgokat  vizsgállya  (Com:  JaiL  208).  A 
dolgot  tanacz  eleiben  vete,  mely  hnmar  annac  előtte 
el  hirhedet  vala  (Decsi:  SallC.  21).  \V  nylayt  geryetteknet 
eleybe  vetette  (KulcsC.  11).  Vetec  élőtökbe  mostan 
egy  mesét:  proponara  vobls  probléma  (MA :  Bibi.  L231).  Irol 
históriát  liozoc  elő  nelueskodesed  melle,  legyen  mégis  mit 
ellen  finc  vetned  (Mon:  Ajiol.  395).  A  porta  minden  tisz- 
tes.séget  háta  megé  vetvén  semmi  jó  szomszédságnak 
speciesét  nem  mutatta  (Monlrók  VIII.200).  Az  szent  esküvést 
hatok  megé  vetvén  ez  országnak  nagy  részét  elfoglaltak  (415). 
Avval  aggódik,  a  mit  vígan  könnyen  háta  megé  vethetne  (Fal: 
UE.  427).  Minden  tudománt  meg  kel  próbálni  és  az  apoataloc 
Írása  mellé  kel  vetni  (M A :  Bibi.  Elíb.  2).  Ha  az  isten 
mellé  vettetik,  kész  balgatagság  az  mi  bőicseségfink 
(Pázm:  Kai.  37).  E  (kalap)  nyárba  ellent  vett  a  napnak 
(Gvad:  FNót  110).  Kimorogja  a  kutya  tiszt,  megtnilja  az  ellen- 
ség, hátul  vet  (Bercs:  Lev.  33).  A  hering,  mellyet  újonnan 
fognak,  mikor  még  leves  és  testobéli,  a  pisztrángoknak  édes- 
ségekhez közel  vét  (Teleki:  FLél.  52). 

alá-vet,  alája-vet:  1)  deturbo  C.  dejieio  MA.  herunter- 
iverfeu  l'PB.  A  gnucrzokal  e  tA-z  pokolra  ala  vetetik  (TelC 
250).  Minec  vtáuna  menyoi'suikbol  ala  vettetec  volna  ...  A 
kfissebbic  szent  Jac;ibot  a  templum  léteiéről  ala  vetettec  (Helt: 


1137 


AI^^VETÉS-E(!YBEVEn'ÉS 


EGYUEVETIIF/l'KTLENSÉü— EÍ.VE'irm'        1138 


Bibi.  I.bS).  2)  siibjicio,  subinitto,  subdo,  subjuiigo  C.  uuterwer- 
fsa,  unteigebeu,  uuterlegoii  PPB.  Nyakamat  alá  vetem :  suc- 
collo  C.  Alája  vettettek  mind  azokuak  (Ver:  Verb.  Elfib.  2). 

alávetés :  subjeetiis,  dqectus  C. 

által-vet :  trajicit),  traiisadigo  C.  hiuiibeifalireu,  liiniibei- 
fiihren  l'PB.  Hidassal,  kompal  által  vetiiec,  kelnec,  k51t8znec : 
poiitiiue  trajicimit  (Coiii:  Jan.  91).  Az  hidat  hol  vessék  által, 
bizonjtilaii  (T(irtT.>  1.639). 

általvetés :  trajectio  C.  MA.  das  iibeifahren  PPB. 

általvető:  bisaccium  MA.  PPBI.  satteltaselie  PPB.  Nya- 
lábban i5.<  általvetSkben  hordgyak  Biliar  vármegyére  a  biljlia- 
kat  (Pécsv:  Fel.  164).  A  kíítSlékec  ezec :  a  tiirba,  táska  vagy 
tarisznya,  iszác  avagy  áüal  vet5  (Com:  Jan.  93).  ÁltalveteSt, 
kit  Erdeliben  niiuap  hoztak  volt  (Vás:Ep.  12).  Bagázsia  kell 
neki  s  minden,  nemcsak  vezeték  s  általveti^  (Bercs:  Lev.  121). 
Mitsoda  gyöuyürüség  a  miisok  erőtelenségeiket  áíal-vetokre 
rakni  s  a  maga  hátán  hordozni  (Bod:  Pol.  Előb.  12).  Szír  ál- 
tal-vetíi  (VectTraiig.  17).  Egy  által-vetöre,  páltzára,  tarisznyára, 
árnyék  szóigái-a  kél,  száll  (SzD:MVir.  14). 

be-vet,  bele-vet:  1)  injicio,  insipo  C.  hineinwerfen  PPB. 
Bevetni  a  kenyeret :  panem  in  furnura  immittere  MA.  Ez  boro- 
kat bátran  be  vesse  pinceieben  (RMNy.  11.2).  Az  apró  halnak 
is  gondját  viseltem,  az  mit  bele  vetettünk,  szép  elevenek  (Nád : 
Lev.  108).  Az  szegény  Szuegy  asszonyállatnak  két  fillyére,  kit 
be  vete  a  pesselybe,  keduesebb  15n  isten  elítt  sok  fó  emberek 
aranyánál  íVás:  CauCath.  99)  Fogságba  bé  vetnek,  vizbe  mar- 
tot kenyér-héy  lészen  élésed  (FortSzer.  Ii.  Ezt  az  régi  meste- 
rek az  éziért  szokták  volt  belevetni  (Radv :  Szak.  78).  Veras- 
hagjTiiát  ha  megvágod,  úgy  veted  bele  is,  nem  árt  (108).  Czinály 
horgoozkákat,  mel Iveket  bevess  az  má-sic  kárpiton  való  sze- 
meczkékbe  (MA:  Bibi.  1.72).  Valaki  nem  imádna  az  bálvánt, 
bele  vettetnélek  (Lép:  PTiik.  1.10).  Ha  a  paszpang  fa  levelei 
a  levendula  vizében  bé  vetetnek,  az  eszelfisóket  meg  gyógyíttyák 
(ACsere:  Enc.  232b).  3)  iasero,  insemino  C.  einsaen,  einstreueu, 
einpflanzen  PPB,  Wgarokath  be  vétenek  ees  zelenlh  yltetenek 
(KeszthC.  298).  Vessetek  be  a  fSldet  es  a  gabonának  Stedét 
Pharaonac  adgyatoc  (Helt:  Bibi.  I.  Aa).  Örömesben  fel-töri  és 
bé-veti  jó  magvai,  hogy-sem  a  tiszta  kopár  mezőt  (Pázm:  Préd. 
26).  Az  Istennek  szántó  földe  a  keresztyén  embernek  lelke, 
mellybe  vettetik  a  hit,  de  az  ellen.séges  ember  fellyfil  be-veti 
abba  a  gonosz  sugallásoknak  konkolyát  (Mad:Evang.  171).  A 
szántó  a  pallagot  bé-veti  és  bé  barouállya  (Com :  Jan.  89).  Az 
czelédes  embernek  meg  kel  engednie,  hogy  az  bé  vetet  ió 
magua  közöt  konkoly  neuekedgyék  (Mih:  ÖÉIet.  82).  A  gazdák 
is  vallyák,  vékonyan  maradtak,  többet  vetettek  bé,  hogy-sem 
learattak  (Fal:  Vers.  914). 

el-bevet :  [injicio ;  hineinwerfen,  einstecken].  ErSssen  meg 
kStSzek  s  eg  tömlöcbe  el  bo  uetek  (KazC.  66).  Elbevetik  az 
kemenczébe  (Sylv:  UT.  L22) 

bevetés  :  injectns,  injectio  C. 

egy  be-vet :  I)  congero  MA.  [computo;  zusammenrechnen]. 
Mind  ezeket  ha  egybe  veted,  tészen  mindenestol  2549  ajtendSt 
(Kár:  Bibi.  1.192).  8)  oonfero,  eomparo  MA.  fvergleichen].  A  vi- 
lági fáradságink  és  szenvedésink  nem  egybe-vethetők  a  bünte- 
téssel, mellytól  félünk  i'Pázm:  Préd.  167).  Vesd  egybe  a  szent 
Pál  szavainal  a  Calvinus  és  a  farkas  bSfSgését  (Sall:  Vár.  2). 
A  mennyire  az  alatson  fSld  a  maga^  éggel  f5l-tehet  és  fSldi 
szépségét  az  égi  ékességgel  egyben-vetheti   (Lipp ;  PKert.  14). 

egybevetés :  comparatio,  collatio  MA.  vergleichung  PPB. 
KristiLs  maga  neveztetik  Judabéli  oroszlánnak,  mivel  minden 
királyinál  hatalma'iabb  volt,  ez  pedig  sok  egyben  veté.sekb51 
megtetszik  (Misk :  VKert.  60)    Vagy  egybevetés  vagy  példázat 

M.   NYELVTÖRT.   SZüTÁR.    m. 


vagy  ha.sonlato.s.ság  foglaltatnak  az  evangéliomi  helyekben  (llly  : 
Préd.  Elfib.  2).  Egybenvetés-nélkül  nagy  lészen  az  ur  elfitt 
(Csúzi:  Síp.  221). 

egybevethetetlenség :  (ratio  incomparabilis ;  imvergleich- 
barkeit).  Igen  nagy  itt  ez  aránt  az  edgyben-vethetetlenség,  mert 
ugyau-is  mitsoda  a  kis  patak  az  nagy  tengerhez  képest  (Megy : 
SzAÖröme.  Elfib.  13). 

el-vet:  1)  projicio,  succuso,  prodo  C.  amoveo,  abjicio  MA. 
vvegschati'en,  fortwerfen  PPB.  Elvetni  másfelé  a  vizet :  aqiiam 
derivare,  averfere,  deflectere  fluvium  M.A,.  W  therhoket  we.s- 
sek  el  my  rolónk :  projiciamus  a  nobLs  jugnm  ipsornm  (Kul&sC. 
2).  W  sok  kegyetleasegekerth  el  wessed  wketh :  secundum 
multitudiuem  impietatum  eoruni  expelle  eos  (7).  El  wetetlmek 
the  yteletyd  \^'  elele:  anfernntur  judicia  tua  a  facie  ejus  (16). 
Te  Nag.  uesse  el  haragiatt  w  róla  (LovT.  1.369).  Riit  kSrcnSt 
el  vett  (Mel :  Herb.  9).  Az  iol  bánt  inhokba  .semmi  nints  el  vetS 
(Bom:  Préd.  281).  Térjetek  szövetekbe  bűnősSk,  vessétek-el 
bSnótSket  (Pázm :  LutliV.  410).  Oko.ssiiggal  fel-ékesitéd  lelkün- 
ket, hogy  méltóságát  megismerhetnéd  és  te-kivülled  senki 
szolgálattyára  magát  el  ne  vetné  (Pázm:Imáds.  125).  Ha  ki 
el  tudná  vetni  az  5  tflretleuségénec  koldus  köntösét,  melly  jól 
volna  annac  dolga  (MA:Scult.  255).  Az  terhes  a.sz.<izonyállatoc, 
ha  szinten  csac  ezipeléseket  szorítod  is  meg,  ottan  el  vetic 
méhekbSl  magzattyokat  (Prág:Serk.  394).  Meg  ti=ztit  bennün- 
ket és  el-nem  vét  rusnyákat,  undokokat  (Mad:Evang.  349). 
A  tsúszó  mászó  állatok  az  6  bőröket  el  vetik,  le  vetkezik 
(Com :  Jan.  49).  Mikor  szénát  talált,  el  vetette  a  szalmát  (Czegl : 
Japh.  9).  Az  a  gifimölcze  amaz  el  szénivel  fának,  melliet  pastis 
ragadásnak  nevezhetünk,  hogi  az  ember  saját  édes  giermekét 
is  el  veti  szeme  elöl  (Csanaki :  Dögh.  99).  Mellyel  midőn  meg- 
cselekszesz,  vesd  el  a  félelmet  (L;iszló ;  Petr.  165).  Hogy  ha 
egésséged  tartani  jovallod,  el  vesd  te  magadtúl  mindes  súlyos 
gondod  (Felv:  ScliSal.  3).  Kedvünköt  el  ne  ves.sük  (lUy: 
Préd.  L437).  A  ketskét  raeg-rúgdosták,  hogy  idö  nap  előtt  el- 
vesse az  ö  fiat  (Bod:  Le.'i.  56).  2)  (contemuo,  negligo;  verach- 
ten,  missachten].  Ne  vessél  engemet  vénségnek  ideieben,  mikor 
meg  fogatkozik  en  tehetsegem  (AporC.  22i.  En  ionkab  valaz- 
tam  en  istenemnek  hazában  el  vette  lennem,  hog  nem  binö- 
söknek  hailokaban  lakoznom  (DfibrC.  156).  Az  isten  az  vadon- 
nan  uy  világnak  nem  kedvezett,  hanem  azt  az  5  haragjában 
szine  elöl  elvetötte  (MA:SB.  18).  3)  prosemino  C.  [aussüen]. 
A  mely  búzát  most  elvertek  s  felszórtak,  nnnd  elvessék,  sem- 
mit abban  egyéb  szükségre  ne  fordíts  csak  egy  vékát  is 
(T8rtT.»  ni.l57). 

[Szólások].  Némellyek  igen  el-vetették  a  sulykot:  qnidam 
*superjecere  fidem  PPBI. 

elvetés:  1)  [deductio;  ableitung].  Ái-kot  lísnak  a  pataknak 
más   felé   való   el-vetésére   (PP:  PaxA.    325).    2)  succussus  C. 

3)  projectus,   abjectio  MA.   das  vpegwerfen,   fortwerfen   PPB. 

4)  aborior;  unzeitige  früchte  tragen  Ver. 

elvetet  (elvette  DöbrC.  43):  abjectio  DöbrC.  43.  [contemp- 
tus;  verachtnng].  En  fireg  vágok  es  nem  embör,  embereknek 
vtalat'a  es  népeknek  elvette  (DöbrC.  43).  En  vagyok  féreg 
embereknek  wtalatya  ees  népeknek  el  wetette  (KulcsC.  40). 

elvetett :  abjectus,  vilis  Ver.  [contemptus ;  verachtetj.  Meeg 
hytvanb,  el  vetett  edeuekkel,  poharakkal  elegedyk  vala  meg 
(MargL.  36i.  El  vetett  niomorult  (Mel :  Jób.  16).  Kor,  beteg,  ezt 
é  világ  bodogtalannac  es  el  vetetuec  itelic  íBoru :  Préd.  387b). 
Melly  hituán  el  vetött  vagyoc,  mit  felelhetnéc  (Kár:  Bibi.  1.537). 
Senki  meg  ne  utíllnáia  ez  világ  előtt  el  vettetet  állapattyokat 
(Tel :  Evang.  11.232).  Alatsomb  szolgája,  el-vetetteb  rabja  eleibe 
állapodik  (Pázm :  Préd.  16).  A  mi  embereknél  legdrágáb,  azon 
elvetet  dolgot  vásároly  (Pázm:KT.  288).  Publicánu.s,  ez  még 
pogánnál  is  az  sidoc  előtt  el  vettettob  (Zvon:  Post.    11.284).   El 

72 


1139 


ELVETElT.SÉ(5-ELÖl,VFn' 


FÉLEN-  VET— HÁNY-  \'I'.T 


114</ 


vetett  koiUri  (Laii<l;  UjSeKits.  11.26).  Az  elvetett  töredéken) 
üvegcserép  már  is  tíibbre  bücsíiltetib  a  szín-gyémántiiál  (Fal: 
ÜE.  466). 

elvetettség  :  (improbitas ;  vorworfenlieit].  Nincsen  nagyob 
el-vetottségb  mint  a  g;iz(ia(;siigot  szeretni  (KeudÉlPéld.  G3). 

elvetettül:  abjecte  MA.  verachtlieh,  verwerflich  PPB. 

elelbe-vet :  obtendu,  praetendo  C.  [vorlegen].  Hlyen  kér- 
dést vetettec  eleiben  (Czpgl:  Japli.  í). 

elevó-vet:  1)  fprnepnno;  vorsetzen].  Kordlec  teget,  ha 
alkolmas  enuye  niend  azokbalol  ewangeliuniy  tartoknac,  inel- 
lyec  eleiieuettetnek,  niylt(>nt  CVistn.s  liagya  (ElirC.  16).  Minden 
ember  elftzer  a  io  bort  veti  floue  os  micor  niegrezegSlendnec, 
tahat  azt,  a  mel  alab  való  (MiiiicbC.  171).  3)  [profero ;  vor- 
bringen].  Ew  ve.s,se  elSwe,  ba  ínyt  akar  mondany  (ÉrdyC.  661h). 

ellen-vet,  ellene-vet:  1)  [objicio;  entgegenwerfon).  Az 
veszedelemnek  ellene  veti  magit  a  jó  pásztor  az  8  jubaiért 
(MA:  Bibi.  1.136).  3)  (objicio;  erwiedern].  Lássuk  ászt  is,  mit 
vetettél  ellene  az  .szentek  segitségfil  biuisának  (Bal :  Gsisk. 
302).  Ha  az  sátán  ellen-vetné :  nyavalyis  és  el-vete.tt  ember 
vagy,  ezt  folellyed,  mennyekben  más  ember  tudok  lenni  (Mad: 
Evang.  466). 

ellenvetés:  objectus  C.  objectio  MA.  einrede  PPB.  Meg- 
felelni az  ellenvetésekre :  diluore  *objectJi  PPBl.  Az  le  téte- 
lét kenczet  meg  őrizzed,  hatra  vetuen  az  hamis.saii  neuesz- 
tetet  tudoraannak  ellenvotésit  (Fél:  Bibi.  11.115).  Ha  ez  ellen- 
vetéséé elomolnac,  az  többinek  is  oda  kell  szakadnioc  (MA : 
Scnlt.  987).  Az  ékesseu  szrtlU)  az  ellen-vetéseket  meg  czjifollya 
és  hamisittya  valóságossan  (C<im:Jan.  162).  Erre  az  ina-szaka- 
dozott  ellenvetésre  immár  egy-nebány  ízben  megfeleltem  ((íKat: 
Titk.  321).  A  faieket  bétuhasztya  ellen  vetésekkel  (RendÉlPéld. 
CIO). 

ellenvetésecske :  (objectio  levioris  niomenti ;  scliwacbe 
entgegiiuug).  Azokra  való  ellen  veté.secskéidre  emberi  vála.szod 
lészen  (Bal :  Csisk.  45).  Gyermeki  ellen  vetéseczikéidnek  is  vony- 
téltit  meg  ódom  (200). 

ellenbe-vet :  1)  oppono  C.  (entgegenstellen).  Sz.  Pál  az 
bitet  es  az  Iata.st  ellenben  veti,  mert  most  hit  által  iarunk,  de 
az  íiríik  éleiben  latas  által  (Fél:  Tan.  297).  Valamikor  a  szent 
irás  az  embereket  erkóle.sókrfll,  életekrfil  akarja  meg-Unlőm- 
bSztetni,  mindenkor  igy  veti  őket  egymá.s.sal  ellenben  (Matkó: 
BCsák.  3S5).  2)  [objicio;  entgegnen].  Ellenbe  veti  bozzii  maga 
mente.set  (lieytlie:  Epist  22). 

ellenbevetés:  1)  [objectio;  erwiederung),  Aft'élo  zidalmak- 
naU  ellenbe  vetésik,  akképen  hátra  verésSk  chak  keuélségbSl 
támad  (Beythe :  Epist.  208).  3)  oppositivs,  oppositio  C. 

elő-vet:  1)  objicio  MA.  vorwerfen  PPB.  Ha  az  SrdilngS- 
s5k  midSn  raak  suttogva  birbilélnek  is,  ottan  el5-veti  magát  az 
sátán  és  segíti  vitézit  az  gono.szra  (P:izm:  Kai.  791).  Mind  a 
li,áromban  nagy  kfllSmbség  veti-el5  magát  (Mad:  Evang.  449). 
3)  [praetendo;  vorgeben].  Az  életet  vakmerő  kinyes.ségb51 
.szerenczéro  vetic,  imezt  vetvén  elJ,  ho*  ha  az  fi  idejec  eljűlt, 
oda  kell  lenniec  (MA:  Scnlt.  Elíb.  17).  Sec  ezor  embert  vitt 
az  5rd5g  elSvotett  szíikséggel  az  firSc  vaszedelemre  (MA :  Scult. 
268).  Oly  helytelenségeket  vetnek  olí,  kit  horzadás  nélkül  nem 
Í9  halhat  ember  (Berc,s:Lev.  58).  3)  [objicio;  entgegnen).  A 
római  anya  sz.  egyház  oltalmazoinac  ez  mái  napon  uinczen 
semmi  egyéb  ol5vethet5  gyámolkájoc,  hanem  az  melly  az  si- 
doknac  volt  régenten  (MA:  Tan.  1032). 

elövetés :  objectio  MA.  vorvvurf,  einrede  PPB. 

elöl- vet :  1)  praefero,  antefero,  praepono  0.  vorzielieu,  vor- 
BOtzeu  l'PB.  Senkinek  magatokat  el6l  no  wessetek  (ÉrsC.  196) 


3)  [praemiito;  vorau-sschickenj.    l^épjúnk    iminiir  az  el5l  vetélt 
bizonyságnak  második  részére  (Pázm:  Kai.  140). 

félen-vet :  [abjiciu ;  negwerfen].  Az  kéz  irást  Christus  által 
vonta  az  6   vérével   és   azt  az  keresztfára  szegeszte  és  félen 

vetStte  ÍMA :  Scult.  431). 

föl-vet :  sursum  jacio,  projicio  MA,  in  die  höhe  werfen, 
emporwerfen  PPB.  Felvetni  a  lakatot:  applicare  seram  MA. 
Megszámlálom,  megolvasom,  fel-vetem :  dinumero  PPBl.  Bin5' 
sók  tSrt  bSvelbíl  kihoznak,  ?  yeket  fel  vetek  (DObt€.  87).  Ha 
meg  nem  fordwlandotok,  A  toretli  meg  raudytya,  A  ywetli  fel 
wety  (KeszthC  10).  Markolyatoc  egy  maroc  hammat  a  kémen- 
tzebol  e.s  Mosos  vesse  lel  a.szt  az  é^he  (Uelt :  Bibi.  I.  Ff3).  A 
kéz  ij  fel  vetne,  az  elme  meg  ereztue  véz  meg  (Üecsi:  Adag. 
299).  Nyilai  élesek  mint  a  sasnak  körme  és  minden  kézivek 
eróssen  felvetve  rrhaly:VÉ.  1.251).  A  hajnal  .szemeit  fel  veti 
(Kónyi:  IIRom.  79).  Fel-vetém  szememnek  héjjait  (199). 

[Szólások].  Az  ujjain  vetette-fel:  ejus  mensura  *ve- 
nit  ad  digitos  PPBl.  Az  újain  vetni-fel  a  .számot :  *digitis  com- 
putare  PPBl.  Fel-vetni  az  adót:  *describere  tributum, 
imponere  *vectlgal  PPBl.  A  .szegénységen  nem  a  szükséghez 
képe.st  vetik-fel  az  adót  (Teleki;  FLél.  81).  Fal-vetnias 
ágyat:  coucinnare  lectnm  MA.  Fel  v  e  t  e  bátorságos  b  i  z  o 
dalmát  (NagyszC.  1).  Az  fel  vetett  bizonyságokból 
ki  nyilatkozik,  hogy  az  istentftl  teremtettftnk  (Pázm:  Kai.  38), 
Annyi  fövést  vessen  fel  mint  az  húsa  (Radv:Szak.  19). 
Templom  f  un  da  men  tomát  fel-ve  tó:  *po.sitor  templi 
PPBl.  A  templomnak  fondamentomát  na*  örömei  fel  veteec  a 
sidoc  (Szék:  Króu.  51).  Fundamentomát  fel  veté  az  isten  há- 
zánac  (Kár:  Bibi.  L  421b).  Valanac  immár,  minekelStte  az 
romai  ecclesiának  fundamentuma  fel  vettetnec,  ez  világ  szerinl 
hires  ecclesiak  (EsztT:  Ig.'\ny.  73).  Annak  az  k8uetkez5  gonus 
Ságnak  magnai  el  voltanae  hintetne  es  neminomfl  fundamen 
tömi  fel  voltának  vettetne  (413).  Fundamentomát  jól  felveti 
(Ker:Préd.  1).  A  fSrdős  a  k5ppóly5ket  fel-vet  vén 
vagdal  és  k5pp51y5z  (Com:,Jan.  115).  lígy  paraszt  ember, 
Balas  birófelveté  magát  és  soc  paraszt  népet  bolondita 
meg  (lleIt:Krón.  76).  Ha  valaki  fel  veti  magát:  .si  quis  extolli 
tur  (Helt:  UT.  Aa2).  Kapu  [lénzeckel,  fel  vetett  sum 
máckal  ki  ne  meréttessenec  (Com:  Jan.  141). 

fölvetés :  jactus,  projectus  MA.  das  emporwerfen,  aufwer 
fen,  vonverfen  PPB. 

[SzóliisokJ.  A  asá.szár  adaja  a  fítlvelésben  tett  726  t 
(MonTME.  1.21).  A  fóré  való  adófelvetés  883  fL  (881.  A  feje 
delmek  bizonyára  nem  volnának  annyira  szorgalmatossok  az 
adóknak  felvetésében  mint  a  jó  igazgatásban  (llly:Préd.  II 
500).  Az  wr  házánac  tűnd  a  mentő  mánac  fel  vetésé- 
1 8  1  fogua :  ex  eo  die,  quo  fundavit  Salomon  domum  domin: 
(Kár:  Bibi.  I.381b).  Az  marha  fölvetésben  volt  tizöi 
egy  ozer  száz  (MonTME.  1.35).  Ez  világ  felvetesetSl 
fogua:  a  constitutione  mundi  (Fél:  Bibi.  1.44).  Lud6  megy  sá 
sával.  Ennek  is  az  felvetéséig  m'mdeu  dolgát  t'igy  mü 
véljed  (l{adv:S/jik.  83). 

fölötte-vet :  (pluris  aestimo  j  höher  scliiitzen].  Az  isten 
igéknek  lelki  dymevlcheet  fevlevtte  veti  vala  ez  velagy  bevl 
chessegneel  (DomC.  9). 

fölül-vet:  [praepono;  vorzieben]  EI*»H  igienl^e  tezy 
magát  az  fewfew  apo-stoloklioz,  azután  f*lyfil  is  vety  Ah*ti 
magath  (Komj :  SzPál.  196). 

hány -vet:  1)  (jacto;  hin  und  her  werfen].  Nem  tagé^  a 
ZÍ18  azzoni  allat,  mit  te^fen  a  na^  keserSsegert,  kezet  edestoiui 
haíuia  veti  (NádC.  347).  A  minec  el  rejtettetni  kel,  nyilvi'ui  nem 
hánuya  veti,  mutogaltya  (Com:  Jan.  179)  Hánuyaveti  magái 
annál  tilze-ssébbeu,  meg-nyiitt  oldalából   mennél  enVssobben  in 


1141 


kííybe-hAnyvet— meo-hAnvvet 


MEGHANYAsVETÉK— KI  VET 


1142 


diíl  vél-e  (GyöneyD:  Cup.  603).  2)  commenfor  C.  meditor,  per- 
peiiiio  MA.  iiat'lisiniien,  erwagen  PPB.  Ne  hannyak  vesseelt 
eüSket  ez  vylagliyakbaii,  de  az  meiinyeyokbeu  o.s  isteiuiek 
>'smereh-ben  (ÉidyC.  fi7l)).  Midin  e.s7,t  SniaRáhan  hiliita  vetette 
vílna :  arbitrans  (Helt :  IIT.  liSl  Soká  hántani  vettem  az  te 
dolgodat,  meg  gondoltam  gyánioltalanságodat  (05rc.s:  Máty.  27). 
A  fJ.'ivíny  rStteg  eyel  napivil  miként  az  nyúl,  liannya  veti, 
mint  (Vi'/ze  gazdagságát  íBorn:  Evang.  IV.SCir*).  Az  te.'stamen- 
timioc  kJnyveit  olvassáe.  bánnyác  ves,sec  mindenei  (MA :  Bibi. 
El^b  2).  Azt  l."!  bányák  vetek,  liogy  választott  fejedelmek 
Báthory  Gábor  m^g  él  (TörtT.»  13).  Ila  egy  ember  o  világoi\ 
olva.sta.  hányta  vetette  a  szent  inist,  bizony  én  voltam  egyik 
(US). 

rSz<51á.«ok].  Akár  mint  znggolodgyek  ez  velág  és  hánnya 
V  e  s  s  e  z  S  m  S  n  k  b  e  n,  ki  t8t  titeket  praedikatorokká,  ezzel 
az  isten  fél5  enibSrnek  meg  nem  kell  tébolyodni  (Beythe : 
Epist.  233b).  Szemtelenül  hanz  vech  efféle  dolgot 
Írásodba  (Mon :  Ápol  3361  Nem  hányom  vetem  édes  iste- 
nem érdemem  {TliaIy:VÉ.  11.155).  Semmytb  the  magadnak 
ne  thwlaydonycz.  ne  h  a  n  d  v  e  e  s  d  the  magadat  zertelen 
(ÉrsC.  2851  Igen  hányod  vetted  magadat  (Helt :  Mes.  9fi).  A 
bílcz  e  fabulánál  ezipi  a  [lerenteleket  és  amaz  apró  nyálas 
emtiereket,  kic  hannyác  vettic  magokat  (2141  Vakmeríkeppen 
hanta  netette  magát  (Tel:  Evang.  15661  Mint  egy  pánczélos 
Góliáth  igen  hányod  veted  te  magadat  fPós:  Válasz.  306).  Nem 
szép  tulajdon  familiájáról  dicsekedni  s  h á u y  n i  - v e  t  n i  nem- 
zetségét (Fal:  NE.  14). 

eeybe-hányvet :  íintermisceo ;  untermischen].  (Jszvekeveri 
az  eWbbi  játékot,  egybe  hányja  veti  ál  practikáit  (Fal :  UE. 
370). 

el-hányvet :  [abjicio  ;  abwerfen).  Mykoron  zent  zerzetben 
SltSzyk,  myndden  yozagaat,  ruhayaat,  tehetsseegeet,  zabád  aka- 
rattyaat  el  hannya  vety  ew  tewle  (ÉrdyC.  571).  Ha  az  idfi 
annnra  elhánt  vetett  egymástól,  a  mennyiben  tílUiuk  lehet, 
álljunk  boszút  rajta  (MikiTörL.  10). 

elő-hányvet :  [profero ;  vorbringen).  Forgasd-fel  az  egész 
szent  Írást,  hánd-vesd-el6  minden  hívek  imádságit,  soha  illyent 
nem  találsz  (Pázm:Préd.  543). 

ki-hányvet :  [ejicio ;  auswerfen].  Ky  hannya  vethy  vala  az 
ot  arwlokat:  ejiciebat  omnes  vendentes  (JordC.  419).  Ky  han- 
yaak  veteek  yozagabol  (ÉrdyC.  644).  Zykseegh,  hogy  Isywe 
hannyatok  wessethek  Steth  thy  zyvet^hbSl  (ÉrsC.  209). 

le-hányvet :  [abjicio  ;  wegwerfen].  Karyayrol  mynd  zepsee- 
gSs  eekSsseegSt  azonnal  le  hanyot  vetSth  (ÉrsC.  640). 

meg-hányvet :  perpendo,  expendo  C.  considero  MA.  pon- 
dero,  ratiocinor  PPBI.  betrachten,  envagen  PPB.  Mynd  el 
multakat  zerzetes  meg  gondolással  meg  hannya  vesse,  meg 
thekynche  (WeszprC.  122).  Handmeghvesd  meg,  my  légy,  my 
voltai  (127).  Az  tanalc  ez  az  meg  hant  vetet  ok  vagy  meg- 
gondolt ok,  valamyt  tenny  vagy  nem  tenny  (CornC.  227).  Zyk- 
seg  az  my  lelky  ysraerebS-nknek  kcnyweet  meg  hannwnk  vet 
newnk  (ÉrdyC.  24).  Meg  hannya  vessee  gondolattyaat  (554). 
Hanad  vessed  meg  magadat,  hog  a  meg  zerzet  alamisnat  io 
lelki  bátorságai  ebessed  mec  (VitkC.  44).  Legenec  az  húgok 
koronket  es  mindenkoron  az  6  lelky  esméretiket  meg  hanny 
es  meg  vetny  (TelC.  377)  Meg  probalya,  meg  hannyavesse  az 
ember  ewnAnmagath  íKomj:SzPál  167).  Mi  is  bizou  mindent 
meghántunk  vetettünk  magunkban  (LevT.  11.41).  Kassán  va- 
gyon előszíir  az  gyűlés,  hogy  hadd  liányjákvessék  meg  ott  elő- 
ször jól  az  dolgot  (163).  Minden  dolgotokat  meg  hánnya  veti 
(Kár:  Bibi.  1.519).  Meg-hánta- vetette  a  dolgot  és  hamissat  nem 
tselekedett  (Pázm:  Préd  1180).  Ez  világi  jóknak  az  második 
nemét,  mellyel  az  pogányok  szerencsének  neveztenek,  hánnyuk 


vassfik  meg  (MA:SB.  41).  Jól  meg-hánván  vetvén  argnmentu- 
niinkat  (Czoghjapl.  71).  Ha  mi  ollyat  e  munkámban  látsz,  a 
mit  tíbbítésnek  leinii  gondolnál,  addig  írásomat  meg  ne  czj'i- 
fold,  vala-meddig  elmédben  jól  meg  nem  hányod-vetod  (Felv: 
SchSal.  2).  Igen  alázatosan  instiilok  Nagy.ságodnak,  mindeneket 
most  jól  meg-lásson,  fontoljon,  hánnyon  ve.s.sen  (BodiPol.  124). 

meghányásvetés  :  perpeiLsatio  C.  roputatio,  consideratio, 
periiensio  MA.  ervvagimg  PPB. 

[hányóvetö] 

maga-hányóvető  :  [so  jactans;  sicli  horumvperfend].  Maga- 
hányó vet6  lovon  fii  (Mad:  Evang.  16). 

hányottvetétt :  [gloriosus ;  prahleri.sch].  Hon  van  othon 
hanyot  vetet  vifézségtek  (Zrinyi  1.113). 

hátra-vet :  rejicio,  recutio,  reftiso  C.  po.stpono  MA.  [repu- 
dio,  contemno ;  zurückweisen,  verwerfen,  verachten].  Hátra- 
vetem, semminek  tartom,  semmibe-hajítom :  postmitto  PPBI. 
Az  istent,  ky  tyteket  teremtet,  aztes  meg  vtaltatok  es  hatra  vete- 
tetek  (VirgC.  47).  Minket  hatra  vettél  mi  ellensegSnc  vtan 
(DöbrC.  98).  Az  vesztekseg  tartást  hati-a  nem  vety  vala  (MargL. 
9).  Veteel  mynketh  hatra  my  ellensegenknek  vtanna  (KulcsC. 
107).  Hatra  veteem  az  en  elsA'  gondolatomath  (líomj :  SzPál. 
6).  Nem  de  hatra  vetAtte-y  az  vristen  az  ew  nypyth  (83).  Az 
ifin  Azuegieket  hatra  vessed,  ne  taplaliad  az  egyház  sAksee- 
gebSI  (377).  Hogy  hatra  vetek  szent  parancsolatját,  isten  meg- 
haragvék,  erő,ssen  őket  véré  (RMK.  11.18).  Tövisses  koronával 
fejemet  koronázták,  hátravették  én  jótéteményimet  (VI. 44)  A 
tanétót  ne  v&sd  hátra,  hanem  hallga.ssad  (LevT.  11.77).  Minde- 
neket hatra  vetSnk  es  el  tauosztaüink,  valakik  az  igaz  !udo- 
mant  meghomaliosittiak  (Fél: Tan.  Elöb.  10).  Mindeneket  hatra 
vetuen  el8  siet  menni  azoknak  meg  nieresere,  melliek  az  i.ston- 
tíil  az  igiretben  adattatnak  (285).  Hátia  vette  az  én  bizony 
b6.szédemet  (Hnszti :  Aen.  27).  Mindeneliet  int,  hogy  a  magán 
való  gyónást  hatra  ne  vetnéc  (Mon:  Ápol.  362).  Az  emberek, 
hátra-vetvén  az  igaz  istent,  ördög  akarattyán  jártak  (Pázm : 
Préd.  78).  A  tolvajos  helyek  félelmét  hátravetvén  orvoslotta  a 
mint  lehetett,  borral  és  olajjal  (918).  Az  egé.sz  keresztyénség- 
uek  tekéllet  eggyezését  nem  kellett  volna  egy  vétkes  kSnyvért 
hátra-vetni  (Pázm:  LuthV.  155).  Minden  szemérmete.s.séget  hátra 
vetvén  minden  ti.sztességre  való  gondgyokat  elhattác  (MA : 
Tan.  1296).  Némelyek  a  tikmonynak  csak  a  székit  törik  bele, 
a  fejérit  hátra  vetik  (TörtT.'  1.580).  Üdvösségeknek  dolgát 
hátravetik  (IlIy:Préd.  1.227).  Nem  becsülnek,  síit  hátravetnek 
benneteket  (Bethl:  Élet.  11.160). 

hátravetés,  hátravettós :  recusatio  C.  [ueglectio  ;  nber- 
gehung].  Kalocsai  érsek  uramnál  is  voltam,  igen  sajnálja, 
látom,  hátravettetését  (Bercs:  Lev.  170). 

hátul-vet:  postpono  C. 

hozzá-vet:  1)  opinione  *auguror  PPBI.  [kombiuirenj.  Vala- 
mit el-találni,  valamihez  jól  hozzávetni :  aliquid  eonjectura, 
suspicione  *asseqai  PPBI,  2)  adjioio  MA.  hinzuvverfen  PPB. 
Kazdagsagok  ha  sokasolaudnak,  ne  akariatok  azywet  hozia 
vetnetek  (AporC.  8). 

kétfelé-vet :  [disjungo ;  trenneu].  Mindaddig  együtt  laktak, 
míg  a  .szentszék  kétfelé  vetette  6ket.  1760  (Hazánk  1.368). 

ki-vet :  1)  ejicio,  ejacalor,  egero,  exturbo,  emolior,  elimino 
C.  rejicio  MA.  auswerfen,  wegwerfen  PPB.  Bélit  kivetöm : 
evirescero ;  mellyemból  kivetöm  :  expectoro ;  udvarból  kivetöm : 
excurio ;  szentségéből  ki  vetSm :  exauguro  C.  Szentségből  ki- 
vetni, közönséges.sé  tonní,  semmi  tekintetben  nem  tartani : 
*profanam  facere  PPBI.  Vram  nemde  te  neuedbe  prophetal- 
tonc  é  es  te  neuedbe  őrdőgSket  kivettSnc  (MünchC.  26).  Ki 
vete  mend  a  templomból  a  iuhokat  es  a  teheneket  (171).  Wet- 

72* 


1143 


EL-KIVET— KÖZIIEVETÉS 


[KÖZBENVETETLEN)— LEVETETTLEN  1144 


tesseok  ky  az  te-^t  az  teiiKerljen,  niyg  mi  ees  ínyud  el  nem 
wezAiik  íÉrsC.  437).  Az  í  feleseset  az  5  imgedetleiiseíjeiert 
országából  kiuetStto  (Helt:  Hibl.  1.(3).  Aekor  meg  ragadiian  a 
két  k5  tablat  kiuetém  mint  két  kezemből  e.s  eltuiém  a  ti  sző- 
meitee  lAtára  (Helt :  Bilil.  I.  Ppp).  fia  újabeli  gjflrű  volna  is, 
ki  vetnéje  onnan  (Tel:  Evang.  11.865).  Minden  az  mi  beszarma- 
zik  az  szaion,  az  lia.sban  megien  es  az  pernatara  ki  vettetik 
(Fél :  Bibi.  1.2.')b).  Be  menő  .Ie.sus  az  templomban,  kezde  ki 
vetni  az  adókat  os  az  veuSket  az  templomból  (721)).  Az  ha- 
RárAl  vesd  ki  az  bélit  fa  malacznak),  lia  Wzni  akarod,  ha  penig 
siltni,  az  oldal.-'inil  vesd  ki  .  .  .  Az  bi'iros  rigónak  gyonu-át  és 
begyit  ki  ne  vBssed,  mert  ablian  fenyíl  mag  .szokott  lenni 
(Radv:  Szak.  9).  Ha  ki  veted  linzadbél  az  czufolót,  mogszflnic 
az  patvarkodás  (MA:  Bibi.  1.566).  Az  liitetlenec  is  isten  ajándé- 
kát megkostolyác,  do  lianiar  ismét  kivetik  azt  (111).  Hanem 
nosza  vesd-ki  e  kSteiet  nyakadból  (Matkó :  HRoml,  U).  A 
kenyér  a  gyomorba  mégyen  és  a  pervátába  ki-vettetik  (Tus : 
Ápol.  71).  E  szók  után  fogják  a  mezítelen  embert,  keménnyen 
meg-verik  és  ki-vetik  a  kapun  (Hall:  HHi.st.  H.94).  Kiinnyelib 
kizárni  mint  kivetni  az  embert  (Bercs:  Lev.  501).  2)  [exnndo; 
austretenj.  A  Nilus  folyó  vize  az  5  szokot  idejében  ki-nem  ve- 
tett a  fSlduek  meg-5nt5zésére  (Pós :  Igazs.  1.185). 

fSzólások].  Adjatok  nékflnk  kártyát,  lássuk,  ki  vét  ki 
(KirBe-sz..  90).  Azonba  éyfel  veti  ki  8ket  az  lakodalomból 
(Born :  Préd.  460).  Itt  kell  fáczánozuom,  míg  az  türvény  olvé- 
gezMik,  kibiíl  azt  bi.szem,  hogy  az  húsvét  vet  kii  (Nád: 
IjOV.  36).  Mindaddig  azt  míveli,  míg  azt  ki  nem  veti  fejé- 
fa  a  1  (128).  Vesd  ki  s z 5 u e d b S  1  (Decsi :  Adag.  204).  Hamar 
ki  veté  .szüvébül  kétségét,  mert  .sebes  Iszlán  hozá  bizonyos 
hirét  (Zrinyi  1.71).  Kitftték  a  sziirit,  eb-rndon  k  i-ve  tet- 
ték fSzD:  MVir.  12).  Akadunk  ollyasoUra,  kik  mindenkibe 
kapnak,  kivetik  a  békességet  (Fal :  UE.  426).  Élek  a 
mint  élek,  k  i  v  e  t  e  m  h  a  s  a  m  a  t  a  jó  verífénynek  (Thaly : 
Adal.  1.236).  Határodat  kivetem  az  veres  tengertói 
fogva  áz  phili.'iztéu.soc  tengeréig  (MA:  Bibi.  1,70).  Magashegyekre 
fSl  liágb  vala,  nézi  ba  valahonnan  szerelmes  fia  ki  vetné 
magát  (Lép:  PTük.  1.136)  Ki  vetet  8  orczaiok  el81  nem- 
zeteket es  nillal  meg  oztotta  nekik  a  fSldet  (AporC.  38). 

el-klvet ;  (ejicio ;  auswerfen].  Ezök  el8tte  el  nem  rejtez- 
hetnek, mert  foldból  is  8k  ol  kivottettetnek  (RMK.  VI.39). 

kivetés :  ogestio,  egestus,  emi.ssio,  rejectio,  projectus  C. 
ejectio  MA.  auswerfung,  verwerfung  PPB.  Tisztiből  való  kive- 
tés :  depositio  C.  Az  anya.szentegihazbol  való  kivetés  (Fél :  Tan. 
319).  Az  ki  vetasben  az  tanitok  mongiak  ki  az  sentontiat  (320). 
Malacz  megsütve.  Ennek  is  ugy  cseleküdjél  béli  kivetésével, 
mint  immár  meghallottad  (Radv:  Szak.  71.  73.  76.  136). 

kivető :  [reprobrandus,  ejiciendus ;  verwerflich].  Meglásd, 
hogy  kinetó  nem  le.szen  en  dolgomban  (lllyef:  Jephta.  12 1. 
Vives  Luduvicnsban  nem  találtak  sommi  kivetótt  (Czegl :  Japh. 
48).  Micsoda  ki-vetőt  találtál  beniu'ink  (Matkó:  BCsák.  350). 
Igen  jó  had,  egy  kivetó  bonnek  nincs  (Monlrók  VIII.1461  Jó 
a  SMÍntó  vet8,  niuts  abban  kivetS  (Felv:  Diis.  52).  Egy  sem 
le-szsz  ki-vetS  Uőzzűletec  (Horv:  Mór.  21).  E  mellett  az  is  igaz, 
hogy  hol-mikor  a  gondviselókben  is  megvagyon  a  kivetó  (Fal : 
NU.  255).  Kiben-kiben  vagyon  valami  ki  vető  (SzD:  MVir.  34). 

körnjriil-vet :  circumjicio  C. 

közbe-vet :  interjicio,  interpono,  intorsero,  intercalo,  inful- 
cio  C.  [ein.schieben,  eiuschalten].  Három  esztendSe  el  forgA.sa 
alatt  el  jövése  lé.szen  a  k8zben  vettetot  liónac  (Com :  Jmi.  170). 
Esküvést  vetett  közben,  hogy  igen  erSs  viga.sztalásunk  légyen 
(Illy :  Préd.  I.5G6).  Kezdett  éledni  reménye,  mellyot  a  valótól 
nagy  közbe-vetett  üd8  választ  vala  el  (SzD ;  MVir.  202). 

közbevetés:  1)  (discrimen,  discordia;  uuterscbied,  un- 
einigkeit).    Szintén   azt    mondhattyák,   az   mit   sz.   Hieronymus 


mond;i  arról  az  közbevetésről,  mely  8  k8zütte  és  sz.  Agoslon 
kőzött  támadott  vala  (Pázm:  Kai.  25S>.  Abban  forog  az  közbe- 
vetésnek .sarka,  ha  az  sz.  irás  csak  magán  rilágos  légyen-é  mi- 
nékünk (áll).  Nékünk  most  csak  amaz  nevezetes  Antichristiis- 
rúl  lészen  közbevetésünk  az  atyaliakkal  (660).  Hol  vagyon  olly 
fiú,  ki  attyát  ismerje  és  bötsiillye,  mikor  pénzről  vagyon  közbe- 
vetések (P;izm:Préd.  212).  Mi  közSttfinc  és  ti  k8z8ttetoc  nagy 
közbe  vetés  vagyon  annyira,  hogy  az  kic  akarnánac  innét  ti 
hozzátoc  által  menni,  nem  mehetnec,  sem  pedig  onnét  ide  nem 
jSlietnec  (MA:  Scult.  697).  Innep  napok  tiszteleti  közben  vetés 
nélkill  tartoznak  a  szentekre  (Czegl :  MM.  62).  A  vétek  közbe- 
vetés nélkül  Isten  körül-forog  (llly:Préd.  11.480).  Nagy  közbe- 
vetés választ-el  tégedet  minden  mástól  (SzD:  MVir.  289). 
!í)  intorjectio,  interjectus,  interpositio,  interpositus,  intorcalatio 
C  [uuterbrocbuugj.  Miuekel8tte  azt  megnyerné,  nagy  unalom- 
mal szenvedi  csak  egy  kis  mulatságnak  is  k8zljen-vetpsét  (Com: 
Jan.  68).  3)  [coutradictio ;  widerspruch].  Ha  a  dologhoz  értene, 
derék  ág;izatban  nem   volna   közbe-vetésiiuk   (SzD:  MVir.  27). 

[közben  vetetlen] 

közbenvetetlenkóppen :  [proxime;  unmittelbar).  Az  isten 
sok  t.selekedetit,  mellyek  k8zben-vetetleBkeppen  folynak  az  8 
köz81hetetlen  isteni  tulaydonságitul,  nem  közölheti  teremptett 
állatival  (Megy :  SzAÖröme  376). 

közbenvetetlenül :  cw  L8n  az  eretnekségnek  eredeti 
önnön  magától  az  ördögtől  kőzben-vetetlenfil  (GKat :  Titk.  Elöb. 
10).  A  prolbtakat  az  örSkké  való  isten  küldötte  kőzben-vetet- 
lenül  az  8  szolgálatára  (GKat:  Titk.  319). 

lé- vet:  dejicio  C.  MA.  [depono;  hinabwerfen,  absetzen). 
Hatatlan  ló,  melly  az  embert  le-veti :  *sternax  equus  PPBl.  Le 
vetee  testy  rvvbayaat  (ÉrdyC.  569b).  Le  vetette  vala  gatyaial 
(SalMark.  D6).  Ha  ezek  el8t  süueganket  le  vettyflc  (Vás:  Can- 
(^atli.  121).  Az  nagy  8römnec  miatta  némollyic  levetic  ruliájo- 
kat  (MA:  Scult.  13).  Az  ó  ezondorát  le  nem  véti  es  vy  sarut, 
köntöst  vészen  reája  (733).  A  levetkező  szobában  levettyflk  ruhán- 
kat és  föl  köttyűk  az  elölkötSt,  fÖrdö  iiendelt  (Com:Orb.  151). 
Jobb  fel  sera  tenni,  hogy  nem  miud  untalan  levetni  azt  a  sü- 
veget (Kopaszs).  Ugyan  tajtékot  túrt  az  ellen,  ki  fitet  le-vetette 
(Czegl :  Japh.  247). 

[Szólások].  Te  is  ártatlanul  meg  holtai  mellette  Jazichi 
Alimét,  mert  kemény  seb  le  vete  (Zrinyi  L53).  Vesse- 
t8k  le  az  régi  embert  (Beythe:  Epist  214).  VessetSk 
lewe  fSrtelmetesseghet:  abjectis  omnibus  sordibus 
(JordC.  833).  Le  vessetecaz  haragot  (Born :  Préd.  273). 
Znmtalan  byalok,  kyk  mynd  le  v  e  t  h  w  e  e  n  az  e\v  kémen- 
e  e  g  h  ö  k  e  t  nagy  zylygen  az  táborra  meneenek  (ÉrdyC.  403). 
Az  chaszar  János  papát  levetuen  mást  stene  belébe 
(Mon:  Ápol.  470).  Nem  kel  a  papot  egyszer-i  paráznaságért 
levetni  tisztibfil  (Czegl:  Japh.  236).  Le-vetett  szem- 
mel nézzen  (Tarn:  Bar.  203). 

el-lé vet :  [dejicio,  ejicio ;  abwerfen,  aiiswerfeo].  Kik  a  Krisz- 
tus Jézust  az  8  székiből  el-levetik,  az  5  érdemében  hítteket 
nem  vetik  (RMK.  VL4).  Isten,  a  kit  akar,  székib<M  el-leveti 
(78)  Az  kit  akar,  székiből  el  leueti,  az  kit  akar,  esmeg  el  fel 
emeli  (Boin :  Ének.  422).  Az  Jézus  Krisztust  el  nem  szenved- 
hetik és  az  «  székiből  őtet  el  levetik  (Thaly:  VÉ.  L87). 

ISvetés:  1)  depositio  C.  dejectio  MA.  herabwerfung  PPB. 
Nyakra  füro  lovetés :  praecipitatio  C.  A  szent  lélek  isten  is- 
mertetni akarván,  mi-némfi  Lselekedetben  áll  a  lelki  kömyftl- 
metélés,  nevozi  azt  régi  ember  levetésének  (Pázm;  Préd.  161X 
S)  jamissio ;  verhist].  A  betegség  ált'il  az  ízlésnek  levelese 
származik  (Illy:  Préd.  1.446) 

lévetetlen:  indejectus  MA.  nicht  herabgeworfim  PPB. 


145 


LEVEHX^— MEG-VET 


MEGVETENDŐ— Í'XSZVE-VET 


1146 


levető :  steniax,  dejiciens  MA.  [zu  boden  werfeiid].  LevetSt 
áckik  vélek  az  raerencíe  (MA :  SB.  65).  Levetít  jAt.szott  vélek 
i  szerencse  (Fal:  NU.  2S7).  Feliitít,  leveUt  játszik  velünk  a 
izoreiicse  (Fal :  TÉ.  675). 

meg-vet :  1)  (ejicio ;  aiiswerfén).  Meg  uetne  az  lialo,  czie- 
seiití,  a  Igp,  ackibe  meg  fog  (Mel:  Préd.  298).  Munda  Simon- 
iak :  Vigy  a  mélyre  és  ve.'s.'iétek-meg  liálótokat  a  fogásra 
Pázni:  Préd.  778).  A  mVtéuy  szarvas  a  kótelekliSI  avagy  gu- 
«kból  csinált  meg-vetett,  kiteijé.sztetett  t5rben  esik  (Coin :  Jan. 
!0).  A  vas  macskát  meg-vetic  (90).  Nagy  asztalok  meg  vélté- 
ének, Zríni  gríflal  vitézek  ott  leülének  (Zrinyi  1.68).  Nem  jó 
lelyen  vetette  meg  háláját  (í5zD:MVir.  20).  2)  abdico  Ver. 
■oa.'iíernor.  detrecto,  improbro,  reprobro,  re,spuo,  postniitto, 
•jimi  C.  venverfen  Ver.  [verschniaheii,  veracliten]  Szolgái  taná- 
■.«ából  meg  véti  az  siriabéli  királynac  minden  kívánságát  (Kár : 
iib].  I..?2öb).  Isten  szavát  meg^'eted,  maga  feied  találmányával 
ízt  akarod,  bogy  a  te  értelmed  belyen  legyen  (Vás;  CanCath. 
r04).  Oktatásokat  vétetted-ő  még  (215).  Esztelenség  ezt  a  bá- 
orságos  tanítót  magunk  bizonytalan  agyaskodásiért  megvetni 
Pázm :  Kai.  104).  Megvelnén  az  én  szövetségemet  vélec :  irri- 
Tim  facerem  pactum  meum  cum  eis  (MA:  Bibi.  1.115).  Vesd 
neg  az  te  szSvetsegedet  5  vélec:  irritum  facias  foedus,  qnod 
labes  enm  eo  (322).  Sokkal  inkáb  eszétől  távozóinak  Ítélnéd,  ha 
Tieg  vptnéie  valamely  embernek  segétségét  (Lép :  PTük.  1 320). 
Psac  mint  kákombákot  megvetette  (Czegl:Japh.  i).  A  sas 
lároin  tojást  l)oc«át,  mellyek  közül  néha  kettSt  megvet  és 
!gyett  megtart  (Illy:  Préd.  11.441)  Klekspergh  históriáját  nem 
sell  megvetni  (Bercs:Ley.  516).  Hogy  örüli  az  török  progre.s- 
íusinkat,  elhiszem,  nem  jó  egé.«zen  megvetni  azt  (630).  Ha 
^noszmondók,  gyűlöljük  ókét,  ha  vakmerók,  megvetjük  (Fal : 
JE.  426).  Akármi  is  jó  jó  idejében,  ezen  általkelvén  megvette- 
ik  (497).  Nyóltzan  találtattak,  a  kik  a  papi  hivatalra  alkal- 
natosoknak  nem  Ítéltetvén  meg-vettettek  s  fel  nem  szenteltet- 
ek (Bod:Pol.  134).  S)  suppufo,  compnto  MA.  reehnen,  aus- 
■echnen  PPB.  Az  borokat  megh  vetettem,  meny  k5bl8sok 
LevT.  1.273 >.  Hogy  megve&se  a  költséget,  ha  elege  légyen: 
it  computat  sumptus,  qul  necessarü  sünt  (Helt:  UT.  T4).  Az 
ísztendó  számot  tudni  és  igazán  megvetni  tanolni  igen  szép 
lolog  (Helt :  Arítm.  8).  MegvetStte,  számlálta,  melly  időben 
^ogyult  volna  meg  az  ő  fiaczkája  (MA :  Scnit  969).  Vesd  meg 
\s  fel-találod,  hogy  a  tőrvént  gyakorta  meg-szegted  íMad ; 
Evang.  3).  4)  abortio  MA.  nnzeitig  gebaren  PPB.  Az  S  ilnőíe 
iazic  és  meg  nem  vét :  vacca  peperit  et  non  est  privata  foetu 
nio  (Kár:  Bibi.  1.524).  Hogyha  a  farkas  nyomába  belé  talál-ís 
lágni,  hasas  kancza  meg-vét  tőle  (Mísk :  VKert.  180),  A  juhok 
t  mennydörgéstől  annyira  félnek,  hogy  e  miatt  meg-is  vetnek 
is  idétlent  ellenek  (204). 

[Szólások].  Meg  tyztehgya  vala  az  betegevknek  ev  mhayo- 
lat  es  meg  vety  vala  a  g  y  o  k  a  t  (MargL.  49).  Mentfii  na 
^obb  esendességgel  lehet,  a  nynigovásra  ágyokat  megves,sék 
TörtT.'  L158).  Még  akkorban  Bethlen  G.  nem  szintén  jól 
íetette  meg  ágyát  dolgának  (Pethó :  Ej-ón.  DL  MIT).  Vagyon, 
lovatoc  allyát  ki  meg  vesse,  az  6  állásában  ki  megtör- 
legesse  (Csákt:  Assz.  MF).  Mikoron  az  asztalt  meg  kezdik 
?  e  t  n  i,  az  tányérokat  csattogattyák  (Me.?ésK.  23).  Meg  vetem 
jz  asztalt:  sterno  mensam  (Com:  Vest  146).  Ez  a  dereka  az 
slső  naé  birodalomnac,  ki  a  Sardanapalastol  meg 
?  e  t  e  t  e  e  (Szék :  Krón.  49).  Joakim  meg  vetee  Nabu- 
iodonosorral  a  1  r  i  g  e  t  (42).  Ment  posta  Haiszter  után, 
íídját  is  megvetették  Komáromnál  (Béres :  Lev.  431). 
Soha  Komáromnál  hídját  elszedte,  de  megveti,  mikor  kell 
|476).  A  borjú  lábait  erősen  meg-vetvén,  mind  tsak  elő 
Felé  kapaszkodnék  (Misk:  VKert  185).  Magát  megvetni, 
Bmberkedni:  *praebere  se  vinim  PPBl.  Vesse  meg  magát  B. 
és  eggyfil  eggyig  számlállya  mind  elő,  mellyek  ezek  a  funda- 
mentumok (Pázm:  LuthV.  283).    Nosza  Sámbár  vesd  meg  ma- 


gadat, nosza  bízonjics  arnil  valamit  (Matkó:  BCsák.  180). 
Ves,sék-ineg  magokat,  tegyék  ki  minden  erejekot  a  tippanon 
morgók  (SzD:  MVir.  461).  Szíibad  vúlt  ez  előtt  a  férliez  adott 
menyecskét  megvetni  (Com:  Jan.  Il7j.  Minden  ravasz 
mesterségét  m  e  g-v  e  t  e  1 1  e  :  omnes  *artes  siias  protulit 
PPBl  Paplanookal  meg  vetettem  nyoszolámat:  texui 
fiuiibns  lectulum  menni  (Kár:  Bibi.  l.  605b).  Elél)  meg-kellett 
az  oo  t  e s  t  a  m e n  t  o  ni  n  a k  vettetni  és  azután  kellett 
vjat  rendelni  (Pázm :  Kai.  555). 

megvetendő :  rejectanea  C. 

megvetés :  repulsa,  ímprobatio,  detrectatio,  iioglectus  C. 
rejectio  MA.  verwerfiing  PPB.  [verschmahnng.  verachtung). 
Szól  a  sidoknac  megvetésekről  es  elpusztulásokról  (Helt:  Bibi. 
I.  h).  A  megvettetés  az  isten  cselekedése  lévén,  nincs  annak 
semmi  egyéb  eausája,  hanem  csak  az  isten  jo  tetzé.se  (MHog: 
TOszl.  117).  Az  irha  csináló  irhákat  ad  elő,  de  mind  ezec  meg 
vetésből  tímár  nevet  hallanak  (Com :  Jan.  99). 

alja-megvetés :  substnictio  PPBl. 

megvetett :  [contemptus ;  verachtet].  Meg  vetet  ember : 
mali  commatis  (Decsi :  Adag.  186).  Az  Chiistust  bátran  meg 
vallya,  midőn  8  megvetteti  állapotban  szamár  hátán  fiivén  jő 
(MA:  Scult.  13).  Meg  vetett  tsuhás  nép  földből  gyúrt  fészkében 
(Orczy  :KöltH    126). 

mégvetettség ;  [contemptus ;  verachtung].  Némellyee  nagy 
hatalmas  emberecké  lesznec,  eeyehec  pedig  megvetetségben  és 
bőcztelenségben  maradnac  (MA :  Tan.  193).  A  megutáltatás  és 
megvétetség  helyett  diczéretes  tí.sztessége,  diczősége  vagyon 
(MA:  Scult  706). 

mégvethetetlen :  [non  contemnendus ;  unverachtiich].  Az 
evangélisták  bizonysága  meg  vethetetlen  ez  dologban  (Pázm ; 
Kai.  45). 

megrí^etö  :  rejiciendus,  abjeetitius  MA.  [verwerflich,  veraeht- 
líehj.  Ha  mi  nieg-vető  vag5-on  erkőltsében,  azt  ne  kövesse 
(Pázm :  Préd.  c).  Nem  találtam  6  benne  semmi  megvetőt  (MA : 
Bibi.  L274).  Nem  meg-vetők  mindenek  a  vénségben  (Hall : 
Paízf!.  428).  De  ez  is  nem  megvető  helyrfil  jött  (RálcF :  I^ev. 
n.23).  Az  siléziai  menyecskének  kiváncsikja  nem  megvető  do- 
log (Bercs:  Lev.  516).  Egyéb  nem  meg  vető  vitusukat-is  utála- 
tos erkölcsökkel  öszve  meg  öszve  moesko.síttyak  (Fal:  UE.  411). 

mellé-vet :  [adjicio ;  hinzusetzen].  Azt  is  mellé  veti,  hogy 
Sárának  vénségében  fia  lőn  (Pázm:  Kai.  30). 

oda-vet ;  [colloco ;  bínstellen].  Annia  ő  főfődelet,  kit  feyen 
valuala,  keserő.seggel  télies  oda  vete  (VitkC.  89).  Azzokat  oda 
vettettéc  a  főldnec  őrzésére  és  meg  oltalmazására  (Helt :  Króa 
3b). 

öszve-vet:  1)  [conjungo;  vereínigen).  A  lovas  hadakkal 
öszvevet\'e  nevezetes  tábort  fog  repraasentalni  az  ő  kegyelme 
keze  alatt  való  had  (Bercs:  Lev.  337)  Sáros  vármegye  iastált 
azon,  hogy  Zemlényuj-el  vettes.sék  öüsze  (48J).  8)  [coufero ; 
vergleíchen].  Sz.  Pál  az  kőrnifilmetelkedest  es  az  keresztségét 
őszue  veti  íllien  ígeckel  (Fél:  Tan.  402).  Ezeket  immár  vesd 
őszuő  az  te  partosidnak  tanításánál  (Zron:  P;ízmP.  9).  Ezzel 
vesd  őszue  az  pápásoc  soc  rész  tudományát  (Zvon:  Post  11.211). 
Nem  vetheti  őszve  ember  istennel  magát  (289).  Oly  őrőkke 
való  Christast  vetsz  az  halandó  emberekkel  őszve  (^INyíl : 
Irt.  326).  Midőn  olvasni  akarod  ez  kis  írást,  tégy  szert  az  Sám- 
bár irására-is,  s-ve^d  őszue  józan  ítélettel  mind  a  kettőt  (Matkií : 
BCsák.  Előb.  3b).  Bálványozó  Rómát  keresztyén  Rómával  ne 
vesd  öszve,  Luthert  ne  mérd  a  pápával  (Orczy:  KöltSz.  28). 
3)  [computo;  reehnen].  Az  véneb  az  í6abbal  ketten  az  két 
kőzbőlsőre  annyi  pohárbort  kő.sz6ntek,  az  mennyi  esztendeit  az 
ő  életeknek  vethetnék  őszve  (MA:  SB.  14).  A  mezei  parasztoc 


1117 


REÁ-VET— SZÁNTÓ- VE  l'O 


tAvol-vet-vetekedés 


lUf 


tizoiikéni   tizeiikettJdínkínt   vetnek   Sszve,  Küámliiliinu  (Com : 
Jaii.  163). 

l'eá-vet :  iiijicio,  injecto  C.  [inspergo  ;  aiifsotzen,  aiifstiouonj. 
Vesd  reia  te  kezedet :  iriipoue  mauuiii  tuam  super  oani  (MiiiicliC. 
29).  lm  küldtünk  Iak;itot,  lidgy  riiiki>rün  törtinik  valamely  job- 
bágyodnál nu'KszAllanod,  mindjdr.st  rávetliosd  az  ajtóra  (Nád  : 
Lev.  26).  Ez  5zei-.számokat  vesd  reá  az  erdeinek  hiísílra  (Kadv : 
Szak.  65).  Lúd  fejér  ispékkel.  Hogy  felle.szod,  szép  kfivér  sza- 
lonnát vess  reá  (78). 

(Szólá.sokj.  Pispek  a  szent  olayt  feyíre  őte,  az  áldomást 
beszéddel  is  ra  veté  (Görcs:  Máty.  61).  Elméjét  reá- 
vetni: *adliiljerB  animum  l'HBl.  Ez  mesternek  en  mog  yrnam 
ez  z&leteseniet  nylwan,  bogi  6  wetne  reaa  ezot  (itr.sC. 
450).  R  e  i  a  b  v  e  t  e  b  az  írd8gre  a  kerdes  teteit  (l)ebr- 
C.  7).  Mynden  tudományát  r  o  y  a  vv  6 1  e  1 1  o,  mynt  azok- 
boz  ferkezhetnek  (Pesti:  Fab.  84). 

reávetés :  [appositio ;  das  aufsetzen].  Az  beermalasb  arra 
zerzet  zentseg,  liogy  az  pyspekevknek  keze  rea  vetése  oiyat 
zent  lelek  ada.sseek  (C'ornC  21). 

számkivó-vet,  számki-vet :  in  cxsilium  mitto,  proscribo 
MA.  verweisen  PPB.  [verbannon].  Houa  sok  kerezlienők  vet- 
tétének  vala  zamkiuo  (UebrC.  61)  ó  aUarattiokbol  vetli^let 
vala  zankiue  (72).  Mikoron  Valens  csazar  5tet  zanki  altarnaia 
vetnie  (104).  Dioclecianostb  az  romayak  zaidiy  veteok  (ÉrdyC. 
171b).  Heródest  wra.sagal)ol  ky  foztaak  es  annak  felette  zanky 
voteek  (525).  Cicero  szanki  veltetec  (Szék :  Kr6n.  73).  Mindon 
pereputiokot  leuelesse  teuec  es  .szanki  vetoek  (174).  Nemellye- 
ket  .szám  ki  vete,  nemellyeket  tSnilotzbe  luuiyatíi  (Helt:  Krdn. 
55).  A  kiknee  olly  nagy  bünuec  nem  v;ila,  .izzókat  .számki  veté 
(76).  Szám  ki  ne  vette.ssank  meiniyekbSl  (Mad:  Evang.  319). 
Számkivottettonee  az  égből  a  pokolr.n  íCoin:  Jan.  216).  Sok 
zajgás  után  más  törvényt  tevének,  a  mellyel  engemet  ott  szám- 
kivetének  (GyöngyD:  Cliar.  29).  Maga  magát  számkivetette  (Mik: 
TörL.  E16b.  4). 

számkivetés :  exsilium  MA.  [vorbannnng].  Számkivetésl)en 
bujdosó:  exsnl.-ibnndus  ;  .számkiveté.sben  járok:  exsulo;  számki- 
veté.sbe  küldöm :  pro.scribo,  in  exsilium  pello  MA.  \'alamelly 
király  azokat,  a  kiktől  meg  bántatott,  szánkinoti'sbenn  flzi  (li:d : 
Csisk.  119).  Az  halálos  bíintetésnec  enybitése  lészen  .számki- 
vetésre való  boc-sát;i.ss;d  (Com:  .Jan.  138).  Nagy  Károly  asztren- 
gára  baitatta  a  magokat  korbát.solokat ;  ugy-e,  bogy  aÖ'íjléknek 
szám-ki-vetés  volt  bellyec  (Czogl ;  Japli.  78).  Gyakran  a  szám- 
ki-veto  nagyobb  szám-ki-veté.sben  vagyon  a  szám-ki-vetett  em- 
bernél (Hall:  Paiz.s.  494).  Hlyen  a  világi  kedv  s  flrvendeztetés, 
követi  azt  gyakran  nem  vártt  szám-ki-vetés  (GyöngyD:  KJ.  53). 

számkivetett :  exsnl,  extorris  MA.  [verbrumt].  ZandiivetSt 
es  iSveven  vag  (DebrC.  286).  Szjlmki  vetett  válik  az  szigbetben 
(Sylv:  Ul'  11 137).  Árván  maradt  magyar  Sión  leánya,  .számki- 
vetett liaknak  édes  anyja,  bogy  oltalmát  késni  látja  (Tbaly : 
Adal.  1.54).  A  szállóbelyre  érkezénk  és  itt  sátorok  alatt  vagyimk 
tsak  magunk  mint  a  számkivetettek  (Mik :  TörL.  363). 

szánt-vet :  agricolor,  agriculturam  e.xerceo  MA.  den  aeker 
bauen  PPB. 

szántás-vetés  :  agricnltnra  C.  MA.  das  ackerbanen  PPB. 
A  fSld  niflvelésről,  .szjintás  vetésnél,  majorkodásról :  de  agricul- 
tura  (Com:  Jan.  72). 

szántó-vető:  agricultor  MA.  aekerbaner  PPB.  Vagy  szántó 
vetS  omljtír  volna  vagy  pá.sz(or  (Kár:  Bibi.  I.616b).  Szántó  vot6, 
major  gazda  ember  az,  a  ki  a  mozit  miveli  (Com:  Ján.  72). 
l',rdeme.s.sel)l)  iiálom  ;iz  eke-szarva  után  járó,  szántii-vetS  ártat- 
lan gazdaember  a  gazdag  s  gonosz  fejedelemnél  (Fal :  HE.  14)    i 


A  tsászár  ezt  látván  szekerét  állítja  és  a  szántó  vetít  magábos 
szóllítja  (Orczy:  KöItSz.  227). 

távol-vet:  (rejieio;  znrüekwerfenj.  Mentséget  eló  nem  hozott 
mellyel  azt  a  vádolást  magától  tiivul  vetné  (Illy:  Préd.  IÍ545) 

utána-vet:  subtexo  C.  [hinzufiigeu].  Penitentiára  intvér 
8kot  ntánna  vetette:  Mosodgyatok  meg,  tiszták  legyetek  (Illy 
Préd.  1 20). 

Üt-vót :  [in  tactn  l.ibor ;  fehlgroifen,  mi8.sgreifenj.  Valaki  ké 
szölűtlen  predikáll,  üti-véti  a  dolgot  (Piizm:  Préd.  b3).  Balduiniu 
csak  fitivéti  a  dolgot  és  sem  magával  sem  az  igazsággid  egj 
nyomban  nem  jár  (P;izm:  LuthV.  149).  Illy  fitue  vétue  s  félb< 
harapna  hozod  el6  a  sz.  irást  (Bal :  CsLsk.  400j.  Ütnek  vetnél 
az  ellenkezők  es  kapnak  egy  fele-is  s-más  felé  is  (GKat:  'ntk 
32).  Tsetolbotol,  fitvét  egy  felé-is,  más  felé-is  (332).  Reducál 
nánk  az  sok  stabilLí  tisztet  s  ötnénk-votnénk,  az  mint  lehetne 
(RákF:  Lev.  n.335). 

vissza-vet :  [ejicio ;  zurückworfen].  Tholdi  Miklós  visszs 
két  ;mnyir;i  az  rudat  veti  vala,  oly  nagy  nehéz  követ,  melyei 
bánnak    vala,   azt    is   sokkal    messzebb   visszaveti  vala  (RMK 

1V.242). 

Veteked-ik  (ueíeied  Ki.sv ;  Adag.  240):  1)  discepto,  con 
tendo,  dLsputo  MA.  zankon,  síroiten  PPB.  Vetekedem  8  vélek 
én  népemen :  disceptabo  cum  cis  sujier  popnlo  meo  (BécsiC.  209) 
Vetekndyk  vala  az  ghSrSghőkkol,  ;izok  kedegh  halarrra  kerO' 
syk  vala  bfttet  (JordC.  739 1.  Mykoron  fíl  menth  volna  zentli 
Péter  Jorusalembe,  vetekednek  s  diVrgAIAdnek  vala  A  ellene 
(Komj:  SzPál.  21).  Kezdenek  wele  wetekedny :  coepernnt  altér 
cári  cum  oo  (Pesti:  NTest.  86).  Vetekednek  wala  a  punyka 
almafa  ees  niaas  almafa  egyma.s.sal,  mellyyk  wolna  masyknal 
zoeb  (Pesti:  Fab.  86).  Ueak.sagomrul  tudakoznak  e.s  vetekSd- 
nek  vala  en  velem  (Frunk :  Híls/.iiK.  76).  Vetekettel-.;  istenrftl 
es  a  hitnee  dolgairul  (Agend.  101).  Nyúl  lévén  orozlánuai  vete- 
kódol  (üecsi ;  Adag.  69).  Heában  való  dologról  vetekődni :  de 
asiui  umbra  certare  (21).  Az  romai  (mpanac  liatalmarni  maid 
gondosban  vetekSttetic,  hogy  nem  mint  az  isten  batalmanil 
(Zvon :  Osiaud.  20).  Csintalan  bolondság  az  ellen  vetekedni,  az 
mit  az  egé.sz  anya.szentegyház  bizonyosnak  tartott  (Pázm:  Kai. 
106).  Esztelenségnek  tartjuk,  ha  valaki  az  ellen  vetekedik,  az 
mit  álbatatoson  tanított  az  keresztyének  eggyessége  (106).  Igaz 
vagy  vram,  ha  vetekedem  veled,  de  én-is  igazat  mondok  (Píizm : 
Préd.  24).  Mi  ba.szon  a  .sz.  báromságrni  mély  plmélkedé.s.sel 
vetekedned  (Pázm:  KT.  2).  Mit  vetekedtec  azon,  hogy  kenye- 
retec  ninuzen  (MA :  Scnlt.  305).  Dispulállynnk,  vetekedgyfink  a 
gutta  fit&s  .speciesérfil  (Mad:  Evang.  138).  Taindó  társaidat  ver- 
sennyel k8vetned  avagy  vélec  vetekedned  (Com:  Jan.  156). 
Vékony  cypnisfához  h,-LSonló  víg  szíved,  angyali  orczával  vete- 
kedik képeil  (Tbaly :  VÉ.  11.236).  Szamár  ha  erővel  veteked 
medvével,  lantol  a  két  lábával  (Kisv :  Adag.  240).  8)  degenero, 
exorbito,  dölabor ;  abweichen,  abfalieu  PPB. 

ki-vetekedik :  eluctor  C. 

meg-vetekédik :  [ccrto,  contendo ;  streiten,  wetteifern). 
György  püspökkel  a  bibliából  mogveteke<íjenpk  is  !iz  igazság- 
nak értelmére  menjenek  (Erd'lortAd.  11.374).  Szent  Istvánra 
reá  tauácsküzáuak,  hogy  ü  véle  megvetekednének,  ha  dolgá- 
ban konkolt  lökhetnének  (PhilKíizl.  IX.  164). 

Vetekedés :  diidogiis  C.  disceptntio.  contentio,  aemulatio 
MA.  [streit,  wottstreit,  wettkampf).  Szeretik  közt  való  veteke- 
dés :  rivalitas  C.  Kiból  oztan  támad  per|>atuar,  vetekódes,  harag 
(GiiaryC.  67).  Lcgien  vetekedés  ynkab  az  be  telye-sitesnek  ayta- 
tos.sagarol  (VirgC.  147).  Ev  maga  marada  meg  az  erotnekevk 
ellen  való  vetekevdesben  olyba  tyz  eztendeyg  (22).  Le  velhuen 
az  bSnt,  fu.ssuidi  az  mynekínk  oKV  vetet  vetekodosbe  iKonij  v 
SzPál.  457).  Dánielnek  :>  Bel  pnpiaiuai  való  vélekedése  (Hűlt : 


1149 


VETEKEDFn— VETEMEDIK 


lELrVETEMEniKJ— VETEMÉNY 


1150 


Bihl.  I.eS).  Hallyatoe  .17.  én  vetekedésemet  és  az  én  aiaUimnac 
perlését  (Kár:  Bibi.  1.519).  Nincli  semmi  vetekedés,  viszalkodas 
k(V/i'(tflnk  (Mon:  Ápol.  417).  Az  crodi'mak  igaz  értelméről  sok 
derék  kízbe  vetekedés  v.igyon  (Pázni:  Kai.  82).  Elme-élesítí 
iskolai  vélekedéseket  és  vélekedéseket  irá.wmban  nem  elcKvi- 
tettem  (Pázm:  Préd.  a3).  Disputálodtanac  lio.sszii  vetekődéssel 
(Zvon:  Post  1568).  A  conteutio,  pörlídés,  vetekedés  déllyest  öt 
írakorig  tartott  vala  (Szál:  Krőn.  91).  Egy  szóval  .sok  vetege- 
té.sek  fígji  után  is  végsí  válassza  csak  a  volt  (MonOkm.  XV. 
109).  A  vélekedésnek  veszekedés  a  vége  (Kisv:  Adag.  13).  A 
dolog  nem  jött  nag)'  vélekedésbe  (Gvad :  Orsz.  60). 

Vetekedet :  [contentio ;  stieit].  L5t  vetekSdet  8nn8n  kSzSt- 
tíc,  ki  5  kfiüzíllűc  tetnec  na^obnac  (MünchC.  161). 

Vetekedő:  1)  [certans;  karapf].  Egyszer  kétszer  meg 
járta  a  vetekedő  helynek  piatzát  (Fal :  TÉ.  637).  S)  fcontentio- 
stts;  streitsiiclitig).  Ha  valaki  vélekedőnek  lácczanék,  nekünk 
ollyan  szokásnnk  nincsen  (R1I :  Oilsk.  53).  3)  [athlela ;  wetl- 
Uampfer).  Azoknak,  kyk  versenysek,  vetekedik,  fene  kemyn- 
S)k  i'SmendS  (Komj :  SzPál.  50).  Hol  vagyon  ez  vylagnak  vele- 
kedíye  (127). 

Vetél :  aborlior  MA.  [unzeitig  gebaren]. 

el-vetél:  cv  Elvetéli,  holt  gyermekek:  echolimi  MA. 

elvetélés  :  amblorrhidion  MAI.  abortiis  MA.  nnzeitige  gebnrt 
PPB. 

Vetólked-ik :  discepto,  di.sputo,  disserto  C.  contendo  MA 
fstreiten,  ahhandein,  erfirtern).  Sokat  velélkedék  várasbéliekkel : 
disputabat  cum  eis  (RMK.  IV.186).  Kezdenek  vele  velSlkSdni : 
coepenmt  conquirere  cum  eo  (Fél:  Bibi.  1.66).  VelelkSdik  vala 
az  giSlekSszetben  az  sidokkal  es  az  szentetőkkel  (210).  Soe 
ideig  magamban  nem  vetélkedem,  mit  mivellyec  az  eniberec- 
kel  (MA:  Bibi.  1.6).  Akármelly  czélul  fel-t6tt  dologról  beszédet 
indítván  vetélkedic  (Com:  Jan.  161)  Nem  abban  áll  a  hadi 
mesterség,  hogy  a  vitéz  vetélkedgyék  akármiképpen,  hanem 
okossággal  (Zrinjn  11.190).  Az  afrikai  pflspSk  vetélkedett  a 
romai  püspökkel  a  keresztség  felett  (Bol:  Pol.  Előb.  2).  A  papok 
keresztyéni  buzgósággal  vetélkedhetnek,  hogy  az  igazságot  vilá- 
gos'ságra  hozzák  (BnA:  Pol.  11). 

ellen-vetélkedik  :  [repugno ;  dagegen  streiten].  Ám  ellen- 
vetélkedgyenek  hívságos  voltoknak  oltalmazásában  (Megy :  BayI 
5051. 

Vetélkedés :  disceplatio,  disputatio,  dissertatio  C.  contentio 
MA.  [streit,  erörtenmg].  A  dialecticáról  avag  velélkedé.snek 
tudományáról  (Com :  Jan.  160).  A  tévelygőknek  agyaskodások- 
nak  s  vetélkedéseknek  tulajdonithatjnk  (GKat:  Titk.  906).  Szö- 
vevényes nagy  vetélkedés  (Apafi:  Vend.  12S).  Sok  vetélkedések 
után  reá  mentenek  a  religiók  arra,  hogy  azt  sem  neheztelik, 
éljen  a  püspöki  nevezettel  a  vikárius  (Bod:  Pol.  141). 

Vetélkedhető :  disputabilis  C. 

Vetélkedő:  disputator  C.  faemulus;  gogner,  gegnerisch]. 
Velélködó  társ :  advei-sarius  C.  Beszéd  közt  eszeden  légy  ve- 
télkedő társaddal  azért,  hogy  meg  ne  ártson  (Fal :  ÜE.  447). 

Vetélő :  radius  ilA.  weber.spul  (Com :  Orb.  121).  Az  en  ele- 
tem napiai  hamarabbaká  és  kőnnieblie  lőnek  a  szőuőnek  az  8 
vetélőiebe  való  czflnel  (Mel :  Jób.  17).  Takácznak  vetelőie  (Mili : 
ÖÉlet  120).  A  takáts  a  bordával  és  vetélővel  vásznat  csinál 
(Com:  Jan.  97).  Tovább  szövi  még  is  fonláni  sző.szit  Takáts 
Mátyás  s  igy  bánnya  a  vetéllől  (Pós:  Vála.sz.  138). 

Veteméd-ik :  degenero,  depravor  MA.  [entarten].  Romlan- 
doságra  vetemfit  a  mi  természetfmc  CKnIcs :  Evang.  492).  Egy- 
nehány óráig-való  kedvek  tőllé.séért  pokolra  vetemedtek  (Pázm  : 
Pvéd.  615).  A  moabiták  leányaival  való  kurválkodásra  vetemed- 


teuek  (MA:  SB.  21).  Fertelmes  életre  vetemednek  (Czegl:  MM. 
250).  Tilalmas  dolgokra  no  veteraedgyeuek  (Síimb :  Isp.  96). 
Károkból  károkba  vetemedik  (Nyr.  Xn.415).  Olly  liget  mellé 
vetemednek,  a  hol  emberek  .sem  láttatnak  (Hall :  HHist.  11.217). 
Ne  hirtelenkedgyél,  hogy  no  vetcmedgyél  (RendÉIPéld.  A12). 
Az  el-kezdelt  jó  dolgokban  viszsza-ne  czjifolly,  gonoszra  ne 
vetemedgyél  (Csúzi:  Sip.  715)  A  gonosz  szándék  után  elragad- 
tatván, sokféle  alávaloságoknak  szolgalatjára  vetemedik  (Fal : 
UE.  372).  Az  erkölcs  és  idegen  szokás  dolgában  semmi  alá- 
valóságra nem  vetemedni  (401).  Kevélységre  nem  vetemedett 
világi  sokak  felett  való  értékével  (Bod:  Pol.  Ajánl.  2).  Ily  nagy 
veszélyre  miért  vetemednél  (Kónyi:HRom  111).  Egyszer  a 
lónak  fara  felé  vetemedett,  a.  ló  pedig  ugy  rúgta  oldalban,  hogy 
el-terült  (Kónyl:  ÁM.  21).  Síire  vetemedhet  ember  tudománya 
(Orczy:  KöltH.  79).  A  szükség  okozta,  hogy  erre  vetemedném 
(SzD:MVir.  11). 

[el-vetemedik] 

elvetemedett :  [degener,  depravatus ;  entartet,  verworfen]. 
A  roszszac  és  a  vétkekre  el  veteraedettec  mindenkoron  meg- 
vetendő dolgokat  kivannak  (C!om:  Jan.  176).  Az  elvetemedett 
népet  a  mi  hflségflnkre  és  tiszteletvlnkre  vissza  térifcse  (GKat: 
Titk.  32).  Az  ide  ki  való  tolvajláshoz  tanúit  nemzet  elveteme- 
dett (RákGy:  Tev.  256).  Az  isten  az  6  gond  viselésénec  zabolá- 
ján  tartya  az  embereknec  zilaj  és  elvetemedett  indulattyokat 
(Pós:  Igazs.  11.39). 

elvetemedettsóg :  [depravatio :  verworfenheit].  Mellyekből 
minémő  rettenetes  ol-vetemedettségek  jővének-ki,  értésfinkre 
vagyon  (Megj-:  6 Jaj.  11.16). 

ki-vetemedik:  [enimpo;  hervorbrecheu].  Azon  igazgatá- 
sok boldogul  az  ő  igaz  vágásib-Tn  viseltettek  és  azokból  ki 
nem  vetemedtek  (Szál:  Krón.  8).  A  víz  ha  hirtelenséggel,  nagy 
zuhajjal  ki  vetemedik,  ottan  a  harangot  is  félre  verjSk  ellene 
(Pós:  Igazs.  11.358).  Ha  Morvába  megyén,  olt  nyerhet,  de  Miava 
körül  kell  ki  vetemedni  neki,  ha  feljebb  nem  is  (Bercs:  Lev. 
281). 

kivetemédés  :  fdefectio,  aboiratio ;  abfall,  abirrung].  Mel- 
lyek  is  ez  illyen  módon  az  igazgatásbeli  kivetemedésból  estek 
volt  a  szegény  hazán  (Szál:  Krón.  9). 

még-vetemedik :  [degenero  ;  enlartenj.  Meg-vetemedet  az 
embernec  természeli  a  vétoknec  vfánna  (Kulcs:  Evang.  413). 

mégvetemedett :  [depravatus;  entartet].  Czipdel  minket 
az  istennek  törvénye  az  mi  meg  vetemet  természetfiuc  miat 
(Soós :  Post.  204).  Az  emberi  termeszelnec  meg  vetemet  alla- 
pattya  miat  nem  lehetne  (EsztT:  IgAny.  388). 

vissza- vetemedik :  [revertor;  zm-ückkelnen].  Kevésbe 
múlék,  hogy  nemzetünk  a  pogányságra  viszsza  nem  vetemedek 
(Pós:Ig.izs,  1.186). 

Vetemédés:  [depravatio;  enlartung].  Kedveskedő  köszön- 
tések között  tarcs  veteraedéstfti  vagy  hirtelen  esettül  (RendÉI- 
Péld. A6).  Illik  e  'magyarhozz  Isalfa  kereskedés,  mivel  ebből 
jöhet  erkölts  vetemédés  (Orczy :  KöltSz.  186). 

Vetemedett :  degenerans,  degener,  depravatus  MA.  [entar- 
tet, verivorfen].  Ezt  orrollya  a  gonoszra  vetemedett  tfludér  világ 
(Csúzi:  Síp.  311). 

Vetemény :  1)  seges  C.  semen,  sementis,  satum  MA.  [saat]. 
Ki-sül,  ki-asz  a  vetemény  vagy  vetés :  sala  *retorrescuut  PPBl. 
0  menden  veteméuéket  még  ^oj^  (BécsiC.  13).  Vetemények 
es  zevlevk  jgeen  meg  levrettek  (DomC.  205).  Mynd  porraa 
leeznek  tyzed  napon  myndden  faak,  fyweek  es  vetemeenyek 
(ÉrdyC.  8).  Veteminek  között  megen  vala :  ihat  per  sala  (Sylv : 
UT.  1.18.  52).  Az  egerec  minden  veteraenieket  meg  ettec  (Mel : 


1151 


BÚZA-VETEMÉNY— ÁGY-VETÉS 


ÁRNYÉK- VETÉS-NYÍL- VETÉS 


1152 


Sám.  13).  Mikor  az  veteménnec  magiia  i?eii  kSnnjS  aiiagy  rút 
belSI,  tlráxaságot  reméllietz  (Cis.  II).  Fonui  sSuint,  vetemint 
tenuie  koUo  lezen.  1572  (KBécs.  A7).  Az  vetemeiiiek  magas 
lieliekeu  iiikab  teremnek,  liogi  nem  mint  a!att<imba  valo  helfi- 
ken.  1572  (KBéra.  F2).  Csak  veteményekkul  és  vizzol  akaráuak 
élni  (lial:  C'skk.  332).  Kalfindarinnimal  merek  az  neme.s  magyai' 
nemzetnek  eleiben  járulni,  kiben  kerti  virágoknak,  vetemények- 
nek bajtnolódá-sára  indítinám  (íjipp:  Cal.  Elöb.  7).  Mid5n  a 
veteményec,  veté.sec  szárban  induluau  (Com:  Jan.  73).  Vete- 
mények, gyiimölcs-ágok,  pómónának  rajzati  (Fal:  Vers.  869). 
A  fíívek,  gyökerek  é.s  vetemények  nagyob  erőt  szíliattak  a  fSId 
kebeléből  (Moln:  JÉpül.  62).  Mindenféle  vetések,  vetemények, 
lÜvek  tsak-nem  mindenütt  ol-égnek  és  el-vosznok  (Bod:  Pol. 
164).  2)  legnmen,  legumontum  C.  bülsenfriicbte  PPB. 

búza-vetemény  :  [.seges  triticea ;  woizonsaat].  Egy  pacbyrta 
kevvite  oly  biiza  vetemenbe,  mely  immaran  idesded  wala  (Pásti : 
Fab.  61). 

fejes-vetemény :  fniges  MA.  bulbosa  olera ;  bölliebte 
gartenkriinter  PPB. 

gaboaa-vetemóny  :  [.seges  fnmientacea  ;  gotreldesaat]. 
Nem  teremne  .semmi  gabona  vetemény  (Rim:  Ének.  309). 

héjas-vetemóny :  [legumen ;  liülsenfrUcbte)  Az  béjas,  sze- 
degotfi  vetemények  hflvelyekben  teremnek  (Com:  Jan.  26). 

hüvelykes- vetemény :  cvj  A  hflvelykas  vetemények hflvely- 
kékben  és  nyilci  béjakban  teremnek  (Com':  Jan.  19). 

kerti- vetemény,  kertbeli-vetemény  :  olas,  olera ; 
gartenkraut  PPB.  Tberek  Bernaldnak  irtbam  kerbelj  wetbe- 
men  felewl,  de  nem  kjiSldenek  (LevT.  1.224). 

maghozó-vetemény :  fhigas  Com':  Jan.  19.  [komsaat]. 
Mag-bozii  vetemények  azok,  a  mellyek  szálban  avagy  .szárban 
teremnek  (Com':  Jan.  19). 

mezei-vetemények  :  [segetes  ;  feUifrüchteJ.  Mindontéle 
mezei  vetemény  igen  bővíjn  volt,  csak  liogj'  nem  mindenütt 
volt  ere.sztfls  az  buja  idők  miá  (ErdTörtAd.  IV.60). 

Veteményes  :  [.sativus ;  gemüse-].  Veteményes  kert :  cueu 
merarium,  bortus  seminifor  MA.  Veteménye.s  ágy:  area  PPBl. 
Veteménye.s  magok  azoc,  a  mellyec  .szálban  avagy  szárban 
kelnec  (Com:  Jan.  22).  Veteményes  kert,  kiben  mindenféle  kony- 
bára  való  veteményeknél  irtani  íLipp :  PKert  Rlőb.  b4).  Az 
oskolák  legyenek  olly  veteményes  kertek  az  ekklé.sia  kebelében, 
a  mellyekben  sok  jó  fiak  nevekedjenek  (Bod:  Pol.  88). 

Vetés :  1)  conjectio,  conjectus  C.  [das  werfen].  Egyhazy 
tyztotb  ne  keres,sen,  lianem  kyralylol  wagh  a  patronu.stol  wyzbe 
vete.snek  bewntetesonek  alatta  (Ver:  Verb.  26).  Legf5b  oka  isten 
akarattya  alá-való  engedelmes  vetésünknek  és  tartozó  kfitele,s- 
.ségünknek  az  igaz  .szeretetnek  tulajdon  mivoltából  származik 
(Taru :  JóAk.  7),  3)  satu.s,  satio,  consitio,  consitura,  sementis, 
seminatio  C.  [.saatj.  A  vetés  körül  porgolátot  tenni :  segeti  *prae- 
tendere  sepem  PPBl.  Míg  a  föld  leszen,  meg  nem  szíinic  a 
vetess  es  az  arata.ss  (Helt;Bibl.  I,L)2).  A  .szüret  a  vetést  éri: 
vindemia  oecupabit  sementem  (Holt:  Bibi.  I.LL14>.  Az  vettésse- 
ket  ada  a  .sAskáknac  (Holt:  Zsolt.  159).  Az  gabonát  és  az  rost 
nem  verte  vala  el  az  ki!  es.sí,  mivolbogy  kési  veté.sec  vóluAnac 
(MA:  Bibi.  I57i.  Miért  boztál  minket  ez  gono-sz  bolyére,  nem 
votésnec  bolyére :  cur  adduxisti  nos  in  loeum  istum  pessimum, 
qui  seri  non  potest  (139).  Mid8n  a  veteményec,  vetésec  szárban 
indnlnac  (Com:  Jan.  73). 

adó-vetés :  censltio  C.  [bestenerungj.  Margaréta  ezt  az 
gyalázatas  adó  vetést-is  feltalálta,  hogy  a  jobbágyok  minden 
tehén  farktól  adót  adnának  (MA:SB.  117). 

ágy-vetés :  loctisternium  MA.  bettgeriite  l'PB. 


árnyék-vetés:  [ubumbratio;  beschattungj.  A  föld  áinyék' 

vetése  el-fogja  a  li('>ldn:ik  világát:   umbra  terrae   luiiae  *tiebe 
tatrix  PPBl. 

árúba-vetés :  proseriptio  C. 

asztalhozvaló-vetés :  [exstructio  meusfie ;  das  tisclideeken 
Az  poliár  .széknél  es  .'isztalboz  való  vetéshez  ezek  legyenek  >- 
lássanak  (Radv:Csal.  UI.7). 

búza-vetés :  [seges  triticea ;  neizen.5aatj.  A  buzavetésekrc 
vervén  lovakat,   azt   étetik,   száraz  lévén  az  fiíld,  az  vetéat  el' 

vesztegetik  (MonOkm.  XIV.120). 

csel-vetés,  csal- vetés :  iasidiao  \VF.  [hiuterhaltj.  Av 
vigyázatlan  olvasó  e  tsel-votését  5  kegyelmének  eszében  ne 
vegye  (Megy :  SzAÖröme  340).  Az  hajó  hidnak  valók  vagy  csal- 
veté.suek  által  az  Vágón  (Bercs:  Lev.  648).  Nem  kémélted  :i 
tsel-vetést  és  más  egyéb  hamisságokat  (Fal:  UE.  25U).  További 
reménységnek  ürügyével  maga  részére  voQzaiii  valakit  udvari 
cselvetés  (364). 

fitty-vetés  :  tilitrum  Com:  Jaa  138.  [schnippchenj.  Az  újjal 
valo  fitty  vetés  trefe  dolog  (Com:  Jaa  138). 

fogságba-vetés :  *captivatio,  incarceratio  MA.  gefangeu- 
nebmiuig  PPB. 

fonal-vetés :  st^miinis  di-spositio  MA.  riclituug  des  gariu 
zum  weberstuhl  PPB. 

főrevaló-vetés :  [tributum  in  siugula  capita  impositum ; 
kopfsteuer].  Császár  adaja  696  ft  Főre  való  vetés  398  ft.  (Mon- 
TME.  L18). 

frigy- vetés  :  [pacis  pactio ;  friedensvertragj.  Frigynek  ve- 
te.se:  foederis  faciendi  nexns  (Ver:  Verb.  Előb.  36),  Istennel 
valo  kötése  avagy  frigyvetése  (Zvon:Post.  1852).  Frigyvetése 
közben  királyom  hadának  kivánt  békességet  várván  az  hazi'uiak 
a'haly:  Adal.  II.IU). 

fimdamentom-vetés :  fuudatio,  substructio  PPBL 

híd-vetés :  [aedificatio  pontis ;  brückenbau].  Én  most  már 
n.igy  készfllotekhez  fogattam  Cs,ilóközben  az  hídvetéshez  (Bercs ; 
Lev.  109,1.  Joszeuszki  most  gyütt  meg  Poszony  alul,  szemeivel 
látta  az  hídvetést  tegnap  (692). 

kaloda-vetós:  [siibplantatio;dasbelnunter8chlagen).  Kaloda 

vetéssol  elejtem  :  supplauto  C. 

kereszt- vetés  :  [.signatio  crucLs ;  das  kreuzscblagen).  Az 
aldas  kőr5zth  veetesnek  iegeuel  lezSu  (SándC.  4). 

kéz-vetés  :  fmanus  impositn ;  das  haiidauSegenJ.  Sok  tudós 
emlierek  azt  vélik,  hogy  az  juitiochiai  kéz-vetés  prédikállitsra- 
való  küldés  vagy  rendelés  volt,  nem  pfispől(ségre-való  szenteléa 
(Pázm:  LuthV.  09). 

kezes-vetés :  satisdatio  C.  MA.  das  bUrgschaftstellen  PPBl. 

kocka-vetés :  Uisilicus  PPBl.  [jactns  te«eranim  ;  wnrf  j. 
Ha  valanielly  kereskedő  ember  egy  koczkavetéssel  minden 
nyereségét  elvesztené,  nem  minnyájan  igen  bolondnak  moada- 
náke  (llly:lVéd.  1.445). 

kótya-vetés.  Ottan  az  táborban  hánytak  kótyavetést  (TíirtT. 

XV.159). 

láb-vetés:  [ti  supplantare;  das  beinstellen).  A  himlkedők 
sen)miben  nem  kfih'mbjznek  azoktól,  a  kik  szarokat  adgytVk 
a  láb  vetéssel  el  eytóknelt  (Mad:  Evang.  812i. 

nap-vetés :  condictio  C. 

nyíl-vetés :  sortilio  MA.  das  loosen  PPB.  A  sursuac  vagy 
uyii  vetésnec  esését  vak  szerenczénec  tulaydonitaná  ^MA:  Tan. 


1153 


OK- VETÉS— MINDEN-OKVETETLEN 


OKVETETLENSÉG— MEG- VETKEZIK 


1154 


192).  Az  ArSkségec,  mellyet  sorssal  vngj  nil  vetéssel  víttetec 
(MA:  Bibi.  1.205).  A  mi  kevés  fogyaték  ínég  keze  közlitt  vagyon- 
is,  nia-hóliisp  nyi'lvetésro  keröl  (SzD:  MVir.  13). 

ok-vetés :  (oontradictio ;  widerrede,  widerspruchj.  Se  okwe- 
tlieessel  se  akarathokal  ne  zollyatok  liazwksaaghotli  (Ér.<;C.  185). 
Aí  byzon  baratlisaagh  .semy  okwefees  myatli  ky  nem  rekezte- 
tyk  (244X  Ezeket  akarom  vtolso  irasidra  az  oc  vetésben  felel- 
nem (Mon:  Ápol.  2r)7).  Ha  igazan  akartai  Telegdi  oc  vetésére 
felelni  (321).  Hlyen  okveté.3  alatt  perel  vélec  (MA:  Tan.  1084). 
Ezeket  isten  minden  há  és  oc  vetés  nélkftl  meg  Ígérte  (Zvon : 
Post.  L318).  Nekie  megbocsá-ssák  minden  okvetés  nélkül  (Szék- 
Oki.  11.85).  Tzáfolhatatlau  okvetés  (SzD:  MVir.  332). 

roata- vetés.  *Rosta  vetéssel  való  jövendölés :  conseinoman- 
tia  PP. 

sors-vetós :  sortitio  C. 

süveg- vetés :  [xö  aperire  capnt;  das  hutabnelimen].  Az 
nt  mellett  állottanak  nagy  süvegvetéssel  és  magok  meghajtásá- 
val (Monlrók  XV.463). 

szám-vetés :  ratio,  ratiocinium  MA.  rechnnng  PPB.  Az 
életnek  megh-vi.'igálása,  szám-vetése  (Mad :  Evang.  3).  Az  Beren- 
dey  Györgj'né  menyegzeirűi  való  dologrúl  még  számvetísönk 
vagyon  (Gér:  KárCs.  111.325).  Az  marlia  szám  vetés  szörint  7800 
(MonTME.  1.12).  A  számvetéseknek  tudománya  (Illy:Préd.  II. 
255).  Ebben  a  csudálatos  számvetésben  nem  tíibb  a  három 
egynél,  az  egy  sem  kevesebb  a  háromnál  (Biró:Préd.  115). 
Az  utolsó  számvetéskor  az  kerekedik  ki,  hogy  a  mit  jó  kedv- 
vel vihetett  volna  végbe,  erővel  cselekedte  (Fal:  UE  497). 
Tanúid  meg  az  égnek  számvetését  (Fal:  BE.  577). 

szemre-vetós :  exprobratio  MA.  [vorwurfj.  Egymást  meg 
érderaellye  a  bokor-pár,  hogy  szemre  vetések  ne  légyenek  és 
azokbul  támadó  villongások  (Fal :  NA.  206).  Szemi-e-vetéssel  kez- 
dik a  dolgot  és  tsak  nem  véres  hartzal  végezik  (Fal:  UE.  424). 
Légyen  embered,  kinek  erős  szive  a  te  I;edvedért  magára  vál- 
lalja a  sfirű  szemre-vetést  (441). 

szer-vetés.  Szer  vetésben  gyfijtött  pénz :  collecta  PPBI. 

ta vasz- vetés :  [satio  vema;  frühling.ssaat].  Tavasz  vetést 
minden  felett  báven  tegyenek  az  tiszttartók  (RákGy :  Lev.  129). 

tégla-vetés :  [ductus  laterum ;  das  ziegelstreichen].  A  sidók, 
mikor  tégla-vetésre  hajtották  őket,  akkor  kezdették  megismerni 
az  istent  (Hall :  Paizs.  38.  Hofifgr.  38). 

Vetetlen ;  1)  [non  detractus ;  nicht  herabgenommen].  A 
bálvány  kép  mellett  k8sz5uetlen  és  sfiveg  vetetlen  el-menni 
(Pós:  Igazs.  1.78).  2)  insativus  C.  MA.  ungesaet  PPB. 

ok-vetetlen :  absque  deliberatione,  sine  causae  cognitione 
MA.  ohne  überlegung  PPB.  Az  borokért  szombaton  okvetetlen 
ott  lesznek  Miskolczon  az  szekerek  (LevT.  IL255).  Azt  ok-vetet- 
len  meg-öleti  érdeme-szeréut,  a  ki  igazán  meg-nem  vallya  vét- 
két titkos  baráttya  előtt  (Pázm:  Préd.  10).  Ha  a  Christus  sza- 
badító és  meg-valto,  minden  okvetetlen  istennek  kell  lennie 
(GKat :  Válts.  II.  Elób.  c).  Más  talál  halálodban  okvetetlen  módot 
(Zrinyi  IL34).  Ha  ok  vetetlen  bizodalmat  nem  találnnk  (163). 
Ha  Forgács  uram  Bécs  tálkát  vadászsza,  okvetetlen  fölhivatják 
Haiztert  (Bercs:  Lev.  41).  Valamikor  püspökünk  ekklésiáinak 
visitatziójokra  ki-mégyen,  valakiket  hivatni  fog,  ok  vetetlen  el6- 
állani  el  ne  mulassák:  (Bod:  Pol.  107). 

minden-okvetetlen :  [sine  contradictione,  nulla  mora 
iuterposita,  necessario ;  ohne  widerrede,  unverzüglich,  notwen- 
digerweise].  Kezén  legyenek  es  walahowa  niy  paranchiollyok, 
minden  okvetetlen  indulhassanak  (RMNy.  111.20).  MjiidSn  oka 
wethethlen  ez  zőmeljSkuek  kezSkben  erezed,  egebeth  benne 
nee  thegh  (LevT.  L228).   Az   barom  meg  ne  váltasséc,   hanem 


minden  ok  vetetlen  meg  6Iette.sséc  (Kár:  Bibi.  Ili 5b).  Mynden 
ok  wetetlen  tartozzanak  kezeheoz  erezteny.  1568  (Tiirt.  és  Rég. 
Értesitő  V.92).  Most  is  minden  okvetetlen  ki  kergetnék  őket 
(Pázm:  Kai.  117).  Minden  okvetetlen  elvesztem  őket  (MA:  Bibi. 
1.6).  MegSIettessenec  minden  okvetetlen  (108).  Mellyet  minden 
okvetetlen  azért  cselekeszik  (Ker :  Préd.  330).  Az  udvarbiró  a 
bírságot  megvegye  minden  okvetetlen  (TörtT.»  1.392).  Én  min- 
den okvetetlen  kiváltom  őket,  lia  az  úristen  egéssígemet  adja 
(IU.181).  Tartozzunk  az  ö  kegyelme  gyermekinek  vissza  meg 
adni  minden  ok  vetetlen  [a  jószágot]  (Gér:  KárCs.  IIL386). 

okvetetlenség  :  [contradictio ;  widerspruch].  Szabadok  le- 
gyenek hálóékat  elvennyi  és  minden  okvetetlenség  nélkül  e 
félékben  magoknak  elleget  tenni  (BékHajd.  11.260).  Megvizs- 
gálván documentomotoknak  erejét,  minő  kérdések  és  okvetet- 
lenségek  lehessenek  azokban  (KecskTört.  II 164). 

okvetetlenül :  [profecto ;  auf  allé  fálIe].  Ma  mindeneket 
elvégezvén,  hónap  okvetetlenül  Lsót  vendége  leszek  (Bercs : 
Lev.  4). 

Vetkez-ik :  exno  vestes,  .se  devestire  MA.  sich  entkleiden, 
die  kleider  ausziehen  PPB.  Vetkőző  hely  a  bányában:  spolia- 
rium  C.  Vétkezni  a  madárnak :  plumatile  defluvium  páti ;  vét- 
kező-h.áz :  apodj'terium  PPB.  A  kigyó  vetkezik  :  angvis  *vernat 
PPBI.  Tholdi  c-sak  ingében  vétkezek  azonnal  (RMK.  IV.277). 
Az  uj  valhisokból  a  pápistákhoz  meg-térők  pribék  ségb^l  vet- 
kőzök (Veresm :  Lev.  75),  EszébSl  is  vetkőzött  (Kónyi :  HRom. 
17).  Egy  ingre  vetkeztek  (Orczy:  KöltSz.  161).  Gatyára  vetke- 
zett (Gvad:Pösty.  23). 

ki-vetkézik :  [se  nudare ;  sich  entkleiden].  Ha  az  fejede- 
lem, én  kivetkeztünk  volna  magyarságunkbúl,  akkor  lehetne 
ez  az  similitudo,  hogy  nem-magyar  némettel  tractál  magyarrul 
(Bercs:  Lev.  163).  Ki  vetkőz^'én  az  ó  emberbül  tegyétek  le  a 
hazug.ságot  (Biró:  Ang)-Szöv.  72).  Találunk  embereket,  a  kik 
soha  sem  vetkőznek  ki  a  gálaszépből  (Fal:  UE.  410).  Addig 
öltözünk  az  újságba,  a  mig  kivetkőzünk  a  jámborságbúi  (427). 
Minden  virágából  mező  ki  vetkezett  (Orczy:  KöItH.  70). 

le- vetkezik:  1)  exuo  C.  [ablegen].  Kigyo  ing,  kigyó  héja, 
a  mellyet  tavaszszal  levetkeznek  a  kigyok  Major:  Szót.  42. 
Kigyók  levetkezett  bőrök :  *senecta  serpentum ;  a  kigyó  !e-ve^ 
kézi  bőrét  esztendőnként:  serpens  exuit  *aimos;  levetkezni  az 
emberséget,  minden  emberséget  félre  tenni :  *exuere  hominem 
PPBI.  A  lúd  által  úszván  a  tengert,  azzal  ugyan  nem  vétkezi 
le  az  5  természetit  (Tyúk :  Józs.  209).  Vetkezzflk-le  az  6  embert 
(Mad:  Evang.  317).  A  tsú-szó  mászó  állatok  az  8  bőröket  el 
vetik,  le-vetkezik  (Com :  Jan.  49).  Le-vetkeztenelí  minden  mezei 
szilajságot  (Debr:  Ker.  255).  A  magyarok  a  keresztyénséget  le 
vétkezek  és  a  pogányságra  viszsza  térének  (Liszny:  Krón.  288). 
Hogyha  az  istennek  megvilágosító  kegyelme  által  a  praejudi- 
ciumolíat  le-vetkezi,  remissiója  lészen  ezen  senteutziának  (Bod : 
Pol.  173).  2)  véstem  depono  MA.  [sich  entkleiden].  LevetkSzS 
ház :  apodyterium  Nom.  45.  Minden  taghiaibol  az  lélek  le  vét- 
kezek (BalGen.  acMagn.  11).  Nehézség  minékfinc  és  mulatság 
annyiszor  fel-őltőzni  és  le-vetkezni  (Com :  Jan.  99).  A  levetkező 
.szobában  fejflnkbe  fel  teszszfik  a  fSrdS  sapkjít  (Com :  Orb.  151). 
Vetkezzél  le  immár  kegyetlenségedből  (Zrinyi  11.110).  Jupiter 
sokszor  le  vetkőzött  isteni  köntüsljő!  (105).  Vetkezz  le  kis  korig 
püspöki  ruhádbúi,  hegyes  süvegedből,  rojtos  palástodbúi  (Orczy: 
Nimfa  B3). 

lévetkezés :  erutio  vestis  MA.  [entkleidungj.  Az  bflník  tes- 
tének le  vetkőzese  által :  in  expoliatione  corporis  camis  (Fél : 
Bibi.  n.98.1.  Levetkezéskori  boldog  elmélkedések  (Megy:  Bayle 
378). 

meg- vetkezik :  [vemo ;  sich  verjüngen].  A  rak  tavaszszal 
meg  vetkezik  (ACsere:  Enc.  220).  A  hízó  disznó  a  mód  nélkfil 

73 


1155 


VÉTKEZÉS— MAO-VETÖ 


MAGA- VETŐ- VÉT 


1156 


való  kSvéreégnek  miatta  néha  egészlen  niegvetkezik  (Misk : 
VKert.  149).  Elrolbadott  hevedere,  raegvetközött  farkasböre 
(Thaly:Adal.  1.239). 

VetkSzés :  [vernatio ;  hautablegung].  Kígyó  vétkezése : 
♦spolium  .serpentis ;  kígyónak  el-hánt  ó  bfire,  kígyó  vétkezése : 
vernatio ;  kígyó  vétkezés,  bori  elhányás :  *angvina  vernatio 
PPBl. 

Vetkeződ-ik :  exuo  vestes,  se  devestiio;  sich  entkleiden, 
die  kleider  ausziehen  PPB. 

le-vetkezSdik :  oo  Az  ó  embernek  tellyeséggel  le  kell 
vetkezödui,  hogy  újba  öltUzódgyék  lUly:  Préd.  1.408).  Estve 
le  akarván  vetkeződni,  a  hideg   borzogatta   (Mik:TörL.    360). 

neki-vetkezödik :  [se  nudare;  sich  entkleiden).  Neki 
vetkez5dec  es  neki  tflrSdec  (Born :  Préd.  216). 

Vetkeztet :  [detraho  véstem ;  auskleidenj.  AzutAn  minden- 
bül  íket  vetkőztetek  (Zrínyi  1.170). 

kl-vetkéztet :  [liberó,  nudo ;  entledigen].  A  császár  adó- 
jától magatokat  kivutkoztetitok  (HlyrPréd.  11.506).  Pattyantút 
szegez  az  istenes  erkfllts  ellen,  ebbfil  másokat  us  ki  vetkeztet 
(SzDíMVir.  117).  Bnrkából  (burokjából)  ki-vetkeztetni  a  go- 
noszságot (155). 

le-vetkeztet :  devestio  C.  MA.  entkleiden  PPB.  Az  prior 
mend  az  conuent  helyeknél  magát  le  uetkeztettuen  kerek 
bodog  Ferenczett  (EhrC.  68).  Levetk6ztetuen  6tet;  exnentes 
eum  (Fél:  Bibi.  1.49),  Vetközt&sd-le  ebbiil  szépségét  sziivednek 
(Zrinyi  11.8).  De  levetkeztettyük  póré  es  gatyara,  igy  majd 
nyugszik  feküdvén  ágyára  (Gvad :  NótVégr.  50). 

Vető  :  1 )  jactor,  projector  MA.  [jactans ;  werfend],  werfer 
PPB.  Vetfikaró  a  gomholyitásban :  panus  MA.  VetS-tábla 
(ConirOrb.  275).  3)  sátor,  consitor,  seminator,  seminans  MA. 
siier,  saemanu,  pflauzer  PPB. 

ágy-vető :  lectistrator,  cubicularius  MA.  bettmacher,  bett- 
wartor  PPB. 

asztal-vető :  mensae  striictor,  strator  Nom'.  265. 

asztalra-vetö  :  [stragiilum  mensam  vestiens ;  tischdecke]. 
Egy  tarka  szép  asztalra  vető  ponyva  (KecskTört  n.54). 

bor-vető  :  [vinifer ;  weintragend).  Bor  uetS  bo  (CorpGramm. 
17). 

cól-vető :  [finitor ;  horizont).  Ezeknek  megyézSi,  czélvetSi 
(finitores)  az  étszaki  és  a  déli  kerftlet  (Com:Orb.  211). 

fonal-vető :  staminis  disponendi  instruct[or] ;  garnwerfer 
PPB. 

fülbe-vetö  :  [inauri.>< ;  ohrgehiinge).  Jacobnac  adac  azokaort 
a  fölbe  vot<1iekett  is:  dederunt  ergo  ei  inaures  quae  erant  in 
auribus  eorum  (Holt :  Bibi.  I.  R2).  Az  f&lbe  veteket  eluészi 
(IV.  16). 

híd-vetö  :  [pontem  aedificans  ;  briickenbau-).  Gutánál  hid- 
vetfi  szándékát  mutatja  az  németnek  (Bercs:  Lev.  476). 

konkoly -vető :  zizaniorum  seminator  Kr.  [lolchsaer).  A 
kouküly-vetS  ellenség  kezét  megköthetné,  hogy  semmi  kon- 
kolyt nem  hintogothetne  (Pázni :  Préd.  293). 

kótya-vető :  t)  auctionarius  Nom.'  277.  2)  [auctio ;  ver- 
steigerung).  Még  csak  kótya  vetóre  minket  sem  hányattál 
(RMK.  III.442). 

mag- vető  :  (.sátor ;  pHanzor).  .)ónás  galamb,  az  Demeter 
búzáa  és  magvetfi,  jó  szerencsés  az  Ágoston  i,RMK.  IV.259). 


maga-vető :  jactator,  gloriator,  magniloquus,  thraso  Sl. 
[prablerj.  Kevélyek,  maga-vetók,  engedetlenek  voltak  (Pázm: 
Préd.  373).  MagavetJ  bílcs  Filemon  (HalhPaizs.  436).  Mint 
32  magavetó  lónak,  tulajdona  ass  szemfül-embereknek,  ollyat 
is  kivan  tudni,  kit  nem  tud  tudni  (Bercs:  Lev.  163).  Bfinben 
hadgya  esni  mint  maga-vetS  Pétert  is  (Csúzi :  Síp.  632). 

nyakba-vető :  [torques ;  halskette).  Ott  nyerének  szép 
drága  szerszámokat,  nyakbavetóket,  drága  pánczélokat  (RMR. 
III.  125).  Eyd  nyakbawethew  gyendgyel  esz  klarisal  fAzewth 
(RMNy.  111.52).  Az  Keg.  zolgaia  en  kezembe  hozót  eé  nyakra 
vetSt,  eé  ezAst  láncot,  eé  biciakot  (91).  Az  egész  nép  nyakba 
vetSket  hordánac  (Vá-s:  CanCath.  544).  Az  ékességéé  hozzá 
adattatuac  :  aranylánezok,  nyakba  vet5  ékességéé,  fBlJn  ffiggS 
násfác  (Com:  Jan.  101).  Kubyni  Lazlo  vram  kereseth  költsön 
lituen  foryntoth,  mellyerth  veteth  szalagba  eé  nyakba  vetöth 
(Radv:  Csal.  111.126). 

szám-vető :  rationarius,  discussor  C.  ratioeinator,  calcnla- 
tor,  algorista  MA.  abaeista,  supputator  PPBl.  [rechnungsfilhrer). 
Itten  nints  bajunk  se  tisztirtóval  se  számvetóvel  (Mik;  TörL. 
404).  JöjjíJn  akarmelly  bölcs  számvetí,  bár  mingyárt  angyali 
elmével  birjon-is,  mongya-el  a  rövid    loczkét  (Biró:Préd.  127). 

tégla-vető  :  [laterarius]  ziegler  KirBesz.  151.  Sár-gymi5c 
és  tégla  vetc5c  (Tyuk:Józ3.  4).  Tégla-veHk  és  cserépégetSk 
(TörtT.  XV1II.234).  Jószágbeli  jobbágyinak  fiaibúl  téglavetít 
taníttasson  Kegyelmetek  (Monlrók  XXIV.53). 

Vetöd-ik:  1)  [insequor;  verfolgen).  Az  hátulja  megozaUdt 
s  úgy  vetődött  innét  utánnok  az  labancz  (Bercs:  Lov.  28).  2) 
diseepto ;  .streiten).  Magokban  hj'modnak  es  vetődnek  vala: 
disceptabant  inter  se  (Sylv :  UT.  1.26).  8)  [aequo,  aeqniparo ; 
gleichkommenj.  Olly  bölcsességgel  bir,  hogy  vetődik  az  egek- 
kel (Felv :  Dics.  10). 

által- vetődik  :  [transferor,  transgredior ;  hinübergetragen 
werden,  iibergehen).  A  hasznosokról  a  hiuságosokra  általvetfl- 
dik  (Illy:Préd.  n.249). 

el-vetödik:  [dispergor;  abhanden  kommen).  Marbánk  el- 
fogyott, gabonánk  elvetődött,  házaink  elpusztultak  (Bercs: 
Lev.  402). 

elő-vetődik  :  (appareo ;  zum  vorschein  kommen).  Egykor 
szintén  hogy  az  hadakat  ültettem,  elóvetódék,  szömyií  nóga- 
tással azt  mondja  (Bercs:  Lev.  341). 

ki-vetödik :  ív  Lassan  lasfan  kivetődnek  a  vizek  mélysá- 
gébői az  örményi  hegyek  is  (Moln :  PÉpüI.  98). 

Vettet :  [jaci  curo ;  werfen  lassen).  Józsefet  vetleté  király 
tömlöczében  (RMK.  IV.9).  Látván  a  gondviselő  a  bolondot, 
kezét,  lábát  őszvekJttetvén  vetteti  egy  bfidős  árokba  (Hal: 
HHi.st.  11.117).  A  gazda  gonosz  szolgáját  a  külső  setétségben 
vetteté,  siralmakra  és  fogcsikorgatásokra  sententiázá  (Fal : 
NA.  138). 

[Szólá.«ok].  Bevártam  ide,  majd  examenre  vettetem 
komámat  (Bercs:  Lev.  386).  Házak  előtt  asztalt  fi  vettet 
vala,  sok  pohár  jó  borral  teljes  áll  vala  (RMK.  IV.158X  Gyütt 
oly  hirem,  hogy  hidat  vettetett  volna  az  német  már  ai 
magyari  Dunán  (Bercs :  Lev.  30).  Hátában  megyek,  raingyárst 
sánczot  vettetek  KarvAnál  (537).  Lajos  király  gyerme- 
kivel egyetembe  hitlenué  vettette  volt,  kit  most  sem- 
minek mondanak  (Nád: Lev.  135). 

VÉT  (lyíeth  Komj:SzPál.  139):  erro,  (lecco,  delinqno  MA. 
fehlen,  sUudigen  PPB,  A  mit  közösen  vétettek,  egj-re  tudni: 
commnnem  culpani  in  aliquem  *regerere  PPBl.  Ty  nem  syr- 
tatok,  hogyh  ky  vytettetnek  ty  kAzzAletek,  ky  ylyen  zerteleu 
dülgoth  vytetli  volna  (Komj:  SzPál.  139).  Gyorsan  köppeiit,  még 


1157 


ELrVÉT— VÉTEK 


BETŰ-VÉTEK- VÉTKEZŐIK 


1158 


idején  bekeni  magát,  szunnyad,  véti  S  nótáját,  vonszja  az  iáját 
(RMK.  III.26S)  Mit  vétettem  ellened,  hogy  illyen  nagy  bűnt 
akartai  én  reám  boznod  (Flelt :  Bibi.  I.l).  Kiket  megbántottál 
és  kiknee  vétettél,  meg  engesztelyed  (Helt:  VigK.  9).  Nem 
vétettec  vala  a  magyaroc  ellen  (Helt:Krón.  77b).  A  satau, 
acki  pSriMui  akar,  azt  hazuggia  isten  elStt,  hogy  iniigy  liogy 
amúgy  vétfiuk,  mintha  isten  nem  timna,  mit  mielünk,  mibe 
vétfink  {Mel:  SzJán.  311).  Isten  ellen  ne  vécsen  (Tof:  Zsolt. 
575).  Senki  niuts,  a  ki  sokban  és  sokszor  nem  vétett  isten 
elleu  (Pázm :  Préd.  33).  Talám  semmit  nem  vétek  benne  (Misk  : 
VKert.  (340).  Ha  ezeknek  nincs  forgó  szél  a  fejekben,  bár  én 
vétsek  (Fal :  NE.  7).  Melly  esztelenfii  cselekedtünk,  hogy  vé- 
tettünk (37).  Nem  tudom,  vétek-e  véle,  vagy  nem,  ha  azt  gon- 
dolom (80).  Arról  vádoltok,  hogy  én  királyi  méltóság  ellen 
való  vétekkel  vétettem  a  czimeres  fejér-népnek  (Fal;  NA.  131). 
Ki  egyben  ki  másban  vét  (Fal:  UE.  428).  Vétett  a  természet 
rajta  (439).  Fölöttébb  való  szemesség  és  figyelem  kívántatik 
bennünk,  hogy  ebben  a  gonosz  világban  se  isten  se  ember 
ellen  ne  vétsünk  (Fal:  SzE.  522). 

el-vét :  aberro  Ver.  MA.  verfehlen,  verirren  PPB.  Elvéteni 
a  nótát:  a  modulatione  aberrare  PPB.  Udvarának  Volter 
hagya  készülnie,  hogy  az  napot  senki  el  ne  véteuéje,  (RMK. 
n.30).  Monda  a  farkas :  Nem  jól  járnnc,  bizony  el  vétottfic  az 
vtat.  Felele  a  szamár :  Way  el  nem  vétóttflc  (Helt :  Mes.  275). 
Az  viTiak  úttya  oly  nyilviin-való  és  meg-esmérhetc5  lészen, 
hogy  az  bolond  sem  véti-el  (Pázm :  Kai.  560).  De  tudom  dol- 
gát, mert  el-vétette  ugrását  mint  az  óz  (CzegI:  Japh.  114).  Má- 
sok felett  igen  tudós  nyilasok  és  dsidások,  kik  i'itkáu  vétik  el 
a  tzélt  (Hall:HHist.  III.99).  Fejérek  legyenek  az  szíjak,  el 
ne  vétsétek  (TörtT.^  111.156).  El  ne  véts,  a  milset  hattam 
benne  valamit  (158 1.  Elvítvín  az  egé.sz  hadak  az  utat,  Bazín 
helyett  Szombat  feli  tanálkoztak  (Bercs:  Lev.  133).  A  ki  el- 
vétette a  pohár  kísz5nést,  újjolag  igyék:  qui  perdidit  nume- 
rum,  incipiat  iterum  (László:  Petr.  11).  El  vétette  minden  bizo 
nyossan  az  üdvösségnek  uttyát  és  a  kárhozott  lelkek  nyom- 
dokin ftitkároz  (Fal;  NA;  126). 

Vétek :  peccatum,  flagitium,  delictum,  culpa,  eiTatiun,  cri- 
men,  lapsus,  labes,  menda,  noxa,  noxia,  ofJensa  C.  vitium, 
error  MA.  sünde,  fehler,  laster  PPB.  Ne  légyen  nagyobb  a 
büntetés  a  véteknél :  ne  major  *poena,  quam  culpa  sit ;  vétek- 
ben forgó  dolog :  criminalis  causa,  criminale  negotium ;  vétek 
volna  el-felejtenem :  *nefas  mihi  oblivisci  PPBl.  Bvínt  keztem 
esmemy  es  vétket  tenny  regulámnak,  zerzetemnek  elene 
(VirgC.  2).  Lele  zent  Domoncos  atyánk  némely  vétkeket,  kyk- 
bevl  az  ev  íyayt  meg  fedde  (DomC.  51).  Szímébe  hánya  neki 
az  6  vétkét  (Helt :  Krón.  72).  Az  Izraelt  is  vétekbe  eyté  Jero- 
boám  (Kár:  Bibi.  1.321).  Még  benn5nk  nagy  sok  bels8  vétkek 
ragazkodnak  (Beythe:  Epist.  231).  A  vétkek  mellyek  az  nyom- 
tatás kSzt  estének  (242).  Botsasd  meg  vétkeinket:  dimitte  de- 
bita  nostra  (Fél;  Bibi.  1.8).  Barátodnak  vétkét  gyfilőllyed,  nem 
5  magát  (Deesi :  Adag.  126).  Az  régi  correctioban  az  bSlcz 
astrologusoktól  vétec  találtatot.  1591  (Kai.  C).  Vetek  eset  az 
regi  fordításban  (Zvon:  Osiand.  195).  Az  vétkek  ez  világon 
mar  szokás  fSlSt  neuekídnec  (234).  Az  egyházi  személyek 
vétkeit  nem  javaliyák  s  nem  szépegetik  (Pázm:  Kai.  154). 
Szemérmes  vétkeket  dél  szinre  hoz  és  szem  eleibe  terjeszt 
(Pázm :  Préd.  15).  Minden  nemzetek  szokása,  hogy  akár-melly 
nagy  vétekért  sem  ölik-meg  a  nehézkes  aszszonyt  (27).  Ha 
vétek  esett  a  számokban,  nem  csuda  (Pázm:  LuthV.  80).  Nem 
aráuzom,  hogy  olly  vétec  esett  légyen,  melly  az  olvasót  meg- 
tartóztathatná az  olvasásban  (MA:  BibL  Magy.  5).  Szépegetni 
akarják  vétkeiket  (ThemSec.  38).  Feleségét  elragadtatá  és 
vétket  válla  vele  (Lép:  PTük.  1.112).  Ha  vétekbe  esnek, 
azokból  mingyárt  ki-fesellyenek  (Veresm:Lev.  16).  Emiek  a 
véteknek  rajzati  az  edgjmás  között  való  veszekedések  (Ker: 
Préd.  819j.   Betegség  szera5  ok   a   levegfi   ég  vétke  vagy   az 


étel  ital  vétke  (ACsere:  Enc,  177).  A  mi  argumentálásiukban 
feles  vétec  vagyon  (CzegI:  Japh.  72).  Oly  .szemes  nem  lehet  az 
ember,  hogy  néha  által  ne  ugordgyék  a  nyomtatásnak  vétkén 
(Illyef:  BCsTomp.  72).  Az  emberek  elfltt  a  gondolomnial  való 
vétek  nem  olly  sullyos  mint  a  kfils5  Lselekedettel  való  (Pós :  Igazs. 
11.108).  Nekem  verseket  tsinaly  vétek  nélkfil  (Hall:  HHist. 
11.305).  Minden  fajzatnak  kigyonilálója  a  vétek  (llly;Préd. 
1.196).  A  halgatokot  jobbítsák  és  azoknak  vétkeit  kigyomlál- 
ják (81).  Abban  fárad  elméjek,  hogy  tanúll)as.sanak  a  vétkek- 
ben (Fal;  NE.  47). 

betű-vótek  :  [litera  vitiosa ;  unrichtiger  buchetabej.  Betfi 
vetek  esset  ez  kínuben  (Frank:  HaszuK.  119). 

föbenjáró-vétek :  capital  C. 

szarvas-vétek:  flagitium.  scelus  MA.  Com:  Vast.  129. 
ofieubares  laster  PPB. 

Vótkecske :  labecula,  oflensiuncula  C.  [kleine  sünde].  Is- 
mertünk szentséges  férfiakot,  nagy  betegségekre  adattakot 
némely  bocsánandó  vétkeczkékért  (lUy:  Préd.  1.37).  fgy  tílbb 
vétketskéket  szép  színnel  takarván,  szentetskék  az  igaz  erköl- 
tsöt  el  hagyván  (Orczy  ;  KöltH.  193). 

Vétkes  :  flagitiosus,  criminalis,  vitiosus,  niendosus  C.  noxalis, 
sonticus,  reus  MA.  fehlerhafl,  lasterhaft  PPB.  Ha  vétkes  az 
irás,  Kd  meg  bocsássa  (LevT.  11.25).  Tégy  itíletet  kSsztíínc  és  a 
ki  vétkes  kSsztfinc,  ászt  megbfintSssed  (Helt ;  Mas.  298).  Hói 
mi  vétkes  volt,  az  Írásban  meg  corrigáltatott  (Görcs:  Máty. 
Címl).  Valaki  eszi  ászt  a  kenyeret  és  isza  az  umak  poharát 
méltatlan,  vétkes  (Tel :  Evang.  1.520).  Az  pirul,  a  ki  vétkes 
(Decsi;Adag.  87).  E- féle  biztatások  vagy  vétkesek  és  hamissak 
vagy  bizonytalanok  (Pázm;  Préd.  64).  Nem  kel  az  emberek 
vétkes-voltokból  meg-itilni  az  ecclésiát  (Pázm:  Kai.  571).  Nem 
uti  semmi,  az  szántó  fold  vétkes  tehát  (MA:Scult.  230).  Elc5b- 
beni  vétkes  voltiibau  maradót  (Zvon;Post.  112851.  Vétkes 
szolgálatimot  véteknek  ne  tidajdonítsa  Nagyságod  (Bercs:  Lev. 
375.  389.  429).  Szálj  szivedbe,  ha  vétkes  vagy,  fordítsd  meg 
emberül  (Fal :  BE.  584). 

Vétkesen :  vitiose,  mendose,  criminose  C.  lasterlich  PPB. 
Meg-jobbíttya,  ha  mi  véthessen  tétettetett  [az  Írásban]  (Com: 
Jan.  155). 

Vétkésít :  culpo  C.  criminor  MA.  beschuldigen,  liistern 
PPB.  A  pogányok  vétke-sítették  Kri.sztu.st,  hogy  annyát  feddette 
és  meg-tagadta  (Pázm;  Préd.  255).  Balduinus  a  Kalauzt  mar- 
dossa és  a  római  vallást  vétkesíti  (Pázm:  LuthV.  5).  Nem  kell 
vétkesíteni  a  tudományokat  vagy  akai'raely  dolognak  csekély 
ismértetit-is,  mert  ez  magában  jó  (Pázm:  KT.  12).  Menti,  vala- 
mit a  bibliánk  deák.ságában  vétkesítettek  a  tíb  kiáltók  (Sall: 
Vár.  23).  Zrínyi  a  követeket  nem  vétkesítette  (Kónyi:  HEom. 
76). 

meg-vétkesít :  1)  [cornimpo ;  verderben].  Meg-vesztege- 
tic,  vétkesític  a  jó  erk8lcs5ket  (Com:  Jan.  206).  8)  criminor  C. 

Vétkesítés :  criminatio,  culpatio  C.  beschuldigung  PPB. 

Vétkesség  :  vitiositas  C.  crimen  MA.  lasterhaftigkeit  PPB. 
Ennek  a  világ  uttyának  vétkességével  ellenkezó  három  tekél- 
letességí  és  tulajdonsági  vannak  a  Krisztus  uttyának  (Pázm ; 
Préd.  86). 

Vétkez-ik :  pecco,  delinquo  C.  erro  MA.  felilen,  sttndigen 
PPB.  Vetkeztem  mas  ember  iozagat  gonozol  kenantomba 
(VirgC.  7).  Ezekben  ha  történt  volna  vetkezned,  tahath  nyl- 
van  megh  mond  (12).  Ky  veetkSzyk,  kezgye  megh  el  az  ar- 
tathlan  eelethnek  kerezth  fíayaat  (ÉrdyC.  148  b).  Noha  vét- 
kezik tudatlanságból,  elesik  gyakran  erótelenségból  (RMK. 
VL234).  Igen  vétk8znec    vala    az   wr  ellen    (Helt:  Bibi.  I.  F). 

73* 


1159 


EL- VÉTKEZIK— VETETLEN 


VÉTETT— VEZÉR 


1160 


A  ki  barommal  vétkezendie,  halálai  halyion  (Helt :  Bibi.  I.  Nn). 
Mitt  vétkesztem,  hogy  ily  igen  felgeriedtel  ellenem  (Helt:  Bibi.  I. 
P2).  Vagy  vétkSzet  a  szegény  ember  auagy  nem,  de  5  minden- 
kor bftnes  (Helt :  Mes.  270).  VetkSzic  az  romai  papa  maga  ha- 
talmat kfillyeb  teriesztven  (Zvon :  O.siand.  219).  A  ki  szakadást 
szerez  az  eggyességben,  nagyot  vétkezik  (Pázm:  Kai.  677). 
Hogy  ha  vétkezik-i.s,  isten  néki  bflnfil  nem  tulajdonittya  go- 
nosz.ságát  (Pázm;  LuthV.  117).  Viselem  haragját  az  Jehová- 
nak,  mert  5  néki  vétkSztem  (ZvoniPost.  1.588).  Mester  ki 
vetkezet,  ezé  vagy  az  8  szflley,  hogy  vakon  szfiletnéiek  (Lép: 
PTük.  11.152).  Világos-ságban  vétkeznek  azaz  tudván  (Illy: 
Préd.  n.353). 

el-vótkezik :  [erre ;  irren].  Miért  liogy  minden  dologban 
i4  az  próba,  ebben  a  speciesben  is  szökséges,  miért  hogy  el  is 
vétkezhetel  íHelt:  Aritm.  B3).  Hogi  az  zaamban  el  ne  vétk6z- 
nec  vala-hogi  az  nyomtató,  nagi  b5ttflkkel  irtad  (Pázm:  Fel. 
75).  Talám  itt  el  vétkezett  az  praedikátor  és  negyuen  kett5- 
dik  szám  helyében  harmincz  négyet  irt  (Bal:CsIek.  440). 

még-vétkezik :  1)  [erro,  delinquo,  pecco;  irren,  fehlen, 
siindigen].  Panazlotak  volt,  hogi  Gulahazan  egi  ember  meg 
vetkezet  volna  es  meg  nem  bfintetik  volna  (RMN'y.  11.168). 
Lehetetlen  dolog,  hogy  valamiben  meg  vétkezett  volna  (MA: 
Scult.  43).  Moses  meg-vetkezet  (Megy :  SzAÖrítme  148).  Nem 
csudálkozunk,  hogy  az  napszám-irásban  megvétkeztél  (Évk. 
Xni.53).  Ezekben  meg  ne  vétkezzél,  jól  megnézd  édes  atyám- 
fia (TörtT.»  m.l59).  Itt  megvétkeztem  Írásomban,  Judit  leá- 
nyomat Farkas  Pál  után  kölletett  volna  irnom  (IV.90).  S) 
[skandalizor;  anstfi.ssig  werden].  Monda  Jesus:  Ez  eyel  tS 
mind  meg  vetkSztík  en  bennem  (NádC.  168). 

vótkezten-vétkezik :  (continenter  pecco ;  fórt  und  fórt 
siindigen].  Nyncs  abban  semmi  kétség,  hogy  a  bflnSs  6r5k 
ideyg  is  mind  vétkezten  vétkeznék  (Lép:  PTük.  1.280). 

Vétkezés :  deliquium,  deliratio  C.  error,  lapsus  MA.  irr- 
tum,  fehler  PPB.  Az  istállókat  csino.san  tartassák,  a  vétke- 
zéseket érdemek  szerint  büntettessék  (T6rtT.»  1.164).  Nékem 
mivel  nem  oly  nagy  a  vétkezésem,  harmincz  korbács  cíapás 
lészen  büntetésem  (Gvad :  RP.  95). 

Vetkezet:  ixi  Isten  meg  zegi  í  ellenséginek  feleket,  6 
vetkezetekben  iarokat,  fflrteknek  teteyt  (AporC.  16).  Az  rezSg- 
seg  vetk5zet5knec  anúa,  gonossagnae  é'j'^ei'e  (NádC.  124). 
Naponkedualo  vetkezetimben  el  zenuedet  (VitkC.  30). 

Vótkezhetetlen :  inpoocabilis  C.  MA.  der  nicbt  sündigen 
kaim  PPB.  A  kere-sztség  által  impeccabilis  az  ember,  vétkez- 
hetotlen  (Pós:  Igazs.  11.425).  Miért  nem  méltóztatott  istennek 
az  embert  vétkezbetetlenné  tenni  (Illy :  Préd.  11.27). 

Vetkeztet:  .scandalizo  NémGl.  361.  .scaudalum    pono  134. 

Vétet :  (peccatiim,  delictum  ;  sünde,  fehler].  Bochas,sad  my 
nek'nc  my  uetetiiiket  (DebrC.  472).  Bochasad  meg  énnekem 
mynden  bBneymet  és  uetetimet  (GUmC.  85).  Halgaüad  meg  en 
bezedemet,  bochasad  niegh  en  vetetymmet  (157).  Meg  bochas- 
sad  mynden  een  vetetemeth :  dimitte  universa  dolicta  mea 
(KulcsC.  47).  Nadazdy  Marthonnak  eu  ssemy  wethetemeth 
nem  thwdom  es  esth  ewthewie  yo  nevven  ssom  we^seni  (LevT. 
L6). 

Vetetlen :  [innocens ;  unschuldigj.  Ártatlan,  vetetlen  sze- 
gény az  bfinökben,  azért  isten  vala  Józsefiéi  az  tömlöczben 
(RMK.  IV.9).  En  az  ew  keresethybe  thelbos,seggol  arthatlan 
es  wíetthethlen  wagyok  (RMNy.  II  281)  Ártatlan,  vetetlen,  a  ki 
vádoltatott  (Pázm;  Préd.  065).  Vallyon  az  isten  mi  hozzánk 
b5iijs6kh5z  való  szerettében  nem  ment-é  felettébb  el  az  5 
ártatlan-vetetlen  fijához  való  keménykedéeben  (GKat :  Váltn. 
n.  El«b.  b). 


Vétett :  fpeceans,  peccator  ;  sUndigend,  sündiger).  Magam 
látom  erfitlennek,  isten  ellen  nagy  vetettnek  (RMK.  11.243). 
My  tó  megboczátunk  ellenünk  vetetteknek  (Váa :  CauCath.  85). 
Szabad    volna  valakinek    nagyot    vétett    fejedelmét   megSIoi 

(Czegl:  MM.  232). 

uta-vétett :  (aberrans ;  verirrtj.  Juda  8tett  latnán  east 
véle,  hogy  vta  vétett  szímely  volna :  quam  cum  vidisset  Judas, 
suspicatus  est  esse  meretricem  (Helt:  Bibi.  I.  S4).  Alég  ha 
mostann  is  hasonlóképpen  nincs  dolgok  azoknak,  kik  az  vta- 
vétetteket  fldvSsséges  ösvényekre  akarják  vezetni  (Pázm: 
Kai.  al). 

Vétség :  erratum,  error,  crimen  MA.  fehler,  laster  PPB. 
Vigyetec  mas  pénszt  is  veletec,  talani  valami  vétség  esett 
(Helt :  Bibi.  I.  X3).  Ez  nem  ió,  hanem  másodszor  sommáid  és 
meg  találod,  hol  eset  az  vétség  (Helt :  Aritm.  B3). 

idö-vétség :  [temporis  negligentia ;  zeitversaumois).  Az 
törvényre  való  el  nem  iöves  idö  vetseg   (Ver:  Verb.  Szót  18). 

[VÉTÉKÉD-IK] 

meg-véteredik :  [corrumpor ;  verderbenj.  A  kenyérnek 
külsfi,  tótható,  érzékenység-alá  vettetet  tulajdonságinil  mon- 
dottam, hogy  hamar  meg-véterednek,    vesznek   (Pázm:  LuthV. 

396). 

VETERNYE :  Jtempus  matutinum  ;  der  morgen].  Veterne 
koron  emlékezem  te  benned  (AporC.  9).  Meg  ostorlattam  meud 
esteg  es  en  getrelmen  veterneben  (27).  TArteuek  egyzer,  hogi 
ez  fráter  Leo  mene  A  hoza  veternye  mondasert  (VirgC.  41). 
Zokas  volt  az  zerzetben,  bog  veternye  után  kys  barangal  ha- 
rangozot  az  versicularius  (DomC.  49).  Vetemyének  idején 
Krisztus  megfogattaték  (RMK.  1162).  Az  vetemyére  hogy 
húsvét  napján  juttunk,  az  koporsó  környül  kerengve  hazudtunk 
(11.185).  Jelen  vala  misekben,  veternckben,  prímákban  és  ve- 
czern§kben  (Helt:  Krón.  42).  Az  Srdígnec  papiai  sem  veternet 
sem  regei  miset  sem  veczemyet  sem  solosraat  el  nem  hagy- 
nac,  hogy  az  megholt  szentec  5  erettSc  kSzbe  iaroe  lennenec 
(Born:  Evang.  IV.21).  Minden  isteni  szolgálatoknak,  szolosmá- 
nak,  voternyének,  vetsemyének  és  szent  misének  elei,  közepe, 
vége  alleluja-val  tollyai  (Pázm :  Préd.  574). 

Veternyei  :  (matutinus ;  morgenlidij.  Felnek,  kik  lakoziak 
a  határokat,  te  ielen.segidt51,  vetemei  ki  menet  es  estue  é©- 
nerkedel :  exitus  matutiui  et  vespere  delectabis  (AporC  11). 
Ez  zent  germek  feuleek  ez  velagban  mykeppen  az  vetemyey 
chyllag  (DomC.  5). 

VETRECE  (vetreem  Radv:  Csal.  10.44.  vttrenee  Szakács- 
mest.  16.  49):  lariolassum,  assilardum  MA.  insicia,  insicium; 
mit  essig  und  z»nebel  zugerichlete  .speckbrühe  PPB.  Vetrecze : 
sfilt  szalanna  szelet  MA.  Szalonnát  metélj  meg  egy  serpenyS- 
ben,  olvazd  meg,  liánnyad  abtjan  az  zsírban  az  vetreatét, 
rántsd  meg  benne  (Radv:  Szak.  17).  Mikor  fel  akarixl  adui, 
megmetéljed,  mint  az  vetreczét  szokták  megmetélni  (35).  Ai 
borjúhiis  pecsenyét  .szivul  meg  vetrecze  módon  (41).  Sült  leves 
kenyérrel.  Vetreczen  kolbász.  KájKiszta  orjával  (Radv:  Csal. 
m.  44b).  Vetroncze  módon  metéld  el.  Rakd  tálba  vetrencze 
módon  (Szakácsmest  16.  49).  ímhol  vagyon  fojtott-petsenye-is, 
vetretze,  vágott  hús,   rostélyon  sfilt  borjú  szelet   (KirBesí.  63X 

VEZÉR :  du.\,  ducator  C.  dudor,  director  MA.  führer,  regierer 
PPB.  \'ac  vezerec,  kic  a  zunogot  ki  zftritec  (MtlnchC.  57). 
Damankos  predicator  zerzetbeliekuek  herchege,  vezére  (DomC 
1).  Leegyen  yo  vezerínk  az  erek  dycliSseegre,  hol  ott  ew 
vagyon  (ErdyC  324).  Te  egy  ygy*  ember  voltai  een  vezérem 
ees  een  ysmerem  (KeszthC.  137).  A  te  wrad  istened  fl  maga 
leszen  te  vezéred  (Helt:  Bibi. bbbb2)  Czac  az  isten  en  lelkem- 
nec  vezére  (Boni:  Ének.  178).   A  fejedelem  kiesebb,  alatsonyb 


1161 


Fó- VEZÉR— VEZÉRLÉS 


VEZÉRLŐ— VEZETÉK 


1162 


a  vezérnél  (Com:  Vest.  96).  Vak  vezéreknek  vakságos  vezettyei 
(Meg)' :  SzAÖröme  7).  Mog  parancliolá,  hogy  minden  vezér  tá- 
borában szAlana  (Zrinyi  117).  Talám  a  vezérnek  valami  rán- 
céra vaeyon  a  fejedelem  ellen  (Monlrók  XXIII.6Í15).  Elvége- 
sAdvén  azt  parancsula  az  vezér,  liogy  kívánságunkat  adjuk 
Írásban  (TörtT*  1.225). 

fő-vezér :  corypliaeiis  C.  [imperátor ;  anfiihrer,  befehls- 
baberj.  A  zűrzavart  indító  pártosoc  a  feltámadásnae  lo  vezérinek 
izgatást>kra  űszveeskflvéseket  liintegetuec  (Com:  Jan.  144). 
Arszláu  budai  fiVvezér  ir  aláz;itossau,  néked  fejet  hajtván 
(Zi'inyi  1.19).  Nehézségét  ok  nélkül  szenvedjük  az  fővezérnek  fi 
nagyságának  (MonOkm.  XIV.368).  Fűidig  csepülte  Haller  Gá- 
bort a  ffivezér  elfitt  (Monlrók  Vin.474).  A  fővezér  10  erszíny 
pínzt,  ezer  sing  fajlandis  posztót  rendeltetett  (XV.46).  A  főve- 
zérrel szembenlétek  alkalmatosságával  (RákF:  Lev.  1.470).  Nem 
vala  méltó,  hogy  ollyan  sz,  hadba  illyen  istentelen  attyaffi 
vérszopó,  kegyetlen  ember  lett  volna  Pi  vezér  (Pethö:  Krón. 
39).  Tanácsurak,  zászlós,  ezres  hadnagyok,  fővezérek  mentek 
véres  halálra  (Thaly :  VÉ.  1.288).  A  fő  vezér  is  nagy  nagy 
tiszteletnek  tartja  ezt  a  nevet  adni  magának  (Mik:  TürL.  415). 
Bizonyossau  tíz  vagy  tizenkét  rendbeli  embertíll  is  értettük  a 
fő  vezérnek  az  elmúlt  éjjel   Sexárdon    hálását   (TörtT>  V.127). 

had-vezér,  hadi-vezér :  strategiis  PPBI.  bellidux  Kr. 
(anfUhrerj.  Tutzidides,  Ksenofon  gőrőg  historikusok  nagy  hadi- 
vezérek s  generálisok  voltak  (Tus:  Ápol.  Előb.  6).  Mikor  pré- 
dikállott  Kristas  a  sidóknak,  már  akkor  se  fejedelmek  se  had- 
vezérek nem  volt  a  Juda  nemzetségéből  (Vajda :  líriszt.  11.66). 
Joannes  V.  Károly  császár  fia  volt  a  hadi  vezér  (Fal :  TE.  800). 

fö-hadivezér  :  archimarschallus  PPBI.  [marschall].  F5  hadi 
vezérré  választatik  (MA:  SB.  54). 

hadivezérség :  [snmmum  impérium ;  oberbefehl].  Szép 
dolog  badi-vezérségben  meg-halni :  praeclarae  *mortes  sünt 
imperatoriae  PPBI. 

kabola-vezór :  [ductor  equi ;  pferdetíihrer].  If?jak,  kik 
látják,  csak  megcsúfolnak,  tégödet  mondanak  kabola-vezémek 
(RMK.  IV.79). 

nagy-vezér  :  fgrossvezier].  Ha  a  török  császár  és  nagy- 
vezér fölgyünnek.  erős  számot  vesznek  tűUink  líTörtT.'  VII.  118). 

uti-vezér :  dux  viae  Sí.  [wegweiser].  Az  úton-járó  minde- 
neknek-elStte  ezt  gondollya  meg,  hogy  hív  úti-vezért  és  társat 
sierezzen  magának  (Mad:  Evang.  374). 

Vezérel,  vezéri :  dirigo  MA.  lénken  PPB.  The  newederth 
vezerlez  engemeth  ees  eltecz  engemeth  (Ke.szthC.  66).  Engye- 
gyed,  hogy  wezery  engemeth  (PozsC.  52).  Vezéri  vram  minket 
az  te  io  keduedben  (Born:Ének.  110).  Vezerlied  vtad  nyeluet 
az  mi  lelki  pasztorunknac  (127).  Atyaiic  kerilnc  tégedet,  hogy 
minket  szent  lelkednec  általa  vezerely  es  hordoz  (Born:  Evang. 
IV.  120b).  Mikoron  a  törvénytudó  kérdette  volna  Christu.stól, 
mit  kellene  chelekedui,  hogy  az  örök  életet  birbatuáia,  Chris- 
tus  6tet  a  tSrvényre  vezérlé  (Tel;  Evang.  11.691).  Vez^rlettelec 
titeket  negyuen  eztendeig  a  puztaban  (Kár;  Bibi.  1.185).  Ve- 
szerSl  titeket  minden  iga.sságra  :  docebit  vos  in  omnem  veri- 
tatem  (Fél:  Bibi.  1.169).  Az  igaz  tudomaunac  vta,  mely  az 
életre  vezéri  (Mon:Apol.  431).  A  papatul  veszeiletót  Kyfile.«nec 
vegezesi  ala  magokat  adni  nem  akariac  (Zvon :  Osiand.  91). 
A  bSIcs  szív  minden  igasságra  vezérel  (Apafi :  Vend.  Előb.  11). 
Kicsiny  seregünket  vezérld  szent-lölköddel  (Thaly;  Adal.  IL13). 
Némely  urfiakat  maga  a  természet  vezérli  minden  képes  jóra 
és  tisztességes  erkölcsre  (Fal;  NE.  11).  Arra  vezérli  igyekeze- 
tit,  a  merre  akarja  (Fal ;  ÜE.  370). 

Vezérlés  :  ducatio  C.  directio  MA.  richtung,  fübrung  PPB. 
Zent  Damancos  atyánk  vrnak  vezérlése  myat  Romában  mene 


(DomC.  31).  Nem  zykseeg  ew  neky  vezerlees  (ÉrdyC.  510). 
The  wezerlesednek  myatta  o  zent  lelek  agyail  eremeknek  er- 
demeoth  (KeszthC  4331.  Mi  afyainc  Mars  é.s  Hercules,  kyknec 
vezerléssekből  kővetflc  a  mii  eh'űnket  (Helt :  Krón.  21).  Az 
angyalnac  vez^rlésséuec  .általa  :  cuni  maim  angeli  (Helt:  UT. 
h4).  Pusztán  csak  az  5  vezérlé.sét  bátorságoson  nem  kővot- 
hettyilk  (Pázni:  Kai.  42).  Az  egé.'sz  szent  írást  azon  szent  lé- 
leknek vezérléséből  kel  olvasni  (Pázni;  KT.  17).  Szegény  fo- 
jemnec  istentől  niiiid  ez  helyekre  vezérlését  valamikor  meg- 
gondolom (MA ;  Scult.  4).  Az  atya  istennek  áUkusát,  szent  lel- 
kének vezérlését  kívánom  szívein  szerint  (8).  Illy  szép  hasznot 
teremtenek  a  phantiisiabéli  képzelő  vélekedések,  hogyha  nem 
emberkedünk  a  vezérlésben  (Fal ;  UE.  377). 

Vezérlő :  1)  ductarius  C.  fführend].  Adgy  énnekem  iduős- 
seget  es  íora  viserlS  szent  lelket  (Born:  Éiiok.  207).  Az  tilruen 
vezérlő  mesterflnk  az  Christushoz  (Fél :  Tan.  549).  Erdéli  út- 
járúl  való  infentióját  és  arra  vezérlő  nagy  okait  Nagyságodnak 
alázatossan  értem  (Bercs;  Lev.  556).  Inié  a  mái  dicsőséges 
pátronusúnknak  vezérlő  kalauz.sága  (Csúzi :  Síp.  464).  Heában 
mondják  uraimék,  hogy  ők  akármelly  vallásnak  vezérlő  gyep- 
lűje  nélkül  emberségesen  el-élnek  (Fal :  NE.  57).  2)  director, 
gubernátor,  ductor  MA.  führer,  regierer  PPB.  Eegy  feenessee- 
ges  cyllagh,  wthnak  vezeilőye  es  elottetők  meegyen  (ÉrdyC. 
311).  Iduez  légy  meg  ekleelt  oldal,  honneyt  folya  kegelmes 
vyz,  agy  nekiSnk  wezerlet  az  erek  életnek  lakodalmára 
(GöinC.  56). 

had-vezérlő  :  Ibellidux ;  befeblshaber].  Elhullottak  a  had- 
vezéiiSk,  vitéz  kalauzok  (Hall:  HHíst.  III.233). 

Vezórség :  (impérium ;  kommandó).  Valamit  te  kérhetsz, 
azt  Szulimán  chászár  örömast  engedi,  vezérséget  tüle  kéry 
(Zrinyi  LlOO).  Nagy  eset  egy  vezérnek  a  vezérségből  kiesni, 
mert  azt  elmondhatni,  hogy    királyi  tisztség    (Mik :  TörL   407). 

VEZET :  duco  C.  dirigo  MA.  fuhren,  lenken  PPB.  Veszeti 
és  viszi  őket  (Mel:SzJáu.  213).  Az  vak  az  vakot  nem  veszet- 
hetie,  nem  de  mind  ketten  az  veremben  esnek  e  (Fél:  Bibi. 
I.97b).  Ne  fély,  mert  én  leszek  melletted,  az  .szent  Mahomet 
is  vezeti  kezedet  (Zrinyi  1.16).  Minden  petszentését  életemnek 
s  végét  veze.ssék  szent  angyalok  (Beuitzki :  Ritm.  50).  Kiket 
még  jobb  kezén  vezet  a  .szerencse,  elidegenfllnek  azoktól,  kik 
örökös  társai  a  szerencsétleneknek  (Fal;  UE.  449).  Engednek 
azok,  a  kiket  a  tisztesség  jobb  kezén  vezet  minden  illendőségre 
(459).  Az  emberek  közt  a  leguagyob  külömbség,  hogy  eggyilíét 
jobb  kezén,  a  másikát  bal  kezén  vezeti  a  vak  szerencse  (B^al : 
BE.  614). 

be-vezet :  íntroduco  MA.  einführen  PPB. 

bevezető :  isagoge  C. 

el-vezet :  deduco  MA.  abführen,  wegfíihren  PPB.  Nem 
akadhattam  még  oly  kalauzra,  a  ki  egy  két  raélföldnél  beljebb 
tudta  volna  az  hadakot  elvezetni  (Bercs;  Lev.  675). 

elvezetés :  deductio  MA.  abführung,  ableitung  PPB. 

Vezeték :  1)  ductarius  MA.  [zug-,  lenk-,  richt-].  Vezeték- 
név :  cognomen  PPBI.  Léva  Antalnak  a  császár  sok  vezeték 
nevei  felett  a  sfltőségnek  titulussát-is  hozzá  adta  (T'eleki:  FLél. 
67).  Parancsolt  ő  felsége,  hogy  bizonyos  magyar-vezeték-czafra- 
got  küldjön  el  Berzevíczi  uram  (TörtT.^  III.400).  Attiuik  az 
vezeték  lova  hordozójának  császár  tallért  2.  (MonTME.  1.90). 
A  vezeték  lova  hordozójának  attunk  egy  róka  bőrt  (99).  Egy- 
nehány vezeték  gyöngye  csügg  orczáján  (Thaly;  Adal.  1.125). 
Genevrina  bizonyos  vezeték  szándékja  miatt  Luther  Mártonhoz 
szókőt  (Fal;  NA.  176).  Vigyázó  szemmel  kell  lenni  arra,  a  ki 
vezeték  szándékkal  játszik  vélünk  (Fal;UE.  369).  S)  [verso- 
rius ;  lenkseilj.   Egy  csikó   lovat  vettünk  neki,   Bagoly   István 


1163 


VEZETÉKEN— Ví 


EGGYÜTT-VÍ— MEG  \'l 


1164 


hogy  felvitte  vezetéken,  költségére  attnnk  (MonTME.  1.146), 
Vala  vezetéken  is  egy  lüva(Kem:  Élet.  50).  Bagiizsia  kell  neki, 
munitio  3  minden,  nemcsak  vezeték  s  általvetfi  (Bei-cs:  Lev. 
l'Jl).  3)  (eijnns  desultorius;  liandpferd].  Vezeték,  kész  ló,  mel- 
lyen ember  nem  fii :  equus  *vacnus  PPBl.  Fejedelem  vezeték- 
joi  is  elkészítve  kézen  tartatnak  vala  (Szál;  Kriiu.  147).  Készen 
vadnak  az  szolgák  szép  húsz  vezetékkel  (Szentm:  TFiú.  6). 
Eredj  édes  Dávid  deák  nram,  ülj  fel  egyik  vezetékemre  (Mon- 
Irók  Vin.375).  Mikor  valaki  útra  ment,  ott  konyha-szekér  nem 
volt,  hanem  az  vezetéken  vagy  szolgánál  viaszas  palaczk  bor 
(XI. 361).  A  bassa  mégyen  Buda  felé  rendes  seregekkel,  elSttSk 
bocsátott  .szép  vezetékekkel  (Gyöngy :  KJ.  110).  Huszonnégy  veze- 
ték gazdag  szersiámokban  érkezik  rendasseu  mind  aranyosok- 
ban (112).  Utánnok  mentek  e6  felsége  vezetékjei  aranyos  szer- 
Bzámoasan  (Tlialy:  RT.  5).  Szálai  Pálnak  voltak  lovai:  svarcz, 
maga  alá  való  medvebdrrel,  szegvezeték  nagy  medvebflr  (RákF: 
Lev.  1.347).  Az  hadnagyjaik  csak  si'nak-rínak  rám,  mind  oda 
van  cíelédjek,  Uiipönyegjek,  vezetékjek  (Bercí:  Lev.  261).  4) 
[cognomeu ;  zuname].  Ki  viseli  tisztét  porkolábságáuak,  annak 
vezetékét  mondtták  Boldizfjárnak  (GyöugyD :  MV.  8).  Mind  szé- 
lire mind  hosszára  nézve  me-isze  nyújtózzék  titulusok  egynehány 
vezetékekkel  (Fal:  NE.  13). 

Vezetéken.  Az  Pal  newet  vezetéken  newfli  magának  ttday- 
donytotta  (Komj:SzPál.  17). 

Vezetékes :  [ductor ;  führer].  A  lovak  rúgnak  s  ágaskod- 
nak, a  vezeték&snek  nem  kis  gondot  adnak  (Gyöngy:  KJ.  112), 

Vezetékül :  I)  [cognomine  ;  mit  dem  zunamen].  Peteniek 
hinattatic  vezetékül:  cognominatur  Petrus  (Helt :  UT  i3).  Ki 
azután  jó  magaviseleseert  Afrikauusnac  neveztetec  vezetekfli 
(Decsi :  SallJ.  4).  Sokan  viseltek  vezetékül  illyen  neveket :  Nagy 
Caesar,  Nagy  Sándor,  de  nem  ingyen  (Fal:  UÉ.  470).  2)  (pro 
introitii ;  als  einleitung].  A  .száraz  kenyérhez  leg  aláb  vezetékül 
hozzá  kellett  volna  tenni  a  palack  bort  (Fal:  NA.  123). 

Vezetel :  fdirigo ;  lenken].  Az  egyház  bizonyara  az  z  lelek 
isteniül  vezeteltetik  (Zvon :  Osiand.  228). 

Vezetés :  ductus,  ductio  MA.  fiihrung,  leitung  PPB.  A  kik 
az  engedelmesség  vezetését  követik,  nagy  érdemeket  szereznek 
aily:  Préd.  11.72). 

Vezető:  ductor  MA.  führer,  aunilirer  PPB.  Meg  szolétot- 
tottam  vala  rSuideden  kalauzunkat,  hoé  igyenesb  vton  iarna, 
ha  vez^tőné  tette  magát  (Zvon;  PázmP.  205).  Az  meg  széliedet 
szekereket  mind  az  egftsz  harczon  vezetik  nelkfll  idestova  sze- 
vedezni  lata  (Forró:  Cnrt.  525).  Ez  jó  had  volna,  de  rósz  a 
vezetfija  (Bercs:  Lev.  483).  Sokan  bejárók  a  hercegi  személyek- 
nél, nem  tudván,  ki  légyen  iktatójok  vagy  vezetójök,  csak  azt 
tapasztalván,  hogy  vagyon  szerencséjek  azokhoz  (Fal:  ÜE.  465). 

szekér-vezető  :  [auriga ;  vfagenlenker].  Négy  lovú  szekér 
vezetfl ;  (juadrigarius  C.  Nagy  szegény  állapatbau  mint  egy 
lovász  legénnek  vagy  szekérvezetSnek  ugy  kellett  kenyerét 
keresni  (MA:SB).  53). 

út-vezető :  [itineris  ductor ;  wegweiser].  Az  úton  járó  az 
Ssvény  okáért  az  utat  el  ne  hadgya,  hanem  ha  tudós  út  veze- 
tíje  s  uti  társa  lészen  (C'om;  Jan.  92). 

Vezettet :  [duci  cnro ;  fvlhren  lasseu].  Nincs  esze  a  sandái- 
nak, ha  az  vackai  vezeteti  magát  (Toln:  Vigaszt.  EHb.  15b). 

VI,  VÍV  (odrának  KMK.  VI.134.  timni  Mel;SzJán.  243. 
i'j/ot  BécsiC.  18.  t>yovan  16.  níonanac  74.  tnu  162.  vyuyac  160' 
riiít  Helt:  Bibi.  I.h3):  pugno,  proclior,  deproelior,  decerto,  de- 
luctor,  conflicto  C.  certo,  dimico  MA.  kampfen,  streiten  PPB. 
Ököllel  víui :  pugilare  C.  Nem  vassal  vyovau,  de  seent  onzol- 
latuckal  ymadkozuau  le  eyte  (BécsiC.  16).   Vyot   6   isteuic   t 


értec  es  gizít  (18).  A  .sarkanoc  fuSlte.sére  menden  nemzetéé 
mégyettec,  rézzottec,  ho^  vionanac  igazaknac  nemzete  ellen 
(74).  Ma  meg  fordoloc,  ho^  vyuyac  a  persayac  fedelme  ellen 
(160).  Megfordol  es  meg  rezzeztetic  es  viu  5  ereieuel  (162). 
Vytok  gs  hadakoztok  (Sylv;  UT.  II.115b).  Szablyára  kelének, 
igen  víváuak  (RMK.  III.304).  Déltűi  fogva  estvéjig  mind  véjvá- 
nak,  jwgányokban  sokan  Rildre  hullának  (V1.134).  E^  aszoni 
állat  flte  ágion  eé  kfluel  o^  toromból,  mikort  Thebasnac  varo- 
sat vijna  (Szék :  Krón.  1.23).  Ertetteok,  hogy  solgayd  waunak, 
azok  ys  solgayddal  halalyg  wynnya  akarnak  (LevT.  L175).  Az 
irattatot  meg,  miképeu  viut  Matthati.'tó  az  8  5tt  KaiuaI  az 
Antiochns  Epiphanes  népe  ellen  (Helt:  Bibi  Ih3).  Ezokáért 
velem  egyetembe  vit§zfil  \iatoc  (Helt:  Krőu.  40b).  Az  8  wroc 
sokáig  viut  a  tatárockal  Í54).  Ki  er8sen  viyu  vala  (96).  Mon- 
dánac  a  kossoc;  Kelten  egybe  vesztűnc  és  viunc  egymással  e 
széna  rétért  (Helt:  Mes.  297).  Ellene  támadni  az  bömiek,  ez 
világnak,  az  SrdSgnek,  ezekkel  vinni  és  hadakozni  (Mel :  SzJán. 
243).  Vinac  vala  a  Mihal  ellen  (306).  Dávid  király  a  nagy 
Góliáttal  meg  Wwt  (Born :  Ének.  597).  Te  tanítod  vivvnya  az  ea 
vyiaimat  (259).  Reáia  rohanuán  viuánac  ellene  (Kár :  Bibi.  L330). 
Nemellyec  tauol  leuen  szamszeriggiel  es  k8uekkel  uinac  vala 
(Decsi:  SallJ.  49).  Nem  kezdénec  romaiac  vihatni  (Go.sárv: 
MagyB,  B),  Imé  az  pbiliszteusoc  Kehilat  vijáe :  ecce  Philistei 
oppugnant  Ceilam  (MA:  Bibi  1267).  MindSn  embernec  viyui, 
tusakodni  kell  az  kisérteteckel  (MA:Scult.  401).  Ha  lu'isz  esz- 
tendeig vinnáják  is  az  romaiac  Jerusalemet,  de  hozzá  nem  jut- 
nánac  (Zvon:  Post.  11.255).  Trétáckal,  játékos  mondásockal  vini 
elmés  dolog  (Com:  Jau.  208).  Sámbár,  ha  ez  ellen  viszsz,  isten 
meghitil  (Czegl;  Japh.  5).  A  g8r8gSk  b'z  esztend'kig  vítták  a 
nemes  Trója  várát  (TKis:  Pan.  47).  Az  ráczság  ismét  elégette 
Csanádot  az  váiasát,  az  várat  víjják  (TörtT*  L379).  M.akabaeu8 
intiuala  az  8véit,  hogy  erSssen  vínának  (Illy:  Préd.  n.l97).  Vija, 
töri  a  vendég-fogadók  ajtait,  hogy  terhelhesse  gyomrát  (Fal: 
NU.  262). 

(Szólások).  Ezt  nyereség,  amazt  más  bolondság  víja 
(Orczy :  KöltSz.  229).  Mind  a  k^t  batalma.s  fejedelem  szí mbe 
.szállánac  egymással,  hogy  az  birod;domért  sz8mbe  viná- 
nac  egymáíisal  (Helt:  Krón.  17).  Szembe  mert  víjni  az  ördög- 
gel (Páy.m;Préd.  355).  Wyonnan  kezde  víni  az  magya- 
rokra (Helt ;  Krón,  12b).  Az  Ventzel  a  f8  kapitány  meg  8281D- 
líjlte  volt  a  Knpat  és  arra  sietuén  b  a  y  t  kezde  vele  víni 
(28b).  Vrokat  elárulták  az  8  tisztessége  mellett  mezíre  nem 
szálváu,  bajt  nem  viván  (Pázm :  Kai.  613).  Bajt  vijnak  óhajtá- 
sim  kesergó  .szivemben  (Amadé:  Vers.  84).  A  játzók  ezer  mes- 
terséggel viják  erszényfinket  (Fal;TÉ.  782).  Az  jó  hirt  ne- 
vet mind  szfintelen  v  i  i  j  a  (Felv :  Dics.  3).  Árnyékánál 
víni:  cum  larvis  luctari  (Decsi:  Adag.  12). 

eggyütt-ví :  compugno  0. 

ellene-ví :  oppugno  0. 

ellenevívás:  oppugnatio  C. 

ki-ví :  I )  [e.vpugno ;  erstUrmen).  Melotoanac  menden  kaz- 
dagség8  városit  ki  viua  (BécsiC.  13).  2)  (erumpo ;  ausfallen]. 
Ez  város  állat  .soc  fdeig  fekfiuéc,  mert  a  polgároc  vitézül  viuá- 
nac ki  az  vára.sból  és  orí.ssen  meg  oltalmazác  magokat  (Helt : 
Krón.  19).  Egy  házba  szonda  és  onnét  víua  ki  (34b). 

le-ví :  (devinco;  besiegen].  Szírlink  szomorúságát  levíni  uem 
tudjuk  (Monlrók  \T1I.434). 

meg-ví  (BKp-i'íiii  Misk:  VKert.  190):  1)  expuguo  C.  op- 
pugno, impugno  MA.  [erstürmen.  erobem,  bekriegenj.  Uram 
itild  meg  engem  artukat,  wyd  meg  engem  wivokat  (DiibrC. 
S3).  2)  depugno,  conwrto  C.  conflictor,  decerto,  deproelior  MA. 
kiimpfen  PPB.  Törökökvei  Zeliraus  sokval  vala,  nagy  erAsen 
két  fél  meg  vlttak  rala  (RMK.  VI.184).  Ha  megeugeditec,  bog; 


11«5 


MEQVÍHATATLAN-VIADALOM 


VUDALSAü— VÍTAT 


118R 


az  Theodorickal  szímbe  meg  viyhassak  (Helt:  Krón.  15).  El5 
alomkort  keletéc  a  királynak  meg  vini  az  elleiisóggel  (134). 
Ki  iíue  Sihoii  mi  elínkba  minden  népénél,  hogy  velflac  meg- 
vina  (K.'ir:  Bibi.  I.lSSb).  Pártolkodnán  ket  felSl  meg  viuánac 
(Gosán- :  MagyB.  F).  Sok  praedálásból  aiinyéra  nevekedének, 
hog)'  1040  esztendiVtájban  Maliomettel  szembe  meg  vijua  és 
ellene  diadalmat  veuno  Fiangolipix  (Pázm:  Kai.  436).  Vij  meg 
az  Amalekvel :  pugna  contra  Anialec  (MA :  Bibi.  8.  64).  Az  isten- 
nel tusakodott,  meg  viit  (MA:Scult.  286).  Mikor  Mihály  vajda 
Erdélybe  jött,  Szebeimél  hogy  megríttak,  ott  voltam  (TiirtT.* 
L399).  Skender  pasa  reá  ment  az  lengyelekre,  eddig  talám 
n\«g  is  viltak  (636).  Én  megmernék  vinni  akárraelly  vitézzel 
(PhilFI.  71.  A  kutya  uráért  a  tolvajokra  reájok  ugrik  s  vélek 
meg-vivik  (Misk:  VKert  190). 

megrvihatatlan :  inexpugnabilis  C.  MA.  da.s  niclit  zu  er- 
obem  ist  PPB. 

megvívás :  concertatio  C.  impngnatio,  conflictiis,  conflictio 
MA. 

öszve-ví :  [confligo ;  zusammenstossenj.  A  test  es  a  lelek, 
az  binek  es  az  iozagok  ezue  viwnak  (BodC.  13).  Az  égben 
seregeket  látnak  vala,  kik  rettenetesen  öszvevínak  vala  (RMK. 
V1181). 

[vi88za-ví] 

visszavívó :  [perversns ;  verkehrt).  O  hfitotlen  nemzet  es 
vizha  viuo,  mig  lezec  tflveletec  es  mig  zenuedlec  tfltSket  (MünchC. 
46).  Mind  ez  velag  gonozban  va^on  vettetvén,  mert  ammi  ele- 
thfink  vagyon  vizza  viuo  akarath  (NagyszC.  345.  ÉrsC.  165). 
Yowal  yo  leez  eas  wyzha  vyuoual  vyzha  vyuo  leez  (KulcsC. 
30). 

Viadal :  certamen,  certatiLs,  proelium,  depngnatio,  gladiatura 
C.  pugna  MA.  (kampfj.  Viadallal  való  megvétel :  expugnatio  C. 
Hartz,  viadal:  ágon  PPBI.  Viadalba  ménes  uelkfil  ^őzhednéd 
meg  Jket  (BécsiC.  24).  Ky  zerzy  een  kezeymeth  vyadalra :  qui 
docet  manus  meas  ad  proelium  (KulcsC.  31).  Naszádit,  hajóit 
erils  viadalhoz  rendeli  és  állatja  (RMK.  IV.37).  Zsidók  gyakran 
kiütnek  vala,  viadalra  sokszor  készülnek  vala  (VI.  169).  Mikor 
viszsza  i5ue  a  viadalból,  ki  mene  éleybe  a  sodomabeli  király 
(Helt  t  Bibi.  I.F3).  Mint  birtác  ászt  száutalan  sok  viadallyockal 
(Helt:  Krón.  Címl.).  Szerenczeletlen  ISnne  az  S  viadala  (Helt: 
Krón.  92b).  Két  császár  erís  seregei  nagy  roppogással  szembe  üt- 
köznek és  igen  nagy  rSttenetes  viadalt  tartanak  (Born :  Evang. 
ni.56).  Viadalhoz  k§szöl  soc  taraszkiual,  szamszerigyal,  puská- 
nál, szakálossal  ((5öres:  Máty.  15).  Akar  béltes-ségért  akar  vija- 
dalért  ióttenec  ki,  fogiátoc  meg  5ket  (Kár :  Bibi.  1.327).  Jo  via- 
dalt vittam  (Agend.  40).  Az  mi  életftnk  szflntelen  való  harcza 
és  viadala  az  léleknek  az  test  ellen  (MA:  SB.  38).  Nem  is  mond- 
hatom ezt  harcznak  s  viadalnak,  chak  rettenetes  iszonyú  vér 
ontásnak  (Zrínyi  1.109).  Hartzot  és  viadalt  rajok  parancholok 
(11.63).  Ha  derekas  viadalunknak  kelletik  valahol  lenni  véllek, 
maga  is  eljöjjön  minden  hadával  (TörtT'.  1.632). 

ámyék-viadal :  sciamachia  PPBI. 

baj-viadal :  monomachia  PPBI. 

lovag-viadal :  bippomachia  C.  MA.  ro.sstoumier  PPB. 

Víadali :  proeliaris  MA.  zum  streit  dienlich  PPB. 

Viadalom :  bellum,  pugna,  proelium  MA.  krieg,  streit,  das 
treffen  PPB.  Nem  illic  oth  az  zolganac  tunalkodnia,  holot  az 
8  vi-at  lattya  erSs  vyadalomban  vyaskodnia  (NagyszC.  22).  Vir- 
rátától  fogna  tárta  mind  az  viadalom  kilentz  óráig  (Helt :  Krón. 
12b).  Ecius  szép  predicatiót  tSn,  melyben  az  8  haclakozóit  inte 
bátorságos  viadalomra  (17b).  Az  embereknek  hadnagiok  vagyon 


az  viadalomban  (Fél :  Tan.  81).  Ennek  a  viadalomnak  minden- 
kor ez  az  ó  ki-menetele  és  vége  (Pós:  Igaz.s.  L585). 

Viadalság :  [pugna ;  kampfj.  Nézni  mentek  a  viadalságot 
(Kónyi:  HRom.  141). 

Víaskod-ík :  decerto,  agoniso  C.  cerio,  pugno,  conflictor, 
delucítur  MA.  kampfen,  streiten  PPB.  Viaskodom,  vívok,  tusa- 
kodom: certo  PPBI.  Mikepen  viaskodot  légien  az  zent  tizta- 
sagerf,  vgy  olvasuk  róla  (VirgC  30).  Az  felsseeghes  kyrali 
kyerth  zent  Wynce  vytez  vyaskodyk  vala,  az  nagy  keent  val- 
toztataa  nagy  dj'chSseegre  (ÉrdyC.  204b).  Az  wr  viaskodic  tfi 
erSttetec :  domiuus  pugnabit  pro  vobis  (Helt:  Bibi.  I.  112).  Az 
viam  is  meg  .szidalmazna  érStte,  monduán :  im  az  vndoc  sza- 
már semmit  nem  viaskodot  a  farkassal  (Helt:  Me.s.  273).  Vias- 
kodic éreted  a  te  ellenséged  elen  erSsben,  hogy  nem  gerelyei 
és  paysal  (JesSir.  H6).  Mit  vyaskodol  illyen  rutéto  beszedeckel 
(Tel:  Fel.  8).  Az  alamisna  erSsbeu  viaskodik  éretted,  ho^  nem 
mint  az  pais  es  fegiuer  (Fél:  Tan.  455).  Egy  mas  k5z8t  az 
iosagos  czelekedet  felől  viaskodnac  nála  (Decsi :  SallC.  7).  Ze- 
renchatalanul  viaskodnak  (Bejthe:  Epi.st  222).  Egj-  bolond  syl- 
logismust  csinál  és  ezzel  a  magátul  csinált  vászal  viaskodik 
(.Sall:  Vár.  9).  Tagadom  és  viaskodom  ellene  (Bal:  Csisk.  418). 
Eszembe  sem  tüntt,  hogy  arra  kötelezzelek,  hogy  egybe-csatlott 
beszéddel  viaskodgyál  (Fal;  NE.  22).  A  köz  együgyű  rend  vagy 
nem  veszi  szemre  utálatos  mocskát  vagy  nem  akar  termé,szeti- 
vel  viaskodni  (Fal:  UE.  391).  Igaz  okkal  viaskodgy,  ne  tsa- 
pongj  (SzD:MVir.  332). 

meg-víaskodik  :  [decerto  ;  kampfen].  Vitézi  módon  meg- 
viaskodván dicsSsségessen  vérét  is  ki-ontotta  az  igazságért 
(Csúzi:  Sip.  132). 

Viaskodás :  certatio  C.  decertatio,  pugna,  lucta  MA.  das 
streiten,  kampfen  PPB.  Mynd  ez  eellyen  zerzeesek  nem  eegye- 
bef,  hanem  az  lelky  vyaskodast  yegyzyk  (ÉrdyC.  137b).  A 
viaszkodásoc,  viadaloc  végetlen  dolgokra  niennec  (Com:  Jan. 
132). 

Viaskodó :  concertativus  C.  pugnax  MA.  streitbar,  kam- 
pferisch  PPB.  Hartzos,  viaskodó  :  pugnax  PPBI.  Az  el-vetett 
dsidáknak  sűriísége  mint  a  felhíik  homállyal  bé-fedte  az  egész 
viaskodó  seregeket  (Hall :  Tel.  280).  DiczSseg&snek  tartotta  vé- 
rével a  viaskodó  helyet  megfesteni  (Szeg:  Aqu.  47). 

Vita :  1)  [pugna,  certamen ;  kampf,  streit].  Azok  az  hadak 
vigyázzanak  ott,  de  azt  meg  kell  vernünk,  mert  már  megvói 
az  én  vitám  vélek  (Bercs:  Lev.  219).  A  vita  közt  megtörténhe- 
tik, hogy  ha  gyáva,  elálljon  t«]e  (Fal:  UE.  43R).  Eríhatalom- 
mal  lenyomták  uramat,  még  a  vita  tartott,  elbujtani  (Fal :  TÉ. 
709).  2)  [dispntatio ;  das  di.sputiren].  Jesuita  talám  ?  De  bizony 
suita.  Az,  mert  ott  mocsok  a  jó  vita  (Matkó:  BCsák.  459).  Az 
illyen  vita  közt,  ha  kötelességét  nem  nézné  is,  szégyen  fejében 
jobban  kibe.szélné  magát  (Fal :  UE.  475).  A  vita  után  még  sem 
tudja  a  két  fél,  mellyik  a  nyertes  (Fal :  SzE.  540).  A  pompáról 
és  méltóságas  külsSségríl  szólván  vitaképpen  és  ver.sent  ne 
űzzed,  mert  hivság  (Fal:  BE.  592). 

Vitat  Mtat  Me.gy:  6Jaj.  VI8.  vittat  Pázm:  Préd.  429.  viv- 
tat  Tin.  209) :  1)  oppugno,  impugno  MA.  stürmen  PPB.  Más- 
felöl a  kószálat  ostromoltatja,  Bebek  jámbor  szolgáival  vivta^a 
(Tin.  209).  Az  Eufirates  viz  mellett  eg  varost  vitat  vala  (Szék : 
Krón.  76).  Meg  szalla  azt  is  és  igen  kezde  vitatni  (208).  Sok 
ideig  vítatá  Érded  várát  (Monlrók  III.lll).  Poszont  szállá  meg 
es  ket  holnapig  vitata  a.szt  heába  (Helt:  Krón.  35b).  Meg  szála 
az  várat  és  vitatni  kezde  ászt  eyel  nappal  (71b).  Benljadad 
király  el  méné  és  meg  szállá  Samariát  és  vítatá  ászt  (Kár: 
Bibi.  1.325b).  Titus  valóba  kezdé  a  várast  vitatni  és  ostrom- 
latni  (Tel:  Evang.  11.620).  Szép  Aquilegia  várast  meg  szállá, 
kit  három  eszteudeiglen  vitatá  (Gosárv :  MagyB.  E).  Ha  lérichót 


1167 


EOYBE-VÍrAT— VtlT 


VIVÁS-PECSÉTLÓ  VIASZ 


1161 


erSs  ostrommal  és  tSréselikel  vitatta  volna  Josf.s  (Pázni;  Kai. 
47).  Mikor  vitatta  volna,  megvevé  azt  (Kálill:  Biijl.  11.276). 
Morvában  lieren  városa  lövfittetik,  vétattatik  gróf  Dorsten.son 
által  (Szál:  Krón.  198).  Gyirgyót  is  víttatiii  kozdé  és  megvevé 
(Monlrrtk  VII.26).  Palatimis  vitatja  Ledniczét  (RákGy:Lev. 
269).  Zánia  városát  sokáig  haszontalanul  vitattya  (DBenkfi : 
Flór.  168).  Nagy  Sándor  Athouás  városát  liaszoiitalanól  vítat- 
tatván,  azt  kívánta  tőlük,  hogy  tiz  orator  bölcset  küldeuéuek 
ki  hozzája  (Csúzi:  Sip.  311).  2)  [dissero,  disputo,  affirmo ;  er- 
örterii,  behaupten].  Azon  bakot  nyúzni,  azon  dolgot  vititni : 
*caiitileuani  eandeni  eanero  PPBI.  Azt  vitatod,  hogy  arrul 
akaroe  szollaiioni  (TBhFel.  2Ib).  ErSssen  vitattad,  hogy  kfiz 
konyerbíil  legyen  (Moii:  Ápol.  14).  Vitattyátoc  niindenfit,  hogy 
soha  senki  azt  meg  nem  tarthattya  (257).  Hamisságokat  nem 
felettél)  vitatom,  czyak  azt  mondom  (Vás:  CaiiCath.  659).  Mint 
liamissitanák  meg  az  lutlieristák,  ha  ki  azt  vitatná  (Pázni:  Kai. 
187).  Nem  lehet  e.sztelonib  gondolkodás  mint  azt  vittatni,  hogy 
a  botsátás  predikálkist  jegyez  (Pázni:  Préd.  429).  Hogy  az  elsJt 
ne  vitassam,  azt  mondom  (MA:  Tan.  1298).  Vitattyak  az  pápá- 
soc  azt  i.s,  hogy  purgatórium  tüze  vagyon  (Zvon:  Post  1.575). 
Az  Kalauz  azt  vitattya,  hogy  az  isten  az  lolkőt  magán  terompti 
és  vgy  tvsza  auagy  5nti  az  testben  (Zvon:  PázmP.  216). 
Félre  tevén  néha  mezei  gondomat  vétattam  magamban  világ 
bölcsek  .szóimat  (Megy:  6,Iaj.  VI.8).  Azt  vivtatjáli,  hogy  a  Christiis 
tsak  mi  végettfink  holt-légyon-raeg  (GKat:  Válts.  II.  ElíSb.  b2). 
Ezt-is  igen  hevenyen  vitattyak  a  pápista  doktorok  (Pós:  Igazs. 
1.332).  Csak  a  pápista  hittől  valót  vijtattya  idve.sségesnek  lenni 
(Matkó:  15Csák.  4).  Azt  sem  kivánom,  hogy  a  vacuum  semmi- 
ségét vitassad  (Fal:  NE.  22).  Minap  fel-szóval  azt  kezdé  vi- 
tatni, hogy  miért  uints  koleti  a  törvénynek  (60).  E  könyv 
némely  Siándékit  itt  világos,  ott  homályos  szókkal  vitattya 
(Fal:  NA.  120).  A  bSlts  lágyon  szóll  hozzá,  nem  vitattya,  nem 
tsigázza  a  mondást  (Fal:  UE.  434).  A  kiknek  egy  hajszál  sints 
a  fejeken,  azt  vitatják,  hogy  hajók  beteg.ségben  hullott  ki 
íNótPM.  44). 

egybe- vitat :  (committo  inter  se;  an  einander  hetzen]. 
Császárt  az  Kazulra  ez  liai-agitá,  az  két  fejedelmet  egyben 
vitatá  (RMK.  111.254).  Az  török  mind  Bethlent  s  mind  llamo- 
nayt  eddig  biztatja,  hogy  az  magyarokat  egymással  egybe  vitat- 
hatja (TöitT.-  1.410). 

meg-vitat:  [oppugno;  belagernj.  Három  hónapig  meg  vitatá 
az  várast  (Helt:  Króu.  44).  Mikorou  a  király  er5s.son  megvitatná 
az  várast,  az  e.stergomiac  ember5l  meg  óltalmaz^áe  vala  mago- 
kat a  király  ellen  (79).  Az  várast  kónuyebben  megvitathatná 
(Cseng:  Jer.  A4). 

öszve-vítat :  (inter  se  committo  ;  gegeu  einander  hetzenj. 
Isten  é  két  ellenkezfi  természete  párát  Sszve  vitattia,  az  hés§- 
get  és  hideg.séget  (Mel :  Jób.  88).  Leanuac  k?t  kérSiét  íszve 
vitatta  volt  (SiJ''abr:  Am.  Aft'.). 

Vitatás:  1)  (obeessio;  belageriing).  Ot  véné  meg  Salónát 
az  regi  ieles  es  nagy  várast  nagy  és  rSttenetes  vitatással 
(Helt:  Krón.  19).  Kére  az  királyt,  hogy  el  hadna  az  vitatá.st 
(80).  Máttyás  király  éyel  liozjl  kezdő  mindiárást  az  vár  vita- 
tá.sához  (148).  Mostan  hadaink  Szondrfi  vitatá.s;iban  foglalato.sok 
(MoiiTME.  V.278).  A  ki  egy  némi-nemii  erősségnek  vitatásából 
így  ira  Dávidnak  (Csúzi:  Síp,  141).  2)  fdisputatio;  erörterung]. 
A  haeresis  ariyit  tészen  mint  valami  új  tudományiunk  megátal- 
kodüttval  való  vivtatJÍ.s;i  (GKat :  Titk.  Elób.  2).  Többot  vasztiink 
a  vitatá.ssal,  hogy  .som  iiyorjiink  azzal,  hogy  zHrgölödö  beszédünk- 
kel mindenkit  inegnéniitottunk  (Fal :  UE.  459). 

Vitatós  :  [controversus ;  streitig).  Mely  legh  vilatossabb  mi 
kózSttftnk  és  ti  kSzíttetSk  (Alv :  Itin.  257). 

Vitt- :  [pugiiaus;  kiimpfend,  kampf-).  Nagy  urac  halánac 
kemény   vitokban  (Görcs:  Máty.   11).   Had   vitta  helieu  szelel 


boliongnak  vala  (17i  Had  vitta  hellyre  által  mentec  vala(Go8árv 
Magy.  B.A4). 

Vivás :  1)  dimieatio,  depugnatio  C.  certamen  MA.  streit 
kampf  PPB.  A  Christusnak  els5  vivása  volt  a  sidokkal  i 
.szomb;itrúl  (Martoiif:  Sz.Hist.  155).  2)  (oppugnatio;  belagemng^ 
En  Eger  vywasakor  nyárban  otth  laktham  Baskon  (RMNj 
11.311).  Sok  szerszámot  vár  víváshoz  ott  találnak  (Tin.  104) 
Nagy  ágyúkat  vi.szen  magával  és  mindent,  a  mi  kívántatik  ! 
vár  víváshoz  (Mik;TürL.  356). 

baj-vivás :  fpugna;  kanipfj.  A  bajvivá.son  voltak  Bespryii 
alatt,  onnan  Pápára  mentek  (I.«vT.  11.52).  Az  bilnt  meg  giőz 
tek  sok  háborúságnál,  b;yuiua.s.sal  (Mel:Sz.Ján.  210).  KettJ 
között  víiló  bajvívás:  duellum  (Oim:  Jan.  210). 

Vivő  :  [certans,  oppugnaus ;  kümpfeud,  stürraendj.  Az  váras 
iiac  szeggeze  mind  az  algyukat  és  mind  a  tSb  váras  viaó  9z5r 
számokat  (Helt :  Krón.  164b).  A  ki  ezekbon  bátor,  serény,  \-ivó 
többre  mégyen,  hogysem  ezer  mis  (Fal:  UE.  496). 

baj-vivó:  1)  atlileta  MA.  fechter,  ringer  PPB.  MIadei 
dolgunkban,  ha  benne  bízunk,  ö  lészen  nékünk  nagj'  erős  baj 
vívónk  (RMK.  IV.47).  Tenéked  fejed  az  6  szent  Ba,  bíSniiek 
halainak  erős  bajvívója  (71).  2)  (certans;  kampf-].  Mindgyár 
küzdésre,  bajvívó  hadban  készfilünk  (Csúzi :  Síp.  1 27). 

VIASZ  ii'iuz  BécsiC.  4fi.  247.  AporC.  3.  fenő  viuz  NádC 
639) :  cera  C.  MA.  waclis  PPB.  Viaszból  tsinált :  cereu-s ;  viasszá 
elegyített:  cerosus  C.  Kőzértoc  mégoluadnac  ment  viuz  t( 
ordad  el5t  (BécsiC.  46)  Megemeztelnec  8  alatta  valohe^ec  éi 
vSl^ec  elniettetnec  miként  viuz  (247).  Miként  vywz,  ky  elfoly 
el  uetetnek  (AporC.  3).  Úgy  forgolódnak  nagy  sok  rendbél 
papok,  ott  lobognak  nagy  sok  viasz  Lstápok  (RMK.  IIÍ.357) 
Igen  viasz  fazeku  és  somfánál  féző  ag  eb,  nem  soc  fflste 
látlLitni  az  5  konybajánjU  iHelt:  Me.s.  312).  Az  pecsétuyomí 
rea  nyomja  az  jelt  az  viaszra  (Gyarm:  Fel.  273).  Oly  engedelma 
mint  a  viaz :  cera  tractíibilior  (üecsi :  Adag.  187).  Azt  az  ikra 
viaszban  hordozzák,  az  viaszból  ftytsd  ki  szépen,  metéld  met 
(R;idv:Szak.  149).  Ha  a  király  petsettye  valamelly  viaszol 
megbomlik,  külömben  helyre  nem  hozhatni,  hanem  ha  i 
király  pecsétét  isiuég  azon  via.szra  nyomják  (Pázm:  Préd.  115) 
Az  istennek  igejet  sikamlonak  és  viasz  orrnak  hallod  pr^di 
kaltatni  az  tudomannak  allatasara  (MNyiI:  Irt.  Előb.  181).  Ai 
eretnekek  könyve  viasz  orr  (Toln:  Vigaszt.  88).  Viasz  elmeit' 
(Szentm:  TFíú.  3).  Kékellí  sárga  viasz  szinö  (ComrJan.  63) 
Szintén  üllyaii  a  S7.eiitirjui  niiut  a  viasz  orr  (Czegl:  MM.  68) 
Hadgya  ajaka-is  viasz  halványságat  (Gyöngy :  KJ.  89).  Az  méhet 
minek  előtte  mézet  öntenének,  annak  előtte  lépet  formálnati 
és  alioz  való  viaszszat  készjtnek  (Misk:  VKert.  641).  Ezeknél 
elmejek  mind  azon  lágy  viasz,  ki  mit  akar,  azt  nyomhatja  rei 
(Fal:  UE.  489). 

fenyő-viasz :  pix  MA.  pech  PPB.  Vetteté  ftet  e^  feni 
viuzzal  forró  ogő  kemencébe  (NádC.  639).  B^y  árkot  torom 
ala  lussanak,  f5nií\  viaszai,  kenkőuel  meg  rakak,  az  kSo- 
kSuet  meg  guitak  (Oeng:  Jer.  14).  Fenyő  viasszal  megSssed 
az  bárkát  belől  (MA :  Bibi.  1.6).  Az  ki  illeti  az  fenyő  %iaszt 
inegundokéttalic  az  miatt  (Zvon :  Pást.  ll.b.439).  Az  város 
nak  végben  vadnak  fenyő  viaz  és  szurok  liázak,  mellyeckel  ai 
balokat  szokták  niogb  kenni  (C>zonib:  UtLeir.  65). 

fenyöviaszos :  [piceus;  pech-J.  Kiknek  mezeiec  fenyő  viaszo 
hiintockal  és  hamuval  el  fedeztetve  fekszic  (Kár:  Bibi.  I.455b) 
Az  predikálló  széc  kőz  fából,  fenyöviaszos  deszkákból  czinalta 
tott  (MA:Soult.  748). 


mossa  circularis;  waclis  in  einen  cii 


kalács-viasz:  cerea 
kel  gaschniolzen  PPB. 

pecsétlő-viasz :  Iberica  cern,  epistolaris  cera ;  siegeiwacb 
PPB. 


1  ll» 


SPANYOL-VIASZ— MK&VICSORODrc 


VICSOROG— MEG-VIDÁMODIK 


1170 


spanyol- viasz :  cera  H'ispanica,  cera  miniahila ;  spnnisches 
wachs  PPB  Az  akkori  idfiben  kevés  keleti  volt  az  síjaryol 
viasznak  (Monlník  XI.360).  Jóllehet  az  úrnak  volt  iiititiilálva, 
spaiiior  viaszszjil  volt  pecsétílve,  ki  levele  volt,  nem  tudha^a 
(TörtT.»  1.561). 

Viaszos :  cerosns  C.  ceratus  MA.  cereus  Otr :  OriKHung. 
11.249.  voll  waehs  PPB.  A  régiec  viaszo.s  táblácskákon  irnac 
vala  (Com :  Jan.  207).  Bé  kért  a  gazda  segesvári  ejteles  viaszos 
szi^p  új  knpát  (Mon;  írók  XI.3251  Mikor  valaki  útra  ment,  ott 
konyha-szekér  nem  volt,  hanem  az  szolgánál  viaszas  palaczk 
bor  (3fil). 

Viaszoz :  cero  MAI.  wachsen  PPB. 

meg-viaszoz :  cero,  incero  C. 

Viaszozás :  ceratura  MAI.  PPBl. 

VICE,  VICE:  [vicariiis;  stellvertreter].  Vitzé-komornyik : 
proqiiaeítor ;  vitzé  hadnagy,  leitnám:  snbcentmio;  vitzé  porkoláb, 
vitzé  gondviseló  :  subcíirator  PPBl.  Dobó,  ki  viezevajda  vala 
(Monlrók  IIL99).  Titkon  való  vicehadnagyod  Ls  legyen,  hogy 
ne  legyen  fogyatkozásod  (Nád:  Lev,  13).  Második  avagy  vicze 
szenvedés  (Uzoni:  Dáv.  130).  Zepes  warmegeben  wychee  jspan- 
nak  és  nenie.s  nraraak  adassék  e  leuel  (RMNy.  IL3fi).  Ez  lewel 
adassék  Zychy  István  vramnak  vice  kapitannak  (LevT.  1.73), 
Nem  pápák,  nem  vicék  által  igazgattya  a  Christus  az  ecclesiát. 
hanem  egyházi  szolgák  által  (Matkó:  BCsák.  17.5).  A  tatíiroknak 
fSfejedelmek  Batthus  vala,  ennek  vicéje  Bochetor  vala  (Pethó: 
Krón.  53).  Radai  András  Pest  Pilis  Solt  vármegyéknek  vicze- 
ispánnya  (MonTME.  1.196).  A  fejedelmek  minden  dolgokat  az 
fi  vicéjek  által  viselnek  (Teleki:  FLél.  171).  Az  pápa  az  5 
tángyér  nyalói  által  a  Christus  vicejenek  kezdette  magát  hirdetni 
(Vár:  Szöv.  3).  Utazásunk  alkalmatosságával  mindenkor  a  vicé- 
jek közül  egyet  a  statiokra  elSreküldjenek  (l'íirtT.^  1.165). 
Commendáltattam  Thurzó  Györgyhöz  inasól  és  ottan  hamar 
vice-komornyikjává  tett  szegén  uram  (IV.981).  Moyses  mintegy 
vice  isten  az  Izi-aél  népét  Egyiptusnak  kemény  rabságából 
kiszabadította  (lUy:  Préd.  163).  Nyárádi  jó  kapitány,  Borsod 
gyalogival  van,  az  vicéje  úgyis  gömörvármegyei :  Sándor  György 
(Bercs:  Lev.  148).  Nem  jó  mindent  a  cselédre  és  vice  gondviselfire 
bízni  (Fal:  NA.  192).  Eme  tepnapi  gomba,  a  vice-vicesecretarius 
azt  niondá :  Lesz  gondunk  reá  (204). 

VICÉK  (vitsek  Nom.  103) :  colymbus  MA.  wichtel  Nom. 
103.  Hscliteich  PPB.  schleich  Adámi. 

VICSORÍT:  [dentes  nudo];  die  zahne  blecken  Adámi. 

el-vicsorít:  íx)  Ki  siratja  báttyát,  ki  tépi  szakállát,  ki  el- 
vitsorítja  fogát  s  pittyet  állát  (Kónyi:  HRom.  187). 

ki-viosont :  cvi  Oly  zokogva  síra,  hogy  azt  gondolta  volna, 
a  ki  tudós  benne,  hogy  Favorita  névü  ebetskéje  ki  vitsorítván 
kis  fejér  fogait,  a  halálnak  árnyékában  alkonyodott  légyen 
(Fal:  NA.  131). 

Viesorítás :  [nudatio  dentium ;  das  blecken  der  zahne]. 
EUenfluk  való  fogatok  vicsorítására  ingherlenétek  (Bal:  Csisk. 
34).  Az  eb  vicsoritással  agyarkodik  (Com :  Jan.  36). 

ajak-vicsorítás :  svavium  *valgmn  PPBl. 

VICSOROD-IK:  [restingvo  dentes;  die  zahne  fletschen]. 
Nézhetdsze  amoda  a  palotába,  mint  esküszik  egyik,  hogy  az 
eKtte  való  személ.vnek  mosolygó  arcája  teljes  paradicsom ; 
penig  talán  mikor  feledíében  egyet  vicsorodik,  gyomort  kever 
(Fal:  NE.  29). 

meg- vicsorodik :  cw  Gyakorta  egy  bolond  olyat  kezd,  hogy 
hatvan  papnak  is  meg  viczorodic  az  foga  bele  (Szeg:  Theoph. 
39). 

M.    NTELVTÖBT.    SZÓtAB.   Hl. 


VICSOROG  :  [dentes  monsti'o ;  die  zahne  zeigenj.  Minden 
élben  [így]  akadon  [így]  vitsorgó  ember:  Democriticus  homo 
(Ki.sv;  Adag.  111). 

VTD :  laetus  MA.  fröhlich  PPB.  lustig  Adámi. 

Vidálság :  [laetitia ;  fröhlichkeit].  Az  vyg  zyw  az  belsew 
elmének  ékességéét  orchayanakvydalsaganalkyvevlmeg  mutagya 
vala  (DomC.  42). 

Vidá,m :  blandus  NémGl.  96.  265.  hilaris,  alacer  C.  laetus, 
strenuus  MA.  frisch,  froh,  fröhlich  PPB.  Vidám  elevenség: 
alacrítas  C.  Jeleneek  zent  Anthal  az  hayonak  vytorlaya  felet 
nagy  zeep  vydam  zyunel  (ÉrdyC.  314b).  Minnyájan  meg  vygaz- 
talasth,  istenben  vydam  zyveth  vegyenek  (Kónyi :  SzPál.  179). 
A  vidám  elméiónec  szftnetlen  lakodalma  vagyon  (Kár:  Bibi. 
1.611).  Az  kSzlésre  vidámok:  faciles  commuuicare  (Fél:  Bibi. 
n.115).  Lovainak  zabolai  vas  lántzok  voltak,  az  lovaknak 
nagy  csintalan  vidám  voltok  miatt  (MA:SB.  253).  A  vidámoc 
k(5z5tt  komor  kedv5  ne  légy  (Com:  Jan.  203).  Mikor  vidám 
orczát  mutatok,  azt  tudnád,  hogy  jól  folynak  dolgaim  (Hall: 
Paizs.  Elób.  S).  A  németek  az  fi  lovailmak  farkát  el  szokták 
vala  metélni,  hogy  ezzel  a  lovak  vidámabbak  lesznek  (Misk: 
VKert  111).  Ha  az  elme  nem  vidám  és  nem  tsendes,  a 
test  is  ahoz  alkalmaztatja  magát  (Mik:TörL.  112).  Némely 
úrfiak  vidám  ábrázattyok,  deli  termetek  kimutattyák,  kik  s 
minémflek  legyenek  (Fal :  NE.  11).  Nintsen  oly  egybeveszett 
akadékos  gahba,  a  melyből  a  vidám  elmék  ki  nem  tudnának 
feselni  (Fal:  UE.  395). 

Vidáman:  hilare  C.  hilariter,  alacriter  MA.  fröhlich,  auf- 
gemuntert  PPB. 

Vidámít :  oblecto  C.  liilaro  MA.  erfreuen  PPB.  vSzent  írás- 
ból vett  keresztény  vigasztalásokkal  tartozunk  a  szomorúakat 
vidánu'tani  (Pázm:  Préd.  46).  Özvegységének  vidámitója  (Szathm: 
Cent.  95).  Az  szép  nap  ö  szép  harmattyával  vidámétá  világot 
ékes  voltával  (Zrinyl  L64).  Az  okos  jóakm'ónk  gyakorta  elosz^a 
gondjainkat  és  vidámít  (Fal :  UE.  445).  A  barátság  sokképen  való 
vidámitója  lelkünknek  a  jóban  (446). 

meg-vidáiilít :  laeta,  laetifico,  hilaro  C.  exhilaro  MA.  er- 
freuen, fröhlich  machen  PPB.  Temtez  fyweth  emberi  zolgalatra, 
hogy  megvidamo)'tana  w  orchayath  olayba  (KeszthC.  275).  Az 
vidám  elme  meg  vidamittya  az  ortzát  (Kár:  Bibi.  1.611).  Meg 
vidámét  az  Christus  kereszti  (Mon:  KépT.  233).  Szomorodtakat 
niegvidáméttya  (Mad:Evang.  115).  Iffiu  ortzával  mindent  meg- 
vidámít, 6  földb(il  virágot  szépségével  indit  (Zrínyi  I.136J. 
Vidamich  meg  emberi  szüvedet,  duplázd  meg  utollyán  nagy 
vitézségedet  (IL85).  A  megvidámító  nap  is  jaj  hova  lőtt,  folyhők- 
ben  bujdosik,  mert  öröme  elkölt  (Thaly:  Adal.  1.73). 

Vidámitás :  [laetíficatio ;  erfreuung].  Egy  setét  büdös  rejtekbe 
rekesztetünk,  mellybe  nem  juthat  semmi  kedves  ételek,  italok 
vidámítana  (Pjlzra:  Préd.  67). 

Vidámképpen:  [laete;  freudig].  De  könyve  asszonynak 
rajta  nem  csordúla  és  nagy  vidámképen  gyermekét  felvéve 
(RMK.  11.38). 

Vidámkod-ik  :  [laetor;  sich  freuen].  Gi6n5rk5duen  flrven- 
dez  és  vidámkodic  (Pécsi:  Ágost  174). 

Vidámod-ik :  [sanor ;  genesen].  Pálnac  5uecz5  kezkenSitűl 
betegec  gyogiulnac  és  vidamodnac  vala  (Mon :  KépT.  68).  Vidá- 
modgyék  lelked,  gyógyuly  meg  az  én  irgalmasságomnak  finyes- 
ségében  (Pázm:  KT.  276). 

meg-vidámodik :  *redlntegro  animum  PPBl.  [von  freude 
erfilllt  werden].  Ez  hír  halván  az  egész  pokol,  szokatlan  8r6m- 
mel  be  telnéiek  és  meg  vidámodnéiek  (Lép :  PTük.  1.349).  Mind 
addig  életem  el  ne  foggyon,  valameddig  lelkem  meg  nem 
vidámodik  (Tarn:Bar.  18). 

74 


1171 


VIÜÁMODÓN— MEQ-VIDUL 


MEG- VIDULÁS— VIGAD 


1172 


Vidámodón :  (hilare;  froh].  Tegnap  jó  egészségben  elég 
vidámotlüii  nieut  el  (TörtT.  XV.237). 

Vidámság :  hilaritas,  hilaritus  C.  alacritas  MA.  freudigkeit, 
fröhlichkeit  PPB.  Ez  zent  atyának  ev  orcbayaban  kyfenleneek 
az  vydahmsag  myndenkoron  (DomC.  43).  Zomorwltakuak  keez 
wydamsagük  (TbewrC.  276).  A  vidámság  a  kedve.s  dolognak 
raegitélé.sébül  származik  (ACsere :  Enc.  162).  Nincb  szélben  .sem 
az  lángban  oly  vidámság,  gyorsaság,  mint  vagyon  abban  (Zrinyi 
1.22).  Könnyen  megesmérhetni,  kinek  vagyon  esze,  az  ábrá- 
zattyáról,  a  termetiröl,  a  vidámsilgáról  (11.193).  Semmi  vidám- 
ságom bizony  nagyobb  nincs,  mintbogy  Kedet  egé.szséggel  lát- 
hassam (TörtT."  1.196).  A  böcsületes  nemes  embernek  ékessége 
nem  a  czifra  ruha,  hanem  a  jeles  vidámság  (Fal:  NE.  30). 

Vidámságos :  [laetus ;  freudig].  Ha  vidamsagos  az  meg 
nyert  szabadulás,  menyinél  eleueneb  az  szabadság  (Pécsi: 
Ágost  178). 

1.  (Vidámul) 

föl-vidámul :  [laetitia  afficior ;  fröhiich  werden).  Az  5  di- 
czéretire,  áldására  és  szeretetire  felserkenflnc  és  felvidámuluuk 
(MA:  Tan.  167). 

ineg-vidám.ul :  [laetitia  afficior ;  freudig  werden].  A  kinek 
tiszta  és  egé.sséges  szeme  vagyon,  meg-vidámúl,  ha  világosságot 
lát  (Pázm:  Préd.  186).  Hadd  vidámollyon  meg  az  én  szivem 
(MA:  Bibi.  V.57).  Meg  vidámula  mindgyárt  reá,  mert  az  5r5m 
te.stét  lelkét  nagy  sebességgel  elfutá  (Fal:  NA.  150). 

megvidámulás  :  [hilaritas ;  fröhlichkeit].  Az  ember  az 
elSbbeni  SrSmet  és  megvidámulást  igen  kSnnyen  elfeledheti 
(MA:SB.  25). 

2.  Vidámul :  alacriter  MA.  fröhiich,  frisch  PPB. 

Vidít :  [n\nlceo,  cousolor ;  tröstenj.  Cliri.stns  az  5  kiontatott 
vérének  hitbSl  való  emlékezetinec  általa  vigasztallya,  viditya 
és  erSssiti  az  mi  lelkeinket  (MA :  Scult  59).  Gyermekid  immár 
elhagyom,  Annát  s  Klárát  nem  viditom  s  nem  vigasztalom 
(TörtT."  1.3.50).  Elméd  vidítsd,  tested  nyugodalmot  végyen, 
kés8n  s  idS  el8tt  ebéded  ne  légyen  (Felv:  SehSal.  3).  Vidit, 
hogy  el  ne  lankadjunk,  szomorít,  hogy  el  ne  bizzuk  magunkat 
(Fal:SzE.  559). 

Vidul :  hilaiesco  MA.  fröhiich  werden  PPB.  Kemennek 
vasát  le  tévén  s  annak  nagy  terhétíl  .szabadossan  levén  vidult 
vala  szive  (GyöngyD:  KJ.  465).  Vidulj  is,  épülj  is  a  baszédbSl, 
kényednek  is,  eszednek  is  adj  benne  (Fal:  UE.368).  Ezt  még  a 
pogány -is  tsúfképpen  vidulta  (Kónyl:  HKom.  17).  A  Jézusban 
viduljunk  (31).  Midrtn  árthattam  néktek,  azt  vidúlt.am  (76). 

föl-vidul:  [disserenor;  sieli  aufheitern).  Talám  az  üdfl  fel- 
fordul, katona-csillag  felvidul,  szerencséje  is  meg  fordul,  abra- 
kot akkor  nem  koldul  (Thaly:Adal.  1.245). 

meg-vidul:  hilarosc(i,laetiticor  C.  fri'ihlichwerden,.sicli  freuen 
PPB.  A  kejí;tís  zyuek  az  orgona  zonak  hangos  zengesere  meg 
vidnlnac  es  az  mpgi'iumorodoth  zyuok  meg  ervendíznek  (NagyszC. 
1 16).  Meg  wydwlok  en  ydwozey tembe,  estnek  nemzetek  az  weze- 
delembe  (Kulc.sC.  14).  Meg  wydwla  oen  zywem  een  ydwezeytembe, 
een  yneklek  wrnak  (29).  Kajta  az  jó  királ  igen  megvidúla  (RMK. 
ni. 30),  Ezen  igen  megvidulának,  szigetiek  nagy  hálákat  adának 
(VI.142).  Az  megáldott  bor  által  az  test  megvidul  (MA:  Scult. 
59).  Én  is  mogviduloc  hát  azon  (CzegI :  Japh.  22).  Lelkem  meg- 
viduljon, bönre  ne  bóduljon  akármi  nyalánk  okból  (Benitzki: 
Ritm.  32).  Mikor  a  szép  tavaszi  napok  el5  jflnek,  az  elme  is 
raeg-újjól,  nieg-vidúl  (Tof:  Zsolt.  590).  Hogy  egy  szeléndek  akad 
ott  szememben,  azon  megvidulok  háborúit  szivemben  (GyöngyD : 
Cup.  589).  Közikben  menetelenunel  megvidulának,  iiszvegyiivé- 
nek  mindnyájan  (Bercs:  Lev.  271).  271).    El-mehet  ugyan  néha 


sétálni,  magát  s  másokat  mulatni  a  meg  vidult  elme,  de  jobbára 
otthon  maradgyon  (Fal :  UE.  405).  Megvidul  ellenséged,  hogy 
rajtad  esett  (471).  Az  új  liiren  Zrinyi  felette  meg-vidúlt  (Kónyi : 
HKom.  112).  Lassaukén  meg  vidult  (Kónyi:  Vall.  4). 

még-tridulás  :  [solatium  ;  tröstung].  Az  megfáratcac  meg- 
vidulást  akai-  adni  (MA :  Scult.  1034). 

Vidulás :  solamen  MA.  trost  PPB.  Innét  vagyon  szive  egy 
kis  vidulásban,  nem  tágít  másképpen  a  búslakodásban  (GyöngyD : 
KJ.  412). 

VEDÉK :  paroecia,  tractus,  districtus,  territórium,  vicinia 
MA.  nachbarschaft  PPB-  [gegend,  umgegend].  A  zel  menden 
videcbe  fu  (BécsiC.  115).  El  foglalá  mind  az  három  vég  várast 
és  nagy  kárt  t6n  mind  az  vidégben  (Helt:  Krón.  192b).  De  hit- 
uin  póroc  laknac  itt  e  vidégbe,  hogy  sem  kankorikot  sem 
vedret  .szSrSznec  melleié  (Helt:Mes.  371).  VidégriSl  jUnnek 
némöly  vargák  és  tiniárok,  czéhmestört  nem  keresik,  csak  :íz 
magok  kényén  dolgosznak  (Mon:TME.  1.311).  Kí-vár  védékét 
szépen  igazgattya  (Nógr:IdOk.  E6b.9). 

Vidókes  :  [alienus ;  fremdj.  Királyi  méltóságokban-is  nagy 
érdemft  tulajdonság  a  kegyelmesség,  mert  ezzel  sok  sziveket, 
sok  vidékes  nemzetségeket  édesítenek  magokhoz  (Fal:  UE, 
382). 

Vidéki :  1)  e.toticus  MA.  fremd  PPB.  Idegen  ember  auaé 
wydekj  idegen  földön  termet  auag  widekj  bort  be  ne  hozhas- 
son (RMNy.  U.l).  8)  qui  est  ex  alia  vicinia  MA.  antermini ; 
aus  einer  andorn  gegend,  die  an  deu  grünzen  vvohoen  PPB. 
Jar-e  arra  az  ev  erdeien  walo  makra  widekyekuek  es  zomzed 
falvvknak  dyzno  barmok  (RMNy.  11.288).  A  betblehembéli  s 
vidéki  gyermekeket  le-vágatá  (Nán :  SzfiTitka  13). 

Vidókség:  1)  lóca  circumjacentia ;  umgegendj.  El  kiMd  a 
kornyék  vid^kstjgre  minden  fel?  bizonyos  hii-t  tudni  (Bartha  : 
Krón.  22).  2)  [exterae  nationes;  aualand].  Ember  érette,  a  ki 
hirébsn  kissebbedett  hazája  ügye  mellett  felserkenvén  a  rutai- 
mázó  vidék.séget  igyenes,  emberséges  erkóltsivel  meghazuttol- 
lya  (Fal:  UE.  367).  Már  nem  titok,  tudja  minden  helység,  nyil- 
ván emlegeti  az  egész  vidékség  {t'a.1:  Vers.  904). 

VLDRA :  Intra  C.  castor,  fiber  MA.  bieber  PPB.  Lássatok, 
hogy  vydra  ne  e.ssék  kezytekben  (LevT.  1.154).  A  vizben  és 
szárazon  élo  állatoc  ezec:  vidra,  hód,  béka  (Com :  Jau.  40). 
Vagion  vidrabeor  (RadvCsal.  n.l03).  A  vidra  a  hódhoz  hasonló 
állat  (Misk:  VKeit.  244).  A  vidra  a  viz  szélin  való  fákat  az  8 
erős  fogaival  belól  kivési  (244). 

VÍG:  1)  laetus,  hilaris  C.  M.\.  íi-öhlich,  lustig  PPB.  Vig 
korában  valakit  hirtelen  megszomurítani :  frigida  aqiia  ferven- 
tem  oUam  aspergere  MA.  Nem  volnék  eu  fráter  minor,  ha  vig 
orczaual  el  nem  zenuednem  (VirgC.  67).  Atyánk  vyg  orchaual 
monda  uekyk :  Ne  zomorogyatok  meg  iDomC.  83).  Vyg  ember, 
ky  yrgalmas  (KeszthC.  311).  Kajta  niind  az  hajdúk  nagy  vigak 
valának  (KMK.  63).  Örömmel  mentek  a  gyakizatokra  és  jószá- 
gok ragadományát  vig  ortzí'ival  nézték  (Pázm :  Préd.  265).  Vig 
szivü  ember:  homo  laetans  corde  (MA:  Bibi  IL20).  Vig  ked- 
vet-is  vett  az  bortnl  (MA :  SB.  26).  Vig  szivei  adakozó  (Com  : 
Jan.  188).  Soha  el  nem  veszed  az  én  vig  kedvemet,  neveled 
óránként  gyönyörfiségemet  (Zrinyi  1.47).  Vig  színre  forditja  setét 
öltözetét  (Orczy:  KöltSz.  204).  2)  [recens;  fri.scli].  Vig  olayjal 
meg  kenett  tégedet  (MA:  Bibi.  V.22). 

Vigad :  laetor,  exsulto,  grator,  jubilo,  ovo,  geslio,  plaudo 
C.  .sich  freuen  PPR  Vigadok,  vigan  mulatom  magamat :  de- 
lector,  distrahere  se;  sich  erfreuen,  ergSlzen  WF.  Vigadónk  S 
benne,  ki  vralkodik  6  tehotsegebei\  Srőkke  (AporC.  12).  Te 
isten  meg  elevenitez  minket  és  te  néped  vigad  te  benned  (40i. 
Kezeidnek  míuelkedetiben  vigadott   (52).   WnSIAk,  vigadok  és 


H7S 


MEG- VIGAD— \1GASAG 


VIGASÁGOS— VIGASZT 


1174 


gj-A-niÍTk&d*!!!  abba,  mikor  engem  fel  magaztatnak  (VirgC. 
67).  Kel  énekem  vigadnom  és  giAuiSrkSdní-m  iduossegembe 
(67).  Ott  37.  zent  angyalokkal  enVlne  és  vygadna  (ÉrdjC.  204b). 
Krisztus  nékünk  példát  lígy  hagya,  hogy  mi  is  feltámadjunk, 
véle  ö.szve  rigadjuuk  (RXIK.  11132).  Hy  nagy  nyereségnek  igfin 
vigadának  (III.S9).  Vigadgy  az  wrba  (Helt ;  VigK.  66).  Ha 
nyárba  hiuolkottál  és  vigattál,  eregy  el  mostan  is  (Helt:  Me«. 
217).  Vigadó  napokat  talaloc  (Tel:  Fél.  24).  Ábrahám  az  ti 
altiatok  ezt  az  én  napomat  lattá  és  vigadót  (Fél:  Bibi.  1.155). 
Ottan  az  angyalok  téged  készen  várnak,  veled  egyiitt  örSkkéu 
vigadni  fognak  (Zriuyi  t40).  Az  az  isten,  kinél  vigattok,  ma.st 
hoszub  utat  hagyott  nekem  és  próbálást  (67). 

meg-vigad:  cw  Vram  SroktSl  fogva  te  ítiletidríl  emléke- 
zem és  meg  vigadegk  (DöbrC.  61). 

Vigadalom :  [laetitia ;  fröhliehkeitl  Oh  kívánatos  halál, 
melly  kaput  nyit  az  embernek  a  mennyei  rigadalomra  (Cstegl : 
Aqu.  42).  Egybe  kapnak  innen  a  vigadalom,  túl  a  fájdalom, 
a  böcsftlet  és  szégyenvallás  (Fal :  UE.  448). 

Vigadas :  ex.snltatio,  ovatio  C.  freude,  frohlockung  PPB. 
Tetczet  az  istennek  ez  temporálás,  hogy  bfin  nélkfll  ne  lenne 
az  vlgadás  iMA:  SB.  25). 

Vigadó :  laetans,  gestiens  C.  gaudeus,  exsultans  MA.  frö- 
lich,  der  sich  freuet  PPB.  Vigadó,  tomboló  Amon  (MA:  Bibi. 
Magy.  11. 

Vigadoz :  laetor,  gaudeo  MA.  sich  freuen  PPB.  Mindnyá- 
ian  Jerusálembe  gyfiluen  rigadozanac  az  Izraelnec  wránae  ren- 
delete szerint  (Kár  :  Bibi.  L454).  Palotában  laktak,  frissen  öltöz- 
tek, kedvekre  tántzoltak,  rigadozva  éltek  (Pázm:  Préd.  23). 
■GySzedelmen  rigadoztoc  (MA :  Bibi.  V.2S).  Mestere  meg  írja, 
miként  nodicsák  egymást  eflFéle  rigadozó  életre  (MA :  SB.  8). 
Naey  viga-sággal  rigadozol  (Szók :  Bals.  192).  Csendes  nyugtá- 
ban rigadozik  lelkünk  (Fal:  NA.  186).  A  kik  nyugott  szi^-vel 
égnek,  a  tudatlanok  örömével  vigadoznak  (Fal:  ÜE.  495).  Ki 
Bokan  rigadoznak  ma  és  holnap  a  halál  nrilába  akadnak  (Fal : 
SzE.  530). 

Vigadozás :  [laetítia,  exsnitatio ;  frende,  fröhlichkeit].  Az 
Nabal  6r5me,  rigadozása-is  mint  sozatott  legyen  meg,  az  história 
megmutattya  (MA:  SB.  26).  El  jön  az  az  id5,  mikor  ez  az  is- 
tentelen vigadozás  keserves  siráíra  és  fogcsikorgatásra  fordul 
(Fal:  NE.  53).  Nagyobb  ott  fenn  az  öröm,  vigadozás,  hogysem 
itt  alatt  (Fal:  BE.  540). 

Vigan :  gratulabimdns  NémGl.  250.  laete,  laetanter,  alacri- 
ter  C.  hilare,  hilariter  MA.  fröhlicb,  freudig  PPB.  Vigan  hallá 
Lá.szlo  király  menését  (Valk :  (Jen.  18).  Szél  mentében  vigan 
elmennek  az  haióval  (MA :  SB.  73).  Ád  is  isten  embemec  jókat 
e-élni-is  enged  néki  azockal  rigan  (Zvon:  Post.  11.190).  Nagy 
vigan  Alecto  el  tilnék  ott  mindgyárt,  mert  látá,  haragra  gyúj- 
totta Szulimánt  (Zrínyi  1.14).  Vannak  némelly  őstfil  maradott 
vétkek,  mellyeket  felkapván  a  szomszéd  országok  magok  között 
rigan  gyalázzák  (Fal:  UE  367). 

Vigaság,  vigasság,  vigság:  laetitia,  laetitudo,  hilaritudo 
C. hilaritas MA.  freude,  fröhlichkeit,  ergötzUchkeit  PPB.  Kipótohii 
a  kis  rigaságot  szomorúsággal :  laetitiam  maerore  pensare  PPBl. 
Halatlansaghnak  ewltezetyvel  és  wygasagnak  d\Vczewsegeweel 
kcwmyekezwen  (ÉrsC.  336h).  Leszen  örömed  és  rigasságod 
(Helt :  ÜT.  02).  A  gubernátor  Rátz  országon  által  tf  re  és  nagy 
rigasaggal  viszsza  i5ue  Budában  (Helt :  Krón.  986).  Ki  mond- 
hatatlan vigaságok  lészen  azon,  hogy  penitentziat  tartottak 
(Pázm:  Préd.  16).  Ezeken  a  napokon  a  menyegzök  riga.ságát 
tilalmaza  az  anya-szent-egy-ház  (77).  Vigaság  tevő  szerszámok : 
tympana  laetitia  íMA :  Bibi.  1.262).  Ez  adventnec,  eljSvetelnec 
vigasága  cjelekeszi  (MA:  Scnlt  12).  Szaggatnak  minden  erejek- 


kel  az  testi  gySnySrfiségre,  Srsendezésre,  vígságra  (MA :  SB.  4). 
RepesS  vighasagha  (Bal:  Epin.  3).  Iimét  van  a  vigság,  8rven- 
dezés,  5r5m,  gy5ny6rflség  (Com:  Jan.  68).  Vigasság  szerzS  édes 
italok  (111).  Az  te  sziived  énnékem  vigasság,  ne  kivánd,  hogy 
ettfll  fosztassam  mostanság  (Zrinyi  I.lSlj.  Egy  ideig  szenved 
a  tiir6  és  azután  rigasság  az  fizetése  (Hall :  I'aizs.  16).  Ez  által 
vigasságra  emeljük  a  szivét,  mely  szomorúságra  hajlott  most 
(GyöngyD :  Char.  349).  A  szentséges  Mária  Rtet  az  egész  rilág- 
uak  fiiőmére  és  vigaságára  szSlte  (Illy:  Préd.  552).  Sereggel 
áriülyák  s  kinállyák  magokat  a  sokféle  vigságok  (Fal :  NE. 
26). 

Vigaságos,  vigasságos  :  [laetus;  freudig].  Mfi  vig.isagos 
éneket  énealéuc  tfi  nectec  és  ném  zSkétéc  (MünchC.  33).  Te 
iteletid  rigasagosok  (AporC.  88).  Zolnak  az  iA-ueudS  rigsagos 
bodogsagrol  f\'irgC.  98).  Mariának  rigassagos  tamadagya  (OrnC. 
13).  Az  WT  isten  a  szomorusagos  esetnec  vigaságos  veget  adgya 
(Helt :  Bibi.  I.f2).  Nagy  rigassagos  énekeket  mondottanac  (Pécsi : 
SzüzK.  53).  Vigasságosból  .szomorúá  temii  (üecsi:  Adag.  322). 
Vigaságos  örömökkel  jutalmazza-e  ellenséginek  gonoszságát 
(Pázm:  Préd.  23).  Jusson  eszünkbe,  mely  gazdag  vendégséggel, 
mely  vigaságos  örömmel  fogadá  (180).  Mikor  kisértctben  buson- 
gmic  bűneinc  miatt,  ottan  az  szent  léleknec  ihléséből  támad  vi- 
gasságos gondolat  (MA :  Scult.  573).  A  rigassiigosokat  örömesben 
hallyuk,  hogy  nem  mint  a  szomorúakat  (Mad:  Evang.  10).  Ott 
mindenek  vigaságosok  és  gjSnyórfiséggel  tellyesek  lesznek  (749). 
Megváltónk  születésével  nékünk  vigasíigos  nnisikát  rendel  (Illy  : 
Préd.  1.19). 

Vigasz  [?1  :  (solatium ;  ti-ost].  L5u  nagy  vigasa  ott  az  Ab- 
rahamnac  (Born :  Ének.  343). 

Vigasz-ik :  [laetor ;  sich  freuen].  Mást  rigaszik  minden  az 
kikeleti  nép,  czak  az  én  örömöm  te  miattad  nem  ép  (Zrinri 
n.l00). 

meg-vigaszik :  I)  [sanor;  genesen]  Meglele  a  betegeth 
tekelletest  megvigaztat  'EhrC.  14).  V'ram  mong  éac  igéddel  es 
megvigazik  az  en  germekem  (MünchC.  27).  Ha  en  cac  5  ruha- 
iat  illetendem,  megvigazom  (29).  Valakié  5  ruhaianac  peremet 
illettec,  meguigaztanac  (42).  Legottan  meg  aza  8  verenec  for- 
rása, mert  megvigazott  a  capastól  (79).  Jíttec  uala,  ho*  hal- 
gatnac  5tet  es  megvigaznanac  5  leletezetectSl  (120).  A  corsagbol 
ezzent  orvossággal  megvigazic  (NádC.  15).  Az  meg  gyogyvlas- 
nak  jo  tétele  ze\nietlen  kerettetyk  vala ;  mynek  elevtte  az  ve- 
chemyek  el  végeztéiének,  tevkelletevseggel  meg  vyggazeek 
(MargL.  171).  Ha  valakinec  húsa  bSren  kelevény  lészen  és 
ismét  meg-rigaszic  (Helt :  Bibi.  I.DDd2).  A  betegSkre  kezeket 
vetKc  es  megrigasznac  (Helf:  ÜT.  0).  Valami  bárány  fagyut 
ereszte  a  sebbe  és  ottan  megvigaszéc  (Helt:  Mes.  108).  Mikor 
az  ló  futtában  megbetegfil,  anuac  az  fBle  kőzet  és  .szeme  k5zet 
végy  vért  és  meg  rigaszic  (Cis.  03).  O  sebei  által  vigaztimc 
mi  meg  (Sip:  VigK.  HXII).  Ha  fejed  s  homlokod  fáj  nap 
hevsígétfll,  vak  szemed  gyakran  kend  meg  s  meg  rigaszik 
ettfil  (Felv :  ScliSal.  24).  8)  [servo;  verwahren).  Az  mindenható 
úr  isten  vigasszá  meg  Kdét  és  adjon  Kd  felól  minden  jó  hirt 
hallanom  (Nád:  Lev.  111).  Isten  tartsa  és  rigassza  meg  Kdét 
minden  javával  (124). 

Vigaszás :  [sanatio ;  heilung].  Haluan  az  emberek  ez  az 
beteg  vygazasat,  az  fráter  Bufermak  nagy  tyztesseget  teznek- 
iiala  (EhrC.  60). 

Vigaszhatatlan :  (in.sanabiUs ;  unheilbarj.  Wygazhatatlan 
betegsyg  (Verb:  Verb.  190). 

Vigaszt :  [sano ;  heilen].  Ki  rigazt  tSredelmes  zfluSeket 
(AporC.  119).  O  rigasto  Jesus,  hol  vannac  atte  irgalmassagaid 
(NagyszC.  192).  Nem  vagyoc  vigaszto,  mert  ninch  az  en  hazam- 
nál kenyér,  sem  ruha  (Helt:  Bibi.  IV 15).  Illik-e  szombat  napon 
vigasztani:  licet  sabbatis  curare  (Helt;  ÜT.  c7). 

74* 


1175 


MEG-VIGASZT— VIGA.SZTALÍSOS 


vígasztalát— KÖZBE- VIGYÁZ 


1176 


még- vigaszt:  <v  Vr  ysten  joliaboly  teredelniesekett  mog 
vigazt  (EhrC.  72).  Mikor  meg  akarnám  vigaztjuioiii  Isrlt,  meg- 
ielentetet  EflVaimnac  hamissága  (BécsiC.  189).  Meguigaztom  6 
tírSdelmeket  es  akaratommal  zeretem  5ket  (200).  Monda  ueki 
Is :  En  elmeéec  es  megvigaztom  ótet  (MiiiictiC.  27).  Tartac  vala 
az  irastudoc  es  a  leualtac,  ha  zombaton  meguigaztana,  ho^ 
lelneo  honnan  meguadolni  otet  (120).  A  bfinSsőknec  sebeit  meg- 
vigaztanam  (NagjszC.  49).  Sebeit  megí-igaztauga  (22ö).  Wygaz 
meg  engemet!)  uram :  sana  me  domine  (KulcsC.  8).  Meg  wy- 
gazta  ewket ;  sauavit  eos  (Pe-sti :  NTest.  7).  Az  kowach  azt 
monda,  hogy  az  lowat  A  hamar  meg  vygaztana  (LevT.  1.67). 
O  wr  i.sten,  vigazd  meg  Stett  (Holt :  Bibi.  I.Wv).  A  beteges  asz- 
szany  embert  szeme  el5tt  meg  vigasztá  (Tel :  Evang.  11.960). 
Minekel5tte  mást  gyógyítanál,  annac  elStte  temagadat  vigazd 
meg  (JesSir.  E7). 

Vigasztal :  solor,  consolor  C.  laotifico  MA.  trösten,  fi'öh- 
licli  machen  PPB.  Zomoruakat  nem  vygaztaltam  (VirgC.  11) 
Zerelmevel  vigaztaltatnak  (DomC.  41).  Zeep  zowal  vygaztaliiy 
(ÉrdyC.  592b).  Kezde  a  tSb  zfizeknek  halálokról  5tet  vigaz- 
talnia  ig,  bog  fitet  magának  liaz.isul  venne  (KazC.  165).  Vigasz- 
talyia  kedig  euel,  hogy  (Helt:  Bibi.  I,g2).  Idesden  vigasztallya 
(Helt:  VigK.  72).  Az  nénye  vigasztalni  ez  iSt  vala  (Valk:  Gen. 
29).  Az  béres  szolga  esztendejének  végével  viga.«ztallya  magát, 
mikor  jutalmat  reménly  (Lép :  FTük,  240).  Egy-mást  ezzel  vi- 
gasztallyuk  (Mad:  Evang.  159),  A  leanyokis  sokat  vigasztallyák, 
intik-is,  mihelyen  kesergését  hallyák  (GyöngyD:  Ctiar.  3ö0i.  Ne 
csak  viga.sztaljvik  a  társa.ságot  helyes  beszéddel,  hanem  figyel- 
mezéssel  is  megbecsöljük  (Fal:  NA.  188).  Tílle  függ,  hogy  pa- 
radicsommal vigasztaljon,  vagy  pokollal  kínozzon  (FahUE. 
495). 

ki-vigasztal :  cv>  Ha  mikor  jól  alutt,  kivigasztalta  magát, 
tart  jé  kedvében  (Fal :  UE.  484). 

meg-vigasztal :  exhilaro  C.  consolor  MA.  trösten,  fríShlich 
machen  PPB.  O  gono.ssagokban  megvigaztaltac  kiralt  és  5  ha- 
zugságokban a  fejedelmeket  (BécsiC.  189).  Te  vram  segellettel 
engemet  és  meg  vigaztaltal  engemet  (AporC.  42).  Az  5  ke.sei'fl- 
segSs  faydalmaual  tégedet  megvigaztalna  (Nagy.szC.  12).  Vrnak 
ygasagy  meg  wygaztaliiak  zyueketli  (KulesC.  35).  Bánom,  az 
arán  forinthot  ho^  el  walthottad,  de  es  meg  wigaztaltal  (I^evT. 
1.27).  Rachel  nem  akara  meg  vigasztaltatni  (Fél:  liibl.  13). 
Hasznos  szolgalattal  í5ket  megvigasztalván  intA  zálagot  hagyunk 
szivekben,  hogy  el  ne  felejtsenek  (Fal:  UE.  428).  Megvigasztalta 
három  ezer  forintbél  álló  peiisioval  (Fal :  TÉ.  726). 

megvigasztalhatatlan :  inconsolabilis  C. 

Vigasztalás :  1 )  solamen,  solatium,  consolatio  C.  MA. 
trost  PPB.  Aggyad  mynekenk  az  ew  zenth.seg6s  vigazthalasa- 
ról  erewlnewnk  (W'inklC.  37).  Meg  ne  foztatneek  az  ew  remeu- 
seggel  fogantatot  fyaiiak  vygastalasatnl  (DomC.  34).  Szol  a 
Christus  Jesnsrél,  hogy  eli5  minden  poganoknac  vigjusztalására 
(Helt:  Bibi.  Ih).  A  szenuedottessegnec  és  a  vigasztalasnac  ado 
istene  adgya  tfinektoc,  hogy  vgyan  egyet  tjrtsotec  kSsztetec 
(Helt:  UT.  s2).  Az  atya  istennek  áldását,  oltalmát,  vigaztalását 
kivánom  szivem  szerint  (MA:  Scult.  Elflb.  3).  Hogy  a  vén  attya- 
is  vigasztalást  végyen,  nem  bánnya,  ha  vélek  az  iljú  elmégyeu 
(GyöngyD:  Cliar.  396).  Jó  szót  sz(')lla  és  viga.sztala.st  felele 
(Csúzi :  Sip.  472).  A  magyar  nemzetnek  abbúl  .származott  örflme 
és  vigasztalása  (Biró;  Préd.  C2b).  Az  elme-béli  vigasztalások 
tágittyák  a  magában  meg  .szorult  értelmet  (Fal :  NE.  20).  Nem 
•nagy  vigasztalás-e  e  rövid  életet  nem  felettébb  kedvelni  (Fal : 
NA.  161).  Egy  tsepnyi  mennyei  vigasztalás  többet  ér  tengernyi 
sok  egyéb  örömnél  (Fal:  SzE.  513).  8)  (sanatio;  lieilung],  Vala 
vrnac  tehetsege  belegecnec  vigaztalasocra  (MimchC.  118). 

Vigasztalásos ;  (laetus ;  freudigj.  Vigasztalásos  nieg-tapasz- 
talása  vagyon  ott  a  szent  meg-változásnak  (MHeg:  Toszl.  1.106). 


Vígasztalát :  [laetitia ;  fi-eude).  Te  vigaztalatíd  meg  vigaz- 
taltak  en  lelkemet  (AporC.  55).  Ki  hozót  tf  reiatoc  gouozokat, 
5  es  esmeg  hoz  tfnektec  6r5c  vigaztalatot,  Sruendezetet  (Bécsi- 
C.  108).  Vigaztalat  elreitttet  en  zemeimt61  (200). 

Vigasztalhatatlan:  inconsolabilis  MA.  antröstlich   PPB. 

Vigasztalhatatlanképpen :  inconsolabiliter  C. 

Vigasztalhatatlanul :  inconsolabiliter  MA.  untröstlicher- 
wei.se  PPB. 

Vigasztaló ;  cousolatorius,  paracletus,  consolator  C.  sola 
tor  MA.  tröster  PPB.  Légy  énnekem  vigaztalom  és  istennél 
közbe  .szollom  (ThewrC.  182.  Helt:  Bibi.  I.d2).  Oly  igen  meg 
szorul  és  rettSgésre  int,  hogy  meuybfil  az  atya  isten  kfild  vi 
gasztaló  angyalt  néki  (Kulcs:  Evang.  253|.  Vigasztaló  avagj 
provocator  :  paracletus  sou  [latronus  (Com:  Jan.  134).  Az  lator 
nak  az  ft  példája  nem  kővető,  hanem  vigasztaló  példa  iRéd 
Tem.  15),  Tele  után  vigasztaló  tavaszát  várhatja  (Fal :  BE 
628). 

Vigasztalóság :  [consolatio ;  böstung).  Küldetik  még  ma 
is  tanítóságra,  vigasztalóságra  és   újjászfil5ségre  (GKat :  Titk 

219). 

VIGÁLY  :  Ihilaris  ;  heiter?].  Hlyen  drága  erkSlcsfl  nagj 
fejedelemnek  ne  csudállyad,  hogy  e  vigály  munkámat  ajánlót 
tam  (Cz-egl:Dág   E16b.  34). 

VIGYÁZ  :  vigilo,  excubo,  lucubro  C.  .speculor  MA.  waclieii 
ausspahen  PPB.  Szorgalmasan  vigyázok :  invigilo ;  mindenko 
vigyázok :  per  vigilo  C.  Ez  iduesseges  bevicheseguek  tanolsa 
gaban  neeg  eztendeyg  vigyaza  (DomC.  8),  Menden  ISIekna 
kel  az  5  vrat  zeretetSsSn  es  ^^gazuan  megh  tartani(TelC.  156) 
Az  wr  isten  mindenekról  gondot  vigyáz  (Helt:  Bibi.  I.J4; 
Felele  a  kakas :  Fel  serkSntem  ókét,  hogy  vigyázzanak  a 
oruoc  ellen  (Helt:  Mes.  375).  Vigyázzunk  az  ö  eljövetele  eleih 
(Tel :  Evang.  1.30).  Sokat  uigyaznak  a  bor  mellett  é«  azért  ; 
töb  bűnösöknél  beueb  aiandekra  meltoc  (180).  Az  8  nyaijo' 
mellett  eijel  Srizuen  vigyaznanac  (Born:  Ének.  13).  Szállt>t 
várban  veszedelmes  az  bátorságos  álom,  mikor  kivül  vigyáz  a 
ellenség  íVás:  CanCath.  107).  Ne  szollétsoc,  mert  az  szóllét:il 
lanis  vigyáz  (Zvon:  Po.stL522b).  Vigyázi'a  jáijon  szolgád,  Pu( 
nokon  avagy  Szendröben  késéröket  kérjen  (RákGy:Lev.  142 
Az  itélü  bironac  az  egyenes  iga.sságra  gondgya  légyen,  vigyáj 
zon  (Com:  Jan.  134).  Magok  személyek  szerint  a  várat  vigyáj 
zák  (Zrinyi  1.91).  Bizonyos  szin  alatt  a  többit  ott  hacjgyáli 
vigyázva  legyenek,  még  meg-térnek,  mondgyák  (GyöngyD :  MN 
54).  Nem  nyugszik,  sem  vigyázz,  csak  fetreng  ágyában  (Gyöngy 
KJ,  9).  Mái'  ezen  hadaknak  hirivel  kell  szombatra  Wgyázr 
(Bercs:  Lev,  342),  Puszta.ságod,  ha  vigyázod,  nincs  egy  ép  liá 
fizlien  (Thaly:  Adal,  n.l24).  Mindent  kezére  adui  a  vice  gm 
dának  s  utána  nem  vigyázni  nagy  vétek  (Fal :  NE.  24).  Minél 
előtte  be.szédhez  ke-szgyfink,  sikos  és  ártalmas  nyelvfinkie  v: 
gyázzunk  (Fal :  NA.  187).  A  bölts  vigyázva  közli  magát,  vigyizv: 
hiszen  (Fal:  UE.  479). 

(Szólások],  Isten  en  istenem,  te  h  o  z  i  a  d  világból  v  i  g  a  z  o  I 
(AporC.  8).  Istenem,  te  hozzád  vigyázok  iBiró:  Ángy.  141 
Erősen  vigyáz  azon,  hogy  valakihoz  mikép|>en  férhessei 
(MA:  Scult.  207).  Vigyázz  magadra:  hüte  dich  (Adámi 
SprachK.  714).  Éhen  marad  hajitd,  ha  magadra  nem  vigyázs 
(Pázm:  Préd.  309).  A  kinek  ellenség!  vannak,  szemesben  já 
és  iiikáb'  vigyáz  magára  (12Ri.  Senki  megakarván  sebesítene 
nem  niongya.  vigyáz  magadra  (lUy:  Préd.  11.494).  Kegyehne 
uram  az  Christusért  vigyázzon  Nagyságod  magára  (Bercs:  Lei 
362).  Allapatuukat  vigyázzoc  serénységgel  (Zvon 
Post  1.33 1). 

közbe-vigyáz :  iutervigilo  C. 


1177 


meg-\'igyAz-vigyázatlan 


VIGYÁZATLANSÁG- VIGYOR 


1178 


még-vigyáz :  (anitumn  attpndn ;  beaditen,  aolit  halién]. 
Mimleu  koriióly-hiren  meg  ne  induljon,  az  ellenségnek  az  alatt 
niiisiitt  teheti  irruptióját  meg  vigyázza  (Bercs:  Lev.  330.  338). 
Mes  \ngyáznak,  meKbfii'sfllnok  bennünket,  lia  érdemes  tisztségre 
lépvén  azt  érdemesen  viseljük  (FahUE.  12S).  Megvigyázza 
niagíit  s  ellenségét,  hugy  se  beWl  se  kivfll  kárt  ne  valljon  (445). 
ókét  látván  magát  jobban  meg  vigyázza  és  példájokbúl  okúi 
(4tíB). 

reá-vigyáz :  1)  observu  C  Ibeobachteu].  Szolnokra  is 
reávigyázhatna  s  dirigálhatná  az  egész  hadakot  ottan  (Bercs : 
I,ev.  343).  2)  [caveo ;  acht  gebén].  Reá-vigyázni,  hogy  valami 
áll  utakon  el-ne  szaladhassanak:  hominiim  exitus  occultos *asser- 
vare  PPBl.  Onas  fazékban  rakjad,  reá  vigyázz,  hogy  el  ne  dűl- 
jön (Radv:  Szak.  95)  FSzd  meg  erSsen  a  tűznél,  de  reá  vigyázz, 
hogy  mec  ne  pergelídjék  az  vajban  (208). 

reávigyázas :  observatio  C. 

Vigyázás :  1)  vigilantia,  escubitus,  excubatio,  insomnia, 
vigília,  excubiae,  cu.stodia  C.  das  vvachen,  wache  PPB.  Vigyázas- 
sál megszerezni :  eincnbro ;  éjjeli  vigyázás :  lucubratiü ;  sok 
ideig  való  vigyázás :  pervigilium ;  szüntelen  vigyázás  :  pervigi- 
latio  C.  Az  en  munkamoth  es  vygyaza.somoth  az  en  ragalma- 
zoymtol  megh  tarcza  (Konijr  SzPál.  13).  Vigyazuan  meg  5rizzéc 
az  5  es  az  egész  kSzenségnec  vigyázasaf  a  bizonyságtétel  sátora 
elStt  íHelt:  Bibi.  IOOo2).  Az  étszakának  negiedik  vigiázásá- 
kor :  quarta  vigilia  noctis  (Fél :  Bibi.  1.24).  Vak  vigyázás  :  caeca 
speculatio  (Deesi :  Adag.  57).  Ezek  a  rettenetes  szók,  mind  étele, 
itala,  mind  álma,  \igyázása,  mind  egyéb  akár-minémű  foglala- 
tos.sága  között  mindenkor  fiilében  zengettek  (Pázm :  Préd.  7). 
Ha  a  vigyázás  álommal,  az  álom  vigyázassál  nem  orvosoltatik, 
megöli  az  embert  (69).  Pásztorok-is  valának  azon  tartományban, 
vigyázván  és  őrizvén  éjjeli  vigyázásokkal  uyájokat  (97).  Az  anya- 
szent-egy-ház  vigyázása  meg-torkolta  és  zabolázta  ezeknek  vak- 
meró.ségét  (717).  Fel-kelvén,  vigyázásodnak  elein  dics/rd  az 
istent  (Pázm :  Imáds.  86).  Meg  dichire  5ket,  hogy  az  szer  noha 
egyebeknek  adott  volna,  de  mindazonáltal  az  vigyázásban  meg 
maradtanak  volna  (Forró:  Cm't.  479).  Szent  Pál  levelei  meg- 
mutattyák,  hogy  mienk  volt  6  és  Bulgáriában  szerte  .szélivel  az 
5  vigyázása  alatt  lev5  ecelesiák  (Szatm:Dom.  Elilb.  14).  Ezek 
kapu  fölött  vigyázásban  voltak  (Zriuyi  1.155).  Zrínyi  Miklós  vi- 
gyázásban álla  (11.12).  Küldöttem  embereimet  az  angliai  követ 
vigyázására  (Monlrók  XV.5).  Étszakákat  vigyázásban  tSltótt 
(Tam:Szents.  16).  A  bölcs  tudományok  nagy  vigyázá-s  és  fárad- 
ság nélkül  béába  kívántatnak  (Illy:  Préd.  1.270).  Most  csak 
egy  mérföldnire  vagyok  tólök  az  erdó  szélin  vigyázáslia  (Bercs : 
Lev.  189).  Valamint  az  álom  halál,  úgy  a  vigyázás  élet  (László  : 
Petr.  197).  2)  cirbumspicientia  C.  fobservatio,  attentio ;  beobach- 
tung,  achtung).  Légy  vigyázassa!  egészségedre  (LevT.  11 364). 
Nagyobb  vigyázásod  is  legyen  erre,  mert  hamarébb  megsugoro- 
szik  a  másiknál  (Radv:  Szak.  189).  Minemű  vigyázás  szük.séges 
légyen  a  keresztyén  embernek,  hogy  üdvözüljön  (IIIy:Préd. 
ElSb.  A).  Balogh  Isván  itt  van  mellettem,  vigyázassál  vagjok 
hozzá  (Bercs:  Lev.  297).  Igen  nagy  vigyázassa!  és  szoiossan 
nevelik  fiket  (Mik :  TörL.  435).  Ide  tartott  Zrínyi  szem'  fül' 
vigyázassál  (Kóuyi :  HRom.  32). 

■Vigyázat:  [cura,  disciplina;  aufsicht].  Szárnyokra  kelnek 
a  házi  fészekbí!  az  ifjak,  a  nevelés,  fenyítték,  szorgos  vigyá- 
zat alól  fel-szabadúlnak  (SzD :  MVír.  237). 

Vigyázatlan:  1)  [non  vígilans;  nicht  wachsam].  Nagy  sebes 
s  igyenes  lövéssé!  rohan  a  vigyázatlanra  (László :  Petr.  185). 
Tsináltanak  vala  valami  zűrzavart  holmi  vigyázatlan  és  értet- 
len elméjű  ifjak,  a  kik  holmi  bevett  rendtartásokat  akartának 
változtatni  az  ekklésiában  (Bod:  Pol.  8a).  2)  [negligenter,  in- 
curiose;  uuachtsam].  Mikor  vigyázatlan  alusznak,  el-jö  a  síitán 
(Pázm:  Préd.  297).   El   kell  reitetni   a  jóknak,  hogy  ezeket  az 


életnek  uttyában  vigyázatlan   hordozván  el  ne  veszessük  (Illy : 
Préd.  U.211). 

"Vigyázatlanság  :  [incuria  ;  nachlássígkeít].  A  vígyázatlan- 
.ság  igen  lejtős  és  gflrgős  út  a  ve.szedelemre  (Glvat:  Válts.  1.1019). 
Il)ráui  uramat  az  vígyiizatlansj'ig  tréfálta  mog  (RákGy:  Lev.  269). 
Mit  akar,  nem  tudom,  hanemha  vigyáz;itlanságban  gondolván 
bennünköt,  Kouuüomnak  menne  (Bercs:  Lev.  114).  Nagyobb 
szígyeu  nincs  az  vigyázatlanságnál,  kítfil  isten  ójjon  bennünket 
(363). 

Vigyázatlanul:  (incuríose  ;  unachtsam].  Egy  bűnben  vigyá- 
zatlanúl  szerencséltetvén  i-niber  magát,  gyakorta  több  sok  nehe- 
zekben esik  (Megy:  6Jaj.  11.18).  Nagysjlgodnak  levelét  vigyá- 
zatlanul felszakasztottani  (Bercs:  Lev.  358).  Már  készületlenül 
nem  tanálja  s  vigyázatlanul  az  mieinket  (495). 

"Vigyázó :  1)  vígíl,  vígilans,  vigílarius  C.  [wachsam].  Éjjeli 
világnál  vigyázók  :  lychnobii ;  elalhatatlau  vigyázó :  in.sopítus  C. 
Mindenik  vára  nekünk  egy-egy  vigyázó  torony  gyanánt  lévén, 
ha  arrról  a  szélről  ellenségink  zörgölödiü  akarnának  is,  azok- 
ban megakadnak  (Monlrók  VIU.138).  Atylla  négy  igen  serény 
vigyázó  embereket  el5  álila  (Li.szny:  Krón.  148).  Lehet  itt  is, 
Malaczkán  is  vigyázó  had  (Bercs:  I>ev.  197).  Vigyázó  seregek 
változzanak  (438).  2)  prospicuus,  circumspectus  C.  [atteutus ; 
aufmerksam].  Vigyázó  ehi.ével  meg  kel  tekinteni,  kinek  kelles- 
sék binniínk  (Pázm:  Kai.  41).  Tisztjeinek  utánok  volt  vigyázó 
szemmel  (Fal:  NU.  281).  Az  éles  és  mértékletes  elmélkedéssel 
előre  s  hátra  vigyázó  ember  bátran  jár  és  jó  végét  éri  dolgá- 
nak (Fal :  UE.  382).  Figyelem,  szorgalom,  vigyázó  okosság,  fel- 
tett dolgaiban  gyémánt  állandóság  (Fal:  Vers.  900).  S)  excu- 
bitor  C.  [wachter,  wache].  Meggjniuc,  az  íó  vigyázó  és  ér8z8 
oda  vagyon  (Helt:Mes.  349).  Falunkat,  és  .szántó-földeinket 
szorgalmatos  vigyázóra  bízzuk  (Pázm :  Préd.  203).  A  tábort  kfiu 
háló  vigyázóckal  avagy  5r  álló  strásáckal  k5rűl  meg-orősiteni 
szükség  íCom:Jan.  147).  Az  vigyivzó  hallik,  bástyáról  mint 
szollal  (Zrínyi  1.50).  Vigyázó  jelt  ada  Szigetben  harangal  (1. 10b). 
Sellyén  vau  az  nénietnek  derekassabb  vígyázója  (Bercs:  Lev. 
279).  4)  [episcopus;  bisehof].  Az  pűspíkuek  auagy  az  vigyázó- 
nak fegyhetetlennek  kel  leuní  (Fél :  Tan.  327). 

[Szólások].  Hattá  m  lovas  hadat  is  még  vissza  vigyázó- 
ban (Bercs:  Lev.  29).  Már  csak  annnyi  had  fog  ott  mára  d  n  i 
V  i  g  y  á  z  ó  b  a  n  vagy  két  ezer  (363). 

"Vigyázóan  :  [attente,  diligenter  ;  mit  aufmerksamkeit,  sorg- 
fáltig].  Szentségesen,  vigyázooan  és  esz&sen  járjunk  a  mi  hiva- 
talainkban (MHeg:  TOszl.  102). 

"Vigyázt- :  [vígilans ;  wachend].  Fájdalmakkal  telik-el,  fáj- 
dalmakkal   aluttában,    fájdalmakkal    vígyáztában   (Hall :  Paizs. 

29). 

"Vigyáztat:  1)  [cu.stodírí  curo;  bewachen  lassen].  Ezt 
akarom  K.  futtára  adnom  hogy  K,  wygazta.sson  (LevT.  1.385). 
Az  maga  vármegyeiben  mindenütt  a  pas.susokon  szerével  vi- 
gyáztasson (TörtT.  X.138).  2)  [observari  curo ;  beobachten  las- 
sen].  Az  postákat  vigyáztattam,  de  semmi  cito-ságra  nem  taná- 
lílí  (Bercs:  Lev.  560). 

"Vigyáztatás :  [cusfodia ;  bewachung].  Itt  is  lészen  vígyáz- 
tatilsom  reá  (MonOkm.  XXin.93).  Ö  kegyelmének  vigyáztatása 
legyen  az  vaskapu  felől  (MonTME.  IIL57). 

"VIGYOR :  [vox  contumelíosa ;  schimpfwort].  Talám  mind 
el  hudoszta  magát,  oly  igen  fél,  ó  szegyen  ag  vigyor  (Helt : 
Mes.  206).  A  menyetske  gondolni  kezde :  bizony  ebből  ió  nem 
kővetkőzic,  mert  az  wram  meg  láttya  a  tükörben,  hogy  ész 
haia  vagyon  és  ottan  meg  kezd  tégődet  vtalni  és  a  vén  vigyor- 
hoz ragaszkodic  (398). 


1179 


VIGYORIT-VILÁG 


VILÁG 


1180 


Vigyorit:  [ringor;  die  zabne  blecken].  A  számat  vigyorí- 
tom :  ringó  C. 

Vigyorítás :  [rictus ;  der  klaffende  rachen).  Száj  vigyori- 
tással-való  giiuyolá-s  :  sanna  C.  PPBl.  Vigyoritása  a  szájnak  : 
rictus  MA. 

[Vigyorod-ik] 

meg-vigyorodik  :  (dentes  nudo ;  die  zahne  blecken).  Meg- 
vigyorodott  a  beszédére :  ad  illiiis  orationeui   *adhinniit    PPBl. 

Vigyorog :  ringor  MA.  die  zahne  blecken  PPB.  Vigyo- 
rogva gúnyoló,  guggoló,  mást  tsufoló :  sannio  PPBl.  Az  oroszlán 
vigyorogni  kezdő  és  a  fogait  megmutatni  (Helt:  Mes.  2'i).  Méltó, 
hogy  az  te  atyád  fiainak  emlékezetire  könyvében  irattassék, 
nem  azért,  hogy  valaki  vigyorongya  [így],  hanem  hogy  engesz-  ! 
telly5c  az  istent  (Toln:  Vigaszt.  Elób.  18).  A  hát-megűl-való 
meggúnyolásla  vigyorogva  gúnyolóknak  hagyattassanak  (Com' : 
Jan.  156).   Nem  vigyorgot  reá  a  vén  farkas  (CzegI:  Japh.  90).   j 

igyorog-vigyorog  :  ffurtim  cachinno ;  kichern,  verbissen 
lachenj.  Minden  szentsei;  nélköl  viselik  magokat  az  isten  igéjé- 
nek halgatásáiiak  idején,  igyorognak  s  vigyorognak  íSzatm: 
Dom.  2021. 

Vigyorgás  :  fcachinnatio  furtiva ;  das  kichern).  Az  parázna 
aszoniallatok  az  fl  hizelkedeseckel,  vigiorgasokkal  az  férfiakat 
hozzáiok  vonszak  (DetsiG:  Préd.  39).  ízetlen  tréfák,  fajtalan 
vigyorgások  {Otr :  Tökéli.  236).  Tsak  egy  vigyorgás  is  barát- 
sággal léví  leány  .szép  híréhez  nem  kis  motskot  téví  (PhilFl. 
64).  í 

(Vigyorgat) 

Vigyorgatáe.  Száj  vigyorgatás ;  rictus  C 

Vigyorgó:  I)  rideus,  frendens,  ringens  MA.  die  zahne 
bleckend  PPB.  llalomast  t&bitem  hazug  bezedekel  es  \7gi0rg0 
mondasokai  (VirgC.  4).  2)  fguttur ;  kehle).  Fel-önté  a  bort  a 
vigyorgóra,  gégéjére  (SzD:  MVir.  73). 

égbe-vigyorgó  :  [astrologns ;  sterndeuter).  Észt  e  dolgot 
az  5gbe  vigyargóc  a  chillagoknac  tulajdonittyác,  egynyihányac 
kedig  a  szerenchénec  (Ilelt:  ViglI.  28). 

VIHAR:  (procella;  sturmwind).  A  háborgó  szél,  vihar  és 
a  forgó  szél  kerengSben  magokat  tsudálatosképpen  forgattyák 
(Com:  Jan.  10).  j 

rVTHOG)  I 

ihog-vihog :  prae  gaudio  in  risus  et  cachinnus  solvor  Kr. 
(kichern).  Ihagtok  vihagtok,  piaczra  ha  mentek,  az  gonosz  ifjak- 
nak bflnre  okot  adtok  (RMK.  IL154).  Ez  fele  dfllfSsSc,  ihogoc 
vihogoc,  rShngíc,  Uatzagoc  v§gre  kesemaseu  simiíc  az  pokol- 
nac  kiimyai  kMtt  (Bom:  Préd.  388b). 

ihogásvihogás :  [cachinnus  ;  das  kichern).  Az  mostani  iffiu 
iiépeknec  idegenekkel  ihogása  vihogása,  cédasága,  soc  tántz- 
béli  szemtelen  tombolása  lehetetlen,  hogy  az  igaz  szemérme- 
tességnec  kára  nélkül  volna  (Zvon:Post  L186). 

VIKARIOS  :  [viciiriiis ;  statthaltor).  Mykoron  Orbán  papa 
Criatusnak  vykíuriossa  lathnaa,  hogy  az  nagy  dyhesseeghnek 
ellene  nem  alhatna,  helt  ada   az   wrasaghnak   (ÉrdyC.  329b).   I 

Viká.rio88ág :  fmumis  vicarii ;  statthalterschaft).  E^tt  az 
felden  eelweeii  eerdeniletto  az  few  vycariossagot  zent  Poter 
apostolnak  kepéében  (ÉrdyC.  329). 

VTLAG  (velag  Vú'gC.  80.  PeerC.  6.  MargL.  43.  ujlay 
Ozor:  Christ  95):  1)  luminare  C.  lux,  lumen  MA.  licht  PPI5. 
Kit  micor  latot  uolna  neminemS  leaíi  a  világnál  ölette  es  í 
reia    tekentetuolna,    monda    (MüuchC.    163).    Ottan    vylagot    ; 


gyoythwan  be  meene  es  labokboz  esseek  (JordC.  765).  Egy 
erdenghes  ada  merghet  meg  ynnya,  meel  ytal  myndent  meg 
vakoyt  vala  zeme  vylagatwl  (ÉrdyC.  233).  Senky  reytek  beire 
nem  tiszi  az  szSuidneket,  hanem  az  vilagtartora  (Sylv:  (jT. 
I.lOl).  Világ  16n,  mert  az  nap  felkele  (Esztii  2).  Hozzauac  fa 
olayt  vilagnac  (Kár:  Bibi.  I.llli.  Teijezd  ki  hát  fényes  orlzád 
világát  (Balassa :  Ének.  42).  Czimbalom  vagy  hegedfi  világánál 
\  igasztalta  és  tíinczoltatta  a  vendégeket  (Bal :  Csisk.  33).  Az 
s/.ép  piros  hajnal  azonban  el  jőve,  harmattjd  s-világgal  fbidet 
ékesité  (Zrinyi  1.30).  A  ki  ébren  vagyon  és  a  ki  elStt  világot  tart 
a  jó  ész,  halkáu  jár,  nem  szegódik  effélékre  iFal:  UE.  391). 
Ha  világnál  megvizsgálja  az  ember,  hát  mindnyájan  bolondok 
vagytok  a  világon  (Nőt :  PM.  28).  2)  mundus,  orbis  terranun 
MA.  welt  PPB.  Uimagyomuc  ez  scegiu  ember  lilkiert,  kit  vr 
ez  nopuu  ez  homus  világ  timnucebelevl  mente  (HB).  Attyam 
fya  Ferenc,  en  mendenestewl  foguan  zerzem  ez  nylagot  el- 
hadny  (EhrC.  5b).  Zidalmazza  meg  ez  velagnak  nemesyt 
(VirgC.  80).  Ha  imar  utolsó  napon  menne  pokolra,  mit  haz- 
nalna  neki  mindez  velagnak  iaua  (93).  Meodh  ez  velagh  sce- 
renth  zolgayth  el  erestbe  (PeerC.  6).  Ez  wylagnak  zerelmeth 
meg  olczad  (CzechC.  16).  Világnak  azzona,  mennek  rajtolaia 
halgassad  zegeneknek  kérelmeket  (DöbrC.  423).  Keues  idev- 
nek  vtanna  engemet  eluezen  az  teremtem  ez  velagbol  (MargL. 
43).  Hallyok  my  myudenyket  my  nyelvinkön  zolny,  kyben  ez 
vylagra  zylettAnk  (JordC.  710).  Lateek  ne^  augyalokalh  tarth- 
van  ez  vylagbnak  nee^  zeleeth  (896).  Isteni  zei'zesbSI  kimulek 
ez  volagból  (DebrC.  41).  Valaky  ez  álnok  vylaghoz  foghya 
magaath,  .'uniak  myiiden  reménseghe  semmyee  lezen  (ÉrdyC. 
147b).  Mynemevi'  zokólletSket  teen  ez  vylaghnak  meg  valthsa- 
gaeort  (380).  Jay  ty  nektek,  kyk  ez  wylagon  mcwettek,  merth 
megb  zSpeghytek  (ÉrsC.  236).  Ez  világnak  fenews  ro.saya 
(KeszthC.  446).  Szorgalmatoskodic  e  vilagnac  dolgaiban  (Helt: 
UT.  Ib).  Ez  világból  hamar  el  ki  nmlec  (Bom:  Ének.  345). 
Ez  világnak  el  vettetSt  szeimyeiue  tSttfink  (Fél :  Bibi.  11.32). 
Az  v^  lelket  meg  ne  terheliec  ez  világnak  szeretetinel  (Fél: 
Tan.  485).  Ezért  jfit  ez  világra  az  istennek  fia,  bog  az  írdíg- 
nek  cselekedetit  elrontsa  (Szár :  Cat  a).  Eo  hozzá  az  egész 
világról  appellálnak  (Pázm:  Kai.  671).  Mennyiszer  vagyon,  hogy 
világon  éltekben  az  igazak  sok  méltatlan  gyalázatokat  szen- 
vednek (Pázm:  Préd.  4).  Nem  a  világ  bértzén,  hanem  a  Kris- 
tus  uttyán  jiirjunk  (192).  E  világnak  gazdagi  és  jó  szereutsési 
(Illy :  Préd.  11.  298b).  Inkáb  e  világra  se  lettiUik  volna,  hogy 
sem  mint  ez  galyibás  tisztet  viselljiik  (Kecsk :  Tört.  III.324). 
Az  édes  anyám  s  haszontalan  mostoha  apám  nem  is  ügyelt 
reánk,  mintlia  a  világon  se  lettünk  volna  (Hazánk  1.137).  Alig 
lasznek  a  világra  ez  úrfiak,  a  leppendekek  nttyát  fizik  (Fal: 
NE  5).  Azt  gondola  a  gyáva,  hogy  csak  azért  hullott  a  vi- 
lágra s  csak  azért  mozogjon  a  lélek  beime  (Fal:  NU.  295). 
Megtellett  ez  a  farka  világ  sokféle  bolondokkal  (496).  8)  (ho- 
mines;  menschheit).  Ha  ez  világ  el5t  világnak  sőprédeki  va- 
gyunk, istennél  mindazonáltal  kétívesek  és  bStsfileteesek 
vagyunk  (Ker:Préd.  313).  Szokot  szokása  ez  a  világnak  (Mad: 
Evang.  808).  A  Matkó  sentencziázása  dél  színre  hozatott,  vi- 
lág szemei  eleibe  terjesztetett  (Illyef :  BCisTomp.  22).  Semmi 
más  ige  nem  foruattatik  a  világ  iskolájában,  mint'  elvészem, 
elvészed  (Illy:  Préd.  1.72).  A  világ  azt  mondja,  revocálnum 
kellett  vühia  Haisztert  (Bercs:  Lev.  105).  Hallottam  minap 
panaszit  egy  f5  embernek,  átkozza  vala  fonvn  a  mustaiü 
világnak  szokásit  (Fal:NE.  39X  Hogy  valami  f5  emberes 
nemzetes  lu-fi  látszatas  légien  a  kényes  világ  siemei  elfltt, 
ahoz  jó  darab  erszény  kívántatik  (Fal:UE.  273).  Az  ki  ennek 
a  \ilágn;dt  hiszen  vagy  beime  bizik,  jégen  épít  (Fal:  SzE. 
542).  Fiatal  világ  figyelmezz  a  bSltsek  intésére  (Fal:  BE.  574). 
Világra  lx)tsiUott  szép  könyvek  (Bod:  Pol.  74).  -1)  (vita;  daí 
lebenj.  Addig  volt  jó  világ,  míg  csak  kártyán  láttam  a  német- 
nek képét  (Thaly :  Adal.  1.78).  Eleibek  rúpittik  a  szidalmakat 
s  tsak  illyen-mire  élik  a  világot    (Fal:  NE.  4).    Élbettytlk  a  vi- 


1181 


ALtVIUG— nap-vilAg 


0HSZAG-VU>AG— VILÁOOSAN 


1182 


lágot,  résziüik  lehet  az  emberi  társaságban,  mégis  meg-felel- 
lietüiik  hivataluuknak  (Fal;  NE.  8).  Ifjantaii  reá  kell  oktatni, 
ki  teremtménye  légyen  és  mi  végre  éli  a  világot  (Fal:  NA. 
197). 

al- világ :  [iuferi ;  miterwelt).  Al-  s  felvilág  félte  erfidet 
(Thaly:  VÉ.  1.286). 

alsó-világ:  1)  antipodes  Fal:  UE.  477  [gegenfiissler], 
Kíinnyebb  az  alsó  világon  a  barom  emberekkel  megalkudni, 
hogy.sem  ezekkel  az  éppen  nem  emberekkel  (Fal:UE.  477). 
8)  [lumen  terrestre ;  erdenlicht].  A  csillagoknak  nincsen  kiizök 
az  alsó  világgal,  azért  megtartják  fényeket  (Fal:  UE.  456). 

ámyék-világ :  [vita  terrestris ;  erdenlebenj.  Az  poganok 
szoktak  nagy  sok  istent  imádni,  az  árnyék  világon  mindent 
eléig  kevanni  (RMK.  111.319).  Giczi  György  uramat  ez  árnyék 
világból  magának  kivette  és  örök  boldogságra  választotta 
(LevT.  11.93).  Vgy  flnenc  ez  arnyec  világgal,  hogy  istenfinket 
es  6r5e  eletfiuket  el  ne  feleytenflc  miatta  (Born :  Préd.  388). 
Erre  menendSk  vagyunk  mi  i.s,  kik  boldog  reménsegben  mú- 
lunk ki  ez  árnyék  világból  íExPrinc.  215).  Ez  ániyék  világbúi 
az  isten  ki  szólította  (TörtT.  XIX.93).  Nem  tudom,  mely  órába 
az  úristen  az  én  lelkemet  kiszóh'tja  az  árnyék  világból  (TörtT.^ 
IV.130).  Se  nem  utálom,  se  nem  kedvellem  felettébb  ezt  az 
árnyék  világot  (Fal:  NE.  14). 

föl- világ :  [terra ;  erde].  Nemes  hazám,  tiz  országok  imád- 
Iák  czimeredet,  al-  s  felvilág    félte  erídet   (Thaly:  VÉ.  1.286). 

gyertya-világ :  Pychnus ;  leuchte].  Kd.  levelét  gyertya 
világnál  bozák  (LevT.  II.lOi.  Kivannak,  hogy  az  gyertya  világ 
soha  el  ne  alunnék,  hogy  éten  éozaka  iáczhatnának  (Lép: 
PTük.  1.280).  A  gyertya  világnál  tanulónac  a  viasz  gyertya  a 
faíyunál  inkább  használ  (Com:Jan.  158).  Hazugsug-é,  hogy 
nappal  viaszgyertya  világánál  kintornáltok  (Matkó:  BCsák.  108). 

hold-világ  :  luna  lucans  Kr.  [mondschein].  Holduylag  meg 
nmtattuan,  lattá  zent  Ferenczet  térden  alua  (EhrC.  43).  Mikor 
volna  holdvilág,  kerde  az  A  édes  atyát,  hol  volna  (VirgC.  41). 
Mig  fel  kél,  meg  várom  az  szép  holdvilágot  (Zrinyi  L156). 
Az  mi  hadaink  kiállottak  vala  az  hódvilággal  az  falubúi,  les- 
tek (.Bercs:Lev.  231).  Nap,  hold  világ  szolgál:  die  sonne,  der 
mond  scheint  (Adámi :  205). 

kis-holdvilág  :  lunaria  minor ;  mondkraut  Mel :  Herb.  55. 
Kis  hold  világa,  hegyeken  terem  egy  szára  s  egy  leuele 
vagyon  (Mel :  Herb.  55). 

holdvilágos :  (luna  lucens ;  mond-,  mondén-].  A  Moyses  o 
tSrueuye  mint  egy  hold  világos  eczaka  a  Christus  euangelioma- 
hoz  képest  (Born:  Evang.  I.l). 

más-világ :  [vita  altéra ;  andere  welt].  Ki  mondand  az 
zent  leélek  ellen,  meg  nem  bocsattityk  hA  neky  sem  eth  ez 
vylagon  sem  az  mas  vylagon  (JordC.  390).  Zeghenb,  zeegySnb 
ívtalatosb  es  el  vet5t  leezen  az  mas  vylagon  (ÉrdyC.  473). 
Az  wr  isten  a  más  világon  Srecke  meg  boldogítson  (Helt: 
Bibi.  L  a2).  Él,  de  az  más  világon  (Decsi:Adag.  268).  Kau- 
nitznak  szóló  Oevél)  is  van  közöttek,  nem  tudom,  ki  viszi  azt 
utánna  másvilágra  (Bercs:Lev.  533).  Leg-kissebb  szolgádot 
szépen  fogadgyák  más  világon  (Fal:  NE.  33). 

nap- világ :  [sol  micans ;  sonnenliehtj.  Nap  velag  midSu 
allatokat  meg  zepSit  (DebiC.  382).  Hogy  nap  wylaggal  .soha 
ne  iarhatna  [a  denevér]  (Pesti:  Fab.  23b).  Az  bagolynac  nem 
szokása,  hogy  nap  világon  jiirjon  (Vás :  CanCath.  1 37).  Délszin- 
bei;  sem  láthattya  a  vak  a  napnak  világát  (Ker:  Préd  101). 
Nap  világgal  alá  hosztuk  seregeket,  nem  tartván  istrását,  sem 
titkos  kémeket  (Zrinyi  1.142).  Az  hadakkal  lalám  még  nap- 
világnál az  diószegi   erdőnél  lehetek   (Bercs:  Lev.  668).  Eis   a 


''  haldokló  setétség  még  a  déli  napviláguál  is  jobban  mog  mutatná 
'    nékik,  hogy  kevélység  esztelenség  (Fal :  NA.  183). 

ország-világ :  1)  [longinquao  regiones ;  weitliegende 
lander].  Országon  világon  kóborló  (NótPM.  62).  8)  [oranes  ho- 
inines ;  allé  welt].  Szétterjed  liire  s  neve,  fojlógatva  ország  s 
világ  azt  foga  mondani  felőle :  nesze  a  ritka  madarat  (Fal : 
UE.  367). 

pap-világ :  [sacerdotes ;   priesterschaft].    Papvilág  magyart 

!    rág,  mert  nála  uraság  (Thaly:  Adal.  1.8). 

Világbeli  :  [qui  est ;  lebend].  Istennek  fya,  atya  ystent^l 
ky  zyletteel  ez  wylaagbely  embereknek  ydenek  wtolso  folyá- 
sába (KeszthC.  52).  E  teljes  uilagbeli  emberűc  k5zz51  valazta 
(TelC.  161).  Az  vtajmunk  való  világbeliek  (Frank:  HasznK.  C). 

Világi:  1)  raundanus  C.  MA.  [terrestris;  irdisch],  weltlich 
PPB.  Mit  ártana  Aneki    minden  ez    vylagi   gonossagnak    zen- 

■  uedese  (VirgC.  93).  Meg  zerzette  vala  ez  keges  atya,  hog  ez 
velagj-  jozagoknak  bezolgaltatasaban  gond  viselevk  volnának 
az  parazt  fráterek  (DomC.  124).  Ez  vylaghy  zerelemrSl  ffel 
fyggeztethween,  hogy  myndenestewl  fogwa  istennek  eelne 
(ÉrdyC.  506b).  Ez  vylaghy  keench  azoknak  zykseeg  (507b). 
Azon  eegy  zawara  Cristusnak  zent  Marthe  myndden  ez  vy- 
laghy nyere.seegeet  elhagyaa  (540b).  Ereksege  nem  zarmazot 
ez  vylaghyakcak  kezSkben  (514b).  Tettette  magát,  ha  mynt 
yrast  olwasna,  hogy  chak  ky  vohatnaa  magaat  ez  vylaghy 
hewolkodasbol  (639b).    Ez    velagyakat  szorgalmazzák  (Beythe : 

I  Epist.  229).  Nagyobbann  jár  az  dolog,  hogy  sem  az  világi  pe- 
rek íPázm:Kal.  528).  Comediás  köntösök  mind  a  világi  szines 
öltözetek,  mind  a  kúldús  rongyok  (Pázm:  Préd.  31).  A  gono- 
szok világi  javai  ollyanok  mint  a  horogra  ragasztott  eledelek 
(34).  Orizkeggyfine  az  világi  eledel  felöl  való  szorgalmatosságtul 
(MA:  Scult.  31).  Sokkal  inkáb  nem  kol  nehézlenfink  ez  világi 
sotrohodasinkat  (Lép :  PTük.  111.172).  Világi  és  ördögi  negéd- 
ségnek  pontonia  (llly:Préd.  11.67).  Többénem  mernének  világi 
dolgokot  traktálni  (167).    3)    profanus    MA.    [civilis ;  weltlich]. 

1  Meglen  vala  sent  Ferench  ez  vylagy  ruhában,  sokaktol  balka- 
tagnak  aloytattnek  (EhrC.  2).  Az  egyháziak  a  fejedelemnek 
lelki  zoldot  fizetnek,  a  mint  a  világiak  világit  (llly:  Préd. 
II. .502).  S)  [terrae;  welt-].  A  médiabelieké  leszen  é  világi  bi- 
rodalom (Helt:  Bibi.  I.  a4).  4)  [sihi  liberalius  indulgens ;  lebe- 
manu].  Az  ki  sokkal  világhiab  s-vigab  vala  nálánál  (Poenit  4). 

I  Világol :  luceo,  lucesco  MA.  scheinen,  leuchten  PPB.  A 
napfény  úgy  világol  a  pokulárnak,  mint   a   királynak    (BethI: 

Élet.  1.180). 

Világoló:  1)  [lucens;  leuchtend].    Világoló  hited  nincsen 
(Czegl:Dág.  II. 8).  Szemközt  fordult  naptól   világoló    fegyverek 
(SzD:  MVir.  140).  2)  [lumen;  lichtj.   Az  isten  hét  nagy  világo- 
i   lókat  teremtett  (Czegl:  MM.  48). 

Világoltat :  [lucescere  facio ;  leuchten].  Egy  éjszakában 
világoltatá  ama  három  rend  béli  tSrvényét  (Nagyari :  Orth.  26). 

1  Világos  :  1 )  lucens,  luculentus,  perlucidus,  dilucidus  C.  MA. 
,  licht,  hell  PPB.  Tellyes  tested  wylagos  lezen  (Pesti:  NTest. 
'  116).  Az  szeplSc  feierednec  az  5  bflrén  és  világosoc  kezdenec 
!    lenni  (Kár:  Bibi.  1.99).   2)    per.spicuus,    clarus    C.    klar    PPB. 

[dentlich].  Esaias  igen  világos  formáját  irja  ki  ez  illyen  zabá- 
!    lódó  életnek  (MA:  SB.  9).    Álnoksággal    megkerlíl    és    világos 

fegyverekkel  meg  nem  ütközik  (llly:  Préd.  1.610). 

Világosan,  világoson :  dilucide,  perspicue,  signiticanter, 
enucleate,  enodate  C.  [klar,  deutlich).  Azt  is  világo.san  jelenti 
a  .szent  irás  (Pázm :  Préd.  42).  Világosan  következik,  hogy 
semmi  nints  bennünk,  miért  kellyen  más  valaki-eleibe  ülnünk 
(60).  Az  isten  igéretit  világosban  értette  (MA:  Bibi.  1.47).  Vilá- 
ghosbann  szolok  (Bal:  Epin.  1). 


1183 


VILÁÍ  Í08ÍT— V1LÁG08K0D-IK 


ÁI.TAL-VIlAGü.sKODIK— VILÁGOSULAT        1184 


Világosít:  I)  lucifico,  hicido,  Uimiiio,  ililuckio  MA.  pr- 
leiicliten  PPB.  Hiresítem,  világositom :  claro  PPM,  Te  a  szilve- 
ket  tanítod  és  világosítod,  6k  kivfll  Sntozik,  de  te  adsz  gyfl- 
mílcsSzést  (Pázin:  KT.  174).  Az  fSld  az  5  árnyékával  el  tiltja 
az  napnac  fényét,  hogy  az  holdat  ne  világosítsa.  1619  (KDebr. 
D3).  Okokkal  erossen,  valóban  fontossan  világosittya  (Com :  Jan. 
162).  2)  luceo,  lucem  piaebeo  MA.  leuchten,  scbeinen  PPB. 

ki- világosít :  [manifesto ;  offenbaren).  Hiszem,  az  ídfl  ki- 
világo.«ít  mindent  (Bercs:  Lev.  636). 

meg- világosít:  dílucido.Iumino,  illuraino,  eolluminc,  illuslro, 
in-adio  C.  erleuchten,  erklaien,  erlauteru  PPB.  Isten  meg  vilá- 
goséba 5  zemelet  mi  raitonk  és  írgalmazion  niynekSnk  (AporC. 
13).  Zamtalan  lelkeket  világosítót  meg  (VirgC.  20).  Vram  eu 
z5vidnekemet  te  meg  vilagosytod  (DübrC.  37).  Mind  az  tellyes 
leidet  megvílagosejgja  vala  eo  világosságánál  (DomC.  5).  Az 
nap  meg  vylagosoyttya  test  zereut  ez  vylagot  (ErdyC.  588b). 
Wylagosohad  meg  een  zemeymelb :  illumina  oculos  meos 
(KuIesC.  20).  Megvilágosíttatott  szemfl  ember  (Kár:  Bibi.  1.143). 
Kely  fel,  az  ki  aluszol,  kely  fel  a  halaiból  es  meg  uilagoset 
tégedet  az  Christus  (Tel:  Evang.  1.5).  Menyorszagbol  voltanac 
meg  vílagüsitatuan  (EsztT:  IgAny.  390).  Egy  vak  ember  meg- 
illetvén kezkeníjével  az  5  koporsojokat,  megvilágosíttatott 
(Pázm:  Kai.  63).  Miheut  szent  Füepet  meg-világositá  Kristus, 
ottan  urunkhoz  Uivá  Natanaélt  (Pázm:  Préd.  47).  Mint  a  nap 
a  világot,  ugy  világosíttya-raeg  embereknek  elméjét  a  buzgó 
imádsiig  (Hall:  Paizs.  97).  Az  acclusák  egészszen  meg  világo- 
sítják Nagyságodat  (Bercs:  Lev.  581).  Megvilágosítják  az  elmét, 
ébresztik  az  akai-atot,  építenek  leikünkön  (Fal:  NU.  312). 

megvilágosítás :  íUustramentum  C.  illumiuatio,  illustratio 
MA.  erlBiicbtuiig,  erliíuterung  PPB.  Csuda,  mely  sebes  sika- 
maira  értél,  hogy  a  szent  Pál  megvilágosításához  hasonlítod  a 
te  hit  hagyottsjigodat  (Czegl :  BDorg.  15). 

VUágosítás ;  illuminatio  C.  illustratio,  dilueidatio  MA.  er- 
leuchtung  PPB.  Az  my  az  embery  bevichessegnek  meg  fogyat- 
kozyk  vala,  azt  ez  zent  jfy-vban  betellyeseyti  vala  az  isteny 
malaztuak  vilagosej tasa  (DomC.  d).  Azért  jutnak  ily  kevesen 
a  menyei  világositásra  (Pázm:  KT.  445).  Kinek  megtaitására 
kötelességünkben  jilrváu,  kellett  lelkünk  ismeretire  nézve  is 
világosítást  tennünk  (KákGy:  Lev.  505).  Tökéletlenségét,  ha- 
misságát ennyi  világositásbúl-is  eszében  nem  vészi  (Matkó : 
BCsák.  180). 

Világosító:  1)  illuminans  MA.  erleuditeud  PPB.  Éj  vilá- 
gosító hoki :  uocliluca  PPBl.  3)  íllustrator  MA.  [erleuchter]. 
Jesus  drágalátos,  vallás  tenSknek  vikigositoya,  Irgalmaz  mi  ne- 
kfink  (Vás:  CanCath.  40U).  Te  szóly  vram  istenem,  minden 
próféták  oktatója  és  világositója  (Pázm:  KT.  173). 

Világoskod-ik :  lueoo,  perluceo,  ílluceo,  illucosco  C  mico 
MA.  leuchten,  .schimmern,  scbeinen  PPB.  Ez  a  világosság  a 
setétségben  világoskodic  és  a  setétség  azt  meg  nem  foghattya 
(Helt:  UT.  y7).  Vilagoskodik  mindeneknek :  luceat  onmibus 
(Fél :  Bibi.  1.6).  Vilagoskodíec  az  ti  vilagos.sagtoc  az  emberec 
el5t  (EsztT :  IgAny.  22).  Az  igaz  hit,  mobiiek  el5ttűuk  égS  szí- 
vétuek  gyan;uit  kellene  világoskodni,  csak  nem  kétségessé  téte- 
tik (P.ázm :  Kai.  79).  Uram  cseleked  íizt  irgalmasjm  velem,  hogy 
életem  világü.Hkodgyék  az  emberek  elótt  (Pjizm:  Imáds.  13). 
Vagyon  prophetiai  beszédftnk,  kire  figyelmeztek  mint  világos- 
kodó  lámpásra  az  homályos  helyben  (Bal:  Csisk.  417).  Gyer- 
tyatartóra téteti  a  fényességet,  hogy  világoskodgyék  mindenek- 
nek (Sámb;  3Kérd.  22).  Midőn  virrad  és  viliigoskodik :  quimi 
diesc'it  et  lucescít  (Com:  Jan.  6).  Mintha  ezzel  tagadná  a  nap 
világoskodó  voltát  (Matkó:  BCsák  261).  Az  istennek  nagy  erejo 
kiváltkép|iou  a  kicsin  dolgokban  vilagoskodik  (Illy :  Préd.  1.254). 
Jó  cselekedetekkel  vílágaskodó  ember  (11.211). 


által-világoskodik  :  [perluceo  ;  durchleuchten]  A  látás- 
nak visgáló  mestere  vi.'*gállya,  miért  legyenec  némellyec  által 
világoskodoc,  némellyec  homállyosoc  (Com:  Jan.  167). 

el 31- vilagoskodik:  praeluceo  C. 

közepütt-világoskodik :  interluceo  C. 

Világoskodás :  [lumen ;  licht].  Sem  nap  sem  hold  sem  a 
csillagok  világoskodása  oda  nem  hat  (P;'izra:  Préd.  107b).  Meg 
láthattya  a  nap  világoskodását  (Matkó:  BCsák.  261). 

Világoskodtat :  [lucescere  facío ;  leuchten  lassen].  Mind- 
gyárt kezdé  világoskodtatni  az  evangéliumi  ígasságot  (Nagyari: 
Orth.  26). 

Világosod-ik  :  lucesco,  díluceo  MA.  licht  werden  PPB. 
Elhíresedem,  világo.sodom :  claresco  PPBl.  Czelekedetfink  vi- 
lagosoggianak  mindenflt  (Mel :  Sz,Ján.  44).  Nem  tsak  éijel  vila- 
gosodot  mint  egyéb  tsillagoc,  hanem  nappal  Ls  (Kulcs ;  Evang. 
126).  Az  igasság  oly  igen  szemec  kSzzé  világosodott,  hogy  az 
mellé  kellett  állanioc  (MA:Scult.  627).  Az  nap  fel  kíltét  el6l 
vészi  az  hajnal  és  reggel,  midSn  virrad  és  világosodik  (Com : 
Jan.  6).  MentflI  jobban  világosodik,  attiil  inkább  oszlik  a  setét- 
ség (Fal:SzE.  556). 

ki-világosodik :  eluceo,  elucesco  MA.  hervorleucliten, 
erhoUeu  PPB  Az  napnak  fénye  az  .setétséges  pogánságra  ki- 
világosodott (MA:Scult.  114).  Melyből  az  embereknek  hála- 
datlanságok  világo.sodik  ki  (Mad;  Evang.  743). 

meg-világoaodik :  illucesco,  ílluceo  MA.  licht  werden, 
hell  werden  PPB.  Legottan  az  haz  oly  jgen  megvelagosodek, 
myntha  nappal  volt  volna  (MargL  67).  Megvilagosodot  embe- 
rec íBorn;  Evang.  III.  15).  Ki  a  ióban  igen  vak,  könnyen  meg 
gyógyulna  és  meg  világosodnéiék  (Lép:FlTik.  1.389). 

Világosság:  lux,  lumen,  claritiis,  perspicuitas  C.  licht, 
klarheit  PPB.  Monda  vr  isten :  legén  vylagossag  es  len  vyla- 
gos.sagh  (JordC.  1).  Ffel  támad  az  s6tethsegl)en  ez  te  vylagoesa- 
god,  es  az  te  s5tet.segyth  leznek,  mykent  az  del  zyn  (Apóst  17). 
Adatott  volna  velagossagul  feoldeon  lakozóknak  (DomC.  5).  A« 
seteot  temlecz  nagy  feenes  vylagossaggal  bel  teleek  (ÉrdyC. 
337).  Nintsen  elrej-tue,  a  melly  világo,«ságra  iSyen  (Helt :  UT. 
K).  Meg  i5ue  sz5me  világo.ssága  (Helt:  UT.  M2).  Láta  na^  vi- 
lágosságot: lumen  vidít  magnum  (Fél:  Bibi.  1.5).  A  természet 
világos.s.\gából  okát  adgya,  miért  kell  annak  lenni  (Pázm :  Préd. 
172).  Az  lutherLstáknak  fel  nem  kílt  ez-ideig  az  igaz.síignak  vi- 
lágossága, az  értelemnek  napja  (Pázm:  LuthV.  3).  Ez  postillá- 
nac  másodic  részét  is  \nlágosságra  boczattyoc  (Zvon:  Post.  U. 
El«b.  1).  Aha  világos,>!iígot  ugató  kutya,  hol  a  lelked  ismereti 
(Matkó:  BCsák.  213).  Hogy  fogadott  magyjittyokot  világosságra 
hozzák  (Illy :  Préd.  11.64).  Morus  Tamás  Angliának  ama  uagy 
világassága  (334). 

Világoaságos :  pertranslneidus  C.  [sehr  leuchtend].  Sockal 
nehczb  Christusnac  az  5  nagy  vílágoságos  eszénél  nézni  eimyi 
mer5  förtelmes  természetfinket  (Bom:  Préd.  553b). 

Világosul :  illucesco  MA.  [illnminor ;  erleuchtet  (verden, 
erhellenj.  Kyuankozykuala,  hogy  meg  zabadolhattna  valarayel 
vylagosolott  elmeyew  embertewl  ez  yly  nemew  ketsegtewl  (EhrC. 
77).  Vylagosnilyon  ty  n7lagoss;ightok,  bog  la.s.sak  ty  yo  teete- 
meenteket  (JordC.  306). 

meg-világosul :  illucesco  C.  XL\.  hell  werden  PPB.  Men- 
yetek A  hozva  és  meg  \vylag08wltok :  accedite  ad  eum  et  íUa- 
ininaniini  (KulcsC.  7b).  A  fényes  nap  éijel  hertelonséggol  meg- 
világosul (Kár:  Bibi.  I.459b). 

Világosulat:  [illuminatio;  erieuchtung).  Setetst'gok  meg 
nomoduak  engemet  es  en  vílagctsolatom  en   generke<leteaiben : 


1185 


vilAgoz— villAmás 


VILLÁMAT— VILLÁMODAT 


1186 


tenpbrae  concnlcabunt  me   ot  nox   illiiminatio   uiea  in  delicüs 
meis  (AporC.  109). 

Világoz :  [luceo ;  leuchten].  Gyújts  fel,  hadd  vilagozzon 
mind  most  (Bök:  Lámp.  (*)  (*) ). 

által-vUágoz :  fperliiceo ;  durcbleucliten].  Az  flveg  által 
világozo:  N-itnim  est  perUicidum  (Com:  Vest.  10). 

Világaág  :  [orbi.s  terrarum ;  die  ganze  welt].  Te  is,  nap,  hold, 
s  szép  czyllagok,  th  is  kek  egsegh,  erdők  s  mezSk  s  nagy  k5  zalak, 
te  is  vilfigsagh,  hald  meg  az  mit  neked  mondok  (VásKer:  Ep- 
Kat  10). 

Világtalan:  1)  [raecus;  blindj.  Az  én  szivemnec  kíván- 
sága ez  volna,  hopy  nékem  szegény  világtalan  emberaec  sze- 
mem világa  niegadatnéc  (MA:  Scult.  256 1.  A  világtalan  és 
beteg  Tóbiásnak  ezt  monda  az  angyal  (Mad:  Evang.  729). 
Itt-is  csak  a  vak  vezeti  a  világtalant  s  éhez  hasonló  a  con- 
sequentiád  (Czegl:Dag.  72).  Lakott  egy  városban  két  ember, 
egyik  erSs  vastag,  de  világtalan,  a  másik  erőtlen  bénna,  de 
jól  látott  (Hall:HHist  11.127).  Nincs  nyomorultabb  a  világta- 
lan embernél  (Kisv:  Adag.  513).  2)  (caligiuosus ;  finster].  Én 
mégis  élek  ezen  az  világon,  világtalan  világon,  veszet  világon 
(Zrínyi  11.134). 

[Közmondások].  Vak  vezet  világtalant  (Czegl:  MM.  126). 

Világtalanság :  [caecitas ;  blindheit].  Az  vak  halai  hozza- 
tok találkozik  és  világtalausága  miat  belétek  fttkezik  (Lép : 
FTiik.  69).  A  megélemedett  vénség  gyakran  világtalansággal 
van  8szve  kSttetve  (Szatm:Cent.  334). 

[VUágtalanul] 

meg-világtalanul :  [lumine  orbor ;  blind  werden].  Bo- 
•hattmik  az  thy  Ktek  warosaban  egy  nifg  wylagtalanolt  ze- 
geny  dyakot  ew  magát   gyogytasanak   okaert   (RMNy.    III.17). 

VILLÁM  (vdlam  DebrC.  42) :  fulgur  C.  MA.  blitz,  wetter- 
leuchten  PPB.  Veliam  zalla  reaiok  az  eegbSI  (DebiC.  42). 
Isten  tartson  meg  jó  egészségben.  Az  te  villám  kovácsod  (Nád : 
Lev.  58).  MidSn  az  fényes  nap  az  5  aranyas  Sltozetire  tfindSk- 
lenék  és  olly  csudás  villámú  ragyogással  fénlenék  (MA :  SB. 
231).  A  kénköves  g5z5Igések  meg-gyúladván  égi  villámokat 
indítnak  (Com;  Jan.  10).  Fegyvere  oldalán  tsördűle  és  annak 
villámán  a  szivök  el-hflie  (GySngyD:  CSiar  6).  Tűz  láng  lát- 
szik személlyében,  merS  menny-kővillám  szikrázik  szemében 
(GyöugyD :  Cup.  626).  Az  időnek  mankója  többet  vihet  végbe, 
hogy  sem  Hercules  hire.s  bottya  villám  hamarsággal-való  ke- 
resztültsapassal  (Fal :  UE.  395).  Elnyertük  Svajdnitz  várait, 
villám  pattantyuit  (Fal :  Ének.  27). 

VTT.T.ÁM-TTC,  VELLAM-IK  :  [fulgeo,  fulguro;  blitzen]. 
A  villámat  villamuan  feulic  men  alat  (MünchC.  151)  Villamni 
kezde  az  istennec  igeié  (Helt :  Háló  68).  A  villámásoknak 
isten  czinált  vtat,  míg  villámiék  (Mel :  Jób.  66).  Tiszta  éiyel 
ha  villamic,  északra  nagy  szél  és  zápor  i5  ((3s.  G).  Fén- 
lic  &s  villamic  mint  az  szép  nap  égben  (Bom:  Ének.  169). 
Mintha  mindannyiszor  tűz  szállana  ala  az  égből,  valahanszor 
tsattagot  es  villámot  az  ő  atkozot  székiből  (EsztT:  IgAny.  500). 
Ez  világ  vezérlőjének  bőlcsesége  ugyan  villámik  az  napnak 
ez  főid  kőrfil  való  szüntelen  forgásában  (Pázm:  Kai.  14).  Midőn 
villamic,  menydőrőg,  elrémfilvén  kicsoda  nem  félne  (Om : 
Jan.  10). 

meg-villamik :  [illucesco ;  anbrechen].  Mykoron  meg  vyl- 
lamek,  egybe  gylenek  a  népeknek  feyey  ees  Írástudók  (Pesti : 
NTest.  175). 

Villámás,  villamás :  fulgnrío,  fidguratio  C.  coruseamen, 
coriiscatio,  fulgetrnm,  fidgur  MA.  das  blitzen,  schimmeri],  wet- 
terleuchten  PPB.  Mel  imádság  elwegezuen,  menbelől  vellamas 

M.    NYELVTÖKT.    BZÓTÁB.    in. 


zalla  es  a  balvant  eltŐre  (NádC.  506).  Naé  hirtelenségnél  az 
menúországbol  világos.ság  villámá-skíppenn  kőrinll  víuí;  fltet 
(Sylv:  UT.  1.176)  A  villamás  kimogyon  a  napkeletiről  és  fénlic 
mind  napnyugattic  (Helt:  UT.  G3).  .Indás  pánczélában  ékes 
mint  egy  óriá.s,  éles  tőr  kezében  mint  egy  villámá.s  (KMK. 
V.33).  Minec  előtte  a  villániásnac  fénjességi  tfindőklenénec, 
én  általam  lottenec  (Kár:  Bibi  1.461).  Valamikor  menydörgú-st, 
villamast  látunc,  azoc  arra  valoc,  hogy  az  wr  eszünkbe  lát- 
tassa ez  uilágnac  végezetit  (Bom:  Préd.  8).  Olyatán  vala  az 
angyalnak  6  orczája  mint  egy  villamás  (Tel:  Evang.  11.11). 
Tanitiisa  menny-dörgés  volt,  mivel  erköltsi  villamások  voltak 
(Pázm:  Préd.  b4).  Lőnec  menydőrgésec  és  villamásoc,  hogy 
mind  az  egész  táborbéli  nép  rettegne  (MA:  Bibi.  1.66),  Lőnec 
az  irásoknac  vellamasi,  az  bezéllöknec  szauai,  kikel  meg 
terettetnec  az  bfinősők  (Zvon:  Osiaud.  236).  Delinán  mint 
villánKÍs  tűnik  reá,  mint  sebes  nienykü  röpül  nagy  dárdája 
(Zrínyi  1.181).  Az  ebek  a  medvére  is  villamásként  gyöttek, 
az  inain  sürfi  falasokat  töttek  (GyöngyD :  Cup.  607).  Hová  fut- 
nak a  bfinősők,  holot  a  villamasok,  szélvészek  ellenek  fel 
fegyverkeznek  (IlIy:Préd.  1.12).  A  farkas  a  kardnak  villámá- 
sát  soha  el-nem  szenvedheti  (Misk ;  VKert  180).  A  villamás 
meg  nem  tér,  nincs  rakontzája  (Kisv:  Adag.  117). 

Villámat:  [fulgiu-;  blitz].  Villámaikor,  jó  reggel:  diluculo 
Major:  Szót.  195.  Hogy  menne  leieknek  hamarsagaban  uiy- 
keppen  vyllamat :  quum  írét  quasi  fulgur  in  impetu  spiritus 
(ElirC.  138).  Villámat  mikor  megieleneudic,  fenes  (BécaiC.  115). 
Vrnak  villamati  es  kődi  iol  mon^atoc  vrnac  (132).  O  uezosec 
monnal  lampasoc  monnal  futó  villamatoc  (261).  Vrnac  ané:ala 
zalla  le  ménből,  vala  5  zemele  miként  villámat  es  ő  ruliaia  feier 
miként  lio  (MünchC.  70).  Latom  vala  sathant  miként  villamatot 
ménből  le  hullata  (134).  Te  villamatid  megfenlettenek  földi 
világnak  (AporC.  33). 

Villáml-ik  :  cornsco  C.  fulguro  MA.  blitzen,  wetterleuchten 
PPB.  Meg  haifá  szivárvány  aranyos  kéz  iját,  erőssen  villámlik, 
mintha  Hinné  nyilát  (Ziinyi  U.70). 

Villámlás :  coruseamen,  emicatio,  fulgetrnm,  fulgetra  C. 
coruscatio  MA.  das  blitzen,  wetterleuchten  PPB.  Tüzet  lobbant 
pillantása,  mint  az  egek  villámliisa  (Fal :  Vers.  861).  El-szánta 
a  fertelmes  népet,  kinek  meg-térésére  mái-  se  menydörgés  se 
villámlíís  nem  használa  (Moln :  JÉpül.  45). 

Villámló :  coruscus  C. 

Villámó  :  coruscus  MA.  schimmernd,  blitzend  PPB.  A 
wyllamo  fenesseg  melly  egyk  egbewl  a  masykra  fenlyk  (Pesti: 
NTest.  161).  Kezed  legyen  rakna  villámo  szép  aranyas  gy&rnkel 
(Helt:  Mes.  452).  Az  villámó  nap  nincz  meszsze  (MA:  Scult.  33). 
Villamó  pallossal  a  kaput  állya  (MHeg:  Preb.  2). 

Villámodik :  fnlgurio,  fulguro,  diluculo  MA.  [glanzen, 
leuchten].  Jesus  felmeue  Oliuetucc  hegere  es  vilamoduan  esmeg 
iőuő  a  templomba  (MünchC.  185).  Noha  bizony  ez  .sem  csillag, 
hanem  ignis  fatuus,  aö'éle  bujdosó  kisded  fényeskedés,  mely 
néha  a  régi  i-stállókban  szokot  villamodni  (Pázm:  LuthV.  3). 
Az  isten  igéje  által  mindent  bátran  merjenec,  kutőzzenec  és 
oldozzanac,  menyűtő  szerint  villámodgyauac,  dőrd&llyenec  (MA: 
Tan.  1194)  Maria  Magdaléna  el  méné  az  koporsóhoz,  az  angyaloc 
ott  villamodnac,  de  nem  árt  néki  az  (MA:  Scult  478). 

meg- villámodik  :  diluculo  C.  [liell  werden].  (Pesti:  Fab. 
32). 

megvlUámodás :  diluculum  C. 

Villámodat :  [diluculum ;  morgenlicht].  Kéretézéc,  hoé  zabad- 
sag  ailatnec  ő  neki  eyiel  es  villámodat  élőt  kimenni  yni;idkozni 
(BécsiC.  36).  Nemei  emberiec  vilamodat  élőt  voltanac  a  kopor- 
sónál (MünchC.  167). 

75 


1187 


VILLÁMOZIK— HÁROMÁGÚ- VILLA 


SZÉNATAKARÓ  V n.LA— VINCELÉR 


1188 


Villámoz-Uc :  fulgeo,  ftilguru  MA.  loucliten,  scliinimerii 
PPB  Nagy  meiiydörgéssel  villámuzó  szél-vész  (Fr:  SzJáii.  Elöb 
15). 

Villamtat :  [fulgore  facio ;  blitzen  lasseuj.  Villaamtassad 
wyllam.'Lssvdat :  fulgiira  coniscationem  (KeszthC.  395). 

még-vUlamtat :  c«  Megvillámtatom  szemei  eWft  kardomat 
(SzD:  MVir.  141). 

Villancaó :  ciciiidela  C. 

Villáncsoz-ik,  villamcsoz-ik :  [coru.sco ;  schimniem, 
gliiiizen].  A  víz  villamtsozik  a  báz  fedelén:  spleudor  aquao 
*di.s3ultat  per  tecta  PPBl.  Az  nagy  reszkot5  é,s  nem  villamczozo, 
Lanem  homállyo.s  szem  bor  iszakcst  és  buját  ielent  (Cis.  N3). 
Az  luv5  szerszámmal  ki  15tetet  dardak  is  villamczoznak  vala: 
ex  cussa  tormeatis  tela  micabant  (Forró:  Curt.  455). 

Villangos:  [coniscus;  selümmemd?].  Ama  sokszor  mosdott, 
visszíilt,  cafraugüs,  villangos  társa  helyében  hóhért  lát  oldala 
mellett  (Fal:  NE.  108). 

VHjLOQ,  VELLAG  :  mico,  corusco  MA.  schimmern  PPB. 
[glíinzeuj.  EJmeszszére  villog  rajta  a  fegyver':  *conspicuns  longe 
fnlgentibus  armis  PPBl.  Vilagó  kétél5  fegyver :  ílammeiui 
gladium  (MA:  Bibi.  1.4).  Az  szép  z51d  pasit  niezSben  az  fflvec 
villagiiac  (V.34).  Nyakán  gallér  villog  (Ben:  Rythm.  102).  Villog- 
nak a  pallosok  (Land :  UjSegits.  11.235).  A  Vemis  mellett,  ki 
visel  lángokat,  Mars-Ls  köszörüllyöu  villogó  kardokat  (GyöngyD: 
MV.  16).  Az  eresztett  zászlók  mezAkön  lobognak,  a  sok  .szép 
seregek  alattok  villognak  (GyöngyD:  KJ.  405).  Viilog-is  már 
Kháron  kormányával,  parthoz  jíivén,  hogy  ott  várjon  hajójával 
(451).  Nem  igen  villog  ládájáb;m  az  arany  (Mik:TörL  183). 
Hasad  a  piros  hajnal,  siet  a  setét  éj  csillagos  táborával,  villog 
a  gy.íingyös  hai-mat  (Fal :  NA.  190).  Villogott  a  sok  rezes  kapu, 
a  .sok  magas  torony  (Moln:  JEpUl.  214). 

caillog-villog :  iv  A  szép  lovas  katonának  arany  az  élete, 
csillog-villog  az  oldalán   szép   vitéz  fegyvere  (Thaly:  VÉ.  295). 

Villogtat:  (corusco;  schimmern  las,sen].  Villogtatni  kópiáját, 
dárdáját,  szablyáját :  *coruscare  hastam,  ensem  PPBl.  Ké.szill 
Vénus  rá-bizott  dolgához,  nyilakat  villogtat  s-egyeuget  ijjához 
(GyöngyD:  MV.  18).  Örömtííz  villogtatta  mezSnküt  (SzD:  MVir. 
448). 

meg-villogtat :  c«  Persiai  fejszéckel,  mellyec  nagy  erSvel 
meg  villogtiitnac,  által  vervén  ^Com:  Jau.  150). 

Villongat :  [corusco ;  schwingenj.  Az  papac  !'>  ellenec  villon- 
gatiiac   az   ki  atkozasnac  raeuy5t5  kSuet  (EsztT:  IgAiiy.  450). 

VTLLA,  VÉLLA  (vidla  TörtT."  111.178) :  furca  C.  gabel 
PPB.  Hagiok  vvilat  ij  (—kettőit]  égik  lU'anios,  az  másik  feier 
zekes[V]  (RMNy.  11.67).  Keeth  villa,  az  egyUnok  kristhál  az 
nyele  (IU.52).  ímhol  vannac  az  gorebliec,  czépek,  villák,  Ímhol 
az  6kr5k  iárniay  es  ogiéb  szerszámi  (Mel:  Sám.  237).  Niacz 
oly  rakott  szekér,  kire  egy  vella  széna  fel  nem  f9r  (Decsi: 
Adag.  523).  Az  istállót  véllával  ti.sztittyn-ki  (Com:  Vest.  47). 
A  kaszálóé  éles  kaszával  aratnak,  kévékbea  kStic,  villával 
asztJtgokban  öszve  rakiác  (Com:  Jau.  74).  Vagyon  uala  neeg 
ezAst  wella  aranyas  és  az  egyik  crisbil  (Radv:  Csjil.  H.5).  Egy 
eziist  villa  aranyas  (125).|  Vagyon  Inisszonuyolc  kalíiu  és  egy 
vidla,  egy  aranyas  vidla,  egy  eziist  párta  övecske  (TörtT.*  III. 
17Si.  Két  villa,  egyik  ezüst,  niilsik  tengeri  disznó  serte  (Gér: 
KárCs.  III.361).  Se  kés  se  villa  se  abrosz  nem  alkalmatlankodott 
az  asztalon  (Mik:TörL.   18). 

háromágú-villa :  trideus,  trifurcus  C.  fuscina,  lüschmla 
MA.   drei   hörnichte  gabel   PPB.   Tisztito    seprő,   három  águ 


horgas  orni  villák  (Mel:S;im.  471).  Vas  fazekakat,  seprSket, 
három  ágú  vellákat  és  minden  szerszámokat  meg  czinala  (Kár: 
Bibi.  L378). 

szénatakaró- villa :  furca  foeuaria  MA.  beugabel  PPB. 
Egy  háromágú  széna  takaró  villa  6  d.  (TörtT.  XVin.266). 

Villácska,  vellácska  :  furcula,  furciulla  C.  MA.  giibelein 
PPB  Az  mi  előled  vagyon,  vedd  ki  vagy  kaseczkeuel  vagy  barom 
agu  vilaczkaual  (Era.sm:  Erk.  47).  Az  eledelec  késsel  avagy 
vellácskával,  melyet  nyelénél  fogva  tarts,  fogattatnac  el  (Com :  Jan. 
110).  Az  húst,  mikor  metéli  és  asztya,  uyaival  ne  érellye,  hanem 
villácskával  avagy  késsel  vigye  azt  végbe  (JTársReg.  95).  Az 
istennek  házában  Moisen,  valami  ahoz  való  volt,  egy  kalánig, 
egy  két  ágú  viliácskáig  mindeneket  el-készittetett  (Tof :  Zsolt 
653). 

Villás :  bifurcns  C. 

VILLONG,  VTLLAJÍG  (virong  Com:  Jan.  132):  alter- 
cor  C.  cuutendo  MA.  zanken,  hadern,  streiten  PPB.  A  két  SrJkS.s 
jószágnac  birásánSl  virongóc  avagy  veszekedSc  közt  k5zben 
járulni  szfilcség,  k!  a  mirSI  egymással  vironganac,  el  ossza, 
meglássa  (Com:Jaa  132).  Az  orvosoc  a  minden  betegségéé 
elleu  való  orvo.sságról  vironganac,  versengenec,  ha  adassék  (174). 
Eleintén  neminemfl  philosophu.sok  voltak,  az  kik  mind  Sr5kké 
vilonganak  vala  (Toln:  Vigaszt  205).  A  váras,  melyben  a  pol- 
gárok elleaséges  gyűlölséggel  egymás  kózStt  villang:uiak,  kSzél 
vagyon  a  felverettetéshez  (llly:  Préd.  1.444). 

Villongás,  villangás :  altoreatio  C.  certatio,  contentio 
MA.  zank,  streit,  hader  PPB.  Valamit  eéhaznac  pastori  el  vegez- 
nec,  annac  minden  villangás  nekfil  hiszen  (Tel:  KerF.  30).  Mi 
ha.szna  vagyon  a  soe  villong.xsnac  (Mon:  Apol.  518).  Az  igasságot 
annival  inkáb  méltó  keresni,  menüivel  tSbb  vilongás  vagyon 
felőle  (Zvon:  Fost.  1.573).  Piii-t ütéseket,  támadiisokat,  virongá- 
sokat  inditnac  [az  országos  lázitok]  (Com:  Jan.  144).  Veszeke- 
déséé, virongásoc  hogy  kSzben  ne  assenee,  alig  lehet  meg  (202). 
Nagy  részre  asfik  az  kflls5  szertartásokról  és  ceremoniálcrol 
vagyon  az  vilangás  (Toln:  Vigaszt  29).  A  kSzSttSk  támadót 
villongásnak  el  igazitisára  liivatot  (CzegI:  MM.  207).  Hol  keres- 
sem eimyi  sok  tSmenyteni  villongásbaun  (297).  E  felett  vagyon 
a  villongi'tó  (Matko:  BCsák.  295).  Az  egyiptombélieknek  és  frigyia- 
bélieknek  vi!lüugá.sok,  mellyik  volna  6  közzUlök  elébbi  nemzet 
(Misk :  VKert  224).  A  békétolenek  gyakorta  derék  villongást 
indittanak  nyelvekkel  a  barátságos  tirsa-ságban  (Fal:  UE.  434). 
Hogy  a  villongást  kerííljék,  engednek  azok,  a  kiket  jó  erkölcsei 
anya  nevelt  (459).  Néha  tsak  nom  köröm  szakad  a  szörnyű 
villongások  kíjzött  (540).  Megszűnik  nap  kelet  nép  özönt  kül- 
deni, délszin  villongásit  kezdi  felejteni  (Orczy:  KöttSz.  230). 

Villongó  :  contentiosns  C.  altorcator  MA.  ziiukisch,  haderer 
PPB.  A  két  SrSkes  jószágnac  bírásáról  virongik:  avagy  vesze- 
kedSc (Com:  Jau.  132).  ősi  jószAgjokat  az  raostini  villongó  é« 
hazánk  felháborodott  sorsa  miatt  fol  nom  aszthatták  (BékHajd. 
IL207).  A  kocsi  nélköl  most  nem  lehetek  a  villongó  idflkhöi 
képest  (TörtT.'  III.166).  Az  egymással  villongó  fejedelmek  (Bod: 
Pol  91). 

VINCELÍ3R,  VINCELLÉR  (vm':l,'r  Mih:ÖÉlet  98. 
Megy:  3 Jaj.  ILllSj:  vinitor,  couductor  MA.  winzer  PPB.  ZSISt 
plántált  ember  es  aianlott;i  .'ízt  a  vinceloreknoc  (MüncliC.  95). 
Monda  a  vinceljrnec :  di.xit  ad  cnltorem  vineae  ( Helt :  UT.  SS). 
Nem  io  vinczelerSc,  hamis,  aln.'ik  es  rest  pénz  gyAló  fi^suen 
papok  halhatok  es  erezetók  ezt  (Mel :  SzJán.  67).  Valánac  soo 
vintzeléri  az  hegyekben  (Kár:  BibL  1.396).  Monda  az  szAlónek 
vra  az  5  viuczelerienek :  Ilid  elfl  az  munkasokat  (Fél :  Bibi 
1.33).  Az  wintzlér  az  erStlen  .szólJ  ve-szót  az  karoknál  meg 
támogattia  (Mih;  ÖÉIet  98).  Mikoron  estve  voln.i,  monda  ai 
gazda  az  6  nnlzelérénec :  Hivd  el4  az  miveseket  (MA:Scult 
213).  A  azólőnuVes  viucelér  új  szAIS   töveket    filtet  (Com:  Jau. 


1189 


VINCLÉRKED-IK— VIl'ERA 


VIRAG—GYŰSZC- VIRÁG 


1190 


831.  Az  istenuec  régi  jiünbor  vinezlére  és  liSséges  szolgái 
(Megy:  3Jaj.  11.118).  A  melly  szS15  tít  a  vinczelér  meí;-nom 
irtogat,  lio.'w.'izii  veuyikékre  terjed  (Hall:  Paizs.  37).  Ha  gyalog 
uram  csak  maga  lesz  vinczellér,  megdézmiltatom  bizonyosan 
(Bercs:  Lev.  150X  Gondot  visel  a  vintzellér  a  szílőre  (Bod;  Lex. 
201). 

Vinclérked-ik :  [dispensaforem  ago;  nirtschaften).  Plébános 
\Tam  addig  viuczlerkedik,  complarkodik,  hogy  amniit  tniiot  is, 
elfelette  (Mel:  SzJáu.  95). 

[vuícog] 

Vincogás  :  [gemitiis;  das  winseln]  A  lovak  éa  oroszlányok 
semminek  tartják  az  apró  byiviráknak  cziholá-sokat,  vinczogá- 
sokat  (GKat.  Válta  11.290). 

VTtíCOS  :  lascivus,  petniaus,  venereus  Kr.  [muhvillig, 
ausschweifendj.  A  mostani  ifiakba  keues  io  vagyon,  mert  az  fi 
szöleik  chac  azt  keuannyác,  hogy  kazdagoc  és  nagy  urac,  aSt 
hogy  faitalanoc  es  vinczosoc  legyenec  (Tel :  Evang.  111.486). 

VTNIÍYE :  officina  fabri  ferrarii  MA.  eisenschmiede  PPB. 
Kár,  hogy  meg  nem  irja  Mahomet,  minemű  vinnyében  és  ko- 
vácsmfihelyben  forrasztotta  ily  hamar  egybe  az  hóidat  (I'ázm : 
Kai.  444).  Miczoda  vinnyében  és  m(ihellybeu  kovaczoltathattac 
(MA :  Tan.  59).  Fortélyos  practikáknac  iró  camarája  és  koholó 
vinnyéje  (1183).  Hi.szem  emberben  nem  bolondság  kováchlásá- 
nak  vinnyéje  (Veresm ;  Lev.  291).  Miért  teszi  gyano.ssá  az  8 
fejének  vinnyeibíl  származót,  kSIt5t  fogással  az  mi  doctorinkat 
(MNyihlrt.  181).  Vinnye,  koholo-mfihely  (Com ;  Orb.  137).  Ha- 
zugsággal bé  van  boronálva  beszédgye,  tzigány  ülőrfll  v.  vinnyé- 
bfl  kóltt  (SzD:MVü.  224). 

VTNTíYO :  [casa ;  hütte].  Halászok  vinnyoi  látszottak  (Gvad : 
Hist.  50).  Kastélyba  vágyódó  vinnyóba  betér  (Gvad;Orsz.  210). 

VXNNYOG:  [certo;  streiten].  Veszekednek,  patvarkod- 
nak, vinniognak,  harczohiak  (Csan :  Dögh.  134). 

VIOLA  (vh<o!a  0)m :  Jan.  24) :  viola  C.  [viole].  Violaszin- 
fest5  :  violarius  ;  violaszinó  :  violacens  MA.  Viola-gyökér  :  radix 
Iridls ;  viola-olaj :  oleum  violaceam  PPB.  Nekic  violyánac  ve- 
lic,  de  ahoz  hasonló,  nagyob  annál  (Mel :  Herb.  54).  Vivola 
kóron  term6  feny5-mag  szabású  apró  szedeijék  (Com :  Jan. 
24).  Meg  halaványodék  mint  szép  viola,  Zrini  lába  elót  esék-le 
hanyatra  (Zrínyi  1.128).  Stratonica.  a  hires  kh-ályné  egy  vers- 
szerzónek,  a  ki  viola  virághoz  hasonh'tja  vala,  ezer  egy  néhány 
száz  forintokat  adott  (Fal:  NA.  1.182). 

dupla- viola :  doppelte  violen  blum  KirBasz.  155. 

fiirtöa-viola :  lupinus  PP. 

mezei-viola :  vaccinium  PPBl.  [hyacinth].  Pimponia  gyS- 
kére,  mezey  viola  viragia  (Frank :  HasznK.  19). 

olasz-viola  :  leuconium  Italicum  (Com> :  Jan.  20).  Jósza- 
gi'ik  és  koszoníbau-valók  ezek:  majoranna,  szegfSvirág,  olasz 
viola  (Com*:  Jan.  20). 

szentháromság-violája:  trinitatis  herba,  jacea  tricolor 
Beythe:  Nom.  8. 

veres-viola :  viola  flammea,  fios  Indianus ;  indianisch 
negelin  Fuchs :  StirpH.  28. 

Violás :  [violaceus  ;  violett].  Violás-kert :  violarium  PPBl. 
n  jsdmézeld  meg  jól,  ha  szerét  teheted  rósa  vagy  violás  nád- 
mézzel (Radv :  Szak.  268). 

VIPERA :  (vipera  ;  viper].  Vipera  kigoknak  fiai  mikippenn 
szolhattok  iot,  mikoron  tfl  magatok  gonoszok  legetek  (Sylv: 
UT.  1.19).  Mikor  szent  Pál  több-több  forgácsot  szed  vala,  nagy 
vipera    kigyó    kezéhez     ragada   (RMK.  IV.204).    Csnszómászó 


állatoc:  vizi  kigjó,  zomoc  kigyo,  vipera  (Com:  Jan.  41).  A 
megve.szott  természetű  ember  kigyó  magva  és  vipera  fajzat 
(DEmb:  GE  155). 

VIRAG  (vérig  NádC.  629.  DomC.  11) :  flos  C.  MA.  blumo 
PPB.  Meníioi  rosakuac  veraghi  kízzSt  helh5ztetic  (NádC.  629). 
Vrnnk  ith  marada  verag  zombatig  (WeszprC.  9).  Az  mezSknek 
vyraghy  .sem  dolgolodnak  sem  zíi-nek  (JordC.  371).  Voragok- 
nak  voragaval  veragozeek  (DomC.  11).  Sárga  virága,  szSszSs  a 
feie  (Mel:  Herb.  75b).  Soc  viragi  feyér  és  veres  vagyon  (115). 
Czinala  gyertia  tartókat  aranyból,  aimac  virágait  is  aranyból 
(Kái-:  Bibi.  I.  78b).  Ha  az  gyopár  virágának  leueuel  az  iiigfit 
meghimtSd,  az  tetveket  ki  flzi  (BeytheA:  FivK.  106).  A  rósát 
két-képpenn  szedhetni,  vagy  szárán  vagy  virágán  (Pázm :  Préd. 
33).  Nem  nyeri-el  a  pállyát,  a  ki  minden  oszlop  vagy  virág 
mellett  megáll  (FahSzE.  523).  Megy.szinű  virágokra  metélt 
tar  bársony  hosszú  köntös  (Fal:TÉ.  636). 

[Szólások).  Életének  virágjában,  haszonnégy  eszten- 
dős korában  (Illy:Préd.  1.6).  Életének  virágjában  halálos  be- 
tegség érdekli  (Fal :  BE.  574).  Le-tsipi  élte  virágjában  az  halál 
(SzD :  MVir.  208).  Virágában  elö:  primaevus  C.  Virág- 
ban levő  leány  (MikTörL.  49).  Az  mi  széleinc  virágában 
vadnac:  vineae  nostrae  florent  (Kár:  Bibi.  I.  631b). 

arany-virág :  [chryaanthemum ;  goldblume].  Arany  virágú 
f5,  a  levele  széles  mint  a  ló  korSmnec  (Mel:  Herb.  70).  Ha 
az  arany  virágú  fíinee  a  virágánál  borban  eggyfit  f5zed,  vize- 
letet indit  (165). 

balha-virág  :  [jmlicai-ia,  psylium  ;  flohkrautj.  A  pá.sintos 
fflliúz  számláltatnac  az  ezer  jó  fS,  balha  virág,  uti  ffi  (Com: 
Jan.  24). 

bársony-virág :  amaranthus  Com :  Jan.  24.  sammetblum 
KirBesz.  155.  Jó  szagú  és  koszorúban  valoc  ezec:  majorann;i, 
bársonyvirág,  szekffi  (Com:  Jan.  24).  Ugrándoztak,  lejtőt  jár- 
tak, majorána  rozmarinttal,  bársonyvúág,  violák  (Fal :  Vers. 
869). 

béka- virág :  ranunculus  PPBl. 

boglár-virág :  ranunculus  hortensis ;  coronaiius  PP. 
hahnenfuss  PPB. 

búza-virág :  1)  cyanus  MA.  pseudomelanthium  PPBl. 
kornblume  PPB.  Az  8k5r  fark  sz6r8s  leuelfl,  mint  az  atratzél, 
ennec  erdei  búza  virág  a  néne  (Mel:  Herb.  146).  A  mezei  ffi- 
vec  meleg  természetflec,  mint  az  ezer  jó  ffl,  kéc  búza  virág, 
(Com :  Jan.  26).  2)  pollis,  pollen  MA.  reinstes  mehl,  semmel- 
mehl  PPB. 

csengő-virág :  hypericum  Beythe :  Nom.  5.  [Johannls- 
kraut].  Csengő  virág  van  nyomában,  keresi  a  százszorszép 
(Fal:  Vers.  870). 

csillag- virág :  *aster  Atticns  PPBl. 

ezerlevelü- virág :  [?].  Amaz  ezer  levelfl  virágnak  fris 
nyája  gySnySrftséges  rendel  mutattya  a  Ngod  minden  embe- 
rekhez való  kegyes.ségét  (Ágost :  Zar.  Előb.   11b). 

gyöngy-virág :  lilium  convallium  MA.  maienblümlein, 
maienrőslein  PPB.  Neved  versfejében  befogtam,  az  kinek 
nevére  gyöngyvirág  levélre  e  néhány  verset  iram  (l'haly:  VÉ. 
58).  A  gyöngy  virág  alig  kezdi,  már  is  a  tüskébe  hág  (Fal: 
Vers.  869). 

g3rűrü- virág :  [calthra;  ringelblume].  Gyfirő  virág,  a  ki 
minden  h'jlnapban  virágozic,  igen  io  szaga  vagyon  (Mel:  Herb. 
71).  A  pásintos  f&hSz  számláltatnac:  az  kakas  láb,  gyftrfl  vi- 
rág, földi  bodza  (Com ;  Jan.  24). 


gyüszü-virág :  digitális  PP.  fingerhut  PPB. 


75* 


1191 


HARANGVIRÁG— VIRÁGLIK 


VIRÁGOCSKA— V1RÁG0Z^S 


1192 


harang-virág :  aqiiilegia,  cissanthemos  PPI31.  uarreukap- 
pen  PPB.  Egy  harangvirág  forma  arany  virág,  melyben  va- 
gyon gyémánt  Imszonliat  (Gér:  KárCe.  IV.421). 

erdei-harangvirág :  *c;impanula  sylvestris  PPBL 

jázmin- virág,  jelsemin-virág :  apiaria,  zambachum; 
jasmiu  PPB.  Jelsemin  virág  két  féle,  egyik  paraszt  szabású, 
az  másik  oltott,  kit  'spanyor  jelseminuek  biuak  (Lipp:PKert. 
1.100). 

kakuk-virág :  flos  cnculi  Mel:  Herb.  18fi.  ephemeron  C. 
liliiim  eonvalliuni  MA.  gaucbblnme  Mel:  Herb.  186.  maienbliim- 
lein  PPB.  Kakuc  virága,  kakuc  pfikte  fft,  mert  a  kakuc, 
mikor  sokat  szól,  rea  píkic  (Mel:  Herb.  186). 

kása-virág :  primula  veris  Beythe  :  Nom.  7.  herba  para- 
lysis  MA.  marienbliimlein,  himmelsclililssel  PPB.  A  gySngy 
virág,  kása  virág  vize  iobb  erejfiek  lesznek,  ha  fetskefiakat 
íszve-vagdalvan  edgyiitt  ve.szik  vizét  (PP:  PaxC.  23). 

kék- virág  :  cyanas,  flos  frnmenti  Beythe:  Nom.  4.  korn- 
blnme  PPB. 

kenyérbél-virág:  calendulae  Upp:  PKert.  181.  Kenyér- 
bél virág,  ez  magátiíl-is  iiol  az  táblákban   (Lipp:   PKert   1.81). 

liliom-virág  :  [lilium  ;  lilie)  Ewtuen  az  fewldett,  az  helyen 
kelé  egy  zepp  lilium  \7rag  íElirC.  78).  Ha  latonk  az  rosaban 
zepseget,  lylyom  veragban  es  violában,  ennek  myatta  meg 
eerthegyevk,  hogy  az  ev  teremteyek  sokkal  zeeb  legyen 
(CornC.  165).  Azt  mondta  nékiec,  hogy  megnéznéc  az  mez6- 
nec  liliom  virágit  és  az  mezSnec  madarait  (MA :  Scult.  502). 

májfü-virág :  fmatrisilva,  liepatica ;  leberkraut].  Végy 
más-fjl  font  májffi  virágot,  fél  font  tfidS  füvet  (Csech  :  OrvK.  3). 

mák-virág :  moselblum  KirBesz.  155. 

máreius-virág :  narei.ssus  PP  marzenblum  PPB. 

nap-virág :  [belianthus ;  sonnenblume].  A  uapvh'ág  fejet 
hajtván  elSIép  (Fal :  Vers.  870). 

olasz-virág :  viola  purpurea  MA.  hlaue  viole  PPB.  Fejér 
és  veres  szint  mutati^  olasz  virág :  leucoium  Italicum,  album 
et  rubrum  (Com:  Jan.  21). 

pocs-virág :  (?].  Az  árnyékot  kedvellik  a  szederjes  viola, 
gySngy  virág,  pöcs  virág  (Lipp:  PKert.  111.131). 

réz-virág :  [chaleantum ;  galitzenstern].  A  gálitz  k5  avagy 
réz  virág,  salétrom  érez  kt^zzfil  szivárkozó  bányászi  nedvessé- 
geknek mondatnak  (Com:  Jan.  16). 

százszorszép- virág  :  bellis  Com" :  Jan.  20.  [taiufendschön]. 
Jó.'izagúk  ós  koszomban  valók  a  majoránna,  bársonyvirág, 
százszor-szép  virág  (Com'^ :  Jan.  20). 

szegfü-virág :  caryophillum  Com' :  Jan.  20.  anthemis 
PPBl.  [nelkej. 

szentgyörgy -virág :  verbasculum  PPBl.  lilium  conval- 
liura  Com:  Jan  21.  [maiblnme).  Koszorúban  valóé  a  majo- 
ránna, Rzekffl,  sz.  Gyflrgy  virág,  viola  (Com :  Jan.  24). 

szentjános-virága:  galion  Nom*.  37. 

tűz-virág :  ealtha,  calendnla,  flos  ignis  Beythe :  Nom.  3. 
ringelblum  PPB. 

Virágot :  (floreo ;  blUhenJ.  Az  mezlnek  vidulá.sával  meg- 
vidulhat még  s  virágíthat  szerencséje  Kegyelmednek  (Thaly: 
ET.  Ulll). 

Virágl-ik  :  [floreo  ;  blühen].  Testűdnek  veragio  yfyusagaban 
ártatlanul  karhoztatolwala  (WinklC.  247). 


Virágccska:  flosculus  C.  MA.  bliimlein  PPB.  Fjinec 
gyfikeren  egy  viragocska  neuekedic  (Bom:  Ének.  5i.  Két  egy 
forma  lábas  fedeles  pohár  vagyon,  kiknek  lábok  és  fedelek 
aranyas,  kicsid  viragocska  is  az  fedeleken  (Radv:CKal.  111.27.5). 

Virágos :  floridus  NémGl.  101.  florulentus  C.  MA.  bUihend 
PPB.  Fodros,  virágos :  cri.spans ;  virágos,  kép-metszéses  kupák : 
scyphi  *sigillati  I'l'Bl.  Haját  szalangoztatá,  virágos  koszorúval 
megnyomtatá  (RMK.  II1354).  Aaroc  virágos  veszszflje  (MA: 
Bibi.  1.64).  Koszorúban  valóc,  a  mellyekbfil  koszorúkat, 
bokrétákat  és  virágos  koronkákat  kötnek  (Com:  Jan.  24). 
Fekete  virágos  bársony  palást,  tafotával  bélett  (Radv:  Csal. 
11.234).  K(i.sz8ntsed  én  szómmal,  mihelyen  meglátod,  virágos 
kertiben  aluva  találod  (Thaly:  VÉ.  11.217).  A  sz.  János  ffiuét, 
mikor  virágas,  ffizd  meg  vizben  (OrvK.  17).  Nem  kítelezlek, 
hogy  mind  azon  virágos  táblákat  terjege.ss  azok  eleibe,  kik 
reád  figyelmeznek  (Fal:  NE.  22).  Járd  meg  szemeddel  a  virá- 
gos táblákat,  apró  bimbotskák  voltak  elAbb  a  már  terepes 
rózíák  (FahSzE.  517). 

[Virágostul 

még-virágOBUl :  [effloresco ;  hervorblöhen).  Igaz  meg  vy- 
ragoswl  mykeppen  pálma  fa  ees  meg  sokaswl  mykeppen  Ly- 
banus  hegyenek  cédrus  fay  (KeszthC.  248). 

Virágoz-ik  (virágoz  Mel:  Herb.  92):  floreo,  floreaco, 
vemo  C.  MA.  blübeu  PPB.  Más  utiín  virágozom :  superSoresco 
C.  Idején  virágzóm :  praefloreo  PPBl.  Virágoznak  varasból 
miként  földnek  zenaia  (AporC.  25).  Igaz  virágozik  miként 
pálma  (52)  Az  zAld  fa,  ky  zepen  virágozik,  beuen  gymSlczAt 
teremtli  (VirgC.  65).  Veragozik  vala  az  kevzevnseges  tudomány 
(DomC.  6)  A  poklo.sság  virágzic  a  bSrbe  (Holt :  Bibi.  L  DDd2). 
Szent  Jacab  hauában  is  virágoz  (Mel:  Herb.  92).  Most  rette- 
gés hellyén  Sr8m  es  vigaság  gyakorlatos  iatéc,  minden  gySn- 
nySrSség,  virágzic  az  kSsség  (C^ákt :  Assz.  5).  A  romlandó.ság 
meggy5zettetuen  virágozic  a  hit  (Kár:  Bibi.  1.462)  Nyilatkoz- 
zéc  meg  a  fSld  és  virágozza  vduSzitót  (Vallást,  s).  A  régi  szeot 
atyák  vagy  az  apostolokkal  éltének  vagy  az  í  idejekhez  leg- 
kSzelben  virágoztak  (Pázm:LutbV.  349).  Az  szentek  tudgyák, 
hogy  még  élnek  és  virágoznak  azok,  az  kik  6ket  életekben 
sanyargatták  (Pázm:  Kai.  788).  A  gonoszak  gj-akran  virágoz- 
nak kiilsS  jó  szerentsékkel  (Pázm:  Préd.  30).  Az  óltovány  ágas 
bngasodik  és  virágzik  (Com:  Jan.  17).  Ott  tisztül  az  arany, 
hol  a  tűz  lángozik,  a  róz-sa-ia  tíSvis  között  rirágozik  (GyOngy: 
MV.  14).  Virágzik  vala  már  a  te.ste  sebekkel  (Gyöngy:  KJ. 
149).  Zá.szlót  emelt  a  vitéz.ség  és  virágzanak  a  szépséges  er- 
kSltsfik  (Fal:  UE.  369). 

ki-virágozik :  effloreo,  effloresco  MA  hervorblühen  PPB. 
Elóbb  utóbb  ö  szerentséje-is  kivirágzik  (Fal:UR  382). 

meg-virágozik :  effloresco  C.  [hervorblühenj  A  dió-& 
raeg-Wrágy.ik  :*in(iuit  se  ma  in  florem  PPBl.  Kynúeb  volna  a 
veragoknac  vyonuan  es  meg  megvyragoznyok,  honnem  mint 
az  en  7.eretímneo  na^  voltaat  meggondolhatnia  (NagyszC.  45). 
Ez  zentsegSs  ziz  megveragozec  (182).  Lee  zalleek,  hogy  megh 
láthatnám,  hogy  ha  meg  wyraghzottak  az  zSlítJk,  ha  nemzette- 
uek  az  pvuika  alniaak  (ÉrsC.  220).  Az  ygaz  mykeppen  pálmafa 
meg  vyragzik :  jiistus  nt  pálma  florobit  (KulcsC.  279)  Ember  el- 
változik mint  az  mezei  %irág,  hulval  reggel  meg  virágzik, 
estére  elhervad  (RMK.  11.70).  Aharonnac  veszszeie  megvirago- 
zec  (Szék:  Kr^Sn.  19),  Mikor  az  mondola  fa  meg  virágzic 
(Kár :  Bibi.  1.630).  Nem  az  6  ideiében  telic  el  élete  napis  és 
az  S  czimotaia  meg  nem  virágzic  (521). 

Virágozás :  1)  [tó  florere ;  das  blilhenj.  Nem  csak  ki- 
színlolt  mágx,tssal  kellemetes  lészeii  eleje,  hanem  gyfiuiSIcses 
kimenetellel  is  jeleskedni  fog  dolgtmknak  vége  (Fal :  UE.  372X 
2)  loniamentuin  j  veriierung].  Ayto  színén  való  czifrázás,  virá- 
gozás: antepagmeuta  C. 


1193 


VIRÁGZÓ— VIRUAD 


[FÖL  VIRRAD]- VIRRAD  TA 


1194 


Virágzó :  1 )  flurens,  florescens,  floridiip  MA  bliihpnd  PPB, 
Az  mi  jámlKír  szüleink  teUélletes  erkSlcsSkltel  virágzó  isteues 
emberek  voltannk  (Pázm:  Kai.  662).  Az  keresztyénségnek  vi- 
rágzó idejétfil-fogva  az  szentekre-való  eskflvés  szokott  dolog 
volt  ("95).  Atlieiiás  városában  rfgenten  virágzó  iskolác  formá- 
ján épült  avagj'  rendelt  bires  neves  o.skolák  (Com:  Jan.  157). 
Eleinknek  jeles  birrel  virágzó  nyomdokit  mi  is  kész  sziwei 
kövessük  (Kőnyi:  BRom.  D.  8)  tloriger  C. 

[VIRÍT] 

el- virít:  [defloreo;  verblühen].  Élete  virági  minden  nap 
alatt  el  virritauak  (SzD:  MVir.  208). 

[VIEUI,] 

még-virul :  [egermino ;  hervorspro.ssen].  Ez  az  nemes  yo- 
zagns  ffa,  kyrSl  az  agaclika  le  metteteek  es  ennen  isteny 
hatalmával  meg  vvnvia  (ÉrdyC.  437b). 

VTRGAIÍC,  VIRGOWC:  alacer,  versnhis,  agilis,  ver- 
sipellis  MA.  hiirtig,  mn(ig,  frisch  PPB.  Virgontz  és  tanátsaiban 
haba  hurgya  a  kSnnyen  haragus  (ACsere:  1.188).  Némellyec 
belső  mivóltokra  nézve  nyersec :  virganczoc,  egészégasec  (Com: 
Jan.  53).  Jó  erSben  vagyon :  vidám,  virgoncz  (197).  Feleségek 
nincsen,  hanem  az  ágyasok  virganezok  nálok  (Matkó :  BCsák. 
(4121.  A  vad-ketfke  igen  gyoi-s.  kSnnyfi,  virgontz  állat  (Misk: 
\'Kert.  222  >.  A  kakas  igen  virgontz  termé.^zetű  és  kevély  ma- 
dár (354).  Forgolódik  virgontz  talpánu,  hippet-hoppot  emleget 
(Falt  Vers.  871).  Látta,  virgantz  vagyok  és  hogy  jól  termettem 
(Gvad :  RP.  76).  El  oltódott  a  tflz  sok  kényes  virgantzba  (Gvad  : 
Orsz.  76). 

Virgoneság :  [petulantia ;  muhville].  Erre  tartozik  minden 
gonosz  kívánság,  csókolódás,  tánczolás,  szerelem-ének,  virgoncz- 
ság,  vendégeskedés  (ACsere :  BDolg.  118). 

[VTRQÁZ] 

meg-virgáz :  [virgis  caedo ;  mit  rutén  schlagen].  Hogy 
wgáz  engemet  meg  a  tarczali  confessio,  muta.sd  meg  (Matkó: 
BCsák.  323). 

VIRGINA  (virginal  Mel :  Szján.  456) :  clavicymbahim, 
virginale,  arcaiium  orgánum  fidiculare;  ein  rausikalisch  in.stru- 
ment,  desseu  sich  das  frauenzimmer  bedienet  PPB.  Virgina 
vagy  orgona-&i,  niellyeket  vernek  líjokkal :  pinnae  tactiles 
PPB.  Virgina  billegetó  fa :  chromata  PPBl.  Nem  leszen  pokolba 
trombita,  sip,  virginal,  orgona  (Mel :  SzJáu.  456).  Dob,  hegedő, 
virgj-ina-szóval  töltik  és  kfiltik  napjokat  (Pázm :  Préd.  39).  Az 
umac  zengedezzetec  sípokban,  virginákban  (MA:  Bibi.  V.67). 
Lant,  hegedő,  virgina,  clavircordiomban,  gy5ny5rk6dik  faytalan 
sok  gonos.sagokban  (Szentm:  TFiú.  7).  A  virgina  avagy  clavir- 
cordium  tombora  húrokból  áll  (Com :  Jan.  169).  Virginákat 
nyomnak  trombitákat  fújnak  (Thaly:  VÉ.  1.338).  Megtanulta 
az  énekszót,  a  virginát,  a  képírást  (Fal :  TÉ.  661). 

Virginal :  [clavicordio  ludo ;  auf  dem  cymbel  spielenj. 
KJzel  az  városhoz  vagyon  egy  kis  falu,  hol  az  városbéliek 
mulatni  szoktak,  hegedűsök,  virgiuálók,  lantosok  hol  bSven 
találtatnak  (SzCsomb:  Utleir.  102). 

Virginás :  [fidicen ;  cymbelspieler].  Kilentz  legyen  hege- 
dfis, virginás  tizen  négy  (Szentm:  TFiú  8). 

VTRICS:  hydrodes  MA.  hansbier,  trebenvein  PPB.  Sika- 
min  fa,  ezt  nem  fának  monga  lenni,  hanem  nimi  fának,  \iri- 
czinek  (SyIv:ÜT.  n.169).  Az  laserpitium  nevfi  zSldellS  vesz- 
ffiSnek  viricsevel  es  fejér  borsai  élnek  (Forró:  Curt.  743). 

VERKAD  (verrad  MA.  TbalyiVÉ.  213.  meg  verrad 
ÉrdyC.  270b.  C.  virad  Helt:  Bibi.  IV):  diescit,  Incescit  MA. 
ee  tagét   PPB.    Az  szombat  estue,   mell  estue   az   fidnepnek 


oéé"*  uapiara  virrad,  el  mene  az  Maria  Magdaléna,  ho^  meg 
látná  a  koixjrsot  (Sylv:  UT.  1.47).  Fel  serkone  Pharao  es  eszébe 
vSue,  hogy  alom  latas  volna,  virradna  meg  szomorodott  lélec- 
kel  vala  (Helt:  Bibi.  I.V).  A  nap  fel  kSltét  elSI  vészi  az  haj- 
nal és  reggel,  midőn  virrad  és  világosodik  (Com :  Jan.  6).  Ha 
világ  virrad,  még  az  ártalmas  állatok-ia  feltíVmadnak  (Pós: 
Igazs.  1.275).  Nem  verradhat  az  örömre  (Thaly:  VÉ.  11.213). 
Helster  ugy  elmegy  egy  étszaka,  hogy  bizony  ott  virrad, 
5  mérföldet,  hatot  is  eUnegy  olykor  (Bercs:  Lev.  392).  Talpon 
virrad,  ólálkodik,  állva  strásáit,  száz  szemeket  forgat  Árgussal, 
de  haszontalan  (Fal:  NE.  107).  Erre  virradnak,  éten  estig,  sót 
holtig  benne  mulatnak  (Fal :  NU.  270). 

[föl-virrad] 

fblvirradáB :  (serenitas ;  das  auflieitem].  Elrejtőzött  öröm- 
napom, fölvirradását  nem  várom  (Thaly:  VÉ.  1191). 

meg- virrad :  lucescit,  dilucescit,  diescit.  diluceo,  diluculo 
C.  tag  werden,  tageu  PPB.  Mykoron  meg  verradot  vona,  es- 
megh  nyakon  kőtteteek  ewtet  (ÉrdyC.  27űb).  Imé  mind  liijá- 
ban  marad,  hogy  én  így  kesergettetem,  ottan  raytam  bönfeté- 
sem  reggel,  mihelyen  megverrad  (MA :  Bibi,  V,34).  Éppen 
éjszaka  lova  hátán  ülvén  és  csak  néha  csubbantván  lova  a 
vízben  egyet  orrával,  virradóit  vala  meg  (Szál:  Krón,  128),  Én 
sem  virradok  meg  Czctbajtt,  ha  holnap  ott  leszek  is  (Bercs : 
Lev.  363).  Oly  világos  volt,  mint  ha  hirtelen  megvirradott 
volna  (512). 

Virradás:  [prima  lux;  tagesanbruch].  Virradás-elött  való: 
anteUicanus  MA. 

Virradóban :  [diluculo ;  bei  tagesanbruch].  Zalawar,  zom- 
bathra  viradoban  mynd  zent  nap  vtlian  (LevT.  1.265). 

Virradólag:  cv  Viradólag  nagy  timiultus  volt  (TörtT. 
XIX. 189).  Dand  ba.ssát  másnap  virradolag-tájban  szultán  Osz- 
mán császár  megfojtatá  (ErdTörtAd.  L236).  Ez  nap  viiradólag 
hajnalban  sokat  lőttek  (Monlrók  V1II.269). 

Virradólan :  summo  diluculo,  raane  summo  MA.  sebr 
früh  PPB,  Felkele  evei  beythfew  zeredara  vyradolan  (EhrC, 
26).  Poczayt  hetfwre  vyrradolaii  égette  meg  az  pftspők  népe 
(LevT.  I.lll).  The  K.  kerdy  thewlem,  bog  mel  nap  zyleteth 
wolna  ?  Zent  Elzeben  ásson  napyara  vyradolan  haynal  folevr 
(II.5).  Bőit  elő  honac  viulasa  szent  Pal  fordulattya  vtan  keddre 
viradolan  teczic  meg.  1579  íKNagysz.  E8).  Vasárnapra  virra- 
dólan támada  fee!  (Ker:  Préd.  416).  A  hétnek  első  napjára, 
mellyet  mi  vasárnapnak  hivunk,  virradólan  (GKat:  Válts.  11.912). 
Virradólan  Mária  Christust  látogatá  (MolnF:  LTárh.  163). 

Virradóra:  [prima  Ince;  bei  tage.sanbruch].  Az  theoreok 
Palotát  meg  zallotta  az  elmúlt  zombaton  verradora  es  igen 
l*tety  (RMNy.  n.331)  Virradóra  reaioc  méné  (Helt:  Krón. 
72b).  Más  napra  virradóra  elébb  mozdíttya  táborát  és  mégyen 
az  álló-képekhez  (HalhHHist.  1.44).  Mára  virradóra  annyira 
elnehezedék,  hogy  a  gyertya  már  vége  felé  volt  (Mik :  TörL. 
368).  El  múla  az  éjtszaka,  másnap  virradóra  (Gvad :  FNót  6). 

Virradoz :  [vigilo ;  wachen].  Nappal  hortyogni,  éjei  vira- 
dozni,  mint  mind  a  kettőt  egybe  keverni,  nem  józan  szokás 
(Fal:  NE.  2). 

Virradta:  diluculum,  summum  mane  MA.  der  anbre- 
chende  tag,  aufgang  PPB.  Virradtától-fogva :  a  primo  *sole 
PPBl.  Borbála  aszszony  ez  éjjel  oly  igen  elnehezedett  vala, 
hogy  nem  hittem,  hogy  viradtát  érje  (LevT.  II.27,|.  Virattól 
fogua  nap  estic  mind  meg  tai-ta  az  viadal  (Helt:  Krón,  11). 
VÜTatátol  fogua  tárta  mind  az  viadalom  kilentz  óráig  (12b). 
Igen  reggel,  még  virratánac  előtte  (120b).  ViiTatta  előtt  egybe 
győlnek   (Pázm :  Kai.   74).  Virratta-felé  küszködni  kezde  véle 


1195 


VIRRAÜTÁIG— VIRKASZTÓ 


VÁR-VIRRAÍSZTÓ- VISEL 


1196 


egy  angyal  (Pfcm ;  Préd.  648).  Nem  iiyomia  me^  szállásán  az 
vin-atta  (Szöll :  Szeii.  4i.  Télben  a  verratta  elStt  való  serény- 
éig javaltatic  (Com:  Jan.  113).  Heába  nektek  virratta  el'tt 
fel-kelneteU  (Üf6c.  221).  Viradta  olfitt  két  vagy  három  órával 
is  felkel  (Monlrók  XVIII.ö).  Az  virratta  előtt  égből  le-e.sett 
liarmatnak  cseppe  (Teleki :  FLél.  5).  Hányszor  feküdtem  már 
ugy  le,  hogy  nem  gondoltam  virradtát  érni  (Mik :  TörL.  108). 
ViiTadtát  meg  várom  (Gvad ;  FNót.  26). 

Virradtáig,  virradtig:  [usqiie  ad  orientem  solem;  bis 
zum  tagesanbruchj.  Mind  egész  éjjel  az  várbul  Iflttek,  virrad- 
táig  kiizit  semmit  nem  tettek  (RMK.  VI. 138)  Három  hóra 
felé  meg  chőndSsződek  az  faydalom  s  nerrattayg  nag  yot 
nwgouek  (LevT.  1.202).  Ennec  előtte  reggel  vii-ratáig  és  szinte 
eleget  aluttam  (Helt:  Mes.  328).  Terheltettem  az  én  gondola- 
timmal mind  virrattaig  (Kár:  Bibi.  1.515),  Az  egész  éttzaka 
virrattáig  ég:  ardet  tota  uoete  usque  mane  (MA  :  Bibi.  1.92). 
Vén-attaig  várjnc  (232).  Osztán  mi  virrattitr  mind  biziiást 
alndgyunk  (Zrinyi  1.46).  Kellet  azért  mind  virrattig  a  farka,s 
élőt  hogedftlni  (CzegI:  .Japh.  90).  Bevittek  egy  falka  szalmát, 
azon  feleségivei  együtt  ki  ki  virradtig  jo  izöt  alndt  (Monlrók 
XI.359).  Lefokvénk  ismét  s  viradtig  aluvánk,  de  szerl)6-szerbe 
a  collegámnial  vigyáztam  én  is  (Betlil:  Élet.  11.44).  Kirugasz- 
kodtam, félbenhagyván  Írásomat  és  virradtig  oda  voltam  (Béres: 
Lev.  41).  Ugy  induljanak  az  hadakkal,  hogy  virradtig  az  Dunán 
ált;ilknltíizhe«senek  (336).  Oda  virradtig  könnyen  elmehet  Nagy- 
ságodnak válosza  (662.  373.  389). 

Virradtakor :  (orto  sole ;  bei  sonnenanfgang).  Virrattakor 
megindulván,  nyóicz  óra  tájban  munkácsi  kastélyában  érkezett 
eö  fíiisége  (Tbaly:  RT.  1.27).  Megindulok  virradtakor  (Bercs: 
Lev.  240).  Adom  értésére  Nagyságodnak,  hogy  verradtakor 
vettem  Antal  úr  levelét  (674). 

VIRRASZT:  vigilo  C.  excubo  MA.  pervigilo  Medl.at. 
403.  wacbeii  PPB.  Eyely  vvyrraztasokat  wyrraztwan :  agentes 
vigilias  noctis  (Pesti :  NTest.  116).  Teletczaka  havaknac  és  hi- 
degeknec  ily  keménysége  kőzőt  unás-nélkfil  virrazthatna  (Prág : 
Serk.  G3).  Isten  verra.szsza  számos  esztendőkben  sz.  Antal  nap- 
jaira (Biró:  Ünnep.  V).  Álmatlan  vigyjizással  őrizni  valamit, 
valakit  ébren  virrasztani  (SzD:  MVir.  34). 

föl-virraszt :  [collustro ;  erleuchten).  Ugy  az  te  irgalmas- 
ságodnak is  fényes  napját  virrasd  fel  mi  rajtunk  (RédTem. 
25).  Biztatja  nagy  fogadá.sával,  felvirasztja  napját  kivánt  vilá- 
gával (l'haly:  Adal.  1.171). 

Virrasztás :  vigilia  MA.  wache  PPB.  Mikor  immár  eliőt 
volna  a  regéli  virasztas :  jamque  advenerat  vigilia  matutina 
(Helt:  Bibi.  I.  Ji2).  Az  éynee  negyedic  virraszt;lsakort :  quartn 
vigilia  nortis  (Helt:  UT.  D6).  Az  spartanusoknal  szabadü.sok 
valanak  az  őr  allastul  e-i  verrasztastul  azok,  az  kiknek  három 
fiók  vala  (Pécsv;  Fel.  860).  Vigyázás,  vérrasztás:  vigilia  (Com: 
Vest.  41). 

Virrasztat :  [custodiri  cnro ;  bewaehen  lassen].  Kemény- 
kéiien  ajtaját  bezárlatá,  őrizőkkel  liiptistát  virra.sztatá  (Pbil- 
Közl.  IX.  1681 

Virrasztható :  vigilax  C. 

Virrasztó:  1)  vigil.  vigilans,  vigilax,  excubitor  MA.  natb- 
ter  PPB.  Ha  sok  virasztója  vagyon  János  uranuié  aszonyom- 
nak,  kérjen  el  egyet  (LevT.  11.36).  Most  várbeli  szolga  ugy 
mint  virasztó  és  engemet  hittel  szolgál  (212).  Uirrasztoi  es  trasa 
allo  uitezi  (Ború:  Evaug  1.27).  Eu  lelkem  az  ur.it  ohaytya 
mint  az  vérraszto  éyel  az  vnrrattát  várja  (MA:  Bibi.  V.61). 
Virrasztó  strása  (KOl:  Idv.  8).  2)  (man.sio  vigilum ;  wachstube?). 
Kimos,  azaz :  buya  es  tőbződS  piuazuasag ;  sidoul  iegiez  meg 


tapodast  aiia^:    verraztAba  szSkS   parázna  lanczot  (Mel :  Sám. 

155). 

vár- virrasztó :  (custoa  arcis ;  burgwacbej.  Váradon  az 
vár-virasztónak  az  süveg  az  fején  í  magátul  meggyúlt  (Erd- 
TörtAd.  IV.173). 

város- virrasztó  :  (excubiae  urbanae ;  stadtwachej.  Monda 
Judit  a.szon  az  varos  virrasztonac :  Nyssatoc  az  kaput  (Hoifgr. 
244).  Szertelen  az  varo-st  ottan  meg  bódították,  vaross  virrasz- 
tókat először  le  vagák  (Huszti :  Aeo   8). 

VIRROGAT:  (vigilo;  wachen].  Aggasztó  gondok  között 
virrogatok,  éjjelezek  holléted  nem  tudása  miatt  (SzD :  MVir.  31). 

Verragatás :  [vigilatio ;  das  wachen).   A   busáét  innepére 

való  verragatjist  nem  tartjuk  meg  (Sam:  Agend.  32). 

VIRTUÓZUS:  Iprobus;  brav,  tugendhaftj.  Emez  volta- 
képpen vhtuosus  ember,  a  ki  a  boszszuságért  botsáuattal  fizet 
(Fal:  NE.  40). 

VIRTUS:  1)  [virtiLs;  tugend).  Virtusokkal  mentél-elő:  te 
tua  virtus  *prove.\it  PPBI.  Nem-is  az  a  virtus,  nem  vétkezni, 
mikor  mód  nincs  benne  (Páp;KeskUt.  113).  Hunyadi  Jáuos 
Rácz-országnak  despottyát  igen  meg  véré,  nielly  virtus-sáért 
László  király  Hunyadit  havasalföldi  vajdává  tévé  (Liszny : 
Krón.  316).  Mi  jó  hasznát  veszem,  hogy  erőmben  b  előttem 
vagyon  a  virtus,  ha  más  felöl  akaratom  mind  tsak  a  goiuísz- 
hoz  tart  (Fal:  NE.  10).  Egyedftl  tsak  a  virtus  tárgya  és  ki- 
fflggesztett  tzéllya  a  mi  kötelességünknek  (38).  Ez  nem  virtus, 
hanem  sok  gonosz.s;igbúl  egybe-fSzőtt  isomó  (40).  Mennyország- 
gal biztató  reménység  és  a  [wkolbéli  tflznek  félelme  hangos 
szókkal  prédikállyák  a  virtust  (47).  Nagyobbra  neveli  beszéddel 
fogyatkozásit,  kisebbre  mondja  virtusit  (100)  A  több  jó  ember- 
ben csak  színre  jó,  a  virtus  igaz.sággal  jó  (Fal:  NU.  335). 
Együgyű  öltözet,  szemérem,  tisztaság  itt  kelletlen  virtus,  meg 
vetett  bódúltság  (Orczy :  KöltiSz.  38).  2)  [vis;  kraft].  Hány  vir- 
tusa vagyon  az  fingnak  ?  Felelet :  Kettő,  az  első,  megtisztúttya 
embernek  az  teatét  és  az  szállásért  kő-szőníi  (MesésK.  12)  Nem 
üdvözítő  bitrűl  van  ott  .szó,  hanem  csudákat  cselekedő  nagy 
virtusrul  (CzegI:  MM  92).  Télben  az  nap  az  ó  ereiét  és  virtu- 
sát az  tőidnek  melegété.s^ben  nem  annira  mutattia  meg  mint 
nyárban  (Mib;ÖÉlet.  53). 

VISEL :  I )  dncto  C.  [duco,  ago ;  fiiliren].  A  kővőn  fel 
magaztattal  engemet,  vúseltel  engemet  (deduxisti  me),  mert  lőt- 
tel en  remensegem  (AporC.  6).  Visel  engemet  vram  te  vtadban 
es  be  niegek  te  iga.s.sagodba  (41).  Tekencz  te  zulgaidra  ee  te 
nif  uelkedetidre  es  viselled  5  fiait  es  legén  m*  vronk  istennek 
fenessege  mi  raitonk  es  mf  kezeinknek  mfuelkedetet  \'iseneil 
mi  raitonk  es  mi  kezeinknek  mvnkaiat  viselled  (50).  Valakyk 
istennek  yb(l)y.syuel  vyseltetnek  :  őaoi  nvEÚfiati  ö'soü  á^ovTat 
(Komj:  SzPál.  72).  Avagy  nynchyeny  hatalmmik  bugmik,  ne- 
ncenk  azzonyallatoth  tystoua  uys.seluAnk  (154).  Nem  faitalan- 
sagbol  az  miueli  vala,  azért  embersége  fit  vLseli  vala  (Istv  : 
Volt.  5).  Ha  akarta,  c-sá-szár,  királ  szemét  békötte,  az  mint  6 
.szerette,  mindkettőt  úgy  viselte  (RMK.  111.14).  Az  wr  viselt 
engemet  az  vton  es  hozót  az  en  wramnac  attyafiaiuac  hazahoz 
(Helt:  Bibi.  IK4).  Viselted  a  te  irgalmassagodnac  általa  a  te 
népedet:  dux  fuisti  in  niisericordia  tuo  populo  (LJi4).  Viselt 
tégedet  a  te  wrad  Lstenőd,  miképen  az  ember  szokta  viselni 
az  ő  fiachkait  minden  vtaiu  (I  Kkk2).  V^alakic  az  istennec  lelké- 
től viseltőtuec:  qui  spiritu  dei  aguntur  (Ilelt:  L'T.  q").  Kepéknek 
törvényeket  szíibtak  elejékben  csak  az  terme-szetnek  vilagoe- 
sagatid  vlselteKen  (Ver:Verb  Előb.  1).  Otalmazza  iiyomonilt 
országunkat,  iduős-segre  vlsellye  mi  vtnnkat  (Born:  Ének.  81). 
Visellec  légedet  az  iga.s.ságnac  ősuénin  :  ducam  te  per  semitas 
aequitatts  (Kár:  Bibi.  I.603b)  Igassagnac  őeuenyen  viael  enge- 
met (Born:  Préd.  282).   Az  lic  nelec   iar  az  fi  fiainál,  sSt  aisel 


U9T 


VISEL 


VISEL 


119S 


68  uezerli  Sket  (Tel ;  Evang.  1.99).  Az  5  tiilaidon  nUarattioUtiil  | 
vlseltetuec  vala  (Kulcs ;  Evaiig.  13).  Okos  es  el5  leli'ktül  vi.sel-  | 
tetik  (FéhTaii.  117).  Aí  festbeu  az  t.igok  az  fűtől  viseltetnek  I 
es  attiil  vesznek  eletet  (420).  Valakik  Lsteunec  lolket&l  visel- 
tetnek, azok  istennek  6ai  (Szár:  Cat.  A2).  Viseltettek  en  tfllem 
anyatok  melietfil  {ugYH  (Szár:  Olt.  C4).  Az  én  kicsin  elmémmel 
fel  nem  t;ilálliatom,  minémfi  okcsságtúl  viseltessenek,  az  kik 
ezeket  tartyák  és  bScsnllik  (Pázm:  Kai.  14U).  Méitékletlen  el- 
méjektSl  ok<>.ssá(;  nélkfll  viseltetvén  sok  háborusjigokat  támasz- 
tanak (309).  Meg  engedik,  liogy  ezeknek  az  kfils8  bizonysí'iguk- 
nak  erejétiil  viseltetvén  hiszik  az  isten  igéjét  (167).  Barmokhoz 
illondö  kivánságoktól  viseltetünk  (Pázm:  Préd.  162)  Mindenkor 
szemek  eliltt  forgattyák  a  nyere.séget  és  jntalmaf,  mellynek 
reméusége  viseli  kedveket  (167).  Senki  sem  tsépelne,  kapálna, 
ha  reméiiség  nem  viseliié,  hogy  haszna  és  jnbilma  lé-szeu  fá- 
radtságának (173).  Sem  gy&ISlségtfil  sem  hiuságtúl  nem  visel- 
tetvén (Pázm :  LuthV.  1).  It  vészem  eszembe,  micsoda  reménség 
viselte  Balduiuast  (11).  Ne  hadgyác  magokat  az  tndománnac 
minden  szelénél  uiseltetni  (Zvon:  Post.  1.67).  Mi  ok  viseli  vallyon 
az  eleitSl  fogva  gyilkos  SrdSgflt  (Megy:  6Jaj.  11.14).  Egygyfi- 
gyfiségtSl  viseltetik  és  nem  zurzavaroskodik  (Gl\at:Titk.  5). 
Sem  félelmességiink,  sem  hüségteleuségUuk  nem  visel  (Szál: 
Klón.  178).  Nem  kemény  tSrvényétid  viseltetik  isten,  mikor  a 
sok  er5tlenségekben-is  szereti  az  6véit,  hanem  atyai  szereteti- 
tai  (Matkó:  BCsák.  282).  Hogy  megmutatná  szeretetét,  mellytM 
emberhez  vlseltetet(I Ily:  Préd.  1.14).  Az  is  viselheti  gondolkozá- 
sodat, hogy  alacsonbitod  úgy  méItó.ságodat  (Thaly :  Adal.  L143). 
Ez  a  hazafiuságtól  viseltetvén  gyakran  látogat  minket  (Mik : 
TörL.  14).  Se  fi  se  alacson  rendit  hazámnak  nem  akartam 
bosszuirással  sértegetnem ; . . .  se  külső  okok  se  belső  szivem 
járási  nem  viselhettenek  oUyasra  (Fal :  NE.  1).  Nem  viselte 
kedve,  hogy  jóakaróit  holtig  ne  lássa  (Fal:  NU.  300).  A  köte- 
lesség visel  bennünket  (Fal:  Cunst.  812).  S)  gero.  portó,  bajulo 
C.  tragen  PPB.  Kezde  czak  egi  zoUniat  viselni  (VirgC.  101b). 
Lata  ev  almában,  hog  ev  az  ev  méhében  viselne  egy  kysded 
ebechkeet,  viselveen  ev  zayabaii  meggyohtot  faaklyat  (DomC. 
2).  Nem  visel  vala  pénzt  (97).  Viselnek  vala  eg^  aéban  egé 
embert  (Sylv:  LT.  1.88).  Vélek  viseluinn  az  drága  szereket 
(123).  Az  haiok  es  az  erSss  szélnek  miatta  viseltessenek :  naves 
quoqne  a  ventis  saevis  agitentur  (11.115).  Rejá  adjanak  szép 
királi  ruhát  és  alája  egy  feje  mentü  jó  lovat,  délig  széllel  az 
városban  viselje  (RMK.  11.287).  Sít  i'ir  bárkáját  előttök  viselek, 
viadalban  jászok  tolok  elnyerek,  Dágonnak  feje  bárkájért  vé- 
tetek {III. 225;.  TSrtényéc,  hogy  a  hadakozóc  kezeken  visselnée 
őket :  contigit,  ut  portaretur  a  militibns  (Helt :  ÜT.  n).  Kit  négy 
ember  visel  vala :  qui  a  quatuor  portabatnr  (14).  Talám  doctor 
vagy,  hogy  biretomot  tőttél  fel  és  k5.sztyflt  visselsz  (Helt:  Mes. 
291).  Mikoron  a  satan  ez  világot  az  rettenetes  baluany  imadas- 
ban  pórázon  viseln§  (Mel:  Préd.  2).  Az  leuitác  visellyéc  az 
sátort  (Kár:  Bibi.  I.117b).  lm  ezac  markunkban  visellyuc  az 
mi  lelkűnket  (Born:  Ének.  131).  Egy  halott  vitetic  vala  ki,  a 
kic  pedig  vi.selic  vala,  meg  allanac  (Born:  Préd.  563).  A  pro- 
ce.ssio  elöt  keresztet  viselnek  (Tel:  Evang.  11.213).  Felemelked- 
vén a  fbldtül  és  fellyeb  fellyeb  menvén  és  viseltetvén,  míg  a 
köd  bé  fogadá  ötét  és  az  felső  eget  éré  (237).  Az  bőlcz  minden 
marhalát  magánál  viseli  (Decsi:  Adag.  293).  0  maga  mellet  is 
baratinac  es  hozza  tartozoinac  sereget  visel  vala  alattomban 
(Decsi:  Sall.  20).  Négy  állatok  viselik  és  nagy  kiáltással  terjesz- 
tik az  istennek  dütiöségét  (Pázm:  Préd.  134).  Pálma  ágakat 
viseltek  kezekben  (464).  Isten  azt  parantsolta,  olly  palástot 
visellyen,  mellynek  minden  szegeletin  kötők  légyenek  (10311. 
Vallókra  vévén  ngy  viselik  (Ker:Préd.  233).  Lstőc,  mellyet  a 
németec  viselnec,  nevelnec  (Com:  Jan.  115)  Mi'isa,  te  nem  rot- 
hadó zöld  laurusbúl  viseled  koszorúdat  (Zrinyi  1.9).  A  dicsirők 
szíveit  istennek  viselvén  (Illy :  Préd.  11.82).  Az  6  tábor  utolján 
lév5  zászlóikon  farkas  képet  szoktauak  volt  viselni  (Misk : 
VKert.  278;.  Más  egyéb  madarak  az  5  tsirkéjeket  lábok  kőzött 


vi.selik  (281).  Venus  mellett,  ki  vi.sel  lángokat,  Mars-is  kösz/i- 
rftllyön  villogó  kardokat  (GyűiigyD:  MV.  16).  Egygyik  ollyan 
szinű  paputsot  kezde  vUelni,  amollyet  t.sak  a  tsászároknak  volt 
szabad  (Mik:  TörL.  221).  Tsipőjén  viseli  kezét,  reá  tjtrtya  magát 
(Fal :  NA.  235).  Maradékink  emlékezetünket  viseljék  szájjokban 
(Kónyi:  HRom.  f).  A  deákok  se  gombos  mentét,  se  pedig  lep- 
pentős  ujjú  mentét  ne  viseljenek  (Bod :  Pol.  85).  3)  |fero,  pa- 
tior;  ertragen,  dulden).  Kiralnak  orcaiat  nem  viselheti  szen- 
vedni :  ferre  non  sustinens  (BécsiC.  63).  Kic  a  napnac  terhet 
es  hewségét  vissellflc :  qui  portavimus  pondus  diei  et  aestus 
(Helt:  UT.  FI).  Erőtlenségünket  viselte:  intirmitates  nostras 
accepit  (Fél:  Bibi.  1.12).  Háborúságot  szenuedünc,  de  meg  nem 
szorongattunc,  öldökléseket  viselflnc,  de  ketszegben  nem  esfinc 
(Mon:  Ápol.  375).  A  fúlákos  nyelvek  szidalmit  nagy  alázattal 
viselte  (Pázm :  Préd.  52).  A  veszedelmeket  bátor  szivei  szen- 
vedi, viseli  (Com:  Jan.  195).  Ha  sajnossan  viseled  a  gonosz 
nyelvek  fuUánkját,  jelét  adod,  hogy  fáj  (Fal:  UE.  111.19).  4) 
[partum  fero ;  schwauger  sein].  Asszony  hogy  viselne,  jelensége 
vala,  nem  sok  időre  leányt  hozott  vala  (RMK.  11.36).  Aszszony 
hogy  viselne,  jelensége  vala  (ApoU.  17).  5)  [curo ;  besorgenj. 
Az  ellő  juhokat  gyengén  viseli  (Born :  Préd.  282).  Gyflyti  az 
bái-ányokat,  az  elloket   nagy   gyöngén  viseli  (Zvon:  Post.  1.74). 

