(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektöl a nyelvújításig. A Magyar Tud. Akadémia megbizásából szerkesztették Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond"

MAGYAR 



NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR. 



LEXTCON 



LINGUAE HINGARICAE 



MYl ANTIunORIS. 



AU8P1CÍ1S ACADEMIAE 8C1ENCIARUM HU!s(iARÍCAE 

EDIÜERMT 

GÁBRIEL SZARVAS ET SIGISMÜNDUS SIMONVl. 

VOLUMEN TERTIUM 

SZ-ZS 
INDEX VERBORIM. 



BUDAPESTIM 

SÜMPTIBÜS ET TYPIS VICTORIS IIOKNYÁNSZKY ACADKMIAK l.IBRARII 

MUCCCXCIII. 



MAGYAR 



'NYELVTÖRTÉNETI SZÖTÁR 



r ' / 



A LEGRÉGIBB NYELVEMLÉKEKTŐL A NYELVÚJÍTÁSIG. 



A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL 
SZERKESZTETTÉK 

SZARVAS GÁBOR ÉS SIMONYI ZSIGMOND. 

HARMADIK KÖTET 
SZ— ZS 

SZÓMÜTATÓ. 



BUDAPEST 

KIADJA HORNYÁNSZKY VIKTOR AKADÉMIAI KÖNYVKERESKEDÉSE 

1893. 



Sí 




Sz. 



SZAB (2ob Vitk. C. 2. szohas Mel: Ilerb. 52. Cis. H. Tel: 
Fel. 80.): 1) concido MA. Ensclmeideii PPB. fíngy mj-ndonben 
meg gyalazhahiaak ez vjlagot, alaa való feyeer poztoban i7\vyd 
rwhaUat zabadanak magoltiiak lÉrdyC. 580b). Az ma-sra zabot 
zokniat, en hjv^m, tettlipty nyaualyad, hogy az te Cry.stvvsodra 
adnád (ÉrsC. 489). Had hazudgyou varga Beretzk, azért vgyan 
jö talpat szab (Helt: Mas. 201). Hámozd meg az csukát, az 
hámozott felét sózd meg, az liámozatlan felére szabj annyi 
vásznat, mennyi az hos.sza.saga és .széles.sége (Radv: Szak. 110). 
Mivel reformátorinknak semmi fontani sz6sz6k nem volt, a 
váiznat sem szabbattya reájok (Pós: Igazs. 1.541). A mely 
mentecsináltatás felíil 5 felsége a minap parancsolt Kgldnek, 
mostan a posztót, a kiből kell .szabatni, elküldöttem (TörtT. 
in.377). A hollandiai gyolcs végeket szálljatok a .szegényekre 
(Fal: NA. 125). Ne.szsze emez a nagy óriás, melly kitsimre 
szabta magát (Fal : NU. 288). 2) apto, concinno MA. zusammen- 
fiigen PPB. anmessen Adámi 202. Vg zaba az 8 bezedet, ho* 
az S ziuet es elmeiét megvelagosita (NagyszC. 160). Es myn- 
denykre teuen egy egy venyat meg aiine aue Mariánál zabuan 
az ane Mariakhoz Mariának az lelky jozagyt, kyuel érdemlőt 
lenny istennek anya (DomC. 237). Az miben megesmérhetem 
te erkölcsedet, ahhoz szabom én elmémet és életemet (RMK. 
IV.76^. Sem imide, sem amoda nem tudnac magokat szabni 
(Born : Préd. 252). 3) [constitno, institno; anordnen, bestimmen]. 
Szabott rend : canon C. Valaminek áiTát szabni : *ae.stimai'e 
pretium rei PPBl. Bel nyomothwan wr tfywy varában, haat 
mynd mas módon vagyon zabwan, homiem hattá volna (ErdyC. 
513b). E^eb dolgokban is raodot szaba : ceteris arte modum 
statiusse (Decsi:SallJ. 39). 

[Szólások]. Vmit szab . Ha fíilérkeznéuek az hadak, az száma 
mutatna operatiónkhoz módot, s az mód szabna rendet 
(Barcs : Lev. 307). No szabd ide szavaidat (Matkó : BOák. 
263). Törvényt szabni : *constituere jura PPBl. Vmit eleibe 
sznb Voltak is eleitfll fogua na^ elmék, kik népeknek 
térvényeket szabtak elejékben (Ver: Verb. Elíb. 1). Vmit 
vmihez ssah : Az miben megesmérhetem te erkölcsedet, ahhoz 
szabom én elmémet és életemet (RMK. r\^76). Valamit az 
conciliomoc vegesztenec, ahoz kell magát mindennec szabni 
(Mon : Ápol. 274). A mi akaratimkat az 5 szent akaratjához 
szabjuk (Tel : Evang. 78). Az a 1 á n a I ó k h o z szabjátoc tflma- 
gatokat: hnmilibns consentientes (Helt: UjT. r7). Keuylen negy- 
desseu ty magatoknil ny erchyetek, de az alázatosokhoz 
tynmagatokat zabyatok (Komj : SzPál. 91). Erszényedhez 
szabd költségedet, szolgáidat (SzD: MVir. 121). Éde.s óbester 
lu-am, én azt javallom, Kegyelmed szabja az maga asztalát az 
fizetéshez, mert nem szabják az fizetés-t az Kegyelmed 
asztalához (Bercs : Lev. 436) Kelést, fekvést szabja g ö n- 
tzöl szekeréhez (Orczy: Ki'UtH. 72). Jól tudja az i d 6 h ö z 
szabni beszédét ■ eloqnens temponim *moderator PPBl. Az 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁR, m 



idíhöz szabom, ji'il szabom a dolgot : attempero PPBl. Az 
WíhSz szabni magát (Decsi: Adag. 8). Nem az vriő szabia 
magát mi hozzánk, hanem mi szabink magimkat az vdShSz 
(120). Hogy tudgyác ez ve.szedelmes időkhJz magokat szabni 
(MA:Sc,ult. 13). A beszédet idAliöz és .személyhez kell .szabni, 
hogy kedves légyen és erejében maradgyon (Fal : NE. 22). 
Akyc akamac erkolCökben meg epithtetiii, igekezenec ez ala 
való Írásokhoz eleteket zobíia (VitkC. 2). Az uradnak az 
szíija ézihez szabjad az szádnak ézit (Radv: Szak. 13). Lehe- 
tetlen fiket kedvünk hez szabni (Fal: SzE 560). Az eléb 
meg-bizonyittatott dolgokat az jelen-való kérdéshez szabni 
(Pázm : Kai. ÖSC. Pázm : Préd. 460). Az 5 kéuánságához 
szjibia vala magát (Kár: Bibi. 1.646). Ne szabjátoc magatokat 
az régi kéváuságokhoz (MA : Bibi. IV.225). Nemes állapotokhoz 
és nem a kevélységhez szabták k5ntüs8ket (Fal : NA. 
193). Egyéb hasznot nem nyújt, hanem hogy a módihoz 
szabhassad hajlagó testedet (Fal: NE. 29). Vmit vkinck smb : 
Törvényt, regulát szabni valakinek: jemanden ge- 
setze, regein vorschreiben (Adámi: Sprachl. 202). Időt, órát 
szabni valakinek : die .stunde, die zeit zu etwas bastimmen 
(202). Vmit vmire ssab : Hogy magokat jó á 1 1 a p a t r a 
szabiák és nagy jókkal bh-has.sanak (MA : SB. 131). A legaprób 
fogyatkozásokat temérdek nagyra .szabják nyelvekkel, 
.szálkábul gerendát tsinálnak (Fal:UE. 421). Regulára 
szabott, mértékes, lineázott : normális PPBl. Azon isteni ayan- 
d e k o k a t h az atiatíuuak s e g & d e I e m r e .szabya es kvilcze 
(Komj: SzPál. 34). Vmit pmiképj)cn sanb : Röviden szabni 
igyekezem beszédemet (MA : Tan. 166). Az újítók a szentség 
n e V é t oly s z o r s s a n és keskenyen szabják, mint a 
mely szabó lopni akar a posztón (Pázm: LuthV. 311). 

[Közmondások]. Nints a szükségnek .szabott törvénye : *noce.s- 
sitas caret lege PPBl. 

el-szab : [constituo ; bestimmen]. Az Lsten el szabta, menyi 
hoszan noyiunc (Born: Préd. 553). 

föl-szab : [conseco ; zuschneiden]. A zsidónak a fel.séges 
fejedelem csak közönséges vászonnal parancsolta a sátort meg- 
béllelni, még fel nem szabta a czviliket (TörtT. 111.190). 

hozzá,-Szab : accommodo, attompero C MA. adapto, applico 
PPBl. zufiigeu, dazu ordnen PPB. Hozzá szabom, illetem, éke- 
sítem, alkotom : concinno PPBl. Ennek iiéldájából mi is jól 
meggondoljok és nagy vigyázá.s.sal magunkat hoz7«á szabjok 
(RMK. VL204). A sok aszméllés és hozzá .szabott beszc^llés, 
dolog, ha pör alá nem bocsiitja magát (Fal: UE. 486). 

hozzászabás : (accommodatio ; das anpassen]. Kinec illy 
czudalatos eugedelmas bozzanc szabásáról es illy édas maga 
tartá.sarol emlékezik (Born : Préd. 259). 

1 



LB^SZAB-SZAB^SÚ 



SZABÁSÚN— .SZABÓI' 



le-Bzab : (imminuo, diminiio ; verkleinern, lierabselzen). 
Milifliyt kAzollyob meg-Lsmérkedflnk vélek, azonnal ki tetszik 
kil8iu»égek, mat;ok sz.ibják-le magukat (Kai : IJE. 458). A vénre 
szabja le érdemét, árát, mert magának akarja megszerezni 
(l'"al : UE. 4Í)()). Hozzá férliet oniber aluo, a mit kivan, lia 
tudniillik elAb le szabja árrát, érdemét, és meg veti (Fal: VK 
III. 16). Azou törekedik, hogy le szabhiissa azokat, kik nagyobbak, 
jobbak mílánál (Fal: BE. fiSlj. Akármelly tornyosán omelked- 
gyél, el-ér a világ mértékéve! s leszab a ditsi^ség tetejérAl 
(SzI):MVir. 40.5). 

még-szab : (constituo; bestimmen, fastsetzen]. Azt se vegyék 
észre, liogy megsz-'tbtuk nagy árát érdemünknek, keressék 
mások (Fal: UE. 429). Legottan szabd mog igaz mértékét és 
hatíirát támadrt gyniadásidnak, tartsad zabolAii lioveskedfi indu- 
latidat (444). 

reá-szab : (adapto ; aiime».sen]. Én az Énekek énekét, mert 
azt ulvasti az asszony, kezdem rászabni (Betbl; Élet. I.;i53). 

Szabás : I) concLsura MA. fdas zuKchneiden]. 2) aptatio, 
concinnatio MA. ziisanimenordiumg, ordnung PPB. S) (forma, 
.species, genus ; form, 6gur, gestalt, art). Marc rodeg [loldaztatot 
orozlan z^basban (MünchC. 71). 

Szabású : talisfere, ejusmodi, pene ejns concinnitatis MA. 
dergleicben, fást solclier PPB. Ablak szab/isú : fonestralis ; 
édas TOíibá-ssu : subdiilcis ; ék zabassu : ctmeatus ; fejérzabás-sn ; 
albidiis; ffirész zabás,su ; scrratus; oltó ág zab.is,su : surcnlaoon.s; 
(larnszt zabássu : subnisticiis C. Félek .izabási'i : .sulitimeo, siib- 
vereor ; senyvedi .szabású : subrancidiLs MA. Chri.stimnak orcza- 
iának feMS.s,segliot5l nem igekSzbetyk vala megli irnya niy 
abrazw awagli my zabasu Xpus volna (WinkIC. 283), Az elet 
kerde az Ualalt monduan ; Myclioda az, akyt az te azzu kezeyd- 
ben taj-taz, egy felewl elovv.snek teczyk, mas folewl kedeglen 
tonka zabasu (PéldK. .'il). Elew liywanak egy vyn zabasiv, 
azwzynew embertli (I>evT. 1.257). Kőr^c, vaczorálo liázac, to 
rony szabilsoc (Ilelt: Króa 169). Az Srdog szjib.iso lieng§r lioza 
nyul a fogolykra (Ilelt : Hál<5. 146). Es annakutana ot s lielyen 
feior auagy veres szabású keleuény fakadand (Ilelt: Bibi. I. 
IJDdD). Meg iyedo a nagy komondor szabáso kost.íl (Helt: 
Mes. 350). Az scyiia az ;iz vad liagymanae virága, lia vizes 
.sz/ibásu és késsen lierua<l meg, bA lé.szen az búza (Cls. H). 
Aaikat, kik úrszabású nemes vagy szolgáló ember vala (Mon 
írók. III.r>3). Az Pggyic ollyan szobasu mint az eb s-Mfi (Mel: 
Ilerb. 52). Kokkinon, iegies karmíisin szint, vér .szabású .szint 
(MohSzJán. 4ii7). A eéilial s/jiiábAI lámiiások szabásft uikVgos- 
sáRok származnak ki (MehJób. 101). Az 6 hozza egyenlő 
tíirsaiiiak szomorú .szabásúnak mondgya vala (Forró: Ciirt. 670) 
Az tányérszaliiisú karikát is vizezd s nyomd bele az kovászban 
(liailv: S/jik. 9(',). Az ingolnát jól megvagdald, míg leves sza- 
bású loszeu (152). Az tésztát .szjira.szd mog csatornás szabisú 
kerekded gOmbillyeg kályhában (266). János az Ilyes szabású 
ember (Boni: l'réd. 24). fi is oly szobásii volt (Tol: Fel. 80 1 
Ollyan szabasuuan laszen dolgoc, mint aniiac az ombornoc, 
kit az hideg 16lés l!r (Tel: Evang. 1.271). Melly zugolodá.son 
mintha mog boszszonkodic szabású az cselédas ember (Zvon: 
Fost. I. lo6). Paraszt .szabásii lie-széd (MA : Tau. 52). Titkos 
Bzabásuan gyalílzattal illotic (169). Barna .szjibású (3). Ennoc 
k.Vzopin egy csi^biV szabású karikas fogatojn réz fazéc val;i 
(Prág: Serk. 7u8). Virág vasárnap tiszta, hotiS deros szabiiso 
1621 (KNagysz. 1). A láng szalMlsu : pyramis (ACsere : Enc. 76V 
Bírík kemény és fekete szjibásu, maRJok tajtékos, hideg i«;i- 
básu (170). Szerecsen szalAsu (Com:,Iiui. 63). Suel disznó 
szab/isu tengeri kan (47). Hólt szin .sz;ibásn (63) Hajnal sza- 
luisu, ragyogó Hziin"i (63). Keilvotlen szabású valék (Malkó: 
BCsiik. '35). Noha szintén akkor a kiVKVs idJben kedvetlen 
szabású valék, mikor olvasíim (Matkó ; HKoml. 50). Sz. András 



hava nedves szabású lészen 1G45 (KLAcse. 40). A W)dí«-bank:i 
tavaszkor ft-jér szabású (Misk: VKert. 441). Makhaon rövid 
szabású, merész, de kevély és kopasz ember volt (Hall : HHLsL 
III 69). Gamorai és sodomai alma, mely kivfil megh ért szabású, 
bolfll hamuval és korommal teli (RondÉI. A8). A borsó igei' 
híg ne legyen, hanem kemény szabású (Radv : Osal. III.38. 
40). 

Szabásvin: (modo; -weisej. Még erre harago^ezabisun 
monda (ErdTürtAd. n.63). 

Szabatlanság : [efiVenalio, effrenLs licentia ; zügellosigkeitj. 
Annál közolb közelb iiiiie hozzanc az ellenség es beuebben el 
arrada minden szabatlansag es nyomonisag (Tel:Evaiig. 109). 

Szabó : 1 ) sartor C. sarcinator MA. sehneider Com : Vest 
144 Ez zabo eztendeyg auagy touab mukalkodnan poklossag- 
ban az ev eletyrevl keetsog vala (MargL. 153) Vala myth 
takacznak, zAflnek, zabonak &s zAcznek twdnya kell (.lordC. 
77). Mikor a szabó meg-üti az asztalt, az olló ki-niutattya 
magát (Pázni: Fréd. c2). Ez az orvoti jó szabó, ez a timár jó 
liodnár (Pázni: Kai. 869). Az iijitók a szentség uevét oly szo- 
ro.s.san szabták, mint a mely szabó lopni akar a posztón (P.ázm: 
LuthV. 311). Minden Luter prédikátorok, kiveszem a íoabókat, 
szakácsokat és egyéb eliV-le chelédséget, tudgyák, hogj' tCrisz- 
tiis az ó halála után halhalatlim (Tasi:Feukt 46). Szabók 
caéh mestere kontár szabóktól hozott 2 t. (MouTME. L266). 
Kíiriilettek a szatxnend, a kalinát«ág, kU< hát mogett nevetik 
az-esze tíczamodott urtiacjikál (Fal : NE. 34). S) aptator, con- 
cinnator MA. zusamoieuniger PPB.' 

[Szólások). Egy szabó álmot alnván, megindnitam íMoi>Ir6k 
XV1II.77). 

foltozó-szabó : interpolator Nom.' 285. vestium interpolator 
PPB. 

fö-szabó : (maglster sartorum ; "berschneider]. Nem sok 
iidA inulva elesek és nieghala, fó.szab<'pja az umak jnttitt vala, 
az agának fejét vétette vala (RMK. 111182). 

perómezö-szabó : limbolarius PPBl. 

szür-szabó : braccarius PPBl. gaiLsapifex SK. 

törvónyt-szabó : (legi.slator ; gesetzgeber). Az istennek 
nom adatolt törvény, luiluti 5 a legfSIségasb törvényt-szabo 
és semmi tíirvény alá nem vettetett (CiKat: Tilk. Elób. 7). 