[Szólások].  Vmin  visel:  A  bátor.sjig  isteni  szentség  a  katona 
előtt,  ezt  viseli  szemén,  ennek  áldozik  (Fal :  NA.  209).  Vmü 
visel :  Ábrázattyát  viselem :  similo  C.  Érchök  azt  Is,  mi 
legyen  tiszti  minden  kere.sztyénnek,  a  ki  nem  cliak  nevét, 
hanem  á  1 1  a  1 1  y  á  t  is  akaria  a  keresztyéneknek  viselni  (Tel : 
Evang.  11.666).  Az  hitetlenségben  hadgia  fiket,  ho^  az  attiak- 
nak  álnokságokat  viselliek  (Fél :  Tan.  552).  Az  8  zászlói- 
ban arany  koronás  késelő  vala  meg  iruán  es  észt  e  tzimert 
visseltée  mind  az  magyaroc  (Helt:  Krón.  14).  Sokan  diczirtet- 
nec,  az  kic  nagy  dolgokat  uiselnec  (Decsi:  Sall.  2).  Visely 
ditsíretre  méltó  dolgokat,  de  hallgass  (Fal:  NE.  15).  Másod 
zerbelyek  azok,  kyk  zegeen  eletet  viselnek  (CornC.  185). 
Eletéét  viselé  dichireteoseon  (DomC.  78).  Az  mi  iletűnkőt  bu- 
ialkodasban  viselők  (Sylv:  UT.  11.122).  Életeket  vlsselic  vala  az 
wrnac  paranczolattya  szerént  (Helt ;  UT.  02).  Maga  tartoztató 
f letet  viselt  (Born:  Préd.  549).  Angyali  eletet  uiseltenec  (Tel : 
Evang.  I.12S).  Sokkal  job  és  istenesb  életet  viseltek  az  embe- 
rek annakelőtte  (Pázm:  Kai.  365).  Tiszta  és  szent  életet  visel- 
lyünk  (Pázm:  Préd.  8).  Halandó  testben  angyali  életet  viselt 
(22).  Szent  es  istenelőt  kedves  életet  uem  viselhet  (Pázm: 
LuthV.  33).  E  földön  menyei  életet  viselljünk  (Pázm :  Imáds. 
22).  Az  kik  lattatnak  feiedelemsegőt  viselni  az  pogano- 
kon,  vi-alkodnak  5  raitok  (Fél :  Bibi.  I.71b).  Z.  Pal  az  5  i  r  a- 
sanac  folyását  vgy  viseli  es  mertekli,  hogy  az  egész 
keresztyéni  aniaszentegyhaznac  irna (EsztT. :  IgAny.  276).  Gond- 
gyát  viselőm :  curo,  concuro,  procuro,  percuro  C.  Szorgalma- 
tos gonyát  viselőm:  accuro;  nagy  szorgalmatosággal  gyongyát 
viselőm :  reciu'o  C.  Nem  viselni  a  közjóra  gondot :  *abjicere 
curam  reipublicae  PPBl.  Minden  zik.segekrAl  gondot  viselek 
(VirgC.  48b).  Vysellyewnk  gondot  róla,  myt  kellyen  tennewnk 
(ÉrdyC.  8).  Wyselen  gondoth  reya  (RMNy.  11.36).  Rólok  visel 
nagy  gondot  kegyelmesen  (RMK.  IV.56).  Temlechbe  zakazthom 
nyakokath,  hog  ha  gongyat  nem  vvy.selyk  (LevT.  1.263).  Nem 
viselhetem  egyedfii  gondotokat :  non  po.ssum  solus  sustinere 
vos  (Helt:  Bibi.  I.Kkk).  Gondiat  akarna  róloc  viselni  (Helt: 
Eü-ón.  81b).  Jó  komám  ad  nekem  a  te  fiadat  a  Lupescót,  én 
gondot  visselec  rea  és  meg  neuelem  (Helt:  Mes.  333).  Rakua 
az  iras,  eleitől  fogna  mint  viselte  legyen  gondot  az  őtet  félőkre 
(Sib :  VigK.  AIX).  Gongyat  viselneie  addig  hazánac  (Gosái'v : 
MagyB.  Biiij).  Mindeneket  jól  meg  szórjanak,  rostállyanak  és 
magokra  szorgalmatos  gondot  visellyenek  (Pázm :  Kai.  81). 
Oeszsze  es  télben  io  tanaczkozassal  illik  magokra  io  es  szor- 
galmatos gondot  visélnik.  1621  (KNagy.sz.  H4).  Érti  a  gond- 
viselést,  melyet  isten  az  igazakról  visel  (Illy:  Préd.  V.28b) 


1199 


VLSEL 


EL-VISEL-SZÉLLYELrVlSEL 


la* 


A  parasztság  cnínys  gorombaságot  visel  magában  (Com : 
Jaii.  187).  Semmit  num  linzual  ket  nap,  barmon  üres  gyom- 
rot viselni  (Zvon:  Osiand.  216).  Azzoc  kSzzftl  mindenic  nagy 
gyfilSlséget  visel  vala  ü  vele  (Decsi : 8all.  35).  Hadat 
viselSc :  belligero  C.  Hadat  vist-lni :  *cx)lore  inartem  PPBl. 
Máttyás  király  az  8  király.ságban  nagy  aoc  hadakat  vissult 
(Holt;  Kriín.  RWb.).  A  gyenge  es  erSllen  semmiképpen  hadat 
viselni  ne  merjen  (Com:  Jan.  144).  Hadakozását  szeren- 
C'séssen  viselte  (Liszuy:  Krón.  333).  A  ki  az  elevenekenn  ha- 
talmat visel:  qiii  vivorum  gerit  pot&statem  (Bal:  Csisk.  121). 
Nag>'  ba.szonnal  viselte  profes.sori  li  i  v  a  t  a  I  á  t  XXXV  eszten- 
dők alatt  (Bod:  Pol.  156).  Nem  mind  embei,  a  ki  annak  látszik 
lenni,  némellyek  kiilsfl  képit  viselik,  beWl  mások  (Fal :  UE. 
455).  Kezet  ada  Vintzének  arra,  hogy  képét  fogja  vi.selni  és 
remélli,  hogy  gyfizedelmaseii  (Fal :  TE.  636).  MegzeéSnli  a 
gonoz  életbe  magát  viselni  (NagyszC.  229).  Meg  tanít  Bálo- 
mon, mimodon  visellyee  magokat  az  emberec  az  hatalmasok- 
hoz (Kár:  Bibi.  I.629b).  Mint  kellyen  minden  dolgokban  az  io 
liadnagyoknac  magokat  bSlczen  es  iol  viselniec,  nagy  e.szesen 
es  világosan  meg  ielenti  iDeisi :  Sall.  Elöb.  4).  Szegfii  végftl 
még  a  mi  catholicns  pfl.sp5kincis  igaz  lelki  tanltók-gyanáut 
viselik  magokat  (Vere.sm:  Lev.  138).  Alatt  viseli  éa  megalázza 
magát  (Com:  Jan.  186).  Ezekből  látod,  mint  vLselbe.s.se  magát 
eretnek  urához  az  alatta  való  nép  (JésTitk.  7  2).  Egy  nSstény 
farkas  szoptattya  vala  5ket  és  annyok  helyett  viselte  magát 
(DBenkí  :  Flór.  5).  Emberül  vi.selte  magát  (Bercs:  Lev.  27).  Halai 
bék  magát  niiisképpeu  viselte,  fejet  hajtván  tsak  nem  a  földet  tér- 
delte {K<5nyi:  HRom.  72).  Vallyoii  sült  para.szt  vagy  asze-fordiílt 
nevet  nem  viselne-e,  a  ki  tsinyossab'  kíintiisébe  nem  öltöz- 
nék, mikor  királlyal  fogadgya  (Pázm:Préd.  84).  Azok  irták,  a 
kik  nevét  viselik  (Pázm:  LutliV.  219).  Hogy  papságot  visel- 
nénec:  ut  sacerdocio  fmigautur  (MA:  Bibi.  I.119b).  Veszprémi 
István  viselt  professor  ságo  t  (Bod:  Pol.  136).  Vgy  szállí- 
totta meg  az  angyal  Esdrast  mint  a  ki  az  b&nís  ember  sze- 
mélyét viselnéie  (Lép:  PTük.  I  392).  Christus  személyét  viseli 
(Dly:  Préd.  499).  Nagy  tiszte,sségg6l  vi.seltetik  mi  tölfink  az  a 
szentség,  mellyet  Sk  nem  tisztelnek  (Tel :  Evaug.  11.414). 
Emberi  és  attyai  szívet  visel  hozzánk  (Mad ;  Evang.  464). 
Ferliui  zAuet  viselSk :  ma.scnlo  C.  Az  én  szinem  elől  megyén, 
anal  visellec  tégedet:  facies  mea  praeeedet  te,  et  requiem 
dabo  tibi  (Helt:  Bibi.  1.882).  Uram  grátiájábúl  alkalmas  tisz- 
teket viseltem  (Fal :  NE  10)  Uralkodásunkat  semmi 
úgy  határban  viselheti  (Pázm:  Préd.  2).  Derék  uraságot 
viselt  (Kányi:  HHom.  72).  Vtiiivel  visel:  Az  istennek  imputatiá 
nékünk  tulajdonítása  m  agával  viseli,  hogy  bennAuk  légyen, 
a  mit  i.sten  núkiluk  tulajdonít  (Pázm:  LuthV.  431).  Cliak  zoval 
viselz:  verbis  me  doludis  (NémGl.  332).  Vki  v.  vmi  elötl  visel: 
Édes  hazánk  szolgálalját  maga  e  1  fi  1 1  viselvén,  vegye  az 
hadakat  maga  commendója  alá  (Bercs:  Lev.  32ti).  Ne  a  magad 
boszszú-állását,  hanem  károdnak  meg-téríté.sét  visellyed  előt- 
ted (Piizm:  Préd.  129).  Példáját  olfittilnk  viselvén  (Ker:  Préd. 
55).  Az  isten  tanátsát  edgy  tsepnére  som  viseltéé  ol6ttíc  ('i'yuk  : 
Józs.  44).  Szómé  e  1  5 1 1  vi.s.sele  az  istent  (1  lelt :  Krón.  28). 
Az  meg-test&sfilésben  két  dolgot  kell  szomflnc-í'lStt  viselni 
(Pázm:  Kai.  710).  Tsak  azok  nem  viselik  szemek  elStt  az  isten 
itiletit,  kik  miniien  gonoszsjigra  vetemedtek  (Pázm :  Préd.  3). 
Egyéb  feltet  czélt  .szemem-el5tt  nem  viseltem  (Pázm:  LuthV.  li. 
íjzek  Balduiuus  szavai,  mellyeket  bár  mindenkor  szeme-elűt 
viselne  (11).  Istent  viseld  szemed  elfit  és  ne  pántolódgyál  pana- 
szulkodó  szókkal  (Pánm:  KT.  300).  Halgátoi  életénec  ren.lit 
fölötte  Kzfikség,  hogy  az  tanéto  mindenkor  szeme  előtt  visellye 
(Zvon :  Püst  1.7).  Szüntelen  jiz  mennyei  boldogságot  szemek 
előtt  visehieiek  (Lép:  PTük.  111.17).  Az  .szalontai  kapitány-ságlia 
állasd  azt,  az  melyik  megtudja  becsületességét  szeme  elfitt 
viselni  (RákOy:  Lev.  75). 

[Közmondásuk].  A  kinek  nem  szAre,  ne  viselje  (SzD:  MVir.  469). 


el-visel :  I)  gasto  MA.  [fero,  portó;  tragen).  Leauuak 
hasa  el  visel  titkokat,  kit  nem  asmert  volt  (DObrC.  237).  Ha 
mykoron  kezerehtetyk  vala  az  pfrijoris.satvl  el  viselni  az  ruliat, 
el  megen  vala  az  cobnyara  (MargL  2).  Ha  a  Christus  elviselt 
kerasztit  érted  a  szxjnvodésen,  nyilván  magadat  meg  kel  pök- 
dösnöd (CzogI :  MM.  185).  S)  perfero,  sutfero  C.  patior,  tolero  MA. 
leiden,  ausstehen  PPB.  Atfamfiai  öltözietek  tíresbe  eétnast  el 
viselvén  es  egm.xsuak  meg  boíatvan  (UöbrC  289).  Az  ejet  meii- 
denesteol  alom  nekeol  viseli  vala  el  (OomC.  8).  ErSl  az  igas- 
sagoti,  myndeneketli  el  vysel,  myndeneth  hyzen  :  omnia  sutfert, 
omnia  credit  (Komj:  SzPál.  173).  Ijehetetleunek  alítván,  hogy 
azt  a  nagy  nmnkát  el-viselhesse,  hozzá  sem  kezde  az  irtáshoz 
(Pázm:  Préd.  330).  Nagyezívö  az,  a  ki  a  jókat  és  gonoszokat 
meg-kulomböztetés  nélköl  elviselheti  (Com:  Jan.  195).  Könnyeb- 
ben is  viseljük  el  (a  gonoszt)  annyival,  a  nieimyivel  eleintén 
többet  toiuérdekeskedett  (Fal:  UE.  374).  El-törni,  el-viseliii  a 
tréfát  (SzD:MVir.  28).  S)  [asu  detero;  abnützenj.  A  mely 
abroszt  igen  el  viselnek,  szöszsze  válik  es  chepfie  (SalMarlc 
A6). 

elviselés:  (tolcratio;  ertragung].  Egyebek  fogyatkozásinak 
elviselésében  békességes  töréssel  szenvedésre  igyekezzél  (Pázm : 
KT.  50). 

elviselhetetlen :  intolerabilis  C.  MA.  unertrUglich  PPB. 
Az  zenuedetes.seg  leneket  el  visel hetetlennec  latatnec  (VitkC. 
55).  Özuo  kőtóznok  nehéz  terhöket  es  el  viselhetetlenöket  es 
vetik  az  embereknek  valiokra  (Fél:  Bibi.  1.39).  Elviselhetetlen 
tisztség  az,  a  melly  egészen  megkívánja  az  embert  (Fal:  UE. 
418). 

elviselhetetlenül :  intolerabiliter  C. 

elviselöképpen :  pas,slve  MHeg:  TOszl.  1.167.  A  logicus 
terminusoknak,  mellyek  az  könyvben  elé  fordulnak,  magyariizíU- 
tyok  :  cselekedő:  ágens,  eleve  -  elkárhoztatás :  praedamnatio, 
elviselöképpen:  passive  (MHeg:  TO.szl.  1.167). 

fönn- visel :  [superbio;  hoöartig  seinj.  Magokat  fenn  viselik: 
superbi  sünt  (Sylv:  UT.  II.5). 

környül- visel :  [circumfero ;  lierumtragen].  Midőn  Philotas 
.szemeit  kőrnyfil  viselvén  egy  nem  meszsze  alo  emberre  akadna, 
kinek  .szollá,  hogy  kőzelb  menjen  (Forró:  Curt  356). 

meg-visel :  1)  [gesto ;  tragen].  Tisztességesen  meg-viselni 
valami  tisztet :  magistratum  aliquem  *i)ercurrere  honestissioie 
PPBl.  Az  ur  Christus  az  ő  Jesus  neuét  czelekedettal  is  meg- 
viseli (MA:  Scnlt.  10«4b).  Aztot  csak  béllésnek  fordítsa  Kgid, 
mert  ö  felsége  soha  meg  nem  viseli  (TörtT.'  III. 379).  í) 
(contero ;  abreibenj.  Megviselte  volt  a  pártat,  az  ő  zfzessegeuec 
tartásáról  niegemlekezetlen  lön,  testi  bőnbe  el  yzamec  (TelU 
147).  Meg-vi.selt,  meg-gyalázott  a  hideg.  Megviselni :  meg-vemi 
az  ellenséget  (SzD:MVir.  468).  S)  (integnun  servo ;  bewahren). 
Ügy  gondolkodjunk  a  vála.sztétel  felől,  hogy  az  magunk  böcsületit 
megviseljük  (TortT.'  1.87). 

reá-visel :  [superbio  ;  stolz  sein].  Ha  el  mosolyodtam,  szem- 
telennek, ha  szerével  reii  viseltem  magamat,  bfiszkének  Uu-tutt 

(Fal:  NA.  205). 

reáviselóa :  [snperhia ;  stolz].  A  reáviselés,  mikor  mérték- 
letes, felettébb  kelleti  magát  (Fal:  UE.  427).  Az  ellenkexA 
alkalmato.sságok  váltják  a  letartást  és  reáviselést,  egyik  egykor 
jó,  a  másik  máskor  jobb  (416). 

maga-reávlseléa :  cv>  Kiben  niocsen  meg  sz  érett  kor 
és  szerivel  való  maga  reiiviselés,  erre  nézve  a  több  jó  benne 
loaljasodik  (Fal:  UE.  485). 

szélly el- visel :  [circumfero;  lierumtragen].  Kezdéc  a  bete- 
göket  szélei  vlsselni :  coepenmt  eos,  qiii  se  niale  habebaut, 
circumferre(Helt:UT.  K.8), 


1201 


V'ISELDEGEL-HAI>  VISELÉS 


KERESZT- VISELÉS-GOND  VISELETLEN        1202 


Viseldegel :  (costo ;  tragenl.  A  pénz  erszényben,  t.'irsolybaii 
viseldeireltotik :   moiieta    gestatur  in  crumeiia  (Com :  Vest  53). 

Viselés:  1)  [ductus,  administratio ;  fiihrung,  leitung].  Az 
haiok  ide  s  tona  forRattatnak,  vaiahoná  az  kormánosnak  sebess 
viselíse  akaranga:  quocnnque  impiilsus  rectoris  voUierit  (Sylv: 
UT.  Il.Uöh).  LegeI5sz5r  az  deaki  tudomanyrul  a  kSssegnoc 
niselesero  iarultani :  iniitio  sicuti  [ilerique  studio  ad  rem  pub 
licam  latiis  suin  (Doesi:  Sall.  3).  8)  [vitae  ratio;  das  beh-ageu]. 
Az  udvari  biilcs  a  mostani  világnak  rendihez  S7abja  miud  külsfi 
viselését  miud  belső  eitekélését  (Fal :  UE.  426).  8)  (praeguatio; 
schwangerscliaft].  Leiinj  korától  fogva  nem  láttam,  akkor  pedig 
igen  ssiép  volt,  most  sem  rút,  csakhogy  a  viselés  ártott  neki 
1761  (Hazánk  II.5S).  4)  gestio  C.  gestatio,  gestatus  MA.  das 
I  tragen  PPB. 

élet-viselés :  (vitae  ratio ;  lebensweise].  Eg  appacza  az 
tSlibyt  f51i5l  mulya  vala  kémen  eleeth  íisselesseel  (SándC.  39). 

erkölcs-viselés :  [móres ;  das  benehmen].  Ha  Kristushoz 
akar  menny,  ymez  dologh  benne  legySn :  zSmermJsseegh, 
mertekleetSsseegh,  ert  erkfilő  visseles  (SándC.  34).  Erkiltsünk- 
viselé.sével  vagy  pokol  vagy  menny-ország-felé  közelgetünk 
(Pázm:Préd.  86). 

fegryver-viselós :  [militia;kriegsdienst].  A  viszszakeresztelSk 
tiltják  a  fegyver-viselést  (Pázm':  Kai  377).  Hány  ezer  embert 
fegyverviselésben  mely  jót,  mely  hívet  kell  itt  hadai  az  hegyek 
kíizett  (Bercs:  Lev.  628). 

gond-viselés :  curatio,  curantia,  curatura,  procuratio,  provi- 
dentia,  pro.^picientia  MA.  sorge,  besorgung,  aufeicht,  vorsicht  PPB. 
Birodalmanac  gongia  viselésébe  igen  giars  vala  (Szék:  Krón.  216). 
Jó  gondviseléssel  meg  jön  két  ezer  forintja  az  erdélyi  jószágnak 
(LevT.  11.289).  TSrveny  szerint  való  tutorságnak  mondatik  az 
szflieink  gondviselések  (Ver:  Verb.  185).  Sok  fele  dolognac 
gondviselésére  nem  erkezhetic :  variis  negotiis  incumbere  nequit 
(197).  Szorgalmatos  gond  viselés  volna  az  iuhokra  (Mon:  Ápol. 
23).  Magokra  való  gond-vi.«eléssel-is  meg-el5znek  minket  az 
okosságtalan  barmok  (Pázm :  Préd.  66).  Okosbak-e  az  apostolok- 
nál az  új  kiáltozok,  .szorgalmatosbak-e  a  hívek  gond-viselésében 
(Pázm:  LuthV.  27).  Nem  illett  az  istennek  atyai  gond-viseléséhez, 
hogy  a  kflls5  perlekedések  le-szállításában  ily  szorgalmatos 
gondot  viselvén  a  lelki  és  fidvflsségre  nézendS  egyenetlenségek 
igazításárúi  el-feletkeznek  (248).  Lásd  csoda  gondviselését  isten- 
nec  (Zvon:  Post.  11.622).  Sokszor  mondtam,  nem  szeretem  az 
munkácsi  állapatot  és  gondviselést  (RákGy :  Lev.  83).  Eddig 
sem  fogyatkozott  meg  az  mi  atj'ai  gondviselésünkben  (208).  Az 
szegénységre  való  gondviselésünk  éjjel  nappal  forog  elménkben 
(256).  Irinyi  Ferenczre  gondviselísö!  jószágomat,  szolgáimat 
hagj-om  (Gér:  KárCs.  III. 373).  Az  mely  hugochkam  Banffy 
Christofifhe  azzonyomnal  [van],  az  the  gondviselésed  ala  hagiom 
(Radv:  Csal.  III.178).  Az  pápa  gondgya  viselése  alatt  (Úzoni: 
Dáv.  206).  Ez  az  Isteni  goodviselésnek  modgya  Ádámnak  két 
fiaiban  praktikáltalott  (Illy:  Préd.  1.45).  A  t5bb  egyéb  állatokban 
az  isteni  gondviselésnek  másféle  láttatjai  találtatnak  (Mik:  VKert 
7).  Anyja  a  hfi  Alvaré  gondviselése  alá  bizá  (Mik:  MulN.  201). 
Ezeknek  gondviselésekben,  szaporgatásokbau|és  meg  tartásokban 
a  Geleji  után  következett  püspök  nem  volt  ollyan  szerentés 
(Bod:  Pol.  89). 

ház-gondviselés,  házi-gondviselés:  oeconomia  C.  MA 

haushaltung,  hauswirtschaft  PPB.  Az  házi  gondviselésrSl  avagy 
cselédes  gazdaságról:  de  oeconomia  (Com:  Jan.  121).  Ki  rósz 
házi  gond-viseléssel  forgolódik  az,  a  ki  felüti  udvarát  valami 
hertzegi  állapotra  (Fal :  NU.  285). 

had-viselés :  belligeratio  MA.  kriegsführung  PPB.  Had- 
viselésben el-érkezik  véle:  par  illi  est  in  *belligerando  PPBl. 
Az  polgármester  had   viselést   kiuanuan  inkab  akaria  vala  ezt 

M     NYELVTÖRT.   SZÓTÁK.   m. 


az  dolgot  indítani,  hogy  nem  mint  czititani  (Uec.si:  SallJ.  31). 
Illy  gySzedelmes  had  viseléseken  király  és  hertzeg  Srftlénec 
igen  (ValkiGen.  16). 

kérészt- viselés :  [niiseriae,  cruciatiis:  kreuz,  das  leiden]. 
Ez  adventnec  vigasága  azt  czolekeszi,  ho^  mi  kínytVgesfinkben, 
kisértetfinkben,  kereszt  viselésflnkben  vigadhatunc  (MA:  SculL 
13).  Miért  engedi  ezt  meg  az  isten,  hoé  az  5  benne  hívjc 
mindenkor  kereszt-viseléssel  terheltetnec  (95).  Egész  élete  semmi 
nem  volt  egyéb,  hanem  kerSzt-viselés  (Zvon:  Post  11.433). 

maga-viselés :  [vita,  móres ;  das  betragen].  Paraszt  maga- 
viselés :  *rustici  móres ;  sokra  ment  maga-viselésével :  multum 
autoritate  *profecit  PPBl.  Az  zfc  Mariának  evmaga  viselése 
nem  vala  tétova  zegdelev  (CornC.  53).  Kyk  kezz51  eggyk  sem 
le'end  kyAl  maga  vyseleeseben  arannyal  ekevpsAltetSt  (JordC. 
849).  Meg  látzik  maga  viseléséből  is,  hogy  nem  rósz  ember 
(Decsi:Adag.  236).  Az  regieknec  io  magoc  uiselese  (Decsi: 
Sall.  10).  Eletekben,  erkSltsSkben  es  magoc  viselésében  el  esnec 
(E.sztT:  IgAny.  66).  Sokkal  ki515mb  allapattya  vala  az  papi  rend 
maga  viselesnee,  mint  mar  meg  mondanc  (Zvon :  Osiand.  113). 
A  sólyom  szép  és  tekintetes  madár  minden  részeiben,  minden 
maga  viselésiben  (Pázm:  Préd,  30).  A  ki  jó  erköltsben  akarja 
nevelni  magzattyát,  szükség,  hogy  annak  maga-viseléséböl  gonosz- 
ságot ne  tanúihasson  neveletlen  gyermeke  (198).  Nézzéteksze, 
minemS  maga  viselésével  k5ny(5r5g  (MA:  Scult.  369).  A  kimon- 
dásban való  cselekedet  kezeinec  hányásával,  maga  viselésével 
(Com:  Jan.  161).  Emberséges  jó  maga  viselés:  modestia  (184). 
Maga  viselése  tart  igen  szép  módot  (Gyöngy:  KJ.  110).  Hertzegi 
személyét  hogy  megtekintete,  maga  viselését  mindjárt  meg 
szerette  (PhilFl.  2).  Jó  magadviselés  jobb  az  aranynál  (Thaly: 
VÉ.  11.22).  Tekélletes  maga-viselését  a  keresztény  ahitatos.ság- 
nak  buzgósága  sok  garádicsokkal  meg-el5zte  (Csúzi:  ,Síp.  242). 
A  színes  magaviselés  legffivebb  helyre  mesterkedet  (Fal:  UE. 
362). 

személy- viselés :  [vicarietas;  stellvertretungj.  Nagy  nehez- 
telése  vagyon  az  atyafiaknak  Ilyésházi  uramra,  hogy  személje 
viselését  Tersztyánszkira  bízta  (TörtT.»  1.91). 

teher- viselés :  [onera;  belastung].  Hviselhetetlen  tereh- 
vLseléssel  illettelünk  (Monlrók  Vin-442).  Az  meczenzófiakat 
minden  ter-viseléstűl,  quártély-tartá.stúl  immunitáltam  (RákF: 
Lev.  U.465). 

tiszt-viselés:  [administratio  muneris;  amtsführung].  Tiszt- 
viseléshez fogni:  *occipere  magistratum  PPB.  A  tiztviselés 
válaztia  meg  az  embert:  magi.stratus  virum  judicat  (Decsi: 
Adag.  78).  Nem  felettébb  kívánja  méltóságokat  s  tisztviseléseket 
(Com' :  Jan.  155).  A  tisztviselések  adásában  arra  kell  vigyázni, 
hogy  a  rokonok  és  barátságoisok  ne  legyenek  kevésbé  méltók 
(Illy:  Préd.  1.68). 

Viselet :  [vestitus ;  kleidungj.  Állandóság  viseltekben  vagyon 
(Gvad;FNőt.  97). 

gond-viselet :  [cura ;  sorge].  Vr  isten  végy  kiualt  keppen 
való  gond  viselet5dben  és  kegyelmedben  (Frank:  HasznK.  58). 

maga- viselet :  [vitae  rationes  ;  das  betragen].  Tsúfolta 
magok  viseletekért  (Gvad:  FNót.  50). 

(Viseletlen] 

gond-viaeletlen  :  (negligens  ;  pflichtvergessen].  Tudom, 
haszonvétlen,  nagy  gondviseletlen,  azért  kerassen  valami  jó 
gazdát  (LevT.  11.36).  Az  emberec  hiuatalyocban  resfec  és  gond 
visselettlenec  (Helt :  Mes.  331).  Egy  részént  gondviseletleuec, 
egy  részént  gyengélkedSc,  egy  részént  f5svényec  (MA :  Scult 
230b).  Az  kSvári  dologról  nem  vagyimk  gondviseletlenek  (RákGy: 
Lev.  27).  Porkoláb,  udvarbíró  rósz,  gondviseletlen  (259). 

76 


1203      GONDVISELETLENSÉG— HÁZ-GONDVISELÖ 


LELKI-GONDVISELÓ— ELrVISELÖDIK 


12ÍA 


gondviseletlensóg :  [negligeutia ;  naehlassigkeit).  Kár  s 
szégyen  lé.szeu  niiiiékűok,  ba  az  mi  eleinknek  b6tűik  az  mi 
gondviseletleiiségSuk  miatt  vesznek  el  (CorpGramm.  699).  Igen 
féltik  ők  a  gondviseletleiiségtíl  magokat  (TörtT.'  1.194).  Mind 
az  fejedelmek  és  az  fejérvári  ti.sztek  gondviseletlenségek  miatt 
esett  és  történt  (MonTMEVI.68).  Gyermekeidért  nagy  gond- 
viseletleuségeddel  soha  istenedet  meg  ne  bántsad  (Csúzi :  Tromb. 
591). 

gondviseletlenül :  [negligenter ;  nachlassig].  Gondviselet- 
lenfil,  ímmel-ámmal :  negligenter  PPBI.  Az  árvákat  ha  gond- 
viseletlenfil  nevelik  fel,  5  nekik  t§r  orlzajokra  Ver:  Verb.  Szót. 
32.  Ma.ximilian  magyarok  k5zt  lakik,  gonduiseletleníil  chak 
eszik  és  iszik  (Zrinyi :  ASyr.  28).  Gondiseletlenül  az  idegen 
helyben  hogy  lehessek,  Nagyságod  bölcs  ilileti  rajta  (MonTME. 
VL103).  A  dús  fösvény  minden  kiutséböl  kipusztul,  mert  gond- 
viseletlenül marad  (Pa\:  BE.  595). 

maga-viseletlen :  [intemperans ;  unordentlichj.  A  maga- 
viseletleneket s  rendetleneket  meg  kell  inteni  (MHeg :  TOszl. 
U.163). 

magaviseletlenség :  [turpitudo ;  uusittlichkeit].  Mikor  Dávid 
maga  viseletlenségével  pestist  hozott  volna  Lazájára  íTof:  Zsolt. 
51).  Rósz  magaviseletlensége  miatt  semmi  állapotra  nem  kaphatna 
(Pós:  Igazs.  1544). 

Viselhetetlen:  ingestabilis,  intolerabilis  MA.  funertraglich]. 

Viselő  :  1)  gerens  C.  [tragendj.  A  magzatot  méhében  visel5 
aszszony  t5bbet  cselekeszic  mint  a  férfiú  (Com :  Jan.  118).  Hogy 
a  tiszteletes  vénséget  viselS  vramnak  becsSlletit  oltalmazzam 
(Czegl:  Japh.  3),  3)  gestator  MA.  trager  PPB.  »)  [cotidianus; 
alltáglich].  Wyselew  purgamal  zoknya  . . .  Wyselew  swba  (RMNy. 
11.35).  Téli  idín  suba  is  kellene  mind  inneplö  s  mind  viselfl 
(LevT.  11.35).  Egy  viselő  szoknya  zöld  atlaczczal  vetett  (Radv: 
Csal,  II.6).  Kron  rázsa  viselő  szoknya  (290).  Attunk  egy  viselő 
csizmáért  1  fi  25  d.  (MonTME.  1.115). 

agár-viselő :  (ductator  canum  venaticorum ;  hundefiihrer]. 
Egygyütt  a  kopókkal  szabadossan  járnak  az  agár-viselők,  azért 
rendet  állnak  (GyöugyD:  KJ.  371). 

borostyán-viselő :  hederigera  C. 

fegyver-viselő:  [armiger;  waö'entrager].  Nagyob  zeretet 
volna,  ha  az  zolga  annera  zeretneye  ev  vrat,  hog  ev  érte 
magát  halaira  adnaya,  mykeppen  tevn  Jonatasnjik  fegyuer  vise- 
levje  (ComC.  175). 

gond-viselő:  curator,  procurator,  provisor,  administrator, 
tutor,  patronas,  gubernátor  MA.  vsrwalter,  schaBner,  aufseher 
PPB.  Gondviselő  aszszony  :  procuratrix ;  gondviselő  sá&r :  dioe- 
cetes  C.  Tiszttartó,  helytartó,  gondviselő,  gubernáló,  fejedelem : 
praeses  PPBI.  Az  hopmester  az  varas  hostaggiaban  vala  gond- 
idselő  (MehSám.  461).  Az  ekklésiának  gondviselői,  kik  az 
ekklésiának  eledelét  és  sz5kségeit  ki-.sáfárlották  (Valkist  215). 
A  mit  a  fejedelinekrúl  és  birtok-alattvalókrúl  mondunk,  azont 
kell  érteni  minden  gondviselőkrúl  és  alatt-valókrúl  (Pjizm:  Préd. 
1097).  Praefectusoc,  gondví.solüC,  udvar  birác :  praefecti  (Com : 
Jan.  139).  A  gondviselő  a  királynak  a  dolgot  megjelenti  (Misk: 
VKert.  224).  Gondviselő  urunk  vala  palatínus  (Thaly:  AdaL  1.9). 

fő-gondviselő :  (praefectus ;  verwalterj.  A  hajó  sok,  de 
szépen  egybe-gyalúlt  fákból  építtetik  és  egy  fő  gondviselőtől 
igazgattatik  (Pázm:  Préd.  281). 

hadi-gondviselő :  praefectus  Com :  Jaa  145.  Hadi  gond- 
viselő avagy  fejben  járó  dolgokat  igazgató  hadi  biró  (Com:  Jan. 
145). 

ház-gondviselő,  háizi-gondviselő  :  oeoonomus,  atricus 
C.    haushalter,   hofmeister,   sdiati'uer    PPB.    A    cselédes   atya 


avagy  házi  gazda  és  ezekuec  sá&ri  avagy   házi  gondviselői 
(Com:  Jan.  121). 

lelki-gondviselő:  (animorum  servator ;  seelsorger]. Tudom, 
mire  értsem  fogadatlan  jó  lelki  gondviselőm  (Fal :  NE.  83). 

had-viselő :  belliger  C.  bellifer  MA.  bellicosus  PPBI.  der 
krieg  fiihret  PPB.  Zent  Gyergy  tamada  Kapadocia  orzagbol, 
kynek  ew  attya  vala  haad  vyselew  vyteez  feyedelem  (ÉrdyC. 
264).  Volt  azon  városban  egy  Falcus  Péter  newú  had-visel8 
ember  (EsztP:  BSzfiz.  30i.  Hadviselő  ember  (MNyiI:  Zeolt.  112). 
Az  jó  hadviselő  bor-nelkül  el  légyen  (Zrinyi  1.31).  Hadviselő 
ember  most  is  kevés  van  köztünk  (RákGy :  Lev.  288).  A  jó 
had-viselő  illyentül  el-Iégyen  (Kónyi:HRom.  11). 

haj-viselő :  eriniger  C. 

hajó-viselő :  naviger  C. 

halott-viselő,  holt-viselő :  [feretrum ;  todtenbahre). 
A  éazaroc  teuek  ftet  tiztős  halót  viselőre  es  viuec  a  varosnac 
kőzepire  (NádC.  598).  Tapaztala  az  holt  viselőt  (tetigit  loculum), 
azok  kedek,  kik  vizik  vnla,  meg  állanak  (DöbrC.  375). 

hely-viselő  :  (vicarius ;  stellvertreter].  Az  papoknac,  isteo 
helye  viselőinec  es  tartoinac :  sacerdotibus  vicém  dei  gerenti- 
bus  (Mon:  Ápol.  1). 

hír-viselő :  [nundus ;  botej.  Angyal  magyaraztatyk  kő- 
wethnek,  hyr  vyselőnek  (ÉrdyC.  558). 

maga-viselő  :  (probu.s,  strenuus ;  brav,  tapfer].  Az  kegyes 
tekiutötfl  és  jo  magaviselő  uri  aszszony  magan-is  meg  tetszik, 
hogy  nem  paraszt  legyen  (Pécsv:  Fel  130).  A  modossan  s  jól 
maga  viselő :  modestus  (Com :  Jan.  184).  Vitézi  állapatban-is 
bátor  maga  viselő  (Hall ;  HHist.  ni.69).  ó  maga  serény  elméjö, 
jó  gondviselő,  maga  viselő  iT^rtT'  1.287).  Vala  az  nagy  kegyes, 
magaviselő,  minden  dolgaiban  jó  dologtevő   (l'haly:  VÉ.  U.34). 

pei-viselő :  eansidicus  NémGl.  23. 

szakái-viselő :  barbiger  C. 

szárny-viselő :  aliger  C. 

teher-viselö :  (bajulus ;  lasttrager).  Tereh  uiselő  szamár 
(Tel :  Evang.  1.463).  Annyit  tud  ő  az  szent  Íráshoz  mint  az 
hozzu  fil&  terh  viselő  állat  az  lant  pengetéshez  (Bal :  Csisk. 
341).  Imé  a  te  királyod  jő  neked  szelidden,  Slvén  és  terh-vi- 
selőnek  vemhén  (Mad :  Evang.  1). 

tiszt- viselő :  praetor  C.  officialis  Ver:  Verb.  Szót.  19. 
MA.  amtmann  PBB.  Tisztviselő-személy:  magistratus  C.  RŐst 
tizt  viselő  az,  a  ki  délig  aluszik  (Üecsi:  Adag.  146).  Hlyen  ura- 
sági tiszt  viselő  volt  az  Josapliat  (MA:Scult.  931).  Tisztviselő 
háza,  Ítélő  hely:  praetorium  (Com:  Jan.  124).  Az  ő  megyéjé- 
ben akár  melly  tisztviselő  magistratus-is  végezhet,  rendelhet 
(143).  Tunya,  szája-tátott,  szimyáta  tisztviselők  (GKat:  Váltai 
1.947).  Bátliori  Sigmond  idejében-is  nem  volt  szöki  a  jó  tiszt- 
viselőknek (Zrinyi  IL196).  Én  nem  kiváuok  egyebet,  hanem 
tsak  jó  tisztviselőket  (Zrinyi :  Symb.  49).  Az  tisztviselők  mind 
helyre  fognak  állani  ez  héten  (RákGy:  Lev.  201 1.  Simony 
György,  Somogyi  György  az  erdéli  vajdához  tisztviselő  szolgá- 
latra mennek  fi'örtT.'  1.442).  A  tiszt-viselői  egymás  atán  jártar 
nak  hozzá  (Kónyi :  VM.  2). 

út-viselő:  [ductor  viae;  wegweiser].  Ffel   yle   az  meenyey 

wth  vyselőre  (ÉrdyC.  510). 

zászló-viselő :  [síguífer ;  fabneutragerj.  Énnekem  zazk> 
vyselőm  légy  (VirgC.  61). 

[Viselöd-ik] 

el-viselődik :  [usii  deteror ;  sich  abniltzeoj.  Ezekben  u 
mik  elviselődteiiek,  ma^a  tudtiatja  fi  kme  (Radv:  Csal.  IL406). 


1205 


VISELÓDÉS-VISZ 


VISZ 


1206 


Viselődós :  fimpnlsns ;  antriol)].  Az  ember  mind  szívvel 
mind  kflls5  viselSdéssel  fordult  az  bálványokra  (ThemSec.  14). 

Viselős  :  [praegnans,  gravida ;  schnanger].  Ersebet  aszony 
as  8  vénségében  fogadott  fiat  és  iramár  hatod  holnapi  viseiSs 
(Kár:  Bibi.  III.öO).  Az  atya  nemz,  az  anya  várandó,  viselős 
lészeii  (Cou:  Jau.  IIS).  ViselSs  s  nehézkes  aszszonyok  (Szatbm: 
Cent.  51), 

Viselt:  1)  [gestiis;  verriclitet].  Meg-lStt,  viselt  dolog:  res 
gesta  (Com:  Jan.  171).  Meg-találá  ereszteni  tsiiszamó  nyelvét 
viselt  dolgairúl  s  azon  órábaii  el-ve.szté  minden  bítsfiletit  (Fal: 
NE.  14).  A  kérkedí  elfi  tólalja  viseltt  dolgait  (Fal :  BE.  597). 
2)  (tritns;  abgeniitztj.  Viselt  nyest  bélés  (Radv:  Csal.  11.263). 
Egy  viselt  vont  ezüst  virágokkal  czifrált  czaprag,  az  rojtja  kék 
selyem  (Gér:KárCs.  1V.219).  A  köpönyegem  is  igen  viselt  már 
(Thaly :  Adal.  1.230). 

kapitányság-viselt :  tribunitius  C. 

tiszt-viselt :  (emeritus ;  ausgedient).  Tyzth  wyselth  nemes 
ember  (Ver:  Verb.  170). 

Viseltes  :  [obsoletiis ;  abgenützt].  Vagyon  egy  pár  viseltes 
pisztolyom  (Radv:  Csal.  11.287).  Viseltes  majczos  fék;  ehhez 
türkéssel  rakott   virágos  aranyas  orrozat   (Monlrók  XX1V.174). 

Viseltet:  1)  fferri,  portari  curo ;  tragen  la.ssen).  Az  vtán 
Budanac  minden  vczain  magát  alafel  viselteié  (Szék:  Krón. 
187).  Masodic  .szekerébe  veseltete  Józsefet :  fecitque  eum  a.scen- 
dere  super  cummi  simm  secundum  (Helt:Bibl.  V3).  Az  vtán 
az  huszár  népet  ereszté,  hadakozó  szerszámit  viselteié  (Cseng: 
Jer.  A4).  Valamikor  mijs  processiot  jármik,  a  keresztről  le 
fiiggö  zászlót  viseltetünk  előttünk  (Tel:  Evang.  11.214).  2)  [duci 
curo;  führen  lasseu].  Fö  lovadat  vezetéken  viseltesd  (ErdTört- 
Ad.  1L305). 

[Szólások].  Viseltess  gondot  arra  is,  hogy  az  velünk  lévő 
gyalognak  legyen  pénze  kényért  venni  (Évk.  XIII.53). 

Viseltet-ik :  [fio;  sich  zutragen].  Mikoron  sidosagba  ezec 
riseltetnenec,  azonba  Július  czaszart  meg  51ec  Romába  (Szék : 
Krón.  75).  Mikoron  ezec  Romában  viseltetnenec :  dum  haec 
Romae  geruntur  (Decsi:  Sall.  24).  MidSn  ezek  Júdeában  visel- 
tetnének, az  alexandriai  király  Syriában  haddal  ment  (Martonf: 
SzHist.  119). 

visít  ;  [vagio ;  schreien].  Az  veréb  ha  reggel  igen  zayog, 
visít  és  czirippel,  esőt  váry  (Cis.  G4). 

Visítás :  [clamitatio ;  das  auíschreien].  Egész  élete  csak  a 
sok    dorbézolás,   hejehuja,    visítás,    nyálaskodás    (Megy :  6Jaj. 

n.ii). 

VISKÓ :  tugurium  Otr:  OrigHung.  IL190.  [hütte].  Hideg 
idAk  járván,  valamely  ftild-viskót  csináltattam  (Monlrók  XV. 208). 
Náthás  voltomhoz  képest  ben  az  fóldvLskóban  continuáltam 
magamat  (228).  Erőtlen,  gyenge  házak  vagy-is  inkább  kunyhók 
és  viskók  valának  (Biró:  Préd.  3).  A  templomok  nem  alatson 
viskók,  hanem  királyi  nagysághoz  illendő  nagyságosok  voltak 
(SzD:MVir.  íll). 

VISZ,  VISZEN  (végym  Mad:  Evang.  49.  Mchesse  LevT. 
1.255.  i'ejendjük  RMK.  V.226.  vévé  246) :  1)  duco  C.  [fiihren]. 
Egy  nemy  napon  fel  kelé  ygen  reguel,  tytkonnan  hyua  az  frá- 
tert velle  es  vewue  ewtett  egy  nemy  zewlewbe  (EhrC.  92). 
Kezdek  őttet  vinnie  Jerusalem  fele  nagi  id&stoua  való  ranto- 
gatassal  (WeszprC.  67).  Mykoron  meg  veenewleudez,  eegyeb 
őwedez  be  teegbedet  es  oda  vyzen,  howa  nem  akarod  (ÉrdyC 
175b).  Yo  zokaas  zerent  vywee  az  zent  egyházban  (514).  My 
koron  az  latrok  wyzyk  wala,  zebdeu  [az  zyz]  ezt  enekly  wala 
(ÉrsC.  517).  Az  fáriseosokhoz  viu§k  azt,  ki  rigtfil  fogua  vak 
volt  (Sylv:  UT.  1.141).  Méglen  a  császár  ki  iőne   Olasz  ország- 


ból, houa  vclle  viendő  volna  az  iffiu  Laszlo  királyt  (Helt: 
Krón.  100).  A  paraszt  népectől,  kic  menyaszszont  visznec  vala, 
ne  vegyenec  többet  a  kőz  vámnál  (166).  Bezeg  vit§z  a  fark.-ts, 
melly  igen  nagy  rabot  fogoc,  mint  vizi  pórázon  vtánna  (Helt: 
Mes.  274).  Vin  engemet  a  pusztába  (Mei :  SzJán.  402).  A  szál- 
lásra ki  az  anyaszentegyház  vín,  tulaidon  népévé  foglala  (Ie\ : 
Evang.  11.700).  Szamlalhatatlan  lelkeket  viszen  pokolra  (Mon  : 
Ápol.  499).  Az  meszar  székre  engemet  ti  uitek  (Balassi:  Ének. 
3).  Annás  Burgaeus  egynéhányad  magával  fog.ságra  vitetik 
(MA:SB.  28).  Fel-őltőztet  bennünket  az  őrök  dicsőséggel,  el- 
vévén az  őrömet  vég  nélkfll,  a  hová  végyen  mindnyájunkat,  a 
ki  kezdeth  és  végh  (Mad:  Evang.  49).  Vigy  oda  bennünket  és 
vonny  utánnad  minket  (351).  Számárát  barom  vásárban  akar- 
ván vinni  (Czegl:  Japb.  59).  2)  fero,  veho,  degero  C.  portó 
MA.  tragen  PPB.  Másuvá  viszem :  removeo,  transfero,  trans- 
porto  C.  Be  meneth  a  varosban  leitök  eé  embőrt,  ki  eé  korsó 
vizeth  vizön  (NádC.  157).  Ayandekot  wynec  az  oltárra  (TelC. 
34).  Mont  Margit  azon,  mit  nizez ;  Anna  azoni  mond  ;  ölagi 
turot  metéltem  darabra  el  adnia  (RMNy.  1115).  Pénszt  vön 
nékie  (Helt:  UT.  h6).  Vin  (portabat)  aiandekokat  (MehPréd. 
150).  Vinek  fi  hozza:  optulerunt  ei  (Fél:  Bibi.  1.5).  Ez  mon- 
dást sem  viszik  igazan  az  pápisták  az  Oiristusnak  pokolra 
való  szállására  (Fél :  Tan.  258).  Mikor  ikrást  visznek  kezedben, 
ki  ne  vesd  az  ikráját  (Radv:  Szak.  133).  Egy  nagy  kősziklát 
másúvá  vín,  hogy  az  templom  építtésére  hely  lenne  (Pázni: 
Kai.  63).  Az  eretnekek  ollyanok  mint  Nádáb  és  Abin,  kik 
másunnan  hozott  tüzet  vínek  az  isten  házában  (677).  Ha  sző- 
lődből viszsza-térsz,  vagy  ágatskákat  vagy  gyümőltsSt  viszsz 
kezedben  kedves  tselédednek  (Pázm :  Préd.  462).  A  Noéi  bár- 
kájába térő  galamb  békeség  jelét  olaj  ágat  vín  szájában  (581). 
A  királyné  szálához  viszi  az  tálat  és  egy  itallal  felhörpenti  a 
harmadfél  tonna  aranyat  (MA:SB.  15).  A  szél  fuvallásoc  a 
hajót  gyorsabban  fizic,  uiszic  (Com :  Jan.  89).  A  pok  haló  a 
higot  a  hálotskatol  meszszeb  avagy  közleb  viheti  (ACsere:  Enc. 
156).  A  városban  tyúkokat  szekerén  viszen  volt  (RendÉlPéld. 
C9).  Újvárba  az  mit  vittek,  ha  vittek,  úgy  értettem  20000  frt 
(Bercs :  I^ev.  365).  Szekereken  hajókot  viszek  magammal  (428). 
Ö  felsége  hosszú  decretumot  készít,  melynek  erejével  ennek 
utánna  se  hé  se  ki  nem  lészen  szabad  vinni  a  haj-keményétö 
írt  (Fal :  NA.  127).  Ne  a  kosár,  vidd  veled,  benne  obsitleveled 
(Fal:  Vers.  868). 

[Szólások].  Patvar  vigye  dolgod  (Szol:  Dáv.  380).  Pat- 
var vigye  kulcsát,  ha  oda  a  vár  (Gyöngy:  MV.  87).  Gondol- 
kodgyal,  mellic  u  t  houa  viszen  (Mon :  Ápol.  26).  Vmibe  visz : 
Kantsal  szemei  voltának  ugyan,  de  illendő  tekinteti  helybe 
vitte  abbeli  fogyatkozását  is  (Hall :  HHist.  III.68).  Vittel  mSn- 
ket  tőrbe,  vettél  tőrödelmeket  mű  hatónkra  (AporC.  13). 
Vmire  visz :  Arra  viué  őket,  hogy  czendeszszec  lőnnénec 
(Helt :  Krón.  99b).  A  császárt  békességre  vivék,  az  esz- 
tendőnként járó  30  ezer  aranynak  a  fényes  portára  való  be- 
szolgáltatását is  belé  csomózák  (Monlrók  VIII.31).  Csele- 
kedetre ne  vigye :  non  ad  opus  perducat  (Illy :  Préd.  II. 
490b).  Csudál  kozásra  viszen  íllly;  Préd.  11.466).  Szándé- 
kodat még  pázslnttyában  meg-fojttyák,  d  ő  1 6  r  e  viszik  (SzD : 
MVir.  19).  Te  az  gyönyörűséges  fe sietségre  viszed,  én 
pedig  az  nehéz  és  súlyos  tekeletessegre  tam'tom  az  ifiokat 
(Pázm  :  Kai.  133),  Életünknek  jovai  három  formára  vitet- 
nek (Illy :  Préd.  n.173).  ók  azt  nem  mondgyák,  hogy  i.sten 
viszi  embert  a  gonoszra  {Pázm:LuthV.  119).  Isten  a  ké- 
sedelmet büntetések  nehézségével  helyére  viszi  (Pázm : 
Préd,  29),  Sanyarú  veréssel  viszi  helyére  az  isten  igazsága  a 
ho.szszú  várakodást  (122).  Oly  nagy  a  kár,  hogy  csak  az  isten 
vilieti  azt  helyére  (Illy :  Préd.  1.63).  Az  Christus  az  ő  ania- 
szentegyhazanac  oly  szent  leikőt  igert,  ki  őtet  minden  igaz- 
ságra vinneie  (BIsztT :  IgAny.  124).  Tanítványit  szemmel  lá- 
tott igazságra   vitte  (MA :  Scult.    46).   Meg-szedi  szemet  szőrit, 

76* 


1207 


ALÁ-VISZ-BE-VISZ 


ELrBEVISZ-EL-VlSZ 


1208 


jégre  visz  (SzD:MVir.  348).  Az  io  zokas  mindeu  iora  vizén 
(VirgC.  93).  Ditsöséggel  viszik  jóra  az  elméket  íOrczy:  KölBáz. 
17).  Niücs  is  oly  c  o  n  c  i  li  u  m,  a  melyre  vihetuSjSk  ezeknek 
eredetit  (Pázm:  Kai.  615).  Az  szegénység  nagyra  viszi  az 
embert  (Decsi:  Adag.  213).  Az  régi  sz.  jámborok  sz.  Ágoston- 
nak életét  és  isteni  bSlcseségét  oly  nagyra  viszik,  hogy  8tet  az 
régi  bitnek  erős  bajiiakjáuak  merték  nevezni  (Pázm:  Kai.  607). 
Nagyra  viszed  az  ökörszemet:  mira  de  lente  (Kisv:Adag.  308). 
Nagyra  viszi  embert  a  kénteleuség  (.SzD:MVir.  11).  Vedd 
elébb  elmédre,  osztán  vidd  nyelvedre  (324).  Ezekkel  mi 
nem  biruuk,  liogy  ba  pápára  nem  vejendjiik  dolgimkat 
(RMK.  V.226).  Királné  asszony  mégis  vévé  ü  dolgát  az  átko- 
zott pápára  (246).  Csak  azt  viszem  próba  kSre,  amiben  a 
Kalauzt  mardossa  (Pázm :  LuthV.  5).  A  kik  nem  támoduak, 
azoknak  birájokat  rabságra  vitetvén  kemény  bintetéssel 
arra  szoktassa  (Bercs ;  Lev.  330).  A  mellh  terwent  ha  vala- 
mellytek  nem  ygazolna,  tahat  nem  hozzw  appellacyowai,  hanem 
chak  ottan  y  felsége  zemelyere  wehesse  (LevT.  L255).  Azt 
is  gonoszra  magyarázza,  a  mi  jó  avagy  chak  jó  végre  is 
vétettethetik  (Tel :  Evang.  11.468).  Veremre  visz  a  trágyá- 
zott szép  szó  (SzD:  MVir.  87).  Mind  magát  mind  má.sokat 
vízre  akar  vinni  Kalauz  (Pós:  Igazs.  1.215).  Vmtt  visz:  A 
beszédet  továb  vivén  (Illy:  Préd.  U.98b).  Életet  Stven 
esztendeig  viszi  (1.182).  EISdbe  viszem  rab  fejemet  (Zrinyi 
11.28).  Minemö  hel  reyti  el  ilen  zep  zint,  minemS  melseg  fog- 
van ^i  a  kerafi  nSmSs  orcát  (NádC.  427).  Hogy  választ 
vidgyíinc :  ut  responsum  demus  (Helt :  UT.  Y8).  Vmiid  visz : 
Anno  1620  vittem  volt  Heucz  Anna  asszont  feleségül 
(TörtT."  IV.89).  Azoknac  gyermekeket  rabul  viszic  (Kár:  Bibi. 
1.477).  Még  ez  Sszel  feleségedet  haza  vigyed,  mert  télben 
melegb  ketten  hálnotok  egy  ágyban  (FortSzer.  N3).  Az  .szegény 
Borbála  asszony  az  éjjel  igen  el  nehezedett  vala,  nem  hiszem, 
hogy  meszsze  vigye  (LevT.  1127).  Az  istenuec  itileti 
igaz,  ha  egy  kis  ideig  el5b  el8b  mégy  latorságoddal,  meszsze 
nem  viszed  (Helt:  Mes.  278).  Annyira  nevekedék  nyavalyája, 
hogy  maga  érzé,  begy  nem  vihetne  sokáig  (Mik :  MulN. 
234). 

alá-vi8z :  deduco  C.  [hinabführen].  Pesti  Binon  basának 
adtunk  1  tall.  mikor  az  ágyú  szekereket  alá  vitte  (MonTME. 
1.317). 

alávivÓB :  deductio  C. 

által-vi8z :  tradueo,  transduco  C.  transfero  MA.  hiniiber- 
fübren,  beriiberbriugen  PPB.  KSzepet  zakaztolta  tengert  es 
által  vitte  6ket  (AporC.  34.  Helt:  Bibi.  I.aS).  Ne  talaltassek 
te  kűz5tted,  ki  az  fl  fiat  avagy  leányát  által  vinuoje  az  t&z6n 
(8zár:Cat.  M).  Száraz  lábbal  által  viuneie  6ket  a  tengeren 
(Lép:  PTük.  11 100).  Ha  isten  által  viszen,  megvizsgálom  s  in- 
formálom Nagyságodat  (Bercs:  Lev.  42). 

[Szólások].  Pelhezni  kezdettél,  a  gyermeki  idSn  már  által- 
vitettél  (Gyöngy :  Cup.  3).  A  ki  másnak  cselekedetét  kár- 
hoztattya,  vigye  által  azt  másra,  a  ki  5tet  soha  meg 
nem  bántotta  (Illy:  Préd.  I.396b).  Ne  vigyec  eleteket 
ollyan  hallgatással  altal  mint  az  oktalan  allatok  (Decsi :  Sall. 
EIÖb.  1). 

általvitel :  [metaphora].  Meg-tek intette  az  egeket  is  és 
nem  vala  világosság  azokban ;  kérlek,  ez  jeles  által  vitelekkel 
mit  fájlalt  a  próféta  (Illy:  Préd.  1.52). 

be-vÍBZ :  indneo,  introduco,  involio,  introfero  C.  hinein- 
führeu,  biueiiitragen  PPB.  El  vitte  meíiríl  az  osJ  zelot  es  be 
vitte  6  tehetsegében  a  del  zelet  (AporC  36).  O  ellenségeket 
be  lette  tenger  es  be  vitte  6kot  6  zentsegenek  helyere  (38). 
lob  volt  volna  ewneky  kysded  kenal  ez  vylagban  maraduan 
karhozny,  bonnem  pokolba  nagyob  keiinal  be  vytetny  (VirgC. 
128).   Ez  serrel  nagh   munkauai   es  erSuel   zentli   Bonifacius 


martyrnak  eg  liazaba  wegezetre  béé  viuek  (PeerC.  33).  EngS- 
nieth  megfogván  es  niegk6t5zven  bevynec  a  varosban  (NagyszC. 
17).  Be  vyz  engemet  vram  igeen  zoktalan  keuans;igljau  beleöl 
(CornC.  237).  Bee  vyn  engemeth  A  yga.«saganak  wtajTa  * 
neweerth  (KulcsC.  43).  Dauid  umak  zekrenet  Jerusalembe 
beuizi  vala  (TelC.  170).  A  romaiac  be  ne  vigyenec  engemet 
es  ot  dSczekSdienec  velem  az  5  diadalmos  nagy  pompaságok- 
ban  (Helt:  Krón.  18).  Ű  kme  izenjo  meg,  mikor  viszik  bel  az 
adót  (Nád:  Lev.  123).  Az  bSlts  féluéu  el  tiuozic  az  gonosztól, 
az  bolond  pedig  belé  viszi  magát  (Kár:  Bibi  1611).  A  vendé- 
gec  a  gazdátúl  a  vacsoráló  házban  bé-vitettetnec,  vezettetnec 
(Com:  Jan.  109).  Valamit  bé-vész  és  kiadsz,  a  bé-vételnec  és 
ki-adásnac  kSnyvében  be  vigyed,  bé-irjad  (189).  Ha  a  paraszt- 
ember be  nem  vitte  volna  a  hírt  csak  félórával  elflbb,  az  új- 
vári bassa  már  ötszáz  lóval  ki  is  gyött  volna  (TörtT.'  Vn.118). 

el-bevisz :  tv  Végezetre  oztán  fiket  el-bévivé  ali  megigéi°t 
Kánaánnak  földében  (RMK.  U.15).  Isten  Manassesen  könyö- 
rfile,  országába  újonnan  el  bévivé,  esmég  királyjá  tévé  (VI.78X 
El  bé  viszik  az  templomban,  onnan  meg  liaza  az  asztalhoz 
(MA :  SB.  326). 

bevitel :  iuductio,  introductio  C.  iuvectio  MA.  anfiihrung 
PPB.  (elnfiihrimg).  My  kyzek  valauk,  de  az  ew  tylalmokyrth 
kyzerytettem  elhalaztanom  az  be  vyteltth  (RMNy.  111.50). 
Mindenféle  hasonló  leveleknek  ugy  mint :  be  vitel,  iktató,  batár- 
járo  leveleknek  ki  adásának  utána  csak  hatvau  napig  élhetnek 
vele  (Ver:  Verb.  66).  A  víz  bé-viteleknec,  csatorna  kutaknac 
víz  eresztS  árkocskákon  illic  lenni  (Com:  Jan.  115). 

bevivós :  invectio  C.  introductio  MA.  einfiihrung  PPB. 
Bé  vivest  akar  iktatást  kevano  hivatalok :  evocationes  introduo- 
toriales  (Ver:  Verb.  280). 

egybe- visz :  [concinno ,  anpassen).  Négy-rendbéli  egyben 
zengS  3  egybe-viv5  derekas  dolgokat  kell  követned  (Otr:  Tökél. 
30). 

egybe-vitel:  collatus  PPBI.  [vergleich].  Egy  írásnak  ai 
másikkal-való  egyben-vitele  sem  lehet  bizonyossá  az  igazságban 
(Pázm:  Kai.  516). 

el-vi8z:  1)  abduco  Ver.  deduco,  perduco,  aveho,  perveho, 
aufero  C.  binwegführen  Ver  hinwegtragen  PPB.  Salamon  kyral 
mykoron  lattá  vona  zeep  vultaat,  vyue  el  az  herrjl  es  yltetee 
el  az  ew  lygheteeben  (ÉrdyC.  289b).  A  sambokiakat  lesre  vöttek, 
kit  el-vittenek  benuiök  s  kit  le  vágtának  (RMNy.  1U.104).  Mind 
a  három  kocsiba  és  az  szekérbe  a  lovakat  elvitték  (LevT. 
11.14).  Mind  gyermoköstül  ki  nuitá  az  utón,  ugy  viék  el  tóiem 
mezet-lábbal  (22).  Kit  iol  lehet  el  viuec  a  philisteosoc,  de  .  .  . 
(Szék:  Krón.  26).  Méglen  az  őzónriz  mind  el  vflue  5ket:  douec 
diluvium  túlit  omnes  (Helt:  UT.  G4).  Chauangus  királlyá  meg 
viua  az  Izraelnél  es  egy  néhányat  fogua  el  vön  benuec  (Kár: 
Bibi.  1139).  Minden  gazdagságokat  is  el  vivéc(MA:  Bibi.  I.32b). 
Felére  paraiichola  egy  6reg  aszszonynak,  hogy  el  viven  el 
rekkencie  (E.xPrinc.  218).  A  pállya  futasuac  jutalmat  elviszi, 
ol-nyeri  (Com :  Jaa  209).  40  számú  gulya-barmát  elvitték  (TortT.* 
VII.  11 7).  Igaznak  látszik  ezen  katonák  relatiója,  kit  holnap 
az  német  rabbal  egytitt  elvisznek  Nagyságodhoz  (Bercs:  Lev. 
321).  Az  50000  frtot  elvitték  Egerben,  íigy  tudom  (417).  Az 
bazíni  németeknek  bárom  zászlót  engedtek,  el  is  vitték  (459). 
Ne  a  kosár,  vigyd  el  (Fal:  Ének  31).  2)  (portó;  tragenj.  Bizo- 
úara  igen  iol  tenned,  ha  sogellened  vradat  az  kereztet  el  vinni 
(VitkC.  85).  A  keresztet  hátán  el-vihette  egy  ember,  de  ba 
diribdarabok  mind  eggyfltt  uulnának,  nem  volna  ollyan  fi'irmán- 
szeker,  amely  meg  nem  telnék  vélek  (Pós:  Igazs.  11.652i.  Két 
németet  ISttek,  az  kiket  saroglyán  a  városra  elvitték  (Monlrók 
XXII1427).  Ki  vahuni  miséhez  való  partékat  el  vinne  (Diai. 
180). 


1209 


ELVITEL— FOL-VISZ 


EL-FÖL  V ISZ— MEG- VISZ 


1210 


(SeáláaokJ.  OerdSg  vidgye  el  a  vérszopó  kegyetlen 
arolot  (Helt:  Mes.  R8).  A  cavallér  uraimék  tarsolyára  csiuál- 
t-Lssou  Kgld  többet,  lia  az  ördög  el  viszi  is  tCrök  uramot  (l'íirtT.' 
111.198).  Két  huluap  alatt  ba  békesség  nem  lesz,  az  ürdOg  ötét 
elvigye  (Bercs:  Lev.  430).  Falt  vinni  el  rajta:  parietem 
*ducere  per  locum  PPBl. 

elvitel :  deportatio  C.  [abductio ;  hinwegfiihrung].  Jázon  az 
arany  gyapjúért  tengert  által-kelé,  az  elvitelének  illyen  módgyát 
leié  (GyöngyD:  MV.  14). 

eleibe- visz :  (ofifero ;  hinbringen).  Eleybe  vflnec  a  bazba 
az  aiandükokat  kezekbe:  obtulerunt  ei  munera  tenentes  in 
manibiis  snis  (Helt :  Bibi.  I.X4). 

elóbb-visz :  praeterduco,  promoveo  C.  provelio  MA.  weiter 
fiihren  PPB.  Az  halálra  itiltetett  appellál,  elébb  viszi,  taszíttya 
a  pert  (Com:  Jau.  135).  Hogy  viszi  eléb  az  isten  az  embereket 
az  evangélium  állal  (MHeg:  TOszl.  1.74). 

elö-visz :  promoveo,  proveho  MA.  [befördem].  Haznaath 
igyekezyk  elew  wynny  (RMNy.  11.33).  Az  &  dolgokat  szeren- 
czessen  el5  viszik  az  nyártól  meg  valuan.  1533  (KBArtfa.  Cv). 
Észt  az  hoszszu  operatio  szerént  így  is  el5  viheted  (Helt:  Aritm. 
C.8).  Fel  nem  jegyzi  az  irás,  hány  esztendeig  tusakodik,  hogy 
eI6-vigye  dolgát  (Pázm:  Kai.  664).  A  mint  a  Kalauzban  írtam, 
nem  tudgyuk,  menyi  fldSbeu  viszi  ily  el5  dolgát  (Pázm :  LuthV. 
359).  Miczoda  uram  az  én  házamnépe,  hogy  engemet  ennyire 
elSvittél,  hogy  az  Messiást  az  én  nemembSl  igéred  (MA:  Scult. 
10).  Azokat,  kiket  elévinni  akartak,  látták  érdemekben  nem 
alábbvalóknak  lenni  másoknál  (llly:Préd.  1.68). 

elövitel :  promotio,  provectio  MA.  beförderung  PPB.  Th)-ztes- 
segeth,  elewwyteleeth  a  wagh  haznaath  igyekezyk  elew  wynny 
(RMNy.  11.33).  Jó  módgya  adaték  dolgainak  el5  vitelében  (Pázm: 
Kai.  438).  Midfin  a  had  isten  tisztességének  elövitelére  viseltetik 
(riy:Préd.  U.196). 

elöl- visz :  praeduco,  praeporto  C.  MA.  vorhertragen,  vor- 
herführen  PPB. 

félen-visz :  [seduco ;  bei  seite  fiihren].  Felen  viuen  Péter 
kezde  Stet  meg  feddeni  (MünchC.  45).  Zrinj  uramat  felen  vym, 
ez  zokal  zolek  (LevT.  1314). 

félfeló-visz :  seduco  C.  PPBl. 

felfelé  való  vitel :  seductio  C. 

félre-visz :  1)  [seorsnm  duco ;  bei  seite  fiihren].  Azután 
ferre  vyuen  meg  kerduen,  hogy  mykent  yewt-uolna  yly  zerrel 
(EhrC.  142).  Felre  viuen  5tet:  adsumens  eum  (Fél:  Bibi.  1.27). 
2)  (seduco ;  verführen].  A  keresztutak  és  ágas-bogos  Ssvények 
nem  egyaránt  visznek  félre,  tsalnak  meg  (Com :  Jan.  92). 

föl-visz :  1)  sursum  fero  MA.  hinanfbringen  PPB.  A  vizén 
felviszem  :  subveho  C.  Fel  wyn  engemeth  tagas.sagra :  eduxit 
me  in  latitudinem  (KulcsC.  30).  Ormosdon  fogok  el  halnom, 
véfelnek  fogom  fel  vinnem  (Levt  1 93>.  László  királynak  vín 
fel  királyi  szép  aiándékokat  (Helt:  Krón.  88b).  Vflnec  fel  aián- 
dékon  az  isten  házának  meg  szentelésekor  száz  tulkot  (Kár: 
Bibi.  L422bj.  Fül  vitettetSt  az  dics5segben  (Szár:  Cat.  B4).  Az 
romai  papaságnac  nevekedésérSi,  miglen  felvitte  magát  ez  illy 
magasságra  (MA:  Tan.  1157b).  Az  külső  sátor  építésére  valami 
kevés  kecskeszőrt  uhet  még  fel  kisebbik  fiam  is  (Nyr.  XIV. 463). 
Felviszik  a  mezitelent,  de  senki  meg  nem  ismeri  volt  (Hall: 
HHist.  n.94).  2)  [extmo,  educo ;  anflfíihren].  Egy  igen  nagy 
tornyot  is  kezde  Budán  rackatni,  mellyet  immár  k§t  padlássic 
fel  vittec  vala  (Helt:  Krón.  77).  Magassan  fehitt  éppfiletek 
(MA:SB.  246). 

[Szólások].  Egy  lánczot  nem  csinálhatnak,  mellynek  szemei 
az  apostolokig  fel  vitethessenek  (Bal :  Csisk.  412). 


Genealógiátokat  elkezdvén  magadon  vidd  fel  az  apostolokig 
(Venism:  Lev.  22).  Az  angyalok  tiszteletinek  régiségét  fel-viheti 
az  ajwstolok  idejéig  (Matkó :  BCsák.  132).  Igen  fel  vinni 
valamit :  ad  vivum  resecare  (Decsi :  Adag.  108. 

el-fölvisz  :  [educo ;  hinaufbringen].  El  feluftu  engem  eé  naé 
magas  he^e  (Mel:SzJán.  518). 

fölvitel :  oblatio,  sublatio  MA.  das  auftragen  PPB.  Az  elsfi 
sengeknec  fel  vitele  Lsteu  eleibe  (Kár:  BibL  L88). 

fölvivós :  subvectio  C. 

följebb-visz :  1)  [promoveo ;  vorriicken].  Az  alávaló  iskoláé- 
ból grádicsonként  uitetflnk  fellyebb  az  nagy  oskoláéban  (Com: 
Jan.  156).  2)  [eö'ero ;  erhölien].  Senky  az  A  korczoma  boray- 
nak  az  arat  felheb  ne  vihesse,  hanem  ammint  elfiször  kezdi 
arulnj  (RMNy.  IL3). 

följebb-vitel ;  [promotio ;  beförderung].  A  ki  dicséretesen 
cselekeszic,  eI5bb  mozdítást,  fellyebb  vitelt  érdemel  (Com: 
Jaa  192). 

hátra- visz :  1)  [refero;  zurückbringen].  Meg  báná  titit  és 
hátra  viu§  az  harmincz  ezftst  pínzt  az  papoknak  (Sylv:  UT. 
1.45).  2)  [seduco ;  verführen].  Ha  leány  el  nem  jö,  hütöd  meg- 
mentetted, de  az  én  fiamat  hátra  soha  ne  vigyed  (RMK:  U.114). 

keresztül- visz :  [perduco ;  durchführen].  Most  még  a  váro- 
son sem  akartak  keresztül  vinni  bennünket  (Misk:  VKert  863). 

ki-visz :  effero,  educo,  eveho  C.  hinausführen,  austragen 
PPB.  A  fogságból  ki-vinni :  *educere  e  custodia  PPBl.  Ezör  io 
fyu,  galiztyat,  meg  holt  gyermSkít,  azzonyallatban  való  rútságot 
kivizon  (BeytheA :  FivK.  61b)  El  jó  a  halál  és  erfivel  ki-viszi 
testedből  a  lelket  (Pázm:  Préd.  74).  Kiviszen  titeket:  educit 
vos  (MA:  Bibi.  1.48).  A  ki  engem  ki  viszsz  ellenségeim  közzűi 
(Káldi :  Bibi.  11.289).  Menj  végire,  mind  kivitték  volt  oda  Váraddá, 
avagy  kinn  is  maradt  az  vár  megyéken  benne  (RákGy :  Lev. 
98).  Porotskája  estve  bevétetvén  sok  nedvességeket  viszen  ki 
étszaka  a  verittezés  által  a  testbSl  (ACsere:  Bic.  245).  Ökrök, 
ünöbarmok,  ménes  kocsolák  hún  lovaktól  és  csódöröktól  meg- 
válva kivitessenek  (ErdTörtAd.  11.373).  Kivün  engem  a  nyomorú- 
ság verméből :  eduxit  me  de  lacu  miseriae  (Illy :  Préd.  1.304). 
Lakhassuk  békével  mi  országunkat,  vígy  ki  belőle  minden 
lobonczokat  (Thaly:  Adal.  11.62).  Az  gyalogját,  csak  elliiszem, 
szellőzni  vitte  ki,  mert  peticsen  van  az  városokon  (Bercs:  Lev. 
386).  Nem  volna-e  jó  longum  armistitium  facere,  talám  kivinnék 
az  hadat  (424). 

el-kivisz  :  cv>  ZentSIt  fSldbe  sem  temeteek.  de  el  ky  vyweek 
az  parragra  temethny  (ÉrdyC.  573).  Valiara  veuen  keresztfayat 
el  ki  ritte  (Bom:  Préd.  425). 

kivitel:  evectio  C.  eductio  MA.  ausführung  PPB.  ö 
kegyelme  bátorságos  kivitelekről,  a  mint  magát  ajánlotta,  gon- 
dot visel  (Nád:  Lev.  135).  Kívánandó  volna  az  is,  hogy  ez  halott 
ki  vitel  mindenektói  jól  meggondoltatnéc  (MA :  Scult  889).  Marha- 
kivitel (BethhÉlet.  11.380). 

kömyül-visz :  circumago  C. 

le-visz  :  [deduco  ;  hinabfiihren].  Az  étel  szopó  erec  a  sópre- 
léket  a  bélen  és  alfelén  leviszic  a  májra  (Com :  Jan.  51).  Két 
ezer  tallért  küldök,  csak  embert  kaphatnék,  az  ki  leviszi  (Bercs: 
Lev.  325).  Ha  az  mo.st  levivendő  pénz  elég  nem  lenne  is,  mind- 
gyárt küldetik  neki  annyi,  a  mennyi  kívántatik  (328).  Egyedül 
az  puskaport  nem  véltem  szükségesnek  s  illendőnek  levinni 
(527). 

meg-visz :  [perfero ;  zubringen].  Végére  mentem,  hogy 
Kdnek  levelemet  meg  nem  vitték  (LevT.  11.244).  Megvivéc 
nékiec  ez  dolgot  (MA:  Bibi.   L131).    Ezen    levelem    megvivő 


1211 


OSZVEVL'^Z— VÉGHEZ- VISZ 


VÉGHEZ  VITEI^VIHETÉS 


1212 


emberek  el  lógják  vinni  a  táborra  az  Ngod  levelét  (TörtT.' 
Vn.l23). 

[Szólások].  Meg  viszik  ám  néki:  in  ostio  formosus  (Decsi: 
Adag.  223). 

ŐBZve-visz :  [exaequo  ;  auf  gleiche  stufe  stellen].  Békeség- 
nec  szép  szflne  alatt  ellenk6z5  tudományokat  imigy  amúgy 
8szve  vinni  igyek6znek  (Zvon:  Post  1.538). 

reá-vÍBz:  (perduco;  hinfüliren].  Reáviszlec  tégedet  arra  az 
seregre:  ego  ducam  te  ad  cuneum  istum  (MA:  Bibi.  1.275). 

fSzólások].  Hetvenhat  fertelmes  szitkokat  száraláltam-megh, 
rendre  le  U  írnám,  ha  a  keresztyéni  szemérmetességh 
r  á  V  i  n  n  e  (lUyef :  BCsTomp.  20).  Beszéltettem  eleget  s  úgy 
látom,  talán  150,000  frtra  reávihetem  és  vagy  6000  fehér- 
pénzre  (Béres:  Lev.  379). 

túl-visz:  (traduco;  hinüberfüliren].  Ha  az  succnrsiist  túlviszi 
vagy  Hamburgnak  vagy  följebb,  míg  Komáromnál  általkerül 
(Bercs:Lev.  530). 

végbe-visz :  1)  (perficio,  exsequor ;  ausführen].  Végbe 
vinni,  a  mit  fel-tött :  perficere  *cogitata ;  nem  vihetni  végbe, 
a  mit  fel-tött :  excidere  *ausÚ5  PPBl.  Vidd  végben  hamarsággal, 
de  okossan,  ravaszzan  (Com:Jan.  223).  Mitridates  király  az 
scitakat  liáljorgatni  merte,  de  mit  viliete  végbe  (Zrinyi  1.25). 
Egy  úttal  két  munkát  vinni  végben  (Kisv:  Adag.  541).  Tanácsát 
ugy  vitte  végbe  mint  a  mig  király  nem  volt  (Mik:  MulN.  273). 
Dávid  hárfa  pengetéssel  kikergette  késirtetet  Saulbul,  gondol- 
nám, hogy  katona  szitkokkal  ezt  végben  nem  vihette  volna 
(Fal:  NA.  218).  A  harag  szaporábban  viszi  végben  a  szándékát, 
hogysem  a  szeretet  (Fal:  UE.  426).  2)  [finio,  ad  finem  perduco; 
vollenden).  Ideje  immár,  hogy  e  mái  tanúságunkat  végbe  vigyük 
(Pázm:Préd.  474).  Az  iísten  a  mit  híveiben  elkezd,  végben-is 
viszi  (Matkó:  BCsák.  327).  Ugy  tetszik,  el  tudom  kezdeni  és 
talám  végben  is  tudom  vinni  (TörtT.*  1.295). 

[Szólások).  Egész  életét  nyugodalmaison  vitte  végbe  (Illy: 
Préd.  1.102). Tedd  le  tisztségedet,  vagy  vidd  végbe  (Fal: 
UE  491). 

végbevitel :  [etfectus ;  ausführung].  A  lúd  felvágásával  s 
minden  dolgának  végben  vitelével  szintén  úgy  élj  (Radv:Szak. 
78).  Az  igynec  el-végezé.se  minec  utánna  ki-hirdettetett  volna, 
legottan  légyen  ki  szolgáltatása,  végben  vitele  (Com :  Jan.  13.5). 
Meggátolódtunk  némely  dolgoknak  végben  vitelében  (MonOkm. 
XXin.156).  Ez  dolognak  végben  vitele  ugy  esik  alkalmatosban, 
ha  érthetjük,  mint  folynak  az  állapotok  (TörtT.>  VII.432).  A 
gyümölcsök  látszanak  a  végbevitelben  (Illy :  Préd.  L95). 

végbevivés:  [absolutio;  erfüllungj.  Az  alattvalók  kötelesek 
a  fejedelmeknek  mindeneket  szolgáltatni,  a  mik  szflkségesek 
az  5  hivatalok  jol  végbevivésére  (Illy:  Préd.  11.499). 

véghez- visz:  1)  transigo,  expatro  C.  exsequor  MA.  zu 
ende  bringen,  ausführen  PPB.  Dolgát  rövid  szóval  véghez  vinni : 
*negotium  paucis  verbis  conficere  PPBl.  Egy  szent  fiat  adandó 
volna  neki,  ki  véghőz  viiuie  8  vtáinia,  miríl  5  mostan  olly 
igen  nagy  szorgalmatosságban  volna  (Helt:  Krón.  27).  Melyet 
Jacob  istennec  parancsolatyabol  5szue  hiuan  minden  haza  népet 
vfin  véghez  (EsztT:  IgAny.  78).  Itt  elmulatom  annac  elSmondá- 
sát,  miczoda  személyéé  által  kellyon  ez  egyházi  itélfi  hatalom- 
nac  gyakoroltatá-sánac  véghez  \-itettetui  (MA:  Tan.  1257).  Gyak- 
ran akarta  fltett  drirdáiával  az  falhoz  szegezni,  hogy  ezt  sem 
viheti  véghSz,  meg  parancsollya,  hogy  Dávidot  vegyék  kíriiyftl 
(MA :  SB.  46).  Véghez  nem  vit  dolgokkal  no  pipiskedgyenek 
(ExPrinc.  114).  Ezeket  mint  rSvid  pásztákbeli  munk.^jokat 
minden  nap  véghez  viszik  (Mneg:LPreb.  45).  Meg-er5ltetik 
magokat  is,  de  bizony  azt  véghez  nem  vihetik  iPós:  Igazs.  11.365), 
Valamennyi   exercitiumot   egy  oskoliis  ló  .szokott  tenni,  három 


kutya  rende-sen  s  szépen  véghez  vitte  (Thaly;  RT.  1.383).  A 
t8r8k  a  hadakozás  kSzben  valamit  magában  fel-tészen,  minden 
késedelem  nélkfll  véghez-«  viszi  (Misk :  VKert.  87).  Kevesea 
porta  nem  viszen  semmit  véghez  (Bercs :  Tev.  308).  Megfontolja, 
hogy  a  mihez  kezd,  vagy  véghez  vihe.sse,  vagy  ha  véghez  nem 
vihetne  is,  kára  az  hadaknak  ne  következzék  (338).  Valamiket 
az  ép  ember  kezeivel  véghez  szokott  vinni,  mind  azokat  a 
lábaival  véghezvitte  (Bod:  Pol.  194).  2)  [absolvo,  finio ;  beendi- 
gen).  Azon  voltam,  hogy  az  kínyuet  véghSz  viuén  ki  Ixxsáta 
nám  (Kár:  Bibi.  1.649).  Mikor  az  emberek  minden  dolgot  végbe: 
visznek,  képíró  Ls  legyen  köztök,  kik  az  étkeket  aranyozzáli 
(Radv:  Szak.  12).  Énnékem  egy  télben  történt  véghez  vinnenr 
munkámat  (Zrinyi  I.  Előb.  1). 

[Szólások].  Hatalma  az  orszagnac  leiére  az  papara  Rsalla 
az  felsó  helység,  kit  annac  elStte  soc  idSckel  szorgalmatos 
saggal  kereset,  szinten  véghez  vitetac  (EsztT :  IgAny 
415). 

véghezvitel :  exseeutio  C.  transactio,  confeetio  MA.  voll 
fUhnmg,  vollstreckung  PPB.  Nincs  embernek  hatalmában  az  i 
dolgainak  véghez  vitele  (Pázm:  KT.  61).  A  jó  kívánság  meg 
vagyon  bennem,  de  a  véghez  vitelt  nem  találom  magambai 
(378).  Az  isten  oroszlánhoz  hasonlíttatik  az  5  bfintetS  keserve 
Ítéletinek  véghez  vitelére  nézve  (Misk:  VKert.  AS).  Ennél 
alkalmatosabban  való  véghezvitelére  igyekezzék  minden  úttá 
(Bercs:  Lev.  328). 

vóghezvivés :  effectus  C. 

végre-viaz :  1)  [perago,  perficio;  ausfiihren].  Végre  I 
vidgyétec:  perficite  (Helt:  UT.  z5).  2)  [omitto;  ablasseu].  Sokai 
penitencyara  yudwlnak,  de  yay,  hamar  veegre  vyiyk,  el  fogy 
lallyaak  (ÉrdyC.  65b). 

vissza-visz :  reduco,  retroduco,  refero,  retrofero,  regen 
reporto,  reveho  C.  zurückfiihren,  zurückbringen  PPB.  Viszsz 
viszen  tégedet  az  wr  Aegj-ptusba  haiókon  (Kár:  BibL  L185 
Bemenvén  egyik  haióba,  mely  Simoné  vala,  kére,  hogy  a  fok 
tíil  egy  kevé.ssé  viszszáb'  vinné  (Pázm:  Préd.  778).  Nagy  Jánc 
visszatért,  Zai  laütmanyját  rászavitte  (Bercs:  Lev.  174).  Mit  tu 
más  benne,  ha  templomra  adtam-i,  vagy  hogy  visszavitték  (459).  . 
püspökséget  vissza-vivén  a  régi  szent  együgyüségre  fel-álUtottá 
(Bod:  Pol.  9). 

visszavitel :  relatio,  reductio  C.  MA.  zurückbringun 
PPB. 

vitten-visz :  [cito  duco ;  schnell  führen].  Howa  hamara 
lehet,  vitten  vigik  (RMNy.  n.l85).  Húzzák  vonnyác  kegyetle 
hohéroc,  kiknec  tanáczokat  iukab  gyakorlottá,  azok  az  eordi 
gSc  vitten  viszic  mingyárt  (Vás:  CanCat271).  Blzenközben  csa 
kirándították  és  ritten-vitték  s  úgy  akaszták  fel  (ErdTörtAi 
a273). 

vittést-visz :  cw  Ne  kissék,  hanem  vittést  vigye  Siark 
uram  segítségére  (RákF:Lev.  1.121). 

Viddegel :  vecto  C.  portó,  portito  MA.  fiihren,  tragen  PPI 
Vallókra  emelték  és  helyrUl  helyre  viddegelték(Fal:  NU.  354 

el-viddegel :  perducto  PPBl. 

föl-viddégel :  subvecto  C. 

Vihet :  [ferre  possimi ;  tragen  können).  Osak  ezek  legy( 
nek:  búza  s  liszt  bóven,  szalonna,  borsó,  lencse,  káposzta,  bo; 
eczet,  pirított  húst,  vajat,  mézet,  túrót,  kását  ha  már  rihetii 
Ifare   és   épületre   való   fa   is  bőven  luvántatik  (RákGy : !.«' 

247). 

Vihetés  :  (facultas  portandi ;  tragbarkeitj.  Edgyik  [histórii 
így  ámét,  hogy  az  angyal  jeleutette-meg  a  kereszt   nem  vihi 


1213 


VIHETTÖ— Vn'ETTETÉS 


Vívó— VISZKCTEG 


12H 


téséuek  ukát,    másik,   bogy  Zacbariáa  pap  (Czegl:  Dág.  ElAb. 

18i. 

Vihető :  ductilis  C.  portabilis  MA.  was  sich  tragen  lasst 
PPB. 

Vitel :  ductus,  latio,  portatio,  portahis,  vecfura  MA.  das 
trageu,  bringen,  fulír  PPl!.  Jeremiásnak  éneke  a  népnek  Babil- 
lomban  vitelérSl  (AporC.  10).  Hasznosoc  voltanac  a  iob  remen- 
segre  való  vitelre  (Helt :  Bibi.  I.e).  Mel  nag  6r5m  na^  leiannak 
hazavitele  ^Mel :  SzJán.  32).  Az  Babilonba  való  vitelnek  utána  : 
post  traiismigratiouem  Babylunis  (Fél:  Bibi.  I.l).  Az  keresztyén 
leikeknec  veszedelemre  vitele  (MA;Scult.  801).  A  vitel  k5zbe 
soltárokat  éneklettek  (Megy:  3Jaj.  11.153). 

másuvávaló-vitel :  remotio  C. 

rabságravaló-vitel :  deportatio  C. 

tereli-vitel :  (portatio  oneris ;  das  lasttragen].  Az  5  válait 
meg  haytotta  tereh  vitelre :  supposuit  bumerum  suum  ad  por- 
tandum  (Halt:  Bibi.  I.Aa4). 

víz-vitel :  [aquae  ductus ;  wasserleitung].  Egész  világon 
nem  volt  csudálatosb  éppnlett  mint  az  mesterséges  viz  vitel 
Rómában  (MA:  SB.  266). 

(Vitel] 

Vitelét :  [asportatio  ;  abfiihrung].  Josyastbol  len  Jeconias 
68  hft  attyafíyay  Babilóniában  vyteletben,  es  Babilóniában  vyte- 
lethnek  vtanna  Jekoniastbwl  len  Salatiel . .  .  Babilóniában  vyte- 
letthW  fogvan  vr  Cristussiglan:  tyzen  ne^  nemzetseghek  (JordC. 
357). 

Vités  ? :  [asportatio ;  abfiihrung].  Gedalias  igazgatóvá  ren- 
deltetek azokon,  a  kik  az  babylouiai  fogságba  vitáskor  hon 
Júdeában  meghagyattanak  (MA  :  SB.  315). 

Vitet :  (portari  curo ;  tragen  lassen].  A  pogány  római  dámák 
akkor  idSben  lecticában  vitették  magokat  friss-égre,  kedves 
szellSre  Al  Campo  Marco  (Fal:  NA.  136). 

be- vitet:  [induci  curo;  einfiihren  lassen].  Beh  vitetek  a 
csazarok  az  í  palotainak  gádorában  (DebrC.  138).  Két  vitéz 
tekereg  a  városhoz  kSzel,  kiknek  elejékbe  kflld  és  meg-fogat- 
ván  bé-viteti  a  városba  (Hall:  HHist.  11.117).  Szekerekre  rakat- 
tam az  ladikokat  és  bé  vitettem  Újvárba  (Bercs:  Lev.  438). 

el-vitet :  [asportari  curo ;  abfiibren  lassen].  Ocskai  elviteti 
magát,  ha  ma  jobban  nem  lesz  (Bercs:  Lev.  689). 

[ki-vitet] 

el- kivitet :  (educi  curo ;  ausfilhren  lassen].  Dániel  akkoron 
ezt  el-kiviteté,  másikat  bivatá  (RMK.  n.87). 

véghez-vitet :  [essequi  facio ;  ausführen  lassen].  Az  mely 
coniédiához  készültének  az  udvariak  és  felesigem  fejér-cselédje, 
ma  vitettem  véghez  az  ablakom  elfitt  (Monlrók  XV.317). 

vissza-vitet :  (reduci  curo ;  znriickführen  lassen].  A  vajda 
utánam  küld  és  vissza-vitet,  a  mint  rebesgették  (MonTME. 
V.256). 

[Vitetőd-ik] 

vógbe-vitetödik  :  (absolvor ;  ausgeführt  werden].  Ezelőtt 
is  Nagyságod  jó  akaratja  és  közbenjárása  által  vitetödtenek 
dolgaink  végben  (Monlrók  V11I.433). 

(Vitettetj 

Vitettetés  :  [ascensio  ;  das  aufsteigen].  Mind  lelkestfll,  testes- 
től égben  való  vitettetését  fabulának  kiáltotta  (Czegl :  Japb.  26). 


Vivő:  1)  (ducens;  fUhrend,  leitend].  A  ki  csendes  békes- 
ségre bírta  természetét,  a  becsületre  vivó  járásnak  általutjában 
vagyon  (Fal :  UE.  367).  8)  portans,  lator  MA.  trager  PPB. 

halott-vivő :  necrophorus  MA.  todtentrager  PPB. 

levól-vivö  :  (qui  perfert  litteras  ;  brieflráger].  Kegyelmeibe- 
ket  kérem,  hogy  Kegyelmetek  ezt  ez  lewel  wywűket  megh 
byggye,  merth  my  elSttAnk  vfolth  ez  az  wegezes  (RMNy.  11.186). 
Wallamy  Kegelmeteknek  theczyk,  ez  lewel  wywe  által  Kegel- 
metek  tlien  walazt  ([ievT.  1.16).  Az  megjelentett  levelet  ezen 
levélvivö  embertől  hozzám  küldeni  ne  neheztelje  Kd.  (LevT. 
11.183).  A  levélvivöt  hitetlenségnek  alatta  megfogni  (ErdOrszgy. 
571).  Levélvivö  szolgám  (Thurzó:  Lev.  1.179). 

vőlegény-vivő :  auspex  PPBl. 

VISZÉTT :  [pro,  vice ;  statt,  fúr].  Een  tyzteleende  azzo- 
nyom  yme  neked  vagyok  adwan  fyw  vyzett,  ky  nem  vágok 
melto  hywattatnom  zolgadnak  (WinklC.  115).  IdwSz  leegh  Maria, 
zizeknek  koronaya,  te  wagh  az  zeplStelen  anya,  kyth  istenseegh 
nekSnk  remenseegh  vizet  hagya  (335).  En  tiztSlendö  azzonom 
ime  nekSd  vagoc  adván  fiu  vizeth  (NádC.  386).  Eu,  ki  vagoc 
Sido  orzagba  íazarnac  vizette,  parancolok,  liog  ez  embSr  az 
igasságnac  bélire  ki  vitessek  (DöbrC  2).  Mi  Pontciai  Pilátus, 
Tiberius  czazarnak  vizette  való  Jerusalembe,  paranczoliok  az 
nazaret  bely  Jesust  kereztfara  fel  fezittetni  (WeszprC.  94).  Fel 
mennek  vala  a  nagi  magas  hegire  es  ot  lakuau  harmad  napeeg 
nagi  zenuedetSsseegbe  meg  mosódnak  uala  ozton,  kih  5  nekik 
giouas  vizet  uala  (DebrC.  112).  O  meel  nagy  erdemew  vagy  bodog- 
sagus  Maria  Magdolna,  ky  en  zylesembe  tayka  vyzet  leeu 
(ÉrdyC.  426).  En  ffyam  vagy  te,  en  ma  zyltelek  teegSdet ;  másod 
helyen  en  leezen  evmeky  attya  vyzett  es  ew  énnekem  ffyam 
vyzett  (ÉrdyC.  53b).  Nagy  tyztSsseegben  veeteteek  az  zeegen 
magyar  neeptewl  es  zent  atya  vyzet  kezdek  tartany  (544). 
Ayanlya  zyz  anyath  Mariát  Jesus  zenth  Janus  evpangyelystanak 
mynth  A  wyzette  valónak  (KeszthC.  57).  Mendenkoron  m^ne- 
k5nc  hyu5n  ananc  vizet  voltai  (TelC.  177).  Sok  nemzetchy- 
geknek  atyok  vyzet  zerzettelek  tygedet  (Komj ;  SzPál.  59).  En 
lezek  tynektek  atyatok  heleth  es  tby  leztek  énnekem  íyaim  es 
leanym  vizeth:  heleth  (218). 

VISZKET:  prmio  Pesti:  Nom.  1.22.  C.  MA.  jucken  Pesti: 
Nom.  1.22.  PPB.  Igen  viszketek :  perprurisco  C.  Viszket  a  fejem : 
es  beisst  mich  im  kopfe ;  viszket  a  kezem  :  es  beisst  mich  in  mei- 
nerhaud(Adámi:  SprachK.  215).  E  te  backszar,  ne  zugolódgyál ; 
talám  igen  viszket  a  háttad  (Helt:  Mes.  135).  Az  orczám,  hogy 
Kd  itthon  vala  is,  viszket  vala;  ugyan  bizonyába  viszketett 
úgy  annyira,  bogy  megtemérdekült  az  orczám  bére  (Nád:  Lev. 
101).  Vizket  az  ffilSk:  prarientes  auribus  (Fél :  Bibi.  11.118). 
Vgyan  háznál,  vgy  vizket :  Herculana  scabies  (Decsi :  Adag. 
110).  A  vétek  ollyan  mint  a  vizketS  kelevény,  mely  midSn 
vakaitatik,  gySnySrkSdtet,  azután  sanyargat  (Illy:  Préd.  1.450). 
Aliglan  birunk  valamivel,  a  mi  után  viszketett  kívánságunk, 
már  meg  avult  kedvünkben  (Fal :  BE.  608). 

[Szólások].  így  járnak  azok,  a  kiknek  a  polyhistoria 
után  viszket  eszek  (Fal:UE.  379).  Ha  csak  afféle  ver- 
sekre viszket  rfihes  kiuansagha  (Bal:  Epin.  3).  Hihető, 
hogy  ezt  a  valamit  esti  denevértfii  tanulták,  engem  a  mi  illet, 
épen  nem  viszket  láb om  utánnok  (Fal:  NE.  3).  Pap 
ur  ne  viszkessen  a  talpad  szintén  ennyire,  ne  vágy  a  tisztes- 
séges tánczra  (Matkó :  BCsák  299).  Némellyek  megelégednek 
avval,  hogy  tele  a  gyomrok,  nem  viszket  torkok  dám- 
vadra (Fal:UE.  503). 

(Közmondások].  Ott  vakarja  az  testét  az  ember,  a  hol  visz- 
ket (TörtT».  1.87). 

Viszketeg:  psora  C.    pruritns,  scabies  M.\.   das  jucken, 
1    kriitze  PPB.  Zemei  dagauagra  furdulauak  vizketeggel  (DomC. 


1215 


VISZKETEGES— VISZKETTET 


VISZKOLÓD-IK— VISZONTAG 


12 IK 


163).  Eeyiptdmnak  fekélyével  megver  isten  téged,  nndok  var- 
ral, viszketeggel  az  tinnen  testedet  (RMK.  11.209).  Ez  eyel  ig6n 
éJtrSdek  az  na^  tSz  es  iiízketeg  myatt  (l^vT.  1.201.  Helt:  Bibi. 
I,Zzz3).  Azzal  kend  el  vészi  az  apró  vizkelegót  (Mel :  Herb.  70). 
Minden  vizketeget  a  vize  meg  állat  (147).  láttam  én  néniinemfi 
írét,  mondhatatlan  igen  használt  a  viszketög  elvételről  .  . 
Valami  orvosságot  küldjön,  ki  az  viszketegöt  elvegye  rólam .  . 
Csak  az  szömöm  héjain  vagyon  az  vörösség  és  az  viszketeg 
(Nád:  Lev.  105)  Viszketeg,  senyedék  (Kulcs:  Evang.  479).  Nem 
hagyatott  a  maga  rendetlen  kivánságinak  szabados  viszketege 
és  vágyódása  alatt  (Pázni:  Préd.  2).  Mi  se  szániiyuk  érzékeny- 
ségink  viszketegét,  erköltstelenségiink  feslettségét  környül-me- 
télni  (168).  Valamikor  e  viszketeg  kezdi  csiklandozni  lelkSnket, 
jusson  eszünkben,  hogy  kinnyen  vétekre  vetemedflnc  (Megy: 
6Jaj.  in.33).  KSnyv-írásra  izgató  viszketeg  (Megy  :  SzAÖröme. 
EHb.  1).  Az  historicu-soknak  hazudó  \-izketegjer81  panaszolkodot 
(Toln :  Vigaszt.  73).  Minden  féle  rflh,  sennyedéc  viszketegét 
indítnac  (Com :  Jan.  60).  Azon  viszketegét  vakargattya  amaz 
nagy  serbonista  doctor  Claudius  (Pós:  Igazs.  11.559).  Magam 
tisztesség  kévánásának  vizketegje  nem  nyüghatatlankottatott 
(Bartha:Krón.  A4). 

Viszketeges :  prurigiuosus  C.  PPBl.  (voller  jucken,  grindig]. 
SzepW,  viszketeges  sömör:  petigo  PPBl.  Leprosus, vara.s,  sinnie- 
dekas,  viszketeges,  koszos  (Mel :  Sám.  381).  Meg  ma  bűnben  es 
szegénységben  eshetel,  beteg,  vndok  franczus,  vizketeges,  rab 
es  fogoly  lehetsz  (Ború:  Evang.  IV.474).  Tudták  az  udvarhoz 
szokott  Herodianimok  a  viszketeges  fíil-vakaró  szók  erejét 
(Pázra:Préd.  1110).  Viszketeges  és  nyughatatlan  az  ti  tudo- 
nianitok  (Bal:  Csisk.  191).  Álhatatos.sak  légyenek  az  isteni 
szolgálatban,  ámbár  rugoldozzon  és  délczegeskedgyék  a  visz- 
keteges test  (Csúzi:  Síp.  114).  Hogyan  csiklándoztathassák  hal- 
gatoiknak  viszketeges  fiileiket  (694).  A  viszketeges,  szflkségteleu 
kérdések  oUyak  mint  a  rák,  mellyen  tSbb  pepetselés  vagyon 
mint  enni  való  (KirBesz.  112). 

Viszketegesit :  [pruritum  genero ;  jucken  machen].  Szá- 
rasztinak  a  sós  étkek  és  hevítnek,  rfihet  nemzenek  s  kSnnyen 
viszketegesítnek,  néha  penig  ugyan  ezek  hivasítnek  (Felv: 
SchSal.  17). 

Viszketegsóg :  [priuitus;  grind].  A  nyavalyák  kízzfll 
némellyek  megkeményedést,  némellyek  tulajdon  tsak  viszketeg- 
séget  hoznak  (Com':  Jan.  47).  Jobb  kezem  feje  lívín  fájdalma- 
sabb és  dagattabb,  ott  is  rettenetes  viszketegséggel  sok  fakadí- 
kocska  fakadott  ki  (Monlrók  XV.103). 

Viszketés :  prurigo,  pruritus  C.  scabies  MA.  das  jucken 
Com:Ve.st.  143.  kriitze  PPB.  Értem  az  Zsuz.sanna  asszony 
hozzád  menését,  de  nagyobb  gondom  vagyon  orczád  viszketé- 
sére (Nád :  Lev.  19).  Alkolmason  vagyon  mind  hévsége,  temér- 
deksége,  az  viszketé.se  nincsen  olyan  igen  rajtam  (101).  A 
balba  úgy  megfúrja  az  embernek  testét,  hogy  vérit  fájdalom 
uélkAl,  igen  gyenge  viszketéssel  kiszijja  (Misk:  VKert.  694). 

Viszketsóg :  prurigo  PPBl.  [das  jucken].  Bolhák  aszszo- 
nyoknak  szokott  ellenségek,  kis  fogatékájoknak  van  olly  lie- 
gyasségek,  melly  miatt  tasteknek  fakad  viszketségek  (Gyöngy; 
MV.  88). 

Viszkettet:  1)  [prurire  facio;  jucken  machen].  *Bír  alatt 
viszkettető  serke :  acarus  MA.  2)  (titillo ;  kitzeln].  Igen  mély 
és  szokatlan,  de  haszontalan  tudományokkal  viszkettetik  a 
balgátok  fiilét  (Pázm:Préd.  c2j.  Elfordul  az  grátia,  hogy  en- 
nek gazdagsága  az  hitetlen  vérszopónak  igen  viszkettetné  és 
mardosná  a  szemeit  (MA:SB.  316).  Jó  vlszkettotni  ókét  vala- 
mire, nem  jó  tömve  tölteni  (Fal:  UE.  ;")10).  A  gazdagság  sok- 
nak töri  fejét,  soknak  viszkedteti  kívánságát  (Kai:  BE.  591). 
Viszkedtettom  kedvét  azzal,  venné  méltó  gondba  ki  nyflt  sze- 
rencséjét (Fal :  TÉ.  633). 


VISZKOLÓD-IK :  [se  jactare ;  sich  herumvferfén).  Ó  is 
írSmest  viszkolódik  ;iz  fitk5zeten,  az  hol  WlkSt  nem  érez  az 
ellenségben  (Zvon:  PázmP.  162). 

[VISZONj 

Viszonellen  :  1)  [autem,  contra ;  aber,  hingegen).  Nagy 
keenra  meennek  az  nyawalyas  bynesek,  vyzon  elfen  erek 
eremre  mennek  az  ygazak  (ErdyC.  4).  Lstennek  ygheyeenek 
eremest  való  halgatasa ;  ha  ky  kedeeg  vyzon  ellen  nem  akarya 
halgatny,  nylwan  való  karhozat  (94).  Vyzon  ellen  az  eedes 
zyle  byzonoyttya  vala  (519b).  2)  (vieis.sim;  hinwiederumj.  Vala 
ky  az  Mariát  tyztely,  esmegh  vyzon  »llen  tyztesseeghet  teezen 
ewneky  (ÉrdyC.  160b). 

[Viszonkod-ik] 

Viszonkodás :  (eontroversia ;  liaderj.  A  józan  elmét-is 
veszti  gyakor  visszonkodás  (Kónyi:  HRom.  130). 

Viszonyos:  [niutuus;  gegenseitig].  Ember  emberrel  jó, 
attól  várhat  viszonyos  segedelmet  (SzD:  MVir.  104).  Egy 
aránysú  atyai  s  fi(íi  viszonyos  szeretet  példája  (343). 

Visszonoz  :  [respondeo ;  entgegnen].  Jól  esmérnél,  ha  akar- 
nál, viszszonozta  a  madár  (Kónyi:  VM.  39). 

Viszont  (viszent  Istv:Volt.  17):  1)  rnrsns,  vicissim  MA. 
wiederum  PPB.  Az  te  Ke.  tewTekewdasseth  io  nevenn  is  ve- 
zewk,  en  is  vizont,  a  mibewl  twdok,  semibewl  Ka  megli  ne 
kimelyen  (RMNy.  II  89).  Grifeldis  felele  viszent  az  Volternek 
(Istv :  VűlL  1 7).  Tfizes  szSrszámockal  tJrSkeket  vasztéc,  uiszoot 
hoszszu  kópiákra  a  tíríkec  czoda  (X  anyuságot  íc  szSrzénec 
(Helt:  Canc.  149b).  Az  szerencse  nagy  dolgokra  fel  emeli  és 
viszont  menten  az  földre  bagyíltya  az  embert  (MA:  SB.  56X 
Hogy  elébbeni  nyavalyájában  viszont  ne  esséc  (Megy:  6J<ii. 
III.25).  A  jó  szerencsét  hozó  istenek  meg-jelennec  ottan-ottan, 
de  el-enyésznec  viszont  (Com:  Jan.  217).  Viszont  égö  sziivemet 
ha  megtekinteni,  az  szerelem  tetzik  Abyssu.snak  nekem  (Zrínyi 
III. 137).  Kijővén  a  templomból  a  palotábau^viszont  egybe  gyö- 
lénk  (TörtT.  VI.92).  Mihelyen  azt  által  olvasandod  egyszer, 
ne  legyen  unalmas  tenéked  azt  viszont  által  s  meg  által  ol- 
vasni (GyöngyL:  KVall.  10).  Némely  részek  a  kSsségnek  is 
adattatnak  vala,  kiktJl  viszont  tiszta'«égea  jSvedelmek  rendel- 
tettenek  az  istenes  lelki-tanítóknak  számokra  (Misk:  VKert. 
211).  Mindaz,  a  mivel  gazdálkodik  másnak,  mindaz,  a  mit 
mástól  viszont  vészen,  tulajdon  nagy  hasznára  válik  (Fal:  UE. 
426).  2)  [contra;  hingegen].  Viszont  ellenkezí-képpen  (Apafi: 
Vend.  884b).  Károli  gyflne  által,  az  német  viszont  menne  által 
az  Dunán  (Bercs:  Lev.  428).  A  ki  imiilyen,  eo  bir  minden 
dolgokkal,  és  nem  viszont  azok  véle  (Fal:  UE.  392). 

Viszonta :  [vicis.sim ;  gegenseits].  A  muit  az  uraimék  finy- 
nyá.san  megvetik  a  közönséges  jó  szokást  másokban,  ugy  viszont 
az  okos  világ  csúfot  ilz  belölök  (Fal:  UE  479X 

Viszontavaló  :  [mutuus ;  gegenseitig).  Az  igaz  udvariság  nem 
tartatik  csupa  illendóségnek,  hanem  viszonta  való  barátságos 
szövetségnek  (Fal:  UE  463).  Nagy  dolgokat  fakaszt  ki  a  viszonta- 
való tréfa-c.sata  (486).  Viszonta  való  szeretettel  kiuál,  csakhogy 
teljes  szúb<M  .szeressük  (Fal :  SzR  527). 

Viszontag  ((ií:Ao)iíaj  Sylv:UT.  L141.  vizhontog  Szék: 
Krón.  138.  vyzzontag  Pesti:  Fab.  21b) :  1)  rursus,  vicissim,  io- 
vicem  C.  MA.  wiederum,  wech.solsweise  PPB.  Viszontag-szület- 
tetik:  renasci;  viszontag  szftlui :  regignere,  regenerare  C.  Vi- 
szontag-szeretem :  redamo  MA.  Hadadot  János  király  népe 
viszontak  megvívé  (Monlrók  III. 102).  KJttést  tJtt^l  az  L«tennel, 
6  is  vLszontac  te  veled  (Helt:VigK.  77).  Viszoutac  kegj'es 
kepiien  meg  vigasztaltatom  iBom:Ének.  178).  Keszde  vi- 
szontag akarattyat  meg  teríteni :  rursus  coepit  flectere  animnm 
sunm  (Decsi:  SallJ.  53).   Nem    viittetek  az  szolgalatnak  lelket 


1217 


VISZONTAGI— VISZONTAGSÁGOS 


VISZONTAGVALÓ— VISSZA 


1218 


viszontag  félelemre,  de  vSttetak  az  fiuva  fogadásnak  lelket 
(Szár :  Caf.  A2l.  Nem  kel  az  6  igyét  viszontag  meg  szórni  és 
térvényre  bocsátani  (PAzm :  Kai.  260).  Viszontag  a  test  szfirnyfi 
átkokkal  rútalmazza  a  lelket  (Pázm :  ftéd.  19).  Ki  az  ember 
vérét  kioiitya,  ember  által  ontassék  ki  viszontag  aunac  vére 
(MA:  Bibi.  I.í>).  Az  éktelen  életrSl  az  Esaias  próféta  viszontag 
5r5k  iayt  kiált  (MA :  SB.  9.  53).  Viszontag  bizonyos  dolog  az, 
hogy  Cyprianns  hitte  és  tanította  az  purgatoriumot  lenni  (Bal: 
Csisk.  112V  Miért  nem  repetálod,  tanulod- vi-szontag  (Com: 
Ve.'it.  bl).  De  viszontag  nagy  veszély  eli5-kerülhet  (Zrínyi  11.52). 
Lehetetlen  azoknak,  a. kik  egyszer  megvilágosíttattak,  viszon- 
tag meg  nyitatni  (Sámb:  3Fel.  57).  A  mindennapi  miséz5  ke- 
nyér buborékban,  mellyen  kereszt  vagyon  és  ker[elsztfil  töret- 
tetik a  Christusnak  áldozattya  gyaláztatván,  viszontag  mind 
anyiszor  megfeszíttetik  (SzÖtv :  TitkJ.  113).  Én  is  t51e  viszon- 
tag szóval  izentem  Kegyelmednek  (MonOkm.  XIV. 207).  Vala- 
mim énnekem  is  volt,  kit  az  német  császár  fizetéséből  gyflj- 
tPttem,  viszontag  az  német  császár  vitézi  mind  elvonták.  1878 
(TíirtT.  1.47).  A  tenger  vizei  viszontag  egybe  folytának  (Illy: 
Préd.  1.13).  Viszontag  kevély  lett:  item  superbus  factus  est 
(11453).  Fordítsuk  elménket  másra,  tekintsünk  viszontag  a 
táborozásra  (Kónyi ;  HRom.  155).  2)  contra  MA.  dagegen  PPB. 
Viszontag  reá  terítem :  retorqueo  C.  Nem  ez  í  az,  ki  fll  vala 
§s  kuldul  vala  ?  Nikik  mondanak  vala  :  ez,  m'kik  viszhontag : 
hasonlatos  ahhoz  (Sylv:  UT.  1 141).  Az  baskay  barom  ha  az 
Sanveolgyere  jeott  is,  senki  nem  bántotta,  vyzontak  az  wj- 
falwsy  báron  zynte  Baskoygh  ment  is,  senky  nem  bántotta 
(RMNy.  II.  308b).  Az  urak  viszontak  igin  sietnek  (Monlrók 
111.581  Soc  helyen  viszontac  a  sido  szonac  iara.sat  kínettflc 
(Helt:  Bibi.  L  c3).  Viszontac  mely  igen  atkozottac  es  nyaua- 
lyasoc  azoc  (Helt:  Bibi.  L  f2).  Papa  viszontag  az  5  kente  fen- 
tes  pilissfis  papiaitol  meg  tiltva  az  házasságot  (EsztT:  IgAny. 
404).  Az  egyházi  nepec  viszontak  igen  meg  gazdagulnac  (Zvon: 
0.siand.  50).  Erre  az  seregeczkére,  az  melly  Christus  alá  es- 
k5tt,  esic  az  soc  nyomoróság,  ez  ellen  viszontag  az  istentele- 
nec  az  verSfényen  fllnee  (MA:Scult.  18). 

ViBzontagi :  [diversus ;  verschieden?].  A  tulajdon  állató 
okból  vagy  mas  viszontagi  tekintetekből  is    (ACsere:  Enc.  16). 

ViBzontagkóppen :  [nirsus ;  wiederam].  Az  télnek  kesz- 
detit  faiglalonak,  tisztának  es  viszontagkeppen  hauasnak  is 
velem  lennie.  1572  (KBécs:  Ev4). 

Viszontagol :  [respondeo  ;  erwiedern].  Egymás  szeretetét 
viszontagolák  (NótPM.  60).  Vlszontagló  szeretetben  él  (Gvad: 
Gond.  33).  Egy  aránysú  atyai  s  fiúi  viszontaglott  szeretet  pél- 
dája (SzD:  MVir.  343). 

[Viszontagoz] 

Viszontagozás  :  reciprocatio  ACsere:  Enc.  16.  Viszonta- 
gozas  az,  midSn  a  tel  tStt  dolognak  dologbéli  tekintetei  ho- 
zatnak elő  (ACsere:  Enc.  16). 

Viszontagság :  1)  vicissitudo  C.  MA.  [abvtechselung]. 
Cz6tírt6k  viszontaksaggal  valóképpen  tiszta  leszen.  1572 
(KBécs.  D6).  Senkinek  semmivel  ne  tartozzotok,  hanem  vi- 
szontaksaggal való  zeretettel  (Beythe:  EpLst.  50).  A  tenger 
habjai  hat  óráig  a  partra  ki  folynak  és  viszontagsággal  viszsza 
folynak  (0)m:  Jan.  12).  Te,  ha  néked  gazdagságid  b5v5n  van- 
nak, a  szfik61k5d5knec  viszontagsággal  azokból  szolgáltass 
(188).  Edgymásnak  viszontagsággal  SrSlniek  kell  (Teleki :  FLél. 
29).  2)  [res  adversa ;  widerwartigkeit].  Az  útjában  történt 
viszszontagságok  (Gvad:  FNót.  10). 

Viszontagságos  :  [mutuus  ;  gegenseitig].  Viszontagságos 
zeretettel  (Beythe :  Epist.  50).  Ezekben  az  isten  k5z5tt  es  mi 
kSzóttfink  viszontagságos  igéreti  fogadás  és  kéz  fogás  leszen 
(MA:  Tan.  1321). 

M.  NTELVTÖBT.   SZÓTÁR.   Hl. 


Viszontagvaló :  [mnfuus;  gegenseitig].  H'a  wyzzontag 
waló  zereleni  lezen  kewztetek  (P&sti:NTesL  21.'9).  A  Christus- 
nac  vére  kiontása  ismétlen  megújítása  az  mi  viszontag  való 
szSvetségfinknec  (MA:Scult.  251). 

Viszontan:  1)  [rursus,  vicis.'iim ;  wiederum,  gegenseitig]. 
Tees  ky  mettetel,  ha  meg  nem  mp.rach  ew  benne  gs  azok 
esmeglen,  ha  az  hytetlensygbe  meg  nem  maradnak,  vyzontan 
beoltatnak  (Komj :  SzPál.  87).  Ky  volth  az  ew  tanach  adoya, 
kychoda  adoth  elAzzAr  ew  iieky  es  meg  adattatnak  vyzontan 
annak  (89).  Michael  es  az  5  angyali  harczolnac  vala  a  sar- 
kannial,  a  sarkán  viszontan  és  az  6  angiali  vinac  vala  a  Mi- 
hal  ellen  (Mel :  SzJáu.  306).  Hogy  az  ember  ha  az  8  szauát 
tarttya,  viszszontou  néki  is  ezeket  adgya  (SzépÉnek  2).  2) 
(autem,  contra ;  aber,  dagegen].  A  galafasok  legh  elAzAr  iol 
tanoytattanak  vala  az  zenth  Paltnl,  vyzontan  az  romabelyek 
gonoznl  tanyttattanak  az  hamis  apostololoktul  (Komj :  SzPál. 
20).  A  z&z  gondolya  azokath,  kyk  az  vristene,  vyzontan  az 
házas  azzonyallath  gondolya  azokoth,  kyk  e  vylage  (149). 

Viszontanvaló :  [iteratus;  abermalig].  Hogy  az  viszontan 
való  általmenetele  feltett  czélja  légyen  (RákF:Lev.  n.l07). 

VISSZA  (visz  ftitni  Bom :  Ének.  225.  vyszha  RMNy.  II. 
236.  LevT.  11.23.  viszszá  Com:  Jan.  190.  TKis:  Pan.  44,  51. 
Ötv:  Tökél.  332.  350.  Kisv:  Adag  111):  1)  retro  MA.  zurück, 
wieder  PPB.  Tót  Mihál  nagy  hertelen  éjjel  meg  viszsza-feltére 
az  nádason,  rétSn  mind  el-felcsellege  (EMK.  111.63).  Ha  az 
váltságot  el  vezem,  ew  magát  bykywel  bochatom,  ha  penig  az 
váltságot  el  nem  vezem,  ew  magath  ith  vezem  es  az  váltságot 
meg  kAldem  viza  (LevT.  1.325).  Vizza  hatra  fordulek  (Mel: 
SzJán.  41).  2)  re-  MA.  zurück-  PPB.  A  tengeren  el-bémene, 
ű  maga  az  vizén  meg  visszatére  (RMK.  IV.155).  Mikor  az 
pynzt  meg  adgyak,  tehát  az  zaloghott  adgiak  ismegh  vyszha 
(RMNy.  n.236).  Külgy  egy  vég  gyolcsot,  megküldem  az  árát, 
ha  tetszik  énnekem,  ha  nem  tetszik,  ismét  viszha  küldem 
(LevT.  n.23).  Hatat  adni,  visz  futni  mind  keszeríttessenec 
(Born:  Ének.  225).  Nyárba  fi-iget  szerezuen  azokcal,  a  kikcel 
visza  voltanac.  1579  (KNagysz.  E5).  Viszsza  hazudni  az  mit 
Írtál  (Detsi :  Adag.  34).  Viszavonyoc,  versengje  (Mon:  Ápol.  13). 
Mert  azoc  az  okoc  nem  czac  meg  szflntenec  most,  de  v^an 
vizha  is  forgattattanac  (Zvon:  Osiand.  110).  Viszsza  kellé  piron- 
kodni sok  kár-vallással  (Pázm :  Kai,  440).  Viszsza  és  fonákul 
esnék,  ha  az  én  halálom,  mellyet  az  ö  életekért  szenvedek, 
halált  szerezne  nékik  (Pázm:  Préd.  543).  A  nagy  jószágnak 
ez-is  eggyik  természeti  vagy  viszsza  volta,  hogy  az  embernek 
szflvét  telhetetlenné  teszi  (MA :  SB.  108),  Csengéssel  és  z5r- 
géssel  állattatnak  meg  és  hozattatnak  vissza  az  5  k6pöj6kbe  a 
méhek  (Mad:  Evang,  263),  Viszsza  az  az  átkól  élnek  azzal 
(Megy:  6Jaj,  111,9).  A  mit  véle  való  élésre  elvittél,  ugyan 
azont  add  viszszá  (Com:  Jan.  190).  Visza  kell  hozattatui 
(KCsipk:  Woll.  338).  Hogy  az  5  meg-fedd5je  ellen  viszszá- 
pattagjon  (Otr:  Tökél.  332).  Viszszá-tetczenec  magoknac  az  5 
magokban  lévő  fogyatkozásokért  (350).  Irtóznak  a  sok  nyomo- 
rúságtól, ismét  viszszá  kívánkoznak  az  egyiptomi  párhagy- 
mákra (TKis:  Pan.  44).  Az  szó  úgy  volt,  hogy  egy  hét  alatt 
visszajünénk  (Kem:  Élet.  52).  Mindent  vissza  magyarázó  (Kisv: 
Adag.  111).  Nékem  viszsza  tetszik  ez  a  dolog  (Fal:  NE.  73). 
Tanátsos  az  észmélkedéssel  élni,  de  nem  viszsza  és  vesztegetve 
(Fal :  UE.  390).  A  mit  viszsza  vagy  ellenkező  értelemmel  lát- 
szik mondani,  azt  az  ellenkező  alkalmatosságok  váltyák  (Fal: 
UE.  416).  Viszsza  vágy  el  hagyott  apja  kunyhójára  (Orczy: 
KöltSz.  6).  3)  praepostere  MA.  verkehrt  PPB. 

[Szólások).  Másutt  viszszát  beszél  (Pázm :  Kai.  362). 
De  vizzát  járnak  ebben-is  az  emberek  (MNyiI :  Zsolt  76). 
Senkinél  vizzat  felnemuenni:  cum  nemine  contentio- 
nem  suscipere  (Erasm:  Erk.  68),  Vehessem  ki  az  viszszáját,  mire 
fordulnak  ezek  az  én  dolgaim  (LevT.  0,257),  Garázdálkodom, 

77 


1219 


VISSZ  Abb—visszálkodAs 


\nSSZÁLKODÓ— VISSZÁS 


122u 


V  i  s  z  s  z  á  t-V  ónok:  rixor  PPBl.  Nagy  vaszedolmet  az  orszán 
At,  mely  viszhat  von  (RMK.  IL134.  136).  Visszát  ne  vonjatok 
az  ijjaz  credoval  (V.161),  A  tanácsadó  népek  miud  eltbgyának, 
az  köz  népek  egymás  között  visszát  vonaliak  (VI.83).  A  sok 
pogány  ellen  kiindulásban,  senki  nincsen,  ki  viszszát  vonna 
abban  (135).  A  magyar-''k  mind  viszszát  vonsznac  vala  és 
vgyan  czufollyác  vala  a  kiiAlyt  (Helt:  Krón.  57).  Ha  egy  más 
kSzet  czac  viszszát  vonszotoc,  fdegen  népec  is  tániadnac  reá- 
tüc  (Helt:  Canc.  15).  Viszat  ne  vonny  czac  az  5  beszedenec 
(Bora:  Ének.  301).  Az  io  chelekedetek  uiszat  vonsznac  a 
bfiuSckel  (TelrEvang.  113).  A  mit  ax  egész  anyaszentegyház 
végez,  abban  viszát  nem  vonszanak  (Páim:  LutliV.  61).  Mintha 
az  okosság  szinte  5  magával  is  egyeuetifln  és  viszszátvouyo 
nem  lehetne  (MA.  Tan.  179).  Visszát  és  flstSkSt  vonliattoc  fe- 
lette (BalCsIsk.  421). 

Visszább :  [propius ;  nüher].  Nagiobb  commoditasnak 
okáért  uiszább  hoztuk  az  eo  fölsege  hadait   (TörtT.  Vin.192). 

Visszája:  1)  [pars  avarsa ;  kehrseite].  Palástyát  vlszszájá- 
val  hamar  nyaka  kSzzé  rántya  (Gyíingy :  MV.  89).  B5Itse.ssé- 
géiiek  vagy  virtussának  színét  és  viszszáját  kivfli  bel51  nagy 
kémelve  mutogassa  (FahUE.  413).  Minden  állapotnak  meg- 
vagyon  az  6  előszine  és  visszája  Í479).  3)  eventus  ingratus, 
inacceptus  Sí.  [missglückj.  Erdélyi  dolgának  fordul  viszája,  ha 
viszázóbb  szemmel  nem  teként  hozzája  (Gyöngy:  KJ.  138). 
S)  [contrarium ;  gegeuteilj.  Még  ugyan  itt  nincs  híre  ezen 
casusnak,  söt  visszája  (Thaly:  RT.  11.121).  4)  [impedímentum ; 
hinderiiis].  Vehessem  ki  az  viszszáját,  mire  fordulnak  ezek  az 
én  dolgaim  (LevT.  11.257).  Kérem  Kdét,  igyekezzék  azon, 
vegye  ki  viszszáját  ezeknek  az  én  galibás  dolgaimnak  (258). 
Próbáljon  szerencsét  Kd,  könnyebb  az  kész  dolgot  kinyilatkoz- 
tatni és  végben  vinni,  gyűlés  el6tt  ennek  viszszáját  kivenni 
(278).  Czak  ki  kellene  venned  az  vis,sáját,  akarnak  é  az  hét 
vármegében  ugiaii  derekasan  oltalmazni  avagí  nem  (RejtLev. 
99).  Palatínus  hajat,  .■sakállát,  fejét  köti  belé,  hogy  nem  segí- 
tenének ;  vennénk  ki  ennek  is  viszáját  (100).  Ennek  csak  ki 
kell  a  visszáját  venni  s  idején  gondot  viselni  (MonTME. 
IV.239). 

Visszakod-ik :  [controversor ;  hadem].  Barátság  s  egyesség 
tart  minden  dolgokat,  a  viszakodó  párt  el-rontya  azokat 
(Gyöngy:  Nympha  8). 

Visszál  (fíízáft  TörtT.  XVIIL212.  Fal:  Vers.  877.  881): 
1)  [crisix);  krauaelnl.  Ezerfélék  épen  visszálni  haját,  festeni 
orcáját  tavai  kevélység  volt  (Fal:  NE.  85).  Viszált  hajak,  maj- 
mas  arcák,  kikben  csak  a  festék  szép  (Fal:  Vera.  S77).  Ez 
kendőzik,  fürtöt  viszál,  százszor  tükörihez  fut  (881).  2)  [res- 
pondeo;  entgegnen].  Nem  úgy  kedves  kisasszonyom,  viszszálta 
a  madár  (Kónyi:VM.  32).  3)  inteitexo,  contexo  MA.  unter- 
wü-ken  PPB. 

föl-visszál :  I)  [contexo,  intertexo;  zusammenweben). 
Vlszszáld  fel  a  selyem  fonalat  (Masé.sK.  25).  2)  [cri.spo;  krau- 
selu].  FelviszAlt  vagy  fodorétott  hajial  palástoUya  kopaszsjigát 
(Csúzi:  Síp.  55). 

Viszálatlan :  [non  intertextus ;  nicht  untergewirkt].  Neapolis- 
beli  viszálatlan  selyemnek  foutyát  tizenhat  forinton  adgyák, 
közönséges  viszálatlan  selyemnek  fontyát  tizennégy  forinton 
(TörtT.  XVIIL202). 

VÍ8Szálkod-ik :  altercor,  cavillor,  controversor  C.  MA.  zan- 
ken,  hadern  PPB.  Senkivel  nem  ellenkezic,  viszszálkodic:  nemini 
adversatur  (Com :  Jan.  185). 

Visszálkodás,  viszálkodás  (vüzhdtkodás  Zvon:  Osiaiid.  4. 
Zvon.  PosL  1.536):  altercatio  C.  cavillatio,  contontio  MA.  zank, 
hader  PPB.  Igenetleuseg,  pártolás  es  vizzalkodas  nem  lozen 
(Mel:  SzJán.  528).  Ez  kérdésről  bőiczek  k6z6t  nagy  viszalkodas 


vagiou  (Fél:  Tan.  92lj).  Másik  ellenkezése  a  gonoszuknak  az 
akaratnak  viszszálkodásában  vagyon  (Pázm:Préd.  593i.  Nem 
igasságban,  hanem  hazugságban  és  tév5lgésekben  egyes&l,  az 
ki  minden  viszhálkodásnál  nagyob  viszhálkodás  (Zvon:  Fost.  I. 
536.  Zvon :  Osiaiid.  4).  Ha  penig  viszálkodást  találsz  közöttök 
(Czegl :  MM  17).  Mert  eleitfii- fogva  minden-koron  voltának  valamli 
szegre-vonások,  viszálkodások  az  ecclesiában  (Pós:  Igazs.  I.505X 
Ha  mi  viszálkodás  vagy  egyenetlenség  volna  az  hadak  közt 
azt  eligazítsa  (Bercs:  Lev.  327). 

Visszálkodó :  1 )  cavillator  C.  altei  cator  MA .  zanker,  haderer 
PPB.  2)  [contontiosas ;  zankischj.  Hatodik  esztendeje,  mióta 
együtt  lakom  vele,  de  soha  csak  visszálkodó  szavát  sem  tapasz- 
taltam. 1759  (Hazánk  1.216). 

Visszálkodókóppen  :  [contentiose  ;  zankisch].  Sarmáut 
pedig  mind  tsak  viszszalkodo-képen  felelt  (Kónyi:  VM.  15). 

Viszá.lkodtat :  [altercationem  moveo ;  hadem  machenj.  Aí 

vy  viszalküttato  tanetast  hirdetic  (Mon:  ApoL  2). 

Visszált  (viszály  f  LevT.  IL363);  intertextus  MA.  gestickt, 
untergewirkt  PPB.  Viszszállott-fonal :  licia  MA.  A  sátort  csinal- 
yad  tíz  kárpitból,  viszszalt  feier  selyemből :  tabernaculura  verő 
ita  facies,  decem  cortinas  de  bysso  retorta  (Helt:  Bibi.  I.Oo3). 
Ha  módod  lesz  elküldésben,  végy  más  fél  viszály  posztó-rását, 
olyan  színt,  a  minemfl  szereted  (T^evT.  n.363)  Az  sátort  czinállyad 
fejér  viszszalt  selyemből :  tabernaeulum  facies  de  bysso  retorla 
(MA:  Bibi.  1.72).  Mindenféle  jó  karmasiu,  viszált  selyemnek  fontyát 
tizenkét  forinton  adgyák  fförtT.  XVm.212). 

Visszáltat:  [torqueri  cuio;  dreben  lassan].  Murányban 
kotél-csináló  is  lakik  vala,  ezzel  köteleket  gyorsan  viszáltatott 
(GyÖDgyD:  MV.  79). 

Visszáltatás :  1)  (controversia ;  streitigkeitj.  Nem  chyak 
vy&saltatas  volna  oth  es  mjTtykletlen.sygh,  de  m§g  neniynem* 
yktelen  e^AlAtlensegh  (Komj:  SzPál.  113).  Hallok  en  ty  kA'zAt- 
tetek  vyzzaltatasokotli,  paarth  Atysekel  (165).  Változó  szerenczek- 
ben  forganac  az  mazouiai  es  russiai  hertzegsegbeliek  az  egymaa 
kőzött  való  gyfllőlkedősert  es  viszaltatasert  1582  (KGalg.  Fv). 
Egynihanyszor  tamadnac  viszaltatasoc  es  hadi  kezdetec.  1582 
(Kai.  Fij).  Az  tudomannac  visszal tatásában :  in  controversiis  reli- 
gionis  (SzCsere:  Conf.  9).  A  conciliomokat  a  hit  dolgaiban 
támasztott  kérdéseknek  s  viszszáltatá-soknak  eligazításában  nieg- 
chalatkozhatatlanoknak  tartotta  (Veresm:  Lev.  54).  2)  [perver- 
sitas ;  verkehrtheit].  Ez  felec  losznec  soc  fele  viszaltata^sal, 
hogy  az  mikor  teelnec  kellene  lenni,  nyári  idő  vagyon  (Bom: 
Préd.  8). 

Viszály  ?  :  (contentio ;  streitigkeitj.  Az  had  az;  viszáj-nok 
(így)  nem  kedves  vendége,  mert  már  ettől  soknak  a  szája  el-ége 
(Kónyi:HRom.  13). 

Viszályos:  finversivs;  verkehrtj.  Ezt  az  ellent-álló  erőt  ez 
után  viszszálos  eríködésnek  fogjuk  nevezni  (MolnJ:  De  roruin 
natura  19).  Az  erők  a  távullételuek  viszszályos  duplázott  tarto- 
zásában munkálkodnak  (32). 

Viaszán :  transverse  PPBl. 

[Visszános] 

Visszánosan :  [vitiose,  perverse ;  verkehrt].  Talán  idegen 
informátiók  fordították  visszánosan  az  dolgot  (MonTME.  V.4Ü3). 

Visszányoz :  (respondeo ;  beantworton).  Levelemet  viszszá- 
nyoztji  (Gvad :  VLev.  38X 

Visszás :  i>erversus,  pranus,  difficilis,  distortus,  niorosus  MA. 
[dLscors,  contenlioausj ;  verkehrt,  verdorben  PPB.  (zankLsi'h).  Ti 
házi  szolgák  engodietek  az  ti  gazdáitoknak,  nem  czak  az  iok- 
nak,  de  még  az   visszásoknak  Ls  (t'é\:  Bibi.    I1.147)i    Ejmek  ez 


VISSZÁ.SON— VALASZTO'IT-VITÉZ 


VITÉZEL— VITÉZKEDÉS 


1222 


II  ;'iiok  szive  viszszjts  felenjaro.  engedetlen  (Szár:  Cat.  D).  Az 
isim  nem  gonosz  avagy  viszszjis  (MA:Scult.  216).  Viszszáa 
t«  , -^rgétfil  menyi  kísérteteket  szenvede  (Megy:  3 Jaj.  11.160). 
A'  angliai  királyival  orezága  viszá.s  lévén  egymás  ellen  fegyver- 
ig lü'k  (Monlrók  VIII. 161).  Magnk'  között  is  visszások  voltak 
!  i.  A  fele-más,  járom-szegre  vonó,  a  viszszás,  rósz  életű 
I    -sd  meg-verettetett  házasság  (DEmb:  GE.  149). 

Visszáson  :  [litigaiiter;  streitig).  Egyik  fél  a  másiknak  beke- 
^'  jit  viszontag  ne  zavarja,  egy-más  köztt  viszá.son  ne  éllyenek 
-  li:MVir.  53). 

Visszaváló:  1)  fdistortus;  verkehrt].  Latuanc  Egdag.-dos 
i»>m7.ptét  meuden  emberi  nemzet  ellen  vizza  való  tiVuénéckel 
iMi'ttetvén  (BéosiC.  76).  Atta  az  wrysten  ewketh  vyzhawalo 
riiflf'inre  (Komj:SzPál.  48).  Viszsza  való,  sardonius  nevetség, 
'  rágja  5ket  belíl  az  5nn5n  lelkec  esmeretinec  férge  (MA: 
10).  2)  [iteratus ;  abermalig).  Keménylé  a  gróf  rövid  idő 
miilva  vi.s.sza  való  térésüket  (Mik:MulN.  111). 

VITÉZ  {vHiz  Fr;S7Ján.  131):  1)  miles  C.  MA.  sóidat, 
kriegsmauu  PPB.  A  fejedelem  vitézi  viuec  Ist  az  itélfl  házba  es 
e^be  é^itenec  5  hozia  menden  sereget  (MiinchC.  68).  A  vitezec 
eg^'c  lanéaual  5  oldalát  megnituaii  legottan  vér  es  viz  kifofa 
(211\  Az  vite/nek  vala  v.ik  zSmo,  hogh  megh  Sklelte  volna 
Ihu.?nak  oldalath  (WinkIC.  226)  Cristu-siiak  vitéze  zent  Damankos 
(DomC.  25).  Bódog  witeez  Crlstoff  (KeszthC.  443).  Ada  Jupiter 
az  ezteragot  nekyk.  mely  wgyan  wyteez  módra  iaar  wala  kewz- 
tewk,  ees  a  raellyet  talál  wala,  meg  ezen  vala  (Pe.sti:  Fab.  16b). 
A  váibol  mas  vizi  erSt  latac.  Duna  vizén  az  kic  el5  labánac, 
kin  vitezec  czac  el  almelkodanac  (Görcs:  Máty.  14b).  Biruan 
ntezeket  en  alattam:  habens  snb  me  milites  (Fél:  Bibi.  I.ll). 
A  ki  ma  vitéz,  holnap  p5sp5c :  hodie  qui  miles  cras  episcopns 
(Mon:  Ápol.  251).  Elleaségin  gySzkSdS  vitéz  (GKat:Titk.  496). 
Vitéz  a  vívástól  származik,  hogy-már  vivt-ez  (1120).  Meg-szóllala 
a  vitézhez  mondván  néki  (Zrinyi:  Symb.  9).  Ahon  áll  egy  vitfz 
(Szol:  Bar.  71).  Magok  a  vitézek  8  t51e  oktattatni  kérik  vala 
(Illy:  Préd.  1.57).  Igen  .sziszergettek,  rettegtek,  reszkettek  it 
még  a  reguláris  próbált  vitézek  is  (Biró:  Micae.  190).  2)  [fortisi 
strennus;  tapfer,  mutig].  Más  felSl  a  vitéz  uépeknee  b5w  aián- 
dokokat  ada  (Helt:  Krón  29).  Hannibálnak  vitéz  hadát  Campania 
a  maga  gyönyörűségével  meg-vesztegette,  el-lomliitotta  (Zrinyi 
IL177).  Mi  vitézek  vagynnk,  mikor  kevés  vagy  meszszi  az 
ellenség  (Bercs:  Lev.  95). 

cafrangoslovú-vitéz :  ephippiatus  C. 

fő-vitéz:  triarius  C.  Zazto  tartoy  valanak  evrt  yeles  few 
vyteez8k  (ÉrdyC.  547b.  CsomaC.  2). 

keresztes-vitéz :  miles  eruciger,  cruce  tesseraria  indutiis 
PP.  kreuzsoldat  PPB. 

kopjás-vitéz:  miles  hastatos,  doriphorus;  spiessknecht  PPB 

könnsrüfegyverzetű-vitéz :  ferentarins  C. 

seregelöttjá,ró-vit6Z  :  antesignanus ;  der  in  der  schlacht 
voran  gehet  PPB. 

százados-vitéz :  [centnrio ;  hauptmann].  Százados  vitéznek 
Pál  azt  mondja  vala,  ezt  hallá  százados,  hadnagynak  megmondá 
(RMK.  IV.189).  Az  százados  vitfz  és  az  kic  5  vele  vabinac 
mikor  láttac  volna  az  fSld  indulást,  igen  meg  rémfilénec  (Kár : 
Bibi.  ra.30). 

szegény-vitéz :  artolagauus  PPBI. 

széntelt-vitéz  :  eques  auratus ;  ritter  des  güldenen  vlies- 
sesPPB. 

új-vitéz :  tiro  PPBI. 

választott- vitéz :  miles  triarius ;  auserlesener  sóidat  PPB. 


Vitézei :  (pugno ;  kampfen].  Vrnak  nilai  en  bennem  vannak, 
kiknek  mérgek  meg  ittak  en  lelkemet  es  vrnak  retteneti  ellenem 
vitéziének  (DöbrC.  520). 

Vitézlő :  I )  militans,  belliger,  militaris  MA.  [kriegs-,  mili- 
türisch].  Az  feiedelemnek  vitezIS  nipi  fugák  az  Jesust  az  itíl5 
házban  (Sylv:  UT.  1.45).  lm  mást  is  ismegh  wyoban  fel  szen- 
d\^ltek  az  vitezleo  népek,  hogy  imar  az  nagy  inseget  es  niomo- 
rusagoth  touab  semykepen  nem  czenuedhetyk  (RMNy.  III.  107). 
Az  idefel  való  fi  felsége  vitézlS  népe  is  Kd  birtoka  alatt  vagyon 
(LevT.  11.180).  A  nemasseget  vitezl8  dolgokkal  szerezhetik 
meg  (Ver:  Verb.  8).  Az  egez  vitezlS  sereg  (Fél:  Bibi.  1.49). 
Egy  jámbor  vitezl8  ember :  homo  quidani  miles  (MA :  Bibi.  IV. 
116).  Az  királt  minden  vitézIS  seregivel  az  tengerbe  vesztettéc 
(Zvou:  Post  1.59).  Nem  mégyen  az  ifjú  sem  hadban  sem  idegen 
országokban  vitézlíl  mesterségeket  tanulni  (Zrinyi  11.178).  Kivált- 
képpen az  Szathmárban  küldött  vitézifi  néptfil  voltak  nagy 
angustiában  (TörtT."  rV.74).  Szép  dolog  volna,  hogy  ha  a 
vitézifi  uraim  ki  igazittanák  a  táborbúi  a  káromkodást  (Fal: 
NA.  218).  2)  strenuus  MA.  [tapfer].  Erfi.sen  harcoltam  vitézifi 
kezemmel  (Thaly:  Adal.  11.259).  Erfi.ssen  harcoltam  vitézifi 
vitézzel,  sok  rácot  levágtam  édes  fegyveremmel  (256).  3)  [nobilis, 
generosus ;  edelj.  Ez  lewel  adasseg  wythezlew  Banfly  Ferencz- 
nek  (RMNy.  119).  Vytezle  vramnak  es  barátomnak  Lorant 
Myklosnak  adassék  ez  lewel  (LevT.  1.7).  VitezlS  Megyeri  Imré- 
nek Szép  Lakon  lakozónak  istentfii  kegyelmet  kiuanoc  (Frank : 
HasznK.  Aij).  Revideálta  a  levelet,  kiben  1162  ember  volt  tél- 
tíve  fegyverviselfi  vitézifi  rend  cselédestfii  (Moulrók  XV.633). 
Nagy.sagodat  vitézlő  úr  barátunk  kérjük,  legyen  el  a  nevezett 
kívánságok  nélkül  (TörtT.*  1.434).  Nemzetes  vitézifi  Dobozy 
István  (RákF:  Lev.  1.87).  Az  ország,  az  vitézifi  rend  csak  szolga, 
hát  Nagyságod  is  csak  szolga  (Bercs:  Lev.  713).  Nem  mondom, 
hogy  szűrben,  bocskorban  járjon  a  vitézifi  rend,  kétségkívül 
ily  köntösben  rósz  láfcszattya  volna  (Fal :  NE.  29). 

lovas-vitézlő :  [eques ;  reiter].  MidSn  két  sok  jószágu 
lovas  vitézlőt  elS  menni  látott  volna,  mindgyárt  fogságba  vetteti 
6ket  (MA:SB.  155). 

Vitézi :  stratioticus  C.  militaris  MA.  soldatisch,  kriegerisch 
PPB.  Gy8ny8rk8dig  vala  vitézi  dolgokban  (Helt:  Krón.  66b). 
Sies  meg  adni  ez  meg  romlót  várat,  ne  vészes  it  el  soc  nyomo- 
rultakat, v^lfinc  egyetembe  vitézi  magadat  (Helt:  Canc.  112). 
Vitézi  módon  forgolodnac  vala  (Kár :  Bibi.  1.397).  Vitézi  jeleckel 
és  czimerekkel  fel-ékesíttetvén  :  stemmatibus  condecorati  (Com: 
Jan.  152). 

Vitézkéd-ik:  permilito  C.  milito  MA.  [kampfen].  Martyrom- 
sagokat  zenwedween  nagy  éressen  vytezk8ttenek  (ÉrdyC.  273). 
Camillus  a  io  romai  vitéz  Romába  vitezkSdik  (Szék:  Krón.  55). 
Titus  császár  serénykedik,  népe  előtt  vitézkedik  (RMK.  VI.159). 
Vitézkedgyünk  jó  vitézkedést  meg  tartván  a  hitet  és  az  jó  lelki 
ismeretet  (Tel:  Evang.  11.307).  Kőnyfl  az  pohár  mellett  vitézkSdni 
(Decsi :  Adag.  72).  Tartóztassátok  magatokat  a  testi  kivánságok- 
tál,  mellyek  vitézkednek  lélek-ellen  (Pázm:  Préd.  85).  Minden 
levita  az  gyfllek8zet  sátoránac  szolgálattyában  vitézkedgyéc 
(MA:  Bibi.  I.127b).  Az  testnec  kivánsági  vitézkednec  az  lélec 
ellen  (MA:  Bibi.  IV.226).  A  ChrLstus  anya-szent  egyháza,  melly 
ez  földön  vitézkedik  (Matkó:  BCsák.  371).  Vitézked8  anyaszent- 
egyház (Köl:  Idv.  181).  A  maga  és  ellenségének  erejét  cirkállya 
meg,  az  ki  vitézkedik  (Pataki:  Reg.  42).  Ti  bátor  seregek, 
Bellona  igaz  magzati  jól  vitézkedtetek  (Fal:  Vers.  865). 

Vitézkedés :  militia  MA.  [pugna,  certamen ;  kampf].  Tee- 
neked  tartozvrak  vytezködeessel  (ÉrdyC.  548).  Kardot  ada  néki 
és  bátorítá  az  vitézkedésre  (Pázm:  Kai.  789).  A  sebek  és  ütések 
a  vitézkedéstfil  el  nem  fogják  a  zoldosokat  (Pázm:  Préd.  167). 
Voltaké  az  romai  papák  kőzöl,  kik  az  vytezkSdest  kSrSsztyen 
emberhez  illetlennek  tartottak  (Zvon:  Osiand.  155).   A  kémek - 

77* 


1223       EGGYÜTTVALÓ-VITÉZKEDÉS— VITORLA 


ELÓLJÁHÓ- VITORLA— VtZ 


1224 


nec  a  vitézkedésben   (in   mililia)  jeles   harana  vagyon  (Com; 
Jan.  148).  VitézkedésbSI  ki-aggott  érdemeséé:  eremiti  (153). 

eggyüttvaló-vitézkédós :  commilitía  C. 

Vitézképpen :  militariter  MA.  kriegerischerweise  PPB. 

Vitézség:  militia  C.  [pugna;  kriegsdienst,  kampf].  lo  vite- 
seget  viteszkettem  (Fél :  Tau.  483b).  Nem  veszed  eszedben  isten- 
nek kegyelmét,  hogy  erőt  adott  néket  és  vitéz-séget  (Zrínyi 
1.15).  Vitéz-ségeimmel  is  soha  nem  kérkedem  (70).  Az  jó  vitéz- 
ségnek ellenség  próbája  (Rim:  Ének.  310).  Vitézségeddel  otthonn 
pirittyohii,  tudsz  az  Bakonybul  pásztorokat  lopni  (Tlialy :  VE. 
1.152).  Vitézség,  harcpróba  nekünk  az  életünk  (Tbaly :  Adal. 
LlOO).  Idvességek  keresésében  tunyák  és  nem  akarnak  jó 
vitéz-séggel  vitézkedni  (Misk:  VKert  196).  A  magyar  vitézséghez 
magahittság  kell,  az  kapíjczánt  nem  szenved  (Bercs;  Lev.  124). 
Azt  akará,  hogy  a  szem-kSzt  bátorkodó  vitézség  lenne  a  nyertess 
és  nem  a  hát  megett  k\illogó  róka-fogás  (Fal:  NA.  238). 

Vitézségés :  [fortLssimus ;  beiden-].  Ninch  hatalmán,  hogy 
árchon  8  néki  vitézségés  voltán  (Zrinyi  11.59). 

[Vitóztelen] 

Vitéztelensóg :  [pusillanimitas,  debilitas ;  feigheit).  Soha 
én  te  rólad  nagy  gondu  elmémben  ily  vitéztelenséget  nem 
eresztettem  (Zrinyi  L157). 

Vitézül :  militariter  C.  [fortiter ;  tapfer].  VitézSI  meg  őltal- 
mazzác  magokat  (Helt:  Króu.  19). 

Vi'X'lxA. :  vimen ;  wied,  wiedreiser  PPB.  reis  zum  binden, 
flecliten  Adámi.  Hosszú  karó  póznáckból,  vitlákból,  szironyok- 
ból  és  egyéb  hajló  s  k5t6  veszszSkbSl  fonatic  a  sSvény  (Com: 
Jan.  71),  Szükséges  hás-fának  kérge  vagy  valami  madzag,  [ánt- 
v&'íz.szS  vagy  vitla,  kivel  be-kusse  az  oltott  tSkére  vont  eszközt 
(Lipp:PKert  III 24). 

VITOHIiA :  1)  carbasus  C.  MA.  [segél).  Vitorlát  botsá- 
tani :  veliticare  MA.  Az  árbotz-fához  a  vitorlát  kötik :  funes 
qui  antennás  ad  malos  *de.itinant  PPBl .  Yme  neky  k  yeleneek  bodog- 
sagus  zent  Anthal  az  hayonak  vytorlaya  felet  (ÉrdyC.  314b).  Egy 
partot  kezdenek  azontól  láthatni,  vitorlyákat  azért  kezdenek  fel- 
vetni (RMK.  rV.203).  A  sas  háromszor  kerülé  szárnyon  az  juliokat 
szárnyait  mozgatuan  mint  gálya  vitorlyiit  (Zrinyi  173).  Vid  vé- 
gyen elflttök  mint  gallya  tengeren,  kinek  sok  vitorlája  leveg 
az  égben  (11.12).  Nagy  sok  aranyos  vitorlák  levén  rjy'tok  (Szál : 
Krón.  208).  Ha  a  vitorla  forgatást  másra  bízza  (Czeg\ :  Japli.  7). 
A  .szerencsét  vitorlával  írták-le  a  régiek  (Pataki:  Reg.  199). 
Hogy  meg  ne  rekkenjen  az  ember  mély  gödörben,  mintegy 
tengeri  vitorlát  vontak  fel  az  mélységes  gtidör  felibe  (ErdTört- 
Ad.  11.64).  Az  nagy  öreg  hajók  sok  nagy  vitorlákkal  mint  egy- 
egy  kastély  ugy  látszik  az  tengeren,  hogy  fejérlik  (TörtT. 
1.195).  Nem  gondolnám  szflkségesnek  lenni,  hogy  Aegyiptns- 
felé  eregessSc  a  vitorlát  (Fal :  NE.  8).  Tudósítaná,  mikor  kel- 
lessék a  búbok  vitorlyáit  nap-kelet  s  mikor  nap-njaigott  felé 
ereszteni  (Fal;  NA.  127).  Nem  elégszik  meg  azzal  a  tudós  ré- 
vész, hogy  a  szeleknek  terjegette  vitorláit,  okos  kormány  is 
kel  hozzá  (159).  Jó  szélnek  meg  eresztvén  a  vitorlyákat  sebe- 
sen, vígan  úszkáltak  Macedónia  felé  (Fal:  TE.  694).  S)  velum 
MA.  (vurliang).  Mynd  e  may  napiglan  vgian  azon  vitorla :  el 
fedezés  az  o  tiüruennek  oluasasaban  marad  (Komj :  SzPál.  208). 
Az  templomnak  vitorlaia:  velum  templi  (8ylv:  UT.  I.122b). 
Szép  aranyos  hárson  vitorla  állá  véuéc  a  királyt  (Helt:  Krón. 
186b).  Ottan  kettS  szjikada  az  templomnak  is  amaz  vitorlaia 
(Bom:  Préd.  247).  A  Cliristus  halálakor  az  templomnak  vitor- 
laia kettS  szakadot  (Fél :  Tan.  265).  S)  bractea  venti,  pinnula 
versatilis  PPB  [wetterfahne).  Ház  avagy  torony  omiója,  mellyre 
a  szél  annyát,  vitorlát  és  a  kakast  szokták  helyheztetni : 
DÍnnaculum  PPBl.  Az  templom  vitorláján  való  kakas  (MesésK. 


15).  A  házon  lévS  vitorla  az  szélhez  tart  (Vere8m:Lev.  184). 
Toronyhoz  való  vitorla  nro  1  (TörtT.*  IV.154).  Szeleskednek 
mint  a  vitorla  az  háznak  tetején  (Fal:  UE.  402). 

előljáró- vitorla  :  dolon  Com:  Jan.  89.  [vordersegel).  Egye- 
béé a  vitorlákat,  miuémflvec  a  kSzép  avagy  6reg  vitorla,  felsí 
vitorla  és  az  el51  járó  vitorla,  kifejtic  (Com:  Jan.  89). 

forgó-vitorla :  vertumnus,  pinnula  versatilis  PP.  kleiner 
fiügel  auf  der  spitze  des  bauses,  der  vom  winde  getrieben  wird 
PPB. 

fölső-vitorla :  artemon  Com:  Jan.  89.  [bramsegel]. 

kakas-vitorla :  ventibracteola,  ventilogium  PP.  hahn  auf 
den  gipfein  der  biiuser,  vom  winde  getrieben  PPB. 

öreg-vitorla :  acatium  Com :  Jan.  89. 

Vitorlás :  velitieatus,  velificus  MA.  mit  aufgerícbteten  segelD 
PPB. 

Vitorlásos:  veliBcus  C. 

Vitorláz  :  [velifico ;  segeln).  Az  el5sz8r  hajókázó  vagy  vitor- 
lázó a  tsSmort  alig  kerflli-el  (Com':  Jan.  7.5). 

Vitorlázás :  [veliBcatio ;  das  segeln].  Teendee  lévén  a  ten- 
ger a  vitorlázás  el5  nem  mehet  (Com:  Jan.  89). 

Vitorlázkál:  [velifico;  segeln].  Az  el5sz6r  hajókázó  és  vi- 
tor  lázkáló  a  gyomorháborgást  alig  kerfili  el  (Com:Jatt  90). 

ViZ  (i'e:et  RMK.  VI.264):  1)  aqua,  lympha  C.  uuda  MA. 
wasser  PPB.  A  számba  vizet  veszek  :  atfoco  C.  El-folytt  a  viz : 
*aufugit  aqua;  a  vizet  meg-gátolni :  *areere  flumen  ;  gázlóban 
járni  a  vizeu :  *atterere  alveura  PPB.  Ad  quendam  rívnlam 
Wyzfalw,  theutonice  Dorfísayft  vocatum.  1290  (C.  P.  V1355). 
Meg  esmerue  fauak  es  gewkereknek  es  vj-zeknek  yozagytt 
(EhrC.  26).  Ha  zomiohozandol,  mennél  az  edénékhéz  es  i^al 
vizeket  (BécsiC.  4).  Mereh  vizet  temagadnac  a  kSróSl  fekesert : 
aquam  propter  obsidionem  hauri  tibi  (263).  G.'izolnak  által  az 
vyzen  (VirgC.  109).  Cetek  es  vizekben  indviok  aljatok  vrat 
(DöbrC.  231).  Megh  teréének  az  vyzek  ew  garattyokba  (JordC. 
292).  Sokzor  esyk  az  zemben,  gyakorta  az  v)-zben :  saepe  cadit 
in  ignem,  saepe  in  aquam  (408).  Az  vizeknek  arradasyt  bátran 
es  zerenchesen  által  mene  (UomC.  121).  Sem  az  zen  éget- 
hetne meg  ítet,  sem  az  víz  mereythetneye  meg  (BodC.  2).  Eé 
ceppenet  vizet  nem  nerhet  vala  az  mas  világon  (12).  Myndden 
zykseegre  te  horgy  vyzeth  (ErdyC.  340).  A  vezet  borrá  válto»- 
tatá  és  a  menyogzót  megvégasztatá  (RMK.  VI.264).  Vttana 
zekét  volt  egh  aga,  azt  es  halwa  zerrel  wontak  ki  az  wizbewl 
(LevT.  1.330).  Ott  oszlic  vala  négy  f5  vizre  (Helt:  Bibi.  LA3). 
E  varosbelieknec  leányi  ki  iSnec  viz  merítenyi  (Helt:  Bibi.  LK3). 
A  tflz  es  az  vis  meg  nem  gyalázhat  (Bom:  Ének.  238).  Nem 
vala  az  népnec  iiuiia  való  vize  (Kár:  Bibi.  I.152b).  A  vizekben 
sz&k  leszen  az  hall.  1591  (Kai.  C5).  Az  8  fSI  hazanac  gerendit 
allattya  az  vizekben  (Szár:  Cat.  04).  Vizben  szSknek,  belé  Alik 
magokat  (M A :  Sb.  1 33b).  Könyü  had  és  bátor,  oinchen  tarta- 
lékja, sem  tűz  sem  sebes  viz  (Zrinji  121).  Az  \Tzek  közé  szo- 
rul (Berca:  Lev.  358).  8)  succus  NémGl.  136.  [saft].  Oz  gimils- 
nec  wl  kaseruv  nola  vize,  hug  turchucat  mige  zokoztia  vola 
(HB).  Ha  az  nyirfa  vizét  az  sait  óltoiában  teszed,  a  sait  meg 
nem  f^rgesedic  (MehHerb.  17).  Az  maiorauna  vize  es  pora 
agy  velSt  es  feiet  tiztit  (BeytheA :  FivK.  74).  A  vize  iob  a  k9- 
lésre,  sebre,  minden  ha.s-zonra  dagadást  vjle  mosni  (78).  Edgy 
mogyorónyi  terjéket  borza  vízben  el-olvasztván  (PP:  PaiC  32X 
Lo  Inba  ha  meg  varasul  a  vagy  meg  tetvesül,  keaoyed  kOiiSe 
fának  a  vizeivel  (OrvK.  94). 

[Szólások].  Víz  eszét  a  hagymáz  hamar  meg-bodulta  (Kó- 
nyi:HRom.  17).  Zavaros  vízben  nevekedett  sálaj 
iljúság  (Bud:Pol  178).   Amaz  az  nagy  Asianak   begler  békje, 


1225 


ÁLLÓ-VÍZ-EPE- VÍZ 


ESÖ-VÍX-HALAS-VlZ 


1226 


ez  vizén  szárazou  ffi-ágyús-mestere  (Zriuyi  1.106).  Meg- 
lásd, az  *\'(zre  ne  vigyen:  ne  qui8  te  a  tergo  fugientem 
cuspide  figat  MA.  Akkor  fejszével  vágták  a  vizet 
(RMK.  IV.80).  Félek,  ha  Csáki  Ferencz  uram  érkezik,  hogy 
vizet  zavar  (LevT.  IL324).  Az  angliai  király  eránt  való 
reménség  vizzé  líitt  {TörtT.a  lU.l?).  Utóllyára  vizzé  vá- 
lik reménységek,  rajta  vesztenek  (Fal :  UE.  455).  Mond- 
hatsza,  mint  alkuszik  meg  az  aggodalom  a  mulatsággal?  Úgy 
mint  a  tűz  a  vízzel,  a  fúld  az  éggel  (Fal :  NE.  28). 

[Közmondások].  Tengerbe  visz  vizet :  noctuas  Athenas  (Decsi : 
Adag.  9).  Mindenre  ii5  a  víz  (201).  A  viz  italtól  nád  terem  or- 
rodban :  multa  aqua  maceratur  bárba  (302.  MA).  Könnyen  nyeli 
a  .szomjú  ember  a  vizet  (Pázm :  Préd.  296).  *Fi5tftl  árad  a  víz : 
ubi  papa,  ibi  Roma  MA.  Magyar  mondás  :  A  vizbe  ne  lépj,  míg 
kJvét  nem  látod  (Fal :  UE.  439).  A  ki  már  merül,  későn  bán- 
kódik, hogy  a  vízbe  lépett  (422).  Mély  viznek  tartjuk,  melljnek 
fenekére  nem  látunk  (491).  Az  essót  kerüló  sokszor  vízbe  esik 
(SzD:MVir.  125).  Szomjú  ökörnek  zavaros  víz-is  jó  (264). 

álló-viz :  stagnum  Pe.sti:  Nom.  1X1.76.  reses  aqua  MA.  see, 
stillstehendes  wasser  PPB.  Vethee  az  pwztaath  allo  vyzekkee 
(Keszth.  298).  Egy  nagy  állo  vizet  akarta  vala  meg  száraszta- 
nyi  (Helt:  Krón.  2).  Ha  az  álló  vizek  nem  lesznek  vala,  ackoron 
a  scithiaiac  el  nyertéé  volna  t511e  mind  az  egész  országot  (7). 
A  Balaton  állo  viz  mellet  (36). 

alma-víz  :  pomatum  PPBl.  vinum  pomatum,  pomaceum ; 
apfelsaft  PPB.  LSret,  alma  vizet  isznac  (Born:  Préd.  317).  Hogy- 
ha igen  f3  és  urak  előtt  kedves  almavizet  akarsz  csinálni,  így 
cseleködjél  (Radv:  Csal.  ra.49). 

ár-víz :  inundatio  aquarum  MA.  überschwemmung  PPB. 
Kimenvén  Jesus  ?  taneitvanival  Cedron  árvize  elve,  hol  kert 
vala  (DübrC.  464).  Karachon  vtan  levn  nagy  ar  vyz  (MargL. 
137).  Az  meely  kewen  ky  ontottaak  vala  agya  veleyt,  heet 
eztendeeg  semy  arwyz  el  nem  moshatta  weereeth  (ÉrdyC.  545). 
A  nag  árvizek  gabonayt  ky  zaggala  (TelC.  85).  Kdét  látni  kel- 
lene mennem,  de  sok  gondaim  miatt  nem  érkezem,  az  árviz 
is  tartóztatott  (LevT.  11.70).  A  szenvedések  ár-vizei  el  nem 
oltották  hozzánk-való  szerelmét  (Pázm:  Préd,  557).  Hallatlan 
ffiSniyíí  áár-vizek,  tengheri  háborúk  (Alv:  Post.  1.31).  Könyü 
had  és  bátor  és  gyors  mint  az  árvíz  (Zrinyi  L21).  Az  én  köny- 
vem árviz  és  tenger  bánatom  (Zrinyi:  ASyr.  184).  Az  isten  mi 
elleufink  néha  jég-ess5t,  ár-vizet,  szárazságot  támaszt  (Hall ; 
Paizs.  75).  Hozzája  állottam  s  vele  együtt  igen  nagy  árvizeken 
B  nagy  sárokon  mentünk  le  Csórára.  1759  (Hazánk  1.140).  Tele 
árviz  beszédje,  de  egy  tsep  ész  sintsen  benne  (Fal:  BE.  579). 

[árpa-víz] 

főtt-árpavíz :  ptisana  C.  MAI. 

citrom- víz  :  [aqua  citrea;  limonádé].  (Vect:Tran8.  25). 

CBÜr-víz.  Czúrvíz  vagyoc :  permadeo  MA. 

csurgó-víz :  (fons ;  quelle].  Az  hauzmanszkosztja  nem  volt 
több  az  lovainak  az  csurgó-víznél,  abban  hatszor  is  ita^ák 
(RákF:  Lev.  400). 

édes-víz.  Kivulus  ydes  uyz  alio  nomine  Libsayfí.  1290 
(CodPatr.  VI.355). 

edző-víz :  [aqua  ferraria ;  atzwasser].  A  kováts  a  vasat  az 
fil8  vason  veri  es  az  edz6-vizbe  beveti  (Com' :  Jan.  87). 

ógetett-víz.  Az  patikáriusok  égetet  vizet  elegyitnek  az  éget 
bor  kSziben  (MesésK.  10). 

élő-víz :  lebendiges  wasser  Kú-Besz,  123. 

epe- víz :  aqua  fellis  Kr.  [gallenwa.sser).  A  mi  urunk  iste- 
nfluk  halgatásra  juttatott  minket  és  epe-vízzel  itatott  bennün- 
ket, mert  vétkeztünk  az  umak  (Káldi:  Bibi.  Jer.  VIH:  14). 


eső-víz :  aqua  pluvialis  MA.  aqua  coelestis  PPBl.  regenwas- 
ser  PPB.  Ezek  es6  viz  nölkfll  való  k5d6k,  melleket  az  szelek 
ide  s  tova  baytonak  (Sylv:  UT.  11.135).  A  zuhogó  tsorgó  pata- 
kok gyorson  alá-folyó  es8  vizek  ;  torreutes  sünt  aquae  pluvia- 
les  (Com:  Jan.  13). 

fahéj-víz:  [aquacinnami;  zimmetwasserj.  Banffi  uram  azon 
kér,  hogy  égess  falié  vizet  mennél  erSsb  lehet,  éu  is  kérlek, 
vetess  fahé  vizet  (Thurzó;  Lev.  1.94).  Tegnap  én  egy  süveg 
nádmézet  kölcsön  kértem  6  felsége  számára  fahéjvíz  kikészíté- 
sére (TörtT.»  IIL387).  TSltsenek  a  szájában  jó  erőss  fahéj  vizet 
(PP:  PaxC.  30). 

fekete-víz :  [coffea ;  kafifee].  A  fekete  víz  főzSjének  3  frt 
20  d.  (MonTME.  L152).  Az  fekete  víz  fözflnek  attunk  2  ». 
(160). 

feredő-víz  :  [balneum ;  badevpasser].  A  Dominus  vobiscum 
felette  nagy  mester,  díszes  ruhát  ád  ez,  sok  feredS  vizet  mo- 
csoktul  ez  meg-sz5r  (Czegl:  Dág.  11.71). 

feresztő-víz :  [lavatio ;  badewasser].  A  sz.  lélek  tiszta  fe- 
resztS-viznek  neveztetik  (Sárp:  Nóé  Elöb.  1). 

folyó-víz  :  1)  öuvius,  flumen,  amnis  C.  rivus  MA.  fluss, 
fliessendes  wasser  PPB.  A  folyó  víz  tekereg :  fluvius  *errat ; 
igen  tekerés  folyó-ríz :  *contortus  amnis ;  a  folyó-víz  a  tengerbe 
bé-foly :  amnis  ^ffunditur  in  maré ;  a  folyó-víz  a  völgyeken 
foly-le:  flumen  inter  valles  se  iiisinuat  PPBl.  Isten  ad  folyó 
vyzett  es  kutforrassokot  yunotok  (EhrC.  140).  Vitettek  egy 
nagi  folio  vizre  (VirgC.  109).  Etannak  folo  vizit  te  zarraztad 
(DöbrC.  140).  Nem  chak  cheoppey,  de  folyó  vyzey  folyanak 
(ComC.  179).  Radanumnak  folyó  vizeen  Tarakonomban  rakat- 
tatott vala  nemes  clastrom  (DomC.  199).  Syralmaknak  anne 
folyó  vyzet  hozyak  vala  ky  az  eo  zyvekbevl  (294).  Lataak, 
haat  yme  egy  zeep  folyó  vyz  mellet  vannak  (ÉrdyC.  338). 
Mykeppen  folyó  vyznek  mellette  yltetheth  fa  (KulcsC.  1).  Az 
folyó  vizeken  megh  chynaltha  ewteth :  super  flumiua  praepara- 
vit  enm  (FestC.  12).  Az  5  oldalát  eg  folio  viz  mossa  vala,  kit 
a  gubernátor  rea  gatoltata  (Szék :  Krón.  209).  EdenbSl  folyóvíz 
i6  vala  ki  a  kertnec  neduesítésére  (Helt:  Bibi.  LA3).  A  folyó 
viz  elszouárkozuán  megszárad  (IV.36).  Az  folyó  wyz  wy  folyásra 
gyakorta  szokot  szegnye  (Ver:  Verb.  166).  Folyó  vizeknec  ve- 
szedelmibe,  toluaioc  k8z5t  való  veszedelmekbe  voltam  (Born : 
Préd.  290b).  El  iflttek  az  folio  vizek :  venerunt  flumina  (Fél : 
Bibi.  111).  Szóknak  folyó-vize  észnek  cseppe:  verbarum  flumen 
mentis  gutta  (Pázm :  LuthV.  4).  A  folyóvíz  az  mezíket  5nt5z5 
ot  lakosoktol  ki  arkoltatik  (Forró:  Curt.  493).  A  Tisza  folyó 
vize  partyára  érkezének  (Liszny :  Krón.  348).  A  folyó-vizet  ke- 
zekkel es  paisokkal  fel  akarták  dugni,  hogy  alól  a  tábor  gáz- 
lóban által  mehetne  (DBenkő:  Flór.  175).  2)  Eridanus  ACsere : 
Enc.  100.  A  déli  jegyek  a  régiek  ezek :  a  cethal,  a  folyóvíz, 
a  sisakos  orias  (ACsere :  Enc.  100). 

forrás-víz :  [scatnrigo ;  quellwaaser].  Az  harmadik  angyal 
is  ki  onte  az  fi  szeles  száiu  poharat  az  folio  vizekbe  es  forrás 
vizekbe  (Mel :  SzJán.  389).  Az  Jóseph  oUyan  leszen  mint  az 
forrás  vi'z  mellet  való  termS  ág  (MA:  Bibi.  1.47)  Az  ki  én  ben- 
nem hiszen,  annac  testébSl  forrasz  vizec  folynac  ki  az  6r5k 
életre  (MA:  Scult.  602). 

főtt- víz :  [succus  medicatus ;  saft].  Nagy  szeretetei  tartota- 
tok  es  kftISmb  k*lSmb  f5th  wyzekkel  (RMNy.  n.l07). 

halas-víz,  halászó-víz :  [piscina ;  fischteich].  Emeld  ffel 
the  kezedet  Egiptomnak  wyzeyre,  állótokra  es  halas  vyzekre 
(JordC.  19.  SzékOkl.  1.298).  Nagy  halas  tó,  morotva  és  egyéb 
halazo  viz  (Ver:  Verb.  215).  Jószágomat  halászóvizeivel,  ma- 
lomhelyeivel bírtam  (MonTME.  1 109).  Halászó  víz  itt  nincsen, 
régentén  volt  egy  tó,  de  igen   elpusztult  (Gér:  KárCs.  IV.287) 


1227 


HÉV-VlZ-NYÍR-VfZ 


ÖZÖNVÍZ— SZÓLLÓ-VfZ 


1228 


Halászi  víz  ezen  a  határon  az  várlioz  nincsen,  hanem  csikászó 
helyek  vadnak  az  rétségen  (303). 

háv-viz:  1)  [thermae;  warmbad].  Héviz  fSrSdS:  thcrmae 
C.  írtam  az  hévízben  (LevT.  11.35).  Hévízben  örömest  ez  hétuTi 
elmentem  volna,  de  az  tartóztíitott,  hogy  Nyáriak  mind  ott  van- 
nak (113).  Fel  gyuyta  wy  Budáiiac  az  hafstattyát  a  fel  hew  viz 
mellet  (79b).  Hév  vizekben,  gíz  fördSkben  a  szennyéé,  mocs- 
küc  musattatnac-le  (Com:  Jan.  111).  Lyiiblyón  az  hévíz  ked- 
véért meg  vonván  magát  többire  minden  elő  alkalmatosságok 
nélkftl  vagyon  (Gér:  KárCs.  IV.529).  Költ  a  stubnyai  hévvizben 
1674  esztendőben  (GyöngyD:  MV.  EMb.  4).  2)  [aqiia  c;dida; 
warmes  was.ser].  Hew  vizec  foruac  ki  az  hegyekbSl  (Helt : 
Krón.  4).  Mikor  az  hidat  az  hő  vizbeii  érteted,  melletted  hideg 
víz  legyen,  hogy  az  kezedet  abban  niáresad  (Radv:  Szak.  75). 
Hévízzel  megtöltött  vannám  (Gvad:  Pösty.  23). 

hó-víz:  *aqua  nivalis  PPBl.  [schneewasserj.  Ha  én  maga- 
mat hó  vízzel  meg  mo.som  is,  vgyan  az  verembe  ta.szítanal 
engemet  (Kár:  Bibi.  1.517).  Ha  a  hasamba  töltök  csak  hóvizet, 
akkor  a  poézis  nékem  karcsún  fizet  (Thaly:  VÉ.  11.118). 

ivó-víz :  aqna  potui  apta,  potabilis  Sí.  (trinkwas.ver],  6  táp- 
lálta vgyan  azonokat  ivo  vízuel-is  az  otet  ábrázoló  kiV.szálnak 
folyamjából  (GKat:  Titk  393).  A  nép  ivo  vizbíl  meg-szflkaivén 
a  Mózes  ellen  zúgolódott  (416).  Az  ivó  víz,  ha  méreggel  meg- 
vesztegettetnék-Í9,  ha  az  unicornis  szai-vát  belé  mártják,  men- 
ten egésségessé  tétetik  (Mkk :  VKert.  98).  Porrá  tsináld  ezeket 
és  az  ivó  vizeben  hintsed  a  lónak,  hogy  arról  igyék  (Cseh : 
OrvK.  67). 

íz- víz  :  [saiiies  j  eiter  ?].  Ha  a  seb  mellSl  sárga  szabású  viz 
kezd  ki-folyni,  az  az  iz-viz  (Cseh:  OrvK.  37). 

jeges-víz:  faqua  glaciális:  eiswasser].  Ha  nyárban  leszen, 
jeges  vízben  tartsa  az  borjút  (Radv:  Szak.  10). 

kapor-víz :  fsuccus  capparU ;  kapernsaft].  Mikor  fáj,  kapor 
vizzel  kötöttem  be  a  fejemet  (LevT.  n.l57). 

kereszt-víz,  keresztelő-víz :  [aqua  baptismalis ;  tauf- 
wasserj.  A  mit  fogatam  az  kerezth  vyznek  f*Wte,  ezeket  erS- 
sen  meg  nem  tartotiim  (VirgC.  2).  Ky  evtet  az  kerezt  vizbevl 
felemelte  vala,  lattatyk  vala  az  ev  lelky  anyának  (DomC.  5). 
Yeleneth  leeu  az  ew  kerezth  annyanak,  kyt  mykoron  az  kerezth 
vyz  fSlAl  haza  vyttenek  . .  .  (ÉrdyC.  449).  Megli  niosatonk  az 
zenth  kírAsth  vyzzel  az  regi  bAnv^kt*l  (Komj:  SzPál.  32).  Kis 
karácsantól  keresztvíz  lőtt  Pál  remete  mint  nagy  dísz  (RMK. 
11.367).  Egy  tepsit  vöttiink  praedikátor  uramnak  kezében  kö- 
rösztölő  víznek  valót  (MonTME.  1.21). 

kút-víz :  aqua  puteana,  fontana,  cistemina  MA.  brunnen- 
was,ser  PPB.  Tedd  hideg  kut  vizben,  hadd  álljon  abban  egy 
kevéssé  (líadv:  Szak.  225).  Majd  ott  liidegitette  volna  iol  f5z5 
konyhiis  gyomrát  lab  kapálásából  származott  kut  vizével  (Bal: 
Epin.  7). 

láb-víz :  faqua  pedibtis  lavandi.s ;  fuKswasser],  Mosni  kell  a 
fejét  fiíjlalo  embernek  lábait  illyen  láb-vizzel  (PP:  PaxC.  5). 

mosdó- víz  :  [aqua  corpori  lavando ;  waschwas,serj.  Mykoron 
az  mosdó  viznek  nio.slekat  akarna  ky  vinny  (MargL  25).  Az 
zolgaak  nagy  bozzwal  ylletyk  vala  zogheen  iambort,  ky  mosdó 
vyzet  onteth  feyeere  ky  moslékot  (ÉrdyC.  4l0b).  Mikor  osztán 
rendet  állottanak,  az  pohárnok  elé-állott  az  mosdó  vizzel  és 
kendövei  (Monlrók  XL324).  Mozdó  vizet  hordanak  (Fal :  Ének. 
49). 

nyír-víz  :  faqua  betulacea ;  birkenwasser].  Csiger,  nyir  aféle 
csinált  vizekot  megibattam  (Bethl:  Élet.  1.198).  Nem  drágább 
az  nyíl-víz  az  tokaji  szüretnél  (liákF:  Lev.  1.651b). 


özön-víz  :  diluvium,  cataclysmus  MA  sündflut,  flut,  waaser- 
giiss  PPB.  EwzAn  vyzel  be  bwrytotta  ewketh  (AporC.  142). 
Vizeknek  éergetegi  el  mvlaiiak,  Abyssus  íz5n  vize  (DübrC  250). 
Az  izón  viznek  el5tte  való  napokban  észnek  s  isznak  vala 
(Sylv :  UT.  1.39).  Ha  isten  a  gonoz  zaporodasban  gyflnySrkődít 
volna,  nem  emeztette  volna  meg  az  ezőn  uizeuel  ez  uilagban 
valókat  (Frank :  HasznK.  65.  Valk :  Gen.  5).  Ez  az  csapás  és 
nyavalya  mint  egy  özönviz  ki  rohant  mind  az  egész  világra 
(MA:SB.  12).  Minden  vétek  és  fertelme.sség  mint  az  özönviz 
ugy  eláradott  és  elhatalmazott  (MA: Tan.  1179).  Nem  veszti 
el  isten  tSljbfll  az  világot  5z5n  vizzel  (Post.  1.28).  Az  5z5n-viz 
után  el5  j5ue  a  Nimródnak  nemzetsége,  ki  a  szent  pátriárká- 
két igen  háborgatta  (Mad :  Evang.  155).  Nyákokban  a  minden 
nyomorúságoknak  5zun-vizét  várták  (GKat:  Válts.  1.418i  Az 
6z6n  viz  ég  alatt  minden  begyeket  olborítji  (Czegl:MM.  66). 
A  szép  kertet  eltőrl5tte  az  6z8nviz  (279).  Az  özönvizek  elára- 
dának  (Lly:  Préd.  11.490). 

patak-víz :  *aqua  fluvialis  PPBl.  [bacliwas.ser].  Patakvizet 
és  forrást  czudaképpen  az  erSs  kS.sziklából  er&'ztél  (MA :  Bibi. 
V.35).  Bárcsak  a  patak  viszben  legyen  szabad  innom  (Szentm: 
TFiú.  14). 

rózsa-víz  :  (aqua  rosacea  ;  rosenwas.aeii  Nádmézeld  meg, 
rósa  vizet  is  tölts  hozzá  (Radv:  Szak.  ^1).  Hints  triczinetet  reá 
s  rósavizet  is  tölts  hozzá  (102).  Gyakorta  kell  hintezni  rosa 
vizzel,  hogy  olaja  ne  ereszkedgyék  (Szakácsniast.  111).  Rósa- 
vízzel  8  fiisttel  való  meg-becsülisnek  caeremoniái  után  ki  jiivén 
onnan  mentem  íMonlrók  XV.204).  A  fejet  ró.savizzel  szépen 
bé-lotsolta  (Kón>i:  HRom.  188). 

[rózsa  vizez] 

még-rózsavizez :  [aqua  rosacea  conspergo ;  mit  rosen- 
\vas.ser  besprengen).  Azt  is  meg  rósavizezed  az  formát,  a  kiben 
akarod  tölteni,  abban  hűljön  meg  (Radv :  Szak.  209). 

sár-víz :  [humor  fellis ;  gallenfeuchtigkeit].  Lábnak  feltö- 
rése, mellyből  .sárvíz  foly-ki :  flemen  PPBl.  A  haragban  rai- 
vünk  körül  melegszik  a  vér,  az  epe  meg-mozdúl  és  felforrad- 
ván  elsőben  megtelik  sár-vízzel  a  gyomor  (Pázm:  Préd.  800). 
Az  oldal  fájás,  szegezés  kevesebbé  kénzanac,  a  silrgaság  avagy 
sár  víz  miatt  való  halovanyság  többire  egy  csepnyére  sem 
(Com:  Jan.  57).  A  gyomor  meg-teUk  .sár-vízzel  (SzD:  MVir. 
62). 

savanyú-víz :  faqua  acida ;  sauerwasser].  Az  savanyúvizet 
Kdnek  megszolgálom,  bizony  édesdeden  ittam  l)enne  (LevT. 
11.157).  Harimai  elérkezett  az  savanyó  vizzel,  de  nem  igen  jó, 
kilocsogváu,  nem  töltögette  meg  s  niegtörődött  (RákGy :  Lev. 
383).  Mi  eléggé  fürdünk  az  .savanyú  víznél  s  reméljük  is,  hogy 
isten  egésségünkre  adja  (Gér:  KárCs.  IV.242). 

sós- víz  :  [aqua  salsa;  salzwa.sser)  Sósvíztől  tartjuk  bfínnek 
bocsáuatját,  olaj  elveszi  szivünk  álnokságát  (RMK.  11.164)  Az 
busát  hogy  felvágod,  tiszta  sós  vízben  főzzed  meg  erősen  (Radv : 
Szak.  65)  A  só.sviz  nem  óltya,  hanem  gerjeszti  szomjiisAgodat 
(Pázm:  Préd.  1146). 

szedérj-víz :  [aqua  moro  condita ;  maulbeenvasser).  í^y 
me.s7.szely  szedery  vizben  légyen  f^l  dragnia  az  az  hiirom  i<ém 
nyomoimyo  temien  (Mel :  Herb.  2). 

szentelt-víz :  faqua  lustralis ;  weihwasserj.  Elzeken  nem 
fog  az  zenteltli  vyz,  mynt  en  latbom  (LevT.  I  226).  Mardassak 
Alexandert  iiz  szentelt  víznek  szokásáért  (Pázm:  Kai.  152).  Aa 
áldozó  papoc  hintegető  szentelt  vizzel  5  magokat  hintic  \-aIa 
(Com:  Jan.  129).  Csak  úgy  bánom  véle  mint  az  szeutelt-vizet 
megivó  szamárral  a  kispap  (Bercs:  Lev.  471). 

szőUő-víz :  (snccus  uvae ;  rebensafl)  Semmit  ne  egyéc 
olyat,  a  mi  sőlyő  vizéből   leszeu,   se   szőlyő    magot   se   szőlyS 


1229 


TÉLVÍZ— VIZELLtn" 


FEJÉR-VIZELLET— VIZETLEN 


1230 


heiat :  quiHqiiid  ex  vinea  esse  [Wtest,  ab  uva  passa  iisqiie  ad 
acinum,  non  comedent  (Helt:Bibl.  I.QQq).  Az  uy  liispau  meg- 
foga  a  szegény  iobagyoktol  a  borarolast,  az  5nneu  sz6115  vize- 
ket el  ueue  tAlek  négy  négy  forintért  es  rajiok  aiola  három 
barom  pénzért  pintet  (Helt:  Mcs.  450). 

tél-víz:  [biems;  winter].  örömestebb  maradnánk  belyünk- 
ben,  mintsem  ilyen  télriz  idején  bujdosnánk  (Rák :  Lev.  1.272). 

terjék-víz:  aqai  theriacalis;  theriakwasser  PPB. 

tó-víz :  [aquae  stagnantes ;  teichwasser].  Által  méné  a  tó 
vizeken  (Helt:  Krón.  16).  Mészarlottác  egymást,  hogy  az  vér 
az  szent  oltár  kórnyfil  ugy  állana  mint  az  tó  viz  (MA :  Scult 
817).  Imién  a  t<5-vizen  meg-állot  (Com:  Vest.  66). 

[Szólások].  Igyál  ökör,  tóvíz  (Fal:  Jegyz.  925). 

turbolya- víz  :  [aqna  caerefolii ;  kerbelwasserj.  Az  illyen 
beteg  uem  vizellik,  melyre  nézve  adgyanak  tm'bolya  vizet  innya 
(PP:  PaxC.  37). 

választó-víz :  chrysulca  PPBl. 

vasízü-viz :  *ferrnginei  saporis  fons  PPBl. 

[VízbeU] 

folyó- vízbeli :  [flavialis;  flnss-].  Bárány  húst  egyél  és  ketczke 
gedelye  es  tyik  húst  follyó  vizbeli  halackal  egyetembe  (Gs.  K). 

Vizecske :  aquula,  undula  MA.  kleines  wasser  PPB.  A  zöld 
béka  büröcskéjét  levonván  vessed  tiszta  hideg  vizecskében  egy 
ideig  (Radv:  Szak.  273).  A  kS-sziklákrul  érkezett  gyfilemény 
vizetskék  jobbára  z5rgéssel  és  zúgással  szakadnak  (Fal:  NE. 
15). 

Vizejt:  adaquo  MAI.  Vizejtött:  aquatus  MA. 

Vizell-ik:  mingo,  urino  C.  mejo,  tirinam  reddo  MA.  har- 
neu,  brantzen  PPB.  Xanthns  megyén  wala  az  wton  wyzelven ; 
Esopus  monda :  Te  wr  wagy,  de  maga  meg  sem  allaz  meg 
az  termezetnek,  de  wgyan  mentedbe  wyzelel  (Pesti :  Fab.  5b). 
Az  paztor  erzenye  zaraz  leuelet  ha  vSrSs  borban  fSzSd,  has 
folyást  meg  állat,  az  ki  vert  vizellik,  meg  gyógyul  (BeytheA: 
FivK.  49b).  Azokra  vizelnek  az  ebek  (MesésK.  21).  Coproni- 
mus  chaszar  a  szent  oltárra  vizellet  (Mon :  KépT.  296).  A  madarak 
orrokkal  szedegetvén  magokat,  begyeket  meg-tSltik,  edgy  sem 
huddik,  vizellik  (Com:  Jan.  29).  Az  nehéz  illat,  mikor  vizellik, 
az  embernek  orrát  felette  igen  meg-háborítja  (Misk :  VKert. 
167).  Ha  az  ló  tisztátalant  vizellik  (Cseh:  OrvK.  67). 

[Szólások].  Nyilván  tzalánra  vizellett,  hogy  olyly  komor  (Fal: 
Jegyz.  930). 

el-vizell :  furinam  reddo ;  das  wasser  abschlagenj.  Az 
szamár  az  hidon  való  által  meneteltől  retteg  s  féltében  el- 
vizelli  magát  (CzeghJaph.  61).  A  szamár  midőn  vizén  kén- 
szen'ttetik  által  menni,  el-vizelli  magát  féltében  (Misk:  VKert. 
128). 

Vizeilés:  [urinatio;  das  hamenj.  Efféle  lé  az  aréna  és 
nehéz  vizeilés  ellen  jó  (Radv :  Szak.  272).  Az  házasokat  el- 
választani ma  sok  hamis  okokat  találnak  az  emberek,  illye- 
aek:  az  egyik  félnek  bfidós  szája,  alá  való  vizellése  (Szatm: 
Dom.  127). 

Vizellet :  m-ina,  lotium  C.  MA.  ham,  brunz  PPB.  Vlzel- 
letnek  söpögve  folyása :  stranguria  C.  Vizelletet  indit :  nrinam 
*ciet  haec  herba;  nehezen  huddás,  vizelletnek  nehéz  volta, 
fenn  akadása:  dysuria  PPBl.  Az  férfiak,  kic  az  kerítésen 
filnec,  meg  egyéc  az  5  ganéiokat  és  meg  igyác  az  5nn5n  vi- 
zelettyeket  (Kár:  Bibi.  1351b).  N5sten  lauendula,  ba  viragit 
eh  lobra  iszod,  vizeletSt  indít  (BeytheA:  FivK.  3b).  Eb  nyelű, 
atraczel  vizelet  chyópSgeset  meg  allattya  (120).    Annyira   kSlt 


az  dolog,  hogy  az  bugyra,  vizelletre-is  adót  vetne  (MA:SB. 
117).  A  savós  rész  a  vesékre  megyén  és  onnét  az  liólyagban 
csepeg  és  vizelletté  lé-^szen  (Com :  Jan.  51).  Vizellet  meg  állás 
ellen  használ  a  retek  (Nad:Kert  323).  Kívánja  látni  reggel  az 
vizelletemet  (Monlrók  XV.84).  Az  gyakor  fájdalommal  és  vír- 
rel  egyvelges  vizellet  estve  felé  nagyubb  bágyadtságot  is  cau- 
sált  (105). 

fejér-vizellet.  A  fejér  vizelet  oka  az  utaknak,  mellyeken 
az  által  megyén,  be  dugulások  (ACsere:  Enc  180). 

[Vizellő] 

falra-vizellö.  Én  az  Achab  nemzetibSl  ki  vágom  es 
giomlalom  még  az  falra  vizelSt  is  (Mel:Sám.  204).  Ne  §llyek, 
hoé  ha  a  Nabalnak  czac  eé  falra  vizelS  ebe  is  megmaratt 
volna  (54). 

Vizeltet:  [arinam  moveo;  harn  treiben].  Az  édesült  répa 
hasznos  a  gyomornak,  csak  hogy  szelet  tánioszt,  vizeltet  (Felv : 
SchSal.  15).  A  ser  vizeltet  (21). 

Vizenyős :  uvidus,  aquosus  MA.  wassericht,  feucht  PPB. 
Az  eget  elfedi  vizenySs  fSlhSckel  (MA:  Bibi.  V.66).  Az 
ephesnsbéli  Diána  templomán  egész  Asia  220  esztendeig 
éppitett,  még  pedig  mocsáros  és  ráenySs  helyen,  hogy  fSld 
indulás  miatt  valaha  kára  ne  essék  (MA :  SB.  260).  A  fSld 
sziue  néhol  nedves  avagy  vizenyS.s,  ingoványos  posvány  (Com: 
Jan.  12).  A  vizeny5s  hely  szerető  bokros  fákot  eckor  filtesd 
el  (ACsere :  Enc.  284).  Az  ík5r-bika  madár  szeret  lakni  a 
nádas,  vizenyős  és  puszta  helyeken  (Misk:  VKert.  340). 

Vizes :  aquosns,  rignus,  humidus  C.  aqueus,  madidus  MA. 
wassericht,  nass  PPB.  Méta  tendlt  ad  aruk  que  vocatnr  Wy- 
zesfener.  1239  (CodPatr.  IV.23).  My  bánatod  vagyon,  bog  illyen 
vizes  az  te  arczad  (DomC.  75).  Vizas  aratás  lészen.  1591 
íKal.  07).  Az  lábait  vizes  ruhában  erősen  betakarja,  hogy  az 
csontjai  meg  ne  égjenek  (Radv :  .Szak.  34).  Az  száját  az  pás- 
tétomnak  az  vizes  kezeddel  megkenjed  (108).  Rontsuk-el 
ágyukkal  földel  tölt  bástyákat,  száraszuk-ki  ásással  vizes  áiv 
kokat  (Zrínyi  H43). 

[Vizesed-ik] 

még-vizesedik :  inimadeo  C.  aquam  traho  MA.  wasser 
an  sich  ziehen  PPB. 

Vizesít :  i-igo  PPBl. 

meg-vizesít :  rigó  C.  madefacio,  aqna  inspergo  MA.  nass 
machen,  mit  wasser  begiessen  PPB.  Mykoron  jmmar  essevk- 
nek  sok  arradasy  az  fevldet  meg  vizeseytettek  volna,  zent 
Damancos  atyánk  el  evze  az  essevt  (DomC.  92).  Szombaton 
ritka  kődők  czauarognak  es  nemeli  bélieket  megh  vizeseinek. 
1572  (KBécs.  Eij). 

Vizesítós:  rigatio  C.  PPBl. 

Vizesül :  commadeo  C. 

még- vizesül :  commadeo  PPBl.  [nass  werden].  Az  szegé- 
nyéé az  hegyekuec  hertelen  való  áradásától  meg  vizesőlnec: 
panperes  imbres  montium  rigant  (Kár:  Bibi.  L526b). 

Vizetlen :  Inaquosus  MA.  ohne  wasser,  trocken  PPB.  Ez 
puzta  fSldben  es  ez  vtban  es  ez  vizetlenben  ielentem  teneked, 
bog  latnam  te  iozagodat  (AporC.  9).  Hozia  toldanak  meges 
bfinhőtinek  őneki  haragban  es  meg  rezzeztettek  felségest  a 
vizetlenben  (35;.  Meg  haragottak  őlet  a  kietlenben,  haragra 
rezzeztettek  őtet  a  uizetlenben  (37).  Vethee  az  vyzetlen  fel- 
deth  vyzeknek  által  folyására  (KeszthC.  298).  Vizetlen  tho 
(Fél :  Tan.  259).  Mikor  a  tisztátalan  lélek  kl-mégyen  emberből, 
vizetlen  helyeken  jár  nyugodalmat  keresvén  (Pázm :  Préd.  419). 
Megfosztattak  a  földi  vigasztalásoktol,  laknak   puszta  és  vizet- 


1231 


VIZEZ— MEG- VIZSGÁL 


MEG  VIZSGÁLÁS- VIZSLA 


1232 


len  fSldSii  (UlyiPréd  1.49).  Jó  reggeltől  fogva  niiiid  délig  vi- 
zetlea  puszta  mezfiltSn  jártának  s  kerengetteuek  a  juhok  (Misk : 
VKert.  215). 

Vizez :  [aqua  conspergo ;  mit  wasser  bespreugen).  Az  tá- 
nyér szabású  karikát  is  vizezd  s  nyomd  bele  az  kovászban 
(l{adv:Szak.  96). 

meg-vizez  :  I)  c«  Egy  kis  ruhát  vizelletteddel  vizezd  meg 
es  aval  tiszticz  meg  [puskádat]  (OrvK.  89).  8)  [aquam  immis- 
ceo;  wasser  einmischen].  Bortli  mykorun  ywth,  oly  yghen  meg 
vyzeztte,  hogy  alyg  érzette  az  bor  zagaat  (ÉrdyC.  276). 

Vizezés :  [aspersio ;  benetzung).  Az  fonnának  vizezése  két 
okért  vagyon  (Radv:  Szak.  209). 

Vizi :  aquaticus  C.  aquarius,  aquatilis  MA.  zum  wa-iiser  ge- 
híirig  PPB.  Vizi  orgona :  hydraulo.s  C.  Vizi  pözercze :  marru- 
bium  aquaticum,  sideritis  prima  Matthioli  (Beythe :  Nom  6).  A 
vizi  mentát  hainalba  zedik  (DebrC.  56).  Vizi  edényeket  tar- 
tottac  (Born :  Préd.  93b).  Vizi  adok  avagy  rev  vamok :  vecti- 
galia  öuviorum,  seu  vada  (Ver :  Verb.  236).  Soc  neduesseget, 
gyakor  essSket  es  egyéb  vizi  termeszeteket  indítnak.  1582 
(Kai.  F).  Ez  a  bizakodás  ollyan  mint  a  vízi  tajték  íPázm:  Préd. 
176).  Vizi  betegségbéli  ember  (Zvon:  Post.  11433).  Az  aeonis 
sárga  vizi  liliom  (ACsere :  Enc.  246).  Az  orra  likjain  hangos 
szellők  mennek,  szája  tajtékot  vér  mint  vizi  istennek  (Zriiiyi 
1.32).  Nagy  mulatsággal  vittük  végbe  a  vízi  utunkat  (Mik : 
MulN.  365).  Vizi,  nádi  kakasok  (László :  Petr.  12). 

VIZA :  huso,  antaceus  MA.  hausen  PPB.  Piscis  Danubii  et 
Tibisci  e  Ponto  ascendens  inter  fluviatiles  vastLssimus,  qui  ab 
autoribus  antaceus,  item  huso  dicitur  (Otr :  OrigHung.  11.276). 
Kyltem  Ke.  egy  berbeneze  wyzat,  tyzen  barom  zywolt  halat 
(RMNy.  11.140).  Az  vr  ada  N.  ayandekon  egy  vyzatt,  aboz  az 
egy  wyzahoz  esmett  pynzen  kertem  eggyet,  azt  ys  SrSmest  ada 
(LeyT.  1.295).  Megadták  énnekem  az  Kd  levelét  mind  az  tok- 
hással  és  vizaikrával  egyetemben  (11.119).  Az  Kd  küldötte  vizát 
Kdnek  megszolgáljuk  (202).  Otuen  igen  nagy  vizákat  kflldé- 
nec  a  czaszárnac  aiándokba  (Helt :  Krón.  36).  íme  elettfiuc  a 
bilyt,  hozzas  sos  halat,  vizát,  ponttyot  (Helt :  Mes.  456).  Az  viza 
máját,  ikráján  jólkort  hozák  (Nád ;  Lev.  59).  Ha  sós  az  viza, 
egy  éjjel  s  egy  nap  vízben  áztas.sad  (Radv:  Szak.  122).  Kecse- 
gét, tokot,  vizát  fogasson  számunkra  (RákGy ;  Lev.  383).  Kop- 
halat,  márnát,  csukát,  vizát  add  a  szakátsnak  (SzBodó :  SóDics. 
A4).  Nem  nagy  veszedelem  é,  a  midőn  annyi  sok  ezer  viza  ki)- 
zött  kelletett  elmennünk  (Mik :  TörL.  365).  Örvéuyidben  magát 
hány  viza  n}-ugtatja  (Gvad:  FNót.  39). 

VIZSQÁIj,  VISaÁL :  emendo  C.  censeo  MA.  schatzen, 
acliten  PPB.  Megválasztom,  jól  megszemlélem,  visgálom :  dis- 
picio  PPBl.  Ha  állapatuukat  szemesen  visgállyuk,  nyilvában 
ismérhettyük,  kik  vagyunk  (Pázm:  Préd.  66).  Visgállyuk  s  ke- 
ressök  fel,  niellyik  rakásban  találtassák  az  legfSb  jó  (MA:  SB. 
5).  VLsgállyátok  szerével,  roa  akadtok  okaira  (Land:  UjSeglts. 
Ll4).  El.sóben  csak  maga  vi.sgállya  írását,  ejtvén  kOzben  gyak- 
ran szíves  óhajtásfit  (OyiingyD :  Cliar.  399).  Vétkeket  nem  vizs- 
gálom, nem  is  kítlem,  az  roszszak  büntetése  ellen  sem  szóUok 
(Bercs:  Lev.  310).  A  várhoz-férésról  magában  vizsgállott  (Kónyi: 
HRom.  80). 

által-vizsgál :  [perve.stigo  ;  erforschen).  Az  Lsten  által  vis- 
gállya  még  az  szivec  rSytSkiben  bé  tétetStt  titkokat  is  (Zvon : 
Post.  11.6(15).  A  mesterséggel  vetélkedj  avagy  okoskodó  okos- 
kodván, micsoda  mir51  mondattasséc  és  miért,  által  visgállya 
(Com:  Jau.  160). 

föl-vizBgál :  íw  A  mennyire  fel-visgálhattam,  két  dologban 
volt  B2  az  vjítás  (Pázm:  Kai.  599). 

meg-vlz8gá.l :  exquiro,  examino,  pensito,  pendo  C.  [erfor- 
schen, mitersucheuj.  Isten  az  5  szolgáját  soc  probác  által  meg- 


exeminaltatta,  meggerebenlette  és  megvisgálta  (MA :  Tan.  56). 
Fa  világnak  gySnyfiriisége  melly  igen  állandó  lehessen,  vis- 
gállyuk meg  jobbadon  (MA :  f?B  32).  Tertulliauusuak  szoiiai,  a 
kiket  te  se  meg  visgálui  se  meg  érteni  nem  tudtál  (Bal :  Oslsk. 
86).  Alexander  kémeket  és  nyargaló  seregeket  boc.«áta,  kic  az 
ffildet  meg  visgálnác  (Prág :  Serk.  168).  Ha  azt  az  mi  veszedel- 
mes igiflnkSt  meg  vLsgálnáia,  vallyon  nem  retterinénk-é  meg 
rayta  (Lép:  PTük.  II.  117).  A  mélységet  méri  singéi  szoktác 
meg-visgálni  (Com:  Jan  89).  A  mi  jót  eltSkéllesz  magadban, 
estve  visgáld  meg  (Derk:  ÖÉlet  68).  Ha  szerivel  és  jól  meg- 
vLsgáljuk  a  dolgot  (DEmbiGE.  21).  Az  isten  megvisgálja  a 
veséket  (Kisv:Adag.  112).  Sentétől  kezdve  vizsgálja  meg  ez 
éjjel  mindenképpen  az  dolgot  (Bercs:  Lev.  300).  ElSre  küldöm 
Bezegh  Gábort  megvizsgálni,  nem  tudom,  hogy  vadnak  még 
oda  (345).  Vizsgáld  meg  belsó  mivoltát  hivatalodnak  (Fal;  L'E. 
418).  Egy  katékésis  által-adatott  Geleji  István  püspöknek,  hogy 
megvizsgálván  adja  Ítéletét  róla  (Bod:  Pol.  81). 

megvizsgálás :  examlnatio  C.  [prüfung].  Meg-visgálá.s,  kér- 
dezés: examen  (Com:  Vest  128).  Restellik  a  szám-tartó  írá- 
soknak szerével  való  meg-visgálását  (Fal:  NU.  281). 

Vizsgálás :  censura,  dUcussio,  correctio  C.  [prUfiingJ.  Vis- 
gálá.sképpen  sem  akarnak  semmit  hallani  az  római  occlésiának 
szSvetségérúl  (Pázm :  Kai.  450).  Ha.s2ontalan  vLsgálásokat  for- 
gatnak (Pázm ;  Préd.  c).  Hozzá  kell  adni  a  tanításhoz  a  fenyé- 
téket-ia  az  az  a  visgálást  (censura)  és  plágáló  v&szszSt  (Com : 
Jan.  154).  Az  aluvo  hitét  a  mennyei  visgálás  felállatta,  meny- 
nyei  visgálás  az  az  fllduzés  (Illy :  Préd.  1.340).  A  fejedelemnek 
igen  jó  igazgatói  legyenek,  visgálás  lévén  arra  tisztbéli  szemé- 
lyek választas.sanak  (11.159).  A  remek  munkát  ízenként,  tagon- 
ként adják  vizsgálásra  (Fal:  UE.  501). 

Vizsgáló:  1)  ceasor,  corrector,  emendator  C.  schatzmeis- 
ter  PPB.  VLsgáló,  tzirkáló;  censitor  PPBl.  2)  [exploraas, 
perscrutaus ;  erforschend,  nntersuchend],  A  mi  elménknek  vis- 
gáló  szem,  ffil  nyughatatlan  gondossága  gyakorta  akadékot 
szerez  a  sz.  írásnak  olvasásában  (Pázm:  KT.  17).  Tegnap 
vizsgáló  portát  bocsátottam  vala,  jőve  hírem  tóie  (Bercs:  Lev. 
207).  Már  az  német  le  is  csendesedett  vala,  mert  ott  leskódött 
vizsgáló  portásom  (295). 

természet-vizsgáló :  physicus,  *ventilator  naturae  PPBl. 
[naturforscherj.  A  természet-vizsgáló  doctorok  csudálkoznak  az 
elefánton,  ki  termetivei  minden  állatokat  fellyölhalad  (Hall : 
Paizs.  249.  Web:  Ámul.  6).  A  mint  mongyák  a  természet-vis- 
gálók,  a  ragadozó  sasnak  tollai  egyéb  madarak  tollait  meg- 
emésztik (Illy:  Préd.  11.274).  A  termé.szet-visgálö  tudományt 
megtanulá  (Szeg:  Aqu.  69).  A  természet  vizsgálók  három  féle 
lelkeket  állatnak  (Misk :  VKert.  10).  A  békát  a  termésMt™- 
gálók  sokképen  szokták  megk&l6mbőztetni  (258). 

Vizsgálód-ik  :  [exquiro.  perscrutor ;  erforschen,  untersu- 
cheuj.  Vizsgálódván  az  hírekről,  mondják  Morvában  az  tíiid- 
népének  gyülekeztetését  (Bercs:  Lev.  173).  Eleget  vizsgálódtak 
volna,  de  csak  azt  mondtam,  akkor  tudom,  ki  hol  volt,  de 
most  nem  (717). 

Vizsgálódás :  [inquisitio ;  das  unterauchen).  Vajha  tíbb 
idSt  t5ltonénc  az  isten  igéje  felil  való  vizsgálódásban  (Megy: 
Szöv.  81b).  A  kérdezke<lés,  visgálódáa  mindeimapi  ava^  rend 
kiv-ai  való  (Com:  Jan.  156). 

VIZSLA,  VISLA:  I)  (oculorum  acie  valens;  scliarf- 
sichtig].  Jer,  vessfic  a  viszla  szamárt  a  vízbe  (Helt:  Mes.  7). 
Ott  tapasztolának  a  pórok  és  kellé  az  istennek,  hogy  oda  nem 
Slénec,  így  jártam  a  vizsla  obagué  miat  (403].  2)  canis  sagax 
MA.  vestigator  canicularius,  canis  Attrebaticns  PPB.  spürhund 
KirBesz.  157.  Vislák,  fütyészö  ebek:  'sagaces  caues;  kopó, 
visla,  vadászókutya :   •venaticus  canis   PPBl.    A   (Tibeu   lAtoc 


1233 


FŰKJÉSZÖ-VISLA— VOKSOLTAT 


VON 


1234 


valami  feyekef,  nem  tiidom,  viszlai-í,  paiatskoi-í  auapy  mi- 
czoda  (Helt :  Mes.  250).  Vgy  tetí.ic,  liogy  amot  a  bocroc  kSzzfil 
valanii  \-izslac  ki  iJnec  (263).  A  róka  ala  ment  a  kútba  es 
igcu  halgát :  Tálam  a  rauasz  vizsla  mind  megeszi  az  saytot 
ott  állat  (440).  H5k  viszlanak  ioszaga,  elhoua  megy  (460).  Ha 
csá.'^i'.iir  az  héten  haza  nem  bocsát,  bátor  vizsla  legyek,  ha  az 
más-béteu  bucsuvétleu  is  haza  nem  megyök  (Nád ;  Lov.  57). 
Bottyanyiiié  .'isszonyomnak  két  vizslája  s  liiirom  madara  vagyon 
(211).  Nints  kífezíilünk  oUy  jó-.szagló  mint  a  visla  (Pázm;Préd. 
66).  A  vislac  a  vadakat  felkeresie  (Com:Jan.  80).  Czudar 
udvar  hazugja,  a  f5-pap  konyháján  nyalakodó  visla  volt  (GKat : 
Válts.  11.235).  Az  lengyel  madarászt  telio  vislákkal,  hálókkal 
együtt  kiküldőm  (RákGy:Lev.  233).  A  sok  éh  vislák  a  ber- 
kekben vadak  ki-hajtására  fizetnek  (Paskó:  ES\r.  A4).  Egy 
kedves  vislája  fel-ugrik  a  torkára  (Hall :  HHist  n.96).  Fekete 
csóka,  a  ki  mint  egy  visla,  annyit  ér  orrával  (GyöngyD :  KJ. 
371).  Fel  66  lelnek  vala,  ha  egy  szagló  visla  nyomában  nem 
akadott  volna  (GyöngyD:  Cap.  597).  A  majom  a  kis  gyerme- 
kekkel és  vislákkal  kedvesen  játszik  (Misk :  VKert.  225).  Pél- 
dásan folyt  nyalok  az  angUai  szelindékekról,  agár,  vizsla,  kopó 
s  tacskókról  (Fal ;  NA.  122).  8)  clancula  1  listiiis  ?  eripius  ? 
N'yirkállai. 
fürjészö-visla  :  canis  odorarius;  spürhmid  PPB. 

Vizslácska :  [caniculus  sagax ;  spürhündlein].  Az  aszszony- 
állatoc  férjec  halálával  is  készec  vislácskájoknac  életét  meg 
váltam  (Prág:  Serk.  466).l 

Vizslái :  [investigo ;  prüfen].  Azok  a  lelki  életűnkbe  való 
sok  akadályok,  mellyekkel  jó  lelki  isméretfluk-is  visláltatik, 
marattatik  és  fojtogattatik  (Rím:  Ének.  84). 

[Vizslat] 

ki- vizslat :  [índago ;  ausspüren].  Az  ebekkel  az  erdít  ki- 
vizslatom, hogy  vadat  ejthessek  (SzD:  MVur.  166). 

VT.ADTK  A  ;  [episcopus;  bischof).  Tévének  illyen  rende- 
lést is,  hogj-  a  vladika  egy  ekklé.siába-is  menni  a  f51des  urak- 
nak hirek  nélkfll  ne  merészeljen  (Bod:  Pol.  43).  Az  oláh  vladikák 
vagy  püspökik  ffiggóttek  a  református  pOspSköktSl  (142). 

VOKS:  sententia  Com:  Jan.  135.  [stimme].  Volcsot,  sen- 
tentziát  mondani :  *pronmiciare  sententiam ;  meg-mai'adni  a 
maga  voksán :  *perseverare  in  sua  sententia ;  kinek  voksára 
mind  reá  állottanak :  cui  *assensi  sünt  ad  nnum  PPBl.  Az 
egész  ország  voksa  mind  6  rejá  leszen  (Monlrók  ni.l45). 
Rendellyfinc  mi  más  conciliomot,  az  mellyben  voxot  mongya- 
nac  Moses,  Dávid,  Esaias  iMA:  Scult  331).  Az  f6  blrónac 
tiszti  az,  hogy  voxokat  szedjen  (Coni:  Jan.  135).  Midón  sokan 
hallyák  ezen  beszédemet,  voxokra  bocsáttyák  ügyemet  (GyöngyD: 
Char.  29).  Várom  válaszodat,  tudjam  kiért  égjek,  írd  avagy 
mond-meg  voksodat  (Amadé :  Vers.  66).  Eztet  tóled  ha  kívántad, 
vég  voksomat  óhajtottad,  én  szivemet  próbáltad,  azért  magam 
declarálom  (155).  Eggyik  orvos  azt  javallottá,  hogy  meg  kell 
aranyozni  az  ortzáját.  Ennek  a  voksát  bevették,  és  arannyal 
bétapasztották  (Mik:  TörL.  41).  Ha  a  tanátsban  valamelly  or- 
szágos dologról  végeztek  is  a  tanáts  urak,  de  kiki  nevetéssel 
mondotta  ki  a  voksai  (109). 

köz- voks :  [communis  omnium  sententia ;  einstimmigkeit]. 
Királyi  székben  pozsonyi  gyűlésben  közvoxúl  választattam 
(Thaly:  VÉ.  L108). 

[Voksol] 

Voksolás :  [suöragium ;  abstimmung].  Azon  nap,  az  melyen 
az  voxolás  meglón,  Tordához  a  táborban  kimene  sok  urakkal 
CTöitT.*  1.3). 

Voksoltat :  [sententiam   dicere  curo ;   abstimmen   lassen]. 
Reám    voksoltatja  a  táblát  és  két  táblaSa   által   becstelen  pa- 
naszt tesznek  ellenem  a  gubemiumban  (Bethl:  Élet.  V.214). 
B.  KTBLyrÖBT.   szótAb.  dx 


VON :  traho  MA.  ziehen,  sohleppen  PPB.  Haiok  vonuan : 
subductis  navibns  NémGl.  271.  Vonván  tellyes  h;dlal  az  lialooth: 
traxit  rete  plénum  piscibns  íJordU  601).  Kezdek  egmas  keze- 
ben tetoua  uouia  (TiliC.  186).  Vonni  kezde  a  farkas  a  ko- 
sárt és  a  róka  turbokolni  keztle  a  farkaual  (Helt:  Mus.  282). 
Vony  engemet  és  te  vtánnad  futunc :  trahe  me,  post  te  cur- 
remns  (Kár:  Bibi.  L  630b).  Az  testet  az  kamoraszékre  vouiak 
(Pont.  176).  A  szolas  kSzben  illetleneknek  itíltetnek:  aiakidat 
ides  toua  vonni,  szaiadat  el  tatni  (Erasm :  Erk.  59).  Foltos 
czipellést  vonának  lábokban  (Pázm:Ka!.  140).  A  ki  fel  akarja 
ezeket  a  bibliában  találni,  bár  jó  kétszeres  oculárt  vonnyon 
orrára  (469).  Mikor  minket  az  járomba  fog,  maga-is  mellé 
áll,  hogy  velünk  eggyütt  vonnyon  (Pázm:Préd.  165).  Aka- 
rattya  ellen  is  arra  vonyatik,  a  mit  isten  akar  (261).  Senki 
nem  megyén  az  Christushoz,  hanem  ha  vonattatik  az  mennyei 
atyátul  (Szatm :  Cent.  5). 

[Szólások].  A  mint  vonják,  ugy  kell  tántzolmmk  (Mik: 
TörL.  23).  Vgyan  vonattatom  szfivemben  (Decsi :  Adag. 
300).  Nem  mind  addig  együnk,  míg  a  gyönyörűség 
V  o  n  n  a  (Pázm :  Préd,  435).  Vm^be  vun:  Ouklyát  vontak  az 
nyakokban  (Monlrók  XI.358).  Vlihez  von :  Úgy  von  egy- 
hez mint  a  más  fiához  (GyöngyD:  Char.  378).  Az  kozákok 
most  is  hozzánk  vonnának  inkább,  most  is  megesküdtek, 
ellenségink  nem  lesznek  (RákGy:  Lev.  504).  Vmig  von:  Ej 
bátya  csak  a  c  s  a  1 1  i  g  h  vonnyad  és  addigh  nyújtózzál,  migh 
lepled  ér  (Illyef :  BCsTomp.  296).  Vkin  von :  Czac  négy  an- 
nyival adta  vissza,  az  mit  hamissan  egyebeken  vont, 
nyúzott,  fosztott  (MA:  Scult.  804).  Vallyon  vontt-é  valamit 
r  a  y  t  a  t  o  c  a  Titus :  numquid  Titus  vos  cucumvenit  (Helt : 
UT.  Aa4).  Vmire  von :  nem  vonnya  nagyob  csigára  az 
eperjesi  hóhér  (Sámb:  3Fel.  387).  Sok  igék  vadnac  az  z.  Írás- 
ban, mellyec  mind  aria  az  értelemre  voniattathatnac, 
mellyet  akar  ki  magában  el  gondolt  (Zvon:  Ossiand.  14).  Igaz 
mondásink  is  hamis  értelemre  vonyattatnac  íZvon :  Post  1.577). 
Magok  értelmekre  vouyak  az  irast  (Vás :  CanCath.  451).  Az 
dolgot  hamis  értelemre  vonta  (MA: Scult.  1031).  Gyakorta  né- 
mely valamit  jó  indulatból  szól,  de  másoktól  igen  gonosz  ér- 
telemre vonyattatik  (MA :  SB.  24).  Azt  magok  értelmére  von- 
ták (CzegI :  MM.  57).  Hogy  az  isten  az  embert  az  5  esmere- 
tire  vonhatná  (MA:  Bibi.  EWb.  1).  Nemzetségre  hozta,  fajra 
von :  *gentilitiiun  hoc  illi  est  PPBl.  Buasagra  sziue  fel  indul- 
uan,  attól  vouatnec  gonossagra  (Bom :  Préd.  297).  Az  an- 
gialok  minket  a  hala  adásra  vongianak  (DebrC.  140). 
Az  ezudakat  mindenkor  az  igére  kel  vonni  és  ha  azzal  el- 
lenkeznek, megvetendők  (Fél :  Tan  228).  A  mi  jesuitanc  j  á- 
rom  szegre  von  (Ciegl:  Japh.  12).  Mikepen  hogy  az  öszvér 
se  nem  ló  se  nem  szamár,  azonképen  aöéle  járom  szegre  vo- 
nók, a  neutralisták  se  nem  hevek  .se  nem  hidegek  (Misk: 
VKert  275).  Új-hit  faragó,  a  ki  megcsáválja  és  uj  kaptára 
vonja  oz  apostoli  tanítást;  haereticus  WF.  Nem  varga  bőr, 
hogy  kaptádra  vonhatnád  (Bal :  Csisk.  86).  Ezeket  példa  kép- 
pen  vonám  én  magamra:  haec  ti-ansfiguravi  in  me  (Helt: 
UT.  t3).  Ha  Ebeczki  uram  az  csalóközi  erót  magára  vonná  az 
nap,  Cjvártiíl  is  reáérkezik  addig  az  had  (Bercs:  Lev.  542). 
Eggyic  részét  az  aszszony  az  ny  ásra  vona  (Cseng:  Jer.  D). 
A  kóborló  hadak,  kikbe  a  dúlásért  horogba  is  hánytanak, 
nyársra  is  vontának  s  övedzöiglen  meg  nyúztanak  is  immáran 
(TörtT.'  I.S8).  A  ludat  vond  edgy  fa  nyársra  és  süsd  meg  jól 
(Cseh:  OrvK.  41).  A  kis  tarka  madárt  kifosztották  tarka  fól- 
iáiból, nyársra  vonták  (Fal :  Vers.  873).  Miképpen  uonhattiuk 
mi  ezt  eh  mondást  ah  regi  papokra  (Ozor:  (Jhrist.  360). 
Az  én  pártomra  hord,  von  (SzD:MVir.  12).  Vonnyak  rá- 
mára az  te  tudományodat  is  es  czirkallyak  meg,  ha  oUy-é 
ez,  az  ki  a  szent  irason  fimdaltatot  (Alv:  Itin.  93).  Akar  mint 
légyen  egyéb  nyelveken  a  szokás,  a  sido  nyelv  azoknak  rámá- 
jára illendőképpen  nem  vonattathatik  (GKat:Titk.  23).    Mi  az- 

78 


1235 


VON 


ALAVON— EL-VON 


1236 


itt  való  pártolkod;iat  szerző  latrokat  rániára  akarjuk  vonni 
(RákGy :  Lev.  294).  A  Béda  és  Nagy  Glergely  mondási  is 
rámára  vonatnak  (Pósilgazs.  11.205).  A  többi  között  egészen 
rámára  vona  és  azt  kérdé  tfilem  (Monlrók  VI1I.330).  Megfo- 
gattatam  zepsegokkel,  alletom,  bog  zeretsegemre  vonha- 
tom 5ket  (SárdC.  24).  Sóba  a  iamboroc  oly  dolgot  sem  miuel- 
betnec,  mondhatnac,  niellyet  flc  gonosz  uegre  nem  vona- 
uak  (Tel : Evang.  1.444).  Csak  szórúl-való  vetekedésre 
akarja  vonni  a  dolgot,  hogy  azon  disputallyuuk,  mit  kellyen 
articulusnak  nevezni  (Pázm:  LutbV.  217).  Kmií  von  :  Ez  eellyen 
bezeedSt  kezdStte  vala  el  ew  elettek  es  vonyaa  myud 
vacboraygb  (ÉrdyC.  514b).  Ugy  aluszik,  mintha  ökörbört 
vonnának  a  fagyon  (SzD:Vir.  34).  Ha  barátuu  ellen  fegy- 
u  e  r  t  vonandasz :  ad  amicum  si  produxeris  gladium  (Kár : 
Bibi.  I.  664b).  Kegy  vert  nem  vonunk  (Monlrók  VIII.  110).  Egy- 
mást bazuttoUyák,  egy-más  gubáját  vouuyák  (Pázm:  LutbV. 
174).  Ha  rangot  vonni:  die  glocke  liiuten ;  hegedűt 
vonni:  geigen  (Adámi:  SprachK.  216).  Azt  isten  ne  adgya 
érnünk,  hogy  te  mi  ellenünk  kardot  vony  (Zrinyi  II.8). 
Ez  dAczewseges  zA-znek  mynden  ynczelgedese  arra  vala,  hogy 
ystenhez  lel  ke  ke  th  wonhatna  (ÉrsC.  429).  Nints  költsége, 
alig  vonják  az  lepel  t  életekre  valóval  is  (LevT.  11291). 
Filegoria,  szín,  melly  alá  es6-ellen  ember  vonja  magát: 
nubilarium,  uubilar  PPBI.  Ki  imide,  ki  amoda  vonták  magokat 
várakban  (Monlrók  VIII.429).  Tiz  órával  bátráb  vonyá  a  na- 
pot (Pázm :  Préd.  1 85).  Az  hegedűsök  tántz  n  ó  t  á  t  vonnak 
(Czegl:  ORoml.  25).  Vonjad  czigáuy  az  nótát,  ne  kíméljed  az 
húrját,  megadom  az  árát  (Thaly:  VÉ.  1.277).  A  samaritanusok 
a  boldog  állapotban  a  sidokval  farkas  nyakat  vontak 
(GKat:  Titk.  Előb.  18).  N'  i  I  a  t  vonának :  jecenmt  sortem  (Sylv: 
UT.  1.122).  Von4:unk  bárom  sátort  itt:  faciamus  hic  tria 
tabernacula  (Sylv:UT.  L27).  Sátort  vont  vala  magának  (MA: 
Bibi.  I.3S5).  A  hadi  készület  fel  vétettetvén,  tábort  jártatni, 
sátotokat  vonni  szükség  (Com:  Jan.  149).  Kürt  aga  leg  szélríl 
az  vár  felfii  vala,  bolond  merészségbfil  sátorát  ott  vonyá 
(Zrinyi  1.29).  Had  vízben  addig,  míg  az  levét  megcsinálod, 
hadd  vonja  az  savát  (Radv:.Szak.  116).  Ha  nem  békél  ve- 
lünk a  császár,  fik  megbékélnek,  mert  magok  nem  vonják  a 
terhet  (Bercs:Lev.  401).  Valakivel  újat  vormi :  *aemulari 
cum  aliquo  PPBI.  Fel  ne  tégy  azzal  az  emberrel,  újat  ne  vonj 
véle :  ne  cum  illó  *inceptes  homine  PPBI.  A  szent  angyalok 
ogymás.sal  uyat  vonni  nem  szoktak  (Megy :  SzAÖröme  107).  A 
palotás  és  fegyveres  nemesek  ujjat  vonhatnának  Nagy  Sán- 
dorral dicsfiség  s  hatalomra  nézve  (Fal:  NE.  105).  Az  viz 
parton  gyakorta  vontak  i  s  t  e  k  e  t  az  ket  asszony  ember 
(l'örtT.-  1.362).  Mo.st  csak  azt  kiáltják  ;  vonjad  az  német,  fran- 
czia,  tót  lejtfis  sánczot.  Kinek  így  tetszik,  kinek  úgy,  e  miatt 
most  egyszer  üstököt  nem  vonimk  (Fal:  NU.  309).  Tiszttartók, 
fajosok  visszát  kezdnek  vonni  (RMK.  III.12).  Viszat  ne  vonny 
czac  az  6  beszedonec  (Bom :  Ének.  30).  Valaki  ebten  viszszjit 
vont,  az  eretnekek  közzé,  nem  az  ecclesiának  tagjaihoz  szám- 
láltatott (Pázm:  Kai.  246).  A  mit  az  egész  anyaszentegyház 
végez,  abban  riszát  nem  vonszanak  (Pázm:LuthV.  61).  Vi.sszát 
és  fl.st5ki5t  voníiattok  felette  (Bal:  Csisk.  421).  Ne  vonjon 
visszflt  velünk  és  ne  kedvezzen  az  németnek  (TörtT.*  1.632). 
Mihelyest  sok  felé  vont  az  akaratság,  változásokat  fajzott 
ások  nj.síig  (GyiingyD:  MV.  Elfib.  152).  Király  mellet 
von  vala  (Görcs:  Máty.  86).  Kivül  magát  mindenkeppen  neki 
pipesgette,  hogy  mentíil  t5bb  szereteket  vonhasson  maga 
u  t  á  n  (Megy :  Cowp.  101).  Az  fl  elmeiec  az  sokasitgtol  i  d  e- 
8 1  o  u  a  V  0  n  a  1 1  a  t  u  a  n  eggikot  sem  tartyac  feleségül  (Decsi : 
SallJ.  66).  Ide  b  tova  vonatot  és  vándorló  szive  vagyon  (Illy: 
Préd.  1.413). 

[KOzmoudásokJ.    Ha   fakót   vonuyák,   fakó-is   vonnya  (SzD: 
MVir.  1S9). 


alá- von :  [deduco;  herabführen,  heral)ziehen]  Az  orvoa 
ala  vona  az  tAzes  vasat  teteytnl  fogua  mind  az  ültAuig 
(VirgC.  37).   Barttosson  ala  vonta  a  sfiuegét   (Helt:  Mes.  448). 

által-von :  [traduco,  transmitto ;  durcbziebenj.  Mind  a  tél- 
ies piaczou  által  uona  őtet  (DebrC.  193).  Mindent,  valami  a 
tfizet  elszenuedi,  a  tiizen  által  vonnyátoc  és  igy  meg  tisztul 
(Helt:  Bibi.  I.  Ggg).  Vond  által  az  maradékot  ígyen  (Helt: 
Aiitm.  7).  Az  kéz  irást  Christus  által  vonta  az  6  vérével 
és  azt  az  keresztfára  szegeszte  és  félen  vetette  (MA:Scult 
431).  Az  lónak  orra  portzogóján  vonny  edgy  sz8r  tzérnát  által 
(Cseh:OrvK.  75). 

be- von :  1)  [retraho ;    zurückziehenj.   Meg  szárada   az   5 

keze,  mellyel  ki  nyuytot  vala  és  nem  vonbatá  b§  az  kez^t 
(Kár:  Bibi  I.  317b).  Az  ő  kezeknec  nintsenec  vijai,  hogy  azo- 
kat b§  vonhatnác  (645).  Ez  az  papistac  találmánya  oly  barlang 
es  leshely,  melybe  mindenféle  teuelygésec  be  vonhattyac  ma- 
gokat (EsztT:  IgAny.  95).  A  marok  ki  terje.sztetvén  tenyér,  bé 
vonattatván,  5,szve  szoríttatván  5k61  (Com :  Jan.  49).  S)  [con- 
stringo;  zusammenschnüren].  Az  egéssz  papi  rend  jól  bé  von- 
nya  erszénye  száiát,  melly  az  el5tt  etféle  papi  áldozatokból 
telik  vala  (Bal:  CsIsk.  85).  3)  (obduco,  obtego;  verhüllen, 
überziehenj.  Bé-bfirözom,  bfirrel  bé-vonom :  pelliculo  PPBL 
Mind  arauynyal  ezek  bevonva  valának,  arany  szfilfivesszSk 
templomba  valának  (RMK.  VI. 162).  Az  utcákat  posztóval 
bevonták  (Monlrók  111106).  Meg  ne  rutits  az  szSnyegekkel 
be  vont  padimontomot  (SalMark.  22).  Meg-hagyá  neldk,  hogy 
szép  öreg  bévonyatott  palotában  készittsenek  vatsorát  neki 
(Pázm:  Préd.  740).  Az  mi  sziveink  soc  setét  kSdfickel  vagynac 
bé  vonva  (MA :  Scult.  249).  Az  aranyas  kárpitokkal  megékesí- 
fetet  paloták  nagy  hirtelen  fekete  posztóval  vonattattak  bé  (MA: 
SB.  28).  Az  ágyas  ház  egy  mesterséges  arany  szül5t5vel  svenyiké- 
vel  volt  bé  vonva  (99).  Kosszúl  vonja  bé  ez  a  borona  az  5  abaj- 
docz  magvokat  (GKat:  Válts.  1.277).  Hogy  az  aranyas  fejű 
szeg  jobban  kiadja  magát,  az  kojKirsót  feketével  vonták  be 
(Monlrók  X1404).  Büdöskiives  nüiával  az  testét  bevonák, 
gyengén  tartott  testét  sziu-okkal  locsolák  (Thaly;  Adal.  n.428). 
Hogy  a  nedvesség  bé-ne  vonná  magát  az  épület  közzé,  a  bolt- 
hajtások teteje  bé  volt  vonva  hoszszú  lapos  kfi-sziklákkal 
(Moln :  JÉpül.  230). 

el-bevon :  [operio ;  zumachenj.  Az  templomból  kimeoének, 
az  templom  ajtaját  el-bévonák  (RMK.  VL98). 

egybe-von :  [contraho ;  zusammenziehen].  Julianus  reá 
bociáttatá  az  két  kegyokat,  kik  egybcvonák  magokat  szent 
Krisztina  lábainál  (KrisztL.  40).  Ellséus  úgy  t^ybe-vonyá  és 
meg-kiL<iuyité  magát,  hogy  a  holt  testre  borúiván,  szemeit 
szemeihez  tenné  (Pázm:  Préd.  98). 

egybevonás :  [corrugatío ;  das  zusammenschrumpfen).  Az 
inac  egybe  vonását  meg  gyogyittya  (Mel ;  Herb.  108). 

el-von :  abstraho  C.  pertraho  MA.  abziehon,  fortbringen, 
hinwegzieliou  PPB.  Palástyát  elvonom :  expallio  C.  Mlndeo 
haza  ,szolgál;itjától  elvonni  magát :  *subtrahero  se  ab  omui 
reipublicae  parte;  elvoimi  a  fizetésben:  stipondia  *circumcidere; 
olly  hely,  a  hová  a  lovas  sereg  el-vonhatja  magát :  ♦latebrusus 
locus  ad  equites  tegendo.s  PPBI.  Az  elme  zorgalmatoesagokkal 
thetowa  elvonyattatuth  (WeszprC.  131).  Mit  illic  ymaran  enekfim 
e^eb,  hanem  cak  \n^  az  istennec  orczaya  el51  magamat  elvon- 
gyám  (Nagy.szC.  71).  Kuhadot  el  akaria  nilad  vonni  (8ylv :  UT. 
18).  El  vonjuk  maguiikot :  subducamus  nos  (11108).  Kiki  az  8 
tulaydon  kéuáuságától  el  vonattatic  es  géryéttetetic  (Helt:  UT. 
I^).  Minec  vtánna  iól  meg  deretzk&lték  volna  (a  szamarat), 
el  vomiác  Stet  az  istálóba  (Helt:  Mes.  47).  Az  eszes  ember  el 
reytezic  és  az  értelmes  elvonnya  magát  mint  az  S  titkos  házá- 
ban el  rfiitetet  ember  (Kár:  Bibi.  146Ü).  Mentekben  szorgaUna- 


1237 


KI.VONÁS— EL-FÖLVON 


FÖLVONÁS-KI-VON 


1238 


tosok  valának  rólla,  mint  Tonbatnáiák  el  az  nagy  követ  az 
koporsónak  aitajáriil  (Tel:  Evang.  11.16).  Hogy  a  feltet  czélhíl 
el-vonhasson  (Pázm:  LiithV.  5).  Egy  orator  Ls  er5.sseb  "s  fogana- 
tosb  hitetésekke!  nem  tu(lt;í  volna  az  embereket  minden  jó 
szándéktúl  el-vonni  (liJl).  Az  én  oltáromtól  is  elvonnyad  az 
ollyan  embert :  ab  altari  moo  evelles  eum  (MA :  BibL  1.67). 
Vond  el  magadat  attól  az  flsvénytSl  és  ne  járj  azon  (553). 
SdvgerjesztS  szóckal  tudta  az  néi)et  az  bfintételtSl  elvonni 
(MA:  Soult.  405).  Az  szegényen  elvont  ragadomány  (Zvon :  Post 
1.146).  Miképpen  térétbetem  meg  a  felebarátininak,  az  mit 
gonoszól,  poklól  tSlík  el  vontam  (Lép:  PTük.  I.2Ű9).  Akadanac 
egy  iöura,  az  kinél  vala  egy  nyulászó  póráz,  melyet  t51e  el 
akarnánac  vonni  (Prág:Serk.  125).  Hogy  5k  az  isten  igéje 
mellSl  az  embereket  el  vohassak  (MNyil :  Irt.  42).  Fegyvereket, 
tisztességeket  elvontuk  (Zrínyi  1.821  Bóli  Lstvánnak  az  dolmányá- 
ért, melyet  elvontak  róla,  fizettünk  (MonTME.  1.40).  Egy  dol- 
mányomat és  egy  ködmönömet  vonta  el  tolvaj  módon  (80). 
Kiivér  Pál  lovát  vonták  el  az  tolvajok  (149).  Az  6  kivánságitol 
elvonyatlatuán  (Illy:Préd.  I.42S).  Hogy  a  biinteté.stíl  elvonnya 
(11.496).  Nem  fél  a  német,  hogy  elvonnyák  a  gályáját  (Kisv: 
Adag.  67).  Már  is  elvonták  volna  a  menyaszszony  tántzát  (Mik : 
TörL.  20).  Engedd  meg,  hadd  vonjam  el  magamat  (Mik :  MulN. 
273).  Elsőbben  a  nagy  szélvész  háborújában  Debretzeiibe  vont;i 
vala  el  magát  (Bod :  Pol.  99).  A  református  mi  rendek  a  tatár- 
futás és  zenebona  miatt  el-vonták  vala  magokat  Szebenbe  (162). 

[Szólások].  Valaki  száján  mézes  madzagot  elvonni,  meg-tsalni : 
*os  sublinire  alicujus  PPBl. 

elvonás:  1)  [.subfractio].  A  számlálásban  egybeadás  és 
sokasittás,  elvonás  és  osztás  vagyon  (ACsere :  Enc.  37).  2)  abstrac- 
tio,  detractio,  depraedatio  MA.  abziehnng;  entwendung  PPB. 

el5-von :  [accipio;  hemehmen].  Az  férfin  el8  vomiia  szolgáló 
leányát  es  tastenec  keduet  chelekedgie,  ha  felesege  ellene  rugodoz 
(Mon:  Ápol.  396). 

félen-von,  fólre-von :  fdetorqueo ;  verdrehen].  Az  ajakait 
félre  vonni :  *detorquere  lábra  PPBl.  Reszketeges.séget,  ferre 
vonó  betegséget  gyogyit  (Mel :  Herb.  126).  Sok  morg.ással  félenn 
vonta  az  szálát  (Bal :  Csisk.  39).  Azon  képpen  miut  a  hazug 
félre   vonnya  a  valót  és  játsák  az  igassággal  (Fal :  UE.  405). 

[félrevonás] 

Bzája-fólrevonás :  svavium  *valgnm  PPB. 

fbl-von:  1)  attraho,  sorsnmtraho  MA.  aufeiehen,  emporziehen 
PPB.  Eyel  wontak  fel  az  k&  szyklarol  Sketh  (LevT.  133). 
Bismet  Samsom  mene  Gazába  e^  szeretóihSz,  a  philisteof50c  fel 
vonac  rea  a  varos  kapuiat  (Szék :  Krón.  25.  Helt :  Bibi.  LE3). 
Sarniokat  fel  vonyva  (Kulcs :  Evang.  268).  Az  gombolyag  fonalat 
négy  ló  nem  vohattya  fel  egy  hegjTe  (MesésK.  3).  Az  szép  tar- 
pecsenyét  mosd  meg  és  vond  fel  tiszta  nyársra  (Radv :  Szak.  14. 
24.  27. 110).  így  vitéz  Delimán  várbúi  ki-indula,  híd  fel  vala  bontva, 
átkot  által  i'iszá  (Zrínyi  1.186).  Az  harangot  magos  tornyokra 
fel-vonnyák  (HalhPaizs.  23).  Megbélelve  küldje  el  Kgid,  mert 
az  új  dolmányát  és  nadrágát  a  nélkül  fel  nem  vonja  (TBrtT.' 
in.378).  Tegez  van  oldalán,  laurus  kezében,  mint  más  Diánának 
fel-vontt  ij  kezében  (GyöngyD :  Cíiar.  5).  Eszterház  Dániel  uramot 
küldtem  Komárom  felül  vigyázni,  az  hajókat  hatok  megé 
vonják  fel  (Bercs :  Lev.  408).  Egy  árkon  általvetemedett  és 
maga  után  felvonta  a  hidat  (Fal:  NU.  337).  2)  extendo  MA. 
ausstrecken,  ausspannen  PPB.  Az  cserge-sátort  Ls  mikor  felvon- 
ták vala,  csak  egy  zajványnyal  vonták  vala  fel  (ErdTíirtAd. 
IL82).  Magunknak  egy  sátorunk  felvonva  maradjon  kerítésével 
(TBrtT.2  1V.219).  Érzi  már  az  erdő,  kifakad  zöldsége,  felvont 
sátorinak  szinlik  ékessége  (Fal:  Vers.  915). 

el-fölvon :  [subduco ;  entziehen].  Az  tanitványoc  utánna 
néztenec  mind  addig,  míglen  az  felhS  el  felvonta  5tet  el818c 
(MA:  Scult.  600). 


fölvonás : 
PPB. 


elevatio,  subductio  MA.  das  aoíheben,  au&iebung 


hátxa-von :  retraho  C.  [zurückziehen].  Az  mi  meg  18t,  azt 
száz  6k5r  sem  vohattia  hátra:  quod  factum  est,  infectnm  fieri 
non  potest  (Decsi:  Adag.  105).  Ezzel  a  három  kiitéllel  hátra 
vonyatuak  a  világ  fiai  (Pázm :  Préd.  758). 

húz-von :  (extorqueo ;  abzwingen,  erpressen].  Húzza  vonja': 
distrahit,  trahit  hue  illuc  MA.  Nemehak  hvzot  vont  myiiket 
akorou,  de  mastau  es  huz  vonzón  mynket  (CornC.  141).  Nem 
találom  egyéb  okát,  hogy  az  kalmárságban  kaptál,  hanem 
hogy  az  piaezon  ülvén  nagy  nyeresegessen  hwzha.ss  vonlias 
(Prág:  Serk.  838).  Ebben  az  országban  ha  a  fó  tisztek  húznak 
vonnak,  meggazdagúlnak  (Mik :  TörL.  407).  Gazdagságot,  tisztet, 
betsületet  annjit  ád  az  isten,  hogy  sem  magatok  sem  más  nem 
reménlette  volna,  húztok  vontok  magatoknak,  uratoknak  (Bod: 
Pol.  142). 

huzavona:  (expressae  pecuniae;erpre'<s(mg].  Az  huzavonával, 
látom,  majd  megölnek,  az  sok  kvártélyosok  majd  megemésztenek 
(Thaly:  Adal.  n.427). 

huzásvonás :  1)  raptns,  extorsio  PP.  [erpresmmg].  Mison- 
való  húzással  vonással  vádoltatott:  *po3hilatus  repetundarum 
PPBl.  A  lopás,  a  huzás-vonás,  nyúzás-fosztás  mind  tselekedetvel 
való  vétkek  (GKat:  Válts.  II.  Elób.  c3).  Az  vrak  és  a  nemesi 
rend  nem  szenvedhetvén  továb  a  Básta  kegyetlenségeit,  huzá.sát, 
vonását,  Bátori  Sigmond  mellé  állván  hadat  táma.sztának  (Bod : 
Pol.  48).  2)  distrautio  MA.  das  hin  imd  her  ziehen  PPB.  Ha 
húzás  vonás  nélkfil  esak  megrobbantak  volna-is  körülötte  a 
római  vitézek,  mégis  nagy  szíve  fájdalmára  e.shetett  volna  az 
6  tisztességes  megfogattatása  (Vajda:  Kriszt.  VI.391). 

huzóvonó  :  extortor  PP.  [erpresser].  Húzó  vonyó  tartomány 

(Kisv:  Adag.  106).  Mással  jól  tenni  nem  szokott,  hanem  ha 
maga  hasznával,  annak  idejében,  mikor  tiszt  volt,  huzó-vonó, 
1759  (Hazánk  L292).  Tlyen  állapotban  a  török  had  igen  huzó- 
vonó, kivált  az  asiai  nyomorú  török  (Mik:  TörL.  384).  Azt  is 
kívánnám  tudni,  csak  az  erszény-meczó  vagy  huzó-vonyó  latrokra 
kell-e  értenünk  emez  igéket :  ne  orozz  (Fal:  NU.  286). 

huzottvonyott :  distractns  MA.  hin  und  her  gezogen,  von 
einander  gerissen  PPB. 

kétfeló-von :  1)  [distraho;  auseinander  ziehen).  Az  kerítés- 
sátort két  felé  vonták  vala,  udvart  kelletvén  két  feWl  siírfin 
állani  a  janicsárságnak  (Monlrók  Vin.332)  2)  (partém  factiosam 
sequor ;  aufrührerisch  sein].  Nem  soká  az  után,  hogy  az  Caesar- 
nak kétfelé  vonyó  pártos:  meg  békéilenének,  eI8bbeni  méltóságára 
j8  viszsza  Ventidius  (MA:SB.  54). 

ki- von  :  [extraho;  herausziehen].  Hüvelyébfil  kivonom  :  eva- 
gino  C.  Az  tftrt  torkából  ky  vonak  (VirgC.  104).  Gonoz  peldat 
ezbe  ne  veg,  myert  hog  en,  ki  barát  vagiok,  erSvel  ki  vonom 
(DebrC.  303).  Hozának  8  velSk  azhoz  való  zert,  kiwel  az  vas 
zeget  ki  vonnak  (ÉrsC.  59).  Halwa  szerrel  vontak  ki  az  wiz- 
bewl  (LevT.  L330).  MidSn  oda  k8rfilt  volna,  hogy  a  teuisset 
ki  voimáia,  ruga  a  kabala  a  farkast  homlokba  (Helt :  Mes. 
296).  Ki  vont  fegyverrel  iárianac  (Kár:  Bibi.  1.114).  Moyses  az 
az  ki  vonatot,  mert  Pharaho  leánya  vonta  ki  a  vízből  (Bom : 
Préd.  65).  Az  míg  isten  nem  akaria,  fogóual  sem  vonhattiák 
ki  az  fftuet  (Decsi:  Adag.  103).  Nehéz  az  báránf  az  farkas  szá- 
lából kivoimi  (144).  Az  állán  vond  ki  az  nyelvét,  az  nyakát 
hasítsd  meg  két  helyen  (Radv:  Szak.  9).  Az  zuzzával  együtt 
vond  ki  az  hegyit  (98).  Melly  emberéket  az  bfinnek  mélséges 
kuttyábol  kivonyott  (MA:  Scult  912).  Fegyverét  ki  vonván  az 
egész  nép  el8tt  ez  igékbe  rohana  (Mad:  í>ang.  411).  Nagy 
fába  vágjuk  a  fejszét,  fel8,  hogy  ki  nem  vohattyuk  (Megy : 
Diai.  11).  Ez  oly  nyil,  mely  az  Salamon  sententiainak  tegzebSl 
vonattatott  ki  (DBón:  Részegs.  95).    Hogy    a   te   mély   kútban 

78* 


1239 


EL-KIVON— LEVONÁS 


MEG- VON-MAGA  MEGVONÁSA 


124.J 


vetet  kSvedet  kivonhassa  (Czegl:  Japh.  11).  Az  tSbbi  az  háta 
megil  az  SvébSl  elévette  az  hftvelyit,  kivonta  az  késit  (Monlrók 
XI.325).  A  német  sáncza  elítt  való  sertés  fákbul  is  kettSt  ki- 
vonván a  vezér  eleiben  vitték  (XV.  553).  Az  útszákon  egymás 
kezibfll  vonják  ki  a  kenyeret  (Mik :  TörL.  390).  Pallosok  ki 
vonyták  (Gvad:  HSIót.  16). 

[Szólások).  Az  eretnekséget  igazán  köszörűkének  mondhat- 
tyuk,  mellyet  az  ördög  azért  támaszt,  hogy  élit  kivonnya 
és  meg-tompítsa  az  anyaszent-egyház  tudományának  (Pázm: 
Préd.  299).  Soc  féle  patika  szerszámból  ki-vont  italoc: 
extracta  (Com :  Jan.  175).  Azokat  bé  ne  bocsássa,  hogy  az 
utolsó  falat  kinyeret  is  ki  ne  vonják  szánkból  (Bercs : 
Lev.  403).  Nem  vonom  ki  szájadból  a  kontzot:  non 
*praecerpo  fructum  offieii  tui  PPB.  Tettette  magát,  ha  mynt 
yrast  olwasna,  hagy  chak  ky  vohathnaa  magaat  ez  wylaghy 
hewolkovasbol  (639).  Azon  leszek,  hogy  magamat  valamiképpen 
kivonhassam  és  haza  mehe.ssek  (Nád:  Lev.  55).  Vond  ki  a 
te  sarudat  lábadból :  solve  calceamentum  de  pedibus  tuis 
(Helt:  Bibi.  I.Cc3).  Uonnaia  ki  annac  lababol  az  sarut  az 
aszony  ember  (Tel:  Evang.  1.58).  Buda  várában  lakik  ki  vont 
sátorában  (Gvad:  FNót.  36).  Forró  vizben  liánuyad  a  húst, 
mikor  gondolnád,  hogy  immár  az  vérit  kivonta,  háunyad 
tiszta  asztalra  (Badv:  Szak.  17). 

el-kivon :  fextraho ;  herausschleppen).  No  zolgaym  ragad- 
yathok  es  e  warosbol  eel  ky  wonynyatok  (ÉrsC.  513). 

kivonás :  evectio  C.  extractio,  exüactus  MA.  ausziehung, 
auszug  PPB. 

le-von:  1)  detraho,  exuo,  deturbo  MA.  abziehen,  abwinden 
PPB.  Samj.it  levonyom :  excalceo  C.  Leuonac  róla  az  5  kSn- 
teset :  nndaverunt  eum  tuniea  talari  (Helt:  Bibi.  LS3).  A  pász- 
toroc  le  raggadác  Lupescót  a  keu§r  lónac  orráról  és  meg  bot- 
tolác  a  feiét  és  le  vonác  a  szűp  sima  veres  bSrét  (Helt:  Mes. 
347).  Vonnyátoe  le  a  bSrt  az  komondorról  (349).  Vonnya  le 
az  tulüknac  bSrét  egészlen  (Kár;  Bibi.  87b).  Az  pecsenyéje 
mikor  megsül,  verd  meg,  vond  le,  metéld  meg  egy  tálban 
(Radv:  Szak.  15).  Az  disznó  sodorát  vond  le  az  nyársról  és 
hánnyad  az  levében  (60.  90.  152.  163).  Az  pokolra  vouiatoc  le 
(Zvon:  Osiand.  235).  Ezt  kel  az  áll-orczát  levonni  az  sátánnak 
hivségére  eskSdt  Zopyrusokrúl  (Pázm:  Kai.  450).  Levonác  az 
8  fegyverét :  spoliaverunt  eum  armis  (MA :  Bibi.  L276).  Ha  meg 
hal,  le-vonnyác  bSrét  (Czegl:  Japh.  61).  A  hon  bisalma  fa  va- 
gyon, az  ágát  vond  le  neki,  á-sd  meg  ott  az  ága  aránt  a  földet 
és  nyomd  bele  (Radv:  Csal.  IlLSS).  Ajtajánil  a  pléhet  levonván. 
1622  (Orszgy.  260).  Az  sinór  végin  gomb  volt,  hogy  az  forgó 
az  posoni  süveget  le  ne  vonja  az  fejekből  (Monlrók  XI.348). 
2)  fpro.sterno ;  niederziehen].  Ha  az  i.stentelen  vereséget  érde- 
mel, vonnyak  le :  sin  eum,  qui  peccavit,  dignum  \nderint  plagis, 
prosternent  (Helt:  Bibi.  I.Yyy). 

[Szólások]  Hóid  fogytára  le-vonhatni  a  borokat  avagy 
eggyik  hurdóWI  a  másikban  tóitbetni  (Lipp :  Cal.  6).  Hazud 
abban,  hogy  én  kevélységből  írom,  hogy  Luter  fel-támadot  lát- 
ván, hogy  az  erszényt  le-vonták  orr  árúi  (Pázm: 
LuthV.  167).  Hólyag -szívatá-ssal  le-vonni  a  nedvességet 
(SzD:  MVir.  64).  A  passnsokat  ürössen  hattá,  maga  sánczait 
levonta,  salvaguárdáit  összeszedte  (Bercs :  Lev.  578).  Az  testi 
gy5ny8r5ségnek  hamis  szinét,  az  mellyel  pompáskodik.  von- 
n  y  u  k  le  (MA :  SB.  16).  Nem  ok  neköl  v  o  n  y  a  t  a  t  i  c  le  az 
romai  egy  hazrul  az  igaz  közönséges  és  apo.stoli  egyhazuac 
titulussá  (Zvon :  Osiand.  76>.  A  város  tSvestSl  ki-forditta- 
tic  és  fSldig  le-vonatic  (Com:  Jan.  151).  Minden  embe- 
rekrfil  le  v  o  n  y  v  a  n  az  zSletesnec  vétkes  voltat,  az 
eredundS  biint  vgy  hozta  az  mi  erodelfinkre  (Zvon :  Ooiand. 
29). 

levonás :  detractio  C.  MA.  abziebung,  abzug  PPB. 


meg-von :  [attraho ;  anziehen).  Zent  kJróztfian  megvontat- 
taal,  vgy  mj-uth  bynSs  taglatattaal  (CzechC.  28.  The?vrC.  392). 
Sem  halai  sem  egyéb  ook  tégedet  meg  ne  vonyon  az  istennek 
zerelmetíl  (MargL.  17).  Némely  .eyel  zent  Damancos  atyánk 
az  oltárnak  elevtte  jmadsíigban  elteryezkevduen  akara  evtet  az 
jmadsagtvl  meg  vonny  pokolbely  evrdevg  (DomC.  48).  Az  disznó 
bélt  megvonjad,  az  mint  az  kolbász  hurkáját  szokták  megvonni 
(Radv:  Szak.  64).  Immár  felhúzta  kardgyát,  meg\onta  kéz-iját 
(Pázm :  Préd.  7).  Az  nyii,  kit  az  vitéz  megvony  kezében  (MA : 
Bibi.  V.58).  A  kéz-ijat  az  ideggel  meg-vonni  iCom :  Jan.  147). 
Vond-meg  ott  a  hálót,  fogj  nagy  halakat  (I'ós :  Igazs.  L145). 

[Szólások].  A  hamys  §3  álnok  apostoloknak  dolgok  myath 
^s  intes\^kkel  az  sydosagra  niegvonattattanak  vala 
(Komj :  SzPál.  246).  Nehéz  bímya  embernec  a  kóver  testei, 
meg  kel  azért  fl  neki  abrakát  vonnyi,  hogy  meg  eze- 
ledfillySn  (Tel:  Evang.  L365).  Jóakaratját  tfliiink  meg 
ne  vonja  (TörtT.'  in.206).  Ászt  az  állapotot  meg  nem 
vohatni  (Tor:  Eny.  547).  Ez  meg  ne  vonnya  beszé- 
dét, hanem  mindent  meg  mövelyen,  a  mint  meg  fogadta 
(Helt:  Bibi.  LTflE).  Oh  mely  sanyarú  és  meg-vont  éle- 
t  e  t  viseltek  a  szent  atyák  (Pázm :  KT.  55).  Az  én  meg- 
vont magános  életem  adott  bóv  alkalmato.sságot  a  tanulásra 
(Fal :  NE.  11).  Uram  ellenségim  vond  meg  (AIA :  BibL 
V.41.  Való,  hogy  többet  veszt  ember  egy  nap  azzal,  ha  igen 
kiszabadíttya  magát,  hogy  sem  sok  nap  azzal  nyerhessen,  hogy 
megvonta  erkölcsét  (FahüE.  500).  Az  ígéretét 
meg  V  o  n  á  Frideric  czászár  és  semmit  nem  akara  adni 
(Helt:  Krón.  151).  Ha  az  te  fiad  mint  egy  koldus,  ugy  j5ne 
haza  és  kérné,  hogy  5tet  kegyelmedben  veouéd,  meg 
vonhatnádé  ezt  8  t51e  (MA :  Scult.  730).  Ez  sem  használ 
neki,  mivel  az  isten  s-az  szerencse  meg  vonta  kezét  t81e 
(MA :  SB.  47).  Meg-vonni  magát:  minuere  *sumtum  PPBL 
Megvonni  magát:  sich  klein  machen  (Adámi :  Sprachk.  216). 
Lsteni  zolgalastul  emagamat  meg  vontam  (VirgC.  7b).  Ha  kel- 
chewn  keer,  ne  wond  meg  magadat :  voleutem  mntuari  abs  te 
ne  aversare  (Pesti:  NTest.  9).  Magadat  meg  ne  vonjad  attul, 
a  ki  kSIczSnt  kir  (Sylv:  UT.  L9).  Soha  uem  vonhattam  meg 
magamat  (LevT.  11.33).  Ál  utakon  titkon  megvonta  magát, 
hogy  nyakamba  kerítse  a  hálóját  (KMK.  VL221).  Minden  e  világi 
szorgalmatossjigtúl  magadat  meg  vonuán,  iimep  napon  az  isteni 
szolgálatba  légy  foglalatos  (Agend.  85).  Ászt  akarja  az  isten, 
hogy  minden  gondtól  és  rabotáskodástól  magadat  meg  von- 
nyad  inuep  napon  (Vás:  CanCath.  212).  Emberi  társaságtul  ma- 
gokat meg  vonyván  csak  az  egy  isteni  szolgálatban  seréukedtek 
(Pázm:  Kai.  69).  Megvoná  magát  az  sSrí  erdSben  (MA:  Bibi. 
1268).  Meg  akarta  magát  vonni  az  igaz  isten  igazgatásától 
(Hly:  Préd.  L63).  Hogy  magokat  a  f31di  dologtol  megvonnák 
(126).  Mi  fogadá-sunkat  megtettük,  tovább  sem  vonnj-uk  meg 
magunkat  tóletek  (GyöngyD:  Char.  387).  Vond  meg  magadat, 
vér-szemet  kapsz,  meg  ujjulsz  (Fal:  NU.  288).  A  tudós,  okoe 
ember  meg  szokta  magát  vonni,  tűr,  hallgat  (FaI:UE  389) 
Ez  világi  foglalatosság  fiket  meg  ne  uonnaya  fTel:E>ang, 
L2).  Ha  meg  vonnáia  segítségét  t818,  tellyességgel 
meg  nyavalyodnék  és  el  fogyna  (Lép:PTük.  III.161).  Valaki- 
nek szómét  megvonni:  corniculum  oculos  configere  (Decsi ; 
Adag.  23).  Meg  vonni  az  szíat:  calculum  reducere  (34). 
Gondola  meguonni  az  ev  testéét  az  bortul  (DomC.  7).  Ez  f§le 
vr a  1 1  a s t b  soha  meg  nem  wonhattyak  (Ver: Verb.  144). 

[megvonás) 

beszéd-megvonása :  [silentium ;  das  stilischweigen].  Ne 
lattasseek  az  ew  egheesseegének  lebetetlenseeg  az  eu  bezee' 
dymnek  meg  vonyasabol  (ÉrdyC.  332). 

maga-megvonása :  [solitudo ;  zurückgezogenheit].  Ehnber- 
nek  néhakor  való  maga  meg-vonyásárul  (Fal:  UE.  382). 


IlMI 


ÖSZ\'E- VON— VISSZAVONÁS 


VISSZAVONÓ— ÁLTAL- VONOGAT 


1242 


öszve-von  :  contraho  C.  MA.  zusainmenziehen  PPB.  Lábait 
a  g8rch  Szze  voniiya  (Fraiik :  HasznK.  15).  A  tisztát  metéld 
meg  bárom  három  szálbaii,  azt  vond  íiszve,  hajtogíLsd  öszve, 
az  két  végit  szorítsd  öszvo  (Kadv:iSzak.  178).  Sokakat  az  flszvé 
vont  tiatal  Iákhoz  kStőztek  és  ugy  szaggatták  darabra  (Pázni: 
Kai.  53).  A  bis  almáé,  citromoc  Sszve  vonnyác,  bérekesztic  a 
gyomrot  (Com:  Jaii.  21).  A  vitorlákat  ki  f&szític  avagy  őszve 
vonnyác  ("89).  Vágynak  a  mi  nyelvűnkben  sok  Sszve-vonatott 
nók,  s  mellyek  szépen  kitellyesittetbetnek,  mint:  tarvarju  pro 
tarka  vaiju  (CorpGramm.  313).  Az  emberi  élet  hetven  és  nyolcz- 
vaii  esztendilkre  5sz\-evonattatutt  (Illy:  Préd.  11336).  Csak  öszve- 
vonák  az  vallókat  az  követek  (Bercs:  Lev.  172).  Az  adakozó 
nem  szoross,  nem  öszvevont  kézzel  osztogatta  alamisuáját  (Csúzi : 
Síp.  588). 

öszvevonás :  contractio  C.  MA.  zusammenziehnng  PPB. 
Innac  Sszue  vonását,  kemenségét  gyógyít  (Mel:  Herb.  50). 

természeti -öszvevonás :  sympathia  Misk:  VKert.  219. 
A  ketske  szereti  a  fahéjnak  tsemetéjét,  honnét  ki-tetszik,  hogy 
nagy  természeti  íVszve  vonás  van  a  ketske  k5z5tt  és  aflféle  tse- 
mete  kőzött  (Misk:  VKert.  219). 

reá-von:  fattraho;  aufziehen,  anziehen].  Az  paytha  felewl 
jöttek  be  zablyayok  fel  kewthwe  es  az  pw.skara  rea  wonwan 
az  gemeth  (RMNy.  11.189).  Az  te  ártatlan  ruhádat  elhagyta, 
az  én  rutalmas  ruhámat  rávonta  (RMK.  VI.43).  Hámozd  meg 
a  csukát,  az  tölteléket,  az  hun  kiszeded,  az  helyében  tölts,  az 
bfirit  ismét  reá  vond  (Radv :  Szak.  1 10). 

utána-von  :  fpertraho  ;  nachziehen)  Meg  hfid,  hogy  egyik 
nyaualya  az  másikat  vtánna  vonnya  (Decsi:  Adag.  167). 

e 

vissza-von :  [retraho ;  zurückziehen].  VgyekSzic  vala  visz 
sza  vonni  a  magyarokat  az  8  fene  voltokból  és  kegyetlensé- 
gekből (Helt:  Krón.  26).  Vay  ki  nehéz  a  meg  18t  dolgot  visz- 
sza  vonni,  anagy  a  I8tt  dolog  vtán  tanáczot  találni  (Helt :  Mes. 
374).  Az  el  múlt  napot  vond  viszsza  (Kár:  Bibi.  L458). 

viasza-vonás :  di.ssensio  NémGl.  322.  dissidium,  dissidentia, 
di.scordia,  controversia,  rixa,  tumultus  C.  streit,  zwiespalt,  zank 
PPB.  Ynty  el  tauoztatandonak  lenny  az  zaygo  vyzza  vonasth  es 
az  zemelkAl  való  bezedeth  (Komj:  SzPál.  121).  Meg  mutatta- 
tic  a  sido  nepnec  soc  fele  istennel  való  vi.szsza  vonása  (Helt : 
Bibi.  I.f).  Viszsza  vonás  támad  vala  Abram  es  Loth  pastori 
k8zett  (I.E4).  Viszszanonas  támad  valamely  firfiac  kőzet  (lYyy). 
Ne  tegyen  visszavonyást  az  országban  (Monlrók  111,141).  Látja 
fi  felsége,  minemfi  viszha  vonás  vagyon  ez  országban,  ha 
Majláthot  elbocsátja  (Nád:  Lev.  124).  Ha  visz.sza  vonás  leiend 
valakic  k8z8tt  és  t8niénybe  menendenec :  si  fuerit  causa  inter 
aliquos  et  intei-pellaverint  judicfts  (Kár:  Bibi.  1180b).  Sokáig 
az  emberec  k8z8t  nag)-  vizza  uonas  uolt  (Decsi :  SallC.  1). 
Luther  azért  kezdette  a  viszsza-vonyást,  hogy  a  pápa  nem  ö 
reá  bizá  .az  alamisaa  szedé.^t  (Pázm' :  Kai.  388).  Arrúl  vagyon 
kérdés,  ha  Luter  erre  a  kezdásre  emberektől  kfildetett-e  vagy 
csak  maga  futót  (Pázm :  LuthV.  70).  A  keresztyénségben  visza 
vonj-ások  támadtak  a  szent  irás  értelméríil  (251).  Nem  minden 
vi'íza  vonyás  bontya  fel  a  hitnek  eggyességét  (41).  Honnét 
származnac  az  visz-sza  vonyásoc?  Az  dőlfSs.ségb81,  kevél.ségből 
(MA :  Scult.  55).  Ez  fŐIdi  birodalom  párt  őtésekkel,  viszszavo- 
nyásokkal  posog  (Lép :  PTiik.  m.39).  Tulaydon  az  hitnek  fun- 
damentomáról  vagyon  mi  k8ztfink  az  vi.szavonyás  (Toln:  Vi- 
gaszt. 30).  KűISmben  a  vi.«zszavonásoc  végetlen  dolgokra  men- 
nec  (Com:  J.-m.  133).  Nem  a  viszí-za  vonyás,  de  egymást  halgatás 
emel  tárborban  zászlót  (Ki.sv:  Adag.  521).  Nem  a  vi.szszavonyásé 
az  isten,  hanem  a  békeségé  (Hly:  Préd.  1.401).  A  kik  jelen  van- 
nak a  vi.szszavonásnál,  nem  kémélik  a  mondamondát  (Fal:  UE. 
493).  A  vissza- vonyás  mindenkor  kárt  tészen  (Kúuyi:  HRom. 
106). 


I  visszavonó:  dlscors,  discordabilis,  discordiosus,  tumultuo- 
sus  C.  rixosus,  conteutiosus  MA.  zankisch  PPB  Tőke  Fereucz 
szemé  ezt  versekben,  viszliavonó  uéjipel  való  veszfidésben 
(HMK.  Vl.lSOl.  Ez  visszavonó  királyok  meglióltanak  (Helt: 
Krón.  50b).  Az  melly  férfi  gyermee  az  rác  iegy  alat  szőletic, 
viszszauono,  czalárd  lészen  (Cis.  K2).  Nincz  embernél  viszsza- 
vouób  állat :  homo  semper  contradicens  (Decsi :  Adag.  303). 
Bizonysága  az  uj  tudományok  hiunisságának,  mert  viszsza  vo- 
nyók,  álhatatlanok  (P;lzm:KaI.  61).  Az  viszsza  vouyoknac  szi- 
vec  egymás  ellen  elkeserSdtenec  (MA :  Scult.  192).  Az  egyenet- 
len visz.sza  vonóknac  a  békeséget  szerző  czimborác  által  egyben 
kell  békéltettetniec  (Com:  Jaa  202). 

Vonag-ik,  vonog-ik :  1)  animam  ago,  agonizo  MA.  in 
letzten  zügen  liegen  PPB.  Niomorult  vagoc  en  es  az  vonagok- 
hoz  hassonlatos  (Szék :  Zsolt  90).  Beteg  léuén  vouagie  vala : 
male  habens  erat  moriturus  (Helt:  UT.  o4).  A  Christus  kereszti 
ugy  ismértetett-ki,  hogy  egy  halálra-vált  vonogo  aszony  a 
Christus  keresztinek  illetésével  fordult  életre  (GKat:  Válts. 
Előb.  g2).  Láták  6tet  halála  oraján  vonagui  (Illy:  SzÉlet.  III. 
73).  2)  pandiculor  MA.  sich  ranken,  streckeu  PPB. 

Vonagás :  (stertor  letalis ;  das  todesschnai-chen].  Midőn 
haló-félben  és  utolsó  vonyagisodban  fogsz  fekenni,  az  kic  az 
te  halálos  ágyad  kSmyfll  állanac,  ezt  kezdic  mondani :  Imhól 
az  ember  (MA:  Scult.  424). 

Vonogál,  vonigál :  [tracto ;  wiederholt  ziehen].  Magokat 
méltatlanoknac  álétván  vonogálták  magokat  (Zvon:  Post  1.3. 
Pesti:  Fab.  23). 

Vonogálód-ik :  [renitor;  sich  stráuben).  Alnoc  azolgác 
dolga  az,  mikor  uroc  szeme  elől  el  r8ytic  magokat  és  az  szol- 
gálattul  vonyogálodnac  (Zvon:  Post  1.162). 

Vonogat:  traho,  tracto  MA.  oft  ziehen  PPB.  Hozzám  vo- 
nogatom :  prolecto  C.  Az  kövi  halat  vonogasd  az  czövekben, 
az  kopoltóján  által  menjen  az  czövek  (Radv:  Szak.  140).  Az 
malosa  szőlőt  .szépen  kitisztétsad,  c-sinálj  apró  nyársokat,  az 
mennyit  akarsz,  annyit  vonogass  reája  (178).  Midőn  néki  meg- 
hagyatic,  hogy  Jánossal  Samariába  mennyen,  nem  vonyogattya 
attul  magát  (MA:  Tan.  1148)  A  grammaticus  az  igaz  irásnac 
módgya  szerént  irui :  vouyogatni  meg  taníttya  (Com:  Jan.  159). 
A  fa  regulához,  szegletes  lineáléhoz  szegeleteket  viszen  avagy 
vonogat  (164). 

[Szólások].  Magam  vonyogatom:  tergiversor  C.  Ha 
hiuat  tégedet  az  hatalmasb,  vonogasd  magadat :  vocatus  a  po- 
tentiore  discede  (Kár:  Bibi.  I.657b).  Ami  ü  raita  al  az  dolog- 
ban, igen  uonogattya  magát  az  keresztelestül  (Tel:  Evang. 
1.201).  Mikor  vonogattiak  magokat  az  halai  élőt,  giarlo.sagok 
ielentetik  meg  (Fél:  Tan.  501).  Vonogatod  magadat  a  megalá- 
zástul  (Pázm :  KT.  329).  Az  czillagoc,  nap  és  hold  engednec  és 
czak  eggy  is  nem  vonogattya  magát  isten  előtt  az  gonoszoc 
kSzzfll  (MA:  Bibi.  11.33).  Mentegesd  avagy  vonogasd  előtte  ma- 
gadat (Com :  Jan.  194).  Ide  s  tova  ugrándozva  tétováz,  vonyo- 
gattya magát,  vonakodic  (197).  Császár  szolgála^'ábúl  magunkat 
nem  vonogattuk  (Monlrók  XV.457).  Miért  is  vonogatná  fl  ke- 
gyelme ettfil  magát  (Czegl :  Japh.  73).  Semmi  előtt  nem  vono- 
gattam magamot  a  mi  néktek  hasznotokra  volt  (Szatm:  Dom. 
Előb.  5).  Magimkat  nem  vonogatnók  a  meneteltói  (MonTME. 
VI26).  A  kisasszonyok  egy  kevéssé  vonogatni  kezdek  mago- 
kat, de  végre  reá  állának  (Mik:  MulN.  13).  Ezer  s  meg  ezer 
módon  vonogatjuk  magunkat,  mintha  a  világ  terhét  vetné  reánk 
(Fal:  ÜE.  44).  Mit  vonogattyuk  magmikat,  férjen  egyszer  fe- 
jünkbe, annak  nem  bocsát-nieg  az  isten,  ki  nem  bocsát-meg 
felebarátty;uiak  (Fal :  SzE.  528).  Akármint  vonogassa  elein- 
tén vállait,  ugyancsak  kérésedie  fog  hajolni  (Fal :  UE.  401). 

által-vonogat :  [intercido ;  durchstreichen].  Az  levélben 
való  jószágnak  nevet  ki  vakartak  vagy  által  voiiyogattak  (Ver : 
Verb.  278). 


1243 


FÖL- VONOGAT— VONAKODÁS 


VONAKOZ-IK— KI-VONÁSZOL 


1244 


föl-vonogat :  (attralio ;  aufeiehen].  A  ruhayat  fel  vonogatya 
vala,  vgy  jar  vala  az  ua«y  sárban,  hóban  (MargL.  52).  Az  csíkot 
vékuny  nyársra  vonogasd  fel,  tartsd  az  tűzhöz  kicsenynyé 
{Radv:Szak.  162). 

ki-vonogat :  exserto  C.  (extrabo ;  ausziehen].  Az  kSté.s 
alól  nagy  erőszakkal  eggyenkéut  ki  vonyogatták  az  nád  szá- 
lakat (Pázm:KaL  54). 

[Szólások].  Egy  szílld  kamoka  szoknia  uont  arannyal  hant 
kyuonogatot  wyzo  (R-idv;  Csal.  11.16). 

[meg-vonogat] 

mégvonogattatott :  fvirgatus;  gestreift].  A  vér  k5  vas 
rnsdaszhiö  s  vér  eretskékkel  meg  vonogatot  gySngy  (ACsere: 
Enc.  253). 

"Vonogatás:  1)  fductus;  zugj.  A  betSknek  jegyezgetési  és 
vonogatási  a  gyermpkeknek  eIsS  tekintettel  álmélkodásra  méltó 
csudáknak  látszanak  (Cum;Jan.  2).  3)  [renisus;  weigerung]. 
Magokat  minden  vonogatás  nélkül  resolválniok  köUetik  (TörtT.^ 
L158).  Ebbfll  a  ballasztásbiil  és  vonyagotásbúl  nagy  két  alkal- 
matlanság szármozik  (Fal :  NU.  286). 

maga-vonogatá,s :  tergiversatio  C.  recusatio  PPBl.  [vpei- 
geruug].  Alázatos  maga  vonyogatÁsával  példa  az  aliizato.sságra 
(Zvon:  Post.  1.378). 

Vonagl-ik :  letali  stertore  corripior ;  im  sterben  rasseln 
PPB.  A  rám  költ  pénznek  nem  ha.szontalan  .sárba  dobattatá- 
Süknak  mind  vonagló  nemzetem  mind  hazám  elótt  való  meg- 
mutatásáért egy  kis  jegyzést  adnék  ki  (TOrtT.'  IV.201). 

Vonaglás:  stertor  letalis;  das  todesschnarchen  PPB. 

Vonogó :  harpago  MA.  hacken  PPB. 

Vonagod-ik :  1)  [agonizo ;  in  letzten  ziigen  liegen].  Ez 
imádságot  igen  zflkes  vonagodo  emberek  eleit  (kell  ?]  mon- 
danya  (GömC.  132).  Halálok  óráján  jelen  voltak  vonyagodó 
ágyoknál  (Pázni:  Kai.  154).  2)  [tremo;  zittern].  Leznek  iegiek 
az  napban  és  holdban,  szSnguen  az  tenger  és  az  hab,  vona- 
goduan  az  emberek  az  felelemnek  miatta  (Fél:  Bibi.  1.129). 

Vonagodás :  [agónia].  Dyczeretek  awagy  zolosmak  az  my 
ydwezytenknek  wonagodasauak  emlekezetyre  es  az  ew  wona- 
goda.saaban  walo  ymadsaganak  emlekezetyre  (ÉrsC.  373). 

Vonagsz-ik,  vonogsz-ik  :  [agonizo;  mit  dem  tode  kámp- 
fen].  Beteg  ees  wonagzyk  wala :  moribundiis  erat  (Pesti:  NTest. 
130).  Mikor  valameli  beteg  voniogzik  (Czanaki :  Dögh.  4X 

Vonakod-ik  :  1)  [agonizo;  im  todeskampf  liegen].  Úristen 
te  ineghallgas.sad  én  imádsíigomat,  mikort  vonakodván  ezt  gon- 
dolom vala  (RMK.  11.91).  Könyörgünk  a  halálos  betegségben 
vonakodókért  és  egyéb  kaseredettekért  (Pázm:  Préd.  12).  A  ki 
betegen  él,  sokáig  vonakodik  (83,5).  Az  halálhoz  kfizelgetokuec, 
halálban  vonakodoknac  esetoc :  moribnndorum  symptoma  (Com : 
Jan.  211).  Én  a  beteg.ségben  vonyakodóknak  orvos-háza  vagyok 
(Csúzi :  Síp.  423).  3)  [controversor ;  streiten).  Egy  mjis-ellen  ti 
mikor  magatok  kfizStt  vouyakodtok,  az  ecclésiát  bezzeg  nem 
forgattyátok  (Veresm:  Lev.  197).  Miulta  el  vévén  életét  Lajos- 
nak, sokan  koronáért  mást  is  vonyakodnak  (Zrinyi  1.18).  3)  |>au- 
diculor  MA.  die  glieder  ausstrecken  PPB. 

meg-vonakodlk  :  [contendo ;  streiten].  Kiknek  elóljárójá- 
val  Szent-Keresztnél  meg  is  vonakodtak  némelly  részliadak 
(Szál:  Krón.  161). 

Vonakodás:  I)  [agónia;  todaskampf]  Mikor  Periclesnek 
halálos  vonakodásában  néniellyek  az  ágya-mellett  suttugva  vi- 
tézkedésit  és  éles  elméjét  ditsírnék,  azt  monda,  hogy  azok 
semmik  (Pázm:  Préd.  798>    Vagyon    nékem  ottlion  egy  szerel- 


mes gyermekem,  az  melly  utolsó  vonyakodásában  vagyon  (MA: 
Scnlt.  964).  Utolsó  vonakodásomban  (Tam:Bar.  65).  3)  [rixa; 
haderj.  A  lippaiak,  aradiak  a  jeneiekkel  nagy  vonakodásban 
volnának,  egyik  a  másiknak  csordáját,  ménesét  hajtogatván 
(Szál:  Krón  357).  8)  pandiculatio,  protractio,  ductatio  MA.  das 
ausrecken  der  glieder  PPB. 

Vonakoz-ik:  [certo;  streiten].  Az  savóért  igen  vonakoE- 
nak,  két  dióért  kertet  ugrándoznak  (Thaly:  VÉ.  11.4). 

Vonal:  [tracto;  schleppen].  Az  tudomannac  minden  széli- 
vel hadná  magát  vonyattatni  (Zvon :  Post.  L63). 

Vonás:  1)  ductus,  tractus  MA.  zug,  führung  PPB.  Az 
ewkewrnek  meg  kopot  a  nyaka  a  nagy  wonasba  (Pesti:  Fab. 
56).  Ez  egy  vonyásból  meg  tSltijc  mind  az  két  haiot  (Kulcs: 
Evang.  404).  Isten  .^ogítése-nélkfil  üdvösséges  jót  nem  mivel- 
hetünk,  az  6  vonása  nélkftl  Miozzá  nem  mehetünk  (Pázm : 
Préd.  71).  Első  vonással  annyi  halat  fogott,  hogy  hálója  szaka- 
dozott (780).  Er5.szac  szerint  való  vonyas  az  mint  az  ember 
az  begyrSl  szokott  fát  alá  vonni  (MA:  Scnlt.  121).  Tsatoniái 
és  t.s5wjei  a  Christustul  azoknak  magadhoz  von;ísára  (MHeg : 
Preb.  8).  3)  linea  C.  Feier  vonásokat  hamta  rayta,  hogy  a 
fanae  feiersege  meg  tetzec  (Helt:  Bibi.  L  04).  KitSrláseckel, 
vonyásokkal  ne  mocskoUy  íCom:Jan.  157).  A  főidnek  délről 
étszakra  egyenesen  ellenbe  fekvő  lakozók  a  főid  kerekségének 
azon  edgy  vonyásán  lakozók  (213).  A  linia,  vonyas  igyenes 
avagy  horgas,  görbe  (Com:  Vest.  7). 

[Szólások].  Az  már  jó  uraim  egy  húson  két  bőrvo- 
nás volna  (Nyr.  XIV.218).  Scenojiegia  gőrőgfll,  magárul  sa- 
torvonasnak  inepnek  montliafok  (RMNy.  11.49). 

[Közmondások].  Fazekot  kongásán,  az  ökröt  vonyásán  válo- 
gatják vásáron  (Kisv :  Adag.  160). 

fog-vonás :  *evulsio  dentium  PPBl. 

göroB-vonás :  [spasmus ;  krampf].  A  gutta  fitésnec  elől 
járó  kŐveténec  mondgyác  a  gőrts-vonást  (Com:  Jan.  59). 

határozó-vonás :  [nieta ;  ziel).  Lineát,  határozó  vonást 
jegyeznoc,  a  mellyet  mihelyeu  elértenec,  leg-ottau  meg-állanac, 
a  ki  tovább  futáud,  a  játékot  el-veszti  (Com:  Jaa  210). 

idestovavaló-vonás :  distractio  C. 

kereszt- vonás  :  [signum  cnicis ;  kremzeichen].  Nagyobb 
bizonyságnak  okáért  magunk  saját  keze  kere.sztvonásával  meg- 
erősítettük ezen  revorsalis  levelünket  (MonTME.  L215).  Kiről 
adom  ezen  levelemet  kezem  köröaztvonásával  megerősítvén 
(404). 

linia-vonás :  [linea]  Az  linea  vonás  a  circalomzásuac  kő- 
zepin  vall)  pontyára  vitetik  (Lép:  PTük.  1.82). 

nyakra-vonás  :  (renisus ;  weigerung].  Nyakra  vonással 
szilajúl  vagy  kényessen  cselekeszi  az  6  dolgait  (Com:  Jan.  196). 

nyíl-vonás :  [sors;  loos].  Az  versengéseket  elveszi  az  nil 
vonás  és  az  erőssin;  kőzött  békességet  szerez  (Kár:  Bibi.  1.613). 
Nyilvonás,  sors  vetés  (AOsere:  BUolg.  135X 

tétova-vonás':  [renitentia  ;  weigenmg].  Ragazkodyatok  az 
vristenhez  mynden  tytona  vonasnalk*l  (Kong :  SzPál.  150). 

üstök-vonás  :  1)  [crinium  invasio  ;  das  beim  acliopfe 
nehmenj.  Az  Linito  kozouel,  fistők  vonasauai  es  fegiuerrel 
igazat  ne  végien  (Fél:  Tan.  328).  3)  (controversia ;  wettstreit]. 
Két  cathol.  kőzőt  való  fistök  vonás  (Czegl :  MM.  5).  Vásárhellyi- 
nek  Bellarmiuussal-való  fistők-vouásának  igyenessen  mutató 
alzél  tSkri  (Megy:  SzAÖröme  60). 

(Vonászol) 

ki-vonászol :  [eripio ;  ausreissen].  Akarják  ezt  az  apostoli 
irást-is  kezfinkből  ki-vonászolni  (GKat:  Válts.  1.73). 


1245 


VONAT— VONATTAT 


[EL-VONATTAT]— EL- VONÍT 


1246 


Vonat:  (tralii,  duci  curo ;  zielien  lassen].  Ceászíiinak  három 
zászlóját  lübogtatá,  tizoiikít  taraszkját  eleibe  vonyatá  (Tin.  66). 
Az  6t  árpa  keiij'ér-moUett  5t  hordú  bort  is  vonhatott  Cbristus 
vnink  az  pusztában  (P;izm:  Kai.  727)  Mint  az  oktalau  marhával 
malmot  vonattak  (Megy:  Waj.  111.15).  Az  császár  hajAit  Szegedre 
vonyattnk  iMonTME.  I.2C3). 

[Sz<51;isok].  Ki  kowzenletek  kezembe  akadhatli,  kyth  nyasba 
wonyatok,  kyth  fewl  akazthatok  (LevT.  I.S20).  Meg  sfitSte 
az  latrokban  és  nyázsba  vonnatá  a  kóborlókban  iHelt:  Krón. 
198b).  Sátorit  vonyatá,  zászlóit  felállatá  tRMK.  III.103). 
Két  hajót  az  vizén  öszvecsatlata,  hajon  felül  Si'mdor  sátort  vonyatá 
(1V.152).  Vonatott  vala  az  fővezér  sátort  urunknak  két  árbocz- 
fáju  ebédlí  .sátort  (Monlrók  VIIL332). 

által-vonat :  (pervehi  curo ;  hinfehren  lassen).  Jolsvának 
igen  köves  útja  lévén  nem  kevés  rázódással  lehet  azon  által- 
mennem ;  mindazonáltal  feltettem  magamba,  hogy  valamint- 
valahogy  lehet,  általvonassam  még  ma  azokon  magamot  (Thaly: 
Adal.  1.331). 

be-vonat:  [obducicuro;  überziehen lassen].  Az  király  egész 
testét  gyantával,  szurockal,  kenderrel,  lencsepfivel  mind  bevonat- 
tya  (MA:  SB.  29). 

el-vonat :  [provehi  curo ;  hinfahren  lassen].  A  csetneki 
domiuiumba  vice-ispány  uram  ó  klme  fog  kijönni  és  azon  termi- 
nusra én  is  el  vonatom  magamot  (Thaly :  Adal.  1333). 

[Szólások].  Rákóczi  nótáit  vélek  el  vonattam  (Gvad :  Pösty. 
17). 

föl-vonat. 

[Szólások].  Els8  nap  feiér  sátorokat  vonyatá  f5I 
táborában  (Lép:  PTük.  1.6).  Az  szép  mezon  táborát  szálh'tá, 
maga  szép  sátorát  ottan  fel  vonyatá  (Zrinj-i  L43).  A  basa 
sátorokat  vonatván  fel  az  városon  kivül,  tegnap  oda  menénk 
(Mik:TörL.  3.54). 

ki-vonat :  [educi,  eximi  curo ;  austragen,  ausziehen  lassen]. 
Borát  ky  wonatiuk  es  az  felduel  meg  emezteti^!vk  (RMNy.  ILI). 
Vallyon  eszesnek  tartauád-e,  a  ki  fogát  ki-vonyatná,  mivel  az 
ételben  nyelvét  meg-harapta  (Pázm:  Préd.  128). 

kivonatás :  [exceptio ;  das  herausnehmen].  Hitelt  nekie 
pecsétnyomó  gyűrűjének  holt  testébül  való  kivonatásábul  nem 
adhatunk  (Kár:  Élet  L61). 

le-vonat:  1)  [detrahi  cnro;  abziehen  lassen].  Cambises  a 
hamis  birónak  bSrit  le-vouatta  volt  (Misk:  VKert.  70;.  2)  [dirui 
ctiro ;  zerstören  lassen].  Nagy  ragadománt  hordánac  ki  abból 
az  városból  és  le  vonata  az  varasnac  kSritéseit  (Helt;  Krón. 
16).  3)  [prastemi  curo;  niederziehen  lassen].  Az  tereket  basa 
hamar  levonyatá,  előtte  Miháloak  igen  loholtatá  (RMK.  III.91). 
Az  biró  vonassa  le  és  verettesse  meg  6  maga  elStt  (Kár :  Bibi. 
1.180b). 

Vonatható :  [vectorius ;  transport-].  A  vonatható  és  terhes 
hajó  mentül  erSsebben  uszszon  a  vízben,  kSvecses  f5uennyel 
terheltetic  (Com:  Jan.  90). 

Vonatód-ik:  [agor;  getrieben  werdenj.  Hirtelen  elméjű  is 
vala,  ki  maga  elméje,  indulatja  után  nagyon  vonatódnék  (Szál : 
Krón.  86). 

Vonatos :  (extensus ;  ausgebreitet].  Mint  az  ember  labainac 
szára  hoszabac  szoktac  lenni  az  testnec  egyéb  féle  tagiainal, 
azonképpen  vonatosb  es  hozaba  nyutatot  az  romai  birodalom 
az  t8b  birodalmoknal  (Mon:  Ápol  487). 

Vonattat:  (provehi  curo;  hinziehen  lassen].  Dél  felól  a 
sántzig  töltést  hányattatott  és  5t  nagy  ágyukat  oda  vonyattatott 
(Kónyi:  HRom.  121). 


[el-vonattat] 

elvonattatás :  [cura ;  sorgo].  A  n5teleneknek  nincsen  annyi 
el-vonattatásoU  mint  a  házasoknak  (Pós:  Igazs.  11.565). 

Vondogál :  [tracto ;  wiederholt  ziehen].  A  bűnök  mint  a 
lántzok  karikái  egymást  utánnok  vondogállyák  (Pázm:  Préd. 
887).  A  szeretetnek  oszolhatatlau  hárraos  kötelén  gyenge  kételen- 
séggel  vondogalt  (Csúzi:  Síp.  42). 

[Szólások].  Ragadgya  hegedűjét  s  kezdi  a  farkas  el5t  vondo- 
galni  (Czegl :  Japh.  90). 

Vondos :  tracto,  hinc  indo  traho  MA.  hin  mid  her  ziehen 
PPB.  Lábánál  fogva  vondosni :  pedibua  trahere  (Decsi :  Adag. 
83).  Gyümölcsének  vondossa  fáját  (Thaly:  VÉ.  1.280).  Fű  szálat 
vondosnak  a  fSldSn  előtte  (Misk:  VKert  166). 

által-vondos  :  X)  lituro,  deleo  MA.  interlino  MedLat  329. 
diu'chstreiehen,  austilgen  PPB.  Az  6  bfinőknec  registroma  az 
keresztfára  szegeztetett  és  az  Christus  vérével  ugy  által  vondos- 
titott,  hogy  azoc  soha  6r5cké  emlékezetbe  ne  jSyjenec  (MA: 
Scult.  319).  Az  én  bűneimet  az  keresztfán  az  6  vérével  áltil 
vondosta  és  kit5rl5tte  (791).  Ált-il  akarja  vondosni  és  kitórleni 
(MA:  Tan.  1321).  2)  [traduco;  hiuüberziehen].  Nádból,  gyékény- 
ből lapokat  erigálván  köteleken  vondostác  által  az  vizén  (Kár : 
Élet.  193). 

el-vondos :  [subtraho ;  abáehen].  A  melly  pénz  nálad  vagyon, 
voudosd  el  hármával  (Helt:  Aritm.  76). 

Vondoz :  [rapto ;  schleppen].  Kiknek  a  járásban  erőtlen  az 
inok  és  tsak  vondozzák  a  lábaikat  utánnok:  attae;  hajánál 
fogva  vondozni  az  aszszony  embert:  *capillo  discindere  mulierem 
PPBl.  Nemeliek  zakalanal,  nemeliek  hayanal  fogua  vondoziak 
vala  (WeszprC.  67).  Basót  sótész  megkötözve  vondozja  (Tin. 
222).  Az  hatalmasokat  v^an  vondozza  es  hozáia  haita  (Mel :  Jób. 
60).  E  .sarkaunak  az  ű  farka  vondoza  vala  vtanna  az  égnek 
czillaginak  harmad  raszet  (Mel :  SzJán.  298).  VstSkénél  fogva 
vondozzák  (Huszti:  Aea  10).  Senki  oly  fejedelem  nincsen,  az  ki 
az  elmúlandó  tisztesség  miat  el  ne  merflUySn  és  csac  nem  az 
fSldSn  vondoztasséc  (Prág:  Serk.  413).  E  lészen  jutalmod,  hogy 
ló-farkon  vondoztatol  a  város  utzáin  (Hall:  HHist.  n.97).  A  város 
utszáin  kezdek  vondozni  5tet  (Illy :  SzÉlet.  m.73).  Testét  a 
varasnak  utszáin  vondozván  (Illy:  Préd.  1.609). 

meg-vondoz :  cvi  Vst5k6n  is  gyakran  szegént  meg  vondosz- 
tác  (Pécsi :  HÉnek,  9). 

Vondozód-ik:  [tractor;  geschleppt  werden].  Fekete  posz- 
tóval beterítették  s  az  földön  jó  bővöo  vondozódva  leért  (Mon- 
lrók XI.402).  Aranyból  szőtt  palásttya  a  földön  vondozódott 
(SzD:  MVir.  474). 

Vondoztat :  [raptari  curo ;  schleppen  lassen].  Azután  az 
útszákon  lo-farkon  vondoztaták  őtet  (Hly:  SzÉlet  ILI 23). 

Vonít:  1)  sensim  traho  MA.  [langsam  ziehen].  Ha  lábát 
fellyeb  voníttya,  még  az  nem  részeg  (Szenczi:  RészPoh.  A2). 
A  bajuszát  törli,  vom'ttya  szakállát  (Gyöngy:  KJ.  87).  2)  [cor- 
rado ;  zusammenscharren].  Feyedelmek  a  sok  pénzt  sok  gondal 
wonyttyak  (Pesti:  Fab  40b).  S)  subtraho,  subduco  MA.  heimlich 
ziehen  PPB. 

[Szólások].  Eszembe  nem  vehetem,  hogy  ha  az  fővezér  fel- 
álla-e  vagy  csak  vonitá  magát  urunk  előtt  (Monlrók  VIII. 
331). 

el-vónit :  [subduco ;  wegziehen].  Mykoron  ot  rayta  wezewd- 
nenek,  azonkewzbe  zamar  magát  el  wonyta  elewlek  az  erdewbe 
(Pesti :  Fab.  58).  Az  5  fiat  elvom'ttya  szemec  elől  (MA :  Scnlt. 
152). 


1247 


MEG-VONÍT— VONÓD-IK 


li&VONÓÜIK— VONSZ 


1248 


még-vonít :  [eommoveo ;  Ijovvegen,  zwiiigen).  A  vállát  meg- 
vonétá  (Monlrók  1U.67).  Jobb  karját,  mén  porrá  nem  égett, 
meg  sem  vonitotta  (Szál ;  Krón.  424).  Meg-vonittya  saírát  néha 
kantárának  (Gyöngy:  KJ.  9). 

Vonítás :  1)  [linea ;  strich].  Hárántocon  va^on  vonítás 
felette  (Dév:  Orth.  3).  Másuvá  mutatok,  mint-ha  ot  mcg-feleltem 
volna,  maga  egy  vonyitás  sincs  erről  (Pázm:  LuthV.  417).  2) 
diictio,  tractio  MA.  ziehung  PPB. 

Voníték:  [nodus;  knoten].  Gyermeki  ellen  vetéseczikéid- 
nek  is  vuuytékit  meg  ódom  (Bal:  Csisk.  200). 

Vonítékoa  :  [trusatilis;  suhub-?).  Ez  feier  vonetekos  fedelű 
scatulabaii  egi  iraniű  evregU  arani  lauez  negj.  1878  (TörtT. 
L146). 

Vonító:  [vectuarins;  zug-].  Ha  az  erdei  Skúr  fark  vizében 
egy  io  kortyot  izol  gyakran,  igen  io,  meg  az  vonito  barmot 
Í8,  az  ki  lelegxetSt  nem  vehet,  meg  gyogitya  (BeytheA :  FivK. 
115). 

[Vonitós] 

Vonítósan :  [la.s.so ;  nachlassig].  VonittiSsan  szoUott  az  urak- 
nak, gondolván,  hogy  a  Miliály  vajda  Erdélyben  való  birodalma 
császárnak  sem  fog  tetszeni  (ErdTörtAd.  1.55). 

Vonó:  1)  [astrictorius ;  anziehend].  E  mellett  semmi  édes- 
geti és  magához  vonó  eszkSze  nincsen  ezeknek  (Pázm :  Kai. 
601).  A  természeti  tudomány  tanít  minden  állatoknak  egymás- 
hoz vonó  és  viszontag  egymással  ellenkezfi  indulatjukról  (Misk: 
VKert.  1).  2)  [ad  vehendum  idoneus  ;  zug-].  Aggyon  N.  walamy 
ket  5kr5t  es,  kyk  wtan  ellyek,  mert  nynchen  wonyo  barmom 
(LevT.  1.138).  Tüskéssi  majorban  vonó  ökBr  No.  8.  (ííadv: 
Csal.  11.400).  3)  [plectrum ;  geigenbogen].  Az  liegedfl  :iz  vy 
elme,  az  R  húrai  az  bitnek  gyflmi'lczi,  vonoia  a  .szent  lelek 
(Mel:SzJán.  352).  *Füzfa  hegedűhöz  nád  vonó  illik  (Szirmai: 
Hungária  in  Parabolis  125.  Kr).  Hegedűs  vonóját  ha  gyant;ival 
feni  (Thaly:  VÉ.  11.121).  4)  (elater;  féder].  Az  órában,  mikor 
a  vonó  meg-bomlik,  minden  kerekek  forgási  meg-állanak  (Pázm: 
Préd.  835). 

fegyver-vonó :  (armatns ;  bewafifnetj.  Fegyver  vonó  fér- 
fiac:  viri  bellatores  (MA:  Bibi.  1.224). 

*fenók-vonó :  pythmenulcum  ;  hebeisen  PPB. 

fog-vonó :  dentarpaga  PPBl. 

hajó- vonó :  helciarius  C. 

*hajókötél-vonó :  helciarius  MA. 

*hajólapá,t-vonó :  remex  Pl',  ruderknecht  PPR 

hegedű- vonó  :  plectrnm  C.  tiedelbogen  Adámi :  SprachK. 
216.  Az  hegedSc  hogedfl  vonóval,  [lengetSvel  vonattatnae, 
pengettetnec  (Com:  Jan.  169).  Bizony  az  hasánac  vetné  az 
hegedö-vonót  {Czegl:Japh.  90). 

*kóz-vonó  :  scalprum,  bimanubrium ;  ziehemesser  PPB. 

szén-vonó :  mtabulum,  rutrum,  carbotrahium  MA.  feuer- 
achierer,  ofengabel  PPB.  Meg  czinálá  a  réz  fazekakat  is,  az 
hamu  pemetló  szén  vonókat  is  (Mel:Sám.  141)  EszkSzi  a 
konyfaánac  ezec :  a  t&zbely,  széovonó,  vas  lapát  (Com :  Jan.  83). 

Vonód-ik:  I)  [extendor;  sich  ausdehnen].  Ha  walami. 
akadok  altbal  niegh  esik,  feleo,  hogh  woniogik  az  ^\ílos 
(RMNy.  in.119).  Hadd  jóui  addig,  míg  az  nádméz  vonódik 
mint  az  fonal  (Radv:Szak.  275).  2)  [contendo;  zielien].  A  tö- 
rök nem  Debreczen,  hanem  Arad  felé  vonódott  mind  táboros- 


tul (Bartha:  Krón.  25).  Ott  sok  ember  között  egy  kis  szakállas 
emberke  hozzám  vonódván  ezeket  fornialibu-s  mund>itt  (Mon- 
lrók XXV1I.54).  Ki  Kákóczi  ki  Itódei  fejedelmek  mellé  vonó- 
dik (Thaly:  TörtK.  46).  Minek  vonódik  Gyfir  felé  az  német 
(BercsiLev.  155).  Nem  hiszem,  Kleklsperggel  arra  nem  vonó- 
dott (501).  Ha  innen  arra  vonyódnék  az  német,  minek  való 
volnék  itt  (606).  Géczi  Gábor  SárfS  felé  vonyódott  az  mellette 
való  seregekkel  (669).  3)  [obducor ;  iiberzogen  werdenj.  E  féle 
szem-fény  vesztési  e  világnak  nagy  sokakuak  hályogul  vonód- 
ván szemek  fényére  (Megy;  6Jaj.  lV.2ü>. 

be-vonódik  :  1)  [contrahor  ;  sich  zuzammeuziehen].  Ha 
pár  hagyma  vizzel  kened  az  aszszony  méhét  hó  száma  után, 
a  hé-vonodot  méhet  meg-tágittya  (Nad:  Kert.  307).  2)  (ingre- 
dior ;  hineinziehen].  Oda-bévonyódhatik  az  hajdú,  elállhatja  az 
torkolatot  (Bercs:  Lev.  536). 

egybe- vonódik  :  [conti'ahor ;  sich  zu.sammenzielien].  Bóre 
egybe-vonodott,  sót  mint  a  hóltt  szén  meg-feketedett  (Pázm : 
Préd.  686). 

el- vonódik  :  1 )  [.se  retrahere ;  sich  ziu-iickziebenj.  Étsza- 
kára  el  akartam  vonyódni  Jablonicza  koröl  való  falukban 
(Bercs:  Lev.  192).  Az  had  is  jól  elvonódik  az  é^el  (696).  2) 
[ducor ;  sich  in  die  lange  ziehen].  Még  egy  hétig  elvonódik 
itt  a  gyűlés  (LevT.  1L169).  Az  mi  az  árenda  pénzét  illeti, 
magam  tudom,  hogy  igen  elvonyódott  (MonOkm.  XIX.351). 
Ugy  tet.szik,  hogy  még  egy  ideig  elvonodik  a  generális  békes- 
ség (TörtT."  ni.l5).  3)  (digredior;  sich  entfemenj.  Ki  ki  el- 
vonódgyon  házától  attjának  (Gyöngy :  Char.  303). 

fólre-vonódik :  [diducor ;  sich  verziehenj.  Szemei  is  félre 

vonódnak  tőle  (Misk:  VKert.  676). 

föl- vonódik  :  [sursum  contendo ;  hiuaufeiehen].  Estve  essS 
s  nagy  sötétség  között  felvonyódtak  (Bercs:  Lev.  432). 

lé-vonódik  :  [desc^ndo ;  hinabziehen].  Hadd  vonyódjanak 
le  az  hadak  azontúl  Komáromhoz  (Bercs:  Lev.  712). 

meg-vonódik :  1)  [resolvor ;  ersehlaffenj.  Meg  vonódot 
inakat  ió  v^le  kenni  (MehHerb.  162).  2)  [exhaurior;  ausge- 
hen].  Abrak,  széna  nem  létele  miatt  igen  megvonódván  el  van 
végezve,  hogy  hf'itra  szálljunk  (RákGy:  Lev.  146). 

[széllyel-vonódik] 

széllyelvonódás  :  [oberratio  ;  das  hin  und  her  schwan- 
kenj.  Gondülattyoknak  széjjel  vonódási  és  indúlattyoknak 
rendetlonségi  (PP:  PaxC.  5). 

Vonódás :  [inclinatio ;  neigungj.  Bátran  alusznak  az  i  ter- 
mészeti vonódások  és  testi  kiváiiságok  szerént  való  bftnftkbea 
(Megy:  6Jaj.  1126).  A  maga  vétkes  humorát,  vonyódását  kö- 
veti s  az  a  regulája  (Szál :  Krón.  652). 

Vonós :  [jugalis ;  zug-].  Vagyon  olly  köztök,  hogy  minden 
vouyós  marhája  oda  vagyon  s  az  falunak  is  el  koll  pusztulni 
(TörtT."  L123). 

Vonsz,  vonszon :  traho  C.  MA.  ziehen,  schleppen  PPB. 
Valakit  jótéteménnyel  hozziim  vonszok :  demereor  C.  Ha  en 
félmagaztatandom  fSldlól,  mindeneket  vonzoc  en  hoziam 
íMünchC.  197).  Nagyobban  vonzón  teegSdet  az  telhetetlen 
kyHansaagh,  honnom  az  .balnan  istenek  ymada-sanak  bew- 
chewlety  (ÉrdyC.  330).  Én  vonszom  az  terhet  (LevT.  n.l69). 
Az  oltárokra  is  gyászt  voasznac  vala  (Kár:  Bibi.  1.489).  Egy 
kézzel  istenhez  vonszon,  miissal  viszsza  ta.szít  (Pázm:  Préd  b4). 
A  mit  iiz  egész  anyíiszentegyház  végez,  abban  vlszjU  nem  von- 
szjmak  (Pázm:  LnthV.  61).  Egy  izzó  vas  kesztj-flt  minden  meg 
sfrtés  nélkfil  a  kezére  vonszon  (MA:  SB.  74).  Szekérben  fiivén. 


1249 


VONSZ 


Iltai^vonsz^fOl-vonsz 


1250 


melljet  elefántok  voiisznak  vala  (Mad:  B>ang.  301).  A  takaró 
paplant  mind  magára  vonsza  és  a  társat  fázni  hadgya  (Hall: 
Paizs.  227).  Víz  közi  vonsza  az  hadat  (Bercs:Lov.  321).  Van 
egy  drága  sipom,  erdíket,  köveket  vonszon  nagy  ereje  (Fal: 
Verai  910). 

[SE(51ások].  Kisírt,  vonszon,  édesget  a  magnnk  haj- 
landósága (Pázm:  LuthV.  164).  Vmibe  vonsz:  Lábom- 
b  a  n  vonszom  karmazsin  csizmám  (Thaly :  VÉ.  11.79).  Keresz- 
telő szent  János  és  az  tfibbi  az  népet  egy  házból  más- 
ban vonszák  (MesésK.  6).  Nem  a  heveskedó  áhétatosság 
vonsza  az  ékes  tagos  városokba,  hanem  a  feslettség  (Fal : 
NU.  258).  Vkihez  vonsz :  Svécziai  királyhoz  nem  vonsza- 
nak  az  kozákok  (RákGy:  Lev.  503).  Bevádolt,  hogy  én  Zó- 
lyom i  h  o  z  vonszok  titkon  (Monlrók  Vin.342).  Akár-ki 
azokhoz  vonszon  inkáb,  kik  6-vélle  eggyet  értenek  (Pázm : 
KT.  26).  Az  parázna  aszonixllatok  az  fi  hizelkedeseckel,  vi- 
giorgasockal  az  férfiakat  h  o  z  z  a  i  o  k  vonszak  (DecsiG :  Préd. 
39).  Vh»  vonsz :  El  tfiritec,  ha  valaki  tflteket  rabbataságra 
kénszerít,  ha  valaki  vonszon  rajtatok  (Helt :  UT.  Aaa2). 
Fmire  ronsz:  A  barátok  ezzel  vonzac  balvaniozasra  az 
ifiakat,  hogy  szép  kuruakat,  safarinakat  szabad  tartani  (Mel: 
SzJán.  68).  Az  ér  vágás  a  haragnttakat  csendességre 
vonsza  (Felv:  SchSal.  31).  Miképpen  a  tSrvénnek  egyéb  részeit, 
azonképpen  azt  is  hamis  értelemre  vonszák  vala  az  fariseusok 
(Tel:  Evang.  11.779).  Vaj  ki  sok  átkot  vonszotok  azzal  feje- 
tekre (Badv:  Csal.  ni.278).  B.  a  sz.  Pál  szavaiból  egy- 
nehány bizonyságot  új  formára  vonszon  (Pázm :  LutbV. 
233).  Sókat  az  hamisságra  vonsznac  (Mon:  Apol.  290). 
Hitünkre  nem  vonsz  a  te  szived  (Zrinyi  I.IOO)  Az  z.  irast 
az  magoc  igyekSzetire  vonszak  (Zvon:  Osiand.  13).  Zom- 
zed  a  zomzeégat,  gazda  hazabelieket  a  k  e  n  r  a  vonz'a  vala 
(NádC.  545).  Leczkére  vonszunk  benneteket  (Bal :  Csisk.  400). 
Ezt  Lnther  nagy  dicsekedve  egyéb  helyekennis  említi  s  ma- 
gára vonsza  (Pázm:  Kai.  157).  Az  altalkodot  gonoszság 
másra  vousza  elméjét  (Pázm :  LuthV.  234).  Szavait  nem 
igazán  vonszuc  az  pápára  (MA:  Tan.  1182).  A  bfint  akkor  von- 
szod  a  partra,  midin  meg  gondolod,  hogy  a  bfinért  fSldé 
kSlletik  lenned  (Lép:PTük.  1.15).  Húsz  Jánost,  Viclefet  mél- 
tatlan vonszák  pártyokra  az  atyafiak  (Pázm: Kai.  61). 
Az  emberek  a  philosophiát  próba  kflue  czinalliak  es  a  .sz. 
irast  arra  vonszak  (Fél :  Tan.  15).  Nem  kérdik,  hol  tartatott 
az  arany,  hanem  probakSre  vonszák  (Matkó:  BCsák.  79).  To- 
vábbi reménységnek  firfigyével  maga  részire  vonszani  egy- 
valakit udvari  tsel-vetés  (Fal :  UE.  364).  Meeg  más  s  é  d  ó  r  a 
is  vonszák  a  mestert  és  a  b8mb5l5d5  tanezot  is  el  iártattiák 
vele  (Bal:  CsIsk.  153).  Nem  oluastam,  hogy  azokról  szoUotta- 
nak  volna  Christus  es  ment  Pal,  akikre  te  vonszod  az  fi 
beszédeket  (Tel:  Fel.  111).  Vmit  ivnsz:  Ha  nagy  az  nap, 
mikor  fel  i5,  es6t  vonszon  (C3is.  04).  A  hegedós  gyorsan  köp- 
pent,  véti  6  nótáját,  vonszja  az  fáját  (RMK.  ni.268).  Sok  és 
derék  dolgokban  farkas  nyakat  vonsznak  egymás.sal 
(Pázm:  Kai.  247).  Fegyvert  vonszon  hozzá  és  úgy  vágja 
minden  erejéból,  hogy  ketté  szakad  (Hall:  HHist.  in.l41). 
A  fonó  aszszonyoc  f  o  n  a  1  a  t  vonszanac,  fonynac  (Com:  Jan.  96). 
Tesznek  nagy  óhajtásokat,  nagy  jaj-szóval  vonszanak  sok  h  a- 
rja  n  g  o  k  a  t  (RMK.  III.357).  Szeles  hasat  vonszanak  diczi- 
retnelkfll:  latam  trahentes  ingloril  alvum  (Salánki:  Ejnsm. 
18).  Valamennél  többet  tűr,  szenved,  annál  több  kegyel- 
mességünket  várja  s  vonza  Kegyehned  (MonTME.  IV.251). 
Az  szentelt  olaial  az  fi  homlokokon  keresztet  vonszanak 
(Fél:  Taa  508).  Mikor  hoszszabban  vonszác  az  kflrt5lést: 
cnm  insonuerit  vox  tubae  longior  (Kár:  Bibi.  1.197).  A  ki  szám- 
láitatot numemsoc  alá  egy  1  i  n  i  á  t  vonszoc  és  egyben  adom 
(Helt:  Aritm.  C6).  A  vad  fe  gyökere  bévebben  vonsza  a  fold 
nedvességét  (Pázm :  Préd.  b2).  Az  egyház  kulchai  hatal- 
manac  szflnó  alat  pénzt   vonszanac   az    Christusnac   nilnan 

M.    NTELVTÖBT.   BZÖTÍB.   ttt 


való  mondása  ellen  (Zvon:  Osiand.  66).  Ezekenn  is  az  vrak  és 
mfives  emberek  csak  nem  szakált  vonsznak  (Pázm:  Kai. 
134).  Az  egész  útban  prédikál  és  mayd  ugyan  uyjokat 
voasza  az  szent  irásnac  minden  helyeire  (MA :  Scult.  502). 
Rómával  ujjat  voaszon  vala  (Pós:  Igazs.  11.390).  Üstök  8 1 
vonsznak  az  barátokkal  (Toln:  Vigaszt.  68).  Midfin  az  vrak 
flstSkót  vonsznak,  az  szegény  kSsségnek  k6ll  haiat,  bSret  oda 
tartanny.  1621  (KNagysz.  H).  A  keresztért  illyen  igen  vonsz- 
nak flstíkSt  (Ker;  Préd.  363).  A  magyaroc  mind  vissza t 
vonszanac  vala  és  ugyan  czufollyác  uala  a  királyt  (Helt:  Krón. 
56b).  Ha  egymás  kSzet  czac  viszszát  vonszotoc,  idegen  népec 
is  támadnac  reátoc  (Helt:Canc.  15).  Ennek  derék  dolgaiban 
\iszszát  nem  vonszon  vélle  (Pázm:  Kai.  158).  Viszát  vonsznak 
az  keresztyének  is  némelly  aprólékokban  (Toln :  Vigaszt.  66). 
Nem  sok  ország  vonszon  ebben  velem  viszszát  (SzBodó :  SóDics. 
A4).  A  calvinisták  viszát  vonsznak  a  calvinistákkal  (Pós :  Igazs. 
1.505).  A  mennyin  vattok,  annyi-felé  vonszotok,  szaka- 
doztok (Veresm :  Lev.  154).  Mikor  egy  szemet  héjastul  le- 
metszenek és  más  fának  héja-kSzzé  vonszák,  ezt  szemre 
való  oltásnak  nevezik  (Lipp:PKert.  Dl.  23). 

[Közmondások].  Vonszon  fackó,  de  ismeg  vonszác  fackót 
(Helt:Mes.  221).  A  hona  az  8rd8g  égik  lábat  be  teheti,  az 
masikat  is  vtanna  vonsza  (UecsiG :  Préd.  55). 

által- vonsz.  A  telet  átal  vonszom:  perhiemo;  az  eszten- 
dőt által  vonszom:  peranno  C. 

be- vonsz:  1)  intraho  MA.  einziehen  PPB.  Bátor  semmi 
tagja  az  gyermeknek  meg  ne  fázzék  is,  csakhogy  az  hideg 
eget  az  orrán  bévonsza,  veszedelmes  néki  (Nád ;  Lev.  20). 
3)  detendo  C.  obduco,  obtego  MA.  einwickein,  verhüUen 
PPB. 

el-vonsz :  pertraho,  subtraho,  subduco  C.  abstraho  MA. 
detraho  MedLat.  176.  abziehen  PPB.  [abführen,  wegleitenj. 
Hogy  meg  ne  bontatnec  az  isteni  dicheret8cbe,  8  magát  el 
vonzia  vala  emberéének  niaiassagatol  (DebrC.  270).  Te  Moses 
es  Aaron  miért  vonszatoc  el  a  népet  az  8  munkaiokrol  (Helt: 
Bibi.  L  Dd3).  A  ki  el  nem  vonsza  er8vel,  tolvajul  a  másét,  azt 
ugyan  szentnek  tartyák  (Pázm:  Préd.  19).  Az  asztali  pompa  és 
ruházatban  való  bolondoskodás  téged  az  lelki  ékességére  való 
igyekezettől  elvonszon  (MA:  Tan.  754).  Az  8  virágit  mely  8r8- 
mest  szednéd,  ha  szm'daló  t8vissét81  sem  vonszod-el  a  keze- 
det (Hall:  Paizs.  63).  Ha  ezen  az  úton  el-mégy,  lovadat  el- 
vonszák  és  gjalog  kelletik  haza  menned  (Hall:  HHist.  H.lll). 
Félre  áll  Hektor  a  seregek  kSzzfil  és  el-vonsza  magát  nyugo- 
vás  kedvéért  (111.109).  Az  az  irás  az  6  felsége  hivségétől  el 
vonszon  bennünket  (TörtT.»  1.87). 

elő- vonsz :  protrahó  C.  [hervorziehen].  Az  vtzán  be  teként- 
uén  láta  négy  ketsk§t  egy  sfit8  kementzén  állani  és  monda : 
Be  megyec  és  vagy  kett8t  |el8  vonszoc  bennec  és  megeszem 
azokat  (Helt:  Mes.  303). 

félen- vonsz,  fólre-vonsz  :  [subtraho ;  entziehen,  zurück- 
ziehen].  Bizonyos,  hogy  féke  sem  vonsza  magát,  hogy  elessünk 
(Pázm:  Préd.  173).  Mikor  el-k8zelget  az  8  szarva  el-hányásának 
ideje,  ollyankor  út  nélkfil  való  helyekre  félre  vonsza  magát  a 
szarvas  (Misk:  VKert.  138).  Nosza  gazda  ne  fuss  gazra,  hozz 
bort  az  asztalra,  mert  ha  külön  csak  félen  vonsz,  megüt  amaz 
csalfa  (Thaly:  AdaL  n.98). 

íol-vonsz :  [attraho ;  aufeiehen,  anziehen].  A  sarut  f81  von- 
szom :  calcio  C.  Kezemet  alá  nyújtom  és  tégedet  is  fel  vonszom 
(Helt:  Mes.  372.  Helt:  Bibi.  I.  SSs4).  A  ki  sebes  viz^llen  evez 
és  felvonsza  h^óját,  mihent  az  evezést  tágittya,  mindgyárt 
visszaragadtatik  (Pázm :  Préd.  323).  A  majom  a  vadászoknak 
ott  hagyott  sarujokat  lábaira  fel-vonsza  (Misk:  VKert  226). 

[Szólások].  Felvonszák  vala  az  sátort  (MA :  Bibi.  L129). 

79 


1251 


FÖNN-VONSZ— MEG-VONSZ 


NEKI-VONSZ— VONTAT 


1253 


fönn-vonsz. 

[Szólások].  Éu  még  fen  vonzóm  magamat,  az  gyermekecskék 
békével  vannak  (LevT.  U.28). 

hátra-vonsz :  reeello  C.   retraho  MA.  zurUckziehen  PPB. 

húz-vonsz :  [traho ;  hin  und  ber  ziehen].  Az  6z  irást 
bánnyátok,  hnzzátok,  vonszátok  (Bal:  Csisk.  418).  Húzzák  von- 
ezák  egymást  (Toln:  Vigaszt.  47).  Láttam,  bogy  két  drabant 
egy  polgár  hunyadit  búznak  vonsznak  vala  (TörtT*.  III 103). 

ki-vonszí  extralio,  intertraho,  evefao,  eficio,  exsero  C.  eruo 
MA.  herausziebeu  PPB.  Gyakorta  kivonszom :  electo ;  érivel 
kivonszom :  extorqueo ;  nyelvét  kivonszom :  elingvo  C.  Tü  ki- 
tecnec  zamara  ana^  tehene  a  kútba  esendic,  ee  nem  legottan 
ki  vonnia  é  azt  zombatnac  napian  (MiinchC.  144).  Az  AkÍT  ki 
vonza  az  *  nyakat  az  igabol  (VirgC.  92).  Nemdee  nem  latya- 
tok-e,  kycboda  az,  ky  kyvonza  ez  frátert  az  jmadsagrol  (PéldK. 
5).  Kiuonszom  fegyueremet :  evaginabo  gladium  meum  (Helt : 
Bibi.  I.  Ii4).  Ki  vonszác  a  partra  (Heltt  UT.  D4).  Ki  nem  iShet, 
hanemha  isten  vonza  ki  onnat  (Mel:SzJán.  240).  Fáratságot, 
dagadaat  az  leuele  ki  vonszon  (Mel:  Herb.  12).  Vasat,  golyó- 
bist ki  vonszon  a  testből  (109).  A  segg  rémeseit  ki  vousza  a 
veres  virágú  him  tyik-bégy  (183).  Az  én  vitézségemnek  lelki 
fegyverit  a  nagy  erősségek  ellen  ki-vonszom  (Tel:  Fel.  6).  Ky 
vonsza  az  tengerből  vgy  mint  bolt  eleuent,  meg  meleggeti, 
ételt,  italt  ad  neky  (Kár:  2Könyv.  2).  Kivonszlak,  ugy-mond 
isten,  tégedet  avagy  ki  szabaditlak  (GKat:  Válts.  1.1141).  Kard- 
gyát  ki-vonsza,  fejét  veszi  (RendÉIPéld.  C).  Az  elefánt  mind 
addig  fel-tátva  tartja  (száját),  miglen  mestere  az  6  fejét  ki- 
vonsza  (Misk:  VKert.  26).  Az  fizetésért  majd  kivonszuak  az 
hadak  (Bercs:  Lev.  216). 

el-kivonsz :  cv  Egy  fekete  gyermek  ez  frátert  ruhayanak 
pereménél  fogva  el  ky  vonza  vala  az  imádságról  es  carbol 
(PéldK.  5). 

környül-vonsz,  körül-vonaz  :  1)  eircumveho  C.  MA. 
circumago  PI'Bl.  berumfiibren  PPB.  S)  [circumlinio ;  umstrei- 
chen].  Mint  valami  czircalommal  valamit  meg-cziikalmoznak, 
kőről  vonsznak  (Tof:  Zsolt.  610). 

le-vonsz :  detrabo  C.  exuo,  deturbo  MA.  abziehen  PPB. 
Sarumat  levonszom :  dlscalceo  C.  Oly  haznal  nem  kel  maradni, 
hol  bevvrewd  le  wonzak  a  kewicben  kenyérért  (Pesti :  Fab. 
33b).  Lsten  ollyant  ád  a  iámbor  feiedelem  bellyébe,  ki  nem 
czac  a  gyaptyat  elnyíri,  hanem  a  bőreket  is  levonsza  (Helt : 
Me.«.  62).  Légy  iámbor,  mert  még  a  többit  [bőrt]  is  le  von- 
szom  (291).  A  mészáros  az  marhát  megöli,  bőrét  le-vonsza 
(Com:  Orb.  79). 

[Szólások].  Lo  es  vonszják  néha  kulcsárt  körméről 
(RMK.  111.317).  Ez  földi  lakás  az  soc  gondockal  meg  tőit 
elmét  vgyan  le  vonsza  (Kár:  Bibi.  1.641).  Nem  tnlajdo- 
nittya  magánac,  a  mi  nála  nincsen,  sem  egyebekről  az  6  v  e- 
jeket  le  nem  vonsza  (Coni:Jan.  186).  En  te  rolád  le 
vonzóm  a  pasztorsagot  (Mel :  Bzján.  67).  A  mi  a  ró- 
mai [lApáknak  szemődőkőket  le-vonsz  a,  azt  irja  Sozo- 
menus  a  tizedik  részben  (Pó.i:  Igazs.  L325).  Szentségét 
levonsza:  exauctorare  MA.  Leuonsza  az  telliesse- 
get:  aufert  supplomentum  (Fél;  Bibi.  1.55). 

el-lSvonsz :  [detraho ;  abziehen].  Az  embereket  ugyan 
megnyúzzátok,  az  bőrt  teteméről  mind   el-Ievonszátok  (RMK. 

11.171). 

meg- vonsz :  I)  [snbtraho;  entziehen).  Elfi-vészero,  ki- 
hozom, meg-vonszom :  prodnco  PPBl.  Az  isten  nemykoron 
valakyket  meg   vonzón  az  kyssob  juktwl,  kykot  meg  ajimda- 


kozot  nagyob  mennyey  jókkal  (DomC.  13).  Egy  nyihányazor 
még  az  gubemátomac  tanáczát  is  meg  vonsza  vala,  de  nagy 
mértékletességgel  (Helt:  Krón.  117b).  Czac  meg  vonszod  vram 
az  szükségben  erőss  hatalmadot  (Born :  Evang.  264).  Meg 
uonsza  tfillőc  ugy  mint  balaadatlanoktul  az  &  malasztyanac 
uilagossagat  (Tel:  Evang.  1.323).  Átkozott  szemérmesség  az,  a 
ki  embert  meg  vonszon  az  isteni  szolgálattúl  (11.217).  Az  isten 
az  fi  attiai  gondviselését  soha  meg  nem  vonsza  (Fél ;  Tao. 
Előb.  11).  Semmi  muukatul,  az  mi  en  raitam  áll,  meg  nem 
vonzóm  magamat  (Zvon:  Osiand.  B3).  Ha  adót  ker  az  feye- 
delem,  nem  vonzuk  meg  (155).  Sokan  meg  vonszák  magokat 
ez  világi  győnyőrfiségektől  (Pázm:  Kai.  5).  Mi  miunyájan  sem- 
misedünk  és  el-fogyunk,  ha  meg-vonsza  kezét  tőlilnk  az  isten 
(Pázm:  Préd.  66).  Ha  csak  egy  szempillantásban  megvonszod 
tőlem  malasztodnak  kenyerét  (Pázm :  Imáda.  25).  Az  nazaréu- 
sou  az  kősségtől  ideig  meg  vonszac  vala  magukat  (MA :  Bibi. 
1123).  Irgalmasságomat  meg  nem  vonszom  ő  tőle  (283).  Meg 
vonsza,  el-reyti  magát  (Mad :  Evang.  360).  Megvoneaa  áldásit 
(Ker:  Préd.  51).  A  váras  kapujában  vonsza-meg  magát  (MHeg; 
TOszl.  1.72).  Ha  étket  adsz  néki,  gyilkosnak  mondató),  ha 
meg-vonszod  az  ételt,  kegyetlennek  (Hall :  Paizs.  401).  H)  |ut- 
traho ;  auziehen].  Megvonsznac  minden  harangokat  (MA :  Scutt 
703). 

neki-vonsz  :  (prodnco ;  hinzieben].  Az  álcz  mester  az  mérj 
tzérnát  néki  vonsza,  circalommal  elformállya  mindaddig,  míg 
nem  emberi  ábrázatra  fbrmállya  az  bálványt  (MA:  Bibi.  II 
37b). 

öszve-vonse :  (contraho ;  zusammenzieben].  Gőrczös  kéa- 
nec,  lábnae,  a  ki  az  inakat  őszue  vonsza,  hasznosoc  (Me)  | 
Herb.  46).  Az  oroszlánok  a  magas  hegyeken  magokat  elrejtik, 
testeket  őszve  vonszák  (Misk :  VKert.  54).  A  fagyos  helyen  a 
körmeiket  öszve  vonszák,  hogy  meg  ne  tompuljanak  (55). 

reá-vonsz :  superveho,  involvo  C. 

vissza-vonsz :  retraho  MA.  PPBI.  znrlickziehen  PPB 
Mint  az  vad  almát,  kőként  érzed,  hogy  az  szádat  visza  vonsz.i 
(Born:  Préd.  463b). 

Vonszol :  ftrabo,  tracto ;  zerren,  hin  uad  her  siehen].  Kél 
tíazt  pofra  mentek  as,  regiment  előtt,  az  korcsmán  szokoti 
módjok  szerént  vonszolták  egymást  (Bercs:  Lev.  572). 

VonBzolód-ik :  [trahor,  verro;  schleppen].  Az  assEonyoli 
keudervászonból  burkot  csini'iltauak  az  fejekre,  azt  az  hátokoi 
leeresztették,  hogy   az  földön   vonszolódott  az  farka  (Monlrób 

XI.405). 

el-vonszolódlk :  <x>  A  menyecskéknek  fátyol  volt  az  fe 
jeken,  azt  lebocsátották,  hogy  el  igen  meose  vooaaolódot 
(Monlrók  XI.343). 

Vont:  [textilis;  gewirktj.  Vont  arany  szoknya  (Radv;  Cial 
IL40).  Vont  ezüst  szoknya  (106).  Az  okosnak  el  ne  kerü(j< 
szemét,  akárkiben  légyen  a  vétek,  ha  miadjárt  vont  aranyl«f 
öltözzön  is  (Fal:  VE.  460).  Tenger  szinü  vont  ar;uiy  csápragga 
kengyelig  meg  volt  terítve  (Fal;TÉ.  638).  Isten  hozzád  már 
vány  hiúlék,  vont  ezüstös  kárpitok,  kiket  borít  arany  t^tél 
(Fai:  Vers.  876). 

Vont- :  [inclinatio ;  neignng).  A  kőzönsegos  johoi  vontodbai 
(Megy:  3Jaj.  n.l9). 

Vontat:  1)  [produco,  procrastino ;  in  die  llinge  ziehen,  anf 
schieben).  Senkit  egy  napról  másra  ne  vontass  az  ö  szfikségok 
bon  (Kár:  Bibi.  1.651).  Én  a  disputatiot  nem  vontattam  (Uritlról 
L49).  Mikor  !iz  ihlet  elközelget,  sok  elöljáró  felek  retteutéíi 
vol  üdöt  vontat  iP;izm :  Préd.  5).  Isten  a  bűnösök  rontásává 
nem  siet,  hanem  tör,  üdőt  vontat  (25).   A  sok  IsevéiBel  naprú 


1253 


ELrVONTAT— VOTÁL 


VÓTEÁI^VÖLGY 


1254 


napra  vontattyák  téréseket  (B23).  Vontatta  vala  az  praedikétiot 
k6«el  estvéig  (Zvou:  Post  1.545).  Hogy  sz  üdőt  tovább  iie  von- 
tassuk, kénszerittetem  assecurálnom  őket  (TörtT.'  IV.79).  A 
biblia-könyvek  nem  emlétenek  mást  valakit,  a  ki  utolsó  szem- 
pillantásig vontatván  megtérését  üdvezült  volna  (Fal:  NE.  53). 
Akaróim  Altallyák  magokat  az  idegen  munkába  ártaui,  magam 
vontattam  azért  a  múltt  télben  (Fal:  UE.  415).  2)  devehi  curo 
MA.  fahrcu,  führen  lassen  PPB.  Az  tolmács  úr  restellé  jó  szek- 
szénAs  lovaival  vontatni  azt  a  nagy  mofe-st  (Monlrók  Vin.378). 
Böcsfiletesen  vontatták  az  landkocsisok  5kBt  (Bercs:  Lev.  167). 
Ocskai  nramnak  házokat  kell  bontatni,  bolmi  hajókat  szekere- 
ken vontatni  (542).  örök  háborúban  vontatja  életét  az,  a  kinek 
a  nem  gond  is  gond  (Fal:  UE.  464).  Szekeret,  hajót  vontatni: 
einen  beladenen  wagen,  ein  schiff  gegen  den  strom  flihren  las- 
sen (Adámi :  SprachK.  216). 

el-vontat :  [prorogo ;  vertagen].  Az  p5rt  el  kel  halasztaniok 
és  vontatniok  (Ver:  Verb.  207). 

fSl-vontat :  [ascendo ;  hinaufsteigen].  Kis  apró  giermekek 
czufoUyác  vala  az  Eliseust :  Nosza  szegény  itri  kopasz,  meny 
fel,  vontas  fel  kopasz,  hágtas  fel  (Mel:Sám.  370). 

ki-vontat :  [evelli  curo  ;  ausreissen].  Micoron  eli5t  volna  az 
S  zílése,  naé  kent  zenved  vala,  v^  ho^  ket  fogat  neki  ki  kel 
vala  vontatni  (NádC.  483). 

le-vontat :  [devehi  curo ;  herabführen  lassen].  Újvárt  akarja 
az  német  megszállani,  az  mint  is  már  9  öreg  ágyút  levontattak 
az  várbúi  az  hld  eleiben  (Bercs:  Lev.  513). 

Vontatás :  1)  [dilatio ;  aufschub].  Vontatásra  vSuéc  az 
coronázatnac  dolgát  (Helt:  Krón.  187b).  Ha  a  nem  adom  vagyon 
elóttünk,  ez  a  meg-tagadás  vontatással  nem  válik  keserűvé 
(Fal :  UE.  433).  2)  contractio,  protractio  MA.  zusammenziehung, 
hervorziehung  PPB. 

idő-vontatás  :  [procrastinatio ;  vertagung,  aufschub].  A  mit 
bizonyos  rendelésbfil  meg  akar  adni,  azt-is  gyakran  sok  üdó- 
vontatással  adgya  (Pázm:  Préd.  254).  A  bűnből  ki-térésben  és 
a  penitentzia  hallogatásban  akár-melly  nagy  üdó-vontatást  mo- 
dicumnak  ítílnek  (623).  Minden  idívontatás  nélkül  hozzá-lát 
(Nyr.  X.120).  Minden  további  várakozás  s-üd5  vontatás  nélk&I 
(Tam:  Szents.  133).  Holmi  akadozásokkal  mulattuk  el  az  idő- 
nek ennyi  vontatását  (TörtT.'  1.90).  Idővontatás  nélkül  elvárjuk 
Kegyelmedet  (RákF :  Lev.  L410).  Légyen  mindenkor  valami  idó- 
Tontatás  a  sententzia  és  executio  közt  (Fal:  NA.  219). 

Vontató  :  [vectorins  ;  zug-].  Vontató  marha :  praejnnctnra 
PPB.  Vontató  barom  (KecskTört  n.507). 

Vontatód-ik:  [prodncor,  diCferor;  In  die  lange  gezogen 
werden,  vertagt  werden].  Napról  napra  vontatódik  bűnból  ki- 
térésünk (Pázm:  Préd.  1227).  Ha  vontatódni  kezd  az  gyűlés 
állapatja,  cserélne  meg  engem  Ngod  (TörtT.'  1.90).  IWmai  csá- 
szárné hirtelen  holt  meg,  kire  nézve  császár  az  gyűlést  ad  24 
angusti  akarja,  hogy  vontatódjék  (MonTME.  V.385). 

el-vontatódik :  cv  Sok  üd6  telik  és  vontatódik  el  (Mon- 
TME. Vn.226). 

Vontatós:  (accUvis;  aufsteigend].  A  halmok  a  hegy  tet5- 
felé  menőknek  vontatósok :  colles  cacumen  versus  euntibus 
accUves  sönt  (Com:  Jan.  13). 

VOTÁli :  [sententíam  dico ;  abstimmen].  Kegyelmetek  jól 
tudja,  ez  a  dolog  az  ő  régi  canalisán  nem  folyhat,  azért  is, 
mert  szoro.ssak  a  napok,  azért  is,  mert  minden  atyafiak  nem 
rotálhattak  (Bod:PoL  163). 


VÓTIZAL:  c«  Kár  hogy  nem  vőtízáltatok  a  pokol  ellen, 
hogy  süllyedgyen  el,  vesszenek  el  az  ördögök  minden  kinzó 
szerszámokkal  (Fal:  NE.  63). 

VOTKA :  [vinum  adustum ;  branntweinj.  Dánielnek  van-é 
votkája  ?  Bezzeg  nekem  nincs  dohányom  (Bercs:  Lev.  210). 

VŐ  (vefel  LevT.  L93.  velegény  Helt:  Krón.  188b.  véi  TBrtT.^ 
III.326.  i>t!fel  MehSzJán.  470):  gener  C.  MA.  eidamPPB.toch- 
termann  KirBesz.  129.  Vőlegény :  sponsus,  nuptus  ;  vőfél :  archi- 
tricliuius  C.  Minem  sirhatnac  a  vőnec  fiai,  miglen  velec  vagon 
a  vő,  iőnec  kedeg  napoc,  mikor  tőUSc  elvétetic  a  v5  es  tahat 
bőitőhiec  (MünchC.  29).  Hiua  a  nazna^  a  vőlegént  es  monda 
őneki  (171).  Nem  de  illik  ee  az  vőleghen  fíyauak  beytelnyők : 
numquid  possunt  filii  sponsi  Ingere  (JordC.  379).  Supplikaltatott 
vpala  Sarközy  Mihal  kyralnak  az  weom  jószága  feleol  (RMNy. 
n.165).  Tarczay  Gerget  vefelnek  fogom  fel  vinnem  velem 
(LevT.  L93).  Bizony  én  igen  szerettem  az  édes  vömet  és  akar- 
tam volna,  hogyha  az  mostani  állapotomban  mellettem  lehetett 
volna  (n.49).  Vagyon-e  itt  vőd,  vadnak-e  fiaid  es  leanyid  (Helt : 
Bibi.  LH2).  Hiuattya  vala  Beatrix  a  királyt  hozzája;  végre 
hozá  méné,  de  semmi  vélegényi  aiándékot  nem  ada  n§ki  (Helt : 
Króa  188b).  Az  náznag  az  attia  isten,  a  szent  lelec  belső  el 
foglaló  vűfel  es  hopmester  (Mel :  SzJán.  470).  Király  lehetne 
leánya  fiában,  noha  vey  nem  volna  királyságban  (Valk:  Gen. 
32).  Egy  leánynál  két  vőt  szőrzeni  (Decsi:Adag.  46).  Amaz  uj 
gyülekezetek  az  BrSkké-országló  Jesus  vő-legénységétfll  és  há- 
zasságaiul elszakadott  nyájak  (Pázm^:  Kai.  719).  Az  ördögnek 
veivé  lesznek  (AIv:  Post.  n.218).  Hogy  a  kii-ály  veje  legyek 
(Káldi :  Bibi.  253).  A  nősző  legény  midőn  meg-nyerte,  hogy  néki 
jegyeztessék,  lészen  vő  legény  (Com:  Jan.  117).  Rusztán,  chá- 
szár  veje  elkezdé  beszédét  (Zrinyi  1.141).  A  király  illyen  szókat 
hall :  Szaladgy,  szaladgy,  szaladgy,  mert  ez  az  első-szfilött  gyer- 
mek vejed  lészen  (Hall:  HHist  11.42).  Nem  volt  sem  násznagy 
sem  vőfély  (Monlrók  XL339).  Azt  értettem,  hogy  senki  nincs 
az  Kánné  asszonyom  véi  kSzöl  is  veled  (TörtT.*  IIL326).  lutok 
Mihály  veji  gyógyítására  fizettünk  Ádám  Istvánnak  3  ft  50  d. 
(MouTME.  Ll5).  Pandion  indul  vejével,  a  városba  viszi  azt  min- 
den népével  (GyöngyD:  Cup.  612).  A  vőlegény  pillangóssan 
megyén  előtte  kardossan  (Mik :  TörL.  100). 

VÖCSÖK :  [mergns  castor ;  hanbentaucher].  Semy  holló 
nemőth,  kara  kathonat,  vőczőkőth,  ghemeth  ne  eegyeetek 
(JordC.  95). 

VÖLGY  (KorUhweld  Kovács,  velg  CodPatr.  VL102.  velgy 
JordC.  526) :  1)  vallis,  convallis  C.  thai  PPB.  Mel-veilgh  vallis. 
1208  (Czinár).  ütweugut  [Öt-völgy-út  ?]  via.  1225  (Czinár).  Vrun- 
velg,  piscma.  1260  (CodPatr.  VI.102).  Vrasvelge,  uallis.  1260 
(Wenzel  XI.613).  Korithweld,  Korychweulgh  vallis.  1299  (Kovács). 
Mynden  velgy  bel  tellyesedyk :  omnes  valles  implentur  (JordC. 
526).  Zent  Domonkos  Bononyabol  Tusciaban  mene  hegyek, 
vevlgyek  kevzevt  (DomC.  85).  Kidron,  eg  vőig  vala  Jeruzalem 
mellet  (RMNy.  11.46).  Minden  völgy  be  telic  es  minden  hegdgy 
es  domb  megalaezonodic  (Helt :  UT.  P).  Öt  ezerén  őltéc  meg 
magokat  valami  nagy  mély  völgyre  szőkdőzvén  alá  (Zvon: 
Post.  n.257).  Néhol  hegyek,  völgyek,  kőszálak  látszanak  (Com : 
Jan.  13).  Egy  mély  és  hoszu  völgy  fekszik  tábor  mellet  (Zrinyi 
L50).  Az  ember  itt  a  nyomorúság  völgyében  unalkodva  tőngö- 
dik  (Land:  UjSegits.  1505).  Az  ellenséget  a  dritomai  völgyre 
hajtottam  (Bercs:  Lev.  525).  Egész  prédikátziót  tsinálbatnék  a 
siralomnak  völgyében  lévő  változó  életünkről  (Mik:  TörtL.  471). 
2)  [medulla ;  mark,  kem].  Chac  a  kérgét  hantyac  a  töruennec, 
de  a  derekat  es  völgyet  ingyen  sem  illetic  (Tel :  Evang.  L602). 
A  mit  a  szent  Írásnak  völ^e,  béli,  lelke  ád  élőnkbe,  azt  mond- 
gyuk  (11395).  Az  fák  völgye  és  béli  tellyesbek  hold  töltére 
(Pázm:  Kai.  14).  Szent  János  hirdette  a  Krisztus  istenségét, melly 
mint  a  fának  völgye,  nem  látszik  első  tekintetben  (Pázm :  Préd. 

79* 


1255 


[HEGy-VÖLGY)-VÖLGYECSKE 


VÖLGYEI/-VÖLGYEÍJSÉG 


1256 


135).  Vodd  ki  az  almának  völgyét  (SzakácsMest.  79).  8)  [stria; 
vertiefuug].  Tőrük  szablya,  bárom  völgyü  az  vasa  (Radv:  Csal. 

U.177). 

[hegy-völgy] 

hegyesvölgy 68  :  [moutuosus;  gebirgig].  Eseenek  nagy  ké- 
méén beegyes  wSlgyes  belySkre  (ÉrdyC.  313).  A  lovas  baddal 
nem  subsistáUiattam,  odavesztettem  volna  íket  a  sok  árkos, 
hegyes-völgyes  helységekre  nézve  (Bercs :  Lev.  525). 

Völgyecske :  vallecula  C.  MA.  kleines  thai  PPB. 


Völgyei  :  vallo,  cavo  Sí.  [ausböblen]. 

Völgyelés :  [caoalisj.  Oszlopok  i'el-bocsátások,  völgyelések  : 
*canaliculus  colamnarum  PPBI. 

Völgyelő.  Völgyelö  gyalu:  sinuatae  aciei  runcina  PPB. 

Völgyes :  (striatus ;  gefurcbt].  Egy  seb  helyei  vílgyes  a 
jobbik  pofája  (Gyöngy :  KJ.  107). 

VölgyesBÓg  :  [valles  ;  tliüler].  8em  magasság  sem  v51gye3- 
ség  az  ti  hazamenetelteket  meg  nem  báiithattya  (MA :  Scult. 
46). 


z. 


ZAB:  avena  C.  MA.  haber  PPB.  A  babot,  borsót,  zabot 
polyvájából,  héjából,  tokjából  kitisztítom,  tépem,  morzsolom, 
töröm :  piso  PPBl.  Keth  gabona  merteketb  egy  pénzen  es  zab 
merteketh  egy  pénzen  (JordC.  123).  Toaba  Rezim  vramnak  az 
zabot  k*lgi6  fSl  Kegelmetek  (RMNy.  ni.60).  Zab  sincsen  im- 
már, negyven  pénzen  jár  s  nincs  min  vennem  (LevT.  11.33). 
Az  nimetekben  egy  rosta  zabon  attak  egyet  az  tereknek  (Mon- 
Irók  IIL93).  Ackoron  száraz  nyár,  de  ió,  zab  sleytól  lészen 
(Ci9.  E2).  Zabánk  nem  leszen,  az  búzák  is  aprók  (RákGy: 
Lev.  62).  Egy  búza  aztagh,  egy  zab  aztagh  (Radv:  Csal.  1118). 
Katona-csillag  földerül,  zabot  6  akkor  nem  koldul  (Thaly: 
Adal.  L241).  Szükecske  közöttünk  itt  is  a  zab-klibba  (11.348). 
Parancsolatját  várom,  a  vármegyék  tiszteit  mikínt  kelle,ssék 
büntetni,  mert  külömben  se  zsoldos  se  portás  sem  zab  (Bercs : 
Lev.  698). 

[Szólások].  Várad,  nagy  kárt  tessz  mind  ez  országnak,  hogy 
véget  nem  vetsz  az  sok  vakságnak,  csak  zabot  pállaszsz 
az  nagy  ércjilónak  (Thaly ;  VÉ.  L43). 

vad-zab:  vicia  C.  aegilops  Nom.  78.  Major:  Szót.  16.  PPB. 
traspe  Nom.  78.  vrilder  haber  PPB.  Honnét  vagyon,  hogy  a 
zab  vad  zabbá  változzék :  ut  avena  in  avenara  fatuam  degene- 
ret  (Com:  Jan.  27). 

Zabi :  avenaceus,  avenarius  MA.  habem,   von  haber  PPB. 

Zabos:  avenarius  MA.  im  haber  sich  aufhaltend  PPB. 

ZABÁIiIi  (zabállik  Pázm:  Préd.  390):  helnor  MA.  schlem- 
men,  prassen  PPB.  fressen  Adámi.  Zabalontod :  ingurgitas 
NémGl.  356.  Ighen  bodogh  azért  malaztlibau  ty  zyweteket 
fiel  eppeytheny  es  nem  csak  gyakorta  való  eetelben  zabalny 
(JordC.  828).  Ó  maga  tékozlót,  torkoskodot,  zaballot,  kibe 
talán  meg  is  czemerlven,  azba  holt  meg  is  (Born:  Préd.  390). 
Valaki  a  világ  tejében  zabállik,  úgy  jár  mint  Sisara,  ki  addig 
ivá  a  tejet,  hogy  életét  elveszte  (Pázm :  Préd.  390).  Sokat  ne 
zabállyál  (Felv :  SchSal.  18).  A  ki  mohón  zabál  kin,  elveszti 
izét  az  otthonos  jónak  (Fal:  ÜE.  401). 

[Szólások].  Oh  een  nyawalas  feyemnek  es  bwban  zabalt 
lelkemnek  (ÉrsC.  511).  Nem  illik  a  világ  gyönyörűségé- 
ben zabállani  embereknek  (Pázm:  Préd  118).  A  gyönyö- 
rűségekben ne  zabálj  (Fal :  BE.  575).  Hazugságban  za- 
ba 1 1  o  1 1  kSnyuetek  (Bal :  Csisk.  314).  Fejflnk  felett  vagyon 
a  gySnySrflségnek  tengere,  és  tsak  azok  részesülnek  benne, 
a  kik  itt  alatt  a  lustosban  nem  zabálnak  (Fal :  NA. 
158).  Meg  gyózheted  ezt  az  nyavalyában  zabált  ellen- 
séged (Zrinyi  11.85).  A  sentóket  hyua  mykepen  zomoru  es  nag 
zegensegbe  zabalt  (TelC  126).  Tudatlanságban 
í  a  b  á  1 1  o  1 1  lutherista  (Bal :  Csisk.  267).  Minnyájan  azt  tud- 
gyák,  hogy  szinte  erre  az  jelre  akadtak  és  az  írással  eggyezó 


tudományban  zabállottak  (Pázm:  Kai.  570).  Vér- 
ben zabálnak  sjó  izűen  emésztik  magokat  (Fal :  NE.  31). 
Zaba  Itt  nyalánkságért  balállal  fizetnek  (GyöngyD: 
MV.  28). 

be-zabán,  bele-zabáll :  [se  ingurgitare  ;  unmassig  fres- 
sen). GySniSrflsegbe  be  szabaltatok  (Mel:  SzJán.  443).  Ez  vi- 
lágban bele  zabálnak  es  eyel  nappal  tobzódnak  (Fél :  Tan. 
485).  Eretnekségben  be  zaballot  samosatenianusok  (MNyil: 
Irt.  334). 

föl-zabáll :  devoro,  dilapido,  Ingurgito,  obligurio  MA.  ver- 
fressen,  verschwenden,  verpras,s6n  PPB.  Mindeneket  torkokra 
kSltnec,  felzabálnac  (MA:Scult.  310). 

fölzabállás :  dilapidatio,  obliguritio  MA.  verschwendung 
vemaschnng,  verprassung  PPB. 

ki-zabáll:  exgurgito  PPBl. 

még-zabáll:  [obnio  ventrem  pastu ;  sich  überfressen].  Ha 
az  ló  megzabállic  étében,  azon  megismered,  hogy  megdagad 
és  az  négy  lábát  megteríti ...  Ha  az  ló  az  istállóban  meg  za- 
bállic,  azon  meg  ismered,  hogy  az  orra  el  czepeg  (Cis.  03). 
Ital  miat  meg  ne  zaballion :  ne  potu  ingurgitetur  (Erasm :  Erk. 
43).  A  keresztyén  vértSl  meg-zabáJt  Maximinus  (Hall:  Paizs. 
239).  A  mely  ló  meg-zabállik,  az  oly  lónak  e  hktariomlKil  3 
lotot  adgy  bé  (Cseh:  OrvK.  20).  A  megzabált  gyomi-ot  kitisz- 
títván, bére  hozza  (Nyr.  IX.413).  Hogy  meg  ne  zabállana  a 
feleletből  vett  kevélységben,  megismértetám,  hogy  nálimk  is 
sóval  sóznak  (SzD:MVir.  22). 

Zabállás :  heluatio,  ingurgitatio,  lurcatio  MA.  das  schlem- 
men,  prassen  PPB.  Ev  labok,  keezek  az  torkosságra  az  az 
korchomara,  zabalasra  es  egyéb  bevnekre  menny  (ComC.  220). 
Zabállás,  evés,  ivás,  falás  ellankaszttya  a  testet  (Kisv:  Adag. 
239).  A  bor  szédelgeti  fejeket,  az  egyre-zabálás  fel-keveri  gyom- 
rokat (Fal:  NE.  70).  Okos  mértékkel  nyújtogasson  néki  hol-mi 
szükségre,  nem  zabálásra  valót  (86).  Sokakat  a  zabáUáfi  és 
6ok  ital  meg-ölt  (Fal:  SzE.  519). 

Zabálásság  :  [heluatio  ;  scblemmerei].  Az  disznó  soldomak 
innepet  szentelünk,  kit  nagy  zabállásságban  farsangban  elhagy- 
tunk (RMK.  n.l86). 

Zabálló :  excessivus  in  potu  et  esu  Kr.  [fresserj.  Zabalo : 
vorax  NémGl.  181.  edo  PPBl.  Ez  a  mi  fiuuc  versenyes  es  en- 
gedetlen, nem  akaryia  szónkat  fogadni,  zabáló  és  részeges : 
filius  uoster  iste  protervus  et  contumax  est,  monita  nostra 
audire  contemnit,  comissationibus  vacat  et  luxm'iae  atque  eon- 
vivlis  (Helt:  Bibi.  I.  Uuu3}.  Zabáló  es  torkos  ember:  homo 
devorator  et  bibens  vinum  (Helt :  UT.  Q5).  Torkosnak,  za- 
baUonac  iteltec  (Born:  Préd.  429b). 


1259 


ZABÁLLÓD-IK— ZABOLA 


FÉK-ZABOLA— ZABLÁTUAN8ÁG 


126(1 


Zabállód-ik :  heluor  MA.  schlemmen,  prassen  PPB.  Mynd 
rezvl'gsegyglen  az  borba  zabalodnanak  (KoiDJ:SzPál.  113).  In- 
káb  akarnak  a  tékozló  fiúval  disznók  eledelivel  zabállódni 
(Pázm :  Imáds.  23).  Ez  világ  fiai  tánczolnak,  ugrálnak,  kardos- 
kodnak, játszodoznak,  észnek,  isznak,  zabálódnak  (MA:  SB4). 
Szfinetlenfil  szSmyen  d6s51,  duskáz,  zabálódik  (18).  Hogy  az 
eraber  egyék,  igyék,  zabálódgyék,  ezt  uem  talállya  ember  sem 
Christusnál  sem  az  apastoloknál  (MA:  Scult.  1030).  Akkor 
kezdenek  a  bypokrita  b8jt5s5k  a  husval  zabállódni  (GKat: 
Gramm.  C4).  Nagy  falatoc  nyelésével  é.^  teli  toroc  ivással  5nn8n 
magát  megtölti,  zabálódic  (Com:  Jan.  181).  Hamisságot  csele- 
kesznek,  hogy  zabálódhassanak  (Illy:  Préd.  IL162). 

be-zabállódik :  [lurcor;  sich  überfressen).  Az  borban 
folettéb  disznó  módra  be  szabalodni  mondatik  részegségnek 
(DecfiiG:  Préd.  27). 

Zabállódáa :  [heluatio ;  schlemmerei,  fresserei].  Te  paraszt 
ember  süsd  meg  és  vgy  egyed  az  zabálódás  vtán  (Mel :  Herb. 
5).  Zabálodáfl,  torkos.'iag  és  soe  hiabau  való  mulatsagoc  tamad- 
tou  támadnak  (Ború:  Préd.  409b).  ElSszer  az  negédség,  kevel- 
Bég,  felfuvalkodott  dichekedés  gyomlaltatic  ki,  annak  utánua 
az  fösvénség,  bujálkodás,  zabálódás  (MA:  Tan.  720).  Hol  ma- 
rad az  istennec  emlékezeti,  midőn  az  te  tested  aa  mértékietlen 
íabélódásnak  miatta  oczmány  kívánságokra  gerjedez  (754). 
Sohol  oly  j6vedelmev.5  papi-uraság  niiiczen,  az  melly  eaeknec 
potrohos  gyomrokat  és  papságos  zabálódásokat  megelégíthetné 
(1141).  Az  részegeskedő  élet  és  zabálódás  mayd  ugyan  sefluet- 
lenfil  gyakoroltatik  (MA:  SB.  12).  Az  test  az  itjusági  zábáló- 
dással,  szüntelen  való  dösSléssel  és  bujálkodással  megerStleuSlt 
(36).  Mogyorónak,  baratzknak  és  t8b  egyéb  eöélének  mérték- 
letlen  zabállodása  az  betegségre  való  matériát  igen  segiti 
(KDabr.  D6).  Ha  sok,  az  egésségesekben  zabarlódást  jelent 
(ACsere :  Enc.  182).  A  disznó  síflntelen  való  zabállódás  miatt 
meghizik  (Misk:  VKert.  147).  A  hasnak  zabolátlan  zabálódása 
a  testnek  tellyes  voltát  a  bujaságra  izgattya  (Hly:  Préd.    1,183). 

Zabállódó :  iugluviosus  PPBl.  [gefrassig].  Igen  világos  for- 
máját Írja  ki  a  zabálódó  életnek  (MA:«B.  9).  Efléle  zabálódó 
életrul  mondgya  a  bölcs  Salamon  .(10).  A  zabállódók,  tobzó- 
dik tulajdon  fogaikkal  ásnak  vermet  magoknak  (KirBesz.  110) 

ZABOLA,  ZABLA  (szahola  Szék:  Zsolt.  19):  frouum, 
orea  C.  chamus  MA.  zauni  PPB.  Ló  *zabülAját  kivetni :  equis 
frena  detrahere  PPB.  Horogba  es  zabolaba  ^ekyk  alokath 
mogh  zorohad,  kik  hozyad  nem  kezelgethnek  (KiilcsC.  72). 
Az  állókat  meg  kel  szorittani  szabolaual  §s  fékkel  (Szék: 
Zsolt.  29).  Domolchky  zabla  parazf  (RMNy.  11.170).  E^  ez\\'st 
lánc,  2  zablia,  eg  biciak  (111.91).  Kitsoda  mégyen  az  eaet  hal- 
hoz uaboláckal  (Kár:  Bihl.  1.538).  A  ló  néha  meg-vadúl,  kivált- 
képpen zabola  nélkül  lévén  (Com:  Jan.  35).  A  aabolát  a  lónac 
szájában  vetvén  (8()).  Kállai  Jánosnak  egy  ezüstös,  bogláros 
fékagyat  zabolástúl  (Radv :  Csal.  in.293).  Aii  ratiola  c.'^ináló 
rá  vévé  magát,  hogy  tiszta  íézböl  csinál  zabolát  (MonOkm. 
XXIfl.lOO).  El  is  csináltuk  vala  mind  a  négy  zablya  vassal 
együtt  igen  jól  (MonTME.  IV,267).  Zablya  nélkfil  a  tó  soha 
nem  leszen  jó  (Kisv:  Adag.  114). 

[Szélá;9ok].  Kalló  az  Tiszántúl  való  földnek  és  bajdú- 
ságnak zabolája  (TörtT.í  IV.82).  Ez  labola  volna,  hogy 
többre  ne  lépjenek  az  eb  adakozással  (Fal:  UE.  485).  Mag- 
zattyokat  nevelkídésekben  zabol ában  tarcsác  (Zvon: 
Pö.st.  1.192).  Szigutíeket  tartyák  zablábau  (Zrínyi  n.53).  Zabo- 
hiban  koll  tartani  ílkiit  (Gér:  KárCs.  IV.23S).  Zabolában  tartja 
a  basákat  (Mik :  TörL.  412).  Isten  kegyelmessége  fénylik  ab- 
ban, hogy  az  igazakat  zabol ából  itattyn  (Pázm :  Préd. 
23).  Zabülábúl  iván  mértéklette  s  orvoslotla  torkosságát  (Tarn : 
Szeuts.  11).  Tudta  isten  jól,  hogy  a  mi  deltzeg  koménységftn- 
ket  senuui  úgy  z a b o  1  á u    aem   hurdozhattya,    mintha 


szünetlen  szemünk-elítt  forog,  hogy  zsidóbiránk  vagyon  (Pázm : 
Préd.  164).  Birodalom-alá  vettetett,  zabolán  hordoztatik,  mert 
nra  és  bírája  vagyon  (2).  Szájára  botsátotta,  zabolán  nem  hor- 
dozta (19).  Könnyebb  lett  volna  a  forgó  szelet  zalxjlán  hor- 
dozni, sem  hogy  e  két  nagyságos  asszouykát  megengesztelni 
(Fal:  NA.  148).  Tarts  zabián  az  nyelvedet  (Zvon:PázmP. 
283).  Az  isten  az  6  gond  viselésénec  zaboláján  tartya  az  em- 
bereknec  zilaj  és  el  vetemedet  indulattyokat  (Pós:  Igazs.  IL39). 
Magát  zabláu  tartani  legnagyobb  hatalom  (Kisv:  Adag.  224). 
Zabolán  kell  tai-taní  a  hitelt  (Fal:  UE.  377).  Tartsad  zabolán 
heveskedő  indúlatídat  (444).  Szemeyt,  hogy  széllyel  ne  nyar- 
gallauának,  mint  egy  zabolán  megh  tartóztatta 
(Lép:  PTük.  1112).  Igen  reá  vigyáz,  zabolán  tudja  vi- 
selni az  katonákat  (RákGy :  Lev.  70).  Zabolára  nem 
foghatták  a  természetet  (Fal:  NE.  49).  Níntsen  méltóbb 
uránnál,  a  ki  zabolára  szoktatta  indulatait  (Fal: 
UE.  366).  A  kívánságnak  zaboláját  megereszsze 
(Illy:  Préd.  IL169).  Neki  ereszteni  az  zabolát:  laxare  fibulam 
(Docsi:  Adag.  237).  Az  szemek  zaboláját  rángatja 
(Bercs:Lev.  7S).  Hamar  az  zablát  szájukba  megránták 
(Liszti :  Mars.  8).  Mikorou  meg  zalazták  az  okosságnak 
z  a  b  0 1  a  y  a  t,  nem  gondol  az  lelekxSl,  ki  istennek  kepére 
vagyon  teremtetuen  (BodC.  1 IX  Igaz  itéletibíl  a  zabolát 
néki  tágítja  és  szájára  bocsátja  (GKat:Titk.  Elób.  5).  Pa- 
rancsoljon kiki  magának  és  ingó  vágyódásit  zabola  alá 
bírhatja  (Fal;  UE.  395).  Ha  Ilosvaíval  az  had  jó  lese, 
másnak  kell  azt  adui  és  magát  zabola  alá  vetni  (Berca: 
Lev.  537).  Ment  a  fertelmeaségtfli,  erSs  zabola  alatt 
tartja  gerjedelmeit  (Fal:  NE.  9).  Minden  isteni  törvények 
zaboláia  nélkfll  szabad  életben  volt  (Zvon:  Post  L15). 
Ha  a  phariseusok  zablát  szén  duethe  ténec,  te  is  ai 
eretnekeckel  vetekeduen  5ket  megszeléditheted  (Mon:  Ápol. 
265). 

fék-zabola:  orea  MA.  gebiss  am  zaume  PPB. 

kájnnány-zabola :  hipatum  PP.  ehl  scharf  gebiss  PPB. 
A  nagyliirfl  paripák  délczegeb  szektának  lenni,  míglen  finom 
kármán-zabolákkal  igazgattatván,  kézhez  nem  .szoknak  (TörtT.* 
III.3S2).  Az  emberi  test  öt  érzékenységgel  ki  vagyon  ékesítve^ 
csak  hogy  ezek  árulói  lelkünknek,  ha  kármáuy  zabolán  nem 
tartjuk  őket  (Fal:  BE.  571). 

kormáuiy-zabola :  (babeua;  zügel].  Az  ifjúság  megkí- 
vánja mind  közel,  mind  távolról  a  kormány  zabolát  és  szemes 
vigyázást  (Fal:  NU.  323). 

kemény-zabola :  lupatum  C. 

Zablál :  [moderor ;  ztlgeln,  miissigen).  Ételeben  es  italataa 
az  A  kiuansagat  es  mohsagat  meg  mertekN  es  zablaKa  (Pécsi; 
SztlzK.  111). 

jZablál  talán] 

Zabláltalanság :  (licentía;  zilgelloeigheit).  Fordecb  el 
tfilem  nyoluemnec  zjiblaltalansagat  (Pécíi:  Ágost  2). 

Saboláa,  sabláe  :  frenatus  HA.  getSnmt  PPB.  Zabolás 
fék :  orea  C. 

Zabolátlan,  zablátlan :  1)  eSreuatua,  eSrenis,  infrenii^ 
íufrouus  MA.  ungeziiuuit  PPB.  Zabolátlau,  biíja-sierelet :  "etíre- 
nus  amur  PPBl.  Temérdec  orcz^ju,  ki  szégyent  nem  ismert, 
zabolátlan  szájú,  ki  tsac  veszélyt  szerzett  (Czegl:  Japh.  17), 
S)  [etfrenate;  tmgezühmt,  schraukenlusj.  A  testi  indulatok  és 
a  lelöknek  gSzős  vágyódási  zaboládau  járnak  (Fal:  NE.  63>, 

Zablátlanság :  effrenis  licentía  MA.  nngezfihmtheit,  grasaé 
froihoit  PPB.  Az  Epicurus  szabados  zabtátalansigira  viszik  az 
emberekel  (Pázm:  KaL  364). 


1261 


ZABOLATLANU^-Z&OSKÓ 


BÓR-ZACHKÓ— ZAJOa 


Zabolátlanvü :  effreuate  MA.  wild,  kilhn,  ungezahmter 
weise  PP13.  Kik  zabolátlanul  mindet)  szabadságra  rúbamiak, 
nem  ok  nélkül  mondattiac,  bog>  Christust  megh-tagadták 
(Czegl:  Japh.  94). 

Zaboláz :  freno,  infreno  MA.  zSnmen  PPB.  Netn  zabolázza 
az  fi  nielvet :  non  refrenans  liugnam  (Fél:  Bibi.  II.14I).  Haszon- 
talan sanyargattam  és  zaboláztam  testemet  (Pázm:  Préd.  25). 
Óvéit  tanítsa  békéséges  töré-sre  és  az  ű  zilyaságokat  zabolázza 
(MA:  Tan.  199).  Kérjük  istennek  sz.  fiát,  hogy  ezt  a  fene  bes- 
tiát, a  sátánt  zabolázza  (Misk:  VKert  84).  Zabolázd  az  pogáut, 
ronts  meg  5  karjokat  (Thaly :  VÉ.  L204).  A  rósz  erköltsüket 
S  szokta  zabiázni  (Orczy:  KBltH.  216). 

föl-zaboláz :  infreno,  freno,  confireno,  capistrum  admoveo 
MA.  zaumen,  eiohalflem  PPB. 

fSlzabolázás :  infrenatio  MA.  inoapistratio  ;  daa  einzaumen, 
einhalftem  PPB. 

ki-zaboláz :  eSreno,  defreno  MA.  auszatunen  PPB. 

meg-zaboláa :  freno,  refreno,  coérceo,  coiubeo  C.  zSnmen, 
bandigen  PPB.  Megzabalasta  Ateth :  dutít  eqnum  quo  vult 
i  NémQl.  293.  Valaky  alytya  Amagat  zeraetesnek  lehny,  meg 
I  nem  zabolaznan  az  A  nyeluet  (VirgC.  140).  A  fejedelmek  a 
I  jatékdolgokhoz  feletébb  való  indulattyokat  meg-zabolázzák  (Tel : 
Fel.  91).  Az  anya-szent-egy-ház  vigyázása  meg-torkolta  és  zabo- 
lázta ezeknek  vakmerSségét  (Pázm:  Préd.  717X  Az  szegény 
árvákat  védelmezd  meg,  zabolázd  meg  az  erSszac  tevSket  (MA  ; 
BibL  V.7).  Az  engedetleneket  meg  szabolászni  (Zvon :  Osiand. 
104)  Kiket  bflntetésre  méltóknak  ítélnek,  megzabolázzák  (Czegl : 
MM.  76).  Az  ki  az  szerenchét  meg  nem  zabolázza,  végtére  is 
veszélyre  aztot  ragadgya  (Zrínyi  L154).  Kit  ha  megh  nem  zabo- 
lázunk, hattra  maradott  re.sechkejet  orszagimknak  maga  alá 
haitia  (TörtT.  Vin.76).  Méltó  volna  efféle  nyughatatlankodokat 
megzabolázni  (T8rtT.>  1.601).  Zaboláztassanak  meg  kérkedésBk- 
ríl  (Thaly:  Adal.  n.344).  Az  oktalan  állatokkal  köz  külsí  érzé- 
benségeket  megzabolázván  (Csiízi:  Síp.  508).  Rút  állapot  vagyon 
kőztök,  megzabolázom  őket  (Bercs:  Lev.  126).  Erísits  meg  en- 
gem, hogy  rósz  száudékímat  megzabolázhassam  (Gvad :  EP. 
173). 

megzabolázás :  refrenatio,  coircitio  C.   zaumang,  baudi- 
gtmg  PPB.   A   nem  jámboroknak   megzabolázására  vannak  a 
)c,  ostorok  (Com:  Jan.  136). 


Zabolázás :  infrenatio,  frenatio  MA.  das  zaumen  PPB. 
ErJtlen  a  gonosz  indulatok  zabolázásiban  (Pázm;  KT.  237). 

[Zabolázatlanít] 

meg-zabolázatlanit :  [indomitum  reddo ;  nnbandig  ma- 
chen).  Talám  híre  az  quártélynak  megtartóztatja  az  jövóket  s 
megzabolázatlam'tja  a  jelenvalokot  (Bercs:  Lev.  158). 

[Zabolázód-ik] 

meg-zabolázódik :  [coerceor ;  gebandigt  werden].  Az  rossz 
kóborló  hadak  naponként  megzabolázódnak  (RákGíy:  Lev.  164). 

ZACSKÓ  {satska  Mel:  Herb.  168.  sahho  ÉrdyC.  497.  »:aí^ 
cz6  Mel:  Herb.  37.  mlcsó  PPB.  zsacsU  Bethl:  Élet.  1.165) :  sacca- 
lus,  loculus,  pera  MA.  saeklein  PPB.  Els  monda  nekik,  mikoron 
kíldelek  titeket  sakíonal  kii  es  tassolnal  kii  es  saronal  kii, 
mi  nem  valami  ziksektek  volt  (DöbrC.  456;.  Mostan  kinek  sak- 
csoia  va^on,  ve^  fel  tassolat  es :  nunc  qui  habét  sacculum, 
tollat  similiter  et  peram  (DebrC.  458).  Meene  kSzykbeu  az  zee- 
genyeknek  egy  sakcho  peenzzel  (ÉrdyC.  497).  Szakczóban  kötöd 
etzettel,  az  vak  szemre  kStíd,  igen  ió  (Mel :  Herb.  37).  Ha  leue- 
lét,  gyökerét  egy  satskában  kótM  a  málnának,  ki  hozza  a 
f^vént  az  hóagból,  vesébíl  (16S).  Az  be  petsételt  satskokat  el5 
hozá  és  néki  adá  (Kár:  Bibi.  I.483b).  Ne  legyen  az  te  sakcsod- 


ban  avagy  taslyodbau  ket  féle  niertok  (Szár:  Cath.  o3).  Szedd 
zacskóban,  nyomogasd  ki  az  savójából  (Kadv:  iízak.  181).  Had 
álljon  vagy  két  napig  egy  fazékban,  avagy  függeszd  fel  egy 
saeskóban  (290).  Tegye  a  mustármagot  egy  zacskóban  (Lipp: 
PKert  11116).  70  forintos  zsacskópénz  (Bethl:  Élet.  165).  Ha 
akkor  kötött  hajjal  vagy  zsacskóban  varrott  hajjal  valaki  elé- 
jött  volna,  azt  mindnyájan  kaczagták  volna  (Monlrób  XL354). 
A  zsaeskó  zsíros  vala,  a  kutya  megette  (Thaly:  VÉ.  IL386). 
Roszsz  vászon,  szennyes  zatskó  abban  való  szakadozott  levelei- 
vel (Bod:Pol.  127). 

bőr-zacskó :  [sacculus  coriaceus ;  ledersack].  Kilentz  száz 
erszény  pénzt  rakának  bőr  zatskókban  (Mik:TörL.  347). 

dohány-zacskó  :  [sacculus  tabaci ;  tabaksbeutel).  Csinál- 
tasson szarvasbörbűl  két  dohányzacskót  (TörtT.»  ia.S77).  A 
dohányzacskók  már  készen  vadnak  (378). 

patkoló-zaoskó :  [beschlagtasche].  A  ládácsbában  hordoz- 
ták az  patkoló  zacskót,  lóvakarót  s  törlő  szűrt  (Monlrók  XI. 
369). 

ruha-zacskó :  Escus  líneus  PPB. 

sallangos-zacskó  :  [sacculus  fimbriatus ;  beutel  mit  fran- 
sen  versében).   Nékem  is  sallangos  zatskóját   nyújtotta  (Qvad: 

FNói  9). 

gJATJ-R  (saüU  Radv;  Csal.  11.76.  sá^y  Pázm :  Préd.  1221. 
saffyTom  JordC.  61) :  sapphirus ;  saphir  PPB.  Hft  labay  alath 
oly  mynt  saffyrom  kew'b?l  alkototh  pagymontom  (JordC.  61). 
Egy  gyengyes,  aranyas  fekethe,  tyzenedgy  kő  vagyon  benne, 
satfely,  rwbynth,  smaragd  (RMNy.  11.210).  Az  arany  tsak  fészke 
és  feneke  volt  a  sáfilyok,  gyémántok,  smaragdok  és  egyéb 
minden-féle  drága  kövek  szépségéből  rakatott  köntösnek  (Pázm : 
Préd.  1221).  A  mely  orvosságok  méreg  nyavalyák  ellen  tsínál- 
tatnak,  jó  kte^kbe  safErt  elegyíteni  (ACsere:  Ene.  251),  FAggeo, 
kynek  az  mellyeben  safiU,  rubintok  es  gemantok  vadnak  (Radv : 
Osal:  II.76X  Násfa,  kibe  egy  saphil  és  négy  blask  vagyon  (Gér: 
Kái€s.  rV.227). 

ZAGYVA :  1)  spartum,  juncus  MA.  riedgras  PPB.  2)  ca- 
rectum,  herbetum  MA.  bast,  ein  ort  voll  riedgras  PPB. 

ZAGYVÁL :  commisceo,  confundo  MA.  zusammenmíBcben 
PPB. 

egybe-zagyvál :  cw  Sok  beszédeket  kerget  es  zagyvál 
egyben  (Gyarm:  Fel.  37).  Az  Fhilep  Melanthon  volt  pedig  fő 
egybe  zagyuálóia  az  augustana   confessionak  (Bal:  Csisk.  242). 

ZAQYVAlí :  [confnse ;  verwirrt].  Vallását  nem  valami  imigy 
amúgy  szagyván,  hanem  az  5  tisztaságában  igyekezte  megtar- 
tani (Megy:  6Jaj.  IV.25). 

1.  ZAJ,  SZÁJ  :  I)  fragor,  strepitus  MA.  das  krachen, 
geprassel,  rauschen  PPB.  Zay  támad  te  népedben  es  te  men- 
den  erősséged  meg  puzteitatnak  (BécsiC.  195).  Latuan  Pilátus, 
ho^  semmit  sem  haznalna,  de  inkab  zay  lenne,  megmosta  8 
kezet  (MünchC.  68).  Nagy  zaj  és  üvöltés  lín  (Monlrók  HLőO). 
Ne  betsüld  mindjárt  nagyra,  a  mi  zajjal  és  zörgölődő  pompá- 
val kezdődik  (Fal:  BE.  611)  2)  glacies  cum  fragore  labens  ín 
undis  MA.  PPB.  [eisstoss].  Bodrog-vízének  nagy  zaja  miatt  által 
nem  költözhetvén  (RejtLev.  68).  Hacsak  az  Vág  zajjá  meg  nem 
tartóztatta,  elhiszem,  ma  valahol  általment  az  Vágón  (Bercs: 
Lev.  218). 

zerden-zaj :  [ventosus ;  leichtfertig].  RíH,  szeles,  zerdenzaj 
ember  :  homo  *ventosns  PPBl. 

Zajos,  szajos :  1)  undisonus,  fi-agosus  MA.  wie  wasser 
rauschend  PPB.  Jajos-zajos  szélvész  régen  hány  és  ráz,  böcsös 
régi  fényem  befogta  szenny  és  máz  (Thaly:  Adal  11.152).   Ha 


1263 


[SZAJOSIT]— MEG-ZAJDUL 


ZAJDULÁS— ZAJQOLÓD-IK 


1264 


mi  módon  hozzáférhetnek  a  vétekhez,  vagyon  dicsekedés  nagy 
és  zajos  iránta  (Fal:  NE.  47).  Javallási  a  [xiruépnek  akár  melly 
zajos  dicsérettel  hangoskodjanak,  elégtelenek  arra,  hogy  a  ritka 
emberek  rajtok  kapjanak  (Fal ;  UE.  379).  Megforgatják  a  monda- 
moudát  és  utcán  piacon  is  fondorkodnak  véle  zajos  hahotával 
(410).  Zajos  búsult  tenger  (Fal :  Jegyz.  936).  3)  [ebrius ;  be- 
rauscht].  Nem  azonképpen  vagyon,  mykeppen  ty  aloyttyatok, 
hogy  ezek  zayosak  volnának,  mywei  hogy  napnak  harmad 
horaya  legyen ;  non  ut  vos  praesumitis,  isti  ebrii  sünt,  quum 
sit  hóra  diei  tertia  (JordC.  710). 

[Szajosít] 

még-azajo8Ít:  [inebrio;  berauschen],  Crystusnak  szent  weere 
zayosycz  meg  engemet  (ThewrC.  303).  Meg  zayosetom  en  nylay- 
matli  werrel:  inebriabo  sagittas  meas  sangvine  (KulcsC.  286). 

ZajOBod-ík :  [glacies  movetur ;  eis  treiben].  A  víz  is  zajo- 
sodni  kezdvén  követ  hozzám  be  nem  jöhetett  (Monlrók  XV. 
319). 

meg-zajosodik :  1 )  [tiirbor ;  sich  verwirrenj.  A  Magyar 
hazának  elébbeni  csendes.iége  meg-kezdett  vala  zajosodul 
(GyöngyD:  RK.  153).  2)  [inebrior;  sich  berauschen].  JSy  ah  po- 
hárra, ah  kinél  ah  hiueknek  az  \^  lelki  indulatiok  meg  zaioso- 
dik  (Ozor:  Clirist.  188).  E18szer  io  bort  adnac,  az  vtan  hogy 
zaiosodnac,  alab  valót  (Bom:  Préd.  94).  A  bortúl  megzajosodik 
feje,  bolond  örömre  gerjed  szíve  (Pázm ;  Préd.  958).  Téliek  a 
sok  italtól,   meg-zajosoduak,   meg-pikósodnak  (SzD:  MVir.  357). 

[Zajosul] 

még-zajosul,  meg-szajosul :  [inebrior;  sich  berauschen]. 
Zomehoztak  hozzad  yönek,  te  nalod  meg  zayosulnak  (CzechC.  7). 
Az  yztelen  vyz  borraa  valtozeek  as  meg  zayoswlwau  meg  ys- 
mereek  Cristust  ew  choda  teeteleebeu  (ÉrdyC.  75).  Mynden 
ember  elezer  yo  borth  aad  evv  vendeegliynek  as  mykoron  megh 
zayoswlannak,  ottan  oUyant,  ky  alab  való  (CzechC.  124b).  Oth 
lez5n  rezSkseeg,  meg  zayossulnak  fi  hazának  bewsegetfli  (SándC. 
11).  Zomehoztak  hozyad  yvíiiek,  the  ualad  meg  zayoswluak 
(ThewrC.  291).  Mid8u  a  bor  ittaltól  meg  zaiossúlt  volna  a  feie, 
io  keduet  vén  magának  (Helt :  Mes.  318). 

2.  ZAJ  ? :  [tumultuor ;  larmen].  lm  az  pápa  doktori  véle 
szemben  állának,  semmi  igaz  beszédnek  flk  helt  nem  adnak, 
mint  egy  paraszt  tSrvémben  egymás  eWtt  zajának  (EMK.  V. 
250). 

[Zajdít] 

meg-zajdít :  [fugo ;  in  die  flucht  schlagenj.  Félek  rajta, 
szélt  fogviin  Károli  hada,  csak  2000  lovas  német  is  megzajditja 
(Bercs:  Lev.  391). 

Zajdul :  commovoor,  tnmultuur,  strepo  Sí.  (aufgeregt  wer- 
den].  Int  volt  sok  veszéllyel  zajdúlt  szerencsére,  még  vereked- 
hetett Murányba  végtére  (Gyöugyü ;  MV.  8).  Nincsen  nyugo- 
dalma zjíjdúlt  elméjének,  jáióktól  nincs  vége  értekezésének 
(107).  Ve.szeu  új  éledést  ó  megént  szívében,  csendesíti  habját 
zajdúlt  elméjében  (GyöngyD:  KJ.  439.  SzD:  MVir.  197). 

föl-zajdul :  1)  [tiunultum  moveo;  lUrm  maciién).  A  három 
isteni  személyek  tanátskoznak  egymásval,  de  fel  zajdulnak  ez 
következés  ellen  a  sidok  (GKat:  Titk.  28).  3)  [aestuo;  auf- 
brausen).  Nem  csendesíthetem-le  felzajdúlt  habjait  szomorú  lel- 
kemnek (SzD:  MVir.  77). 

meg-zajdul :  1)  [tumultimi  moveo;  anhnihr  erregen].  Igen 
busulának  s  meg-is  zaiilúliuiak  káros  igyekezotin  (Liszti:  Mars. 
88).  Igeu  szólának  öszve,  azonkezbo  megzajdolának  és  látiím, 
hogy  kettil  el  esek  (Gér:  KárCs.  III.329).  9)  [conturbor;  in 
verwirrung  geratenj.  Az  had,  mihelyt  Komáromnál  hallja  .-tz 
németet,   bizony   megzajdúl   (Bercs:  Lev.  4).   Az   had    annyira 


megzajdúlt,  hogy  portá.st  deíelsassat  nem  tudok  álh'tanom  (30). 
Ha  i.sten  reá.segéti  /lkot  ott,  tndom,  megzajdúl  az  szeredi  is 
arra  nézve  (269).  Holmi  gaz  és  hamis  hírre  nézve  is  megzaj- 
dúlnak  s  egymást  fogják  hozni  confusióta  (274).  S)  [inebrior; 
sich  berauschen].  Végre  itt  a  pinezén  csak  megzajduláoak 
(KecskTört.  asOO). 

Zajdulás :  1)  [motus ;  verwirrung].  Két  ágyú-lövés  lén  Mu- 
rány  várában,  kin  az  egész  sereg  lín  nagy  zajdúlásban  (GjöugyD : 
M V.  83).  8)  [inebriatio ;  berauschimg].  Nem  a  bortul  való  meg- 
melegedések  és  zajdulásokbul  tselekedték  ezt  (Ker:  Préd.  838). 

Zajog,  zajong,  ezajong :  obstrepo  C.  vociferor,  tumultuor, 
blatero  MA.  schreien,  brausen,  ein  getils  machen  PPB.  Zaiog- 
nac  embereknec  sokaságától  (BécsiC.  249).  Mondjad  uram,  ezek 
ne  zajogjanak  (RMK.  IV.335)  Mit  zjiiogtok  és  sirtok  (Kár : 
Bibi.  III.35b).  Sokszor  zaygottak  es  fel  kialtottac,  hogy  nem 
kellene  engedni  az  5  regi  .szabadsagokat  (Bom:  Préd.  670).  Az 
kSrflle  ualo  seregec  zaignac,  kialtnac  (Tel:  Evang.  1.453).  Ha 
zayog  az  gém,  reggel  es8t  váry  (Cis.  G3).  Zaigottál  e  haragod- 
ban (Vás:  CanCath.  231).  Zaigottál  e,  szitkozottal  §  (Agend. 
100).  Templomitokban  az  fejér  rokolyában  az  fa  kepék  el8t 
szajongotok  (Alv:  Itin.  220).  K5riill5k  az  apró  gyormekecskék 
zajognak  (Hall :  P.iizs.  362).  Meg-nyittya  az  ajtót  zajogván  ma- 
gában, aegyiptomi  nyelven  szól  bé-jutásában  (GyöngyD :  Char. 
40).  Az  katona  valóban  zajog  az  fizetésért  (Bercs :  Lev.  213), 
Ez  az  hajdú  meghallotta  Újvárnak  hírit,  nosza  zajgani  (271). 

Zajgás :  vociferatio,  strepitus,  sonitus  MA_  das  schreien, 
rauschen  PPB.  El-tóltek  fiileim  a  sok  zajgassál :  *6trepuiit 
aures  clamoribus  PPB.  Jelénénec  zozatoc,  zaigasuc  es  men 
gSrgéséc  (BécsiC.  74).  Ve^ed  el  en  tüllem  te  enekidnec  zaiga- 
sat  es  te  igrec  kessegidnec  euekit  nem  halgatom  meg  (233). 
Zekerec  felelmenec  zaigasa :  tumultus  quadrigae  tumoris  (248). 
Mynden  ember  meg  halgassa  es  zaygasat  meg  allassaa  (ÉrsC. 
483b).  Az  sok  zajgás  miá  megsiketült  vala  (RMK.  IV.194).  I^y 
kép  irót  kérdnek  vala  egyszer  sok  jámborok,  hogy  megírna 
sokadalombéli  számtalan  sok  zajgást  (VI.2S).  Haluau  Josue  a 
vigadó  népnec  zaygasat :  audions  Josue  tumultum  populi  voci- 
ferantis  (Helt :  Bibi.  lRr4).  Tragar  szo  es  éktelen  czelekedet, 
bolond  zaygas  nem  volt  kSztSc  (Bom:  Préd.  91).  Christus 
wranc  ellen  ackor  15tt  efféle  zaygas  (454).  Az  vigadóknac  zay- 
gásoc  (MA:  Bibi.  1120),  Mit  használ  vallyon  az  ajakaknak  zír- 
g5l5dések  avagy  zajgások,  a  hol  a  szűv  néma  (GKat:  Válts. 
L1140).  Beszedi  bolond  boéri  zajgási  voltak  (RákGy:  Lev.  418). 
Igen  sok  számtalan  szavai  szajgása  után  igére  magát  arra 
az  basa,  hogy  szerez  levelet  (ErdTőrtAd.  11.22).  Zajgást  hallink 
az  piaczon,  elijedénk  TörtT.'  m.102). 