8zabód-ik : 1) [se accomodarej sicli aupaseenj. Az isten 
akarattyához .sz-alKidgyék (Hall: Paiz.s. 84). 2) (se excugare; 
sich cntschul<IÍKen|. Igen mented magad, erössen aiabodol, hqgy 
sem harag .som ire^eg nem iiidettot (Tel : Fel. 5). Kérdgy-meg 
akárkit, ha pokolba akar-e menni, keresztelkedik, szabódik, 
hogy oda uem akar menni (Pázm: Préd. 342). Weg halljtuk 
ezennel, mint suiliodik az augtistana conl'essio, hogy i semmi- 
ben el nem szakad az régi ecclesiátul (Piizm: Kai. 170). Ma- 
gával ellenkezik a Farkas, mert .sz.ilK'iilik, hogy 6k nem 
tiltyák a pápista könyvek olvasását (Sall: Vár. 6). Ott szabódik, 
askii.szik, de li€«zédét nem hiszik (Thaly; VÉ. 1350). Nem jó 
inast ezeknek (Slöttébb .szaUVtni, el vágjon végezve, hogy semmit 
nem inditnak Fol.séged ellen 1878 (TörlT. 1.12). tiéczi lamen- 
tJibiliter szaliódván árt.itlaii.ságában, fohászkodva mondja (Mon- 
Irók. XXVU.57). 

Szabódoz-ik : Isaso exciisare ; sich entsclnildigen). Uemir- 
liám |>aj társom haltól sem irtílzik, Idritz-Zagatár sem sukat 
.szabó<lozik (Kónyi:HRom. 108). 

Szabogat : [constituo ; vorschreibon]. Itt is sok rend-tarti- 

sokat sz-'ilHigat (Piizm : Kai. 486). 

Szabót. Nem forgathia, nem zabothtliya : non disculiimtur 
NémUl. 365. 



SaEG^ZABOTTAT— SZABAD 



FALU-SZABADJA— FOLSZABADtl'ÁS 



még-szabottat : exammabit NéinGh 138. 

Szabott : dotixus, lietermiiiattis Kr. fbestimml, fiastgeseUt). 
Szabott és elrendelt abrak : ileiiiensuiii C. Böts, szalwtt árra 
valamiiiek : aestimatio PPBI. MoKUiiváii a szabott úton járni 
(Matkó:BCsák. 319). Már a szabott óra csöng (TliaIy:VÉ. 
1.316). A niarbiik i'igy ada.isanak, a miut .szabott ára lészen 
(ErdOrszgy. 573). Miudennek megvagyou az fl szabott ideje, 
enuok is (Fal: UE. 500). 

SZABAD (zoí-oduclia HB.) : 1) liber MA. frei PPB. Sza- 
bad bé-meuetel : *ingressus planus PPBI. Zabadoc a tiac (Münch- 
C. 46). Igassagnak zabadi valatok ; liberi fuistis justitiae (EKibr- 
C. 358. JordC. 55). Kik ertesseuels magokat szabadoknak lenni : 
qui iutelligaiitiir sui jiiris esse (Ver:Verb. 184). Zigarto Jákob 
CSlvallotta az hazat mint zabád 5r5ksegeth (RMNy. 11.223). 
Ország az, az hol szabad rendec, statusok vannac : regnum 
est, ubi simt liberi status (C'om : Jan. 142). Mi az Tiszát jó 
biddal általköttettük, szabad passusimk vagyon minden felé 
(RákGy:Lev. 163). Heródes szabad erkölcsit megfeddette (Hly: 
Préd. 1.54). 3) licet, licitum, fas C. es stehet frei, es ist ver- 
gömiet Coni:Vest 134. es ist erlaubt PPB. Fele mas barmot 
nem szabad volt 5szue fogni (Dáv.Utm. 96. Fél; Bibi. 18). 
Javallyák-é, hogy papság után senkinek szabad ne légyen meg 
házasodni (Pázm: Blal. 4301. Szabad volt Salamonnak a pogány 
Hirám-túl fákat venni, mellyekból templomot épített istennek : 
mennél szabadabb isten tiszte,s.ségére fordítani, ha mi jót talá- 
Imik a hamisság-köztitt (Pázm : Préd. b2i. Ha szabad volt 
Foxnst eretnekezni (CzegI : Japh. 129). Valamint nékik szabad, 
oly szabad Rómaiaknak is (Sámb : 3Fel. 71). Ha szabad ugy 
mondani (Kem : Élet. 42). A pinczében is borlátni nem volt 
szabad mennem (Bethl : Élet. IL370). Hogy nest és rókabört 
szabad ne legyen kivinniek az országból (ErdTörtAd. 11.159). 

[Sziláaok]. SzcAad ahirtia: [sna sponte]. Választva és sza- 
badakarva számtatan kissebségeket szenvedett (Pázm : Préd. 
52). A vétek emberben vagyon, a ki szabad akarva törvény- 
ellen tselekeszik (71). Szabadakarva és örvendezve szenvednek 
(Itly : Préd. 11.77). Szabad lábra : Fogságunkot keltess szabad 
I á b r a (SzD : MVir. 368). Szabad szniáh-a: ad lubitum Kr. 
Ok nem tanítanak vagy tsak ritkán, hidegen, ha.«zontalanul es 
szabad szakálra (MHeg : TOszl. 81). A szabad .szakálra 
él6 embert kerüld (Kisv : Adag. 2). Szabad-szakálra bocsátott 
praedálilsokkal azon vármegyéket ne pusztítsák (RákF : Lev. 
n.l39V Hazánk tői-vényeinek minden igasságit szabad szakálra 
pusztították (RákMan. a4). Szabad va<fyok rété : ich kann damit 
thun, was ich will (Adámi : Spraebk. 202). Tagad ky magadat az 
atyay ArSksegbvVl e.f boczasd mind en kezembe, hogi légiek 
zabád veleiVirgC. 271. Moudanac az kyrafok : Zabád 5 fel- 
sége uel5nc (DebrC. 332). Myndeii ember kezAUySn az halálához, 
mygh yd8 vagyon neky es zabád magawal (ÉrdyC. 22) Zabád uele, 
ah ki olvassa (Ozor: Christ. 16). Vagy niegvei-sz vagy meg 61e.sz, 
szabad vagy velle (54). Ihol mind a királysjig, mind a liertzegség, 
szabad légy velle, mellyiket fel veszed (Helt : Krón. 37). Fele- 
lénec a ketskec : Bátor vgy légyen ió farkas uram, szabad 
légy velfink, mert te vagy imink (Helt: Mes. 304). Az isten 
azabad vele, kinec mint és miczodát ád (416). Magával szabad 
ember : sui juris esse (Ver : Verb. Szót 30). Magokkal szabad 
emberek : liberi (Ver : Verb. Elöb. 33). Nem vattok szabadok 
magatockal (DecsiG : Préd. 47). Az irást szent lélec isten íita, 
szabad volt fi szent fSlsége vele (Mon : Ápol. 309). Nagy dolog 
az, hogy valaki magával szabad ne légyen (Pázm : KT. 25). 
Szabad véle, ha el-végzi-é vagy nem (Bar : SzBiícsú 260). Aka- 
ratunkat semmi kiilsó erő meg-nem kötheti, szabad magával 
(Fal : SzE. 538). Szabadjában : libere, licenter MA. [effrenate], 
Es nem mód ;iz, hogy az mi erdSnket szabadgyában 
vágja (Pázm: Kai. 91). Luther a bibliának olvasá.sát szabad 
gyában hattá (453). Szabadgyában routyák, fogyat t- 



y á k a gonoszok az istoufélóket (Pázm : Préd. 24. Pázm : 
KT. 282). Tiltya az szabadiaban bagzo faitalansagot (Zvon: 
P:izmP. 80). Vádollya őket az 5 szabadgyákm való d o 1 g o c, 
bátorkudj'isoc (MA:Scult 802). Szabadgyában futhat minden 
gonoszra (Sall : Vár. 192). A nap-keleti eccle.siában szabadgyá- 
ban házasod tanak a papok (PÓ3:Igazs. 571). Hogy hí- 
veinket szabadgyában nyomorgathassa (E.sztM : Lev. 44). 
Vala-mikor a bécsi mezót szabadgyában nyargaltak szé- 
lei I Petbó : Ki'ón. 255). Szabadgyába a vétkeken nyargalni 
(Illy : Préd. 1.325). Nem egyéb szerzi a kívánságnak szabad- 
gyában való járását, hanem a gondolatoknak szabad járása 
(PP: PaxA. 322). A képzeléseket soha sem kell szabadgyában 
magok kénnyére ereszteni (Fal : UB. 376). 

[Közmondások] Gondolatok, óhajtástól vámtól .szabadok 
(Amadé: Vers. 181). Szabad a patak, de nem a palatzk (SzD; 
MVIr. 369). Szabad a gazda a maga házánál, ha mindgyárt a 
gazba bújik is (Uo.). 

falu-szabadja : ager compascuus PPBK [gemeindetrift]. 

Szabadít: 1) liberó MA. befreien, erretten, erlösen PPB. 
Isten bulsassa w buiiet és zoboducha wt lu-dung ildetuitul (HB). 
De zabadoch műnkét gonoztol (MünchC. 23). Fogsagbelieket 
nem zabadytotam (VirgC. 10). Zabadoh engemeth (GyöngyC. 
11). Zabadohad een lelkemeth (KulcsC. 8). Jövő egy emberem, 
a comendaut le%elét hozta és azoknak az kassai rabnímetek- 
nek .számát, kiket kivannak szabadítani (Béres: Lev. 611). 3) 
[licentiam do; erlauben). Minden gonoszságra szabadít (Pázm: 
LulhV. 121). Hitszegésre szabaditnak az uj vallások (Pázm : 
Kai. b4). Nem szabaditod-é kurvaságra feleségedet egy két hói- 
napig távid lévén tűle, vagy súlyos betegségben sinlSdvén 
(Matkó:BCsák. 239). 

[Szólások]. Vmire szabadít: Mikor az mez5 megszabadul, az 
6 kéme tarnóczi marháját az dálji pusztára szabadí- 
1 m (LevT. n.262). 

el-szabadít : absolvo C. elibero, exsolvo, extrico MA. be- 
íi-eien, loslösen, losmachen PPB. Meg feniSgette vala Sttet, ha 
a Kiistnst vraual el nem zabaditanaia (WeszprC. 92). Igék5zik 
5tet el zíibaditanya (DebrC. 311. 5). Temleczben veteek, de 
eeyel wr istennek angyala el zabadoytaa (ÉrdyC. 434). Az 
szigetvári bék rabja volt, a honnét az lu-isten csudálatosképpen 
sarcz nélkül elszabadéjtotta (TörtT.^ FV.SS). 

föl-szabadít : 1) [dissolvo, dirimo ; auflösen]. Az isten csak 
azért emelte fel 6tet, hogy az sidók fogságát fel szabaditcsa 
(Pázm : Kai. 452). Gergely pápa nem szól az oly nyavalyárúl, 
melybe esik az aszony a végbe-ment házasság-után, mivel efféle 
nyavalya soha fel nem szabadíttya a házasságot (Pázm : LuthV. 
125). 8) [licentiam do; erlauben, erlaubnis gebén]. A mostani 
módi derekasan felkapta a fertelmes esküvést, de azzal senkit 
törvényesen fel nem szabadíthatott reá (Fal : NE. 15). Többre 
igyekezhetel azért Neander, selyemre, bársonyra, szítt, vontt- 
aranyra és gyenge vaiTásokra is felszabadítlak ; csak csendesen 
légyen (29). S) eliberto, redimo MA. [m;inuniitto ; ft-ei laasen, 
die freiheit schenken]. Kezének fejére tétele által, mint régen 
szokás volt a rabot felszabadítani, valakit fel-szabaditani : *asse- 
rere manu servum aliqueni PPBI. 11. József alatt fel szaba- 
díttattak az örökös jobbágyság alól (Orczy ; KöltSz. 32). 

fölszabadítás : eliberatio, evictio MA emancipatio Ver : 
Verb. Szót. 8. dispensatio Szeutiv ; Verseng. 108. [befreiimgj. 
Nem lehet dlspensatio avagy fel-szabaditás abban az isteiitfll- 
való tilalomban (Szentiv : Verseng. 108). Űgy látom, ezeknek 
felsz;ibadit;lsával, ha csak jó kezesség alatt is, igen consolál- 
tatnék mind az ezer (Bercs : Lev. 310). Haiszter egyenesen az 
bányavárosoknak akart gyüuni, mert megigérte azoknak fel- 
szabadításokat (359). 

1* 



FÖLSZABADÍTÓ— SZABADÍTÓ 



ISZABADlTTATJ— SZABADOS 



fölszabadító : eliberator MA. befreier, freimacher PPB. 

ki-szabadít : 1) elibero, eripio MA. befreien, erlöseu, er- 
rettoii Pí'B. tj5 három zerzetbelyekelli uuuaii mind Uy zaba- 
diliad (ViriiC Cl). KezbAI ma«at ki zabadita (ÉrdyC. 189). 
Ky zabadoyt az eugeineüi (KulcsC. 33). Vagyon egy jaiijehiir 
fugbwa, azon konjergek, zabadytason ki vele (LevT. 1.332). 
ZabadeiLs ki potjanoc fogságából (Horn : Ének. 421). Az \t se- 
gotsogebez folyamek alazatossan kónySrSgvon, hogy az vesző 
delcuokWl 5tPt ki szabadíttan;üa (Lép : PTük. 1.319). A foglyoc 
cseréléssel ki .s-z;il«idittatnac (Com: Jan. 152). 2) [frcnum re- 
mitto ; froie zilgel lassen). Többet veszt ember egy iwip azzal, 
ha igon kiszabadítja magát, hogysem sok nap azzal nyerhes- 
sen, hogy megvonta erkölcsét (Fal : UE. 500). 

kiszabadítás : eliberatio, evictio MA. befreiung, auslas- 
suug Pl'B. 

még-szabadít : liboro, emanci|)o, expodio, extrico C. be- 
freien, erretten, erlösen PPB. Minket kedeg zabadoch mej; 
(BécsiC. 79. 811), Mind az otualo foglyokat meg zabadytam 
(VirgC. 61). Vytetik vala egl \Vr(h\iig'Ss ember zent Ferencz- 
hez, bogi iSlot meg zabadytana az \'ÍTdAgtSl (72). Meg zaba- 
dita zegen lelket \SrdSgnek foksagabol (73). Ho^ miuketh 
megzabadyfou mindSn gonoztvl (NagyszC. 345). Megh zaba- 
doyttaa hfttet mynden nyomonvsagabol : emit ex onmibiLs 
afSictiombiiB (Joi-dC. 727). Hog lia eotet niegzabadeytanaya eo 
feyenek faydalmatvl (DomC. 174). Meg zabadoyth az erek 
kcentwl (ÉrdyC. 349). Sz;ibadits meg életedett : salva aniniam 
tiiam (IIeIt:Bibl. I.H3). Ha ualaki egy sitet t5ml6ezbo régiilfci 
tartatneiee, vallyon nem Srfihie e raita, ha valaki fitet meg^^a- 
badétando uohia (Tel : Evaug. L29). Mi peniglen rcmélyük 
vala, hogy ö .>izabadétandó volna meg Israelt (11.45). Azért 
niunda az angyal is urunk felAI, hogy 6 szabadéttya meg az A 
népét az il bűnökből (54). Az egcsE anyaszentegyhazat nieg- 
montol es szabadétól fogadása szorent (Mon : KépT. 76). Kiiiec 
ha igy kSnySrgfinc, noha egy ideig meg hagy sanyarodumic, 
du mindazáltal meg-.szabadétt (Zvon : Post. 1.506). Szabaditsd- 
mog a te sz<.ilgád lelkét (Tani: Rir. 183). Mind az 13 várme- 
gyét megkezdjük .szabadítani (RákGy ; Lev. 202). 

megszabadítás : absolutio, liberatio MA. befreiung PPB. 
Tyzon eeggyed tan\vsj>g\vnk : nmidden yelen való es yewendó 
gonoztwl e.s erek lialaltwl való megh zabadoytaas (ÉrdyC. 537b) 
Az én atyám engemet elhagyott és legkisebben sem igyekezik 
megs■^abadilá.somo^ (Mik : MulN. 20). 

, • c 

megszabadító : [liberator, salvator j befreier, erlSser]. W 
diehori vala az meg zabailito Cristust (VirgC. 73). Te hálálatlan 
te mog z:ibadeht(üdiuie iú tételéről nem éac hog 5tet bőzgosagal 
nem zoroled, de vetkezuen inkab ellene vyaskottal (VitkC. 19. 
Holt: Bibi. Ld2). 

reá-szabadít : (licentiam do; fi-eien laiif lassen] . Minden 
hitorsagra re;i .Hzaliadittia őket (MehSzJán. 405). Isten-is, mi- 
nek-olfitte reá .•--zí\b:»dittsa a Siitánt, hogy eretnek konkolyt 
hintsen val.inielly tartományi)!!, felaratlya az istenféW .sz. embo- 
rekot (l':izni: Préd. 296). Hogy szfikőlkídő katona éhei meg 
no hallyon, reá szabadittyák minden prédára, lopásra (Fal: NA. 
215). 

riiászabadítás : flicenlia ; erlaubnis]. Meg engedést ds roá 
szjdiadiliist nyerne az Jobnac uyomorgati'uuira (SIA:Taa 22H. 

Szabadítás: liberatio C. MA. befreiung, erlAsiuig PPB. 
Vrani ymadlak tegedeüi foglyokatb zabadetassoderth (PuzsC. 

18). 

Szabadító : liberator C. sorvator MA. befreier PPB. Fel- 
monnec a zaKidoiloc (sídvatoreti) Syoiuiau begoro (BécsiC. 237). 
Izrahel fyay kyaltanak istenhoz, bog bocbatna couekyk zaba- 



deytot (CornC. 205). Vram en erősségem es en hiyedelmem m 
engem zabadyto (DöbrC. 34). Kakua az szent irás, hogy az isten 
az mi szabadítónk és gonoszból való kimeutSnc (Bal: C^k. 
254). 

(Szabadíttatj 

ki-szabadittat : [facio ut liberetiu'; in froibeit setzen laasen]. 
Wagyon egy jimjcliar foghwa Hamza ne\7, azon kenjergb^k 
az Xristus erdemoei'tt, zabadytasjo ky wele te Nagyságod (LevT. 
L332). 