[Zajgat] 

meg-zajgat :  [fiigo ;  in  die  flucht  treiben).  lunettova  bizony 
megzajgatnak  az  törökök  bennünket  (TörtT.^  VII 124).  Az  Tren- 
czéu  alul  vissza  szaladt  népnek  roliquiáit,  az  bol  kaphatta, 
megzajgatta  (Bercs:  Lev.  SS).  Meg  lesz  még  itt  az  vásár,  csak 
addig  érhessen  Nagyságod  bennünket,  míg  meg  nem  zajgatnak 
(137). 

Zajgó :  clamosus  C.  streperus  MA.  schreieriscb,  raus<:heud 
PPB.  Micor  lattauúlna  Is  az  igreóeket  es  a  zaigo  népet,  monda 
(MünchC.  30).  Zaigó  ember :  citeria  (Decsi:  Adag.  313). 

Zajgód-ik :  murmuro  NémGl.  295. 

Zajgódás :  rmuor  NémGl.  23.  tumultuatio  Kr.  [larmj.  Na- 
gyobb részént  úton  s  .sok  értetlen  csöcsömek  kiáltásával  zajgo- 
dásokon  irtam  (Gyöngy :  MV.  EWb.  4). 

Zajgolód-ik  :  [vociferor ;  schreien].  Mit  zajgolodtok  annyira 
egymással  (Njt.  XIV.461).   Zajgolódva  kérdik:  Akartok-é  egy 
I   értelemben  lenni  velünk  (Bercs :  Lev.  492). 


1265 


ZA»}pA-7!ÁIX)G 


ZÁLOGOL— ZÁLOGOZÓ 


1260 


ZAJDA :  sarcina  MA.  büiriBl.  biirde  PPB.  Zajda,  buttyor, 
máiba:  sarciiia  Major:  &(5t.  421.  A  butyoroc,  zajdáe,  mellyek- 
ben  az  i  egyben  rakott  takarmáuyokat  magockal  bordozzác, 
ffleo  :  a  tiirba,  tAsk/i,  iszák  (Com:  Jan.  93). 

Zajdácska :  sarcinnia  MA.  biindelein  PPB.  S^edgyök  8szve 
jaydácskáját,  portékáját  (Mad :  Evang.  215). 

Zajdás  :  .'sarcinatus  MA.  PPBl.  in  ein  biindel  gepaekt  PPB. 

ZAJVAlTY:  [?].  Az  cserge-sátort  is  mikor  felvonták  vala, 
csak  egy  zajványnyal  vonták  vala  fel . . .  (ErdTOrtAd.  n.82). 

1.  ZÁKÁNY:  [?].  Erdély  k5rnyRl  találuj-i  kRlemb  kfilemb 
f§Ie  madarakat,  zákányokat,  vad  páuákat,  ieles  sólymokat 
(Helt:  Krőa  6b). 

2.  ZÁKÁNY :  fex,  sordes,  sqnalor,  impuritas  Sí.  [boden- 
satzj.  A  hngy  állapodása  közép  szerént  vató,  világos,  tiszta, 
arany  szemfl ;  zákány  (ülepedése)  fejér,  sima,  egyarányn,  hegyes 
(ACsere;  Enc.  169). 

Zákányos  :  immundiis,  impurtis,  sordidns,  spnrcus  Sí.  [be6g]. 
Bort  árulsz,  melly  csak  poshat  s  zákányos  (Czegl :  Tromf  144). 
íme  vissza  küldöm  zákányos  írásod  (Orczy :  KöltSz.  243). 

ZAKLAT :  cogo,  m'geo,  torqueo  MA.  zwingen,  treiben 
PPB.  Ezért  a  dologért  zaklat  engemet :  *fiagitat  ille  me  hanc 
rera  PPBl.  Tartományokat  gyakorta  való  ki-ütésekkel  zaklat- 
ták ((Mkt:  AU.  21).  Az  szent  atiáknak  kónyueket  bnijátok, 
zaklattiátok  (Bal:  Csisk.  399).  Mennyetek  átkozottak  f/lld  gyom- 
rában, ottan  bűnösöket  zaklas-satok  kínban  (Zrinyi  11.86).  Ki  a 
romai  vallásban  vagyon,  zaklassa  a  nagy  istenért  (Czegl ;  MM. 
300).  Egy  Eiides  Tamás  nevű,  hogy  zaklattuk,  bezárá  az  ajtót 
és  tolvajt  kezde  kiáltani  íBethl:  Élet.  263). 

el-zaklat :  [depello ;  vertreiben].  Elűzték,  szem  elöl  elzak- 
latták (SzD :  MVir.  12). 

ki-zaklat :  [expello;  austreiben].  Minden  ellen  tartókat  vagy 
m^-öltek  vagy  Ui-zaklattak  magok  közül  (SzD :  MVir.  459). 

meg-zaklat  :  [pei-vestigo ;  durchsiichen).  Zaklatnák  meg 
jobban  a  pad  allyát,  talám  megmutatná  magát  sz.  Tamás  (Vás : 
CanCath.  496). 

Zaklató :  infestator  PPBl. 

ZÁLOG,  ZÁLAG :  hypotheca  C.  pignus,  arrha  MA.  pfand, 
nnterpfand  PPB.  Az  ievende  dichesegnek  nekeenk  zalaga  adatik 
(WinklC.  39).  Ha  the  barátodnak  rwhayat  el  vetted  zalagbba, 
nap  nywgat  el8t  meg  aggyad  hv^eky  (JordC.  58.  249).  Mynden 
yozagat  el  weztegete  ees  zalagba  hagya  (ÉrsC.  545).  Eltauozec 
8t81e  a  pénz,  el  ragattatanac  a  zalogoc  (TelC.  86).  Aggyam  kezé- 
hez az  keefh  szálagh  theoreokeot  (RMNy.  III.78).  Kd  kevclgen 
oly  embert,  kynek  zálagya  nyncz  (LevT.  1.162).  A  zalagnac 
gy5m51czes  i5uedelmét  fel  tudnác  a  deréc  ado.ságra  (Helt: 
Krón.  165b).  A  farkas  nem  jó  helljTe  ment  volt,  tehát  ott 
kellett  zálagba  a  farkát  hadni  (Helt :  Mes.  289).  Zálagban 
vonszák  el  niháját  (Kár:  Bibi.  1.526).  Hamis  vsoras  zálagtol, 
odd  magad  hazug  tanúságtól  (Bom:  Ének.  83).  Te  vagy  Jacob 
latoriaia,  nalunc  atyadnac  zálaga  (338).  A  szent  lélek  isten,  kit 
zálogul  adat  az  mi  színünkbe  a  CJiristns  (Tel:  Evang.  U.73). 
Ez  mindenkor  io  elet,  mert  istennec  aiandeka  es  az  köuetkezendö 
öröc  eletnec  zálaga  (L448).  Az  leieknek  zálaga :  pignus  spiritus 
(Fél :  Bibi.  11.53).  Mennyivel  felségesbek  a  lelki  jók,  úgy  mint  a 
bÜDök  botsánattya,  a  mennyei  boldogságnak  zálagja  a  gyomor 
töltésnél  íPázm :  Préd.  42).  Kezesek,  zálagoe  adattatnae :  dantur 
obsides  (Om :  Jan.  148).  K8z  jelt  avagy  zálagot  Irivánd :  pignus 
vei  praedam  postula  (190).  Amaz  zálog  felól  végre  beszéllenek, 
kézhez  vételére  mely  napot  tegyenek  (Gyöngy:  KJ.'  34).  Ha 
zálagnl  niházatot  vészsz  (lUy :  Préd.  11.50).  Az  armistitinmnak 
izálogi  volnának  az  követek  (Bercs:  Lev.  472.  562).  Mihelyt 
M.  mnxvTÖET.  szótíe.  m. 


tapasztanák  az  emberek,  hogy  tőlünk  nincs  mit  várniok  külön- 
ben, hanem  nagy  zálognak  örvével,  megiímmk  bennünket  (Fal : 
VE.  364). 

Zálogol :  pignus  capio ;  eiu  pfand  bekommen  PPB. 

[el-zálogol] 

elzálogló :  [pignorator ;  verpfáuder].  Az  szaloglas  az  olsza- 
loglo  felowl  mondatyk  annak,  a  ky  az  ew  tulaydon  iozagath 
másnak  engedy  flny  (Ver:  Verb.  159). 

meg-zálogol :  pignus  aufero  PPBl.  pignus  capio ;  ein  pfand 
bekommen  PPB.  Bennünket  meg  zaloglana  (Bom:  Préd.  213). 

megzálogolás  :  pignoris  captio  ;  das  pfiinden  PPB. 

Záloglás :  c«  My  legyen  az  iozagoknak  szaloglasa  ?  Az 
iozagrol  walo  szaloglas  keeth  keppen  erfetykfVer:  Verb.  159). 
Azoknak  liallgatói  erős  büntetések,  nyomorgatások,  záloglások, 
birságlások  alatt  szokatlan  pápistái  ceriuioniákra  kényszeritteté- 
nek  (Szál:  Krón.  146). 

Zálogos:  1)  hypothecarins  C.  pigneratieius  MA.  znm  pfand 
gehörig  PPB.  Zálagos  jiíszág,  m.irha  vagy  akármi :  res  *pigue- 
ratitia  PPBl.  Kerekes  Andraítbul  eteltek  az  zálagos  raszet  nem 
Kalmár  Marthonthnl  (RMNy.  III.122).  Zálogos  jo.szagot  tartani 
nem  volna  szidalmas  (Ver:  Verb.  144).  Kerestess  józan,  bfl, 
zálogos,  gyors  ifjú  legényeket  (RákGy ;  Lev.  65).  Az  ezüst  mívet, 
mind  zálogosat  s  mind  as-szonyom  anyám  számára  valót  kezünk- 
höz adta  volna  Kegyelmed  (Gér:  KárCs.  rV,124).  Az  pénzes 
jószág  egyvaló  legyen  az  leányokkal  az  zálogos  levelek  contiuen- 
tiája  szerint  (Radv:  Csal.  111.256).  2)  [pignerator;  pfiinder].  Tér- 
tének, hogy  az  8  zalagossa,  kynek  5  j'ozagat  hanta  vala  zalagba, 
onnan  menne  lowa  hatan  (ÉrsC.  547).  Mas  ember  jószágát 
zálagosul  birja :  alterius  bona  pignoris  titnlo  tenens  (Ver :  Verb. 
283).  Elég  görög  lakik  itt  benn,  zálogos  emberek  (RákGy:  Lev. 
238)  Egyházfiakat  minden  városokon  igen  hiteles  jó  lelkiesmé- 
retü  zálogos  embereket  konstituáljanak  (Bod:  Pol.  65). 

Zálogosít:  [pignero ;  verpfanden].  Tizenhárom  várast  ö 
elszakasztá,  nyolczvan  ezer  forintért  zálagosítá  (RMK.  111.358). 
Ha  illyen  idő  nem  volna,  hogy  merném  jószágomat  zálogosítanom, 
ahoz  is  kész  volnék  (Nád:  Lev.  167). 

el-zálogosít :  oppignero  MA.  verpfanden,  zn  pfand  gebén, 
versetzen  PPB.  Mind  mezeinket  mind  szSleinket  elzálagositottuc 
(Kár:  Bibi.  I.430b).  Az  földet  én  vétettem  el,  egy  oka,  hogy  az 
mostoha  el  nem  zálogosíthatá  (LevT.  11.52).  Ha  az  tíz  ezer 
magyar  forintot  le  nem  tenné,  ottan  mindjárá.st  a  testamentarins 
uraknak  elzálogosítsák  (Radv:  Csal.  III.263).  Ha  más  észreveszi, 
csak  bosszúságunkra  is  elzálogosítja  s  me's.szébb  esünk  tőle 
(TörtT.'  II1163). 

elzálogosítás :  oppigneratio  MA.  verpfándung  PPB.  Meg 
szabadittya  [az  népet]  az  asurától  és  ioszagoknac  el  zálogosításá- 
tól (Kár:  Bibi.  I.430b). 

meg-zálogosít :  oppignero  C. 

Zálogosítás  :  oppigneratio,  inscriptio  MA.  verpfándung,  ver- 
schreibung  PPB. 

Zálogosság :  [pignus ;  pfand).  Vagion  Chiaky  Istwan  vram- 
mal  való  zalogossagh  feleol   való   igazitaswnk  (Radv:  CsaL  HL 

160). 

Zálogoz :  pignus  accipio  MA.  ein  pfand  nehmeu  PPB. 

meg-zálogoz :  oppignero,  pignus  accipio  MA.  pfanden,  em 
pfand  nehmen  PPB. 

Zálogozás :  pigneratio  MA.  pfiindung  PPB. 

Zálogozó :  pignerator  MA.  der  pfand  uimmt  PPB. 

80 


1267 


ZANÓT— ZÁPOROS 


ZÁPOKSÁG— BE-ZÁR 


1268 


ZANÓT,  SZAJÍÓT  (uanét  líákF:  Lev.  V.321.  zanyél  321)): 
1)  resta  bovis,  cylisus,  uuuuis,  aciitella  MA.  stallkraut,  hauUecliel 
PPB.  A  szanot  iiiagua  és  virága  mézes  vizbon  főzve  meg  tisz- 
tittya  a  sárt  (MehHerb.  21).  Hasonló  a  boisfftböz  és  szanothoz 
(118;.  A  pásiotos  fflli5z  .szániláltatnac  tik  liur,  kakuk  tSrjék, 
zaiioth,  ezer  jó  fö(Com:Jaii  24).  Nagyon  megirtottuk  az  jó 
rendnek  akadékos  zanyétjátúl  szabados  földünket  (RákF:  Lev. 
V.320).  Nem  arat  az,  az  ki  raak  zanét  .szaggatis  ntán  veti 
magát  (.321).  Zanót,  erís  gyökerű  fö,  a  nyájak  pisztorinál  igen 
esméretes  (Váü :  OrvSz.  182).  A  nagy  hó  górékat,  zauótzot 
le-zúzta  (Gvad;  RP.  232).  3)  caespes  MA.  rasen  PPB.  grüner 
wasen  Adámi. 

erdei-zanót :  cartannmi  MA.  vvilder  saffran  PPB.  Erdei 
zauot  vagy  tot  Báfráiiy :  cartliomum  Major:  Szót.  129. 

Zanóeos :  [ononibus  consitus ;  voll  liaucheclieln].  Múzsák 
is  szerelnek  árnyékos  erdőket,  utálják  a  pnszta  zauótzos  mezfiket 
(Orczy:  KöltSz.  156).  Kéve  fiainak  zanótzos  hazája  (160). 

1.  ZÁP :  putridus,  cariosns  MA.  fául,  wurmstichig  PPB. 
Záp  tyukmony:  *hypenemium  oviim,  zepliyria  ova;  zápon  maradt 
tojiisok :  ova  *irrita  PPBl.  Az  torma  orodat  tekeri,  igy  Pázmán 
nám  záp,  rutt  bfizzel  főit  (Zvon :  PázmP.  331).  A  madarak 
monyakat  tojnak  és  azokon  ülvén,  a  uiíg  meg-elevenednek, 
hanemha  zápok,  fiakat  kSltenec  (Com :  Jan.  29).  A  tyukmonyak 
ne  egyszersmind  kSlte-ssenek  ki  avagy  zápon  maradjanak  (ACsere: 
Enc.  280). 

[Zápos] 

[Záposod-ik] 

még-záposodik  :  [putrefio ;  verfaulen].  Igen  megzáposodott 
8  avosodot  állapottyában  mer&ltilnk  a  b&nnek  (Kim;  Ének.  91). 

Zápul :  putesco  Kr.  [verfaulen], 

még-zápul :  cv>  A  denevérek  ha  tsak  meg  illethetik  Í8  (a 
gólyák  tojásit),  mindjárt  meg  zápúlnak  (Misk:  VKert.  335). 

2.  ZÁP :  [moláris ;  backzahn).  0  fogoc  ment  orozlannae 
fogay  es  6  zapioc  ment  orozlan  kSIkeie :  uiolares  ejus  ut  ciluli 
leouis  (BécsiC.  203).  Isten  meg  töri  8  fogókat  5nn8n  zaiokban, 
6  zapiokat  meg  zegi  vr  (AporC.  2).  Az  5  fogai  ollyanoc  mint 
az  oroszlannac  fogai  és  azoknac  ziipjai  ollyanoc  mint  az  orosz- 
lánnac  zápjai  (MA:  Bibi.  11.182.  MA:SB.  35). 

ZÁPOR :  ninibus,  tempaslas,  imber  MA.  platzregen  PPB 
Hirtelen  mint  egy  záporos.s5 :  rei)onte  tamquam  procella  MA 
Nagi  zápor  esS  kezde  leh  zakadiii  (DebrC  IfiH).  Dávid  nagy 
mennydörgéssel,  villámással  záporossöt  látván  mond  (UMK.  V. 
8.5).  Nagy  bew  zapur  essS  leszen  (Kár:  Bibi.  11.118).  Le  szallotl 
az  zápor  ass6  (Fél:  liibl.  Ml).  Az  zápor  es.sfi  es  M  ez  leueg'l 
égőket  által  iaruan,  az  fíildre  lehűl  (Mon:  KépT.  2).  Az  nagy 
ziipor  el  reke.szti  az  embereket  az  munkáiul  (MA :  Bibi.  1.473). 
Az  c.s5  letsepftg  las.san,  a  zápor  sflrftn  (Com:  .lan.  10).  Az 
léleknek  kednét  az  kárvallásn;ik  k<5  e.ssíije  zápor  módgyár:i 
még  fflvébon  le  csopfilli  (Czegl:  Enoch.  111,12).  Kicsiny  víz,  d" 
gyakorlább  aszó,  mert  csak  valamely  zápor  ossótül  is  megárad 
(Monlrók  XV.448).  Éjfél  tájban  kis  felh«  mozdúla  és  abból 
azután  nagy  zápor  csordula  ((iyöngyD:  Cliar.  335).  El-tére  :i 
büszszullásuak  fene  hó  zápora  (Csúzi:  Sfp.  404).  Reám  szakad 
a  zápor  (SzD:  MVir.  76). 

Záporkod-ik  :  (tuiimltuor ;  aufruln-  erregen]  Ezek  a  zájxir- 
kodó  magyarok  e^'jauis  után  liároni  embert  csak  záporküdáss;il 
tettek  vala  királyokká  (Liszny :  Krón.  304). 

Záporkodás:  [seditio;  aufruhr].  (Liszny:  KróiL  304). 

Záporos  :  (nimbosns ;  stiirmi.sch).  Zűrzavaros  liáboruknak 
szélvészei,  záporos  6z5nnyei  (Biró:  Préd.  B). 


Záporság:  [imber;  platzregen].  A  nyil  úgy  szállt  reá  mnit 

bűrft  zíipor.iág  (Kónyi:  HRom.  182). 

1.  ZÁK:  vectís  C.  pe.s.sulum  MA.  sera,  claustrum;  riegel, 
spare  PPB.  El  ronta  erczes  aitokat  ^s  vas  zarrokat  el  tíire 
(Szék:  Zsolt.  113).  Az  városoc  meg  valánac  erőssitetuén  magas 
küw  falackal,  kapuckal  és  zárockal  (Kár:  Bibi.  1.159).  Minden 
eiel  ew  m.'iga  te.szi  vala  be  az  aito  zariat  (Pont.  54).  Az  erís 
értz  kapukat  eltöri  nagy  kSnnyen  az  8  nagy  vas  zárjokat 
(MNyil:&ült.  Iö9).  A  kapuuac  vannac  az  8  betévó  zárjai: 
porta  habét  claustra  sua  (Com:  Jan.  122).  A  kapuknak  vas  és 
érez  zárjaikot  el-rontja  (GKat:  Válts.  1807).  Vedd  ki  én  testem- 
ból,  mellyen  vagyon  nagy  zár  (Zrínyi  1.40).  Kiket  a  nemzetsé- 
geknek szoká.sa  av.igy  törvénye  kettős  zárral  meg-zabolázott 
(Laskai:  Lips.  4ÍI)  Csiuáltattimk  Lakatos  Mihálylyal  öreg  láda 
sarkát  és  ajtó  vas  zárját  (MonTME.  1.295).  Nem  csináltatnak 
zárok  a  jámbor  emberekért  (Kísv:  Adag.  175).  Ne  zenvedd,  hogy 
kezén  foglalja  jxigány  zár  (Kónyi:  HRom.  22). 

ajtó-zár :  repagulum  C. 

elő  s  hátra  tolható-zár:  *remis.sariu3  vectis  PPBL 

kapu-zárja :  patibulura  PPBl. 

nyitó-zár :  scblossriegel  Nom.  32. 

Záros,  záras  :  repagulatus,  clausulatus,  pes-sulatus,  veeticu- 
latus,  vectibus  pes.sulisqno  instructus  MA.  verríegelt,  versperrt 
PPB.  Záros  kamara,  záros  hely :  conclave ;  meg-nyitni  a  záros 
helyeket :  *revellero  claustra  PPBl.  Kolczos  és  zjiros  város : 
urbs,  in  qua  portae  et  serae  smit  (MA:  Bibi.  1.267).  Azokat 
er8s  záros  hely8ken  es  nagy  clastromokban  8rziti'ik  (Alv:  Itin. 
217).  A  kfi.szikláuak  rejtekére  egy  záros  ajtón  mentenek  bé 
(||:ill:  Hflist  II.Iül).  Bemenvén  az  czejtházban,  négy  ablak 
v:ni  rajta  vas  rostélyos,  kívül  vas  pléhbSI  való  záros  ablakok 
(TörtT.«  IV.151).  Vasas  záros  láda  (Gér:  KiirOi  IV.445.  447). 
Vajha  vjlna  .szárnyat  ftlzheló,  a  ziiros  fogságból  azzal  ki-mehetS 
(GyöngyD:  KJ.  432).  Adatnál  tSmiStznek,  még  pedig  zárosnak 
(PliilFlor.  27). 

Zárosán :  [occlaso ;  verriogeltj.  Fut  a  kapura  a  német, 
tjirtja  záro.san  az  gémet,  mond  berdiit  —  oho  herr  gott  (Thaly: 
Adal.  IL334). 

2.  ZÁB. :  occludo,  oppessulo  MA.  verschlies.sen  PPB.  Chris- 
tusba  szaarta  b8lcz6.segnok  bft  tarliazit  az  attia  (Mol:  Szjiüi.  3). 
Ayto  z;irua  mene  az  apostoloc  eleiljonn  Ls  (Born:  Préd.  31). 
Zárd  .szivedben  ezt  is  (0,e:;l :  MM  39j.  A  magyarokat  adó  fizetés 
alá  zárta  volna  (Liszny:  Krón.  228).  Megütköztem  Eboczki  rela- 
tiójiin,  hogy  az  kaput  zárva  tartottJi  (Bercs:  Lev.  365).  Zjirt 
ajtód  ne  légyen  legalább  jó  akaróidra  nézve  (Fal:  UE.  440). 
Ajtózjirva  maguk  lévén  úgy  viselik  magokat  mintha  az  egész 
világ  jelen  volna  (509).  Hatalmiuu  e  fíildön  szörnyű  luigy  határt 
zár  (Kónyi:  HRom.  102).  Alomra  záija  szemét  (SzD:  MVir.  31). 

be-zár :  elaudo  MA.  obsero  PPBl.  zuschliesseu,  verriegein 
PPB.  Bé-7Íuni  az  útját  :  aditum  *praestruero  obice  l'PBl. 
Ayto  be  zarua  megyén  hozzaioc  (Born:  Préd.  256).  En  hiueim 
meneyetec  be,  kaputokat  zaraiatoc  be  (Born:  Ének.  329).  Be 
zaruan  az  te  altodat:  clauso  ostio  tuo  (Fél:  Bibi.  1.8).  Aito  be 
zaruan  meg  allot  a  tanituanyoe  k5z8t  ( Vás :  CanCath.  576). 
Az  isten  igéjét  az  mi  sziveinkbe  bézárjuc,  rekosz-szfic  és  mog- 
Srizzfic  (MA:  Scult.  301).  AytiVbeziirva  ment  bé  a  házba  (Mad: 
Evang.  326).  Az  ajtót  tedd,  zárd  bé  a  zárt,  pléhot  rá  eresztvén 
(Com:  Jan.  107).  Nem  azért  zártuk-bé  kapuinkat,  hogy  hatalma-<- 
ságodnak  állyunk  ellene  (Hall :  HHist.  1.2)  Elmém  vágyódnék 
sétálni  s  bezárt  fogh:'iz:nnhúl  akarna  kimenni  (Thaly :  Adal.  1. 
190).  Zárom  bé  brazédem  immi'iron  végképen  (11.67).  Jobb  az 
possessio  az  praotensiónál,  könnyebb  bezárni  az  ajtót  (Bercs: 
I*v.  501).  A  czéh-gyfllést  bé-zárlt  ajtí^kkal,  titkon,  selétlien 
szokták  tartani  (Biró:  Préd.  5). 


1269 


ELtZAR— (ZÁRLAT) 


BE-ZÁRLAT-SZARÁNDOKOL 


1270 


el-zár :  [claiido ;  verrieeeloj.  E^k  U  elAtte  el  zárott  lakatuk 
(Orczy:  KOltH.  80). 

ki-zár :  exclndo  Sí.  [ansschliessen].  KOnnyebb  kizárni,  mint 
kivetni  az  embert  (Bercs:  Lev.  501). 

Zárakod-ik,  zárkod-ik,  zárkoz-lk  :  [se  includere  ;  sicb 
eiiiscliliossen].  Klastrom  rekaszében  zárakodváii  (Tarn  :  Szents. 
11). 

be-zárkodik,  be-zárkozik :  committere  .se  in  *conclave 
PPBl.  [sicb  einsfblíp.ssen].  Bezarkoztac  es  czac  mocczanni  sem 
mertec  (Boni :  Evang.  III.  141).  Tököliné  bezárkodott  vala  válo- 
gatott bajdúsággal  (Monlrók  XXVn.53). 

Zárat:  [inclusio;  das  schliessen].  Vettem  [a  levelet]  estve 
kapiizáratkor,  páter  Pál  hozta  (TörtT."  III.382). 

Záró :  clandens  Kr. 

kincs-záró  :  [tlie.saurarias;  scliatzmeister].  Tesaurarius  vagy 
király  kiuts  záró  (Not:  PM.  103). 

[Záród-ik] 

be-záródik :  (includor ;  sich  einschlias.sen].  El  fogianak  az 
igaz  tanetok,  ottan  be  záródik  az  eg  (Mel:  SzJan.  195). 

Zárol :  clando  MA.  schliessen  PPB.  Zárlott  hely :  clanstram 
PP.  Kristii.s  öregkorában  i'igy  ment  tanitvánvihoz  zárlott  ajtó- 
kon által  (Pázm:  Préd.  102).  A  nyelvet  a  természet  a  fogak  és 
ajakak  rekeszébe  zárlotta  (814). 

be-zárol :  obsero  C.  occindo  MA.  znschliessen,  verschlies- 
sen  PPB.  Ha  be  nem  zarlatatnak,  az  kegyetlen  lialal  be  me- 
gyén (VirgC.  136).  Mi  eoron  lattá  volna  ^et,  felkele  hamar  es 
5  el5tte  az  aytoot  be  zarla  (NagyszC.  554).  Zent  Pal  beb  zarla 
az  aitot  nagi  er5.ssen,  zent  Antal  kegig  igen  k5ni5r5g  vala 
neki,  bogi  meg  nitnaia  íDebrC.  114).  Az  .ij-to  be  va^on  zArol- 
uáii  (Sylv:  UT.  I  ICiO;.  Mig  az  adoktul  mi  meg  iuaendftuc,  az 
aytot  be  zarlyac  (Bom :  Ének.  298).  Az  be  zarlot  k6nyvet  meg 
nyittya  (Bora :  Préd.  2601  Minec  elStte  az  városnac  kapui  be 
zárlatnánac  (Kár:  Bibi.  1 194).  Kezdec  az  el  reitet  helyeket  fel 
keresni,  be  szárlottakat  fel  t5rni  (Decsi :  SallJ.  9).  Az  meny- 
orszagot  bezarlac  az  emberec  eliSt  (EsztT:  IgAny.  210).  Az  ur 
8  reájoc  bézáriá  az  aytót :  inclusit  eos  dominus  deforis  (MA : 
Bibi.  17).  Bezárlanac  mindent  az  5  szftrSkbe  (MA:  Scult.  310). 
Elj5ve  Jesiis  ayto  bezárolva  (ZvomPost.  1.701).  Ffileidet  be- 
zárlod-e  (Mad :  Evang.  8).  A  lakat  kulcsai  zároltatik-bé  (Cbm : 
Jaa  108).  A  reá  fordított  kSvel  bé  nem  zároltathatott  volna 
(Udv:Dáv.  67).  A  városbéliek  erSssen  bezárolták  a  kapukat 
(Hall:  HHist  L2) 

bezárlás :  inclusio,  occlusio,  conclusio  MA.  das  eiaschlies- 
sen,  versperren  PPB. 

bele-zárol :  introcludo  MA.  hineinschliessen  PPB.  Mennyei 
kintset  bele  zarla  (Bora :  Ének.  32). 

el-zárol:  secludo  MA. 

elzárlás:  seclo-sio,  conclnsio,  inclusio  MA.  [das  einsperren]. 
Ne  legyen  benned  .szemérmes.ség,  a  hói  sok  kezec  vadnac,  az 
te  marhadnac  el  zárlásában  (Kár:  Bibi.  L679b). 

körül-zárol :  circnmclaudo  MA.  allenthalben  beschliessen 
PPB. 

öszve-zárol :  concludo  MA.  einschliessen,  versperren  PPB. 

öszvezái  lás :  conclusio  MA.  verschliessung,  znsammen- 
schliessung  PPB. 

Zárlás :  clausio,  conclasio,  inclusio  MA.  verschliessung  PPB. 

[Zárlati 


be-zárlat:  [occhuii,  includi  curo;  eins|ierren,  verchliesscn 
las.sen].  I>eányokval  ajtót  hamar  bezárlatá  (RMK.  11.85).  Augus- 
tvs  Romába  be  zárlata  az  Janus  isten  templomát  (Szék :  Krón. 
78).  Sámson,  kit  a  gazabeliek  berekasztének  a  városban,  kaput 
eríssen  be  zárlatván  (Tel:  Evang.  II.8). 

fZárlód-ik) 

be-zárlódik:  [occludor;  sich  verschliessenj.  Az  ég  is  be 
zarlodott  (Mel :  t-zJáa  200).  Más  vtak  sem  zárlódtak  be  szaba- 
dulásunkra (Monlrók  XV.375). 

ZARÁNDOK,  SZARÁIÍDOK  (zaradnok  EbrC.  84. 
zaradok  PeerC.  13.  zarandek  JordC.  617.  821.  876.  Pécsi: 
SzűzK.  182):  peregrinabuiidus,  peregrinator  C.  MA.  reLseuder 
PPB.  El  yarnakuala  ez  vylagot  mya  mykeppen  zaradnokok  es 
ydegenek  (EhiC.  20).  Mene  az  háznak  aytayara  mykeppen 
zaradnok  as  zegen  (84).  Hóimat  az  énnekem,  hogy  méltóinál 
engemet  zarandoc  nembériet  esmérnéd  (BécsiC.  4).  Zarándok 
ruhába  Sltfizteuec :  induti  sünt  véste  peregrina  (278).  Venec  eg 
fezokasnac  fSldét  Zarándokoknak  temetéséére  (MiinchC.  67). 
Tenmagad  ihrlmbeli  zarandoc  va^  (167).  IdegSn  lettem  en 
atamfiainak  as  zarándok  en  anam  fiaimnak  fAporC.  18).  Ez 
zamkiwet5th  ees  zarándok  herrSl  fogagyad  en  lelkSmeth 
(CzechC.  21).  Láttunk  tégedet  zarándokul  (VirgC.  118).  A  pén- 
zen vSnek  zarándokoknak  valo  temethS  foldeth  (WinklC.  149). 
Lsthenuek  zolgaya  engemeth  zaradokoth  the  hazadba  fogat- 
thas  be  (PeerC.  13).  Jervsalembe  tenín  magad  va^  zarándok 
(DöbrC.  318).  Zarandekhoz  kemeen  ne  leegy,  twggyatok,  hogy 
ty  es  zarandekok  voltatok  Egiptomnak  f51deen  (JordC.  59. 
230).  Zarandek  vagy  JerwsalembSl  (617).  Czak  vendeegh5k  es 
zarandekok  volnának  ez  feldnek  zjTieen  (821.  847.  876).  Isten- 
nek zent  zarándoka  zent  Damancos  (DomC.  102).  Tizenkét 
zarándokokat  hinak  vendéggé  (DebrC.  213).  Az  iambor  zaran- 
deek  azth  lathwan  nlanna  meene  (ÉrdyC.  426).  Az  was  retezh 
zarándokoknak  nagy  tyztessegerth  mn-thatatjk  wala  meg 
(ÉrsC.  41).  Az  5  6éée  yfiu  korában  zarándokul  mene  Érmen 
orzagba  (TelC.  11).  Ho.spitált  sz5rze,  mellybe  szállanáuac  a 
magyar  szaráiidakoc  (Helt :  Krón.  30b).  .Szerelmesmi  kérlek 
mint  jövevényeket  és  szarándokokat,  tartóztassátok  magatokat 
a  testi  kívánságoktól  (Pázm ;  Kai.  85).  Itt  nints  állandó  vara- 
sunk, hanem  szarándokok,  útonjárók  vagyimk  (Pázm:  Préd.  163). 
Senki  nem  lészen  szarándokká,  hogy  láthasson,  hallhasson 
(Zrinyi  n.179).  A  máltai  szerzet  a  szarándokok  oltalmokra  áll- 
tatván fel  (Mik :  TörL.  226). 

[Szólások].  Az  Chi-istushoz  indult  szarándokba  (MA  : 
Scult.  1013).  Szarándokba  menclc,  buczó  járóc  (1018) 
Szarándokot  jaroc:  peregrinor  MA.  Szaráudok járások : 
*perogrinationes  sanctae  PPBI.  Zarandokh  yarasban  byneimen 
nem  bankotam  (VirgC.  6).  Mely  holnapokban  a  szíiz  leanyoc 
§lnec  es  szarandekot  iarnac  (Péasi:  SzűzK.  182).  Indította  az 
népet  és  elintette  az  Rómába  való  szarándokjárástul  (MA : 
Scult  957). 

úti-szarándok :  peregrinus,  peregrinator  MA.  relsender 
PPB. 

Szarándoki :  [peregrinans ;  reise-].  Szarándoki  járásból  haza 
érkezet  Malach  doctornak  Melach  baráttyával  valo  paj-társi 
sziS  beszéde  (Czegl :  MM  Cíaú).  Meg  kezdett  hűlni  mindenekben 
a  szarándoki  bnzgóság  (Mik:  TörL.  229). 

Szarándokol :  [peregi-inor ;  umberwandem].  Elméne  em- 
ber Judauac  Betleheméből,  bog  zarandoklana  Moabitidisnec 
vidékében  (BécsiC.  1).  A  házi  afa  plántált  z6l8t  as  atta  6tet  a 
vincelereknec  es  Snmaga  zarandodani  eredet  (MünchC.  53). 
Ember,  ki  zarandoclani  eredet,  meghatta  5  hazat  es  atta  6 
zolgaiuac  (99.  156). 

80* 


1271 


SZARÁNDOKLAT— ZÁSZLÓ 


CÉH-ZASSLÓ— 1.  ZÚR-ZAVAK 


1272 


Szarándoklat :  [pereKrinatio ;  lierumwanderuiig].  Ki  eredé 
í  zar;iiicl(il(liiff;inak  lielébűl  uket  móuóvol  (liécsiC.  1).  Dauid- 
uak  |)salmo8a  Jerouiiiuuak  éneUe  Aggeussal  es  Ezecbiellel  a 
zarándoklatnak  igeierűi  (AputC.  10). 

Szarándokság :  peregrinatio  MA.  wanderschafft  PPB. 
Istenuec  mindon  paraiiculatta  megtSkellettoc,  mindSn  nehe&se- 
g5U,  miiidSn  zaraiidok.sagoe,  mindSn  hmkatsagoc  (NádC.  290). 
^mmagat  az  zaraudoksagra  zabadou  ada  (439).  Gyakorta  j5 
vala  az  fcirtomaiiybely  emberekkel  zaraudoksagban  az  kopor- 
sóhoz (Margij.  Hl).  Az  zatnart  liozta  vala  az  z?z  Mariauak 
zaraiidok-saganak  segedelméért  (CornC.  85).  Zarandoksagb 
yariiy  nienee :  peregre  fűit  (JordC  598).  Egy  nemeonemeo 
zarandok-sagnak  okaert  (DomC.  294).  Kik  soe  zarandotsagot 
iarnac,  ritkán  zentSltetnec  meg  (DebrC.  242).  Howa  zokoth 
vala  menny  zarandoksaglinak  okaert  (ÉrdyC.  143).  Terteeneek 
zarandoksaagh  yarny  menny  (253).  Een  zarandok.«ag  yarasom- 
nak  lielye  (KesztbC.  333).  Codak  az  6  (Sz.  Anna)  cokolasabol 
es  a  zarandoksag  yarasbol  (TelC.  141).  Kérlek,  iáry  szarAndnk- 
sAgot  és  kSnySreggy  az  istennek  erflttem  (Helt :  Me.s.  63).  Sza- 
rándokság iárásban  légiének  (Bal;  Cslsk.  129).  SzarádoksAgun- 
kat  járjuk  (Mad:  Evang.  375).  Celbe,  Tálba,  Csesztakoba  nem 
megyfink  .szarándokságot  járni  (Sam:Cer.  13).  Senki  Romában 
szarandoksagb  járni  ne  mennyen  (Czegl :  ORoml.  218).  Mi 
e  jelen  valo  életben  szarándokságot  járunk  az  urtol  (Illy; 
Préd.  1.147). 

ZASKORNIK,  SZASKORNIK :  (?].  Zaskomik  taná- 
csok néki  udvarnak,  mondják  tolvajoknak  avagy  latroknak, 
kik  néki  tnlvajtak  (RMK.  III.219).  Ez  Murámban  szazkornikok 
súgának :  Látjuk  eríltelenségét  Ba.s(5nak  .  .  .  Basó  szolgáiban 
vártára  küldött  vala,  sza.skornikok  ezt  aláverték  vala  .  .  . 
Zaskornikok  zíindűlének  az  várban,  kapuról  lakatot  leüték 
(221). 

ZÁSZLÓ  (maüo  JordC.  122.  zazto  AporC.  129.  VirgC.  61. 
DobrC!  421.  ÉrdyC.  12.  28.  59b.  149.  536b.  555b.  601):  vexillum 
C.  signum  MA.  falme,  standarte  PPB.  Zászló  alá  íratta  ma- 
gát: signis  se  *aggregavit  PPBl.  Jozagoknak  zaztoiok  fenlnek, 
isten  8  templomában  naiaskodik  (AporC.  129).  Eu  sebeymet 
neked  adam,  hogy  énnekem  zazto  vyseWm  légy  (VirgC.  61). 
Witezkeduen  ez  dyehSseges  zent  Pálnak  zazloya  alat  (PeerC. 
113).  Kiraf  zazloi  tériednek,  kereztnek  titkia  finletik  (DObrC.  241). 
Martiromsagban  zazlot  viselnél  (NagyszC.  108).  Ky  boczatuan 
Pilatos  az  8  zazlüit,  kírtSltete  es  doboltata  (WeszprC,  95). 
Myndden  nemzet  ew  sereghek  es  zaaztoyok  zerent  tabortli 
yssenek  {.JordC.  122).  Az  alazatossoc  Cristiisuak  zaztoia  alath 
iarnac,  de  keueI8c  Lucipernec  zaztoia  alath  vitezkfídnec  (DebrC. 
421).  Ffel  tetzyk  ember  tlyanak  zaztoya  az  egijon  (ÉrdyC.  12). 
Mynd  kot  ffeel  kerezttyen,  mert  Cristn.snak  zaztoya  alat  van- 
nak (2S).  Jesus  zaztoya  alat  vyaskodwnk  myndden  ellenseeg- 
nek  ellene  (59b).  Jesus,  kynek  otalma  es  zaztoya  alaa  myno- 
kewnk  ees  zyksep«  folyamuwuk  (53iib).  Zent  Myhaal  leezen 
C'ristus  Jesusnak  zazto  tartoya  (555b).  Az  ollyan  nemzotSk 
pokolbely  satbanuak  zaztoya  alatt  leeznek  zjimlaltatliwan  (601). 
EleweneytS  kereztbnek  zazloya  (KesztliC.  436).  Az  kvVre  tSttek 
Salaménak  zazloyatb,  kynek  wasa  ercztól  wolt  (ÉrsC  68). 
Kejérviir  kőfalán  az  csssvxc  zászlóit  törökök  lobogtatják 
(KMK.  1V.39).  Zazlíjtli  chynaltatam  nekj  es  koporsotli  rotatam 
(LevT.  M42).  Meg  vtkSzéc  fen  az  zászlóual  és  kezybe  mind 
el  romla  (Helt:  Króu.  09).  Ki  az  Cliristusnak  zaszloiat  tarttya 
(Born:Ének.  153).  Akaria  viselni  az  Christusnak  zászlóiat  is 
(Síiós:  Epist.  114).  A  keresztyénség  zászlója-alatt  sok  ellenkezó 
szakadások  pártolkodnak  (Pázm :  Kai.  a4).  Elrendelni  a  sereget 
zászlc^nként,  zászlók  allyára  (Coni ;  Jan.  145).  A  te  zászlód  alá 
hytál  (Dobr:  Ker.  111).  Boszna  ielé  indult  buszon  hat  zászló- 
val (Zrinyi  L49).  Az  isten  igaz  anyaszentegyházji  ellen  zászlót 
emeltek  (VárM:  Szöv.  Bevez.).  Zászlót  emel,  tombol  a  gonosz 
rav:iszság  (Fal:  Vers.  912). 


céh-zászló :  fsignum  collegii ;  zunftfahne).  Nincs  akara- 
tomban, hogy  céh  zá.szlókat  erege.ssok  avagy  valamit  süssek 
idínap  elótt  homlokokra  (Fal :  NU.  284). 

diadalom-zászló  :  (tropaeum ;  siegeezeu:iiea).  A  gySze- 
delme.ssec  a  diadalom  zászlókat  fel  emelvén  drvendezve  baza 
megtérnek  (Com :  Jan.   152). 

jel-zászló :  signum  militare  Kr.  [kríegsflagge].  Jel-zájszlójúl 

adt;i  isten  Kristust  (Pázm:  Préd.  143).  Azt  parautsolta  Constan 
tinusnak,  hogy  keresztet  tsinátlyon  és  azt  \T8ellye  jel-zászlójúl 
hadako7,á.sában  (1218).  Fel  ffiggc.szlvén  az  hajói  ékeeségeket-ls, 
jel  zászlókat:  appendentes  et  applustria  (Com:  Jan.  89). 

Zászlócska.  Aranynyal  íratott  zászlótska,  kornéta :  laba- 
rum  PPBl. 

Zászlóképpen :  [quasi  signum ;  wie  eine  fahne].  Zent  ke- 
reztbnek yegyeeth  aranbol  meg  zereztette,  azt  zaztbo  keppen 
az  seregh  el8t  hordoztattya  vala  (ÉrdyC.  291). 

Zászlós  :  I)  [vexillis  oruatus ;  mit  fabnen  versehenj.  így 
indulának-el  körösztény  vitézek  eggyütt  Zrini  gróflal  szép  zász- 
lós seregek  (Zrinyi  L50).  '£)  [nobilis ;  adeligj.  Zazslos  ur :  baro, 
comes  MA.  Megb  kazdagitlak,  te  kedig  vgyan  vr  módra  ölte- 
zel,  bár  a  .szomszéd  zászlós  vr  legyen,  te  semmibSl  ne  engedy 
neki  (Helt :  Mes.  457).  Zazlos  es  nagyságos  ur  legyen  (Ver : 
Verb.  16). 

ZÁSZPA  (jszászpa  Com:  Jan.  30.  Adámi.  tiáspa  C):  helle- 
borús,  elleborum,  veratrum  C.  helleborus  albus,  veratrum 
album ;  riesvvurz  PPB.  Prüszszentfi  gyökér,  zászpa,  fejérhi'myor : 
helleborum  PPBl.  Senki  az  mérget  epében  és  zász|>ában  nem 
adgya  (Pázm:  Kai.  285).  Orvosló  fSvek:  az  isten  fája,  8rvén 
gySkér,  fejér  hunyor  avagy  szászpa  (Com :  Jan.  25).  A  föij 
zázpával  8  egyéb  mérges  fSvekkel  szeret  élűi  (ACsere:  Ena 
216).  Ha  én  azt  cselekedném,  mind  e  \'ilág  zászpára  méltónak 
kiáltana  (ACsere:  BDolg.  53).  Er8ssebb  tobákot  vagy  záspát 
hozok  (Pós ;  Vetélk.  59).  A  seregélyek  a  zászpát  avagy  fejér 
hunyort  megé.szik  (Mlsk :  VKert.  435). 

Zászpás :  holleborosus  C.  MÁ.  voller  rieswurz  PPB. 

ZÁTONY.  Zátony,  fás  zátony;  insula,  piscina,  silva.   1386 

(Nyr.  VL169). 

ZATYAG:  [tetrinnio;  schnaftem].  Récze  módra  zntya^k; 
tetrinnio  Major ;  Szót.  470.  A  rétze  zíityag,  retzsog ;  anas  tetriu- 
nit  (Com ;  Jan.  39). 

1 .  ZAVAR :  chaos,  conftisio  Kr.  (gewirr,  venvimingj.  Kis 
aszsz.  napia  az  N'tánna  valoual  szeles  és  zauar  leszon.  1573 
(KKrakkó  B6).  Az  f&st  és  háborúságnak  zavarja  alatt  bé  csu- 
szának mászának  az  új  tanítók  (Pázm:  Kai.  194).  Az  sótét  föl- 
d')n  pokolnak  szSrnifi  zavariát  k51  értenfink  (Lép :  ETHik.  I. 
36).  Azon  voltanal<,  hogy  lelkemet  magokkal  az  (wkolnak 
zavaribau  be  eytenék  (232).  Bellieb  kel  gázolni  az  káromko- 
dás zavariában  (Toln:  Vigaszt  Elöb.  8X  Minden  fyle  terhes 
bflmlknek  zavarjába  bé-keveredett  (Szók :  Bals.  39).  Más  csak 
nyelten  nyelje  a  zavarj.át  (Pós ;  GBot.  83).  Sasán  elmegy,  tessen 
Klecklsperguek  is  zavart  felben  (Itercs;  Lev.  594).  Olly  zavarja 
indult  tsendes  vénségében,  hogy  kitudja,  mint  bán  veletek 
mérgében  (PhilFlor.  78). 

1.  zúr-zavar,  zür-zavar:  1)  túrba,  chaos  C.  tumnitua, 
conl'usiü  MA.  venvirnmg  PPB.  Tsatépaté,  züreavar  :  tumultiiatio 
PPBl.  Znr  uiuar  k8zt5nc  kereztyeu  népen  melly  igen  soc 
vagyon  (Born :  Ének.  465).  Hogy  ba  az  János  eazeu  magát 
nom  tartotta  volna,  az  egész  országba  zurzauar  es  nagy  tebol- 
gas  támadót  volna  (Born:  Préd.  22b).  Az  más  ember  marhává 
részeért  zúrziivar  tjilállya  (Cis.  K3).  MinémO  zur  zavar  vagyon 
(Unitlrók  1.89).   Azt  irod,  hogy  a  zur  zauamac  nem  a  praedi- 


127S 


ZŰRZAVAROS— Z A  VAROS 


ZAVAROSAN— 2.  ZÚR-ZAVAR 


1274 


callas  volna  oka  (Mon:  Ápol.  422).  A  papistac  taoda  zuraavar 
értelemben  vndiiac  az  Christus  kin  szeniiodasenec  erdeme 
felíl  (Mapy ;  Nád.  48).  ZiV-zavar  szerafi  a  részegség  (Pázm : 
Préd.  230).  Melly  ügy  ez  ideig  zűrzavarul,  rend  szerint  való 
törvény  folyis  nélkül  ingattatott  meg  (MA :  Tan.  El.Mj.  9).  Mi- 
képpen raondliattyuc,  hogy  diczérje  5  ez  illyen  gyíiievész  zűr- 
zavart (1288).  Az  zűrzavar  lutheráiuisságuak  fel  forgatAsára 
lá.'ísnk  meg,  mit  vetettél  ellene  (Bal :  Olsk.  302).  Si)C  zűrzavar, 
veszedelméé  és  liAborue  (Zvon:  Post.  1.801)  Ez  keserfi  epének 
ártalmas  tulaydimsági  mind  enni  pokolbeli  kinoknak  zurzavar- 
iábaiui  is  es  rendSletlenségében  rendet  mutatnak  nekem  (Lép: 
PTilk.  1.18).  KSzvé  zavaradá.snak,  zOTzavaruak,  zaygásuak 
6z6rnySsége  leszen  (113).  Az  emberi  társaság  földi  isten  nélkSl 
csak  zun:avar,  elegy  belegy  veszetseg  (MNyil :  Zsolt.  7).  Honnét 
vagyon  ez  a  hamisság  es  ez  a  zm  zauar  (Vallást.  Dij).  Világ- 
nak habozó  zfir  zavarja  (Szeg:  Aqu.  35).  Azt  az  elegye.s  zűr- 
zavart négy  egyenlS  részekre  elválasztotta  (Com :  Jan.  4).  Zur 
zavart  indító  pártosoc  (143).  Egy  Arius  nevfl  ember  iszonyatos 
zflrzavarral  a  pokolból  viszá-hozá  (GKatrTitk.  EWb.  12)  Én 
vitézim  minden  szót  fogadgyon,  hogy  falán  közünkben  zűr- 
zavart ne  hozzon  (Zrinyi  1.49).  KSnyvében  a  hus  nem  ételrSl 
zftr-zavart  kSpúl  (Matkó;  BOák.  43).  Valaha  lenne  vége  a 
nagy  zűrzavar  háboniságnak  (TörtT.*  VIT.153).  Sok  híreket 
hallunk  az  Kegyelmetek  földén  való  zír-zavar  feV]  (Gér : 
KárCs.  IV.129).  öszve  elegitésnek  zurzavaria  (lUy:  Préd.  II. 
67)  Micsuda  zűrzavar  dolog  az,  hogy  tartanák  is  nem  is  az 
armistitiumot  (Bercs:  Lev.  106).  Nem  kellene  soha  egy  jó  haza- 
finak zűrzavart  tsinálni  (Mik:TürL.  241).  Tsináltanak  vala  v.a- 
lami  zfirzavart  az  ekklésiákban  holmi  éretlen  elméjil  iljak 
(Btid :  Pol.  83).  Ez  a  zűrzavar  ki-t5rik  rajta  és  sok  szemeket 
vér  (Fal:  NA.  333 1.  2)  intemperies,  tempestas  MA.  ungewitter, 
sturm  PPB.  Ackoron  zúr  zavar  tél,  ió  tavasz,  de  szeles  lészen 
(Cüs.  E2).  Hetfín  soc  felé  zur  zauart  es  szeleket  forgatnac.  1582 
(Kai.  Fv4).  SfirS  kSdSs  téli  zűrzavar  id(5  (MA:Scult.  27).  Az 
bajos  mester  az  zflrzavar  szélvészből  Lsmertetic  meg  (Prág : 
Serk.  581)  A  melegh  zűrzavarra  változik.  1666  (KBécs.  A2). 
Zúrzavar-üdóben,  havas  fergetegben  nem  hagyja  el  (a  napot) 
Bziuye  (Thaly:  Adal.  1.200).  Igen  zűr  zavar  idfik  járnak,  hoz- 
zák nekünk  a  sok  tiízokot  halva  es  elevenen,  a  kiket  az  ónos 
essökben  fogták  (Mik:  TörL.  428). 

zűrzavaros,  zűrzavaros :  1)  tumultuarius  C.  turbidus, 
tiirbulentus  MA.  (verwirrtj.  Zflrzavaros,  elegy -belegy :  confusa 
matéria  (Tof :  Zsolt  594).  Törvénnyel  is  megkerestem  volna, 
hogy  ha  illyen  zűrzavaros  állapotok  nem  interveniáltak  volna 
(TörtT.»  IV.96).  A  tengernek  zűrzavaros  folyása  (Illy ;  Préd. 
1L447).  A  papoknak  gyermekeik  a  mostani  zűrzavaros  idóben 
nagy  nyomon'iságra  jutnak  (Bod ;  Pol.  57).  2)  [tempestuosus, 
procellosus ;  stiirmisch].  Az  időnek  zűrzavaros  volta :  malitia 
caeli  PPBl.  Szerda:  zui-zavaros  1613  (KNagysz.  D8).  Ismét  fe- 
nyeget bennünket  rút,  zűrzavaros  idflkkel.  1620  (Kai.  B7). 
Kellemetesb  az  id8,  midSn  zur-zavaros  fergetegek-után  csen- 
dességre  változik  (Hall:  Paizs.  223).  A  tűz  hidegnek  láttatik 
vala,  a  levegS  ég  zűrzavaros  (Illy:  Préd.  1167). 

zurzavaroskod-ik :  [confuse  ago ;  verworren  handelnj. 
Ha  tsak  egygyngyflségtől  \Tseltetik  és  nem  zurzavaroskodik, 
az  8  fidvJssége  helyben  maradhat  (GKat:  Elfib.  3). 

Zavaros  :  turbidus  NémGl.  343.  tiu-bulentus  C.  faeculentus, 
faecutinus  MA.  [venvirrt,  trüb].  Ha  a  zauaros  borban  belé  ve- 
ted, szép  szmfle  teszi  (Mel:Herb.  192).  Szomorúságok  vizével 
elegyíttetett  a  Wlág  gyönyörüséginek  bora  vagy  zavaros  frjr- 
tfije  (Pázm:Préd.  314)  Az  ifiten  az  illyen  barbaros  és  zavaros 
dolgát  ez  veszet  világnak  rettenetessen  megbftnteti  (MA:SB. 
17).  Az  idei  bor  még  valamennyire  zavaros,  seprős  (Com:  Jaa 
84).  Az  zavaros  vizű  folyamok  es  pocsadékok  megegyelítik 
az  tiszta  forrást  (MNyil :  Irt.  Eldlb.  Íj.  Így  zavaros  szókkal  szól 


vala  Deriel,  mindnyájan  köveinek  ütet  választák-el  (Zrínyi 
11.31).  A  zavaros  apocrifus  folyamatokat  SrSmest  meg-hagyák 
(Pós:  Igazs.  1.26).  Elapad  Kalauznalt  ittegyen-való  zavaros  fo- 
lyamattya  (11.307)  Képtelen  és  zavaros  okoskodás  (DEmb: 
GE.  19).  A  szamár  tsak  a  zavaros  vizet  szereti  (Misk:  VKert. 
127).  A  zavaros  gondokba  torkig  s  meg  torkig  merülni  nem 
jó  (Fal:  NE.  26).  Jó  darabig  gázolt  zavaros  gondolatibami 
(Fal :  TÉ.  634).  Az  igen  setétes  és  zavaros  beszéd  alkalmatlan 
(Fal:  ÜE.  476), 

(Közmondások).  Szomiu  ökörnek  zauaros  viz  is  ió  (Decsi : 
Adag.  220).  Könnyen  halászhatimk  az  zavaros  vízben  (Thaly : 
Adal.  1.97). 

Zavarosan:  turbulente,  tiu-bide  C.  MA.  aufrührísch,  un- 
ruhíg  PPB.  Egymásba  kapnak  a  sokféle  zavarosan  torlott 
szokások  (Fal:UE.  401). 

[Zavaro8od-ik] 

még-zavarosodik  :  [turbidus  fio  ;  trüb  werden].  Pinteken 
meg  zauai'osodic  az  eg.  1573  (KKrakkó  B). 

Zavarosság :  [turbídum  ;  das  trübej.  Vyz,  ky  legottan  meg 

tyztola  myndon  zauarossagtwl  (DomC.  283). 

2.  ZAVAR:  mísceo,  permisceo  C.  turbó,  turbulento,  dls- 
turbo  MA.  vermischen,  verwirren  PPB.  Fel-háborítom,  ö.szv6- 
vesztem,  zavarom  :  contiu-bo  PPB.  Láttam  olly  barátokat,  kic 
kSzzfll  eggíc  magát  be  rekesztuen  árpa  kefierrel  elt  chac  es 
sárral  zavart  vízzel  (MonApol.  143)  Vagyon-e  még  valami 
hátra,  az  mellyel  az  ó  Nagysága  elméjét  ellenem  zavai-játok 
(Thaly:  Adal.  1.304).  Embertelen  ember  az,  a  ki  a  békas.séget 
zavaija  (Fal:SzE.  540). 

beié-zavar :  immisceo  MA.  hínein  mischen,  vermischen 
PPB. 

egybe-zavar :  [conturbo,  confmido  ;  verwirren].  Nem  kel- 
lett volna  ennyi  soc  kfll5mb5z5  dolgokat  egyben  zavarnod, 
tudván  azt,  hogy  nem  grammá,  hanem  pragma  kell  (Czegl: 
MM.  84).  Mihály  vajda  Erdélyt  el-foglalá,  egybe-zavará,  rontá, 
pu-sztítá  (Bod:  Pol.  44). 

föl-zavar :  turbulento  C.  perturbo,  permisceo  SL  [trüben, 
verwirren].  Monda  a  farkas  a  bárányiiac :  Miért  zauarod  fel 
a  uizet  énnekem  (Helt:  Mes.  12)  Disznóktól  fel  zavartatott 
potsolya  (GKat:  Válts,  n.228).  Amaz  vitéz  népó,  böföldö  Pan- 
noniát lám  felzavartam  volt  (Tlialy:  VÉ.  1.126). 

fölzavarás  :  [turbatio;  das  trüben].  A  tevéknek  a  lábokkal 
való  viz-felzavarások  gyalázatképpen  is  vétethetik  (Misk :  VKert 

44). 

meg-zavar :  turbó  MA.  betrüben,  unruhíg  machen  PPB. 
Bort  meg-elegyíteni,  meg-zavarni :  *infuscare  vinum  PPBl. 
Bizony  ha  magad  zavarod  meg  az  tiszta  vizet,  soha  nem  ihatol 
tisztát  (Decsi:  Adag.  134).  Ha  mit  belé  merítesz  (a  vízbe),  fel- 
veti magát,  a  tisztát  megzavarni  mit  használ  (Ojm :  Jan.  10). 
Ali  passa  igen  megzavarta  miud  itt  s  mind  az  fényes  poilán 
az  állapotot  (TörtT.'  1.598).  Még  egyszer  meg  nem  zavarta 
úgy  a  franczia  az  németet,  mint  most  (Bercs:  Lev.  637). 
Könyveket  kezdenek  kiadni,  a  niellyek  által  annyira  meg- 
zavarák  az  ekklésiákat,  hogy  igen  sokan  el-állának  az  jó 
tudomány  mellől  (Bod:  PoL  18). 

öszve-zavar :  perturbo,  conftmdo  C.  [verwirren].  Choda 
setétesen  zanarom  őszue  (Tel :  Fel.  96).  Nints  olly  ö.szve  zavart 
állapot,  mellybfil  a  vidám  elmék  ki  nem  tudnának  feselni 
(SzD:MVir.  17). 

2.  zúr-zavar,  zür-zavar :  conimisceo,  confundo,  conturbo 
MA.  vermischen,  verwirren  PPB.  Kétséges,  öszvekötelezett, 
zűrt-zavart  :  perplexus  PPBL    Az    igazgatást   istennek  tulajdo- 


1275 


EGYBE-ZÚRZAVAK— ZAVARÉK 


ZAVARÍT— ZÁVÁR 


1276 


níttjác,  de  egybe  keveredett,  zurtzavart  igaz(íatá.st  fognac.  rea 
(MA:  Tan.  189).  Az  egész  kerasztyéu  világot  folháborították  és 
zurták  zavartác  (1247).  Hogy  így  beszédemet  ne  zflrjem,  za- 
varjam (Gyöngy :  Cliar.  174). 

egybe-zúrzavar :  <v  Egybe  zűr  zavar  mindeneket 
(P.-izm :  Préd.  b3).  Nem  akarok  Balduliuis  után  má-siivá  tarto- 
zandó kérdé.seket  ide  elegyíteni,  moUyeket  egybe  zúr-zavar 
(Pázm:  LutliV.  93).  Egész  életekben  egyebet  nem  tanulnac, 
hanem  bogy  az  irásnac  tiszta  voltát  sophistálkodá.ssal  egj'be 
ziirjákzavarják  (MA:  Tan.  Elíb.  18).  Eggyben  zűrt  zauart 
augustíuia  coufiisio  (Bal :  Csisk.  42).  Egyben  zur  zanart  hazug- 
sáKÍd(411).  Az  isteni  személyeket  egyben  szűri  zavarja  íGKat: 
Titk.  21)  A  hitetleneknek  gyfilevész  soka-^ágokat  egyben 
s/.flrné  zavarná  (GKat:  Válts.  11.812).  Miképpen  hogy  a  két 
testanientomot  egybe  zuria  zauaria,  azonképpen  a  két  teremtést 
(Valliist.  Dij).    Mindent  egybe   zftrui  zavarni  (Kisv:Adag.  102). 

föl-zúrzavar  :  [permisceo ;  vermischen,  verwirren].  Az  or- 
szágot fo,svény  magaviseletével  felzurta,  zavarta  (Szál:  Krón. 
109).  A  háborúság  mindeneket  fel  zúrt  zavart  (Land:  UjSegíts. 
11.235).  Az  álló  tók-is  felzuratván,  zavartatván  a  szél  vészek- 
t81  (TitkRózs.  143). 

meg-zürzavar :  [conturbo;  verwirren].  Mind  a  religiot  Sk 
szfirték  zavarták  meg  (GKat :  Válts.  287). 

öszve-zúrzavar  :  commisceo,  contnrbo,  ronfundo  Kr.  [ver- 
wirren, vermischen].  Ezeket  a  szent  irás  5.szue  nem  zuria  za- 
uaria (Dáv:  VDisp.  56).  Zuria  zauaria  S.szuo  az  hitnec  aga- 
zattit  (Mon :  Ápol.  5).  Meli  viz.sza  uonas  mind  Isteni  es  emberi 
t'ruenieket  Sszue  ziira  zauara  :  quae  coutentio  divina  et  bu- 
mana  cuncta  permiscuit  (Decíi:  SallJ.  4).  Mindent  flzue  zi'u-ni 
zauarni  (Deesi:  Adag.  23).  Az  papasoc  íszne  zuriac  zauariac 
azokat,  nielyec  felette  igen  tauol  vadnac  egymástól  (EsztT: 
IgAuy.  132).  Az  régi  tévelygéseknek  fiszve  zurtzavart  síprei 
és  mosléki  (Pázm:  Kai.  bl).  lízekkel  azokat  í.szve  kellé  zurni 
zavarni  (TEny :  Hároms.  611).  A  mely  az  embeniek  emlcike- 
zetit  5szvezftri-7,avarja  (GyöngyL:  KVall.  .'i).  A  kegyes,ségnek 
reguláját  B.szve  zilrni  zavarni  (llly:Préd.  1.415).  Ebből  igazán 
senki  sem  tíib  napokat,  sem  pedig  annac  ereiét  a  nappal  S.szue 
nem  zurhattya  és  zauarhattya  (Vallást  iiij).  E  világot  zenebo- 
nákkal Sszve  zflri-zavarja  (Tus:  Ápol.  110).  öszve  volt  zúrva- 
zavarva  (Gvad :  Rist.  72). 

öszvezúrászavarás  :  [permixtio ;  vermischung].  Ki  volna 
az,  az  ki  azoknac  az  soc  szemtelen  dígleletes  es  karboztatíit 
vetkoknec  Sszue  való  znrasat  zauarasat  ki  tudna  mondani 
(E-sztT:  IgAny.  98).  E  kit  testamentomnac  Sszuo  zurá.ssabol 
és  zauara-ssabol  15tt  (Vallást  Fij).  Minden  jószágoknak  Sszve 
zfirése    zavarása  (GyöngyL:  KVall.  236). 

zűrzavarát :  [confiisio ;  verwirrung).  A  világ  az  5  zurza- 
varattyáb.ui  az  ember  az  5  hamis.«ágában  ;  mundus  in  sua  con- 
fusione  ft^t  homo  in  sua  iniquitate  (Illy :  Préd.  IL67). 

zúrza varit:  [confundo;  verwirren].  Az  emberi  élet  regu- 
lájának   izitarája    mindenünnen     zureavarittassék    (Illy :  Préd. 

11.19.5). 

zúrzavaró  :  [concilator  ;  aufwiegler].  Feietieu  lábak,  zur- 
szauarok  ne  legyetek  (Mel :  SzJán.  280). 

Zavarás  :  turbatio,  turbameutum  MA.  empörung,  beuonihi- 
gung  PPB. 

Zavaratlan :  inturbidus  MA.  inturbatus  PPBl.  unverwirrt, 
rnhig  PPB. 

Zavarék :  misculantia  Kr.  [gemiscbj.  A  béka  szemeirSl  két 
likarty  függ  le,  mellyeket  a  fSvonyfts  helyeken  vagy  a  zavaré- 
kukbau   folvuu  és  az  uda  találó    halatiíkakat  hozzája   vouiiya 


(ACsere:Enc.  221).  A  pápista  pajiok  zavarékja  nélkfll  is  meg- 
oltalmazza isten  azt  a  tiszta  aranyat  a  pápisták  salakjátul 
(Matkó:BC8ák.  216). 

Zavarít :  turbulento,  contMbo,  commoveo  MA.  aufwiegeln, 
verwirren  PPB.  Mely  zerzoteot  ur  istennek  jogya  zavareytya 
vala  ez  zent  atyának  myatta  (DomC.  18).  Atfélével  csak  az 
.szép  egye.sséget  zavarétja  Nagod  (Törff.'  L434). 

fbl-zavarit:  fperturbo;  triiben).  Hogy  zavaríthattam  volna 
fel  a  vizet  tenéked  (llelt:  Mes.  12).  Vizöket  fel-zavaritottam 
(Gvad:  Pösty.  22). 

fölzavaritás :  (conturbatio  ;  aufriibrung].  Az  orvüslása-ic 
taua,  melyben  a  ki  be  megyén  vala  az  fSI  zauaretas  után, 
akar  minemfi  betegségből  meggyógyult  (Mon:  Ápol.  442X 

meg-zavarít :  turbulento  MA.  [trüten].  E^  galamb  zalla 
a  Jordamiak  vizére  s  meg  zauaritvan  a  vizet,  meg  fel  rSpiSle 
(DebrC.  103).  Az  vizeket  tíbbé  meg  nem  zauarittya  emljernec 
lába  (Kár:  Bibi.  11.138).  Mennél  touább  mégyen  az  forrástol, 
annyuai  többszőr  zauarittatik  és  mocskoltatik  meg  (Bal :  CsIsk. 
303). 

megzavaritás  :  turbulentatio  MA.  ungestilm,  unruh  PPB. 

Zavarod-ik :  turbor,  commoveor  SL  (sicli  verwirren).  Za- 
varodott :  confu-sus  C. 

föl-zavarodik :  [i)erturbor ;  getrübt  werden].  Mikor  a  kút 
felzavarodik,  nem  tisztul  azzal,  ha  keverik  (Fal:  UR  435). 

fölzavarodás :  [motus ;  aufwiegelung].  Aprónként  derék 
felzavarodás  nekfil  teheti  magáévá  Magyarországot  (MonOkm. 
XXU1.92). 

meg-zavarodlk :  conturbor  Kr.  [sich  verwirren).  Megh 
zauarodik  a  béli  (Bal:  Epin.  3).  Lengyelországnak  is  meg  kell 
zavarodni,  ha  ott    is  elkezdik  a  pereecutiót  (RákGy:  Lev.  222). 

megzavarodás  :  [conturbatio  ;  verwirrung).  A  nagybányai 
reformata  ekklésiának  másodszori  meg-7.avarodásakor  bújdo- 
sám  bé  e  hazába  (Misk :  VKert.  El«b.  B). 

öszve-zavarodik:  [commisceor  ;  vermischt  werden).  Mennyi 
hazugságoknak  6szv5  zavarodét  mosléki  találtatnak  az  .szentek 
legendáiban  (Toln:  Vigaszt  222). 

öszvezavarodás :  confusio  C.  [venvimmg].  Eözué  zava- 
rod.ásnak,  zur/.a\  amak,  rivadásnak  szörnyűsége  lészen  (Lép : 
PTük.  1.113). 

[zürödik-zavarodikj 

öszve-zürödikzavarodik  :  [eonfundor  ;  sich  verwirren). 
A  conciliomoknak  canoni  fiszve  zflrSdteuek  zavarodtanak 
(KCsipk :  Pápist.  347).  Mindezeket  az  sok  S.sszeziinVlött  zava- 
rodott minden  országok  állapotját  azért  irom  (MouTME.  III.27IX 

Zavarodáa :  confusio  MA.  verwirrung  PPB. 

3.  ZAVAR:  faiTago  Com:Jan.  23.  [mengelkomj.  A  za- 
var :  gj-Rlevé.sz,  abajdocz  avagy  alakor  a  barom  kedvejért 
vettetik  (Com:  Jan.  23). 

ZÁVAB.  (:<i«or  MA.  PPB) :  pessulus  C.  vectis,  re|>agn- 
lum,  claustrum  MA.  riegel,  fürschub,  .schloss  PPB.  Meg  tórtő 
az  erez  kapukat  es  a  uas  zauarokat  meg  zegto  (AporC  77). 
My  vronknalt  p.araiicholatyara  menden  mas  z.'inarok  meg  tev- 
retenek  (CoruC.  96).  Kyrallnak  or/Jiga,  kyk  ninid  nagy  kew 
fallal  valanakh  megh  keie> thwecn,  ere.ss  kapwkkal  es  zawa- 
rukkal  (JordC.  205).  Az  fooldre  eyte  az  zauarral,  melyet  ov 
kezeben  visel  vala  (DomC.  227).  Ha  az  ysten  koltog  a  zywőii, 
meg  erősyttetyk  zawarokkal,  wyzza  walo  akaratthal  (ErsC. 
533).  W'r  was  zawarukalh  apróra  térdelő  (Ke.szlliC.  295X  Mind 
ezec  a  varoeoc  erőssec  valánac    uiago.'*  kő  fallal,  kapuckal  a 


1277 


(ZAvARL)— ZENDlT 


FÖL  ZENDÍT— KI-ZENDÜI. 


1278 


zaunnKkal  :  cunct.ie  iirbes  eimit  niuiiitae  muris  alti;^inils 
portisque  et  vectibus  (Helt:  Bibi.  1.  L112).  Az  grtzböl  cbiualt 
aytókat  letSrem  es  a  vas  zauárokat  oltSieoi  (Holt :  Uibl.  IV.76). 
Az  atlyali.'ie,  Uic  egymást  segític,  ollyanoc  mint  az  evfiss  város,  es 
mikor  tűniciiUoduec,  mint  a  vialotanac  zauari  (üti :  Mark.  E6). 
Ailot  cbénály  a  te  szádi-a  és  füleidre  závárt  (l'el :  Evang.  11.680). 
Závárt  és  aytot  csinált  az  teageruec  (Zvün:Post.  L338).  Eunec 
az  ki'ilcsnac  zavarja  és  aytaja  alat  soc  jeles  könyvec  vadnac 
(Pr;lg:  Serk.  411).  A  kapunac  vauuac  által  szegezS  závári 
(Com:  Jan.  122). 

[Závári] 

be-závárl :  [clando ;  verschliessen].  The^thek  be  pokolnak 
kegyetlen  kapuyth  es  zawaryatok  be  was  kelenezekkel  (ÉrsC. 
115).  Moysesnek  kenywet,  kyt  ew  nagy  enczelkSdesweel  zer- 
zet  wala,  be  zawarwan  wele  wyseely  wala  (313).  Mykoron  lattá 
wolna  ewtet  Natalya,  fel  kelé  es  az  aytot  bezawarla  (357).  Az 
Uith  patriarchát  az  ifjak  béránták,  erflsen  az  ajtót  azok  be- 
zavarlak (RMK.  VI.268).  Meghadgyá  a  gedeletskénec,  bogy  ii5 
bezáuárná  bel51  az  ackolt  (Helt :  Mes.  79).  Az  be  závárlatot 
aitó  által  be  mene  Je.sus  a  tanétványoklioz  (Tel ;  Evang.  11.82). 
Bé  závárlatot  ház  (306).  Az  vtzaknae  aytai  bezauártatnac : 
claiident  ostia  in  piatea  (Salánki:  Erasm.  L4).  Erősen  az  ajtót 
azok  bezavarlak  (PbilKözl.  IX.161). 

Zavaros :  [repagulo  instructus ;  mit  riegeln  versében]. 
A  segestye  el5t  a  mely  záuáros  aito  vala,  azokba  is  ai'anbol 
czinalt  zárokat  (Mel :  Sám.  135).  Hatalmason  támadót  fel  és 
j6t  az  zavaros  s  pecsétes  koporsóból  (Alv:  Fost.  1.541). 

ZEKE :  bardocucullus  C.  sagum  MA.  übeiTock,  woUenes 
kleid  PPB.  kurz,  geringes  soldateukleid,  mimdnr  Adámi.  Zeke 
áruhis:  sagaria  C.  Botos,  gyapjú  kaptza,  tzondora,  zeke,  szok- 
mány :  udo ;  zeke  áros,  köpönyeggel  ker&skedő,  szűrt,  tzondo- 
rát  áruló :  sagai'ius  PPBl.  A  kucsmáuyok :  goboncsos  zegéc  az 
hajúsoké,  evez6ké:  baidocuculi  remigmn  sünt  (Com;  Jan.  101). 
Elegendó  fegyverkezet  lészen,  ha  bé  fedezett  lészesz  pántzéllal, 
zekével :  katonai  kurta  köntössel  (146).  Télben  zekében  men- 
tenek az  templomba  (Monlrók  XI.345).  Az  atyaBak  és  neme- 
sek egy  számban  beültenek,  zekében,  harisnyában  Bltüzteuek 
(358). 

Zekés :  .^agatus  C.  sagnlatas  MA.  der  ein  woUenes  kleid 
anliat  PPB.  Hogy  az  erdélyi  zekés  czondrás  hadakot  meg- 
látt;lk,  pökték,  csúfolták  (Cserei :  Hist.  344). 

7,Ti1T.Tn.  ?  A  nagy  zele  bak  soce  Pázmány  Péter  vramtol 
nem  férhet  el  (Bal :  Epiu.  2). 

ZELÉNKA :  íszi  körtvély,  zöld  kerekded,  io  édes  leve, 
el-tart  csak  nem  karácsonyig  {Lipp:PKert.  III.löl). 

ZELLER  (selléri  PPBl.) :  apium  PPBl.  selleri  KirBesz.  156. 
Ha  6t  vagy  hat  levelében  mégyen  az  zeller,  el-k811  5tet  akkor 
palántálni  vagy  illtetni  (Lipp:  PKert.  IL71). 

ZELNICEfPA)  :  cerasus  avium  sive  racemosa  Beytbe  : 
Nom.  3. 

ZEMES.  Zemts  irha :  aluta  MA.  Zemes  csináló  :  alutarius 
PPB.  V^n  fel  egy  czontotskát  a  foldrSl  es  egy  zemesbe  varra 
ászt  (Helt :  Mes.  324).  Meg  nyita  a  vén  szomszéd  a  z^mest  és 
meg  mutatá  n^ki  a  ezontot  (330).  Az  zemes  tsináló  mesterek 
vegyenek  egy  szarvas  bSrt  öreget  egy  forinton  (TörtT. 
XVIU.227). 

ZENDÍT,  ZÖNDÍT:  *sunum  efficio  PPBl.  [tönen  las- 
sen].  Ezen  éneket  zendítették  Esaiasnal  amaz  hizot  atyafiak 
<MA:SB.  9).  Dobunkat  perdítvén,  trombitát  zendítvén  (Debr: 
MCongr.  1). 


föl-zendít:  1)  commoveo,  excito  MA.  bewegen,  aufmun- 
torn,  anreizen  PPB.  Haragra  indittatuan  az  eidok,  az  áere- 
gflt  elhitetuen  tol  szeuditek  az  varost  (Fél:  Bibi.  1.209).  A  népet 
fel  nom  zendítettem  (Diósz:  Tal.  132).  8)  intoiio  MA.  ertO- 
nen  PPB. 

fölzendítés  :  1)  commotio,  concit;\tio  MA.  bowegung  PPB. 
5Í)  iutonatio  MA.  ertöuung  Pl'B. 

ki-zendít :  [emitto ;  fortsenden).  Christus  az  apostolokat  az 
evangeliom  praedikálUisára  e  széles  világra  ki  zendítette 
(Tyúk:  Józs.  272). 

meg-zendít :  1)  intonare  facio  MA.  donnern,  ertönen 
macben  PPB.  Meg-zendítendö :  sonaturus  PPBl.  2)  Iconcito ; 
aufwiegeln].  Kit  ha  az  isten  ollian  hamar  ki  nem  vészen  a 
világból,  bizon  rouid  fidön  mind  az  egész  világot  meg  zendíti 
vala  (Szék:Krón.  217). 

Zöndités  :  [concitatio ;  aufwiegelungj.  Azoknak  nem  hiva- 
taljok  az  verekedés,  hanem  az  zöndétés,  ha  erő  megy  ellenek, 
előlünk  megy  (Bercs:Lev.  292). 

ZENDÜL,  ZÖNDÜL :  1)  sono,  persono,  tinnio  PPB. 
[ertönen].  Te  kSzouetednek  zozattya  zendSle  en  fyOemben: 
facta  est  vox  salutationis  tuae  in  am-ibus  meis  (JordC.  519). 
Ha  my  kewessee  meellyebben  zendAlt  vona  annaal  az  isteny 
méltóságról,  mynd  ez  vvylag  sem  foghatta  vona  értelemmel 
(ÉrdyC.  369).  Zendv^'le  wr  menyebelel :  intonuit  de  caelo  do- 
minus  (KulesC.  29).  Mikor  szol  ualaki,  eleb  az  i^  szaua  zen- 
dfil  annak,  az  kinec  szol,  fölebe  (Tel:  Evang.  1.52).  Az  idők 
néha  egésséges  napokkal  derülnek,  néha  ország-rontó  hadak- 
kal zendülnek  (GyöngyD:  MV.  Előb.  1).  2)  commoveor,  tumul- 
tuor;  bewegt  werden,  aufrührerlsch  sein  PPB.  Myre  zendAle- 
nek  nemzetek  ees  népek  hewsagokath  gondolának  (KesztliC. 
2).  Fegyvere  oldalán  tsördüle,  mellyen  a  tolvajok  serege  zen- 
dűle  (GyöngyD :  Cliar.  6). 

egybe-zéndül :  conclamo,  concurro,  confluo  ad  tumultum ; 
mitschreien,  in  tumult  mitlauleu  PPB.  Egybe  zendflitenec  ;iz 
pogáuyoc  az  fejedelmeckel :  factus  est  impetas  gentllium  cum 
principibus  (MA:  Bibi.  IV.120). 

egybezöndülés :  [concursus ;  zusammenstrümung].  Leznek 
ielensegek  napban  es  holdban  tengernek  es  baboknak  e^be 
zijndőlesek  raia :  prae  confusione  sorütus  maris  et  fiuctuum 
(DöbrC.  260). 

föl-zendül :  1)  insono,  intono  MA.  ertönen  PPB.  Valamire  fel- 
zendülni ;  ad  aliquid  *succlamare  PPBl.  Fülemilének  ékes  szóllásá- 
val  fel  zöndült  elméje  igen  gyorsasággal  (Zrinyi  II 142).  J8n  a  rigó, 
harkály,  szarka,  felzendül  a  tollas  nép  (Fal:  Vers.  888).  2)  in- 
surgo,  seditionem  excito  MA.  tőben,  sich  empören,  aufrahr 
machen  PPB.  Erre  e  szóra  az  egész  ország  gyűlése  felzendül 
(Monlrók  111.145).  Mastis  ismegb  wyoban  fel  szendftltek  az 
vitezleo  népek  (RMNy.  111.107).  Katonái  az  fizetést  nem  győz- 
vén várni,  felzendültek  (RáUGy:  Lev.  396).  Az  f51  zöndült  népet 
későre  meg  tsillapéták  (Zrinyi  1.79).  Felzendült  volt  ellenek  a 
város  (GyöngyD :  Char.  357).  Jánosi  János  hada  is  felzöndűlt, 
elment  (Bercs:  Lev.  323;.  Felzöndültek,  mivel  fizeté.sek  nincs 
(583).  Az  egész  tábor  felzendül,  gondolván,  hogy  az  vezér  vala- 
melly  sajkákra  lőtetne  (Mik:  TörL.  358). 

fölzendülés :  [.seditio  ;  aufruhrj.  A  népnek  felzendfilését  és 
fejedelmeknek  haragját  meg-szerzi.  1613  (KNagysz.  D4). 

ki-zendül ;  persono,  Intono,  sonimi  emitto  MA.  ertönen, 
einen  schall  von  sich  gebén  PPB.  Tü  közzületec  zendült  ki  az 
wrnak  baszéde :  a  vobis  difiámatas  est  sermo  domini  (Helt : 
UT.  Ff).  Az  Isten  igeié  ki  zőndfilt  es  me.szsze  ki  tériedet  egieb 
béliekre  is  (Fél:  Tan.  Elöb.  11).   Nintsen  nagyobb  ditsekedések 


1279 


MEG-ZENDÜL-ZENDÜLEl' 


ZENDÜLŐ— VISSZA-ZENG 


1280 


a  flz.  Pál   (litsirotibSl   mint  n   tliessalonika-belieknek :  TSletek 
kizeudSIt  az  vinak  beszéde  (VárM:Siiöv.  82). 

meg-zéndül :  1)  intono  MA.  donnern,  ertönen  PPB.  Cris- 
tusnak  zawa  meg  zeiidftl  hangus  trombita  zerent  (ÉrdyC.  10). 
Az  mennyey  zent  angyaluk  eea  meg  zendewieennk  az  égben 
(486).  Megh  zendA-l  az  kyrtnek  zawa  es  fel  tliamadnak  az 
megli  liolthak  (ÉrsC.  141).  Megzendiilének  az  rómaialt,  sivalko- 
dással ménének  az  várnak  (HMK.  VI. 178).  Meg  zendflle  az 
varos  5  raytoc  (MA:  Bibi.  1.241).  Seregek  meg  zőndfllének,  nem 
várják  választyát  hatalmas  Zrininek  (Zrinyi:  ASyr.  07).  Meg- 
zfindiilt  a  tenger  habok  zúgásával  (Thaly:  Adal.  1.73).  Megzen- 
dftle  a  hajónak  minden  része,  megrémült  benne  minden  állat 
(Muln:  JÉpül.  94).  S)  (coramoveor ;  aufgeregt  vperden].  Az  né- 
met ma  Komaromnál  lesz,  már  is  igen  megzendült  itt  az  ország 
(bercs;  Lev.  6).  Az  Dunántúl  való  casus  által  igen  megzendSlt 
már  is  itt  az  ország  (143). 

neki-zendül :  [seditionem  moveo ;  sich  empören].  Az  haj- 
di'iság  az  mi  kevés  ott  volt,  alászökött,  az  fizetett  bad  is  neki 
zendűlt  volt  az  hütelen  nemzet  (RákGy:  Lev.  329). 

öszve-zendül :  conclamo,  concurro  MA.  zusammenscbreien, 
lanfen  PPIi.  Az  egész  tábor  őszne  zendfilt,  miuel  hogy  az  5 
iSuetelinec  hire  a  sátorokba  iutot  (Kár:  Bibi.  L495).  Éjszaká- 
nak idejin  ö.sszezendültek  (Nyr.  XII.263). 

öszvezendülés :  [altercatio ;  hader].  A  warmegye  ezwe 
zí5nd51es.seu[ek]  okaerth  lezen  a  gyóles  (LevT.  1.274). 

Zendülés  :  1)  sonor,  sonitns  MA.  (clamor,  strepitus;  klang, 
larnij  getíSse,  gerSusch  PPB.  Mikoron  az  zomzetsagba  nagi 
z5ndíiles  16t  volna,  siratlak  vala  mind  halotat  az  \V  kSzeli  es 
rokonsági  (VirgC.  103b).  Leen  nagy  hertelensegghel  zenddAlees 
menybSl  oly  mynth  hertelen  leeleknek  yewetely :  tum  ex.stitit 
repeiite  sorjitus  e  caelo  tamquam  ruentis  flatns  violenti  (JordC. 
709).  Nagy  hertelenseeghel  nagy  zeudAles  leen  es  nagy  czatto- 
gas  (ÉrsC.  114).  Efeli  kor  lín  menbSl  nag  zSndflles  (TelC.  182). 
Mikor  a  kürtnec  hoszszu  zendiileset  halyac,  menyenee  a  begy- 
höz:  cum  coeperit  clangere  biicciua,  tunu  ascendant  in  mon- 
tem  (Helt:Bibl.  I.LI3).  Ez  barom  kSloaib  formain  es  tulaidon- 
sagu  betfikuek  :  iab,  eg  a  sz5nd51ese  (Mel:  Szján.  462).  Hallanc 
gyors  lovainac  zendftleset  (Mon:  Ápol.  464).  Ez  az  zendftlé.s,  az 
mellyet  hallotfatoc:  haac  est  vox,  qnam  audistis  (Kár:  Bibi. 
1.302).  Elmnlic  az  szozatnac  z5nd5lese,  de  meg  marad  az,  a 
mit  a.szszo  ielent  (Tel :  Evang.  1.53).  A  tengerek  es  folyóvizek 
nyögvén  rettenetes  szózatokat  és  zendiiléseket  bocsátnak  (Ily: 
Préd.  I.H).  8)  tumultus  PPB.  [concursas,  soditio;  auflauf,  auf- 
nihrj.  Ne  talámtán  zendSles  leime  a  neep  kWtt  (WinklC.  140). 
Templomoknak  pispeky  zendevlest,  háborúságot  jndeytanak  az 
neep  kevzeet  (ComC.  415).  Azon  kSzbe  nagy  zend*lees  timada 
az  kőz  neep  kfizSt  (ÉrdyC.  360).  Titus  város  alá  az  sánczokhoz 
szágulda,  mi  oka  zendülésnek,  S  megtudá  (IlMK.  VI.165).  Nem 
volt  abban  az  szakadozasban  es  zendfilesben  részes  (Pécsi ; 
SzüzK.  69).  Magok  kiunyen  ereszkedtek  ebbe  a  galyibáa  zen- 
dfllésbe  (Észt:  Lev.  51).  Az  kSssegnek  zíndSIaset  le  csillapet- 
tauaiak  (Lép:  PTük.  11.99).  Hangjis  zőudSIés  lén  az  vitézek 
kSzSt  (Zrinyi:  ASyr.  LI5). 

Zéndület:  1)  [strepitus,  sonitns ;  klang,  getöse].  ZendftletSt 
teendez  az  kyrtekkel :  incrcpueris  tubis  (JordC.  136).  Menyei 
istennek  ellen.sege,  nagy  zendevletevt  teez,  de  kaart  nem  tehech 
(DomC.  55).  Kezdő  nagy  fel  zowal  kSnyórgeny,  kynek  z5nd\V- 
lety  wgy  hallatatyk  wala  mynt  ha  prodycalnanak  az  zent  egy- 
házban (ÉrsC.  546).  Egyházi  szolgac  által  praodicaltatot  6r5c 
euangeliumnac  szozattya  es  zímdflleti  ez  világra  ki  hatot  (E.sztT  : 
IgAny.  543).  Ez  nem  15tt  a  levegő  égben  hallató  kRIső  zondiilet, 
hanem  az  istenben  6nn8n  magában  lévő  belső  szózat  (GKat: 
Tltk.  8).   2)  (tumultus ;   auflaaf].   Elmene,   hog   zevndevlet  ne 


lenne  az  népek  kevzevt  (DomC.  106).  Ha  láttál  valaha  paraszt 
zeudílletet,  vélnél   közttök  leuui  végsfi  ítéletet  (GyöugyD:MV. 

92). 

Zendülő :  [seditiosus ;  aufrührerisch].  Uosvai  nem  annak 
való,  hogy  oUyaii  hadat  szoktasson,  maga  pajzán,  fecse-locsa, 
kapzsi,  zendüli,  pattogó  s  értetlen  (Bercs:  Lev.  477). 

ZENG,   ZÉNEG.   ZÖNG,   ZÖNÖG :   insono  NémGl. 

120.  crepo,  recrepo,  sono,  insono,  penwuo,  resono,  bombilo  C 
tono  MA.  tönen,  bnimmen,  krachen  PPB.  Zengek,  bongok  mint 
a  méh  :  bombilo ;  tseng,  zeng,  zúg  a  fülem :  sonant  *aures 
inter  se  ipsas  PPBl.  Az  kiírt  zol  auagi  zőng  (VirgC.  115). 
Az  trombita  az  ty  fyletekben  zőngőu  (148).  Zava  zeng  vala 
miképpen  trombyta  (DomC.  128).  Ua  ezer  zaam  vona  es,  mynd 
jizok  zengheneenek  (ÉrdyC.  382).  Az  vigasag  teuő  kűlőmb 
kfllőmb  vala,  az  eg  is  az  ellon  vgian  szi'niőg  vala  (Istvf:  Volt.  8). 
Zönög  az  eg  Lippán  nagy  sivalkodástul  (RMK.  III.47).  Sipok, 
dobok,  trombiták  zönögtenek,  hogy  köznépek  kiáltást  ne  értse- 
nek (144).  Dob,  trombiták  mind  felől  szőnőgnek  (Cseng:  Jer. 
21).  Zőngiőn  nagy  enekuel,  az  en  holt  fiam  mert  ma  támadót  fel 
(Born:  Ének.  419).  Azon  hiten  valoknac  praedikallasoc,  mellyet 
5  is  vallót,  en  is,  az  egész  világon  is  z§neg  (Mon:  Ápol.  417). 
Oly  diczireteket  zoktac  pendíteni,  hogy  még  az  vcza  Ls  zeng 
belé  (Vás:  CanC'ath.  512).  Valahol  az  istennec  hiuatallya  zőuőg, 
vadnac  ot  valami  valasztottac  (Észt:  IgAny.  43).  5!eneghet  az 
ékes  szó  fülünkben  (Pázm :  Préd.  c2).  Mikor  ballác  az  istennek 
szavát  zengeni  a  kertben :  cum  audissent  vocem  domini  in 
paradi.so  (MA:  Bibi.  L3).  Az  égből  mondattatic  zíngeni  isten 
az  ég  dőrgésekben  íZvon:  Post  L384)  Meg  az  vsoráktol  sem 
tiltiátok  magatokat,  ba  bőuenn  pengnek  és  zengenek  a  százak 
(Bal:  Cslsk.  33).  Zőnyőgienek  es  harsagianak  az  te  itlletednek 
hangos  trombitay  fflleyinkben  (Lép:  PTük.  III.320).  Zöngnek  a 
kA.sziklák  ü  bömbölésével  (Zrinyi  11104).  Kedves  ének  azóval 
gyenge  ajaka  zeng  (GyöngyD:  MV.  19).  öregbül  a  vígság  S 
zeng  több  musikával  (GyöngyD:  Cliar.  432).  Zengenek  a  fajtalan 
énekek  (lUy;  Préd.  L578).  Eleintén  faracziövések  is  hallatttk, 
már  most  csak  az  apró-puska  zőng  (Bercs:  Lev.  236).  Zengjen 
a  te  szózatod,  éneklésed  az  én  füleimben  (Biró:  Ángy.  81)i 
Zeng  hangossan  a  palota  véle  (Fal :  NU.  299). 

egybe-zéng:  [concino;  Ubereinstimmeu].  Négy  rend-béli 
egyben  zengő  s  egybe-vivő  derekas  dolgokat  kell  kivetned 
(Otr:  Tökéli.  30). 

egybezengéa :  [conceutus ;  einklang).  Jó  cselekedeteknek 
mint  egy  egybe-zengése  (Otr:  Tökéli.  245).  A  harangoknak 
egybe-zengése  úgy  megjárja  az  embernek  fejét,  hogy  nem  bír 
magával  (FahUE.  774). 

eggyütt-zeng :  consono  C.  MA.  [barmonirenj.  Valljon  az 
együtt  zengő  hármúnuls  éneklést  jó  vólua-é  a  lehetcé-é  a> 
ekklésiába  bé-venni  (Bod :  Pol.  75). 

eggyüttzengés  :  Bymphünia  Com:  Jaa  168.  Az  ^eklés- 
ben  edgyező  szo;  odgyStt  zengés  tőbbeltnec  edgyfitt  éneklése 
(Com:  Jan.  168). 

ki-z§ng:  [.sonus  refertnr;  lierausschallenj.  Hasán,  orrán, 
.suíjáii  ki  zőugeue  keserves  sayiakudástok  az  őntőtt  bálvánnak 
(Lép:  PTük.  1.413). 

környül-zeng :  circumsono  C. 

még-zeng :  [contremo ;  erzittem].  [>ónak  oldalába  a>  kóp- 
iát ökleié,  az  ló  5  magab:in  ugyan  meg  is  zenge  (Himti : 
Aen.  5). 

reá-zeng:  adsono  MA.  dabei  erschalleo  PPB. 

vissza-zeng:  recrepo  MA.  niedertönen  PPB.  A  riszna 
veretett  és  viaz.sza  zengő  hang  echonac  mondntic  (Com :  Jan. 
62). 


I 


1281 


VISSZAZENOÉS— EGGYKZÖ-ZENGÉS 


KÜLÖNBÖZÖ-ZENGÉS— ZENEBONÁS 


1282 


vis9zazengé8 :  oclio,  resoiiantin  Kr.  Viszsza-zengése  az 
ütésnek :  crepitiis  *crispans  PPUI.  A  \-iszsza  veretett  és  visüsza 
zengS  hang  echonak  :  viszsza  zeiigésnek  mondatic  (Com :  Jan. 
62X 

viszontag-zeng :  assono  C. 

Zömögdögól :  (l^^'^''  ^^° !  's'^Q  tönen].  Hasa  hangos 
ércztól  Tála,  niprt  minden  bficseséggel  bévelkedet,  az  mellyel 
meg  az  isten  előttLs  z6n6gd8gélt  (L/ép:  FTük.  15). 

Zengedez :  persono,  resono  Sí.  [erschallen,  ertönen).  Egi 
ray  meh  zalla  reiaia  mind  orczaiat  s  mind  zaiat  el  lepuen  s 
ngi  zengedSznok  vala  miut  egi  líaptarbau  (DebrC.  17),  Az  ívtolso 
kjrthneb  zozattya  koronkeed  fylembe  zenghedSz  (ÉrdyC.  10). 
Mwtassad  meg  énnekem  te  zeep  orczadat,  yme  zenghedez 
yniaran  az  te  zozatod  énnekem  fy-lejinben  (379b).  Nagy  édes- 
séges dvczeretnek  éneklése  zengedez  (ÉrsC.  1 30).  Myndenkorón 
zengedSz  az  en  fylemben  az  rettenetes  zozat  (573).  A  mendSr- 
gésnec  szelei  zengedeznénec  (Kár;  Bibi.  1.461).  Hangos  trombita 
zengedez,  mellyet  haluán,  mindenéé  el  rSttennec  (461b).  Latom 
ti  kegyelmetSknek  az  Christiis  ecclesiajahoz  es  abban  sz6nge- 
d5z5  igejehSz  való  buzgó  indulattyat  (Szár :  Cat.  3).  Az  patakoc 
az  begyec  k5z5tt  zengedezve  folynac  (MA:  Bibi.  V.48).  Romai 
találmány  idegen  nyelven  misét  mondani,  musica  szerszámok- 
kal zengedezni  (MNjil:  Irt.  £15b.  5).  A  k51t5  énekes  verseket 
zengedez  (Com :  Jan.  163.  168).  Tsak  a  Kristasnak  beszéde  zen- 
gedezzen az  6  szájokban  és  tsak  az  5  igéretibez  ragaszkodja- 
nak (Misk:  VKert.  65). 

Zengedezés :  resonantia  Kr.  [das  erschallen].  Mondasi  nem 
valami  el  mulo  zSngedezésec  (Zvon :  Post  11.325).  Az  elfolyt 
sokféle  hírek  miatt,  melyeknek  zengedezcsét  gyakorta  értettük, 
miként  induljunk  el  (Nyr.  Xn.79). 

Zengedeztet :  [sonare  facio ;  tönen  lassan].  Prüts,  prüts, 
prütsöt  zengedeztet  a  ptrfits5k  (Misk:  VKert.  673). 

Zengós :  sonus,  sonitus,  phtongtis,  dangor,  bombus  C.  canor 
MA.  ton,  heller  ton  PPB.  Nem  lehet,  hogh  fAl  ne  hallanaya 
az  zAngest  (VirgC.  138).  Kegetlenek  ot  meg  zfntek  z5ngest51: 
ibi  impii  cessaverunt  a  tnmultu  (DöbrC.  516).  A  keges  zyuek 
az  orgona  zonak  hangos  zengasere  meg  vidulnac  (NagyszC.  1 16). 
A  thenger  zenghesynek  es  habynak  haborodasanak  myatta: 
prae  confiisione  sonitus  maris  et  fluctnum  (JordC.  604).  Menden 
zengees,  ky  ev  feyeben  vala,  mendenestevl  el  tauozeek  (DomC. 
252).  Az  ynekleknek  zenghesek  azaz  trombeta  zo,  sipolas,  he- 
ghedeleí?  (DebrC.  530).  A  Jesus  nev  raeez  embernek  zayaban, 
zeep  zenghees  fyleyben  (ÉrdyC.  61).  Tenghery  zenghees  es  hab- 
nak haborodasa  (105).  Ky  zarmazot  mynden  feldre  az  ew  zen- 
ghessek: in  omnem  terram  exivit  sonus  eorum  (145).  Kezde 
nagy  zeep  angyaly  zengést  hallany  (ÉrsC.  565).  Nagy  z5ngés 
vala  a  dob  szóc  es  soc  trombita  szóktol  (Helt:  Krón.  106).  Az 
Christus  erdemet  zfingeset  tanította  (MehSzJáa  31).  Lakozom 
zengeeben,  angyali  éneklésben  (Born :  Ének.  197).  Zengést  tet- 
tem trombitóckal  (Kár:  Bibi.  1.686).  Az  ige  ne  legyen  tsak  hijaban 
való,  el  mulandó  zSnges  (E-sztT :  lg Any.  230).  Sok  üdível  az 
apostoli  tanításnak  zengése-utánn  is  szabad  volt  írás  nélkül- való 
traditiókat  tartani  (Pázm :  Kai.  476)  Dobbal,  sípokkal  és  víg 
kiáltásokkal  nagy  zengést  indítottak  (Pázm:  Préd.  372).  Hallyad 
az  sereguec  zengését:  audias  sibilos  gregimi  (MA:  Bibi.  L221). 
Hallassál  a  zengéseket,  hangokat  választyuk  meg  (Com :  Jan. 
62). 

eggyező-zengéa  :  harmónia  Com :  Jan.  168.  Az  éneklésben 
edgyezS  szó  tSbbeknec  edgyfitt  éneklése,  kiknec  odgyezS  zen- 
gése kedves  (Com:  Jan.  168). 

M.   HYELVTÖRT.   8ZÖTAb.    Hl. 


különböző-zengéa  :  (dinsouaiitia ;  disharmonioj.  Az  ének- 
lésben cdgyezS  szó  tí^bbeknek  edgyfitt  éneklése,  kiUuoc  kölöm- 
b5z5  zengése  dísztelen  (Com:  Jan.  168). 

orgona-zengós :  [souitas  organi ;  orgelklang].  Egiob  ott 
nem  lészen  tellyes  SrSmnél,  lant,  citara,  orgona  zöngésnél 
(Lép:  FTük.  5). 

sok-zengésű :  multisonorus  C. 

trombita-zengés  :  [.sonitus  tubae ;  trompotenklang],  A  frigy- 
nek .szekrényét  nagy  trombita  zengé.ssel  és  vig  énekekkel  hely- 
hezteté  a  megkészítet  helyre  (Pázm:  KT.  409). 

Zenget,  zeneget :  (sonare  facio ;  tönen  lassenj.  Az  Moyses 
tudományát  zőngetic  vala  (EsztT:  IgAuy.  204)  Az  énekes  éne- 
kel ugró  és  tánczoló  nótáikat  zengetvén  (Com:  Jan.  168).  Chris- 
tust  beszéli,  evangehumot  zenegeti  (Illy:  Préd.  1.609). 

Zengő,  zöngő :  sonans,  resonus,  souabilis  C.  [tönend].  Ollau 
ISttem  miként  z5ngS  erez  ava^  pengő  cimbalom  (Döbi-C.  297). 
Alkolmas,  hogy  5  zep  zerethSeenek  8  zep  zenghe  zawath  hal- 
lanya  agya  (ÉrsC.  255).  Mert  ez  a  tfl  z5ng6  esztendStfic:  ipse 
est  enim  jubileus  (Helt:  Bibi.  I.LLl).  A  hegyec  kebeliben  for- 
máltatott zengő  szó :  resonans  de  altissimls  raontibus  echó  (Kár ; 
Bibi.  I.646b).  Elveszi  az  ur  az  5  lábokon  való  zongS  ékessége- 
ket (Zvon:  Post.  1.70).  A  zengS  szerszámokat  pengeti  (Com: 
Jan.  168).  Sem  elméd  sem  akaratod  meg  ne  teljék  akárminek 
els5  képével  vagy  zengő  hírével  (Fal:  UK  480). 

ZENEBONA  (zanahana  NémGl.  107.  Tel:  Evang.  IL68. 
zayiabona  B^sztT:  IgAny.  347.  MA:SB.  305.  cítona  Tus:  Ápol. 
109.  zennebonna  Helt:  Krón.  196):  dlssensio  NémGl.  107.  tumul- 
tus MA.  strepitus ;  aufmhr,  larm  PPB.  Nagy  zenebonát  tsiuálni 
a  nép  kőzött:  magnó  molimiue  *conciere  populum;  le-tsillapít- 
tatott  a  zenebona:  seditio  *compressa;  azt  hirdetik,  hogy  én 
vagyok  indítója  a  zenebonának :  *bellicum  me  cecinisse  dicunt 
PPBl.  Az  első  napon  az  választásnac  valami  zene  boua  lón 
(Helt:  Krón.  186).  Mind  le  czendeszitőtte  az  országbéli  zenne- 
bonnákat  (196).  Mi  oka  ez  gyülekezetnek  es  zenebonának  (Sal- 
Mark.  27).  Űressek  minden  zanabanátúl,  háborúságtúl  és  viszsza 
vonyá.stiil  (Tel :  Evang.  11.68).  Mi  szfikség  nyiluau  való  dologban 
ok  nélkül  zanabonat  inditanotoc  (EsztT:  IgAny.  347).  Békesség- 
ben voltak  még  a  magok  között  lehető  zébonák  iránt  is  (Tus : 
Ápol.  109).  Látá  az  nagy  zenebonát,  a  sírókat,  jaygatókat :  vidít 
tumultum,  flentes  et  ejulantes  (MA:  Bibi.  IV.36).  Menyi  zana- 
bonat, hábonit  támaszt  az  szégyenséges  hízelkedő  Medius  az 
nagy  Alexander  udvarában  (MA:SB.  305;i.  Ostorral  vervén 
bánta  ki  az  templombul  (Krisztus  az  árasokat)  és  mind  ezt 
vitte  véghez  zene  hona  nélkfll  (Zvon :  Post.  II 270).  Sohun  ma 
nincsen  zenebona  vagy  kiáltás  (Bal:  Cslsk,  356).  Világi  dolgok 
zörgése,  zanabonája  (Mad ;  Evang.  47).  Zenebonákat  indítnac  a 
lázadók  (Ojm:  Jan.  144).  Az  vitézlő  rend  között  indult  vala  ez 
napokban  valami  zenebona  (RákGy :  Lev.  463).  Az  nagy  zene- 
bonát meg  chendeszíték  az  okos  Kaímekám  és  ravasz  Halul 
bék  (Zrínyi  11.32).  Azon  hadak  között  való  zenebonát  lecsen- 
desítem (Bercs :  Lev.  557).  Amiolta  a  vajda  elment  szüntelen- 
való zenebona  a  városon  (Mik :  TörL.  383). 

Zenebonálkod-ik :  [rebello;  aufrührerisch  seinj.  Az  nem- 
telen paraszt  az  nőmős  ellen  zanabonálkodik  (Lép :  PTük, 
1.368). 

Zenebonás:  tumultuosus  MA.  aufrührerisch  PPB.  Az  irás- 
tudoc  és  az  sídoknac  serege  az  nazaretbélí  Jesust  az  8  fenye- 
gető zenebonás  flvőltésseckel  az  Pilátustól  megnyeríc  (MA: 
Scult.  425).  Ghikát,  az  zenebonást  ne  szenvedjük  Moldvában 
(RákGy:  Lev,  542).  El-halgatom  Lajos  király  után  esett  sok 
zenebonás  állapotokat  (Pós:  Igazs.  L188). 

81 


1283 


ZKNEBONÁSKOÜ-IK— ELZOKOG 


MEG-ZOKOG— ZOMÁNCCS 


1284 


Zenebonáskod-ik :  tumultnor  Sí.  [sich  empőrmi].  Zene 
bonásküdó  és  az  isten  titka  ellen  dörmölídí  emberi  ukoskodáa 
(DEmb:GR19). 

ZENIT.  A  nap  fel  jSvén  a  mi  zenitünkre:  fejönc  fSlótt 
való  égi  iiontra,  taviusxt  csinál  (Com :  Jan.  6). 

ZERNA  :  dáma  Com:  Jan.  38.  [damhirsch].  Az  szarvastól 
nem  k516mb5z5  a  zerna,  de  kissebb  (Com :  Jan.  38). 

ZÉRÓ :  (cifra ;  null).  Egy  zéróért  írnak  sok  ezer  rendeket 
(Orczy:  KöltH  6U). 

ZEKTOS:  [rixosus;  zankiscli].  Melaueliolicus,  ez  illyen 
gonosz  gündulo,  mord,  irigy,  ez  illyen  ember  zertoa  (Cis.  F4). 

ZIBOLÓD-IK  :  [abundo ;  in  übermass  geniessen].  Ez  vilag- 
nac  kintset  magához  vonsza  es  takaretia,  minden  kazdagsagban 
beuelkeduen  es  ziboloduau  lEsztT:  IgAny.  399). 

ZIFA:  [exomis;  rock  obne  armel?].  Csak  kezdek  azután 
kemeiiczét  föttetni,  rongyullott  nadrághoz  zifát  mendikálni 
(Thaly:  VÉ.  II82). 

ZIMBORÁLATIjATí  :  (cui  effigies  deest;  obne  eben- 
bildj.  Minden  képek  es  formák  olly  meg  hataroztattak  es  zim- 
borálatlanok,  hogy  midőn  egy  állatot  előielentenek,  mást  ielenué 
nem  tehetnek  (Lép:  PTük.  ni.203). 

ZIPÍT :  [exclamo;  aufechreien?].  Memhet  császár  titkon  zipit 
az  birre  iBFaz:  Castr.  F). 

ZrPOQ:  [lamentor;  webklagen].  Térdére  borula,  erSssen 
zipogh  vala  i  Illyef :  Jephta.  28). 

ZIVATAR :  1)  fragor,  strepitus  MA.  das  krachen,  geráuscli 
PPB,  3)  (tempestas ;  stunn,  stnrmwind].  A  háborgó-szél,  zivatar 
és  a  fórgó-szél  kerengőben  magokat  tsudálatosképen  furgatjáU 
(Com':  Jan.  8).  A  keresztyén  embernek  hitit  ottan  mint  valami 
zivatar  ingattya  és  tántorgattya  (Pós:  Igazs.  1.584).  Nosza  osz- 
tán  az  havat  s  bár  csjik  harmadnapi  zivatart  neki  az  nyakában 
(Bercs:  Lev.  761). 

ZIZETEL?:  [vulnus  verminosum;  wimde  woll  würmernl. 
Contra  Zyzetel.  Vadsalyad  férd  meg  es  az  porath  hincb  az 
.sebbe,  kibe  foreg  vagyon,  akar  my  allath  legyen  az  (Nyr.  VIII. 
1G9). 

ZOFRA :  [?]  Aranyos  bSr  zofrat  földre  le  terítvén,  két  szép 
bársony  vánkost  az  zofra  mellé  tén  (Zrínyi  1.46). 

ZOK(IjÉ)  :  (?]  Lód  zol;  lével.  Verj  eczetben  tyikmonyat, 
az  tőrfitt  fokhagymát  is  vasd  abban,  az  lódnak  az  levét  erezil 
arra  az  fokhagymás  eczetre  (Radv:  Szak.  77). 

ZOKOG  (-íkSq  Szeg:  Aqu.  12.  Adámi):  ploro,  singultio, 
plango  MA.  weinen,  schluchzen  PPB.  Világ-biró  Sándor  zokogva 
sírt,  hogy  annyi  világok  közzfll  eggyel  sem  bírhatott  épprn 
(P:\zm:  l'réd.  3Ú).  A  Wlícsséges  tiV5  nem  .sír,  zokog,  siralma'w.Mii 
kesereg  (Com:  Jan.  197).  Néhémiáa  halván  i.stene  ditsSssége 
meg-g;'itolódását,  le-filvén  zokogva  sir  (l'oln:  HBék.  16).  Isten 
hozzád  .szivem,  mert  tíled  távozik,  zokog  s  kinoz  hiven,  ho'_'y 
érted  lángozik  (Amadé:  Vers.  57).  Jobb  lesz  nékem  ezen  siral- 
mas koporsóra  borulnom,  otton  zflkíignSm,  bogy-sem  ti  néktek 
fohászkodó  reUedezés.sel  fflleiteket  terhelnem  (Szeg:  Aqu.  12). 
Oly  zokogva  sira,  hogy  azt  gondolta  volna,  hogy  Favorita  névö 
ebetskéje  a  halálnak  árnyékában  alkonyodott  légyen  (Fal:  NA. 
131). 

el-zokog  :  [perpetior ;  standhaft  erdnlden].  TomyrLs  igy  izoii 
az  Cynisnak,  hogy  noha  az  ma.s.sagéték  seregének  harm.id 
részét  meaőlto,  ezt  A  még  elzogokná.  meg  szenvedné,  csak  az 
6  fiát  vLsz.sza  adná  (MA :  SB.  78). 


még-zokog  :  [deploro ;  beweinenj.  Mynek  elfltte  pokol  fene- 
keebe merAltetlmeetliek,  thy  restlisegtekeüi  es  thwnyasaktbokatb 
megh  zokokyathok  (ÉrsC.  170). 

Zokogás :  singnltns  plorantis,  planctas,  gemitus  MA.  daa 
scbluclizen  PPB.  Oli  nagi  sirast  t5n,  hog  a  mit  akar  vala 
mondani,  a  zokogástól  niliian  ity  nem  niomlbattia  vala  (We.szprC. 
14).  Ke.ser5gnek  az  ania  a  fyim,  a  fyu  az  anian  nagi  zokogásai 
es  k5nuhullatas,sal  (42).  Siralmakat  es  zokogásokat  tennac  te 
raytad  (NagyszC.  39).  Az  wr  Jesust  ygen  keserft  zokogással 
syrattya  vala  (ÉrsC.  61).  Az  en  keserSseges  zokogasymat,  nye- 
gesymet  es  syralmymath  meg  enyliytwen  (266b).  Ellenkezne 
egymás.sal  a  neveté.s  és  siiá.s,  tapsolás  és  zokogás  (Com:  Jaa 
62).  Zokozásal  [igy]  pana.szuukat  előtted  megIjeszéllenSkíKomár: 
Imáds.  287).  Már  hallgatok  s  nem  szcilhatok,  zokogásim  elli-nzik 
(Amadé:  Vers.  197).  A  mézes  pogátsánál  éde.sebb  leveleidet 
vettem  szívbéli  zokogással  (Mik:Ti5rL.  224). 

Zokogó :  singuUiens,  gemitus  eructans  MA.  der  sdiluclizet 
PPB.  Calisiris  omolván  térdére  illy  könyörgést  vészen  zokogó 
nyelvére  (GyöngyD:  Char.  338). 

ZOMA-K:  [coluher;  haus.schlange].  Megtamazkoééec  5  kezé- 
nél a  falhoz  es  meg  maria  8tet  zomak  (BécsiC.  223).  Bomac 
itala  be  me^Sn  bízSlkSduen  es  kedues8n,  de  az  vtoso  napon 
meg  mar  miképpen  az  zomac  (GuaryC.  6).  Ky  el  zaggattya  az 
siiweenth,  ezt  megh  marya  az  zomak  (WinklC.  134.  NagyszC 
173.  242.  ÉrsC.  261).  Ved  ffel  the  vezzSdeth  es  vessed  te 
Ffarahonak  elette  es  valtozyeek  egy  zomakkaa  (JordC.  18). 
Le  vetteteek  onnan  az  nagy  sarkán,  meghaggot  zomak,  kynek 
newe  erdegh  es  satan  .  .  .  Eltetyk  ott  ydeyglen  az  zouiak 
kygyonak  zjne  elfith  (JordC.  906).  Lateek  egy  angyalth,  megh 
ragadaa  :iz  agh  zomakoth,  ky  mondatyk  erdeghuek  (923).  Moyzes 
el  vete  a  vezz8th  es  zomacka  valtozek  (DebrC.  596).  Hozata 
keet  8roeg  varas  hekakat,  keth  yaspysokat  es  ketli  zomakokat 
(ÉrdyC.  429b).  \Valamyuem5  fA  zelek  oly  mynt  fertelmesség 
wolnaa,  hanem  czaak  zomakoknak  es  kémen  vadaknak  tarsasaga 
(ÉrsC.  313). 

ZOMÁNC,  SZOMÁNC  (.wwícz  ArchÉrt.  1X323.324.  somaUz 
Dáv:  KKei-.  Vij.  zoviálc:  Kecsk:  ÖtvM.383.  tomalczos  Radv:  Oal. 
11.57.  xotnnyicz  Ver.) :  vitellus  Ver.  emsta,  gypsumMA.  tiinche.gypK 
PPB.  Item  cuppacum  smalcz  desujier  1497  (Archaeol.  Értesílfi.  Uj 
folyam  IX.323.  324).  A  somaltz  ezfist  salacka  l(5ft  íDáv:  KKer.  Vij). 
Király  ábrázattyát  arannyal,  .szomántzal  felirattá  valatllníoti:  Aea 
29).  Ha  tiszta  zománcz  ezüsttel  akartam  csinálnyi  forrasztót:  1 
nehezék  míiezüst,  2  nehezék  zománcz  ezüst  (Kec.sk:  ÖtvM.  295). 
Eczettelis  jó  az  fekete  zománczot  kimosnyi  (297).  Arany  gyürii, 
kis  rubint  vagyon  benne  fekete  zománczii  (192).  Egi  olaz  vazor.- 
hol  chinalth  arany  bogláros  ingual  az  keth  uallan  14  öreg  boglár 
zomanch  nelkAl  való  (Radv:  Csal.  II.83i.  Gyftrfi  kézfogásos 
egy  kis  rubint  vagyon  benne,  más  felól  fekete  zománczczal 
Jézus  (212).  Fejedelmi  pálczát  adnak,  hogy  az  ország  Osszebomló 
ránczát  vegye  kellA  rendben  s  újítsa  zománczát  (Thaly:  Adal. 
1.152). 

Zománcol :  [crusto ;  emailliren].  Kementzét  csinály  neki,  fel- 
lyiil  is  berakd  mint  .íz  zománczoló  kemenczét  (Kecsk:  ÖtvM. 
297).  B^gy  csuixirt  ki  kell  lyuggatnyi,  fenekét,  oldalát  rakd  bu 
mint  az  zománczoló  kemenczét  (304). 

be-3ománcol :  [incrasto ;  emailliren].  Az  arany  \'irágoknak 
az  helyét  színes  zománcczal  zománczozd  be  (Kecsk :  OtvM.  316). 

meg-zománcol :  .a:  Fózd  meg  benne  az  mfivet,  jól  megállja 
az  zomímczot,  úgy  zouiánczold  meg  annak  utáuua  (Kecsk ; 
ÖtvM.  297). 

Zománcos :  cnistatus,  gypsatus  MA.  übertünehet,  gegypset 
I'PB.  Egy  zomaiczos  keoweis  ezüst  eö  (Radv:  dal.  11.83).  Ar.iny 


ZOMÁNCOZ— Zt^LD 


BÁNYA-ZÖLD— ZÖLDlT 


1286 


wnV  ziimanczos  feywcl   feketentíl  (94).    Ötödik   gyilrü,  eblieii 

i.ibla  gvémánt  vagyon  fekete  zomáiiczos  (150).  E  lesz  koronája 

1  'i'li  Iptt  dolgaidnak,   mint    napkeleti  krt  zománczos  aranynak 

'  i;. 'uigy:  MV.  A3).  Egy  arany  gyfiríi,  fekete  és  fejér  zoniánczal 

iu.'iuczos(rTér:K:irCs.  IV266). 

Zománcoz  :  cnisto,  incru.sto  MA.  übertünclien,  gypseu  PPB. 
.\z  fi  rút  sebek  helye  az  ártatlan  b;ü'ánynak  drága  vérével  meg 
iniisatott  és  zomántzoztatott  (Pázm:Préd.  16).  Piros  vérekkel, 
^ilii-kkel  zoniánczozott  testeket  mntogattyák  5rők  dficliSsségre 
'II  'tim :  Préil  24 1,  Násfa  vörös  zománccal  zománcozva  (Radv : 
Csal.  11.331),  Zománcozzák  szíveket,  de  te  mivel  vagy  színtelen, 
iiein  tudsz  serami  szilieket,  megneveted  (Amadé:  Vers.  227). 

ZOMBORÁL :  [bombum  facio ;  snmsen].  Nagy  dongó  sza- 
\áv,il  zt)aiboráIva  jár  s  kél  (Misk:  VKert.  656). 

ZOMOK,  ZÖMÖK :  crassus,  vastus  C.  densus,  solidus  MA. 
iliik,  dicht  PPB.  Zoniok  kigyo :  coluber  MA.  Zomok  kutya: 
ciiiis  *qnadratns  PPBl.  Két  szeme  kfin  alo  zomoc  (BFaz:  Asp. 
'  Vala  esy  zomoc  emberke,  ez  erdSs  hellyen  vala  és  ott 
I;  rrae  életét  f51d  ás.sással  (Helt:  Mes.  354)-  Viai  zomokok,  lábai 
I  iii(lek(SaIMark.  A3).  A  csúszó  mászó  állatoc  bSrSket  el-vetic 
mint  a  sfivSitS  vízi  kigyó,  zomoc  kigyó  (Com:  Jan.41).  Tagjaid 
az  édes  bortul  lesznek  zomokjabbak :  corpora  plus  augent  (Ibi 
dnlcia  vina  (Felv;  ScIiSal.  9).  A  mellyek  a  gottbiai  tengernek 
szigetébSl  származnak,  apró,  zomok,  temérdek  lovak  (Mlsk : 
VKert.    105). 

Zomokság :  crassamen,  crassamentmn  C.  crassities,  cra-ssi- 
tndo  MA.  dicke  PPB. 

ZÓNÁT :  resta  bovis  Nom.  92. 

ZORDON:  horridns  MA.  gravilich,  ersclirecklich  PPB. 
Zordon  szavo :  barbarus,  horrisoniis  MA.  Darabos,  embertelen, 
kemény,  zordon :  asppr  PPBl.  Mit  látunc  egyebet  cyciopsi  vad 
zordon  társaságnál,  emberi  formában  SltőzStt  5rd'>g5knél  (MA: 
SB.  9).  Melly  igeTi  utállya  az  vr  isten  ez  illyen  ve.szett  életet, 
meg  muttatta,  midSn  az  els5  zordon  nyers  világ  az  istennek 
lelkétől  nem  akara  vezéreltetni  (18).  Azjácczint  igen  temérdek 
avagy  zordon  szinö  sárga  (Kecsk:ÖtvM.  277). 

[ZÖKKEN,  ZOKKAN] 

meg-zökken  :  [contremlsco ;  erbeben].  Nincz  mi  az  híveket 
inkáb  szomoritsa  mint  az  6  gyarloságoc  és  esetec,  az  mellyeckel 
néha  az  6  megtérésec  utána  is  megzSckennec  és  megelöztetnec 
(MA:  Scult.  73). 

Zokkant:  Oacio;  werfen].  Mikoron  fel  emeltek  volna,  felig 
akarattiok  zerent  a  főidre  eitek,  ismeg  fel  emeluen  masoczer 
vgi  zokkaiitak  a  verembeh,  hogi  mind  az  6  zent  sebei  meg 
nilnak  (WeszprC.  105.  Érs.  99). 

ZÖKÖQ :  agitor,  concutior,  jactor  MA.  bevfegt,,  erschüttert 
werden  PPB.  Sík,  tér  és  gyepes  út  az,  nem  tsoportos,  zökögS 
(Pázm:  Préd.  86).  Dötzögtetö,  zökögí  (Fal:  Jegyz.  933). 

Zökőgés  :  caespitatio,  concnssio,  agitatio  MA.  das  strauchein, 
stolpem,  bewegen  PPB. 

ZÖLD  (zeld  NémGl.  136.  JordC.  614.  ÉrdyC.  535.  GyöngyC. 
4.  KMNy.  11.5.  LevT.  1.5):  viridis  Pesti:  Nom.  1.142.  prasinus 
C.  griin  PPB.  Az  zAld  fan  erezed  az  io  zerzetes  emberth 
(VirgC.  65b).  Napnak  hevvseegheewel  eeghety,  hogy  semy  zeld 
fywet  ne  teremczeu  (JordC.  266).  Ha  az  zeld  ffan  ezth  tezyk, 
az  azzwnak  mynt  lezen  (614).  Lata  zevld  leuelev  agaknak 
syrevsegenek  ekessegeuel  zeep  faat  (DomC.  79).  A  borostyán 
soha  meg  herwad,  de  koronkeed  zevcld  (ÉrdyC.  464).  Eu  azalaam 
az  zeld  ffaat  es  meg  lewelezteteem  az   megh  azot  faat  (535b). 


Meg  henvadoz  ott  zep  zeld  aga,  nem  kelemethos  neky  w/iraga 
(GyöngyC.  4).  Mennél  zSIgyeb  az  szonarváiiy,  annál  nagyob 
os5  lé8z.en  (Cis.  J).  Mess  akár  veres  akár  zöld  papiro.sból 
ezifrás  pálmácskát  (Radv:  Szak.  96).  Kékes  zflld  avagy  öveg 
s/.infi  zöld  (Com:  Jan.  63).  Mn.sa,  te  ki  nem  rothadó  zöld  laurns- 
ból  viseled  koszorúdat  (Zrinyi  1.9.  24).  Utáljon  meg  immár  bár 
ez  világ,  csak  akkoron  nyíljon  majd  az  zöld  ág  (Tbaly:  VÉ. 
11.229).  Eszében  jutott  a  pokol,  akkor  zöld  kerekeket  hány  a 
.szemek  (Fal:  NA.  209). 

bánya-zöld :  [chrysocolla ;  berggriin).  .Jó  eresztő  viasz : 
1  font  viasz,  tíz  lat  bányazBld,  tíz  lat  gáliczkó  (Kecsk :  ötvK. 
288.  316). 

házi-zöld:  bárba  Jovis;  hauswurz  Nom.  85.  Házi  z51d, 
házakon  is  terem  (Mel :  Herb.  32). 

kerti-zöld:  nasturcium  hortense  PP.  gartenkress  PPB. 

téli-zöld :  erica  vulgáris,  hiemale  viride  Beythe :  Nom.  4. 
pervinca  Major  :  Szót.  360.  PPBl.  buxus,  zoophtalmus  PPBl. 
semperviva  Fuchs :  Stú-pH.  vfintergriin  PPB. 

Zöldéi,  zöldell-ik:  vireo  C.  fi-ondeo,  frondesco  MA.  viresco; 
grün  werden  PPB.  Magoktól  zöldellenek  a  fiivek :  *injussa 
virescunt  gramina  PPBl.  A  faak  nem  eereznek,  merth  Snekyk 
el8  lelkek  nynczen,  de  czak  zSldelnek  es  wyragoznak  (ÉrsC. 
133).  Deminutiva  nonnula  desinimt  in  lie,  ut:  czill.aglic,  z51dellio 
(CorpGramra.  239).  ZSldellyel  mint  az  pálmafa  (MA:  Scult.  13), 
Nem  szoktak  a  fák  zöldelleni  télben  (Pázm:  Préd.  11).  A  fánae 
Uivfil  a  héja  vagyon,  bel51  az  hártyác,  mellyec  le-hámlanac, 
midőn  zőldellenec  (Com:  Jan.  17).  Zíjideljetek  mint  pálma  fák 
szép  atyafiság  (TörtT."  1.348).  Az  ifiak  zöldelenek  ho.szszu  élet- 
nek reméasége  által  (Illy:  Préd.  11.328).  Zöldellett  virága  hazánk 
szabadsága  keresztény  világban  (Thaly:  Adal.  1.180). 

ki-zöldellik :  eviresco  MA.  PPBl.  hervorgrünen,  grün 
werden  PPB. 

meg-zöldellík :  reviresco,  vireo  MA.  grünen  PPB. 

Zöldellet :  viror  Kr.  [grüne  farbe].  Veszti  betsíiletét  mint 
jégtől  rontott  fa  gyenge  zőldeletét  (PhilFlor.  77). 

Zöldellő  :  viridans,  virens  C.  subviridis  MA.)  ein  wenig  grün 
PPB.  Zöld  fűvel  zöldellő  hely :  viretum  C.  Zöldellő  sárga,  sár- 
gálló: galbinus  PPBl.  Nemzen  az  feld  zeldellő  fyvet  (JordC. 
2).  Paraditsomot  egy  szép  forrás  öntözte,  szőldellőn  tartotta 
(Pázm:  Préd.  454).  Zöldellő  füvekkel  diszeskedett  a  föld  (1269). 
Semmi  zöldellő  nem  marada  az  fákban :  nihil  virens  relictum 
e.st  (MA:  Bihl.  57).  Sárgáivá  zöldellő  vetés  (MA:  Scult.  240). 
Virágos  zöldellő  kert:  viridarium  (Com:  Jan.  70).  A  vad  szamár 
minden  zöldelö  füvet  megbüzöl  (Misk:  VKert.  19).  A  mirtusfának 
alávaló,  zöldellő  ágai  (Illy:  Préd.  11.290).  Tiéd  volt  a  zöldellő 
ifjúság,  annak  idejében  megörültél  kiszinlett  virágjának  (Fal: 
NU.  334). 

Zöldellöség :  [viror ;  grüne  [farbe].  Mikor  ez  egienes  sáss 
az  8  zőldellőségébe  uolna  (Mel:  Jób.  20).  Zöldelőségektfil  fák 
is  megh  fosztatnak  (Liszti:  Mars.  67). 

Zölden :  viride  MA.  grün  PPB.  Az  ő  levelei  zölden  marad- 
nak és  az  gyflmőlczőzéstfll   meg  nem  szfinie  (MA :  Scult.  794). 

Zöldes:  subviridis  Kr.  [grüniich].  Zöldes  hely:  viretum, 
virectum  MA   Kéc  a  feién  a  virága,  zöldös  a  leuele  (Mel:  Herb. 

67). 

Zöldit:  virido  MA.  grünen  PPB.  Zöldítsétek  egek  hamai- 
az  erdőket,  hogy  próbálhassuk  már  nyugodt  fegyverünket  (Thaly: 
VÉ.  1.31.  154). 

81* 


1287 


ZÖLDSÉG— ZÖRDÜLÉS 


ZÖRG— EL-ZÖRGET 


IL 


Zöldség:  I)  viriditas  C.  griinbeit  PPB.  Az  ireé  masuac 
zSldsegebcM  mog  az  (GuaryC.  4).  Ez  AiieUi  lelke  &s  minden 
zftdsege  (VirgC.  65).  A  gonoz  sasca  es  a  Éerebuh  a  f51dnec  5 
zeldseget  niegazalya  (NagyszC.  301).  Az  faak  semmy  nemev 
zevidseggel  meg  nem  evltevztetnek  íCornC.  252).  Az  nyeerss 
ffa  .  .  .  azon  zflldseegben  magmaradando  (ÉrdyC.  536).  Semmi 
zöldséget  a  fakao  nem  bagya :  nibil  omnino  vireus  relictam  est 
in  lignis  (Helt:  Bibi.  I.Gg.2)-  Mindenkor  az  bóldnac  és  napnac 
fekete  és  z51dsége  es5t  hoz  (Cis.  H).  Ezt  az  zöld  levet  újonnan 
forrald  meg,  de  ugy  bogy  az  zöldséget  el  ne  vesz&saed  (Radv : 
Szak.  213).  Nem  szoktak  a  fák  zöldelleni  télben,  hanem  el-her- 
vadnak  és  minden  zöldségek  el-rejtetik  (Pázra :  Préd.  11).  A 
cameleon  ba  z81d.ségeu  vagyon,  8-is  z51d  (Land :  UjSegits.  1.338). 
Az  nagy  fák  zSldségeket  a  leveleket  meg-emésztvén  az  csere- 
bogár (Sárp:  Noé  EWb.  3).  A  zöldségekre  fordittyuk  .szemeinket, 
hogy  megfris-sedgyenek  (Illy:Préd.  1.317).  2)  [olus ;  griinzeug]. 
Az  halat  borsold,  gyömbérezd,  fahéjazd  meg,  az  zöldséget  is 
bocsásd  reá  (Radv:  Szak.  128). 

Zöldül  ímeg  zöldülik  RMK.  IV.260) :  viresco,  frondeo  C. 
vireo  MA.  griin  werden  PPB.  A  rét  zSldfil :  pratum  *aorescit  ; 
zöldül  a  vetés :  graniim  *exit  in  herba-s  PPBl.  Ez  wylagnak  ew 
eelety  nem  eeleth  banem  balal,  mert  nyha  zewidfil  es  nyba 
ottan  meg  az  zem  pyllantasygh  walo  eleth  ees  megb  rotha- 
dandó (ÉrsC.  263).  Mint  az  virág  nap  uelkíil  z51d51het  (Bom: 
Ének.  80).  A  palánta  az  5  gyökereinek  apró  szálú  rostjain 
bésziván  a  nedvességet,  éled,  zöldül  és  virágzik  (Com':  Jan.  15). 
A  fák  már  április  elsején  vh-ágoznak,  ződfilnek  (Mik:  TörL.  424). 

ki-zöldül:  eviresco  C. 

meg-zöldül :  viresco,  reviresco  C.  MA.  viridor  PPBl.  griin 
werden,  wieder  grünen  PPB.  Minden  berek  meg-zőldűlt :  nemus 
onine  *viret  PPBl.  A  meg  azot  menta  meg  zöldül  (DebrC.  86). 
Azonnal  megh  zöldflle  s  mind  ez  mai  nap.sag  zöldön  alh  (169). 
Az  úr  Kristust  Kristóf  hoidozhatja  igaz  hitben,  az  istápja 
megzölddlik  néki  az  tengerben  (RMK.  IV  260).  Az  igazak  kik 
igaz  hitben  lesznek,  mint  az  pálma  szintén  úgy  megzöldiilnek 
(V.103).  Az  fitt  Ixjrban  kicsent  bele  kell  bocsátani,  kifacsarni, 
míg  ji>l  megzöldííl  (Radv:  Szak.  213).  Erdík,  mezők  megzöldül- 
nek, az  madarak  énekelnek  (Tbaly:  VÉ.  L185).  Ha  megzöldül 
az  haraszt,  ümögben  jár  az  paraszt  (11.73). 

ZÖRDÍT:  pulsü,  intono  MA.  ertönen  PPB. 

meg-zördít :  commovoo  cum  strepitn  Kr.  [schlagen,  klopfen]. 
Ágas  Imzjuiac  aytaiat  meg  zördeyte  (GuaryC.  45).  Ismét  mog- 
zördíti  a  remete  ablakját  és  mondgya  (Hall:  HHist  11.98). 

ZÖRDÜIj  (zerdewles  EhrC.  16.  zordulaa  NémGl.  270): 
strepitnm  edo,  eonstrepo  MA.  einen  kracher  von  sich  gebén 
PPB.  Zordulna  mennek  auag  mennének :  irruorent  (NémGl. 
270).  Ki  eséc  a  tör  a  íSldre  és  nagyott  zördfille  (Helt:  Króu. 
32). 

még-zördül :  commoveor  cum  strepitu  Kr.  (stark  rauschenj. 
Megzerdflie  az  töngör  (,<s  meg  ásza  (Szék:  Zsolt.  110). 

Zördülós :  sonitus,  stropitus  MA.  ton,  getOse,  klang  PPB. 
Sebe.sseguel  az  aytot  megnyttuím  tewn  nagy  zozatott  es  nagy 
zerdowlest  (EhrC.  16).  Az  le  omlott  kö  szikláknac  röttenetes 
zördfilése  (Kár:  Bibi.  1.647).  Az  fánac  levelénec  zördftlése: 
sonitus  folii  volantis  (MA:  Bibi.  1.115).  A  ki  felé  vagyon  a 
zördülés,  recurráljon  segítségért  a  magyar  derék  táborhoz  (Zrinyi : 
Symb.  55).  A  nyúl  t.s;ik  a  fa  levelének  zördfilésétöl-is  megretten 
(Misk:  VKert.  171).  A  farkas,  hogyha  valamellyik  lába  niegfit- 
közvén  valamiben  zördfllést  talál  indítani,  azt  gyengén  megmar- 
dossa (179). 


ZÖBQ,  ZÖRÖG :  crepo,  iiicrepo,  percrepo,  recrepo,  crepito, 
strideo,  jiersono,  obstrepo  C.  strepo,  perstrepo,  iucrepito  MA. 
inter  crepito;  klappern  PPB.  Zörög  a  hasam:  *crepitat  mihi 
venter  PPBl.  A  nyúl,  valami  zörög,  füleit  ráfftggeszti,  el  fut 
(Com :  Jan.  47).  Siet  Kecskemétre,  bogy  jó  bor  az  torkán 
folyna,  nem  gondollya,  hogy  végtére  osztán  zörgene  csobolyó 
szegénynek  a  hátán  (KecskTört.  11.498).  El  lepték  a  fSIdet  a 
táborok,  zörög,  csattog  a  fegyver,  bőgnek  az  ágyúk  (Land: 
UjSegits.  11.234).  Kezébe  bor  pohár  a  kotzkával  zörgött  (Gvad: 
RP.  112). 

ellene-zörög :  obstrepo  PPBL 

kömjrül-zörög :  circumstrepo  C. 

közbe-zörög:  interstrepo  C. 

rajta-zörög:  instrepo  0.  PPBl. 

reá-zörög  :  adstrepo  MA.  dabei  rauschen  PPB. 

vissza-zörög :  recrepo  PPBL 

Zöi'ögdögel :  strepito  MA.  gerSusch  machen  PPB. 

Zörgóa,  zergés  (szgrgés  Mel:  SzJán.  246.  Decsi:  SallJ.  60). 
crepitiis  C.  murmur,  murmiu-atio,  strepitiis,  pulsus  MA.  gemnr- 
mel,  gerausch  PPB.  Siralommal  való  zörgés :  luctisonus  C. 
Zent  Fferencz  baluan  ew  labaynac  zergoseet  erdewnek  nemy 
fayert,  monda  (EhrC.  44).  Hallá  hertelenseggel  egyzer  es  ket- 
zer  nagy  zeorgest  (DomC.  227).  Az  yegeknek  zörge.s8Ök  es  az 
bestyekuek  nyuaas.sok  !iz  egeetb  feel  ery  vala  (SándC.  38). 
Gyakortaa  meg  akad  vala  az  kewekben  lába  es  nagy  zerghes 
leezen  vala  (ÉrdyC.  191b).  Nagy  kew  zörgheest  hallanak  az 
templomba  (628).  Az  saskac  szamiainak  szánok  ollian  vala 
mint  a  hadakozó  szekerek  szörgése  (Mel :  SzJán.  246).  Minde- 
neket nézel  vala  és  akar  minemű  kiczin  szörgésre  is  retteg 
vala  (Decsi:  SallJ.  60).  Nem  hallva  az  isteni  intéseket  a  világi 
dolgok  zörgése  miat  (Mad;  Evang.  47).  Akármi  zörgésre  is 
a.sz.szonyi  módon  reszkető  (Com:  Jan.  196).  Laktam  gombkötő- 
nél, sinórt  kellett  vernem,  a  melly  nagy  zörgéssel  jár  (ötv- 
Me.st.  44vsz).  Legkissebb  zörgést  halljak,  azt  gondolom,  hogy  a 
kozákok  az  udvaromon  vannak  (Mik  :  TörL.  384).  A  kü-.sziklák- 
rul  érkezett  gyfilemény  vizetskék  zörgéssel  és  zúgás.ial  szakad- 
nak (Fal:  NE.  15).  Ott  t;ímadta  meg  Dávid  Ferencz  sok  szóval 
és  zörgéfsel  vetélkedvén  az  istenről  (Bod:  Pol.  39X 

Zörget,  zerget  (szírgessetek  Fél;  Bibi.  I.IO):  increpo, 
crepito,  pulso,  strepo,  eonstrepo  C.  pulsito,  pulto  MA.  ein  getöse, 
gerausch  inachen  PPB.  Zerghessetek  es  meg  nyttatyk  ty  nek- 
tek :  pulsate  et  aperiotur  vobis  (JordC.  373).  Zerghethwen  ot 
az  ayton,  ky  yewe  egy  lean  megh  latny  (749).  lm  en  állok  az 
ayton  es  zerghetek  (891).  Mykoron  megh  yewend  es  zerghe- 
tend,  legottan  megh  nys-sak  ewneky  (ÉrdyC.  156).  Zent  Antlial 
zergethny  es  keeruy  kezdee,  hogy  meg  nythnaa  ewneky  (191b. 
456).  Hallom,  hogy  az  kovácsok  igen  zörgetik  az  pöröllyel  az 
vasat  (Pesti:  Fab.  242).  Ezöst  kanniicskát  az  pinczébe  eligazit- 
nak,  két  rossz  tálat  flk  zörgetnek,  szöknek,  tombolnak  (RMK. 
III.267).  Szörgeí<setek  es  megh  nittattik  nektek  (Fél:  Bibi.  I. 
10).  Az  egyház  örzö  harangoz,  zíirgeti  az  harangokat  (Com: 
Vest  93).  A  zfngö  szerszámokat  veri,  zörgeti  (Com :  Jan.  168) 
Ne  tsengettyíikkel  zergassiínk  (Uzom:  Dáv.  195).  Csak  alattom- 
ban szergetik,  hogy  az  gály.-\k  valami  nyereséggel  jártak  volna 
(ErdTörtAd.  II  38).  Ha  valakinek  mondtad  volna :  krepiu,  azt 
hallgatta  volna,  hol  zörgetnek  (Monlrók  X1353).  Zörgetnek 
Károly,  nézd  meg,  ki  vau  az  ajtón  (KirBesz.  25). 

el-zörget :  (persono ;  fórt  und  fórt  spieleu).  Lantosok  éa 
hegedősök,  kiknek  bor  leikök,  csak  borért  is  elzörgetuek  néha 
szegényök  (RMK.  V.268X 


1289 


ZÖRGETÉS— ZUBONY 


ZUBBONYKA— ZÚCJ 


1290 


Zörgetés :  pulsatio,  sti-epitiis  C.  das  getSse,  geritusch  mn- 
dioii  PPB.  Te  hows  nem  tártad  en  tanwsagomat  az  zergetes- 
l)en  (ElirC  15).  Zfirgetésíre  mognyitván  a  kapus  az  ajtót,  el- 
tsudálkozik  a  rút  mezítelen  ember  Allapattján  (Hall :  HHist. 
11.941.  Jc'ivel  vissza  óh  gyBnyíirü.ségiiuk,  ím  zürgetésedre  ajtó- 
njitiii  jöttünk  (Thaly:  Adal.  L29). 

Zörgető :  crepitaus  PPBl.  [klopfend].  Ky  keresy,  meg  leely 
66  zergbetSnek  meg  nyttatyk  (JordC.  373).  Nem  hyttokuak  z5r- 
zetteek  istennek  orzagat,  de  gyorsan  keresőknek  es  z5rget6k- 
nek  (ÉrsC.  247). 

Zörgetyű:  crotaUim  MA.  kliipperlein  PPB.  ZSrgetyS,  kele- 
pelj:  crotalum  Major:  Szót.  173. 

Zörgő  :  1)  crepax,  undisonus  C.  constrepens  M.-\.  knarrond, 
PPB.  ZörgS  pléh,  i.slóg ;  crepitjuis  lamina  PPBl.  Színnel  iam- 
borok  es  sz6rg5  nieluel  (Mel:  SzJán.  222).  AszSrge  malom  szana 
(451).  Gyakor  zSrgSnek  meg  nilatkozol  (Pécsi :  Ágost.  3).  Egy 
vég  indiai  zergfi  (?)  gyólts  (VectTrans.  13).  2)  crepitaculum  C. 
crusma,  crepitaculum  puerorum ;  kinderklapper  PPB. 

Zörgöl5d-ik :  immiu-muro  C.  coustrepo  MA.  knarreu,  rau- 
schen  PPB.  ZörgöUdve  szenvedni,  neheztelni  valamit :  *ingrate 
ferre  PPBl.  Az  ola.«zok  felfegyverkeztek  vala,  de  csak  héjába 
zörgelódnek  vala  RMK.  III.325).  Hunyadi  esmet  mér  z5rg6- 
ISdni  (BFaz :  Castr.  C2).  Untalan  ellene  sz5rg515dnek  vala 
mindnyájan  Hermolausnak;  obstrepimt  subinde  cuncti  Hermolao 
(Forró:  Ciirt  484).  Elzek  fognak  z5rg615dni  s  zúgolódni  az 
utolsó  napon  idvezit5nknek  jSvendíIése  szerint  (Nagyari:  Ort 
7).  Az  udvari  szolgák  itt  z5rg815dnek  (Veresm :  Lev.  127). 
Elhagyta  az  eget  kevélységgel,  mostis  zörgölödik  nagy  vakme- 
ríséggel  (Zrinji  IL82).  Sokat  zSrgSlSdik  szegény  Luther  Mar- 
ton (CzegI:  Japh.  15).  Mindenik  vára  nekünk  egy-egy  vigyázó 
torony,  ba  ellenségink  zörgölódni  akarnának,  azokban  meg- 
akadnak (Monlrók.  VLII.138).  Mint  az  szilaj  kosok  ók  nem 
türkölódnek,  patvarbeszédekkel  sem  nem  zörgölídnek  iThaly  : 
VÉ.  n.123).  Zörgölödó,  zúgolódó,  háláadatlan  nép  (Biró:Préd. 
130).  A  haragos  ember  egy  kis  igére  is  fel  tud  pattanni,  zör- 
gtilódik  (Fal ;  BE.  600).  Mikor  Seneea  könyveit  írta,  njnlváu 
fiileit  fájdalta   a   sok   zBrgölódó   kocsik   miatt    (Fal :  TÉ.  773). 

Zörgölödés:  (tumultus;  wafifenlarm].  Az  magyarországi 
zörgölfidések  s  arra  való  vigyázás  azt  kívánnák  (Szál :  Krón 
72).  Mind  a  maga  fizetett  hadait,  kik  a  moldvai  hadakozá.shoz 
képest  és  ez  zergelídésre  nézve  is  nagy  számmal  is  valának, 
táborba  .szállani  parancsolta  vala  (283).  A  kozákok  olyankori 
zörgSIódések  nékünk  szintén  káros  (Monlrók.  VIII 204). 

[ZÖZZEN-IK] 

még-zözzenik :  [cohorresco  ;  erschrecken].  Ha  megztizze- 
nik  az  német,  ké.són  tér  meg  az  szíve  (Bercs:  Lev,  197). 

ZUBOLY:  [jugum  teitorium;  weberbaum],  E  Goliat  kop 
iaianac  a  faía  oly  vala  mint  a  takaczok  vtolso  zuboUya  (Mel : 
Sám.  220). 

ZUBONY,  ZUBBONY  {m-[>pony  Zrínyi  11157):  exomis 
MA.  jutenila  PPBl.  rock  ohue  armel  PPB.  A  szolgákat  a  kép 
iróc  veres  süvegben  írtác,  fris  zubouban,  szamár  ffilecke 
(Tyúk:  Józs.  131).  Kinek  kinek  zubonyi,  kfliőn  Uftlőn  jelekké 
meg  jegheztessenek  (JTársReg.  86).  Deréc  .szorító  kSntSs 
foszlan  zubbony,  melly  vas  az  újackal :  thorax  cum  manícis 
(&)m :  Jan,  99),  Vallyou  ezen  nemzet  mért  olly  hatalmas  elle- 
nünk, a  kit  ha  a  dér  megtsíp,  mint  a  légy,  ha  meleg  suppouya 
uíutsen,  mint  a  holt  (Zrínyi  11 157),  Hoszszú  t8z5tt  zúbon  ru- 
hájok  ezeknek  (Gyöngy:  KJ,  112)  Nyúzó  kurucz  hadnagynak 
egy  znbbont  vettem  (KecskTörL  rV.84),  Főurak  gyermekiből 
álló  ínasít   veres   virágos   bársony    zubbouban  jáitatta  (Kem : 


Élet  49).  Egy  szoknyát  csináltJiltuuk  egy  zubonnal  együtt 
bélésével  (Radv:  Csal,  II,31G),  Egy  zubony  volt  rajta  (MonTME, 
V.llO). 

Zubbonyka :  [vestis  brevior ;  röckcben).  Ama  régi  Fabri- 
tiust  eS  megnyStt  zubonkájában  jobban  meg-tisztelte  Roma- 
városa (Fal:  NE,  31). 

Zubbonyos:  exomide  índutus  MA  der  einen  rock  ohne 
armel  an  hat  PPB, 

ZtTDUIi :  insono,  corruo  cum  fragore  MA,  ertönen,  mit 
krachen  zusammenfellen  PPIJ,  Mondatik  6  vízuec,  tSznec,  s6t 
aebessenn  zúduló  szélnec  (Megy :  6Jaj,  111,18). 

alá-züdul :  [cum  impetu  feror ;  herabstüi-men].  Az  szél  on- 
nan ÍS1I51  alázudula  (MA:  Bibi,  V,37), 

égybe-zúdul :  collidor,  concutior  MA.  znsammen  geschmis- 
sen  werden  PPB,  Farabó  az  tengeraec  índula,  hogy  betakaro- 
dec  minden  népeinél,  az  tengernec  vize  ismét  egybe  zudula 
(RMK,  U,lö). 

el-zúdiü :  [cum  impetu  ruo ;  hínstürraen].  Nem  tudod-e, 
hogy  tsak  oUyan  a  te  életed  mint  a  szél,  mely  tsak  hamar- 
sággal el-zudul  (SBalog:  TemK,  75). 

elő-zúdul:  [proruo;  hervorbrechen],  Veszedelme-sb  az  ten- 
geren való  járás,  midSn  az  szélvészéé,  haboc  elSzúdulnae,  czí- 
korg.nnac  (MA:Scult.  191). 

föl-züdul :  1)  coustrepo,  intono  MA.  knarren,  donuern, 
ertönen  PPB.  2)  [tumultum  moveo;  larm  erregen].  Csak  fel- 
zúdult az  katona.ság,  az  ki  Diákin  volt  s  által  is  ment  az 
Vágón  (Bercs:  Lev.  247).  Felzúdult  magában  az  had  az  egész 
falukrúi  (249).  Az  egész  sokaság  felzúdul  és  pai-autsolatot  nem 
várván  ostronmak  megyén  (Mik :  TörL.  168). 

ki-zúdul :  erumpo  MA.  ausbrechen,  ausfallen  PPB. 

kizúdvilás :  eruptío  MA.  ausbruch,  ausfall  PPB. 

le-zúdul:  (corruo;  zusammenstürzen].  Toron  három  vala, 
er's  szuagas,sal  eggik  le  szakad;!,  f51d  tSltessel,  kasoknál  le 
szudula  (Cseng:  Jer.  12) 

meg-zúdul :  [turbor ;  unruhig  werden].  Az  soc  sebes  viz 
megindol,  mint  egy  erős  hab  megzudol  (MA:  Bibi.  V.21).  Az 
5  .sziveknec  gonossága  ugy  megzudul,  hogy  az  idvőzitSt  meg- 
vetic  (MA :  Scult,  95),  Megzúdúl  Zseiinyei,  de  csak  Nagy,ságo- 
dat  ne  érné  hirtelen  (Bercs:  Lev,  211),  Én  csak  attúl  félek, 
ez  az  sok  gyülevész  rósz  had  megzudol,  ha  ,az  német  általjövő 
szándékát  veszi  esziben  (255), 

öszve-zúdul:  (congredíor;  sích  gegenseitig  angreifen]. 
Igen  víg  mind  két  fél,  öszveszodúlának,  nagy  erős  viadalt  mind 
két  fél  tártának  (RMK,  ni,69), 

Züdulá,s :  1)  strepitu-s,  fi-agor  MA,  das  brausen,  krachen 
PPB,  Nagy  lövöldözések  vagy  aboz  hasonló  tónusok  hallattak; 
a  zúdúlás  általment  nagy  ropogással  az  Dunán,  azután  meg- 
szűnt (Bercs:  Lev,  512),  2)  [tumultus;  unruhe,  aufregnng]. 
Látván,  hogy  nagyob  zudulás  lenne :  videns  ut  magis  tumultus 
fieret  (Helt:  UT,  5),  Nem  lehetett  zúdolás  nélkül,  azomban 
meghagyám,  az  tábor  készen  legyen  (Bercs:  Lev,  37).  Ezen 
zúdúlása,  ki  ez  éjjel  esett,  megmutatja  az  katonának  igyeke- 
zetit,  szívít  (247).  A  németnek  egy  része  az  Dimavág  mellé 
ment  élist  hajtani,  ettfil  lelt  az  zúdulás  (250), 

ZÚG  (zaíigok  C) :  1)  spiro,  anhelo  C,  MA,  wehen,  blasen 
PPB,  Ott  az  vigasztalás  soha  el  nem  fogy,  ak:irmint  zúgjon  is 
az  nyomorúságnac  szelvasze  (MA:  Scult,  234).  Az  aluvó  hor- 
tyog, zug   ((;;om:  Jan.  66).   2)    [mmmuro;  muimeluj,    Mendeu 


1291 


ZÚGÁS-ZÚGÓD  IK 


ZÚGÓDÁS— ZÚGOLÓDÓ 


1292 


bozzftsaKiikot  fráter  Bernald  engedelmest  el  nuilatuala  seraegy- 
ben  megliJiragiuiaii  auagy  ziiguan  (ElirC  21).  Mikor  alig  zug 
az  soc  lialac  f51  hordása  miat,  azt  itéli,  bogy  hiist  nem  evett 
(Zvün:Püst.  I.-174).  3)  [sono ;  braiLsen).  Meg  nem  ijed,  noha 
ellene  zúgnac  az  tegezbéli  uilac,  Céalic  az  kópia  (Kár :  Bibi. 
I.536b).  Feie  zug  auagy  zedolűg  (Frank :  HasznK.  33).  Az  egye- 
netlenség forralt  ollyan  lúgot,  mellytíl  végre  soknak  fiile  jajra 
zúgott  (GyöngyD:  MV.  11).  4)  (salio;  besclialea).  Sárlauak  a 
kautzák,  zúg  az  eme,  görrög  a  kan  (SzD:  MVir.  93). 

Zúgás  (smgií  .ErasmtErk.  5.  1572  KBécs.  D7.  Fél:  Bibi. 
1.180.  zuggás  C.) :  I)  anhelatio,  respiratio  C.  spiritus  MA.  [das 
athmen].  Zúgás,  szuszogá.'S,  erős  lélekzet  vétel :  respiratiis  PPBl. 
Tetete  magát  igen  melyen  alouny  hortyogasaual  es  zugasaual 
(VirgC.  82),  Orrodból  szót  auagy  szugast  kibocziatani  (Erasm: 
Erk.  5).  2)  senor,  sonitus,  fragor  MA.  fremitus;  das  sausen, 
brausen  PFB.  Kezde  nagy  zúgassál  az  viz  bejíiny  az  udvarra 
(MargL.  128).  Jupiter  vvete  nekyk  egy  nagy  tewket  ala  meny- 
bei, mely  nagy  zwgassal  bele  suppaua  a  wyzbe  (Pesti:  Fab. 
16b)  Eregy  el,  egyél  és  igyál,  mert  mint  egy  nagy  es.s5nec 
zúgása  hallatic  (Kár:  Bibi.  I.324b).  A  szelnek  ziigasat  halliuk 
(Fél: Tan.  317).  Er8.szakkal  vitetett  szelnek  szuga.?a :  sonus 
tamquam  advenientis  spiritus  veliementis  (Fél :  Bibi.  1.180).  Ha 
hysoppal  fSzíd  az  cedria  enyvet,  fylnek  zuggasat,  fogh  faiast 
gyogit  (BeytbeA:  FivK.  8).  Ked  esSs,  az  nielegeb  helyeken  dSr- 
gessel  es  felhS  zuggassal  (KalBártfa  Diij).  Jelek  lesznek  a 
napban  es  a  fflldön  népek  szorongatása,  a  tengernek  és  ha- 
boknak li.szve-elegyedett  zúgá^amiatt  (Pázm:  Préd.  A).  Fő  bas- 
tiayt  zúgassál  tSketti  el  (Lép:  FTük.  .56).  Kikeletkor  áldasz  az 
szép  zHld  erddvel,  vi'z  lassú  zúgással,  szél  lengedozéssel  (Zrinyi 
1.47).  Szájad  van  igen  ro.sz  izben,  csengés  avagy  zúgás  vagyon 
bal-fRledben  (Felv :  SchSal.  29).  S)  (nuutnuratio ;  das  murren). 
Ha  my  az  bozzosagokat  zugasnalkyl  zenuedenyewk,  olt  vagyon 
tekelletes  vygasag  (EhrC.  30). 

Zúgó :  1)  anhfllator  C.  [athmend].  Pihegi,  fiíladozó,  zi')g(5, 
ki  nehezen  vészen  lélekzetet:  suspiriosus  PPBl.  2)  undisonus 
C.  torrons  M.A.  emissarium  C.  emissarium  piseinanim  MA. 
ablauf  des  wassers  in  píuen  fisoliteich  PPB.  Zúgc5,  halas  tiínak 
ki-folyó  torka :  emissarium ;  a  tó  zugija,  a  hol  belőle  a  viz  ki- 
foly :  effluvium  lacus  PI'Bl.  Walakjth  kjAlgen  ew  N.  ky  latli- 
naja  \vdvv:irj  thoth  as  meg  mwtathnam  nokje,  bogi  az  zwgoth 
mjkepen  kellene  raja  cjnaluwnk  (LevT.  1.263).  Küldje  ki  az 
Hu.szár  uramék  ácsát,  hadd  csinálja  meg  az  itt  való  tónak  az 
zúgóját  (RiikGy.-  Lev.  XXIV.81).  »)  fremons  MA.  [brumm). 
Zúgó  pergetyfl :  lasorium  verticillum  PPB. 

Zúgód-ik  (s:ugodonk  Kár:  Hal.  Siij.  -.u-ggodduy  ÉrdyC.  80. 
81) :  frenio  MA.  murren,  brausen  PPB.  Zugodn;ík  volth  Moyses 
ellen  (NémGl.  293).  Te  elened  zugodik,  morgódig  az  ebek 
es  (VirgC.  55).  Ne  zugogyek,  aky  az  ew  iozagat  az  monostor- 
nak atta  (128).  Az  byzon.saghgal  ;iz  sidook  elleneid  zwgodnak 
(WinklC.  281).  Megh  zomeeliozek  oth  az  neep  vyznek  fogyath- 
kozasa  myath  es  zwggodeek  Moyses  ellen  (JordC.  47).  Zwg- 
godnak  vala  az  czalados  atya  ellen  (416.  580).  Zwggodnak  es 
zakadoznak  vala  liA  zyvSkben  :  findebantur  cordibus  suis  (731). 
Azok,  kik  a  pogansagbol  vronknak  bitire  tértének  vala,  zugodni 
kezdenek  a  sidok  ellen  (DebrC  64).  Az  lelek  test  ellen  e.s  a 
test  lelek  ellen  zugodnak,  morgódnak  (BodC.  12).  Mykorou  ez 
fráter  az  ev  byneet  meg  nem  esmerneje,  sem  ev  magát 
meg  nem  akarnaya  alazny  discijjlinara,  hanem  jnkab  mor- 
godneek,  zugodneek  (IDomC.  219).  Nem  keel  embernek 
bankodny  awagy  zwggodny,  de  liahuit  adny  (ÉrdyC.  8U.  81. 
130.  619).  Vyzeth  erezte  ewnekyk  az  kemeeu  kew  zyk- 
labol,  hogy  niywel  cliak  ne  zwgodnanak  ew  ellene  (341). 
Ne  zugogyatok,  morgodyatok,  mykyi)en  ew  kAzzAlek  uyniolyek 
es  zugodtanak  (Konij:  SzPál.  159).  En  ellennom  zngodatoc 
az  pusztába   (Szék:  Zsolt.    214).    Én   milieni    nép   előtt    látszik 


mezételen,  ez,  ki  miatt  néjiek  reád  zúgódtauak  (RMK.  n.46). 
Ne  zúgódjál,  ha  látod  a  hitetlent,  hogy  jó  szerencsével  ő  igen 
felment  (V.93).  Zugodec  a  nép  Moses  ellen:  murmuravit  popu- 
lus  contra  Moysen  (Helt :  Bibi.  l.  Kk).  Ne  zúgódgyatoc  mint 
nemellyec  zúgóttanac  (Helt:  UT.  n5).  Zugoduan  Judas  es  az 
tSb  egyfigyfi  taru'tuanyoc,  ezt  mondanac  (Born:  Evang.  IV. 
Előb.  iij)  Zvgodic,  dul-fíl  magában  ez  világ  íBorn :  Ének.  163). 
Hát  mi  miért  szugodunk  isten  ellen  (Kár:  Hal.  Siij).  Morgódéc, 
zugódéc  Balban  oléb  szállá  (BFaz:  Castr.  G).  Az  kic  zugodnak 
vala,  megczende-szitetto  azokat  (MA :  Bibi.  1.224).  Zúgódnac  és 
dúlnak- fulnac,  ha  ember  nékiec  az  anya  szent  egyházat  min- 
denkor nem  mutattya  (MA: Tan.  Előb.  21).  Mikor  fSl  vettéc 
volna  az  pénzt,  zugodnac  vala  az  gaz<la  ellen  (Zvon:  Post.  I. 
392).  Zugóttál  é  auagy  panaszolkodtálé  (Com:  J.an.  210), 

Zúgódáa :  [mumuiratio ;  das  brummen,  murmeln).  Irygy 
voltomat  ielentetem  zugodasal,  niorgada.sal  (VirgC.  10).  Egy 
nehéz  bozzusagot  istenért  el  zeimedni  zugodasnekAl  (89).  Aa 
neluőknec  bynei  káromlás,  zugodas  (NagyszC.  355).  Zwggodas 
tamada  az  neep  kezett  wr  ysten  ellen  (JordC.  139).  Sok  zwg- 
godas vala  az  neep  kezeth  hA  róla  (648.  852).  Nagy  beketlen- 
segliben  eythyk  8  magokat  zwgliodasoknak  es  morgasoknak 
myatla  (ÉrsC.  281).  Az  5  rieluet  meg  tartoztassa  minden  isten 
ellen  való  szugodastol  (Szék :  Zsolt  37). 

Zúgódó :  [non  contentus,  morosus ;  nnzufrieden].  Bizony 
mondom,  nem  melto  men  orzagrab  az  zugodo,  az  bozzo  allo 
(Apóst.  26).  A  niorgodook,  zugodook  es  ragalmazook  éS'SseW- 
sec  istennec  (VitkC.  63).  Ne  leg  zugodo,  morgodo  (64)  Me- 
nyeknek orzagath  sem  egy  zwgodo  nem  wezy,  merth  senky, 
Uy  aztli  akaarya  wennye,  nem  zwgodyk  (ÉrsC.  213). 

Zúgolód-ik :  murmnro  MA.  fremo ;  murmeln,  brausen 
PPB.  Mykoron  az  neep  jgeen  zugolodneek  az  predikafyonak 
meg  hántásáért,  monda  zent  Damancos  atyánk  (DomC.  108), 
(Xik  hamar  isten  ellen  zugolódának  (RMK.  11,230),  A  ki  nem 
akar  Sri'mest  előtte  valónak  birtokába  leírni,  annak  teste  nem 
enged,  hanem  visw,arúg  és  zúgolódik  (P;izm:  KT,  214),  Ked- 
vetlen dolgokon  ne  zugolódgyék  (215),  Zugolodot  az  vőlegény 
ellen  és  miért  kelletet  utóira  hadni  az  ollyan  tő  bort,  tuda- 
kozta (Zvon:  Post,  1,296),  Felgyulladni,  agyarkodni,  zúgo- 
lódni erőtlené  és  magával  nem  biróé  (Com :  Jan,  198).  A  nép 
ivo  vizből  megszíikfilven,  a  Moses  ellen  ziigolodott  (GKat: 
Titk.  416).  Nagy  éhségre  jutott  tábora,  zúgolódván  az  e^t^ 
nép,  hogy  tovább  nem  szenvedhetik  fogyatkozásokat  (Hall: 
HHist.  I  2).  Visszanienék  s  megmonilám  ezeket  Balassi  Ferencz- 
iiek,  eleget  zugolódék  szitkozódok  szegény  (TörtT.'  I.llX  Kezd 
zúgolódni  és  a  halállal  akar  perleni  (Ács:  BH;ü.  10).  A  sze- 
gény egyházi-neme.sség  szíirnyen  zúgolódtak  az  k.issaiakra 
(Bercs:Lev.  418).  Nekik  engedtem  a  meleg  házat,  én  inkább 
tűrhetek  mint  ők  és  nem  zúgolódom  (Mik :  TörL  390).  Az  is- 
teni egé.szség  és  fenyíték  ellen  nem  zúgolódtil-e  (Biró:  Ángy. 
292). 

Zúgolódás  :  murmuratio,  fremitivs  MA.  das  murmeln, 
brau.sen  PPB.  (i.i/dalkodok  légietek  e^mashoz  zúgolódásuk 
nekW  (Fél:  Bibi,  n,lőO),  A  papi  feiedelmeknek  és  írástudóknak 
Cliristus  ellen  való  zuggolodásoc  (Kulcs:  Kvang  243),  Szíbinyél- 
nieg  a  zugolodástúl  (Pázm:  KT,  232.  154).  Tániada  az  nép 
kőzött  zúgolódás  az  w  ellen  (MA:  Bibi.  L 129),  Hogy  megczen- 
desítsein  zugolódásokat  (136),  Nem  méltó,  hogy  gyfilősíges  zú- 
golódásoddal  ellenem  tjimadgy  nékem  (Zvon :  Post,  1, 106X  Ezt 
az  Lóczi  ezerét  tudtam  nagy  hízelkedve  reá  beszélleni,  hogy 
mégis  zúgolódás  nélkül  bégyütt  (Bercs:  Lev,  501), 

Zúgolódó:  [munnurana,  inquiotus;  brummeiid,  nnzufrie 
denj.  Nem  félik  haragyat  istennek,  iregyílk,  zuggolodok,  ^la- 
zok  (.Beythe:  Epist.  157),  Az  aszszony-népek  közönségesen  saá- 


1293 


ZÚOOLOG— ZUHANÁS 


ZUHANÓ— 1.  ZÚZ 


1294 


sok  és  ziVol'ldrtk  (Pázm :  Príd.  243).   Ezért  fáraszt ott.'im  ismét 
az  mAr  is  /.úgolódó  hadat  (Bercs:  Lev.  407). 

Zúgolog  :  [muraniro ;  brtimmenj.  Zugologiiac  az  isten  szói- 
gái ellen  az  isi-aelitác  (MA:  Bibi.  1.136). 

ZUQ,  SZUQ :  fangulus ;  winkelj.  Aqna  Kapus  cnrrit  ad 
locum  ligetliziige  f?).  1381  (ZicliyC.  IV.18-1).  Stagnum  attinsit 
terram  pwztawzud  alio  nom.  agagzug  vocatam  (184).  Zug, 
poss.  12t;7.  Zuglak  1388  (Oinár).  Ez  okból  bé  zárta  fényes 
kápolnáját,  setét  szukbann  tette  tsonka  statnáját  (Orczy: 
KOltSz.  19). 

1.  ZUGOLY,  ZUGOLYA,  SZUGOLY,  SZUGO- 
LYA,  SZUGLYA :  augulus  MA.  winkel  PPB.  Vallyon  my- 
nem6  zwgholyaban  tazyttatek  ez  aldoth  xc  (ErsC.  37).  Jobb 
lakni  a  szuglyaba  a  heiazat  alat  :  nieliiis  est  sedere  in  angulo 
domatis  (SalMark.  F3).  Az  háznac  szngolyája :  angulus  doma- 
tis  (MA:  Bibi.  1.566).  A  lelki-isméretnek  titkos  szugolyai  és 
szurdokjai  (GKat:  Válts.  II.  EWb.  1.58).  Az  5rd5g  hintette 
konkoly  ki  kezdett  vala  gyomlálódni  el  annyira,  hogy  a  ke- 
re.sztyénségben  nyitván  nem  igen  hallatott,  hanem  ha  igen 
titkon  I5tt  volna  valahol  valami  szugolyában  (GKat:  Titk,  Elöb. 
15).  Minden  templominak  szegi  szugolyája  teli  vagyon  irott, 
faragott  képekkel  (Pós :  Igazs.  11 355).  A  misések  czikornyás 
oltárokkal  teli  tóltStték  e  világnak  szegét,  zugolyáját  (524). 
Akar  micsoda  eretnekség  valamelly  szugolyájában  heverjen, 
csak  ágyas  az  s  nem  anya  (Szólógerezd.  113).  Zugoly,  szege- 
let, szurdok  (Debr:  Ker.  161).  Megvontam  magam  egy  szug- 
lyaba (Gvad:FNót.  82)  Zöld  gyepen  hevei-vén  kertje  szug- 
lyájában  (Orczy :  KöltH.  39).  Keress  fel  engemet  kertem  szug- 
lyájábann,  megtalálsz  terepély  vén  fa  árnyékában  (Orczy : 
(KöltSz.  199). 

Szugolyácska :  [angulus  parvulns;  winkelchen].  Egy  szú- 
golyácskájában  lévén  Európának,  kfilómbSznek  mind  hitekljen 
mind  vallásokban  (Szőlógerezd.  110). 

Zugolat :  [angulus ;  winkel].  Ez  nem  zugolatban  15t :  non 
in  angulo  gestum  est  (Helt :  UT.  04). 

2.  ZUGOLY  (m^ó  Otr:  OrigHung.  1.297) :  liciatorium,  texto- 
rium  MA.  weberbaum  PPB.  Zugolyfa :  jugum  liciatorium  MA. 
Takáts  zugoly-fája  :  jugum  PPBl.  Az  8  kopjája  temérdec  vala 
mint  az  sz5v5c  zugoly  fája  (MA:  Bibi.  1.260).  Habeut  nastrae 
textrices  aliquod  instrimientum,  quod  vocant  zúgó  (Otr:  Orig- 
Hung. 1.297). 

szövő-zugol :  cw  Az  én  fejemnee  hét  .szerbe  font  haját 
az  szSvízugolra  tekered  (MA:  Bibi.  1.233). 

ZUHIA  J :  [fragor,  strepitus ;  getöse,  gerausch].  Ffluvium 
Ragalzuhaya  vocat.  1283  (ZichyC.  L54).  Quoddam  aliud  patak 
Ragal  Zuhaya  pataka  nominatum  (IU.87).  Az  es5  letsepóg 
lassan,  a  zápor  sfirfin,  a  sebes  es8  zuliajal  (Com:Jan.  10). 
A  víz,  ha  hirtelenséggel,  nagy  zuhajjal  ki  vetemedik,  ottan  a 
harangot- is  félre  verjük  ellene  (Pós:  Igazs.  11358).  Nagy  zu- 
hajjal az  ágybúi  ki-ugordván  (Teleki:  FLél.  191).  Házaknak 
zuhaja  zörgött  (Gvad:  VLev.  65).  Szép  volt  figyelmezni  azon 
zubajra  (Gvad :  Orsz.  133).  I 

ZUHAJí :  persono,  constrepo,  comio  cum  strepitu  MA. 
prasseln,  mit  krachen  zusammenfallen  PPB. 

ki-zuhan :  [erumpo ;  hervorbrechen].  A  koporsóból  iszonyú 
el-szeuvedhetetlen  nehéz  szesz  és  d6g6s  illat  zuhan  ki  (GKat: 
Válts.  1.995). 

Zuhanás:  fragor,  strepitns  MA.  das  krachen,  geprassel 
PPB. 


Zuhanó :  re,sonans,  constrepen*.  allapsn  fragorom  et  ,stre- 
pituui  edens  MA.  wieder  tönend,  voni  falion  oiiien  krach  von 
siuh  gebend  PPB. 

ZUHATAR :  [procella  ;  sturmwiiid].  Reggelre  virradólag 
villániAs  és  szörnyíí  nagy  zuhatar,  szél  lón  (ErdTörtAd.  IV.210). 
Ziih.itar  niódgyára  szegény  lelkem  búsult,  mint  el-hagyot  árva 
tsak  magának  .szorult  (NyT.  X.563). 

ZUHOG  {szoTwgas  1572  KBécs.  E.):  ruendo  strepo,  fremo 
Sí.  [brauseiij. 

Zuhogás  :  [strepitus ;  das  brausen).  Vizek  zuhogások :  *stre- 
pitus  fluminnm  PPBl.  Mint  egy  kőszál  úgy  áll  az  tengör  vize, 
másod  napon  lészön  nagy  apadása,  nagy  zúgása  és  nagy  zoho- 
gasa  (RMK.  IV.37).  Toron  barom  vala,  erós  .szuagassal  eggik 
le  szakada  (Cseng :  Jer.  12).  Az  tob  napok  rettenetes  szoho- 
gassal  való  k5deknek  veszet  igérik.  1572  (KBécs  E). 

Zuhogó  :  [fremens ;  brausendj.  Méta  peruenit  ad  fluvium  zu- 
chugo  nominatum.  1302.  (Uug.  vm).  Az  szeleknek  erót  ad  es  az 
ve.szeth  zohogoua  tezl  1572  (KBécs.  D7).  Rettenetessen  zuhogó 
tflzes  lángval  égyeledet  széllel  le  szállá  mennyből  az  apo.sto- 
lokra  (Zvon :  Pást.  1.870).  A  zuhogó  patakoc  gyorsan  alá  folyó 
ess5  vizec,  a  mellyektSl  árradásoc  lésznec  (Com :  Jan.  11). 

ZUPPON,  SZUPPON :  jasculum,  intritum  MA.  .suppe, 
eingebrocktes  PPB.  Tzibere,  leves,  zuppon :  sorbillmn  PPBl. 
Az  züpön  egy  tyukmonynyi  estéig  is  kiürasedik,  juta  eszembe 
az  lengyel  kása  (LevT.  11.274).  Noha  magyar  gallért  nékie 
viselflnc,  vagyunc,  kic  ez  szSpponra  ígyekezfinc  (Valk:  Gen. 
25).  Szupponra  kéuánkoztac  (61).  Az  zuppon  ne  háborgas,sa 
bélflnket  (Valk :  And.  18).  Szelj  kenyeret,  tölts  rósavizet  reá, 
tölts  jó  mondola  tejet  hozzá,  hogy  legyen  mint  egy  zuppon 
(Radv:Szak.  271).  Vajas  zuppunt  erdeh  neked  pléh  palazkban 
tSlt  (Vás:Ep.  12). 

1.  ZŰR,  ZŰR:  conturbo  Kr.  [verwüren]. 

fbl-zúr :  cv  Az  assecuratio  vételével  annyira  felzúrták 
mindenütt  az  elméket,  hogy  jónak  láttuk  sokan  lenni  ezen 
matériában  a  violentiát  félretenni  (Bercs:  Lev.  502). 

ösave-zűr:  [intermisceo ;  untermischen].  KSnyvében  Sszve 
zfirt  moslék  (Sámb:  3Fel.  21). 

[Ztiród-ik] 

egybe-züródik :  [conftindor ;  sich  verwirren].  Az  egybe- 
zuródott  leveleket  disponálván   (Szal :  Krón  241). 

2.  [ZŰR] 

zér-zúr  :  [tumidtiis,  eonfiisio ;  verwirrung].  Az  földet  erős- 
sen  pálcákkal  veretik,  csatépaté,  zér-zúr  hol  mit  használ  nekik 
(RMK.  ni 85). 

ZURBOL :  [voluto,  agito ;  aufrühren].  Ha  az  nyarlot  bort 
k§t  oraig  erSssen  zúrbolod,  meg  gyógyul  (Mel :  Herb.  27). 

ZURUMBAk  :  [zedoaria  ;  zwitterj.  Czitver  gyökér  vagy 
zurumbák  (VectTrans.  26). 

1.  ZÚZ  (zitzzója  Kónyi:HRom.  17):  jecur  anseriniun  et 
aliarum  avium  MA.  stomachus,  ventriculus  avium ;  ganse-  und 
andere  vogelleber  PPB.  Meg  zaggatom  S  zuzioknac  belSlualoit 
es  meg  emeztem  5ket  ot  monnal  orozlan  (BécsiC.  199).  Az 
fekete  kakasnak  az  zuzzan  auagy  gyomrán  hártya  vagyon 
(Frank  :  HasznK.  33).  Más  tiszta  vizból  hánd  ki  az  bélit,  viszont 
más  vizben  znzát  {Radv:Szak.  9).  Az  ludfi  aprólékját  metéld 
el,  ugy  mint  szárnyát,  fejét,  lábát,  zúzzát  (82).  Sütve  kell  csi- 
nálni :  töltött  tyúkfi,  zúz  pecsenye,  kolbász,  májos  (194).  Az 
étel  szopó  erec  a  sípreléket  leviszic  a  májra,  zúzi-a,  a  holott 
új  jobban   lészen    el-választás  (Com:  Jan.    51).    Ez   az   kó   az 


1295 


ZÚZZOS— 2.  ZÚZ 


ZÚZMAliA-MEG-ZÚZOGAT 


1296 


fecske  fiúnak  az  zúzzál>aii  avagy  liasAbaii  teroni  (Kecsk: 
ÖtvM:  281).  A  medve  fejétói  a  Mrit  farkig  le-nyi'izza,  öszve 
romol  benne  mind  niAjja  mind  zúzza  (GyöngyD :  Cup.  606). 
Sok  állatok  vannak,  kiknek  kett5s  gyomrok  vagyon,  mint  a 
madaraknak  azi5  begyek  és  zúzzok  (Mbík :  VKert.  8).  Nem 
volt  néki,  hanem  tsak  zuzzája  (Kónyi:  HRom.  17). 

ZÚZZOS :  (biliosu.s;  galligj.  Meg  lehet  mind  annyiszor  vala- 
menyiszer  zii7.zo.s  gyomrod  fel-émelyedik,  mocskot  és  moslékot 
ellene  okádoznod  (Pós:  Válasz.  43). 

Zúzzoskod-ik :  [storaacbor ;  sich  argern].  Nem  kel  az  6 
finnyás  gyonnoskodásokkal  gondolni ;  ám  zúzzoskodgyanak 
(Pázm:  Kai.  273). 

2.  ZÚZ :  [pruina ;  reifj.  luiaran  az  tol  el  molth,  az  zwz 
el  meeiit  es  le  hwllot,  az  mozey  vyragok  ky  uyltanak  (ÉrdyC. 
379b).  Az  Icil  el  ment  es   az   zuz  ermwlt  (380b).   Zúztúl  a  fü 


deres  (Gvad:  HP.  506).  Mikor  fergeteg  támad  a  fellogljen,  zúz 
vagy  havas  esíi  ásztat  (<  )rczy :  KöltH.  20Ü).  Ziiz  és  fumiya^zto 
dér  borít  ligeteket,  homályos  köd  fékezi  a  szép  vidéket  (Orczy; 
KöltSz.  185). 

Zúzmara :  co  Az  betegs§gnec  zúzmarája  sec  nyomoroság- 
nac  zápor  esője  (PrágtSerk.  841).  Hol  zúzmara,  hol  aprónként 
hó  paráholt  (Monlrók  XVni.15).  [VB.  MARÁZ) 

Zúzmarás  (vimaros  t  1573.  KKrakkó.  B7) :  [pruinosns 
voU  reit'J.  CzStertec  fergeteges  és  vzmaros  fdS  leszea  1573. 
(KKrakkó  B7). 

3.  [ZÚZ] 

[Zúzogat] 

meg-zúzogat :  (agito,  quasso ;  schüttelii,  rütteliij.  Meg 
zwzogatlnvau  hwtet  az  fertelmes  lelek  es  nagy  keaytast  toe- 
vveu  ky  meeuo  hew  belölee  (JordC.  450). 


zs. 


[ZSÁBA,  SÁBA] 

far-sába :  ischias ;  hüft-,  lendenweh  PPB.  Farsabaja  az 
lonae :  luxatio  eqni,  morbus  equinus  MA.  Az  feier  tSuisuek 
gyökeret  ha  meg  iszod,  farasabat  meg  gyogit  (BeytheA;  FivK. 
13).  SilprS  ruta,  siigorodot  inakat,  farsabakat  gyogit  (67).  Ha 
búza  liztel  az  bors  fyuet  Szue  fSzSd,  far  sabat  gyogit  (73b) 

farsábás :  ischiacns,  ischiadicus  PPBl.  elumbis ;  der  büft- 
weh  hat  PPB. 

[ZSABRAG]  SABRAG :  f?].  Végy  egy  kevés  ánis,  sab- 
rag,  bors  avagy  choriandrom  magot,  gyúrd  ezeket  tésztában 
(Radv:Szak.  277). 

ZSÁK,  SÁK :  beró,  saccus  C.  sack  PPB.  Ada  Olofernes- 
uec  feiet  5  zolgalo  lananac  és  parancola,  hog  ereztené  azt  5 
sakiaba  (BécsiC.  38).  Mardocheus  mégmetelé  5  rubait  es  sacba 
81t&zec  (57)  Ne  acariatoc  viselnetec  sakocat  (MünchC.  133). 
Zent  Eleknek  aunya  zakotli  az  háznak  padimonthoman  the- 
rej-thwen  syralmas  fohazkodasokath  thescen  vala  (PeerC.  8). 
0  ágas  hazanac  pagimentomara  sakot  teritte,  holot  na^  ohay- 
tassal  való  iaygatasokat  tesen-vala  (NádC.  582).  Eu  saarkomot 
[így]  meg  zaggatad  es  SrSmmel  k6rn5I  v51  engemet  (DöbrC. 
75).  Nem  vtalyac  a  nyaualyas  hituan  zakókat,  táskákat,  kikben 
bel5l  drágalátos  nemSs  iozagok  vannak  el  reytven  (NagyszC.  8) 
Hytuan  zakual  fedettek  uala  bel:  erat  vestita  sacco  (JordC. 
126).  Eetelt  zerzeenek  eimen  magoknak  hozyw  wttra,  rozz 
sakokat  (305).  Sem  beorbeol  chynalt  sakvok  meg  tartoyok  nem 
volt  (DoniC.  95).  Kakára  eé  sag  fóvent  kötlienek  (DebrC.  569). 
Teetetee  magaat  az  ew  mesteréének  sakyara  (ÉrdyC.  566;.  Az 
arany  es  ezAst  kelhóket  es  ki5r6zthőket  6zwe  tSrwen  egy  saghba 
raka  (ÉrsC.  523).  Egy  sak  holth  szenet  adnak  neky  (RMNy. 
11.279)  O  reaioc  nagy  drágaságot  bochat  es  megüresíti  sako- 
kat (Helt:  Bibi.  I.h).  Egy  nyihány  szakokat  télé  meg  töltenek 
(Heh :  Canc.  15).  Az  terekek  zsákokból  bástyát  csinálának  (Mon- 
Irók  in.52).  Czac  sakiath  töltene  be  arannyal  (Bas:  Credo  184). 
Tanol  íUiön  a  pr§dication,  mosdatlan  mezetlab,  ságba,  borzas 
Jövel  (Mel:  Préd.  321).  Czac  olly  mint  az  bor  seprő  sakia 
(Bom:  Préd.  687j.  Zakba  nem  öltíjztec  (Tel:  Evang.  146).  Szackba 
ne  bnttassuc  (Dav :  Utm.  57).  Arany  poharát  'zákjába  tétette 
(Pázm:  Préd.  35).  Egy  s;ik  szaia  szakadozott  megh  (Bal:  Epin.  1) 
Sákjánac  száját  meg-nyitotta  (Tyúk:  Józs.  396).  Ezerkétszáz 
napig  megáll  az  6  szavok  s  fekete  zsákokban  kell  prófétákiiok 
(Thaly:  Adal.  1.26).  A  hollandiai  gyolcs  végeket  szabjátok  a 
szegényekre,  magatok  bújjatok  foltos  zsákba  (Fal:  NA.  125). 

[Szélások].  Matskát  zsákbann  árulni  (SzD:  MVir. 
45).  A  deátságbeli  mesterségh.  ki  mint  eggy  eredeti  a  szép  vers 
rendelésnek,  nem  f  o  1 1  i  a  az  soce  s  á  k  i  á  n  a  k  (Bal :  Epin.  3). 
A  hol  malatzot  igémek,  zsákkal  forgolódgyál  (SzD: 
MVir.  17).   Bizony   igen  meg  izzattál,  njiluan  nem   s  z  a  c  k  a  1 

M.   NYELVTÖRT.   SZÖTÁB.    HL 


iyesztöttenee  (Helt:  Mes.  164).  Az  ersec  nem  halgata 
veszteg,  sem  szól  vala  a  z  s  á  c  vagy  pohár  mellé,  hanem 
szinetlen  koi"pázza  vala  a  királyt  (Helt :  Krón.  163). 

[Közmondások].  Sák  megh  lelte  foltiat  (Decsi :  Adag.  35).  Ott 
a  sák  megh  lelte  töltelekiet  (Bal:  Epin.  1).  Nem  nynghatic  az 
árr  a  sákban  (Kereszt:  FelsK.  Elflb.  6). 

bor-zsák :  [uter  vinarius ;  weiaschlauch].  Untig  szoktanak 
iimya  a  bor-sák  emberek  (SBalog :  TemEL  10)  Minden  bftnbe 
beléjek  zabárlot  volt  ez  torkos  borsák  (Megy:  6Jaj.  11.11). 

bomyomó-zsák  :  saccus  vinarius  MA.  *saccus  calcatjrius, 
vinacens,  faecinaceus  PPBL  ein  sack,  darin  man  den  wein 
tritt  PPB. 

bör-zsák  :  culeus,  culemn  MA.  ledemer  sack  PPB.  Tömlő, 
bör-'zák :  uter  PPBl.  Cynisnak  feiét  Tomyrisnek  vitték,  azt  ö 
egy  ember-vérrel  töltött  börsákba  dugja  (MA :  SB.  79).  Az  anyác 
gyilkosi  bör  sákban  varrattatván  vizekben  meríltetnec  (Om : 
Jan.  137^. 

buzás-zsáJk:  *saccus  frumentarius  PPBl. 

lisztes-zsák:  [saccus  farinarius;  mehlsack].   Ez  ember  ré- 

genten  molnár  volt  és  az  lisztes  sákot  fejéhez  verték  volt 
Olosv:  Toldi  9). 

pap-zsákja:  inexplebile  *dolium  PPBl.  [pfeffensack].  Pap 
'sákja  soha  meg-nem  telik :  *avaritia  non  habét  fundnm  PPBl. 
Soha  nem  tellik  meg  a  pap  sákja :  vatum  genas  avanun  (Kisv  : 
Adag.  520) 

párna-zsák:  coactilia  PPBl.  [fiizsack].  A  Tersáczkyt  egy 
kocsin  küld  ede  fel  hozzám,  ruháit  és  párna  zsákát  tegyék  fel 
az  kocsira  (Nád :  Lev.  46).  Párna  zsákot,  ha  kész  nem  vohia, 
csináltatni  kellenék  (Thurzó:  I^ev.  11.203).  Egy  párna  zsák  durva 
veres  posztóból  (Radv:  Cfeal.  n.12). 

szalma-zsák :  [saccus  stramento  refertus ;  .strohsack].  Min- 
denéből ki  fosztották  ötét  egész  a  szahna  zakig  (Fr :  SzJán. 
33). 

szar-zsák :  ventriculns,  receptacnium  stercorum  Kr.  [dreck- 
sackj.  Az  eeggyk  portarius  felele  az  nagyssagus  azzonnak  nagy 
haraggal :  Myt  yaarz  eet  te  zaar  saak  (ÉrdyC.  502).  Ar;my-szájú 
sz.  János  a  mi  testünket  szar-'zaknak  és  büdös  kamara-szék- 
nek nevezi  (Pázm :  Préd.  68).  Születésünk-után  mennyi  rátságok 
tömlői  vagy  szar-'záki  vagyunk  egész  életünk  folyásában  (1013). 

szőr-zsák :  saccus  Cilicinus  Com :  Jan.  75.  [haarsack].  Zewr- 
sakal  az  ö  testeth  wg  ewztewerryttete  wala,  hogh  olyatan  wala 
öneky  bewre  mykepen  zereczenek  (ÉrsC.  333)  Szita  és  ször-sác 
által  a  liszt  ki-szital tátik  (Com:  Jan  75).  Testét  szőr  sák  vise- 
léssel sanyargatta  (Tam:  Szents.  115).  Szörzsákban  és  hamuban 

82 


1299 


ZSÁKOCSKA— ZSAKMÁNYOS 


(zsAkmAnyozj— zsAmolyoz 


1300 


aivén  poenitpnteiát  tartottak  (Land:  UjSegits.  11.123).   Szír-sák- 
ban  HltíSzék  Job  patriArkával  (Csúzi:  Síp.  187). 

Zsákocska:  sacculus  C.  saccellus  Má.  sackelein  PPB. 

[Zsákol] 

egybe-zaákol :  convaso  MA.  einpacken  PPB. 

meg-zsákol :  1)  [oaero;  beladen].  Sok  pénzt  tsaliiak  ki,  s 
meg  zsákolván  magokat  elillantanaU  (NótPM.  62).  2)  [con- 
viiico;  überfiilireii].  A  magok  szavaiból  gyözé  és  sákolá-meg 
(KCsipk :  PápisL  XX2).  S)  Meg-'zákolnl  a  méh-sert :  examur- 
care  mulsuiii  PPB. 

öszve-zsákol.  Alattomban  egyet  mást  Oszve  sákolok :  con- 
vaso  C. 

(Z8AKCSA)  SAKCSA?  Ha  el  szalasztjatok  az  raboth, 
tehatli  az  sakcliat  raytatok  weszjk  meg  (RMNy.  11,158). 

ZSÁKMÁIíY :  praeda,  manubiae,  rapina  MA.  raub,  beute 
PPB.  'Zákmáujra  ki-meoni  a  táborból :  proficisci  *pabulatum 
PPBI.  Megótalmaztál  ügyeinkbeu,  zsákmánt  töttél  minket  gyű- 
lölőkben (RMK.  11.71).  Az  viadal  kiiztünk  mig  el  nem  végez- 
nék, zsákmányra  addég  senki  itt  ne  e*5ék  (111.293).  A  Imsztok 
a  drága  képeket  eltörlek  vala,  nagy  kazdagságbau  zsákmányt 
töttek  vala  (352).  Izrael  népének  minden  jószágát,  zsákmányba 
hányatá  nagy  kazdagságát  (V.30).  Mind  római  vitézeket  levá- 
gák,  gazdagságokat  fik  z.sákmányra  bányák  (VL155).  Mind  le- 
vágata  a  benne  való  népeket  és  minden  marhalakban  zsákmányt 
tétete  (Helt:  Krón.  16).  Mind  zsákmánt  tSnec  az  egyházi  kénczbe 
(56).  Morhájokban  mind  zsákmánt  tevénec  (Monlrók  ni.6).  Min 
den  lúncsiben  zsákmánt  tőnek  (40).  Ha  előszer  az  hatalma-st 
meg-k5t&zi,  vgy  tehet  .sikmánt  annae  házában  (Kár:  Bibi.  III. 
34).  A  város  sákmányra  bányattatic:  urbs  diripitur,  expilatui- 
(Com:  Jan.  151).  Hogy  a  viadalom  után  győzSdelem  és  sak- 
mányt  hányás  kSvetkeszhesséc  (Megy :  3 Jaj.  11.86).  Lapis-Patakra 
mentek  volt  száz  válogatott  fegyveres  zsákmányra  (RákGy:  Lev. 
186).  Senkit  zsákmányra  ki  ne  boesás.sanak,  hanem  szorgalma- 
tos vigyázatban  legyenek  (TörtT.>  VII.218).  Felverett  szekerén 
látt  a  kalmár  bút,  mindene  prédára  s-káros  zsákmányra  jút 
(Gyöngj'D:  KJ.  404).  A  nagy  uraknak  mézas  .szókot  hány  s 
hozzá  bódulnak  mint  bódult  zsákmány  (I'haly:  Adal.  L31). 

Zsákmányol :  diripio,  depraedor  MA.  plündem,  beranben 
PPB.  Bosszúságom  az  ebszoktatta  haddal  annyi,  hogy  nem  tudok 
mit  tenni  vélek,  ha  z.sákmányol,  csfik  az  nagy  átkot  hozza  reánk 
(Bercs:Lev.  206). 

el-zsákmányol :  depraedor  MA.  plündern,  berauben  PPB. 

föl-zsákmányol :  (expilo;  auspliindem].  Dúlák,  felz.«ákmán- 
lák  az  Lippa  varasát  (Tin.  48). 

fölzsákmányoltatás  :  fexpilatio ;  ausplűnderung].  Előt- 
tünk lévén  jiéldáitl  Medgyesuek  felzsákuiáuyoltatíisa  a  szakmári 
vitézek  excuraiójok  miatt,  nem  tudjuk,  mi  tévők  legyünk  (Berts : 
Lev.  272). 

meg-zsákinányol:  [expilo;  ausplöudernj.  Minden  marháját 
megz.>iákmáiilának  (Monlrók  III. 51). 

Zsákmányolás,  zsákmányoltatás  :  direptio,  depraeda- 
tio,  populatid  MA.  plündermig,  raubung  PPB.  Sakmalasnac 
moggia  (Detsi:  SallJ.  47).  Az  ő  javoknak  ,sákmáltatá.sát  uagy 
örOmmel  vötték  (Nagyari:  Ortb.  86).  Szfik  lévén,  kiváltképen  az 
sok  zsákmányol/isban,  abrals,  száua,  elvan  nálunk  végezve,  hátra 
szálljunk  (RákGy;  Lev.  146). 

Zsákmányló.  Abrakló,  barom  kost  szerző,  'zákmányló  ; 
pabulator  I'l'Bl. 

Zsákmányos :  depraedator,  praedaturias  praedabundus ; 
beraubor,  pliinderer  PPB.   Garant   vaUmii  lator  zsákmáuyosok 


megtanálták  égetni  (RákGy:  Lev.  179).  Volt  ngyan  zsákmányoaa 
Megya.szón,  de  álló  sereggel  oltalmazta  (254).  Láttam  ma  már 
is  az  új  szénát  kezdték  hordani  a  zsákmányosok  a  Nagyságod 
táborára  (Bercs:  Lev.  637). 

[Zsákmány  ozj 

Zsákmányozó  :  1 )  [praedatorius ;  raub-).  A  lengyel  sere- 
gek mind  környűl-szállottak,  minden  zsákmányozó  utat  el-állot- 
tak  (GyöngyD:  KJ.  414).  3)  [praedo;  freibeuter).  A  halálnak 
elől-járó  zsákmányozóji   a   betegség  és   fájdalom   (SzU :  MVir. 

205). 

ZSÁLYA,  SÁLIiYA :  salvia  MA.  salbei  PPB.  Sályából 
tsinált  orvüs.ság :  salviatum  C.  Ha  a  sallyánac  barom  leuelét 
sóual  5szue  tőrfid,  jszed,  m^reg  nem  fog  az  nap  raytad  (Mel : 
Herb.  124).  Sallya  levele  viragostid  (Frank:  Ha.sznK.  18).  Nem 
is  gonosz  közel  ültetni  az  salliahoz  (Pécsi :  SzűzK.  113).  Mess 
vöröshagymát  reá  s  sályát,  de  meg  ne  metéljed  az  sályát,  hanem 
az  mint  az  levele  vagyon  (Radv:  Szak.  15.  51.  125.  170).  Kinek 
kerti  tenyé.szt  sállyát  (Felv:  Scb.Sal.  26). 

erdel-zsálya :  herba  tunici ;  grundheii  Mel :  Herb.  38.  Az 
orvosló  f5vek  kertiek :  a  csombor,  tárkoDy,  ruta,  sálya,  borsfű 
(Com :  Jan.  25). 

sebes-zsálya  :  orminum  Mel:  Herb.  122.  gallitricum  Nom.' 
37.  [wilder  spargelj.  Sebes  sáliya,  a  patikarosoc  gallitricumnac 
hiyac  ez  füvet  íMehHerb.  122).  Skárlát-f5  vagy  sebes  sálya 
(Nad:  Kert.  275). 

vad-zsálya :  botrigo  C.  ambrasia  MA.  beifuas  PPB.  Fejes 
vad-'zállya,  mellyet  ha  rágnak,  nyáhizást  indit:  stachys  PPBI. 
Vad  sallya,  iszopos  helyőket  es  to  állasokat  szeret  (BeytheA : 
FivK.  90). 

Zsályás  :  salviatus,  salvia  conditns  MA.  mit  salbei  gemachi 
PPB.  A  sallyás  bor  igen  ió,  ha  ugyan  szüretkor  czlnálüd  (Mel : 
Herb.  124).  Tikmouyböl  sállyás  rántott  (Radv:  Szak.  216). 

[ZsályázJ 

meg-zsályáz :  Isalvia  condio ;  mit  salbei  zubereiteiij.  Min- 
den étel  vala  jól  meg  .sáfrányozva,  némely  meg-zsályázva  vagy 
rozmaringozva  (Gvad:  RP.  8). 

ZSÁMOLY,  SÁMOLY  (.<om<-í/ FastC.  mm/íy  HorvC.  11. 
Pesti:  NTest.  0):  pedule  C.  scabellum,  suppedaneum  MA.  .sebe- 
méi PPB.  Ni>  Hskeggetoc  .se  meúre,  mert  istennec  zeki,  se  földre, 
mert  5  labainae  .samola  (.MUnchC.  22).  Vessem  te  elleosegidet 
te  labaidnac  samola  alá  (561.  II  cen  yobbom  felíl,  myglen  a 
te  ellense','hydetli  ve.ssen  a  te  labaydnak  samolya  ala  (WinklC 
312).  Ylthepyel  een  yogomfelewl,  mygh  wes.sen  the  ellensegy- 
det  the  labaydnak  sameelzeekeye  (FestC.  105).  Vr  megoem 
emlekevzeek  az  ev  laba)-nak  samely  zekerevi  (HorvC.  11). 
Istennek  lábának  samely  zeke  (Pesti :  NTest  9).  Mig  nem  az  fl 
ellenséghi  az  fi  lábainak  sámola  legének  íSylv:  ITT.  11.107).  Míg- 
len az  te  ellensegideth  síimolyel  vetthem  az  te  labaidnac  (Bas : 
Credo.  156).  Az  ég  ülő  széke,  a  föld  lábai  sámolya  (Pázm :  Préd. 
1065).  Az  szekérhez  éa  zsámolyhoz  ugyanazon  Spindler  adott 
bársonyt,  feketét  (Radv:  Csal.  111.21).  Dic8Ő.sége  világnak  oly, 
hol  aiiKS  maradandó  z.s;imoly  (Thaly:  VÉ  11281.  Sámoly,  ollyan 
kis  széketske,  a  mellyet  a  fiő  emberek  lábok  alá  tesznek  (Bod  : 
Lev.  161). 

lábtaxtó-zsámoly :  scabellum  Com:  Jau.  110.  (fussscbo- 
melj.  A  vendégec  liárom  lábú  szeczeleken,  alájoc  láb  tartó  sámo- 
lyokat  tévén  asztilhoz  filnec  (Com :  Jan.  110). 

Zsámolyoz  :  [sc:ibt<llnm  .subdo  ;  einen  schemel  antersetzenj. 
Napban  iiltöztetett,  hóldal  .sámolyoztatott  viseWs  asrazony-állat- 
iiak  neveztetik  példában  a  vitézkedő  anya-azent-egy-báz  (CMm : 
Sip.  251). 


1301 


ZSARÁTNOK— ZSELLÉR 


ZSELLÉRES— ZSÉMBES 


1302 


ZSARÁTNOK  (sarainak  Mel:  Heib.  150.  Rumy:  Mou. 
L55) :  favilla  MA.  [glutasclie].  Tüzes  hamuban  meg  sütöd  és 
vgy  takarod  be  a  saratiiakban  (Mel;  Herb.  150).  Feltalállyuk 
azokat  Sszve  gyüjtettetve  es  ol  rejtettetve  a  feledé keu.séguek 
sarátuakibai]  (Bök :  Lámp.  49).  Nagy  erejű  tíiz  haiuuba  és  zsa- 
rátnagba  takarta  (Rumy:  Mon.  L55).  Hárítsa  köztetek  irigység- 
nek lángját,  oltsa  el  liaragos  felek  zsarátuokját  (Orczy:  Költ- 
Se.56). 

[ZSÁZ8A]  SÁSA(FÜ) :  lepidium,  agriocardamum  MA. 
piperitis :  pfefferkraut  Mel :  Herb.  1 74.  wilde  kresse  PPB.  Pet- 
re.<;elyem,  czékla,  kres  avagy  sása  ffi  mentől  réghiebb,  annál 
hamarébb  ki-Uél  (Lipp:  PKert.  11.20).  Sása  f5  igen  jó  a  miscu- 
lantia  salátában,  az  étkekben  nem  igen  élnek  vele  (111). 

vizi-sásafü :  anaphalis  MAI.  gnaphalion  MA.  rulirkraut 
PPB.  Vízi  sása  ffi,  mellyel  a  németek  brunn  kresuek  liívnak, 
a  forrás  kutaknak  ki-fulyása-k5rSl  terem  (Lipp:  PKert.  U.IU). 

ZSEB,  SEB :  marsupium  C.  loculus,  perula,  sacculus  MA. 
tiischlein,  sackleín  PPB.  A  zebbeu  hordozzác  a  sos  kenyér  beit 
(Mel:  ATam.  87).  Az  sebbe  hordozod  az  Pythagoras  tíibláyát 
(Helt:  Arithm.  D2).  Ne  hordoszatok  sebet,  sem  erszént,  sem  saru- 
kat es  senkit  az  utón  ne  kSszSnczietec  (Fél:  Bibi.  I.lŰ6b).  A 
gyfijtStt  napi  bérét  lyukas  'zebbe  tSltí  (Pázm:  Préd.  779).  Ha 
tsak  zsebbe  tészszük  kezeinket,  senki  nem  gondol  velfiuk  (Zrínyi : 
Symb.  61).  Ki  vétkét  megh  gonnya  a  templomban  nékíec,  s-azért 
valami  ajándékot  teszen  az  oltárra,  akkor  flc  csac  halgatnac 
mintha  azt  ingyen  sem  látnác,  de  ha  az  emberec  ki  mermec, 
vigan  mosolyodnak  reá  s-ssebekben  teszic  (Czegl:  Japh.  149). 
Csináltass  nekem  egy  foszlánt,  mintkét  felöl  sebje  legyen 
(TörtT.'  in.161).  A  szó  sebbe  nem  fér,  villámás  meg  nem  tér 
(Kisv :  Adag.  150).  Jer  bé,  ha  zsebedben  pönög  az  bor  árra 
(Thaly :  VÉ.  L24).  Az  én  szivemnek  minden  zsebje,  rántza  tele 
van  a  kédhez  való  szeretetemmel  (Mik :  TörL.  18).  Minden  zse- 
bét, kebelét  tele  hozza  ígérettel  (27.  374).  Pénze  erszényestíl 
együtt  zsebéből  általköltözik  a  lopó  táskájába  (Fal :  TÉ.  788). 
Fejér  csont  pixisbűl,  mellyel  hordott  zsebébe,  tobákot  gyakran 
szít  (Gvad:Pösty.  35). 

[Zsebel] 

ki-zsebél :  ex  sacco  Kr.  [aussackeln].  A  testnek,  mellyel  a 
papok  szüntelen  füstöltek  és  sok  szentelt  vizet  arra  ki  zsebel- 
tek (Gvad:  FNót  71). 

Zsebes :  loculosus  MA.  voll  sacklein  PPR 

ZSÉIjIiÉE,  SÉLIjÉR  (sdyér  Helt:  Bibi.  I.JJÍ2.  siUyer 
Szár:  Cat.  Ll.  ^üUr  KecskTört.  11.78):  superficiarius  C.  iuqui- 
linus  MA.  extomarius  PPBl.  eiuwohner,  der  auf  eines  andern 
boden  wohnet  PPB.  Gergely  dyak  meg  vdwaran  való  selyeryt- 
is  zabacyagon  tartya  (RMNy.  11.62).  Megh  alkodolt  az  orzagh, 
hogj'  minden  hazthwl,  mind  jobbagithwl  es  zelerthíil  egiegi 
forintolth  efl  felségbe  kezeben  zolgaltassanak  (111119).  Senki 
^yeb  ne  egyéc  a  szenteltbe,  a  papoknac  se  selyére  se  bérese : 
omnis  alienígena  non  comedet  de  sanctificatis,  inquilinus  sacer- 
dotis  et  mercenarius  non  vescentur  ex  eis  (Helt:  Bibi.  LJJi2). 
Értem,  hogy  Gábor  ö  kme  Sellyére  és  Kd  után  jó  gondviselíje 
is  (Nád:  Lev.  187).  Az  napon  semmi  nemS  dolgot  ne  tegi,  se  le 
magad  se  az  le  fiad  se  sillyered,  az  ki  az  te  kapudon  bel51  lakozik 
(Szár:  Cat.  L4).  Mi  jövevények,  'zellyérek  és  jobbágyok  vagyimk, 
más  úr  földén  élünk  (Pázm :  Préd.  856).  Az  idegeuec  és  sellé- 
rec  adó  fizetSc  (Com:  Jan.  123).  Ea  életben  jSvevényec  és  sel- 
lyérec  vagyuuc  (Megy:  3Jaj.  11131).  Mások  szolgái  és  sellérei 
légyflnk  (Uzoni :  Dáv.  86).  Sellyéred,  mely  kapudon  bel51  vagyon 
s  más  tisztbélíszemélyek  (üdv:  Dáv.  189).  A  jók  ezen  a  világon 
oUyauok  mint  a  más  ember  háta-megett  lakó  sellérek  (Hall; 
Paia  285).  Elsóben  vetöttük  a  10  í.  adóth  helyös  embörre, 
zsillére  és  ridegökre  keveseb  (KecskTört.  n.73).  Mányeki  Varga 


.János  zsellére  adott  1  t.  (MonTME.  1273).  Csermeuden  az  mi- 
nemű zsellérem  vagyon,  azt  a  szolgámnak  hagyom  (Radv:  Csal. 
UI.266).  Az  zsellyér  tartozik  egy  icze  vajjal  s  egy  meszely  méz- 
zel (TörtT.'  rV.94).  Mint  kegyes  zsellyérünket  bennünk  laktatja, 
szívünk  kamarájában  fészkeiteli  (Csúzi:  Tromb.  176).  Tzigányok, 
nints  a  kerek  földnek  olyly  igaz  széliére  mint  ti  (Orczy : 
KöltH.  202). 

Zselléres :  cv)  Ne  itilnec  azt,  hogy  fi  neki  ország  veszedel- 
men kellene,  holol  azt  a  M.  Tullius  oltalmazná,  ki  a  Roma 
varosanac  czac  sellyeres  lakoia  volna :  ne  exis  tumarent  sibi 
perdita  republica  opus  esse,  cum  eam  servarel  M.  T.  inquilinus 
civis  urbis  Romae  (Decsi :  SallC.  23). 


Zsellórked-ik :  [inquilinus  sum  ;  insasse  sein].  A 
ministerek  sokkal  nagyobra  bScífiltetnek,  hogy-sem  a  paraszt 
kalibában  zsellyerkedfl  gubás  czondrások  (Csúzi:  Tromb.  13). 
A  haragnak  helyt  ne  adgyunk  szivünkben,  ne-l;dám  ott  meg- 
fészkelve állandó  íellyérkedS  helyet  foglallyon  magának  (462). 
Ezek  parancsolják  néki,  hogy  zsellérkedjen  valami  hitvány  ven- 
dégfogadóban (Fal:  NU.  258). 

Zaellérség :  incolatus,  inquiliui  MA.  das  einwohnen  eines 
niiethlings  PPB.  A  hol  laktac  az  el5lt  Nazarethben,  talani  ott 
is  czac  sellyersegben,  ismét  oda  nienlec  (Born;Préd.  51b). 
Semmi  jószágok  nincsen  vármegyénkben,  hanem  csak  zsöllér- 
ségben  laktak  (TörtT."  Vn.l26). 

ZSftLLYE,  SELLYE :  [sella ;  sessel].  Kérlek,  küld  ide 
a  kamara  zselle  széket  mind  vánkosával  egyetembe  (Nád :  Lev. 
18).  Az  ur  isten  Felségednec  királyi  székit  erSsitse  meg  igas- 
sággal  és  séllyeszékit  igyenességgel  (MA :  Tan.  27).  Elmém  gon- 
dolattyát  hogy  inkább  enyhítsem,  elöb  le  ültem  vala  egy  séllye 
székben  (Zrínyi  1167). 

ZSÉMB,  SÉMB  (íímJelSdSI  Malkó:  BCsák.  139.  símielS- 
dés  Mik:  TörL.  400.  símJes  Szatm:  Dom  126) :  jurgium,  litigium, 
rixa  Sí.  [zank,  schmahimg].  Saulnak  illetlen  haragját  es  sembét, 
lásd,  melly  békével  szeuvedé  (Ker :  Préd.  802).  Nem  bánta  í, 
akármint  lármázott  a  felesége,  mert  6  csak  hallgatott,  néha 
neki  is  jutott  a  zsémbbe,  de  hallgatással  mind  meggyőzte  » 
vette  is  basznál.  1759  (Hazánk  1292). 

[Zsémbel] 

Sómbelós  :  [jurgium ;  zankereij.  Job  egy  száraz  falat  békes- 
séggel, hogynem  mint  a  meg  vágót  barmockal  tellyes  ház  sem- 
bSlessel :  melior  esi  bucella  ácca  cum  gaudio,  quam  doraus 
plena  victimis  cum  JOTgis  (SalMark.  E3). 

Zsómbelőd-ik,  sémbelőd-ik :  litigo,  rixor,  jurgor  MA. 
zanken,  badern  PPB.  'ZémbeWdöm,  feddődöm,  viszszál-vonok, 
garázdálkodom :  jurgor  PPBl.  Ha  te  akai'tál  animál  lenni,  rám 
már  ok-nélkfil  simbeISdől,  hogy  ollyannak  akartalak  esmérni 
(Matkó:BCsák.  139). 

Zsémbelődés :  contentio,  jurgium,  litigium  MA.  conquestio ; 
streit,  zank,  zwistigkeit  PPB.  Keserüségénec  oka  az  o  atlyánac 
az  bolond  fin  és  az  czepegés  az  aszszoni  állatnac  szűnetlen 
sémbelődése  (Kár:  Bibi.  1613b).  Ne  utallyuc  meg  fikel,  el  hal- 
gassuc  8rSmest  az  fi  sembílődeseket  (Tel :  Evang.  1225).  Egyéb 
szájokban  niutsen  a  nagy  sembelődésnél  (Ker:  Préd.  802).  A 
gazdaszszony  simbelődését  nem  halljuk,  se  sopánkodását,  hogy 
ez  vagy  amaz  nintsen  (Mik:  TörL.  404). 

Zaómbés,  sómbes  :  querulus,  hligiosus ;  zankísch,  hader- 
baftig  PPB.  Bajos,  'zémbes  ember :  cmiosus  et  molestus  est ; 
'zémbes,  veszekedő,  mindenbe  t)elé-akadó  ;  bovinator  PPBl.  Ha 
iáinborockal  barátkozol,  hál  ió  használat  vészed,  6c  kedig,  miért 
hogy  nem  álnakoc,  nem  zsémbesec,  nem  bántnac  tégedet  (Helt : 

82* 


1303 


ZSEMLYE-ZSENGE 


ZSENGÉS-ZSIBOG 


1304 


Mes.  231).  Az  zembes  emberek  nem  barátsáKOSok  (Decsi:  Adai;. 
283).  Lígyen  szelid  erliíilc.sfl,  neiii  vesi«ikedő,  mord,  sinibe.s 
(Szatm:Dom.  126). 

ZSÉMIiYE,  SfiMLYE:simila;semmeI  Sí.  Semlyecipo : 
I)auis  similaginous ;  .semlyeliszt :  Bimilia,  .similago,  farina  purga- 
tissima;  semlyelI.sztbSl  valo :  similagineus  MA.  Ollyan  vala  myut 
az  koriaiidromnak  b*  feyeer  magbva  es  hA  yzee  myiit  az 
meezzel  nyltb  somlyenek  (JordC.  46).  Mykoron  vala  mely  lelek 
akaraiid  alduzny,  senilye  legyen  az  bA  aldozattya  (83.  919). 
Az  kyk  azzu  darab  kenyeiTel  megh  elegettenek  vuliiali,  ymmar  az 
senilycti  öyntorogyanak  (Apóst.  13).  Ez  leszen  vala  búza  lisztből 
auaé  .'íoniliebül  aua^  pogaczabol  (Szék :  Z.solt.  1 79b).  Sijeeis  es 
elegits  Sszue  barom  mértéc  somlyo  lisztet  (Helt;  Bibi.  I.G4).  Ha 
liAlcá  adAsírt  áldozic  valaki,  áldozzéc  .serponyóben  meg  rátott 
semlyíbSl  való  pogát-iát  (Kár:  Bibi.  I.92b).  Az  semlye  lisztben 
verj  tikmonyát,  tölts  tejet  köziben  (Radv:Szak.  246.  255.  281). 
Az  mézet  es  az  s'mlySt-is  nagy  unatkozással  eszi  (Álv:  Itin. 
236).  Bélaseknec  nemeit  a  semlyéc,  pereczec,  pánkóc  (Com: 
Jan.  7R).  Semlye  darabot  nyutottam  kezedben  (Szentm :  TPiú. 
f.4).  Az  tejet  forrald  meg,  vesd  bele  az  zsömlyo-darát  (Radv; 
Csal.  ni.41). 

ZSÍINDICE  (zenticza  Adámi):  caseus  secundarias  MA. 
molken  von  dem  siissen  kasé  PPB.  gesottenes  milchwasser 
Adámi. 

ZSENDÜL,  SÉNDŰL:  fmaturesco;  reifwerden].  Sz<^l5 
virago.szec,  gerezdi  zendflie  íBorn:  Ének.  564).  Zsendült  szftlfit 
hoztak  Váradról  (ErdTörtAd.  IV.34).  Kántorral  poéta  szint  egy 
húron  pendül,  tapsolnak  mindketten,  mikor  szfilfl  zsendül  (Thaly: 
VÉ.  n.llS).  Elmégyen  ugyan  a  holló,  azonban  találkozik  valami 
•sendillü  félben  lévő  figékre,  meg-száll  a  fige-fa  tetején  s  ott 
várakozik  mind  addig,  míglen  a  figék  derekason  meg  értenek 
(Misi?:  VKert.  386). 

ki-zsendül :  [egermino ;  hervorspro.s.sen].  Gyökeret  nem 
verhet  beimek  a  ki-'zendfilt  jó  mag,  hanem  akár-melly  kisded 
kísértettel  ottan  ki-szárad  (Pázni:  Préil  345).  Az  igaz  anya- 
szentegyház régen  kigyomláltatott  volt  az  egész  világból  és 
újonnan  ó  általuk  ki  sendült  Africában  (Pázm:  Kai.  264).  Tagad- 
hatatlan dolog,  hogy  mikor  az  keresztyénség  ki-sendiile  és 
gyökeret  kezde  verni  az  nemzetségek  között,  Rómában  igaz 
hit  volt  (603).  Az  igaz  anyaszentegyház  ujoiman  ki  .sendfilt  Afri- 
cában (Pós:  Igazs.  1.240). 

meg-zsendül :  viresco,  exeresco  MA.  ad  maturitatem  accedo ; 
grün  werden,  zu  vollkommenheit  kommen  PPB. 

Zsendülés:  excretio,  crementum  MA. 

Zsendület:  [maturita.s;  reifnng).  Vala  kedig  ez  a  .szílyS 
sendflletkor :  erat  autem  tempas,  quando  iam  praecoquo  uvae 
ve.sci  possunt  (Helt:  Hibl.  I.VVv2).  Aldozoc  neki  az  éSmólchnee 
zendSletinel  es  elsíiuel  (Péosi :  SzOzK.  27). 

Zsendült:  praematnrus,  praecox  MA.  frUhreifig,  vor  der 
zeit  reif  PPB. 

ZSENGE,  SÉNGE  [szonga  Mel:  Jób.  51):  primiti.ae  C. 
MA.  orstling  PPB  Meg  ewle  mynden  elew  zAlteth  Egyptom- 
nak  feldeben  ees  mynden  A  nnikayoknak  zengeytb  Kamnak 
lakodalmába  (KeszthC.  203).  KAziinnyetek  az  en  zerelmes  Epe- 
nothomcith,  ky  Acbay.inak  az  CVistusban  elsow  zengeyo  (Konij : 
SzPál.  105.  86.  326).  Az  búza  ffikriM  az  kalászokat  kezdek  le- 
szedni ea  az  songhét  enni :  cooporunt  vellere  spica.s  ot  edere 
(Sylv:UT.  1.18).  Ki  boczáttiák  az  S  ai)ro  szonga  tiokat  (Mel: 
Jób.  51).  ELsR  szíllettek,  els5  zsSngok  (Mel :  Préd.  157).  ElsJ 
szfilSteknec,  el.sS  sengeknec  felvitele  isten  eleibe  (Kár:  Bibi. 
I.87b).  Pergelt  búza  fejeket  vagy  sengét  ne  egjetoc :  poleutam 


et  pultes  non  comedetis  ex  segete  (110).  Az  fSldnec  minden 
gyRinSlezénec  els5  sengeiébSl  végy :  tollee  de  cunctis  frugibus 
primitias  (181b).  A  kik  az  leleknec  elsS  sengeiet  vSltSk:  pri- 
mitias  spiritus habentes  (Fél:  Bibi,  1114).  Szép  ny;iri  üdók  'zen- 
géjének  nevezi  Kristus  .azt  az  üdít,  mellybeii  a  krtzel-lévS  itflet 
jelei  fel-totszenek  (Pázm:  Préd.  11).  Negyedik  ok  volt,  hogy 
szent  vérének  zengéjével  magának  jegyezné  lelkünket  (159). 
Te  én  eisi  sz&littem  és  eromnec  el.si5  sengéje :  primogenitug 
meus  et  principium  doloris  mei  (MA:  Bibi.  L46).  Az  gabouánac 
elsj  sengéjénoc  na])ja :  dies  primitivorum  (147).  Észt  az  apos- 
tolok csak  eleinn  cselekedték  az  .■myaszeutegyhiiznak  mint  egy 
sengéiében  (Bal:  CsLsk.  333,).  Csak  kezdeti,  zsengéje  amaz  Jrícké 
valónac  (Ker:  Préd.  64).  Péter  tsak  egy  kitsiny  sengéjét  sajdítá 
a  mennyei  boldogságnac  (Megy:  3Jaj.  n.l22).  Csak  sengiyét 
vittük  a  léleknek  (Czegl :  MM.  294).  A  keresztyénségnek  .sen- 
géjében  efféléket  szuktanak  volt  a  kere.sztyénekre  fogni  (Pós: 
Vetélk.  38).  Vitézi  ereié  mint  napnak  seiigéie  ugyan  láth.ató 
vala  (Liszti:  Mars,  46).  A  gabonának  elsó  zengéi  (Uly:  Préd. 
11.434).  Félfl,  e  jelek  még  nagyobb  veszélynek  sengéi  no  legye- 
nek (TKis:Pan.  10).  Itjaságunknak  zsengéjétől  fogva  esmervéa 
egymást  (Gvad:  FNót.  VII). 

Zsengés :  ueoterius  C.  (neuling).  Némelly  méltóságok  foga- 
natos tanácsokkal  ösztönöztek,  hogy  a  fiatal,  zsengés,  uj  lelki 
turnétoknak  mutatnék  alkalmatos  módot,  mint  kellessék  bátor- 
ságosban legeltetuiek  a  ragadozó  farkasok  kOzött  forgó  nyájat 
(Czúzi:  Tromb.  Elób.  1). 

[Zsengül] 

Zsengülés :  [maturatio ;   reifnng].   Azoe  az  napoc  valáuac 

az  szóló  sengűlésénec  napiai  (Kár:  Bibi.  1.131). 

ZSIBA :  [anser ;  gans).  Hasonló  egyik  tojás  a  másikhoz, 
egy  zsibád  a  másikhoz,  egy  malomkereked  a  másikhoz,  de  mégis 
nem  egy  vele  (Fal:TÉ.  738). 

ZSIBAJ,  ZSIVAJ:  [tumultus;  larm].  Az  had  zsibajt 
kezde  az  lovának  ro.s.szíLságával  mentvén  maga  ro.ssza.ságát 
(Bercs:  Lev.  37).  Sokáig  itten  még  sem  maradhatott,  mivel  az 
udvaron  nagy  zsivaj  hallatott  (Gvad:  RP.  314). 

ZSIBBAX)  :  torpefio  MA.  erstarren,  .starr  werden  PPB. 
Elámult,  bámult,  zibbadt :  obstupidus  PPBI. 

[meg-zsibbad] 

megzsibbadás  :  [.stupor ;  erstarrung].  A  nyavalyáé  kSzzfil 
némellyec  fájdalmat,  némellyec  érzékenységnélkSl  való  meg- 
sibbadást  hoznak  (Com:  Jan.  55). 

Zsibbadás :  narcosis,  stupefactio  MA.  erstarnmg  PPB. 
Fájdalniak.at  sibbadással  enyhíti  orvosságoc  (Com:  Jaa  175). 

láb-zsibbadás :  stupor  pedum    erstarrung  der  fiisse  PPB. 

Zsibbadt :  torpidus,  sttipefactus  MA.  trSg,  starr  gemacht 
PPB. 

Zsibbadtság :  [stupor ;  erstarrung].  Ne  véld  azt,  hogy  félel- 
mében és  sibbadtsága  miatt  nem  érzi  (Land:  UjSegits.  1.225). 

Zsibbaszt :  torpcfacio,  torpidum  reddo   MA.   stiiporem  in- 

duco ;  fául,  triig  maehen  PPB. 

ZSIBOa,  ZSIBONG,  SIBOG,  SIBONQ  :  pipio,  pipilő 
MA.  pipseu  wie  ein  junges  huhn  odor  sperling  PPB  Sibogva 
és  suttogva  kérdezik  egymástnl,  mitsuda  ez  a  kevéssé  iPílzm : 
Préd.  619).  Sibogtak  és  irl'dvén  kigyó  kivet  fújtak  a  lulhuris- 
tak,  hogy  valamit  felellyeuok  (Pázm;  LutbV  1).  Azok  gySitnek 
t3.sze  slbogni  benneteket  (Bal:  CsLsk.  405).  Ott-is  ha.sonli>-képpen 
sibongaui  kezdenek  (TemPompa  4).   A  madár   fiak  (sipognék. 


1305 


ZSIBOGÁS— ZSIDÓSÁG 


ZSIDÓUL—ZSINÁRKOD-IK 


1306 


sibognak,  pipegnek  (Com :  Jan.  35).  A  lud  gágog,  sibog  (39). 
Az  egerek  ziboiigani  és  czinczogni  kezdenek  (Lipp :  PKert.  !I. 
228).  A  szemteleoségnek  kot):lsa  által  mÍDdeu  kicsirkézik  és 
sibog  (Sámb:  3Kérd.  550).  Fetske  módjára  sibogunc  (Megy : 
3Jnj.  n.SS).  Miut  a  fetske  tsak  sibog  (157).  Csak  m:igimk  zsi- 
bongottuiik  (RhédTein.  29).  Sibognak  nyelvei  sok-féle  népek- 
nek (GyöngyD:  MV.  11).  Majd  letipoi-tatty.ik,  magok  kízt  si- 
bongiák  . . .  (Li.szti:  Mars.  86).  Akként  chak  sibognak,  mondom, 
nem  nj-nghatiiak  (91).  Az  hajdú  mindgyárst  zsibongott  (Bercs: 
Lov.  37).  Az  %'ároson  ollyat  kezdenek  zsibongani,  hogy  igen 
sietve  tért  meg  postán  az  király  az  imperiumbiíl  (164).  Már 
z,sibongják  mások  is  Bottyánnak  labanczságát  (702).  Tániár 
sivin,  sibogva  és  iszon}^^  jai  szóval  járnia  Absolonhoz  (Csúzi : 
Síp.  276).  Agj'aikodván  a  nép  zsibong  Zrmyi  körül  (Kónyi : 
HRom.  176). 

Zsibogás,  zsibongás :  (tumultus ;  larm].  Val.imi  sibogást 
szerzett  vált  egy  Pathai  Istu.an  neufi  caluinista  predicátor 
(Bal:  Csisk.  370).  Semmiben  el5  nem  mehettek,  tsak  sibongás 
lítt  minden  dolgok  (Megy:  Diai.  69).  Azonközben  a  halász-is 
elé  érkezik  és  a  nagy  slbongást  hallgatván  mond  (Hall:  HHist 
n.325).  Ma  is  csak  ezen  dolgokra  való  zsibongásban  fárasztánk 
magunkat  (Monlrók  XVIII.57).  Ezek  zsibongás!  nem  szűnnek 
s  tágulnak,  a  sok  értekezök  utzákon  tódulnak  (GyöngyD:  KJ. 
408).  Egymással  nagy  éde.sdeden  való  .sibogásokat-is  hallhatjuk 
(Misk:  VKert.  335).  Mivel  feles  tiszt  búcsúzik,  zsibongás  nélkül 
nincs  az  dolog  (RákF:  Lev.  11195). 

[ZSIBOLYG] 

Zsibolygás :  [tumultus ;  larm].  Esek  sibolygás  az  erós  vité- 
zek közt  és  zúgolódás  (Zrínyi  L103). 

ZSrDÓ:  [Judaeus;  Jude].  Megmondotta  vala  sidonak  őmagát 
lenni  (BécsiC  55).  Iratíotanac  e  leveléé  a  sidochoz  és  a  safaroc- 
hoz  (66).  F'elelenec  a  sidoc  es  moudaiiac  (MtinchC.  188).  Lata 
az  5  zent  fiat  figven  es  a  sidoctól  mindeuSnSstől  megutalván 
(NádC.  344).  A  sidoc,  poganoc  es  eretnekek  kereztyeasegnek 
hitet  fül  nem  v8tek  (VirgC.  118).  Nem  volna  evrajla  az  kerez- 
fyensegnek  jegye  avagy  bylege,  kjuel  meg  valneek  az  sidoktvl 
es  poganoktvl  (OmC.  19).  Az  sydok  el  zewmylkedenek  mynd 
rayta  (ÉrsC.  97).  Ollyanok  mint  a  bálvánozó  zidók  (Pázm:  Préd. 
c2).  Seitiából  ki  hoztam  fiket,  miként  Egjiptasbul  a  sidó  népeket 
(Zrinyi  Lll).  Itt  is  csak  ollyan  a  zsidó,  valamint  másutt  (Mik: 
TörL.  97).  Oly  feketék,  mint  a  korom  és  olyly  büdösek,  múlt 
a  zsidók  synagogája  (Fal:  TÉ.  772). 

szerzetes-zsidó :  [pharisaens].  Sok  vethekídese  vala  az 
zerzpt5s  sidokkal  (WinklC.  139).  Legottan  mjTit  oda  giillenek 
a  pappi  feiedelmek,  írástudók  es  a  zerzétes  sidok  (We.szprC.  76). 
Hanem  bewelkSdendyk  ty  ygassagtok  felleb  mynt  az  zerzétes 
sydokce,  nem  mentek  be  menyeknek  orzagaban  (JordC  366). 
Lathwan  az  zerzétes  sydoc,  mondnak  vala  hw  tanoythwanynak 
(379).  Oyatok  magatok  az  zerzétes  sydoknak  kovazyoktwl  (ÉrdyC. 
355). 

szombatos-zsidó:  [sabbatharius ;  sabhat  feiemd].  A  viszsza- 
keresztelS,  szent  háromság-tagadó  szombatos  sidó  és  minden 
egyéb-féle  tévelygés  szabadságot  nyere  (Pázm^:  Kai.  141). 

Zsidóság:  1)  [Judaea;  judenland].  Xpus  sok  chodakath 
fenne  sidosagba  (WinklC.  280).  MeunySuk  esmegh  .sydosagba 
(320).  Jesos  nem  iaruau  ymar  niluau  kSzStek,  sídosagban  sem 
marada  (WeszprC.  9).  Az  angal  ielSntesebúl  megent  sidosagba 
therei  (Nag)-szC.  385).  L5n  feyedelem  Symon  Mesopotamiabaii, 
Tadeus  Egiptumbau,  Matyas  soreon  sydosagoth  veue  (Apóst. 
54).  Megh  gy5zyk  az  AssvTya  belyeketh,  sydosagot  es  ffel  dwl- 
lyak  (JordC.  172).  Ew  vrkama  tewn  chazaarra  Galth  es  kyldee 
sydosagra,   hogy    meg   hodoltalhnaa  (ÉrdyC.   357b).    Ismerefr&s 


sydosaagba  isten  es  nagy  A  neue  Yzdraelbe  (KulcsC.  182). 
Akarna  tenni  zsidóságban  oly  királt,  hogy  parancsolatját  ki 
bétellesejtené  (RMK.  II 351).  S)  (Jndaei;  die  Juden].  Nagyob 
hyty  vala  az  pogan  keralnee  azzomiak,  hoimeni  mynth  az  egheez 
sydosaghnak  (ÉrdyC.  290).  Az  babillonyay  kyral  meg  akizfa 
sydasaghnak  orzaagaat  (535).  Ez  ton  nem  egyéb  erthetyk, 
hanem  az  sydosag  (ÉrsC.  14).  lewendew  ydew  yarthaban  thamad 
fel  az  sydosagbol  az  Marya  neweo  zyz  leány  (489). 

Zsidóul :  [Judalce ;  jüdísch].  A  kereztfara  neweth  ira,  vala 
írvva  sidowl,  gSrSg^l  ees  dyakwl  (WinklC.  210).  Az  Paulus 
sidoiul  íegAz  czodalatosth  (Komj :  SzPál.  18). 

[Zsidóz] 

Zsidózás :  [Judaismus ;  judentum].  Igen  el-gyflkerezet  vala 
ez  országban  az  átkozott  sidozás  (Megy :  SzAOröme.  Elób.  12). 
Sokan  kfizzűl6k  sidózásban  fíizSdüzéuek  és  az  uj  testamentomon 
kiadván  tak  az  ovhoz  ragaszkodának  (GKat:Titk.  Elfib.  17). 
A  sidózás  ez  országot  szintén  el-boritotta  (271). 

Zsidózó :  [assecla  rítus  Jiidaící ;  anhanger  der  jüdischen 
religion].  Kikerestetvén  a  z«idózók,  kik  judaizánsoknak  nevez- 
tetnek az  ártikulusokban,  egy  azok  közzül  másoknak  példájokra 
kfivel  agyon  veretett  (Bod:  Pol.  77).  A  zsidózók  és  a  Jéi:us 
Krisztus  igaz  istenségének  káromlóí  ez  amuestiától  exclndáltas- 
sanak  (79). 

ZSILIP  (sdyip  Szal:Krón.  200.  zsdyS  Pős:  Válasz.  30): 
canalís  Pereszl :  Gramm.  10.  cataract.i,  alvens  ligneus,  canalis 
ex  ligno;  schleusse  Sí.  Nagy  kőházú  malom  vala,  mind  alsó, 
fels6  .selyipjei  szép  faragott  kövekOl  építtetvén  (Szál :  Krón.  200). 
Jöttünk  az  malom  zsilipin  az  hidon  (ErdTörtAd.  IV.146).  Foly 
mint  Sio  vize  malma  zselyébjére  (Pós :  Válasz.  30). 

ör-zsilip :  c\3  A  disznó  egy  malom  felfibe  viué  a  farkast 
az  orzsilib  mellé,  hol  a  víz  igen  sebRs.sen  alá  megyén  vala  a 
malom  kerela-e  (Helt:  Mo.  301).  A  disznó  erSssen  meg  tasz- 
szita  a  farkast  és  az  Srzsilibbe  esséc  be  (302). 

ZSUÍAGOGA:  [synagoge;  versammlungsort].  Megkerengi- 
uala  Is  mend  Gahleat,  taueitvan  6  sinagogaiocban  (MünchC. 
20).  Mikor  alamisnat  teudez,  ne  akari.ld  te  elStted  trombitánál 
ti'omhitaltatnod,  miképpen  a  képmutatóé  teznec  6  .sinagogaiocban 
(23).  KerAly  vala  Galíleat  tanoythwan  hewket  hevv  synagoga- 
yoklian:  círcuibat  Galilaeam  docens  in  synagogis  eonim (JordC. 
364).  Boczatvk  hozj-atvk  proffetakat  es  ew  kíz518k  nemeellyeket 
megh  ostoroztok  ty  syangogatokban  (ErdyC.  173).  Mondanak 
myndenekiiek  kezensegel  az  s)iiagoghaban  ely  bezedeketh 
(ÉrsC.  105).  Be  mene  Jesus  az  synagogaba  (Pesti:  NTest  73). 
A  sidóc  a  synagogákl)an  a  férfiiii  szemérem  testnek  els5  bSrit 
kSrnyfil  metélic  (Com :  Jan.  130).  Olly  feketék  mint  a  korom 
és  olly  büdösek  miut  a  zsidók  synagogája  (Fal:  TÉ.  772). 

ZSrNÁH,  SHÍÁR:  vanus,  levís,  vilis  MA.  parcus;  eitel, 
unbestandig,  gering,  geizig,  karg  PPB.  írtam  en  tynektek  ele- 
uelben,  hogy  el  ne  elegyAlnjtek  a  buya  paráznáknál  a  vagy 
z.vnar  ffcuynyekuel  (Komj :  SzPál.  140).  Langozott  bemieu  az 
penznec  keuansaga,  ki  miatt  rűttenetes  sinaroc  voltac  (Bom: 
Préd.  552).  Zinár  ember:  Telemachi  olla  (Decsí:  Adag.  267). 
A  sinár  és  somfánál  f5z5  emberekhez  nem  kivámmk  folyamodni 
(Komár:  Imáds.  70).  Nem  vágyok  pénzekre,  hanem  hagyom  azt 
a  zsinár  emberekre  (GyöngyD :  Char.  250).  Kétség  kivtíl  ennek 
a  viisárnak  nintsen  kellete  a  zinár  emberek  köztt,  kik  a  míg 
élnek  minden  veszté.stől  félnek  (Fal:  UE.  498).  Sinár,  fösvény 
kereskedő  (Fal :  Jegyz.  935). 

Zsinárkod-ik :  illiberaliter  ago,  sordide  vivő  SL  [karglich 
lében].  Mind  ragadoza.ssal  mind  aluoksagaal  k§sz  az  takarásra, 


1307 


SINÁHSÁG— ZSmOELYEZÉS 


ZSINEG— ZSINÓRRA 


1308 


ha  mit  talált,  azban   inkab   edeskedic  vagy  az  miat  sinarkodic 
(Horn:  Préd.  55 Ib). 

Sinárság:  [illiberalitas ;  kargheit).  Erre  valo  az  emberiiec 
marbaia,  hogy  azbol  eletet  taplallya  ne  tekozlassal  se  siiiar- 
saggal,  mert  mind  az  kettfit  vtallya  az  wr  isten  (liorn:  Préd. 
399). 

Sinárul :  [paree ;  karglicb].  Sinarol  el,  hogy  se  raagat  se 
haza  népet  nem  meri  tisztességes  SltSzetbeu  tartani  (Born:  Préd. 
399).  Sinanil  kSlti  marhaiat  (551). 

ZSINAT,  SIN  AT :  synodus,  synagoga  MA.  geistliche  ver- 
sammlung  PPB.  Nicea  varosba  elsí  sinatot  tűn  {DebrC.  94). 
A  papa  sinatot  teuen  meg  hiua  ez  ártatlan  embSrt  zankivetes- 
bSl  (158).  Csak  czoudorás  mezei  pásztorhoz  sem  illenék,  az 
kiket  az  Ind  méreggel  sibogo  sinattiában,  egy  igen  tudatlan 
kSnyneczkéiében  bé  foglalt  (Bal:  Csisk.  341).  Ama  synatokban 
némellyektfll  esni  kezdett  illetlen  kiáltozásokat  megitélhetik, 
ha  illendS-e  vagy  nem  tselekedetek  (Megy:  Diai.  Elób.  4).  A 
concilinm  tSrvény  kivfil  való,  edgjiiehány  itáliai  pilspőkSkbil 
allo  synat  volt  (VárM :  Szöv.  75).  Tordai  Andrásnak  mindenütt 
authoritássa  légyen  ez  országban  járni  és  sinatokat  tenni  (Bod: 
Pol.  30). 

Zsinati  :  synodicus,  sj'nodalis  MA.  zur  versammlung  gehörig 
PPB. 

IZsLaatol] 

Zsinatláa :  (tremitus ;  das  brummen,  murron,  larm].  A  kSz 
helyen  a  sok  jSvSk-járók  miat  sinatlások,  zajgások  kiverik 
embernek  a  fejébSl  az  el  kezdett  gondolatot  (GKat:  Válts.  I. 
1155). 

ZSINDELY,  SINDÉLY  (smddy  C.  séndely  Nom.  29): 
scauilula  C.  MA.  tegula  ligiiea ;  schiudel  PPB.  Leverni  a 
seudelyt  vagy  tserepet  a  házakról :  *nudare  tegulis  domos  PPBl. 
Adasson  nekőm  hath  ez5r  .syndSlth  [lezómSn  (RMNy.  n.l43). 
Az  fák  meggyújtására  alkotának,  apró  tonnákba  sindöl  foltot 
rakának  (RMK.  111.141).  Kére  engem,  hogy  én  írnék  Kdnek, 
hogy  Kd  adhatna  neki  egynihány  ezer  zsendelt  (Nád:  Lev.  185). 
Ez  ideig  semmi  ezeré]),  semmi  sindel  alá  nem  esett  (MA :  Seult. 
20).  Az  ház  éppétínec  nem  elég,  hogy  czac  masze,  kftve,  téglája, 
sendele  légyen  fZvon:  Post.  I.  Elöb.  7).  A  sindeleket  gyaluval 
ki-gyahillya,  .simiftya  (Com:  .Jan.  104).  Zsindelyt,  d&szkát,  sziigot 
vegyenek  (Radv :  Csal.  III.313).  Vöttünk  sindölt  Gyrtngyíísi 
Onadi  István  által  (MonTME.  1.50).  A  mely  zsindely  maradott, 
annak  is  a  szarvazása  készen  kifaragva  vésze  a  templomban 
(Bethl :  Élet.  11.228).  Tél  az  üdí,  nem  oly  szároz  az  zsindel 
(Bercs:  I^ev.  366.  447).  Udvarhely-szék  létzet,  zsindelt,  deszkát 
adjon  s  hozzon  (Bod :  Pol.  60). 

Zsindelyécske :  cv  A  sindelecskét  egy  madzagra  kStStt 
fa  peczekkel  a  fSIsS  deszkára  f31-p5czk51ik  (Lipp:  PKert.  II. 
229). 

Zsindelyes :  [.scaiidulis  tectus ;  mit  schindein  bedeckt]. 
Zsendelyea  hi,  eszterhás,  ég  a  váixís,  ég  a  ház  (Thaly:  Adal. 
n.262). 

[Zsindelyez] 

meg-zsindelyez :  [scandulis  contego ;  mit  schindein  de- 
ckenj. Az  plibánossagb  hazat  kübAl  rákiak  niegh  azon  heliin 
68  szépen  megh  syndelSzzek  (Radv:  Csal.  III.149). 

Zsindelyezós :  [tö  scandulis  contegere ;  das  schindein]. 
riiettiink  a  templom  zsindelyezése  miatt  30  t-  (MonTME.  L 
369).  Elvégezvén  a  czemermányok  a  torony  zsendelyezését, 
egy  kevés  jó  akaratot  kívántak  (Nyr.  XIV.459). 


ZSINEG,  SINEO :  funiculus,  zóna,  chorda  MA.  kleiuaa 
seil,  schnur  PPB.  Egyeuessen  alá  f&ggS  onas  sineg :  perpendi- 
culum  (Com:  Jan.  103.  Lép:  PTOk.  1301). 

csapó-zsineg :  (regula ;  linealj.  Az  itilet  tételben  az  szent 
Íráshoz  mint  az  hitnek  leg  egyén6.ssebb  csapó  sinegéhez  köteles 
(Tohi:  Vigaszt  155). 

igazitó-zsineg :  [regula ;  richtscheit].  Az  igaz  keresztyén 
hitnek  megitilésiben  az  sz.  irást  próba-k5uek,  igazító  sinegnek 
tartyak  (Illyef:  BCsToinp.  260). 

ZSINÓR,  SINÓR(imdT  Helt:  Bibi.  IV.I5b.  tnoroe  Radv: 
Csal.  11.54) :  chorda  MA.  taenia ;  schnur  PPB.  Sinórra  ültetni 
a  szölít :  "chorda  vites  dlsponere ;  apró  játszó  babák,  mellyeket 
sinórok-által  rángatván  játszodtatnak,  alakok  :  neurospasta  PPBl. 
Az  idébe  az  wr  eluészi  az  peremeket,  isnórokat,  pésma  almákat 
(Helt:  Bibi.  FVlSb).  Mondod  vala,  hogy  egy  zsinórt  adsz,  kihez 
kéiiest  itt  egy  ruhának  valót  vegyek  (Nád :  Lev.  24).  Mas  arán 
lanczban  vagyon  zaz  arany  sinor  módra  chynalt  ...  Az  sinor 
lanczot  hagyom  Varday  Kathanak  (Radv:  Oal.  III.119).  Az 
asszonyok  késeket  az  sinórra  az  (ivekhez  kötötték,  hosszan 
sinórral  az  elóruliájok  mellett  lebocsátották  (Monlrók  XI.326). 
Az  tót  az  nadrágján  sem  szokott  hordozni  zsinórt  (Thaly:  VÉ. 
n.6).  Egy  neap<;lLsi  király  a  királyné  házába  menvén  a  királyné 
sinort  tsinalt  (Mik:TörL.  126). 

[Szólások].  Mulassa  magát  továb-is,  gyalázza  maga  nemzet- 
ségét, főzze  sinyórra  a  dámák  fogyatkozisit  (Kai:  NA  137). 

csapó-zsinór :  cynosura ;  leitfaden  PPB.  [richtschnur). 
Tsapó  tzéma,  átsok  tsaiió  sinórja :  amus.sis  PPBl.  ügy  láttyuc 
az  tiz  paranczolatot  mint  az  igazán  való  életnec  csaposinorját, 
reguláját  (MA:  Scnlt.  923).  Az  áts  megerSsítvén  a  gerendát, 
a  tsapósinórra  színIS  bárddal  bárdolja  (Com:  Jan.  86).  A  b&n&k- 
nek  csapó  sinora  az  istennek  szent  igéje,  melly  Ítéletet  tészen 
mindeneknek  banSkrSl  (Nógr:  IdvK.  436). 

igazító-zsinór :  (regula ;  richtscheitj,  Navalyánkban  isten 
akarattyát  szemünk  eWtt  visell.nik,  ahhoz  mint  igazgató  zsinór- 
hoz szabjuk  kívánságainkat  (Pázm:  Préd.  258).  Az  iston  igéje 
legyen  az  embernec  czelekedetinec  igazító  sinóra,  regulája, 
vezére  (MA:  Scult   751). 

kard-zsinór :  [taenia  de  gladii  capulo  pendens;  degenbaudj. 
Az  kardzsinór  kész,  csak  a  kardot  kell  idehozni  (TörtT.*  111.191). 

mérő-zsinór  ;  amussis  Com ;  Jan.  103.  libella  PPBl.  [richt- 
schnur] Kitsoda  rendelte  el  az  fSIdnec  mértékét  auagy  kitsoda 
mérte  meg  azt  a  mérS  sinórral  (Kár:  Bibi.  L535).  Tsak  az 
indult  igaz  útra,  a  ki  Krisztus  életéhez  mint  méró  sinórhoz 
igazíttya  élete  folyását  (Pázm:  Préd.  131).  Én  bennem  minden- 
kor a  te  akaratod  légyen,  mely  csak  egyedül  igaz  méró  sinóra 
minden  jó  akaratnak  (Pázm:  Imáds.  20).  Az  szent  irás  minden 
vallásnak  mérS  sinora  (Tolu :  Viga.szt  40).  A  te  akaratod  az 
isten  akarattyához  szabódgyék,  mert  akkor  vagyon  az  igaz 
mér5-sinór  mellet  (lIall:Paizs.  84). 

mérték-zsinór :  [regula ;  ríchtscheit].  Az  istennec  dolgai  as 
JrJkké  valo  isteni  igasságnac  mértéksinóra  szerint  itiltetnec 
(MA:  Tan.  40).  A  kSmflves  a  mértéc  sinórra  kSfalakat  rac 
(Com:  Jan.  103). 

ónos-zsinór :  bolis  Com :  Jan.  89.  [senkblei].  Onas  sinór, 
mellyel  a  tenger  mély-ségét  mérik :  catapirater ;  egyenesen 
mérfi  ónos  sinor:  perpendiculum  PPBl.  A  mélységet  óiuu 
sinórral  szokták  meg-visgálni  (Com :  Jan.  89).  Az  aláfJlggft  onog 
sinórral  mértékeltetett  épRlet  mennél  több  roárakatik,  annál 
eriWíbb  (Illy :  Préd.  1.39 1). 

Zsinórka:  pinea  tenuís;  schuiirchen).  Veres  zsinórkát  küld 
basa  ebéíljére  tOrczy:  KöltSa.  10). 


1S09 


ZSINÓROS— zsír 


EB-ZIR— MEG-ZSÍROZ 


ISIO 


Zsinóros:  (fiiniciilis  iiistruchis ;  mit  scbnüren  verselion]. 
LAttynk,  hosy  w.  kevély  világ  m  8  tárafarás,  siuóros  Sltóze- 
tekkel  mely  igen  pipereekodgyék,  pompáskodgyék  (MA;  SB. 
217).  Egy  aranyas  siioras  recze  eleo  ketheo  (Radv:  Csal.  n.54). 
Ei;y  testszín  atlacz  kis  suba  zsinóros  (Gér;  KárCs.  III.429). 
Mentől  szebb  jakntwt  találni,  kettít  vegyetek,  iskárlátból  csi- 
náltak legyenek  és  minden  czitVAi  sinéroaok  íTörtT.'''  1.304). 

Zsinóroz :  [definio ;  bestimmeu).  A  mi  életünk  rövid  ha- 
tárra sinóroztatik  (Pázm:  Préd.  66). 

Zsinórozás  :  [tó  fnniculis  instruere  ;  das  scbnüren].  Csizma 
sinorozáfit,  bolmi  rósz  fódozást  adtának  csak  kezemre  (ötv- 
Mest  75  vsz). 

Zsinórozat  széle :  limbus  PPBl. 

Zsinóroztat :  flineis  distingvi  cnro ;  mit  scbnüren  versében 
lassen].  Az  nemesek  kezdek  bogárhátú  sujtásas  ezüst  arany 
fonálból  vagy  tiszta  selyemből  sinóroztatni  köntösöket  (Mon- 
Irók  XI.352). 

meg-zsinóroztat :  cv  Küldjön  négy  sing  aranyzsinórt, 
hadd  zsinóroztassara  meg  a  fejedelem  két  pár  veres  csizmáját 
(TBrtT.»  in.l95). 

ZSÍR:  1)  adeps,  pingvedo  MA.  fett,  fettigkeit  PPB.  Lév, 
olvasztott  V.ir:  eliquamen  PPBl.  *EI  szedi  a  zsírját:  adipem, 
pingvedinem  tollit ;  le  szedi  az  étek  zsírját :  jus  adipe  purgat 
PP.  Olay  faatb  yltetz  es  nem  kened  magad  ew  zyryawal : 
olivas  habebis  et  non  imgneris  oleo  (JordC.  265).  Az  ketteit 
zirrel  kyu51  be  uonattattata  es  belSl  drága  gSngel  be  t5tete 
(KazC.  100).  Mykent  syrral  es  keuersegel  meg  telyek  en  lel- 
kem es  vygassagws  ayakokkal  dycheer  tégedet  eu  zaam 
(KulcsC.  147).  Olay  fanac  5  siriaual  nem  kezdesz  meg  hízni 
(Born:  Ének.  362).  Ha  vagyon  kövér  tehéuhúsod,  az  zsírjában 
végy  reá  egy  avagy  két  kalánual  (Radv:  Szak.  37).  Lábaid 
nyoma  kSvérségSt  czupfiget  nagy  sirral  (MA:  Bibi.  V.30).  Kö- 
vérséget eszel,  ha  sírt  gyűjtesz  (Czegl:  MM.  108).  Aztán  tégy 
valami  zsírban,  akár  háj,  akár  vaj,  akár  szalonm  legyen 
(Szakácsme.st.  12).  Az  aszszonyok  zirral  dagasztnak  és  engem 
haragra  ingerlenek  (Illy :  Préd.  I.5S0).  A  bársont  motsok,  'sír, 
embert  is  gonosz  hír  igen  szokta  veszteni  (Kisv:  Adag.  66). 
Pap  bízik  zsíroddal,  töltözik  kincseddel,  te  koplalsz,  nyögsz 
(TliaIy:Adal.  1.8).  3)  [fructus;  frucht,  ertrag].  Felduek  myn- 
den  syryatli  eewek :  manducaverimt  omnes  pingues  terrae 
(KulcsC.  42).  Egiptus  fSldenec  iauat  adom  én  tflnektec,  hogy 
a  fSldnec  siryiat  egyetec :  ego  dabo  vobis  omnia  bona  Aegypti, 
nt  comedatis  medullam  terrae  (Helt:  Bibi.  I.  ¥4).  Ennek  az 
föld[nek]  javaival  és  zsírj.ával  élvén,  mire  való  képest  hagyta 
el  Kd  ezt  az  földet  (Nád:  Lev.  243).  E  fSId  siryat  ty  vettetek, 
ty  ettetec  meg  (Mel :  SzJán.  457).  Ez  fSldnec  sírját  észitec : 
comeditis  medullam  terrae  (MA :  Bibi.  1.43).  A  kinek  egy  te- 
hene leszen,  annac  sírjáual  minden  szfikségét  feléri  (MA :  Bibi. 
119).  3)  [humor;  saft,  feuchtigkeit].  Egebi  eset  a  kfiuesre  es 
ki  keluen  megazot  mert  nem  vallót  sirt  (MüncbC.  125).  Ky 
gabonának  syryavpal  meg  eeleegeeth  teg5d  (CzechC.  56).  Teremte 
wr  ysten  ez  feldnek  syryabol  myiiden  zeep  gjmelcz  fiakat 
(JordC.  9).  Nem  yzom  en  zelőuek  zyryaban  mynd  az  napyg, 
mykoron  azont  yzom  ty  veletek  en  atyámnak  orzagaban  (440). 
Az  hatwan  eztendus  veen  emberben  mynd  er6  mynd  yffywsag- 
nak  syrya  el  fogyatkozyk  (ÉrdyC.  40b).  ElStlek  miként  fSld- 
nek  siria :  sicut  crassitudo  terrae  erupta  est  (DebrC.  206).  Az 
fistSkSs  czilhgok  fSld  siriabol  18t  neduessegek  (Mel :  SzJán. 
121). 

(Szólások).  Ha  a  kapuciomot  meg  látod,  tehát  fees  t5c  és 
ki  fogyót  a  Salamon  zsiria  (Helt:  Mes.  90).  Csoda  sok 
dolgokat  kíván    császár  ez  gj-íilésen  ez  országtúl,  de  igen  ösz- 


tövér az  pecsenye,    kevés    zsírja    csöpöghet   (Nád : 
Lev.  31). 

eb-zirP  Mostan  eSröl  az  ebzir  elIel  rákit  [rakott]  gaboná- 
nak. 1572  (KBécs.  C). 

fenyőfa-zsírja  :  [r&sina  pini ;  kienbaumharz).  Vgyan  ezen 
termé.szet5  a  fSnnyfl  fanac  zsiri.'i,  a  kit  meg  gyutuac,  igen  égb 
(MehHerb.  19). 

köröm-zsír :  [kammfett].  Végy  szarvas  fadgyat,  kSrím 
sírt  és  kutya  sírt  (Cseh :  OrvK.  53). 

Zsiród-ik  :  [pingvesco  j  fett  werden].  MirSl  sirodik  igen  a 
szanto  fSld;  a  ganetol  (Helt:  Mes.  486). 

Zsíros  :  1)  adipatus  C.  pingvis,  ungvinosus,  adipalis,  adi- 
posus  MA.  fett  PPB.  A  'ziros  táskából  szép  pogátsa :  saepe 
sub  palliolo  *sordido  sapientia  PPBl.  Syros  áldomást  adok 
neked  kosoknak  fystewei  (KulcsC.  153).  Istennek  hegye  syros 
hegy,  egybe  bomorwlth  hegy  syros  hegy:  mons  dei  mons 
pingvis,  mons  coagulatus  mofts  pingvis  (KesztbC,  164).  Földe- 
met is  mondom  illyen  sírósnak  (CsomaC.  12).  Az  5  mezeiének 
szép  sírós  füuein  szépen  legeltet  engem  (Born :  Ének.  176). 
Szertelen  pusztítya  szép  sírós  f51demet  (259).  Vereekel  mint 
egy  sírós  essSnel  flntSztetnec  az  urnac  buzai  (Born:  Préd.  303). 
Sírós  fSIdre  vadázockal  er§nec  (Gosárv:  MagyB.  Aij).  Vay  ki 
bituán  táskából  esik  ki  az  sírós  pogácza  (Decsi :  Adag.  255). 
Hogy  az  ugar  termékennyebb  és  sírossabb  légyen  (Com :  Jau. 
72).  Tüzet  dugna  a  szájában,  valaki  péntek  nap  a  .sírós  kanált 
ha  csak  meg-nyalíttya-is  (Pós:  Válasz  213).  Zíros  és  gyümölcs- 
hozo  föld  (Illy:  Préd.  1.372).  Ha  gyakran  szomjúzol  s  ganéjjod 
híg,  sírós,  bas-fájá-s  is  olly  jel,  melly  neked  bizonyos  (Felv: 
SchSal.  28).  2)  [opulentus;  reicb].  Viszha  néznec  az  pápás 
Babyllonnac  siros  konybáiára  mint  az  sidoc  az  aegyptomi  fa- 
zekakra (Zvon :  Post.  1.81).  Immár  napjában  egyszer  lészen 
zsú-os  konyhám  (Thaly :  VÉ.  1.413).  3)  [obscoenus ;  schmutzig]. 
Istállóba  való  síi'os  bazug.ság  (Pázm :  Luth V.  23).  Ezzel  a  zsiros 
hazugsággal  el  ámította  a  gyáva  bertzeget  (Fal:  TÉ.  641). 

Zsírosan:  pingviter  MA.  fett,  feist  PPB. 

Zsirosít :  ungo,  pingvefacio  Kr.  [schmieren,  fett  machenj. 
Sírosítsad  az  mi  földünket  (Born:  Ének.  535).  Diaija  ne  zsiro- 
sicsa  az  én  fejemet  (Land :  UjSegits.  1.86).  Jó  mezei  trágyával 
zsírosított  földre  talált  benne  a  hazugság  (SzD:  MVir.  225). 

meg-zsirosít :  m  Meg  latogataad  feldet  es  meg  syrosey- 
tad  Ateth :  visitasti  terram  et  inebriasti  eam  (KesztbC.  157). 
Aegyptusban  az  Nikis  áradá.sa  sirosittya  vala  az  földet  (Kár: 
Bibi.  1.168).  Fa-olaijal  kell  meg-zsirosítani  (Szakácsmest.  46). 
A  földnek  mélységébűi  fel-jött  vizek  felpufj'asztyák,  meg-sü'o- 
sittyák  a  főidet  (Tof:  Zsolt.  561).  Az  Eufrates  vize  meg-á.sz- 
tattja  Mesopotamiát  és  mintegy  meg  'zirosítja  (Moln:  JÉpül. 
134). 

Zsirosítás :  [tó  piugvefacere ;  das  fettmachen].  Lélek 
vesztést,  nem  száj  sirositist  és  basnevelést  néz  (Czegl :  MM.  22). 
A  juh   ganéjjá  mező   sirosításra   igen    hasznos  (Misk:  VKert. 

206). 

ZsiroBság :  1)  [fecunditas ;  fruchtbarkeit].  Bizon  egezs  ziz 
valaztatot,  kinek  anai  sirossag  adatneiek  es  lenne  magzo  ana 
(DebrC.  507).  8)  [pingvedo;  fettigkeit].  A  régi  tudós  major  a 
ro.szsz  füvek  temérdekségéböl  eszébe  vészi  a  fíild  'zirosságát 
(Pázm:  Préd.  26). 

Zsíroz  :  pingvefacio  MA.  fett  machen  PPB. 

meg-zaíroz :  c«  A  bab  akár  mi-némfi  sovány  földel-is  meg- 
elégszik, söt  meg-is  zírozza  azt  (Lipp  :  PKert.  n.199). 


1311 


ZSÍRTALAN— ZSOLD 


ZSOLDATLAN— ZSOLOZSMA 


1312 


Zsírtalan  :  [sterilis ;  untnicLitbai].  JoUert  goiiozokot  fizet- 
nek valH  nekem,  eu  lelkűmnek  zsírtalan  voltat:  retribuebant 
milil  mala  pro  bonis,  sterilitatem  animae  oieao  (DöbrC.  84). 
Ez  my  tartomanywiik  ygliín  hydeg  fúld  e.s  syrtalan  (ÉrdyC. 
579).  íme  en  nyawalya.s  megh  azoth  tí'a,  ky  syrtalan  gyökér- 
rel wag>'ok  liasznalatblan  es  meddA'  (ÉrsC.  304). 

ZSIZSIK,  ZSUZSOK  (skék  Com:  Jan.  50.  Kisv:  Adag. 
511.  smk  RMNy.  11.49.  siisoi  ErdTörtAd.  111.82):  cnrcidio  Sí. 
(komwurm].  Sisik :  madarai  (g8r5g&l  sisX  mell  két  szo  kSzőtt 
basonlatos.sag  va^on ;  diákul  erugo,  firegnek  neme,  mell'  az 
romai  neluen  az  rágásral  viszeu  neuet.  Ezt  rosdának  ma^'a- 
rázták,  de  buzjirul  tiszen  emlékezetet  szent  Mathe,  bolott  ez 
igliiuel  il  es  rubárul ;  az  búzát  az  sisik  eszi  meg,  uem  az  rosda, 
az  rubát  az  moI  (Sylv:UT.  11.169).  Az  K.  gabonaya,  zabya 
elkezdet  wezny  sysik  miatb,  egér  miatb,  nem  sok  házon  benne 
(LevT.  1.60).  A  gőzfik  avagy  sisékek  a  gabonákat  meg  rágják 
(Com: Jan.  50).  A  susok  féreg  mind  megette  vala  az  (búza) 
székit  (ErdTortAd.  III.S2).  Molyiiak,  siséknek  tartya  jószágát: 
tiueas  pascit  (Kisv:Adag.  511). 

ZSOBKÁK,  SOBKÁK :  parcus,  deparcus,  UliberaliB, 
immunificus  C.  sordidus  MA.  sehr  geizig,  karg  PPB.  'Zobrák 
élet :  *attenuata  vita  ;  nit  'zobrák  ember :  foedus,  maculosas 
*avaritia  PPBl.  Sobrakka  tAii  amib-a,  hogy  az  sok  ado.ssagbol 
enny  *r5glisegli  vtan  fel  nem  vehettem  magamath  (LevT.  1.68). 
Siet  az  marba  keresésre  az  gonosz  szem5  sobrác  ember :  fes- 
tinat  ditari  vir,  qui  aliis  invidet  (MA:  Bibi.  1.571).  Mennél 
gazdagb,  annál  szegéub,  mennél  gazdagb,  anuál  sobrákb  (MA: 
SB.  108).  Az  zsobrák  embert  nem  illeti  az  gazdagság  (153).  Az 
sobrak  ffisvényseget  inkáb  gerjeszti  az  töbre  vagyodo  kívánság 
(Prág:  Serk.  C3).  Az  tiisvény  ember  nem  szégyeuli  szűkölködá 
sobrágb  sóvárgással  élni,  hogy  gazdagon  balha.sson  meg  (58). 
Szoros  markú  .sobráknac  lenni:  parcum  es.se  (Com:  Jan.  188). 
Telhetetlen  sobrák  ember,  még  azt  is  meg  sirattya,  a  mit 
megeszik  (Kisv:Adag.  33).  Koldustól  is  ajándékot  vevó  zsob- 
rák ember  (Bethl:Élet   n.l82). 

Zsobrákság  :  egestas  NémGl.  279.  parcitas,  compendiiim 
C.  (kargheit,  geizj.  Pokolba  az  fösvenöc  nag  zobrag.sagra  zori- 
tatnae  (UebrC.  278)  Bftnökbe  esvén,  tudni  illik  a  fösvény  sob- 
rákságba  (Pázm:  Iniád.s.  408).  Az  jól  tevésnek  el  mulatiisa  az 
sobrágság,  az  irgalinatlanság  (KCsipk :  VVoll.  430).  Nem  hasz- 
nál az  ellen  semmi  zsobráks;'ig,  semmi  kiméllés,  sem  foltozás 
sem  gyámolítás  (MA :  SB.  143). 

Zaobrá,kul:  [parce;  karglich).  Sobrákul  ne  visellye  magát 
(T'ül :  Evmig.  11.425).  Takarossággal,  kevés  cseléddel  sobrákul 
él  vala  (Kern:  Élet.  406). 

ZSOLD,  SOIiD  (sdd  Pós:  Igaza.  IL113.  ssoWTel:  Evang. 
1.176.  zöld  ÉrdyC.  548) :  stipendium,  stipeudiarium  C.  sold  PPB. 
Ki-jár  a  vitézek  'zóldjok  :  *procedunt  stipendia  militibus ;  be- 
iktató avagy  avató  pénz,  'zóld :  auctorament\Hn ;  munkának 
jutalma  betsfilet  fi  'soldja:  labores  pariunt  honores  PPBl.  Ez  f 
neki  solga  es  fizete.se  (GuaryC.  5).  Binnec  sol^a  (NádC.  64). 
Soukyt  meg  ne  úomorohalok,  se  dwlastb  ne  tegyetek,  de  meg 
elegeggyetek  ty  soldotokkal  (JordC.  527).  Azok  wegyeek  az 
erek  dyehöseegnek  eerdemes  zolgyaat  (ÉrdyC.  89b).  Az  ew 
Sülgyokkal  meg  eeleoghedneenok  (349).  Meel  vezedelmes  az 
wtanna  való  fyzeteesnek  solgya  (389).  Te  tewied  vettewnk 
mwkanak  zolgyatli  (548).  Engedet  mynd  azoknak  érdemes 
soldot,  kyk  ez  zent  ynnepet  aytatossagal  ees  zei'etettel  zolgal- 
lyak  (ÉrsC.  556).  Az  bAnnek  fl'yzotA-  zolgya  halai  (Konij: 
SzPál.  66).  Kychyoda  vj'tozkedyk  az  ow  ttilaydon  zoldayual 
valamykoron  :  quis  miiitat  suis  stipendüs  unquam  (154).  Kik  a 
papa  zsoldján  élnek,  pártját  tartják  (KMK.  11.182).  A  súlyos 
és  kemény  halálnak  zsoldját  mindenki  kóstolja   (LevT.  11.210). 


Az  istentől  való  elszakadasnae  soldgyat  ebbe  peldaszta  meg 
(Helt:  Bibi.  I.  d3).  Az  hadakozó  vitézeket  meg  aiándékoza 
z-sold  pénzeckel  (Helt:  Krón.  28).  Christus  szenued  a  bfin  sol- 
giaert  (Mel :  SzJán.  38).  Senkit  meg  ne  uerienec  es  meg  ele- 
gedgyenec  az  fi  szolgyokal  (Tel:  Evang.  L176).  Szabládnak  bJ 
.soldgya  nagy  óltsóságo.ssá  változott  (Balassa :  Ének.  3).  A  go 
no.szságnak  egyéb  büntetési  között  gyalázat  'zoldgya  (Pázm: 
Préd.  5).  ÁUattya  az  apostol,  hogy  az  halál  bűnnek  sódgya 
(Pós:  Igazs.  n.113).  Az  halál  soldja  a  bűnnek  (Czegl :  Trom£ 
268).  A  sok  rab  sarczczával  iSregtjedik  a  zsold  (GyöugyD:  KJ. 
427).  Balogh  deák  el  szalada  és  a  lengyel  király  sólgyan  hala 
meg  (Pethfi:  Krón.  124).  A  fejedelmeknek  adofizetésseket  kel 
a  néptói  venniek,  úgymint  szolgálattyoknak  zoldgyát  (lUy : 
Préd.  500).  Vitéz  nemzetsége,  a  hol  zsóldgyát  találya  (Kisv: 
Adag.  400). 

Zsoldatlan  :  [sine  mercede  militans;  unbesoldetj.  Elszök- 
dé'-.seltek  most  két  hét  alatt  az  böcsülletes  nemes  vármegyék 
z.soldos  és  zsoldatlan  tagjai  (Bercs:  Lev.  478). 

Zsoldos  :  stipendialls  C.  stipendiosus  MA.  [söldner].  Eélle- 
tériec  ez  igéc  Olofornes  elöt  es  ö  menden  soldosi  elöt  (BécsiC. 
24).  Tulajdon  zsoldjával  éljen  minden  zsoldos  (RMK.  11.170). 
Azt  az  summa  penzth  az  ciazar  soldosinak  oztotta  (RMNy. 
III.IIO).  A  zsódos  níjjet  felinditák  (Monlrók  III.51).  A  világi 
vitézeket  'zóldos  fizetéssel  szokták  egybe-gyöjteui  (Pázm:  Préd. 
288).  Minervához  adá  magát,  annak  akart  zsoldossá  lenni 
iGyöngyD:  RK.  Ajánl.  L5).  Parancsolatját  elvárom,  az  várme- 
gyék tiszteit  mikíut  kellessék  büntetni,  mert  külőmben  se 
zsoldos  se  portás  (Bercs  :Lov.  698).  A  zúgolódó  haragnak  helyt 
ne  adgyúnk  szivflnkben,  mert  méreggel  tellyes  iSoldos  tái'sai- 
val  ott  megfészkelve  állandó  helyet  foglal  magának  (Csúzi : 
Tromb.  462). 

Új-zsoldos :  tiro  C.  [neuling,  reknit].  Új  vitéz,  új  'zóldos, 
újonn.m  valamit  tinuló,  mesterség  tanuló  inas :  tiro  PPBl.  Az 
uj  sóldosoc  közben  elegyittetnec  az  hadakban  forgott  régi 
ritézeckel  (Com:  Jan.  146). 

ZSOIiNlEIt :  [miles  mercede  conductus ;  síSidUng].   A  két 

Uéppen  ugy  mint  gyalog  és  lovon  egy  aránt  harczoló  solnéroc 
magokat  a  gyalogoc  avagy  lova.soc  soregéhez  veric  (Com:  Jan. 

148). 

ZSOLOZSMA,  SOLOZSMA,  SZOLOZSMA :  ofBcia 
divina  NémGl.  7.  .sicrilicium  papaié  M.A.  ojifor,  messe  PPB. 
Constituimus,  quod  noc  legationes  deferre  nec  victualia  b.ani, 
qui  zolusmoa  vocantur,  daro  teneactur.  1231  (Endlicher  443). 
Zolosmaymat  ideyn  korán  istenek  meg  nem  attam  (VirgC.  3). 
Zolosmat,  predicacioth  .lytato.sagal  nem  halgatam  (5).  Átkozott 
az,  ky  kisdednek  láttatik  az  ymadsagban  ees  az  zolosman 
veeghygh  nem  allmiy  (WiukIC.  126).  Zerzet'sök,  kik  tnúan  az 
ö  zolosmayokat  monAac  (NagyszC.  393).  Az  nagy  mysen  es 
ogyeb  zolasmakon  niyndenkoron  egyéb  sororokal  allot  es 
eneclot  (MargL.  10).  Kyrevl  énekel  anya  zent  egyház  ez  zeot 
.■izzonn.ak  ev  zolosmayaban  (ComC.  308).  Eh  nSmös  doktor 
nagi  sok  könueket  zei-ze  os  miseket,  szolosmakat  (üebrC.  20). 
Meg  bewöytötte  mynd  az  eegyhazy  zolosmaat  (ÉrdyC.  38).  Az 
isteni  zolosman  ne  légy  rest  vagy  kedvetlen  (HorvC.  227), 
Zenth  lístwanrol  tartwnk  zolosmath  (LányiC.  49).  Az  soc  lan- 
kat.sagrol,  melot  vallaz  az  zent  zolosmaban  (VitkC.  33).  Hogy 
a  pa|)ságbaii  solcszmát  tart.'uia  és  meg  szelidfliue  (Helt :  Krón. 
45).  Az  írdögnec  papiai  sem  vetemet,  sem  regei  miset,  sem 
veczernyet,  sem  solosmat  el  nem  hagynac  (Bora :  Evang.  IV. 
21>.  Minden  isteni  szolgálatoknak,  szoK  smának,  voternyének, 
vetsornyének  elei,  közepe,  vége  alleluj  i  val  tellyes  (Pázm: 
Préd.  574).  Hoszii  szoloímák.it  susognak,  birbitélnek  (GKat: 
Válts.  1.1120).  Elmongya  az  isteni  solosmat,  olvasót  (Illy; 
Préd.  48). 


1313 


ZSOLTÁR— ZSUGORÍT 


MEC^SUGORÍT— ZSUGOROG 


13U 


ZSOLTÁR:  psaliuHs  MA.  psalm  PPB.  Regenten  Danid 
mint  ,'1  siíltaili.iii  momlatot  (BécsiC.  232).  Ez  felyvl  nieK  mon- 
dót soror  niee  olv.isíi  telyassogel  az  zeut  Dauid  soltarat 
í&larfíL.  74).  l'V'l  tamaztliwau  Jasiisth  ínyképpen  az  zoltJiruak 
másod  rezéében  yi-wan  vagyon  (JordC.  754).  Zöz  Mariaiiac  eé 
íoltart  terdepelueii  (VitkC.  13).  ErrSl  emlekózyk  zent  Dávid 
pptha  zjiy.i  atal  az  zolt.-iar  kenybo  (ErdyC.  211).  Zenteknek 
tyztes.sesprc  solt;iar  olwastatyk  (KeszthC.  411).  KSvetkőzic  az 
sdes  zepiStolen  ziz  MariiUiac  zoltaranae  barmadic  rezer51 
TelC.  151).  Leikökért  ík  sápi  z.soltárt  olva.snak,  doUiai  dekré- 
ioniot  fejökre  nionnak  (Tin.  317).  A  gyfllekezetbou  soltárok 
•nekeltetnec  (Coin:  Vest  94).  Aít  énekli  a  soltar  szeraS  (GKat: 
Ktk.  233).  Az  emberek  istenboz  \'ite.ssenek  z.soltárokban,  éne- 
kekben és  lelki  dicsiretekben  (Hly  :  Préd.  1 127).  Teljes  bizoda- 
ioninial  énekelbetifek  a  gazdagságban  is  szegénykédé  Dávid 
irály  íoltárját  (I?irú:Micae.  236). 

ZSOMBÉK,  ZSOMBOK,  SOMBOK  (semléí  ErdTört- 
Ad.  111.40) :  [gleba  agri ;  erdscholle].  Az  irtványnak  a  melly 
Dosvány  van  mellette,  n6(t  egy  hantos  sombok  annak  köze- 
pette (Gyr.nsry :  KJ.  74).  Egy  sombokra  le-bajtám  fejemet 
Gyöngy:  Cnp.  5).  A  sembékre  üres  hordókat  bordottanak, 
izokra  hánytak  sövényeket  (ErdTortAd.  III.40).  Bástyát  'som 
aékokból  és  pásitos  hantokból  hányattattak  (Kónyi:  HRom  c). 
Uram  hegedőstől  a  zsombok  közzé  hűlt  (Gvad:  RP.  35). 

Zsombékos :  nliginosus  Com:  Jaa  15.  [sumpfig].  A  f5Id 
!zíne  néhol  nedves  avagy  vizeny5.s,  lápos  és  sombokos:  terrae 
5uperficies  alicubi  nda  .seu  uvida  est  et  nliginosa  (Com:  Jan. 
15).  Sombokos  mezőben  felül  hagyjad  nyomodat  (Elén':  Ritm. 
36).  Náddal  s  sással  bőves,  zombékos  és  fSves  (Liszti:  Mars. 
31).  Nem  darabos,  nem  sambékos,  nem  sáros  út  (László:  Petr. 
230).  A  harmadik  kaszáló  az  zsadáni  kis  erdő  felé  vagyon, 
kinek  közepette  egy  jó  dai-ab  z.son)békos  vagyon  (Gér:  KárCs 
r\'.566).  Sok  mocsáros  helyek,  csátés  és  zsombékos  elteijedí 
rétség  (Gvad:  Orsz.  102). 

ZSOTíQÁTA :  [cibi  genus ;  eine  art  von  speise].  Ludas- 
ká*a.  törött  lév  és  laska,  jó  kSvér  tehénbiís,  ispék,  levelén  sflltt 
vagy  édes  zsongáta  ha  vagyon,  nincs  szükség  második  fogásra 
;Orczy:  Nimfa  B6). 


[ZSÖMÖCSKÖL] 


(szve 


meg-zsömöesköl :  [conqnasso ;   rütteln,  schütteln].   Ó: 
pere  es  meg  í5m5czk5le  engemet  (Mel:  Jób.  41). 

ZSUFA,  SUíTA :  1)  jiis,  juralentum  crocatiim  MA. 
ge.'íaH'erte  brülie  PPB.  Mind-egyre  sodrani  mint  a  'zufát : 
*nidicnla  crebro  agitare  PPBI.  Hozd  el  a  zsuflfát  a  belsS  ágyas 
házban  és  ott  adgy  ennem  kezedtSl  (Helt :  Bibi.  11.201).  Borjú- 
hús suffával  ...  Az  hiisát  rakjad  ki  az  tálban,  az  suffáját 
úgy  adj.-id  reá  (Radv:Szak.  37).  Ha  kövér  tehénhúsod  vagyon, 
annak  az  kövéril)en  végy  az  snfára  s  annál  jobb  ézü  lészen 
(731.  Halra  való  édes  suffa  (112).  Az  tejet  szénre  tegyed,  szin- 
tén úgy  megértessed  mint  az  suffát  (189).  Boros  sufe  csinálás 
(Radv:Csal.  III.42).  Borjú  hús  sufával.  Fejér  sufát  is  így  csi- 
nálhatsz, csak  hogy  sáfránt  ne  tégy  hozzá  (TörtT."  1.570). 
2)  [fiilvus ;  gelb].  Nyergem  'sufa  fakó  lovamnak  hátára  fel- 
fettem  (Gvad:FNót  2). 

Suffás:  [jnnilentns ;  mit  einer  briihe  versében].  Röstell 
snfia.s  sz:ibásn  étek  (Radv:  Szak.  269). 

ZSUGORÍT.  SUGORÍT :  contraho  MA.  zusammen- 
zieheii  PPB.  Praedicatiodban,  mellyet  az  kSnyimec  vtollyara 
sogoretottal,  azt  irod  (Tel :  Fel.  60).  Testét  b5jtóléssel  sugori- 
totta  (Tam:  Szents.  61).  Meg  ratétnac,  ha  ki  nyak  sngorétva 
jár  avagy  fSldre  nézSen  (Com :  Jan.  54). 

M,   NTELVTÖET.   SZÓTÁB.    IIL 


meg-sugorít :  I)  [coagulo;  gerinnen  niachan).  Hqgy  meg- 
rí'intod  az  hagymát,  megbüvosétsod,  mert  lia  meleg  leszen 
megsugorétja  az  tejet  (Radv:  Szak.  40).  Uugy  fölforr  az  tűznél, 
akkor  vess  sót  reá,  mert  ha  akkor  vetsz,  mikor  felteszed, 
megsugoritja  az  vért  (69).  Ha  forrón  öntűd  (az  vajat  az  csu- 
kára), megsugorítja  az  tejet  (112).  ü)  (corrumpo;  verkrüppelnj. 
Ö  sugoreitotta  vala  meg  testében  azt  az  aszom'  állatot  (Kul(s: 
Evang.  219). 

öszve-sugorít :  [funiculis  constringo;  einschnüren].  Kíná- 
ban öszve  sugor/tják  a  gyermek  leányok  lábait  a  dajkák,  hogy 
soha  kedvek  se  lehessen   a    ki  járkálásra   (Moln:  JÉpUl.  425). 

ZSUGOROD-IK,  SUGOROSZ-IK :  1)  rugor,  contra- 
hor,  coarctor  Sí.  [sich  zusammeüziehen].  Sugorodot  inakat,  ta- 
gokat gyogyit  (Mel:  Herb.  160).  A  váraeska  fala  alá  sugoro- 
dának  (ErdTortAd.  1.77).  Az  evet  fátskára  sugorodik  (Misk  : 
VKert.  234).  2)  [densor;  sich  verdichten].  Ropogtasd  meg  az 
tűz  hátán,  hadd  sugorodjék  az  leve  (Radv:  Szak.  115). 

égybe-zsugorodik  :  [corrugor ;  zusammenschrumpfen]. 
Egé  asszoniállat  eg^be  sugorodott  vala  es  az  S  feyt  fel  nem 
emelheti  vala  (Sylv:  DT.  L105). 

fol-zsugorodik :  [corrugor ;  zn.sammenschrumpfen].  Az 
lónak  felsugorodott  ereit  joI  keunyed  bé  véle  (Czeh :  OrvK.  32). 

hozzá-zsugorodik :  (se  applicare ;  sich  anschmiegen]. 
Hozzá  zsugorodik  az  olyanhoz  püssögetve  mint  szoktak  az  ló- 
hoz (ThalyiVÉ.  L400). 

lé-zsugorodik :  [delit&sco ;  sich  verbergen].  Ki  havason,  ki 
várakban  nagy  félelemmel  le-sugorodék  (ErdTortAd.  183). 

meg-zsugorodik :  l)  [contrahor,  corrugor;  zusammen- 
schrumpfen]. Terdey  meg  sugorodanak  annera,  bog  semmy- 
keppen  ky  nem  nyoytbagya  vala  (MargL.  194).  Mykoron  hoz- 
zaia  niulnanak,  meg  sugorodik  vala  az  5  kezók  (DebrC.  6). 
Vala  egy  leanzo  gyermek,  kynek  mynd  kezey,  labay  meg 
swgorottak  vala  (ÉrdyC.  322).  Kinek  inay  ha  meg  sugoroznak, 
azokat  vele  kenny,  meg  epity  (Frank :  HasznK.  15).  2)  [coa- 
gulor;  gerinnen).  Eróssen  habaijad,  hogy  meg  ne  sugorodjék, 
el  ne  forrázd,  mert  ha  megforráztad,  megsugorodik  (Radv : 
Szak.  14).  Fel  ne  hadd  forradni,  mert  ha  felforrad,  megsugoro- 
zik  s  megrútúl  (29).  Mikor  megérik,  mindjárt  feladjad,  hogy 
meg  ne  zsugorodjék  (43.  189).  Mig  megfoiT,  addig  habard  egy 
kalannal,  hogy  meg  ne  sugorodjék  az  leve  (Radv:  Csal.  IIL43). 

megzsugorodás  :  [convulsio ;  krampfj.  A  nyavalyáé  kSz- 
z&l  némellyec  fájdalmat,  némellyec  meg-sibbadást,  némellyec 
meg-sugorodáíit  boznac  (Com:  Jan.  56). 

öszve-zsugorodik :  convolvor,  contrahor,  complicor  MA. 
zusammengezogen,  zusammengewickelt  werden  PPB.  Zevnetlen, 
fegzyk  vala  evzve  sugorodvan  mykeppen  tevke  (MargL  109). 
Oszve  sugorodott  száraz  kezfl  ember  (Illy:  Préd.  n.I76).  Egybe 
vonódtak,  Sszve  zugorodtak  lábai  (TitkRózs.  189).  A  mennyivel 
tovább  nyújtózol  nyelvek,  annyival  jobban  öszve  sugorodott  kis 
eszek  (Fal:  NA.  148). 

öszvezBugorodás  :  convulsio  C.  [zusammenziehung].  Lesz- 
nec  gutta  fitSsec,  toroc  gyekoc  es  inaknac  íszne  sugorodasi. 
1582  (Kai.  Fij). 

Zsugorodás :  tractus,  contractos  MA.  das  zusammenziehen 
PPB.  Sugorodása  valami  tagnac:  nance  MA. 

ZSUGOROG :  1)  contrahere  se  cum  tremore,  frigutio 
MA.  sich  mit  zittem  zusammenziehen,  vor  frost  zittem  PPB. 
Elezteeb  ew  kezeinek  fel  zeghezeseert  mynd  ew  testének  ynai 
sogorgany  kezdenek  (WinklC.    206).    Most   megh   hazomba  os 

83 


1315 


ZSÜGORGÁS 


ZSUGORGAT— ZSÚP 


131 


fázom,  Posonban,  tűrvynben  liydegh  helyen  swgorgwiiU  (RMNy. 
II124).  Az  nagy  bideíjen  niezit  láb  sugorgot  (AlvrPosL  LfiOT). 
Csuk  az  elmúlt  eszteiidíbon  is  a  uémet  miá  íit.ször  sugorgot- 
tank  lovunk  liAt/iu  (Moulr^k  VIII.91).  3)  (se  abdere,  delitesco; 
sich  verste<',kt  haltén,  sich  verbergon].  A  feiedelmec  mellé  vetti 
magát  minden  varga  fólt  és  ot  siiggorog,  hazudoz  (Helt:  Mas. 
192).  A  ti  é"lekezettec  chac  Europanac  e^neliany  tartomaíiiban 
sugorog  (Tel:  Fel.  167).  Adam  es  Eu;í  mikor  el  rőytazuen  su- 
gorgananac  az  fac  meget  (Born:  Préd.  28).  Sellersegbe  nagy 
sugorogua  lakoztac  (396).  Az  ayto  meget  sugorog  (Soós:  Epist. 
48).  Ha  az  calviuisták  pitvarb;iu  sugorogiiak,  az  lutheri.sták  egy 
szép  ágyasházban  lesznek  (Pázm :  Kai.  800). 

[Szólások).  Rá  k5t8tte  magát,  addig  s  addig  s  u  g  o  r  g  o  t 
a  tán  na  (Megy:  GJaj.  n.l2).  ÉlésébSl  ha  fogyatkozás  vagj'on, 
adassa  meg,  ne  kollesKék  utána  sugorgani  (MonTME. 
IV.278). 

Zsugorgás:  1)  [vita  tennis;  Srmliches  lében].  Pirongattya 
testi  tettetés  stigorgásokat  (Tel:  KeL  38).  A  Krisztus  embersé- 
gét születésétül  fogva  életének  utolsó  szempillantásáig  a  brtntíil 
meg-válva  minden  fogyatkozjisok,  alkahnallanságok,  sugorgá.sok 
úgy  ostromlottak,  mint  a  szállott  vár  bistyáját  (Pázm:  Préd. 
1273).  Én  immár  eluntam  az  nagy  mód  nélkül  való  sugorgáso- 


mat  (ErdTörtAd.  1113).  2)  [occulta  ratio;  heimlichkeitj.  E 
illaiitván  nagy  sugorgás,sal  im  ez  tSlem  citált  locusok  mellű 
szőrnyö  mint  Uíjsol,  ugrik  (Matkó:  BCsák.  309).  S)  [mendicatii 
das  bettelnj.  Nem  győzted  volna  halgatni  sSrfi  sok  istenkedési 
házról  házra  való  sugorgásit  eledelért  (Megy:  6Jaj.  11.12). 

Zsugorgat:  [reeondo;  verbergen].  Hatalmas  csá-szárun 
tartja  Is,  hegyibe  rakva  zsugorgaQa  (MonTrók  Vin.72). 

Zsugorgó :  [inops ;  dürftig,  armseligj.  Otet  a  siigorgo  poet 
semniinec  vélte,  noha  császár  vala  (Bora:  Evang.  IV.564b). 

ZsugorgÓB  levél:  fólia  *striata  PPBI. 

ZSÚP,  SUPP :  stipula  MA.  fascis  stramentorum;  strol 
garbe  PPB.  Az  aratóc  (a  galMnát)  Sreg  markokban  szedegeti 
és  kévékben  k5tic  .supockal  (0)m:  Jan.  74).  Nem  lévén  ig; 
szittyó  gyékény  avagy  szalma,  supp  terittetic  (112).  Súpot  kő 
tetni  a  ház  fődésre  (Lipp>:Cal.  II).  Azt  gondolta' volna,  hog 
zúpon  akarsz  fekUnui  (Moulnik  X1.33Ü).  Se  az  urak  majorj! 
ban  se  másutt  rzalma  nincs,  az  új  zsuppot  szaggatják  mé 
kvártélyokban  is  (Bercs :  Lev.  450).  Az  hajó  allyát  bé-vonnyá 
vastag,  erós  bőrrel,  a  bőr  fölé  pedig  'zappot  és  tarlót  böve 
terítteaek  (Mola:  JÉpül.  217X 


INDEX  VERBORUM. 


8Z()MÜTAT(Í. 


PÓTLÉKFORRÁSOK. 


Bercs  :  Lev.  —  Thaly  Kálmán  :  Székesi  gróf  Bercsényi  Miklós  főhadvezér  levelei  Rákóczy 
fejedelemhez.  (Archívum  Rákóczyanum  FV.  k.)  —  Szarvas  Gábor. 

Bod  :  Pol.  —  Felsö-Csernátoni  Bod  Péter  :  Smirnai  szent  Polikarpus.  1766.  —  Szarvas 
Gábor  NÉ. 

Com  :  Jan.  —  Amos  Comenius.  Janua  linguae  Latináé  reserata  aurea,  in  hung.  lingvam 
translata  per  Stephanum  Beniamin  Szilágyi.  Kolozsvár  1673.  (Újra  átdolgozva.)  —  Szarvas 
Gáborné. 

Mel :  Herb.  —  Melius  Péter.  Herbárium.  Kolozsvár  1578.  (Újra  átdolgozva.)  — 
Jámbor  József. 

Nád  :  Lev.  Károlyi  Árpád  és  Szalay  József :  Nádasdy  Tamás  nádor  családi  levelezése. 
Szarvas  Gábor. 

Radv  :  Szak.  —  B.  Radvánszky  Béla :  Régi  magyar  szakácskönyv  a  XVI.  századból.  — 
Szarvas  Gaborné. 

RMK.   —  Régi  magyar  költök  tára.  Közzéteszi  Szilády  Áron.  VI.  k.  —  Szarvas  Gábor. 

TörtT.  —  Történelmi  Tár.  (Üj  folyam  :  1881.  1882.  1883.  1884.  1885.)  I— V  k.  — 
Szarvas  Gábor. 


A.  A. 


A    .    . 
Áágat 
Aba     . 
Abajdoc 
Abajdocbúza 
Abajdockáposzta 
Abajdocos 
Abajdocos  búza 
Abajgat    .    . 
Abajnaeos     . 
Abaköntös    . 
Abaköpönyeg 
Abál    .     .     . 
Ablyagat  .     . 
Abárlás    .     . 
Abárló  kalán 
Abárló  lapocka 
Abárló  vessző 
Abárol      .     . 
Abbanhagy  . 
Abbeli,  abbéli 
Á^béce  .    .    . 
Ábécés     .     . 
Abécéskedés 
Ablacska .     . 
Ablak  .     .     . 
Ablakcsináló 
Ablakeppök  . 
Ablakfa    .     . 
Ablak  fia      . 
Ablaki      .     . 
Ablakkenó'    . 
Ablakocska  . 
Ablakos   .     . 
Ablakpáncél 
Ablakráma    . 
Ablakrostély 
Ablaktábla    . 
Ablaküveg    . 
Ábrahám  fája 
Abrak .     .     . 
Abrakcipó     . 
Abrakgyűjtés 


140 
1 
1 
1 

328 

113 
1 

328 
1 
1 

399 


II.  408 
I.  1 
1.  1 
I.  2 
II.  94 
II.  626 
III.  1125 
I.  1 
1. 1238 
I.  141 
I.       2 


2 

2 

2 

2 

433 

655 

732 

841 

3 

193 

2,  3 

3 

II.  1224 

II.  1369 

II.  1464 

III.    365 

III.    912 

I.    732 

I.       3 

I.    359 

I.  1201 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
II. 
I. 
I. 


I     Abrakgyűjtö 
!     Abraki      .     . 

Abrakkkenyér 

Abraklás  .  . 
j     Abrakló  válú 

Abrakol    .     . 

Abrakos   .     . 
I     Abrakos   tarisznya 
I     Abrakosztó  . 

Abrakoz  .     . 

Abrakozás    . 

Abrakozó 
I     Abrakoztat   . 

Abrakpástétom 

Abrakpénz    . 

Ábráz  .     .     . 

Ábrázás   .     . 

Ábrázat    .     . 

Ábrázati  .  . 
j  Ábrázatlan  . 
i     Ábrázatos     . 

Ábrázít  .  . 
I  Ábrázol  .  . 
1     Ábrázolás 

Ábráztat  .     . 

Ábráztatás    . 

Abrincs    .    . 

Abroncs  .     . 

Abroncskés  . 

Abroncsos 

Abroncsos  bal 

Abroncsos  szi 

Abroncsoz    . 

Abroncsozás 

Abroncstalan 

Abrosz 

Abroszkendó' 

Abruta 

Acél,  acéll 

Acéllás     . 

Acélos.     . 

Acélos  nyárs 

Acélos  tej 


oknya 


1. 1202 

I.       3 

II.    200 

I.        3 

III.  1007 

I.        3 

I.       3 

III.    447 

II.  1153 

I.        3 

I.        3 

I.        3 

I.        3 

II.  1244 

II.  1268 

I.       3 

I.       4 

4 

4 

4 

4 

4 

4 

5 

5 

5 

5 

5 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 

II.  247 
T.  5 
I.  1273 
III.  289 
I.  5 
I.  6 
I.  6 
I.        6 

II.  190 
I.  6 
I.  6 
I.  6 
I.        6 

II.  1017 
III.    508 


M.   NTELVTÖKT.    SZÚtAr, 


Acéloz.    ......  I.  6 

Acélpléh  .     ....     .  11.1298 

Acéltükör III.  816 

Acélyos.  acéllyos  ...  I.  6 

Áchszin I.  129 

Ács I.  6 

Ácsló  szék IIL  125 

Ácsmester II.  787 

Ácsmesterség     ....  II.  793 

Ácsműhely I.  1396 

Ácsmüves II.  908 

Ácsol I.  7 

Ácsolás I.  7 

Ácsorít I.  7 

Ácsorog I.  7 

Ácsosztó II.  1154 

Ácsság I.  7 

Ácsszerszám      ....  III.  63 

Ad:  der,  die,  das.     .     .  I.  140 

Ad,  ád,   add :    schenken  I.  7 

Adakozás I.  13 

Adakozik I.  13 

Adakozó I.  13 

Adakozóság I.  13 

Adalék I.  13 

Adalom I.  13 

Ádámalma I.  80 

Adomáskő 11.  383 

Ádám  fia I.  841 

Adás I.  13 

Adat I.  14 

Adaték I.  14 

Adatódik I.  15 

Ádáz I.  18 

Ádázás     ......  I.  18 

Ádázát I.  18 

Addál 1-18 

Addálás I.  18 

Addég I.  141 

Addig 1-141 

Addogal I.  15 

Adhatás I.  15 

Adható I.  15 

I 


ADIA-AGYKER 


Adia I.      18 

Adjutáns I.      18 

Adó I.      15 

Adóadás I.     14 

Adóadó I.      15 

Adóbeszolgáltatás.     .     .    III.    296 

Adódik I.      17 

Adófizetés I.   860 

Adófizetetlen     ....  I.   860 

Adófizető I.   860 

Adogál I.      17 

Adógaras I.  1063 

Adogat I.      17 

Adogatás I.      17 

Adókérő II.    215 

Adólajstrom II.    508 

Adólevél II.   598 

Adom I.      17 

Adomány I.      17 

Adománylevél  ....  II.    598 

Adományos I.      17 

Adópénz II.  1268 

Adós I.      16 

Adósajt II.  W95 

Adós  levél II.    598 

Adósság I.      16 

Adósságlevél     ....  II.    598 

Adószedő III.    102 

Adóvetés III.  1151 

Adóz I.     16 

Adózás I.      17 

Adózó I.      17 

Adóztatás I.      17 

Adta I.      17 

Adton-ad I.       9 

Adton-adogat    ....  I.      17 

Advent I.      18 

Ad-vesz III.  1112 

Adzég I.    Ul 

Áer I.      18 

Aét I.      29 

Afféle I.    142 

Afiom I.      18 

Áfonya I.     18 

Afölött I.    142 

Ag I.     18 

Aga I.     21 

Ágabogácska     ....  I.    260 

Ágacs I.      19 

Ágacska I.     20 

Ágál I.     21 

Agár I.     21 

Agarász I.     21 

Agárfű I.      21 

Agárhordozó     ....  I.  1488 

Agárkölyök II.    397 

Agárkutyó II.    477 

Agármony II.   868 

Agárviselő III.  1203 


;     Ágas I.      20 

Agaság I.      21 

Ágas-bogas I.    260 

Ágasbogaskodik     ...  I.    260 

Ágaskodik I.      20 

Ágasolás I.     20 

Ágatlan I.     20 

Ágaz I.     20 

Ágazat I.     20 

Ágazbogazik      ....  I.    260 

Ágazik I.      20 

Ágazódik I.     21 

Ág-bog I.    260 

Ágerdőllés I.    666 

Ágerdőllő I.    667 

Agg:  greis I.      21 

Agg:  altern I.      22 

Agg:  sich  angsten     .     .  I,      23 

Aggás I.      22 

Aggastyán I.      21 

Aggaszt :  angsten  ...  I.      23 

Aggaszt :  hangén  ...  I,      39 

Aggasztal I.      23 

Aggasztat I.     23 

Aggat I.     39 

Aggaték I.      39 

Aggazat I.      23 

Agg  dada I.   475 

Agg  dadácska  ....  I,   475 

Agg  eb I.    553 

Aggik :  altern    ....  I.      22 

Aggik :  sich  angsten .     .  I.      23 

Agg  kofa II.    331 

Aggkofaság II.    331 

Agg  lant II.    521 

Agg  ló II.    613 

Aggné II.   990 

Aggnéi II.   990 

Agg  nő II.    990 

Aggnőbeszéd     ....  I.    218 

Aggnői II.    990 

Aggnőrege 11.1388 

Aggnős II.   990 

Aggodalmas I.     23 

Aggodalom I.     23 

Aggódás I.     23 

Aggódik I.     23 

Aggófű 1.1017 

Aggottság I.     23 

Agg  ravasz II.  1375 

Agg  róka II.  1447 

Aggság :  altér  ....  I.     21 

Aggság :  kummer ...  I.      23 

Aggságos I.      22 

Agg  szar III.     83 

Agg  szó III.    271 

Aggszó  verés III.  1067 

Agg  szőllő III.    328 

Aggul I.     23 


Ágnyesö II.  103 

Ágnyesölék II.  103 

Ágoz I.     2 

Ágozik I.      2 

Ágszál III.      4 

Agtétel III.    63 

Agy I.     2 

Ágy I.     2 

Agyabugyál I.     2 

Agyacska I.     2 

Agyafúrt 1. 100 

Agyafúrtság I.  lUO 

Agyag I.     2 

Agyagos I.      2 

Agyagos  rántó  ....  II.  137 

Agyalás I.      2 

Agyánl I.      3 

Agyar I.     2 

Agyaras I.     2 

Agyaratlan I.     2 

Agyarfog I.   86: 

Agyargat I.     2 

Agyarkodás I.     2J 

Agyarkodik I.      2' 

Agyáról I.      2! 

Agyarság I.      2Í 

Agyas I.      2í 

Ágyas I.      2; 

Ágyás I.      2' 

Ágyas  asszony  ....  I.    13( 

Ágyas  ház I.  1364 

Ágyas  házacska    ...  I.  137Í 

Agyaskodás I.     2í 

Agyaskodik I.      2^ 

Agyaskodó I.     2E 

Agyasság I.     25 

Ágyas  társ III.   45C 

Ágyastartás III.    475 

Ágyastartó III.    476 

Agyatlan I.     25 

Agyatlanság I.     25 

Ágyaz I.     25 

Ágyaz I.     27 

Ágybavaló  pokróc     .     .  II.  1306 

Ágyderék I.    496 

Ágyék I.     28 

Ágyékban  termő  tetű    .  III.    656 

Ágyékfájás I.    751 

Ágyékfájdalom ....  I.    752 

Ágyékafájó I.    753 

Ágyékhártya     ....  I.  1335 

Ágyéki  tetű III.    656 

Ágyékszakadás ....  Ifi.      29 

Ágyfa I.    732 

Ágyfő I.    957 

Ágyfödél I.    969 

Aggyig I.    141 

Ágy  hajléka      ....  1. 1261 

Agykér II.    216 


A  GYKOPONYA- AKCSA 


.oponya. 
áb     .     . 

■pe!  .     . 

\.-^    -:■    ■      .'.HÖ. 

Agyu^..   .     . 
Ágyoldal  .    . 
Agyon.    .    . 
Agyonlő  .     . 
Agyonüt  .     . 
Ágyöltözö 
Ágypénz  .     . 
Ágypénzravó 
Ágyság    .     . 
Agysuperlát  . 
Ágyszerszám 
Ágy  tartó  .    . 
Agytörő    .     . 
Agyú   .     .     . 
!  Agyúgolyóbis 
Ágyúlövés     . 
Ágyúlövő  ablak 
Ágyúöntő 
Agyúpor  .    . 
Ágyús .     .     . 
Ágyúság  .     . 
Ágyús  mester 
Agyúszekér  . 
Ágyúszerszám 
Ágyúz .     .     . 
Agyvelő    .     . 
Agyvelőt  borító 
Ágyvetés  .     . 
Ágyvetö    .     . 
Ah,  áh     .     . 
Aha,  ahá 
Ahét    .     .     . 
Ahi      ... 
Áhít     .     .     . 
Áhitás      .     . 
Áhítat .     .     . 
Ahítatlan 
Ahítatlanság 
Áhítatos  ,     . 
Ahítatoskodik 
Áhítatosság  . 
Áhítatosságtalanság 
Ahítós 
Áhítozás  . 
Áhítozik  . 
Ahíttafás  . 
Ahol    .     . 
Ahozvaló  . 
Ahun  .     . 
Aít  .     .     . 
Aitatos     . 
Aj.  áj  .     . 
Ajak    .     , 
Ajakacska 
Ajakas 


hártya 


II 
III 
III 
III 

I 


I, 
I. 
I. 
III. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 


.   352 

.  497 
,  497 
.  724 
,   27 
1113 
25 
630 
905 
1177 
1268 
1444 
27 
1614 
63 
476 
766 
28 
1093 
633 
2 
1181 
1313 
29 
29 
787 
131 
63 
29 
1052 
1335 
1151 
1155 
29 
29 
29 
29 
29 
30 
30 
30 
30 
30 
30 
30 
30 
30 
31 
30 
31 
1471 
949 
1471 
29 
29 
31 
31 
31 
31 


Ajakdagadás 

Ajakvicsoritás 

Ajál  .  .  , 

Ajándék  .  . 

Ajándéklevél 

Ajándékló 

Ajándékmarha 

Ajándék  mássá 

Ajándékocska 

Ajándékoz    . 

Ajándékozás 

Ajándékozódás 

Ajándékozódik 

Ajándík    .     . 

Ajándok  .     . 

Ajándokcsa  . 

Ajánduk  .    . 

Ajánl  .     .     . 

Ajánlás    .     . 

Ajánlat     .     . 

Ajánlatlan    . 

Ajánló  levél 

Ajánol      .     . 

Ájer     .     .     . 

Ájít.     .     .     . 

Ájong  .     .     . 

Ájtatos     .     . 

Ajtó     .     .     . 

Ajtó  alja.     . 

Ajtócska  .    . 

Ajtófél  .  . 
Ajtófélfa  .  . 
Ajtókilincs  . 
Ajtóküszöb  . 
Ajtómellék  . 
Ajtón  álló  . 
Ajtónyitó .  . 
Ajtóoldal .  . 
Ajtóőrző  .  . 
Aj  tó  párkány 
Ajtóragasztó 
Ajtóretesz 
Ajtós  .  .  . 
Ajtó  sarka 
Ajtószegezö  . 
Ajtószél  .  . 
Ajtószemöldök 
Ajtó  szine  . 
Ajtótábla .  . 
Ajtótámasz  . 
Ajtótartó  .  . 
Ajtózár  .  . 
Ájul  .  .  . 
Ájulás .  .  . 
Ájult  .  .  . 
Akad  .  .  . 
Akadály  .  . 
Akadály  kodik 
Akadályos    . 


I.  476 

111.  1169 

I,  32 

I.  31 

II.  698 

II.  613 

II.  690 

II.  699 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 


32 
32 
32 
32 

32 
32 
31 
32 
31 
32 


I.  33 

I.  34 

I,  34 

II.  598 


32 
18 
34 
34 
30 
34 
44 
35 


I.   796 

I.   732 

II.   306 

II.   492 

11.    726 

I.     79 

II.  1047 

II  1113 

II.  1184 

II.  1239 

II.  1358 

II.  1428 

I.     35 

II.  1517 

III.    115 

III.    144 

III.    164 

III.    246 

III.    366 

III.   411 

III.   476 

III.  1268 

34 

34 

34 

35 

36 

36 

36 


Akadályoskodik    ...  I.     37 

Akadályoz I.      37 

Akadályoztat    ....  I.     37 

Akadék I.      37 

Akadékos I.     37 

Akadékoskodik.     ...  I.      37 

Akadékoz 1.     37 

Akadékozás I.     37 

Akadékoztat      ....  I.     37 

Akadémia I.      39 

Akadoz I.      37 

Akadozás I.     38 

Akadozó I.     38 

Akadozó  nyelvű    ...  II.  1025 

Akadoztál I.     38 

Akai I.     43 

Akana I.     43 

Akancsa I.     40 

Akar I.     40 

Akár I.     42 

Akarás I.     40 

Akarat I.     40 

Akaratos I.     41 

Akaratoskodik  ....  I.     41 

Akaratosság I.      42 

Akárhogy I.  1468 

Akárhol 1.1472 

Akárholott 1.1474 

Akárhonnat 1.1483 

Akárhová I.  1499 

Akárki II.    293 

Akármekkora   ....  11.    722 

Akármclly II.    734 

Akármellyik      ....  II.    734 

Akármennyi      ....  II.    767 

Akármennyicske   ...  II.    767 

Akármennyiszer    ...  II.   767 

Akármerre II.    784 

Akármi II.    812 

Akármicsoda     ....  II.    816 

Akármicsodás   ....  II.    817 

Akármiként II.    820 

Akármiképpen  ....  II.    821 

Akárminemű    ....  II.   823 

Akármint II.    842 

Akaró I.     42 

Akarom I.     42 

Akart I.     40 

Akartva I.     42 

Akaszt I.     38 

Akasztal I.      38 

Akasztás I.      39 

Akasztat I.     39 

Akasztó I.     39 

Akasztó  bíró    ....  I.   235 

Akasztó  fa I.    732 

Akasztófáravaló    ...  I.    732 

Akasztó  ispán  ....  1. 1620 

Akcsa I.     43 

I* 


AKÍVÜL— ALÁSZÁNT 


Akívül I.  Ii2 

Akként 1.  Ié2 

Akképpen I.  142 

Akkor I.  142 

Akkorában 1.  142 

Akkorban I.  142 

Akkorbéli I.  142 

Akkori I.  143 

Akkoriban I.  143 

Akkoron I.  142 

Akkort I.  142 

Akna I.  43 

Aknasó II.  1583 

Akó I.  43 

Akodik? I.  60 

Akófa I.  733 

Akol I.  43 

Akoló  fa I.  733 

Akona I.  43 

Ákovita I.  44 

Akóz I.  43 

Akvavita I.  44 

Al I.  44 

Ál I.  62 

Alá I.  46 

Alabárd I.  53 

Alabárdos I.  53 

Alabástrom I.  53 

Alabástromkö  ....  II.  385 

Aláiib I.  47 

Alábbhagy 1.1238 

Alábbkábi) I.  47 

Alábbnyomul    ....  II.  1062 

Alábbvaló     .     .       I,  47,  III.  950 

Álábbvalóság    ....  I.  47 

Alábocsát I.  254 

Alábocsátkozik.     ...  I.  256 

Alácsalogat I.  376 

Alácsap I.  379 

Alácselleg I.  400 

Alácsigg I.  471 

Alacson,  alacsony     .    .  I.  48 

Alacsony  bit I.  49 

Alacsonyít I.  49 

Alacsonykodás ....  I.  49 

Alacsony  nömü     ...  II.  955 

Alacsony  rend  ....  II.  1405 

Alacsonyság      ....  I.  49 

Alacsony  szék  ....  III.  125 

Alacsonyszerü  .     .     .     .111.  194 

Alácsordul I.  453 

Alácsorog I.  453 

Alácsúsz I.  467 

Alácsuszamkodik  ...  I.  468 

Alácsuszamodik    ...  I.  468 

Alácsügg 1.  471 

Alácsüggeszt     ....  I.  472 

Aladár I.  53 

Aláér I.  657 


Aláesik I.    696 

Alafa I.      53 

Aláfésül I.    836 

Aláfüglal I.   889 

Aláfüly I.    907 

Aláfordít I.    924 

Aláfoszt I.    949 

Alá-föl I.    974 

Aláfülbagzás     ....  I.    163 

Aláfut 1.1008 

Aláfutás 1. 1008 

Aláfügg I.  1034 

Alag I.     49 

Alágörgödöz      ....  1.1119 

Alagya I.     53 

Alagyácska I.     53 

Alagyás I.      53 

Alágyüleküzik   ....  I.  1205 

Aláhág 1.1233 

Aláhajít 1.1253 

Alábajítás I.  1253 

Aláhajlás I.  1258 

Aláhajol I.  1258 

Aláhajt 1. 1263 

Aláhajtás 1.1253 

Aláhány I.  1.S09 

Aláhengeredik  ....  I.  1404 

Aláhengerít I.  1405 

Áláhí 1. 1418 

Aláhord 1.1484 

Aláhorgad 1.1491 

Aláhorgaszt I.  1493 

Alához 1.  1500 

Aláhull 1.1512 

Aláhurcol I.  1518 

Aláindul 1. 1583 

Alájaív 1.1599 

Alájairás 1.  1599 

Alájár II.        9 

Alájatesz III.    616 

Alájatétel III.    616 

Alájatölt III.    541 

Alájavet III.  1136 

Alájő II.      55 

Alájőte II.     55 

Ál  ajtó I.     35 

Alak 1.      53 

Alakjáték II.      24 

Alakkal  játékos     .     .     .  U.      25 

Alakocska 1.     54 

Alakor I.     54 

Alakos I.     54 

Alakoskodás      ....  1.      54 

Alakoskodik      ....  I.      5i 

Alakoskodtál     ....  1.      54 

Alakosság I.     54 

Alakozás I.     54 

Alakozik I.      54 

Alakoztat 1.     54 


Alakuld 

Alálább 

Alálejt 

Alálépik 

Alám :  unterstreu . 

Alám  :  schlaf    . 

Alaniár    .     .     . 

Alámász  .     .     . 

Alámén    .     .     . 

Alámenés      .     . 

Alámenet      .     . 

Alámenetel  .     . 

Alámerül.     .     . 

Alamizsna    .     . 

Alamizsnaadás . 

Alamizsnálkodás 

Alamizsuálkodik 

Alamizsnaosztó 

Alamizsnaoszlogatás . 

Alamizsnaosztogató 

Alamizsnapénz 

Alamizsnás 

Alamizsnaszédés 

Alamizsnatartó. 

Alamódi  . 

Alamódisos 

Alamozsna 

Alamuszta 

Alánéz 

Alánézés  . 

Alánézgél 

Alánl  .     . 

Alánö  .     . 

Alant  .     . 

Alányel    . 

Alányom  . 

Alányomft 

Alányújt  . 

Alányúl    . 

Aláorozkodik 

Aláönt.     . 

Aláöntés  . 

Alap    .     . 

Alapadik  . 

Alápök 

Alaputréta 

Alárepül  . 

Alás     .     . 

Alásfa.     . 

Alá-s-föl  . 

Alásiet 

Alásüllyed 

Alásüt .     . 

Alásütés  . 

Alászakad 

Alászáll    . 

Alászállás 

Alászállít . 

Alászánt  . 


alászArmazik-állapít 


\'  iszármazik 

\i:iszivárkodik 

Mafzivúrkozik 

•ökdöz 

ökellik 

\l.i:aka-  . 

^      akarodik 

'kiatél 

iT  .       . 

crit     . 
áiláterilés 
&latlan 
Alatt   .     . 
Alattaállóság 
Alattabujdüsik 
Alattavaló 
Alattcsapó 
Alattomban 
Alattombanvaló 
Alattság  . 
Alattvaló 
Aláugordik 
Aláugrik  . 
Aláúsz 
Aláüz  .     . 
Alávaló    . 
Alávalóság 
Alávalóvolta 
Alávár 
Alávet 
Alávetés  . 
Alávisz 
Alávivés  . 
Alávon 
Aláz    . 
Alázás 
Alázat 
Alázatos  . 
Alázatosság 
Alázatosság 
(Alázatosul 
Alázkodik 
Aláztat     . 
Alázúdul 
Alázul 
Álcs      .     . 
Áld      .     . 
Áldamás  . 
Áldás  .     . 
Ál  deszka 
Áldgyú     . 
Áldogál    . 
Áldügat 
Áldomány 
Áldomás  . 
Áldomásital 
Áldott .     . 
Áldott  fű 
Áldottság 


OS 


5(1 


50, 


III. 

m. 
m. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 
ín. 

I. 

I. 

I. 

I. 

111. 
III. 
III. 
III. 
III. 
111. 
m. 
III. 
III. 
m 
111. 
111. 
111. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 


91 
233 
233 

325 

325 

382 

386 

519 

568 

575 

575 

91 

49 

79 

323 

950 

383 

51 

61 

55 

950 

841 

840 

865 

915 

949 

950 

963 

1014 

1136 

1137 

1207 

1207 

1236 

47 

48 

48 

48 

48 

48 

48 

48 

48 

1290 

48 

6 

55 

56 

56 

498 

28 

89 

56 

66 

56 

1632 

56 

1017 

56 


Áldoz  .    .    . 
Áldozás    .     . 
Áldozat    .    . 
Áldozatbarom 
Áldozati  .    . 
Áldozatmutatás 
Áldozatravaló  lepény 
Áldozattemjén 
Áldozattét     . 
Áldozattétel . 
Áldozik    .     . 
Áldozó     .     . 
Áldozó  nap  . 
Áldozó  pap  . 
Áldozó  papné 
Áldoztat  .     . 
Áldumás  .     . 
Alél     .     .     . 
Alélkodik 
Alélkodás 
Álét :  in  ohnmachl 

setzen  .     . 
Álét :  meinen 
Alétozik   .     . 
Alfél,  alfél 
Alfenék    . 
Ál  festék. 
Alföld  .     . 
Alföldi      . 
Alföldizmus 
Álgyó .     . 
Álgyú  .     . 
Ál  haj      . 
Alhatatlan 
Alhatatlanság 
Alhatik 
Alház  . 
Alég    . 
Alig     . 
Alig-alig 
Aligha 
Alighogy 
Aliglan 
Aligon-alig 
Aligonság 
Aligság 
Alít,  alít 
Alítás  . 
Alítat  . 
Alítatlan 
Alíthatatlan 
Aljamégvetés 
Aljasodik 
Aljgabona 
Aljas   .     . 
Alkalmas 
Alkalmasint 
Alkalmasintvaló 
Alkalmasság 


II. 

U 
III 
111 
III 


III 
I 
I. 

I. 

I 

I 

III 


56 
57 
57 

183 

57 

901 

582 

567 

630 

631 

56 

57 

926 

1226 

991 

58 

56 

58 

58 

58 

58 

69 

58 

796 

816 

835 

985 

985 

985 

28 

28 

1249 

89 

89 

89 

1364 

58 

58 

58 

1218 

1468 

58 

58 

59 

59 

59 

69 

59 

59 

59 

1146 

51 

1061 

51 

61 

61 

950 

62 


Alkalmatlan     ....  I.  62 

Alkalmatlanit   ....  I.  62 

Alkalmatlankodás  I.  62 

Alkalmatlankodik.     .     .  I.  62 

Alkalmatlankodtalás  I.  62 

Alkalmatlanság     ...  I.  62 

Alkalmatlan  tagú .     .     .  III.  371 

Alkalmatos I.  63 

Alkalmatosít     ....  I.  63 

Alkalmatosság  ....  I.  63 

Alkalmatoztat  ....  I.  63 

Alkalmaz I,  63 

Alkalmaztat 1.  63 

Alkalmaztatás  ....  I.  64 

Alkalmaztatott ....  I.  64 

Alkalom I.  61 

Ál  kapu II.  116 

Alkat I.  64 

Alkhatatlan I.  64 

Alkó I.  65 

Alkodás I.  66 

Alkodik I.  60 

Alkodhatik I.  64 

Alkodtat I.  64 

Alkolmas I.  61 

Alkomány I.  64 

Alkomas I.  61 

Alkonyodás I.  60 

Alkonyodat I.  60 

Alkonyodik 1.  59 

Alkot I.  64 

Alkotás I.  65 

Alkotmány I.  65 

Alkotó I.  65 

Alkotvány I.  65 

Alku I.  65 

Alkudás I.  66 

Alkudik I.  60 

Ál  kulcs II.  466 

Alkulevél II.  598 

Alkuszik I.  60 

Alkut I.  64 

Alkutás I.  66 

Alkutmány I.  65 

Alkuvás I.  66 

Alkuzás I.  66 

Áll I.  66 

AUá I.  46 

Állacskó I.  66 

Allacson I.  48 

Állandó I.  72 

Állandó  csillag      ...  I.  426 

Állandós I.  72 

Állandóság I.  72 

Állandóságosan     ...  I.  72 

Állapat  :  schöpfen  I.  72 

Állapat :  zustand  ...  I.  73 

Állapik I.  72 

Állapít I.  72 


Allapodáskor  -AltaldEszka 


Állapodáskor     ....     II.    355 

Állapodik I.      72 

Állapodott 1.      73 

Állapot I.      73 

Állapotos I.      74 

Állaptat I.     74 

Állás I.     74 

Állat:  stellen    ....  I.     75 

Állat :  stellung ....  1.      76 

Állatás I.      76 

Állati I.      77 

Állati  kerület    ....  II.'  2-10 

ÁUallan I.     77 

Állató  rekesztek    ...  II.  1397 

Állatos I.      78 

Állatos  kerület.     ...  II.    240 

Allatt I.      49 

Állazó I.     66 

Állcsont I.    451 

Álldogál I.      78 

Allég I.      58 

Alleluja I.      80 

AUíílujafű I.  1017 

Allét I.      59 

Ál  levél II.    598 

Állhatatos I.      78 

Állhatatosság    ....  I.      78 

Állhatatlan I.      78 

Állhatatlankodik   ...  I.      78 

Állhatatlanság  ....  I.      78 

ÁUbatatlanságos    ...  I.     78 

Állhatatlanvolta     .     .     .  III.    963 

Aliig I.      58 

Állít :  meinen   ....  I.      59 

Állít :  stellen     ....  I.      79 

Állítás I.      79 

Állkapca II.    108 

Álló I.      79 

Álló  gyümölcs  .     .     .     .  1.1212 

Álló  hely I.  1392 

Álló  kép II.    204 

Álló  láb 11.    497 

Álló  óra II.  1131 

Állóság I.     80 

Álló  sereg II.  1550 

Álló  szöllö III.    328 

Álló  tó III.    691 

Álló  víz III.  1225 

ÁUütés III.    908 

Ál  lyuk II.   639 

Álm I.     89 

Alma 1.     80 

Almabéles I.    201 

Almád,  álmád  ....  I.     90 

Álmadoz I.     90 

Álmadozik    .     .     •     .     .  I.      90 

Almaecet I.    555 

Almafa I.    733 

Almáriom I.     81 


Almáriumocska     .     . 

I.     81 

Almás 

I.     81 

Álmas 

I.     90 

Almás  kamara      .     . 

.     11.     91 

Almás  kék   ...     . 

.     11.    160 

Almás  kert  .    .    .    . 

.     II.    244 

Álmatlan      .... 

I.     90 

Álmatlanság     .     .     . 

I.     90 

Álmatlanságnyavalya 

.     II.  1018 

.\lmaszár      .     .     .     . 

.    III.      85 

Almavíz 

.    111.1225 

Álmékonyság    .     .     . 

I.      90 

Almélat 

I.      82 

Álmélkodás  .... 

1.      82 

Álmélkodik  .... 

I.      82 

Álmélkodó    .     .     .     . 

I.     82 

Álmélkodtál .... 

.       I.     82 

Álmét.  álmít     .     .     . 

I.     83 

Álmod 

1.      90 

Álmodás 

.       I.      90 

Álmodoz 

I.     90 

Álmodozás   .... 

!.      90 

Álmodozó     .... 

1.      90 

Álmol 

I.      81 

Álmos 

.       I.      90 

Álmosság      .... 

I.      90 

Álmul 

.       I.      81 

Álnak  

1.      83 

Álnok  

1.     83 

Álnokoskodik    .     .     . 

I.     83 

Álnokság 

I.     83 

Alnalkodat    .... 

.      I.     84 

Álnalkodik   .... 

I.     84 

Álnolkodat    .... 

I.     84 

Álnolkodik    .... 

.      I.     84 

Aló :  vorwárts  .     .     . 

I.     84 

Aló :  scblafend      .    . 

I.      92 

Áloc,  áloés  .... 

.      I.     84 

Áloesfa 

I.    733 

Alól 

.      I.     51 

Alom 

I.     84 

Álom 

1.     89 

Álomfejtő      .... 

1.    789 

Álomhozó     .... 

1.  1503 

Álomhüvelyezés    .     . 

1.  1532 

Álomi 

I.      90 

Áloniijegetés     .     .     . 

1.  1562 

Álomjáték     .... 

.     n.      24 

Álomkép 

.     II.    204 

Álomkincs    .... 

.     II.    310 

Álomkodás  .... 

I.      90 

Álomköltö    .... 

.     II.    173 

Álomlátó 

.     II.    540 

Álommagyarázás  .     . 

.     11.    664 

Álommagyarázó    .     . 

.     11.    665 

Álommutató      .    .    . 

.     11.    901 

Álomszak;!  dás  .     .     . 

.    III.      29 

Álomszakasztás     .     . 

.    III.      36 

Álomszérzö  .... 

.    III.    210 

Álomszesz 

Álomszuszék 

Álomtalan 

Álomtáska    . 

Álorca      .    . 

Álorcajátszás 

Álorcás 

Álorcáskodás 

Álorcáskodik 

Álorcáz    .     . 

Álorcáztat 

Alosó  .     .     . 

Aloszékony  . 

Aloszik     .     . 

Aloszon    .     . 

Alot     .     .     . 

Ál  pénz   .     . 

Álpénzverés  . 

Alperes     .     . 

Álság  .     .     . 

Álság  .     .     . 

Alsó    .     .     . 

Alsóbb     .     . 

Alsóbbság     . 

Alsó  ing  .     . 

Alsó  köntös  . 

Alsó  nadrág 

Alsó  rend     . 

Alsó  rész 

Alsó  ruha 
Alsóság    .     . 
Alsó  szék 
Alsó  szoknya 
Alsó  világ     . 
Alszékony     . 
Alszél  .     .     . 
Alt :  táuschen 
Ált :  durcb    . 
Által    .     .     . 
Általában     . 
Általad     .     . 
Altalag     .     . 
Altalagos 
Általán     .     . 
Altalállhatozás . 
Általaluszik 
Általánfogva 
Altalánfogváu 
Általán  véggel 
Altalás     .     . 
Általbarázda 
Általbocsát  . 
Által  bolyog  . 
Általbujik     . 
Általbujtat   . 
Általbuvó  fű 
Általcsavarodik 
Altalcserél    . 
Általdészka  . 


ÁLTALÉL-ÁLTx\LVEREKÉDIK 


.Italéi I.    593 

Jtalellenben    ....  1.    609 

atalellenében  ....  I.    609 

Jtalemel I.    630 

Italér I.    657 

.Italered I.   667 

Italért I.    686 

iltalértés I.    687 

iltalesik I.    696 

Italevez I.    722 

iltalevezés I.   722 

iltalevezkél      ....  I.    723 

iltalfa I.   733 

iltalfaggat I.    757 

iltalfoly I.   907 

lltalfolyó I.    908 

Ütalfonál I.    917 

lltalformál I.    9i2 

Utalfú I     996 

Utalfúr 1.1002 

Ütalfúrdos 1.1004 

Ütalfúrhatü.    ....  11002 

iltalfut 1.1008 

Utalfüstölődik ....  1. 1046 

Utalfüz 1.1048 

Utalgátol 1.1067 

Ütalgázol 1.1075 

Utalgerénda          .     .     .  1.1082 

iltalgőzölög     ....  1.1122 

Lltalgyak 1.1133 

iltalgyakdos    ....  1.1134 

Ütalhág 1. 1233 

Ütalhágás L 1234 

Lltalhalad 1.1279 

Ütalhány 1.1309 

Ütalhárít 1.1.323 

Utalhat 1.1351 

Lltalhatható     ....  1.1355 

Utalható 1.1351 

Ütalhidal 1.1425 

Lltalhidaltat      ....  1.1425 

Lltalhidlal 1.1425 

Lltalhidlat 1.1425 

Lltalhord 1.1484 

Lltalhordás 1. 1484 

lltalhordozkodás  ...  1. 1488 

Lltalhordozkodik  ...  1. 1488 

Ütaliktat      .....  1.1564 

Lltalismer 1.1615 

Lltaljában I.     85 

Lltaljábanvaló  .     ...  I.     86 

űtaljár II.       9 

Lltaljárhatatlan     ...  II.        9 

lltaljárbató II.       9 

Lltaljártat II.      21 

LltaljÖ II.      56 

Lltaljut II.      67 

Lltalkel II.    163 

Ütalkelő II.    164 


Áltálképpen .     .     . 

I.     86 

Általröpös    .     . 

.    .    .     11.1413 

Általkodás    .    .     . 

I.      87 

Általrugaszkodik 

.     .     .     11,1477 

Általkodik    .     .     . 

.     .      I.     87 

Általság   .     .     . 

.     .     .       I,      86 

Általkodott  .    .    . 

.    .      I.     87 

Általspékel  .    . 

.     .     .     11,1602 

Általköltözik     .     . 

.    .     II.    174 

Általszaggat .    . 

.    .    .    III.     .38 

Általköltöztet    .     . 

.     .     U.    174 

Általszáguld 

.    .    .   III.      15 

Általköt    .... 

.    .     II.   423 

Általszakad  .     . 

.    .     .    III.     26 

Általköttet    .    .     . 

.     .     II.   437 

Általszakaszt 

.    .     .    m.     34 

Általkulcsol .     .     . 

.     .     II.    466 

Általszalad   ,     . 

.     .    .    III.     46 

Általi 

.     .      I.     86 

Általszalaszt 

.     .     .    m.     47 

Általlábbol  .     .     . 

.     .     II.    502 

Általszáll.    .     . 

.   .   .  ni.    60 

Általláncol   .     .     . 

.     .     II.    507 

Általszándék     . 

.    .     .    III.     74 

Általlát    .... 

.     .     II.    5.34 

Általszeg .     .     . 

.    .     .   III.    106 

Általlátható  .     .     . 

.    .     11.   534 

Általszegez  .     . 

.     .     .    III.    114 

Általlátó  .... 

.    .     II.    534 

Általszegezés     . 

.     .     .    III.    114 

Altallátó  cső     .     . 

.    .      I.   457 

Általszivárkodik 

.     .     .    III,    233 

Általlátszik  .     .     . 

.     .     U.   542 

Általszivárkozik 

.     ,     .    Ili,    233 

Általlép    .... 

.    .     II.    579 

Általszivárkoztat 

.    .     .    III.   2.34 

Általliggat     .     .     . 

.     .     U.    642 

Általszivárog    . 

.    .    ni.    234 

Általlikaszt  .     .     . 

.     .     II.    642 

Általszikrázik    . 

.    .    .    III.   242 

Általlikasztás    .     . 

.     .     II.    642 

Általszitál     .     . 

.     ,     .    III,    261 

Általlő     .... 

.    .     II.   6.80 

Általszolgáltat  . 

.     .    m.    296 

Általlság  .... 

I.     87 

Általszon't    .     . 

.     .    III.    312 

Általlyukaszt     .     . 

.     .     II.   642 

Általszorul    .     . 

.     .     .    III.    317 

Általmarkol  .     .    . 

.     .     II,    693 

Általszökellik    . 

.     .    III.   325 

Általmász    .     .     . 

.     .     II.    705 

Általszökik   .     . 

.     .    III.   323 

Általmászdogál 

.     .     U.   706 

Általszöktet  .     . 

.     .    III.    327 

Általmén.     .     .     . 

.     .     II.    741 

Általszúr  .     .     , 

.    .   III.   340 

Általmenés  .     .     . 

.     .     II.    742 

Általszür .     .     . 

.     .    III,    359 

Általmenet   .    .     . 

.    .     11.    742 

Általtakarodik  . 

.     .111.    386 

Általmenetel     .     . 

.     .     II.    742 

Általtakaroszik 

.     .   UI.    386 

Általmérö     .     .     . 

.    .     n.    773 

Általtaszít    .    .    . 

.     .    III.    701 

Általmetsz    .     .     . 

.     .     II.    800 

Általteker     .    . 

.     .    III.    510 

Általmúlik    .     .     . 

.     .     II.    885 

Általtekerít  .     . 

.    .    III.    515 

Általnéz  .... 

.     .     11,    979 

Általtelel .     .     . 

.     .   III.    548 

Általnézés     .     .     . 

.     .     II.    979 

Általtér    .     .     .     . 

.    .    III.   568 

Áitalnö    .... 

.     .     II.    994 

Általtesz  .    .    . 

.    .   III.    616 

Általnvársol      .     . 

.     .     11,1017 

Általtöp  .    .     .    . 

.    .   lU.    742 

Általnyom    .     .     . 

.     .     II,  1052 

Általtör    .     ,     . 

.     .    III.    744 

Általnyomotik  .     . 

.11. 1060 

Általtördel    .     .     . 

.    .    III.   749 

Általolvas     .     .     . 

,     .     11.1120 

Altaltörekedik  .     . 

.    .   III.    752 

Általolvasás      .    . 

.     .     II.  1120 

Általugordik      .     . 

.    .    m.   841 

Általosztó    .     .     . 

.     ,     II,  1151 

Általugrándozik     . 

.    .   ni.   842 

Általöklel     .     .     . 

.     .     11.  1168 

Általugrik     .     .     . 

.    .   III.   840 

Általökleldez     .     . 

.     .     11,1169 

Általúsz    .     .     .     . 

.     .   UI.   865 

Általöklelés .     .     . 

.     .     11.  1168 

Általúsztat    .     .     . 

.     .   UI.   866 

Általölel  .... 

.     .     11,1172 

Általút     .     .     .     . 

.     .    III.   869 

Általölelés    .     .     . 

.     .     11.1172     i 

Általútság     ,     .     . 

.     .    111,    870 

Általölt    .... 

.     .     11,  1175 

Általultet      .     .     . 

.     .    III.    892 

Általönt  .... 

.     ,     II,  1179 

Általültetés  .     .     . 

.     .    111.    892 

Általösvény  .     .     . 

.     ,     11.  1199 

Általüt     .     ,     .     . 

.     .    UI.    905 

Általövedz    .     .     . 

.     .     II.  1207 

Általvág  .     .     .     . 

.     .    III.    926 

Általövedzik     .     . 

.     .     II,  1208 

Általvagdácsol  .     . 

.     .    III.    929 

Általparlag  .     .     . 

.     .     11.1240 

Által  váj    .     .     .     . 

.     .    III.    971 

Általprédikál     .     . 

.     .     11.1329     : 

Általválasz  .     .     . 

.     .    lU.    987 

Általrág    .... 

.     .     II.  1.350 

Általvarr .     .     .     . 

.     ,    01.1019 

Általránt .... 

.     .     11.1371 

Általver    .     .     .     . 

.     .    UI.  1060 

Általrekeszt .    .    . 

.     .     II.  1395 

Általverdes  .     .     . 

.     .    III.  1Ü65 

Általrepül     .     .     . 

.     .     11.1415 

Általverekedik  .     . 

.     .    lU. 1066 

8 


ÁLTALVERET- ANNYIG 


ÁUalveret IH.  1060 

Általvergődik    ....   111. 1068 
Általverödik      ....    III.  1005 

Általvet in.  1137 

Általvetés 111.1137 

Általvetö m.  1137 

Általvetődik IIL  1156 

Általvilágoskodik  .     .     .    111.1184 

Általvilágoz III.  1185 

Általvitel 111,1207 

Általvizsgál III.  1231 

Általvon  ......    III.  1236 

Általvonat III  1245 

Általvondos 111.  1246 

Általvonogat     ....    III.  1242 

Általvonsz Hl.  1250 

Altán I.     87 

Altár n.1118 

Altat    .     .     . 

Áltat    .     .     . 

Áltdészka 

Alu      ... 

Aluddogál 

Aluddogálás 

Aludtat    .     . 

Alul     .     .     . 

Aluszékony  . 

Aluszékonykodik 

Aluszékonyság . 

Aluszik     .     . 

Alut     .     .     . 

Ál  út  .     .     . 

Alutat      .    . 

Alutlan    .     . 

Alutlanság    . 

Alutó  kórság 

Alutt :  einschláfern 

Alutt :  eingeschlafen  . 

Alutt  szén 

Alutt  lej  . 

Alutt  vér . 

Aluvás 

Aluvó  ház 

Alvás  .     . 

Ál  verem 

Álvermgs 

Alvilág 

Alvó    .     . 

Alvó  hely 

Alyánl I. 

Álly I. 

Am,  ám I. 

Amandárság      ....       I. 

Amannyi I. 

Amarra I. 

Amaliszt I. 

Amaz,  amaz,    ....      I. 

Amazon I. 

Ambiir,  ámbár ....       I. 


91 
52 

498 
92 
91 
91 
91 
51 
91 
91 
91 
87 
91 

869 
91 
91 
91 

359 
91 
91 

171 

508 

1071 

92 

92 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
111. 
I. 
I. 
I. 

n. 

I. 

I. 

III. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I.     92 

III.  1075 

III.  1075 

III.  1181 

I.     92 

I.  1392 


32 
31 
92 
93 

144 

141 
93 

141 
93 

189 


Ámbátor  . 
Ámbcr 
Ambo  .  . 
Ámbra 
Amé  .  . 
Ámél  .  . 
Ámélkodik 
Ámélt  .  . 
Ámen  .  . 
Amennyiben 
Amennyiből 
Amethist .  . 
Ametiszt  .  . 
Ámbol.  ainhol 
Ámíl  .  .  . 
Ámít  .  .  . 
Ámítás  .  . 
Ámítgat   .     . 


Ámító 

Ám  járjon    . 
Ammár    .     . 
Amnisztialevél 
Amoda     .     . 
Ámol  .     .     . 
Amolly     .     . 
Amollyon 
Amonnan 
Amonnat .     . 
Amonnég 
Amott .     .     . 
Ámpolna,  ámpol 
Ampolnacsináló 
Ampolnácska 
Ampolnás 
Amrád      .     . 
Amúgy     .     . 
Amúgyan 
Ámul  .     .     . 
Ámul-bámul 
Amulkodik   . 
Andalodik    . 
Angária    .     . 
Angel  .    .     . 
Angiitbor 
Angolna,  angol: 
Angolnahal  . 
Ángolnás.     . 
Angvilla  .     . 
Ángy   .     .     . 
Angyal     .     . 
Angyalbőr 
Angyalfü .     . 
Angyalgyökér 
Angyali    .     . 
Angyali  köszönet 
Angyali  természet 
Angyali  üdvözlet 
Angyalkép    .     . 
Angyalság 


I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 
II. 
IL 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
IL 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
IL 
II. 
IL 

I. 

I, 

I. 

I. 

II. 

III. 

IIL 

1. 

I. 

L 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 


II. 
líL 
III. 

II. 

I. 


189 

Angyalsereg 

93 

Angyalszájú .     . 

93 

Angyalszinü      .     . 

93 

Angyélika     .     .     . 

93 

Angyélikafű      .     . 

81 

Angyélikagyökér   . 

82 

Ánizs 

83 

Ánizskörtvély    . 

93 

Ánizsmag     .    . 

765 

Ánizsmagolaj    .     . 

765 

Annakelötte 

93 

Annakfölötte     .     . 

93 

Annakokáért     . 

1471 

Annakutánna    . 

81 

Annál  .... 

83 

Annálfogva  .    .    . 

83 

Antal  .... 

83 

Antalkodás  .     . 

83 

Antalodik      .     . 

18 

Anya.  anya .     . 

680 

Anyáca    .    .    . 

598 

Anyácaság    .     . 

1096 

Anyáckaság      .     . 

81 

Anyácska     .    . 

1122 

Anyádkorú   .     . 

1122 

Anyafőváros 

1128 

Anyafű     .     .     . 

1128 

Anyagyilkos 

1128 

Anyaház .     .    . 

1156 

Anyai .... 

93 

Anyai  szerelem 

433 

Anyái .... 

93 

Anyámkám  .     . 

93 

Anyaméh :  mutterschoss 

1383 

Anyaméh :    mutterbiene 

84-í 

Anyanyelv 

844 

Anyaoroszlán    . 

81 

Anyaölés  .     .    . 

167 

Anyaölő   .     .     . 

82 

Anyás  .... 

94 

Anyaság  .    .    . 

93 

Anyás  gyermek 

94 

Anyáskodás .     . 

282 

Anyáskodik  .     . 

93 

Anyaszamár .     . 

1274 

Anyaszentegyház 

93 

Anyaszenlögyházi 

93 

Anyaszült     .    . 

93 

Anyaszült  siket 

94 

Anyatej    .    .    . 

312 

Anyátlan . 

1018 

Anyaváros 

1180 

Annya 

94 

Annyé 

420 

Annyi .    . 

594 

Annyiba  . 

880 

Annyiban 

204 

Annyicska 

94 

Annyig    . 

ANNYIRA— ARANYPLEH 


innyira I.  Ití 

Lnnyiravaló      ....  III.  950 

knnyiszor I.  145 

innyival I.  145 

Lnyó  . I.  28 

Inyú I.  28 

ipa I.  97 

Ipáca I.  97 

Ipácabarát I.  177 

Ipácai I.  98 

^pácaír I.  1605 

apácai  szerzet      .     .     .  III.  208 

ipácaleáuy       ....  II  551 

Vpácarékesz      ....  II.  1.S94 

Ipácaság I.  98 

Ipácaszerzet     ....  III  209 

Vpácaszöktető  ....  III.  328 

\.pácaszüz III.  362 

ipad :  abnehmen       .  I.  98 

\pád;  abt L  99 

ipadás I.  98 

ipálca I.  97 

kpá!y I.  98 

ipámkori II.  355 

ipastal I.  100 

.\pastol I.  100 

apaszt I.  99 

Apasztás I.  99 

ipát I.  99 

üpátúr III.  861 

Apátúrság III.  861 

ipálúrságos      .     .     .     .  lU.  861 

Apellál I.  99 

Apetitus I.  99 

Apiom I.  99 

Apjakorú II.  355 

Ápol,  ápol 1.  99 

Ápolás,  ápolás  ....  I.  100 

Apolat I.  100 

Ápolgat,  ápolgat   ...  I.  100 

Apolgatás,  ápolgatás      .  I.  100 

Áporodik I.  100 

Após 1.  97 

Apostal I.  100 

Apostol    .  ^ I.  100 

Apostoli   .  ' I.  100 

Apostoli  tiszt    .     .     .     .  m.  670 

Apostolkodik     ....  I.  100 

Apostolság I.  100 

Appát I.  99 

Appellál I.  99 

Appol  .......  I.  99 

Appro I.  101 

Apránként I.  101 

Április 1.  101 

Áprilizál I.  101 

Aprít I.  102 

Aprítás I.  102 

.Apró I.  101 

M     NYELVTÖRT.    SZÖTÁS. 


Apró  barom 

.      I. 

183 

Arány .     .     . 

I.    112 

Apróbbad     .     . 

I. 

102 

Aranvalma  . 

I.      80 

Apró  birsalma  . 

.      I. 

241 

Aranyalmafa 

1.    733 

Apró  bojtorján 

I. 

264 

Aranyas  .     . 

.       1.    111 

Apró  borostyán 

I. 

292 

Aranyas  istápf( 

.       I.  1022 

Apró-cseprő .     . 

I. 

101 

Aranyas  vessz 

.    III.  1125 

Apró-csepű   .     . 

I. 

101 

Aranyász .     . 

I.    112 

Apró-czöpO  .     . 

.      I. 

101 

Aranyászó    . 

.       I.    112 

Aprócska .    .    . 

I. 

102 

Aranyaz  .     . 

I.    112 

Apród .... 

I. 

102 

Aranyazó 

I.    112 

Apródad  .     .     . 

I. 

103 

Aranybánya. 

1.    173 

Apród  esztendő 

I. 

718 

Aranyedény . 

I.    557 

Apródesztendös 

I. 

718 

Aranyenyv   . 

I.    649 

Apródeszteadöség 

I. 

718 

Aranyérc .     . 

.       I.    664 

Apród  leány 

.     II. 

551 

Aranyfonál   . 

I.    917 

Apródonként 

I. 

103 

Arauyfonálfü 

1. 1018 

Apródos  .     .     . 

I. 

103 

Aranyfonó    . 

I.    918 

Apródság      .     . 

I. 

103 

Aranyforint  . 

I.    940 

Apró  fenyő  .     . 

I. 

822 

Arany  fű   .     . 

.       1. 1018 

Apró  gerely 

.      I. 

1082 

Aranyfüggő  . 

I.  1037 

Apró   gomba     . 

I. 

1096 

Aranygelét   . 

I.  1078 

Apró  inas    .     . 

I. 

1578 

Aranygolyóbis 

.       1.  1093 

Apró  kakás  .     . 

.     II. 

79 

Aranygyapjas 

I.  1149 

Apró  katány     . 

.     II. 

139 

Aranygyapjú 

1.1149 

Aprólék    .     .     . 

I. 

103 

Aranygyökér 

1.  118U 

Aprólékos     .     . 

I. 

103 

Aranygyűrű  . 

I.  1214 

Aprólékság  .     . 

I. 

104 

Aranyhaj .     . 

.       I.  1249 

Apró  lúdtoll 

.    III. 

703 

Aranyhím 

I.  1430 

Apró  lyukas 

.    n. 

641 

Aranyhímezö 

I.  1431 

Apró  műves 

.    II. 

908 

Aranyhorog . 

.       I.  1491 

Aprónként    .     . 

I. 

101 

Aranyidő .     . 

.       I.  1540 

Apró  pénz    .     . 

II. 

1269 

Aranyka  .     . 

I.    112 

Aprós  .... 

I. 

104 

Aranykösöutyu 

.     11.    418 

Apróság  .     .     . 

I. 

104 

Aranykupa  . 

.     II.    470 

Aprósít     .     .     . 

I. 

104 

Aranylánc    . 

II.    516 

Aprósodás    .     . 

I. 

104 

Aranyláncos 

.     11.    516 

Aprósodik     .     . 

I. 

104 

Aranyláncoz 

.     11.    516 

Apró  sóska  .     . 

II. 

1597 

Aranylevél    . 

.     II.    598 

Aprószentek 

.  III. 

173 

Aranylopó    . 

11.    627 

Aprószentek  napja 

II. 

926 

Aranymarha 

11.    690 

Aprószerü     .     . 

.  III. 

194 

Aranymérö  . 

II.    776 

Apró  szilva  .     . 

III. 

243 

Aranymorzsalél 

II.    873 

Apró  szöllö  .     . 

.  III. 

328 

Aranymosó  . 

11.    877 

Aprószőllöz  .     . 

III. 

328 

Aranymű 

11.    905 

Apró-töprő    .     . 

I.  1 

01 

,  III. 

742 

Aranyműves 

11.    908 

Apróz  .... 

I. 

104 

Aranyos  .     . 

1.    111 

Aprózik    .     .     . 

I. 

104 

Aranyos  gyökér 

1. 1180 

Apui 

I. 

99 

Aranyos  hal 

1. 1274 

Ár:  preis      .     . 

I. 

104 

Aranyoska    . 

I.    112 

Ár:  flut   .     .     . 

I. 

109 

Aranyos  mise 

11.    846 

Ár :  ahle .     .     . 

I. 

100 

Aranyos  páprác 

. 

II.  1230 

Ara      .... 

I. 

110 

Aranyoz  .     .     . 

I.    112 

Ára      .... 

I. 

105 

Aranyoz  .     .    . 

I.    113 

Árad    .... 

I. 

109 

Aranyozás    .     . 

1.    112 

Áradás     .     .     .     . 

I. 

109 

Aranyozat    .     . 

I.    112 

Aradat     .     .     . 

I. 

109 

Aranyozó  mesté 

r  . 

11.    787 

Áradton-árad    .     . 

I. 

109 

Aranypénz    .     . 

II.  1269 

Aránt  .... 

I. 

1607 

Aranyperec  .     . 

II.  1275 

Arany  .... 

I. 

110 

Aranypléh    .     . 

II.  1299 

10 


ARANYSAfiGA-ÁHVAHODIK 


Aranysárga 

Aranysz.ájú 

Aranyszám 

Aranyszem 

Aranyszín 

Aranyszínű 

Araiiytajték 

Aranyterraő  . 

Aranyverö 

Aranyvesszö 

Arany  vesszőcske 

Aranyvirág 

Arányzás 

Arányzó  . 

Arasz  .    . 

Araszát?  . 

Arasznyi  . 

Áras/.t.     . 

Árasztás  . 

Arat     .     . 

Aratás 

Aratat 

Arató  .    . 

Árboc .    . 

Árbocfa   . 

Árboszfa  . 

Arbozfa   . 

Arc      .     . 

Arca    .     . 

Arcalat 

Arcalátás 

Arcátlan  . 

Arccal 

Arccsapás 

Arcél   .    . 

Arcelat 

Arcellat    . 

Archiszolga 

Arcol  . 

Arcolat 

Arctörlő 

Arcul  . 

Arculat 

arculcsapás . 

Arculcsapdosás 

Arculverés 

Arcsicsóka 

Aréna,  aréna 

Arénás 

Árenda 

Arendál 

Arcudalevél 

Árendás  . 

ArSstál     . 

AriJstom  . 

Argolódik 

Arguál 

Arguálás  . 

Ária     .     . 


II.  1511 
III.  18 
III.  61 
III.  156 
111.  246 
III.  246 
111.  380 
III.  598 
111.  1069 
111  1125 
111,  1125 
111.1190 

1.  114 

l  1J4 

I.  114 

I.  109 

I.  114 

1.  109 

l.  110 

I.  115 

I.  116 

l.  115 

I.  115 

I.  115 

I.  733 

1.  733 

I.  733 
l  115 
I.  115 
1.  117 

II.  538 
I.  118 
I.  117 
1.  381 
I.  117 
I.  117 
I.  11/ 
I.  117 
I.  117 
1.  117 

III.  762 
I.  117 
I.  117 
I.  381 
1.  382 

111. 1067 

I.  124 

I.  118 

I.  118 
1.  118 
I.  118 

II.  598 
1.  118 
1.  119 
I.  118 
L  119 
I.  119 
L  119 
I.  119 


Árislál 

Arkangyal 

Arkocska 

Árkol  . 

Árkolás 

Árkos  . 

Arkospapi 

Árkus  . 

Armada 

Ármális 

Armálisos     . 

Árinálista 

Ármányos 

Armás      .     . 

Amik  .     .     . 

Árnyék     .     . 

Árnyékeiét    . 

Arnyékkép    . 

Árnyékol .     . 

Aruyékóra    . 

Árnyékos 

Árnyékos  szín 

Árnyékoz 

Arnyékozás . 

Árnyékozó    . 

Arnyéksüveg 

Árnyékszék  . 

Árnyékszékijcske 

Árnyékszékiis 

Arnyékszékes  kamar 

Arnyékszéktisztító 

Árnyékszín  . 

Árnyékszolga 

Árnyéktíirtó  . 

Aruyéktartó  süveg 

Arnyékvarrás 

Árnyékvetés 

Árnyékviadal 

Árnyékvilág 

Arnyékzik 

Árok    . 

Arokhát 

Aróraa 

Aromata 

Áros    . 

Áros  bolt 

Áros  ember 

Áros  kereskedő 

Áros  könyv 

Áros  levél 

Ai'os  műves 

Áros  nép. 

Áros  szolga 

Árpa    .     . 

Árpa    .     . 

Árpabéles 

Árpadara 

Arpafő 

Árpakalász 


1.  119 
I.     94 

I.  121 
I.  121 
I.  122 
I.    119 

II.  1228 
I.  119 
I.  119 
I.  119 
I.  119 
l.  119 
I.  119 
I.  119 
I.    120 

I.  120 
I.    597 

II.  204 
I.    120 

IL  1131 

I.    120 

m.    257 

I.  120 
I.    121 

I.  121 
n. 1627 

III.  125 
III.  125 
IIL    125 

II.  91 

III.  682 
III.  257 
UI.  291 
III.   476 

II.  1627 
III.  1020 
III.  1152 
III.  1165 
111. 1181 

l  121 
L    121 

I.  1358 
I.  122 
I.  122 
1.  105 
I.  272 
I.  626 

II.  232 
II.  406 
II  599 

II.  908 
II.  965 

III.  291 
I.  1328 

I.  122 
I.  201 
I  482 
I.  957 

II.  86 


Árpakása 

Árpakásaleves 

Árpakenyér 

Árpáié 

Arpalepény 

Árpaliszt . 

Árpamag . 

Árpás  .     . 

Árpaszem 

Árpatak   . 

Árpával  érő  kört  vél  y 

Árpával  érő  szilva 

Arr      .     .     . 

Árr :  preis    . 

Arr :  ahle     . 

Arra     .     .     . 

Arrad,  árrad 

Arravaló  .     . 

Árt ;  sich  einmischen 

Árt :  scbaden 

Ártalmas.    . 

Ártalmaskodik  . 

Ártalmasság 

Ártalom  . 

Ártandó  . 

Ártandóság 

Ártány     . 

Ártányság 

Ártás  .     . 

Ártatlan   . 

Ártatlanka 

Ártatlanság 

Ártatlanságos 

Ártatlanságú 

Artatos     . 

Árlicsók   . 

Articsóka 

Artomás  . 

Áru      .     . 

Árúbavetés 

Árubáz     . 

Aruk    .     . 

Árul     .     . 

Árulás 

Árulkodás 

Árulkodik 

Áruló  .     . 

Áruitat 

Arultalás . 

Árultaló  . 

Áruitatóság 

Árumai-ba 

Árus    .     . 

Árus  ház 

Árutétel    . 

Árva   .    . 

Árva  csalán. 

Árvácska 

Árvahodik 


r\:i   hús 
rv  áit .     . 
rva  leány 
ivaliiányha 
rvaság   . 
rvavolta 

sat     .     . 
- 1    véset 

.si:n::ik    . 

ikal 

skil-véskél 

^ka   . 
,it     . 
kapa 

•.ny  . 
anycsat( 
líuváaykút 

ispa    .     . 

jrna  . 

I. 

I. 

11. 

I. 

I. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 
UI. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 

I. 

I. 

II. 

I. 

I. 

I. 

u. 
I. 
l 

isjiskígyó 
i.svany     . 
Ls-vés .     . 
iiSZ       .      . 
Iszal  .     . 
Iszalt .    . 
Iszaly 
Vszály 
Vszályos  . 
Iszályság 
Vszás  .     . 
Vszjó  .     . 
kszó    .     . 
iszok  .     . 
iszokfa    . 
iszoktalp 
Aszol  .     . 
Aszott .     . 
Assz     .     . 
Asszekurál 
Asszen     . 
Asszol .     . 
Asszony  . 
Asszonyállat 
Asszonyállat 

relém    . 
Asszonyállat 
Asszonyállat 
Asszonyanya 
Asszonybará 
^sszonyemb 
Asszonyemb 
Assszonyeml 

hozvaló 

.     . 
1  szerzet 

t    .     . 
ár  .     . 
?res    . 
)eri     . 

sze 

II. 

I. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

III. 

I. 
m. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

ÁRVA  -ATYAFIGYERMÉK 


1521 

Asszonyemberpalást  . 

11.  1217 

125 

Asszonyembersaru 

II.  1520 

551 

Asszonyembi'rszeretés 

III.    222 

1249 

Asszonyember  tarsolya 

III.   458 

125 

Asszonyembertermészeti 

i  III.    594 

963 

Asszonyfeleség .     .     . 

I.   801 

1225 

Asszonyférfi  .... 

I.    843 

125 

Asszonyházas    .     .     . 

111.  1375 

126 

Asszonyhölgy    .     .     . 

1. 1506 

126 

Asszonyi 

I.    133 

1083 

Asszonyiálkodik     .     . 

I.   133 

127 

Asszonyi  állat  .     .     . 

1.     77 

127 

Asszonyi  havas     .     . 

1. 1462 

127 

Asszonyi  havasnyavalya 

II.  1018 

126 

Asszonyi  hó      .     .     . 

1. 1462 

1083 

Asszonyi  nem  .     .     . 

II.   955 

126 

Asszonyi  rend  .     .     . 

II.  1405 

126 

Asszonyka    .... 

I.    133 

126 

Asszonykodik    .    .     . 

I.    133 

105 

Asszonyleány   .    .    . 

II.    551 

126 

Asszonymester  .     .     . 

n.    787 

126 

Asszonyné     .... 

II.    996 

389 

Asszonynép  .... 

II.    965 

476 

Asszonvocska    .     .     . 

I.    133 

127 

Asszonyok  süvege 

11.1627 

127 

Asszonyol     .... 

I.    133 

304 

Asszonyom  tánca  .     . 

III.    422 

126 

Asszonyos     .... 

I.    134 

1082 

Asszonypap  .... 

11.  1226 

127 

Asszonypápa     .     .     . 

II.  1227 

128 

Asszonyság  .... 

I.    133 

128 

Asszonyszeretö .     .     . 

III.    224 

129 

Asszonyszivű    .     .     . 

III.    265 

128 

Asszonyszüle     .     .     . 

III.    352 

128 

Asszonytárs  .... 

III.    450 

128 

Asszonytermészetíí     . 

III.    594 

128 

Asszonyvásár    .     .     . 

III.  1027 

128 

Asszú 

I,    128 

129 

Asszú  csemete  .     .     . 

I,    402 

129 

Asszú  füge    .... 

I.  1035 

733 

Asszú  gyümölcs    .     . 

I.  1212 

403 

Asszú  kórság    .     .     . 

II.    359 

128 

Asszúkórságos  .     .     . 

II.   3tí0 

128 

Asszúság  

I.    129 

127 

Asszú  szőllö      .     .     . 

III.    328 

129 

Asszúszöjlöbor .     .     . 

I.    282 

129 

Asztag 

I.    134 

128 

Asztagbúza  .... 

I.    328 

129 

Asztal 

I.    134 

77 

Asztaláldás  .... 

I.      56 

Asztalbor      .... 

I.    282 

219 

Asztal  fia     .... 

I.    841 

77 

Asztalfő 

I.    957 

209 

Asztalfödél   .... 

I.    969 

95 

Asztalgyártó      .     .     . 

1. 1153 

177 

Asztal  hazugja      .     .     . 

1. 1381 

626 

Asztalhozvaló  vetés  . 

111.1152 

626 

Asztalhulladék  .     .     . 

1. 1512 

626 

Asztali 

I.    136 

11 

Asztali  bor I.  282 

Asztali  készület     ...  II.  263 

Asztali  szolgáló     .     .     .  III.  295 

Asztalka I.  135 

Asztalkeszkenő ....  II.  266 

Asztalláb 11.  497 

Asztalnak,  asztalnok  I.  135 

Asztalocska I.  135 

Asztalos I.  135 

Asztalos  gyanta    ...  1. 1146 

Asztalosok  bástyája  .     .  I.  185 

Asztalos  társ    ....  III.  450 

Asztalravaló  szőnyeg     .  III.  320 

Asztalra  vető    ....  111.1155 

Asztalszönyeg   ....  III.  320 

Asztaltartás III.  473 

Asztaltartó III.  476 

Asztalvető III.  1155 

Asztog I.  134 

Asztok I.  134 

Aszú I.  128 

Aszú  körtvély  ....  II.  416 

Aszulás I.  129 

Aszú  szilva III.  243 

Át:  durch I.  84 

Át:  sich  einmischen  I.  123 

Átabotában I.  135 

Átal I.  84 

Átalag I.  86 

Átall I.  86 

Átallálszó  tükör    .     .     .  III.  816 

Áthúz 1. 1524 

Átk I.  135 

Átkerekedik II.  224 

Átkos I.  136 

Átkoz I.  136 

Átkozás I.  136 

Átkozat I.  136 

Átkozódás I.  136 

Átkozódik I.  136 

Átkozódó  vers  ....  III.  1080 

Átkozott I.  136 

Átkozottsiig I.  136 

Átkozt I.  136 

Atlac I.  135 

Atlacszoknya    ....  III.  289 

Átlag I.  86 

Atlasz I.  135 

Átok I.  135 

Átokbeli I.  136 

Átokhozó I.  1603 

Atracél I.  136 

Attól I.  145 

Atya I.  137 

Atyácska I.  138 

Atyádkorú II.  355 

Atyafi I.  841 

Atyafias I.  842 

.Atyafigyermek  ....  I.  1162 
II* 


12 


ATYAKIGYILKOS  -  BABONÁZ 


Atyafigyilkos     ....  I.  11G9 
Atyafimegölés   .     .     .     .11.  1175 

Atyafiölés H.  1175 

Atyafiság I.   842 

Atyafiságos 1.    842 

Atyafiszeretet     ....  III.    222 

Atyafiú I.   841 

Atyafiúcska I.    842 

Atyafiúi I.   842 

Atyafiúi  szerelem.    .    .  III.    219 

Atyafiúi  szeretet    .     .     .  III.    222 

Atyafiúság I.   842 

Atyafiúságos     ....  I.   842 

Atyafiúság  szeretele  .     .  III.    222 

Atyafiúságszeretet .     .     .  111.    224 

Atyafiúszeretö  ....  III.    222 

Atyagyilkos 1.1169 

Atyaház I.  1365 

Atyai 1.    138 

Atyaisten 1. 1624 

Atyai  tiszt III.    670 

Atyamester II.    787 

Atyaöldöklő 11.1174 

Atyás I.    138 

Atyaság 1.    138 

Atyáskodás 1.    138 

Atyáskodik I.    138 

Atyátlan I.    138 

Atyától  maradt     ...  II.    686 

Atyó I.    138 

Audiönciasátor .     .     .     .  11.1523 

Augusztus I.    138 

Av II.  1091 

Avad II.  1091 

Avagy III.    933 

Avajha 1. 1222 

Avar 1.    139 

Avas :  gehege  ....  1.    139 


Avas :  alt II.  1091 

Avasodik 11.1092 

Avasodott II.  1092 

Avasság II.  1092 

Avas  szalonna  ....  III.     59 

Avat I.    139 

Avatkozás I.    139 

Avató  pénz II.  1269 

Avét I.    139 

Avik  :  eindringen  ...  1.    138 

Avik :  veraltern     ...  11.  1091 

Avít :  alt  machen      .     .  U.  1092 

Avít:  tránken  ....  I.    139 

Ávít I.     29 

Avitt 11.1092 

Avul :  eindringen  ...  I.    139 

Avul :  alt  werden      .     .  II.  1093 

Avulás 11.1093 

Avult 11.1093 

Avultság 11.  1093 

Az I.    140 

Azalatt I.    145 

Ázalék 1.    149 

Ázaléki I.    149 

Ázalékos 1.    149 

Azannye I.    143 

Azannyi I.    144 

Azaz I.    141 

Azént 1.    145 

Azéret I.    146 

Azért I.    146 

Azértan 1.    146 

Azérton 1.    146 

Ázik I.    148 

Azírt,  azírten    ....  1.    146 

Ázlal I.    149 

Azókaért II.  1101 

Azolta I.    148 


Azon:  der-,  die-,  dasselbe  1.  14( 

Azon :  vorüber      ...  I.  Hí 

Azonba 1.  14^ 

Azonbaknyúzás     ...  II.  lOS^ 

Azonban 1.  14^ 

Azonbeszédű     ....  I.  21Í 

Azonegy 1.  57; 

Azonféle 1.  14' 

Azonhadbeli  társ .     .     .  111.  451 

Azonhadbeli  társaság     .  III.  45' 

Azonhelyt    ...      I.  147,  140; 

Azonként I.  14^ 

Azonképpen      ....  1.  141 

Azonközben      ....  I.  141 

Azonnajd I.  141 

Azonnal 1.  14í 

Azonnan I.  14Í 

Azonnevü 11.  97( 

Azonost 1.  14) 

Azonság 1.  141 

Azonszerü Hl.  19' 

Azontól 1.  14) 

Azontúl 1.  141 

Azóta 1.  14) 

Azszerént 111.  19i 

Ázt I.  15( 

Aztán I.  14) 

Áztat 1.  151 

Azultátulfogva  ....  II.  115i 

Azután I.  141 

Azvagy III.  93: 

Azz  :  trocknen  ....  1.  12 

Azz :  der.  die,  das  I.  14 

Azzal I.  14 

Ázzon I.  14 

Azsag I.  lói 

Azsagol I.  15i 


B. 


Bab I.    151 

Báb I.    152 

Baba   . I.    152 

Bába I.    152 

Babácska I.    152 

Bábafánk I.    762 

Bábafinggomba      ...  I.  1096 

Bábái I.    133 

Bábaíre I.  1604 

Bábaireftt 1.  1018 

Bábakalács II.      82 

Bábakalácsfü     ....  I.  1018 

Bábakenyér II.    200 

Bábálkodás 1.    153 


Bábálkodik  . 

1.    153 

Bábás .    .    . 

I.    153 

Bábaseggö 

11.  1638 

Bábaszilva    . 

111.   243 

Babatizál 

1.    155 

Babbéles  .     . 

I.    201 

Babcsa     .    . 

I.    186 

Babér  .     .     . 

1.    153 

Babérolaj 

II.  1107 

Babférög  .     . 

1.    826 

Bábgyermük 

1,  1163 

Babica      .     . 

1.    152 

Babir  .    .     . 

I.    153 

Babirkál  .     . 

I.    153 

Bablevelü  fű        I.  1018.     11.    50 

Babliszt 

.     II.    61 

Bábocska      .... 

1.    15 

Babona 

I.    15 

Babonái 

I.    15 

Babonálás    .... 

I.    15 

Babonálkodás  .     .     . 

I.    15 

Babonálkodik    .     .     . 

I.    15 

Babonás 

I.    15 

Babonaság    .... 

I.    15 

Babonáskodás  .     .     . 

1.    15 

Babonáskodik  .     .    . 

1.    15 

Babonásság .... 

I.    lő 

Babonáz  

I.    15 

BABONÁZÁS— BALZSAMÉROZ 


13 


ibonázás 
abos  .     .     . 
abosgat.     . 

i'osgat  .     . 

-ioskodik  . 
aiios  ló .  . 
abos  színű 
aboz      .     . 


abtoka  . 
abtörő  . 
abug  . 
aljugos  . 
abuk  . 
abukkol 
abuta  . 
:ibutizál 
acs  .  . 
ácsádom 


I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
III. 

I. 

I. 
111. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 


ádgyad 
Bádjad 
Bádog . 
Bádogos 


Bagariabőr  . 
Bagazia  .  . 
Bagázsia  .  . 
Baglyos  .  . 
Bagolcsa  .  . 
Bagoly  .  . 
Bagolyboisó 
Bagoz .     .     . 


Bagzik  .  .  .  . 
Bagzódás  .  .  . 
Bagzódik  .... 

Bágya 

Bágyad  .  .  .  . 
Bágyadás  .  .  . 
Bágyadozik  .  .  . 
Bágyadság  .  .  . 
Bágyaszt .... 

Bahó 

Baj 

Báj :  zauberei  .  . 
Báj :  lorbeerbaum 

Bajált 

Bájfű 

Bájfűfa  .  .  .  . 
Baj  hozó  .  .  .  . 
Bajkivánás  .  .  . 
Bajlakodás  .  .  . 
Bajlakodik  .  .  . 
Bajlódás  .  .  .  . 
Bajlódik  .  .  .  . 
Bajlódolik  .  .  . 
Bajmolódás  .     .     . 


154 
151 
154 
154 
152 
613 
247 
152 
152 
86 
694 
756 
155 
155 
155 
165 
155 
155 
155 
155 
156 
156 
156 
155 
155 
155 
312 
155 
156 
263 
156 
156 
294 
162 
163 
162 
163 
163 
189 
156 
157 
157 
157 
157 
263 
157 
159 
166 
161 

1018 
733 

1503 
320 
158 
158 
158 
158 
158 
159 


Bajmolódik I.  158 

Bajnak I.  161 

Bajnok I.  Ij61 

Bajnoki I.  161 

Bajnoklat I.  161 

Bajnokmester    ....  II.  787 

Bajnokodik I.  161 

Bajnokoskodás.     ...  I.  161 

Bajnokoskodik  ....  I.  161 

Bajnokság I.  161 

Bájol I.  158 

Bájol I.  159 

Bájolás I.  160 

Bájoló L  160 

Bajor  szó'llö      ....  III.  329 

Bajos I.  159 

Bájos I.  160 

Bájoskodik I.  161 

Bájosság I.  160 

Bajtárs UI.  452 

Bajuc       I.  161 

Bajusz I,  161 

Bajuszos L  161 

Bajviadal lU.  1165 

Bajvívás IIL  1168 

Bajvívó m.  1168 

Bak I.  162 

Baka I.  163 

Bakaczín 1.  163 

Bakacsin I.  163 

Bakancs I.  163 

Bakancsos I.  163 

Bakaselyem II.  1539 

Bakatorszöllö    .     .     .     .  IH.  329 

Bakáz I.  163 

Bakbűz I.  335 

Bakfű 1. 1018 

Bakgyomorfű    ....  1. 1018 

Baki I.  162 

Bakjegy II.  30 

Bakkancs I.  163 

Bakkecske II.  144 

Bakló II.  613 

Baklovas :  ein  holzpferd 

reitend II.  613 

Baklovas :     auf    einem 

steckenpferd  reiteud  .  II.  618 

Bakmedve II.  714 

Bakó I.  163 

Bakol I.  162 

Bakói I.  265 

Bakolca I.  163 

Bakos I.  163 

Baksa I.  164 

BakszakáU III.  40 

Bakszakállfíí     ....  1.1018 

Bakszar III.  83 

Bakszarvú  fű    ...     .  I.  1018 

Baktat I.  164 


Bakter I.    164 

Bal I.    164 

Bál I.    166 

Balag I.    165 

Balázsié II.    549 

Baldacsi I.    165 

Báldog I.    155 

Baléna I.    165 

Bal  eset 1.    701 

Baléta I.    165 

Balgatag I.    275 

Balgatagoskodik    ...  I.    275 

Balgatagoslik    ....  I.    275 

Balgatagság I.    275 

Balgatagságos  ....  I.    276 

Balba I.    269 

Balhagyomor    ....  1. 1174 

Balhavirág III.  1190 

Bálház I.  1365 

Bálin I.    165 

Balingalma I.     80 

Balita I.    165 

Bal  Ítélet 1.1640 

Bal  kéz II.    286 

Ballag I.    165 

Ballagás I.    165 

Ballagdogál I.    165 

Ballagtál I.    166 

Ballang I.    182 

Bálmos I.    166 

Balog I.    164 

Balra I.    164 

Balság I.    164 

Balsamomolaj  ....  II.  1107 

Bal  szárny III.     92 

Bal  szél lU.    139 

Bal  szerencse  ....  III,    226 

Balta I.    166 

Balul I.    164 

Bálvál I.   166 

Bálvány I.    166 

Bálványimádás      ...  I.  1576 

Bálványimádó  ....  I.  1576 

Bálványisten     ....  I.  1624 

Bálványkép 11.    204 

Bálványképfaragó      .     .  I.    769 

Bálványkő II.    385 

Bálványos I.    166 

Bálványoskodik     ...  I.    166 

Bálványoszlop  ....  II.  1147 

Bálványoz I.    166 

Bálványozás     ....  I.    16,6 

Bálványozó I.    167 

Bálványozó  hely  ...  1. 1392 

Bálványöntő     ....  H.  1181 

Bálványság I.    167 

Bálványfartó  ház  ,     ,     ,  III,    476 

Bálványtőke      ....  III.    727 

Balzsaméroz     ....  I.    167 


14 


BALZSAMFU— BAROMFI 


Balzsamfű    ...         .1. 1018 

Balzsamom  ....  I.  167 

Balzsamomos    ....  I.  167 

Balzsamomtartó    .    .     .  I!I.  476 

Baizsaraoz I.  167 

Balzsamum I.  167 

Balyita I.  165 

Balyó I.  274 

Balyók I.  274 

Balyókás I.  274 

Bámászkodik     ....  I.  167 

Bambó I.  168 

Bámít I.  167 

Bámítás I.  167 

Bámul I.  167 

Bámulás I.  167 

Bán :  banus      ....  I.  172 

Bán :  behandeln    ...  I.  169 

Bán :  bedauern     ...  I.  168 

Bána? I.  169 

Bánadalom I.  1C9 

Bánás I.  169 

Bánat :  schmerz    ...  I.  17U 

Bánat:  beleidigen     .     .  1.  171 

Bánat :  bereuen  machen  I.  169 

Bánatos I.  170 

Bánatoskodik   ....  I.  170 

Banda 1.  172 

Bandér I.  173 

Bandsal I.  173 

Bánik I.  169 

Bank I.  173 

Banka 1.  173 

Bankó :  kriicke      ...  II.  677 

Bankó :  bankospiel   .    .  I.  173 

Bánkódás I.  170 

Bánkódik I.  170 

Bankos :  mit  einer  krücke 

versében  .     .    I.  173,  II.  677 

Banki-ot I.  173 

Bánol I.  171 

Bánom-bánom ....  I.  169 

Bánság I.  172 

Bánt I.  171 

Bántalom I.  171 

Bántás I.  171 

Bántat I.  171 

Bántatlan     .....  I.  172 

Bántódás I.  172 

Bántódik I.  172 

Bántogatás I.  172 

Bántogat I.  172 

Bántóul I.  172 

Bántságos I.  172 

Banya I.  173 

Bánya I.  173 

Bányai I.  174 

Bányai  só II.  1583 

Bányás I.  174 


Bányás  mester 
Bányász  .     . 
Bányászat    . 
Bányászcsákány 
Báiiyászi  .     . 
Bányászi  nedvesség 
Bányászlegény 
Bányászna    . 
Bányásznatermő 
Bányászság  . 
Bányaváros  . 
Bányazöld     . 
Bányol     .     . 
Bánnya    .     . 
Bapka .     .     . 
Bár      ... 
Baraboly .    . 
Barack     .     . 
Barackfa  .     . 
Barackmagolaj 
Baracktorta  . 
Barackvirágszín 
Baralintos     . 
Bárány     .     . 
Báránybőr    . 
Báránycsücs 
Bárányfogó  . 
Bárányhús    . 
Bárányka 
Bárányláb     . 
Báránynyelv 
Bárányocska 
Bárányos 
Bárányozik  . 
Bárányugrás 
Bárányüröm 
Baraszk    .     . 
Barát  .     .     . 
Barátasszony 
Barátcsuklya 
Barát  feje     . 
Barátház  .     . 
Baráti .     .     . 
Baráti  szerzet 
Barátkápa     . 
Barátkozás  . 
Barátkozik    . 
Barátmony   . 
Barátmonyfü 
Barátnő    .     . 
Barátocska   . 
Barátos    .     . 
Barátparéj    . 
Barátruha 
Barátság  .     . 
Barátságos    . 
Barátságos  levél 
Barálságtalanság 
Barátszín .     .     . 


II.  787 
I.  174 
I.  174 
I.  371 
I.  174 

II.  939 

II.  558 
I.  174 

III.  598 
I.  174 

III.  1013 
III.  1286 

I.  174 

I.  173 

I.  186 

I.  188 

I.  175 

I.  176 

I.  733 

n.  1107 

III.  719 

III.  247 

I.  175 

I.  175 

I.  312 

I.  396 
I.  876 
1. 1521 
I.  176 

II.  497 
II.  1025 


176 
176 
176 


III.  843 
III.  900 
I.  175 
I.  176 
I.  130 
I.  465 
I.  957 
1. 1365 
I.  178 
III.  209 
II.  107 
I.  179 
I.  178 

II.  868 
1. 1018 

II.  990 
I.  179 

I.  179 
II.  1233 

II.  1479 
I.  179 
I.  180 

II.  599 
I.  180 

III.  247 


Barátszínü ín.  247 

Baráttánc III.  422 

Barázda I.  180 

Barázdabillegető    ...  I.  230 

BarázdabilliJgető    madár  II.  647 

Barázdabillegtetö  ...  I.  2.S0 

Barázdál I.  180 

Barázdálás I.  180 

Barázdás I.  180 

Barázdol I.  180 

Barbarizál I.  180 

Barbáros I.  180 

Barbárusság      ....  I.  180 

Barbél I.  285 

Barcag I.  180 

Barcagás I.  180 

Barcog I.  180 

Bárd I.  180 

Bárdol I.  181 

Bárdolatl.an I.  181 

Bárdoló  fejsze  ....  I.  787 

Bárdos I.  181 

Bárdamentum  ....  I.  181 

Bárha 1.1218 

Barilla I.  181 

Barjám I.  181 

Barka I.  181 

Bárka I.  181 

Bárkabér I.  211 

Barkács I.  182 

Bárkás I.  182 

Bárkász I.  182 

Barkáz I.  182 

Barkó 1.  182 

Barkóca I.  182 

Barkócafa I.  733 

Barlang I.  182 

Barlangbeli 1.  182 

Barlangocska    ....  I.  182 

Barlangos I.  182 

Barmocska I.  184 

Barmos I.  184 

Barna I.  182 

Barnapiros  szín     .     .     .  III.  250 

Barnás I.  182 

Barna  szín III.  277 

Barnít I.  183 

Báró I.  183 

Barom I.  183 

Baromállás I.  74 

Baromállat I.  77 

Baromálló  hely    ...  I.  1392 

Barombeli I.  183 

Barombélnézés ....  II.  983 

Baromelhajtás  ....  1. 1263 

Baromelhajtó    ....  1. 1263 

Baromélö  föld  ....  I.  985 

Baromember     ....  I.  626 

Baromü I.  842 


BAROMG YOGYÍTÓ  -  BECSÜLETLEN 


15 


Baromgyógyitó      .     .     . 

L  1171 

Baronihajtó  malom   .     . 

IL   675 

Baromi 

L    184 

Baromkergetö  bogár .    . 

1.    261 

Baromkóst 

U.    375 

Baromlopó 

n.    627 

Barommaró  bogár     .     . 