Szabadon : libere, licenter C. licité MA. frei, mit erlaubnis 
PPB. Vala hona akiu-andaz meuued, oi mehecz zabadon (EhrC 
24). Zabadon es ogessegben nem zilhetek (VirgC. 32). Kötele- 
sek vatok Stet diczerni az égbe zabadon való nVpAIestekert 
(51). Zabadon álnak istennek elevtte (ConiC. 200). Ha sydo 
zolgaatb voyendez, hat eztendeegh zolgallyon téged ee heted 
oztendSbeu zíibadun ky boczassad (JordC. 54). Agyon leveletb 
noky, ky melletli szabadon megh-maradhassanak (RMNy. U.75). 
Zabadon jártham az hegyeken, senky engem nem bantoth (310) 
Tartozyk az józagot zabadon kezedbe liochatiiy (LevT. L255i 
Szabadon valakit meg szidalmazni (Decsi: Adag. 53). A kichin 
gyermeket is zabadon kenyhetik vele, anwik sinch ártalmára 
(Frank : HaszuK. 16). Ez kertnee minden tSj.'inac gyíimólczében 
szabadon egyél (MA: Bibi. 1.3). Az Duna már apadott többet 
ma félréfnél, ba így apad, elgynbet az ereken szabadon (Bercs: 
Lev. 654) 

Szabadonként: [etfirenate; zügellos]. DUhösképen azért 
is haragszik, ilyeu szabadonként azért uyargalódzik (Tbaly: 
Adal. L26). 

Szabados: I) über C. immúnis MA frei PPB. [befreit]. 
.Sz;imad;fetul sz;d)ados : aneologistus C. Tégy engSmeth zabados- 
s:ui myudSnuemA bynoymtíil (CzechC. 63). Ha szabadi>ssá lehetsz: 
si potes l'ber tieri (Helt: ÜjT. t8). Bizonnyára szabadosoc le8z- 
tec: vére lit)eri eritis (Helt: ÚjT. b4). Hanem szabados legyen 
az S hiizába egy esztendeig : sed vacabit absqne culpa domi 
suao (Helt: Bibi. IJ!Cx.x3). Mert az aszszonyálat nem volt aw- 
bados: quia non fűit liberaiHelt: Bibi. I.HHIi). Azov uralkodni 
akarnac, tQ szabadosoc lenni : dominari illi volmit, vos liberí 
esse (Decsi: SidlJ. 28). Ea neduesseggel megh haborittia az eget, 
az meli rendeléstől osztan az másod nap szabadosb lehet 1572 
(KBécs. Eiüjl. Lakic vala egy magáuac való szabados házbau: 
luibitavit in dumo se|>arata iKár: Bibi. L397). E féle dolgokban 
ki-ki szabadoson követhette annak a helynek szokiisát, a melly- 
ben lakott (Pázin:Préd. c:i). Lábok szabados, hogy istenutáo 
járhassanak (31). En most zabados zoual kialtom(Zvon : Osiand. 
174). Szabados folyást adgyiun az 5 beszédének iMatkó: BOrák. 
71). Az igazságot szabadossjui meg-valhini (Com: Jaa 205). E 
féle alatta való értéseknek szabados menedék adattatik (Pós: 
Igazs. 1.38). Az istentől vől igazságot szabadossan praedikalja 
(Czegl : MM. 77). Az ember gondolati szabadossak (481. Szaba- 
dosokká tenni (Szár: Cat. A). A természetnek miatta szabadoson 
megmaradliat, szjibados lehet (Uzoni: Dárid 48). Ismérjék-meg 
isteunec szabados uraságát (Szjithm: Cent 133). így vagyimk 
isten tiai és szabadosok (Bly : Préd. I.2S9). Mindenek szabadosan 
keziléuok beszélni, hogy oly könnyen megöletett vohia a csá- 
szárné egy olyan embert, a ki szükséges volt a birodalomnak 
(Mik : MulN. 85). Kebelét mindenkor nyitva tartya, hogy az eo 
tollyosségébeu mindenek szatuulossan részesüllyenek (Osúzi: 
Síp. 271). Akár nemes, akju- nemtelen, az egyliázi szolgának 
tizotésétil szabailos nem lészen iBod:Pol. 13). S) [higenuua, 
liber, ci\is ; freigeboruer, biirgerj. Magabíró, szabados úr : dyuas- 
tos PPBl. Ez feldy kjTalyok, feyedelmek ea tyztartok, kazda- 
gok es éressek, mynden zolga es zabadoss elenezteek eneu- 
magokatli (JordC. 896). Almachius monda : Myneme>v nemből 
vagy te? Cecília felele: ZabaiUis os nemes (ÉrdyC. 052). En 



SZABADOS 



FKLKi-SZABAl )(*5— .SZAUAI )SÁG 



10 



ogy syiio eiiilxsr vag}'ok, eilioiabeli, Táráson viirasbol os az 
varas twd.isara zabadoss : civis (JordC. 78u). Nincsen isten előtt 
sem szabados, sem szolga (CV.eghMM. 115). Az elbagyattatott 
liAzas fél nem rab, hanem szabados (Matkó: BCsák. 441). S) 
(licitus ; erlanbf J. Szabados szerelem : *eoucessus amor ; szaba- 
dos biijjUküdíui : concessa Venus ; nem ítélik szabadosnak a 
ludlins ételt : juiserem *giistare fas non putant PPBl. Szomba- 
ton az badaküziisban valrt munka .szabados légyen (P.'izm: 
Kai. 492). Az lágy és szabados úton sokan sietnek (133). Ki- 
ki maga értelme-szerént akarja a sz. irast szabadoson magya- 
rázni (P.'izm: LuthV. 52). Nem szabados dolgokat kívánni: illí- 
i'itn apiietere (Gím: Jan. 178) Neknnk is szabados, a mint az 
alkalmatosság bozza, élnfink (Szob: Dáv. 107). Szabados hát a 
jó lelki tanitiíuac, a Sam.son rókáinak farkokat egyben kStni 
(Czegl: Japh. 37). A szent irást szabadossá tette olvasni (CzegI : 
MM. 220). Fogadás tétele, szfllejek ellen nem cselekedni, azután 
szabados (61). Nem szabados néki^ne, bogy valakit az istenen 
kivfll megtartónknak ismérjíinc (Sárp: Noe. 117). Magimk dol- 
gára vigyázni szabados (Teleki: FLél. 207). Szabados embernek 
innya bort (Szatlim: Dom. 121). Uratok a ki lesz, amiak kedvit 
keressétek, de jó és szabados dolgokban (TörtT.^ 1.151). Te 
minden nem szabados dologtól megtartóztatod magad (Mikes: 
TörL. 429). A sok feleségüseg-is szabados volt (BodLex. Előb. 
5). -4) [licentiatus ; licentiat]. Fő iskoláéban, a raellyec bacca- 
laMosükat, kozóuségesseu valamelly tudományt tam'tó szaba- 
dosokat és doctorokat teremtenec : lycea et Atthenaea, qui 
baccalaureo.s, magistros licentiatos atque doetores creant (Com : 
Jaa 157). 5) [salvi couductiis; mit freibrief bescUenkt). Sza- 
bados volt-é az a coucilium, ugy bogy nem volt senkinee hán- 
tása, hanem minden tilalmazás nélkfil ratio cum ratione certavit 
(Czegl : Japh. 206). 6) licentiam spiráns Kr. [libere sentiens ; 
freisinnig]. Követem a szabados elmélkedésekben azokat, kik 
előttem írtak (Pázm : Préd. aS). Ha tsak egy rövid predikátziót 
nyomtassak-e minden vasárnapra, melly keveseb monda mondát 
szerezne a szabados Itíletíi emberekben (Pázm : Préd. a4). Ha 
penig a bitet nem illeti valamely szabados vélekedés (Pázm: 
LuthV. 21). Szabados lélekkel birnak az isten dolgába (Vás: 
CauCat. 642). 7) exlex, solutus C. (etfi-ouus; ziigellos). Igen 
szabados nyelvvel esek énnekem : magna libertate verborum in 
me *inciu-rit PPBl. Szabadoson vétkeznek, mintha menedék 
levelek vólua az isteni szolgálattól (Pázm: Kai. 7). Az Epicúnis 
szabados zabolátalanságái'a viszik az embereket (364). Azt 
akm'ták, hogy roszszúl, parasztul, szabadoson nevelvén, szolgai 
erköltsökhöz szokjanak (Pázm: Préd. 195). Ha szabados és tsel- 
tsap a gyermek, tudui-való, hogy a vénség vétkes lészeu (338). 
Szabados életű: liberioris vitae (685). Némely fél-melegek és 
szabados életűk, azért tesznek halasztiist a gyónásban (Pázm: 
KT. 454). Kelletinel szabadosbul elven az Srdognec tödben ne 
essenec (Debr; Cbrist. 33). Szabados tselekedetfl (Megy : 3Jaj. 7). 
Ha isten engem szabadost és vétkezbetSt akarz teremteni (Illy : 
Préd. 11.28). 8) libertus C. [freigelassener]. Urak szabadosa; 
ciu-sor uobiliima, eursor rusticaniis, ambactus PPB. Ky newez- 
tetyk vala zabadosnak : synagoga quae dicitur lil)ertiuorum 
(JordC. 725. 655). Szent Ágostont a király zabadwssaa tewee 
es wrraa (ÉrdyC. 519). Abrahamuac két télesege volt, eggyc 
szolgáló, masic szabados (Mon : Ápol. 299). Örömében szabadossá 
tette szolgáját (Pázm : Préd. b3). Akar szolga akar szabados 
(Zvon: Post. L162). Szolgálat útáló és a dolgot futó szabadossá 
nem lehet (Kisv; Adag. 334). Teleky uramhoz is expediáJám 
szabadosomat (Monlrók XVUI.35). Bágyadt nyelven szólj már 
itt körűi állóknak, nem6.s-, nemtelennek és szabado.soknak 
(TörtT.- 1.355). Én mindenkor maradok adós.sa, hogy általa let- 
tem pusztán szabadossá (Kónyi : HRom. 146). 9) [veles ; pliiuk- 
ler). Kérem, tudósítson Kgld lovas szabados által (Gér:KárCs. 
UI.390). Lovas .szabadosok hái'man, nyomorult szegények ketten 
(rV.322). 