L    261 

Baromnyáj 

n.  1001 

Baromól 

U.  1107 

Baromorvos 

IL  1142 

Baromorvosló   .     .     .     . 

IL  1142 

Baromostobán  .     .     . 

II.  1144 

Baromölő  fű     ...     . 

1. 1018 

Baromörzö 

II.  1184 

Barompásztor    .     .     . 

U.  1245 

Barompásztorság   .     . 

II.  1245 

Barompokróc     .     .     . 

II.  1306 

Baromság     .... 

I.    184 

Baromtartás      .     .     . 

m.    473 

Baromtartó  .... 

m.    476 

Baromvásár .... 

lU.  1027 

Barona 

I.    291 

Báróság    

I.    183 

Barroka 

II.  1240 

Bartos 

I.    184 

Barsalikom  .... 

I.    190 

Bársony 

I.    184 

Bársonyfesték   .     .     . 

I.   835 

Bársonyfestő  csiga 

I.    420 

Bársonyfestö  nedvesség 

IL    940 

Bársonymetszö.     .     . 

11.    802 

Bársonyos    .... 

L    184 

BársoQyszép      .     .     . 

m.    185 

Bársonyszín  .... 

UI.    247 

Bársonyszínű     .     .     . 

m.    247 

Bársonyszoknya     .     . 

m.   289 

Bársonyvirág    .     .     . 

III.  1 190 

Basa 

I.    184 

Basarózsa     .... 

U. 1469 

Basilikom     .... 

I.    190 

I.    184 

Básta  szekere   .    .    . 

.    IIL    132 

Bástya 

I.    185 

Bástyás 

I.    185 

Bástyáz 

I.    185 

Bástyázás     .... 

I.    185 

Bat 

.       I.    298 

Batalion 

I.    185 

Batka 

I.    186 

Batkácska     .... 

.      I.    186 

Bató 

I.    186 

Batog  ...... 

I     155 

Batok,  bálok    .     .     . 

I.    155 

Bátor :  wohlan      .     . 

I.    188 

Bátor :  kühn     .     .     . 

I.    186 

Bátorít 

.       I.    186 

Bátorítás 

I.    186 

Bátorkodás   .... 

I.    187 

Bátorkodik    .... 

.       I.    186 

Bátorkodtál I.    187 

Bátorkodik 1.    187 

Bátoron I.    188 

Bátorság I.    187 

Bátorságos I.    187 

Bátorsíigosít I.    188 

Bátorságtalan    ....  I.    188 

Bátor  szívű III.    265 

Bátortalan I.    188 

Bátortalanság    ....  I.    188 

Bátortalan  szív      .     .     .  III.    265 

Bátorul I.    188 

Bátran I.    188 

Bátron I.    188 

Bátur I.    186 

Bátya I.    189 

Bátyácska I.    189 

Bátyai I.    189 

Bátyaság I.    189 

Batykó I.    189 

Batyküság I.    189 

Báttya I.    189 

Bául I.    167 

Bávázkodik I.    167 

Bávol I.    167 

Bávos I.    160 

Bavnl,  bávul     ....  I.    167 

Bazilikus L    190 

Bazilikuskígyó  ....  II.    304 

Bazsalikom I.    190 

Bazsalikomfű    ....  1. 1018 

Be:  wie 1.    190 

Be,  bé :  hinein      ...  I.    203 

Beábráz I.        4 

Bead I.       9 

Beadás I.      10 

Beajánl I.      33 

Beakad I.     35 

Beálarcoz L    116 

Bealkonyodás   ....  I.     59 

Bealkonyodik    ....  I.      59 

Bealkot 1.     64 

Beáll I.     68 

Beállat I.      75 

Beállít I.      79 

Beállítás L     79 

Beapad I.      98 

Beavat I.    115 

Beárkol I.    121 

Beármol I.    361 

Beárnyékoz I.    120 

Beárt I.    124 

Beárul I.    107 

Beás I.    125 

Beavat I.    139 

Beavik I.    138 

Beázik L    149 

Beballag L    165 

Bebalzsamoz     ....  I.    167 


Bebámol I.    168 

Bebeszéli I.   220 

Bébic I.    190 

Bebocsát I.    254 

Bebocsátás I.   254 

Bébor I.    228 

Beborít I.    287 

Beborítás I.    287 

Beborítdogál      ....  I.    288 

Beborítkozik      ....  I.    288 

Beboronál I.    29] 

Beboronálás      ....  I.    291 

Beborul I.    289 

Bebotlik I.    300 

Bebotol I.    300 

Beboroz L    313 

Beborozik i.    313 

Bebujdosik I.    323 

Bebújik I.    321 

Bebujtat I.    324 

Beburkondozik ....  I.    289 

Bebzonár I.    190 

Becs I.    190 

Bécs I.    194 

Becsap I.    379 

Bécsédelem I.    191 

Bécsédelmes     ....  I.    191 

Becseppent I.    409 

Becserget I.    413 

Becses I.    191 

Bécsi  fű I.  1018 

Becsillámlik I.    428 

Becsinál I.    432 

Becsinálás I.    432 

Bécsi  retek II.  1427 

Bécsméréz I.    191 

Beeső' I.    194 

Becstelen 1.    191 

Becstelenedik    ....  I.    191 

Becstelenít I.    191 

Becstelenítés     ....  I.    191 

Becstelenkedik ....  I.    191 

Becstelenség     ....  I.    191 

Becstelenül 1.    192 

Becsuk L    464 

Becsúsz I.    467 

Becsúszdogál    ....  I.    469 

Becsúsz-mász    ....  II.    705 

Becsúsztat I.    470 

Becsű :  hülsenfrucht .     .  I.    194 

Becsű :  wert     ....  I.    190 

Becsű :  getreidemass     .  I.    195 

Becsül I.    192 

Becsülés I.    193 

Becsület I.    193 

Becsületes I.    193 

Becsületesen     ....  I.    193 

Becsületesség    ....  I.    194 

Becsületlen I.    194 


16 


BECSÜLETLENSÉG-BEHOMÁLYOSÜDIK 


Biiesületlenség  ....  I.  194 

Becsületlenül    ....  I,  194 

Becsülhetetlen  ....  I.  19.3 

Becsülő I.  194 

Becsülő  szeretet    .     .     .  III.  223 

Becsületlen I.  194 

Becsültét I.  194 

Becsüs  :  nicht  proletár  .  I.  194 

Becsüs :  würdig     ...  I.  191 

Biicsütlen I.  194 

Becsütlenség     ....  I.  194 

Bedagaszul I.  541 

Bedeliom I.  195 

Bedeszkáz I.  499 

Bednár I.  259 

Bedobol I.  513 

Bedől I.  529 

Bedug I.  540 

Bedugás I.  540 

Bedugaszol I.  541 

Bedugaszt I.  541 

Bedugaszlal I.  541 

Bedugaszul I.  541 

Bedugdos 1.  542 

Bedugó I.  540 

Bedugódik I.  542 

Bedugogat 1.  542 

Bedugul I.  542 

Bedugulás I.  542 

Beég I.  222 

Beéget I.  661 

Beejt I,  587 

Beelegyedik I.  Ö05 

Beenyészik I.  645 

Beér I.  657 

Beered I.  667 

Beereszkedik     ....  1.  671 

Beereszt I.  669 

Beeresztés I.  669 

Beérkezik I.  660 

Beesett I.  696 

Beesik I.  696 

Beesküszik I.  691 

Beesküttet 1.  693 

Beesteledik I.  705 

BeiJsz I.  710 

Beevez I.  722 

Befaggat  ..'....  I.  757 

Befagy I.  747 

Befakaszt I.  756 

Befal I.  759 

Befalat 1.  759 

Befarkall.    .....  I.  771 

Befedett  tornác     .    .    .  III.  712 

Befedező I.  971 

Befejérít I.  786 

Befejez I.  963 

Befejezés I.  963 

Befelel I.  811 


Befelelés I.    811 

Befellegesedik  ....  I.    814 

Befellegzik I.    814 

Befér I.    823 

Beférhetöség      ....  I.    823 

Beférkezik     ....  I,    824 

Beférkeztet I.    825 

Befértet I.    825 

Befertűztet I.    832 

Befest I.    834 

Befeszít I.   838 

Befészkelődik    ....  I.    837 

Beflastromoz     ....  I.    861 

Befog I.   868 

Befogad I.   881 

Befogadás I.    881 

Befogadatian     ....  I.    881 

Befogadó I.   881 

Befoganszik I.    887 

Befogás I.    868 

Befogható I.    868 

Befoglal I.    889 

Befoglalás I.    889 

Befogó I.   868 

Befold I.    904 

Befoly I.    908 

Befolyás I.    908 

Befolytat I.    916 

Befon I.    916 

Befonnyaszt      ....  J.   922 

Beforrad I.    944 

Beföd I.    968 

Befödelez I.    970 

Befödés I.   969 

Befödetlen I.   969 

Befödöz I.   971 

Befödözget I.   972 

Befödözik I.    972 

Befökötőz II.   434 

Befú I.   996 

Befúr I.  1002 

Befut I.  1008 

Befutannik 1. 1010 

Befútat I.    997 

Befúvás I.    996 

Befüggeszt 1. 1035 

Befül 1. 1040 

Befűt 1. 1041 

Befűz 1. 1048 

Beg '  I.    190 

Bég:  türkischer  edelmann  I.    195 

Bég:  blöcken    ....  I.    195 

Begányol 1. 1061 

Begárgyáz I.  1065 

Begátol I.  1067 

Begazol 1.1070 

Begázol 1. 1076 

Begázolódik 1. 1076 

Begazosit 1. 1070 


Begazoz I.  1070 

Bégés I.    195 

Béget I,    195 

Bégetés I.    195 

Béglerbég I.    195 

Begombol I.  1095 

Begombolyit     ....  1.  1096 

Begy I.    196 

Begyak 1.  1133 

Begyakdos 1.1134 

Begyepei 1.1161 

Begyöpesül I.  1161 

Begyepül 1.  1161 

Begyermckszaroz  .     .     .  III.      83 

Begyes I.    196 

Begyesen I.    196 

Begyeszt I.    196 

Beggyeszt I.    196 

Begyújt I.  1194 

Begyűjt 1  1200 

Begyűl 1.  1203 

Begyülekezik     ....  I.  1205 

Beh,  béh I.    190 

Behág I.  1234 

Behajít 1  1253 

Behajókáz I.  1257 

Behajol I.  1258 

Behajt I.  1263 

Behall I.  1284 

Behálól I.  1292 

Behány I.  1309 

Behártyásul I.  1335 

Behat I.  1351 

Behatalmazik    ....  I.  1355 

Behatás 1.  1351 

Behatható I.  1355 

Behatik 1.1351 

Beható 1. 1351 

Behavaz I.  1462 

Beházasodik     ....  I.  1376 

Beheged 1.  1383 

Behéjaz,  behéjáz  ...  I.  1389 

Behéjazás  :  incruslalio  .  I.  1389 

Behéjazás:  überdachung  I.  1389 

Behelyheztet     ....  I.  1403 

Beheveredik     ....  1. 1416 

BeheverBszik     ....  1. 1416 

Behí I.  1418 

Behimez 1. 1431 

Behinárlik I  1434 

Behint I.  1433 

Behirdet I.  1438 

Behivat I.  1420 

Behizelkiidik     ....  1.  1461 

Behódol 1. 1464 

Behódoltat 1.  1465 

Behódoltatás     ....  I.  1465 

Behomályosit   ....  I.  1478 

Behomályosodik    ...  I.  1478 


BEHOMÁLYOZ— BELEDUG 


17 


mályoz      ....  I.  U79 

üilít I.  U79 

inoruU l.íiSÍ 

vá 1.  U8i 

idás 1.1485 

rdozkodás      ...  I.  1488 

idozkodik.     .     .     .  1.1488 

rdozóskodik   ...  I.  1489 

isad 1.1491 

ipad 1.1494 

ipaszt 1. 1494 

1. 1500 

atal 1.1501 

rpent I.  1508 

.ny 1.1514 

íehúnyik I.  1515 

{ehúnyódik I.  151ö 

Jeidéz 1.1534 

Jeigazít I.  1550 

Jeigazodik 1. 1551 

Jeiható 1.1629 

Jeihl I.  1560 

Jeihlet 1.1560 

Seiktat I.  1564 

Seiktatás I.  1564 

Jeiktató  pénz  ....  II.  1269 

ieillik 1.1566 

Beindítás 1. 1581 

Jeindul 1.1683 

íeint 1.1694 

Jeír 1.1599 

Mramodik I.  1606 

Beírás I.  1599 

Beírat 1.  1602 

Jeíratás I.  Ifi03 

Beíszík I.  1628 

ieívódik 1. 1634 

Beizen I.  1650 

Bejár ü.        9 

Sejáró U.        9 

Bejáró  üt UI.    870 

Bejárulható II.      21 

Bejegyez II.     31 

Bejelent II.      38 

Bejö II.      56 

3e  jődögél II.      59 

Bejövés II.      56 

Bejövet II.      56 

Bejövetel II.      56 

Bejt I.    3U7 

Bejut U.      67 

Béka I.    196 

Békafü 1.1018 

Békakakogás     ....  II.     80 

Bekákolbákol    ....  II.      81 

Békakő II.    385 

Bekakucsol II.      81 

Békalen U.    574 

Békalencse U.    574 

M.   KYELVTÖBT.   SZÓTÁB. 


Békaliliom    . 

Bekandíkálás 

Békanép  . 

Békanyál . 

Bekap .     . 

Bekapál    . 

Bekapálás 

Bekapcsol 

Bekúrpítoz 

Békasó 

Békaszó    . 

Békatekenő 

Béka\árág 

Béke    .     . 

Békebírság 

Bekel  .     . 

Békéihetetlen 

Békélkedik 

Békéli  .     . 

Békéilés   . 

Békélletlenség 

Békéllík    . 

Békéllkedés 

Békéllődés 

Békéltet    . 

Békéltetés 

Békéltető 

Beken  .     . 

Bekér  .     . 

Bekéredzik 

Bekereng. 

Bekeretezik 

Bekerít 

Bekertel  . 

Bekertelés 

Bekerül 

Bekerültél 

Békés,  békés 

Békeség    . 

Békeségbontó 

Békeségjárás 

Békesség .     . 

Békességes   . 

Békességes  szenvedés 

Békességesvolta 

Békességszerzés 

Békességszerzö  vessző 

Bekeszkenödík 

Bekeszkenőzik 

Békételen 

Békételenség 

Békételenül  . 

Békétlen  .     . 

Békétlenség  . 

Bekever    .     . 

Bekeveredík . 

Bekeverődik 

Bekeverödzik 

Bekísért  .  . 


II.  610 

II.  96 
II.  965 
II.  1011 
11.  201 

n.  106 

II.  106 

II.  111 

II.  183 
II.  1583 

III.  271 
111.  523 
III.  1190 

I.  197 

I.  240 

II.  160 

I.  198 

I.  198 

1.  197 


I.  198 

I.  198 

I.  197 

I.  198 

I.  198 

I.  199 

I.  199 

I.  199 

II.  189 

II.  212 

II.  213 

II.  226 

II.  215 

II.  237 

II.  246 

II.  246 

II.  239 

II.  241 

I.  199 

I.  199 

I.  279 

n.  15 

I.  199 

I.  199 

III.  180 

III.  963 

III.  207 

III.  1125 

II.  267 

I.  200 

I.  200 

I.  200 

I.  200 

I.  200 

I.  200 

II.  278 

II.  279 

II.  279 

II.  280 

II.  316 


Bekiván 

Bekkenő 

Békló  . 

Béklyó 

Béklyós 

Békó  . 

Békólás 

Békólat 

Bekommendál 

Bekoppant 

Bekormoz 

Bekorosmál 

Békóz .  . 

Beköltözés 

Beköltözik 

Beköpenyegez 

Beköppölyöz 

Beköszön . 

Beköszönt 

Beköszöntés 

Beköt  .     . 

Bekötelez 

Bekötés    . 

Bekötetlen 

Bekötődík 

Bekötöz    . 

Beköttet    . 

Beközelget 

Bekulcsol 

Bekulcsolódík 

Bekullog  . 

Beküld     . 

Beküldél  . 

Beküldet  . 

Bekürtöl  . 

Bél .     .     . 

Belak  .     . 

Belakatol 

Bélbontó  . 

Belez   .     . 

Beles   .     . 

Bélda  .     . 

Béldeszka 

Bele,  belé 

Beleagg    . 

Beleakad  . 

Beléakadálykodík 

Beléakaszt 

Beléakasztal 

Belebeszéll 

Belébocsát 

Belébojtorodik 

Beléböfög 

Belebög    . 

Belebújik  . 

Belecsepegetés 

Belecsepegtet 

Belécsomóz  . 

Beledug    .    . 


II.  319 

I.  308 

I.  200 

I.  200 

I.  200 

I.  200 

I.  200 

1.  200 

U.  338 

II.  364 

II.  369 

II.  370 

I.  200 

II.  174 

II.  174 

II.  408 

II.  409 

II.  419 

II.  420 

II.  420 

II.  423 

II.  430 

II.  424 

II.  424 

II.  435 

II.  436 

II.  438 

II.  458 

II.  466 

II.  467 

II.  468 

II.  483 

II.  483 

II.  484 

II.  490 

I.  200 

II.  510 

II.  514 

I.  279 

I.  309 

I.  309 

U.  1261 

I.  498 

I.  203 


22 
35 
36 
38 
39 


I.  220 

I.  254 

I.  265 

I.  307 

I.  303 

I.  321 

I.  408 

I.  408 

I.  449 

I.  540 


UI 


18 


BELEELEGYIT— BENÉZ 


Beleelegyít   .     . 

I. 

Beléereszt    .     . 

I. 

Beléesik  .     .     . 

I. 

Belefojlódik  .     . 

I. 

Beléfú      .     .     . 

I. 

Belefúr     .     .     . 

I, 

Belegariízdálkodik 

I. 

Belegázol 

1. 

Béleget    .     .     . 

1. 

Belegetés      .     . 

1. 

Belegyít   .     .     . 

I. 

Belegyömöszöl . 

I. 

Beléhagy .     .     . 

I. 

Belehal     .     .     . 

1. 

Beleharap     .     . 

I. 

Beleheli    .     .     . 

.     11. 

Belehint  .     .     . 

1. 

Beleiktet  .     .     . 

1. 

Belekap    .     .     . 

.     II. 

Belekever     .     . 

II. 

Belekeveredik    . 

II. 

Belekötelez  ,     . 

II. 

Belekötelezés     . 

II. 

Beleköleló'dzik  . 

II. 

Belékulcsol   .     . 

II. 

Bélel    .... 

I. 

Beleleheli     .     . 

II. 

Belelő.     .    .    . 

II. 

Belelepik .     .     . 

II. 

Belemetsz     .     . 

II. 

Belén :  bilsenkrau 

I. 

Belén  :  auerochs 

I. 

Beléncs    .     .     . 

I. 

Belénd  :  bilsenkraut 

I. 

Belénd  :  auerochs 

I. 

Beléndes  .... 

I. 

Beléndesség .     . 

I. 

Beléndesül    .     . 

I. 

Beléndezés  .     . 

I. 

Beléndezkedik  . 

I. 

Beléndfü  .     .    . 

I. 

Beléndfüves .     . 

I. 

Beléndmagolaj  . 

II, 

Belenemz     .     . 

li. 

Belenyom     .     . 

II. 

Beleölt     .     ,     . 

II. 

Beléoltás . 

11. 

Beleolvaszt  .     . 

11. 

Beleöl      .... 

II. 

Belep  .... 

II. 

Beleped    .     .     . 

II. 

Belepödez     .     . 

II. 

Belepcdik      .     . 

II. 

Belepüdz  .     .     . 

11. 

Belépés     .     .     . 

II. 

Belepeszt .     .     . 

II. 

Belepez    .     .     . 

II. 

Belépik    .     .     . 
Beleragad     .     . 

11. 
II. 

608 

Belerakodik . 

669 

Béliís  .     .    . 

696 

Bélés    .     .     . 

900 

Béliisko    .     . 

996 

Belcsleg-belé 

1002 

Belesuppan  . 

1064 

Belesül     .     . 

1076 

Belesülyed    . 

208 

Belesüllyeszt 

208 

Belesüt     .     . 

606 

Belészakad    . 

1184 

Beleszáll  .     . 

1239 

Belésziígez    . 

1267 

Beleszokik    . 

1325 

Beleszól    .     . 

562 

Beleszólás 

1433 

Belészökellik 

1564 

Belétakar.     , 

101 

BeléteddiJgiil 

278 

Beletekint     . 

279 

Belétekintés  . 

430 

Beletér      .     . 

430 

Beletesz    .     . 

436 

Belétoly    .     . 

466 

Belétoszogat . 

202 

Beletölt     .     . 

562 

Beletör     .     . 

630 

Beletörik  .     . 

579 

Belelövik .     . 

800 

Beleüt .     .     . 

208 

Beleütközik  . 

310 

Belever     .     . 

229 

Beléverdődik 

208 

Belevereködik 

310 

Belevés     .     . 

208 

Belevesz   . 

208 

Beleveszt . 

208 

Belevet     .     . 

208 

Belezabáll     . 

209 

Belezárol .     . 

1018 

Belezavar 

1018 

Bíilözna    .     . 

1107 

Bélfájás   .     . 

960 

Bélfájó    .     . 

1052 

Bélfonál  .     . 

1116 

Bélifájó    .     . 

1116 

Belincs     .     . 

1119 

Bclind.     .     . 

1173 

Beljebb     .     . 

676 

Bélkerék  .     . 

576 

Béllantorna  . 

577 

Bélleg  .     .     . 

577 

Béllel  .     .     . 

578 

Béllelt  süveg 

579 

Béllés .     .     . 

579 

Bélléses   .     . 

578 

Bélletlen  .     . 

579 

Béllett.     .     . 

1354 

Belobbant 

II.  1366  Belop  .     .     . 

I.    201  Belopódzik    . 

I.    202  Belő     .     .     . 

I,    202  Belől    .     .     . 

I.    204  Belölvaló. 

11.1613  Belőtet     .     . 

II.  1617  Belövöldöz    . 

11.  1622  Bélpoklos      . 

11.  1623  Bél  pokol  .     . 

II.  1619  Bélrágás  .     . 

III.      26  Belső,  bélsö . 

III.      51  Belső  betegség . 

III.    114  Belsőbbvaló. 

III.    285  Belsöségesen 

III.    275  Belső  szózat. 

III.    275  Belső  tanács 

111.    326  Belső  titkos  tanács 

III.    382  Bélszü  .     . 

III.    623  Bélszüpecsünye 

Ili.    517  Béltekerö.     . 

III.    517  Belül    .     .     . 

III.    568  Bélya  .     .     . 

III.   616  Bélyeg     .     . 

III.    695  Bélyt'ges  .     . 

III.    702  Bélyggez  .     . 

III.    542  Bélyegezés    . 

III.    744  Bélyügsütő    . 

III.    748  Bélyegütő 

III.    771  Bélyegvas     . 

111.    905  Bélyegző  vas 

111.    909  Bemarkol 

III.  1060  Bemárt     .     . 

III.  1065  Bemász    .     . 

III.  1066  Bemászdügál 

III.  1082  Bemászkál    . 

III.  1084  Bemázol  .     . 

III.  1095  Bemázolás    . 

111.1137  Bémbel     .     . 

111.  1258  Bemén     .     . 

III.  1269  Bemcndegel . 

III.  1274  Bemiínés  .    . 

209  Bemenet  .     . 

751  Bemenetel    . 

753  Bemerít    .     . 

917  Bemerül   .     . 

753  Bemeszel .    . 

229  Bemetsz   .     . 

310  Bemocskol    . 

204  Bemocskolódik . 

221  Bemocskondás 

522  Bemocskosodik . 

209  Bemohozik    . 

202  Bemond   .     . 

II.  1627  Bemutat  .     . 

1.    202  Bemutatás    . 

1.    203  Ben     ... 

1.    203  Béna    .     .    . 

I.    203  Bénaság  .     . 

II.    619  Benéz  .     .     . 


I. 


BENG-BERZENKKDIK 


19 


eng    . 

I.    210 

ignge  .     .     . 

I.    210 

énit   .     .     . 

I.    210 

énitás     .     . 

I.    210 

enn   .    .     . 

I.    206 

énna,  bénná 

I.    210 

lenned    .     . 

I.    208 

íenneszül 

.    III.    351 

tennetek .     . 

I.    208 

tenneteket   . 

I.    208 

ienneterem  . 

.    III.    590 

iennijtt    .     . 

I.    208 

Sennevaló 

.    III.    950 

)ennevan 

.    III,    940 

íennevesz     . 

.    ni.  1084 

ieunlakik     . 

11.    509 

Jennreked    . 

.     11. 1392 

íennsül    .    . 

.     II.  1617 

íennsüt   .     . 

II.  1619 

Sennszakajt . 

III.      33 

íenntilt    .     . 

m.    664 

ienntiltás 

.    lU.    664 

iennünk  .     . 

ni.    208 

Bennünket    . 

III.    208 

íennvan  .     . 

III.    940 

Jenő    .     . 

II.    994 

3énul  .     .    . 

I.    210 

Bénulás    .     . 

I.    210 

Benválaz.     . 

II.  1012 

Benyargal 

II.  1015 

Benyel      .     . 

II.  1021 

Benyer     .     . 

II.  1029 

Benyom    .     . 

11.  1052 

Benyomás     . 

II.  1052 

Benyomorodik 

II.  1069 

Beíiyomot     .     . 

II.  1059 

Benyomotik  . 

II.  1060 

Benyomtat    . 

II.  1061 

Benyújt    .     . 

11.  1082 

Benvúl     .     .     . 

II.  1084 

Beolt    .     .     . 

11.1116 

Beoltás     .     . 

II.  1116 

Beoltogat .     . 

U.  1117 

Beolvad    .     .     . 

U.  1118 

Beoraol     .     . 

II.  1124 

Beorozkodik . 

II.  1129 

Beüklel    .     .    . 

n.  1168 

Beölel.     .     .     . 

II.  1172 

Beöltó'dik      .     . 

n.  1176 

Beöltözik .     . 

II.  1176 

Beöiit  .     .     . 

II.  1179 

Beöntés    .     . 

II.  1179 

Beöntet     .     . 

II.  1181 

Beötletik  .     .     . 

n. 1206 

Beötlik     .     .     . 

II.  1205 

Beövedz   .     .     . 

II.  1208 

Beövedzik     .     . 

II.  1208 

Bepádimentomoz  . 

U. 1213 

Bepárkányoz 

n. 1239 

Bepecsétel     . 
Bepecsétlés  . 
Beperdül  .     . 
Bepókál    .     . 
Bepókhálóz  . 
Bepokrócozás 
Bepólál     .     . 
Bepóláz    .     . 
Bepólikál .     . 
Bepolkáz  .     . 
Beponyváz    . 
Bepökés    .     . 
Bepuskáz .     . 
Bér,  bér :  ledei 
Bér :  preis    . 
Beragad   .     . 
Beragaszt 
Berajszol .     . 
Berak  .     .     . 
Berakodik 
Berakos    .     . 
Berakoskodik 
Beráncol  .     . 
Beránt :  rösten 
Beránt:  einziehen 
Bérbeadás 
Berbécs    . 
Berbécshús 
Berbegés .     . 
Berbénce .     , 
Berbiitélés 
Bérbitel,  brrbitél 
Berbitélés 
Bérc     .     .     . 
Béres  .     .     . 
Berdó  .     .     . 
Bérecskc  . 
Bereg:  hain  . 
Bereg:  rinde 
Beregtet   .     . 
Berek  .     .     . 
Bereked    .     . 
Berekedés 
Berekedez     . 
Beríikedezés  . 
Berek  ejt   .     . 
Berekenye    . 
Berekényefa . 
Berekes    .     . 
Berekeszkedik 
Berekeszt 
Berekesztés  . 
Berekesztő    . 
Berekesztödik 
Berekinye 
Berekona 
Berekonya    . 
Bérel :  fiiftern 
Bérel :  mieten 


II. 
11. 
II. 


II. 
I. 
II. 
II. 
U. 


II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 

n. 
I. 
I. 
I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 


1257 

Berena     .    .     . 

1268 

Berendel  .     .     . 

1275 

Berenice  üstöke 

1304 

Berenza  .     .     . 

1291 

Berepül    .     .     . 

1306 

Béres  .    .     .     . 

1306 

Béres  ház    .     . 

1307 

Béres  legény     . 

1307 

Béres  munka    . 

1304 

Béres  munkás  . 

1312 

Béres  pásztor   . 

1324 

Béres  szállás     . 

1341 

Béres  szolga 

311 

Béréta.     .     .     . 

210 

Beretra.  bérétra 

1354 

Beretrás  .     .     . 

1357 

Beretrom .     .     . 

1360 

Beretva    .     .     . 

1363 

Beretvakés    .     . 

1366 

Beretvakő     .     . 

1367 

Beretvál  .     .    . 

1367 

Beretváldogál    . 

1369 

Beretválkozik    . 

1373 

Bergamot .     .     . 

1371 

Bergmester  .     . 

14 

Bérbe  .     .     .     . 

212 

Beringezia    .     . 

1521 

Berke  .     .     .     . 

212 

Berke  .     .     .     . 

213 

Berkenve      .     . 

212 

Berkes      .     .     . 

212 

Berkézik  .     .     . 

212 

Berkinye  .     .     . 

213 

Bérmál     .     .     . 

213 

Bérmálás.     .     . 

213 

Bérmálkozik 

211 

Berohan  .     .     . 

213 

Berohanás    .     . 

213 

Beromlik  .     .     . 

213 

Beromol  .     .     . 

213 

Beront      .     .     . 

1391 

Berostélyoz  .     . 

1392 

Berögzik  .     .     . 

1393 

Berök  .... 

1393 

Beröpös    .     .     . 

1393 

Bersen      .     .     . 

215 

Bért  vevő     .     . 

733 

Berten      .     .     . 

214 

Bertű  .... 

1394 

Berúg  .... 

1395 

Berugaszkodik  . 

1395 

Berusnyít      .     . 

1395 

Berútít      .     .     . 

1397 

Berútítás  .     .     . 

215 

Bervéng   .     .     . 

215 

Bervéngfft     .     . 

215 

Berving    .     .     . 

202 

Berzenkedés 

211     i 

Berzenkedik 

I. 

291 

II. 

1408 

III. 

902 

1. 

314 

11. 

1415 

I. 

211 

I. 

1365 

11. 

558 

II. 

893 

11. 

896 

II. 

1245 

111. 

55 

III. 

291 

I. 

214 

I. 

214 

I. 

214 

I. 

214 

I. 

214 

II. 

247 

II. 

385 

I. 

214 

I. 

215 

I. 

215 

I. 

215 

II. 

787 

I. 

215 

I. 

215 

I. 

240 

I. 

215 

I. 

215 

I. 

214 

I. 

215 

I. 

215 

I. 

216 

I. 

216 

I. 

216 

11. 

1446 

11. 

1446 

U. 

1453 

II. 

1453 

II. 

1456 

11. 

1464 

II. 

1471 

I. 

334 

11. 

1413 

1. 

216 

111. 

1124 

I. 

313 

I. 

313 

II. 

1476 

II. 

1477 

II. 

1483 

11. 

1484 

II. 

1484 

I. 

216 

I. 

1018 

1. 

216 

I. 

216 

I. 

216 

III* 


20 


BERZESZT-BETÖLT 


Börzeszt  .     .     . 

I.    216 

Beszegődik    . 

Berzseny .    .     . 

.       I.    216 

Beszegödtetés 

Berzsenyez  .     . 

I.    217 

Beszegődtség 

Besáncol  .     .     . 

.     II.  1503 

Beszéldegél  . 

Besároz    .     .     . 

.     11.1511 

Beszélget.     . 

Besavanyít    .     . 

.     11.  1525 

Beszélgetés  . 

Bese     .... 

I.    217 

Beszélgető     . 

Besegít     .     .     . 

II.  1536 

Beszélhető    . 

Besíílétedik  .     . 

II.  1560 

Beszéli     .     . 

Besetéü't  .     .     . 

II.  1561 

Beszéllés .     . 

Besetétül .     .     . 

II.  1562 

Beszéllésecske 

Besetétülés  .     . 

II.  1562 

Beszélléske  . 

Besgyeség    .     . 

I.    217 

Beszéllet  .     . 

Besiet  .... 

II.  1565 

Beszéllő   .     . 

Beslia.     .     .     . 

I.    217 

Beszentí'l 

Besóz  .... 

II.  1584 

Beszennyez  . 

Besózás    .     .     . 

11.  1584 

Beszerez  .     . 

Béső     .... 

II.    206 

Beszerkesztetés 

Besötétöl .     .     . 

11.1561 

Beszés.     .     . 

Besövényez  . 

II.  1601 

Beszí    .     .     . 

Beste   .... 

1.    217 

Beszíll      .     . 

Bestekura     .     . 

II.    474 

BesziniJl   .     . 

Bestia .... 

I.    217 

Beszinlés.     . 

Biistya      .     .     . 

I.    217 

Beszít  .     .     . 

Bestye      .     .     . 

I.    217 

Beszital    .     . 

Besudamlik  .     . 

II.  1605 

Beszivárkodik 

Besúg  .... 

11.  1606 

Beszivárkozik 

Besugall   .     .     . 

II.  1606 

Beszivárog    . 

Besúgat    .     .     . 

II.  1607 

Beszívat   .     . 

Besuhan  .     .     . 

II.  1608 

Beszoktat      . 

Besüllyed      .     . 

II.  1622 

Beszolgál  .     . 

Besüllyeszt  .     . 

II.  1623 

Beszolgáltat  . 

BesüUyeszthetetlen 

II.  1623 

Beszolgáltatás 

Beszádoz .     .     . 

III.      19 

Beszolgáltató 

Beszáguld     .     . 

III.      16 

Beszólít    .     . 

Beszalad  .     .     . 

III.      46 

Beszop      .     . 

Beszáll      .     .     . 

III.      50 

Besszoppunt . 

Beszállankozik  . 

III.      54 

Beszorít    .     . 

Beszállít  .    .     . 

III.      57 

Beszorul  .     . 

Beszámlál     .     . 

III.      67 

Beszorulás    . 

Beszánt    .     .     . 
Beszárad  .     .     . 

m.     77 
III.     86 

Besző  .     .     . 
Beszökdös     . 

Beszármazik 

III.      91 

Beszökollik   . 

Beszaroz  .    .     . 

III.      84 

Beszökik  .     . 

Beszéd      .     .     . 

I.    217 

Besztercei  szilv 

Beszed      .     .     . 

III,      99 

Beszurkod 

Beszédeeske ...     . 

I.    217 

Beszurkoz 

Beszédelés    .     . 

I.    219 

Beszüret  .     . 

Beszédes  .     .     . 

I.    219 

Betakar    .     . 

Beszedés  .     .     . 

III.     99 

Betakarás 

Beszédhinlci  .     . 

1. 1434 

Betakargat    . 

Beszéd  megvonása 

III.  1240 

Betakarít .     . 

Beszedő  .     .     . 

III.      99 

Betakarítás   . 

Beszédszoba .     . 

III.    284 

Betakaró .     . 

Beszédtörlejtü    . 

III.    761 

Betakarodik  . 

Beszeg      .     .     . 

III.    106 

Betakaródik  . 

Beszegés  .     .     . 

III.    106 

Betakartál    . 

Beszege/.  .    .     . 

III.    114 

Betámogat    . 

Beszegezödik 

III.    115 

Betántorodik 

III.  111 

m.  112 

m.  111 

I.  221 

I.  222 

I.  222 

I.  222 

I.  222 

I.  219 

I.  221 

I.  221 

I.  221 

I.  221 

I.  222 

III.  174 

III.  184 

m.  203 

III.  213 

I.  222 

III.  281 

I.  219 

III.  253 

III.  252 

III.  260 

III.  232 

III.  233 

III.  233 

III.  234 

III.  232 

III.  288 

III.  293 

III.  296 

III.  296 

III.  297 

III.  279 

III.  306 

III.  307 

lU.  312 

III.  317 

III.  317 

m.  319 

III.  325 

III.  325 

III.  323 

III.  243 

III.  341 

m.  343 

III.  361 

III.  382 

III.  382 

III.  384 

III.  385 

III.  385 

III.  382 

III.  386 

III.  388 

III.  388 

III.  413 

III.  414 


látó 


Betapaszt 
Betársalkodás 
Betaszít   . 
Betataroz . 
Betatarozás 
Beteg  .     . 
Beteg  ágy 
Betegágyas 
Betegedik 
Betegen    . 
Beteges    . 
Betegesedik 
Betegüsít . 
Betegeskedés 
Betegeskedik 
Betegesül 
Betegeszik 
Beteg  ház 
Betegít 
Betegkenés 
Betegl  .     . 
Beteglik   . 
Betegség  . 
Betegséghez 
Betegszik 
Betegül 
Betek  .     . 
Beteker     . 
Betekeredik 
Betekerget 
BetekerkíJzés 
Betekint   . 
Betekintél 
Betel    .     . 
Betelés     . 
Betelik     . 
Betelhetetlen 
Betelhetetlen 
Beteljesedés 
Beteljesedik 
Beteljesít . 
Beteljesítés 
Beteljődik 
Betemet    . 
Betér   .     . 
Betekeri!  . 
Betekesít  . 
Betijsz .     . 
Betétet 
Betétetődik 
Betetéz 
Belevés    . 
Betódul    . 
Betol    .     . 
Betoly .     . 
Betonika  . 
Betorkol   . 
Betö     .     . 
Betölt:  erfüllen 


BETÓLT-BIRKOZIK 


21 


Betölt:  erfüllt 
Betöltés    .     . 
Betöltbetetlen 
Betölthető 
Betör  .     . 
BetörekiJdik 
Betörés 
Betörik     . 
Belövik     . 
Betteg .     . 
Betuhad    . 
Beluhaszl 
Betúroz    . 
Bi^tü    .     . 
BíHűbeli  . 
BiHücske  . 
Betűnik    . 
Betünó's    . 
Betűöntő  . 
Betűr  .     . 
Betürakó . 
Betűs  .     . 
Betüvétek 
Betyár 
Betyárság 
Beundokít 
Beugordik 
Beuszamik 
Beúsztat  . 
Béü      .     . 
Beül     .     . 
Beültet     . 
Beüt     .     . 
Beülés 
Beütközik 
Beüz    . 
Bév      .     . 
Bevádol    . 
Bevádolás 
Bevág .     . 
Bevágtat  . 
Bevágy 
Beválaszt 
Bevall .     . 
Bevallás  . 
Bevár  .     . 
Bevarr 
Beveddegiil 
Bevehető  . 
Bevijhetös 
Bever  .     . 
Beverekedik 
Beverés    . 
Bevesz 
Bevet  .     . 
Bevétel 
Bevélelség 
Bevetés     . 
Bevétet 


III. 

529 

Bevétetettség 

III. 

542 

Bevevés    .     . 

m. 

542 

Bevezet     .     . 

III. 

542 

Bevezető  .     . 

III. 

744 

Bevezető  tud 

m. 

752 

Bevisz      .     . 

III. 

744 

Bevitel     .     . 

III. 

748 

Bevitet     .     . 

III. 

771 

Bevivés     .     . 

I. 

222 

Bevivö  levél 

III. 

800 

Bevon .     .     . 

UI. 

800 

Bevonat    .     . 

III. 

809 

Bevonódik 

1. 

226 

Bevonsz   .     . 

I. 

226 

Bezabált  .     . 

I. 

226 

Bezabállódik 

III. 

817 

Bezár  .     .     . 

III. 

817 

Bezárkodik   . 

11. 

1181 

Bezárkózik    . 

III. 

821 

Bezárlás  .     . 

II. 

1365 

Bezárlat   .     . 

I. 

226 

Bezárlódik    . 

III. 

1158 

Bezáródik     . 

I. 

226 

Bezárol    .     . 

I. 

226 

Bezávárl  .     . 

III. 

858 

Bezdvár   .     . 

III. 

841 

Bezománcol . 

m. 

865 

Bezzeg     .     . 

III. 

866 

Bial     .     .     . 

I. 

3U3 

Bialsajt    .     . 

m. 

889 

Bibe    .    .    . 

m. 

892 

Bibecs      .    . 

III. 

905 

Bíbelődés      . 

III. 

905 

Bíbelődik      . 

m. 

909 

Bibi     .     .     . 

III. 

915 

Bíbic    .     .     . 

I. 

303 

Bibinellafíi   . 

III. 

925 

Bibircsó   .     . 

III. 

925 

Bibircsós .     . 

III. 

926 

Bibircsózás  . 

III. 

932 

Bibirkál    .     . 

III. 

968 

Bibirkél    .     . 

III. 

987 

Biblia  .     .     . 

III. 

1003 

Biboc  .     .     . 

III. 

lOO.S 

Bíbor  .     .     . 

III. 

1014 

Bíborbársony 

III. 

1019 

Biborbelí .     . 

III. 

1121 

Biborcsó  .     . 

III. 

1112 

Bíboros    .     . 

III. 

1113 

Biboroz    .     . 

III. 

1060 

Biborruha     . 

m. 

1066 

Bicsak      .     . 

m. 

1061 

Bicska      .     . 

III. 

1112 

Bicskía     .     . 

III. 

1137 

Bícski  gyolcs 

iii. 

1113 

Bicske      .     . 

III. 

1113 

Bídes  .     .     . 

III. 

1137 

Bidös  .     .     . 

III. 

1123 

Bies     .     .     . 

III.  1113 
III.  1113 
III.  1162 
m.  1162 
UI.  798 
III.  1207 
III.  1208 
III.  1213 
III.  1208 
II.  599 
III.  1236 
III.  1245 
III.  1248 
III.  1250 
III.  1258 
III.  1259 
III.  1268 
III.  1269 
III.  1269 
III.  1269 
III.  1270 
III.  1270 
III.  1269 
111.  1269 
1277 
226 


III. 
I. 

III.  1284 
226 
242 


I. 


I. 
II.  1495 


227 
190 
227 
227 
227 
190 
I.  1018 
227 
227 
227 
228 
228 
228 
190 
228 
184 
228 
227 
228 
228 
II.  1479 
I.  228 
I.  228 
I.  226 
I.  1172 
I.  226 
I.  330 
I.  330 
I.    330 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 


Biggyeszt I.  228 

Bijal I.  242 

Bihaly I,  242 

Bik I.  331 

Bika I.  228 

Bikabér I.  211 

Bikaborjú I,  290 

Bikacsék  ......  I.  397 

Bikacsök  ......  I.  397 

Bikajegy II.  30 

Bikás  ....'...  I.  229 

Bikász I.  229 

Bikkfa I.  734 

"Bikos I,  229 

Bíleg I.  209 

Bilincs I.  229 

Bilincsel I.  229 

Bilínd I.  208 

Billány I.  229 

Billeg I.  209 

Billeg I.  229 

Billeget I.  230 

Billegető I.  230 

Billegető  síp     ...     .  II.  1575 

Billen I.  230 

Billent I.  230 

BíUikom I.  230 

Billikum I.  230 

Biliokom I.  230 

Bímballós I.  230 

Bimballós  gyökér .     .    .  1.1181 

Bimbó I.  230 

Bimbócska I.  231 

Bimbódzik I.  231 

Bimbós I,  231 

Bimbózás I.  231 

Bimbózik I.  231 

Bín I.  331 

Bincsók I.  231 

Bír :  kráftig  sein  ...  1.  231 

Bír :  lohn I.  210 

Birakodik I.  234 

Birakozik I.  234 

Bírál I.  238 

Bírálkodík I.  239 

Birás I.  235 

Birbítél I.  212 

Bírcs I.  213 

Birdogál I.  235 

Biretrom I.  214 

Birik I.  234 

Birka I.  240 

Birkás I.  240 

Bírke  :  knospe  ....  I.  215 

Birke:  schaf     ....  I.  240 

Birkés 1.  240 

Birkódik I.  235 

Birkózás I.  235 

Birkózik I.  235 


22 


BIRÓ-BOGARACSKA 


Bíró I.  235 

Bifodalmas 1.  239 

Birodalmi  pálca    ...  II.  1218 

Birodalom I.  239 

Birodalomság    ....  I.  239 

Bíró  háza I.  1365 

Bíró  képe 11.  204 

Bírólkodás I.  239 

Bírólkodat I.  239 

Birólkodik  :    ini    hesitze 

habén I.  239 

Birólkodik  :    den  richter 

spielen I.  239 

Bíróság I.  239 

Bíróskodik I.  239 

Bírószék 111.  125 

Birószó III.  272 

Birs I.  241 

Birság I.  239 

Birságlás I.  240 

Birságlevél 11.  599 

Birságló I.  240 

Birságnap 11.  926 

Bírságol I.  240 

Bírságolás I.  240 

Birságpecsét      ....  II.  1257 

Birsalma 1.  80 

Birsalmafa I.  733 

Birsalmaolaj      ....  II.  1107 

Birtok I.  240 

Bis I.  241 

Bisalma I.  80 

Biskóta 11.1295 

Bisop I.  241 

Bisoplé II.  549 

Bistya I.  217 

Bisziók I.  241 

Bisziókfíí I.  1018 

Bitang I.  241 

Bitangi I.  241 

Bitangol I.  241 

Bitangüló I.  242 

Bitság I.  242 

Bival I.  242 

Bivalbika I.  229 

Bivaly I.  242 

Bivalyborjú I.  290 

Bivalytalyiga    ....  III.  401 

Biű I.  303 

Biüt I.  307 

Bíz  :  anvertrauen  ...  I.  242 

Bíz :  geruch      ....  I.  334 

Bizakodás I.  243 

Bizakodatlanság    ...  I.  244 

Bizakodik I.  243 

Bizakodtál I.  24-i 

Bizál I.  244 

Bízás 1.  244 

Bizgat 1.  251 


Bízik   

I.    243 

Bizlal  .... 

I.    244 

Bizodalmas  .     .     . 

I.    244 

Bizodalmasan   . 

I.    244 

Bizodalmast 

1.    244 

Bizodalniatlan  . 

I.    244 

Bizodalmatlanság 

I.    244 

Bizodalmatlanul 

I.    244 

Bizodalmazik    . 

I.    244 

Bizodalom    .     . 

I.    244 

Bízom      .     .     . 

I.    244 

Bizony     .     .     . 

1.    244 

Bizonyában ,     , 

I.    245 

Bizonyával  .     . 

I.    245 

Bizonyára     . 

I.    245 

Bizonygatás 

I,    246 

Bizonyít  .     .     . 

1.    246 

Bizonyítás    .     . 

I.    246 

Bizonyítható     . 

I.    246 

Bizonyíthatóképpe 

n 

I.    246 

Bizonyító      .     . 

I.    246 

Bizonykodás     . 

I.    247 

Bizonykodik 

I.    247 

Bizony  levél     . 

II.   599 

Bizonnyal     .     . 

I.    247 

Bizonyodik  .     . 

I.    247 

Bizonyos .     .     . 

I.    247 

Bizonyosan  .     . 

I.    247 

Bizonyosít    .     . 

I.    247 

Bizonyosképpen    . 

I.    247 

Bizonyosodás    . 

I.    248 

Bizonyosodik    . 

I.    248 

Bizonyosság 

I.    248 

Bizonyosságos  . 

1.    248 

Bizonyost     .     . 

I.    248 

Bizonyosvolta   . 

111.    963 

Bizonyság    .     . 

I.    248 

Bizonysághely  . 

1.  1393 

Bizonyságlevél . 

II.   599 

Bizonyságos 

I.   249 

Bizonyságost 

I.    249 

Bizonyságtétel  . 

.    III.    631 

Bizonyságtevés 

III.    638 

Bizonyságtevő  . 

III.    638 

Bizonyságvétel . 

III.  1122 

Bizonytalan 

I.   249 

Bizonytalanít    . 

I.    249 

Bizonytalankodik 

1.    249 

Bizonytalanság 

I.    249 

Bizonytalanul   . 

I.    249 

Bizonyulás   .     . 

I.    249 

Bízott  .... 

I.    250 

Biztat  .... 

I.    250 

Biztatás    .     .     . 

I.    250 

Biztatásocska    . 

1.    250 

Biztatdogál  .     . 

1.    250 

Biztogat  .    .     . 

I.    250 

Biztos .... 

I.    250 

Biztosság      .     . 

1.    250 

Bizvásb I.  250 

Bízvást I.  251 

Bizzeget I.  251 

Bobalykasaláta      .     .     .  II.  1500 

Bóbita 1.  251 

Bóbitás I.  251 

Bóbitáz I.  251 

Boborcsó 1.  227 

Bocca 1.  259 

Bocsájt I.  252 

Bocsánandó      ....  I.  251 

Bocsánandó  bűn  ...  I.  331 

Bocsánandóképpen    .     .  I.  252 

Bocsánat I.  252 

Bocsánatlan      ....  I.  2b2 

Bocsánatos I.  25i 

Bocsánik I.  251 

Bocsát I.  252 

Bocsátkozik I.  256 

Bocsáztat I.  257 

Bocska 1.  267 

Bocskó I.  312 

Bocskor I.  257 

Bocskorbör I.  31-J 

Bocskorszíj III.  23S 

Bocskoros I.  257 

Bocskós I.  3ia 

Bócsó I.  3IÍ 

Bócsú I.  31í! 

Bóda I.  257 

Bódáz I.  257 

Bódít 1.  251- 

Bodnár I.  25S 

Bódog I.  26S 

Bódogasszony  haja   .    .  1. 124S 

Bodor I.  259 

Bódorgó I.  25S 

Bódorog 1.  259 

Bodri I.  259 

Bodros I.  259 

Bodroz 1.  259 

Bódul 1.  258 

Bódulás I.  259 

Bodza 1-259 

Bodzafa 1-  73a 

Bodzakása H.  135 

Boér I.  260 

Boérné II.  990 

Bofána I.  26C 

Bofinta    ...  1.  26Ü 

Bog I.  26C 

Boga I.  260 

Bogáckóró II.  3CS 

Bogács I.  2()l 

Bogacsin I.  H- 

Bogácskóró II.  3<: 

Bogáncs 1.  2(!1 

Bogár 1.  2(il 

Bogaracska I.  2&2 


bogarAsz-bomlott  forint 


23 


Bogarász I.  262 

Bogárhátú I.  1358 

Bogároz 1.  262 

Boglár 1.  262 

Boglárka 1.  263 

Boglárocska      ....  I.  263 

Bogláros 1.  263 

Bogláros  öv      .     .     .     .  11.  1207 

Buglárvirág 111.  119Ü 

Boglya 1.  263 

Boglyácska 1.  263 

Boglyas I.  263 

Bogoly I.  156 

Bogoz I.  261 

Bogrács I.  263 

Bogyó I.  263 

Bügyóka 1.  263 

Boha 1.  269 

Bohaj 1.  263 

Bohajszűr 111.  35;> 

Bohó I.  263 

Bohóság I.  264 

Boj I.  157 

Bojér 1.  260 

Bojnocs 1.  261 

Bojnyiktáncz     ....  III.  422 

Bojt :  ablegen  ...  I.  264 

Bojt:  schoss     ....  I.  264 

Bojt:  quellen   ....  í.  272 

Bojtás I.  264 

Bojtorja I.  264 

Bojtorján 1.  264 

Bojtorjánkodik .     ...  I.  264 

Bojtorjános I.  264 

Bojtorjános  lapu  ...  II.  529 

Bojtorkodik I.  264 

Bojtorvány I.  264 

Bojtos      ......  I.  264 

Bojtos  gyökér  ....  1. 1181 

Bojtos  selyem  ....  11.  1539 

Bojtó  vessző     ....  III.  1125 

Bok I.  162 

Boka I.  265 

Bóka I.  265 

Bokacsont I.  451 

Bokacsontocska    ...  I.  451 

Bokái I.  265 

Bokálos I.  266 

Bokály I.  265 

Bokálycsésze    ....  I.  418 

Bokályocska     ....  I.  265 

Bokályos  ház   .     .     .     .  1.1365 

Bokancz,  bokántz      .     .  I.  163 

Boklyó I.  265 

Bókol I.  265 

Bókolás I.  265 

Bokor I.  265 

Bokorból  ugrott     .     .     .  III.  843 

Bokorpár II.  1280 


Bokorszökö  . 

III. 

327 

Bokorugró    . 

III. 

843 

Bokréta    .     . 

267 

Bokrétácska 

268 

Bokrétás  .     . 

268 

Bokrétáz .     . 

268 

Bokros     .     . 

266 

Bokrosán 

267 

Bokros  korsó 

294 

Bokrosodás ". 

267 

Bokrosodik  . 

267 

Bokrosul 

267 

Bokrozik .     . 

267 

BoI :  die  linke 

1G4 

Bol :  haufe  . 

274 

Bolcsó      .     . 

318 

Bolcsú      .     . 

318 

Bóld    .     .     . 

273 

Bolda  .     .     . 

257 

Bóldít .     .     . 

258 

Boldog     .     . 

268 

Boldogasszony 

l.W 

Boldogasszony  ága    . 

19 

Boldogasszony 

almája 

80 

Boldogasszony 

fogantatása  I. 

887 

Boldogasszony 

hava 

1462 

Boldogasszony 

köldöke 

II. 

396 

Boldogasszonyköldökefa 

1018 

Boldogasszony 

méntája 

II. 

758 

Boldogasszony 

teje    . 

III. 

508 

Boldogasszony 

tövise 

III. 

773 

Boldogi  anya 

95 

Boldogít  .     . 

268 

Boldoglatik  . 

268 

Boldogság 

268 

Boldogságos 

269 

Boldogságost 

269 

Boldogságosul 

269 

Boldogtalan  . 

269 

Boldogtalanít 

269 

Boldogtalanság 

269 

Boldogtalanság 

DS  .      . 

269 

Boldogtalanul 

269 

Boldogul'.     . 

269 

Boldul      .    . 

258 

Bolétagomba 

1096 

Bolha  .     .     . 

269 

Bolhafü    .     . 

1019 

Bolhabalál   . 

1270 

Bolhás 

270 

Bolhászkodik 

270 

Bolhaiízö  fa 

1019 

Bolond     .     . 

270 

Bolond  fű     . 

1019 

Bolond  gomba 

1096 

Bolondít  .     . 

270 

Bolondító  alma 

80 

Bolondító  fü 

1019 

Bolondok  háza 

1365 

Bolondok  süvege  .     .     .  U.  1627 

Bolondos 1.  271 

Bolondos  gomba  ...  1.  1096 

Bolondoskodás      ...  1.  271 

Bolondoskodik  ....  I.  271 

Bolondoskodó  ....  I.  271 

Bolondozás I.  271 

Bolondozat I.  271 

Bolondozik 1.  271 

Bolondoztat I.  271 

Bolondság I.  271 

Bolondságos      ....  I.  272 

Bolond  tüz 111.  827 

Bolond  újj III.  852 

Bolondul I.  272 

Bolondulás I.  272 

Bolt:  wölben    ....  I.  273 

Bolt:  quellen   ....  I.  272 

Bolt:  wölbung      ...  I.  273 

Boltás I.  272 

Bolthajtás I.  1265 

Bolthajtásos      ....  I.  1265 

Bolti I.  273 

Boltocska I.  273 

Boltol I.  273 

Boltos I.  273 

Boltos  legény    ....  II.  558 

Boltos  sir II.  1576 

Boltoz I.  273 

Boltozás I.  274 

Boltozat I.  274 

Boly I.  274 

Bolygás I.  274 

Bolygat I.  275 

Bolygatag I.  275 

Bolygó I.  275 

Bolygó  csillag  ....  I.  426 

Bolyó I.  274 

Bolyog I.  274 

Bolyok I.  274 

Bolyókás I.  274 

Bolyókáskodik  ....  I.  274 

Bolyókázás I.  274 

Bolyókázik I.  274 

Bolyong I.  276 

Bolyongás I.  276 

Bolyongó I.  276 

Bombó I.  276 

Bombarda I.  276 

Bombi I.  276 

Bombo I.  230 

Bombordol I.  276 

Bomladoz 1.  277 

Bomia I.  173 

Bomlás I.  277 

Bomlik I.  276 

Bomló I.  277 

Bomlott I.  277 

Bomlott  forint ....  I.  940 


2i 


BOMLOrrSÁG -BOROS  TÖK 


Bomlottság I.  277 

Bomol I.  276 

Bonaburuttya    ....  I.  281 

Bonc I.  280 

Boncs I.  280 

Boncsok I.  280 

Boncsokos I.  280 

Bonfordi I.  281 

Bong I.  281 

Bongor I,  281 

Bongorkása II.  135 

Bont I.  277 

Boula I.  281 

Bontakozás I.  279 

Bontakozallanul    ...  I.  279 

Bontakozhatatlan  ...  I.  279 

Bontakozik I.  279 

Bonthatatlan     ....  I.  279 

Bontó I.  279 

Bontogat I.  280 

Bontogatás I.  280 

Bontogatódik     ....  I.  280 

Bontság I.  280 

Bontszol I.  280 

Bor :  wein I.  281 

Bor;  hirse I.  285 

Borago I.  292 

Boráros I.  106 

Borázda  , I.  180 

Borbát I.  285 

Borbéli I.  284 

Borbély I.  285 

Borbélyház 1.  1365 

Borbélyi 1.  286 

Borbélymedence    ...  II.  713 

Borbélymestér  ....  II.  787 

Borbélymühely      ...  I.  1397 

BorhélyoUó 11.  1115 

Borbélyozás I.  286 

Borbélyruha      ....  II.  Ii79 

Borbély ság I.  286 

Borbélyszék .     .     .     . '  .  111.  125 

Borbélyszerszám   .     .     .  III.  63 

Borbélytánc III.  423 

Borbetegség 1.  224 

Borbíróság I.  235 

Borbogár I.  261 

Borcégér I.  343 

Borcsaplár 1.  386 

Borcsiszár 1.  469 

Borda I.  286 

Bordély I.  286 

Bordélybeli I.  287 

Bordélygazda    ....  I.  1071 

Bordélyház 1.  1365 

Bordélyházi 1.1365 

Bordélymester  ....  II.  787 

Bordély os I.  287 

Bordélyoskodik     ...  I.  287 


Bordélyoz     .... 

.       I.    278 

Bordélyság    .... 

I.    287 

Bordélytartó      .     .     . 

.    III.    477 

Bordó 

.       I.    287 

Bordósíp 

.     II.  1575 

Bordósípos    .... 

.     II.  1575 

Bordózik 

I.    287 

Borecet 

I.    556 

Boredény      .... 

I.    557 

Borembl=r     .... 

I.    626 

Borféreg 

I.    826 

Borbályog    .... 

I.  1294 

Borház 

I.  1365 

Borhordanivaló  szekér 

.    III.    132 

Borhordó      .... 

I.  1486 

Borhütö 

I.  1529 

Bori 

I.    284 

Boriható 

I.  1630 

Boristen 

I.  1624 

Boriszák 

I.  1635 

Boriszákocska  .     .     . 

I.  1635 

Boriszákos    .... 

I.  1635 

Boriszákság  .... 

I.  1635 

Borissza 

I.  1630 

Borít 

I.    287 

Borital 

I.  1632 

Boritalos 

I.  1632 

Boritás 

I.    288 

Boríték 

I.    288 

Boritkány     .... 

I.  1633 

Borítkozik    .... 

I.    288 

Boritlan 

I.  1631 

Boritlanság  .... 

I.  1631 

Borító 

I.    288 

Borító  tál     ...     . 

111.    390 

Borított  kocsi   .     .     . 

11.    329 

Borított  lé     ...     . 

11.    549 

Borított  szekér .     .     . 

III.    132 

Boritlasság   .... 

1.  1634 

Borivás 

1. 1634 

Borivó      

I.  1634 

Boríz 

1. 1645 

Borízű 

1.  1645 

Borízű  alma     .     .     .     . 

I.     80 

Borjas 

I.    291 

Borjastehén  .... 

m.    503 

Borjazik 

1.    291 

Borjú 

I.    290 

Borjúfark      ... 

1.    770 

Borjúfül 

1.  1039 

Borjúhús 

l.  1521 

Borjúkép 

11.    204 

Borjúláb 

U.    497 

Borjúlábfü    .... 

1. 1019 

Borjúnyírő  péntek     .     . 

II.  1267 

Borjúorca 

I.    117 

Borjúorrú  fű 

1.  1019 

Borjús 

1.    291 

Borjús  ünö  .... 

Ili.    896 

Borjúszelet    . 
Borjúzik  .     . 
Borjúztál .     . 
Borkád     .     . 
Borkorcsmáros 
Borkorcsoma 
Borkóstoló    . 
Borkő .     .     . 
Borkóles  .     . 
Borkiiolaj 
Borkút     .     . 
Borla  .     .     . 
Borlátogató  hó 
Borié  .     .     . 
Bormegissza 
Bormérö  veder 
Bormérték 
Bormoslék    . 
Bornemisza  . 
Bornemissza 
Borni'misszaság 
Bornevelö 
Bornót     .     . 
Bornyomó 
Bornyomó  kád 
Bornyomó  zsá 
Bornyú     .     . 
Borock     .     . 
Borocska 
Boróka     .     . 
Borokun  .     . 
Borokunya   . 
Borona     .     . 
Boronafa .     . 
Boronahajó  . 
Boronahajós 
Boronál    .     . 
Boronálás 
Boronáló .     . 
Boronaravás 
Boroncsa .     . 
Borong     .     . 
Borongat .     . 
Boros  .     .     . 
Borosan  .     . 
Boros  edény 
Boros  hordó 
Boros  korsó. 
Boros  kömény 
Boros  kulcsár 
Boros  leves  . 
Borosodik 
Boros  palack 
Boros  pinty . 
Borosság .     . 
Boros  sestijly 
Boros  szöllö 
Borosta    .     . 
Boros  tok 


I.  284, 


I.  285, 


BOROS  TÖMLŐ -BÖFÖGDÖGÉL 


25 


Joros  tömlő 

íorostya  .     .     . 

Borostyán    .     . 

jorostyánfa .    . 

iBorostyánfenyö 

[Jorostyánfű 

jorostyánkóró  . 

Jorostyáiikoszorú 

Borost  yánkoszorúcska 

Borostyánkoszorús 

Borostyánolaj    . 

Borostyános 

Borostyánszöllö 

Borostyán  viselő 

Boros  üveg 

Borotva    . 

Borotvaköszörös 

Borotvál  .     . 

Borotválatlan 

Borotválkozik 

Boroz  .     . 

Borozás    . 

Borozda   . 

Borözön   . 

Borpénz   . 

Borrágó    . 

Sors    .     . 

Borság     . 

Borséta    . 

Borsfa 

Borsfií 

Borsmalom 

Borsó  .     . 

Borsokadalom 

Borsói 

Sorsolás  . 

Borsoló    . 

Borsos 

Borsós 

Borsos  f(I 

Borsoska 

Borsózik  . 

Borsószak 

Borsószem 

Borsószemű 

Borsotolás 

Borsöprű  . 

Borstörő  . 

Borszag    . 

Borszedö  . 

Borszesz  . 

Borszín 

Borszűrés 

Borszűrő  kosár 

Bortartó  edény 

Bortartó  pince 

Bortöltö    .     . 

Bortömlö .     . 

Borul  .     .     . 

M.   NYELVTÖRT.   SZÓTÁB. 


III.      740 

I.  292 
1.  292 
I.  734 
I.  822 
I.  1019 
II.  368 
n.  378 
II.  378 
II.  378 
II.  1107 

I.  292 
III.  329 
III.  1203 
UI.  912 

I.  214 
U.  421 
I.  214 
I.  214 

I.  215 
I.  285 
I.  285 
I.  180 

II.  1209 
II.  1269 

I.  292 
I.  293 
I.  285 
I.  293 
I.  734 
I.  1019 

II.  675 

I.  293 

II.  1588 
I.  293 
I.  293 
I.  293 

I.  293 
I.  294 
1. 1019 
1.  293 

I.  294 
UI.  24 

III.  156 
III.  156 

II.  1499 

II.  1600 
UI.  756 
m.  14 
UI.  103 
UI.  231 
UI.  247 
ni.  360 

II.  374 
m.  476 

III.  476 
m.  545 
UI.  740 

I.  289 


Borulás  .... 
Borvetö  .... 
Borvető  hó  .  .  . 

Borz 

Borza :  hollunder 

Borza :  brinsenkUs 

Borzad     .     .     . 

Borzadoz 

Borzafa    .     .     . 

Borzagomba 

Borzas     .     .     . 

Borzaszt  .     . 

Borzasztó 

Borzaturó 

Borzogat .     . 

Borzsák   .     . 

Boszankodik 

Boszjunkodik 

Boszniai  kasza 

Boszorkány  . 

Boszorkányasszony 

Boszorkánybába 

Boszorkánykodtat 

Boszorkánynyomás 

Boszorkányság 

Bosszongás  . 

Bosszonkodás 

Bosszonkodik 

Bosszont  .     . 

Bosszontás   . 

Bosszontó     . 

Bosszú     .     . 

Bosszúállás  . 

Bosszúállallan 

Bosszúálló     . 

Bosszúbeszéd 

Bosszúképpen 

Bosszul    .     . 

Bosszulatlan 

Bosszuló  .     . 

Bosszúmondás 

Bosszús    .     . 

Bosszúság 

Bosszúságos 

Bosszúságosan 

Bosszúságtétel 

Bosszúságtétemény 

Bosszúságtevö 

Bosszúskodik 

Bosszúsul 

Bosszútélel   . 

Bosszútétemény 

Bosszútevő   . 

Bosszúűzés  . 

Bosszúűző    . 

Bosszúvallás 

Boszunkodik 

Bot :  stock    . 

Bot?    .     .     . 


I. 

1. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 
UI. 
UI. 

I. 

I. 

u. 
II, 
m. 
III, 

UI. 

UI, 

I 
I 
I 


290 
1155 
1463 
294 
259 
314 
295 
295 
733 
1096 
295 
295 
295 
812 
296 
1298 
296 
296 
137 
296 
130 
153 
296 
1055 
296 
296 
296 
296 
297 
297 
297 
297 
74 
78 
79 
218 
297 
298 
298 
298 
864 
298 
298 
298 
298 
631 
636 
638 
298 
298 
631 
636 
638 
917 
918 
.  1002 
296 
298 
299 


Bót :  gewölb     ....  I.    273 

Botkó I.    313 

Botkós I.    319 

Botlakozik 1.    300 

Botlás I,    300 

Botié II.    549 

Botlékony 1.    300 

Botlik 1.    299 

Botló I.    300 

Botló  ló II.    613 

Botocska I.    299 

Botol 1.    299 

Botolás  :  das  prügeln  I.    299 

Botolás:  dasbeschneidin  I.    302 

Botor I.   300 

Botoris I.    300 

Botorkál I.    300 

Botorkálódik     ....  1.    300 

Botorkázás I.    301 

Botorkázik I.    301 

Botoros    ......  I.    300 

Botos:  filzschuh    ...  I.    302 

Botos :  köpfig    ....  I.    302 

Botos  legény     ....  11.    559 

Botránkodás      ....  1.    301 

Botránkozás      ....  I.    301 

Botránkozik      ....  I.    301 

Botránkozó 1.    301 

Botránkoztat     ....  I.    301 

Botránkoztató  ....  I.    302 

Botsajt 11.1495 

Botykó I.    313 

Bovdug 1.    268 

Boza I,    302 

Bozda 1.    302 

Bozdabelegség  ....  I.    224 

Bozdulás 1.    328 

Bozfa  ....     1.  259.  I.    733 

Bozgat I.    251 

Bozogány I.    330 

Bozontos 1.    302 

Bozonyos I.    302 

Bozót I.    302 

Bozza I.    259 

Bozzafa I.    733 

Bozzaser II.  1544 

Bő :  ochsenstimme    .     .  1.    302 

Bő :  reich I.    303 

Böcör I.   306 

Bocs:  wert I.    190 

Bó'cs :  weise      ....  I.    309 

Böcső :  hülsenfrucht .     .  I.    194 
Böcsö :  wiege    .     .          .1.    310 

Bödönke I.    306 

Bődül I.    302 

Böffent I.    306 

Böffentés I.    306 

Böfög I.    307 

Böfögdögél I.    307 

IV 


26 


RÖFÖGÉS— BREVIAROS 


Böfögés I.  307 

Böfögő I,  3ü7 

Bőg I.  303 

Bögdögél I.  303 

Bögés I.  303 

Bőget 1.  303 

Bögetés I.  303 

Bögető  madár  ....  II.  647 

Bögöly I.  307 

Bögre 1.  307 

Bögrécske I.  307 

Bögy I.  195 

Bőjöl I,  330 

Böjt I.  307 

Bőjteleség 1.  596 

Böjtelő I.  616 

Böjtelőhó I.  1462 

Büjtfogadó  szerda      .     .  III.  217 

Böjlfö I.  967 

Bőjlföszerda      ....  III.  217 

Böjtharmad 1. 1331 

Böjtközép II.  459 

Böjtmás II.  699 

Böjtmás  hava  ....  1. 1462 

Bőjtmáshó I.  1462 

Böjtnap II.  926 

Böjtöl I.  308 

Böjtölés I.  308 

Böjtölősség I.  308 

Böjtöltet 1.  308 

Böjtös I.  308 

Böjtre-vasra      ....  III.  1022 

Böjtszegés III.  109 

Bök 1.  308 

Böke I.  309 

Bő  kezű II,  287 

Bőkezűség II.  287 

Bökken I.  308 

Bökkcnés I.  308 

Bökkenő I.  308 

Bökkenős I.  309 

Bökög I.  309 

Bökögés I.  309 

Bölcs I.  309 

Bölcsek  saruja  ....  II,  1520 

Bölcselkedés     ,     ,     .     ,  I,  309 

Bölcselkedik     ....  I.  309 

Bölcsen I.  310 

Bölcsen  szóló    ....  III.  280 

Bölcses I.  310 

Bölcseségszeretés  .     .     .  III,  222 

Bölcseskíídik     ....  I.  310 

Bölcsesség 1.  310 

Bölcsességes     ....  I,  310 

Bölcsesség  tudománya   ,  III,  798 

Bölcső I,  310 

Bük-söbeli 1,  310 

Bölcsökötő II,  433 

Bölcsős I,  310 


Bölcsöztet     . 

I. 

310 

Bőrtarisznya 

Bölcsű 

I. 

310 

Bőrtáska  .     . 

Bölcsvolta     .     .     . 

III. 

964 

Bőrtok      .     . 

Bölény :  auerochs 

I. 

310 

Börtön     .    . 

Bölény  :  bimsenstein 

I. 

311 

Börtönház     . 

Böliny  :  auerochs  .     . 

I. 

310 

Börtü  .     ,     . 

Böliny :  bimsenstein. 

I. 

311 

Börtüs      .     . 

BölömbiKa    .     .     .     . 

I. 

229 

Böríí    .     .     . 

Böllykös  .     . 

I. 

311 

Bőrveder 

Bömbög   .     . 

I. 

311 

Börveng  ,     . 

Bömböl    .     ,     . 

I, 

311 

Bőrzacskó 

Bömbölés     ,     . 

I, 

311 

Börzönködik 

Bömbölődik  , 

I, 

311 

Borzsák    .     . 

Bömbölő  tánc 

III, 

423 

Bőség  .     .     . 

Bő  markú 

II. 

693 

Bőséges   .     . 

Bőn     .... 

I. 

331 

Bőségesen    . 

Bong  ,     ,     ,     . 

I. 

303 

Böséggsség   , 

Bönget     ,     .     , 

I. 

303 

Bőségest  .    . 

Böngetés .     .     . 

I. 

303 

Bösövény 

Böndö      .     .     . 

I. 

311 

Bő  szakállú 

Böpalásl  .     .     . 

II. 

1217 

Bő  szavú 

Bőr      .... 

I. 

311 

Bőt      .     .     . 

Bőralja     .     . 

I. 

44 

Bötke  .     .     . 

Böraljai    .     . 

I, 

44 

Bötketlen      . 

Bőraljai  tetfí 

m. 

656 

Bötkő  .     .     . 

Borbély    .     . 

I. 

285 

Bötkőcske     . 

Börbitel   .     .     . 

I. 

212 

Bötkös      .     . 

Börbönce 

I. 

213 

Bötkős  csont 

Börbötülés    . 

I. 

212 

Bötkősödik  . 

Bőretlen  .     .     . 

I, 

313 

Bő  tornác     . 

Bőrgyártás   .     . 

I, 

1153 

Bölő    .     .     . 

Börgyártó     . 

1. 

1154 

Bötü    .     .     . 

Börgvűjtü     .     . 

I, 

1202 

Bötykő     .     . 

Börhámlás    . 

I. 

1295 

Bővebbed 

Börhe  .     .     . 

I. 

215 

Bővebbeden 

Bőrhéjú  dinnye 

I. 

506 

Bövebbedkén 

Bőrke .     .     . 

I. 

215 

Bövecske      . 

Bőrkesztyű   . 

II. 

267 

Bővedke  .    . 

Bőrkorsó  .     . 

II, 

372 

Bővelkíídés  . 

Bőrmérő  veder 

III. 

1033 

Bővelkedik   . 

Börostor  .     . 

11.1145 

Bőven      .    . 

Böröcskc .     . 

I. 

313 

Bőven  folyó 

Bőrök .     .     . 

1. 

334 

Bőven  szóló 

Böröny  szilva 

III, 

243 

Bőves .     .     . 

Bőrös  .     ,     . 

I, 

313 

Böves6dik 

Bőrös  láda  . 

II. 

504 

Bővesít     .     . 

Bőrös  szék   . 

lII. 

125 

Bóveskedik  . 

Bőröz  .     .     . 

I. 

313 

Bövesül   .    . 

Bőrpajzs  ,     . 

II. 

1214 

Bővít  ,     ,     . 

Börpárna 

.     II. 

1240 

BövOl  .     .     . 

Bőrpoklos     . 

11. 

1305 

Bővülés    .     . 

Börpoklosság 

II. 

1303 

Bövület    .     . 

Börpokol .     . 

11. 

1305 

Böz      .     .     , 

Bőrsapka 

11. 

1509 

Bözget      ,     , 

Börsátor  .     . 

,     II, 

1523 

Brát     .     .     . 

Bőrsisak  .     . 

.     II. 

1580 

Brenze     .     . 

Börsön     .     . 

I. 

216 

Bretrum  ,     . 

Bőrszék    .     . 

.    III. 

126 

Breviár    ,    . 

Bőrszekér 

.    111, 

132 

Brbviáros 

BRIGADÉROS-BUTUL 


27 


Brigadéros I.  31-t 

Brillant I.  314 

Briliántíroz I.  3U 

Bronza I.  314 

Bronzatúró    ......  111.  812 

Bú I.  315 

Buál I.  322 

Buar I.  322 

Búb I.  317 

Bú-báj I.  159 

Bubi I.  317 

Buborék I.  317 

Buborékol I.  317 

Buborékolás     ....  I.  318 

Buborékos I.  318 

Buborík I.  317 

Buborka Dl.  840 

Buborkál I.  153 

Búbos I.  317 

Búbos  rend II.  14()5 

Bubulicska I.  318 

Buburék I.  317 

Búc I.  318 

Bucok I.  314 

Búcsó I.  318 

Búcsú I.  318 

Búcsúadás I.  14 

Búcsújárás II.  15 

Búcsújáró II.  18 

Búcsúlevél II.  599 

Búcsúleveles     ....  II.  599 

Búcsús I.  319 

Búcsús  levél     ....  II.  599 

Búcsúszó III.  272 

Búcsúút UI.  870 

Búcsúvétel IJI.  1122 

Búcsúvétlen III.  1123 

Búcsúzás I.  319 

Búcsúzik I.  319 

Búcsúzó  levél   ....  II.  599 

Budboka I.  319 

Búdul I.  258 

Budzogány I.  330 

Bufa I.  319 

Bufál I.  320 

Buffo I.  320 

Bufol I.  320 

Bug:  knoten     ....  1.  260 

Búg:  vogelhaus     ...  I.  320 

Búg :  girren      ....  I.  320 

Buga I.  320 

Bugás  .......  I.  320 

Búgat I.  320 

Bugborék I.  317 

Búgdogál I.  320 

Bugyborékol      ....  I.  317 

Buggyan I.  320 

Buggyanik I.  320 

Bugyó 1.  263 


Bugyog I.  320 

Bugyogó I.  321 

Bugyogós I.  321 

Bugyogós  korsó     ...  II.  372 

Bugyogtat I.  321 

Buhugat I.  321 

Búit I.  264 

Buja I.  324 

Bujálkodás I.  325 

Bujálkodik I.  325 

Buján I.  325 

Bujár l.  322 

Bújás  :  wollüstig  ...  I.  325 
Bújás  :  das  sich  versteckt 

haltén I.  322 

Bujaság I.  325 

Bujaságos I.  325 

Buja  szerelem  ....  III.  219 

Bujául I.  325 

Bujavolfa III.  964 

Bujdácsol I.  322 

Bujdász I.  322 

Bujdogál I.  322 

Bujdokik I.  322 

Bujdoklás I.  323 

Bujdoklik I.  323 

Bujdokoltál I.  323 

Bujdosás I.  323 

Bujdosik I.  323 

Bujdosó I.  324 

Bujdosó  csillag      ...  I.  426 

Bujdosó  köszvény      .     .  II,  422 

Bujdosó  mák    ....  11.  671 

Bújik I.  321 

Bújja I.  324 

Bujkál I.  324 

Bujkálás I.  324 

Bújna I.  324 

Bújó I.  324 

Bujt I.  321 

Bujtár I.  325 

Bujtat I.  324 

Buk I.  325 

Bukdácsol I.  326 

Bukdosik I.  326 

Bukik I.  326 

Bukkodik I.  326 

Bukós I.  326 

Bukréta I.  267 

Buktat I.  326 

Bulbus I.  326 

Bulcsát I.  252 

Bulcsó I.  318 

Bulcsú I.  318 

Buldít I.  258 

Búidul I.  258 

Bulikol I.  326 

Bulla I.  326 

Bulya I.  326 


Bulyokbasa I.    185 

Búmba I.    276 

Bumbi I.    276 

Bunda I.    326 

Bundás  tánc     ....  111.    423 

Bunkó 1.    326 

Bunkós I.    326 

Bunna 1.    326 

Bunta I.    281 

Burdo I.    326 

Burhonyagos     ....  I.    287 

Burhonyó I.    287 

Burhos I.    287 

Burikol I.    326 

Burít I.    287 

Burján I.    326 

Burjunti I.    327 

Burkó I.    288 

Burkolca I.    182 

Burkos I.    289 

Burkozik I.    289 

Burok 1.    288 

Burong I.    327 

Burongó  fű I.  1019 

Bús 1.    315 

Búsadalom I.    316 

Búsakodik I.    315 

Búsang I.   316 

Búsangás I.    316 

Búsít I.    315 

Búsítatlan I.    315 

Búsíttatás I.    315 

Búskodás I.    315 

Búskodik I.    315 

Búslakodás I.    316 

Búslakodik I.    316 

Búsodalom I.    316 

Búsodik I.    316 

Búsolgás I.    316 

Búsolog I.    316 

Búsoltatik I.    316 

Bussakodik 1.    315 

Bussul I.    316 

Bustya I.    327 

Búsul I.    316 

Búsulás I.    317 

Búsulkodik I.    317 

Búsulog I.    316 

Búsult  bor I.    282 

Buszma I.    327 

Buszmáta I.    327 

Buszoltat I.    296 

Buta I.   327 

Butaság I.    327 

Butáskodik I.    327 

Butikos I.    313 

Butkó I.    313 

Butkós  lábú      ....  II.    497 

Butul I.    327 

IV* 


BUTYKO- Bűzös 


Butykó     . 

I. 

314 

Bütykös   .... 

1. 

327 

Bútyor.  buttyor 

I. 

327 

Búv 

I. 

315 

Buvál  .     . 

I. 

322 

Búvár .     . 

I. 

322 

Búvárkodik 

1. 

322 

Buvárkulya 

II. 

477 

Buvás .     . 

I. 

322 

Búvik  .     . 

I. 

321 

Búvó   .     . 

I. 

324 

Búvó  hely 

1. 

1393 

Búz :  dampf      .     . 

I. 

327 

Búz :  scham     .     . 

I. 

318 

Búza 

I. 

327 

Búzaasztag 

I. 

134 

Búzadara 

I. 

482 

Búzafejes 

1. 

957 

Búzaféreg 

I. 

826 

Búzafő     . 

I. 

957 

Búzaföld  . 

I. 

985 

Búzakalangya    .     . 

.     II. 

84 

Búzakalász   .     .     . 

II. 

86 

Búzakása     .     .     . 

II. 

135 

Búzakenyér .     .     . 

II. 

200 

Búzakereszt .     .     . 

II. 

233 

Búzakéve      .     .     . 

11. 

276 

Búzakonkoly     .     . 

11. 

344 

Búzakoszon'i     .     . 

II. 

378 

Búzaliszt  .... 

II. 

611 

Búzamag .... 

11. 

651 

Búzamarok  .     .     . 

11. 

693 

Búzamérő     .     .     . 

II. 

775 

Búzanyomtató  .    . 

11. 

1Ü62 

Búzadrlés     .     .     . 

11. 

1193 

Búzás 

I. 

328 

Búzás  bolt   .     .     . 

I. 

273 

Búzaser    .... 

II. 

1544 

Búzás  ház    .     .     . 

1. 

1365 

Búzás  kas    .     .     . 

II. 

134 

Búzás  szuszék  .     . 

III. 

344 

Búzás  zsák  .     .     . 

III. 

1298 

Búzaszék      .     .     . 

III. 

130 

Búzaszem     .     .     . 

III. 

156 

Búzaszentelés  .     . 

111. 

174 

Búzatakarodás .     . 

111. 

387 

Búzatok   .... 

111. 

694 

Búzatörö .     .     .     . 

III. 

756 

Búzával  érő  körtvél\ 

II. 

417 

Búzaveröm  .     .     . 

III. 

1075 

Búzavetemény  .     . 

III. 

1151 

Búzavetés     .     .     . 

III. 

1152 

Búzavirág 

III. 

1190 

Buzdít 

I. 

328 

Buzdul 

I. 

328 

Buzdulás  . 

I. 

329 

Buzér  .     . 

I. 

330 

Buzérfű    . 

I. 

1019 

Buzfa 

I. 

259 

Buzgány I.  330 

Buzgás I.  329 

Buzgó I.  329 

Buzgóság I.  329 

Buzgóságos I.  329 

Buzgó  szerelem     .     .     .  III.  219 

Buzgó  szerető  ....  111.  224 

Buzgótalanság  ....  I.  330 

Buzog I.  329 

Buzogány I.  330 

Buzogányhordozó  ...  I.  1488 

Buzogányos I.  330 

Buzogányos  szolga    .     .  III.  291 

Buzma I.  327 

Bű :  ochsenstimme    .     .  I.  302 

Bü  :  zauber I.  330 

Bűbáj I.  159 

Bűbájol I.  159 

Bübájolás I.  159 

Bűbájos I.  159 

Bűbájosság I.  159 

Bübájoz I.  159 

Büdös I.  330 

Büdös  bábuk    ....  1.  155 

Büdös  féreg I.  826 

Büdös  fű I.  1019 

Büdösfüves 1.1019 

Büdösít I.  331 

Büdös  kő II.  385 

Büdöskőszín      ....  Hl.  247 

Büdösödik I.  331 

Büdösség I.  331 

Büdösül I.  331 

Büfög 1.  306 

Büjös 1.  330 

Bujt I.  307 

Bükk I.  331 

Bükkenő 1.  308 

Bükkerdő I.  666 

Bükkfa 1.  734 

Bükkfanadrág  ....  II.  913 

Bükkmakk II.  671 

Bükkmakkolaj  ....  11.1107 

Bükknyest II,  1036 

Bükköny I.  331 

Bükkös I.  331 

Bülcs:  wert      ....  1.  190 

Bülcs :  weise     ....  I.  309 

Bülség I.  303 

Bümbó I.  230 

Bümbül I.  311 

Bűn I.  331 

Bűnbekeverés   ....  II.  279 

Bűnbocsátó  levél  ...  II.  599 

Bünhet I.  332 

Bűnhődik I.  3.^2 

Bünhöszik I.  332 

Bűnhöt I.  332 


Bűnhötet I  332 

Bünöl 1.  332 

Bűnös I.  332 

Bűnösség 1.  332 

Bűnös  volta      ....  III.  964 

Bűnség I.  332 

Bűntelen I.  333 

Büntet I.  333 

Bűntetdegül I.  333 

Bűntétel I.  632 

Bűntétemény    ....  III.  636 

Büntetés I.  333 

Büntetetlen I.  333 

Bűntetetlenség  ....  l.  333 

Büntetlen 1.  334 

Büntetlenség     ....  I.  334 

Bűntető I.  334 

Bűntetödik I.  334 

Bűntévő III.  638 

Bűnz I.  334 

Bűr I.  311 

Bürke I.  215 

Bürök I.  334 

Büröksíp 11.  1575 

Bürü I.  334 

Büszke I.  336 

Büszkécske I.  3.36 

Büszkéi I.  336 

Büszkén I.  336 

Büszkés I.  337 

Büszkeség I.  337 

Bűt I.  307 

Bütkös I.  314 

Bütü I.  334 

Bűv I.  334 

Bűvöl I.  330 

Bűvöl-bájol L  160 

Bűvölés I.  330 

Bűvölés-bájolás     ...  I.  160 

Bűvölő I.  330 

Bűvölö-bájoló    ...  I.  160 

Bűvös I.  330 

Bűvös-bájos I.  160 

Bűvösbájoskodik   ...  I.  160 

Bűvösbájosság       ...  I.  Itiü 

Büvösség I.  330 

Bűz I.  334 

Bűzhet I.  335 

Büzhít I.  336 

Büzhödik I.  336 

Bűzhödtség I.  336 

Büzhöszik I.  336 

Bűzhöget I.  338 

Bűzöl I.  337 

Büzöldögél I.  338 

Bűzölés I.  338 

Bűzölög 1.  3:« 

Bűzös I.  338 


CAFF-CIKORNYÁZ 


29 


alT I.    362 

:.  cáfol I.   339 

ás l.    340 

) I.    340 

ing I.    340 

:ii  rangos I.    340 

ingos  lovú  vitéz      .  III.  1221 

.1 I.    341 

,;,,or I.    341 

Mil.r.rt I.    341 

.rt I.    341 

:>i-rt I.    341 

láz     ...    I.  341,  I.  1365 

',  cakó I.    341 

rnag I.    341 

'.aiiimog I.    341 

lamolyfü 1.1019 

áp I.    341 

apa I.    342 

::i|  abör I.    312 

i  dinnye I.    506 

ipohár 11.1303 

Mus I.    342 

.1   as  pohár     ....  II.  1303 

:aiii.úlódás I.   342 

Cappolódik I.    342 

Caprak I.    340 

Caprang I.    340 

Capunkui-t I.    342 

Cár I.    342 

Céda I.    342 

Cédaság I.    342 

Cedíile I.    342 

Céder I.    342 

Cédiírfa I.    734 

Cédrusfa  ...    I.  342,  I.    734 

Cédula I.    342 

Cége I.    343 

Cégér I.    343 

Cégéres I.    343 

Cégéresít I.    343 

Cégéreskedik     ....  I.   344 

Cégérez I.    344 

Cégéreztet I.    344 

Cégérrúd II.  1475 

Céh      . I.    344 

Céhbeli I.    344 

Céhbeli  rend     ....  II  1405 

Céhi:i I.    344 

Céhiílés    ......  I.    344 

Cehentés I.    352 

Céhes I.    344 

Céhes  társ III.    450 

Céhgyülés 1.1207 

Céhláda II.    504 

Céhmester II.    787 

Céhzászló III.  1272 


c. 

Ceitház 1. 1365 

Ceikház I.    341 

Cejkház 1.1365 

Cejtver         I.   362 

Cékáz I.   344 

Cekház I.  1365 

Cékla I.    345 

Céklasaláta  ....  II.  1500 

Cékláz I.    344 

Cékle I.    397 

Cél I.    345 

Céla I.    346 

Cella I.   346 

Cellácska I.   346 

Cellér I.   346 

Céloz I.   346 

Célozás I.    346 

Céltábla III.    366 

Célvesztő III.  1100 

Célvetö     • III.  1155 

Cement I.    346 

Cementéi I.    346 

Cémer I.    355 

Cemermány I.    346 

Cemiteriom I.    358 

Cemkos  pecsenye  ...  II.  1256 

Cémör I.    355 

Cendely I.   346 

Cenk I.    347 

Cenkrongyéraánt   ...  I.  1158 

Centrumpont     ....  II.  1311 

Cepelős I.    359 

Cepelüs I.    359 

Cepellyűs I.    359 

Cepö I.    359 

Cepők I.    360 

Ceremónia I.    347 

Ceremóniái I.    347 

Ceremoniás I.    347 

Ceremoniáskodik  ...  I.    347 

Cérna I.    347 

Cérnás I.   347 

Cérnaszál III.      43 

Cérnáz I.    348 

Cet I.   348 

Cethal,  cethal   ....  1. 1274 

Cibál I.    348 

Cibálás I.   348 

Cibere I.    348 

Cibertes I.    348 

Cica I.    348 

Cice I.    349 

Ciciig I.    357 

Cice-maca II.    645 

Cicere I.    349 

Cicerés I.    349 

Cicés I.    349 


Cicog I.  367 

Cicomáz I.  349 

Cifirtes I.  348 

Cifornya I.  349 

Cifornyás I.  349 

Cifra I.  349 

Cifrácska I.  350 

Cifrái I.  350 

Cifrálás I.  360 

Cifráié II.  549 

Cifrálkodás I.  350 

Cifrálkodik I.  350 

Cifrán I.  350 

Cifrás I,  350 

Cifraság I.  350 

Cifrás  pagyimontom  .     .  II.  1212 

Cifrás  szólás     .     .     .     .  III.  278 

Cifráz I.  350 

Cifrázás I.  351 

Cifrázat I.  351 

Cifrázó I.  351 

Cifros I.  360 

Cigány I.  351 

Cigánybolha      ....  I.  270 

Cigánykerék      ....  II.  222 

Cigánykodás      ....  I.  352 

Cigánykodik      ....  I.  351 

Cigánynóta II.  988 

Cigányoz I.  352 

Cigánypetrézselyem   .     .  II.  1282 

Cigányremek     ....  II.  1399 

Cigányság I.  352 

Cigánysátor II.  1528 

Cigánytallér III.  402 

Cigánytánc III.  423 

Cigányul III.  352 

Cigányüllö IH.  891 

Cigere I.  352 

Cigolya    .....  I.  352 

Cihant I.  352 

Cihelés I.  369 

Cihódás I.  362 

Ciholás I.  .369 

Cikás I.  352 

Cikáz I.  352 

Cikkely I.  353 

Cikkelyécske     ....  I.  353 

Cikkelyes I.  353 

Cikkelyét I.  353 

Cikkelyezés I.  363 

Cikoráz I.  353 

Cikoreasaláta    ....  II.  1500 

Cikória I.  .353 

Cikornya I.  363 

Cikornyás I.  353 

Cikornyátlan    ....  I.  353 

Gikornyáz          ....  I.  353 


30 


CIKORNYÁZAS-CÜHÖDIK 


Cikornyázás 

Ciktus.    .     .  . 

Gil 

Ciliciai  sáfrány 

Ciliciom  .     .  . 

Cálicium   .     .  . 

Cím     .     .     .  . 

Cima  .     .     .  . 

Cimbál    .     .  . 

Cimbalim      .  . 

Cimbalmi      .  . 

Cimbalmos  .  . 

Cimbalmoz  .  . 

Cimbalom     .  . 

Gimbalomverö  . 

Cimbáz    .     .  . 

Cimbora  .     .  . 

Cimborál .     .  . 

Cimborálás  .  . 

Cimborálódás  . 

Cimborás      .  . 

Gimborás  társ  . 

Gimboráz      .  . 

Cimborázás  .  . 
Címer  .... 

Címeres  .  .  . 
Címeres  csillag 

Címeresen  .  . 
Címeres  madár 
Címeres  pecsét 

Címerés  rend  . 

Gímijrez   .     .  . 

Címérlet  .     .  . 

Címerlevél    .  . 

Cimeteriom  .  . 

Gimiteriom  .  . 

Cimmer    .     .  . 

Gimmí'r    .     .  . 

Gimpa      .     .  . 

Cimterijm     .  . 

Cin 

Cinadof   .     .  . 

Ginadonya    .  . 

Cincál  .  .  . 
Gince-fmce 

Cincius  .  .  . 
Cinciuskodik 

Cincog     .     .  . 

Cincogás .     .  . 

Cinedof    .     .  . 

Cinege     .     .  . 

Cingolódik    .  . 

Cinige .     .     .  . 

Ginkos      .     .  . 
Ginkoskodás 
Ginkoskodik 

Cinkosság     .  . 

Cinkus      .     .  . 

CinóbiJr    .     .  . 

Cinobriom    .  . 


363 
354 

Sió 
.  W91 

.  354 

.  354 

.  354 

.  428 

.  348 

.  354 

.  354 

.  354 

.  354 

.  354 
,1069 

.  348 

.  354 

.  355 

.  355 

.  355 

.  355 

.  450 

.  356 

.  355 

.  355 

.  356 

.  426 

.  357 

.  647 
.1257 
.1405 

.  357 

.  356 

.  599 

.  358 

.  358 

.  355 

.  357 

.  357 

.  358 

.  357 

.  357 

.  357 

.  357 

.  357 

.  357 

.  367 

.  357 

.  357 

.  357 

.  357 

.  358 

.  367 

.  358 

.  358 

.  358 

.  368 

.  358 
358 
358 


Cintál III.  390 

Ginterem I.  358 

Cinterim I.  358 

Cintirim  ....          .1.  358 

Cintorom I.  358 

Cintrim I.  358 

Cinya I.  359 

Cipe 1.  359 

Cipelés 1.  359 

Cipellés I.  359 

Cipellő I.  359 

Cipellős 1.  359 

Gipellöscsináló  ....  1.  433 

Gipellőske 1.  360 

Cipellösös I.  360 

Cipelyős I.  359 

Gipelyüs I.  359 

Cipirtiis I,  348 

Ciplö I.  359 

Cipó I,  359 

Cipókenyér 11.  200 

Gipóosztó II.  1154 

Cipós 1.  359 

Cipő I.  359 

Cipőké I.  360 

Cipros I.  360 

Ciprostermö      ....  III.  598 

Ciprus I.  360 

Ciprusdió I.  507 

Giprusfa 1.  734 

Giprusszöllü III.  329 

Cirkál I.  360 

Cirkálás I.  360 

Cirkáló 1.  361 

Cirkalmas I.  361 

Cirkalmasan      ....  1.  361 

Cirkalmaz I.  361 

Girkalmazás      ....  I.  361 

Girkalmú I.  361 

Cirkálom I.  361 

Girkátor I.  361 

Círna I.  347 

Cirok I.  361 

Cirokkenyér      ....  II.  200 

Cirokolás I.  361 

Citál 1.  361 

Citálás I.  362 

Citara I.  362 

Citera I.  362 

CitSrás I.  362 

Citeiáz I.  362 

Gitkely I.  352 

Cilora I.  362 

Citrom I.  362 

Citromalma I.  80 

Citromfa I.  734 

Citromhajolaj    ....  11.1108 

Citromolaj 11. 1107 

Citromos 1.  362 


Citromszín III.  2' 

Citromvíz III.  12! 

Citron I.  3( 

Citronyos I  3l 

Citvar I.  31 

Citvargyökér      ....  I.  111 

Citver I.  31 

Gitvor I.  S( 

Civódik 1.  3f 

Go I.  3( 

Cobor  . III.  2! 

Gobok I.  3( 

Gü£f I.  3( 

Codora I.  3( 

Coki II.  2! 

Cókó I.  31 

Cókós I.  3( 

Colonk I.  H( 

Com I.  Hl 

Comb 1.  3( 

Gombfájás I.  7J 

Compó I.  3( 

Gondáros I.  31 

Gonderiik I.  3i 

Gondora I.  3i 

Condorácska     ....  1.  3i 

Condorás I.  3i 

Gondorlik I.  3( 

Gondra I.  3i 

Gondrás I.  3i 

Gopogás I.  3i 

Gölönk I.  31 

Cölöp I.  .^1 

Cők I.  31 

Cökös I.  3i 

Cőkös  cipó 1.  3i 

Cövek I.  3i 

Cövekes I.  .S( 

Cövekverő  kos  ....  II.  3' 

Cubor.     ...     I.  364,  III.  21 

Guborfa I.  7! 

Gucólék I.  3( 

Cudar I.  3i 

Cudarság I.  3i 

Guk 1.  3( 

Gukaron I.  3l 

Gukház I.  131 

Gukkor I.  3i 

Cukor I.  31 

Cukorkandia     ....  II.  ! 

Cukorrépa II.  14: 

Cukros 1.  3( 

Gúla I.  3( 

Culadár 1.  3( 

Culák I.  31 

Gundora I.  3( 

Gundra I.  Hl 

Cuzat I.  3( 

Cühödik I.  3i 


csa-csapzisAg 
Cs. 


31 


sa.  csá  :  holt  ....  I.    367 

sa :  nur I.    369 

Sába I.    367 

sAbafű 1.1019 

saba  gátja 1. 1066 

saba  ire,  csába  ire  .     .  1. 1605 

sábairefa I.  1019 

sábaüröm III.    900 

•Siibaság I.    367 

sábít I.    367 

sabort I.    3-il 

;sábiák I.    340 

sábul I.    367 

isacska I.    367 

Isacsog,  csácsog  ...  I.   367 

Isacsogás I.    368 

Csacsogó I.    368 

Isácsogócska    ....  I.    368 

Isacsogó  madái'    ...  II.    647 

Isadaj I.    368 

^ádé.  csadé     ....  I.    368 

Isádés I.    369 

:safar I.    392 

;safarina 11.1491 

Isahol.  csahol  ....  I.    369 

:saholás 1.    369 

:saja I.    369 

:sajka 11.1493 

;sajtos I.   369 

^sajva I.    369 

>sak,  csak I.    369 

isakalig I.     58 

!;sákány I.    371 

ísákányfok I.    904 

:sákánynyél     ....  11.1028 

[Isákányos I.    371 

[Isákányosan     ....  I.    371 

[Isákányoz 1.    371 

:sakhamar I.  1298 

Clsakbogy 1.1468 

Gsáklya 1.    371 

Csaknem II.    952 

Csákó I.    371 

Csákócska     .....  I.    371 

Csákós 1.    371 

Csákós  süveg    ....  II.  1627 

Csal:  betrügen .     ...  I.    371 

Csal:  list I.    376 

Család I.    377 

Családos 1.    377 

Családosság I.    377 

Csaiafurdi I.    372 

Csalafurdiskodik    ...  I.    373 

Csalakozás I.    373 

Csalakozik I.    373 


Csalán     .     .     . 
Csalárd    .     .     . 
Csalárd  beszéllés 
Csalárd  beszéllö 
Csalárdkodik 
Csalárdkodás 
Csalárdkodó 
Csalárdkodóság 
Csalárdos :    betrügerisch 
Csalárdos:  familiehabend 

Csalárdság 

Csalárdságos  .... 
Csalárdságost   .... 

Csalárdul 

Csalás      

Csalatkozás 

Csalatkozik 

Csalatkozhatatlan .  .  . 
Csalatkozhatatlanul   .     . 

Csalatság 

Csalbíró 

Csalfa 

Csalfa  bíró 

Csalfálkodás  .... 
Csalfálkodik      .... 

Csalfaság 

Csalfáskodik  .... 
Csalhatatlan      .... 

Csali 

Csalitos 

Csalma 

Csalmak? 

Csalmár 

Csalmás 

Csaló 

Csaló  eledel      .... 

Csalogat 

Csalogatás 

Csalogató 

Csalóka 

Csalóka  deszka  .  .  . 
Csalókálkodik  .... 
Csalókáskodik  .... 

Csaló  tőr 

Csalton-csal      .... 

Csalvetés 

Csalyán 

Csámcsog 

Csammag,  csommog  .     . 

Csámpás 

Csámpáskodik  .... 
Csámporodik    .... 

Csanak    

Csanál :  nessel  .... 
Csanál :  machen   .     .     . 


I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

1. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 


377 
373 

221 
222 
373 
373 
373 
373 
373 
377 
377 
374 
374 
374 
374 
375 
374 
375 
375 
375 
235 
376 
235 
376 
376 
377 
377 
375 
375 
378 
378 
378 
375 
378 
375 
594 
375 
376 
376 
376 
498 
376 
376 
764 
372 
1152 
377 
378 
341 
378 
378 
379 
447 
377 
431 


Csap:  schlagen 
Csap  :  röhre 

Csapás      .     .  . 

Csapásos .     .  . 

Csapásság     .  . 

Csapat     .     .  . 

Csapdiság     .  . 

Csapdos  .     .  . 

Csapdosás    .  . 

Csapdosó      .  . 

Csapdoz  .     .  . 

Csapdugasz  .  . 

Csapfurás     .  . 

Csapfűró  .     .  . 

Csapfü      .     .  . 

Csapház  .    .  . 

Csapkod  .    .  . 

Csaplár    .     .  . 

Csaplárkodás  . 
Csaplárkodik 

Csaplárné     .  . 
Csapó  .... 

Csapó  ajtó    .  . 
Csapó  cérna 

Csapó  csiga .  . 

Csapocska    .  . 

Csapodár .     .  . 

Csapodárkodik  . 
Csapodárság 

Csapódás      .  . 

Csapódik .     .  . 

Csapó  fa .     .  . 

Csapó  ház    .  . 
Csapó  kosár 

Csapol     .     .  . 
Csapó  madzag . 

Csapong  .     .  . 

Csapongás    .  . 

Csapongó      .  . 

Csaponóban .  . 

Csaponósan  .  . 

Csapont   .    .  . 

Csaport    .     .  . 


Csapó  zsineg     ....    II 
Csapó  zsinór     ....    II 

Csappan  

Csappanás    

Csappang      

Csappondár 

Csaprang      

Csapszék II 

Csaptat     

Csaptató  

Csapzi 

Csapziság 


379 
385 
380 
381 
381 
381 
381 
381 
382 
382 
382 
541 
1003 
1004 
1019 
1365 
382 
385 
386 
386 
386 
382 
35 
347 
420 
385 
383 
383 
383 
383 
383 
734 
1365 
374 
385 
65o 
383 
334 
384 
384 
384 
384 
452 
1308 
1308 
384 
384 
383 
383 
340 
125 
384 
384 
384 
384 


32 


csArda-csEmégézés 


Csárda I.  syg 

Csarifa I.  386 

Csaritáz I.  sgg 

Csarna I.  386 

Csarnok I.  386 

Császár I.  386 

Császári I.  386 

Császári  korona    ...  II.  369 

Császárgaras          ...  1. 1063 

Császárkodik     ....  I.  386 

Császárkörtvély    ...  I.  386 

Császárlat I.  386 

Császármadár  ....  11.  647 

Császárné     .     .       1.    ;!)H6  II.  990, 

Császárság I.  386 

Császártallér     ....  III.  402 

Csat I.  387 

Csata I.  388 

Csatakapu II.  116 

Csatapiac II.  1283 

Csatás I.  388 

Csatáz 1.  388 

Csatázás I.  388 

Csatázik I.  388 

Csatázó I.  389 

Csatázó  levél    ....  II.  599 

Csatangol I.  389 

Csaté I.  368 

Csaté-paté I.  389 

Csatépatés I.  389 

Csaterna I.  389 

Csatlás I.  387 

Csatló I.  387 

Csatló  fa I.  734 

Csatló  igécske  ....  1. 1555 

Csatlós I.  388 

Csatol I.  387 

Csatolás I.  387 

Csatolat I.  387 

Csatoló I.  387 

Csatora 1.  389 

Csatorna I.  389 

Csatornácska    ....  I.  390 

Csatornákat      ....  II.  476 

Csatornás I.  390 

Csatornás  cserép  ...  I.  416 

Csatornás  kút  .     .     .     .  II.  476 

Csatos I.  388 

Csatt I.  390 

Csattag I.  391 

Csattagó  eperj ....  1.  655 

Csattan I.  390 

Csattanás I.  390 

Csattant I.  390 

Csattantás I.  391 

Csattog I.  391 

Csattogás I.  891 

Csattogat I.  391 

Csattogalás I.  391 


Csattogó I.  391 

Csattog-pattog  ....  1.  1250 

Csattogtat I.  391 

Csausz I.  391 

Csáva I.  391 

Csávái,  csávái :  schütteln  I.  456 

Csávái :  lohen  ....  I.  392 

Csáválás I.  392 

Csavar 1.  392 

Csavarékos I.  393 

Csavargás 1.  394 

Csavargat 1.  393 

Csavargatás I.  393 

Csavargó I.  394 

Csavargós I.  395 

Csavarint I.  393 

Csavarít I.  393 

Csavarítás I.  393 

Csavarodás I.  394 

Csavarodik I.  393 

Csavarog I.  394 

Csáváz I.  392 

Csavira I.  395 

Cseber I.  395 

Cseberrúd         ....  II.  1475 

CsebSskgdik      ....  I.  395 

Csebres I.  395 

Csecs I.  395 

Csecs:  blatter  ...  I.  396 

Csecs  :  klapperwerk  1.  396 

Csecsbékötő II.  424 

Csécsbimbó I.  231 

Csecsebecséz     ....  I.  397 

Csecsecske I.  396 

Csíicsegtet I.  397 

Csgcsemó' I.  396 

Csecsemő  gyermek    .     .  I.  1163 

Csecsemőkori    ....  II.  365 

Csecsem  ős I.  396 

Csécsiimösség    ....  1.  396 

Csecsüs 1.  396 

Csecsés 1.  397 

Csecsetlen I  396 

Csecsez I.  396 

Csecseze I.  396 

Csecsözés I.  396 

CsScsszopás 111.  306 

Csecsszopó 111.  306 

Csecsszoptató    ....  III.  307 

Csecsszoritó III.  314 

Csecslej 111.  508 

Cséder 1.  458 

Csegely I.  397 

Cségér  :  zeiger  ....  I.  343 

Cségér :  nachwein     .    .  1.  423 

Cseges I.  458 

Csebegés I.  397 

Csehül 1.  369 

Csebelés I.  369 


Cseh  gyémánt  ....  1. 1 1 

Csehkö II.  H 

Csehsüveg II.  It 

Cseje I.  a 

Csek :  nur I.  2 

Csek  :  durchwaten  I.  :-J 

Csék  :  ochsenziemer  .     .  LM 

Csék  :  scblammbeisser  .  I.  4 

Csekély \.  'i 

Csekély  beszéd     ...  1.  2 

Csekély  elméjű     ...  I.  6 

Csekélyes I.  a 

Csekélység I.  3 

Csekik I.  3 

Cseklye,  cseklye    ...  I.  3 

Csel I.  a 

Csélcsap I.  3 

Csélcsapás I.  3 

Csélcsapó I.  3 

Csélcsapos I.  3 

Csélcsapóság     ....  I.  3 

Csélcsaposkodás    ...  I.  3 

Csélcsaposkodik    ...  I.  3 

Csélcsapság I.  3 

Cseléd I.  3 

Cselédes I.  3 

Cselédes  gazda     ...  1. 10 

Cselédes  gazdaság     .     .  I.  10 

Cselédház I.  13 

Cselédi I.  3 

Cselédség I.  3 

Cselekiiddegel  ....  1.  4 

Cselekéddiígelés     ...  1.  4 

Cselekedendő  bűn     .    .  I.  3 

Cselekedés 1.  4 

Cselekedet I.  4 

Cseleküdik I.  3 

Cselekedő 1.  4 

Cselekedő  erő  ...     .  1.  6 

Cselekedöség    ....  I.  4 

Cselekeszik I.  3 

Cseleködik 1.  3 

Cseleköszik I.  3 

Cselekszik 1.  3 

Cseleküvés I.  4i 

Cselhányás I.  13 

Cselleg I.  4i 

Csellekezik I.  * 

Cselleng I.  4* 

Csellengés I.  4^ 

Cséllepétés l.  1 

Cselvetés 111.  Ili 

Cselyán l.  3' 

Csemege I.  4< 

Csemegeáruló  piac    .     .  11. 121 

Csömögecsináló     .     .  1.  4 

CsömUgés 1.  4* 

CsémiSgéskedik      ...  I.  í 

CsgmSgézés .     .  1.  i 


cs Em Elet.  csem élet-csértölg y 


33 


seniölet,  csemélet 
semelotszoknya 
seinelyetruha  . 
se  mér     .     . 
sijmeskedik 
semcte  .     . 
semötés 
sénietési'dik 
sCmetézés  . 
semetézik  . 
semp      .     . 
sijnipe    .     . 
sempes  .     . 
sempijsség . 
senipesz 
sen    .     .     . 
senál      .     . 
seiid  :  stille 
seiid  :  klingen 
séndés   . 
sendés    .     . 
iSendésedés 
Isendesedik 
;sendeseu    . 
Isendesít 
Csendesség  . 
Isendességes 
Isendessen  . 
Isendes  szívű 
Isendesül     . 
Isendetlen    . 
Isendez  .     . 
Isendit     .     . 
Sséndités 
Ssendös   .     . 
uséndül   .     . 
ísendülés 
'senevész 
Iseng  .     .     . 
Csengés    .     . 
üsenget    .     . 
;^engetó' .     . 
Ilsengetö  óra 
iengetyű 
jSéngetyűs  . 
;;sengety(íz  . 
]seng-leng   . 
isengő     .     . . 
jSéngö  fű 
üsengö  kóró 
jSengő  szó  . 
esengő  ^^l•ág 
ientempere 
3sép  :  flegel 
jSép  :  tropien 
jSépeg     .     . 
Ilsepégdégel 
Csepegés .     . 
üepeget .     . 

M.   NYELVTÖRT. 


III. 
II. 
I. 
I. 
I. 
I, 
I. 
I. 
I. 
1. 
1. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
1. 
I. 
I. 

10. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I 
I 
I 

u. 
I 

L 
I, 
I 
I 
I 

II 
III, 
III, 
I 
I, 
I 
I 
I 
I 
I 

SZÓTÁR. 


401 
289 

1479 
459 
401 
401 
402 
402 
402 
402 
402 
402 
402 
402 
402 
402 
431 
402 
404 
403 
404 
403 
403 
403 
403 
404 
■M)4 
403 
265 
404 
404 
403 
404 
404 
403 
405 
405 
406 
405 
405 
405 
405 

1131 
405 
405 
405 
405 
405 

1019 
368 
272 

1190 
406 
406 
409 
407 
407 
407 
407 


Csepögelés 

Csepiígetctt 

Csépegetett  színű .     .     . 

Csepegő  

Csépegös 

Csepegös  szijniü    .     .     . 
Csepegő  szemíl     .     .     . 

Csepegtet 

Csépel 

Csepcrke      

Cséperkegomba     .     .     . 

Csepesz    

Csepeszháj 

Csépi  

Csepke     

Csepke     

Cséplés 

Cseplesz 

Csepleszbáj 

Csépletlen 

Cséplő 

Cséplős    

Cseplye 

Cseplyesség  

Csepő  

Csepölyés 

Csepp  

Cseppecske  

Cseppedék    

Cseppeget 

Cseppen  

Cseppenés    

Cseppenet 

Cseppenetlen     .... 

Cseppenik 

Cseppent 

Cseppentés 

Csepü  

Csepül      

Csepüs     

Csepütűz II 

Csér,  csér :  zerreiche 
Cser :  schaar     .... 

Cserbasa 

Cserese    

Cserdít 

Cserdül    

Csérdülés 

Csere :  zerreicbe   .     .     . 
Csere :  tauscb  .... 

Csere-bere    

Csereberél 

Csereberélés     .... 

Cserebo 

Cserebogár  

Cseréből 

Cserebu 

Cserebüly 

Csereenyv 


.  408 

.  408 

.  247 

.  4-08 

.  408 

.  156 

.  156 

.  407 

.  406 

.  410 

.  1096 

.  410 
.1250 

.  406 

.  410 

.  409 

.  407 

.  410 

.  1250 

.  407 

.  407 

.  407 

.  410 

.  410 

.  410 

.  410 

.  409 

.  409 

.  408 

.  407 

.  408 

.  408 

.  .408 

.  409 

.  408 

.  409 

.  409 

.  410 

.  410 

.  411 

.  827 

.  411 

.  417 

.  185 

.  412 

.  412 

.  412 

.  412 

.  411 

.  414 

.  414 

.  414 

.  414 

.  415 

.  262 

.  415  i 

.  415 

.  415 

.  649 


CserCg      .     . 

Cserögdegél  . 

Csérög-paltog 

Csereklye 

Csereklyés    . 

Cserél .    .     . 

Cserélés   .     . 

Cserélés-berélés 

Cserelevél     . 

Cserél-berél  , 

Cserélődik     . 

Cseredény     . 

Cserép      .     . 

Cserépcsatorna 

Cserépcső 

Cserépedény 

Cserepeilés  . 

Cserepés  .     . 

Cserepés  ház 

Cserepézés    . 

Cseréppalack 

Cseréptál  .     . 

Cséres      .     . 

Cséres  kád  . 

Cseresnye 

Cseresnyés    . 

Csérésnyéz   . 

Cseresznye   . 

Cseresznyefa 

Cseresznyemag 

Cserez 

Cserfa 

Csérfakígyó 

Cserfás     . 

Cserge 

Csergedés 

Csergedez 

Csérgedézés 

Csergelepel 

Csérgés    . 

Csergesátor 

Csergét     . 

Csergeteg 

Csergő 

Cserhéjú  dinny 

Cseri    .     . 

Cseribarát 

Cserifakó 

Cserkabala 

Cserke 

Cserkesz. 

Cserkész  . 

Cserlevelü 

Csérmakk 

Csermely 

Csermelye 

Cserna 

Csértaplő  . 

Csértölgy . 


fű 


1019 


I. 

412 

I, 

413 

II 

1250 

I. 

416 

1 

416 

I. 

416 

1. 

416 

I. 

415 

II. 

600 

1. 

415 

I. 

415 

I. 

414 

I. 

416 

I. 

389 

I. 

457 

I. 

557 

I. 

416 

I. 

416 

I. 

1365 

I. 

417 

II. 

1215 

III. 

390 

I. 

412 

II 

76 

I. 

417 

I. 

417 

I. 

417 

I. 

417 

I. 

734 

II. 

651 

I. 

412 

I. 

734 

II. 

304 

I. 

734 

I. 

412 

I. 

413 

I 

413 

I. 

413 

II. 

578 

I. 

413 

II. 

1523 

I. 

413 

I. 

413 

I. 

414 

I. 

506 

I. 

417 

I. 

177 

I. 

757 

II. 

73 

I. 

441 

I. 

418 

I. 

418 

11. 

599 

II. 

672 

I. 

418 

I. 

418 

I. 

347 

III. 

442 

III. 

739 

34 


csErtörö-csinnyos 


Csertörö III.  756 

Csésze I.  418 

Csete-paté I.  389 

Csetel-botol 1.  300 

Cseté-paté 1.  389 

CsetertiJk I.  474 

Csetlés-botlás    ....  I.  300 

Csetlik-botlik     ....  I.  300 

Csetörtök I.  474 

Csév.  cséve I.  456 

Cseveg I.  418 

Csevegés I.  418 

Csevegő I.  418 

Gséves I.  457 

Cséves  cserép  ....  I.  416 

Cséves  kút II.  476 

Csévlö I.  457 

Csévő I.  456 

Csez 1.  396 

Cséza I.  418 

Csi I.  418 

Csiavuz I.  391 

Csibe I.  419 

Csibécske I.  419 

Csicsa I.  419 

Csicse I.  359 

Csicseg I.  419 

Csicsegés I.  419 

Csicser I.  419 

Csicseréz I.  419 

Csicseri I.  419 

Csicseriborsó     ....  I.  194 

Csicsó I.  419 

Csicsókáz I.  419 

Csicsomáz I.  349 

Csid I.  538 

Csiga I.  420 

Csiga-biga I.  420 

Csigahéj 1. 1388 

Csiga  karikája  .     .     .     .  II.  129 

Csigakíii  .    .     .  '  .     .     .  II.  308 

Csigakötél II.  427 

Csigás I.  42] 

Csigasziidö Hl.  103 

Csigát 1.  419 

Csigatekenő III.  523 

Csigatermő III.  598 

Csigavér III.  1071 

Csiga  vérszína    .     .    .     .III.  247 

Csigáz I.  421 

Csigázás I.  422 

Csigázó I.  422 

Csigázó  szerszám  .     .     .111.  63 

Csig-big   ......:.  I.  420 

Csiger,  csiger I.  423 

Csiget:  beia*ig«ít*    .     .  I.  419 

Csiget:  pfeifen       ...  1.  422 

Csihó I.  423 

Csiholás 1.  423 


Csík     .    . 

I.   397 

Csik    .     .     . 

I.    423 

Csikar .     .     . 

I.    423 

Csikasz     .     . 

I.    423 

Csikászó  rét 

II.  1427 

Csikészes 

I.    423 

Csikfogó  rét 

II.  1427 

Csikkentö 

I.    423 

Csikkeny .     . 

I.    424 

Csikland  .     . 

I.    424 

Csiklandás    . 

I.    424     ' 

Csiklandik    . 

I.    424 

Csiklandós    . 

I.   424 

Csiklandoz    . 

I.    424 

Csiklandozás 

I.    424 

Csiklandoztál 

I.    424 

Csikle  .    .    , 

I.    397 

Csikló .     . 

I.    424 

Csi  klós 

I.    424 

Csik-mák 

II.    671 

Csikó  .     . 

I.    424     1 

Csikóló 

II.    613 

Csikoltó    . 

II.  1571 

Csikoltú    . 

11  1571 

Csikorgás 
Csikorgat 

1.    425 
I.    425     , 

Csikorgatás 

I.    425     1 

Csikorgó  . 

I.    425     1 

Csikorgós 

I.    425 

Csikorít    . 

I.    425 

Csikorodás 

I.    425 

Csikorog  . 

I.    425 

Csikós 

I.    425 

Csíkozik  . 

I.    425 

Csíkszemíí 

III.    156 

Csillag  :  glanze 

n    . 

I.    425 

Csillag,  csillag  : 

stern 

I.    425 

Csillagász 

I.    427 

Csillagatlan 

I.    427 

Csillagfű  . 

1. 1020 

Csillaghátú  1 

"'g 

fó  . 

II.    304 

CsiUagkö  . 

II.    385 

Csillaglik  . 

I.    427 

Csillagnézö 

11.    984 

Csillagos  . 

1.    427 

Csillagos  ég 

I.    563 

Csillagoshátú  g 

yík 

I.  1168 

Csillagrepülés 

11.1416 

Csillagvirág  . 

111.  1190 

Csillagzás 

1.    427 

Csillagzat 

1.    427 

Csillagzik 

1.    427 

Csillám    . 

1.    428 

Csillamás 

I.    428 

Csillámik 

I.    428 

Csillárait  . 

I.   428 

Csillámlás 

1.    428 

Csillámlik 

I.    428 

Csillamzik 

I.    428 

Csillány I.  37 

Csillapít I.  4i 

Csillapodás l.  i2 

Csillel-ballal      ....  I.  42 

Csillog I.  42 

Csillog-villog     ....  I.  42 

Csilyán I.  37 

Csillye I.  42 

Csillyehajó I.  12c 

Csima 1.  42 

Csimarin I.  42 

Csimasz I.  42 

Csimaszélö  fü  .     .    .     .  1. 102 

Csimbelkedik    ....  I.  42 

Csimberkedés    ....  I.  42 

Csimberkedik    ....  I.  4i 

Csimbóz I.  4S 

Csimó l.  M 

Csimogat I.  4S 

Csimota 1.  4C 

Csin I.  42 

Csinadof I.  Hí 

Csinál I.  4í 

Csinálás I.  4í 

Csinálgat I.  4i: 

Csinálmány I.  45 

Csináló I.  42 

Csinált  bor I.  2í 

Csinálvány I.  4S 

Csin-bin I.  42 

Csincsa 1.  4S 

Csincseg I.  3í 

Csincsér I.  4í 

Csincsérés I.  4S 

Csincséréz I.  4S 

Csindely I.  34 

Csindesz I.  4C 

Csinege I.  3í 

Csinga I.  42 

Csingolódik I.  42 

Csinhadó I.  3c 

Csinkos I.  3c 

Csinogat 1.  42 

Csinogalás 1.  42 

Csinos I.  43 

Csinosgat I.  43 

Csinosgatás 1.  42 

Csinosít I.  42 

Csinosocska      ....  I.  42 

Csinosság 1.  43 

Csintalan I.  43 

Csintalanka       ....  1.  4H 

Csintalankodik  ....  I.  43 

Csinlalankodtatás      .     .  I.  43 

Csintalanság     ....  I.  43 

Csintalanságtévö    .     .     .  III.  63 

Csinnyában I.  42 

Csinnyán I.  43 

Csinnyos 1.  43 


CSINZIÁS-CSÓNAK 


35 


^inziás  . 
jSÍp :  flegel 
jSÍp  :  zwicken . 
isipa  .    . 
^sipalagoskodik 
ísipalyagosság 
ísipás      .     . 
ísipásitás 
Hsipásodik    . 
üsipásság 
Isipás  szgm 
]sipás  szemű 
üsipázás  .     . 
üsipázik  .     . 
Isipdel     .     . 
Isipdés    .    . 
Isipdesés 
^ipdéz     .     . 
Isipdezés 
Isiped      .     . 
:sipeg      .     . 
Isipeget  .     . 
Isipijgő  rigó 
Isipés .     .     . 
üsipeszkédik 

Csipet  .     .     . 
sipke      .    . 

]sipkebéka  . 
sipkebokor 
sipküd    .     . 

i^sipkefa  .     . 

jsipkemadár 

^sipkemű 

Csipkerózsa  . 

Csipkés    .     . 

Csipkesása   . 

Csipkés  szoknya 

Csipketövis 

Csipkéz    . 

Csipkézés 

Csipkézel 

Csipog 

Csípő :  stechend 

Csípő  :  hüfte 

Csípőcsont 

Csípöfájás 

Csípős 

Csípős  bor 

Csípősség 

Csipszemü 

Csíptető    . 

Csiptetődik 

Csir     .     . 

Csira   .     . 

Csirák 

Csirás  . 

Csirásodik 

Csírázik   . 

Csiréz  .     . 


428. 


I. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 


II. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

II. 

III. 

III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

in. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 


436    I     Csirhe l  Ul 

406     I     Csiripölés I.  441 

436  CsirippSI I.  441 

438     i     Csirippelés I.  441 

438         Csirippol I.  441 

438         Csirippolás I.  4Í1 

438         Csiriz I.  440 

438     1     Csirke I.  441 

438    ;     Csirkebéka I.  196 

438     i     Csirke  fa I.  734 

156         Csirok I.  361 

156     ;     Csiszamik I.  468 

438         Csiszamó I.  468 

438  I     Csiszamodás     ....  I.  469 

437  I     Csiszamodik     ....  I.  468 

437         Csiszamós I.  468 

437  Csiszamóság     ....  I.  468 

437         Csiszamtat I.  469 

437          Csiszár I.  469 

437  Csiszárház 1.1365 

438  ;     Csiszárol I.  469 

437          Csiszlér I.  441 

1441     j     Csiszol I.  470 

437     I     Csiszolás I.  470 

437     [     Csiszolódik I.  470 

437     ''     Csit I.  441 

439  Csita I.  470 

196         Csitít I.  419 

266         Csitítás I.  419 

437  Csitkó I.  424 

734         Csitló I.  424 

647     j     Csitol I.  419 

905  I     Csittehenedik    ....  I.  419 

1469     I     Csittehenet I.  419 

439         Csitténél I.  419 

1522          Csív I.  456 

289         Csivag I.  441 

773         Csivog I.  441 

439         Csíz I.  441 

439         Csízike I.  441 

439  Csizma I.  442 

438  I     Csizmabőr I.  312 

437     I     Csizmadia I.  442 

439  Csizmás I.  442 

451          Csizmasark II.  1517 

751     I     Csizmaszár III.  85 

437  j     Csizmatalp III.  403 

282         Csizmátlan I.  442 

438  !     Csizmazia I.  442 

156     I     Csizsma I.  442 

438    j     Csob I.  443 

438     i     Csobán I.  443 

473     i     Csobány I.  443 

440  I     Csobolya I.  443 

440  t     Csobolyó I.  443 

440  !     Csoda.     ..:...  I.  443 

440  i     Csodakő  .    .'...•.    .  II.  385 

440  :     Csodál     ....'..  I.  444 

440  i     Csodálás  ......  I.  444 


Csodálat I.  445 

Csodalátás II.  538 

Csodálatos I.  -tiő 

Csodálatosan     ....  1.  445 

Csodálatosképen    ...  I.  445 

Csodálatosság  ....  I.  445 

Csodálatost I.  445 

Csodálatosul     ....  I.  445 

Csodálkodás      ....  I.  445 

Csodálkodik      ....  I.  445 

Csodálkozás      ....  I.  445 

Csodálkozik I.  445 

Csodás I.  446 

Csodásan I.  446 

Csodásít I.  446 

Csodásul I.  446 

Csodaszarvas     ....  III.  95 

Csodatékony     ....  I.  446 

Csoha I.  464 

Csók I.  446 

Csóka I.  447 

Csókaszemü III.  156 

Csókfű 1.1020 

Csoklik I.  461 

Csoklya I.  465 

Csókol I.  446 

Csokoládé I.  447 

Csókolás I.  446 

Csókolgat I.  446 

Csókolgatás I.  447 

Csókolkozik I.  447 

Csollán I.  377 

CsoUong  ...     I.  447,  II.  1502 

Csolnak I.  447 

Csólnak I.  447 

Csolonk I.  364 

Csollyán I.  377 

Csora I.  363 

Csomba I.  447 

Csombók I.  447 

Csombor .     .     .  ' .     .     .  •  I.  447 

Csombord I.  447 

Csomborfű 1.1020 

Csomó I.  447 

Csomókeresés    ....  II.  230 

Csomólék I.  448 

Csomorika I.  449 

Csomós I.  448 

Csomós  gyökér     ...  I.  1181 

Csomós  hátú     ....  1. 1358 

Csomósít I.  449 

Csomós  köszvény.     .     .  II.  422 

Csomósodik I.  449 

Csomósság I.  449 

Csomoszol I.  449 

Csomota  .    .    ..  -^ .  ,  ,^  .  I.  401 

Csomóz I.  449 

Csomózás          ....  I.  449^ 

Csónak I.  447 

V* 


38 


DAC-DÉLLESTI 


D. 


Dac I.   475 

Dacos I.    475 

Dacoskodik I.    475 

Dada I.    475 

Dadag I.    475 

Dadagás I.    475 

Dadagó I.   475 

Daduk I.   475 

Dagad I.    475 

Dagadás:  das  schwellen  I.    476 

Dagadás  :  geschwulst  I.    479 

Dagadó  süly      ....  II.  1622 

Dagadoz I.    477 

Dagadozás I.    477 

Dagadozó  betegség    .     .  I.    224 

Dagadvány I.    477 

Dagály I.    477 

Dagályos I.   478 

Dagályoskodik  ....  I.    478 

Dagályosság      ....  I.    478 

Daganag 1-    478 

Daganás I-    478 

Daganat I.    478 

Dagás I.    479 

Dagaszt I.    479 

Dagasztás I.    479 

Dagasztó  szék  ....  III.    125 
Dagasztó  tekenő    .    .    .111.    52.S 

Dajka I.    479 

Dajkál I.    479 

Dajkálkodás      ....  I.    480 

Dajkálkodik I.   479 

Dajkálódás I.    480 

Dajkálódik I.    480 

Dajkaság I.    480 

Dajkáskodik      ....  I.    480 

Dajkáz I.    480 

Dajna I.   480 

Dákos I.   480 

■  Dal :  gesang      ....  I.   480 

Dal :  ruderring      ...  I.    481 

Dalevezö I.    72H 

Dalgúzs I.  1130 

Dali :  wohlklingend  .    .  I.    480 

Dali:  tapfer      ....  I.   492 

Dalia I.   492 

Dalián I.    493 

Daliás 1.    49.S 

Daliás I.    480 

Dám I.    481 

Dáma I.   481 

Damasz I.   481 

Damaszka I.    481 

Dámvad lU.    921 


Dán I.   481 

Dandár I.    481 

Dancia I.    481 

Dandia I.    481 

Danol I.    480 

Danolgat I.   481 

Dánom-dánom  ....  I.    506 

Dara I.    4«1 

Darab I.    482 

Darabant I.    536 

Darabcsa I.    483 

Darabocska I.    483 

Darabol I.    483 

Darabolás I.    483 

Darabos I.    483 

Daraboska I.    484 

Darabosos I.    484 

Darabosság I.    484 

Daraesö I.    702 

Darága T    536 

Daragon I.    537 

Darakása II.    135 

Darál I.    482 

Daráló I.    482 

Daráló  malom  ....  II.    675 

Darás  alma I.      80 

Darázs I.    484 

Dárda I.    484 

Dárdácska I.    485 

Dárdahordozó  ....  I.    485 

Dárdás I.    485 

Daróc I.    485 

Darócszukmány     ...  III.    337 

Daru I.    485 

Darukapu II.   470 

Daruorrú  fű      ....  1. 1020 

Darusása II.  1522 

Darutoll        III.    703 

Darvadoz I.    485 

Dasztikóc I.    486 

Datál I.    485 

De,  dé I.    485 

Deák I.    486 

Deákgyermek    ....  1. 1163 

Deáki I.   488 

Díiáki  tudomány  ...  III.    798 

Dgákos I.   488 

Deákság I.   488 

Déáktalan I.    488 

Deáktalanság    ....  I.   488 

Deák  társ III.    450 

Deákujj UI.    852 

Deákul I.    488 

Déb-dáb I.   501 


Deberke I.  488 

Déceg I.  491 

December I.  489 

Déd I.  489 

Dedereg I.  489 

Dédös 11.1198 

Dédük III.  887 

Deffent I.  525 

Deffer I.  489 

Defterddr I.  4S9 

Deget I.  489 

Deh I.  485 

Dehogy 1,1469 

Déj I.  505 

Deják I.  4Stí 

Dékán I.  489 

Dél I.  489 

Délben I.  490 

Délceg I.  491 

Délcegedik I.  491 

Délceges I.  492 

Délcegeskedik  ....  I.  492 

Délcegi I.  492 

Délcegség I.  492 

Délcegül I.  492 

Delel,  delel I.  490 

Delelés I.  490 

Delelő I.  490 

Delelő  hely 1. 1393 

Délelőtt I.  490 

Délelöttvaló I.  490 

Délest 1.  704 

Délesti I.  705 

Délestve I.  704 

Delfin I.  492 

Delfinhal I.  1274 

Délhatározó I.  136H 

Délhatározó  kerület  .    .  II.  240 

Deli I.  492 

Déli I.  490 

Delia I.  492 

Deliácska I.  493 

Délig I.  491 

Déliglen I.  491 

Déli  nyugovás  ....  II.  1080 

Deliság I.  493 

Deli  saru II.  1520 

Deliség I.  493 

Déli  szél III.  139 

Délkor I.  491 

Délkort I.  491 

Déllel I.  491 

Déllest I.  490 

Déllesü I.  490 


CSÚFOLÓDIK— CZÚCA 


37 


(  siifolódik I.    463 

(.isufondár I.    463 

Csúfondáros      ....  I.    463 

Csuforog [.    464 

Csúfos I.   463 

Csúfság I.   463 

Csúfságbeszéd   ....  I.    218 

Csúfsilgos I.    464 

Csuha I.   464 

Csuhadár I.    464 

Csuhadárszekér     .     .     .  III.    132 

Csuhás I.    464 

Csuj I.    456 

Csujtár I     456 

Csuk I.    464 

Csuka I.   464 

Csukahal 1.1274 

Csukahegedű     ....  I.  1383 

Csukapi'csenye      ...  II.  1256 

Csukladozik I.    465 

Csuklandik I.    465 

Csuklás I.    465 

Csuklal I.   465 

Csukük         I.   464 

Csuklya I.    465 

Csuklyás I.    465 

Csuklyás  barát      ...  I.    177 

Csuklya  süveg  ....  II.  1627 

Csultár I.    456 

Csunga I.    466 

Csúnya 1.    466 

Csúnyaság I.    466 

Csunyít I.    466 

Csúp I.    466 

Csupa I.    466 

Csupádon-csupa    ...  I.    466 

Csupádonvaló  ....  I.   466 

Csupán I.    466 

Csupán-csupa    ....  I.   466 

Csupánvaló I.    467 

Csupog I.    443 

Csupog-csepeg  ....  I.    407 

Csupor I.    467 

Csuporka I.    467 

Csuport I.    452 

Csúpos I.   466 


Csuppan  .    . 

I.   443 

Csuprocska  . 

I.   467 

Csűr    .     .     . 

I.    453 

Csurdul    ,     , 

I.   453 

Csurgó     .     . 

.      I.   454 

Csurgó  kút  . 

.     11.   476 

Csurgó  miidenc 

e 

.     II.    713 

Csurgó  mosdó 

.     II.   876 

Csurgó  víz    . 

.    III.  1225 

Csurog     .     . 

1.    453 

Csurogdogál 

I.   454 

Csúrvíz     .     . 

.    III.  1225 

Csúsz  :  krieche 

Q 

1.   467 

Csúsz:  rotlauf 

I.   471 

Csuszamás    . 

.      I.   468 

Csuszamékony 

I.   468 

Csuszamik    . 

.      I.   468 

Csuszamít    . 

I.   468 

Csuszamlik  . 

.      I.   468 

Csuszamó     . 

I.   468 

Csuszamodás 

I.    469 

Csúszás    . 

I.    469 

Csúszás-mászás 

11.   706 

Csúszdogál    . 

I.   469 

Csúszik     .     . 

I.   467 

Csuszkái .     . 

I.   469 

Csúszkálás    . 

I.   469 

Csuszkolódik 

I.   469 

Csuszkondó  . 

I.    470 

Csuszkorál    . 

1.   470 

Csúsz-raász  . 

11.   705 

Csúszó      .     . 

I.   470 

Csúszol     .     . 

I.   47U 

Csuszolódik  . 

I.    470 

Csúszó-mászó 

11.   706 

Csúszós    .     . 

I.   470 

Csúsztat   .     . 

I.   470 

Csusztog  .     . 

I.   470 

Csusztogás    . 

I.   470 

Csusztogatás 

I.    470 

Csuta  .     .     . 

I.   470 

Csutak     .     . 

1.   470 

Csútár      .     .     . 

I.   456 

Csútáros  .     .     . 

I.    456 

Csútároz  .     .     . 

I.   456 

Csutka      .     . 

I.    470 

Csulok I.  470 

Csutora I.  471 

Csúz I.  471 

Csúza I.  471 

Csúzdagadás     ....  1.  476 

Csúzosvolta III.  964 

Csű I  456 

Csüd I.  471 

Csügg 1.  471 

Csügged I.  471 

Csüggedelem    ....  I.  472 

Csüggedés I.  472 

Csüggedez I.  472 

Csüggelődik I.  472 

CsUggeszkedik  ....  I.  472 

Csüggeszt I.  472 

Csüggő I.  472 

Csügör I.  423 

Csüh 1.  472 

Csühődik I.  352 

Csüllekedés I.  473 

Csülö 1.  457 

Csülök 1.  474 

Csüiü I.  457 

Csümölet I.  473 

Csűnik I.  473 

Csüppő I.  410 

Csüpű I.  410 

Csűr I.  473 

Csűrbálvány      ....  I.  166 

Csűrbiró I.  236 

Csűr-csavar I.  393 

Csűrcsavarás     ....  I.  393 

Csűrcsavargás  ....  I.  394 

Csű  rcsa vari I.  393 

Csürgazda 1. 1071 

Csürke I.  44Í 

Csűrkert II.  244 

Csürlö I.  457 

Csürlö  asszony     ...  I.  130 

Csűrő I  473 

Csűrök I.  474 

Csűrőrző II.  1184 

Csűrös I.  474 

Csűrös  kert II.  244 

Csütörtök I.  474 


Cz. 


Czallyán I.  377 

Czanál I.  377 

Czattos I.  387 

Czécz I.  396 


Czecze I.   396 

Czeczeze I.    396 

Czésa I.   418 


Czapa I.   342 

Czivolás I.   369 

Czúca I.   461 


38 


CSONKA-CSÚFOLODÁS 


Csonka    .    . 
Csonka-bonka 
Csonkabonkaság 
Csonka  hét  . 
Csonka  heti 
Csonkás  .     . 
Csonkaság    . 
Csonkásít 
Csonkásítás  . 
Csonka  tagú 
Csonka  torony 
Csonkít    .    . 
Csonkítás 
Csonkít-bonkíl 
Csonkul    .     . 
Csónok     .     . 
Csont  .     .     . 
Csontáll   .     . 
Csontatlan    . 
Csontesztergáros 
Csontmalom 
Csontocska  . 
Csontorr  .    . 
Csontos    .     . 
Csontszakadás 
Csontszíidó'   . 
Csonttalan 
Csonttörés    . 
Csontvelő 
Csopor:  schoUe 
Csopor;  krug 
Csoport    .     . 
Csoportos     . 
Csoportos  lábú 
Csoportozik  . 
Csoportsereg 
Csopport  .     . 
Csorba  :  verstü 
Csorba  :  suppe 
Csorbadzsia . 
Csorbaka 
Csorbás    .     . 
Csorbaság    . 
Csorbásít 
Csorbít     .     . 
Csömbördzsi 
Csorbul    .     . 
Csorbulás 
Csorda     .     . 
Csordadéllö  hely 
Csordajárás  . 
Csordák  .     . 
Csordapásztor 
Csordás  . 
Csordasereg  . 
Csordásság  . 
Csordogál 
Csordul    .     . 
Csordulatlan 


mmelt 


I, 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 

r, 
111 
111. 

I. 

I. 

I. 


I. 

I. 

I. 

I. 
11. 

I. 
II. 

I. 

III. 
111. 

I. 
111. 
111. 

I. 

I, 

I. 

I 
III. 

I. 
III. 

I. 


449  Csorgat I.  464 

449  Csorgó I.  454 

460  Csorgodoz I.  454 

1410  Csormolya I.  455 

1411  Csorog I.  453 

450  Csorogás I.  454 

450  Csoroszlya I.  465 

450  Csősz I.  456 

450  Csoszogás I.  456 

371  Csólár I.  456 

718  Csoltár I.  456 

450  Csóva I.  466 

450  Csóvál I.  456 

450  Csóválás I.  456 

450  Cső I.  456 

447  Csöbör I.  395 

66  Csöcs I.  395 

66  esőcsatorna I.  390 

452  Csőcselék I.  457 

720  Csöcsemő I.  396 

675  Csöcsfödél I.  966 

452  Csöcsög I.  367 

1137  Csöcsömó      .     .    I.  396,  I.  624 

452  Csőd I.  471 

29  Csöder I.  458 

103  Csődör I.  458 

452  Csödörinas 1. 1578 

753  Csődörparipa     ....  11.1238 

1052  Csödörség I.  458 

452  Csődül I.  458 

467  Csődür I.  458 

452  Csög I.  458 

452  Csögös I.  458 

497  Csögös-bogos    ....  I.  261 

452     1     Csökély I.  397 

1550     i     Csökélyes I.  397 

452  Csökken I.  458 

454  Csökkenés I.  469 

455  Csökkenik I.  458 

455  Csökkent I.  459 

455  Csökönik I.  458 

454  Csömete I.  401 

454     j     Csömöge I.  401 

454     I     Csömör I.  459 

454  I     Csömörbeszéd  ....  I.  218 

455  Csömörhozó      ....  1. 1503 

455     I     Csümörlés I.  460 

455     I     Csömörlet I.  401 

455  Csömörlik I.  459 

1393  Csömöte I.  401 

15  Csöndít I.  404 

465  Csöng I.  471 

1246  Csöngés I.  404 

455  Csönög I.  405 

1550  Csöpö I.  410 

455  Csöpörke I.  410 

453  '  Csöpörödik I.  460 

453  Csöpp I.  409 

453  i  Csöppeg I.  407 


Csöppög I.  470 

Csöpü I.  410 

Csöpűkötél II.  427 

Csörc I.  460 

Csörcsény I.  460 

Csördít I.  412 

Csordul I.  412 

Csördülés I.  460 

Csőrege I.  460 

Csörge 1.  460 

Csörgés  :  geráusch     .     .  I.  413 
Csörgés :  mit  speckgrie- 

ben  zubereilet   ...  I.  460 

Csörgés-börgés  ....  I.  413 

Csörget I.  413 

Csörgeteg I.  413 

Csörgető I.  414 

Csörgetyű I.  414 

Csörgő I.  414 

Csörgő  mák      ....  II.  671 

Csörlő I.  457 

Csörög I.  412 

Csörsz I.  460 

Csőrtől I.  460 

Csörtölöz I.  460 

Csörtölözés I.  460 

Csörtözés I.  460 

Csősz I.  460 

Csötertek I.  474 

Csötör I.  461 

Csötört I.  461 

Csötörtök I.  474 

Csöv I.  456 

Csöve I.  456 

Csövelevelű II.  600 

Csubbant I.  461 

Csúcs I.  461 

Csúcsa I.  461 

Csucsogatás 1.  461 

Csucsorodás      ....  I.  461 

Csucsorodik      ....  I.  461 

Csúcsos I.  461 

Csúcsos  süveg  ....  II.  1627 

Csuda I.  443 

Csudafa I.  734 

Csudafű I  1020 

Csudálóné II.  990 

Csudás  gyermek    ...  I.  1163 

Csudás  vár 111.  1012 

Csudatétel III.  632 

Csudatermet  a    .     .    .    .  lU.  596 

Csudatétemény      .     .     .  III.  636 

Csudatévő III.  638 

Csudavolta III.  964 

Csúf,  csuff I.  461 

Csúfol I.  462 

Csüfolás I.  462 

Csúfolkodik  ...         .1.  463 

Csúfolódás I.  463 


DÉLLÖ-DIÓS  KERT 


39 


Déllö 

I.    490 

Déllö  hely    .     .     . 

I.  1393 

Délszél      .     .     . 

III.    139 

Délszin     .     .     .     . 

III.   2-Í7 

Délután    .     .     . 

1.   idí 

Délutáni  .     .     . 

I.    491 

Délyesti    .     .     . 

1.    705 

Dellyest.  déllyest  . 

1.    704 

Déllyesti  .     .    . 

I.    705 

Déniánt    .    .    . 

I.  1157 

Dénár 

I.    493 

Denevér   .     .     .     . 

I.    493 

Dér      .... 

I.    493 

Derabol    .     .     . 

1.   482 

Derága     .     .     . 

I.    536 

Derce  :  fussmehl 

I.   494 

Derce  :  trotz 

I.    494 

Dercekényér     . 

II.    200 

Dercés     .     .     .     . 

I.    494 

Derceség  .     .     . 

I.    494 

Dercéskedik .     . 

I.    494 

Dér-dúr    .     .     . 

I.   494 

Dereb  :  stück    . 

I.   482 

Dereb :  rOcken 

I.   494 

Déréb-darab 

I.   482 

Derebles  .     .     . 

I.   482 

Dereblés-darablás 

I.    483 

Deréce      .     .     . 

I.    494 

Dereckel  .     .     . 

I.    535 

Derécsel  .     .     . 

III.   778 

Dereducsál   .     . 

I.   494 

Dereg  .... 

I.    489 

Derék  .... 

1.    495 

Derekai,  derékalj 

I.     44 

Derekas   .     .     . 

I.   496 

Derekasan    .     . 

I.   496 

Dérékasint    .     . 

I.    496 

Dérekason    .     . 

I.    496 

Derékallan   .     . 

I.    497 

Derékbástva 

1.    185 

Dérékerö .     .     . 

I.    677 

Derékfa    .     .     . 

I.    735 

Déréktöld      .     . 

I.    985 

Derékirás 

1. 1601 

Dérékképpeu 

I.   497 

Déréknyár    .     . 

II.  1013 

Dérékpénz    .     . 

11. 1269 

Déréksereg    .     . 

II.  1550 

Derékszekér .     . 

.    III.    132 

Dérékszérént 

.    III.    199 

Derékszerint 

I.    497 

Dérékszorító  köntc 

js 

.    III.    314 

Deréktábor    .     . 

.    III.    368 

Derekút    .     .     . 

.    III.   870 

Derékucca     .     . 

.    III.    877 

Derelye    .     .     . 

I.    497 

Deres :  frostig  . 

.      I.    494 

Deres :  peinbank 

I.    497 

Déreső      .     .     . 

.      I.    702 

Deres  szín 111.  248 

Deresül I.  494 

Dérgés I.  534 

Dérhás I.  497 

Derhenő 1.  497 

Derít I.  497 

Dérlel I.  494 

Dermál,  dérmái     ...  I.  216 

Dermed I.  498 

Derogál I.  498 

Dérség I.  494 

Derül I.  497 

Dervis I.  498 

Despotlé II.  549 

Dészeg I.  491 

Deszka I.  498 

Deszkafűrész     ....  I.  1043 

Dészkahasító    ....  1. 1340 

Deszkapadlás    ....  11.1212 

Deszkás I.  499 

Deszkás  szekér      .     .     .  III.  132 

Deszkáz I.  499 

Deszkázás I.  499 

Deszkázat     .    .     .    ,    .  I.  499 

Deszpot I.  499 

Dészpotás I.  499 

Dévaj I.  499 

Dévajság I.  499 

Déván I.  511 

Dévány I.  511 

Dévér I.  499 

Dévérkeszeg      ....  II.  266 

Dévernál I.  500 

Dézma     ......  I.  500 

Dézmabárány    ....  I.  176 

Dézmál I.  500 

Dézmálás I.  500 

Dézmás I.  500 

Dézsa I.  600 

Dézsma I.  500 

Dézsmabúza      ....  I.  328 

Dézsmás I.  500 

Dia I.  505 

Diadalm I.  500 

Diadalmas I.  501 

Diadalmaskodik    ...  I.  501 

Diadalmasság    ....  I.  501 

Diadalmaz I.  501 

Diadalmi I.  501 

Diadalmi  pompa  ...  II.  1310 

Diadalom I.  500 

Diadalomzászló      .     .     .  III.  1272 

Diák I.  486 

Dialektika I.  501 

Díb-dáb I.  501 

Díbdábücska      ....  I.  501 

Díbdábság I.  501 

Dicsé I.  503 

Dicsekedés I.  502 


Dicsekedet I.    502 

Dicsekedik I.    502 

Dicsér I.    502 

Dicsérés I.   502 

Dicséret I.   503 

Dicséretes I.    503 

Dicséretlen I     503 

Dicsérő I.    503 

Dicsérő  vers     .    .         .111. 1080 

Dicsés I.    503 

Dicsételen I.    503 

Dicső I.    503 

Dicsőít I.    503 

Dicsőítés L    504 

Dicsős I.   504 

Dicsőség I.   504 

Dicsőséges I.    504 

Dicsőséges  fft    .     .     .     .  1.  1020 

Dicsöségésít 1.    504 

Dicsőségeskédik     ...  I.    504 

Dicsőségesvolta      .     .     .  III.    964 

Dicsőségre  vágyó  .     .     .  III.    969 

Dicsősít I,    504 

Dicsösködik 1.    504 

Dicsőtelen I.   504 

Dicsőül I.    504 

Dicsöülés I.    505 

Dicsőületlen 1.    505 

Diéta I.   505 

Diffás I.   505 

Dihés I.   547 

Díj I.    505 

Dikis I.    505 

Dikk I.    505 

Diktál I.    505 

Diktálás I.   505 

Díl I.    489 

Dílceg I.    491 

Dílesd I.    704 

Dilkos 1.1168 

Dimantos I.  1157 

Dimelcs I.  1211 

Dimölcs I.  1211 

Dinom-dánom  ....  1.    506 

Dinnya I.    506 

Dinnye I.    506 

Dinnyés I.    506 

Dinnyés  kert     ....  II.    244 

Dinnyeszagú  fü     .     .     .  I.  1020 

Dinnyetorta III.    719 

Dió I.    506 

Diófa I.    735 

Diófás I.    735 

Dióhéj I.  1388 

Dióhéjnyi 1.1388 

Diókopácslék     ....  II.   349 

Dióolaj 11.1108 

Diós I.    507 

Diós  kert II.    245 


40 


DIÓSZÉK— DORGÁL 


Diószék    .     .     . 

Diótörő     .     .     . 

Diploma  .     .     . 

Diplomás      .     . 

Dirib-darab  .     . 

Diribel-darabol 

Diriből      .     .     . 

Diribol-darabol 

Diribos-darabos 

Dirigál     .     . 

Dirik   .     .     . 

Dírrel-durral 

Dis  .     .     .     . 

Diskurál  .     . 

Disputál   .     . 

Disputálás 

Disputálódás 

Dispulálódik 

Dísz     .     . 

Díszes .     . 

Díszeskedik 

Díszésség . 

Díszlet 

Dísztelen  . 

Dísztelenség 

Dísztelenül 

Diszké 

Disznó 

Disznóakol 

Disznóállás 

Disznóalom 

Disznóbab 

Disznóbarom 

Disznoborz 

Disznócska 

Disznódi  . 

Disznóféreg 

Disznóbáj 

Disznóhal 

Disznóhárlya 

Disznóhús 

Disznói 

Disznókék 

Disziiókényér 

Disznókenyérfíí 

Disznókömény 

Disznómák    . 

Disznómogyoró 

Disznónyáj   . 

Disznóól  .     . 

Disznóoldal  . 

Disznó  orja  . 

Disznópásztor 

Disznópásztorság 

Disznópázsit 

Disznópiac    . 

Disznóporcsin 

Disznórépa    . 

Disznós    .     . 


III 

130 

III 

756 

1. 

507 

1. 

507 

1. 

482 

I. 

482 

1. 

507 

I. 

482 

I. 

483 

I. 

607 

I. 

509 

I. 

494 

I. 

548 

I. 

507 

1. 

508 

I. 

508 

I. 

508 

I. 

508 

I. 

508 

1. 

508 

I. 

508 

1. 

508 

I. 

509 

I. 

509 

I. 

509 

I. 

509 

I. 

509 

I, 

509 

I. 

44 

I. 

74 

I. 

84 

1. 

151 

1. 

183 

1. 

294 

I. 

610 

I. 

510 

I. 

826 

I. 

1250 

1. 

1274 

I. 

1335 

I. 

1521 

1. 

511 

II. 

160 

II. 

200 

1. 

1020 

11. 

397 

11. 

671 

11. 

855 

II. 

1001 

II. 

1107 

11. 

1113 

II. 

1135 

11. 

1245 

II. 

1245 

II. 

1255 

II. 

1283 

II. 

1316 

II. 

1412 

1. 

511 

Disznósajt II.  1495 

Disznósása II.  1522 

Disznó  szaka    ....  III.  20 

Disznószar III.  83 

Disznótartás III.  473 

Disznótarló III.  477 

Disznótized 111.  689 

Disznótövis III.  773 

Disznóválu III.  1007 

Diú I,  506 

Div I.  505 

Díván 1.  511 

Dívánház 1.  1365 

Divánkozás I.  511 

Dívánkozik I.  511 

Dívánsátor 11. 1523 

Dívánszönyeg    ....  III.  320 

Dívány I.  511 

Díványos 1.  611 

Díváayülö lU.  891 

Divat I.  511 

Dob I.  514 

Dobáz I.  515 

Dobban I.  611 

Dobbanás I.  512 

Dobbant I.  512 

Doblás I.  515 

Dobog I.  512 

Dobogás I.  512 

Dobol :  bewegen    ...  I.  513 

Dobol :  trommeln  ...  I.  515 

Dobolás I.  515 

Doboló I.  515 

Doboltatás I.  513 

Doborsa I.  515 

Dobos I.  616 

Doborság I.  616 

Dobsa 1.  514 

Dobszó 111.  272 

Dobülés 111.  908 

Dobverés III.  1067 

Dobzó I.  516 

Dobzódás I.  514 

Dobzódik 1.  514 

Dobzódó I.  514 

Dobzódó  szilva     .     .    .  111.  243 

Dobzó  szilva     ....  I.  516 

Dod I.  616 

Doh 1.  516 

Doha 1.  616 

Dohány I.  517 

Dohánybűz I.  335 

Dohányos I.  617 

Dohányoz I.  517 

Dohányozás I.  517 

Dohány  zacskó  .     .     .     .  III.  1262 

Dohányzik I.  517 

Dohos I.  516 

Dohos  bor I.  282 


Dohosság 
Dohosságos  . 
Dobosul   .     . 
Doktor     .     . 
Doktorság     . 
Doktorsapka 
Dolgallan 
Dolgatlanság 
Dolgódás .     . 
Dolgolódás    . 
Dolgolódik    . 
Dolgos      .     . 
Dolgoskodik. 
Dolgosság 
Dolgozás  .     . 
Dolgozik  .     . 
Dolgozkodik 
Dolgozódás  . 
Dolgozódik   . 
Dolmány .     . 
Dolmánygallér  . 
Dolmányos 
Dolmány  széle . 
Dolog  .     .     . 
Dologfoglalás 
Dologtelhető 
Dologtevő 
Dologtévő  nap  . 
Dolomán  . 
Doniasz    . 
Domb .    . 
Dombéroz 
Dombocska 
Dombol :  aufliáufen 
Dombol :  springen 
Domborodik 
Domború 
Domborúság 
Dombos    . 
Dombosság 
Dómhoz   . 
Domika    . 
Domó .     . 
Domosz    . 
Dondár 
Dong   .     . 
Donga .     . 
Dongás 
Dongat 
Dongdogál 
Dongó .     . 
Dongó  bogár 
Dongó  légy 
Dongó  méh 
Donog .     . 
Donyba    . 
Dorbézol  . 
Dorbézolás 
Dorgál 


DORGÁLÁS-DÚL-FÚL 


41 


Dorgálás  .  .  . 
Dorgáló  .  .  . 
Dorgálódás  .  . 
Dorgálódik  .  . 
Dorgol  .  .  . 
Dorgolás  .  .  . 
Dorgály  .  .  . 
Doromb  . 
Dorombol  .  . 
Dorombolás  .  . 
Dorong  .  .  . 
Dorozsba  .  . 
Dos  .... 
Dósa  .... 
Dosztig  .  .  . 
Döbög .... 
Döbön  .  .  . 
Döcög  .... 
Dödörgés .  .  . 
Dödörög  .  .  . 
Döf  .... 
Döffent  .  .  . 
Döföl  .... 
Döfólés  .  .  . 
Döfölödik  .  . 
Dög  ...  . 
Dögenyek  .  . 
Döghalál .  .  . 
Döglel  .  .  . 
Döglelés  .  .  . 
Döglelet  .  .  . 
Dögleletes  .  . 
Dögleletesség  . 
Döglet.  .  .  . 
Dögletes  .  .  . 
Dögletesség  .  . 
Döglik  .  .  . 
Dögönyeg  .  . 
Dögönyöz  .  . 
Dögös  .... 
Dögösít  .  .  . 
Dögös  nyavalya 
igösség .  .  . 
Döjt  .... 
Döjtet .... 
Dől  .... 
Dől  dögéi  .  .  . 
Döled  .... 
Döledék  .  .  . 
Döledez  .  .  . 
Dölékeny  .  . 
Dó'léngéz .  .  . 
Dölénkez .  .  . 
Dőlés  .... 
Dölled  .  ,  . 
DöUög  .  .  . 
Dölögél  .  .  . 
Dólöng  .  .  . 
Dölönsöz      .     . 


523 
624. 
524 
52Í 
524 
624 
524 
524 
524 
524 
524 
624 
625 
525 
525 
512 
3ü6 
525 
489 
489 
525 
525 
525 
525 
525 
525 
528 

1270 
526 
527 
527 
527 
627 
627 
527 
627 
526 
528 
528 
528 
528 

1018 
528 
528 
529 
529 
530 
531 
531 
531 
531 
531 
531 
531 
531 
631 
531 
532 
532 


Dőlt I.  532 

Dölyfös I.  632 

Dölyfösködik     ....  I.  532 

Dölyfösség I.  532 

Döllye I.  532 

Döllyed I.  531 

Döllyés I.  532 

Döllyeség I.  532 

Döng :  summen     ...  I.  522 

Döng  :  hohl  klingen  .     .  I.  633 

Döngés I.  522 

Döngeszt I.  522 

Dönget I.  522 

Döngetés I.  522 

Döngöl I.  523 

Dönt I.  532 

Dördül I.  633 

Dördülés I.  533 

Dördületlen I.  533 

Dőre I.  534 

Döreckel I.  535 

Dőreség I.  534 

Dörgécse I.  634 

Dörgés I.  534 

Dörget I.  634 

Dörgő I.  534 

Dörgöl I.  534 

Dörgölés I.  535 

Dörgölödés I.  634 

Dörgölödik  :  brummen  .  I.  534 

Dörgölődik  :  sich  reilien  I.  635 

Dörmöl I.  634 

Dörmölődik I.  534 

Döröcköl I.  535 

Döröckölö I.  535 

Döröcsköl I.  535 

Döröcskölő  kalán  ...  II.  94 

Dörög I.  533 

Dörököl I.  535 

Dörömböl I.  524 

Dörömbölés I.  524 

Dörömböz I.  524 

Döröszköl I.  635 

Dó'söl I.  535 

Dősölés I.  535 

Dó't I.  628 

Drab I.  482 

Drabant I.  636 

Drabantság I.  536 

Drága I.  536 

Drága  gyökér    ....  1. 1181 

Drága  gyöngy  ....  1. 1185 

Drága  kö 11.  385 

Drága  kői II.  386 

Drága  kövecske     ...  II.  386 

Drága  köves      ....  II.  386 

Drágalátos I.  636 

Drágalátos I.  536 

Drágalátosság   ....  I.  537 


M.  NYELVTÖRT.   SZÓTÁB. 


Drágalátosságos     ...  I.  537 

Drágáll I.  536 

Drágás I.  537 

Drágaság I.  537 

Drágaságos 1.  537 

Drágít I.  537 

Drágódik I.  537 

Dragon I.  537 

Dragonyos I.  537 

Dragonyos I.  538 

Drék I.  495 

Drinc I.  538 

Drincs I.  538 

Drombol I.  524 

Drót I.  538 

Drótmü II.  905 

Drusza I.  538 

Dsida I.  538 

Dsidás I.  638 

Dsidáz I.  538 

Dúc I.  538 

Ducoltat I.  638 

Dud I.  538 

Dúd I.  538 

Duda I.  539 

Dudálás I.  639 

Dudás I.  539 

Dúdol I.  538 

Dúdolás I.  539 

Dúdoldogál I.  539 

Dúdolgat I.  539 

Dúdoló I.  639 

Dudorog I.  5.S9 

Dudva I.  539 

Dudváskodik     ....  I.  540 

Dufál I.  640 

Dufla I.  544 

Dug I.  540 

Dugás I.  541 

Dugasz I.  541 

Dugasztó I.  541 

Dugat I.  541 

Dugdos I.  542 

Duggat I.  541 

Dugó I.  642 

Dugó  csap I.  385 

Dudogat I.  541 

Dugul I.  542 

Dubina I-  544 

Dubna I.  544 

Duhnás I.  544 

Dukát I.  542 

Dúl I.  642 

Dulakodás I.  543 

Dulakodik I.  643 

Dúlás I.  543 

Dúlás-fúlás I.  902 

Dúlat I.  543 

Dúl-fúl I.  902 

VI 


42 


DÚLFÚLÁS-EBÍD 


Dúlfúlás I.  902 

Dúl-fos2t I.  949 

Dúló I.  543 

Dúlódik 1.  543 

Dúlság I.  543 

Dumb I.  521 

Dumós I.  522 

Duna I.  543 

Dunha I.  544 

Dunnog I.  543 

Dunnogás I.  544 

Dunnogó I.  544 

Dupla I.  544 

Duplái I.  544 

Duplás I.  544 

Dupla  szó III.  272 

Dupla  viola III.  1189 

Dupláz I.  544 

Duplomul I.  544 

Durál I.  544 

Duráncai I.  544 

Duráucai  barack        .     .  I.  175 

Duráncai  szilva     .     .     .  III.  243 

Duránci    ...         .     .  I.  544 

Duránci  barack     ...  I.  175 

Durbanci I.  545 

Durbancs I.  545 

Durca I.  545 

Durcálkoúik      ....  I.  545 

Durcás I.  545 

Durcáskodás     ....  I.  545 

Durcos I,  545 


Durdu I.   545 

Durog I.   545 

Durran I.    545 

Durva I.    545 

Durváskodik      ....  I.    545 

Durva  sz I.   545 

Durzad I.    645 

Dús I.    545 

Dús-gazdag I.  1074 

Dúsgazdagság    ....  I.  1074 

Duska I.    546 

Duskaital 1.1632 

Duskaivó 1.1634 

Duskálkodik      ....  I.    546 

Duskás I.    546 

Duskás  ital 1. 1632 

Duskás  ivás      ....  I.  1634 

Duskáskodik      ....  I.    546 

Duskásság I.    546 

Duskás  társ      ....  III.    450 

Duskáz I.    546 

Duskázás I.    546 

Dússág 1.    546 

Dutka :  vviedehopf     .     .  I.    516 

Dutka  :  geldsorte  ...  I.    546 

Dutkóró II.   368 

Dúz I.    545 

Duzma I.    547 

Duzmad I.    547 

Duzmadoz I.    547 

Duzzad I.    547 


Duzzaszkodik    ....  I.  547 

Duzzaszt I.  547 

Dúzs I.  545 

Dücsű I.  503 

Düh     ......     .  I.  547 

Dühent I.  550 

Dühödés I.  548 

Dühödik I.  547 

Dühödt I.  548 

Dühödtség I.  548 

Dühös I.  54'í 

Dühösít I.  349 

Dühösködik I.  549 

Dühösködés I.  549 

Dühösség I.  549 

Dühöszik I.  550 

Dühül I.  550 

Düjt I.  528 

Dül I.  629 

Düled I.  531 

Dülled I.  631 

Dülleszt I.  531 

Dűlő 1.  531 

Dűlő  föld I.  985 

DüUyed I.  5Hl 

Düllyes 1.  532 

Dündendör I.  550 

Dündöndörem  ....  I.  550 

Dürget I.  534 

Düröcköl I.  535 

Dürücköl I.  535 


El,  E.  E. 


E,  é :  ob 

I.   551 

E :  nacht      . 

I.    585 

E,  é  :  diescr 

I.    723 

E :  pfuj    .     . 
Eb,  éb      .     . 
Ebadó .    .    . 
Ebadta     .    . 
Ebadtás   .    . 

I.    583 
I.    551 
I.      15 
I.      IS 
I.      18 

Ebagnő,  ijbaggi 
Ebanyájú 
Ebb     .     .     . 

lé 

11.    990 
I.      95 
I.    561 

Ebbéli . 

Ebborz 

Ébcsillag 

Ebcsipke 

Ebcsont 

Ebecske 

I.    72! 
1.    294 
I,    426 
I.    4311 
1.    451 
I.    653 

Ebéd    . 

I.    554 

Ebéddege 
Ebédecskí 

I.    554 
I.    554 

Ebédel      . 
Ebédeletlen 
Ebédetszaka 
Ebédi  .     . 
Ebédidő   . 
Ebédi  lakás 
Ebédkor  . 
Ebédlés    . 
Ebédlik    . 
Ebédlő     . 
Ebédlő  ház 
Ebédlő  hely 
Ebédlő  palota 
Ebédlő  szoba 
Ebédután 
Ebéduláni 
Ebédvéka 
Ebeg    .     . 
Ebek  tánca 
Ebéldegélik 


554 

554 

111. 

20 

564 

1640 

II. 

511 

II. 

356 

554 

554 

554 

136G 

1393 

II. 

1221 

III. 

284 

551 

564 

111. 

1044 

1382 

ín. 

423 

654 

Ebelküdik I.    553 

Ebéllik I.    664 

Ebéllö I.   554 

Ebéllő  ház I.  1366 

Ebéllö  társ III.    450 

Ében I.   654 

Ebénomfa I.    736 

Ebész I.    663 

Ebevér I.   556 

Ebfa I.    735 

Ebfejü I.    967 

Ebfejű  fű 1. 1020 

Ebfutás 1.1013 

Ebgyömbér       ....  1.1184 

Ebhal 1. 1274 

Ebharapás I.  1325 

Ebhendi 1.    553 

Ebhús 1.1521 

Ebi I.    663 

Ebid I.    554 


ÉBI  HAL— ÉGETLEN 


4S 


Ebi  hal    .     . 
Ebil     .     . 

I.  1274 
I.    554 

Ebkapor  . 

11.    112 

Ebkáposzta 

11.    113 

Ebkölyök 

II.    397 

Eblánc 

11.    516 

Ebié     .     . 

II.    549 

Eblégy     . 

II.    560 

Eblelkű    . 

II.    573 

Ébmajom 

11.    6G8 

Ebmák 

II.    671 

Ébmarás  . 

11.    678 

Ebnyelv   , 

II.  1025 

Ébnvelvű  fű 

1. 1020 

Eborca 

1.    117 

Eborr  .     . 

11.  1137 

Ébred  .     . 

I.    654 

Ébredt 

I.    555 

Ebredtség 

I.    555 

Ebreget    . 

I.    555 

Ebrékény 

1.    555 

Ebiékenység 

I.    555 

Ébren .     .     . 

I.    565 

Ebrenség . 

I.    555 

Ébreszt 

I.    555 

Ébresztés 

I.    555 

Ébresztget 

I.    555 

Ebrezget  . 

I.    555 

Ebrúd .     . 

U. 1475 

Ebrül  .     . 

I.    555 

Ebség  .     . 

I,    553 

Ebszar     . 

III.      83 

Ébszem    . 

III.    156 

Ebszöllö  . 

III.    329     i 

Ebtartó     . 

III.    477     ! 

Ebtej    .     . 

III.   508 

Ebtövis     . 

III.    773 

Ebtövisk  . 

III.    774     1 

Ebugatás  . 

UI.    840 

Ebugatta  . 

III.      840        : 

Ebül    .     . 

I.    554 

Ébütés      . 

III.   908 

Ebiitö  pálca 

II.  1218 

Ebvásár    . 

III.  1027 

Ébzsir .     . 

.    III.  1310 

Ecc      .     . 

I.    560 

Ecciglen  . 

I.    724 

Eccör  .     . 

I.    581 

Ecer     .     . 

.      I.    581 

Ecet     .     . 

I.    555 

Ecetágy    . 

I.     26 

Ecetei  .     . 

I.    556 

Ecetes .     . 

.       I.    556 

Ecetes  általag 

.       I.      86 

Ecetes  cibere 

I.    348 

Ecetes  edény 

.       I.    557 

Ecetesedik    . 

I.    556 

Ecetes  lé 

.     II.    549 

Ecetes  lőre 

.     II.    635 

Ecetesül I.    556 

Eciánfü 1. 1020 

Ecöl I.   555 

Ecsell I.   556 

Ecselletlen I.    556 

Ecsellő I.   556 

Ecser I.   581 

Ecset I.    556 

Ecset  .......  I.    555 

Ecsetkóró II.    368 

Eddég I.    724 

Éddegelés I.    711 

Eddegelik I.   711 

Eddig I.    724 

Eddigien I.   724 

Eddigvaló I.    725 

Ede.  éde,  edé  ....  1. 1533 

Edéig I.  1537 

Éden I.    557 

Édenkert II.    245 

Edény I.    557 

Edénycsináló     ....  I.    433 

Edényecske I-    558 

Edényke I.   558 

Edényszájú III.      18 

Edény  talpa      ....  III.    403 

Édes I.    558 

Édes  anya I.     95 

Édes  atya I.    137 

Édes  bor I.    282 

Édésd I.    559 

Édesded I.    559 

Édesecske I.    559 

Édésedik I.    559 

Édes  fa    ....     .  I.    735 

Édes  fű 1. 1020 

Édesget I.   559 

Édesgetés I.    659 

Édes  gyökér     ....  I.  1181 

Édesít I.    559 

Édeske I.    560 

Édéskedés I.    560 

Édeskedik I.    560 

Édes  kedvű U.    147 

Édes  lapu II.    529 

Édéslő I.   560 

Édes  orda II.  1133 

Édes  ostya II.  1147 

Édesség I.    560 

Édességes I.   660 

Édességű I.    560 

Édes  tej lU.    508 

Édesül I.    560 

Édes  víz m.  1225 

Ediny I.   557 

Edz I.   660 

Edzig I.    724 

Edző  víz III.  1225 

EÉféle I.    725 


Éffi.     .     . 
Eföldi  .     . 
Efölött      . 
Ég,  ég :  himmel 
Ég :  brennen 
Égbeli .     .    . 
Égbe  nézés 
Égbe  néző 

Égbe  néző  tudomány 
Égben  lakó  . 
Égbe  vigyorgó 
Égdegel    .     . 
Égedez     .     . 
Egér     .     .     . 
Eger,  éger    . 
Egereséi   .     . 
Egerecske 
Egeres  tánc  . 
Egerész    .    . 
Egerésző  kígyó 
Egerfa      .     . 
Egerfai     .     . 
Egérfark  .     . 
Egérfarkfű    . 
Egérfás     .     . 
Egérfogó  .     . 
Egérfül     .     . 
Egérfülfíí      . 
Egérjáték 
Egérke      .     . 
Egérlő      .     . 
Egérmaszlag 
Egérszar  .     . 
Egérlövis .     . 
Eges    .     .     . 
Égés     .     .     . 
Egesség    .     . 
Egész  .     .     . 
Egész  áldozat 
Egészedik     . 
Egész  eszű  . 
Egészít     .     . 
Egészben .     . 
Egészlenséggelv 
Egészség  .     . 
Egészségbeli 
Egészséges    . 
Egészségörzö 
Egészségtelen 
Egészségtelenség 
Egész  szám 
Egész  tallér 
Egésztelen 
Éget     .     . 
Égetés      . 
Égetésezüst 
Égetetlen . 
Égetett  víz 
Égetlen     . 


aló 


I. 
I. 
II. 
II, 
111, 
II, 
III, 
I, 


III, 
I 
II 


I, 
I 
I 
I 
I 
I, 
I, 
II. 
I 
1 

II 

III 

III 

I 


I, 
I 
I 
I 
I 
I 
I 

II 
I 
I 
III, 
III 
I 


I 

III 

I 


1544 
988 
725 
562 
561 
563 
983 
984 
798 
511 

1179 
661 
561 
564 
564 
564 
Ó64 
423 
564 
304 
735 
735 
770 

1020 
735 
876 

1039 

1020 
24 
564 
564 
707 
83 
773 
563 
561 
565 
564 
57 
565 
708 
566 
565 
565 
565 
666 
566 

1184 
566 
566 
61 
402 
566 
561 
562 
729 
562 

1225 
562 


VI* 


tí 


ÉGETŐ  -  ÉGYBELÁNCOL 


Égető I.  562 

Égető  csalán     ....  I.  378 

Égető  fű 1. 1020 

Égető  koszorú  ....  II.  378 

Égető  üveg III.  912 

Égett I.  562 

Égiitt  bor I.  282 

Égéttborfőző  üst    .     .     .111.  901 

Égettborház I.  1366 

Égetten-ég I.  561 

Égettség 1.  562 

Égött  szag III.  14 

Égett  szájú III.  18 

Égevény I.  562 

Égforgás I.  934 

Ég  forgása I.  934 

Égforgásának tudománya  III.  798 

Égforgási I.  934 

Égforgási  tudomány  .     .  III.  798 

Égforgástudó     ....  III.  794 

Éggö I.  561 

Ég  hajlása 1. 1260 

Égi 1.  563 

Égi  forgás I.  934 

Égi  háború I.  1229 

Égi  jegy II.  30 

Égjel II.  33 

Égnézés II.  983 

Égnézö 11.  984 

Égő  áldozat 1.  57 

Égő  szén 111.  171 

Egres  :  unreife  traube    .  I.  566 

Egres  :  erlenwald  ...  I.  564 

Egrgses 1.  566 

Egrijsfa 1.  735 

Egresié II.  649 

Égropogás II.  1460 

Ég  sarka II.  1517 

Égség I.  564 

Égszakadás III.  29 

Égszín III.  248 

Égszínű III.  248 

Égten-ég I.  561 

Egű,  égü 1.  563 

Égzámen 1.  566 

Egzaminál I.  566 

Égy,  égy I.  572 

Égyakarat I.  41 

Egyakaratos   ....  I.  41 

Egyakaró I.  42 

Egyállatúság     ....  I.  77 

Égyalomi I.  84 

Égyáltalánfogva    ...  I.  86 

Egyáltaljában    ....  I.  86 

Egyannyi I.  14-t 

Egyaránság I.  113 

Egyaránt  nyomó   ...  II.  1056 

Égyarány I.  112 

Égyarányatlan  ....  I.  112 


Égyarányos .  . 
Egyarányosú  . 
Égyaránysú  .  . 
Égyaránytalan  . 
Égyaránytalanság 
Egyarányú  .  . 
Égyátalán  véggel 
Egybe  .... 
Égybead  .  .  . 
Égybeaggat  .  . 
Egybealkot  .  . 
Egybealkuszik  . 
Égybealkuvás  . 
Egybeál!  .  .  . 
Egybebarátkozik 
Egybebékéllik  . 
Egybebékéltet  . 
Egybebeszélget . 
Égybebeszéll 
Égybebeszéllés  . 
Égybebir .  .  . 
Egybecimborál  . 
Egybecimborálkodik 
Egybecsap  .  . 
Egybecsatol .  . 
Égybecsomólódik 
Egybecsonkolkodii 
Egybecsoportozik 
Egybedobol  .  . 
Egybeeggyesül  . 
Égybeelegyedik 
Egybeelegyít 
Egybeelegyül  . 
Egybeenyvez  . 
Égybeér  .  .  . 
Égybeereszt .  . 
Egybeesküszik  . 
Egybeeskütt .  . 
Egybeesküvés  . 
Egybefér  .  .  . 
Egybeférkezik  . 
Egybeférkeztet  . 
Egybefértet  .  . 
Egybefog .  .  . 
Égybefoglal  .  . 
Egybefoglalás  . 
Égybefoglaló  . 
Égybefoly  .  . 
Égybefolyás .  . 
Egybefon  .  . 
Egybefonás  .  . 
Egybeforr  .  . 
Egybeforrad .  . 
Egybeforraszt  . 
Égybeforrasztás 
Egybefut  .  .  . 
Egybefutamik  . 
Egybefulás  .  . 
Egybefüz .     .     . 


1.  112 

I.  113 

I.  113 

I.  112 

I.  112 

I.  113 

III.  1041 

1.  574 


I.  10 

I.  39 

I.  64 

I.  60 

I.  60 

1.  68 

I.  179 

1.  197 

I.  199 

I.  222 

1.  220 

I.  220 

1.  233 

I.  355 

I.  355 

I.  379 

I.  387 

I.  448 

1.  450 

I.  453 

I.  513 

I.  577 

I.  605 

I.  607 

I.  607 

I.  649 

1.  657 

I.  669 

I.  691 

1.  692 

I.  692 

I.  823 

I.  824 

I.  825 

I.  825 

1.  868 

I.  889 

I.  890 

I.  890 

1.  908 

I.  908 

1.  916 

1.  916 

I.  943 

I.  944 

I.  946 

1.  946 
I.  1008 
1. 1010 
1.1008 
1.1048 


Égybefűzés  .     . 
Egybefűzödözik 
Egybegazol  .    . 
Egybegerebell  . 
Égybegomolyodik  . 
Egybegönibölyít 
Egybegömbölyödik 
Egybegördül 
Egybegyalul 
Egybegyüjt  .     . 
Egybegyűjtés     . 
Egybegyűjthetö 
Egybegyüjtözik 
Egybegyűl    .     . 
Egybegyülekezet 
Egybegyülekezik 
Egy  begy  ölés 
Egybegyülezik  . 
Égybegyűrés     . 
Egybeháborít     . 
Egybeháborodik 
Egybehajt     .     . 
Egybehajtogaték 
Egybehány- vet . 
Egybehasonlat  . 
Egybehasonlítatlan 
Égybeházaskodik 
Egybeházasodás 
Egybehivás  .     . 
Égybehomorult 
Egybehordás 
Egybehoz      .     . 
Egybehömpölyget . 
Egybeigazodik  . 
Egybeilleget 
Egybeillik    .    . 
Egybejár  .     .     , 
Egybejáró  pohárka 
Egybejut  .     .     . 
Egybekap      .     . 
Egybekapcsol    . 
Egybekel  .     .     . 
Egybekerül   . 
Egybekocog  .     . 
Egybekocogás    . 
Egybekocogat    . 
Egybekütyog 
Egybeköszörül  . 
Egybeköt .     .    . 
Égybekötelesedik 
Egybeköteleskedés 
Egybekötelez     . 
Egybekötelezés 
Egybekötés  .     . 
Egybekötölődik 
Egybekulcsol 
Egybekulcsolódzik 
Egybekulcsolás 
Egybeláncol ,     . 


Egysemén— Egyetembeli 


ib 


ígybemén 

II.    7« 

Egybetekeredik 

III.    512 

ígyben    

1.    574 

Egybetekergezddés 

III.   514 

ígybenesküvés     .     .     . 

I.    692 

Égybetestesít     .     .     . 

III.    602 

igybenhi      

1.1418 

Egybelesz     .     .     . 

III.    616 

Jgybenmaricskol  .     .     . 

II.    691 

Egybetör  .... 

III.    744 

jgybenö  

II.    994 

Egybetörlödik    .     . 

m.    762 

ígybenösztet     .     .     . 

II.    993 

Egybetűr  .... 

III.    821 

ígybenöttképpen  . 

II.    994 

Egybetüremlés  . 

III.   822 

igvbenlördel     .     .     . 

III.    749 

Egybeüt  .... 

III.    905 

ígybenvaló  társalkodás 

111.   455 

Egybeütközik 

III.   909 

igybeolvad  .... 

11.1118     , 

Egybevagdal 

III.    930 

Jgybeomol    .... 

11.1124    ' 

Egybevarr     .     . 

III.  1020 

ígyberagad  .... 

II.  1354 

Egybevegyeledik 

III.  1043 

ígyberagaszt          .     . 

II.  1358 

Egybever .     .     . 

III.  1061      : 

Sgyberaggat      .     .     . 

II.  13fi6 

Egybeverés  .     . 

III.  1061 

Sgyberáncol      .     .     .     . 

II.  1369 

Egy  be  verődik    . 

111.  1069 

Sgyberánt     .... 

II.  1371 

Egybevesz     .     . 

III.  1084 

Sgyberekeszl     .     .     . 

II.  1395 

Egybeveszés 

III.  1084 

ígyberont     .... 

II.  1456 

Egybeveszt  .     .     . 

III.  1095 

ígyberontás 

II.  1456 

Egybevet  .     .     . 

111.1137 

Egyberoppaii     .     .     . 

II.  1461 

Egybevetés    .     . 

111.  1137 

ígyberoppou     .     .     . 

II.  1461 

Egybevethetetlensé 

g 

III.  1138 

ígybeseper  .... 

II.  1542 

Egybevisz      .     . 

III.  1208  ; 

ígybeseregel          .     . 

II.  1551 

Egy  be  vitat    .     . 

111.1167 

ígybesotul    .... 

II.  1498 

Egybevitel     .     . 

III.  1208     1 

igybesummálás     .     . 

11. 1613 

Egybevon      .     . 

III.  1236 

Egybesűrít    .... 

II.  1626 

Egybevonás  .     . 

III.  1236 

Egybeszáll    .... 

III.      61 

Egybevonódik    . 

III.  1248 

Egybeszállít .... 

III.      67 

Egybezagyvál    . 

III.  1262 

Égybeszed     .... 

III.      99 

Egybezavar  .     . 

III.  1274 

Egybeszedés      .     .     . 

III.      99 

Egybezendül 

III.  1278 

Egybeszegez      .     .     . 

III.    114 

Egybezeng    .     . 

III.  1280 

Egybeszegezés  .     .     . 

III.    114 

Egybezéngés 

.    III.  1280     ! 

Egybeszélídiil    .     .     . 

III.    152 

Egybezöndülés  . 

.    111.1278 

Egybeszenvedés     .     . 

III.    179 

Egybezúdul  .     . 

III.  1290 

Egybeszerez.     .     .     . 

III.    203 

Égybezsúródik  . 

III.  1294 

Egybeszerkesztet   .     . 

III.    213 

Egybezúrzavar  . 

III.  1275 

Egybeszerkesztetés     . 

.    III.    213 

Egybezsákol 

III.  1299 

Egybeszerket     .     .     . 

.    III.    213 

Egybezsugorodik 

III.  1314 

Egybeszerkézés      .     . 

.    III.    214 

Egyéb,  égyeb    . 

I.    666 

Egybeszerkezik      .     . 

.    m.    214 

Egyébaránt  .     . 

I.    667 

Egybeszükik      .     .     . 

.    III.    285 

Egyébbüvé    .     . 

I.   568 

Egybeszól     .... 

111.    276 

Egyebennek .     . 

I.    568 

Egybeszólalkozik   .     . 

.    III.    277 

Egyébféle      .    . 

I.    667 

Egybeszorít  .... 

.    III-    313 

Egyébha  .     .     . 

1. 1218 

Egybeszorító      .     .     . 

.    III.    313 

Egyébbai       .     . 

1. 1218 

Egybeszö  ..... 

.    III.    319 

Egyébként    .     . 

I.    567 

Egybeszür     .... 

.    III.    359 

Egyébképpen 

I.    567 

Égybetakarit      .     .     . 

.    III.    385 

Egyébkor      .     . 

.       I,    567 

Egy  betakarítás  .     .     . 

.    III.    385 

Egyébkori      .     . 

I.   567 

Egybetakarodik      .     . 

.    III.    387 

Egyébnemű  .     . 

I.    567 

Egybetalál    .... 

.    III.    393 

Egyebönnen .     . 

.      I.    568 

Egybetámad  .... 

.    III.    407 

Egyeböt    .     .     . 

.      I.   568 

Egybetanácskozik  .     . 

.    III.    419 

Egyébüé  .     .     . 

I.   568 

Egybetanakodik     .     . 

.    III.    422 

Egyébül   .     .     . 

I.   567 

Egybetársalkodik   .     . 

.    III.    455 

Egyébünnél  .     . 

I.   568 

Egybetársalkodtat .     . 

.    III.    456 

Egyebünnen 

I.    568 

Egybetart      .... 

.    III.   4fi7 

Egyébünnet,  égyébünnét       I.    568 

Egybeteker  .... 

.    III.    510 

Egyebütt  .     .     . 

.      I.    568    1 

Egyebüvé I.  568 

Egyedembe I.  578 

Egyedömbc I.  578 

Egyedül I.  575 

Egyedüllétei      ....  II.  595 

Egyedülség I.  575 

Egyedülvaló      ....  I.  575 

Egyedülvalóság     ...  I.  575 

Egyel I.  581 

Egyeledik I.  605 

Egyeleg I.  582 

Egyeleintén I.  616 

Égyeles I.  606 

Egyelesleg I.  606 

Egyeieszik I.  605 

Egyelít I.  606 

Egyellő I.  571 

Egyeltembe I.  578 

Egyelül I.  607 

Egyem I.  568 

Egyénibe I.  575 

Egyemben I.  575 

Egyemtemben  ....  I.  578 

Egyénbe I.  576 

Egyenes I.  668 

Egyenésget I.  669 

Egyenesít I.  569 

Egyenesítés I.  569 

Égyeuébítö I.  569 

Egyenesség I.  569 

Egyenes  szegletü  .     .     .  III.  118 

Egyenes  szívű  ....  III.  265 

Egyenest I.  570 

Egyenes  termet     .     .     .  III.  596 

Egyenesül I.  670 

Egyenésülés      ....  I.  570 

Egyenetlen I.  570 

Egyenetlenkédik    ...  I.  670 

Egyenetlenség  ....  I.  570 

Egyenetlenszívűség    .     .  III.  265 

Egyenget I.  570 

Egyengetés I.  671 

Egyengető'  sulyok      .     .  II.  1612 

Egyénít I.  671 

Egyénié I.  571 

Egyenlet I.  571 

Egyenletleu I.  571 

Egyenletlenség  ....  I.  571 

Egyenlít I.  271 

Egyenlítő I.  571 

Egyenlő I.  671 

Egyenlő  arányú    ...  I.  113 

Egyenlőség 1.  672 

Égyenlöszívü     ....  III.  265 

Egyenlővé  tévés    .     .     .  III.  638 

Egyenlöz I.  572 

Egyepetye I.  572 

Egyesén-égyedül    ...  I.  575 

Egyetémbeli      ....  I.  578 


46 


EGYETEMBEN— EGYMÉHBELIEK 


Egyetemben 

I. 

578 

Eggyez     .     .     . 

1.    578 

Egyvelgs  .     .     . 

606 

Eggyezés .    .     . 

1.    579 

Egyféle    •     .     . 

579 

Eggyezö  .     .     . 

1.    579 

Egyfolytában     . 

915 

Eggyezőlen  .    .    . 

1.    579 

Egyforma     .     . 

941 

Eggyezöség  .     . 

I.    579 

Eggy  .... 

572 

Eggyezö  szó 

III.    272 

Eggyaránt     .     , 

57-4 

Eggyezö  zengés 

III.  1281 

Eggyarántvaló  . 

574 

Eggyeztető    .     . 

I.    679 

Eggyarántvalóság 

574 

Eggyeztető  bíró 

1.    236 

Eggyecske    .    . 

574 

Eggyidejű     .     . 

1. 1540 

Eggyeddiglen    . 

725 

Eggyidős  .     .     . 

I.  1543 

Eggy-eggy     .     . 

573 

Eggyig     .     .     ■ 

I.    679 

Eggyelein      .     . 

616 

Eggyigabeli  .     . 

1. 1546 

Eggyé  lenni 

11. 

589 

Eggyigabeliség  . 

I.  154fi 

Éggyélét  .     .     . 

ü. 

589 

Eggyiglen     .     . 

1.   679 

Eggyel-mással  . 

II. 

704 

Eggyigyö  .     .     . 

III.   883 

Eggyelőbbször  . 

619 

Eggyigyű .    .    . 

.    111.   883 

Eggyelöbe     .     . 

619 

Eggyik     .     .     . 

■* 

1.    580 

Eggyelsöbbeu    . 

621 

Eggyik-eggyik   . 

I.    580 

Eggyelsöben      . 

621 

Eggyikféle    .    . 

r   580 

Eggyen    .    .     . 

575 

Éggyiránt      .     . 

I.    574 

Eggyen-eggyen 

575 

Eggyivású     .     . 

1. 1643 

Eggyen-eggyig  . 

579 

Eggymás:  einandei- 

11.    699 

Eggyenkéd    .     . 

576 

Eggymás  :  allerhand 

II.    700 

Eggyenként  .     . 

576 

Eggyníhány  .     .     . 

1. 1314 

Eggyen-ketten   . 

11. 

273 

Eggyórai  .     .     . 

11. 1132 

Eggyenkíd    .     . 

576 

Eggyöt      .     .     . 

I.    582 

Eggyenlőség      . 

571 

Eggyövé  .     .     . 

I.    582 

Eggyentijmbe    . 

578 

Eggyügyű     .     . 

111.    883 

Eggyeránt     .     . 

574 

^Eggyügyííit  .     . 

III.    884 

Éggyértelem 

689 

Eggyügyüség     . 

III.   884 

Eggyé  r  tel  mü 

689 

Eggyül      .     .     . 

I.    681 

Eggyes     .     .     . 

576 

Eggyül-eggyik   . 

I.   579 

Éggyesédik   .     . 

676 

Eggyül-eggyre  . 

I.    581 

Eggyes-egyedül 

575 

Eggyünnen   .     . 

I.   581 

Eggyes-üggyig  . 

579 

Eggyünnet    .     . 

I.    581 

Eggyesez .     .     . 

577 

Eggyütt    .     .     . 

1.    582 

Eggyesít  .     .     . 

577 

Eggyüttbeszélget 

I.    222 

Eggyes  ital  .     . 

1632 

Eggyüttbeszéll  . 

1.    220 

Eggyesítés     .     . 

577 

Eggyüttbeszéllés 

I.    220 

Eggyesség     .     . 

577 

Eggyüttbujdosik 

I.   323 

Eggyességes .     . 

577 

Eggyiittfoly  .     . 

I.    908 

Eggyességi    .     . 

577 

Eggyütthál    .     . 

1.  1277 

Eggyesül .     .    . 

577 

Eggyattiszik 

I.  1629 

Eggyesiilés    .     . 

678 

Eggyilttjár    .     . 

II.      10 

Eggyesület    .     . 

578 

Eggyüttlakik     . 

11.    509 

Eggyel      .     .     . 

582 

Eggyüttlét     .     . 

11.    589 

Eggyetért     .     . 

687 

EggyiUtliltelepcdés 

III.    550 

Eggyetértés  .     . 

687 

Eggyilttlovagol  . 

II.    617 

Eggyétesz      .     . 

111. 

616 

EggyiUtnövekedik 

II.    999 

Eggyetlen     .     . 

578 

Eggyüttnevelküdik 

U.    998 

Eggyetlenbe .     . 

578 

Eggyiittnevet     . 

II.    976 

Eggyetlen-l'ggy  . 

573 

Eggyüttröpiil 

II.  1416 

Eggyetlenség  • . 

578 

Eggyüttsír     .     . 

II.  1577 

Eggyetlen  szülött 

111. 

355 

Eggyiitlvaló  .     . 

I.    582 

Eggyet-más  .    . 

11. 

700 

Eggyüttvalóság . 

1.    582 

Eggyetmásocska 

11. 

700 

Eggyüttvaló  beszélgetés 

I.    222 

Eggyet-mást 

11. 

700 

Eggyűttvaló  beszéllés 

I.    221 

Eggyettart     ,    . 

111. 

467 

Eggyüttvaló  vitézk 

ij* 

és 

I.  1223 

Eggyüttví      .     . 
Eggyüvé  .     .     . 
Eggyüvébir  .     . 
Eggyüvéfog  .     . 
Eggyüvégyül 
Eggyüvéhajt      . 
Eggyüvéhány    . 
Eggy'üvéboz .     . 
Eggyüvékötelez 
Eggyüvérak  .     . 
Eggyüvéiakás    . 
Egygyüvétoldoz 
Eggyüvévaló  társalkodás 
Eggyvolt  .     . 
Egyhámbavaló  ló  . 
Egyhangú     .     . 
Egyhasi   .     .     . 
Egyhasi  gyermek 
Egyház,  egyház 
Egyházas      .     . 
Egyházbeli   .    . 
Egyházfi  .    .    . 
Egyházfosztó    . 
Egyházi  .     .     . 
Egyházi  ember 
Egyházi  mai-ha 
Egyházi  nép 
Egyházi  szolga 
Egyházi  szolgáló 
Egyházi  szolgálat . 
Egyházi  liszt     . 
Egyházi  tolvaj  lás 
Egyházi  törvény 
Egyházi  tudomány 
Égyházkelés .     . 
Egyházkelö  .     . 
Egyházörzö  .     . 
Egyháztolvajlás 
Egyháztolvajló . 
Egyiptomi  dió  . 
Egyiránsó     .     . 
Egyjárást      .     . 
Egyként  .    .     . 
Egyképpen  .    . 
Egy-kettő     .     . 
Egyki  .... 
Egykor     .     .     . 
Egykorácsú  .     . 
Egy korba     .     . 
Egykorban    .     . 
Egykoron,  ..     . 
Egykori    .     .     . 
Egykorú  .     . 
Egylelkü  .     .     . 
Egylevelü     .     . 
Egyraásszeretet 
Égymástgyülölés 
Egymátkájú  társ 
Égyméhbeliek  . 


ÉGYMÉRTÉKŰSÉG— ÉKÍT 


47 


ígymérlékűség .    .     . 

.     n.    777 

ígyminden  .... 

,     II.    837 

ígymódú 

.     II.    852 

ígynapi  hideglelés     . 

.     11.    567 

ígynéhány  .... 

I.  1314 

ígynéhányka    .     .     . 

1.1315 

ígynéhányszeri     .     . 

I.  1315 

egynéhányszor      .     . 

1. 1315 

ígynemakarás .    .    . 

I.      -iO 

Sgynémelly  .... 

11.    7.35 

Sgynevűek   .... 

II.    976 

ágynyihány .... 

I.  1314 

Sgyöld 

I.  1659 

ígyöm 

I.    568 

ígyre 

I.    581 

ígyre-másra     .     .     . 

11.    704 

Sgyrendbeli .... 

11.  1407 

ígyrűl-egyig     .     .     . 

I.    579 

Egység     

I.    581 

Ügyszám       .... 

III.     61 

ígvszárú  

III.     85 

ígyszarvú     .... 

III.     94 

Egyszemélyszeretök   . 

III.    224 

Egyszemű     .... 

III.    157 

Egyszer    

I.    581 

Egyszerbe     .... 

I.    581 

Egyszeri       .... 

1.    581 

Egyszer-kétszer      .     . 

II.   271 

Egyszersmind   .     .     . 

II.    835 

Egyszerű      .     .     1.  581 

III.    194 

Egyszervaló  .... 

III.    951 

Egyszínű 

III.    248 

Egyszívűség  .... 

III.    265 

Egyszörű  

UI.   3.32 

Egyszüléjü    .... 

m.   352 

Egyszülött     .... 

III.    355 

Egytermészetű  .     .     . 

III.    594 

Egytestvér     .     .     .    III. 

603, 1071 

Együd      

1. 1.'-59 

EgyüU 

1. 1559 

Egvüttfogó  társ     .     . 

III.   460 

Együttlakó  társ     .   _. 

III.   452 

Együttsiránkozik   .     . 

II.  1579 

Együttszenved  .     .     . 

III.    179 

Együttszól    .... 

III.    275 

Együttszökik     .     .     . 

III.    323 

Együttszületett .     .     . 

in.    354 

Együttvaló    .... 

III.    951 

Égyüttzéng   .... 

m.  1280 

Együttzengés     .     .     . 

III.  1280 

Együvékapcsol  .     .     . 

II.    111 

Együvémén  .... 

II.    743 

Együvészerkezés    .     . 

III.    213 

Együvészerkezik    .     . 

m.    214 

Egyvalaki 

III.   944 

Egyvégtében      .    .    . 

III.  1043 

Egyreledik 

I.    605 

Egyveleg 

I.    582 

Égyveleges 

I.    582 

Egyveles I.   606 

Egyvelesleg I.    606 

Egyvelges 1.    582 

Egyvelít I.   606 

Egyvelül I.    607 

Égyveng I.   582 

Égyvér 111.1071 

Égyvértag III.    371 

Eh  :  dieser I.    723 

Eh  :  bah I.    583 

Éh I.   583 

Ehe I.    585 

Éhen 1.   583 

Éhén-szomjan   ....  III.    299 

Ehetcs      .' I.    712 

Ehetik I.    711 

Ehető I.    712 

Éhezés I.    584 

Éhezik      .' I.    584 

Éheztet I.    584 

Éhgyomor 1.1174 

Éhhelhalás 1.1271 

Éhhelholt 1.1273 

Éhjoh.    r I.    584 

Éhjom I.   584 

Éhlés 1.1559 

Ehmít I.   647 

Éhnyál 11.1011 

Ehol 1.1472 

Éhom I.    584 

Éhözik I.    584 

Éhség I.    585 

Éhtelen I.    585 

Éhül I.    685 

Eis           I.    690 

Ej I.   585 

Éj I.    585 

Eja I.    585 

Éjem I.    568 

Éjfél I.    796 

Éjfele I.    796 

Éjféli I.    796 

Éjfélikor '   n.    356 

Éjfélkor II.   356 

Éji I.    585 

Éji  varjú III.  1019 

Éjjel I.   585 

Éjjeledik I.   586 

Éjjeli I.   586 

Éjjeli  bagoly    ....  I.    156 

Éjjeli  látás II.    5.38 

Éjjeli-nappali     ....  II.    935 

Éjjeli  varjú III.  1019 

Éjjeljáró  madár     ...  II.    647 

Éjjel-nappal      ....  II.    934 

Éj-nap II.   926 

Éjnaponkéd II.   9.33 

Éjnappal II.    934 

Éjom I.    584 


Éjszak 

.    III.     20 

Éjszakai   .     ,     . 

.    III.      21 

Éjszakái!  .     .     . 

.    111.      21 

Éjszaki     .     .    . 

.    III.      22 

Ejt:  hier      .    . 

I.  1641 

Ejt :  fallen  lassen 

.       I.    586 

Ejtel    .... 

.       I.    587 

Ejteles     .     .     . 

I.    587 

Ejten-éjjel     .     . 

I.    586 

Ejten-éjtszaka   . 

.    III.      21 

Éjtenlő-éjtszaka 

.    III,      21 

Ejtés    .... 

.      I.   587 

Ejtődik     .    .     . 

I.    587 

Ejtszak     .     .     . 

.    III.      20 

Ejtszaka  .     .     . 

.    III.      20 

Ejtszakai  látás  . 

.     II.    538 

Ejtszakára    .     . 

.    III.     21 

Ek:  keil  .    .    . 

.      I.   587 

Ék  :  schmuck    . 

I.    588 

Eke      .... 

I.    590 

Ekeakadály  .     . 

.      I.     .36 

,  Eke  alja  .    .     . 

.      I.     44 

Ekebarom     .     . 

I.    183 

Ekecsel    .     .     . 

I.    590 

Ekefő  .... 

I.    957 

Ekegerendely    . 

I.  1083 

Ekekabala    .     . 

.     II.      73 

Ekekötő  szíj 

.    III.    239 

Eker    .... 

.     11.1171 

Ekés     .... 

.      I.    588 

Ekesecske     .     . 

.      I.    588 

Ekésédik .     .     . 

I.    588 

Ékesen  szólás   . 

.    III.    278 

Ekésen  szóló     . 

.    III.   280 

Ekesenvaló  beszélget 

és 

I.    222 

Ekésenvaló  szólás 

.    III.    278 

Ekésget    .... 

I.    588 

Ekesít.     .     .     . 

I.    588 

Ekesítés  .     .     . 

I.    588 

Ekesítetlen   .     . 

I.    588 

Ékeskedik     .     . 

I,    588 

Ékesmondás 

II.    864 

Ékesség    .     .     . 

I.    589 

Ekességes     .     . 

I.    589 

Ékességtelen     .     . 

I.    589 

Ekességű .     .     . 

I.   589 

Ekésszólás    .     . 

III.    278 

Ékésszólásszeretés 

III.    222 

Ékes  termet 

m.    596 

Ekesül      .... 

I.    589 

Ekesvolta 

III.   964 

Ekeszarv  . 

III.     94 

Ekszég      . 

m.    112 

Eketalp     . 

III.   403 

Eketartó  fű 

III.   477 

Eketisztító 

III.    682 

Ekház  .     . 

I,  1366 

Ekhó   .     .     . 

I.    590 

Ékít     .     . 

I.    589 

48 


EKKÉDIG-ELCSAP 


Ekkédig I.  725 

Ekként I.  725 

Ekképpen I.  725 

Ekkétig I.  725 

Ekkídig I.  725 

Ekkor I.  725 

Ekkorbaii I.  725 

Ékleldüz II.  1168 

Eklézsia 1.  590 

Eközben I.  725 

Éktelen I.  589 

Éktelenség I.  590 

Éktelen  tagú     ....  III.  371 

Éktelenül I.  590 

El:  fórt I.  590 

El :  jenseitige  gegend     .  I.  623 

Él:  schneide     ....  I.  591 

Él:  lében I.  592 

El :  solcher 1.  1573 

Elábrázol I.  5 

Elad 1.  10 

Eladás 1.  lü 

Eladatlan I.  10 

Eladdig 1.  1-Í2 

Eladó I.  10 

Eladó  leány      ....  II.  551 

Eladott  leányzó     ...  II.  553 

Elágaz-bogazik ....  I.  260 

Elágazik I.  20 

Elagg I.  22 

Elágyal I.  26 

Elajánl I.  33 

Elajánlás 1.  33 

Elájul I.  34 

Elájulás 1.  34 

Elalél I.  58 

Elalkalmatlankodik   .     .  I.  62 

Elalkalmatlanul     ...  I.  62 

Elalkalmaz I.  63 

Elalkalmaztat   ....  1.  64 

Elalkonyodik    ....  I.  60 

Elalkot I.  65 

Eláll I.  68 

Elállít. I.  79 

Elálmclkodás    ....  I.  82 

Elálmélkodik    ....  I.  82 

Elált I.  52 

Eláltalkodik .     ....  I.  87 

Elaltat 1.  91 

Eláltat I.  52 

Elaluszik 1.  í<8 

Elalut I.  91 

Elalutat I.  91 

Elalvás I.  88 

Elámél I.  82 

Eláméltat 1.  82 

Elámít I.  83 

Elámul 1.  82 

Elámulás 1.  82 


Elámul-bámul  ....  I.  167 

FJantalodik I.  94 

Elannyira I.  144 

Elapad I.  98 

Elapaszt I.  99 

Elaprít 1.  102 

Elaprósodik 1.  104 

Elárad I.  109 

Elarányoz I.  114 

Eláraszt I.  109 

Elarat 1.  115 

Elaratás I.  115 

Elárkol I.  121 

Elárul I.  107 

Elárulás I.  107 

Elárx'ájul I.  125 

Elás I.  125 

Elasz 1.  127 

Elaszal I.  128 

Elaszás I.  127 

Elasszonyodik  ....  I.  183 

Elasszonyosodik    ...  I.  184 

Elavad II.  1091 

Elavél 11.1092 

Elavul II.  1093 

Elázik I.  149 

Elázlal I.  149 

Elbahosüdik      ....  I.  151 

Elbagdácsol I.  156 

Elbágyad I.  157 

Elbágyadság     ....  I.  157 

Elbágyaszt I.  157 

Elbágyul I.  157 

Elbaktat I.  164 

Elballag 1.  165 

Elbámít I.  167 

Elbámol I.  168 

Elbámollság      ....  I.  168 

Elbámul I.  167 

Elbárdol I.  181 

Elbarmul I.  184 

Elbálorkodik     ....  I.  186 

Elbátorodik I.  187 

Elbecsméll I.  191 

Elbécsülés I.  192 

ElbgcsUltet I.  194 

Elbecsűzik I.  194 

El-bedugaszul   ....  I.  541 

Elbeléndezkedik    ...  I.  209 

El-belépik II.  579 

Elbélyggez I.  209 

Elberbitél          ....  I.  212 

El-berekeszt      ....  11.1395 

Elberctvál I.  214 

El-beszáll III.  51 

Elbeszéli I.  220 

El-betaszit III.  701 

Elbetegedik I.  223 

Elbetegesüdik    ....  1.  223 


ElbetegesQl I.  22.^1 

Elbetegszik 1.  22c 

Elbetegül I.  22c 

El-betekint III.  517 

El-betesz III.  61Í 

El-bevet III,  1137 

El-bevisz III.  120e 

El-bevon III.  123É 

Elbir I.  23^ 

Elbírás I.  23^ 

Elbitangol I.  241 

Elbíz 1.  245 

Elbizakodik I.  24? 

Elbizonyosodik      ...  I.  24*: 

Elbocsászt I.  257 

Elbocsát I.  254 

Elbocsátás I.  204 

Elbódít I.  25f 

Elbódul I.  25Í 

Elbódulás I.  25Í 

Elbolondít I.  27( 

Elbolondul I.  27S 

Elbolyong 1.  27f 

Elbomlás I.  27( 

Elbomol 1.  27f 

Elbont I.  27i 

Elbontás I.  27Í 

Elbontakozik     ....  I.  27i 

Elborít I.  287 

Elborítás I.  28t 

Elborítozik I.  28í 

Elboronál I.  29S 

Elborotvál I.  214 

Elborul I.  28£ 

Elborulás I.  29C 

Elborulik I.  29C 

Elbővít I.  30t 

Elbövül I.  30e 

Elbúcsúzás 1.  31Í 

Elbúcsúzik I.  31£ 

Elbúcsúztat I.  31Í 

Elbüjás I.  325 

Elbujdosás I.  32? 

Elbujdosik I.  32.- 

Elbújik I.  325 

Elbukik I.  32f 

Elbúsul I.  31f 

Elbutul I.  327 

Elbttzhíl 1.  3.se 

Elcafol I.  33; 

Elcammog 1.  .341 

Elcéloz I.  34í 

Elcicant I.  34í 

Elcsábít I.  367 

Elcsábul 1-367 

Elcsal 1  37i 

Elcsalás I.  37i 

Elcsalogat I.  376 

Elcsap 1.  37£ 


ELCSAPOD-ELEIN. 


49 


Elcsapod I.  383 

Elcsapó  döszka     ...  I.  498 

Elcsapódik I.  383 

lElcsapol I.  385 

Elcsaponik I.  383 

Elcsappant I.  38-i 

Elcsavargás l.  394 

Elcsavarit I.  393 

Elcsavarodás     ....  I.  393 

Elcsavarog I.  394 

Elcselekszik I.  399 

Elcselleg I.  400 

Elcsen I.  402 

Elcsendesedik   ....  I.  403 

Elcsendesít I.  404 

Elcsendesül I.  404 

Elcsenevészik    ....  I.  406 

Elcsepeg I.  407 

Elcséppen I.  408 

Elcsere-berél     ....  I.  414 

Elcserél I.  415 

Elcserélberél     ....  I.  415 

Elcserélés I.  415 

Elcserélödik       ....  I.  415 

Elcsigáz I.  422 

Elcsillapodik     ....  I.  428 

Elcsinál I.  432 

Elcsíp I.  436 

Elcsipdes I.  437 

Elcsodálkodik    ....  I.  445 

Elcsodálkozik    ....  I.  445 

Elcsorog I.  453 

Elcsöpévezik     ....  I.  460 

Elcsúz I.  467 

Elcsuszamik      ....  I.  468 

Elcsuszamít I.  468 

Elcsuszamodik  ....  I.  469 

Elcsügged I.  472 

Eldagad I.  475 

Eldagadoz I.  477 

Eldarabol I.  483 

Eldarabolhatatlan ...  I.  483 

Éldegél,  éldegél     ...  I.  593 

Eldéjt I.  528 

Eldíny I.  557 

Eldiribel-darabol    ...  I.  482 

Eldiribolás I.  507 

Eldiskurál I.  508 

Eldobban I.  512 

Eldödi I.  616 

Eldöglet    ......  I.  527 

Eldöglik   ......  1.  526 

Eldőjt I.  528 

Eldöjtés I.  529 

Eldől I.  530 

Eldölés I.  530 

Eldölled   ......  I.  531 

Eldőlt I.  532 

Eldörgöl 1.  534 

H.   NXELVTÖBT.   BZÓtIb. 


Eldrágódik 

Eldrágul  . 

Eld.idol    . 

Eldug  .     . 

Eldugaszt 

Eldugás    . 

Eldugogat 

Eldúl    .     . 

Eldulás 

Eldúlat     . 

Eldühödik 

Elé  .     .     . 

Elébb  .     . 

Elébbad    . 

Elébbáll    . 

Elébb-elrendel 

Elébbenyi 

Elebbi,  elébbi 

Elébbitudás  . 

Elébbkelhető 

Elébb-tovább 

Elébbvisz 

Elébefordít    . 

Elébeni     .     . 

Eléberak  .     . 

Elébetalálkozik 

Elecetesül     . 

Elecsetel  .     . 

Éled     .     .     . 

Eledel,  eledel 

Eledelcsináló 

Eledelijs,  éledelüs 

Eledeles  kamara 

Eledeli     . 

Éledelmes 

Eledelválogatás 

Éledés .     . 

Elédesedik 

Éledetlen  . 

Éledüz 

Elefánt     . 

Elefántcsikó 

Elefántcsont 

Elefántfog 

Eléfánttetem 

Elüfánttetemes 

Eléfut  .     .     . 

Eléfutamodik 

Elég :  kaum 

Elég,    elég:    genug 

Elég  :  verbrennen 

Elégedendő,    élégedend' 

Elégedés  .     . 

Élégedetest  . 

Elégedett  .     . 

Elégedhetetlen 

Elégedik  .     . 

Elégedő    .     . 

Elégel  .     .     . 


I. 


I. 


I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

II. 

1. 

I. 
III. 
II. 
111. 
111. 

1. 

I. 

II. 
111. 

I. 

1. 

I. 

I, 

I. 

I. 

11. 

I. 

I. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

III. 

ín. 
I. 
I. 
I. 
I, 
I. 
I, 
I 
I. 
I 
I 
I, 
I 
I 


537 
537 
539 
540 
541 
540 
542 
542 
542 
543 
548 
617 
618 

11 

69 
1408 
618 
618 
791 
165 
724 
1259 
925 
619 
1363 
397 
556 
556 
594 
594 
433 
594 

91 
694 
594 
992 
594 
559 
594 
594 
600 
424 
451 
863 
653 
653 
1609 
1012 

58 
601 
561 
602 
602 
602 
,  602 
602 
601 
602 
602 


Elegendő    elégendő,   elé 

gendö   . 
Élegendőség 
Élégeszik 
Eleget .    .     . 
Eléget  ... 
Elegetlen .     . 
Elégett      .     . 
Eléggé      .     . 
Elégít  .     .     . 
Élégítés    .     . 
Elégképpen  . 
Elégnyire 
Elégség     .     . 
Elégséges 
Elégségtelenség 
ÉlégtiJhető     . 
Elégtelen 
Elégtelenség . 
Elégtét      .     . 
Elégtétel  .     . 
Elégtételüs     . 
Elégtételű      . 
Elégtévö   .     . 
Elégül  .     .     . 
Elégve,  ijlégvé 
Elegy  .     .     . 
Elegy-belegy 
Elegybelegység 
Elegyedés 
Elegyedetlen 
Elegyedik 
Elegyelit  .    . 
Elegyenesít  . 
ElegyeniJsül . 
Elegyenget    . 
Elegyes    .     . 
Elegyes  gabona 
Elegyesleg     . 
Elegyeslen    . 
Elegyes  szín 
Elegyeszik    . 
Elegyít     .     . 
Elegyítés .     . 
Elegyül    .     . 
Elegyülés 
Elegyület.     . 
Eléhezik  .    . 
Eleibe .     .     . 
Eleibelövellik 
Eleibenakad 
Eleibeszakad 
Eleibetámaszt 
Eleibetart 
Eleibetesz 
Eleibevet  . 
Eleibevisz 
Eleijed 
Elein    .    . 


I.  602 
I.  602 
I.  601 
I.  694 
1.  561 
I.  604 
I.  561 
I.  603 
603 
603 
603 
603 
1.  603 
I.    604 

I.  604 
111.    624 

I.    604 

I.    604 

111.    630 

III.    632 

III.    632 

111.    632 

III.    639 

I.    604 

I.    603 

I.    604 

I.    605 

I.    605 

I.    606 

I.    606 

I.    605 

I.    607 

1.    569 

1.    570 

I.    570 

I.    606 

1.  1051 

I.    606 

1.    606 

III.    248 

I.    606 

606 

I.    607 

I.    607 

607 

607 

I.    584 

I.    616 

II.  631 
I.      35 

III.      27 

lII.    412 

m.    467 

III.    617 

III.  113ít 

III.  12U9 

I.  1560 

I.    616 

VII 


I. 


1. 


I. 


50 


ELEINDEN-ELFELEÖKfiZTET. 


Eleinden I.  6tl'6 

Eleinérö I.  663 

Eleint I.  616 

Eleinte I  616 

Eleintén,  eleintén  ...  I.  616 

Eleintevaló I.  616 

Eleitölfogva I.  616 

Elejébe 1.  616 

Elején I.  616 

■Elejénte I.  616 

telejénten I.  616 

tlejt I.  587 

tlékeny I.  595 

Élékellen I.  595 

Elektuárium      ....  II.  609 

Elei:  von  vom     ...  I.  620 
Elél:  lében,  erieben,  ver- 

■brauchen I.  593 

Elelegyedik 1  606 

Elelegyül 1  607 

Élelem 1  595 

Élelmétiy I.  595 

El-eltérenget      .     .     .     .  ni.  574 

Eléltet I.  600 

Élemedett I.  595 

Élemedik 7.  595 

Elemel 1.  631 

Elemelít I.  '632 

Éliimentom I.  608 

Elemes,  élemés     ...  I  595 

Elemészt 1.  633 

Elemésztödik     ....  1  634 

Élemét I.  595 

Élemetes I.  595 

Elemik I.  595 

Élemtet I.  625 

Elénekel I.  639 

Elenged 1  641 

Elénkés 1.  608 

Elentállás 1  69 

Elenyeget 1.  645 

Elényészedés     ....  1.  646 

Elenyészedik     ....  'l.  646 

Elenyészés 1  ^646 

Elenyészik 1.  '646 

Elenyészi I.  646 

Elenyészlés I.  646 

Eleped I.  654 

Elér I.  '657 

Etérdemel I.  665 

Elered I.  667 

Eleredés 1.  668 

Elereszt I.  669 

Eleresztés I.  670 

Elérkezik 1.  '660 

Elerőtlenedik     ....  I.  682 

Elerőtlenít I.  682 

Elerötlenül I.  682 

Elért 1.  '687 


Elértés      .     . 
Élés     .    .     . 
Éles     .     .     . 
Élesecske 
Eleség,  eleség 
Éles  elméjű  . 
Élösen  szagló 
Elesés .     .    . 
Éléses  szekér 
Eleset  .     .     . 
Éléshajó  .     . 
Élésház     .     . 
Eleshetendő  . 
Elesik  .     .     . 
Élesít  .     .     . 
Élesítés    .    . 
Eleskaszik 
Eleskövés 
Éles  lé     .     . 
Élésmester    . 
Élesség 


I 
1 
1 
I 
1 

i 

III. 


ni 
1 
I 
I 
I 
I 
1 
I 
I 
I 

TI. 

11. 

I. 


Éles  szaglás      .     .     .     .  tll. 

Élésszekér ül. 

Éles  szemű III. 

Élest I. 

Éléstartó  ház    ....  1. 

Éléstartó  kamara  ...  TI. 

Éléstartó  kamora  .     .     .  ÍII. 

Elesteledik I. 

Élesül I. 

Eliisz 1. 

Elészer 1. 

Éleszget I. 

Éleszt 1. 

Elesztébb 1. 

Elesztébbi 1. 

Elesztébeli I. 

Élesztés 1. 

Élesztő 1. 

Élesztős I. 

Élet :  náhren     ....  I. 

Élet :  lében I. 

Életecske I. 

Életér  . I. 

ÉlétérZő  ér I. 

Életiís  ház I 

Elétet I. 

Elététel ni 

Életfa I, 

Életlen I. 

Életlenedik 1. 

Életlenít I. 

Élet  módja II. 


Életö  föld 
Életrevaló  .  .  . 
Élettárs  .... 
Életviselés  .  .  . 
Elévaló  .... 
Eleivé,  elévé,  elévé 


I. 
I. 

m. 

III. 

III. 

I. 


687 

595 

591 

592 

596 

612 

15 

697 

132 

697 

1256 

1,367 

697 

696 

692 

592 

692 

692 

549 

787 

■592 

14 

132 

157 

621 

1367 

91 

477 

705 

592 

710 

614 

596 

596 

617 

617 

617 

596 

596 

596 

596 

597 

597 

•655 

'665 

1367 

714 

617 

735 

592 

692 

592 

853 

985 

697 

450 

1201 

951 

617 


'Eleveáll    .     . 
Eleve-ellátás 
Eleve-elrendél 
Eleveérö  . 
Elevelát    .     . 
Elevelátás     . 
Eleve-megmondás 
Eleve-mégtudás 
Elevemondás 
Eleven      .     . 
Eleven  beszéd 
Eleven  bőr   . 
Elevenedik   . 
Elevenészik  . 
Eleven  gyömbér 
Eleven  hús  .     . 
Elevenít  .     . 
Elevenkédik 
Elevenkedtet 
Eleven  kéneső 
Eílevenség 
Elevenséggs . 
Eleven  sövény 
Eleven  szén  . 
Élévente  .     . 
Eleven  timsó 
Éleveü  vér   . 
Elevenül  .     . 
EHevény 
Eleveréndélés 
Elevevaló 
Ele V évet  .     . 
Elevez      .     . 
Elfaggat  .     . 
Elfagy      .     . 
Elfajdul    .     . 
Elfajít  .     .     . 
Elfajonodik  . 
Elfajul      .     . 


Elfajulás  . 
Elfajzik    . 
Elfakad    .     . 
Elfárad    .     . 
Elfáradás 
Elfáradhatatlan 
Elfarag     . 
Elfáraszt  .     . 
Elrázódik 
Elféddet  .     . 
Elfejéredik    . 
Elfejérül   .     . 
Elfejt   .     .     . 
Elfekszik  .     . 
Elfeled      .     . 
Élfeledékény 
Elfeledtet 
Elfeleákézés 
Elfeledkezik  . 
Elfeledkeztél 


617, 


ELFE  VEOTET-  ELHASOGAT. 


61 


Elfeledtet L  810, 

Elfelejt 1.  8ia 

Elfelejtés I.  810 

Elfelejtet 1.  210 

ElfelejleUen 1.  810 

Elfelejtkezik      ....  1.  810 

Elfelejtődik I.  810 

Elfelemlik 1.  806 

Elfenül 1.  816 

Elfényesedik      ....  I.  818 

i  Elfényesít l  819 

Elfenyít I.  821 

Elfesel I.  833 

Elfeslik 1.  833 

Elfeszít I.  838 

Elfeszül I.  839 

Elfizet I.  858 

Elfog 1.  868 

Elfogad 1.  881 

Elfogadás 1.  881 

Elfogás I.  869 

Elfogat I.  87-i 

Elfogattatás  .....  I.  869 

Elfogdos I.  875 

Elfoglal 1.  890 

Elfoglalás I.  890 

Elfoglalható I.  890 

Elfoglalatosság .     ...  I.  890 

Elfoglaltat 1.  893 

Elfogy I.  893 

Elfogyás I.  893 

Elfogyat I.  894 

Elfogyatás I.  895 

Elfogyatkozik    ....  I.  895 

Elfogyhatatlan  ....  1.  893 

Elfogylal I.  899 

Elfogytig I.  893 

Elfojt 1.  901 

Elfoly I.  908 

Elfülyamik I.  910 

Elfolyás I.  908 

Elfolyó I.  908 

Elfolytatás I.  916 

Elfon I.  916 

Elfonnyad I.  921 

Elfonnyaszt I.  922 

Elfordít I.  924 

Elfordítás I.  924 

Elfordul I.  928 

Elfordulás I.  928 

Elfordult I.  928 

Elfordultság I.  928 

Elforgat 1.  936 

Elforgatás I.  936 

Elformál I.  942 

Elforog I.  933 

Elfortyan I.  948 

Elfoszlik I.  949 

Elfoszt I.  949 


Elfosztás l.   960 

Elfosztogat I|.    951 

Elfő \.    966 

Elföd L   969, 

Elfödelez l.   970 

Elfödés I.    969 

Elfödöz     .  • 1.    971 

Elfödözget I.   972 

El-fölcse!leg I.    401 

El-fólgyógyit      ....  I.  1170 

El-fólnő II.   994 

El-fölposdul II.  1280 

El-fólrak II.  1363 

El-fölterjed III.    580 

El-föltetik III.    642 

El-föiai III.   889 

El-fölvisz 111.1210 

El-fölvon III.  1237 

Elfösvényedik  ....  I.    989 

Elfőz I.    96T 

Elfú I.    996 

Elfúható I.   996, 

Elfúr 1.100,2 

Kifúrtat 11006 

Elfut 1.1008 

Elfutamás l  ÍQIO 

Elhitamik 1. 1010 

Elfutamodás      ....  1. 1012 

Elfutamodik      ....  I.  1012 

Elfutamtat 1.1012 

Elfutás 1.1009 

Elfutkos i.ipU 

Elfutó 1.100,9 

Elfutóvolta III.    964 

Elfuttat 1.1015 

Elfúvás I.    996 

Elfüggeszt 1.1035 

Elfülel 1.1039 

Elfűrészel I.  1044 

Elgátol 1.1067 

Elgazdagodik     ....  1.1074 

Elgazdagul 1. 1075 

Elgémberedik    ....  1.1078 

Elgondol 1. 1100 

Elgondolkodás  ....  1. 11Q4 

Elgondolkodik  ....  1. 1104 

Elgonoszodik    ....  1.1108 

Elgonoszul 1. 1109 

Elgyal 1.1139 

Elgyalul 1.1139 

Elgyengít I.  1160 

Elgyengül 1.1160 

Elgyökerezik     ....  1.1183 

Elgyötör 1. 1189 

Elgyötrödik 1. 1190 

Elgyöz 1. 1190 

Elgyúl 1.1196 

Elgyúlad 1. 1197 

Elgyülöl 1.1209 


Elgyürűz 1 1216 

Elhabar 1.1224 

Elháborodik       ....  1.1226 

Elhadar 1.1283 

Elhág 1. 1234 

Elhagy 1.1239, 

Elhagyás 1.1240 

Elhagyat 1.1244 

Elhagyatlan l  1240 

Elhagyatott I.  1240 

Elhagyó I.  1240 

Elhagyogat I.  1244 

Elhagyott I.  1240 

Elhajigál I.  1254 

Elhajít 1.1253 

Elhajlás 1.1259 

Elhajló \A2b9 

Elhajol 1.1258 

Elhajt l  1263 

Elhajlás I.  1263 

Elhal 1.1267 

Elhal 1.1277 

Elhalad 1.1279 

Elhalálozik 1.1271 

Elhalás 1.1268 

Elhalás 1.1277 

Elhalaszt I.  1282 

Elhalasztás I.  1282 

Elhalasztó I.  1282 

Elhallatik 1.1286 

Elhallgat I.  1288 

Elhallgatás 1.1288 

Elhallik I.  1285 

Elhallogat I.  1290 

Elhalogat I.  1283 

Elhálól 1.1292 

Elhálóz 1.1292 

Elhamarkodik   ...  1.1299 

Elhánt 1.1296 

Elhány I.  1309 

Elhányás 1.1310 

Elhanyatlás 1. 131? 

Elhanyatlik 1. 1317 

Elhánydogál      ....  I.  1313 

Elhányogat I.  1314 

Elhány-vet III.  1141 

Elharácsol I.  1318 

Elharagszik I.  1321 

Elharap 1.1325 

Elhárint I.  1323 

Elhárintás I.  1323 

Elhárít 1.1323 

Elhárítás I.  1323 

Elhasábol 1.1338 

Elhasad 1.1338 

Elhasaszt 1.1340 

Elhasít 1.1340 

Elhasítás I.  1340 

Elhasogat 1.1341 

VU* 


62 


ELHASONL-ELKÉREDZÉS. 


Elhasonl 1. 1342 

Elhasonlás I.  1342 

Elhasonlik 1. 1342 

Elhat 1. 1351 

Elhatalmazik    ....  I.  1355 

Elhatároz 1. 1363 

Elházasít I.  1375 

Elházasítás 1.  1375 

Elhazudoz 1. 1379 

Elhelyhesztés    ....  I.  1402 

Elhelyhesztet    ....  I.  1403 

ElhempíJlget      ....  I.  1507 

Elhengerít 1.  1405 

Elhenyől 1. 1406 

Elhervad I.  1409 

Elhervaszt I.  1410 

Élheletlen I,    599 

Élhetőség I.    599 

Elhevül,  elhévül    ...  1. 1414 

Elhí 1.1418 

Elhidegül 1.1428 

Elhihetetlen I.  1445 

Elhihető I.  1445 

Elhihetöség I.  1445 

Elhimlés 1. 1431 

Elhimletik I.  1431 

Elhimlik I.  1431 

Elhint I.  1433 

Elhintés 1. 1433 

Elhintet I.  1434 

Elhinlez I.  1434 

Elhirdet 1. 1438 

Elhirlel I,  1439 

Elhiresedik I.  1440 

Elhiresít 1. 1440 

Elhiresül I.  1441 

Elhireszt I.  1442 

Elhirheszik I.  1441 

Elhirhet I.  1442 

ElhirUI 1. 1444 

Elhisz 1, 1445 

Elhiteget 1. 1452 

Elhitel I.  1445 

Elhitet 1. 1453 

Elhitetés 1. 1454 

Elhitető 1. 1454 

ElhitlenOl I.  1451 

Elhitványkozik  ....  I.  1456 

Elhitványodik   ....  I.  1456 

Elhitvösítés 1. 1454 

Elhiul I.  1456 

Elhívás 1.1418 

Elhivatal I.  1418 

Elhízik I,  1459 

Elhódolás 1,  1-464 

Elholt I.  1268 

Elhomllt I.  1479 

Elhomlolás 1.  1480 

Elhord     ......  1. 1485 


Elhordás 1. 1485 

Elhordoz 1. 1487 

Elhordozhatatlan  ...  1. 1487 

Elhordozható     ....  I.  1487 

Elhordozkodás  ....  I.  1488 

Elhordozkodik  ....  I.  1488 

Elhorgad 1. 1491 

Elhosszahbíl      ....  I.  1497 

Elhoz I.  1501 

Elhozás 1. 1501 

Elhozdogál I.  1503 

Elhúgyoz 1.1510 

Elhull 1. 1512 

Elhullámodik    ....  I.  1513 

Elhullat I.  1513 

Elhúnyás I.  1515 

Elhúnyik 1.1515 

Elhúz I.  1524 

Elhűl I.  1528 

Elhülés         1.1528 

Elhüt 1. 1529 

Elíddogál I.  1630 

Elidegenedés     ....  I.  1536 

Elidegenedik     ....  1. 1536 

Elidegenít 1. 1536 

Elidegenítés 1. 1537 

Elidegenül 1. 1537 

Elidéz 1. 1634 

Elidőz 1.1544 

Elig I.     58 

Eligazgat 1.1549 

Eligazít I.  1550 

Eligazítás I.  1550 

Eligazodik I.  1551 

Eligazul I.  1553 

Eligérkezik 1. 1558 

Eligság I.     59 

Elihaló I.  1629 

Elijed I.  1561 

Elijeszt I.  1562 

Elijesztés I.  1562 

Eliktat I.  1564 

Elillant I.  1581 

Elindít 1.1581 

Elindítás I.  1581 

Elindul 1, 1583 

Elindulat I.  1584 

Elint I.  1594 

Elintet 1. 1596 

Elintéz I.  1596 

Eliramkodik      ....  1.1606 

Eliramhk 1.1606 

Elírt 1.1611 

Elirtózás I.  1612 

Elirtózik I.  1612 

Eliszamás 1. 1635 

Eiiszamhatatlan    ...  1. 1635     j 

Eliszamik  ....  I.  1635     1 

Eliszamkodik    ....  1. 1636 


Eliszamlik 
Eliszamodik  . 
Eliszik 
Eliszonyodik 
Elitéi  .    . 
Elizen .    . 
Elizetlenédik 
Elizetlenit 
Eljár    .     . 
Eljárás 
Eljegyesítés 
Eljegyez   . 
Eljegyzés . 
Eljegyzet  . 
Eljö     .    . 
Eljödögel . 
Eljődögelés 
Eljöte  .     . 
Eljőtel      . 
Eljövés     . 
Eljövet 
Eljövetel  . 
Eljöveteli . 
Eljut    .     . 
Eljutta 
Elkacag    . 
Elkacsont 
Elkajácsul 
Elkampad 
Elkanyarít 
Elkap  .     . 
Elkapar    . 
Elkapan't . 
Elkapdos  . 
Elkárhozás 
Elkárhozat 
Elkárhozik 
Elkárhoztat 
Elkárhoztatás 
Elkárhoztalik 
Elkászolüdik 
Elkecs      .     . 
Elkedvetlenedik 
Elkedvetlenít 
Elkedvetlenül 
Elkegyetlenedik 
Elkékül     . 
Elkel    .     . 
Elkelés     . 
Elkelhető . 
Elkeményédett  . 
Elken  .     .     . 
Elkénszergdik 
Elkénszerül  . 
Elkényésedik 
Elképez    .     . 
Elkér   .    .     . 
Elkérdez  .     . 
Elkéredzés 


ELKÉREDZIK-ELLENSZÓLÁS. 


53 


Elkéredzik     . 

II. 

213 

Elkopás    .     .     . 

II. 

347 

Ellapul     .     .     .     . 

11.    628 

Elkereng  .     . 

II. 

226 

Elkopaszul    .     . 

II. 

351 

Ellassít     .     .     .     . 

II.   531 

Elkeres     .     . 

II. 

229 

Elkopdogálik 

II. 

348 

Ellassódik     .     .     . 

II.   531 

ElkereskSdik 

11. 

232 

Elkopik     .     . 

II. 

347 

Ellát    .... 

II.    535 

Elkerget   .     .     . 

II. 

220 

Elkoppad .    .    . 

11. 

348 

Ellátogat  .     .     .     . 

II.    541 

Elkergetés     .     . 

II. 

220 

Elkoppadás  .     . 

II. 

348 

EUatrul    .     .     . 

II.    545 

Elkerít      .     .     . 

II. 

237 

Elkoppan .     . 

U. 

348 

Ellazzul    .     .     . 

U.   547 

Elkertel    .     .     . 

II. 

246 

Elkoptat   .     . 

II. 

348 

ÉUed 

I.    594 

Elkerül     .     .    . 

11. 

239 

Elkorbácsol  . 

II. 

361 

EUég    .... 

I.      58 

Elkerülés .     .     . 

II. 

239 

Elkorcsosodik    . 

II. 

362 

Ellegeltet      .     .     . 

11.    557 

Elkerülhetetlen 

11. 

239 

Elkorhelykedik 

II. 

366 

Ellehet     .     .     . 

11.    589 

Elkerültet     .     . 

II. 

241 

Elkormosít    . 

II. 

369 

Éllel    .... 

II.    564 

Elkeseredik  . 

11. 

254 

Elkotor     .     . 

II. 

379 

Ellélés      .    .    . 

II.   565 

Elkésérés .     . 

II. 

316 

Elkótyavetyél 

II. 

380 

Ellen   .... 

I.    608 

Elkeserít  .     .     . 

II. 

256 

Elköcs      .     .     . 

I. 

675 

Ellenbástya  .     . 

I.    185 

Elkeserül .     . 

II. 

256 

Elkölcs     .     .     . 

I. 

675 

Ellenbe     .     .     . 

I.   609 

Elkésik     .     .    . 

11. 

249 

Elkölt  .     .     .     . 

II. 

171 

Ellenbeli  .     .     . 

I.    609 

Elkésön    .     .     . 

II. 

252 

Elköltdögél   . 

II. 

172 

Ellenben  .     .     . 

I.    609 

Elkésó're  .     .     . 

U. 

252 

Elköltés    .     . 

II. 

172 

Ellenbenáltal     . 

I.      85 

Elkéstél    .     .     . 

II. 

252 

Elköltözés     .     . 

II. 

174 

Ellenbenéz    .     . 

II.    980 

Elkészít    .     . 

n. 

261 

Elköltözik     .     . 

11. 

174 

Ellenbevet     .     . 

III.  1139 

Elkés2átés 

n. 

261 

Elköltöződik 

II. 

174 

Ellenbevetés 

III.  1139 

Elkésztet  .     . 

II. 

265 

Elköltöztet    . 

II. 

174 

Elleneáll  .     .     . 

I.      69 

Elkészül   .     . 

II. 

262 

Elkörmöz 

II. 

415 

Ellentállás    .     . 

I.      69 

Elkevélyédik 

11. 

277 

Elköszön  .     . 

II. 

419 

Ellenébe  .     .     . 

I.    609 

Elkevélykedik 

11. 

277 

Elköszönés    . 

II. 

419 

Ellenebeli     .     . 

I.    609 

Elkevesédik  . 

II. 

282 

Elköszönt 

II. 

420 

Ellenében     .     . 

I.    609 

Elkezd      .     . 

II. 

289 

Elköt    .     .     . 

II. 

424 

Ellenemond  .     . 

II.    860 

Elkezdegel    . 

II. 

290 

Elkötelez .     .     . 

II. 

430 

Ellenemondás   . 

II.    860 

Elkezdés  .     . 

11. 

290 

Elkötés     .     . 

II. 

424 

Ellenemondhatatla 

n 

II.    861 

Elkezdet  .     . 

II. 

290 

Elkövet     .     . 

II. 

441 

Ellenenyiküg     . 

II.  1037 

El-kibocsát    . 

II. 

255 

Elkövetés 

II. 

441 

Ellenére  .     .     . 

I.    609 

El-kibúcsúztat 

I. 

319 

Elkövefez 

II. 

445 

Ellenerugoldoz  . 

.     II.  1479 

El-kicselleg   . 

I. 

401 

Elkövetkezik 

II. 

443 

EUeueszól     .     . 

.    III.    276 

Elkintornál   . 

11. 

311 

Elközelget     . 

11. 

458 

Elleneszóló   .     . 

.    III.    276 

Elkintornálás 

11. 

311 

Elközelít  .     . 

11. 

458 

Elleneszólogat   . 

.    III.    281 

El-kinyúl .     . 

II. 

1085 

Elközelítés    . 

11. 

458 

EUenetesz    .     .     . 

III.    617 

Elkísér      .     . 

II. 

316 

Elkullant .    . 

II. 

468 

Ellenetörekedik 

.    Hl.    752 

Elkísért    .     . 

II. 

316 

Elkullog   .     . 

II. 

468 

EUenetusaküdás 

.    III.    813 

El-kísíet   .     . 

II. 

1565 

Elkunász  .     . 

II. 

469 

Ellenetusakodik 

.    III.    813 

El-kíszaggat  . 

111. 

39 

Elkunászás   . 

II. 

469 

Ellenevet .     .     . 

.    m.  1139 

El-kiszármazík 

III. 

91 

Elkülcs     .     . 

I. 

675 

Ellenevívás   .     . 

.    m.  1164 

El-kíszökellik 

m. 

326 

Elküld      .     . 

II. 

483 

Ellenezörög  .     . 

.    III.  1288 

El-kíszökík    . 

m. 

324 

Elküldés  .     . 

II. 

483 

Ellenez     .     .     . 

.       I.    609 

El-kítámad    . 

III. 

409 

Elküldöz  .     . 

II. 

484 

Ellenfél    .     .     . 

I.    796 

El-kíterjeszt . 

m. 

584 

Elkülönlik     . 

II. 

485 

Ellenkedés    .     . 

I.    610 

El-kitol     .     . 

III. 

696 

Eli  ...     . 

I. 

608 

Ellenkedik    .     . 

I.    610 

El-kíveszt 

III. 

1096 

Ellábbag  .     . 

.     II. 

502 

Ellenkedő     .     . 

.       I.    61U 

El-kívet    .     . 

.  III. 

1143 

Ellábbal  .     . 

II. 

502 

Ellenkezés    .     . 

I.    610 

El-kívísz  .     . 

.  111. 

1210 

Ellágyul   .     . 

.     II. 

507 

Ellenkezik    .     . 

I.    610 

El-kivítet  .     . 

.  111. 

1213 

EUágyulás 

.     II. 

507 

Ellenkező     .     . 

I.    611 

El-kívon  .     . 

.  III. 

1239 

Ellakik     .     . 

.     II. 

510 

Ellenkező  szél  . 

III.    139 

El-kí  vonsz     . 

.  III. 

1251 

Ellankad  .     . 

.     U. 

520 

Ellenmondás 

.     11.    860 

Elkóborlás    . 

.    II. 

324 

Ellankaszt 

.     II. 

520 

Ellénni     .     .     . 

.     II.    589 

Elkóborol 

.    11. 

324 

Eilankasztal . 

.    u. 

521 

Ellenség   .     .     . 

.       I.    611 

Elkoboz    .     . 

.    II. 

325 

Ellankít    .     . 

.    II. 

521 

Ellenséges     .     . 

I.   611 

Elkockáz 

.    11. 

328 

EUapít      .     . 

.    II. 

523 

Ellenségesség    . 

I.    611 

Elkomorodik 

.    u. 

339 

Ellappan  .     . 

.    II. 

527 

Ellenség!  .     .     . 

I.    611 

Elkoncol  .     . 

.    II. 

342 

EUappant 

.   II. 

527 

Ellenszólás  .    . 

.    UI.    276 

64 


ELLENT-ELNYOMORÍT. 


Ellent.     .    .    . 

I. 

611 

Elmebéli 

I. 

613 

Ellentáll  .     .     . 

1. 

69 

Elmecsavargás .     .     . 

.      I. 

391 

Ellentesz  .     .     . 

III. 

617 

Elmécske      .... 

I. 

613 

Ellentétel      .     . 

III. 

617 

Elmefaggatás    .     .     . 

I. 

757 

Ellentevés     .     . 

.    III. 

617 

Elmafárasztás  .     .     . 

I. 

767 

Ellentfelel     .     . 

I. 

811 

Elmefogás     .... 

I. 

872 

Ellentart  .     .     . 

III. 

467 

Elmefoghatás    .     .     . 

I. 

875 

EUentarlás    .     . 

III. 

467 

Elmefuttatás     .     .     . 

I. 

1016 

Ellentartó     ,     . 

III. 

467 

Elmebáborodás      .     . 

1. 1227 

Ellenttétel     .     . 

III. 

632 

Elmeháború      .     .     . 

I. 

1229 

Ellentusakodik  . 

.    III. 

813 

Elmei 

I. 

613 

EUenúr     .     .     . 

111. 

861 

Elméjében  tartás   .     . 

III. 

473 

Ellenül     .     .     . 

I. 

611 

Elméji 

I. 

613 

Ellenvaló      .     . 

1 

611 

Elmékedik 

I. 

613 

Ellenvet  .     ,     . 

111. 

1139 

Elmélkedés 

I. 

613 

Ellenvetélkedik 

III. 

1149 

Elmélkedik  .... 

I. 

613 

Ellenvetés     .     . 

III. 

1139 

Elmelled 

II. 

725 

Ellenvetésecske 

III. 

1139 

Elmellőz 

II. 

728 

EUenvi     .     .     . 

III. 

1164 

Elmemutatás     .     .     . 

II. 

901 

Ellenzés  .     .     . 

I. 

610 

Elmemutogató  .     .     . 

11. 

903 

Ellenző     .     .     . 

I. 

610 

Elmén 

II. 

743 

Ellep    .... 

II. 

576 

Elmendegel  .... 

II. 

749 

Ellép    .... 

II. 

579 

Elmenés 

II. 

744 

EUépdegel     .     . 

11. 

580 

Elmenésrevaló  szabadsá 

?  III. 

11 

Ellépés     .     .     . 

II. 

579 

Elmenet 

II. 

74 

Ellepeszt .     .     . 

11. 

578 

Elmenetel 

II. 

741 

Ellépik     .    .    , 

II. 

579 

Elmentet 

II. 

752 

El-lerak    .     .     . 

II. 

1364 

Elmer 

11. 

771 

Elles    .... 

1. 

608 

Elmér 

11. 

773 

Ellesé 

I. 

620 

Elmeregél     .... 

II. 

771 

Élleszt      .    .    ,    . 

I. 

596 

Elmereveni'dik .     .     .     . 

II. 

781 

Ellető  .     .    .     .     . 

I. 

608 

Elmérgedik   .... 

II. 

783 

El-ietör    .     .     . 

III. 

746 

Elmerít 

II. 

771 

El-levet    .     .     . 

III. 

1144 

Elmerítdegel      .     .     . 

II. 

772 

El-levonsz    .     . 

III. 

1161 

Elmérséklés  .... 

II. 

775 

Ellik  :  steigen   .     . 

I. 

608 

Elmerül 

II. 

773 

Ellik  :  gefallen  .     . 

1 

1565 

Elmés 

1. 

613 

Ellocsant .     .     . 

II. 

621 

Elmesebiísség    .     .     . 

II. 

1533 

Ellocsogat     .     . 

11. 

622 

Elmésecske  .... 

I. 

614 

Ellódít      .     .     . 

II. 

622 

Elméskí'dés 

I. 

614 

Ellódul     .     .     . 

11. 

623 

Elméskedik  .... 

1. 

614 

EUomhít  .    .    . 

11. 

625 

Elmésség 

1. 

614 

Ellop    .... 

II. 

626 

Elmetél 

11. 

798 

Ellopás     .     .     . 

II. 

626 

Elmételon     .... 

I. 

614 

EUopiiit    .     .     . 

11. 

627 

Ehiietélés      .... 

II. 

798 

Ellovagol .     .     . 
Ellő  :  junge  .     . 
Ellő :  abschiessen 
Ellövellik      .     . 
Ellövöldés     .     . 
Elmagyaráz  .     . 
Elmarad  .     .     . 
Elmaradás    .     . 
Elmaradoz    .     . 
Elmaraszt     .     . 

II. 
1. 
II. 
11. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

617 
608 
630 
631 
632 
663 
683 
683 
686 
687 

Elmetétovázás  .     .     , 

Elmétlen 

Elmétlenkiidik  .     .     . 
Elmétleuség  .... 
Elmotörés     .... 
Elmetörődés ... 

Elmetsz 

Elmetszés      .... 
Elmetszet 

Elmetszödik  .... 
Elmettet 

III. 
I. 
I. 
I. 
III. 
III. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 

724 
614 
614 
614 
752 
758 
800 
801 
802 
803 
803 

Elmardos      .     . 

II. 

679 

Elmocskol     .... 

II. 

847 

Elmász          .     . 

II. 

706 

Elmond 

II. 

860 

Elmálkásít    .     . 

II. 

709 

Elmondás 

II. 

860 

Elme    .... 

I. 

611 

Elmorzsol     .... 

II. 

874 

Elmos  .     .     . 
Elmosódik 
Elmosolyodik 
Elmozdít .     . 
Elmozdítás   . 
Elmozdíthatatlan 
Elmozdul      .     . 
Elmulandóság 
Elmúlás   .     . 
Elmulat    .     . 
Elmulatás 
Elmulathatatlan 
EUmuldogál   . 
Elmúlhatatlan 
Elmúlik    .     . 
Elmúló     .     . 
Elmúlt      .     . 
Elmúlván 
Elmunkálkodik 
Elmutat   .     . 
Elmutogat 
Elnapoz    .     . 
Elnedvesít 
Elnegédésül . 
Elnehezedik  . 
Elnehezít .     . 
Elnehezül 
EUnemzés 
Elnevez    .     . 
Elnevezés 
Elnéz  .     . 
Elnézel     .     . 
Elnézés    .     . 
Elnógat    .     . 
Elnyal      .     . 
Elnyalás  .     . 
Elnyargal 
Ebiyel      .     . 
Eluyeldiís 
Elnyelet   .     . 
Elnyeletődik 
Elnyellik  .     . 
Elnyer     .     . 
Elnyerés  .     . 
Elnyes      .     . 
Elnyfr .     .     . 
Elnyirbál .     . 
Elnyiret  .     . 
Elnyiretlen    . 
Eluyirlik  .     . 
Elnyit  .     .     . 
Elnyom    .     . 
Elnyomás 
Elnyomatlan 
Eluyomdogál 
Elnyomniaszl 
Elnyommasztás 
Elnyomod 
Elnyomorít  . 


ELNYOMORODIK-ELÖL. 


55 


Elnyomorodik 

.     11.  1069 

Elnvomot 

.     11  1059 

Elnyomotik 

.     11.  1060 

Kinyomtat 

.     II.  1061 

Elnyomul 

.     II.  1062 

El  nyom  vad 

.     I[.  1068 

Elnyög      . 

.     11.  1072 

Elnyugás  . 

.     11.  1074 

Elnyugoszik 

II.  1075 

Elnyugot  . 

11.  1079 

Elnyugovás 

.     II.  1075 

Elnyugoszik 

11.  1075 

Elnyugt-  . 

II.  1076 

Elnyújt     . 

11.  1082 

Elnyújtózik 

11.  1083 

ETlnyújtóztat 

11.  1083 

Elnvúl 

11.  1084 

Elnyúlás  . 

11.  1084 

Elnyü  .     . 

11.  1089 

Elokád     . 

11.  1105 

Eloktalanul 

11  1104 

Elokul 

11.1105 

Elold    .     . 

U.  1110 

Eloldás 

11.1110 

Eloldik     . 

11.1111 

Eloldoz     . 

II.  1111 

Eloldozgat 

U. 1112 

Elollól.     . 

11.1115 

Elollóltat . 

II.  1115 

Elolt    .     . 

11.  1116 

Eloltás     . 

11.1116 

Eloltatlan 

II.  1116 

Elolthatatlan 

11.  1116 

Elolvad    . 

11.1118 

Elolvas     . 

11.  1120 

Elolvasó   . 

11.  1120 

Elolvaszt  . 

II.  1119 

ElomláS    . 

II.  1125 

Elomol     .    . 

11.  1125 

Elönt   .     . 

II.  1126 

Eloroz 

U. 1129 

Elorozkodik . 

II.  1129 

Elosont     . 

11.1144 

Eloszlás    . 

II.  1149 

Eloszlat    . 

II.  1150 

Eloszlatik 

II.  1150 

Eloszlott  . 

H.  1149 

Eloszol     . 

II.  1148 

Eloszoíllát 

n.  1151 

Eloszt  .     . 

11.1151 

Elosztás   . 

11.1152 

Eloszlatás 

II  1152 

Elosztatlan 

II.  1152 

Eloszthatatla 

n  . 

11.  1152 

Elosztó     . 

II.  1152 

Elosztogat 

11.1154 

Elosztogatás 

II.  1154 

Elő:  vorderraum  . 

I.    614 

Elő:  hervor 

I.    617 

Élö I.  699 

Előábráz I  3 

Előad I.  11 

Előakad I.  35 

Előáll I.  69 

Előállat I.  75 

Élő  állat I.  77 

Előálom I.  89 

Előálomkor II.  356 

Előaprít I.  102 

Előarasz I.  114 

Előbb I.  618 

Előbbad I.  11 

EIöbbáll I.  69 

EIöbeli I.  618 

Előbb-előbb I.  618 

Előbbeni I.  618 

Előbbennyi I.  618 

Előbbi 1.  618 

Elöbbkelő II.  165 

Elöbli-meggyógyul  I.  1171 

Előbb-raíiglát     ....  II.  537 

Elöbb-megmondás      .     .  II.  862 

Elöbb-megnyit  ....  11.  1047 

Elöbbmén II.  744 

Előbbmozdítás  ....  II.  882 

Előbbre I.  618 

Előbbség I.  618 

ElóTabször I.  618 

Előbb-utóbb       ....  III.  875 

EIöbbűz III.  915 

Előbbvaló I.  619 

Előbbvaló III.  951 

Élőbe I.  619 

Előbeggyeszt     ....  I.  196 

Előbbeli I.  619 

Élőben I.  619 

Elöbeni I.  619 

Előbeszélget      ....  I.  222 

Előbeszéll I.  220 

Elöbeszéllés I.  220 

Előbeszélletlen       ...  I.  220 

EIöbocsát I.  254 

Előbocsátás I.  255 

Előborul I.  290 

Előbör I.  312 

Előcsosz I.  466 

Előcsúsz I.  468 

Elödeden I.  619 

Elődedi I.  619 

Elődedin I.  619 

Élödés I.  600 

Elödi I.  619 

Élődik I.  600 

Elődűlés I.  530 

Élő  ég I.  563 

Élő  ér I.  €55 

Előérö I.  663 

Elöérő  körtvély     .     .     .  II.  417 


Elöért I.    663 

Élő  fa l.    735 

Elöfeszöget I.    8H9 

Előfog  :  vorderzahne  I.    863 

Előfog  :  hcrvorziehen  I.    869 

Elöfordít I.    926 

Előfordul F.    928 

Előforgat I.    936 

Elöforog I.    933 

Élő  föld I.    986 

Előfut 1.1009 

Előgörbed 1.1117 

Előgyámolít      ....  I.  1145 

Előgyeledik I.   605 

Előgyümölcs      ....  I.  1212 

Eló'gyilmölcsű  hó  .     .     .  1. 1463 

Előhám 1.  1295 

ElóTiány I.  1310 

Elöhány-vet 111.1141 

Előhasika I.  1337 

Előhasú 1. 1336 

Elő-hátratekintés   .     .     .  III.    618 

Elöház I.  1367 

Eiőhengertídik  ....  I.  1404 

Előhengiirít I.  1406 

Előhí I.  1418 

Előhirtelenkedik    ...  I.  1443 

Előhiteget 1. 1452 

Előhivat 1. 1420 

Előhorgad I.  1491 

Előhoz I.  1501 

Elöhozakoszik  ....  I.  1502 

Előhozás I.  1501 

Előhozat I.  1503 

Előidéz I.  1535 

Előigyekezik      ....  111.    886 

Előint I.  1594 

Előítélet 1. 1640 

Előjár II.      11 

Előjáró  tábor    ....  III.    3Ö8 

Előjárul II.      21 

Előjelent II.     38 

Előjő II.      57 

Előkel II.    165 

Előkelhető II.    165 

Előkelő II.    166 

Élő  kép II.    204 

Élőképpen I.    619 

Előkér II.    212 

Előkérd II.    216 

Előkerekedik     ....  II.    224 

Előkerenget H.    226 

Előkeres II.    229 

Előkerget II.    220 

Előkerül II.    239 

Elökötő II.    433 

Előkötőcske       ....  II.    433 

Elökötőfö I.    957 

Elöl  ;  umbringen  .     .     .  II.  117 


66 


ELÖL-ELÖTTJÁRÓ. 


Elöl :  von  vorn 

I.    620    1 

Elölsiet     .     .     . 

II. 

1565 

Elöre-meggondolás 

I. 

Elölább II.    501 

Elölsö  .     .     .     . 

I. 

620 

Előre-meglát     .     .     . 

11. 

Elölábbal II.    502 

Elölszámlál  .     . 

III. 

67 

Előrerándul  . 

II. 

Elölát 11.    535 

Elölszed    .     .     . 

III. 

100 

Előresiet  .     . 

II. 

Előbbeli    .     .     . 

I.    620 

Előlszólás      . 

III. 

276 

Előrevaló      . 

III. 

Elölbeszéll    .     . 

I.    220 

Előlszóló  .     .     . 

III. 

276 

Előrohan  .     . 

11. 

Elöl-ellát  .     .     . 

II.    535 

Elölszökellik 

III. 

326 

Előröl  .     .     . 

11. 

Elől-elrendel     . 

II,  1408 

Előlszökés     .     . 

III. 

323 

Elöröppenik  . 

II. 

Elöl-elrendelés  . 

II.  1408 

Előlszökik     .     . 

III. 

323 

Elörugaszkodás 

II. 

Előlénekel     .     . 

I.    639 

Elölszökö 

III. 

323 

Elöruha    .     . 

II. 

Előlép       .     . 

II.    579 

Előlszül    .     .     . 

III. 

351 

Előség      .     . 

I. 

Előléptet  . 

11.    581 

Elölszülés      . 

III. 

351 

Elösegéll  .     . 

11. 

Elólérő     .     . 

I.    663 

Elölszűrt  bor    . 

I. 

282 

Elősegít    .     . 

II. 

Elölfog     .     . 

I.    869 

Előltalál   .     . 

III. 

393 

Előser       .     . 

II. 

Előlfogás      . 

I.    869 

Előltesz    .     . 

III. 

617 

Előserdül 

11. 

Elöl-föltesz 

III.    620 

Előltétel    .    . 

III. 

617 

Elöshátratolhatí 

)  z 

ár 

.    III. 

Előlfut      . 

1. 1009 

Elöltételség  . 

III. 

617 

Elősiet      .     . 

II. 

Előlfutás  . 

I.  1009 

Élőiül  .     .     . 

III. 

889 

Előső  .     .     . 

I. 

Elölfutó    .     . 

I.  1009 

Elöliilés    .     . 

III. 

889 

Előst    .     .     . 

I. 

Elölfügg   .     . 

I.  1035 

Elölvaló   .     .     . 

I. 

620 

Előszámlál    . 

111. 

Előlfüggö 

I.  1035 

Előlvesz    .     . 

III. 

1114 

Előszámlálás 

III. 

Előlhajít  . 

I.  1253 

Elölvet     .     . 

111. 

1139 

Elöszerez 

III. 

Elől-hátul 

1. 1360 

Elölvétel  .     . 

III. 

1115 

Elöszérkeztet 

III. 

Előlir  .     .     . 

1.  1599 

Előlvevés 

III. 

1115 

Elöszín     .     . 

III. 

Elölírás    .     . 

I.  1599 

Előlvilágoskodii 

lU. 

1184 

Előszó       .     . 

.  m. 

Előljár      . 

II.      11 

Elölvisz    .     . 

III. 

1209 

Előszoba  .     . 

III. 

Elöljárás  . 

11.      11 

Elömász  .     . 

II. 

706 

Előszól     .     . 

III. 

Előljáró    . 

II.      11 

Előmászkál  . 

II. 

706 

Elöszólal  .     . 

.    UI. 

Elöljáró  bak 

I.    162 

Élőmén     .     . 

II. 

744 

Előszólít  .     . 

iii. 

Elöljáró  beszéd 

1.    218 

Előmenés 

.    U. 

745 

Először     .     . 

I. 

Elöljáró  gárgyán 

I.  1066 

Előmenet      . 

11. 

745 

Elöszörbeli   . 

I. 

Elöljárógárgyánsáf 

' 

I.  1066 

Előmenetel   . 

II. 

745 

Előszűri   .     .     . 

I. 

Elöljáró  levél    . 

II.    600 

Előmeneteles 

II. 

745 

Elösztövéredik 

II. 

Elöljáró  sereg  . 

II.  1550 

Elömiinetes  . 

u. 

745 

Elöszül     .     . 

11. 

Előljáró  szárny 

m.    92 

Előment  .     . 

II. 

745 

Elöszülött      . 

.  m. 

Elöljáró  vitorla 

III.  1224 

Előméntség  . 

II. 

745 

Elöszült    .     . 

III. 

Elöljátszás    .     . 

II.      25 

Előmond  .     . 

11. 

861 

Előtalál    .     . 

.  III. 

Előljátszik 

II.      25 

Elömondás   . 

II 

861 

Előtálal     .     . 

III. 

Előlkel      . 

II.    165 

Előmozdít     .     . 

II. 

882 

Elötalálás 

.  III. 

Elölkezd  . 

II.    290 

Előmozdítás 

II. 

882 

Előtalálkozik 

lU. 

Elöllát      . 

11.    535 

Előmúlik  .     . 

II. 

887 

Előtámad      . 

III. 

E1Ő116I.    . 

II.    565 

Előmutat  .     . 

II. 

899 

Előteddegel  . 

III. 

Előllépés  . 

II.    579 

Előni'vekedik 

II. 

996 

Elötész     .     . 

ín. 

Elöl-l  eszaggat 

III.      39 

Előnevez .     . 

II. 

973 

Elötlés     .     . 

II. 

Elől- magagy  akorlá 

ts 

1. 1137 

Előnevezget 

II. 

975 

Elötletik  .     . 

II. 

Elöl-niügbeszéll 

I.    221 

Előnéz      .     . 

11. 

980 

Elötlik      .     . 

11. 

Elöl-meggondol 

I.  1101 

Elöntöget 

11. 

1181 

Előtoly     .     . 

III. 

Elöl-megmondás 

11.    862 

Élő  nyelv      . 

11. 

1025 

Előtosz     .    . 

UI. 

Elöl-megront     . 

II.  1457 

Elönyújt  .     . 

II. 

1082 

Elötoszént 

lU. 

Elől-megtapogat 

.    III.    439 

Előperdít .     . 

II. 

1274 

ElötosBogat 

III. 

Élőimén    .     .     . 

.     II.    745 

Elöpénz    .     . 

II. 

1269 

Élő  tő .     .    . 

m. 

Elölmenés 

.     11.    745 

Elöpiliog  .     . 

11. 

1286 

Előtőlfogva  . 

I. 

Elölmutat 

.     II.    899 

Előpironkodik 

II. 

1292 

Előtt    .     .     . 

1. 

Elölnyal  . 

.     II.  1Ü08 

Előrakogat    . 

11. 

1367 

Előttefutó 

1. 

Elölolvas  . 

.     11.  1120 

Elörándít 

11. 

1370 

Elöttejár  .    . 

11. 

Elölolvasás 

.     II.  1120 

Elörándul 

u. 

1370 

Elöttevagyon 

m. 

Előlolvasó 

.     11.1120 

Előránt     .     . 

.   11. 

1371 

Előttevaló     . 

III. 

Elölrepül . 

.     II.  Í415 

Előre  .     .     . 

1. 

621 

Előttevolt-    . 

.  m. 

Elölsegít  . 

.     U. 1536 

Előre-ellát     . 

II. 

635 

Elötgáró  .     . 

u. 

ELÖTTVALO-F.LSORVAD. 


57 


Eiettvaló  .  . 

Elöugordik  . 

Elöugrat  .  . 

Előugrik   .  . 

Elövaló   .  . 

Elővár      .  . 

Elöve  .     .  . 

Elövé  .     .  . 

Elöveáll  .  . 

Elöveállat  . 
Elővéddégel 

Elöveérölt  . 

Élővel       .  . 
Elöverekedik 

Elővesz     .  . 
Elövévész 

Elövet       .  . 

Elövetés   .  . 
Elővetödik 

Előrisz     .  . 

Elövitel    .  . 

Élő  víz     .  . 

Elővon      .  . 

Elővonsz  .  . 

Előz    .     .  . 

Előzés      .  . 

Előzött  bor  . 

Elözúdul  .  . 
Elpalástol 
Elpalástoz 

Elpalol     .  . 
Elparasztosodik 

Elparasztul  , 
Elparáználkodik 

Elparlagul  .     . 

Elpártol    .  . 

Elpártolás  . 

Elpatkol  .  . 

Elpatkoltat  . 

Elpazarlás  . 
Elpazarol 

Elpazdorlás  . 

Elpecsétel  . 

Elpendít  .  . 

Elpérdül  .  . 

Elpérsél    .  . 

Elpirong  .  . 
Elpirongat 
Elpironkodik 
El  pirosul  .     . 

Elpirul     .  . 
Elpirulás 
Elpittyed  . 
Elplántál  . 
Elpoklosít 
Elposdul  .     . 
Elposhad  .     . 
Elpozorol 
Elpöndét  . 


M.  NTELVTORT. 


17. 


III. 


I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 

I. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 


III. 
III. 
III. 
III, 

I. 

I. 

I. 
III. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

n. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

u. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 


951 

8-tl 

8i3 

841 

951 

1015 

617 

614 

69 

75 

1121 

663 

622 

1066 

1114 

1115 

1139 

1139 

1156 

1209 

1209 

1225 

1237 

1250 

622 

623 

282 

1290 

1217 

1217 

1220 

1236 

1236 

1237 

1240 

1241 

1241 

1248 

1248 

1254 

1254 

1254 

1258 

1265 

1275 

1277 

1291 

1291 

1292 

1293 

1294 

1294 

1298 

1216 

1305 

1279 

1319 

1254 

1265 


Elpöriil     . 
Elprédál    . 
Elpróbál   . 
Elpuffadoz 
Elpuskáz  . 
Elpusztít  . 
Elpusztul  . 
Elpuszlulás 
Elrablás   . 
Elrabol     . 
Elrág   .     . 
Elragad     . 
Elragadó  nya 
Elragadoz 
Elragadtatás 
Elrak   .     . 
Elrakodik 
Elrándul  . 
Elránt .     . 
Elráz   .     . 
Elrázás 
El-reálö    . 
Elrégen 
Elrégeni    . 
Elrégente 
Elrejt  .     . 
Elrejtekezik 
Elrejtés     . 
Elrejtezik 
Elrejthetetlen 
Elrejtő      . 
Elrejtő  hely 
Elreked     . 
Elrekeszt  . 
Elrékesztés 
Elrekken  . 
Elrekkent 
Elremekel 
Elrémit     . 
Elrémül    . 
Elrendel   . 
Elrendelés 
Elrepedez 
Elrepít 
Elrepül     . 
Elrepülöség 
Elréstít 
Elrestül    . 
Elrészegedik 
Elrészegül 
Elreszel    . 
Elretten    . 
Elrettent  . 
Elrettentés 
Elrettentheletl 
Elréül  . 
Elrévöl 
Elrezzent 
Elrít     . 


valya 


II 


11 


II.  1272 
II.  1328 
II.  1333 
II.  1337 
II.  1341 
II.  1343 
II.  1344 
II.  1344 
II.  1348 
II.  1348 
II.  1350 
II.  1354 
II.  1018 
1.356 
II.  1354 
II.  1373 
II.  1366 
1370 
II.  1.371 
II.  1376 
II.  1376 
II.  631 
II.  1387 
II.  1387 
II.  1.387 
II.  1.390 
II.  1.391 
II.  1390 
II.  1391 
II.  1.390 
II.  1390 
II.  1393 
II.  1392 
II.  1395 
II.  1396 
II.  1397 
II.  1.398 
II.  1399 
II.  1402 
II.  1403 
II.  1408 
11. 1408 
II.  1416 
II.  1414 
II.  1415 
II.  1415 
II.  1418 
II.  1419 
II.  1423 
II.  1425 
II.  1425 
II.  1429 
II.  1430 
U.  14.30 
II.  1430 
II.  1431 
II.  1431 
II.  1436 
II.  1389 


Elrivallik      .     . 

II.  1438 

Elromladoz  .     . 

11.  1154 

Elromlandó  .     . 

11.  1453 

Elromlás  .     . 

II.  1453 

Elromlatlanság  . 

II.  14.53 

Elromlik  .     . 

11.  1453 

Elromol    .     . 

II.  1453 

Elromolhatatlan 

11.  1453 

ElrongyoUik . 

II.  1459 

Elrongyosodik 

II.  1460 

Elront .     .     . 

II.  1456 

Elrontás   .     . 

II.  1456 

Elrontsol  .     . 

11.  1458 

Elrop   .     .     . 

II.  1460 

Elroshad  .     . 

II.  1461 

Elrosbadás    . 

11.  1462 

Elrostál    .     . 

II.  1463 

Elrosszul  .     . 

II.  1466 

Elrothad  .     . 

II.  1466 

Elrothadás    . 

II.  1466 

Elrothaszt     . 

II.  1468 

Elrotvaszl 

II.  1466 

Elrögöz     .     . 

II.  1471 

Elröppen  .     . 

II.  1414 

Elröppent      . 

II.  1415 

Elrúg   .     .     . 

II.  1476 

Elrugaszkodik 

II.  1477 

Elrútít .     .     . 

II.  1484 

Elrútítás  .     . 

II.  1484 

Elrútul      .     . 

II.  1486 

Elrűtetés  .     . 

II.  1432 

Elrüttetik 

.     11.  1432 

Elsáfárol  .     . 

II.  1490 

Elsántul    .     . 

.     II.  1505 

Elsárgodik     . 

.     II.  1512 

Elsárgul    .     . 

.     II.  1512 

Elsarátodik   . 

II.  1514 

Elsashuszik  . 

II.  1523 

Elsebesít  .     . 

.     II.  1528 

Elsemmisedik 

.     II.    815 

Elsenyved     . 

.     II.  1540 

Elsenyvedés  . 

.     11.  1541 

Elseper     .     . 

.     11.  1542 

Elsétál .     .     . 

II.  1559 

Elsetétül  .     . 

.     II.  1562 

Elsiet  .     .     . 

II.  1565 

Elsikámlás    . 

.     II.  1567 

Elsikamlik    . 

.     II.  1567 

ElsikamódiU 

II.  1568 

Elsiketlés 

.     II.  1570 

Elsiketül  .     . 

.     II.  1571 

Elsikkad  .     . 

.     11.  1569 

Elsikkaszt     . 

.     II.  1569 

Elsindik    .     . 

.     II.  1573 

Elsirat      .     . 

.     II.  1579 

Elsivalkodás 

.     II.  1563 

Elsivalkodik 

.     II.  1563 

Elsokasul 

.     II.  1590 

Elsorvad  .     . 

.     U.  1596 

SZÓTÁR. 


VIII 


58 


ELSORVANDÓ-ELTÁT. 


Elsorvandó  .     .    . 

II.  1596 

Elszalaszt 

III. 

47     1 

Elsoványít    .    . 

II.  1597 

Elszáll      .     .     . 

III. 

61 

Elsoványkodik  .     . 

II.  1598 

Elszállankozik  . 

III. 

55 

Elsoványodik    .     . 

11.  1598 

Elszámlál      .     . 

III 

67 

Élsö 

I.    614 

Elszán      .     .     . 

111. 

72 

Első 

I.    620 

Elszánás  .     .     . 

111. 

72 

Elsőbb     .     .     .     . 

I.    621 

Elszándékoz 

111. 

75 

Elsőbben.     .     .     . 

I.    621 

Elszaporít     .     . 

III. 

80 

Elsőbbség     .     .     . 

I.    621 

Elszaporodik 

111. 

81 

Elsőbe      .     .     .     . 

I.    621 

Elszárad  .     .     . 

III. 

86 

Elsőben    .     .     .     . 

I.    621 

Elszáradás    .     . 

III. 

87 

Első  bőr  .     .     .     . 

I.    312 

Elszármazik 

III. 

91 

Első  bőröcske  .     . 

I.    313 

Elszárnyalóság  . 

III. 

93 

Elsődik     .     .     .     . 

1.    621 

Elszed.     .     .     . 

III 

99 

Első  fog   ...     . 

I.    863 

Elszedeget     .     . 

111. 

102 

Elsőn 

I.    621 

Elszederjesedik 

111. 

105 

Elsönapi  tpj       .     . 

III.    508 

Elszédül   .     .     . 

111. 

104 

Első  rijnd     .     .     . 

II.  1405 

Elszédegél     .     . 

111. 

108 

Elsőség     .     .     .     . 

I.    621 

Elszegdel  .     .     . 

111. 

108 

Elsőször  .     .     .     . 

I.    621 

Elszegényedik    . 

III. 

118 

Első  születés     .     . 

II!.    353 

Elszegőd  .     .     . 

III. 

111 

Első  születet 

III.    353 

Elszégyenít    .     . 

III. 

122 

Első  született    .     . 

III.    354 

Elszégyenl     .     . 

III. 

123 

Első  szülött  .     . 

III.    355 

Elszégényül  . 

III. 

120 

Első  szülöttke   . 

Hl.    355 

Elszeldel  .     . 

111. 

137 

Elsőszülöttség    . 

111     355 

Elszeldez .     .     . 

111. 

137 

Elsuhan    .     .     . 

II.  1608 

Elszéledés     .     . 

III. 

145 

Elsuvol     .     .     . 

II.  1614 

Elszéledgz     .    . 

111. 

145 

Elsükkeszt     .     . 

11.1617 

Elszelel     .     .     . 

III. 

141 

Elsül    .... 

11.1617 

Elszélesedik  . 

III. 

146 

Elsüllyed .     .     . 

11.  1622 

Elszélesít .     .     . 

III. 

146 

Elsüllyedés   .     . 

II.  1623 

Elszélesül 

III. 

147 

Elsüllyeszt    .     . 

II.  1623 

Elszéiesülés  . 

III. 

147 

Elsüllyesztés 

11.  1623 

Elszéleszt 

111. 

147 

ElsOrit      .     .     . 

II.  1626 

Elszélesztés  . 

III. 

147 

Elsüt    .... 

II.  1619 

Elszéleszthető    . 

III. 

147 

Elsütöget .     .     . 

II.  1620 

Elszélhed      .     . 

111. 

145 

Elszab.     .     .     . 

III.        2 

Elszélhijdik  . 

111. 

142 

Elszabadít     .     . 

III.        6 

Elszélheszt    . 

III. 

147 

Elszabadul    .     . 

111,      11 

Elszélhesztés 

111. 

147 

Elszaggat  .     .     . 

.    III.      38 

Elszélhet  .     .     . 

III. 

148 

Elszaggatás  . 

.    III.      38 

Elszélled  .     . 

III. 

145 

Elszaggathatatlan 

III.      38 

Elszélledöség 

III. 

145 

Elszáguld      .     . 

.    III.      16 

Elszemlél 

III. 

161 

Elszáguldás  .     . 

.    III.      16 

Elszénáz  .     . 

III. 

172 

Elszakad  .    .     . 

.    III.      26 

Elszenderedik 

III. 

172 

Elszakadás    .     . 

.    III.      27 

Elszenved 

III. 

179 

Elszakadhatatlan 

.    III.      27 

Elszenvedés  . 

111. 

179 

Elszakadkozik    . 

.    III.      30 

Elszenvedhetetlen 

III. 

180 

Elszakadoz    .     . 

.    Hl.      31 

Elszenvedheletleni 

il 

III. 

180 

Elszakaszkodik  . 

.    III.      33 

Elszenvedtél 

III. 

183 

Elszakaszkodlat 

.    III.      34 

Elszennyesedik  . 

.   III. 

184 

Elszakaszt     .     . 

.    III.      34 

Elszerez    .     . 

.    II!. 

203 

Elszakasztás 

.    III.      35 

Elszerzés  . 

III. 

204 

Elszakaszthalatlar 

.    III.      35 

Elszl     .     . 

.    III. 

232 

Elszakaszthatlan 

.    111      35 

Elszidogat 

III. 

238 

Elszakat   .     .     . 

.    III.      37 

Elszikrázik 

III. 

242 

Elszakmányoz  . 

.    III.      42 

Elszilál     . 

III. 

243 

Elszalad  .    .    . 

.    III.      46 

Elszinel    . 

III. 

253 

Elszít    .     .     . 
Elszivárkozik 
Elszokás  .     . 
Elszokik    .     . 
Elszoktat  .     . 
Elszól  .     .     . 
Elszolgál  .     . 
Elszomjúhozik 
Elszonkolyodik 
Elszontyolodik 
Elszór  .     .     . 
Elszorít     .     . 
Elszótalanodik 
Elszökdécsel 
Elszökellik    . 
Elszökik    .     . 
Elszökő     .     . 
Elszöktet  .     . 
Elszörnyűködik 
Elszunnyad  . 
Elszunnyadás 
Elszunnyadoz 
Elszunnyaszt 
Elszunnyít 
Elszűkül  . 
Elszükülés 
Elszűnik  . 
Elszűr .     . 
Eltagad    . 
Eltágít 
Eltagol 
Eltágul     . 
Eltágulatlan  . 
Eltakar     . 
Eltakarás . 
Eltakarít  . 
Eltakarítás 
Eltakarodik 
Eltakarodik 
Eltakaroszik 
Eltalál .     . 
Eltanácslás 
Eltanácsol 
Eltántorgat 
Eltántorít 
Eltántorodik 
Eltántorog 
Eltanul     . 
Eltáplál    . 
Eltáplálás 
Eltapod     . 
Eltapodtál 
Eltapogat . 
Eltart  .     . 
Eltartás     . 
Eltartó 
Eltaszigál 
Eltaszít     . 
Eltát     .     . 


ELTÁTÜDIK— ELVAKAR. 


59 


iMlodik  . 

111. 

492 

Eltérül      .     , 

l.;lavolít   . 

.    Ul. 

495 

Éltes    .     .     . 

1- 1  iivozás 

.    IIJ. 

■Í96 

Eltestesül      . 

vozik  . 

.    III. 

496 

Eltesz  .     .     . 

voztat 

III. 

496 

Éltet     .     .     . 

voztatás 

III. 

496 

Éltetés      .     . 

Kiiavoztathatatlan 

.    III. 

497 

Éltelik      .     . 

Eltávoztathatatlanság 

III. 

497 

Élleltetik  .     . 

ElUivoztatbatatlanul  . 

111. 

497 

Eltétüváz  .     . 

Eltébul 

III. 

500 

Éltető  .     .     . 

Elleker 

.    III. 

510 

Éltető  állat  . 

Eltekeredik 

III. 

512 

Éltető  ég .     . 

Eltekerés  . 

III. 

510 

Éltető  lélek  . 

Ellekergetés 

III. 

513 

Eltévedés .     . 

Eltekergetett 

III. 

513 

Eltéveheszik 

Eltekerít  . 

III. 

515 

Eltévelyedés 

Eltekint    . 

III. 

517 

Eltévelyedhetés 

Eltekintél 

III. 

519 

Eltévelyedhetellen 

Eltt^kit      . 

III. 

772 

Eltévelyedik  .     . 

Eltékozlás 

III. 

524 

Eltévelyeg 

Eltékozlódik 

III. 

525 

Eltévelyeszik 

Eltékozol  . 

III. 

524 

Eltévelyít      . 

Eltel     .     . 

III. 

526 

Eltéveszt . 

Elteldegéhk 

III. 

5.S1 

Eltévít .     .     . 

Élteién      . 

111. 

592 

Eltévölyödés 

Eltelepedik 

III. 

549 

Éltig    .     .     .. 

Eltelés      . 

III. 

529 

Eltikkad   .     . 

Eltelik .     . 

III. 

529 

Eltikkaszt 

Elteljesedés 

III. 

535 

Eltilalmaz     . 

Elteljesedik 

III. 

535 

Eltilódik  .     . 

Elteljesít  . 

III. 

537 

Eltilt     .     .     . 

Éltelmes  .     . 

I. 

600 

Eltiltás     .     . 

Eltelő  .     . 

III 

529 

Eltimporál 

Éltemés    . 

1. 

600 

Eltipor      .     . 

Eltemet    . 

m. 

554 

Eltisztít     .     . 

Eltemetés 

III. 

555 

Eltisztul    .     . 

Eltemetet . 

III. 

555 

Eltitkol     .     , 

Eltemetetlen      .     . 

III. 

555 

Eltitkolás      . 

Eltemetödik  .     . 

III. 

556 

Eltitkolgat     . 

Élteu-él    .... 

I. 

593 

Eltitkolhatatlan 

Éltén-eleven      .     . 

I. 

598 

Eltitkolódik  . 

Elteng.     .     .     . 

III. 

659 

Eltol     .     .     . 

Eltenget    .     .     . 

III. 

559 

Eltolvajol 

Eltengődik    .     .     . 

III. 

560 

Eltolyás    .     . 

Eltenyészet   .     . 

III. 

563 

Eltorpad  .     . 

El  tenyészik    .     . 

III. 

563 

Eltoszogat 

Eltép    .... 

III. 

565 

Eltova .     .     . 

Eltér    ..... 

III. 

5.9 

Eltökéli     .     . 

Elterít  .... 

III. 

575 

Eltökéllés      . 

Eltérít  .... 

III. 

578 

Eltökéllétt     . 

Eltérítés    .     .     . 

III. 

578 

Eltökéllettség 

Elterjed    .     .     . 

III. 

580 

Eltökéllít  ,     . 

Elterjedés      .     . 

III. 

680 

Eltökít      .     . 

Elterjeszkedik    . 

III. 

681 

Eltölt    .     .     . 

Elterjeszt .     .     . 

III 

582 

Eltöltözik 

Elterjet     .     .     . 

III. 

584 

Eltör    .     .     . 

Eltérj  iU     .     .     . 

m. 

584 

Eltördel    .     . 

Elterpeszkedik  . 

III. 

575 

Eltördeltetés 

Elterül 

III. 

585 

Eltörés      .     . 

III.    586 

I.    591 

III.    602 


III. 

616 

I. 

600 

I. 

600 

I. 

600 

I. 

600 

III. 

723 

I 

600 

I. 

77 

I. 

563 

u. 

570 

UI. 

658 

III. 

658 

III. 

658 

III. 

668 

III. 

658 

III. 

658 

III. 

669 

III. 

658 

III. 

660 

III. 

661 

III. 

661 

III. 

658 

I. 

591 

III. 

661 

UI. 

662 

IU. 

663 

UI. 

663 

IU. 

664 

UI. 

666 

III. 

667 

III. 

668 

UI. 

681 

III. 

683 

IU. 

686 

IU. 

687 

Ul. 

687 

UI. 

687 

UI. 

687 

111. 

695 

UI. 

706 

UI. 

695 

III. 

718 

III. 

702 

III. 

721 

111. 

626 

UI. 

626 

III. 

626 

III. 

626 

UI. 

630 

Ul, 

772 

m. 

542 

UI. 

546 

UI. 

744 

III. 

749 

Ul. 

749 

Ul. 

745 

Eltöret 
Eltöretés  . 
Eltörik 
Eltörlés     . 
Eltörödik  . 
Eltöröl      . 
Eltörölhetetl 
Eltud    .     . 
Eltukmál  . 
Eltulajdonít 
Eltunyál   . 
Eltunyálás 
Eltunyul  . 
Eltűn    .     . 
Eltűnés     . 
Eltűnik     . 
Eltüntet    . 
Eltűr    .     . 
Eltűrhetetlen 
Eltüzesül  . 
Elugordik 
Elugrat     . 
Elugrik 
Elun     .     . 
Elunakodik 
Elundokít 
Elúnik      . 
Eluntat 
Elúsz   .     . 
Eluszamik 
Elutál  .     . 
Elutáltat  . 
Elutoljára 
Elutólra    . 
Elli      .     . 
Elüget .     . 
Elültet 
Elültethető 
Elüt     .     . 
Elütő  fa  . 
Elüttet      . 
Elűz     .     . 
Elűzdögel 
Elűzés .     . 
Elüzetés   . 
Elűző  .     . 
Elüzöget  . 
Elv .     .     . 
Elvadít     . 
Elvádol     . 
Elvadul    . 
Elvág  .     . 
Elvágás    . 
Elvágat     . 
Elvagdal  . 
Elvagdalhatatlan 
Elvajudik 
Elvajuszik 
Elvakar    . 


III. 
UI. 
III. 
IU. 
UI. 
III. 
UI. 
III. 
III. 
III. 
Ul. 
UI. 
III. 
Ul. 


IU. 
IU. 
III. 
III. 
Ul. 
111. 
III. 
UI. 
UI. 
UI. 

III. 
III. 

IU. 

III. 

UI. 
UI. 
IU. 

III. 
III. 

Ul. 

I. 

UI. 

III. 
ni. 

UI. 

1. 

UI. 
Ul. 

III. 

UI. 
UI, 
IU. 
IU. 

I. 

UI. 
Ul. 
UI. 
IU. 
UI. 
UI. 
UI. 
IU. 
IU. 

m. 

UI. 


755 

745 
748 
759 
758 
759 
759 
786 
800 
804 
807 
807 
808 
817 
817 
817 
820 
821 
821 
830 
841 
843 
840 
853 
854 
858 
853 
857 
865 
865 
872 
873 
876 
876 
623 
882 
892 
892 
905 
735 
911 
915 
917 
915 
915 
915 
918 
623 
923 
925 
923 
926 
927 
929 
930 
930 
974 
974 
978 


VUI" 


60 


ELVAKARODIK-EMBERÖLO. 


Elvakarodik  . 

III.    980 

Elveresedik 

III.  1076 

Elvonit     . 

Elvakul    .     . 

m.    977 

Elveret     .     .     . 

III.  1068 

Elvonódik     .     . 

Elválad    .     . 

III.    986 

Elvermel  .    .     . 

III.  1075 

Elvonsz 

Elváladás 

III.    986 

Elverődik      .     . 

III.  1070 

Elvonszolódik    . 

Elváladság    . 

III.    986 

Elvesz.     .     .     . 

III  1085 

Elvontat  .     .     . 

Elválás    .     .     . 

III.    983 

Elvesz.     .     .     . 

111.1113 

Elvontalódik 

Elváláslevél  . 

II.    605 

Elveszdijgel  .     . 

111.  1087 

Elvő     .... 

Elválaszt .     . 

III.    987 

Elveszejt  .     .     . 

III.  1088 

Elvöl    .... 

Elválasztás   . 

III.    988 

Elveszés  .     .     . 

III.  1085 

Elzaklat    .     .     . 

Elválaszthatatlan 

III.    988 

Elveszeszt     .     . 

III.  1091 

Elzálogló  .     .     . 

Elválasztliatatlanu 

1 

III.    988 

Elveszet   .     .     . 

III.  1091 

Elzálogosít    .     . 

Elválasztható    . 

III.    988 

Elveszét    .     .     . 

III.  1088 

Elzálogosítás 

Elválhatatlan    . 

III.   983 

Elveszett  szokás 

III.    287 

Elzár    .... 

Elválhatatlanképpí 

ín 

III.    983 

Elvesződik    .     . 

III.  1093 

Elzárlás    .     .     . 

Elválható      .     . 

111.    983 

Elveszt     .     .     . 

111.  1095 

Elzárol     .     .     . 

Elválhatóságosan 

III.    983 

Elveszteget   .     . 

III.  1098 

Elzokog    .     .     . 

Elválik      .     .     . 

111.    982 

Elvesztés  .     .     . 

III.  1096 

Elzörget    .     .     . 

Elvall  .... 

111.  1003 

Elvesztet      .    . 

III.  1100 

Elzúdul     .     .     . 

Elválogat .     .     . 

III.    991 

Elvesztegcl    .     . 

III.  1128 

Elzsákmányol    . 

Elvált :  das  abstracte 

III.    983 

Elveszteglés .     . 

III.  1129 

Ely :  weg      .     . 

Elvált :  veráudern 

III.    993 

Elveszthetetlen  . 

III.  1096 

Elv,  ély:  solcher 

Elvállás    .... 

III.    993 

Elvesztő   .     .     . 

III.  1096 

ÉUyen      .     .     . 

Elváltat    .     .     . 

III.    994 

Elvet    .... 

III.  1138 

Em,  ém   .     .     . 

El  változhatatlan 

III.    996 

Elvét    .... 

111.  1157 

Ember      .     .     . 

Elváltozhatatlansá 

a 

3 

III.    996 

Elvétel      .     .     . 

III.  1114 

Emberáros    .     . 

Elváltozik     .     . 

III.    996 

Elvetél      .     .     . 

III.  1149 

Eniberáruló  .     . 

Elváltoztat    . 

III.    998 

Elvetélés  .     .     . 

III.  1149 

Emberbarát  . 

Elváltoztatás 

III.    999 

Elvetemedett     . 

III.  1150 

Embercsaló  .     . 

Elválván  .     . 

III.    983 

Elvelemcdettség 

III.  1150 

Ember  díja  .     . 

Elvánnyad    . 

111.  1010 

Elvetés     .     .     . 

III.  1138 

Emberecske .     . 

Elvár   .     .     . 

III.  1015 

Elvétet      .     .     . 

111.1123 

Emberesít     .     . 

Elvárás     .     . 

III.  1015 

Elvetet     .     .     . 

III.  1138 

Emberéletö  .     . 

Elvártat   .     . 

III.  1017 

Elvetett    .     .     . 

III.  1138 

Emberfő  .     .     . 

Elvásárol .     . 

III.  1028 

Elvetett  gyermek 

1.  1163 

Embergyilkos    . 

Elvásik     .     . 

111.  1026 

Elvetettség    .     . 

III.  1139 

Embergyűlölő    . 

Elvásíl      .     . 

III.  1026 

Elvetettül      .     . 

III.  1139 

Emberhalál  .     . 

Elvé     .     .     . 

I.    623 

Elvétkezik    .     . 

III.  1159 

Emberhús     .     . 

Elveddegel   . 

III.  1121 

Elvetődik      .     . 

111.  1156 

Emberi     .     .     . 

Elvégez    .     . 

III.  1038 

Elvette     .     .    . 

III.  1138 

Emberi  állat     . 

Elvégezendő 

111.  1039 

Elvezet     .     .     . 

III.  1162 

Emberi  szózat  . 

Elvégezés 

III.  1C39 

Elvezetés .     .     . 

111.  1162 

Emberi  természet 

Elvégezik 

III.  1039 

Elvicsorít .     .     . 

III.  1169 

Emberi  termet . 

Elvégezödés  . 

III.  1041 

Elviddegül    .     . 

III.  1212 

Emberke  .     .     . 

Elvégezödik  . 

III.  1041 

Elvirít.     .     .     . 

111.  1193 

Emberkedés.     . 

Elvégre     .     . 

III.  1042 

Elvisel      .     .     . 

111.  1200 

Emberkedik .     . 

Elvégzet    .     . 

.    111.1039 

Elviselés  .     .     . 

III.  1200 

Emberkép     .     . 

Elvegy     .     . 

I.    604 

Elviselhetetlen  . 

III.  1200 

Emberkinzás 

Elvegyes  .     . 

I.    606 

Elviselhetetlenül 

III.  1200 

Eml)i.'rkor     .     . 

Elvegyít  .     . 

I.    606 

Elviselődik    .     . 

III.  1204 

Emberlopás 

Elvegyül  .     . 

I.    607 

Elviselöképpen  . 

III.  1200 

Emberlopó    .     . 

Elvékonyít 

III.  1045 

Elvisz  .... 

III.  1208 

Embermajom 

Elvéi    .     .     . 

III.  1049 

Elvitel       . 

III.  1209 

Embernyájasság 

Elvélte      .     . 

III.  1049 

Elvitet .     . 

III.  1213 

Embernyi     .     . 

Elvélve     .     . 

ill.  1050 

Elvizell     . 

III.  1229 

Embernyom .     . 

Elvénhíidik    . 

III.  1064 

Elvon  .     . 

III.  1236 

Emberöldökés   . 

Elvénhüszik  . 

III.  1054 

Elvonás    . 

111.  1237 

Emberöldöklés  . 

Elvénül    .     . 

.    III.  1055 

Élvonal    . 

111.  1245 

Emberöldöklö   . 

Elver  .    .     . 

III.  1061 

Elvonattatás 

III.  1246 

Emberölés     .     . 

Elverekedik  . 

III.  1066 

Elvondos  . 

111.  1246 

Emberölő      .     . 

emberrágAs-Ennehány. 


61 


Emberrágás  . 
Emberrágó    . 
Emberség 
Embörséges  . 
Emberségtelen 
Emberségtelenscf; 
Emberségtudó 
Emberszeretés 
Emberszeretet 
Emberszerető 
Eraberszólás 
Emberszóló  . 
Embertelen  . 
Embertelenkedil 
Embertelenség 
Embertetem  . 
Emberül  .     . 
Embervesztetés 
Eme     .     . 
EmediszDÓ 
Emedisznópásztc 
Emel    .     . 
Emelcsö  . 
Emelcsős  kapu 
Emelcsös  híd 
Emelés     . 
Emelget   . 
Emelít 
Emelkedik 
Emelődik 
Emelő  dorong 
Emelő  rúd 
Emeltet    . 
Émely.     . 
Émelyedés 
Émelyedik 
Émelyeg  . 
Émelygés 
Émelygető 
Émelygős 
Emén  .     . 
Eméndál  . 
Emendálás 
EmiJndáló 
Eméng 
Eméngi    . 
Eméngség 
Emészt     . 
Emésztek 
Emésztés . 
Emésztet  . 
Emészthető 
Emésztő  . 
Emésztődik 
Emétt  .     . 
Emez  .     . 
Emi     .     . 
Emik   .     . 
Emin   .     . 


11. 

1352 

11. 

1352 

I. 

629 

1. 

629 

1. 

(130 

I. 

630 

III. 

794 

111. 

222 

111. 

223 

III. 

224 

111. 

278 

111. 

281 

1. 

631) 

I. 

630 

I. 

630 

III. 

fiö3 

I. 

630 

111. 

1100 

1. 

630 

I. 

510 

II. 

1245 

I. 

630 

1. 

631 

11. 

116 

1. 

1425 

1. 

631 

1. 

631 

I. 

632 

I. 

632 

I. 

632 

I. 

524 

11. 

1475 

I. 

632 

1. 

632 

I. 

632 

I. 

632 

I. 

632 

1. 

632 

I. 

632 

1. 

633 

I. 

633 

I. 

633 

I. 

633 

I. 

633 

1. 

633 

I. 

633 

I. 

633 

1. 

633 

1. 

634 

I. 

634 

I. 

634 

I. 

634 

I. 

634 

I. 

634 

1. 

643 

I. 

724 

I. 

1574 

1. 

624 

1. 

633 

Eming:  türkischer  giiter- 

aufseher I.    633 

Eming :  salzwasser    .     .  I.    635 

Emíszt I.    633 

Emitt-amott 11.1157 

Emi I.    624 

Emle I.    625 

Emleget I.    635 

Emlegetés I.    636 

Emlékezés I.    636 

Emlékezet 1.    636 

Emlékezetes      ....  I.    637 

Emlékezeti 1.    637 

EmlékiJzetkö      ....  11.    386 

Emlékezetlen     ....  I.    637 

Émlékezetlenség    ...  I.    637 

Emlékezettétel  .     .          .  111     633 

Emlékezik I.    636 

Emlékező  elme     ...  I.    612 

Emlékező  erő   ...     .  I.    677 

Emlékeztet I.   687 

Emlékeztetés     ....  I.    637 

Emlékeztető 1.    637 

Emlékeztető  kő     .     .     .  II.    386 

Émlél 1.    624 

Emiélés I.    624 

Emlélkedik I.    635 

Émlelt I.    635 

Emieltet I.    624 

Emléltetés I.    624 

Emlet I.    624 

Émletés 1.    624 

Említ I.    635 

Említés I.    635 

Említet I.    635 

Emlő:  brust     ...  I.    625 

Emlő  :  zügel     ....  I.    637 

Émlőcske I.    625 

Emiölt I.    635 

Emlőszopó lll.    306 

Emölcsős 1.    631 

Émptet I.    625 

Emse I.   630 

Emtet I.    625 

Émtető I.    625 

Émül 1.    635 

Emütt 1.  16il 

Én  :  ich I.    638 

Én  :  zahnfleisch     ...  I.  1597 

Encfin-benc I.    638 

Encen-bencen    ....  1.    638 

Encián I.    638 

Encselkedik 1.1579 

Éncselködik 1.1579 

Emcsem-bencs  ....  I.    638 

Endivia I.    638 

Enejd 1.  1593 

Ének 1.    639 

Énekdegel I.   639 


Énekecske    .     . 
Énekel     .     .     . 
Énekeidegei  .     . 
Énekes     .     .     . 
Énekes  gyermek 
Énekes  mester  . 
Éneki  .... 
Éneklés    .     .     . 
Éneklési  .     .     . 
Éneklési  tudomány 
Éneklő     .     . 
Éneklő  hely 
Éneklő  könyv 
Éneklő  madár 
Éneklő  mester 
Éneklő  tábla 
Énekmondás 
Énekmondó  . 
Éneknóta 
Énekszérző   . 
Énekszó    .     . 
Énekszózat    . 
Engalya   .     . 
Enged .     .     . 
Engedelem    . 
Engedelemlevél 
Engedelmes  .     . 
Engedelmesség  . 
EngiJdelmességés 
Engedelmes  szolgálat 
Engedelmetlenkédi 
Engijdelmetlenség 
Engedés  .     .     . 
Engedet    .     .     . 
Engedetlen   .     . 
Engedetlenkedik 
Engedetlenség  . 
Engem     .     .     . 
Engemet  .     .     . 
Engesztel      .     . 
Engesztelés  .     . 
Engeszteletlen   . 
Engesztelhetetlen 
Engesztelhetetlenség 
Engesztelhető 
Engesztelő    .     . 
Engesztelő  áldoza 
Engesztelődik 
Engöd       .     . 
Enh     .     .     . 
Eni      ... 
Enkább    .     . 
Enkem     .     . 
Ennenköztök 
Enmagam 
Enne    .     .     . 
Ennében  .     . 
Ennéhán .     . 
Ennéhány     . 


1. 
1. 
I. 
I. 

1. 

11. 

I. 

I. 

1. 

111. 

1. 

1. 

II. 

II. 

II. 

111. 

II. 

II. 

II. 

111. 

III. 

111. 


1. 

I. 
II. 

1. 

I. 

1. 
III. 

I. 

1. 

1. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I, 
II. 
11. 

I. 
11, 

1, 

I, 


639 

639 

639 

640 

1163 

787 

640 

640 

640 

799 

6i0 

1393 

406 

647 

787 

366 

864 

866 

988 

210 

272 

283 

1589 

640 

641 

600 

642 

642 

642 

295 

642 

643 

643 

643 

643 

643 

643 

638 

638 

643 

644 

644 

644 

644 

644 

644 

57 

644 

640 

503 

725 

1592 

638 

1164 

656 

725 

1164 

1314 

1314 


62 


ENNEKELÖTTE  -ERDEI  MENYÉT. 


Ennekelötte I.    726 

Ennekfölötte      ....  I,    725 

Ennek(jkáéit      ....  II.  1101 

Ennéktova 1.  1593 

Ennekutána       ....  I.    727 
Ennen,      énnon  :      von 

hinnen 1, 1593 

Ennen:  sein  eigener  II,  116i 

Ennen  :  mein    ....  I.    638 

Ennenmaga II     656 

Énnenmagam    ....  II.    656 

Énnenmagunk  ....  II.    657 

Ennetén 1. 1593 

Enni I,    725 

Ennie I.    725 

Ennivaló  .     .     .     I    712,  III,    951 
Ennivaló  szöllö      .     .     .111.    329 

Énő,  enö? I.    644 

Énök I.    639 

Énség I,  1577 

Ént 1.  1594 

Éntés 1. 1594 

Éntéz 1. 1596 

Eny:  schutz      .     .     .     ,  I.    644 

Ény  :  gaunien  ....  1.1597 

Enyeget :  verbergen  .     .  I.    645 

Euyeget :  lienihigen  ,     ,  I,    648 

Enyijgetés I.    645 

Enyeleg    ,     .          .     ,     .  I.    647 

Enyelgés I.    647 

Enyelülelésség  .          .     .  I.    647 

Enyém I.    638 

Enyészékeny     ...  I.    646 

Enyészet l.    646 

Enyészik I.    645 

Enyészt I.    646 

Enygtt I,    644 

Enyhcdik I.    647 

Enyhegei 1.    648 

Enybegetés I.    645 

Enybely 1.1393 

Enybeszik I.    647 

Enyibány I.  1314 

Enyim I.    638 

Eny  Iszik 1.   645 

Enyhít I.    647 

Enyliités I.    648 

Enybítetlen  .....  I.    648 

Enybílbetetlen  ....  1.    648 

Enyhíthető I.    648 

Enybö I.    648 

Enyhödés I.    648 

Enyhödik I.    648 

Enyhül I.    649 

EnyhUlet      .     .          .     .  I.    649 

Ennye:  ei I.    649 

Ennyé :  so  viel     ...  I.   725 

Enuyicske I.    726 

Ennyié 1.    725 


Ennyiszer 

Ennyü 

Enyö    . 

Enyöszt 

Enyű  . 

Enyv   . 

Enyved 

Eny\'es :  schattig 

Enyves :  leimig 

Enyves  fa    . 

Enyves  kezű 

Enyves  lép   , 

Enyvesség 

Enyvez     .     . 

Enyvezés 

Ép  :  hund 

Ep,  ép  :  ganz 

Epe      .     .     . 

Epecsel,  epécsel 

Epecseldegel 

Epecseldegelés 

Epeeselés 

Eped    . 

Epedett 

Epedéz 

Epedt  . 

Epedtség 

Epegomba    . 

Epehólyag    . 

Epekedik 

Épen    .     .     . 

Épenséggel    . 

Épenségesen 

Eper    .     .     . 

Eperfa      .     . 

Epergy     ,     . 

Eperj   .     .     . 

Eperjes     .     . 

Eperjtorta 

Epés    .     .     . 

Epesár      .     . 

Epeség     .     . 

Epéskedik     . 

Epesség    .     . 

Epeszt      .     . 

Epétlen    .     . 

Epevíz 

Épít     ,     .     . 

Építés 

Építmény 

Építő   .     .     . 

Építő  mester 

Építő  mesterség 

Ép  leány 

Epiény 

Epp      . 

Épp     . 

Eppe    . 

Epped 


I. 
1. 
1. 
I 
I. 
I. 
I. 
II. 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
l. 
I. 
III. 
1. 


I. 
I, 
1. 
I, 
I. 
III. 
I. 
I. 


I. 
II. 
II. 
II. 

I, 

I. 

I. 

1. 

I. 


726 

Eppít   .     .     . 

649 

Eppö  ?      ,     . 

649 

Eppül  .     ,     . 

645 

Eprijs       .     . 

649 

Épség  . 

649 

Epséges    .     . 

649 

Épül    .     .     . 

645 

Épülés      .     . 

649 

Épület      ,     , 

705 

Epületecske  . 

287 

Épületes  .     . 

581 

Epületfa  ,     . 

649 

Épületlenség 

649 

Épülettalp     . 

650 

Ér:  ader.     . 

551 

Ér :  reicheu 

650 

Eránt,  évánl 

653 

Erány .     .     . 

590 

Eránnyúba    . 

590 

Érc      .     . 

590 

Ércbánya 

590 

Ercbányaásó 

654 

Ércedény 

654 

Érces  .     .     . 

654 

Ercfazék  .     . 

654 

Ércganaj  .    . 

654 

Ercgöröngy  . 

1096 

Ércherceg     . 

1477 

Érci     .     .     . 

654 

Erckő  .    .     . 

650 

Érckötél  .     . 

650 

Ercmives 

650 

Ércmű      .     . 

654 

Ércoszlop 

735 

Ércöntö  ház 

654 

Ércszerszám 

654 

Erctörés    .     . 

655 

Ere vágó    .     . 

719 

Érdé    .     .     . 

653 

Erdeg  .    .    . 

1513 

Érdegei,    érdegf 

il: 

653 

berühren  . 

653 

Érdegei:  nach  i 

ind 

653 

reií  werden 

654 

Erdei  .    .    . 

654 

Erdei  bak 

1225 

Erdei  bika   . 

650 

Erdei  egér    , 

651 

Erdei  fokhagyma  . 

651 

Erdei  harangvirág 

651 

Erdei  kakas      ,     . 

787 

Erdei  kan 

794 

Erdei  labda 

561 

Erdei  laboda 

655 

Erdei  lapu    . 

655 

Erdei  liliom 

650 

Erdei  macska 

653 

Erdei  menta 

654 

Erdei  menyét 

öfter 
nach 


ERDEI  MÉZ-ÉRÖ. 


63 


Erdei  méz    .     . 

11.    804 

Erdei  ökörnyelv 

II.  102Ö 

Erdei  pPhely     .     . 

II.  1260 

Erdei  róka    .     . 

II.  1-147 

Erdei  sáfrány    . 

II.  1491 

Erdei  saláta 

II.  1501 

Erdei  sertés 

II.  1559 

Erdei  snef    .     . 

II.  1582 

Erdei  szakáll     . 

III.      40 

Erdei  szamár    . 

III.      71 

Rrdei  szegfii 

1( 

)29 

,  III     llfi 

Erdei  szöUő 

III.    329 

Erdei  tövis  .     . 

III.    773 

Erdei  zanót  .     . 

III.  1267 

Erdei  zsálya 

111.1300 

Érdek  .... 

I.  e58 

Érdekel    .     .     . 

I.    658 

Erdeim     .     .     . 

I.    664 

Erdély      .     . 

I.    664 

Erdélyi     .     .     . 

I.    664 

Erdéhnzmus 

1.    664 

Érdem      .     .     . 

I.    6W 

Érdemel  .     .     . 

I.    664 

Érdeméidegei    . 

I.    665 

Érdemes  .     . 

I.    665 

Érdemeskedik 

I.    665 

Érdemesség  . 

I.    665 

Erdemetlen  .     . 

I.    665 

Erdemetlenség 

I.    665 

Erdemez  .     . 

I.    665 

Érdemi     .     .     . 

I.    664 

Erdemlés      .     . 

I.    665 

Érdemiét 

I.    665 

Erdémletlen 

I.    665 

Érdemlő  .     . 

I.    665 

Erdeng     .     . 

11.  1184 

Érdes  .     .     . 

I.    659 

Érdez  .     .     . 

I.    659 

Erdő    .     .     . 

I.    666 

Erdőben  lakó 

II.    511 

Erdöbér    .     . 

I.    211 

Erdöbíró  . 

I.    236 

Erdőcske 

1.    666 

Erdögség 

I.  1185 

Erdőhát    .     . 

I.  1358 

Erdöháta 

I.  1358 

Erdőisten 

I.  1624 

Erdőkebel     . 

.     II.    142 

Erdőkerülő    . 

.     II.    241 

Erdököz   .     . 

.     II.    447 

Erdői  .     .     , 

I.    666 

Erdölés    .     . 

I.    666 

ErdőlI  .     .     . 

I.    666 

ErdőUő     .     . 

I     667 

Erdöllö  fejsze 

I.    787 

Erdőm      .     . 

.       I.    664 

Érdöml    .     . 

i.    664 

Erdőőrzö 

.     II.  1184 

Erdőpásztor 

.     II,  1245 

Erdörlő I.    666 

Erdőrontó II.  1458 

Erdős I.    667 

Erdős  enibiu-     ....  I.    626 

Erdősödik I.    667 

Erdősül I.    667 

Erdőszád III.      19 

Ere I.    667 

Ered I.    667 

Eredendő I.    668 

Eredendő  bíln  ....  I.    332 

Eredet I.    668 

Eredetbűn I.    332 

Eredeti I.    668 

Eredeti  nyelv    ....  11.  1025 

Eredetség I.    668 

Ereget I.    659 

Ereget I.    668 

Eregetés I.    668 

Erejebéli I.    677 

Erejeszakadt           ...  III.      .32 

Erejű I.    667 

Erek II,  1189 

Ereklye I.    672 

Ereklyés I.    672 

Éréi I.    659 

Érel :  reif  machen     .     .  I.    662 

Érel :  öfter  berühren.     .  I.    659 

Érem 11.1193 

Eremlő I.    637 

Érént I.    659 

Eres I.    656 

Érés I.    676 

Érés I.    663 

Eresség I.    676 

Éretlen I.    676 

Éretlen  gyümölcs  ...  I.  1212 

Éretlen  vér III.  1071 

Eresz I.    669 

Ereszkedik I.    671 

Ereszkedő I.    671 

Ereszt I.    669 

Eresztés I.    671 

Eresztetlen I.    671 

Eresztett I.    671 

Eresztett  arany     ...  I.    111 

Eresztett  méz    ....  II.    804 

Eresztget I.    671 

Eresztő  csap     ....  I.    385 

Eresztős I.    672 

Eresztős  hintó  ....  I.  1435 

Eresztő  szíj III.    239 

Eresztvény I.    672 

Eresztvényerdö      ...  1.    666 

Eresztvénves  erdő      .     .  I.    666 

Éret     .     .' I.    663 

Éretlen I.    663 

Éretlen  eszíí      ....  1-708 

Éretlenség I.    663 


Eretnek    .     . 
EretnekSz 
Eretnekség    . 
Eretnekségiis 
Érett    .     .     . 
Érettség    .     . 
Érettünk  szóló 
Érez     .     .     . 
Erezget    .     . 
Érezhetellen 
Érezhetetlenség 
Érezhető  .     . 
Éreztet      .     . 
Éreztető    .     . 
Éreztető  lélek 
Ereztevény    . 
Erezvény .     . 
Ér-fér  .     .     . 
Érfolyás  .     . 
Ergalmasság,  érgal 
Ergelőtye  . 
Érgége      . 
Érgojás     . 
Érik     .     . 
Erii      .     . 
Ériz      .     . 
Erkecs 
Erkély .     . 
Erkélyes  . 
Erkélyke  . 
Érkézhetés    . 
Érkezik     .     . 
Érkeztén-erkezi 
Érkeztet    .     . 
Erköcs      .     . 
Erkölcs     .     . 
Erkölcsformáló 
Erkölcsi    .     . 
Erkölcsös 
Erkölcsösség 
Erkölcstelen 
Erkölcstelenség 
Erkölcsvesztegetés 
Erkölcsviselés   . 
Erkülcs     ... 
Erkücs      ... 
Érlel:  wiederholt 

berühren 
Érlel:  reif  machen 
Érlelés      .     . 
Érletes      .     . 
Érlökés     .     . 
Érmén      .     . 
Ernyő  .     .     . 
Ernyős     .     . 
Ernyős  kocsi 
Ernyős  szekér 
Erő      ... 
Érő :  reifend 


másság    I. 
I. 


tud' 


III. 
I. 


omány 


II, 
I, 
I. 

11. 

III. 

I. 

I. 


672 
672 
672 
672 
683 
663 
281 
673 
671 
673 
673 
673 
673 
673 
571 
672 
672 
824 
913 
1607 
674 
1074 
674 
662 
1194 
1182 
675 
674 
675 
675 
660 
659 
660 
660 
675 
675 
799 
675 
675 
675 
676 
676 
1098 
1201 
675 
675 

661 
663 
663 
663 
634 
1188 
676 
676 
329 
132 
676 
663 


64 


ÉRÖ-ESKÉVÉS. 


Érő :  wert 
Eröcske    . 
Erődik      . 
Erőhatalom 
Erőködik  . 
Érökvaló  . 
Éró'Ien 
Erőlködik 
Erőlködés 
Eröllelen  . 
Erőltet      . 
Erőltetés  . 
Erős     .     . 
Erősbulés 
Erősen 
Erösget    . 
Erösgetés 
Erősít  .     . 
Erősítés    . 
Erösítetlen 
Erősítő     . 
Erősítő  fű 
Erős  mályvarózsa 
Erősöcske 
Erősödet  .     . 
Erősödik  .    . 
Erősség    .     . 
Erősségcsináló 
Erősséges 
Erősségi!  .     . 
Erősül      .     . 
Erős  száji'i    . 
Erősszájú  ló 
Erősvolta .     . 
Erőszak    .     . 
Erőszakasz  lás 
Erőszaki   .     . 
Erőszakkal    . 
Erűszakkalvaló 
Eröszakképen 
Erőszakos     . 
Erőszakosan 
Erőszakszöréntv, 
Erőszaktétel  . 
Erőszaktévö  . 
Eröszegelt 
Eröszenvedés 
Erőtelen  .     . 
Erőtelen  bor 
ErőtelenBcske 
Erőtétel    .     . 
Erőtlen    .    . 
Erőtlenedik  . 
Erői  lenit  .     . 
Erőllenítés    . 
Erötlenkedik 
Erőtlenség 
Erőtlenül      . 
Erövétel   .     . 


aló 


I.  661          Erre I.  726 

I.  677          Erreget I.  682 

I.  663         Errevaló III.  951 

I.  1353         Errő I.  676 

I.  678         Érsek I.  682 

11.1190         Érseki I.  683 

1.  661          Érsekség I.  683 

I.  678         Erszény I.  683 

I.  678  Erszényecske     ....  I.  683 

I.  681          Erszényes I.  683 

I.  678  Erszénygyártó   ....  1.1154 

I.  678          Erszényke 1.  683 

I.  678  Erszénymetélő  ....  II.  799 

I.  679  Erszénymetsző  ....  II.  802 

I.  679         Erszíny I.  683 

I.  679         Érszökés III.  .327 

I.  679  Ért:  anstatt      ....  I.  683 

I.  679  Ért:  verstehen      ...  I.  685 

I.  679         Ért :  reif I.  663 

I.  680          Érteget I.  687 

I.  680         Érték I.  661 

1.1020         Értek .  I.  661 

11.1469         Értekel I.  658 

I.  680         Értékes I.  662 

I.  680         Értéketlen I.  662 

I.  680         Értekezés I.  688 

1.  680  Értekiizhetetlen      ...  I.    688' 

I.  433         Értekezik I.  687 

I.  681          Értekező I.  688 

I.  681          Értelem I.  688 

1.  681          Értelmes I.  689 

III.  18  Érteimesküdik  ....  I.  690 

II.  613         Értelmesség I.  690 

III.  964         Értelmesül I.  690 

III.  22          Értelmetlen 1.  690 

III.  36          Értemre I.  661 

III.  22         Értén-érik I.  662 

III.  28  Ért  erkölcsű      ....  I.  675 

III.  23         Értés I.  663 

III.  22          Értés I.  690 

111.  22  Értés  erkölcsű  ....  I.  675 

III.  22          Értet 1.  662 

III.  23         Értetlen I.  690 

III.  633  Értetlenkedik     ....  I.  690 

III.  639          Értetlenség I.  690 

III.  110         Érthető I.  690 

III.  180         Érlhetös 1.  690 

1.  681          Értő I.  690 

I.  282          Értő  erő I.  677 

1.  681         Ért  sajt 11.  1495 

1.  6.33         Értség I.  663 

I.  681          Érü I.  676 

1.  681          Érvágás II.  929 

I.  682          Érviigó  vas II.  1022 

I.  682  Érvári  dinnye  ....  I.  506 

1.  682         Ervendetgs II.  1195 

1  682         Érz I.  673 

I.  682          Érzéken I.  673 

III.  1122  Érzékijnellenség     ...  I.  674 


Érzékeny I.  673 

Érzékenyes I.  67.^ 

Érzékeny  lélek.     .     .     .  II.  571 

Érzékenység      ....  I.  673 

Érzékénységes  ....  1.  674 

Érzékenységi     ....  I.  674 

Érzékenységtelen   ...  I.  674 

Érzékenységű    ....  I.  674 

Érzékenytelen  ....  I.  67Í 

Érzékenytelonség  ...  I,  674 

Érzelem I.  674 

Érzény I.  683 

Érzés I.  674 

Érzési I.  674 

Érzet I.  674 

Érzethetetlen     ....  I.  674 

Érzetlen I.  674 

Érző I.  674 

És:  und I.  690 

És:  auch 1.1612 

És:  fallen I.  693 

Es:  schwur I.  691 

Es:  fallen I.  693 

Es:  auch I.  1612 

Ésavita II.  42 

Esd I  703 

Esdegel.  esdegél    ...  I.  699 

Esdegelik I.  699 

Esdek I.  700 

Esdekés I.  70.Í 

Esdékel I.  70(l 

Esdekik I.  703 

Esdes I.  700 

Esdik:  wiederholt  fallen  I.  699 

Esdik  :  llehen   ....  I.  703 

EsedékiJny I.  700 

Esedezés I.  703 

EsedSzik :  versessen  sein  I.  700 

Esedezik  :  flehen   ...  I  703 

Éséglen II.  718 

Esekedés I.  704 

Esekedik I.  704 

Esemény I.  700 

Esendő I.  70O 

Esendőség I.  700 

Esenkedik I.  704 

Esés I.  700 

Eset I.  700 

Esetlen I.  701 

Esett I.  701 

Esetiség I.  701 

Eshendő I.  701 

Esik:  fallen      ....  1.  693 

Esik:  llehen      ....  I.  703 

Eskárlál II.  1581 

Eskés 1.  693 

Esköszik I.  691 

Esküt  .......  1.  692 

Esküvés 1.  693 


ESKIVÉS-ÉSZTERHA,  ÉSZTÉRHA 


65 


Eskivés 

Éskula 

Esködés 

Esköszik 

Esköt  . 

Esküdtetés 

Esküetlen 

Esküszik  . 

Esküt  .    . 

EskOtés    . 

EskOtt      . 

Esküttet   . 

Esküvés  . 

Esküvetlen 

Esküvő 

Esküzödik 

Ésmég .     . 

Esmént     . 

Esmér .     . 

Esmér .     . 

Esmét .     . 

Esmétlen . 

Eső      .    . 

Esőcsatorna 

Esőfogó    . 
Esőfogó  csatorna 

Esői     . 
Esőkút 
Esőlék 
Esöpatak 
Esős     . 
Esős  köpönyeg 
Esöszél 
Esőtlen     . 
Esővíz .     . 
Esővizfogó 
Esőz    .     . 
Esőzik 
Esperes    . 
Esperest  . 
Esperéstség 
Espán .     . 
Espék  .     . 
Espinác    . 
Éspital 
Éspongyia 
Espolál     . 
Espotály  . 
Espörös    . 
Esse :  fallend 
Esse  :  scheltwort 


Essik   .  . 

Esső     .  . 
Essőféreg 

Est  .     .  . 
Eslálló 

Estamét  . 

Estáp  .  . 


693 
1613 
693 
691 
692 
693 
693 
691 
692 
692 
692 
693 
693 
693 
693 
693 
718 
I.  1620 
I.  16U 
I.  1614 
I.  1620 
I.  1620 
[.  701 
I.  390 
876 
390 
702 
476 
703 


I. 
I. 
I. 
I. 
1. 
I. 
I. 
l. 
II. 


II.  1247 


702 

408 

139 

703 

1226 

876 

703 

703 

I.    704 

I.    704 

I.    704 

I.  1620 

II.  1602 

II.  1603 

I.  1621 

II.  1603 

I.  1621 


I.  1621 
I 
I 
I 


704 
701 
704 
585 
693 
701 
826 
704 
I.  1622 
I.  1623 
I.  1622 


llag 


Estcsillag 

Esteledik .     . 

Esteli  .     .     . 

Esteli  csillag 

Eslennen 

Eslen-esik     . 

Eslen-estig    . 

Ester   .     .     . 

Estet    .     .     . 

Esthajnal 

Esthajnalcsillag 

Eslhajnali 

Esthajnali  esi 

Esti 

Esti  pénz 

Estöni  . 

Estrang,  éstráni 

Estül    .     .     . 

Estve.  estvé 

Estvei  .     .     . 

Estveidő  .     . 

Estvekor  .     . 

Estvél  .     .     . 

Estvéle     .     . 

Estveledik  . 
Estveleszik  . 
Estvelet    .     . 

Estveli.  estvéli 

Est  vényen    . 

Esű      .     .     . 
Esz,  esz  :  vernunft 
Esz  :  grau     . 
Észak  .     .     . 
Északi ,     .     . 
Északi  csillag 
Északi  szél  . 
Északi  tenger 
Északszél 
Északtenger  . 
Észbevétel     . 
Eszdő  ?    .     . 
Eszecske  .    . 
Eszefelejlett 
Eszefelejtség 
Eszeficamodott 
Eszefogyott  . 
EszeforduU   . 
Eszefordultság 
Eszefúrl   .     . 
EszélkíJdik    . 
Eszelős     .     . 
Eszeló'^ke 
Eszelősködik 
Eszelősség    . 
Eszelőz    . 
Eszelyős  .     . 
Észelvesztés 
Eszem-iszom 
Eszén  .     .     . 


I.  426 

1.  705 

I.  706 

I.  426 

I.  706 

I.  697 


I. 


705 
I.  706 
I.  703 
I.  1255 
I.  426 
I.  1255 
I.  426 
I.    706 

II.  1269 
I.  706 
1.1627 
I.  706 
1.  704 
I.  706 
1.1540 

II.  356 
I.    704 


I.    704 

I.  705 

I.  705 

I.  705 

I.  706 

I.  706 

I.  702 

I.  706 

II.  1199 

III.  20 

III.  22 

I.  426 

III.  139 

III.  561 

III.  139 

III.  561 

III.  1122 

I. 


19 
I.  708 
I.  810 
I.  811 
I.  849 
I.  899 
I.  931 
I.  931 
I.  1005 
I.  708 
I.  708 
I.  708 
I.  708 
I.  708 
I.  708 
I.  708 
III.  1096 
I.  1630 
I.    710 


Eszendö  .    . 

Eszes  .     .     . 

Eszesded  .     . 

Eszesedik 

Esziiskedés    . 

Eszéskedik    . 

Eszesség  .     . 

Eszetlen   .     . 

Eszeveszett  . 

Eszeveszettség 

Eszeveszettül 

Eszik   .     .     . 

Eszik   .     .     . 

Eszkába   .     . 

Eszkáház 

Eszkez      .     . 

Eszköz     .     . 

Eszközi 

Eszközös 

Eszközösífett 

Eszközösség 

Eszközötlen 

Eszküz     .     . 

Eszmél     .     . 

Eszmélkedik 

Eszméli    .     . 

Észreveszeget 

Észteké     .     . 

Észteklés 

Eszlelen 

Esztelenkedik 
Esztelenség  . 
Észten      .     . 

Észten      .     . 

Esztena    . 

Esztendei 
Esztendő 
Esztendős  . 
Esztendőt-szaka 
Esztendöt-szakai 
Esztenez  nap 
Esztennap 
Eszterág  .  . 
Esztérágmadár 
Eszterga  .  . 
Esztergál .  . 
Észlergálos  . 
Esztergár 
Észtergárd  . 
Esztergárdol 
Esztergárdos 
Észtergári  . 
Esztergáról  . 
Esztergáros  . 
Esztergároz  . 
Esztergárvas 
Észtergavas  . 
Esztergáz 
Eszterha,  észtérha 


I.  718 


I. 


708 
I.  709 
1.  709 
I.  709 
I.  709 
I.  709 
I.  709 
III.  1092 
III.  1092 
III.  1092 
I.  710 
I.  710 
I.  715 
I.  715 
I.  715 
I.  715 
I.  716 
I.  716 
I.  716 
I.  716 
I.  716 
I.  715 
I.  716 
I.  716 
I.  716 
III.  1121 
II.  1201 
II.  1201 
I.  709 
I.  709 
I.  710 
I.  717 
II.  1202 
I.  719 
I.  719 
I.  718 
I.  719 
23 
23 


III. 
III. 

II.  962 

II.  926 

I.  720 

II.  647 

I.  719 

I.  719 


I. 


I. 


719 
719 
I.  719 
I.  719 
I.  719 
I.  719 
I.  719 
I.  720 
I.  720 
III.  1022 
III.  1022 
I.  719 
I.  720 


M.  NTELVTÖKT.  SZÓTÁR. 


IX 


66 


ÉSZTÉRHA  ALJA— EZFEK 


Észterha  alja 
Eszterhaj 
Észtérhás 
Eszterház 
Eszterházás  . 
Esztérhéj.     . 
Eszterü    .     . 
Esztevér. 
Esztováta 
Eszlö   .     .     . 
Esztőlen-fogva 
Esztrág    .     . 
Észtrágorrú  fű . 
Észtre  nga 
Esztréngáros 
Eszve  .     .     . 
Eszvér      .     . 
EszveszettUl . 
Észvesztés     . 
Esz  vesztő:  hetzer 
Észvesztő:  betrüge 
Eszveveszés  . 
Et  :  fíinf  .     . 
Et,  ét:  hier. 
Ét    ...     . 
Étek    .     .     . 
Etek,  etek     . 
Étekáruló 
Étekelosztó  . 
Étekfogó  .     . 
Étekfogó  mestSr 
Étekfözö  .     . 
Étekhordó    . 
Étijki   .     .     . 
Élekíz.     .     . 
Étekkóstoló  . 
Éteklé .     .     . 
Étekmelegítő 
Étekpiac  .     . 
Éteksepnllék 
Étekszerszám 
Étekutálás     . 
Étel      .     . 
Étélet  .     . 
Ételen .     . 
Ételes  .     . 
Ételi    .     . 
Étel-ital    . 
Ételkivánás 
Ételmegkivánás 
Ételnemkivánás 
Ételörlő    .     .     . 
Élelunás  .     .     . 
Ételutálás      .     . 
Éten-estig     .     . 
Éten-étszaka 
Étet     .... 
Etetés  .... 
Étető  .... 


I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
III. 
111. 
111. 
III. 
III. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
111. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
III. 

I. 
III 


U 

720 

720 

720 

720 

720 

1203 

1203 

1155 

719 

726 

720 

1020 

720 

720 

1200 

1204 

1092 

1092 

1097 

1100 

1087 

1204 

1641 

712 

713 

713 

100 

1152 

876 

788 

968 

1486 

713 

1646 

376 

549 

724 

1283 

1644 

63 

872 

713 

1638 

712 

714 

714 

1632 

320 

319 

320 

1193 

856 

872 

705 

21 

714 

714 

715 


Étető  maszlag 

Étető  méreg 

Étílet  .     . 

Étkecske  . 

ÉtkSs  .     . 

Étlen  .    . 

Ellenség  . 

Étszak .     . 

Étszakai   . 

Étszakáll  . 

Étszakára 

Ett  .     .     . 

Ettegyen  . 

Étten-eszik 

Ettőlfogva 

Ev,  év:  eiter 

Ev  :  jahr . 

Évad    .     . 

Evangéliom 

Evangéliomi 

Evangéliomi  szegénység 

Evangéliomos 

Evangéliomosság 

Evangélista 

Evangelizál 

Evangyélium 

Evé      .     . 

Evedez     . 

Evedtség  . 

Evedz  .     . 

Evedző     . 

Éveg    .     . 

Évékeny  . 

Eveit    .     . 

Evés    .     . 

Eves    . 

Evesédés . 

Evesedik  . 

Evesít .     . 

Evés-ivás 

Evesség    . 

Eves  szömö 

Evesül 

Evet     .     . 

Evét    .     . 

Evez    .     . 

Evezd  .     . 

Evezdögelik 

Evezés 

Evezget    . 

Evezhetetlen 

Evezhető  . 

Evezik 

Evezkél    . 

Evező  .     . 

Evező  bóda 

Evező  fa . 

Evező  gúzs 

Evezögiizs  ragaszlója 


II,  707 
II.  783 
I.  1638 
1.  713 
I.  713 
I.  712 
I.  712 

III.   20 

III.   21 

III.   21 

III.  21 
1. 1641 
I.  1641 
I.  711 
I.  726 
I.  720 
I.  721 
I.  721 
I.  722 
I.  722 

III.  120 
I.  722 
I.  722 
I.  722 
I.  722 
I.  722 

11.1166 
I.  722 
I.  721 
I.  722 
I.  723 

III.  912 
I.  715 

III.  913 
I.  715 
I.  721 
I.  721 
I.  721 
I.  721 
1. 1634 
I.  721 

III.  331 
I.  721 
I.  722 
1.  7:i2 
I.  722 
I.  722 
I.  723 
I.  723 
I.  723 
I.  723 
I.  723 
I.  721 
I.  723 
I.  723 
I.  257 
I.  735 
1.  1130 

II.  1358 


Evező  hajó  . 
Evező  lapát . 
Evező  lapocka 
Evező  legény 
Evező  mester 
Evező  szárny 
Evező  szerszám 
Evezős  .  . 
Evezős  hajó 
Eveztet 
Évi.  .  .  . 
Evő.  évö  .  . 
Évődik  .  . 
Evő  hely 
Evölt  .  .  . 
Évős  .  .  . 
Evő  társ  .  . 
Éz  .  .  .  . 
Ez,  éz.  .  . 
Ezaránt  .  . 
Ezdig  .  .  . 
Ezöklelött  . 
Ezeknekfelölto 
Ézelit  .  .  . 
Ezelőtt  .  . 
Ezgn  .  .  . 
Ezgn  .  .  . 
Ezenben  .  . 
Ezéndeillen  . 
Ezenfölött 
Ezenképpen . 
Ezenközben . 
Ezennejd 
Ezennel 
Ezennen 
Ezént  . 
Ezentől 
Ezentúl 
Ezennyi 
Ezer  . 
Ezered 
Ez6  redős 
Ezeredes  kapitány 
Ezérgs  .  .  . 
Ezeres  kapitány 
Ezereskapitányság 
Ezerjó  fü 
Ezerlevelű  tű  1 
Ezerlevelü  virág  II 

Ezerlő 

Ezermester  .  . 
Ezernyi  .  .  . 
Ezerszer  .  .  . 
EzBrszerte  .  . 
Ezért  . 
Ezérte  . 
Ezervitéz  hadnagy 
hzes  . 
Ezfek  . 


10 


20. 
(ItMt, 


ezfélEtt-fáklya 


67 


Ezféieit I.    725 

Ezist 1.    728 

Ezokáéit II.  UOl 

Ezön 11.1209 

Ezöst I.    728 

Ezrgs  hadnagy .     .     .     .  ü.    917 

Eztendé 1.    718 

Eztendü I.    718 

Ezután I.    727 

Ezutánvaló  .     .    I.    727.  III.    952 

Ezüst I.    728 

Ezüstbánya I.    173 


Ezüstedény I.    557 

Ezüstér I.    655 

Ezüstérc I.    664 

Ezüstfonál 1.    917 

Ezüstgaras I.  1063 

Ezüsigelét I.  1078 

Ezüstgyík I.  1168 

Ezüstislóg I.  1614 

Ezüstkalán II.      94 

Ezüstkorsó II.    372 

Ezüstkredencia.     ...  II.    462 


Ezüstmarha 

II.    690 

Ezüstmives 

II.    908 

Ezüstmü  . 
Ezüstös    . 
Ezüstösödik 

11.    905 
I.    730 
I.    730 

Ezüstöz    . 
Ezüsttajték 
Ezvegy     . 
Ezzen  .     . 

I.   730 
III.    380 
II.  1210 

I.    726 

Ezzig  .     . 
Exequáló  Ijíi 

ó 

I.    724 
I.    236 

F. 


Fa I.  731 

Faág I.  19 

Faágyú I.  29 

Fabél I.  201 

Fabíró I.  236 

Fabula I.  745 

Fabuláskodik     ....  I.  746 

Fabulás  könyv      .     .     •  II.  406 

Fácán I.  746 

Fácánka I.  746 

Fácános  .     .          ...  I.  746 

Fácánosodik      ....  I.  746 

Fácánoz I.  746 

Fácány I.  746 

Fáczányoz I.  746 

Facsar I.  746 

Facsarás I.  747 

Facsarék I  747 

Facsargat I.  747 

Facsarít I.  747 

Facsarodás I.  747 

Facsarodik I.  747 

Facsarog I.  747 

Facsaros I.  747 

Fácska I.  7á5 

Faenyv I.  649 

Fáész I.  745 

Faféreg I.  826 

Faggaszl I.  756 

Faggat I.  756 

Faggatás I.  757 

Fagó I.  864 

Fagy,  fagy :  frioren   .     .  I.  747 

Fagy  :  frost I.  748 

Fagy:  herstellen   ...  I.  748 

Fagyai I.  748 

Fagyalfa I.  735 

Fagyapjú 1.1149 

Fagyapot 1. 1150 

Fagyás I.  747 

Fagyas I.    748 


Faggyas I.   748 

Faggyaz I.    749 

Faggyú I.    748 

Faggyúgyertya.     ...  I  1166 

Fagyhatatlan     ....  1.    797 

Fagyható I.    747 

Fagyhó 1.1462 

Fagyla! I.    747 

Fagylat I.    748 

Fagyol I.    748 

Fagyos I.    748 

Fagyosodik I.    748 

Fagyott  csap    ....  I.    385 

Fagyöngy 1. 1185 

Fagyüjtő 1. 1202 

Fahágó 1.1236 

Faharang I.  1324 

Fahászkodás     ....  I.    900 

Fahászkodó  .     .     .     •     .  I.    900 

Fahé 1.1387 

Fahéj 1. 1388 

Fahéjolaj 11.1108 

Fahéjvíz III.  1226 

Faheveder I.  1415 

Fahíd I.  1425 

Fahordó I.  1486 

Fái I.    745 

Fái  bodza I.    259 

Fái  borostyán  ....  I.    292 

Fái  egres I.    566 

Fái  gyöngy 1. 1185 

Fái  sóska II.  1697 

Fái  szederj III.    104 

Fái  tövisk III.    774 

Faj I.    749 

Fáj I.    750 

Fájadalom I.    752 

Fajankó II.       5 

Fájás I.    751 

Fajd I.    753 

Fajdtyúk III.    832 


Fajdal I.  751 

Fájdalmas I.  752 

Fájdalmatlan    ....  I.  752 

Fájdalmatlanság    ...  I.  752 

Fájdalom I.  762 

Fájdam I.  752 

Fajin I.  753 

Fájlal I.  752 

Fájlalkodik I.  763 

Fajlandis I.  7ö4 

Fajlendis I.  754 

Fájlódás I.  753 

Fajlongis I.  754 

Fájó I.  753 

Fajos I,  749 

Fájós I.  753 

Fajt.  fajta I.  749 

Fajtalan I.  749 

Fajtalankodik    ....  I.  749 

Fajtalanság I.  749 

Fajtalanságos    ....  I.  750 

Fájtat I.  753 

Fajul I.  750 

Fajzás I.  750 

Fajzat I.  750 

Fajzik I.  750 

Fakad I.  754 

Fakadás I.  755 

Fakadat I.  755 

Fakadék I.  755 

Fakadékocska   ....  I.  755 

Fakadékos I.  766 

Fakadoz I.  756 

Fakadozás I.  756 

Fakalán U.  94 

Fakalapács II.  85 

Fakaloda U.  89 

Fakas U.  134 

Fakaszt I.  756 

Fakép II.  204 

Fáklya     ......  I.  757 

IX* 


68 


FÁKLYÁCSKA-FARKASSEB 


Fáklyácska 

Fakó    .     . 

Fakó  kocsi 

Fakos  .     . 

Fakó  szekér 

Fakó  szín 

Faktor 

Fakupa 

B'akúsz 

Fakúszmadár 

Fal :  mauer 

Fal :  fressen 

Faláb  . 

Falábas 

Falapocka 

Falás 

Falastrom 

Falat    . 

Falatka 

Falatlan 

Falatocska 

Falatoz 

Falatozás 

Falaz  . 

Falcsapó 

Faldok 

Faldoklás 

Faldokol 

Faldozás 

Faldosó 

Faira   . 

Falka  . 

Falkony 

Falmázló 

Faló    .     . 

Falpárkány 

Falravaló  óre 

Falravaló  szönye 

Falravizellő 

Falszínlö  . 

Faltörő     . 

Faltörő  ágyú 

Faltörő  kos  , 

Faltörő  pattantyi 

Falu    . 

Falubeli 

Falucska 

Falus  . 

Falusi . 

Falusi  bíró 

Falu  szabadja 

Faluz  . 

Familia 

Familiás 

Famoh 

Famoly 

Famű  . 

Famüves  , 

Fan     . 


I.    767 
I.    757 


11. 

329 

II. 

373 

III. 

132 

III. 

2i8 

I. 

757 

II. 

470 

11. 

475 

II. 

647 

II. 

758 

I. 

758 

II. 

497 

II. 

497 

II. 

526 

I. 

759 

I. 

861 

I. 

759 

I. 

759 

I. 

758 

I. 

760 

I.  760 
I.  760 
I.    758 


I. 

383 

I. 

760 

I. 

760 

I. 

760 

I. 

760 

I. 

760 

I. 

1020 

I. 

760 

I. 

761 

11. 

710 

I. 

761 

II. 

1239 

11. 

1131 

III. 

320 

ül. 

12.30 

III. 

254 

III. 

756 

I. 

29 

II. 

373 

II. 

1250 

I. 

761 

I. 

761 

I. 

761 

I. 

761 

I. 

761 

I. 

236 

III. 

6 

I. 

761 

I. 

761 

I. 

762 

II. 

855 

II. 

858 

II. 

905 

II. 

908 

I. 

762 

Fanal I.    916 

Fancsal 1.    762 

Fancsali I.    762 

Fancsalog I.    762 

Fancsarol I.    762 

Fancsull I.    762 

Fandarló I.    919 

Fandorlás I.   919 

Fánk I.    762 

Fanos I.   762 

Fanosodik I.   762 

Fantasztikus      ....  I.    762 

Fantázia 1.    762 

Fántom-fánt      ....  I.    762 

Fánton-fánt I.    762 

Fánya I.    745 

Fanyalgás I.    763 

Fanyalog I.    763 

Fanyarog I.    763 

Fanyárs II.  1017 

Faolaj 11.1108 

Fapalack II.  1215 

Fapap II.  1226 

Fapénz II.  1269 

Fapiac 11.1283 

Far I.    763 

Faracskál I.    769 

Faradék I.    768 

Fárad I.    764 

Fáradás I.    765 

Fáradathatlan   ....  I.    766 

Fáradatlan I.    765 

Fáradékony I.    765 

Fáradhatatlan    ....  I.    766 

Fáradhatlan I.    766 

Fáradoz I.    766 

Fáradozás I.  766 

Fáradoztál I.  766 

Fáradság I.  766 

Fáradságos I.  766 

Fáradt I.  766 

Fávadtacska I.    766 

Fáradtik I.    766 

Fáradtság I.    766 

Fára  folyó I.    914 

Fára  folyó  bab      ...  I.    151 

Fára  folyó  tök .     .     .     .  III.    734 

Farag I.    767 

Faragás I.    768 

Faragatlan I.    768 

Faragcsál I.    769 

Faragcsálás I.    769 

Faragcsálási      ....  I.    769 

Faragmány I.    769 

Faragó I.   769 

Faragó  ács I.        7 

Faragó  bogár    ....  I.    261 

Faragó  fejsze    ....  I.    787 

Faragó  mester  ....  11.    788 


Faragó  szék 
Faragott  kép 
Faragolt  kő  . 
Faragtat  .    . 
Faragvány    . 
Faragvány  fa 
Farai    .     .     . 
Faraszja  .     . 
Fáraszt     .     . 
Fárasztás 
Fárasztbatatlau 
Faratlan  .    . 
Fáravaló  . 
Farcsi^a   .     . 
Farcsik     .     . 
Farcsika  .     . 
Farcsok    .     . 
Farcsont  .     . 
Fardagály 
Fardagályos  . 
Faré     .     .     . 
Faregula  .     . 
Fargács    .     . 
Farháni    .     . 
Farhámoz 
Farizeusvolta 
Fark     .    .     . 
Farkacska 
Farkall     .     . 
Farkallás 

Farkas  ;  geschwánzt . 
Farkas  :  wolf 
Farkasalma  . 
Farkasbab     . 
Farkasbetegség 
Farkasfog     . 
Farkasfü  .     . 
Farkasbál yog 
Farkashárs  . 
Farkashézaggyökér 
Farkasi     .     . 
Farkaska .     . 
Farkaskasza 
Farkaskötö  . 
Farkaslyuk  . 
Farkasniajom 
Farkasmái    . 
Farkasmarás 
Farkasmaszlag  . 
Farkasmosolyg 
Farkasné .     . 
Farkasnevetés 
Farkasnyak  . 
Farkasorditás 
Farkasordíló 
Farkasölő  Ki 
Farkasrák 
Farkasrépa    . 
Farkasseb 


farkassírAs-fEgyelmetésen 


69 


assirás  .     . 

l-.ir kasszájú  .     . 

Farkastalp     .     . 

1-  arkastéj  .     .     . 

I  iikasiigetés 
Aasveiem 
■^atlan      .     . 
%csik  .     .     . 

I  .iikosomó    .     . 

I'arkvas    .     .     . 

l-arlafaj     .     .      . 

I  aniiatrÍDg   .     . 

I   irinentring 

1  .irmotring   .     . 

larucska  .     . 

Farogat    .     .     . 

Farol   .... 

Faros  .... 

Fárosz  t 

Fárrad      .     .     . 

Farsába    .     .     . 

Farsábás  .     .     . 

Farsang,  farsang, 

Farsangi  .     .     . 

Farsangjárás 

Farsangol      .     . 

Farsangolás  .     . 

Farsangoló  napok 

Farsangos     .     . 

Farsangoskodás 

Farsangoskodik 

Farsangoz     .     . 

Farsangozás 

Farsangpogácsa 

Farsangruha 

Farsutu 

Fartat  . 

Fartatás 

Fartély 

Fartol  . 

Fartő   . 

Fart  a   . 

Fás .     . 

Fasaru 

Fás  borostyán  . 

Fasina 

Fás  kamara 

Fásos  .     . 

Fassang,  fas; 

Fasz 

Faszederj 

Faszedés 

Faszedö 

Faszék 

Faszem 

Fáta     . 

Fatáblás 

Fatál    . 

Fátalan 


II. 
III. 
III. 
Ili, 


lü. 
111. 


fárs 


ang 


ssang 


III. 
I. 
II. 
II. 
II. 


I.    76 


I. 
III. 
III. 

I. 

I. 


II. 
I. 
I. 


II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 
III. 

I. 
II. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 

I. 
III. 
III. 

I, 


1579 

Fatalp.    .    .    . 

111.   403 

18 

Fatalpú  barát    . 

.     .       I.    177 

403 

Fatalpú  saru 

II.  1520 

508 

Fatarisznya  .     . 

.     .    III.    447 

882 

Fatartó  ház  .     . 

III.    477 

1075 

Fatartó  hely 

1.1 

H93, 

III.    477 

771 

Fateke      .     . 

III.    509 

764 

Fatornvocska 

III.    718 

448 

Fatorony  .     . 

III.    718 

1023 

Fatö     .     .     . 

III.    726 

772 

Fatöke      .     . 

III.    728 

709 

Fatörő      .     . 

III.    756 

709 

Fattig  .     .     . 

I.    899 

709 

Fattik  .     .     . 

I.    899 

764 

Fátyol      .     , 

I.    774 

764 

Fátyolát  .    . 

I.    775 

764 

Fátyolberhe  . 

I.    215 

764 

Fátyolelőkötő 

11.    434 

766 

Fátyolka  .     . 

I.    77n 

764 

Fatty  .     .     . 

I.    774 

1297 

Fattyas     .     . 

I.    774 

1297 

Fattyú      .     . 

I.    774 

772 

Fattyúág  .     . 

I.      19 

773 

Fattyúfi    .     . 

I.    843 

16 

Fattyúgyermek 

1.1163 

773 

Fattyiiság 

I.    774 

773 

Fattyúvesszó' 

.    III.  1125 

926 

Favágás   .     . 

.    III.    929 

773 

Favágó     .     . 

III.    931 

773 

Fazak  .     .     . 

I.    775 

773 

Fazecska .     . 

I.    776 

773 

Fazék  .     .     . 

I.    775 

773 

Fazekacska  . 

I.    776 

1301 

Fazekas  . 

I.    776 

1479 

Fazekas    .     . 

I.    776 

1616 

Fazékasi  .     . 

I.    776 

773 

Fazekasmester 

.     II.    788 

773 

Fazékasmű   . 

.     11.    905 

947 

Fazekasmühely 

.       1. 1397 

764 

Fazekasság  . 

I.    776 

726 

Fazékfogó     . 

.       I.    876 

.    726 

Fazékfödö     . 

.       I.    971 

745 

Fazékgyártó 

I.  1154 

1520 

Fazéki      .     . 

.       I.    776 

292 

Fázékony 

I.    775 

.    773 

Fázékonyság 

I.    776 

.      91 

Fázik   .     .     . 

I.    775 

.    745 

Fázitó .     .     . 

.       I.    775 

.    772 

Fázkodás 

.       I.    900 

.    774 

Fázkodik 

I.    900 

.    104 

Fázlal  .     .     . 

.       I.    775 

.    102 

Fázlaltat  .     . 

I.    775 

.    103 

Fázódik    .     . 

.       I.    775 

.    126 

Fázok  .     .     . 

.       I.    775 

.    157 

Fazokas   .     . 

I.    776 

.    774 

Fe   . 

.       I.    840 

.    367 

Fé   .     .     .     . 

.       I.    951 

.    390 

Februárius    . 

I.    776 

,    745 

Fecs     .     .     . 

.       I.    776 

Fgccsen I.    776 

Féccsenés I.    777 

Fecseg I.    777 

Fecsegés I.    778 

Fecsegetés I.    778 

Fecse-locsa I.   778 

Fécséll I.    777 

Fécsér I.    777 

FiJcserékel I.    778 

Fecsérel I.    777 

Fecsérlés I.    777 

Fecske I.    778 

Fecskefarkú I.    771 

Fécskefecsegés  ....  I.    778 

Fecskefészek     ....  I.    837 

Fecskefű I.  1020 

Fecskéi I.    778 

Fecskekö II.   386 

Fecskemadár     ....  II.    647 

Fecskend I.    777 

Fecskendik I.    777 

Fecskendezik    ....  I.    777 

Fecskendő I.    777 

Fecskendős I.    7/7 

Fecstéj III.    508 

Fed:  decken     ....  I.    968 

Féd:  erde I.    983 

Fedd I.    778 

Fedd I.    778 

Féddegél I.    780 

Feddeget I.    780 

Feddés I.    780 

Féddézik I.    780 

Feddhetetlen     ....  I.    780 

Feddhetetlenség     ...  I.    780 

Feddhető I.    780 

Feddik I.    779 

Féddődés I.  780 

Feddődik I.  780 

Feddődő I.  780 

Feddőzik I.  780 

Feddőző I.  781 

Fédekezik I.    971 

Fedél,  fedél,  fédel ;  schleier     I.    782 

Fedél:  dach      ....  I.    969 

Fedeles  bogrács    ...  I.    263 

Fedeles  torta     ....  III.    719 

Fedelet I.    970 

Fédélke I.    970 

Fédelm I.    960 

Fédélpái-kány    ....  11.1239 

Fédérbajsz I.    782 

Féfödél I.    970 

Fég I.    781 

Fegy I-    781 

Fögyedelém I.    781 

Fégyedézik I.    781 

Fegyelem I.    781 

Fégyelmetésen  ....  I.    850 


70 


FEGYELMEZ— FEJSZEFOK 


Fegyelmez    . 
Fegyelmezés 
Fégyés      .     . 
Fegyhetetlen 
Fegyhefö .     . 
Fegyver   .     . 
Fegyvercsináló 
Fegyvercsináló  ház 
Fegyverderék 
Fegyverdérékcsmáló 
Fegyveres     .     . 
Fegyveres  ház  . 
Fegyverésít  .     . 
Fegyveres  láda 
Fegyveres  ló     . 
Fegyveres  nép  . 
Fegyveres  tánc 
Fegyveretlen     . 
Fegyverez    .     . 
Fegyverezés 
Fegyverfogás     . 
Fegyverfogható 
Fegyverfogó 
Fegyverforgatás 
Fegyverház  .     . 
Fegyverhordozó 
Fegyveri  .     .     . 
Fegyverkedés    . 
Fegyverkédik    . 
Fegyverkedtet  . 
Fegyverkezik     . 
Fegyverkeztél   . 
Fegyvernek 
Fegyverszerszám 
Fegyvertartó  ház  I.  1367, 
Fegyvertartó  hely 
Fegyvertelen     . 
Fegyverütés 
Fegyverviselés 
Fegyverviselö   . 
Fegyver  vonó 
Fehér  .... 
Fehér  bar;U 
Fehér  cékla 
Fehér  cseléd 
Fehér  gém    .     . 
Fehér  giliszta    . 
Fehér  görög     ". 
Fehér  gyanta    . 
Fehér  gyökér 
Fehér  hal     .     . 
Fehér  hunyor  . 
Fehér  keszeg    ; 
Fehér  liliom 
Fehér  mályva  . 
Fehér  pej 
Fehér  pénz  .     . 
Fehérsárga  szín 
Fehér  sólyom   . 


781 

78a 

782 
78u^ 
782 
782 
433 
I.  1367 
I.  496 
I.  433 
1.  783 
I.  1367 


1. 

II. 

II. 

II. 

III. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 


783 
504 
613 
965 
423 
784 
783 
783 
872 
876 
876 
937 
I.  1367 
I.  1488 


1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 
III. 
III. 

I. 
III. 


783 
784 
783 
784 
784 
78'í- 
784 
63 
477 
477 
784 
908 


m.  1201 

III.  12C3 

III.  1247 

I.    785 

I.    177 

I.    345 

I.    877 

1.  1078 

I.  1090 

1.1121 

I.  1146 

I.  llsl 

1.  1274 

I.  1517 

II.    266 

610 

676 

1261 

II.  1269 

III.    201 

11.  1593 


II. 
II. 
II. 


Fehér  szegfű 

Fehér  szeplő 

Fehér  szilva 

Fehér  szöllö 

Feigyelmez  ? 

Feír     .     .     . 

Fej :  kopf     . 

Fej :  melken 

Fejal    .     .     . 

Fejbíró     .     . 

Fejdegél  .     . 

Fejében    .     . 

Fejecske  .     . 

Fejedelem 

Fejédelemangyal 

Fejédelémapáca 

Fejédelemasszony 

Fejédelémasszonyság 

Fejedelemkedik 

Fejédelémpálca 

Fejedelemség    . 

Fejedelem  táblája 

Fejedelémtelenség 

Fejédelmeskedik 

Fejedelmi     .     . 

Fejédémség  .     . 

Fejefordult    .     . 
Fejefurott     .     . 
Fejehiúit  .     .     . 
Fejekötött     .     . 
Fejel :  kisseii    .     . 
Fejel :  vorschuhen 
Fejelés     .     . 
Fejeihéj    .     . 
Fejeiké     .    . 
Fejemen  tó' 
Fejenkéd 
Fejenként 
Fejénkeresés 
Fejér   .     .     . 
Fejérbeli  .     . 
Fejérécske    . 
Fejérédik 
Fejér  egér    . 
Fejér  enyv  . 
Fejérés     .     . 
Fejérésédik  . 
Fejéréses 
Fejéréslik 
Fejérészik     . 
Fejérgyánlás  tábla 
Fejér  gyík 
Fejér  hályog 
Fejérhátú  fű 
Fejérit      .     . 
Fejérítés  .     . 
Fejérítellen  . 
Fejérílö    .     . 
Fejérítö  mész 


III 
III 
III 

1. 

I. 


I. 
I. 
I. 
1. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I 
I. 
II. 
I. 
III. 
I. 
1. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
II. 
I 
I 


I. 

I. 
II. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 
U. 


1029 

189 

243 

329 

850 

785 

951 

784 

44 

236 

784 

960 

960 

960 

94 

98 

130 

130 

962 

1218 

962 

366 

962 

962 

962 

960 

931 

1005 

1457 

436 

44 

962 

962 

1388 

45 

756 

962 

962 

231 

785 

785 

785 

785 

564 

649 

785 

786 

786 

786 

786 

366 

1168 

1294 

1021 

786 

786 

786 

786 

795 


Fejérkedik    . 

Fejér  kék     . 

Fejér  kenyér 

Fejérlik    .     . 

Fejér  mustár 

Fejér  nép 

Fejér  ón  .     . 

Fejéröcske    . 

Fejér  östör  . 

Fejér  pecséiive 

Fejér  pészérce  , 

Fejér  rend    . 

Fejér  répa    . 

Fejér  retek   . 

Fejér  rigó 

Fejér  ruha    . 

Fejér  sárga 

Fejérség  .     . 

Fejérségés 

Fejér  témj(''n 

Fejér  tövis 

Fejér  tüske  . 

Fejérül     .     . 

Fejér  üröm  . 

Fejér  vizeltet 

Fejés   .     .     . 

Fejes   .     .     . 

Fejes  bagoly 

Fejes  bot 

Fejesés     . 

Fejes  gyökér 

Fejes  hagyma 
Fejes  káposzta 
Fejeskédés    . 
Fejeskédik    . 
Fejes  oszlop 
Fejes  saláta 
Fejesség  .     . 
Fejes  szeg    . 
Fejes  vetemény 
Fejetlen    .     . 
Fejetlen  láb 
Fejetlenlábas 
Fejetlenlábság 
Fejevesztett 
Fejez  .     .     . 
Fejezés    .     . 
Fejezet     .     . 
Fej  lágya 
Fejő    .     .     . 
Fejő  edény  . 
Fejős  .     .     . 
Fejő  sajtár   . 
Fejős  tehén  . 
Fejő  veder    . 
Fejporzás 
Fejszár     .    . 
Fejsze      .     . 
Fejszefok 


FEJSZÉK -FELELT 


71 


'ejszés     .     . 

'ejszi  .     .     . 

■ejt     .     .     . 

ejteget    .     . 

'■"ejtekezik 

'ejtés       .     . 

ejtellen  .     . 

ejtető      .     . 

'^ejtezik    .     . 

■"ejthetetlen 

ejtő  :  deuter 

ejtő  :  baumwollc 

'"ejtő :  baarnadel 

""ejtődik    .     . 

'ejtörés    .     . 

'ejtőzik    .     . 

'ej  váltság 
"'ejveszés 

'ejvesztés 

'ék  :  beschlafen 

'ék:  zaum   . 

'ékagy     .     . 
■"ekdegél  .     . 

ekély      .     . 

'ekélyés  .     . 

'ekélyet  .     . 

'ekélyfű  .     . 
^'ékemelö  lám 
Tékenilő  .     . 

ékemlöszár 

'ekés  .     .     . 

'ékes  .     .     . 
?eket  .     .     . 
Fekete      .     . 
Fekete  barát 
Fekete  bodza 
Fekete  búza 
Fekete  cseresznye 
Feketécske    . 
Fekete  gyanta 
Fekete  gyopár 
Fekete  hunyor 
Fekete  jegenye 
Feketekék  szín 
Fekete  konkoly 
Fekete  koriander 
Fekete  kömény 
Fekete  kükirics 
Fekete  lé       .     . 
Fekete  leves 
Feketéllik      .     . 
Feketéllő  szín  . 
Feketéllő  veri'S 
Fekete  mák  .     . 
Fekete  nadály  . 
Fekete  nadály  fű 
Fekete  nép  .     . 
Fekete  ón     .     . 
Fekete  páré 


I. 
III. 


I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 
III. 


I. 
III. 
III. 

in. 
I. 
I. 


I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I 

I. 

I. 
II. 
III. 

IL 

n. 
II. 
II. 


II. 
II. 
I. 
III. 
III. 
II. 

IL 

I. 

II. 
II. 
II. 


787 

Fekete  pemetfű 

787 

Fekete  peszerce 

787 

Fekete  retek     . 

788 

Fekete  rigó  .     . 

788 

Feketés    .     .     . 

788 

Feketeség     .     . 

788 

Feketeséges  .     . 

655 

Feketeségö    .     . 

789 

Fekete  sziíplö    . 

789 

Feketeszik    .     . 

789 

Fekete  szín  . 

789 

Fekete  szőUő 

815 

Fekete  szurok 

789 

Fekete  tenger    . 

753 

Fekete  üröm 

789 

Fekete  víz     . 

999 

Feketevízfőzö    . 

1091 

Feketi       .     .     . 

1099 

Feketít     .     .     . 

851 

Feketítés  .     .     . 

789 

Feketö      .     .     . 

24 

Féketlen  .     .     . 

793 

Feketű      .     .     . 

790 

Feketül    .     .     . 

790 

Feketüllik     .     . 

790 

Feketyü   .     .     . 

1021 

Fékez  .     .     .     . 

516 

Fékezetlen    .     . 

637 

Fékódik    .     .     . 

85 

Fekő    .     .     .     . 

793 

Féköszik  .     .     . 

790 

Feköt  .     .     .     . 

793 

Fékszár    .     .     . 

790 

Fekszen   .     .     . 

177 

Fektet       .     .     . 

259 

Fektülés  .     .     . 

325 

Fekü    .     .     .     . 

417 

Feküö       .     .     . 

791 

Feküszik       .     . 

1146 

Feküt  .     .     .     . 

1177 

Feküvés   .     .     . 

1517 

Fekiivö     .     .     . 

29 

Fekvés     .     .     . 

249 

Fekvő .     .     .     . 

344 

Fekvő  lieiy  .     . 

366 

Fékzabla  . 

398 

Fél  :  bálfte   .     . 

394 

Fél  :  fürchten   . 

549 

Fél:  hinan  .     . 

550 

Fel:  oberílácbe 

791 

Fel :  herauf .     . 

248 

Felajtár    .     .     . 

1076 

Félbefal    .     .     . 

671 

Félbeharap   .     . 

912 

Félben      ,     .     . 

1025 

Félbenhagy  .     . 

966 

Félbenhagyás    . 

1127 

Félbenhagyat    . 

1233 

Félbenmarad     . 

I.  1026 

Félbenmetszés  .     .     . 

II. 

801 

II.  1281 

Félbenszakad    .     .     . 

III. 

27 

II.  1427 

Félbenszakadás      .     . 

III. 

24 

II.  1441 

Félbenszakaszt       .     . 

III. 

35 

I.    791 

Félbenszakasztás   .     . 

III. 

35 

I.    791 

Félbenszakasztó     hidei;- 

L    791 

lelés      

II. 

567 

I.    791 

Félbentörés  .... 

III. 

753 

III.    189 

Félbeomol     .... 

II. 

1125 

I.    791 

Félbeszeg      .... 

III. 

106 

III.    248 

Felcsér 

I. 

808 

III.    329 

Féld 

I. 

983 

III.   342 
III.    561 

Féldegél 

Felé 

I. 
I. 

804 

799 

III.    900 

Féle 

I. 

799 

III.  1226 

Felé 

I. 

976 

I.    968 

Felebarát      .... 

I. 

177 

I.    790 

Felebaráti  szerelem   . 

III. 

219 

I.    791 

Felebarátsás     .     .     . 

I. 

178 

I.    791 

Felebarátsághozvaló  sze- 

I.   790 

retet      

IIL 

223 

I.    790 
I.    790 

Felébb 

Feled 

I. 
I. 

974 
808 

I.    791 
I.    791 
I.    790 
I.    790 

Feledékeny  .... 
Feledékenység  .     .     . 
Feledékenységes    .     . 
Féledelmes  .... 

I. 
I. 
I. 
I. 

809 
809 
809 
804 

I.    790 

Feledet 

I. 

809 

I.    851 

Feledkezés    .... 

I. 

809 

I.    793 

Feledkezik    .... 

I. 

809 

I.    791 
I.    793 

Feledség 

Félegít 

I. 
I. 

809 
799 

III.      85 
I.    791 
I.    793 
I.    793 
I.    793 

Felejt  ...... 

Felejtet 

Felejtség 

Felejtten-felejt  .     .     . 
Félék 

I 
I. 
I. 
I. 
I. 

810 
810 
811 

810 
799 

I.    793 

Felekedés     .... 

I. 

800 

I.    791 

Felekedik      .... 

I. 

799 

I.    793 

Féléken 

I. 

804 

I.    793 
I.    793 

Félékeny       .... 
Felekezés      .... 

I. 
I. 

804 
800 

I.    793 

Felekezet      .... 

I. 

800 

I.    793 

Fel  ekézik      .... 

I. 

800 

I.  1393 

Felel 

I. 

811 

III.  1260 

Feleidegéi     .... 

I. 

812 

I.    794 

Félelem 

I. 

805 

I.    804 

Felelés 

I. 

812 

I.    973 

Felelet 

I. 

812 

I.    973 

Felelettétel    .... 

IIL 

6.S3 

I.    973 
L  1001 

Felelget    ..... 
Félelmes 

I. 
I. 

812 

805 

I.    759 

Félelmeskedik   .     .     . 

I. 

806 

I.  1325 
I.    798 

Félelmesség  .... 
Félelmes  szívű       .     . 

I. 
III. 

806 
265 

1.1240 

Féleimik 

I. 

806 

L1240 

Felelő 

I. 

812 

1. 1244 
II.    683 

Felelő  hely  .... 
Felelt 

I. 
I. 

1393 
812 

72 


FÉLEM-FÉLSZÁJ 


Félem I. 

Felemás 11. 

Félemik I. 

Félemiik I. 

Félen I. 

Félgnélö  barát  ....  I. 

Félenfoi'dít I. 

Félenfordul I. 

Félenhajtogat    ....  1. 

Félenjár II. 

Félenjáró II. 

Félénk 1. 

Félénkecske       ....  1. 


Félénkség 
Félennéz 
Félennézés 
Félenteker 
Félentér   . 
Félentesz 
Félentétel 
Félenüt    . 
Félenvaló 
Félenver  . 
Félen  vet  . 
Félén  visz 
Félenvon 
Félénvonsz 
Felenyáj  . 
Felényi     . 
Félés    .     . 
Feles    .     . 
Feles   .     . 
Felesedik . 
Felesedik . 
Feleség     . 


I. 


I. 


Feleségecske     ....  1. 

Feleségei I. 

Feleséges I. 

Feleségéskedik  ....  I. 

Feleségi 1. 

Feleségnélkülvalóság .     .  111. 

Feleségölés 11. 

Feleségtelenség      ...  1. 


Felesel  . 
Feleselés . 
Felesit  . 
Felesség  . 
Felesség  . 
Félestek  . 
FSléstekeni 
Felestölt  . 
Feliístököm 
Féleszű    . 


Feletárs III. 

Feletársaság      .     .     .     .111. 

Feletlen I. 

Feletlenség 1. 

Féléit I. 

Félfejü I. 


805 
700 
806 
806 
800 
178 
925 
928 
1266 
12 
12 
806 
806 
807 
980 
980 
őU 
569 
617 
617 
905 
952 
1061 
1140 
1209 
1237 
1250 
1001 
798 
807 
800 
976 
800 
977 
801 
801 
801 
801 
801 
801 
952 
1175 
801 
813 
813 
801 
801 
977 
989 
989 
989 
989 
708 
tóO 
457 
801 
801 
977 
958 


Félfelé      .     . 
Félfelétesz 
Félfelévaló    . 
Félfelévaló  vitel 
Félfelévisz     . 
Fél  font     .     . 
Felfordult     . 
Felföld     .     . 
Felföldi    .     . 
Félföldizmus 
Félfülű     .     . 
Félgömbölyegsé] 
Félguta     .     . 
Felgyopont  . 
Félhita     .     . 
Félhold     .     . 
Felhő  .     .     . 
Felhőcske 
Félhöropogás 
Felhős      .     . 
Félhösödik    . 
Felhőszakadás 
Félhőtelen    . 
Félhóuző .     . 
Felhőz      .     , 
Felhőzet  .     . 
Felhőzik  .     . 
Félhúsü    .     . 
Féli      .     .     . 
Felibe .     .     . 
Félig    .     .     . 
Félig  görög  . 
Félig  pogány 
Félig  szabados 
Félig  vad 
Felil     .     .     . 
Féling .     .     . 
Félisten    .     . 
Feljebb     .     . 
Félkedv    .     . 
Félkedvű .     . 
Félkerék  .     . 
Félkerekség  . 
Félkéresztyén 
Félkéz.     .     . 
Félkézkalmár 
Félkezü    .     . 
Félkopasz 
Féllajtár  .     . 
Felleg .     .     . 
Fellegből  születtetött 
Féllegécske  . 
Féllegelűzö  . 
Felleges   .     . 
Féllegesedik 
Fellegzet .     . 
Fellegzik .     . 
Fellegvár .     , 
Fellér,  féllér 


1. 
111. 
111. 
111. 
111. 

I. 


I. 

1. 

1. 

I. 

1. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

II. 

1. 

I. 

III. 

I. 

III. 

I. 

I. 

1. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

II. 

III. 

III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

I. 

I. 

III. 

I. 

III. 

I. 

1. 

I. 

I. 

III. 

1. 


799 

Félmeleg 

617 

Félmérő 

952 

Félnyom 

1209 

Félóra. 

1209 

Félő     . 

920 

Félő     . 

92á 

Felől    . 

985 

Félött . 

985 

Félpap 

985 

Félpénz 

1039 

Félrajtár 

1115 

Félre    . 

1130 

Félreáll 

1150 

Félrebogoz 

1449 

Félrecsal  . 

1476 

Félrecsaponik    .     . 

813 

Félrecsapong     .     . 

813 

Félrecsappan     .     . 

1460 

Félrecsavarít 

813 

Félrecsavarodik 

813 

Félredöl   .... 

29 

Félrefarag     .     .     . 

813 

Félrefitorodik    .     . 

918 

Félrehajtogat     .     . 

813 

Félrehí     .... 

813 

Félrehord      .     .     . 

813 

Félrehorgad .     .     . 

1521 

Félrehorgadozik 

799 

Félrelép   .... 

976 

Félrelépés     .     .     . 

802 

Félrelop   .... 

1121 

Félrenéz  .... 

1302 

Félretakar     .     .     . 

10 

Félreteker     .     .     . 

921 

Félretekerédik  .     . 

982 

Félretér    .... 

1589 

Félretesz  .... 

1624 

Félretétel.     .     .     . 

974 

Félreugrás    .     .     . 

147 

Félrevaló      .     .     . 

147 

Félrevaló  csapongás 

222 

Félrever   .... 

224 

Félrevesz .... 

236 

Fétrevisz  .... 

287 

Félrevon  .... 

88 

Félrevonódik     .     . 

287 

Félrevonsz    .     .     . 

350 

Felség 

1001 

Félselymes  ruha  . 

813 

Felsó 

35 1 

Fglső   ... 

813 

Felsőbbség   .     .     . 

915 

Felső  ing      ... 

813 

Felső  köntös     .     . 

813 

Felső  malomkő 

814 

Felsőség  .... 

814 

Fglsőséges    .     .     . 

1012 

Félsz 

852 

Félszáj 

FÉLSZEG— FÉRFIÚIDÖ. 


73 


■•i'gsóg  • 
i'm  .  . 
(•mű 

.-.ör  .  . 
örű   .     . 

e:sziget  .  . 
■t'll  :  furchí  . 
•\li  :  befiirchte 

.'  t:illér  .  . 
ngeri 

■r;lcSZ        .      . 


11^ 


'tudományú 
' tudós  .     . 

HU   .     .     . 


Fridlömegfuvat 

fi-lütt  .     .     . 

Fi'U-.ikar  .     . 

l'.Léka    .     . 

'  rö  ér    . 

,   ■     ■.  iTS       .       . 

I"i  Ivi.inó  kapu 


FrlyhÖ        .       . 

Féllyebb  .  . 
FgUyeg  .  . 
Félyől .  .  . 
Fémlés  .  . 
Fémlet  .  . 
Fémlik  .  . 
Fen  ... 
Fén  ... 
Fendementom 
Fendémoiitom 
Fene,  féné  . 
Fene  .  .  . 
Fenebeslye  . 
Fenebogár 
Feneette  .  . 
Fenék  .  .  . 
Fenekédés  . 
Fenekedik  . 
Fenekedő 
Fenekés  .  . 
Fenekés  láda 
Fenekest  . 
Feneketlen  . 
Fenékmérö  . 
Fenékmérték 
Fenéktelen  . 
Fenékvonó  . 
Fénel  .  .  . 
Fenélkédik  . 
Fenenyavalya 
Fenerák  .  . 
Feneseb  .  . 
Feneség  .  . 
Feneségés     . 


111. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
I. 


I. 

III. 
III. 
III. 

I. 
111. 
III, 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 
III. 
II. 

I 


I. 
II. 
II. 

I. 
III. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 


116 
117 
167 
157 
19i 
194 
238 
807 
808 
402 
561 
618 
808 
799 
796 
982 
1000 
982 
976 
1044 
655 
1080 
116 
976 
813 
974 
813 
982 
819 
819 
819 
814 
982 
1002 
1002 
814 
822 
217 
262 
715 
816 
815 
815 
815 
817 
504 
817 
817 
775 
777 
817 
1247 
819 
815 
1018 
1368 
1529 
815 
815 


Fenesógíí .     . 
Fenét  .... 
Fenelermészelű 
Fenevad  .     . 
Fenevadi .     . 
Fenik  .     .     . 
Fénikszmadár 
Fenikulumos  bor 
Fénkint    .     . 
Fénkö .     .     . 
Fénköbánya 
Fénkövecske 
Fönn   .     .     . 
Fennen     .     . 
Fennen t  .     . 
Fénnifa    .     . 
Fennkölt  .     . 
Fénnszél  .     , 
Fent  :  geschárft 
Fent :  oben  . 
Fenterég  .     . 
Fentö  .     .     . 
Fenüfa     .     . 
Fény    .     .     . 
Fénye .    .     . 
Fenyéfa    .     . 
Fenyeget .     . 
Fenyegétdégél 
Fenyegetés    . 
Fenyégetó'dik 
Fenyégetödzik 
Fenyegetőzés 
Fenyegetőzik 
Fenyekédés  . 
Fenyékézik  . 
Fényelkedés 
Fény  ér     .     . 
Fényes     .     . 
Fényes  bogár 
Féuyesedik  . 
Fényésít  .     . 
Fényéskédés 
Fényeskedik 
Fényes  pók  . 
Fényesség     . 
Fényességes. 
Fényességű  . 
Fényi  .     .     . 
Fenyít      .    , 
Fenyíték  .     . 
Fenyítés    .     . 
Fenyítség 
Fényledézik  . 
Fénylés    .     . 
Fénylet     .     . 
Fénylik    .     . 

Fénylő 

Fénylő  bogár    .     . 
Fénylő  bogaracska 


III. 
111. 
III. 

I. 

II. 

I. 

I. 
II. 

I. 

II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

n. 
111. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
1. 
I. 
I. 
I. 
I. 
1. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
1. 
II. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
1. 


815 
814 
594 
921 
921 
814 
648 
282 
962 
386 
173 
386 
982 
983 
983 
822 
170 
líO 
814 
982 
817 
817 
822 
817 
814 
822 
820 
821 
821 
821 
821 
821 
821 
814 
822 
820 
822 
818 
261 
818 
819 
819 
819 
1304 
819 
819 
819 
814 
821 
821 
822 
822 
820 
820 
820 
819 
820 
261 
262 


Fénylödik 
Fénylőség 
Fennyéget 
Fennyégetés 
Fénnyel   . 
Fennyifa  . 
Fenyő .     . 
Fenyőbúg 
Fenyődió 
Fenyőerdő 
Fenyőfa    . 
Fenyőfadió 
Fenyőfa  könnye 
Fenyőfatermő 
Fenyőfa  zsírja 
Fenyó'guba    . 
Fenyőgyanta 
Fenyögyümölcs 
Fenyőmadár 
Fenyőmag    . 
Fenyőmagolaj 
Fenyömakkocska 
Fenyőpinty  . 
Fenyős     .     . 
Fenyős  erdő 
Fenyőszurok 
Fenyőviasz   . 
Fenyőviaszos 
Fényű  fa   .     . 
Fenyves  .     . 
Fenyves  erdő 
Fér      ... 
Fércsen    .    . 
Férdung  .     . 
Férdunk  .     . 
Férédetlenség 
Férédik    .     . 
Férédö  víz   . 
Fereferencse 
Féreg  .     .     . 
Féregétte 
Férégrágás    . 
Ferészt     .     . 
Férésztö  víz  . 
Férfi    .     .     . 
Férfias      .     . 
Férfiasság  bőre 
Férfiasszony 
Férfigyermek 
Férfii    .     .     . 
Férfiságtalan 
Férfiszémély 
Férfitest    .     . 
Férfiú  .     .     . 
Férfiúembér 
Férfiúerő  .     . 
Férfiúgyermék 
Férfiúi      .     . 
Férfiúidő  .     . 


I. 

I. 

I. 

I, 

II. 
III. 
UI. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 
III. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 
III. 

I, 

I. 

I. 
II. 


III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 


820 

820 

820 

820 

983 

822 

822 

320 

507 

666 

736 

507 

399 

598 

1310 

1125 

1146 

1212 

648 

6.51 

1108 

672 

1288 

822 

666 

342 

1168 

1168 

822 

822 

666 

823 

825 

832 

832 

1042 

1042 

1226 

825 

825 

715 

1.352 

1043 

1226 

843 

843 

312 

130 

1163 

843 

843 

166 

600 

843 

626 

677 

1163 

843 

1540 


M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁIi. 


74: 


FÉRflllI  NÉM-FICOMÁS. 


Férfiúi  nem  . 

Férfiúnem 

Férfiúrend 

Férfiúruha 

Férfiúság  . 

Férfiúszemély 

Férfiúvér  . 

Férgecske 

Férges 

Kergés 

Férgesedés 

Férgesedik 

Fergeteg  . 

Fergeteges 

Férgetek  . 

Férgezés  . 

Férhető    . 

Férhetöség 

Ferigy 

Feris    ,     . 

Férj     .     . 

Férj  fi   .     . 

Férjfiúnép 

Férji    .     . 

B'érkozik  . 

Férkeztel . 

Férkőzik  . 

Férő     .     . 

Ferödés    . 

Férloruni 

Fiirmány  . 

Fernyeteg 

Fertály 

Fertályóra 

Férlat,  fértat 

Fértehetes 

Fertehött . 

Fertelem  . 

Fertelmes 

Fgrtelmeskedik 

Fertelmesség 

Fertelmetes  . 

Fertclmetesség 

Fertelmetlen 

Ferlelmezkedik 

Fertelmeztet 

Fertelmeztetés 

Ferteng    . 

Fertgngés 

Ferténget 

Férlet .     . 

Fértethelő 

Fertőn     . 

Fíirtö  .     . 

Fertös      . 

Fertőz      . 

Förlőzet  . 

Förtözetes 

Ferlözetesség 


II. 

965 

II. 

955 

II. 

1405 

11. 

1479 

1. 

843 

111. 

166 

III. 

1071 

I. 

827 

I. 

827 

1. 

827 

I. 

827 

1. 

827 

I. 

827 

I. 

827 

I. 

827 

I. 

827 

I. 

824 

1. 

824 

I. 

992 

1. 

855 

I. 

827 

I. 

843 

11. 

966 

I. 

828 

1. 

824 

1. 

825 

I. 

824 

I. 

825 

I. 

1042 

I. 

828 

I. 

828 

1. 

827 

I. 

828 

II. 

1131 

1. 

773 

I. 

828 

I. 

828 

1. 

828 

I. 

829 

I. 

829 

I. 

829 

I. 

829 

1. 

829 

I. 

829 

1. 

829 

I. 

830 

I. 

830 

I. 

830 

1. 

830 

I. 

830 

I. 

825 

I. 

825 

1. 

832 

1. 

830 

I. 

831 

I. 

831 

I. 

831 

1. 

831 

I. 

831 

Fijrtözelességes     ...  I.  831 

FertőzeiességO  ....  I.  831 

Fertőzetlen I.  831 

Fertőzik I.  831 

Fertőzködik I.  831 

Fertőződik I.  832 

Fertőztet I.  832 

Fertőztetetlen    ....  1.  832 

Fertöztothetö     ....  I.  832 

Fertöztetien       ....  I.  832 

Ferula I.  832 

Fesel I.  832 

Feselhetetlen     ....  I.  833 

Feseltél I.  833 

Feseték I.  834 

Feske I.  778 

Festés      .;....  I.  834 

Feslett I.  834 

Feslett  erkölosa     ...  I.  675 

Feslettség I.  834 

Festik I.  832 

Fésö I.  836 

Fesöl I.  832 

Fest I.  834 

Festék I.  834 

Festékáros I.  106 

Festékes I.  835 

Festéközés I.  835 

Festéktörő III.  766 

Festéktörő  kő   ...     .  II.  386 

Festés 1.  835 

Festet I.  835 

Festetlen I.  835 

Festett I.  835 

Föslítö I.  836 

Festőm I.  836 

Festő I.  836 

Festő  ecset I.  556 

Festő  ecsetecske   ...  1.  556 

Festő  fark I.  771 

Festő  fű I.  1021 

Festő  ház 1.  1367 

Festő  mesterség    ...  11.  794 

Festő  penna      ....  II.  12B7 

Festő  serte II.  1659 

Feslözés I.  836 

Fésű I.  836 

Fésül I.  836 

Fésületlen I.  836 

Fésűs I.  836 

Fesvény I.  989 

Feszeget I.  839 

Feszegetés I.  839 

Fészek I.  836 

Feszeng I.  837 

Feszengd I.  838 

Feszgngelés I.  838 

Feszes I.  838 

Feszít I.  838 


Feszítés I.  83!) 