[Szólások]. Az meg gioladasban szabados leszen 
1572 (KBécs. D5). Az adótul szabadosoc (Com: Jan. 
123). Szabados a bünnec tselekodetitSl (VSzentyol: 
Pat. 65). Az b a n iS k n e c s z em e t é t fl 1 tellyességgel sz:iba- 
dos volna (Zvon: Post. L362). Mózes or.-^zágánac núnden cere- 
móniáitól szabadosoc vagyunc (MA : Bibi. 1.98). Cbristus 
szabados lehet vala az halandosá g t ul (Zvon: Post. L120). 
Micsoda k o u á s z t emleget Luther, a kitol keuánna szabados 
lenni (Bal : Csisk. 25). Az m n n k á t ó 1 sz:il)adosnak lenni (Kisv : 
Adag. 159). Szabados voltál a fáydalonimal-való szülésnek 
á t k á t u 1 (Pázm : Imáds. 37). Szabado-soc vagyunc ;iz ó t ö r- 
uontfil (TehEvang. 1.162). Szabados akar attól a tfiztSl 
lenni (Magy : Nád. 36). Az v é r n e c meg nem é t e 1 é t fi 1 
szabadosoc vagyunc (MA: Bibi. 1,8). A m e 1 1 y e k t fi 1 szabados, 
a ki a h;u-agot Idkorgeti (Uly : Préd. 11.64). 

félig-szabados : semiliber C. 

Szabadosit : liberto Kr. 

föl-szabad08it : 1) [excuso; entschuldigen], Szflk.ség volt 
azoknac, az kic ez illyeu hivolkodo nyugodalmas állapotban 
akarnánac fildógélni, kiváltképpen való szabadságoekal mago- 
kat kimeuteniec és felszabadositanioc (MA: Tan. 1135). 3) 
[absolvo ; lo.ssprecben]. Nem szabad attól senkit felszabadosi'tani 
tekintetes nagy ok nélkül (Pázm: Préd. 1261). 

Szabadosság : 1 ) (immunitás ; das froi seiuj. Az eredendő 
igazságot, a paraditsom állapottyának boldogságát, a testnek 
betegségektül és minden figyatkozá-soktul szabadosságát el-vesz- 
teté az egy engedetlenség (Pázm: Préd. 931). 2) [voluntas, 
arbitrium; wille, das gef;dlen]. Bé-veszi isten az 6 híveinek 
supplicatiojokat, de a bé-tellesítést alkolmatos id5re halasztya 
az ü szabadossága szerint (Megy: 3Jaj. n.l77). 

Szabadosságos : [liberrimns ; freiester]. Az isten semmi 
törvény alá nem vettetett, hanem szabadosságos tselekedö fSv 
ok (GKat:Titk. Elöb. 7). 

Szabadság: 1) libertás C. MA. freiheit PPB. Tartozzatok 
niondenkoron evvtett gyczerny az zjibadsagert, kyt vallotok 
(EbrC. 139). Mikor niv vronc adan^a 5 zolgaynac e zabad- 
sagot, legén isten te veled es mvkozepettönc (BécsiC. 22). Zó- 
zessegöth fartbnak zabaccag biraasertb (SándC. 14. JordC. 834). 
Yghen otalmazta anya zent egyháznak zabads.-igaat (ÉrdyC. 
637b). Evv kennyanak lewn walthsaga es ez wylaguak zabad- 
saga (ÉrsC 495). Az hazám .szabadságának sérelmével semmit 
nem akarok cselekedni (RákGy : Lev. 186). Hazám szabadsá- 
gáért ké.sz vagyok életemet is letenni (208). Vannak még igaz 
magyarok, kik hazájok szabadságát oltalmazni akarják (234). 
Mintsem ö általok vesszen el a magyar szabad.s;ig, készebbek 
volnának ma fegyver alá menniok (Bercs: Lev. 725). 2) immu- 
nitás C. MA. [das frei sein]. Kel a mi testSuketh tartauonk 
tiztasagbau es lólkSuket binőktol valo zabadsagba (DebrC. 46). 
3) liceutia C. MA. erlaubnis PPB. Kéretézéc, hog zabadsag 
adatuéc Sneki eyel es villámodat előt kimenni ymadkozni 
(BécsiC. 36). Agrippa kyral monda Pálnak: Zabadsagb adatyk 
teeneked tbe magad ffelól zolnod (JordC. 791). Ez zegbeny 
ember keonyeoregh walami ydeygh walo zabadsagerth, ky byzony 
en tewlem ys koovvetthe az zabadsagoth, de en N. hire nelkewl 
zabadsaghoth adny nem mertheni (LevT. 1.297). 4) [eflVeuis 
liceutia ; zügellosigkeit). Szflkség, hogy az 5 tanítása szentségre 
s nem valami csintalan szabadságra vigye az embert (Pázm: 
Kai. 638). A czégéi-es vétkekre bírságot avagy bflntoté.st kell 
vetni, bogy a bfiutetetlenség szabadságban ne njonnyeu : ne 
impunitas iu licentiam abeat (Com: Jan. 136). 5) asyha C. 
[sicherheit]. 6) privilégium MA. (vorrechtj. Szabads;lgra valo : 
privilégium C. Engedéc rokonság toruéuéuec, mert nem tarto- 
zom en nememnec vtollat eltőrlonem, te éltettessel en zabadsa- 
gommal : tu meo utere privilegio (BécsiC. 9). Meg hattam, hog' 



11 EXMENÉ8REVAL08ZABAD8AO— FÖLrSZABADÜL 



FÖLSZABADULÁS— MEGSZABADULÁS 



12 



mvndenjrtekDek az ew 7x>li;alattya zerent kyuek falwkat, ky- 
nek ke<lyg fyrwl fyra walo zabadisagot adgion (RMNy. 11.276). 
PnrKeles leuele sem vultli azaz varos szabatcliagarul való levele 
nem v«lth (277). 7) luliuiu ; mtuuoj. Ollyan nagy nniukaludá.')- 
baii ISiiec, hogy még ételekre való sKibadságoo sem lehete 
(Holt: Króa 104). 

(.S»')l,Í8okJ. Nem lehetett szabadságában ezeknek 
el<jszt;isok (RiikF: IjOV. IL25'J). Serylytis zabaeyagon tar- 
tya (líMNy. Il.tj2). Az tlieb jobagyoktlivvl clig kyalthas volt, 
lidgb magoknak kereskednek, meg ismeg fyzetek uekyk, annak 
leletbe zabadsagon tartom ewkoth (LevT. 1.280). Szabadsá- 
got kiáltani: ad pileum vocare (Decsi: Adag. 84). 

(K(lzmon<IA.sok]. A szabadság drágább minden egyéb aján- 
déknál (Kai: UE. 5Ü4). 

elmenésrevaló-szabadaág : commeatns, salvos eonduc- 

tns C 

nemnek-szabadBága : natales C. 

választásravaló-szabadság : optio C. 

Szabadságos: 1) (libor; frei]. Uoé zabadsagosban maga- 
mat Inog clegeyillietnem a nag; kesorfi.segős sir;isoeban (NagyszC. 
62). 2) Ietrrenu.s; unbaudig]. Emez szabatságos Auticliristiisiae 
szolgái feleségeket vitatiilc, czyfrára Sznec, konczokkal iol lak- 
nau (Moa: ApoL 516). 

Szabadságtalan : fllbortate |irivatu.s ; unfroi]. Mint rabok 
maradéka, .--zíibadságtalan jobbágy (P;izm: Préd. 317). Szabadság- 
bontó törhet ós szabadsiigtalau igát mireánk ne hozzanak 1662 
(Orszgy. 253). 

Szabadságtalanaág : [<iaumum libertatis; fireiheitsver- 
lu.stj. Elég nagy szabaibtágtaliuiságra jutott szegény hazánk 
(RákCiy : Lev. 48')). Seniniibon ű kegyelmek veszedelmére, rum- 
któokra, sz;il)al).ságtalaiisagokra nem muiikálkodmik (MonOkm. 
XIV. 153). O m;iga-w eddig való .szabadságtalansaginkat meg- 
orvosollya (ErdOrszgy. 11). Oulsziír viUasz-it látom, ablak bizony 
elég rajta az niagy;u-ok te.sti, de kivált lelki sz;ibads,igtalaii.«á- 
gára nézve (TíirtT.s III.IU). A mit az lábán lévő v;íss és azok 
tarlcVztaljLsiiból lett sz;il>ad.s:igtalansiig ura szolgálattyán elnmlat- 
latolt véle, azt is helyre igyekezik hozni (GyöngyD: Koszon'i 
Ml). Vallyon nem ezo oka ap(«toli haziuik elfajnit szép .sza- 
bailságának, akarom mondani, szabadságtalauságának (Cteúzi: 
Triinib. 31). 

Szabadtalanság : [.servitns; kueohtschaft]. Szabadságának 
és törvényének rnml.Wual az orszjig semmire nem mehet, ez 
lévén az országnak feltolt t•zélji^ kire néz, hogy jobb az 
tiszteségüs halál, mint az rut sz;ibadüdanság (MonTME. IV. 
429). birok nélkül szjibadtahmságok felől semmit nem szól- 
liatmik (ErdTiirtAd. 11.353). 

Szabadul: liberor Kr. (bol'reit wcrdenj. Uaook latnak 
wala, őrdőng.V.k zal)adolltiatiiak naki (l'eorC. 31). Egy nemes 
enilHsrt nieufogntt az német, bajiisz;inál fogva vitte, síirczon | 
wiÍKiiInlt (liercs: l,ev. 2»5). A.ijnngrilom rolatii^át egy katona- | 
nak, ki már Ibnuii mellől szabadult az rabeágbúl (158). 

el-szabadul: eliberor Kr. |befreil werden]. Mykorun ymmar 
zent Adury;in haza menne, lata ewiot egy zemely, ky legottan 
el fw-t-i ívs Natalyanak meg yzeiw mondwan : Adoryjui el zíilw- 
dwltb. Hogy rat Natália hallotta wolna, noin hywe (ÉrsC 35tíb). 
Jol hiw.ta az kuclika, hogi jó bejre akathimak, Kd. ereS-ssen 
paranoholljuu Oroztuuy wraranak orrewl, bőgj azok el no 
zali(adl\vllyaMak (LovT. I.3HJ). 

föl-szabadul: 1) [solvor; sieh auH»8on|. Ha podig félté- 
Iwn gonc-sz Untéért el fntutt az fértiu, fel .izabadnlt az hteuwAg 
és niáxlioz mehet aszoconyom (Páím: Kai. W5X A mely asa- 



azonyuak ura meg-bólt, fel-szabadnlt kötelessége (Páxn: Préd. 
149). A másik ok is Nagyságod által fel-szabadnlt (Zrínyi: Synb. 
Előb. 3). Ezen dolognak mindég lesznek oldozni vak) bogai 
és az ellenkező vélekedések alól fel nem szabadui (íizl> MVir. 
3b9i 3) (liberor, liber tio ; frei werdeuj. A szakgaleev a SBulKir 
latból felxzabadult kezénél fogva szabadon bocstttatutt iC'ora: 
Jan. 121). A törvénynek sattzoltató igája és kárirastató ere^ 
alól fel-szabadultának (Pós: Igazs. 1.730). S) labsolvor; freige- 
sprochen werdenj. Az inasságból fölszabadult mesterlegények 
egy-egy forintot adni tartozzanak (MouOfcro. XIV.43>. 

fölszabadulás : [liberatio ; befreiung]. Gyanakszom, ba 
nem örümlüvisek voltak-í Filldviir fblszabaduhífáért (Bercs: Lev. 

5SÜ). 

fölszabadulhatatlajiul : [ine.'splieabihter ; unaudasücb). 
A pokcjlbéli sárbumak ollyan falatot nyuilaon, mely, ha meg 
nem őli is, fel-szabadulbatlanól lánczra bélénesellye((MBÍ:S>p. 
87). 

ki-szabadul : evado, emergo C [liberor ; frei werden]. 
Arczwl pSkeo az gonoz zelletőt es myndden kiseertetbíl ky 
zabadwla (ÉrdyC. 550) Az purgatoriombelynek veege vagyon, 
mykoron az bodog lelkSk az kenbol ky z:ibadwlnak (566b). 
Nem ütkíizbetik vall hirtelen eszembe, mint kellene ki-szribadul- 
nom a gonoz ember meg-vetette hálójából (SzD; MVir. 368). 

kiszabadulás : evasio MA. entrinnung, eutkominnng PPK 
Zent Péternek IlerodKi fogssagaból való ky zabadwhm* (ÉrdyC. 
443b). Az isten nem hagy tfiteket kesertetni, hanem etzemiirind 
a kesertettol egyetembe ki szabadulást is ad, hogy el viseltiee- 
sétee (Born : Evang. IV.4). 

[kiszabadulhatatlanj 

kiszabaduihatatlanság: finsolnbilitas ; uneriflebarkeit). 
Az isteni jósíig, mivel általlátla az enilieri terméazelfinknek 
a p<.>kol-béli s;it;Ui kegyetlen rabeágábul kiszabadnlhatathinaA- 
gunkat, azt végezé, hogy az ige meg-testesRlIy'in (CiAzi: Sip. 
655). 

meg-Szabadul : 1) (l'ljoror, evado; liefreit wenlenj K\uau- 
Uozyk uala, hogy meg zabadulhattua ez yly nemow keLsoglAl 
(ElirC. 77). Ha ma vezteglendez, éjjob okkal zabínloluilnao 
meg a sidoc tUéosiC. 58). Azt hj-zi vala, bogi ének miatta 
mcgh zabadui az kesertettewl (VirgC. 18). Megh zabadwlt az 
zereg erdegtAl : sjuius factus est a légioné (JordC. 551X Nagy 
nehéz vozodelmokteol zabadnltak uieg (l)umC. 235). Ezenkepi>en 
Komassaag kotlikepiieji valu ludallwl zabadwltateek meg (ÉrdyC. 
lyub). A sido uep a fogságból iuegsz;il)adul (Holt: Bibi. Ig2). 
A jószágból |>enzol ki tizeti Sket, bogy ha leány negyedik volt 
bonue, az etlcle kítelossegtfil ham;)reb meg sz:ib:ulnljon (Ver: 
Verb. 57). Kik C'hrLstu^ei, minden biiuOktül megsz-iliadnllanak 
(CVegl: MM. 4). A világi nyonioriWigok alól niog nem sziibadul 
az ember (Tof: Zsolt. 15). l.stemiek liál.i, bogy megszabadulunk 
azon nagy galilvijátul az rái'zokiuik (Borcs: Lev. 558). ök las- 
B;ih, |iodig hogy én meg.szaliadullialtam (Mik : TörL S8tí). 2) 
[alvtolvor ; freige.sproolieu werdonj. Akkor megszabadúla az 
eskfivéstSl, mellyel kjteleztelec (MA: Bibi. L21). 

l'Szólánok). Ha meg nem váltya azt az fSIdet vagy aH mAs- 
nae eladgya, azul;'ui azt meg nem válthattya, tuuiem a x f & I d, 
mikor az knrtólé.siieo esztendején in e g s z a b ;i d u I, az umau 
szenteltesséc I MA : Bibi. !.llf>i. Mikorou meg bAntőtiiéo a gonosx- 
ténó embereket, igen meg ti-sztula az or.-<-zág és minden t\>lé 
megasabadulinac az utao (Helt : Kn5n. 50). 

megszabadulás: (liberatio; liefreiimgl. Imagpiala L^niel 
istenét, bog vi.solno o vtat o né|>éiHK' nusg z;ib:»d«ila.sara iBéosiC. 
3Kj. Kizleli vala ölet, bog »« itionac lenne uii>gzal>.'i(loliu<ara 
[S% Predieallany foglyoknak meg zabadwlastb, vakoknak 



13 



SZAJUDirLÁS-SZAG 



BORSZAŰ-«ZA<Jl/) 



14 



latMstli (JorcU; 531. 823. Uelttliibl. I.g4). HüzzAd valiS sieiA- 
fetílkliiM iniinkiUi^dimk met;.szjiba(lúlá.>«)d(m (Mik : MiilN. 20). 

.Ssabadiüás ; lfl)erntio MA. befreiiiiiE, orlíisimg Pf'JÍ. Byoii- 
oac lia^ii )e7.eii zalunloloí es lezoii soont Jarobnnc liazn 
iBécxiC. 23li). Kyk meltok vHlnnak, iiiilalra zalia(liilH.<<t veznek 
vala (Uart;li. Hl). ZeuMtide onibei')' néninek zabadiilasaert (ÉrdjC. 
60b). iSzabadul.-'usnac váro.si (Kar; Bilil. I.lf),''!). Mikas nrani fele 
sége szabadul.isáhiau irott lovolibon acoliidájja ezen maga Jtezé- 
vel irott csendes piinaíizszAt (Bercs: Lev. 498). 

Szabadulat : [redemptio ; erlnsiiog). Isten tSt íabadolatot 
6 jiéiíéuéc (MiincbC:. lOH). 

Szabadni: quiritur, qiierulor, sese excusare MA.' sicb be- 
klagen, sioli entscbutdigen PPB. Mondanak wala Péternek : 
Byzon azok kezzyl walu nagy. De amaz kezde zaliadny \i] (exse- 
crari) ee.s oskedny (Pásti : NTest. lOfi). 

Bzabadkoz-ik : oj Illetlen dolog, bocy királyi felség ma- 
gúnak mentséget keresne, mollyet lia t.selekedott v(ilna, Pilatns 
ara Ítélhette volna, Iwgy a baláltill fi'ltében szabadkozik (GKat : 
Válts, n.290). Ne is mentse itt senki niagAt és ne szabadkozzék 
(Biró: Micae. 38). 