Feszítő  rúd II.  1475 

Fószkecske I.  837 

Fészkeink I.  837 

Fészkelődik 1.  837 

Fészkeltél I.  837 

Fészkes I.  837 

Fészkez I.  837 

Feszül I.  839 

Feszület I.  840 

Feszületes 1.  844) 

Feszületkép II.  204 

Feszült         I.  84<) 

Feteke I.  790 

Fetreng I.  830 

Févalyhéj 1.  1388 

Fevény 1.  990 

Fez? I.  840 

Féz :  kochen     ....  I.  966 

Fi:  sohn I.  840 

Fi :  gras 1.  1017 

Fiacska I.  846 

Fiadzik I.  846 

Fial 1.  846 

Fias 1.  846 

Fias  láda II.  504 

Fias  ládácska  ....  II.  505 

Fias  tyúk 111.  832 

Fiastyúkcsillagzat       .     .  1.  427 

Fiaszlal I.  847 

Fiat I.  847 

Fiatal 1.  847 

Fiatal  fa I.  736 

Fiatalka I.  848 

Fiatalos I.  848 

Fiatalosodik      ....  I.  848 

Fiatalozik I.  848 

Fiatalság 1.  848 

Fiatlan I.  846 

Fiazás I.  846 

Fiazat I.  846 

Fiazik I.  846 

Fiazmány 1.  847 

Fiazó 1.  847 

Fiaztat I.  847 

Ficamítás 1.  848 

Ficamlás 1.  848 

Ficamodás I.  849 

Ficamodik I.  848 

Ficamodott 1.  849 

Ficemlés 1.  849 

Ficere 1.  849 

Ficeréz I.  849 

Fickándozik 1.  849 

Fickéz I.  849 

Fickó:  kerl I.  849 

Fickó:  flüschchen  1.  849 

Ficoma I.  849 

Ficomás 1.  849 


FICSÉRÉKEL-FIZETETLENSÉG. 


75 


?ics6rékgl 

.    778 

•"icsi^réz 

.    849 

ricsiríki'l 

1.    778 

?"icskándozó      .... 

.    8*9 

'""icsmány 

.    857 

'""icsór 

.    850 

""icsórka 

.    850 

■"icsúr 

.    850 

^idel 

.    782 

""ige 

.  1033 

rigefa 

736 

•"■'gg 

.  1034 

figura 

.    850 

'Igurás 

.    850 

•Igyelern 

.    850 

figyelmes 

.    850 

?igyelmetes 

,    850 

Figyelmetesség      .     .     . 

.    850 

figyelmetlen     .... 

.    850 

Figyelmetlenség     .     .     . 

.    850 

Figyelmez 

l.    850 

Pigyelmezés      .... 

[.    851 

•"igyelmezik 

.    850 

■"igyelmezö 

I.    851 

Figyelmeztet      .... 

[.    851 

Fik 

1.    851 

Fika 

[.    851 

'"ikarc 

[.    861 

Fikarty 

.    851 

Fike 

1.    851 

Fikolódik 

.    851 

Fikszik     

.    791 

Fíl:  fűrchten    .... 

.    804 

Fii :  ohr 

.  1037 

"ilagoria 

.    851 

""ilegoria 

.    851 

■"ilégrám 

.    851 

"ilemile 

I.  1041 

""iligrám 

[.    851 

Fillent 

.1042 

Fillér 

.    852 

Fillérecske 

.    852 

Filléres 

.    852 

Fillérez 

.    852 

■"illérezés      .     .     .     •     . 

[.    852 

Fillérke 

,    852 

""ilomele 

.1041 

Tilozofia 

.    852 

?ilozofus 

.    852 

Fillvér ] 

.    852 

"incároz 

[.    852 

Mncol      ...... 

.    852 

rincsal 

[.    852 

í"incsán 

[.    862 

nndsa 

I.    852 

íindsányi 

.    852 

íindsia 

.    852 

Fing 

l.    852 

Fingás 

.    853 

Fingik I.    863 

Finnum I.    853 

Finom I.    853 

Finom  arany    ....  I.    111 

Fintorgat I.   854 

Fintorít I.   863 

Fintorog I.    853 

Finum I.    853 

Finum  ezüst     ....  I.    729 

Fíny I.    817 

Finyákló I.    854 

Finyánkodik      ....  I.    854 

Finnya I.    854 

Finnyácska I.    854 

Finnyal I.    854 

Finnyálkodik     ....  I.    854 

Finnyás    .....".  I.    854 

Finnyáska I.    854 

Finnyáskodás    ....  I.    854 

Finnyáskodik    ....  I.    854 

Finnyásocska    ....  I.    854 

Finnyaság I.    854 

Finnyázólan      ....  I.    854 

Finnyogat I.    85t 

Finyorog-fanyarog     .     .  I.    763 

Fiók I.    847 

Fiókás I.    847 

Fiókcsont I.    451 

Fiókgerenda      ....  1.1082 

Fiókos I.    847 

Fiókos  láda II.    504 

Fiókréce II.  1385 

Fiotol I.    847 

Fiő 1.1017 

Firedö I.  1042 

Fi  reg- forog I.    933 

Firegy I.    992 

Fírész 1. 1043 

Firge 1.1044 

Firhang I.    854 

Firicsékel 1.    778 

Firigy I.    992 

Firis I.    885 

Firiss I.    993 

Fírj :  ehemann  ....  I.    827 

Fírj  :  wacbtel    ....  1. 1044 

Firkál I.    865 

Firkálás I.    855 

Firkol I.    855 

Firüdö 1.1042 

Firöszt I.  1043 

Firt 1. 1044 

Firtat I.    773 

Firtatás I.    773 

Fiskális I.    855 

Fiskális  bor      ...     .  I.    282 

Fískus I.    855 

Fist í.  1045 

Físze 1.    787 


Fitakos I.  855 

Fitat I.  773 

Fitet I.  856 

Fítezik I.  1040 

Fitít I.  855 

Fitogat I.  855 

Fitogatás I.  855 

Fitogató I.  855 

Fitolgó I.  853 

Fitorít 1.  853 

Fitos I.  856 

Fitosocska 1.  856 

Fitos  orrú II.  1137 

Fityeg I.  856 

Fityegő I,  856 

Fityelék I.  856 

Fityerész       ...      I.  856.  1047 

Fityész I.  856 

Fityészés I.  356 

Fityészö        I.  856 

Fityfirittyelés     ....  1.  857 

Fityikélés I.  778 

Fityma I.  857 

Fitymány I.  857 

Fityölék 1.  856 

Fityölt:  aufmerken    .     .  I.  857 

Fityölt :  pfeifen,  zischen  1. 1047 

Fityőt 1.  857 

Fityotdögel 1.  867 

Fityőtözik 1.  857 

Fitty I.  857 

Fittyen I.  857 

Fitty enés I.  858 

Fittyent L  858 

Fittyentés I.  858 

Fittyvetés 111.1152 

Fiú:  sohQ I.  840 

Fiú:  ackertheil      ...  I.  858 

Fiúág I.  19 

Fiúi I.  847 

Fiúi  fogadás     ....  1.  883 

Fiúi  fogadság   ....  I.  886 

Fiúisten I.  1624 

Fiún  osztás II.  1153 

Fiúság I.  847 

Fiúszemély III.  166 

Fiútorsa lII.  720 

Fiúvá  fogadás  ....  I.  883 

Fiúvá  fogadtatás  ...  I.  885 

Fival,  fívaly      ....  I.  44 

Fiz  :  weidenbaum  1.  1047 

Fiz  :  flechten    ....  1.  1048 

Fizet 1.  858 

Fizetdegél I,  859 

Fizetek 1.  869 

Fizetés I.  859 

Fizetésecske      ....  I.  860 

Fizetetlen I.  860 

Fizetetlenség     ....  I.  8G0 
X* 


76 


FIZETŐ— FOGVÁJÓ 


Fizető  .     .    . 
Fizetődik 
Fizető  mester 
Fizetség    .     . 
Fizettet     .     . 
Fizetten-fizet 
Flastrom  .     . 
Flastromoz   . 
Flastromozás 
Flestököm     . 
Flinta .     .     . 
Flórum     .     . 
Flóta    .     .     . 
Flöslököm    . 
Fó  .     .     .     . 
Focskand.  focskánd 
Focskandó    . 
Fód      ... 
Fodalkozik   . 
Foddogál.     . 
Fodor :  zwirnen 
Fodor :  falsicht 
Fodor  gallér 
Fodorgat .     . 
Fodorgatás    . 
Fodorgalott  . 
Fodor  haj     . 
Fodor  háj 
Fodorít     .     . 
Fodorító  vas 
Fodorított     . 
Fodor  jávor . 
Fodorka  .     . 
Fodor  káposzta 
Fodor  menta 
Fodorméntaolaj 
Fodorodik     . 
Fodoros  gallér 
Fodoroszik   . 
Fodorság .     . 
Fodor  saláta 
Fodor  szőllő 
Fodorul    .     . 
Fodrocska 
Fodros     .     . 
Fodros  gallér 
Fog  :  zaha    . 
Fog  :  fangen 
Fogacska .     . 
Fogacsos .     . 
Fogad .     .    . 
Fogadás  .    . 
Fogadáslevél 
Fogadásos     . 
Fogadásszegö 
Fogadáslétei 
Fogadásliivö 
Fogadat   .     . 
Fogadatlan   . 


III. 


I. 

II. 

III. 


1.  1 


I. 

I. 

I 

I. 
II. 

1. 
III. 
III. 
III. 

I. 

I. 


860 
860 
788 
8()0 
860 
858 
861 
861 
861 
989 
861 
828 
861 
989 
995 
777 
777 
904 
89H 
898 
861 
861 

1057 
861 
861 
861 

124.9 

1250 
861 

1023 
862 
28 
862 
113 
758 

1108 
862 

1057 
862 
862 

1501 
329 
862 
862 
862 
057 
862 
864 
863 
863 
879 
882 
600 
883 
110 
633 
639 
883 
884 


Fogadkozás  .  .   .  .  I.  884 

Fogadkozik I.  884 

Fogadó I.  884 

Fogadó  ház 1. 1367 

Fogadott I.  885 

Fogadott  bíró   ....  I.  236 

Fogadott  fiú      ....  I.  844 

Fogadott  fiúság     .     .     .  I.  8Í4 

Fogadottság I.  885 

Fogafájü I.  753 

Fogan I.  885 

Foganás I.  886 

Foganat I.  886 

Foganatlan I.  886 

Foganatos     .....  i.  886 

Foganik I.  885 

Foganodik I.  887 

Foganós I.  886 

Foganósság I.  886 

Foganoszik I.  887 

Foganszik I.  887 

Fogant I.  887 

Fogantatás I.  887 

Fogantatik I.  887 

Fogaiitó I.  887 

Fogantócska      ....  I.  887 

Fogantós I.  887 

Fogantyús I.  887 

Fogas I.  863 

Fogás I.  873 

Fogas  borona   ....  I.  291 

Fogas  hal I.  1274 

Fogasocska I.  864 

Fogásocska I.  874 

Fogásos I.  864 

Fogasszélü  fii   ....  I.  1021 

F'ogat I.  874 

Fogatékos I.  874 

Fogatlan :  zahnlos     .     .  I.  864 

Fogatlan  :  uneiiigcspannt  I.  874 

Fogató I.  874 

Fogalós 1.  874 

Fogattó I.  874 

Fogattyó I.  874 

Fogdos 1.  874 

Fogdozás I.  875 

Fogdosgat I.  875 

Fogdosó I.  875 

Fogdostat I.  875 

Fogdoz I.  875 

Fogfájás I.  751 

Foggarádics I.  1062 

Foggá  dás I.  864 

Foggyógyító 1.  1171 

Foghalandóság.     ...  I.  876 

Foghatatlan I.  876 

Foghatatlanság.     ...  I.  875 

Fogható I.  875 

Fogház I.  1367 


Fogházörző 
Foghely   . 
Foghús     . 
Fogkelés  . 
Foglal .     . 
Foglalás  . 
Foglalat  . 
Foglalatos 
Foglalatoskodik 
Foglalatosság 
Foglalható    . 
Foglaló    .    . 
Foglaló  bor  . 
Foglaló  ige  . 
Foglaló  igécske 
Foglalós  .     . 
Foglaló  szeg 
Foglaló  szócska 
Foglaló  tiiecske 
Foglalt  bor 
Foglyász  . 
Foglyocska 
Foglyos    . 
Foglyosít 
Foglyosság 
Fogó    .     . 
Fogódzik  . 
Fogoly :  gefangener 
Fogoly :  rebhuhn 
Fogolyra  .     . 
Fogolyháló  . 
Fogoly  ház     . 
Fogolymadár 
Fogolyszolga 
Fogolytárs    . 
Fogolytarló   . 
Fogon       .     . 
Fogontat 
Fogontatik    . 
Fogonlós .     . 
Fogott .     .     . 
Fogott  bíró  . 
Fogott  ember 
Fogózik    .     . 
Fográntó 
Fogság     .     . 
Fogságba  vetés 
Fogságbeli 
Fogságos  . 
Fogsérés  . 
Fogta  .     . 
Fogtaszíló 
Foglalás  . 
Foglaló    . 
Fogtiszlíló 
Fogló  ?     . 
Foglörö    . 
Fogva  .     . 
Fogvájó    . 


FOGVÁN-FONOfiATÓ. 


77 


Fogván     .     . 

Fogvást    .     . 

Fogvonás 

Fogvonó  .     . 

Fogvonó  vas 

Fogzás     .     . 

Fogzik      .     . 

Fogy  :  frieren 

Fogy  :  verzehrt 

Fogyás     . 

Fogyat 

Fogyalás  . 

Fogyatatlan 

Fogyaték 

Fogyatkozik 

Fogyatkozás 

Fogyatkozásos 

Fogyatkozat 

Fogyatkozallan 

Fogyatkozatos 

FogyatkozhataÜa 

Fogyatkozó 

Fogyatkozó  tagú 

Fogyatkozott 

Fogyatkoztat 

Fogyatlan 

Fogyatlanság 

Fogydogál 

Fogyhatatlan 

Fogyhalatlanság 

Fogyott  ügyű 

Fogyt  .     .     . 

Fogytára  .     . 

Fogytig     .     . 

Fogyton-fogy 

Fohásza  s 

Fohászkodás 

Fohászkodik 

Fohászkodlat 

Fojlódik 

Fojt     . 

Fojtás  . 

Fojtódik 

Fojtogat 

Fojtogatás 

Fojt  ós 

Fojtósság 

Fok      .     . 

Fóka    .     . 

Fokad 

Fokhagyma 

Fokhagymás 

Fokhagymás 

Fokház     .     . 

Fokházocska 

Fokhely    .     . 

Fokos  .     .     . 

Fokos  hagyma  . 

Fold,  fold 


'erde 


I. 

879 

I. 

879 

III. 

1244 

III. 

1247 

III. 

1023 

I. 

864 

I. 

8fi4 

1. 

747 

I. 

893 

I. 

894 

I. 

894 

I. 

895 

I. 

895 

I. 

895 

I. 

895 

I. 

897 

I. 

898 

I. 

898 

I. 

898 

I. 

898 

I. 

898 

I. 

895 

III. 

371 

I. 

898 

I. 

898 

1. 

898 

I. 

898 

I. 

898 

I. 

898 

I. 

898 

III. 

884 

I. 

899 

I. 

899 

I. 

899 

I. 

894 

I. 

900 

I. 

900 

I. 

900 

I. 

900 

I. 

900 

I. 

9C0 

I. 

901 

I. 

902 

I. 

902 

I. 

902 

I. 

901 

I. 

902 

I. 

903 

I. 

904 

I. 

754 

I. 

1246 

I. 

1246 

II. 

549 

I. 

1367 

I. 

1367 

I. 

1393 

I. 

904 

1. 

1246 

I. 

904 

Foldalék I.  905 

Foldás I.  905 

Foldogat I.  905 

Foldogalás I.  906 

Foldoz I.  905 

Foldozás I.  905 

Foldozgat I.  905 

Foldozó I.  905 

Fóliom I.  907 

FóHos I.  907 

Folka I.  760 

Folnagy    .     .     .     .  1.76 1,  II.  916 

Folnagykodás   ....  II.  917 

Folnagykodik    ....  II.  917 

Folnagyküdat    ....  II.  917 

Folnagyság II.  917 

Folt I.  905 

Foltocska I.  906 

Foltos I.  906 

Foltoz I.  906 

Foltozó I.  906 

Foltozó  szabó   ....  III.  4 

Foltozó  varga   ....  III.  1018 

Foltszerzés III.  207 

Folu I.  761 

Folva  .......  1.  761 

Foly I.  907 

Folyam:  űuss  ....  I.  909 

Folyam :  laufen    ...  I.  910 

Folyamás I.  911 

Folyamat I.  911 

Folyamatos I.  911 

Folyamik I.  910 

Folyamlik I.  911 

Folyammik I.  910 

Folyamodik I.  911 

Folyamot I.  911 

Folyár I.  912 

Folyás I.  912 

Folyáska I.  914 

Folyásocska      ....  I.  914 

Folyat I.  914 

Folyatás I.  914 

Folydogál I.  914 

Folyik I.  907 

Folly I.  907 

Folyó I.  914 

Folyó  beszéd    ....  I.  218 

Folyó  betegség      ...  I.  224 

Folyó  betű I.  226 

Folyó  borostyán    ...  I.  292 

Folyócska I.  915 

Folyó  dagadás  ....  I.  477 

Folyó  fánk I.  762 

Folyó  fene I.  815 

Folyó  fű I.  1021 

Folyó  gerenda  ....  I.  1083 

Folyó  hajó 1. 1256 

Folyó  has 1. 1336 


Folyó  kocsi II.    329 

Folyó  kosz    .     .         .     .  II.    376 

Folyó  kóvet II.    44i 

Folyó  malom    ....  II.    675 

Folyomik I.    910 

Folyó  óra II.  1131 

Folyó  papiros  ....  11.  1228 

Folyó  pénz II.  1269 

Folyó  posta II.  1320 

Folyós I.    915 

Folyóság I.    915 

Folyosó I.    915 

Folyosós I.    915 

Folyó  szederj    ....  III.    104 

Folyó  test 111.    600 

Folyó  víz III.  1226 

Folyóvízbeli      ....  III.  1229 

Folyt I.    915 

Folyta I.    915 

Folytat I.    915 

Folytatás I.    916 

Folyton-foly      ....  I.   908 

Fon I.    916 

Fona I.    919 

Fonadék I.    917 

Fonák I.    919 

Fonal,  fouál ;  faden  .     .  I.    917 

Fonal:  zank     ....  I.    919 

Fonálcénia I.    .347 

Fonalít I.    918 

Fonalódik I.    918 

Fonalperec II.  1276 

Fonalság I.    919 

Fonálszál III.      43 

Fonaltekerő III.    515 

Fonalvetés III.  1152 

Fonalvetö III.  1155 

Fonaly I.    763 

Fonás I.    918 

Fonat I.   918 

Fonaték I.    918 

Fonatos I.    918 

Fouatos  kalács      ...  II.      82 

Foncsika I.    919 

Fondáció 1.1002 

Fondál I.  1001 

Fondamtntom  ....  I.  1002 

Fondarló I.    919 

Fondogál I.    918 

Fondor I.    919 

Fondorkodik     ....  I.    919 

Fondorkodó I.    919 

Fondorl 1.    919 

Fondorlás 1.    919 

Fondorló I.    919 

Fondoros I.    919 

Fonó I.    918 

Fonó  asszony  ....  I.    130 

Fonogató I.    918-- 


78 


FONÓ  HÁZ— FŐANGYAL. 


Fonó  ház     

1. 1.<)67 

Fonóka     

I,   918 

Fonó  rokka  

II.  1«8 

Font :  geflochlen  .     .     . 

I.    918 

Font :  pfund      .     .     .     . 

I.   920 

Fontányi  ...".. 

I.    918 

Fontkő 

II.    386 

Fontmérték 

II.    777 

Fontnyi 

I.    920 

Fontnyi! 

11. 1038 

Fontocska 

I.    920 

Fontol 

1.    920 

Fontoló  mérték     .     .     . 

II.    777 

Fontoló  serpenyő .     .    . 

II.  1557 

Fontos 

I.    921 

Fontos  alma     .     .     .     . 

I.     80 

Fontos  sijrpenyöcskc 

II.  1558 

Fontoz 

1.    921 

Fontserpenyő    .     .     . 

11.  1557 

Fonyalog 

I.    763 

Fonyalos 

I.    916 

Fonnyad  

1.    921 

Fonnyadás   

I.    921 

Fonnyadékony .     .     . 

I.    922 

Fonnyadhatatlan  . 

I.    922 

Fonnyadt      .... 

I.    922 

Fonnyadtsás     .     .     . 

1.    922 

Fonnyan  

I.    922 

Fonnyaszt     .... 

I.    922 

Fonyolgás     .... 

1.    763 

Fonyott 

I.    916 

Fór 

I.    943 

Fora 

1.    922 

Forballal 

1.    923 

Forbátol 

I.    922 

Forcsik 

I.    764 

Forcsok 

I.    764 

Fordít 

I.    923 

Fordítás 

1     926 

Fordítható    .... 

1.    926 

Fordító 

1.    926 

Fordító  rúd  .... 

II.  1475 

Fordítós   .     ...     .     . 

I.    926 

Fordított 

1.    926 

Fordul 

1.    926 

Fordulás 

I.    931 

Fordulat 

I.    931 

Forduló    .     .     .     .     . 

I.    931 

Forduló  fű    ...     . 

1.  1021 

Fordult 

1.    931 

Forént      

I.    930 

Forgács 

1.    939 

Forgácsfa      .... 

I.    736 

Forgácshulladék    .     . 

1.  1512 

Forgácslánc  .... 

.     II.    516 

Forgácsos  lánc      .     . 

.     II.    516 

Forgandó      .... 

I.    934 

Forgat      

I.    934 

Forgatás 

1.    937 

Forgatdogál  . 
Forgaték  .     . 
Forgatható    . 
Forgató    .     . 
Forgattyú 
Forgó  .     .     . 
Forgó  csont . 
Forgódás .     . 
Forgódatlan  . 
Forgódik  .     . 
Forgó  kapu  . 
Forgó  karika 
Forgolódás    . 
Forgolódik 
Forgolódzik  . 
Forgó  pallos 
Forgós      .     . 
Forgó  szél     . 
Forgószeles  . 
Forgó  szélvész 
Forgó  tánc    . 
Forgó  tányér 
Forgó  tarack 
Forgó  természet 
Forgott     .     .     . 
Forgó  vitorla 
Forin  .     .     . 
Forint .     .     . 
Forintos  .     . 
Fork     .     .     . 
Forkos      .     . 
Forma      .     . 
Formacsiiiáló 
Formácska   . 
Formaiképpen 
Formaiság    . 
Formájú  .     . 
Formál     .     . 
Formálás 
Formáló  .     . 
Formáló  deszka 
Formálódik  . 
Formamntszö 
F'orniaontő    . 
Formás     .     . 
Formátlan     . 
Forog  .     .     . 
Forogdogál    . 
Forogton-forog 
Forr     .     .     . 
Forrad      .     . 
Forradás  .     . 
Forradék .     . 
Forral .     .    . 
Forrás      .     . 
Forráscsö 
Forrási     .     . 
Forráskút 
Forráskútfö  . 


III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
III. 
I. 
III, 


ség  II 
1 


937 
937 
937 
937 
937 
937 
451 
938 
938 
938 
116 
129 
939 
938 
938 

1220 
937 
139 
140 

1102 
423 
434 
444 
594 
939 

1224 
930 
939 
940 
770 
772 
940 
794 
941 
941 
942 
942 
942 
942 
942 
498 
943 
802 

1181 
943 
943 
931 
9.39 
933 
943 
944 
945 
945 
945 
945 
457 
946 
476 
959 


Forrásocska I.  910 

Forrásos I.  946 

Forráspatak II.  1247 

Forrástorma      ....  III.  711 

Forrásvíz III.  1226 

Forraszt I.  946 

Forrasztás I.  946 

Forrasztó  cső    ....  I.  457 

Forrasztó  szerszám    .     .III.  63 

Forratlan I.  94«i 

Forrdogál 1.  946 

Forrejter I.  1001 

Forró I,  946 

Forró  hideg I.  1427 

Forró  hideglelés    ...  II.  567 

FoiTÓ  nyavalya     ...  II.  1018 

Forróság I.  947 

Forróságos I.  947 

Forott  bor I.  283 

Forróz I.  947 

Forrózás I.  947 

Forrózik I.  947 

Forróztat I.  947 

Forspont I.  947 

Fortély I.  947 

Fortélyfogás      ....  I.  873 

Fortélyos I.  918 

Fortélyoskodás .     ...  I.  948 

Fortélyosküdik .     ...  1.  948 

Fortélyosság      ....  I.  948 

Fortélyoz I.  948 

Fortéi  yozás I.  948 

Forti i.  948 

Fortíly i.  947 

Fortyan I.  948 

Fos I.  949 

Fosábos I.  949 

Fosik I.  949 

Fosos I.  949 

Foszlán.  foszlány  ...  1.  951 

Foszlás I.  949 

Foszlat I.  949 

Foszlik I.  949 

Foszt I.  949 

Fosztán,  foszlány.     .     .  I.  951 

Fosztás I.  950 

Fosztatlan I.  951 

Fosztó I.  951 

Fosztott I.  951 

Fót I.  905 

Főtt I.  899 

Főttig 1.  899 

Fovászkodik      ....  I.  900 

Fö:  haupl I.  951 

Fő:  kochen 1  966 

Fő:  gras I.  1017 

Föal I.  44 

Fő  allya I.  44 

Főangyal I.  94 


FŐAPÁCA-  FÖI.CITAi, 


79 


Főapáca I.  98 

Föasszony I.  130 

Föbántó  bor   ...  .  I.  283 

Föbasa 1.  185 

Főbb I.  96-i 

Főbbség I  965 

Főbbséges I.  965 

Föbbségü I.  965 

Föbeli 1.  965 

Főben  járó        ....  II.  18 

Főbenjáró  vélek    .     .     .  111.1158 

Főbíró 1.  236 

Főbíróság I.  236 

Főbor I.  283 

Föccsen 1.  776 

Föccsenés I.  777 

Főcsepégés I.  407 

Föcske I,  778 

Föcskend I.  777 

Föcskendgzik    ....  I.  777 

Föcskendik I.  777 

Föcskendö I.  777 

Föcskent I.  777 

Föcsög I.  777 

Föcsögés I.  778 

Föd 1  968 

Föd I.  983 

Född I.  778 

Födél 1.  969 

Födelecske I.  970 

Födeles I.  970 

Födeles  ágy      ....  I.  26 

Födeles  hajó     ....  1. 1256 

Födeles  kapu    ....  II.  470 

Födeles  kocsi    ....  11.  329 

Födeletlen I.  970 

Födeletlen  hajó     ...  1. 1256 

Födelez I.  970 

Födés I.  970 

Födetlen I.  970 

Födő I.  971 

Födődzik I.  971 

Födöget I.  971 

Födöz I.  971 

Födözés I.  972 

Födözet I.  972 

Födözetlen I.  972 

Födözget I.  972 

Födözik I.  972 

Födöző I.  972 

Főebb 1.  964 

Föékesség I.  589 

Főember I.  626 

Föespérést    .     .          .     .  I.  704 

Főetlen I.  966 

Főfájás I,  751 

Főfájdalom I.  752 

Föfájó I.  753 

Főfájós I.  753 


Főfal  .  .  . 
Fő-fő  .  .  . 
Főfödél  .  . 
Föfőnép  .  . 
Főförénd  .  . 
Főföúr  .  . 
Fögazda  .  . 
Főgondviselő 
Fögőzölgés  . 
Fő  hadi  vezér 
Főhadnagy  . 
Főhaj  .  .  . 
Főhajtás  .  . 
Föhajtó  .  . 
Főharmincados 
Főhely  .  . 
Föhelytartó  . 
Főherceg .  . 
Főhó  .  .  . 
Fői .  .  .  . 
Föintés  .  . 
Főiskola  .  . 
Főispán  .  . 
Főjátékos 
Fökancéllárius 
Főkapitány  . 
Fökély  .  . 
Főképpen 
Föképpenvaló 
Főképpenvalósá; 
Fők érék  .  . 
Fökincstartó . 
Főkomornyik 
Fó'koponya  . 
Fökormányos 
Fökorpa  .  . 
Főkorpás .  . 
Fökorpásság 
Főkosz  .  . 
Fökoszmó 
Fökoszmóság 
Főkötő  .  . 
Főkötőcske  . 
Főkötőháló  . 
Főkötős  .  . 
Főkötős  fánk 
Főkötöz  .  . 
Főkötőzés  . 
Fökövet  .  . 
Föl :  herauf . 
Föl :  das  obere 
Föl :  ohr  .  . 
Fölábráz  .  . 
Fölad  .  .  . 
Fölágaskodik 
Fölágazik 
Fölaggaszt  . 
Fölaggasztal 
Fölaggat  .     . 


1 

II 

11 

III 

I 

III 

I 

III 

II 

1 

I, 

1 

I 

I. 


III. 
I. 


I. 

I 

I. 

I. 
lí 
II 
II. 

I. 

I, 

I. 

I. 
II. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
U. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 


758 

958 

970 

966 

1405 

861 

1071 

1203 

1122 

1161 

917 

1249 

1265 

1265 

1833 

1393 

478 

1406 

1462 

965 

1595 

1614 

1620 

25 

95 

109 

790 

965 

965 

965 

222 

479 

340 

353 

367 

371 

371 

371 

376 

377 

377 

434 

434 

1291 

434 

762 

434 

434 

444 

973 

973 

1037 

4 

11 

20 

20 

39 

39 

39 


Fölajal I.  31 

Fölajándékoz     ....  I.  32 

Folajaz I.  31 

F'ölakad 1.  35 

Fölakaszt 1.  38 

Fölakasztal I.  39 

Fölakasztás 1.  38 

Fölakasztat I.  39 

Fölálarcoz I.  116 

Föl-aláteker 111.  510 

Föláldoz I.  57 

Föláll I.  69 

Fölállapik I.  72 

Fölállapodik     ....  I.  73 

Fölállat I.  75 

FölálUt I.  79 

Fölaprit I.  102 

Fölárad 1.  109 

Fölarat 1.  115 

Fölás I.  125 

Fölásás I.  125 

Fölásat I.  126 

Fölázlal I.  150 

Fölbárdol I.  181 

Fölberzénkedik      ...  I.  216 

Fölbillent I.  230 

Fölbizgat I.  251 

Fölbiztatás I.  250 

Fölbocsát I.  255 

Fölbódít I.  258 

Fölbodroz 1.  259 

Fölbódul I.  258 

Fölbojt 1.  272 

Fölbolondít I.  270 

Fölbomlás I.  277 

Fölbomol I-  277 

Fölbomolhatatlan  ...  I.  277 

Fölbont I.  278 

Fölbontás I.  278 

Fölhonthatatlan     ...  I.  278 

Fölbontszolás    ....  I.  280 

Fölborsózik I.  294 

Fölborzad I.  295 

Fölhorzadás I.  295 

Fölborzaszt I.  295 

Fölbosszont I.  297 

Fölbúj 1.  321 

Fölbúsul I.  317 

Fölcafrangoz     ....  I.  341 

Fölcakózik I.  341 

Fölcammog I.  341 

Fölcéloz I.  346 

Fölceppekezik ....  I.  347 

Fölcibikel I.  348 

Fölcifrái I.  350 

Fölcifráz I.  351 

Fölcirkál I.  360 

Fölcirkálás I.  360 

Fölcitál I.-  362 


80 


FÖLCSAP- FÖLFITIJL. 


Fölcsap    .     .     . 

Fölcsapont    . 

Fölcsattan    . 

Fölcseperedik 

Fölcsigáz.     . 

Fölcsinál      .     . 

Fölcsinogat  . 

Fölcsinosit    . 

Fölcsoinósít  . 

Fölcsomósodik 

Fölcsomóz    . 

Fölcsomózik 

Fölcsövelkedik  . 

Fölcsüggeszt 

Föld     .     .     . 

Földagad .     . 

Földagadás  . 

Földagadoz  . 

Földagaszt    . 

Földalattvaló  csatorn 

Földalattvaló  nyilas 

Földaljai  ,     .     . 

Földarabol    .     . 

Földbér    .     .     . 

Földből  szii letelt 

Földedény    .     . 

Földembéli  .     . 

Földemi   .    .    . 

Föld  epéje    .     . 

Földépítö.     .     . 
Földerül  .     .     . 

Földes      .     .     . 

Földes  úr     .    . 

Földetlen      .     . 

Földfazék      .     . 
Föld  füsti     .     . 
Föld  gyomra     . 
Földhant .     .     . 
Földi    .... 
Földi  alma  .    . 
Földi  béka    .     . 
Földi  bodza.     . 
Földi  borostyán 
Földi  borostyánfa 
Földicseködik 
Földi  csiga  . 
Földi  epe 
Földi  eper    . 
Földi  fenyő  . 
Földi  fenyöfü 
Földi  füst     . 
Földi  giliszta 
Földigvaló  gyász 
Földi  gyümölcs 
F'öldi  kenyér 
Földi  körtvély 
Földi  len.    . 
Földi  mogyoró  . 
Földi  moh    . 


I 

II 
I 
I 
I 
III. 
I 
I, 
I. 


Ili 
I, 
I, 
I 


II. 
II. 
II. 


.    380 

.    384 

390 

,    410 

422 

432 

.    430 

430 

.    449 

4i9 

447 

449 

457 

472 

983 

47Ő 

476 

477 

479 

390 

1041 

45 

483 

211 

354 

557 

988 

988 

653 

651 

497 

988 

861 

988 

776 

1046 

1174 

1307 

988 

80 

196 

259 

292 

1019 

502 

421 

653 

655 

822 

1021 

1046 

1090 

1166 

1212 

200 

417 

674 

855 

855 


Földi  munkás   . 
Földindulás  .     . 
Füldindulat  .     . 
Földingás      .     . 
Földi  nép     .     . 
Földi  nyúl    .     . 
Földi  szederj 
Földi  szél      .     . 
Földi  tarka  pók 
Földi  témjénfü  . 
Földi  tök.     .     . 
Földi  tömjénfű. 
Földi  vad     .     . 
Földleiró  .     .     . 
Föld  megírása  . 
Földmérés     .     . 
Földmérési    .     . 
Földmérő      .     . 
Földmérő  rúd   . 
Földmérő  sing  . 
Földmozgás  . 
Földnép,  föld 
Földnyilás    . 
Földomborodik. 
Földombosodik  . 
Földombozás     . 
Földosztás     .     . 
Földosztó.     .     . 
Földőjt     .     .     . 
Földőjtés .     .     . 
Földöl.     .     .     . 
Földőlled      .     . 
Földönt    .     .     . 
Földös  asszony 
Földősöl  .     .     . 
Földősölés     .     . 
Földpalack    .     . 
Füldpohár     .     . 
Földrém  ülés 
Földrezzenés 
Földszél   .     .     . 
Földszín   .     .     . 
Föld  szine    .     . 
Földszint .    .     . 
Földtál     .     .     . 
Földtöltés      .     . 
Földug      .     .     . 
Földúl.     .     .     . 
Földúz     ,     .     . 
Földuzmad   .     . 
Földuzmaszkodik 
Földuzzad     .     . 
Földuzzaszt  .     . 
Földünkbéli .     . 
Földiinki       .     . 
Földvállság  .     . 
Földvám  .    .    . 
Földvár    .     .     . 
Fölébred  .    .    . 


népe 


I, 

I, 

II. 

U. 

III 

III 

II 

111 

III 

1 

III 

I 

I 

H 
II 
II 
II 
H 
II. 
II, 
II, 
I 
I 
I. 
II. 
II. 
I. 
I. 
I. 


I 

I, 
I, 
I 

II, 
II, 
II. 
II. 

III. 

111. 

III. 

III. 

III. 

III. 
I. 
I. 
I. 
I. 
1. 
I. 
I. 
I. 


896 

1585 

1585 

1587 

966 

1085 

104 

140 

.  1304 

.    557 

.    734 

.  1021 

.    921 

.1600 

.1600 

.    774 

.   774 

.   775 

,1475 

.1674 

884 

,    966 

,1041 

521 

,    522 

522 

1153 

1154 

629 

529 

530 

531 

632 

130 

535 

535 

1215 

1303 

1403 

1435 

140 

248 

248 

256 

390 

54-4 

541 

543 

546 

547 

547 

647 

547 

988 

988 

999 

1008 

1012 

554 


Fölébreszt     .     . 
Fölébrül   .     .     . 
Föléget     .     .     . 
Fölegyenesedik 
Fölégyenésít 
Fölékesít .    .    . 
Föléktelenít  .     . 
Föléled     .     .     . 
Föléleszt  .     .     . 
Fölelevenedik    . 
Fölelevenkédik . 
Fölellik    .     .     . 
Föléltet    .    .    . 
Fölemberkedik  . 
Fölemel   .     .     . 
Fölemelés     .     . 
Fölemelet     .     . 
Fölemelget   .     . 
Fölemelkedés    . 
Fölemelkedik 
Fölemelő .     .     . 
Fölémelyedik    . 
Fölémglyít    .     . 
Fölemile  .     .     . 
Fölenyvez     .     . 
Fölépít      .     .     . 
Fölépíttet      .     . 
Fölépül    .     .     . 
Fölér   .... 
Fölered    .    .     . 
Fölereszt  .     .     . 
Fölesik     .     .     . 
Fölesz      .    .    . 
Föleszméli    .     . 
Föleszmélkedik 
Fölette      .     .     . 
Fölevez    .     .     . 
Fölfakad  .     .     . 
Fölfakaszt     .     . 
Fölfal  .... 
Fölfarag  .     .     . 
Fölfaragtal  .     . 
Fölfarsangoz 
Fölfegyverkédik 
Fölfegyverkezik  . 
Fölfegyverkeztél 
Fölfejt      .     .     . 
Fölfejtés  .     .     . 
Fölfelejt        .     . 
Fölfénylet     .     . 
Fölfér  .... 
Fölfesel    .     .    . 
Fölfest      .     .     . 
Fölfeszít  .     .     . 
Fölficeréz      .     . 
Fölfitel     .     .     . 
Fölfitet     .     .     . 
Fölfitorít  .     .     . 
Fülfitul     .     .     . 


FÖLFITYÉRÉZ  -  FÖLIROGAT 


81 


FölfilySréz I.    866 

Fölfilyész I.    856 

Fölfodorit I,    862 

Fölfog I.    869 

Fölfogad  ......  I.    881 

Fölfogadás I.   882 

Fölfogadatlan    ....  I.    882 

Fölfogadó I.    882 

Fölfogó I.    870 

Fölfohászkodás      ...  I,    900 

FölfohAszkodik       ...  I.    900 

Fölfoly I.    908 

Fölfolyó I.    908 

Fölfolyó  lök 111.    7U 

Fölfordít 1    925 

Fölforditdogál    ....  I.    926 

Fölfordul I.    928 

Fölfordulás I.    928 

Fölforgat I.    936 

Fölforr I.    9-43 

Fölfon-ad I.    944 

Fölforral I.    945 

Fölforraszt I.    946 

Fölfortyan I.    948 

Fölforlyanás     ....  I.    948 

Fölfoszlik I.    949 

Fölfoszt I.    950 

Fölfosztozik,  fölfoztózik  I,    951 

Fölfosztozódik  ....  I.    951 

Fölföd I.    969 

Fölfódelez 1.    970 

Fölfödés I.    969 

Fölfödetlen I.   969 

Fölfödöz I.    972 

Fölfii I.    996 

Fölfúr I.  1002 

Fölfut I.  10Ü9 

Fölfutamik I.  1010 

Fölfútat I.    997 

Fölfutó  borostyán      .     .  I.    292 

Fölfuvalkodás   ....  I.    998 

Fölfuvalkodik    ....  I.    998 

Fölfuvalkodott  ....  I.    998 

Fölfuvalkodottság  ...  I.    998 

Fölfuvalkodtat  ....  I.    999 

Fölfuvalkodtság     ...  I.    998 

Fölfuvalkozott  ....  I.    999 

Fölfuvall I.    997 

Fölfuvaltat I.    999 

Fölfúvás I.    996 

Fölfúvódik I.  1000 

Fölfügged I.  1035 

Fölfüggeszt I.  1035 

Fölfüggesztés     ....  1.1036 

Fölfüstöl I.  1046 

Fölfűz I.  104S 

Fölgázol I.  1076 

Fölgerjed I.  1085 

Fölgerjedés I.  1085 

M.    NYELVTÖET.    BZÓtAr. 


Fölgerjedtség    ....  I.  1086 

Fölgerjeszt 1. 1088 

Fölgerjesztés     ....  I.  1088 

Fölgombol 1,1095 

Fölgondol 1. 1100 

Fölgörbed 1.1117 

Fölgördít I.  1119 

Fölgyak I.  1133 

Fülgyámollt I.  1145 

Fölgyaponik      ....  I.  1150 

Fölgyapont I.  1150 

Fölgyarapodik  ....  I.  1161 

Fölgyepez I.  1161 

Fölgyógyul I.  1171 

Fölgyógyulás     ....  1. 1171 

Fülgyújt 1.1194 

Fölgyűjtás I.  1194 

Fölgyújtó I.  1194 

Fölgyúl I.  1196 

Fölgyúlad I.  1197 

Fölgyúladás I.  1197 

Fölgyúlás I.  1196 

Fölgyúlaszt I.  1198 

Fölgyűjt I.  1200 

Fölgyűjtés I.  1200 

Fölgyüjtet I.  1202 

Fölgyűl 1.1204 

Fölgyülekezik    ....  1.1205 

Fölhabar 1.1224 

Fölháborít 1.1225 

Fölhaborítás      ....  I.  1225 

Fölháboríthatatlan     .     .  I.  1226 

Fölháborodás    ....  1.1226 

Fölháborodhatatlan    .     .  I.  1226 

Fölháborodik     ....  1.1226 

Fölhág 1.1234 

Fölhágás I.  1234 

Fölhágat I.  1236 

Fölhágható 1.1234 

Fölhágó I.  1234 

Fölhágó  szék     ....  111.    126 

Fölhágtat 1.1236 

Fölhagy 1.1240 

Fölhajhász I.  1252 

Fölhajint I.  1252 

Fölhajít 1.1253 

F'ölhajt :  aufwerfen    .     .  I.  1253 

Fölhajt:  aufrichten    .     .  1.1263 

Fölhalad I.  1280 

Fölhaladás 1.1280 

Fölhaliad I.  1280 

Fölhallik I.  1285 

Fölhámlik 1.  1295 

Fölhangosít I.  1306 

Fölhány I.  Í310 

Fölhányás I.  1310 

Fölhapsol 1.1318 

Fölharácsol I.  1318 

Fölharap I.  1325 


Fölharapál I.  1325 

Fölhasadoz I.  1339 

Fölhasít I.  1340 

Fölhasogat 1. 1341 

Fölhat I.  1352 

Fölház I.  1367 

Fölház  rendé    ....  II.  1406 

Fölhegyez 1.1386 

Fölhéjáz        I.  1390 

Fölhérc I.    988 

Fölhevül I.  1414 

Fölhí 1.1418 

Fölhirdet I.  1438 

Fölhódoltatás    ....  1. 1465 

Fölhólyagoztat  ....  I.  1477 

Fölhólyagzás     ....  I.  1477 

Fölhólyagzik     ....  I.  1477 

Fölhordás I.  1485 

Fölhorgad I.  1491 

Fölhorgaszt I.  1493 

Fölhoz I.  1601 

Fölhozás I.  1501 

Fölhő I.    813 

Fölhömpölygel       ...  I.  1507 

Fölhörpent 1. 1508 

Fölhörpöget       ....  I.  1508 

Fölhörpöl I.  1509 

Fölhurcol I.  1518 

Fölhutyorodik   ....  1. 1524 

Fölhúz I.  1524 

Fölhuzalkodik  ....  I.  1525 

Fölhuzalkodik  ....  I.  1625 

Fölhúzódik I.  1526 

Fölibe I.    976 

Föligyekezik      ....    III.    886 

Föligazít 1. 1550 

Föligazítás I.  1550 

Föligazodik I.  1551 

Föligazul I.  1553 

Föligér I.  1557 

Fölijeszt 1. 1562 

Föliktat 1. 1564 

Fölinaskodik     ....  1. 1579 

Fölindít I.  1581 

Fölindítás I.  1581 

Fölindul 1.1584 

Fölindulás I.  1584 

Fölindulásocska     ...  I.  1584 

Föhndulat I.  1584 

Fölingerel 1. 1590 

Fölingerlés 1. 1690 

Fölint 1.1696 

Fölintéz 1.1596 

Fölinventál 1.1697 

Fölír 1.1699 

Fölirás 1. 1599 

Fölirat 1.1603 

Fölire I.    976 

Fölirogal I.  1604 

XI 


82 


FÖLISZIK-FÖLNYÍR 


Föliszik    .... 

.     .       I. 

1629 

Fölkiáltás      .     . 

Fölizen    .... 

.     .       I. 

1650 

Fölkóborol    .     . 

Fölizgat  .... 

.     .       I. 

1652 

Fölkoboz  .     .     . 

Följár 

.     .     II. 

12 

Fölkolbászosodik 

Följártat    .... 

.     .     II. 

21 

Fölkoncol      .     . 

Följárul    .... 

.     .     II. 

22 

Fölkondorodik  . 

Följátsz    .... 

.     .     II. 

25 

Fölkopik  .     .     . 

Följebb     .... 

.     .       I. 

974 

Fölkoppant   .     . 

Följebbecske     .     . 

.     .       I. 

975 

Fölkorfonyál 

Följebbed     .     .     . 

.     .       I. 

975 

Fölkorozik    .     . 

Följebbeden      .     . 

.     .       I. 

975 

Fölkortyant  .     . 

Följebben      .     .     . 

.     .       I, 

975 

Fölkótyavetyéz  . 

Följebbenvaló   .     . 

.     .       I. 

975 

Fölkotyfoll    .     . 

FöljebbiJz      .     .     . 

,     .       I. 

975 

Fölkölt     ,     .     . 

Följebbezö    .    .    . 

.     .       I. 

975 

Fölköltés  .     .     . 

Följebbhalad     .     . 

.     .       I. 

1280 

Fölköltöget    .     . 

Följebbhaladóság  . 

.     .       I. 

1280 

Fölkönnyebbít  . 

Följebbkébb .     .     . 

.     .       I. 

976 

Fölkönnyebítés . 

Följebbmul   .     .     . 

.     .     II. 

887 

Fölköppent    .     . 

Följebbség    .     .     . 

.     .       I. 

976 

Fölkörmöl     .     . 

Följebbtesz   .     .     . 

.     .    III. 

620 

Fölköszörül  .     . 

Följebbvaló  .     .     I. 

975,    III. 

952 

Fölköt.     .     .     . 

Följebbvalóság  .     . 

.     .       I. 

975 

Föl  kötés   .     .     . 

Följebbver    .     .     . 

.     .    III. 

1062 

Fölkötő  sarkant 

Följebbvisz    .     .     . 

.     .    III. 

1210 

Fölköttet  .     .     . 

Följebbvitel  .     .     . 

.     .    III. 

1210 

Fölkövet  .     .     . 

Följegyez      .     .     . 

.     .     II. 

31 

Fölkullog.     .     . 

Följegyzés     .     .     . 

.     .     II. 

32 

Fölkaid    .     .     . 

Följelenik     .     .    . 

.     .     II. 

35 

Föllábasít      .     . 

FöljÖ 

.     .     II. 

57 

Föllább     .     .     . 

Följut 

.     .     II. 

68 

Föllábbad     .     . 

Följutás   .... 

.     .     II. 

68 

Föllajtár  .     .    . 

Följuttat  .... 

.     .     II. 

70 

Föllakik    .     .     . 

Fölkaftányoz     .     . 

.     .     II. 

77 

Föllármáz     .     . 

Fölkaiitároztat  .     . 

.     .     II. 

98 

Föllát  .     .     .     . 

Fölkap      .... 

.     .     II. 

101 

Fóliázzad .     .     . 

Fölkapaszkodik 

.     .     II. 

103 

Föllázzaszt   .     . 

Fölkapcsol    .     .     . 

.     .     11. 

111 

Fölleg.     .     .     . 

Fölkaróz  .... 

.     .     II. 

132 

Föllelés    .     .     . 

Fölkászolódik    .     . 

.     .     II. 

138 

Föllépik    .     .     . 

Fölkel 

.     .     II. 

165 

FöUér  .     .     .     . 

Fölkelés   .... 

.     .     11. 

166 

FöUézeszt      .     . 

Fölkelet    .... 

.     .     II. 

166 

Föllobban     .     . 

Fölkend    .... 

.     .     II. 

189 

Föllobbant    .     . 

Fölkendöz     .     .     . 

.     .     II. 

190 

Föllobbaszt  .     . 

Fölkendőztet      .     . 

.     .     11. 

191 

Föllop.     .     .    . 

Fölkér 

.     .     II. 

212 

Föllő    .     .    .    . 

Fölkerekedik  :  sich 

auf- 

FöUöslegcs    .     . 

biegen  .... 

.    .     11. 

223 

Föllövellik    .     . 

Fölkerekedik  :    sich 

er- 

Föllyül     .     .     . 

heben   .... 

.    .     II. 

224 

Fölmagaszt  .     . 

Fölkereng     .     .     . 

.     .     II. 

226 

Fölmagasztal 

Fölkeres  .... 

.    .     II. 

229 

Fölmagaszlalás 

Fölkeresés    .    .    . 

.    .     II. 

229 

Fölmagasztaltat 

Fölkérkedés  .     .     . 

.     .     11. 

242 

Fölmagasztal     . 

Fölkészít  .... 

.    .     11. 

261 

Fölmagasz  tatás 

Fölkészül      .     .     . 

.     .     11. 

263 

Fölmagasztatat . 

Fölkever  .... 

.    .     II. 

278 

Fölmagasztatos 

Fölkiált    .     .     .     . 

.    .     11. 

298 

Fölmarad 

yu 


II.  298  Fölmarkol    . 

II.  324  Fölmártogat. 

II.  325  Fölmártogatás 

11.  333  Fölmász  .     . 

II.  342  Fölmelegszik 

II.  343  Fölmelegül   . 

II.  347  Fölméltóztal 

II.  354  Fölmén     .     . 

II.  365  Fölraenés.     . 

II.  359  Fölmünet.     . 

II.  373  Fölmenetel  . 

II.  380  Fölment:  hoch 

II.  380  Fölment :  freisprechen 

II.  166  Fölmentet     . 

II.  172  Fölmentsél!  . 

II.  173  Fölmér     .     . 

II.  401  Fölmered.     . 

II.  401  Fölmereszt    . 

II.  408  Fölmeresztés 

II.  415  Fölméret .     . 

II.  421  Fölmerít  .     . 

II.  424  Fölmészárol  . 

II.  425  Fölmészárlás 

II.  1518  Fölmetél  .    . 

II.  438  Fölmetsz  .     . 

II.  441  Fölmetszés    . 

II.  468  Fölmettet 

II.  483  Fölmezételenít 

II.  500  Fölmotolál    . 

II.  ÖOI  Fölmozdit 

II.  502  Fólmúl     .     . 

1. 1001  Fölmunkálódik  , 

II.  510  Fölmutat .    . 

II.  530  Fölmutatás  . 

II.  635  Fölnagyoz     . 

II.  546  Fölnevekedik 

II.  546  Fölnevel  .     . 

I.  813  Fölnevelés    . 

II.  565  Fölneveletleu 

II.  579  Fölnevelő 

I.  852  Fölnevez  .    . 

II.  607  Fölnevezés   . 

II.  619  Fölnéz.    .     . 

II.  619  Fölnézés  .     . 

II.  620  Fölnéző  szemű  . 

II.  626  Fölnódít  .     . 

II.  630  Fölnő  .     .     . 

I.  976  Fölnövés  .     . 

II.  631  Fölnyal    .     . 

I.  982  Fölnyalás      . 

II.  661  Fölnyargal    . 

II.  661  Fölnyársol    . 

II.  661  Fölnyíl     .     . 

U.  661  Fölnyilal  .     . 

II.  662  Fölnyilás.     . 

II.  662  Fölnyilalkozik 

II.  662  Fölnyílik  .     . 

II.  661  Fölnyit     .     . 

II.  683  Fölnyír     .    . 


FÖLNYOM-FÖLSZÁRASZT 


83 


Fölnyom  .     . 

Fölnyomakodik 

Fölnyomoz    . 

Fölnyomlat  . 

Fölnyomiil    . 

Föló     '.     .     . 

Fölocsudik 

Fölocsul   .     . 

Fölold.     .     . 

Föloldoz  .     . 

Föloldozbalatlan 

Föl  olvad  . 

Fölolvaszt 

Fölónoz    . 

Fölopó 

Föloibánczozott 

Fölorozkodik 

Föloszt 

Fölölel      . 

Fölölt  .     . 

Fölöltöz    . 

Fölöltözet 

Fölöltözik 

Fölöltöztet 

Fölöltöztetik 

Fölönt .     . 

Fölöregbül 

Fölösztönöz 

Fölös  .     . 

Fölösed    . 

Fölösen    . 

Fölösleg   . 

Fölösleges 

Fölösödik 

Fölösség  . 

Fölöstököm 

Fölöstököniöz 

Fölött  .     . 

Fölötte 

Fölöttébb 

Fölöttébbvaló 

Fölöttébbvalósá 

Fölötte  nagy 

Fölöttevaló    . 

Fölöttevalóság 

Fölöttevet 

Fölövedz  .     . 

Fölövedzik    . 

Fölözet     .     . 

Fölpanaszol 

Fölpanaszolás 

Fölpáncéloz  . 

Fölpattan 

Fölpattog 

Fölpeckél 

Fölpéckelődik 

Fölpénz    .     . 

Fölpénzel 

Fölpéres  .     . 


979., 
[.  979., 

979., 


II.  1053 

Fölpersel 

11.  1054 

Fölperzselődil 

11.1067 

Fölpillanik    . 

II.  lOGl 

Fölpiricskel  . 

II.  1063 

Fölpockol 

II.    613 

Fölpócol  .    . 

11.  1095 

Fölpolcol .     . 

11.  109fi 

Fölporoz  .     . 

II.  1110 

Fölposdul 

11. 1111 

Fölpöcköl      . 

U.  1111 

Fölpöffed 

11.1119 

Föl  pök      .     . 

11.1119 

Fölpösdül 

II.  1127 

Fölprédál 

II.    627 

Fölprédálás  . 

11.1132 

Fölptrüszög  . 

II.  1130 

Fölpuffad      . 

II.  1152 

FölpuíTadás  : 

II.  1172 

Fölpuffan 

II.  1176 

Fölpuffaszt    . 

11.1176 

Fölpuzdrázódi 

II.  1177 

Fölrabol  .     . 

II.  1176 

Fölraboltat   . 

11.1178 

Fölragad  .     . 

II.  1178 

Fölrak      .     . 

II.  1179 

Fölrakat   .     . 

II.  1188 

Fölrakodik    . 

IT.  1202 

Fölrakogat    . 

I.    976 

Fölráncol 

I.    977 

Fölránt     .     . 

I.    976 

Fölráz      .     . 

I.    977 

Fölrázódik    . 

I.    977 

Fölrendel      . 

I.    977 

Fölrepit    .     . 

I.    977 

Fölröppen     . 

I.    989 

Fölrepül  .     . 

I.    989 

Fölrettent     . 

I.    977 

Fölrezzen 

I.    978 

Fölrezzent     . 

I.    979 

Fölrezzeszt    . 

III.    952 

Fölriad     .     . 

ni.    953 

Fölriaszkodik 

II.    917 

Fölriaszt  .     . 

m.    952 

Fölriasztás    . 

1.    979 

Fölró   .     .     . 

III.  1140 

Fölrohan 

11. 1208 

Fölrohanás   . 

11.  1208 

Fölrombol     . 

l.    980 

Fölront     .     . 

11.  1223 

Fölrovás  .     . 

11.  1223 

Fölrúg      .     . 

II.  1224 

Fölrugaszkod 

II.  1249 

Fölruház  .     . 

II.  1250 

Fölruházás    . 

II.  1255 

Fölsál  .     .     . 

II.  1255 

Föl-s-alá  .     . 

II.  1269 

Fölsáncol 

II.  1271 

Fölsé   .     .     . 

II.  1274 

Fölség      .     . 

II. 
II. 


II.  1278 
II.  1278 
II.  1286 
II.  1294 
II.  1255 
II.  1308 
II.  1308 
II,  1314 
II.  1280 
II.  1255 
II.  1324 
II.  1325 
II.  1280 
II.  1328 
II.:i328 
11.1336 
1337 
1337 
II.  1337 
11.1337 
II.  1345 
11. 1348 
II.  1349 
II.  1354 
II.  1363 
U.  1365 
II.  1366 
II.  1367 
II.  1369 
II.  1371 
II.  1376 
II.  1377 
II.  1408 
II.  1414 
II  1414 
II.  1415 
II.  1430 
11. 1435 
II.  1436 
II.  1436 
II.  1437 
II.  1438 
II.  1439 
II.  1439 
II.  1442 
II.  1446 
II.  1446 
II.  1452 
II.  1456 
II.  1443 
II.  1476 
II.  1477 
II.  1482 
II.  1482 
II.  1499 
I.  47 
II.  1603 
I.  981 
I.    980 


Fölsegéll  .  . 
Fölsegéllés  . 
Fölsegéltetés 
Fölséges  .  . 
Fölsegít  .  . 
Fölsegítés 
Fölserdül 
Fölserdülés  . 
Fölserdültség 
Fölserényít  . 
Fölserkeget  . 
Fölserk  égetés 
Fölserken 
Fölserkenés  , 
Fölsörkenget 
Fölserkent 
Felserkentés 
Fölserkenthetetlen 
Fölserpenyözés 
Fölsétál  .  . 
Fölsietés  .  . 
Fölsípol  .  . 
Fölsivalkodik 
Fölsodor  .  . 
Fölsokasul  . 
Fölsólyáz 
Fölső  .  .  . 
Fölső  ház 
Fölső  irás  . 
Fölső  küszöb 
Fölső  ruha  . 
Fölsőségrevaló  vágyás 
Fölső  szék  . 
Fölső  szűr  . 
Fölső  tanács 
Fölső  vár 
Fölső  vitorla 
Fölsugárosodik 
Fölsül .  .  . 
Fölszab  .  . 
Fölszabadít  . 
Fölszabadítás 
Fölszabadító . 
Fölszabadosít 
Fölszabadul  . 
Fölszabadulás 
Föl  szabadul  hatatlanul 
Fölszaggat  .  . 
Fölszágúld  .  . 
Fölszakadoz .  . 
Fölszakaszt  .  . 
Fölszakaszthatatl. 
Fölszállít  .  .  . 
Fölszámlál  .  . 
Fölszámoz  .  . 
Fölszámozás 
Fölszánt  .  .  . 
Fölszárad  .  . 
Fülszáraszt   .     . 


II. 

II. 

II. 

I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

11. 
III. 

II. 

II. 

II. 
I. 
I. 
I. 

II. 

II. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III, 

II. 

II. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
III. 
III. 
III. 
XI* 


1535 

1535 

153G 

980 

1536 

1536 

1548 

1549 

1549 

1553 

1555 

1555 

1555 

1556 

1556 

1556 

1557 

1557 

1558 

1559 

1565 

1575 

1565 

1586 

1590 

1593 

981 

1368 

1601 

492 

1480 

969 

126 

359 

418 

1012 

1224 

1608 

1617 

2 

6 

6 

7 

10 

11 

12 

12 

38 

16 

31 

35 

35 

57 

67 

69 

69 

77 

87 

88 


84 


FÖLSZÁRMAZIK— FÖLVILÁG 


Fölszármazik 

111. 

91 

Föltart 

III. 

468 

Fölülcsapó  malom 

Fölszárnyal  . 

111. 

93 

Föltarlás  .     . 

ni. 

468 

Fölülés     .     .     .     . 

Fölszárnyaz  . 

III. 

93 

Fültarló    .     . 

in. 

468 

Fölülfordul   . 

Fölszarvaz    . 

III. 

95 

Föltaszigál 

III. 

701 

Fölülhaiad    . 

Fölszed     .     . 

III. 

100 

Föltát  .     .     . 

III. 

491 

Fülülhaladás 

Fölszedés.     . 

III. 

100 

Fölteker    .     . 

in. 

511 

Fölülhaladhatat 

lan 

Fölszedetlen 

III. 

100 

Föltekerés     . 

in. 

511 

Fölülhaladó  . 

Fölszíid-ved  . 

111. 

101 

Föltekint  .    . 

in. 

517 

Fölülhat  .     .     . 

Fölszegez .     . 

III. 

lU 

Föltekintél    . 

m. 

519 

Fölüljár    .     . 

Fölszék     .     . 

III. 

126 

Föltékozol     . 

III. 

524 

Fölüllább      . 

Fölszél      .     . 

111. 

140 

Föltelik     .     . 

ni. 

530 

Fölüllábbadoz 

Fölszeldel 

III. 

137 

Föltér  .     .     . 

III. 

569 

Fölüllábbag  . 

Fölszentel     . 

III. 

174 

Fölterem  .     . 

III. 

590 

Fölülmúl  .     . 

Fölszepelkedik 

III. 

188 

Fölterjeszl     . 

.  in. 

583 

Fölülmulat    . 

Fölszéréz .     . 

III. 

204 

Föltétel     .     . 

.  III. 

620 

Fölülő .     .     . 

Fölszérződik 

111. 

211 

Föltétet     .     . 

III. 

637 

Fölül-reárak 

Fölszí  .     .     . 

111. 

232 

Föltetik     .     . 

.  in. 

642 

Fölülrepül     . 

Fölszíjai    .     . 

III. 

268 

Föltetszés 

.  III. 

Un 

Fölülröpös     . 

Fölszint    .     . 

Hl. 

268 

Föltetszik 

.  ni. 

64i 

Fölültapod    . 

Fölsziricsel    . 

III. 

361 

Föltetéz    .     . 

ni. 

655 

Fölültepik 

Fölszítat  .     . 

m. 

232 

Föltett      .     . 

.  III. 

620 

Fölültet    .     . 

Fölszó .     .     . 

III. 

272 

Föltevés   .     . 

UI. 

620 

Fölülvaló 

Fölszokotál  . 

III. 

290 

Föltévödik     . 

.  ni. 

641 

Fölülvesz      . 

Fölszólal  .     . 

.    111. 

277 

Föltilt  .     .     . 

ni. 

665 

Föliilvet   .     . 

Fölszólít   .     . 

III. 

280 

Föltisztel  .     . 

.  111. 

672 

Fölünnég .     . 

Fölszór 

Hl 

307 
307 

Föltisztelendő 

.  III. 

672 

Fölünnen 

Fölszórás .    . 

111. 
III. 

Föltisztelletés 

III. 

672 

Fölüt    .     .     . 

Fölszorít  .     . 

in. 

313 

Föltisztul .     . 

III. 

683 

Fölüvölt   .     . 

Fölszorul .     . 

III. 

318 

Föltisztulás  . 
Foltodul   .     . 

m. 
ni. 

683 
699 

Fölűz  .     .     . 
Fölvadász 

Fölszökdécsel 

III. 

324 

Föltol  .     .     . 

ni. 

695 

Fölvág      .     . 

Fölszökdös 

111. 

325 

Fölszökeltik  . 

III. 

326 

Föltombol     . 

ni. 

707 

Fölvagdal 

Fölszökés 

III. 

323 

Föltorlik  .     . 

III. 

716 

Fölvagyoii 

Fölszökik.     . 

.    IlL 

323 

Föltornyoz    . 
Föltornyozódik 

ni. 
m. 

718 
718 

Fölváj .     .     . 
Fölvájít    .     . 

Fölszörböl 

111. 

333 

Föltölt      .     . 

ni. 

543 

Fölvall      .     . 

Fölt      .     .     . 

I. 

966 

Föltöltés  .     . 

111. 

543 

Fölvállal  .     . 

Föltagol    .     . 

111. 

372 

Föltöltöget     . 

.  III. 

545 

Fölvaló     .     . 

Föltakar  .     . 

111. 

383 

Fidtör  .     .     . 

III. 

745 

Fölvált     .     . 

Föltakargat  . 

III. 

384 

Föllöredezik 

III. 

750 

Fölváltás .     . 

Fültakarodik 

IIL 

387 

Föltörés ;  erbrechung 

in. 

745 

Fölvarr     .     . 

Föltálal    .     . 

.    III. 

390 

Föltörés:  verhiirtele  liau 

t  in. 

748 

Fölvarrat 

Föltalál    .    . 

III. 

394 

Föltörik 

III. 

748 

Fölveddegel . 

Föltalálás      . 

in. 

394 

Föllörődik     . 

ni. 

758 

Fölver .     .     . 

Föltalálküzik 

III. 

397 

l'öltöröl 

III. 

759 

Fölverekedik 

Föltámad 

III. 

■iU8 

Föllud .     .     . 

III. 

786 

Fölverés   .     . 

Föltámadás  . 

III. 

408 

Föltudakoz    . 

III. 

789 

Fölvereltetés 

Föltámadat  . 

III. 

409 

Föltudakozás 

III. 

789 

Fölverődik    . 

Föltámaszt    . 

III. 

412 

Föltür  .     .     . 

III. 

809 

Fölvész     .     . 

Föltámaszlás 

III. 

413 

Föltúrosít 

ni. 

809 

Fölvet  .     .     . 

Föltámasztó  . 

III. 

413 

Föltüudüköltet 

III. 

820 

Fölvétel    .     . 

Föltámljálódik 

in. 

413 

Föltür .     .     . 

ni. 

821 

Fölvetés   .     . 

Föltámogat   . 

III 

413 

Fölugordik    . 

in. 

841 

Fölveléskönyv 

Föltáplál  .     , 

III. 

4tl 

Fölugrálás    . 

ni. 

842 

Fölvétet    .     . 

Föltáplálás    . 

111. 

4-il 

Fölugrik   .     . 

in. 

841 

Fölvétetettség 

Föltaréz    .     . 

111. 

445 

Fölüdül    .     .     . 

ni. 

879 

Fölvidámul  . 

Föltarkáz 

111. 

448 

Fölül :  oben 

I. 

982 

FölviddegSl  . 

Föltarlás  .     . 

ül. 

•t-i3 

Fülűi :  aufsitzen    . 

III. 

889 

Fölvidul   .     .     . 

Föltarol    .     . 

UI. 

443 

Fölülcsaj)ó    .     . 

I. 

383 

Fölvilág    .     .     . 

külvirradás-fövenyEs 


85 


Fölvirradás  .     . 

11!.  I19i 

Fönnhagy     .     . 

1.1240 

Förtelem  .     .     . 

I.   828 

Fölvirraszl    .     . 

111.  1195 

Fönnhéjáz    .     . 

1. 1390 

Förtelöm  . 

I.   828 

Fölvisz     .     .     . 

111.  1209 

Fönnhéjázás 

1. 1391 

Förlő  .     .     .     . 

I.    830 

Fölvisszál      .     . 

III.  1219 

Fönnhéjázó  . 

1. 1391 

Förtög      .     .     . 

I.    830 

Fölvitel    .     .    . 

III.  1210 

Fönnjár    .     . 

II.      12 

Förtöng    .     .     . 

I.   830 

Fölvivés    .     .     . 

III.  1210 

Fönnjáró  .     . 

11.      12 

Förtöngés 

I.   830 

Fölvizsgál     .     . 

111.  1231 

Fönnlább 

II.    501 

Förtönget 

I.    830 

Fölvon      .     .     . 

III.  1237 

Fönnlábbás  . 

II.    501 

Föruha     .    . 

U.  1480 

Fölvonás  .     .     . 

III.  1238 

Fönnlát    .     . 

II.    535 

Főség       .     . 

I.    965 

Fölvonat .     .     . 

III.  1245 

Fönnlátó  .     . 

II.    535 

Fősérés     . 

II.  1545 

F'ölvonódik   . 

III.  1248 

Fönnlenni     . 

II.    590 

Fösetés     .     .     . 

I.    834 

Fölvonogat   .     . 

III.  1243 

Fönnlét    .     . 

II.    590 

Főst :  rauch 

I.  1045 

Fölvonó  híd 

I.  1425 

Fönnmarad  . 

II.    683 

Fost:  fárben 

I.    834 

Fölvonsz  .     .     . 

III.  1250 

Fönnnéz  .     . 

II.    980 

Fősvény   .     . 

I.    989 

Fölvontat      .     . 

III.  1253 

Fönnpökö     . 

II.  1325 

Fösvényei     . 

I.    989 

Fölzabáll  .     .     . 

III.  1258 

Fönnrúg   .     . 

II.  1476 

Fösvényes     . 

1.    990 

Fölzabállás   .     . 

III.  1258 

Fönnszínlik  . 

III.    254 

Fősvénykedés 

I.    990 

Fölzaboláz    .    . 

III.  1261 

Fönnszó   .     . 

III.    272 

Fösvénykedik 

I.    990 

Fölzabolázás 

III  1261 

Fönnszólás   . 

III.    276 

Fösvénység  . 

I.    990 

Fölzajdul  .     .     . 

ín.  1263 

Fönnszolgál  . 

111.    294 

Föszabó    .     . 

.   III.       4 

Fölzavar  .     .     . 

III.  1274 

Fönntart  .     . 

III.    468 

Főszakács     . 

III.     24 

Fölzavarás 

III.  1274 

Fönntart.-is    . 

III.    468 

Főszédelgés  . 

.    III.    103 

Fölzavarít     .    . 

III.  1276 

Fönnvagyon 

III.    940 

Főszemély     . 

UI.    166 

Fölzavarítás .     . 

UI.  1276 

Fönnvaló 

c 

)83 

,    III.    953 

Főszolga  .     . 

.    lU.    291 

Fölzavarodás     . 

111.  1276 

Fönnvisel 

.    III.  1200 

Fötálaok  .     . 

UI.    391 

Fölzavarodik 

III.  1276 

Fönnvonsz    . 

.    111.1251 

Főtanács  .     . 

III.    418 

Fölzendit .    .     . 

III.  1278 

Főnótárius    . 

II.    989 

Főtanácsos    . 

ni.    421 

Fölzendités   .     . 

III.  1278 

Fönt     .     .     . 

I.    982 

Fotelen     .     . 

I.    96G 

Fölzendül      .     . 

III.  1278 

Fó'nyest    .     . 

II.  1036 

Fötetem   .     . 

III.    653 

Fölzendülés  .     . 

III.  1278 

Fönnyentartás 

.    III.    473 

Főtiszt     .     .     . 

III.     670 

Fölztidul  .     .     . 

III.  1290 

Fönyűfa   .     . 

I.    822 

Főtisztító  .     . 

.    UI.    683 

Fölzúr      .     .     . 

III.  1294 

Főorvos    .     . 

II.  1142 

Főtiszttartó   . 

.    III.   482 

Fölzúr-zavar 

III.  1275 

Föpallér   .     . 

.     II.  1219 

Főtolvaj   .     . 

III.    705 

Fölzsákmányol . 

III.  1299 

Főpap  .     .     . 

.     II.  1226 

Fötömlöclartó 

.    III.    482 

Fölzsákmányolás 

III.  1299 

Főpápa     .     . 

.     II.  1228 

Fötörés     .     . 

.    lU.    753 

Fölzsugorodik    . 

III.  1314 

Főpénz     .     . 

II.  1269 

Főtörlö     .     . 

.    III.    761 

Fölybő      .     .     . 

I.    813 

Főpapság 

.     II.  1226 

Föu-öng    .     . 

I.    890 

FöUyeg     .     .     . 

I.    813 

Főpiac      .     . 

.     II.  1283 

Főtt     .     .     . 

I.    830 

Fömeredek    .     . 

II.   788 

Főpohárszék 

II.  1304 

Főtt  árpavíz 

.    m.  1225 

Fó'mestijr .     .     . 

II.    788 

Főpohárnok  . 

.     II.  1304 

Főtt  bör  .     . 

I.    283 

Főne    .... 

I.    814 

För?    .     .     . 

I.  1044 

Főtt  víz    .     . 

.    III.  1226 

Fönem      .     .     . 

II.    956 

Főrázás    .     . 

.     U.  1377 

Főtül   .     .     . 

I.    966 

Fönép  .... 

II.    966 

Fördik      .     . 

I.  1042 

Főúr     .     .     . 

.    III.    861 

Fönkint    .     .     . 

I.    962 

Föredés    .     . 

1. 1042 

Főuraság  .     . 

.    UI.    864 

Fönn    .... 

I.    982 

Főrend     .     . 

.     II.  1405 

Föv      ... 

I.    951 

Fönnakad     .     . 

I.      35 

Főréndenvalóság 

.    III.    953 

FöváKság 

.    in.    999 

Fönnakadás .     . 

I.      36 

Főrevaló  .     .     . 

.    III.    952 

Főváltságos  . 

.    UI.    999 

Fönnáll    .     .     . 

I.      69 

Főrevaló  gyolcs 

I.  1172 

Főváros    .     . 

.    UI.  1013 

Fönnebb  .     .     . 

I.    983 

Főrevaló  rovás 

.     II.  1443 

Fővárosban  lak 

ú 

.     a.    511 

Fönnebben    .     . 

I.    983 

Főrevaló  vetés  . 

.    UI.  1152 

Fővebb     .     . 

I     964 

Fönnen     .     .     . 

I.    983 

Förgeteg  .     . 

J.    827 

Fövelö      .     . 

.    III.  1053 

Fönnenért     .     . 

I.    687 

Förgeteges    . 

I.    827 

Fövény     .     . 

I.    990 

Fönnenszólás     . 

III.    276 

Förödik    .     . 

I.  1042 

Fövényarany 

I.    111 

Fönnenszóló 

III.    276 

Förödöcske   . 

.      I.  1043 

Fövénybánya 

I.    174 

Fönnért    .     .     . 

I.    687 

Förödői    .     . 

.       1. 1043 

Fövénycse    . 

I.    990 

Fönnérti  .     .     . 

I.    687 

Föröstököm  . 

.       I.    989 

Fövéuycsepü 

I.    410 

Fönnét     .     .     . 

I.    983 

Föröszt     .     . 

1.1043 

Fövenyecske 

1.    990 

Fennforgás   .     . 

i     934 

Förösztés 

1. 1043 

Fövenyes 

I.    990 

Fönuforog     .     . 

I.    933 

Förrödés  .     . 

1. 1042 

Fövenyes 

l.    090 

86 


FÖVENYES  MÉSZ- FÚRTAGYASSÁG 


Fövenyes  mész      ...  II.  795 

Fövenyes  verem    .     .     .  III.  1075 

Fövenycziitt I.  991 

Fövenyi I.  991 

Fövényszínü   ....  III.  248 

Fövenyvciem  ....  III.  1075 

Fövís I.  966 

Fővétel 111.1122 

Fövellen I.  966 

Fővezér III.  1161 

Fövín I.  990 

Fővitéz III.  Í221 

Fövő I.  966 

Főz I.  966 

Fözdögel I.  967 

Főzelék I.  967 

Főzemény I.  967 

Főzés I.  967 

Főzet :  kochen  lassen     .  I.  968 

Főzet:  das  kochen    .     .  I.  968 

Főző I.  968 

Főző  asszony    ....  I.  130 

Főződik 1.  968 

Főző  fazék I.  776 

Főzöget I.  968 

Főző  kanál II.  94 

Főző  leány I.  551 

Főzött I.  963 

Fragmonta I.  991 

Fraj I.  991 

Frajcimnier I.  991 

Frajter I.  991 

Fraktui-a 1.  991 

Francia  dolmány  ...  I.  518 

Francia  nóta     ....  II.  988 

Franciskánus    ....  I.  991 

Franciskánus  barát    .     .  I.  178 

Francon  nyavalya      .     .  II.  1019 

Francos  fa I.  736 

Francú I.  991 

Francús I.  991 

Francússág I.  991 

Francu  var III.  1010 

Fraska,  fráska  ....  I.  991 

Fraskás I.  992 

Fraskázik I.  992 

Fráter I.  992 

Fraucimmijr      ...  I.  991 

Frauncininier    ....  I.  991 

Fricska I.  992 

Frigy I.  992 

Frigybontó I.  279 

Frigyes I.  993 

Frigyesség I.  993 

Frigyes  társ III.  451 

Frigyezés I.  993 

Frigy  kötés II.  4H3 

Frigyláda II.  504 

Frigylevél II.  600 


Frigyrontás II.  1458 

Frigyszürzés      ....  III.    207 

Frigytartás III.    473 

Frigytörés III.    753 

Frigyvetés III.  1152 

Fringia I.    993 

Fringiai    .......  I.    993 

Fringiakard II.    128 

Fringyia  .......  I.    993 

Fris I.    855 

Friss I.    993 

Frisség I.    995 

Frissijl ,  I.    994 

Frisselkedés I.    995 

Frisselkedik T.    994 

Frisseltet I.   995 

Frisseség I.    995 

Frissít I.    995 

Frissül I.    995 

Frissülés I.    995 

Fröstököm I.    989 

Frulya I.  1006 

Fú:  blasen I.    995 

Fú:  wilde  ente     ...  I.    995 

Fuall I.    997 

Fúás I.    995 

Fucsi I.  1000 

Fúdogál.  fúdogal   ...  I.    997 

Fúható I.    997 

Fuházkodik I.    900 

Fúj:  blasen      ....  I.    995 

Fuj :  pfui I.  1000 

Fújás I.    999 

Fujat I.   999 

Fújó I.  1000 

Fujt I.    900 

Fujtat I.    997 

Fújton-fúj I.    996 

Fuk I.   903 

Fukar I.  1000 

Fukarság 1. 1000 

Fukkar 1. 1000 

Fúl;  ersticken  ....  I.    902 

Fúl :  bobren      ....  1. 1002 

Fúlad I.    902 

Fúladás I.    903 

Fúladoz I.   903 

Fúladozás I.    903 

Fulák  :  winde   ....  1. 1000 

Futak  :  slachel  spitze  I.  1000 

Fúlák 1. 1000 

Fulákos 1. 1001 

Fulánk,  fúláng  ....  1. 1000 

Fulánkos 1. 1001 

Fulás I.   903 

Fúlaszt I.    903 

Fülasztás I.    9C3 

Fulasztó I.    903 

Fuldal 1.1003 


Fuldalag  .... 
Fuldalás  .... 
Fúldok  .... 
Fuldokol  .... 

Fuldul 

Fulka 

Fullad 

Fullajtár  .... 
Fullaszt  .... 
Fullánk    .... 

Fullér 

Fulyák  .... 
Fundál  .... 
Fundálás  .... 
Fundáló  .... 
Fundáló  mester 
Fundamentum  .  . 
Fundáméntomi .  . 
Fudámentom  vetés 
Funder  .     . 

Fundus     .... 

Funt 

Fúr 

Furadék    .... 

Fúrás 

Furat 

Furatos  .... 
Furcsa  .... 
Furcsálkodás  .  . 
Furcsaság  .  .  . 
Furcsa  fejű  .     .     . 

Furda  

Furdal 

Furdalás  .... 
Furdaló  .... 
Furdul      .... 

Furér 

Furfánl  .... 
Furfánt  elméjű 
Furfántság  .  .  . 
Fúr-farag  .  .  . 
Fúr-gyúr  .... 
Fúrható    .... 

Furkó  

Furkós  .... 
Furkós  bot  .  .  . 
Furkóskodik .  .  . 
Furkós  szolga  .  . 
Fúrmánszekér  .  . 
Furmány  .  .  . 
Furmányos    .     .     . 

Fúró 

Fúrócska  .... 
Furollyás  .  .  . 
Fúrólyuk  .... 

Fúrt 

Fúrt  agy  .... 
Fúrt  agyas  .  .  . 
Fúrt  agyasság  .     . 


FÚRT  AGYÚ-FÜLHEGY 


87 


Fúrt  agyú I.     24 

Fúrt  fejű 1.    958 

Furu I.  ]U04 

Furuglál 1.1006 

Furuglya I.  1006 

Furulya I,  1006 

Furulyái I.  1006 

Furulyás 1. 1006 

Furulyáz 1. 1006 

Fustély I.  1006 

Fustélyoz I.  1007 

Fústélyozás 1.  1007 

Fuszuly I.  1007 

Fut,  fút 1.1007 

Futa 1.1016 

Futam 1. 1010 

Futamás I.  1011 

Futamat I.  1011 

Futamatnyi I.  1011 

Futamik 1.  1010 

Futamkozik I.  1011 

Futamlik I.  1011 

Futamlás I.  1011 

Futamó 1. 1011 

Futamodás 1. 1012 

Futamodik 1. 1011 

Futamtat 1. 1012 

Futamtatás 1. 1012 

Futandóság I.  1012 

Fulároz I.  1012 

Futározás 1. 1012 

Futározó I.  1012 

Futás I.  1012 

Futásnyi I.  1013 

Futat I.  1013 

Futat I.    997 

Futató I.    997 

Futdogál       1. 1013 

Futékony I.  1013 

Futható 1.1013 

Futkároz I.  1013 

Futkározás 1. 1013 

Futkos I.  1014 

Futkosó I.  1014 

Futó I.  1014 

Futó  csillag       ....  I.    426 

Futó  ember I.    627 

Futó  inas 1. 1579 

Futó  követ II.    444 

Futólag I.  1014 

Futóban 1. 1014 

Futó  ló     ......  H.    614 

Futos I.  1014 

Futüsás I,  1015 

Futosó I.  1015 

Futosó  bíró I.    236 

Futosó  csillag   ....  I.    426 

Futosó  mirigy  ....  I.    845 

Futott 1. 1015 


Futoz  .     .     . 

I.  1015 

Függeszt 

I.  1035 

Futrás 

I.  1016 

Függeszlel     .... 

I.  1036 

Futrás  kötél 

II.    427 

Függesztő  font .     .     . 

I.    920 

Futrázsi    .     . 

I.  1016 

Függő  

I.  1036 

Futrázsol 

1. 1016 

Függőcske     .... 

1. 1037 

Futta   .     .     . 

1. 1015 

Függő  gyertyatartó    . 

III.    477 

Futtat  .     .     . 

I.  1015 

Függő  láb     ...     . 

II.    498 

Futtató     .     . 

I.  1016 

Függő  lakat       .     .     . 

11.    514 

Futtató  hely 

I.  1393 

Függőlék 

I.  1037 

Futtató  szín 

ni.    258 

Függő  óra    .... 

11.1131 

Futton-fut     . 

1.1009 

Függő  pecsét     .     .     . 

II.  1257 

Futva  .     .     . 

1. 1016 

Függőpecsétés  levél   . 

.     II.    604 

Futvást    .     . 

1. 1016 

Függős 

I.  1037 

Fúv     .     .     . 

I.    995 

Függő  szekér    .     .     . 

III.    132 

Fuvacs     .     . 

I.    997 

Fügyelmetes      .     .     . 

I.    850 

Fuvacska 

I.    995 

Fügyöltés      .     .     . 

I.    857 

Fuvalkodás  . 

I.    999 

Fűhegy    

I.  1384 

Fuvalkodik   . 

I.    998 

Fűhordó  szekér      .     . 

.    III.    132 

Fuvalkodó    . 

I.    999 

Föirtó  kapa      .     .     . 

11.    105 

Fuvalkodott 

I.    999 

Fűismerő      .... 

I.  1619 

Fuvall      .     . 

I    997 

Fujt 

I  1040 

Fuvallás  .     . 

I.    997 

Fűkért 

II.    245 

Fuvallat   .     . 

I.    998 
I.    997 
I.    999 

Fül 

I.  1037 

Fuválló    .     . 

Fül 

1. 1040 

Fuvalló    .     . 

Fülajtó 

I.      35 

Fuvalló  cséve 

I.    457 

Fülbe  mászó     .     .     . 

I.    707 

Fuvalmány  . 

I.    999 

Fülbemászó  bogár 

I.    262 

Fuvalom  .     . 

I.    999 

Fülbenfüggő       .     .     . 

I.  1037 

Fuvaltat  .     . 

I.    999 

Fülbenmászó  féreg    . 

I.    826 

Fuvar  .     .     . 

I.  1017 

Fülbesugó  gyónás 

I.  1176 

Fuvarozás     . 

1. 1017 

Fülbevaló     .... 

I.  1039 

Fúvás 

I.    999 

Fülbevaló  gyónás 

1. 1176 

Fúvat :  windwehe 

I.    999 

Fülbe  vető    .... 

III.  1155 

Fúvat :  blasen  lassen 

I.    999 
1. 1000 

Füld 

I.    983 

Fuvatag   .... 

Fül  dobja     .... 

I.    515 

Fuvatagos    . 

1. 1000 

Füldögél 

I.  1040 

Fúvó    .     .     . 

1. 1000 

Fülecske 

I.  1039 

Fű  :  kopf      . 
Fű :  gras 

I    951 

Fülel 

I.  1039 

1. 1017 

Füleidegéi     .... 

1. 1040 

Fűáros      .     . 

I.    106 

Fülelés 

I.  1040 

Fűbéli       .     . 

1. 1032 

Fülelget 

I.  1040 

Fűbenjáró  csig< 

i 

I.   421 

Fülemile       .... 

I.  1041 

Füdzött    .     . 

I.  1048 

Fülemilécske    .     .     .     . 

I.  1042 

Fűén    .     .     . 

I.    990 

Fülemilefű    .... 

1. 1021 

Füge    .     .     . 

1. 1033 

Fülemüle      .... 

I.  1041 

Füge  bab  .     . 

I.    151 

Füleraülemadár     .     . 

II.    648 

Fügécske  .     . 
Fügefa      .     . 

I  1033 

I.  1040 

I.   736 

Füles  bagoly    .    .     . 

I.    156 

Fügefás    .     . 

I.    736 

Füles  kanna      .     .     . 

.     II.      97 

Fügefekély    . 

I.   790 

Füles  kaponyácska    . 

II.    353 

Fügefészek    . 

I.    837 

Füles  koponya .     .     . 

II.    353 

Fügelevelű  fü 

I. 

!l 

J21 

.,    II.    600 

Füles  kosár  .... 

II.    374 

Fügelmes 

1.    850 

Füles  pohár .... 

II.  1303 

Fügés  .     .     . 

1. 1033 

Fületlen 

I.  104U 

Fügés  kert    . 

II.    245 

Fületlenség  .... 

I.  1040 

Fűgetorta 
Függ    .     .     . 

III     719 

Fülfü        

I.  1021 

I.  1034 

Fülfüggő 

I.  1037 

Függe  .     .     . 

I.  1033 

Fülgömb 

I.  1Ü9Ő 

Függeszkedik 

I.  1036 

Fülhegy 

1. 1384 

FÜLLENT-GABONAKÉVE 


Füllent     .     .     . 

1. 1042 

Füllér  .... 

I    852 

Fűllő    .... 

1.1040 

Fülöl    .... 

I.  ]o:-i9 

Fülön  függő 

I.  1037 

Fülrevaló      .     . 

I.  1039 

Fűlt     .... 

1.1040 

Fülterhelö    .     . 

III.    50G 

FüUiszlító 

III.    683 

Fül  tő    .... 

III.    726 

Fültőmirigy 

II.    845 

Fülvájó     .     .     . 

III.    972 

Fülvásár  . 

III.  1027 

Fűmag      .     .     . 

11.    651 

Fünces     .     .     . 

I.  1042 

Fűnes  .... 

I.    817 

Fűr      .... 

I.  1044 

Fürdés      .     .     . 

1. 1042 

Fürdik      .     .     . 

1. 1042 

Fürdő  .... 

I.  1042 

Fürdő  bánya 

I.    173 

Fürdő  ház    .     . 

I.  1368 

Fürdő  hely  .     . 

I.  1393 

Fürdő  ing     .     . 

I.  1589 

Fürdő  kád    .     . 

II.      76 

Fürdő  pendel    . 

11. 1265 

Fürdős     .     .     . 

I.  1043 

Fürdő  sapka 

II.  1509 

Fürdős  ház  . 

I.  1368 

Fürdő  szoba 

III.    28 1 

Füremdik 

I.  1043 

Fűrész      .     .     . 

I.  1043 

FürészcsináUJ    . 

I.    434 

Fűrészdeszka 

I.    498 

Fűrészecske  .     . 

1.1044 

Fűrészel  .    .    . 

1. 1044 

Fűrészes  .     .     . 

1. 1044 

Fűrészhulladék 

1. 1513 

Fűrészlevelű 

II.    600 

Fűrészlevelű  fii 

I.  1021 

Fűrészmalom    . 

II.    675 

Fűrésző  eb  .     . 

I.    553 

FűrészUlt      .     . 

1.1044 

Fürge  .... 

1.1044 

Fürhang  .    .    . 

I.    854 

Fürj    .... 

I.  1044 

Fürjész    .     .     . 

I.  1041. 

Fürjészet .     .     . 

I.  1041 

Fürjészö  háló   . 

1. 1291 

FUrjésző  visla   ....  III.  1233 

Fűrjháló 1. 1291 

Fűrjmadár II.    648 

Fürkész 1.1044 

Fürkéz 1. 1044 

Fürmender I.  1044 

Füröszt 1. 1043 

Fürt 1.1044 

Fürthaj I.  1249 

Fürtöcske 1. 1045 

Fürtös 1. 1045 

Fürtös  fű 1. 1021 

Fürtös  gyapjú  .    .     .    .  1.1149 

Fürtös  gyümölcs   ...  I.  1212 

Fürtös  viola      ....  III.  118!) 

Fürtözet I.  1045 

Fűső I.    836 

Füst 1.1045 

Füstély 1. 1006 

Füstfogta I.    878 

Füstfü 1.1021 

Füsthely 1. 1393 

Füsti  ? 1. 1046 

Füstlyuk II.    639 

Füstöl I.  1046 

Füstölés 1.1046 

Füstölgés      ....  I.  1047 

Füstölő 1. 1046 

Füstölög I.  1046 

Füstölő  gyürtya     ...  I.  1167 

Füstölő  szelence    .     .     .  III.    150 

Füstölő  szerszám  .     .     .  III.      64 

Füstöltet 1. 1047 

Füstölt  hús 1. 1521 

Füstös 1.1047 

Füstpénz II.  1269 

Füstvesszö III.  1125 

Fűstt I.    836 

Fűszál III.      43 

Fűszeres  szekrényke .     .  III.    136 

Fűszerszám III.     63 

Fűszerszámáros     ...  I.    106 

Fűszerszámol     ....  III.      63 

Fűszerszámos    ....  III.      64 

Fűszerszámos  bolt     .     .  I.    273 

Füszcrszámos  bor      .     .  I.    283 

Fűszerszámoz    ....  III.      63 

Fűszfnű III.    248 

Fűt I.  1040 


Fűtés   .     .     . 
Fűtő     .     .     . 
Fűtőzik     .     . 
Fűtöztet   .     . 
Fűtekercs 
Fűtermő  .     . 
Fűtő  kemence 
Fütyész    .     . 
FUtyög      .     . 
Fütyöl       .     . 
Fütyölős  .     . 
Fűvaly     .     . 
Füvebb     .     . 
Füvecske .     . 
Füvei  .     .     . 
Füvelés     .     . 
Füveilés   .     . 
Füvellö     .     . 
Füvellő  szekér 
Füvellő  tábor 
Füvelő      .     . 
Füvelő  hely 
Füveltet   . 
Füves .     . 
Füves  hur 
Füves  hely 
Füves  kert 
Füves  sása 
Füvesül    . 
Füvez .     . 
Füvezés    . 
Füvi     .     . 
Fűz  :  flechten 
Fűz :  weidenbaum 
Fűzdögéi  .     . 
Fűzes  .     .     . 
Fűzés  .     .     . 
Füzet :  zahlen 
Füzet :  bund 
Fűzet:  flechten 
Füzettel    . 
Fűzfa  .     . 
Fűzfapoéta 
Fűzgát      . 
Fűző    .     . 
Fűződik    . 
Fűző  vessző 
Fűztön-fűz 
Fűzvessző 


lassen 


Gabansos I.  1126 

Gabanica 1. 1051 

Gabna 1. 1051 

Gabona 1. 1051 

Gaboiiaáros I.    106 


Gahonaáruló 

Gabonaasztag 

Gabonaféreg 

Gabonafő 

GabonagyUjtés 


I.  108 
I.  134 
I.  826 
I.  958 
1. 1201 


Gabonagyűjlő  . 
Gabonaház  .  . 
Gabonakalangya 
Gabona kas  .  . 
Gabonakéve .  . 


GABONANYOMTATO-GÁRGYÁN. 


89 


(..ihonanyomtató    ...      II. 

Li.ibonás I. 

Gabonás  föld  ....  I. 
Gabonás  ház     ....       I. 

Gabonaszár III. 

Gabonaszedö     ....    lU. 

Gabonaszék III. 

Gabonaszem  ...  111. 
Gabonavesztö  ....  III 
Gabonavetemény  .     .     .    III. 

Gábor I. 

Gáborka I. 

Gábos I. 

Gacsal I. 

Gadaj I. 

Gádor :  halle  ....  I. 
Gádor  :  gilter    ....       I. 

Gaggog I. 

Gágog I. 

Gágogás I. 

Gagya I. 

Gajd I. 

Gajda I. 

Gajdol I. 

Gajdolás I. 

Gajdul I. 

G.íjszt I. 

Gajtén I. 

Galacsin I. 

Gálád I. 

Galádság I. 

Galagolya 1. 

Galagonya 

Galagonyabokor  .  .  . 
Galagoüyafa  .... 
Galagonyatövis      .     .     . 

Galamb 

Galambáros 

Galambász:  taubenwárter 

Galambász:  taubenfangen 

Galambbegy 

Galambbégysaláta 

Galambbúg 

Galambra 

Galambgazda 

Galambgúc 

Galambház 

Galambi   . 

Galambkosár 

Galambláb 

Galambócfű  .     .  I.  10-'2 

Galambocska 

Galambos 

Galambszar 

Galambszíníí     . 

Galambtermészet 

Galambtermészelü 

Galand,  galant 

Galanga  .    . 

U     NYELVTÖRT.    SZÓTÁS. 


1062 

105 1 

986 

1.H6Ö 

85 

103 

130 

157 

1100 

1151 

1051 

1051 

1Ü51 

lüól 

1052 

1052 

1068 

1052 

1052 

1052 

1068 

1052 

1052 

1052 

1052 

1052 

1052 

1053 

1053 

1053 

1053 

1053 

1053 

266 

737 

773 

1053 

106 

105i 

1054: 

195 

1501 

320 

1022 

1071 

1126 

1368 

1054 

374 

498 

1055 

1055 

1055 

83 

248 

594 

595 

1055 

1055 


10 


Galanos   .     .     . 
Galériás  .     .     . 
Galiba  :  schlecht 
Galiba  :  hirtenliau: 
Galibáik  ódás 
Galibálkodik 
Galibás     .     . 
Galibáskodik 
Galibás  természetű 
Galibátlan 
Gálickö     .     . 
Galiszta    .     . 
Galisztya .     . 
Gállá   .     .     . 
Gallan      .     . 
Gallér .     .     . 
Gallérgyolcs 
Galléri  süveg 
Galléros  .     . 
Galléros  suba 
Gallérsüveg  . 
Galles .     .     . 
Gallos .     .     . 
Gallos  gyolcs 
Gálnafű    .     . 
Galóca     .     . 
Galócás    .     . 
Galogonya    . 
Galuska   .     . 
Galuskamihók 
Gálya  .     .     . 
Gályád     .     . 
Gályái      .     . 
Gályái  hadnagy 
Gályás     .     . 
Gályás  főtiszt 
Gályás  rab   . 
Gályát      .     . 
Galyiba  :  schlecht 
Galyiba  :  hirtenhaus 
Gally   .     .     . 
Gallya      .     . 
Gallyas    .     . 
Gallyasít  .     . 
Gamahó   .     . 
Gamahókö    . 
Gamahós .     . 
Gamandorfü 
Gamat      .     . 
Gamó .     .     . 


105f 


Ganaj  .... 
Ganajbányó  lapát 
Ganajlás  ... 
Ganajlattisztító  . 
Ganajlik  .  .  . 
Ganajol  .  .  . 
Ganajos  .  .  . 
Ganajoz  .  .  . 
Ganarát    .     .     . 


I, 
II 
I 
I 
I 
I, 
III 
I 


I. 
II. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 
III. 
II. 

I. 

I. 
II. 

I. 


I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 
II. 

I. 

m. 
I. 
I. 

I. 
I. 
I. 


1055 
1055 
1055 
87 
1056 
1056 
1056 
1056 

595 
1056 

386 
1090 
1090 
1053 
1055 
1056 
1172 
1627 
1057 
1605 
1627 
1057 
1057 
1172 
1057 
1057 
1058 
1053 
1058 

831 
1058 
1053 
1058 

917 
1058 

671 
1347 
1053 
1055 
87 
1059 
1068 
1059 
1059 
1059 

386 
1059 
1022 
1059 
1059 
1059 

525 
1060 

683 
1060 
1060 
1060 
1060 
1123 


Gáncs 1. 1060 

Gáncsolódik I.  1061 

Gáncsos I.  1061 

Gáncsoskodik    ....  I.  1061 

Gané,  ganéj I.  1059 

Ganéjdomb I.    521 

Ganéjhajtó  bogár  ...  I.    262 

Ganéjhányó I.  1313 

Ganéjlat 1.1060 

Ganéjlik 1.1060 

Ganéjol I.  1060 

Ganéjoz I.  1060 

Ganéjozás I.  1060 

Ganéos I.  1060 

Ganés I.  1060 

Ganés  hely 1. 1394 

Ganéz 1.1060 

Ganézás I.  1060 

Ganézat I.  1060 

Gangos I.  1061 

Gantár 1.1061 

Gantárfa I.    737 

Gányafa   ...  1.  1061,  I.    737 

Gányogás I.  1061 

Gányol I.  1061 

Gar 1.1061 

Garaban I.   536 

Garabonca I.  1061 

Garaboncás I.  1062 

Garaboncás  deák  ...  I.    487 

Garaboncáskodás  ...  I.  1062 

Garabont I-    536 

Garad 1-1063 

Garádics I.  1062 

Garádicsfog  .     .          .     .  I.    863 

Garádicsfok I.    904 

Garádicsos I.  1062 

Garádis I.  1062 

Garagyol I.  1063 

Garas 1. 1063 

Garasnyomó      ....  II.  1056 

Garat 1. 1063 

Garatos 1. 1064 

Garáz 1.1064 

Garázda I.  1064 

Garázdálkodás  ....  I.  1065 

Garázdálkodik  ....  I.  1064 

Garázdás I.  1065 

Garázdaság I.  1065 

Gárdián I.  1065 

Gárdinál II.    128 

Gardinális II.    128 

Gardinálság II.    128 

Gardináros II.    128 

Gardom I.  1065 

Gargarizál     .     .          .     .  I.  1065 

Gargarizálás      ....  I.  1065 

Gárgya I.  1065 

Gárgyán I.  1065 

XII 


90 


GÁRGYÁNASSZONY-GERJEDÉZ. 


Gárgyánasszony    .     .     .  I.    131 

üárgyánság I.  1066 

Gárgyáz 1. 1065 

Gáriáii I.  1065 

Garmada 1.1066 

Gál 1.1066 

Gátlás I.  1067 

Gátol 1.1067 

Gátolás I.  1067 

Gátőr 1.  1068 

(Játoros 1.  1068 

Gátoroz 1.1068 

Gátorozás I.  1068 

Gátüs I.  1068 

Gattos 1.1068 

Gatya 1.1068 

Gatyás 1.1068 

Gatyás  fajd I.    753 

Gatyás  galamb      ...  I.  1054 

Gatyás  tyúk      ....  III.    832 

Gattya 1.  1068 

Gavallér 1.  1068 

Gaz 1.1069 

Gazda 1. 1Ö70 

Gazdaasszony    ....  1.    130 

Gazdaasszonykodás    .     .  1.    131 

Gazdaember      ....  I.    627 

Gazdag I  1073 

Gazdagít 1. 1074 

Gazdagítás 1.1074 

Gazdagodik 1.  1U74 

Gazdagon 1.  1074 

Gazdagság 1.  1074 

Gazdagságbeli   ....  I.  1074 

Gazdagságos      ....  1. 1075 

Gazdagságú I.  1075 

Gazdagul  :  reich  werden  1.  1075 

Gazdagul:  reichbaUig  1.  1075 

Gazdálkodás     ....  1.  1073 

Gazdálkodik      ....  1.1072 

Gazdálkodó 1.1073 

Gazdapásztor    ....  II.  1245 

Gazdaság I.  1073 

Gazdáskodik      ....  1. 1073 

Gazdasszony     ....  I.    130 

Gazember I.    627 

Gazi  nép 11.    966 

Gazlás      ......  1.  1070 

Gázlás 1. 1076 

Gázló 1. 1076 

Gázlódik 1. 1070 

Gázló  bely 1.  1394 

Gaznép 11.    966 

Gazol 1.1069 

Gázol 1.  1075 

Gazolkodás I.  1070 

Gazolkodik 1.  1070 

Gázoltatü I.  1076 

Gazos 1. 1070 


Gázos I.  1077 

Gazság 1.  1070 

Gaztalan 1.  1070 

Gebe 1.  1077 

Gébéredik I.  1078 

Gedél I.  1077 

Gedélés 1.1077 

Gedöle I.  1111 

Gedelle 1.1111 

Gedelye 1.1111 

Gedélly 1.1111 

Géder I.  1112 

Gedó 1.1077 

Gedölye,  g^döUye       .     .  1. 1111 

Gég 1.1113 

Gége 1.  1077 

Gégécske I.  1077 

Gégeség 1. 1077 

Gehenna 1. 1156 

Géjél 1.1077 

Geleginye 1.1053 

Gelegonya I.  1053 

Geleszta 1.1090 

Gülesztaftt 1.1022 

Gelesztaolaj II.  1108 

Gélét 1.1077 

Gelétes 1.1078 

Gelétlevél II.    600 

Gelézna 1. 1084 

Gelít 1.1091 

Gelyva 1.1094 

Gelyvafű 1.1022 

Gém  :  reiher      ....  I.  1078 

Gém  :  hirschkuh   ...  1. 1090 

Gémb 1. 1078 

Gémbelödés 1.  1078 

Gémbelödik 1. 1078 

Gémberedés 1. 1079 

Gémberedik 1. 1078 

Gémbereg 1.1079 

Gémcímer 1.    .356 

Gemülcse I.  1211 

Gémia I.  1079 

Gémtoll 111.    703 

Gencel 1.1116 

Göné 1. 1059 

Generál I.  1079 

Generális I.  1079 

Gfinörálisság      ...  I.  1079 

Generálisszék     ....  III.    126 

Generálság 1.1079 

Geng 1.1079 

Gi-ngber I.  1184 

Genius 1.  1079 

Gentár 1.1146 

Genyett 1. 1079 

Genyettség 1. 1080 

GenyettségiJs     ....  1.  1080 

Genyettségiisédik  .     .     .  1. 1080 


Gépely  I.  1080 

Gépelybeli I.  1080 

Gépelyes I.  1080 

Gépelycs  ló II.    614 

Gepő 1.1160 

Géra 1.  lO.tl 

Gerbe 1.1116 

Gerböl 1.  1081 

Geréb  :  meier    ....  I.  1080 

Geréb  :  gestade     ...  1.  1080 

Gerebellés 1.  1081 

Gcrebelö I.  1081 

Gereben I.  1080 

Gerebenéi I.  1081 

Gerebeny 1.  1080 

Gereblye 1.1081 

Gereblyéoske     ....  1. 1081 

Gereblyét 1.  1081 

Gereblyélés 1.  1081 

Gereblyélö 1.  1082 

Gerec,  geréc     ....  1. 1084 

GerSg I.  1120 

Gerely 1.1082 

Gerénc I.  1084 

Gerencsfű I.  1082 

Gerencsér I.  1082 

Gerend,  gerénd     ...  I.  Í082 

Gerenda I.  1082 

Gerendányi I.  1083 

Gerendás 1.  1083 

Gerendáz I.  1083 

Gerendázás 1. 1083 

Gerendázat 1. 1083 

Gerendely 1.  1083 

Gerengyek 1.112) 

Geréntes I.  108H 

Görény 1.  112(i 

Gerényfü 1.  I«i83 

Gerezd,  gerezd      ...  1.  lo8:i 

Gerezdéi i.  io8í 

GiJrezdelés I.  108i 

Gerezdelet 1. 108Í 

Gerezdes I.  108  í 

Gerezdszöllö     .     .     .     .  lU.    329 

GerSzua 1.1081 

Gergés 1.1119 

Geric I.  108Í 

Gerinc I.  1081 

Gerinces I.  l(;8ö 

Gerjed I.  1085 

Gerjedékenv      ....  I.  1086 

Gerjedelem 1. 1086 

Gerjedés I.  1C86 

Gerjedet I.  I08ii 

Gerjedeles I.  1086 

Gerjedelösen     ....  1. 1086 

Görjedelesség    ....  1. 1087 

Gerjedetest I.  It86 

Gerjedez 1. 1087 


GÉRJEDÉZÉS-GONOSZODIK. 


91 


erjedezés I.  1087 

erjedösség 1.  1087 

erjpget 1.  1087 

erjeszt I.  1087 

jerjesztés I.  1088 

Serjeszlet I.  1089 

erla I.  1091 

3érlice I.  1089 

3erlicécske I.  1089 

3erlicegalaml)  ....  I.  1054 

erlicemadár    ....  II.    648 

erlicényi I  1089 

jermök 1.1162 

jeriiic I.  1084 

jerselyszöUö     ....  III.    329 

esztenö I.  1089 

esztenye I.  1089 

jeszlenyefa I.    737 

Sesztenyefás     ....  I.    737 

jesztenyeszín    ...  III.    24-8 

jesztenyeszíníi  ....  III.    248 

íesztönye I.  1089 

jezemice      .          ...  1. 1089 

Sezemize I.  1089 

jezüngúz I.  1090 

iberittő       I.  1078 

idó I.  1090 

ilice 1. 1089 

Jiliszta I.  1090 

Siliszlás 1.1090 

Gilyóbis I.  1092 

Gím I.  1090 

Simberedett      ....  I.  1078 

Símborjú I.    290 

Gimelcs 1.1211 

Gimilcs,  gimils      .     .     .  1.1211 

Gimölcs I.  1211 

Ginéa.  giniéa,  gimes  I.  1079 

Gipsz 1.1091 

Gíra 1.1091 

Gírás 1.1091 

Girbe-görbe I.  1116 

Girbegörbe  testű    .     .     .  III.    fiOO 

Girinc I.  1084 

Girla 1.1091 

Girlic- 1.1089 

Git I.  1091 

Giz-gaz     ......  1.1069 

Glét :  silberglátte  ...  1. 1077 

Glét:  geleitbrief    ...  1.1091 

Glída 1.1091 

Glit 1.1091 

Glitlevél II.   600 

Glóbis I.  1092 

Glóbisüs 1.1094 

Glossza I.  1091 

Glosszái I.  1091 

Glyóbis I.  1092 

Glyóbos 1.1092 


fü 


Gobancsos 
Góbaság   . 
Góbé    .     . 
Góbéi  kodil; 
Góbéság  . 
Gobhal     . 
Gogyolás  . 
Gohér  .     . 
GohérszölU' 
Gojóbics  . 
Golbakarika 
Golond 
Gólt     .     . 
Goluml)    . 
Gólya  .     . 
Gólyaköröm 
Gólyamadár 
Golyó  .     . 
Golyóbis  . 
Golyóbisjátszás 
Golyóbiska 
Golyóbisocsl 
Golyócska 
Golyva     . 
Golyvarontó 
Golyvás   . 
Golyvásság 
Gomb .     . 
Gomba  :  knoj.f 
Gomba  :  pilz 
Gombafű  .     . 
Gombás    .     . 
Gombás  béles 
Gombásodik 
Gombház 
Gombkötő 
Gomblyuk 
Gombóc    . 
Gombocska 
Gombóda 
Gombol    . 
Gombolda 
Gombolyag 
Gombolyagos 
Gombolyék 
Gömbölyít 
Gombolyítá 
Gömbölyítő 
Gombos    . 
Gombos  k.  .í 
Gombos  ruba 
Gombos  tő    . 
Gombos  tőcske 
Gombos  tű 


Gombos  tűe 
Gombóta  . 
Gomboz    . 
Gomi   .     . 
Gomolya  . 


;ske 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 

1091, 
I. 
I. 
III. 
I. 
II. 
I. 
I. 
I. 
I. 

n. 

II. 

I. 

I. 

II. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

II. 

II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

II. 

II. 

III. 

III. 

III. 

Ili 

I. 

i. 

I. 

1. 


1126 

1092 

1092 

1092 

1092 

1274 

1092 

1092 

329 

1092 

129 

1055 

1092 

1053 

1092 

414 

648 

1092 

1092 

26 

1093 

1094 

1092 

1094 

1022 

1094 

1094 

1094 

1094 

1096 

1022 

1097 

202 

1097 

1368 

484 

639 

1097 

1095 

1097 

1095 

1097 

1095 

1095 

1095 

1096 

1096 

1096 

1096 

247 

1480 

815 

815 

815 

815 

1097 

1096 

1128 

1097 


Gomolyítás  . 
Gomolyó .     . 
Gond   .     .     . 
Gondatlan 
Gondatlankodilí 
Gondatlanság 
Gondfelejtés 
Gondfuttatás 
Gondol     .     . 
Gondola   .     . 
Gondolás .     . 
Gondolat .     . 
Gondolatlan 
Gondolatlansá^ 
Gondolatos   , 
Gondolhatatlan 
Gondolbató  . 
Gondolkodás 
Gondolkodat 
Gondolkodik 
Gondolkodó 
Gondolkodtál 
Gondolkozik 
Gondoló  .     . 
Gondolom     . 
Gondolt    .     . 
Gondolt  beszéd 
Gondos     .     . 
Gondoskodás 
Gondoskodik 
Gondosság    . 
Gondság  .     . 
Gondságos    . 
Gondtartás    . 
Gondviselés  . 
Gondviselet  . 
Gondviseletlen 
Gondviseletlenség 
Gondviseletlenül 
Gondviselő    . 
Gonosz     .     . 
Gonoszabbul 
Gonosz  akarás 
Gonosz  akarat 
Gonosz  akaró 
Gonoszbít 
Gonoszbodik 
Gonoszbul     . 
Gonoszbulat 
Gonosz  erkölcsű 
Gonosz  híres 
Gonosz  hírnév 
Gonosz  kedv 
Gonosz  kedvű 
Gonoszkivánó 
Gonoszkodik 
Gonoszmondó 
Gonosz  nő    . 
Gonoszodik  . 


I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I, 
1 
1, 
I 
1. 
I. 
I. 
I. 
I, 
I. 
I. 
I 
I. 
I. 
I. 
I. 
I 
I, 
I. 
I. 
I, 
I. 
I 
III. 
III 
III 
III 
III, 
III, 
IIL 
I, 
I. 
I 
I, 
I 
I 
I 
I 
I, 
I, 
I 

II, 
II, 
II 
II 
I, 
II, 
II, 
I. 

xn* 


1097 
1097 
1098 

io;»9 

1099 
1099 

810 
1016 
10''9 
1106 
1102 
1102 
1103 
1103 
1103 
1103 
1104 
1104 
1105 
1104 
1105 
1105 
1105 
11C5 
1105 
1105 

218 
1105 
1106 
1106 
1106 
1106 
1106 

473 
1201 
1202 
1202 
1203 
1203 
1203 
1106 

nos 

40 
41 

42 
1108 
1108 
1108 

nos 

675 

1440 

971 

147 

147 

321 

1108 

866 

990 

1108 


92 


GONOSZOL-GÖZFÜRDÖ  HÁZ. 


Gonoszol I.  1108 

Gonoszság I.  1108 

Gonoszságos     ....  I.  1109 

Gonosz  szerencse  .     .     .  III.    226 

Gonosz  szokás  ....  III.    287 

Gonosz  természet .     .     .  III.    695 

Gonosz  természetű    .     .  III.    595 

Gonosz  tétel      .     .     .     .  lU.    633 

Gonosz  tétemény  .     .     .  III.    636 

Gonosztévő III.    639 

Gonoszul 1.1109 

Gonoszul  tévő  ....  III.    039 

Gór 1.1109 

Görcs I.  1172 

Gordó 1.1109 

Gordon I.  1 10  ) 

Gordovány II.    365 

Góré I.  1109 

Gorispán       I.  1124 

Gorlcs 1.1172 

Gornyadoz I.  1109 

Goromba I.  1109 

Goromba  nép    ....  II.    966 

Gorombás     .....  I.  1110 

Gorombaság      .     .     .     .  I.  1110 

Goront 1. 1110 

Górtyúk III.    832 

Gostyán I.  1110 

Goszperd II.    378 

Gótér I.  1068 

Gotli I.  1110 

Göbe  :  wassergrube   .  I.  1110 

Göbe  :  mutterschvvein  I.  1 1 1 1 

Göböd I.  1111 

Göböly,  göböly      .     .     .  I.  1111 

Göbölyös I.  1111 

Göbölyös  gazda    ...  I.  1071 

Göbre I.  1111 

Göcs I.  1111 

Gücsöre I.  1111 

Göcsörtös I.  1111 

Göcsös I.  1111 

Göd II.    392 

Gödelget I.  1111 

Gödény 1.1111 

Gödölle I.  1111 

Gödölye   ......  I.  1111 

Gödölyécske      .     .     .     .  1.1112 

Gödölyézik 1.1112 

Gödör 1.1112 

Gödrös 1.1112 

Gödröz 1.1112 

Gög 1.1112 

Gőg 1.1113 

Gögeség 1.1113 

Gőgicsél I.  1113 

Gögilélés I.  1113 

Göglelet 1.  1113 

Gögölködik 1.1113 


Gőgös 

Gőgösködik  .  .  .  . 
Gőgösködés  .  .  .  . 
Gögösködtet  .  .  . 
Gögösség       .     .     .     . 

Gőgy 

Gögyög    

Gögyügés  .  .  .  . 
Gögyöget  .  .  .  . 
Gögyögetés  .  .  .  . 
Gögyögetö  .  .  .  . 
Gögyögtet     .    .     .     . 

Gögyül 

Gölye 

Gömbec 

Gömbeleg.  gömbelég 
Giimbelög     .     .     .     . 


Gömbely 

Gömbelyeg,  gömbellyég 

Gömböc 

Gömbölő       

Gömböly 

Gömbölyeg,  gömbölyég  . 
GömböUyek  .... 
Gömbölyegség  .... 

Gömbölyes 

Gömbölyget 

Gömbölygetö     .... 

Gömbölyít 

Gömbölyítés  .... 
Gömbölyödik  .... 
Gömbölyög :  rund  .  . 
Gömbölyög :  roUen  .  . 
Gömbölyű     .  ... 

Gömbölyüség    .... 

Gömbörő 

Gömölcs 

Göncő       

Göncöl 

Göncöl  szekere      ...    III 

Göndör 1 

Göngber 

Gönge 

Göngelyék 

Göngölítget 

Göngölyeg 

Göngölyget 

Göngörget 

Göngörít 

Göngöröl 

Göny 

Gönyetség 

Görbe 

Görbecés 

Görbed 

Görbe  hátú 

Görbeség 

Görbe  szablya  ... 
i     Görbeszt 


1113 
1113 
lUÍ- 
1114 
1114 
1113 
1112 
1112 
1112 
1112 
1112 
1112 
1112 
1114 
1114 
1114 
1114 
1114 
1114 
1114 
1115 
1114 
1114 
1114 
1115 
1115 
1115 
1115 
.  1115 
.1115 
.1115 
.1114 
.  1115 
.1115 
.1115 
1115 
1211 
1116 
1116 
132 
343 
1184 
1158 
1116 
1116 
1116 
1116 
1116 
1116 
1116 
1184 
1079 
1116 
1117 
1117 
1358 
1117 
13 
1117 


Görbít 1.1117 

Görbül 1.1117 

Görcs I.  lllS 

Görcsös I.  lllS 

Görcsös-börcsös     .     .     .  I.  1118 

Görcsösség I.  lUlí 

Görcsvonás III.  1244 

Gördít 1.1  IIS 

Gördül I.  1119 

Gördülés 1.1119 

Gördület I.  1119 

Göreg,  görek    .     .     .     .  1 .  1 120 

Görény 1.  112C 

Görényfű 1.  1022 

Görgés 1.112C 

Görget I.  1 120 

Görgető I.  1120 

Görgő 1.1120 

Görgő  fa I.    737 

Görgős I.  1120 

Görbes 1.1120 

Görjed 1.  1085 

Görllce I.  1089 

Görling 1.  1120 

Görmek I.  1162 

Görnyed I.  1120 

Görő 1.1214 

Görög:  griecbe      .     .     .  1.1120 

Görög:  roUen   ....  1.1119 

Görögcse I.  1121 

Görög  dinnye    ....  I.    506 

Görögdögéi I.  1120 

Görög  fejér I     785 

Görögi 1.1121 

Görögös 1.1121 

Görögösködik    ....  1.  1121 

Görög  széna      ....  UI.    172 

Görögül I.  1121 

Görög  vallás     ....  111.  1004 

Göröndös 1.  1121 

Göröngy I.  1121 

Göröngyeg 1.  1121 

GöröngyegScske     .    .     .  1. 1121 

Göröngyeges      .     .     .     .  1.  1121 

Göröngyöcske   .     .     .     .  I.  1121 

Göröngyös I.  1121 

Göröngyrontás  ....  II.  1458 

Göröngytörő  sulyok  .     .  II.  1612 

Görözd I.  1083 

Görözdtermő     ....  111.    598 

Görzs I.  1121 

Görzsölődik 111.    76.' 

Gösztinye I.  1089 

Gösztöl I.  1121 

Gösztönye I  1089 

Göthös 1.1121 

Gőz 1.1121 

Gőzfürdő 1.1013 

Gőzfürdő  ház    ...     .  1.  1368 


GÖZÖ-GYAKORTÁBB-GYAKORTA. 


93 


Göző I,  1122 

Gőzöl 1. 1122 

Gözölgés 1.1122 

G6zöl<rö 1.1122 

Gözölödés 1.1122 

Gőzölődik 1.1122 

Gőzölög 1.1122 

Gőzöltél 1. 1122 

Gőzös 1.1122 

GözO 1.1122 

Grabont I.    536 

Grácia 11122 

Grácialevél II.    600 

Grádics 1.1062 

Grádicskő II.    386 

Grádicsonként   ....  I.  iü62 

Grádicsos I.  1062 

Grádos I.  1062 

Graduál 1.1123 

Grádus 1.1062 

Grammatika      ....  I.  1123 

Grammatikus    .     .     .     .  I.  1123 

Grán 1.1123 

Gránál I.  1123 

Gránát I.  1123 

Gránatéros I.  1123 

Gránátkő II.    387 

Gránátos 1.1123 

Grasszál I.  1123 

Grattos II.    126 

Grázd 1.1064 

Grázda 1.1064 

Grébelyez 1.1124 

Grevenasáfrány     ...  II.  1491 

Griff     .......  1.1124 

Griffmadár II.    648 

Grispán 1.  1124 

Gró 1.1124 

Gróbián I.  1124 

Gróbiánság I.  1124 

Gróbiánusság    .     .     .     .  1. 1124 

Gróf 1.1124 

Grófi I.  1124 


Grófné      ...     I.  1124,  II. 

Grófocska I. 

Grófság 1. 

Gromba I. 

Gront  .     .     . 
Grottás     .     . 
Guba :  juppe 
Guba  :  gallapfel 
Gubacs     .    . 
Gubancsos    . 
Gubankodik 
Gubás :  aussátzig 
Gubás  :  mit  einem  zotti- 
gen  mantel  bekleidet 
Gubás  bársony      .     . 
Gubás  gesztenye   .     . 

Gubérnál 

Gubernálás  .... 
Gubernátor  .... 

Gubó 

Guga 

Gugg 

Guggol 

Guggolás      

Guggoló 

Guggos 

Gugguló 

Guggyaszt     .... 

Guguló 

Gulacs 


Gullog II. 

Guló I. 

Gulya :  díinnlendig    .     .  I. 

Gulya  :  hornvieh  ...  I. 

Gulya :  obelisk      ...  I. 

Gulyabarom      ....  I. 

Gulyás I. 

Gulyatyúk III 

Gulyiba II. 

GuUyog  :  scheltwort  .     .  I. 

GuUyog :  lauschen     .     .  II. 

Gulyóbis I. 


990 
1124 
1124 
1109 
1110 
1125 
1125 
1125 
1125 
1126 
1126 
1126 

1125 

184 
1089 
1126 
1126 
1126 
1125 
1126 
1126 
1126 
1127 
1127 
1127 
1126 
1127 
1126 
1127 

468 
1092 
1127 
1127 
1128 

183 
1127 

832 

87 

1128 

462 
1092 


Gumi .  1.1128 

Gummi 1.1128 

Gummifa I.    737 

Gummizás I.  1128 

Gunár 1.1128 

Gunáros I.  1128 

Gunároz I.  1128 

Gunározás I.  1128 

Gúnya 1.1128 

Gúnyás 1.  1129 

Gunyhó I.    469 

Gunnyaszt 1.1129 

Gunnyasztás     .     .     .     .  I.  1129 

Gúnyol 11129 

Gúnyolás 1.1129 

Gúnyoló I.  1129 

Gúr 1.1129 

Gurabol 1.1129 

Gurbánc I.  1129 

Gurdallos 1.1129 

Gurdély 1.1129 

Gurgurizál I.  1065 

Gusa I.  1129 

Guta 1.1129 

Gutáié II.    549 

Gutaütés III.    908 

Gutaütött III.    911 

Gutta I.  1129 

Gúzs I.  11.30 

Guzsaly 1.1131 

Guzsalyütö 111.    911 

Gúzsol I.  11.30 

Gúzsolás I.  1131 

Gübü I.  1132 

Gübül I.  1132 

Güdög 1.1132 

Güggés I.  1112 

Gűgös 1.1113 

Gügyög I.  1112 

Güzü 1.  1122 

Gvárdia I.  11.32 

Gvárgván I.  1065 


Gy. 


Gyagyulás    . 
Gyak  :  dolch 
Gyak  :  stechen 
Gyaka      .     . 
Gyakarta 
Gyakás     .     . 
Gyakásocska 
Gyakdos  .     . 
Gyakdosás    . 
Gyakdoz  . 
Gyakdozás    . 


1. 1169 

Gvakfa     .     .     . 

I.  11.33 

Gvakó      .     . 

I.  1133 

Gyakor     .     .     . 

1.1134 

Gyakorán      .     . 

I.  11.38 

Gvakorl   .     .     . 

1.  1134 

Gyakorlás     .     . 

1.1134 

Gvakorlásos 

1.11.34 

Gyakorlat     .     . 

I.  1134 

Gvakorlatás  .     . 

I.  11.34 

Gyakorlatlan     . 

I.  1135 

Gyakorlatlanság 

I.    737 

Gyakorlatos      ... 

I.  1137 

I.  1135 

Gyakorlatosság      .     . 

.       I.  1137 

I.  1135 

Gyakorló       .... 

.       I.  1138 

1. 1139 

Gyakorló  hely  .     .     . 

I.  1394 

1.11.35 

Gyakorol       .... 

I  1135 

I.  1136 

Gyakoron     .... 

I.  1139 

1.1137 

Gyakorság     .... 

1. 1138 

I.  11.37 

Gyakor  szita      .     .     . 

.    III.    260 

1.11.38 

Gyakorta      .... 

I.  1138 

1.  1137 

Gyakortább  .... 

I.  11.38 

1.1137 

Gyakortább-gyakorta 

1.11.38 

94 


GYA  KORTAN -GYÁSZLÓ  FÁTYOL. 


Gyakortán    .     . 
Gyakorlán  való    I. 
Gyakortaság 
Gyakortavaló 
Gyakós    .     . 
Gyaki-abb 
Gyakrahbacskáii 
Gyakrablia:! 
Gyakran  .     . 
Gyakranvaló 
Gyaksa     .     . 
Gyalog     .     . 
Gyalánt    .     . 
Gyaláz     .    . 
Gyalázás 
Gyalázat  .     . 
GyAlázatoá   . 
Gyalázatosan 
Gyalázatoskodik 
Gyalázatosság 
Gyalázkodás 
Gyalázkodik 
Gyalázó   .     . 
Gyalázódik   . 
Gyaláztat 
Gyalkos    .     . 
Gyalló      .     . 
Gyalmolás    . 
Gyalmos  .     . 
Gyalniostó     . 
Gyalmoz  .     . 
Gyalog     .     . 
Gyalog  fenyő 
Gyalog  fenyőfa 
Gyalog  feiiyöszurok 
Gyalog  hadnagy 
Gyalog  hajó 
Gyalog  harc 
Gyalog  híd  . 
Gyalog  inas 
Gyalog  kapitán' 
Gyalog  kert 
Gyaloglás 
Gyalogol 
Gyalogon 
Gyalog  orsó 
Gyalog  pajzs 
Gyalog  posta 
Gyalog  puskás 
Gyalog  sereg 
Gyalog  számos 
Gyalogsziirbéli 
Gyalog  szerben 
Gyalogsziires 
Gyalogszerjáró 
Gyalog  szőrrel 
Gyalog  út 
Gyalogzó  . 
Gyalom    .     . 


1138. 
II 39, 


I.  1138 
III.  953 
I.  1139 
III.  953 
I.  1135 
I.  1139 
1.1139 
I.  1139 
1.1139 
III.  953 
I.  1135 
1  lUl 
I.  1U5 
1.  11.39 
I.  1140 
I.  1140 
1.1140 
1.1141 
I.  1141 
I.  1141 
1.1141 
1. 1141 
I.  1141 
1. 1141 

1. 1141 
1. 1168 
1. 1152 
1. 1143 
1.  1143 

III.  691 
1.1143 
1.1141 
I.  822 
I.  736 
III.  343 

II.  917 
I.  1256 
I.  1827 
1. 1425 
I.  1579 

II.  109 

II.  245 
I.  1142 
I.  1142 

1. 1142 
II.  1138 
II.  1214 
II.  1320 
II.  1341 
II.  1550 


62 

194 

194 

194 

194 

195 

870 

1142 

1142 

Gyalomkütél 
Gyalu  .     .     . 
Gyalucska 
Gyaluforgács 
Gyalul      .     . 
Gyám  .     .     . 
Gyámol :  stützt 
Gyámol :  stütze 
Gyámolgat    . 
Gyámolgatás 
Gyámolít .     . 
Gyámolító 
Gyámolka 
Gyámolság   . 
Gyámoltalan 
Gyámoltalansá, 
Gyámoltalp  . 
Gyamor    .     . 
Gyanába .     . 
Gyanájáii 
Gyanakodás 
Gyanakodik 
Gyanakozás 
Gyanakozik .. 
Gyanakszik  . 
Gyanánt  .     . 
Gyanít     .    . 
Gyanó      .     . 
Gyanós    .     . 
Gyanóssng    . 
Gyanta,  gyanta 
Gyantaolaj    . 
Gyantár    . 
Gyantáros 
Gyantáros  tábla 
Gyantároz 
Gyantározás 
Gyantás  . 
Gyantáz  .    , 
Gyanú 
Gyanús    . 
Gyanúság 
Gyanúságos 
Gyanúsan 
Gyapár     . 
Gyapjas  .     . 
Gyapjas  bür 
Gyapjas  fű  . 
Gyapjas  madár 
Gyapjasos 
Gyapjú    .     . 
Gyapjúcsapó 
Gyapjúcsináló 
Gyapjúöcsellö 
Gyapjúfejérítö 
Gyapjúfeslö  . 
GyapjúRístö  fü 
Gyapjúfonál  . 
Gyapjúfilrt    . 


fö 


1, 
I 
I 
I 
I 
I 
I, 
I 
I 
I 
111 


111 
I 
I 
I 
I, 
1 
I, 
I, 
I. 


427 
1143 
1143 

939 
1143 
1173 
114Í- 
11Í4 
1144 
1144 
1145 
1145 
1 145 
1145 
1145 
1145 

403 
1174 
1145 
IMü 
1147 
1147 
1147 
1147 
1147 
1145 
1148 
1148 
1118 
1148 
1146 
1108 
1146 
1147 

366 
1117 
1147 
1147 
1147 
1148 
1148 
llí« 
1148 
1149 
1177 
1149 

312 
1022 

648 
1149 
1149 

383 

434 

556 
1022 

836 
1022 

917 
1044 


Gyapjúmivps 
Gyaponik 
Gyapont  .     . 
Gyaporít  .     . 
Gyaporod 
Gyaporodik  . 
Gyaporoszik 
Gyapot    .     . 
Gyapotfonál  . 
Gyapotgyolc.^ 
Gyapolköntós 
Gyapotlágy  szó 
Gyapotvászon 
Gyappod  . 
Gyaptyú  . 
Gyár    .     . 
Gyaránt    . 
Gyarapik  . 
Gyarapít  . 
Gyarapítás 
Gyarapító 
Gyarapodás 
Gyarapodik 
Gyaraposzik 
Gyarapultat 
Gyárat 
Gyargat    . 
Gyarlik    . 
Gyarlít     . 
Gyarló 
Gyarlódás 
Gyarlódik 
Gyarlog    . 
Gyarlón    . 
Gyarlóság 
Gyarlóságos 
Gyarlósít  . 
Gyarmada 
Gyarmat  . 
Gyarmatos 
Gyais  .    . 
Gyarsakodik 
Gyarsasság 
Gyarsoság 
Gyárt  .     . 
Gyártat    . 
Gyártatlan 
Gyártatlan  boc 
Gyártató  . 
Gyártó 
Gyártott  bocskor 
Gyártott  bör 
Gyász .    .     . 
Gyászhinló 
Gyászkopja  . 
Gyászkoporsó 
Gyászkönlös 
Gyászló    .     . 
Gyászló  fátyol 


kor 


gyAszol-gyíré. 


95 


Gyás/.ol    .     . 
Gyászolás 
Gyászolul 
Gyászol  kodik 
Gyászos    .     . 
Gyászruha    . 
GyatkorI  .     . 
Gyaur .     ,     . 
Gyáva      .     . 
Gye      .     .     . 
Gyég    . 
Gyegyetlen    . 
Gyehenna 
Gyejt  .     .     . 
Gyek    .     .     . 
Gyekén. gyekén 
Gyékényecske 
Gyékényes    . 
Gyékényez    . 
Gyékényfíí    . 
Gyékénykáka 
Gyékénykas . 
Gyékénykütél 
Gyékénysátorocska 
Gyéker.  gyekér 
Gyek  fű     .     . 
Gyékin     .     . 
Gyékolaj  .     . 
Gyei :  zeichei: 
Gyelel .     .     . 
Gyelkos   .     . 
Gyémánt  .     . 
Gyémántkő   . 
Gyémántos  . 
Gyémántos  gyfl 
Gyémelcs 
Gyemma .     . 
Gyemölcs 
Gyenerál  .     . 
Gyeng .     .     . 
Gyengbér 
Gyenge    .    . 
Gyenge  bél  . 
Gyengécske  . 
Gyengéd  .     . 
Gyengéded    . 
Gyengédeden 
Gyengéden   . 
Gyengédésséges 
Gyengéket    . 
Gyengélletés 
Gyengéltetö  . 
Gyengén  .     . 
Gyenge  répa 
Gyengeség    . 
Gyéngeséges 
Gyengeségű  . 
Gyenge  szívű 
Gyengít    .     . 


y,  gyékény 


1. 
1. 
I 

II. 
I. 
I. 


I. 
11. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 


1156 

Gyengül 

1. 1160 

1156 

Gyengülés 

1.1160 

1156 

Gyöngy 

I.  1184 

1156 

Gyentár 

I.  1146 

1156 

GyentiJl 

1.1160 

1-180 

Gycnyerkedik    .     .     .     . 

1.1186 

1135 

Gyenyerőség     .     .     .     . 

1. 1186 

1156 

Gyenyerttség     .     .     .     . 

1. 1186 

1156 

Gyöp,  gyep 

I.  1160 

485 

Gyepei 

1.1161 

28 

Gyepes 

1.  1161 

156 

Gyeplő 

1.1161 

1156 

Gyiiplőcske  .... 

1. 1162 

1199 

Gycplökötél  .... 

11.    427 

1167 

Gyeplős 

I.  1162 

1157 

Gyeplöszíj     .... 

111.    239 

1157 

Gyeplü 

1.1161 

1157 

Gyepő,  gyíípü  .     .     .     . 

I.  1160 

1157 

Gyepül 

I.  1161 

1022 

Gyér    .          .... 

I.  1162 

79 

Gyere 

II.        5 

134. 

Gyergya 

I.  1166 

427 

Gyergyánfa  .... 

1.1167 

1524 

Gyerkőce       .... 

1.1164 

1179 

Gyermecs      .... 

I.  1164 

1022 

Gyermijcske       .     .     . 

I.  1164 

1157 

Gyermek 

I.  1162 

1108 

Gyermekágy      .     .     . 

I.      26 

33 

Gyermekágyas  .     .     . 

I.      26 

1209 

Gyermekágyasság .     . 

I.      26 

1168 

Gyermékágybeli     .     . 

1.      26 

11Ó7 

Gyermekese       .     .     . 

I.  1164 

387 

Gyermékdajka  .     .     . 

I.    479 

1158 

Gyermekded,  gyermekde 

d     I.  1164 

1214 

Gyermekded  tulok     . 

.    111.    806 

1211 

Gyermekdid       .     .     . 

1.1164 

1158 

Gyermekecske  .     .     . 

1.1164 

1211 

Gyermekek  háza  . 

I.  1368 

107B 

Gyermekelvesztés  . 

.    III.  1Ü96 

1184 

Gyermekényi     .     .     . 

I.  1165 

1184 

Gyermekerdő    .     .     . 

I.    666 

1158 

Gyermekes  .... 

I.  1165 

201 

Gyermekes  ház     .     . 

.       I.  1368 

1159 

Gyermekéskedés    .     . 

.       I.  1165 

1159 

Gyermékeskedik    .     . 

I.  1165 

1159 

Gyermekeszű    .     .     . 

.       I.    708 

1159 

Gyermeketlen 

.       1. 1165 

1159 

Gyermekfejedelém 

I.    961 

1159 

Gyermékfi     .... 

I.    844 

1159 

Gyermeki      .... 

I.  1165 

1159 

Gyermekibb  .... 

I.  1166 

1159 

Gyermeki  természet  . 

.    III.    595 

1159 

Gyermekjáték    .     .     . 

.     II.      24 

1412 

Gyermekkor      .     .     . 

.     II.    356 

1160 

Gyermekló    .... 

.     II.    614 

1160 

Gyermek  mássá    .     . 

.     II.    700 

1160 

Gyermeknevelés    .     . 

.     II.    997 

265 

1     Gyerméknyomás    .     . 

.     11.  1UÓ5 

1160 

Gyermekoktató 

.     11.1105 

Gyermükölés     ....  II.  1 175 

Gyermekség 1.1166 

Gyermöksüvog  ....  II.  1627 

GyermeUszcretö     .     .     .  III.    224 

GyermC'kszoba  ....  III.    284 

Gyermekszülés ....  Hl.    352 

Gyermekszülő   ....  III.    354 

Gyermektaniló  ....  III.    427 

Cyermektarló    ....  III.    477 

Gyermektartó  hártyika  .  I.  1335 

Gyermektartó  lantorna  .  II.    522 

Gyermekié I.  1166 

Gyermektelen   ....  1.1165 

Gyermeklizcil    ....  111.    (i89 

Gyermök 1.1162 

Gyermökdid 1.1164 

Gyérö 1.1214 

Gyertya I.  1166 

Gyertyabél I.    201 

Gyertyagyújtás  ....  I.  1 195 

Gyertyagyújtáskor  I.  1 195 

Gyertyagyújtat.     .     .     .  1.1195 

Gyertyahamvvevő      .     .  III.  112 1 

■Gyertyahordozó     ...  I.  1489 

Gyertyái I.  1 167 

Gyertyái  lepke  ....  II.    583 

Gyertyamártó    ....  II.    695 

Gyertyánra    .     .     I.  738,  I.  1167 

Gyertyás I.  1167 

Gyertyás  tánc  ....  III.    423 

Gyerlyaszenlelő               .  III.    175 

Gyertyatartó     ....  III.    477 

Gyertyatarló  sz;'!!  .     .     .  III.      85 

Gyertyatorta      ....  III.    719 

Gyertyavilág     ....  111.1181 

Gyertyázás I.  1167 

Gyiisztál I.  1167 

Gyesztálás 1.  1167 

Gyiisztáldogáló  .     .     .     .  1.1167 

Gyesztáló I.  1167 

Gyeter 1.1188 

Gyéz 1.1190 

Gyicsér I.    502 

Gyihesít I.    547 

Gyík I.  1167 

Gyíkény 1.1157 

Gyíkos 1.1168 

Gyilkos 1. 1168 

Gyilkoskodik     ...  I.  1169 

Gyilkosság I.  1169 

Gyilkosságos     ....  I.  1169 

Gyilel I.  1209 

Gyilöl I.  1209 

Gyim-gyom I.  1173 

Gyimölcs 1.1211 

Gyipsz I.  1091 

Gyír 1.1162 

Gyíra I.  1091 

Gyíré        1.1214 


96 


GYÍRÖ-GYÖNYÖRŰSÉGTELEN. 


Gyírő  .    . 
Gyisznó    . 
Gyít     .    . 
Gyócs  .     . 
Gyógy  ej  tás 
Gyógét 
Gyógít .     . 
Gyógul 
Gyógyít    . 
Gyógyítás 
Gyógyítgat 
Gyógyithatallan 
Gyógyítható 
Gyógyító  . 
Gyógyító  eszköz 
Gyógyító  fű 
Gyógyító  ir 
Gyógyító  könyv 
Gyógyító  szer 
Gyógyul   .     . 
Gyógyulás    . 
Gyógyulallan 
Gyógyulatlanság 
Gyógyulhatatlan 
Gyógyulhatatlanny; 
Gyohon    .     . 
Gyójt  .     .     . 
Gyokorla .     . 
Gyokran  .     . 
Gyolcs      ,     . 
Gyolcsabrosz 
Gyolcscsináló 
Gyolcsing 
Gyolcskámzsa 
Gyolcsrokolya 
Gyolkos    , 
Gyolóbis  . 
Gyolyóbis 
Gyom  .     . 
Gyomlál  . 
Gyomlálás 
Gyomláló 
Gyomláló  kés 
Gyomláló  vas 
Gyomontat   . 


Gyomor   .     . 

Gyomordagadás 

Gyomorémelygetö 

Gyomorfájás 

Gyomorfájó  .     . 

Gyomorháborgás 

Gyomorkivánás 

Gyomorrágás 

Gyomorsérés 

Gyomos    .     . 

Gyomros  .    . 

Gyomroskodás 

Gyomroskodik 

Gyomroz  .     . 


:dy 


1169,  II. 
11G9,  11. 
I. 


11. 

III. 

I. 


I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

II. 

III. 

I. 

I. 

I. 

I. 


1214 

509 

1199 

1172 

lltí9 

1169 

49 

49 

1169 

1170 

1170 

1171 

1171 

1171 

716 

1022 

1605 

406 

195 

1171 

1172 

1172 

1172 

1172 

1019 

1175 

1194 

1138 

1139 

1172 

6 

434 

1589 

93 

1449 

1168 

1092 

1092 

1173 

1173 

1174 

1174 

247 

1023 

1175 

1174 

477 

632 

751 

753 

1227 

320 

1352 

1545 

1174 

1175 

1175 

1175 

1175 


Gyónás I.  1176 

Gyónat I.  1176 

Gyónatlan I.  1177 

Gyónik 1.1175 

Gyontár 1. 1146 

Gyóntás 1.1177 

Gyóntat 1.1177 

Gyóntatás     .         ...  1. 1177 

Gyóntató 1.1177 

Gyóntató  atya  ....  I.    137 

Gyóntó 1.1177 

Gyóntó  atya      ....  I.    137 

Gyónton-gyónik     ...  I.  1175 

Gyóntó  pap II.  1226 

Gyopár 1.1177 

Gyopárfíí I.  1022 

Gyopor I.  1 152 

Gyorapodik I.  1151 

Gyorcia 1.1166 

Gyorkja 1.1166 

Gyoropodik 1. 1151 

Gyors 1.1177 

Gyorsabhacska .     .     .     .  1.1178 

Gyorsacska I.  1178 

Gyorsalkodás    .     .     .     .  I.  1178 

Gyorsalkodik     ....  I.  1178 

Gyorsalkodtat  ....  1. 1178 

Gyorsan 1.1178 

Gyorsas I.  1179 

Gyorsaság I.  1179 

Gyorsaságos      ....  I.  1179 

Gyorsaságosan  ....  1. 1179 

Gyors  elméjű    ....  I.    612 

Gyors  inas I.  1579 

Gyors  írás I.  1601 

Gyorsít 1.1179 

Gyors  lábú II.    498 

Gyors  ló II.    614 

Gyorsogat I.  1179 

Gyorsogatás      ....  I.  1179 

Gyorsoság 1.1179 

Gyorsság 1. 1179 

Gyorszolkodik  ....  1.1178 

Gyertya I.  1166 

Gyót 1, 1194 

Gyovon I.  1175 

Gyö U.      54 

Gyöhösség I.    550 

Gyöhöszik I.   547 

Győjt 1.1199 

Gyiikent 1.1179 

Gyökény 1.  1157 

Gyökér 1.1179 

Gyökérásó  kapa    ...  11.    105 

Gyökerecske     ....  1. 1182 

Gyökeres 1.1182 

Gyökeresedik    .    .     .     .  I.  1183 

Gyökeresképpen     .     .     .  I.  1183 

Gyökerezet I.  1183 


Gyökerezik   . 
Gyökereztet . 
Gyökereztetés 
Gyökkent 
Gyökör     .     . 
Gyöl    .    .     . 
Gyölél .     .     . 
Gyölhödség  . 
Gyölhözés    . 
Gyölöl      .     . 
Gyömbér .     . 
Gyömbéies  . 
Gyömbéres  sá: 
Gyömelcs 
Gyömöcköl  . 
Gyömó'cs .     . 
Gyömöszöl    . 
Gyönetség     . 
Gyöng      .     . 
Gyönge    .     . 
Gyöngefejfí   . 
Gyöngy    .     . 
Gyöngyanya 
Gyöngyáros  . 
Gyöngycsepp 
Gyöngyellik  . 
Gyöngyfíiző' . 
Gyöngyház   . 
Gyöngy házas 
Gyöngyi   .     . 
Gyöngymadár 
Gyöngy  öcske 
Gyöngyöllik  . 
Gyöngyös     . 
Gyöngyöz 
Gyöngyözés  . 
Gyöngyrosta 
Gyöngyszem 
Gyöngytermó' 
Gyöngytermó'  csiga 
Gyöngyvér    . 
Gyöngyvirág 
Gyöngyvirágolaj 
Gyön  .    .     . 
Gyönyörködés 
Gyonyörködet 
Gyönyörködetes 
Gyönyörködik 
Gyönyörködtet  . 
Gyönyörködtetés 
Gyönyörködtető 
Gyönyörűség ,     gyönyt 

rösség 
Gyönyörű 
Gyönyörűség 
Gyönyörűségecske 
Gyönyörűséges 
Gyönyörűségesen 
Gyönyörüségtelen 


GYÖNYÖRŰSÉGTELENSÉG-GYÜMÖLCSSZÉR. 


97 


Gyönyörűségtelenség      .  I.  1188 

Gyönyörűségtelenül  .     .  I.  1188 

Gyönyörűségűzés  .    .    .  III.    917 

Gyönyürűség    ....  1. 1186 

Gyöp 1. 1160 

Gyöplö 1.1161 

Gyöplyű I.  1161 

Gyöpös 1. 1161 

Gyöpü 1.1160 

Györjed 1.1085 

Györtya 1. 1166 

Györtyán 1.1167 

Gyösz 1. 1190 

Gyöt 1.1199 

Gyöter 1.1188 

Gyötör 1.1188 

Gyötbrdögel      ....  1.1189 

Gyötörhetetlen  ....  1. 1189 

Gyötredelem     ....  I.  1189 

Gyötrelem 1. 1189 

Gyötrelmes 1. 1189 

Gyötrés 1.1189 

Gyötret 1.1189 

Gyötretés I.  1189 

GyötreUen 1.1189 

Gyötrő 1.1189 

Gyötrődés 1.1190 

Gyötrődik 1.1189 

Gyöttrelm 1.1189 

Gyöttrem 1. 1189 

Győz 1.1190 

Győzedelem      ....  1.1191 

Győzedelmes    ....  1. 1192 

Győzedelmesen     ...  1. 1192 

Győzédelmesít  ....  I.  1192 

Győzedelmeskedik     .     .  I.  1192 

Győzedelmes  pompa      .  II.  1310 

Gyözedelmesség    ...  1. 1192 

Győzedelmi I.  1192 

Győzedelmi  kapu       .    .  II.    116 

Győzelem I.  1192 

Győzés I  1192 

Győzetlen 1. 1193 

Győzhetetlen     ....  1,1193 

Győzhetetlenség     ...  1. 1193 

Gyözhetetlenséges      .     .  1. 1 193 

Győzhetetlenül .    .    .     .  1.1193 

Győzhető      .....  1.1193 

Gyözködés I.  1193 

Győzködik 1.1193 

Győzködő 1.1193 

Győzködő  hely      ...  I.  1394 

Győző 1.1193 

Gyó'zödelem 1. 1191 

Győzödelöm 1.1191 

Győztön-győz    ....  1. 1191 

Gyuh II.     64 

Gyújt 1.1194 

Gyújtakozás      ....  1. 1195 

M.    NTELVTÖKT.    SZÓTÁK. 


Gyújtás 1. 1195 

Gyújtó 1.1195 

Gyújtogat 1, 1195 

Gyújtogatás 1. 1196 

Gyiijtogató 1. 1196 

Gyújtokány I.  1196 

Gyújtokvány     ....  1.1196 

Gyújtokványhideg.     .     .  1.  1427 

Gyújtó  lyuk II.   639 

Gyújtomány      ....  1. 1196 

Gyújtovány 1. 1196 

Gyújtoványhideg  ...  I.  1427 

Gyújtoványhideglelés     .  II.    567 

Gyújtozás I.  1196 

Gyújtozik 1.1196 

Gyük :  verstecken     .     .  I.   540 

Gyük  :  stecken  ....  I.  1133 

Gyúl 1.1196 

Gyúlad 1.1197 

Gyúladalom 1.1197 

Gyúladás 1.1197 

Gyúladékony     ....  1.1198 

Gyúladó 1.1198 

Gyúladó  hideglelés    .     .  11.    567 

Gyúladoz 1.1198 

Gyúladozás 1. 1198 

Gyúlás 1.1198 

Gyúlaszt 1. 1198 

Gyúlasztás 1. 1198 

Gyúlasztgat 1.1198 

Gyúlasztó  betegség    .     .  I.    224 

Gyúlasztó  hideglelés      .  II.    567 

Gyi'illad 1.1197 

Gyún 1. 1175 

Gyúr 1.1198 

Gyúratott 1. 1199 

Gyúró 1.1199 

Gyúrogat H199 

Gyúrott 1.1199 

Gyút :  anzünden   ...  1. 1194 

Gyut :  ankommen      .     .  II.      65 

Gyuvontató 1. 1175 

Gyűjt 1.1199 

Gyűjtekez 1.1201 

Gyűjtekezik 1.1201 

Gyűjtemény 1. 1201 

Gyűjtés 1.1201 

Gyűjtevény 1. 1202 

Gyűjtő 1.1202 

Gyűjtöget 1.1220 

Gyűjtön-gyűjt   ....  1. 1200 

Gyűjtözik 1.1202 

Gyűjtözés 1.1203 

Gyükér 1.1179 

Gyűl 1. 1203 

Gyülekez,  gyülekezik     .  1. 1205 

Gyülekezés 1. 1206 

Gyülekezet 1.1206 

Gyülekezet  sátora      .    .  II.  1524 


Gyülekező  hely 
Gyülemény  . 
Gyüleményes 
Gyülep     .    . 
Gyűlés     .    . 
Gyűlésecske 
Gyüléshely   . 
Gyűléslevél  . 
Gyülevész     . 
Gyülevésznép 
Gyűlezet  .    . 
Gyülhödtség 
Gyülhözés     . 
Gyülhözség  . 
Gyűlő .    .    . 
Gyűlöl      .    . 
Gyülölés  .     . 
Gyűlölet  .    . 
Gyűlöletes    . 
Gyűlölködés . 
Gyűlölködik 
Gyülölközik  . 
Gyűlölő    .    . 
Gyűlölség 
Gyűlölséges  . 
Gyűlöltetés  . 
Gyűlős     .    . 
Gyűlt  .    .     . 
Gyűltet     .     . 
Gyűltön-gyűl 
Gyűlvész .     . 
Gyümölcs     . 
Gyümölcsáros 
Gyümölcsénes 
Gyűmölcsény 
Gyümölcsetlen 
Gyümölcsfa  . 
Gyümölcsfogó  csésze 
Gyűmölcsház 
Gyümölcshozó 
Gyümölcsi    . 
Gyümölcsíny 
Gyűmölcskamar 
Gyümölcske 
Gyümölcskert 
Gyümölcsoltó 
Gyümölcsoltó  boldogasz- 

szony  . 
Gyümölcsös 
Gyümölcsös  kas  . 
Gyümölcsös  kert  . 
Gyűmölcsösség .  . 
Gyümölcsötlen .  . 
Gyümölcsözik  .  . 
Gyűmölcsözés  .  . 
Gyűmölcsözet  .  . 
Gyümölcsöző  .  . 
Gyümölcsöztet  .  . 
Gyümölcsszer   .     . 


borostyán 


I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

II. 

I. 
II. 

I. 

I. 
548, 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 
U. 
II. 


I. 

I. 

II. 

II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

III. 

XIU 


1394 
1207 
1207 
1210 
1207 
1207 
1394 

600 
1207 

966 
1208 
1208 
1208 
1208 
1208 
1209 
1209 
1209 
1209 
1209 
1209 
1209 
1209 
1210 
1210 
1210 
1210 
1199 
1208 
1204 
1207 
1211 

106 
1212 
1212 

292 

737 

418 
1368 
1503 
1212 
1212 
91 
1212 

245 
1117 

130 
1212 

1.34 

245 
1213 
1213 
1213 
1213 
1213 
1213 
1213 

195 


98 


GYÜMÖLCSTÁL -HADI  KASZA. 


Gyümölcstál 

.    .    III.   390 

Gyümölcstárs    . 

.     .111.    451 

Gyümölcstartó  . 

.     .     .    III.    477 

Gyümölcstartó  há: 

:     .     .    IIL    477 

Gyümölcstartó  be 

y   .     .    III.    477 

Gyümölcstartó  kar 

nara  .    III.    477 

Gyümölcstelen  . 

.     .       I.  1213 

Gyümölcstelenség 

.     .       I.  1213 

Gyümölcstermő 

.     .111.    598 

Gyüng     .    .    . 

.     .       I.  1184 

Gyünge    .    .    . 

.     .       1.1158 

Gyünyörkedik  . 

.     .       1.1186 

Gvüp  .... 

.     .       I.  1160 

Gyűr   .... 

.     .       I  1214 

Gyüré.     .    .    . 

.     .       I.12U 

Gyűrő I.  1214 

Gyűrű  :  ring     ....  I,  1214 

Gyűrű:  kornelkirscbbaum  1.  1216 

Gyűrűcsináló     ....  I.    4.34 

Gyürűcske I.  1215 

Gyűrűfa I.    737 

Gyűrű  fészek    ....  I.    837 

Gyűrűmag II.    651 

Gyürűmives II.    908 

Gyürűöklelés    ....  II.  1169 

Gyűrűöklelet     ....  11.1170 
Gyűrűs:  mit  einem  ringé 

versében I.  1215 

Gyűrűs:  hartriegel     .     .  1.  1216 

Gyűrűsújj III.    852 


Gyűrűtartó  ládácska 

Gyűrűtok 

Gyűrűváltás 

Gyürűvessző 

Gyűrűvirág 

Gyűrűz     . 

Gyüszö     . 

Gyüszű    . 

Gyüszűfü 

Gyűszűnyi 

Gyűszűvirág 

Gyüt    .     , 

Gyütrüdik 

Gyüvő  fű 

Gyűz    .    . 


1216. 


H. 


Ha,  há  :  wenn  . 

I.  1217 

Ha :  sondern     .     .     . 

I.  1222 

Ha:  fragelaut   .     .     . 

I.  1222 

Ha,  há :  monat     .     . 

I.  1462 

Hab,  báb    .      ... 

1.1222 

Habahurgya,  habahurja 

I.  1382 

Habahurgyálkodás     . 

I,  1.382 

Hababurgyaság     .     . 

I.  1382 

Habar 

I.  1224 

Habarcos .     . 

I.  1224 

Habarcs   .     . 

I.  1224 

Habarcsos     . 

I.  1224 

Habarék  .     . 

I.  1224 

Habarít     .     . 

I.  1224 

Habarnica 

1. 1224 

Habarnicahal 

I.  1274 

Habart     .    . 

I.  1224 

Habarú    .     . 

I.  1228 

Habda      .     . 

I.  1224 

Habocska 

I.  1223 

Habog      .     . 

1.  1225 

Habokádó     . 

11.  1106 

Habókol  .     . 

I.  1223 

Habol  .     .    . 

I.  1223 

Háborán  .     . 

I.  1228 

Háborgás 

1.1227 

Háborgat .     . 

I.  1227 

Háborgatás  . 

I.  1227 

Háborgató     . 

I.  1228 

Háborgó  .     . 

I.  1227 

Háborgó  szél 

III.    140 

Háborít    .     , 

I,  1225 

Háborítatlan 

I.  1225 

Háboríthatatlan 

I.  1225 

Háborító  .     . 

I.  1225 

Háborkodás  . 

.       I.  1226 

Háborkodik  , 

I.  1226 

Háboró     .     . 

I.  1228 

Háborodás    . 

.       1.  1227 

Háborodásocska 
Háborodatlan 
Háborodik 
Háborodott   . 
Háborog  .     . 
Háboroszik   . 
Háborság 
Háború,    .     . 
Háborúi   .     . 
Háborulás     . 
Háborulat     . 
Háborulatlan 
Háborús   .     . 
Háborúság    . 
Háborúságos 
Háborúszérzés 
Habos       .     . 
Habos  ruha 
Habosság 
Habos  serleg 
Habos  szín   . 
Habos  tafota 
Haboz      .     . 
Habozás  .     . 
Haboz-hibez 
Habozó    .     . 
Habozott  .     . 
Haboztat 
Habpipa  .    . 
Hab  rontó 
Habuckol 
Háburú     .     . 
Habzás     .     . 
Habzó       .     . 
Habzós     .     . 
Hacoka    .     . 
Hacsér     .    . 
Hacséros  .     . 
Hacsír      .     . 

I.  1227 
I.  1227 
I.  1226 
I.  1227 

1. 1227 
I.  1226 

1. 1228 
I.  1228 
I.  1230 
I.  1230 
I.  1230 
I.  1230 
I.  1229 
I.  1229 
I.  1230 

III.  207 
I.  1223 

II.  1480 
1. 1223 

II.  1557 
III.  248 
III.  370 
1. 1223 
I.  1228 
I.  1223 
1  1223 
I.  1224 
I.  1224 

11.  1289 

II.  1458 
I.  1224 
I.  1228 
I.  1223 
I.  1223 
I.  1224 
I.  1230 
1.  1230 
I.  1230 
I.  1230 

Had,  hád :  kriegsvolk 
Had :  lassen 
Had,  liád  :  láss 
Hadakgyőző 
Hadakozás    .     . 
Hadakozás  szérűje 
Hadakozik    .    . 
Hadakoztál  .    . 
Hadakozható     . 
Hadakozó     .     . 
Hadakozó  gálya 
Hadakozó  szekér   . 
Hadakozók  csillaga 
Hadállás  .    .    . 
Hadapás       .     . 
Hadar       .     .     . 
Hadari      .     .     . 
Hadaró  csép 
Hadaró  fa     .     . 
Hadas       .     .     . 
Hadász,  hadáz . 
Hadaz      .    .    . 
Hadbéli    .     .     . 
Hadbeli  társaság 
Hadd  .... 
Haddel-hadd      . 
Hadróltámasztó 
Hadgyűjtés   .     . 
Hadi    .... 
Hadi  biró     .    . 
Hadi  bot.     .     . 
Hadi  ember 
Hadi  fejedelöm 
Hadi  fenyíték   . 
Hadi  gondviselő 
Hadi  hajó     .     . 
Hadi  isten    .     , 
Hadi  káplán 
Hadi  kasza  .    . 


HADI  KÉSZÜLET— HAJKÖTÖ. 


99 


készület 
készülő 
kürt  . 
labda  . 
nép 

okosság 
sereg  . 
szék 

szerszám 
törvény 
vezér   . 
vezérség 


íadi 

íadi 

iadi 

íadi 

íadi 

íadi 

íadi 

íadi 

íadi 

íadi 

íadi 

íadi 

Hadjárat  . 

íadnagy 

íadnagyság 

Hadnagyság  alj 

Hadnép 

Hadokoskodik  ? 

Hadonáz  . 

Hadser 

Hadszerzés 

Hadtámasztás 

Hadtartás 

Hadtartó  . 

Hadtudó  . 

Hadút 

Hadverö   . 

Hadvezér 

Hadvezérlő 

Hadriselés 

Hadviselő 

Hadvítta  hely 

Hág      .     . 

Háfrás  .     . 

Hágát  .     . 

Hágcsó 

Hágdos 

Hágható  . 

Hágó  .    . 

Hágós  .     . 

Hágsó  .     . 

Hágsószökö 

Hágtat 

Hagy.  hagy 

Hagyap    . 

Hagyapál 

Hagyapálás 

Hagyapás 

Hagyás    . 

Hagyat :  einstellen 

Hagyat :  befehl 

Hagyatlan 

Hagyit 

Hagyitó  fa 

Hagyján   . 

Hagyjárjon 

Hagyma   . 

HagNtnafö 

Hagymán 


lassen 


263 

264 
490 
528 
966 


n.  1103 
II.  1550 
III.  126 
III.  64 
III.  769 
m.  1161 

m.  1161 

II.   17 


II. 

U. 

I. 

II. 


917 

918 

45 

966 

I.  1233 

I.  1233 

I.  1230 

III.  207 


III. 
UI. 

ni. 

III. 

ni. 
III. 


413 
473 

477 

794 

870 

1069 


III.  1161 

ni  1162 

III.  1201 

m.  1204 

I.  1394 

1. 1233 

1. 1235 

1. 1235 

1. 1235 

1. 1235 

1. 1235 

1. 1235 

I.  1236 

I.  1235 

III.  327 

I.  1236 

I.  1236 

I.  12-íö 
I.  1245 
I.  1245 
I.  1245 
I.  1243 
I.  1243 
I.  1244 
1. 1244 
I.  1253 
I.  737 

U.   18 

II.  18 
I.  1246 
I  958 
1. 1247 


Hagymáncs 1. 1247 

Hagymás 1. 1247 

Ilagymász I.  1247 

Hagymáz I.  1247 

Hagymázat I.  1247 

Hagymázbeteg  ....  1.    223 

Hagymázbetegség  ...  I.    224 

Hagymázi I  1247 

Hagymázmérő  ....  II.    775 

Hagymázos 1. 1247 

Hagymázoskodik  ...  1. 1247 

Hagymázszeplö      .    .     .  III.    189 

Hagyó I.  1244 

Hagyogat I.  1244 

Hagyomány           ...  I.  1244 

Hagyomány  levél  ...  II.   600 

Hagyomás 1.  1245 

Hagyott 1.1245 

Hagyott  nap     ....  II.    926 

Hagyt I.  1244 

Haha I.  1247 

Hahaha 1.1222 

Hahogy 1.1469 

Hahol 1.1472 

Hahota 1.1247 

Hahotál 1.1248 

Hahotálás     1.1248 

Hahotás 1.1248 

Hahotávalvaló  nevetés  .  II.    977 

Hahotáz 1.1248 

Hái-bái 1.1222 

Haj :  haar I.  1248 

Haj :  ach 1. 1248 

Haj  :  rinde 1. 1387 

Haj :  hausdach      ...  I.  1389 

Háj 1.1250 

Haja 1.1248 

Hajacska       1.1250 

Hajadon 1. 1251 

Hajadonka    .     .     ..    ..    .  I.  1251 

Hajadon  leány  ....  II.    552 

Hajadonság I.  1251 

Haja-huja 1. 1511 

Hajahujál 1. 1511 

Hajahujálgat 1.1511 

Hajahujálgatás       ...  I.  1511 

Hajalatlan 1.1389 

Hajas 1. 1250 

Hájas I.  1251 

Hajasit     I.  1250 

Hajasocska 1. 1250 

Hajasodik     1.1250 

Hajasul 1.1250 

Hajatlan I.  1250 

Hajallanság .     .  1. 1250 

Hajaz 1. 1390 

Hajaz  .     . I.  1251 

Hájazás 1. 1251 

Hájazat 1.1390 


Hajbontó  fésű 

Hajda  .    . 

Hajdan 

Hajdanában 

Hajdani    . 

Hajdaniság 

Hajdant    . 

Hajdantan 

Hajdéna  . 

Hajdénom 

Hajdi   .     . 

Hajdina    . 

Hajdó  .     . 

Hajdogál  . 

Hajdon :  nicht  bedeckt 

Hajdon :  einmal 

Hájdont   .     . 

Hajdú  .     .     . 

Hajdúi      .     . 

Hajdúkapitány 

Hajdúkáposzta 

Hajdúkatona 

Hajdúkecse 

Hajdúkopja 

Hajdúság 

Hajdútánc 

Hajdútáncos 

Hajdúváros 

Hajdúvárosi 

Hajfodorítás 

Hajfodorító 

Hajfodorító 

Haj  fonadék 

Haj  fonál  . 

Hajfonás  . 

Hajfonat  . 

Haj  fonó    . 

Hajfölcsináló 

Hajfű   .     . 

Hajfürt     .. 

Hajgál      . 

Hajgat 

Hajhász    . 

Hajhullás  . 

Haj  húzás  . 

Hajigál     .. 

Hajigálás  . 

Hajigálódik 

Hajint 

Hajít    .     . 

Hajítás     . 

Hajításn^T 

Hajító 

Hajító  feg7\'er 

Hajító  gerely 

Hajító  pálca 

Hajjahujálkodik 

Hajkoronka 

Haj  kötő    . 


I.  836 

1. 1248 

1. 1251 

.   I.  1251 

I.  1251 

.   I.  1251 

1. 1251 

I.  1252 

1.1252 

1. 1252 

I.  1248 

I.  1252 

I.  1252 

I.  1265 

I.  1251 

I.  1251 

I.  1251 

I.  1252 

.   I.  1252 

.  II.  109 

.  11.  113 

.  II.  139 

.  n.  143 

.  n.  351 

1. 1252 

.  III.  423 

.  III.  423 

.  III.  1013 

.  ni.  1013 

.   I.  862 

I.  862 

.  ni.  1023 

I.  917 

I.  917 

I.  918 

I.  918 

I.  918 

I.  432 

I.  1022 

I.  1045 

.   I.  1254 

.   I.  1248 

I.  1252 

1. 1513 

.   I.  1525 

.   I.  1254 

1. 1254 

I.  1254 

I.  1252 

I.  1253 

.   I.  1253 

I.  1253 

1. 1254 

.   I.  783 

.   1. 1082 

.  n.  1218 

I.  1511 

.  n.  370 

.  11.    434 

XIII* 


100 


HAJLAD-HALÁLOS  BŰN. 


Hajiad 1. 1260 

Hajladoz 1. 1260 

Hajladozás 1. 1260 

Hajlag 1.1261 

Hajlak 1.1254 

Hajlakocska I.  1255 

Hajlaktartó 111.    477 

Hajlandó 1.1260 

Hajlandóság      ....  I.  1260 

Hajlangó 1.1261 

Hajlás I.  1260 

Hajlat I.  1260 

Hajlatlan 1.1261 

Hajlécska 1.1255 

Hajlék 1.1254 

Hajlékocska       ....  1.  1255 

Hajlékony 1.1261 

Hajlik II.    64Ű 

Hajló 1.1261 

Hajló  csemete  ....  I.   402 

Hajlodoz 1. 1260 

Hajlog 1.1261 

Hajlogál I.  1261 

Hajlok 1. 1254 

Hajlokocska 1. 1255 

Hajlong I.  1261 

Hajlóság I.  1261 

Hajlott 1.1261 

Hajmás I.  1246 

Hajmoly II.    858 

Hajnal I.  1255 

Hajnalcsillag     ....  I.    426 

Hajnalhasadás  ....  I.  1339 

Hajnali 1. 1255 

Hajnali  csillag  ....  I.   426 

Hajnalidö I.  1540 

Hajnallik 1.1255 

Hajnalszín III.    249 

Hajnevelü  fü     .    1.  1022.,  II.   998 

Hajnyomtató     ....  II.  1062 

Hajó 1. 1255 

Hajóállás I.      74 

Hajóálló  part    ....  II.  1240 

Hajóbér I.    211 

Hajó  bíró I.    236 

Hajócsa I.  1257 

Hajócsat I.    387 

Hajócsiga I.    421 

Hajócsináló I.   434 

Hajócska 1. 1257 

Hajóderék I.    496 

Hajódzik I.  1257 

Hajófenék I.    816 

Hajói I.  1257 

Hajói  had I.  1231 

Hajókázás I.  1257 

Hajókázható     ....  1.1257 

Hajókázik I.  1257 

Hajókorinányos      ...  II.    367 


Hajókötél 
Hajókötélvonó 
Hajol,  hajói 
Hajó  lapátja 
Hajólapátvonó 
Hajoldogál    . 
Hajolhatatlan 
Hajolton-hajol 
Hajón  járás  . 
Hajóoldal 
Hajó  orra 
Hajós  .     .     . 
Hajós  csiga 
Hajós  ember 
Hajósereg 
Hajós  gazda 
Hajósi       .     . 
Hajós  kapitány 
Hajós  legény 
Hajós  malom 
Hajós  mester 
Hajós  mesterség 
Hajós  szekér 
Hajós  tábor  . 
Hajós  tolvaj 
Hajós  úr .    . 
Hajószál  .     . 
Hajótartó  hely 
Hajótartóztató 
Hajótörés 
Hajótörésben 
Hajótörö  .     . 
Hajóveszédelem 
Hajóviselő     . 
Hajóvonó 
Hajóz  .     .     . 
Hajózás    .     . 
Hajózkál  .     . 
Hajózó  gazda 
Hajsz  .     .     . 
Hajszál     .    . 
Hajszálfeszegető 
Hajszálhasogató 
Hajszín     .     . 
Hajszogat     . 
Hajt :  werfen 
Hajt :  biegen 
Hajtás      .     . 
Hajtat .     .     . 
Hajthatatlan 
Hajtható  .     . 
Hajtmány     . 
Hajló  :  werfend 
Hajtó  :  treiber 
Hajtó  dárda 
Hajtó  fa  .    . 
Hajtogat  .     . 
Hajtogatás    . 
Hajtóka    .    . 


II.  427 
Hl.  1247 

1. 1258 
II.  625 

Hl.  1247 
1.  1261 
1. 1261 

1. 1259 
II.  16 
U.  1113 
n. 1137 

1. 1257 
I.  421 
I.  627 

H.  1550 
1. 1071 
I.  1257 

U.  109 


n. 

H. 
II. 
II. 

m. 

III. 
III. 
III. 
Hl. 
III. 
UI. 

m. 

ni. 

Hl. 
UI. 


559 

675 
788 
794 
132 
368 
705 
861 
43 
477 
489 
763 
754 
766 
1088 


ID. 1204 
III.  1247 
I.  1257 
1. 1258 
1. 1258 
1. 1071 

1. 1266 
UI.  43 

I.  839 
1. 1341 
ni.  248 
I.  1267 
1. 1253 
1. 1261 
I.  1265 
1. 1265 
1. 1265 
1. 1265 

1. 1267 
I.  1253 

1. 1265 
I.  484 
I.  737 

1. 1266 
1. 126G 
1. 1266 


Hajtó  ostor II.  1145 

Hajtott 1. 1266 

Hajtott  gyolcs  ....  1.1172 

Hajtű Hl.    815 

Hajul I.  1258 

Hajválaszték      ....  Hl.    990 

Hajválasztó III.    990 

Hajválasztó  fésű   ...  I.    836 

Hajv^selö III.  1204 

Hakkal 1.1283 

Hákog 1.1267 

Hákogás 1.1267 

Hákogható 1.1267 

Hákogó I.  1267 

Háksó 1.1235 

Hal,  hál :  sterben      .     .  I.  1267 

Hal :  fisch 1. 1273 

Hál :  schlafen  ....  1. 1276 

Hál :  hören 1. 1284 

Hala,  hála,  hála :  tod    .  I.  1269 

Hála  :  dank 1. 1277 

Hálaadás I.      14 

Hálaadatlan      ....  I.      14 

Hálaadó I.      15 

Hálaadó  áldozat   ...  I.     57 

Hálaadóság   .         ...  I.      15 

Hálaadóvolta     ....  III.    964 

Halabárd I.      53 

Halaburda 1.1279 

Halacska 1. 1275 

Halad I.  1279 

Háládatlan,  háládatlan  .  I.      14 

Háladatlanság  ....  1.      14 

Háládatos I.      14 

Haladó,  háládó     ...  I.      16 

Haladék 1.1281 

Haladéklevél     ....  II.    600 

Haladékoz 1. 1281 

Haladoz 1.1281 

Haladozás 1.1282 

Haladság I.  1282 

Halál I.  1269 

Hálál I.  1278 

Halálas 1.1270 

Hálálás 1.1278 

Halálát I.  1278 

Hálálatlan 1.1278 

Hálálatlanság    ....  I.  1278 

Hálálatos 1. 1278 

Hálálatosság     ....  1.1278 

Hálálatosségü    ....  1.1279 

Halálház 1.1368 

Halál  háza I.  1368 

Halálhozó I.  1503 

Haláli      I.  127U 

Haláli  harc I.  1327 

Hálálkodik 1.  1279 

Halálos I  1270 

Halálos  bOn      .    .    .    .  I.   332 


HALÁLOSlT-HALTARTÓ. 


101 


Halálosit  .     . 
Halálosítás   . 
Halálosképpen 
Halálosság    . 
Halálos  seb  . 
Halálozik 
Halálravaló  vers 
Halálszenvedés . 
Halálszerzö  . 
Halálszin .     . 
Haláltalan 
Haláltalanság 
Halálus    .     . 
Halandó  .     . 
Halandóság  . 
Halandóvolta 
Haláros    .     . 
Halas  .     .     . 
Hálás  .     .     . 
Hálás  .     .     . 
Halas  tavi 
Halas  tó  .    . 

Halas  víz 

Halász  :  fischen 

Halász  :  fischer 

Halászás  .    . 

Halászat  .     . 

Halászcsolnak 

Halászgat 

Halászhajó    . 

Halászháló    . 

Halászhorog 

Halászi     .     . 

Halászmesterség 

Halászó    .     . 

Halászó  béka 

Halászó  hajó 

Halászó  hajócska . 

Halászó  háló 

Halászó  sas  . 

Halászó  tanya 

Halászó  víz  . 

Halászpolgár 

Halaszt     .     . 

Halasztás 

Halásztat .     . 

Halásztatás  . 

Halasztódik  . 

Halasztó  levél 

Hálát  .     .    . 

Hálátlan  .     . 

Halatt .     .    . 

Halavány 

Halcionmadár 

Halcsont  .     . 

Halenyv  .     . 

Halevö     .     . 

Halévö  nap  . 

Halfarkú  .     . 


1. 1270 
I.  1271 
1.1271 
1.  1271 

II.  1529 
I.  1271 

Hl.  1080 

III.    180 

m.    210 

III.    2-Í9 

1.  1271 

I.  1271 

I.  1270 

1.1271 

1.1271 

III.    964 

I.    106 

I.  1275 

I.  1271 

1. 1277 

m.    691 

m.   691 

in.  1226 

I.  1275 

I.  1276 

I.  1276 

1. 1276 

I.  447 
1. 1276 
I.  1256 
1. 1291 
I.  1491 
I.  1276 

n.    794 

I.  1276 
I.    196 

I.  1256 
1. 1257 
1. 1291 

II.  1521 

III.  433 
III.  1226 

II.  1308 
1. 1282 
1. 1282 
1. 1276 
I.  1276 
I.  1282 

II.  600 
I.  1277 
I.  1279 
1. 1272 
1. 1293 

U.  648 


451 
649 
715 
926 
771 


lassen 


I     Halfogás  .     . 
Hal  fogó    .     . 
Halfogó  háló 
Halfogó  kosár 
Halfözó'  bogrács 
Halhatatlan 
Halhatatlanság 
Halhéj.    .     . 
Halhéjas  .     . 
Halhéjú  páncél 
Halhód     .     . 
Halhódtök    . 
Halikra     .     . 
Halk    .     .     . 
Halkal.     .     . 
Halkkal    .     . 
HalkopoUyú  . 
Halkufár  .     . 
Halkva     .     . 
Hall :  fisch    . 
Hall :  hören . 
Hallá  .     .     . 
Haliad      .    . 
Hallás .    .     . 
Hallaszt    .     . 
Hallat :  gehör 
Hallat :  hören 
Hallatik    . 
Hallatlan 
Hallatlanság 
Hallatos  . 
Hallattatik 
Halié    .     . 
Hallga      . 
Hallgat     . 
Hallgatás 
Hallgató  . 
Hallgató  hely 
Hallgatóság 
Hallgatózik 
Hallgattat 
Hallhadsza 
Hallhatatlan 
Hallhatatlanság 
Hallik  .     .     . 
Halló :  rabé  . 
Halló  :  hörer 
Hallogat  .     . 
Halló  ín  .     . 
Hallomás 
Hallomatos  . 
Hallott :  gestorben 
Hallott :  gehört 
Halm  .     . 
Halmaszlag 
Halmocs  . 
Halmocska 
Halmos    . 
Halmoz    . 


I.  873 
I.  876 
I.  1291 

II.  374 
I.  263 
1. 1272 
1. 1272 
1. 1388 
1. 1388 

II.  1224 
1. 1464 
III.  734 
].  1563 
1. 1283 
1. 1283 
I.  1283 
352 
464 


II. 
II. 
1. 1283 


1. 1273 
1. 1284 
1. 1277 
1. 1279 
I.  1285 
I.  1282 
1. 1286 
I.  1286 
1. 1286 
1. 1286 

I.  1287 
1. 1286 

1. 1286 

II.  549 

1. 1287 
I.  1287 
I.  1288 
1. 1289 


1. 1394 
I.  1289 


1. 1289 


I.  1289 

I.  1289 

1. 1289 

1. 1289 

I.  1285 

1. 1476 

I.  1289 

1.  1290 

I.  1577 

I.  1290 

I.  1290 

1.  1267 

I.  1290 

1. 1293 

707 

1293 

1293 

1293 


1. 1293 


Haló 

Háló:  der  iibernachtet 

Háló:  netz    . 

Háló  ágy .     . 

Hálócsináló  . 

Hálócska .    . 

Háló  főkötő. 

Halogat :  nach  einander 

sterben 
Halogat :  zögern 
Halogatás 
Halogató  .     . 
Háló  ház 
Hálóházi  .     . 
Háló  hely 
Hálóin     .     . 
Háló  ing  .     . 

Háló  kamara 

Háló  köntös 

Hálókötés 

Hálókölő 

Hálói  .     .     . 

Hálolás    .    . 

Halom      .     . 

Halomás  .     . 

Háló  mente  . 

Hálós  .     .     . 

Hálós  főkötő 

Háló  süveg  . 

Háló  szállás 

Hálószem 

Háló  szoba  . 

Háló  társ 

Halott .     .     . 

Halottak  napja 

Halottas   .     . 

Halottas  ház 

Halott  ének  . 

Halotthordozó 

Halotti      .     . 

Halotti  tisztesség 

Halotti  tisztességtétel 

Halotti  vendégsi 

Halottkihozás 

Halotttemető 

Halottviselö  . 

Halottvivö     . 

Halovány 

Haloványít   . 

Haloványos  . 

Haloványsárga 

Halovány  szín 

Halóverö .     . 

Hálózás    .     . 

Hálózat    .    . 

Halpecér  .  . 
Halszárny  . 
Haltapogató  . 
Haltartó   .    . 


I.  1272 
I.  1277 
I.  1290 
I.  26 
I.  434 
I.  1292 
434 


II. 
II. 
II. 
II. 
I. 


II 


1.1272 
I.  1283 
I.  1283 
1. 1283 
1. 1369 
I.  1369 
I.  1394 

I.  1577 
1. 1589 

91 
399 
433 
434 
1292 
I.  1292 
I.  1293 
I.  1272 

II.  759 

I.  1292 

II.  434 
n. 1627 

Hl.  55 
III.  157 
III.  284 
III.  451 
1. 1272 

II.  926 
I.  1273 
1.  1369 
I.  639 
I.  1489 
I.  1273 

III.  676 
III.  634 
III.  1056 

1. 1502 
III.  556 
III.  1204 

III.  1214 
1. 1293 

I.  1293 
I.  1294 

Hl.  251 

III.  249 

III.  1079 

I.  1293 

I.  1293 

II.  1256 
ni.  93 
III.  440 
III.  478 


102 


HALTARTÓ  BÁRKA-HÁNYAKODÁS. 


Haltartó  bárka .     .     . 

Haltetű 

Hallon-hal    .... 

Hállya 

Halván 

Halvány  :  schwach    . 
Halvány  ?     .     .     .     . 

Hal-vesz 

Hályag:  pimpernussbau 
Hályag  :  augenstaar  . 

Hályagos 

Hályog:  pimpernussbau 
Hályog  :  augenstaar  . 
Hályogfa  .     .     . 
Hályogfű  ,     .     . 


Hályognieggy     , 
Hályogos .     .     . 
Hályogos  szemű 
Hályogszémű  cse 
Hám  :  pferdegescl 
Hám  :  chan  . 
Hámacska     . 
Hamalja  .     . 
Hámályos     . 
Hamar      .     . 
Hamarabb    . 
Hamarább    . 
Hamarabban 
Haniarb    .     . 
Hamarébb     . 
Hamar  elméjű 
Hamar  futó  . 
Hamargat     . 
Hamar  baragú 
Hamar  hivő 
Hamarja  .     . 
Hamarjában 
Hamarjafulás 
Hamarján 
Hamarkodás 
Hamarkodik 
Hamarnap    . 
Hamarság 
Hamarsággal 
Hamarságos 
Hamar  sarkú 
Hamarú   . 
Hamar  út 
Hamarvaló 
Hamarvaló  nap 
Hámatlan 
Ham  bár   . 
Hám  bor    . 
Hámcsináló 
Hám  fa 
Hámfa  lábú 
Hámhúzó 
Hamikor  . 
Hamis 


resznye 
irr 


13U0. 


ni. 

ni. 

I. 


I. 
I. 
I. 
I. 

ui. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 

H. 
I. 
Hl. 
I. 
I. 
I. 
I, 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
1. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 

n. 

I. 

I. 

I. 
n. 

1. 

Hl. 

ni. 
II. 
I. 
I. 
n. 
I. 
I. 
u. 
I. 

H. 
I, 


478 

656 

1268 

1335 

1293 

1293 

1294 

1085 

1294 

1294 

1294 

1294 

1294 

737 

1022 

720 

1294 

157 

417 

1294 

1297 

1295 

1298 

1477 

1297 

1298 

1298 

1298 

1298 

1298 

612 

1014 

1298 

1319 

1455 

1298 

1298 

1013 

1299 

1299 

1299 

927 

1299 

1299 

1299 

1517 

1299 

870 

953 

927 

1295 

1479 

3 

434 

737 

498 

1525 

822 

1300 


Hamis  bit 
Hamis  hitű 
Hamis  isteni 
Hamisít    . 
Hamisítás 
Hamisító  . 
Hamiskodás 
Hamiskodik 
Hamis  len 
Hamis  levél 
Hamismondó 
Hamis  pénz 
Hamisság 
Hamisságos 
Hamissodik 
Hamissol . 
Hamissolás 
Hamissoltat 
Hamistevö 
Hámistráng 
Hámlás    . 
Hámlik 
Hammar  . 
Hammu   . 
Hámol 
Hámor 

Hámormester 
Hámos 
Hámos     . 
Hámos  ló 
Hámoz 
Hámozás . 
Hámt  .     . 
Hámtáska 
Hamu .     . 
Hamuban  sütött 
Hamuház 
Hamui 
Hamukenyér 
Hamuszedö 
Hamuszék 
Hamuszín 
Hamuszínű 
Hamvacska 
Hamvad  . 
Hamvas   . 
Hamvas  szerda 
Hamvas  szín 
Hamvavevö  . 
Hamvaz   .     , 
Hamvazó  szerda 
Hamvvövő 
Hámzás   . 
Hancsár   . 
Hancsér   . 
Handágat 
Handáz    . 
Handorít  . 
Handsár  . 


tisztelet 


pogácsa 


I. 

1449 

I. 

1449 

III. 

674 

I. 

1301 

I. 

1.301 

I. 

1301 

I 

1302 

I. 

1302 

11. 

574 

II. 

600 

II. 

866 

n. 

1269 

I. 

1352 

I. 

1303 

I. 

1302 

I. 

13ü2 

I. 

1302 

I. 

1302 

III. 

639 

I. 

1628 

I. 

1295 

I. 

1295 

I. 

1297 

I. 

1303 

I. 

1295 

I. 

1303 

II. 

7«8 

I. 

1295 

1 

1300 

II. 

614 

I. 

1296 

1. 

1296 

I. 

1296 

in. 

490 

I. 

1303 

n. 

1301 

1. 

1.^69 

I. 

1304 

II. 

2U0 

ni. 

103 

III. 

126 

ni. 

249 

111. 

249 

I. 

1304 

I. 

1304 

1 

1304 

III 

218 

ni 

249 

III 

1124 

1 

1304 

ni 

218 

III 

1124 

I 

1296 

I 

1304 

1 

1.304 

1 

1304 

I 

1304 

I 

1304 

1.1304 


Handsárocska   ....  I.  1305 

Handsáros 1. 1305 

Hanem II,   952 

Hanemcsak 1.    370 

Hanemha I.  1219 

Hang :  ton I.  1305 

Hang;  tönen  ....  I.  1305 

Hanga I.  1307 

Hangafa 1.  737 

Hangafa I.  1022 

Hangár 1.  1304 

Hangas 1. 1305 

HangaUan 1. 1305 

Hangicsál I,  1305 

Hangicsálás I.  1305 

Hangol 1.  1.305 

Hangolás 1.  1305 

Hangos 1.  1305 

Hangosít 1. 1306 

Hangoskodás  ....  1.  13u6 

Hangoskodik  ....  I.  1306 

Hangoslik I.  1306 

Hangosság I.  1306 

ílangosulás 1. 1307 

Hangozó 1. 1307 

Hangzik 1. 1307 

Hangzó I.  1307 

Hangus 1.  1305 

Hangya,  hangya  ...  I.  1307 

Hangyaboly I.  274 

Hangyafészék  ....  1.  837 

Hangyái I.  1307 

Hangyái 1.  1307 

Hangyálkodó  ....  1. 1307 

Hangyanyom  ....  II.  1065 

Hangyár I.  1304 

Hangyás I.  1.307 

Hangyásos 1.  1.307 

Hanial 1.  1255 

Hanita 1.1316 

Hanittá I.  1316 

Hankalék 1.  1307 

Hankszár I.  1304 

Hansár I.  1304 

Hánt 1.1296 

Hánt,  hant 1. 1307 

Hanthányó 1. 1313 

Hanthatár 1.  1362 

Hantocska I.  1307 

Hantos I.  1307 

Hantser 1. 1230 

Hanzár 1.1301 

Hanzsár I  1304 

Hány  :  werfen  ....  I.  1307 

Hány  :  wie  viel     ...  I.  1314 

Hányad I.  1316 

Hányadék 1.1311 

Hányadik 1.1316 

Hányakodás      ....  1.1311 


HÁm'A  KOniK  -HARMINCAD. 


103 


Hánrakodik , 
Hányás    .    . 
Hányat    .    . 
Hányatás 
Hanyatlás 
Hanyatlik 
Hanyatlott    . 
Hanyatt    .     . 
Hányatta 
Hányattatás . 
Hanyatthomlok 
Hánydogál    . 
Hányféle  .     . 
Hanyit     .    . 
Hányképpen 
Hánykódás  . 
Hánykódik,  hánykodil 
Hánykódtat  , 
Hányó      .     . 
Hányódás 
Hányódik 
Hányogat 
Hányó  ló 
Hanyotá  .     . 
Hányott    .     . 
Hányott-vetétt 
Hányság  .     . 
Hányszor 
Hányt  .     .     . 
Hánytat    .     . 
Hánytorgat  . 
Hány-vet  .     . 
Hápolódik     . 
Háporja    .     . 
Hapsol      .     . 
Hara    .     .     . 
Harács     .     . 
Harácsol  .    . 
Harácsszédó' 
Harag  .     .     . 
Haraghatik    . 
Haragít     .     . 
Haragodat 
Haragodik     . 
Haragos    .     . 
Haragoskodás 
Haragoskodó 
Haragosság  . 
Haraguszik  . 
Haragszavú  . 
Haragszik 
Haragszó  .     . 
Haragszom   . 
Haragtartás  . 
Haragtartó    . 
Haragtartóztatás 
Haragton-haragszik 
Haragudik 
Haragtd    .     . 


I. 

m. 

I 


I. 
UI. 
I. 
I. 
I. 
I. 


I. 
I. 

ni. 
I. 
I. 
I. 


I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 
III. 

I. 

m. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 


1311 

1311 
1312 
1312 
1317 
1316 
1317 
1316 
1316 
1312 
li80 
1313 
1316 
1253 
1316 
1313 
1313 
1313 
1313 
1314 
1313 
13U 

614 
1316 
1314 
1142 
1316 
1316 
1314 
1314 
1314 
1140 
1317 
1318 
1318 
1318 
1318 
1318 

103 
1318 
1321 
1319 
1321 
1320 
1319 
1320 
1320 
1320 
1320 

272 
1320 

272 
1320 

473 

478 

488 
1.321 
1320 
1321 


Haragus 1. 1319 

Haraguszik I.  1320 

Haragút I.  1321 

Haragutt 1. 1321 

Haramia 1. 1321 

Haramiás I.  1322 

Háramlás 1. 1322 

Háramlik,  háramlik  .     .  I.  1322 

Hárandó I.  1322 

Harang 1.1324 

Harangfa I.  1022 

Harangláb II.    498 

Harangocska     ....  1. 1324 

Harangos 1. 1324 

Harangoz I.  1324 

Harangozás 1, 1325 

Harangozó I.  1325 

Harangozó  deák    ...  I.    487 

HaranffQztat I.  1325 

Harangöntés      ....  II.  1180 

Harangöntö II.  1181 

Harangszó III.    272 

Harangtorony    ....  III.    718 

Harangverés      ....  III.  1067 

Harangverő III.  1069 

Harangvirág      ....  III.  1191 

Háránlik I.  1322 

Haránt I.  1322 

Háránték,  harántak   .     .  1. 1322 

Harántok I.  1322 

Hárántékos.    harántékos  I.  1322 

Hárántos.  harántos    .     .  I.  1322 
Harap  :    dürres  gras  ím 

feuer 1. 1326 

Harap  :  beissen      ...  1. 1325 

Harapás I.  1325 

Harapásocska  ....  I.  1325 

Harapdál 1. 1325 

Harapdálás I.  1326 

Harapdos I.  1326 

Harapdoz I.  1326 

Harapégés I.    561 

Harapó 1.1326 

Harapó  fogó      ....  I.    876 

Harapós I.  1326 

Haraposzik I.  1326 

Harapózik,  harapózik  I.  1326 

Haraszt 1. 1326 

Harasztfa I.    737 

Harasztkáposzta     .     .     .  II.    113 

Harasztos I.  1326 

Harc I.  1326 

Harcatlan 1.1327 

Harchely 1.1394 

Harci 1.1327 

Harcog 1.1328 

Harcogás I.  1328 

Harcol I.  1.327 

Karcolás 1. 1328 


Harcoló    . 

Harcolódás 

Harcolódik 

Harcos     . 

Harcosság 

Harcpróba 

Harcsa 

Harcsahal 

Hárem 

Hárént 

Hárfa  . 

Hárfái 

Hárfálás 

Hárfás 

Haricska 

Hárint 

Haris  . 

Harisnya 

Harisnyás 

Harisznya 

Hárít    .     . 

Hárítás 

Harkal 

Harkály    . 

Harkány  . 

Harmad    . 

Harmadfél 

Harmadféle 

Harmadfű 

Harmadik 

Harmadikszor 

Harmadképpen 

Harmadlás    . 

Harmad  nap 

Harmad  napi 

Harmad  napi  hideglél 

Harmadol 

Harmados 

Harmad  ó's 

Harmadszor 

Hármall   . 

Hármallás 

Hármas    . 

Hármasít 

Hármasítás 

Hármas  talp 

Harmat    . 

Harmatos 

Harmatosul 

Harmatoz 

Harmatozás 

Harmatozik 

Hármaz    . 

Hármazás 

Hármaz  tat 

Harmic 

Harmilcad  ? 

Harminc  . 

Harmincad 


1. 1328 
1. 1.328 
1. 1328 

1. 1328 

1. 1.328 
II.  1332 

I.  1.328 
1. 1274 
I.  1.328 
I.  1.323 
I.  1328 
I.  1328 
I.  1328 
1.1.329 
I.  1329 
I.  1323 
I.  1329 
I  1329 
I.  1329 
I.  1329 
1. 1323 
I.  1323 

1. 1.329 

1. 1329 
I.  1329 
1. 1331 
I.  796 
I.  1331 

II.  614 

I.  1.331 

I.  1.331 

I.  1.331 

I.  1332 

II.  927 

II.  927 

II.  567 

I.  1.332 

I,  1332 

II.  1198 

I  1.332 

I.  1332 

I.  13.32 

I.  1332 

I.  13.32 

r.  1332 

II.  1.Í20 

1. 1329 
I.  1330 

1. 1330 
I.  1330 
I.  1330 
I.  1.330 
I.  1332 
I.  2332 
I.  13.32 
1. 1332 
I.  13.32 
1. 1332 
I.  1333 


104 


HARMINCADIK-HASTEKERÉS. 


eccel 


Harmincadik 
Harmincadlás 
Harmincadol 
Harmincados 
Harmincadóság 
Harmod   .     . 
Hárraos    . 
Harmot  ? 
Hármul     . 
Háródik    . 
Hárogat   . 
Hárogatás 
Három 

Három  ágú  út 
Három  ágú  villa 
Három  fejű  .  . 
Háromféle  .  . 
Három  kaszás] . 
Háromképpen  . 
Három  lábú 
Három  lábú  rántó 
Három  lábú  sze 
Három  levelű  fű  I, 
Háromlik 
Háromh't  . 
Három  lovú  szekér 
Három  nyelvű  . 
Három  nyüstös 
Háromoltat  .  . 
Három  rétű  .  . 
Háromság  .  . 
Háromságfű .  . 
Háromságos .  . 
Háromszámúság 
Három  szavú  . 
Háromszeg  .  . 
Háromszegelet  . 
Háromszeges  . 
Háromszegű .  . 
Háromszégű  bot 
Háromszerű 
Háromszor  .  . 
Három  tagú 
Három  torkú  . 
Három  vékájü  . 
Háronyt  .  .  . 
Hárpia  .  .  . 
Hars :  háher  . 
Hárs  :  linde  .  . 
Harsag  .  .  . 
Harsaló  .  .  . 
Harsan  .  .  . 
Harsanás  .  . 
Harsány  .  .  . 
Hársfa  .  .  . 
Harsir .... 
Hárskötél  .  . 
Harsog  .  .  . 
Harsogás .    .    . 


1022 


1. 1.S33 
I 


133.S 
I.  1.333 
I.  1333 
I.  1.333 
I.  1331 
I,  1332 
I.  1329 
I.  13.30 
I.  1H24 


I. 


1324 

1324 

1330 

III.  870 

III.  1187 

I.  958 

1. 13.33 

II.  138 

I.  1333 

II.  498 

II.  1373 

in.   98 

II.  600 

I.  1322 

I.  1  22 

III.  132 

II.  1025 

II.  1090 

1. 1322 

II.  1426 

1333 

1022 

1333 

70 


94 

117 

118 

117 

117 

299 

1. 1333 

1. 1333 

III.  371 

III.  714 

III.  1044 

1.  1322 

1. 1333 
I.  1329 

1. 1334 


1. 1334 

1. 1335 
I.  1334 
1. 1334 
1. 1334 
I.  738 
1. 1230 

II.  427 
I.  1334 
1. 1334 


Harsogat  .... 

Hársol :  absclialen 

Harsol,  hársol:  kámpfe 

Harsonkodik 

Hártya 

Hártyácska 

Hártyás    . 

Hártyázat 

Hárlyika  . 

Hárul  .     . 

Harum     . 

Hánis  .     . 

Harzsol     . 

Harzsolás 

Harzsolódás 

Harzsolódik 

Hás     .    . 

Has     .     . 

Hasáb .     . 

Hasábfa   . 

Hasábfáz . 

Hasábkaró 

Hasából    . 

Hasábos  . 

Hasábos  káposzta 

Hasacska 

Hasad .    . 

Hasadás  . 

Hasadat    . 

Hasadaflan 

Hasadék  . 

Hasadékocska 

Hasadékos 

Hasadolt  köröm 

Hasadoz  . 

Hasadozás 

Hasadt     . 

Hasafájó  . 

Hasafolyós 

Hasal  .     . 

Hasas  .     . 

Hasasít     . 

Hasasodik 

Hasas  palack 

Hasasság . 

Hasaszt    . 

Hasasul    . 

Haselcsapás 

Hásfa  .    . 

Hasfájás  . 

Hasfájó     . 

Hasfolyás 

Hasfolyó  . 

Hasfödö   . 

Hashizlalás 

Hashizlaló 

Hasi     .     . 

Hasi  bárány 

Hasigál     . 


I.  1335 
I.  1334 
I.  1335 
1. 1336 
1. 1335 
I.  1335 
I.  1335 
I.  1335 
I.  1335 
I.  1324 
I.  1330 
I.  1334 
I.  1335 
I.  1336 
I.  1336 
I.  1336 
I.  1.3.34 
I.  1336 
I.  1338 
I.  738 
I.    738 

II.  131 
I.  1338 
I.  1.3.38 

II.  113 
I.  1337 

1. 1338 

1. 1339 
1. 1339 
1. 1339 
1. 1339 
1. 1339 


I. 
II. 


1339 
414 
I.  1.33fi 
I.  1339 
I.  1339 
I.  753 
I.  915 
1. 1337 
I.  1337 
I.  1337 
I.  1.337 
II.  1215 
I.  1337 
I.  1340 
I.  1337 


^79 
738 
751 
753 
913 
914 
I.  971 
1.1460 
1.1460 
I,  1337 
I.  176 
1. 1341 


fű 


Hasindító 
Hasindító 
Hasít  .... 
Hasítás  .  .  . 
Hasíték  .  .  . 
Hasítékos  .  . 
Hasítható  .  . 
Hasított  .  .  . 
Hasított  süveg  . 
Haskér  .  .  . 
Haskéreg .  .  . 
Haskó  .... 
Haskönnyebbítés 
Háskötél  .  .  . 
Has  lágya  .  . 
Hasmánt .  .  . 
Hasmat  ? .  .  . 
Hasmenés  .  . 
Hasnevelés  .  . 
Hasogat  .  .  . 
Hasogatás  .  . 
Hasogatlon-hasogat 
Hasollittatik 
Hasomlét 
Hasomló  .  . 
Hason .  .  . 
Hasonfé)  .  . 
Hasonhatatlan 
Hasonl  .  . 
Hasonlás .  . 
Hasonlat :  vergleichen 
Hasonlat :  áhnlichkeit 
Hasonlatlan  .  . 
Hasonlat  lanság 
Hasonlatos  .  . 
Hasonlatosbság 
Hasonlatoskodik 
Hasonlatosság  . 
Hasonlattal  .  . 
Hasonlik  .  .  . 
Hasonlít  .  .  . 
Hasonlítás  .  . 
Hasonlíthatatlan 
Hasonlítható  . 
Hasonló  . 
Hasonlogat 
Hasonlóság 
Hasontalan 
Haspók 
Haspókság 
Haspiirgáló  fű  . 
Hasrágás 
Hasrékkenés 
Hassad 
Hassikulás 
Hásskó  . 
Hassogat  . 
Hasszél  . 
Hastekerés 


HASTISZTÍTÓ  -  HÁTRA  VETTETÉS 


105 


11,1,-tisztító     . 

..     .     .    III.    683 

Ilastültés.     . 

.     .     .     .    111.    545 

11..ÍZ     .      .      . 

.     .     .     .       I.  1363 

1  luxinál    .     . 

...       I.  1347 

H.í.sználat     . 

...       1.  1347 

Il.isználatlan 

.     .     .     .       I.  1348 

llasználatlansáf 

;     .     .     .       I  1348 

Használatos  . 

...       I.  1348 

::nálatosság 

...       1.  1348 

-::nálatosság 

is  .     .     .       I.  1348 

liasználdogál 

.     .     .     .      1.1348 

Uasznas   .     . 

.     .     .       1.1348 

Ilasznatalan 

.     .     .       1.1349 

llisznatlan.  ha 

sznátlan  .       I.  1349 

llasznocska  . 

...       I.  1348 

Hasznos  .    . 

...       I.  1348 

Hasznosít 

...       I.  1349 

Hasznotlan   . 

...       1.  1319 

Haszon     .     . 

...       I.  1346 

Haszonhajtó 

...       1.  1266 

Haszoiikeresés 

...     11.    230 

Haszontalan 

.     .     .       1.1349 

Haszontalanit 

.     .     .       1.1349 

Haszontalanítás 

...       I.  1349 

Haszontalankoc 

ás      .     .       1.1.349 

Haszontalankoc 

ik                  I.  1349 

Haszontalan  ság 

...       I.  1349 

Haszonvétel  . 

.     .     .    m.  1122 

Haszonvevő  . 

.     .     .    III.  1124 

Hasszon  .     . 

.     .     .       11346 

Hasztalan     . 

...       I.  1349 

Haszug  ?  .     . 

...       I.  1380 

Hat.  hát :  sechs 

,    .     .     .       M350 

Hat :  können 

...       I.  1350 

Hát ;  rücken 

...       I.  1357 

Hát:  da  .     . 

...       I.  1360 

Hátahatáros . 

...       I.  1362 

Hátahopás    . 

.     .     .       1.1484 

Hátahoporjás 

...       I.  1484 

Hatal  .     .     . 

...       I.  1352 

Hatalam  .    . 

.     .     .       1.1352 

Hátaim     .     . 

...       I.  1352 

Hatalmas 

.     .     .       1.1352 

Hatalmaskodás 

...       I.  1354 

Hatalmaskodik 

...       I.  1354 

Hatalmasság 

...       I.  1354 

Hatalmasságos 

.     .     .       1.1354 

Hatalmatlan 

...       I.  1354 

Hatalmazik  . 

.     .     .       1.1364 

Hatalom  .     . 

.     .     .       1.1352 

Hatalomlevél 

...     II.    601 

Hatalomtétel 

.    .    .    III.   633 

Hatalomtevö 

.    .     .    m.   639 

Hatalomvétel 

.    .    .   III.  1123 

Hatám      .     . 

.     .     .       1.1352 

Határ  .     . 

.     .       I.  1361 

Határárok 

...       I.    121 

Határcsináló 

...       I.    434 

Határdomh  . 

...      I.   521 

Határfolyás I.    913 

Határi 1. 1362 

Határigazítás     ....  I,  1551 

Határjárás                   .     .  II.      16 

Határjárásrólvaló  levél  .  II.    601 

Határjáró II.      19 

Határjáró  levél           .     .  II.    601 

Határjárt  levél.     ...  II.    601 

Határkő II.    387 

Határlevél II.    601 

Határmérö II.    775 

Határos I.  1362 

Határoz 1. 1362 

Határozás I.  1363 

Határozat I.  1363 

Határozó  vonás    .    .     .  III.  1244 

Határőrző II.  1184 

Határszél Hl.    144 

Hátas I.  1358 

Hátas  ló I.    614 

Hátasság I.  1358 

Hatatlan I.  1358 

Hátborda I.    286 

Hátbör I.    312 

Hátgerezd I.  1084 

Hátgérezna I.  1084 

Hátgerinc I.  1084 

Hátha 1.1219 

Hathagyó I.  1244 

Hathat I.  1355 

Hathatatlan I.  1355 

Hatható I.  1355 

Hathatóképpeii      ...  I,  1356 

Hathatós I.  1356 

Hathatóság I.  1366 

Hathatósság 1. 1356 

Háti 1.1358 

Háti  bőr I.    312 

Háti  gerenc 1. 1084 

Hatik 1.1350 

Háti  kosár II.    374 

Hatlábú  vers     ....  III.  1080 

Ható I.  1356 

Hatod 1. 1350 

Hatodféle 1.1360 

Hatodik I.  1350 

Hatodképpen     ....  I.  1360 

Hatodszor I.  1350 

Hatol 1.1369 

Hatos 1. 1350 

Hatos I.  1360 

Hatóság 1.1356 

Hátra 1. 1358 

Hátraáll I.      69 

Hátraállat I.      75 

Hátrább 1.1359 

Hátrábbacskán  ....  I.  1359 

Hátrábbság I.  1359 

Hátrabőg 1.    303 


Hátracáfol 

I.   339 

Hátraesik      ,     . 

I.    697 

Hátrafordít  .     . 

I.    925 

Hátrafordul  .     . 

I.    928 

Hátrahagy    .     . 

I.  1240 

Hátrahagyás 

I.  1241 

Hátrahajt     .     . 

I.  1263 

Hátrahengereg  . 

1.1405 

Hátrahí    .     .     . 

1.1418 

Hátrahívás    .     . 

1.  1418 

Hátrahozat   .     . 

1. 1503 

Hátrajárul     .     . 

II.      22 

Hátrajö     .     .     . 

.     II.      57 

Hátraköt  .     .     . 

II.    425 

Hátrakötöz    .     . 

.     II.    436 

Hátrál      .     .     . 

I.  1359 

Hátramarad .     . 

II.    683 

Hátramaradás  . 

U.    683 

Hátramaradék  . 

II.    683 

Hátramász    .     . 

II.    706 

Hátramászkál    . 

II.    707 

Hátramén     .     . 

II.    746 

Hátramenés .    . 

II.   746 

Hátranéz  .     .     . 

II.    980 

Hátranyer     .     . 

II.  1030 

Hátranyomudás 

II.  1057 

Hátrapaltan .     . 

II.  1249 

Hátrarándít 

II.  1370 

Hátraránt 

11.  1372 

Hátrarépül 

II.  1416 

Hátrarúg  . 

II.  1476 

Hátraszakadoz  . 

III.      31 

Hátraszáll     .     . 

III.      51 

Hátraszállás 

m.      51 

Hátraszeg     . 

III.    106 

Hátraszegett  nyak 

II.  1005 

Hátrataszít    .     . 

III.    702 

Hátratekerít .     . 

ni.    515 

Hátratekinget    . 

ni.    622 

Hátratekint  .     . 

m.  517 

Hátratekintél     . 

III.    519 

Hátratekintés 

ni.    518 

Hátratér   .     .     . 

111.    569 

Hátratérés 

III.    570 

Hátratérít 

UI.    578 

Hátratérül 

Hl.    586 

Hátratesz 

III.    620 

Hátraugrik 

lU.   841 

Hátraűz    . 

III.    916 

Hátraűzés 

III.   916 

Hátraűzetés 

III.   916 

Hátravagyon     . 

III,    941 

Hát  ráver  .     .     . 

III.  1062 

Hátraverdégel   . 

III.  1065 

Hátraverés    .     . 

III.  1062 

Hátravesz      .     . 

ID. 1117 

Hátravet  .     .     . 

m.  1142 

Hálravetés    .     . 

III.  1142 

Hátravettetéa 

III.  1142 

M.  HTKLVTÖET.   SZÓIÁB. 


XIV 


106 


HÁTRA  VISZ— HÉ 


Hátravisz      .     . 
Hátravon      .     . 
Hátravonsz  .     . 
Hátrébb    .     .     . 
Hátról      .     .     . 
Hátrulsó  .     .     . 
Hat  szégű     .     . 
Hátszíj      .     .     . 
Hátszín     .     .     . 
Hatszor    .     .     . 
Hatsz  ű      .     .     . 
Hátszűpécsénye 
Hatt     .... 
Hattáros  .     .     . 
Hátul  .... 
Hátulfog  .    .    . 
Hátuljáró      .     . 
Hátuljáró  sereg 
Hátulsó    .     .     . 
Hátulütő  .     .     . 
Hátulvet  .     .     . 
Hatvan     .     .     . 
Hatvanadik  .     . 
Hatvanadonként 
Hatvanszor  .     . 
Hattyú     .     .     . 
Hattyúi    .     .     . 
Hattyúmadár     . 
Hav     .     .     .     . 
Havadi     .     .     . 
Havas  :  schneeig 
Havas :  mondsüchtig 
Havas  eső    .     . 
Havasi     .    .    . 
Havasi  bak  .    . 
Havasi  csergsnye 
Havasi  egér 
Havasi  föcske  . 
Havasi  kecske  . 
Havaz .... 
Havazás  .    .    . 
Havi:  schneeig 
Havi :  monatlich 
Havi  betegség  . 
Havi  boldogasszon 
Havi  folyás  . 
Havi  folyásos 
Havi  kór .     . 
Havi  kórság 
Havi  kórságbeli 
Havi  kórságos 
Haviság   . 
Havi  vér . 
Ház     .    . 
Haza,  háza 
Hazaad 
Hazaadás 
Hazabéli  . 
Házacska 


III. 

III. 

III. 

I. 


I. 

I. 
III. 
III. 
III. 

I. 
III. 
U. 

I. 

I. 

I. 

I. 
H. 
U. 

I. 

m. 
ui. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
u. 
II. 
n. 
u. 

I. 
in. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 


1210 

1238 

1251 

1369 

1359 

1359 

117 

239 

249 

1350 

249 

1256 

1350 

1361 

1359 

870 

12 

1550 

1360 

911 

1142 

1350 

1350 

1350 

1360 

1363 

1363 

648 

1462 

1461 

1461 

1463 

702 

1462 

162 

417 

564 

778 

144 

1462 

1462 

1462 

1463 

224 

130 

913 

913 

359 

360 

360 

360 

1463 

1071 

1363 

1374 

11 

11 

1374 

1375 


Haza  fia 1.    844 

Hazafiúság I.    844 

Hazafiúságtalanság    .     .  I.   844 

Hazafiúskodás  ....  I.   844 

Hazai 1.  1374 

Hazájavesztó'     ....  III.  1100 

Hazánkbéli 1.  1375 

Hazánki 1.  1375 

Házas I.  1375 

Házas  asszony  ....  I.    131 

Házas  embiir     ....  I.    627 

Házasít I.  1375 

Házaskodás I.  1376 

Házaskodik 1. 1376 

Házasodik 1.1376 

Házasság 1. 1376 

Házasságbeli     ....  1. 1377 

Házassági I.  1377 

Házasságkívűlvalóság     .  III.    953 

Házasságlevél    ....  II.    601 

Házasságrontás      ...  II.  1458 

Házasságronfó  ....  II.  1458 

Házasságtalan  ....  I.  1377 

Házasságtalanság  ...  1. 1377 

Házasságtörés  ....  III.    754 

Házasságtörő     ....  III.    756 

Házas  társ III.    451 

Házastársbeli     ....  III.    451 

Házas-tüzes III.    827 

Házasul 1.1377 

Házasulás I.  1377 

Házasulás  szövetsége     .  III.    321 

Házasulatlan     ....  I.  1377 

Házasulatlanság    ...  1. 1377 

Hazaszeretetésség .     .     .  III.    224 

Hazátlan I.  1375 

Házbeli I.  1377 

Házbeli  nép II.    967 

Házbér I.    211 

Házbirás I.    235 

Házbíró 1.   236 

Házégető 1.    562 

Házépítő I.    652 

Házeszköz I.    716 

Házfödél I.    970 

Ház  föle I.    973 

Ház  gazdája     ....  1. 1071 

Házgondviselés      .     .     .  III.  1201 

Házgondviselő  ....  111.  1203 

Házgyújtó 1.1195 

Házhéj 1.1389 

Házhéja 1.1389 

Házhéjú I.  1389 

Házhely 1.1394 

Házhí 1. 1389 

Házi I.  1378 

Házi  atya I.    137 

Házi  eb I.   553 

Házi  eszköz      ....  I.    716 


Házi  föcske  . 
Házi  galamb 
Házi  gazda  . 
Házi  gazdaság  . 
Házi  gondviselés 
Házi  gondviselő 
Házi  istenek 
Házi  kápolna 
Házi  kenyér 
Házi  kereszt 
Házikó     .     . 
Házi  madár  . 
Házi  menta  . 
Házi  menyét 
Házi  nép 
Házi  nyúl 
Házi  prücsök 
Házi  tyúk 
Házi  zöld 
Háznép,  ház  népe 
Hazól  .     . 
Házorom  . 
Házőrző   . 
Házrend  . 
Házseprő  . 
Háztámasz 
Háztartási 
Háztető    . 
Háztaz 
Háztűzlátó 
Hazud .     . 
Hazudás  . 
Hazudhatatlan 
Hazudoz  . 
Hazudozás 
Hazudozó 
Hazudt     . 
Hazudtál  . 
Hazudtatás 
Hazudtol . 
Hazudtolódik 
Hazudtoltál 
Házudvar 
Hazug 
Hazug  név 
Hazugság 
Hazugságbeszéllö 
Hazugságbordozó  . 
Hazugsági 
Hazugságocska . 
Hazugságos 
Hazuk 
Házul  .     . 
Házverés  . 
Hazzug 
Házsárt    . 
Házsártos 
Házsárloskodik 
Hé :  mangel 


HÉ-  HELYREÁLL ATÁS 


107 


[é:  rufen L  1417 

lé  :  wárnie I.  1412 

leába 1.1422 

ISános,  heányos  ...  1. 1423 

léáz 1. 1390 

léázat 1.1390 

léban I.  1422 

lebeg 1. 1382 

lebegés I.  1382 

lébe-hóba I.  1462 

lebehurgya L  1382 

iebehurgyálkodik      .  I.  138: 

Jebehurgyaság      ...  1. 1382 

lebehurgyáskodik     .     .  1. 1382 

iebehurja 1. 1382 

lébér I  1382 

3ecet l.    555 

iéá L1425 

iedegű L1383 

leged L1383 

íegedél L  1383 

íegedés I.  1383 

flegedi     ....'..  1.1383 

3egedü L 1383 

Segedűhúr L  1517 

Hegedül L 1383 

Begedűlant U.    521 

Hegedülés 1. 1383 

Hegedünóta II.   988 

Hegedű  nyaka  ....  II.  1005 

Hegedűs 1. 1383 

Hegedűszó III.    272 

Hegedűvonó       ....  IIL 1247 

Hegegyű 1. 1383 

Hegy.  hegy I.  1384 

Hegy  béli I.  1385 

Hegyecske I.  1385 

IHegyen  bujdosó    ...  I.    324 

Hegyes I.  1385 

Hegyes  elméjű      ...  I.    612 

Hegyes  fogak    ....  I.    863 

Hégyesít 1. 1386 

Hegyes  lapu      ....  II.    529 

Hegyes  orrú     ....  II.  1137 

Kegyesség I.  1386 

Hegyes  süveg  ....  11.1628 

Hegyes  szakállú  sigér    .  II.  1616 

Hegyes  szárnyú  sigér  II.  1616 

Hegyes  tör III.   764 

Hegyes  tövis     .     .     .     .  III.    773 

Hegyes-völgyes      ...  III.  1255 

Hegyetlen I.  1386 

Hegyez I.  1386 

Hegyfok I.    904 

Hegyhát 1. 1358 

Hegyi I.  1386 

Hegyi  árpa I.    122 

Hegyibe I.  1386 

Hegyi  csalán     ....  I.    378 


Hegyi  egér  . 
Hegyi  tolvaj 
Hegyke     .     , 
Hegyke-begyke 
Hegykerülö  . 
Hegyköz  .     . 
Hegyközi 
Hégymenta   . 
Hegy  nyaka 
Hegyoldal 
Hegyorrozat 
Hegység   .     . 
Hegységes     . 
Hegy  teteje  . 
Hegytető  .     . 
Hegylö     .     . 
Hegyvám 
Heheg       .     . 
Heheget    .     . 
Héhel,  héhell 
Héheiés    .     . 
Héhelö     .     . 
Hej,  héj :  hei 
Héj :  rinde    . 
Héj :  hausdach 
Hej :  leér 
Héja    . 
Héjában 
Héjacska 
Héjakút 
Héjai  . 
Hejan  . 
Hejános 
Héjas  . 

Héjas  vetemény 
Héjatlan  .     . 
Héjatlan  bors 
Héjaz  :  mit  rinden  ü 

ziehen 
Héjaz  :  das  dach  decken 
Héjaz,  héjáz  :  stolz  sein 
Héjazás  .  .  . 
Héjazat ;  vorhaut 
Héjazat :  hausdach 
Héjazatcsatorna 
Héjazati  .  . 
Héjazatlan  . 
Héjazatos 
Heje-huja 
Hejja  :  evőé 
Héjjá  :  habicht 
Héjjáz 
Hejje-hujja 
Hejjehujjáz 
Hejolkodik 
Hejóz  .  . 
Hejságos  . 
Hejsze 
Hejt     .    . 


ber- 


I.  564 
III.  705 
1. 1887 
1. 1387 
n.  241 
II.  448 
II.  448 
II.  759 
II.  1005 

n.  1113 

II.  1138 

1. 1387 

1. 1387 

III.  655 

ni.  655 

III.  727 

III.  1008 

1. 1387 

1. 1887 

1. 1387 

1. 1387 

1. 1387 

1. 1387 

1. 1387 

1. 1389 
1. 1456 

1. 1390 

1. 1422 
L  1389 

[I.  476 
I.  1389 
L1457 

1. 1423 
1. 1389 

ni.  1151 
1. 1389 
I.  294 


1. 1389 
I.  1389 
I.  1.390 
1. 1391 
1. 1389 


1390 
390 


1. 1390 


1. 1390 
1. 1390 
1. 1511 
1. 1387 
1. 1390 
1. 1390 
1. 1511 
L1511 
I.  1457 
1.1459 
1. 1458 
I.  1387 
I.  1391 


Hejtring    .     .  . 

Hejtság    .    .  . 

Hejtságos      .  . 

Héjú    .     .     .  . 

Hejül   .     .     .  . 

Hejúság    .     .  . 

Héjusz      .     .  . 
Héjuz  .... 

Héla     .     .     .  . 

Helhöt      .    .  • 

Helhöztet      .  . 

Hellebárd      .  . 

Hely.  hely    .  . 

Hélyazat  .     .  . 

Helybeállat  .  . 

Helybeállit   .  . 

Helybehoz     .  . 

Helybéli   .     .  . 

Helybenhagy  . 

Helybenlét    .  . 

Helybér    .     .  . 

Helyébe    .     .  . 

Helyébehoz  .  . 

Helyében .     .  . 

Helyecske     .  . 

Helyecskés    .  . 

Helyei      .     .  . 
Helyén  :  richtig 

Helyén,  helyen  ; 

Helyénhagy  .  . 

Helyén-helyíjn  . 

Helyénvaló   .  . 

Helyéreállapíl  . 

Helyéreállat .  . 

Helyéreállalás  . 

Helyérehoz    .  . 

Helyes      .     .  . 

Helyesítés     .  . 

Helyesleg      .  . 

Helyesség      .  . 

Helyetlen      .  . 

Helyett     .    .  . 
Helyettevaló 

Helyheszt     .  . 

Helyhet    .     .  . 

Helyhetés      .  . 

Helyhez  .     .  . 

Helyheztet    .  . 
Helyheztetés 
Helyheztetetlen 

Helyközben  .  . 

Hellyé      .     .  . 

Hellyel-hellyel  . 

Hellyhit    .     .  . 

Helyött     .    .  . 

Helyre      .     .  . 

Helyreállapít  . 

Helyreállat    .  . 

Helyreállatás  . 


anstatt 


.1391 
1.391 
.1391 
.  1456 
.1456 
,1458 
.1459 
.1459 
.  1391 
.1401 
.1402 
.  53 
.1391 
.1390 
.  75 
.  79 
.1501 
.1400 
.1241 
.  593 
.  211 
.1400 
.1501 
.1400 
.1400 
.1400 
.1400 
.1400 
1401 
.1241 
.1401 
.1400 
.  72 
.  75 
.  75 
1501 
.1401 
.1401 
.1491 
.1401 
1403 
1401 
,  953 
,1402 
.1401 
,1402 
1402 
.1402 
,1403 
,1403 
,  449 
1391 
1403 
,1401 
1403 
1403 
,  72 
75 
,  75 


XIV* 


lOS 


helyrenyom-hévítBzik 


Helyrenyom II.  1053 

Helység 1.1403 

Helyt :  anstatt  ....  1. 1401 

Helyt :  an  stelle    ...  1. 1403 

Helytartó III.    478 

Helytartóság      ....  III.    478 

Helytelen 1.1403 

Helytelenkedik ....  1. 1404 

Helytelenség     ....  I.  1404 

Helytelenvolta  ....  III.    964 

Helyűimen I.  1404 

HelyUnnét I.  1404 

Helyütt I.  1403 

Helyűvé 1.1404 

Helyviselö III.  1204 

Hemp 1. 1507 

Hempergő     ....  1. 1507 

Hempörög I,  1607 

Hemzseg I.  1404 

Hénár 1.1434 

Henem II.    952 

Hgnger.  henger     ...  1. 1404 

Hengeredik 1. 1404 

Hengereg I.  1405 

Hengergés I.  1405 

Hengerget 1. 1406 

Hengergetés I.  1405 

Hengerít I.  1405 

Hengérség I.  1404 

Henteredik I.  1405 

Hentereg I.  1405 

Henterget 1. 1405 

Hentes I.  1405 

Henye I.  1405 

Henyél I.  1406 

Henyélés I.  1406 

Henyélkedik      ....  1. 1406 

Henyélő I.  1406 

Henyéltet I.  1406 

Henyés I.  1406 

Henyésség I,  1406 

Heon 1. 1457 

Hér 1.1436 

Herbaté,  herbatej  ...  I.  1406 

Herceg I.  1406 

Hercegasszony  ....  I.    131 

Hercegi I.  1406 

Hercegné  ...     I.  1406,  II.    990 

Hercegség I.  1407 

Hercsóka 1. 1407 

Hiírcsókakörtvéiy  ...  II.    417 

Herde-hurdi I.  14<J7 

Herdó I.  1407 

Here  :  droliiie    ....  I.  1407 

Here  :  hode 1. 1407 

Herijg I.  1508 

Hereg-morog     ....  II.    872 

Here-hura I.  1407 

Hijrekes II.  1189 


Herél 1.1407 

Herélés 1.1407 

Herélő 1.  1407 

Herélt 1. 1408 

Herélt  kos II.    373 

Herélt  ló II.    614 

Heréltelen 1.1408 

Heréltet 1. 1408 

Heréltség I.  14(J8 

Herélyt 1.1408 

Hereméh II.    721 

Hereng 1. 1408 

Hereraj II.  1359 

Hérés I.    676 

Heretneh I.    672 

Heretnekség      ....  I.    672 

Hering I.  1408 

Heringes I.  1408 

Herjó I.  1408 

Herjóka 1.1408 

Herjókázik 1. 1408 

Herkály 1.  1329 

Hermec 1. 1408 

Hermecszíj III.   239 

Hermencszíj III.    239 

Hérnác I.  1408 

Hernyó I.  i409 

Hernyóra 1. 1023 

Hernyú I.  1409 

Hernyű I.  1409 

Herpent I.  15Ü8 

Herrég I.  1409 

Hersen I.  1409 

Hervad I.  1409 

Hérvadag 1. 1409 

Hervadagos I.  1409 

Hervadás 1. 1409 

Hervadat I.  1409 

Hervadatlan      ....  1. 1409 

Hérvadatos 1.  1409 

Hervadatosság  ....  1.  1410 

Hérvadékony     ....  1.  1410 

Hervadhatatlan      ...  1. 1410 

Hervadt 1. 1410 

Hervaszt 1. 1410 

Hess 1.  1410 

Hess I.  1509 

Hét I.  1410 

Hétben  hagyó   ....  1.  1244 

Heted 1. 1411 

Hetedik I.  1411 

Hetedszak 111.      23 

Hetedszaka III.     23 

Hetedszakai III.     23 

Hetedszaki III.     23 

Hetedszer 1. 1411 

Hetei 1.1411 

Hetelö  rend      .         .  H.  1406 

Hetes,  hetes      ....  1. 1411 


Hetes  vászon     ....  III.  10.30 

Hetetszaka 111.      23 

Hetevény 1.1411 

Hétfő I.    958 

Héthagyó I.  1244 

Heti.  héti 1.  1411 

Hétköz II.   448 

Hétközbeli II.   448 

Hétköznap II.    928 

Hétköznapi 11.    928 

Hétkrajcáros      ....  11.    461 

Hét  rétü II.  1426 

Hétság 1.1391 

Hétszaka Ul.     23 

Hét  személy      ....  III.    166 

Hétszer 1.1411 

Hétszeres 1. 1411 

Hétszerte I.  1411 

Hétszerű III.    195 

Hetüs 1.1411 

Hetven I.  1411 

Hetvened I.  1411 

Hetvenedik 1.1412 

Hetyepetye I.  1412 

Höul 1.1456 

Heúság 1.1458 

Heúsz 1. 1469 

Heül 1.1414 

Hév 1.1412 

Hevan 1. 1467 

Heveder I.  1416 

Hevederes I.  1415 

Hevederfa I.    738 

Hevederlö I.  1415 

Hevederöv II.  1207 

Hevén,  héven   ....  1. 1412 

Hevenyében I.  1413 

Hevenyén 1. 1413 

Hever I.  1415 

Hévér I.  1382 

Hever 1.  1416 

Heveredik I.  1416 

1  leverés I.  1416 

Heverészik 1. 1416 

Heverit 1.1416 

Heverkgzik 1.1416 

Heverő I.  1416 

Heverő  ágy I.      26 

Heverődik 1.  1416 

Heves 1.  1413 

Heveskgdés I.  1413 

Heveskedik 1.1413 

Hevesség 1.  1413 

Hevelegés 1.  1413 

Hév  fürdő I.  1043 

Hév  hó I.  1463 

Hevít 1.1413 

Hevítés I.  1414 

Hevítézik 1.  1414 


h  vítő I.  1414 

llevizál I.  1416 

iK'volkodik I.  1457 

Hi-von I.  1457 

ll.'vség 1.1414 

lli'vségés I.  1414 

Hevül 1.1414 

llfviilés I.  1415 

1|.  V  vlz 111.1227 

ll-:-,ag 1.141(5 

ll.::aggyökér      ....  1.1181 

H  zagítás 1.  1417 

11 'zagos 1. 1417 

llézagság I.  1417 

Hezagú 1.  1417 

Hézagul I.  1417 

Hezelködik    .....  1.  1460 

liézölködö I.  1460 

Hi :  rufen I.  1417 

Hi  :  mangel I.  1422 

Hí ;  leér I.  1456 

11  aha,  hiában  ....  1.  1422 

Iluhavaló     .     .     1.1423,  HI.    95.^ 

ll.ibavalóság     .     I.  1423.  ni.    954 

Hiai-int.  hiacintus       .     .  II.        1 

Hiáii :  weniger  um  —   .  I.  1423 

1 :  leér I.  1457 

iiiy :  mangel      ...  I.  1423 

Hiányos I.  1423 

Hiányosság I.  1424 

Hias 1.1424 

Híazat 1. 1390 

Hiba 1.1424 

Hibái I.  1424 

Hibálás I.  1424 

Hibás I.  1424 

Hibaság I.  1424 

Hibáz I.  1424 

Hibázás I.  1424 

Hibázik I.  1424 

Hibban 1.1424 

Hibbanás I.  1424 

Hibítás 1.1424 

Hid I.  1425 

Hidacska 1. 1425 

Hidal I.  1425 

Hidas I.  1426 

Hidaska I.  1426 

Hídbér I.    211 

liiddogál I.  1420 

Hideg,  hideg     ....  I.  1426 

Hideg  betegség      ,     .     .  I,    224 

Hidegecske 1. 1427 

Hidegedik 1.1427 

Hidegellelés .     .     •     ,     .  II.    565 

Hidegeszik I.  1427 

Hidegít I.  1427 

Hidegítés I.  1427 

Hidegítö I.  1427 


HEVÍTÖ-HÍR 

109 

:     Hideg  lé II.    549 

1     Himbáltat     ,     .     .     , 

.       1. 1431 

Hideglelés     .     .     ■ 

.     II.    567 

Hímdisznó    ,     ,     ,     , 

.       I.    510 

Hideglíjléses      .     . 

.     II.    568 

Hlmelés-hámolás  .    . 

I.  1295 

Hideglelet     .     .     , 

.     II.    568 

Hímes 

.       I.  1430 

Hideglelő 

.     II.    568 

Hímesget      .     ,     .     . 

1.1431 

Hideglelős 

.     II.    568 

Hímesít 

.      I.  1431 

Hidetrlik   . 

1. 1427 

HímiJz 

.      1, 1431 

Hidegség  . 

I.  1427 

Hímzés 

I.  1431 

Hidegséges 

I.  1428 

Hímezés-hámozás      , 

I,  1296 

!     Hidegül    . 

.      1. 1428 

Hímiíz-hámoz   .     .     . 

.       I.  1296 

Hidegüszik 

I.  1427 

Hímező  ráma  .     .     . 

.     II.  1369 

Hidegvett  ta 

g    ■     ■ 

.    III,    371 

Hími 

.       I.  1430 

Hidek  .     . 

1. 1426 

Hímlés 

I.  1431 

Hídláb 

,     II.   498 

Himlet 

.       I.  1431 

1     Hidlal .     , 

,      1. 1425 

Hímlik 

.       1. 1431 

Hídlás      . 

1, 1425 

Himló 

.     II,    614 

Hídvám    , 

.    III.  1008 

Himlő 

.       I.  1432 

Hídvetés  . 

.    m.  1152 

Himlőhely    .... 

I.  1394 

Hídvető    . 

.  m.1165 

HimlóTielyés      .    ,    . 

1. 1S94 

Hiedel      . 

1,1447 

Himlös 

1. 1432 

Hiedelem  :  kühlung 

1. 1428 

Himlőzés 

.       I.  1432 

Hiedelem  :  zuversicb 

1. 1447 

Himló'zik 

I,  14.32 

Hiedelemség     .    . 

1. 1428 

JHímmag 

n.    651 

Hiedelmes  ;  kühl  . 

1, 1428 

Himpellér     .... 

I.  1434 

Hiedelmes:  glaubig 

1.1447 

Himt 

I.  14.32 

Hiedelmezet      .     . 

1. 1428 

Hímvarrás    .     .     ,     . 

III.  1020 

Hiéna 

1. 1428 

HímvaiTÓ      .... 

.    HI.  1021 

Hiendő    . 

1.1447 

Hínár 

I.  14.34 

Híg      .    . 

1. 1428 

Hináros   

I.  14.35 

Hígad  .    , 

1. 1429 

Hinga  ...•., 

I.  1435 

Higanyúság 

1, 1429 

Hingadoz      .     .     .     , 

I.  1435 

Higgad     . 

1. 1429 

Hint 

I.  14.32 

Híg  hasú 

1. 1336 

Hintázik 

I.  1435 

Hígság 

1, 1429 

Hinteget  

I.  1433 

Hígség      . 

1, 1429 

Hintegetés     .... 

I.  1433 

Hígulás    . 

1. 1429 

Hintet  

I.  1434 

Higy    .     . 

1. 1429 

Hintez      

I.  1434 

Hihetendö 

1, 1447 

Hintezés  

I.  1434 

Hihetetlen 

1.1447 

Hintezö    

1.  1434 

Hihetetlenséj 

1.1447 

Hintó 

I.  1435 

Hihető     . 

1.1447 

Hintócsináló      .     .     . 

I.    434 

Hihetőség 

1, 1447 

Hintókáz,  hintókázik 

I.  1435 

Hihetséges 

1. 1447 

Hintókocsi    .    .     ,     . 

II.    329 

Hihetövolta 

III.   964 

Hintóláda     .     .     ,    . 

11.    504 

Híj.     .     . 

1. 1417 

Hintópárna  .     ,     ,     . 

n. 1240 

Híjában    . 

1. 1422 

Hintós  ló      .... 

n,  614 

Hiján  . 

1, 1423 

Hintószekér  .... 

III.    133 

Hijános    . 

1. 1423 

Hintóvánkos      .     .     . 

III,  1009 

Hijasulás 

I.  1424 

Hintóz,  hintózik    .     .     , 

I,  1435 

Híjaz   .     . 

I.  1390 

Hintve      

I.  1434 

Hijedelm  . 

1. 1428 

Hinyár 

I.  1434 

Hijól    .     .     . 

1.1456 

Hinnyár 

1. 1434 

Hijos   .     .     . 

1. 1424 

Hinnyog  

I.  1435 

Hillel  .     . 

1. 1439 

Hinnyöl 

I.  1436 

Hillet  .     .     . 

1. 1559 

Hióz 

I.  1459 

Hím  :  mánnchen  .     . 

1. 1429 

Hippent    

I.  1508 

Hím :  stickerei .     ,     . 

1. 1430 

Hipp-hopp 

1.1484 

Himbál 

1. 1431 

Hipphoppol 

I.  1484 

Himbálódzik 

1.1431 

Hír 

1. 1436 

110 


HÍRBESZÉLLÖ-HIVAN 


HírbeszéUö 

I.    222 

Hírül   .... 

1.1443 

Hitez   .     . 

Hirdet .     . 

1.1438 

Hírű-nevű     .     . 

II.    972 

Hitezés     . 

Hirdetés  . 

1. 1439 

Hirvad     .     .     . 

1.1409 

HitiJztet    . 

Hirdetet   . 

1. 1439 

Hirvadag      .     . 

1,1409 

Hitfaragás 

Hirdethető 

1. 1439 

Hirviselő  .     .     . 

.    III.  1204 

Hit  faragó 

Hirdető    . 

1. 1439 

Hírzet  .... 

1.1443 

Hithagyó  . 

Hirdető  leve 

II.    601 

Híságos    .    .    . 

1. 1458 

Hiti      .     . 

Híriicske  . 

1. 1439 

Híség,  hísíg .    . 

1. 1527 

Hitiszegetlen 

Híredik    . 

1.1441 

Hísíp   .... 

I.  1654 

Hitiszegö  . 

Híréi    .     . 

1. 1439 

Hispán,  hispány 

1, 1620 

Hititagadt 

Híres   .     . 

1. 1439 

Hispitál,  hispitáll) 

I.  1621 

Hitkötés  . 

Hírijsijdik 

1.1440 

Hispotálly     .     . 

I.  1621 

Hitlen .     . 

HíriJsít      . 

1.1440 

Hisputály     .    . 

I.  1621 

Hitlenség 

Híresítés  . 

I.  1441 

História   .     .     . 

1.1444 

Hitlés  .     . 

Híres-neves 

.     II.    973 

Históriaíró    .     . 

I.  1603 

Hitletétel . 

Híresség  . 

1.1441 

Históriás  ének  . 

I.    639 

Hitlevél    . 

Hírességű 

1.1441 

Históriás  könyv 

II.    406 

Hitötlen    . 

Híresül     . 

1.1441 

Hisz    .... 

1.1444 

Hitság 

Hfretlen   . 

1.1441 

Hiszekegyisten . 

I.  1624 

Hitsokasítás 

Híreveszett 

III.  1092 

Hiszekisten  .     . 

I.  1624 

Hitszakadás 

Hírevesztett 

III.  1100 

HiszelkBdöség   . 

I.  1460 

Hitszegés . 

Hírhallás 

I.  1285 

Hiszem  :  doch  . 

I.  14i8 

Hitszegütt 

Hírharang 

I.  1324 

Hiszem  :  glauben 

1.1448 

Hittagadás 

Hírhedik  . 

1.1441 

Hit :  glaube  .     . 

1.1448 

Hittagadó 

Hírbeszik 

1.1441 

Hit :  albern  .     . 

1. 1391 

Hittenhisz 

Hírbeszt  . 

1.1442 

Hitbéli      .     .     . 

1. 1449 

Hittogatás 

Hírhet      . 

I.  1441 

Hitijcske  .    .    . 

1.1449 

Hittől  szakadás 

Hírbintegetö 

1. 1434 

Hiteget     .     .     . 

I.  1452 

Hittől  szakadt 

Hírhordás     . 

1. 1485 

Hitegetés .     .     . 

I.  1452 

Hitüjító    .    . 

Hírhoídó  . 

1.1486 

Hitehagyó    .     . 

1.1244 

Hitvány  .    .     . 

Hírhordozás 

1.1488 

Hitehagyott  .     . 

1. 1245 

Hitványít 

Hírhordozó 

1. 1489 

Hitehagyóz  .     . 

1.1244 

Hitványkodik 

Hírhozó    . 

1. 1503 

Hitel :  schwören 

I.  1450 

Hitványkozik 

Hirjókázik 

1.1408 

Hitel:  glaube    . 

I.  1452 

Hitványság  . 

Hírköltés . 

n.    173 

Hitelbe  adó  .     . 

I.      15 

Hitványságos 

Hírlel  .     . 

1. 1439 

Hiteles     .     .     . 

1.  1450 

Hitves      .    . 

Hírlés .     . 

1. 1439 

Hitelesbség  .     . 

1.  1453 

Hitves  társ 

Hírleszt    . 

1. 1439 

Hitelesség     .     . 

1.  1453 

Hív      .     . 

Hírmondás  . 

I.   864 

Hitelességes .     . 

I.  1443 

Hiúit    .     . 

Hírmondó 

I.   866 

Hitéletien      .     . 

I.  1453 

Hiúi     .     . 

Hírnév     . 

II.    971 

Hitelre  méltó    . 

11.    729 

Iliúlás      . 

Hírnevecske 

II.   972 

Hitelrevaló  méltós 

ág 

11.    731 

Hiún    .     . 

Hírnévkerese 

s 

II.    231 

Hiteltet     .     .     . 

1.  1450 

Hiúság 

Hírnevű   . 

II.   972 

Hitöltetés      .     . 

I.  1450 

Hiúságos . 

Hirnyó     . 

1.1409 

Hites  .... 

I.  1450 

Hiúsz  .     . 

Hfrréadás 

I.      14 

Hites  gyűrű      .    . 

I.  1214 

Hiút     .     . 

Hírszerző 

in.    210 

Hiteskedik    .     . 

I.  1450 

Hiúz    .     .     . 

Hirtelen    . 

1.1442 

Hites  társ     .     . 

Hl.   451 

Hiúzgyanta 

Hirtelenben 

1.1442 

Hiteszegés     .     . 

III.    109 

Hiúzi  .     . 

Hirtelen  harag 

1. 1319 

Hiteszegett    .     . 

III.    110 

Hiúzköröm 

Hirtelen  haragi 

1. 1319 

Hitet    .... 

1.1453 

Hiúzmál  . 

HirtelenkiJdés 

I  1443 

Hitetés     .     .     . 

1.1454 

Hív :  leér 

Hirtelenkedet 

1.1443 

Hitetlen    .     .    . 

I.  1450 

Hív  :  rufen 

Hirtelenkedik 

I.  1442 

Hitetlenijz    .     . 

1.1451 

Hivaldogál 

Hirtelenkedő     . 

1.1443 

Hitetlenkedik    . 

I.  1451 

Hivalkodás 

Hirtelenség  . 

1.1443 

Hitetlenség  .    . 

I.  1451 

Hivalkodik 

Hirtelenséggel 

1.1443 

Hitetlenség  nótája 

11.    988 

Hivalkodó    . 

llirtelenvaló 

I.  14i2,    III.    954 

Hitetlenvolta     .     . 

III.    964 

Hivalkodtál . 

Hírtélel     . 

UI.    633 

Hitető.    .    .    . 

1.1454 

Hivan  .     . 

HIVÁS-HOLLÓS 


111 


Hívás I.  1420 

Hivat I.  Ii20 

Hivatal I   1420 

Hivatalás 1.  Ii21 

Hivatallevél II.    601 

Hivatalocska     ....  I.  1421 

Hivatalos 1. 1421 

Hivatalszegő      ....  III.    110 

Hivatatlan 1. 1421 

HivaÜan I.  1421 

'Hivaltatandóság    ...  1. 1421 

iHivékeny 1. 1454 

Hivekös 1.1532 

Hivel 1.1527 

Hively 1. 1530 

Hivelyk 1.1532 

Hiven 1. 1527 

Hivés I.  1454 

Híves I.  1529 

Hiveség I.  1527 

Hivét 1.1529 

Hiviség 1. 1527 

Hivít 1.1456 

rlivl I.  1527 

Hivó 1.1422 

ííivogat I.  1422 

Hívogató 1. 1422 

Hívogató  levél  ....  II.    601 

Bívó  levél II.    601 

Hivolkodík 1.1457 

FIívó  madár II.    648 

Hivő I.  1455 

Hivöjtez 1. 1529 

Hívös I.  1529 

aívság 1. 1458 

tiívságí I.  1458 

Hívságos I.  1458 

Eivságoskodás  ....  1. 1459 

Hívságoskodik  ....  1. 1459 

Hivség  :  wárme     ...  1. 1412 

Hívség  :  treue   ....  1. 1527 

Hívség  :  kühlung  ...  1. 1529 

Hivségszegö III.    110 

Hivton-hí 1.1419 

fíivtözík I.  1529 

aívul 1. 1456 

Hivzag 1.1416 

Hivzak 1. 1416 

aízak 1. 1416 

Hízakodik 1. 1459 

fíízelkedés 1. 1461 

Hízelkedésecske    ...  1. 1461 

tüzelkedik 1.1461 

flizelkédö 1.1461 

aizelkedöség     ....  1. 1461 

aízelköd I.  1460 

Hízik I.  1459 

iüzlal I.  1459 

aizlalás 1. 146Ü 


Hizlaló  .  . 
Hizlaló  rét  . 
Hizlalt  .  . 
Hizodalmas 
Hizodalom  . 
Hízódik  .  . 
Hizölködik 
Hja.     .     . 


I. 

n. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 


j     Ho=hogy I. 

Hó  :  schnee I. 

1     Hó :  monat I. 

j     Hó  :  interject I. 

Hocca I. 

Hocsa I. 

Hod  =  hogy I. 

Hód :  bibertier ....  I. 

Hód  :  mond I. 

Hoda :  dahin     ....  II. 

Hódai I. 

Hodakozás I. 

Hódara I. 

Hódi I. 

Hódít I. 

Hódítgat ^. 

Hódlás I. 

Hódlat I. 

HódlaUan I. 

Hódlott I. 

Hodném II. 

Hódol I. 

Hódolás I. 

Hódolt :  zinsbar    ...  I. 

Hódolt? I. 

Hódoltás I. 

Hódoltat I. 

Hódoltatás I. 

Hódoltató I. 

Hódoltság I. 

Hodsa I. 

Hodsaság I. 

Hófejér I. 

Hófejérségü I. 

Hoffstat I. 

Hófizetés I. 

Hofmeiszter II. 

Hofmestgr II. 

Hog I. 

Hogy,  hogy I. 

Hógyagoz I. 

Hogyha I. 

Hogyhana I. 

Hogy-hogy I. 

Hogyja I. 

Hogyki II. 

Hogymár II. 

Hogyne U. 

Hogyném II. 

Hogynémmint  ....  II. 

Hogysa I. 


1460 
1427 
1460 
1460 
1460 
1460 
1460 
1461 
1466 
1461 
1462 
1463 
1503 
1465 
1466 
1463 
1475 
1096 
1474 
1230 
482 
1464 
1464 
1464 
1464 
1464 
1464 
1464 
"953 
1464 
1464 
1464 
1465 
1465 
1465 
1465 
1465 
1465 
1465 
1466 
785 
786 
1495 
860 
788 
788 
1509 
1466 
1470 
1219 
1219 
1469 
1465 
293 
680 
938 
953 
842 
1465 


Hogysem II.  1527 

Hogysémmint  ....  II.  843 

Hóba 1.  1222 

Hóhár 1.1470 

Hóharmat I.  1330 

Hóharmatos 1. 1330 

Hóhér 1. 1470 

Hóhérí 1.  1470 

Hóhérkodik I.  1470 

Hóhérlás 1.  1471 

Hóhérol 1.1470 

Hóhérság 1.1471 

Hóhértermészetü  .  .  .  111.  595 

Hohó 1.1471 

Hoj 1.1248,1471 

Hójag 1. 1477 

Hójak 1. 1477 

Hojlok I.  1254 

Hojsz 1.1266,1471 

Hojszogat I.  1471 

Hokmester II.    788 

Hokmesterség   ....  II.   789 

Hóköz II.    448 

Hóközi II.    448 

Hol:  morgen     ....  I.  1474 

Hol,  hói :  wo    .     .     .     .  I.  1471 

Hol :  sterben     ....  I.  1267 

Hólabda 11.    528 

Hold,  hóid :  mond     .     .  I.  1475 

Hold,  hóid :  acker     .     .  I.  1476 

Holda,  holdá     ....  1. 1474 

Holdelszállás     ....  lU.      51 

Holdét 1.1464 

Holdtogyta I.   899 

Holdfű 1.1023 

Holdi I.  1476 

Holdít 11464 

Holdkő II.    387 

Holdnap II.    927 

Holdol 1.1464 

Holdoltat I.  1465 

Holdos 1.1476 

Holdruta H- 1486 

Hold  telese III.    539 

Hold  tölte III.    540 

Holdújság UI.    851 

Hold  újulta III.    851 

Holdul 1.1464 

Holdultat 1.1465 

Holdvilág III.  1181 

Holdvilágos UI.  1181 

Holitt 1. 1641 

Hollal 1-1475 

Hollandiai  gyolcs  ...  1. 1172 

Hollét II.    594 

Holló 1.1476 

Hollókákogás    ....  II.      81 

Hollóláb II,    498 

Hollós 1.1474 


112 


HOLLÓSZlN-HORGASOS 


Hollószín .    . 

.    III.    249 

Hollószínű 

.    111.    249 

Hollott,  hollót 

.      1. 1473 

Hollú  .     .     . 

.       I.  1476 

Holmi  .     .     . 

.     11.    812 

Holmikor .     . 

.     11.    822 

Holmu      .     . 

1.  1293 

Holn,  hóin    . 

.      1. 1481 

Holnap     .     . 

I.  1474 

.     11.    927 

Holnapi:  morgig  I,  1475 

,     11.    927 

Holnapi;  monatlich    . 

.     11.    927 

Holnapon      .     .     . 

1.  1474 

Holnapoz 

1.  1475 

Hol  napozás  . 

1. 1475 

Holnapszámra 

.  ni.    62 

Holnapután  . 

1.  1475 

Holnaputáni. 

I.  1475 

Holott  .     .     . 

1.  1473 

Holt:  WC .     . 

I.  1471 

Holt:  todt     . 

1.  1272 

Holt:  tod.     . 

I.  1273 

Holta  .     .    . 

1. 1267 

Holta  .     .     . 

1.  1474 

Holtai  .     .     . 

I.  1273 

Holta  napja . 

II.    927 

Holt  csalán 

1.    378 

Holté  .... 

1.  1474 

Holt  eleven  . 

1.    598 

Holtflevenség 

1.    598 

Holteleven  tag 

III.    371 

Holt  fene 

I.    815 

Holt  görcs 

1. 1118 

Holtigvaló  szolg 

a  . 

m.    291 

Holtott      .     . 

I.  1473 

Holt  szén      . 

ni,    171 

Holt  szenes  . 

III.    171 

Holt  szín .     . 

III.    249 

Holt  tag   .     . 

III.    371 

Holt  tenger  . 

ni.    561 

Holt  test  .    . 

ni.    600 

Holttesthalom 

l.  1293 

Holt  tetem    . 

III.    653 

Holtviselő 

III.  1204 

Holva,  hóival    . 

1.  1475 

Holvali     .     . 

I.  1475 

Holvaló    .     . 

1.14 

74 

111.    954 

Hólyag     .     . 

1.  1477 

Hólyagücska 

I.  1477 

Hólyagos .     .     . 

I.  1477 

Hólyagos  cseresznye 

I.    417 

Hólyagos  meggy    .     . 

n.    720 

Hólyagzás     .... 

1. 1477 

Hólyagzik 

1.  1477 

Holypaszt     .    . 

1.  1494 

Homal      .     . 

1.1477 

Homály    .    .     . 

I.  1477 

Homályog     .     . 

I.  1478 

Homályos     .     . 

I.  1478 

Homályosít  .     . 

1. 1478 

Homályosodik  ....  I.  1478         Hon  töltött  bor 

Homályosság     ....  I.  1479         Hóny   .     .     . 

Homályos  szín       ...  III.    249         Hop     .     .     . 

Homályosul 1.1479         Hopcihér .     . 

Homályozik I.  1479         Hopcihérség . 

Hombár I.  1479         Hópehely.     . 

Hombáros 1. 1479         Hópénz     .     . 

Homlit I.  1479         Hópénzes      . 

Homlítás I.  1479         Hópénzes  nép 

Homlító  vessző      .     .     .  III.  1125         Hopföúr    .     . 

Homlojt I.  1479  i     Hopistál   .     . 

Homlok I.  1479          Hopmester    . 

Homlokékesség      ...  I.    589         Hopniesterség 

Homlokelő I    615         Hoporjás  .     . 

Homlokhanyatt      ...  1. 1316         Hoportos  .     . 

Homlokos I.  1480          Hopp   .     .     . 

Homok I.  1480         Hoppá      .     . 

Homokos I.  1481          Hoppan    .     . 

Homolok 1. 1479  ,     Horcol      .     . 

Homolyít I.  1479         Hord    .     .     . 

Homorodás  .....  I.  1481          Horda  .     .     . 

Homorodik I.  1481          Hordás     .     . 

Homorodottság ....  I.  1481          Hordat      .     . 

Homorú I.  1481  |     Hordó  .     .     . 

Homorúság I.  1481  '     Hordócsináló 

Hompolyg I.  1481  i     Hordófal  .     . 

Homuk I.  1480  j     Hordófenék  . 

Homuron I.  1481          Hordogál  .     . 

Homus 1.  1800         Hordogat .     . 

Homuv 1. 1313          Hordógyártó 

Hon,  hón:  wo  .     ,     .     .  1.1471          Hordónyi 

Hón:  achsel      ....  1.1481          Hordós     .     . 

Hón:  zu  hause      .          .  1.1481          Hordoz     .     . 

Hónai I.     45         Hordozás.     . 

Hónalj,  hón  alja   ...  I.      45  ;     Hordozdogál 

Hónap.     .     .     .    1.1474,  II.    927  '     Hordozgat     . 

Hónapi II.    927  !     Hordozhatallan 

Hónapnyi 11.    927          Hordozható  . 

Hónapon 1.  1474  i     Hordozkodás 

Hónapos II.    927          Hordozkodik 

Honi 1.  1482         Hordozó   .     . 

Honn I.  1481          Hordozóskodik 

Honnag    .....  I.  1483         Hordozó  szék 

Honnajd I.  1483          Hordozó  szíj 

Honnal I.  1483  \    Hordoztat 

Honnan I.  1483  1     Hordton-hord 

Honnap I.  1474         Horgacska     . 

Honnat I.  1483         Horgad     .    . 

Honnaton 1.1483  }     Horgadás.     . 

Honnég 1.  1483  1     Horgadozik  . 

Honnejet I.  1483  i     Horgas     .     . 

Honneni II.    953  j     Horgas-horgas 

HonniimvoUa    ...  III.    964         Horgas  in     . 

Honnen I.  1483         Horgasít  .     . 

Honuend,  honnénd    .     .  I.  1483  '     Horgasitás    . 

Honnét 1.  1483          Horgas  lábú 

Honnvaló 1.  1482          Horgasodik   . 

Honot 1.  1473         Horgas  orrú 

Hont 1. 1307         Horgasos .     . 


HORCtASSAG-HOZZARAGADAS 


US 


Horgasság 1. 1493 

Horgas  szablya      .     .     .  III.      13 

Horgasul 1. 1493 

Horgász  :  angier    ...  1. 1493 

Horgász  :  fischen  ...  I.  149.3 

Horgászás 1.  1493 

Horgászó  vessző    .     .     .  III.  1125 

Horgászt 1. 1493 

Horgasztás I,  1494 

íorgaszthatatlan  .     .     .  1.1494 

Horgocska I.  1494 

Horgol 1.1494 

Horgos I,  1492 

Horh 1.1490 

Horhágy I.  149Ü 

Borban 1. 1490 

Hóri-horgas 1. 1492 

Hornyol I.  1490 

Horog 1.1490 

Horoguszik I.  1318 

Horoszt I.  1326 

Horot 1.  1520 

Horpad 1.1494 

Horpasz I.  1494 

Horpaszt 1. 1494 

Horstat 1. 1495 

Hortyan I.  1494 

Hortyé 1. 1494 

Hortyog I.  1495 

Hortyogás I.  1495 

Hortyogdogál     ....  I.  1495 

Hortyogó I.  1495 

Horut I.  1520 

Horvas 1.1495 

Hosta 1. 1495 

Hostád,  hóstád  ....  I.  1495 

Hostánc I.  1495 

Hóstát I.  1495 

Hóstáti I.  1495 

Hostia n.  1147 

Hostya 11.1147 

Hosvét 1.1521 

Hoszá I.  1504 

Hószám III.      62 

Hószámos III.      62 

Hoszár 1.1523 

Hoszjasság I.  1498 

Hoszju           1. 1496 

Hossz I.  1495 

Hosszá  :  lange  ....  I.  1496 

Hossza:  gib  her    .     .     .  1.1503 

Hosszabb I.  1497 

Hosszabbadik    ....  1. 1497 

Hosszabbatkábban      .     .  I.  1497 

Hosszabbít I.  1497 

Hosszabbkább  ....  I.  1497 

Hosszabbodik    ....  i.  1497 

Hosszabbság      ....  1.  1497 

Hosszabbul I.  1497 

H.     NYELVTÖRT.  SZÓtIb. 


Hosszacska 1. 1497 

Hosszadalmas   ....  1. 1496 

Hosszáig 1. 1496 

Hosszája 1. 1604 

Hosszan I.  1497 

Hosszányi I.  1496 

Hosszas 1. 1496 

Hosszaság 1. 1498 

Hosszasít 1. 1496 

Hosszasság I.  1498 

Hosszatt I.  1496 

Hosszattába I.  1496 

Hosszattára I.  1496 

Hosszít I.  1497 

Hosszú 1.1496 

Hosszú  élettt     ....  I.    597 

Hosszú  farkú  majom  II.    668 

Hosszú  fejíí                 .     .  I.    958 

Hosszú  hajú      ....  I.  1249 

Hosszúka 1. 1497 

Hosszúkás 1.1498 

Hosszú  kezű      ....  11.    287 

Hosszul I.  1498 

Hosszú  lábú      ....  II.    498 

Hosszú  nyomú  ....  II.  1065 

Hosszú  pajzs     ....  II.  1214 

Hosszú  palást    ....  II.  1217 

Hosszú  rúd II.  1475 

Hosszúság I.  1498 

Hosszú  szárú  körtvély  .  II.    417 

Hosszú  szoknya    .     .     .  III.   289 

Hosszútűrhetö  ....  III.    824 

Hosszútűrő III.    824 

Hosszú  ujjú III.    852 

Hosszú  ujjú  ruha       .     .  II.  1481 

Hosszúvolta III.    964 

Hot I.  1350 

Hótá 1.1474 

Hótal I.  1474 

Hotár 1. 1361 

Hotni 1.1350 

Hottó 1.1498 

Hottyogás 1. 1496 

Hová I.  1498 

Hovas 1. 1461 

Hovatovább III.    724 

Hovávaló m.    954 

Hóvíz m.  1227 

Hovos 1.1461 

Hoz  (rag) I.  1504 

Hoz.  hóz  (ige)  ....  I.  1499 

Hozás 1.1502 

Hozat 1. 1503 

Hozatal I.  1503 

Hozatalás     .     .     •    .    .  1. 1603 

Hozatás 1.1503 

Hozdsza 1.1503 

Hozjá I.  1604 

Hozó I.  1503 


Hozogat    .     .     . 

1. 1504 

Hozton-hoz  .     . 

1. 1502 

Hozzá  .... 

I.  1504 

Hozzáad  .     .     , 

I.      11 

Hozzáadás    .     . 

I.      11 

Hozzáalkot   .     . 

.       I.      65 

Hozzábarátkozik 

I.    179 

Hozzábocsát 

I.    265 

Hozzácsap     .     . 

I.    380 

Hozzácsappant . 

I.   384 

Hozzád     .     .     . 

I.  1506 

Hozzáelegyít 

I     607 

Hozzáenyvez 

I.    649 

Hozzáérő      .     . 

I.    658 

Hozzáfaldok 

I.    760 

Hozzáfelel     .     . 

I.    811 

Hozzáfér  .     .     . 

I.    824 

Hozzáférhetetlen 

I.    824 

Hozzáférkezik   . 

I.    825 

Hozzáférkezheteth 

ín 

I.    825 

Hozzáfog .     .     . 

I.    870 

Hozzáfogás  .     . 

I.    870 

Hozzáfoghatatlan 

I.    870 

Hozzáfogható     . 

I.    870 

Hozzáfoglal  .     . 

I.    890 

Hozzáfold     .     . 

I.    904 

Hozzáfüggeszt  . 

I.  1036 

Hozzágyak    .     . 

I.  1133 

Hozzágyűl     .     . 

1.  1204 

Hozzágyülés 

I.  1204 

Hozzáhajol   .     . 

I.  1259 

Hozzáillés     .     . 

I.  1667 

Hozzáilletés  .     . 

I.  1569 

Hozzájárul    .     . 

U.      22 

Hozzájárulás     . 

II.      22 

Hozzájárulhatatlar 

U.      22 

Hozzájárultság  . 

II.      22 

Hozzákap      .     . 

II.    102 

Hozzákapcsol    . 

n.    111 

HozzákészUl 

n.    263 

Hozzákezd    .     . 

II.    290 

Hozzáköt .     .     . 

II.    425 

Hozzákötés   .     . 

II.    425 

Hozzákötő     .     . 

II.    425 

Hozzálát  .     .     . 

II.    535 

Hozzálátás    .     . 

II.    536 

Hozzálátatlanság 

II.    526 

Hozzálátogat     .     . 

II.    541 

Hozzálovaglás  . 

II.    617 

Hozzálovagol     . 

H.    617 

Hozzálö    .     .     . 

U.    630 

Hozzáméhetetlen  . 

U.    746 

Hozzámondás    .     . 

II.    861 

Hozzánéz      .     .     . 

II.    980 

Hozzánógat  .    .    . 

U.    988 

Hozzányúl    .     .     . 

II.  1084 

Hozzáolvas  .     .     . 

II.  1120 

Hozzáragad  .     .     . 

II.  1354 

Hozzáragadás    .     . 

U. 1354 

114 


HOZZÁRAGASZKODIK— HUP 


Hozzáragaszkodik      .     . 

II.  1357 

Hozzáragaszt     .     .     . 

II.  1358 

Hozzáránt     .... 

11.  1S72 

Hozzárészelkedik  .     . 

II,  1420 

Hozzásegítő  .... 

11.  1536 

Hozzásiet      .... 

II.  1565 

Hozzásietés  .... 

II.  1565 

Hozzásiiánkozik    .     . 

II.  1579 

Hozzászab     .... 

III.        2 

Hozzászabás      .     .     . 

III.        2 

Hozzászámlál    .     .     . 

Hl.      67 

Hozzászegez      .     .     . 

IH.    114 

Hozzászegődik  .     .     . 

III.    111 

Hozzászerez      .    .    . 

III.    204 

Hozzászí 

III.    232 

Hozzászokdogál     .     . 

III.    288 

Hozzászokik      .     .     . 

Hl.    286 

Hozzászól      .... 

III.    276 

Hozzászólás  .... 

III.    276 

Hozzászorít  .... 

ni.    313 

Hozzásző 

III.    320 

Hozzászúr     .... 

III.    340 

Hozzászül     .... 

III.    351 

Hozzátámaszkodik 

III.    411 

Hozzászámít      .     .     . 

III.    426 

Hozzátársít  .... 

III.    457 

Hozzátartozandó    .     . 

III.    485 

Hozzátartozik    .     .     . 

III.    484 

Hozzátartozó     .     .     . 

m.    485 

Hozzátér 

.   III.    570 

Hozzátesz      .... 

.    III.    620 

Hozzátétel     .... 

III.    620 

Hozzátevés    .... 

.    III.    620 

Hozzátisztít  .... 

.    m.    681 

Hozzátold     .... 

.    ni.    697 

Hozzátölt 

III.    543 

Hozzátörlészkedik 

III.    761 

Hozzátörsöl  .... 

III.    762 

Hozzátud 

.    Hl.    786 

Hozzátűrödzik   .     .     . 

III.    824 

Hozzávág      .... 

III.    927 

Hozzávakar  .... 

III.    978 

Hozzávaló    .     .  I.  1506 

III.    954 

Hozzávalóság    .     .     . 

1. 1506 

Hozzávarr     .... 

III.  1020 

Hozzávesz     .... 

.    in.  1117 

Hozzávet 

ni.  1142 

Hozzávétel    .... 

III.  1117 

Hozzázsugorodik    .     . 

III.  1314 

Hő 

1.1456 

Höbögés 

I.  1382 

Hogy 

1. 1384 

Högyke 

I.  1387 

Hök 

I.  1506 

Hökköl 

I.  1506 

Hői 

I.  1527 

Hölgy 

I.  1506 

Hölgymái      .... 

II.    672 

Hömbölyög  .... 

I.  1507 

üömp 1. 1507 

Hömpöly I.  1607 

Ilömpölyget I.  1507 

Hömpölygetdggél  ...  I.  1507 

Hömpölygetés   ....  1. 1507 

Hömpölyit 1.1507 

Hömpölyödik     ....  I.  1507 

Hömpölyög:   sich  roUen  11507 

Hömpölyög:  walze     .     .  1.1507 

Höngörödik I.  1404 

Hörböl 1.1509 

Hörcsög 1. 1507 

Hörcsök 1. 1507 

Hörcsökös I.  1507 

Hörcsökösködik     ...  I.  1508 

Hörcsökösség    ....  I.  1508 

Hörgés I.  1508 

Hörög I.  1508 

Hörpent I.  1508 

Hörpités I.  1508 

Hörpitéskedik    ....  I.  1508 

Hörpöget I.  1508 

Hörpögetés I.  1509 

Hörpöl 1.1509 

Hörpölés 1. 1509 

Hörtelen I.  1442 

Hős 11509 

Hősecske I.  1509 

Höselkedés 1.1509 

Hős  legény 11.    559 

Höss 1.1410 

Hötyke I.  1387 

Hövely 1. 1530 

HövelySz 1. 1530 

Hövség 1.1412 

Huall I.  1509 

Huchol? I.  1518 

Huddás I.  1510 

Huddik 1. 1510 

Huddó  cserép  ....  I.  416 

Huddó  edény  ....  I.  1557 

Huddoz,  huddozik   .  I.  1510 

Huddozó  edény  ...  I.  558 

Ilúdoz I.  1510 

Uúg I.  1509 

Húgaölö II.  1175 

Húgfi I.  844 

Húgocska I.  1510 

Hugy  =  bogy  ....  I.  1466 

Húgy  :  barn  ....  I.  1510 

Húgy :  steril      ....  I.  1511 

Húgydozó 1. 1610 

Húgy  edény I.    558 

llúgyér I.    655 

llúgyfazék I.    776 

llúgyik I.  1510 

Húgyó  edény    .     .  .1.    557 

Húgyos 1.1510 

Húgyos  fa I.  1023 


Hugyozás 1. 151i 

Hugyozik 1. 161i 

Huhog 1.161 

Huhogat I.  151 

Huhogató  bagoly  ...  I.    15 

Huhogó  bagoly     ...  I.   15 

Huhol 1. 151 

Huholó  bagoly  ....  I.    15 

Huhugat 1. 161 

Huj I.  151 

Hujjágat 1. 151 

Húl:  fallen 1.151 

Hul,  húl :  wo    .     .     .     .  I.  147 

Húladík 1.151 

Hull 1.151 

Hulladék 1. 151 

HuUadík 1.151 

Hulladoz I.  151 

Hullámodik,  hullamodik  I.  151 

Hullás 1.151 

Hullaszt 1. 151 

Hullat 1.151 

Hullatás 1.161 

Hulldogál I.  151 

Hulló 1.151 

Hullog Möl 

Hullong 1.151 

Hullongó 1.151 

Hulló  szöllö ni.    32 

Humor 1. 151 

Húmta? 1.151 

Humuk I.14S 

Hun 1.147 

Huncfut 1.151 

Hunkfutó I.  101 

Hunott I.  147 

Hun  való  ...    I.  1474,  Hl.    95 

Huny I.  151 

Hunya 1. 151 

Hunyás 1.151 

Hunyászkodik   ....  1. 151 

Húnyatlan         ....  1. 161 

Húnyik 1.151 

Huunyászkodik   ...  I.  151 

Hunnyik I.  151 

Hunyó 1. 151 

Húnyogat 1. 151 

Hünyogatás I.  151 

Hunyolgat 1. 151 

Hunyor I.  151 

Hunyorgás I.  151 

Hunyorgat 1. 151 

Hunyorgatás      ....  I.  151 

Hunyorít I.  151 

Hunyorítils 1. 161 

Hunyorog 1. 151 

Hunyósdi 1. 161 

Hunyóska I.  151 

Hup 1.151 


HUPIKÉK— HŰVÖSÜLÉS 


115 


lupikék H. 

I"i'"g I- 

li'i'P I- 

luppan I. 

lur I. 

Illivol I. 

liiicolás 1. 

Iiircolódik 1. 

luicsol 1. 

luiit I. 

Iiiiitás I. 

luika I. 

lurkatöltö III. 


liirkol     .... 

lurkoUik      .     . 

lurkoz     .... 

hirkozás      .     .     . 

Imláb      .... 

1  mocska      .     .     . 

lurogat  .... 
Hurogatás  .  .  . 
Hurok      .... 

Húrol 

Húros 

Húros  madár  .  . 
Húros  rigó   .    .    . 

Hurot 

Hurrogat .... 
Huruba  .... 
Hurut :  das  husten 
Hurut :  husten  .  . 
Hurutás  .... 
Hurutos    .... 

Hús 

Húsáros  ... 
Húsáruló  .... 
Húseleség      .     .     . 

Húsét 

Húsétel  .... 
Húséti  .... 
Húsevő  .... 
Húsevő  nap  .  . 
Húsfazék  .  .  . 
Húsféreg  .... 
Húshagyat  .  .  . 
Húshagyó  .  .  . 
Húshagyó  kedd 
Husi    .    .     .     .    . 


I. 

I. 

I. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

n. 
I. 
I. 
I. 
I. 
II. 
I, 


Húslátó n. 

Húsmegnemétel     ...  I. 

Húsnemétel I. 

Húsnevelö II. 

Húsocska I. 

Húsos I. 

Húsos  in I. 

Húsos  kolbász  ....  11. 

Húsosodik I. 

Húsosság I. 


160 

Húspiac    .     . 

H. 1283 

Hü-ennei .     . 

n.  1164 

1517 

Hústál?    .     . 

I.  1495 

Hühöget  .     . 

1.1511 

1617 

Hústalanság 

1. 1623 

Hűl      ... 

I.  1628 

1517 

Hústartó  ház 

III.    478 

Hüledez    .     . 

.       I.  1529 

1517 

Hústorony     . 

in.    718 

HUlemedik    . 

I.  1529 

1618 

Húsvágó   .     . 

III.    932 

HŰIés  .     .     . 

1.  1529 

1519 

Húsvágó  szék 

III.    126 

Hültés      .     . 

1.  1529 

1519 

Húsvágó  tőke 

III.    728 

Hür      ... 

1.  1436 

1518 

Húsvét     .     .     . 

I. 

1523,    III.  1122 

Hűság .     .     . 

I.  1458 

1519 

Húsvéti    .     .     . 

I. 

1523,    III.  1122 

Hűség .     .     . 

I.  1527 

1519 

Húsvéti  bárány 

.     .       I.    176 

Hűséges    .     . 

1. 1527 

1518 

Húsvét  napja 

II.    928 

Hűségeskedik 

I.  1528 

545 

Husvétünnep 

.    III.    895 

Hüségtartás  . 

.    III.    474 

1520 

Húsz    .     .     . 

I.  1523 

Hűségtelen    . 

I.  1528 

1520 

Huszad     .     . 

I.  1523 

Hüségtelenség 

I.  1528 

1520 

Huszadik .     . 

I.  1523 

Hüsz    .     .     . 

.       1.1444 

1520 

Huszados 

1. 1523 

Htit :  glaube 

.       I.  1448 

498 

Huszár 

I.  1623 

Hüt:  kUblen 

I.  1629 

1518 

Iluszárnép     . 

.     II.    967 

Hűtelen    .     . 

I.  1528 

1519 

Húszas     .     . 

I.  1523 

Hütelenség    . 

I.  1528 

1519 

Huszít .     .     . 

III.    866 

Hűtés  .     .     . 

.       I.  1529 

1519 

Huszó  .     .     . 

I.  1496 

Hűtő    .     .     . 

.       I.  1529 

1519 

Huszod     .     . 

I.  1523 

Hűtő  edény 

1.    558 

1518 

Hússz  .     .     . 

I.  1523 

Hűtős  .     .     . 

1. 1450 

648 

Husszár    .     . 

I.  1623 

Hütötlen  .    . 

I.  1450 

1441 

Husszú     .     . 

1. 1496 

Hütözés    .     . 

I.  1529 

1520 

Huszt  .     .     . 

1. 1524 

Hűtözik    .     . 

.       I.  1529 

1519 

Huta    .     .     . 

1. 1624 

Hüv     .     .     . 

.       1. 1526 

1520 

Hutás  .     .     . 

1. 1624 

Hüveknyi 

1. 1582 

1520 

Hutyorodik  . 

I.  1524 

Hüvekújj  .     . 

I.  1532 

1520 

Huz  (rag) 

I.  1504 

Hüvelvény    . 

I.  1530 

1520 
1520 

Húz  :  ziehen 
Huzakodik    .     . 

1. 1524 
I.  1625 

Hüvely    .     . 
Hüvelyecske 

I.  1530 
1.  1531 

1521 

Huzalkodik   . 

I.  1626 

Hüvelyes 

I.  1531 

106 

Huzamos 

I.  1526 

Hüvelyez 

I.  1531 

108 

Húzás .     .     . 

I.  1625 

Hüvelyezdegél 

1. 1532 

596 

Huzás-vonás 

III.  1238 

Hüvelyk  :  daumen 

I.  1532 

712 

Huza-vona    . 

III.  1238 

Hüvelyk  :  hülse     . 

I.  1532 

713 

Huzintás  .     . 

I.  1625 

Hüvelyke      .     .     . 

I.  1532 

712 

Huzft   .     .     . 

I.  1525 

Hüvelykes    .     .     . 

I.  15.32 

715 

Huzlal      .     . 

1. 1525 

Hüvelykés    .     .     .     . 

I.  1.532 

927 

Húzó   .     .     . 

1.1525 

Hüvelykés  borsó  . 

I.    294 

776 

Huzódozás    . 

1. 1626 

Hüvelykes  újj   .     . 

ni.    852 

826 

Húzódozik    . 

1.1526 

Hüvelykes  vetemény 

III.  1161 

1244 

Húzó  gerenda 

I.  1083 

Hüvelyki      .     .     . 

I.  1532 

1244 

Húzom     .     . 

I.  1526 

Hüvelykujj    .     .     . 

III.    852 

144 

Huzomos 

I.  1626 

Hüves 

I.  1529 

1522 

Huzonost .     . 

1. 1626 

Hüvét 

I.  1529 

540 

Huzonos  .     . 

1. 1526 

Hűvös      .... 

I.  1529 

714 

Huzonos  ital 

I.  1632 

Hüvösít 

I.  1530 

714 

Huzott-vonyott 

m.  1238 

Hüvösítő  .... 

I.  1530 

998 

Húzó-vonó    . 

ín.  1238 

Hűvöske  .... 

I.  1530 

1522 

Húz-von   .     . 

in.  1238 

Hüvösöcske  .     .     .     . 

I.  1530 

1522 

Húz-vonsz 

ni.  1261 

Hűvösödik    .     .     . 

I.  1530 

1577 

Hü  =ő    .     . 

H.  1163 

Hűvösség      .     .     . 

I.  1530 

333 

Hű  :  interject. 

I.  1526 

Hűvösül   .... 

I.  1530 

1523 

Hü :  treu      .     . 

I.  1526 

Hüvösülés     .     .     . 

I.  1630 

1523 

XV* 


116 


I— IGAZÁN 


I. 


í :  nacht I. 

í :  bogén I. 

la-fia I. 

las-fias I. 

Ibolya I. 

Ibolyaszínű III. 

Ibrik I. 

Ibrikecske I. 

Icce I. 

Iccés I. 

Ic-fic-vic I. 

Iddagol I. 

Iddogál,  iddogál    ...  I. 

Iddogalás I. 

Iddogáló I. 

Iddogat I. 

Ide I. 

{dé I. 

Idea I. 

Idébb I. 

Idebe I. 

Idefelé I. 

Ideföl I. 

Ideg 1. 

Idegecske I. 

Idegen,  idegén  ....  I. 

Idegenedik I. 

Idegéneszik I. 


Idegenít 

Idegenltés  .... 
Idegenkedik  .  .  . 
Idegen  országi  bor  . 
Idegenség  .... 
Idegenül  .... 
Idegénülés    .... 

Idegény 

Ideggs 

Idegön 

Idehagy   

Idehaza    

Idei 

Idei  bor 

Ideig 1. 

Ideiglen 1. 

Ideiglenvaló .     .  I.  1541,    III. 

Ideig  tartó III. 

Ideigvaló  ...  I.  1541,    111. 

Ideintén 1. 

Ideje I. 

Idejebheii 1. 

Idejébbre I. 

Idejében 1. 

Idejekorán II. 

Idején I. 

Idejénkor I. 


685     ! 
1641 

844 

844 
1533     1 

249  1 
1533 
1533 
1533 
1533 
1633 
1629 
1629 
1630 
1630 
1630 
1533 
1637 
1535 
1534 

204 
1534 

974 
1535 
1535 
1535 
1536 
1536 
1536 
1537 
1537 

283 
1537 
1537 
1537 
1636 
1535 
1536 
1243 
1374 
1540 

283 
1540 
1541 

964 

478 

964 
1541 
1541 
1541 
1541 
1641 

367 
1641 
1541 


Idejéii-korán 
Ideki    .     . 
Idekivaló 
Idén     .     . 
ídes     .     . 
Idestova   . 
Idestovavaló 
Idétlen     . 
Idétlenség 
Idétlen  szülés 
Idetova 
Idétt     .     . 
Idevaló 
Idéz     .     . 
Idézés 
Idézel .     . 
Idéző  levél 
Idéztet 
Idgyol .    . 
Idlik    .     . 
Idnep  .     . 
Idő  :  daber 
Idő  :  zeit . 
Időbeli 
Időcsalás  . 
Idöcske 
Idő  előtt  szül 
Időfogyat . 
Időfolyamlás 
Időfolyás  . 
Idöforgás  . 
Idöhaladék 
Idöhalasztás 
Idöhalogatás 
Időjárta    .     . 
Időkímélés    . 
Időkor      .     . 
Időköz      .     . 
Időlátott  levél 
Idölopogató  . 
Idomulás .     . 
Időmulatás  . 
Idömulató 
Időnap  előtt 
Időnként  .     . 
Időnyi.     .     . 
Időrész     .     . 
Idős     .     .     . 
Idősbödik 
Idösded    .     . 
Idősöcske 
Idősküdik 
Idősödik  .     . 
Idó'sség     .     . 
Időszám  .     . 


1634 


II. 

II. 
III. 

I, 

I. 

111. 

111. 


357 

296 

955 

1542 

558 

722 

1244 

1.1542 

1. 1542 

III.    352 

III.    722 

1. 1542 
III.    954 

1. 1534 

1. 1535 
1. 1535 

II.  601 
1. 1535 
1. 1559 
III.  893 
III.  894 
1.1533 
I.  1537 

1. 1543 
I.  374 
1. 1543 

III.    351 


894 

911 

913 

934 

1. 1281 

1.  1282 

1.  1283 

II.      19 


II. 
U. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
I. 


307 
356 
448 
601 
628 
888 
890 
891 
928 
1643 


1.  1543 
II.  1420 
1.1543 
1.1543 
1.1643 
1.1544 
1.1643 
1.1544 
1.1644 
III.     62 


Idő  szeri I.  15Í4 

Időtelés III.    539 

Időtöltés lU.    545 

Időtöltött III.    546 

Időtöltöttöcske  ....  III.    646 

Időttlen I.  154-i 

Idöválogatás     ....  III.    99:i 
Idővesztégetés  .     .     .     .111.  1098 

Idővesztés III.  1099 

Idővesztö III.  1101 

Idövétség III.  116(! 

Idővolta III.    964 

Idő  vontatás III.  1263 

Időz I.  154-i 

Idvezél III.    881 

Idvöz III.   87£ 

Idvözség Ul.    88C 

Idzad I.  165ÍÍ 

led 1. 166L 

lenetést I.  1562 

lenő I.  166S 

leszt I.  156i 

Iffijú,  iffiú I.  16il 

Ifi I.    841 

Ifijó,  ifijú 1. 1641 

Ifiú I.  154-1 

Ifjacska 1.  154í 

Ifjacskálkodik    ....  I.  154c 

Ifjadik 1.  154c 

Ifjanta      ......  1.1641 

Ifjantan I.  1544 

Ifjaskodik I.  154c 

Ifjít 1.154c 

Ifjodik I.  154." 

Ifjú I.  164-1 

Ifjúcska I.  Iö4c 

Ifjúdad I.  1645 

Ifjúdadság I.  1545 

Ifjúdik I.  1545 

Ifjúi I.  1645 

műkor II.    3,')É 

IQúl 1. 1Ö45 

Ifjúság 1.  1546 

Ifjúszérű III.    195 

lg  :  eins I.    57:i 

íg :  brennen      ....  I.    5(5 1 

Iga I.  1646 

Igabarom I.    183 

Igabival I.   242 

Igás I.  164fi 

Igátlan I.  Íni6 

Igáz I.  1546 

Igaz I.  1546 

Igazabban I.  la4S 

Igazán I.  1548 


IGAZBAN— ILDOMOS 


117 


Igiizban    .     . 
Igazgat     .     . 
Igazgatás 
Igazgatdogál 
Igazgató  .    . 
Igazgató  asszony 
Igazgató  cérna 
Igazgató  mérték 
Igazít  .     .     . 
Igazítás 
Igazitlan  .     . 
Igazító      .     . 
Igazító  kötél 
Igazító  vessző 
Igazító  zsineg 
Igazító  zsinór 
Igazjáratbei  i 
Igazlás     .     . 
Igazlátó    .     . 
Igazmondás  . 
Igazmondó    . 
Igazmondóság 
Igazodik  .     . 
Igazol  .     .     . 
Igaz  ökörnyelv 
Igazság     .     . 
Igazságlevél 
Igazságos 
Igazságszeretó' 
Igazságszolgáltatás 
Igazságtétel  . 
Igazságtevő  . 
Igaztalan  .     . 
Igaztalanság 
Igaztétel   .     . 
Igaztévő  .     . 
Igaz  törvény 
Igazul       .     . 
Igazulás  .     . 
Igazulat    .     . 
Igazulatlan   . 
Igazultatik    . 
Igaz  vallású 
Igazvolta ...  I. 
Ige,  ige,  ige 
Igécske     .     . 
Igen,  igén 
Igen-igen 
Igenis  .     .     . 
Igen  nagy     . 
Igeni  nagyon 
Igénös      .     . 
Igenséggel     . 
Igent  ?      .     . 
ígér      .     .     . 
Igérés  .     .     . 
ígéret  . 
Igérettétel 
ígérkezik 


1554 


I.  1548         Igés I.    661 

1.154.8         Igét III.    881 

1.1549         Igétt I.    561 

I.  1549          Igéz I.  1555 

I.  1549          Igézés I.  1555 

I.    131          Igézet 1. 1555 

1.    347         Igézeti I.  1555 

II.    777         Igézetlen I.  1555 

I.  1549          Igézetűzö III.    918 

I.  1551          Igéző I.  1555 

I.  1551          Igéző  erő I.    677 

1. 1551          Igg I.    572 

II.    427          ígí 1.1554 

III.  1125          Igír 1.1557 

III.  1.S08     I     Iglice 1.1558 

111.1308         Iglicetövis 111.    773 

II.      17          Iglicetövisk III.    774 

I.  1522         Igód 1. 1559 

II.    540         Igön 1. 1556 

II.    864         Igrec I.  1658 

II.    866         Igrecség I.  1558 

II.    866         Igric I.  1558 

1.  1551          így :  eins I.    572 

I.  1552          így  :  sache III.    882 

II.  1026         így :  so I.  1558 

I.  1552          Igyéb I.    566 

II.    601     '     Igyehet 111.    885 

1.1553     i     Igyehíf III.    885 

III.    225          Igyehítés III.    885 

III.    297     I     Igyekezés III.   886 

III.    633     !     Igyekezet III.    886 

III.    639     !     Igyekezeles III.    887 

I.  1553         Igyekezik 111.    885 

I.  1553  I     Igyekézten-igyekézik .     .  III.    886 

m.    633     !     Igyeköszik III.    885 

III.    6.39          ígyen I.  1559 

111.    769          Igyenes 1.    568 

I.  1553         Igyénijsedik I.    569 

I.  1554     ;     Igyent 1.1559 

I.  1554     j     Igyér I.  1557 

I.  1554    I     Igyetemben I.    578 

I.  1554    i     Igyetön I.    678 

III.  1004    :     Igyetömbe I.   678 

III.    964     !     így  ház I.  1.366 

I.  1554         Igyirtetik 1. 1557 

I.  1555          Igyjól I.  1569 

I.  1656          Igyól I.  1559 

1. 1556         Igyold I.  1559 

1. 1556  Igyorog-vigyorog   .     .     .  111.  1179 

II.  918          Igyöl 1.1559 

II.    921          Ih:  magén I.    583 

I.    568         Ih:  schaf II.     64 

I.  1556         Ihar II.      28 

I,  1556          Iharfa I.    738 

1.1557  Ihász II.      64 

I.  1558         Iható 1. 1630 

1.  1558         Ihed I.  1560 

III.    6.33         Ihel 1.1559 

I.  1558         Ihen 1. 1472 


Ihl I.  1559 

Ihlelés I.  1560 

Ihlés I.  1560 

Ihlet I.  1560 

Ihogás- vihogás  ....  III.  1179 

Ihog-vihog III.  1179 

Ihol I.  1472 

Ihon 1.1472 

Ihön 1.1472 

Ihtat I.  1563 

íj 1.1641 

Ijas I.  1642 

Ijed I.  1560 

Ijedelem I.  1561 

Ijedelmes      .     .     .     .     ,  1.  1561 

Ijedelmeskédik  ....  I.  1561 

Ijedés I.  1561 

Ijedetes I.  1561 

Ijedez I.  1561 

Ijedkézik I.    156 

Ijedős 1. 1561 

Ijedség I.  1561 

Ijedt I.  1561 

Ijedte I.  1561 

Ijeget 1. 1562 

Ijegetés I.  1662 

Ijenő 1.1562 

Ijenó'ség I.  1562 

Ijes I.  1642 

Ijeszget I.  1563 

Ijeszgetés I.  1563 

Ijeszt I.  1562 

Ijesztés I.  1563 

Ijesztet 1.  1563 

Ijeszthetetlen    ....  I.  1563 

íjgyártó I.  1164 

^tegez III.    501 

Ik 111.    887 

Ikcis-bikcis I.    229 

Ike III.    887 

Iken I.  1656 

Iker 1.1563 

íkéssen I.    588 

Ikra  :  fischrogen    ...  I.  1563 

Ikra  :  wade 1. 1563 

Ikrás I.  1563 

Ikres I.  1563 

Iktat 1.1563 

Iktatás I.  1564 

Iktatáslevél II.    601 

Iktató I.  1564 

Iktató  levél II.    601 

íktelen I.    589 

Iktet I.  1563 

íl:  leben I.    592 

ll :  sitzen III.    887 

Ildet III.    893 

Ildomatlan I.  1565 

Ildomos 1.  1564 


118 


ILDOMOSSÁG-INGATLAN 


Ildomosság 1. 1665 

Ildöz III.    893 

íleszt I.    592 

ílet I.    592 

111 III.    893 

Illa I.  1570 

Illan 1.1571 

Illant I.  1571 

Illat 1.1571 

Illatlan I.  1571 

Illatos I.  1571 

Illatoz 1.1671 

Illatozás I.  1572 

lllatozatlanság       ...  I.  1572 

Illatozik I.  1572 

Illatoztat I.  1572 

Illeget I.  1566 

Illendő I.  1567 

Illendőség I.  1567 

Illés  ? 1. 1567 

Illés  :  das  einflössen      .  I.  1659 

Illet? 1.1667 

Illet :  annahern     ...  I.  1567 

lUetént I.  1670 

Illetés 1. 1670 

lUetesség •  1.1568 

Illetetlen 1. 1670 

Illethetetlen I.  1570 

Illetlen :  ungereimt    .     .  1. 1568 

Illetlen :  unberiihrt    .     .  1. 1570 

Illetlenség 1.1568 

Illetődik I.  1570 

Illik 1.1565 

Illó 1.1670 

Illogat I.  1630 

lUö-fiIlő III.    894 

íltet I.    592 

Illy 1.1672 

Hlyen I.  1572 

Illyenféle I.  1673 

lllyenképpen     ....  I.  1673 

Illyenkor 1. 1673 

Illyenmi II.    812 

IllyenniJmO 1. 1673 

Illyenség 1. 1673 

Illyés I.  1673 

Hlyeién I.  1573 

Illyeténképpen  ....  I.  1673 

ínyképpen 1.1573 

Illykor 1.1573 

Illynemű 1. 1674 

Illyö-fillö III,    894 

lm 1. 1574 

Imád I.  1574 

Imádás I.  1575 

Imádkozdogál   ....  I.  1576 

Imádkozik I.  1575 

Imádkozó  hely      ...  I.  1394 

Imádkozó  könyv   ...  II.    406 


Imádó  hely  .     . 

1. 1394 

Inas  húsos   .... 

1. 1522 

Imádozás      .     . 

I.  1575 

Inaska 

I.  1579 

Imádság  .     .     . 

I.  1676 

Inaskodás     .... 

I.  1579 

Imádságocska    . 

I.  1576 

Inaskodik      .... 

I.  1679 

Imádságos    .     . 

I.  1676 

Inaskor    

.     11.    356 

Imádságos  könyv 

II.    406 

Inasság  :  nervigkeit   . 

I.  1577 

Imádtat    .     .     . 

1.  1576 

Inasság :  dienst     .     . 

I.  1579 

Imbor  .... 

.     II.        3 

Inaszakadott     .     .     . 

.  m.    32 

íme,  imé      .     . 

1. 1674 

Inaszakadozás  .     .     . 

.    III.     32 

Imeg    .... 

I.  1589 

Inaszakadozott      .     . 

.    III       32 

ImSgcsináló  .    . 

I.    434 

Inatlan 

I.  1677 

Im6g  mássá 

11.    700 

ínség   

I.  1578 

Imeg-nyámog    . 

.     II.  1013 

ínséges     

1. 1578 

Imegváll  .     .     . 

.    III.  1005 

Incs 

.     II.    986 

Imehol     .     .    . 

I.  1472 

Incselkedés  .... 

I.  1579 

ímelyeg    .     .     . 

I.    632 

Incselkedik   .... 

I.  1679 

Imént  .... 

I.  1674 

Incselkedetes    .     .     . 

I.  1580 

Iménten  .     .     . 

I.  1574 

Incselkedő    .... 

.       I.  1580 

Iménteni  .     .     . 

I.  1574 

Incsen      

.     II.    985 

Imennyi   .     .     . 

I.    726 

Indegó      

I.  1680 

ímett  .... 

I.    6.S4 

Indi 

I.  1580 

Imez    .... 

I.    724 

Indiai  búza  .... 

I.    328 

Imez-amaz    .     . 

I.    141 

Indiai  füge  .... 

I.  1033 

ímgz-ámoz    .     . 

I.      93 

Indiai  gyöngy   .     .     . 

I.  1185 

ímhol  .... 

1. 1472 

Indiai  szamár  .     .     . 

.       I.     71 

Imhon      .     .     . 

1. 1472 

Indiai  tárkonygyökér 

1.1182 

Imidé  .... 

I.  1534 

Indiai  tyiik  .     .     .     . 

.    111.    832 

Imide-amoda 

II.  1096 

Indít 

I.  1680 

Imígy  .... 

I.  1558 

Indítás 

1. 1582 

Imigy-amúgy 

UI.   844 

Indító 

1. 1682 

Imígyen   .     .     . 

1. 1559 

Indító  ok      .... 

.     II.  1100 

Imily  .... 

I.  1572 

Indíttat 

.       I.  1582 

Imilly-amolly    . 

11.1121 

Indsijnér 

I.  1588 

Imiilyen  .     .     . 

I.  1573 

Indul 

I.  1582 

Imillyetén     .     . 

I.  1573 

Indulás 

I.  1585 

Iminnen  .     .     . 

I.  1593 

Indulat 

I.  1586 

Iminnen-amonnan 

II.  1128 

Indulatlan     .... 

I.  1586 

Iminten    .     .     . 

I.  1574 

Indulatos      .... 

I.  1686 

Imitt    .... 

I.  1641 

Indulatosság      .     .     . 

I.  1586 

Imitt-amott  .     . 

II.  1167 

Indulhatatlan    .     .     . 

I.  1587 

Imlet    .... 

I.    624 

Indulbatatlanság    .    . 

I.  1687 

Imm    .... 

I.  1574 

Induló 

I.  1687 

Immá  .... 

II.    680 

ínek 

I.    639 

Immár      .     .     . 

II.    681 

Ineresztő  fű      .     .     . 

1. 1023 

Immáron       .     . 

II.    681 

Informál 

I.  1589 

ímmel-ámmal   . 

I.      93 

ínfű 

I.  1023 

Impostor .    .    . 

I.  1576 

Ing :  bewegt  werden 

I.  1687 

Imt      .... 

I.  1694 

Ing :  hemd   .... 

I.  1589 

Imte-tova      .     . 

III.    722 

Ingadogálás  .... 

1.1587 

In :  sehne     .    . 

I  1576 

Ingadozik      .... 

I.  1587 

In :  sklave    .     . 

I.  1577 

Ingadozás     .... 

I.  1687 

Inacska    .     .     . 

I.  1677 

Ingadozatlan     .    .     . 

1.1587 

Inai-fájó  .     .     . 

I.    763 

Ingadoztatott     .     .     . 

I.  1587 

Inal     .... 

I.  1577 

Ing  alja 

I.     45 

Inas :  nervig 

I.  1577 

Ingás  

I.  1687 

Inas :  bedienter 

1.  1578 

Ingat 

I.  1587 

Inasesztendfí     .     . 

I.    719     , 

Ingatagság    .... 

1.  1688 

Inasgyermek     .     . 

I.  1163     j 

Ingatás    

I.  1588 

Inas  hús .     .     .     . 

I.  1521     1 

Ingatlan 

1.1688 

ingcsinAló-írígy 


119 


Ingcsináló 
Ing^cske  . 
Inger  .     . 
Ingerel     . 
Inggrkedés 
Ingerkedik 
Ingéri  .     . 
Ingerlés    . 
Ingerletlen 
lugerlö 
Inges  .     . 
Ingmás 
Ingó     .     . 
Ingó-bingó 
Ingola 
Ingolna    . 
Ingó  marba 
Ingó-mozgó  . 
Ingóság    . 
Ingovány 
Ingoványos 
Ingörl  .     . 
Ingváll 
Ingyen 
Ingyenbe . 
Ingyenbenvaló  . 
Ingyeninajd 
Ingyenmajdan 
Ingyenottau  . 
Ingyenvaló 
Ink       .     . 
Inkában  . 
Inkább 
Inkábbára 
Inkáblan  . 
Inkelködés 
Inkvies     . 
Inn      .    . 
Innas  .     . 
Innéd  .     . 
Innég  .     . 
Innégtova 
Innék  .     . 
Innekső   . 
Innel,  innél 
Innen  .     .     . 
Innen-amonnan 
Innend,  innénd 
Innenhazul  . 
Innen-onnan 
Innenklvül 
Innenső    . 
Innent 
Innentova 
Innep  .     . 
Innepnap 
Innét   .    . 
Inneten    . 
Innétkívül 


1592, 


1592 


I. 

iU 

1. 

1690 

I. 

1590 

I. 

1590 

I. 

1591 

I. 

1590 

I. 

1590 

I. 

1590 

1. 

1591 

I. 

1591 

I. 

1590 

II. 

700 

I. 

1588 

I. 

1588 

I. 

93 

I, 

93 

11. 

690 

11. 

883 

1. 

1588 

I. 

1588 

I. 

1588 

I. 

1590 

111. 

1005 

I. 

1591 

I. 

1592 

III. 

954 

11. 

667 

II. 

668 

II. 

1157 

III. 

954 

I. 

583 

I. 

1592 

I, 

1592 

I. 

1593 

I. 

1592 

I. 

1579 

I. 

1593 

I. 

1576 

I. 

1578 

I. 

1593 

I. 

1593 

III. 

722 

I. 

1593 

I. 

1593 

I. 

1593 

I 

1593 

11 

1128 

II 

1593 

I 

1378 

11 

1128 

II 

481 

I 

1593 

I 

1593 

III 

722 

III 

894 

II 

931 

I 

1593 

I 

1693 

II 

481 

Innetlen 1. 1593 

Innetső I.  1593 

Itinéttova 111.    722 

Inniadó I.      15 

Innivaló  ...     I.  1630,  III.    955 

Innodvaló 1.1630 

Inog I.  1587 

Inő 111.    896 

Indk I.    639 

Inütulok 111.    806 

Inpókos  ló II.    614 

Instál I.  1694 

Instancia 1. 1594 

histiillál I.  1594 

Int 1.  1594 

Intdégél 1.  1595 

Intdégélés 1. 1595 

Integet 1.  1595 

Interes I.  1596 

Interessé I.  1596 

Interkáfár 1.1596 

Intés 1.  1595 

Intési I.  1596 

Intéske I.  1596 

Intet I.  1596 

Intéz I.  1596 

Intézés I.  1597 

Intézet I.  1597 

Intézget 1.1597 

Intíz I.  1596 

Intő 1.  1596 

Intíidés I.  1596 

Intő  levél II.    601 

Intro I.  1597 

Inventál 1.1697 

íny 1.1597 

ínyetölt III.    540 

Ip 1.1597 

Ipa 1.  1697 

Ipall 1.1598 

Ipallás 1.1598 

Iparkodik 1.1598 

Iparlás 1.1598 

ípít 1.    650 

Ipp I.    650 

Ippa 1.1597 

fppít I.    650 

Ippöl I.    650 

Iprikálik I.  1598 

ír  ;  reiclien I.    656 

ír :  reif  werden     ...  I.    662 

ír  :  schreiben    ....  1. 1598 

ír  :  salbe I.  1604 

Iramik I.  1606 

Iramkodás I.  1606 

Iramlik,  iramlik    ...  I.  1H06 

Iramtat I.  1606 

Iránt 1.1607 

Irány I.    112 


Irányába 

I.  1607 

Irányit 

I.    113 

Irányoz 

I.    113 

írás :  schrift      .     .     .     . 

I,  1601 

írás :  salben      .     .     . 

1.  1606 

frásbamisító     .     .     .    . 

I,  1301 

írási    

I.  1602 

írásismerő    .... 

I.  1619 

Iráska 

I.  1602 

írásmagyarázó .     .     . 

II.    665 

írás  módja  .... 

II.    853 

Irásnemfogbató      .     . 

I.    876 

Irásocska     .... 

1. 1602 

írásolvasás  .... 

11.1121 

írásolvasatlan   .     .     . 

II.  1121 

írásolvasó     .... 

II.  1121 

írásos  

1.1602 

írástévö 

III.    639 

írástörlejtö   .... 

III.    761 

írástudatlan  .... 

111.    792 

írástudó 

111.    794 

írásvesztegetés .     .     . 

III.  1098 

Irat:  maierei     .     .     . 

1. 1602 

Irat :  schreiben  lassen 

I.  1602 

íratás  

I.  1603 

Iratát  

1. 1603 

Íratlan 

I.  1603 

Iratos 

I.  1602 

Iratos  ruha  .... 

II.  1480 

Irdacsol 

I.  1603 

írdogál 

I.  1603 

Irdogalás      .... 

I.  1603 

Irdos-birdos  .... 

I.  1607 

Irédl 

I.  1609 

Irégy 

I.  1609 

Irélli 

1. 1609 

írem 

.    III.    899 

írés :  salben 

1,1606 

Ires  :  leér      .... 

.    111.    896 

írés  ruha      .... 

.     11.  1480 

íres  szelence     .     . 

.    m.    160 

írézés  

I.  1606 

ír-fir 

1. 1601 

Irgalmas 

I.  1608 

Irgalmaskodik  .     .     . 

.       I.  1608 

Irgalmasság  .... 

I.  1608 

Irgalmasságom  .     .     . 

I.  1608 

Irgalmatlan  .... 

1. 1608 

Irgalmatlanság .     .     . 

.      1. 1608 

Irgalmaz 

I.  1609 

Irgalmazás   .... 

I.  1609 

Irgal  mázat    .... 

I,  1609 

Irgalom 

.      1. 1607 

Irge 

.    III.    899 

Irha                        .     . 

.       I.  1609 

Irhabőr 

I.    312 

Irhacsináló   .... 

I.    434 

Irhagyártó    .... 

1. 1164 

írfgy 

1. 1609 

120 


IRÍGYÉL— ISTENI  TISZTÉLET 


Irigyel      .     .     .     . 

.     .       I.  1609 

IrígykSdés     .     .     . 

.     .       I.  1610 

Irigykedik     .     .     . 

.     .       I.  1610 

Irigylés    .... 

.     .       I.  1610 

Irigyméreg   .     .     . 

.     .     II.    783 

Irigység    .... 

.     .       I.  1610 

Irigységecske     .     . 

.     .       I.  1610 

Irigy  ségSs     .     .     . 

.     .       I.  1610 

Iríl 

.     .       I.  1609 

Irilkedet  .... 

.     .       1.  1610 

Irilkedik  .... 

.     .       1.1610 

frill      

.     .       I.  1609 

írj 

.     .       I.  1604 

Irkál 

.     .       I.  1603 

Irkálás     .... 

.     .       I.  1603 

Irkálgatás     .     .     . 

.     .       I.  1603 

író 

.     .       I.  1603 

Irocskálás     .    .    . 

.     .       I.  1604 

író  deák  .... 

.     .       I.    487 

íródeákság    .     .     . 

I.    487 

(ró  eszköz    .     .     . 

.     .       I.    716 

Irogat 

.     .       1.  1604 

Irogatás  .... 

.     .       1.1604 

író  ház    ...     . 

.     .      1. 1369 

író  kamara  .     .     . 

.     .     II.     91 

író  iiártya    .     .     . 

.     .     11.    133 

író  könyv     .     .     . 

.     .     II.    406 

Iromba     .... 

.     .       I.  1610 

író  mester    .     .     . 

.     .     II.    789 

írómesterség     .     . 

.     .     n.    794 

Iromó 

.     .       1. 1606 

Iromtat    .... 

.     .       I.  1606 

író  pgnna     .    .     . 

.     .     II.  1267 

írós 

.     .       I.  1606 

írós  tészta    .     .     . 

.     .    III.    641 

írós  vaj    ...     . 

.    .   III.   970 

író  szerszám     .     . 

.     .    ni.     64 

író  tábla  .... 

.     .    III.    366 

Írott     

.     .       I.  1604 

Irotvány  .... 

.     .       I.  1611 

író  vasvessző    . 

.     .    III.  1126 

író  vessző     .     .     . 

.     .    111.  1125 

Irrengés   .... 

.     .       I.  1611 

Irt :  geschrieben    . 

.     .       I.  1604 

írt;  ausrotten  .     . 

.     .       1.1611 

irtás 

.     .       1.1611 

írtat    

.     .       I.  1602 

irtó 

.     .       I.  1611 

irtó  fejsze    .    .    . 

.     .      I.    787 

írtogat     .... 

.     .      I.  1611 

Irtogatás  .... 

.    .      1. 1611 

írló  kapa     .     .     . 

.     .     II.    105 

írton-ir     .... 

.    .      1. 1599 

Irtovány  .... 

.     .      1. 1611 

Irtoványföld      .     . 

I.    986 

Irtoványos    . 

.     .       I.  1612 

Irtózás     .... 

.     .       I.  1612 

Irtózatos  .... 

.     .       I.  1612 

Irtózik      .... 

.     .       I.  1612 

Irtóztat 1. 1612 

Irtóztató 1.1612 

Irtvány I.  1611 

Irü III.    900 

Is 1.1612 

Isa I.  1613 

Ise II.  1198 

Iskárlát II.  1581 

Iskola I.  1613 

Iskülaliéli 1.1614 

Iskolai I.  1614 

Iskolamester     ....  II.    789 

Iskolamestürség     ...  II.    789 

Iskolapor 11.1313 

Iskolás  ló II.    614 

Iskoláz I.  1614 

Iskolázás 1.1614 

Iskoláztat 1. 1614 

Islóg I.  1614 

Islógcsináló I.  1334 

Islógocska I.  1614 

Islógos I.  1614 

Ismég II.    718 

Ismegént II.    716 

Ismegénten II.    716 

Ismeginten II.    716 

Isméglen II.    718 

Isment I.  1620 

Ismer,  ismer     ....  I.  1614 

Ismerés I.  1616 

Ismeret I.  1616 

Ismeretes I.  1617 

Ismeretlen I.  1618 

Ismeretlenség    ....  I.  1618 

Ismeretlenültetik   ...  I.  1618 

Ismeretlenvolta      .     .     .  III.    965 

Ismeretség I.  1618 

Ismeretséges     ...  1.  1618 

Ismerhetellen    ....  I  1618 

Ismerhetetlenség  ...  1.  1618 

Ismerhető I.  1618 

Ismerkedés I.  1619 

Ismerkedik I  1618 

Ismerő 11619 

Ismerszik 1.  1619 

Ismert I.  1619 

Ismértes 1. 1617 

Ismertet  ......  I.  1619 

Ismertető  jel     ...     .  II.      33 

Ismertető  szózat         .  III.    283 

Ismét I.  1620 

Ismét-kinő ü.    994 

Ismétlen I.  1620 

Ismétlenít I.  1620 

Ismélmégbeszéll    ...  I.    221 

Ismög U.  1600 

Ismöglen 11.  1600 

Isműg II.    718 

Isnór III.  1308 


Isög !I,  1600 

Isőt II.  1600 

Ispán I.  1620 

Ispánjárás II.      16 

Ispánka I.  1621 

Ispánné I.  162) 

Ispánság I.  1621 

Ispék 11.1602 

Ispinác II  1603 

Ispita I.  1621 

Ispitály 1.  1621 

Ispot I.  1621 

Ispotály I.  1621 

Ispotályi I.  1622 

Ispotálymester.     ...  II.    789 

Ispotályság 1.  1622 

Ist 111.    901 

Istálló I.  1622 

Istállócska I.  1622 

Istállós 1.  1622 

Istáló 1.  1622 

Istaniét 1. 1622 

Istáp 1.1622 

Istár? 1.1623 

Isten I  1623 

Istenadta I       18 

Istenasszony      ....  I.    131 

Istenasszonyság     ...  I.    134 

Istenbeli  .....  I.  1625 
Istenek  neveinek  lajstroma  II.    508 

Istenei I.  1625 

Istenember I.    627 

Istenes I.  1625 

Istenesedik I.  1626 

Istenesít 1. 1626 

Istenesség I.  1626 

Istenesül 1. 1626 

Isteiietlen     .....  1.  1627 

Istenéz I.  1626 

Istenfa I    738 

Isten  fája 1.   738 

Istenfélő I.   807 

Istenfélöség  ....  I.    807 

Isten  fia I.    844 

Isten^yőzö I.  1194 

Isten  haragja    ....  1.  1319 

Isten  háza I.  1369 

Isten  hozzád     ....  I.  1506 

Isteni 1.  1626 

Isteni  elvégzés  ...  III.  1039 

Isteni  félelem    ....  I.    806 

Isteni  feletlenség  ...  I.    807 

Isteni  szentség ....  III.    176 

Isteni  szerelem      .     .     .  III.    219 

Isteni  szeretet  ....  111.    223 

Isteni  szolgálás      .     .     .  111.    294 

Isteni  szolgálat      .     .     .  III.    295 

Isteni  természet    .     .     .  III.    695 

Isteni  tisztelet  ....  III.    673 


ISTENI  TÖRVÉNY— ÍVGYÁRTÓ 


121 


K    ni  törvény  . 

III.    769 

Iszik  :  trinken  . 

1. 1628 

Istenkáromló     . 

II.    124 

Iszkofiomos  .     . 

III.    268 

Isiriike     .     .     . 

I.  1626 

Iszomó     .     .     . 

I.  1636 

Istiii  kecskéje  . 

11.    144 

Iszonyandó  .     . 

1. 1636 

N,' iikedés     .     . 

I.  1626 

Iszonyatos    .     . 

I.  1637 

ikédik     .     . 

I.  1626 

Iszonyatosság    . 

1. 1637 

!>:'  u  kényere  . 

II.    200 

Iszonyít    .     .     . 

1. 1637 

Kli  nkisértö  .     . 

II.    317 

Iszonyítás    .     . 

1. 1637 

Isten  korsókája 

II,    372 

Iszonyltó .     .     . 

1. 1737 

[stenkorsókájafíl 

I.  1023 

Iszonykodás 

1. 16.37 

Isten  ládája 

11.    504 

Iszonykodik .     . 

1. 1637 

Istenlátó  .     .     . 

II.    540 

Iszouyodás  .     . 

1. 1637 

Isten  nyila   .     . 

II.  1038 

Iszonyodik    .     . 

I.  1637 

Isten  pohárkája 

II.  1303 

Iszonyodó     .     . 

1. 1637 

Isten  postája     .     . 
Istenség    .     .     . 

II.  1320 
I.  1626 

Iszonyodtaló     . 
Iszonyoszik  .     . 

1. 16.37 
1. 1637 

Istenséges     .    . 

I.  1627 

Iszonyú    .     .     . 

1. 16.37 

[sten  szakálla  . 
Istenszakállafü . 

m.      40 
I.  1023 

Iszonyúau     .    . 
Iszonyúcska 

1. 16.38 
1. 1638 

Isten  széki    .     . 

III.    126 

Iszonyú  hideglelés 

II.    567 

[stenszerető  .     .- 

III.    225 

Iszonyúképpen  . 

1. 1638 

[stenszolgája     . 

III.    291 

Iszonyul  .     .     .     . 

1. 1638 

Istenszolgálat    . 

III.    295 

Iszonyúság 

1. 1638 

Istentagadás 

III.    377 

Iszonyúságos 

1. 1638 

[stentagadó  .     . 

III.    378 

Iszonyúzni 

1. 1638 

Isten  táskája    . 

III.    490 

Iszos    .     . 

I.  1631 

Istentelen     .     . 

1. 1627 

Isszik  .     . 

1. 1628 

Istentelenkedik 

I.  1627 

Isszonyó  . 

1. 1636 

Istentelenség     . 

I.  1627 

Isszonyú  . 

1. 1636 

Istent  félő     .     . 

I.    807 

Isztelen    . 

1. 1648 

Istentisztélet      . 

III.    673 

Iszlerga    . 

I.    719 

Istenutáló     .     . 

III.    873 

Isztergályoz 

I.    719 

Isten  üneje  .     . 

III.    896 

Isztrag 

I.    720 

Istimét     .     .     . 

1. 1622 

Isztrucc    . 

II.  1604 

[storia      .     .     . 

1.1444 

It:  getránke      . 

I.  1631 

Istorom    .     .     . 

II.  1146 

It :  schlagen     . 

III,    903 

Istök    .... 

III.    901 

Ital      .... 

I.  1631 

Istráng,  istráng 

1. 1627 

Italán  . 

I.  1631 

Istrángkötél  .     . 

II.    427 

Italharc 

I.  1327 

[strángocska 

I.  1628 

Itali     . 

I.  1633 

[stráza      .     .     . 

II.  1604 

Italka  . 

1. 1633 

Isttrag      .     .     . 

I.    720 

Italocska 

1. 1633 

Iszák  .... 

I.  1634 

Italos  . 

1.1633 

Iszákocska   .     .     . 

I.  1635 

Italpénz 

II.  1270 

Iszalag     .     .     . 

I.  1635 

Italság 

1. 1633 

Iszamandó   .     . 

I.  1636 

Itas      . 

1. 1631 

Iszamás    .     .     . 

I.  1635 

Itat      . 

1. 1633 

Iszamat   .     .     . 

I.  1636 

Itatás  . 

I.  1633 

Iszamik    .     .     . 

I.  1635 

Itató    . 

I.  1633 

Iszamkodás  .     . 

1. 16,36 

Itató  hely 

1. 1.394 

Iszamlik  .     .     . 

I.  1636 

Itató  papiro 

II.  1228 

Iszamó     .     .     . 

1. 16.36 

Itató  válu 

III.  1007 

Iszamodás    .     . 

I.  1636 

ítek     .     . 

I.    713 

Iszamodik     .     . 

I.  1636 

ítél.     . 

I.    713 

Iszamtékos   .     . 

I.  1636 

ítél .     . 

1. 16.38 

Iszanyú    .     .     . 

I.  1636 

Itéldegel 

.       1. 1640 

Iszap   .... 

1. 1636 

ítélés  . 

1.1640 

Iszeg,  iszék  .     . 

.    III.    902 

ítélet   . 

1.1640 

iszik  :  essen 

I.    710 

ítéletes 

1.1640 

M.    NYELVTÖRT.    8 

ZÓT 

Ab. 

ítéleti 1. 1641 

ítéletlen 1.1641 

Itélellenség I.  1641 

ítéletnap II.    928 

ítéletszék III.    126 

ítélettétel III.    633 

Itéllet I.  16.38 

ítélő 1.1641 

ítélő  bíró I.    236 

ítélő  elme I.    612 

ítélő  elme I.    612 

ítélő  erő I.    677 

ítélő  ház 1. 1369 

ítélő  hely I.  1394 

ítélő  mester II.    789 

ítélő  szék III.    126 

ítélő  szoba III.    284 

ítélt  levél II.    601 

ítet I.    714 

Itetés I.    714 

ítíl I,  16.38 

Itlan 1.1631 

ítlen I.    712 

Itó I.  1633 

Itt I.  1641 

Itta 1.1634 

Itt -amott II.  1157 

Ittas 1.1634 

Ittasság 1.1634 

Ittat 1.1563 

Ittbenn I.    208 

Ittegyel I.  1641 

Ittegyen,  ittegyén  ...  I.  1641 

Itten 1. 1641 

Itthon 1.1482 

Ittigen I.  1641 

Ittigyen I- 1641 

Ittkünn 11.    297 

Ittlévő II.    596 

Itton- iszik I.  1629 

Itton-ivás 1.1629 

Ittvaló      ...    I.  1641,  III.    955 

Ittvolta Ili-   965 

ív  :  jahr I.    721 

ív  :  bogén 1. 1641 

Jva 1.1643 

Ivadék 1.1642 

Ivafa I.    738 

Ivás :  das  trinken      .     .  I,  1634 

ivás :  das  laichen      .     .  I.  1642 
Ivás :  mit  eiben  bepflanzt   1. 1643 

Ivat 1.1643 

ívecske I,  1642 

Iveg III.    912 

Iveit III.    913 

Ivendö II.     54 

íves 1.  1642 

Ivét III.    913 

ívgyártó 1. 1154 

XVI 


1S2 


ÍVIK-JÁR-MÉN 


fvik I.  1642 

Ivó I.  1634 

Ivó  asszonytárs     .     .     .  III.    450 

Ivódik 1.1634 

Ivó  edény I.    558 

Ivogat I.  1634 

Ivó  korsó II.    372 

Ivolya 1.1633 

Ivó  palack II.  1215 

Ivó  papiros II.  1228 

Ivós I.  1634 

Ivó  szerszám    ....  III.      64 

Ivó  társ III.    451 

Ivó  víz ni.  1227 

Ivölt III.    913 

Ivöt III.    913 

ívtok III.    694 

íz  :  glied I.  1643 

íz  :  geschmack  ....  I.  1645 

íz ;  krebs I.  1649 

íz  :  jagen,  verfolgen  .     .  III.    914 

ízadás I.      14 

ízadó I.      15 

fzbeli 1.1644 

íz-bűz I.    335 

Izdó 1.  1652 

Izé 1.1649 

ízecske 1. 1644 

Izék :  heukehricht      .     .  1.  1649 

Izékijs I.  1660 

ízei I.  1646 

Izél I.  1649 

Íz6l6dik I.  1647 


ízeiét I.  1647 

Iziilít 1.1647 

IzSlítés I.  1647 

IziJlkiidés 1.1649 

Izelkedik 1.1649 

ízen 1.1650 

Izenés I.  1651 

Izenet 1. 1651 

Izenget I.  1651 

Izengetés I.  1651 

ízSs  :  voller  gelenke  .     .  I.  1644 

ízes :  schmackhaft     .     .  I.  1647 

ízes  :  das  niessen,  gahnen  I.  1649 

ízesít 1.1648 

Íz6sül 1. 1648 

ízesUlés I.  1644 

ízetlen 1.1648 

Izetlen-bűzetleu     ...  I.    335 

Izetlenít I.  1648 

Izetlenkedés I.  1648 

Izetlenkédik      ....  I.  1648 

Izetlenség I.  1648 

Izgága 1. 1651 

Izgágálkodás     ....  I.  1661 

Izgágálkodik      ....  1.1651 

Izgaszt I.  1651 

Izgat 1.1651 

Izgatás I.  1652 

Izgató I.  1662 

ízhajlási 1.1260 

ízi 1.1644 

íziben I.  1644 

ízik I.  1649 


ízlel 1. 164£ 

ízlelés I.  164t 

ízlés I.  164: 

Izlet 1.164: 

Izmos 1.  165'.: 

íznyi 1. 164c 

Izog-mozog II.    88c 

Izom I.  165S 

Izromban I.  164f 

Izrombeli I.  16í£ 

ízszerszám ül.      64 

íztag III.    371 

ízű I.  164E 

íz-vész III.  1101 

ízvesztés Ul.  Iü9t 

ízvesztö III.  1101 

ízviz Ul.  12l': 

Izzad I.  16ŐS 

Izzadás I.  165i 

Izzadék 1. 165Í 

Izzadékos I.  165; 

Izzadó  betegség     ...  1.    22c 

Izzadoz 1. 165Í 

Izzaszt 1.  165S 

Izzasztás I.  1654 

Izzat I.  16ŐJ 

Izzó I.  165i 

Izzódik I.  16ÖÍ 

Izzóság I.  1651 

Izsóp I.  165J 

Izsópos I.  1654 

Izsópos  bor I.    28S 


J. 


Jácint II.        1 

Jácintuskő II.    387 

Jággr II.        1 

Jaj II.        1 

Jajdul II.        2 

Jajdulás II.        2 

Jajgás II.        2 

Jajgat II.        2 

Jajgatás   ......  11.       2 

Jajgatkozik II.       2 

Jajos II.       2 

Jajszó III.    273 

Jajveszék III.  1088 

Jajveszély 111.  1090 

Jak 1.1133 

Jakab II.        3 

Jakabol II.        3 

Jákob  botja I.    299 

Jákob  pálcáj;x   ....  II.  lLM8 

Jakor I.  1135 

Jalog 1.1141 


Jámbor     .     .     . 

Jámborít  .     .     . 

Jámborodik  . 

Jámboroszik 

Jámborság    .     . 

Jámborságos 

Jámbortalan 

Jánibortalanság 

Jámborul. 

Jancsár    . 

Jancsárkés 

Jancsárpuska 

Jancsárság 

Jancsi  .     . 

Jancsika  . 

Janicsár  . 

Janker 

Jankó  :  janker . 

Jankó :  Jobannes 

Jankula    .     .     . 

János  .... 


3 
4 
4 
4 
4 
4 
4 
4 
4 
4 
248 
1341 
4 
5 
5 
4 
4 
4 
6 
5 
6 


Jánta I.  1146 

Januúrius II.       5 

Jap-jap II.        5 

Jár II.        á 

Járal 11.      15 

Járás II.      Ifi 

Járás-kelés II.    167 

Járat:  gehen  lassen  .     .  II.      IT 

Járat:  zug,  reise  ...  II.      17 

Járatlan II.      17 

Járdogál II.      17 

Jargal II.  17,  1014 

Jargalás 11  17.  1016 

Járható II.      18 

Járkál U.      18 

Járkálás II.      18 

Jár-kel II.    166 

Jarló 1.  1152 

Járnias II.      23 

Jármatlan II.      23 

Jár-mén II.    746 


JÁRMOS-JELÉSÜL 


123 


Jármos 

.     II.      23 

Játszódás 

.     II.     27 

Jegyös  tir 

.    III.   861 

Járó 

.     II.      18 

Játszoddogál 

.     II.     27 

JegyesUlés    . 

.     II.     31 

Járó  föld 

I.    986 

Játszódik .    . 

.     II.     26 

Jegyez      .     . 

.     II.     31 

Járogálás      .... 

11.      19 

Játszodozás  . 

.     II.     27 

Jegyezés  .     . 

.     II.     32 

Járogat    

.     11.      19 

Játszodozik  . 

.     II.      27 

Jegyezhető    . 

.     II.     32 

Járó  hely     .... 

I.  1394 

Játszódtál 

.     n.      27 

Jegygyűrű     . 

1.1214 

Járó-kelő      .... 

.     11.    167 

Játszodtatás  . 

.     II.     27 

Jegyhatár 

.       I.  1362 

Járom 

.     II.      22 

Játszó  hely  . 

1. 1395 

Jegykő      .     . 

.     II.    387 

Járombeli     .... 

.     II.      23 

Játszó  kártya 

.     II.    133 

Jegymagyarázó 

.     11.    665 

Járó  111  fa 

.     II.    738 

Játszó  kő 

.     II.    387 

Jegyoszlop    . 

.     II.  1147 

Járomszeg     .... 

.    III.    112 

Játszó  lapta. 

.     II.    528 

Jegypénz .     . 

.     II.  1270 

Járovány 

II.      22 

Játszó  piac  . 

.     II.  1283 

Jegypróba 

.     II.  1.332 

Jároványköszvény 

.     II.    422 

Játszó  szín    . 

.   III.    258 

Jegyruha .     . 

.     II.  1480 

Járt 

II.      19 

Játszó  társ    . 

.    III.   451 

Jegy ruhás 

.     II.  1480 

Járta 

.     11.      19 

Jav  .... 

.     II.     27 

Jegyszém .     . 

.    III.    157 

Járta-költe    .... 

II.    167 

Java     .     .     . 

II.     27 

Jegyzés    .     . 

.     II.      32 

Jártányi 

II.      20 

Javacska  .     . 

II.     44 

Jegyzet     .     . 

.     11.      .33 

Jártas 

II.      20 

Javall  .     .     . 

II.     45 

Jegyző      .     . 

.     II.      33 

Jártat 

II.      20 

Javallás  .     . 

II.     45 

Jegyző  könyv 

II.    406 

Járt-költ 

II.    167 

Javalldogál  . 

n.     45 

Jegyző  könyvecske 

.     II.    406 

Jártó 

II.  1153 

Javallható     . 

.     II.      45 

Jegyző  óntábla 

.    III.    366 

Járton-jár     .... 

II.      12 

Javallhatós  . 

II.     45 

Jegyzős    .... 

.     II.     33 

Járul    

II.      21 

Javasol    .     . 

II.     45 

Jegyzöség 

II.     33 

Járulás     

II.      22 

Javít    .     .     . 

.     U.     45 

Jegyző  szem 

.    III.    157 

Járulat     

U.     22 

Jávor :  elentier 

II.     28 

Jegyző  tábla 

.    III.   366 

Járvány    

II.      22 

Jávor:  ahornbaun 

U.      28 

Jegyző  vas   . 

III.  1023 

Jáspis  ....     1.  127 

,     U.      23 

Jávorfa     .     .     . 

I.    738 

Jel  .     .     .     . 

II.      33 

Jáspiskő 

II.    387 

Jávorkörmös 

II.   414 

Jeladás     .     . 

I.      14 

Jász 

1. 1155 

Jávorköröm  . 

II.    414 

Jelen   .     .     . 

11.     34 

Jászkapitány     .     .     . 

II     109 

Jávorszíj  .     . 

III.   240 

Jelenés     .     . 

II.     36 

Jászkeszeg    .... 

II.    266 

Javul   .     .     . 

U.     45 

Jelenet     .    . 

II.     .36 

Jászló 

II.      23 

Jázmijivirág 

III.  1191 

Jelenetésség . 

II.     36 

Jászlócska     .... 

11.      23 

Jázsmin   .     . 

II.     28 

Jelenget   .     . 

U.     36 

Jászol  

II.      23 

Jég.     .     .     . 

II.     28 

Jelenik     .     . 

II.     35 

JászoLka  

II.      23 

Jégcsap    .     . 

I.    385 

Jelenlenni 

II.    590 

Jászolkötés  .... 

II.    423 

Jegel    .     .     . 

U.     28 

Jelenlét    .     . 

11.    590 

Jászolos    

II.      23 

Jegelés     .     . 

II.     28 

Jelenlétei      . 

II.    590 

Jászos      

1.1155 

Jegenye 

II.     28 

Jelénlévő.     . 

II.    590 

Ját 

II.      23 

Jegenyefa 

I.    738 

Jeiénnen  .     . 

II.      34 

Játék 

U.      23 

Jegenyefás    . 

I.    738 

Jelenség  .     . 

II.      37 

Játékhely 

1. 1394 

Jeges   .     .     . 

U.     28 

Jelenséges     . 

II.      37 

Játéki 

II.      24 

Jegesít      .     . 

II.     28 

Jelenséggsbeli 

II.      37 

Játékmester .... 

II.    789 

Jégeső      .     .     . 

I.    702 

Jelent  .     .     . 

II.      37 

Játéknakvaló  ház .     .     . 

I.  1369 

Jégesöz    .     .     . 

I.    702 

Jelentés    .     . 

II.      39 

Játéknézés     .... 

II.    983 

Jegesül     .     .     . 

II.      28 

Jelenthetetlen 

II.      39 

Játéknéző  hely     I   1396. 

II.    984 

Jeges  víz  .     . 

III.  1227 

Jelentő     .     . 

II.      39 

Játékol 

II.      24 

Jéghideg  .     .     . 

I.  1427 

Jelenvagyon 

III.    941 

Játékos 

II.      24 

Jégi      .... 

II.      28 

Jelénvaló .     . 

I 

1.34 

III.    955 

Játékos  szólás  .     .     . 

III.    279 

Jégi  madár  .    . 

II.    648 

Jelenvalóvülta 

III.    966 

Játékos  társ  .... 

III.    451 

Jégverem .     . 

m.  1075 

Jelenvolta     .     . 

I 

[..35 

UI.   966 

Játékszó  

III.    273 

Jegy     .... 

II.      29 

Jeles    .... 

II.     40 

Játéktólvaló  megszűnés 

III.    357 

Jegybéli    .     . 

II.      30 

Jelesben  .     .     . 

U.     40 

Játszadozik  .... 

m.      27 

Jegyfa      .     .     . 

I.    738 

Jelesén     .     .     . 

11.     40 

Játszás 

U.      26 

Jegyecske     .     . 

II.      30 

Jelesít .... 

II.     41 

Játszat     

II.      26 

Jegyes      .     .     . 

II.      30 

Jeleskedik    .    . 

II.     41 

Játszi 

U.      26 

Jegyes  mátka   . 

II.    708 

Jelesképpen  .     . 

II.     41 

Játszik 

II.      25 

Jegyes  meny     . 

II.    761 

Jeles  nap      .     . 

II.    928 

Játsziság 

II.      26 

Jegyesség      .     . 

II.      .30 

Jelesség   .    .    . 

II.     41 

Játszó 

U.      26 

Jegyes  társ  .    . 

III.    451 

Jelesül     .    .    . 

11.      41 

XVI* 


124 


JELKERÉSZT-JÖVENDÖ 


Jelkereszt      .     . 

.     II.    234 

Jobbul     .    . 

.     II.      48 

Jószágadás  . 

I. 

Jeloszlop  .     .     . 

.     II.  1147 

Jobbulás  .     . 

.     II.      48 

Jószággyújtás 

I. 

Jelseminvirág    . 

.    III.  1191 

Jobbulatlanság 

II.     48 

Jószáglevél    . 

.     11. 

Jelsütö  vas  .     . 

.    UI.  1024 

Jócska      .     . 

.     II.     48 

Jószágocska . 

II. 

Jeltelen     .     .     . 

.     II.     41 

Jócskán    .     . 

.     II.     48 

Jószágos  .     . 

.     II. 

Jelzászló  .     .     . 

.    III.  1272 

Jó  elméjű     . 

I.    612 

Jószágosztás 

11. 

Jelzsemin     .     . 

.     II.     28 

Jó  erkölcsű  . 

I.    675 

Jószágszerzés 

.    III. 

Jer 

.     II.      41 

Jó  fejű     .     . 

I.    958 

Jószágtalan  . 

II. 

Jérce   .... 

II.     42 

Jóféle  .     .     . 

.     II.     49 

Jó  szagú  .     . 

.    III. 

Jérce  tyúk    .     . 

.    III.    832 

Jog,  Jóg  .     . 

II.      49 

Jó  szagú  gyopá 

ir 

I. 

Jere     .... 

II.     41 

Jógejt,  jógit  . 

I 

1169 

II.      49 

Jó  szél     .     . 

III. 

Jer-el  .... 

II.      41 

Jogi     .     .     . 

II.     49 

Jó  szerencse 

.    UI. 

Jerikóbeli  rózsa 

II.  1469 

Joglat  .     .     . 

II.      49 

Jó  szerencsés 

.   III. 

Jerikói  rózsa     . 

II.  1469 

Jogolás     .     . 

1. 1169 

Jó  szerencsései 

.    UI. 

Jerke   .... 

II.      42 

Jogul    .     .     . 

II.     49 

Jó  szerző 

.   UI. 

Jerkebárány 

I.    176 

Jógyul ,     .     . 

.  I 

.1169 

,     II.      49 

Jó  szívű  . 

.  III. 

Jerszi  .... 

.     11.      41 

Joh  :  magén 

I.   683 

Jó  szóló  .     . 

.    UI. 

Jertek  .... 

.     II.     42 

Job :  acb 

I.      63 

Jótartás    .     . 

.  III. 

Jer  utánnam     . 

II.      41 

Johafájó  ,     . 

I.   753 

Jótehetetlen  . 

.  III. 

Jerünk     .     .     . 

II.      41 

Jó  hírnév 

.     II.    972 

Jótehető  .     . 

.    UI. 

Jezamin  .     .     . 

II.      28 

Johtot .     .     . 

I.  1563 

Jó  termet 

.  III. 

Jezsuita    .     .     . 

II.      42 

Jó  illatú  bor 

I.    283 

Jó  termetű   . 

.    UI. 

Jezsuitái  .     .     . 

II.      42 

Jó  indulat    . 

1. 1686 

Jótét    .     .     . 

.    UI. 

Jezsuvita .    .     . 

II.     42 

Jó  italú    .     . 

1. 1632 

Jótétei .    .     . 

.    UI. 

Jó :  fluss  .     .     . 

II.     42 

Jó  izlésü  .     . 

1. 1647 

Jótétemény  . 

.  III. 

Jó :  gut    .     .     . 

II.     42 

Jó  ízű      .     . 

1. 1646 

Jótétlenül 

UI. 

Jóakarás  .     .     . 

I.     40 

Jó  kedv    .     . 

.     U.    147 

Jótetszés  .     . 

,  III. 

Jóakarat  .     .     . 

I.     41 

Jó  kedvű      . 

II.    147 

Jó  tett      .    . 

.  III. 

Jóakaró    .     .     . 

I.     42 

Jó  kor     .     . 

11 

49 

II.   356 

Jótevő .     .    . 

.  III. 

Jobb     .... 

11.     45 

Jó  kora    .     . 

II.     49 

Jótévöség 

m. 

Jobbacska     .     . 

II.     46 

Jő  korácsú  . 

II.    358 

Jót-únta   .    . 

.    UI. 

Jobbad     .     .     . 

II.     46 

Jól  ...     . 

11.     60 

Jó  üzűn  .     . 

I. 

Jobbadon      .     . 

II.     46 

Jól  cseleködés 

I.    400 

Jóváhagy 

I. 

Jobbágy    .     .     . 

II.     52 

Jól  ehető 

I.    712 

Jóváhagyás  . 

I. 

Jobbágyas     .     . 

II.     53 

Jó  lépő  ló    . 

II.    615 

Jóváhagyatlan 

I. 

Jobbágyaskodik 

II.     53 

Jó  levél    .     . 

U.   601 

Jovall  .    .    . 

.    u. 

Jobbágyfi      .     . 

I.    844 

Jól  lakás .     . 

II    510 

Jóvolta     .     . 

1 

I. 

52 

.  m. 

Jobbágyfiú    .     . 

I.    844 

Jól  lakik  .     . 

II.    610 

Józan  . 

u. 

Jobbágybely 

I,  1395 

Jól  laktat 

11.    510 

Józankodik   . 

u. 

Jobbágykérö  levél 

II.    602 

Jóllehet    .     . 

II.    592 

Józanság  .     . 

u. 

Jobbágyság  .     .     . 

II.      53 

Jól  tartás      . 

UI.   474 

Józanságos   . 

II. 

Jobbágyúr     .     . 

III.    861 

Jól  tehetetlen 

III.   623 

Józanul    .     . 

u. 

Jobbágyülés  .     . 

III.    890 

Jól  tét      .     . 

III.    630 

Jő   ...     . 

u. 

Jobbágyváros    .     . 

III.  1013 

Jól  tétel   .     . 

III.    633 

Jőde    .     .     . 

u. 

Jobban     .     .     .     . 

II.     47 

Jól  tett    .    . 

III.    637 

Jődög  .     .    . 

11. 

Jobbanya      .     .    . 

I.     95 

Jól  tevés  .     . 

III.    638 

Jődögél,  jődöge 

u. 

Jobbapa  .     .    .     . 

I.      97 

Jól  tijvő   .     . 

III.    639 

Jödök  .     .     . 

11. 

Jobbára    .     .     . 

II.     47 

Jonh    .     .     . 

I.    583 

Jöge  ?  .     .     . 

I. 

Jobbatya .     .     .     . 

I.    137 

Jonkább  .     . 

1. 1692 

Jö-mén     .    . 

II. 

Jobbik      .     .     . 

II.     47 

Jóravaló  .     . 

11 

50 

III.    955 

Jöszte  .     .    . 

II. 

Jobbít 

II.     47 

Jóravaló  restséf 

' 

II.  1418 

Jöte     .     .     . 

II. 

Jobbítás    .     .     .     . 

II.     48 

Jorgot .     .     . 

II.     53 

Jöttést-jő  .    . 

II. 

Jobb  kéz .     .     .     . 

II.    287 

Jós  .... 

II.     63 

Jött-ment 

u. 

Jobbkor   .     .     . 

II.     48 

Jóság   .     .     . 

II.     50 

Jöttön-jö  .    . 

II. 

Jobl)kon  .     .     .     . 

II.     48 

Jóságos     .     . 

II.      50 

Jövedelem    . 

u. 

Jobbodik  .     .     .     . 

II.     48 

Jóságos  erkölcs 

(1  . 

I.    675 

Jövedelmes  . 

u. 

Jobb  részre  .     . 

II.  1422 

Jósoló  .     .     . 

II.      54 

Jövel,  jövél  .     . 

II. 

Jobbság    .     .     .     . 

II.     48 

Jószág      .     . 

II.      50 

Jövemény     .     . 

II. 

Jobb  szárny      .     . 

m.     93 

Jó  szag    .     .    . 

III.      14 

Jövendő  .     .     . 

u. 

JÖVENDÖBELI-KADÓC 


125 


Jövendőbeli 
Jövendöl  . 
Jövendölés 
Jövendölő 
Jövendölő  hely 
Jövendölő  szél . 
Jövendőmondás 
Jövendőmondó  . 
Jövendőmondóné 
Jövendönézö 
Jövés  .  . 
Jövéske  . 
Jövést .  . 
Jövést-jö  . 
Jövet  .  . 
Jövetek  . 
Jövetel 
Jövevény . 
Jövő  .  . 
Jövő-járó  . 
Jövő-menő 
Jőz .  .  . 
Ju  .  .  . 
Jubilál 
Jubilér 
Jug .  .  . 
Juh  :  magén 
Juh :  schaf 
Juh  :  síid. 
Juhádzik  . 
Juhakol    . 


II. 

61 

Jnbállás   . 

II. 

61 

Juhar  .     .     .     . 

II. 

62 

Juharfa    .     .     . 

II. 

62 

Juhász      .     .     . 

I. 

1395 

Juhaszakadt 

M. 

140 

lubászgyermek . 

II. 

864 

Juhászhajlék     . 

II. 

866 

Juhászik  . 

II. 

990 

Juhászkaliba 

II. 

984 

Juhászkodik .     . 

II. 

62 

Juhászkom  ondoi 

II. 

62 

Juhászkutya 

II. 

62 

Juhászrend  .     . 

II. 

57 

Juhászság 

II. 

62 

Juhásztat . 

II. 

60 

Juház  .     . 

II. 

63 

Juhbárány 

II. 

63 

Juhbarom 

II. 

63 

Juhfark 

II. 

19 

Juhhús 

II. 

746 

Juhi     .     . 

I. 

1190 

Juhi  ruha 

II. 

64 

Juhistálló 

II. 

63 

Juhkosár . 

II. 

64 

Juhnyáj    . 

11. 

64 

Juhocska . 

I. 

583 

Juhól   .     . 

II. 

64 

Juhos  .     . 

n. 

64 

Juhöltözet 

II. 

65 

Juhpásztor 

I. 

47 

Juhpásztorsá 

g  • 

1.      74 

Juhruha    .     .     . 

II.      28 

Juhrilh     .     .     . 

I.    738 

Juhsajt     .     .     . 

II.      64 

Juhszél     .     .     . 

III.      32 

Juhüröm  .     .     . 

1. 1163 

Juj 

I.  1255 

Jujuba      .     .     . 

11.      65 

Jujubafa  .     .     . 

11.      87 

Jujubákfa      .     . 

II.      64 

Julep   .     .     .     . 

II.    338 

Július  .     .     .     . 

II.    477 

Jungáta    .     .     . 

II.  1406 

Jurista      .     .     . 

II.      64 

Juss     .     .     .     . 

II.      65 

Juszalag  .     .     . 

II.      65 

Jút :  anzünden 

I.    176 

Jut :  ankommen 

I.    183 

Jutalmas  .     .     . 

I.    771 

Jutalmasság .     . 

I.  1522 

Jutalmatlan  .     . 

II.      64 

Jutalmaz  .     .     . 

II.  1480 

Jutalom    .     .     . 

1. 1622 

Jutalomosztás  . 

II.    374 

Jutatomosztó 

II.  1001 

Jutta    .     .     .     . 

II.      64 

Juttaszt    .     .     . 

II.  1107 

Juttat  .     .     .     . 

II.      64 

Jutton-jut      .    . 

II.  1177 

Juvik  .     .     .     . 

II.  1245 

Jűt 

II.  1245 

II. 

1480 

II. 

1487 

II. 

1495 

III. 

140 

III. 

900 

11. 

65 

II. 

65 

I. 

738 

I. 

738 

I. 

1210 

II. 

65 

II. 

65 

II. 

65 

II. 

65 

I. 

1635 

I. 

1194 

II. 

65 

II. 

69 

II. 

69 

II. 

69 

II. 

69 

II. 

68 

II. 

1153 

II. 

1154 

11. 

70 

11. 

70 

11. 

70 

II. 

68 

I. 

1642 

I. 

1199 

K. 


Kába   .     . 

Kába   .     . 

Kabala 

Kabalácska 

Kabalaló  . 

Kabalás    . 

Kabalasajt 

Kábálkodás 

Kábálkodik 

Kábálódás 

Kábálódik 

Kabanica 

Kábás .     . 

Kábaság  . 

Kábáskodás  . 

Kábáskodik 

Kabát  .     . 

Kabilla     . 

Kábít   .     . 

Kabla  .     . 

Kabola 

Kabolavezér 

Kábolgya 


11.      71 

Kábolgyás 

II.      71 

Kábolgyaság 

II.      73 

Kábolgyáskodik 

II.      73 

Kábolgyásság 

II.    614 

Raboskodik  . 

II.      73 

Kábul .     . 

II.  1496 

Kábulás   . 

II.      71 

Káburc 

II.      71 

Kacag  .    . 

II.      72 

Kacagány 

II.      71 

Kacagányos 

1.1051 

Kacagás  . 

II.      72 

Kacaj  .     . 

II.      72 

Kacér  .     .     . 

II.      72 

Kacérkodik 

11.      72 

Kacéros    . 

II      73 

Kacéroskodil 

II.      73 

Kacérozó  . 

II.      72 

Kacérság  . 

II.      73 

Kacog  .     . 

II.      73 

Kacola 

III.  1161 

Kacolaló  . 

II.      73 

Kacor  .     . 

II. 

73 

II. 

73 

11. 

73 

11. 

73 

II. 

72 

II. 

72 

n. 

72 

n. 

73 

II. 

73 

II. 

74 

II. 

74 

II, 

74 

n. 

74 

II. 

74 

II. 

74 

II. 

74 

u. 

75 

II. 

75 

II. 

75 

II. 

73 

II. 

75 

u. 

614 

u. 

75 

Kacorság ....          .  II.  74 

Kacs II.  75 

Kacsa,  kacsa     ....  II.  75 

Kacsag II.  73 

Kacsiba II.  75 

Kacsibás II.  75 

Kacsinka II.  75 

Kacsint II.  75 

Kacskaringó      ....  II.  130 

Kacsont II.  75 

Kacsontás II.  76 

Kacsocska II.  75 

Kacsos II.  75 

Kád II.  76 

Kádacska      ....  II.  76 

Kádár II.  76 

Kádári II.  76 

Kádárkalapács  .     .     .     .  II.  85 

Kádárkapocs     .     .    .     .  11.  110 

Kádas II.  76 

Kádfürdő 1.  1043 

Kadia II.  76 

Kadóc II.  77 


136 


KADOLA— KALINCA 


Kadola II.     89 

Kádos II.     76 

Káfé U.    141 

Kaftán II,     77 

Kaftányoz II.      77 

Kagyma II.      77 

Kagymában II.      77 

Kahog II,     77 

Kainol II.     77 

Kaja-baja II.    297 

Kajabajái II,    297 

Kajabajált II,    298 

Kajabál II,    297 

Kajabálás II.    297 

Kajács II.     77 

Kajál-bajál II.    297 

Kaján II,     77 

Kajánol II.      77 

Kajánság II.     78 

Kajcsos II.     78 

Kajdász 11.     78 

Kajdászás II.     78 

Kajla II.     78 

Kajmacs II      78 

Kajmacsos II,     78 

Kajmacsság II.     78 

Kajmakán II.      78 

Kajmekám II.      78 

Kajmó II,     78 

Kajmócs II,      78 

Kajoa II,      77 

Kajonol II,      77 

Kajsza II.      78 

Kajszi II.      78 

Kajszibarack     ....  I.    175 

Kajtár II,      78 

Kajtárhad 1. 1231 

Kajtárság II.      78 

Kajtár II.      78 

Kajtor II,      78 

Kajtorhad I,  1231 

Kák H.      79 

Kaka U.      79 

Káka 11.      79 

Kákabákol II.      8ü 

Kákabot I.    299 

Kákabüz I.    335 

Kákafü 1,  1023 

Kákag II.      80 

Kákagyékény    ....  I,  1157 

Kákái II.      79 

Kákaisláp I.  1623 

Kákakas  ......  U.  134 

Kákakosár II.    374 

Kakál II.      79 

Kákalic II.      79 

Kakás II.      79 

Kakas II.     79 

Kakascímér I.   366 


Kakasggrönda  .     .     . 

1. 1083 

Kaláka     . 

.     Q. 

Kakasharang     .     .     . 

.      1. 1324 

Kalakócs .     . 

.     II. 

Kakaskő 

.     U.    387 

Kalákos    .     . 

.     II. 

Kakasláb 

.     II.   498 

Kalamár  .     . 

.     U. 

Kakasocska  .... 

.     II.     80 

Kalamáris 

.     II. 

Kakaspóka    .... 

.     II.  1339 

I     Kalamárisláda 

.     II. 

Kakaspulyka     .    .     . 

.     II.  1339 

Kalamb   .     . 

1. 

Kakassark    .... 

.     II.  1517 

Kalamus  .     . 

.     II. 

Kakasszakáll     .     .     . 

.    III.     40 

Kalán  .    .    . 

.     II. 

Kakasszó 

.    III.    273 

Kaland    .     . 

.     II. 

Kakasszókor     .     .     . 

.     II.    356 

Kalandáriom 

.     11. 

Kakasszólás  .... 

.    III.    279 

Kalandos 

.     II. 

Kakasszóláskor      .     . 

.     II.    356 

Kalandosság 

.     II. 

Kakastarang      .     .     . 

.    III.    445 

Kalandos  táis 

.   III. 

Kakaslaréj    .... 

.    III.    445 

Kalandoz 

.     II. 

Kakastaréjfű     .     ,     . 

I.  1023 

Kalánfúró 

l. 

Kakasülö 

.    III.    891 

Kalánfü   .     . 

1. 

Kakasvilorla      ,     .     , 

.    111.1224 

Kalánlevelü  fű 

I 

U 

)23 

.     11. 

Kákaszatyor      ,     .     . 

.    III.      96 

Kalangya 

.     II. 

Kákics 

.     II.      80 

Kalánka  .     . 

.     II. 

Kákó 

.     II.      80 

Kalánnyi .     . 

.     II. 

Kákog 

.     II.     80 

Kalánocska  . 

.     II. 

Kákogás  

II.     80 

Kalános    .     . 

.     11. 

Kákog-bákog     .     .     . 

.     II.     80 

Kalános  fü  . 

I. 

Kákol-bákol      .     .     . 

II.     80 

Kalánoz  .     . 

.     II. 

Kákom-bák  .... 

II.     81 

Kalánozó.     . 

II. 

Kákombákol     .     .     . 

II.     81 

Kalap  .    .     . 

II. 

Kákom-bákonri  .     .     . 

II.  •  81 

Kalapács 

II. 

Kákonibákos     .     .     . 

II.     81 

Kalapácsocska 

11. 

Kákombákság   .     .     . 

II.     81 

Kalapácsol    . 

11. 

Kákotnpillis .... 

II.     81 

Kalapácsolás 

II. 

Kákós 

II.     80 

Kalapál    .     . 

II. 

Kákóskodik  .... 

II.     80 

Kalapfü    .     . 

I. 

Kakucsál 

U.     81 

Kalapos    .     . 

II. 

Kakucskál    .... 

II.     81 

Kalapos  süveg 

II. 

Kakucsol 

II.     81 

Kalapsüveg  . 

II 

Kakucsolás  .... 

II.     82 

Kaláris     .     . 

U. 

Kakuk 

II.     82 

Kalárisfű      .     . 

I. 

Kakukfü  .          ... 

1. 1023 

Kalárisos 

u. 

Kakukkol      .... 

II.     82 

Kalastorora  . 

u. 

Kakukmadár     .     .     . 

II.   648 

Kalastrom    . 

II. 

Kakukolás    .... 

II.     82 

Kalász     .     . 

11. 

Kakukpogácsa  .     .     . 

il.  1300 

Kalászos  .     .     . 

11. 

Kakukszó      .... 

III.    273 

Kalászos  búza  . 

1. 

Kakukterjék      .     .     . 

III.    599 

Kalászosodik 

11. 

Kakukvirág  .... 

III.  1191 

Kalászszedegeté 

s  . 

III. 

Kalabér 

II.    125 

Kalauz     .     .    . 

II. 

Kalács 

11.     82 

Kalaúzi    .     .     . 

II. 

Kalácscipó 

I.   359 

Kalauzkodás     . 

11. 

Kalácska 

II.      82 

Kalauzkodik 

11. 

Kalácsocska  .... 

II.      82 

Kalauzol .     .     . 

11. 

Kalácsos 

II.      83 

Kalauzság     .     . 

u. 

Kalácsviasz  .... 

III.  1168 

Kalavúz  .     .     . 

II. 

Kalada 

II.     89 

Kalendáriom     . 

11. 

Kalafa      .         .    I.  739, 

II.     83 

Kalengya      .    . 

II. 

Kalafáz    ...     I.  739, 

II.     83 

Kaliba      .     .     . 

II. 

Kalafinta 

U.     83 

Kalibácska    .     . 

11. 

Kalahúz 

U.     86 

Kalicka    .     .     . 

II. 

Kalák 

II.     83 

Kalinca    .     .     . 

II. 

KALINCAFÜ— KAPÁLÁS 


127 


Kalincafa      .     . 

I. 

Kalinkós  .     .     . 

.     II. 

Kalitka     .     .     . 

.     11. 

Kahtkasátor 

.     II. 

Kall      .... 

.     II. 

Kállai  kettő.     . 

.     II. 

Kallangos     .     . 

II. 

Kallangos  bot  . 

I. 

Kalló   .... 

II. 

Kalló  kiilyíí      . 

II. 

Kalmár     .     .     . 

.     II. 

Kalmárárú    .     . 

I. 

K;ilmárárúboll  . 

I. 

Kalmárbolt  .     . 

I. 

Kalmárbáz   .     . 

I. 

Kalinári   .     .     . 

II. 

Kahiiári  papiros 

11. 

Kalmári  rend    . 

II. 

Kalmárka     .     . 

.     II. 

Kalmárkodás 

II. 

Kalmárkodik     . 

11. 

Kalmárkodó  leány 

11. 

Kalmármarba    . 

II. 

Kalmárocska 

11. 

Kalmárság    .     . 

II. 

Kalmártábla 

III. 

Kálna  .... 

II. 

Kaloda     .     .     . 

II. 

Kalodás    .     .     . 

II. 

Kalodaváltság    . 

III. 

Kalodavetés .     . 

III. 

Kalodáz   .     .     . 

II. 

Kalomár  .     .     . 

11. 

Kalóz  ;  wegweiser 

II. 

Kalóz  :  mörder 

II. 

Kalózlás  .     .     . 

II. 

Kálózol     .     .     . 

II. 

Kalpag     .     .     . 

II. 

Kalpagos .     .     . 

II. 

Kalugyér .     .     . 

11. 

Kálvinista     .     . 

II. 

Kálvinista  böjt . 

I. 

Kálvinistás    .     . 

II. 

Kálvinistaság    . 

II. 

Kályha     .     .     . 

II. 

Kályhás    .     .     . 

11. 

Kályhás  kemence 

11. 

Kalyicka  .     .     .     . 

II. 

Kalyitka  .     .     . 

II. 

Kám     .... 

II. 

Kamara    .     .     . 

II. 

Kamarácska 

II. 

Kamaraház  .     . 

I. 

Kamarai  .     .     . 

11. 

Kamaraisppn     . 

1. 

Kamaraispánság 

I. 

Kamarás  .     .     . 

II. 

Kamarás  úr 

m. 

Kamaraszék .     . 

UI. 

1023 

Kamasz 

11. 

91 

Kankaríkfa  . 

I.    739 

87 

Kamat 

11. 

91 

Kankarikó 

.     II.      96 

87 

Kámfor 

.     II. 

92 

Kankó      .     . 

II.      96 

1624 

Kámforolaj   .... 

11. 

1108 

Kankócska    . 

II.      97 

88 

Kamika 

II. 

92 

Kankus     .     . 

11.      97 

273 

Kamizol 

II. 

92 

Kanna      .     . 

II.      97 

88 

Kamora 

II. 

90 

Kannácska    . 

II.     97 

299 

Kamorás  társ    . 

III. 

451 

Kannagyártü 

1.  1154 

88 

Kamós 

II. 

92 

KannamosófQ 

1.  1023 

397 

Kampó 

II. 

92 

Kanóc .     .     . 

.     II.      97 

88 

Kámpol         .... 

II. 

92 

Kanócos   .     . 

.     II.      97 

107 

Kámpul 

II. 

92 

Kanonizálás 

11.      97 

273 

Kamuka 

II. 

92 

Kanonok  .     . 

II.      98 

273 

Kamukaruha     .     .     . 

11. 

1480 

Kanonokság 

II.      98 

1369 

Kamukaszoknya    .     . 

III. 

289 

Kánonoz  .    . 

11.      97 

88 

Kamukázás  .... 

II. 

92 

Kanót .    .     . 

.     11.      97 

1228 

Kámva 

II. 

140 

Kanoz .     .     . 

.     II.      93 

1406 

Kámvás 

II. 

140 

Kanozás  .     . 

II.      93 

88 

Kámzsa 

II. 

92 

Kanpóka .     . 

11.  1339 

89 

Kámzsás 

II. 

93 

Kanszar   .     . 

II.      83 

88 

Kan 

II. 

93 

Kanta  .     .     . 

II.      98 

552 

Kán 

II. 

97 

Kantaír    .    . 

I.  1606 

690 

Kanaf 

II. 

93 

Kantaíres 

1.1606 

89 

Kanafos 

II. 

93 

Kantaírézelt 

I.  1606 

89 

Kanál 

II. 

93 

Kantár  :  pfuscher 

II.    346 

366 

Kanális 

II. 

96 

Kantár :  ein  mass 

11.      98 

89 

Kanálnyél     .... 

U. 

1028 

Kantár  :  zaum  . 

11.      98 

89 

Kanáloz 

II. 

94 

Kantáragy    . 

I.      24 

89 

Kanáltartó    .... 

III. 

478 

Kantárfék 

I.    789 

999 

Kanap      

II. 

93 

Kantárny  i 

II.      98 

1152 

Kanász 

II. 

93 

Kantároz 

11.      98 

89 

Kanavász      .... 

II. 

95 

Kantáros  ló . 

II.    614 

88 

Kanavászszoknya 

III. 

289 

Kantároz  .     . 

II.      98 

86 

Kanca 

11. 

95 

Kantárszár    . 

III.      85 

89 

Kancaló 

II. 

614 

Kantás     .     . 

II.      98 

90 

Kancellárius      .     .     . 

II. 

95 

Kántor :  vorsinger 

11.      98 

90 

Kancellárius  deák 

I. 

487 

Kántor :  ein  vierteljahr 

II.      99 

90 

Kancellista   .... 

11. 

95 

Kántorkodás      .     .     . 

11.      98 

90 

Kancsal 

II. 

95 

Kántorkodik 

II.      98 

90 

Kancsalgatás     .     .     . 

II. 

95 

Kántorlúd     . 

II.    635 

90 

Kancsalos     .... 

11. 

95 

Kántornap    . 

II.    928 

307 

Kancsalság   .... 

II. 

95 

Kántoros  .     . 

11.      99 

90 

Kancsó 

II. 

95 

Kántorpénz  . 

11.  1270 

90 

Kancsócska  .... 

II. 

95 

Kánya      .     . 

II.      99 

90 

Kancsuka     .... 

II. 

95 

Kányabogyó 

I.    263 

90 

Kandal  :  schielend     . 

II. 

96 

Kányafa  .     .     . 

1 

.  739 

I.  1061 

184 

Kandal,  kandal:  gucken 

11. 

96 

Kányafű  .    . 

I.  1023 

87 

Kandér 

II. 

342 

Kányái     .     . 

II.      99 

87 

Kandics 

II. 

96 

Kanyarít  .     , 

II.      99 

90 

Kandicsál      .... 

II. 

96 

Kanyaró  .     . 

11.      99 

90 

Kandidátus  .... 

II. 

96 

Kányatoll 

III.    703 

91 

Kandikál 

II. 

96 

Kanyogat      . 

II.      99 

1.369 

Kandisznó     .... 

I. 

510 

Kap     .    .    . 

II.      99 

91 

Kanfog 

1. 

863 

Kapa    .     .     . 

II.    105 

1621 

Kánfor 

11. 

92 

Kápa    .     .     . 

11.    106 

1621 

Kanicsa 

II. 

96 

Kapád      .     . 

II.    103 

91 

Kánikula 

11. 

!'6 

Kapakerölö  . 

11.   241 

862 

Kankalék 

II. 

96 

Kapál  .     .     . 

II.    105 

126 

Kankarík 

II. 

96 

Kapálás    .     . 

II.    106 

128 


KAPÁLLÓ-KARCOL 


Kapálló    .     .     .     . 

11.    106 

Kapálódás     .     .     . 

11,    106 

Kapálódik     .    .    . 

II.    106 

Kapálódzik   .     .     . 

II.    106 

Kapanyél      .    .    . 

II.  1028 

Kapar       .     .     .     . 

II.    107 

Kaparít     .     .     .     . 

II.    107 

Kapás:  das  greife 

a  . 

11.    103 

Kapás:  gráber.     . 

II.    106 

Kapás 

II.    107 

Kapaszkodik      .     . 

II.    103 

Kapat  .... 

II.    103 

Kapca  .... 

11.    108 

Kapcácska     .     . 

11.    108 

Kapcafolt      .     . 

I.    906 

Kapcás     .     .    . 

II.    108 

Kapcásküdik     .     . 

II.    108 

Kapcás  nadrág      . 

11.    913 

Kapcatetem  .    . 

III.    653 

Kapcatetemes    . 

III.    653 

Kapes  .... 

11.    110 

Kapcsi      .    .     . 

II.    104 

Kapcsol    .     .    . 

11.    110 

Kapcsolás     .     .    . 

11.    111 

Kapcsolgat    .     . 

II.    111 

Kapcsolkodik    . 

11.    111 

Kapcsos   .     .     . 

II.    111 

Kapdogál      .     . 

11.    103 

Kapdos     .    .     . 

II.    103 

Kapdosás      .     . 

11.    104 

Kapdoz    .    .     . 

II.    104 

Kapicán    .     .    . 

II.    109 

Kapicolszoknya 

.    III.    289 

Kapicomos    .     . 

II.    117 

Kapirtyál      .     . 

II.    108 

Kapiszta  .     .     . 

II.    113 

Kapitány  .     .    . 

.     II.    109 

Kapilányhajó     . 

.     II.  1256 

Kapitánykodik  . 

.     II.    109 

Kapitányság .     . 

.     II.    109 

Kapitányság  alja 

I.      45 

Kapitányságviselt 

.    in. 1205 

Káplán     .     .     . 

.     11.    110 

Káplánkodik      . 

.     II.    110 

Káplánság     .     . 

.     II.    110 

Káplány  .     .     . 

.     II.    110 

Káplár      .     .     . 

.     IL    110 

Káplári     .     .     . 

II.    110 

Kapó   .... 

.     II.    104 

Kapocs     .    .    . 

.     II.    110 

Kapocskösöntyü 

.     II.    418 

Kápolna   .     .     . 

.     11.    112 

Kápolnácska     . 

.     II.    112 

Kápolnás .     .     . 

.     11.    112 

Kápolódás     .     . 

.     II.    112 

Kápolódik     .     . 

.     11.    112 

Kaponya .     .     . 

.     II.    352 

Kaponyácska 

.     11.    353 

Kaponyag     .     . 

.     II.    363 

Kapor .    .    . 
Kaporcsál 
Kaporcskodik 
Kaporna  .     . 
Kapornaolaj 
Kapornak 
Kapornákos  . 
Kapornya 
Kapornyafa  . 
Kaporolaj     . 
Kaportyál 
Kaporvíz .     . 
Kapós .     .     . 
Káposzta .     . 
Káposztáié    . 
Káposztaleves 
Káposztapalánta 
Káposztás     . 
Káposztasaláta 
Káposztás  fazék 
Káposztás  hús 
Káposztás  kert 
Káposztatorsa 
Kapotnyak    . 
Kapotnyakfű 
Kapoz .     . 
Kappan    . 
Kappanka 
Kappanocska 
Kappanos 
Káprázik  . 
Kapros 
Káprozik  . 
Kaps    .     . 
Kápsa  .     . 
Kapsi  .     . 
Kapsol 
Kapta  .    . 
Kaptacsináló 
Káptalan  . 
Káptalanház 
Káptalanság 
Káptalansági 
Kaptány  . 
Kaptár 
Kaptatetem 
Kaptatetemes 
Kaptató    . 
Kaptáz 
Kapu   .    . 
Kapubálvány 
Kapúcium 
Kapucsi    . 
Kapucska 
Kapuér     . 
Kapufa     . 
Kapu  fél    . 
Kapufélfa 
Kapuköz  . 


II.    112  Kapun  álló 

II.    108  Kapuőrzö 

II.   108  Kapupénz 

II.  112  Kapus.    . 
II.  1108  Kapus  szer 
II     112  Kapuszám 
II.    113  Kapuszámadó 
II.   112  Kaput  . 

I.  739  Kaputartó 

II.  1108  Kaputétel 
H.    108  Kapu  zárja 

III.  1227  Kapzsi  . 
II.  104  Kar:  arm 
11.  113  Kar:  chor 
II.   549  Kar  :  ordnung 

II.  550  Kár  .  . 
11.1216  Karab.  . 
II.  113  Karabély  . 
II.  1501  Karabélyos 

I.  776  Karabén  . 
1. 1622  Karabiny . 

II.    245  Karacél    . 

III.  720  Karacsin  . 
II.    114  Karácson 

I.  1023  Karácsonest . 
II.    104  Karácson  hava 
II.    114  Karácsoni 
II    114  Karácson  napja 
II.    114  Karácsony  tyúkja  . 

II.  114  Karafia  . 
II.    114  Karafin    . 

II.  112  Karaj  .  . 
II.  114  Karajcár  . 
II.  110  Kárakatona 
II.  114  I  Karakter  . 
II.  104  Kárai  .  . 
II.  110  Kárál  .  . 
II.    114  Kárálás    . 

I.  434  Kar  alja  . 

II.  115  Karám 
1. 1369  Karamzsál 

II.    115  Karapol    . 

II.    116  Karapolás 

II.     77  Karasia    . 

II.    115  Karasiaszoknya 

III.  653  Karastrom 
II.  614  Kárász  . 
II.  104  Káratlan  . 
n.  116  Karatlan  . 
II.    116  Káratlanság 

I.    166  Karátos    . 

II.    117  Karatyol  . 

II.  117  Karban  öltő 
II.    116  Karban  öltő  kosár 

I.  655  Karbonáta    . 
I.    739  Karbunkulus 
I.    797  Kárbunkuluskő 
I.    739  Karc    . 

II.  448  Karcol 


KARCOS— KASTÉLY] 


129 


\arisúdik 
íard    .     . 
íardé  .     . 
{ardéra   . 
vardfok   . 
űirdhordozó 
vardhüvely 
árdi  .     . 
íárdinál  . 
íárdinális 
íárdinálság 
íardináros 
Sardlap    . 
Kaidocska 
Kardol      . 
Kardolás  . 
Kardos 
Kardoskodás 
Kardoskodik 
Sardosság     . 
Kardos  tánc 
Kardszíj   .     . 
Kardzsinór  . 
Karé    .     .     . 
Karéj   .     .     . 
Karfa  .     .     . 
Karfáz      .     . 
Karhajlás     . 
Karbegedű    . 
Kárhot     .     . 
Kárhozandó . 
Kárhozandóság 
Kárhozás 
Kárhozat .     . 
Kárhozatos  . 
Kárhozatosság 
Kárhozatság 
Kárhozatságos 
Kárhozik.     . 
Kárhozó  .     . 
Kárhozott 
Kárhoztat     . 
Kárhoztatás . 
Kárhoztatik  . 
Kárhozíatatlan 
Kárhoztató    . 
Kárhoztatóság 
Kari     .     .     . 
Karicsál   .     . 
Karicsálás     . 
Karicsolás     . 
Kari  ékesség 
Karika      .     . 
Karikacsapás 
Karikácska   . 
Karikafa  .     . 


II.    127 

Karikajáték  .     . 

II. 

24 

II.    127 

Karikái    .     .     . 

II. 

130 

II.    127 

Karikarépa    .     . 

.     II. 

1412 

II.    127 

Karikás    .     .     . 

II. 

130 

II.    127 

Karikázik      .     . 

11. 

130 

II.    361 

Karima     .     .     . 

II. 

130 

II.    364 

Karimás  .     .     . 

II. 

130 

1.    904 

Karingái  .     .     . 

II. 

130 

I.  1489 

Karingó    .     .     . 

U. 

130 

I.  1631 

Karingós  .     .     . 

II. 

130 

II.    128 

Karingóz  .     .     . 

.     II. 

130 

II.    128 

Karitásság     .     . 

II, 

130 

II.    128 

Karityál    .     .     . 

II. 

129 

II.    128 

Karkötő    .     .     . 

II. 

435 

II.    128 

Kárlani    .     .     . 

II. 

88 

11.    522 

Kávlátás  .     .     . 

11. 

538 

II.    128 

Káriáló  vendégség 

III. 

1057 

II.    128 

Karmadár     .     . 

11. 

648 

II.    128 

Kármángyolcs  . 

I. 

1172 

II.    128 

Karmantyú   .     . 

II. 

130 

II.    128 

Kai-manlyús 

U. 

130 

11.    128 

Kármány      .     . 

II. 

130 

II.    128 

Kármánykengyel 

II. 

195 

III.    423 

Kármánykörtvély 

II. 

417 

III.    240 

Kármányzabola 

III. 

1260 

III.  1308 

Karmasinhör 

I. 

312 

II.    128 

Karmazsin    .     . 

II. 

130 

II.    128 

Karmazsincsizma 

I. 

442 

l.    739 

Kármentő 

11. 

756 

I.    739 

Karmester    .     . 

II. 

789 

I.  1260 

Karniol     .     .     . 

II. 

131 

I.  1383 

Karniolkö     .     . 

II. 

387 

II.    120 

Karnyi     .     .     . 

II. 

118 

11.    120 

Karó    .... 

II. 

131 

II.    120 

Karocska .     . 

11. 

118 

II.    120 

Károcska      .     . 

II. 

122 

11.    120 

Karócska      .     . 

II. 

131 

II.    121 

Karófa      .     .     . 

I. 

739 

U.    121 

Károg  .... 

11. 

132 

II.    121 

Károgás    .     .     . 

II. 

132 

II.    121 

Karol  .... 

II. 

88 

U.    120 

Karol  .... 

II. 

122 

I.  1503 

Káromkodás 

II. 

123 

II.    121 

Káromkodik 

11. 

123 

II.    121 

Káromlás      .     . 

II. 

124 

II.    122 

Káromlat      .     . 

II. 

124 

II.    122 

Káromló  .     .     . 

II. 

124 

II.    122 

Káromol  .     .     . 

11. 

123 

II.    122 

Karópózna    .     . 

II. 

1323 

II.    122 

Karórépa .     .     . 

11. 

1412 

II.    117 

Karórépás     .     . 

II. 

1412 

II.    129 

Karos  :  zum  arm  gebörig  II. 

117 

n.    129 

Karos :   von  einem  chor 

1 

II.    129 

begleitet II. 

118 

I.    589 

Káros  .... 

124 

II.    129 

Károsít     .     .     . 

124 

I.    381 

Károsítás      .     . 

125 

II.    130 

Karószál  .     .     . 

III. 

43 

I.    739 

Karóverö  kos    . 

373 

Karóz  .     .     . 
Karózás    .     . 
Karózó  kés  . 
Karöltöző 
Kárpál      .     . 
Kárpálódás   . 
Kárpit      .     . 
Kárpitos  .     . 
Karszék    .     . 
Kárszenvedés 
Kárt     .     .     . 
Kartabianka 
Kartács     .     . 
Kártagyöngy 
Kártékony     . 
Kártékonyság 
Kártétel    .     . 
Kártévő    .     . 
Kártos      .     . 
Kártya  :  papier 
Kártya :  hölzernes 

geschirr     . 
Kártyacsináló 
Kártyagyöngy 
Kártyajáték  . 
Kártyajátszás 
Kártyalevél 
Kártyás    . 
Kártyáz    . 
Kártyázás 
Karuca 
Karuly 
Karulymadá 
Kárvallás 
Karvaly    . 
Karvas 
Karvasas . 
Karvoly    . 
Kas      .     . 
Kása    .     . 
Kásácska 
Kásagyöngy 
Kasamáta 
Kásás  .     . 
Kásás  kalán 
Kásatörő  . 
Kásatörő  malom 
Kásavirág 
Kasfonó   . 
Kaskötö    . 
Kásla  .     . 
Kasocska 
Kasornya 
Kasos .     . 
Kassai  rózsa 
Kásta  .     . 
Kastéllom 
Kastély    . 
Kastélyi  . 


trink 


II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
III. 
III. 

II. 

II. 

II. 
I. 

U. 

II. 
111. 
III. 

II. 

II. 


M.   NTEIiVTÖBT.    SZÓTÁE. 


II. 
I. 
I. 

II. 

II. 

U. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
III. 

II. 
III. 
III. 

II. 

II. 

II. 

II. 
I. 

II. 

II. 

11. 
III. 

II. 

III. 

1. 

II 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

XVII 


131 
132 
248 

1177 
132 
132 
132 
133 
126 
180 
133 
133 
133 

1185 
125 
125 
634 
640 
133 
133 

133 
434 

1185 
24 
26 
602 
133 
133 
133 
134 
134 
648 

1002 
134 

1023 

i023 
134 
134 
135 
136 

1185 
141 
136 
94 
756 
675 

1191 
918 
435 
141 
135 
1.36 
135 

1469 
136 
136 
136 
137 


130 


KASTÉLYRA  -  KEDVETLENSÉG 


Kastélyka     .     .     .     . 

.     II,    137     ' 

Kastélyocska     .     .     . 

.     IL    137     1 

Kastélyos      .     .     .     . 

.    n.  137   ! 

Kástélyos  bor   .     .     . 

I.    283 

Kasza 

.     II.    137 

Kasza  alja    .     .     .     . 

I.      45 

Kaszácska    .     .     .     . 

.     II.    137 

Kaszahordozó  .     .     . 

1. 1489 

Kaszahúgy    .     .     .     . 

.       I.  1511     ! 

Kaszahúgycsillagzat  . 

.       I.    427     ! 

Kaszakö 

.     II.    387 

Kaszakőbánya  .     .     . 

I.    174     1 

Kaszál 

.     II.    137     ! 

Kaszálás 

.     II.    138 

Kaszáló 

.     II.    138 

Kaszáló  hó  ...     . 

1. 1436 

Kaszáló  rét  .     .     .     . 

.     11. 1427 

Kaszap 

.     II.    138 

Kaszárnya    .     .     . 

.     II.    138 

Kaszás     .... 

.     II.    138 

Kaszás  lé     .     .     . 

.     II.    649 

Kaszás  szekér  .     . 

.    III.    133 

Kasznár  .... 

.     11.    138 

Kasznárság  .     .     . 

.     II.    138 

Kászolódik    .     .     . 

.     II.    138 

Kassza     .... 

.     II.    137 

Kasztnár  .... 

.     II.    138 

Kásztor    .... 

.     II.    138 

Kásztorolaj  .     .     . 

.     II.  1108 

Kászu 

.     II.    138 

Katalógus     .     .     . 

.     II.    138 

Katáng,  katáng 

.     n.    138 

Katangkóró  .     .     . 

.     II.    368 

Kathédra      .     .     . 

.     .     II.    139 

Katholikaság     .     . 

.     11.    139 

Katholikus   .     .     . 

.     II.    139 

Katholikusság  .     . 

.     II.    139 

Katika      .... 

.    .     II.    139 

Katlan     .... 

.     II.    139 

Katolikus      .     .     . 

.     .     II.    139 

Katona     .... 

.     .     11.    139 

Katonabarát      .     . 

.     .      I.    178 

Katonáoska  .    .     . 

.     .     II.    140 

Katonaembür    .     . 

.    .      I.   627 

Katonahajtás    .    . 

.       I,  1265 

Katonainas  .     .     . 

1. 1579 

Katonakenyér    .     . 

.     ,     II.    200 

Katonalegény   .     . 

.     11.    559 

Katonaló .... 

.     .     IL    614 

Katonarend .    .     . 

.     .     II.  1406 

Katonás  .... 

.     .     II.    140 

Katonaság     .     .     . 

.     .     11.    140 

Katonás  béles  .     . 

.     .       I.    202 

Katonasereg      .     . 

.     .     II.  1550 

Katonáskodik    .     . 

.     .     IL    140 

Katonatiszt  .    .     . 

.     .    III.    671 

Katonatörvény  .     . 

.     .   III.   769 

Katonaváros      .     . 

.     .    IIL  1013 

Katraboca    .     .     . 

.     .     II.    140 

Kátrány II.    140 

Katrinca II.    140 

Katroc II.    275 

Katronca II.    140 

Kattog II.    140 

Katus II.    140 

Katymában II.      77 

Kauté? II.    140 

Kautés II.    140 

Káva II.    140 

Káva II.    381 

Kavacs II.    382 

Kavallér I.  1068 

Kavalygás II.    141 

Kavalyog II.    141 

Kavar II.    277 

Kavarog II.    141 

Kávás II.   141 

Kávás  kút II.   476 

Kávé II.    141 

Kávéház 1. 1369 

Kávéleves II.    550 

Kávés II.    141 

Kávés  ház    ...     .  I.  1369 

Kávészoba III.    284 

Kávét  főző 1.    968 

Kavor 1. 1156 

Kazal II.    141 

Kazaltat II.    141 

Kazamata II.    141 

Kazán II.    141 

Kazda I.  1070 

Kazdag I.  1073 

Kazul  nyergg    ....  II.  1032 

Kazup U.    141 

Kazsula    ......  II.    141 

Ké IL    158 

Keált II.    297 

Kebel,  kebel      ....  II.    142 

Kebeles II.    142 

Keblesség II.    143 

Kébözés II.    207 

Kébözhetetlen  ....  II.    207 

Keceg II.    265 

Kécele II.    143 

Kecinerég II.    143 

Kecse II.    143 

Kecsege 11.    143 

Kecsegés II.    143 

Kecsegét ü.    143 

Kecsegtet II.    143 

Kecsegtetés II.    143 

Kecsen II.   300 

Kecsige 11.    143 

Kecske 11.    143 

Kecskeakol 1.     44 

Kecskebak 1.    162 

Kecskebaki I.    162 

Kecskebak  szakálla    .  III.     40 


Kecskebéka  . 
Kecskehük    . 
Kecske  csecse 
Kecskecsecsű  szőllö 
Kecskécske   . 
Kecskefaggyú 
Kecskefejö    . 
Kecskefej  ü  mad; 
Kecskegolyóbis 
Kecskegödülye 
Kecskéi    .     . 
Kecskekígyó 
Kecskelábú   . 
Kecskeolló    . 
Kecskeollócska 
Kecskerágó   . 
Kecskerágófa 
Kecskés    .     . 
Kecskesajt 
Kecskeszakáll 
Kecskeszakállfü 
Kecskeszar   .     . 
Kecskeszarv ú  fű 
Kecskeszömü  szőllö 
Kecskeszopó  madár 
Kecskeszőr   . 
Kecskézik 
Ked     ... 
Kéd     ... 
Ked      ... 
Kedd   .     .     . 
Keddi  .     .     . 
Kedég  .     .     . 
Kedig  .     .     . 
Kediglen  .     . 
Kedv    .     .     . 
Kedvefordult 
Kedvel     .     . 
Kedvelés  .     . 
Kedveletgs    . 
Kedvelkedik 
Kedveli     .     . 
Kedves     .     . 
Kedvesécskén 
Kedvesen 
Kedvesít  .     . 
Kedveskedés 
Kedveskedik 
Kedvesség    . 
Kedvességes 
Kedvességhalászás 
Kedves  szín  . 
Kedvesül  .     . 
Kedvetlen 
Kedvetlenedik 
Kedvetlenit  . 
Kedvetlenkedés 
Kedvetlenkedik 
Kedvetlenség    , 


IIL 


KEDVETLEN  SZÍN-KEMftNYKtlRTÖ 


131 


íedvetlen  szín  . 

.    III.    249 

Kehéskédik  . 

kedvetlenül .     . 

.      11.    152 

Kehly  .     .     , 

Led  vetőit      .     . 

.    III.    5iü 

Kehö    .     .     . 

Ledvetöltség 

.    111.    5áO 

Keik  holm    . 

Ledvez     .     .     . 

.      11.    152 

Keit     .    .     . 

Ledvezés .     .     . 

.     11.    152 

Kéj.     .    .     . 

kedvező  .     .     . 

.     II.    152 

Kéját    .     .     . 

[edvkeresés 

.     II.    231 

Kéjetlen   .     . 

[edvmutatás 

II.    901 

Kéj-kénytelen 

Cedvnyújtás 

.     II.  1082 

Kejsz  .     .     . 

[edvszegés   .    . 

.    m.    109 

Kék      ... 

[edvtelés      .     . 

.    III.    639 

Ké-kénytelen 

:edvtöltés    .     . 

.    III.    545 

Kékes .     .     . 

Lee?    .... 

11.    158 

Ké-kételen    . 

Lefe    .... 

II.    152 

Kék  galamb 

[efél    .... 

U.    152 

Kék  gyalog  .     . 

Legme      .     .     . 

II.    152 

Kékít  .     .     . 

Légy    .... 

II.    152 

Kékítés     .     . 

Légy    .... 

U.    157 

Kék  kö    .     . 

LegyeltMii      .     . 

U.    152 

Kéklik .     .     . 

Légyelemgaras 

I.  1063 

Kék  liliom    . 

Légyelémkérö   . 

II.    215 

Kék  ló      .     . 

Legyelemlevél  . 

U.    602 

Kék  páré .     . 

íégyelemszék  . 

UI.    127 

Kékség     .     . 

Legyelemtábla  . 

m.    366 

Kék  szemű  . 

Légyelet  .     .     . 

II.    158 

Kék  szín  .     . 

Légyelnied  .     .     . 

n.    153 

Kék  színű     . 

Légyelmes    .     . 

II.    154 

Kékszürke  ló 

Légyelraesség    . 

U.    154 

Kékül  .     .     . 

íegyelmetés 

II.    154 

Kék  virág 

íégyelmetesség 

II.    154 

Kel,  kél :  gehen 

légyelmességés 

II.    154 

Kél :  vielleicht 

Legyeimetlen 

II.    154 

Keleb  .     .     .     . 

Légyelmez    .     . 

II.    154 

Kelecseny     .     . 

íégyelmezés 

II.    155 

Keleh  .     .     .     . 

Legyes     .     .     . 

II.    155 

Kélénc      .     .     . 

Légyéskédés     .     . 

II.    156 

Keléncs    .     .     . 

Legyeskedik 

II.    155 

Kelep  .     .     .     . 

Légyesség     .     . 

II.    156 

Kelepce    .     .     . 

[égyességés .     . 

11.    156 

Kelepcél   .     .     . 

Légyésséggyakorlá 

s   . 

I.  1136 

Kelepcés  .     .     . 

Cégyésséglelen  . 

11.    156 

Kelepel     .     .     . 

úégyességtelenség 

II.    156 

Kelepelés      .     . 

legyes  szívű     . 

III.    265 

Kelepelő .     .     . 

iégyestelen  .     .     . 

11.    156 

Kelés  .     .     .     . 

[egyetlen  :  gottlos 

11.    156 

Kelésécske    .     . 

[egyetlen  :  wüste 

II.    303 

Kelésés    .     .     . 

[égyetlenecske 

II.    157 

Kelésfű     .     .     . 

kegyetlenkedés 

11.    157 

Keléske    .     .     . 

[égyetlenkédik 

11.    157 

Kelet    .     .     .     . 

[égyetlenség     .     . 

11.    157 

Kelet  ez     .    .    . 

[égyetlenségés .     . 

II.    157 

Keletlen   .     .     . 

[egyetlenül  .     .     . 

II.    157 

Kelevény .     .     . 

[egyid      .     .     .     . 

II.    157 

Kelevényes  .     . 

tégyó 

II.    303 

Kelevésztörés    . 

[éh :  wollust    .     . 

II.    158 

Kelevet    .     .    . 

[eh :  husten     .     . 

II.    393 

Kelevéz    .     .     . 

íehely      .     .     .     . 

11.    158 

Kelevézés     .     . 

íehés 

U.    393 

Keik     .     .     .     . 

II.  393 
II.  158 
II.  158 
II.  160 
II.  267 
U.  158 
II.  297 
II.  303 
II.  199 
II.  259 
II.  160 
n.  199 
II.  161 
II.  159 
I.  1054 
I.  1142 
II.  161 
II.  161 
II.  387 
II.  161 
II.  610 
II.  614 
II.  1233 
II.  161 
III.  157 
III.  249 
III.  249 
II.  616 
II.  161 
III.  1191 
II.  161 
II.  306 
II.  142 
II.  220 
II.  158 
II.  305 
II.  306 
U.  175 
II.  176 
U.  176 
II.  176 
II.  176 
II.  176 
II.  176 
II.  168 
II.  169 
II.  169 
1. 1023 
II.  169 
II.  169 
II.  169 
II.  170 
II.  170 
II.  170 
III.  754 
II.  236 
II.  176 
II.  176 
II.    396 


Kell,  kéli 
Kelledéncia 
Kellel  .     . 
Kellemes,  kellemes 
Köllemesvolta 
Kellemet .     . 
Kellemetes    . 
Kéllemetéskédik 
Kellemetesség 
Kellemetlen  . 
Kellemö  .     . 
Kéllendő  .     . 
Kellet :  wert 
Kellet :  gefallen 
Kelletik    .     . 
Kelletlen  .     . 
Kélletlenkédik 
Kélletlenség  . 
Kelletség  .     . 
Kellő   .     .     . 
Kellő  közép  . 
Kellve .     .     . 
Kelő    .     .     . 
Kelőh  .     .     . 
Keltezik   .     . 
Kéltség     .     . 
Kelü    .    .     . 
Kelve,  kelvén 
Kely    .     .     . 
Kelyeh     .    . 
Kém    .     .     . 
Kerned     .     . 
Kéméi .     .     . 
Kéméi .     .     . 
Kémélkédik  . 
Kern  éne    .     . 
Kemence .     . 
Kemencécske 
Keméncefütö 
Kemencéi 
Keméncekürtő 
Keménceszáj 
Kemény    .     . 
Kémény    .     . 
Keménybed  . 
Keményded  . 
Keményécske 
Keményédés 
Keményedett 
Keményedik 
Keményészik 
Kemény  hajú 
Kemény  hátú 
Keményít 
Keményítő    . 
Keményítő  liszt 
Keménykedik 
Keménykén  . 
Kéménykürtö 


machen 


n.  176 

II.  462 

II.  215 

II.  177 

III.  965 

II.  178 

II.  178 

II.  178 

II.  178 

II.  179 

II.  179 

II.  179 

II.  179 

II.  179 

U.  180 

U.  180 

II.  181 

II.  181 

II.  179 

II.  181 

II.  460 

II.  182 

U.  170 

U.  158 

U.  173 

II.  175 

II.  484 

II.  170 

II.  158 

II.  158 

II.  182 

II.  153 

II.  182 

II.  306 

II.  183 

II.  183 

II.  183 

U.  184 
1. 1041 

II.  184 

II.  491 

III.  18 

II.  184 

II.  188 

II.  186 

II.  186 

II.  186 

II.  186 

II.  186 

II.  186 

II.  186 
1. 1249 
1. 1358 

II.  186 

II.  187 

II.  611 

II.  187 

II.  187 

II.  491 


XVII* 


132 


KEMÉNY  LAPU-KÉNYEZTET 


Kemény  lapu    .     . 

II. 

529 

Kendődés 

11. 

191     1 

Kemény  nyakú      .     . 

U. 

1007 

Kendődik 

11. 

191 

Kemény  nyakúcska   . 

11. 

1007 

Kendő  keszkenő    .     .     . 

II. 

266 

Kemény  nyakúság 

11. 

1007 

Kendős     

II. 

190 

Kémény  sátora 

II. 

1524 

Kendő  szer  .... 

III. 

195 

Keménység  .     .     .     . 

II. 

187 

Kendőz     

II. 

190 

Keménységés     .     . 

II. 

188 

Kendőzés 

II. 

191     1 

Keménységű      .     . 

II. 

188 

Kendőzik 

II. 

190    ! 

Kéményseprő    .     . 

11. 

1543 

Kendőzik- fendőzik      .     . 

II. 

191 

Kemény  szájú   . 

III. 

18 

Kendözködik 

II. 

191 

Kemény  szívű  . 

III. 

265 

Kendőző 

II. 

191 

Kemény  természet 

ü 

111. 

595 

Kendőztet     .... 

II. 

191 

Keményül     .    . 

11. 

188 

Kenedék  

U. 

191 

Kemény  zabola 

III. 

1260 

Keneget 

II. 

191 

Kémeskiidés .     . 

II. 

183 

Kenégetés 

II. 

191 

Kémeskedik .     . 

II. 

183 

Kenés 

II. 

191 

Kémhajó  .... 

I. 

12S6 

Kéneső     

II. 

194 

Kemince  .     . 

II. 

183 

Kénesőbánya     .     .     . 

I. 

174 

Kémkö     .     .     . 

II. 

193 

Kénesős 

II. 

194 

Kémlel     .... 

II. 

183 

Kénesöz 

II. 

194 

Kémlelés  .     .     . 

11. 

183 

Kenet :  salhe     .     .     . 

II. 

192 

Kémlelő    .     .     . 

II. 

183 

Kenet :  salben  lassen 

II. 

192 

Kémlelő  hajó    . 

I. 

1256 

Kenetcsináló      .     .     . 

I. 

434    ! 

Kémlelő  sajka  . 

11. 

1494 

Kenetes 

II. 

192 

Kémlés     .     .     . 

II. 

183 

Kenetes 

II. 

192 

Kémletlen     .     . 

II. 

183 

Kenetlen 

II. 

192 

Kémlő      .     .     . 

II. 

183 

Kenettartó     .... 

III. 

478     i 

Kémség    .     .     . 

II. 

183 

Kenettarló  polc     . 

11. 

1307 

Kémül      .     .     . 

II. 

3U6 

Kenéz  

II. 

194 

Kert     .... 

II. 

188 

Kenézség 

II. 

195 

Kén  :  schwefel  . 

II. 

193 

Ken-fen 

I. 

814 

Kén  :  vielleicht. 

II. 

306 

Kengyel 

II. 

195 

Kén  :  pein    .     . 

II. 

307 

Kengyelfutó  .... 

I. 

1014 

Kénál  .... 

II. 

309 

Kengyel  karika  .     .     . 

II. 

129 

Kénos  .... 

11. 

310 

Kengyelszíj  .... 

.    III. 

240 

Kend:  Er     .     . 

II. 

153 

Kengyelvas  .... 

.    III. 

1023 

Kend :  abtrocknen 

II. 

189 

Kéngyertya  .... 

I. 

1167 

Kendeggl .     .    . 

II. 

191 

Kénig 

II. 

1258 

Kender     .     .    . 

11. 

193 

Kenít 

11. 

192 

Kendcrhársony . 

I. 

184 

Kénköbűz     .... 

I. 

335 

KendercsSpü 

I. 

410 

Kén  kőeső      .... 

1. 

702 

Kenderfonál 

I. 

917 

Kénköves      .... 

II. 

387 

Kenderhám  .     . 

1. 

1295 

Kénköves  fonál 

I. 

917 

Kendéri    .     .     . 

II. 

194 

Kénköves  forgács  .     . 

I. 

939 

Kenderike     .     . 

11. 

194 

Kénköves  gyökér  .     . 

1. 

1181 

Kendiirikemadár 

II. 

648 

Kénkövez      .... 

II. 

388 

Kenderkötél .     . 

.     11. 

427 

Kén  kövezés  .... 

II. 

388 

Kendermadzag  . 

.     II. 

650 

Kénkövi 

II. 

388 

Kendermag  .     . 

.     11. 

651 

Kenő    ,     .          ... 

II. 

192 

Kendermagolaj 

II. 

1108 

Kenőcs               ... 

II. 

193 

Kendürniagszak 

.    III. 

24 

Kenőcse 

II. 

193 

Kendgrpozdorja 

II. 

1323 

Kenöcsös 

11. 

193 

KendGrszösz 

.    111. 

335 

Kenődik 

11. 

193 

Kendés     .     .     . 

.     11. 

190 

Kenő  ház     .... 

I. 

1369 

Kendész   .     .     . 

.     II. 

194 

Kenőtartó     .... 

III. 

478 

Kendez     .     .     . 

II. 

190 

Kénszeredett     .     .     . 

II. 

195 

Kendik     .     .     . 

.     II. 

190 

Kénszerget    .     .     . 

.     11. 

195 

Kendő.    .    .    . 

.     II. 

190 

Kénszörint    .... 

.     11. 

195 

Kendőcske    .     . 

.     II. 

190 

Kénszerit 

.     11. 

195 

Kénszérílés  .     .     . 
Kénszerítő     .     .     . 

Kent 

Kéntáló  .... 
Kéntat  .... 
Kentes  .... 
Kentet  .... 
Kentefentes  .  .  . 
Keníefitél  .  .  . 
Kentefitélés  .  .  . 
Kentefités  .  .  . 
Kgntula  .... 
Kény :  lust  .  .  . 
Kény:  leicbt  .  . 
Kenyér  .... 
Kenyérbél  .  .  . 
Kenyérbélvirág 
Kenyércibere  .  . 
Kenyeres .... 
Kenyeres  barát 
Kenyeres  ládácska 
Kenyeres  tarisznya 
Kenyeres  társ  .  . 
Kenyeres  társaság 
Kenyeres  táska 
Kenyérétel  .  .  . 
Kenyérevő  .  .  . 
Kenyerez.  .  .  . 
Kenyerezés  .  .  . 
Kenyérgomba  .  . 
Kenyérhányó  lapát 
Kenyérhéj  .  .  . 
Kenyér  héjjá  .  . 
Kijnyérke  .  .  . 
Kenyérmester  .  . 
Kenyérmező  .  . 
Kenyérmorzsalék  . 
Kenyérség  .  .  . 
Kenyérsütés  .  . 
Kenyérsütő  .  .  . 
Kenyérszakasztó  kosár 
Kenyérszegés  . 
Kenyértajték 
Kenyérlarisznya 
Kenyértartó  .  . 
Kenyértartócska 
Kenyértartó  edény 
Keiiyértartó  kosárocsk 
Kenyértartó  szekrény 
Kenyértorta  .  .  . 
Kenyértortáta  .  . 
Kényes  .... 
Kéuyesget  .  .  . 
Kényeskedés  .  . 
Kényeskedik  .  . 
Kényeskedtél  .  . 
Kényeső  .... 
Kényesség  .  .  . 
Kényeztet     .    .     . 


III 


KÉNYÍR-KERESKÉDET 


133 


Kenyir II. 

Könyök II. 

Kény-s-kénytelen  ...  II. 

Kénytelen     .     .     ■     .     .  II. 

Kénytelenes      ....  II. 

Kénytelenít II. 

Kénytelenség     ....  II. 

Kgnyű 11. 

Kenyv II. 

Kép:  bild II. 

Kép :  pfeii II. 

Kepe II. 

Képebeli II. 

Képecske II. 

Képecske II. 

Kepegyóntó I. 

Kepélés II. 

Kepeneg II. 

Képes  :  lanzentrager  .     .11. 

Képes :  voll  bilder     .     .  II. 

Kepés II. 

Képes  egyenlőség  ...  I. 

Képesít II. 

Képesítget II. 

Képes  könyv     ....  II. 

Képest n. 

Képez II. 

Képezés II. 

Képezet II. 

Képezgelés  • II. 

Képfaragás I. 

Képfaragó 1. 

Képfaragó  mesterség      .  II. 

Képi II. 

Képírás I. 

Képirásos I. 

Képíró I.  1601. 

Képíró  penna  ....  II. 

Képlag II. 

Képmestér II. 

Képmetszés II. 

Képmutálás II. 

Képmutálat II. 

Képmatáló II. 

Képmutatás II. 

Képmutató II. 

Képmutatós II. 

Képmutatóskodik  ...  II. 

Képmutatóság   ....  11. 

Képoszlop II. 

Képp II. 

Képpen     ......  II. 

Képrontó II. 

Képtelen 11. 

Képtelenség II. 

Képtelenséges    ....  11. 

Képutálás U. 

Képutáló 11. 

Képutálódik II. 


199    j 

Képzel 

11.    208 

Kérékenység      .     .     . 

11.    213 

4()3 

Képzelés  .     . 

11.    209 

Kerekes  :  wagner  .     . 

11.    222 

199     1 

Képzellik  .     . 

11.    209 

Kerekes :  rund .     .     . 

11.    223 

199 

Képzelődik 

II.    209 

Kerekes  kalács      .     .     . 

11.      82 

199 

Képzelő  erő  . 

1.    677 

Kerekes  mester     .     . 

11.   789 

199 

Képzemény  . 

11.    209 

Kerekes  óra      .     .     .     . 

11. 1131 

199 

Képzik 

11.    208 

Kerekes  puska  .     .     . 

11.  1341 

400 

Képződés . 

11.    209 

Kereketlen    .... 

11.    222 

405 

Képző  erő 

1.    677 

Kerek  grádicsos  csarnok 

I.    386 

202 

Kér      .     . 

11.    211 

Kerékgyártó  .... 

1. 1154 

210 

Kerály.     . 

11.    311 

Keréki' 

II.    222 

210 

Kérd     .     . 

11.    216 

Kerekít :  zirkeln    .     . 

11.    223 

205 

Kérdegél  . 

11.    213 

Kerekít :  machen  .     . 

II.    225 

205 

Kérdés      . 

11.    217 

Kerékkötés   .... 

11.    433 

211 

Kérdésécske 

11.    217 

Kerékkötő     .... 

11.    435 

1177 

Kérdetlen 

11.    217 

Kerek  pajzs.    .    .     . 

11.  1214 

211 

Kérdez 

11.    217 

Kerekség 

II.    224 

408 

Kérdezdegél 

II.    218 

Kerekségécske  .     .     . 

II.    224 

210 

Kérdezés  . 

11.    218 

Keréksing     .... 

II.  1574 

205 

Kérdezet  . 

11.    218 

Kerek  szám  .... 

III.      62 

211 

Kérdezkedés      .     . 

11.    218 

Kerek  szoknya      .     . 

lII.    289 

S72 

Kérdézkedik       .     .     . 

11.    218 

Keréktalp      .     . 

111.    403 

206 

Kérdezkedő  .... 

U.   218 

.  Kerek  tánc   .... 

III.    423 

206 

Kérdezkedö  levél  .     . 

11.    602 

Keréktartó    .... 

111.    479 

406 

Kérdézkedözik  .     .     . 

11.    218 

Kerékvágás  .... 

III.    929 

206 

Kérdezödés   .... 

11.    218 

Kérel 

11.    213 

207 

Kérdeződik   .... 

11.    218 

Kérelem 

11.    214 

208 

Kérdező  levél   .     .     . 

11.    602 

Kérelmés 

11.    214 

208 

Kérdezősködés  .     .     . 

11.    219 

Kérem 

11.    414 

208 

Kérdezősköd 

k  .     .     . 

II.    219 

Kéremény     .... 

II.    214 

768 

Kérdő  .     . 

11.    219 

Kéremés 

11.    214 

769 

Kérdő  hely 

1. 1395 

Kereng 

11.    225 

794 

Kérdte      . 

11.    219 

Kerengél 

11.    226 

209 

Kerdül      . 

11.    219 

Kerengés 

.     n.    226 

1601 

Kerecsen  . 

11.    220 

Kerenget :  umkreis    . 

.     II.    226 

1601 

Kéredzés  . 

11.    213 

Kerenget :  im  ring  um- 

1604 

Kéredzeílen 

11.    213 

treiben 

11.    226 

1267 

Kéredzik  . 

11.    213 

Kerengetdegél   .     .     . 

.     II.    227 

209 

Kéreg  .     . 

11.    221 

Kerengő 

.     11.    227 

789 

Kéreget     . 

11.    213 

Kerengöcske      .     .     . 

.     11.    227 

802 

Kéregetés . 

11.    213 

Kerengő  garádics  .     . 

1. 1062 

903 

Kéregető  . 

11.    213 

Kerengős 

.     11.    227 

903 

Kerék  :  rad 

11.    221 

Kerengő  út   .     .     .     . 

.    III.    870 

903 

Kerék,  kerel 

.  :  rund  . 

11.    222 

Keréngőzés  .... 

,     11.    228 

901 

Kerékagy 

1.      24 

Kerény                   .     . 

.     11.    199 

901 

Kerékagyfúró    .     .     . 

1.1004 

Kerep 

.     11.    228 

902 

Kerek  allyú  szoknya 

.    111.    289 

Kérés 

.     11.    214 

902 

Kerek  asztal     .     .     . 

1.    135 

Keres 

.     11.    228 

902 

Kerek  bánya     .     .     . 

1.    174 

Keresdegél    .     . 

.     II.    230 

1147 

Kerékben  törés      .     . 

.    111.    754 

Keresés 

.     11.    230 

211 

Kerékbenvaló  törés    . 

.    111.    754 

Kereset 

.     11.    231 

209 

Kerekded 

.     11.    223 

Keresetlen    .... 

.     11.    231 

1458 

Kerekded  pajzs      .     . 

.     11.  1214 

Keresgél 

.     II.    231 

209 

Kerekdedség      .     .     . 

.     11.    223 

Keresgélés    .... 

.     11.    2.B1 

210 

Kerekdék 

.     II.    223 

Keresget 

.     II.    231 

210 

Kerekecske    .... 

.     11.    222 

Keresgetés    .... 

11.    281 

903 

Kerekedik:  rund  werdei 

1     11.    223 

Kereshetetlen    .     .     . 

.     II.    231 

903 

Kerekedik:  entstehen 

.     U.    224 

Kereskedés  .... 

11.    232 

903 

Keréken  for 

gó  rokka 

.     11.  144S 

Kereskédet   .... 

.     II.    232 

134 


KERESKEDIK— KERTI  VETEMÉNY. 


Kereskedik  .  . 
Kereskedő  .  . 
Kereskedő  hajó 
Kereskedő  rend 
Keresmény  . 
Kereső  .  . 
Keresten-keres 
Keres  vény 
Kereszt  .  . 
Keresztanya 
Keresztapa  . 
Keresztatya  . 
KérSsztcsont 
Kéresztecske 
Keresztül 
Keresztelés  . 
KSreszteletlen 
Keresztelkedés 
Keresztelkedik 
Keresztelő  . 
Keresztelő  hely 
Keresztelő  kő 
Keresztelő  nap 
Kérésztölö  víz 
Keresztény  . 
Keresztényszeretet 
Keresztes 
Keresztes  barát 
Keresztes  búcsú 
Keresztes  fenyő 
Keresztes  fii 
Keresztes  had 
Keresztes  rula 
Keresztüsség 
Kerijsztes  vitéz 
Keresztez 
Keresztfa 
Keresztfekö  . 
Keresztfogás 
Kéresztfiú     . 

Keresztfa     . 

Kereszlgyökér 

Kercsztliányás 

Kereszthét 

Kereszthúzó 

Keresztjárás 

Kereszljáró  . 

Keresztjáró  nap 

Keresztjel     . 

Keresztkoma 

Keresztlánc  . 

Keresztnév   . 

Keresztoszlop 

Keresztösvény 

Keresztség    . 

Keresztút 

Keresztül 

Keresztüláll . 

KeresztUlfekszik 


II.    231 

II.    232 

I.  1256 

II.  1406 

11.    232 

II.    232 

II.    229 

II.    233 

II.    233 

I.      95 

I.      97 

I.    137 

I.    451 

II.    234 

II.    234 

II.    234 

11.    234 

II.    235 

II.    234 

II.    235 

I.  1396 

II.    388 

II.    928 

III.  1227 

II.    236 

III.    223 

II.    235 

I.    178 

I.    318 

I.    822 

I.  1023 

I.  12.S1 

II.  1486 

II.    235 

III.  1221 

II.   235 

I.    739 

1.    794 

I.    873 

I.    846 

I.  1023 

1.1181 

I.  1312 

I.  1411 

I.  1525 

II.      16 

11.      19 

II.    928 

il.      34 

II.    337 

U.    517 

II.    972 

II.  1147 

II.  1199 

II.    235 

111.    870 

II.    235 

I.      70 

1.    792 


Keresztülgázol 
Keresztüljár . 
Keresztül-kasul 
Keresztülkedés 
Keresztül-kosul 
Keresztülnyír 
Keresztülölt  . 
Keresztültesz 
KeresztüUör . 
Keresztültörekedik 
Keresztülverödik 
Keresztülvisz     . 
Keresztvas    .     . 
Keresztvetés 
Keresztviselés   . 
Keresztvíz    .     . 
Keresztvonás     . 
Keresztyén    .     . 
Keresztyéni  . 
Keresztyénség  . 
Keresztyén  vallás 
Kéret   .... 
Keretezik      .     . 
Kéretlen  .     . 
Kerevet    .     .     . 
Kerevetes     .     . 
Kérges      .     .     . 
Kerget      .     .     . 
Kergeteg  .     .     . 
Kergeteges    .     . 
Kergetegesség   . 
Kergetegül    .     . 
Kergetés  .     .     . 
Kergető    .     .     . 
Kering     .    .    . 
Kering-forog 
Kerit   .... 
Kerítés     .     .     . 
Keritéssátor .     . 
Kerített    .     .     . 
Kerített  város 
Kerítget    .     .     . 
Kerítő  .... 
Kerítő  asszony 
Kerítőség . 
Kérkedéköny     . 
Kérkedékenység 
Kérkedés .     .     . 
Kérkedezik  .     . 
Kérkedik .     .     . 
Kérkedő   .     .     . 
Kérkedség     .     . 
Kérkeszik      .     . 
Kérkett     .     .     . 
Kérkettség    .     . 
Kérküvéköny 
Kérkövés .     .     . 
Kérküdö  .     . 
Kérküdség    .     . 


I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
III. 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
III. 
Ili. 
III. 
III. 
II. 
II 
II. 
111. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II 
II. 
II. 
II. 
II. 


1076 

13 

235 

236 

235 

1049 

1176 

620 

745 

762 

1070 

1210 

1023 

1152 

1202 

1227 

1244 

236 

236 

236 

1004 

214 

214 

215 

236 

236 

221 

219 

220 

220 

220 

220 

220 

220 

225 

934 

237 

237 

1624 

238 

1013 

238 

238 

131 

238 

242 

242 

242 

242 

241 

242 

342 

241 

242 

242 

242 

242 

242 

242 


Kérküékenség 

Kérküés    .     . 

Kérkütt    .     . 

Kérküttség    . 

Kérküvő  .     . 

Kérlel  .     .     . 

Kérlelés    .     . 

Kérlelhetetlen 

Kérlelhető 

Kernyék  .     . 

Kérő:  bittend 

Kérő  :  rumén 

Kérő  :  charpie 

Kérődés    .     . 

Kérődik    .     . 

Kérődtet  .     . 

Kérödzés  . 

Kérődzik  .     . 

Kérögyomor 

Kérörágás 

Kérős  .     .     . 

Kérös  gyomor 

Kérőzik     .     . 

Kert     .     .     . 

Kertbéli    .     . 

Kertbéli  vetemény 

Kérte   .     .     . 

Kertecske 

Kertel .     .     . 

Kertelés  .     . 

Kertelet    .     . 

Kerteletlen    . 
Kertelt     .     . 
Kérte  meny    . 
Kertész    .    . 
Kertészgazda 
Kertészkedés 
Kertészkedik 
Kertészkönyv 
Kertészné 
Kertészség    . 
Kerti    .     .     . 
Kerti  atracél 
Kerti  borostyán 
Kerti  bors    . 
Kerti  ciprus 
Kerti  fodorka 
Kerti  izsóp   . 
Kerti  kömény 
Kerti  laboda 
Kerti  lapu    . 
Kerti  mák 
Kerti  mustár 
Kerti  ökörnyelv 
Kerti  páré    . 
Kerti  sáfrány 
Kerti  szegfű      .    I 
Kerti  torma .     . 
Kerti  vetemény 


1029, 


KERTI  ZÖLD— KÉSZÜLŐ 


136 


Kerti  zöld 
Kertkapu .     . 
Kertsövény   . 
Kerub .     .     . 
Kerubangyal 
Kerubin    .     . 
Kerül  .     .     . 
Kerülés    .     . 
Kerület     .     . 
Kerül-fordul 
Kerülő      .     . 
Kerülő  út 
Kerültél    .     . 
Kerültetés     . 
Kés      ... 
Késa    .     .     . 
Késaljafa .     . 
Késálkodás   . 
Késálkodik    . 
Késás  .     .     . 
Késaság    .     . 
Késcsináló 
Kése    .     .     . 
Késecske  .     . 
Késedelem    . 
Késedelmécske 
Késedelmes  . 
Késedelmeskedik 
Késedelmes  nyelvű 
Késedelmesség 
Késedelmez  . 
Késédelmezés 
Késedelmezik 
Késefás    .     . 
Késel,  késeli 
Kesellö     .     . 
Késelödik 
Kesely :  vielfarbig  (?) 
Kesely;  geier 
Kesellyü  . 
Keselyöfű 
Keselyüölyv 
Keselyűsas 
Késér  .     . 
Keserédes 
Keseredik 
Kesereg    . 
Resereszik 
Kesergés  . 
Keserget  . 
Kesergetés 
Keserít 
Keserités . 
Keserkedik 
Kesernyés 
Kesernyésség 
Keserö 
Késérö  leány 
Keserű      . 


IH. 1286 

IL  116 

11.  Kiül 

n.  247 

L  94 

II.  247 

II.  238 

II.  24C 

II.  240 

I.  9-J9 
II.  241 

III.  870 

U.  241 

II.  241 

II.  247 

II.  252 

I.  739 

II.  253 

II.  252 

II.  253 

II.  253 

I.  434 

II.  315 

II.  248 

II.  249 

II.  249 

II.  249 

II.  249 

II.  1025 

II.  249 

II.  250 

II.  250 

II.  250 

I.  739 

II.  250 
II.  253 
D.  250 
U.  253 
U.  253 
n.  253 

I.  1023 

II.  1179 

11.  1521 

n.  315 

n.  255 

II.  254 

II.  255 

II.  254  ! 

II.  255  I 

II.  255 

IT.  256 

II.  256 

II.  256 

II.  256 

II.  256 

II.  256 

II.  254 

II.  552 

II.  254 


Keserű  fű 
Keserű  gomba 
Keserű  gyökér 
Keserül    .     . 
Keserű  lapu 
Keserűlapusalát; 
Keserülés 
Keserületes  . 
Keserületesség 
Keserülhető  . 
Keserűség     . 
Keserűséges . 
Keserű  só     . 
Keserű  üröm 
Keserüv  .     . 
Keserv      .     . 
Keserves .     . 
Keservesen  . 
Keserves  fogó 
Keservesség  . 
Keservetes    . 
Keservetést  . 
Késes  .     .     . 
Késés  .     .     . 
Késhegy  .     . 
Késik   .     .     . 
Késír    .     .     . 
Keskeny  .    . 
Keskenyedik 
Keskenyít     . 
Keskenység  . 
Kés-kéntelen 
Kés-kételen  . 
Késlel  .     .     . 
Késlelö     .     . 
Késleltet  .     . 
Késlet  .     .     . 
Késletés   .     . 
Késlopás  .     . 
Késmárk  .     . 
Késmárki 
Késmárki  gyémánt 
Késnyás  .     . 
Késnyél    .     . 
Késő    .     .     . 
Későbbszeri  . 
Késöcskén 
Kéüődés    .     . 
Késődik    .     . 
Későig      .     . 
Késői!  .     .     . 
Későn  .... 
Későn  sziUetétt 
Későre     .     . 
Későség    .     . 
Késtet .     .     . 
Késül  .     .     . 
Kész  :  hereit 
Kész  :  antreiben 


II. 
II. 
II. 
II. 
IL 
IL 
II. 
II. 
II. 
UI. 
II. 
II. 
IL 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 


II. 
II 
II 
II, 
II. 
II, 
II 
IL 
II, 
II, 
11, 
II, 
IL 
II, 
II. 
II 
I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
IL 
II. 
II, 
II 
IL 
III. 
II. 
II. 
IL 
II, 
II. 
II. 


1024 

1097 

1181 
256 
259 

1501 
257 
257 
257 
257 
257 
257 

1583 
900 
254 
257 
258 
258 
876 
258 
258 
258 
248 
250 

1H85 
248 
315 
258 
259 
259 
259 
199 
159 
250 
250 
250 
251 
251 
627 
259 
259 

1158 
259 

1028 
251 
251 
251 
252 
252 
251 
252 
251 
354 
252 
252 
252 
252 
259 
264 


Kész  akarat  .  .  . 
Kész  akaró  .  .  .  . 
Kész  akaróság  .  .  . 
Kész  akartva  .  .  . 
Kész  akarva  .     . 

Készáiilag  .  .  .  . 
Készáiitagi    .     .     .     . 

Keszeg 

Készelejt 

Készen 

Készerit 

Kész  evő      .     .     .     . 

Készít 

Készítés 

Készítetlen    .     .     .    . 

Készítő 

Kész  kedv  .  .  .  . 
Kész  kedvű  .  .  .  . 
Keszkendö  .  .  .  . 
Keszkenő  .  .  .  . 
Keszkenőcsináló  .  . 
Keszkenőcske  .  .  . 
Keszkenó's  .  .  .  . 
Keszkenöszövö .  .  . 
Keszkenó'zött  .  .  . 
Kész  kezű  .  .  .  . 
Keszkönő      .     .     .     . 

Készlel 

Készlelés 

Készlelet 

Kesznő 

Keszőce 

Keszölce 

Készölítés  .  .  .  . 
Kész  pénz    .  .     . 

Készség 

Készséges  .     . 

Késsz 

Kész  szívű    .     .     .     . 

Készt 

Készteget  .  .  .  . 
Késztégetés  .  .  .  . 
Résztelén  .  .  .  . 
Kesztemény  .     .     .     . 

Kesztés 

Késztet :  versuchung 
Késztet :  antreiben     . 

Késztetés 

Résztető 

Késztő 

Kesztyű 

Készül 

Készüldögél  .     .     .     . 

Készület 

Készületes  .  .  .  . 
Készületlen  .  .  . 
Készületlenség  .  .  . 
Készülget  .  .  .  . 
Készülő 


41 
42 
,  42 
42 
42 
260 
260 
265 
195 
260 
195 
715 
260 
261 
262 
262 
148 
148 
266 
266 
434 
267 
267 
322 
267 
.  287 
266 
264 
264 
264 
267 
318 
318 
195 
1270 
262 
262 
259 
265 
265 
265 
265 
262 
641 
265 
265 
265 
265 
265 
267 
267 
262 
263 
263 
263 
264 
264 
264 
264 


136 


KÉT-KEVESEBBEN 


Két      .    . 

II.    267 

Kél  nyüstös .    . 

II.  1090 

Kettéválaszt 

Két  ágú  kapa   .     . 

II.    105 

Ketrec.     .     .     . 

11.    275 

Kettéválik    .     .     . 

Kél  annyú    .     . 

I.      95 

Két  rétű  .     .     . 

II.  1426 

Kettő 

Kél  attyú     .... 

I     1.37 

Kétség.     .     .     . 

11.    270 

Kettőd      .... 

Kél  bélfí  gyertya  .     . 

1.1167 

Kétségbe  esés  . 

I.    697 

Kettődik  .... 

Két  éjtszaka      .     .     . 

III.      21 

Kétségbe  esett  . 

1.    697 

Kettödnapi  hidegleléí 

Kétek 

.     II.    153 

Kétségbe  esik    . 

I.    697 

Kettői 

Kétel   .     . 

II.    268 

Kétséges  .     .     . 

II.    271 

Kettő-kettő    .     .     . 

Kélelen    . 

11.    158 

Kétségeskedés   . 

11.    271 

Kettőnként    .     .     . 

Kélelenes 

11.    159 

Kétségeskedik   . 

II.    271 

Kettős 

Kételenít  . 

11.    159 

Kétségíl    .     .     . 

II.    271 

Kellős  arany    .     . 

Kélelenítés 

.     .     . 

11.    160 

Kétségtelen  .     . 

11.    271 

Kettöséges     .     .     . 

Kélelenség 

11.    160 

Két  szájú      .     . 

III.      18 

Kellős  gyermek 

Kételkedés 

11.    269 

Két  szarvú    .     . 

.    III.      94 

Kettős  házastársú  . 

Kételkédet 

11.    269 

Kétszáz  vitéz  hadnagya      II.    917 

Kettősit     .... 

Kételkedellen    .     .     . 

11.    269 

Kétszer     .     .     .    11.271,    III.    195 

Keltősítés     . 

Kételkedhetetlen    .     . 

II.    269 

Kétszer  érő  borsó      .     .       I.    294 

Ketlösöcske  . 

Kétclkedhelő     .     .     . 

II.    269 

Kétszeres      .     .     . 

II.    272 

Kettős  páncél 

Kételkedik    .... 

II.    268 

Kétszeres  ruha 

11.  1480 

Kellős  szülő 

Kételkedő      .... 

II.    269 

Kétszerez.     .     . 

11.    272 

Kettős  út .    . 

Kételkedtél  .... 

II.    269 

Kélszerézés  .     . 

.     II.    272 

Kettőz .     .     . 

Két  élű 

I.    591 

Kétszeri   .     .     . 

II.    272 

Kettőzés   .     . 

Két  élü  pallos  .     .     . 

11.  1221 

Kétszer  sült  kény 

ir 

II.    200 

Kettőzik   .     . 

Két  élü  szekm-ce   .     . 

III.    135 

Kétszerte .     .     . 

11.    272 

Kettőztet  .     . 

Két  éUi  tői-  .... 

III.    764 

Kétszérü  .     .     . 

II.    272 

Keltöztetés    . 

Két  emljcrnekvaló  szék 

III.    127 

Két  szín  .     .     . 

III.    249 

Két  útú    .    . 

Keteputa 

II.    275 

Kétszínkedik 

.    III.    249 

Két  vers  . 

Ketepulás     .... 

II.    275 

Két  színű      .     . 

III.    249 

Keltyenfity    . 

Kétes 

11.    269 

Két  tagú  .     . 

III.    371 

Kéván  .     .     . 

Kéteskedés  .... 

II     269 

Ketté  :  zwei .     . 

II.    272 

Kéve    .     .     . 

Kétesküdik    .... 

11.    269 

Ketté  :  entzwei 

II.    273 

Kévekötél 

Kétesség 

II.    270 

Ketteden-ketté  . 

II.    273 

Kévekötő .     . 

Ketevete 

II.    275 

Keltéfeszít    .     . 

I.    838 

Kevély     .    . 

Két  feja 

1.    958 

Kettéharap   .     . 

1. 1325 

Kevélyécske  . 

Két  fejű  sas      ... 

11.  1521 

Kettéhasad   .     . 

I.  13.38 

Kevélykedés 

Kétfelé 

11.    270 

Kettéhasadoz    . 

I.  1.339 

Kevélykedik  . 

Kétfelécsap  .... 

I.    380 

Ketléhasaszt     .     . 

1.1340 

Kevélység     . 

Kétfelélekinlél  .     . 

III.    619 

Kettéhasít     .    . 

1. 1340 

Kevélységes  . 

Kétfelévág     .... 

III.    927 

Kettémetlet  .     . 

II.   803 

Kever  .     .     . 

Kétfélével      .... 

111.1142 

Kelten.     .     .     . 

11.    273 

Keveredetlen 

Kétfelévon     .... 

III.  1238 

Kettén-ketté .     . 

II.    273 

Keveredik 

Két  fülű 

1.  1039 

Ketten-kellen    . 

II.    274 

Kevereg   .     . 

Két  fültt  pohár      .     . 

11.  1303 

Ketléporcau .     . 

II.  1315 

Keverék    .     . 

Két  kápájú   .... 

11.    107 

Kettéreped    .     . 

II.  1416 

Keverés    .     . 

Kelképpen     ... 

11.    270 

Kettérepedez 

II.  1416 

Keverészik    . 

Két  képű           .     ,     . 

11.    204 

Keltéreszellet    . 

11.  1426 

Keverel     .     . 

Két  kerek  íí  .... 

II.    222 

Kettéromol    .     . 

II.  1453 

Keverít     .     . 

Két  kerekű  szekér 

III.    133 

Kél  testű.     .     . 

111.    601 

Keverödlet    . 

Két-két 

II.    268 

Kettészakad  .     . 

III.      27 

Keverödzés  . 

Kélkézpallos     .     .     . 

11.  1221 

Kettészakadás  . 

111.      27 

Keverödzik   . 

Két  küvü  malom 

II.    67Ö 

Kettészakaszt     . 

111.     35 

Kevert      .     . 

Két  közi  háló   .     .     . 

I.  1291 

Keltészakasztás 

III.      35 

Kevert  ablak 

Két  lapátú    .... 

11.    525 

Kettészegik  .     . 

III.    107 

Keverül    .     . 

Két  lovú  szekér    .     . 

III.    133 

Kellészel  .     .     . 

III.    137 

Kevés  .     .     . 

Két  mécsíí  gyertya    . 

1.  1167 

Keltétör    .     .     . 

III.    745 

Kevésbbé .     . 

Kél  nejű 

11.    990 

Keltélöret      .     . 

III.    756 

Kevésben.    . 

Kél  nemű     ... 

11     956 

Keltétörik     .     .     . 

111.    748 

Kevésded .     . 

Két  nevű      .... 

11.    976 

Kettévág  . 

III.    927 

Kevesebb 

Két  nyelvű 

11.  1025 

Kettévágás    .     . 

III.    927 

Kevesebben  .     . 

KEVESEBBÍT-KICAMMOG 


137 


íevesebbít    .     . 

.     II. 

281 

Kézhányás 

I.  1312 

ICevesebbítés 

II. 

281 

Kézhez  vétel     .     .     . 

.    III.  1123 

Kevesebbiivire  . 

II. 

282 

Kézi 

II.    288 

íevesebbség 

II. 

282 

Kézi  írás.     .     .     . 

I.  1601 

íevesebbül  .     . 

11. 

282 

Kézíj 

I.  1642 

ievesecske  .    . 

11. 

282 

Kézijas     .... 

I.  1642 

vevesed    .     .     . 

11. 

282 

Kézi  kaloda 

11.     89 

vevesédik     .     . 

11. 

282 

Kézi  köszvény  . 

II.    422 

íeveség   .     .     . 

11. 

283 

Kézi  köszvényes    . 

II.    422 

íeveséll   .     .     . 

11. 

282 

Kézi  malom      .     . 

II.    675 

{evesenként 

II. 

282 

Kézi  munka      .     . 

II.    893 

vevesenné    .     . 

II. 

282 

Kézi  munkás     .     . 

11.   893 

íeveses    .     .     . 

11. 

282 

Kézi  műves .     .     . 

II.    905 

íevés  hita  .     . 

I. 

1449 

Kézirás     . 

I.  1601 

{evésig    .     .     . 

II. 

283 

Kézi  ruha 

11.  1480 

íevesít     .     .     . 

II. 

283 

Kézív  .     . 

I.  1642 

{évesítés .     .     . 

II. 

283 

Kézivecske 

I.  1642 

{eveske   .     .     . 

II. 

283 

Kézíves    . 

I.  1642 

{eveskénkiiit 

II. 

283 

Kézívhordoz 

3     .     . 

I.  1489 

{evéskor  .     .     . 

.     II. 

356 

Kézkenö  . 

II.    266 

(evéskori     .     . 

II. 

357 

Kéz-láb     . 

II.    498 

{evésnyire   .     . 

11. 

283 

Kézmosás 

II.    875 

{evéssé    .     .     . 

II. 

283 

Kézmunka 

11     893 

(evésség :  ein  wenig 

11. 

283 

Kézrevaló 

.  II.   2 

88 

III.    955 

{evésség  :  wenigkeit 

11. 

284 

Kéztörlő  . 

lII.    761 

{evestenné  .     .     . 

11. 

284 

Kézügy     . 

III.    884 

Cevéstévő     .     . 

III, 

640 

Kézül  teg  . 

II.    291 

{evésül    .     . 

II. 

284 

Kézvetés  . 

III.  1152 

{evil    .... 

II. 

276 

Kézvonó  . 

III.  1247 

{éz      .... 

II. 

284 

Kézzel-lábbal    .     . 

II.    498 

{ézbeadás    .     . 

I. 

10 

Kézzel  vonó  talyiga 

III.    401 

{ézbenvaló  .     . 

III. 

955 

Kézzil 

II.    451 

(ezd    .... 

II. 

288 

Ki :  wer  . 

11.    291 

{ezdegel  .     .     . 

II. 

290 

Ki :  aus    . 

II.    295 

{ezdegelés    .     . 

II. 

290 

Ki:  woUust 

II.    158 

{ezdet     .     .     . 

II. 

291 

Kiabál 

11.    297 

Cezdeték  .     .     . 

II. 

291 

Kiabálás  . 

1.    297 

{ezdetetlen  .     . 

11. 

291 

Kiáljráz    . 

I.       4 

{ezdetödik   .    . 

II. 

291 

Kiábrázol 

I.        5 

kezdik      .     .     . 

II. 

288 

Kiábráztat 

I.        6 

{ezdö  .... 

II. 

291 

Kiad    .     . 

I.      11 

{ezdő  beszéd   . 

I. 

218 

Kiadás     .     . 

I.      12 

{ezeaszott    .     . 

I. 

128 

Kiadatlan 

I.      12 

{ezecske  .     .     . 

II. 

287 

Kiadó  gazda 

I.  1072 

{ézelö      .     .     . 

I. 

615 

Kiágazik  . 

I.      20 

{ezemegaszott  . 

I. 

128 

Kiagg  .     . 

I.      22 

{ezes  .... 

II. 

287 

Kiaggott  . 

I.      22 

íezesit     .     .     . 

11. 

288 

Kiajánl     . 

I.      33 

{ezes-lábas  .     . 

II. 

500 

Kiál-bajál 

II.    297 

{ezes  levél  .     . 

U. 

602 

Kiáll    .     . 

I.      70 

íezesség  .     .     . 

II. 

288 

Kiállat     . 

I.      76 

(ezességvallás  . 

III. 

1002 

Kiálló  szem 

111.    157 

{ezes  társ    .     . 

111. 

452 

Kiált    .     . 

11,    297 

íezesvétei     .     . 

III. 

1123 

Kiállás     . 

II.    299 

íezesvetés    .     . 

m. 

1152 

Kiáltat      . 

II.    299 

Kéz  feje  .     .     . 

I. 

958 

Kiált-bajált 

II.    298 

íézfogás  .     .     . 

I. 

873 

Kiáltdogál 

11.    299 

Sézfogási      .     . 

I. 

874 

Kiáltó  .     . 

II.    299 

íézfogási  lakodak 

)m 

11. 

512 

Kiáltogat . 

II.    299 

M.  NYELVTÖBT.  SZÓtAr, 


Kiáltó  szók 111,  127 

Kiáltoz II.  299 

Kiáltoz-bajáltoz     ...  II.  299 

Kiáltton-kiált     ....  II.  298 

Kialuszik I.  88 

Kiapad I.  98 

Kiapaszt I.  99 

Kiárad I.  109 

Kiáraszt I.  110 

Kiárkol I.  122 

Kiárul I.  107 

Kiás I.  125 

Kiásat I.  126 

Kiásdogál I.  126 

Kiásogat I.  126 

Kiasz I.  127 

Kiaszal I.  128 

Kiát II.  297 

Kiátkoz I.  136 

Kiavul II.  1U93 

Kibajoskodik     ....  I.  16-) 

Kibaklat I.  164 

Kiballag I.  165 

Kibáiikódik I.  170 

Kibeszélés I.  220 

Kibeszélget I.  222 

Kibeszéli I.  220 

Kibeszéldégél    ....  I.  221 

Kibeszéllö I.  221 

Kibeszéllhetellen   ...  I.  220 

Kibeszéllhetetlenképpen  I.  221 

Kibélűz I.  226 

Kibik II.  299 

Kibimbózás 1.  231 

Kibimbózik I.  231 

Kibizonyít I.  246 

Kibizonyodik     ....  I.  247 

Kibocsát I.  255 

Kibocsátás I.  255 

Kibódulás I.  258 

Kibolt I.  272 

Kibolyog I.  274 

Kibomol I.  277 

Kibont I.  278 

Kibontakozik     ....  I.  279 

Kiborít I.  288 

Kiböffent I.  3U6 

Kiböfög I.  307 

Kibög 1.  303 

Kibúcsúzik I.  319 

Kibuggyan I.  320 

Kibugyog I.  320 

Kibujdosik I.  323 

Kibújik I.  322 

Kibuzdul I.  328 

Kibuzog I.  329 

Kibuzgás I.  329 

Kibűvöl-bájol    ....  I.  160 

Kicammog I,  341 

XVIII 


138 


KICÉGÉRÉSfiDIK— KIFICAMÍT 


Kicégéresedik    . 

I.    3tó 

Kicégérez      .     . 

I.    3i4 

Kicégérezés  .     . 

I.   344 

Kiciborázik  .     . 

I.    348 

Kicímerel     .    . 

I.    356 

Kicokigat      .     . 

!62 

II.    296 

Kicövekel     .     . 

I.    364 

Kicühödik     .     . 

I.    362 

Kicsal  .... 

I.    372 

Kicsalogat    .     . 

I.    376 

Kicsap      .     .     . 

I.    380 

Kicsapás  .     .     . 

I.    380 

Kicsapdozás 

I.    382 

Kicsapol  . 

I.   386 

Kicsaponás  .     . 

I.    383 

Kicsaponik   .     . 

I.    383 

Kicsatáz  .     .     . 

I.    388 

Kicsatázás    .     . 

I.    388 

Kicsattant     .     . 

I.    390 

Kicsattantás .     . 

I.    390 

Kicsávál  .     .     . 

I.    392 

Kicsemetézik     . 

I.    402 

Kicsény    .     .     . 

11.    300 

Kicsepeg .     .     . 

I.    407 

Kicsepeget   .     . 

I.    408 

Kicsépel  .     .     . 

I.    406 

Kicséplés      .     . 

I.    406 

Kicserepezés     . 

I.    417 

Kicsi    .... 

II.    299 

Kicsid .... 

II.    299 

Kicsidég  .     .     . 

II.    300 

Kicsidség      .     . 

II.    .300 

Kicsigáz  .     .     . 

I.    422 

Kicsigázás    .     . 

I.    422 

Kicsigázol     .     . 

I.    422 

Kicsikar  .     .     . 

I.    423 

Kicsike     .     .     . 

II.    300 

Kicsillagzik  .     . 

I.    427 

Kicsinál   .     .     . 

I.    432 

Kicsindéd      .     . 

II.    301 

Kicsinként    .     . 

II.    300 

Kicsiny    .     .     . 

II.    300 

Kicsinybédik 

II.    301 

Kicsinyded   .     . 

U.    301 

Kicsinydég    .     . 

II.    301 

Kicsinyecske 

II.    301 

Kicsinyed     .     . 

II     301 

Kicsinyedség     . 

II.    301 

Kicsinygdik  .     . 

II.    301 

Kicsinyég      .     . 

II.    301 

Kicsinyét .     .     . 

II.    301 

Kicsiny  gyermek 

I.  1163 

Kicsiny  hittt 

I.  1449 

Kicsiny  hitűség 

1.1449 

Kicsinyig .     .     . 

II.    301 

Kicsinyít  .     .    . 

II.    .302 

Kicsinyke     .     . 

II.    302 

Kicsinykor  .     . 

II.    357 

Kicsinnyé     .     . 

II.    301 

.  .   .  III. 

.  .   .  III. 

II.  302,  III. 

.  .   .  m. 


Kicsinnyég    . 
Kicsinnyel 
Kicsinység    . 
Kicsiny  szekér 
Kicsiny  szemű 
Kicsiny  szerű 
Kicsiny  szívű 

Kicsinyül II. 

Kicsípés I. 

Kicsirázás I. 

Kicsirázdogál    ....  I. 

Kicsírázik     ....  I. 

Kicsirkészik I. 

Kicsiszamodik  ....  I. 

Kicsoda U. 

Kicsordít I. 

Kicsordul I. 

Kicsorgat I. 

Kicsorog I. 

Kiesődül I. 

Kicsökik I. 

Kicsordul I. 

Kicsúsz I. 

Kicsuszamodik ....  I. 

Kidagad I. 

Kidagadás  1. 

Kiderít I. 

Kidermeszt I. 

Kiderül I. 

Kidesség II. 

Kidobol I. 

Kidomborodott  szem  .     .  III. 

Kidöjt I. 

Kidől I. 

Kidőlés I. 

KidöUed I. 

Kidőlöngöz I. 

Kidőlt I. 

Kidőlt  lábú II. 

Kidúdol I. 

Kidug I. 

Kidülledt  szárú     .     .  III. 

Kiédésget I. 

Kiég I. 

Kiéget I. 

Kiejt I. 

Kiékeslt I. 

Kiékésül I. 

Kiél I. 

Kielégít I. 

Kiélesít I. 

Kiemel I. 

Kiemészlődik    ....  I. 

Kiend II. 

Kiénekel I. 

Kiér I. 

Kiered I. 

Kiergget I. 

Kiereszt I. 


301 
301 
302 
133 
157 
195 
266 
302 
436 
440 
440 
440 
441 
469 
295 
453 
453 
454 
454 
458 
458 
412 
468 
469 
476 
476 
497 
498 
498 
302 
513 
167 
529 
530 
530 
631 
632 
532 
498 
539 
541 
86 
559 
661 
662 
587 
588 
689 
593 
603 
592 
631 
634 
153 
639 
658 
668 
668 
670 


Kieresztés 

Kieresztget 

Kiereszkedik 

Kiérkezik 

Kies     .     . 

Kiesdék   . 

Kiesés.     . 

Kiesik 

KieskUszik 

Kiesség 

Kiész  .     . 

Kietlen     . 

Kietlenség 

Kievez 

Kifacsar  . 

Kifacsarás 

Kifakad    . 

Kifakadás 

Kifakaszt 

Kifakadoz 

Kifakadoztat 

Kifárad     . 

Kifarag 

Kifaragtál 

Kifáraszt . 

Kiféccsenl 

Kifecseg  . 

Kifécskendik 

Kifej    .     . 

Kifejel 

Kifejez 

Kifejezés  . 

Kifejezget 

Kifejt  .     . 

Ki  fej  léget 

Kifejlégetés 

Kifejtés    . 

Kifej  theletlen 

Kifejthető 

Kifejlődik 

Kifejtőzheletlen 

Kifejlőzik 

Kifekszik  . 

Kifelé  . 

Kifeleltetés 

Kifen  .     . 

Kifénylik  . 

Kifesél 

Kifeselhetetlen 

Kifeseltet 

Kifeslés    . 

Kifeslik    . 

Kifesül 

Kifeszeget 

Kifeszít    . 

Kifeszílés 

Kifeszül    . 

Kifiatallik 

Kificamit . 


KIFICAMLÁS  -  KIHIRTELENKEDIK 


139 


Kíficamlás I.  848 

Kificamlik 1.  848 

Kificamllat I.  848 

Kificamodás      ...  I.  849 

Kificamodik I.  849 

Kificamtal I.  848 

Kificenilik I.  849 

Kificemül I.  849 

Kifitít 1.  855 

Kifittyen I.  857 

Kifittyent I.  858 

Kifizet I.  859 

Kifog I.  870 

Kifogás I.  870 

Kifoglal I.  890 

Kifogódik I.  877 

Kifogó  hely I.  1395 

Kifogy I.  894 

Kifogyat I.  895 

Kifojt I.  901 

Kifőj  tás I.  901 

Kifoly I.  909 

Kifolyamat I.  911 

Kifolyamik I.  910 

Kifolyamodik    ...  I.  912 

Kifolyás I.  909 

Kifolyat I.  914 

Kifolydogál I.  914 

Kifolyó I.  909 

Kifolyó  kút II  476 

Kifolyó  oszlop  ....  II.  1147 

Kifolyó  saiy     .    .     .     .  U.  1622 

Kifolyt I.  909 

Kifol^-tat I.  916 

Kifordít I.  925 

Kifordítás     ....  I.  925 

Kifordul I.  929 

Kifordulás I.  929 

Kiforgat I.  936 

Kiformál I.  942 

Kiformálás I.  942 

Kiforr 1.  943 

Kiforrad I.  944 

Kiforrás I.  944 

Kifos I.  949 

Kifoszt I.  950 

Kifő I.  966 

Kiföcsög I.  777 

Kiföd I.  969 

Kifödöz I.  972 

Kíföld I.  986 

Kíföldi I.  986 

Kifőz I.  967 

Kifőzhető I.  967 

Kifözödik           ....  I.  968 

Kifú I.  996 

Kifúr I.  1002 

Kifut I.  1009 

Kifutamás 1. 1010 


Kifutamik I.  1010 

Kifutamodik      ....  I.  1012 

Kifutás 1.1009 

Kifutó 1.1009 

Kifuttat 1.1015 

Kifuvall I.   997 

Kifuvás I.    996 

Kifüggeszt 1. 1036 

Kifürdik 1.1042 

Kifütyöl 1.1047 

Kigázol 1. 1076 

Kigombol 1.1095 

KigomboUnt      ....  1. 1096 

Kigondol 1. 1100 

Kigondolás 1. 1100 

Kigörbül I.  1118 

Kigördít 1.1119 

Kigördül I.  1119 

Kigörgödöz 1. 1120 

Kigörög 1.1119 

Kigőzölgés         ....  1.1122 

Kigózölög 1. 1122 

Kigúnyol 1. 1129 

Kigúnyolás 1. 1129 

Kigúzsol 1.  1131 

Kígy n.    157 

Kigyalul 1.1143 

Kigyalulás 1. 1143 

Kigyárt I.  1153 

Kigyetlenke II.    157 

Kígyó II.    303 

Kígyócska II.   305 

Kígyóféreg I.    826 

Kígyófű I.  1024 

Kígyógomba      ...  I.  1097 

Kigyógyul 1. 1171 

Kígyóhagyma   ....  1. 1246 

Kígyóhajú 1. 1249 

Kigyóhordozó  ....  1. 1489 

Kígyói II.    305 

Kígyóing 1. 1589 

Kígyókő U.    388 

Kígyólábú II.    499 

Kígyómarás II.    678 

Kígyóméreg II.    783 

Kigyomlál I.  1173 

Kigyomlálás               .     .  1. 1174 

Kigyomlálódik  ....  1. 1174 

Kigyomol I.  1173 

Kigyónik 1.1175 

Kígyónyelv II.  1025 

Kigyorsalkodik .          .     .  I.  1178 

Kígyós II.    305 

Kígyóság II.   305 

Kígyós  jegy II.     30 

Kígyótarang III.    445 

Kigyótartó III.    479 

Kígyótrang UI.    445 

Kígyótrank   .     .     .     III.  445,    778 


Kigyökerez 1. 1183 

Kigyöz I.  1191 

Kigyulad 1.1197 

Kihabol 1. 1223 

Kihág 1.1234 

Kihágtat 1. 1236 

Kihagy I.  1241 

Kihagyás I.  1242 

Kihája II.    305 

Kihajgál 1. 1254 

Kihajhász I.  1252 

Kihajigál I.  1254 

Kihajigálás I.  1254 

Kihajít I.  1253 

Kihajítás 1. 1253 

Kihajol 1.1259 

Kihajt 1.1263 

Kihákog I.  1267 

Kihákogás I.  1267 

Kihal 1.  1268 

Kihalad 1. 1280 

Kihalász 1. 1276 

Kihalászás 1. 1276 

Kihallik 1. 1285 

Kihalói I.  1292 

Kihámoz 1. 1296 

Kihány I.  1310 

Kihányadék 1. 1310 

Kihányás 1. 1310 

Kihánydogál     ....  I.  1313 

Kihány-vet III.  11 41 

Kiharangoz 1. 1325 

Kiharsad 1.1334 

Kiharsag I.  1334 

Kiharsan I.  1334 

Kihasad I.  1338 

Kihasonlik I.  1343 

Kihat I.  1352 

Kiható 1.1352 

Kihatol I.  1357 

Kiházasít 1. 1375 

Kiházasítás I.  1376 

Kiházasodik      ....  I.  1376 

Kihazud I.  1379 

Kihazudoz 1. 1379 

Kihenterég I.  14U5 

Kihérvad 1.1409 

Kihí 1.1419 

Kihint 1. 1433 

Kihintés I.  1433 

Kihirdet I.  1438 

Kihirdetés I.  1438 

Kihirdető I.  1438 

Kihíresedik 1. 1440 

Kihíresít I.  1440 

Kihírheszik I.  1441 

Kihírhödés I.  1441 

Kihirlel I.  1439 

Kihirtelenkedik      ...  1.  1443 

xvm* 


140 


kihitEget-kilincsEzés 


Kihiteget . 
Kihitet      . 
Kihivás    . 
Kihivatal 
Kihivó 
Kihord      . 
Kihordás . 
Kihordozkodik 
Kihordozóskodik 
Kihorgad 
Kihorgadt  szárú 
Kihorgász 
Kihorpad 
Kihorvaszt 
Kihoz  .     . 
Kihozás    . 
Kihörpent 
Kihurcol  . 
Kihúz  .     . 
Kihűl  .     . 
Kiigazít    . 
Kiigazul  . 
Kiijeszt    . 
Kiiktat     . 
Kiillant    . 
Kiindít     . 
Kiindul     . 
Kiint    .     . 
Kiír     .     . 
Kiiramtat 
Kiíró    .     . 
Kiirocskál 
Kiírt    .     . 
Kiirtás      . 
Kiírtat      . 
Kiírtogat  . 
Kiismer    . 
Kiismerszik  . 
Kiiszaniik 
Kiiszamlik 
Kiiszamodik 
Kiiszik 
Kiizen .     . 
Kijár    .     . 
Kijárul     . 
Kijátsz 
Kijebb      . 
Kijegyez  . 
Kijegyzés 
Kijeléngdik 
Kijelönés . 
Kijelenik  . 
Kijelent    . 
Kijelentés 
Kijelgnthetetlen 
Kijeléntödik  , 
Kijes    .     . 
Kijö     .     . 
Kijődögél 


I,  14.52 

Kijőte  .     . 

1.1454 

Kijövés 

1. 1419 

Kijövetel  . 

1. 1419 

Kik      .     . 

I.  1419 

Kikacag    . 

1. 14S5 

Kikákog   . 

I.  1485 

Kikakucsál 

I.  1488 

Kikakucsol 

I.  1490 

Kikalapál 

1. 1491 

Kikap  .     . 

[II.     86 

Kikapál    . 

I.  1493 

Kikapar    . 

1  1494 

Kikaposol 

1.1495 

Kikapdos  . 

I.  1502 

Kikapó     . 

1.1502 

Kikel   .     . 

1. 1508 

Kikelés     . 

I.  1519 

Kikelet     . 

I.  I.'i25 

Kikeleti    . 

I.  1528 

Kikelhető 

1. 1550 

Kikérnél  . 

I.  1553 

Kikend     . 

I.  1.^62 

Kikendik  . 

1.  1564 

KikendíJzik 

I.  1571 

Kikénszerít 

I.  1581 

Kiképez    . 

1.  1584 

Kikér  .     . 

I.  1595 

Kikérgdzik 

I.  1599 

Kikéréget 

I.  1606 

Kikerekedik 

I.  1599 

Kikerekít . 

I.  1604 

Kikereng  . 

I.  1611 

Kikeres 

l.  1611 

Kikeresés 

1.1611 

Kikeresgél 

1.1611 

Kikeresget 

1.1615 

Kikéret     . 

I.  1619 

Kikerget  . 

I.  1635 

Kikérődik 

1,  1636 

Kikészt     . 

I.  1636 

Kikészül  . 

1.  1629 

Kikezd 

1.  1650 

Kiki     .     . 

11.      13 

Kikiált      . 

II.      22 

Kikiáltás  . 

11.      26 

Kikirics    . 

11.    296 

Kikísér     . 

H.      32 

Kikohol    . 

11.      32 

Kikoldul  . 

II.      36 

Kikoldulás 

II.     35 

Kikomédiáz 

11.      35 

Kikopik    . 

11.     38 

Kikoppan 

11.      38 

Kikorbácsol 

11.     38 

Kikorcsomál 

H.      39 

Kikóstol   . 

II.    302 

Kikotág    . 

11       57 

Kikolol     . 

11.      59 

Kikotor    . 

11. 

58 

Kikovácsol 

11. 

58 

Kiköhög   . 

II. 

58 

Kikölt  .     . 

II. 

160 

Kiköltés    . 

U. 

74 

Kiköltözés 

II. 

80 

Kiköltözik 

11. 

81 

Kiköltözködés 

II. 

82 

Kiköltöződik 

II. 

85 

Kiköltöztet    . 

II. 

102 

Kikönyököl  . 

II. 

106 

Kiköszörül    . 

11. 

107 

Kiköt  . 

11. 

111 

Kikötő      .     . 

11. 

104 

Kikötő  hely  . 

11. 

102 

Kikötő  rév    . 

II. 

167 

Kikövet    .     . 

II, 

168 

Kikövez    .     . 

11. 

168 

Kiközönségésít 

11. 

168 

Kikullog  .     . 

11. 

168 

Kikunyorál   . 

II. 

182 

Kiküld      .     . 

II. 

190 

Kiküldés        . 

II. 

190 

Kíl :  gehen   . 

11. 

190 

Kii :  vielleicht 

11. 

196 

Kila     .     . 

II. 

207 

Kilábbal   . 

II. 

212 

Kilángaz  .     . 

11. 

213 

Kilappan  . 

11. 

213 

Kilát    .     . 

11. 

214 

Kilátszik  . 

11. 

225 

Kild    .     . 

II. 

226 

Kilebegés 

11. 

229 

Kiléh  .     . 

II. 

229 

Kileheli    . 

11. 

231 

Kilehellés 

II. 

231 

Kilehés 

II. 

214 

Kilel   .    . 

11. 

220 

Kilemb 

11. 

243 

Kilenc 

II. 

266 

Kilenced  . 

U. 

263 

Kilencedfél 

II. 

290 

Kilencedik 

II. 

293 

Kilencedlés 

11. 

298 

Kilences  . 

11. 

298 

Kilenchagyó      . 

II. 

394 

Kilenc  szemű  1 

lal 

11. 

316 

Kilencszer    . 

II. 

332 

Kilencven 

II. 

334 

Kilengedgz 

II. 

334 

Kilépés     . 

II. 

337 

Kilépik 

II 

347 

Kiles    .     . 

II 

348 

Kilevelezik 

II. 

361 

Kilgyó 

II. 

363 

Kilikad     . 

II. 

375 

Kilim  .     . 

11. 

3:í0 

Kilincs 

II 

379 

Kilincsgs  . 

u. 

379 

Kílincsézés 

KILOBBANT— KINYOMÁS 


lil 


Kilobbant 

.     11. 

619 

Kiloccsan 

II. 

621 

Kilocsog  . 

II. 

621 

Kilocsol    . 

II. 

622 

Kilódít      . 

11. 

623 

Kilop   .     . 

II. 

626 

Kilovaglás 

II. 

617 

Kilovagol 

II. 

617 

Kilő     .     . 

U. 

630 

Kilömség. 

II. 

489 

Kilövellik 

U. 

632 

Kilövés 

11. 

630 

Kilsö    .     . 

II. 

478 

Killváb     . 

II. 

296 

Killyebb  . 

II. 

296     ' 

Kilyuggat 

II. 

643 

Kilyukaszt 

11. 

642 

Kim 

II. 

306 

Kimagyaráz 

II 

664 

Kimagyarázdogál 

11. 

664 

Kimagyarázhatatla 

n 

II. 

664 

Kimángorol 

u. 

676 

Kimarad  .     . 

u. 

684 

Kimaradás    .     . 

II. 

6S4    1 

Kimaraszt 

II. 

687 

Kimász     .     .     . 

II. 

706 

Kimászkál     .     . 

II. 

707 

Kiméi  .... 

II. 

306 

Ki  melegít      .     . 

II. 

723 

Kímélet    .     .     . 

II. 

307 

Kíméletes     .     . 

II. 

807 

Kíméletlen    .     . 

II. 

307 

Kíméletlenül      . 

II. 

307 

Kimelleszt    .     . 

II. 

727 

Kimén      .     . 

II. 

746 

Kimenekedés    . 

II. 

753 

Kimenekedik     . 

u. 

753 

Kimenés  .     .     . 

u. 

747 

Kimenet  .     .     . 

II. 

747 

Kimenetel     .     . 

II. 

747 

Kimenik  .     .     . 

u. 

7ö2 

Kimenő    .     .     . 

u. 

747 

Kimenő  part 

II. 

1240 

Kiment     .     .     . 

II. 

754 

Kimentség     .     . 

u. 

764 

Kiment  szeszü  bo 

r 

I. 

283 

Kiményít .     .     . 

n. 

763 

Kímenyül     .     . 

u. 

763 

Kímenvillés  .     . 

II. 

763 

Kimer .... 

u. 

771 

Kimér .... 

11. 

773 

Kimered  .     .     . 

II. 

780 

Kímérhetetlen   . 

II. 

774 

Kimerít    .     .     . 

n. 

772 

Kimeríthetetlen 

11. 

772 

Kimetél    .     .     , 

11. 

798 

Kimetsz   .     .     . 

II. 

801 

Kímettet  .     .     . 

II. 

803 

Kímivel    . 

II. 

906 

Kimíveletlen 
Kimohozás   .     . 
Kimohozik    .     . 
Kimond    .     .     . 
Kimondás 
Kimondhatatlan 
Kimorog  .     .     . 
Kimorzsolgat 
Kimos .... 
Kimosás  .     . 
Kimosd 
Kimosdik 
Kímosdódik  .     . 
Kímoshatatlan  . 
Kimosható    .     . 
Kimosódik    .     . 
Kimozdít .     .     . 
Kímozdíthatatlan 
Kimozdul      .     . 
Kimozdulhatatlan 
Kimúlás   .     .     . 
Kimulaszt     .     . 
Kimulat    .     .     . 
Kimúlik    .     .     . 
Kimunkálkodás 
Kimunkálkod 
Kimunkálódás  . 
Kimutat    .     .     . 
Kimutatás    .     . 
Kín      .... 
Kínál   .... 
Kínálás     .     .     . 
Kinálkodik"  .     . 
Kínáló  levél 
Kínáltat    .     .     . 
Kincs  .... 
Kíncsel     .     .     . 
Kincses    .     .     . 
Kincses  csűr 
Kíncsésedik  . 
Kincses  ház 
Kincses  kamara 
Kincses  láda     . 
Kincses  tárház 
Kincsez    .     .     . 
Kincsezés      .     . 
Kincsgyűjtés 
Kincsmutató 
Kincsmutató  vessző 
Kincsszeretés 
Kincstartó 
Kincstartó  ház  . 
Kincstartó  kamara 
Kincstartó  láda 
Kincstartóság    . 
Kincstartó  sátor 
Kincstartó  tárház 
Kincstartó  város 
Kincszáró      .     . 


II. 

I. 

II 
III. 

m. 
III. 

I. 
II. 
u. 
III. 
II. 

I. 

m. 
m. 


906 
856 
856 
861 
861 
861 
872 
874 
874 
874 
875 
876 
876 
875 
875 
878 
882 
882 
882 
882 
888 
888 
890 
887 
894 
894 
895 
900 
900 
307 
309 
309 
309 
602 
309 
.310 
310 
310 
473 
310 
1369 
91 
504 
1372 
310 
310 
1202 
902 
1126 
222 
479 
1369 
91 
504 
479 
1524 
1372 
1013 
1269 


Kinémmondatlathalóság 

Kineső 

Kinevekedik 

Kinevel    . 

Kinevezés 

Kinéz  .     . 

Ki  nézd egei 

Kinéző 

Kínkő .     . 

Kínlódás  . 

Kínlódik  . 

Kinn    .     . 

Kínnjáró  gyertyatartó 

Kínnréked     .     .     . 

Kinnülő  szemöldökű 

Kínos  

Kínoz 

Kínozdogál   .     .     . 
Kínozton-kínoz 

Kinő 

Kinödögél     .     .     . 
Kinövés   .... 
Kínszenvedés    .     . 
Kínszen  védhetetlen 
Kínszenvedhetetlensé] 
Kínszenvedő 
Kínszerget 
Kínszerít  . 


Kint     .     . 
Kintorna  . 
Kíntornál 
Kintornálás 
Kintornás 
Kínvallás 
Kínzás 
Kínzó  .     . 
Kínzódás . 
Kínzódik  . 
Kínzó  eszkö: 
Kínzó  fa  . 
Kínzó  hely 
Kínzó  szerszám 
Kínzott  kása 
Kíny         .     . 
Kínyammog  . 
Kinyer 
Kinyer      .     . 
Kínyilatgat    . 
Kinyilalkozás 
Kinyilatkozík 
Kinyilatkoztat 
Kinyílik    . 
Kinyíló  hó 
Kinyír 
Kinyírbál 
Kin^^t .     . 
Kinyom    . 
Kinyomakodik 
Kinyomás     . 


II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

U. 

II. 

II. 

II. 

II. 
III. 

II. 
III. 

II. 


II. 
U. 
II. 

n. 
u. 
II. 
III. 

lU. 

III. 
m. 
u. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
m. 
II. 
u. 
II. 


II. 

I. 

I. 

I. 
III. 
u. 
u. 
u. 
II. 
II. 
II. 
II. 
u. 
II. 
li. 

I. 
u. 
II. 
II. 
u. 
II. 
II. 


861 

19  i 

996 

997 

974 

980 

982 

981 

193 

308 

308, 

297 

477 

1392 

164 

308 

308 

308 

308 

994 

995 

994 

180 

182 

182 

182 

195 

195 

297 

311 

311 

311 

311 

1002 

308 

309 

309 

309 

716 

739 

1395 

6i 

135 

197 

1013 

199 

1030 

1041 

1041 

1041 

1042 

1040 

1462 

199 

1050 

1046 

1053 

1054 

1053 


U2 


KINYOMOTIK-KIRÉSZÉL 


Kinyomotik 

Kinyomoz 

Kinyomtat 

Kinyomtatás 

Kinyomul 

Kinyomvaszt 

Kinyő  . 

Kinyújt     . 

Kinyújlás 

Kinyújtatlan 

Kinyújtogat 

Kinyújtózili 

Kinyújt('iztal 

Kinyúl 

Kinyü  .     . 

Kíó .     .     . 

Kiolíád 

Kiokádíat 

Kiold  .     . 

Kioldás 

Kioldoz    . 

Kiolt    .     . 

Kioltás     , 

Kiolvad    . 

Kiolvaszt . 

Kiolvasztás 

Kiomlás  . 

Kiomol 

Kiont  .     . 

Kiorozkodik 

Kiosont    . 

Kiostoroz 

Kioszol 

Kioszt .    . 

Kioszlat   . 

Kiosztogat 

Kiosztogatás 

Kiöblít     . 

Kiöblíthetetlen 

Kiöl     .     . 

Kiöltözik  . 

Kiöltöztet 

Kiont  .     . 

Kiöntés     . 

Kiöntödik 

Kiöntöz    . 

Kiőrlödik  . 

Kiőröl .     . 

Kiösztökél 

Kiötlés 

Kiötletik  . 

Kiötlik     . 

Kiötlödik . 

Kíp      .     . 

Kipalléi'oz 

Kipányváz 

Kipárállás 

KipáráUik 

Kiparancsol . 


II.  1060 
II.  1067 
II.  1061 
II.  1061 
II.  1063 
II.  1Ü63 
II.  1089 
II.  1082 
U. 1082 
II.  1082 
II.  1083 
II.  1083 
II.  1083 
II.  1084 
II.  1089 
II.  303 
H.  1106 
II.  1106 
II  1110 
II.  1110 
11.1119 
11.1116 
11.1116 
II.  1119 
11.1119 
II.  1119 
n. 1125 
II.  1125 
II.  1 126 
II.  1130 
II  1144 
II.  1145 
II.  1149 
II.  1152 
II.  1153 
II.  1154 
II.  1154 
II.  1166 
11.1166 
11.1173 
II.  1177 
II.  1178 
11.1179 
II.  1180 
II.  1181 
II.  1181 
II.  1193 
11.  1193 
11.  1201 
II.  1206 
II.  1206 
II.  1206 
II.  1206 
II.  2(12 
II.  1220 
II.  1225 
II.  1232 
II.  1232 
U.  1233 


Kipárázik 
Ki  párlik    .     . 
Kipattan  .     . 
Kipattant 
Kipécsényésedi 
Kipéldáz  .     . 
Kipéléngérez 
Kipemetéz     . 
Kiperzsiil 
Kipirongál     . 
Kipironkodik 
Kipoffad  .     . 
Kiportáz  .     . 
Kiporsogás    . 
Kiposog    .     . 
Kipótol     .     . 
Kipótolódik  . 
Kipottyan 
Kipottyant     . 
Kipök  .     .     . 
Kipökdös .     . 
Kipökés    .     . 
Kipöket    .     . 
Kipökhetetlen 
Kipökhetö 
Kipöröl     .     . 
Kipörsöl  .     . 
Kipördül  . 
Kiprédál  .     . 
Kipuhatol 
Kipuskáz .     . 
Kipusztít  .    . 
Kirág   .     .     . 
Kiragad    .     . 
Kirúgás     .     . 
Kirajszol  .     . 
Kirajszoló 
Kirak  .     .     . 
Kirakodik 
Király .     .     . 
Királyasszony 
Királybíró 
Király  ekéje 
Király  embere 
Királyfalus  ispá 
Király  fia 
Királyfiú  .     . 
Király  földe 
Király  füve  . 
Királygyertya 
Királyház 
Király  holdja 
Királyi      .     . 
Királyi  hold 
Királyi  istáp 
Királyi  pálca 
Királyi  palota 
Királyi  sing . 
Királyista 


II.  1232  Királyi  szék 

II.  1231  Királyi  székes 

II.  1249  Kiráh-i  tábla 

II.  1250  Királyi  udvar 

II.  1257  Királyi  út     . 

III.  1262  Királyi  város 

II.  1264  Királyka  .     . 

II.  1264  Király  képe  . 

II.  1278  Királyképeség 

II.  1287  Királykettei  . 

II.  1292  Királykodás . 

U.  1337  Királykodik  . 

II.  1318  Király  koronája 

II.  1277  Királymadár 

II.  1280  Királyné  .     . 

II.  1321  Királynéasszony 

II.  1322  Királynéasszonyi 

II.  1323  Királynéasszonyság 

II,  1323  Királynéi  . 

II.  1325  Királyocska 

II.  1326  Királyos  . 

II.;  1325  j     Királyoz  . 

II.  1325  ,     Királyság 

U.  1325  Királysüveg  . 

II.  1325  Királyszék 

II.  1273  ,     Királyszín 

II.  1278  I     Királyszínű 

II.  1280  Király  táblája 

II.  1329  I     Király  udvara 

II.  1338  Király  útja   . 

II.  1342  Királyválogatás 

II.  1343  Királyvesztö 

II.  1350  Kirámáz   .     . 

11. 1354  I     Kirámázás 

II.  1350  !     Kiráncigál     . 

II.  1360  ;     Kiráncol 

II.  1360  '     Kirándít    .     . 

II.  1363  I     Kiránditás     . 

II.  1366  I     Kirándul  .     . 

II.    311  I     Kiránt.     .     . 

1.    131  Kiráspol   .     . 

I.    236  '     Kiráspolyoz  . 

I.    690  Kiráz   .     .     . 

I.    627  Kirázás     .     . 

1. 1621  Kirázódik 

845  Kirázogat 

845  Kireked    .     , 

986  Kirekedés 

I.  1024  Kirekeszt . 

1. 1167  Kirekesztés  . 

I.  1369  Kirekesztő 

I.  1476  Kirendel  . 

312  j     Kireped     . 

,  1476  Kirepés    .     . 

I.  1623  Kirepít      . 

U.  1218  Kireppen  .     . 

11.1221  Kirepül     .    . 

II.  1574  Kirépűlés 

U.    312  I     Kirészel    . 


I. 
I. 
I. 


II. 
1. 


KIRESZEL— KÍSZERÍT 


143 


Kireszel    . 
Kirié     .     . 
Kirobban  . 
Kirohan    . 
Kirúlianás 
Kiromol   . 
Kiront .     . 
Kírontás  . 
Kirostosodik 
Kirolliad  . 
Kírö     .     . 
Kirö?   .     . 
Kirögöz     . 
Kiröppent 
Kirudaz    . 
Kirúg   .     . 
Ku'Ugaszkodik 
Kirugoldoz 
Kis  .     .     . 
Kisa  :  slreit . 
Kisa  :  ortscheit . 
Kisafa .     . 
Kisáfárol  . 
Kisajtol 
Kisál    .     . 
Kísálás     . 
Kisánlál   . 
Kisariyar  . 

Kisárgul   . 

Kisasszony 

Kisasszony  Láva 

Kisasszony  napja  . 

Kisatul 

Kis  bíró 

Kisded 

Kisdedécske  . 

Kisded  hilü  < 

Kisdedi 

Kisdedke  . 

Kisded  kor 

Kisdedség 

Kisdedszerü 

Kisded  szülött 

Kisdeg 

Kisebb 

Kisebbé 

Kisebbecske  . 

Kisebbedik 

Kisebbít    . 

Kisebbítés 

Kisebbítetlen 

Kisebbítő . 

Kisebbség 

Kisebbségés  . 

Kisebbül  . 

Kisebbülés 

Kisebésédés  . 

Kisebesedik 

Kisebésül 


II.  Ié2ö 
II.  312 
U.14M 
11.1446 
11.1446 
11.  1463 
II.  1456 
II.  14Ö7 
U.  1462 
II.  1466 
II.  244 
II.  312 
II.  1470 
II.  1415 
II.  1476 
U. 1476 
U. 1477 
II.  1479 
U.  312 
II,  252 
II.  315 

I.  739 
II.  1490 
II.  1498 
II.  252 
II.  262 
II.  1ÓÜ4 
II.  1505 
11. 1512 

I.  131 

I.  1463 

II.  928 

II.  1498 


313, 


I. 
II. 
II. 


236 
313 
313 
1.1449 
U.  313 


11. 

II. 

II. 

lU. 

m. 

II. 

II. 
11. 

u. 
II. 
II. 
II. 
II. 
u. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


313 
357 
313 
195 
355 
313 
313 
314 
314 
314 
314 
314 
314 
314 
314 
315 
315 
315 
1529 
II.  1529 
II.  1530 


Kisegít 
Kisöpér 
Kisgprés  . 
Kisér    .     . 

Kisérdül 

Kiseregel 

Kisérés     

Kísérget:  fortwahrendbe 

gleiten 

Kísérget :  probieren   . 
Kiserkedéz    .... 

Kisérö  

Kisért 

Kisértet :  versuchung 

Kísérlet;  begleiten lassen 

Kísérletien    . 

Kísértetlenség 

Kisérlget 

Kisértgetés 

Kísértő 

Kisértödés 

Kisélál 

Kisétálás  . 

Kis  göncöl  szék 

Kis  gróf  . 

Kis  holdvilág 

Kisiet  .     . 

Kisikámlik 

Kisikáról  . 

Kisí-kirí    . 

Kisimít 

Kisír     .     . 

Kis  kád    . 

Kis  karácson 

Kis  karácsony 

Kis  király 

Kis  kor 

Kis  kutya 

Kis  lapu  . 

Kis  medve 

Kisnyecér 

Kisotul     . 

Kis  pap    . 

Kissebbédke 

Kissebbik  nadály 

Kissebb  nemű 

Kissebbségtétel 

Kisség .     . 

Kis  süveg 

Kis  széccél 

Kis  szülött 

Kísúg   .     . 

Kis  újj      . 

Kisújt  .     . 

Kisuvad    . 

Kisutulódik 

Kisül    .     . 

Kisüt    .     . 

Kisütés 


napja 


II.  1536 
II.  1542 
II.  1542 
II.  315 
II.  1549 
II.  1551 
II.  316 


II.  316 
II.  317 
II.  1555 
II.  316 
II.  316 
II.  317 
II.  318 
II.  317 
II.  317 
II.  317 
II.  317 
II.  317 
II.  318 
II.  1559 
II.  1559 
m.  132 
1. 1124 
111.1181 
II.  1565 
II.  1567 
II.  1568 
II.  1437 
II.  1572 
II.  1572 
II.  77 
II.  126 
II.  928 
II.  312 
II.  357 
II.  477 
II  529 
II.  714 
II.  318 

II.  1498 

II.  1226 
II.  314 
II.  912 
II.  956 

III.  6.34 
II.  315 
II.  1628 

III.   98 

III.  355 
II.  1606 

III.  852 
U.  1609 
II.  1608 
II.  1499 
II.  1617 
II.  1619 
II.  1619 


Kisüvölt  . 

Kisüvöltés 

Kísz     .     .     . 

Kiszabadít 

Kiszabadílás 

Kiszabadíttat 

Kiszabadul    . 

Kiszabadulás 

KiszabaduUiatatl 

Kiszaggat 

Kiszaggalás 

Kiszáguld 

Kiszáguldás 

Kiszakad  . 

Kiszakadás 

Kiszakadt 

Kiszakaszt 

Kiszalad   . 

Kiszaladás 

Kiszalaszt 

Kiszáll 

Kiszállás  . 

Kiszállít    . 

Kiszálló  hely 

Kiszállong 

Kiszámlál 

Kiszámlálás 

Kiszán 

Kiszánt     . 

Kiszaporít 

Kiszapul  . 

Kiszár .     . 

Kiszárad  . 

Kiszáraszt 

Kiszármazás 

Kiszármazat 

Kiszármazik 

Kíszárniazó 

Kiszármaztat 

Kiszed 

Kiszedéget 

Kiszedés   . 

Kiszedet  . 

Kiszeg .     . 

Kiszegik    . 

Kiszéled    . 

Kiszéledés 

Kiszelel     . 

Kiszélesedik 

Kiszélesít . 

Kiszélesítés 

Kiszélesül 

Kíszéleszt 

Kíszélít 

Kiszéllyül 

Kiszemel  . 

Kiszepélkédi 

Kiszéréz   . 

Kiszérit 


lg 


II.  1564 

11.  1563 

11. 

259 

111. 

7 

111. 

7 

111. 

8 

111. 

12 

III. 

12 

III. 

12 

III. 

38 

UI. 

39 

III. 

16 

m. 

16 

III. 

27 

III. 

27 

III. 

28 

III. 

35 

UI. 

46 

III. 

46 

III. 

48 

III. 

51 

III. 

51 

III. 

57 

I. 

1395 

111. 

54 

111. 

67 

111. 

68 

111. 

72 

III. 

77 

111. 

80 

UI. 

82 

UI. 

84 

UI. 

87 

UI. 

88 

III. 

91 

UI. 

91 

III. 

91 

UI. 

91 

UI. 

92 

UI. 

100 

UI. 

102 

III. 

100 

UI. 

102 

UI. 

lOG 

UI. 

107 

III. 

145 

UI. 

145 

UI. 

141 

UI. 

146 

III. 

146 

UI. 

146 

UI. 

147 

lU. 

148 

II. 

195 

UI. 

149 

ni. 

160 

UI. 

188 

111. 

204 

u. 

195 

ÍU 


kiszí-kivAjogat 


Kiszí    . 

.    III. 

232 

Kitart   .     .     . 

.   lU. 

469 

1     Kitorlózik 

Kiszid  .     ,     . 

.    III. 

235 

Kitaszigál 111. 

701 

Kitorol     .     . 

Kíszil   .     .     . 

.     II. 

318 

Kitaszít     .     . 

.    III. 

702 

Kitölt  .     .     . 

Kiszínel    .     . 

,    III. 

253 

Kitaszítás 

.    III. 

702 

Kitöltés    .     . 

Kiszínlcs  .     . 

.    III. 

253 

Kitát    .     .    . 

.    III. 

491 

Kitör    .     .     . 

Kiszinlilc  .     . 

.    III. 

254 

Kitávozik .    . 

.    III. 

496 

Kitörekedik 

Kiszít  .     .     . 

.    III. 

260 

Kiteker     .     . 

.    III. 

511 

Kitörés     .     . 

Kiszitál     .     . 

.    III. 

261 

Kitekeredik   . 

.    III. 

512 

Kitörik     . 

Kiszilat     .     . 

III. 

232 

Kitekereg 

.    III. 

513 

Kitörlés    .     . 

Kiszivárküdili 

.    III. 

233 

Kitekerés .     . 

.    III. 

511 

Kitörő .     .     . 

Kiszivárlíozik 

.    111. 

233 

Kitekint    .     . 

.  m. 

518 

Kitöröl     .     . 

Kiszivárog     . 

.    III. 

234 

Kitekinlel      . 

.    III. 

519 

Kitörsöl    .     . 

Kisznicér .     . 

II. 

318 

Kitekintet 

III. 

518 

Kitrombitál 

Kiszolitat  .     . 

.    III. 

288 

Kitékozol .     . 

.  m. 

524 

Kittel  .     .     . 

Kiszól  .     .     . 

III. 

276 

Kitelel .     .     . 

.  III. 

548 

Kitud  .     .     . 

Kiszolgál  .     . 

lU. 

294 

Kítelen :  ungern 

.    II. 

158 

Kitudás    .     , 

Kiszolgáltat  . 

.    III. 

297 

Kitelen:  wüste? 

.    II. 

303 

Kitudakoz    . 

Kiszolgáltatás 

.    III. 

297 

Kitelik      .     .     . 

.  III. 

530 

Kitudódik      . 

Kiszolgáltató 

.    III. 

297 

Kiteljesedik  . 

III. 

535 

Kitudódzik    . 

Kiszolgáltatódik 

.    III. 

298 

Kiteljesít  .     . 

.  III. 

537 

Kitúr   .     .     . 

Kiszólít     .     . 

III. 

28Ü 

Kiteljesítés   . 

.  m. 

537 

Kitün  .     ,     . 

Kiszop      .     . 

III. 

306 

Kitép   .     .     . 

.  III. 

565 

Kitündöklet  . 

Kiszopogat    . 

III. 

306 

Kitépeló'dik  . 

.  III. 

565 

Kiugat      .     . 

Kiszór .     .     . 

III, 

307 

Kitépödik .     . 

.  III. 

5Ö6 

Kiugordik 

Kiszorít    .     . 

III. 

310 

Kitér    .     .     . 

.  III. 

570 

Kiugrándozik 

Kiszoronküdik 

III. 

316 

Kitereget .     . 

III. 

573 

Kiugratás 

Kiszorul   .     . 

III. 

318 

Kitérés      .     . 

.  III. 

570 

Kiugrik     .     . 

Kiszottyan     . 

III. 

319 

Kiterít .     .     . 

III. 

576 

Kiújul       .     . 

Kiszökdös 

III. 

32Ö 

Kiterjed    .     . 

III. 

580 

Kiúsz  .     .     . 

Kisziikellik    . 

III. 

326 

Kiterjeddegél 

iii. 

581 

Kiúsztat    .     . 

Kiszökik   .     . 

III. 

323 

Kiterjedés 

lU. 

580 

Kiűget       .     . 

Kísztek?  .     . 

11. 

265 

Kiterjedtség  . 

iii. 

680 

Kiül     .     . 

Kiszúr      .     . 

III. 

340 

Kiterjeszkedik 

iii. 

582 

Kiüldöz    .     . 

Kiszúrás  . 

111. 

340 

Kiterjeszt 

111. 

583 

Kiülő  szfjni  . 

Kiszülelik     . 

111. 

352 

Kiterjesztés  . 

III. 

584 

Kiültet      .     . 

Kiszűr .     .     . 

III. 

360 

Kiterjesztetten 

iii. 

584 

Kiüresedik    . 

Kiszürcsöl     . 

III. 

361 

Kiterjesztett . 

111. 

584 

Kiüresít    .     . 

Kiszürent .    . 

III. 

360 

Kiterjesztettség 

111. 

584 

Kiürít  .     .     . 

Kit  ...     . 

II. 

267 

Kiterül      .     . 

III. 

585 

Kiürül.     .     . 

Kifa     .     .     . 

n. 

318 

Kiterül      .     . 

III. 

586 

Kiüt     .     .     . 

Kitagad     .     . 

III. 

376 

Kitesz  .     .     . 

111. 

620 

Kiütés .     .     . 

Kitagadás 

III. 

376 

Kitetszik  .     . 

III. 

645 

Kiűz    .     .     . 

Kitágít      .     . 

III. 

374 

Kitetsző  bél.     . 

i. 

201 

Kiűzés      .     . 

Kitajtókozik  . 

III. 

381 

Kitettet  ?  .     .     . 

iii. 

649 

Kiűzet .     .     . 

Kitakar     .     . 

III. 

383 

Kitelüszik     .     . 

iii. 

643 

Kiűző  .     .     . 

Kitakarodik  . 

III. 

387 

Kitilt    .... 

111. 

665 

Kiűzöget  .    . 

Kitálal      .     .     . 

Ili. 

390 

Kitiltás     .     .     . 

iii. 

665 

Kivackolódik 

Kitalál      .     .     . 

iii. 

395 

Kitipor     .     .     . 

iii. 

668 

Kivadász .     . 

Kitámad   .     . 

111. 

409 

Kitisztít    .     .     . 

III. 

681 

Kivág  .     . 

Kitámaszt     .     . 

Hl 

413 

Kitisztítás     .     . 

iii. 

682 

Kivágás    .     . 

Kitáncia  .     .     . 

11. 

494 

Kitisztílhatatlan 

Hl. 

682 

Kivagdal  .     . 

Kilántorít 

ül 

414 

Kitisztul   .     .     . 

Hl. 

684 

Kivágatás 

Kilánlorodik 

iii. 

114 

Kitódul     .     .     . 

Hl. 

699 

Kivágy    .     . 

Kitanul     .     . 

iii. 

431 

Kitol    .... 

111. 

695 

Kivágyás .     . 

Kitanulgat     .     . 

111. 

432 

Kitolat     .     .     . 

III. 

696    ' 

Kiváj   .     .     . 

Kitapod    .     .     . 

III. 

437 

Kitoly.     .     .     . 

IH. 

695     ! 

Kivájás     .     . 

Kitapsol    .     .     . 

III. 

4i0 

Kitolyás  .     .     . 

111. 

696 

Kivájat     .     . 

Kitár    .     .     .     . 

III. 

443 

Kitolyat   .     .     . 

111. 

696 

Kivájicskál   . 

Kitárol      .     .     . 

III. 

443 

Kitolyul    .    .     . 

Hl. 

700 

Kivájogal 

KIVAKAR-KÓCOS 


146 


kar    . 

.    III.    978 

Kivés   .     .     . 

.    III.  1082 

karcsál  .     . 

.    III.    979 

Kivesz .     .     . 

.    III.  1085 

karodik 

.    III.    980 

Kivész.     .     . 

.    111,1117 

ilás     .     .     . 

.    III.    984 

Kiveszek édik 

.    111.  1089 

.  ..ilaszt.     .     . 

.    III.   988 

Kiveszt     .     . 

.    111. 1096 

l\.v.ilaszlás  .     . 

.    III.    988 

Kivet   .     .    . 

.    III.  1142 

ilik     .     .     . 

.    III.    984 

Kivetekedik  . 

.  m.  1148 

.  .  .11  .... 

,    m.  1003 

Kivétel      .     . 

.  ni.  1118 

Kivallott  .     .     . 

.    III.  1003 

Kívetemedés 

.  ni.  1150 

Kiváló      .     .     . 

.    III.    955 

Kivetemedík 

.  in.  1150 

Kiválogat      .     . 

.    III.    991 

Kevetés    .     . 

.  m.  1143 

Kiválóképpenvaló 

.    III.    984 

Kivetet     .    . 

.    111.1123 

Kivált :  vorzűglicL 

.    111.   984 

Kivetkezik    . 

.  ni.  1154 

Kivált :  erlösen 

.    III.   993 

Kivetkeztél   . 

.  in. 1155 

Kiváltás    .     .     . 

.    m.   993 

Kivető .     .     . 

.   111.1143 

Kiváltképpen 

.   III.    984 

Kivetődik      . 

.  in. 1156 

Kiváltképpenvaló 

III 

955,   984 

Kivi :  garbe . 

U.    276 

Kiváltozik     .     . 

.    m.    996 

Kivi :  erstürme 

n 

.    III.  1164 

Kiválva,  kiválván 

.    111.    984 

Kivicsorít 

.  m.  1169 

Kivan  .... 

.    III.    941 

Kivigasztal    . 

.  ni.  1175 

Kivan  .    . 

.   III.   818 

Kivilágosít    . 

.    Hl.  1183 

Kívánandó 

11.   319 

Kivilágosodik 

.  ni.  1184 

Kívánás   . 

11.    319 

Kivirágozik   . 

.  m.  1192 

Kivánat    . 

.     11.    320 

Ki\'isz  .     .     . 

.    111.1210 

KivánaÜan 

11.    320 

Kivitel .     .     . 

.    IU.1210 

Kívánatos 

11.    320 

Kivizslat  .     . 

.    ni.  1233 

Kívánatossal 

II.    320 

Kivon  .     .     . 

m.  1238 

Kíváncsik 

II.    320 

Kivonás    .     . 

.    ni.  1239 

Kivánkozás 

II.    321 

Kivonászol    . 

.    in.  1244 

Kívánkozik 

11.    321 

Kivonat    .     . 

in.  1245 

Kívánkoztál 

II.    321 

Kivonogat     . 

.   m.  1243 

Kivánó 

11.    321 

Kivonsz    .    . 

.    111.1251 

Kivánós   . 

11.    821 

Kivontat  .     . 

ni.  1253 

Kívánság 

11.    321 

Kívül  .     .     . 

11.    479 

Kivánságos 

11.    322 

Kívül-belül   . 

1.    206 

Kívánt 

11.    322 

Kívüljebb 

II.   481 

Kívántat  . 

II.    322 

Kívülötte .     . 

n.    482 

Kivántatás 

11.    323 

Kívülvaló     .     . 

I.  ' 

181 

,  m.    956 

Kívántatik 

11.    322 

Kizabáll    .     . 

lU.  1258 

Kivántatós 

11.    323 

Kizaboláz 

ni.  1261 

Kívánton  kiv 

án 

II.    319 

Kizaklat   .     . 

111.  1265 

Kívántság 

II.    321 

Kizár  .     .     . 

ni.  1269 

Kivár  .     .     . 

U.  1015 

Kizendit  .     .     . 

ni.  1278 

Kivé     .     . 

II.    295 

Kizéndül  .     .     . 

ni.  1278 

Kiveckendik 

III.  1032 

Kizéng      .     . 

III.  1280     1 

Kivégez    . 

III  1039 

Kizöldellik    . 

in.  1286 

Kivehető  . 

III.  1118 

Kizöldül   .     . 

ni.  1287 

Kivékonyít 

III.  1045 

Kizúdul    .     .     . 

ni.  1290 

Kivély.     .     . 

11.    276 

Kízúdulás 

in.  1290 

Kivénhedik  . 

III.  1054 

Kizuhan  .     . 

in. 1293 

Kiver   .     .     . 

III.  1062 

Kizsebel   .     .     . 

ni.  1301 

Kiverdődés   . 

ül.  1065 

Kizséndül 

ni.  1.303 

Kiverdödik    . 

III.  1065 

Kláris  .     .     .     . 

n.    85 

Kíverejtékez 

m  1078 

Klastrom .     .     . 

U.    323 

Kiverekedik  . 

ni.  1066 

Klastromi     .     . 

II.    323 

Kiverés     .     . 

ín.  1063 

Klastromos  .     . 

n.    323 

Kívergödik    . 

m.  1068 

Klaustrom     .     . 

U.    323     '. 

Kiverhető 

, 

in.  1063 

Klavíkordíom    . 

II.    323     1 

Kiverödik 

in.  1070 

Klávís.    .    .     . 

II.    323 

M.    tíTKLVTÖBT.    SZÓtAb. 


Klázlí II.    323 

Klístér 11.    462 

Kló'dör n.    323 

Koa II.    .381 

Koakkol U.    323 

Koákkolás II.    323 

Kőarc 11.    463 

Koász II.    383 

Kobak II.    323 

Kobb II.    323 

Kóbé II.    351 

Kóbollás 11.   324 

Kóbolló n.    324 

Kóbor:  korb     ....  II.    .324 

Kóbor :  plündern  ...  II.   324 

Kóborlás 11.   324 

Kóborlatlan U.    324 

Kóborló n.    324 

Kóborlócska      ....  11.    325 

Kóborlói 11.    325 

Kóborol II.   324 

Koboz ;  geige  ....  11.  325 

Koboz :  rauben   ...  II.  325 

Koboz  nyaka  ....  11.  1005 

Kobz II.  325 

Kobzás n.  325 

Kobzi n.  325 

Kobzó II.  325 

Kobzol II.  325 

Kóc II.  326 

Koca 11.  325 

Kocc II.  .325 

Koccan II  325 

Koccanás U.  325 

Koccant II.  325 

Kocipor.  kócipor.  kócipór  11.   326 

Kocka. n.   327 

Kockácska    .     .          .     .  11.    327 

Kockajáték II.      24 

Kockajátszás     .     .     .     .  U.      26 

Kockajátszó II.     26 

Kockakárts'ajátszó      .     .  II.     26 

Kockás     .' II.   327 

Kockaság U.    327 

Kockaszell UI.    138 

Kockatábla lU.    366 

Kockavetés ni.  1152 

Kockáz U.    327 

Kockázás II.    328 

Kockázik II.    .328 

Kockáztat 11.  328 

Kócmadzag U.  650 

Kocódás II.  826 

Kocódik n.  326 

Kocog n.  326 

Kocogat II.  326 

Kocogatás n.  326 

Kocorkés II.  248 

Kócos n.  326 

XIX 


Ié6 


KOCPERD  -  KONCO.SZTAS 


Kocpe'd    .     . 

.      II.    .S78 

Kol))ász    . 

.     11.    333 

Köméül 

.     II 

Kocs    .     .     . 

.     11.      75 

1     Kolbászkészítő 

.     II.    262 

Kométacsillag   . 

1 

Kócs    .     .     . 

.     II.    333 

1     Kolbásztöltő. 

.    III.    545 

Komiszárius 

.     11 

Kócsag     .     . 

.     II.    328 

Kolcs  .     .     . 

.     11.    333 

Komló      .     .     . 

.     II 

Kócsagít  .     . 

.     II.    328 

Kólcs  .     .     . 

.     11.    466 

Konilóhggysaláta 

.     11 

Kócsagos .     . 

.     II.    328 

1     Kólcsagos 

.     11.    328 

Komlós    .     .    . 

.     11 

Kócsagosodik 

.     II.    328 

;     Kólcsnak  tolla 

.    III.    703 

Komlós  kenyér 

.    n 

Kócsagtól!     . 

.    III.    703 

Koldul      .     . 

.     11.    334 

Komlós  kert 

.    II 

Kocsi  .     .     . 

.     11.    328 

Koldulás  .     . 

.     11.    334 

1     Kommandéroz  . 

.    II 

Kocsibél'  .     . 

I.    211 

1     Kolduló    .     . 

.     II.    H34 

J     Kommandó  .     . 

.    11 

Kocsicsináló 

.       1     434 

Kolduló  barát 

I.    178 

Kommandópálca 

.    II 

Kocsicska 

.     II.    330 

Koldus     .     . 

.     II.   334 

j     Konimendál .    . 

.    II 

Kocsikáz .     . 

.     II.    330 

Koldusi     .     . 

.     11.   334 

Komméndáns    . 

.   11 

Kocsikerék    . 

.     II.    222 

Koldusistáp  . 

1. 1623 

Kommendéroz  . 

.    II 

Kocsiló     .     . 

II.    614 

Kolduskönlös 

.     11.   399 

Kommendó  .     . 

.    u 

Kocsis      .     . 

.     11.    330 

Koldusláb 

11.    499 

Kommunikál 

.   11 

Kocsisfék .     . 

I.    789 

Kolduslé  .     . 

U.    549 

Komóció  .     .     . 

.   II 

Kocsisinas    , 

I.  1079 

Koldusocska 

.     U.   334 

Komondor    .     . 

.   11 

Kocsiskodás . 

II.    330 

Kolduspálca 

II.  1218 

Komondoreb 

.    u 

Kocsiskodik  . 

II.    330 

Koldusság 

U.    335 

Komor      .     .     . 

.   u 

Kocsisió   .     . 

II.    614 

Koldustáska  . 

III.    490 

Komora    . 

II 

Kocsisság 

II.    330 

Kolera      .     . 

11.    335 

Komorít         .     . 

.   u 

Kocsod     .    . 

II.    330 

Kólika.     .     . 

11.    336 

Komorítás     .     . 

u 

Kocsonya      . 

II.    330 

Kólikás     .     . 

II.   335 

Komorkedv  .     . 

II. 

Kocsonnya  . 

II.    330 

Kólikaszoronga 

lás 

III.   315 

Komorkedvű 

II. 

Kocsord  .     . 

II.    330 

Kolláció   .     . 

11.    335 

Komorkodik 

11. 

Kocsordfű 

1.  1024 

Kollációz.     . 

II.    335 

Komorna      .     . 

11. 

Kodácsol  .     . 

11.    330 

Kollancs  .     . 

U.    468 

Komotnaszolgáló 

III. 

Kodácsolás   . 

II.    330 

Kollát  .     .     . 

II.    366 

Komornik     .     , 

II. 

Kódorog  .     . 

11.    330 

Kollégyiom   . 

II.    335 

Komornikmester 

II. 

Kódul  .     .     . 

II.    334 

Kolokolog     . 

11.    335 

Komornyék  .     . 

II. 

Kofa    .     .     .     . 

II.    331 

Kolomáz  .     . 

II.    335 

Komornyikdeák 

I. 

KofTé   .     .     .     . 

II.    141 

Kolomp    .     . 

U.    335 

Komoruyikház  . 

I 

Kófitál      .     .     . 

II.    331 

Kolompol 

11.    335 

Komornyikinas 

I. 

Kófitálás  .     .     . 

11.    331 

Kolompoz 

II.    335 

Komornyiki  tiszt 

111. 

Kóíiuni     .     .     . 

11.    331 

Kolompozás  . 

II.    335 

Komornyikleány 

II. 

Koforty    .     .     . 

II.    331 

Kolompár 

11.    336 

Komornyiklt'ányzó 

II. 

Kogyog     .     .     . 

11.    380 

Kolop  .... 

II.    336 

Komorodás  .     . 

11. 

Koh     .    .    .     . 

11.    331 

Kolopi .... 

II.    336 

Komorodik  .     , 

II. 

Kohbeli  szolgák 

III.    291 

Koltag.     .     . 

II.    336 

Komorság     .     , 

u. 

Kohé.  kohi   .     . 

11.    464 

Koltant     .     .     . 

II.    336 

Komp  :  aufwurf    . 

IL 

Kohganéj      .     . 

I.  1059 

Koltog      .     .     . 

11.    336 

Komp :  platté    .    . 

II. 

Köhint      .     .     . 

11,    333 

Koltogal  .     .     . 

II.    336 

Kompány      .     , 

11. 

Kohkása  .     .     . 

11.    135 

Koltogatás    .     . 

11.   336 

Kompástom  .    . 

II. 

Kohkeménce 

11.    184 

Kólya  .... 

II.    .336 

Koniplár  .     .     .     . 

11. 

Kohnya    .     .     . 

11     346 

Kólyakocsi    .     . 

11     329 

Komplárház 

I. 

Kohó  .     .     .    . 

11.    332 

Kólyaszekér .     . 

III.    1.33     j 

Komplárkodás  . 

II. 

Kohol  .     .     .     . 

II.    332 

Kólyésza  .     .     . 

11,    336 

Komplárkodik   .     . 

11. 

Koholás    .    .     . 

11.    332     ; 

Külyika    .     .     . 

11.   335 

Komplárság  .     .     . 

II. 

Koholgat  .     .     . 

11.    332     1 

Koma .     . 

II.   336 

Kompodi  .     .     .     . 

II. 

Koholódik     .     . 

II.    332 

Komaasszony   . 

1.    131 

Kompoliis     .     .     . 

II. 

Kohónyárs    .     . 

.  . 

II  J017     \ 

Komaság .     .     . 

II.    337 

Kompona      ,     .     . 

II. 

Kohsáfár  .     .     . 

II.  1489     1 

Komasszony 

1.    1.31 

Kompost  ,     . 

II. 

Kókatt      .     .     . 

11.    333     , 

Komédia  .     .     . 

11.    .337 

Kompostor 

II. 

Kókó    .     .     .     . 

11.    333 

Komédiajátszó  . 

II.      26 

Kompostoros 

II. 

Kókonya  . 

11.    333 

Komédiás      .     . 

11.    337 

Konc 

II. 

Kókonnya     .     . 

11.    333 

Komédiás  asszony 

1     131 

Koncocska    .     .     . 

11. 

Kókorocska  .     . 

11.    324 

KomédiáskoHik      .     . 

II.    337 

Koncol      .     .     .     . 

II. 

Kókós.    .     .     . 

II.    333 

Komédiáz     .     . 

11.    3.37     ' 

Koncosztás   .    .     . 

11. 

KONCPAPI  ROS-  KORCOGÁS 


147 


11. 
11. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II 


1229     j 

3Í2 

342 

342 

343 

343 

343 

343 

344 

343 

331 

344 

343 

343 

343 

343 

343 
1270 

344 

342 

343 

344 
1434 

661 

344 

344 

344 

345 
1156 

343 

345 

345 

345 

345 

345 

789 

345 

345 

602 

345 

345 

345 

345 

3i5 

346 

Ai& 

UÖ 

346 

346 

346 

346 

346 

365 
1256 

345 

248 

329 
.    346 


Konyhaleány 

Konyháltal    . 
Konyhamester 
Konyhapecér 
Konyhás  .     . 
Konybasáfár 
Konyháskodik 
Konyhaszerszám 
Konyhaszekér 
Konyhaszolgáló 
Konyhatavtás 
Konyház  .     . 
Konyháztat  . 
Kopac  .     . 
Kopács     .     , 
Kopácslék 
Kopácsol :  ahschálen 
Kopácsol :  klopfen 
Kopácsolás    . 
Kopály     .     . 
Kopár  .     .     . 
Kopár  hajú  . 
Kopárodik 
Kopározik 
Kopároztat    . 
Kopárság 
Kopasz     .     . 
Kopasz  barack 
Kopaszít  .     . 
Kopaszocska 
Kopaszodik   . 
Kopaszos  . 
Kopaszság 
Kopaszt    .     . 
Kopasztó  hely 
Kopaszul  .     . 
Kopdogálik  . 
Kópé    .     .     . 
Kópét,  kopéla  ? 
Kopbal     .     . 
Kopik  .     .     . 
Kopja  .     .     . 
Kopjácska     . 
Kopjafa    . 
Kopjagyártó  . 
Kopjajáték    . 
Kopjás      .     . 
Kopjás  vitéz 
Kopjatok  .     . 
Kopjatörés    . 
Kopjavas  .     . 
Kopla  .     .     . 
Koplal      .     . 
Koplalás  .     . 
Koplaló    .     . 
Koplaltat .     . 
Koplya     .     . 
Kopó   .     .     . 
Kopóel) 


II. 

II. 
III. 
III. 
III. 
III. 

II. 


II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 
II. 
II. 
III. 
III 
III. 
111, 
lí. 


552 
346 
790 

1256 
346 

1489 
346 
64 
133 
295 
474 
346 
346 
350 
349 
349 
349 
349 
349 
349 
349 

1249 
350 
350 
350 
350 
350 
175 
350 
350 
350 
350 
350 
350 

1395 
351 
347 
351 
351 

1274 
347 
351 
352 
739 

1154 

24 

352 

1221 
694 
754 

1023 
351 
352 
352 
352 
352 
351 
352 
353 


Kopog .     . 

Kopogás  . 

Kopogó    . 

Kopókölyok 

Kopoltó    . 

Kopoltyú  . 

Koponya . 

Kopor  .     . 

Koporít    . 

Koporsó    . 

Koporsói  . 

Koporsókő 

Koporsoly 

Koporsós . 

Koporsó  szája 

Koporsóvers 

Koportyú  . 

Kopótó 

Kopott 

Kopott  szín 

Koppad    . 

Koppadás 

Koppadt  . 

Koppadtság 

Koppan    . 

Koppantó 

Koppaszt  . 

Koppolyiiveg 

Kopt    . 

Koptat 

Koptatás 

Kopton-kopik 

Kor 

Kór 

Kora    . 

Korács 

Kórágy 

Korál  .     . 

Korálfü 

Korálkö    . 

Koráló 

Korámoz  . 

Korán  :  zur 

Korán  :  zeitl 

Koránt 

Koránvaló 

Koránvalóság 

Korbács    . 

Korbácsol 

Korbácsolás 

Korbácsos 

Korbácsoz 

Korban 

Kórbeteg  . 

Kórbetegség 

Korc :  riemen 

Korc :  schande 

Korcog  .  . 

Koicogás .  . 


zeit 
eh 


III 

III. 

II. 


III. 
II. 


III. 
II. 


85, 
II. 


349 
349 
349 
397 
352 
352 
352 
107 
107 
353 
353 
388 
353 
354 
18 

1080 
354 
352 
348 
250 
348 
348 
348 
348 
348 
354 
350 
912 
349 
348 
349 
347 
354 
359 
357 
358 
26 
361 

1024 
388 
361 
361 
354 
357 
358 
358 
358 
361 
361 
361 
.361 
361 
354 
223 
225 
361 
463 
361 
.361 


XIX* 


148 


KORCOVÁGY— KÓSTOLATLAN 


Korcovágy    .... 

11. 

361 

Korcoványos  szoknya 

.    III. 

289 

Korcovát 

II. 

361 

Korcvány      .... 

.     II. 

361 

Koics :  riemen  .     .     . 

11. 

361 

Korcs :  zwitter  .     .     . 

II. 

362 

Korcsma 

II. 

362 

Korcsmabős .... 

1. 

1509 

Korcsmái      .... 

II. 

363 

Korcsmáról  .... 

II. 

363 

Korcsraáros  .... 

II. 

363 

Korcsmárosné   .     .     . 

11, 

363 

Korcsmárosság .     .     . 

II. 

363 

Korcsmároz  .... 

II. 

363 

Korcsolya     .... 

II. 

363 

Korcsolyás    .... 

11. 

363 

Korcsolyáz    .... 

11. 

363 

Korcsoma     .... 

II. 

362 

Korcsomácska  .     .     . 

11. 

362 

Korcsomaház    .     .     .     . 

I. 

1370 

Korcsomai 

II. 

362 

Korcsomállás     .     .     . 

11. 

363 

Korcsomás    .... 

II. 

362 

Korcsomáskodik    .     .     . 

11. 

362 

KorcsQS 

11. 

362 

Korcsosodik  .... 

11. 

362 

Korda 

II. 

363 

Kordácska 

11. 

363 

Kordaöv  

II. 

1207 

Kordáz 

II. 

363 

Kordé 

11. 

364 

Kordéban      .... 

11. 

364 

Kordélv 

II. 

364 

Kordélyság  .... 

11. 

365 

Kordén 

II. 

364 

Kordéra 

11. 

364 

Kordobány    .... 

II. 

365 

Kordovány    .     .    I.    I-Í12 

11. 

3b5 

Kordoványcsizma .     . 

1. 

442 

Kordul 

II. 

365 

Kórész 

II. 

365 

Korgás 

II. 

365 

Korgat 

II. 

365 

Korhely 

II. 

366 

Korhelykedik    .     .     . 

II. 

366 

Korhelyság,  korlielység 

II. 

366 

Korhol 

II. 

366 

Korjadoz 

II. 

367 

Koriander     .... 

II. 

366 

Koriandrom  .... 

II. 

366 

Korincsang  .... 

II. 

366 

Korlát 

II. 

366 

Korlátos 

II. 

366 

Kormány,  kormány   . 

11. 

366 

Kormánydeszka     .     . 

I. 

499 

Kormányfő  .... 

I. 

959 

Kormányhajtás      .     . 

I. 

1265 

Kormányhajtó  .     .     . 

I. 

1266 

Kormányos  .... 

II. 

367 

Kormányos  mester 
Kormányoz  . 
Kormányozás 
Kormányozó. 
Kormányszég 
Kormánytartó 
Kormos    .     . 
Kormos  alma 
Kormosít .     . 
Kormoz    .     . 
Kornéj      .     . 
Kornéta    .     . 
Kornétahordozó 
Kornétás  .     . 
Kornétlovas  . 
Kornis      .     . 
Kornisos  .     . 
Kornyadoz    . 
Kornyéta .     . 
Kornyéta  alja 
Kóró    .     . 
Korodzik  .     . 
Korog  .     .     . 
Koroglya .     . 
Koroglyácska 
Korog-morog 
Korogtál  . 
Korom      .     . 
Koron  .     .     . 
Korona     .     . 
Koronaarany 
Koronácska  . 
Koronaőrző  . 
Koronás  .    . 
Koronás  arany 
Koronás  saláta 
Koronatolvaj 
Koronáz   .     . 
Koronázás     . 
Koronázat 
Korong     .    . 
Korongvas    . 
Koronka  .     . 
Koronkéd 
Korontári  répa 
Korontárrépa 
Koros  .     . 
Kórós  .     . 
Kórósaláta 
Korosbeli 
Korosként 
Korosma  . 
Korosmás 
Korosodik 
Korosság  . 
Kórószál  . 
Kórózás   . 
Körözik    . 
Kórozik    . 


II. 

II. 

II. 

H. 
III. 
III. 

II. 


II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 

m. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


III. 
II 
II. 
II. 


790 
367 
367 
367 
112 
479 
369 
81 
369 
369 
367 
367 

1489 
367 
618 
367 
367 
367 
367 
45 
368 
359 
365 
369 
369 
872 
365 
369 
354 
369 
111 
369 

1184 
369 
111 

1501 
705 
369 
370 
370 
370 

1023 
370 
358 

1412 

1412 
358 
368 

1501 
368 
358 
370 
370 
359 
359 
43 
369 
.359 
369 


Korpa .  .  . 
Korpacibére 
Korpái  .  . 
Korpakenyér 
Korpakötél  . 
Korpapogácsa 
Korpás 

Korpás  kenyér . 
Korpásság  . 
Korpás  szeplő 
Korpáz  .  . 
Korpázás 
Korpázat .  . 
Korpé .  .  . 
Korrigál  .  . 
Korrigáló 
Korrog  .  . 
Korrogás  .  . 
Korrogat  .  . 
Kórság  .  . 
Kói-ságos  .  . 
Kórságtörés  . 
Korsó  .  .  . 
Korsócsináló 
Korsócska  . 
Korsóka  .  . 
Korsó  nyaka 
Korsónyi  , 
Korsós 
Kort  . 
Kortány 
Kortina 
Korty  . 
Kortyant 
Kortyog 
Kortyogdogólag 
Kortyogós  . 
Kortyozás  . 
Kórul  .  .  . 
Kórvolta  .  . 
Kos  ... 
Kosár  .  .  . 
Kosaras  .  . 
Kosárocska  . 
Kosbárány  . 
Kosbor  .  . 
Kosborfií .  . 
Kosi  .  .  . 
Kosködmön  . 
Koslat .  .  . 
Koslatás  .  . 
Kosmony 
Kosos  .  .  . 
Kospásztor  . 
Kost  .  .  . 
Kostafrátérség 
Kóstol .  .  . 
Kóstolás  .  . 
Kóstolallan  . 


KÓSTOLGAT-KÖLCSÖNVESZ 


í4a 


íóstolgat .     . 

.    11. 

376 

Kótyonfitty   .     .   I.    857 

II. 

381 

Ködöle 

1.  1111 

vóstolhatatlan 

.    11. 

376 

Kottya-koltya    .     .     . 

II. 

.381 

Ködös 

11.    392 

vóstolílás     . 

11. 

376 

Kottyan 

11. 

.381 

Kőépület 

I.    653 

íóstoló     .     . 

.    II. 

376 

Kottyant 

.     11. 

381 

Kőes 

1.    693 

vóstoltat .    . 

.    11. 

376 

Kottyfitty 

.     II. 

381 

Kőeső 

1.    702 

íostöki     .     . 

.  111. 

734 

Kova 

11. 

381 

Kőesös 

1.    702 

VOSZ     .      .      . 

.    11. 

376 

Kovács 

.     11. 

382 

Kőfal 

1.    758 

(ósza  .     .     . 

II. 

377 

Kovács 

.     II. 

382 

Kőfali 

I.    758 

[vószál      .     . 

.    u. 

377 

Kovácsbolha     .     .     . 

.       I. 

270 

Köfali  ruta  .... 

11.  1486 

Coszlobár 

11. 

377 

Kovácscéh    .... 

.      I. 

344 

Köfalos 

1.    758 

\oszmó    .     . 

II. 

376 

Kovácsfuvó  .... 

I. 

1000 

Köfalpárkány    .     .     . 

11.  1239 

voszmós  ,     . 

11. 

377 

Kovácsi 

II. 

382 

Kőfalrakó      .... 

.     11.  136Ö 

[Coszmósság . 

II. 

377 

Kovácskoh    .... 

II. 

331 

Kőfaragó 

I.    769 

Koszog     .     . 

u. 

377 

Kovácskö      .... 

II. 

388 

Kőfaragó  mester    .     . 

.     11.    791 

líoszogás  .     . 

II. 

377 

Kovácsműhely  . 

I. 

1397 

Kőfoglaló  mesterség  . 

11.    791 

voszorú    .    . 

II. 

377 

Kovácsol 

11. 

382 

Kőfű 

1.  1024 

koszorúcska 

11. 

378 

Kovácsolás   .... 

11. 

382 

Kög 

11.    393 

íoszorúfa 
íoszorús  .     . 

I. 

740 

Kovácsoldogál  .     .     . 

II. 

382 

Kögát 

I.  1066 

11. 

378 

Kovácsszerszám     .     . 

III. 

6i 

Kögolyóbis    .... 

1.  1093 

Koszorúz .     . 

11. 

378 

Kovácsülö     .... 

111. 

891 

Kőgy 

11.    157 

Koszos     .     . 

II. 

377 

Kovákkol      .... 

II. 

323 

Kögyelmességös     .     . 

11.    152 

\oszosul  .     . 

II. 

377 

Kóvál 

II. 

382 

Köb 

11.    393 

íoszperd .     . 

u. 

378 

Kóválygás     .... 

II. 

383 

Kőhajításnyi     .     .     . 

I.  1253 

\oszta      .     . 

II. 

378 

Kóvályog      .... 

II. 

382 

Kőhányás     .... 

I.  1312 

voszvar    .     . 

III. 

1010 

Kovás 

11. 

382 

Kőhasadék    .... 

I.  1.339 

vóta     .     .     . 

II. 

378 

Kovás  puska    .     .     . 

11. 

1341 

Kőház 

I.  1370 

KótabStű .     .     . 

I. 

226 

Kovász 

11. 

383 

Köhent 

II.    393 

íotág  .     .     . 

II. 

330 

Kovászos 

II. 

383 

Köhentés 

.     11.    394 

íotáüg     .     . 

11. 

138 

Kovászos  kenyér  .     . 

II. 

201 

Kőhíd 

1.  1425 

Kotkodácsol  . 

II. 

379 

Kovászoz      .... 

11. 

383 

Köhög      

II.    394 

Kotlik  .     .     . 

11. 

379 

Kovásztalan .... 

II. 

383 

Köhögés 

11.    395 

Kotlós      .     .     . 

II. 

379 

Kovásztalan  pogácsa 

II. 

1301 

Köhögéske    .... 

11.    394 

Kotlós  tyúk  . 

III. 

832 

Kovatartó     .... 

111. 

479 

Köhögésecske    .     .     . 

11.    394 

votló  tyúk    . 

III. 

832 

Kozákok  hadnagya    . 

II. 

918 

Kői 

11.    392 

íótog  .     .     . 

II. 

336 

Kozár 

11. 

383 

Kökény    

II.    394 

Kótogás    .     . 

11. 

336 

Kozi-bozi 

11. 

383 

Kökényes      .... 

11.    394 

Kotol   .     .     . 

II. 

379 

Kozma 

II. 

383 

Kökény  fa      .... 

1.    740 

\otor  .     .     . 

II. 

379 

Kozmakörtvély .     .     . 

II. 

417 

Kükényszilva     .     .     . 

III.    244 

votorász  .     . 

II. 

379 

Kozmás 

II. 

383 

Kökénytövis .... 

III.   773 

votró  .     .     . 

II. 

379 

Kozsók 

11. 

383 

Kökép 

11.    204 

íótya  .... 
vótyagos .     . 

II. 

379 

Kő 

11. 

384 

Kökörcs 

II.    394 

II. 

328 

Kőbánya  

I. 

174 

Kökörcsin      .... 

II.   394 

vótyavetés    . 

III. 

1152 

Kőbálvány    .... 

I. 

166 

Kökörcsinfü  .... 

1. 1024 

vótyavető     . 

11 

a 

80 

III. 

1155 

Köbei :  busen    .     .     . 

II. 

142 

Kökörű     

11.    .394 

Sótyavetye   . 

II. 

380 

Köbei :  kornmass  .     . 

II. 

392 

Kői 

II.    161 

íótyavetyehán^ 

ás 

I. 

1312 

Köblöcske     .... 

11. 

392 

Kőláb 

II.    499 

íótyavetyél  . 

11. 

380 

Köblös 

11. 

.392 

Kölesen 

11.    .395 

Sótyavetyés 
íótyavetyéz  , 
Kotyfitty  .     . 

11. 

388 

Köböl 

11. 

392 

Kölcsön 

II.    395 

II. 

380 

Köcök 

II. 

392 

Kölcsönad     .... 

I.      12 

I. 

857 

Köcöle 

II. 

143 

Kölcsönadás      .     .     . 

1       12 

íotymány     . 

II. 

380 

Köd 

II. 

392 

Kölcsönadó 

I.      12 

íotyog      .     . 

II. 

380 

Ködmen 

II. 

392 

Kölcsönkér  .... 

II.    212 

Sotyogás  .     . 

II. 

381 

Ködmenszoknya     .     . 

111. 

289 

Kölcsönöl      .... 

11.    .395 

Kotyogdogólag 

II. 

381 

Ködmenés  szorító 

III. 

314 

Kölcsönös     .... 

11.    395 

Kótyogós .     . 

II. 

328 

Ködmön 

11. 

393 

Kölcsönöz     .... 

11.    395 

Kotyogós  .    . 

II. 

381 

Ködmöni 

II. 

393 

Kölcsönözés .... 

11.    395 

Kotyogóság  . 

II. 

381 

Ködmönköntös  .     .     . 

II. 

399 

Kölcsönöző  .... 

11.    395 

Kotyogós  üveg 

III. 

912 

Ködmönruha     .     .     . 

II. 

1480 

Kölcsönség    .... 

11.    .395 

[Cotyol      .     . 

II. 

379 

Ködök 

11. 

395 

Kölcsönvesz .... 

111.1118 

150 


kOldök-  könyvtartó  aszta í. 


Köldök  ,  .  .  . 
Köldökfű.  .  .  . 
Köldökmelszö  .  . 
Köldökmetszö  kés 
Köldöküs ,  .  .  . 
Köldök  tekerés   .    . 

Köles 

Kölesi 

Köleskása  .  .  . 
Köleskenyér      .     . 

Kölgy 

Köll 

Kölődörös  .  .  . 
Költ :  erhaljen  .  . 
Költ :  aufweckeii  . 
Költemény    .     .     . 

Költés 

Költés 

Költet 

Költetlen  .... 
Költevény     .     .     . 

Költő 

Költő  bor  .  .  . 
Költöget  .  .  .  . 
Költöméuy  .  .  . 
Költő  pénz  .  .  . 
Költött  .  .  .  . 
Költött  beszéd  .  . 
Költözés  .... 
Költözik  .  .  .  . 
Költözködik  .  .  . 
Költözödés 
Költöződ  ik  .  .  . 
Költöztet  .... 
Költség  .... 
Költséggcske  .  . 
Költséges  .  .  . 
Költségi  .  .  .  . 
Költségtelen .  .  . 
Költségtelenség 

Kölii 

Kölyköcske  .  .  . 
Kölyközés  .  .  . 
Köly  kőzik  .  .  . 
Kölyök  .     . 

Kőlyuk  .  .  .  . 
Kőlyuk  szája 

Kölyű 

Köraagú  fű  .  .  . 
Kömény  .  .  .  . 
Köményes  bor  .  . 
Köménymag  .  . 
Köményolaj  .  .  . 
Kőmetsző  .  .  . 
Kőmives  .  .  .  . 
Kömoi'zsalék  .  . 
Kőmüvelö     .     .     . 

Kön 

Könoöl     .     . 


ulás 


.    395  Könköves 

.  1024-  Köntike    .     . 

.    802  Könting    .     . 

,    248  Köntös      .     . 

.    396  Köiitösöcske 

.    515  Köntösös  .     . 

.    396  Köntösöz .     . 

.    396  Köntös  szája 

.    135  Köntösújj 

,    201  Köntösújjas  . 

,    157  Könyér     .     . 

176  Könny      .     . 

,    323  Könnyebb 

.    170  Könnyebbedik 

.    171  Könnyebbít  . 

172  Könnyebbítés 
170  Könnyebbség 

.    173  Könnyebbszik 

173  Köiinyebble  . 
.    173  Könnyebbül  . 

173  Könnyebbülés 

173  Könnyecske  . 

283  Könnyed  .     . 

173  Könnyededön 

172  Könnyel   .     . 
1270  Könnyen  .     . 

173  Könnyen  emésztő 
218  Könnyen  tanuló 
170  Könnyenvaló  tar 

173  Könnyes  .     .     . 

174  Könnyez  .  . 
174  Könnyezdegél 
174  Könnyezés    . 

174  Könnyezel    . 

175  Könnyezetes 
175     j     Könnyhullás 
175  Kiuinybullatás 
175  KunnyhuUató 
175  Könuyidség  . 
175  Könnyít    .     . 
484  Könnyítés 
397  Könnyű    .     . 
397  Könnyű  álmú 
397  Köiinyücske 
39B  Könnyűd .     . 

.    640  Könnyüded  . 

IW  Könnyíídik    . 

.    397  Könnyű  emésztő 

lU2i  Kíinnyü  fegyverzetű  v 

.    397  Könnyű  gyalog 

.    283  Könnyű  kocsi 

.    651  Könnyűi  .     . 

,  1108  Könnyű  lábú 

.    8ii2  Könnyű  lovas 
.    908     I     Könnyű  saru 

.    873  Könnyűség    . 

.    908  Könnyűséges 

188  Könnyű   szekér 

1116  Kiinnyüszerü 


U. 
III. 
III. 
III. 

II. 

II. 

II. 

11. 

II. 


III. 

III. 

II. 

II. 

II. 

U. 

II. 

II. 

1. 

I. 

I. 

II. 

II. 


II. 
II. 
II. 
I. 
itéz   111. 


III. 


193 

399 

398 

398 

399 

399 

399 
18 

852 

852 

199 

399 

400 

401 

401 

402 

402 

401 

401 

402 

402 

399 

402 

403 

399 

402 

634 

432 

432 

400 

4O0 

4U0 

400 

400 

400 
1513 
1513 
1514 

402 

402 

403 

4lH) 
89 

403 

402 

403 

403 

634 
1221 
1142 

329 

4t)3 

499 

6)8 
1520     I 

■J03     ! 

4)3    : 

133     I 

195 


Könnyűtajték     .     . 
Könnyüvnita      .     . 
Könyök     .... 
Könyöklés     .     .     . 
Könyöklet     .     .    . 
Könyöklő      .     .     . 
Könyöklő  fa      .    . 
Könyöklő  szék  .     . 
Könyöknyi    .     .     . 
Könyököl      .     .     . 
Könyörgés     .     .     . 
Könyörget    .     .    . 
Könyörgő      .     .     . 
Könyörgő  könyv   . 
Könyörgő  levél 
Könyörög      .     .     . 
Könyörögtet      .     . 
Könyöröglön-könyörög 
Könyörül       .     .     . 
Könyörűlés   .     .     . 
Könyörület    .     .     . 
Könyörületes    .     . 
Könyörületesség     . 
Könyöriiletlen   .     . 
Könyörületlenség  . 
Könyű      .... 
Könyv  :  thráne 
Könyv :  buch    .     . 
Könyváros    .     .     . 
Könyváruló  bolt    . 
Könyváruló  ház    . 
Könyváruló  műhely 
Könyvárus  bolt 
Könyvboglár     .     . 
Könyvosináló    .     . 
Könyvcsiszár     .     . 
Könyvebb     .     .     . 
Könyvecske .     .     . 
Könyves  .... 
Könyves  ház     .     . 
Könyves  karaara 
Könyvezik     .     .     . 
Könyvház     .     .     . 
Könyvírás    .     .     . 
Könyviró      .     .     . 
Könyviró  tönta 
Könyvkötés  .     .     . 
Könyvkötő    .     .     . 
Könyvnyomtatás  . 
Könyvnyomtató 
Könyvnyomtató  műhely 
Könyvvágó  moly 
Könyvsokadalom  . 
Könyv  széle 
Könyvszerző     .     . 
Könyvtámasztó  polc  , 
Könyvlábla  .     .     . 
Könyvtartó   .     . 
Köuvvlarló  asztal 


K 

ÓNYVTARTO  nAZ 

KORNYI'L/.ftNG 

Könyvtartó  liáz     ...       1. 

1870 

Környülásogat  . 

.     .       I. 

126 

Köniyülnéz  .     . 

Könyvtarló  hely 

I. 

1395 

Környülbéli  .     . 

II. 

412 

Környillnézdégel 

Könyvlaitó  polc 

11. 

1.307 

Környülbiu'ctvál 

.     .       I. 

214 

Környiilnézöl     . 

Köodú      .     .     . 

.     II. 

1097 

Környülbocsát  . 

.     .       I. 

255 

Környülnézél 

Kőolaj      .     .     . 

.     II. 

1108 

Környiilborit 

.     .       I. 

288 

Környillnézés    . 

Kőomlás  .     .     . 

.     II. 

1126 

Környüldong 

.     .       I. 

522 

Környülnézö 

Kőoszlop  .     .     . 

.     II. 

1147 

Környiilégel 

.     .       I. 

562 

Környülnézve 

Köp      .... 

.     II. 

1324 

Környület     .     . 

.     .     II. 

412 

Köriiyillnyal 

Köpcös     .     .     . 

11. 

408 

Környül  fasy 

.     .       I. 

747 

Környnlnyalügut 

Köpdöz     .     . 

II. 

1326 

Környülfeket 

.     .       I. 

792 

Környiilnyargal 

Köpéce     .     .     . 

II. 

408 

Környülfekszik 

.     .       I. 

792 

Környülnyög    . 

Köpely      .     .     . 

.     II. 

409 

Környülfekvés  . 

.     .       l. 

792 

Környülönt  .     . 

Kőpozdoi-ja  .     . 

II. 

1323 

Köriiyülfénylik  . 

.     .       I. 

820 

Környülöntés 

Köpöce     .     .     . 

.     II. 

408 

Környül  fog   .     . 

.     .       1. 

870 

Köriiyülötte  .     . 

Köpönyeg     .     . 

II. 

4C;8 

Környülfoly .     . 

1. 

909 

Környülüvedz   . 

Köpönyeges  .     . 

.     II. 

408 

Környülfolyás   . 

.     .       I. 

909 

Környülpókáz   . 

Köpönyegtartü  . 

III. 

479 

Környülföd  .     . 

.     .      I. 

969 

Környülrág  .     . 

Köppent  .     .     . 

II. 

408 

Környülföldel    . 

.     .       I. 

988 

Környülrak  .     . 

Köppentés     .     . 

11. 

409 

Környülfú     .     . 

.     .       I. 

996 

Környülrekeszt 

Köppentö      .     . 

II. 

•109 

Környülfúr   .     . 

.     .       I. 

1003 

Környiilrépés    . 

Köppenyeg   .     . 

II. 

408 

Környülfurdal   . 

.       I. 

1004 

Környülrepül    . 

Köppöget      .     . 

11. 

409 

Környülfut    .     . 

.     .       i. 

1009 

Környülrgpülés 

Köppöly  .     .     . 

II. 

409 

Környülfutos     . 

.     .       I. 

1015 

Környülsáncol  . 

Köppölyöz    .     . 

II. 

409 

Környülfűz   .     . 

.     .       I. 

1049 

Környülsövényel 

Köppölyözés 

II. 

409 

Köriiyülgömbölyge 

t    .     .       I. 

1115 

Környülszáll     . 

Köppölyözö  .     . 

.     II. 

409 

Környülgyakdos 

.     .       I. 

1134 

Környülszánt 

Köpii   .... 

II. 

409 

Környülgyalul  . 

.     .       I. 

1143 

Környülszemlél 

Köpül  .... 

II. 

409 

Környülhajt .     . 

.     .       I. 

1263 

Környülszorít    . 

Köpült  tej     . 

III. 

508 

Környülhálól     . 

I. 

1292 

Környülszö  .     . 

Köpüs  .... 

II. 

410 

Környülhányás 

.     .       I. 

1310 

Környöltáboroz 

Körakó     .     .     . 

II. 

1365 

Környülbasít 

.     .       I. 

1340 

Környültapod    . 

Kőris   .... 

II. 

416 

Környülhengerit 

.     .       I. 

1405 

Környiiltekénget 

Körisfa     .     .     . 

I. 

740 

Környülhint 

.     .       I. 

1433 

Környültekeredik 

Körit    .... 

II. 

237 

Környülhordoz 

.     .       1. 

1487 

Környültekerítés 

Körmécsei    .     . 

II. 

416 

Környülbordozás 

.     .       I. 

1487 

Környültekint    . 

Körmetlen     . 

II. 

415 

Köruyülhordozgat 

.     .       I. 

1488 

Környülterem    . 

Körmöci  tallér  . 

III. 

402 

Környülir     .     . 

.     .       I. 

1600 

Környülterít 

Körmöcske    .     . 

II. 

415 

Környülirás .     . 

I. 

1600 

Környültész 

Körmöl     .     .     . 

II. 

415 

Környüliszik 

.     .       I. 

1629 

Környültölt  .     . 

Körmölés      .     . 

II. 

415 

Környüljár   . 

.     .     II. 

13 

Környültöllés     . 

Körmös    .     .     . 

II. 

415 

Környüljegyéz  . 

.     .     II. 

32 

KörnyUltörölget 

Körmösség    .     . 

II. 

415 

Környülken  .     . 

.     .     II. 

188 

Környülül     .     . 

Körmöz    .     .     . 

II. 

415 

Környülkerünget 

.     .     II. 

227 

Környülültet 

Környék  .     .     . 

II. 

410 

Környülköppölyöz 

.     .     II. 

409 

Környülütögel  . 

Környékbéli .     . 

II. 

410 

Környülköt  .     . 

.     .     II. 

425 

Környülváj   .     . 

Környékez    .     . 

II. 

410 

Környülköiö 

.     .     II. 

425 

Környülvakar 

Köinyékézés 

II. 

411 

Környüllátogat . 

.     .     11. 

541 

Környülvalü 

Környékezel 

II. 

411 

Környűllovagol 

.     .     U 

617 

Környülvalóság 

Környékezkietetlen 

II. 

411 

Környülmázol  . 

.     11. 

710 

Környiüvarr 

Környékező  .     . 

11. 

411 

Környülmetélés 

11. 

798 

Környülverílékez 

Környél    .     .     . 

II. 

411 

Környülmetéletlen 

beg      .      II. 

798 

Környiilvés   .     . 

Környösköriil    . 

II. 

413 

Környülmetélkédé 

s    .      .      11. 

799 

Környülvesz 

Környöslen-körü! 

II. 

413 

Környülmetélkéde 

len    .     II. 

799 

Környülvet    .     . 

Környül   .... 

II. 

411 

Környülmetélkédé 

lenség    II. 

799 

Környülvétel     . 

Környüláll    .     .     . 

L 

70 

Környülmetélkédik 

.     .     11. 

799 

Környiilvevés    . 

Környülállás     .     .     . 

I. 

70 

Környülmetélkézik 

.     .     11. 

799 

Környülvisel 

Környiilálló  dolog 

I. 

520 

Környülmetés    . 

.     .     II. 

798 

Környülvisz  .     . 

Környülárkol     .     .     . 

1. 

122 

Környülmetsz    . 

.     .     II. 

801 

Környülvonsz    . 

Környülás     .     . 

I. 

125 

Ivörnyülmos 

.     11. 

875 

Környülzeng 

1.51 


12 


II 

98 1 

II. 

982 

11. 

982 

II. 

982 

II 

981 

II. 

981 

II. 

981 

u. 

1008 

II. 

1010 

u. 

10  lo 

11. 

1073 

II. 

1180 

11. 

1180 

11. 

412 

11. 

120« 

II. 

1304 

II. 

1350 

11 

1364 

II. 

1396 

11. 

1413 

11. 

1415 

11. 

1415 

II. 

1503 

II. 

1601 

111. 

52 

III. 

77 

III. 

161 

III. 

313 

III. 

.^120 

III. 

369 

III. 

437 

III. 

522 

III. 

512 

III. 

515 

III. 

518 

III. 

590 

III. 

576 

III. 

621 

III. 

543 

III. 

543 

III. 

761 

III. 

889 

III. 

892 

III. 

911 

III. 

972 

III. 

978 

III. 

956 

II. 

412 

111. 

1020 

III. 

1078 

III. 

1083 

III. 

1118 

III. 

1143 

III. 

1119 

III. 

1119 

III. 

1200 

III. 

1210 

III. 

1251 

III. 

1280 

152 


KORNYULZOROG     KÖTÖZGET 


Környülzörög 

.    III.  1288 

Kőrontó  fű I.  1024 

Körödös-körül  .     . 

.     II.    413 

Köröm      .     .     . 

.     II.    414 

Körömcsél     .     . 

.     II.    416 

Körömfaradék  . 

.      I.    768 

Körömfaragó     . 

I.    769 

Körömfeketényi 

I.    790 

Körömgyökér    . 

1. 1181 

Körömhegy  .     . 

I.  1385 

Körömiés      .     . 

II.    415 

Körömméreg 

.     II.    783 

Körömmetélék  . 

11.    799 

Körömnyi     .     . 

II.    416 

Körömnyúzásnyirc 

II.  1087 

Körömszakadás 

.    III.      29 

Körömzsél    .    . 

11.    416 

Körömzsélés 

11.    416 

Körömzsír     .     . 

.    III.  1310 

Körös  .... 

II.    412 

Kőrös  .... 

II.    416 

Kőrösbogár  .     . 

1.    262 

Körösfa    .     .     . 

I.    740 

Kőrösféreg    .     . 

I.   826 

Körösként     .     . 

11.    412 

Körös-knrnyííl  . 

II.    412 

Köröskihnyül  bujdosik 

I.    323 

Köröskörnyül  ellovagol 

II.    617 

Köröskörül  .... 

II.    413 

Köröskörülvesz 

III.  1119 

Köröslen-környül 

11.    412 

Köröslen-köriil . 

II.    413 

Köröszt     .     .     . 

II.    233 

Körösztyén   .     . 

II.    236 

Körpöget  .     .     . 

n.    416 

Körteszár      .     . 

III.      86 

Körtfél      .     .     . 

II.    416 

Körti    .... 

II.    416 

Körtövély     .     . 

II.    416 

Körtvély  .     .     . 

II.    416 

Körtvélyes    .     . 

II.    417 

Körtvélyfa    .    . 

I.    740 

Körtvélyfafű 

I.  1024 

Körtvélyfánk     . 

1     762 

Körtvélylé     .     . 

II.    549 

Körtvély  torta     . 

III.    719 

Körül  :  umgehen  . 

II.    238 

Körül :  herum  . 

II.    412 

Körüláll   .... 

I.      70 

Körülás    .... 

I.    125 

Körűibe   .... 

I.    204 

Körül-belül  .     .     . 

I.    206 

Körülcirkalmaz 

1.    361 

Körület     .... 

11.    413 

Körülieket    .     .     . 

I.    793 

Körülfekszik      .     . 

I.    792 

Körülfog  .... 

I.    870 

Körülfoglal   .     .     . 
Kürülfolyós  .    .     . 

I.    890     ' 
I.    915     1 

Körülforgat 

Körülforog 

Körüljár  . 

Körüljárás 

Körüljáró 

Körülkeréng 

Körülkerít 

Körülkertel 

Körülkerül 

Körülmetéletlen 

Körülötte .     . 

Körülseregei 

Körülvaló 

Körülvalóság 

Körülvesz 

Körülvonsz   . 

Körülzárol 

Kösellö     .     . 

Köselyö    .     . 

Köserű     .     . 

Kősó    .    .    . 

Kössöncsö 

Kösöntyű .     . 

Kösöntyűcske 

Köszakadás  . 

Kőszál      .     . 

Kőszáli  kecske 

Köszegő 

Kőszegit 

Kőszikla 

Kősziklás, 

Kőszirt 

Kőszív 

Kőszívű    . 

Köszméte 

Köszön 

Köszönés . 

Köszönet  . 

Köszönethordoz 

Köszönetlen 

Köszönget 

Köszöngetés 

Köszönt    . 

Köszöntés 

Köszöntési 

Köszöntetlen 

Köszöntő  . 

Kőszörít    . 

Köszörű    . 

Köszörűkő 

Köszörül . 

Köszörülés 

Köszörűs  . 

Kőszösz    . 

Kösztyü    . 

Köszvény 

Köszvényes 

Köszvényfű 

Köszvénymgnta 


413, 


1.    937 

Köt      ... 

I.    934 
II.      13 

Kőlégla     .     . 
Kötekedik 

11.      13 

Kötél    .     .     . 

II.      13 

Kötelecske    . 

II.    226 

Köteledzik    . 

II.    237 

Kötelék     .     . 

II.    247 
II.    239 
II.    798 

Kötélen  járó 
Kötélen  ugráló 
Köteles 

II.    414 

Kötelesbarát 

II.  1551 

Kötelesedik  . 

III.    956 

Köteleskedés 

II.    413 
III.  1118 
III.  1251 

Kötelesség    . 
Kötelességes 
Kötelez     .     . 

III.  1269 

Kötelezés .    . 

II.    253 

Kötelezet  .     . 

II.    253 

Kötelezik      . 

11.    254 

Kötelezödik  . 

II.  1583 

Kötelező  levél 

II.    417 

Köteleztet     . 

II.   417 

II.    418 

Kötélgyártó  . 
Kötéli  .     .     . 

III.     29 

Kőtelke     .     . 

III.     43 

Kötéllevél 

II.    144 
III.    110 

Kötelödik      . 
Kötelödzik    . 

II.    195 

Kötélverő 

III.    241 
III.    241 

Kötény     .     . 
Kötés  .     .     . 

III.    259 
III.    266 
III.    266 

Kötésbizonyság 
Kötéscipó 
Kötéses    .    . 

II.    418 

Kötéslevél 

II.    418 

Kötéstétel 

11.    419 

Kötetlen  .     .     . 

II.    419 

Köthető    .     .     . 

1.1489 

Kötő     .     .     . 

II.    419 

Kötődés   .    .    . 

11.    420 

Kötődik    .     . 

II.    420 

Kötödzik  .     . 

II.    420 

Kötő  fa    .     .     . 

II.    420 
II.    420 

Kötő  fejsze   .     . 
Kötő  fék  .     .     . 

II.    420 

Kötő  fűz  .     .     . 

II.    420 
II.    195 

Kötő  gerenda    . 
Kötő  kulcs    .     . 

II.    420 

Kötőlék    .     .     . 

II.    388     ' 

Kötölékécske    . 

11.    420 
II.    421 

Kötő  szíj  .     .     . 
Kötött  .     .     .     . 

II.    421 

Kötő  vas  .     .     . 

III.    336 

Kötő  vessző  .     . 

II.    267     ' 

Kötöz  .     .     .     . 

11.    421     1 

Kötözés    .     ,     . 

11.    122     : 

Kötözet     .     .     . 

I.  1024     i 

Kötözellen    .     . 

U.    759     1 

Kötözget  .     .     . 

KÖTÖZNIVAI.Ó-KÖZ  KATONA 


153 


Kötöznivaló  . 

11. 

437 

Kövezet 

.     II.    392 

Kötöző  fű 

I. 

1024 

Kövi 

.     II.    392 

Kötöző  sz(j   . 

.    111. 

240 

Kövics 

.     II.    391 

Kölöztet    .     . 

II. 

437 

Kövi  hal 

I.  1274 

Kötröc 

II. 

276 

Köz     ...... 

II.    446 

Köttet  .     .     . 

II. 

437 

Köz  akarat  .... 

I.     41 

Köv      .     .     . 

II. 

384 

Közbe 

II.    448 

Kővágó     .     . 

111. 

932 

Közbebocsát      .     .     . 

I.    225 

Kővágó  lial  . 

I. 

1274 

Közbebocsátás  .     .     . 

I.    225 

Kőválasztó    . 

III. 

999 

Köz  becs      .... 

I.    191 

Kővár  .     .     . 

III. 

1012 

Közbecsacsog    .     .     . 

I.    368 

Kövecs      .     . 

II. 

391 

Közbeelegyedik      .     . 

I.    605 

Kövecsegés   . 

11. 

391 

Közbeelegyít     .     .     . 

I.    607 

Kövecses .     . 

11. 

391 

Közbefekszik     .     .     . 

I.    792 

Kövecske 

11. 

391 

Közbefoly     .... 

I.    909 

Kőveder  .     . 

111. 

1033 

Közbefut 

I.  1009 

Kövekel    .     . 

11. 

438 

Közbefutos   .... 

1.  1015 

Kövekelés     . 

11. 

438 

Közbefutosás     .     . 

1. 1015 

Kővel  lövő    . 

H. 

634 

Közbeháborít    .     .     . 

I.  1225 

Kövély      .     . 

II. 

276 

Közbehagy   .... 

1. 1242 

Kövér  .     .     . 

II. 

438 

Közbehagyás     .     .     . 

I.  1242 

Kövérecske   . 

II. 

439 

Közbehasít   .... 

1. 1340 

Kövéredik     . 

II. 

439 

Közbejár 

II.      13 

Kövéres    .     . 

II. 

439 

Közbejárás  .... 

II.      13 

Kövér  m .     . 

I. 

1024 

Közbejáró     .... 

II.      13 

Kövérít     .     . 

II. 

439 

Közbejő 

II.      58 

Kövérke  .     . 

II. 

439 

Közbejut 

II.     68 

Kövér  porcsin 

II. 

1316 

Küzbeközbe- berekeszt 

II.  1395 

Kövérség  .     . 

II. 

489 

Közben 

II.    449 

Kövérségés    . 

II. 

439 

Közbenjáróság  .     .     . 

II.      13 

Kövér  szüUő 

III. 

329 

Közbenjáróskodás 

11.      13 

Köves  .     .     . 

II. 

392 

Közbenjáróskodik .     . 

II.      13 

Köves  .     .     . 

11. 

280 

Közben-közlien      .     . 

11.    449 

Köveses   .     . 

1. 

693 

Közbenjutás      .     .     . 

II.      68 

Köves  eső     . 

1. 

702 

Közbenvéfel  .... 

III.  1119 

Köves  iiadály 

11. 

912 

Közbenyom  .... 

II.  1053 

Köves  süly    . 

11. 

1622 

Közberáncol      .     .     . 

II.  1369 

Követ :  nachfol 

jen 

11. 

439 

Közbeszakad     .     . 

III.      23 

Követ ;  boté  . 

II. 

444 

Küzbeszakaszt  .     .     . 

III.      36 

Követdegel    . 

II. 

4i2 

Közbeszakasztás    .     . 

III.      36 

Követelmes  . 

11. 

442 

Köz  beszéd  .... 

I.    218 

Követés    .     . 

11. 

442 

Köz  beszélgetés     .     .     . 

I.    222 

Követeskedö 

II. 

44Ó 

Közl)eszól     .... 

III.    276 

Követetlen    . 

11. 

442 

Közbeszólás .... 

III.    276 

íövetez   .     . 

II. 

445 

Közbeszóló   .... 

10.    276 

követhetetlen 

11. 

442 

Közbeszóiít  .... 

III.    280 

Követhető     . 

II. 

442 

Közbeszólítás    .     .     . 

III.    280 

Következendő 

II. 

443 

Közbeszövés      .     .     . 

UI.    320 

Következés    . 

II 

443 

Közbetétei     .... 

III.    634 

Követkézési  . 

II. 

443 

Közbevesz    .... 

III.  1119 

Következetlen 

11. 

443 

Közbevet ..... 

111.  1143 

Követközik'" . 

11. 

442 

Közbevetés  .... 

111.  1143 

Következő     . 

II. 

443 

Közbevetetlenképpen    [ 

III.  1144 

Követő     .     . 

11, 

444 

Közbevetetlenül    .     • 

III.  1144 

Követség :  nachfolge  . 

II. 

444 

Közbevigyáz      .     .     . 

III.  1176 

Követség :  gesandtschaft 

11. 

44ó 

Közbezörög  .... 

III.  1288 

Követséges    .... 

II. 

44n 

Köz  bíró 

I.    237 

Kövez  

II. 

391 

Közből 

II.    449 

Kövezés   

II. 

392 

Közből-közből  .     .     . 

II.    450 

M.    RTKLVl 

ÖR1 

r.  szól 

rÁB. 

lét 


11 


Közböletlenül 
Közbülső .     . 
Közé    .     .     . 
Közdel     .     . 
Közelben 
Közelbső  .     . 
Közelbiinnen 
Közeldeden  . 
Közelebb .     . 
Közelebbit    . 
Közelget  .     . 
Közelít     .     . 
Közelítés  .     . 
Közeljebb     . 
Közelség  .     . 
Közelvaló 
Közelvaló 
Közelvalüság 
Közelvolta     . 
Köz  ember  . 
Közép .     .     . 
Középaránt  . 
Középbe  lovagol 
Közepett,  közepett 
Közép  hajó 
Közép  híd 
Közép  pont 
Közép  rendbeli 
Középség .     . 
Középső   .     . 
Közép  szer  . 
Középszerint 
Középszérént 
Középszerű  . 
Középtermetű 
Közép  tiszt  . 
Közép  újj      . 
Közép  út .     . 
Középütt  .     . 
Középütt  világoskod 
Köz  érző 
Köz  esőcsatorna 
Köz  fal    .     . 
Köz  föld  .     . 
Köz  gyónat  . 
Köz  határ 
Köz  ház  .     . 
Köz  hely.     . 
Köz  hintó 
Köz  hír    .     . 
Közibe     .     . 
Közibenyomod 
Közibesző     . 
Közibetapod . 
Köz  idő    .     . 
Köz  író    .     . 
Köz  jel     .     . 
Köz  jó      .     . 
Köz  katona  . 


11 


■)9, 
459, 


461, 


II. 

II. 
III. 

II. 

111. 

Ili 

I. 

II. 

II, 

II. 

II. 
I. 
I. 

II. 

II. 

II. 

11. 
111. 

II. 
III. 
III. 
III. 
111. 
111. 
III. 

II. 

III. 

I. 


11. 

111. 

III. 

1. 


I. 
II. 
II. 
11 

XX 


449 

450 

450 

466 

467 

457 

457 

457 

457 

457 

458 

458 

459 

457 

459 

956 

594 

956 

965 

627 

459 

460 

607 

460 

1256 

1425 

1311 

1407 

461 

461 

195 

461 

199 

195 

597 

671 

852 

870 

460 

1184 

674 

390 

758 

986 

1176 

1362 

1370 

1395 

1435 

1438 

448 

1057 

320 

437 

1540 

1604 

34 

44 

139 


Ibi 


KÖZ  KENYÉR -KUl.CSOS  VÁROS 


Köz  kenyér  . 

Köz  kert  .     . 

Köz  kés   .     . 

Köz  kéz  .     . 

Köz  konyha 

Köz  konyhai 

Köz  köpü 

Közköpülködés 

Közköpülködik 

Köz  követ     . 

Köz  követség 

Köz-közül 

Köz  legény  . 

Közlegénység 

Közlel .     .     . 

Közlés .     .     . 

Közlet .     .     . 

Köz  liszt .     . 

Köz  mályva 

Köz  mondás 

Köz  nap .     . 

Köznapi   .     . 

Köz  nép  .     . 

Köznépség 

Köz  nép  végezése 

Köz  nyelv     . 

Közöcske . 

Közöl  .     .     . 

Közöl  .     .     . 

Közölhetetlen 

Közölhető     . 

Közöltet   .     . 

Közöltetés     . 

Közöltethető 

Közön .     .     . 

Közönség 

Közönséges  . 

Közönséges  gyülekezés 

Közönségésség 

Közönséges  társaság 

Közös  .     . 

Közösít     . 

Közösílés 

Közösködés 

Közösködik 

Közösleg 

Közösödik 

Közösül    . 

Közösülés 

Közölt.     . 

Köz  pap  . 

Köz  paraszt 

Köz  rák  . 

Közre  .     . 

Közrebocsát 

Köz  rend 

Közrevijsz 

Község 

Községcsalogató 


II.  201 

II.  2ib 

II.  248 

II.  287 

II.  346 

11.  346 

II.  409 

II.  409 

II.  409 

II.  444 

II.  445 

II.  452 

II.  559 

II.  559 

II.  451 

II.  451 

II.  451 

II.  612 

II.  6/'6 

II.  864 

II.  928 

II.  929 

II.  967 

969,  967 

III.  1040 

II.  1025 

11.  450 

II.  450 

II.  451 

II.  451 

II.  451 

ü.  451 

II.  451 

II.  451 

II.  452 

II  452 

II  452 

I.  1206 

II  453 

III.  457 

II.  453 

II.  453 

II.  4ó3 

U.  453 

II.  453 

II.  454 

II.  454 

II.  454 

II.  454 

II.  454 

II.  1226 

II.  1236 

11  1368 

II.  455 

I.  255 

II.  1406 

III.  1119 

II.  455 

I.  376 


Községes II.  456  Krúkog     . 

Községi II.  456  Krúkogás 

Község  papja    ....  11.1226  Krumpér 

Köz  szekér III.  133  Krumpli 

Közszérü  .     .     .II.  456,  III.  195  Kruspán 

Köz  szokás III.  287  Kszománc 

Köz  társaság     ....  III.  457  Kucik  . 

Közt II.  454  Kuckó. 

Közte-közteszárad      .     .  III.  87  Kucolék 

Közt-közt II.  455  Kucorodik 

Köz  tök III.  734     !     Kucorog 

Köz  tudomány ....  III.  799  Kúcs    . 

Köz  ügy III.  885  Kúcsár 

Közül II.  451  Kucsi  . 

Köz  vám III.  1008  Kucsma 

Köz  voks III.  1233  Kucsmány 

Közzé II.  450  Kudarc 

Közzel II.  456  Kudarcos . 

Közzel-közzel    .     .     .     .  U.  456  Kúdol  . 

KözzőI II.  451  Kúdós . 

Krabsál II.  461  Kudorog 

Krácol II.  127  Kúf 

Krácoló  seprű  ....  II.  1543  Kulár  . 

Kracsin II.  125  Kufárkodás 

Krajcár II.  461     j     Kufárkodik 

Krákog II.  461  Kufárnő    . 

Krákogás II.  461  Kufárocska 

Kramsál II.  461  Kufáros 

Krapsál II.  461  Kuffantó 

Krec,  kréc II  461  Kugli  . 

Krédéucia;  heglaubigungs  Kuglizik 

schreiben II.  462  Kuharc 

Kredéncia:  kredenztisch  II.  462  Kuhi    . 

Kredéncialevél  ....  II.  602  Kuhint 

Kredénciáló 11.  462  Kuhinlás  . 

Kredenciás 11.  462  Kuhnyó 

Krédéuciáz II.  462  Kuk 

Krédénciázó      ....  II.  462  Kukat . 

Krészt II.  233  Kukacos 

Kréta II.  462  Kukk  . 

Krétabánya I.  174  Kuklya 

Krétácska II.  462  Kukocsál . 

Krétás II.  462  Kukorica 

Krétáz II.  462  Kukoricás 

Krispán II.  462  Kukorikol 

Krispánkörtvély     ...  II.  417  Kukorikolás . 

Kristály II.  462  Kukorit     . 

Kristályi II.  462  Kukorló    . 

Kristálypohár    ....  II.  1303  Kukorodik 

Kristályüveg     ....  III.  912  Kukrejt     . 

Krislély II.  462  Kukucska 

Kristélyézö  szerszám      .  III.  64  Kulcs   .     . 

Kristér 11.  462  Kulcsár     . 

Kriszlség II.  233  Kulcsol     . 

Krisztus  tenyere         .     .  III.  563  Kulcsolás. 

Krokodilus II.  463  Kulcsolgódzik 

Krokodilusgyík.     ...  1.1168  Kulcsolódik 

Krónika II.  463  Kulcsos 

Krónikakönyv  ....  11.  407     i     Kulcsos  város 


KULCSTARTÓ  -  KÜLÖMBÖZÉS 


165 


íulcstartó 
:u!dul 
Cullag .     . 
[uUancs  . 

ullaiit 
íullog .     . 

ullogás  . 
CuUogtal  . 
Culyak 
íulyiba    . 
Culyok 
Cuniwr 
iün      .     . 
íunadalum 
íuncog 
íún  kötés 
{untat 
iunya .     . 
Sunyhó    . 
Sunyhócska  . 
Kuiinyó    . 
Kunnyócska  . 
Kunyorál . 
Kunyerálás 
Kunyorog 
Kupa    .     . 
Kupácska 
Kupagy  ál-tó 
Kupás  .     . 
Kupás  cserép 
Kujiás  véső 
Kupec  .     . 
Kupfertálna 
Kúpja  .     . 
Kupler 
Kuplérség 
Kupont     . 
Kuporítás 
Kuporodik 
Kúptó  .     . 
Kúra     .     . 
Kuracél 
Kuracin    . 
Kurafi  .     . 
Kúrál   .     . 
Kurázsi     . 
Kurhol      . 
Kúria  .     . 
Kúriás .     . 
Kurír    . 
Kűritől      . 
Kurüolás  . 
Kuritoló    . 
Kurja 
Kurjágatás 
Kurjálgat  . 
Kurjant 
Kurjogat  . 
Kurjongat 


111 

479     1 

Kurkonian 

II. 

334 

Kúrol    .     .     . 

II. 

468 

Kurrens    .     . 

II 

468 

Kuirog      .     . 

u. 

468 

Kurrogás  .     . 

II. 

•i68 

Kurta  .     .     . 

II. 

469 

Kurta  kígyó.     . 

II. 

469 

Kurta  mente 

II. 

469 

Kurlányka     . 

II. 

87 

Kurtaság  .     . 

11. 

469 

Kurta  suba  . 

II. 

338 

Kurta  szablya 

II. 

469 

Kurta  szoknya 

II. 

469 

Kurta  vak  kígy 

II. 

469 

Kurtít  .     .     . 

II. 

433 

Kurtítás    .     . 

II. 

469 

Kuruc  .     .     . 

II. 

469 

Kuruckudik   . 

II. 

469 

Kurucság .     . 

11. 

470 

Kuruttyol 

11 

469 

Kuruzsol  .     . 

11. 

470 

Kurva       .     . 

II. 

470 

Kurvaasszony 

11. 

470 

Kurvácska 

II. 

470 

Kurvafi    .     . 

11 

470 

Kurva  fia 

II 

470 

Kurvaház 

I. 

1154 

Kurvái     .     . 

II. 

471 

Kurvakerítés 

I. 

416 

Kurvakerítő 

III. 

1083 

Kurválkodás 

II. 

471 

Kurválkodik 

II. 

353 

Kurválkodó  . 

II. 

351 

Kurváncius  . 

11. 

471 

Kurvás     .     . 

II. 

471 

Kurvaság 

11. 

107 

Kurvássági    . 

II. 

108 

Kurva  tartó    . 

II. 

471 

Kurváz     .     . 

11. 

1583 

Kusicska  .     . 

11. 

471 

Kusol  .     .     . 

II. 

471 

Kusztósság   . 

II. 

471 

Kút      ... 

I. 

845 

Kutacska .     . 

II. 

471 

Kutak,  kutag 

II. 

471 

Kutall      .     . 

II. 

366 

Kutas  .     .     . 

II. 

471 

Kútásó     .     . 

II. 

471 

Kútcsiga  .     . 

II. 

471 

Kútfolyás 

II. 

471 

Kútforrás      .     . 

II. 

471 

Kútfő  .     .     .     . 

II. 

472 

Kútfői       .     .     . 

11. 

472 

Kútgárgya     . 

11. 

472 

Kútgém    .     .     . 

II. 

472 

Kúti     .     .     . 

II. 

472 

Kútkankalék 

II. 

472 

Kútkáva   .     . 

II. 

472 

Kútkerék .     . 

II.    472 

Kútkötél  . 

II.    ■!27 

II.    366 

Kútostor  .     .     . 

II.  11Í5 

II.    472 

Kút  szája      .     . 

III.      18 

II.    365 

Kuttog      .     .     . 

11.    477 

II.    365 

Kútvíz      .     .     . 

III.  1227 

II.    472 

Kutya  .... 

II.    477 

II.    304 

Kutya  .... 

11.    477 

II.    759 

Kutyácska     .     . 

II.    478 

II.    476 

Kutyabaj  lék      .     . 

1.1255 

II    473 

Kutyalégy     .     . 

II.    560 

11.  1605 

Kutyálkodik       . 

II.    477 

III.      13 

Kutyamarás 

II.    678 

III.    289 

Kutyaság      .     . 

II.    477 

II.    304 

Kutyó  .     .     . 

11.    477 

II.    473 

Kulyócska     .     . 

11.    477 

11.    473 

Kútyorló  .     .     . 

II.    478 

II.    473 

Kutyorodik   .     . 

II.    478 

II.    473 

Kuvarc     .     .     . 

II.    463 

II.    473 

Kuvasz     .     .     . 

II.    478 

II.    473 

Kuvaszugatás    . 

III.    810 

11.    473 

Kü 

II.    295 

II.    474 

Kiicsid      .     .     . 

II.    299 

I.    131 

Kűd     .     .     .     . 

II.    482 

II.    474 

Küetlen    .     .     . 

II.    303 

I.   845 

Küföldi     .     .     . 

I.    986 

I.   845 

Kökény    .     .     . 

.     11.    .394 

1. 1370 

Kükercs    .     .     . 

II.    394 

II.   474 

Kükircs    .     .     . 

11.    .394 

II.    238 

Kükürcs  .     .     . 

II.    394 

II.    238 

Kül :  áusser 

II.    478 

11.    474 

Kül  :  von  aussen 

11.    479 

II.    474 

Küld    .... 

11.    482 

II.    474 

Küldél      .     .     . 

II.    483 

II.    475 

Küldés      .     .     . 

II.    483 

II.    475 

Küldetlen      .     . 

11.    484 

II.    475 

Küldögel  .     .     . 

II.    484 

II.    475 

Küldögelés 

II.    484 

III.    479 

Küldött     .     .     . 

II.    484 

II.    475 

Küldöz     .     .     . 

II.    484 

II.    475 

Küldözdögel 

11.    484 

II.    475 

Küldözés  .     .     . 

11.    484 

11.    4^5 

Küldtcst  .     .     . 

11.    484 

II.    475 

Külföld     .     .     . 

1.    986 

II.    477 

Külföldi    .     .     . 

I.    986 

11.    477 

Küllő  :  radspeiche 

11.   484 

II.    477 

Küllő  :  seeschwalbe 

II.    484 

II.    477 

Küllőközép   .     .     .     . 

II.    460 

I.    126 

Küllős      .... 

II.    484 

I.    421 

Külöm 

11.    484 

I.    913 

Külömb    .... 

II.    486 

I.    945 

Külömben     .     .     . 

II.    487 

I.    959 

Külömben-külömben 

II.    488 

I.    959 

Külömbféle  .     .     .     . 

11.    487 

1. 1065 

Külörab-külömb 

II.    486 

I.  1078 

Külömbkülömbféle 

II.    487 

II.    477 

Külömbkülömbszínü 

III.    250 

II.      96 

Külömbössen    .     .     . 

11.    488 

II.    140 

Külömböz     .     .     . 

II.    488 

II.    222 

Külömbözés      .     . 

II.    488 

XX* 


156 


KÖLÖMBÖZET— LÁBZSIBBADÁS 


Kiilörnhözet  .... 

■489 

Különváló 

KüliJmbözeles  .     .     . 

489 

Különváló  rekesz 

Külömhözik  .... 

488 

Külső  .... 

Külömbözö   .... 

489 

Külsőképpen 

Külöraböző  zöngés 

III. 

1282 

Külsőség  .     . 

Külömböztet     .     .     . 

489 

Külsőséges    . 

Külömbüztetés  .     .     . 

489 

Külső  tetszés 

Külömbséges     .     .     . 

490 

Külső  város 

Külömb  szőrű   .     .     . 

III. 

332 

Külü    .     .     . 

Külön 

484 

Külül   .     .     . 

Különbözdögel  .     .     . 

488 

KüUyebb  .     . 

Különbözetlen  .     .     . 

489 

Künn  .     .     . 

Különbség     .... 

489 

Künnfitogat 

Különkenyeves       .     . 

201 

Künnül     .     . 

Külön-külön     .     .     . 

485 

Künnülő  .     . 

Külöukülönféle      .     . 

487 

Künnvaló 

Különödik     .... 

485 

Küntés      .     . 

Különös 

485 

Künnyén  .     . 

Különösképpen      .     . 

485 

Kurdi  .     .     . 

Különösködik    .     .     . 

485 

Kürt     .     .     . 

Különöz 

485 

Kürtő  .     .     . 

Különözés     .... 

486 

Kürtöl      .     . 

Különözö      .... 

486 

Kürtölés  . 

Különrekeszt     .     .     . 

1396 

Kürtölő     .     . 

Különszed     .... 

III. 

100 

Kürtös      .     . 

Különszedés      .     .     . 

III. 

100 

Kürtszó    .     . 

Különválaszt     .     .     . 

III. 

988 

Kürtszózat    . 

Különválasztva      .     . 

III. 

988 

Küs      ... 

11. 

485 

Küsdik     .     . 

11. 

1.394 

Küskedés      . 

II. 

478 

Küszöb     .     . 

11. 

478 

Küszöbi    .     . 

II. 

479 

Küzköddögelik 

11. 

479 

Küszködés     . 

III. 

647 

Küszködik     . 

III. 

1013 

Küszködő      . 

II. 

397 

Küszödik       . 

II. 

479 

Küszödözés  . 

II. 

296 

Kűván      .     . 

II. 

297 

Kűvül  .     .     . 

I. 

855 

Küzdés     .     . 

III. 

889 

Küzdik     .     . 

III. 

889 

Küzdő      .     . 

II. 

297 

Küzdődik 

II. 

398 

Kvárta     .     . 

II. 

402 

Kvártély  .    . 

II. 

490 

Kvártélymestér 

II. 

490 

Kvártélyos    . 

II. 

491 

Kvártélyosztás 

II. 

490 

Kvártélyoz    . 

II. 

490 

Kvártélyozás 

II. 

490 

Kvietáncia    . 

II. 

490 

Kvintin    .     . 

III. 

273 

Kvintli      .     . 

111. 

283 

Kvitáncia 

II. 

312 

La,  Lá     .     . 
Láb     .     .     . 
Lábabeli  .     . 
Lábacska 
Lábafájó  .     . 
Lábalattvaló  szék 
Lábalávaló  székecske 
Lábálló    .     . 
Labanc    .     . 
Labancság 
Lábas  .     .     . 
Lábas  barom 
Lábas  fazék 
Lábas  gerenda 
Lábaslag  .     . 
Lábas  marha 
Lábas  ól  .     . 
Lábas  serleg 
Lábatlan  .     . 
Lábatlan  fecske 
Lább   .     .     . 
Lábbad     .     . 
Lábbadoz 
Lábbag     .     . 
Lábbal     .    , 
Lábban    .    . 


II.  495 

II.  495 

II.  500 

II.  500 

I  753 
III.  127 
III.  127 

I.  79 

II.  503 

II.  503 

II.  500 

I.  183 

I.  776 
I.  1083 

II.  500 

11.  690 
11.1107 
II.  1567 

II.  501 

I.  778 

II  501 

II.  501 
11.  502 
II.  502 
II.  502 
II.  527 


Lábbeli 
Lábbog     . 
Lábboka  . 
Lábból 
Lábbülás  . 
Labda 
Lábét  .     . 
Lábfa  .     . 
Láb  feje  . 
Lábfő  .     . 
Lábgyökér 
Lábhegy  . 
Lábhintó  . 
Lábhüvelyk 
Lábi     .     . 
Lábikra    . 
Labirintus 
Lál)ító .     . 
Lábkapállás 
Lábköszvény 
Lábmelegítő 
Lábmosás     . 
Lábmosaték  . 
Lábmosdó 
Lábmoslék    . 
Lábmosó  . 


II.    500 

Lábmosó  fü 

1. 

H.    502 

Lábmosogatás  . 

II. 

I.    265 

Lábnyi     .     .     . 

II. 

II.    503 

Lábnyom      .     . 

11. 

II.    503 

Lábnyomás  .     . 

II, 

II.   528 

Lábnyomat   .     . 

ii. 

H.   503 

Lábnyomdok 

II. 

I.    740 

Lábnyomnyi 

11 

I.    959 

Laboda     .     .     . 

U. 

I.    959 

Láböltöző      .     . 

11 

1.1181 

Lábravaló     .     .    1 

1. 

50 

1,111. 

I.  1385 

Lábszár    .     .     . 

111. 

I.  1435 

Lábszék    .     .     . 

111. 

I.  1532 

Lábszij     .     .     . 

111. 

II.    501 

Lábszoritó  vas 

Hl. 

I.  1563 

Láblalp     .     .     . 

111. 

II.    503 

Lábtartó  .     .     . 

111. 

11.    501 

Lábtartóztató  szőr 

IlL 

II.    106 

Lábtartó  zsámoly 

III. 

II.   422 

Lábtó  .... 

11. 

II.    724 

Lábi'ijj      .     .     . 

III. 

11.    875 

Lábvakaró    .     . 

III. 

II.    875 

Lábvas     .     .     . 

Hl. 

II.    876 

Lábvetés  .     .     . 

III. 

11.    877 

Lábviz     .     .     . 

III. 

11.    877 

Lábzsibbadás    . 

111. 

LACIKONYHA  LAPOCKÁS  TÁNC 


167 


[<acikonyba  .     .     . 

Lacsuha  .... 

Láda 

'.ádacsináló .     .     . 

Ládácska      .     .     . 

^áda  fia  ...     . 

^ádakulcs    .     .     . 

^ádás 

jádatartü      .     .     . 

^ddé 

Láddék     .... 

Ladik 

Ladikás    .... 
Lagistrom     .     .     . 

Lágzít 

Lágy 

ííágy  bor      .     .     . 
Lágyború  szöllö    . 
Lágyhajú  gyümölcs 
Lágyít      .... 
Lágyítás  .... 
Lág\-matag.  lagymata 
Lágymeleg    .     .     . 
Lágymelegség    .     . 
Lágyság   .... 
Lásy  szem   .     .     . 
Lágyul     .... 

Lágyulás 

Laj 

Lajha 

Lajhár      .... 
Lajhárság     .     .     . 

Lajhó 

Lajstrom 

Lajstromkönyv      .     . 
Lajstromos  könyv 
Lajstromoz  .     .     .    . 

Lajt 

Lajtora 

Lajtorja    .... 

LajLra 

Lak 

Lák 

Lakáj 

Lakás  

Lakat 

g 

.     II. 

.     II. 

.     11. 

I. 

.     11. 

1. 

11. 

11. 
.    III. 

IL 

II. 

11. 

11. 

II. 

11. 

II. 

I. 

III. 

I. 

U. 

IL 

U. 

11. 

IL 

II. 
IIL 

11. 

II. 

II. 

II. 

IL 

IL 

II. 

II. 

IL 

II. 

11. 

11. 

11. 

11. 

11. 

IL 

II. 

IL 

11. 

u 

Lakatgyáttó      .     .     . 

Lakatol 

Lakatos 

Lakatosság   .     .     .     . 
Lakdogálik   .     .     .     . 
Lakhatatlan .     .     .     . 
Lakhatlan     .     .     .     . 

Lakhely 

Lakik 

Lakmározik .     .     .     . 

Lakó 

Lakodalmas      .     .     . 

I. 
11. 
II. 
11. 
11. 
II. 
11. 

I. 
II. 
II. 
II. 

u. 

346 

504 
504 
434 
5Ü5 
845 
466 
505 
479 
539 
539 
505 
ÖOÖ 
508 
546 
505 
283 
329 

1212 
506 
507 
507 
722 
723 
507 
157 
507 
508 
508 
508 
508 
508 
508 
508 
407 
407 
608 
509 
509 
509 
509 
609 
514 
614 
510 
514 

1154 
514 
514 
514 
511 
511 
511 

1395 
509 
514 
511 
512 


üle 


Lakodalmaskodik 
Lakodalmaz 
Lakodalmi    . 
Lakodalom   . 
Lakodalomház 
Lakó  föld 
Lakóföldben  sz 
Lakó  hajlék 
Lakó  ház 
Lakó  hely    . 
Lakol  .     .     . 
Lakolás    .     . 
Lakolik    .     . 
Lakos  .     .     . 
Lakó  szállás 
Lakó  társ 
Lakozás   .     . 
Lakozik    . 
Lakozó  társ  . 
Lakság     .     . 
Laksza     .     . 
Lakta-földe  . 
Lakta-helye  . 
Laktat .     .     . 
Lakzi  .     . 
Lalt     .     .     . 
Lám    .     .     . 
Lamma    .     . 
Lamos  farkú  m 
Lámpás    . 
Lámpáshordozó 
Lampértosság 
Lampréta 
Lán      .     .     . 
Lánc    .     .     . 
Lánc   .     .     . 
Lánca  .     .     . 
Láncéta    .     . 
Láncfa     .     . 
Lancfás    .     . 
Láncka     .     . 
Lanckenet    . 
Lanckenetfa 
Láncocska    . 
Láncol      .     . 
Láncolás .     . 
Láncos     .     . 
Láncos  bot  . 
Láncos  fék   . 
Láncos  font. 
Láncos  golyóbis 
Láncos  veder 
Láncoz     .     . 
Láncozás .     . 
Láncszem 
Láncsa     .     . 
Landis      .     . 
Láng         .     . 
Lángadoz 


ajom 


telt 


740 


U 
II. 
IL 
II. 

I. 

1. 
IIL 

I. 

I. 


1. 
11. 

IL 
II. 
IL 
111. 
III. 
IL 
II. 
IIL 
11. 
IL 

I. 

1. 
II. 
II. 
IL 
II. 
II. 
II. 
IL 

I. 
11. 
II. 
IL 
II. 
II. 
II. 
II. 


512 
612 
512 
511 
1370 
986 
354 
1255 
1370 
1395 
514 
515 
614 
513 
55 
452 
513 
613 
452 
515 
516 
986 
1396 
514 
514 
521 
515 
521 
668 
515 
1489 
516 
516 
551 
516 
516 
518 
518 
518 
740 
617 
518 
740 
517 
517 
517 
517 
299 
78& 
920 
1093 
1033 
517 
517 
157 
518 
518 
518 
619 


Lángallik 

Lángaz 

Lángít.     . 

Lángízü   . 

Lángokádó 

Lángol 

Lángolás  . 

Lángos 

Lángos  szén 

Lángozik  . 

Lángszín  . 

Lankad 

Lankadás 

Lankadhatatlan 

Lankadoz 

Lankadt   .     . 

Lankadlság  . 

Lankaszl  .     . 

Lankít      .     . 

Lanna,  lánna 

Lant    .     .    . 

Lanthúr  .     . 

Lantol:  aufder 

Lantol :  wackeln 

Lantolás  .     . 
Lantorna .     . 

Lantornás  . 
Lantos  .  . 
Lantos  sas  . 
Lanyha  .  . 
Lanyház  .  . 
Lap  .  .  . 
Láp  .  .  . 
Lápa  .  .  . 
Lapác  .  .  . 
Lapácka  .  . 
Lápácska .  . 
Lapály  .  . 
Lapány  .  . 
Lápás .  ... 
Lapát  .  ... 
Lapátol  .  . 
Lapátolás 
Lapátos  .  . 
Lapátos  gálya 
Lapátos  hajó 
Lapátoz  .  . 
Lapibeli  .  . 
Lapica  .  . 
Lapicka  .  . 
Lapickás  tánc 
Lapis  .  .  . 
Lapít  .  .  . 
Lapító.  .  . 
Lapító  fa 
Lapocka  .  . 
Lapockacsont 
Lapockás 
Lapockás  tánc 


eierspi 


elén  II. 
II. 
II. 


II, 
I 

11. 
II. 
II 
II. 
III. 


IL 
II. 
II. 
IL 
II. 
II. 
II. 
II. 
IL 
II. 
II. 
IL 
IL 

I. 

I. 
II. 
II. 
IL 
II. 
IIL 
II. 
11. 
II. 

I. 
II. 

I. 
11. 

m. 


519 
519 
519 
1616 
1106 
519 
519 
519 
171 
519 
250 
519 
520 
620 
520 
520 
520 
520 
521 
521 
521 
1517 
522 
522 
522 
522 
522 
522 
1521 
522 
522 
522 
524 
524 
523 
523 
524 
523 
523 
524 
524 
525 
525 
525 
1058 
1256 
525 
523 
625 
525 
423 
523 
523 
523 
740 
525 
451 
626 
423 


158 


LAPOCKÁZÁS-LÉARAT 


Lapockázás 
Laponyag 
Lapos .     . 
Lápos .     . 
Laposan  . 
Lapos  farú 
Lapos  giliszta 
Lapos  guta 
Lapos  tetű 
Lapos  vas 
Lappag     . 
Lappagás 
Lappagtut 
Lappan    . 
Lappang  . 
Lappangás 
Lappangat 
Lappá ngdogál 
Lappangdogálii 
Lappangoz 
Lappangtál 
Lappogat 
Lapta  .     . 
Laptajáték 
Lapta.játszás 
Laptajátszó 
Laptás 
Laptaszín 
Laptáz 
Laptázás  . 
Laptázó    . 
Lapu   .     . 
Lapugyök  él- 
Lapul  .     . 
Lárma 
Lármás 
Lármonya 
Lárva  .     . 
Lása    .     . 
Laska  . 
Lasnak 
Lásnok     . 
Láss     .     . 
Lassacskán 
Lassadjában 
Lassan 
Lassan-lassan 
Lassít  .     . 
Lassú  .     . 
Lassúdik  . 
Lassú  mise 
Lassúság  . 
Lassúsággal 
Lassú  tánc 
Lasznak   . 
Lat.     . 
Lát.     .     . 
Látás  .     . 
Látás-hallás. 


11     526 

Látáshatározó  környékezel  II. 

411 

Lázár  lakodi 

Ima 

II.    523 

Látat II. 

538 

Lázos  .... 

11.    523 

Látatlan   .     .     . 

II. 

539 

Lazul   .     . 

II.    52-i 

Látd     .... 

11. 

539 

Lazúr  .     . 

II.    524 

Láthatatlan  .     . 

11. 

539 

Lazúrfesték 

I.    76  i 

Láthatatlanképpen 

II. 

539 

Lázzad 

I.  1090 

Láthatatlanul    . 

II. 

539 

Lázzaszt  . 

L  1130 

Láthatatos     .     . 

.    II. 

539 

Lázzá t 

III.    656 

Látható     .     .     . 

.    11. 

539 

Lazzud 

IIL  1023 

Láthatóképpen  . 

.    II. 

539 

Lazsnak   . 

II.    526 

Láthatós  .     .     . 

.    II. 

539 

Lazsnakos 

11.    527 

Láthatóul.     .     . 

.     IL 

539 

Lazsnakos  kukly 

II.    527 

Latka:  becken  . 

II. 

544 

LazsnaksQveg   . 

II     627 

Latka;  loth  .     . 

.     II. 

544 

Lé :  saft  .     .     . 

11.    527 

Látnivaló .           11 

.    j 

)3;> 

,    III. 

956 

Lé.  lé:  hinab    . 

II.    527 

Látó     .... 

.     II. 

539 

Leábráz    .     .     . 

11.    527 

Látogat     .    .    . 

.     11. 

640 

Leábrázol      .     . 

II.    527 

Látogatás      .     . 

II. 

641 

Léábrázolás .     . 

II.    527 

Látogató  .     .     . 

.     II. 

541 

Leágy  .... 

11.    527 

Látogató  levél  . 

11. 

602 

Léaljasodik  .     . 

II.    527 

Látó-halló     .     . 

I. 

1289 

Lealjasít  .     .     . 

II.    527 

Látó  hely     .     . 

I. 

1396 

Leány  .... 

II.    528 

Látó  ín     .     .     . 

I. 

1577 

Léányág  .     .    . 

II.      24 

Látomány     .     . 

II. 

541 

Leányalma  .    . 

II.      26 

Látomás   .     .     . 

.     II. 

542 

Leányasszony   . 

II.      26 

Látomást .     .     . 

II 

542 

Leányasszüiiyka 

II     528 

Látó  mester 

II. 

790 

Leánybarát  .     . 

III.    258 

Lator  .... 

U. 

544 

Leánycsecsü  alm 

II.    528 

Latorjánság  .     . 

.     II. 

546 

Leányeperj  .     . 

II.    529 

Latorkert .     .     . 

II. 

245 

Leánygyermek  . 

11.    529 

Latorkodás    .     . 

II. 

545 

Leányház      .     . 

II.    529 

Latorkodik    .     . 

II. 

544 

Leányi      .     .     . 

I.  1181 

Latorság  .     .     . 

II. 

546 

Leányi  negyed  . 

II.    528 

Latorságos    .     . 

II. 

645 

Leányka  .     .     . 

II.    529 

Latos   .... 

II. 

632 

Leánykamadár . 

II.    530 

Látós   .... 

II. 

5Í0 

Leányképű    .     . 

II.    530 

Látott  .... 

11. 

542 

Leánykérő    .     . 

11.    530 

Látott-hallott     . 

I. 

1290 

Léánykoszorú    . 

11.    530 

Látotthallottság 

I. 

1290 

Leánykökörcs,  le 

11.    530 

Látott  látás  .     . 

II. 

538 

körcsin      .     . 

II.    547 

Lalránság      .     . 

u. 

646 

Leánynegyed 

11.    547 

Lálriáz     .     .     . 

II. 

546 

Léánynegyedik . 

11.    537 

Latroz  .... 

II. 

545 

Leánynézö    .      I 

11.    530 

Latrul  .... 

11. 

546 

Leányocska  .     . 

11.    530 

Látszat     .     . 

II. 

643 

Leányos   .     .     . 

II.    530 

Látszatos .     .     . 

II. 

543 

Leányos  ház 

11.    530 

Látszatosság 

II 

543 

Leányoskodik    . 

11.    531 

Látszik     .     .     . 

II. 

542 

Leánypohár .     . 

II.    530 

Látszomány  .     . 

11. 

543 

Leányság      .     . 

II.    531 

Látt     .... 

11. 

543 

Leány  sarja .     . 

11.    S46 

Láttalos   .... 

11. 

543 

Leányszf'illö  .    . 

11.    532 

Láttatosan    .     . 

II. 

543 

Leánytárs     .     . 

11.    532 

Látván-lát     .     . 

II. 

526 

Leánytnéz     .     . 

111.    423 

Lautliúr   .... 

1. 

1517 

Leányunoka .     . 

11.    547 

Lavendula     .     . 

11. 

606 

Leányzó  .     .     . 

11.    532 

Láz  :  scheui.'he  . 

u. 

546 

Leányzó  személy 

11.    532 

Láz:  auflauf     .    . 

II. 

546 

Leapad    .    .     . 

11.    537 

Laza     .... 

11. 

647 

Leapaszt  .     .    . 

1.  1286 

Lazac  

11. 

547     1 

Learat.    .    . 

leánykö 


981. 


LÉÁS-LÉHAJLAT 


159 


Leás    .     . 
Lebbentyű 
Lebeg  .     . 
Lebelg 
Lebölget  . 
Leberetvál 
Lébi     .     . 
Lebir   .     . 
Léboc  .     . 
Lebocsát  . 
Lebocsátás 
Lébocsátkozil 
Leborotvál 
Leborul    . 
Léborulás 
Le  botol 
Lebsel .     . 
Lébújik    . 
Léc  .     .     . 
Lécéz  .     . 
Lécgérenda 
Lecirkalmaz 
Lecke  .     . 
Leckéz 
Lécszeg    . 
Lecsap 
Lécsapdos 
Lecsapkod 
Lecsatol  . 
Lecsendesedik 
Lecsendesít  , 
Lécsendésítés 
Lecsepeg . 
Lecseppen 
Lecsepuri 
Lecsépül . 
Lecsepülés 
Lecsgpülödötlség 
Lécsepűz. 
iLecserég  . 
Lecsigg     . 
Lecsillapít 
Lecsillapítás 
Lecsinál   . 
Lecsíp 
Lecsordul 
Lecsökken 
Lécsúsz    . 
Lijcsügg   . 
Lecsüggeszt 
Lecsügged 
Ledér  .     . 
Ledérkédik 
Ledérség  . 
Lednek     . 
Lednekes 
Ledöjt 
Lédöjtés  . 
1  Ledőjtet   . 


L 

125 

lí. 

5.Ó3 

II. 

553 

IL 

554 

n. 

554 

1. 

21i 

11. 

554: 

I. 

234 

II. 

6Ü8 

1. 

255 

I. 

255 

I. 

257 

I. 

214 

I. 

290 

I. 

290 

I. 

302 

II. 

554 

I. 

322 

11. 

554 

II. 

555 

I. 

1083 

1. 

361 

II. 

555 

II. 

555 

III 

113 

1. 

380 

I. 

382 

I. 

382 

I. 

387 

I. 

403 

I. 

404 

I. 

404 

I. 

407 

I 

4<)8 

11. 

555 

I. 

411 

I. 

411 

I. 

411 

I. 

411 

1. 

413 

1. 

471 

1. 

428 

1. 

428 

I. 

432 

I. 

436 

I. 

453 

I. 

458 

1. 

468 

I. 

471 

I. 

472 

I. 

472 

II. 

555 

n. 

655 

II. 

555 

11. 

566 

11. 

556 

I. 

529 

I. 

529 

I. 

529 

Ledőjtöget 1.  529 

Ledől I.  530 

Ledölénkez 1.  531 

Ledőlt I.  532 

Ledönt I.  532 

Ledörgöl I.  534 

Ledülöngöz I.  532 

Lédzegő 11.  607 

Leecsetel I.  557 

Leegyenít I.  571 

Leejt 1.  587 

Leengesztelés    ....  I.  643 

Leenybítés I.  647 

Leereszkedik     ....  I.  671 

Leereszt I.  670 

Leeresztés I.  670 

Leeresztő I.  670 

Leeresztő  hintó     ...  1.  1435 

Leeresztő  tábla      .     .     .  III.  366 

Leesés I.  698 

Leesik L  698 

Leesz I.  711 

Lefaragtál I.  769 

Lefejt I.  787 

Léfeköt I.  798 

Lefekszik 1.  792 

Lefektet I.  793 

Lefeküt I.  793 

Lefekvés I.  793 

Lefest I.  834 

Lefityeg I.  856 

Lefittyen 1.  857 

Lefog 1.  871 

Lefoly 1.  909 

Lefolytatás I.  916 

Lefon I.  916 

Lefordít 1.  925 

Lefordul I.  929 

Lefordulás I.  929 

Leforróz I.  947 

Lefoszt I.  950 

Lefö I.  966 

Lefőz I.  967 

Lefú I.  996 

Lefut I.  1009 

Lefutás 1.1009 

Lefügg 1.1035 

Lefüggeszt I.  1036 

Lefűrészel 1. 1044 

Leg II.  556 

Legalább I.  47 

Leganél 1. 1060 

Legát II.  Ö56 

Legbelső I.  206 

Legbelsőbb I.  206 

Legbelsőképpen  ...  I.  206 

Legel II.  556 

Legeidegéi II.  557 

Legelés II.  557 


Legelő II.    557 

Legelődik II.    557 

Legelő  hely I.  1396 

Legelő  mező     ....  II.    808 

Legeltet II.    557 

Legeltetés II.    557 

Legeltetödik II.    557 

Legeltető  mező      ...  II.    808 

Légely II.    557 

Legenda II.   558 

Legény II.    558 

Legényes II.    560 

Legényke II.    560 

Legestrom II.    508 

Legfejebb I.    964 

Legfőebb 1.    964 

Legföljebb 1.    975 

Legistrom II.    508 

Legkivállképpen     .     .     .  III.    984 

Legkönnyebben      ...  II.    401 

Legördül I.  1119 

Legottan II.  1157 

Legörbed I.  1117 

Legörbít I.  1117 

Legördül I.  1119 

Légörög I.  1119 

Legszebb III.    185 

Legszebben 111.    185 

Legtöbbnyiie     ....  III.    731 

Legugg 1.1126 

Leguggod I.  1126 

Legvégre III.  I0i2 

Legvégső,  legvégsőbb     .  III.  1042 

Légy II.    ,560 

Legyak 1.  1133 

Legyaláz I.  1140 

Légy  bogár I.    262 

Légy  csapó 1.    383 

Légy  darázs      ....  I.    484 

Legyecske II.    501 

Legyént II.    561 

Legyes II.    561 

Legyez II.    561 

Legyezés II.    561 

Legyező II.    561 

Légyfogó I.  877 

Légyfogó  üveg  ....  III.  912 

Légyfa I.  1024 

Legyint II.  561 

Legyőz I.  1191 

Leb,  léh II.  561 

Léba II.  563 

LSbág I.  1234 

Lebágás I.  12.34 

Lehagy I.  1242 

Lehagyás L  1242 

Lehajít I.  1253 

Lehajítás I.  1253 

Lebajlat I.  1261 


160 

lBhajlo- 

LÉLÖVELLIK 

Lehajló 

.       I.  1259 

:     Lehűl 1.  1528 

Lélekismeret     .     .     .     . 

Lghajlottság      .     .     . 

I.  1259 

Leimádkozik      . 

1.  1575 

Léleklet   .     .     . 

Lehajol 

!.  1259 

Leír     .... 

.       1.  1600 

j     Lélek  szerető 

Lehajt  :  uiiterwerfen 

.       1.  1253 

Leirattatás    .     . 

.       I.  1600 

Lélekterhelö 

Lehajt :  herunterbiegen 

1.  1263 

Leíró  .... 

1.  1600 

Lélekváltó     .     . 

Lehajlás 

I.  1264 

Lejár    .... 

.     11.      13 

Lélekváltság 

Lehajtó  gallér  .     .     . 

.       1.  10.Ö7 

Lejárás     .     .     . 

.     11.      14 

Lélekvesztés 

Lehalad 

I.  1280 

Lejegyez  .     .     . 

.     H.     32 

Lélekvesztö  .     . 

Léhámlik      .... 

.       I.  1295 

Lejegyezget  .     . 

.     II.      32 

Lélekzés  .     .     . 

Löhámoz      .... 

.       [.  1296 

Léjél    .... 

.     U.    596 

Lélékzet  .     .     . 

Lehánt     

1,  1296 

Lejö     .... 

.     II.      58 

Lélekzetvétel 

Lehány    

1.1310 

Léjö     .... 

.     11.    563 

Lélekzetvevés    . 

Lehányás      .... 

1.  1311 

Lejövés     .     .     . 

.     II.     58 

Lélekzetvevő  gége 

Lehanyatlás      .     . 

1.  1317 

Lejövetel  .     .     . 

.     11.     58 

Lélekzik  .     .     . 

Lehanyatlik       .     .     . 

1.  1317 

Lejt      .... 

.     11.    563 

Lélekzö    .     .     . 

Lehány-vet  .... 

.    111.  1141 

Lejtés  .... 

.     II.    563 

'     Lélekző  gége 

Leharap  

L  1325 

Lejtő    .... 

.     II.    563 

Lelemény      .     . 

Léhás  

.     II.    563 

Lejtős  .... 

.     II.    563 

Leleményes  .     . 

Lehasít 

1.1340 

Lejtős  tánc  .     . 

.    111.    423 

Leleményeskedik 

Lehatároz     .... 

I.  1363 

Lejtözik    .     .     . 

.     II.    563 

Lelemés  .     .     . 

Lehazud  

,       I.  1379 

Léjú     .... 

.     II.    563 

Lelép  .... 

Le  hazudtol   .... 

I.  1380 

Lék  :  spalle  .     . 

.     11.    564 

Lelés   .... 

Léheg,  leheg     .     .     . 

II.    561 

Lék  :  seiher  .     . 

11.    564 

Leles   .... 

Leheli 

II.    562 

Lekap.     .     .     . 

II.    102 

Lelet    .... 

Lehellés 

11.    562 

Lekapál    .     .     . 

II.    106 

Leletezés .     .     . 

Lehellet 

11.    562 

Lekaparít      .     . 

II.    108 

Leletezel  .     .     . 

Lehellik 

11.    662 

Lekaszál  .     .     . 

11.    138 

Leletezetes   .     . 

Lehellő    .     •     .     .     . 

II.    562 

Lekaszálás    .     . 

11.    138 

Lelelezik .     .     . 

Leheltet 

11.    562 

Lekce  .... 

II.    555 

Lelik   .... 

Lehelyhet     .... 

I.  1402 

Lékel   .... 

II.    168 

Lelíneáz  .     .     . 

Lehelyheztet     .     .     . 

1.  1403 

Lékel   .... 

II.    564 

Lelkendez     .     . 

Lehengeredik    .     .     . 

1.  1404 

Leképez    .     .     . 

II.    207 

Lelkes      .     .     . 

Lehengerít    .... 

I.  1405 

Lékes  .... 

11.    564 

Lelkes  állat .     . 

Léhés,  lehés     .     . 

11     562 

Lekoncül .     .    . 

II.    342 

Lelkesen  .     .     . 

Lehet 

11.    591 

Lekopik    .     .     . 

II.    347 

Lelkesít       .    . 

Lehetendő     .... 

11.    592 

Lekoppad      .     . 

II.    348 

Lelkesség      .     . 

Lehetendövolta      .     . 

III.    965 

Lekoppaszt   .     . 

11.    351 

Lelketlen .     .    . 

Lehetetlen     .... 

II.    592 

Lekoptat  .     .     . 

II.    349 

Lelkezödés   . 

Lehetetlenség    .     .     .     . 

II.    592 

Lekönyököl  .     . 

II.    403 

Lelki   .... 

Lehetlenség 

II.    592 

Lekörömzsél 

II.   416 

Lelki  atya    .     .     . 

Lehető 

11.    592 

Leköt  .... 

11.    425 

Lelki  fiasság     . 

Lehetős 

II.    592 

Lekötelez      .     . 

II.    430 

Lelki  furdalat   . 

Lehetőség 

II.    592 

Lekötöz    .     .     . 

II.    436 

Lelki  gondviselő 

Lehetség 

II.    593 

Lekötözés     .     . 

II.    436 

Lelki  ismeret    .     . 

Lehetséges 

II.    593 

Lektika     .     .     . 

II.    564 

Lelkiismeretfurdalí 

IS  .      . 

Lehetségesképpen      .     . 

11.    693 

Lektikahordozó 

1. 1489 

Lelki  ismerő     .     . 

Lehezö     ...... 

II.    563 

Lel,  léi :  finden 

II.   564 

Lelki  pásztor    .     . 

Leheveredés     .     ,     .     . 

1  IÍ16 

Léi :  sein  .     .     . 

11.    596 

1 

Lelki  szeretet    .     . 

Leheveredik      .     .     .     . 

I.  1416 

Lelakatol .     .     . 

11.    514 

Lelki  szomorúság  . 

Lehí 

I.  1419 

Leláncol   .     .     . 

II.   617 

Lelki  szorongatás . 

Lehiggad . 

1. 1429 

Lelappad      .     . 

II.    526 

Lelki  tanító  .     .    . 

Lehord     . 

1.1485 

Lelapul    .     .     . 

11.   528 

Lglkű 

Lehorgad 

I.  1491 

Lelassít    .     .     . 

11.    531 

Leiküesmeret    .     . 

Lehorgaszt 

I.  1493 

Leiedzés  .     .     . 

II.    566 

Lelküség  .... 

Lehorpad 

1.  1494 

Leledzik  .     .     . 

II.    566 

Lelküséges    .     .     . 

Lehull      . 

I.  1512 

Lelejt  .... 

11.    563 

Léllah 

Lehullás  . 

1.1512 

Lélek  .... 

II.    668 

Lelohad  ... 

Li'hunyászkodik 

I  1515 

Lélekcsaló    .     . 

.     .     .       I.    375     1 

Lelö 

Lehurogat 

1.  1519     1 

Lélekcsap      .     . 

■     . 

1.    38Ő    i 

Lelövellik     .     .     . 

lEmar-lesél 

161 

Ar II.    678 

Lenyakaz      .     .     . 

.     .     II.  1006 

Lépüs  méz II.   804 

udos 

.     II.    679 

Lenyakazás  .     .     . 

.     .     II.  1006 

Lépes  rúd     . 

.     II.  1475 

.;sz     . 

II.    706 

Lenyal     .... 

.     .     II.  1008 

Lepeszkedik 

.     II.    578 

-  i;..-lleszt 

11.    727 

Lenyel      .... 

.     .     II.  1022 

Lepez  .     .     . 

.     II.    578 

i'iiu'n 

.     II.    747 

Lenyes     .... 

.     .     11.  1035 

Lépez  .     .     . 

.     II.    582 

iiés . 

II.    747 

Lönyesés  .... 

.     .     11.  1035 

Lepezik    .    . 

.     II.    578 

.LiiiLiiet . 

II.    747 

LSnyir      .... 

.     .     11.  1049 

Lepgző     .     . 

.     11.    578 

.emenetel 

II.    747 

Lgnyom   .... 

.     .     II.  1053 

Lépfájó    .     . 

.       I.    753 

.emelél   . 

II.    798 

Lenyomás     .     .     . 

.     .     II  1053 

LépfU  .     .     . 

I.  1024 

.err.etélék 

II.    798 

Lenyommaszt   .     . 

.     .     II.  1064 

Lépik  .     .     . 

.     II.    578 

igmetsz   . 

U.   801 

Lenyomod    .     .     . 

.     .     II.  1057 

Lepke .    .     . 

.     II.    582 

jemetszés 

11.   801 

Líjnyomorít  .     .     . 

.     .     II.  1068 

Lépméz    .     . 

.     II.    804 

jcmez :  pflu 

g    • 

II.    574 

Lenyomtat    .     .     . 

.     .     II.  1061 

Lepocskol 

.     II.  1300 

^emez :  filz 

.     11.    963 

Lenyomul     .     .     . 

.     .     II.  1063 

Lepök .     .     . 

.     II.  1325 

jemezítelenkedik 

II.   807 

Lényugosztal     .     . 

.     .     II.  1079 

Lépő  ló    .     . 

.     11.    615 

jemezkapca 

II.    168 

Lenyugszik  .     . 

.     .     IL1075 

Leppiig     .     . 

.     II.    583 

..emezkapcás 

.     II.    108 

Lenyugtat     .     . 

.     .     II.  1081 

Leppendék    . 

.     II.    583 

jemezvas     .     . 

III.  1023 

Lenyúl     .... 

.     .     11.  1085 

Leppentő 

.     II.    683 

jgmond   .     .     . 

.     n.    862 

Lenyúz     .          .     . 

II.  1087 

Leppentős     . 

.     II.   683 

^emonia  . 

.     II.    674 

Leold 

.     .     n.  1110 

Léptet      .     . 

.     II.    .581 

jémonya . 

.     II.    574 

Leoldoz    .... 

.     .     11.1112 

Lépvessző 

.    III.  1126 

jemonyafa 

I.    740 

Leolvad    .... 

.     .     11.1119 

Lerág  .     .     . 

.     II.  1350 

jemos 

11.    875 

Leolvas    .... 

.     II.  1120 

Leragad   .     . 

.     II.  1355 

^emus     . 

II.   574 

Leolvaszt      .     .     . 

.     .     II.  1119 

Lerajszol .     . 

.     II.  1360 

_ien     .     . 

II.   574 

Leomlás  .... 

.     II  1125 

Lerajzol   .     . 

.     II.  1.360 

^encse 

II.   574 

Leomol    .... 

.     .     II.  1125 

Lerak  .     .     . 

II.  1364 

^encsefa  . 

I.    740 

Leopárd  .... 

.     II.    576 

Lerakodik     . 

.     II.  1366 

-.encsepü 

I.    410 

Leöklel    .... 

.     11.  1168 

Lerakosgat   . 

II.  1.367 

jéncsés    . 

U.    576 

Leönt 

II.  1180 

Leráncigál    . 

II.  1372 

^endek     . 

II.   656 

Lep 

.     II.    576 

Lerándít  .     . 

II.  1370 

jcnecet    . 

I.   556 

Lép :  treten  .     .     . 

.     .     II.    578 

Lerángat  .     . 

.     II.  1371 

jénéz  .     . 

II.   981 

Lép :  milz     .     .     . 

.     II.    581 

Leránt      .     . 

.     II.  1372 

jgnézés    . 

II.    981 

Lép  :  vogelleim 

.     II.    581 

Leráz  .     .     . 

II.  1376 

.eng    ,     . 

II.    575 

Lepacskol     .     .     . 

.     II.  1243 

Léréndel  .     . 

II.  1409 

^enge  .     . 

II.   575 

Lepaskol  .... 

.     II.  1243 

Lerepül    .     . 

II.  1415 

lengedez 

II.   575 

Lepattogoz   .     .     . 

.     II.  1251 

Leró    .     .     . 

n.l443 

^engedezés 

II.    575 

Lépesei     .... 

.     11.    580 

Lerobban 

II.  1444 

jéngedezik 

U.    575 

Lépcső      .... 

.     II.    580 

Lerogyás .     . 

II.  1445 

^engedöleg 

II.    575 

Lépdagadás  .     .     . 

.       I.    477 

Leroggyad     . 

.    IL  1445 

rengeteg  . 

II.    575 

Lépdésik  .... 

.     II.    580 

Leroggyadás 

n.l445 

^engyel    . 

II.    575 

Lepecsétel    .     .     . 

.     II.  1258 

LSroggyan 

II.  1446 

^engyel  csizma 

I.    442 

Lépécskél      .     .     . 

.     II.    580 

Léroggyanás 

II.  1445 

jengyeles     .     . 

II.    575 

Leped  

.     II.    576 

Leroggyant  . 

II.  1445 

-icngyel  garas  . 

I.  1063 

Lepédés   .... 

II.    577 

Lerogyik  .     . 

II.  1445 

^engyel  gyolcs 

1. 1173 

Lepedik    .... 

.     II.    577 

Lerohan  .     . 

II.  1446 

jengyel  hegedű 

1. 1383 

Lepedő     .... 

.     II.    577 

Lerohanás    .     . 

U.1446 

^engyel  kása    . 

II.    1.35 

Lepedző  .... 

.     II.    578 

Lerokkan 

II.  1446 

jengyel  lopó    . 

II.    628 

Lépefájós      .     .     . 

I.    753 

Leromlás      .     . 

U. 1453 

^engyel  süveg  .     . 

II.  1628 

Lépegei    .... 

.     II     577 

Leromlik  .     . 

II.  1453 

jengyel  tánc 

III.    433 

Lepel  

.     II.    577 

Leromol  .     .     . 

II.  1453 

jengyolcs     .     .    . 

1.1172 

Lepentyű      .     .     . 

.     II.    582 

Lerongyosodik  . 

II.  1460 

jenlevelű  fa     .     . 

II.    602 

Lepény  :  brodküchlei 

Q    .     II.    582 

Leront      .     . 

II.  1457 

jenlevelű  fű     ,     . 

1. 1024 

Lepény :  scholle 

.     II.    582 

Léroshad.     .     . 

U.  1462 

jcnmag    .     .     . 

II.    651 

Lepényhal     .     .     . 

I.  1274 

Lerovás    .     .     . 

U.  1443 

jenmEigolaj 

II.  1108 

Lepér,  lépér .     .     . 

.     II.    582 

Lerúg  .... 

II.  1476 

jenmuszt 

II.   898 

Lépés  

.     II.    580 

Les  :  nachstellen  . 

II.   683 

jcnolaj    .     . 

n.  1108 

Lépes  

.     II.    581 

Les:  hinterhalt     . 

II.    584 

jenruha  .     . 

U.  1480 

Lépéses    .... 

.     U.    581 

Leseget    .... 

II.    583 

jentörő    . 

III.    756 

Lépésit 

.     II.    582 

Lesel  .... 

II.    583 

H.     NYELVTÖRT.   SZÓTÁS, 


XXI 


162 


LESÉLKEDÉS-LEVÉL  MÁSSÁ 


Leselkedés 

Leselkedik 

Leseskedik 

Leséz  .     . 

Lesezkedik 

Lesbáló    . 

Leshányás 

Leshányó 

Leshely    . 

L6sír    .     . 

Leskel .     . 

Leskődik  . 

Lesóz  .     . 

Leső    .     . 

Lesség 

Lestenfa  . 

Léstyánfíí 

Lesuhad  . 

Lésuvad  . 

Lesüllyed 

Lesüt  .     . 

Lésza  .     . 

Leszab 

Leszaggat 

Leszaggatás 

Leszakad . 

Leszakadoz 

Leszakaszt 

Leszakasztás 

Les'zalaszt 

Leszáll 

Leszállás  . 

Leszállít  . 

Leszállítás 

Leszáraszt 

Leszed 

LészSg 

Leszeg 

Lészegdel 

Liiszegel  . 

Lészegés  . 

Leszégez  . 

Leszegik  . 

Leszégyenedik 

Leszel  .     . 

Leszeldel  . 

Lészen 

Leszivárkodik 

Leszivárkozik 

Leszivái'koztat 

Lészomorodik 

Leszop 

Lgszökellik 

LSszökik  . 

Leszovárkoz 

Leszúr 

Leszűr . 

Lét  .  .  . 

Letábláz  . 


k 


II. 

584 

Letácsol    .     . 

IL 

583 

Letaglat   .     . 

II. 

584 

Letagol     .     . 

II. 

584 

Letajtékozik  . 

II. 

584 

Letakarodik  . 

I. 

1291 

Letakaroszik 

I. 

1312 

Letámogat 

I. 

1313 

Le  tanácsol 

I. 

1396 

Letapod   .     . 

11. 

1577 

Letart  .     .     . 

II. 

584 

Letartás   .     . 

II. 

584 

Letartó     .     . 

IL 

1584 

Letartóztat    . 

II. 

684 

Letaszigál     . 

II. 

585 

Letaszít    .    . 

II. 

585 

Letekénget    . 

11. 

585 

Léteképpen   . 

11. 

1608 

Leteker     .     . 

II. 

1608 

Létei     .     .     , 

II. 

1623 

Letelepedés  . 

11. 

1619 

Letelepedik  . 

II. 

585 

Letelepedtél . 

Ili. 

3 

Letelepít  .     . 

III. 

39 

Letép  .     .     . 

III. 

39 

Liiteperedik  . 

III. 

28 

Letérdelpedik 

IlL 

31 

Letérdepel     . 

III. 

36 

Letérdeplés  . 

III. 

36 

Letérdeplik  . 

III. 

48 

Leterít.     .     . 

III. 

52 

Leterjedés 

III. 

52 

Leterjeszkedik 

III. 

57 

Leterjeszt 

III. 

57 

Letermett 

III. 

88 

Letért  .     .     . 

III. 

100 

Letesz .    .    . 

II. 

607 

Létet    .     .     . 

III. 

106 

Letétel      .     . 

III. 

108 

Letétet     .     . 

Hl. 

113 

Letétetödik    . 

lU. 

106 

Létetik     .     . 

III. 

114 

Letévődik     . 

III. 

108 

Letikkad  .     . 

111. 

121 

Letipor     .     . 

III. 

137 

Letisztít    .     . 

III. 

137 

Létlen       .     . 

II. 

585 

Letnok     .     . 

III. 

233 

Letob  .     .    . 

III. 

233 

Letoly       .     . 

III. 

234 

Letop  .     .     . 

III. 

302 

Letorkol   .     . 

III. 

306 

Letölt  .    .     . 

IIL 

326 

Letör  .     .     . 

III. 

324 

Letörés     .     , 

III, 

233 

Letöret     .     . 

III. 

340 

Letöröl     .     . 

III. 

360 

Letörsöl    .     . 

II. 

593 

Lett :  gemacht 

III 

367 

Lett:  das  sein 

III.  370 

III.  373 

ni.  372 

III.  381 

III.  387 

III.  387 

III.  413 

m.  420 

III.  437 

III.  469 

III.  469 

III.  469 

III.  487 

III.  701 

III.  702 

III.  522 

II.  594 

IIL  511 

II.  594 

III.  550 

UI.  549 

III.  550 

III.  550 

III.  565 

III.  741 

lU.  587 

III.  587 

III.  588 

III.  587 

m.  576 

III.  581 

III.  582 

III.  584 

m.  590 

III.  570 

in.  621 

II.  595 

III.  622 

III.  637 

III.  637 

II.  595 
III.  641 
m.  662 
ni.  668 

III.  682 
II.  595 
II.  556 

L  511 

I.  511 

ni.  696 

m.  714 

III.  543 

UI.  746 

III.  746 

III.  755 

III.  760 

III.  762 

II.  595 

n.  695 


Letten-Iészen 
Lettlen  .  . 
Lettség  .  . 
Leu  .  .  . 
Léugordik 
Leugrándozik 
Leugrik  .  . 
Leusag  .  . 
Leúsz  .  .  . 
Leúsztat  .  . 
Leuzat,  lewzat . 
Leül  .  .  . 
Leülepedik  . 
Leülés  .  . 
Leültepik 
Leültet  .  . 
Leüt  .  .  . 
Leűz  .  .  . 
Lév  ... 
Levág .  .  . 
Levágás  .  . 
Levágat  .  . 
Lgvágatás 
Levagdal  .  . 
Levágd  altatás 
Levagyon 
Lévakar  .  . 
Levecske .  . 
Leveg  .  .  . 
Levegdegel  . 
Leveges  .  . 
Levegés  .  . 
Levegő  .  . 
Levegő  csillag  , 
Levegő  ég  . 
Levegtet  .  . 
Levél  .  .  . 
Levél  .  .  . 
Levélarany  . 
Levelecske  . 
Leveledzés  . 
Leveledzik 
Leveles  .  . 
Levelesít .  . 
Levelesítés 
Leveleskedik 
Leveles  láda 
Leveles  sátor 
Leveles  táska 
Levelezés 
Levelezik 
Levelező  .  . 
Levélhordozó 
Levélhozó 
Levélírás 
Levélke  .  . 
Levélláda 
Levélmagyarázó 
Levél  mássá 


LEVÉLSZÁL -LÓGATÓ 


163 


evélszál .     .     . 

III.      43 

«vélszín      .    . 

III.    258 

evélszínecske  .     . 

ín.    258 

.evéltáska    .     . 

III.    490 

levéltartó  ház . 

I.  1370 

.evélváltság 

III.  1000 

•evélvivö     .    . 

ín.  1214 

levendula    .     . 

II.    606 

levendulái   .     . 

II.   606 

levent     .    .    . 

II.   606 

-eventa   .    .    . 

II.   607 

iSvéntül  .     .     . 

II.    607 

,6ver  .... 

III.  1063 

iSverés    .     .     . 

III.  1063 

^everet    .     .     . 

.   III.  1068 

jéverö  kos  .    . 

II.   373 

jevés  i    .    .    . 

II.    596 

.eves  .... 

11.    550 

.eves  balzsamom 

l.    167 

..eves  barack    . 

I.    175 

jeves  étek    .     . 

1.    713 

jeves  hús    .     . 

I.  1522 

jfives  körtvély 

IL    417 

..evesség .    .     . 

II.    551 

jévést      .     .     . 

n.    596 

jSvesz     .     .     . 

III.  1119 

jevestikom  .     . 

II.    607 

jgvet  .... 

IH.  1144 

..evetés    .    .    . 

IH.  1Í44 

jevetetlen    .     . 

lU.  1144 

..evetkezés    .     . 

UI.  1154 

.evetkezik    .     . 

m.  1154 

.levetkeződik 

III.  1155 

jgvetkeztet  .     . 

m.  1155 

..evetö      .     .     . 

III.  1145 

jevez  .... 

n.   551 

.eví     .... 

III  1164 

Levisz      .     .     . 

IH.  1210 

^evon  .... 

III.  1239 

jgvonás    .     .     . 

ni.  1239 

.^evonat    .     .     . 

m.  1245 

..evonódik    .    . 

m.  1248 

..evonsz   .    .    . 

in.  1251 

uevontat  .     .     . 

ni.  1253 

Lévő    .... 

U.    596 

jévóség    .     .     . 

II.   596 

jézeg 

II.    607 

Liézeng     .     .     . 

n.    607 

Lezúdul    .     .     . 

in. 1290 

bezzeg      .     .     . 

n.    607 

.jézzegés  .     .     . 

n.    607 

l,ezsugorodik     . 

m.  1314 

Jány  .... 

n.  551 

jiba     .... 

U.    607 

-libbentő  .     .     . 

II.    553 

.libec   .... 

II.    608 

.libéria     .     .     . 

II.    608 

libériás    .     .     . 

II.    608 

jb-láb     .     .     . 

II.   607 

Liboc  ....   I.    190,  II.  608 

Lidérc II.  608 

LidércSs II.  608 

Lidércesség 11.  608 

Lidroc n.  608 

Lidvérc II.  608 

Lifet-Iafet II.  608 

Liget II.  608 

Ligetes n.  609 

Ligetes  erdő     ....  I.  666 

Ligeterdő I.  666 

Ligeti II.  609 

Liggal n.  642 

Liggat II.  642 

Liggatás II.  644 

Lihelés II.  561 

Lik II.  639 

Likacska II.  641 

Likacsos II.  641 

Likacsos  sajt              .     .  II.  1496 

Likad II.  641 

Likadozás II.  641 

Likas II.  641 

Likas-bikas II.  642 

Likas  seb II.  1529 

Likaszt II.  642 

Likatos II.  642 

Liki II.  644 

Liktáriom II.  609 

Liliom H.  609 

Liliomolaj U.  1108 

Liliomos II.  610 

Liliomszár III.     86 

Liliomteimő  hely  .     .     .  III.  598 

Liliomvirág III.  1191 

Lilk II.  568 

Limbus II.  610 

Línéa II.  610 

Líneál :  linieren    ...  II.  610 

Líneál :  richtscheit     .     .  II.  611 

Líneálás II.  610 

Líneálé II.  611 

Líneáz II.  610 

Líneázás II.  610 

Líneázat 11.  610 

Línia II.  610 

Líniavonás III.  1244 

Linkabas,  linkábás    .     .  II.  611 

Linkadás IL  611 

Liszt n.  611 

Lisztécske     .....  II.  612 

Lisztéi n.    612 

Lisztes n.    612 

Lisztes  kas n.  134 

Lisztes  zsák      ....  ni.  1298 

Lisztkása II.  135 

Lisztláng II.    518 

Lisztmalom IL    675 

Liszttartó IIL  479 


Lisztválú 

Littárium 

Liú  .    . 

Ló  .    . 

Lóakol 

Lőállás 

Lobb  :  ílamme 

Lobb :  schw 

Lobban 

Lobbanás 

Lobbant 

Lobbantat 

Lobbaszt 

Lóbicskol 

Lobog  . 

Lobogó 

Lobogócska 

Lobogós 

Lobogtat 

Lobogtalás 

Lobonc 

Lóca     . 

Lőcs     . 

Locsadék 

Locsalkodik 

Loccsan 

Loccsant 

Locsi-fécsi 

Locskál 

Locsog 

Locsogás 

Locsogat 

Locsol . 

Locsos. 

Locsoskodás 

Locsoskodik 

Locsos-pocsos 

Locs-pocs 

Lódarázs 

Lóding 

Lódingcsináló 

Lódingtartó 

Lódít 

Lódul 

Lóékesség 

Lóeleség 

Lóember 

Lóesés 

Lófark 

Lófarkfű 

Lófejű 

Lóforgató 

Lófö    . 

Lófőség 

Lófuttató 

Lóg 

Lógat  . 

Lógatás 

Lógató 


malom 


hely 


ni  1007 

II. 

609 

II. 

563 

II. 

612 

I. 

44 

I. 

74 

II. 

619 

n. 

619 

II. 

619 

II. 

619 

n. 

619 

II. 

620 

II. 

620 

n. 

620 

n. 

620 

n. 

620 

II. 

620 

II. 

620 

n. 

620 

II. 

620 

n. 

503 

II. 

621 

II. 

621 

n. 

621 

II. 

621 

II, 

621 

II. 

621 

II. 

621 

II. 

621 

n. 

621 

n. 

621 

n. 

621 

n. 

622 

n. 

622 

II. 

622 

II. 

622 

n. 

622 

II. 

621 

I. 

484 

n. 

622 

I. 

434 

m. 

480 

II. 

622 

II. 

62.^ 

I. 

589 

I. 

596 

I. 

627 

I. 

700 

I. 

771 

I. 

1024 

I. 

959 

II. 

675 

I. 

959 

I. 

959 

I. 

1.S96 

II. 

623 

IL 

623 

II. 

623 

II. 

623 

XXI* 


164 


LÓGATHATATLAN-LÚ 


Lógatbatatlan    . 

II.   623 

Lopogató .     .     .     . 

II.    628 

Lovas 

11.    618 

Lógdogál .    .     . 

II.    623 

Lopóképpen .    .    . 

II.   628 

Lovasas   .    .    .    . 

II.    618 

Lóger  .... 

11.    623 

Lopó  kulcs  .    .    . 

II.   466 

Lovas  ezer  .    .     . 

I.    728 

Lógg    .... 

II.    623 

Lopós  

II.   628 

Lovas  had   .    .     . 

I.  1231 

Lóggó  .... 

II.    623 

Lopósság .     .    .     . 

II.   628    ! 

Lovas  hadnagy 

11.    918 

Logika     .     .     . 

II.    62i 

Lopóul      .     .     .     . 

II.   628 

Lovas  inas  .    .     . 

I.  1579 

Lóginyáz .     .     . 

II.    623 

Loppá  

II.    628 

Lovas  katona   . 

11.    139 

Lohad .... 

II.    624 

Loppal      .     .     .     . 

IL   628 

Lovas  kép    .     . 

II.    205 

Lóhajtó    .     .     . 

1 1266 

Lopton-lop    .     .     . 

11.   626 

Lovas  posta      .     . 

II.  1320 

Lóhajtó  ostor    . 

II.  1145 

Lopva  

II.    628 

Lovasság .     .     .    . 

11.    618 

Lóhalál    .     .    . 

I.  1270 

Lórom      .     .     .     . 

II.    628 

Lovas  sereg 

11.  1550 

Lóhát  .... 

I.  1358 

Lósajt .... 

11.  1496 

Lovas  strázsa   . 

II.  1604 

Lóhere     .     .    . 

1. 1407 

Lósóska   .     .     .     . 

11. 1597 

Lovas  vitézlő    . 

m.  122-' 

Lóherefü .    .    . 

I.  1024 

Lósóskafű     .     .     . 

1. 1024 

Lovász     .    .    . 

IL    618 

Lóheveder    .    . 

I.  1415 

Lossan     .     .     .     . 

n.   530 

Lovászlegény    .    . 

II.    559 

Lohog.    .     .     . 

II,    624 

Lószar      .     .     . 

III.     84 

LovászmestSr    . 

II.    790 

Lohol  .     .     . 

II.    624 

Lószemü  szilva 

Ili 

157,   244 

Lovászmestgrség 

II.    790 

Loholtál  .    .    . 

II.    624 

Lószeretö      .    . 

III.    225 

Lő 

11.    629 

Lóistálló  .    . 

I.  1622 

Lószerszám  .     . 

III.     64 

Löböstök .    .     . 

11.   607 

Lokáj  .     .     . 

n.    614 

Lóször      .     .     . 

IIL    .332 

Lőcs 

II.    634 

Lókapta   .    . 

II.    115 

Lót:  loth      .     . 

II.    532 

Löcskelés     .     .     . 

II.    634 

Lókat  .     .     . 

n.    514 

Lót :  rennen 

II.    629 

Lőcsöl      .     .     . 

II.    63 1 

Lókökörcsin 

II.    394 

Lótanító   .     .     . 

III.    427 

Lőcsös      .     .     . 

II.    63d 

Lóköröm  .     . 

11.    414 

Lótartás    .     .     . 

m.    474 

Lőcsös  láb    .     . 

II.    49S 

Lókükercs     . 

II.    394 

Lótás  .... 

II.    629 

Lödnök     .     .     . 

II.    556 

Lólégy      .     . 

II.    560 

Lótást .... 

II.    629 

Lödör  .... 

II.    55c 

Loll     .    .    . 

II.    624 

Lótereh     .     .     . 

III.    504 

Lök  :  ebene  .     . 

II.    631 

Lólopás    .     . 

II.    627 

Lóteta.     .     .     . 

III.    656 

Lök ;  stossen     . 

11.  6;^ 

Lólyuk     .    . 

11.    640 

Lótösér     .     .     . 

m.    771 

Lökés  .... 

.     11.    63^ 

Lom :  bündel 

II.    624 

Lotyó  .... 

II.    629 

Lökként  .    .    . 

II.    63^ 

Lom :  reif    . 

II.    624 

Lotyog      .     .     . 

II.    629 

Löl 

.     II.    Ö6Á 

Lomb  .    .     . 

II.    624 

Lotyoglat      .     . 

11     629 

Lölik    .... 

.     U.    56f: 

Lombik    .     . 

11.    624 

Lotyóka   .     .     . 

II.    629 

Lölk     .... 

II.    56!: 

Lombikocska 

II.    624 

Lóiistbk    .     .     . 

III.    902 

Lőre    .... 

.     U.    63J 

Lombos :  voU  zweige 

II.    624 

Lov      .... 

11.    612 

Lötel    .... 

.     IL    6.31 

Lombos :  zottig 

.     II.    625 

Lovacska .    .    . 

.     II.    617 

Lőtet   .... 

.     II.    63 

Lóménta  .... 

.     II.    759 

Lovag  .... 

II.    617 

Lövedgz  .     .     . 

.     II.    63 

Lomha     .     . 

.     II.    624 

Lovaghad     .    . 

I.  1231 

Lövelkedik   .     . 

.     II.    63; 

Lomhaság     . 

11.    625 

Lovaghadnagy  . 

.     11.    918 

Lövell .... 

.     II.    63 

Lomos      .    . 

II.    624 

Lovaglás  .     .     . 

.     11     617 

Lövellik    .     .     . 

.     11.    63 

Lomp  .     .     . 

.     II.    625 

Lovagló    .    .    . 

.     II.    617 

Lövellő  kút  .     . 

.     II.    47t 

Lompos    .     . 

.     11.    625 

Lovagnép      .     . 

.     11.    967 

Lövellő  nyíl 

.     11.  103Í 

Lonc    .    .     . 

.     II.    625 

Lovagol   .     .    . 

.     11.    617 

Lövellő  szerszám 

.    III.     6^ 

Loncsos    .    . 

.     II.    625 

Lovagolhatatlan 

.     II.    617 

Lövés  .... 

.     II.    6.3; 

Loncsoska 

.     11.    625 

Lovagos   .     .     . 

.     11.    617 

Lövő    .... 

.     II.    63^ 

Londis  szoknyf 

.    III.    289 

Lovagos  kapitány 

.     II.    109 

Lövő  hely    .    . 

.      1. 139< 

Lont    .     .     . 

II.    521 

Lovagos  rönd   . 

.     II.  1406 

Lövő  kerl     .    . 

.     II.    24i 

Lóoldal    .    . 

.     11.1114 

Lovagos  sereg  . 

.     II.  1550 

Lövöldék      .    . 

.     II.   63: 

Lóorvos   .     . 

.     II.  1142 

Lovagos  táska  . 

.    lU.   490 

Lövöldöz .    .    . 

.     II.    63< 

Lop      .    .     . 

.     11.    625 

Lovagposta  .     . 

.     II.  1320 

Lövöldözés   .     . 

.     11.    63: 

Lopás .     .     . 

.     II.    627 

Lovagrend    .     . 

.     II.  1406 

Lövöldöző     .     . 

.     11.    63: 

Lopó   .     .    . 

.     II.    627 

Lovagság      .     . 

.     n.   618 

Lövöldöző  hely 

I.  1391 

Lopócska 

.     II.    628 

Lovagsereg  .     . 

.     II.  15B0 

Lövöldöztet  .    . 

.     II.    6X 

Lopocskol 

.     II.    620 

Lovagtáska   .     . 

.   lII.   490 

Lövő  lyuk     .     . 

.      11.    6* 

Lopódás  .     . 

,     11.    628 

Lovagviadal .     . 

.    111.1165 

Lövő  nyíl     .    . 

11.  I0:i 

Lopódik   .     . 

.     II.    628 

Lóvakari)      .     . 

.    111.    980 

Lövő  szerszám 

.    111.     6 

Lopódzik  .     . 

.     II.    628 

Lovak  vúllujok 

.    111.1007 

Lövő  udvar  .    . 

.  111.  8:-5' 

Lopogal   .     . 

.     II.    628 

Lóval  kereskedő 

.     II.    232 

Lözér  .... 

.     II.    63 

Lopogatás 

.     II.   628 

Lovall      .     .     . 

.     11.    618 

Lú 

.     II.    61 

LUC— MAGAFÖLMAGASZTATÁS 


166 


Luc      .    . 
Lucfa  .     . 
Lucfenyő . 
Lucfenyöfa 
Lucs    .     . 
Lúd     .    . 
Ludacska 
Ludas  .     . 
Ludas  kása 
Lúdhús 
Lúdláb     . 
Lúdlábfa . 
Lúdlábú  . 
Lúdméreg 
Lúdmérgű 
Lúdmony 
Lúdól  .     . 
Lúdpásztor 
Lúdpázsit 
Lúdtartó  . 
Lúdtojomány 
Lúdtoll 
Lúg 
Lugas . 


0.    635 

Lugason  termett  szőUő 

III. 

329 

Lü  .     .     .     . 

II.    740 

Lugasszöllő  .... 

IlL 

329 

Lüdérc     .     . 

I.    822 

Lugasvessző 

III. 

1126 

Lükkög     .     . 

I.    736 

Lúgos  .     .     . 

II. 

636 

Lakkögés      . 

II.    635 

Lúgoz .     . 

n. 

636 

Lukö    .     .     . 

II.    635 

Lúgszfnű  . 

III. 

249 

Lüköd.     .     . 

II.    636 

Lugzó  .     . 

II. 

363 

Lükög .     .     . 

II.    636 

Luk  na 

II. 

637 

Lüik    .    .    . 

II.    135 

Lumbik    . 

II. 

624 

Lyán    .    .    . 

1. 1522 

Lumha 

II 

624 

Lyány .     .     . 

U.   499 

Lupocskol 

11. 

620 

Lyiut  .     .     . 

1. 1024 

Lupocskolás 

II. 

620 

Lyuggat  .    . 

II.    499 

Lurkó  .     . 

II. 

637 

Lyuk    .     .    . 

U.    783 

Lusta  .    . 

II. 

637 

Lyukacska    . 

II     783 

Lustán 

II. 

637 

Lyukacsos    . 

II.    868 

Luslos      . 

II. 

637 

Lyukad    .     . 

11.1107 

Lustosan  . 

II. 

638 

Lyukas     .     . 

IL  1246 

Lustosság 

U. 

638 

Lyukas  szárú 

II.  1255 

Lustos  szájú 

III. 

18 

Lyukaszt  .    . 

III.   480 

Luther 

II. 

638 

Lyukasztás  . 

m.    693 

Lutherista 

II. 

638 

Lyukasztó 

m.    703 

Lutherség 

II. 

638 

Lyukatos .     . 

II.    636 

Lutor  .     . 

n. 

544 

Lyuki  .     .     . 

II.    636 

Luzfa  .     . 

.    u. 

635 

Lyüki  .     .     . 

II.  629 

II.  608 

II.  684 

II.  634 

II.  634 

II.  634 

II.  634 

II.  568 
II.  551 
II.  551 
II.  639 
II.  642 
II.  639 
II.  641 
II.  641 
IL  641 
II.  641 

III.  86 
II.  642 
II.  642 
II.  642 
II.  642 
II.  644 
II.  644 


M. 


Ma.     .    . 
Má  .    .    . 
Maca    .     . 
Mackóka  . 
Mácsik 
Macska     . 
Macskafarkú  fü 
Macskafejű  bagoly 
Macskafű 
Macskagém  . 
Macskagyökér 
Macskalynk  . 
Macskamajom 
Macskamánia 
Macskaméz  . 
Macskamézelke 
Macskamézes 
Macskás  .     . 
Macskaszemű 
Macskaszemü  ló 
Macskatövis . 
Macskatövisk 
Madár      .     . 
Madaracska  . 
Madaras  .     . 
Madarász  :  vögel 
Madarász :  vogler 
Madarászás  .     . 
Madarászat  .     . 
Madarászháló    . 


fangeii 


II.  645 
II.  680 
II.  645 
II.  646 
II.  646 

II.  6i6 
1. 1024 
I.  156 
I.  1024 
1. 1078 

I.  1181 
II.  640 
II.  668 
II.  759 
II.  804 
II.  806 

II.  805 
II.  647 

III.  157 
II.  615 

m.  773 
UI.  774 
U.  647 
II.  649 
n.  649 
II.  649 
II.  649 
II.  649 
II.  649 
1. 1291 


Madarászó  dob 
Madarászó  szerszám 
Madarászpózna 
Madarászpuska 
Madarászság 
Madarászsíp 
Madarászszérszám 
Madarat  tanító 
Madárfészek 
Madárfi    .     . 
Madárfogó    . 
Madárház 
Madárhúr 
Madárhús 
Madárhúsú   . 
Madári     .     . 
Madárka  .     . 
Madárköles  . 
Madárkörtvély 
Madármony  . 
Madárnézés  . 
Madárnyelv  . 
Madárnyi 
Madár  orra  . 
Madársó  .     . 
Madár  szája 
Madárszárny 
Madárszó 
Madárszólás  . 
Madártartó    . 


I.  515 
III.  65 
II.  1323 
II.  1341 
11.  649 
II.  1575 
III.     65 


III. 
I. 
I. 
I. 


427 
837 
845 
877 
1. 1370 
1.  1517 
1. 1522 
1. 1522 
U.  649 


IL 
II, 
II. 
II. 
IL 


650 
396 
417 
868 
983 


n. 1025 
II.  650 
II.  1137 
U.  1583 
IIL  18 


III. 
III. 

m. 

III. 


93 

273 
279 
480 


Madártartó  hely 
Madártéjfű    .     . 
Mádra  .... 
Mádrafű  .     .     . 
Madzag    .     .     . 
Madzagcsináló  . 
Madzagocska     . 
Mag     .... 
Maga :  zwar 
Maga :  er  selbst 
Magaajánlás 
Magában  .     .     . 
Magában  lévő  . 
Magabizatlanság 
Magabíró      .    . 
Magabíró  gróf  . 
Magabíró  polgár 
Magabíróság 
Magabiztatás     . 
Magábólállóság 
Magacselekedés 
Magad      .     .     . 
Magaelajánlás  . 
Magaelhagyás   . 
Magaelhitele 
Magaelhíttség    . 
Magaelvélte  .    . 
Magafeledett     . 
Magafeledt    .     . 
Magafólmagasztatás 


809. 


1. 1396 

III.    508 

.709,   913 

1. 1024 

II.    650 

I.  434 

II.  650 

II.  650 
II.  653 
II.    654 

I.     33 

II.    657 

II.    596 

I.    236 

I.    237 

1. 1124 

II.  1308 

I.   237 

I.    250 

I.      79 

I.    400 

II.    654 

I.      33 

1.1240 

1.1446 

1.1446 

III.  1050 
I.  481 
I.   809 

II.   662 


166 


MAGAGONDOLATLAN  -  MAGYARÁZATLAN 


Magagondolatlan  . 
Magagondolatlanság 
Magagondolallanul 
Magagyakoilás .    . 
Magahányás 
Magaliányó  .     .     . 
Magaháiiyó  bölcs  . 
Magahányó-vető    . 
Magahitt  .... 
Magahittség  ... 
Magahitt  szív    .     . 
Magaisnieret      .     . 
Magakelletés      .     . 
Magakellö     .     .     . 
Maga  lehagyása 
Magam     .... 
Magamegalázás 
Magamégalázó  .     . 
Magamegállhata  tlan 
Magameggondolás 
Maganieggondolatlan 
Magarneghagyás    . 
Magamegismerés  . 
Maga  inegismerete 
Magamegkötés  .     . 
Magamegtartózhalatlan 
Magaméglartóztatás 
Magamegtartóztalhatatlan 
Magamegtartóztató 
Magamegtörés  .     . 
Magamegtürtetés    . 
Magamegúnás  .     . 
Magamegúnt      .     . 
Magamegvoiiása     . 
Magamentegetés     . 
Magamentés      .     . 
Magamenthetetlen 
Magamenthetö  .     . 
Magamentö  .     .     . 
Magamentség     .     . 
Magamivolta     .    . 
Magamutalás    .     . 
Magamutató .     .     . 
Magamutogatás 
Magamutogató  .     . 
Magán      .... 
Maga  nagyzása 
Magának  .... 
Magának  tetsző 
Magánakvaló      II. 
Magánélö  barát 
Magánlét  .... 
Magánlétel    .     .     . 
Magánlétlen .     .     . 
Magánlévö    .     .     . 
Magán-magán    .     . 
Magános  .... 
Magánosság  .     .     . 
Magánvaló   .       II.    658, 


659 


I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I, 
III. 

I. 

1. 
III. 

I. 
11. 
II. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
III. 
III. 
111. 
111, 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

m. 
III. 
I. 
II, 
II. 
II, 
II, 
II, 
II. 
II. 
III. 


1103 
IIO.S 

ilo;s 

11.S6 

1312 

1313 

3ü9 

1142 

libi 

1454 

266 

1617 

180 

181 

1242 

664 

48 

48 

78 

1101 

1101 

1242 

1616 

1616 

426 

486 

488 

488 

488 

747 

825 

854 

854 

1240 

755 

755 

755 

755 

757 

756 

965 

901 

902 

903 

903 

657 

921 

659 

648 

956 

178 

594 

595 

595 

596 

658 

658 

659 

956 


Magánvaló  gyónás 
Magánvaló  mise 
Magánvalóság 
Magányi   ,     . 
Magaóvó  .     . 
Magaörzés     . 
Magaőrzö 
Magára     .     . 
Magareátartás 
Magareáviselés 
Magáról  szóló 
Magas .     .     . 
Magasabb 
Magasan  .    . 
Magasbad 
Magasdad 
Magasít    ,     , 
Magasocskább 
Magasság 
Magasságbeli 
Magasságos  . 
Magasségő    . 
Magas  termetű 
Magast  mérő 
Magaszállítás 
Magaszenvedtel 
Magaszépegető 
Magaszeretés 
Magaszeretet 
Magaszeretö  . 
Magaszinénvaló     .     III 
Magaszt    .     . 
Magasztal 
Magasztalás  . 
Magasz  talódás 
Magasztás 
Magasztat 
Magatartás    . 
Magalartóztatás 
Magatartóztatlan    , 
Magatartóztatlanság 
Magatartóztatlanul 
Magatartóztató  ,     . 
Magatetszés  .     .     . 
Magától    .... 
Magától  mozgó  szekér 
Magától  tanult . 
Magatövés     ,     , 
Magatdrtetlenség 
Magatürtető  .     . 
Magaúnás     .     . 
Magával  .     .     , 
Magavesztett 
Magavetö     ,     . 
Magaviselés  .     . 
Magaviselet  .     , 
Magaviseletlen  , 
Magaviseletlenség 
Magaviselö   ,     , 


1,1176 
II,  846 
II,  658 
II,  659 
11,1162 
II,  1 183 
II,  1184 
II,  659 
III.  472 
III.  1200 
III.  281 
II.  660 
II.  660 
U.  660 
II.  660 
II.  660 
II.  660 
U.  660 
II.  660 
II.  661 
II.  661 
II,  661 
III,    597 

II,  775 
III,  58 
III,  183 
III.  186 
III,  222 
III,    223 

III,  225 
254,  956 

II,  661 
II.   661 

II.  662 
U.  662 
11.  662 
II,    662 

III,  474 
III,  488 
lU.    489 

III.  489 
III.  489 
III.  489 
III.    647 

II,  659 
III.  133 
III.  433 
III.  754 
III.  825 
III.  825 
III.    856 

II.  659 
III.  1100 
III.  1156 
III,  1202 
III,  1202 
111.  1203 
III.  1203 
III.  1204 


Magavonogatás 

Magazin  .     .     . 

Magazinom   ,     , 

Magdisznó 

Magfa ,     ,     .     , 

Magfogadó    ,    , 

Magfolyás     ,     , 

Maghozó  ,     ,     , 

Maghozó  vetemény 

Mágia  , 

Máglás 

Magló  :  zuchthengs 

Magló  :  foeticans 

Magmarha    ,    , 

Mágnes     ,     ,     , 

Mágneskö     .     , 

Mágnésköi    ,     , 

Mágnesmillye    . 

Magocska     ,     , 

Magor .... 

Magos :  granosus 

Magos :  hoch 

Magos.     .     .     , 

Magos  kender  , 

Magossan 

Magtalan ,    ,     , 

Magtalanság, 

Magtehén      .     , 

Magtermö     ,     , 

Magtok    .    .     . 

Magú  .... 

Magv   .... 

Magvafolyó  .    . 

Magvas    .     ,     . 

Magvaszakadás 

Magvaszakadt  . 

Magvaváló  barack 

Magvaveszett 

Magvető   . 

Magvető  hely 

Magzás     .     . 

Magzat     .     . 

Magzatfogadó 

Magzathozvaló  szerelem 

Magzatlan 

Magzatocska 

Magzatos . 

Magzatosság 

Magzatozás 

Magzatozik 

Magzik 

Magyal 

Magyalfa . 

Magyar 

Magyarán 

Magyaráz 

Magyarázás  , 

Magyarázat 

Magyarázatlan 


MAGYARÁZATLANSÁG-MÁNGOL 


167 


Magyarázatlanság . 
Magyarázhatatlan . 
Magyarázó  .  .  ■ 
Magyar  csizma 
Magyar  dió  . 
Magyar  forint 
Magyari  .  . 
Magyari  mélyföld . 
Magyarizmus 
Magyarkodás 
Magyarkodik 
Magyaró  .  . 
Magyaros 
Magyarság  . 
Magyarsági  . 
Magyar  saláta 
Magyar  süveg 
Vlagyar  tánc 
Magyarul . 
Vlagyar  varrás  . 
Magyer  . 
Magyéráz 
Maholnap 
Mai.  mái  . 
Mai  nap  . 
Máj  .  . 
Májacska  . 
Májas  szíiiű 
Majc  .  . 
Majcos 
Majd  .  . 
Majdan  . 
Majdani  . 
Majdanság 
Majd  paraszt 
Majesztásság 
Máj  fájó  .  . 
Májfű  .  .  . 
Májfűvirág  . 
Májgögye  . 
Májgyógyitó  fű 
Maji  .  .  . 
Majmocska  . 
Majmos  .  . 
Majmoskodás 
iMajmoskodik 
iMajmoz  . 
Majmozat 
Majnéralma  . 
Májoló 
Majom 
Majomkodik 
Majomszeretet 
iMajomtáncz  . 
Major:  meier 
Major :  major 
Majoránaolaj 
JMajoráng 
Majoránna    . 


II.  664 

II.  665 

II.  665 

I.  4Á2 

I.  507 

I.  940 

II.  665 

I.  987 

II.  665 

II.  665 

II.  665 

II.  854 

II.  665 

II.  665 

II.  666 

II.  1501 

II.  1628 

UI.  423 

II.  666 

III.  1U20 

II.  663 

II.  663 

I.  1475 
II.  645 
11.  929 
II.  666 
II.  666 

m.  250 
II,  666 
II.  667 
II.  667 
U.  668 
II.  668 
n.  668 
II.  1236 
II.  668 
I.  703 

I.  1024 
m.  1191 

1. 1114 
I.  1024 

II.  645 
II.  668 

II.  668 
II.  669 
II.  669 
n.  669 
II.  669 

I.   81 

II.  666 
II.  668 
II.  669 

III.  223 
III  423 

II.  669 
II.  670 
II.  1108 
II.  670 
U.  670 


Majoránnás  .     .     . 

.     11. 

Majoremher.     .     .     . 

I. 

Majorgazda  .     .     . 

I. 

Majorház                .     . 

I. 

Majori                .     . 

.     II. 

Majorkert     .     .     . 

II. 

Majorkodás  .     .     . 

.     II. 

Majorküdik  .     .     . 

.     II. 

Majorkodó    .     .     . 

.     11. 

Majorkodtatás 

.     11. 

Majorné   .... 

11.    670. 

Majorocska   .     .     . 

II. 

Majoros    .... 

II. 

Majoroskodás    .     . 

.     11. 

Majoroskodik    .    . 

.     U. 

Majorság  .... 

.     11. 

Májos 

.     II. 

Májos  ajakú 

I. 

Májos  hurka     .     . 

I, 

Májtorta   .... 

III. 

Majsz 

.     II. 

Május 

.     11. 

Mak 

.     II. 

Makacs          ... 

.     II. 

Makaria    .... 

.     11. 

Makariakörtvéiy     . 

.     II. 

Makárleves  .     .     . 

.     11. 

Makaró    .... 

.     II. 

Makaróni       .     .     . 

.     II. 

Maki 

.     II. 

Makk 

.     II. 

Makkerdő      .     .     . 

I. 

Makkfa     .... 

I. 

Makkfás  .... 

.       I. 

Makkocska  .     .     . 

.     II. 

Makkolaj .... 

.     II. 

Makkos     .... 

.     II. 

Makkos  fa     .     .     . 

I. 

Makkszedés  .     .     . 

.     .    III. 

Makktermö    .     .     . 

.     .    III. 

Makktermö  tölgyfa 

.     .    III. 

Makk  tokja  .     .     . 

.     .    111. 

Máké 

.     .     II. 

Máknyi     .... 

.    n. 

Mákolaj    .... 

.   .    11. 

Mákos 

.    .    n. 

Mákos  béles      .     . 

.   .     I. 

Mákszem.     .     .     . 

.    .  III. 

Mákszemnyi      .     . 

.   .  III. 

Mákszínű      .     .     . 

.    .  III. 

Makula     .... 

.   .    II. 

Makulál    .... 

.   .    II. 

Makuláló  könyv 

.    .    II. 

Makulás  .... 

.   .    II. 

Makulátlan  .    .     . 

.   .    II. 

Mákvirág .... 

.   .  in. 

Mái :  brust    .     .     . 

.   .    II. 

Mái :  berglehne 

.    .    11. 

Malac 

.    .    u. 

670 

Malacka 

11.    673 

627 

Malacozik 

11.    673 

1072 

Málán  fekö 

I.    794 

1370 

Malaszt 

11.    673 

669 

Malasztos      .... 

11.    673 

245 

Malasztosság     .     .     . 

11.    673 

669 

Maláta 

II.    674 

669 

Malátás 

11.    674 

670 

Málé 

11     674 

670 

Málgérézna  .... 

1.  1084 

991 

Málha 

II.    674 

670 

Málhahordozó   .     .     . 

I.  1489 

670 

Málhahordozó  ló  .     . 

II.    615 

670 

Máihál 

II.    674 

670 

Málhálás 

11.    674 

670 

Málhás 

11.    674 

666 

Málhás  ló     ...     . 

11.    615 

31 

Málhás  nyereg  .     .     . 

11.  10.33 

1518 

Mállik 

II.    674 

719 

Maimocska  .... 

11.    675 

666 

Málna 

11.    674 

670 

Málnafa 

f.    740 

670 

Malom 

U.    674 

671 

Malomfcí 

I.    959 

671 

Malomgarat  .... 

I.  1064 

417 

Malomgát      .... 

1.  1067 

550 

Malomház     .... 

I.  1370 

671 

Malomhely  .... 

I.  1396 

671 

Malomi 

II.    675 

671 

Malomkerék  .... 

11.    222 

671 

Malomkerék  lapát 

11     525 

666 

Malomkő 

11.    388 

740 

Maiomló 

II.    615 

740 

Malomsánc  .... 

11.  1503 

672 

Malomtaliga  .... 

III.    401 

1108 

Malomvas     .... 

.    111.1023 

672 

Malosa 

II.    711 

740 

Malosaszóllő      .     .     . 

III.    329 

102 

Malozsabor  .... 

I.    283 

598 

Málva,  mályva .     .     . 

II.    676 

739 

Mályvafü      .... 

I.  1025 

694 

Mályvarózsa     .     .     . 

11.  1469 

550 

Mályvarózsaszin    .     . 

111.    250 

671 

Mályvás 

11.    676 

1108 

Mama 

.     11.    676 

671 

Mamácska    , 

II.    676 

202 

Mammog . 

II.    676 

158 

Mammon  . 

II.    676 

158 

Mámor 

.     II.    676 

250 

Mandela 

II.    676 

672 

Mandolabél  . 

I.    201 

672 

Mandulafa 

I.    740 

407 

Mandolaolaj  ,     .     . 

.     11.  1108 

672 

Mandolás 

.     II.    676 

672 

Mandolasajt.     .     .     . 

.     II.  1496 

1191 

Mandolasása      .     .     . 

II.  1522 

672 

Mandolatéj    .... 

.    III.    508 

673 

Mandolatorta     .     .     . 

.    III.    719 

673 

Mángol 

.     II.   676 

168 


MÁNGOLT-MÁSODFŰ  LÓ 


Mángolt    .     .     . 

.     II.    676 

!     Mardoskodik     .     .     . 

.     II.    679 

Mártalék  . 

Mángor    .     .     . 

.     II,    676 

Mardoz 

.     11.   680 

Martalék  , 

Mángorlás     .     . 

.     II.    676 

(     Mardozás     .... 

II.   680 

Martalóc  , 

Mángorló      .     . 

11.    676 

Mardozó  beszéd    .     . 

I.   218 

Marlalóci 

Mángorló  fa 

I.    741 

Marék 

.     II.    692 

Mártás 

Mángornyi    .     . 

.     II.    677 

Marha 

II.    689 

Mártatlan 

Mángorol      .     . 

.     II.    676 

Marhácska    .... 

.     II.    691 

Mártély    , 

Mángur    .     .     . 

II.    676 

Marhahajtás      .     .     . 

1. 1265 

Mártható . 

Maníros   .    .    . 

II.    677 

Marhahajtó  .... 

I.  1266 

Marti  .     . 

Mankó     .    .     . 

II.    677 

Marhái 

.     II.    691 

Marti  lapu 

Mankópálca .    . 

II.  1218 

Marhalopás  .... 

11.    627 

Mártir.     . 

Mankós    .     .     . 

II.    677 

Marhalopó    ... 

.     II.    628 

Mártirizál 

Manna     ,     .     . 

II.    677 

Marharekesz      .     .     . 

.     II.  1394 

Mártírom  . 

Mannáik  .    .     . 

II.    867 

Marhás 

II.    691 

Mártíromoz 

Manó  .... 

II.    677 

Marhaszállás     .     .    . 

,    III.      66 

Mártíromság 

Manóság  .     .     . 

11,    677 

Marhatakaró  papiros 

II.  1229 

Mártizál   . 

Mantli      .     .    . 

11,    677 

Mária 

11.    691 

Mártó  .     .     , 

Mar     ...     . 

11,    677 

Mária-Magdolna  füve 

I.  1026 

Mártódik  .     . 

Már     ...    . 

11,    680 

Márjás 

II.    691 

Mártogat  .     . 

Marad:  bleiben 

II.    681 

Márjás  garas 

1. 106.S 

Martos      ,     . 

Marad  :  nachfolgei 

II.    685 

Marjul 

II.    691 

Mártott     ,     , 

Maradandó  .     . 

11,    685 

Markalét        .... 

.     II.  691 

Mártott  gyertya 

Maradandóság  . 

11,    685 

Markalf 

II.    691 

Márvány  ,     , 

Maradás  .     .     . 

11.    685 

Markapökö  .... 

II.  1325 

Márványfaragó 

Maraddogál  .     . 

II.    685 

Markgróf'      .... 

1. 1124 

Márványgolyób 

s 

Maradék  .     .     . 

U.    685 

Markgrófné  .... 

1. 1124 

Márványkép . 

Maradoz  .     .     . 

11.    686 

Markol 

II.    693 

Márványkö  . 

Maradság      .     . 

11.    686 

Markolat 

II.    693 

Márványköfaraf 

;ó 

Maradt     .     .     . 

II.    686 

Markos 

II.    694 

Mári'ányköves 

Maradva  .     .     . 

11.    687 

Markosság    .... 

II.    694 

Más      .     ,     , 

Maradvány   .     . 

II.   687 

Markotány    .     , 

11,    691 

Masár .     , 

Maragorod    .     . 

II.    688 

Mavkotányné     .     ,       11 

692,  991 

Másfél.     , 

Marakodás    .     .     . 

11,    678 

Markotányos     .     .     . 

II.   692 

Másféle 

Marakodik    .     .     . 

11.    678 

Markotányosné      .     , 

II.    692 

Másfelé 

Máran       .     .     . 

11.    681 

Markotányos  szekér  , 

III.    133 

Másfelöl   . 

Marás  .... 

II.    678 

Már-már 

11.    681 

Máshol 

Maraszt    .     .     .     . 

11.    687 

Márna      ,     ,     ,     . 

11.    692 

Máshová  . 

Marasztal      .     . 

11,    688 

Maró 

II.    68Ü 

Másik  .     . 

Maratás    .     .     . 

11,    678 

Maródi 

II.    692 

Másik  anya. 

Maratság .     .     .     . 

11,    686 

Marok 

II.    692 

Masírol    . 

Marattatás    .     .    . 

11.    678 

Marokgyapjú     .     .     . 

1.1149 

Masíroz    . 

Maráz       .     .     .     . 

II,    688 

Marokköpés       ,     ,     . 

11,  1325 

Másít   .     . 

Márc 

II,    68S 

Maroklat 

11,    693 

Maskara  . 

Marcangol    .     .     . 

11,    679 

Maroknyi      .     ,     ,     , 

11.    694 

Maskarás 

Marcapán     .     .     . 

11.    688 

Marokol 

II.    693 

Másként  .     . 

Marcapánpogácsa  . 

11,  laoi 

Maroktöltö  tök  ,     , 

III.    734 

Másképebeti 

Marcapántos  teszt; 

i    . 

III.    641 

Marokvas      .... 

III,  1023 

Másképp  , 

Marcépán      .     .     . 

II,    688 

Marokvesszö 

III,  1126 

Másképpen 

Március    .     .     .     . 

II,    688 

Marom 

I,    183 

Máskor     ,     . 

Márciusvirág     .     . 

111,  1191 

Maron 

II.    680 

Máskorra .    . 

Marcona  .     .     .     . 

11,    688 

Marósság      .... 

II.    680 

MáskUlömbei 

1    . 

Marconaság .    .     . 

II,    689 

Marotva 

U.    873 

Máslás     .     . 

Marcong  .     .     .     . 

11.    678 

Mars    ,     ,     .     , 

II.    694 

Máslás  bor  . 

Marcongás    .     .     . 

11,    679 

Marsaik 

II.    694 

Másli   .     .     . 

Marcongat     .     . 

11,    679 

Marsaiság     .... 

11.    694 

Máslüdás .     , 

Marcsong      .     .     . 

II.    678 

Masíroz 

11.    694 

Más  nap  .     , 

Mard    .... 

II.    869 

Marsus 

II.    694 

Más  nyelvű  , 

Mardos     .     .     .     . 

11,    679 

Mart 

II.    694 

Másod .     .     . 

Mardosás      .    .    . 

11.    679 

Márt 

U.    694 

Másodfű  ló  . 

második-mEgállanás 


169 


Második   .    . 

.     II. 

702 

Mátyás  ugrása.    .    . 

.    m.   843 

áfásodképpen 

.     II. 

702 

Máz 

II.    710 

tíásod  nap  . 

II. 

929 

Mázár 

II.    884 

kiásod  szántás 

.    III. 

77 

Mázlás 

.     II.    710 

tlásodszer     . 

.     11. 

703 

Mázol 

11.    710 

Másodszor 

II. 

703 

Mazolánszoknya    .    . 

.    Ul.    289 

Másodszori   . 

II. 

703 

Mazolánv     .... 

II.    710 

Másol  .     .     . 

.     II. 

703 

Mázolás 

.     II.   710 

Másolás    .     . 

II. 

703 

Mázoló 

II.    710 

Másolhatatlan 

II. 

704 

Mázos 

II.    710 

Másoló  levél 

11. 

602 

Mázotlan 

11.    710 

dásszér  .     . 

II. 

704 

Mázul 

11.    711 

ilásszor   .     . 

II. 

704 

Mazúr 

II.    711 

Másszori  .     . 

II. 

704 

Mázz 

.     II.    710 

dásszorra    . 

II. 

704 

Mazzag 

II.    650 

Mást    .     .     . 
Mastan     .     . 

11. 
II. 

879 
880 

Mázsa 

II.    711 

Mázsáknvi    .... 

II.    711 

Mastik      .     . 

II. 

705 

Mázsál 

II.    711 

Másunnal 

11. 

704 

Mázsáló 

11.    711 

Másunnan 

11. 

704 

Mázsáló  mester     .     . 

11.    790 

Uásunnat      . 

U. 

704 

Mázsás 

II.    711 

Uásunnét 

II. 

704 

Mazsola 

n     711 

Másutt      .     . 

U. 

705 

Mazsolás 

11.    711 

Másuvá    .     .     . 

u. 

705 

Méc 

II.    711 

Wásuvávaló  vit 

Ú 

III. 

1213 

Mecciglen     .... 

II.    712 

Másvé .     .     . 

II. 

705 

Mécs 

II.    712 

Más  világ 

m. 

1181 

Mécségető     .     . 

I.    562 

Mász    .     .     . 

u. 

705 

Mécsgske      .... 

II.    712 

Mászdogál 

u. 

706 

Mecset 

II.    712 

Mászkál    .     . 

II. 

706 

Medaja 

II.    712 

Maszkara 

n. 

705 

Medály 

II.    712 

Maszlag    .     .     . 

u. 

707 

Meddég 

II.    712 

Maszlagos     .     . 

II. 

707 

Meddig 

U.    712 

Maszlagosít  .     . 

u. 

707 

Meddiglen     .... 

II.    712 

Maszlagoskodik 

11 

707 

Meddő 

II.    713 

Maszlina  .     .     . 

II. 

708 

Meddőség      .... 

II.    713 

Mászó .     .     .     . 

u. 

707 

Meddül 

II.    713 

Masztik    .     .     . 

u. 

708 

Medence 

11.    713 

Matász     . 

II. 

708 

Medve 

II,    713 

Máté    .     .     .     . 

II. 

708 

Medvebőr      .... 

I.    312 

Mátékodik     . 

11. 

708 

Medvecsillag     ,     .     .     . 

I.    426 

Matéria     .     . 

IL 

708 

Medvecsillagzat     .     .     . 

1.    427 

Matériái  .     .     . 

II. 

708 

Medvefül 

I.  1039 

Mátka.     .     .     . 

II. 

708 

Medvéi 

U.    714 

Mátkakérö    .     . 

U. 

215 

Medvekés      .... 

II.    248 

Mátkái      .     . 

n. 

708 

Medveköröm      .     .     . 

U.    414 

Mátkás     .     .     . 

n. 

708 

Medvepásztor    .     .     .     . 

II.  1246 

Mátkaság      .     . 

II. 

709 

Medvés 

II.    714 

Mátkasági     .    . 

II. 

709 

Medvetalp     .... 

III.    408 

Mátkásodás  . 

II. 

709 

Medvetalpfa      .     .     .     . 

I.  1025 

Matóla     .     .     , 

II. 

709, 

881 

Medvetalpú  fű  .     .     . 

III.    403 

Matólál     .     .     . 

U. 

709 

Medvetalpú  tövis  .     . 

III.    773 

Mátra  .     .     .     . 

II. 

709, 

913     j 

Még,  még :  zurück     .     . 

II.    714 

Mátrác     .     .     . 

II. 

709    , 

Meg :  wieder     .     .     .     . 

II.    714 

Mátrafü    .     .     . 

I. 

1024    : 

Meg:  hintergrund 

II.    716 

Matring    .     .     . 

U. 

709 

Még :  noch   .... 

II.    717 

Matróz     .     .     . 

U. 

709 

Még  :  wie  lange    .     . 

II.    829 

Matula      .     .     . 

II. 

710 

Méga 

11.    719 

Mátyás     .     .     . 

II. 

710     1 

Mégabajdocosodik      .    . 

I.        1 

M.   KIÍELVT 

ÖBl 

■.  e 

ZÓl 

Ab. 

Mégabajgat I.  1 

Mggabárol I.  2 

Mégábráz I,  4 

Megábrázol 1,  5 

Mégabroncsoz  ....  1.  5 

Mégacéloz I.  6 

Megad I.  12 

Megadás I.  13 

Mégadat I.  13 

Mégádázik I.  18 

Mégádáztat I.  18 

Megadogat I.  17 

Megadomány    ....  I.  13 

Megadósít I.  16 

Megadóz I.  17 

Mégágazik I.  20 

Mégagg ;  veraltern  I.  22 

Mégagg :  sich  ángsten  .  I.  23 

Mégaggasztal     ....  I.  23 

Mégaggolt I.  22 

Mégaggottság     ....  I.  22 

Megaggúlt I.  23 

Mégágoz I.  20 

Megáhítás I.  30 

Mégajándékoz  ....  I.  32 

Megájul I.  34 

Mégakad I.  36 

Mégakadályoztat    ...  I.  37 

Megakadás I.  36 

Mégakadékoz    ....  I.  37 

Megakadékoztat         .     .  I.  37 

Mégakaszt I.  38 

Mégakasztal      ....  I.  39 

Mégakóz I.  43 

Mégalacsonyít  ....  I.  49 

Mégalacsonyodik  ...  I.  49 

Mégaláz I.  47 

Megalázás I.  47 

Mégalázatosít    ....  I.  48 

Mégalázatosodik    ...  1.  48 

Mégalázít I.  48 

Megalázódik      ....  I.  48 

Mégalázul I.  48 

Mégáld I.  55 

Mégáldás I.  56 

Mégáldoz I.  57 

Mégalél I.  58 

Mégalhatatlan  ....  I.  89 

Megalit I.  59 

Mégaljasodik     ....  I.  51 

Mégalkalmai     ....  I.  63 

Mégalkodhatatlan      .     .  I.  64 

Mégalkodhatik  ....  I.  64 

Mégalkodtat      ....  I.  64 

Mégalkot I.  65 

Mégalkuszik      ....  I.  60 

Megalkuvás I.  60 

Megáll I.  70 

Mégállanás?         ...  I.  71 
XXII 


170 


MEGÁLLAPIK— MEGBODORODIK 


Megállapik    . 
Megállapít    . 
Megállapodás 
Megállapodik 
Megállapodott 
Mcgállaptat  . 
Megállás  .     . 
Megállat  .     . 
Megállhatatlan 
Megállít    .     . 
Mégáltalkodás 
Megáltalküdik 
Megáltalkodott 
Mégáltalkodottság 
Megáltall      .     . 
Míjgaludhatatlan 
Megaluszik  . 
Megalut    .     . 
Megalutt  .     . 
Megalutt  szén 
Megalutt  tag 
Megalutt  téj . 
Mégaluvás     . 
Megámul  .     . 
Méganyahodik 
Megannyi 
Megapad  .     . 
Megapaszt     . 
Megapinál 
Megapol,  megá; 
Mégapolgat  . 
Megáporodik 
Mégaprít  .     . 
Megapródik  . 
Mégaprósodik 
Megapróz 
Mégárad  .     . 
Mégaranyaz  . 
Mégaranyazás 
Mégaranyosul 
Megaranyoz  . 
Megaraszol    . 
Mégáraszt 
Mégarat   .     . 
Megáréndál  . 
Mégárestál    . 
Mögáréstálás 
Mégárkol .     . 
Mégárnyékoz 
Megárt     .     . 
Mégárul   .     . 
Megás .     .     . 
Mégasz     .     . 
Mégaszal .     . 
Mégaszott 
Mégátkoz.     . 
Mégavarosodik 
Mégavasít 
Megavasodik 


pol 


I, 
III. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 


72         Mégavat 

72  Megavél    .     . 

73  Mégavét  .  . 
73         Mcgavétás 

73  Mégavik   .     . 

74  Mégavul  .  . 
70  Megavult .  . 
76         Megavult  bor 

78  I     Megázik    .     . 

79  I  Megázt  .  . 
87  Mégáztat  .  . 
87  Mégazsagol  . 
87  !     Mégbabonáz 

87  Mégbabonázás 
86         Mégbágyad  . 
89         Mégbágyaszt 

88  Mégbájol  .  . 
91  Mégbájolás   . 

88  Megbaklik  . 
171  Mégbakol  . 
371  Mögbakzik  . 
508         Megbaltafokoz 

89  Mégbalzsamol 
82         Megbarnít 
96         Megbámul     . 

144         Mégbámulás 

98  Megbán  .  . 

99  Megbánás  . 
99    Megbánat 
99    Mégbánkozik 

100    Megbánt  .  . 
900    Mégbántás  . 

102  Mégbántatlanul 

103  Mégbánthatatlan 

104  Mégbántódás     . 
104         Megbántódik 

109  Mégbán  togat 
112         Mégbárányozik . 
112         Megbarátkozik  . 
112          Mégbárdol     .     . 

114  i     Mégbarmul   .     . 

115  ;     Megbátorít    .     . 

110  i  Mégbátorkodik  . 
115  '  Mégbátorodik 
]  18  j  Mégbátortalanít 
119  I  Mégbátorul  .  . 
119  i  Mégbecstelenít  . 
122  I     Megbecsül     .     . 

121  I     Megbecsülés 

122  j     Megbecsülhetetlen 
107         Megbékélget      . 
125         Mégbékélhetetlen 

127  I     Mégbékéllés .     . 

128  Mégbékélletlen 
128  iMégbékélletlenkédik 
1.36  Mégbékéllés .     . 
139         Mégbékéllik  .     . 

1092         Mégbékéltet  .     . 

1092  ,     Mégbékességéslt 


1.    139  Mégbékóz 

II.  1092  '     Mégbélél  .     . 

II.  1092  1     Mégbéllel      . 

II.  1092  ;     Megbélyegez 

II.  1091  i     Mégbélyégezés 

11.1093  I     Mégbénít.    . 

II.  1093  1     Mégbénítozás 

I.    282  '     Megbénul      . 

I.    149  Megbénul 

I.    150  Mégbérél  .     . 

I.    150  Mégbéretvál 

I.    150  Mégbéretválkozik 

I.    154  Mégberkézik 

I.    154  I     Mégbérmál    . 

1.    157  j     Megbeszéli    . 

I.    157  Mégbeszél  lés 

I.    160  Mégbeszéllhetetli 

I.    160  Mégbeszél  Ihetö 

I.    162  Megbetegedik 

I.    162  I     Mégbetegésédik 

1.    163  I     Mégbetegésít 

I.    904  j     Mégbetegésül 

I.    167  :    Megbetegít    . 

I.    167  Mégbetegszik 

I.    168  Mégbetegül   . 

I.    168  I     Megbetegülés 

I.    169  [     Mégbillent     . 

I.    169  I     Mégbimbózik 

I.    169  Mégbíöl    .     . 

I.    170  I     Mégbir      .     . 

I.    171  [     Mégbirál  .     . 

I.    171  Mégbirás  .     . 

I.    171  Megbirkózik 

I.    171  Mégbirósít     . 

I.    172  Mégbirságfil . 

I.    172  '     Mégbíz      .     . 

I.    172  Mégbizakodik 

I.    176  Mégbizgat     . 

I.    179  Mégbizlal      . 

I.    181  Mégbizonygal 

I.    184  Megbizonyít . 

I.    186  Mégbizonyodik 

I.    186  Megbizonyosodik 

I.    187  Mégbizonyosnl . 

I.    188  Mégbizonyoszik 

I.    188  Mégbizonytalanít 

I.    191  I     Mégbizonyül      . 

I.    192  Mégbizonyulás  . 

I.    192  I     MSgbizonyuiat  . 

I.    192  :     Mégbiztat      .    . 

I.    198  Mégbocsánat 

I.    198  Mégbocsánik 

I.    198  Megbocsát     .     . 

I.    198  Mégbocsálandó . 

I.    198  j     Megbocsátás      . 

1     199  Mégbocsáthatandó 

I.    197  Mégbódít.     .     . 

I.    199  Mégbódíttatás    . 

I.    200  Mégbódorodik   . 


MÉGBÓDUL-llÉGCSOMÓZlK 


171 


egbódul I.  258 

egbódult I.  259 

egbogarász     ....  I.  262 

ggboglároz      ....  I.  263 

egbokrétásodik    ...  I.  268 

egbokrosít I.  267 

egbokrosodik .     ...  I.  267 

ggbokrosul      ....  I.  267 

egbokroz I.  267 

egboldogít I.  268 

egboldogítós    ....  I.  268 

egboldogodik  ....  I.  268 

egboldogtalanít   ...  I.  269 

egboldogul      ....  I.  269 

egbolondít I.  273 

egbolondul      ....  I.  272 

iegi)oll I.  272 

légbolloz I.  273 

égbolygat I.  275 

egbombáz I.  276 

egbomladoz    ....  I.  277 

egbomlás I.  277 

egbomol I.  277 

egbont I.  278 

egbontakozik .     ...  I.  279 

égbontás I.  279 

egborit I.  288 

egborjuztat     ....  I.  291 

égborosodik    ....  1.  285 

egborostál I.  292 

egborotvál I.  214 

egborotválkoz      ...  I.  215 

egborsol I.  293 

egborzad I.  295 

egborzaszt      ....  I.  295 

egboszorkányoz ...  I.  296 

egbosszonkodás ...  I.  296 

égbosszonkodik  ...  I.  296 

égbosszont     ....  I.  297 

egbosszul I.  298 

égbotlik I.  30U 

egbotol :  abprügeln  I.  299 

egbotol ;  strauchelu  I.  300 

egbotol :  abschneiden  .  I.  302 

egbotorkázik  ....  I.  301 

égbotránkodás    ...  I.  301 

égbotránkozdogál    .     .  I.  301 

egbotránkozik     ...  I.  301 

egbotránkoztat    ...  I.  301 

egbotránkoztatás     .     .  I.  302 

égbődi't I.  302 

egbődül I.  302 

egböget I.  303 

egbőjlöl I.  308 

egbömböl I.  311 

egböröz I.  31-3 

egböresedik    .  .  I.  305 

egbövesít I.  305 

egbővesül I.  305 


Mggbövit  .... 
Megbövítés    .     .     . 
Megbővödik  .     .    . 
Megbfivül      .     .     . 
Megbúj :  ausspüren 
Megbúj  :  beschleichen 
Mégbujdos    . 
Mégbujtat 
Megbuklat     . 
Megbuktatás 
Megburkosodik 
Mégbúsít  .     . 
Megbúsul 
MegbúsuTás  . 
Mégbuzdít     . 
Megbuzdul    . 
Megbüntet    . 
Megbüntetés 
Megbiíntetödik 
Megbüdösödik 
Mégbüdösiil  . 
Megbűszbödik 
Megbűvöl 
Mégbűvölés  . 
Mégbíízbeszt 
Megbűzhet    . 
Megbüzhíl     . 
Megbűzhöszik 
Megbűzöl .     . 
Megcáfol  .     . 
Megcáfolás    . 
Mégcáfoló 
Megcéduláz  . 
Mégcéndérél 
Megcibál  .     . 
Mégcicorázik 
Mégcifráz 
Mégcikornyáz 
Megcirkál 
Megcirkálás  . 
Mégcirkalmaz 
Mégcirkalmol 
Megcondorlik 
Megcondorodik 
Mégcövekel  . 
Mégcsábít 
Mégcsábul     . 
Megcsákányoz 
Mégcsal    .     . 
Megcsalás 
Mégcsalatkozás 
Mégcsalatkozhatatlan 
Megcsalatkozhatatlan- 
képpen      .... 
Mégcsalatkozhatatlanság 
Megcsalatkozhatatlanul 
Megcsalatkozik      .     . 
Mégcsalatkoztat     .     . 
Mégcsalhatatlan    .     . 


305 
306 
306 
;106 
321 
322 
323 
324 
326 
326 
289 
315 
317 
317 
728 
328 
333 
333 
334 
331 
331 
336 
330 
330 
335 
335 
336 
336 
337 
339 
339 
339 
343 
347 
348 
349 
.351 
353 
360 
360 
361 
361 
363 
363 
364 
367 
367 
371 
372 
372 
374 
374 

374 
374 
375 
374 
375 
372 


Mégcsalbatatlanképpen 

Mégcsalhatatlanság 

Mégcsalhatatlanul 

Megcsaló .     . 

Mégcsalódik 

Megcsap  .     . 

Mégcsapat    . 

Mégcsapdos  . 

Mégcsapkoz  . 

Mégcsaponik 

Mégcsappan . 

Mégcsappant 

Mégcsatáz     . 

Mégcsattan  . 

Mégcsattog  . 

Mégcsávál     . 

Mégcsavarít  . 

Mégcsavarodik 

Mégcsekélyít 

Mégcselekédés 

Megcselekedik 

Mégcselekszik 

Megcsemcség 

Mégcséndésédés 

Megcsendesedik 

Megcsendesít 

Mégcséndít  . 

Mégcsendül  . 

Megcsépeget 

Mégcsépel     . 

Mégcsépül    . 

Mégcsérdül  . 

Mégcserél 

Mégcserepesédik 

Megesetten   . 

Mégcsicsorázik 

Mégcsigáz     . 

Mégcsikland 

Mégcsikózik. 

Mégcsillagoz 

Mégcsillapít . 

Mégcsillapodik 

Mégcsinál     . 

Mégcsíp   .     . 

Mégcsipdés   . 

Mégcsípés 

Mégcsipkéz  . 

Mégcsipledödik 

Mégcsirázik  . 

Mégcsirippél 

Megcsiszol    . 

Mégcsodál     . 

Mégcsodálkozik 

Mégcsófol 

Mégcsókol  . 

Mégcsókolgat 

Mégcsomósít 

Mégcsomózás 

Megcsomózik 


372 
372 
372 
372 
375 
380 
381 
382 
382 
383 
384 
384 
388 
390 
391 
392 
393 
394 
396 
400 
399 
399 
401 
403 
403 
404 
404 
405 
408 
407 
411 
412 
415 
416 
418 
419 
422 
424 
425 
427 
428 
428 
432 
436 
437 
4.37 
4.39 
437 
440 
441 
470 

445 
461 
446 
447 
449 
449 
449 


XXH* 


172 


MÉGCSONKA-BONKÍT-MEGEMÉSZT 


Megcsonka-bonkít 

Megcsonkít  .     . 

Mijgcsonkít-bonkít 

Megcsonkol  . 

Mégcsonkul  . 

Mggcsoportoztat 

Mggcsorbásft 

Megcsorbít    . 

Megcsorbul  . 

Megcsóvál    . 

Megcsökik     . 

Megcsökken . 

Mégcsökkenés 

Megcsökönik 

Megcsökönt  . 

Megcsömörlik 

Megcsúfol 

Megcsúfolás  . 

Megcsuszamik 

Mégcsuszamodi 

Megcsügged . 

Megcsüggedés 

Megcsükken . 

Megdagad     . 

Megdagadás 

Megdagadoz 

Mégdagadozás 

Megdagaszkodik 

Megdagaszt  . 

Mfigdarabol  . 

Megdarabosít 

Megdegesít  . 

Megdöglik     . 

Megderít .     , 

Mégdermed  . 

Mégderiil 

Mégdészkáz 

Mégdészkázás 

Mégdézmál   . 

Mégdiadalmaz 

Megdicsér 

Megdicsérés 

Megdicséretés 

Megdicsőít    . 

Mégdicsó'sűl 

Megdicsőül  . 

Miigdicsöületlén 

Mégdicsőültség 

Mégdihédik  . 

Mégdirib-darabol 

Mégdíszesít 

Mégdíszesül 

Mégdobban 

Megdobbanás 

Megdobbant 

Mégdobol 

Mögdohlik 

Mi'gdohosít  . 

M'égdohosul 


I. 

450 

Megdorgál    . 

450 

Mégdorgálás 

450 

Mégdorran    . 

450 

Megdöbben  . 

450 

Megdöf    .     . 

453 

Mégdöfiil 

454 

Mégdöglel     . 

454 

Mégdöglelés 

456 

Mégdöglés    . 

456 

Megdöglet     . 

458 

Mégdögletés 

458 

Megdöglik     . 

459 

Mégdögönyöz 

458 

Megdögösít   . 

459 

Mégdögösödik 

459 

Mégdögösül 

462 

Megdőjtet 

462 

Megdördit     . 

468 

Megdördül    . 

469 

Mégdördülés 

472 

Megdörgöl    . 

472 

Mégdöröcköl 

458 

Mégdrágít 

476 

Mégdrágódik 

476 

Megdug    .     . 

477 

Mégdul     .     . 

477 

Mégdulakodik 

479 

Mégdulás 

479 

Mégduplál    . 

483 

Mégdupláz   . 

484 

Mégdurál 

525 

Megdurran  . 

523 

Mégdurzaszt 

497 

Mégdúz    . 

498 

Megduzmad 

498 

Mégduzzad  , 

499 

Mégduzzaszt 

499 

Megdühödik 

500 

Megdühösít  . 

501 

Megdühösödik 

502 

Mégdühösül 

502 

Mégduhöszik 

502 

Mögé    .     .     . 

503 

Megébred     . 

504 

Megébreszt  . 

505 

Megébrül 

505 

Megecetésédik 

505 

Mégecetésül 

547 

Mégecetéz    . 

482 

Mégecetézik 

508 

Mégecséll 

508 

Mégecsetei    . 

512 

.Mégédésédik 

512 

Megédesít 

512 

Mggédésül    . 

513 

Mégedz    .     . 

516 

Megég      .     . 

516 

Mégégedézik 

516 

Mégégés   .     . 

I.  523 

I.  523 

I.  545 

I.  511 

I.  525 

1.  525 

I.  526 

I.  526 

I.  526 

I.  527 

1.  527 

I.  526 

I.  528 

I.  528 

I,  527 

I.  528 

I.  529 

I.  533 

I.  533 

I.  633 

I.  535 

I.  535 

I.  537 

I.  537 

I.  541 

I.  543 

I.  543 

I.  543 

I.  544 

I.  544 

I.  544 

I.  545 

I.  547 

I.  547 

i.  547 

1.  547 

I.  547 

I.  548 

I.  549 

I,  549 
I.  550 
I.  550 

II.  716 
I.  565 
I,  555 
I.  555 
I.  556 
1.  556 
I.  556 
I.  556 
I.  556 
I.  657 
I.  559 
I.  560 
I.  560 
I.  660 
I.  561 
I.  561 
I.  561 


Mégegészít    .     . 
Mégéget   .     .     . 
Megégetés     .     . 
Megegyénesedik 
Megegyenesít    . 
Mégégyénésül   . 
Megegyenget 
Mégégyénít  .     . 
Megegyénesedik 
Mégéggyesít 
Mgggggyesül 
Mégéggyez    . 
Megéggyezödik  . 
Megehető      .     . 
Megéhezik    .     . 
Mégéhül  .     .     . 
Megejt     .     . 
Mégejtődik  .     . 
Megékesít     .     . 
Mégékésítés  .     . 
Megékésül    .    . 
Mégékez  .     .     . 
Mégéktelenít 
Mégéktelenül    . 
Megél .... 
Megéled  .     .     . 
Mégéledett   .     . 
Megelégedés 
Megelégedett    . 
Megélégédettségés 
Megelégedik 
Megelégel     .     . 
Megelégít      .     . 
Mégélégíthetetlen  , 
Megelégíthető 
Mégelégül     .     . 
Mégélégülhetetlen. 
Megelegyedik    . 
Megelegyít    .     . 
Mégelegyül  .     . 
MSgélemédett  . 
Mégélemedik 
Mégélemik    .     . 
Megélesít      .     . 
Megéleszt     .     . 
Mégelevenedik . 
Mégelevenészik 
Megelevenít.     . 
Mégelevenül 
Mégellenéz  .     . 
Mégellenézhetetlen 
Megelőz   .     .     . 
Mégéltesédik 
Mégéltet  .     .     . 
Megemberel 
Mégembérkédik 
Megemelint  . 
Mi'gemelüdik 
Megemészt    .     . 


MEGEMÉSZTÉS— MÉGFELESÉGÉSÍT 


173 


inésztés     ....  I.  634 

iliigemésztet     ....  I.  634; 

Hegemésztetendő       .     .  I.  634 

tfegemésztlietetlen          .  I.  B34 

Megemészthető      ...  I.  634 

Megemésztő I.  634 

Megemésztődik      ...  I.  634 

Megemlékezés  ....  I.  636 

Megemlékezel  ....  I.  636 

Megemlékezik  ....  I.  636 

Mggemlékéztet .     ...  I.  637 

Mégemlékéztetés  ...  I.  637 

Megemlít I.  635 

Megemlítés I.  635 

Mégen II.  718 

Megénekel 1.  639 

Megenged I.  641 

Megengedés l.  641 

Megengeszt I.  643 

Megengesztel    ....  I.  643 

Megengesztelés      ...  I.  644 

Megengesztelhetetlen      .  I.  644 

Megengesztelődik  ...  I.  644 

Megenhed  ? 1.  647 

Mégént I.  715 

[Megenyhedik    ....  I.  647 

IMegenyheget     ....  I.  648 

Megenyheszik  ....  I.  647 

Megenyhít I.  647 

Megenyhítés      ....  I.  648 

Megenyhítetlen      ...  I.  648 

Megenyhödik    ....  I.  648 

Megenyhül I.  649 

Megenyvesittetett  ...  I.  649 

Megenyvez I.  649 

Megeped I.  654 

Megepeszt I.  651 

Megépít I.  651 

Megépül I.  652 

Megépület I.  652 

Megér I.  658 

Megércesült 1.  664 

Megérdegel 1.  662 

Megérdekel I.  659 

Megérdemel I.  665 

Megérdemez      ....  I.  665 

Megerdösül I.  667 

Megérel I.  662 

Megérént I.  659 

Megereszt I.  670 

Megeresztés I.  670 

Megéréttség I.  662 

Megérez I.  673 

Megérik I.  662 

Megérlel:  wiederholt  be- 

rühren I.  661 

Megérlel :  reif  machen  .  I.  663 

Megeredik I.  663 

Megerőltet I.  678 


Mégerősebbül 
Megerősít     . 
Megerősítés  . 
Megerősödik 
Megerősül     . 
Megerötlenedik 
Megerötlenít 
Megerőtlenül 
Megért :  reif 
Megért :  verstehen 
Megértekezik 
Megért  erkölcsű 
Megértet  .     . 
Megért  sajt  . 
Megértség 
Megérzés 
Megérzet  . 
Megesés  .     . 
Megeset   .     . 
Megesett .     . 
Megesik   .     . 
Megesket 
Megesküszik 
Megesküt 
Megeskütés  . 
Megeskütt     . 
Megesküttet 
Megesösödik 
Megest 

Megestveheszik 
Megesz     .     . 
Megeszédik  . 
Megeszesedik 
Megeszesül  . 
Mcgeszmél   . 
Megeszmélés 
Megeszmélkedik 
Megesztelenedik 
Megesztelenít 
Megesztelenül 
Megesztergály 
Megétel    .     . 
Megétendö    . 
Megétés   .     . 
Megétet    .     . 
Megett      .     . 
Megeved 
Megevés  .     . 
Megevesedik 
Megevesít 
Megevesül    . 
Megevezés    . 
Megevezik    . 
Megevödik    . 
Megezüstösült 
Megezüstöz  . 
Megezüstöztet 
Megfacsar     . 
Megfaggat    . 


1.  679 

I.  679 

I.  679 

I.  680 

I.  681 

I.  682 

I.  682 

I.  682 

I.  662 

I.  687 

I.  688 

I.  675 

I.  690 
II.  1495 

I.  662 

I.  673 

I.  674 

I.  699 

I.  699 

I.  699 

I.  698 

I.  692 

I.  692 

I.  692 
I.  692 
I.  692 

I.  693 
I.  702 

II.  715 
I.  706 
I.  711 
1.  708 
I.  709 
I.  709 
I.  717 
I.  717 
I.  717 
I.  709 
I.  709 
I.  710 
I.  720 
I.  711 
I.  711 
I.  712 
I.  714 

II.  717 
I.  721 
I.  711 
I.  721 
I.  721 
I.  721 
I.  721 
I.  721 
I.  715 
I.  730 
I.  730 
I.  730 
I.  746 
I.  757 


Megfagy  .     .     . 
Megfagyás    .     . 
Miigyfaggyaz 
Megfagy lal   .     . 
Megfagylalódik 
Megfagylat  .     . 
Megfajtalanodik 
Megfajul  .     .     . 
Megfakad     .     . 
Megfakaszt   .     . 
Megfancsarol 
Megfárad      .     . 
Megfáradhatatlan 
Megfáradoz  .     . 
MSgfarag      .     . 
Megfáraszt    .     . 
Megfárasztás     . 
Megfarkaztatott 
Megfásodik  .     . 
Megfattyazik 
Megfázik       .     . 
Megfázlal      .     . 
Megfedd  .    .    . 
Megfeddegél 
Megfeddés    .     . 
Megfeddetlen    . 
Megfeddhetetlen 
Megfegy  .     .     . 
Megfegyelmez  . 
Megfegyhetetlen 
Megfegyverkedik 
Megfegyverkezik 
Megfej     .    .     . 
Megfejel  .     .     . 
Megfejéredik 
Megfejérént  .     . 
Megfejérít     .     . 
Megfejérül    .     . 
Megfejez      .     . 
Megfejt    .     .     . 
Megfejteget  .     . 
Megfejtegetés    . 
Megfejtés      .     . 
Megfejthetetlen 
Megfekélyesedik 
Megfeketedik     . 
Megfeketít    .     . 
Megfeketül   .     . 
Megfékez      .     . 
Megfekszik   .     . 
Megfelejtkezik  . 
Megfelel  .     .     . 
Megfelelés 
Megfelelget  .     . 
Megfeleltet  .     . 
Megfélemik  .    . 
Megfélemlik 
Megfeiesedik     . 
Megfeleségesít  . 


I.  747 

I.  747 

I.  749 

I.  748 

I.  748 

I.  748 

I.  749 


I.  750 

I,  755 

I.  756 

I.  762 

I.  765 

I.  765 

I.  766 

I.  768 

I.  767 

I.  767 

I.  772 

I.  745 

I.  774 

I.  775 

I.  775 

I.  779 

I.  780 

I.  779 

I.  779 

I.  779 

I.  781 

I.  781 

I.  781 

I.  783 

I.  784 

I.  784 

I.  962 

I.  785 

I.  786 

I.  786 

I.  786 

I.  964 

I.  787 

I.  788 

I.  788 

I.  788 

I.  788 

I.  790 

I.  791 
I 


91 

I.  791 

I.  790 

I.  793 

I.  810 

I.  811 

I.  812 

I.  812 

I.  812 

I.  806 

I.  806 

I.  977 

I.  801 


174 


MÉGFELESÉGESÜL— MEGGAZOSiT 


MSgfeleségBstil 

Megfelhó'dik 

Mggfelhösít 

Megfélszegít 

Alijgfen     .     . 

Megfeneklik 

Mégfenés 

Megfenyeget 

Megfényesedik 

Megfényesít 

Megfényösül 

Megfenyít     . 

Megfénylik   . 

Megférgesédés 

Megférgesédik 

Megférgesül  . 

Megfertelmesít 

Megfértelmesül 

Megfertelmez 

Megfértéztet 

Megfertőzik  . 

Megfertözködik 

Megfertőztet 

Mégfertöztetés 

Megfértöztethetetlen 

Megfesel  .     . 

Megfeslés 

MiJgfesletik  . 

Megfeslik 

Mégfest    .     . 

Megfestés 

Mégfésül  .     . 

Mégfeszít 

Megfészkellik 

Megfeszül 

Megfeszülés  . 

Megfeszült    . 

Mégfeszüllség 

Mégfétréngés 

Mégfiazik 

Mégíicamit    . 

Mégficamodik 

Mégfizet   .     . 

Megfizetés     . 

Mégfizetetlen 

Mégfizetget   . 

Megfizethetetlen 

Megfizető 

Megfizetödik 

Mégfodorít    . 

Mégfodoroszik 

Mégfog     .     . 

Mégfogad 

Mégfogan 

Mégfoganik  . 

Mégfoganít    . 

Mégfoganodik 

jVIégfoganszik 

Megfogás .     . 


I.    801 

Megfogatkozik  .     . 

874 

Mégfos     . 

I.    813 

Mégfogatlan      .     . 

872 

Megfoszt  .     . 

I.    813 

Megfogdos    .    .    . 

875 

.Megfosztás   . 

III.    116 

Mégfoghalás      .     . 

872 

Megfő  .     .     . 

I.    814 

Megfoghatatlan 

872 

.Mégfőkötüz  . 

I.    817 

Mégfogható  .     .     . 

872 

Mégfőz     .     . 

I.   814 

Mégfoghatós      .     . 

872 

•Mégfözés .     . 

I.   821 

Mégfoghatóság  .     . 

872 

Megfőzött     . 

I.    818 

Mégfoglal      .     .     . 

890 

•Mégfrancusít 

I.   819 

Megfoglyosil      .     . 

878 

.Mégfrissédik 

I.   819 

Mégfogódik  .     .     . 

877 

Megfrissel     . 

I.    821 

Mégfogonó    .     .     . 

885 

.Mégfrissít 

I.   820 

Mégfogotik    .     .     . 

878 

Mégfú .     .     . 

I.    827 

Mégfogotoz  .     .     . 

878 

Megfúl     . 

I.   827 

Megfogtál     .     .     . 

879 

Mégfúlad 

I.    827 

Mégfogtatás .     .    . 

879 

Mégfúladás 

I.    829 

Megfogva      .     .     . 

872 

Megfúl  laszt 

I.    829 

Mégfogy  .... 

894 

Mégfúr     . 

I.    829 

Megfogyat     .     .     . 

895 

Megfúrás. 

I.   830 

Mégfogyatkozik 

896 

.Megfurdal 

I.   831 

Mégfogyatkoztat     . 

898 

Megfut     . 

I.   832 

Megfojlódik  .     .     . 

9ti0 

Megfutamik 

I.    832 

Mégfojt     .... 

901 

.Mégfutamlik 

I.    832 

Mégfojtás      .     .     . 

901 

Mégfutamodik 

I.    832 

Megfojtódik  .     .     . 

902 

Megfutamtat 

I.    838 

Mégfold    .... 

904 

Mégfutos  .     . 

I.    833 

Megfoldoz     .     .     . 

905 

Mégfuvalkodik 

I.    834 

Megfoltoz      .     .     . 

906 

Mégfuvalkodtat 

I.    833 

Mégfoly    .... 

909 

Megfuvall     . 

I.    834 

Mégfolyat     .     .     . 

914 

Megfuvaltat 

I.    834 

Megfolyalás .     .     . 

914 

.Megfúvat 

I.    836 

Megfon     .... 

916 

Mégfül     . 

1.    838 

Megfontol     .     .     . 

921 

Mégfürdik 

1.    837 

Megfonnyad      .     . 

921 

Mégfüröszt 

I.   839 

Mégfonnyadhatatlar 

I. 

921 

Megfüstöl 

I.    839 

Mégfonnyaszt    .     . 

922 

Mégfüstölés 

I.    839 

Mégforbatlás     ,     . 

922 

.Megfüszérszámol 

I.    839 

Mégforbatlat 

922 

Mégfüszérszámoz 

1.    830 

Mégforbatol,  megfoi 

bottol     I. 

922 

Megfut     .     .     . 

I.   846 

Megfordít      .    .     . 

926 

Mégfűtözik   . 

I.   848 

Megfordítás  .     .     . 

926 

Megfü  vésődik 

I.   849 

Mégfordul     .     .     . 

929 

Mégfüz     .     . 

I.   859 

Megfordulás      .     . 

930 

Mégfüzet .     , 

I.   859 

Mégfordulat .     .     . 

930 

Mégganéjoz  . 

I.   859 

Mégfordult    .     .     . 

.     .       I. 

930 

Méggáncsol  . 

1.    860 

Megfordult  bor 

283 

Meggáncsolás 

I.    859 

Mégforgat          .     . 

937 

M  éggargarizál 

I.    859 

Mégforgatás  .     .     . 

937 

Méggárgyáz . 

1.    860 

Megformál    .     .     . 

942 

Mcggátlódás 

I.    862 

Megformálás     .     . 

942 

Méggátlódik. 

I.    862 

Mégforog      .     .     . 

934 

Méggátol.     . 

I.    871 

Mégforr    .... 

944 

Meggátolás  . 

I.    882 

Mögforrad     .     .     . 

944 

Méggátoroz  . 

l.   885 

Mégforradoz 

945 

Meggazdagít 

I.    885 

Mégforral      .     .     . 

945 

Méggazdagodik 

I.    886 

Megforraszt  .     .     . 

946 

Méggazdagul 

I,    887 

Mögforróz     .     . 

947 

Méggazul 

I.   887 

Mégfortélyoz     .     . 

948 

Méggázol 

1.   872 

Mégfortyan  .     .     . 

948 

Méggazosít 

MÉGGEBED-MÉGHÁNY 


175 


Méggebed     .     . 

MSgémberédés  . 

Meggémberedik 

Meggémberít 

Möggenyetségesédik 

Meggerebénel    . 

Meggereblyél 

Möggéréndáz 

Meggerjed    .    . 

Meggérjedés 

Mégggrjeszt  .     . 

Meggolyvásít 

Meggondol    .     . 

Meggondolás 

Meggondolat 

Meggondolatlan 

Mesgondolatos  . 

Meggondolhatatlan 

Méggondolható 

Méggondolkodik 


Méggonoszbít 

Méggonoszbul 

Méggonoszít 

Méggonoszodik 

Méggonoszol 

Meggonoszul 

Méggömbölyit 

Méggömbörödik 

Méggörbed    . 

Méggörbeszt 

Meggörbesztés 

Méggörbít     . 

Méggörbül    . 

Méggránál 

Mégguggol    . 

Megguggolás 

Méggúnyol    . 

Méggyak 

Meggy akás    . 

Méggyakdos  . 

Méggyakorlik 

Méggyaláz    . 

Méggyalázódik 

Méggyalul     . 

Méggyalulás 

Méggyámolít 

Méggyantáz  . 

Méggyanul    . 

Méggyapjasul 

Méggyaponik 

Méggyapont  - 

Méggyarapodás 

Méggyarapodik 

Meggyaraposzik 

Méggyarlít    .     . 

Méggyarlódik    . 

Méggyártás  .     . 

Méggyászol  .     . 


1077 
1079 
1079 
1079 
1080 
1081 
1081 
1083 
1086 
1086 
1088 
1094 
1101 
1101 
1101 
1101 
1101 
1101 
1102 
1104 
1102 
1108 
1108 
1108 
1108 
1108 
1109 
1115 
1078 
1117 
1117 
1117 
1117 
1118 
1123 
1127 
1127 
1129 
1133 
1133 
1134 
1136 
1140 
1141 
1143 
1144 
1145 
1146 
1149 
1149 
1150 
1150 
1151 
1151 
1151 
1152 
1152 
1153 
1156 


Méggyéngít  .     . 

Meggyengül  .    . 

Méggyermékdedül 

Méggyógil    .     . 

Meggyógy 

Meggyógyít  .     . 

Méggyógyítás    . 

Méggyógyíthatatla 

Méggyógyítható 

Méggyógyító 

Meggyógyul  .     . 

Méggyógvulás 

Méggyógyulgal  . 

Méggyógyulhatatlai 

Meggyógyulható 

Méggyomlál .     . 

Méggyomroz 

Meggyónás   .     . 

Méggyónik   .     . 

Méggyorsasítás 

Mgggyorsít    .     . 

Méggyorsul  .     . 

Meggyökeresédik 

Méggyökerezik 

Méggyökereztet 

Méggyömbéréz 

Méggyöngyöz 

Méggyötör    . 

Méggyőz  .     . 

Meggyőzedelme: 

Meggyőzés    . 

Meggyőzet    . 

Méggyözhetetlen 

Meggyőzhető 

Meggyőzködik 

Meggyőző 

Meggyőződik 

Meggyújt .     . 

Méggyújtogat 

Meggyúl  .     . 

Meggyúlad    . 

Méggyúladás 

Méggyúlaszt . 

Meggyúr  .     . 

Méggyűjt .     . 

Méggyüjtöget 

Meggyűjtözik 

Meggyül  .     . 

Meggy  iilekézik 

Meggyűlöl     . 

Meggyűltél    . 

Méggyümölcsözik 

Meggy ürűz   . 

Méghabar     . 

Méghabarodik 

Mégháborgat 

Mégháborít  . 

Mégháborodás 

Mégháborodik 


I.  1160 
I.  1160 
1.1165 
I.  1171 
1.1169 
1.1170 
1.1170 
1.1170 
I.  1170 
1.  1170 
1.1171 
1.1171 
1.  1172 
1.1172 
1.1172 
I.  1174 
1.1175 
l.  1176 
I.  1176 
1. 1176 
I.  1179 
I.  1179 
I.  1183 
I.  1183 
1.1184 
1.1184 
1. 1186 
1. 1189 

1. 1191 

1. 1192 
1. 1191 

1. 1193 
I.  1191 
1. 1191 
L  1193 
I,  1191 
I.  1194 
I.  1195 
1.1196 
I.  1196 
I.  1197 
I.  1197 
1.1198 
1. 1198 
!.  1200 
1. 1202 
I.  1203 
1. 1204 
I.  1205 
I.  1209 
I.  1210 
I.  1213 
1. 1216 
I.  1224 
I.  1224 
I.  1227 
1.  1225 
I.  1226 
I.  1226 


Mégháborul  .     . 

Méghadar     .     . 
Méghág 

Méghágat      .     . 
Méghághalatlan 
Meghágtál     .     . 
Méghagy  .     .     . 
Meghagyás   .     . 
Meghagyott  .     . 
Méghagyott  házastárs 
Méghajasít   .     . 
Méghajasodik    . 
Meghajít  .     .     . 
Méghajjágat 
Meghajlás     .     . 
Méghajnallik 
Meghajol 
Méghajolhatatlan 
Méghajt   .     .     . 
Meghajtás     .     . 
Méghajtat     .     . 
Meghajthatatlan 
Méghal     .     .     . 
Méghál     .     .     . 
Meghalad     .     . 
Meghaladás .     . 
Méghaladható  . 
Meghálál .     .     . 
Méghálál .     .     . 
Meghalálozik     . 
Meghalás      .     . 
Meghalás      .     . 
Méghalasít  .     . 
Meghalász    .     . 
Méghalászás 
Méghalhatatlan 
Méghall   .     .     . 
Méghallás 
Méghallgat   .     . 
Meghallgatás 
Méghallik     .     . 
Méghálól .     .     . 
Méghaloványít . 
Méghaloványodik 
Meghálóz      .     . 
Méghamisít  .     . 
Meghamisítás    . 
Méghamisíthaíatlan 
Méghamissol     . 
Méghamissodás 
Méghamissodik 
Méghamissolhatatlan 
Méghamissulhatatlan 
Meghámoz    . 
Méghamvad. 
Mégham  vasit 
Méghamvaz  . 
Méghánt  .     . 
Meghány .     . 


1230 
,  1233 
1234 
1235 
1235 
1236 
1242 
1242 
1242 
451 
1250 
1250 
1253 
1248 
1259 
1255 
1259 
1259 
12H4 
1264 
1265 
1264 
1268 
1277 
1280 
,1281 
1281 
1268 
1278 
1271 
1268 
1277 
1275 
1276 
1276 
1268 
1284 
1285 
1288 
1288 
1285 
1292 
1294 
1294 
1293 
1301 
1301 
,1301 
1302 
1302 
1302 
1302 
1303 
1296 
1304 
1304 
1304 
1296 
1311 


176 


mEghAnyás— mEghurogat 


Méghányás  . 

1. 1311 

,     Mégherélt     . 

1.1408 

Méghivatlan 

Méghányás-vetés  . 

.    111.1142 

Meghervad   .     .     . 

1. 1409 

Méghivejt      .     . 

Meghanyatlik    .     . 

,       I.  1317 

Méghérvadhatallan 

I.  1409 

Méghivél      .     . 

Megliány-vet 

.    111.1141 

Méghérvadtat    .     . 

1. 1410 

Méghivél:  erkalte 

n 

Megharagít  .     .     . 

.       I.  1319 

Méghérvaszt 

I.  1410 

Meghívhatatlan 

Megharagszik    .     . 

I.  1321 

Méghevederél 

.      1. 1416 

Meghivít  .     .     . 

Megharagudott .     . 

I.  1321 

Mégheverkézik 

1.1416 

Méghivő  .     . 

MegharafTUt  .     .     . 

.       1.  1321 

Méghevít .     . 

.      I.  1414 

Meghizakodik  . 

Megharagvás     .     . 

I.  1321 

Meghevítkezik 

1. 1414 

Méghízik  .     .     . 

Megharap     .    .    . 

I.  1325 

Méghevül 

1. 1414 

Méghizlal      .     . 

Mégharapál  .     .     . 

1. 1325 

Méghézagít  . 

1.1417 

Meghódít .     .     . 

Megharcol     . 

I.  1327 

Méghézagul  . 

1.1417 

Meghódol      .     . 

Megharcolás      .     . 

I.  1328 

Méghí .     .     . 

I.  1419 

Meghódoltat .     . 

Meghármall  .     .     . 

I.  1332 

Méghibáz 

I.  1424 

Mégholdoslt .     . 

Meghármasít     .     . 

.      I.  1332 

Méghidlal 

1.  1425 

Megholt:  tod    . 

Mégharmatosodik  . 

I.  1330 

Méghidegedik 

I.  1427 

Megholt :  gestorbe 

a 

Megharmatosul 

I.  1330 

Méghidegít    . 

I.  1427 

Megholt  tag 

Megharmatoz    .     . 

I.  1330 

Méghidegítés 

1. 1427 

Méghomályosít 

Megharmatozás 

I.  1330 

Méghidegszik 

1. 1427 

Méghomályosítás 

Megharmatozik 

I.  1330 

Méghidegül  . 

I.  1428 

Meghomályosodik 

Méghármaztat  .     . 

1. 1332 

Méghiedelmez 

I.  1428 

Méghomályosul 

Megbarsog    , 

1. 1334 

Méghiggad    . 

I.  1429 

Meghomokoz 

Méghasad 

I.  1338 

Meghiggaszt 

1. 1429 

Méghord  .     .     . 

Meghasadoz 

I.  1339 

Méghigít  .     . 

1. 1429 

Méghordat    .     . 

Meghasít .     . 

I.  1337 

Meghigul .     . 

1. 1429 

Méghordoz    .     . 

Méghasasodik 

I.  1337 

Méghlhatatlan 

I  1419 

Méghorgad  •    .     . 

Meghasasul  . 

I.  1337 

Méghihetö    . 

1.1446 

Meghorgasít      .    . 

Méghasaszt  . 

I.  1340 

Méghimésít  . 

1. 1431 

Meghorgasítás  . 

Meghasít  .     . 

I.  ViH) 

Méghíméz 

1. 1431 

Meghorgasodik  . 

Meghasogat . 

1.  1341 

Méghimlődzött 

I.  1432 

Méghorgasul 

Méghasol 

I.  1342 

Meghimlözik 

1. 1432 

Meghorgaszt 

Meghasonlás 

1.1343 

Méghint   .     . 

I.  1433 

Meghorgít     .     . 

Meghasonlik 

1.  1343 

Meghintés     . 

I.  1433 

Méghorgul    .     . 

Meghasonol . 

I.  1342 

Méghintéz     . 

I.  1434 

Méghorhad    . 

Meghaszontalanít  . 

J.  1349 

Méghintézés 

1. 1434 

Meghornyol .     . 

Meghat 

1.  1352 

Méghirdet     . 

1.1438 

Méghortyant 

Meghatalmazik      .     . 

I.  1355 

Meghiréltet   . 

1.1439 

Méghosszabbit  . 

Meghatárolhatatlan    . 

I.  1362 

Méghíresédik 

1.1440 

Meghosszabbítás 

Méghatároz  .     .     .     . 

I.  1363 

Méghíré3Ít 

1.1440 

Méghosszabbul . 

Meghatározás 

I.  1363 

Méghirhészik 

1.1441 

Méghosszít    .     . 

Meghalás 

I.  1352 

Méghírzet 

1.1443 

Méghosszúdik    . 

Meghatódik  . 

I.  1356 

Sleghisz    .     . 

1. 1446 

Megbosszul  .     . 

Mégházasít  . 

I.  1376 

Méghiszéltet 

1.  1448 

Méghoz    .     . 

Mégházasodás 

I.  1376 

Meghitel  .     . 

I.  144fi 

Meghozás 

Mégházasodik 

1.  1376 

Méghitelés    . 

1.1446 

Meghozat      .     .     . 

Mégházasul 

I.  1377 

Méghitéltet   . 

I.  1450 

Mégliökkent 

Méghazud 

I.  1379 

Méghitéz  .     . 

1.  1451 

Méghökköltet    .     . 

Meghazudtol 

I.  1380 

Méghitéztet  . 

I.  1452 

Méghuall.     .     .     . 

Méghazudtat 

I.  1380 

Méghitt    .     .     . 

1.  1446 

Méghudd .     .     . 

Megh  egyesít 

I.  1386 

Meghittség    . 

1.1446 

Méghuddoz  .     .     . 

Méghégygsítés 

I.  1386 

Méghitványkodi 

k 

I.  1455 

Méghuhogat .     . 

Méghégyéstöröz 

III.    764 

Méghitványkozi 

k  . 

1.  1456 

MeghuUáuiodás 

Méghégyéz  . 

1.1386 

Méghitványul 

I.  1456 

MéghuUámodik 

Mgghéjal .     . 

I.  1389 

Méghitvösít  . 

I.  1454 

Méghullat     .     .     . 

Méghéjaz  ;  schálen    . 

I.  1389 

Méghiúl    .     . 

1.  1456 

Méghunyászkodás 

Meghéjaz  :  überdarhe 

n  . 

I.  1390 

Mégbiúlás 

I.  1457 

Méghunyászkodik  . 

Méghelyhet  .          .     . 

1.1402 

Méghiúlt  .     . 

I.  1457 

Méghunyatkozik    . 

Mégherél 

1  1407 

Méghiúsodik 

1.1457 

Méghurcol     .     .     . 

Mégherélés  . 

1.1408 

Meghívás 

1. 1419 

Méghurogat  .     .     . 

W.L'liüzlal     . 

WrL'hüIemi'dés  . 
\1<  iliülcmi'dik  . 
■1  -liűl  .  .  . 
'  -hüvit ,  .  . 
hüvöl      .     . 

'Sít    .       . 

•'>Hés     . 
^ItL'hüvösödés  . 


I.  1525 
1.  1525 
I.  1528 
I.  1529 
I.  1529 
I.  1529 
I.  1529 
1.  1528 
1.  1580 
1.  1530 
I.  1530 
II.    714 
I.  1528 
I.  1536 
I.  1537 
1.1544 
I  1545 
I.  1545 
1. 1545 
I.  154(j 
I.  1549 
I.  1550 
I.  1551 
1. 1552 
I.  1553 
I.  1554 
I.  1554 


lüvül  •  .     .     .     . 

'iegenedik .     .     . 

.'legenködik     .     . 

Viégidó'södik      .     . 

negifjít 

Megifjodik     .... 

Wegifjul 

VIegigáz 

Megigazgat  .... 
Megigazít  .... 
[Megigazítás .... 
Megigazodik  .  .  , 
Megigazul  .... 
VIegigazulás  .  .  , 
VIegigazultatik  .     .     . 

^legigér I.  1557 

tfegigéret 1. 1557 

Megigéz I.  1555 

íegigézés ].  Í555 

Jegigézet I.  1555 

legigézhetetlen     ...  I.  1555 

iegM 1.1560 

legijed I.  1561 

légijedés I.  1561 

legijedkezik     ....  1. 1561 

tegijeszt I.  1562 

[egijesztés I.  1562 

'egillet I.  1569 

íegiHetés I.  1570 

legillefődés      ....  I.  1570 

egillelődik      ....  1.  1570 

egimád 1.1575 

egimádás I,  1575 

egindít I.  1581 

egindítás    .....  I.  1582 

egindul I.  1584 

ígindulás I.  1585 

jgindulhatatlau  ...  I.  1586 

'gingat 1.1588 

jgint :  bewahrea     .     .  I  I095 

!gint .  wieder     ...  [.    715 

^ginten H.    716 

hintés 1.1595 

gÍQ'éz 1.1596 

gintézés    .         ...  I.  1597 

gintézhetetlen   ...  I.  1597     | 

g'ntlen II.    716     | 

U.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR. 


MÉGHUZ-MÉGKÁROSÍT. 

*Iegír 1.  leoo 

Megiramtat 1.  I6O6 

'^'Pgíiás 1.1600 

Megírat         j.  1603 

Megiratás i  igos 

Megiratat f  ]603 

Megirigyel [.  I6I0 

Megirogat i.  1004 

Megírt 1.1611 

Megírtás I.  1611 

Megírtogat I.  1611 

Megirtózik i  I6I2 

^fegis II.    718 

Megismer I.  1615 

Megismerés i  I6I6 

Megismeret 1. 1616 


Megismergel 

Megismerkedik 

Megismerkezik 

Megismerszik 

Megismertet 

Megistenesít 

Megistenesiil 

Megiszamodik  . 

Megiszaplik  .     . 


I.  1618 
1. 1618 
I.  1618 
I.  1619 
I.  1626 
I.  1620 
I.  1626 
1. 1636 
I.  1636 


Megiszik I.  1629 

Mégiszonyít J.  1637 

Megiszonyodik  ....       I.  1637 

Megital I,  1629 

Megitat I.  1633 

Megítél I.  1639 

Megítélés I.  1640 

Megitélö  bíró    ....       I.    236 

Megitttasít I.  1634 

Megittasul    .     ,         .     .       I.  1634 

Megízel I.  1646 

Megízelít r.  1647 

Megizelítés I.  1647 

Megizen i  1650 

Megizenés 1.1650 

Megizetleniil     ....       I.  1649 

Megizgat I.  1652 

Megízlel  ....     I.    1647.1649 

Megízlelés i.  1649 

Megizzad 1.1653 

Mégizzadás I.  1653     j 

Megizzaszt 1. 1653     { 

Megjajdul IJ.        2     I 

Megjakabol II.        3 

Megjaláz  ....  I.  1139 

Megjámborít      ...     II. 
Megjámborodik      ...     II. 

Megjár II. 

Megjargal  ...     H 

Megjátékol    ....  II. 

Megjátékolás     ....     II. 


Megjátsz II. 

Megjátszodtat    ....     II. 


4 
4 
14 
17 
24 
24 
25 
27 


177 

Megjátszodtatás     ...      II.      27 

Megjegyez II.      32 

Megjegyezhető  ....     II.     32 

Megjegyzés fi       32 

Megjelenés n       .36 

Megjelgnet n.      36 

Megjelenget n.     37 

I     Megjelenik n.     35 

I     Megjelent n.      ss 

\     Megjelentés ][       39 

Megjelentő n.      39 

Megjobbít II.     47 

Megjobbítás 11.     47 

Mégjobbíthatatlan      .     .     II.      48 
Megjobbítható  ....     II.      48 

Megjobbul H.      43 

Megjobbulás      ....     II.      48 
I     Megjobbulhafallanság     .     II.      48 

Megjógul II.      49 

I     Megjózanít II.      54 

j     Megjózanul II,      ^4. 

j     Megjózanulás    ....     II.      54 

!     Mégjő II.      58 

i     Megjőte II.     59 

Megjövendöl      ....     II.     62 
I     Megjövendölés  ....     II,      62 

j     Megjövés II.      59 

!     Megjövetel H.      59 

j     Megjuhászodik      ...     II.      65 

1     Megjuházik II.      65 

Megjut II.      68 

Megjutalmaztat      ...     II.      69 

Megkábít H.     72 

xMegkacag n.      74. 

Megkacagás n.      74 

Megkacagtat      ....     II.      74 
Megkaflányoz    ....     II.      77 

Megkajdul n.      73 

Mégkajonol H,      77 

Megkákog  ...     II.      80 

Megkalászodik  ....     II.      86 
Megkalászosodik    ...     II.      86 

Megkall n.     88 

Megkamalít n.      90 

Megkámporodik     ...     II.      92 
Megkanonizál   ....     II.      97 

Mégkap II.    102 

Megkapál II.    106 

Megkapás n.    102 

Megkapcsol H.    m 

Megkapdos H.    104 

Megkappanozás     ...     II.    II4 

Megkarapol JT.    126 

Megkardlapoz  ....     II     623 

Megkarfáz II.    739 

Megkárhoztat  ....  II.  122 
Megkái-omlat  ....  II.  123 
Megkáromol  ....  II.  123 
Megkárosít n.    126 

XXIII 


178 


MÉGKÁROSnniK— MFr.KOVASZOSODlK 


Mégkárosodik 

Megkaróz 

Megkárpál 

Mégkásásodik 

Megkedvel    . 

Mégkedvelet 

Megkedvetlenit 

Megkedvez    . 

Megkegyelmez 

Megkegyelmezés 

Megkegyetlenit 

Mégkegyetlenü 

Megkékít  .     . 

Mégkékítés    . 

Mégkékül 

Megkékülés  . 

Megkel     .     . 

Mggkelés .     . 

Megkéllés 

Mégkelletik  . 

Megkérnél 

Megkeményedés 

Megkeményedik 

Megkeményít 

Megkeményítés 

Mégkeménykéd 

Megkeményül 

Megkeményülés 

Megkémlel    . 

Megkémlel    . 

Mégken    .    . 

Mégkend  .     . 

Mégkendik    . 

Mégkendöz   . 

Megkendüzik 

Mégkeneget  . 

Mégkenés 

Mégkenet 

Mégkenít  .     . 

Mégkenődik  . 

Mégkénszerédik 

Mégkényésül 

Megképez 

Mégkér     .     . 

Mégkérd   .     . 

Megkérdez    . 

Megkérdezés 

Megkeréng    . 

Mégkerénget 

Megkérél  .     . 

Megkérés .     . 

Mégkeres 

Megkeresés   . 

Megkeresel    . 

Megkeresztel 

Megkérésztelés 

Mégkeresztélkédés 

Megkeresztelkedik 

Mégkéröszléz 


L  125 

II.  132 

lí.  132 

II.  136 

II.  148 

II.  149 

II.  151 

II.  152 

II.  154 

II.  155 

II.  157 

II.  157 

II.  161 

II.  161 

II.  161 

II.  161 

II.  168 

II.  168 

II.  177 

II.  180 

II.  182 

II.  186 

II.  186 

II.  186 

II.  187 

II.  187 

II.  188 

II.  188 

II.  183 

II.  183 

II.  189 

II.  190 

II.  190 

II.  190 

II.  191 

II.  191 

II.  189 

II.  192 

II.  192 

II.  193 

II.  195 

II.  199 

II.  208 

II.  212 

II.  216 

II.  217 

II.  218 

II.  226 

II.  227 

II.  213 

II.  212 

II.  229 

II.  230 

II.  233 

II.  234 

II.  234 

II.  235 

II.  234 

II.  235 


Mégkéret  .     . 

Mégkerít  .     . 

Mégkerítés    . 

Mégkerget     . 

Mégkergelegésít 

Mégkérlel 

Megkértél 

Mégkerül 

Megkerülés  . 

Mégkésedelmez 

Megkésel .     . 

Mégkeserédés 

Megkeseredik 

Mégkeserget . 

Mégkesergetés 

Mégkeserít    . 

Mégkeserül  . 

Mégkésik .     . 

Mégkeskényédil 

Mégkeskényít 

Mégkéslel 

Mégkéslelés  . 

Megkésleló'dés 

Mégkéslelödik 

Mégkéslellet 

Mégkéslel  tetés 

Mégkésödik  . 

Mégkészít 

Mégkészítés  . 

Mégkészül 

Megkétszerez 

Megkettőz 

Megkettőztet 

Mégkevélyédik 

Mégkever 

Megkeveredik 

Mégkeverés  . 

Mégkevesebbít 

Mégkevesebbülhetetlen 

Megkevesít   . 

Megkevesítés 

Mégkevésül  . 

Mégkezd  .     . 

Mégkiált  .     . 

Mégkiáltás    . 

Mégkiáltat    . 

Megkicsiiiyít 

Mégkicsinyül 

Mégkiesít 

Megkímél 

Mégkimélés  . 

Megkínál .     . 

Mégkinálás  . 

Mégkínoz 

Mégkínzás    . 

Mégkisebbedik 

Mégkisebbít  . 

Mégkisebbül 

Mégkisebbülés 


II. 

214 

Megkísért      .     . 

II. 

237 

Megkísértés  . 

II. 

237 

Mégkisérletlen  . 

II. 

220 

Mégkisértget 

II. 

220 

Mégkíván      .     . 

II. 

215 

Megkívánás  .     . 

II. 

247 

Megkívántat 

II. 

239 

Megkóborol  .     . 

II. 

240 

Megkoccant  .     . 

II. 

249 

Mégkócosul  .     . 

II. 

250 

Mégkócsagít .     . 

II. 

255 

Mégkócsagosít  . 

11 

254 

Mégkócsagosodik 

II. 

255 

Mégkócsagosul  . 

II. 

256 

Mégkohol 

II. 

256 

Mégkoholódik    . 

II. 

256 

Mégkoldul     .     . 

II. 

249 

Mégkolompoz    . 

II. 

259 

Mégkoltant  .     . 

II. 

259 

Mégkoltogat .     . 

II. 

250 

Megkomorít .     . 

II. 

250 

Mégkomorodik  . 

II. 

250 

Mégkoncol    .     . 

II. 

250 

Mégkonkolyoz  . 

II. 

251 

Mégkonkolyosítás 

II. 

251 

Mégkonkolyosodik 

II. 

252 

Mégkopácslik    . 

II. 

261 

Mégkopácsol 

II. 

261 

Mégkopaszít 

II. 

263 

Mégkopaszítás  . 

II. 

272 

Mégkopaszodik  . 

II. 

275 

Megkopaszul 

II 

275 

Megkopik      .     . 

II. 

277 

Megkoplal     .     . 

II. 

278 

Mégkoppad   .     . 

II. 

279 

Mégkoppaszt 

II. 

278 

Mégkorbácsol    . 

II. 

281 

Mégkorcsosodik 

II. 

282 

Mégkórész    .     . 

II. 

283 

Mégkorhol    .     . 

II. 

283 

Mégkorodxik 

II. 

284 

Mégkoronáz .     . 

II. 

290 

Megkoronázás  . 

II. 

298 

Mégkorosodik    . 

II. 

298 

Mégkorozik  .     . 

II. 

299 

Mcgkorpáz 

II. 

302 

Megkórul      .     . 

II. 

302 

Mégkórulás  .     . 

II. 

303 

Megkóstol     .     . 

II. 

307 

Mégkóstolás  . 

II. 

307 

Megkóslolít  .     . 

11. 

309 

Mégkoszosul 

II. 

309 

Mégkótáz      .     . 

11. 

308 

Megkotor 

11. 

308 

Mégkotoráz  . 

u. 

314 

Megkovászol 

II. 

314 

Mégkovászolás  . 

II. 

315 

Mégkovászosít  . 

11. 

315 

.Mégkovászosodik 

mEgkovAszoz— MEGMASZLAGOSODIK 


179 


Mégkovászoz 

Mégkozár 

Mggköhent    . 

Megkölt    .     . 

Mfgkölyközik 

Megkönnyebbedik 

Megkönnyebbít 

Megkönnyebbítés 

Megkönnyebbszik 

Megkönnyebbül 

Megkönnyíl .    . 

Megkönnyítés    . 

Mégkönnyülés  . 

Megkönyörget   . 

Mégköppölyöz  . 

Megköppölyözés 

Megkörmöz  .     . 

Mégkörnyékez  . 

Megkörnyékezés 

Mégkörnyékézheletlen 

Mégkörömzsél 

Megköszön    . 

Megköszörül 

Mégköszvényésedik 

Mégköt     .     . 

Megkötelesít 

Megkötelez   . 

Mégkötelezés 

Mégköteleződik 

Megkötés 

Megkötődik  . 

Mégkötöz 

Megkötözés  . 

Megkötözhetetlen 

Megkötöztet  . 

Megkövel 

Megkövéredik 

Mégkövet 

Megkövetés  . 

Mégkövetkézik 

Mégkövez 

Megkövezés  . 

Mégközelít    . 

Mégközösül  . 

Mégkrédénciáz 

Mégkuporodik 

Mégkurtábbít 

Megkurtábbodik 

Megkurtít 

Mégkuruzsol 

Megküld  .     . 

Mégkülömböztet 

Mégkülömböztetés 

Mégkülönít   . 

Mégkülönödik 

Mégkülönöz  . 

Mégkülönözés 

Mégkülönöztet 

Mégküszködik 


II.  383 

II.  383 

II.  394 

II.  172 

II.  397 

II.  401 

II.  401 

II.  401 

II.  401 

II.  402 

II.  403 

II.  403 

U.  4Ö3 

II.  404 

II.  409 

II.  409 

II.  41.0 

II.  411 

II.  411 

H.  411 

II.  416 

II.  419 

II.  421 

II.  422 

II.  425 

II.  428 

II.  430 

II.  431 

II  431 

11.  426 

II.  4.35 

II  436 

II.  437 

II  437 

II.  437 

II.  .391 

II.  439 

II,  441 

II.  442 

II.  443 

II.  .391 

II.  392 

II.  458 

II.  454 

II.  462 

II.  471 

II.  473 

II.  473 

II.  473 

II.  473 

II.  483 

II.  489 

II.  489 

II.  485 

II.  485 

II.  486 

II.  486 

II.  486 

II.  491 


Méglábbal     .     . 
Méglábbalhatatlan 
Méglágyít 
M  égiágy ítás  . 
Méglágyítódik 
Méglágyinelegil 
Méglágyul     . 
Méglak.itol    . 
Méglakatoz  . 
Méglakik  .     . 
Méglakol  .     . 
Mégláncol 
Mégláncoz 
Méglángosít  . 
Méglángosul 
Meglankad 
Méglankaszt 
Méglankasztal 
Meglapátol    . 
Méglapátolás 
Méglapít  .     . 
Méglasnakol 
Méglassadik 
Méglassít .     . 
Méglassodik  . 
Méglassudik  . 
Méglassul 
Méglát      .     . 
Meglátás  .     . 
Méglátdogál  . 
Méglátódik    . 
Méglátogat    . 
Meglátogatás 
Méglátszik 
Méglatrabbul 
Méglazsnakol 
Méglécéz  .     . 
Mégleckéz 
Mégléendö 
Meglehet .     . 
Meglehetős    . 
Meglehetősen 
Meglel      .     . 
Mégléleklik   . 
Méglélés  .     . 
Méglélet  .     . 
Mégléletézik 
Méglélhetetlen 
Méglélhetetlenség 
Méglélbetlen 
Meglélkésit  . 
Méglen     .     . 
Meglenni  .     . 
Méglep     .     . 
Méglépvesszöz 
Megles      .     . 
Meglét      .     . 
Meglétei   .     . 
Mégleveledzik 


II.  502 

II.  503 

11.  507 

II.  507 

U.  507 

II.  723 
n.  508 
II.  ."514 
II.  514 
II.  510 
II.  515 
II.  517 
II.  517 
II.  519 
II.  519 
II.  520 
n.  521 
II.  521 
II.  525 
II.  525 
II.  523 
II.  547 
U.  531 
II.  531 
II.  531 
II.  531 
II.  532 
II.  526 
II.  537 
II.  539 
II.  540 
U.  541 
II.  541 
II.  543 
II.  545 
II.  547 
II.  555 
II.  655 
II.  590 
II.  590 
II.  591 
II.  591 
II.  565 
II.  571 
II.  565 
II.  565 
II.  568 
II.  565 
II.  565 
U.  565 
II.  572 
II.  719 
II.  590 
11.  576 

III.  1126 
II.  583 
II.  591 
II.  591 
II.  606 


Meglevelesít 

Méglevelez 

Méglevelezik 

Méglevez . 

Mégliggat 

Méglikad  . 

Méglikaszt 

Méglíneáz 

Méglipped 

Méglippedés 

Méglippen 

Méglippeszt 

Méglobban 

Méglocsogat 

Méglocsol 

Méglódít  . 

Méglohad 

Méglohaszl 

Méglohol  . 

Méglop 

Mégloshad 

Méglovasít 

Meglő  .     . 

Méglövöldöz 

Méglugoz 

Meglyuggat 

Méglyukad 

Meglyukasít 

Méglyukaszt 

Mégraagzik  . 

Mégmagyaráz 

Megmagyarázás 

Mégmagyarázható 

Megmakulál 

Mégmálhál   .     . 

Mégmar   . 

Mégmarad     .     . 

Megmaradandó 

Mégmaradandóság 

Megmaradás 

Mégmaradék 

Mégmarakodik  . 

Mégmaraszt .     . 

Mégmarasztal    . 

Mégmarcong 

Mégmardos  .     . 

Mégmarhásodik 

Mégmarjul 

Mégmarkol   .     . 

Megmart  .     .     . 

Mégmártirizál  . 

Mégmásít      .     . 

Megmásíthatatlan 

Mégraáslódás 

Mégmáslódik     . 

Mégmásol     .     . 

Mégmásolás 

Mégmaszlagosít 

Mégmaszlagosodik 


II.  606 

II.  605 

II.  606 

II.  551 

II.  643 

II.  641 

II.  642 

II.  610 

II.  611 

II.  611 

II.  611 

II.  611 

II.  619 

II.  622 

II.  622 

II.  623 

II.  624 

II.  624 

II.  624 

II.  626 

II.  626 

II.  618 

II.  630 

II.  632 

II.  636 

II.  643 

II.  641 

II.  642 

II.  642 

II.  652 

II.  664 

II.  664 

II.  664 

II.  672 

II.  674 

II.  678 

II.  684 

II.  684 

11.  684 

n.  684 

II.  685 

II.  678 

11.  688 

II.  688 

II.  679 

II.  679 

II.  691 

II.  691 

II.  693 

II.  695 

II.  696 

II.  701 

II.  701 

II.  704 

II.  703 

II.  703 

II.  703 

II.  607 

II.  708 


XXIll* 


180 


MÉGMÁTKÁSODIK— MÉGNYir.AZ 


Megmátkásodik      .     . 

.     II. 

709 

Megmocskolás  . 

.     II. 

847 

Megnehézkesít 

Megmázol     .... 

.     II. 

7ÍÜ 

Megmocskond   . 

.     11. 

848 

Megnehézkesül 

Megmáiíolás .... 

.     11. 

710 

Megmohosodik  . 

.     11. 

855 

Megnehezül  . 

Mégmgg 

.     11. 

715 

1     Megmolyosodik 

.     II. 

858 

Megnemesedik 

Megmegöz     .... 

.     II. 

717 

Megmolyosul     . 

II. 

858 

Megnemesít  . 

Megmelegeddegelik    . 

II 

724 

Megmond     .     . 

.     11. 

8«2 

Megnémít 

Megmelegedés  .     .     . 

II. 

724 

Megmondás  .     . 

.     II 

862 

Megnémul 

Megmelegedik  .     .     . 

.     II. 

724 

Megmondhatatlan 

.     11. 

862 

Megnemzesít 

Megmelegget     .     .     . 

.     II. 

723 

Megmonstrál     . 

11. 

868 

Megnevekedik 

Megmelegít  .... 

II. 

723 

Megmordál    .     . 

II. 

870 

Mégnevel 

Megmelegszik    .     .     . 

.     II. 

724 

Megmordul  .     . 

II. 

871 

Megnevelkedik 

Megmelegiil  .... 

.     II. 

724 

Megmorog    .     . 

II. 

872 

Megnevet 

Megmelleszt .... 

.     II. 

727 

Megmos    .     .     . 

11 

875 

Megnevelés  . 

Megmellesztés  .     .     . 

11. 

727 

Megmosás     .     . 

11. 

875 

Megnevető    . 

Mégmellöz    .... 

II. 

728 

Megmosat     .     . 

II. 

875 

Megnevez 

Megmenekijdés  .     . 

II. 

75.S 

Megmosd      .     . 

II. 

875 

Megnevezés  . 

Megmenekedik  . 

II. 

753 

Megmosdik   .     . 

II. 

876 

Megnéz     .     . 

Megmenik     .... 

11. 

752 

Megmosódás 

11. 

878 

Megnézegel  . 

Megment 

n. 

754 

Megmosódik 

II. 

878 

Megnézeget  . 

Megmentés   .... 

II. 

755 

Megmosogat 

II. 

378 

Megnézegetés 

Mégmenlhetetlen    .     . 

11. 

755 

Megmosolyodik 

11. 

879 

Megnézel,  megi 

léz 

él 

Megmér 

II. 

774 

Megmosolyog    . 

II. 

879 

Megnézés 

Megmérdegél     ... 

II. 

774 

Megmozdít    .     . 

11. 

882 

Megnódít .     . 

Megmérés      .... 

II. 

774 

Megmozdítás     . 

11, 

882 

Megnő      .     , 

Megmerészel     .     .     . 

II. 

769 

Megmozdíthatatlar 

11, 

882 

Megnöszik     . 

Megmerevedik  .     .     . 

11. 

781 

Megmozdul  .     . 

II. 

882 

Megnösztet   . 

Megmerevít  .... 

II. 

781 

Megmozdulás    . 

II. 

882 

Megnyakasodik 

Megmérgedik     .     .     , 

II. 

783 

Megmozdulatlan 

II. 

882 

Megnyakaz    . 

Mégrnérgehédik     .     .     . 

II. 

783 

Megmozdulhatatla 

11. 

882 

Megnyakaztat 

Megmérgehet     .     .     . 

II. 

783 

Megmozgat  .     . 

11. 

884 

Megnyal  .     . 

Megmérgesít 

11. 

784 

Megmúl    .     .     . 

II. 

888 

Megnyalánkít 

Megmérhetetlen     .     . 

11. 

774 

Megmulat     .     . 

11. 

890 

Megnyalánt  . 

Megmerít      .... 

II. 

772 

Megmulatoztat  . 

II. 

891 

Megnyalint   . 

Megmérsékel     .     .     . 

11. 

775 

Megmuskásodik 

11. 

896 

Megnyálasodik 

Megmérsékelhetetlen  . 

II 

776 

Megmuszol   .     . 

II. 

898 

Megnyálaz    . 

Megmértékel      .     .     . 

II. 

778 

Megmut    .     .     . 

11. 

898 

Megnyargal  . 

Megmértékhetetlen     . 

11. 

778 

Megmulat     .     .     . 

11. 

900 

Megnyargalás 

Megmértéklés 

II, 

778 

Megmutatás .     . 

11. 

900 

Megnyársol  . 

Megmerül     .... 

II. 

778 

Megmutatható  . 

11. 

90O 

Megnyavalyít    . 

Megmészárlás   .     .     . 

II. 

795 

Megmutató    .     . 

II. 

900 

Megnyavalyodik 

Megmeszel 

11. 

795 

Megmutogat.     . 

11. 

H02 

Megnyavalyul   . 

Megmeszelés     .     .     . 

11. 

795 

Megnagyít     .     . 

II. 

919 

Megnyegell  .     . 

Megmetél 

II. 

798 

Meg-nagyobhít    . 

II. 

920 

Megnyer  .     .     . 

Megmélelyesedik   .     . 

11. 

803 

Megnagyobbul  .     . 

11. 

920 

Megnyerés    .     . 

Megmételyesít  .     .     . 

II. 

803 

Megnagyol    .     . 

11. 

921 

Megnyergel  .     . 

Megmételyesül  .     .     .     . 

II. 

804 

Megnagyul    .     .     . 

11. 

922 

Megnyerít     .     . 

Megmetsz               .     . 

11. 

801 

Jlegnapol      .     .     . 

11. 

933 

Megnyerödik 

Megmettet     ... 

11. 

803 

Megnapoz     .     .     . 

11. 

934 

Megnyersül  .     . 

Megmevet 

11. 

976 

Mggnáthásodik .     . 

11. 

937 

Megnyes  .     .     , 

Megmézel 

II. 

805 

Megnedvesedik 

II. 

939 

Megnyesés    .     . 

MSgmezgérel     .     .     .     . 

II. 

806 

Megnedvesít      .     . 

II. 

939 

Megnyilallás 

Megmezítelenedik .     .     . 

II. 

807 

Megnedvesül     .     . 

II. 

640 

Megnyílás     .     . 

Megmezítelenít .     .     . 

II. 

807 

Mögnégyez    .     . 

II. 

943 

Megnyilatkozás 

Megmezítelenül      .     . 

II. 

807 

Megnégyezlet    .     . 

11. 

943 

Megnyilatkozik 

Megmivel 

II 

906 

Megnégyszegít  .     . 

III. 

117 

Megnyilatkoztat 

Megmivelés  .... 

11. 

907 

Megnehezedés  .     . 

II 

945 

Mögnyilaz:  mitpfeilener- 

Megmivelö    .... 

11. 

907 

Megnehezedik   .     . 

II. 

945 

schiessen 

Megmoccan 

11. 

846 

Megnehezít    .     .     . 

11. 

947 

Megnyilaz  :  das  pferd  mit 

Megmocskol      .     .     .     . 

11. 

847     1 

Megnehézkesedik  . 

11. 

948 

hufnagel  vem 

rui 

de 

n  . 

MEGNYÍLIK-  M  ÉGÖR  VEND 


181 


Mejjnyilik     . 

11.1040 

Megocsmányodik 

II.  1095 

Mggoszlat     .     . 

11.1150 

Megnyír   .     .     . 

II.  1049 

Megocsúdik  .     . 

II.  1096 

Mégoszlatik  .     . 

II.  1150 

Meíiiyiroz     .     . 

II.  1048 

Megodvasít   .     . 

II.  1097 

Mégoszlatlan     . 

11.1149 

Mégnyirés     .     . 

II.  1649 

Megokád  .     .     . 

II.  1106 

Mégoszol .     .     . 

11  1149 

Megnyíret     .     . 

n. 1050 

Megokosít     .     . 

II.  1102 

Megoszt    .     .     . 

11.  1152 

Megnyiretlen    . 

II.  1049 

Megokosodik     . 

II.  1102 

Megosztás     .     . 

11.1152 

Mégnyit    .     .     . 

11.  1046 

Megoktalanul 

II.  1104 

Mégoszthatatlan    . 

11.1152 

Megnyitás     .     . 

II.  1947 

Megoktat .     .     . 

II.  1105 

Mégosztozik  .     . 

11.  1155 

Megnyom      .     . 

II.  1055 

Megolcsódik  .     . 

11.1110 

Mégótalmaz .     . 

11.  1160 

Megnyomás  .     . 

II.  1054 

Megold     .... 

II.  1110 

Megóv      .     .     . 

11.1159 

Megnyomdos 

II.  1059 

Megoldall     .     .     . 

11.  1114 

Megöblít  .     .     . 

II.  1166 

Megnyomdoz 

II.  1059 

Megoldás      .    . 

II.  1111 

Mégöklel  .     .     . 

11.  1169 

Megnyominf 

II.  1055 

Megoldatlan      .     . 

11.1111 

Megökleldéz 

11.  1166 

Mégnyomít   .     . 

II.  1055 

Megoldhatatlan 

II.  1111 

Mégöklelés   .     . 

11.  1169 

Mégnyommaszt 

II.  1064 

Megoldható  .     . 

11.1111 

Mégöklöz      .     . 

11.1170 

Sdegnyommasztás 

II.  1064 

Megoldik  .     .     . 

II.  1111 

Mégől :  von  hintei 

1 

II.    717 

Megnyomod      .     . 

II.  1057 

Megoldoz      .     . 

II.  1112 

Megöl :  töten     . 

II.  1173 

Méguyomodás  . 

II.  1057 

Megoldozás  .     . 

11.1112 

Megoldok      .     . 

II.  1174 

Megnyomodat  . 

11.  1057 

Megoldozhatatlan 

11.1112 

Megöldöklés ,     . 

II.  1174 

Megnyomorgat . 

11.  1070 

Megoldozható    . 

11.  1112 

Mégöldöklet .     . 

11.  1174 

Megnyomorint  . 

11.  1068 

Megoldozik  .     .     . 

11.1112 

Mégöldököl  .     . 

II.  1174 

Megnyomorít     . 

II.  1068 

Megoldoztat .     . 

II.  1113 

Mégöldös      .     . 

II.  1175 

Megnyomorítás 

11.  1068 

Megolt      .     .     . 

II.  1116 

Megöldöz      .     . 

II.  1175 

Megnyomorodás    . 

II.  1069 

Megoltás  .     .     . 

11.1117 

Mégölel    .     .     . 

11.1172 

Megnyomorodik 

II.  1069 

Megolthatatlan  . 

11.1117 

Mégölelés 

11.  1172 

Mégnyomoroszik 

II.  1070 

Megoltható   .     . 

11.1117 

Mégölelget    .     . 

II.  1173 

Megnyomorult  . 

II.  1071 

Mégoltó    .     .     . 

11.1117 

Mégölelgettet     . 

II.  1173 

Megnyomot  .     . 

II.  1060 

Mégolvad      .     . 

11.1119 

Mégölelkézik     . 

11.1173 

Megnyomtat 

II.  1061 

Megolvas      .     . 

II.  1120 

Megölés    .     .     . 

11.1174 

Megnyomvad 

II.  1063 

Megolvasás  .     . 

11.  1121 

Mégölet    .     .     . 

II.  1175 

Mégnyomvaszt 

II.  1064 

Mégolvaszt    .     . 

11.1119 

Megölő     .     .     . 

11.  1174 

Megnyög  .     . 

11. 1073 

Megolvasztás     . 

II.  1120 

Mégöltöztet  .     . 

II.  1178 

Mégnyögellik 

II.  1073 

Megolvasztható 

11.  1120 

Mégöltöztetik    . 

II.  1178 

Megnyökken 

II.  1074 

Mégomlás     .     . 

.     II.  1125 

Mégönt     .     .     . 

II.  1180 

Mügnyugás   . 

II.  1075 

Mégónoz  .     .     . 

11.1127 

Mégöntés .     .     . 

11.1180 

Megnyugodozik 

II.  1078 

Megónozás   .     . 

II.  1127 

Mégöntet .     .     . 

II.  1181 

Megnyugojt  . 

II.  1078 

Mégorcáz      .     . 

I.    118 

Megönthető  .     . 

II.  1180 

Megnyugoltat 

II.  1078 

Mégordinál  .     . 

II.  1133 

Mégöntöz      .     . 

II.  1181 

Megnyugoszik 

II.  1075 

Mégordít  .     .     . 

II.  1033 

Mégöntözés  .     . 

II.  1182 

Megnyugoszt 

II.  1079 

Mégoroz  .     .     . 

11.  1129 

Mégöregbédik    . 

11.1187 

Megnyugosztal 

II.  1079 

Mégorrollanít    . 

11.  1137 

Megöregbít   .     . 

II.  1187 

Megnyugot    . 

II.  1079 

Mégorvoslás 

11.  1142 

Mégöregbítés     . 

II.  1187 

Megnyugotás 

II.  1080 

Megorvoslódik  . 

II.  1143 

Megöregbítő' 

11.  1187 

Megnyugottat 

II.  1080 

Megorvosol  .     . 

11. 1142 

Mégöregbül  .     . 

11.1188 

Megnyugovás 

II.  1076 

Mégorvosolás    . 

II.  1142 

Mégőriz    .     .     . 

II.  1183 

Megnyugszik 

II.  1075 

Megorvosolhatalla 

n 

II.  1142 

Mégőrizés     .     . 

II.  1183 

Megnyújt  .     . 

II.  1082 

Mégorvosolható 

II.  1142 

Mégörjül  .     .     . 

II.  1197 

Megnyúl  .     : 

.     II.  1085 

Megostobít    .     . 

.     II.  1144 

Mégöröködik 

II.  1191 

Megnyúz  . 

.     II.  1087 

Megostobul  .     . 

II.  1144 

Mégörökösít .     . 

II.  1191 

Megnyúzall  . 

.     II.  1087 

Megostorol    .     . 

.     II.  1145 

Mégörökösödik  . 

II.  1192 

Megnyúzás   . 

.     II.  1087 

Mégostoroz   .     . 

.     U.  1145 

Mégöröközik     . 

II.  1192 

Megnyúzat    . 

II.  1088 

Mégostorozás    . 

.     11.1146 

Mégörökzik  .     . 

II.  1192 

Megnyő    .     . 

.     II.  1089 

Megostoroztat   . 

.     II.  1146 

Megőröl  .     . 

II.  1193 

Megnyövik 

.     II.  1089 

Mégostromlás    . 

.     II.  1146 

Mégörül   .     .     . 

II.  1195 

Megnyű    .     . 

.     II.  1089 

Mégostromol     . 

.     U.  1146 

Megőrül   .     .     . 

II.  1197 

Megócsál .     . 

.     II.  1094 

Mégostromolhatatlan 

.     11.1146 

Mégőrült  .     .     . 

11.  1197 

Megócsávol   . 

.     II.  1094 

Mégósz     .... 

.     11.  1159 

Megörültét    .     . 

11.1195 

Megocsmányít  ' 

.     II.  1095 

Megoszladozhatatlan 

.     II.  1149 

MégörüUség .     . 

II.  1197 

Megocsmányítá 

s 

.     II.  1095 

Megoszlás 

II.  1149 

Megörvend    .     . 

.     11.  1196 

182 


mEgörvendéz-mEgrEzzent 


Megörvendez 

11.  1196 

Megpesdül    ,     , 

II.  1280 

Mégrágás 

Megörvendeztet 

11.  1197 

Megpetrijselymez 

11.  1282 

Megragyál     , 

Megörvendeztetés 

II.  1197 

Megpetleget ,     , 

II.  1282 

Mégragyázik 

Megöszít  .     .     . 

11.  1199 

Megpetyhüszik  . 

II.  1282 

Mégrak     ,     , 

Megösztökél . 

11.  1201 

Mégpihen      ,     , 

II.  1284 

Mégrakás 

Megösztönöz 

11.  1202 

Mégpihenés  ,     . 

II,  1284 

Mégrakodik  , 

Mégösztüvéredi 

í 

II.  1203 

Mégpihésédik    . 

U,  1261 

Mégrakoszik 

Megösztövérít 

11.  1204 

Mégpiricskél 

II.  1294 

Megráncol     . 

Megösztövériil 

11.  1204 

Mégpiricskélés  , 

II.  1294 

Megráncosul 

Megőszül .     . 

11. 1199 

Mégpirít   ,     ,     . 

II.  1290 

Mégrándít 

Megöszülés   . 

U. 1200 

Mégpirongat 

II.  1291 

Megrándul    . 

Megötlelik     . 

11.  120Ö 

Mégpirul  ,     .     . 

11. 1294 

Mégráng  .     . 

Megölt     .    . 

11.    717 

Mégpiszkolás     . 

II.  1296 

Mégrángat    . 

Megövedz     . 

11. 1208 

Megpisszen  ,     , 

II.  1296 

Mégránkodik 

Megövedzik  . 

II,  1208 

Megplágál     ,     , 

II.  1298 

Megránt:  anziehen 

Megövez  .     . 

11.  1209 

Megpocskol  ,     , 

II.  1300 

Mégránt :  rösten    . 

Mégözvegyedik 

11.  1110 

Megpofáz      .     . 

II.  1301 

-Megrántás     .     .     . 

Mégpádimentomoz 

11.  1213 

Mégpoffad     ,     . 

II.  1337 

Mégrántódik 

Megpadol      .     . 

11.  1212 

Mégpofoz      .     . 

11.  1301 

Mégrántogat 

Megpálcáz 

11.1219 

Mégpogonyáz    . 

II.  1302 

Mégráspolyoz 

Megpall    .     . 

11.  1220 

Mégpoklosít  .     . 

.     II.  1305 

Mégrát     .     . 

Megpalléroz  . 

II.  1220 

Mégpoklosodik  . 

II.  1305 

Mégravás 

Megpálódik  . 

II.  1231 

Megpoklosul 

II.  1306 

Mégráz     .     . 

Mégpalol  .     . 

11. 1220 

Mégporcogat 

II.  1315 

Mégrazag 

Megpanaszol 

II  1223 

Megporhonyít    . 

II.  1313 

Mégrázódik  . 

Megparancsol 

11.  1233 

Mégposdít     .     , 

II,  1279 

Mégrázogat  . 

Mégparáznít 

11. 1237 

Mégposdul    ,     , 

11,  1280 

Megreked 

Mégpárkányoz 

II.  12.39 

Mégposhad    ,     . 

11,  1216 

Mégrékeszt  . 

Megpárlás     . 

II.  1231 

Megposhaszt 

11,  1320 

Mégrekken    . 

Megpárlik     . 

11.  1231 

Mégpótol .     .     . 

II,  1921 

Mégrekkent  . 

Megpárlódik 

11.1231 

Mégpök    .     .     . 

II,  1325 

Mégrémít 

Mégpárosodik 

II.  1231 

Mégpökdös    .     . 

II.  1326 

Megrémül 

Megpártol     . 

II.  1241 

Megpölypül  .     . 

II.  1264 

Mégrémülés  . 

Mégpártolkodik 

II.  1242 

Mégpörgöl     .     . 

II.  1277 

Megrendel 

Megpaskol    . 

11  1243 

Mégposdít     .     . 

II.  1279 

Megrendít     . 

Megpatél  .     . 

11.  1247 

Mégpösög      .     . 

II.  1280 

Megrendül    . 

Megpatkol    . 

11. 1248 

Mégprédál     .     . 

II.  1329 

Megreng  .     . 

Mégpatkolás 

II.  1248 

Mégprédikál 

II,  1329 

Mégréngedéz 

Megpalkoltat 

11.  1248 

Megprémez  .     . 

U, 1330 

Mégreped 

Megpattan     . 

11.  1249 

Mégpréméztet    . 

11.  1330 

Mégrepedez  . 

Megpattant  . 

II.  1250 

Megpróbál     .     . 

II.  1333 

Mégrepedézés 

Megpatvaroz 

11.  1253 

Mégpróbálás 

11.  1333 

Mégrépes      .     . 

Megpecsétel . 

II.  1258 

Mégpróbálat 

11.  1833 

Mégréstéll     . 

Megpecsétlés 

11.  1258 

Megpróbálgat    . 

II.  1333 

Mégreslít .     , 

Mijgpéldáz     . 

II.  1262 

Mégprófétál  ,     , 

H,  1334 

Megréstül 

Megpelijngérez 

II.  1264 

Mégpuhaszt  ,     . 

II.  1338 

Megrészegedik 

Megpelyhüsedik 

II.  1261 

Megpuhogat ,     . 

II.  1338 

Megrészegít  , 

Megpendéredik 

11.  1265 

Mégpuhul      .     , 

II.  13.38 

Megrészegszik 

Megpenészedik  . 

11.  1266 

Mégpuskázik     , 

II.  1342 

Megrészegül 

Megpenészledik,   n 

legpe- 

Mégpuskáztat    . 

U, 1342 

Mégreszel 

nyészledik 

11.  1266 

Mégpusztít    ,     . 

11,  1343 

.Megreszket   , 

Megpenészül 

11,  1266 

Mégpusztul   ,     . 

II.  1344 

Megretteg 

MegpiSriil .     . 

11.  1273 

Mégpusztulal 

11.  1344 

Megretten     , 

Mégperémez 

11.  1330 

Mégrabol      .     . 

11.  1348 

Megrettent    , 

Megpergelődik 

11.  1277 

Mégrafikáz    .     . 

11.  1350 

Megrettentő  . 

MEgpiJrkelüdik 

11.  1277 

Mégrág     .     . 

II  1351 

Mégrezez ,     , 

Megpersiil     . 

II.  1378 

Mégragad     .     . 

II,  1355 

Megrezzen    , 

Mggpersiilödik 

11.  1278 

Megrágalmaz 

11,1351 

Mégrézzenés 

MSgpersellet 

11.  1278 

Mégrágalmazó  . 

II,  1352 

Megrezzent  .     . 

MEGREZZKSZT— MF.GSOZODIK 


18:-5 


égrijzzeszt . 

égriad    .     . 

egri  adás 

égriaszt 

ögrikkant   . 

ögriogat 

égritkít  .     . 

egritkódik  . 

égritkul 

égrivalkodik 

ggrivallik   . 

eerivogat   . 

egró  .     .     . 

égrobban   . 

égrokkan    . 

égrokkant  . 

egroml)ol  . 

égromol 

egrongál    . 

fe'grongyol  . 

egrongyollik 

egront    .     . 

égrontás     . 

egrontatlan 

egronthalóság 
íggrontó.     . 
!egrontsol    . 
'.égrontsolás 

egrop     .     . 
legropogtat. 

egroshad 
legroshadás 
legrossan    . 
iíegrostál 
légróstol 
légrosszít     . 
legrosszul   . 
légrotad .     . 
legrotbad 
légrolhatandó 
legrothadás 
légrothaszt 
legrotyogtat 
legrovásol   . 
légrovátkol 
légrózsavizez 
légrozsdásít 
Jegrozsdásodik 
légrozsdásul 
ilégrozsoltat 
dégrögzik 
ilégrögzött :  bestimmt 
légrögzött :  veraltet 
tlégröhög      .     . 
ilegrőkönyödik 
ilégrövidít    .     . 
Jégrövidül   .     . 
ilégrúg     .     .     . 
ilégrugaszkodik 


II. 
II. 


II. 

II. 


II.  idae 

II.  1437 
W37 

U39 
II.  U39 
11.1440 
II.  1442 
1442 
1442 
II.  1438 
II.  1438 
II.  1440 
II.  1443 
11.1444 
11.1448 
II.  1449 
II.  1452 
II.  1453 
II.  1455 
II.  1459 
II.  1459 
II.  1357 
II.  1457 
II.  1457 
II.  1457 
II.  1457 
II.  1458 
II.  1458 
n.  1460 
II.  1461 
II.  1462 
II.  1462 
II.  1461 
II.  1463 
II.  1462 
II.  1466 
II.  1466 
II.  1466 
II.  1466 
II.  1466 
II.  1467 
II.  1468 
II.  1468 
11.1443 
1444 
1228 
II.  1470 
II.  1470 
II.  1470 
II.  1469 
II.  1471 
II.  1471 
II.  1472 
II.  1472 
U.  1472 
II.  1473 
II.  1474 
II.  1476 
II.  1478 


II 
III 


Megrugdos  . 

Mégrugoldoz 

Megruház 

Mégrusnyít   . 

Megrútít  .     . 

Mégrútítás 

Megrúlol  .     . 

Mégrútul  .     . 

Mégrühédzik 

Mégrühesédik 

Mégrüheszt  . 

Megrühezik  . 

Mégsáfrányoz 

Mégsajdít 

Mégsajdítás  . 

Megsajlódik  . 

Mégsajtalanít 

Mégsajtol 

Mégsáncol     . 

Mégsántít 

Megsántul 

Mégsanyarít . 

Mégsanyaríttatás 

Mégsanyarodik 

Mégsanyargat 

Mégsarcol     . 

Megsarcolás  . 

Megsarcoltál 

Mégsárgít 

Mégsárgódik 

Mégsárgul     . 

Mégsárhudik 

Mégsarkal     . 

Mégsarkaltatás 

Mégsarkantyúz 

Mégsárosít    . 

Mégsárosul    . 

Mégsároz 

Mégsaruz 

Mégsavanyit 

Megsavanyodik 

Mégsavanyoszik 

Mégsebésédés 

Mégsebesédik 

Megsebesít    . 

Mégsebésítés 

Mégsebésíthetetlen 

Megsebesül  . 

Mégsebhésül 

Mégsebhészik 

Mégsebhét     . 

Mégsebhétés 

Megsegéli 

Mégsegént 

Mégsegít  .     . 

Mégsegítdégél 

Megsegítés    . 

Mégsem    .     . 

íMégsémmidik 


11.  1478 
II.  1479 
II.  14S2 
II.  1483 
II.  1484 
II.  1485 
II.  1485 
II.  1486 
11.1487 
II.  1488 
H.  1488 
n.  1487 
II.  1492 
II.  1493 
II.  1493 
II.  1494 
II.  1584 
II.  1498 
II.  1503 
II,  1505 
II.  1505 
II.  1505 
II.  1506 
II.  1506 
II.  1506 
II.  1515 
II.  1516 
II.  1515 
11.1512 
II.  1512 
II.  1512 
II.  1513 
II.  1517 
II.  1518 
II.  1518 
II.  1510 
II.  1510 
11.1511 
II.  1521 
II.  1525 
II.  1Ő25 
II.  1525 
II.  1530 
II.  1529 
II,  1530 
II.  1530 
II.  15,30 
II.  153U 
II.  1531 
II.  1631 
II.  1531 
II.  1532 
11.  1536 
11.  1636 
II.  1536 
II.  1537 
II.  1537 
II.  719 
II.    814 


Megsemmisít 
Mégsömmít  . 

Mégseneércl 
Mégsénkél 
Mégsenyved 
Mégsény  veszt 
Mégsépér 
Mégséprés 
Jlégseregél    . 
Mégsérés.     . 
Megsérhiiszik 
Mégsérödés  . 
Mégsérődhetetlen 
Mégsérödik  . 
Mégsérszik    . 
Mégsért    .     . 
Mégsértéget  . 
Megsértés 
Mégsértetlen 
Mégsérthetetlen 
Mégsértődés . 
.Mégsértődik  . 
Mérsérül  .     . 
Mégsérvíidik 
Megsététédik 
Mégsétélésül 
Mégsététít     , 
Mégsététítés. 
Mégsététül    . 
Mégsététiilés 
Mégsikamlik 
Mégsikárol    . 
Mégsíkít  .     . 
Megsíkosít 
Mégsíkul  .     . 
Mégsiketít     . 
Mégsiketül    . 
Mégsimít  .     . 
Mégsír      .     . 
Mégsirat  .     . 
Mégsiratás    . 
Mégsivalkodik 
Mégslajfol 
Mégsokall 
Megsokasít    . 
Mégsokasítás 
Mégsokasodás 
Mégsokasodik 
Mégsokasul  . 
Mégsokasulás 
Mégsomajdékodik 
Mégsomajdékul 
Mégsorol .     .     . 
Mégsósul .     .     . 
Mégsoványít 
Mégsoványkozik 
Mégsoványodik 
Mégsóz     .     .     . 
Megsózódik  .     . 


.  815 

,  815 

,  1540 

1540 

1541 

1642 

.  1542 

.1543 

1.551 

1544 

1545 

1516 

,1546 

,  1546 

.1546 

.1546 

.  1517 

,  1547 

,  1547 

.1547 

.  1548 

.  1548 

,1548 

.1548 

,1560 

,  1561 

,1561 

1561 

1562 

,1562 

.1568 

,1568 

,1569 

,1569 

,  1569 

,1571 

.1571 

,  1572 

.1577 

.1579 

,1579 

,1563 

,1581 

,1589 

.1589 

.1590 

.1590 

.  1690 

.1590 

.  1591 

1594 

1694 

159Ö 

1.1584 

1.1598 

1598 

1598 

1584 

,1585 


iSi 


MEGSÖMÖRGÖZ-MÉGSZeRZÖ 


Mégsömörgöz    . 

Megsömörgöztet 
Megsömörközik 
Megsötétedik 
Megspékel     . 
Mégstrófol 
Megsúg     .     . 
Miígsugall 
Megsugorít    . 
Mégsujdít 
Megsújt    .     . 
Megsujtol 
Megsujtolás  . 
Megsulyosít  . 
Megsulyosodik 
Mégsummál , 
MSgsuprál 
Megsupráz 
Megsurol . 
Mégsül     .     . 
Megsülget 
Mégsüllyed   . 
Mégsiilyösödik 
Mégsürit  .     . 
Mégsürítés    . 
Megsűn'idés  - 
Mégsűrűdik  . 
Mégsűrül .     . 
Mégsüt     .     . 
Mégstttés  .     . 
Mégsiitó'dik   . 
Mégsütöget   . 
Mégsüvölt 
Mégszab  .     . 
Megszabadít . 
Megszabadítás 
Megszabadító 
Megszabadul 
Megszabadulás 
Megszabottat 
Mégszaggat  . 
Megszaggatás    . 
Megszagol 
Mégszagolánt 
Mégszagosít  . 
Mégszagosul 
Mégszáguld  . 
Mégszajosit  . 
Mégszajosul  . 
Megszakad    . 
Megszakadás 
Mégszakadkozik 
Megszakadoz 
Mégszakadozás 
Mégszakadozhatallan 
Megszakadt  .     . 
Mégszakaszkodik 
Mégszakaszt .     . 
Megszakat     .     . 


II.  1599 
II.  1599 
II.  1699 
II.  1560 
II.  1602 
II.  1604 
II.  1606 
II.  1606 
III.  1314 
11. 1609 
II.  1609 
II.  1610 
II.  1610 
II.  1610 
11.1611 
II.  1613 
II.  1614 
II.  1614 
II.  1614 
II.  1617 
II.  1621 
II.  1623 
II.  1622 
II.  1626 
II.  1626 
II.  1625 
II.  1625 
II.  1626 
II.  1619 
II.  1619 
II.  1620 
II.  1620 
II.  1664 


III. 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
III 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 


3 
7 
7 
7 
12 
12 
5 
39 
39 
14 
14 
15 
16 
16 
1263 
111  1263 
III.   28 


III. 
III. 
III. 
III. 
III. 


III, 
III. 


28 
30 
31 
31 
31 
28 
33 
36 
37 


Mégszalad     .     . 
Mégszálal      .     . 
Megszalaszt  .     . 
Megszáll  .     .     . 
Megszállás    .     . 
Mégszállat    .     . 
Mégszállít     .     . 
Megszálló      .     . 
Mégszállódik 
Megszámlál  .     . 
Megszámlálás    . 
Mégszámlálgat  . 
Megszámlálhatatlan 
iMégszámlálbató 
Mégszámol    .     . 
Mégszámosít 
Mégszámoz  .     . 
Mégszán   .     .     . 
Mégszánás     .     . 
Mégszánat     .     . 
Mégszánbán.     . 
Mégszánt .     .    . 
Megszaporít .     . 
Mégszaporodik  . 
Mégszappanoztat 
Megszapul     .     . 
Mégszar   .     .     . 
Mégszárad    .     . 
Mégszáradant    . 
Mégszáradás 
Mégszárad  dogál 
Mégszárajt    .     . 
Mégszáraszt  .     . 
Mégszard .     .     . 
Mégszarvasul 
Mégszébbédik    . 
Megszed   .     .     . 
Mégszédeget 
Mégszedérjésédik 
Mégszédérjesül . 
Mégszedet     .     . 
Mégszédít      .     . 
Mégszédítés  .     . 
Megszeg   .     .     . 
Mégszegdel   .     . 
Megszegényedik 
Mégszégényészik 
Mégszégényít 
Megszegés     .     . 
Mggszégez    .     . 
Mégszégfüvez    .    I.  1029 
Mégszeghetetlen 
Mégszeghetetleiiül 
Megszegik     .     . 
Mégszegődik 
Mégszégyénédik 
Mégszégyénget  . 
Megszégyenít 
Megszégyenítés 


111. 

■Í6 

Mégszégyenl      .     . 

111, 

44 

Megszégyenül    .     . 

III, 

48 

Megszel    .     .     .     , 

111. 

62 

Mégszeldel    .     .     . 

111. 

^■^ 

Megszeled     .     .     . 

III. 

66 

Mégszélésedik   .     . 

111. 

57 

Mégszélesít   .     .     . 

111. 

53 

Megszélesülés 

111. 

58 

Mégszeletel  .     .     . 

111. 

68 

Mégszelesédik   .     . 

111 

68 

Megszelhet    .     . 

111. 

68 

Megszélhüdik     . 

111. 

68 

Mégszélhül    .     . 

111. 

68 

Mégszelíd 

111. 

66 

Megszelídít   .     .     , 

111. 

69 

Mégszelidílhotetlen 

111. 

69 

Mégszelídül  .     . 

111. 

72 

Mégszélőd 

III. 

73 

Mégszellöz    .     . 

111. 

78 

Mégszéllyeszt     . 

1. 

169 

Megszemlél  . 

III. 

77 

Megszemlélő 

Ili, 

80 

Mégszémpt  .     .     . 

III, 

81 

Megszendérédik 

111 

82 

Mégszentel    .     . 

III. 

83 

Megszentélés     . 

m. 

84 

Megszentelő .     . 

III. 

87 

Mégszentéltség .     . 

111. 

87 

Mégszénténciáz 

111. 

87 

Mégszentit    .     . 

111, 

87 

Mégszentségésítés 

111. 

88 

Megszentségtelenít 

III. 

88 

Mégszenved .    .     . 

III. 

84 

Megszenvedtél  . 

111. 

95 

Mégszennyesédik 

III. 

185 

Megszennyesít  . 

III. 

101 

Mégszennyezödik 

tii. 

102 

Megszépég    ,     . 

III 

105 

Mégszépít      .     . 

III. 

105 

Megszépítés  .     . 

III. 

102 

Megszeplősít      .     . 

III. 

104 

Mégszéplösítés  .     . 

III. 

104 

Megszeplősítő    .     . 

III. 

106 

Mégszéplősödik 

III. 

108 

Slégszéplösül     .     . 

111. 

119 

Megszeppen  .     .     . 

111, 

119 

Mégszépül     .     .     . 

III. 

119 

Mégszeréncsél   .     . 

III. 

107 

Megszéréucséltel    . 

III. 

114 

Mégszéréncsésédik 

III. 

116 

Mégszéréncsésít 

III. 

107 

Mégszéréncsésül    . 

111. 

107 

MégszerSncséz  .     . 

III. 

108 

Mégszéréncsézés    . 

Ili 

111 

Mégszeret     .     .     . 

111. 

l:.'l 

Megszerelés  . 

111. 

121 

Mégszé'rez 

111. 

122 

.Megszerzés   ,     ,     , 

III. 

122 

Megszerző     .     .     . 

mEgszErzödés-mEgtEmérdEkIt. 


185 


legszerzfidés    . 

.      111. 

212 

Mégszörnyadik      .     . 

III. 

334 

Megtanul 

UI.    431 

legszörződik     . 

.      III. 

211 

Mégszörnyűközik  .     . 

III. 

335 

Megtapaszt   ... 

III.    435 

legszgrző  ok    . 

.        11. 

1100 

Jlegszörnyül      .     .     . 

III. 

334 

Mégtapasztal     .     .     . 

III.    435 

legszi      .     .     . 

.      III. 

232 

Megszőrösft  ... 

III. 

333 

Megtapasztalás .     .     . 

III.    436 

I^gszid    .     .     . 

.      111. 

235 

Mégszörösödik  .     .     . 

111. 

333 

Megtapasztalható  .     . 

III.    4.36 

legszidalmaz    . 

.      III. 

237 

Megszúr   .... 

.    III. 

341 

Megtapaszlalódik   .     . 

III.    436 

lesszidogat .     . 

.  m. 

238 

Mégszural     .... 

111. 

341 

Mégtapod      ... 

III.    4.37 

legszijal .     .     . 

.  111. 

2fí8 

Megszurkál  .... 

III. 

341 

Megtapodás  .... 

UI.    438 

legszikkad  .     . 

.  III. 

240 

Mégszurkoz  .... 

III. 

343 

Megtapogat  .... 

III.    439 

legszilajul    .     . 

.  III. 

243 

Mégszurkozás    . 

III. 

343 

Mégtarafaráz     .     .     . 

111.    444 

legszilál  .     .     . 

.  III. 

243 

Mégszuvasodik  . 

III. 

337 

Mégtaréjoz    .... 

111.    445 

legszínel     .     . 

.  III. 

253 

Mégszűkit     .... 

.    III. 

346 

Mégtarkáz     .... 

UI.    -448 

legszínijsít  .     . 

.  111. 

255 

Mégszűkölkcuiik     .     . 

111. 

346 

Mégtársalkodik .     .     . 

111.    455 

legszinlelenít   . 

.  III. 

257 

Megszűkül     .... 

111. 

3Ó0 

Mégtart 

111.    469 

iégszínlelenítés 

.  III. 

257 

Mégszül    .     . 

III. 

351 

Megtartás      .... 

UI.    471 

legszilál       .     . 

.  111. 

261 

JJégszünés    . 

111. 

357 

Megtartat      .... 

111.    475 

legsziul  .     .     . 

III. 

268 

Mégszünet     .... 

111. 

357 

Mégtartatandóságocska 

UI.    471 

iegszivalkodik 

111. 

232 

Megszűnik    .... 

m. 

356 

Mégtarlhaló  .... 

III.    471 

legszivall     .     . 

.  111, 

232 

Mégszűntet   .... 

III. 

357 

Megtarthatóság .     .     . 

UI.    471 

légszivei      .     . 

.  III. 

267 

Megszűr 

III. 

360 

Mégtartó 

UI.    471 

legszokik     .     . 

III. 

286 

Megszűrés     .... 

III. 

360 

Mégtartogat  .... 

111.    483 

legszokotál .     . 

.  III. 

290 

Mégszürklt    .... 

UI. 

362 

Mégtartóz      .     . 

111.    48.5 

legszoktat  .     . 

III. 

288 

Megtagad      .... 

III. 

376 

jMégtartózik  .... 

.    III.    485 

légszól    .     . 

III. 

276 

Megtagadás  .... 

III. 

377 

Méglartózkodás 

UI.    48K 

Jégszólal      .     . 

.  111. 

277 

Megtagadtat .... 

III. 

378 

Mégtarlózkodik       .     . 

111.   486 

ilégszólaltat 

111. 

278 

Megtágasít    .... 

III. 

373 

Mégtartóztat      .     . 

111.    487 

légszólamlik    . 

III. 

278 

Megtágít 

.  111. 

374 

Mégtartóztatás  .     .     . 

UI.    4SH 

Jégszolgál    .     . 

III. 

294 

Mégtágítás     .... 

III. 

.375 

Mégtartóztatdogál  .     . 

.    III.    489 

legszolgállat 

III. 

297 

Mégtaglás     .... 

lU. 

372 

Megtartóztathatallanság 

.    III.    488 

legszóh't 

Ili. 

280 

Megtaglat     .... 

III. 

373 

Megtartóztatlanság 

.    UI.    488 

légszólílás  .     . 

III. 

280 

Megtagol  ... 

111. 

372 

Megíartóztató    .     .     . 

111.    488 

iégszólító     . 

III. 

280 

Mégtágosit    ... 

III. 

373 

Mégtaszigál  .     . 

III.    701 

legszólongat 

III. 

281 

Mégtágosul    .     . 

III. 

373 

Mégtaszít .     . 

III.    702 

légszoméhul     . 

m. 

301 

Mégtágul  .     .     . 

111. 

375 

Méglát      .     . 

III.    491 

légszomjuhozik 

III. 

300 

Megtágulás    .     . 

111. 

375 

Mégtataroz    . 

UI.    492 

légszomjul  .     . 

III. 

301 

Mégtajlékozik    . 

UI. 

381 

Mégtávozik   . 

111.    496 

legszomorít 

III. 

301 

Mégtakar .     . 

111. 

383 

Mégtébít  .     . 

III.    499 

légszomorító    . 

III. 

302 

Mégtakarás  . 

111. 

383 

Mégtébolnt  . 

III.    499 

légszomorodás 

III. 

302 

Még  takargat . 

III. 

384 

Megtébolyodik  . 

lU.    499 

légszomorodik 

III. 

302 

Megtakarít    .     . 

III. 

385 

Mégtejesédik 

III.    509 

íégszomoroszik 

III. 

303 

Mégtalál 

m. 

395 

Mégteker  ... 

UI.    511 

légszontyolodás 

III. 

305 

Megtalálás    .... 

III. 

395 

Mégtekerédik 

III.    512 

leeszontyolodik 

III. 

305 

Mégtalálhatatlan    .     . 

III. 

395 

Méglekerít     . 

III.    515 

legszontyorodik 

m. 

305 

Mégtalálható     . 

III. 

395 

Mégtekint 

III.    518 

[égszop   .     .     . 

III. 

306 

Mégtaláló      . 

III. 

395 

Mégtekintel  . 

UI.    519 

légszoppant 

III. 

307 

Mégtalpal     ... 

III. 

404 

Mégtekintelés    . 

UI.    519 

íegszoptat    .     . 

III. 

307 

Megtámad     ... 

III. 

40!) 

Megtel 

III.    526 

légszór   . 

III. 

308 

Mégtámaszkodik    .     . 

III. 

411 

Mégtelepedik     ... 

UI.    550 

[egszórás     .     . 

111. 

308 

Mégtámaszul     .     .     . 

III. 

411 

Mégtelepészik    . 

111.    550 

[egszorit 

111. 

313 

Mégtámaszt  .     . 

III. 

413 

Megtelepít 

111.    551 

legszorítás  .     . 

111. 

314 

Mégtámogat .... 

III. 

414 

Méglelés  .     . 

UI.    631 

légszorongat    . 

111. 

315 

Mégtanít 

m. 

426 

Megteleszt     . 

UI.    539 

légszorul     .     .     . 

III. 

318 

Mégtanoltat  .     . 

111. 

433 

Mégtelhetetlenii . 

UI    531 

íégsző     . 

III. 

320 

Mégtántorít  . 

III. 

414 

Megtelik    .     . 

UI.    530 

[égszök  . 

III. 

324 

Mégtántorítás 

III. 

414 

Mégteljesedés 

UI.    535 

légszökü:     .                       111. 

328 

Mégtántorodá 

iii. 

415 

Megteljesedik 

III.    535 

légszöllőz    .                        111. 

331 

Mégtántorodhatntlan 

III. 

415 

Megteljesít    . 

UI.    537 

légszörnyed                       111. 

334 

Megtántorodik 

iii. 

415 

Mégtémérdékédik  . 

111.    553 

légszörnyit III. 

334 

Mégtántoroszik 

III. 

415 

Mégtémérdekít 

UI.    563 

M.    OTELVTÖB 

T.    t 

ZÓl 

riR. 

xy. 

IV 

186 


mEgtEmérdEkül-mEgtűz. 


Megtemérdekül 
Mcgtönláz     . 
Megtenyészik 
Megtép     .     . 
MögtépSget 
Megtgperüdik 
Megtépet  .     . 
Megtér      .     . 
Mögtérdögél  . 
Megterem 
Mégtérönget . 
Megtérés 
Megtérésnélkiib 
Megterliel 
Megterhelés  . 
Megterhelődik 
Megterhesedik 
Megterhesit  . 
Megterhesül  . 
Megtérhet 
Megtérhetés  . 
Megtérhetetlen 
Megtérhető    . 
Megterít    .     . 
Megtérít    .     . 
Megtérítés 
Megtérítő 
Megterjeszl   . 
Megtérő    .     . 
Megtért-   .     . 
Megtérül  .     . 
ilegtérülés 
Megtérülhetés 
Megtestesedik 
Megtestesít    . 
Megtestesül  . 
Megtestesülés 
Megtesz    .     . 
Megtétel   .     . 
Megteteszik  . 
Megtétet    .     . 
Megtetéz  .     , 
Megtetik    ,     . 
Megtétováz    . 
Megtetőz  .     . 
Megtetözés    . 
Megtetszés 
Megtetszik 
Mögtetilszik  . 
Mögtetvesül  . 
Megtetvezik  . 
Megtévelyedik 
Megtévelyeszik 
Meglilalmaz 
Megtilodik 
Mügtilol    .     . 
Megliloszik 
Megtilt 
Megtiltás  . 


III 

554 

Megtiltat  .     .     . 

.    III. 

666 

Megtöltség     .... 

III. 

Ö62 

Megtimporál 

.    111. 

667 

Megtöm 

Ili. 

563 

Megtipor  . 

.    III. 

668 

Megtömlöcöz     .     .     .     . 

.    III. 

565 

Megtisztál      .     . 

.    III. 

679 

Megtömlöcöztet     .     ,     . 

III. 

565 

Megtisztásftás    . 

.    III. 

680 

Megtöp 

III. 

7U 

Megtisztel      .     . 

.    III. 

672 

Megtöpörödés    .     .     .     . 

III. 

666 

Megtisztelés  .     . 

.    III. 

672 

Megtöpörödik    .     .     . 

III. 

570 

Megtisztelési 

.    III. 

673 

Megtöpörül 

III. 

573 

Megtiszteletlenit 

.    III. 

674 

Megtör 

III. 

590 

Megtisztesít  .    . 

.    III. 

675 

Megtördel 

III. 

674 

Megtisztetleníl   . 

.    III. 

678 

Megtörés  :  verletzang 

III. 

571 

Megtisztít .     . 

III. 

682 

Megtörés :  reue      .     .     . 

valósa 

í 

III. 

957 

Megtisztítás  .     . 

III. 

682 

Megtöret 

III. 

506 

Megtisztíttat 

III. 

683 

Megtörelet 

III. 

5ü6 

Megtisztogat .     . 

.    III. 

683 

Megtöretlen 

111. 

606 

Megtisztul     .     . 

III. 

684 

Meglörhet 

111. 

507 

Mi'glisztulás 

III. 

684 

Megtörhetetlen .     .     .     . 

III. 

607 

Megtiszlulat  . 

III. 

684 

Megtörik 

III. 

607 

Megtitkol       .     . 

III. 

687 

Megtörődés 

in. 

672 

Megtizedel     . 

III. 

689 

Megtörődik 

III. 

572 

Megtobzódás 

I. 

514 

Megtörögél 

III. 

672 

Megtódul  .     .     . 

III. 

699 

Megtöröl 

111. 

672 

Megtojósodik 

111. 

693 

Megtörölget 

III. 

676 

Megtol      .     .     . 

111. 

696 

Megtörsöl 

III. 

578 

Megtold    . 

III. 

697 

Megtörténik 

III. 

579 

Megtollasodik    . 

III. 

704 

Megtősgyökeresédik  .     . 

III. 

579 

Megtolmácsol    . 

III. 

704 

Megtrágyál 

III. 

684 

Megtolódik    .     . 

III. 

699 

Megtrágyáz 

III. 

572 

Megtolvajol  . 

III. 

706 

Megtréfál 

m. 

572 

Megtolyul      .     . 

III. 

700 

Megtréfálódik    .     .     .     . 

III. 

586 

Megtolyulás  .     . 

III. 

700 

Megtronifol 

III. 

586 

Megtompit    .     . 

III. 

709 

Megtromfolás     .     .     .     . 

111. 

686 

Megtompítás 

III. 

709 

Megtud 

III. 

602 

Megtompul    .     . 

III. 

709 

Megtudakoz 

III. 

602 

Mögtompulás 

III. 

709 

Megtudakozás  .     .     .     . 

III. 

602 

.Megtompult  .     . 

III. 

709 

Megtudakozhaíatlan   .     . 

III. 

602 

Megtnmpultság . 

III. 

709 

Megtudakozhatatlankép- 

111. 

622 

Megtoppanl  .     . 

I. 

512 

pen 

III. 

622 

Megtorhad    .     . 

III. 

711 

Megtudakozik    .     .     .     . 

III. 

643 

Megtorkol     .     . 

III. 

714 

Megtudás      .          ..     . 

III. 

637 

Megtorkolás 

III. 

714 

Megtudat 

III. 

655 

Megtorlás 

III. 

716 

Megtudhatatlan      .     .     . 

III. 

642 

Megtorlik      .     . 

III. 

716 

Megtudósít 

III. 

723 

Megtorlódik  .     . 

III. 

717 

MeKtudósodik    .     .     .     . 

III. 

665 

Megtormáz    . 

III. 

712 

Megludt- 

III. 

656 

Megtorol  .... 

III. 

716 

Megtunyít 

III. 

647 

Megtorpad    .     .     . 

III. 

719 

Megtunyul 

III. 

646 

Meglöbbít     .     .     . 

III. 

732 

M6gtúrosodik     .     .     .     . 

III. 

643 

Mögtöbbítés  .     . 

III. 

732 

Megtúrosul 

III. 

657 

Megtöbbíil     .     . 

III. 

733 

Megtúródzik,  megtúrózik 

III. 

657 

MeKtöbbülés 

III. 

733 

MegKtdös 

111. 

658 

Megiöbbillhetetleii 

III. 

753 

Meglűdz  ...... 

III. 

658 

Megtökéll      .     . 

III. 

626 

Megtükrözik      .     .     .     . 

III. 

663 

Megtökéllés  . 

III. 

627 

Megtükröztel     .     .     .     . 

III. 

663 

Megtökítés     . 

III. 

772 

Megtűr 

III. 

666 

Megtölt     .     . 

III. 

543 

Megiüremik 

III. 

66H 

Megtöllöget 

111. 

545 

Megtűrtét               ... 

III. 

665 

Meglöltözik  . 

III. 

546 

Megtürtőztet                .     . 

III. 

666     , 

Mtígtöltözködik 

III. 

546 

Mégtűz 

MÉGTÜZESlT-MÉGVESZEKÉDIK. 


187 


égtUzeslt    . 

.    III. 

829 

Megütközik  .... 

.    III. 

909 

Mggvarcau    . 

.    III.  1018 

égtüzesül   . 

III. 

830 

Mggiitköztet .... 

.    III. 

910 

Megvarr  .     . 

.    111.1020 

égudvarlás 

III. 

838 

Megütöget     .... 

.    111. 

911 

Megvártat     .     .     . 

.    III.  1017 

egudvarol  . 

.    111. 

838 

Megüttet 

.    III. 

911 

Megvásárol   . 

.    III.  1028 

egugarol     . 

.    III. 

839 

Mggűz 

.    III. 

916 

Megvásás 

.    III.  1026 

egugat  .     . 

.    III. 

840 

M6gűz-büz    .... 

III. 

917 

Mégvasasodik 

.    III.  1025 

egugráiidozik 

.    III. 

842 

Megüzel 

.    III. 

917 

Mégvasaz 

.    111.1025 

egugiat      . 

.  m. 

843 

Megvadász    .     . 

.    III. 

922 

Mégvasaztat 

.    111.1025 

legújft   .    . 

.    III. 

847 

Megvádol      .     . 

.    III. 

925 

Megvásik .     . 

.    III.  1026 

!egújítás 

III. 

848 

Megvadul      .... 

III. 

924 

Jiégváslal     . 

III.  1026 

:egújíthatatl,'ui 

III. 

848 

Megvág     .     .     . 

III. 

928 

Mégváslat     . 

.    111.1026 

Iggújíthaló  . 

III. 

848 

Megvagdal    . 

111. 

930 

Mégváslik     . 

.    III.  1026 

légújogat     . 

III. 

848 

Megvagdalkozik 

.    III. 

931 

Mégvastagít  . 

.    III.  1029 

legújul    .     . 

III, 

851 

Megvagyon  .... 

.    III. 

941 

Megvastagodik 

.    111.1029 

legújulás     . 

111. 

851 

Megváj 

.    I!I. 

972 

Mégvastagszik 

.    111.  1029 

legújulat     . 

III. 

851 

Megvajaz      ... 

.    111. 

971 

Mégvéd     .     . 

.    111.  1032 

[egún      .     . 

111. 

854 

Megvajúdik  ... 

111. 

974 

Mégvédelmez 

.    III.  1032 

legunakodás 

111. 

855 

Megvajul 

lII. 

974 

Mégvégez 

III.  1039 

^égunakodik 

III. 

855 

Megvakar 

111. 

979 

Megvégyít     . 

III.  1043 

legunalkodik 

III. 

855 

Megvakarász 

.    111. 

979 

Megvékonyít 

III.  1045 

^éguuás  . 

III. 

854 

Megvakít 

111. 

975 

Mégvékonyítás 

III.  1045 

égunat  .     . 

III 

856 

Megvakítás   ... 

III. 

975 

Megvékonyítatlan 

III.  1045 

égunatkozás 

III. 

856 

Megvakmerőít   .     .     . 

II. 

770 

Megvékonyodik 

111.  1046 

egunatkozik 

III. 

856 

Megvakmeröül  .     .     . 

II. 

770 

Megvékonyoszik 

III.  1046 

[egunatlan  . 

III. 

854 

Megvakul      .... 

III. 

977 

Megvékonyul     . 

III.  1046 

eguiidokit  . 

m. 

858 

Megválás 

III. 

985 

Megvélhetetlen 

III.  1050 

egundokodik 

III. 

858 

Mégválaszt    .... 

III. 

989 

Megvelösít     . 

III.  1053 

egundokol . 

III. 

858 

Megválasztás          .     . 

III. 

989 

Megveló'södik 

III.  1053 

egundoroszik 

III. 

859 

Megválasztatlan     .     . 

III. 

989 

Mégvelözés   . 

III.  1053 

egunszo!     . 

III. 

860 

Megválasztó  .... 

III. 

989 

Mégvelözik   . 

III.  1053 

égúntat 

III. 

867 

Megválasztó  természet 

III. 

595 

Mégvemhézik 

III.  1046 

egúsz     .     . 

III. 

865 

Megválasztott  nóta 

III. 

988 

Mégvendégélés 

111.  1056 

ijgúsztat     . 

III. 

866 

Megválasztva    .    .     . 

III. 

989 

Megvénhedik 

III.  1U54 

égutál    .     . 

III. 

872 

Megválik 

III. 

985 

Megvénheszik 

III.  1054 

égu  tálas     .     . 

III. 

872 

Megválogat   .... 

111. 

991 

Mégvénheszt 

III.  1054 

egu  tálat 

III. 

872 

Megválogatás         .     . 

III. 

991 

Mégvénhül    . 

III.  1055 

egutálatosság 

III. 

872 

Megvált 

III. 

993 

Mégvénhüszik 

III.  1054 

egutáltat    .     . 

III. 

873 

Megváltás     .... 

III. 

994 

Mégvénül 

III.  1055 

egutáltatás 

III. 

873 

Megváltó 

III. 

994 

Megver     .     . 

III.  1063 

egüdvözit  . 

III. 

879 

Mégváltság    ... 

III. 

994 

Mégverdik     . 

III.  1065 

egüdvözöl . 

III. 

880 

Megváltat      .... 

III. 

99  i 

Mégverdödik 

III.  1065 

égüdvözül . 

III. 

881 

Mégváltozandó       .     . 

III. 

996 

Megvereget   . 

III.  1066 

égül  .     .     . 

III. 

890 

Megváltozás  .... 

III. 

996 

Mégverekedik 

III.  1067 

eg üldöz 

UI. 

893 

Megváltozhatatlan 

III. 

996 

Mégverekeszik 

III.  1067 

egiilepedik 

III. 

890 

Mégváltozik  .... 

III 

996 

Mégverés .     . 

III.  1064 

egüll      .     . 

III. 

894 

Mégváltoztat      .     .     . 

III. 

999 

Mégveresedik    . 

III.  1076 

egiillés  .     . 

III. 

894 

Megváltoztatás  .     .     . 

III. 

999 

Megvérésít    . 

III.  1072 

egülletés     .• 

III. 

894 

Megváltoztathatatlanság 

UI. 

999 

iMégvérésítés 

III.  1072 

égültel  .     .     . 

III. 

893 

Megvall 

III. 

1004 

Mégverésül  .     . 

111.  1072 

egiiniiepel .     . 

III. 

895 

Megvallás      .... 

III. 

1004 

Mégvéréz 

III.  1072 

egüresedik 

m. 

897 

Mégvallat      .     ,     .     .     . 

111. 

1005 

Megvérheszt . 

III.  1073 

egüresít     .     . 

III. 

897 

Mégvalló 

III. 

1005 

M  égvérhet     .     . 

III.  1073 

egü  résül 

III. 

899 

Mégválva,  naégválván 

III. 

985 

Mégverítékez     . 

III.  1078 

égüresülés . 

III. 

899 

Mégvanal 

III 

10U8 

Megverílézik      . 

III.  1079 

egürit    .     .     . 

lU. 

899 

Megvanyalít 

111. 

1010 

Megvennél    .     . 

III.  1075 

egürmöz     .     . 

m. 

900 

Mégvár 

III. 

1015 

Megvertet      .     . 

III.  1068 

egürül   .     .     . 

III. 

900 

Mégvarasít    .     .     .          . 

III. 

1011    . 

Még  vesz   .     .     . 

UI.  1085 

egüt .    .    .    . 

III. 

906 

Mégvarasodik    .     .     .     . 

III. 

1011 

Mégvé'sz  .     .     . 

UI.  1119 

egütközés  .     . 

III. 

916 

Mégvarasul 

m. 

1011     1 

Megveszekedik  . 

III.  1089 

XXIV* 


188 


mégveszés-méhsEr. 


Megveszés 

III.  1086 

Méevirágozik     .          .     . 

111.1192 

Mi"gzúdul 

Mögvfiszétt 

III.  1086 

Mégvirgáz 

111.  Ilit3 

Mégzúr-zavar    .              . 

Mggveszéttség    ,     .     .     . 

III.  1086 

Mégvirrad 

111.  1194 

Mégzúzogat  .... 

Megvesződik      .     . 

III.  1093 

Mggvirul  .     ,          .     .     . 

111.  1193 

.Mégzsákol 

.Megvesszöl 

III.  1 127 

Megvisel 

111.  1200 

Megzsákmányol          .     . 

Megvesszőz  ... 

III.  Ili7 

Még  visz 

111.  1210 

Mégzsállyáz 

.Megvesszó'zés 

111.  1127 

Megvitat 

111.  1167 

.Megzsendül  .          ... 

Megveszt 

III.  1096     i 

Megvívás      ... 

III.  1165 

Mégzsibbadás    .... 

Megveszteget          .     .     . 

III.  1098 

Mégvívik  .... 

III.  1164 

.Mégzsibbadt  tag    .     .     , 

Megvesziegeíés 

III.  1098 

Mégvizesedik                   . 

III.  1230 

Megzsindélyez  .... 

Megvesztegelődés  . 

111.  109Í) 

Mégvizesít     .     . 

ill.  1230 

Mégzsinóruztat ... 

Megveszlegetödik  . 

111.  1099 

1 

iISgvizesül    .     . 

111.  1230 

iMégzsirosít    . 

Mögvesztés         .     .          . 

III.  1096     1 

Mégvizez  .... 

111.1231 

Mégzsíroz      .          ... 

Megvet 

III.  1145 

Mégvizsgál    .... 

111.  1231 

Mégzsöuiöcsköl           .     . 

Megvetekedik              .     . 

111.  1148     j 

Megvizsgálás 

111.  1232 

Mégzsugorodás 

Megvétel 

111.1120     i 

Mégvon 

III.  1240 

Mégzsugorodik  . 

Megvetemedett .     . 

111.  1150 

Mégvonakodik   . 

111.  1243 

Megye 

Mögveteniedik   .     .     .     . 

III.  1150 

Mégvondoz   .... 

III.  1246 

Megyén,  megyén  .     . 

Megvetendő  ... 

III.  1146 

Megvonít 

III.  1247 

Megyés 

Mégveteredik     .     .     . 

III.  1160 

Mégvonódik .     . 

III.  1248 

Megyés  egyház     . 

Megvetés 

111.1146 

Mégvouogattatott  . 

III.  1243 

Megyés  püspök      .     .     . 

Megvétet 

III.  1123 

Mégvonsz 

III.  1251 

Megyés  templom   . 

Megvetett      .... 

111,1146 

Mégvörösit    . 

111.  1076 

Megyéz 

Megvetettség 

III.  1146 

Mégvörösül  .     .     . 

111.  1077 

M egyezés      

Megvethetetlen      .     . 

III.  1146 

Megzabáll     .... 

III.  1268 

Meggy 

Megvétkesít  .... 

III.  1158 

Megzaboláz  .... 

III.  1261 

Meggyek 

Megvetkezik      .     .     . 

111,1154 

Megzabolázás    .     .     . 

III  1261 

Meggyén 

Mijgvétkezik  .... 

III.  1159 

Mégzabolázatlaníl .     . 

III,  1261 

Meggyes 

Megvető   .     . 

III.  1146 

Mégzabolúzódik     .     . 

III   1261 

Meggyfa 

Mggvevődik  .... 

111.1124 

Mégzajdít      .... 

111.  1263 

Meggykert 

Megví 

111.1164 

Mégzajdul     .     .     . 

III.  1263 

Méggysása 

Mggviaskodik    .     .     . 

111.1166 

Mégzajgat     ... 

III.  1264- 

Meggyszín 

Megviaszoz  .... 

III.  1169 

Megzajosüdik     .     .     . 

.    III.  1263 

Meggyszínű 

Megvicsorodik   .     .     . 

111.  1169 

Mégzajosul    ... 

.    III.  1263 

Meggy  torta 

Megvidámít  .... 

III.  1170 

Mégzaklat     ,     . 

111.  1265 

Meggyünk 

Mégvidámodik  .     . 

III.  1170 

Mégzáloglás  .... 

.    III.  1266 

Méh :  gebármutter     .     . 

Megvidámul .... 

Ili.  1071 

Mégzálogol   .... 

.    III.  1266 

Méh :  biene 

Miigvidámulás  .     ,     . 

.    111.  1171 

Mégzálogosit      .     .     . 

.    111.1266 

Méhe 

Megvidul 

,    III.  1171 

Mégzálogoz  .... 

.    Ili  1266 

Méhecske 

Megvidulás   .... 

.    III.  1172 

Mégzáposodik    .     .     , 

.    111.  1267 

Méhefájás 

Megvigad 

.    111.1173 

Mégzápul.     .     . 

III.  1267 

Méhel 

Megvigaszik  .... 

.    III,  1174 

Megzavar      ,     , 

III.  1274 

Méhes 

MSgvigaszt    .... 

,    III,  1175 

Mégzavarit    .     . 

III.  1276 

Méhész     .     .          .     .     . 

Mégvigasztal      .     .     . 

,    III,  1175 

.Mégzaviiritás 

111.  1276 

Méhet 

Megvigasztalhatatlan 

,    III,  1175 

.V^egzavarodáK    . 

111.  1276 

Mehetetlen 

Megvigyáz    .... 

.    III.  1177 

Mégzavarodik    . 

111.  127G 

Méhetetlenség   .     .          . 

Mügvigyorodik        .     . 

.    III.  1179 

iVégzavarosodik 

111.  1274 

Mehető 

.Mégvihatatlan  :     .     , 

.    111.1165 

1     .Megzendít     , 

111.  1278 

Mehetőség 

Mégvilágosít      .     .     . 

,    III.  1183 

MégzéndUI    , 

III.  1279 

Méhfa 

Mégvilágosítás  .     .     . 

.    III.  1183 

■Megzéng 

III.  1280 

Mébház 

Megvilágosodik      .     . 

.    III.  1184 

Mégzokog      ,     .     .     , 

III.  1284 

Méhhere 

Megvilágosul 

,    III  1184 

Mégzoniáncol     . 

111.  1284 

Mébkaptár    ... 

Mégvilágtalanul     .     . 

III,  1185 

Mégzökken    .          .     , 

.    III.  1285 

Méhkas 

Mégvillamik ... 

.    111.  1185 

Mégzöldellik      ,     .     . 

.   III.  1286 

Móhkasszék 

Mégvilláiiiodás  .     .     . 

.    111.  1186 

Mégzöldül     , 

111.  1287 

Méhkosár      .     . 

Mégvilláiuodik  . 

.    111.  1186 

Mégzöldülik  . 

111.  1287 

Méhnioly 

Mégvillaiiitat     .     .     . 

.    III.  1187 

.Mégzördít      .          . 

III.  1287 

Méhpécér      ,          . 

Mégvillogtat.     .     .     . 

.    III.  1187 

.Megzördül     ... 

.    111.  1287 

Méhraj 

Mégvirágosul 

.    111.  1192 

Mégzözzenik      .     . 

.    III.  1289 

Méhsőr 

méhszOret-mentö. 


189 


Méhszüret              .     .     . 

III.    361 

Melléváj 

III.    972 

Mfindegelés  .... 

.     II.    749 

Méhtartó  ... 

III.    180 

Mellévesz 

111.1120 

Mendek 

.     II.    749 

J'ejet 

II.    976 

Mellévet 

III.  1146 

Mende-monda  .     .     . 

.     11.    863 

Mejj 

II.    724 

Mellfájás 

I.    751 

Mendenha    .... 

1.1219 

Mekeg 

II     722 

Mellfödél 

I.    970 

Mendikál 

.     11.    756 

Mékegés  .     . 

II     722 

Mellkötöcsináló     .     .     . 

1.    434 

Mendikáns    .... 

.     11.    756 

Mekkora  .     . 

II     722 

Mellől  ... 

II.    728 

Möndikánsok  rendje  . 

.     II.  1406 

.Mekkorácska 

II     722 

Mellőz 

II.    728 

Méndikás      .... 

.     11.    756 

Mekkoraság 

II.    722 

Mellrevaló    .        II.    728 

III.    957 

Mendű      ... 

.     II.    713 

Melankólia  .... 

II.    722 

Mellrevaló  függő  . 

I.  1037 

Méné 

.     II.    757 

Melankólia  nóta         .     . 

II.    988 

Mellrulia  ... 

II.  1480 

Mgndék 

.     II.    749 

Meleg,  meleg    .     .          . 

II.    722 

Mellszorítás 

III.    314 

Menedék 

.     11.    752 

Melegágy      .     . 

I.      26 

Mellszorulás           .     . 

III.    318 

Ménedékéiiv 

.     11.    753 

Melegecske    .     . 

11.    723 

Melltartó 

III.    480 

Ménedékes    .... 

.     II.    749 

Melegedik 

11.    724 

Melódia 

II.    728 

Menedékhely     .     .     . 

I.  1396 

Melegen   .... 

II.    722 

Méllábbaii     .          . 

11     729 

Mgnedéklevél    .     .     . 

.     II.    602 

Meleggel  ... 

II.    723 

iMéltán      .... 

II.    729 

Méneget 

.     11.    749 

Meleggetés    . 

II.    723 

Méltat 

11.    730 

Ménejtés 

.     11.    753 

Melegház 

I,  1370 

Méltatik 

II.    730 

Ménekédés    .... 

.     11.    7ö3 

Melegít 

II.    723 

Méltathiii 

II.    730 

MBnekedet    .... 

.     II.    753 

Melegítés 

11.    723 

Méltatlankodat       .     . 

II.    730 

Menekedik    .... 

.     II.    753 

Melegítetlen 

II.    723 

Méltatlankodik  .     .     . 

II.    730 

Ménéi 

.     II.    749 

Melegítő 

II.    723 

Méltatlanság      .     .     . 

II.    730 

.Ménes 

.     11.    738 

Melegítő  természetű  .     . 

UI.    595 

Méltatlanságos  . 

II.    730 

Menés 

.      11.    749 

Melegség 

II.    72  i 

Méliatlanvolla  .     .     . 

III     965 

Méneshajló  .          .     . 

I.  1266 

Melegszik      .... 

II.    724 

Méltó 

II.    728 

Ménésió 

II.    615 

Jleleg  természetű  .     . 

III.    595 

Méltói,  méltólik     .     . 

II.    730 

Ménespásztor    . 

.     II.  1246 

Melegül 

11     724 

Méltólkodik 

11.    731 

Menet :  gehen  lassen 

.     II.    750 

Melenget  .     . 

11.    723 

Méltóltatik    .... 

11.    731 

M6net :  das  gehen 

.     11.    750 

Mell 

II.    724 

Méltóság 

II.    731 

Menetel 

II.    750 

Mellbékötö    .... 

II.    424 

Méltóságos    .... 

II.    731 

Menetség      .... 

.     11.    753 

Mellbekötöcske .     .     . 

II.    424 

Méltóztat .     . 

II.    732 

Ménez 

.     11.    738 

Mellbékötö  ruha    .     . 

II.  1480 

Méltóztatás  .          .     . 

II.    732 

Ménló  .... 

.     II.    615 

Mellé 

II.    725 

Méltóztatik   .     . 

II.    732 

Ménna 

.     II.    677 

Mellecske      .     .     . 

11.    725 

Mély  ;  bru.-it . 

II.    724 

Ménné      

.     II.    757 

Melled 

II.    725 

Mély  :  tief     .... 

II.    737 

Ménnéhogy   .... 

.     II.    757 

Mellégyak 

1.1133 

Mölyfelé  .     . 

II.    736 

Ménnél 

II.    757 

Melléjeszületik  .     . 

III.    352 

Mélvföld  ... 

I.    986 

Menő 

.     U.    751 

Mellék 

II.    726 

Melykor 

II.    736 

Menő  föld    .... 

I.    986 

Mellékes 

II.    V26 

Melykorban  ... 

II.    736 

Mént 

.     II.    751 

Mellékesleg  .     . 

11.    726 

Méliy 

II.    738 

Ment:  befreit    .     .     . 

.     11.    753 

Mellékfonál  ... 

I     917 

Mellycsap     .     .     -     ■ 

I.    385 

Meni:  rettung  .     .     . 

.     II.    754 

Melléki 

II.    726 

Mellyék    .     . 

.     II.    726 

Ment :  befreien      .     . 

.     II.    754 

Mellékszó      .... 

III.    273 

Mellyeszl .     . 

.     11.    726 

Menta,  menta   .     .     . 

II.    758 

Mellényújtoztat      .     . 

II.  1083 

Mell  y  fűző      .... 

1. 1050 

Méntaolaj     .... 

.     11.1108 

Melles 

II.    726 

Mellyik     .     . 

.     II.    736 

Mente 

.     11.    759 

Mellesleg .     . 

II.    726 

Méllyink  .     . 

II     736 

Mentécske     .... 

.     11.    759 

Mellészegez  .     . 

.    III.    114 

Mellyvasas    ... 

.    III.  1023 

Mentéget 

.     11.    755 

Mellészö 

.    III.    320 

Mélynél 

11.    757 

Mentégetés   .... 

.     II.    755 

Mellészökik  .... 

.    III.    324 

Mélyre      .     .                 I! 

.736.    784 

Mentekezik  .     .     .     . 

.     II.    755 

Melleszt 

.     II.    726 

Mélység    .     . 

.     II     737 

Mentekötö     .     . 

11.    435 

Mellesztés     .... 

II.    727 

Mélységes     .... 

II     738 

Menten     ... 

.     11.    751 

Melléterít 

.    III.    576 

Mély  tál 

.    III.    390 

.\!entés:  verteidigung 

11.    755 

Mellétesz 

.    III.    622 

Mély  tenger.     .     .     . 

III.    561 

Mentés  :  palliatus  .     . 

.     11.    759 

Mellett 

.     II.    727 

Melyvas   ... 

.    III.  1023 

Mentes     .     . 

.     11.    754 

Mellette-ellovagol  .     . 

.     II.    617 

Mén :  hengst     .     .     . 

.     11.    738 

Mentést 

.     11.    751 

Mellette-elrépül     .     . 

II.  1415 

Mén  :  gehen 

.     II.    738 

Menthetetlen     .     .     . 

II.    755 

Melleltelakó .     . 

.     11.    511 

Ménd  .... 

.     II.    831 

Menthető 

11.    755 

Mellettevaló .     .     . 

.    III.    957 

Mendegél      .... 

.     11.    749 

,     Mentő 

.     11.     .56 

190 


MÉNTŐL- MÉRŐ  ISTÁP. 


Miíntöl      .     . 

.     II 

759 

Mennygörgés     .     .     . 

1.1120 

MérészScske 

Mentség 

.     II 

756 

Mennygörgö 

1.1120 

Merészel  .     .     . 

Mentséges     .     .     .     . 

.     II 

756 

Mennyi :  himmlisch  . 

II.    764 

Mereszget     .     . 

Mentséghely      .     .     . 

I 

1396 

Mennyi ;  wie  viel 

.     II     764 

Merészik  .     .     . 

Mgny 

.     II 

761 

Mennyiben  .     .     . 

.     II.    765 

Merészkedés 

Menyasszony     .     .     . 

I 

132 

Mennyiből    .... 

.     II.    765 

Merészkedik 

Menyasszonyság    .     . 

1. 

132 

Mennyicske  .... 

.     II.    765 

Merészlik 

Menyasszony  tánca   . 

.    III 

423 

Mennyig 

.     II.    765 

Merészség     .     , 

Menye 

.     II 

763 

Mennyire      .... 

.     II.    766 

Mereszt    .     .     . 

Menyé:  sohalci .     .     . 

.     II. 

757 

.Mennyiség    .... 

II.    768 

Merésztelen  .     . 

Menyé:  wie  viel    .     . 

.     II. 

764 

Mennyiszer  .... 

.     II.    766 

Méret  .... 

Menyeasszony  .     ,     . 

.       I. 

132 

Mennyivel     .... 

.     II.    766 

Méretlen  .     .     .     . 

Menyecske    .... 

.     II. 

761 

Mennyivolt  .... 

.     II.    768 

Merevedés    .     .     . 

Menyecskés  .... 

.     II. 

761 

Mennykő       .... 

.     11.    389 

Merevedik    . 

Menyegző     ... 

.     II. 

761 

Mennykőhárftó      .     . 

I.  1324 

Mereven  . 

Menyegzői    .... 

.     II. 

762 

Mennykőülés     .     .     . 

III.    908 

Merevenedik      .     . 

MSnyegzős    .     .     .     . 

.     II. 

762 

Ménnyköves      .     . 

II.    389 

Merevenít      .     .     . 

Menyegzösködik    .     . 

.     II. 

762 

Mennyország     .     .     . 

111.1139 

Merevény     .     .     . 

Menyegzös  tánc 

.    III. 

424 

Mennyországbeli   . 

II.  1140 

Mérföld    .     .     .     . 

Menyegzösziírzés    . 

.    III. 

208 

Mennyországoskodik  . 

11  U-iO 

Mérföldnyi    .     .     . 

Ményegzöszérzö     .     . 

.    III. 

211 

Mennyütés    .... 

III.    908 

Mérgedik       .     .     . 

Menyegzöszolgáltatás 

.    III. 

297 

Mennyütő  kő    .     .     . 

II.    389 

Mérgehedik  .     .     . 

Ményegzöz    .... 

.     II. 

762 

Mennyütököves     .     . 

II.    389 

Mérgeheszik .     . 

Menyekezet  .... 

.     II. 

761 

Menyül 

II.    763 

Mérgei      .     .     .     . 

Menyekezik  .... 

.    n. 

761 

Menyiilés      .... 

II     763 

Mérges     .     .     .     . 

Ményekezö   .... 

.    n. 

761 

Mer.  mér :  wagen 

II.    768 

Mérgesedik   .     .     . 

MenyekiJzőház  .     .     . 

1. 1370 

Mer :  schöpfen .     .     . 

II.    771 

Mérges  fü     .     .     . 

Ményekezői  vers  .     . 

.  III. 

1080 

Mér :  messen    .     .     . 

II.    773 

Mérgesít  .    .     .    . 

Menyekező  lakás  .     . 

.    II. 

öU 

Mera 

II.    779 

Mérges  jegenyefa  . 

Menyek ezös  ruha 

II. 

1481 

Meráz 

II.    779 

Mérgeskedés 

Menyekzői  lakodalom 

.    II. 

512 

Mérce 

II.    779 

Mérgeskedik      .     . 

Mönyekző  lakodalom 

.    II. 

512 

Mérdegel,  mérdegél    . 

II.    774 

Mérges  kedvű   .     . 

Menyekző  nap  .     .     . 

.    II. 

929 

Merécskel      .... 

II.    771 

Mérges  kígyó 

Ményekzős  lakodalom 

.    II. 

512 

Mered 

U.    780 

Mérgeskigyói     .     . 

MSnyét 

.    II. 

762 

Meredecske  .     .     . 

II.    780 

Mérgesség 

Menyéti    .     . 

.    II. 

762 

Meredek 

II.    780 

Mérges  szökés  . 

Menyétszín 

.  III. 

250 

Meredekez    ... 

II.    780 

Mérges  tarka  gyík 

MiJnyez    .     . 

.    II. 

762 

Meredekség 

II.    780 

Mérhetetlen  .     .     . 

Menyezel 

.    II. 

762 

Meredékszakadás  . 

III.      29 

Mérhetetlenség  .     . 

Menyezet.     . 

.    II. 

762 

Meredett  .... 

II.    780 

Meringél  .     .     .     . 

Ményezetel  . 

.    II. 

763 

Meredez 

II.    780 

Meringet  .     .     . 

Menyezetgs  . 

.    II. 

763     ; 

Meredt 

11.    780 

Merít 

Menyhal  .     . 

I. 

1274     , 

Méreg       ... 

11     782 

Merítés     .... 

Menyit      .     . 

.    II. 

763     i 

Méregcsináló 

1.    434 

Merítő      .... 

Menny 

.    II. 

763 

Méregéi    .     . 

11.    771 

Merítő  edény    .     . 

Mennybéli     . 

.    II. 

764 

Mereget   .     . 

11.    771 

Merítő  háló       .     . 

Mennybemenés      .     . 

.    u. 

750 

Méreget    .     . 

11.    774 

Merítő  lapátocska 

Miinnybemenet      .     . 

.   II. 

750 

Méregetető    .          . 

I.    715 

Merítő  szerszám    . 

Mennybenjenetel  .     . 

.    II. 

751 

Méregető   tőr 

III.    764 

Merítten-merit  .     . 

Mennydörgés 

.    I. 

533 

Méregital       ... 

I.  1632 

Merkác     .... 

Mennydörgő      .     .     . 

I. 

533 

Mereglye 

II.    784 

Mérkél      .... 

Mennydörög 

I. 

533 

Méregölő  fíí      ... 

I.  1025 

Merő:  kOhn      .     . 

Mennyé    .... 

.   II. 

757 

MéregOzö      ... 

III     918 

Merő  :  steif  . 

Mennyég 

I. 

563 

Merégy 

11.    845     : 

Mérő 

Mennyei 

.    II. 

764     i 

Mérengel 

11.    774 

Mérő  cérna  .     . 

Mennyei  háború   .     . 

1. 1229 

Mérés 

II.    771 

Merődön- merő  .     . 

Mennyei  nyilas     .     . 

.     II.  1 

041 

Mérés 

II.    774 

Merően    .... 

Mennyeiség  .... 

II. 

764 

Merész :  wagen     .     . 

II.    768 

Mérő  eszköz     .     . 

Mennyei  sereg  . 

.     11.  1 

550 

Merész,  merész  :  kühn  . 

11.  769   ; 

Mérő  istáp    .     .     . 

MERŐ  KORBÁCS— MEZEI  NYÜL. 


191 


Merő  korbács   . 

.     II. 

361 

Mestgrasszony 

I.    132 

Messzevaló  létei 

.     II.    595 

Mérő  iábú    .     . 

.     11. 

499 

Mesterember 

.       I.    627 

Messzi      .     .     . 

.     U.    796 

Mérő  línia    .     . 

.     II. 

610 

Mestergerenda 

I.  1083 

Messzől    .     .     . 

.     II.    797 

Mérő  madzag    . 

.     II. 

650 

Mesterget 

.     II.    792 

MesszOl    .     .     . 

II.    797 

Merő  nyak   .     , 

.     II. 

1005 

Mestgrgyökér 

1,1181 

Messzünnék 

.     II.    797 

Merő  páncél 

11. 

1221 

Mesteri     .     . 

II.    792 

Messzünnen 

.     11.    797 

Mérő  lúd      .     . 

11. 

U75 

Mesterke  . 

II.    792 

Messzünnét  .     . 

.     II.    797 

Merőség   .     .     . 

n. 

782 

Mesterkedik 

.     II.    792 

Mét      .     .     .     . 

II.    976 

Mérő  serpenyő 

11. 

1558 

Mesterkönyv 

II.    407 

Metél  .... 

II.    797 

Mérő  sing     .     . 

II. 

157i 

Mesterlegény 

II.    559 

Metélek    .     .     . 

.     II.    799 

Mérő  tálacska  . 

.  III. 

39U 

Mestérlopó    . 

II.    628 

Metélés     .     .     . 

.     II.    799 

Meröiil     .     .     . 

II. 

781 

Mestermelszés 

II.    802 

Metélget  .     .     . 

.     II.    799 

Mérő  zsinór 

.  III. 

1308 

Mestérné 

II.    991 

Metélgetés     .     . 

.     II.    799 

Merre  .... 

II. 

784 

Mestérnép 

II.    967 

Metélő      .     .     . 

.     II.    799 

Mérsékel  .     .     . 

II. 

775 

Mesterremek 

II.  1399 

Metélő  fog    .     . 

I.    863 

Mérsékelés    .     . 

11. 

776 

Mesterség 

II.    793 

Metélő  hagyma 

I.  1246 

Mérsékelhetetlen 

11. 

776 

Mesterséges  . 

II.    7it4 

Metélő  olló  .     . 

.     II.  1115 

Mérsékelheletlense 

g 

II. 

776 

Mesterség!    . 

II.    794 

Metélt       .     .     . 

II.    799 

Mérséklés 

II. 

776 

Mesterségtelen 

II.    794 

Metélt  bársony 

I.    184 

Mérséklő  .     .     . 

II. 

776 

Mestértelen  . 

II.    795 

Metélten-metél . 

II.    799 

Mérték      .     .     . 

II. 

776 

Mestertelenség 

II.    795 

Metélt  szoknya 

III.    289 

Mértékécske 

II. 

777 

Mestör 

II.    786 

Metély      .     .     . 

II.    803 

Mértékel  .     .     . 

II. 

777 

Mész    . 

II.    795 

Mételyes  .     .     . 

II.    803 

Mértékés .     .     . 

II. 

779 

Mészár     .     . 

II.    795 

Mételyesédik     . 

II.    803 

Mérléketlen  .     . 

II. 

779 

Mészárlás 

II.    795 

Mételyesül    .     . 

II.    804 

Mértékhetetlen  . 

II. 

778 

Mészárló  hely 

I.  1396 

Meténg     .     .     . 

II.    804 

Mérték  hetetlenség 

11. 

778 

Mészárol  .     . 

11.    795 

Métet  alma  .     . 

I. 

81 

,     II.    804 

Mértéklés      .     . 

II. 

778 

Mészáros .     . 

II.    795 

Metétlen  .     .     . 

II.    800 

Mértéklet      .     . 

II. 

778 

Mészároskés  . 

II.    248 

Metsz  .... 

11.    800 

Mértékletes  .     . 

II. 

778 

Mészárság     . 

II.    796 

Metszéget     .     . 

II.    801 

Mértékletesség  . 

II. 

778 

Mészárszék   . 

III.    127 

Metszek    .     .     . 

II.    804 

Mértékletlen      .     . 

II. 

779 

Mészbánya   .     . 

I.    174 

Metszen   .     .     . 

II.    804 

Mértékletlenség 

II. 

779 

Mészégető     .     . 

I.    562 

Metszés    .     .     . 

II.    802 

Jiértéknyelv 

II. 

1026 

Mészégető  kemence 

II.    184 

Metszesz  .     .     . 

II.    804 

Mérlékpróbanyelv 

11. 

1026 

Meszel :  weissen 

II.    795 

Metszet     .     .     . 

II.    802 

Mértékserpenyö 

11. 

1558 

Meszel :  seitel   .     . 

II.    797 

Metszetlen    . 

II.    802 

Mértéktelen  . 

II. 

779 

Meszelő    .     .     . 

II.    795 

Metszett   .     .     . 

11.    802 

Mérléktelenkedik 

II. 

779 

Meszelő  ecset   . 

I.    556 

Metszett  bársony 

I.    184 

Mértéktelenség  . 

11. 

779 

Meszelő  mész   . 

11.    795 

Metszett  szoknya 

III.    289 

Mértékzsinór     . 

III. 

1308 

Meszelyes     .     . 

II.    797 

Metszett  szőUő  . 

III.    330 

Mértfóld  .     .     . 

I. 

986 

Meszes      .     .     . 

II.    795 

Metszhető     .     . 

II.    802 

Merthogy 

II. 

819 

Meszes  vászon  . 

III.  1031 

Metsző     .     .     . 

U.    802 

Merül  .     . 

11. 

772 

Mészi  .... 

II.    795 

Metsző  kés  .     .     . 

II.    248 

Mes      .     . 

II. 

785 

Mészkalán    .     . 

II.      94 

Metsző  késecske 

II.    248 

Mesda.     . 

II. 

786 

Mészkeménce    . 

II.    184 

Metsző  vas  .     . 

III.  1023 

Mese    .     . 

II. 

785 

Mészmérő  kalán 

II.      94 

Mevet :  geláchter 

II.    978 

Mesécske 

II. 

785 

Mesző  .... 

II.    797 

Mevet :  lacben . 

II.    976 

Mesefejtés 

I. 

788 

Messze,  mésszé 

II.    796 

Méz     .... 

II.    804 

Mesefejtö 

I. 

789 

Messzebb       .     . 

II.    796 

Mézcsináló   .     .     . 

II.    434 

Mesél  .     . 

II 

785 

Messzebbnyire  . 

II.    797 

Mezé    .... 

II.    808 

Meséllö     . 

II. 

785 

Messzebbség 

II.    797 

Mezei  .... 

II.    808 

Mesés  .     . 

II. 

785 

Messzecske 

II.    797 

Mezei  dárdácska 

I.    485 

Meséz  .     . 

II. 

786 

Messzelátó    .     . 

II.    546 

Mezei  egér   .     . 

I.    564 

Mesézés   . 

II. 

786 

Messzelátó  cső . 

I.    457 

Mezei  fecske     . 

I.    778 

Mesgye     . 

II. 

786 

Messzelátó  üveg 

III.    912 

Mezei  konkoly  . 

II.    344 

Mésgyécske 

11. 

786 

Messzely  .     .     . 

11.    797 

Mezei  lapu  .     . 

11.    259 

Messiás    . 

II. 

786 

Messzeség     .     . 

11.    797 

Mezei  liliom     . 

II.    610 

Messiásság 

II. 

786 

Messzeséges 

II.    797 

Mezei  menta    .    . 

II.    759 

Mester     . 

II. 

786 

Messzevaló   .     . 

III.    957 

Mezei  nyúl  .     . 

11.  1086 

192 


MEZEI  ÖKÖRNYELV-MINDENÜNNEN. 


Mezei  ökörnyelv 

.     II.  1026 

Mi  :  wir   ,     ,     .     . 

.     II. 

009 

Mflyföld 

Mezei  sáfrány  . 

.     II.  1491 

Mi ;  was  .     .     ,     , 

.     II, 

810 

Milly 

jMezei  szegfű 

1.  l 

02Í 

».  III.    116 

Mi:  arbeit    . 

,     11. 

904 

Millye 

Mezei  trágya 

.    III.    776 

Miá 

,     11. 

827 

Mimagunk    

Mezei  vad    .    . 

ill.    921 

Miatt 

,     II. 

827 

Min 

Mezei  véleményéi 

III.  1151 

Miattan    .     ,     ,     . 

.     11. 

b27 

.Mina 

Mezei  viola  .     . 

III.  1189 

Miatyánk      .     ,     . 

I. 

137 

Minap 

Mézeiké    .     .     . 

II.    806 

Micske      .... 

.     II. 

816 

Miiiapábaii,  minapébaii. 

Mézeresztö   .     . 

I.    671 

Micsoda   .     . 

.     II. 

816 

Minapi 

Mézes  .... 

.     II.    805 

Micsodás  .     .     ,     , 

,     ,     II. 

817 

.Minapiban 

Mézes  béles      . 

I,    202 

Micsodaság       .     . 

.     II. 

817 

iUmd 

Mézes  bor    .     . 

I.    283 

Mideném      .     ,     , 

.     11. 

954 

Mindaha 

Mézes  cibere 

I.    U8 

Midőn       .     .     ,     . 

.     .     11. 

828 

Mmdazáltal 

Mézesít     .     .     . 

.     II.    805 

M  időre     ,     ,     ,     . 

,     11. 

829 

Mindazonáltal  .     .     .     . 

Mézes  kalács     . 

.     II.      82 

Miel :  da,  vireil 

.     ,     II, 

825 

Mindeddig 

Mézes  kanta 

.     11.     98 

Míel :  arbeiten  ,     , 

,     .     11. 

906 

Mindég 

Mézes  körtvély 

.     II.    417 

Mielébb    ,     .     ,     , 

1. 

618 

Mindeggy      

Mézes  mákos    . 

II.   671 

Mielőtt     .     .     ,     , 

,     11. 

817 

Mindéggyen       ,     ,     ,     , 

Mézes  pogácsa 

II,  1301 

Miénk 

,     .     11. 

810 

Mindegyre              ,     ,     , 

Mézesség .     .     . 

II.    805 

Miért 

,     II. 

818 

Mindéha  

Mézes  ser     .     . 

.     II.  1544 

Miérthogy     .     .     . 

.     II. 

819 

Mindéltig 

Mézfű  .... 

1. 1025 

Míg 

.     ,     11, 

829 

Mindén     

Mézga       .     .     . 

11.    806 

Migé    .... 

,     II, 

714 

Mindenégy   .     . 

Mézgál     .     .     . 

II.    806 

Migen 

.     ,     II. 

830 

Mindenekfölött .     .     .     . 

Mézgáiics      .     . 

II.    806 

Míglen      .... 

.     II. 

830 

Mindén  elégségű    .     ,     . 

Mezge       .     .     . 

11.    806 

Míglenném   .     .     . 

.     II. 

954 

Mindenes 

Mezgehántó  .     . 

I.  1296 

Mígnem   .     .     ,     , 

II.  830, 

954 

Mindenestől      .     ,     . 

Mezgenyaló  .     . 

11  1009 

Mihálka  monya 

11. 

868 

Mindenféle 

Mezgérlés      .     . 

II.    806 

Mihánt     .... 

.     II. 

819 

Mindénfelé 

Mezgérlö  .     .     . 

II.    806 

Mihelten  .... 

.     11. 

819 

Mindenféleképpen      ,     . 

Mezgés     .     .     . 

II,    806 

Miheltenséggel  .     , 

,     11, 

819 

Mindénfelöl 

Mezi     .... 

II.    81)5 

Mihely     .     .     ,     . 

1, 

1396 

Mindéggyógyító  fű     .     , 

Mezít   .... 

II.    806 

Mihelyijn      .     ,     1, 

iOl,  11. 

819 

Mindenha          ,     . 

Mezítelen      .     . 

II.    8'J6 

Mihelyés.     .     . 

,     11, 

819 

Mindénhai 

Mezitelenedik    . 

II.    807 

Mihelygsleg  .     ,     . 

,      11. 

HU) 

Mindenható  .     , 

Mezíleleníl    .     . 

11.    807 

Milielyt    .     ,     ,     I.  J 

403,  II. 

819 

Mindenhatóság 

Jlezítelenítés 

II.    807 

Mihenés  .     ,     , 

,     II. 

819 

Mindén  hónapi 

Mezítelenség 

11.    807 

Mihent     ... 

11. 

819 

Mindenik 

Mezítláb  .     .     . 

II.    499 

Mihentést 

.     11. 

819 

Mindenink 

Mézízíi     .     .     .     . 

I.  1646 

Mihók      .... 

,     11. 

830 

Miudeniiek 

Mező   .... 

II.    808 

Miként     .     ,     ,     , 

II. 

821) 

Mindénként 

Mezöcske      .     . 

II.    809 

Miképp     .... 

11. 

820 

Mindenképpen  ,     .     .     . 

Mezőföld       .     .     . 

I.   987 

Miképpen      .     ,     . 

,     II. 

820 

iMindenkor 

Mezöföldi     .     . 

I.   987 

Mikor  

,     II. 

821 

Mindénkori  ,     . 

Mezői       .... 

11.   808 

Mikora     .... 

,     11. 

722 

Mindén  módú  , 

Mezömunkáf 

II.    896 

Mikorban      ,     ,     . 

.      11, 

821 

Mindén  nap 

Mezőmüves  .     . 

11,    90!) 

Mikorbéli      ,     ,     , 

11, 

8--'2 

Mindénnapi 

Mezőn  lakó  .     . 

II.    511 

Mikoron 

,     11 

821 

Mindénnapi  hideglelés  . 

Mezőn  született 

III.    354 

Mikorontan  , 

,      11, 

821 

Mindennaponként      .     , 

Mezőpásztor 

II.  1246 

Mikorra    .          .     , 

,     11, 

822 

Mindennek  általa       ,     . 

Mezős .... 

II.    809 

Mikort      , 

.     11, 

K-_'l 

Mindennemű     .          .11. 

Mezőség  .     .     . 

II.    809 

Mikorú 

,     11. 

722 

Mindénnémüség     .     ,     . 

Mezöséges                             II.    809 

Mii       .   ^.     .     .     . 

11. 

8H1 

Minden  okvetetlen     ,     , 

Mezőváros                           111.  lU]  3 

Millföld  '.     .     .     , 

1, 

986 

Mindenség    .          ,          . 

Mézser     .                             II.  lö-W 

Milling     ,     , 

11, 

831 

Mindenszer  . 

Mézszínü.                            111.    250 

Millió  .     , 

11, 

831 

Mindentehető 

Mézszüret                            III.    361 

Milliom 

11, 

831 

Mindéntudó  . 

Meztelen                               II.    80() 

Milóra      ,     , 

11, 

831 

Mindentudóság 

MíJzsgye  .     .     . 

11,    786     i 

Miioszt 

,     11. 

07;i 

Mindenünnen 

mindEnünnét-módinyavalya. 


193 


MindenOnnét 

.     II. 

Mindenütt     .     . 

.     II. 

Mindönüttvaló  . 

.    III. 

Miiideniittvaló  lét 

el 

.     II. 

MindiJnüttvalóság 

.    III. 

Mindenüvé   .     . 

.     II. 

Mindiinvoltaképpe 

n 

.    III. 

Mindezáltal  .     . 

.     II. 

Mindezenáltal   . 

.     II. 

Mindgyárst  .     . 

.     II. 

Mindig     .     .    . 

.     II. 

Mindiltig .     .     . 

I. 

Mindjárást    .     . 

II. 

Mindjárt  .     .     . 

.     11. 

Mindjárton    .     . 

.     11. 

Mindkét   .     .     . 

.     U. 

Mindketten  .     . 

U. 

Mindkettő     .     . 

11. 

Mindnyájan .     . 

11. 

Mindnyájunk     . 

II. 

Mindolia  .     .     . 

I. 

Mindönha     .     . 

I. 

Mindörökké  .     . 

11. 

Mindszentnap    . 

11. 

Mindszent  hava 

1. 

Minduntalan     . 

III. 

Mindvégig     . 

ni. 

Mindvégre     .     . 

III. 

Miné    .... 

II. 

Minekelőtte  .     . 

11. 

Minekokáért .     . 

11. 

822, 

Minekutánna 

II. 

Minekvaló     .     . 

III. 

Minél  .... 

II. 

Miném     .     .     . 

U. 

Minémde       .     . 

1. 

Minemmen    .     . 

11. 

Minemű,  minemű 

II. 

822. 

Minéműs       .     . 

11. 

Mineműség    .     . 

II. 

956. 

Miuéraüven  . 

II. 

Minét  .... 

II. 

Mingyár  .     .     . 

11. 

Mingyárást   .     .     . 

11. 

Mingyárt .     .     .     . 

11. 

Míniom    .     .     .     . 

11. 

Míniomos      .     . 

11. 

Miniszter      .     .     . 

11. 

Mmk    .... 

11. 

Minkez     .     .     .     . 

II. 

Minmagunk  .     .     . 

II. 

Minna      .     .     .     . 

U. 

Minnél      .     .     .     . 

U. 

Minnén     .     .     . 

u. 

Minnenmagunk 

II. 

Minorita-barát  .     . 

I. 

Minő 

II. 

Mint 

11. 

Minta 

II. 

840 

Mintéggy      .    . 

I.    574 

840 

Mintel       .     .     . 

I.    591 

957 

Mintha     .     .     . 

!.  1220 

595 

Minthogy      .     . 

1. 1469 

957 

Mintjárást     .     . 

.     II.      16 

840 

Mintném  .     .     . 

.     11.    955 

857 

Mintsem  .     .     . 

.     II.  1528 

835 

Mintvolta     .     . 

I. 

8i 

L  III.    966 

835 

Minuettánc  .     . 

.    III.   424 

16 

Minuta     .     .     . 

.     11.    845 

840 

Minvárást     .    . 

.     II.      16 

597 

Minnyájan    .     . 

.     II.   835 

16 

Miog    .... 

.     II.    845 

20 

Miogat     .     .     . 

.     II.   845 

20 

Miogatás .     .     . 

.     II.   845 

268 

Miokáért  .     .     . 

.     II.    822 

274 

Miokért    .     .     . 

.     II.    822 

27.S 

Miolta.     .     .     . 

.     II.    824 

835 

Mioltol      .     .     . 

II 

824, 1156 

836 

Mióta  .... 

.    II.    824 

1219 

Mire     .... 

.     II.    824 

1219 

Mirevaló  .     .     . 

.    III.    957 

1190 

Mirha  .... 

II.   845 

930 

Mirhafa    .     .     . 

I,    741 

1463 

Mirhás  bor  .     . 

I.    283 

857 

Mirigy      .     .     . 

II.   845 

1042 

Mirigyes  .     .     . 

II.    845 

1042 

Mirigyes  nyavalya 

11. 1019 

757 

Mirígyfű  .     .     . 

1, 1025 

817 

Mirígyhalál  .     . 

1, 1270 

1101 

Mirígyszökés 

III.    327 

825 

Mirtus      .     .     . 

II,    845 

957 

Mirtusfa  .     .     . 

I    741 

822 

Mirtusfás      .     . 

I.    741 

954 

Mirtusos  bor    . 

I.   283 

486 

Mise    .... 

.    II.    845 

964 

Misécske  .     .     . 

II.    846 

956 

Miség  .... 

II.   824 

823 

Misegyértya 

1. 1167 

823 

Misegyertyaftl  . 

1.  1025 

956 

Misehallás    .     . 

1. 1286 

840 

Misehallgatás    . 

1. 1289 

20 

Miséi   .... 

II.    846 

16 

Misemondás 

II.    865 

20 

Misemondó  .     . 

II.    866 

840 

Misemondó  könyv 

II.    407 

840 

Misemondó  pap 

II.  1226 

840 

Misemondó  ruha  . 

11.1481 

809 

Miseruha      .     .     . 

11. 1481 

810 

Misés  pap    .     .     . 

II.  1226 

957 

Miseszolgálás   .     . 

III.    294 

677 

Miseszolgáló     .     . 

m.    296 

757 

Miseszolgáltatás    . 

III.    297 

810 

Miseüvöltő    .     .     . 

Hl.    913 

657 

Miséz 

II.    846 

178 

Misézés    .     .     .     . 

II.    846 

824 

.Miséző  pap  .     .     . 

II,  1226 

840     f 

Miskulancia      .     . 

II.    846 

758     1 

Miskulanciasaláta 

II,  1501 

Missé  ,     , 
Misziri     ,     , 
Misziri  kard 
Miszkálsíp    , 
Mitévő 
Mitől    ,     , 
Mitőlfogva 
Miúta  .     . 
Miután     .     . 
Miv  :  wir 
Miv  :  arbeit 
Mivel :  weil 
Mivel :  arbeiten 
Mivelés     .     . 
Mivelésecske 
Miveletlen 
Mivelhogy     . 
Mivelkédés  . 
Mivelkedet    . 
Mivelkedik    . 
Mivelő      .     . 
Mivelő  ház  . 
Mivelő  nap  . 
Mives  .     .     . 
Miveskedés  . 
Mives  mester 
Mives  nap    . 
Mivhely    .     . 
Mivolta    .     . 
Mizer  .     .     . 
Miziri  gallér 
Mo  .     .     .     . 
Moccan     .     . 
Mocsár     .     . 
Mocsári    .     . 
Mocsári  menta 
Mocsáros .     . 
Mocskol    .     . 
Mocskolás 
Mocskolhatatla: 
Mocskoló .     . 
Mocskolódás 
Mocskolódik 
Mocskond 
Mocskos  .     . 
Mocskosít 
Mocskosító    . 
Mocskoska    . 
Mocskosodik 
Mocskosság  . 
Mocskozás    . 
Mocsok     .     . 
Mocsolya 
Mocsolyás     . 
Mód     .     .     . 
Módatlan .     . 
Módi    ... 
Módiás     .     . 
Módinyavalya 


826, 


II 
II 
111 
II. 


845 

846 

128 

.1575 

.   640 

.   824 

.   825 

.    824 

,    825 

.    809 

.    904 

.    825 

.   906 

.    907 

,    907 

.    907 

.    826 

907 

,    907 

.    907 

908 

1370 

930 

908 

910 

790 

930 

1396 

965 

846 

1057 

645 

846 

847 

847 

759 

847 

847 

847 

847 

848 

848 

848 

848 

848 

848 

849 

849 

849 

849 

849 

847 

849 

849 

849 

853 

854 

854 

1019 


M.    NYELVTÖRT.     SZÓTÁR. 


XXV 


194 


MÓDIS -MOSÁS. 


Módis  .    .     . 
Módisság  .     . 
Módiszokás  . 
Módnélkülvaló 
Módol  .     .     . 
Módolás  .    . 
Módolatlan   . 
Módos  :  ansián 
Módos  :  modus 
Módosság 
Módtalanul  . 
Módtartó  .     . 
Moger  . 
Mogorva  . 
Mogorválkodik 
Mogos .     .     . 
Mogyol     .     .     . 
Mogyoró  .     .     . 
Mogyorófa     . 
Mogyoróhagyma 
Mogyorónyest   . 
Mogyorós      .     . 
Mogyorótyúk 
Moh  :  moüs  .     . 
Moh  :  gierig  .     . 
Moha  .     .     .     . 
Mohar .     .     .     . 
Mohar.     .     .     . 
Moharaszoknya 
Moharköles  .     . 
Mohás.     .     .     . 
Moher .     .     .     . 
Mohfű .     .     .     . 
Mohlalatosság   . 
Mohlik      .     .     . 
Mohó  .     .     .     . 
Moholkodik  .     . 
Mohon,  mohón 
Mohos .     .     .     . 
Mohos  alma 
Mohosodik    .     . 
Mohosság      .     . 
Mohoszik .     .     . 
Mohozás  .     .     . 
Mohozik  .     .     . 
Mohrépa  .     .     . 
Mohság    .     .     . 
Mokány    .     .     . 
Mokhaerszoknya 
Mokog.     .     .     . 
Mokogás  .     .     . 
Mókus      .     .     . 
Mókuska  . 
Mold    .     .     .     . 
Molin  .     .     .     . 
Molinszeg     .     . 
Molm   .     .     .     . 
Moln    .     .     .     . 
Molnár     .     .     . 

dig 

i 

.  n. 
.  II. 
,  III. 
.  III. 
.  II. 
.  II. 
.  II. 
.  II. 
.  II. 
.    II. 

II. 

III. 

11. 
.    II. 

II. 

11. 

II. 

II. 

I. 

I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

11. 

II. 

II. 

III, 

II. 

II. 

II. 

I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

I 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II.  1 

II, 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

11. 

II. 

11. 

II. 

II. 

85i 
854 
287 
957 
85.3 
853 
853 
853 
854 
854 
853 
480 
663 
854 
854 
660 
662 
854 
741 

1246 

1Ü36 
855 
833 
855 
856 
855 
856 
857 
289 
396 
855 
857 

1025 
856 
855 
856 
856 
856 
855 
81 
855 
855 
855 
856 
855 

1412 
856 
857 
857 
857 
857 
857 
857 
849 
674 
857 
674 
857 
857 


Molnárcsérésznye 
Molnármester    . 
Molnármesterség 
Moliiárné .     . 
Mólom      .     . 
Mólosa      .     . 
Molun .    .     . 
Moly    .     .     . 
Molyféreg 
Molyfű     .    . 
Molyos     .     . 
Mom    .     .     . 
Món     .     .     . 
Monárka  .    . 
Monárkaság  . 
Mond  .     .     . 
Monda      .     . 
Monda-monda 
Mondamondás 
Mondamnndásos 
Mondás    .     . 
Mondat    .    . 
Mondék    .     . 
Mondékony  . 
Mondékonyság 
Mondhatatlan 
Mondó      .     . 
Mondola  .     . 
Mondolafa    , 
Mondolakása 
Mondolás  torta 
Mondott   .     . 
Mondoz    .     . 
Mondtaként  . 
Mondton-mond 
Mondúr    .     . 
Mongorol  .     . 
Monnal    .     . 
Monnó     .     . 
Monnódik 
Monnófél .     . 
Monostor .     . 
Monostori 
Monostorkapu 
Monostrom   . 
Monst  .     .     . 
Monstan  .     . 
Monstra   .     . 
Monstrál  .     . 
Monstramestér 
Monstráncia . 
Monstrum 
Mont    .     .     . 
Mony  .     .     . 
Monyaró  .    . 
Monyas    .     . 
Monybör  .     . 
Monyszék 
Monytök  .     . 


I.    417  Mórái  .     .     . 

II.    790  Mórás  .     .     . 

II,    794  Morcona  .     . 

II,    857  Morcong  ,     . 

II.    674  Mord    .     .     . 

II.    711  Mordálás.     . 

II.    857  Mordáló    .     . 

II.    857  Mordály   .     . 

I.    826  Mordálypuska 

I.  1025  Mordályság  . 

II.    858  Mordány  .     . 

II.    868  Mordékony  . 

II.    857  Mordély   .     . 

II.    858  Mordi  .     .     . 

II,    858  Mordkedvü   . 

II.    858  Mordos:  beissen 

II.    863  Mordos  :  grausam  . 

II.    863  Mordság  , 

II,    865  Mordul     , 

II,    865  Mordulás  . 

II,    863  Mordulatlan  , 

II,    865  More    ,     , 

II,    865  Móres  .     . 

II.    865  Morgás 

II.    865  Morgásocska 

II.    865  Morgó .     . 

II,    865  Morgódás 

II.    876  Morgódik  . 

I.    740  .Morgolódás 

II.    136  Morgolódik 

III.    719  Morha.     . 

II,    866  Móring 

II,    867  Móringol  . 

II,    867  Morka.     . 

II.    862  Morkoláb 

11.    892  Morkolábság 

II,    676  Morodék  . 

II.    867  Morog.    . 

II.    867  Morogdogál 

II.    867  Morotva    . 
I.    797     i     Morsár 

II,    867     ;     Morva.     . 

II.    868     I     Morvány  . 

II.    116  Morványkalács  . 

II,    867  Morzsa     . 

II.    880  Morzsácska 

II.    880  Morzsái    . 

II.    868     i     Morzsalék 

II.    868  Morzsalékos . 

II.    790  Morzsalékozik 

II,    868  Morzsányi 

II,    868  Morzsol    , 

II,    868  Morzsolék 

II,    868     I     Morzsoléknyi 

II.    854  Morzsoló  . 

II,    869  Morzsolódik  , 

I.    313  Mos     .     . 

III.    130  Mosadék  . 
111.    734     ,     Mosás.     . 


MOSATÉK— MUSKA. 


196 


Ílosaték   .     . 
Mosdatlan 
Mosdik     .     . 
Mosdó      .     . 
Mosdó  csésze 
Mosdócska    . 
Mosdó  edény 
Mosdó  korsó 
Mosdó  medencí 
Mosdó  víz     . 
Moslék     .     . 
Moslékos .     . 
Mosó    .     .     . 
Mosó  asszony 
Mosódás  .     . 
Mosódik   .     . 
Mosódtat  .     . 
Mosó  fa  .     . 
Mosogat   .     . 
Mosogatás    . 
Mosó  ház 
Mosó  kő  .     . 
Mosólék   .     . 
Mosóiékos     . 
Mosoltat  .     . 
Mosolygás     . 
Mosolygó .     . 
Mosolyodik  . 
Mosolyog .     . 
Mosolyogdogál 
Mosolyul  .     . 
Mosóné     .     . 
Mosó  sulyok 
Mosó  szék     . 
Most     .     .     . 
Mostan     .     . 
Mostanában  . 
Mostani    .     . 
Mostanság     . 
Mostansági    . 
Mostant    .     . 
Mostoha   .     . 
Mostoha  anya 
Mostohaanyasáj 
Mostoha  apa 
Mostoha  atya 
Mostoha  gyerm 
Mostoha  fiú  . 
Mostohái  .     . 
Mostoha  leány 
Mostohálkodik 
Mostohaság  . 
Mostolyanság 
Motóla      .     . 
Motólál     .     . 
Motoz  .    .     . 
Motozás  .    . 
Motréng    .     . 
Mozdít      .     . 

T 

ek 

II. 
II. 

II. 
II. 
11. 

.     II. 

I. 
II. 

I. 
II. 
11. 
III. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 
11. 
II. 

I. 
II. 
11. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
8/7, 
II. 
III. 
II. 
11 
11. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
U. 
II. 
11. 
II. 
709, 
II. 
11. 
II. 
II. 
li. 

875 
876 
875 
876 
418 
876 
558 
372 
713 

1227 
876 
877 
877 
132 
878 
877 
878 
741 
878 
878 

1370 
389 
877 
877 
879 
879 
879 
879 
879 
879 
879 
991 

1612 

127 

879 

880 

880 

880 

880 

881 

880 

881 

95 

95 

97 

137 

1163 
845 
881 
552 
881 
881 
880 
881 
881 
881 
881 
709 
881 


Mozdítás .     .     . 

Mozdíthatatlan  . 

Mozdíthatatlanság 

Mozdító  ok 

Mozdul     . 

Mozdulás . 

Mozdulat  . 

Mozdulatlan 

Mozdulatocska 

Mozdulhatatlan 

Mozdulbatatlanság 

Mozduló  .     . 

Mozgadoz 

Mozgadozás  . 

Mozgás     .     . 

Mozgat     .     . 

Mozgatás .     . 

Mozgatatlan  . 

Mozgathatatlan 

Mozgató   .     . 

Mozgó .     .     . 

Mozgódik 

Mozgó  ér 

Mozgolódás  . 

Mozgóság 

Mozog .     .     . 

Mozogdogál  . 

Mozsár      .     . 

Mozsárágyú  . 

Mozsárfánk  . 

Mozsárka 

Mozsái'ocska 

Mozsártörő  . 

Müet    .     .     . 

Mög  :  hinlergrund 

Mög :  mucksen 

Mögé   .     .     . 

Mögött      .     . 

Mögül  .     .     . 

Mögye      .     . 

mecken 
mucksen 


Mökög 
Mökög 
Mönnél  .  .  . 
Mormol  .  .  . 
Mörmöló'dés .  . 
Mövet :  lachen  . 
Müvet :  geláchter 
Mufely  .  .  . 
Muhar  .  .  . 
Muharaszoknya 
Múka  .... 
Múl  .... 
Híúladoz  .  .  . 
Mulakodik  .  . 
Mulandó  .  .  . 
Mulandóság .  . 
Múlás  .... 
Mulaszt  .  .  . 
Mulat   ... 


II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 
II. 
II. 
III. 
II. 
II. 
II 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
U. 
II. 
II. 
II. 
II. 

u. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


882 
882 
882 
1100 
882 
883 
883 
883 
883 
883 
883 
883 
883 
883 
883 
88é 
884 
884 
884 
884 
884 
884 
655 
884 
884 
883 
884 
884 
19 
762 
884 
884 
756 
976 
716 
884 
716 
717 
717 
719 
722 
884 
757 
884 
885 
976 
978 
885 
856 
857 
892 
885 
888 
888 
888 
888 
888 
888 


Múlatás    . 
Mulatdogál 
Mulatgat  . 
Mulató 
Mulató  ház 
Mulató  hely 
Mulató  kert 
Mulatóz    . 
Mulatozás 
Mulatozó  . 
Muiatoztat 
Mulatság  . 
Mulatságos 
Mulattat   . 
Mulattató 
Múldogal . 
Múlik  .     . 
Múló    .     . 
Múlt     .     . 
Múlton -múlik 
Múlva,  múlván 
Múmia 
Mund  .     . 
Mundér 
Mundírung 
Munka 
Munkabér 
Munkácska 
Munkagyözö 
Munkál     . 
Munkálás 
Munkálat. 
Munkálatlan 
Munkálkodás 
Munkálkodik 
Munkálkodó 
Munkálkodó  társ 
Munkálkodtál 
Munkálkoszik 
Munkálódás  . 
Munkálódik  . 
Munkálódó   . 
Munkálódóság 
Munkálódtál 
Munkáloszik 
Munkamegunás 
Munkás    .     . 
Munkás  nap 
Munkásság  . 
Munkás  társ 
Munkaszenvedö 
Munkaszerzö 
Munkatehetö 
Munkatevö   . 
Munkátlan    . 
Murkos     .     . 
Murok      .     . 
Alurva      .     . 
Muska     .    . 


II. 

890 

11. 

890 

11. 

891 

II. 

891 

1. 

1370 

I. 

1396 

II. 

245 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

891 

II. 

885 

II. 

892 

II. 

892 

II. 

888 

II. 

892 

II. 

892 

II. 

858 

II. 

892 

11. 

892 

II. 

892 

I. 

211 

II. 

893 

I. 

1194 

II. 

894 

II. 

894 

II. 

894 

II. 

894 

II. 

894 

II. 

894 

II. 

894 

III. 

452 

11. 

895 

II. 

894 

II. 

895 

11. 

895 

II. 

895 

11. 

895 

II. 

895 

II. 

895 

III. 

854 

11. 

895 

11. 

930 

II. 

896 

III. 

452 

III. 

183 

III. 

211 

III. 

624 

III. 

640 

II 

896 

11. 

896 

II. 

896 

11. 

896 

11. 

896 

XXV* 


196 


MUSKÁS-NAGYIHATÁS. 


Muskás 

.     11.    896 

Muslrálás     . 

II. 

898 

Muzsikai 

II.    9ÍJ4 

Muskásodik  .... 

.     II.    896 

Mustráló  lajstrom 

II. 

508 

Muzsikál 

II.    904 

Muskatály.  muskotály 

.     II.    897 

Mustráitatás      .    . 

.     II. 

898 

Muzsikálás    .... 

II.   904 

Muskatályalma      .    . 

.       I.     81 

Mustramestér 

II. 

790 

Muzsikáló  szerszám  . 

.    III.     65 

Muskatálybor    .     .     . 

I.    28.Í 

Muszlica  .    . 

.     II. 

897 

Muzsikás 

11.   904 

Muskatálydinnye  .     . 

.       I.    506 

Műszol     .     . 

II. 

898 

Muzsikaszer      .     .     . 

.    III.    195 

Muskatély     .     .     .     , 

.     II.    897 

Muszt  .     .     . 

11. 

898 

Muzsikaszerszám  .     . 

.    III.      65 

Muskatér 

II.   897 

Muszuly  .     . 

II. 

898 

Muzsikaszerszámos    . 

III.     65 

Muskatéros  .... 

II.    897 

Muszurmány 

II. 

903 

Muzsikaszó  .... 

III.    273 

Muskéta 

II.   897 

Mut :  mass  . 

II. 

898 

Muzsikus 

11.    904 

Muskétagolyóbis    .     . 

1. 1093 

Mut :  zeigen  ? 

II. 

898 

Mii  :  wir 

U.   809 

Muskotálykörtvély 

II.   417 

Mutál  .     .     . 

II. 

903 

Mü  :  arbeit   .... 

II.   Si04 

MuskotályszőUö     .     . 

III.    330 

Mutat  .     .     . 

II. 

898 

Műarany 

I.    111 

Muskotélyos      .     .     . 

II.    8S7 

Mutatás    .     . 

11. 

900 

Mübeli 

II.    906 

Muskotéros  .... 

II.    897 

Mutatható    . 

II. 

901 

Müezüst 

I.    729 

Must 

11.   897 

Mutató      .     . 

II. 

901 

Műház 

1. 1370 

Musta 

II.    897 

Mutatódik 

II. 

9(J2 

Műhelv 

1. 1396 

Mustár 

II.    897 

Mutató  nyíl . 

II. 

1038 

Münhi 

11.    763 

Mustárfü 

1. 1025 

Mutató  tábla 

III. 

366 

Műnk  ...... 

U.    809 

Mustármag   .... 

II.    652 

Mutató  tükör 

III. 

816 

Műszer 

III.    195 

Mustáros 

11.   897 

Mutató  újj    . 

III. 

853 

Műszerszám      .     .     . 

m.    65 

Mustbor 

I.    283 

Mutató  vas  . 

III. 

1023 

Müvecske     .... 

U.    906 

Musti 

II.   897 

Mutató  vessző  . 

III. 

1126 

Müvei 

II.    906 

Mustoha 

II.   881 

Mutogat    .     . 

III. 

902 

Müvelkedet  .... 

II.   907 

Mustoló  sajtár  .     .     . 

II.  1497 

Mutogatás     .     . 

II. 

902 

MUvelkedik 

11.    907 

Mustora 

II.    897 

Mutogató .     . 

II. 

903 

Műveltet 

II.    908 

Mustos 

II.    897 

Mutogatós     .     . 

II. 

903 

Műves 

II.    908 

Mustra 

II.   897 

Muzulmán    .     . 

II. 

903 

Műves  ember    .     .     .     . 

I.    627 

Mustrakönyv     .     .     .     . 
Mustrál 

II.   407 
II.   8;18 

Múzsa .     .     . 
Muzsika  .     .     . 

II 
II. 

903 
903 

Műves  legény   .    .    . 

U.   559 

N. 


Nabát II.   911 

Nablom,  náblum  ...  II.    911 

Nabró II.    911 

Nád II.    911 

Nadály II.    912 

Nadályfü 1.1025 

Nadályos II.   912 

Nádas II.    911 

Nádasos II.    911 

Nádasság II.    912 

Nádas  tó III.    691 

Nadúr  .     .     .     .     .     .     .  II.    912 

Náderspán I.  1621 

Nádhajlék 1.1255 

Nádi II.    912 

Nádi  kakas II.      79 

Nádi  sas  .     .     .     .     .     .  II.  1521 

Nádméz II.    805 

Nádmézel II.    805 

Nádniézes II.    805 

Nádmézkörtvély     ...  II.    417 

Nádmézpor II.  1313 

Nádmézporozó  ....  II  1314 


162J 


Nádol  .... 

Nádolás    .     .     . 

Nádorispán  .     .  I 

Nádorispánság  . 

Nádorispánszék 

Nádpálca 

Nádra 

Nádrabetegség 

Nadrág     . 

Nadrágos 

Nadragulya 

Nádrespán.  nádrispán 

Nádsip 

Nádszál    . 

Nagdrág  . 

Nágdrispán 

Nagy   .     . 

Nagy  akarat 

Nagyakaró 

Nagyalig  . 

Nagyanya 

Nagyapa  . 

Nagyasszony 


II. 
II. 
II. 

1. 

III. 

II. 

913, 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

U. 

III. 

II. 

I. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 


912 

Nagyatya     .    . 

I.    137 

912 

Nagyboldogasszony 

I.    130 

912 

Nagy  csütörtök     . 

I.    474 

1621 

Nagy  d  rág     .     . 

11.    913 

127 

Nagydragula 

II.    913 

1218 

Nagyehetés  .     . 

I.    712 

709 

Nagyehetö    .     . 

I.    712 

225 

Nagyehetöség    . 

1.    712 

913 

Nagy  elméjű 

I.    612 

913 

Nagy  erdei  saláta 

.     II.  1501 

913 

Nagy  erősségű . 

1.    681 

1621 

Nagy  ételű  .     . 

I.    714 

1575 

Nagy  fejű    .    . 

1.    959 

44 

Nagy  fogú   .     . 

I.    863 

913 

Nagy  fű  .     .     . 

I.  1025 

1621 

Naggyal   .     .     . 

II.    919 

913 

Nagy  hajú    .     . 

I.  1249 

41 

Nagy  hangú 

1.1305 

42 

Nagy  hasú  .     . 

1.1337 

58 

Nagyható      .     . 

I.  1356 

95 

Nagy  hét     .     . 

I.  1411 

97 

Nagy  hétfő 

I.    958 

132 

Nagyihatás  .    . 

1.  1630 

NAGYIHATÓ-NÁSZ. 


197 


fagyiható    .... 

1. 16.30 

Nagy  torkú  .... 

III.    714 

Napnyugoti  szél    .     . 

III.    140 

fagyihatóság    .     .     . 

1. 1630 

Nagytűrhelés     .     .     . 

III.    823 

Napnyugotta     .    .    . 

II.  1080 

fagyit 

II.    919 

Nagytűrheti'i     .    .    . 

111.   824 

Napnyugovás    .    .    . 

II.  1080 

fagy  italú    .... 

I.  1632 

Nagytűi'hetöség      .     . 

III.    824 

Napocska     .... 

II,    933 

fagyjában    .... 

11.    919 

Nagytűrő 

111.   824 

Napol 

11.    9.33 

fagy  karimájú  süveg 

II.  1628 

Nagy  újj 

III.    853 

Napoló  tábor    .     .     . 

III.    369 

lagy  lapu    .... 

II.    529 

Nagyul     .     .         .     . 

11.    922 

Naponkéd     .... 

11.    933 

lagy  likú    .... 

II.    640 

Nagy  vezér  .... 

111.1161 

Naponkédi    .... 

11.   933 

íagy  méltóságú    .     . 

II.    731 

Nagyvolta     .       II.    923 

III.    966 

Naponkédvaló  .     .     . 

11.    934 

lagy  mise   .... 

II.    846 

Nagyzás 

11.    921 

Naponként    .... 

11.    933 

■íagy  nadály     .     .     . 

II.    912 

Nájmódi 

11.    854 

Naponkéntvaló .     .     . 

11.    934 

lagynembölvalóság  . 

III.    957 

Nál 

II.    923 

Naponnan     .... 

11.    934 

íagy  nyelvű     .     .     . 

II.  1026 

Nám 

11.    924 

Napóra 

11.  1131 

íagyobb 

II.    919 

Nap :  sonne.  tag  .     . 

II.    924 

Napotestég   .... 

1.    705 

Jagyobbacska  .     .     . 

II.    920 

Nap  :  schwiegermutter 

II.    935 

Napotló 

II.    934 

íagyobbadka    .     .     . 

II.    920 

Napa 

11     935 

Napotszaka  .... 

111.      23 

Jagyobban   .... 

II.    920 

Napárnyékóra  .     .     . 

11  1131 

Napott 

11.    934 

íagyobbára .... 

11.    920 

Napbeli    ... 

11.    932 

Napoz 

II.    934 

íagyobbil     .... 

n.    920 

Napéjegyenlőség    .     . 

I.    572 

Napozás 

11.    934 

íagyobbítás      .     .    . 

II.    920 

Napént               ... 

II.    932 

Nappal 

II.    934 

íagyobbító  üveg  .     . 

III.    912 

Napenyészet      .     .     . 

I.    646 

Nappali 

11.    935 

Jagyobb  részre     .     . 

II.  1422 

Napenyészeti    .     .     . 

I.    646 

Nappali  szél      .     .     . 

111.    140 

íagyobbsiig.     .    .    . 

II.    920 

Napenyészeti  szél  .     . 

111.    140 

Nappalkor     .... 

11.    935 

íagyobbul    .... 

II.    920 

Napeset 

I.    701 

Nappal  született    .     . 

III.      - 

íagy ócska    .... 

II.    921 

Napeseti 

I.    701 

Napra 

II.    935 

íagyocskás  .... 

II.    921 

Napeseti  szél    .     .     . 

III.    140 

Napra  forduló  .     .     . 

I.    931 

íagyok  nagyja      .     . 

II.    918 

Napeste 

I.    705 

Napra  járó  fű  .     ■     . 

1. 1025 

íagyol     

11.    921 

Napestig 

I.    705 

Napra  néző  fű     I.  1025 

11.    984 

íagyon    

II.    921 

Nápész 

11.    936 

Napról-napra    .     .     . 

11.    935 

íagy  orrú    .... 

II.  1137 

Napfény 

I.    817 

Napság 

II.    935 

íagyotalílás     .     .     . 

I.      59 

Napfényes    .... 

I.    818 

Napszállat     .... 

III.      56 

íagyoz    

II.    921 

Naphaladat  .... 

1.1281 

Napszám 

III.      62 

íagy  öblű    .... 

II.  1 167 

Napi 

II.    932 

Napszámos  .... 

III.      62 

íagy  péntek     .     .     . 

II.  1267 

Napi  bér 

I.    211 

Napszámra  .... 

III.      62 

íagy  püspök    .     .    . 

II.  1346 

Napi  béres    .          .     . 

.      I.    212 

Napszámú     .... 

III.      63 

íagyrág  

II.    913 

Napig 

II.    932 

Naptámadat .... 

III.    410 

íagyramentség      .     . 

II.    751 

Napiglan 

11.    932 

Naptámadati     .     .     . 

III.    410 

íagy  raponc     .     .     . 

11.  1374 

Napigvaló    .... 

11.    932 

Naptámadati  szél  .     . 

III.    410 

íagyra  vágyó  .     .     . 

III.    969 

Napi  munkás   .     .     . 

II.    896 

Naptérítő 

.    III.   579 

íagyra  vágyódás  .     . 

III.    970 

Napi  nap     .... 

II.    930 

Naptól  született    .    . 

III.    354 

íagyravaló  vágyás    . 

III.    969 

Napi  számos     .     .     . 

III.      62 

Naptöltés 

.    III.    545 

íagy  részre           .     . 

II.  1422 

Napi  test 

III.    601 

Nap  után  forgó  fű    . 

I.  1025 

íagy  résszel     .     .     . 

II.  1423 

Napjában      .... 

11.    932 

Nap  után  járó  fű 

I.  1025 

íagyrispán  .... 

I.  1621 

Napjafogyott     .     .    . 

I.    899 

Nap  útja 

111.    870 

íagyság  

II.    921 

Napkása 

11.    136 

Napválogató      .    .    . 

III.    992 

íagyságol    ... 

II.    922 

Napkelet 

II.    169 

Napvetés 

III.  1152 

íagyságos    .... 

II.    922 

Napkeleti                .     . 

II.    169 

Napvilág 

111.  1181 

íagyságosan     .     .     . 

II.    922 

Napkeleti  gyöngy 

1.1185 

Napvirág 

.   111.  1191 

íagyságosít  .... 

II.    922 

Napkeleti  szél  .     .     . 

ín.    140 

Narancs 

.     11.   936 

íagyságosul      .     .     . 

II.    922 

Naplás 

II.   933 

Naranesalma     .     .     . 

I.     81 

^agy  szemöldökű 

III.    164 

Napiészállás      .     .     . 

III.      52 

Narancsfa     .... 

I.    741 

íagy  szemű  bagoly  . 

I.    157 

Napleszállat .... 

.    III.      52 

Narancskert      .     .     . 

II.   245 

íagy  szemű  szöllő    . 

111.    330 

Napmegállapodás .     . 

I.      73 

Narancsszin .... 

.    III.    250 

íagy  szerda     .     .     . 

III.    218 

Nap  megtérése .     .     . 

.    lU.    572 

Narancsszínű         .     . 

.    III.    250 

íagy  szívű  .... 

.    III.    266 

Napnyi 

II.    933 

Nárcisszus    .... 

11.    936 

íagy  szombat  .     .     . 

.    m.    298 

Napnyitás     .... 

II.  1041 

Násfa 

11.    936 

íagyszüle     .... 

.    III.    352 

Napnyugat    .... 

II.  1077 

Náspoly 

.     11.    936 

íagytehető  .... 

III.    624 

Napnyugati  .... 

II.  1077 

Naspolya      .... 

11.    936 

íagy  testű   .... 

.    III.    601 

Napnyugodva    .     .     . 

.     II.  1078 

Nász 

II.    936 

198 


NASZÁD— NEKIGYÚJT. 


Naszád     .... 

II. 

837 

Negyedszer  

II.    942 

Nehezen  épülő  szöUÖ 

Naszádos      .     .     . 

II. 

937 

Négyellő  ostor  .     .     .     . 

11.1145 

Nehezen  lehellő    .     . 

Naszádos  hadnagy 

II. 

918 

Négyen    

II.    942 

Nehezen  lehes .     .     . 

Nászágy  .... 

II. 

937 

Négyen-négyen      .     .     . 

II.    942 

Nehéz  erkölcsű     .     . 

Násznagy     .     .     . 

II. 

918 

Négyes 

II.    942 

Nehezes 

Násznép  .... 

II, 

967 

Négyesít 

II,    943 

Nehezeskedik    .    .     . 

Nászoló    .... 

II. 

937 

Négyesítés 

11.    943 

Nehezít 

Nászoló  leány  .     . 

II. 

532 

Négyéz 

II,    943 

Nehezítés      .     .     .     . 

Nászolóleányság    . 

II. 

532 

Négyezés 

11,    943 

Nehézkedik  .     .     .     . 

Nászpolya    .     .     . 

II. 

936 

Négyféle 

II,    943 

Nehéz  kedvű     .     .     . 

Nászpolyafa      .     . 

I. 

741 

Négyképpen  .... 

11,    943 

Nehézkes      .     ,     ,     , 

Nátha 

II. 

937 

Négy  kerekű     .     .     . 

11.    222 

Nehézkesít    ,     .     .     , 

Náthafolyás .     .     . 

I. 

913 

Négykézláb  .... 

II.    498 

Nehézkesség           .     . 

Náthafű   .     .     . 

I. 

1025 

Négy  kezű    .... 

II.    287 

Nehézkesül  .... 

Náthás     .    .    . 

II. 

937 

Négy  likú 

II.    640 

Nehézkesíilés    .     .     . 

Náthásodik  .     . 

II. 

937 

Négy  lovú  szekér  .     . 

III.    133 

Nehéz  kórság   .     .     . 

Natragulya    .     . 

II. 

913 

Négy  ökrű 

II.  1171 

Nehéz  lehéllés .     .     . 

Náva    .... 

II 

937 

Négy  pénzes  garas    . 

I,  10G3 

Nehézlés 

Navolya   .     .     . 

II. 

1018 

Négypénzt  érő  garas 

I.  1063 

Nehéz-nehezen      .     . 

Nazulbég      .     .     . 

I. 

195 

Négység 

II.    943 

Nehézség 

Nazurbég      .     .     . 

I. 

195 

Négységiis     .... 

II.    943 

Nehézséges  .... 

Ne 

II. 

937 

Négyszég 

III.    117 

Nehézségtörés   .     .     . 

Ne 

II. 

9,38 

Négyszeges  .... 

III.    117 

Nehéz  szagú     .     .    . 

Né  :  sieh  .     .    . 

11. 

985 

Négyszegeletű   .     .     . 

III.    118 

Neheztel 

Né :  weib     .    . 

11. 

989 

Négyszegletes    .     .     . 

111.    118 

Neheztelés    .     .     .     . 

Nebelö     .     .     . 

II. 

938 

Négyszegű     .... 

III,    117 

Nehezül 

Nedv   .... 

11. 

938 

Négyszer 

II,    943 

Nehezülés     .     .     .     . 

Nedves     .     .     . 

11. 

938 

Négyszögű  tányér 

III,    434 

NehezilUén-nehezedik 

Nedvesecske 

11. 

939 

Negyven  

11,    943 

Nehogy 

Nedvesedik  .     . 

II. 

939 

Negyvenedik     .     .     . 

11,    943 

Néhol  .     .     .     .   I.  14 

Nedvesít  .    .    . 

11. 

939 

Negyvenenként      .     . 

II,    943 

Néholt 

Nedvesítés    .    . 

II. 

939 

Negyvenes    .... 

II,    943 

Néhott 

Nedvesítő     .     . 

II 

939 

Negyvenlő    .... 

II.    943 

Néhtalám      ,     .     .     . 

Nedvesség     .     . 

II 

939 

Negyvenlö  böjt      .     . 

I.    307 

Néhul 

Nedvesül .     .     . 

11. 

940 

Negyven  napi  böjt    . 

I.    308 

Néhult 

Nedvetlen     .     . 

II. 

940 

Negyvenszer     .     .     . 

II.    943 

Néhut 

Nefelejts  .     .    . 

I. 

811 

Négyvers 

.    III.      10 

Néjha-néjha .... 

Negéd .... 

II. 

940 

Néha    ....   1,1220 

11.    938 

Nek 

Negédes   .     .     . 

11. 

940 

Néhai 

I.  1220 

Néki 

Negédesen    .     . 

11. 

940 

Néha-napján     ,     .     . 

11.    930 

Neki,  néki    .     .     .     . 

Negédéske    .     . 

II. 

940 

Néha-néha    .... 

I.  1220 

Nekiandalodik  .     .     . 

Negédeskédés    . 

II. 

941 

Néhány    ...    I.  1314 

II.    938 

Nekibágyad  .... 

Negédéskedik    . 

11. 

940 

Néhánykor  .... 

1. 1314 

Nekibíz 

Negédesség  .     . 

II. 

941 

Nehesztel      .... 

II.    949 

Nekibiztat     .     .     .     . 

Negédö     .     .     . 

.    11. 

941 

Nehéz 

II.    943 

Nekicsinogat     .    .    . 

Negédség .    .    . 

.    11. 

941 

Nehéz  álmos     .     .     . 

I.      90 

Nekiderül     .     .     .     . 

NégelíJcske   .     . 

.    II. 

558 

Nehéz  álmú      .     .     . 

I.      90 

Nekidobol     .     .     .     . 

Négely     .     .     . 

II. 

557 

Nehéz  betegség     .     , 

1.    225 

Nekidől 

Negélyös  .     .     . 

.    II. 

940 

Nehezebb      .     ,     .     . 

11,    944 

Nekidühödik     .     .     . 

Negélyke .     .     . 

.    11. 

558 

Nehezebbedik    .     .     . 

,     11,    944 

Nekiereszkedik      ,     . 

Négeliiyi  .     .     . 

11. 

558 

Nehezecske  .... 

11,    944 

Nekiereszt    .     ,     .     . 

Negéndes      .    . 

.    11, 

940 

Nehezedik     .... 

11,    944 

Nekiesik 

Négy    .... 

.    II. 

941 

Nehezedten-nehezedik 

11     945 

Nekiesösödik     .     .     . 

Negyed    .    .    . 

.    11. 

942 

Nehezék   

.     II.    945 

Nekifekszik  .     .     .     . 

Negyedes      .     . 

.    II. 

942 

Nehezékés    .... 

.     II.    9-46 

Nekirólestdik    .     .     . 

Negyedi    .     .     . 

.    11. 

942 

Nehezei,  nehézgl  .     . 

.     11,    946 

Nekifenül      .     .     .     . 

Negyedik.     .     .     . 

.    II. 

942 

Nehezélés     .... 

.     11.    946 

Nekigerjed    ,     .     .     . 

Negyedlö 

.    II. 

942 

Nehéz  emésztő      .     . 

I.    634 

Nekigyaluszik   .     ,     . 

Negyednapi  hideg 

lül 

és 

.   II. 

667 

Nehezen  ... 

.     11.    946 

Nekigyújl     .     .    .    . 

nekihuzalkodik-néveltén-nEvekEdik. 


199 


Nekihuzalkodik 
Nekiigazodik 
Nekikeseredés 
Nekikezd .     . 
Nekimén  .     . 
NekineszhOdik 
Nekinödíl 
Nekipelyhésédik 
Nekipipgsget 
Nekisasliidik 
Nekiszán .     . 
Nekitámaszkodik 
Nekitáskásodik . 
Nekitér     .     . 
Nekitörödik  . 
Nekitűrödik  . 
Nekivág    .     . 
Nekiválik 
Nekivetkezödik 
Nekivonsz     . 
NekizendUl  . 
Nékül.  nekül 
Nélkül      .     . 
Nem  :  nicht . 
Nem  :  geschlecht 
Néma:  stumm 
Néma :  geldkástlein 
Néma  barát 
Néma  bűn    . 
Nemakarás  . 
Némakarat  . 
Nemalhatás . 
Némaság .     . 
Nembeli  .     . 
Némbéri  .     . 
Nemcsak .     . 
Nemde     .     . 
Nemdenem  . 
Ném-e,  nem-é 
Némelly  .     .     .II. 
Némellyik     . 
Némelykor   . 
Nemenként  . 
Nemére    .     . 
Nemes     .     . 
Nemes  asszony 
Nemesedik  . 
Nemes  ember 
Nemesen .     . 
Nemes  erkölcsű 
Nemesi     .     . 
Nemesi  rend 
Nemésít   .     . 
Néméskédés 
Nemes  lelkű 
Nemes  levél 
Nemes  majoránna 
Nemes  nem 
Nemesség     . 


734. 


I. 

1. 
U. 
U. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
III. 

m. 

III. 

m. 

III. 

ui. 

III. 

III. 

III. 

III. 

III. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 

II. 

II. 

II. 

I. 

I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

I. 

u. 

I. 

II. 

I. 

II. 

II. 

II. 

11. 

u. 

II. 

II. 

11. 

II. 


1525 

1552 

255 

290 

747 

939 

987 

1261 

1289 

1523 

73 

411 

490 

672 

758 

825 

928 

986 

1155 

1252 

1279 

952 

952 

952 

955 

962 

963 

17ö 

332 

40 

41 

89 

962 

957 

963 

370 

486 

955 

955 

938 

735 

735 

957 

963 

957 

132 

958 

627 

958 

675 

958 

1406 

958 

958 

573 

603 

670 

956 

958 


nemes 
1029 


Némésséggs .     . 
Némességtelenség 
Nemes    szggfű . 

székfd  ...     I 
Nemes  személy 
Nemes  ülés .     . 
Némésültecske . 
Német  dolmány 
Német  forint 
Német  gyömbér 
Német  sas    .     . 
Nemét  tíinc  .     . 
Nemét  tövisk    . 
Nemez     .    .    . 
Nemezgyártó 
Nemha    .     .     . 
Nemhogy      .     . 
Némi  .... 
Némigazvégrevalóság 
Némihány     .     ■ 
Némiképpen 
Nemikor  .     .     . 
Némikoron   .     . 
Némikort      .     . 
Némi-némű  .     . 
Némméműképpen 
Néminémüség   . 
Nemismeremfű 
Némkénykénytelen 
Nemkévekételen 
Nemmen  .     .     . 
Nemnek  szabadsága 
Némó ... 
Némtartás 
Nemtelen 
Némtelenség 
Némtelenségént 
Némtelenségképpe: 
Némtelenül  . 
Nemtetszés  . 
Némtiszta     . 
Nemtő      .     . 
Nemtöhözvaló 
Nemtöi     .     . 
Némtudás     . 
Némtürö  .     . 
Némul      .     . 
Némű-némű  . 
Némvolta 
Nemz  .     .     . 
Nemzés    .     . 
Nemzet     .     . 
Nemzetbeli  . 
Nemzetenként 
Nemzetes 
Némzetésség 
Némzetetlen 
Nemzetien    . 
Nemzetség    . 


II.  958 

II.  959 

III.  116 

III.  166 

III.  890 

II.  959 

I.  518 

I.  940 
I.  1184 

II.  1521 

III.  424 

III.  774 

II.  963 
1. 1154 
I.  1221 
I.  1469 

812,  938 
III.  957 

I.  1315 

II.  812 

II.  812 

II.  812 

II.  812 
956,  813 

813.  956 
II.  813 

I.  1025 
II.  199 
II.  159 
II.  964 

III.  11 

II.  964 

III.  474 

II.  959 
II.  959 
II.  959 
II.  959 
II.  959 

III.  648 

III.  679 

II.  964 

II.  964 

II.  964 
III.  791 
m.  824 

II.  963 

U.  813 

III.  966 

II.  959 

II.  960 

II.  960 

II.  961 

II.  961 

II.  961 

II.  961 

II.  962 

II.  962 

II.  961 


Nijmzelségenként 
Némzetségés 
Nemzetségi  levél 
Némzetű  .  . 
Nemzetül 
Nemző  .  . 
Némzödik  . 
Nemző  test  . 
Néne  .  .  . 
Nénéka  .  . 
Nénémség  . 
Nép  .  .  . 
Népbeli  .  . 
Népecske 
Népenként  . 
Népes  .  .  . 
Népestül  .  . 
Népgyülekezet 
Népi  .  .  . 
Népözön  .  . 
Népség  .  . 
Nerc  .  .  . 
Nespola  .  . 
Nest  .  .  . 
Nesz  .  .  . 
Nesze  .  .  . 
Neszéi  .  . 
Neszez  .  . 
Neszmélyésség 
Neszt  .  .  . 
Nesztejé  .  . 
Netalám.    nétalám 

talán 
Netalán  tál 
Netalántán 
Név     .... 
Névalaha .     .     III 
Névalaki  .     .     III 
Névben     ... 
Névedékény 
Névedékenység 
Névedik   .    .    . 
Névekéddégél 
Névekédés    . 
Nevekedik     . 
Névekedten-névekédik 
Nevel  .     . 
Néveldégél 
Nevelés    . 
Neveletlen 
Névelget  . 
Nevelít     . 
Nevelkedés 
Nevelkedik 

Névelkédtén-névelkédik 
Névelkészik  . 
Névelő     .     . 
Névelő  borjú 
Nevelten-nevekédik 


UI 


ne 


II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
III. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
U. 


399, 


III. 
III. 

II- 

.  .  II. 
942,  II. 
944,  II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

U. 

II. 

U. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
I. 

II. 


962 
962 
603 
962 
962 
962 
962 
601 
964 
965 
965 
965 
969 
969 
969 
969 
969 

1207 
369 

1209 
969 
969 
936 

1036 
936 
937 
969 
969 
970 
970 
938 

398 
399 

938 
970 
938 
938 
972 
995 
995 
995 
996 
996 
995 
996 
996 
997 
997 
998 
998 
998 
998 
998 
998 
998 
998 
290 
996 


wo 


NÉVELTÉN-NEVEL-NYÁJSÁN. 


Névelten-nével ....     II.    997 

Növendék II,    993 

Ngvendékeny  ....  II.  999 
Nevendékeny  gomba  .  1.  1097 
Nevendékenység  ...  II.  999 
Nevendékeny  újj  .     .     .    111.    853 

Nevendékes 11.  1000 

Nevenként 11.    972 

Névértvaló II.    972 

Neves 11.    972 

Neves II.  1000 

Nevet II.    976 

Nevetés H.    977 

Nevetet H,    977 

Neveletlen II.    977 

Nevethető 11.   977 

Nevetkezés II.    978 

Nevelkezik II.    977 

Nevetlen II.    973 

Nevetlen  körtvély      .     .     II,    417 
Nevetlen  újj      ....    III.    858 

Nevető II.    978 

Nevető  fog I.   863 

Nevetősen II.    978 

Nevetség II.    978 

Nevetséges II.    978 

Nevetségesen     ....     11.    978 

Nevez II.   973 

Nevezdegél II.    974 

Nevezdegélés    ....     II.    974 

Nevezés H.   974, 

Nevezet II,    974 

Nevezetes II.   974 

Nevezetesen  ....  II.  975 
Nevezetesképpen  ...  II.  975 
Nevezetesség     ....     II.    975 

Nevezetlen II.   975 

Nevezetség H.    975 

Nevezet  szerént     .     .     .    III.    199 

Nevezget H,    975 

Nevezgetés II.    975 

Nevezgető H.   975 

Nevezhetellen   ....     II.    975 

Nevező II.    975 

Névi II.   975 

NSvolya II.  1018 

Nevö II.    975 

Névre II.    975 

Névszfirént,  névsze- 
rint.     .     .     .II,    975,    III.    199 

Nyaggat II.  1001  | 

Nyáj U,  1001  I 

Nyájacska II.  1001  | 

Nyájanként II.  1001  ! 

Nyájas H.  1001 


Nevű II.  975 

Névvel II,  976 

Néz II.  978 

Nézdegél II.  981 

Nézdegelés II  982 

Nézegel H.  982 

Nézeget II.  982 

Nézel,  nézel      ....  II.  982 

Nézelés,  nézéllés  ...  II.  983 

Nézélő II. 

Nézés II. 

Nézett II. 


983 
983 
983 

Nézgél II.    982 

983 

983 

983 

II.    984 

11    984 

1. 1397 

II.    552 

111.    712 

II.    984 

11.    981 

984 


Nézhető II 

Nézkél II 

Nézlel II 

Néznivaló     .     .     . 

Néző 

Néző  hely     ... 

Néző  leány  .... 

Néző  tornác      .     .     . 

Nézt 

Nézten-néz   .... 

Nézve II 

Ni:  nicht II.    938 

Ni:  sieh II.    985 

Nigromancia     ...  II.    985 

Nígye II.    941 

Níha I.  1220 

Níhol 1. 1472 

Nikromancia     ....  II.    985 

Nincs 11.    985 

Nincsen II.   985 

Ninkell II.    985 

Níp II.    965 

Nitra II.  1050 

Niz il.    978 

No II.    986 

Nódit II.   987 

Nógat II.   987 

Nógatás II.    988 

Nógatlan H.    988 

Nógrádi  körtvély  ...  II.    417 

Nogy II.    913 

Noh II.    986 

Noha,  noha.    .  1.1221,  II.    986 

Nohát 1.1360 

Noisza II.    988 

Nop II.    924 


Ny. 


Nospolya H.    936 

Nosza,  nosza    ....     11.    986 

Noszogat 11.    987 

Noszpolyafa 1.    741 

Nossza 11.    986 

Nosztok 11.    987 

Nóta 11.    988 

Nótái II     9.S9 

Nótálgatás 11.    989 

Nótáitatás II.    989 

Nótárius,  nólárus  ...     II.    989 

Nótáriusság II.   989 

Nótás II.    989 

Nótáz U.    989 

Novella II.    989 

November II.    989 

Novinka II.    989 

Nő:  weib II.    989 

Nő:  wachsen    ....     II.    993 

Nödögél II.    995 

NőU U.    993 

Nömös II.    957 

Nős II     991 

Nőstény U.    991 

Nőstény  medve  .  .  .  11  714 
Nőstény  oroszlány  .  .  II.  1136 
Nőstény  szamár  .  .  .  III.  71 
Nőstény  szarvas  ...  III.  95 
Nőstény  személy  .     .     .    III.    166 

Nőstül U.    992 

Nöszés II.    992 

Nöszik II.    992 

Nőszni  vágyó    ....    III.    969 

Nősző  fű I.  1025 

Nösző  legény  ....  11.  559 
Nősztön-nöszik      ...     11.    992 

Nőtelen II.    993 

Nőtelen  legény      ...     II.   559 

Nőtelenség U.    993 

Nőtelenül II.    993 

Nőttön-nö II.    994 

Növ II.   993 

Növés 11.1000 

Növetény 11.1000 

Nu II.   985 

Núgat II.    987 

Nuha 1. 1221 

Nuszt II.  1036 

Nüm II.    952 


Nyájasan 
Nyájaslt  .     . 
Nyájaskodás 
Nyájaskodat 
Nyájaskodik 


11.  1002 
II.  1002 
II.  1002 
II.  1003 
II.  1002 


Nyájasocska 
Nyájasság 
Nyájasságos. 
Nyájast    .     . 
Nyájsán  .    . 


II.  1003 
11.  1003 
II.  1003 
II.  1003 
II.  lOlö 


NYAK— NYF.LÖ 


201 


üyak  .... 
ílyakacska    .     . 
ííyakas     .     .     . 
Vyakas  körtvély 
Vyakas  tök  .     . 
Slyakaszegett     . 
íCyakaszegétlül . 
ÍJyakaz    .     .     . 
IQyakazás      .     . 
üyakazó  .     .     . 
ííyakba  rántó  . 
!vyakbavaló  .     . 
íJyakba  vétó     .  II 
ííyakbavetö  lánc 
ííyakbavetó  óra 
ílyakcsap 
ífyakcsapás  . 
'íyakcsat 
ííyakcsiga     . 
íJyakcsigolya 
!íyakfü     .     . 
^yaki  .     .     . 
^yakkaloda  . 
Síyaklaló .     . 
íJyaklé     .     . 
«yakló     .     . 
'Jyakon  csapás 
ííyakon  csapdosás 
'íyakra-före 
üyakraförehányás 
!íyakravaló  .     .  II 
íJyakravaló  kendő 
(Jyakrava'ós 
Nyakra  vonás  . 
!íyakszakasztás 
ílyakszakasztó  . 
!íyakszirt      .     , 
'Nyakszorító  .     . 
'Nyakszorító  gyöngy 
ííyakszorító  vas 
'íyaktő     . 
'íyakvágás 
!Jyakvágó 
'íyakvas  . 
ííyal    .    . 
'Nyál    .     . 
S^aláb     . 
Syalábcsa 
'íyalábocska 
'íyalábos . 
'íyalábta.lan 
!Nyáladék 
íJyalakodás 
!íyalakodik 
!íyalakodó 
ííyalakozik 
ííyalakozó 
íJyalánk  . 
ílvalánkodás 


luO(' 


1007 


n.  1003 

II.  1005 
II.  1005 
11.  417 
m.    734 

110 

110 
II.  1006 
II.  1006 
II.  1006 
U. 1006 

957 
III.  1156 
II.  517 
II.  1131 

385 


UI. 
III. 


III 


381 
387 
421 
423 
1025 
II.  1006 
II.  89 
II.  1006 
II.  559 
II.  1006 


I.  381 

I.  382 

I.  965 

I.  1312 

III.  957 

II.  190 

II.  1007 

III.  1244 

III.   36 

III.  36 

III.  259 

III.  314 

1.1185 

III.  1024 

III.  727 

III.  929 

III.  932 

III.  1024 

U.  1007 

U. 1010 

II.  1012 

II.  1012 

n. 1012 

II.  1012 

II.  1013 

II.  1011 

II.  1008 

II.  1008 

II.  1008 

II.  1008 

U.  1008 

II.  1008 

II.  1009 


Nyalánkodik 

Nyalánkos    . 

Nyalánkozás 

Nyalánkozik 

Nyalánkozó  . 

Nyalánkozlat 

Nyalánkság  . 

Nyalánkvolta 

Nyalás     .    . 

Nyálas     .     . 

Nyálasan 

Nyálas  tónál 

Nyálaskodás 

Nyálaskodik 

Nyálaskodó  . 

Nyálas  nedvesség 

Nyálasság 

Nyálaz     . 

Nyálazás  . 

Nyálazatlan 

Nyálazatos 

Nyalfaság 

Nyalka     . 

Nyalkán  . 

Nyaló  .     . 

Nyalogat . 

Nyalóka   . 

Nyalosás . 

Nyalyás   . 

Nyámmog 

Nyaúkol  . 

Nyár :  sommer 

Nyár :  pappelbai 

Nyaral,  nyaral . 

Nyaraló    .     .     . 

Nyáras     .     .     . 

Nyárasodik  .     . 

Nyarasodott  bor 

Nyaratszaka      .  II.  1013 

Nyárfa     . 

Nyárfás    . 

Nyargal    . 

Nyargalás 

Nyargaldoz 

Nyargaló  . 

Nyargalódás 

Nyargalódik . 

Nyargalódzás 

Nyargalódzik 

Nyargalódzó . 

Nyargaló  porta 

Nyargaló  sereg 

Nyargalton-nyargalvást 

Nyargalvást  .     . 

Nyári  .... 

Nyári  dinnye    . 

Nyári  gabona    . 

Nyári  ház     .     . 

Nyári  paplanka 


II.  1009 
II.  1009 
11.  1009 
II.  1009 
II.  1009 
11.  1009 
II.  1009 
111.  966 
II.  1009 
11.1011 
II.  1011 
I.  917 
II.  1011 
II  1011 
II.  1011 
II.  940 
II.  1012 
II  1012 
11.1012 
11.1012 
11.1012 
II.  1013 

II.  1010 
11.  1010 
11.  1009 
II.  1009 
II.  1010 
II.  1010 
11.1019 
II.  1013 
II.  1037 
II.  1013 
II.  1014 
II.  1013 
II.  1013 
II.  1014 
II.  1013 

I.  283 

III.  23 

I.  741 
I.  741 

II.  1014 
II.  1015 

II.  1016 
IL  1016 
II.  1016 
U.  1016 
II.  1016 
II.  1016 
11.1016 
II.  1318 
II.  1550 
II.  1017 
II.  1017 
II.  1014 

I.  506 

I.  1051 

I.  1370 

II.  1229 


Nyári  retek  .  . 
Nyári  szérű  .  . 
Nyári  takarodás 
Nyárjas  .  .  . 
Nyárlik  .  .  . 
Nyáriolt  bor 
Nyáron  .  .  . 
Nyárs  .... 


Nyársacska 

Nyársgerely. 
Nyársol 


Nyárson  sült  .  .  . 
Nyárson  sütött  béles 

Nyáss 

Nyásság 

Nyassán 

Nyásskodik  .     .     .     . 

Nyássol 

Nyavalya 

Nyavalyácska  .  .  . 
Nyavalyakirontás  .  . 
Nyavalyakitörés  .  . 
Nyavalyarontás  .  . 
Nyavalyás  .  .  .  . 
Nyavalyásság  .  .  . 
Nyavalyásságos  .  . 
Nyavalyásságosan 
Nyavalyásul  .  .  . 
Nyavalygás  .  .  .  . 
Nyavalygat  .  .  .  . 
Nyavalygatás  .  .  . 
Nyavalyít  .  .  .  . 
Nyavalyodik  .  .  . 
Nyavalyog  .  .  .  . 
Nyavalyoszik  .  .  . 
Nyavalyul     .     .     .     . 

Nyebeleg 

Nyeg 

Nyegédes 

Nyegés 

Nyeggent 

Nyegó'dik 

Nyegtet 

Nyéha 

Nyékég 

Nyekegés 

Nyel 

Nyél 

.■^Tyeldegél     .     .     .     . 

Nyeldek 

Nyeldekel  .  .  .  . 
Nyeldeklés  .  .  .  . 
Nyeldeklő  .  .  .  . 
Nyelecske     .    .    .    . 

Nyelés 

Nyelestül 

Nyeletlen 

Nyélfogó 

Nyelő 


1427 

230 

387 

,1014 

1014 
283 

1014 

1017 
,1017 

1082 

1017 
,1618 
202 
,1017 
.1003 
,1018 
,1002 
,1017 
,1018 

1019 

1467 
,  746 
,1458 

1019 

1019 
,1019 
,1020 
,  1020 
,1020 

1020 
,1020 
,1020 
,  1020 

1020 
,1020 
,  1020 
,1021 
,1073 
,  940 

1073 
.1074 
.1074 
,1074 

1220 
,  1074 
,1074 
,  1021 
,1028 
,1022 
,1022 
.1022 
,1022 
,1022 
.1028 

1022 
,1028 
,1028 
,  877 
,1022 


M     HYELVTÖnr.    SZÓTÁR 


XXVi 


202 


NYELSZÖLI/J-NYÓGAT 


Nyelszöllő 
Nyelten-nyel 
Nyelű  .     .    . 
Nyelv  .    .    . 
Nyelvbéka    . 
Nyelvbotlás  . 
Nyelvcsap     . 
Nyelvecske   . 
Nyelves    .    . 
Nyelves  fű    . 
Nyelveskedés 
Nyelveskédik 
Nyelveskédö 
Nyelvesség    . 
Nyelveszédik  ? 
Nyelvetlen    . 
Nyelve  vallása  . 
Nyelvezés 
Nyelvezet 
NyelvfO    .     . 
Nyelvhégy    . 
Nyelvgyökér 
Nyelvjárás    . 
Nyelvkötél    . 
Nyelvkövet  . 
Nyelvmester 
Nyelvpritty  . 
Nyelvváltság 
Nyémeg-nyámog 
Nyer,  nyer:  gewin 
Nyer :  scheeren 
Nyereg     .    .     . 
Nyereg  alá  való  pokr 
Nyeregét .    . 
Nyeriígfa .     . 
Nyereggyártó 
Nyeregheveder 
Nyeregpárna 
Nyeregtáska . 
Nyerekedés  . 
Nyerekedik  . 
Nyerés     .    . 
Nyereség  .    . 
Nyereséges  . 
Nyereséggyűlölö 
Nyereségkivánó 
NyeretSs  ,     . 
Nyergel    .    . 
Nyergeltél 
Nyerges   .     . 
Nyerges  ló 
Nyergetlen    . 
Nyerít .    .    . 
Nyerítés  .     . 
Nyerítő  kánya 
Nyerő  .     .     . 
Nyers  ... 
Nyers  bor 
Nyersecske  . 


III.    330 

II.  1022 

II.  1022 

II.  1022 

I.    196 

I.    300 

I.    385 

II.  1026 

II.  1027 

1. 1025 

II.  1027 

11. 1027 

II.  1027 

II.  1027 

II.  1027 

II.  1028 

III.  1C05 

II.  1028 

II.  1028 

I.  1026 

I.  13H5 

1.1181 

II.      16 

II.    427 

II.    Ui 

II.    790 

II.  1332 

III.  1000 

II.  1013 

II.  1029 

II.  10-18 

II.  1032 

11.  1306 

II.  1030 

I.  741 
I.  1154 

I.  1415 
II.  1240 

III.  490 
II.  1030 
II.  1030 
II.  1031 
II.  1031 
II.  1031 
1. 1210 
II.  321 
II.  1031 
II.  1033 

II.  1033 
II.  1033 
II.  615 
II.  1033 
II.  1033 
II.  1034 

II.  99 
11.  1032 
11.  1034 

1  283 
H.  1034 


Nyersen   .... 

Nyersen  tartó  lélek 

Nyerses    . 

Nyerseség 

Nyersesit . 

Nyersít     . 

Nyersség  .     . 

Nyers  tej 

Nyersül    .     . 

Nyertes    .     . 

Nyertesen     . 

Nyertesség    . 

Nyes:  roh 

Nyes :  stOmmel 

Nyesdegél     . 

Nyesedék 

Nyeseget . 

Nyesegetés 

Nyesés 

Nyeső  .     . 

Nyesólék  . 

Nyest  .    . 

Nyí      .     . 

Nyiha  .     . 

Nyihaha  . 

Nyihol 

Nyikácsol 

Nyikkan   . 

Nyikog 

Nyikogás  . 

Plyikorgás 

Nyikorog . 

Nyíl :  pfeil 

N^n'l:  sich  öffnen 

Nyiladék  . 

Nyiladozik 

Nyilaj  .     . 

Nyilallás :  seitenstechen 

Nyilallás :  spaltung 

Nyilallik  . 

Nyilallós  . 

Nyilaltat  . 

Nyilánkozás 

Nyilas .    . 

Nyilas .    . 

Nyilas  nép 

Nyilatkozás 

Nyilatkozik 

Nyilatkoztat 

Nyilatkoztatás 


II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
U. 
III. 
II. 
II. 
II 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
U. 
II. 
II. 
II. 
II 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II, 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II 
II. 


Nyilaz ;  pfeile  abschiessen  II. 
Nyilaz:  das  pferd  mit  dem 
hufnagel  verletzen  II. 

Nyílik II. 

Nyíltok 111. 


Nyíl  tolla 
Nyílva 
Nyilvább  . 
Nyilvábban 


III. 
II. 

II. 
II. 


1034 
371 
1034 
1035 
1035 
1035 
1035 
508 
1035 
1031 
1032 
1032 
10.34 
1035 
1035 
1035 
10:-55 
1036 
1036 
1036 
1036 
1Ü36 
1036 
1220 
10.36 
1472 
1036 
10.36 
1036 
1037 
1037 
1037 
1037 
1039 
104O 
1040 
31 
1038 
1040 
1038 

losn 

1039 
10  iO 
1039 
1041 
967 
1042 
1041 
1042 
1042 
1039 

104« 
1039 
694 
703 
1042 
1043 
1043 


Nyilvábbanvaló 

Nyilvábbanvalóság 

Nyilvala  .     . 

Nyilván    .     . 

Nyilvánban  . 

Nyilvánosság 

Nyilvánság  . 

Nyilvánsággal 

Nyilvánsággalvaló 

Nyilvánságos     . 

Nyilvánságosan 

Nyilvánvaló    .     II 

Nyilván  valóképpenll 

Nyilvánvalóság  II 

Nyílvas    .     .     . 

Nyílvetés .     .     . 

Nyílvonás     .     . 

Nyímmel-nyámmal 

Nyír :  birke  . 

Nyír  :  scheeren 

Nyír :  hufgabel 

Nyirbál     . 

Nyírdegél 

Nyíredék 

Nyíreget  . 

Nyires 

Nyírés 

Nyiret :  wiechern 

Nyírét :  scheeren  láss 

Nyírét :  schur 

Nyíretlen 

Nyírfa      .     . 

Nyíri    .     .     . 

Nyíri  ciprus 

Nyirkad   .     . 

Nyirkos    .     . 

Nyír-nyes 

Nyíró  legény 

Nyírö  .     .     . 

Nyírö  olló 

Nyírpózna    . 

Nyírség    .     . 

Nyírvesszö    . 

Nyírvíz     .     . 

Nyit    .     .     . 

Nyitás      .     . 

Nyitatlan 

Nyitó   .     .     . 

Nyitó  kulcs 

Nyitó  vas 

Nyitó  zár     . 

Nyitra      .     . 

Nyív  :  winseln 

Nyiv  :  wurm 

Nyivácskol 

Nyivákodik 

Nyivákol  . 

Nyívás 

Nyógat 


II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

11. 

II. 

II. 

II. 

II. 

,  111. 

1045.III. 

III. 


1045 


1045. 


NYÓJT— NYIILÓ  FŰ 


203 


Nyójt II.  1081 

Nyolc II.  1050 

Nyolcad 11.1050 

Nyolcadfél 11.  1051 

Nyolcadik II.  1051 

Nyolcad-nyolcad        .     .  II.  1051 

Nyolcadszor      ....  II.  1051 

Nyolc  annyi     ....  II.  1051 

Nyolcas II.  1051 

Nyolc  lábú II.   499 

Nyolc  nehezéknyi      .     .  II.  '946 

Nyolc  pénzgs  garas  .     .  1.  1063 

Nyolcszor II.  lOöl 

Nyolc  tetejű      ....  III.    655 

Nyolcvan 11.1051 

Nyolcvanadik    ....  II.  1051 

Nyolcvanas II.  1051 

Nyolcvanszor    ....  II.  1051 

Nyom  :  pressen     ...  II.  lO.öl 

Nyom:  fussstapfen    .     .  II.  106 i 

Nyomakodás     ....  II.  1054 

Nyomakodik      ....  II.  1054 

Nyomás U.  1054 

Nyomat II.  1055 

Nyomatnyi II.  1055 

Nyomatonne  ?  .     .     .     .  II.  1067 

Nyomban II.  1066 

Nyomdák II.  1058 

Nyomdékolhatatlaii    .     .  11.  1059 

Nyomdékos II.  1059 

Nyomdok  :  fussstapfen  .  II.  1058 
Nyomdok:  mitfüssentreten  II.  1059 

Nyomdokol II.  1059 

Nyomdos II.  1Ü69 

Nyomdosás 11.  1059 

Nyommaszt II.  1063 

Nyomó II.  1055 

Nyomod II.  1056 

Nyomodás II.  1057 

Nyomodhatatlan    ...  II.  1058 
Nyomódik. nyomódik  II.  1057,  1059 

Nyomódó II.  1058 

Nyomogat 11.1059 

Nyomorék 11.1067 

Nyomorgás II.  1070 

Nyomorgat II.  1070 

Nyomorgatás     .     .     .     .  U.  1070 

Nyomorgató      ....  II.  1070 

Nyomorint II.  1068 

Nyomorít II.  1068 

Nyomorítás II.  1069 

Nyomorító II.  1069 

Nyomorkodás    .     ...  II.  1069 

Nyomorkodik    ....  II.  1069 

Nyomorodik      ....  II.  1069 

Nyomorog U.  1069 

Nyomorú II.  1070 

Nyomorúan II.  1070 

Nyomó  rúd II.  1475 


Nyomorul     .     . 
Nyomorult    .     . 
Nyomorultul 
Nyomorúság 
Nyomorúságos  . 
Nyomorv       .     . 
Nyomós   .     .     . 
Nyomosán    .     . 
Nyomó  szgrszám 
Nyomot    .     .    . 
Nyomotik     .    . 
Nyomottat    .     . 
Nyomoz:  Ireten 
Nyomoz  :  erforschen 
Nyomozás    .    . 
Nyomozdogál 
Nyomozó      .     . 
Nyomoztat    .     . 
Nyomtat  .    .    . 
Nyomtatás    .     . 
Nyomtató     .    . 
Nyomtató  festék 
Nyomtató  papiros 
Nyomtató  rúd  . 
Nyomtató  satu . 
Nyomtatott  szokny 
Nyomul    .    . 
Nyomulás     . 
Nyomuldogál 
Nyomvaszt   . 
Nyorgol    .     . 
Nyospolya    . 
Nyoszolya    . 
Nyoszolyó     . 
Nyoszolyó  asszony 
Nyoszolyó  leány 
Nyö :  wachsen 
Nyő :  ausraufen 
Nyöfög 
Nyöfögés 
Nyög   .     . 
Nyögdögél 
Nyögédessen 
Nyögellés 
Nyögés     . 
Nyögtet    . 
Nyugalmas 
Nyugalmasan 
Nyugalmatlan 
Nyugalom 
Nyugat     .     . 
Nyugatlan     . 
Nyughatatlan 
Nyughatatlan  elméjű 
NyughatatlaDÍt 
Nyughatatlankodik 
Nyughatatlankodó 
Nyughatatlankodtat 
Nyughatatlanság   . 


II.  1070 
II.  1071 
II.  1071 
II.  1071 
II.  1071 
11.  1071 
11.  1066 
II.  1067 
III.  65 
II.  1059 
II.  1060 
II.  1060 
II.  1060 
II.  1067 
U.  1067 
II.  1067 
II.  1067 
11.  1067 
II.  1060 
II.  1061 
U. 1062 
I.  835 
II.  1229 
II.  1475 
U. 1497 
III.  289 
II.  1062 
II.  1063 
II.  1068 
II.  1063 
II.  1014 
II.  936 
II.  1071 
II.  1072 
132 
552 
993 
II.  1088 
II.  1072 
II.  1072 
II.  1072 
II.  1073 
II.  940 
II.  1073 
II.  1073 
II.  1074 
11.  1076 
II.  1076 
II.  1076 
II.  1076 
II.  1077 
II.  1077 
II.  1077 
1.  613 
II.  1077 
II.  1077 
11.  1077 
11.  1077 
II.  1077 


I. 
II. 
II. 


Nyughatatlanul 
Nyugik     .     . 
Nyugod 
Nyugodalm  . 
Nyugodalmas 
Nyugodalmasan 
Nyugodalom 
Nyugodalom  napja 
Nyugodás 
Nyugolm  . 
Nyugolmas 
Nyugolmast 
Nyugoszik 
Nyugosztal 
Nyugosztalás 
Nyugot 
Nyugotás 
Nyugott    . 
Nyugottat 
Nyugovás 
Nyugovó  . 
Nyugovó  hely 
■  Nyugszik  . 
Nyugt-      . 
Nyugtat    . 
Nyugu  hely 
Nyugvás  . 
Nyugvó    . 
Nyújt  .     . 
Nyújtás    . 
Nyújtó     . 
Nyújtódik 
Nyújtogat 
Nyújton-nyújt 
Nyújtózik 
Nyúl :  greifen 
Nyúl :  hasé 
Nyulacska 
Nyúlánk  . 
Nyúlárnyék 
Nyulas 
Nyúlás 
Nyúlásodik 
Nyulasság 
Nyulász    . 
Nyulászás 
Nyulászó  pór 
Nyulaz     . 
Nyúlborsó 
Nyúlfü      . 
Nyúlfülgomba 
Nyúlháló . 
Nyúlhús  . 
Nyúlkék  . 
Nyúlláb   . 
Nyúlmái  . 
Nyúló  .     . 
Nyúló  bor 
Nyúló  fű 


II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
11. 
1. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
I. 
II. 
II. 
II 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
I. 
I. 
I. 
I. 
I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
I. 
I. 


1078 
1074 
1074 
1078 
1078 
1073 
1078 
930 
1074 
1076 
1076 
1076 
1074 
1079 
1079 
1079 
1080 
1080 
1080 
1080 
1080 
1397 
1074 
1080 
1081 
1080 
1080 
1080 
1081 
1082 
1082 
1083 
1083 
1082 
1083 
1083 
1085 
1086 
1085 
120 
1086 
1085 
1085 
1086 
1086 
1086 
1315 
1086 
294 
1026 
1097 
1291 
1522 
160 
499 
673 
1085 
28.S 
1026 


XXYI* 


204 


OTlKÁS-OKOSKODÓ 


Nyúlókás 
Nyúlós     . 
Nyúlós  bor 
Nyúlparé . 
Nyúlrekéttye 
Nyúlsaláta 
Nyúlszegfü 
Nyúlszivű 
Nyúlszó'r  . 
Nyúlszöröség 
Nyúltartó 
Nyumtat  . 


1029. 


11.  1085 

Nyuszt 

...     II.  1036 

II.  1085 

Nyusztmál  ■ 

...     II.    673 

I.    283 

Nyusztos  . 

...     II.  1036 

II.  123.S 

Nyúz    .     . 

...     II.  1086 

II.  1399 

Nyuzallás 

.     .     11.  1087 

II.  1501 

Nyú/.ás     . 

.     II.  1087 

III.    116 

Nyúzdal   . 

.     II.  1088 

III.    266 

Nyúzdogál 

TI.  1088 

III.    332 

Nyúz-foszt 

^50 

III.    332 

Nyuzlat    . 

....     II.  ll 

III.    480 

Nyúzó 

....     11. 108ÍÍ 

II.  1051 

Nyű  :  ausrau 

fen    .     .     .     II.  1088 

Nyű  :  wurm 
Nyttg   .     . 
Nyűgös    . 
Nyűgöz    . 
Nyügzés  . 
Nyüst  .    . 
Nyüstfonál 
Nyüstösfonál 
Nyüvekedik 
Nyűves 
Nyövescdés 
Nyüvesedik 


o.  ó. 


0    .     .    .  . 

óbégat      .  . 

Óbégatás  .  . 

Óbérster  .  . 

Óbérstemé  . 
Óberstkapitány  . 

Ó  bor  .     .  . 


Obsit  .  .  . 
Obsitlevél  . 
Océán .  .  . 
Oceánumtenger 
Océánustenger  , 
Ocsál  .  .  . 
Ócsálás  .  . 
Ócsálkodik  . 
Ócsáltat  .  . 
Ócsárl .     .     . 


Ócsárlás  .     . 
Ócsárol     .     . 
Ócska  .     .     . 
Ocsmány .    . 
Ocsmányít 
Ocsmányítás 
Ocsmányító  . 
Ocsmánykodik 
Ocsmányol    . 
Ocsmánysúg 
Ocsmányságos 
Ocsó  :  das  unreine 
Ócsó  :  wolfeil 
Ócsó  ? .    .    . 
Ocsódik    .     . 
Ocsú    .     .     . 
Ocsúdik    .     . 
Ocsúl  ... 
Ocsús  .    .    . 
Ocsúz  .    .    . 
Od :  gebén    . 
Ód  :  losbinden 
Ód  :  hüten    . 
Oda,  odá  ,     . 
Odaad.     .     .     . 


II. 
II. 
II. 
II. 
I. 
II. 
II. 
II. 
III, 
III. 
II. 
II 
II, 
II 
II, 
II, 
II, 
II, 
II, 
II 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II 
II 
II. 
II, 
II, 
II 
II, 
II 
II, 
I 
II 
II 
II 
1. 


1091 
109» 
1094 
1094 
1094 
109 
283 
1094 
603 
1094 
561 
561 
1094 
1094 
1094 
1094 
1094 
1094 
1094 
1093 
1094 
1094 
1095 
1095 
1095 
1095 
1095 
1095 
1095 
1110 
1095 
1095 
1095 
1095 
1096 
1095 
1U95 
7 
1110 
1159 
1096 
13 


Odahaza I.  185    Ogyog. 

Odább U.  1097    Ogyvar 

Odabe I.  204    Oh  .  . 

Odabeli 11.1097         Óha     . 

Odabevaló III.    950         Ó  háj  . 

Odaenged I.    641          Óhajt  . 

Odaföl I.    974  I     Óhajtás 

Odafölvaló I.    974  |     Óhajtat 

Odahagy I.  1243         Óhajtozás 

Odahaza I.  1374         Óhajtozik 

Odaki II.    296         Óhatatlan 

Ódal II.  1113         Ohit     .     . 

Odamarad II.    685         Ohszinfalva 

Odareked II.  1392         Oi   . 

Odarekkeii U.  1397         Ojojt 

Odarugaszkodik     ...  II.  1478         Ojt  . 

Odaszakad III.      28         Ok  . 

Odaszáll III.     53         Oka 

Odaszolgáltat    ....  III.   297         Okád 

Odaszolgáltatás      .     .     .  III.    297          Okadás 

Odaszólít III.    280         Okádás 

Odavagyon III.    942  !     Okádik 

Odavaló   .     .     .11.  1096,  III,    958  ''     Okádó 

Odavesz III.  1086  '     Okádó 

Odaveszt III.  1096  I     Okádozás 

Odavet III.  1146          ükádozik 

Odébb II.  1097         Okádozódik 

Odor 11.  1097         Okádlat 

Odós II.  1097  '     Okádtató 

Odú II.  1097  ,     Okáért 

Odva II.  1097  |     Okért  . 

Odvar III.    835  I     Oki 

Odvas II.  1097          Okik     . 

Odvasít 11.  1097         Oklevél 

Odvasság II.  1097         Okocska 

Offéra II.  1097         Okol    . 

Offerál II.  1097         Okos   . 

Offgrálás U.  1097         Okoska 

Officér II.  1097         Okoskodás 

Ofmestör II.    788         Okoskodási 

Ogg I.      21  i     Okoskodik 

Ogy 1.     23  1    Okoskodó 


OKOS  LÉLEK- OLTÁRMESTÉRSÉG 


205 


kos  lélek 

kosocska 

kosodik 

kos-ravasz 

kosravaszság 

kosság  .     . 

kosságocska 

kosságos 

kosságtalan 

kosságlalanság 

ikos  ügy 

ikoszt     .     . 

tkoz    .     .     . 

tkravaszul   . 

tkstáhia    .     . 

Ikstáblás 

Iktaian    .     . 

Iktalan  állat 

tktalanbság 

>ktalanít . 

)ktalanság 

)ktalanságos 

)ktat  .     . 

)ktatás 


IL 

II. 

144,  lU. 

UI. 

II. 


)ktató      . 
)ktáva     . 
)któber    . 
)ktondi    . 
Dktondiság 
)kul    .     . 
)kulár     . 
Jkuláré    . 
3kult  .     . 
kút  .     . 
Dkvetés    . 
Jk  vetetlen 
Dkvetetlenség 
Dkvetetlenül 
31   ...    . 
Dl  ...    . 
31áh  borsó  . 
Dláh  lasoak 
Oláh  süveg  . 
Oláh  tánc     . 
Olaj     .     .     . 
Olajág      .     . 
Olajáros  .     . 
Olajáruló 
Olajbég 
Olajcsináló  . 
Olajdió     .     . 
Olajfa       .     . 
Olajfás     .     . 
Olajfavesszö 
Olajfesték 
Olaj  gaza 
Olajgyümölcsszédés 
Olajhegy 
Olaji     . 


U. 

II. 

III. 

I. 


II. 
II. 
U. 
U. 
II. 
II. 
U. 
II. 
IL 
U. 

n. 

II. 

IL 

II. 

III. 

III. 

III. 

III. 

I. 

II. 

I. 

II. 

II. 

IIL 

II. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

III. 

I. 

I. 

III. 

I. 

IL 


571         Olajka 11. 

1102         Olajkert II. 

1102  Olajkö II. 

1375         Olajmag II, 

1375  Olajmagva  köve    .     .     .     IL 

1103  Olajmalom II. 

1103         Olajos 11. 

1103  Olajos  béles      ....      I. 

1103  Olajos  edény    ....      I. 

1103         Olajos  kert II. 

885  Olajos  korsó     ....     II. 

38         Olajosság II. 

1103  Olajsajtó II. 

1375  Olajsajtoló  hely    ...     II. 

367         Olajszedés III. 

367         Olajszín III. 

1104  Olajsöprü II. 

77         Olajszüret III. 

1104  Olajtartó  szelence      .     .    III. 

1104         Olajtermö III. 

1104         Olajűtö III. 

1104         Olajverő III. 

1104  Olajvessző III. 

1105  Ólál II. 

1105  Ólálkodás II. 

1106  Ólálkodik II. 

1106         Ólálkodó II 

1104         Ólálkozik II. 

1104  Olás:  schlaf     .     .     .    L  87, 

1105  Ólas:  stall II. 

1106  Olasz  bab I. 

1106  Olasz  ciprus      ....       I. 
1105  Olasz  dió I. 

476  Olasz  gesztenye     .     . 

1153  Olasz  kakukfö  .     .     . 

1153  1     Olasz  kapor      .     .     . 

1154  '     Olasz  káposzta      .     . 
1154  Olasz  kömény  .     .     . 

44  I     Olasz  laska      .     .     . 

1107  Olasz  mérföld  .  .  . 
294  Olasz  perec  .... 
547  Olasz  saláta      .     . 

1628  '     Olasz  tészta       ....    1 

424         Olasz  viola I 

1107     I     Olasz  virág 1 

19  Olcsáll 

106     I     Olcsárol   

108         Olcsó 

195  Olcsódik 

434         Olcsóság 

507  1     Olcsóságos    .... 

741     I     Old 

741     {     Oldal 

1126  ;     Oldalafájó    .... 

835  I  Oldalas 

1069  Oldalaslag  .... 

102  Oldalas  szekér  .  .  . 

1385  I  Oldalaz 

1109  1  Oldalbör 


U. 


U. 


1109 

245 

387 

652 

389 

675 

1109 

202 

558 

245 

372 

1109 

1498 

1499 

102 

250 

1600 

361 

150 

598 

911 

1069 

1126 

1109 

1109 

1109 

1109 

1110 

92 

1107 

151 

360 

507 

1089 

1023 

112 

113 

398 

530 

987 

1276 

1501 

641 

1189 

1191 

1094 

1094 

1110 

1110 

1110 

1110 

1110 

1113 

753 

1114 

1114 

133 

1114 

313 


Oldalcsont 
Oldalfa    .     . 
Oldalfájás     . 
Oldalfájdalom 
Oldalfájó      . 
Oldalfegyver 
Oldalfél    .     . 
Oldalház       . 
Oldali .     .    . 
Oldalküszöb 
Oldali  .     .     . 
Oldalló     .     . 
Oldalnyilallás 
Oldalocska   . 
Oldaloszlop  . 
Oldalpecsénye 
Oldalút     .    . 
Oldás  .     .     . 
Oldatlan  .     . 
Oldhatatlan 
Oldik  .     .     . 
Oldoz  .     .     . 
üldozás    .     . 
Oldozat    .     . 
Oldozgat  .     . 
Oldozik    .     . 
Oldozó      .     . 
Oldozó  levél 
Oldozton-oldoz 
Oléjkáros 
Oliva  .     .     . 
Olkot  .     .     . 
011  .     .     .     . 
Ollat    .     .     . 
Olló :  scheere 
Olló  :  zicklein 
OUócska  .     . 
Ollói    .     .     . 
OUóltat    .     . 
Ollott  .     .     . 
Ólom  .     .     . 
Ólommag 
Ólomperje     . 
Oloszik     .     . 
Olottság    .     . 
Olsó     .     .     . 
Olt.    .    .    . 
Olta,  ólta     . 
Oltalmazó  sereg 
Oltalom    .     . 
Oltalombástya 
Oltalomdeszka 
Oltalomhely 
Oltalomlevél 
Oltár    .     .     . 
Oltári  .     .     . 
Oltári  szentség 
Oltármester 
Oltármesterség 


II, 
II, 
II. 
II, 
II, 
III, 
II. 
II. 
II. 
II. 
IL 
II, 
II, 
II, 
II, 
II. 
IL 
II. 
II. 
IL 

I, 
II, 
II, 
II, 
II, 
II, 
II, 
II. 
II, 
II, 
II, 
II. 

I, 
II. 

I, 
II. 
II. 
II. 
IL 

I. 

I. 

I. 
U, 
II. 
II 
III, 
II, 
II. 


451 

742 

751 

752 

753 

783 

797 

1371 

1114 

492 

1114 

1114 

1039 

1114 

1148 

1256 

870 

111 

1111 

1111 

1111 

1111 

1112 

1112 

1112 

1112 

1113 

603 

1112 

1114 

1114 

64 

1114 

1114 

1114 

1115 

1115 

1115 

1115 

1114 

1115 

652 

1279 

87 

1114 

52 

1115 

1156 

1550 

1159 

185 

499 

1397 

603 

1118 

1118 

176 

790 

791 


206 


OLTÁRNÉZÖ  -ORCÁZÁS 


Oltárnéző      . 

11.    98  i 

Oltáros     .... 

II  1118 

Oltáröltözet  . 

II.  1177 

Oltáröltözü   . 

11.  1178 

Oltáröltöző  ruh 

a   . 

II.  1481 

Oltás    .     .     . 

11.1117 

Oltásfa     .     , 

I.    742 

Oltatlan    .     . 

II.  1117 

Olthatatlan   . 

II.  1117 

Oltható     .     . 

II.  1117 

Oltó      .     .     . 

II.  1117 

Oltó  ág    .     . 

I,      19 

Oltó  ágacska 

I.      20 

Oltó  gally     . 

I.  105!) 

Oltogat     .     . 

11.1117 

Oltói    ,     .     . 

11.1117 

Oltott  tej .     . 

III.    509 

Oltovány .    . 

II.  1118 

Oltoványág  . 

I.      19 

Oltoványágacsk 

a    . 

I.      20 

Oltoványos   . 

II.  1118 

Oltvar .     .     . 

III.  1010 

Olug    .     .     . 

I.      49 

Olvad  .    .    . 

11.1118 

Olvadás   .    . 

II.  1119 

Olvadékony  . 

II.  lUl) 

Olvadó     .     . 

11.1119 

Olvadoz   .     . 

11.1119 

Olvadt      .     . 

II.  1119 

Olvas  .     .     . 

.     II.  1120 

Olvasás    .     . 

II.  1121 

Olvasatlan    . 

II.  1121 

Olvasdogál    . 

II.  1121 

Olvasgat  .     . 

11.1121 

Olvasható     . 

II.  112Í 

Olvasó     .    . 

II.  1121 

Olvasószém  . 

III     158 

Olvasott  .    . 

II.  I12I 

Olvaszt     .     . 

11.1119 

Olvasztás 

11.1120 

Olvasztat .    . 

II.  1120 

Olvasztó  .     . 

11.1120 

Olvasztó  ház     . 

I.  1371 

Olvasztó  kemence 

II.    184 

Olvasztó  mester    . 

II.    791 

Olvasztó  serpenyő 

II.  1658 

Olvasztott     .    .    . 

II.  1120 

Olvasztott  háj 

I.  1250 

Olyan  arányú 

I.    113 

Olyanha  .     . 

1.1221 

Olyba,  olybá 

II.  1 123 

Olyféle     .     . 

11.  llL'4 

Olyha  .     .     . 

1.  1221 

Olykor     .     . 

II.  1124 

Olykorban    . 

II,  1124 

OUy     .     .     . 

11.1121 

OUyan      .     . 

II.  1122 

Ollyanképpen 

II.  1123 

OUyankor     . 

11.  1123 

Ollyas 11.1123 

Ollyatán 11.1123 

Ollyatén 11.1123 

Ollyik II.  1124 

OUykoron II.  1124 

Ollymelly II.    735 

Olymint II.    843 

Olyminteggy     ....  I.   574 

Olyu II.  1121 

Óma I.      80 

Omladékony      ....  11.1125 

Omlás 11.1125 

Omlik II.  1124 

Omló 11.1126 

Omlott II.  1126 

Omol II.  1124 

Ompolna I.     93 

Ón II.  1127 

Ónas II.  1127 

Ónaz II.  1127 

Ónbánya I.    174 

Ondó 11.1128 

Ondófolyás I.    913 

Ondok III.    857 

Ondokság III.    857 

Ónfejű I.    959 

Ón  golyóbis      ....  I.  1093 

Ónkanna II.      97 

Ónkannagyártó      ...  I.  1154 

Ónmü II.    905 

Onmüves II.    909 

Ónn 11.1127 

Onnag 11.1128 

Onnajd.  onnajt      ...  II.  1128 

Ónnal II.  1128 

Onnan 11.1128 

Oniiand II.  1128 

Onnanfölül I.    982 

Onnanhazúl      ....  I.  1378 

Onnat 11.1128 

Onnatlan II.  1128 

Onnaton II.  U28 

Onnég 11.1128 

Onnénd 11.1128 

Onnét II.  1128 

Onnélan 11.  1128 

Ünnéthelöl I.    206 

Onnéton II.  1128 

Onoka III.    859 

Ónoiaj 11.1103 

Ónos 11.1127 

Ónos  eső I.    702 

Ónos  kötél II.    427 

Ónos  zsinór Ili  1308 

Ónoz 11.1127 

Ónozás 11.1128 

Ónozó 11.1128 

Ónozott II.  1128 

Ónpecsét II.  1257 


Ónpenna . 

II. 

Onpléh     . 

II. 

Ónsalak    . 

11. 

Ónszakadék 

III. 

Ónszin 

III. 

Onszol 

III. 

Ont      .    . 

II. 

Óntábla    . 

III. 

Óntál    .     . 

III. 

Ontás  .     . 

II. 

Ontat  .     . 

II. 

Ontódik    . 

11. 

Ontogat   . 

II. 

Ontok  .     . 

II 

Ontonont 

II. 

Ontos  láb 

II. 

Operaház 

1. 

Opol    .     . 

I. 

Oppmester 

II. 

Opra    .     . 

II. 

Opro    .     . 

1. 

Or  .     .     . 

11. 

Óra      .     . 

11. 

Órabéli     . 

.     11. 

Oracsináló 

I. 

Órácska    . 

II. 

Óragyártó 

1. 

Órai     .     . 

II. 

Órajeg>'zö 

II. 

Órakor     . 

II. 

Órái     .     . 

II. 

Órái  ás 

II. 

Órálkodik 

II. 

Óráló  szék 

III. 

Óramutató 

II. 

Óraműves 

11. 

Órányi 

II. 

Órás    .     . 

II. 

Órás  mester 

II. 

Óralábla  . 

III. 

Óraütő      . 

111. 

Orbánc     . 

11. 

Orbáncos 

II. 

Orbáncosodil 

c    . 

II 

Orbonász 

II. 

Orc      .     . 

I. 

Orca    . 

1. 

Orcácska  . 

I. 

Orcadagadás 

1. 

Orcálat,  orcélat 

I. 

Orcapirulás  .     . 

II. 

Orcás  .... 

1. 

Orcatakaró    .     . 

III. 

Orcálalan,  orcátla 

1 

1. 

Orcátlankodik  . 

I. 

Orcátlanság .     . 

1. 

Orcalörlö .     .     . 

III. 

Orcáz  .... 

I. 

Ürcázás    .     . 

1. 

ORCEL— ORVOSU.IJ 


207 


I.    117 

rcul 

I.    117 

rcsa 

I.    115 

rda 

11.1133 

rdas :  schwarzgrau . 

11.  1133 

rdás :  molken-    .    . 

II.  1133 

rdás  leves .... 

II.    550 

rdejt 

II.  1133 

rdely.  order   .     .     . 

II.  11.S3 

Tdiiiál 

II.  1133 

rdinálás      .... 

II.  1133 

irdinánc 

II.  1184 

Irdit 

11.  1133 

irditás 

11.1133 

)rdítat 

11.1134 

)rdító  madár    .     .     . 

II.    649 

)rdonánc      .... 

11.1134 

)rgana 

11.1134 

Irgazda 

1. 1072 

)rgazdaság  .... 

I  1072 

)rgona 

II.  1134 

)rgonacsináló  .     .     . 

I.    434 

)rgonál 

II.  1)34 

)rgonaláda  .... 

II.    505 

)rgonálás     .... 

II.  1134 

)rgoaás 

II.  11.34 

)rgona  sípja      .     .     . 

11.1575 

)rgonaszó     .... 

.    III.    273 

)rgonazengés    .     .     . 

.    111.1282 

)rgovány      .... 

.     II.  1134 

)riás 

II.  1134 

Iriási 

II.  1134 

)riásocska    .... 

II.  11.34 

)riginál 

11.1134 

)rj  .                   ... 

II.  1134 

i'jas 

II.  11.S4 

'rjegy 

II.     30 

)rmán 

II.  1135 

)riiián  gallér    .     .     . 

1. 10.S7 

irméh 

It.    721 

)rinó 

II.  1 135 

)rmos.  ürmös  .     .     . 

II.  1135 

)rmoz 

U.  1135 

)rmozat 

II.  1135 

)rmozatos    .... 

II.  1135 

jrmozott.  ormázott   . 

II.  1135 

)rom 

II.  11.35 

)rony  ...... 

I.    110 

)rosz 

II.  1135 

(roszlán 

II.  1135 

)roszláncsa  .... 

II.  1136 

(roszlánkölyök     .     . 

II.    .397 

)roszlánordítás     .     . 

U.  11.33 

)roszlános    .... 

II.  1136 

)roszlánpárduc      .     . 

II.  12.58 

)roszIántalpú  fű   I.  1026 

,    III.  404 

'roszlánv          .     .     . 

II.  1135 

)roszlánvi    .... 

II.  1136 

)roszlánvocska     .     . 

II.  1 136 

o  szór 


Oroszlányos 

Orotás 

Oroz    .     . 

Orozkodik 

Orozkodó . 

Orozó  .     . 

Orozva 

Orozva  ütés 

Orozvavaló 

Orr .     .     . 

Orrafájó   . 

Orrant .     . 

Orratlan   . 

Orratlanít.     .     . 

Orrával  megvető' 

Orrcsépegés 

Orrlikbanval 

Orrlyuk 

Orrocska  . 

Orrodzó    . 

Orrol   .     . 

Orrolás     . 

Orroiidi 

Orros  .     . 

Orrosocskás 

Orrotlan  . 

Orrozat 

Orrozó 

Orrvérefolyás 

Ors      .     . 

Orság  .     . 

Orsó     .     . 

Orsócsináló 

Orsófa 

Orsófarkú  hal 

Orsóhal    . 

Orsókö 

Orsópergetü 

Orsós   .     . 

Orsós  hintó 

Orsóz  .     . 

Orsóztál   . 

Ország 

Országbeli 

Országbíró 

Országfutó 

Országgyűlés 

Országháborító 

Országhadnagy 

Országhadnagyság 

Ország  háza 

Országhíres  . 

Országi     .     . 

Országispán . 

Országjáró    . 

Országkapitány 

Ország  kincse  lopá: 

Országlás 

Országlat 


II. 
I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
11. 


II. 
II. 
II. 
II. 

I. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
I. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 

I. 

I. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


1136 

Országlattat  .     .     .     , 

.     11.  1141 

1611 

Országló 

.     11.  1141 

1129 

Orsziigol 

.     II.  1140 

1129 

Országoltat  .... 

.     II.  1141 

1130 

Országos 

.     11.1141 

1130 

Országos  gyűlés    .     . 

1. 1207 

1130 

Országos  komornik    . 

.     II.    340 

908 

Országos  sokadalom  . 

.     11. 1588 

1130 

Ország  pénze  lopó     . 

.     II.    628 

1136 

Ország  rendinek  lajstron 

la  11.   508 

753 

Ország  széle      .     .     . 

.    III.    144 

1137 

Országút 

.    III.    870 

1137 

Ország-világ .... 

.   III.  1182 

11.37 

Ort 

.     II.  1141 

977 

Ortály 

.     II.  1141 

407 

Ortályoz 

.     II.  1141 

332 

Ortályozás    .... 

.     II.  1141 

640 

Ortó 

1.1611 

1137 

Orv 

.     II.  1130 

11.38 

Orvos 

.     II.  1144 

1137 

Orvosasszony    .     .     . 

I.    132 

1137 

Orvosdoktor      .     .     . 

I.    517 

1138 

Orvosfű 

.       1. 1026 

1138 

Orvosház      .... 

1. 1.371 

1138 

Orvosi 

.     II.  1142 

11.37 

Orvosit 

.     II.  1142 

1138 

Orvosital 

1. 16.32 

11.38 

Orvosi  tudománv  .     . 

.    III.    799 

913 

Orvoskanna       .     .     . 

11.      97 

1138 

Orvoskert      .... 

II.    245 

1130 

Orvoskő    

11.    389 

1138 

Orvoslanivaló  szer     . 

.    III.    196 

434 

Orvoslás 

II.  1142 

742 

Orvosló 

.     II.  1143 

1275 

Orvoslódik    .... 

II.  1143 

1274 

Orvosló  gyökér     .     . 

I.  1181 

389 

Orvosló  ház.     .     .     . 

1. 1371 

1275 

Orvosló  szer     .     .     . 

III.    196 

1138 

Orvosmestér      .     .     . 

II.    791 

1435 

Orvosol    

II.  1142 

11.39 

Orvosolhatatlan     .     . 

11. 1143 

1139 

Orvosolható  .     .     .     ■ 

II.  1143 

1139 

Orvosoltatás      .     .     . 

II.  1143 

1140 

Orvospatika  .... 

II.  1247 

237 

Orvosság  

II.  1143 

1014 

Orvosságcipó     .     .     . 

I.    359 

1207 

Orvosságcsináló     .     . 

1.    434 

1225 

Orvosságital      .     .     .     . 

I.  1632 

918 

Orvosságkö 

II.    389 

918 

Orvosságos  

II.  1143 

1371 

Orvosságos  forrás      .     . 

I.    945 

1440 

Orvosságos  kö  .     .     .     . 

II.    .389 

114t) 

Orvosságrólvaló    tudó  - 

1621 

mány 

III.    799 

19 

Orvosságtalan  .     .     . 

II.  1144 

109 

Orvosságfartó    .     .     . 

III.   4S0 

627 

Orvosságtartó  kupa    . 

II.    470 

1140 

Orvosszó 

III.    273 

1141 

Orvosújj 

III.   853 

208 


ORVSÁG-OZSONNA 


II. 


II. 


Orvság 
Orzás  . 
Orzó 

Ovzott  . 

óság    . 

Ó  sajt. 

Osánna  ? 

Oskola 

Oskolában  tartás 

Oskolabetegség 

Oskolaigazgató 

Oskolás  ló 

Oson    .    . 

Osont  .    . 

Osora  .     . 

Osorás .     . 

Ostábla     . 

Ostáblajáték 

Ostábláz  . 

OstályszöUö 

Ostat  .     . 

Ostoba 

Ostobácska 

Ostobálkodik 

Ostobaság 

Ostobáz    . 

Ostobít     . 

Ostobul    . 

Ostor  .     . 

Ostóradó  . 

Ostorhegy 

Ostorka 

Ostormánfa 

Ostornyárs 

Ostorocska 

Ostoros     . 

Ostoroz     . 

Ostorozás 

Ostoroztat 

Ostorrovás 

Ostorütés 

Ostrom     . 

Ostromlás 

Ostromlat 

Ostromol . 

Ostrompénz 

Ostromul . 

Ostya  .     . 

Ostyabéles 

Ostyaisten 

Ostyakényér 

Ostyasiitő 

Ostyaszent 

Ósz .     .     . 

Ó  szerszámos 

Oszlás .     . 

Oszláslevél 

Oszlat :  zerteilang 


II.  1130 
U. 1180 
II.  1130 
II.  1130 
II.  1093 

II.  1-Í96 
III.  877 

1.1613 
111.  474 
I.  225 
I.  1549 
II.  615 
11.  1144 
11.  1144 

III.  878 


1144, 
1144, 


III 

878 

III 

367 

11 

24 

III 

367 

111 

330 

I 

1495 

II. 

1144 

11. 

1144 

11. 

1144 

II. 

1144 

II. 

1144 

11. 

1144 

11. 

1144 

11. 

1144 

1. 

16 

1. 

1385 

11. 

1145 

1. 

742 

II. 

1017 

II. 

1145 

II. 

1145 

11. 

1145 

11. 

1146 

11. 

1146 

II. 

1443 

III. 

908 

11. 

1146 

11. 

1146 

11. 

1146 

11. 

1146 

II. 

1270 

III. 

871 

11. 

1147 

1. 

202 

1. 

1624 

u. 

201 

11. 

1620 

111. 

173 

II. 

1159 

Hl. 

65 

II. 

1149 

11. 

603 

II. 

1150 

Oszlat :  zerteilen 
Oszlatik  .  .  . 
Oszló  .... 
Osztódik  .  .  . 
Oszlop  .  .  . 
Oszlopderék 
Oszlopgonib 
Oszlopi  .  .  . 
Oszlopkép  .  . 
Oszlopköz  .  . 
Oszlopocska .  . 
Oszlopos  .  .  . 
Oszlopos  palota 
Oszlopozás  .  . 
Oszlopozott  . 
Oszlopöntő  .  . 
Oszlopöntö  mesterség 
Oszloptalp  .  . 
Oszlop  teleje  . 
Oszlott  .  .  . 
Oszol  .... 
Oszolhatatlan  . 
Oszolbatatlanság 
Oszov  .... 
Oszpora  .  .  . 
Oszt :  nachdem 
Oszt :  teilen  .  . 
Osztály  .  .  . 
Osztálylevél .  . 
Osztályos  .  . 
Osztályos  társ  . 
Osztán  .  .  . 
Osztáng  .  .  . 
Osztánnan,  osztánon 
Osztás  .  .  . 
Osztat.  .  .  . 
Osztatlan  .  .  . 
Oszthatatlan 
Osztó  .... 
Osztódik  .  .  . 
Osztogat  .  .  . 
Osztogatás  .  . 
Osztogató  .  . 
Osztón  .  .  . 
Osztozás  .  .  . 
Osztozat  .  .  . 
Osztozatlan  .  . 
Osztozik  .  .  . 
Osztozódás  .  . 
Osztozódik  .  . 
Osztoztál .  .  . 
Osztriga  .  .  . 
Osztováta  .  . 
Osztton-oszt 
Osztton-osztogat 

Ól 

óu 

Ótalmasság  .     . 


II. 
II. 
11. 

I. 

I. 
U. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

m. 
III. 
II. 
u. 
II. 
II. 

1. 
II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
111. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
u. 
II. 
II. 
11. 

I. 
II. 
11. 
11. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
u. 
II. 
II. 
n. 
II. 
II. 


1150 

1150 

1150 

1150 

1147 

426 

1095 

1148 

205 

448 

1148 

1148 

1221 

1148 

1148 

1181 

794 

404 

605 

1150 

1148 

1150 

1150 

129 

llöö 

148 

1151 

1152 

603 

1152 

452 

148 

148 

148 

1153 

1153 

1153 

1153 

.1153 

1154 

1154 

1154 

1154 

148 

1155 

1155 

1155 

1155 

1155 

1155 

1155 

1156 

1155 

1152 

1154 

115 

1156 

1160 


Otalmatlan  . 
Űtalraaz  .  . 
Ótalmazás 
Ótalmazási  . 
Ötalmazat 
Ótalmazatlan 
Ótalmazdogal 
Ótalmazgat  . 
Ótalmazgatás 
Ótalraazkodik 
Ótalmazó 
Ótalom  .  . 
Ótalomeszköz 
Ótár  .  .  . 
Ó  törvény  . 
Otromba  .  . 
Otrombaság . 
Otrombit  .  . 
Otrombul 
Ott.  .  .  . 
Ottan  .  .  . 
Ottan-oltan  . 
Ottbenn  .  . 
Ottfönn  .  . 
Otthagy  .  . 
Otthon  .  . 
Otthonos  .  . 
Otthonoskodás 
Otthonoskodik 
Otthonosság 
Otthonyos  . 
Oltigyen  .  . 
Ottkünn  .  . 
Ottogyel.  ottog" 
Ottogyon  .  . 
Ottvaló  .  . 
Ottvolta  .  . 
Ov:  alt  .  . 
Öv  :  scbützen 
Óva  ... 
Óván  .  .  . 
Ovas  .  .  . 
Óvás  .  .  . 
Óvást  .  .  . 
Ovd  .  .  . 
Óvégatás .  . 
Ovik  .  .  . 
Ovitt  .  .  . 
Ovos  .  .  . 
üvúi  .  .  . 
Ovult  .  .  . 
Ovultság  .  . 
Oz :  jener  . 
Óz  ;  hüten  . 
Ozorás  .  . 
Ozton  .  .  . 
Ozsoona  .     . 


yol 


1158. 


139. 


Ö-ÖRDÖGBORDA. 


•309 


ö :  nacht 
ö :  er,  sie 
ö:  giírtel 
Öblít    .     . 
Öblítés 
Öblöget    . 
Öblöuget  . 
öblös  .     . 
Öböl    .     . 
Öcs      .     . 
Öcsécske,  öcsöcske 
Öde  :  hieher 
Ödé  :  zeit 
Ödő     .     . 
Ödvességös 
Ödvezít 
Ödz      .     . 
Ögyeledetlen 
Őgyeleg    . 
Ogyelgés  . 
Ögyelít     . 
Ökle     .     . 
Ökled  .     . 
Öklel    .     . 
Ökleldez  . 
Ökleldezik 
Öklelés     . 
Öklelet     . 
ökleletfájdalon; 
Öklelő      . 
Öklelödik 
Öklelő  fa 
Öklelős    . 
Öklelő  társ 
Ökleltet    . 
Öklend     . 
Öklendez 
Öklik   .     . 
Öklöcske  . 
Öklömnyi 
Öklöz  .     . 
Öklözés    . 
Öklöződik 
Ököl     .     . 
Ökölnyi    . 
Ökör    .     . 
Ökörállás 
Ökörbél    . 
Ökörbika 
Ökörborjú 
Ökörbőr  . 
Ökörfark  . 
Ökörfark  fű 
Ökörfarkkóró 
Ökörfülfü 
Ökörgúzs 
Ökörhajtó 
Ökörhús  . 
Ököri  .     . 


M.    NYKLVTÖHT.    ÖZÓTÁH. 


I.   585 

II,  llfi3 

II.  12()() 

II.  116(> 

II.  1106 

11.1166 

II.  1166 

II.  llfi? 

II.  I1G6 

II.  1167 

11.1167 

I.  1533 

I.  1537 

I.  1537 

m.    879 

III.    879 

I.    560 

I.    6ü6 

11.1168 

II.  1168 

I.    606 

II.  1168 

U. 1168 

11.1168 

11.1169 

11.1169 

II.  1169 

II.  1169 

I.    752 

11.1170 

II.  1170 

I.    742 

11.1171 

III.    452 

II.  1170 

U.  1170 

II.  1170 

II.  1168 

11.1170 

II.  1171 

11.1170 

II.  1170 

II.  1171 

11.1170 

11.  1171 

II.  1171 

I.      74 


201 
229 
290 
313 
771 


I.  1026 
II.  368 
I.  1026 
I.  1130 
I.  1266 
1.  1522 
11.1171 


Ököristálló 

1.1622 

Öltözet     .     . 

Óköritai   .     .     . 

I.  1633 

Öltözik     .     . 

Ökörnyelv     .     . 

.     11.  1026 

Öltöző .     .     . 

Ökörnyelvfü      . 

I.  1026 

Öltöző  asztal 

Ökörnyelvgyökér 

1.1181 

Öltözödik      . 

Ökörödés      .     . 

.     11.1175 

Öltöző  ruha . 

Ökörösztön  . 

II.  1202 

Öltöző  szoknya 

Ökör|)ásztor 

11  1246 

Öltözött    .     . 

Ökörsor    .     .     . 

.     II.  1595 

Öltöztet    .     . 

Ökörszekér  .     . 

III.    133 

Öltöztetik      . 

Ökörszem      .     . 

.   III.    158 

Öltöztető  .     . 

Ökörszemécske 

.    III.    158 

Ölyü    .     .     . 

Ökörszemfíí 

I.  1026 

Ölyűs  .     .    . 

ükörtinó  .     .     . 

III.    667 

Ölyv    .     .     . 

Ukörtulok 

III.    806 

Ölyves     .     . 

Ökrend     . 

II.  1170 

Ölyvfű     .     . 

Ökrendezés 

II.  1170 

Ömaga     .     . 

Ökrödik    . 

11. 

1170,1171 

Őmagok    .     . 

("ikrös  .     . 

11.  1171 

Ömlő  .     .     . 

Ökrös  szekér 

III.    133 

Ön 

Öl :  lében     .     . 

I.    592 

Önkén      .     . 

Öl :  schoss,  elle 

II.  1171 

Önkénjén 

Öl :  metzgen     . 

II.  1173 

Önként     .     . 

Öldök  .... 

II.  1174 

Önkényént    . 

Öldöklés  .     .     . 

II.  1174 

Önképpen     . 

Öldöklő     .     .     . 

II.  1174 

Önmaga  .     .     . 

Öldököl    .     .     . 

11.1174 

Önmagok 

Öldökség       .     . 

II.  1175 

Önnön      .    .    . 

Öldös  .... 

II.  1175 

Önnönmaga .     . 

Öldöz:  tölen     . 

II.  1175 

Önnönmagok 

Öldöz :  verfolgen 

111.    893 

Önök   .     .     .     . 

Öldözés :  mord 

11.1175 

Önött  .     .     .     . 

Öldözés  :  verfolgur 

lg 

III.    893 

Önség  .     .     .     . 

Ölefe 

I.      53 

Önszinte  .     .     . 

Ölel      .... 

II.  1172 

Önt      .     .     .     . 

Ölelés  .     . 

II.  1172 

Öntés  .     .     .     . 

Öleiét  .     . 

11.1172 

Öntet  .     .     .     . 

Ölelget      . 

11.1172 

Önthetö    .     .     . 

Ülelgetés  . 

II.  1173 

Öntő    .     .     .     . 

Ölelkedés 

11. 1173 

Öntödik    .     .     . 

Ölelkedik 

II.  1173 

Öntöget    .     .     . 

Ölelkezik  . 

II.  1173 

Öntő  mesterség 

Öles     .     . 

II.  1173 

Öntött.     .     .     . 

Ölés     .     . 

II.  1175 

Öntöz  .    .    .    . 

Ölet      .     . 

11.1175 

Öntözés   .    .     . 

Ölgyeledik 

I.    605 

Öntözget  .     .     . 

Ulgyelít    . 

I.    606 

Öntöző  edény  . 

Ölgyödik  . 

I.    606 

Önttön-önt    .     . 

Ülgyöl      .     . 

I.    607 

Öntulajdon   .     . 

ÖUik    .     . 

1.  1565 

Őr 

Ölnyi  .     . 

II.  1173 

őrállás     .     .     . 

Ölő      ... 

11.1175 

Őrálló.     .     .     . 

Ölt.     .     .     . 

11.1175 

Őrálló  hely  .    . 

Öltő     .     . 

II.  1176 

Őrálló  strázsa  . 

ül  tön- öl    . 

11.  1174 

Ördeg  .     .     .     . 

Öltön-ölet 

11.1175 

Ördő    .     .     .     . 

Öltöz    .     . 

11.1176 

Ördög  .     .     .     . 

Öltözdegel 

11.  1177 

Ördögasszony    . 

Öltözés     . 

11.1177 

Ördögborda  .     . 

II 
II 
II 
I 

II. 
II 
III 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
I 

n 
n 
I, 
11. 
II. 
II. 
II. 
II 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
I. 
11. 
I. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
I. 
II. 
III. 
II. 
I. 
I. 
I. 
II. 
II. 
I. 
II. 
I. 
I. 

XXVII 


1177 

1176 

1177 

133 

1178 

.  1481 

289 

1178 

1178 

1178 

1178 

1178 

1179 

1178 

1179 

1026 

656 

657 

624 

1164 

1165 

1165 

1165 

1165 

1165 

656 

657 

1164 

656 

657 

639 

1179 

1577 

1200 

1179 

1180 

1180 

1181 

1181 

1181 

1181 

794 

1181 

1181 

1182 

1182 

558 

1180 

803 

1182 

74 

79 

1397 

1604 

1185 

666 

1184 

132 

286 


210 


ÖRDÖ^íBORÜÁJAFŰ  -  ÖRÜL. 


Ördö^bordájafd      .     . 

I.  1026 

Öreg  sxemű  .... 

III.    158 

Örökkül    .... 

Ördögharapta  fO    .     . 

1. 1026 

Öreg  szgmíí  cseresznye 

I.    417 

Örökkul-örökké 

Ördögi 

II.  1185 

Öreg  tanitó  .... 

III.    427 

Örökkülvaló      .     . 

Ördögisla      .... 

U. 1185 

Öreg  újj 

III     853 

Örökle 

Ördögi  tudomány .     . 

III.    799 

Öregül      

II.  1188 

Öröklet     .... 

Ördögkénszéritő 

11.    196 

Öregület 

11.  1188 

(■)röklye    .... 

Ördöglelkü    .... 

II.    573 

Öreg  vitorla      .     . 

111  1224 

Öiöködés .... 

Ördögmarta  fű       .     . 

I.  1026 

Örekle 

I.    672 

Öröködik.     .     .     . 

Ördögös    

II.  1186 

Örém 

II  1188 

Örököl      .... 

Ördögösködik    .     .     . 

II.  1186 

Örénállü 

I.      79 

Örökös     .... 

Ördngvokolya    .     .     . 

II.  14i9 

Örény 

11.  1188 

Örökösit    .... 

Ördögség  

II.  1185 

Örés 

I.    676 

(höküs  lakos     .     . 

Ördögszar     .... 

III.      84 

Örfa 

I.    742 

Örökösödik   .     . 

Ördögtéj 

III.    509 

Őriz 

II.  1182 

Örökösség      .     .     . 

Ördögteremtette     .     . 

III.    591 

Őrizel 

II.  1183 

Örökös  társ  .     .     . 

Ördügtojás    .... 

III.    692 

Órizés 

11.  1183 

Örökösül  .... 

Ördögűzés     .... 

III.    917 

Őrizet 

11.  1183 

Örökség    .... 

Ördögűző      .... 

III.    918 

Őrizetlen 

11.1183 

Örökségcsalogató  . 

Ördöngös      .... 

II  1186 

Őrizget 

II.  1183 

Örökségi  .... 

Ördöngösség      .     .     . 

11.1186 

Őrizkedés      .... 

11.1183 

Örökségkereső  .     . 

Ördöngös  tudományú 

III.    799 

Őrizkedik      .... 

II.  1183 

Örökségkivánó  .     . 

Öreg.  öreg    .... 

11.  1186 

Őriző 

II.  1183 

Örök  tüz  .     .     .     . 

Öregaiiya      .... 

I.      95 

Őriző  angyal     .     .     . 

I.      94 

(")rökül      .... 

Öregapa 

I.      97 

Őrjülés 

II.  1197 

Örökűlés  .... 

Öregatya 

I.    137 

Őrlemény      .... 

II.  1193 

Őröl 

Öregb 

II.  1186 

Őrlés 

II.  1193 

Öröltetés  .... 

Öregbded      .... 

11.1186 

Őrlő 

11.1193 

Öröm 

Öregbed 

II.  1187 

Őriődés    

II.  1193 

Örömanya     .     .     . 

Öregbedés     .... 

II.  1187 

Őrlődik 

11.1193 

Örömanyaság    .     . 

Öregbijdik     .... 

11.1187 

Őrlő  fog 

I.    863 

Örömatya     .     .     • 

Öregbél 

1.    201 

Őrlő  rostély      .     .     . 

II.  1464 

Örömbeli .... 

Öregbíró 

I.    237 

Örlött 

II.  1193 

Öröm-böröm      .     . 

Öregbít 

II  1187 

Örmény,  örmény  .     . 

11.1188 

Örömes    .... 

Öregbítés 

11.  1187 

Örménygyökér  .     .     . 

I.  1181 

Örömesben   .     .     . 

Öregbítő 

11.  1187 

Örménygyökeres  bor 

I.    284 

Örömesen      .     .     . 

Öregbítten-öregbít 

II.  1 187 

Örménykő     .... 

11.    390 

Örömest   .... 

Öregbül 

II.  1187 

Örmény  süveg  .     .     . 

11.  1628 

Örömestben  .     .     . 

Öregbűlés      .... 

11.  11.-8 

Őrnagyság    .... 

II     919 

Örömestebb  .     .     . 

Öregbület     .... 

II.  1188 

Örő 

III.    9Ü0 

Örömesztendö  .     . 

Öregbültön-öregbűl     . 

II  1188 

Örök 

11.1189 

Örömetes      .     .     . 

Öreg  dió 

1.    507 

Örök  l)écs    .... 

1.    191 

Örönietésen  . 

Öregebb 

II.  1186 

Örök  élet      .... 

I.    597 

Örömetest     .     .     . 

Öregecske     .... 

II.  1188 

Örök-éltig     .... 

I.    598 

Örömhír   .... 

Öregedik 

II.  1188 

Örükellen      .... 

II.  1189 

Örömjáték     .     .     . 

Öreg  egér     .... 

I.    56  i 

Örök  föld     .... 

1.    987 

Örömkönny  .     .     . 

Öregén 

II.  1188 

Örökít 

11.  11S9 

Örömlövés    .     .     . 

Öreg  ér 

I.    655 

Örökké     

11.1189 

Örömmondás    .     . 

Öreg  füge     .... 

I.  1033 

Örökkén  

11.  1190 

Örömmondó.     .     . 

Öreg  garas  .... 

I.  1063 

Örökkéni 

11.1190 

Örömóra  .... 

Öreg  gesztenye      .     . 

1.  1089 

Örökkénvaló      .  11.  1190 

,    III.    958 

Örömöcske    .     .     . 

Öreg  harang     .     .     . 

I.  1324 

ÖrökkénvalüságlI.  1190 

III.    958 

Öröniszózat  .     .     . 

Öreg  hurka  .... 

I.  1518 

Órökkéség     .... 

11.  1190 

Örömtűz  .... 

Öregít 

II.  1188 

Örökké  tartóság     .     . 

III.    483 

Őrös 

Öreg  kor 

II.    357 

Örökkétig     .... 

11  1190 

Örössödik      .     .     . 

Öreg  mise    .... 

II.    846 

Örökkévaló     .     II.   1190 

111.    9.'i8 

Örőtlen     .... 

üreg  nép      .... 

II.    967 

Örökkévaló  létű     .     . 

II     594 

Őröz 

öreg  puska  .... 

11.  13i2 

Örökkévalós.ig  .     .     . 

111     958 

()rü  :  harnischkragen 

Öregség 

11.  1188 

Örökkön-örökké     .     . 

II.  1 190 

Örű  :  hammel   .     . 

Öreg  süveg  .... 

11.  1628 

Örökköu-örökkén  .    . 

II.  1190 

Örül :  sich  freuen  . 

ŐRÜL-  ÖSZVF.FOGÖZIK. 

2 

1  M  ül ;  wahnsiiinig  werden   II.  1197 

Ószinleséges      .... 

11.  1200 

Öszvebékéltet    ....       I.    1 

(hUlés  :  freude  ....     11.  1195 

Öszintevaló  .      II.  1200 

.  III.    958 

Öszvebeszélgetés 

I.    2 

1  )rülés :  wahnsinn 

H. 1197 

őszi  sas 

11.1521 

Öszvebeszéll      .     . 

I.    2 

iiniltet      .... 

11.1195 

őszit 

11.  1199 

Öszvebir  .     .     . 

I.    2 

Orv 

II.  1197 

Öszkez      

11.    715 

()szvebocsát .     . 

1.    2 

1  írvári  dinnye  . 

I.    50(5 

Öszög 

111.    902 

Öszvebocsiilás  .     . 

I.    2 

'ivend     .     .     . 

II.  1195 

Őszség 

II.  1199 

Öszvebomol  .    . 

I.    2 

''ivendés.     .     . 

11.1196 

Összeáll 

I.      70 

Öszveborít    .     . 

I.    2 

'  'rvendetes   .     . 

II.  1196     , 

Összeállás 

I.      70 

Öszvebújik    .     . 

I.    3 

1  írvendctesség  . 

II.  iiafi 

Összeállít      .... 

I.      79 

Öszvebuzog. 

I.    3 

1  M  vendetgsséggs 

II.  1196     1 

Összeaprít 

I.    102 

Öszvecömpölyödik 

I.    4 

Örvendetest  .     . 

II.  1196 

Összeáspál 

I.    127 

Öszvecsap     .     . 

I.    3 

1  Irvendéz 

II.  1196 

Összebagzás      .... 

I.    163 

Öszvecsatlás 

I.    3 

1  írvendézés  .     . 

II.  1196 

Összejáró  aszlal    .     .     . 

I.    135 

Öszvecsatol  .     . 

I.    3 

1  )rvendgzet   .     . 

II  llíi6 

Ősszel 

11.1199 

Öszvecsattant    . 

I.    3 

1  Irvendézetes 

II.  1196 

Összemarok  .... 

II.    693 

()szvecsattügat  . 

I.    3 

Örvendezik  .     . 

II  1196 

Összes 

II.  1200 

Öszvecsempelyödii 

I.    l 

Örvendeztet  .     . 

II.  1196 

Össszeiit 

III.    907 

Öszvecsepüsödik 

I.    4 

Örvendít  .     .     . 

II.  1 197 

Ösztendö 

I.    718 

Öszvecsepüz 

1.    4 

Örvény     .     .     . 

11.1197     ' 

Ösztöke 

II.  1201 

Öszvecsepüzödés 

I.    4 

Örvényes      .     . 

11.1198 

Ösztökél 

11.  1201 

Öszvecserdül     . 

I    4 

Örvényes  bor    . 

I.    284 

Ösztökélés     .... 

II.  1201 

Öszvecsinál  . 

I.   4 

Örvényfű .     .     . 

I.  1026 

Ösztökélő      .... 

11.  1201 

Öszvecsingolódik 

I.    4 

Örvénygyökér   . 

I.  1181 

Ösztököl 

11.  1201 

Öszvecsomolkozik 

I.    4 

Örvénygyökeres 

I.  1182 

Ösztön 

11.1202 

Öszvecsomóz     . 

I.   4 

Örvös  .     .     . 

II.  1197 

Ösztönöl 

II.  1202 

Öszvecsomózás. 

I.    4 

Örvös  galamb  . 

I.  1054 

Ösztönös 

II.  1202 

Öszvecsomózik  . 

I.    4 

Őrzés  .     .     . 

11.1183 

Ösztönöz 

II.  1202 

Öszvecsoportozik 

I.    4 

Örzet   .     .     . 

II.  11S4 

Ösztönözés    .... 

II.  1203 

Öszvecsoportozlat 

I.   4 

Őrző     .     .     . 

II.  1183 

Ösztönözet    .... 

II  1203 

Öszvedagaszt     . 

I.   4 

Órzö  angyal 

I.      94 

Ösztönöző     .... 

II.  1203 

Öszveegyenesít. 

I.    S 

Örzö  ház      .     . 

1. 1371 

Ösztörű 

II.  1203 

Öszveegyesedik 

I.    c 

Őrző  sereg    . 

II.  1550 

Öszlöríífa 

I.    742 

Öszveelegyedik 

I.    6 

Örzsilip    .     . 

III.  1306 

Ösztövér  :  mager   .     . 

II.  lí:'03 

Öszveelegyít 

I.  e 

Ős:  und  .     . 

I.    690 

Ösztövér :  maulesel   . 

II.  1204 

Öszveelegyítés  . 

I.  fc 

Ös.  ős  :  urahn 

II.  1198 

Öszlövéredik      .     .     . 

.     11.  1203 

Öszveelegyül 

I.    6 

Ösfi     .    .     . 

I.    845 

Ösztövéres    .... 

II.  1204 

Ószveenyvez 

I.    6 

Ősi.     .     .     . 

11.1198 

Ösztövéreszik    .     .     . 

II.  1203 

Öszveenyvezés  . 

1.   É 

Ösmer.     .     . 

1.1614 

Ösztövérít     .... 

II.  1204 

Öszveereszt  .     . 

I.    f 

Östöl  maradt 

II.    686 

Ösztövérítés  .... 

II  1204 

Öszveeresztés    . 

I.    fc 

Östör   .     .     . 

II.  1198 

Ösztövéröcske   .     .     . 

II.  1204 

Öszveerösödik   . 

I.    6 

Östörparé 

II.  1233 

Ösztövérség  .... 

11.  1204 

Öszveeskiivés    . 

I.    6 

Ösvény     .     . 

11.1198 

Ösztvér 

.     11.  1203 

Öszveesküszik    . 

.     I.  e 

Ösvényes      . 

11.1199 

Őszül 

II.  1199 

Öszveesküt    .     . 

.     I.  í 

Ösz  :  herbst . 

11.1199 

Őszülés 

11.  1200 

Öszvefagy     .     . 

.     I.  ; 

Ősz  :  grau 

II.  1199 

Öszve  

.     II.  1200 

Öszvefagyás .     . 

I.  < 

Őszes   .     .     . 

.     II.  1199 

Öszvead    

I.      13 

Öszvefelel     .     . 

I.  í 

Öszfélt      .     . 

I.    797 

Öszveadás     .... 

I.      J3 

Öszvefér  .     .     . 

.     I.  t 

Őszhajsziníí 

III.    249 

Öszveaggat   .... 

I.      39 

Öszvelérhető 

I.  t 

Őszi     .     .     . 

11.1199 

Öszveakad    .... 

I.      36 

Öszveférkeztet  . 

I.  í 

Őszi  barack 

I.    175 

Öszveakaszt .... 

I.      38 

Öszvefodor   .     . 

.     I,  t 

Őszi  bogár   . 

I.    262 

Öszveakasztal    .     .     . 

I.      39 

Öszve  fog  .     .     . 

.     I.  f 

Őszi  dinnye. 

I.    506 

Öszvealkot    .... 

I.      65 

Öszvefogható  szék 

.  III.  1 

Őszi  féreg     . 

I.    826 

Öszvealkus/íik    . 

.       I.      60 

Öszvefoglal  .     . 

.     I.  f 

Őszi  gabona 

.       I.  1051 

Öszveatyafiúságosodik 

I.    842 

Öszvefoglalás    . 

I.  í 

Őszi  galamb 

I.  1054 

Öszveballag       .     .     • 

I.    165 

Öszvefoglalbatatla 

n 

.        I.    f: 

Őszinte     .     . 

.     II.  1200 

Öszvebarátkozik     .     . 

I.    179 

Öszvefoglaló 

.        I.    í 

Őszintén  .     . 

.     II.  1200 

1     Öszvebékéllés    .     .     . 

I.    198 

Öszvefoglalt .     . 

I.    f 

Őszinteség     . 

.     11.1200 

Öszvebékéllik     .     .     . 

I.    19.i 

;     Öszvefogózik 

I.    i 

211 


XXVII* 


212 


ÖSZVEFOLTOZ— ÖSZVESZA.VILÁL. 


Öszvefoltoz  .     . 

I.    906 

Öszvehordogat  .     .     . 

I. 

1486 

Öszvenyargal 

Öszvefoly      .     . 

I-    909 

üszveboz 

I. 

1502 

Öszvenyom   . 

Üszvefon  .     .     . 

.       I.    916 

Öszveigazít  .... 

I. 

1551 

Öszvenyomás 

Öszveforduló 

I.    930 

Oszveillés     .... 

I. 

1566 

Öszvenyügöz 

Öszveforgat  .     . 

.       1.    937 

Öszveillet      .... 

I. 

1570 

Öszveolt  .     . 

Öszveforr .     .     . 

.      I.    944 

Öszveillik      .... 

I. 

1566 

Oszveolvad   . 

Öszveforrad  .     . 

I.    944 

Öszveirkál    .... 

I. 

1603 

Öszveolvas    . 

Öszveforraszt    . 

I.    946 

Öszvejár 

II. 

14 

Öszveolvaszt 

Öszveföz  .     .     . 

I.    967 

Öszvejáró  pohár 

II. 

1303 

Öszveőgyelget 

Ószvefú    .     .     . 

I.    996 

üszvejárul     .... 

II. 

22 

Öszveöklel    . 

Öszvefut  .     .     . 

I.  1010 

Öszvejö 

II. 

59 

Öszveölel 

Öszvefutás    .     . 

I.  1010 

Öszvejövés    .... 

.     II. 

59 

Üszveölelkezik 

Öszvefúvás   .     . 

I.    996 

Öszvejut 

11. 

68 

Öszveönt .     . 

ÖszvefüU .     .     . 

1. 1040 

Öszvekap 

.     II. 

102 

Öszvepaskol . 

Öszvefűz        .     . 

I.  1049 

Öszvekapcsol     .     .     . 

II. 

111 

Öszvepártol  . 

Öszvegereblyél 

I,  1081 

Öszvekapcsolás      .     . 

II. 

111 

Öszvepártolás 

Öszvegombol     . 

I.  1095 

Öszvekapcsolódik  .     . 

II. 

111 

Öszvepaltant 

Öszvegombolgat 

I.  1095 

Öszvekapdos     .     .    . 

II. 

104 

Öszveposhad 

öszvegombolyít 

I.  1096 

Öszvekéréget     .     . 

.     II. 

213 

üszvepörköl 

Öszvegömbölyget 

I.  1115 

Öszvekerekédik      .     . 

II. 

225 

Öszvepuskázik 

Öszvegombolyít 

1.1115 

Öszvekerénget  . 

II. 

227 

Öszvér      .     . 

Öszvegömbölyítés 

I  1115 

Oszvekeres    .... 

II. 

230 

Öszveragad  . 

Öszvegördiil 

I.  1119 

Öszvekeresés     .     .     . 

II. 

230 

Öszveragaszt 

öszvegyalul .     . 

1.1144 

Öszvekeresget   .     .     . 

11. 

231 

Öszverak  .     . 

Öszvegyululódik 

I.  1144 

Öszvekerít     .... 

II. 

237 

Öszverakogat 

Öszvegyúr     . 

1.1199 

Öszvekerülés     .     .     . 

II. 

240 

Öszverakosgat 

Öszvegyíijt.  .     . 

1.  1200 

Öszvekever   .... 

II. 

278 

Öszverakásol 

Öszvegyűjtekezik 

I.  1201 

Öszvekeverédik      .     . 

II. 

279 

Öszveráucol 

Öszvegyűjtés     . 

1.1201 

Öszvekeveró'rlzik    .     . 

.     II. 

280 

Öszveiáz  .     . 

Öszvegyűjtet     . 

I.  1202 

Öszvekoccant    .    .    . 

II. 

326 

Öszveiázás   . 

Öszvegyttjtögetö 

I.  1202 

Öszvekocog  .... 

II. 

326 

Öszverekeszt 

Öszvegyűjtőzik.     . 

I.  1203 

Oszvekohol    .... 

II. 

332 

Öszverekeszttís 

Öszvegyűl     .     . 

I.  1204 

Öszveköpül   .... 

II. 

410 

Öszvére  lulel 

Öszvegyülekezik 

I.  1206 

Öszveköszörülés     .     . 

II. 

421 

ÖszverepediJz 

Öszvegyülés .     . 

1. 120Ö 

Öszveköt 

II. 

426 

Öszvérnyereg 

Öszvegyür     .     . 

1.  1214 

Öszvekötelez      .     .     . 

II. 

431 

Öszverohanás 

Öszveháborgat  . 

1. 1227 

Öszvekötés    .... 

II. 

426 

Öszveromladoz 

Öszvebáborlt     . 

I.  1225 

Öszvekötölődzik     .     . 

II. 

436 

Öszveromlás 

Öszveliáborodik 

I.  1226 

Öszvekötöz   .... 

II. 

437 

Öszveromlik . 

Öszvehadar .     .     . 

I.  1233 

Öszvekiilcsol      .     .     . 

II. 

467 

Öszveront 

Öszvehajol    .     . 

I.  1259 

Oszvekulcsolás  .     .     . 

II 

467 

Öszverontsol 

Öszvehajt      .     . 

I.  1264 

Öszveláncol       .     .     . 

11. 

517 

Öszveroppaii 

üszvehajtbaló   . 

I.  1264 

Öszveleg 

II 

1200 

Öszverothad . 

Öszveballgatás  . 

1.  1288 

Oszvelenni    .... 

II. 

5111 

Öszvérorvos  . 

üszvehangicsál 

I.  1305 

Oszvelövöldöz   . 

II 

633 

Öszvérörzö    . 

Öszvehányódik  . 

I  1516 

Öszvelövöldöztet    .     . 

II. 

633 

Öszves      .     . 

Öszveharcol 

1.  1328 

Öszvemén     .... 

II. 

748 

Öszvesajtol   . 

Öszvehársol .     . 

I.  1334 

ÖszveiriEnt  sajt     .     . 

II. 

1496 

Öszvesárhudás  . 

Öszveliasoiilíl    . 

1. 1345 

Öszvemér      .... 

II. 

774 

Öszveséggel  .     . 

Öszvehasoiilitás     .     . 

I.  13  (.5 

Öszveinérés  .... 

II. 

774 

Öszvesömövget 

Öszvehasonlithalatlan 

I   13,5 

Öszveniértékel  .     .     . 

II. 

776 

Öszvesúg .     .     . 

Öszvehasonlílható 

I.  1345 

Öszvemocskolódik .     . 

II. 

848 

Öszvesugorít 

Öszvehasonló    .     . 

I.  1343 

Öszvén 

II. 

1200 

Öszvesummázás 

Öszveházasulás 

I,  1377 

Öszve  nem  faiagódható 

I. 

769 

öszvesusárol     . 

Öszvebengerget 

I.  1-405 

Öszvenéz      .... 

II. 

981 

Öszvesül  .     .     . 

öszvehí    .     .     . 

I.  1419 

Öszvenézeg  

II. 

982 

Öszveszaggat 

Öszvehídogal     . 

I.  1420 

Öszvenö 

II. 

995 

Öszveszafcad 

Öszvehoid     .     . 

I.  1485 

Öszvenöztet .... 

II. 

993 

Öszveszííkadás  . 

Öszvebordás 

1.1485 

Öszvény 

11. 

1198 

Öszveszámlál    . 

ÖSZVESZÁRAD  -ÖZVEGYSÉGES. 


213 


szveszárad 

III. 

87 

Öszvevarrás 

III.  1020 

szveszed     .     . 

III. 

101 

Öszvevarrogat   .     .     . 

III.  1021 

szveszedeget  . 

III. 

102 

Öszvevásáiol     .     .     .     . 

111.1028 

szveszedés .     . 

III. 

101 

Öszvever 

III.  1064 

szveszgdel  .    . 

III. 

102 

Öszveverégetés .     .     .     . 

III.  1066 

szveszggez .     . 

III. 

114 

üszveverés    .... 

III   1064 

szveszSrez .     . 

III. 

206 

Öszveverödik     . 

111.1070 

szveszörkeszt  . 

III. 

213 

ü$zveverve   .... 

111.  1064 

szveszSrkesztet    . 

III. 

213 

Öszvevesz 

III.  1086 

szveszerkesztetés 

III. 

213 

Öszvevesz     .... 

III.  1120 

szveszerkesnthetetle 

n 

III. 

213 

Üszveveszés  

III.  1087 

szveszgrkeszthető 

III. 

213 

Öszveveszeszt   .     .     .     . 

III.  1091 

szveszerkeszlés 

III. 

214 

Öszveveszt    .... 

III.  1097 

szveszerkezik .     . 

III. 

214 

Öszvevet  

III.  1146 

szveszerzö .     . 

III. 

206 

Öszveví     

III.  1165 

sz  vésze  rződtet 

ni. 

212 

Öszvevisz      .... 

III.  1211 

szveszí  .     . 

III. 

232 

Öszvevítat     .... 

III.  1167 

szveszid 

III. 

235 

Öszvevon      .... 

III.  1241 

szveszól .     .     . 

III. 

277 

Öszvevonás  .... 

III.  1241 

szveszólalkozik 

III. 

278 

Öszvevonsz  .... 

III.  1252 

szveszorít  .     . 

III. 

314 

Öszvezárlás  .... 

III.  1269 

szveszoi-ítás     . 

III. 

314 

Öszvezárol    .... 

III.  1269 

szveszorul  .     . 

III. 

318 

Öszvezavar  . 

III.  1274 

szveszö .     .     . 

III. 

320 

Öszvezavarodás 

III.  1276 

szveszövés .     . 

111. 

320 

Öszvezavarodik      .     . 

III.  1276 

szveszövelkezés 

III. 

321 

Öszvezendül      .    .    . 

III.  1279 

szveszövetkezik 

III. 

321 

Öszvezendülés  .     .     . 

III.  1279 

szveszíir      .     . 

III. 

360 

Öszvezúdul    .... 

III.  1290 

szveszűrít   .     . 

III. 

361 

Öszvezúr-zavar.     .     . 

III.  1275 

szvetakar   .    . 

III. 

383 

Öszvezúrás  zavarás    . 

III.  1275 

szvefakarít  .     . 

III. 

385 

Öszvezűr       .... 

III.  1294 

szvetalálkozik 

III. 

397 

Öszvezűró'dik-zavarodik 

III.  1276 

szvetanácskozik 

III. 

419 

Öszvezsákol .... 

III.  1299 

szvetanakodik 

III. 

422 

Öszvezsugorodás    .     . 

III.  1314 

szvetapaszt     . 

III. 

435 

Öszvezsugorodik    .     .     . 

III  1314 

szvetársasít     . 

III 

457 

üszvö  

II.  1200 

szvetársoltat   . 

III. 

456 

Öt :  giessen  .... 

II.  1179 

szveteker    .     . 

III. 

511 

Öt :  fünf 

II.  1204 

szvetekereg     . 

III. 

513 

Ötközés 

III.    903 

szvelekerget    . 

III. 

513 

Ötlés 

II.  1206 

szvetekergó'zik 

III. 

513 

Ötletik 

II.  1206 

szvetemperál  . 

.  III. 

667 

Ötlevelü  fű  ...     . 

II.    603 

szvetér  .     .     . 

III. 

572 

Ötlik 

II.  1205 

szvetesz      .     . 

III 

622 

Ötlődés     •     .     .     .     . 

II.  1206 

szvetimporál  . 

III. 

667 

Ötlödik 

11.  1206 

szvetoldozgat  . 

.  III. 

698 

Öt  nehezéknyi  .     .     . 

II.    94(3 

szvetorlik    .     . 

III. 

717 

Ötöd 

11.  1204 

szvetör  .     .     . 

.  III. 

747 

Ötödfél 

I.    797 

szvetörsöl   .     . 

III. 

762 

Ötödi 

II.  1205 

szvetür  .     .     . 

.  III. 

821 

Ötödik 

II.  1204 

Iszvetüremedik 

.  III. 

822 

Ötödször  

II  1205 

iszvetüz  .     .     . 

.  III. 

771 

Ötös 

II.  1205 

Iszveül    .     .     . 

.  III. 

890 

Ötös  személy     .     .     . 

III.    166 

Iszveütközik     . 

III. 

910 

Öt  rSndű 

II.  1406 

'szveütödik  .     . 

.  III. 

911 

Ötszeg 

III.    117 

Iszvevág .     .     . 

.  III. 

928 

Ötszegü 

.    III.    117 

Iszvevagdalkozik 

III. 

931 

Öt  személy    .... 

.    III.    166 

Iszveválogat     . 

.  III. 

991 

Ötször 

.     II.  1205 

tszvevár .     .     . 

.  111. 

1015 

Ötteni 

.     11.1179 

iszvevarr     .     . 

.  III. 

1020 

Öttevény 

.     II.  1182 

Ötven  .     . 
Utvened  . 
Ötvenedes 
Ötvenedes  hadnagy 
Ötvenedik 
Ötvenes    .     . 
Ötvenszer 
(Hvény 
Ötvös  .     .     . 
(Hvöskoh .     . 
Otvöskováos. 
Ötvösmestör. 
Ötvösmunka 
Ütvösműhely 
Ölvösöl 
Öv  .     .     . 
Övad    .     . 
Övcsináló 
Övé      .     . 
üvecske    . 
Övedez     . 
üvedézik  . 
Óvedz  .     . 
Övedzés   . 
Övedzet 
Övedzetlen 
Övedzik    . 
Övedző     . 
Ovedzü  keszkenő 
Üvedzö  szűr 
Üveg    .     .     . 
Övék    .     .     . 
Öves    .     .     . 
Öves  bőr.     . 
Övez  :  rudern 
Övez  :  gürteln 
Övezet      .     . 
Övgyártó .     . 
Övi.     .     .     . 
Őz  :  reh   .     . 
Óz  :  jagen     . 
Ózecske    .     . 
Özén    .     .     . 
Özön    .     .     . 
Özönöz     .     . 
Özönvíz    .     . 
Özönvizáradás 
Özvegy     .     . 
Özvegy  ágy  . 
Özvegy  árva 
Özvegy  árvaság 
Özvegy  asszony 
Özvegyei  .     . 
Özvegy  élet  . 
Özvegy  ember 
Özvegyit  .     .    ■ 
Özvegy  kenyér 
Özvegy  leány  • 
Özvegy  lés 
Özvegység    . 
Özvegy ségés 


II. 
III. 
III. 


II. 
III, 
II. 


650,   II, 
II. 


1205 

1205 

1205 

918 

1205 

1205 

1206 

118Ö 

1206 

332 

382 

791 

893 

1397 

1206 

126 

721 

434 

1166 

1207 

1207 

1208 

1207 

1208 

1208 

1208 

1208 

1208 

267 

359 

912 

1166 

1208 

313 

722 

1209 

1209 

1154 

1209 

1209 

914 

1209 

1209 

1209 

1200 

1228 

109 

1210 

26 

124 

124 

1.32 

1210 

597 

627 

1210 

201 

£52 

1210 

1210 

1210 


au 


PÁCA-PANANSZ. 


Páoa    .     .     . 

II. 

Pacal  .     .     .     . 

11. 

Pacalszivü     . 

Ili. 

Pacétos     .     .     . 

11. 

Pack    .     .     .     . 

11. 

Packáz,  packázi 

k 

II. 

Pacsir  .     .     . 

11 

Pacsirta    .     . 

ü. 

Pacskádé .     . 

U. 

Pacsmag  .     . 

11. 

Pacsmagocska 

11. 

Pad      ... 

11. 

Pádimentum 

11. 

Pádimentoiiios 

11. 

Pádimeutomoz 

11. 

Pádimonlom 

11. 

Padka .     .     . 

II. 

Padláb      .     . 

11. 

Padlás.     .     . 

11. 

Padlásgerenda 

1. 

Padiásol   .     . 

11. 

Padlásdeszka 

I. 

Padmaly  .     . 

11. 

Padol   .     .     . 

11. 

Padszék    .     . 

111. 

Paduc  .     .     . 

11. 

Pagány     .     . 

11. 

Pagicsa     .     . 

11. 

Págyimentom 

11. 

Págyiméntomkt 

11. 

Páj,  pája .     . 

11 

Pajkos.     . 

n. 

Pajkosi     . 

11. 

Pajkosság 

11. 

Pajktárs   . 

111. 

Pajktársaság 

111. 

Pajta    .     . 

11. 

Fajtárs     . 

.  111. 

Paj  társág. 

.  111. 

Pajtársaság 

.  111. 

Pajtársi    . 

111. 

Pajtás 

II. 

Pajtáskodik 

.    11. 

Pajtásság , 

II. 

Pajzán 

.    11. 

Pajzányan 

.    II. 

Pajzs   .     . 

.    II. 

Pajzsgyártó 

1. 

Pajzshordozü 

1. 

Pajzsos 

.    u. 

Pajzsoz     . 

.    II. 

Pákósz 

.    II. 

Pakcsál    . 

.    II. 

Pakeléncs 

.   II. 

Pakéta      . 

II. 

1218 

Pnkilincs  .     .     . 

1211 

Pakocs 

266 

Pakocsa    .     .     . 

1211 

Pakocsál  .     .     . 

1211 

Pakróc      .     .     . 

1211 

Pakulár    .     .     . 

1211 

Pala     .... 

1211 

Palack  :  flasche 

1211 

Palack  :  wanze 

1211 

Palacka    .     .     . 

1211 

Palackafű     .     . 

1211 

Palacka  féreg     . 

1212 

Palack fíí  .     .     . 

1212 

Palacsinta     .     . 

1213 

Palakö      .     .     . 

1212 

Palánk     .     .     . 

1212 

Palánkfa  .     .     . 

499 

Palánkkaró  .     . 

1212 

Palánkol  .     .     . 

1088 

Palánkolás    .     . 

1212 

Palánkos  .     .     . 

499 

Palánkoz .     .     . 

1213 

Palánta     .     .     . 

1212 

Palánlál   .     .     . 

128 

Palántálás     .     . 

1213 

Palántáló  helv  . 

1312 

Palántaszöllő     . 

1214 

Palást.     .     .     . 

1212 

Palástakasztaló 

;ís)ü 

Palástol    .     .     . 

1213 

Palástolás     .     . 

1213 

Palást  OS   .     .     . 

1213 

Palástoz  .     .     . 

1213 

Palaszk     .     .     . 

452 

Palaszkféregfű  . 

452 

Palaszt     .     .     . 

1213 

Paláta.     .     .     . 

452 

Palatínus      .     . 

452 

Paláz  .... 

452 

Palázolkodik      . 

452 

Pálca  :  stáb 

1213 

Pálca  :  rohrkolbe 

1214 

Pálcás.     .     .     . 

1214 

Pálcás  bagazia. 

1214 

Pálcás  gyolcs    . 

1214 

Pálcáz      .     .     . 

1214 

Pálba  .... 

1155 

Pálbás      .     .     . 

1489 

1     Palika.     .     .     . 

1214 

Pálinka    .     .     . 

1214 

Pálinkás  .     .     . 

1214 

l'álinkás  korcsma 

laiö 

Palizáta    .     .     . 

1214 

Pali      .... 

1214 

Pallag.     .     .     . 

1. 
II. 


II.  1214 
II.  1214 
II.  1214 
11.1215 
II.  1.306 
II.  1215 
II.  1215 
II  1215 
II.  1215 
II.  1215 
I.  1026 

I.  826 

I.  1026 
II.  1216 
II.  :89 
II.  1216 

742 
131 
II.  1216 
11.1216 
II.  1216 
II.  1216 
11.1216 
11.1216 
II  1216 
I.  1397 
III  330 
II.  1216 

I.  39 
II.  1217 
11.1217 
11.1217 
11.1217 

II.  1215 
I.  1Ü26 

II.  1234 
11.1217 
11.1217 
11.1217 
II.  1218 
II  1218 
II.  1219 
11.1219 

I.    156 

I.  117.! 

II.  1219 
11.1219 

II.  1219 
11.1219 
II.  1219 

1219 
3(;2 
II.  12U) 
11.  1220 

1239 


II. 
II. 


II 


Pallás  .     . 
Pallér  .     . 
Pallérkodik 
Pallérlás  . 
Palléroz  . 
Pallérozás 
Pallérozatlan 
Pallia  .     .     . 
Palló    .     .     . 
Palló  rosta   . 
Pallos  .     .     . 
Pálma .     .     . 
Pálmaág  .     . 
Pálmafa   .     . 
Pálmafás 
PálmafásüS  . 
Pálmagyékény 
Pálmavasárnap 
Páló     .     . 
Pálocska  . 
Palogár    . 
Palol    .     . 
Palotás     . 
Palolgat   . 
Palota      . 
Palotás     . 
Palotás  asszonynép 
Palotás  badnagy 
Palotás  bajdú 
Palotás  báz . 
Palotás  iiémgs 
Palotás  rend 
Palotás  lánc 
Palotás  udvar 
Palotás  vár  . 
Pálya,  pállva 
Pályaajándék 
Pályafutás    . 
Pályafutó 
Pályafűtó  bely 
Páiyafuttatás 
Pályabely 
Pályajáték 
Pályamezö 
Pályás 
Pályás  sereg 
Pályáz 
Pályázás 
Pályázó  társ 
Pamarancs 
Panipolódik 
Paniukos . 
Pamut 
Pamut  fa  . 
Pauansz  . 


PANASZ- PARASZTI  VERS. 


216 


inasz 

inaszbeszéd 
iDaszkodik 
naszlás 
inaszol  .     . 
naszolás   . 
inaszoldogál 
inaszolkodás . 
inaszoikodik 
inaszos . 
^naszszó 
ncél      .     . 
Liicélgyártó 
incéliiig 
mcélkeszlvü 
incélos  .     . 
mcélvas 
incér      .     . 
incsér    .     . 
Liidel      .     . 
indúr     .     . 
indúrkodik 
inketomos. 
mkó .     .     . 
ínkoch  .     . 
[Int :  eiserner 
int :  binde 
mtallér .     . 
inlli  .     .     . 
Intlika  .     . 
Intofali  .     . 
intofél   .     . 
intofélpapucs . 
intofely 
intofély 
intofélycsináló 
mtofélyés  . 
inlolódás    . 
intolódik    . 
intszíj    .     . 
intvas    .     . 
in\-va     .     . 
ínyvakötél 
ínyvás  .     . 
ínyvás  lánc 
ip      .     .     . 
ipa    .     .     . 
ipaasszony 
ipac       .     . 
ipafű 

ipai  perce 
ipai  tiszt  . 
ipalélkű 
ipá!kodik  . 
ipapogácsa 
ipás  .  .  . 
ipaság  .  . 
ipáskodik  . 
ipaszem 


II. 
II. 
II. 


II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
III. 

II. 
I. 
I. 

II, 

II. 
III 

U. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II.: 

II. 

II. 

II.: 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
I. 
I. 

II. 

II. 

U. 
III. 
III.: 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

I. 

II 

I 

II. 
III. 

II. 

II. 

II 

II. 

II. 

II. 
III. 


1222 

Papasszony  . 

218 

Pápázó     .     .     . 

1222 

Papazrál  .     . 

1223 

Papdeák  .     .     . 

1222 

Paperszényefü  . 

1223 

Papgallér 

1223 

Pap  háza      .     . 

1223 

Papi     .     .     .     . 

1223 

Papic        .     .     . 

1223 

Papicsk    .     .     . 

273 

Papi  fejedelem 

1223 

Papi  fejedelmes 

1155 

Papi  köntös 

1589 

Papi  öltözet 

267 

Papi  öltöző  . 

1224 

Papi  rend     .     . 

1024 

Papirka    .     .     . 

1223 

Papiros    .     .     . 

1223 

Papiroscsináló  . 

1224 

Papiroscsinálű  i 

1224 

Papiroshát    .     . 

1224 

Papiroska     .     . 

1224 

Papiroskaréj 

1224 

Papiroskülyű     . 

122Í 

Papirosmalom  . 

1224 

Papirosmoly 

1224 

Papirosocska     . 

1224 

Papiros  széle    . 

1224 

Papirostartó .     . 

1224 

Papi  saru     .     . 

1225 

Pápista     .     .     . 

1225 

Pápistái    .     .     . 

1230 

Pápista  rend     . 

1225 

Pápisfaság    .     . 

742 

Papi  szék     .     . 

434 

Papi  személy    . 

1225 

Papi  szolgálat  . 

1225 

Papi  társ      .     . 

1225 

Papi  tiszt     .     . 

240 

Papi  úr    .     .     . 

1024 

Papköpönyeg    . 

1225 

Paplan     .     .     . 

427 

Paplanfödél  .     . 

1225 

Papmacska  .     . 

5J7 

Papmacska  féreg 

1225 

Pap  macskája  . 

1227 

Papmérö  .     .     . 

132 

Pap  monya  .     . 

1289 

Papné  .... 

102fi 

Papol  .... 

1276 

Papolás    .     .     . 

671 

Paponya  .     .     . 

573 

Papon  yafü    .     . 

1228 

Paposkodik  .     . 

1301 

Papozlár  .     .     . 

1228 

Papöltözet    .     . 

1228 

Papöitöző      .     . 

1228 

Páprád,  paprád 

158 

Páprádfű .     .     . 

malom 


I.    1.32 

Paprágy 

.     II.  12.30 

II.  1228 

Pap  rété  . 

.     II.  1427 

II.  1230 

Papság     . 

.     II.  1227 

I.    487 

Papsáí;oR  . 

.     II.  1227 

1. 1026 

Pap  sajtja 

.     II.  1496 

1. 1057 

Papsereg  . 

.     II.  1551 

1. 1371 

Papsüveg 

.     II.  1628 

II.  1227 

Papszem  . 

.    III.    158 

II.  1289 

Papszerzeí 

.    III.    209 

II.  1289 

Pap  szolgája 

.    III.    291 

I.    962 

Paptassoly 

.    III.    458 

I.    962 

Papucs     . 

11.  12.30 

II.    399 

Papúr  .     . 

.    III.    862 

II.  1177 

P:ip verés  . 

.    III.  1067 

II.  1178 

Papvilág  . 

.    III  1182 

II.  141,16 

Papvolla  . 

.    III.    266 

II.  1228 

Pap  zsákja 

.    III.  1298 

II.  1228 

Pár :  paar 

II.  1230 

I.    434 

Pára    .     . 

II.  1231 

11.    675 

Parack     . 

I.    175 

1.  1358 

Paracskó  . 

II  1232 

II.  1229 

Paráda.  parádé 

II.  1232 

11.    129 

Pai-adicsmadár  . 

II.    649 

II.    397 

Paradicsom  .     . 

II.  1232 

II.    675 

Paradicsomalma 

I.      81 

II.    858 

Paradicsomkert 

II.    245 

II.  1229 

Paradicsommadár 

II.    619 

III.    144 

Paradisum    .     . 

II.  1232 

III.    480 

Parab  .... 

II.  1231 

II.  1520 

Paráhol    .     .     . 

II.  1232 

U. 1229 

Paraj    .... 

II.  1233 

II.  1229 

Parajáros      .     . 

I.    106 

II.  14U6 

Párállás   .     .     . 

II.  1232 

II.  1229 

Párállik    .     .     . 

II.  1232 

lU.    128 

Parancs    .     .     . 

II.  1233 

III.    166 

Parancsol      .     . 

II.  1233 

III.    295 

Parancsolás  .     . 

II.  1234 

III.    453 

Parancsolat  .     . 

II.  1234 

III.    671 

Parancsolatlevél 

II.    603 

m    862 

Parancsolattörés 

III.    754 

II.    408 

Parancsoldogál . 

II.  1234 

II.  1229 

Parancsolható   . 

II.  1234 

I.    970 

Parancsoló  levél 

II.    6U3 

II.    646 

Parányi    .     .     .     . 

II.  1234 

I.    826 

Párás 

II.  1232 

II.    6Í6 

Párás  

II.  1234 

II.    775 

Párása      .     .     .     . 

II.  1234 

869,  1229 

Parásborsó    .     . 

II.    294 

II    991 

Paraszt    .     .     .     . 

II.  1234 

II.  1227 

Parasztbíró  .     .     . 

I.    287 

II.  1227 

Parasztember    .     . 

1.    627 

II.  1229 

Parasztfék     .     .     . 

I.    789 

I.  1026 

Parasztgúnya    .     . 

1.1128 

U. 1227 

Paraszti    .     .     .     . 

II.  12.36 

II.  1230 

Parasztikus  .     .     . 

II.  1236 

II.  1177     , 

Paraszti  rend    .     . 

11.  1406 

11.1178     , 

Paraszti  szekernye 

III.    135 

11.1230  ; 

Paraszti  személy  . 

III.    166 

I.  1026     ) 

Paraszti  vers 

UI.  1080 

216 


1'ARASZTKESZKENO— PASZTORMA. 


Parasztkeszkenö    . 

.     II.    267 

Parisaim  a     .     . 

I      81 

Parasztkés     .     .     . 

.     .     II.    248 

Párisfű     .     .     • 

1.  1026 

Parasztkő     .     .     . 

.     11.    .390 

Parittya    .     .     . 

.     11.  1238 

Parasztmajor     .     . 

.     .     II.    669 

Parittyás  .     .     . 

.     11.  1239 

Parasztmenyét  .     . 

.     II.    762 

Parittyáz  .     .     . 

11.  1239 

Parasztngm  .     .     . 

.     II.    956 

Párjai  .... 

II.  1238 

Parasztngmíí     .     . 

.     11.    956 

Párjait  levél      . 

.     11.    603 

Parasztnép    .     .     . 

.     II.    968 

Párkány        .     . 

.     11.  1239 

Parasztok   rokkcája 

.     II.  1448 

Párkánykö    ,     . 

,     II,    390 

Parasztolkodás .     . 

.     .     II  1236 

Párkányol     .     . 

11.  12.39 

Parasztolkodik  .     . 

.     II  1236 

Párkányos     .     . 

11.  1239 

Parasztos      .     .     . 

,     11.  12.% 

Párkányoz    .     . 

.     1239 

Parasztpapiros  .     . 

.     II.  1229 

Párkányozás 

.     II.  1239 

Parasztrend  .     .     . 

.     11.  14Ü6 

Parlag      .     .     , 

.     II.  1239 

Parasztrubii  .     .     . 

.     11.  1481 

Parlagföld     .     . 

I.    987 

Parasztság    .     .     . 

,     11.  1236 

Parlagi  kígyó    . 

II.    304 

Parasztszakács  .     . 

.    III.      24 

Parlagi  rózsa    . 

II.  1469 

Parasztszemély 

.    111.    166 

Parlagság      .     . 

II.  1240 

Parasztszerzetes    . 

.    111.    209 

Parlagszőllő .     . 

,    III.    330 

Parasztszolga     .     . 

.    111.    292 

Parlás,  páriás :  da 

S   1 

(VO 

f- 

Paraszttanács    .     . 

.    III.    418 

feln       .     .     . 

11. 1220 

Paraszttánc  .     .     . 

.    III.    424 

Páriás  :  wármung 

II.  1231 

Paraszttörvény  .     . 

.    111.    769 

Párlik  .... 

II.  1231 

Párázat     .... 

.     11,  1232 

Párlódás  .     .     . 

.     II.  1231 

Parázna   .... 

,     11.  1236 

Párlódik  .     .     . 

II.  1231 

Paráznabírság  . 

1.    240 

Párlófa     .     .     . 

I.  1026 

Paráznaház  .     .     . 

I.  1371 

Párlug      .     .     . 

11 

.636.1231 

Paráználkodás  .     .  - 

.     11.  1237 

Parmazán     .     . 

II  1240 

Paráználkodik   .     . 

.     11.  1237 

Parmezán  sajt  . 

II.  1496 

Paráznaság  .     .     . 

.     11.  1237 

Párna  .... 

II.  1240 

Paráznatárs       .     . 

.    III.    453 

Párnahéj  .     .     . 

1  1388 

Paráznít  .... 

.     11.  1237 

Párnakenő    .     . 

11.    193 

Parázs      .... 

.     II.  1237 

Párnás      .     .     . 

11  1240 

Parázsban  sült 

.      11.2618 

Párnás  szék .     . 

.    III.    128 

Parázshainú 

.       I.  1304 

Párnás  vánkos  . 

.    III.  1009 

Parázsol  .... 

.     U. 1238 

Párnazsák     .     . 

III.  1298 

Parázsszén    .     .     . 

.    III.    171 

Párodás    .     ,     . 

II.  1230 

Parázstííz      .... 

.  .    III.    828 

Paróka 

II.  1240 

Parcag      .     .     .  ■  .  ■  ■ 

■   .     11.  1315 

Parókacsináló   . 

I.    434 

Párdic,   párdoc,  párd 

uc, 

Parókás    .     .     . 

11.  1240 

pardusz     .     .     .     . 

.     11.  1238 

Párol   .... 

II.  1231 

Faré,  paréj  .     .     . 

.     11.  1233 

Parola      .     .     . 

II.  1240 

Paréjos     .... 

.      11.  1233 

Párolás     .     .     . 

II.  1231 

Parépiac  .... 

.     11.  1284 

Párolkodik    .     . 

11.  1231 

Parés 

.     11.  1233 

Páros  .... 

11.  1230 

Párgalamb    .     .     .     . 

.       1.  1054 

Párosan    .     .     . 

11.  1230 

Pargemina    .     .    .     . 

.     II.  1276 

Páros  ének  .     . 

I.    639 

Párgol 

.     II.  1231 

Páros  tánc    .     . 

III.    424 

Pérgolás 

.     II,  1231 

Parozló     .     ,     . 

11.1317 

Párhagyma  .     .       I. 

12ití,  11.  1231 

Parrag 

11.  1239 

Párhagymai .     .     .     . 

.       I.  1246 

Part     . 

II.  1240 

Pária 

.     II.  1238 

Párt     . 

II  1241 

Páriái 

.     11. 1238 

Párta  . 

11.  1243 

Páriás  könyv    .     . 

.     11.    407 

Pártaöv 

II.  1207 

Paripa      .     .     .     .     . 

.     11.  1 138 

Pártáz 

11  1243 

Paripacsikó  .     .     .   . . 

.       1.    424 

Pártázat 

11.  1243 

Paripaló 

.     11.    615 

Partéka 

11.  1318 

Paripás     .... 

.     11.  1238 

Pártfogó 

I.    877 

Paripásan     .     .     .     . 

.     II.  1238 

Parti    . 

II.  1241 

Parti  fecske  . 
Part  maija  . 
Pártol  .  .  . 
Pártolás  .  . 
Pártolkodás  . 
Pártolkodásl 
Pártolkodik  . 
Pártol  kodó  . 
Pártolkodó  társ 
Pártoló 
Pártolódik 
Partos .  .  . 
Pártos .  .  . 
Pártos  fi  .  . 
Pártos  rész  . 
Part  rév  .  . 
Párttarló  .  . 
Pártütés  .  . 
Pártütő  .  . 
Pasa,  passa  . 
Pásint,  pasit 
Paskol  .  . 
Paskolás  .  . 
Páskvillus  . 
Passaméta  . 
Passió.  .  . 
Passiói  .  . 
Pást  .  .  . 
Pástély  .  . 
Pástétom .  . 
Pástétoninakvaló  tészta 
Paszamány,  paszamánt 
Paszita  .  . 
Paszilás  .  ,  , 
Paszitáskodik 
Paszkonca  .  . 
Paszkoncakender 
Paszkoncanév  . 
Paszkoncaszivü 
Pászmány  .  . 
Pászmás  eső 
Paszomány  .  . 
Paszományoz  . 
Paszta  .  .  . 
Pászlás  eső  .  . 
Paszlerna  .  . 
Pasztgrnák  .  . 
Pásztor  .  .  . 
Pásztor  erszénye 
Pászlorgyerniök 
Pásztori  .  .  . 
Pásztori  bot 
Pásztori  hajlék 
Pásztori  síp  .  . 
Pásztori  táska  . 
Pásztori  vers 
I'ásztorkalap  . 
Pásztorkodik 
Paaztorma    . 


PÁSZTORMA— l'ELYE. 


217 


<ztorma     . 

-ztornián  . 

>7.tormántehcn 

-ztorniány 

-  :torság    .     . 
Pászlorlarsoly   . 
Pásztortáska 
Patacs      .     .     . 
Patak       .    .     . 
Pataki      .    .     . 
Patakocska  .     . 
Patakos    .     .     . 
Patakszád     .     . 
Patakyíz  .     .     . 
Patgrpohár   . 
Palika.     .     .     . 
Patikabeli  szelence 
Patikaház 
Patikaiv   . 
Patikaláda 
Patikárius,  patikár 
Patikás     .     .     . 
Patikaszerszámos 
Patikasze  rszámos 
Pating .     .    . 
Patkány   .     . 
Patkó  ... 
Patkol .     .     . 
Patkolás  .    . 
Patkoló  kovács 
Patkoló  zacskó 
Patkoltat 
Patkós      .     . 
Patkós  gyolcs 
Patkószeg 
Patkótlanság 
Patkóverö 
Patok  .     .     . 
Pátriárka .     . 
Pátriárkaság 
Patroh. 
Patrona 


bolt 


Patt 
Pattan 
Pattanás 
Pattanik 
Pattant 
Pattantás 
Pattantyú 
Pattantyúöntö 
Pattantyús    . 
Pattantyús   mester 
Pattog .     .     . 
Pattogás  .     . 
Pattogat   .     . 
Pattogó    .     . 
Pattogoz  .     . 
Patvar,  patvar 
Patvarbeszéd 

M.    NYELVTÖRT.    SZÓTÁR 


II 

II 
III 

II 

II 
III. 
III. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
III. 
III 

II. 

II. 

III. 

I. 

I. 

II. 

II. 

11. 

III. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
II. 

I. 
III. 

U. 
III. 
II. 
II. 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 

u 
II 
II 
II 
II. 
n. 
u 
II 
II. 
n. 
II. 
II. 
I. 


.1246 
1246 
503 
1244 
1246 
458 
4Ü0 
1289 
1247 
1247 
1247 
1147 
19 
1228 
1303 
1247 
150 
1371 
1606 
505 
1247 
1247 
65 
273 
1248 
1247 
1248 
1248 
1248 
382 
1262 
1248 
1249 
1173 
113 
1249 
1069 
1249 
1249 
1249 
1322 
1249 
1249 
1249 
1249 
1249 
1250 
1250 
1250 
1181 
1250 
791 
1250 
1250 
1251 
1251 
1251 
1251 
2(.8 


Patvaria   .     .     . 

Patvarisla     .     . 

Patvarkodás 

Patvarkodik  .     . 

Patvarkodó  .     . 

Patvaros  .     .     . 

Patvaroskodik   . 

Patvaros  nyavaly 

Patvaroz  .     .    . 

Patyolat   .    .    . 

Patyolatos    .     . 

Patyolatos  rend 

Patyolatos  színnép 

Patyolatsüveg 

Páva    .     .     . 

Pávamadár  . 

Pávasása .     . 

Pávalojás 

Pávatoll  .     . 

Pávo    .     .     . 

Pazarlás  .     . 

Pazarló     .     . 

Pazarol,  pazarol 
Pazdora   . 
Pazdorlás 
Pazdorol  . 
Pazérol     . 
Pazoll  .     . 
Pázsintos 
Pázsit  .     . 
Pázsitdisznó 
Pázsitfű    . 
Pázsithant 
Pázsitos  .     . 
Pázsitos  disznó 
Pázsitszín 
Pázsitszinű 
Pázsittized 
Peccent    .     . 
Péccentés 
Pecek  .     .     . 
Pécér  .     .     . 
Peckecske 
Peckel      .     . 
Péckélés  .     . 
Péckelődik    . 
Peckes      .     . 
Pecolaj     .     . 
Pécs     .     .     . 
Pecsenye .     . 
Pecsenyeforgató 
Pecsenyés 
Pecsényésség 
Pecsenyesütő 
Pecsenyesütő  ny 
Pecsényeszag 
Pecsenyés  szem 
Pecsenyés  szemű 
Pécsényéz     .     . 


II.  1 


II.  1253 
II.  1253 
II.  1262 
II.  1252 
II.  1252 
II.  1252 
II.  1252 
11.  1019 
II.  1253 
n. 1253 
II.  1254 
II.  1406 
II.    968 
II.  1628 
II.  1254 
II.    649 
II.  1522 
III.    692 
III.    703 
II.  1254 
II.  1254 
11.1254 
II.  1254 
II.  1323 
II.  1254 
II.  1254 
II.  1254 
II.  1254 
II.  1255 
II.  1254 
I.    520 
1. 1026 
1. 1307 
II.  1255 
I.    510 
I.    250 
III.    250 
III.    689 
II.  1274 
II.  1274 
U. 1255 
II.  1255 
II.  1255 
II.  1255 
II.  1257 
II.  1255 
U. 1255 
1<  8.  1255 
II.  1256 
II.  1256 
I.    937 
I.  1257 
II.  1257 
II.  1620 
II.  1017 
III.      14 
UI.    158 
III.    158 
II.  1257 


pecsét     .    . 
Pecsétel   .     . 
Pecsételés     . 
Pecsétes   .     . 
Pecsétes  gyűrű 
Pecsétes  levél 
Pecsétletlen  . 
Pecséllő    .     . 
Pecsétlö  gyűrű 
Pecséllő  viasz 
Pecsétmetsző 
Pecsétnyomó 
Pecsétnyomó 
Pecsétörző    . 
Pecsétpénz    . 
Pécsi    .     .     . 
Pécsik .     .     . 
Pedig  .     .     . 
Pediglen  .     . 
Pegég  .    .    . 
Pegyment 
Pegymetgerezna 
Pegy vet    .     . 
Péh      ... 
Pehely     .     . 
Pehelyvánkos 
Pej.     .     .     . 
Pej  ló  .     .     . 
Pej  szín   .     . 
Pej  színű.     . 
Pek      .     .     . 
Példa  . 
Példabeszéd  . 
Példaformáló 
Példálódzik  . 
Példálózik     . 
Példametszö 
Példás      .     . 
Példáskodás . 
Példáskodik  . 
Példáz      .     . 
Példázás  .     . 
Példázat  .     . 
Példázkodik  . 
Példázó    .     . 
Példázó  beszéd 
Peledönc  .     . 
Peleb :  flaum 
Peleh :  ratte 
Peleh  :  blech 
Pelébecske    . 
Peléngér  .     . 
Pelengéres  hely 
Pelengéroszlop 
Péllikán   .     . 
Pellikánmadár 
Pellike      .     . 
Pely    .    .    . 
Pelye   .    .    . 


gyűrű 


I 

III. 
II. 


II.  1257 
II.  1257 
II.  1258 
II.  12.Í8 
1.1215 
II.  603 
II.  1258 
II.  1258 
1215 
1168 
802 
II.  1056 
I.  1215 
11.1184 
II.  1270 
II.  1256 
II.  1258 
II.  1258 
II.  1258 
II.  1258 
II.  1283 
I.  1084 
II.  1283 
II.  1284 
II.  1260 
II.  1009 
II.  1261 
II.  615 
III.  250 
[II.  250 
II.  1324 
II.  1261 
1.  218 
I.  942 
II.  1262 
II  1262 
II.  802 
II.  1262 
II.  1262 
II.  1262 
II.  1262 
II.  1263 
II.  1263 
II.  1263 
II.  1263 
I.  218 
U.  1267 
II.  1260 
II.  1263 
II.  12VI8 
II.  1260 
II.  1263 
1. 1.397 
II  1148 
II.  1264 
II.  649 
II.  1264 
II.  1260 
II.  1263 


XXVIII 


218 


pElyEh-  pErpatvahkodik 


Pelyöh     .     . 

Pelyehtartó  . 

Pélyh  .     .     . 

Pelyhe      .     . 

Pelyhecske   . 

Pelyhes    .     . 

Pelyhésedik  . 

Pelyhes  vánkos 

Pelyhezik 

Pelyp  .     .     . 

Pelypég   .     . 

Pelypeget 

Pelyv  .    .     . 

Pelyva     .    . 

Pglyváz    .     . 

Pemet .     .     . 

Pemete     .     , 

Pemetftt  .     . 

Pemetlö    .    , 

Péna    .     . 

Pénce  .     .     . 

Pencél 

Pgncés  ruha 

Pendel,  pendely 

Pendélye . 

Penderít  . 

Pendül 

Pendülés  .     . 

Penész      .     . 

Penészes  .     . 

Penészesedik 

Penészésség . 

Penészlíí  .     . 

Penészrozsdás 

Penet  .    .    . 

Penete      .     . 

Peneténce     . 

Penez  ... 

Peng    .     .     . 

PSngés     .     . 

Penget      .     . 

Pengetés  .     . 

Pöngetö    . 

Pengő  pénz . 

Péngyó    .     . 

Penig  .    .     . 

Peniglen  .     . 

Penisz .     .     . 

Peniténcia    . 

Peniténciariiha 

Penitei'.citartás 

Pénitönciatartatlan 

Peniténcialartatlanság 

Pénitenoiatartó. 

Péniténciátlan  . 

Penna.     .    .    . 

Pénnacsináló  késecske 

PiSnnaorr  . 

Ptinnatartó 


II.  1263 
III.  4«Ü 
II.  1260 
II.  1260 
II.  1260 
II.  1261 
II.  12B1 
11.  1009 
11. 1261 
II.  1264 
II.  1264 
II  1264 
II.  1263 
II.  1309 
U. 1309 
11.  1264 
II.  1264 

I.  1026 
11.  1264 
11.  1265 
II.  1287 
II.  1265 

1265, 1481 
II.  1265 
II.  1265 

II.  1265 
II.  1265 
11.  1265 
11.1266 
II.  1266 
11.  1266 
II.  1266 

I.  1026 
II.  1470 
II.  1264 
II.  1264 
II.  1267 
II.  1268 
11.  1265 
II.  1266 
II.  1266 
II  1266 
11.  12n6 
II.  1270 

II.  1267 
II.  1258 
II.  1258 
II.  1266 

II.  1267 
II.  1481 

III.  474 


II.  476 
II.  475 
II.  480 
II.  1267 
II.  1267 
II.  248 
II.  1137 
48ü 


III 


Pgnnavális    . 
Péntek      .     . 
Péntékgs  .     . 
Pénteki     .     . 
Péntély     .     . 
Péntélyés  ing 
Péntöl .     .     . 
Péntölöcske  . 
Pénz    ... 
Pénzbírság    . 
Pénzcsűr. 
Pénzéi      .     . 
Pénzes      .     . 
Pénzes  erszény 
Pénzes  ház  . 
Pénzes  láda  . 
Pénzesség 
Pénzes  szatyor 
Pénzes  szekrén 
Pénzes  szolga 
Pénzgyűjtés  . 
Pénzgyűjtő   . 
Pénzhalászás 

Pénzhalászó 

Pénzhamisító 

Pénzkivánás 

Pénzkórság  . 

Pénzlevelü  íü    .     .  I 

Pénzlopó 

Pénzmérő  serpenyő 

Pénzolvasztó  asztal 

Pénzontó 

Pénzosztó 

Pénzőrzö  .     . 

Pénzpatkány 

Pénzpélda 

Pénzszédő     . 

Pénzszerelem 

Pénzszeretés 

Pénzszeretet . 

Pénzszerető  . 

Pénztartó 

Pénztartó  láda 

Pénzváltás    . 

Pénzváltó 

Pénzváltó  hely 

Pénzverés 

Pénzverő  .     . 

Pénzverő  ház 

Pénzverő  hely 

Penyvet   .    . 

Pép      ... 

Pepecsel  .     . 

Pepecselés    . 

Pgpecses .     . 

Pépes  .    .    . 

Pépes  fazék 

Péptál  .     .     . 

Per      ... 


604 


II.  i267 

Péra     .     .     . 

II.  1267     , 

Percegés  .     .     . 

II.  1268 

Percen     . 

II.  1268 

Percenés  .     .     . 

II.  1265 

Percenet  .     .     . 

11.  1165 

Pércentés      .     . 

II.  1265 

Perdikurta    .     . 

II.  1265 

Pgrdít  .... 

11.  1268 

Perdó  .... 

I.    240 

Perdül      .     .     . 

1.    473 

Perec  .... 

11.  1265 

Pereces    .    .    . 

II.  1271 

Periig  .... 

I.    683 

Perel  .... 

1. 1371 

Perem      .    .    . 

II.    505 

Peremező  szabó 

U. 1271 

Perengér  .     .     . 

III.      96 

Perentél   .     .     . 

III.    136 

Perentelke    .     . 

111.    292 

Péreputty      .     . 

I.  1202 

Peres  .... 

I.  1202 

Perés-patvaros 

I.  1276 

Peres  társ    .     . 

I.  1276 

Peresül    .     .    . 

1. 1302 

Pergszlen      .     . 

11.    320 

Pereszlenes  .     . 

11.    360 

Pérfölállató  levél 

,  I.  1026 

Perfolyta  levél  . 

11.    628 

Pergamen    .     . 

II.  1558 

Pergamencsináló 

I.    135 

Pergamolkörtvély 

11.  1127 

Perge  .... 

11.1154 

Pergel 

II.  1184 

Pergelödik 

II.  1248 

Pergéltség 

11.1262 

Pergés      . 

III.    103 

Perget 

III.    219 

Pergető    .     . 

111.    222 

Pergettyű 

III.    223 

Pergettyűs 

III.    225 

Püritélö    . 

III.    480 

Pgrje  .     . 

11.    505 

Perjefű      . 

III.    994 

Pérjén 

III.    995 

Perjés 

1. 1397 

Perkelödik 

III.  1067 

Perlekedés 

III.  1069 

Perlekedik 

I.  1371 

Perlengér 

I.  1397 

Perlő   .     . 

II.  1283 

Perlődés  . 

11.  1271 

Perlődik   . 

11. 1271 

Perlődő    . 

II.  1272 

■     Pernahaiter 

11.  1272 

!     Pernye     . 

II.  1271 

Perorál     . 

I.    776 

'     Perpatvar 

III.    390 

1     Perpatvarkodás 

II.  1272 

1     Perpatvarko 

Jik 

I'ÉRPATVA  ROS- PIPESK  EDIK 


219 


Pérpatvaros       .     . 

Perpeluána  szoknya 

Pers     .     . 

Persel 

Persely     . 

Péi"selyés  láda 

Perspektíva 

Perváta    . 

Pgrvátaszék 

Pérving    . 

Per\'iseló' 

Perzs  .     . 

Perzsed    . 

Pérzselés 

Perzsiai  barack 

Perzsiai  szőnyeg 

Pesdül 

Péseg  .     . 

Pijsegdegél 

Pesel  .     . 

Péshed 

Peslet  .     . 

Pésma 

Pésniás 

Péssély    . 

Pesti    .     . 

Pestis  .     . 

Pestishalál 

Peszér 

Peszérce  . 

Peszércefű 

Peszmeg  . 

Peszmet.  pészmete 

Peszterce 

Pelák  .     . 

Pétárd,  petárda 

Péter  fej  a     . 

Peterselyem 

Peticsen  .    . 

Petörke    .     . 

Petrénce  .     . 

Petrezselyem 

Pétrezselyemszár 

Petrezselymes 

Petrisilyom  . 

Petrosolyom 

Petteget    .     . 

Pétvet      .     . 

Pétyeg      .     . 

Pétyhüszik    . 

Pétymet  .    . 

Péz      ... 

Pézma      .     . 

Pézsmalánc  . 

Pézsmamacska 

Pézsmás  lánc 

Pézsmaszém 

Pfi  .     .     .     . 

Pfiha    .     .     . 


111. 
II. 
II. 
II. 


II.  1252 
III.    289 

11.1277 
II.  1277 
II.  1281 
II.  505 
II.  1279 
II.  1279 

III.  128 

I.  216 
1204 
1277 
1277 
1278 

I.  175 
III.  320 

II.  1279 
II.  1280 
II.  1280 
11.1279 
II.  1319 

II.  1281 
II.  1283 
II  1283 
II.  1281 

I.  217 
II.  1281 

I.  1270 

II.  !255 

II.  1281 
I.  1027 

U.  1281 
II.  1281 
II.  1281 
II.  1282 
II.  1282 

I.  959 
II.  1282 
II.  1282 
II.  1282 
II.  1282 

II.  1282 

III.  86 

II.  1282 
II.  1282 
II.  1282 
II.  1282 
II.  1283 
II.  1282 
II.  1282 
II.  1283 

II.  1268 
II.  1283 
II.  517 
II.  64« 
II.  517 

III.  158 
U. 1283 
II.  1283 


Phiiha 
Pi    .    . 
Piac     . 
Piac  hazugja 
Piaci    .    . 
Piarc  .     . 
Picin 
Picinség   . 
Picsa    .     . 
Picsék .     . 
Pih:  flocke 
Pih :  pfui 
Pih:  athem 
Pih :  hauchen 
Piha     .     . 
Pihe    .     . 
Pihecske  . 
Piheg  .     . 
Pihegés    . 
Pihekönnyíl 
Pihel    .     '. 
Pihelés 
Pihen  .     . 
Pihenés    . 
Pihenget  . 
Pihent 
Pihentés  . 
Pihentet  . 
Pihés :  schleimig 
Pihés :  flock: 
Pihés  .     . 
Pihésedik 
Piheskedés 
Piheskédik 
Pihés  muhai 
Pihés  ruha 
Pihhen 
Pihkérö    . 
Pihő     . 
Pikkely 
Pikó     . 
Pikón  . 
Pikszis 
Piktor  . 
Pile 
Pilés    . 
Pilis     . 
Pilises 
Pilisez 
Püla     . 
Pillag  . 
PiUagó 
Pillagós 
Pillang 
Pillangó 
Pillangó  féreg 
Pillangós 
PiUant 
PUlantás 


11.  1283 

Pillantat        .     . 

II.  1287 

11.  1283 

Pillantatlan  .     . 

11.  1287 

II.  1283     1 

Pille     .    .     .     . 

11.  1287 

1. 1381     j 

Pillog  .    .     .     . 

11.  1286 

11.1284     j 

Pillogás    .    .    . 

11.  1286 

II.  1283 
II.  1284 
.     11.  1284 
.     II.  1284 
.     U.  1336 
.     II.  1260 
.     II.  1283 
.     II.  1284 
.     II.  1284 

Pillogat    .     .     . 
Pillogalás     .    . 
PiUogó      .    . 
Pillula.  pilula   . 

11.  1286 
11.  1286 
11.  1286 
U. 1287 

Pimpó .     .     .    . 
Pinc     .     .     .     . 

Pince  .     . 
Pincepalack  . 

11.  1287 
11.  1288 
11.1187 
II.  1216 

.     II.  1283 

Pincetok  .     . 

III.    694 

.     11. 1260 

Pincetorok    . 

111.    714 

.     II.  1260 

Pinészes  .     . 

11.  1266 

.     II.  1284 

Pinisz  .     .     . 

11.1266 

.     II.  1284 

Piniz    .     .     . 

11.  1268 

.     II.    401 

Pinkest,  pinkös 

11.  1345 

.     II.  1284 

Pinnáta    .     . 

11. 1287 

.     II.  1284 

Pint     .     .    . 

11.  1287 

.     II.  1284 

Pintek .    .     . 

11. 1267 

.     11.  1284 

Pintér  .     .     . 

U.  1288 

.     II.  1285 

Pintérkedik  . 

11. 1:^88 

.     II.  1285 

Pintes  .     .     . 

11.  1288 

.     II.  1285 

Pintos  .     .     . 

11. 1288 

.     II.  1285 

Pintőke    .     . 

11.  1288 

.     II.  1284 

■   Pinty    .     .     . 

11.  1288 

II.  1261 

Pintyóka  . 

II.  1288 

.     II.  1285 

Pintyö      .     . 

11.  1288 

.     II.  1261 

Pintyőke  .     . 

11.  1288 

.     U.  1284 

Pínz     .     .     . 

II.  1268 

.     II.  1284 

Pinzelke  .     . 

11. 1265 

.     II.   856 

Pióka  .     .     . 

II.  1288 

II.  1481 

Piom    .     .    . 

.     11. 1288 

.     II.  1284 

Pip  :  pips 

II.  1288 

II.    244 

Pip  :  schmuck 

11.  12.S8 

.     II.  1285 

Pip:  feldmohn 

.     11.  1288 

.     II.  1285 

Pipa     .     .     . 

II.  1289 

.     II.  1285 

Pipacs      .     . 

U. 1289 

.     II.  1285 

Pipacsfű  .     . 

1. 1026 

.     II.  1285 

Pipancs    .     . 

.     U. 1289 

.     II.  1285 

Piparcs    .    . 

.     II.  1289 

.     II.  1386 

Pipaszár  .    . 

.    III.     86 

II.  1285 

Pipáz  .     .     . 

.     II.  1289 

.     11.  1285 

Pipe     .     .     . 

.     II.  1290 

.     II.  1285 

Pipeg  .     .     . 

.     11.  1290 

.     11.  1286 

Pipehúr    .     . 

1.  1518 

.     II.  1286 

Pipérátos 

.     11. 1290 

.     II.  1286 

Pipere .     .     . 

.     11.  1290 

.     II.  J 189 

Piperés     .     . 

.     11.  1290 

.     II.  1286 

Piperésen      . 

.     11.  1390 

.     II.  1286 

Piperéskedik 

.     II.  1290 

.     II.  1286 

.     Pipes   .     .     . 

.     II.  1288 

.       I.    826 

'•     Pipesen    .     . 

.     II.  1289 

.     II.  1286 

Pipesget  .     . 

.     II.  1289 

.     II.  1286 

Pipéskédés    . 

.     11.  1289 

.     II.  1286 

Pipeskédik    . 

X 

JCV 

.     11.  1289 

320 


PIPÉS-PÚPOS— l'OGONYA 


Pipés-púpos .     . 

.     11. 

Pipesség  .     .     . 

.     II. 

Pipez  .... 

.     11. 

Pipis   .     . 

.     11. 

Pipiskedilv     .     . 

.     11. 

Pippancs  .     .     . 

,     II. 

Pirhonyodik 

.     II. 

Piribék     .     .     . 

.     II. 

Piricsik     .     .     . 

.     11. 

Piricsk      .     .     . 

.     11 

Piricskél,  piricsko 

.     II. 

Pirít     .... 

.     II. 

Pirítás      .     .     . 

.     11. 

Pirító  .... 

.     II. 

Piriltyel,  pirittyol 

.     11, 

Pirjal,  pirjel 

.     II. 

Pirojt  .... 

.     II. 

Pirong      .     .     . 

.     11. 

Pirongás  .     .     . 

.     11. 

Pirongat  .     .     . 

11. 

Pirongatás    .     . 

.     II. 

Pirongatódik 

.     11. 

Pirongatódzik    . 

II. 

Pirongató  levél 

11. 

Pirongatózik 

11. 

Pirongság     . 

II. 

Pironkodás  ,     . 

II. 

Pironkodik   .     . 

II. 

Pironság .     .     . 

II. 

Pirónságos    .     . 

II. 

Piros  .... 

11 

Pirosan    .     .     . 

II. 

Piros  csgresnye 

I. 

Piros-fehér  színű 

III. 

Pirosít.     .     .     . 

11. 

Pirosító    .     .     .     . 

II. 

Piroska    .     .     .     . 

11. 

Piroskodik    .     . 

II. 

Piros  körtvély  . 

II. 

Piroslik    .     .     . 

II. 

Pirosodik      .     .     . 

II. 

PirosoUik      .     .     . 

II. 

Pirospej  szín     .     . 

III. 

Piros  rózsaszín 

III. 

Pirosság  .     .     .     . 

II. 

Piros  színíí  .     .     . 

III. 

Pirosul     .     .    .     . 

11. 

Pirul    .... 

II 

Pirulás     .     .          . 

11. 

Pirulatlan     .     . 

11. 

Pise 

11. 

Piseg 

II. 

Piséget     .     .     .     . 

II. 

Pisilnek    .     .     .     . 

11. 

Pisklóc,  piskolc 

U. 

Piskolcolaj    .     . 

11. 

Piskolt     .     . 

11. 

Piskóta    ... 

11. 

Pisién 

II 

lz89 

1289 

1289 

1290 

1289 

1289 

1290 

1381 

.  1294 

1294 

1294 

1290 

1291 

1291 

1.^32 

1294 

1290 

1291 

1291 

1291 

1292 

1202 

1292 

604 

1294 

1292 

1292 

1292 

1293 

1293 

1293 

1293 

417 

248 

1293 

1293 

1293 

1293 

418 

1293 

1298 

1293 

250 

250 

1293 

250 

1293 

1293 

1294 

1294 

1295 

1295 

1í:95 

1295 

1295 

1108 

1295 

1296 

1295 


Pislog  .     .     . 

Pislogat    .     . 

Pisogat     .     . 

Pisogatás 

Pisolgat    .     . 

Pisöget     .     . 

Pispek.  pispők 

Pissog .     .     . 

Pistoly      .     . 

Pistráng   .     . 

Piszkál     .     . 

Piszkálás .     . 

Piszkáló  .     . 

Piszkálódik  . 

Piszkol     .     . 

Piszkos     .     . 

Piszkot     .     . 

Piszmog   .     . 

Piszmogás 

Piszmos    .     . 

Piszok      .     . 

Pisszen     .     . 

Pisztoly    .     . 

Pisztráng .     . 

Pisztricgomba 

Pita     .    .     . 

Pite :  eierkuchen 

Pite :  küchlein 

Piti-hangos  . 

Pitle    .    .     . 

Pitvar .     .     . 

Pityeg.     . 
PityBredik 

Pityereg  .     . 
Pityergés .     . 
Pityizál    .     . 
Pitypalatty   . 
Pittyed     . 
Pittyenget 
Pizseg      .     . 
Plága  .     .     . 
Plágál .     .     . 
Plá^áló  vessző 
Plajbác     .     . 
Plank  .     . 
Plántál     .     . 
Plántálás 
Plántáló  hely 
Plántált  szőUo 
Plántás  kert 
Plalaisz,  platajc 
Platánfa   . 
Plálánusfa 
Platánusfa 
Platibók   . 
Plébánia  . 
Plébániás 
Plébános  . 
Plébáaoskodik 


II.  1295  Plébáiiosság 

11. 1295  Plébász 

11.  1295  Pléh    . 

II.  1295  Pléhes. 

II.  1295  Pléngér 

11.1295  Pletk    . 

II.  1345  Pletyka 

11.1295  Plíh     . 
II.  1296  Pluder 
11.  1297  I     Plundér 
II.  1296  I     Plundra 
II.  1296  j     Póc 
II.  1296  I     Pocik :  spilzmaus 
II.  1296  i     Pocik :  ofenwinkel 
11.  1296  Pocik  :  sustenlaculum 
II.  1296  I     Pockázik  .     .     . 
II  1295  :     Pocok:  schnalle 
II.  1296  j     Pocok :  ofenwinkel 
II.  1296  [     Pocok :  spitzmaus 

11.1296  1     Pócol  .     . 
U.  1296  j     Pócolás    . 
II.  1296  I     Pocos  .     . 
II.  12^t6  Pöcs    .     . 
II.  1297  Pocsadék 
ÍI.  1297  Pocsalék 
II.  1297  Pocsatéka 
II.  1297  Pocsékol  . 
II.  1297  Pocskandék 
II.  1297  Pocskol    . 
II.  1297  Pocskoiidia 
II.  1297  Pocsolya  . 
II.  1297  Pocsolyás 
II.  1297  Pöcs  virág 
II  1297  Poéta  .     . 
II.  1297  Poétái .     . 
II.  1297  ■     Poétáskodik 

11.1297  Poézis. 

11.1298  Pof.  . 
II.  1298  Pofa  . 
II.  1295  Pofás  . 
II,  1298  Pofásán 
II.  1298  Pofáz  . 

111.1126  Poffad. 

II.  1298  PofTadá: 

II.  1216  Pofoz   . 

11   1216  Pogácsa 

II.  1216  Pogácsakenyér 

1  1397  Pogácsás .     . 

111.    330  Pogácsasáfrány 

U.    246  Pogácsás  kenyér 

II.  1298  Pogácsasütö 

II.  1298  Pogácsáz  . 

II.  1298  Pogácska  . 

I.    742  Pogány     . 

II.  1298  Pogányi   . 

11.  1298  Pogányizálás 

11.  1298  Pogányság 

11.  1298  Pogony     . 

11.  12^8  Pogony  a  . 


POGON  YÁZ  -  POROSZRA 


221 


■ny-.i: 
.iak;i  . 
ir  . 

irka  . 
.irkiiszonés  . 

uurnok 

iKirnokinas    . 
iurnokmester 

iuirocska  .     . 

Kiröntő     .     . 
Pohárszék     .     . 
Pohárszékkocsi 
Pohártartó  hely 
Pohártöltö     . 
Poháröresités 
Pók      ... 
Póka :  windel 
Póka :  auerhah 
Pókácska 
Pókás  gyermek 
Pókháló  .     . 
Pókhálós .     . 
Poklos      .     . 
Poklosít   .     . 
Poklosodik   . 
Poklosság 
Poklosul  .     . 
Poklos  var  . 
Poklos  verem 
Poklul      .     . 
Pókocska 
Pokol  .     .     . 
Pokolbeli 
Pokolkedvü  . 
Pokolsenuyedék 
Pokol  torkú  . 
Pokolvacsora 
Pokolvar  .     . 
Pokolvaras 
Pokróc     .     . 
Pokrócocska 
Pokrócos  talpatlan 

kérnye 
Póla :  wiudel 
Póla :  flöhkraut 
Pólácska  .     . 
Polaj    .     .     . 
Polajlárkony 
Pólál  •.     .     . 
Pólálgat  .     . 
Polc     .     . 
Polcol  .     .     . 
Pólé,  póléj    . 
Polenta    .     . 
Polgár      .     . 
Polgárasszony 
Polgári     .     . 
Polgáriképpen 
Polgári  rend 


II.  t:i02 

11.  1303 

II   1303 

11  1303 

U.    ny 

II.  1304 

I.  1579 

II.    791 

II.  1303 

II.  1181 

III.    128 

II.    32.-Í 

1.  1397 

III.    545 

III.    f?98 

II.  1304 

U. 1304 

U.  1339 

II.  1304 

II.  1304 

1. 1291 

I.  1291 

11.  1305 

11.  1305 

II.  1305 

II.  1305 

II.  1305 

III.  1011 

111.  1075 

11.  1306 

II.  1304 

II.  1304 

II.  1305 

II.    148 

II  1541 

III.    714 

m.    919 

III.  1010 

III.  1011 

II.  1306 

II.  1306 

111.  135 
II.  1306 
II.  1307 
11.  1306 
II.  1307 

III.  449 
II.  1306 
II.  1306 
II  1307 
U. 1308 
II.  1307 
II.  1308 
II.  1308 
I.  132 
II.  1308 
II.  1308 
II.  1406 


Polgármester 
Polgármester! 
Polgárné  . 
Polgárság 
Polgártárs 
Polgártársaság 
Polha  .     . 
Polhák     . 
Policia 
Policiai 
Pólika.     . 
Politika    . 
Polkorái) . 
Pologár    . 
Poloska 
Poltra .     . 
Poltura 
Polva  .     . 
Pólya  .     . 
Pólyarulia 
Polyéka    . 
Polyha 
Polyva 
Polyvarobta 
Polyvás    . 
Polyvás  sár 
Polyváz    . 
Polyvázás 
Pomada  ? 
Pómagránát 
Pómagránátfa 
Pomáta    . 
Pompa 
Pompálkodá; 
Pompás    . 
Pompásan 
Pompaság 
Pompáskodás 
Pompáskodik 
Pompásos 
Pompásság 
Pompáz    . 
Pompos    . 
Ponc    .     . 
Poncol 
Poncoló  vas 
Pondró     . 
Pondiósit 
Poudus 
Ponk   .     . 
Ponkoh    . 
Ponkl .     . 
PonI     .     . 
Pontom    . 
Pontomi  . 
Pontos 
Pontos  garas 
Pontoz 
Ponty  .     . 


123, 


II. 

m 

III. 

II. 


II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
11. 
11. 


791 
791 
991 
1308 
453 
457 
1306 
1308 
1308 
1308 
1307 
1309 
1316 
1308 
1309 
1309 
1309 
1309 
1306 
1481 
1309 
1306 
1309 
1463 
1.309 
1510 
1309 
1309 
1309 
1309 
742 
1310 
1310 
1310 
1310 
1310 
1310 
1310 
1310 
1310 
1310 
1311 
1311 
1311 
1311 
1024 
1311 
1311 
1311 
1311 
1224 
1311 
1311 
1312 
1312 
1311 
1063 
1311 
1312 


1.  1026. 


Pontyhal 

Pontyó 

Ponyikaalma    .    .    . 

Ponyva    

Pópa 

Pópiom 

Popozlár 

Por,  pór :  staub  .  . 
Pór :  bauer  .... 
Porányosság  .  .  . 
Porarany      ... 

Póráz 

I'órázos 

Porc 

Porcellán,  porcellána 

Porcika 

Porció 

Porcog 

Porcogat 

Porcogatás    .... 

Porcogó    

Porcogó  cséresnye 
Porcogó  pázsit  .     .     . 

Porcogós 

Porcogősan  .... 
Porcsfű  .  .  . 
Porcsin  .  .  . 
Porcsinfű  .  . 
Porcsita  .  .  . 
Porejtás  .  .  . 
Porgaména  .  . 
Porgatoriom 
Pórhad  .  .  . 
Porhanyó  .  . 
Porhanyós  .  . 
Porhonyit  .  . 
Porhonyú  .  . 
Póri  .... 
Póris  .... 
Porissa  .  .  . 
Porkoláb  .  .  . 
Porkolábság .  . 
Porlik.  .  .  . 
Porlog  .  .  . 
Pornyo  .  .  . 
Porocska .  .  . 
Porocskányicska 
Porond  .  .  . 
Porongat  .  .  . 
Porongy  .  .  . 
Porongyó  .  . 
Poronyán  .  . 
Poronyó  .  .  . 
Poronyóság  .  . 
Porontó  .  .  . 
Poronty  .  .  . 
Poros  .... 
Porosít  .  .  . 
Poroszka .    .    . 


.  1275 

.  1312 

.      81 

.  1312 

.  1312 

1312 

.1230 

.  1312 

.  1314 

.  1313 

111 

.  1314 

.1315 

.  1315 

,1315 

1315 

,1316 

.1315 

,  1315 

.1315 

.1315 

.    417 

.1255 

.1315 

,1315 

1316 

,  1316 

.  1U26 

,  1315 

1290 

,  1276 

1340 

1231 

131.Í 

1313 

1313 

1313 

,  1314 

,  1316 

1332 

1316 

1316 

1313 

1239 

,1278 

,  1313 

.1313 

,1316 

,1291 

1313 

1313 

,1316 

1313 

1313 

1127 

1316 

1313 

1314 

1316 


222 


'OROSZKÁL-l'OSÖL 


Poroszkál     

Foroszkálás 

Poroszkáló 

Poroszkáló 

Poroszkáló  ló    ...     . 
Poroszkaleve     .... 

Poroszló 

Poroszlókodik   .... 

Poroszlósás 

Porosztó  

Poroz  

Porozik 

Porozó     

Pórrgnd 

Pórság      .... 
Porsomány   .  ■     .     . 

Porta 

Portai 

Portáló 

Portárius 

Portás 

Portás  tiszt 

Portáz 

Portázás 

Portéka 

Portikus 

Portörö 

Portrékép 

Portus 

Portya      ... 

Portyás 

Pórul 

Pórus  

Porváta 

Posadék  

Posár 

Posdulás 

Posgás :  strotzend      .     . 
Posgás :  das  leibschneiden 

Poshad    

Poshadék      

Poshadt    

Poshadtacska    .... 

Poshadtság 

Poshadtul 

Poshaszt  .... 
Poskos     ...... 

Posog  

Posonkodik 

Possad 

Posta 

Postahajó 

Postakocsi 

Postakodás 

Poslakövet 

Postálkodás 

Postálkodlat      .... 

Postaló 

Postainélyföld  ... 


1317 
1317 

616 
1317 

615 

657 
1317 
1.317 
1317 
1317 
1314 
1314 
1314 
liOfi 
1314 
1244 
1317 
1318 
1318 
1318 
1318 

671 
1318 
1318 
1318 
1319 

756 
1319 
1319 
1317 
1318 
1314 
1319 

279 
1319 
1323 
128Ü 
1280 
1280 
1319 
1319 
1319 
1320 
1320 
1320 
1320 
128U 
1280 
1320 
1319 
1320 
1257 

330 
1320 

445 
1320 
1321 

615 

987 


Postamesliir . 
Postaszekérheli 
Posvad     .     . 
Posvány  .     . 
Posványos    . 
Posz    .     .     . 
Poszár      .     . 
Poszáta    .     . 
Poszátamadár 
Pószlár     .     . 
Poszog      .     . 
Poszogás . 
Posztó      .     . 
Poszlócsináló 
Posztól'i'Stö  . 
Posztófolt 
Posztógyártó 
Posztómetö 

metsző  .     . 
Posztómosó  . 
Posztónyíredék 
Posztónyírö 
Posztós     . 
Posztószél 
Posztószoknv 
Pót.     . 
Pótok  . 
Pótol    . 
Pótolás 
Pótolgat 
Potor  . 
Potraha 
Potroboc 
Potroh 
Potrohos 
Potrohosít 
Potrohosodik 
Potrohosság 
Potrok 
Pótúra 
Potyka      . 
Potykász  . 
Potyog 
Pottyan    . 
Pottyant 
Povály 
Pozdora   . 
Pozdorja  . 
Pozdorjacsepií 
Pozdorjácska 
Pozláz 
Pózna .     . 
Póznál 
Pozsúr 
Pozsárbal 
Pozsdít 
Pozsdul    . 
Pozsgás    . 
Pozsonyi  süveg 


posztó- 
11.  800 


300 


II.  791 
III.  133 
11.1319 
II  1320 
II.  1.320 
11.1321 

II.  1323 
II.  1321 
II  649 
11.  1323 
II.  1321 

II.  1321 
11.1321 

I.  435 
I.  836 
1.  906 
1. 1156 

U.  802 
II.  877 

II.  1049 
II.  lObO 
II.  1321 

III.  114 

III.  289 
11.  1321 
II.  1247 
II.  1321 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1322 
H. 1322 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1309 
11. 1322 
II.  132a 
II.  1322 
II.  1322 
II.  1323 
II.  1223 
II  1345 
11.  13:í3 

I.  410 
II.  1323 
II.  1323 
11.  1323 
II,  1323 
II.  1323 

I.  1275 
II.  1279 
II.  1279 
II.  1280 
11.  1628 


Pőce     .     .     . 
Pöcsbör    .     . 
Pödör .     .     . 
Pöfeteg    .     . 
Pöfeteges 
Pöfeteggomba 
Pöffedék  .     . 
Pöhöly     .     . 
Pök  :  speien 
Pök  :  speichel 
Pökedelém 
Pökedelmes 
Pökdös 
Pökdösés . 
Pökdöz     . 
Pökdözés . 
Pökés  .     . 
Pökő    .     . 
Pököd .     . 
Pöködelém 
Pölöngér  . 
Pölpöl 
Pöly     .     . 
Pölyh  .     . 
Pölyö,  pölyö 
Pöng,  pönög 
Pör      .    . 
Pördít  .     . 
Pördül     . 
Pőre    . 
Pörfolyás 
Pörget 
Pörgetés  . 
Pörgető    . 
Pörgő  .     . 
Pörgői 
Pörgő  rokka 
Pörindílás 
Pörindító 
Pörje   .    . 
Pörjefű    . 
Pörköltelen 
Pörköltlenül 
Porlódik  . 
Pörnye 
Pöröl  .    . 
Pörölyös  . 
Pöröl  yöz . 
Pörölyözés 
Pörölyülés 
Pörös  .     . 
Pörsedék  . 
Pörsöl .     . 
Pörsülés   . 
Pörsölödik 
Pörsölö 
Pös      .     . 
Pösög  . 
Pösöl  . 


II. 
II. 
I. 
11. 
II. 


PÖSSÉR— rURDl 


223 


Pőssér 

11.  125Ő     1 

Pricskél     . 

11.1294, 1331     1 

Prilsszenlés  .     . 

11.  1336 

Pössét .     .     . 

11.  1257 

Pricskelés II.  1331     j 

Prüsszög  .     .    .    . 

11.  1336 

Pössöly     .     . 

11.  1281 

Prior 

11.  1332 

Prüsszögés    .     .     . 

11.  1.3.36 

Pösty  .     .     . 

11.  1327 

Priorissza     .     .     . 

11,  1332 

Prüsszöget    .    .    . 

11.  1.3.36 

Pöszérce  .     . 

11.  1281 

Prittyel    .... 

11.  1.332 

Prüsszögtet  .     .     . 

II.  1336 

Pöszlék    .    . 

11. 1327 

Prittyelés      .     .     . 

II.  1332 

Prtöcsök.  ptrücsök 

11.  1.336 

Pöszögetés    . 

II.  1.S27 

Privilégiom  . 

11.  1.332 

Ptrüsögetés  .     .     . 

II.  1295 

Pöszöly    .     . 

II  1281 

Privilégionios    . 

11.  1332 

Ptrüszög  ... 

11.  1336 

Pötye  .     .     . 

11.  1.H27 

Privilégium  levél  . 

11.   604 

Ptrüsszent    .     . 

11   i:-!36 

Pracskó    .     . 

11. 1232 

Privilégyiom     .     . 

11. 1332 

Ptücsök    .     . 

11.  1336 

Prágai  gyémán 

1. 1158 

Próba 

11.1332 

Ptürszent      .     . 

11. 1336 

Prajtsoft  .     . 

II.  1327 

Próbaesztendő 

1.    719 

Ptüszög    .     .     . 

11.  1336 

Praktika  .     . 

II.  1327 

Próbajegy     . 

II.      30 

Publikán  .     .     . 

11.  1336 

Praktikái .     . 

II.  1327 

Próbajel   .     .     . 

II.      34 

Publikánmadár 

11.    649 

Praktikálkodás 

11.  1328 

Próbakő  .     .     . 

11.    390 

Publikánszín 

lll.    250 

Pratikálkodik 

n. 1328 

Próbál      .... 

11. 1332 

Pucok  .... 

II.  1299 

Praktikás      - 

11. 1328 

Próbálás  .... 

II.  13.33 

Púderes    .     .     . 

11.  1337 

Praktikus     . 

II.  1328 

Próbálat  .     .     . 

11.  1333 

Puffad      .     .     . 

11.  1437 

Praktizál  .     . 

11. 1.328 

Próbáldogál  .     . 

II.  1333 

Puffadás       .     . 

11.  1337 

Prása  .    .    . 

11.  1237 

Próbált     .     .     . 

11.  1333 

Pufifadék       .     . 

11.  1337 

Prázna     .     .     .     . 

II.  12.36 

Próbáltatott  .     . 

11  13.33 

Puffadoz  .     .     . 

11.  13.37 

Prebég,  prebék 

II.  1.331 

Próbáltképpen  . 

11.  1333 

Puflánt     .     .     . 

11.  1337 

Prebénda      .     . 

II.  1.328 

Próbatií    .     .     . 

III.    815 

Puffaszt    .     .     . 

II.  1337 

Prebendacipó    . 

I.    359 

ProcSsszió    .     . 

11.  1333 

Pugillár    .    .    . 

11.  1337 

Preceptor     .    .     . 

II.  1328 

Procésszióz  .     . 

ü.  1.333 

Puha   .... 

II.  13.37 

Préda  .... 

11.  1328 

Prófécia    .     .     . 

11. 1.334 

Puhálkodik  .     . 

11.  1338 

Prédál      .     .     . 

11. 1328 

Professzió     .     . 

II.  1334 

Puhán       .     .     . 

11.  1338 

Prédálás  .     .     . 

11.  1329 

Professzor    .     . 

II.  1334 

Puhaság  .     .     . 

11.  1.338 

Prédáló    .     .     . 

II.  1329 

Profésszorság    . 

11.  1.3.34 

Puháskodik  .     . 

II.  1338 

Prédás      .     .     . 

11.  1329 

Próféta     .     .     . 

11.  1334 

Puhaszt    .     .     . 

11.  1338 

Prédikáció    .     . 

II.  132') 

Prófétál    .     .     . 

.     11.1.334 

Puhatolódik .     . 

11.  1838 

Prédikációhallás 

I.  1286 

Prófétálás     .     . 

.     11.  1.334 

Puhít  .... 

11. 1338 

Prédikációs  könyv 

II.    407 

Prófétaság     .     . 

.     II.  1334 

Puhogat  .    .     . 

11.  1338 

Prédikál  .     .     .     . 

II.  1329 

Prófétizál      .     . 

II.  1334 

Puhul.     .     . 

II.  1338 

Prédikálás    .     . 

11.  1329 

Prófont     .     .     . 

IL  1334 

Pulicka    .     .     . 

.     II.  1338 

Prédikáló      .    . 

11.  1329 

Prófontmestüi-   . 

.     11.    791 

Pulik   .... 

.     11.  1338 

Prédikáló  könyv 

11.    407 

Prófosz,  prófusz 

II.  1335 

Pulpitom  .     .     . 

.     11.  1338 

Prédikáló  szék 

III.    128 

Prókátor  .     .     . 

.     II.  1335 

1     Pulpitus    .     .     . 

,     11.  1.338 

Prédikátor    .     . 

11.  1.329 

Prókátorkodik  . 

.     II.  1336 

Pulya  .... 

.     11.  1.338 

Prédikátori  rend 

II  1406 

Prókátorlevél    . 

.     II.    604 

Pulyka     .     .     . 

.     11.  1339 

Prédikátorság    . 

II.  1330 

Prókátorság 

.     II.  1335 

Pulykakakas 

.     11.      80 

Prédikátorszerzet 

III.    209 

Prontsaccung    . 

.     11.  1335 

Punkt  .... 

.     11.  1311 

Prém    .... 

.     U.  1330 

Prósál      .     .     . 

.     II.  1335 

Punktozás     .     . 

.     11.  1312 

Prémes    .     .     . 

.     11.  1330 

Prósmitál 

.     II.  1335 

Punt    .... 

.     11.1311 

Préméz     .     .     . 

.     11.  1330 

Prosonció 

.     11. 1333 

Punktum,  puntum 

.     II.  1312 

Prémezés      .     . 

.     11.  1330 

Prósza 

.     11.  1335 

Púp     ...     . 

.     11.  1.3.H9 

Prémézet .    .     . 

.     11. 1330 

Protestál  . 

.     II.  1335 

Pupa    .... 

.     11. 1.339 

Prémezett  szokny 

.    III.    289 

Proteslálás 

.     11.  13.35 

Pupdenevér 

1. 

4Í 

(3.  II  1.339 

Prenger    .     .     . 

.     U. 1263 

Protestáns 

.     U.  1335 

Puponyavér 

.     11.  13.39 

Prépost     .     .     . 

.     II.  1330 

Proviánt  . 

.     II.  1335 

Púpos  .... 

.      11  1.3.39 

Prépostság    .     . 

II.  1330 

Provideál 

.     II.  13.35 

Púposán  .     .     . 

.     II.  1339 

Prés     .... 

.     II.  1331 

Provinciális 

.     II.  1335 

Púpos  hátú  teve 

III.    657 

Présel.     .     .     . 

.     II.  1331 

Proviontol 

.     II.  1335 

Púposkodás 

.     11.  1339 

Présmitál      .     . 

.     II.  1335 

Prös     .     . 

.     11.  1331 

Púposkodik  .     . 

11.  1339 

Press  .... 

.     II.  1331 

1     Prücs  .     . 

.     11.  1.336 

Púposság      .     . 

.     II.  1339 

Presta      .     .     . 

.     II.  13.31 

Prücsök    . 

.     11. 1336 

Púpos  süveg     . 

.     II.  1628 

Pribég,  pribék  . 

.     II.  1331 

'     Prüszköl  . 

.     11. 1336 

Púpú   .... 

.     II.  1339 

Pribékség      ■     ■ 

.     II.  1331 

Prüszkölés 

.     11.  1336 

Pur      .... 

.     II.  1312 

Priccs  .     .     . 

.     11.  1.3.=il 

Prüsszent 

.     II.  1336 

Purdi  .... 

.     11.  i:«9 

224 


l'URGA-  RÁGICSÁL 


Purga 

Purgáció  .     , 

Purgál 

Purgálás 

Purgáló 

Purgiimálszoknya 

Purgatórium 

Purgér      .     . 

Purgoma 

Purpián    . 

Purpiánszín 

Purpiánszoknya 

Puruttya 

Puruttyaság 

Puséi-  .     .     . 

Puska 

Puskacsinálü 

Puskakulcs  . 

Puskalövés  . 

Puskapalac'k 

Puskapor 

Puskapormérték 

Puskaporos  ház 

Puskaportartó   . 

Piiskaporlartó  pa 

Puska  ránlója 

Puskás  .  . 


lack 


II.  1340 
II.  1340 
II.  1340 
II.  1340 
II.  134« 
III.  289 
II.  1340 
II.  1340 
II.  1340 
II.  1340 
III.  250 
III.  289 
II.  1340 
II.  1340 
II.  1340 
II.  1340 


I. 
II. 
II 


4:-í5 
466 
633 
11.1216 
II.  1313 
II.  777 
I.  1371 
III.  480 
II.  12JÖ 
II.  1372 
11.  1341 


Puskasárkány  . 
Puskaserpenyö 

Puskatartó    .  . 

Puskátok       .  . 
Puskalültő  vessző 

Puskáz     .     .  . 

Puskázás .     .  . 
Puskázat 
Puszdarék 
Puszpán.  puszpíln, 

Puszpángfa  .  . 
Puszpángos  . 

Puszta      .     .  . 
Pusztakípen 

Pusztán    .     .  . 

Pusztás     .     .  . 

Pusztaság     .  . 

Pusztít      .     .  . 

Pusztítás  .     .  . 

Pusztító    .     .  . 

Pusztul     .     .  . 

Pusztulás      .  . 

Pusztulat      .  . 

Puterlák  .     .  . 

Putnokfa       .  . 
Puttón,  puttony 

Puttonyos     .  . 


I.  1026 


U. 

II. 
111. 
III. 
III. 

II. 


II. 
II. 
I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


1519 

Puzbán     .     .     . 

1558 

Puzdarék       .     . 

480 

Puzdora.  puzdra 

694 

Pücsök     .     .     . 

1126 

Pükdüs     .     .     . 

1341 

Pünkösd  .    .    . 

1342 

Pünkösdhava    . 

1342 

Pünkösdhó  .     . 

1346 

Pünkösdi  rózsa 

1342 

Pünkösdi  szegfű 

742 

Pünkösd  napja 

1342 

Pünköst    .     .     . 

1342 

Püseték     .     .     . 

1343 

Püslen      .     .     . 

1343 

Püspék     .     .     . 

1343 

Püspök     .     .     . 

1343 

Püspöki    .     .     . 

1243 

Püspöki  gyíírü 

1343 

Püspöki  pálca  . 

1344 

Püspöki  süveg 

1344 

Püspöki  szék    . 

1344 

Püspöki  tiszt     . 

1344 

Püspökség     .     . 

1344 

Püspöksüveg 

1344 

Püszeget  .     .     . 

1344 

Püsszentés    .     . 

1344 

R. 


Ra,  rá      .     . 

11.  1378 

Rabság     .     .     . 

II.  1347 

Ragadovány      .     . 

Rab     .     .     . 

11.  1347 

Rabságos      .     . 

11.  1348 

Ragadoz  .... 

Rabáruló  piac 

11.  1284 

Rabságravaló  vite 

III.  1213 

Ragadozás    .     .     .     . 

Rabasszony  . 

1.    132 

Rabszíj     .     .     . 

III.    240 

Ragadozat     .     .     . 

Rabbata   .     . 

11.  1349 

Ráca    .... 

11.  1349 

Ragadozó 

Rabház    .     . 

1.  1371 

Rác  kamuka 

U.      92 

Ragadozó  borostyán  . 

Rabi    .     .     . 

11.  1347 

Rác  lé      .     .     . 

11.    550 

Ragadozó  madár  . 

Rabköntíis    . 

U.    399 

Radina     .     .     . 

II.  1549 

Ragadozóság     .     .     . 

Rablás      .     . 

11.  1348 

Radóc .... 

11.  1349 

Ragadvány   .     .     .     . 

Rablat      .     . 

II.  1348 

Radócos  .     .     . 

11.  1350 

Rágalmas      .     .     . 

Rabieány 

11.    552 

Ráfog  .... 

1.    872 

Rágal  másság     .     . 

Rabló       .     . 

11.  1349 

Ráfogás    .     .     . 

I.    873 

Rágalmaz     .     .     .     . 

Rabol  .    .    . 

11.  1348 

Rag      ...     . 

11. 1350 

Rágalmazás .     .     .     . 

Raboltat  .     . 

11.  1348 

Rág      ...     . 

11  1350 

Rágalmazó   .     .     .    . 

Raboskodik  . 

11.  i347 

Ragad       .     .     . 

11.  1353 

Rágalmazó  levél    .     . 

Rabüta     .     . 

11.  1349 

Ragadáló      .     . 

11.  1355 

Rágalom 

Rabotál    .     . 

11.  1349 

Ragadás  .     .     . 

.     11.  1355 

Rágás 

Rabotálkodás 

11.  1349 

Ragadat  .    .    . 

.     11.  1355 

Ragaszkodik      .     .     . 

Rabotáló  .     . 

II.  1349 

Ragadékony .     . 

.     11.  1355 

Ragaszt 

Rabotamunka 

II.    893 

Ragadó    .     .     . 

11. 1.355 

Ragasztás     ... 

Rabotás    .     . 

II.  1349 

Ragadó  betegség 

I.    225 

Ragaszték     .     .     . 

Rabotaság     . 

II.  1349 

Ragadó  fű    .     . 

I.  1027 

Ragasztó 

Raboláskodás 

II.  1349 

Ragadó  kezű 

II.    287 

Ragasztó  fa  ...     . 

Rabotás  nép 

11.    968 

Ragadomány 

11.  1356 

Rágatlan  ... 

Rabotásság  . 

II.  1349 

Ragadós  .     .     . 

II.  1.355 

Rágdogál  .          . 

Rabotás  szolga 

III.    292 

Ragadóság 

II.  1356 

Raggat 

Rabotás  szolga 

ú 

III,    296 

Ragndósság  .     . 

11.  1355 

Rágicsál 

RÁGÓ-RÉÁBOCSÁT 


226 


■■■  . 

II.  1352 

Rákászai  .     . 

.     II.  1368 

Raponc    .     . 

.     U. 1374 

■ >dás  . 

.      11   1353 

Rakat  .     .     . 

.     II.  1365 

Raponcsaláta 

II  1501 

d\k   . 

.      11.  1353 

Rakata     .     . 

.     II.  1398 

Ráró    .     .     . 

.     11.  1374 

Ragodat  .     .     . 

11.  1353 

Rakattat  .     . 

.     II.  1365 

Rárós  .     .     . 

.     11.1374 

Rágolódik     .     . 

11.  1353 

Rákláb     .    . 

.     11.    499 

Rárószgm 

.    III.    158 

Rágott      .     .     . 

.     11.  1.353 

Rakó    .     .     . 

.     II.  1365 

Rárótoll    .     . 

.    Ili.    703 

Rágton  rág   .     . 

.     11.  1351 

Rakodik   .     . 

.     II.  1366 

Rása    .    .     . 

.     II.  1374 

Ragula     .     . 

.     11.  1389 

Rákog .     .     . 

.     II.  1368 

Rásaszoknya 

.    III.    289 

Ragya .... 

.     11   1358 

Rakogat  .    . 

.     II.  1366 

Ráspoly   .    . 

.     II.  1374 

Ragyag :  glánzen 

.     II.  1358 

Rákolló    .     . 

.     11.1115 

Rast     .     .     . 

.     II.  1375 

Ragyag :  quacken 

.     II.  1385 

RakoUya  .     . 

.     II.  1449 

Rászt  .     .     . 

.     II  1375 

Ragyás     .     .     . 

.     II   1358 

Rákon      .     . 

.     II.  1449 

Rát.     .     .     . 

.     II.  1373 

Ragyázáf?      .     . 

.     II.  1358 

Rakonca  .     . 

.     II.  1368 

Rátódik    .     . 

.     II.  1373 

Ragyiva  .     .    . 

.     II,  1358 

Rakoncátlan 

.     U. 1368 

Rátotta    .    . 

.     11.  1373 

Ragyivaság  .     . 

II.  1358 

Rákos .     .     . 

.     II.  1368 

Ráüt    .     .     . 

.    III     907 

Ragyog     .     .     . 

11.  1358 

Rakosgat .     . 

.     II.  1367 

Raváncs  .     . 

.     11.  1375 

Ragyogás      .     . 

.     II.  1359 

Rakoskodik  . 

.     II.  1367 

Raváncsolódás 

.     11.  1375 

Ragyogó  .     . 

.     11.  1359 

Rakoszik 

.     II.  1367 

Ravás .    .    . 

.     II.  1443 

Ragyogós     .     . 

11.  1359 

Rakott      .     . 

.     II.  1367 

Ravásfizetés 

1.   860 

Ragyogó  veres . 

.    III.  1076 

Rakott  oszlop 

.     II.  1148 

Ravás  mássá 

11.    701 

Ragyogó  véres  sz 

n 

.    III.    252 

Rakott  sir 

.     h. 1576 

Ravasz    .     . 

.     11.1375 

Ragyogtat     .     . 

II.  1359 

Rakott  szekrén 

y  • 

.    111.    136 

Ravaszán 

11.  1375 

Ragyogván y 

II  1359 

Rakottyafa   . 

I.    742 

Ravaszka 

.     II.  1376 

Raj  . 

II.  1359 

Ráksajt    .     . 

.     II.  1496 

Ravaszkodás 

.     11.1376 

Raja 

II.  1378 

Ráksaláta 

.     II.  1501 

Ravaszkodik 

.     II.  1375 

Rajkó  . 

II.  1360 

Rákszem  .     . 

.    III.    158 

Ravaszlyuk  . 

.     II.    64<l 

Rajocska 

II  1359 

Rakton-rak   . 

.     II.  1364 

Ravaszság    . 

II.  1376 

Rajos  . 

11.  1359 

Rákul  .     .     . 

.     II.  1367 

Ravaszságtalan 

.     II.  1376 

Rajság 

11.  1359 

Rakvadon-rakv 

.     II.  1367 

Ravaszul  .    . 

.     11.  1376 

Rajsereg 

II.  1551 

Ráma  .     .     . 

.     11.  1368 

Ravatal    .     . 

11.  1441 

Rajsz  . 

II.  1360 

Rámond  .     . 

.     II.    862 

Ravatolás     . 

II.  H44 

Rajszol 

11.  1360 

Rámosolyog 

II.    879 

Ravatolat 

U. 1444 

Rajszolás 

II.  1360 

Ránc    .     .     . 

II.  1369 

Ravó    .     .     . 

.     II.  1444 

Rajszos 

II.  1360 

Ráncigál  .     . 

II.  1372 

Ravom     .     . 

11.  1442 

Rajt     . 

II.  1361 

Ráncigálás    . 

11.  1372 

Ráz      .     .     . 

II.  1376 

Rajtaér 

I.    658 

Ráncigálódik 

II.  1373 

Rázás  .     .     . 

11.  1.377 

Rajtakap 

II.    103 

Ráncocska    . 

II.  1369 

Rázdogál .     . 

11.  1.377 

Rajtámén      .     . 

II.    748 

Ráncol      .     . 

II.  1369 

Rázódik    . 

11.  1377 

Rajtár .... 

II.  1362 

Ráncolás  .     . 

II.  1369 

Rázogat  . 

11.  1.377 

Rajtaragad    .     . 

II.  1355 

Ráncos     .     . 

II.  1369 

Rázogatás 

11.  1378 

Rajtatapodás     . 

UI.    438 

Ráncos  palást 

11.  1217 

Ré  .    .    .    . 

II.  1436 

Rajtaüt     .     .     . 

III.    907 

Rándít      .     . 

II.  1370 

Röá     .    .    . 

11.  1378 

Rajtavaló      .     .     . 

II.  1362 

Rándul     .     . 

II.  1370 

Reáad     .      . 

1.      13 

Rajtazörög    .     .     . 

III.  1288 

Rándulás 

11.  1370 

Réáajánlás   . 

I.      33 

Rajtola     .     .     .     . 

II.    509 

Rángat     .     . 

II.  1371 

Reáakad  .     . 

I.      36 

Rajttá . 

n.  1361 

Rángatás .     . 

II.  1371 

Reáalknszik 

I.      60 

Rajzás 

11.  1360 

Kánkor 

II.  1374 

Reááll      .     . 

I.     70 

Rajzát 

II.  1360 

Ránt :  mit  hasi 

ziehe 

n 

II.  1371 

Réáámul .     .     . 

I.      82 

Rajzik 

II.  1359 

Ránt :  backen 

II.  1373 

Reábámul     .     . 

I.    168 

Rajzol . 

11.  1360 

Rántás     .     . 

11.  1373 

Reábékéllik  .     . 

I.    198 

Rajzolás 

11.  1360 

Rántó .     .     .     . 

II.  1373 

Réábérel  .     .     . 

I.    211 

Rak 

II.  1362 

Rántogat .     .     . 

II.  1372 

Reábérlö .     .     . 

I.    211 

Rák      . 

U.  1367 

Rántogatás  .     . 

n.  1372 

Reábeszéll    .     . 

I.    221 

Rákap  . 

II.    102 

Rántó  serpenyő 

U.  1558 

Reábir     .     .     . 

I.    234 

Rakás  . 

11.  1364 

Rántott     .     .     . 

11.  1373 

Reábíz     .     .     . 

I.    242 

Rakáska  . 

II.  1365 

Rántotta  .     .     . 

ü.  1373 

Reábízik  .    .    . 

I.    243 

Rakásul 

II.  1365 

Ráolvas    .     .     . 

II.  1121 

Reábizonyit .     . 

I.    246 

Rakásos   . 

II.  1365 

Ráolvasás     .     . 

11.  1121 

Keábizonyodik  . 

1.    247 

Rákász 

11.  1368 

Rapacsos .     .    . 

II.  1374 

Reábocsát     .     . 

1.    256 

M.    NTELVTÖKT.   SZÓTÁB. 


XXIX 


RÉÁBOKROSODIK-RECÉG 


Rgábokrosodik  .... 

1.    267 

Reánevetés 

U.    977 

Reátanakodik    ..     .     . 

Reáborul 

I.    290 

Reánéz    .     . 

II.    981 

Reátanít 

Reáböffent 

I.    306 

Reánézés 

11.   981 

Reátart 

Reáböfög 

I.    307 

Reánódít  .     . 

II.    987 

Reátartás 

Reábög 

1.    303 

Reánö      .     . 

II.    995 

Reátartó 

Reábökken   

I.    308 

Reányerít 

II.  1033 

Reátaszít 

Reábujtat 

1.    321 

Reányit    .     . 

11. 1047 

Reátát 

Reácsappant     .... 

I     384 

Reányom 

II.  1054 

Reátekereszik    .     .          . 

Reácsatáz 

I.    388 

Reányög  .     . 

II.  1073 

Reátekint 

RSad 

1  1437 

Reápökdos    . 

II.  1326 

Reátekintés 

Reádobol 

1.    513 

Reápökik 

n. 1324 

Reátelik 

Reádühödik 

l.    548 

Reápörköl 

II.  1277 

Reáteljesii    . 

Réáéhezik 

I.    584 

Reáragaszkodik 

11  1357 

Reátér 

Reáemlékezés   ... 

I.    636 

Reáragaszt  . 

11.  1358 

Reáterít 

Reáemlékezik   .... 

1.    636 

Reárak     .     . 

II.  1364 

Reátériil 

Reáemlékeztet  .... 

I.    637 

Reáránt 

II.  1372 

Reátesz 

Reáenged     

I.    641 

Reárekeszt    . 

II.  1396 

Reátevés 

Reáereszt 

I.    671 

Reárepes .     . 

II.  1413 

Reátódul 

Reáerősödik      .... 

1.    680 

Reárepül .     . 

n. 1416 

Reátoly 

Reáesik 

I.    699 

Reárészegít  . 

II.  1424 

Reátorlik 

Reáevez 

1.    723 

Reárivalkodik 

II.  1438 

Reátorlódik 

Reáfekszik 

I.    793 

Reárivaszkodik 

II.  1438 

Reátökél 

Reáfeledkezik   .... 

I.    809 

Reárohan 

II.  1446 

Reátör 

Reáfelel 

1.    812 

Reárop     .     . 

II.  1460 

Reatta 

Reáfog 

I.    872 

Reásatol  .     . 

II.  1498 

Reátud 

Reáfut 

I.  1010 

Reásegít    .     . 

II.  1637 

Reáugrás 

Reáfüggeszt 

I.  1036 

Reásiet     .     . 

II.  1565 

Reáugrik 

Reágátol 

1.  1067 

Reászab   .     . 

III.        3 

Reáűz 

Reágerjeszt 

I.  1088 

Reászabadít . 

III.        7 

Reávág     

Reágondol 

I.  1102 

Reászabadítás 

III.        7 

Reávakar 

Reágyak  

1.  1133 

Reászakad    . 

III.      28 

Reáválaszl 

Reágyülekezik            .     . 

1. 1206 

Reászalad     . 

III.     46 

Reávár 

Reáhagy 

I.  1243 

Reászáll   .     . 

III.      53 

Reáver 

Reáhagyás   

1. 1243 

Reászállás    . 

III.     54 

Reávesz 

Reáhajlás 

I.  1260 

Reászeg 

lU.    107 

Reávet 

Reáhajol 

I.  1260 

Reászegez     . 

III.    114 

Rgávetés 

Reáhajt 

I.  1264 

Reászemlélö 

III.    161 

Reá'vigyáz 

Reáhallgat 

I.  1288 

Reászerez     , 

III.    206 

Reávigyázás      .     .     .     . 

Reáhallgatás    .... 

1. 1288 

Reászokás    . 

III.    286 

Reávisel 

Rgáhí 

1.  1419 

Reászokik 

III.    286 

Reáviselés 

Reáhivás 

1. 1419 

Reászoktat    . 

III.    288 

Reávisz 

Beáhivat 

1. 1420 

Reászól    .     . 

III.    277 

Reávon    

Reáhivatal 

I.  1420 

Reászólás 

III.    277 

Reávonsz 

Reáigazodik 

I.  1552 

Reászolgál    . 

III.    294 

Reázeng  .     . 

Reájut 

I,      68 

Reászóló  .     . 

III.    277 

Réázörög 

Reákel 

I.    168 

Reászorgoz   . 

III.    312 

Rebeg 

Reákeres 

1.    230 

Reászorít .     . 

III.    314 

Rebegés 

Reáköszön 

I.   419 

Reászorítás 

111.    314 

Rebegő  nyelvű      .     .     . 

Reáköszönés     .... 

I.   419 

Reászorul 

III.    318 

Rebellál 

Reálázzaszt 

I.   549 

Reászö 

III.   320 

Rebellió 

RSáleh 

I.   561 

Reászökdös  .     . 

III.   325 

Rebesget      .     . 

Reáieheii 

I.    562 

Reászökellik      . 

111.    326 

Rebesgetés  . 

Reálö 

I.    631 

Reászükés 

III.    324 

Rebez . 

Reálövet 

1.  ^m 

Reászökik 

111.    324 

Réce    . 

Reámehetetlen .     .     .     . 

I.    748 

Reászületik  ... 

m.    353 

Réce :  netz  .... 

Reámén 

I.    748 

Reátalál   .     . 

III.    395 

Réce :  ente  ... 

RSámenés 

1.    748 

Reátámad     . 

111.    409 

Récécske  .... 

Reánehézkedik           .     . 

1.    947 

Reátámaszkodil 

III.    411 

Recefátyol 

Rgánevet 

I.    977 

Reátámasztat 

III.    413 

Receg  .     . 

RÉCEÓL-RÉNDIFÜU')TT 


líf'-eól II.  liU7  Rggulás  szőrzet    .    . 

Heceörzó 111184  I     Rggulaszeréntvaló 

Recepta II.  1385  |     Rggulállan    .... 

Recés II.  138-í  I    Régulta,  régultan  ,     . 

Recés  háj [.  1251     |    Regvei 

Receszoknya     .     .     .  Ili     290     '     REgzet 

Recseg II.  1385  I     Regyistrom  ... 

Recsegés 11.1385  '     Rehelyés?     .     . 

Redős II.  1385     i     Rejá 

Redős  szoknya      .     .     .  III.    290     I     Réjatta 

Redves II.  1385     '     Rejó 

Réf II.  1385     :     Rejt 

Refektórioni      ....  [I.  1385          Rejta 

RéfőI II.  1385          Rejteget 

Reformál                ...  II.  1385          Rejtek 

Reg 11.1385  Rgjtekajtó    .... 

Reg,  rég :  der  morgen   .  II.  1386  Rejteken       .... 

Rég:  lange 11.1386  Rejtekes  ..... 

Regálpapiros     ...  II.  1229  Rejtekezik    ... 

Rege II.  1388  Rejtekház     .... 

Régéi II.  13S6  Rejtekhely    .... 

Regei II.  1386  Rejtekhelyes     .     .     . 

Regél II.  1388  Rejleksátor  .... 

Regement II.  1388         Rejtés 

Régen 11.1386  Rejtevényes      .     .     . 

Régenben II  1387  Rejtezik  ... 

Régeni II.  1387  Rejteződik    .... 

Régente II.  1387  Rejtező  hely     .     .     . 

Régenten II.  1387         Rejtő 

Régentöl  fogva      ...  II.  1387  Rejtő  hely    .... 

Régenvaló II.  1387         Reked 

Regez       II.  1470         Rekedés 

Reggel 11.  1386         Rekedez 

Reggeli II.  1386  Rekedezés     .... 

Reggeli  csillag      ...  I.    426         Rekedő 

Regget II.  1397         Rekedt 

Régi II.  1387  Rekedtség     .... 

Régiecske II.  1387         Rekeg 

Régien 11-  1387          Rekegés 

Regiment II.  1388          Rekegő 

Régi  módon      .          .  II.  1387          Rekesz 

Régi  sajt 11.1496  Rekeszes       .... 

Régiség II.  1388  Rekeszkedik      .     .     . 

Régiséges 11.1388  Rekeszt:  gehege    .     . 

RegisLrál II.  1389  Rekeszt :  einschliessen 

Régit II.  1388  Rekesztek     .... 

Régivolla III.    966  Rekesztés      .... 

Regnál II.  1389  Rekesztő  beszéd    .     . 

Regnálás II.  1389  Rekesztő  hártya    .     . 

Régólta II  1388         Rekety 

Régtől       ......  II.  1388  Rekettya,  rekettye 

Régtölfogva       ....  II.  1388  Rekettyefa    .... 

Régtölfogvavaló      .11.  1388  Rekettyés      .... 

Regula II.  1389  Rekettyeség       .     .     . 

Regulái 11.  1389  Rekken :  ersticken 

Regulánként      ...  II.  1389  Rekken  :  rechen    .     . 

Regulás II.  1389  Rekkenés      .... 

Reguláskodik    ....  11.1389         Rekkent 

Regulásság II.  1389  Rekkentés     .... 


2Ü9 
1389 
1389 
1388 
1386 
1470 

508 
1389 
1378 
1361 
1486 
1389 
1361 
1390 
1390 
35 
1390 
1390 
1390 
1371 
1397 
1397 
1524 
1391 
1391 
1891 
1391 
1397 
1391 
1397 
1391 
1393 
1393 
1393 
1393 
1393 
1393 
1385 
1386 
1386 
1393 
1394 
1394 
1393 
1394 
1397 
1397 

218 
1335 
1398 
1398 

742 
1399 
1399 
1397 
1399 
1397 
1397 
1398 


Rekkentő 
Rekruta    .     . 
Relígió     .     . 
Remek,  remgk 
Remek  munka 
Reméli     .     . 
Reméllhetöség 
Remény  .     . 
Reménykedés 
Reménykedik 
Reményi  .     . 
Reménylés    . 
Reménylet    . 
Reményletlen 
Reményletlenül 
Reményihetetlen    . 
Reménység  ... 
Reménységes     .     . 
Reménységnélkülvaló 
Reménységtelen     . 
Reménységtelenség 
Reménytelen     .     . 
Reménytelenség 
Reménytelenül 

feln       .     . 
Reménytelenül 

felt  .     .     . 
Rémese    .     . 
Remete    .     . 
Remetebagoly 
Remetebarát 
Remeteség    . 
Rémít       .     . 
Rémités    .     . 
RempSl     .     . 
RemOl      .     . 
Rémül      .     . 
Rémülés  .     . 
Rémület   .     . 
Rend   . 
Rendbeli  .    . 
Renddel  .     . 
Rendel     .     . 
Rendelés .     . 
Rendelet .     . 
Rendeletlen . 
Rendeletlenség 
Rendelő  .     . 
Rendelt  sereg 
Rendén    .     . 
Rendenként . 
Rendes     .     . 
Rendesen 
Rendetlen 
Rendellenség 
Rendfaház    . 
Rendfölöttvaló 
Rendház .     . 
Rendi  fölött  . 


227 

II.  1398 
II.  1899 
II.  1399 
11.1399 
II.  893 
II.  HOO 
II.  1401 
II.  1400 
II.  14J0 
II.  1400 
11.1400 
II.  1401 
11.  1401 
II  1401 
II.  1401 
11.1401 
II.  1401 
II.  1401 
II.  1401 
11.1401 
11.1401 
11.  1401 
II.  1402 

II.  1402 


II.  1402 
II.  1402 
II.  1402 

I  156 

I.  178 
II.  1402 
II.  1402 
II.  1402 
II.  1403 
II.  1400 
n. 1402 
II.  1403 
II.  14fl3 
II.  1403 
II.  1407 
II.  1407 
II.  1407 
11.  1409 
11.  1409 
II.  1409 
II.  1409 
II  1409 
II.  1551 
II.  1409 
II.  1409 
II.  1410 
II  1410 
II.  1410 
II.  1410 

1.1371 
II.  1410 

I.  1371 
11. 1410 


XXIX* 


228 


RENDIFÖLÖTTVALU-RETYE-RIITYA 


Rendifölöttvaló 
Rendkívül     .     . 
Rendkívüli   .     . 
Rendkíviilvalű  . 
Rend  nélkül 
Réndnélkülvaló 
Réndről-rcnilre 
Réndszerént 
Réndszerintvaló 
Rendtartás    . 
Rendül     .     . 
Rénes  forint 
Reng   .     .     . 
Rengdegél 
Rengedez 
Renget     .     . 
Rengetés 
Rengető  tekenő 
Renyhe     .     . 
Répa   .     .     . 
Répácska 
Répás       .     . 
Repce       .     . 
Repcén    .     . 
Repcsinfö 
Repdécsél 
Repdes     .     . 
Repdésés 
Répdez     .     . 
Reped       .     . 
Repedés  .     . 
Repedez  .     . 
Repedézés 
Répégés  .     . 
Repes .    .     . 
Repesés  .     . 
Répesget 
Répéskédtet 
Répeskél 
Repeső     .     . 
Répéz       .     . 
Repít  .     .     . 
Réppel     .     . 
Reppen    .     . 
Rept    .     .     . 
Repül      .     . 
Répüldögél    . 
Repülés    .    . 
Répület    .    . 
Rgpülget 
Répülhetetlen 
Repülő     .     . 
Repülő  hid  . 
Rér      ... 
Rés      ... 
Résa    .     .    . 
Réses  .    .    . 
Résésedik 
Rest    .     .     . 


II, 

.     .  11. 

.     .  11. 

1410,  III. 

.     .  II. 

.     .  11 

.     .  11. 

Ulü,  III. 

UIO,  III. 

III. 
II. 


1410 
UIO 
1410 

958 
1410 
1410 
1410 

199 

959 

474 
1411 

940 
1411 
1411 
1411 
1411 
1411 

523 
1414 
1412 
1412 
1412 
1412 
1412 
1024 

413 
1413 
1413 
1413 
1416 
1416 
1416 
1417 
1383 
1413 
1413 
1413 
1413 
1414 
1414 
1414 
1414 
1414 
1414 
1415 
1415 
1415 
1415 
1416 
1416 
1416 
1416 
1425 
1417 
1417 
1417 
1417 
1417 
1417 


Resta  .     . 

Restál 

Restancia 

Restelkedik 

Restell      . 

Resten 

Restes 

Restesen 

Réstéz 

Restség    . 

Restül :  trágé 

Restül :  fául  werden 

Rész    .     . 

Részből 

Részbőlállatlanság 

Részeg      .     . 

Részegedik   . 

Részegén .     . 

Részeges  .     . 

Részegeskedik 

Részegeskedés 

Részegeskedő 

Részegít   .     . 

Részegség 

Részegszik    . 

Részégül 

Részegülés    . 

Részel      .     . 

Reszel      .     . 

Reszelek 

Reszelés  .     . 

Reszeletpor  . 

Részélkédés 

Részélkédik 

Reszelő    . 

Részeltet  . 

Reszéltetés 

Részént    . 

Részénként 

Részes 

Részesedik 

Részéséltet 

Részésít   . 

Részesítés 

Részesség 

Részes  társ 

Részestül 

Részésül 

Részesülés 

Részetlen 

Részetlenül 

Reszked  . 

Reszkedés 

Részkedet 

Részkedetés 

Reszket    . 

Reszketeg 

Részketegés 

Reszketegésség 


II. 

I. 


II.  1463 
II.  1419 
II.  1419 
II.  1418 
II  1417 
II.  1418 
II.  1418 
II.  1418 
II.  1418 
II.  1418 
II.  1419 
II.  1419 
II.  1419 
1420 
78 
II.  1423 
II.  1423 
U.  1424 
íl.  1424 
II.  1424 
11.1424 
II.  1424 
II.  1424 
II.  1424 
II.  1425 
II.  1425 
II.  142Ö 
II.  1420 
II.  1426 
II.  1425 
II.  1425 
II.  1313 
II  1420 
II.  1420 

II.  1425 
II.  1420 
II.  1421 
II.  1421 
II.  1421 
II.  1421 
II.  1421 
II.  1421 
II.  1421 
II.  1422 
II.  1422 

III.  453 
II.  1422 
II.  1422 
II.  1422 
II.  1422 
II.  1422 
II.  1434 
II.  1434 
II.  1434 
II.  1434 
II.  1434 
II.  1434 
II.  1434 
II.  1434 


Részketegség 
Reszketés 
Reszketéssel  való 

lelés     .     . 
Reszkető 
Részosztás    . 
Részről     .     . 
Részszerént  . 
Részszeléntvaló 
Résztelén 
Részvéttstíg  . 
Részű  .     .     . 
Részülés  .     . 
Rét :  wiese 
Rét:  falté     . 
Rét;  rötlich 
Retek  .     .     . 
Rétes  .     .     . 
Rétes  bélés  . 
Rétes  torta  . 
Retesz      .     . 
Rétfű  .     .     . 
Réti     .     .     . 
Réti  kender 
Réti  sáfrány 
Réti  torma  . 
Retkécske 
Retken     . 
Rétség:  falté 
Rétség :  wiese 
Retteg      .     . 
Rettegés  .     . 
Réttéget   .     . 
Réttögetés 
Réttégető 
Rettegtet .     . 
Retten      .     . 
Rettenik   .     . 
Rettenés 
Rettenet  .     . 
Rettenetes    . 
Rettenetesen 
Rettenetesképpen 
Réttenetésség 
Réttenetességést 
Rettenetest  . 
Rettenetesül 
Réttenetleu  . 
Reitenetlenül 
Rettenhetetlenül 
Rettenő    .     . 
Rettent    .     . 
Rettentés 
Rettenthetetlen 
RéttenthetetleuUl 
Rettentő  .     .     . 
Retv    .... 
Retves     .    .     . 
Retye-rutya 


hideg 


1423, 

142H. 


RETYKE-HOKKÜNCA 


•i2d 


Retyke 
Relykehal 
Réülés 
Réület 
Réületes  . 
RSüt  :  verbergen 
RéOt :  entzückeii 
Rev      ... 
Rév  :  liafen 
Rév :  weinen 
Révad      .     . 
Révbér     .     . 
Révbíró    .    . 
Révedéz  .    . 
Reverenciás  tánc 
Reves       .     . 
Reves  .     .     . 
Révész      .     . 
Révészmestér 
Révhajó   .     . 
Révhely 
Révhordozó 
Révi  tiszttartó 
Révid       .     . 
Révpart    . 
Révületiis 
Réz      ... 
Rézbánya 
Rézedény 
Rezeg       .     . 
Rezei   .     .     . 
Rézfazék 
Rézfont     .     . 
Rezgelödés   . 
Rezgelödik    . 
Rézkád     .     . 
Rézkarikás   . 
Rézmives 
Rézmü      .     . 
Réznek 
Rézorrú  rigó 
Rézöntő   .     . 
Rézpénz    .     . 
Rézpléh    .     . 
Rézrozsda 
Rézrozsdás    . 
Réztáblametsző 
Rézvirág  .     . 
Rezzed      .     . 
Rézzeg     .     . 
Rezzen     .     . 
Rezzenés 
Rezzenik 
Rézzent 
Rézzeszt  .     . 
Rhabarbarum 
Rí    ...     . 
Riá      ... 
Riad    .     .    . 


I. 
II. 
111 
II. 


I. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 


I. 

II. 
II. 

I. 

1. 
11. 
II. 
II 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
11. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 

1. 
II. 
II. 
11. 


1431 

1275 

1431 

l-i-31 

1431 

1389 

1431 

1432 

1432 

1436 

1437 

211 

237 

1433 

424 

1432 

143.^! 

1433 

791 

1257 

1397 

1389 

482 

1473 

1241 

1431 

1433 

174 

558 

1433 

1433 

776 

920 

1434 

1433 

78 

130 

909 

905 

1436 

1441 

1181 

1270 

1299 

1470 

1470 

803 

1191 

1435 

1435 

1435 

1435 

1435 

1436 

1436 

1027 

1436 

1378 

1437 


Riadás      .  . 

Riadtat     .  . 

Riaszkodás  . 

Riaszkodik  . 

Riaszt       .  . 
Riatta 

Ribald      .  . 
Ribancos 
Ribesz 
Rideg 

Rideg  adó  . 
Rideg  legény 

Ridegség  .  . 
Rideg  személy 

Hidék  .     .  . 
Rigó 
Rigócska 
Rigya  .     . 
Rigyanyesés 

Rigyáz      .  . 

Rihaszt     .  . 

Rihes  .     .  . 

Rij       .     .  . 

Rikácsol   .  . 

Rikit    .     .  . 

Rikkant    .  . 

Rikkal      .  . 

Kikojt       .  . 

Rikojtoz   .  . 

Rikolt  .     .  . 
Rikülias 
Rikontás 

Ríl       .     .  . 

Ringyó  .  . 
Ringy-rongy 
Riogal 

Riogatás  .  . 
Ripsz-rapsz 

Rí-sí     .     .  . 
Riskásalé 
Riskásatorta 

Riskó  .     .  . 

Risza  .     .  . 

Riszál       .  . 

Rít :  wiese  . 
Rít :  entzücken 
Ritka  .     . 

Ritka  hajú  . 

Ritkán      .  . 

Ritkás       .  . 

Ritkaság  .  . 
Ritkaságos 
Ritka  szőrű 

Ritkául     .  . 

Ritkít  .     .  . 

Ritkul       .  . 

Ritta    .     .  . 

Riüt     .     .  . 

Rivad       .  . 


zlich 


II.  1437  I  Hivalkodás 
II.  1437  Rivalkodik 
11.1438         Rivallik    . 

11. 1438  Rívás  .     . 
11.  1439  '     Rfvás-sívás 
II.  1361  [     Rivid  .     . 
II.  1440         Rivindeden 
11. 1440         Rivogat 
II.  1440         Rivülés 
II.  144C  '     Rivület 

I.      16  I     Rizs     . 

11.    559  j     Rizskása 
II.  1441         Ró  .     . 
III.    166         Robban 
11.1440         Robin. 
II.  1441         Robog 
II.  1441  Robogás 

II.  1441  Rocska 

II.  1036  Ródol 
II.  1441  Rogya 
H.  143S»  Rogyás 

II.  1486         Rogyogtat 

II.  1436  í     Roggyan 

II.  1439  :     Roh :  schwái 
11.  1439         Roh  :  eiter 

11.1439  ,     Roha   .     . 
II.  1439  Rohandósás! 
II.  1439         Rohan 
II.  1439         Rohanás 
II.  1439  ,     Rohanik  . 

11. 1440  ■     Rohanó    . 
II.  1439         Rohanta! 
II.  1436         Roh  ló     . 
II.  1441  Rohog  :  grunzen 
II.  1459         Rohog  :  hervorbrechen 
II.  1440         Rohon 
II.  1440         Rohtonk 

11. 1441  Rojt 
II.  1562         Rojtos 
II.    550         Rojtozal 

III.   819         Róka  . 
II.  1441  Rókácska 

II.  1441         Rókafark 
II.  1441  Rókafü     . 

II.  1426         Rókafogás 
II.  1431  Rókái 

II.  1441  Rókáikokik 

1.  1249  Rókalyuk 
II.  1442  Rókamái 
il.  1442         Rókás 

11.1442  Rókáz 
II.  1 142         Rokka 

ül.  332  Rokkan  . 
II.  1442  Rokkauás 
11.1442         Rokkant  . 

11.  1442  I     Rokkaszár 
II.  1361         Rokkaszösz 
II.  1431         Rokkon    . 
II.  1437         Rokkonca 


II.  1438 
II.  1438 
II.  1438 
II.  1438 
II.  1562 
II.  1473 
II.  1473 
II.  1440 
II.  1431 
II.  1431 
II.  1442 
II.  136 
II.  1442 
II.  1444 
II.  1474 
II.  1445 
III.  1349 
U. 1445 
II.  1443 
11.1358 
U. 1358 
II.  1468 
II.  1446 
11.  1445 
11.  1445 
II  1479 
II.  1466 
11  14i5 
II.  1466 
H. 1445 
1447 
1447 
615 
.1472 
II.  1447 
II.  1445 
II.  1361 
11. 1447 
II.  1-447 
II.  1447 
II.  1447 
11.  144« 
1.  771 
I.  1027 
I.  874 
11.1448 
11.1448 
11.  &id 
II.  672 
II.  1448 
11.1448 
11.1448 
II.  144S 
11. 1449 
II.  1449 
111.  86 
m.  336 
II.  1449 
II.  1368 


II. 
II. 
II. 
11. 


23Ü 


RÓKLÍID— RÓZSÁS 


Róklúd     .    . 
Rokolya  .     . 
Rokolyás 
Rokolyaváll 
Rokon      .     . 
Rokonban 
Rokonság 
Rokonságlieli 
Rokonságos 
Ról       ... 
Rólabeszéd  . 
Római  gyülekezet 
Római  szép 
Románc   .     . 
Románciaíi'ás 
Rómás  pap  . 
Rombol    .     . 
Romiad    .     . 
Romladék 
Romladékonyság 
Romiadékos 
Romladozik 
Romlandó 
Romlandóság 
Romlás     .     . 
Romlat     .     . 
Romlatatlan 
Romlatlan 
Romlatlanságos 
Romlékony   .     . 
Romlik 
Romló      .     . 
Romlóság 
Romlott 
Romlottság  . 
Romlottságos 
Romol      .     . 
Romolhatatlan 
Romolhatallanság 
Romüiiyaszfíllö 
Romt  .     .     . 
Roncsika .     . 
Roncsosság  . 
Rongál    .     . 
Rongálás .     . 
Rongy 

Rongyol  .     . 
Kongyollik   . 
Rongyos  . 
Rongyosan    . 
Rongyoskodik 
Rongyos  leves 
Rongyosodik 
Rongyosság  . 
Ronhan    .     . 
Ront    .     . 
Rontás     . 
Rontatlan 
Rontó  .     .     . 


ti.  «35 
II.  1449 
II.  1«9 

111.  1009 
II.  1449 
II.  1449 
il.  1450 
II.  1450 
II.  1-Í50 
II.  1450 
I.  218 
1. 1207 

III.  128 
II.  1452 
I.  1602 
II.  122fi 
II.  1452 
II.  1454 
II.  1454 
II.  1454 
II 


II. 


1454 
1454 
II.  1454 
II.  1454 
11.1454 
II  1455 
II.  1455 
II.  1455 
II.  1456 
II  1455 
II.  1452 
II.  1455 
II.  1455 
II.  1455 
II.  1455 
II.  1455 
II.  1452 
II  1455 
II.  1455 
III.  330 
II.  1456 
II.  1459 
II.  1460 
II.  1455 
II.  1455 
U. 1459 
II.  1459 
II.  1459 
II.  1459 
II.  1459 
U. 1459 
II.  561 
II.  1459 
II.  1460 
II.  1445 
II.  1466 
II.  1467 
II.  1458 
II.  1468 


Rontófü 1.  1024 

Rontsol II.  1458 

Rop II.  1460 

Ropog II.  1460 

Ropogás 11.  1460 

Ropogósán II  1460 

Roponc II.  1374 

Ropp II.  1461 

Roppaj II.  1461 

Roppanás II.  1461 

Roppant  :  geráuschvoll  .  II.  1461 

Roppant :  knallen  lassan  II.  1461 

Roppantó II.  14H1 

Ropantott II.  1461 

Roppautság II.  1461 

Roshad II.  1461 

Roshadás II.  1462 

Roshadt 11.1462 

Roskad II.  1462 

Roskadólag II.  1462 

Rosnika II.  1462 

Rosno II.  1470 

Rosnok II.  1470 

Rossad II.  1461 

Rost.  rost II.  1462 

Rosta II.  1463 

Rostabölcsö 1.    310 

Rostacsináló      .     .  1.    345 

Rostahányó 1.  1313 

Rostál II.  1463 

Rostáitatás II.  1463 

Rostás 11.1463 

Rostás  kalán     ...  II,      94 

Rostavetés III.  1153 

Rostély II.  1463 

Rostélyocska     ....  II.  1461 

Rostélyon  sült ....  II.  1618 

Rostélyos II.  1464 

Rostélyos  lapocska    .     .  II.    526 

Rostélyoz II   1464 

Rostélyozás II  1464 

Rostocska II.  1462 

Rostok II.  1464 

Rostokol II.  1464 

Róstol II.  14fi2 

Róstoló II.  1462 

Rostonként II.  1462 

Rostos II.  1462 

Rossz II   1464 

Rosszabb II.  1465 

Rosszabbodik    ...  II.  1465 

Rosszabbul II.  1465 

Rosszalkodás     .     .     .     .  II.  1465 

Rosszalkodik     ....  II.  1465 

Rosszas II.  1465 

Rosszaság  II.  1465 

Rossz  hírnév  II.    972 

Rosszit II.  1465 

Rosszkor II.  1466 


Rosszság       II 

Rosszul  :  schlecht      .     .     II. 
Rosszul :  sich  verschlechtern  II . 

Rosszullétei II. 

Róta    .     .     . 
Rotatbatatlan 
Rothad     .     . 
Rothadagosság 
Rothadandó  . 
Rothadandóság 
Rothadás 
Rothadatlan 
Rothadatlanság 
Rothadatos 
Rothadatosság 
Rothadó  .     . 
Rothadóság 
Rothadt 
Rothadtság   . 
Rothaszt 
Rothasztó 
Rothatlan 
Rótok  .     .     . 
Rótt  hely 
Rotvadás .     . 
Rotvatt     .     . 
Rotyog     .     . 
Rotyogás 
Rotyogat .     . 
Rovás      .     . 
Rovasz     .     . 
Rovatai    .     . 
Rovátkol  .     . 
Rovátkos 
Rovatol    .     . 
Rovatoló  . 
Rovatolt  .     . 
Rovatolt  levél  .     .     . 
Rovatolyocska  . 
Rovátos    .... 

Rovó 

Rozmalin      .     . 
Rozmarin,  rozmarinl 

Rozs 

Rózsa 

Rózsacsillag 
Rózsaecet     .    . 
Rózsafaforma  csemete 
Rózsagyülep     .     .     . 

Rózsai 

Rózsair 

Rózsakert 
Rózsakoszorú 
Rózsakörtvély    . 

Rózsállik 

Rózsaméz     .     . 
Rózsaolaj 
Rózsapogácsa    . 


Rózsás II. 


RÓZSÁS  KERT  -  RÜVID 


231 


Rózsás  kerl .     .     . 
Rózsaszemü  szöUö 
Rózsaszín     .     .     . 
Rózsasztníí 
Rózsavíz  . 
Rozsda 
Rozsdaétte 
Rozsdás    . 
Rozsdásodik 
Rozskása 
Rozskijnyér 
Rozsliszt  . 
Rozsnok   . 
Rozsólis   . 
Rozsos 
Rozstészta 
Rő  .     .     . 
Röbög .     . 
Rög  :  der  morgen 
Rög  :  erdscholle 
Rögöcske      .     . 
Rögös  .... 
Rögöz  .... 
Rögzik     .     .    . 


Rögzött  :  bestimmt 

Rögzött  :  veraltet 

Röhög      .     .     . 

Röhögés  .     .     . 

Rojt  ;  verbergen 

Rojt  :  entzücken 

Röjtök 

Röméll 

Rönd   . 

Röpdös 

Röpdöz 

Röpít  . 

Röpös . 

Röpözés 

Röppenik 

Röpül . 

Röpülés 

Rős 

Rost     . 

Röstök 

Röstöl  :  rösfen 

Röstöl! :  es  verdriesst 

Röstölllé  .... 

Röstön 

Rőt :  entzücken 

Rőt  :  rötlich 

Rötteg .     .     . 

Rövid  .     .     . 

Rövid  beszéd 

Rövidebben 

Rövidebbség 

Rövidecskén 

Rövideden    . 

Rövidedénvalóság 

Rövidedénnen  . 


II 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
I. 

II. 

11. 

11. 

II. 

II. 


II. 
mich  II. 


246 
330 
250 
250 
1228 
1470 
715 
1470 
14"0 
136 
201 
612 
1470 
1470 
1469 
641 
1470 
1H83 
1386 
1470 
1471 
1471 
1471 
1471 
1471 
1472 
1472 
1472 
1389 
1431 
1390 
1400 
1403 
1413 
1413 
1414 
1413 
1414 
1414 
1415 
1415 
1417 
1417 
1472 
1462 
1417 
550 
1418 
1431 
1472 
1428 
1473 
219 
1473 
1473 
1473 
1473 
959 
1473 


Röviden  .    . 

Röviden  .  . 
Rövidenszólás 
Rövidenvaló  szólás 
Rövidít  .  . 
Rövidítés .  . 
Rövid  nap 
Rövidség  .  . 
Rövid  szoknya 
Rövidül  .  . 
Rövidülés 
Rözgelödés  . 
Rözgődik 
Rözgölödik  . 
Rubint  .  . 
Rubintbánya 
Rubintos  .  . 
Rúd  .  .  . 
Rudall  .  . 
Rúdarany 
Rudas .  .  . 
Rudas  ló.  . 
Rudaz .  .  . 
Rudazó  kötél 
Rúdszég  . 
Rúg  .  .  . 
Rúgás  .  .  . 
Rugaszkodás 
Rugaszkodik 
Rugdalódzik. 
Rugdos  .  . 
Rugódás  . 
Rugódik  .  . 
Rugódoz  .  . 
Rugódzik 
Rugó  hadiszérszám 
Rugóid  .  . 
Rugoldoz 
Rugoldozás  . 
Rugó  ló  .  . 
Ruha  .  .  . 
Ruhaáios 
Ruhácska 
Ruhafark 
Ruhafestő 
Ruhaharisnya 
Ruhamarba  . 
Ruhán  ,  . 
Ruhaöltözet  . 
Ruhaörző 
Ruhaó'rzö  szolga 
Ruhás  .  . 
Ruhaséprő  . 
Ruhás  ház  . 
Ruhátalan 
Ruhátlankodás 
Ruhatartó  ház 
Ruhatartó  hely 
Ruhatisztító  . 


II. 
U. 

m. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 


II. 
u. 
II. 
II. 


II. 
II. 
II. 
I. 
II. 
II. 
11. 
II. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


II. 
II. 
III. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
I. 
11. 


I. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 
III. 
II. 
II. 

1. 
11. 
II. 

1. 

I. 
111. 


1473 

Ruhatisztító 

se 

pré 

.     II.  1543 

1473 

Ruhátlan      .     .     . 

.     II.  1482 

279 

Ruhátlanság 

.     II.  1482 

279 

Ruház .     .     . 

.     11.  1482 

1473 

Ruhazacskó 

.    III.  1262 

1474 

Ruházat   . 

.     11.  1482 

930 

Ruházatos 

.     II.  1483 

1474 

Ruházkodik 

.     11.  1483 

290 

Ruházódik 

.     II.  1483 

1474 

Rusa    .     . 

.     II.  1469 

1474 

Rusika 

II.  1462 

1434 

Rusnya    . 

.     11.  1483 

1433 

Rusnyálkoda 

s 

.     II.  1483 

1433 

Rusnyáskűdi 

k 

.     11.  1483 

1474 

Rusnyaság 

.     11.  1483 

147 

Rusnyául 

.     11.  1483 

1474 

Rusnyít    . 

II.  1483 

1474 

Rusnyul 

.     II.  1483 

1475 

Rusznya 

11.  148.S 

111 

Rút 

II.  1484 

1475 

Ruta    . 

.     II.  1486 

61. i 

Rútacska 

.     11. 1484 

1476 

Rutafü 

1.  1024 

427 

Rútalmas 

II.  1484 

113 

Rútalmasan 

11. 1484 

1476 

Rútalmaz 

II.  1484 

1477 

Rútalom  . 

II.  1484 

1478 

Rutás  .     . 

II.  1486 

1477 

Rutás  bor 

1.    284 

1478 

Ruthatt    . 

II.  1466 

1478 

Rútít    .     . 

11.  1484 

1478 

Rútol   .     . 

11.  1485 

1478 

Rútolás    . 

11.  1485 

1478 

Rútolkodás 

11.  1485 

1478 

Rútolkodik 

II.  1485 

64 

Rútság 

II.  1485 

1478 

Riit  színű 

III.    250 

1478 

Rútul  :   schándlicb 

II.  1486 

1479 

Rútul:  verunstaltet 

w< 

ird 

en  II.  1486 

615 

Rútulás    .     .     . 

11.  1486 

1479 

Rútult .     . 

II.  1486 

106 

Rúzsa  .     . 

11  1469 

1481 

Rüdeg .     . 

11.1440 

771 

Rügy 

11.  1486 

836 

Rügyezik  . 

II.  1486 

1329 

Rüh     .     . 

11. 1486 

690 

Rühelödik 

II.  1487 

1445 

Rühes .     . 

II.  1487 

1177 

Rühesít    . 

11.  1488 

1184 

Rühesedik 

11.  14S6 

291 

Rühesség . 

II.  1488 

1481 

Rühfíí .     . 

1.  1027 

1543 

Rühös  fü      . 

1. 1027 

1371 

Rüt :  verbergen     . 

II.  1389 

1483 

Rűt :  entzücken    . 

II.  1431 

1482 

RQtés 

II.  1432 

1371 

Rűtet 

II.  1432 

1398 

Rütetés     ... 

II.  1432 

683  0 

Rüvid  .     . 

, 

11.  1473 

a32 


S-SANYARGÁS 


s. 


s         .    .     . 

I. 

6Í)0,  1612 

Sajnszolgáló      .     .     . 

III.    296 

Salétromfőzö  üst   .     . 

.    Ili 

Sá  .     .     .     . 

.     .     11.  1524 

Sajog :  schmerzen  leidei 

II.  1495 

Salétromház      .     .     . 

I 

Sabrag     .    . 

II 

.  1297,  in.  1489 

Sajog  :   glanzen     .     . 

.     II.  1495 

Salétromos   .... 

.     II 

Saccoláspénz 

.     .     II.  1270 

Sajt 

11.  1495 

Salétromos  ház    .     . 

I 

Saccoló  pénz 

11.  1270 

Sajtalan    ... 

.     II.  1584 

Salétromos  por 

.     11 

Sácska     .     . 

III.  1261 

Sajtár  :  melkgpschirr . 

II.  1496 

Salétromos  üst      .     . 

.    111 

Sáf.     .     .     . 

11.  1489 

Sajtár  :  ungelehrl  .     . 

.     II.  1497 

Salétromtajték        .     . 

.    III 

Sáfár  .     .     . 

11. 1489 

SajtárdíJák    .... 

I.   487 

SalétromOst      .    .     . 

.    III 

Safarina  .     . 

II.  1491 

Sajtárka 

II.  1497 

Sallang 

.     11 

Safarinasáf; . 

11.  1491 

Sajtárul 

.     II.  1497 

Sallangos      .... 

.     11 

Sáfárkodás    . 

11.  1490 

Sajtnyomó    .... 

.     11.  1056 

Sallangos  zacskó  .     . 

.    Ili 

Sáfárkodik    . 

11.  1490 

Sajtó 

.     11.1497 

Saimó 

.     II 

Sáfárlás    .     . 

11.  1490 

Sajtó  anyja       .     .     . 

I.      96 

Salomandra       .     .     . 

.     11 

Sáfárló  leány 

II.    552 

Sajtó  csatorna       .     . 

1.   390 

Sálsás 

.     II. 

Sáfárné    .     , 

II.  1490 

Sajtocska      .... 

.     II.  1496 

Salvagvárda     .     .     . 

.     II 

Sáfárol     .     . 

II.  1490 

Sajtócska      .... 

II.  1498 

Sály 

.     11 

Sáfárság  .     . 

II.  1490 

Sajtol 

II.  1498 

Salyáta 

.     11 

Saffel   .     .     . 

II.  1491 

Sajtolás 

.     11. 1498 

Salyka 

.     U 

Saffirom  .     . 

III.  1262 

Sajtollott       .... 

.     II.  1499 

Sállya :  diinnes  tucli 

11 

Safill    .     .     . 

III.  1262 

Sajtoló 

II.  1499 

Sállya :  salbei  .     .    . 

.     II 

Sáfily  .     .     . 

III.  1262 

Sajtolódás    .... 

II.  1499 

Salyog 

.     11. 

Sáfrány    .     . 

11.  1491 

Sajtolt 

II.  1499 

Sályom 

.     II. 

Sáfrányillat  . 

1.  1571 

Sajtolt  bor   .... 

1.    284 

Samél 

.    111. 

Sáfrányos 

11.  1492 

Sajtónyomtató  .     .     . 

II.  1062 

Sámely 

.    III. 

Sáfrányoz 

U. 1492 

Sajtóorsó      .... 

II.  1138 

Sámfa     ...        1.  74 

2.  II. 

Sáfrányszín  . 

111.    251 

Sajtos 

11. 1496 

Sámoly 

III. 

Sáfrányszíiiíí 

111.    251 

Sajtos       

11.1498 

Sámpáner     .... 

II 

Sáh      ... 

II.  1524 

Sajtos  bélés      .     .     . 

1.    202 

Sánc 

II. 

Sáhos .     .     . 

11.  1524 

Sajtos  páré  .... 

II.  1233 

Sánc 

II. 

Sain     .     .     . 

II.  1495 

Sajtos  pogácsa       .     . 

11. 1302 

Sáncárok      ... 

I. 

Saja    .     .     . 

II.  1492 

Sajtruha 

II.  1480 

Sánci 

II. 

Sajándék  ?    . 

III.      73 

Sajtu        

II.  1497 

Sánckas   

II. 

Saját         .     . 

II.  1492 

Sák 

III.  1297 

Sánckosár     .... 

II. 

Sajátul      .     . 

11.  1492 

Sákcsa 

111.  1299 

Sáncmester 

II. 

Sajdít  .     .     . 

II.  1492 

Sakk 

11. 1499 

Sáncol 

II. 

Sajdítás    .    . 

II.  1493 

Sál 

II.  1499 

Sáncolás       .... 

II 

Sajéta .     .     . 

11.  1493 

Saladia 

11.1499 

Sáncos     

II. 

Sajétaszoknya 

111.    290 

Salagvárda    .... 

II.  1499 

Sáncos  bástya 

I. 

Sajgadoz  .     . 

11.  1493 

Salak 

II.  l.óOO 

Sáncos  sziget     . 

III. 

Sajgás      . 

II.  1495 

Salakos 

II.  1500 

Sáncőrző 

II 

Sajgat .     . 

11.  1493 

Salamander 

II.  1500 

Sanda      

11. 

Sajka  .     . 

II.  1493 

Salamandra 

II  1500 

Sandái,  sandall 

II. 

Sajkácska     . 

II.  1494 

Salamon       ... 

11   1500 

Sándor     . 

II. 

Sajkás      .    .  - 

II.  1494 

Salamonkodik   .     .     . 

11.  1500 

Sándori 

II. 

Sajkáz      .     . 

II.  1494 

Salamon  pecséti    .     . 

II  1257 

Sánta 

11. 

Sajlakodás    . 

11.  1494 

Salamon  töke 

III.    735 

Sántái 

II. 

Sajlódás  .     . 

II.  1494 

Sálang 

II.  1502 

Sánlálás 

II 

Sajlódik  .     . 

11.  1494 

Salapos 

II.  1500 

Sántáló 

II 

Sajlódtat  .     . 

II.  1494 

Salapos  sUves  .     .     . 

II.  1628 

Sántán 

II. 

Sajlogtat  .     . 

11  1494 

Saláta 

II.  1500 

Sántaság       

II 

Sajnál .     .     . 

II.  1494 

Salátácska 

11.  1501 

Sántikál 

II. 

Sajnálás  .     . 

II.  1494 

Salavárdi 

11.  1502 

Sántikálás 

II. 

Sajnálódik 

11.  1494 

Salavári  . 

II  1502 

Sántikáló 

11. 

Sajnáltat  .     . 

11.  1494 

Saldejl 

11.  1492 

Sántitás 

11. 

Sajnos 

11   1495 

Saldlt.  sáldil     .     .     . 

II.  1492 

Sántító 

II. 

Sajnosán .    . 

II.  1495 

í^alétroni       

II.  1602     1 

Sanyargás 

II. 

SANYARnAT-SÁTÁN 


333 


Sanyargat     .... 

II.  lő()6 

Sárga  gyopár   .     ,     .     . 

1. 1177 

Sárkányhozvaló 

II.  1519 

Sanyargatás       .     .     . 

11.  1507 

Sárga  ivolya     .     .     .     . 

1. 15.33 

Sárkánykö    .     . 

II.    390 

Sanyarit 

II.  1Ő05 

Sárga  kő 

11.    390 

Sárkánynyelv    . 

11.  1026 

Saiiyarkodás 

11.  1506 

Sárga  kökörcs,  sárga 

Sárkánytej    .     . 

III.    5U9 

Saiiyarkodik      .     .     . 

II.  1506 

kökörcsin       .     .     . 

II.    394 

Sárkányvér  . 

III.  1071 

Sanyaró  

II.  15Ü7 

Sárga  liliom     .     .     . 

11.    610 

Sarkas     .     .    . 

II.  1518 

Sanyarodik        .     .     . 

II.  1506 

Sálgállik       .... 

II  1512 

Sárkelep  .     . 

II.    228 

Sanyarodott       .     .     . 

II  1506 

Sárgálló 

II.  1512 

Sárkerep  .     . 

II.    228 

Sanyarog      .... 

II.  1506 

Sárgáló  szín      .     .     . 

III     251 

Sarkláb    .     .     . 

11.    4'.)9 

Sanyarú        .... 

II.  1507 

Sárga  répa  .... 

II.  1412 

Sarknyomás 

11.  1055 

Sannyarúan      .     .     .     . 

11.  1507 

Sárga  réz      .... 

11. 1433 

Sarlang    .     .     . 

11.  1502 

Sanyarúas    .... 

11.  1507 

Sárga  rigó    .... 

II.  1441 

Sárlik  .     .     . 

II.  1513 

Sanyarún      

11.  1507 

Sárga  rózsa       .     .     . 

II.  1469 

Sarló   .     .     . 

11.  1519 

Sanyaniság  .... 

II.  15Ü7 

Sárgás 

II.  1512 

Sarlócska 

11.  1519 

Sanyaruvan       .     .     . 

11.  1507 

Sárgaság       .... 

11.  Inl2 

Sarlófü     .     . 

1.  1027 

Sanyarvábban        .     . 

11.1507 

Sárgaságbeli      .     .     . 

11.  1512 

Sarlópénz     . 

II.  1270 

Sápaskodás   .... 

11.  1507 

Sárga  szilva      .     .     . 

III.    244 

Sarlós .     .     . 

II.  1519 

Sápit 

II.  1508 

Sárga  szín    .... 

111.    251 

Sármag    .     . 

11.    662 

Sápílás 

II.  1508 

Sárga  színű       .     .     . 

111.    251 

Sárrnáló  .     . 

11.  1520 

Sápító 

11,  1508 

Sárga  színű  veres 

III.  1076 

Sármály  .     . 

11.  1520 

Sapka       

II.  IcOS 

Sárga    tök     ...     . 

111.    735 

Sármályú 

11.  1520 

Sapkás     

11.  1509 

Sárga  vízi  liliom  .     . 

II.    610 

Sármány .     . 

II.  1520 

Sápolkodás  .... 

11.  1508 

Sárgít 

II.  1512 

Sármányka   . 

11.  1520 

Sápolkodik    .... 

II.  1508 

Sárgitó 

11.  1512 

Sármüves 

II.    909 

Sápolódás     .     .     .     . 

11.  1508 

Sárgodik       .... 

11.  1512 

Sárnyavalya 

11.  1019 

Sápolódik      .... 

11. 1508 

Sárgolyóbis       .     .    . 

1.  1093 

Saroglya  .     . 

11.  151H 

Sápolódó      .... 

II.  1508 

Sárgudik       .... 

11.  1512 

Saroglyás     .     . 

11.1513 

Sápra       

II.  1509 

Sárgul 

11.  1512 

Sáros  .     .    . 

11.  1510 

Sár:  koi 

11. 1509 

Sárgyík 

I.  1168 

Sároz  .     .     . 

11.  1511 

Sár  :  gelb      .... 

II.  1511 

Sárgyúró       .... 

1.1199 

Sározott  .     . 

11.1511 

Sár :  gallé     .... 

.     1I.151.S 

Sárhányó   lapát     .     . 

II.    625 

Sarró  .     .     . 

II.  1519 

Saraglya,  taráglya     . 

U. 1513 

Sárhodás      .... 

II.  1513 

Sársagyökér 

1.1182 

Sarampó       .... 

11.  1513 

Sárhodik       .... 

II.  1513 

Sár  tök     .     . 

m.    735 

Sarapoló       .... 

11.1514: 

Sárhudik       .... 

11.  1513 

Saru    .     .    . 

11.  1520 

Sárarany      .... 

1.    111 

Sári 

11.1513 

Sarucsináló  . 

I.    435 

Sarátnak       .... 

III.  1.301 

Sárig 

II.  1511 

Sarucska .     . 

11. 1521 

Sárban  lakó      .    .     . 

II.    511 

Sárik 

11.1511 

Sarukötél 

11.    427 

Sárban  telelő  csiga   . 

I.   421 

Sári  nyavalya  .     .     . 

II.  1019 

Sarukötő  .    . 

II.    435 

Sarc,  sarc     .... 

II.  1514 

Sári  tök 

III.    735 

Saruszár  .     . 

III.      86 

Sarcol 

11.1514 

Sarj 

.     H.  1520 

Saruszíj    .     . 

III.    240 

Sarcolás 

II.  1515 

Sarjazás 

II.  1516 

Sarutalp  .     . 

III.    404 

Sarcoló 

II.  1515 

Sarjazik 

II.  1516 

Sárvíz .     .     . 

111.1228 

Sarcolság     .... 

II.  lölő 

Sarjú 

.     II.  1516 

Saruz  .     .     . 

11.  1521 

Sarcoltat       .... 

11. 1515 

Sarjuszéna    .... 

.   m.    172 

Sas.     .     .     . 

11.  1521 

Sarcoltatás    .... 

II.  1516 

Sarjúzik 

.     II.  1516 

Sás.     .     .     . 

II.  1521 

Sarcoltató     .... 

.     II.  1516 

Sark 

11. 1516 

Sása    . 

11.  1521 

Sarcs 

II.  1514 

Sarkal 

II.  1517 

Sásafű      .    . 

1.1 

02 

7.  III.  1301 

Sarda       ..... 

.     11.  1516 

Sarkalás 

11.1518 

Sásas  .     .     . 

11.  1521 

Sárellenvaló  fű      .     . 

I.  1027 

Sarkalat 

.     11. 1518 

Sásgyékény  . 

1.  1157 

Sárfenék       .... 

I     816 

Sarkalatos    .... 

.     11. 1518 

Sáska  .    .    . 

11.  1522 

Sárfű 

I.  1027 

Sarkalatos  szél 

.    III.    140 

Saskeselyői  . 

11.    254 

Sárfiimagolaj     .     .     . 

.     11.1108 

Sarkantyú     .... 

.     II.  1518 

Saskeselyű    . 

II.    253 

Sárfííz 

1. 1048 

Sarkantyús  .... 

.    III.    518 

Saskő  .    .    . 

11.    390 

Sárga       

II.  1511 

Sarkantyutaraj       .     . 

.    III.    445 

Sáslevelü  lilion 

11.    610 

Sárga  betegség      .     . 

I.    225 

Sarkantyúz  .... 

.     11.  1518 

Saslódás  .    . 

11.  1.523 

Sárga  dinnye    . 

I.    506 

Sarkantyúzás    .     .     . 

.     II.  1518 

Sasos  .     .     . 

11.  1521 

Sárga  festöfíí    .     .     . 

I.  1021 

Sarkantyúztál   .     .     . 

.     II.  1518 

Sasos  papiros 

.     II.  1529 

Sárga  gyanta    .     .     . 

I.  1146 

Sárkány 

.     II.  1519 

Sastoll      .     . 

.    111.    703 

Sárga  gyík   .... 

I.  1168 

Sárkánygyökér.     .     . 

.       I.  1182 

Sátán 

11. 1523 

.M     NyELVTi'KT.    SZÚ 

rÁK. 

XXX 

234 


SÁTÁNANGYAL-SELLYKG 


Sátánangyal      .     .     . 

I.      94     1 

Sebesen  :  rasch 

Sátánkodik  .... 

.     11.  1523     ! 

Sebesen  :  verwundet 

Sátánördög  .... 

.     11. 1185 

Sebes  eső    .     .    . 

Satc 

.     II.  1514 

Sebes  forgó  szél    . 

Sató 

.     11.  1497 

Sebesít     .... 

Satol 

.     II.  1498 

Sebesítés .     . 

Satolás 

.     11.  1498 

Sebesítetlen  . 

Sátor 

.     II.  1523 

Sebeske   .     . 

Sátorbéli 

.     11.  1524 

Sebeskedés  . 

Sátorcsi 

.     11.  1524 

Sebeskedik  . 

Sátorcsináló      .     .     . 

1.    435 

Sebeslen  .     . 

Sátorfa 

1.    742 

Sebesség  .     . 

Sátorjárás     .... 

.     II.      16 

Sebességes   . 

Sátorjárás  ünnepe     . 

.    III.    895 

Sebes  szén 

Sátorka 

.     11.  1524 

Sebest      .     . 

Sátormester  .... 

.     II.    791 

Sebesül   .    . 

Sátorocska    .... 

.     II.  1524 

Sebesülés     . 

Sátoros 

.     II.  1524 

Sebes  zsállya    .     . 

Sátoros  fejű  szeg  .     . 

.    III.    113 

Sebfa 

Sátoros  nép  .... 

.     II,    968 

Sebgyógyítás     .     . 

Sátoros  ünnep  .     . 

.    III.    895 

Sebgyógyító      .     . 

Sátoroz 

.     II.  1524 

Sebhedtség   .     .    . 

S  a  többi     .     .     . 

.    III.    731 

Sebhely    . 

Satratyú 

.     11.  1524 

Sebhelyes    . 

Satu 

.     II.  1497 

Sebheszik 

Satubor    .... 

.       I.    284 

Sebhet      . 

Satyó  ..... 

.     II.  1497 

Seblietés  . 

Sav 

.     II.  1582 

Sebhetetlen 

Savacska.    .     .    . 

.     II.  1583 

Sebhetik  . 

Savall      .... 

.     II.  1525 

Sebhetödés 

Savány     .... 

.     11.  1597 

Sebhít      . 

Savanyít  .... 

.     11.  1525 

Sebhüszik 

Savanyó  .... 

.     II.  1525 

Sebkérő    . 

Savanyodik  .     .     . 

.     11.  1525 

Sebkinyitás 

Savanyú  .... 

.     II.  1525 

Sebtében  . 

Savanyú  alma .     . 

1.      81 

Séd      .     . 

Savanyúcska     .     . 

.     II.  1525 

Sédó    .     . 

Savanyui      .     .     . 

.     II.  1525 

Séfely  .     , 

Savanyún     .     .     . 

.     II.  1525 

SefTel   .     . 

Savanyúság .    .    . 

.     II.  1526 

Segdegél  . 

Savanyú  szöllö 

.    .    III.   sm 

Segéd .     . 

Savanyú  tej      .     . 

.     .    III.    509 

Segéddegél 

Savanyú  víz     .     . 

.     .    III.  1228 

Segedelem 

Savó    ..... 

.     .     II.  1526 

Segedelmes 

Savós  

.     11.  1526 

Segedelmeskedik  . 

Sávos  

.     11.  1524 

Segedelmesség  .     . 

Sávosan  .    .  ■  .    . 

.     .     11.  1525 

Segedelmü    .     .     . 

Savó  színű   .     .     . 

.     .    III.    251 

Segédség  . 

se 

.     .     II.  1526 

Segélget    . 

Seb  :  tasche      .     . 

.     .    III  1301 

Segéli  .     . 

Seb :  wunde     .     . 

.     .     II.  1528 

Segéllö 

Seb  :  gewaltsamkeit 

.     .     II.  1532 

Segélt  .     . 

Sebastiánfa  .     .     . 

.     .       I.    742 

Segéltés    . 

Sebbel      .... 

.     .     II.  1532 

Segéltödik 

Sebbel-lobbal    .     . 

.     .     II.    619 

Segélség  . 

Sebedékes     .     . 

.     .     11.  1623 

Segérség  . 

Sebes  :  verwiindet 

.     .     11.  1532 

SegBstye  . 

Sebes  :  rascli     .     .          .     II.  1529 

Segg    .     . 

Sebesedik     .    .    . 

.     .     U. 1529 

Seggéi      . 

.     .     . 

II.  1530  Seggen  ülő  . 

II.  1532  Segges     .     . 

I.  702  Segglyuk  .     . 
III.    líO  Seggpecsenye 

II.  1530  Seggpofa  .     . 

II.  153Ü  Seggtörlö.     . 

II.  1530  Seggvéghurka 

11.1530  Segíd  .  .  . 
II.  1533  Segílt  .  .  . 
II.  1533  Segít  .  .  . 
II.  1533  Segítdegél  . 
II.  1533  Segítelen  .  . 
II.  1533  Segítés     .    . 

III.  171  Segítő.  .  . 
II.  1533  Segítő'  sereg  . 

II.  1530  Segítő  társ  . 
II.  1530  Segítség    .     . 

III.  1300  Segítséges     . 

1. 1027  Segítten-segít 

1.1170  Segöstye  .     . 

I.  1171  Seha   .    .     . 

II.  1531  sehol  .     .     . 
1. 1398  Sehonnai 
1. 1398  Sehonnan    . 

11.1531  sehová  .  . 
II.  1531  Sghult  .  . 
II.  1532  Sejdít  .  .  . 
II.  1532  Séjtár  .  .  . 
11.1533  Sekély  .  . 
II.  1533  Sekrestye  . 
II.  1532  Sekreslyéres 
II.  1531  Sekrestyés  . 
II.  244  Selejtes  .  . 
11.1046  Selét  .  ,  . 
II,  1533  Selleg.  sellég 
II.  1533  Selleng  .  . 
II.  1533  Si=llér  .  .  . 
II.  1533  Selléri  .  . 
11.1491  Sellő  .  .  . 
II.  1538  Selraékös  . 
II,  1533  Selye  .  .  . 
11.15.37  Selyem  .  . 
II.  1534  Selyemalma 
II.  1534  Selyemáros  . 
II.  1534  Selyemeresztő  bogár 
II,  1.5.34  I  Selyemfonál 
II,  1534  Selyemkárpit 
II,  1534  Selyemmadzag 
II,  1536  Selyemmatring 
II,  1534  Selyemruha  .  . 
II.  1535  Selyemszél  .  . 
II  15.36  Selyemszövő 
II.  1.536  Selyemtermő  bogár 
11.1536  I  Selyér  .  . 
II.  15.35  Selyip .  .  . 
II  1535  '  Sellye :  sessel 
11.  1538  1  Sellye,  séllye  :  sarg 
II.  1638  Sellyéd  . 
11.  1538         Sellyeg     . 


SELLYESZOBA  -  SÉRTODÉS 


235 


Sellyeszoba 
Selymes  . 
Selymes  keszkenő 
Selyp  .    .    . 
Selypgg    .     . 
Selypeget 
Selypegetö    . 
Selypes    .     . 
Selypesség    . 
Sem    .     .     . 
Sémb  .    .     . 
Sembék    .     . 
Sémbelés.     . 
Sémbelődik  . 
Sémbes    .    . 
Setnling   .     . 
Semlingyés  . 
Semlye    .     . 
Semlyék  .     . 
Semlyékes    . 
Semmi     .     , 
Semmi  erejű 
Semmiként  . 
Semmiképpen 
Semminég    . 
Semminemű 
Semmint  .     . 
Semmirekellő 
Sőmmirekellőség 
Semmirevaló 
Semmis    .     . 
Semmisédik. 
SSmmiség 
Semmisít 
Semmisül 
Semmitéhető 
Sémmitudó  . 
Séndely,  séndely 
Sendő . 
Sendül 
Seng    . 
Senge  . 
SenggU 
Sgngerel 
Senkél 
Sénkelés 
Sénlik . 
Senyéd 
Sennyed 
Sennyedék    . 
Sennyedékés 
Senyv .     .    . 
Senyvecske  . 
Senyved  .     . 
Senyvedek    . 
Senyvedékény 
Senyvedékes 
Senyvedendő 
Senyvedés 


814 


III. 

IL 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

lU. 

lU. 

III. 

III, 

lU, 

II 

II 

m 

II 
11 
II. 
I. 
II. 
II. 
II. 

814. 
II. 
U. 
II. 

,  ni. 
II. 

II. 
11. 
II. 
II. 
III. 
m. 

lU. 

II. 
ui. 

II. 
III. 

II. 

H. 

II. 
II. 
n. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II, 
II 
II 
II, 


284 
1539 
267 
15.S9 
1539 
1539 
1540 
1540 
1540 
1526 
1302 
1313 
1302 
1302 
1302 
1540 
1540 
1303 
1540 
1540 
813 
677 
814 
814 
814 
,  9.Ó6 
,  843 
,  181 
.  182 
.  959 
.  814 
815 
815 
.  815 
.  815 
,  624 
.  794 
.1307 
.1573 
.1303 
1573 
1303 
1540 
1540 
1540 
1540 
1573 
1540 
1540 
1541 
1541 
1540 
1540 
1540 
1541 
1541 
1541 
1542 
1542 


Senyvedhetellenség 

Senyvedhetetlenül 

Senyvedt . 

Senyvedtség 

Senyveszt 

Seper  .     . 

Sepör  .     . 

Seppedék . 

Sépré  .     . 

Seprő  :  besen 

Seprő  :  hefe 

Seprőcske 

Seprödék 

Séprőfü    . 

Seprölék  . 

Seprősár  . 

Seprű  .     . 

Sgprüs  bor 

Seprűtoll . 

Ser      .     . 

Sér :  schmerzen    habén 

Sér  :    wnnde 

Sér  :  grab 

Serbet 

Sérbitél    . 

Sercibére 

Serdül 

Sereg  .     . 

Seregbei  i . 

Seregbontó 

Seregbontó  puska 

Seregél 

Sereg   előtt  járó    vitéz 

Seregély  .     . 

Seregénként 

Seregés    .     . 

Seregésédik  . 

Sereges  tanító 

Seregestül 

Sereghajtó 

Sereglés   . 

Seregló 

Seregnép  . 

Seregorr  . 

Seregorrozat 

Seregszárny  . 

Sérelem    .     . 

Sérelmény 

Sérelmes  .     . 

Sérelmetlenü 

Serem .     .     . 

Séremlik  .     . 

Serény  :  mahne 

Sörény  :  mutig 

Serényebb    .     . 

Serényebben 

Serény   elméjű 

Serényen      .     . 

Sérényes  ;  máhne  habend 


II.  1542 
II.  1242 
II,  1542 
II.  1542 
II.  1542 
II.  1442 
II.  1542 
II.  1624 
II,  1599 
II.  1543 
II.  1599 
II.  1543 
II.  1543 
1. 1027 
II.  1543 

II.  1510 
11.1543 

I.  284 

III.  703 
II.  1544 
II  1544 

II.  1545 
II.  1576 
II.  1548 
II.  1548 

I.  348 
II.  1548 

II.  1549 
II.  1551 

I.  279 
II.  1341 
II,  1551 

III.  1221 
II.  1552 
II.  1552 

II.  1552 

II.  1652 
in.  427 

II.  1552 

I.  1266 
II.  1552 

II.  615 
II.  968 
II.  1137 
n.  1138 

III.  93 

II.  1544 
II.  1545 
II.  1545 
II.  1545 
n.  1544 
U.  1545 
II.  1552 
II.  1552 
II.  1553 
11- 1553 

I.  613 
II.  1553 
II.  1552 


Sérényes  :    fleissig 
Sérényít  .    . 
Serénykedés 
Serénykedik 
SSrénység 
Serényül  .     . 
Sörgs  .     .     . 
Sérés  .     .     . 
Seres    hordó 
Séretlen  .     . 
Serfőző    .     . 
Serfőző  üst  . 
Serege     .    . 
Sérikálás ,     . 
Sérít    .     .     . 
Sérke  .     .     . 
Serked     .     . 
Serkedéz .     . 
Sérkedézés  . 
Sérkedézik 
Sérkeg     .     , 
Sérkeget  .     . 
Serkegetés   . 
Serken     .    . 
Serkenget 
Serkenkédik 
Serkent    . 
Serkenthetetlen 
Serkentő 
Sérkézik  .     . 
Serkeféreg    . 
Serkés      .     . 
Serleg       .     . 
Serleves  .     . 
Sernémissza 
Sérnevelő 
Sérődhetellen 
Sérödik     .     . 
Serpenyő 
Serpenyőcske 
Sérpenyőcsináló 
Serpenyős     . 
Sérpenyőtlen 
Sérsöprü 
Sérszik     ,     . 
Sért     .    .     . 
Serte   .    .    . 
Serteecset     . 
Sérteget    .     . 
Sértegetés     . 
Sértélyés 
Sértemény    . 
Sértés       .     . 
Sertés       .     . 
Sértésmarha 
Sértetlen 
Sertö   .     .     . 
Sértő    .     .     . 
Sértődés  . 


II 


1553 
II,  1553 
II.  1553 
II,  1553 
II.  1554 
II  1554 
II.  1544 
1545 
1486 


II 


I 
II,  1545 


II. 
II. 
II. 


II 


I. 
II. 
II. 

II. 


I,  968 
II.  901 

I.  412 
II.  1554 
II.  1554 

II.  1554 
1554 
1554 
1555 

II.  1554 
II,  1555 
II.  1555 
II.  1555 

1555 
II.  1556 
II.  1556 
II.  1556 
II.  1556 
II.  1557 
II.  1557 
826 

1554 

1557 
551 
1. 1631 
II.  998 
II.  1546 
11.1545 
II.  1557 
II.  1558 
I.  435 
II.  1558 
II.  1558 
II.  1600 
11.1546 
U.  1546 
II.  1558 
I.  556 
II.  1547 
II.  1547 
II.  1558 
n.  1547 
II.  1547 
II.  1559 
691 

1547 
II.  1558 
II.  1547 
II.  1548 


II. 
II. 


XXX* 


236 


sftRTÖDIK-SINEti 


Sértődik 

Sérű     . 

Sérűdik 

Sérül  . 

Sérüvés 

Sérv     . 

Sérvés 

Seselfű 

Sét 

Sétál    . 

Sétálás 

Sétálgat 

Sétálható 

Sétáló 

Sétáló  ház 

Sétáló  hely 

Sétáló  palota 

Sétáló  tánc 

Sétáló  tornác 

Sétáló  út 

Sétér    .     . 

Setét    .     . 

Setétfidik 

Sététellik 

SététSs 

Setélésen 

Setétéskedik 

Sététésség 

Setétít 

Setétség   . 

SStétségSs 

Setét  szürke 

Setétül 

Setétülés 

Sgtétült    . 

Séfikál      . 

Sétikáltat 

Settesutta 

Sétteg  . 

Séza 

Sí    .     . 

Siákol 

Siápol 

Sib 

Sibog   . 

Sibolkodik 

Sibong 

Sibság 

Sibtár 

Sidolizás 

Siet      . 

Sielelm 

Sietelmes 

Sielelniest 

Sietelraez 

Sietendő  . 

Sietés 

Sietet  .    . 

Sietetes    . 


II.  15Í7 
II.  1625 
II.  1545 
11.1.548 
II.  1458 
II.  1548 
II.  1548 

I.  1028 
II.  1600 
II.  1559 
II.  1559 
II.  1559 
II.  1560 
II.  1560 

1.1 37-' 

I.  l:-}98 

II.  1221 
III.  424 
III.    702 

III.  871 
II.  1496 
11.  15G0 
11.  1560 
II.  1560 
II.  15fiO 
II.  1561 
II.  1561 
II.  1561 
11.  1561 
II.  1561 
II.  1561 

111.  362 

II.  1561 
11.  1562 
II.  1562 
11.  15611 
II.  1560 
II.  1560 
11.  1562 

1.  418 
1562 
1562 
II.  1262 
II.  1564 

III.  1304 
II.  1564 

III.  1304 
II.  1564 
II.  1565 
II.  1565 
1565 
1566 
II.  1566 
II.  1566 
II.  1566 

II.  1566 
II.  1566 
II.  15G6 
II.  Ic66 


II. 

11. 


II. 
II. 


SietetSsen 
Sietetésség 
Sietetést  . 
Sietetség  . 
Siető    . 
Sietőség   . 
Sietség 
Sietséges 
Sietségtelen 
Siettet 
Sietve 
Sigér    .     . 
Sigérhal   . 
Sík  :  eben 
Sík  :  vergold 
Sikain 
Sikamlik,  si 
Sikamló   . 
Sikamlódik 
Sikamlóu 
Sikamló.s 
Sikamodik 
Sikainoltat 
Sikánkozik 
Sikár 

Sikárlás    . 
Sikárló 
Sikárol 
Sikas   .     . 
Sikat    .     . 
Sikátor 
Siker :  eríol 
Siker,  siker 
Sikeres     . 
Sikergs  sár 
Sikeresség 
Sikeretlen 
Sikeretlenít 
Siket    .     . 
Siketedik 
Siketes     . 
Siketésség 
Siketit      . 
Siket  péntek 
Sikelség  . 
Siket  tánc 
Siketül     . 
Sík  féreg? 
Sík  hasú 
Sík  hely 
Sikít     .     . 
Sikkaszt   . 
Siklus 
Sík  nyelvű 
Sikolt  .     . 
Sikoltás    . 
Sikoltó  tánc 
Sikoltyú   . 
Síkon 


etes  ieder 

imlik 


schleim 


II.  1566 

Sikont      • 

II.  1566 

Síkos       .     . 

11.  1566 

Síkosít     .     . 

11  1566 

Síkosság  .     . 

11. 1566 

Sikót    .     .     . 

II.  1567 

Síkság      .     . 

11. 1567 

Sík  tál     .     . 

II.  1567 

Sík  tálacska 

11. 1567 

Síkul    .     .     . 

11. 1567 

Sil  .     .     .     . 

II.  1567 

Silla    .     .     . 

11. 1616 

Sillabikál      . 

1. 1275 

Sillabikálás 

II.  1567 

Sillé    .     .     . 

II.  1569 

Silling      .     . 

11.  1567 

Sillő     .     .     . 

11.  1567 

SiUyed      .     . 

II.  1568 

Sillyér      .     . 

II.  1568 

Sim     .     .     . 

11.  1568 

Sima   .     .    . 

11.  1568 

Simácska 

II.  1568 

Sima  lábú    . 

II.  1568 

Sima  lapu    . 

11.  1568 

Simán       .     . 

II.  1570 

Sima  orrú    . 

II.  1568 

Sima  papiros 

11.  1568 

Simaság  .     . 

11. 1568 

Sima  szájas 

II.  1569 

Sima  szájú   . 

11. 1562 

Sima  szoknya 

II.  1570 

Sima  tábla  . 

11.  1570 

Sima  testű    . 

11.  1570 

Simbelődik    . 

II.  1579 

Simbes     .     . 

II.  1510 

Simít  .     .     . 

11.  1570 

Simítás    .     . 

11.  1570 

Simítatlan     . 

II.  1570 

Simítkozik    . 

11.  1570 

Simító  kalán 

11.  1570 

Simító  kenet 

II.  1571 

Simogat    .     . 

II.  1571 

Simogatás 

11. 1571 

Simonbíro    . 

11.  1267 

Simongat 

11. 1571 

Simul       .     . 

111.    424 

Sin      ... 

II.  1571 

Sinár  .     .     . 

I.    826 

Siiiárság  . 

I.  1337 

Sinárul     .     . 

I.  1398 

Sinat    .     .     . 

II.  1569 

Sincs  .     .     . 

11.  1569 

Sincsen    .    . 

II.  1571 

Sincsenek 

11.  1026 

Sindt'lszég    . 

11.  1562 

Siiidi?ly 

11. 1563 

Sindés      .     . 

11.    617 

Sindik      .     . 

II.  1571 

Siudévészik  . 

11.  1569 

Sineg  .     .     . 

SING 

r- 

SOKÁ 

i 

237 

Sing II.  1573 

Síró 11.1580 

Sóakna 1.     43 

Singnyi    .     . 

.     II.  1574 

Síróan      .     . 

.     II.  1580 

Sóbálvány    .     . 

.       I.    166 

Singszeg  .     . 

.    III.    313 

Síró  bagoly  . 

1.    156 

Sóbánya  .     .     . 

.       1.    174 

Singtégl:i .     . 

.    III.    502 

Sírólag     .    . 

.     II.  1680 

Sobrák     .     .     . 

.    111.  1311 

Sinkedik  .     . 

.     II.  1573 

Sírőség     .     . 

.     II.  1625 

Sócé     .... 

.     11.  1585 

Sinkorantázik 

.     11.  1574 

Sírt-     .     .     . 

.     11.  1580 

Sócska     .    .     . 

.      11.  1583 

Sinlés  .     .     . 

.     11.  1573 

Sírván-sír 

.      11.  1577 

Sod  :  heimtückisc 

:i 

.     11.  1585 

Sinlik  .     .     . 

.     11. 1573 

Sisak  .     .     . 

.     II.  1580 

Sód :  sold     .     . 

.    111.  1311 

Sinlö   .     .     . 

.     11. 1573 

Sisakfü     .     . 

1.  1028 

Sódar  .... 

.     II.  1585 

Sinlödik   .     . 

.     II.  1573 

Sisakos    .     . 

.     II.  1580 

Sodonnár      .     . 

.     11.  1585 

Sinór  .     .     . 

.    III.  1H08 

Sisakosán 

.     11.  1580 

Sóder  .... 

.     11.  1585 

Sinnyed   .     . 

.     11.  1540 

Sisiig   .     . 

.     II.  1580 

Sodolkodik  .     . 

.     11.  1585 

Sinyon     .     . 

.     II.  1574 

Sisék    .     .     . 

.    111.  1311 

Sodor :  drehen  . 

.     11.  1585 

Síp.     .     .     . 

.     II.  1574 

Sisik    .     .     . 

111.  1311 

Sodor :  schinken 

.     II.  1585 

Sipad  .     .     . 

.     II.  1623 

Siska :  kanone 

.     11.  1581 

Sodorgatás    .     . 

.     11.  1586 

Sipákol    .     . 

11. 1576 

Siska  :  vogel 

II.  1581 

Sodorít     .     .     . 

.     11.  1586 

Sípbordó  .     . 

I.    287 

Siskamadár  . 

11.    6i9 

Sodorítás      .     . 

.     II.  1586 

Sípnóta    .     . 

11.    988 

Siszterikeltet 

.     U.  1581 

Sodorított     .    . 

.     11.  1586 

Sípnyelvű 

.     11.  1026 

Sitár    .     .     . 

11.  1565 

Sodrás      .     .     . 

.     II.  1586 

Sípol    .     .     . 

11. 1575 

Sitás    . 

11.  1563 

Sodrásos .     .     . 

11.  1586 

Sípolás     .     . 

11. 1576 

Sités    .     .     . 

.     11.  1560 

Sodró  fa  .     .     . 

I.    743 

Sipoldogál 

U. 1576 

Sitkos  .     .     . 

.     II.  1581 

Sodrott     .     .     . 

11.  1586 

Sipolgat    .     . 

ti.  1576 

Sitvágó     .     . 

.    III.    932 

Sodrott  selyem 

.     11.  1539 

Sípokat    .     . 

11.  1576 

Siv  :  weinen 

II  1562 

Sógor  .... 

.     11.  1,086 

Sípollovány  . 

II.  1118 

Siv  ;  schwager 

11.  1626 

Sógorasszony    . 

1.    132 

Sípos  .     .     . 

11.  1576 

Sivalkodás    . 

11.  1563 

Sógoros    .     .     . 

.     II.  1586 

Sípos  leány  . 

II.    552 

Sivalkodik    . 

11.  1563 

Sógoroskodik    . 

11.  1586 

Sippadoz 

11.  1623 

Sivalkozik 

II.  1563 

Sógorság       .     . 

11.  1586 

Sípszó .     .     . 

lII.    273 

Sivás  .     .     . 

II.  1563 

Sógorságos  . 

11.  1586 

Sípújjú     .     . 

111.    853 

Sivás-rivás    . 

11. 1438 

Sógöröngy    .     . 

1.1121 

Sir  :  grab 

11. 1576 

Sivatag     .     . 

II.  1581 

Soha    .... 

1.  1221 

Sír :  weinen     . 

11.  1577 

Siveg  .     .     . 

11.  1626 

Sóhajt      .     .     . 

II.  1586 

Siradalmas  . 

11.  1578 

Sívó     .     .     . 

II.  1564 

Sóhajtás  .     .     . 

II.  1587 

Siralm      .     . 

11. 1578 

Sivoly .     .     . 

11.  1581 

Sohava.  sohavá 

I.  1499 

Siralmas  .     . 

II.  1578 

Sivölt  .     . 

11.  1564 

Sohha      .     .     . 

1.1221 

Siralmasan  . 

11.  157á 

Skarablya     . 

II.  1581 

Sohod.     .     .     . 

II.  1608 

Siralmas  vers 

III.  1080 

Skarablyaféreg 

I.    826 

Sohol  .... 

1.  1473 

Siralom    .     . 

11.  1578 

Skairapna 

II.  1581 

Soholt      .... 

I.  1473 

Siralom  háza    . 

I.  1372 

Skarlát     .     . 

II.  1581 

Sohon      .     .     . 

1. 1473 

Siralomhozó 

I.  1503 

Skárlátfésték 

I.    835 

Sehonnan     .     . 

I.  1483 

Sirám  .... 

II.  1578 

Skárlátfű .     . 

1.  1028 

Sohonnai      .     .     . 

1.  1483 

Siránkozás    .     . 

11. 1579 

Skárlátszín   . 

111.    251 

Sohonnajd    .     .     . 

I.  1483 

Siránkozik    .     . 

11.  1578 

Skárlátszoknya 

lU.    290 

Sohonnan     .     .     . 

I.  1483 

Sírás    .     .     . 

II.  1579 

Skatulyás  süveg    . 

11.  1628     ; 

Sohonnat,  sohonu 

Jt  . 

I.  1483 

Sírásó  .... 

I.    126 

Skóla 

1.  1613 

Sohont     .... 

I.  1473 

Sirat    .... 

II.  1579 

Skorpió    . 

11.  1581 

Sohot 

I.  1473 

Siratandó     .    . 

II.  1580 

Slajfol      . 

II.  1581 

Sohova,  sohová     . 

I.  1499 

Siratás     .     .     . 

II.  1580 

Slajt    .... 

II.  1581 

Sohul 

1.  1473 

Siratatlan     .     . 

II.  1580 

Slejtes      .     .     . 

11.  1582 

Sohult      .... 

1.  1473 

Sirató  este  .     . 

I.    705 

Síét      .... 

11.1603 

Sohun      .... 

I.  1473 

Siratoz     . 

II.  1580 

Slóg     .... 

11. 1582 

Sohuni     .... 

1.  1473 

Sírdogál   .     .     . 

11.  1580 

Slógos      .     . 

I.  1 

61 

L  II.  1Ő82 

Sohunnan     .     .     . 

I.  1483 

Síi-eim      .     . 

11. 1578 

Smalc  .     .     . 

III.  1284 

Sohunt     .... 

I.  1473 

Sirén   .... 

11.  1552 

Smaragd .     .    . 

II.  1582 

Sohutt      .... 

I.  1473 

Sírének    .     .     . 

I.    639 

Smég  .... 

II.  1600    ; 

Sohuva,  sohuvá    . 

1.  1499 

Sírhatlan 

il.  1580 

Smuk .... 

11.  1582 

Sojtorúság    .     .     . 

11.  1587 

Si-rí     .... 

II.  1437 

Snef    .... 

II.  1582 

Sok 

n.  1587 

Siripol      .     .     . 

I.    441 

Snóros      .     . 

III.  1308 

Soka:  das  viele    . 

II.  1587 

Sirka  .... 

11. 1580 

Só 

n.  1682 

Soká :  láng  .     .     . 

II.  1587 

238 


SOKAD-SÓZT 


Sokad.     .     ,     . 

II. 

Sokadalmas .     . 

11. 

Sokadalinas  hely 

I. 

Sokadalmaskodik 

11. 

Sokadalmazás  . 

II. 

Sokadalmazik   . 

II. 

Sokadalom    .     . 

11. 

Sokadalomi  ,     . 

11. 

Sokadoz  .     .     . 

11. 

Sokáig      .     .     . 

II. 

Sokáiglan      .     . 

II. 

Sokáiglanvaló   . 

II. 

Sokáigvaló    .     . 

11. 

Sokall.     .     .     . 

II. 

Sokan  .... 

II. 

Sokára     .     .     . 

11. 

Sokas  .... 

II. 

Sokaság  .     .    . 

II. 

Sokaságos    .     .     . 

II. 

Sokasit    .     .     . 

II. 

Sokasítandó .     . 

II. 

Sokasítás      .     . 

11. 

Sokasító  .     .     . 

II. 

Sokasodás     .     . 

11. 

Sokasodik     .     . 

II. 

Sokasul    .     .     . 

II. 

Sokasulás     .    . 

11. 

Sokat  .... 

U. 

Sokat  tudó  .     . 

III. 

Sókávaló .     .     . 

II. 

Sok  csévéjű  lámp 

is 

II. 

Sokféle     .     .     . 

11. 

Sok  feleségű 

I. 

Sokfeleségüség . 

I. 

Sok  formájú 

II. 

Sókirály   .     .     . 

II. 

Sokall.     .     .     . 

II. 

Sokképpen    .     . 

II. 

Sokképpenvaló     I 

.1 

592 

,  III. 

Sok   lábú.     .     . 

II. 

Soklás      .     .     . 

I. 

Sok  likú  .     .     . 

II. 

Sok  lyukú     .     . 

11. 

Sok  lyukú  síp  . 

II. 

Sok  magú    .     . 

u. 

Sok  magú  szöllü 

III. 

Sok  nemű    .    . 

II. 

Sok  népű      .     . 

II. 

Sókor  .... 

II. 

Sokorú     .     .     . 

II. 

Sok  pénzíí    .     . 

II. 

Sok  rétü  .     .     . 

.    11. 

Sokság     .     .     . 

II. 

Sokságos  .     .     . 

.   II. 

Sok  szavú    .     . 

III. 

Sokszavúság.     . 

.  III. 

Sok  szegü    .     . 

III. 

Sok  szemű  .    . 

III. 

Sok  színű     .    . 

III. 

1588 

1Ö88 

1398 

1589 

1589 

1589 

1588 

1589 

1589 

1587 

1587 

1588 

1588 

1589 

1589 

1588 

1589 

1591 

1591 

1589 

1590 

1590 

1590 

1590 

1590 

1690 

1591 

1591 

794 

1588 

516 

1591 

bOl 

801 

1592 

312 

1592 

1592 

959 

499 

464 

641 

641 

1575 

652 

330 

957 

968 

1592 

1592 

1270 

1426 

1591 

1591 

273 

273 

117 

158 

261 


.Sokszor II. 

Sokszori II. 

Sokszoros II. 

Sokszoroz II. 

Sokszorta II. 


Sok  törzsökü  . 
Sok  tudományú 
Sok  ügyö  .  . 
Sok  zengésű 
Süld  .... 
Soldar.  soldor  . 


111. 
III. 
III. 
III. 
III. 
II. 


Solozsma III. 

Soltész II. 

Sólya II. 

Sólyacsináló      ....  1. 

Sólyás II. 

Sólyáz II. 

Solymár II. 

Solymást ü. 

Solymász II. 

Sólyom II. 

Sólyommadár  ....  II. 

Som II. 

Somajdékít II. 

Somajdékodik   ....  II. 

Somálc III. 

Sombok III. 

Somfa I. 

Somfakenet II. 

Somba I. 

Sómillye II. 

Somkóró II. 

Sommá II. 

Sommáson II. 

Somogy    ......  III. 

Somogyos III. 

Somolyog II. 

Sompálca  II. 

Sompordál II. 

Sónedvesség      .     .     .     .  II. 

Songata  ? II. 

Sonha I 

Sonholt I. 

Sonhonnan I. 

Sonkoly II. 

Sonkolyos  11. 

Sonyó II. 

Sóoszlop II. 

Sóörmény II. 

Sopakodás II. 

Sopánkodás II. 

Sopánkodik II. 

Sopár II. 

Sopárság II. 

Soporla II. 

Sor  :  reihe II. 

Sór  :  lustwald  ....  II. 

Sórál II. 

Sórálós II. 


1592 

1592 

1592 

1592 

1592 

721 

799 

885 

1282 

1311 

1585 

1312 

1593 

1593 

4.!5 

1593 

1590 

1593 

1593 

1593 

1593 

649 

1593 

1594 

1594 

1184 

1313 

743 

192 

1221 

831 

368 

1612 

1612 

301 

301 

1594 

1219 

1594 

940 

1594 

1221 

1473 

1483 

1594 

1594 

1525 

1148 

1189 

1594 

1595 

1594 

1.595 

1535 

1613 

1595 

1595 

1595 

1595 


Sorc 

Sordél . 

Sorkolás 

Sorófos 

Sorol  ? 

SóroI  :  reiben 

Sorompó 

Soros  . 

Sorpog 

Sors 

Sorsbéli 

Sorsvetés. 

Sorvad 

Sorvadás . 

Sorvadt 

Sorván 

Sós.    . 

Sósán  . 

Sós  hal 

Sós  bús 

Só.ska  . 

Sóskafa 

Sós  káposzta 

Sós    lé 

Sós  lórom     . 

Sós  nedvesség 

Sósság 

Sós  szalonna 

Sós   tej     . 

Sós  tenger 

Sós  víz 

Sósvolta  . 

Sótalan 

Sótalanság 

Sótartó 

Sotó     .     . 

Sotrohodás 

Solrohodik 

Sotú     .     . 

Sotuldogál 

Sóvágó 

Sovány 

Soványít  . 

Soványkodik 

Soványkozik 

Soványodik 

Soványon 

Soványság 

Sovány ú  . 

Soványul 

Sóvárgás  . 

Sóvárog  . 

Sóz      .    . 

Sózás  .     . 

Sózat  .     . 

Sózó  szilva 

Sózott  .     . 

Sózottság 

Sózt     .     . 


II.  1626 
11.  1600 
ÍI.  1617 
II.  1526 
33 
1598 


III 
II 


II.  1598 

I.  1028 
II.  1598 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 

II.  1598 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  1599 
II.  813 
II.  1542 
II.  1543 
II.  1624 
II.  1623 
II.  1623 
II.  1543 
II.  1543 
II.  1543 
II.  1599 
U. 1486 
II.  1599 
II.  1600 
II.  1544 

I  106 

II.  1600 

I.  556 
II.  16U0 
II.  1600 

I.  1275 

I.  596 
II.  1552 
II.  1552 

1. 1372 
II.  1624 

III.  912 

II.  1554 

II.  1554 
II.  1555 
II.  1625 
11.  372 
II.  1558 
II.  1558 

II  1600 
11. 1560 
II.  1560 


II 


151 


SÖ-SÜGÓ 


Sötétes     .     . 
Sötétes  szín . 
Sötétpej  ló  . 
Sötétsárga  szín 
Sötét  szín 
Sött      .     .     . 
Sötűt   .     .     . 
Söveg  .     .     . 
Sövény     .     . 
Sövényéi  .     . 
Süvényez 
Spaciál     .     . 
Spádé  .    .     . 
Spalér      .     . 
Spanyol  fa  . 
Spanyol  gallér 
Spanyol  hímes 
Spanyol  kendő 
Spanyol  légy 
Spanyol  niajorán 
Spanyol  varrás 
Spanyol  viasz  . 
Spárga :  spargel 
Spárga :  spagál 
Spárgafű  . 
Spárgálás 
Spárgás    . 
Spárgasaláta 
Spehely    . 
Spék    .     . 
Spékél 
Spérköl     . 
Spic     .     . 
Spikinárd 

Spikinárdolaj 

Spinác 

Spinát 

Spion  . 

Spital.  spitál 

Spongya  , 

Spongyás 

Spot     . 

Springselyém 

Srampós  . 

Srét     .     . 

Sróf     .     . 

Stajér  tánc 

Stálló  .     . 

Stállótartó 

Stáló   .     . 

Standár    . 

Stannet    . 

Stai-ázsa  . 

Stempely 

Stokfis      . 

Stóla    .     . 

Stolnik     . 

Stombsáfár 

Stomp :  stampfmillile 


:/ 


n 
III. 
II. 
III 

III. 

II 

II 

II 

II 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

I. 

I. 

I. 

II 

II. 

II. 

III. 

III. 

II. 

II. 

I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

I. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

III 

I. 

IIL 
I 

II 
I 
II 
II 
IL 
11 
1 

U 
II 


1560 
251 
615 
251 
251 
1600 
1560 
1626 
1621 
1621 
IfiOl 
16U1 
1601 
1601 
743 
1057 
1430 
190 
560 
670 
1020 
1169 
1601 
1602 
1028 
1602 
1602 
1501 
1602 
1602 
1602 
1602 
1602 
1602 
1108 
1603 
1603 
1603 
1621 
1603 
1603 
1603 
1539 
1514 
1603 
1603 
424 
1622 
478 
1622 
1603 
1622 
1604 
1603 
1603 
1603 
135 
1489 
1603 


Stomp  ?   .     . 
Stompoly 
Stömp      .    . 
StömpöIy 
Strázsa     .     . 
Strázsaállás  . 
Strázsaálló   . 
Strázsabáz   . 
Strázsál    .     . 
Strázsáltál    . 
Strázsamester 
Strázsamestérség 
Strázsás  .     . 
Strimfli     .     . 
Struc   .     .     . 
Strucmadár  . 
Structeve 
Structoll  .     . 
Struml     .     . 
Strumlás .     . 
Stuc     .     .     . 
Stuccos  puska 
Stukatura 
Stukaturáz    . 
Suadalom 
Suancár  .     . 
Suare  .     .     , 
Suarcocska  . 
Suba   .     .     . 

Subácska 

Subafa     .     . 

Subica     .    . 

Subicás    .    . 

Sndamlik 

Sudár:  schweisstuch 

Sudár :  strahi 

Sudaras   . 

Sudárpálca 

Sudarul    . 

Sudos  napok 

Suffa   .     . 

Suffás  .     . 

Súg      .     . 

Sugall  .     . 

Sugallás  . 

Sugalló    . 

Sugár  .    . 

Sugaras    . 

Sugarlás  . 

Sugarló 

Sugarlóság 

Sugárol    . 

Sugárság 

Súgás  .     . 

Sugat  .     . 

Súg-búg   . 

Sugdal      . 

Sugdogál . 

Súgó    .     . 


1. 

II. 

II. 

U. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 
III. 
111. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

II. 

11. 

u. 

II. 
II. 
II. 


II. 
II 
III. 
III. 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
II 
11 


339 

1603 
1603 
1603 
1604 
1604 
74 
80 
1372 
1604 
1604 
791 
791 
1604 
1604 
1604 
649 
657 
703 
1146 
1146 
1605 
1341 
1605 
1605 
1608 
1605 
1605 
1605 
1605 
1605 
1605 
1605 
1605 
1605 
1606 
1607 
1608 
1219 
1608 
.  930 
1313 
1313 
.1606 
.1606 
.1606 
.1607 
.  1607 
.1608 
.  1606 
.1607 
.  1607 
.1607 
.1608 
1607 
1607 
320 
1607 
1607 
1607 


240 


SÚGOD— sCTET 


Súgod  

Sngogat  .... 
Súgó  gyónás  .  . 
Sugorgós  levél  .  . 
Sugorít  .... 
Sugoroszik  .  . 
Sugvavaló  gyónás 
Suhad  .... 
Siihajt      .... 

Suhan 

Suhancár      .     .     . 

Suhé 

Suhod 

Suhodalom   ,     .     . 

Suhog 

Suhogás  .... 
Suhult      .... 

Sújt 

Sujtás 

Sujtásos  .... 
Sujtásosan  .  .  . 
Bujtogat   .... 

Sujtol 

Sújtó  pálca  .     .     . 

Suka 

Sul 

Sullog 

Súly :  gewicht  . 
Súly :  íeigwurze    . 

Súlya 

Sulykocska  .  .  . 
Sulykol     .... 

SuUy 

SuUya  .... 
Sullyas  .... 
SuUyasos  .  .  . 
SuUyog  .... 
SuUyogat  .  .  . 
SuUyos  .... 
Sulymos  .... 
Sulyok  .... 
Sulyokfa.  .  .  . 
Sulyokiiyél  .  .  . 
Súlyom  .... 
Súlyosan  .... 
Sulyosbság  .  .  . 
Súlyosít  .  .  _  . 
Sulyositás  .  .  . 
Sulyosodik  .  .  . 
Súlyosság  .  .  . 
Sulyság  .... 
Sulyságos  .  .  . 
Summa  .... 
Summába  rekesztés 
Summái  ... 
Suramáltat  .  .  . 
Summás  .... 
Sanda  .... 
Sunnyog  .... 


1607 
1607 
1176 

604 
1318 
1314 
1176 
1608 
1586 
1608 
1608 
1608 
1608 
1608 
1609 
lt;09 
1473 
1609 
1699 
1609 
1609 
1609 
1610 
1219 
1610 
1622 
1610 
1610 
1622 
1610 
1612 
1612 
1610 
1610 
1610 
1610 
1610 
1610 
1610 
1612 
1611 

743 
1028 
1612 
1611 
1611 
1611 
1611 
1611 
1611 
1611 
1611 
1612 
1397 
1613 
1613 
1613 
1613 
1613 


Sunyorog 

Superlát  . 

Supp    .     . 

Suppadoz 

Suppan 

Suppony  . 

Supra  :  rute 

Supra  ?    . 

Suprál 

Supráz 

Suprekercs 

Surc    .     . 

Surdok     . 

Surgye 

Surján 

Surkfűz    . 

Súrlódás  . 

Súrlódik  . 

Súrol  .     . 

Susa    .     . 

Susárkodik 

Susárlás  . 

Susárló    . 

Susárol 

Suska  .     . 

Suskás     . 

Susnya    . 

Susnyaság 

Susog  .     . 

Susogás   . 

Susok  .     . 

Suspus     . 

Sussog 

Susták 

Sut .     .     . 

Suta     .     . 

Suttog 

Suttogás  . 

Suttom 

Suttomban 
i     Suttony    . 
I     Sutu :  trotte 
!     Sutu  :  uncus 
j     Sutus  .     . 

Suvad .  . 
I  Südörit  . 
j  Südörködés 
j  Süeg  .  . 
I  Süge  .  . 
j     Sügér  .     . 

Sügérke   . 

Sögérkő  . 

Sűk      .     . 

Sükér,  süker 

Süket  .     .     . 

Süket  hét     . 

Sül :  gebraten  wer 

Sül :  ii;el 

Sül :  feigwarze 


den 


III. 
II. 
II. 


II. 
III. 
II. 


1618 
1613 
1316 
1624 
1612 
1289 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1605 

342 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1614 
1615 
1615 
1615 
1615 
1615 
1615 
1311 
1615 
1615 
1615 
1615 
1615 
1615 
1615 
1616 
1616 
1616 
1497 
1616 
1616 
1608 
1616 
1616 
1626 
1616 
1616 
1617 

390 
1567 
1570 
1570 
1411 
1617 
1621 
1622 


SOldisznó 
Süldő  .     . 
Süldő  disznó 
Süldögéi  . 
Sülés   .     . 
Sülét    .     . 
Sületlen   . 
Süllő   .     . 
Süllöhal  . 
Sülölködés 
Sülöiködik 
Sült :  gebraten  . 
Sült :  braten 
Sültpgcsgnye 
Süly     .     . 
Sülyfű 
Süllyed     . 
Süllyedés 
Süllyedez 
Süllyeszt . 
Süllyesztés 
Sülyös 
Sümölcsö 
Süőg    .     . 
Süpped 
Süppedek 
Süppedékes . 
Süppedez 
Sürcöl .     . 
Sttrén  .     . 
Sürgés 

Sürgés-iorgás 
Sürget 
Sürgödik  . 
Sűrgölödés 
Sürgölődik 
Sürgölődő 
Sűrít    .     . 
Sürög  .     . 
Sürög-forog  . 
Sűrös  .     . 
Sűrű    .     . 
Sürü  bor 
Sürüdés   . 
Sűrűdik    . 
Sűrűen     . 
Sűrűit .     . 
Sűrűn .     . 
Sűrűs  .     . 
Sűrűség    . 
Sűrűséges 
SűrűségSsen 
Sűrűsit 
Sűrűsödik 
Sűrüven   . 
Suséték.  süselék 
Sütemény 
Sütés  .    . 
Sütet   .     . 


SÜTÉT-SZAKADÁS 


241 


Sutét   .     ,  . 

Sütköződik  . 

Sütő    .     .  . 

Sütöget    .  . 
Sütögetés 

Sütő  hal .  . 
Sütő  ház 
Sütő  kemence 

Sütő  lapát  . 

Sütőmester  . 

Sütöné     .  . 

Sütős  .     .  . 

Sütöség    .  . 


II.  1560 
II.  1620 
II.  1620 
n. 1620 
II.  1620 
I.  1275 
1372 
18t 
525 
791 
991 
II.  1621 
II.  1621 


I. 
II. 
II. 
II. 
II. 


Sütősen  .  . 
Sütő  szoba  . 
Sütő  lekenő 
Sütő  vas .  . 
Süttet .  .  . 
Süv  .  .  . 
Süveg .  .  . 
Süvegese .  . 
Süvegöcske  . 
Süvegéi  .  . 
Süveges  .  . 
Süveges  gomba 
Süveges  tánc    . 


III, 

III 


II.  1621 
III.  284 

523 
1024 
II.  1621 
II.  1626 
II.  1626 
11.  1629 
II.  1629 
II.  1630 
II.  1630 
I.  1097 

III.  424 


Süvegetlen   .  . 

Süvegfáok    .  . 
Süveggyártó 

Süvegkapca .  . 

Süvegvetés  .  . 

Süvölt.    .     .  . 

Süvöltény     .  . 
Süvölténykörtvély 

Süvöltés  .     .  . 

Süvöltő    .     .  , 

Süvöltyű .     .  , 
Süvötény 
Svógor     .     . 


II.  1630 

I.  762 

I.  1155 
II.  108 

III.  1153 
II.  1564 
II.  1630 
II.  417 
11.  1564 

II.  1564 
11.  1564 

II.  1630 
II.  1586 


Sz. 


»1.    NVKLVTÓKT.    SZÓIÁB. 


Sza 

III. 

97 

Szabású 

Szá 

III. 

16 

Szabásún       .     . 

Szab 

111. 

1 

Szabatlanság     . 

Szabad     

III. 

5 

Szablya        .     . 

Szabad  akarat .    .    .     . 

I. 

41 

Szablyabóda 

Szabad  akarva      .     .     . 

I. 

42 

Szablyahüvely 

Szabadít 

III. 

6 

Szablyás  .     .     . 

Szabadítás 

III. 

7 

Szablyatarsoly  . 

Szabadító     .... 

III. 

7 

Szablyatarsolyos 

Szabadjárásrólvaló  lévé 

II. 

604 

Szablyaszíj    .     . 

Szabadkozás     .     .     . 

III. 

13 

Szablyaviselí 

5  szc 

Szabadkozik      .     .     . 

III. 

13 

Szabó 

Szabad  kőműves  .     . 

11. 

909 

Szabódik 

Szabad  legény .     .     .     . 

II. 

559 

Szabódozik 

Szabad  legénység  .     . 

II. 

559 

Szabogat 

Szabad  levél     .     .     . 

U. 

604 

Szabói  a    . 

Szabad  nyelv    .     .     . 

II.  1026 

Szabómü 

Szabad  nyelvű      .     . 

II. 

1026 

Szabót 

Szabadon      .... 

III. 

8 

Szabott     . 

Szabadonként   .     .     . 

III. 

8 

Szabott  böjt 

Szabados      .... 

m. 

8 

Szabott  rend     . 

Szabadosít    .... 

III. 

10 

Szád     .... 

Szabados  nyelvű  .     . 

II. 

1026 

Szádol      .     .     . 

Szabadosság      .     .     . 

III. 

10 

Szag     .... 

Szabadosságos  .     .     . 

III. 

10 

Szagatlan      .     . 

Szabados  személy 

III. 

166 

Szagcsináló  .     . 

Szabados  úr     .     .     . 

ni. 

862 

Szaggat     .     .     . 

Szabad  rend     .     .     . 

II. 

1407 

Szaggatás     .     . 

Szabadság     .... 

.  III. 

10 

Szaggatásképpen 

Szabadságos     .     .     . 

III. 

11 

Szaggató        .     . 

Szabadságtalan      .     . 

III. 

11 

Szaggya  ?      .     . 

Szabadságtalanság     . 

.  III. 

11 

Szaglál    .      .     . 

Szabadságüző    .     .     . 

III. 

918 

Szaglás     .     .     . 

Szabadtalanság     .     . 

III. 

11 

Szaglat     .     .     . 

Szabad  tudományok  . 

.  III. 

799 

Szagló       .     .     . 

Szabadul 

.  III. 

11 

Szaglódik      .     . 

Szabadulás  .... 

.  III. 

13 

Szágodik       .     . 

Szabadulat   .... 

.  III. 

13 

Szagol       .     .     . 

Szabad  úr    ...     . 

.  III. 

862 

Szagolás  .     .     . 

Szabad  város    .     .     . 

.  m. 

1013 

Szagold,  szagold 

Szabás      

.  III. 

3 

Szagoldogál 

Olga 


111. 

3 

Szagoló    .... 

III.      14 

111 

4 

Szagos      .... 

III.     15 

111. 

4 

Szagos  bor  .     .    .     . 

I.    284 

ül. 

13 

Szagos  fű     ...     . 

I.  1028 

I. 

257 

Szagosít   .... 

III.      15 

I. 

1531 

Szagoskodik      .    . 

III.      15 

III. 

13 

Szagosul  .... 

III.      15 

III. 

458 

Szágúdik       .     .     . 

III.      15 

III. 

458 

Száguld,  száguldik 

III.      15 

III. 

240 

Száj 

III.  1262 

III. 

292 

Száj 

III.      16 

III. 

4 

Szájacska     .     .    . 

111.      19 

III. 

4 

Szájafájó       .     .     . 

I.    753 

III 

4 

Szájafélrevonás 

III.  1237 

III. 

4 

Szájatlan      .    .    . 

III.     19 

III. 

1259 

Szája  üzére      .     . 

1.1645 

III. 

905 

Szájbéka       .     .     . 

I.    196 

III. 

4 

Szajha      .... 

III.      19 

111. 

5 

Szajhatartó  .     .    . 

III.    480 

I. 

308 

Szájíz       .... 

1. 1646 

u. 

1407 

Szajkó,  szajkó 

III.      19 

III. 

19 

Szajkócska   .    .    . 

m.     20 

III. 

13 

Szajong    .... 

III.  1264 

III. 

13 

Szajos      .... 

III.  1262 

III. 

14 

Szájtajtéka    .     .     . 

III.    380 

I. 

435 

Szájtátás       .     .     . 

III.    491 

III. 

37 

Szájveszés    .     .     . 

III.  1091 

III. 

39 

Szák :  canalis? 

III.     24 

III. 

39 

Szák  :  damenbret 

III.      24 

III. 

39 

Szaka  ... 

III.      20 

III. 

15 

Szakács    .... 

.    lU.      24 

III. 

14 

Szakácsasszony     . 

I.    132 

III. 

14 

Szakácsasztal    .     . 

I.    135 

111. 

14 

Szakácsinas      .     . 

I.  1579 

III. 

14 

Szakácskés   .     .     . 

II.    248 

m. 

15 

Szakácskodik     .     . 

.    III.     24 

III. 

15 

Szakácsmester  .     . 

II.    791 

III. 

14 

Szakácsné     .     .     . 

II.    991 

111. 

14 

Szakácsság   .     .     . 

.    III.      24 

III. 

15 

Szakad     .... 

.   III.     24 

III. 

14 

Szakadás      .     .     . 

X 

.    m.     29 
!CXI 

242 


SZAKADAT-SZAMÁROCSKA 


Szakadat      .... 

.    III.     29 

Szaladás  .     . 

.     .     .     .    III.      47 

Szállítás   .... 

Szakadatlan      .     .     . 

.    m.     29 

Szaladia  .     . 

.     .     .    III.      48 

Szállíttat  .... 

Szakadatlanul    .     .     . 

.    III.     29 

Szaladó    .     . 

.     .     .    III.      47 

Szálló 

Szakadék      .... 

.    111.     30 

Szaladóci 

.     .     .    111.      47 

Szálló  hely  .    .     . 

Szakadékony          .     . 

.    III.      30 

Szaladócki    . 

.     .     .    III.      47 

Szállong  .... 

Szakadékos  .... 

.    111.     30 

Szaladott 

.    III.      47 

Szállongó      .     .     . 

Szakadéktenger     .     . 

.    III.    561 

Szaladoz 

.     .     .     .    III.     47 

Szállótartás  .     .     . 

Szakadhafatlan      .     . 

III.      30 

Szaladser 

.     .     .     11.1544 

Szállton-száll     .     . 

Szakadhatatlan  hideglelt 

'S  III.    567 

Szaladt    .     . 

.     .     .    III.      47 

Szálly 

Szakadhatatlanul  .     . 

III.      30 

Szaladton-szala 

i    .    .     .    III.     46 

Szalma     .... 

Szakadó  

III.      30 

Szalag      .     . 

.     .     .    III.     48 

Szalmaágy   .    .     . 

Szakadós      .... 

III.      30 

Szalagszíj 

.     .     .    III.    240 

Szalmácska  .     .     . 

Szakadott     .... 

111.      32 

Szalajt     .     . 

.     .     .    III.      47 

Szalmabáz    .     .     . 

Szakadoz      ... 

III.      30 

Szálak     .    .    . 

...     11.  1500 

Szalmaházi  .     .     . 

Szakadozás  .... 

III.      32 

Szalakos 

.     .     .     11.1500 

Szalmakalap     .     . 

Szakadozik  .... 

III.      30 

Szalakuta     . 

.     .     .    III.      90 

Szalmakéve  .     .     . 

Szakadozott      .     .    . 

III.      32 

Szálas      .     . 

.     .     .    III.      44 

Szalmaköntö     .     . 

Szakadt :  zerbrochen 

III.      32 

Szálas  hús   .     . 

.     .     .       1.1522 

Szalmamag  .     .     . 

Szakadt :   bruch     .     . 

III.     m 

Szálasság 

.     .     .    III.     44 

Szalmás  .... 

Szakadton-szakad 

III.      28 

Szalaszt 

.     .     .    111.      47 

Szalmasüveg     .     . 

Szakadtság    .... 

IH      33 

Szálatsém     . 

.     .     .    III.      44 

Szalmaszál  .     .     . 

Szakálka       .... 

III,      41 

Szaldók    .     . 

.     .     .    III.      48 

Szalmatekercs  .     . 

Szakáll 

III.     39 

Szálfa       .     . 

...       I.    743 

Szalmatűz     .     .     . 

Szakállacska     .     .     . 

III.     40 

Szálgerendahajc 

...       1.  1257 

Szalmazsák  .     .     . 

Szakállas      .... 

III.     41 

Száli  ?       .     . 

.     .     .    III.      48 

Szalmáz  .... 

Szakállas  csiHag   .     .     . 

I.    426 

Szálka      .     . 

.     .     .    III.      45 

Szálnyirasem    .     . 

Szakállas  golyóbis    .     . 

I.  1093 

Szálkácska 

.     .     .    III.      45 

Szálnyisem  .     .     . 

Szakállasodik    .     .     . 

III.     41 

Szálkás 

.     .     .    ni.      45 

Szalogat  .... 

Szakállatlan      .     .     . 

III.     41 

Szálkázás 

.     .     .    III.     45 

Szalonna      .     .     . 

Szakállos      .... 

III.     41 

Száll  ;  stanim 

.     .     .    III.      42 

Szalonnabogár .     . 

Szakálltalan  .... 

111.      41 

Száll :  fliegen 

.     .     .    III.      48 

Szalonnabőr     .     . 

Szakállverő  .... 

IH. 1069 

SzáUad     .     . 

.     .     .    III.      45 

Szalonnaféreg   .     . 

Szakállviselő     .     .     . 

III.  1204 

Szállakozik   . 

.    III.      54 

Szalonnafortély     .     . 

Szakasz    

III.      33 

Szállandogál 

.     .     .    III      54 

Szalonnás     .     .     . 

Szakaszkodás    .    .     . 

III.      33 

Szállandóság 

.     .     .    III.      54 

Szalonnatartó  hely 

Szakaszkodik    .     .     . 

III.      33 

Szállang   .     , 

.     .     .    III.      54 

Szalvélövés  .     .     . 

Szakaszonként       .     .    . 

III.      34 

Szállangol     . 

.     .     .    III.      64 

Szám 

Szakaszt :  teil   .     .     . 

III.      33 

Szállankozik 

.     .     .    III.     54 

Számadás     .    .    . 

Szakaszt :  reissen 

III.      34 

Szállás      .     . 

.     .     .    III.      55 

Számadatlan     .     . 

Szakasztás    .... 

III.      36 

Szállásadó    .     . 

...       1.      16 

Számadatlanság     .     . 

Szakaszték    .... 

III.      36 

Szállásfogadó    . 

...       1.    884 

Számadó 

Szakasztó      .... 

III.     36 

Szállásfogadó  b 

áz      .     .       1.  1372 

Számadó  könyv    . 

Szakasztott  .... 

lII.      37 

Szállásfogadó  h 

ely    .    .      1.1398 

Számadó  szolga    . 

Szakasztva    .... 

III.      37 

Szálláskereső 

...     II.    333 

Számántalan     .     . 

Szakcsó    

III.  1261 

Szállásocska 

.     .     .    III.      56 

Szamár    .... 

Szakgat    

III.      37 

Szállásonvaló  1. 

ilel     .     .     II.    595 

Számára  .... 

Szákháló       .... 

1. 1292 

Szállásosztás 

...     11.  1153 

Szamárcsikó      .     .     . 

Szákjáték      .... 

II.  1499 

Szállásosztó 

...     II.  1154 

Szamárfejű  hal 

Szakkad   

III.      24 

Szállástagadás 

.     .     .    III.    377 

Szaniárforgató  maion 

1    . 

Szakmány    .... 

III.      41 

Szállástagadó 

.     .     .    III.    378 

Szamárhajtó      .     .     . 

Szakmányol      .     .     . 

III.      41 

Szálláslartás 

.     .     .    III.    475 

Szamárhajtó  malom 

Szakmányos      .     .     . 

III.      41 

Szállástarló  bel 

y  .     .     .       1.  1398 

Szamán   .... 

Szakvány      .... 

III.      41 

Szállásváltás 

.     .     .    III.    994 

Szamárivolta     .     . 

Szakványi     .... 

III.      41 

Szállat :  das  hin 

íbsteigen    III.      56 

Szamárkodás     .     . 

Szál 

111.      42 

Szállat :  hinabl; 

ísseii       .    111.      56 

Szamárkodik     .     . 

Szálából 

III.     45 

Szállattat      . 

.     .     .    III.      56 

Szamárköröm    .     . 

Szalad:  entrinnen 

III.      45 

Szálldogál 

.     .     .    III.      ÖB 

Szamárlapu .     .     . 

Szalad :  maiz   .     .     . 

III.     48 

Szálldos    .     . 

.     .     .    III.     56 

Szamárnyereg  .     .     . 

Szaladánt     .... 

III.     47 

Szállít       .     . 

,     .     .    III.     56 

Szamárocska     .     . 

SZAMA.R0RDÍTAS-SZÁR:  KAHL 


§ 


2i3 


Szamárordílás  . 
Szamárpásztor  . 
Szaiiiársáf;    . 
Szamárszín   .     . 
Szamárlemetés  . 
Szamárlereli 
Szamártövis .     . 
Szamártövisk    . 
Számat'.an    .     . 
Száméntalan,  száminlalan 
Számitalan    .     . 
Számszérént 
Számszérigy 
Számszerigyideg 
Számszeríj    .     . 
Számszeríjcsináló 
Számszerijj  .     . 
Számszerijjas    . 
Számszerijjes    . 
Számszerijjlövés 
Számszérív  .     . 
Számkivet     .     . 
Számkivetés 
Számkivetett 
Számkivévet 
Számlál    .     .     . 
Számlálás     .     . 
Számlálat      .     . 
Számlálatlan     . 
Számlálgat    .     . 
Számlálhatatlan 
Számlálhatatlanan 
Számlálhatatlanság 
Számlálhatatlanul 
Számlálódik 
Számláltalan 
Számodás     .     . 
Számol     .     .     . 
Számolhatatlan 
Szamonca     .     . 
Számonként .     . 
Számos    .     .     . 
Számosan     ,     . 
Szamosit  .     .     . 
Számosodik  .     . 
Számosság    .     . 
Számosvolta 
Számotlan    .     . 
Számot  vevó'len 
Számoz    .     .     . 
Számtalan     .     . 
Számtalanság    . 
Számtalanszor  . 
Számtartás   .     . 
Számtartó     .     . 
Számtartó  deák 
Számtartó  könyv 
Szám  tartó  lajstrom 
Számtartóság    .     . 


II  1134 
II.  1246 
111.  71 
111.  251 
III.  556 
111.  504 
III.  773 
III.  774 
III.     69 


111. 

III. 


66 
66 


111.    199 

1.1642 

1. 1535 

I.  1642 

1.    435 

III.    196 

III.    196 

m.    196 

11.    633 

I.  1642 

III.  1147 

III.  1147 

III.  1147 

III.  1147 

m.      66 


68 

68 

68 

68 

68 

68 

68 

68 

69 

68 

14 

66 

66 

71 

69 

69 

69 

69 

69 

69 

III.    966 

III.      69 

III.  1124 

III.      69 

III.      69 

III.     70 

'III.      70 

III.    475 

III.   481 

I.    488 

II.    407 

II.    508 

m.    481 


m. 

III. 

m. 

m. 
111. 
III. 
III. 
111. 
III. 
III. 
I. 

III. 
III. 
m, 
ui. 
III. 
III. 
III. 

UI. 

111. 


Számú      .     . 
Számvétel 
Számvetés 

Számvetési  tudomány 
Számvető      .     . 
Számvető  asztal 
Számvető  betű 
Számvető  könyv 
Számvető  pénz 
Számvető  tábla 
Számvető  tudomány 
Számvevés    .     . 
Számvevő     .     . 
Számvevő  nap 
Számzó  betű 
Szán  :  erbarraen 
Szán  :  schlitten 
Szánakodás  . 
Szánakodik  . 
Szánakozás  . 
Szánakozik  . 
Szánalmas    . 
Szánandó 
Szánás      .     . 
Szánat      .     . 
Szánatos  .     . 
Szánatosan  . 
Szán-bán 
Szándék   .     , 
Szándékos 
Szándékoskodik 
Szándékozás 
Szándékozik 
Szándok  .     . 
Szandsákbég 
Szandzsák 
Szandzsákság 
Szánka     .    . 
Szánkázik 
Szánkodás 
Szánkodik     . 
Szanót      .     . 
Szánt-  :  vorsatz 
Szánt  :  reuig 
Szánt :  ackern 
Szántakarva  I.  42 

Szántás    .     . 
Szántás-vetés 
Szántat  :  ackern  lassen 
Szántat :  acker 
Szántatlan    . 
Szántdogál    . 
Szántható     . 
Szántó      .     . 
Szántó  ebéd 
Szántó  ember 
Szántó  fold  . 
Szántó  földes 
Szántóka .     . 


III.  70 
III.  1123 
111.1153 
111.  799 
111.  1156 
I.    135 

I.  226 
II.  407 
II.  1270 

111.  367 
III.  799 
111.1124 
III.  1124 

II.  930 
I.  226 

71 
76 


III. 
III. 
III.  73 
III.  73 


III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
III. 
111. 
III. 


73 
73 
73 
73 
73 
73 
73 
73 


I.  169 
III.  73 


III. 
111. 
III. 
III. 
III. 


75 
75 
75 
75 
73 


I  195 

III.  76 

III.  76 

III.  76 


III. 
III. 
III. 


76 
76 

75 


III.  1267 
111.  76 


III. 
III. 


76 
77 


III. 
III. 
III. 
III. 
III. 


III.  76 
III.  77 
III.  1174 
III.  77 


77 
77 
77 
77 

77 


I.  554 

1.  628 

I.  987 

I.  987 

m.  78 


Szántó  ló 

Szántó  mező 

Szántó  műves 

Szántó  ökör 

Szántó  vas  . 

Szántó-vető  . 

Szántszándék 

Szántszándékból 

Szántszándékkal 

Szánt-vet 

Szánul     .     . 

Szány  .    .    . 

Szapara   .    . 

Szaparadik   . 

Szápoly    .     . 

Szápolyocska 

Szaponozás  . 

Szapora    .     . 

Szapora  beszéd 

Szapora  fű  . 

Szaporán 

Szaporás  . 

Szaporaság  , 

Szaporátlan  , 

Szaporékony 

Szaporékonyság 

Szaporgat 

Szaporgatás 

Szaporít  . 

Szaporítás 

Szaporító 

Szaporító  test 

Szaporítton-szaporít 

Szaporkodik 

Szaporodás  . 

Szaporodható 

Szaporodik   . 

Szaporodton-szaporodik 

Szaporodton-szaporoszik 

Szaporoszik 

Szaporul  . 

Szappan  . 

Szappanfü 

Szappanmódra  tisztító 

Szappanos  . 

Szappanoz  . 

Szappanozás 

Szappanozó  fű 

Szappansó 

Szappany 

Szaprán  . 

Szaptat  . 

Szapu .  . 

Szapul 

Szapulás  . 

Szapuló  . 

Szar  .  . 

Szár  :  kot 

Szár :  kahl 


II.  616 
II.  608 
H.  909 
II.  1171 
III.  1024 
1147 
74 
74 
74 
1147 
871 


III. 
III. 
111 
III 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 

ni. 
III. 
iii. 

I. 

I. 

III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
m. 
III. 
Ili. 
III. 
m. 
III. 
III. 
III. 
III. 
iii. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 

I. 
III. 
III. 
III. 
III. 


76 
78 
78 
78 
78 
82 
78 

219 
1028 
79 
79 
79 
79 
79 
79 
79 
80 
80 
80 
81 

601 
80 
81 
81 
81 
81 
81 
81 
81 
81 
82 
1028 

683 

82 

82 

83 

1. 1028 

II.  1583 

111.   82 

II.  1491 

III.  305 


III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
XXXI* 


82 
82 
83 
83 
83 
83 
86 


2U 


SZÁR:   líRAUN-SZÉBBF.CSKF. 


Szár  :  brauii 

III.      86 

Szárközép     .     . 

.     ..     II.    460 

Szász 

Szár  :  schienbein 

III.      84 

Szármadság .     . 

.     .     .    IIT.      90 

Szász  fű  ...     . 

Száracska     .     . 

III.     86 

Szármáz  .     .     . 

.     .     .    Ili.      90 

Szászpa    .... 

Szárad     .     .     . 

III.     86 

Származandóság 

.     .     .    III.      91 

Szatíra     .... 

Száradás  .    .    . 

.    III.     87 

Származás    .     . 

.     .     .    III.      91 

Szatirus    .... 

Száradatlan  .     . 

Ili.     87 

Származat    .     . 

.     .     .    III.      91 

Szatócs    .... 

Száradékony     . 

III      87 

Származik     .     . 

.     .     .    llt.      90 

Szattin     .... 

Száradt    .    .     . 

111.      87 

Származtat   .     . 

.     .     .    III.      92 

Szátyár,  szatyár    . 

Száradtság    .     . 

III.     87 

Szármenta    .     . 

.     .     .    III.      92 

Szatyor    .... 

Szarahora     .     . 

lír.     89 

Szárny     .    .     . 

.     .     .    III.      92 

Szatyrocska  .     .     . 

Szarahorság 

III.     9Ü 

Szárnyacska 

.     .     .    III.      93 

Szattyán  .... 

Szarakakota      .    . 

I. 

81 

III.     90 

Szárnyalkodó    . 

.     .     .    III.     93 

Szattyánbőr .     .     . 

Szarakori      .     . 

III.     89 

Szárnyaink  .     . 

.     .     .    111.      93 

Szattyáncsizma 

Szarándok     .     . 

III.  1270 

Szárnyaló     .     . 

.     .     .    III.      93 

Szavacska     .    .    . 

Szarándoki   .     . 

III.  1270 

Szárnyaló  hal  . 

.     .       1.  1275 

Szavafoganatos 

Szarándoklat    . 

III.  1271 

Szárnyas .     . 

.     .     .    111.      93 

Szavahihető      .     . 

Szarándokol 

III.  1270 

Szárnyas  kígyó 

.    .     .     II.   304 

Szavahitt      .     .    . 

Szarándokság    . 

III.  1271 

Szárnyas  ló 

.     .     II.    616 

Szavárván    .     .     . 

Szarás      .     .     . 

m.     8i 

Szárnyas  majorsá 

g    .     .     II.   670 

Szavatos  .... 

Száras      .     .     . 

III.     86 

Szárnyas  nép    . 

.     .     .     11.    968 

Szavatosság  . 

Száras  goml)     . 

1. 1095 

Szárnyas  nyíl  . 

.     .     II.  1038 

Szavatudó     .     .     . 

Száras  kapca    . 

II.    108 

Szárnyaszegett . 

.     .     .    III.    110 

Szavatyos     .     .     . 

Szárazkodik .     . 

111.     88 

Szárnyatlan .     . 

.     .     .    III.      93 

Szavattyú     .     .     . 

Száraszt   .     .     . 

III.     88 

Szárnyaz .     .     . 

.     .     .    III.      93 

Szavattyús  .     .     . 

Szárasztás    .    . 

III.     t-'8 

Szárnyék       .     . 

.     .     .    III.     93 

Száz 

Szárasztal  ás 

III.     88 

Szárnyékos  . 

.     .     .    III.     93 

Század     .... 

Szárasztatlan    . 

111.     88 

Szárnyviselö 

.     .     .    III.  1204 

Század  alja.     .     . 

Szárasztó      .     . 

III.     88 

Szárogat  .     .     , 

.     .     .    III.      89 

Századik  .... 

Szárasztó  betegség 

I.    225 

Szárogatás    .     . 

.     .    .    III.     89 

Századonként    .    . 

Száraz      .     .     . 

III.     88 

Szaró  matula    . 

.     .     .     II.    710 

Százados  .... 

Száraz  beteg 

1.    223 

Szaros      .     .     . 

.     .     .    III.     84 

Századosság      .    . 

Száraz  betegség 

I.    225 

Szaró  szék    .     . 

.     .    .    III.    128 

Százados  vitéz .    . 

Száraz  bőjl  .     . 

I.    306 

Szársság  .     .     . 

.     .    .    III.     89 

Száz  alja     .     .     . 

Száraz  dajka    . 

I.   479 

Szártekerító' 

.    .    III.    515 

Százall     .... 

Száraz  föld  .     . 

I.    987 

Szártetem     .     . 

.     .    III.    653 

Százallás  .... 

Száraz  kórság  . 

II.   360 

Szaru  .... 

.    .    .    III.     93 

Százan     .... 

Száraz  malom  . 

11.    675 

Szarufa    .     .     . 

.     .      I.    743 

Százanként  .     .     . 

Száraz  moln 

II.    857 

Szarv  .... 

.    .     .    III.     93 

Százas      .... 

Száraz  nyakú  . 

11.1007 

Szarvas    .     .     . 

.    .     .    III.     94 

Száz  fejű      .     .    . 

Szárazon .     .     . 

III.     89 

Szárvas    .     .     . 

.    .     .    111.1024 

Százféle    .... 

Száraz  pénz 

II.  1271 

Szarvasbogár    . 

.     .       I.    262 

Százképpen  .    .     . 

Szárazság     .     . 

ni.      89 

Szarvasborjú 

.     .       1.    291 

Száz  kezű    .    .     . 

Száraz  természetű 

III.    595 

Szarvas  bűn 

.     .       I.    332 

Száz  levelű  rózsa 

II. 

Szarbabuk    .     . 

I.    155 

Szarvas  csereboga 

ir  .     .       I.    261 

Száz  magvú      .     . 

Szarbúb  .     .     . 

I.    317 

Szarvaséltetö  fű 

.     .       1.1028 

Száznagy      .     .     . 

Szárcsa    .     .     . 

111.      90 

Szarvasgomba  . 

.     .       I.  1097 

Száznyi-száz      .     . 

Szárcsont     .     . 

I.    462 

Szarvashús  .     . 

1.  1522 

Százol      .... 

Szardella      .     . 

III.      90 

Szarvas  kígyó  . 

.     .     II.    304 

Százolás  .... 

Szárgomb     .     . 

I.  1095 

Szarvaslegeltetö    ( 

csillag       1    427 

Százökrös     .     .     . 

Szarhajtó  bogár 

1.    262 

Szarvas  mák 

.     .     11.    671 

Százrétű  .... 

Szarhányó    .     . 

1. 1313 

Szarvas  marha 

.     .     .     11.    691 

Százszor  .    .     . 

Szarik.     .     .     . 

III.     84 

Szarvasnyelvű  fű 

1. 1028.  11. 1026 

Százszor  szép   .     . 

Szarka      .     .     . 

III.     90 

Szarvastehén 

.     .    III.    503 

Százszor  szép  virág 

Szarkaláb     .     . 

II.   499 

Szarvas  ülő .     . 

.     .     .    III.    891 

Százszorta    .     .    . 

Szarkamályás  . 

II.   710 

Szarvas  vétek   . 

.     .     .    111.1158 

Száz  vitéz  hadnagya 

Szarkatánc   .     . 

III.   424 

Szarvaz    .    .     . 

.     .     .    III.     95 

Sze 

Szarkatövis  .     . 

m.   774 

Szarvazás     .    . 

.    .     .   III.     96 

Széb 

Szarkavár     .     . 

III.  1012 

Szarzsák  .     .     . 

.     .    III.  1298 

Szebb  

Szárkölö  .     .     . 

U.   436 

Szaskornik   .    . 

.    .    III.  1271 

Szébbecske  .     .    .     . 

SZEBBEN  -SZÉK ERf 

'.ENYEL 

,'/ 

346 

zebben   

111. 

185 

Szegényese  

III.    119 

Szegödetlen       ....    111.    111 

zgcc6i     

III. 

98 

Szggényded  

III.    119 

Szegődik  .... 

111.    111 

zijccélszék 

in. 

128 

Szejrényecske    .     .     .     . 

III.    119 

Szegődözik    .     .     . 

111.    111 

zécs 

Ili. 

3U 

Szegényedik      .     .    .     . 

III.    119 

Szegödség     .     .     . 

UI.    111 

íécska    

III. 

98 

Szögényit 

III.    119 

Szegődtet      .     .     . 

UI.    113 

jgcskáz  

iii. 

98 

Szégényítés 

III.    119 

Szegöldik      .     .     . 

III.    111 

zécske\-ész 

III. 

98 

Szegényke     

III.    119 

Szögre-végre      .     . 

III.  1037 

zecskö    

III. 

322 

Szegény  legény     .    .     . 

11.    559 

Szegröl-végröl   .     . 

m.  1037 

zed,  szed 

III. 

98 

Szegény  legénység    .     . 

II.    560 

Szegsárga      .     .     . 

II  1511 

zedeget  

III. 

101 

Szegénység   .... 

III.    119 

Szegten-szeg      .     . 

III.    107 

zedegetés 

III. 

102 

Szegényül 

III.    120 

Szegtén-szegdegel 

UI.    108 

zédijledik 

111. 

103 

Szggény  vitéz    .     .     .     . 

III.  1221 

Szögül-végüI      .     . 

II 

I.  1 

037,  1043 

zédeleg 

III. 

103 

Szeges :  brucb  .     .     . 

III,    109 

SzSg-vég  .... 

III.  1037 

zédelgés 

111. 

103 

Szöges:  genagelt    .     . 

III.    113 

Szegy  

UI.    120 

zédelget 

III. 

103 

Szeges:  eckig   .     .     .     . 

III.    118 

Szegye      .... 

UI.    120 

zédélgö 

III. 

103 

Szeges  borsó     .     .     .     . 

1,    294 

Szégyen    .... 

III.   120 

jederfa 

I. 

743 

Szeges  bot    

I,    299 

Szégyönedés      .     . 

lU.    121 

zéderj 

III. 

104 

Szeges  dárda     .     .     .     . 

I.    484 

Szégyénes     .     .     . 

111.    121 

zederjbokor     .     .     .     . 

I. 

266 

Szegesen       .... 

m.    118 

Szégyeng      , 

UI.    121 

zederjén 

m. 

105 

Szöges  süveg     .     .     . 

II.  1629 

Szégyönget   .    , 

UI.    121 

zéderjés 

111. 

104 

Szöges  ruta       .     .     . 

II  1486 

Szégyenít      ,     , 

III.    121 

zederjes  szín  .     .     . 

m. 

251 

Szeges  tallér     .     .     . 

III,    402 

Szegye  iikedés    .     . 

III.    122 

zedérjfa 

I. 

743 

Szeges  tányér  .     .     . 

UI.   434 

Szégyenkedik    . 

III.    122 

zederjin 

III. 

106 

Szeget  :  unterbrechen 

Szégyenkő     .     . 

II.    390 

zederjviz     .... 

m. 

1228 

lassen       .... 

III.    109 

Szégyenl  .     .     . 

UI.    122 

zedén' 

III. 

104 

Szeget:  insel     .     .     . 

III.    238 

Szégyénlés    .     . 

III.    123 

zedés      

111. 

102 

Szegetlen 

UI,    110 

Szégyenlet    .     . 

m.    123 

zédés-védés     .     .     . 

lU. 

101 

Szegett 

III.    110 

Szégyenlő     .    . 

III.    123 

zedet      

III. 

102 

Szegettet 

III.    109 

Szégyenlő  test 

UI.    601 

zedettpénz      .     .     .     . 

IL  1271 

Szegettség     .... 

UI.    110 

Szégyénoszlop   . 

U  1148 

zédít 

III. 

104 

Szegez      

lU.    113 

Szégyenség   .     . 

lU.    123 

zedö 

III. 

102 

Szegezés  

III.    115 

Szégyenségés     . 

UI.    123 

zedölék 

m. 

103 

Szegezget      .... 

III.    115 

Szégyentelen 

UI.    123 

zedöné  

u. 

991 

Szegezgetés  .... 

UI.    115 

Szégyentelenség 

III.    124 

zedö-vedő  .... 

m. 

101 

Szegező    

III.    115 

Szégyentelen  szén 

ű 

III.    158 

zédte-vette       .     .     . 

III. 

101 

Szögező  fa    ...     . 

I.    743 

Szégyenül      .     . 

III.    124 

zédül 

III. 

104 

Szegfű      .     .     .    111.  11 

D,     1. 1028 

Szégyénülés 

III.    124 

zed-ved       .... 

m. 

101 

Szögfűgomba    .    .    . 

I.  1097 

Szegy énvallás    . 

III.  1002 

zéd-vesz     .... 

III. 

1121 

SzegfűgyökerO  fű 

1. 1029 

Szégyön    .     .     . 

.    III.    120 

zeg.  szeg :  scbneiden 

III. 

105 

Szegfűolaj     .... 

U. 1108 

Szeige      .     .     . 

UI.    120 

zeg:  nagel       .     . 

III. 

112 

Szégfűszín     .... 

in.    225 

Szein    .... 

.    UI.    257 

Ztíg  :  ecke  .... 

III. 

116 

Szegfüves      .       III.  116 

1. 1029 

Széjt     .... 

III.    149 

zeg,  szeg :  braun 

.    UI. 

118 

Szégfüves  bor  .     .     . 

I.    284 

Szék  ;  stuhl  .     . 

UI.    124 

zggarányú       .     .     . 

1. 

113 

Szegfüves  sása      .     . 

H. 1522 

Szék  :  kern   .     . 

.    III.    130 

zegbog   

I. 

261 

Szegfűvirág  .... 

.    111.1191 

Szék  :  matruin 

UI.    131 

zegcsináló  .... 

I. 

435 

Szeghetetlen      .     .     . 

UI.    110 

Szék  alja     .     . 

I.     45 

zégdegel      .... 

.  III. 

108 

Szeghetetlensé?      .     . 

.    ni.    110 

Székállás      .     . 

I.     74 

zegdel    .    ....     . 

.  III. 

108 

Szegik 

.    UI.    107 

Székbiró  .     .     . 

I.    237 

zege delem  .... 

.  III. 

108 

Szegkő     

II.    399 

Székese    .     .     . 

III.    322 

Izegedelmesség     .     . 

.  m. 

109 

Szeglet 

.    UI.    117 

Székecske 

.    UI.    130 

zegel       

.  III. 

117 

Szegletbásti^a    .     .     . 

I,    185 

Székely    .     .     . 

.    UI.    131 

zegelet 

.  111. 

117 

Szegletes  alma      .     . 

I.     81 

Székelyeskedik 

.    UI.    131 

Izégeletes     .... 

.  III. 

118 

Szegletes  mérték  .     . 

.     II.    777 

Székelyös      .     . 

.     II.    397 

Izégeletes   lineálé      . 

.    11. 

611 

Szégletkapu      .     .     . 

.     n     116 

Szekér      .     .     . 

.    UI.    131 

Izegeletlinea     .     .    . 

.    II. 

610 

Szegletkő      .... 

.     II.    390 

Szekérbeli     .    . 

,    UI,    134 

izegelelmérték .     .     . 

.    II. 

777 

^     Szégló 

.     II,    616 

Szekérbér     .     . 

.      I,    211 

izegénkedik           .     . 

.  III. 

119 

[     Szeglyuk       .... 

.     II.    641 

Szekerce  .     .     . 

.    III.    135 

Izegény 

.  III, 

118 

Szegő  

.    UI.    110 

Szekercécske 

.    III.    135 

izegény  bor      .     .     . 

1. 

284 

1     Szegődés  

,    m.    111 

Szekercenyél 

.     11. 1Ü28 

346 


SZEKERCÉS-SZÉLLYELLOCCSAN 


Szekercés      .... 

III.    135 

Szöktet     . 

III. 

322 

Szélhed    .     . 

Szekércsináló    .     ,     . 

I.    töb 

Széktörés 

....    III. 

754 

Szélhedik 

Szekér  dereka  .     .     . 

I.    496 

Széktörö  . 

III. 

757 

Szelhető 

Szekerecske       .     .     . 

111.    134 

Szekulár  . 

III. 

136 

.SzélhUdik      .     .     . 

Szekeres  

III.    134 

Szekuláris 

III. 

136 

Széihül     .     . 

Szekeresedik      .     .     . 

III.    134 

Szel     .     . 

III. 

136 

Széli    .     .     . 

Szekeres  ló  ...     . 

II.    616 

Szél :  wind 

III. 

138 

Szelíd  .     .     . 

Szekeresség  .... 

III.    134 

Szél :  rand 

III. 

143 

Szelídedik     . 

Szekerez  

III.    134 

Szél  anya  . 

I. 

96 

Szelídget  .     . 

Szekerezés     .... 

.    III.  134 

Széláras  . 

I. 

106 

Szelídít     .     . 

Szekerező      .... 

111.    135 

Szélbeli     . 

III. 

144 

Szelídítés 

Szekérfark 

I.    771 

Szeldel 

III. 

137 

Szelídítetleii 

Szekérgyártó     .     .     . 

1.1155 

Szele?     .     . 

111. 

149 

Szelídítget     . 

Szekérkas      .... 

II.    135 

Szélé   .     . 

III. 

328 

Szelídithetetlen 

Szekérke       

III.    135 

Szeleberdi 

Hl. 

140 

Szelídség  .     . 

Szekérkenő   .... 

II.    193 

Szelecske 

III. 

140 

Szelídségés   . 

Szekérmestér    .    .     . 

11.    792 

Széled      . 

III. 

144 

Szelídül    .     . 

Szekérmestgrség    .    . 

11.    792 

Szeled 

III. 

150 

Szelídülés     . 

Szekgrnye    .... 

III,    135 

Széledés  . 

III. 

145 

Szgiídölget    . 

Szekérnyecsináló  .     . 

I.   435 

Széledez  . 

111. 

145 

Szelídülhetetlen 

Szekernyés   .... 

111.    1.35 

Szelé,'ry     . 

III. 

150 

Szélig,  szelígy 

Szekernyesaru  .     .     . 

11.  1521 

Szelel  .     . 

111. 

141 

Szelindek 

Szekérrúd     .... 

II.  1475 

Szelelés    . 

III. 

141 

Szélire-hosszára 

Szekérsánc   .... 

11.  1503 

Szelemen 

III. 

149 

Szélled     .    . 

Szekérszéna      .     .     . 

III.    172 

Szelence  . 

III. 

149 

Szélleg     .    . 

Szekérszín     .... 

III.    258 

Szeléndek,  szélendék 

III. 

152 

Széllel      .     . 

SzekérteriJh  .... 

III.    505 

Széleresztö  cső     .     . 

I 

457 

Szelles     .     . 

Szekértengely    .     .     . 

III.    560 

Szeles      .... 

III. 

137 

Szélleszl   .     . 

Szekérút  

III.    871 

Szeles  

III. 

141 

Szellet      .     . 

Szekérvezető     .     .     . 

III.  1163 

Széles 

III. 

145 

Szelletes  .    . 

Székes :  mit  stűhlen  be- 

Szélesebbedként     . 

111 

146 

Szellő  .     .     . 

setzt     

111.    130 

Szélésebben  .     .     . 

111. 

146 

Szellöcske     . 

Székes  :  kernig      .    . 

III.    131 

Szélesécske  .     .     . 

III. 

146 

Szellőfúvás  . 

Székes  angyal .     .     .     . 

1.      94 

Szélesedik     .     .     . 

III. 

146 

Szellős     .     . 

Székes  hely      .    .     . 

1. 1398 

Szelesen  .... 

III. 

141 

Szellősít  .     . 

Székes  szekér  .     .     . 

III.    134 

Szélesen  .... 

111. 

146 

Szellőz     .    . 

Székfív 

1.  1028 

Szélesít     .... 

III. 

146 

Szellőzik  .    . 

Székfő 

1.  1028 

Szeleskedés  . 

III. 

141 

Szellőztet 

Szekfű      ...    I.  1028 

III.    115 

Szeleskedik  .     .     . 

III. 

141 

Szellye     .    . 

Székffi 

I.  1029 

Szélesképen  .     .     . 

III. 

141 

Széllyed  .     . 

Székfűolaj     .... 

II.  1108 

Széles  keszeg    .     . 

II. 

266 

Széllyel    .     . 

Szekfűszagü  fii      .     . 

1.  1029 

Széles  lábú  .     .     . 

11. 

499 

Széllyelbogároz     . 

Székház 

1.  1372 

Széles  lapu  .     .     . 

11. 

529 

Széllyelcsavarog    . 

Székhely 

1.  1398 

Széles  levelű  tölgyfa 

111. 

739 

Széllyelfecskend    . 

Széklevél 

II.    604 

Szélesség  :  windigkeit 

III. 

141 

Széllyelfecskendeztel 

Széknap  

II.    930 

Szélesség  :  breite  .     . 

III. 

147 

Széllyelfolytatás   . 

Székrekedés     ..     . 

11.  1393 

Szélésséges  .... 

III. 

147 

Széllyelfut    .... 

Szekrény      .... 

111.    135 

Szélességű     .... 

III 

147 

Széllyelfutás     .    . 

Szekrénycsináló     .     . 

1.    435 

Széles  szemű    .     .     . 

III. 

158 

Széllyelfutos     .     . 

Szekrényer.ske  .     .     . 

III.    136 

Széles  tál      .... 

111. 

390 

Széllyelhány     .     . 

Szekrényes  .... 

III.    136 

Széles  talpú      .     .     . 

III. 

404 

Széllyelhint  .    .     . 

Szekrényke  .... 

III.    136 

Szélesül 

III. 

147 

Széllyelhordoz  .    . 

Szgkretárius      .     .     . 

III.    136 

Széleszt 

III. 

147 

Széllyelhull  .     .     . 

Szekrín,  szekríny 

III.    135 

Szelel  :  schnitt .     .     . 

III. 

137 

Széllyeljár    .     .     . 

Szökszamonta  .     .     . 

III.    136 

Szelet :  schneiden  lassei 

1   III. 

137 

Széllyelkóborol 

SzeksziJna     .... 

III.    1.36 

Szeletecske        ... 

.    III. 

137 

Széllyel  lábbag  .    . 

Székszenás  .... 

III.    136 

Szeletenként      .     .     . 

III. 

138 

Széllyellázzaszt 

Székszénás  ló  .     .     . 

U.    616 

Szélháború  .... 

I. 

1229 

Széllyellézzeg    .     . 

Széktartó 

.   UI.   481 

Szélhám  . 

. 

I. 

1295 

Széllyelloccsau 

SZÉLLYELNÉZÉL-  SZÉM-SZÉMBE 


247 


\  elnézel,  széli 

yel 

nés 

él  11.    983 

Szembevaló  létei  .    . 

11. 

595 

Szemétbiró  . 

I.    237 

velnyargal      ...     II.  1015 

Szgmbimbó  .... 

I. 

231 

Szemétdoml) 

1.    521 

yelnyomulás 

.     II.  1063 

Szembőr 

1. 

313 

Szemetes 

UI.    170 

izéllyeloszt  .     . 

.     II.  1152 

Szem  bugája     .     .     . 

I. 

320 

Szemetez 

.    III.    170 

izéllyelöntöz    . 

11.  1182 

Szíjmcsepegés  .     .     . 

I. 

407 

Szemetezés  . 

.    Ul.    170 

Izéllyelpillogat 

II.  1286 

Szemébe 

UI. 

160 

Szemetlen    . 

.    UI.    163 

Izéllyelreped     . 

II.  lilG 

Szemecske    .... 

UI. 

160 

Szemetlenség 

.    111.    163 

Izéllyelrepes 

11. 1413 

Szemel 

UI. 

160 

Szemfájás     . 

I.    751 

Izéllyelront  .     . 

II.  1457 

Szemeldék    .... 

UI. 

164 

Szemfájdalom 

1.    752 

Izéliyelszaggat . 

m.     39 

Személy 

111. 

165 

Szemfájó .     . 

I.    750 

izéUyelszakadozik 

m.      32 

Személyében      .     .     . 

.    III. 

167 

Szemfedelecs 

I.    970 

Izéllyel-széllyel 

III.    148 

Személyes     .     .     .     • 

UI. 

167 

Szem  fejére 

I.    785 

Izéllyel-szerte  . 

III.    215 

Személyhö/.való     .     . 

III. 

167 

Szem  feketéje 

1.    791 

Széllyeltakar     . 

III.    388 

Személyi 

III. 

167 

Szemfény 

I.    818 

Izéllyeltántorgat 

III.    415 

Személymegnézö  levél 

u. 

604 

Szemfénycsalás 

1.    374 

jzéllyeltekint    . 

III.    519 

Személynézés    .     .     . 

u. 

983 

Szemfényvesztés 

.    Ul.  1099 

(zéUyelterjed 

III.   581 

Személység  .... 

UI. 

167 

Szemfényvesztő 

UI.  1101 

Jzéllyelugordozik- 

UI.    842 

Személytelen     .     .     . 

ni. 

167 

Szemfog  .     .     . 

1.    863 

Izéllyelüz     .     . 

III.   916 

Személyválogatás  .     . 

III. 

992 

Szemfolyás  . 

1.    913 

jzéllyelváló .     . 

III.    148 

Szeméh-válogató    .     . 

lU. 

992 

Szemfordulás 

1.    931 

izéllyelver    .     . 

III.  Í0G4 

Személyviselés  .     .     . 

UI. 

1202 

Szemfödél     . 

I.    970 

>zéllelvisel   .     . 

III.  1200 

Szemenként .... 

UI. 

161 

Szemfül   .     . 

I.  1039 

ízéllyelvonódás 

III.    248 

Szeménvaló  .... 

UI. 

162 

Szemfüles.  . 

I.  1039 

jzélmalom   .     . 

II.   675 

Szemény 

UI. 

167 

Szemfüleskedik 

I.  1039 

)zelő   .... 

UI.    138 

Szeményi      .... 

UI. 

167 

Szemfülesség 

1.  1039 

jzelönce  .     .     . 

lU.    149 

Szemereg?    .... 

UI. 

169 

Szemfülség  . 

I.  10.39 

jzélsö  .... 

m.    149 

Szemérem     .... 

UI. 

167 

Szemgyógyító 

I.  1171 

>zélszó     .     .     . 

ni.    273 

Szemérembeszéd  .     . 

I. 

219 

Szemgyógyító  kenet 

U.    192 

5zelt    .... 

III.    138 

Szeméremkedés     .     . 

m. 

168 

Szemhegy     .     .     . 

I.  1385 

>zélt    .... 

m.    149 

Szeméremség    .     .     . 

UI. 

168 

Szemhéj,  szemhéja 

I.  1388 

széltebeli      .     . 

III.    138 

Szeméremtelen      .     . 

III. 

169 

Szemhomályosodás 

1.  1479 

széltében      .     . 

III.    149 

Szemére  m  telenség 

lU. 

169 

Szemhomályosság 

1. 1479 

ízéltelen  .     .     . 

m.    149 

Szeméremtest  .     .     . 

III. 

601 

Szemírem     .     .     . 

III.    167 

izéitől      .     .     . 

III.    149 

Szeméremtest  nyavalyáj 

í  11. 

1019 

Szemiutés     .     .     . 

1  1595 

szélűén    .     .     . 

III.    149 

Szeméremtest  süvege 

u. 

1629 

Szemközbe   .     .     . 

U.    449 

ízélvedez     .     . 

III.    144 

Szemérmes  .... 

lU. 

168 

Szemlátomás    .     . 

11.    542 

szélvész  .     .     . 

Ul.llOl 

Szemérmesen    .     .     . 

UI. 

168 

Szemlátomást  .     . 

II.    542 

szélvészes     .     . 

III.  1102 

Szemérmeskedés   .     . 

III. 

169 

Szemlél    .... 

III.    160 

szem,  szem  .     . 

III.    152 

Szemérmeskedik   .     . 

III. 

168 

Szemlélés     .     .     . 

UI.    161 

Szembe    .     .     . 

III.    160 

Szemérmeskedö     .     . 

m. 

169 

Szemlélet     .     .     . 

UI.    161 

szembeakad 

I.     36 

Szemérmesség  .     .     . 

Ul. 

169 

Szemlélhetlen  .     . 

UI.    161 

szembehunyás . 

1. 1515 

Szemérmes  test 

UI. 

601 

Szemlélő  .... 

UI.    161 

5zembekötés     . 

II.    424 

Szeniérmetes     .     .     . 

UI. 

169 

Szemlyék     .     .     .     . 

11  1540 

szembekötő 

II.    424 

Szemérmete.sen      .     . 

III. 

169 

Szemmel  látott  tanú 

III.    428 

Szémbekötött    . 

II.    424 

Szemérmeteskedik 

III 

169 

Szemorvos    .     .     . 

11.  1142 

Szembelétel .     . 

II.    595 

Szemérmetesség    . 

UI. 

169 

Szemorvosság  .     . 

U. 1143 

Szembemén .     . 

U.    748 

Szemérmetes  tag  .     . 

lU. 

371 

Szemöldék,  szemöldö 

k 

UI.    164 

Szembemondó  . 

II     866 

Szemérmetlen   .     .     , 

III. 

169 

Szemöldökös     .    . 

UI.    164 

Szemberoppan  . 

II.  1461 

Szemérmetlenség  .     . 

UI. 

169 

Szempillantás   .     . 

II.  1286 

Szembeszáll 

Dl.     54 

Szemérmetlenül     .     . 

III. 

169 

Szempillantásnyi  .     . 

U.  1287 

Szembe-szem    . 

UI.    158 

Szemérség    .... 

III. 

168 

Szempillantat    .     .     . 

II.  1287 

Szembe-szembe 

UI.    160 

Szemes 

m. 

162 

Szemre     .... 

III.    164 

Szerabeszökellik 

III.    326 

Szemesedik  .... 

UI. 

162 

Szemrehányás  .     . 

1. 1312 

Szembeszökik   . 

III.    324 

Szemesen     .... 

UI. 

162 

Szemrevaló  hányás  . 

I.    312 

Szembeszökő     . 

III.   324 

Szemeskedés    .    .     . 

UI. 

162 

Szgmrevetés      .     . 

UI.  1153 

Szembeszöktében 

UI.    328 

Szemesség    .... 

UI. 

163 

Szemröl-szemre     . 

UI.    164 

Szembeszöktet 

UI.    327 

Szgmes  székfű .     .     . 

1. 

1029 

Szem  sárgasága    . 

U. 1512 

Szembeütközik  . 

UI.    910 

Szemesvolta     .     . 

III. 

966 

Szémszegelet     .     . 

III.    118 

Szembevaló  . 

III 

.  160,  9ö9 

Szemét 

UI. 

169 

Szem-szembe 

III.    160 

248 


SZEMSZÖR— SZÉPECSKE 


Szeraszó'r      .... 

III.    332 

Szemtelen     .... 

III.    16.S 

Szemtelenkedik     .     . 

111.    163 

Szemtelenképpen   .     . 

.   III.    163 

Szemtelenség    .     .     . 

III.    163 

Szemtelenül .... 

III.    164 

Szemsó 

II  1583 

Szgmtől-szembe    .     . 

III.    160 

Szemügy 

111.    885 

Szemvég 

111.  1037 

Szemzet 

III.    164 

Szemzik 

111.    164 

Szén  :  feuer  .... 

111.    170 

Szén  :  farbe  .... 

III.    244 

Széna  

III.    171 

Szénaasztag .... 

I.    134 

Szénabiró     .... 

I.    237 

Szénaboglya      .     .     .     . 

I.    263 

Szénafű 

I.  1029 

Szénahordó  szekér    . 

III.    134 

Szénakalangya .     .     . 

II.      84 

Szénakazal  .... 

II.    141 

Szénakert      .... 

11.    246 

Szénakóró 

II.    .S68 

Szénamurva      .     .    . 

11.    896 

Szénaosztó    .... 

II.  1154 

Szénapolyva      .    .     . 

II.  1309 

Szénarakó     .... 

11. 1365 

Szénarovó    .... 

11.  1444 

Szénarét 

11.  1427 

Szénás      

III.    172 

Szénaszekér .... 

III.    134 

Szénatakarodás      .     . 

III.   387 

Szénatakaró  villa .     . 

111.1180 

Szénatakartatás     .     . 

111.    H88 

Szénáz      

III.    172 

Szénázás 

III.    172 

Szénacsűr     .... 

I.   474 

Szendöredés      .     .     . 

III.    172 

Szenderedik      .     .     . 

III.    172 

SzendériJlesség .     .     . 

III.    173 

Szendiirít      .... 

III.    173 

Szenved  

111     178 

Szenecske     .... 

III.    171 

Szénégető 

I.    562 

Szénégető  hely      .     . 

I.  13í(8 

Szenei      ..... 

III.    171 

Szenelö    .     .     .     .     • 

III.    171 

Szenes      

III.    171 

Szenes  ház  .... 

1.  1.H72 

Szénfogó 

I.    877 

Szénhely 

I.  1398 

Szénik      

111.    355 

Szénnel-vassal  .    .     . 

111.  1024 

Szénszitó 

III.    260 

Szent  

111.    173 

Szent  András  hava  . 

I.  1463 

Szenl  Antal  tüze  .     . 

III.    828 

Széntartó      .... 

III.    481 

Szent  asszony  ....  I.    132 

Szent  atya 1.    138 

Szent  Benedek  alma     .  I.      81 

Szenl  Benedek  füve  .     .  I.  1030 

Szent  Borbála  füve  .     .  1.  1030 

Szentecske III.    173 

Szent  egyház    ....  I.  1366 

Szentel 111.    170 

Szentélés Ili-    174 

Szentelési III.    174 

Szentelésrevaló      .    .     .  III.    174 

Szentelel III.    175 

Szenteletlen III.    175 

Szent  életű I.    697 

Szentelő III.    175 

Szentélő  püspök    ...  II.  1.S46 

Szentélt III.    176 

Szentéltség III.    176 

Szentelt  vitéz    ....  III.  1221 

Szentelt  víz Ili  1228 

Szentencia III.    177 

Szenténciáz       ....  III.    177 

Szentes III.    175 

Szentesség III.    175 

Szentéz 111.    175 

Szent  fű 1. 1030 

Szent  György  hava  .     .  I.  1462 

Szent  György  lova     .     .  II.    616 

Szent  György  virág  .     .  111.1191 

Szent  gyülekezet  ...  I.  1207 

Szent  háromság    ...  1. 1333 

Szent  háromság   tagadó  III.    378 

Szent  háromság  violája  III.  1189 

Szent  hely I.  1398 

Szent  Ilona  asszony  füve    1.  1030 

Szent  Imre  füve   ...  I.  1030 

Szent  irás I.  1602 

Szent  irás  magyarázás  II.    664 

Szent  irás  tudó     .     .     .  III.    794 

Szent  István  barack  I.    175 

Szent  Iván  füve    ...  I.  1030 

Szent  Iván  hava  ...  1. 1463 

Szent  Ivány  alma  I.     81 

Szent  Jakab  füve       .     .  1. 1030 

Szent  Jakab  hava      .     .  I.  1463 

Szent  János  fája  ...  I.    743 

Szent  János  füve       .     .  I.  1030 

Szent  János  kényére  II.    201 
Szent  János  öve   .11.  1207 

Szent  János  virága    .     .  III.  1191 

Szenl  kereszt  napja  II.    930 

Szent  László  füve     .     .  1. 1030 

Szent  lélek I.    571 

Szent  lélek  isten  ...  I.  1624 
Szent  Mária  Magdolna  füve  I.  1030 

Szent  Mihály  hava    .     .  1.  1463 

Szent  Mihály  lova    .     .  II    616 

Szent  Miklós  pénze    .     .  11  1271 

Szent  Péter  szekere        .  III.    134 


Szentség  .    . 

Szentséges    . 

Szentségesen 

Szentségesül 

Szentséglopás 

Szentséglopó 

Szentségörzö 

Szentségszérzés 

Szentségtartó  hely 

Szentségtelen 

Szentségtelenít  . 

Szentségteienítés 

Szentségtelenkédik 

Szentségtelenség 

Szentségtörés 

Szentségtörő 

Szent  Simeon  füve 

Szent  szék    . 

Szentül :  heilig 

Szentül ;  heilig  werden 

Szenved   .    .    . 

SzenvedékSny  . 

Szenvedendő 

Szenvedendöség 

Szenvedés     .     . 

Szenvedet     .     . 

Szenvedelés  .     . 

Szenvedetesen  . 

Szenvedetésst'g 

Szenvedetlenkedik 

Szenvedetlenség 

Szenvedhetés    . 

Szenvedhetetlen 

Szenvedheletlenséi 

Szenvedhetetlenü 

Szenvedhető      .     . 

Szenvedhetőképpen 

Szenvedő .     . 

Szenvedtél    . 

Szenvendő    . 

Szénvonó 

Szenny    .     . 

Szennyes 

Szennyesedik 

Szennyesen  . 

Szennypsit 

Szennyeskédés 

Szennyeskedik 

Szennyez 

Szennyező 

Szenyved 

Szép,  szép    . 

Szépanya 

Szépapa  .     . 

Szépalya 

Szép  beszéd 

Szépe  .     .     . 

Szépe  .     .     . 

Szépecske 


H 

SZÉPfiG  -  SZERTELENSÉG 

:/     249 

ipi-g 

.        III. 

187 

Szerecsen  tök    .     .     . 

.    Ili. 

735 

Szeres III.    2lX) 

Spegés       .... 

III. 

188 

Szered 

.    111. 

208 

Szeret :  regei 

.    m.    208 

■peget :  zieren   .     . 

III. 

186 

SzSreda 

.    111. 

217 

Szeret :  lieben 

.   III.   211 

'negel :  fürchten  ? 

.        III. 

188 

Szerelem       .... 

.    111. 

2IS 

Szeret :  liebe 

.    III.    222 

ipegetés     ... 

.        III. 

186 

Szerelemcsillag     .     . 

I. 

427 

Szerelendő    . 

.   III.    222 

'peeo     ... 

.        III. 

188 

Szerelemének    .     .     . 

.       1. 

639 

SziMples   .     . 

.    III,    208 

■pel 

.        111. 

186 

Szerelem  f«   .... 

I. 

1030 

Szerelés   .     . 

.    III.    222 

jpelkédés       .     .     . 

.        III. 

188 

Szerelemgerjesztö  ital 

1. 

1633 

Szeretet    .     . 

.    m.    222 

ipt'lködik  ... 

.        111. 

188 

Szerelemgerjesztö  vers 

I. 

1080 

Szeretetes 

.    III.    223 

ipen 

.        III. 

186 

Szereim 

.    III. 

218 

Szeretetességüs 

.    111.    224 

jpenget     .... 

.    Hl. 

186 

Szerelmes     . 

.    111. 

219 

Szeretetesvolt 

.    III.    966 

speszörű  ló   .     .     . 

11. 

616 

Szerel  mesb  .... 

.    111. 

220 

Szeretetlen    . 

.    III.    224 

spet.  szOpet  .     .     . 

.  III. 

189 

Szerelmesben    .     .    . 

III. 

220 

Szeretetlenség 

.    III.    224 

epetecske       .     .     . 

.  III. 

189 

Szerelmesen      .     .     . 

.    III. 

220 

Szeretget  .     . 

.    III.    224 

épít 

.  III. 

186 

Szerelmeskedés      .     . 

.    III. 

220 

Szerethetetlen 

III.    224 

épitö 

.  III. 

187 

Szerelmeskedik      .     . 

.    111. 

220 

Szerető     .     . 

.    III.    224 

épílö  fű     ...     . 

I. 

1030 

Szerelmes  levél     .     . 

II. 

604 

Szerelöcske  . 

.    III.    225 

eplé,  szeplő       .     . 

.  III. 

189 

Szerelmesség     .     .     . 

.    111. 

220 

Szerelök  füve 

1. 1030 

eplös    

.  III. 

190 

Szerelmességes      .     . 

.    III. 

220 

Szerelség .     . 

.    III.    225 

eplöség      .... 

.  III. 

190 

Szerelmest     .... 

.    III. 

220 

Szerettebeli  . 

.    III.    225 

ep'.ösit 

.  III. 

190 

Szerelmetes       .     .     . 

III. 

221 

Szerévaló     . 

III.    220 

éplösílés    .... 

.  111. 

190 

Szerelmelesen   .     .     . 

.    111. 

221 

Szerével  .     . 

.    III.    200 

eplösítö      .... 

.  III. 

190 

Szerelmetesség      .     . 

.    III. 

221 

Szerez 

III.    201 

eplösödik       .     .     . 

.  III. 

190 

Szerelmetest      .     .     . 

.    III. 

221 

Szgrezetes     . 

.    III.    208 

eplösség    .     .     . 

.  III. 

190 

Szerem 

.    III. 

218 

Szergyártó    . 

1.1155 

eplötelenség  .     .     . 

III. 

191 

SzgrSn      

III. 

197 

Szerin .     .     . 

.    IIL    197 

éplőteleuűl     .     .     . 

111. 

191 

Szerencsa      .... 

.    III. 

225 

Szerin-szerte 

.    III.    215 

eplöílen     .... 

.  111. 

190 

Szerencsátalanság 

.    111. 

229 

Szerint      .     . 

III.    197 

éppen  

III. 

189 

Szerencsátlan    .     .    • 

.    III. 

229 

Szerjént    .     . 

III.    197 

éprő 

II.  1599 

Szerencse      ... 

.    III. 

225 

Szerkeszik    . 

III.    212 

épség    

III. 

187 

Szerencseképpen    .     . 

111. 

225 

Szerkeszt      . 

III.    212 

épséges      .... 

III. 

187 

Szerencsekerék      .     . 

11. 

222 

Szerkesztet   . 

111.    212 

épségesen       .     .     . 

III. 

187 

Szerencséi     .... 

III. 

227 

Szerkesztetés 

III.    213 

épségö,  szépségű    . 

III. 

187 

Szerencséletlen       .     . 

.    III. 

227 

Szerkezés 

111.    214 

ép  szöllő  .... 

III. 

330 

Szérencséikedés     .     . 

111. 

227 

Szerkezet      . 

III.    214 

ép  termet      .     .     . 

III. 

597 

Szerencsélkedik     .     . 

III. 

227 

Szerkezik 

III.    213 

ép  termetű    . 

III. 

597 

Szerencséilet     .     .     . 

III. 

227 

Szerkézül     . 

III.    214 

ép  tudományok 

III. 

799 

Szeréncséltetődik  .     . 

III. 

228 

Szerkívül 

111.    214 

épül 

111. 

187 

Szerencsére  .... 

III. 

228 

Szerkszik 

111.    212 

épület 

III. 

187 

Szerencsés    .... 

III. 

228 

Szernyé,  szern^ 

ő 

III.   333 

épvolta      .... 

III. 

966 

Szerencseség     .     .     . 

III 

229 

Szérő  .     .     . 

III.    230 

er.  szer :  reihe  .     . 

III. 

191 

Szerencsésen     .     .     . 

111. 

228 

Szerrel     .     . 

111.    214 

ér :  haar   .... 

III. 

331 

Szerencsésit      .     .     . 

III. 

228 

Szerröl-szerre 

III.    214 

érbeli 

Hí. 

196 

Szerencsésítés  .     .     . 

III. 

229 

Szerszám 

III.      63 

érbeszéd   ... 

I. 

219 

Szerencsésképpen 

III. 

229 

Szerszámos  . 

III.      65 

erbe-szérbe    .     .     . 

III. 

196 

Szerencsésség    .     .     . 

III. 

229 

Szerszámotlan 

III.      66 

erda,  szerda  .     .     . 

III. 

217 

Szerencsésül :  gedeiben 

III. 

229 

Szerszámozás 

III.      66 

érdás     .     .     .     .     . 

III. 

218 

Szerencsésül :  glücklich 

III. 

229 

Szgrszem 

III.    158 

erdék :  beute      .     . 

III. 

196 

Szerencsétlen    .     .     . 

III. 

229 

Szerszemség 

III.    159 

erdék  :  zusammenge- 

Szerencsétlenít       .     . 

III. 

229 

Szerszó     .     . 

III.    273 

Tonnene  milch  .     . 

m. 

218 

Szerencsétlenség    .     . 

III. 

229 

Szertartás 

111.    475 

érebben     .... 

III. 

197 

Szerencsétlenül      .     . 

111. 

229 

Szerte  .... 

111.    215 

erében       .... 

III. 

197 

Szerencséz    .... 

III. 

229 

Szertelen  .     .     . 

III.    216 

erecsen     .... 

III 

218 

Szerencsézés     . 

III. 

230 

Szertelenbül 

III.    216 

ereesen  bors      .     .     . 

I. 

293 

Szerencséztet    .... 

III. 

280 

Szertelen  igen  . 

III.    216 

erecsén    dió  .     .     .     . 

I. 

507 

Szerenként  

III. 

197 

Szerlelenít    .     . 

111.    216 

erecsén  dió  olaj     .     . 

II. 

1108 

Szérén-szerte     .     .     . 

III. 

215 

Szertelenkedik  . 

III.    216 

erecsen  ló      .     .     . 

II. 

616 

Szerént     

III. 

197 

Szertelen  lopó  . 

m.    628 

erecsen  tészta    .     . 

M.    TíTl.*I.VTnHT      SW'tT 

m. 

ÁR 

Ul     '■ 

Szeréről 

III. 

200 

Szertelenség .     . 

} 

ÍX 

III.   216 
KII 

260 


szErtelenül-szint 


Szertelenül   . 

Szértelenvaló 

Szerte-széllyel 

Szérte-szélt  . 

Szerte-szerént 

Szérte-szerrel 

Szértélel  .     . 

Szert  tehetés 

Szérű  .     .     . 

SzgriSl-szgrte 

Szérötisztító 

Szervetés 

Szerzés     .     . 

Szerzet     .     . 

Szerzetbeli    . 

Szerzetehagyás 

Szerzetes .     . 

Szerzetes .     . 

Szerzetes  asszony 

Szerzetes  ember 

SzerzetSs  nép 

Szerzetesség 

Szerzetes  zsidó 

Szerzetlen     . 

Szérzetleuség 

Szerzet  rubája 

Szerzetség 

Szérzettartó  . 

Szerző      .     . 

Szerződés 

Szerződik 

Szerződő  .     . 

Szérződség    . 

Szerzőiek 

Szerző  ok     . 

Szörzősködik 

Szesz  ... 

Szésztra   .     . 

Szesztraság  . 

Szesztraszérzet 

Szétterjed 

Szévedez .     . 

Szevédnék,  szövétnek 

Szevin 

Szevintnék  . 

Szí  .... 

Szid     .     .     . 

Szidalmas     , 

Szidalmason 

Szidalraasság 

Szidalmasságos 

Szidalmatos . 

Szidalmatosan 

Szidalmaz 

Szidalmazás 

Szidalmazatos 

Szidalmazatosság 

Szidalmazdogál 

Szidalmazó  .     . 


m.  217 

III.  217 

III.  Í48 

III.  149 

III.  199 

III,  215 

111.  634 

III.  623 

III.  230 

III.  215 

III.  (183 

111.  1153 

III.  206 

III.  208 

111.  209 

I.  1243 

III.  209 

III.  210 

I.  132 

I.  628 

II.  968 

III.  209 

111.  1305 

III.  216 

III.  210 
111. 1481 

III,  210 

III.  481 

III,  210 

III  212 

III.  211 

III.  212 

III.  212 

III.  212 

II.  1100 

III.  212 

111.  230 

III.  231 

III  231 

111,  209 

III.  581 

Ili.  231 

III,  336 

III.  1601 

III.  336 

III,  231 

III  235 

III.  236 

III.  236 

III,  236 

III.  236 

IH.  236 

III  237 

III,  237 

111.  237 

III.  237 

III.  237 

III.  237 

111.  237 


Szidalom  .     , 
Szidalom  beszéd 
Szidalomság 
Szidás .     .     , 
Szidogat  ,     , 
Szidogatás    . 
Sziget ,     .     . 
Szigetbeli 
Szigeti      .     , 
Szigetköz ,     . 
Szigetparí 
Szigetség  .     . 
Szigony    .     , 
Szigonyocska 
Szigonyos     . 
Szigonyos  dárda 
Szigonyos  nyíl 
Szigorú     .     . 
Szigy    .     .     . 
Szígyártó 
Szíhátú     .     . 
Szíj      .     .     . 
Szíjai  .     .     . 
Szíjártó    .     . 
Szíjas  .     .     . 
Szíjazat    .     , 
Szíjgyártó 
Szíjöv  .     .     . 
Szíjszerszám 
Szik  :  kern    . 
Szik  :  natrum 
Szikacs     .     , 
Szikes ,     , 
Szikkad    ,     . 
Szikkaszt .     . 
Szikkasztás  . 
Szikla  .     .     . 
Szikra  ;  fels . 
Szikra  :  funke 
Szikrácska    . 
Szikrái     .     . 
Szikraszén    . 
Szikrázás 
Szikrázdogál 
Szikrázik .     . 
Szikrázol .     , 
Szikráztál 
Szil :  ulme    . 
Szil :  rand    . 
Szil :  zeugen 
Szilágy     .     . 
Szilaj  .     ,     . 
Szilajkodik    . 
Szilajság  .    . 
Szilajul     .     . 
Szilák .     .     , 
Szilái  .     .     , 
Szilas  .     .     , 
Sziled .     ,     . 


III,  236 

I,  219 

111.  237 

III.  237 

111.  238 

III  238 

III.  2.^8 

111.  238 

111.  238 

11.  448 
11, 1241 

II,  238 

111.  238 

III.  239 

III.  239 

I.  484 

II.  1038 

III,  239 

III.  344 

1.  1155 

Hl.  239 

III.  239 

111,  268 

I,  1155 

III.  235 

III.  240 

I,  1155 

II,  1207 

III  65 

III,  130 

III.  131 

III,  240 

111.  345 

III,  240 

III.  240 

III.  241 

111.  241 

III.  241 

III.  241 

III.  241 

III.  241 

III.  171 

III.  242 

III,  242 

III,  241 

III.  242 

III.  242 

III.  242 

111,  143 

III.  351 

III.  242 

III  242 

III.  242 

111,  243 

III,  243 

III.  1500 

III.  243 

III.  242 

III.  150 


Sziléziai  gyolcs 
Szilfa  .     .    . 
Szilfaerdő     . 
Szilfamag 
Szilfás      .     . 
Szilid,  szilígy 
Szilindek .     . 
Szilva  .     .     . 
Szilvafa    . 
Szilvafű    .     , 
Szilvaíz    .     . 
Szilvalé    .     . 
Szilvás     .     . 
Szilvel      .     . 
Szimbora 
Szín  :  farbe  . 
Szín  :  hütte  . 
Szína  .     .     . 
Színarany 
Színbeszéd    . 
Színbor    .     . 
Színécske 
Színehagyó  . 
Színehagyott 
Színéi .    .     , 
Színelés  .     . 
Színeiét    .     . 
Színes      .     . 
Színesben 
Színes  beszéd 
Színgsgetés   . 
Színésít    .     . 
Színeskédés 
Színeskédik  . 
Színesképpen 
Színésség 
Szíiiességnélkülv 
Színetlen .    . 
Színez      .     . 
Színezés  .    . 
Színezésképpen 
Színhányás  . 
Szinhányó    . 
Színlés     .     . 
Szinlésképpen 
Színük     .     . 
Színlö .     .     . 
Színlö  bárd  . 
Színlö  fejsze 
Színlö  mész 
Sz'nméz   .     . 
Színmutatás 
Színmulató 
Szinnép    . 
Szinogat  . 
Színolaj    , 
Színrubiu 
Színség     . 
Szint    .     . 


alóság 


SZÍNTARTÓ-SZOKÓDIK 


^L 


361 


hintertheil 


niarló  . 

nte  .     . 

ntelen  . 

nlelem't 

utelenül 

iitén 

nlónséff^e 

intészta 

intollyaii 

iiiűleg  . 

inülen  . 

inilltig  . 

ínveszto 

íny   .     . 

íp     .     . 

ipegés  . 

ipokál  . 

ipoly 

ir?   .     . 

íré    .     . 

iricsöl   . 

iricsöldögél 

irma 

rmos 

írom 

rony 

ironyos 

írö    .     , 

irt 

haupts 
!Írt :  gepickte 
lirtos 
íirtosan  . 
drtosság 
i\rap .     . 
siszeg     . 
siszgget . 
siszííreg  . 
ztt      .     . 
zita    .     . 
zitacsináló 
zitácska . 
zitagyártó 
zitál   .     . 
zitálás    . 
zitáló 
zitált  liszt 
sitás  .     . 
zítat  .     . 
zitka  .     . 
sitkos 
zitkosság 
zitkozódás 
zitkozódik 
litó    .     . 
lító  fa    . 
litok  .     . 
!Ító  vas 
tittvó 


des 


haare 


III 


III.  -^81 

111.  256 

III.  257 

III.  257 

III.  257 

III.  256 

III.  257 

III  6« 
11.1123 

III.  257 

III.  257 

III.  257 

111.  1101 

III.  2U 

III.  184 

III.  187 

805.  307 

III.  258 

III.  358 

III.  230 

III.  361 

III.  361 

III.  258 

III.  258 

III.  258 

III.  258 

III.  258 

III.  230 

111.  258 

lil.  259 

III.  259 

III.  259 

III.  259 

III.  259 

III.  259 

III.  259 

III.  259 

III.  259 

III.  260 

I.  435 

III.  260 

I.  1155 

III.  261 

III.  261 

III.  261 

II.  612 

III.  260 

III.  232 

III.  260 

III.  261 

III.  262 

III.  262 

III.  262 

III.  260 

I.  743 

III.  261 
III.  1024 

III.  262 


Szittyós  .  . 
Sziul  .  .  . 
Sziús  .  .  . 
Szív :  saugen 
Szív :  riemen 
Szív  :  herz 
Szival  .  . 
Szivallás  . 
Szivárgás 
Szivárkodik 
Szívárkozás 
Szivárkozik 
Szivárog  . 
Szivárogtat 
Szivárvány 
Szivárványhajlás 
Szivárványos 
Szívás .  . 
Szívat .  . 
Szivatós  . 
Szivattyú  . 
Szívbeli  . 
Szivborító  hártya 
Szívedez  . 
Szível  .  . 
Szivént  . 
Szivéntvaló 
Szívér .  . 
Szíveró'sító' 
Szíves .  . 
Szívesen  . 
Szívesít  . 
Szívesség 
Szívellen  . 
Szívetlenség 
Sziveinek 
Szívfájás  . 
Szívfü .  . 
Szívgyökér 
Szívi  .  . 
Szív-Iélek 
Szivó  .  . 
Szívódik  . 
Szivogatás 
Szivol .  . 
Szívós .  . 
Szivó  tarack 
Szfvség  . 
Szívszaggató 
Szívszakasztó 
Szívterbélö 
Szivul  .  . 
Szíz  .  . 
Szkófia 
Szkófiácska 
Szkófiás  . 
Szkófiomos 
Szkófium  . 
Szkompia 


III.  262 

III.  268 

III.  235 

III.  231 

III  2.39 

III.  262 

III.  232 

III.  232 

111.  2.S4 

III.  232 

III.  233 

III.  233 

III  234 

III.  234 

III.  234 

I.  1265 

III.  236 

III.  235 

III.  268 

III.  268 

III.  235 

111.  266 

1.  13.35 

III,  266 

III.  266 

III.  267 

111.  267 


655 
680 


III.    267 
III.    267 


267 

267 

267 

268 

336 

751 

1030 

1182 

III. 

268 

571 

235 

235 

235 

268 

235 

III.  444 

III.  268 

III.  39 

Ili.  36 

II!  506 

III.  268 

III.  362 

III.  268 

III.  268 

III.  268 

III.  268 

111.  268 

III.  269 


III 


I. 


dik 


Szó 

Szob    .     .     . 
Szoba  .     .     . 
Szobaderék   . 
Szobás     .     . 
Szobaszoknya 
Szóbeli     .     . 
Szóbeszéd     . 
Szobod     .     . 
Szobor      .     . 
Szobortalp    . 
Szobros    .     . 
Szócsaplár    . 
Szócsaplárság 
Szócska    .     . 
Szódarab  .     . 
Szóejtés    .     . 
Szófa   .     .     . 
Szófia  .     .     . 
Szófiabeszéd 
Szófiás      .     . 
Szófiás  beszéd 
Szófiaszó  .     . 
Szofista     .     . 
Szófistálkodik 
Szófodorgatás 
Szófogadás    . 
Szófogadatlan 
Szófogadatlank 
Szófogadatlanság 
Szófogadó    . 
Szófogadóság 
Szófoga  tlan  . 
Szóhallatlan 
Szóhalló  .     . 
Szóhintés 
Szohogás .     . 
Szóhordozó  . 
Szójárás  .     . 
Szók    .     .     . 
Szokál      .     . 
Szokás      .     . 
Szokásbeli    . 
Szokásszerént 
.Szokástörvény 
Szokatlan 
Szokatlanság 
Szokatlanul  . 
Szokdogál.  szokdogál 
Szokhatatlan 
Szókihirdetö 
Szokik      .     . 
Szókimondás 
Szókimondó 
Szokmány    . 
Szoknya  .     . 
Szoknya  alja 
Szoknyás 
Szokódik  .    . 


846, 


III 


III 
III. 
III, 


III. 
III. 
III. 

I. 
III. 
III. 
III. 
111. 

I. 

I. 
III. 

I. 


.    Hl. 

284,   I. 

I 

III. 

I. 

III. 

III. 

III. 

I. 

I. 

I. 

I. 

1. 


I. 

I. 

I. 

I. 

I. 
III. 

I. 
11. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 

I. 
III. 
II. 
II. 
III. 
111. 

I. 
III. 
III. 
XXXli* 


k 


41. 


269 
1 

283 
496 
1 
290 
274 
219 
5 
284 
404 
284 
386 
386 
274 
483 
587 
284 
845 
219 
285 
219 
273 
285 
2f<5 
861 
883 
884 
884 
884 
884 
884 
874 
1287 
1289 
1434 
1294 
1489 
16 
285 
286 
286 
387 
200 
7H9 
287 
287 
287 
288 
288 
1438 
285 
861 
662 
337 
288 
45 
290 
288 


252 


SZOKOTÁL  -  SZOPTATÓS 


Szokotál  .... 

.     .    III. 

290 

Szólhatatlan 

sás     .     .     .    III. 

279 

Szómondottság 

Szokott     .... 

.     .    III. 

288 

Szólható  . 

III. 

279 

Szomorán     .     . 

Szokottság    .     .     . 

.    III. 

288 

Szólít  .     . 

III. 

279 

Szomorgat    .     . 

Szokottul      .     .     . 

.     .    III. 

288 

Szólítás    . 

III. 

280 

Szomorgatás 

Szók  talán     .     .     . 

.    III. 

287 

Szólítatlan 

III. 

280 

Szomorgató  .     . 

Szoktat    .... 

.    III. 

288 

Szóllat      . 

III. 

281 

Szomorít  .     .     . 

Szoktatás      .     .     . 

.     .    III. 

288 

Szólló  óra 

11. 

1132 

Szomorító    .     . 

Szoktatdogál      .     . 

.    III. 

288 

Szóló  .     . 

III. 

280 

Szomorkodás     . 

Szól     ... 

.    III. 

274 

Szólogat  . 

III. 

281 

Szomorkodik 

Szolák      .... 

.    III. 

290 

Szólongat 

....    III. 

280 

Szomorkodó 

Szólakozik    .     .     . 

.    III 

277 

Szólt-  .     . 

....    III. 

281 

Szomorlás     .     . 

Szólal  

.    III. 

277 

Szóitat     . 

....    III. 

281 

Szomorló .     .     . 

Szólalkozik  .     .     . 

.    III. 

277 

Szóllon-szól 

....    111. 

277 

Szomoró  .    .    . 

Szólamlik     .     .     . 

III. 

278 

Szolozsma 

....    111. 

1312 

Szomorodás  .     . 

Szólás  

.    III, 

278 

Szomak    . 

.     .         .    III. 

298 

Szomorodik  .     . 

Szólás  módja   .     . 

.     II. 

853 

Szóm  akós 

....    III. 

298 

Szomorodott 

Szólat 

.    III. 

279 

Szománc  . 

....    III. 

1284 

Szomorog     .     . 

Szólatlan      .     .     . 

.    III. 

279 

Szombat  . 

...    III. 

298 

Szomorú  .     .     . 

Szól-beszél  .     .     .     . 

I. 

221 

Szombati . 

III. 

298 

Szomorúan  .     . 

Szólíttat  .... 

.    III. 

280 

Szombati  sz 

íntelet    .     .    III. 

175 

Szomorúcska 

Szóld 

.    III. 

1311 

Szombatos 

....    III. 

298 

Szomorú  fűz 

Szóldogál      .     .     . 

•    III. 

279 

Szombatos  z 

sidó  .    .    .  m. 

1.S05 

Szomorúi      .     . 

Szóldogat      .     .     . 

.    III. 

279 

Szómba  toz 

....    III. 

298 

Szomovulat  .     . 

Szolga      .... 

.    III. 

290 

Szombatozás 

.     .         .    III. 

298 

Szomorún     .     . 

Szolgácska   .     .     . 

.    III. 

292 

Szombatozó 

....    111. 

298 

Szomorúság .     . 

Szolgabíró    .     .     .     . 

I. 

238 

Szombatront 

ás.     .         .     11. 

1458 

Szomorúságos   . 

Szolgafa 

.       I. 

743 

Szombatront 

ó   .     .     .     .     11 

1458 

Szomorú  szín   . 

Szolgai     .... 

.    III. 

292 

Szombatszen 

lelés        .     .    III. 

174 

Szomorval  ? .     . 

Szolgai  ravaszság 

.     11. 

1376 

Szombot  . 

....    III. 

298 

Szomorván  .     . 

Szolgai  sereg    .     .     . 

.     11. 

1551 

Szóm  éh    . 

....    III. 

299 

Szompolyodik   . 

Szolgál     .... 

.    III. 

292 

Szóméban 

....    III. 

299 

Szomszéd      .     . 

Szolgálás      .     .     . 

.    III. 

294 

Szoméhon 

.     .    III. 

299 

Szomszédasszony 

Szolgálat.     .    .     . 
Szolgálati      .     .     . 

.    III. 

.  m. 

294 
295 

Szomga    . 
Szomih 

.     .    III. 
....    III. 

290 
299 

Szomszédos  . 
Szomszédság     . 

Szolgálati  tiszt 

.  III. 

671 

Szomj .    . 

....    III. 

299 

Szomszédságbeli 

Szolgálattét  .     .     . 

.  111. 

630 

Szomszédsági    . 

Szolgálatvállság     . 
Szolgáló  .... 
Szolgáló  asszony  . 

.  111. 

.  III. 

I. 

lüOO 
295 
132 

Szomjan  . 
Szomjazik 
Szomjoh  . 
Szomjú     . 
Szomjuan 

....    Ili. 
...         Ili 
....    lll. 
...    III. 
...    III. 

299 

300 
299 
299 
299 

Szomszédságos  . 

Szomszédságosan 

Szomszédságszegö 

Szolgálócska      .     . 
Szolgáló  embgr 

.  III. 
.     I. 

296 
628 

Szonga     .     .     . 
Szonha         .    . 

Szolgáló  leány .    . 

.    II. 

552 

Szomjudik 

111. 

300 

Szonkolyodik    . 

Szolgálóleánykodik 

.    II. 

552 

Szomjuhan, 

szomjuiion  .    111. 

299 

Szontyolodik 

Szolgálóleánytárs  . 

.  III. 

452 

Szomjuhozá: 

.     .     .     .     .    III. 

300 

Szop    .... 

Szolgáló  leányzó  . 

.    11. 

553 

Szomjúhozik 

....    III. 

3U0 

Szopás     .     .     . 

Szolgáló  nép     .     . 

.    II. 

968 

Szomjúhozó 

III. 

301 

Szopik      .     . 

Szolgálóskodik  . 

.  III. 

296 

Szomjúhozta 

t    .               .    111. 

301 

Szopó  .... 

Szolgáló  személy  . 

.  III. 

166 

Szomjúhozta 

tó  .     .     .     .    Ili 

301 

Szopó  bárány  . 

Szolgáló  társ    .     . 

.  III. 

453 

Szomjúhozta 

ló    betegség       1. 

225 

Szopogat  .     .     . 

Szolgáló  liszt    .     . 

.   .  III. 

671 

Szomjuhui 

.     .     .          .    III. 

801 

Szopó  gyermek 

Szolgállat      .     .     . 

.  111. 

296 

Szomjul   . 

III. 

301 

Szopóka  .     .    . 

Szolgállalás  .     .     . 

.  111. 

297 

Szomjúság 

III. 

301 

Szópompa    .     . 

Szolgáltató  .     .     . 

.  iiii 

298 

Szomjuságos 

lll. 

3Ul 

Szoporodik   .     . 

Szolgált  szolga 

.  111. 

292 

Szomjuvan 

III. 

299 

Szoppan  .     .     . 

Szolgargnd  .    .     . 

.    II. 

1407 

Szomnyéboz 

ik  .     .     .     .    III. 

299 

Szoptat    .     . 

Szolgaság     .     .     . 

III. 

298 

Szomnyu 

III. 

299 

Szoptatás      .     . 

Szolgáskodik     . 

.  III. 

298 

Szomok   . 

III. 

298 

Szoptató  .     .     . 

Szolgatárs     .     . 

.    .  III. 

453 

Szomolló 

....    III. 

301 

Szoplató  dajka 

Szólhatatlan      .    . 

.    .  III. 

279 

Szómondath 

ID  .     .     .     .      II. 

865 

Szoptatós     .    . 

SZÓR     SZÖLÖFEJES 


V 


253 


Szór     .     .     . 

III. 

307 

Szóró  rosta  .     . 

Szórás      .     .     . 

111. 

308 

Szoros      .     .     . 

Szóratian      .     . 

111. 

308 

Szorosan       .     . 

SzordfI     .     . 

111. 

308 

Szoros  föld 

Szorgalmas  .     . 

III. 

S08 

Szoros  hely 

Szorgalmasan  . 

111. 

308 

Szoros  markú  . 

Szorgalmaskodás 

111. 

308 

Szorosmark  úság 

Szorgalmasság  . 

III. 

308 

Szoros  nyakú   . 

Szorgalmast .     . 

m. 

308 

Szorosság     .     . 

Szorgalmatlan  . 

III. 

308 

Szoros  szájú 

SzorgalmaUanság 

III. 

309 

Szoros  szám 

Szorgalmallanul 

III. 

309 

Szoros  tenger   . 

Szorgalmatos 

III. 

309 

Szoros  torkú  üve 

Szorgalmatosan 

m. 

3ü9 

Szoros  út 

Szorgalmatoskodás 

III. 

309 

Szoros  utca 

Szorgalmatoskodik 

iii. 

309 

Szortyog  .    .     . 

Szorgalmatoson     . 

III 

309 

Szorul       .     .     . 

Szorgalpjatosság 

III. 

309 

Szorulás  .     .     . 

Szorgalmatost  . 

Ul. 

310 

Szorulat   .    .     . 

Szorgalmaz  .     . 

III. 

810 

Szorultság     .     . 

Szorgalmazás    .     . 

III. 

310 

Szós     .... 

Szorgalmazat     . 

III. 

310 

Szósság    .     .     . 

Szorgalmazatos 

III. 

310 

Szószaporgatás 

Szorgalmazatosság 

III. 

310 

Szószaporítás    . 

Szorgalmazatost 

iii 

310 

Szószaporító 

Szorgalmazik 

III. 

310 

Szószátyár    .     . 

Szorgalmaztat  . 

ni. 

310 

Szószátyárság   . 

Szorgalmaztatás 

III. 

311 

Szószédégetés   . 

Szorgalmaztató 

III. 

311 

Szószóló  .     .     . 

Szorgalom     .     . 

III. 

308 

Szótalan  .     .     . 

Szorgat    .     . 

iii. 

311 

Szótalanodik 

Szorgol     .     . 

III. 

311 

Szótalanság 

Szorgolődik 

III. 

311 

Szótétel    .     .     . 

Szorgosság    . 

III. 

311 

Szótevő    .     .     . 

Szorgost  .     . 

III. 

311 

Szótlan     .     .     . 

Szorgosul 

III. 

312 

Szotyog    .     .     . 

Szorgoztat     . 

íii. 

312 

Szotyor    .     .     . 

Szorgoztatás 

lU. 

312 

Szottyan  .     .     . 

Szorgoztató  . 

III. 

312 

Szottyant 

Szorít  .     .     . 

III. 

3J2 

Szovárkozik 

Szorítás    .     . 

UI. 

314 

Szovárvány  .     . 

Szorítkozik   . 

m. 

314 

Szózat      .     .     . 

Szorító      .     . 

IIL 

314 

Szózatl.  szózatlik 

Szorító  gyümök 

:s 

I. 

1212 

Szózatos  .    .     . 

Szorító  öv    . 

11. 

12Ü7 

Sző      .... 

Szorítós    .     . 

III. 

315 

Szöcs  .... 

Szorító  szíj  . 

III. 

240 

Szöcske    .     .     . 

Szorítvány    . 

m. 

315 

Szöcskő    .     .     . 

Szóró  .     .     . 

III. 

308 

Szö-fon     .     .     . 

Szorog      .     . 

m. 

308 

Szöd     .... 

Szóró  lapát  . 

II. 

525 

Szödögél  . 

Szóró  mesler 

u. 

792 

Szödörj     .     .     . 

Szorong    .     . 

m. 

315 

Szög:  nagel 

Szorongás     . 

III. 

315 

Szög :  winkel    . 

Szorongat 

III. 

315 

Szög :  braun 

Szorongatás 

lU. 

315 

Szög:  dürftig    . 

Szorongató    . 

III. 

315 

Szögfü      .     .     . 

Szorongó 

.    lU. 

315 

Szök  :  springen 

Szóror      .     . 

.    UI. 

318 

Szök  :  knapp     . 

11. 1463 

Szökdécsel    .     . 

m.    324 

III.    316 

Szökdécseldegel     .     . 

111.    324 

IH.    316 

Szökdécselés     . 

III.    324 

I.    987 

Szökdel    .... 

III.   325 

I.  1398 

Szökdös   .     .     . 

UI.    325 

II.    693 

Szökdösés     .     . 

III.    325 

11.    693 

Szökdösik     .     . 

UI.    32c- 

II.  1007 

Szökdöső      .    . 

UI.    325 

111.    317 

Szőke  .... 

m.    328 

III.      19 

Szökeldezik 

UI.    826 

III.      63 

Szökeldezö   .     . 

UI.    326 

III     561 

Szökellés      .     . 

UI.    326 

III.    714 

Szökellik       .    . 

III     325 

III.    871 

Szökellő   .     .     . 

III.    326 

III.    877 

Szökellő  esztendő 

I.    719 

III.   319 

Szökés      .     .     . 

UI.    326 

III.    317 

Szökés      .     .     . 

III.    328 

111..  318 

Szökevény     •     . 

III.    327 

III.    318 

Szök'ű      .     .     . 

1. 1028 

111.    318 

Szökik      .     .     . 

III.    322 

111.    2,S2 

Szökő        .     .     . 

UI.    327 

III.    282 

Szöködik 

III.    327 

III.     80 

Szöködő    . 

lU.    327 

IIL     80 

Szöködözik   .     . 

UI.    327 

III.     80 

Szököldözik 

UI.    326 

III.     96 

Szökő  lyuk  .    . 

II.    641 

III.     96 

Szökő  nap    .     . 

II.    930 

III.    102 

Szökött     .     .     . 

III.    327 

III.   281 

Szökött  katona 

II.    140 

III.    282 

Szökrény       .     . 

UI.    135 

I'.I.    282 

Szöktet     .     .     . 

III.    327 

III.    282 

Szöktön-szökik 

III.    324 

m.    634 

Szőkül      .     .     . 

III.    328 

III.    640 

Szökvés    .     .     . 

.    Ul.    326 

III-    282 

Szökvész       .     . 

III.    328 

III.    319 

Szökvevény 

III.    327 

III.      96 

Szol     .... 

U.  1621 

III.    319 

Szölédség      .     . 

111     150 

III.    319 

Szöllő       .     .     . 

III.    328 

III.    231 

SzöUőcske     .     . 

UI.    330 

III.    234 

Szöllőgergzd 

I.  1084 

III.    282 

SzőUögerezdes 

1.  1084 

III.    283 

Szőllős     .     .     . 

UI.    330 

III.    283 

SzőUősark     .     . 

II.  1517 

III.    319 

Szőllőszedö  .     . 

.    111.    103 

III.    344 

Szőllöszem   .     . 

III     159 

III.    322 

SzöUöszSmes     . 

III.    159 

III.    322 

Szőllőtermö 

.    UI.    598 

1.    916 

Szöllőtö    .     .     . 

III.    727 

m.     98 

Szol  lötöké     .     . 

III.    728 

111.    320 

Szőllölörköly     . 

.    Ul.    764 

111.    104 

Szöllövessző 

UI.  1126 

lU.    112 

SzöUövesszőtermö 

.    UI.    598 

UI.    116 

Szőllővíz       .     . 

UI.  1228 

III.    118 

Szőlnyeg       .     . 

.    III.    320 

III.    345 

Szölöegres    .     . 

1.    566 

1. 1028 

Szőlőérlelő  hó  . 

1. 14fi3 

111.   322 

Szölöfa     .     .    . 

I.    743 

UI.   345 

Szőlőfejes     .    . 

1.    960 

264 


SZÖLÖFÖ -SZUNNYADALOM 


Szőlőfő    . 
Szőlőfürt 
Szőlőgazda 
Szőlőhegy 
Szőlőhegyi 
Szőlőíz     . 
Szőlőkapocs 
Szőlőkaró 
Szőlőlugas 
Szölömag 
Szőlőmetés 
Szőlőmetszés 
Szölőmetszö 
Szölőmelszö  kés 
Szőlőmű  . 
Szőlőműves 
Szőlőműves  gazda 
Szőiőörző 
Szőlöpásztor 
Szőlős  ember 
Szőlősgazda . 
Szőlős  kert  . 
Szőlőszedő  hó 
Szölővesszöhegy 
Szöra  .     .     . 
Szöméröm 
Szómét     .     . 
Szömölcs .     . 
Szömölcsény 
Szömölcső     . 
Szömölcsöcske 
Szömölcsök  . 
Szömölcsös  . 
Szömölcsü 
Szömöldök    . 
Szömör     .     . 
Szömörcsök  . 
Szömörcsökgomba 
Szömörcsükié 
Szömörke 
Szömörkefa  . 
Szömörközés 
Szömőcsű 
Szöndöröd    . 
Szőnik     .     . 
Szőnyeg   .     . 
Szönyegcsináló 
Szönyegsálor 
Szop 

Szöpeg  .  . 
Szöplé,  szöplö 
Szöpögés  .  . 
Szőr  .  .  . 
Szőr  .  .  . 
Szörént  .  . 
Szöretlen .  . 
SzőrférSg 
Szörgés  .  . 
Szörgel     .     . 


1.  960 
1. 1045 

I.  1072 
1. 1385 
1. 1385 
1,  1646 

II.  110 
II.  131 
II.  637 
II.  652 
II.  800 

II.  802 
II.  803 
II.  248 
II.  906 
II.  910 

I.  1072 
II.  1184 
II.  1246 
I.  628 
I.  1072 

II.  2-16 
I.  1463 
1.  1385 

111.  152 
III.  167 
III.  169 
III.  331 
III.  331 
III.  331 
III.  331 
III.  331 
III.  331 
III.  331 
III.  164 
III.  331 
II!.  331 
1. 1097 
11.  550 

III.  331 
I.  743 

III.  331 
III.  331 
III.  172 
III.  355 
III.  320 
I.  435 
II.  1524 
III.  184 
III.  187 
III.  189 
III.  187 
III.  191 
III.  331 
111.  197 
III.  .333 
I.  826 
III.  1288 
111.  1288 


Szörguba 
Szörhara  .     . 
Szőring    .     . 
Szőrkárpit 
Szörke      .     . 
Szőrkoszorú 
Szörlövöldék 
Szörmadzag 
Szöimives    . 
Szörnyebb     . 
Szörnyebben 
Szörnyebbik 
Szörnyen .     . 
Szörnyit   .     . 
Szörnyö    .     . 
Szórnyöl  .     . 
Szörnyű   . 
Szörnyűbb    . 
Szörnyűképpen 
Szörnyűködik 
Szörnyűi  .     . 
Szörnyülködik 
Szörnyűség  . 
Szörnyűséges 
Szörnyüvolta 
Szőrű  .     .     . 
Szöröncse 
Szőrös .     . 
Szőrös  barack 
Szőrös  bocskor 
Szőrös  fű 
Szőröske  . 
Szőrösödik 
Szörösség 
Szőrszál    . 
Szőrszálhasogati 
Szőrszukmány 
Szőrtarisznya 
Szörtyöget 
Szőrzsák  . 
Szösz  .     .     . 
Szöszcsepü  . 
Szöszcsináló 
Szöszke    .     . 
Szöszmadzag 
Szöszös    .    . 
Szöszös  fű    . 
Szöszösség    . 
Szőtet  .     .    . 
Szőtt   .     .     . 
Szövednek    . 
Szövendök    . 
Szövés      .    . 
Szövésgomb . 
Szövetkezés  . 
Szövetkezik  . 
Szövetközlet 
Szövétnek 
SzövétnSkecske 


I. 

1125 

Szövetnék  gs.     .     . 

I. 

1318 

Szövélnekhordozó 

1. 

1590 

Szövetség 

II. 

133 

Szövetség  szekrény 

III. 

362 

Szövetségtelenség  . 

II. 

378 

Szövetségtétel    .     . 

II. 

632 

Szövevény     .     .     . 

11. 

650 

Szövevényes      .     . 

II. 

910 

Szövevényesség 

III. 

333 

Szövidnek     .     .     . 

III. 

334 

Szövindek     .     .     . 

III. 

334 

Szövő  

III. 

334 

Szövőcuborfa     .     . 

III. 

334 

Szövőszék     .     .     . 

III. 

333 

Szövő  zugol.     .     . 

III. 

334 

Szöz 

lü. 

333 

Sztolnik 

m. 

333 

Szterga     .          .     . 

III. 

334 

Sztronga  .         .     . 

III. 

334 

Szú 

III. 

3.34 

Szuas  

111. 

334 

Szuboly    .     .     .     . 

III. 

335 

Szubasa    .          .     . 

III. 

335 

Szubasaság  .     .     . 

III. 

966 

Szúca,  szúcsa   .     . 

III. 

230 

Szúétel     .     .     .     . 

III. 

225 

Szúette    .    .     .     . 

III. 

.333 

Szúféreg  ... 

I. 

175 

Szúfű 

I. 

257 

Szug 

I. 

1030 

Szúgás      .     .     .     . 

III. 

333 

Szuglya    .     .     .     . 

III. 

333 

Szuglya,  szuglyó  . 

111. 

333 

Szúgódik  .     .     .     . 

III. 

44 

Szugoly.  szugolya 

I. 

1341 

Szugolyácska    .    . 

III. 

337 

Szuka  

m. 

447 

Szukmány    .     .     . 

111. 

335 

Szukmányos      .     . 

III. 

1298 

Szulák  :  wintergrüi 

III. 

335 

Szulák :  dorn    .     . 

I 

416 

Szulakfü  .     .     .     . 

I. 

435 

Szulákos  .     .     .     . 

111. 

336 

Szulca      .     .     .     . 

11. 

650 

Szulga      .     .     .     . 

III. 

336 

Szulok      .     .     .     . 

1. 

H)3Ú 

Szultán     .     .     .     . 

III. 

336 

Szül  tana  ,     .          . 

III. 

320 

Szumbat,  szuinbot 

III 

320 

Szunyadakos     .     . 

III. 

3.^6 

Szunvadékony  .     . 

III. 

.336 

Szunyáta .     .         . 

III. 

320 

Szunyáíán    .     .     . 

I. 

1095 

Szunyátaság      .     . 

III. 

321 

Szunnyad      .     .     . 

III. 

321 

Szunnyadag .     .     . 

III. 

321 

Szunnyadagos  .     . 

III. 

336 

Szunnyadalmas 

III. 

336 

Szunnyadaloin  . 

ye. 


III. 


szunnyadAs-szűrguba 

i/            265 

-.  unnyadás III.    338 

Szuszogás     

111. 

344 

Születet    .     . 

.     .     .    III.    353 

--■unnyadatlan  .     . 

III.    338 

Szuszok    

III. 

.343 

Születetnap  . 

...     II.    930 

iinnyadhalatlan 

III.    339 

Szuvas      

III. 

337 

Szüleiéit  .     . 

.     .     .    111.    .364 

-.;unnyadik  .     .     . 

III.    338 

Szuvasodás  .... 

III. 

337 

Született  nyelv 

.     .     .     11.1026 

>:-,uimyadoz .     .     . 

III.   339 

Szuvasodik   .... 

III. 

337 

Születhető    . 

.     .     .    III.   .364 

^;^unnyadozás   .     . 

III.    339 

SzO  :  herz     .... 

Ili, 

262 

Születik    .     . 

.    .     .    III.   352 

>:unnyadozik    . 

III.    339 

Szű :  weben      .... 

III. 

319 

Születlen  .     . 

.     .     .    III.    354 

>:unnyadozó     . 

III.    339 

Szübeli 

111. 

266 

Születte-föld 

.    .           1.    987 

ízunnyadság 

III.    339 

Szűcs  

III. 

344 

Születtetik     . 

.     .     .    111.    354 

Szunnyaszt   .     . 

III.    339 

Szücscéh  

I. 

344 

Születtetött   . 

.    .    .   III.   354 

Szunnyod      .     . 

III.   338 

Szűcsöl :  fíiitern    .     . 

III. 

344 

Szül  fű      .     . 

.    .     .      1.1031 

Szunnyodoz .     .     . 

III.    338 

Szűcsöl :  schliirlen     . 

III. 

361 

Szülő   .     .     . 

.     .     .    III.   354 

Szúnyog  .    .     . 

III.    340 

Szűfájdaloin      .     .     . 

I. 

752 

Szülögyilkos 

.     .    .      1.1196 

Szúnyogháló     .     . 

1. 1292 

Szűfogás 

1. 

874 

Sziilöméh 

...     11.   721 

Szunyogtövis 

III.    774 

Szüfű 

I. 

1030 

Szülött 

.    .    .     .   III.   355 

Szunyt-     .     .     . 

III.    340 

Szűható 

I. 

1356 

Szült    .     .     . 

.    .    .    III.   355 

Szunita     .     .     . 

III.    340 

Szügy  

III. 

344 

Szűn    .     .     . 

.    .     .     .    III.    244 

Szuplikál .     .     . 

III.    340 

Szügyhám          ... 

I. 

1295 

Szűnés      .     . 

.     .     .     .    III     .357 

Szupolyka    .     , 

III.    340 

Sziigyellö      .... 

111. 

344 

Szünet :  aufhöre 

n  machen  III.    .357 

Szuppon  .     .     . 

III.  1294 

Szügyelő  ...     I.  615 

m. 

344 

Szünet :  stillsta 

nd      .     .    III.    357 

Szúr     .... 

III.    340 

Szügyes    

III. 

345 

Szünetlen 

.     .     .     .    III.    357 

Szúrás      .     .     . 

III.   341 

Szűk 

III. 

345 

Szünetlenül  . 

.     .     .    .   UI.   358 

Szúrásocska .     . 

III.    341 

Szűken     

III. 

3Í5 

Szünetlenvaló 

.     .     .    .    III.    .358 

Szurdal     .     .     . 

III.    341 

Szűkes      

III. 

347 

Szünetlenvaló 

lideglelés     II.   567 

Szurdaló  .     .     . 

III.    341 

Szűkes  fű     .... 

I. 

1031 

Szűnhetetlen 

.    .     .    III.    358 

Szurdék    .     .     . 

III.   342 

Szűkít 

111 

346 

Szűnik      .     . 

.     .     .    III.    355 

Szurdékos     .     . 

III.    342 

Szűköl      

III. 

346 

Szünnap  .     . 

...     11.    930 

Szurdi-burdi 

III.    342 

Szűkölköd,  szűkölködik 

III. 

346 

Szünö  .     .     . 

.     .     .     .    III.    358 

Szurdok   .     .     . 

m.    342 

Szűkölködés      .     .     . 

III. 

346 

Szüntelen 

.     .     .    III.    357 

Szurdokszád 

III.      19 

Szűkölködő  .... 

111. 

346 

Szüntelenképpe 

n    .     .     .    111.    358 

Szurdokát     .     . 

III.    871 

Szűkön     

III. 

345 

Szöntelenség 

.     .     .     .    III.    358 

Szurduk   .     .     . 

III.    342 

Szűkös      

III. 

347 

Szüntelenszér 

.     .     .     .    III.    358 

Szurít  ... 

III.    312 

Szűköslik      .... 

.  111. 

347 

Szüntelenül  . 

.     .     .     .    III.    358 

Szurkál     .     .     . 

III.    341 

Szűkösödik   ... 

III. 

347 

Szüntelenvaló 

.     111.  358,    959 

Szurkálás      .     . 

III.    341 

Szükség    

III. 

348 

Szüntelenvalós; 

lg  .     111.  358,    959 

Szurkálgatás 

.  III.   341 

Szükséges     ... 

III. 

349 

Szüntelenvolta 

.     .     111.  358,    966 

Szurkos    .     .     . 

III.   343 

Szükségesen      .     . 

III. 

349 

Szűntet     .     . 

.     .     .     .    III.    357 

Szurkos  fenyő  . 

I.    822 

Szükségesképpen  .     . 

III. 

349 

Szűnyeg   .     . 

.     .     .     .    III.    320 

Szurkos  fenyőfa 

.      1.    736 

Szükségképpen  .     .     . 

.  III. 

350 

Szűr:  oberkleic 

1     .     .     .    III.    358 

Szurkos  fonál    . 

I.    917 

Szükségrevaló    .     .     . 

.  III 

969 

Szűr :  seihen 

.     .     .     .    III.    359 

Szurkos  gyanta 

1. 1146 

Szükségszék  .... 

.  III. 

129 

Szűrcsináló  . 

...      I.    435 

Szurkoz    .     .     . 

III.    343 

Szűkül 

UI. 

350 

Szürcsöl  .     . 

.     .    .   III.   361 

Szurmos  .     .     . 

III.    343 

Szűkültség    .... 

III. 

350 

Szürcsölés 

.     .     .     .    III.   361 

Szúró  .... 

III.    341 

Szűkvolta      .... 

III. 

966 

Szürcsölget  . 

.     .     .     .    III.    .362 

Szurok      .     .     . 

III.    3i3 

Szül :  zeugen     .     .     . 

.  III. 

351 

Szűrcsuha    . 

.    .    .    .      I.   461 

Szurokfenyőfa  . 

I.    736 

Szül :  scorbut    .     .     . 

.    11. 

1621 

Szűré  .     .     . 

.     .     .     .    III.    230 

Szurok  fű  .     .     . 

1. 1031 

Szüldögél      .... 

.  III. 

351 

Szüredék  .     . 

.     .     .     .    III.    360 

Szurokház     .     . 

I.  1372 

Szüle 

.  III. 

351 

Szüredék  söpre 

je  .     .     .     II  1600 

Szurokolaj    .     . 

II.  1109 

Szüleanya     .... 

I 

96 

Szürenkéztet 

.     .     .     .    III.    360 

Szuroktermő 

.   III.   ö;)8 

Szűleapa 

I. 

97 

Szürent    .     . 

.     .     .     .    III.    360 

Szúromgyak 

III.    341 

Szüleatya     ... 

1. 

1.38 

Szűrés      .     . 

.     .     .     .    III.    360 

Szúró  pálca 

II.  1219 

Szüléketlen   .... 

.  III. 

352 

Szüret :  weinle 

se  haltén    III.    360 

Szúrós      .     .     . 

.    III.    341 

Szülemény    .... 

.  III. 

.352 

Szüret :  weinle 

se  .     .     .    III.    361 

Szurus      .     .     . 

.    III.    316 

Szülemér 

.  III. 

352 

Szüreiecske  . 

.    .    .    III.    361 

Szuszék,  szuszík 

.    III.    343 

Szülés  

.  III. 

352 

Szüretel  .     . 

.    .    .    III.   361 

Szuszkó    .     .     . 

.    III.    344 

Szülésrevaló  tag    .     . 

.  III. 

.371 

Szüreléz  .     . 

.    .    .    .    III.    361 

Szuszma  .     .     . 

.    III.    344 

Születés 

.  111. 

353 

Szürethezvaló 

.    .    .    .   III.    .361 

Szuszmata    .     . 

.   III.  a44 

Születésnap  .... 

.  111 

9.30 

Szüreti     .     . 

.     .     .    III.    361 

Szuszog    .     .     . 

.    III.   344 

Születésünki      .     .     . 

.  III. 

353 

Szürguba 

.     .     .     .       1.1125 

256 


SZŰRKALLÁS— TAKARÓDZIK 


Szűrkallás    . 
Szürke     .     . 
Szürke  bávát 
Szürke  gém 
Szürkéllik 
Szürke  ló 
Szürkés    . 
Szürke  szín  . 
Szürkészílö  . 
Szürkít 
Szürkül    .     . 
Szűrő  :  tenne 
Szűrő :  seiher 
Szörő  edény 
Szűrő  kosár 


11. 

88 

Szűrös      .     .     . 

III. 

362 

Szűrő  serpenyő 

I. 

178 

Szűrő  szita  .     . 

I. 

1078 

Szűrszabó     .     . 

III. 

362 

Szűrt   .     .     .     . 

II. 

616 

Szürű  .     .     . 

111. 

362 

Szftszorongatás 

III. 

251 

Szüved     .     .     . 

11. 

262 

Szűz     ,     .     . 

III. 

362 

Szüzanya 

III. 

362 

Szüzecske     .     . 

III 

23U 

Szüzei  .     .     . 

III. 

361 

Szűzi   .     .     .     . 

I. 

Ő58 

Szüzellik  .     . 

II. 

374 

111. 

359 

Szüzén     

111. 

36H 

1558 

Szűzént    

111. 

363 

260 

Szüzesség      .... 

III. 

363 

4 

Szüzességbeli    .     .     . 

111. 

364 

258 

Szüzességes  .... 

III. 

364 

230 

Szüzesség  hártyája 

I. 

1335 

315 

Szűzellenség     .     . 

111. 

364 

266 

Szüzfa 

I. 

743 

362 

Szüzlgány     .... 

II. 

552 

96 

SzOzlév 

11. 

550 

362 

Szüzség    

111. 

363 

362 

Szüztiszla     .... 

111. 

679 

362 

Szüzzétevö  .... 

111. 

610 

363 

Szüztörő 

111. 

757 

T. 


Tabák      

III. 

692 

Tabáka    

Ili 

692 

Tábat 

III. 

365 

Tábit 

III. 

365 

Tabitszoknya    .     .    . 

m. 

290 

Tábla  ...... 

III. 

365 

Táblácska     .... 

III. 

367 

Tábla  fia      .... 

I. 

845 

Táblás 

111. 

367 

Tábláz 

m. 

367 

Táblázás       .... 

III. 

367 

Táblázat        .... 

ni. 

367 

Tábor  

III. 

367 

Táborbeli      .... 

III. 

369 

Táborbeli  rabotás  szolgs 

i  ni. 

292 

Táborhely     .... 

I. 

1398 

Táborhelyjáró   .     .     . 

11. 

19 

Tábori 

111. 

369 

Tábori  kenyér  .     .     . 

11. 

201 

Tábori  mosléktisztító 

III. 

683 

Tábori  pap   .... 

II. 

1227 

Tábori  sátor      .     .     . 

11. 

1524 

Tábori  szekér    .     .     . 

III 

134 

Tábori  vánkos  .     .     . 

III. 

1009 

Táborjárás    .... 

II. 

16 

Tábormester     .     .     . 

II. 

792 

Táborpiac     .... 

II 

1284 

Táboros    .     .     .     .     . 

iií. 

369 

Táboroz 

III 

369 

Táborozás     ... 

III. 

369 

Táborság       .... 

III. 

369 

Táborsánc     .... 

II. 

1503 

Táborszállás      .     .     . 

III. 

55 

Tábor  széle  .... 

III. 

144 

Tábort  járó       .     .     . 

11. 

19 

Táca 

111. 

369 

Tacány     

111. 

369 

Tácli 

111. 

369 

Tacskó 

111. 

369 

Tafota 

.  111. 

370 

Tafotaszoknya 

Tag      .     .    ■ 

Tág      .     . 

Tagad 

Tágadalom 

Tagadás   . 

Tagadásképpen 

Tagadásképpenvaló 

Tagadat  lan    . 

Tagaddogál  . 

Tagadhatatlan 

Tagadó     .     . 

Tagadó  levél 

Tagadton-tagad 

Tágan 

Tágas  . 

Tágasít 

Tágason 

Tágasság 

Tagaszul 

Tágít    . 

Tágítás 

Taglás 

Taglat 

Tagol  . 

Tagolás 

Tagoltat 

Tágon 

Tagonként 

.Tagos  . 

Tagos  . 

Tagosán 

Tagos  öblű 

Tagosság 

Tágosság 

Tágul   . 

Tágulás     . 

Tágulallanul 

Tágzít?     . 

Tahág      . 


111. 
III. 
111. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 

m. 
II. 
111. 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 

I. 

III. 
III. 
111. 
111. 
111. 
111. 
111. 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 

II. 
III 
III. 
III 
III. 
III. 
111. 


290 
370 
373 
376 
373 
.377 
377 
377 
377 
377 
377 
378 
604 
377 
373 
372 
373 
374 
374 
540 
374 
375 
372 
372 
372 
375 
372 
373 
373 
373 
373 
374 

1167 
373 
374 
375 
375 
375 
375 

1360 


Tahát  . 

Táj 

Táján  . 

Tájatt 

Tájban 

Tajdok 

Tájék  . 

Tájolt  . 

Tajték 

Tajléki 

Tajtékos 

Tajtékozá 

Tajlékozik 

Tajtékoztat 

Ták      .     . 

Takács 

Takácsolás 

Takácsság 

Takar 

Takarás    . 

Takarék    . 

Takarékkosár 

Takarékonysás 

Takarékos 

Takarékosan,  t; 

Takarékosság 

Takargat  . 

Takargatás 

Takargató 

Takarít     . 

Takarítás 

Takarító   . 

TakarítvásI 

Takarmány 

Takaró 

Takarodás 

Takarodik 

Takarodik 

Takarodó 

Takaródzik 


1.  1360,  III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
Hl. 
111. 
111. 
III. 
III. 
III. 
III. 
111. 
Ili 
III. 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
II. 
III. 
III. 

karékoson  Hl. 
111. 
Hl. 
Hl. 
111. 
111. 
111. 
111. 
III. 
III. 
111. 
III. 
Hl 
111. 
Hl. 
Hl. 


502 
378 
379 
379 
379 
379 
379 
379 
379 
380 
380 
381 
380 
381 
381 
381 
381 
381 
381 
383 
383 
374 
383 
383 
384 
384 
384 
384 
384 
.S8t 
385 
385 
385 
386 
386 
387 
386 
388 
387 
388 


TAKAKÓDZO  -TÁNGÁL 


257 


'akaródzó    .... 

.      III. 

:-i88 

Talyigácska 

III.    401 

Támogat  .     , 

III.    413 

'akaró  háj  .... 

I. 

12Ö1 

Talyigás  .     .    . 

Ul.    401 

Támogatás    ,    , 

III.   414 

'akaró  papiros      .     . 

II.  1229 

Tálmosó  fű 

, 

I.  1031 

Támogató     ,     . 

ni.   414 

'akaró  paplan      .     . 

II. 

1229 

Tálnyaló  .     .     . 

11.  1009 

Tán      .... 

III.    .398 

'akaros 

.      III. 

388 

Tálnak,  tálnok 

UI.    390 

Tanacol    .     .     . 

UI.   422 

'akarosan    .... 

III. 

388 

Tálnyér    .    .    . 

III.    433 

Tanácos  bolt?  . 

I.    273 

'akaroszik    .... 

.      III. 

386 

Taló?  .... 

Ul.    400 

Tanács     .     .     . 

III.   416 

'akarózik     .... 

III. 

388 

Talp    .... 

UI.    402 

Tanácsadás  .,  . 

I.     16 

'akartat 

III. 

388 

TalpacK    .     .     . 

UI.    404 

Tanácsadó    .     . 

I,      16 

'akartatás    .... 

III. 

388 

Talpal      .     .     . 

III.    404 

Tanácsadó  nép 

11,    968 

'akarvány    .... 

III. 

388 

Talpalás  .     .     . 

III,    404 

Tanácsbeli    ,     . 

III.    419 

'aknyos 

111. 

389 

Talpalat    .     .     . 

UI.    404 

Tanácsbéli  szeméi 

7 

III.    166 

'akony 

III. 

388 

Talpalatnyi  .     . 

III.    404 

Tanács-egyik     . 

I.    580 

'akonytörló'       .     .     . 

.      III 

762 

Talpaljáni     .     . 

i.     45 

Tanácsház    ,     , 

I.  1372 

"aksa 

.      III. 

389 

Talpalló    .     .     . 

III.    404 

Tanácsi    .     .     . 

III.    419 

"aksás 

.      III. 

389 

Talpas      .     .     . 

III.    404 

Tanácsi  rend 

U.  1407 

Taktus 

.      III. 

389 

Talpasság     .     . 

III.    405 

Tanácskérdés    . 

II.    217 

rál       

III. 

389 

Talpatlan      .    . 

UI.   405 

Tanácskérdö 

U.    219 

rálacska 

fálal 

.  in. 

390 

Talpbőr    .     .     . 

I.    312 

Tanácskodás 

ni.    419 

.  III. 

390 

Tálpecér  .     .     . 

11.  1256 

Tanácskodik 

III.   419 

ralál    

.  III. 

391 

Tálpecérkedés  . 

II.  1256 

Tanácskozás 

III.   419 

Falálás 

iii. 

396 

Tálpecérkedik  . 

U. 1256 

Tanácskozik 

UI.    419 

ralálallan     .... 

.  iii. 

396 

Talpfa      .     .    . 

I.   744 

Tanácskoztál     . 

III.    419 

Találkozik     .... 

iii. 

396 

Talpig.     .     .    . 

III.   405 

Tanácslás      ,     , 

.    III     420 

Találmány    .... 

m. 

397 

Talpkö     .     .     . 

II.   .390 

Tanácsol  .     ,     , 

.    III.    419 

laláló       

III. 

397 

Talpnyom 

.     II.  1066 

Tanácsolás    ,     . 

.   UI,    420 

Faláltatik      .... 

iii. 

397 

Talpnyomat  .     . 

U. 1055 

Tanácsolkodik  . 

.    III.    420 

falálvány      .... 

.  III. 

397 

Talpon      .     .     . 

.    III,    405 

Tanácsoló     .     . 

UI.    420 

Falam 

m. 

398 

Talpvas    .     .     . 

III.  1024 

Tanácsos  .     .     . 

.    III,    420 

falámozás    .... 

.  m. 

400 

Tálszék    .    .    . 

III.    129 

Tanácsosán  .     . 

.    UI.    421 

ralám-talám      .     .     . 

III. 

398 

Táltartó    .     .     . 

.   UI.   481 

Tanácsosság 

III.    421 

Talán 

III. 

398 

Táltos  .... 

.    III.   405 

Tanácsoz .     .     . 

Hl.    421 

falánd 

.    UI. 

398 

Tálug  .... 

III.   405 

Tanácsozó     .     , 

UI.   421 

Falántál 

.  III. 

399 

Tályog     .     .     . 

III.    406 

Tanácsrend  ,     . 

II.  1407 

Talántán 

.    UI. 

399 

Támad     .     .     . 

III.    406 

Tanácsság     ,     , 

III.   421 

Falas? 

III. 

400 

Támadás  .     .     . 

III.    409 

Tanácsszékiiln  . 

UI.   891 

Falas 

.  III. 

390 

Támadásképpen 

III.    410 

Tanácstalan .     . 

III.   421 

Fálcsa 

m. 

390 

Támadat  . 

III.    410 

Tanácstalanul   . 

UI.    422 

Fáié 

m. 

400 

Támadék .     .     . 

ni.    410 

Tanácstárs    .     . 

III.    453 

Falent 

.  iii. 

400 

Támadoz  .     .     . 

ín.    410 

Tanácstartó  ,     , 

III.   481 

Falentom,  talentum  . 

III. 

400 

Támadt    .    .     . 

Ul.    410 

Tanácsúr .    .    . 

III.    862 

Fálgyú 

III. 

400 

Támadton-támad 

Ul.    409 

Tanácsúri      .     . 

III.    862 

Tálgyús 

III. 

400 

Tamarik  .     .     . 

III,    416 

Tanakodik    .     . 

III.    422 

Fa'icska 

ni. 

400 

Tamarikcsémete 

I.    402 

Tanál  .     ,     . 

UI.    .391 

Taliga 

Ul. 

400 

Tamariskosfa 

l.    744 

Tanálcs    ,'    .     , 

III.    416 

Taligacsináló    .     .     . 

i. 

435 

Támasz    .     .     . 

UI.    410 

Tánc    ... 

III.    222 

Faligás 

UI. 

401 

Támaszkodik 

UI.    411 

Táncika    .     .     . 

III.   424 

Faligás  ló    ...     . 

II. 

616 

Támaszt  .     .     . 

UI.   411 

Táncjárás     .     . 

II.      16 

'aligáz 

UI. 

401 

Támasztás    .     . 

UI.    413 

Táncmester  .     . 

II.    792 

'alján  pohár     .     .     . 

u. 

1303 

Támaszték    .     . 

UI.    413 

Táncnóla .     .     . 

II,    988 

Fali      ...... 

ni. 

702 

Támasztó  gallér    . 

1. 1057 

Táncol      .     .     . 

UI,    424 

Fallala-fallala    .     .     . 

III. 

401 

Támasztó  oldal 

n.  1114 

Táncolás  .    .     . 

III,    425 

Fallalalla-fallala    .    . 

UI. 

401 

Támasztó  oszlop 

II,  1148 

Táncoldogál .     . 

III.    425 

?allalás-fallalás     .     . 

ni. 

401 

Támasztó  polc  .     . 

II.  1307 

Táncoló    .     .     . 

III.    426 

Fallér,  tallír      .     .     . 

UI. 

401 

Támasztó  szék  . 

UI.    129 

Táncolóné     .     , 

11.   991 

?alló  :  sauermilch 

Ul. 

446 

Tambura.     .     .     . 

UI.    416 

Táncoló  nóta    . 

II.    988 

Falló:  saat  .... 

UI. 

449 

Táméntalan  .     .    . 

III.  416,    551 

Táncos     .    .    . 

III.    425 

Fály 

III. 

378 

Táméntalanság  . 

.     .    m.    551 

Táncos  asszony     . 

I,    133 

Falyiga 

III. 

400 

Támétalan     .     . 

III.  416,    551 

Tángál     .    .     . 

III.    426 

U.    NYKLVTÖKT.    SZÓ' 

rÁB. 

5 

X) 

(III 

258 


TÁNGYÉR— TARKA  SZÍNŰ 


Tángyár.  tángyér  . 
Taniszra,  tanisztra 
Tanít  .  .  . 
Tanítás  .  . 
Tanítgat  .  . 
Tanítgatás 
Tanítható 
Tanító .  .  . 
Tanító  bér  . 
Tanító  doktor 
Tanító  hely  . 
Tanító  mester 
Tanítóné  .  . 
Tanító  pásztor  , 
Tanítóság 
Tanító  szék  . 
Tanító  társ  . 
Tanító  tiszt  . 
Tanított  tanóság 
Taníttatlan  . 
Tanítvány  . 
Tanítványka 
Tanó  .  .  . 
Tanol  .  .  . 
Tanoló  .  . 
Tanol  ság  .  . 
Tanórok  .  . 
Tanóság  .  . 
Tántorgás 
Tántorgat 
Tántorít  .  . 
Tántorítás 
Tántorító .     . 

Tántorodás  . 

Tántorodik    . 

Tántorog  .     . 

Tántoroszik  , 

Tantorul  . 

Tanú    .    .    . 

Tanúbizonyság 

Tanúbizonyságlevél 

Tanúbizonyságtétel 

Tanul  .... 

Tanulás    .    .     . 

Tanulatlan    .    . 

Tanulatlan  ló   . 

Tanulgat  . 

Tanulgatás    .     . 

Tanulhalatlanság 

Tanuló     .    .    . 

Tanuló  apród   . 

Tanuló  asszonytárs 

Tanuló  dgák     . 

Tanuló  ház  .    . 

Tanuló  hely 

Tanuló  inas 

Tanuló  iskola  . 

Tanuló  levél 

Tanuló  szállás  . 


III.  433  '  Tanuló  társ . 
lU.  447  I  Tanulság .  . 
III.   425    I    Tanult     .     . 

III.    426  Tanultság 

III.   427  Tanúság  .     . 

III.    427  Tanúságos     . 

III.    427  Tanúságtétel 

III.    427  Tanúvallás    . 

1.    211  Tanya.     .     . 

I.  517  Tányér,  tányír 
I  1398  Tányérnyaló 

II.  792     í     Tányértartó  . 

II.  991  Tányértörlö  . 
11.1246  Tapasz     .     . 

III.    427  Tapaszos  .     . 

III.    129  Tapaszos  var 

III.    453  Tapaszt :  malter 

III.    671  Tapaszt :  betasten 

III.    430  Tapasztal 

III.    428  Tapasztalás 

III.    428  Tapasztalbatatlan 

III.  428  Tapasztalható    . 
III.    428  Tapasztalhatóképpen 
III     430  Tapasztalhat^ 
III.    432  Tapasztalóképper 
III.    432  Tapasztalt 
III.    433  Tapasztás 

III.  428  Tapaszték 
III.  415  i  Tapasztó  . 
III.  415  Tapat  .  . 
III.  414  Táplál.  . 
III.  414  Táplálás  . 
III.  414  Táplálgat. 
III.  415  Táplálható 
III.  414  Tápláló  . 
III.  41Ö  Táplálódás 
III.  414  Táplálódik 
III.  416  Tapló  .  . 
III.    428     I     Taplós 

I.  249  Tapod .     . 

II.  604  Tapodás  . 
III-  631  Tapodásnyi 
III.  430  Tapodást. 
UI.  432  Tápodat  . 
III.  432  Tapodtat  . 
III.  616  Tapog  .  . 
III.  432  j  Tapogás  . 
III.    432  Tapogat   . 

III.  432  Tapogatás 
III.    432  Tapogató  . 

I.    103     I    Tapongat 

III.    450  Tapos  .     . 

I.    488  Tápot  .     , 

1. 1372  Tapsi  tánc 

I.  1398  Tapsol      . 

1. 1579  Tapsolás  . 

1.1613  Tapsoló    . 

II.  604  Tar:  kahl 
III.      5(i  Tár :  waarí 


ill.  453 

III.  432 

III.  432 

III  433 

III.  428 

III.  430 

III.  634 
III.  1005 

III.  433 

III.  433 

II.  1009 
III.  481 
III.  762 
III.  434 
III.  434 
III.  1011 
III.  iU 
111  434 
III.  435 
III.  436 
III.  436 
III.  436 
III.  436 
III.  436 

III.  437 
III.  437 
Hl.  437 
III.  437 
III.  437 
III.  440 
III.  4i0 
III.  441 
III.  441 
III.  441 
III.  441 
111.  442 
111.  442 
III.  442 
III.  442 
111.  437 
III.  438 
III.  438 
III.  438 
UI.  438 
III.  438 
III.  438 
III.  438 
III.  439 
III.  439 
III.  439 
III.  438 
III.  440 
III.  440 
III.  424 
III.  440 
III.  440 
III.  440 
III.  442 
III.  443 


II 


1513 


Tar :  garbe   .     . 

Tár ;  öffnen . 

Tara    .... 

Tarack :  mörser 

Tarack  :  schlangenwurz 

Tarackgolyóbis 

Tarafara.  tárafara 

Tarafarán 

Tarafarás 

Tarafarázás 

Taraglya 

Tarágyáz 

Taraj  . 

Tarajos 

Tárás  . 

Taraszk  :  mörser 

Taraszk :  schlangenwurz 

Taratk 

Taratlyú 

Tar  búza 

Tarcsia  ?  .     . 

Taré     .... 

Taréjocska    .     . 

Taréjos    .     .     . 

Taréjos  sarkantyú 

Taréjoz    .     .     . 

Tarér  .... 

Taréz  .... 

Tar-far     .     .     . 

Targanca.  targonca 

Tárgy  ... 

Tárgyaz    . 

Tar  gyermek 

Tárház     .     .     . 

Tárházas      .     . 

Tárházméglopás 

Tarhó  .... 

Táris    .... 

Tarisznya     .     . 

Tarisznyás    .     . 

Táritoppos.  tárítuppos 

Tarjag .     .     . 

Tarjagos  . 

Tarjagosság  . 

Tarka .     .     . 

Tarka-barka. 

Tarkabarkaság 

Tarka  gyík  . 

Tarka  kigyó 

Tarkái      .     . 

Tar  kalász    . 

Tarkáló    .    . 

Tarkán     .    . 

Tarkás      .     . 

Tarkaság  .     . 

Tarkáson 

Tarkás  szín  . 

Tarka  szín  . 

Tarka  sziuü . 


TARKÁZ-TÁVIJLYABB 


269 


IK.IZ 

.    111.    4i8 

Tartó  tok 

.    111.   448 

Tartós .     .     . 

"ny 

.    111.    448 

Tartóság  .     . 

ai  kinygyökér      .     . 

1.1182 

Tartósság 

.irkonyinéz 

.     11.    80Ö 

Tartóvolta     . 

11 !«' :  sauerniilch 

.    III.   446 

Tartozás  .     . 

•  :  saat  .     .     .     . 

.    III.    449 

Tartozás  .     . 

.    III.    449 

Tartozásképpen 

ink 

.    m.    449 

Tartozik   .     . 

>kmester    .     .     . 

.     11.    792 

Tartózik   .     . 

"kszék  .     .     .     . 

.    III.    129 

Tartózkodás 

L-ató 

.    III.    449 

Tartózkodik  . 

u-atós     .     .     .     . 

.    III.    4i9 

Tartozó     .     . 

u'ató  síp     .     .     . 

.     11.  1575 

Tartózódik     . 

r'-i 

.    in.    443 

Tartóztat .     . 

Tarolás     

.    III.   443 

Tartóztatás  . 

Taroló  olló  .     .     .     . 

.     11.1115 

Tartóztatlanul 

Tar  pap 

.     II.  1227 

Tartóztató     . 

Tar  pecsenye    .     . 

.     II.  1256 

Tartóztatva  . 

Farró   

.    III.    449 

Tarts    .     .     . 

Társ 

.    III.    449 

Tartva      .     . 

Társai 

.    III.   454 

Tartva  köUö 

Társalít    .... 

.    111.    454 

Tar  varjú 

Társalkodás       .     . 

.    III.   455 

Táska  .     .     . 

Pársalkodhatallan 

.    III.    455 

Táskabordozó 

Társalkodik  .     .     . 

.    III.    462 

Táskajátékos 

Társalkodó   .     .     . 

.    III.    455 

Táskalopó     . 

Társalkodtál      .     . 

.    III.   456 

Táskás      .     . 

Társaság  .... 

.    III.    456 

Táskáz      .     . 

Társaságos   .     .     . 

.    III.    457 

Tassán      .     . 

Társaságosan     .     . 

.    III.   457 

Tassoly    .     . 

Társa  sít    .... 

.     .    III.    457 

Taszigál    .     . 

Társít 

.     .    III.    457 

Taszigálás     . 

Társol 

.     .    lU.    454 

Taszigáló 

Társoltat  .... 

.     .    III.    456 

Taszigál   .     . 

Tarsoly    .... 

.     .    III.    457 

Taszít  .     .     . 

Tarsolygyártó    .     . 

1. 1156 

Taszítás    .     . 

Tarsolyosan .     .     . 

.     .    III.    458 

Taszító     . 

Társság    .... 

.     .    111.    456 

Tászli  .     . 

Társzekér     .     .     . 

.     .    III.    134 

Tat  .     .     .     . 

Tart 

.     .    III.    458 

Tát.     .     .     . 

Tartalék  .... 

.     .    III.    473 

Tata    .     .     . 

Tartalom  .... 

.         III.    473 

Tatár   .     .     . 

Tartandó  .... 

.     .    III.    473 

Tataraz     .     . 

Tartárka  .... 

.     .    III.    492 

Tatár  búza   . 

Tartás .     .          .     . 

.     .    m.    473 

Tatárfutás     . 

Tartat:  befolgend  . 

.     .    m.    475 

Tatárjárás    . 

Tartat :  pflegen  lasse 

■n   .    III.    475 

Tatárka    .     . 

Tartdogál      .     .     . 

.     .    III.    476 

Tatárkakása 

Tarthatatlan      .     . 

.     .    III.    476 

Tatár  korbács 

Tartó 

.     .    III.    476 

Tataroz    .     . 

Tartódás  .... 

.     .    111.    483 

Tatarozás     . 

Tartó  fa  ...     . 

.     .       I.    744 

Tatár  pajzs  . 

Tartogat  .... 

.     .    III.    483 

Tatárpajzsos 

Tartó  hely    .     .     . 

.     .       I.  1399 

Tatás   .     .     . 

Tarlókozik    .     .     . 

.     .    III.    483 

Tátog  .     .     . 

Tartomány   .     .     . 

.     .    III.    483 

Tátogat     .     . 

Tartományi  .     .     . 

.     .    III.    484 

Tátogatás     . 

Tartományonként  . 

.    III.    48Í 

Tátogató  .     . 

III.  694 
III.  482 
III.  483 
III.  483 
III.  483 
III.  485 
III.  486 
III.  485 
III.  484 
III.  4í:'5 
III.  486 
III.  486 
III.  485 
III.  486 
III  487 
III.  488 
111.  489 
III.  489 
III.  489 
III.  489 
III.   i89 

II.  173 
111.1019 
III.    489 

I.  1489 
II.      26 

II.  628 
III.  490 
m.   490 

III.  491 

III.  457 
III.  700 
III.  701 
III.  701 
III.  701 
III.  701 
III.  702 
III.  702 
III.  369 
III.  491 
lU.  491 
III.  492 
Hl.  492 
III.   492 

I.  328 
I.  1013 

II.  16 
III.    492 

II.  136 
II.  361 
III.  492 
III.    493 

II.  1214 

II.  1214 

III.  490 
III.    492 

III.  492 
III.  492 
III.    492 


Tátorján  . 
Tátos   .     . 
Tátosság  . 
Tátott  seb 
Tatt     .     . 
Tátva-nyitva 
Tavacska . 
Tavai  .    . 
Tavali .     . 
Tavaly     . 
Tavalyi    . 
Tavalyi  bor 
Tavar .     . 
Taváris 
Tavas  .     . 
Tavasz 
Tavaszban 
Tavaszelő 
Tavaszfélt 
Tavaszfű  . 
Tavaszharmad 
Tavaszi    . 
Tavaszidö 
Tavaszi  rozs 
Tavaszmásod 
Tavaszon .     . 
Tavasszal 
Tavaszvetés . 
Távol  .     .     . 
Távoldad .     . 
Távoldadon  . 
Távoldadról . 
Távoldadrólvaló 
Távolít     .     . 
Távolkéntvaló 
Távollét    .     . 
Távollétei 
Távollévő 
Távolnéz  .     . 
Távolság  .     . 
Távolvagyon 
Távolvaló    . 
Távolvalóság 
i'ávolvet  .     . 
Távolvolta    . 
Távozás    .     . 
Távozdogál   . 
i'ávozik    .     . 
Távoztat  .     . 
Távoztatás    . 
Távujabbacskán 
Távul  .     .     . 
Távulad    .     . 
Távulb      .     . 
Távulka   .    . 
Távulkábbvaló 
Távulkán .     . 
Távúiról   .     . 
Távulyabb    . 


I. 
III. 
III. 

I. 

II. 
111 
III. 
III. 

m. 

III. 

III. 

III. 

III. 

III. 

m, 

III. 

n. 

II. 

II. 

II. 

III. 

III. 

495,  III. 

495,  III. 

.  .  III. 

495,  UI. 

m. 

111. 
III. 

m. 
m. 

lU. 

III. 
III. 
III. 
III. 
III. 

UI. 

ni. 
III. 

XXXIII* 


493 
405 
405 
1529 
493 
1047 
691 
493 
493 
493 
493 
284 
443 
493 
691 
493 
493 
494 
797 
1031 
494 
494 
1540 
1469 
494 
494 
494 
1153 
494 
494 
496 
495 
495 
495 
495 
591 
591 
591 
981 
495 
942 
959 
959 
1148 
967 
496 
496 
495 
496 
497 
494 
494 
494 
494 
495 
495 
496 
495 
494 


260 


TE -TEKNŐ 


Te   .     .     . 

Té:  dn    . 

Té ;  hin    . 

Teátrom   . 

Tebb    .     . 

Tébláb    . 

Tébolygás 

Tébolygó  . 

Tébolyodás 

Tébolyog  . 

Tébolyogtat 

Téddegél  . 

Téddegélés 

Tedég  .     . 

Tedeumbor 

Tege    .    . 

Téged  .    . 

Tégedet    . 

Tégel.  tégely 

Tégelyke  . 

Téget   .     . 

Tégéten    . 

Tégétlen  . 

Tegez  :  köche 

Tegez  :  umgürten . 

Tegezbeli . 

Tegik  .     . 

Tegitlen    . 

Tégla  .     . 

Téglacsináló 

Téglácska 

Téglacsűr 

Téglaégető  kemence 

Téglagyártó 

Téglaház  . 

Téglaolaj . 

Téglás .    . 

Téglaszín . 

Téglaszínű 

Téglaverés 

Téglavetés 

Téglavető 

Téglázás  . 

Tegnap 

Tegnapelőtt 

Tegnapi    . 

Tégzelődik 

Tegzes 

Tegzesen  . 

Téhág .     . 

Tehát  .     . 

Téhely 

Téhelyéz  . 

Téhelyezés 

Tehén  .     . 

Tehénállás 

Tehenecske 

Tehenes  . 

Tehénfark 


■t99. 


1360, 


III.  497 
III.  497 
III.  499 
III.  661 
III.  728 
II.  501 
lU.  500 
III.  500 
III.  499 
111.  499 
III.  500 
III.  623 
III.  623 
II.  1268 

I.  284 
III.  500 
III.  497 
m.  497 
UI.  601 
m.  501 
III.  497 
III.  500 
III.  500 
III.  501 
III.  501 
III.  501 
II.  1256 
III.  500 
III.  501 

I.  435 
lU.  502 

I.  474 
II.  184 

1. 1155 

!.  1373 
11.1109 
UI.  502 
III.  251 
UI.  251 
UI.  1067 
m.  1153 
lU. 1156 
III.  502 

II.  931 
U.  931 
U.  931 

II I.  601 
111.  501 
UI.  601 

1. 1360 
UI.  502 
III.  502 
lU.  502 
UI.  502 
UI.  502 

I.  74 
111.  503 
111.  503 

1.  771 


Tehénhús 

...       I.  1522 

Tekénö     .     .    . 

Tehénhúsnóta 

...     11.    989 

Tekénőcse     .     . 

Tehénke  .     . 

.     .     .    III.    503 

Tekeuöcske  .     . 

Tehenkédik  . 

.     .     .    UI     603 

Tekenó's  .     .    . 

Tehénképpen 

.     .     .    111.    503 

Tekénős  béka  .     . 

Tehénörző    . 

...     11.  1184 

Teként     .     .     .     . 

Tehénpásztor 

.    .     .     11.1246 

Tekéntget 

Tehénsajt 

.     .     .     li.  1496 

Tekényő  .     .     . 

Tehénsaru 

.     .     .     11.1521 

Teker  .... 

Tehenszar     . 

.     .     .    III.      84 

Tekercs    .     .    . 

Tehénszopó  kíg 

yó      .     .     11.    304 

Tekeredik      .     . 

Tehenvágó    . 

.     .     .    111.    932 

Tekereg    .     .     . 

Teherhordó  . 

.     .       1.1486 

Tekerékés     .     . 

Teherhordó  bai 

om    .     .       1.    183 

Tekerés    .     .     . 

Teherhordóbaro 

tn-gazda       1.  1072 

Tekerés     .     .     . 

Teherhordó  sze 

kér     .     .    UI.    134 

Tekerésen     .     . 

Teherhordozó  . 

...       I.  1489 

Tekerés  lábú 

Teherviselés 

.     .     .    III.  1202 

Tekergés  .     .     . 

Teherviselő  . 

.     .     .    lU.  1204 

Tekerget   .     .     . 

Tehet  .     .     . 

.     .     .    III.    623 

Tekergetös    .     . 

Tehetetlen    . 

.     .    .    UI.    623 

Tekergezik    .     . 

Tehetetlenség 

.     .     .    III.   623 

Tekergő    .     .     . 

Tehető     .     . 

.     .     .    III.   624 

Tekergő  grádics    . 

Tehetős    .     . 

.     .        UI.    624 

Tekergős  .     .     . 

Tehetőség     . 

.     .     .    UI    624 

Tekergős  csiga.     . 

Tehetség  .     . 

.     .     .    UI.   624 

Tekergősen   .     . 

Tehetséges    . 

.     .     .    III.    625 

Tekergözés    .     . 

Tehetségesen 

.     .     .    in.   625 

Tekergőzik    .     . 

Tehetteképpen 

.     .     .    UI.    625 

Tekerít     .     .     . 

Tej,  téj     .     . 

.     .     .    III.    507 

Tekerő      .     .     . 

Tejes,  tejes  . 

.     .     .    UI.    509 

Tekerő  bogár    . 

Tejes  bél 

...       I.    201 

Tekerő  csiga 

Tejesédik 

.     .     .    UI.    509 

Tekerődzik    .     . 

Tejes  étek    . 

...       I.    713 

Tekerő  lant  .     . 

Tejes  étel     . 

...       I.    714 

Tekerös    .     .     . 

Tejes  fü  .     . 

...       1.  1031 

Tekerül          .     . 

Tejes  páré 

.11.  1233 

Tekerülés      .     . 

Tejes  pince  . 

...     II.  1287 

Tekerület      .     . 

Tejes  szájú  . 

.     .     .    UI-      18 

Tekervény     .     . 

Tejes  út  .     . 

.     .     .    111.    871 

Tekervényes 

Tejetlen    .     . 

.     .     .    UI.    509 

Tekéz  .... 

Tejfejér    .     . 

...       1.    786 

Tekélingés    .    . 

Tejféltorta    . 

.     .     .    III.    719 

Tekinget  .     .     . 

Tejföl,  tej  föle 

...      I.   973 

Tekingetés    .     . 

Tejfölös   .     . 

...      I.    973 

Tekint.     .     .    . 

Tejszinű  .     . 

.     .         UI.    201 

Tekintel,  tekintél 

Tej  tartó  tölgy 

.     .     .    111.    7.38 

Tekintés   .     .     . 

Tejtorta    .     . 

.    .     .    .    UI.    719 

Tekintet    .     .     . 

Téka    .     .     . 

.     .     .     .    UI.    509 

Tekintelécske    . 

Teke    .     .     . 

.     .    UI.    509 

Tekintetes     .     . 

Teke    .     .     . 

.     .     .    UI.    727 

Tekintetesen 

Tekeér      .     . 

...       I.    656 

Tekintetéskedik 

Tekejátszás  . 

.     ...     II.      26 

Tekintetesség    . 

Tekejátszó  goly 

óbis  .     .      1.1093 

Tekinteti  .    .     . 

Tekejátszó  hel) 

r    .    .     .      1.1399 

Tekintetlenség  . 

Tékéll:  tun. 

.     .     .     .    UI.    625 

Tekintetnyi  .     . 

Tékéll;  beschli 

essen .     .    UI.    771 

Tekintve  .     .     . 

Tekéné     .     . 

.     .     .     .    111.    523 

Tekít   ... 

Tekenélcse    . 

.    .    .    .    lU.   523 

Teknő  .... 

TEKNŐS— TENGfiRl  KAPITÁNY 


261 


V^lll5s         .        .        . 

111. 

523 

Téli  süveg 

II. 

1629 

Temetetlen    .... 

III.    556 

s'kozlás  .     .     . 

III. 

524 

Téli  szállás  .     . 

III. 

56 

Temetetlenség   .     .     . 

UI.    556 

'i'kozló    .     .     . 

III. 

526 

Téli  szoba    .    . 

Ili 

284 

Temetkezés  .... 

III.   656 

'.'kozlódik    .     . 

111. 

526 

Telitelik    .     .     . 

III. 

531 

Temetkezik  .... 

III.   556 

<  kazlóság    .     . 

111. 

526 

Telitölt          .     . 

III. 

544 

Temető 

III.   566 

■'■kozol     .     .     . 

111. 

52.S 

Téli  zöld  .     .     . 

III. 

1286 

Temető  bolt      .     .     . 

I.    273 

'.kozolható .     . 

111. 

525 

Teljes  .... 

III. 

5.32 

Temető  épület  .     .     . 

I.    653 

ekünő 

III. 

523 

Teljesedés     .     . 

III. 

535 

Temető  föld      .     .     . 

1.    987 

'ektök      .     .     . 

III. 

498 

Teljesedik     .     . 

III. 

534 

Temető  hely     .     .     . 

I.  1399 

'ektéket   .     .     . 

m. 

498 

Teljesen    .     .     . 

III. 

6.35 

Temető  sír    ...     . 

11.  1577 

,%•! 

m. 

626 

Teljeses    .     .     . 

III. 

635 

Temetség 

III.    567 

?>A  :  winter  .     . 

III. 

647 

Teljesít     .     .    . 

III. 

535 

Temetségi     .... 

III.    667 

Tt-I :  davon  .     . 

III. 

735 

Teljesítés  .     .     . 

III. 

537 

Temettető     .... 

III.    657 

lélben-nyárban 

II. 

1014 

Teljesíthetetlen 

III. 

537 

Temjén 

III.    557 

fele      .... 

III. 

532 

Teljesség.     .     . 

III. 

638 

Temjénes      .... 

III.    557 

Telek    .... 

UI. 

649 

Teljességésen 

III. 

638 

Temjéngz      .... 

Hl.    657 

lelpkés     .     ,     . 

III. 

549 

Teljességgel  .     . 

III. 

538 

Temjénezés  .... 

III.    658 

ftiekés  bocskor 

I. 

257 

Teljességtelen    . 

111. 

539 

Temjénezö    .... 

III.    558 

rri..i    .... 

m. 

547 

Teljességtelenség 

III. 

639 

Temjénezö  szelence  . 

III.    510 

r.'.dés    .    .    .   . 

III. 

548 

Teljes  szín    .     . 

III. 

251 

Témjénéző  szer     .     . 

III.    196 

le  lelő  .... 

III. 

548 

Teljestelen 

III. 

639 

Témlé 

III.    740 

Telelő  alma      .     . 

I. 

81 

Teljesülét 

III. 

6.39 

Temléc 

III.    740 

Telelő  dinnye   . 

I. 

606 

Teljesvolta 

III. 

967 

Tgralö 

III.    740 

Felelő  hely  .     . 

I. 

1399 

Teljetlen  . 

III. 

539 

Temlöc 

III.    740 

Telelő  körtvély 

II. 

417 

Telle-tulla 

III. 

661 

Témnéc 

III.    740 

Feleltet 

IIT 

548 
650 
549 

Tellves     . 

III. 

532 

Temonda      .... 

11.    863 

pedés      .     . 
nedik 

Ili. 
III. 
III. 

Telt:  voll 

m. 

540 

Témondád    .... 

II.    863 

Telt:  ablauf 

III. 

540 

Temondádfü      .    I.  1031 

UI.    558 

Telten-telik 

III. 

631 

Temondádság    .     .     . 

n.    863 

pészik    .     . 

lU. 

649 

Tél-túl      . 

iii. 

801 

Temperál      .... 

III.    666 

pít      .     .     . 

III. 

550 

Télvíz  .     . 

III. 

1229 

Templom      .... 

III.    558 

s  :  voll    .     . 

m. 

532 

Telyfa .     . 

III. 

739 

Templombeli     .     .     . 

.    III.    558 

1  Vies  :  winterlich 

III. 

548 

Telgességes 

III. 

638 

Templomosztó  .     .     . 

I.    951 

Teiesleg-tele .     . 

III. 

632 

Tem     .     . 

III. 

739 

Templomi     .... 

111.    559 

Teleszed  .     .     . 

III. 

101 

Temagad  . 

II. 

656 

Témsó 

II.  1683 

Trjetin      .     .     . 

III. 

551 

Temeng    . 

III. 

551 

Ten,  tén 

111     497 

!•  :■  tszaka     .     . 

.  III. 

23 

Teméntelen 

III. 

551 

Tenevér   

I.    493 

van    .     .     . 

III. 

942 

Teménteni 

III. 

661 

Teng:  kümmerlichleber 

1    Hl.    559 

:    .1  A'ény  .     .     . 

m. 

551 

Temény    . 

III. 

567 

Teng:  stock      .     .     . 

III.    728 

Telhetetlen   .     . 

III. 

539 

Téményezer 

III. 

561 

Tengedez      .... 

.    III.    559 

Telhetetlenkedik 

III. 

540 

Temérdek 

111. 

552 

Tengelic 

III.    560 

Telhetetlenség   . 

III. 

540 

Temérdekbéd    . 

III. 

562 

Tengely 

III.    560 

Telhetetlenül     . 

III. 

540 

Temérdekedik    . 

III. 

652 

Tengely  végi  kerület 

II.    240 

Teli      .... 

III. 

532 

Temérdekén 

III. 

553 

Tenger     

III.    560 

Téli      .... 

III. 

548 

Temérdékeskedik 

III. 

553 

Tengeri 

.    III.    561 

Teliden-teli   .     . 

III. 

532 

Temérdéki    .     . 

III. 

663 

Tengeri  barack      .     . 

I.    175 

Télidő 

I. 

1540 

Temérdekít  .     . 

III. 

553 

Tengeri  béka    .     .     . 

I.    196 

Téliebben      .     . 

III. 

532 

Temérdekítés 

III. 

553 

Tengeri  borjú   .     .     . 

1.    291 

Telién  .... 

III. 

5.32 

Temérdekség     . 

m. 

663 

Tengeri  búza    .     .     . 

I.    328 

Telien-teli     .    . 

III 

532 

Temérdékségű   . 

III. 

554 

Tengeri  csalán      .     . 

1.    378 

Téliebben      .     . 

III. 

532 

Temérdekül  .     . 

III. 

564 

Tengeri  csiga    .     .     . 

1.    421 

Télien  .... 

.  III. 

632 

Témérdékülés   . 

111. 

654 

Tengeri  csuka  .     .     . 

1.    464 

TeMen-teli     .    . 

.  III. 

532 

Temés.     .     .     . 

III. 

739 

Tengeri  disznó  .     .     . 

1.    510 

Telik    .... 

.  iii. 

526 

Temet .... 

III. 

554 

Tengeri  gomba      .     . 

I.  1097 

Téli  köntös  .     . 

.   II. 

399 

Temetés    .     .     . 

.  III. 

565 

Tengeri  görény      .     . 

1.  1120 

Telin   .... 

.  III. 

532 

Temetéshely      . 

I. 

1399 

Tengeri  hal  .     .     .     . 

I.  1276 

Téli  retek     .     . 

.    11. 

1427 

Temetési  .     .     . 

111. 

556 

Tengeri  kakas  .     .     . 

.     II.      80 

Téli  saláta    .     . 

.    11. 

1501 

Temetési  pompa 

11. 

1310 

Tengeri  kan      .     .     . 

II.      93 

Teliség     .     .     . 

.  III. 

532 

Temetési  tis- 

itessé, 

< 

UI. 

677 

Tengeri  kapitány  .     . 

.     II.    109 

262 


TENGERI  KAPOSZTA-TERlT 


Teugüri  káposzta  . 

II. 

113 

Tenyészés     .     . 

111. 

563 

Terebélyésit .     . 

Tengeri  kereskedés 

.     11 

232 

Tenyészés     .     . 

III. 

563 

Terebélyésség    .     . 

Tengeri  köles    .     . 

II. 

396 

Tenyészet     .     . 

III. 

564 

Térécsel   .... 

Tengeri  kömény    . 

II. 

398 

Tenyészetlen 

III, 

564 

Tereget     .... 

Tengeri  ló    .     .     . 

II. 

616 

Tenyészik      .     . 

III. 

563 

Téreget     .... 

Tengeri  medve .     . 

II. 

714 

Tenyésző .     .     . 

III. 

564 

Tereh  

Tengeri  nád.     .     . 

II. 

911 

Tenyésző  disznó 

1. 

520 

Terehfelvonó  csiga 

Tengeri  nyúl     .     . 

11. 

1086 

Tenyészség   .     . 

III. 

564 

Terehhordozó  hajó    . 

Tengeri  rák .     .     . 

II. 

1368 

Tenyészt  .    .     . 

III. 

564 

Terehhordozó  nyereg 

Tengeri  retek    .     . 

II. 

1427 

Tenyésztő     .     . 

III. 

564 

Terehvitel     .     .     . 

Tengeri  sügér   .     . 

II. 

1616 

Tenyítés   .     .     . 

111. 

564 

Terelmes .     .     . 

Tengeri  süllő    .     . 

II. 

1622 

Tép 

Hl. 

564 

Terem  :  saal 

Tengeri  szggelel    . 

III. 

118 

Tépáz  .... 

Hl. 

565 

Terem :  wachsen 

Tenger-:  szó'llő  .     . 

III. 

330 

Tépdegel  .     .     . 

III. 

56.) 

Terempt  .     .     . 

TengiJri  tajték    .     . 

III. 

380 

Tépdel      .     .     . 

111. 

565 

Teremt     .     .     . 

Tengeri  tolvaj    .     . 

III. 

7U5 

Tépdelés  .     .     . 

III. 

565 

Teremtés .     .     . 

Tengeri  tolvajság  . 

III. 

707 

Tepecskél      .     . 

Hl. 

566 

Teremtet  .     .     . 

Tengeri  tövisk  .     . 

III. 

774 

Téped  .... 

.    III. 

666 

Teremtetlen .     . 

Tengeri  tyúk    .     . 

III. 

833 

Tépegetés      .     . 

Hl. 

565 

Teremtelt      .     . 

Tengeri .  üröm   .     . 

III. 

900 

Tépelődés     .     . 

Hl. 

265 

Teremtett  állat 

Tengeri  vöröshagyma 

I. 

1247 

Tépelődik      .     . 

III. 

565 

Teremtette    .     . 

Tengerkebel .     .     . 

II. 

142 

Teperedéttség    . 

lü. 

742 

Teremtettéz  . 

Tenger  melléke 

II. 

726 

Tgperiidik      .     . 

ni. 

741 

Teremthetetlen  . 

Tengermelléki    .     . 

II. 

72S 

Tepertő     :     .     . 

III. 

742 

Teremtmény 

Tengerpart    .     .     . 

II. 

1241 

Tépés  .... 

Hl. 

565 

Teremtő   .     .     . 

Tengerszakadék 

Itl, 

30 

Tépett.     .     .     . 

III. 

566 

Tercenella     .     . 

Tengerszél ;  meerslrand 

III. 

140 

Tépolya    .     .     . 

III. 

710 

Téreng      .     .     . 

Tengerszél:  meerwind 

111. 

144 

Tépödés    .     .     . 

Hl. 

566 

Térenget  .     .     . 

Tenger  szesze  .     .     . 

III. 

231 

Tépődik    .     .     . 

Hl. 

666 

Teréngette     .     . 

Tengerszín    . 

III. 

251 

Tepreng    .     .     . 

III. 

742 

Térengezés    .     . 

Tenggrszinü  . 

III. 

251 

Teprenkedik.     . 

111. 

742 

Tereny     .     .     . 

Tenger  tajtéka 

III. 

380 

Tepszi .... 

Hl. 

566 

Terepély  .     .     . 

Tengés      .     . 

III. 

559 

Tepszia   .     .     . 

Hl. 

666 

Terepes     .     .     . 

Tenget      .     . 

III. 

559 

Tepszicske    .     . 

Hl 

566 

Téres  .... 

Tengelés  .     . 

.    III. 

559 

Tér :  ebene  .     . 

III. 

666 

Térés  .... 

Tengettet  .     . 

III. 

559 

Tér :  kommen   . 

Hl. 

566 

Téretlenség  .     . 

Tijng-léng 

11. 

575 

Tér :  schwerl 

Hl. 

762 

Térföld     ... 

Tengődik  .     . 

III. 

559 

Tgrágya    .     .     . 

Hl 

776 

Tergelye  .     .     . 

Tengödik-lengödik 

II. 

575 

Térbetklik     . 

III. 

587 

Tergenye .     .     . 

Tenkeiy,  tgnköl     . 

111. 

741 

Térbeködik    .     . 

III. 

587 

Térgy  .... 

Tenmagad     .     .     . 

111. 

656 

Tercenéllaszoknya 

Hl. 

290 

Terh     .... 

Tenned     .... 

III. 

497 

Térd     .... 

UI. 

586 

Terhe  .... 

Tennen     .... 

111. 

497 

Térdecske      .     . 

Hl. 

587 

Terhel .     .     .     . 

Tennenmagad   .     . 

II. 

656 

Térdel.     .     .     . 

Hl. 

587 

Terhelő    .     .     . 

Tenor  

III. 

562 

Térdelpel .     .     . 

Hl. 

687 

Terheltén-terhel 

Tenprenkedik    .     . 

III. 

742 

Térdepel  .     .     . 

III. 

687 

Terheltetik    .     . 

Tenta,  ténta      ,     . 

111. 

562 

TérdepéUlegelés 

IH, 

588 

Térhely    .     .     . 

Téntaedény  .     .     . 

1. 

558 

Térdepelés    .     . 

UI. 

588 

Terhes      .     .     . 

Tentás      .... 

111. 

562 

Térdepelő  szék  . 

III. 

129 

Terhesedik    .     . 

Tentás  láda .     .     . 

II 

505 

Térdeplet .     .     . 

III. 

558 

Terhes  hajó 

Tenüg 

II. 

1258 

Térdeplik  .     .     . 

III. 

587 

Terhes  ház  .     . 

Tenyér     .... 

III. 

562 

Térdes      .     .     . 

Hl. 

588 

Terhesil    .     .     . 

Tenyeres  .... 

III. 

563 

Térdesés  .     .     , 

I. 

700 

Terhesség      .     . 

Tenyeres-talpas 

III. 

405 

Térdhajlás    .     . 

I. 

1260 

Terhesül  . 

Tenyérnyi     .     .     . 

111. 

563 

Térdhajtás    .     . 

1. 

1265 

Térhetetlenség  . 

Tenyérverö  lapocka 

11 

526 

Térdkalács   .     . 

II. 

82 

Terhhordozás    . 

Tenyészödik .     .     . 

.    Hl. 

563 

Térdkötö  .     .     . 

II. 

435 

Terhö  .... 

Teiiyészékény    .     . 

III. 

563 

Terebély  .     .    . 

III. 

574 

Terít    .... 

Tenyészéketlen 

III. 

563 

Terebélyes    .     . 

.    111. 

574 

Térit    .... 

TERÍTÉS— TETSZIK 


£6a 


Terifés      .     . 

.    III.    576 

Termő  liely  . 

.       1.  1399 

Tésztácska 

.    III.    6(1 

Térítés      .     . 

.    tll.    579 

Termőn    .    . 

.    III.    598 

Tésztaétek     .... 

1.    713 

Terítő  .     .    . 

.    III.    576 

Termös    .     . 

.    III.    598 

Tésztás 

III.    641 

Térítő  .     .     . 

.    m.    679 

Termöség 

.    III    598 

Teszlemény  .... 

.    111.    641 

Téríti!  pap    . 

II.  1227 

Termő  szőllő 

.    III.    .330 

Tesztemet     .... 

III.    641 

Térj      .     .     . 

.    III.    579 

Ternyőfa 

.    1 

II. 

5' 

)9.    1.    744 

Tét 

.    III.    630 

Terjed .     .     . 

.    III.    579 

Terpe  .    .     . 

.    III.    764 

T6ta 

.    III.    652 

Terjeddegél  . 

.    III.    581 

Terped     .     . 

.    III.    575 

Tété 

.    III.    654 

Terjedek  .     . 

.    III.    581 

Terpentina    . 

.    III.    599 

Tetej 

.    III.    654 

Terjedékeny . 

.    III.    581 

Terpentinafa 

1.    744 

Téteket 

.    III.    498 

Terjedés   .     . 

.    III.    581 

Terpéntinaolaj 

11.  1109 

Tétel 

.    III.    631 

Terjedik   .     . 

III.    S79 

Terpeszkedik 

III.    575 

Tetei 

.    III.    642 

Terjedő    .    . 

.    III.   581 

Térség      .     . 

.    III.    666 

Tételm 

.    ni.    635 

Terjedő  var  . 

.    m.  1011 

Tért     .     .     . 

III.    584 

Tételmín 

.    III.    635 

Terjedt     .     . 

.    III.    581 

Történik  .     . 

III.    765 

Tétem 

.    III.    635 

Terjedtség 

III.    581 

Térül   .     .     . 

ni.    585 

Tetem,  tetem    .     .     . 

.    ín.    652 

Terjegel   .     . 

in.   581 

Térülés     .     . 

ni.    586 

Tétemény      .... 

.    lU.    635 

Térjék .     .     . 

III.    598 

TérüI-forHul . 

1.    9.30 

Tetemes 

.    ni.    654 

Térjék  fű 

I.  K31 

Térvény   .     . 

III.    766 

Tetemes-talpas 

.    III.    405 

Térjék  víz    . 

III.  1229 

Teriin      .     . 

.    ni.    766 

Tetemkápolna  .     .     . 

n.    112 

Terjes .    .     . 

III.    579 

Terzse-morzsa 

II.    873 

Tetemszedö  .... 

.    III.    102 

Terjeszkedik 

III.    581 

Tesla,  tésola 

III.    599 

Tetemszedő  vas    .    . 

.    ni.  1024 

Terjeszt    .     . 

III.    582 

Test     .     .    . 

ín.    599 

Tetemtartó   .... 

.  in.  481 

Terjesztés 

.    III.    tSi 

Testál  .     .     . 

III.    603 

Tetemtoldó  fű  .    .     . 

I.  1031 

Terjesztet 

III.    584 

Téstaméntom 

ni.    603 

Tetés 

.    III.    648 

Terjesztő  fa  . 

I.    714 

Testaméntomi 

III.    604 

Tetés 

.    III.    655 

Terjet  .     .     . 

in.   584 

Testamentomos 

III.    604 

Tetésség 

.    III.    648 

Termék     .     . 

ín.    592 

Testamentomtétel 

III.    634 

Tetetes  test  .... 

.    in.    601 

Termékeny  . 

III.    592 

Téstaméntomtevő 

III.    640 

Teteszik 

III.    642 

Termékenység 

ni.    592 

Tesíamontom    . 

III.    603 

Tétet 

.    III.    636 

Terméketlen 

m.    593 

Testamontos 

III.    604 

Tetet 

III.    649 

Termékleien 

in.    593 

Testebeli  .     . 

lU.    601 

Tetetes,  tételes.     .     . 

.    III.    650 

Termés     .     . 

lU.    593 

Testécske 

in.  601 

Tetető 

.    III.    650 

Terméskő      .     . 

n.    390 

Testes .     .     . 

in.  601 

Tétetődik 

III.    637 

Természet 

III.    593 

Testesít    .     . 

III.    602 

Tetéz 

III.    655 

Természetbeli 

III.    595 

Testésség 

III.    602 

Teük 

ni.    642 

Természetellenvaló     III. 

ö95,  959 

Testesül   .     . 

III.    602 

Té-tól 

m.   801 

Természetfölöttvaló     ÍII 

595.  960 

Testesülés    . 

III.    602 

Tétova 

lU.    722 

Természeti    .... 

III.    595 

Test  és  vér  . 

lU.    603 

Tétovavonás      .     .     . 

111.124-i 

Természeti  öszvevonás 

ni.  1241 

Testeszakadt 

III.      32 

Tétováz 

III.    723 

Természeti  tudomány 

ni.    799 

Testetlen .     . 

III.    602 

Tétovázás      .... 

III.    723 

Természetszéréntval 

ó    111.596,960 

Testfölonilás 

in. 1125 

Tétovázó 

III.    724 

Természetszéréntval 

ó 

Testi    .     .     . 

III.    602 

Tétovázóság  .... 

III.    724 

tudomány      .     . 

.     .    III.    799 

Testi  szerelem 

III.    219 

Tető:  spitze  .... 

III.    654 

Természettudakozö 

III.    790 

Testi  szív 

ni.    266 

Tető:  laus    .... 

III.    656 

Természettudó  .     . 

ni.    794 

Testi  vágyódás 

ni.    970 

Tetős 

III.    655 

Természetvizsgáló 

III.  1232 

Testkisérö     .     . 

n.    316 

Tetöszik 

III.    642 

Termeszt  .... 

ín.    596 

Test-léi  ék 

II.    671 

Tetőtől  fogva  talpig  . 

lU.    405 

Termet     .... 

III.    596 

Téstova    .     . 

in.    722 

Tetőz 

in.    655 

Termetes.     .     .     . 

ín.    596 

Testőrző  .    .     . 

II.  1184 

Tetőzet 

m.    656 

Termetesség.     .     . 

ni.    597 

Testszín    .     . 

III.    251 

Tetszemény  .... 

III.    647 

Termeilen     .     .     . 

UI.    597 

Testszinű .     . 

III.    252 

Tetszés 

in.    647 

Termett    .... 

III.    597 

Téstvival  .     . 

III.    497 

Tetszet:  gefallen  nrregen 

lü.    648 

Termettség    .     .     . 

in.    597 

Testülés    .     . 

III.    603 

Tetszet:  billigung.     .     . 

III.    648 

Térmezö  .... 

U.    808 

Testvásár 

III.  1027 

Tetszetes 

III.    648 

Termő      .... 

m.    597 

Testvér     .     .     . 

I 

I. 

603,  1071     i 

Tetszetéskedik  .    .    .     . 

III.   648 

Termő  eső   .     .     . 

l.    702 

Tesz     .... 

III.    604     ■ 

Tetszetesség 

III.   648 

Termő  fa      .     .     . 

I.    7U 

Tészen,  teszen 

ni.    604 

Tetszhető 

III.   648 

Termő  gyöngy  . 

l.  1 185 

Tészta .     .     . 

III.    641 

Tetszik 

IH.   64;; 

264 


TETSZÍN— TISZTÉSKfiniK 


Tetszín 

111. 

251 

Tetsző 

.   111. 

648 

Tetszőképpen     .     .     . 

.    111. 

648 

Tett 

III. 

637 

Tettében 

.   III. 

638 

Tettén-tgsz  .... 

111. 

623 

Tettes 

III. 

648 

Tettet,  tettet:  heucheln 

lII. 

649 

Tettet:  gestalt  .     .     . 

III. 

650 

Tettetendő    .... 

III. 

649 

Tettetés 

III. 

649 

Tettetés 

III. 

650 

Tettetesen     .... 

111. 

652 

Tettetésképpen .     .     . 

111. 

650 

Tettetesképpen  .     .     . 

111. 

652 

Tettetesség  .... 

III. 

652 

Tettetés  szentségü      . 

111. 

176 

Tettető 

III. 

650 

Tettetve 

III. 

650 

Té-tu 

111. 

801 

Té-túl 

111. 

801 

Tetű 

III. 

656 

Tetüfa 

I. 

744 

Tetűféreg      .... 

I. 

826 

Tetűfö 

1. 

1031 

Tetüszik 

m. 

642 

Tetve 

III. 

656 

Tetves 

Hl. 

657 

Tetves  betegség     .     . 

1. 

225 

Tetvesség      .... 

III. 

657 

Tetvész 

III. 

657 

Teve 

III. 

657 

Téved  

III. 

658 

Tevehajtó     .... 

1. 

1266 

Tevékeny      .... 

III. 

638 

Tével-tüval   .... 

III. 

497 

Tévelyedik    .... 

III. 

658 

Tévelyeg 

III. 

659 

Tévelygés      .... 

III. 

659 

Tévelygő 

III. 

660 

Tévelygő  ház    .     .    . 

1. 

13/3 

Tévglygős  kert      .     .     . 

II. 

246 

Tévelyít 

III. 

660 

Tévglyítés     .... 

III. 

661 

Tevemadár  .... 

II. 

649 

Tevepárduc  .... 

11. 

1238 

Tevepászlor 

11. 

1246 

Tevés 

iii. 

638 

Teveszőr  .     . 

iii. 

332 

Teveszöröv  ... 

iii. 

1207 

Téveszt    

lU. 

661 

Tgvis,  tevisk     .     .     . 

111. 

774 

Tévő,  tévő    .... 

III. 

638 

Téz 

III. 

497 

Tháler 

111. 

401 

Thé 

III. 

661 

Thea 

III. 

661 

Theátrum      .... 

III. 

661 

Ti 

III. 

498 

Tíbolyog 

Tidő     . 

Tied     . 

Tietek  . 

Tíged  . 

Tigiten 

Tigris  . 

Tik  .     . 

Tik .     . 

Tíkér   . 

Tikkad 

Tikkadás 

Tikkadoz 

Tikmony 

Tikmonyas 

Tikmonyas  sajt 

Tikmonysajt 

Tikmonyszékolaj 

Tikmonytorta 

Tíkör   .     . 

Tiktara 

Tikléket  . 

Tiktojomány 

Tilalmas  . 

Tilalmasán 

Tilalmaz  . 

Tilalmazás 

Tilalom    . 

Tilalomfa 

Tilalomlevél 

Tiló      . 

Tilodik 

Tilol     . 

Tilos    . 

Tiloszik 

Tilt .     . 

Tiltás  . 

Tíl-túl  . 

Tilut    . 

Timagatok 

Timár :  gerber 

Timár:  geschenkte  gilter 

Tlmfü  .     .  III.  660, 

Timnüc    .     .     . 

Timporál  .     .     . 

Timporálás   .     . 

Timsó  .... 

Timsós     .     .     . 

Timumfüves  bor 

Tín 

Tincs  .... 
Tincsődik  .  . 
Tinmagatok  .  . 
Tinnén  .  .  . 
Tinnínmagatok 
Tinó  .... 
Tinócska  .  .  . 
Tinótulok  .  . 
Tinta    .... 


III.  499 

111.  815 

111.  498 

III.  499 

III.  497 

111.  500 

111.  661 

III.  498 

III.  831 

III.  816 

III.  661 

III.  662 

III.  662 

II.  869 

II.  869 

II.  1496 

II.  1496 

II.  1109 

III.  719 

III.  816 

III.  445 

III.  498 

111.  693 

III.  662 

III.  663 

III.  663 

III.  663 

Hl.  662 

l.  744 

II.  604 

III.  666 

III.  663 

Hl.  666 

III.  663 

ül.  663 

111.  664 

III.  666 

III.  801 

III.  664 

II.  657 

III.  666 

III.  666 

1. 1031 

III.  740 

III.  666 

III.  667 

II.  1583 

II.  1583 

1.  284 

111.  498 

III.  667 

111.  667 

II.  657 

III.  498 

m.  657 

III.  667 

111.  667 

111.  806 

III.  562 


Tintatartó 
Típáz  .     .     . 
Tipickél   .     . 
Tipid-tapod  . 
Tipod-tapod  . 
Tipog-tapog 
Tipor  .     .     . 
Tippanón .     . 
Tiprong    .     . 
Tír  .     .     .     . 
Tirannus  ■ 
Tirannuskodik 
Tiroliré     .     . 
Tiszata     .    . 
Tiszafagomba 
Tíszen      .     . 
Tísző   .     .     . 
Tiszt    .     .     . 
Tiszta  .     .     . 
Tiszta  búza  . 
Tiszta  bor 
Tisztádon-tiszta 
Tisztafehér  szín 
Tisztafehér  szinö 
Tisztán     .     . 
Tisztán-tiszta 
Tisztás 
Tisztaság .     . 
Tisztaságos  . 
Tisztátalan    . 
Tisztátalanított 
Tiszta  talankodik 
Tisztátalanság 
Tisztátalanul 
Tiszlbeli   .     . 
Tisztbéh  szemé 
Tisztbéli  társ 
Tisztel      .     . 
Tisztelendő  . 
Tisztelendüség 
Tisztelenít 
Tisztélés  .     . 
Tisztélet  .     . 
Tiszteletes    . 
Tiszleletesb  . 
Tiszteletesség 
Tiszteletesen 
Tiszteletesség 
Tiszteleti  . 
Tiszteletlen  . 
Tiszteletlenit 
Tiszteletlenség 
Tiszteletlenül 
Tisztélkedik  . 
Tisztes     .     . 
j,isziesen  . 
Tisztes  fö 
Tisztesít   .     . 
Tisztiískedik 


ly 


TISZTESSÉG     TOl.nOZ-KOLDOZ 


265 


risztösség      .     . 
riszlességbeli 
Tisztességes  . 
fisztességéseu  . 
risztésségeveszteU 
risztességkapás 
riszlésségkivánás 
riszleaségkivanó 
Cisztességlelen  . 
fisztességtelenit 
risztességtelenség 
fisztességtelelenül 
fiszlésségtétel  . 
Pisztbalászás     . 
Tiszti  .... 
Tisztit.     .     .     . 
Tiszti  társ     .     . 
Tisztítás  .     .     . 
Tisztítatlan   .     . 
Tisztithatatlan  . 
Tisztító     .     .     . 
Tisztító  fű     .     . 
Tisztító  orvosság 
Tisztító  por  .     . 
Tisztító  seprő    . 
Tisztító  tűz  .     . 
Tisztlététel    .     . 
Tisztogat .     .     . 
Tiszlogatás    .     . 
Tisztre  néző 
Tisztre  szaggatás 
Tisztség    .     .     . 
Tiszttartó      .     . 
Tiszttarlüs     .     . 
Tiszttartóság 
Tisztul      .     .     . 
Tisztulás  .     .     . 
lisztulat  .     .     . 
Tisztulatlan  .     . 
risztviselés  .     . 
Tisztviselő    .     . 
Tisztviselő  személy 
Tisztviselő  társ 
Tisztviselt     . 
Tít  .     .     .     . 
Titeket     .     . 
Titk      .     .     . 
Titkol  .     .     . 
Titkolás    .     . 
Titkolatlanul 
Titkoló      . 
Titkon 
Titkounan 
Titton  tartás 
Titkonvaló 
Titkos 
Titkosan 
Titkos  deák 
Titkos  gyilkos 


III. 


III.  676 
111  677 
III.  677 
III.  677 
III.  1100 
II.  103 
II.  320 

II.  321 
III.  677 
III.  677 
III.  678 
III.  678 
III.  634 

1. 1276 

III.  678 

III.  681 

III.  454 

III.  682 

III.  682 

111.  682 

III.  682 

I.  1031 

11.1143 

II.  1313 

II.  1543 

III.  828 

III.  622 

III.  683 

III.  688 

II.  984 
III.  39 
III.  678 
III.  481 
III.  482 

III.  482 
UI.  683 
UI.  684 
III.  685 
III.  685 
Ili.  1203 
III.  1204 
III.  166 
III.  454 
III.  1205 
III.  630 
III.  498 
III.  685 
III  686 
III.  687 
III.  687 
III.  687 

III.  687 
IH.  687 
III.  475 

1.  87.  960 

m.  687 

III.  688 

I.  488 

1. 1169 


Titkosképpen 

Titkoskodik 

Titkosság 

Titkos  szentség 

Titkos  szivtt 

Titkos  tanács 

Titkos  tanácsos 

Titok   .     . 

Titokház 

Titoknok 

Titokruha 

Titoklanács 

Titoktanácsos 

Titoktárs 

Titoktudó 

Titulál 

Tituláris   . 

Titulus 

Titokét      . 

Titteket     . 

Titty-totty 

Tiv       .     . 

Tivis    .     . 

Tíz  :  zehn 

Tíz ;  feuer 

Tized    .     . 

Tized  alja 

Tized  bárány 

Tizedél     . 

Tizedes 

Tizedikszér 

Tizedlés    . 

Tizedlö 

Tizedszer 

Tizen   .     . 

Tizenegy 

Tizenéggyed  I. 

Tizeneggyedik  .      I. 

Tizeneggyedsze 

Tizeneggyen 

Tizenegyszer 

Tizenként 

Tizennyolc    . 

Tizes   .    .     . 

Tízkrajcáros 

Tíznagy    .     . 

Tíz  pénzes  garas 

Tíz  pénzt  érő  garas 

Tízséges 

Tízszámú 

Tízszer 

Tízszeres 

Tízszerrel 

Tízszerte 

Tízszérö 

Tó  .     . 

Tóállás 

Tob      . 

Tobák 


III.  688 

lil.  688 

m.  688 

III.  176 

III.  266 

III.  420 

III.  420 

III.  685 


575 


1. 

1373 

111. 

688 

II. 

1481 

III. 

418 

III. 

421 

III. 

454 

III. 

794 

III. 

688 

III. 

688 

III. 

688 

III. 

498 

III. 

498 

III. 

689 

III. 

498 

III. 

772 

III. 

689 

.  Ili. 

826 

III. 

689 

I. 

45 

1. 

176 

III. 

689 

m. 

689 

III. 

690 

III. 

689 

III. 

689 

.  III. 

690 

.  III. 

690 

.  III. 

690 

).  UI. 

690 

),  in. 

690 

.  m. 

690 

III. 

690 

.  111. 

690 

.  111. 

690 

II. 

1050 

.  III. 

690 

.    11. 

461 

.    11. 

919 

1. 

10H3 

I. 

1063 

.  lU. 

690 

.  III. 

70 

III. 

690 

.  III. 

690 

.  III. 

690 

.  III. 

690 

.  UI. 

630 

.  III. 

690 

I. 

74 

I. 

511 

.  UI. 

692 

Tobáktarló 
Toborzék 
Toborzékol 
Toborzó  . 
Toborzok 
Toborzokjárás 
Toborzoktánc 
Toboz       .     . 
Tobzódás 
Tobzódik  .    . 
Tobzódó  .     . 
Tócsa       .     . 
Tócska     .    . 
Tódolog    .    . 
Tódul  .    .    . 
Tódulás    .    . 
Tófolyás  .     . 
Tógás  deák 
Tói  nád    .    . 
Tojás   .    .     . 
Tojásos     .     . 
Tojd     .     .     . 
Tojik    .     . 
Tojoniáiiy     . 
Tojományszék 
Tojás   .     .     . 
Tojó  tyúk     . 
Tojtat  .    .    . 
Tok:  dück    . 
Tok  :  büchse 
Toka,  toka 
Tokfis       .     . 
Tokhal     .    . 
Toklác      .     . 
Tokiász    .     . 
Toklyó     .     . 
Tokma     .     . 
Tokmálódás 
Tokmálódik 
Tokos  :  scheltwort 
Tokos:  jung 
Tokosodik 
Tokosul    . 
Tol       .    . 
Tói      .    . 
Tolakodik 
Tolakozás 
Tolakozik 
Tolán  .    . 
Tólcsa 
Told    .    . 
Toldal 
Toldalék  . 
Toldaléknap 
Toldás 
Toldfold 
Toldit  .     . 
Toldoz      . 
Toldoz-foldoz 


M.    NYELVTÖRT.     S20TAK 


III. 
I. 
I 

I. 
I. 
II. 

Hl. 
III. 
III. 
III. 
III. 

m. 

UI. 

III. 

UI. 

III. 

I. 

I. 

II. 
III. 

I. 
III. 

UI. 

m. 
III. 
III. 

lU. 
UI. 
lU. 

111. 

UI. 

II. 
I. 

lU 

ín. 
III. 
III. 

UI. 
lU. 
UI. 
UI. 
UI. 
UI. 

m. 
III. 
m. 
ra. 
m. 
iii. 
m. 

UI. 

III. 

ui. 

II. 
III. 

I. 

UI. 

III. 
I. 

XXXIV 


482 
513 
513 
513 
513 
16 
424 
692 
514 
514 
514 
691 
691 
968 
698 
699 
913 
486 
911 
692 
762 
695 
692 
692 
130 
693 
834 
693 
693 
693 
694 
1603 
1275 
694 
694 
694 
800 
801 
801 
694 
695 
694 
694 
695 
735 
696 
696 
696 
398 
691 
697 
697 
697 
931 
698 
9ü6 
968 
698 
905 


266 


TOLDOZ-FOLDOZ— TORZAS 


Toldoz-foltoz 

I. 

9Ü6 

Tol  vaj  tánc 

.    III. 

424 

Tori  lakodalom 

Toldozó    .     .     . 

.    Ili, 

698 

Tolvaj  társ     . 

.    III. 

454 

Torkol      .... 

Toldozott  pokróc 

.     II. 

1306 

Toly     .     .     . 

.    III. 

695 

Torkolás  .... 

Tóidul      .     .     . 

.    III. 

69H 

Tolyakozás   . 

.    III. 

696 

Torkolat  .... 

Toldulás  . 

.    III. 

699 

Tolyat      .     . 

.    III. 

696 

Torkos     .... 

Toll      .     .     . 

.    III 

7oa 

Tolyó  .     .     . 

.    III. 

699 

Torkosán  .... 

Tollacska 

III. 

703 

Tolyong    .     . 

.    III. 

699 

Torkoskodás     .     . 

Tollas      .     . 

III. 

703 

Tolyongás     . 

.    III. 

699 

Torkoskodik.     .     . 

Tollas  bot    . 

I. 

299 

Tolyós      .     . 

.    III. 

699 

Torkoson  .... 

Tollas  buzogán 

y 

I. 

330 

Tolyul      .     . 

.    III. 

700 

Torkosság     .     .     . 

ToUaskodik  . 

III. 

704 

Tolyva  toly  . 

.    III. 

696 

Torlás 

Tollas  lábú 

11. 

490 

Tömb  :  pfund 

.  m. 

707 

Torlatlan.     .     .     . 

Tollas  nyíl    . 

11. 

1038 

Tömb:  springer 

.  III. 

707 

Torlik 

Tollasodik     . 

III. 

704 

Tombás    .     . 

.  III. 

708 

Torló 

Tollasul    .     . 

111. 

704 

Tombol     .     . 

.  III. 

707 

Torlódik  .... 

Tollászkodik 

III. 

704 

Tombolás 

.  III. 

707 

Torma      .... 

ToUatlan 

III. 

704 

Tombora 

.  III. 

416 

Tormaféreg  .    .     . 

ToUaz       .    . 

III. 

704 

Tomborás 

.  III. 

416 

Tormareszelci    .     . 

Tollazás    .     . 

III. 

704 

Tomp  .     .     . 

III. 

708 

Tormás     .... 

Tollcímer      . 

I. 

3Ö6 

Tompa      .     . 

III. 

708 

Tormozás      .     .     . 

Tollcsináló  kés 

II. 

248 

Tompák    .     . 

.  III. 

709 

Tornác      .... 

Tollgatyás     . 

1. 

1068 

Tompán    .     . 

III. 

708 

Tornácos  .... 

Tollóz       .     . 

III. 

449 

Tompaság 

III. 

708 

Tornász    .... 

Tollseprű 

II. 

1543 

Tompavolta  . 

III. 

967 

Tornir      .... 

Tollszál     .     . 

III. 

44 

Tompít     .     . 

111. 

709 

Tornpkál.  tornyikol 

Tolltartó  polc 

III. 

1307 

Tompor,  tompo 

ra 

III. 

708 

Tornyocska .     .     . 

ToUtok     .     . 

III. 

694 

Tompul    .     . 

m. 

709 

Tornyos   .... 

Tollú    .    .    . 

m. 

702 

Tompulás 

III. 

709 

Tornyosán    .     .     . 

Tolluszár 

III. 

86 

Tompulatlan 

III 

709 

Tornyoz   .... 

Tóllvakaró    . 

III. 

980 

Tong    .     .     . 

III. 

806 

Torok 

Tolmács    .     . 

III. 

704 

Tonka .     .     . 

III. 

709 

Torokdagadás   .     . 

Tolmácsol 

III. 

704 

Tonkán    .     . 

III. 

710 

Torokfű    .... 

Tolmácsolás 

III. 

704 

Tonna .     .     . 

III. 

710 

Torokgége     .     .     . 

Tolmácsolkodik 

III. 

705 

Tonnácska    . 

UI. 

710 

Torokgyík     .     .     . 

Tolmácsoló  . 

III. 

705 

Top  :  werfen 

I. 

511 

Toroklat  .... 

Tolmácsozó 

m. 

705 

Top;  büfte   . 

III. 

710 

Torokmirigy      .     . 

Tolmácsság  . 

m. 

705 

Topány    .     . 

III 

710 

Toroktöltó     .     .     . 

Toló     .    .     . 

III. 

699 

Topáz  .     .     . 

III. 

710 

Torol 

Tolódás    .     . 

III. 

699 

Topázkö  .     .     . 

II. 

390 

Torom      .... 

Tolódik    .    . 

III. 

699 

Toplakodás   . 

1 

5 

13 

III. 

710 

Torongy  .... 

Tolong      .     . 

III. 

699 

Topló   .     .     . 

111. 

442 

Torongyosit  .     .     . 

Tolongás 

111. 

699 

Topod  .     .     . 

III. 

437 

Toronkác .... 

Tolongoz 

III. 

699 

Topoly      .     . 

III. 

710 

Torony     .... 

Tolonkoz      .     . 

111. 

699 

Topolya   .     . 

III. 

710 

Torony  teteje   .    . 

Toló  taliga   . 

III. 

401 

Toppan     .     . 

I. 

511 

Torpád     .... 

Tolu    .    .    . 

III. 

702 

Toppant  .     .     . 

I. 

512 

Torpedó   .... 

Tolvaj      .     .. 

III. 

705 

Toppantás    .     , 

I. 

512 

Tors 

Tolvajcsa 

III. 

706 

Topiong   .     .     , 

1. 

514 

Torsa 

Tolvajkodás 

III. 

706 

Topszelet .     .     . 

111. 

137 

Torsika    .... 

Tolvajkodik 

III. 

706 

Tor.    .     .     . 

UI. 

710 

Torsok     .... 

Tolvajkodó   . 

III. 

706 

Torbeli     .     . 

111. 

711 

Torsolkodik  .     .    . 

Tolvajlás 

III. 

706 

Torbészol .     .     . 

1. 

523 

Torsoly    .... 

Tolvaj  lika   . 

11. 

641 

Torbonca .     . 

1 

I. 

445, 

711 

Torta 

Tolvajló    .     . 

111. 

706 

Torének    .     .     . 

1. 

639 

Torláta 

Tolvajocska 

III. 

706 

Torba  .     .     . 

11 

1. 

711. 

811 

Tortétel 

Tolvajol    .     . 

III. 

706 

Tovhás      .     . 

III. 

811 

Torva  

Tolvajoltat    . 

111. 

707 

Torhásodik   .     . 

111. 

811 

Torván     

Tolvajos  .     . 

III. 

7U7 

Torházás .     . 

111. 

811 

Torza-borza .     .     .     . 

Tolvajság 

III. 

707 

Tori      .     .     . 

111. 

711 

Torzas 

TORZA  S-BÜRZAS-  TÖP 


267 


Torzas-borzas 

I.    295 

i     Többszörit     .... 

.    III 

732 

Tölgyes 

sáugend 

.     .    III.  738 

Torzsa      

.    III.    720 

'     Többszőrt     .... 

.    III. 

733 

Tölgyes:  eichenre 

ich      .    III.    739 

l'orzsasaláta 

.     II.  1501 

Több-több     .... 

.    III. 

729 

Tölgyfa    . 

.     .     .      I.   744 

Torzsonkodás 

.    III.    719 

Többül:  sichvermehren 

III. 

7.33 

Tölgyfás  .     .     . 

.     .     .       I.    744 

Forzsonkodik 

.    111.    719 

Többül :  weiter      .     . 

.    III. 

733 

1     Tölgymakk 

.     II.    672 

l'ós      .     .     . 

.    III.    691 

Többülés 

.    III. 

733 

Tölgyszál      .     . 

.     .     .    III.      44 

Tosz     .     .     . 

.    III.    7Ü0 

Többültön-többül  .     . 

.    III. 

7.33 

Tölgylapló    .     . 

.     .     .    III.   442 

Toszit  .     .     . 

.    III.    701 

Többülve-löbbül     .     . 

.   lU. 

733 

Tölt     .... 

.    UI.   525,   540 

Toszogat  .     . 

.    III.    702 

Többütt 

.    III. 

733 

Töltelék    .     .    . 

.     .     .    III.   544 

Tosszan    .     . 

.    III.    7Ü0 

Töcske 

.    III. 

815 

Töltemény    .    . 

.     .     .    III.    544 

Tosszant  .     . 

.    III.    700 

Tödgyfa 

.    UI. 

735 

Töltés  .... 

.    .    .    UI.    544 

Tót.     .     .     . 

III.    7?1 

Tődz 

.    III. 

771 

Töltetlen  .     .    . 

.    .    .    III.    545 

Tótizmus .     . 

.    III.    721 

Töis 

.    III. 

772 

Töltike     .    .    . 

.    .    .    III.    545 

Tót  lejtő  .     . 

II.    563 

Tök 

.    III. 

733 

Töltő   .... 

.    .    .    III.    545 

Tót  sáfrány  . 

.     II.  1491 

Tökágyú  

1. 

24 

Töltögél    .    .     . 

.     .     .    III.    545 

Tótság .     .     . 

.     II.    721 

Töke  :  stamm    .     . 

.    111. 

727 

Töltöget   .     .     . 

.     .     .    III.    545 

Tott      .     .     . 

III 

Á 

t93 

,    III.    721 

Töke:  kugel      .     .     . 

.    III. 

509 

Töltögetés     .     . 

.     .     .    III.    545 

Tótul    .     .     . 

.    III.    721 

Tökeatya      .... 

I. 

138 

Töltön-tölt    .    . 

.     .     .    III.    544 

Tova    .     .     . 

III.    721 

Tökebíró 

I. 

238 

Töltős  .... 

.     .     .    III.    545 

Tovább    .     . 

.    III.    724 

Tökécske 

.    III. 

728 

Töltött      .    .    . 

.     .     .    III.    546 

Továbbá  . 

III.    725 

Tőkehal 

I. 

1275 

Töltözés  .     .    . 

.     .     .    UI.    546 

Továbbad 

III.    725 

Tökéli :  tun  ... 

.    111. 

625 

Töltözik    .     .     . 

.     .     .    III.    546 

Továbbvaló  . 

.    III.    960 

Tökén  :  beschiessen  . 

.    III. 

771 

Töltöző     .     .     . 

.     .     .    lU.    546 

Továbblag     . 

III.    725 

Tökéilés 

.    III. 

627 

Töltöződik     .     . 

.     .     .    III.    547 

Továbbra 

.    m.    725 

Tökéilet 

.    III. 

627 

Töltsér     .     .     . 

.     .     .    III.    547 

Továbbravaló 

III.    %0 

Tökélletes     ... 

.    III. 

627 

Töltvény  .     .     . 

.     .     .    UI.    547 

Tovább- tovább 

III.    725 

Tökélletesen      .     .     . 

III. 

628 

Tölyfa       .     .     . 

.     .     .    III.    739 

Továbbvaló  . 

III.    960 

Tökélletesség     .     .     . 

.    III. 

628 

Töllyes     .     .     . 

.     .     .    III.    532 

Továris     .     . 

III.    493 

Tökélletességes .     .     . 

.   UI. 

629 

Töm     .... 

.     .    UI.    739 

Tovas  .     .     . 

III.    691 

Tökélletgsséggel     .     . 

.  III. 

629 

Töméntelen  .     . 

.     .    III.    551 

Tóviz  .     .     . 

III.  1229 

Tökélletlen   .... 

III 

629 

Töményezér 

.     .    UI.    551 

Tö:  stamm  . 

III.    726 

Tökélletlenkedik    .     . 

III. 

629 

Tömjén     .     .     . 

.     .    Hl.    557 

Tő:  nagel     . 

.    III.    814 

Tökélletlenség  .     .     . 

111. 

629 

Tömjénfüst  .     . 

.     .       1.  1046 

Több    .     .    . 

III.    728 

Tökélletlenül     .     .     . 

III. 

629 

Tömjénkörtvély 

.     .     11.    417 

Többé  .     . 

III.    729 

Tökéllett 

III. 

630 

Tömjénszédő     . 

.     .    UI.    103 

Többecske     . 

III.    7.30 

Tökemetszett     .     .     . 

II. 

802 

Tömjéntermő     . 

.     .    UI.    598 

Többed     .     . 

III.    730 

Tökemetszett  disznó  . 

I. 

510 

Tömkeleg     .    . 

.     .    III.    739 

Többeden      . 

III.    730 

Tőkés  

UI. 

723 

Tömlec     .     .     . 

.     .    III.    740 

Többedet .     . 

III.    7.30 

Tőkés  táuc  .... 

III. 

424 

Tömlő.     .    .    . 

.     .    III.    740 

Többég     .     . 

III.    731 

Tökfej 

I. 

960 

Tömlöc     .     .     . 

.     .    III.    740 

Többel      .     . 

III.    730 

Tökfejű 

I. 

960 

Tömlöcház    .     .     . 

.     .       I.  1373 

Többen    .    . 

III.    730 
III.    730 

Tökít 

in. 

772 
323 

Tömlöcörző  .    .    . 
Tömlöcös      .    .     . 

.     .     11.1184 

Többen-többen 

Tökkobak     .... 

II. 

.     .    UI.    740 

Többes     .     . 

III.    730 

Tökliktárium     .     .     . 

II. 

609 

Tömlöcöz      .     .     . 

.    .    III.    740 

Többet      .     .     . 

III.    730 

Tökörű     

III. 

7.35 

Tömlöcözés  .    . 

.    .   ín.   741 

Többévaló     .     . 

III.    730 

Tökös  

III. 

735 

Tömlöcözfet .    .    . 

.     .   ni.    741 

Többez     .     .     . 

III.    730 

Tökösség 

III. 

735 

Tömlöctartó      .    . 

.     .    UI.    482 

Többi  .... 

III.    730 

Tökpalack 

II. 

1215 

Tömlősíp       .     .     . 

.     .     U. 1575 

Többig     .     .     . 

III.    731 

Töktermő  hely .     .     .     . 

III. 

598 

Tömlősípos  .     .     . 

.     .     U. 1575 

Többire     . 

III.    731 

Tői:  von 

III. 

735 

Tömőfa    .     .     .     . 

I.    744 

Többit.     .     .     . 

III.    731 

Tői :  eiche 

III. 

735 

Tömött 

.     .    UI.    739 

Többítés   .     .     . 

m.    73^ 

Tölcsér 

III. 

547 

Tomp  . 

.     .     II.  1603 

Többképpen .     . 

III.    732 

Tölcséres 

III. 

547 

Tömpe 

.     .    III.    708 

Többnyi    .     .     . 

m.    732 

Töldegelik 

III. 

531 

Tömpöly 

.    .     II.  1603 

Többnyire     .     . 

III.    7.32 

Tölfa 

III. 

739 

Tömpös 

.     .     II.  1604 

Többre     .     .     . 

III.    732 

Tölgy :  mamme     .     .     . 

III. 

738 

Tönkö . 

.    .   UI.    728 

Több  számú 

III.      70 

Tölgy :  eiche     .    .    .    . 

III. 

739 

Tönköly 

.     .    UI.   741 

Többször  .     .     . 

III.    732 

Tölgyelö 

III. 

738 

Tönnön 

.     .     II.  1164 

Többszöri     .     . 

III.    732     1 

Tölgyerdő 

I. 

666 

Töp      . 

.     .    UI.    741 

XXXIV* 


368 


TÖPÖRGÉS  -TÖVISÉCSKE 


Töpörgés  .     . 

III. 

742 

Törlődik   .     .     . 

III.    762 

Törvényire    . 

I. 

Töpörödés 

III. 

742 

Törlödzik       .     . 

III.    762 

Törvénykedés   .    .     . 

III. 

Töpörödik     . 

ÍII. 

741 

Törlöget    .     .     . 

III.    762 

Törvénykedik    .     .     . 

III. 

Töpörödtél    . 

III. 

742 

Törlő  szőr     .     . 

III.    .332 

Törvénykezés    .     . 

ín. 

Töpörtö    .     . 

III. 

742 

Törlő  szűr    .     . 

Ili 

369,  761 

Törvénykiadó         .     . 

I. 

Töpreng   .     . 

III. 

742 

Törlőszfíröz 

III.    359 

Törvénykezik    .     .    . 

III. 

Töprenkedik 

III. 

742 

Tör-mar  .     .     . 

II.    678 

Törvénykönyv  .     .     . 

11. 

Tör      .     ,     . 

III. 

742 

Törmöl     .     .     . 

III.    756 

Törvénylálás     .     .     . 

II. 

Tőr:  dolch    . 

III. 

762 

Törő     .... 

III.    756 

Törvénymagyarázó 

11. 

Tőr :  dulden 

III. 

820 

Törődés  .     .      . 

III.    758 

Törvénynap       .    .     . 

II. 

Törcs  .     .     . 

III. 

720 

Törődik     .     .     . 

III.    767 

Törvényörzö      .     .     . 

II. 

Törcsi .     .     .     . 

III. 

720 

Török        .     .     . 

III.   764 

Törvényrontás       .     . 

II. 

Tördék     .     . 

III. 

749 

Török  bab    .     . 

[.    151 

Törvényszegés  .     .     . 

lU. 

Tördel      .     .     . 

III. 

749 

Török  bors  .     . 

I.    298 

Törvényszegő    .     .     . 

III. 

Tördelek  .     . 

III. 

749 

Török  borsó 

1.    294 

Törvényszék      .     .     . 

III. 

Tördelés  .     . 

111. 

749 

Török  búza 

I.    328 

Törvényszerzö       .     . 

III. 

Töredék    .     . 

III. 

749 

Török  dob    .     . 

1.   515 

Törvényszülgállatás   . 

III. 

Töredékeny  . 

III. 

749 

Török  dolmány 

I.   £18 

Törvénytábla     .     .     . 

III. 

Töredékenység . 

III. 

749 

Török  papucs    . 

II.  1230 

Törvénytelen 

m. 

Töredelém 

III. 

750 

Török  patyolat 

II.  1254 

Törvénytelenség     .     . 

III. 

Töredelmes  .     . 

III 

750 

Török  sáfrány  . 

II.  1492 

Törvénytelenül       .     . 

III. 

Töredelmesen   . 

III. 

750 

Török  síp      .     . 

II.  1576 

Törvénytétel      .     .     . 

III. 

Töredelmeskedi 

k 

III. 

750 

Töröksípos    .     . 

11  1575 

Törvény levés     .     .     . 

III 

Töredelmesség 

III. 

750 

Török  turbánt  . 

III.    811 

Törvénytevő      .     .     . 

III. 

Töredelmez  . 

III. 

750 

Törökűzés     .     . 

III.   918 

Törvénytévő  ház   .     . 

1. 

Töredezés 

III. 

750 

Törökvarrásos   . 

III.  1020 

Törvénytevő  piao 

11. 

Töredezett 

III. 

750 

Töröl    .... 

III.    759 

Törvénytevő  szék 

III. 

Töredhetetlen 

III. 

750 

Törölget    .     .     . 

III.    761 

Törvénytörés    .    .     . 

III. 

Töreg  .     .     . 

III. 

764 

Törölgetés     .     . 

III.    761 

Törvénytöret     .     .     . 

III. 

Törek  .     .     . 

111. 

751 

Töröm      .     .     . 

III.    588 

Törvénytörö      .     .     . 

III. 

Törekedés     . 

III. 

752 

Töröség    .     .     . 

111.    762 

Törvényt  szabó     .     . 

III. 

Törekedik     . 

III. 

751 

Töröszködik 

III.    762 

Törvénytudás    .     .     . 

III. 

Törékeny 

III. 

752 

Törött  lé       .     . 

II.    550 

Törvénytudó      .     .     . 

III. 

Törekeszik    . 

111. 

751 

Törpe        .     .     . 

III.    764 

Törvénytudó  doktor  . 

I. 

Törem      .     . 

III. 

588  • 

Törren      .     .     . 

III.    765 

Törzsökösen      .     .     . 

m. 

Törés  .     .     .     . 

III. 

752 

Törsek,  törsök  . 

III.    720 

Törzsölködés     .     .     . 

III. 

Töret   .     .     . 

III. 

754 

Törsöl       .     .     . 

111.    762 

Törzsönködil 

III. 

Töretés    .     .     . 

III. 

755 

Törsölék   .     .     . 

III.    762 

Tös .     .     . 

III. 

Töretét     .     . 

III. 

765 

Törsölés    .     .     . 

III.    762 

Tösér  .     . 

III 

Töreletes .     . 

III. 

755 

Törsölködés       . 

111.    719 

Tősérés     . 

III. 

Töretetesség 

III. 

755 

Történet   .     .     . 

III.    766 

Tősérkedés 

III. 

Töretetlen     . 

III. 

755 

Történetes     .     . 

III.    766 

Tősgyökeres 

I. 

Töretlen  .     . 

III. 

755 

Történetesség 

III.    766 

Tőssérkedés 

III. 

Törevénység 

111. 

755 

Történeteset 

I.    701 

Tössérkijdik  . 

III. 

Törf     .     .     . 

III. 

764 

Törtcnelszérént 

III.    200 

Töstént     . 

III. 

Törhetetlen  . 

III. 

755 

Törlénhetö     .     . 

III.   766 

TösKÍI  .     . 

III. 

Törik  .     .    . 

III. 

747 

Történbetöség    . 

III.    766 

Tősz    .    . 

III. 

Törjék      .     . 

III. 

598 

Történik   .     .     . 

III.    765 

Töszomszéd 

III. 

Törjékijs  .     . 

lII. 

599 

Törtön-törik       .     . 

III.    748 

Töszűllö  . 

III. 

Torkol      .     . 

111. 

764 

Törül   .... 

III.    759 

Tőtartó    . 

III 

Törköly,  törkél 

111. 

7K4 

Törvény   .     .     . 

III.    766 

Töteszt     . 

III. 

Törkölybor 

I. 

284 

Törvényadó  .     . 

1.      16 

Tövelés    . 

III. 

Törlejt      .     . 

.    III. 

760 

Törvényös     .     . 

III.    769 

Töves  .     . 

III 

Törlejlet  .     . 

.    III. 

760 

Törvényesen 

III.    769 

Tövestül  . 

III. 

Törlejtő    .     . 

III. 

761 

Törvényös  szék 

III.    129 

Tövicsk    .... 

III. 

Törlés       .     . 

III. 

761 

Törvényfolyás  . 

I.    913 

Tövis 

III. 

Törleszkedik 

III. 

761 

Törvéiiyliáz 

I.  1373 

Tövisbokor  .... 

1. 

Törlít  .     . 

III. 

760 

Törvényhely 

1. 1399 

Tövisborona      .    .    . 

III 

Törlő    .     . 

.    111 

760 

Törvényi       .     . 

III.    7(i9 

Tövisícske 

III. 

tövisEs-tulajdonsAg 


269 


tölf 


Tövises     .     . 

Tö\-isgs  borz 

Tövisesen 

Tövises  disznó 

Tövises  lapu 

Tövises  levelii 

Tövisfa 

Tövisfü 

Tövisk 

Töviskél 

Töviskés 

Töviskés  fenyő 

Töviskóró 

Tövisrépa 

Tövistermő 

Tövöskés  . 

Töz :  stecken 

Tőz  :  feuer 

Tőzeg,  tözek 

Tőzés  . 

Tözet  .     . 

Tőzö    .     . 

Tőzsérség 

Trádor 

Trága  .     . 

Trágár 

Trágárkodás 

Trágárkodik 

Trágárság 

Trágárul 

Tragédia 

Trágya 

Trágyái 

Trágyás 

Trágyásan 

Trágyáz 

Trágyázás 

Trággya 

Trakta 

Traktál 

Traktálás 

Tratyú 

Trébel . 

Trébélésés     . 

Trébélö  mester 

Trébely    .     . 

Trébéiyez 

Trécsel     .     . 

Trécsélés .     . 

Tréfa    .     .     . 

Tréfába,  tréfában 

Tréfabeszéd  . 

Tréfából   .     . 

Tréfál  .     .     . 

Tré  falás    .     . 

Tréfalevelü  fű 

Tréfálódik     . 

Tréfás  .     .     . 

Tréfásan  .     . 


yfa 


III.  774 

1.  295 

111,  774 

1.  520 

II.  529 

III.  739 

I.  744 

I.  1031 
III.  774 
III.  774 
III.  775 

I.  822 

II.  368 

II.  1412 
III.  598 
III.  772 
III.  771 
III.  82fi 
m.  775 
lU.  771 
111.  775 
III.  776 
III.  771 
III.  775 
ül  776 
III.  775 
III.  776 
111.  776 
III.  776 
III.  776 
III.  776 
III.  776 
III.  776 
III.  776 
III.  777 
m.  777 
III.  777 
III.  776 
m.  777 
III.  777 
III.  777 
III.  778 
III.  778 

III.  778 

II.  792 
III.  778 
III.  778 
III.  778 
III.  778 

III.  778 
111.  779 

I.  219 

III.  779 

III.  779 

III.  780 

II.  605 
III.  780 
III.  780 
III.  780 


Tréfaság  . 

Tréfásság . 

Tréfás  társ 

Tréfaszó  . 

Tréfátalan.  tréfátla 

Triumf     .     .     . 

Triumfál  .     .     . 

Triumfáló  szekér 

Triuiiifszín    .     . 

Triumfus  .     .     . 

Trombita .     .    . 

Trombitafuvás  . 

Trombitagyártó 

Trombitaharsogás 

Trombitál      . 

Trombitálás  . 

Trombitáitat 

Trombitás     . 

Trombilaszer 

Trombitaszó  . 

Trombitaszózat 

Trombitazengés 

Tromf .     . 

Tromfosdi 

Trónusszék 

Tróűusülés 

Trpüsszent 

Trucc  .     . 

Truccosan 

Trufa 

Trufál  . 

Trufás . 

Trupp  . 

Trupponként 

Trupposanvaló 

Trücsök    .     . 

Tuba    .     . 

Tubarózsa 

Tubin  . 

Tucat  . 

Tucet   . 

Tucin  . 

Tud      . 

Tudákos 

Tudákoska 

Tudákosodik 

Tudákosság 

Tudakoz  . 

Tudakozás 

Tudakozat 

Tudakozik 

Tudakozó 

Tudakozódik 

Tudakoztat 

Tudamány 

Tudás .     . 

Tudásra    . 

Tudatlan  . 

Tudatlankodik 


III  780  Tudatlanság 

111.  780  Tudatlanul 

111.  454  Tuddogál. 

IH.  273  Tudhat     . 

III.  780  Tudhatatlan 

III.  780  Tudhatós 

III,  780  I     Tudmán   . 

III.  134  !     TüdnamiérI 

III.  252  Tudni  .     . 

III.  780  Tudniamint  .       II 

III.  780  Tudniillik. 

I.  999  Tudnimert 

1. 1155  Tudnimint 

I.  1334  Tudnivaló 

III.  781  Tudnyaillik 

III.  781  Tudó    .    . 

III.  781  Tudódik    . 

III.  781  Tudókos  . 

III.  196  Tudomány 

III.  274  ;    Tudománybeli 

III.  283  ;     Tudományfa 

III.  1282  Tudományos 

III.  781  Tudományszeretés 

III.  782  Tudománytévc 

III.  129  I     Tudományszerint 

III.  890  !     Tudós.     . 

III.  782  [    Tudósán  . 

III.  782  ,     Tudósít     . 

III.  782  j     Tudósítás 

III.  778  Tudóska  . 

m.  779  Tudósocska 

III.  780  j    Tudóson  . 

III.  782  I     Tudópság. 

III.  782  -     Tudott-tud 

III.  782  I     Tudt-    .     . 

II.  1336  Tudton-tud 
III.  782  Tudva.     . 
III.  782  Tudván    . 
III.  782  Tudvánvaló  , 
III.  782  I     Tudva-tud 
lU.  782  Tudvavaló 
III.  782  ;     Tugynyaillik 
III.  783  ;     Tuhasztás 
III.  788  Tuja    .    . 

III.  788  Tukma     . 
111.  788  Tukmál    . 
III.  788  Tukmálás 
III.  788  Túl:  von 
III.  790  Túl:  übei- 
III.  790  Tulaj    .     . 
Ili  788  Tulajdon  . 
III.  790  Tulajdonít 
III.  790  Tulajdonítás 
III.  790  Tulajdonképpen 
III.  797  Tulajdonképpenvaló 
III.  790  '    Tulajdonos   . 
III.  791  Tulajdonosság 
III.  791  Tulajdonoz   . 
111.  792  Tulajdonság. 


843 
15C6 


III. 


III.  792 

III.  792 

III.  793 

m.  798 

III.  793 

III.  793 

III.  797 

III.  793 

III.  793 

III.  793 

m.  793 

III.  793 

III.  793 

793.  960 

I.  1566 

III.  793 

III.  795 

III.  795 

III.  797 

III.  799 

I.  744 

III.  799 

III.  222 

III.  640 

III.  799 

III.  795 

III.  796 

III.  796 

III.  797 

III.  797 

m.  797 

III.  796 

III.  797 

III.  788 

III,  800 

III.  788 

UI.  800 

III.  800 

III.  800 

III.  788 

UI.  800 

1. 1.566 

III.  800 

III.  800 

III.  800 

III.  8U0 

III.  801 

III.  735 

III.  801 

III.  802 

III.  802 

III.  803 

UI.  804 

III.  804 

IH.  804 

III.  804 

III.  804 

UI.  805 

III.  805 


270 


TULAJDONSÁGOS-TŰRHETETLENÜL 


Tiilajdonságos  .     .     . 

III. 

805 

Túró    .... 

111. 

811 

Tűi.     .     .     . 

Tulajdonságosan    .     . 

III 

805 

Túródzik 

III. 

812 

Tíílyuk     .     .     . 

Tulajdoiitalan    .     .     . 

111. 

805 

Túros:  voU  geschwüre 

III. 

808 

Tümjénez 

Tulajdontalanul     .     . 

III. 

805 

Túrós  :  top  fen-  .     .     . 

III. 

812 

Tűn      .     .     . 

Tulajdonul    .... 

111, 

805 

Túrós  béles  .... 

I. 

202 

Tündér     .     . 

Tulajdonvaló     .     .     . 

111. 

805 

Túrós  étek 

1. 

713 

TUndéres .     . 

Tulajság 

111. 

805 

Túrosít 

III 

809 

Tündéresen  . 

Tuldulás 

III. 

695 

Túrosodik     .... 

III. 

809 

Tündéreskedés 

Túlfa 

III. 

739 

Túrosság 

III. 

809 

Tündéreskedik 

Tulipa,  tulipán,   tulipánt 

111. 

805 

Túrótorta      .... 

III. 

719 

Tündéresképpet 

Túliét 

II. 

594 

Túrozás :  verwundung 

III. 

809 

Tündéres  tetsze 

s 

Túllő 

II. 

631 

Túrózás :  das  zusammen- 

Tündéreztet  . 

Tulok 

III. 

806 

rinnen  der  milch  . 

III. 

812 

Tündérkedés 

Túlreked 

11. 

1393 

Túrózik     .... 

III. 

812 

Tündérkedik 

Túlrékeszt    .... 

11. 

1396 

Turpisság 

.   III. 

812 

Tündérkert   . 

Túlsó 

III. 

802 

Túrtat .     .     , 

111. 

810 

Tüudérlet      . 

Túlszorlt 

III. 

■á\i 

Turuncs    .     . 

III 

812 

Tündérország 

Tulvoj 

III. 

705 

Tusa     .     .     . 

.    III. 

812 

Tündérség 

Túlvisz 

111. 

1211 

Tusakodás 

III. 

813 

Tündérszerencs 

e 

Tolykocska  .... 

III. 

806 

Tusakodik     . 

.    III. 

812 

Tündö .     .     . 

Tűmet 

III. 

554 

Tusakodó 

III. 

813 

Tündöklet     . 

Tuna 

III. 

710 

Tusakodtál    . 

III. 

813 

Tündökletes. 

Tung 

III. 

806 

Tusalkodik    . 

III. 

813 

Tündökleltet 

Tungocska    .... 

III. 

8ü6 

Tuskázás 

I. 

546 

Tündöklik     . 

Tunya,  tunya:  leicht 

111. 

806 

Tuskó  .     .     . 

III. 

813 

Tündöklő 

Tunya :  fául      .     .     . 

III. 

806 

Tusnya     .     . 

III. 

813 

Tündöklőn    . 

Tunyálkodik      .     .     . 

III. 

807 

Tussakodik  . 

III. 

812 

Tündöklő  sárga 

Tunyán     

III. 

807 

Túsz     .     .     . 

III. 

813 

Tündöklő  szín 

Tuhyaság      .... 

III. 

807 

Tutaj,  tutaly 

.    III. 

813 

Tündököltet . 

Tanyít 

111. 

808 

Tutalyos  .     . 

III. 

814 

Tünés  .     .     . 

Túnnya    

III. 

806 

Tutoly       .     . 

III. 

813 

Tűnik  .     .     . 

Tunnyog  

III. 

808 

Tútor   .     .     . 

.    III. 

814 

Tünnön    .     . 

Tunyul 

III. 

808 

Tútorság  .     . 

III. 

814 

Tűnődik    .     . 

Túr :  blutgeschwiir 

III. 

808 

Túzok  .     .     . 

III 

814 

Tűntet      .     . 

Túr :  ausweifen     .     . 

III. 

809 

Tü:  ibr    .     . 

III. 

498 

Tűr :  schwert 

Túrás 

III. 

809 

Tü:  nadel     . 

III. 

814 

Tűr:  dulden 

Túrát 

III. 

810 

Tű :  stamm  . 

III. 

726 

Türedék    .     . 

Túrba  

III, 

810 

Tűbeli      .     . 

III. 

815 

Türedelém    . 

Turbánt 

.    III. 

811 

Tűcsináló 

I. 

435 

Türedelmes  . 

Turbántos     .... 

III. 

811 

Tücske      .     . 

III. 

815 

Türedelmesség 

Turbikál 

III. 

810 

TUcsögös .     . 

III 

815 

Türemedik    . 

Turbitfü 

I. 

1031 

Tilddösik  .     . 

III. 

771 

Türemlés .     . 

Turbokló 

III. 

810 

Tüdejeveszett 

III. 

1092 

Türemlik .     . 

Turboklófa    .... 

I. 

744 

Tüdő    .     .     . 

III. 

815 

TOrés  .     .     . 

Turbokol 

10. 

810 

Tüdölölgyuladá 

I. 

1197 

Tűrés-szenvedés 

Turbolya  ..... 

Hl. 

811 

Tüdő  fű     .     . 

I. 

1031 

Tűret   .     .     . 

Turbolyafü  .... 

I 

1031 

Tiidőkása      . 

II. 

136 

Tűretlenkedés 

Turbolyavíz  .... 

Hl. 

1229 

Tüdős  hurka 

I. 

1518 

Türetlenkedik 

Túrdogál 

.    111. 

810 

Tűdösik    .     . 

.    III. 

771 

Tűretlenség  . 

Turgyagoz    .... 

.    III. 

811 

Tűecske    .     . 

III. 

815 

Tűrhet      .    . 

Túr-gyúr 

I. 

1199 

Tűfok  .     .     . 

1. 

904 

Türhetés  .     . 

Turha 

.    III. 

811 

TUgy    .    .     . 

III. 

816 

Tűrhetesség  . 

Turhás     

.    III. 

811 

Tögyártó  .     . 

I. 

1155 

Tűrhetetésség 

Turliás  fű     ...     . 

I. 

1031 

Tűhegy    .     . 

I. 

1385 

Tűrhetetlen   . 

Turliásodik   .... 

III. 

811 

Tüis      .     .     . 

.    III. 

772 

Türhetetlenkédés 

Turkál 

III. 

810 

Tükör  .     .     . 

.    III. 

816 

Türhetetlenkijdik 

Turkálás 

.    III. 

810 

Tükörös    .     . 

III. 

817 

Tűrhetetlenképpen 

Turkálgat      .... 

.    III. 

810 

Tíikörpélda  . 

II. 

1262 

Tűrheletlenség  . 

Turku 

III. 

712 

Tükörüveg    . 

.    III. 

913 

Tűrhetetlenül 

III. 


m.  82 


TŰRHETŐ-  UGORDÁS 


271 


Tűrhető    . 
Tűrhetőbb 
Tűrhet(:bben 
Tűrhetőképpen 
Tűrhetőség 
Türkés 
Türkéses  . 
Türkis .     . 
Türkisés  . 
Türkiskö  . 
Türköl 
Türkölködik 
Türkölődés 
Türkölödik 
Türkölődzés . 
Tiirkölődzik 
Tűrolaj     . 
Tűrő    .     . 
Tűrt     .     . 
Tűrtet  .     . 
Türtetés    . 
Türtőztet  . 
Tűs      .     . 
Tüsér  .     . 
Tüske  .     . 
Tüskés 
Tüss     .     . 
Tüstént 
Tüsző  .     . 
Tüsszentő  gyökér . 
Tüszúrás  . 
Tüszű  .     . 
Tülekef,  tűtöket 
Tüvecske . 
Tüvis  .    . 


III.  823 

111.  824 

III.  82i 

III.  824 

III.  824 

III.  82.'> 

III.  826 

III.  825 

III.  826 

II,  390 

UI.  826 

III.  826 

m.  826 

III.  826 

III.  826 

m.  826 

II.  1109 
III.  824 
III.  825 
III.  825 
III.  825 
III.  8-'ö 
III.  728 
III.  770 
UI.  775 
III  775 
III.  772 
III.  826 
III  826 

I.  1182 

III.  3*1 

III.  826 

III.  498 
UI.  815 
ni.  772 


Tűz  :  heften  .  . 
Tűz  :  feuer  .  . 
Tűzbástya  .  . 
Tüzecske  .  .  . 
TQzégette  .  . 
Tüzel  .... 
Tüzellés  .  .  . 
TOzeüő  .  .  . 
Tüzelme  .  .  . 
Tüzelő  .  .  . 
Tüzelő  ház  .  . 
Tüzeltet  .  .  . 
Tüzes  .... 
Tüzes  áldozat  . 
Tüzes  gyík  .  . 
Tüzes  hideglelés 
Tüzesít  .  .  . 
Tüzesítő  koh  . 
Tüzes  kígyó 
Tüzes  lapta  .  . 
Tüzes  mesterség 
Tüzesség  .  .  . 
Tüzes  szén  .  . 
Tüzes  szerszám 
Tüzesül  .  .  . 
Tüzfa  .... 
Tűzhányó  .  . 
Tűzhely  .  .  . 
Tűzi  .... 
Tűzi  fa  .  .  . 
Tüzkiutő  szerszám 
Tűzkoh  .  .  . 
Tűzkő  ... 
Tűzokádó 
Tűzoszlop     .     . 


UI. 

III. 

I. 


ni. 

I. 

III. 

UI. 
UI. 

I. 

UI. 

I. 
III. 

UI. 

I. 
I. 
II. 

UI. 

u. 
u. 

II. 

n. 
ui. 
ni. 
ín. 
m. 

I. 

I. 

I. 


iii. 
1. 

UI. 

u. 
u. 
u. 
11. 


771 

826 

185 

828 

562 

828 

828 

828 

613 

828 

1373 

828 

828 

57 

1168 

568 

829 

332 

304 

62S 

794 

830 

171 

65 

830 

744 

1313 

1399 

830 

744 

65 

332 

390 

1106 

1148 


Tűzszén   .     . 
Tűzszgrszám 
TíizszSrszámoz . 
Tűzszikra 
Tüzszín    .     . 
Tűztartó  .    . 
Tüztermészetű 
Tűzütö  kő    . 
TQzütö  szerszám 
Tűzvirág  .     . 
Tűzvörös .     . 
Tűzzel-vassal 
Tyikocska 
Tyúk    .     .     . 
Tyukász  .     . 
Tyűkbegy 
Tyúkbélfű     . 
Tyúkhaszna 
Tyúkhúr  .     . 
Tyúkhús  .     . 
Tyúkkosár    . 
Tyúkmag 
Tyúkmony    . 
Tyúkmonyas 
Tyúkmonykása 
Tyúkmonyolaj 
Tyükmony  széki 
Tyúkmonyülés 
Tyúkocska 
Tyúkól 
Tyúkszem 
TyúkszSmű 
Tyúkszó    . 
Tyúktetű  . 
Tyúktojás 


UI.  171 
UI.  65 
III.  65 
III.  241 
III.  í:52 
III.  482 
III.    595 

II.  390 
III.  65 
111.1191 
UI.  1076 
lU. 1024 
III.  831 
lU.  831 
UI.   8H4 

I.    195 

1.  1032 

I.  1347 

1. 1518 

1  1522 

II.    374 

II.    652 

II.    869 

II.    869 

U.    136 

II.  1109 

m.    130 

III.  890 
III.   834 

U.  1107 
III.  159 
lU.  159 
III.  274 
UI.  656 
UI.    692 


u.  u. 


Uborka     . 
Uccarénd . 
Uccaszer  . 
Udú     .     . 
Udvar  .     . 
Udvarbeli 
Udvarbíró 
Udvarbíróság 
Udvarbíróskodás 
Udvar  hadnagya 
Udvarház 
Udvar  hazugja. 
Udvarhely     . 
Udvarhirdetés 
Udvari      .     . 
Udvarias  .     . 
Udvariaskodik 
Udvariatlan  . 
Udvariatlanság  . 


m. 

84/U 

Udvari  bolond  . 

u. 

1407 

Udvari  had  .     . 

UI. 

196 

Udvari  kapitány 

U. 

1097 

Üdvari  nép  .     . 

III. 

835 

Udvari  pap  .     . 

III. 

836 

Udvari  papság  . 

I. 

238 

Udvariság      .     . 

I. 

2.38 

Udvari  sereg 

I. 

238 

Udvariskodik 

II. 

918 

Udvarlás  .     .     . 

I. 

1373 

Udvarló    .     .     . 

I. 

1381 

Udvarló  főszolga 

I 

1399 

Udvarló  leány  . 

I. 

1439 

Udvarló  palota 

UI. 

836 

Udvarló  ruha    . 

UI. 

837 

Udvarló  sátor    . 

III. 

837 

Udvarló  serleg  . 

m. 

837 

Udvarló  szolga 

UI. 

837 

Udvarnép      .     . 

I.    270 

Udvarnok 

1. 1231 

Udvarol    . 

II.    109 

Udvaroltat 

U.   988 

Udvaros    .     . 

n.  1227 

Udvaroskodás 

n. 1227 

Udvarosság  . 

ni.    837 

Udvartalan    . 

U  1551 

Udvartalanság 

UI.    837 

Udvartat  .     . 

UI.    838 

Udvor .    .    . 

UI.    838 

Ugar    . 

UI.    291 

Ugarföld 

II.    552 

Ugarlás 

U. 1221 

ügarol 

11. 1481 

Ugat     . 

U.  1524 

Ugatás 

U. 1557 

Ugatózik 

III.    292 

Ugordál 

11.   968 

Ugordás 

UI.  837 

lU.  837 

lU.  838 

UI.  838 

UI.  839 

UI  839 

lU.  839 

UI.  839 

UI.  839 

III.  835 

III.  839 

I.  988 

III.  839 

UI.  839 

UI.  8.S9 

UI.  840 

UI.  840 

UI.  842 

m.  842 


272 


IICiORDlK  -tlNIJKA 


Ugordik 

III.    841 

Új  hónap      .... 

11. 

927 

Újul 

Ugordó     .     . 

III.   842 

Újít 

III. 

847 

tijulag      .... 

Ugordozik 

III.   842 

Újítás 

III. 

848 

Újulan      .... 

Ugorka     .     . 

III.    840 

Újító 

III. 

848 

Újulás 

Ugorkafa  .     . 

1     744 

Újilton-újít    .... 

III. 

848 

Újulkodik          .     . 

Ugorkanöszö  fű 

I.  1032 

újj 

III. 

851 

Újulton-újul  .    .    . 

Ugorkás    .     . 

III.    8Í0 

Újjacska 

III. 

863 

Új  vitéz   .... 

Ugorkasalála 

II.  1501 

Ujjágat 

III. 

853 

Új  zsoldos    .     .     . 

Ugorlik     ■     . 

III.    842 

Ujjálgat 

m. 

853 

Ulca 

Ugrácsol  .     . 

111.    842 

Ujjálgatás     .... 

III. 

853 

Ulta 

Ugrál    .     .     . 

III.    842 

Ujjas 

III. 

853 

Ún 

Ugrálás     .     . 

III.   842 

Ujjas  ruha    .... 

II. 

1481 

Unadalmas   .     .     . 

Ugrándozás  . 

III.   842 

Újjá  születetlen      .     . 

III. 

354 

Unadalmasság  .     . 

Ugrándozdogal 

m.    842 

Újjászüló'ség  .... 

III. 

355 

Unadalom     .     .     . 

Ugrándozik  . 

lU.    842 

Ujjatlan 

III. 

853 

Unodalom     .     .     . 

Ugrándoztat . 

111.    842 

Újjávaló  szülés      .     . 

III. 

352 

Unakodás     .     .     . 

Ugrás  .     .     . 

III.    842 

Újjdon-új 

III. 

847 

Unakodik 

Ugrat    .     .     . 

III.    843 

Újjfittyentés  .... 

I. 

858 

Unakozik .... 

Ugrik   .     .     . 

III.    840 

Újjfű 

I. 

1032 

Unalmas  .... 

Ugró     .     .     . 

111.    843 

Ujjnyi 

III. 

853 

Unalmaskodik   .     . 

Ugrógy     .     . 

III.    843 

Ujjogatás 

III. 

853 

Unalmaztat  .     .     . 

Ugrógyos  .     . 

III.   843 

Ujjougat  .     . 

III. 

853 

Unalom    .... 

Ugró  kút  .     . 

II.   476 

Újjonton 

III. 

850 

Unás 

Ugró  nóta     . 

II.    989 

Újjos  ing      ... 

I. 

1590 

Unász 

Ugros  .     .     . 

III.    843 

Új  keresztyén    .     .     . 

II. 

236 

Unatkozás    .     .     . 

Ugró  ünn?p  . 

III.    895 

Új  lakos  

11. 

513 

Unatkozik     .     .     . 

Úgy    .   .    . 

III.    843 

Új  módi 

II. 

854 

Unatlan   .... 

ugyan:  so    . 

m.   844 

Újobb 

III. 

848 

Undok 

Ugyan  :  wirklich 

III.    845 

Újobban   

III. 

848 

Undokít    .... 

Ugyanakkorban 

I.    142 

Újólag 

III. 

848 

Undok  lat  ... 

Ugyanakkoron  . 

I.    142 

Újólag  gyomlál      .     . 

I. 

1174 

Uudokod:k    .     .     . 

Úgyannyira  . 

I.    145 

Újolan 

III. 

849 

Undokol   .... 

Ugyanaz  .    . 

I.    141 

Űjolvány 

III. 

849 

Undokolkodik    .     . 

Ugyanazon   . 

I.    146 

Újon 

III. 

849 

Undokoskodik    .     . 

Ugyancsak    . 

I.   370 

Újonában      .... 

111. 

849 

Undokság     .     .     . 

Ugyanezen    . 

I.    727 

Újonba 

111. 

849 

Undokságos  .     .     . 

Ugyanis    .     . 

III.    846 

Újoni 

III. 

849 

Undokul  .... 

UgyanoUyan 

II.  1123 

Űjonnal 

III. 

849 

Unikornis     .     .    . 

Ugyanonnan 

II.  1128 

Újonnan 

III. 

849 

Unocska        ... 

Ugyanott .    . 

II.  1157 

Újonnand      .... 

III. 

849 

Unoka .     . 

Ugyanottan  . 

II.  1157 

Újonnan  születés  .    . 

III. 

353 

Unokácska    .     .     . 

Ugyanottogyan 

II.  1158 

Újonnanvaló      .     .     . 

III. 

850 

Unokafi    .... 

Úgy  de    .     . 

I.    486 

Üjonnanvaló  születés 

III. 

353 

Unokaleány  .     .     . 

Úgy  mint 

II.    843 

Újonnon 

III. 

849 

Unom 

Úgy  mond    . 

U.    862 

Újonta 

III 

850 

Únos 

Uhugat     .     . 

III.   846 

Űjontában     .... 

111. 

850 

Únos-úntalan    .     . 

Új    .     . 

III.   346 

Újontabbiin  . 

111. 

850 

Unszol      .... 

Újabb  . 

III.   848 

Ujontan    .... 

III. 

850 

Unszolás  .... 

Ujalag . 

III.   848 

Újoslag     ... 

III. 

850 

Unszolat  .... 

Ujant  . 

III.    850 

Újság 

III. 

850 

Unszolatos    .     .     . 

Ujantan 

III.   850 

Újságos 

III. 

851 

Unszorol  .... 

Új  bor 

I.    284 

Új  szokás      ... 

111. 

287 

Uní :  giessen     .     . 

Újdon  . 

III.   844 

Új  született  . 

III. 

354 

Ünt :  voUer  verdruss 

Újdon-új 

III.    847 

Újtat     

III. 

851 

Untalan    .... 

Új  esztendei 

I.    719 

Új  törvény        .    .     . 

III. 

769 

Úntalanvaló . 

Új  esztendő  . 

I.    719 

Új  törvénybeli  szentek 

III. 

172 

Únlat  . 

Újesztendöi  . 

I.    719 

Új  tudomány     .     .     . 

III. 

799 

Úntatás    .     . 

Új  hittt     .    . 

I  1449 

Uju 

III. 

846 

Untig 

Új  hold 

. 

1. 1476 

Új  udvar 

111. 

836 

Unuka      

UR:  DIEB -UTOLSÓBB 


373 


ür :  dieb 

.     11.  1129 

Uruszág    .... 

.     .     11.1140 

Utavesztettség  .    .     . 

.    III.  1100 

(Jr  :  herr 

.    111.   860 

Urut 

.     .       1.1611 

Utavétett 

.    III.  1160 

Uracska 

.    III.    862 

Úr  után  járó  szolga 

.     .    111.    291 

Utaz    .     .    . 

.    III.    871 

üradat-istenedet     .     . 

I.  1624 

Úrvacsora     .     .     . 

.     .    111.    919 

Utazás.     .     . 

.    111.    871 

Uraim 

.    III.    863 

Urvos  

.     .     II.  1142 

Utazó  szekér 

.    111.    134 

Uraimék 

.    111.   863 

Urvus  

.     .     II.  1144 

Útba  igazit   . 

I.  1551 

Urabagyott   .     .     .     . 

I.  1245 

Ustor 

11.1144 

Utca     .     .     . 

.   111.   877 

Urak  szobiija     .     .     . 

.   III.    284 

Usti'om     .... 

.     .     11.  1146 

Utcácska  .     . 

.    III.   877 

Ural 

.    III.    862 

Usura  

.     .    111.    878 

Utcai    .     .     . 

.    111.    877 

Uralkoddogal     .     .     . 

.    III.    863 

Usurás      .... 

.     .    III.    878 

Útfél    .     .     . 

I.    797 

Uralkodás     .     ,     .     . 

.    III    863 

Úsz 

.     .    III.   865 

Ut-fut  .     .     . 

I.  1010 

Uralkodik      .     .     .     . 

.   III.   862 

Uszamás  .... 

.     .    III.    866 

Úti  .     .     .     . 

.    III.    871 

Uralkodó 

.    III.   863 

Uszamik  .... 

.     .    III.    865 

Úti  ember    . 

I.    628 

Uralkodó  asszony.     . 

I.    133 

Uszamodik    .     .     . 

.     .    III.    866 

Úti  eszköz    . 

.      I.    716 

Uralkodó  pásztor  . 

.     II.  1246 

Úszás 

.     .111.    866 

Úti  fa .    .    . 

I.  1032 

Uralkodóság.     .     . 

.    III.    863 

Úszdogál .... 

.     .    III.    866 

Úti  irás    .     . 

1.1602 

Uralkodó  szék  .     . 

.    III.    129 

Úszhatatlan  .    .     . 

.     .    III.   866 

Úti  járás  . 

.     II.      17 

Urall 

.   III.    862 

Úszható    .... 

.    .   III.   866 

üti  jegy   .     . 

.     II.      .30 

Urallás     .... 

.    III.    862 

Üsziká)     .... 

.     .    III.   866 

Úti  költség    . 

.     11.    175 

Uram 

.    III.    863 

Uszít 

.     .    III.    866 

Úti  költségéc 

ske    .     . 

.     II.    175 

Uramék    .... 

.    lll.    863 

Úszkál      .... 

.     .    III.   866 

Úti  lapu  . 

.     11.    529 

Uraninc    .     .     . 

.     II.    991 

Úszkorál  .... 

.    .    III.   866 

Úti  levél  . 

.     II.    605 

üraölés     .... 

.     11. 1175 

Úszó 

III.   866 

Úti  pénz  . 

.     11.  1271 

Uraság     .... 

.    III.    864 

Úszó  állat     .     .     . 

I.     77 

Úti  süveg 

.     11.  1629 

Uraságos .... 

.    III.   864 

Úszol 

.     .111.   859 

Úti  szarandó 

k  .     . 

.    111.1270 

Uraságviselö  személy 

.    m.    167 

Uszólag    .... 

.     .   III.   866 

Úti  társ    . 

.    III.    tói 

Uraskodik     .     .     . 

.    III.    863 

Úszó-mászó  .     .     . 

.    .     II.    706 

Úti  társaság 

.    111.    457 

Urasság    .... 

.    III.    864 

Uszonyú  .... 

.     .      1. 1636 

Úti  vezér . 

.    111.1161 

Uraszerelö    .     .     . 

.    III.    225 

Úszóvan  .... 

.     .   III.   866 

Űtjárás 

.     II.      16 

Úrasszony     .     .     . 

I.    133 

Úsztat 

.     .111.    866 

Útjegyző  . 

.     II.     33 

Uratlan     .... 

.    III.    864 

Úsztató  hely     .     . 

1. 1399 

Útiesés     . 

.     II.    584 

Uraz 

.     .    III.    864 

Uszturuc       .     .     . 

.    .     II.  1604 

Útmutatás 

.     11.   901 

Urbáriom      .     .     . 

.     .    III.    865 

Út 

.    .    III.   867 

Útmutató . 

.     11.    902 

Úrember  .... 

I.    628 

Utal 

.    .    III.   871 

Útmutató  sz< 

;lence 

.    III.    150 

tlresti 

I.    705 

Utál 

Útálás 

.     .    III.   871 
.     .    III.    872 

Utó .    .     . 
Utóbb  .     . 

.    III.    874 

Úrfi 

.       1.    845 

.     .    III.    875 

Ürfiság     .... 

.      I.    846 

Utálat  

.     .    III.    872 

Utóbban   . 

.    .   III.   875 

Úrgomba .... 

.       1. 1097 

Utálatos    .... 

.     .    III.    872 

Utóbbi.     . 

.    .    III.   876 

Úri 

.     .    III.   864 

Útálatossás   .     .     . 

.     .    III.    873 

Utói     .     . 

.    .   III.   874 

Úrias 

.    .    III.    ti65 

Útálkodik      .     .     . 

.     .    III.    873 

Utólb   .     . 

.    .111.   875 

Úri  asszony .     .     . 

.       I.    133 

Útállás     .... 

.     .       I.    714 

Utóiban    . 

.    .   III.    875 

Úri  ember    .     .     . 

.       I.    628 

ÚtáUó  

I.      80 

Utólbani   . 

.     .   III.   875 

Űri  rend  .... 

.     .     II.  1407 

Útálság     .... 

.    .   III.   873 

Utólbeli    . 

.     .   III.    876 

Úristen     .... 

.     .       I.  1624 

Útálságos      .     .     . 

.     .    III.   873 

Utólbeni  . 

.    .   III.   876 

Úri  személy      .     . 

.     .    III.    167 

Utáltat      .     .     .     . 

.    .    III.   873 

ütólbi  .     . 

.     .    III.   875 

Úrivolta   .... 

.     .    III.    967 

Után    .     .     .     .     . 

.    .   111.   873 

Utólbszor 

.    .    UI.   876 

Urizál 

.     .    111.    865 

Utánalenni    .     .     . 

.     .     11.    591 

Utóibszori 

.    .    III.   876 

urk    .  .  :  .  . 

1.  1519 

Utánarándul      .     . 

.    .     11.1370 

Utólétek   . 

.    .      I.   713 

Úr  képe    .... 

.     .     11.    205 

,     Utánaránt     .     .     . 

.    .     11. 1372 

Utolér  .     . 

.    .      I.   658 

Úrkörtvély    .     .     . 

.     .     II.    407 

Utánavagyon     .     . 

.     .    III.    942 

Utolján 

.     .    III.   876 

Úr  ládája      .     .     . 

.     .     II.    505 

Utánavaló     .     .     . 

.     .    III.    960 

Utóijár      . 

.    .     II.     14 

Úrnap  

.     .     11.    931 

1     Utánavet  .... 

.     .    111.1148 

Utoljára    . 

.     .   III.   876 

Úrné     ....   II 

991,  111.    865 

Utánavon      ,     .     . 

.     .    111.1241 

Utóijáró    . 

.    .     H.     14 

Uromk-isteu      .     . 

.     .       I.  1624 

Utánnafüggesztés  . 

1. 1036 

Utóijut      . 

.    .     II.     68 

Üroz 

.     .       1.1129 

Utánnavaló  .     .     . 

.     .    III.    874 

Utóllyabb 

.    .   III.   875 

Urtály 

.     .     11.1141 

Utas 

.     .    111.    871 

Utóira  .     . 

.    .    III.   876 

Urtályoz  .... 

.     .     11.  1141 

Utat  álló  tolvaj 

.     .    III.    705 

Utóiser     . 

.    .     II.  1544 

Úrtartó     .... 

.     .    III.    482 

Utatlan     .     .     .     . 

.     .    III.    871 

Utolsó  .     . 

.    .    III.   876 

Urusz  

.     .     II.  1135 

-  _  V.  _  I  _ 

Utavesztett    .     .     . 

.     .    111.1100 

Utolsóbb  . 

.    .   III.   876 
XXXV 

U     HYÍLTTIIRT.    8IÓTÍE 


874 


UTÓLSÓBBSZOR-ÜREGIT 


Utólsóbbszor 
Utolsó  Ítélet      . 
Utolsó  kenet 
Utolsó  kenetes  . 
Utolsó  láb     .     . 
Utolsó  nap   .     . 
Utólsóság.     .     . 
Utolsó  sereg 
Utolsó  tisztesség 
Utolsó  vacsora . 
Utólszéren 
Utolszor 
Utólszori 
Utóitag 
Utólütö 
Útonálló 


III. 

877 

Útonálló  tolvaj 

.    III.    705 

Uzmaros 

1640 

Űtonjárás      .     .     . 

.     II.      17 

Úzuál  .     .     . 

192 

Űtonjáró  .... 

.     II.      19 

Úzus    .     .     . 

192 

Utósó,  utóssó    .     . 

.    III.   876 

Uzsanna  .     . 

500 

Utószer     .... 

.    III.    877 

Uzsona    .     . 

931 

Útpénz      .... 

.     II.  1271 

Uzsonnái .     . 

III. 

877 

Útra  bocsátó  vers 

.    111.1080 

Uzsora      .     . 

1551 

Útravaló  .... 

III.    871,  960 

Uzsorácska    . 

677 

Útravaló  táska .     . 

.    III.    490 

Uzsorái     .     . 

919 

Útvesztés .... 

.    III.  1100 

Uzsorálkodás 

877 

Útvesztő  .... 

.    III.  1101 

Uzsorálkodik 

877 

Útvesztő  kert    .     . 

.     II.    246 

Uzsorás    .     . 

877 

Útvezetó'  .... 

.    III.  1163 

Uzsoraság 

371 

Útviselő    .... 

.    III.  1204 

üzsoráskodás 

911 

Uzmaráz  .... 

.     II.    688 

Uzsoráskodik 

80 

u.  u. 


Ű :  er,  sie    .     .     . 

II.  1163 

Ügyekészik 

III.   885 

Ülő  tyúk  .     .     . 

Ű:  gürtel      .     . 

II.  1207 

Ügyekét    . 

III.    885 

Ülő  vas   ...    . 

Ccs      .... 

II.  1167 

Ügyekézik 

UI.    885 

Ültepik     .     .     . 

Üdegen     .    .     . 

I.  1535 

Ügyes  .     . 

III.    887 

Ültet    .... 

Üdnep  .... 

III.    894 

Ügyesség  . 

III.    887 

Ültetés     .     .     . 

Üdneplés  .     .     . 

111.    894 

Ügyetlen  . 

III.   887 

Ültöt    .... 

Üdő     .     .     .     . 

I.  1537 

Ügyetlenség 

III.    887 

Ülűfé 

Üdőtlen   .     .    . 

1. 1542 

Üggyel-bajjal 

I.    167 

Ümög 

Üdül    .... 

III.    879 

Ük  .    .     . 

III.    887 

Ün 

Üdvösség .    .    . 

III.    880 

Ükrődés   . 

II.  1170 

Üng     .... 

Üdvösséges  .    . 

III.    881 

Ükrődik    . 

II.  1170 

Ünköztök .     .     . 

Üdvösséghozó   . 

1. 1503 

Ükröndözik 

II.  1170 

Ünnen      .     .    . 

Üdvöz  .... 

III.    879 

Ül   .     .    . 

III.    887 

Ünnep      .     .     . 

Üdvözít     .     .     . 

III.    879 

Üldet   .     . 

III.    893 

Ünnepéi  ...    . 

Üdvözítés      .     . 

III.    879 

Üldögél    . 

III.    890 

Ünnepes  .     .     . 

Üdvözíthető  .     . 

III.    879 

Üldöz  .     . 

111.    898 

Ünnepézés    .     . 

Üdvözítő  .     .     . 

III.   880 

Üldözés    . 

UI.    893 

Ünnepi     .    .    . 

Üdvöz-légy-Mária 

III.    879 

Üldözet     . 

III.    893 

Ünnepi  szentelet 

Üdvözlés  .     .     . 

III.   880 

Ülefe    .     . 

1.      53 

Ünneplés .     .    . 

Üdvözlet  .     .     . 

III.   880 

Ülepedik  . 

III.    890 

Ünneplet  .    .     . 

Üdvözöl   .    .    . 

III.   880 

Üleppé 

I.     53 

Ünneplő   .     .     . 

Üdvözség .     .     . 

.    III.    880 

Ülés     .     . 

III.   890 

Ünneplő  ruha   . 

Üdvözül    .     .     . 

III.   881 

Üléshely  . 

1. 1399 

Ünnepnap     .     . 

Üdvözülendés    . 

.    111.    881 

Ület     .     . 

III.    891 

Ünnepszegés 

Üdvözülés     .     . 

.    III.    881 

Ülhető .     . 

III.    891 

Üuuepszentelés. 

Üdvözület     .     . 

.    III.    881 

Üli:  sitzen 

III.    887 

Ünneptörő    .     . 

Üdvözült  .     .     . 

.   HL   881 

Üli :  feiern 

III.   893 

ÜnnepűIIés   .    . 

Üeg      .... 

III.    912 

Ülle-fülle  . 

UI.   893 

Ünő     .... 

Üget    .... 

III.    881 

Üllés    .     . 

III.   894 

Ünőbarom     .     . 

Ügetés.    .    .    . 

III.    882 

Ültette 

I.  1565 

Ünöborjú.    .     . 

Ügető  .... 

m.    882 

Üllő     .     . 

III    894 

Ünőcske  .     .     . 

Ügető  ló  .    .     . 

.     II.    616 

ÜUÖ^füllő 

UI.    894 

Ünőfark  .    .     . 

Ügettet     .    .    . 

III.    882 

Üllő-ünnep 

UI.   896 

Ünői    .... 

Ügetve-nyargalva 

II.  1016 

Ülő.    .    . 

III.    891 

Ünség .... 

Ügy  :  sache  .     . 

.    III.    882 

Ülő  fél     . 

1.    797 

Ürdüng    .    .     . 

Ügy  :  quelle  .     . 

III.    887 

Ülő  hely  . 

I.  1399 

Üreg     .... 

Ügyecske  .    .     . 

.    III.    885 

Ülő  párna 

11.  1240 

Üreges      .     .     . 

Ügyefogyott .     . 

1.    899 

Ülő  szék  . 

UI.    129 

Üreget.     .     .     . 

Ügyefogyottság . 

I.    899 

Ülő  tőke  . 

III.    728 

Üregít  .... 

ilREGSÉG-VADiSZfilJ 


275 


Uregség    .     . 

III. 

896 

Üslücske  .     . 

Üregy 
Üres    .     . 

III. 
111. 

900 
896 

Üstök  .     .     . 
Üstöknyomtató 

Üres  agyú 

I. 

24 

Üstökös    .     . 

Üresedik  . 

111. 

897 

Üstökös  csillag 

Üresget     . 

III. 

897 

Üstököske     . 

Üresít  .     . 

111. 

897 

Üslököz    .     . 

Üresítés    . 

111. 

898 

Üstökvonás  . 

Üreskedés 

Hl. 

898 

tísz      ... 

ÜreskiJdik 

III. 

898 

Üszeg  .     .     , 

Üresség    . 

m. 

898 

Üszely      .     . 

Ürességes 

III. 

898 

Üsző    .     .     . 

Üresül      . 

III. 

898 

Üszöborjú 

Üresülés  . 

III. 

899 

Üszó'cske. 

Ürge    .     . 

UI. 

899 

Üszög  .     .     . 

Ürgelyuk  . 

11. 

641 

Üszögös    .     . 

Űrit      .     . 

111. 

899 

Üszök  .     .     . 

Ürítés       . 

111. 

899 

Űszó'tehén 

Ürk      .     . 

I. 

1519 

Üszőtinó  .     . 

Ürm     .     . 

III. 

899 

Üt :  fünf  .     . 

Ürmös 

Ili 

900 

Üt :  schlagen 

Ürmösbor 

I. 

284 

Ütél  ;  richten 

Ormösit    . 

III. 

900 

Ütél :  schlagen 

Ürmöz.     . 

111. 

900 

Ütés     .     .     . 

Ürög :  ?     . 

111. 

899 

Ütéshely  . 

Ürög  :  hohl 

III, 

896 

Ütetlen      , 

Üröm  .     . 

III. 

899 

Ütközés    . 

Ürömborbala 

1. 

285 

Ütközet     . 

Ürös     .     . 

III. 

896 

Ütközetkő 

Ürü      .     . 

111. 

900 

Ütközik     . 

Űrübárány 

I. 

176 

Ütköző      . 

Ürügy .     . 

111. 

900 

Ütköző  vas 

Ürühús    .     . 

I 

1522 

Ütköztet   . 

Ürüi 

III. 

900 

Ütköztetés 

Űrül :  sich  freuen 

II. 

1195 

Ütlek   .    . 

ÜrBl:  leér  werden 

III. 

899 

Ütő .     .    . 

Ürülés      .... 

III. 

899 

Ütöget .     . 

Üst :  késsel 

.  III. 

901 

Ütött    .     . 

Üst :  siiber 

III. 

901 

Ütő  vessző 

Üstek  .     . 

III. 

901 

Üttet    ,     . 

Üstemét  . 

I. 

1622 

Üttön-üt    . 

Üstgyártó 

1. 

1155 

Üt-vág 

Üsti      .     . 

Ili, 

901 

Üt- vét ..     . 

111, 

901 

ÜT 

III. 

901 

Üveg    .... 

11. 

1062 

Üvegablak     .     , 

III. 

902 

Üvegablakcsinilr 

I. 

427 

Üvegablakgyártó 

111. 

902 

Üvegbölvaló 

III, 

902 

Üvegcse    .     ,     . 

III, 

1244 

Üvegcsináló  .     . 

11, 

1199 

Üvegcsür .     .     . 

111. 

902 

Üvegecske     .     . 

III. 

866 

Üveges     .     .     . 

III. 

902 

Üvegfestés     .     , 

I. 

291 

Űvegféstö      .     . 

lU, 

902 

Üveggyártó  .     . 

111, 

902 

Üvegmetszö  kő 

111, 

903 

Üvegmüves  .     . 

111. 

902 

Üvegóra  .    .    . 

111. 

503 

Üvegpohár    .     . 

III. 

667 

Üvegsó     .     .     . 

II, 

1204 

Üvegszinű     .     . 

III, 

903 

Üvegtányér  ,     . 

I. 

1638 

Üvek         .     .     . 

III. 

908 

Üvöldögel     .    . 

III. 

908 

Üvölt   .    .     .    . 

1. 1399 

Üvöltés     .     .    . 

III. 

909 

Üvöltés-kiáltás  . 

III. 

910 

Üvölt-kiált    .     . 

III. 

910 

Üvöltő      .     .    . 

II. 

390 

Üvöltöz    .     .    . 

III. 

909 

Űz 

III, 

910 

Üzbég,  űzbék    . 

III, 

1024 

Űzdögel    .     .     . 

UI. 

910 

Üzekedik  .     .     . 

m. 

911 

Üzelkedés     .     . 

III. 

911 

Üzelkédik     .    . 

III. 

911 

Üzen  .... 

III. 

911 

Űzés     .     .     .     . 

III. 

911 

Űz-fűz.     .     .     . 

III. 

1126 

Űzgyöz    .    .    . 

III. 

911 

Űző      .     .     .     . 

111. 

907 

Űzöget.     .    .    . 

111. 

928 

Űztön-üz  .    .    . 

III. 

1148 

II.  1207 
111.    912 

I,        2 

I,  435 
I,  1153 

III.    913 

III,    913 

I     435 

1,    474 

111,    913 

HL    913 

I.    835 

I.  836 
1,1155 

II,    390 
II.    910 

II.  1132 
II.  1303 

II,  1583 

III.  252 
III.  434 
III.  912 
III.  913 
III.  913 
III,    913 

II,  298 
II,  298 
UI.  913 
III.  914 
III.  914 
111,  918 
III.  917 
III.  917 
III.  917 
III.  917 
I,  1650 
III,  917 
1. 1049 
1.1191 
III.  918 
III.  918 
III.    916 


V. 


Vackor     .     . 

III.    919 

Vacsora    .     . 

III.    919 

Vacsorál  .     . 

III.    920 

Vacsorálás    . 

m.    920 

Vacsorálatlan 

III.    920 

Vacsoralesö  . 

II.    584 

Vacsorálik     . 

III.    920 

Vacsoráló 

III,    920 

Vacsoráló  ház 

1.  1373 

Vacsoráló  hely 

1. 1399 

Vacsora  tUn  . 

III.    920 

Vacsoravadász  .     .     ,  III.  922 

Vad III.  920 

Vád 111  924 

Vadak  csillagja     ...  I.  427 

Vad  alma I,  81 

Vad  állat  I,  77 

Vadán III.  921 

Vadas III.  921 

Vadas 111.  924 

Vadas  erdő 1.  666 

Vadas  kert II.  246 


Vádaskodái  . 

III.    924 

Vádaskodik   . 

III.    924 

Vádaskodó   . 

III.    924 

Vadász :  jagen 

III.    921 

Vadász  :  jáger 

III.    922 

Vadászás  .     , 

lU.    922 

Vadászasszony 

1,    133 

Vadászat  .     . 

III,    922 

Vadászdárda 

I.    484 

Vadászdogál . 

III.    922 

Vadászeb 

I.    553 

1 

XJ 

CV* 

276 


VADÁSZHÁLÓ-VAJOSZIK 


Vadászháló  .     . 

I. 

1292 

Vádol  .     .     . 

III.    924 

Vagy  :  vermögen 

Vadászhálócska 

I. 

1292 

Vádolás    .     . 

III.    925 

Vagy  :  oder  .     . 

Vadászik  .     .     . 

III. 

922 

Vádolkodás  . 

III.    925 

Vágy    .... 

Vadászkürt   .     . 

II. 

490 

Vádoló      .     . 

III.    925 

Vágyakodás .     . 

Vadászmester    .     . 

11. 

792 

Vadon:  wild 

III.    921 

Vágyakodik 

Vadászó   .     .     . 

111. 

922 

Vadon :  öde  . 

III.    923 

Vágyakozás  .     . 

Vadászó  asszony  . 

I. 

133 

Vadonnan 

III.    923 

Vágyakozik  .     . 

Vadászó  tör 

in. 

764 

Vadon-vad    . 

III.    921 

Vagyamos     .     . 

Vad  bab  .     .     .     . 

I. 

151 

Vados  .     .     . 

III.    921 

Vágyás     .     .     . 

Tad  bor  .     .     .     . 

I. 

284 

Vádos  .     .     . 

III.    924 

Vágyít.     .     .    . 

Vad  borostyán  .     . 

I. 

292 

Vadoskodik  . 

III.    921 

Vágyódás      .     . 

Vad  borsó    .     . 

I. 

294 

Vad  ökör 

11.1171 

Vágyódik .     .     . 

Vad  ciprus  .     .     . 

I. 

360 

Vad  ökörnyelv 

11  1026 

Vágyódozik  .     . 

Vad  csalán  .     .     . 

I. 

378 

Vad  petrezselyé 

m 

II.  1282 

Vágyoldás     .     . 

Vad  cseresnye  . 

I 

417 

Vad  rák    .     . 

II.  1368 

Vágyoldik     .     . 

Vad  disznó  . 

I. 

520 

Vad  réce .     .     . 

II.  1.385 

Vágyolkodás 

Vad  fekete  szőllfí 

m. 

.S29 

Vad  répa 

11.1412 

Vágyolkodik 

Vad  fenyő    .     .    . 

I. 

822 

Vad  retek     . 

II.  1427 

Vagyon :  sein    . 

Vad  fenyőfa 

I. 

736 

Vad  rózsa    .     . 

II.  1469 

Vagyon:  besitz 

Vad  fokhagyma 

I. 

1246 

Vad  sáfrány 

II.  1492 

Vagyonos      .     . 

Vad  füge      .     .     . 

1. 

1033 

Vadság     .     . 

III.    923 

Vagyonság    .     . 

Vad  fügefa  .     .     . 

I 

7.H6 

Vad  saláta    . 

11.  1501 

Vagytalan     .     . 

Vad  galamb 

1. 

1054 

Vad  szamár . 

111.      71 

Vah      .... 

Vad  gyömbér   . 

I. 

1184 

Vad  szegfű  . 

I. 

K 

?9 

111.    116 

Vahákol   .    .     . 

Vad  gyümölcs  . 

I. 

1212 

Vad  szilva    . 

III.    244 

Vaj :  butter  .     . 

Vad  háló      .     . 

I. 

1292 

Vad  szín  .     . 

III.  252 

Vaj:  interj.  .     . 

Vad  hús  .     .     . 

I. 

1522 

Vad  szöllö    . 

III.    330 

Váj 

Vádi     .... 

III. 

923 

Vad  tárkony 

III.    449 

Vajas  .... 

Vadít   .... 

III. 

923 

Vad  természetű 

111.    595 

Vájás  .... 

Vad  kakukfű    . 

I. 

102.3 

Vad  torma   . 

III.    711 

Vajas  köptt  .     . 

Vad  kan  .     .     . 

II. 

93 

Vad  turbolya 

III.    811 

Vajas  labda  .     . 

Vadkani    .     .     . 

u. 

93 

Vadul  .     .     . 

III     924 

Vajas  pogácsa  . 

Vad  kecske  .     . 

11. 

144 

Vad  venike  . 

III.  1058 

Vájcskál   .     .     . 

Vad  kék  .     .     . 

II. 

160 

Vad  zab  .     . 

III.  1257 

Vájcskálás    .     . 

Vad  kendür  .     . 

II. 

194 

Vad  zsálya  . 

III.  1.300 

Vajda  .... 

Vad  kert  .     .     . 

II. 

246 

Vág      ... 

III.    926 

Vajdalmas    .     . 

Vad  komló  .     . 

II. 

337 

Vágás  .     .     . 

III.    928 

Vajdáné    .     .     . 

Vad  kos  .    .     . 

II. 

373 

Vágat  .     .     . 

III.    929 

Vajdaság  .     .     . 

Vad  kömény 

II. 

398 

Vágaték    . 

111.    929 

Vajdátlan      .     . 

Vad  körtvély    . 

II. 

417 

Vagdácsol 

III.    929 

Vájdogál  .     .    . 

Vad  körtvélyfa 

I. 

740 

Vagdal     .     . 

III.    930 

Vajh    .... 

Vádlás      .     .     . 

111. 

925 

Vagdalkozás 

III.    931 

Vajha  .... 

Vad  len    .     .     . 

.    II. 

579 

Vagdalkozik  . 

III.    930 

Vájicskál  .     .     . 

Vad  lencse  .     . 

II. 

575 

Vagdaló    .     . 

III.    931 

Vájkál.     .     .     . 

Vad  lencsekóró 

11. 

368 

Vagdalt    .     . 

III.    931 

Vajki  .... 

Vad  liliom    .     . 

II. 

ÜIO 

Vagdaltat 

III.    931 

Vájkó  .... 

Vad  ló     .     .    , 

II. 

616 

Vagdalt  szokny 

a 

lil.    290 

Vájkos     .    .    . 

Vad  lúd   .     .     . 

II. 

3(;5 

Vágó    .     .     . 

III.    931 

Vajköpülés   .    . 

Vad  macska 

II. 

646 

Vágó  barom 

I.    183 

Vajköpülő     .     . 

Vad  mák .     .     . 

II. 

671 

Vágó  hal .     . 

I.  1275 

Vájlal  .... 

Vad  mályva 

. 

11. 

676 

Vágó  híd 

1.1425 

Vajlódik  .     .     . 

Vad  meggy  .    . 

. 

II. 

720 

Vágó  kapa   . 

II.    105 

Vajnok     .    . 

Vad  menta   .     . 

.    II. 

759 

Vágó  kés      . 

II.    248 

Vájó    .... 

Vad  menyét 

II. 

762 

Vágólan   .     . 

III.    9.32 

Vajodalmas  .     . 

Vad  méz  .     .     . 

II. 

805 

Vágó  marha 

11.    691 

Vájogat     .     .     . 

Vad  mustár  .     . 

11. 

897 

Vágó  szék 

111.    129 

Vájogatás     .     . 

Vad  nyúl     .    . 

II. 

1086 

Vágó  tehén 

111.    603 

Vájogató  .     .     . 

Vadóc  .... 

III. 

92.Í 

Vágott .    .    . 

III.    9.32 

Vájd   .... 

Vadocska .    .     . 

lU. 

923 

Vágott  béles 

I.    202 

Vajoszik  .    .    . 

VAJOTT- VALLAT 


277 


Vájott  . 

Vajúdik 

Vajudzik 

Vajudtan 

Vajul   . 

Vajuszik 

Vajutt . 

Vajuttság 

Vajuttul 

Vajuvó 

Vajvoda 

Vak     . 

Vak  ablak    . 

Vakanda^ 

Vakandnak  . 

Vakar      .    . 

Vakarás   .     . 

Vakaratian    . 

Vakarcs    .     . 

Vakarcsál 

Vakarcsálás  . 

Vakarcsáló   . 

Vakardogál   . 

Vakarák    .     . 

Vakargat  .     . 

Vakarít     .     . 

Vakarílás 

Vakarodik 

Vakaró     .     . 

Vakarocska  . 

Vakaródás     . 

Vakarodik,  vakarodik 

Vakaródzik  . 

Vak  hit    .     . 

Vakjában 

Vaklandos 

Vaklandosan 

Vaklik      .     . 

Vaklyas    .     . 

Vaklyasan    . 

Vaklyos    .     . 

Vak  merész    . 

Vakmerő  .     . 

Vakmerőiképpen 

Vakmeröködik.  vakmerői 

ködik    .     . 
Vakmerőség . 
Vakmeröséges 
Vakmerösködik 
Vákog .     .     . 
Vakol  .     .     . 
Vakolás    .     . 
Vakoló     .     . 
Vakoló  kanál 
Vakoltat  .     .    , 
Vakon .     .     . 
Vakondak,  vakondok 
Vakondoktúrás  . 
Vakon  született 


III.    97.'i 

Vakon  szülött  . 

UI. 

365 

Valamicske  .     .  II.   81G 

UI.    945 

111.    97H 

Vakos  .... 

UI. 

976 

Vaiamicsoda     .  II.    817 

III.    946 

III.    973 

Vakoskodik  .     . 

UI. 

976 

Valamicsodás    .     .     . 

11.    817 

III.    974 

Vakoskodó  .     . 

UI. 

977 

Valamiképpen   .     .     . 

III.    945 

III.    974 

Vakság     .     .     . 

UI. 

977 

Valamidön   .... 

11.    829 

III.    973 

Vakságos      .    . 

UI. 

977 

Valamiért     .... 

U.    818 

III.    974 

Vak  seb  .    .     . 

. 

u. 

1629 

Valamíg  .     .    .11.    830 

.    UI.    945 

III.    974 

Vaksi  .... 

UI. 

977 

Valamihelyt .... 

11.    820 

III.    974 

Vak  szarv     .     . 

III. 

94 

Valamiként  .... 

U.    820 

III     974 

Vak  szgm     .     . 

UI. 

159 

Valamiképpen  .     .     . 

II.    821 

III.    973 

Vak  szerencse  . 

III. 

227 

Valamikor    .     .  II.    822 

UI.    945 

III.    974 

Vaktában      .     . 

III. 

976 

Valami  koron     .     .     . 

UI.    945 

I.        2 

Vak  tetem     .     . 

IH. 

654 

Valaminémű     .  II.    823 

II.    957 

III.    980 

Vak  tetű  .     .     . 

UI, 

656 

Valaminőképpen    .     . 

II.    824 

III.    9cS0 

Vakul ;  bliiid  wert 

en 

III. 

977 

Valamint .    .     .11.    844 

III.    945 

UI.    978 

Vakul :  blindlings 

UI. 

978 

Valamióta    .... 

U.    824 

III.    979 

Vakulás    .     .     . 

III. 

978 

Valamirevaló     .     .     . 

UI.    960 

III.    979 

Vakulton-vakul 

III. 

978 

Valaskás 

UI.  1000 

III.    979 

Vak  ütés  .     .     . 

III. 

909 

Válasz 

III.    986 

III.   979 

Vál 

UI. 

981 

Válaszadás  .... 

1       14 

III.    979 

Vala     .... 

III. 

934 

Válaszlevél  .... 

U.    605 

III.    979 

Valag  .... 

UI.  looa 

Választ :  antwort  .     . 

UI.    986 

III.    979 

Valaha     .     .     .    I 

1222 

UI. 

942 

Választ :  unterscheiden 

III.    987 

III.    979 

Valaha     .    .    . 

III. 

943 

Válaszfás           ... 

UI.    989 

III.    979 

Valahány      .     .   I 

1315 

III. 

942 

Választásra  való  szabad 

III.    979 

Valahányadik    . 

UI. 

942 

Ság 

lU.      11 

III.    980 

Valahányszor    .    I 

1315 

.  III. 

942 

Választat 

III.    990 

m.    980 

Valahogy      .     .    I 

1470 

UI. 

943 

Választatlan      .     .     . 

lU.    990 

m.    980 

Valahol    .     .     .    I 

1473 

III. 

943 

Választatos   .... 

III.    990 

III.    080 

Valaholott    .     .    I 

1474 

UI. 

943 

Választék      .... 

III.    990 

III.    980 

Valahon.  valahón 

L  1473 

Választétel    .... 

UI.    635 

III     980 

Valahonnan      .    I 

1483 

UI. 

943 

Választhatatlanul  .     . 

UI.    990 

III.    9&0 

Valahonnat  .     .    1 

1483 

III. 

943 

Választig 

III    990 

I.  14i9 

Valahová      .     .    I 

1499 

lU. 

943 

Választigen  .... 

III.    990 

m.    976 

Valahun        .     . 

I. 

1473 

Választó 

III.    990 

UI.    976 

Valaki      .     .     .  U 

295 

UI. 

943 

Választó  erő     ...     . 

I.    677 

III.    976 

Valakicsoda .     . 

u. 

295 

Választott     .... 

III.    990 

III.    976 

Valál  .... 

UI. 

1002 

Választott  vitéz     .     . 

III.  1221 

III.    976 

Válal :  sich  trenne 

u  . 

UI. 

986 

Választó  víz      ... 

UI  1229 

UI.    976 

Válal  :  übernehme 

n  . 

UI. 

1006 

Választva      .... 

III.    991 

ni.    976 

Valameddig .     .  11 

712 

UI. 

944 

Válhatatlan  .... 

UI.    991 

II.    769 

Valameddiglen  . 

11. 

713 

Váiik 

III.    981 

U.    770 

Valamekkora 

u. 

722 

Vall :  habén      .     .     . 

UI.  lOüü 

U.    770 

Valamelly    .     .  11 

735 

UI. 

944 

Vall :  bekennen    .    . 

UI.  1003 

Valaméllyik .     . 

u. 

736 

Váll :  schulter  .     .     . 

UI.  1005 

II.    770 

Valamellyre .     . 

II. 

737 

Váll :  garn    .... 

UI.  1006 

II.    770 

Valamennél  .     . 

u. 

758 

Vállal 

III.  1006 

II.    771 

Valamenté    .     .  II 

844 

,    UI. 

944 

Vallás 

UI.  1004 

II.    770 

Valamentényire  II 

844 

UI. 

944 

Vállas 

UI   1006 

III.    980 

Valamentére     .    . 

u. 

844 

Vallásbeli      .... 

UI.  1005 

UI.    976 

Valamentire .     . 

III 

944 

Valláslevél    .... 

II.    605 

UI.    976 

Valamentöl  .     . 

u. 

761 

Vallásosán    .... 

UI.  1005 

III.    976 

Valamennyi .     .  U 

767 

UI. 

944 

Vallásszéri    .... 

UI.    196 

IL      94 

Valamennyicske 

u. 

767 

Vallástétel    .... 

III.    636 

UI.    976 

Valamennyid 

u. 

768 

Vallástétellevél .     .     . 

11.    606 

UI.    976 

Valamennyire  .  II 

767 

III. 

944 

Vallástévö     .... 

UI.    640 

III.    980 

Valamennyiszer  II 

768 

III. 

945 

Vallásvégezés    .     .     . 

I!I.  1040 

UI.    809 

Valamerre    .     . 

u. 

784 

Vallat :  bekenntniss  . 

UI.  1006 

III.    364 

Valami     ...  II 

815 

,   UI. 

946 

Vallat :  verhören  .     . 

UI.  1006 

278 


VALLATÓ  LEVÉL— VARJÚBORSÓ 


Vallató  levél    .     .    . 

.      IL 

605 

Vállfödő 

I. 

971 

Vállköz 

.     11. 

448 

Vállapocka   .... 

.     IL 

526 

Valló 

.    IIL 

1005 

Valló  levél  .... 

.     IL 

605 

Valló  személy  .     .     . 

.    III. 

167 

Vállú 

.    III. 

10C6 

Való 

.    III. 

946 

Váló 

.    lü. 

1006 

Valóban 

.    IIL 

961 

Valóbanvaló      .     .     . 

.    III. 

960 

Válogat 

.    111. 

991 

Válogatás      .... 

.    III. 

991 

Válogatlan    .... 

.    III. 

982 

Válogató 

.    111. 

992 

Válogatós     .... 

.    IIL 

992 

Válogatott    .... 

.    IIL 

992 

Válogatott  beszélgetés 

I. 

222 

Való  igaz     .... 

I. 

1548 

Valójában     .... 

.    III. 

961 

Valós 

.    III. 

962 

Valóság 

.    III. 

962 

Valósággal    .... 

.    III. 

9t;2 

Valósággalvaló .     .     . 

.    III. 

960 

Valósággalvaló  létei  . 

.     11. 

596 

Valóságos     .... 

.    IIL 

963 

Valóságosan      .     .     . 

.    III. 

963 

Valóságosképpen   .     . 

.    IIL 

963 

Valóságosan      .     .     . 

.    III. 

963 

Valósít 

.    III 

962 

Valósodik     .... 

.    III 

962 

Vált 

.    III. 

992 

Váltás 

.    III. 

994 

Váltig 

.    III. 

994 

Váltigen 

.    IIL 

995 

Váltó 

.    III. 

995 

Váltó  bárány    .     .     . 

I 

176 

Váltó  disznó     .     .     . 

I. 

510 

Váltó  irás     .... 

I. 

1602 

Váltó  pénz    .... 

.     IL 

1271 

Váltóslag 

.    III. 

995 

Változandó   ... 

.    III. 

997 

Változandóság  .    .    . 

.    III. 

997 

Változás 

.    III. 

997 

Változat 

.    III. 

997 

Változatlan   .     .     .     . 

.    IIL 

997 

Változatos     .... 

.    IIL 

997 

Vállozdogál,  változdoga 

lik  III. 

997 

Változhatandó  .     .     . 

.    III. 

997 

Vállozhalallan  .     .     . 

.    IIL 

997 

Változhatatlaiiul    .     . 

.    III 

997 

Változik 

.    III. 

995 

Változlalos    .... 

.    IIL 

998 

Változlatosan    .     .     . 

.    IIL 

998 

Változó 

.    III. 

998 

Viltozódás    .... 

.    IIL 

998 

Változódik    .... 

.    III. 

998 

Változó  elméjű      .     . 

1. 

613 

Változóság    . 
Változtat  .     . 
Változtatás    . 
Változtatdogál 
Változtathatatlan 
Változtató 
Változton-változik 
Váltság     . 
Váltsághely 
Váltságos 
Váltságosképpe 
Váltságpénz 
Válu     .     . 
Válus  .     . 
Válva  .     . 
Vallyon    . 
Vályog     . 
Vályú  .     . 
Vám     .     . 
Vámbúza . 
Vámház   . 
Vám  1  ás 
Vámlevél . 
Vámos     . 
Vámos  adó 
Vámosság 
Vámsó 
Van      .     . 
Vanalat    . 
Vanalatos 
Váncol 
Vándor     . 
Vándorbarát 
Vándorlás 
Vándorló 
Vándorol  . 
Vánkos     . 
Vánkoshéj 
Vánkoska 
Vánkosocska 
Vanna 
Vannácska 
Vánszorodik 
Vánszorog 
Ványol      . 
Ványolás  . 
Ványoló    . 
Vánnyadt 
Váp.  vápa 
Vápacsika 
Vápácska 
Vápás  .     . 
Vápos  .     . 
Váposság . 
Var.     .    . 
Vár :  burg 
Vár  :  warlen 
Várad  .     , 
Varádics 


111. 
III. 
III. 
lU. 
III. 
IIL 
III. 
III. 


998 

998 

999 

999 

999 

999 

997 

999 

I   1400 

III.  1000 

III.  1000 

II.  1271 
III.  1006 
III.  1007 
III.  1000 
III.  1007 
III.  1007 
III.  1006 
IIL  1007 

I.    328 

I.  1373 

III  1008 

II.  605 

III.  1008 
III.  16 
III.  1008 

II.  1583 
III.  934 
III.  1008 
III.  1008 
III.  1008 
III.  1008 
L  178 
III.  1009 
III.  1009 
III.  1009 

III.  1009 
1. 1888 

III.  1009 
IIL  1009 
III.  1010 
IIL  1010 
III.  1010 
III  1010 
III.  1010 
III.  1010 
III.  1010 
III.  1010 
II.  524 


II. 
IL 
IL 
II. 
II. 


524 
524 
524 
524 
524 


IIL  1010 
III.  1011 
III.  1014 
IIL  1012 
III.  1017 


Várakodás 
Várakodik 
Várakozás 
Várakozik 
Vár  alja  . 
Varancsos  béka 
Várandó  . 
Várandós 
Varas  .     . 
Váras  .     . 
Várás  .     . 
Varas  béka 
Várasbeli  . 
Váras  eggyik 
Váras  lel . 
Varáslás   , 
Varásló     . 
Varasodás 
Varásol 
Varásos    . 
Varasság  . 
Varasul 
Várat  .     . 
Váratlan  . 
Váratlanul 
Varázsló  bölcs 
Varázsol  . 
Varázsoltat 
Várbástya 
Várbeli 
Várbíró 
Varcog 
Varcogás  . 
Várdogál  . 
Várfok      . 
Varfü  .     . 
Varga  .     . 
Vargabör  . 
Vargacéh  . 
Vargafesték 
Vargafolt . 
Vargafü    . 
Vargahal . 
Vargakés . 
Vargalégy 
Vargamestér 
Vargamestürség 
Vargamű  .     . 
Vargamühely 
Vargaság 
Vargaszurok 
Vargaténta    . 
Vargatö    .     . 
Vargatőr  .     . 
Vargyógyitó . 
Várható    .     . 
Varjacska 
Varjú   .     .     . 
Varjúborsó   . 


III. 
III. 
III. 
III. 
1. 
III. 

in. 

Ili 


varjüköröm-vécsErnye 


279 


Varjúköröm  .     . 
Varjúláb  .     .     . 
Varjúlábfü    .     . 
Varjúmeggy .     . 
Várkastély    .     . 
Várkerítés     .     . 
Vármegye     .     . 
Vármegye  ispánja 
Vármegyeszék   . 
Vármű     .     .     . 
Várnagy  .     . 
Váró     .... 
Varoncos .     .     . 
Város  .... 
Város  bírája 
Városeggyezség 
Városfélség  .     . 
Város  háza  .     . 
Városi       .     .     . 
Városi  bíró  .     . 
Városi  helyes  lakos 
Városka    .     .     , 
Város  kincstartója 
Város  könyve   . 
Városlopó     .     . 
Városocska  .     . 
Városőrző     .     . 
Várospénzelopó 
Város  szolgája  . 
Város  tagja  .     . 
Városvirrasztó  . 
Várpiac    .    .    . 
Varr     .... 
Varrant     .     .     . 
Varrás      .     .     . 
Varrásos  .     .     . 
Varratlan       .     . 
Varrdogál      .     . 
Varró  .... 
Varrogat  .     .     . 
Varroí^atás    .     . 
Varró  ház     .     . 
Varró  láda   .     . 
Varró  ládácska 
Varrott  szűr 
Varró  tü  .     .     . 
Varró  vánkos    . 
Varsa  .... 
Várszállás     ,     . 
Várszálló  tábor 
Várt     .... 
Várta  .... 
Vártaállás     .     . 
Vártafa     .     . 
Vártál  .... 
Vártaosztás  .     . 
Vájtás       .     .     . 
Vártat  .... 
Vártatva,  vártatván 


II. 

II. 

I. 
II. 
II. 
II. 
II. 

1. . 

m. 
II. 


II. 

III. 

III. 

III. 

I. 

I. 

I 

I. 

III. 

I. 

II. 

III. 

III. 

II. 

II. 

III. 

II. 

II. 

III. 

III. 

m. 

II. 

III. 

m. 

III. 

m. 

m. 

III. 

m. 

III. 

ffl. 

I. 

II. 

u. 

III. 

lU. 
UI. 

III. 

III. 
III. 
m. 
III. 

I. 

I. 

III. 
II. 
III. 
ni. 
III. 


415 

Vartyog    .     . 

500 

Vartyogás     . 

1032 

Várvirraszló 

720     1 

Vas      ... 

137    ; 

Vasacska .     . 

238     ] 

Vaságy     .     . 

720 

Vasal   .     .     . 

1621 

Vasalás    .    . 

129 

Vásár  .     .     . 

905 

Vásárállás    . 

919 

Vásárbíró 

1016 

Vásár  fia.     . 

1019 

Vásárház 

1012 

Vásárlás  .     . 

238 

Vásárlat  .     . 

574     [ 

Vásárlevél 

798     ' 

Vásárlható    . 

1373 

Vásárló     .     . 

1014 

Vásárló  hely 

238 

Vásárló  piac 

573 

Vasárnap 

1014 

Vásárol     .     . 

479 

Vasáros   .    . 

407 

Vásáros    .     . 

628 

Vásárpénz     . 

1014 

Vásárt      .     . 

1184 

Vasas  .     .     . 

628 

Vasaz  .     .     . 

292 

Vasbánva 

371 

Vasderék .     . 

1196 

Vasétetés 

1284 

Vasfazék  .     . 

1019 

Vasfazekas  . 

1021 

Vasfejal    .     . 

1020 

Vasfonál  .     . 

1020 

Vasfű  .    .     . 

1021 

Vasgallér .     . 

1021 

Vasgém    .     . 

1021 

Vashámor 

1021 

Vashüvüsítö  . 

1021 

Vásik   .     .     . 

1373 

Vasír   .     .     . 

505 

Vásít    .     .     . 

505 

Vas'zű      .     . 

359 

Vasízű  víz    . 

815 

Vaskanál .     . 

1009 

Vaskapa  .     . 

1021 

Vaskapocs 

56 

Vaskarika 

369 

Vaskaró    .     . 

1016 

Vaskemence 

1021 

Vaskesztyű   . 

74 

Vaskesztyűs . 

744 

Vaskó  kés 

1022 

Vaskosár .     . 

1153 

Vasláb      .     . 

.1022 

Váslal  .     . 

.1017 

Vaslapát  .     . 

1017 

Váslat  .     . 

III.  1022 
III.  1022 
III.  1196 
III.  1022 
III.  1026 

I.  26 
III.  1025 
III  1025 
III.  1027 

I.  74 

I.  238 

I.  846 

I.  1373 
III.  1028 
III.  1028 

n.  605 
III.  1028 
III.  1028 

1.1400 
II.  1384 
II.  931 
III.  1027 

I.  106 
III.  1028 

II.  1271 
III.  1028 
III.  1025 
III.  1025 

I.  174 


I. 

496 

I. 

714 

I. 

776 

I. 

776 

I. 

45 

I. 

918 

I. 

1032 

1. 1057 

I. 

1078 

I. 

1303 

I. 

1530 

III. 

1025 

I. 

1606 

III. 

1026 

I. 

1646 

III. 

1229 

11. 

94 

U. 

105 

II. 

110 

II. 

130 

II. 

1.31 

II. 

184 

II. 

267 

u. 

267 

ín. 

1028 

II. 

375 

n. 

500 

III. 

1026 

II. 

525 

m. 

1Ü26 

Vaslevél  .     .     . 

II.    605 

Vasmacska  szakálla  . 

UI.      40 

Vasmives      .    .    .     . 

U.    910 

Vasmű     .    .    . 

II.    906 

Vasnyárs      .     . 

II.  I0I7 

Vásol  .... 

111.  1026 

Vásott.    .     .    . 

III.  1026 

Vásottkodik  .     . 

UI.  1026 

Vásottság      .     . 

ül.  1027 

Vásottul    .     .     . 

III.  1027 

Vaspenna 

II.  1267 

Vaspléh    .     .     . 

II.  12ü9 

Vaspor     .    .     . 

U. 1313 

Vasretesz      .    . 

II.  1428 

Vasrosta  .    .    . 

II.  1463 

Vasrostély    .    . 

11.  1464 

Vasrozsda     .     . 

U. 1470 

Vassaru    .     .     . 

U.  1521 

Vassulyom    .    . 

11.  1612 

Vassüveg      .    . 

U.  1629 

Vasszakadék     . 

UI.     30 

Vasszar    .     . 

UI.     84 

Vasszérszám 

UI.      66 

Vasszikra 

UI.    241 

Vasszín    .     . 

lU.    252 

Vastag      .     . 

lU.  1028 

Vastag  fejU  .     . 

I.    960 

Vastagít    .     . 

III.  1029 

Vastagítás 

UI.  1029 

Vastag  nyak 

II.  1005 

Vastagodik  . 

111.  1029 

Vastagon .     . 

UI.  1029 

Vastagság     . 

III.  1030 

Vastagtalanság 

lU.  1030 

Vastagul  .     . 

.    111.1030 

Vastol .     .     . 

UI.  1030 

Vastolás  .     . 

111.  103U 

Vasülö      .     . 

m.    891 

Vasverö    .     . 

.    UI.  1609 

Vesvessző 

.    UI.  1126 

Vász    .     .     . 

.    111.1031 

Vaszarkodás 

.    111.1031 

Vaszarkodik  . 

.    UI.  1031 

Vásznacska  . 

.    UI.  1031 

Vászon     .    . 

.    UI.  1030 

Vászonáros  . 

I.    106 

Vászonház    . 

I.  1373 

Vászoning     . 

I.  1590 

1     Vászonka 

.    UI.  1U31 

Vászonnémű 

.     II.    957 

Vaszora    .     . 

.    111.  1031 

Vatale      .    . 

.    111.1031 

Váz     .     .     . 

.    UI.  1031 

Vázas  .    .    . 

.    UI.  1031 

Vé  .    .    .    . 

.    111.1043 

Véckéndezik 

.    UI.  1032 

1     Veckéndik     . 

.    1U.1031 

1     Vécsernye 

.    UI.1032 

280 


VÉD-VÉNHfiDÉS 


Véd     ... 

III.  1032 

Végre  .... 

III.  1042 

Vélhetetlen 

Véddegél,  védd 

égi 

i\ 

.    III.  1121 

Végreszerez  .     . 

III.    206 

Vélhetetlenül     .     . 

Védelem  .     . 

.    III.  1Ü32 

Végresző  .     .     . 

.    III.    320 

Vélhető    .... 

Védelmes 

III.  1032 

Végrevisz      .     . 

.    III.  1212 

Vélla   .    . 

Védelmez 

III.  1032 

Végső  .... 

III.  1042 

Veilácska 

Védelmezés  , 

.    III.  1032 

Végsöség .     .    . 

III,  1043 

Vellám     . 

Veder  ■     .     . 

III.  1032 

Végszózat      .     . 

.    III.    283 

Vellejt 

Vederbeli 

III.  1033 

Végtelen  .     .     . 

III.  1037 

Vélom 

Védérke    .     . 

III.  1033 

Végtelenül    .     . 

III.  1037 

Velő     .     . 

Védés  .     .     . 

III.  1032 

Végtétel    .     .     . 

III.    63Ó 

Velős   .     . 

Védő   .     .     . 

III.  1032 

Végtére     .     .     . 

III.  1043 

Velősüdik 

Védrécske     , 

III.  1033 

Végtisztesség     . 

III.    677 

Velősön    . 

Vedres     .     . 

III.  1033 

Végül  .... 

III.  1043 

Vélt      .     . 

Véfél    .     .     . 

III.  1254 

Végvacsora  .     . 

III.    919 

Vélta   .     . 

Vég      .     .     . 

III.  1U33 

Végvár     .     .     . 

III.  1012 

Véltan 

Végbél     .     . 

I.    201 

Végváros  .     .     . 

III.  1013 

Vélte   .     . 

Végbeli     .     . 

III.  1037 

Végveszély    .     . 

III.  1090 

Vélve  .    . 

Végbemén 

II.    748 

Végzés      .     .     . 

III.  1039 

Vembe     . 

Végbemenetéi 

II.    748 

Vegyed     .     .     . 

III.  1043 

Vemhecske 

Végbevisz 

III.  1211 

Vegyelest      .     . 

I.    606 

Vemhezik 

Végbevilel 

III.  1211 

Vegyest    .     .     . 

III.  1043 

ír  ■ 

Ven      .     . 

Végbevitetődik 

III.  1213 

Vegyít      .     .     . 

III.  1043 

Vén  asszony     .     . 

Végbevivés  . 

III.  1211 

Veh     .     .     .     . 

III.  1043 

Vendég    .... 

Végbúcsú      .     . 

I.    319 

Vehem      .     .     . 

III.  1043 

Vendégajándék 

Végében   .     . 

III.  1037 

Vehemló  .     .     . 

II.    616 

Vendégbarát     .     . 

Végetlen  .     . 

III.  1037 

Véka    .... 

III.  1044 

Vendégbúza .     .     . 

Végetlenség  . 

111.  1037 

Vékácska .     .     . 

III.  1044 

Vendégel .... 

Végetlenül     . 

III.  1037 

Vékahordozó  léán^ 

II.    652 

Vendégeskedés  .     . 

Végez  .     .     . 

III.  1038 

Vékányi    .     .     . 

III.  1044 

Vendégeskedik  .     . 

Végezés    .     .     . 

111.  1039 

Vekeg  .... 

III.  1044 

Vendégeskedő   .     . 

Végezet    .     . 

III.  1040 

Vékony     .     .     . 

III.  1044 

Vendégfogadás  . 

Végezetés 

III.  1040 

Vékonyan     .     . 

III.  1045 

Vendégfogadó  .     . 

Végezetlen    .    . 

III.  1040 

Vékony  bor .     . 

I.    284 

Vendégfogadó  ház 

Végezetre 

III.  1040 

Vékonydadon 

III.  1045 

Vendégfogadós 

Végezbetetlen 

III.  1040 

Vékony  gyolcs  . 

I.  1173 

Vendégfogadóskodik 

Végező      .     . 

III.  1040 

Vékonyít  .     .     . 

III.  1045 

Vendégfóld  .     .    . 

Végezödik 

111.  1040 

Vékonyítás    .     . 

III.  1045 

Vendéghaj     .     .     . 

Végezű  gyíllés  . 

1. 1207 

Vékonyka     .     . 

III.  1045 

Vendéghajcsináló  . 

Véggel      .     . 

III.  1041 

Vékonyocska 

III.  1045 

Vendégház    .     .     . 

Végház     .     .     . 

I.  1373 

Vékonyodik  .     . 

111.  1046 

Vendégi   .... 

Végbely  .     .     . 

I.  1400 

Vékonyon     .     . 

III.  1045 

Vendéglró     .     .     . 

Véghetetlen   . 

III.  1041 

Vékonyság    .     . 

III.  104fi 

Vendégié  .... 

Végheletlenképp 

en 

III.  1U41 

Vékonyszértt 

III.    196 

Vendéglés     .     .    . 

Véghetetlenség 

III.  1041 

Vei,  -vél       .     . 

III.  1046 

Vendéglő  gazda    . 

Véghetetlenül    . 

III.  1041 

Vél 

III.  1049 

Vendégnép   .     .     . 

Véghezmén  .     . 

II.    748 

Velág  .... 

111.1179 

Vendégorca  .     .     . 

Véghezvisz 

III.  1211 

Velec  .... 

III.  1052 

Veudégország    .     . 

Véghezvitel  .     . 

III.  1212 

Velehál    .    .     . 

I.  1277 

Vendégség     .     .     . 

Véghezvitel  . 

III.  1213 

Velehálás     .     . 

1.  1277 

Vendégség!    .     .     . 

Véghézvivés  . 

III.  1212 

Velebáló  .     . 

I.  1277 

Vendégségűzés  .    . 

Véghurka     .     . 

1.  1518 

Vélekedés      .     . 

III.  1050 

Vendégszem       .     . 

Végig   .     .     . 

111.  1041 

Vélekedik      .     . 

III.  1050 

Vendégsziii    .     .     . 

Végiglen  .     .     . 

III.  1041 

Velence    .    .     . 

III.  1052 

Vendéglárs    .     . 

Végignyújt    .     . 

II.  1082 

Velencei  réz 

II.  1433 

Vendégtartó  .     .     . 

Végigteljesít  . 

III.   537 

Velencei  sája 

11.  1492 

VendégQstök 

Végképpen    . 

III.  1042 

Veleszületik  .     . 

III.    353 

Vendégvolla  .     .     . 

Végképpenvaló 

III.    961 

Véletlen    .     .     . 

III.  1050 

Véndely    .... 

Végnap     .     . 

11.    931 

Véletlenül     .     . 

III.  1051 

Venerék    .... 

Végok  .     .     . 

II.  Uül 

Vélgy  .... 

III.  1254 

Vénhédés 

VÉNHEDIK- VERSENGÉS 


281 


Vénhedik      .     . 

III.  1054 

Vércngl     .    .     . 

III.  1072 

Vérhedik  .     . 

III.  1073 

Vénhül     .     .     . 

III.  1065 

Véres  .... 

III.  1072 

Verhenyeges     . 

III.  1077 

Vénhiiszik     .     . 

111.1051 

Verés  .... 

III.  1067 

Verhenyes    .     . 

111.  1077 

Venic   .... 

III.  1067 

Veres  .... 

III.  1075 

Verhenyes  szín 

III.    252 

Venike      .     .     . 

Ili.  1057 

veres  barát .    . 

1.    178 

Verhenyít     .     . 

III.  1077 

Vénil   ... 

III.  1057 

veres  begy  .    .    . 

I.    196 

Verhenyítő  színű 

III.    252 

Vén  kor   .     .     . 

II.    357 

Vergs  béka  .    .     . 

I.    196 

Verhenyő      .     . 

III.  1077 

Vén  nép  .... 

II.    969 

veres  bélű  gomba 

1.1097 

Verhenyön    .     . 

III.  1077 

Vénség      .     .     . 

III.  1051 

Verfis  berkenye     . 

I.    216 

Verhenyős    .     . 

III.  1077 

Ventéreg  .... 

I.    817 

vergs  cékla  .     . 

I.    345 

Verhenyös  sárga 

II.  1512 

Vénus  köldöke .     . 

11.   396 

Vereség    .    .     . 

III.  1068 

Vérbüszik      .     . 

III.  1073 

Vénus  köldöke  fii 

1. 10.32 

Vereségszenvedés 

III.    181 

Vérhütés  .     .     . 

111.  1073 

Vénül  .... 

III.  1055 

Vereseilés     .     . 

III  1076 

Vérhütt     .     .     . 

III.  1073 

Venyige    .     .     . 

III.  1057 

Veresellik     .     . 

III.  1076 

Veríték     .     .     . 

III.  1077 

Venyikés  .     .     . 

III.  1058 

veresellő      .    . 

III.  1076 

Verítékes      .     . 

III.  1078 

Venyikevessző  . 

III.  1126 

Véresen    .     .     . 

III.  1072 

Veritékez      .     . 

III.  1078 

Vépik  .... 

11.    578 

Vereses    .     .     . 

III.  1076 

Verítékezés  .     . 

III.  1078 

Ver.  vér  .     .     . 

III.  1058 

Veres  fenyő      .     . 

I     822 

Verítékező    .     . 

III.  1078 

Vér      .... 

III.  1070 

Veres  fű  .     .     . 

1. 10.32 

Veríték  eztetö     . 

III.  1078 

Verág  .... 

111.1190 

Véres  f a  .     .    . 

I.  1032 

Veritéktörlö  .     . 

III.    762 

Vérág  .... 

I.      19 

Veres  gomba    . 

1. 1097 

Verítéktörlö  keszkenő 

II.    267 

Vérái'ulás 

I.    108 

veres  gyanta    . 

I.  1146 

Verítéktörlő  keszkenöcsk 

e   II.    267 

Véráruló  .     .     . 

I.    108 

Véres  hurka 

1. 1518 

Verítezés 

II.  1079 

Verbevál,  vérbová 

1 

III.  1073 

Véresít      .     .     . 

III.  1072 

Verítezik  .     . 

m.  1078 

Verbunk  .     .     . 

III.  1073 

Veresít     .     .     . 

III,  1076 

Vérivó      .     . 

1. 1634 

Verbuvál  .     .     . 

III.  1073 

Veresítés      .     . 

III.  1072 

Vérkórság     . 

II.   360 

Verbuválás   .     . 

III.  1074 

vereslik  .    .    . 

III.  1076 

Vérkórságos . 

II.    360 

Vércse      .     .     . 

III.  1074 

vereslő  szín      . 

III.    252 

Vérkő  .     .     . 

II.    390 

Vércseszínű  .     . 

IIJ.    252 

Veres  menta 

II.    759 

Verleng    .     . 

III.  1072 

Verdegel,  verdegél 

III.  1065 

Veres  mogyoró 

II.    855 

Verme      .     . 

III.  1079 

Verd  eget  .    .     . 

III.  1065 

Véres  olaj     .     . 

11.  1109 

Vermel     .     .     . 

III.  1075 

Verdes      .    .    . 

III.  1065 

Véreső      .     .     . 

I.    702 

Vermelés.     . 

III.  1075 

Verdigály      .     . 

III.  1074 

Vérgs  östör  .     . 

11.1198 

Vérmes     .     . 

III.  1073 

Verdigályos  .     . 

III.  1074 

Veres  pénz  .     . 

II.  1271 

Vermes    .     . 

III.  1075 

Verdigályos  nyúl 

U. 1086 

Veres  répa   .     . 

II.  1412 

Vermesség    . 

III.  1075 

Vérdíj  .... 

I.    505 

Veresség  .     .     . 

III.  1076 

Vermezés 

III.  1075 

Verdik      .    .     . 

III.  1064 

Vgres  sügér      .     . 

II.  1616 

Vernye     .     . 

III.  1079 

Verdödés  .     .     . 

III.  1065 

Veres  tenger     . 

III.    561 

Vérontás  .     . 

111.  1126 

Verdödik  .     .     . 

III.  1065 

Veres  tenta .     . 

III.    662 

Vérontó    .     .     . 

111.1127 

Veréb  .... 

III.  1074 

Veres  viola  .     . 

III.  1189 

Verő  :  schlagend 

111.  1068 

Verebecske   .     . 

III.  1074 

Veret  .... 

III.  1068 

Verő :  schweiss 

III.  1079 

Verébhal  .     .     . 

1. 1275 

Veretlen  .     .     . 

III.  1068 

Verő:  hcht 

III.  1079 

Verébszar     .     . 

III.     84 

Veretlen  .    .     . 

ín.  1072 

Verődik    . 

.   III.  1069 

Vérefolyó      .     . 

I.   914 

Verettet    .     .     . 

III.  1068 

Verő  disznó 

I.   520 

Vereget     .     .     . 

.    m.l068 

Vérez  .... 

III.  1072 

Verőfa      . 

I.   745 

Vérehulló      .     . 

1. 1514 

Verfelye   . 

III.  1077 

Verőfény  . 

I.   818 

Vérehulló  fű     . 

1. 1032 

Verfelyés  játékos 

II.      25 

Verőfényes 

I    818 

Verejték  .     .     . 

III.  1077 

Verfelye  szem  . 

III.    159 

Verő  óra. 

II.  1132 

Verejtékes     .     . 

.   III.  1078 

Verrélyez      .     . 

III.  1077 

Verő  talp 

III.   404 

Verejtékez     .     . 

.   111.1078 

Verfólye  .     .     . 

III.  1077 

Vérötlés  . 

II.  1206 

Verejték  lika     . 

II.    641 

Verfólyés .     .     . 

.    III.  1077 

Vérpökés . 

II.  1325 

Verejtézik     .     . 

líl.  1078 

Verfólyetábla    . 

.    III.    367 

Verrad     . 

111.1193 

Verek?     .     .     . 

III.  1074 

Vergődik  .     .     . 

III.  1068 

Verragatás 

III.  1196 

Verekedés     .     . 

.    III.  1067 

Vérgyökér     .     . 

I.  1182 

Vers    .    . 

III.  1079 

Verekedik     .     . 

.    m.  1066 

Vérfolyás      .     . 

I.    913 

Verscsináló 

I.    435 

Verekedő  .     . 

.    III.  1067 

Vérfolyat .     .     . 

I.    914 

Versecske 

III.  1080 

Verem 

.    III.  1074 

Vérhas     .     .     . 

.      I.  1337 

Verség 

m.  1073 

Vérengezés    .     . 

.    Ili  1072 

Vérhavi    .     .     . 

I.  1463 

Verseng   . 

III.  1080 

Vérengezö    .     . 

.    III.  1072 

Vérhedett      .     . 

.    III.  1073 

Versengés 

.     .     .    111.  1081 

XXXVI 

H.  NYELVIÜK 

T.    í 

aúi 

PÁR 

282 


VERSENGŐ— VETKEZET 


Versengő .     . 

Versijiigös     . 

Versenkedés 

Vérsenkijdik 

Vérsenség 

Vérsent    .     . 

Verseny  .     . 

VSrsenyes    . 

Versényesgdik 

Vérsenyesség 

Vérsíinyög 

Versfö .     . 

Versfutás 

Versfaló  . 

Versfuttatás 

Versírás  . 

Versíró 

Versődö    . 

Versrendelés 

Versszerzés 

Versszerzö 

Verstörlejtö 

Vérszem  . 

Vérszipó   . 

Vérszívó  . 

Vérszomjuhozó 

Vérszopó  . 

Vért     .     . 

Vértag.     . 

Vértelen    . 

Verteng    ...     I.  830 

Vertiingés      .     .     I.  830, 

Vért  indító  kígyó 

Vert  pénz 

Vérváltság 

Vés      .     . 

Vese     .     . 

Vesécske  . 

Vésedék    . 

Vesepecseny 

Vesés  .    . 

Vésés  .     . 

Véset   .     . 

Vesling 

Véső    .    . 

Vésci  vasacska 

Vesz,    vész:    zu    nichte 

werden 
Vesz.  vész :  fassen 
Vész  :  sturm 
Vész ;  fischergarn 
Vgsz  :  führen,  tragen 
Veszedelem  .     . 
Veszfidelemhozó 
Veszedelmes 
Veszedelmesen . 
Veszedelmeskedik 
Veszedelmesül  . 


III.  1081 

Veszedelmezés  .     .     . 

111.  1088 

Vesztes     ,     . 

III.  1081 

Veszedelmezik  .     .     . 

III.  1088 

Vesztés    .     .     . 

III.  1082 

Veszedelmeztet .     .     . 

III.  1088 

Veszteség 

III.  lOt-1 

Veszédik 

III.  1093 

Vesztesen 

III.  108? 

Veszejt 

111.  1088 

Vesztet    .     . 

111.  1082 

Veszekedés  .... 

III.  1089 

Vesztett   .     . 

111.  1080 

Veszekedik  .... 

111.  1089 

Vesztbelellen    . 

III,  1080 

Veszekedő     .... 

111. 1090 

Vesztő      .     .     . 

111.  1080 

Veszékel 

111. 1089 

Vesztő  fű 

III.  1080 

Veszélkedik  .... 

III.  1090 

Vesztő  per    . 

111.  1080 

Veszélödik    .... 

III,  1090 

Vesztség  .     , 

1.    9K0 

Veszély 

III.  1090 

Veszve-vesz  . 

1. 1013 

Vészen,  vészen      .     . 

111.1102 

Vet,  vél:  werfen 

1. 1014 

Veszendő 

111.  1090 

Vét :  eroberung 

1. 1016, 

Veszendőén  .... 

111.  1090 

Vét :  fehlen  ,     . 

1. 1602 

Vészen dőség      .     . 

III.  1090 

Vétat  .... 

I.  1604 

Veszendőül   .... 

III.  1091 

Vétek  .... 

III.  1082 

Veszés      

111.  1091 

Vetekedés     . 

II.  1049 

Veszet 

III.  1091 

Vetekedet     . 

III.    208 

Veszett 

III.  1092 

Vetekedik 

III.    211 

Veszett  gyomor     .     . 

1.1175 

Vetekedő .     . 

III.    761 

Veszett  marha  .     .     . 

11     691 

Vétel    .     .     . 

III.    159 

Veszettség 

III.  1092 

Vetél    .     .     . 

III     305 

Veszett  szájú     .     .     . 

III.      19 

Vetélkedés    . 

111.    235 

Veszettül       .... 

IH. 1093 

Vetélkedhető 

111     301 

Vesző 

111. 1093 

Vetélkedik    . 

III.    306 

Vesződés  

111.  1093 

Vetélkedő 

III.  1082 

Vesződik 

111.  1093 

Vetélkedő  társ 

III.    371 

Vesződő 

III.  1094 

Vetélő  .    .    . 

III.  1072 

Vessző 

III.  1125 

Vetélő  fa 

111.  1082 

Vesszőcske    .... 

III.  1127 

Vetemedés    . 

III.  1082 

Vesszői 

III.  1127 

Vetemedett  . 

II.    304 

Vesszős 

III.  1127 

Vetemedik    . 

11.  1271 

Vesszőszál     .... 

III.      44 

Vetemény 

111.  1000 

Vesszőszedés     .    .     . 

III.    102 

Veteményes  . 

III.  1082 

Vesszőz 

111.1127 

Veteményes  ágy 

III.  1083 

Vesszőzés      .... 

111.1127 

Veteményes  kert 

111.  1083 

Vesszőzött  szolga  .     . 

III.    292 

Veteményes  mag 

111.  1083 

Veszt :  vernictiten 

III.  1094 

Veteményfű .     . 

II.  1256 

Veszt- :  gefahr  .     .     . 

111.  1097 

Veteménymag 

111.1083 

Veszteg,  veszteg :  still 

111.1127 

Veternye .     . 

111.  1083 

Veszteg  :  ruhig  sein  . 

III.  1128 

Veternyei 

III.  1083 

Vesztegáll     .... 

1.      70 

Vetés  .     .     . 

III.  1083 

Vesztegel       ... 

.    111,1128 

Vétet :  nebmeí 

III.  1083 

Veszteget      .     .     ,     . 

III.  1097 

Vétet:  sünde 

111.  1025 

Vesztegetés  .... 

.,  111.1098 

Vetetlen  .     . 

Vesztegetetlen  .     .    . 

III.  1098 

Véletlen  .     . 

III.  1084 
III.  1102 

Veszteghallgat  .     .     . 

1.  1284 

Vételt .    .    . 

Vesztegliallgatás    .     . 

I.  1284 

Vétéz  .    .     . 

VesztegI    .    .     .    ■     . 

III.  1128 

Vétkecske     . 

III.  1101 

Veszteglés    .... 

.    III.  1129 

Vétkes      .     . 

III.  1124 

Vesztegleles .     .     .     . 

.    III.  1129 

Vétkesen 

III.  1205 

Vesztegletesség .     .     . 

.    111.1129 

Vétkesít    .     , 

III.  1087 

Vesztggség    .... 

III.  1128 

Vétkesítés 

1.  1503 

Vesztegséges     .     .     . 

.    111.1128 

Vétkesség 

111.  1088 

Vesztegíilés  .... 

III.    891 

Vétkesvolta  . 

111.  1088 

Vesztemény  .... 

III.  1094 

Vétkezés  .     . 

111.1088 

Veszten-vesz     .     .     . 

111.  10S7 

Vétkezés  . 

III.  1088 

Veszteii-veszt    .    .    . 

III.  1097 

Vétkezel  .     . 

lassen 


vktkKzik    vihető 


283 


Vetke;-ik  .     .     . 

111.1164 

Viaskodik 

Vétkezik  .     .     . 

111.1158 

Viaskodó .     . 

Vétkgzhetetlen  . 

IH.  1159 

Viasz  .     .    . 

Vetkezödik    .     . 

111.1155 

Viaszas  tábla 

Vétkezten-vétkf-zik 
Vetkeztet      .     . 

111.  1159 
111.1155 

Viaszfű  .  . 
Viaszgyertva 

Vetkeztet      .     . 

111.1159 

Viaszgyertyác 

Vetnivaló      .    . 

111.    961 

Viaszlép  .     . 

Vető    .    .    .    .    ; 

III.  1155 

Viaszorr  .     . 

Vetődik    .    .    . 
Vetrece     .     .     . 

111.1156 
III.  1160 

Viaszos  .  . 
Viaszoz     .     . 

Vetrecer.  .... 

III.  1160 

Viaszozás 

Vetrence  .     .     . 

III.  1160 

ViaszszÍD .     . 

Vétség       .     .     . 

III.  1160 

Vice.  vice     . 

Vett     .... 

III.  112.S 

Vicebán   .     . 

Vétten-vesz  .     . 

111.1121 

Vicebíró  .     . 

Vettet  .... 

111.  1156 

Vicecsászár  . 

Vett  név  . 

11.    Í.72 

Vicegazda 

Vettség     .     .     . 

III.  1123 

Vicehadnagy 

Vévés  ... 

III.  1124 

Viceispán 

Vevő    ... 

111.1124 

Viceisten  .     . 

Véz      ... 

111.  1224 

Vicék  .     .     . 

Vezér  .... 

III.  1160 

Vicekapitány 

Vezérbasa 

I.    185 

Vicekirály 

Vezérel     .     .     . 

III.  1161 

Viceszázados 

Vezérgyéplö .     . 

1.1162 

Vicetanács    . 

Vezéri.     .     .     . 

III.  1161 

Vicetiszt   .    . 

Vezérlés   . 

111.1161 

Vickándozik  . 

Vezérlő     .     .     . 

III.  1162 

Vicsek .     .     . 

Vezérlő  gyeplő 

1.1162 

Vicsorít    .     . 

Vezérlő  méh 

11.    721 

Vicson'tás 

Vezérlő  rend 

II.  1407 

Vicsorodik    . 

Vezérség  .     .     . 

III.  1162 

Vicsorog  .     . 

Vezet  .... 

III.  1162 

Vid      ... 

Vezeték    .    .     . 

III.  1162 

Vidálság  .     . 

Vezetéken     .     . 

111.1163 

Vidám      .     . 

Vezetékes     .     . 

III.  1163 

Vidáman .     . 

Vezetékló      .     . 

II.    616 

Vidámít    .     . 

Vezetéknév  .     . 

II.    972 

Vidámilás     . 

Vezetékszándék 

III.     75 

Vidámképpen 

Vezetékszó    .     . 

III.    274 

Vidámkodik  . 

Vezetékül     .     . 

III.  1163 

Vidám  ló 

Vezetel     .     .     . 

III.  1163 

Vidámodik    . 

Vezetés     .     .     . 

III.  1163 

Vidámodón  . 

Vezető     .     .     . 

III.  1163 

Vidámság 

Vezető  gyeplő  . 

1.1162 

Vidámságos  . 

Vezető  nyilas    . 

II.  1041 

Vidámul   .     . 

Vezettet    .    .     . 

III.  1163 

Viddegel  .     . 

Ví 

III.  1163 

Vidék   .     .     . 

Viadal.     .    .    . 

.    III.  1165 

Vidékes    .    . 

Viadali      .     .     . 

.    III.  1165 

Vidéki .     .     . 

Viadalmester     . 

n.    792 

Vidékség  .     . 

Viadalom      .     . 

.    Iil.1165 

Vídelmez  .     . 

Viadalság      .     . 

III.  1166 

Vider   .     .     . 

Viadaltanító 

III.    427 

Vidít    .     .     . 

Viadaitanulás   . 

III.    432 

Vidla    .     .     . 

Viadaltélel    .     . 

III.    635 

Vidra   .     .     . 

Viadal  tudománya 

.    111.    799 

Vidul    .     .     . 

Viaskodás     .    . 

.    111.1166 

Vidulás     .     . 

S.59 


111. 
III. 
III. 
III. 

I. 

I. 

I. 
II. 
II. 
III. 
III 
III. 
III, 
III. 

1. 

I. 

I, 

I. 

II 


III. 
II. 
II. 
III. 
III. 
III. 
TII. 
III. 
ITI. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III 
III. 
III. 
III 
III. 
III. 
II. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
III. 
111. 
III. 
III. 
III. 


1166 

1166 

1168 

367 

1032 

1167 

1167 

581 

1137 

1169 

1169 

1169 

252 

1169 

172 

238 

386 

1072 

918 

1621 

1625 

1169 

109 

312 

97 

419 

671 

1032 

1169 

1169 

1169 

1169 

1170 

1170 

1170 

1170 

1170 

1170 

1170 

1170 

1170 

616 

1170 

1171 

1171 

1171 

1171 

1212 

1172 

1172 

1172 

1172 

1032 

1033 

1171 

1187 

1172 

1171 

1172 


7 


Viér     .     . 

III.  1070 

Víg.    .    .    . 

III.  1172 

Vigad  .    .    . 

III.  1172 

Vigadalom    .    . 

III.  1173 

Vigadás    .     . 

111.1173 

Vigadó     .    . 

111.1173 

Vigadoz   .     . 

111.1173 

Vigadozás 

III.  1173 

Vigály  .     .     . 

III.  1176 

Vigan  .     . 

111.1173 

Vigan  lakó  hó 

1.1463 

Vigaság    .     . 

III  1173 

Vigaságos     . 

III.  1174 

Vigaságtiivö  . 

III.    640 

Vigasság  .     . 

III.  1173 

Vigasságos    . 

III.  1174 

Vigasságosvolta 

III.    967 

Vigasz      .    . 

III.  1174 

Vigaszás  .     . 

III.  1174 

Vigaszhatatlan 

III.  1174 

Vigaszik   . 

111.1174 

Vigaszt     .     . 

III.  1174 

Vigasztal  .     . 

111. 1175 

Vigasztalás   . 

III.  1175 

Vigasztalásos 

III.  1175 

Vígasztalát   . 

111.1176 

Vigasztalhatatlan 

111.1176 

Vigasztalhatatlanképpen 

111.1176 

Vigasztalhatatlanul    . 

III.  1176 

Vigasztaló     .... 

III.  1176 

Vigaszlalóság 

III.  1176 

Víg  kedvű     . 

II.    148 

Vígság     .    . 

III.  1173 

Vígságtévő    . 

111     640 

Vigyáz 

III.  1176 

Vigyázás  .     . 

III.  1177 

Vigyázat  .     . 

III.  1177 

Vigyázatlan  . 

III.  1177 

Vigyázatlanság 

III.  1178 

Vigyázatlanul 

.    III.  1178 

Vigyázó    .    . 

III.  1178 

Vigyázóan    . 

III.  1178 

Vigyázó  hely 

I.  1400 

Vigyázó  sereg 

11.  1551 

Vigyázó  torony 

III.    718 

Vigyázt    .     . 

III.  1178 

Vigyáztat . 

III.  1178 

Vigyáztatás 

III.  1178 

Vigyor 

III.  1178 

Vigyorgás 

.    III.  1179 

Vigyorgatás 

.    III.  1179 

Vigyorgó . 

III.  1179 

Vigyorit    . 

III.  1179 

Vigyorítás 

111.1179 

Vigyorog  . 

111  1179 

Vihar  .     . 

111.  1179 

Vihet   .     . 

III.  1212 

Vihetés     . 

III.  1212 

Vihető      . 

XXX 

III.  1213 
VI* 

284 


VIKÁRIOS     VISZHONTAG.  VISZHONTOG 


Vikários 

.    III.  1179 

Villamtat .    .     . 

.    III.  1187 

1     Virganc    .    . 

Vikáriosság  .... 

.    III.  1179 

Villancsó      .     . 

.    III.  1187 

Virgina     .     . 

Víkony 

.    III.  1044 

Villancsozik 

.    111.1187 

Virginál    .     . 

Víl 

.    III.  1049 

Villang     .     .     . 

.    III.  1188 

Virginás  .     . 

Világ 

.    111.1179 

Villangás .    .     . 

.    III.  1188 

Virgonc    .     . 

Világbeli 

.    111.1182 

Villangos      .     . 

.    111.1187 

Virgoncság  . 

Világbíró 

I.    238 

Villás  .     .     .     • 

.    111.1188 

Virgyinaszó  . 

Világ  fia 

I.    846 

Villog.     .    .    . 

.    III.  1187 

Virocs      .     . 

Világgyőzö   .... 

1.  1194 

Villogtat  .    .     . 

.    111.1187 

Virong     .     . 

Világi 

.    III.  1182 

Villong     .     .     . 

.    III.  1188 

Virrad      .     . 

Világi  ruha  .... 

II.  1481 

Villongás      .     . 

.    III.  1188 

Virradás . 

Világi  szerelem      .     . 

.    III.    219 

Villongat       .     . 

.    III.  1187 

Virradóban  . 

Világi  társaság .     .     . 

.    III.    457 

Villongó  .     .     . 

.    111.1188 

Virradólag    . 

Világol 

.    III.  1182 

Vimád     .     .     . 

1. 1674 

Virradólan    . 

Világoló 

111.1182 

Vincelér,  vincelléi 

III.  1188 

Virradóra 

Világoltat      .... 

III.  1182 

Vinelér     .     .     . 

III.  1188 

Virradoz  .     . 

Világos 

III.  1182 

Vinclérkedik     . 

III.  1189 

Virradta  .     . 

Világosan     .... 

III.  1182 

Vincogás .     .     . 

III.  1189 

Virradtáig    . 

Világosít 

III.  1183 

Vincos      .     .     . 

III.  1189 

Virradtig .     . 

Világosítás    .... 

III.  1183 

Vinnye    .     .     . 

III.  1189 

Virradtakor  . 

Világosító      .... 

III.  1183 

Vinnyó    .     .     . 

III.  1189 

Virraszt  .     . 

Világos  kék .    .     .     . 

II.    160 

Vinnyog  .     .     . 

III.  1189 

Virrasztás 

Világos  kék  szín   .     . 

III.    249 

Viola  .... 

III.  1189 

Virrasztat     . 

Világoskodás     .     .     . 

III.  1184 

Violagyiilep .     .     . 

1.1210 

Virrasztható 

Világoskodik     .     .     . 

III.  1183 

Violás      .     .     . 

III.  1189 

Virrasztó 

Világoskodtat    .     .     . 

III.  1184 

Violaszín      .     . 

III.    252 

Virrogat  .     . 

Világosodik  .... 

III.  1184 

Violaszínű    .     . 

III.    252 

Virtuózus 

Világoson     .... 

III.  1182 

Violatermö  hely 

III.    598 

Virtus  .     .     . 

Világosság 

III.  1184 

Viován     .     .     . 

III.  1163 

Visel    .     .     . 

Világossághozó  csillag 

I.   427 

Vipera      .     .     . 

111.1189 

Viseldegél 

Világosságos      .     .     .     . 

III.  1184 

Viperakígyó      .    . 

II.    304 

Viselés     .     . 

Világos  szín      .     .    .     . 

III.    252 

Vír 

III.  1070 

Viselet     .     . 

Világosul      .... 

III.  1184 

Virad  .... 

III.  1193 

Viselhetetlen 

Világosulat   .... 

III.  1184 

Virág  .... 

111.  1190 

Viselnivaló  . 

Világos  zöld  szín  .    . 

III.    252 

Virágcsiitörlök .     . 

I.    474 

Viselő .    .     . 

Világoz 

III.  1185 

Virágének     .     .     . 

I.    639 

Viselödés 

Világrész 

II.  1420 

Virágít     .     .     . 

III.  1191 

Viselős    .     . 

Világság 

III.  1185 

Virágkáposzta  .     . 

II.    113 

Viselő  szék  .     . 

Világ  szeretete  .     .     . 

III.    223 

Virágkedd     .     .     . 

II.    144 

Viselő  szoknya 

Világtalan     .... 

III.  1185 

A^irágkert      .     .     . 

11.    246 

Viselt.     .     . 

Világtalanság     .     .     . 

III.  1185 

Virágkor  .     .     .     . 

II.    357 

Viseltes    .     . 

Világtartó     .... 

III.    482 

Viráglik  .     .     .     . 

III.  1191 

Viseltes  gúnya 

Világunta      .... 

III.    856 

Virágocska   .     .     . 

III.  1192 

Viseltet    .     . 

Villa 

III.  1187 

Virágos    .     .     . 

III.  1192 

Viseltetik      .     . 

Villácska      .... 

III.  1188 

Virágos  bor      .     . 

I.    284 

Visgál  .     .     . 

Villafa 

I.    745 

Virágos  kert     .     . 

11.    246 

Visít    .... 

Viliág 

III.  1187 

Virágos  pohár  .     . 

11. 1303 

Visftás     .     .    . 

Villám      ...... 

III.  1185 

Virágos  tábla    . 

III.   367 

Viskó  .... 

Villámás,  villamás     . 

III.  1185 

Virágoz    .     .     .     . 

III.  1192 

Visla  .... 

Villámat 

III.  1186 

Vi  ragozás     .     . 

III.  1192 

Visz     .... 

Villámcsozik     .     .     .     . 

III.  1187 

Virágozik     .     .     . 

III.  1192 

Viszálkodás ,     . 

Villámik,  villamik 

111.1185 

Virágszál      .     .     . 

III.      44 

Viszály  ?  .     .     . 

Villámlás 

III.  1186 

Virágszedő  .     .     . 

III.    103 

Viszályos 

Villámlik 

III.  1186 

Virágszombat    .     . 

III.    298 

Viszen  :  tragen 

Villámló 

III.  1186 

Viráglok  .     .     .     . 

III.    694 

Viszén  :  nehmen  . 

Villámó    .     .     .     .     . 

III.  1186 

Virágvasárnap .     . 

II.    931 

Viszent    .    .    .    . 

Villámodat   .... 

III.  1186 

Virágvasárnapi 

II.    931 

Viszett     .     .     . 

Villámodik    .... 

III.  1186 

Virágzó    .     .     .     . 

III.  1193 

Viszhálkodás    .    . 

Villámozik   .    .    ...    . 

III.  1187 

VirejtékSs    .    .     . 

III.  1077 

Viszhontag.  vis< 

!ho 

ntc 

g- 

VISZKET- VISSZARÁNT 


285 


Viszket    .     . 

III.  12U 

Visszaemlékezik   . 

Yiszketeg 

111.1214 

Visszaénekel     .     . 

Viszketeges  . 

UI.  1215 

Visszaereszt      .     . 

Viszketegesit 

III.  1215 

Visszaért      .     .     . 

Viszketegség 

III.  1215 

Visszaesik    .     .     . 

Viszketés 

III.  1215 

Visszaevez   . 

Viszketség    . 

III.  1215 

Visszafacsar      .     . 

Viszkettél     . 

III.  1215 

Visszafejt     .     .     . 

Viszkolódik  . 

III.  1216 

Visszafelel    .     .     . 

Viszonellen  . 

IlL  1216 

Visszafésül  .     .     . 

Viszonkodás 

III.  1216 

Visszafizet    .     .     . 

Viszonoz .     . 

III.  1216 

Visszafog      .     . 

Viszont    .     . 

m.  1216 

Visszafoglal .     . 

Viszonta .     . 

III.  1216 

Visszafoglaló  lévé 

Viszontag     . 

111.1216     1 

Visszafoly     .     . 

Viszontagesö 

I.    699 

Visszafont    .     . 

Viszoutagrólgyulad 

1.1197 

Visszafordít      .     . 

Viszontagi    .     .    . 

m.  1217     i 

Visszafordíthatatla 

n  . 

Viszontagképpen 

III.  1217 

Visszafordul 

Viszontagnyom 

II.  1054 

Visszafordulás  .     . 

Viszontagol  .     . 

III.  1217 

Visszafordult     .     . 

Viszontagozás  .     . 

m.  1217 

Visszafordult  eszű 

Viszontagöszverak 

II.  136i 

Visszafordultság 

Viszontagság     . 

UI.  1217 

Visszaforgat 

Viszontagságos 

III.  1217 

Vissza-föltér 

Viszontagszül    . 

III.    351 

Visszafú  .     .     . 

Viszontagszületteti 

k 

III.    354 

Visszafut      .     .     . 

Viszontagvaló  . 

lU. 1218 

Visszafutás  .     . 

Viszonlagzeng  . 

m.  1281 

Visszafutos  .     . 

Viszontan     .     . 

111.  1218 

Visszafúvás .     . 

Viszontanvaló  . 

III.  1218 

Visszafuvó  szél 

Viszontavaló     .  11 

61 

III.  1216 

Visszahajt     .     . 

Viszontesés  .     . 

I.    699 

Visszahanyatlik 

Viszonyos    .     . 

m.  1216 

Visszahárint 

Vissza      .     .     . 

III.  1218 

Visszahazud 

Visszaad  .     .    . 

I.      13 

Visszahegedül  . 

Visszaaggott     . 

I.      22 

Visszahelyheztet 

Visszaajándékoz 

I.     32 

Visszahengéredik 

Visszaajánl  .     . 

.       I.     33 

Visszahengerít 

Yisszaáld      .     . 

I.     56 

Visszahengeritheí 

Visszaáll .     .     . 

I.      71 

Visszahí  .     .     . 

Visszább  .     .     . 

.    III.  1219 

Visszahíhatatlan 

Visszabánkodik 

.       I.    170 

Visszahíható     . 

Visszabeszéll     . 

.       I.    221 

Visszahívás 

Visszabocsát     . 

I.    256 

Visszahivatlan  . 

Visszabolondoz 

I.    271 

Visszahord  .     . 

Visszabolyog     . 

I.    274 

Visszahorgad    . 

Visszabőg     .     . 

I.   303 

Visszahorgol     . 

Visszabömböl   . 

I.    311 

Visszahorgolás 

Visszacáfol  .     . 

I.   339 

Visszahoz     .     . 

Visszacáfolás    . 

I.    339 

Visszahozás 

Visszacsap   .     . 

.      I.   380 

Visszahökköltet 

Visszacsaponik 

I.    383 

Visszaigér    .     . 

Visszacselekedik 

I.    400 

i     Visszaír  .     .     . 

Visszadobol .     . 

.       I.    515 

Visszairás    .     . 

Visszaél   .     .     . 

.      I.    593 

'     Visszaizen    .    . 

Visszaélés     .     . 

.      I.    593 

Visszája  .     .     . 

Vissza-ellen 

.       I.    609 

Visszajár      .     . 

Visszaéltetik 

.      I.    600 

Visszajö  .     .     . 

636 
639 
671 
687 
699 
723 
746 
788 
812 
836 
859 
873 
891 
605 
909 
917 
926 
926 
930 
930 
930 
708 
930 
9.^7 
569 
997 
1010 
1010 
1015 
997 
140 
1265 
1317 
1. 1323 

I.  1379 
1. 1383 
I.  1403 
1.1405 
1.1405 
1.1405 
1. 1420 

I.  1420 
1. 1420 
1.  1420 
1. 1420 
1.1485 
1. 1491 
1. 1494 
1. 1494 
1. 1502 
I.  1502 
1. 1506 
I.  1557 
1.1600 
1. 1600 
1. 1650 
I.  1219 

II.  14 

II.  59 


I. 

1. 

1. 

I. 

I. 

1. 

I. 
III. 

I. 

I. 

1. 

I. 
111. 
II. 

1. 

I. 

l. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

I. 

i. 
III. 

I. 

I. 

I. 

I, 

I, 
III 

I 

1 


Visszajövés  .    . 
Visszajövet  .     . 
Visszajövelel 
Visszakér     .     . 
Visszakeres  .     . 
Visszakérés  .     . 
Visszaköresztél 
Visszakéresztelke 
Visszakéresztelö 
Vissza-kivész    . 
Visszakodik 
Visszakopaszul. 
Visszaköltözik  . 
Visszaköszön    . 
Visszaköszönt   . 
Visszakullog     . 
Visszaküld 
Visszál     . 
Visszálatlan 
Visszalép 
Visszalépés 
Visszálkodás 
Visszálkodik 
Visszálkodó 
Visszálkodóképpen 
Visszálkodtat    . 
Visszál t    .     .     . 
Visszáltat     .     . 
Visszáltatás  .     . 
Visszamagyaráz 
Visszamar    .     . 
Visszamász  .     . 
Vissza-megtér  . 
Visszamén   .     . 
Visszamenés 
Visszamenetel  . 
Visszamenő 
Visszamér     .     . 
Visszamelél 
Visszamivelkedtet 
Visszamond 
Visszamondás  . 
Visszán         .     . 
Visszanéz     .     . 
Visszanézdegél 
Visszánosan 
Visszanyeldekél 
Visszanyer  .    . 
Visszanyomul  . 
Visszányoz  .     . 
Visszaolvas  .     . 
Visszaönt     .    . 
Visszaönfés 
Visszapattan 
Visszapironkodik 
Visszapök     .     . 
Visszapökés .     . 
Visszarág     .    . 
Visszaránt   .    .    ■ 


k 


11. 

II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
11. 
II. 
II. 


59 

59 
59 
212 
230 
212 
234 
235 
234 


111.1118 
111.  1219 


II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 


350 
174 
419 
420 
469 
483 


111.1219 
III.  1219 
II.  580 
II.  580 
111.1219 
UI.  1219 
111.  1220 
III.  1220 
UI.  1220 
111.  1220 
UI.  1220 
UI.  1220 
664 


II. 
U. 
II. 
III. 
II. 
II. 
II. 
II. 
II. 
U. 
II. 

n. 
u. 


678 
706 
571 
748 
748 
748 
749 
774 
799 
907 
862 
863 


m.  1220 
U.  981 
II.  982 

UI.  1220 
II.  1022 
U. 1030 
U.  1063 
U. 1220 
11.1121 
II.  1180 
II.  1180 
II.  1249 
II.  1292 
IL  1325 
U.  1325 
U.  1351 
II.  1372 


286 


VISSZAREPÜL-VIZI  BARÁZDA 


47 
47 
64 
54 
58 


Visszarepül 11.  1415 

Visszarivogat    ....  II.  1440 

Visszarúg II.  1477 

Visszás Ili.  1220 

Visszasirat II.  1579 

Visszáson III.  1221 

Visszaszáguld   ....  III.      16 

Visszaszalad     ....  III. 

Visszaszaladás       .     .     .  III. 

Visszaszáll III. 

Visszaszállás    ....  III. 

Visszaszállít      ....  IH. 

Visszaszegez     .     .     .     .  III.    114 

Visszaszemtelenkedik     .  III.    163 

Visszaszeret      ....  III.    222 

Visszaszerelés  ....  III.    222 

Visszaszidás     ....  III.    236 

Visszaszokás     ....  III.    286 

Visszaszól III.    277 

Visszaszólás      ....  III.    277 

Visszaszólít       ....  III.    280 

Visszaszop III.    306 

Visszaszíi III.    320 

Visszaszökés     ....  III.    324 

Visszaszökik     ....  III.    324 

Visszatagad       ....  III.    377 

Visszatakarodik     .     .     .  III.    387 

Visszatanácsol  ....  III.    420 

Visszatanít III.    426 

Vissz'atanul 111.    431 

Visszatekénget  ....  ill.    523 

Visszatekerédik     .     .     .  III.    512 

Visszatekerít     ....  III.    515 
Visszatekint     .     .     .     .111.    519 

Visszatekintél   ....  III.    519 

Visszatér I!I.    673 

Visszatérés III.    573 

Visszatérít III.    579 

Visszatérítés      ....  III.    579 

Visszatérül III.    586 

Visszatesz III.    622 

Visszatetszik     ....  III.    647 

Visszatromfol   ....  111.    782 

Visszalusakodik     .     .     .  Ili,    813 

Visszaugrik III.    841 

Visszaúsz III.   865 

Visszaüt  ......  III.    907 

Visszaűz III.    916 

Visszaűzés III.   917 

Visszavagyon    ....  111.    942 

Visszaváló 111.  1221 

Visszaváltozik  ....  III.    997 

Visszavár III.  1015 

Visszaver III.  Kl64 

Visszaverés III.  1064 

Visszavesz 111.  1121 

Visszavet 111.1148 

Visszavétel 111.1121 

Visszavetemedik   .    .    .  IH.  1160 


Visszavisz     . 
Visszavitel  . 
Visszavitet   . 
Visszavívó    . 
Visszavolta  . 
Visszavon 
Visszavonás 
Visszavonó  . 
Visszavonsz 
Visszaxeng  . 
Visszazgngés 
Visszazörög . 
Vít       .     .     . 
Vita     .     .     . 
Vitat    ,     .     . 
Vitatás     .     . 
Vítatós     .    . 
Vitel    .    .    . 
Vitelét      .     . 
Vités         .     . 
Vitet    .     .     . 
Vitettetés 
Vitéz   .     .     . 
Vitézei     .     . 
Vitézfogás     . 
Vitézfű     .     . 
Vitézi  .     .     . 
Vitéz,játék 
Vitézkedés    . 
Vitézkedik    . 
Vitézképpen 
Vitézkötés    . 
Vitézkötésés 
Vitézlő     .     . 
Vitézlő  nép  . 
Vitézlő  rend 
Vitézlő  társ 
Vitézség    .     . 
Vitézséges     . 
Vitéztárs  .     . 
Vitéztelenség 
Vitézíil     .     . 
Vitézvolta 
Vitla    .     .     . 
Vitorla     .     . 
Vitorlafa  .     . 
Vitorlás    .     . 
Vitorlás  gálya 
Vitorlás  ha.jó 
Vilorlásos     . 
Vitorla  szarvai 
Vitorlával  repülő 
Vitorlavászon 
Vitorláz    .     . 
Vitorlázás 
Vitorlázkál    . 
Vitt-    .     .    . 
Vittat  .     .     . 
Vittel  .    .     . 


III.  lal2 

Vitlen-visz    .     . 

.    III.  I 

III.  1212 

Vittest-visz  .     . 

.    III.  1 

III.  1213 

Viú      .... 

.    III.  1 

III.  1165 

Viusz  .... 

.    III.  1 

111.   967 

Vív      .... 

.    111.  1 

III.  1241 

Vívás  :  das  laiche 

n 

1.1 

III.  1241 

Vívás:  kanipf   . 

.    III.  1 

III.  1242 

Vívó     ... 

.    III.  1 

III.  1252 

Vivő    .... 

.    III.  1 

III.  1280 

Vivtat.     .     .     . 

.    III.  1 

III.  1281 

Víz  :  wasser 

.    III.  1' 

III.  1288 
III.  1156 

Víz  :  geschmack 
Viza    .     . 

1. 1( 

.    III.  1; 

III.  1166 
III.  1166 

Vizahólyag  .     . 
Vízállás   .     .     . 

1.1- 
1. 

III.  1167 

Vízállásos     .     . 

l. 

III.  1167 

Vízár  .... 

1. 

III.  1213 

Vízárok   .     .     . 

1. 

III.  1213 

Vízhevétel     .     . 

.    III.  1 

III.  1213 

Vízcsatorna 

I.  ; 

III.  1213 

Vízdob     .     .     . 

1.    : 

III.  1213 

Vizecske  .     .     . 

111.  U 

III.  1221 

III.  1222 

1.    874 

Vízedény .    .     . 
Vizejt.     .     .     . 
Vizeilés    .     .     . 

I.    l 
111.  1; 
III.  15 

I.  1032 

Vizeltet    .     .     . 

III.  1; 

111.1222 

Vizellik    .     .     . 

111.  lí 

II.      24 
III.  1222 
III.  1222 

Vizellő  edény  . 
VízelméjQ     .     . 
Vizeltet    .     .     . 

I.    ; 

1.    ( 

III.  lí 

III.  1222 
11.    433 

Vizenyős .     .     . 
Vízeresztö  csatorr 

a 

III.  1- 
1.    .- 

II.    433 

Vizes  .... 

ni.  11 

III.  1222 

Vizes  bor     .     . 

1.  i 

II.    969 

Vizesít     .     .     . 

III.  15 

II.  1407 

Vizesítés  .     .     . 

III.  íí 

III.    454 

Vizes  korsó 

II.  í 

III.  1223 

Vizes  tetű     .     . 

III.   c 

III.  1223 

Vizes  tó  .     .     . 

III.  f 

III.    454 

Vizesül     .     .     . 

III.  li 

111.  1223 

Vizetlen  .     .     . 

III.  12 

III.  1223 

Vizez  .... 

III.  IS 

III.    967 

Vizezés     .     .     . 

III.  15 

III.  1223 

Vízezüst  .     .     . 

I.    7 

III.  1223 

Vízfenék.     .     .     . 

I.    8 

I.    745 

Vízferedő     .     .     . 

I.l€ 

111.  1224 
1. 1058 
I.  1257 

Vizfogó  csatorna 

Vízfolyás      .     . 
Vízforrás .     .     . 

I.   a 
I.    V 
I.  9 

III.  1224 

Vízfő 

I     9 

III.     94 

II.  1416 

111.  1031 

Vízhányó     .     .     . 
Vízhányó  kerék 

Vizhegy  .     .     .     . 

I.  IH 
II.    2 
1.13 

III.  122i 

Vízhintö  .     .     .     . 

1.14 

III.  1224 

Vízhordó      .     .     . 

1.14 

Ili.  122Í 

Vízhordó  saffel     . 

II.  14 

111.  1167 

Vizhozla .     .     .     . 

I   16 

III.  1166 

Vízi 

III.  12 

I.  1638 

Vizi  barázda    .    . 

I.    l 

VIZI  BETEGSl'G 

- 

VÜRÖ.S  FÍÍ 

287 

Vizi  betegség    ...           I.    225 

Vizsgál III.  1231 

Vonogik III.  1242 

Vizi  bika     .     . 

I.    229 

Vizsgálás.     . 

III.  1232 

Vonogó    .     . 

III.  124H 

Vizi  borjú    . 

I.    291 

Vizsgáló  .     . 

III.  12.32 

Vonogszik 

111.  1243 

Vizi  bors      .     . 

I.    293 

Vizsgálódás  . 

111.  1232 

Vonó  hám  .     . 

I.  1295 

Vizi  csiga    .     . 

1.   421 

Vizsgál'idik  . 

III  12.32 

Vonó  istráng    . 

1.  1628 

Vizi  hunyor 

1.  1517 

^'izsgáló  porta 

11.  1318 

Vonó  kés 

II.    248 

Vizi  kalcas   .     .     . 

II.     80 

Vizsgáló  portás 

II.  1318 

Vonó  kötél  . 

II.    428 

Vizi  karagyó    .     . 

H.    126 

Vizsla      .     . 

111.  12.32 

Vonó  ló  .     . 

II.   617 

Vizi  kígyó    .     . 

II.   305 

Vizslácska    . 

III.  12.33 

Vonó  marha 

II.    691 

Vizi  kórság  .     . 

II.   360 

Vizslái     .     . 

111.  1233 

Vonós .     .     . 

III.  1248 

Vizi  kórságos   . 

II.   360 

Vladika   .    . 

III.  12.33 

Vonós  marha 

II.    691 

Vizi  lencse  .    . 

II.   575 

Voks  .... 

III.  1233 

Vonó  taliga  . 

III.    401 

Vizi  liliom  .     . 

II.   610 

Voksolás  .     . 

III.  1233 

Vonó  társ 

UI.    454 

Vizi  ló    .    .     . 

II.   616 

Voksoltat 

111.  12.33 

Vonsz       .     . 

III.  1248 

Vizi  madár  .     . 

U.   649 

Volna  .     .     . 

111.    9.34 

Vonszol    .     . 

m.  1252 

Vizi  malom 

11.    675 

Volt     .     .     . 

III.    934 

Vonszolódik 

III.  12.52 

Vizi  menla  .     . 

U.    759 

Volt,  volta   . 

ni.    963 

Vonszon  .     .     . 

III.  1248 

A'izi  mesterség 

II.    794 

Voltaképpen 

III.    967 

Vont :  gewirkt 

III.  1252 

Vizi  moh     .    . 

n.    855 

Voltaképpenval 

ó 

III.    961 

Vont :  neigung 

III.  1252 

Vizi  peszerce    . 

11.  1281 

Voltaszerint 

III.    967 

Vont  arany . 

I.    111 

Vizi  pók  .     .     . 

II.  1304 

Von     .     .     . 

III.  1234 

Vont  aranyas 

I.    111 

Vizi  répa      .     . 

II.  1412 

Vonagás  .     . 

III.  1242 

Vontat     .    . 

III.  1252 

Vizi  sásafü  .     . 

III.  1301 

Vonagik  .     . 

III.  1242 

Vontatás .     . 

III.  1253 

Vizi  tajték    .    . 

III.   380 

Vonaglás .     . 

III.  1243 

Vontató   .     . 

III.  1253 

Vízital     .    .     . 

1. 1633 

A'^onaglik .     . 

III.  1243 

Vontatódik  . 

III.  1253 

Vizi  természet  . 

III.    595 

Vonagodás   . 

III.  1243 

Vontatós .    . 

III.  1253 

Vizi  torma   .     . 

III.    711 

Vonagodik    . 

III.  1243 

Vont  ezüst  . 

I.    729 

Vizi  tök   .     .     . 

III.    735 

Vonagszik 

III.  1243 

Vos      ... 

III.  1022 

Vizi  tyúk      .     . 

III.    834 

Vonakodás   . 

III.  1243 

Votál   .     .    . 

III.  12.53 

Vízivó      .     .     . 

I.  1634 

Vonakodik  . 

m.  1243 

Vótizál     .     . 

.    III.  1254 

Vízkelet  .     ,     . 

II.    169 

Vonakozik    . 

III.  1244 

Votka  .    .     . 

.    III.  1254 

Vízkereszt    .     . 

II.    234 

Vonal .     .     . 

m.  1244 

Vő  ...    . 

III.  1254 

Vízkereszt  napja 

II.    932 

Vonás .     .     . 

III.  1244 

Vöcsök     .     . 

m.  1254 

Vízkórság    . 

II.    360 

Vonat  .     .     . 

III.  1245 

Vödör  .     .     . 

III.  1032 

Vízkórságos .     . 

II.    360 

Vonatódik    . 

III.  1245 

Vőfél,  vőfély 

I.    798 

Vízkorsó  .     .     . 

n.    372 

Vonatos  .     . 

III.  1245 

Vöfélység 

I.   798 

Vízlopó    .     .     . 

II.    628 

Vonattat 

III.  1245 

Vőfény     .     . 

I.   798 

Vízlopó  óra 

II.  1132 

Vondogál 

III.  1246 

Vőfér  .     .     . 

I.    798 

Vízmellék     .     . 

11.    726 

Vondos     .     . 

III.  1246 

Völág  . 

.    III.  1179 

Vízmerítő     .     . 

II.    772 

Vondoz    .     . 

III.  124^ 

Vőlegény .    . 

II.    560 

Vízmérő  .     .     . 

II.    772 

Vondozódik  . 

III  1246 

Vőlegény.ség . 

11.    560 

Vízmosás      .     . 

II.    875 

Vondoztat     . 

III.  124« 

Vőlegényvivö 

III.  1214 

Vízokádó      .     . 

II.  1106 

Vonható  .     . 

III.  1245 

Völgy  .    .    . 

.    111.1254 

Vizoütójegy .     . 

II.      30 

Vonigál    .     . 

III.  1242 

Völgyecske   . 

III.  1255 

Vízöntő    .     .     . 

II.  1181 

Vonít  .     .     . 

m.  1246 

Völgyei    .    . 

.    III.  1256 

Vízöntő  kanna 

II.      97 

Vonítás    .     . 

III.  1247 

Völgyelés 

III.  1256 

Vízörvény     .     . 

II  1198 

Vouíték    .     . 

III.  1247 

Völgyelő  .    . 

.    III.  1256 

Vízözön   .     .     . 

II.  1209 

Vonítékos 

III.  1247 

Völgyes    .     . 

.    III.  1256 

Vízözöni  .     .     . 

11. 1209 

Vonító     .    . 

111.  1247 

Völgyesség    . 

.    III.  1256 

Vízözönkori .     . 

II.  1210 

Vonítósan 

III.  1247 

Völgy  szája . 

III.      l'.í 

Vízpart     .     ,     . 

II.  1241 

Vonó  .    .    . 

UI.  1247 

Vörfély     .     . 

III.  1077 

Vízszin     .     .     . 

.    III.    252 

Vonó  barom 

I     183 

Vörfglyejálék 

.     II.     24 

Vízszínű  .     .     . 

III.    252 

A''onó  csiga  . 

1.    421 

Vörhenyes    . 

III.  1077 

Víztekerő  malom 

U.    675 

Vonódás  .     . 

III.  1248 

Vörhönyőcske 

III.  1077 

Víztőlfélő  beteg 

I.    223 

Vonódik  .     . 

III.  1247 

Vörhönyő-vérés 

III.  1076 

Vízvár     .     .     . 

III.  1012 

Vonogál  .     . 

111.1242 

Vörös  .     .     . 

m.  1075 

Vízvevő   .     .     . 

III.  1124 

Vonogálódik 

III.  1242 

Vörösen  .     . 

III.  1076 

Vizvévő  csatorna 

I.    390 

A'^onogat  .     . 

.    111.1242 

Vörös  festő  fű 

1. 1021 

Vízvitel    .     .     . 

.    111.1213 

Vonogalás    . 

.    111.1243 

Vörös  fü  .     . 

I.  1032 

288 


VÖRÖS  GUTA-ZEKE 


Vörös  guta  .... 

1.1130 

Vö^Osödik     .     .     . 

.     .    111.1076 

Vörse 

Vörös  hagyma .     .     . 

1. 1246 

Vörös  retek  .     .     . 

.     .     II.  1428 

Vörsönös 

Vörös  hagymás     . 

I.  1247 

Vörös  róka  .     .     . 

.     .     II.  1447 

Vratyogás 

Vörös  hagymás  kert  . 

.      II.    246 

Vörös  rókácska 

.     .     II.  1-447 

Vus' 

Vörös  káposzta     .     . 

.     II.    n.s 

Vörös  szilva      .     . 

.     .    III.    244 

Vűfél 

Vörös  köszvény    .     . 

.     II.    422 

Zab      ... 

lil.  1257 

Zajgó  .     .     . 

lU. 1264 

Zarandék      .     . 

Zabáll      .     . 

III.  1257 

Zajgódás  . 

III.  1264 

Zarándok      .     . 

Zabállás  .    . 

Ili.  1258 

Zajgódik  .     . 

III.  1264 

Zarándokjárás  . 

Zabállásság  . 

III.  1258 

Zajgolódik     . 

III  1264 

Zarándokjáró    . 

Zabállik    .     . 
Zabálló    .     . 

III  1257 
III.  1258 

Zajog  . 
Zajong      .     . 

111.1264 
III.  1264 

Zarándokságjá]  ás 
Záras  .... 

Zabállódás    . 

III.  1259 

Zajos  .     .     . 

m.  12152 

Zárat  .... 

Zabállódik    . 

III.  1259 

Zajosodik 

III.  1263 

Zárkodik .     .    . 

Zabállódó 

III.  1259 

Zajvány  . 

III.  1265 

Zárkózik       .     . 

Zabasztag     .     . 

I.    lU 

Zákány? 

III.  1265 

Zárlás.     .     .     . 

Zabfű       .     . 

I.  1032 

Zákány  :   bodensatz 

III.  1265 

Zárló  fa  .     .     . 

Zabgyermek 

1.1164 

Zákányos      .     .     . 

III.  1265 

Záró    .... 

Zabi     .     .     . 

III.  1257 

Zakcsó     .... 

III.  1261 

Zárol   .... 

Zabkása  .     . 

II.    136 

Zaklat 

III.  1265 

Záros  .... 

Zabkenyér    .     . 

II.    201 

Zaklató    .... 

III.  1265 

Zárosán    .     .     . 

Zabla  .     .     . 

III.  125.^ 

Zálag,    zálog     .     . 

III.  1265 

Zaskornik     .     . 

Zablál .    .     . 

III.  1260 

Záloghányás     .     . 

I.  1312 

Zászló      .     .     . 

Zabláltalanság 

III.  1260 

Záloglás   .... 

ni.  1266 

Zászló  alja  .     . 

Zablás     .     . 

III.  1260 

Zálogol     .... 

III.  1266 

Zácslócska    .     . 

Zablátlan      . 

III.  1260 

Zálogos    .... 

III.  1266 

Zászlóképpen    . 

Zablátlanság 

III.  1260 

Zálogosít .... 

III.  1266 

Zászlós    .     .     . 

Zabola     .     . 

III.  1259 

Zálogosítás  .     .    . 

III.  1266 

Zászlós  hadnagy 

Zabolarúd 

III.  1475 

Zálogos  levél     .     . 

II.    G05 

Zászlótartó   .     . 

Zabolás   .     . 

III.  1260 

Zálogosság   .     .     . 

III.  1-66 

Zászlóúr  .     .     . 

Zabolás  fék  . 

I.    789 

Zálogoz    .... 

III.  1266 

Zászlóviselő .    . 

Zabolás  ló    . 

11.    617 

Zálogozás     .     .    . 

III.  1266 

Zászpa     .    .     . 

Zabolátlan    . 

III.  1260 

Zálogozó .... 

III.  1266 

Zászpás    .     .    . 

Zabolátlanul 

IH  1261 

Zanabana.    zanabona 

III.  1282 

Zásztó      .     .     . 

Zaboláz   .     . 

III.  1261 

Zanét 

III  1267 

Zátony     .    .    . 

Zabolázás     . 

III.  1261 

Zanócos  .... 

III.  1267 

Zatyag     .     .    . 

Zabos .     .     . 

III.  1257 

Zanót 

III.  1267 

Zavar  :  gewirr  . 

Zabpogácsa  . 

II.  1302 

Zanyét     .... 

lír.  1267 

Zavar :  vermischen 

Zabszöni 

III.    159 

Záp :  fául     .     .     . 

III.  1267 

Zavar :  mengelkom 

Zabszuszék   . 

III.    344 

Záp :   backzahn     . 

III.  1267 

Závár 

Zacskó     .     . 

III.  1361 

Zápfog     .... 

I.    863 

Zavarás   .     .    . 

Zafír    .     .     . 

III.  12í>2 

Zápor  

III.  1267 

Zavaratlan 

Zafírkó 

III.    390 

Záporeső .... 

I.    702 

Zavarék   .     .     . 

Zagyva     .     . 

III.  1262 

Záporesös     .     .     . 

I.    702 

Závárfö    .     .     . 

Zagyva  bor  . 

I.    284 

Záporkodás  .    .     . 

III.  1267 

Zavaril    .     .     . 

Zagyvál   .     . 

111  1262 

Záporkodik  .     .     . 

III.  1267 

Zavarodás    .    . 

Zagyván  .     . 

III  1262 

Záporos   .... 

III.  1267 

Zavarodik     .     . 

Zaj :  das  krach 

en 

III  1262 

Záporság  .... 

111.  1267 

Zavaros    .     .     . 

Zaj  :  ISrmen 

III.  1263 

Záptojás  .... 

III.    692 

Zavaros   .     . 

Zajda  .    .    . 

.    111.1265 

Zápul 

III.  1267 

Zavarosan    . 

Zajdácska     . 

III.  1265 

Zár:  riegel  .     .     . 

III.  1268 

Zavaros  bor 

Zajdás      .    . 

III.  1265 

Zár :  verschliessen 

III.  1268 

Zavarosság  .     . 

Zajdul.     .    : 

III.  1263 

Zarádnok      .     .     . 

111.  1270 

Závor  .... 

Zajdulás  .     . 

.    111.  1264 

Zarádok  . 

III.  1270 

Zébona     .     .     . 

Zajgás.     .     . 

111.  1264 

Zárakodik     . 

111.  1269 

Zeke    .... 

ZEKÉS-ZŰRZAVAROS 


289 


«•    NYKLVTOllT     SZDTAK 


Zekés  

.     .    III.  1277 

Zomak 

III.  1284 

Zuboly 

.    III.  1289 

Zeld 

.     .    III.  1285 

Zomálc 

III.  1284 

Zubony    

.    III.  1289 

Zele 

.    111.1277 

Zománc 

.    III.  1284 

Zúdul 

111.  1290 

ZPlenka  .... 

.    III.  1277 

Zománcol     .... 

III.  1284 

Zúdulás 

.    111.1290 

zeller.     .     .     . 

.    III.  1277 

Zománcos    .... 

III.  1284 

Zúg  :  weben.  murmein 

III.  1290 

Zelnicefa ...     I. 

745,  III.  1277 

Zománcoz    .... 

III.  128.'> 

Zug :  winkel     .     .     . 

.    III.  1293 

Zemes 

.    III.  1277 

Zomborál      .... 

III.  1285 

Zúgás  

III.  1291 

zendít      ... 

.    III.  1277 

Zomok     ..... 

111.  1285 

Zugg 

III.  1290 

zendül    .... 

.    m.  1278 

Zomokkígyó      .    .     . 

II.    305 

Zuggás     

III.  1291 

.     .    III.  1279 

Zomokság    .... 

III.  1285 

Zuggóddás    .... 

III.  1291 

Zi-ndűlet  .... 

.    III.  1279 

Zónát 

III.  12«5 

Zúg-morog    .... 

11.   872 

zendülő   ... 

.    111.  1280 

Zontyolódik  .... 

111.    3i'5 

Zúgó  :  athmend     .     . 

III.  1291 

Zenebona 

.    III.  1282 

Zordon 

III.  1285 

Zúgó  :  weberbauni 

III.  1293 

Zenebonálkodik 

.    III.  1282 

Zökög :  weinen      .     . 

UI.  1283 

Zúgódás   

.   III.  1292 

Zenebonás    .     . 

.    III.  1282 

Zökög  :  bewegt  werileii 

III.  1285 

Zúgódik    .          ... 

III.  1291 

'Zenebonáskodik 

111. 1283 

Zökögés 

III.  128.^ 

Zúgódó     

III.  1292 

Zeneg  

.    III.  1280 

Zöld 

III.  1285 

Zugolat 

.    III.  1293 

Zeneget    .... 

III.  128.S 

Zöld  béka     .... 

I     197 

Zúgolódás     .... 

III.  1292 

zeng 

.    III.1280 

Zöld  bogár  .... 

I.    262 

Zúgolódik     .... 

III.  1292 

Zeng-bong    .    .     . 

.       I.    281 

Zöldéi 

III.  1286 

Zúgolódó      .... 

,    III.  1292 

Zengedez           .     . 

.    III.  1281 

Zöldellet 

III.  l2;86 

Zúgolog 

III.  1293 

Zengedezés  .     .     . 

.    III.  1281 

Zöldellik 

III.  1286 

Zugoly  :  weberhaum  . 

III.  1293 

zengedeztet .    .     . 

.    lII.  1281 

Zöldellő 

III.  1286 

Zugoly,  zugolya  :  winke 

1    III.  1293 

Zengés     .... 

.    III.  1281 

Zöldellő  sárga  .     .     . 

II.  1512 

Zugolyfa 

I.    745 

Zcngés-bongás  .     . 

I.    281 

Zöldellőség  .... 

III  1286 

Zúgó  tenger      .    .    . 

III.    561 

zenget     .... 

.    III.  1282 

Zölden 

III.  1286 

Zuhaj 

UI.  1293 

zengő 

.    III.  1282 

Zöldes 

III.  1286 

Zuhan      

III.  1293 

Zengő-bongó     .     . 

I.    281 

Zöld  gyík     .... 

I.  1168 

Zuhanás  

III.  1293 

zengő  szerszám    . 

.    III.      65 

Zöldit 

III.  1286 

Zuhanó    

III.  1294 

Zenit 

.    III.  1283 

Zöld  sása     .... 

II.  1522 

Zuhatar 

III.  1294 

Zennebonna      .     . 

.    III.  1282 

Zöldség    ..... 

III.  1287 

Zuhog 

III.  1294 

zentica     .... 

.    III.  i;^03 

Zöld  szín      .... 

m.    252 

Zuhogás  

III.  1294 

Zerden-zaj    .     .     . 

.    III.  1262 

Zöldül 

III.  1287 

Zuhogó     

III.  1294 

Zerdölés  .     . 

.    III  1287 

Zömögdögél  .... 

III.  1281 

Zuppon     

III.  1294 

Zergés      .... 
Zerget       .... 

.    III.  1288 

Zömök 

III.  1285 

Zúr 

lU.  1294 

.    III.  1288 

Zöndít 

III.  1277 

Zurbol 

UI.  1294 

Zergő  gyolcs     .     . 

I.  1173 

Zöndítés 

III.  1278 

Zurumbák     .... 

UI.  1294 

Zerna 

III.  1283 

Zöndül 

III.  1278 

Zúr-zavar  :  verwTirung 

UI.  1272 

Zéró 

.    III.  1283 

Zöng 

111.  1280 

Zúr-zavar  :  verwirren 

III.  1274 

Zertos. 

.    lU  1283 

Zöngő 

III.  1282 

Zúrzavarat   .... 

UI.  1275 

Zér-zúr     .... 

.    111.129* 

Zönög 

III.  1280 

Zúrzavarit    .... 

111.1275 

Zeveriicás  bor  .     . 

I.    284 

Zördít 

III.  1287 

Zúrzavaró     .... 

UI.  1275 

ZibolóaiK           .     . 

.    111.1283 

ZördüI 

III.  1287 

Zűrzavaros  .... 

UI.  1273 

Zifa      .     . 

.    III.  1283 

Zördülés 

III.  1287 

Zúrzavaroskodik    .     . 

UI.  1273 

Zimbora  ... 

I.    354 

Zörg 

III.  1288 

Zúz :  vogelleber     .     . 

III.  1294 

Zimborálatlan  .     . 

.    lü. 1283 

Zörög 

III.  1288 

Zúz;  vei-f           .     . 

UI.  1295 

Zipít    ...    .    .     . 

.    III.  1283 

Zörögdögel   .... 

III.  1288 

Zúzmara.     .     .     .     .     . 

m.  1296 

Zipog  

.    III.  1283 

Zörgés 

III.  1288 

Zúzmarás     .... 

III.  1296 

Zirkál 

I.    360 

Zörgés-bongás  .     .     .     . 
Zörget 

I.    281 

Zúziiiarásos .  • .     .     .     . 

II.    688 

Zirok 

I.    361 

III.  1288 

Zúzmaráz     .... 

II.    688 

Zivatar 

.    III.  1283 

Zörgetés 

III.  1289 

Zúzpecsenye     .     .     . 

II.  1257 

Zizetel      .... 

.    111.1283 

Zörgető 

III.  1289 

Zúzza 

III.  1294 

Zofra 

.    111.1283 

Zörgetyű 

III.  1289 

Zúzzos 

UI.  1295 

Zoklé 

.    III.  1283 

Zörgő 

III.  1289 

Zúzzos  gyomor     .     .     . 

I  1175 

Zokkant  

.    UI.  1285 

Zörgölődés    .... 

III.  1289 

Zúzzoskodik      .     .     . 

UI.  1295 

Zokog  

.    111.1283 

Zörgölödik    .... 

III.  1289 

Zűr 

UI.  1291 

Zokogás  

.    III.  1284 

Zubbony  

III.  1289 

Zür-zavar:  verwirrung  . 

UI.  1272 

Zokogó    

.    III.  1284 

Zubbonyka  

III.  1290 

Zűr-zavar :  verwirren    . 

UI.  1274 

Zöld 

.    III.  1311 

Zubbonyos    

III.  1290 

Zűrzavaros   .... 

UI.  1273 

XXXVU 


890 


ZSACSKÓ -ZSUZSOK 


Zs. 


Zsacskó    .     . 
Zsák    .     .     . 
Zsákba  lopó 
Zsákmány 
Zsákmányló  . 
Zsákmányol . 
Zsákmányolás 
Zsákmányohatás 
Zsákmányos 
Zsákmányozó 
Zsákocska 
Zsák  szája 
Zsálya      . 
Zzályás    . 
Zsályás  bor 
Zsállyafánk 
Zsámoly  . 
Zsámolyoz 
Zsámolyszék 
Zsankó  sípja 
Zsarátnok 
Zseb     .     .     . 
Zsebbevaló    . 
Zsebbevaló  óra 
Zsebijs      .     . 
Zsebóra    .    . 
Zsejtár     .     . 
Zsellér      .     . 
Zsélléres .     . 
Zsellérkedik 
Zsellérség 
Zselyéb     .     . 
Zsüllye     .    . 
Zsellyeszék  . 
Zsémb      .     . 
Zsémbélődés 
Zsémbélödik 
Zsémbés  .     . 
Zsemlye  .     . 
Zsemlyebéliís 
Zsémlyedara 
Zsemlyekása 
Zsémlyekenyér 
Zsemlyeliszt 
Zséndice  . 
Zsendül    . 
ZséndUlés 
Zsíindület 
Zsendült  . 


III.  1261 

Zsendült  szöllö 

111.  1297 

Zsenge      .     .     . 

II.    628 

Zsengés    .     .     . 

III.  1299 

Zsengillés      .     . 

III.  1299 

Zsiba  .     .     .     . 

III.  1299 

Zsibaj  .... 

111. 1299 

Zsibbad    .     .     . 

III.  1299 

Zsibbadás     .     . 

III.  1299 

Zsibbadt  .     .     . 

III.  130Ü 

Zsibbadtság  .     . 

III.  1299 

Zsibbaszt .     .    : 

III.      19 

Zsibbogás     .     . 

III.  1300 

Zsibolygás    .     . 

III.  1300 

Zsibong    .     .     . 

I.    284 

Zsibongás     .     . 

II.   762 

Zsibvásár      .     . 

III.  1300 

Zsibvásári     .     . 

III.  1300 

Zsibvásáros  .     . 

III.    129 

Zsidó  .     .     .     . 

11.  1675 

Zsidócseresznye 

III.  1301 

Zsidóság  .     .     . 

III.  1301 

Zsidó  tánc    .     . 

III.    961 

Zsidóul     .     .     . 

11.  1132 

Zsidó  város .     . 

III.  1301 

Zsidózás  .     .     . 

11.1132 

Zsidózó    .     .     . 

II.  1496 

Zsilip  .     .     .     . 

III.  1301 

Zsillér.     .     .     . 

III.  1302 

Zsinagóga     .     . 

III.  1302 

Zsinár .     . 

III.  1302 

Zsinárkodik  . 

III.  1306 

Zsinat .     .     . 

III.  1302 

Zsinatgyűlés     . 

III.    130 

Zsinati      .     . 

111.  1302 

Zsinatlás  .     . 

III.  1302 

Zsindely  .    . 

III.  1302 

Zsindelycsinúló 

III.  1302 

Zsindelyecske 

III.  1303 

Zsindelyes    . 

I.    202 

ZsindelyÉzés 

I.    482 

Zsindelyfaragó 

il.    136 

Zsindelymives 

II.    201 

Zsineg      .     . 

II.    612 

Zsinór .     .     . 

IH. 1303 

Zsinórka  .    . 

111.  1303 

Zsinóros  .     . 

III.  1303 

Zsinóroz  .     . 

III.  1303 

Zsinórozás    . 

111.  1303 

Zsinórozat    . 

III.    330 

Zsinórozat  széle 

III.  Í303 

Zsinóroztat  .     . 

111.  1304 

Zsír      .     .     . 

III.  1304 

Zsiródik    .     . 

III.  1304 

Zsíros  .     .     . 

III.  1304 

Zsírosan  .     . 

III.  1304 

Zsírosít 

III  130i 

Zsirosítás 

III.  1304 

Zsírosság  . 

111.  1304 

Zsíroz  .     . 

III.  1304 

Zsírtalan .     . 

III.  1305 

Zsivaj .     .     . 

111.1305 

Zsizsik     .     . 

III.  1304 

Zsobrák 

111.  1305 

Zsübrákság 

III.  1027 

Zsobrákul 

111.  1027 

Zsold  .     . 

III  1027 

Zsoldar 

III.  1305 

Zsoldatlan 

I.    417 

Zsoldfizetés 

III.  1306 

Zsoldfizető 

III.    424 

Zsoldos    . 

III.  1306 

Zsoldos  fizetés  . 

III.  1014 

Zsoldos  nép 

III  1306 

Zsoldosztás  .     . 

III.  1306 

Zsoldpénz 

UI.  1306 

Zsolnér     .     .     . 

lU. 1301 

Zsolozsma 

III.  1306 

Zsolozsmás 

;ön 

III.  1H06 

Zsoltár 

III.  1306 

Zsoltárének 

III.  1307 

Zsollárköny\ 

I  1207 

Zsoltárszerzc 

111.  1307 

Zsombék  . 

111.  1307 

Zsombékos 

III.  1307 

Zsombok  . 

I.    435 

Zsongáta . 

111.  1307 

Zsufa  .     . 

111  1307 

Zsufafakó 

III.  1307 

Zsugorgás 

I.    769 

Zsugorgat 

11.    910 

Zsugorgó 

III.  1308 

,    Zsugorgós 

III.  1308 

Zsugorít   . 

III.  1308 

Zsugorodás 

III.  1309 

Zsugorodik 

III.  1309 

Zsugorog  . 

m.  1309 

i     Zsúp    .     . 

III.  1309 

Zsuzsok    . 

yv 


BINDING  SECT.  JUL 241972 


PLEASE  DO  NOT  REMOVE 
CARDS  OR  SLIPS  FROM  THIS  POCKET 

UNIVERSITY  OF  TORONTO  LIBRARY 


PH  3zar"'as,   Gábor 

2625  '%pyar  nyelirtörténeti 

38  szótár  a  legrégibb  nyelveralé- 

köt.3  kektöl  a  nyelvií j ításig