Szabadkozás : (obtestatio ; be.scliwörnng]. Kiről nagy sza- 
badkozással magokat nolia mentegették, de kevés hitelek volt 
(Bartha: Króu. 48). 

SZABLLYA : pugio Nyirkállai. ensis, gladiiis, framea, 
spatlia, balteus C. acinaces, sica MA. clialybsPPBI. siibel,.spiess 
PPB. Eger fogoya uala zent PetSrnek az kírjzt fa, zenfh Kate- 
rinanak az zablya (SándorC. 7). Zabliaokat ky vontak, vtanok 
fiitottanak (RtlNy. 11.169) Az paytha fnlewl jAttek be zí)blya- 
yok fel ke\vthvve (189). Szablyával forgódik, tereket az kapntnl 
eltágítá (KMK. III.290). Szaljlyára kelének, igen vivának (304). 
Az elefánt agyarára két szablyát kötnek (Moulrók III.161) 
Szablyái'a háuyatá (16). Az terekek az magyarokra szablyát 
rántanak (94). Mi ellenseginc éles szablyakot feiSnc felett for 
gatnac (Bora: Ének. 133) Szablyára háuyatá Sket (Kár: Bibi. 
1.488). Igen nehéz embernek szaljlyájával-ls elvágni (Ker: Préd. 
672). A kard, szablya, tír, koszperd fel-5vcdztetie : gladias 
accingitiir iCom: Jan. 147). Szablája kezeljen, m.aga liislos por- 
ban és keresztény vérben (Zrínyi : A.Syr. 15). Vérben u.szo szab 
lya vagyon az oldalokon (Liszti : Mars. 91). Oh vmak .szablyaira, 
meddig nem nyngszol meg (Bartha: Kron. 21). Ezüstös szablya 
(Radv: Csal. 11.12). Szablya tarsolyostnl (MonOkm. XXni.3.5ü). 
A lazsnak elfordult é-s a szablya az eleivel áll f5l (Erd : TörtAd. 
Ifl.21fi). Oh vrnak szablyája, meny be a te hflvelyedbe (Hly: 
Préd. 11.450). Szablya vagyon az 6 ajakukban (Csúzi : Edom. 
172). 

[líBzmondások]. Nem [lennához illik az szablya : respublica 
nihil ad musiciim (Decsi: Adag. 315. Kisv; Adag. 4.'i8). Ha 
néked kardod vagyon, nékem is vagyon szablyám (Decsi ; Adag. 
15R). 

görbe-szablya : gladíns íneiir\nis Nom.' 325. 

horgas-azablya : harpe C. 

kurta-szablya : sica Nom.' 325. 

Szablyáa : [ense armatns ; mit einem .siibel bewaffnet]. 
Hegyös térrel nrfi hozzá taszita, .szablyits karját fi a földhöz 
nyá.s,solá (RMIÍ. 111.187). Szablyás kézit elvágá neki (Moulrók 
m.5). 

82lAQ : odor, odoramentum C. gerach PPB. Mongyanala 
magatt beltewltnek leuy édességes zagokual (EhrC. 93). Meeg 
az hwss isagh ew fogok kSzfit vala : adhuc carnes erant in 
dentibus eonim (JordC. 142j. Illetvén virágokkal a pádimen- 
tum, zaimazeg chodalatos illatnak uagi nemes zaga (SáudC. 



78). Kibolto edfts illatnak zjiga meg-marad iTelC. J39). Az illa- 
tozAs vidámodik pésmaszaggal, sok jé-illatií virágok, vizek és 
étkek párájával (Pázm: Préd. 746). Nagy dolog, ha a saxoniai 
ser szag meg nem kéc.sagi'isi'totta a Balduiniis agya-velejét 
(Pázm:LnthV. 44). Méz-szag medvének orrában esik (Zrínyi: 
ASyr. 183). Elaludt vala, de a béles szjigára felébredett (Kisv : 
Adag. 197). Az irgalmasságnak cselekedetit jó illatú szagnak 
nevezi (Biró: Ángy. 133). A biizbedt dögnek tűrhetetlen nehéz 
szaga messze terjed (Fal: UE. 429). 

bor-szag : [vini anhelitus ; weingernch]. Bor szagot botsá- 
tani a .száján : a faucibns crapnlam lialare, foetJire merő, popí- 
nam exhalare PPB. A bor .szagot még érezvén a férjek, mint 
gyalázatot szemekre vetették volna a híveknek (Pázm*: Kai. 
898). 

ógett-szag: nidor C. PPB). 

jó-szag : fragrantia C. [w<ihlgenicli). Jó .szagot eresztS illa- 
tozá.sok : odoramenta (Com:Jan. 116). 

jószagú : (fragrans; wohlriechendj. Ada a kiralnac sok io 
szagú keneteket (Mel:Sám. 151). Meg ró.saviz6zzed az formát, 
hogy jó szagú is legyen (Radv: .-ízak. 210). Az szénát .szokták 
az rostában tenni, hogy jő szagú legyen tílle az borsó (230). 

nehéz-szagú : peminosiLS C. [stinkend]. 

peosenye-szag t nidor MA. bratengeruch PPB. A meg sfllt 
avagy égetett hús pecsenye szagot botsát (Com : Jan. 62). 

Szagatlan : inodorns C. [geruchlos]. A nád szagatlan (Com : 
Ve.st. 27. 133). 8zagotlanabb virágot hoz (Nad: Kert. 98). Né- 
mellyek ólt;is.sal az szagotlan virágot .szagossá té,szik, némellyek 
a rósának jó illattyát más szagotlan rósákkal közlik (Lipp: 
PKert. 1.146). 

Szagol : odoro, olfacio C. .suboleo MA. riechen PPB. Unta- 
lan zaglom : olfacio ; valamennyire szaglók : .suboleo C. Ki talán 
puska port éltében nem szagolt, még az is regulát erről bóven 
c.s.ahoIt (Orczy: KOltA. 6). 

még-Bzagol : cv Az Noe áldozattya, mellyet az isten meg 
.szaglót, kedvesen vfit (MNyil : Zsolt. 60). Micsoda miképpen 
légyen szago.s, meg-szagollya, biV/.li : iinaliter qnid oleat, olfacit 
(Com: Jan. 62). 

Szaglál : [olfacto ; wittern]. Tsászár nagy táborát iiyomozván 
szjiglálta (Kónyi: HRom. 24). 

[Szagolánt] 

meg-Bzagolánt : [olfacio ; wittern]. Ez a Christns dits^ségét 
marczango ember meg szagolántván a tSrt, a mellyben 5 meg- 
akad.ando vala, képtelen és szemtelen hazugságot gmidol fel 
(GKat: Titk. 827). 

Szaglás, szagolás : odoratio C. odoratus, olfactus MA. 
das riechen PPB. Zaglásra való : olfactoríum ; sz.aglasra való 
érzékenség : olfactus C. A szaglás avagy bflzlés az ilLitokat 
kiMSmbSzteti-meg (Com: Jan. 62). A medvék .szagklsokkal is 
megérzik a fáknak odvába rakodott méhet (Misk; VKert. 67). 

éles-szaglás : sagacítas C. 

Szaglat : [odoratus ; geruchsinn]. Megh érzi a szaglat, mely 
kedves, a mit az é.sz jóval (RendÉl. E9). 

Szagoldogál : olfacto MA. 

Szagló, szagoló: 1) [odorans; riechend]. A jo illatú fiV 
tel5 szerszjim gy5nyőrk8dteti a sz.agolo embert (Land ; Új.Segits. 
1.416). A nagy orruac erossen .sz.aglóknac itiltetnec lenni : .acri- 
ter odor.ari pntantur (Com: Jan. 54). A szagló ebeknek ebész- 
is kürtele (Gyöngy : KJ. 9). 2) odorator C. 3) [olfactus ; ge- 



15 



dl ,ESRN-SZAOLÓ— ÁLTAI^SZÁGUrj) 



be-szAguld-szAj 



nicliMnnJ. Ebeczki nramnak rom nv. szagKija, mert eltévedtünk 
(Borcs: Lev. 875). 

élesen-Bzagló : (sasax ; loiclit spürondj. A vadász az eles- 
sen sz;i(íl<') liinK) nlKjkiitc bűailísec által a vadakat njomozza 
(Coni: Jaii, 80). <- 

Szagos: 1) odonis, olidits, odorifer C. olens, odorafus MA. 
wolilrieclioiid PPB. Szagos vagyok : oleo, oboleo ; igen szagos 
vagyuk : peroloo ; valaiueimjiro szagos vagyok : snboleo C. Ta- 
toztam zagos álatokat (ViigC. 4). Mitsoda miképiJOii lígyoii 
flzago.'i, meg-szagollya, bftzii: qualiter quid oleat, olfacit (Comt 
Jan. r>2). Szagos az fekete viola (Zrínyi 11.117). Adsz szoinju.ság 
megoltó jrt szagos vb^ket (Zrinyi: A.Syr. 56). Ennek utánna se 
bé .se ki nem líszen szabad vinni a liaj-keményétS irt, pomádál 
és szagas vizeket (Fal: NA. 127). 3) foetulentns, pemino.siis C. 
[stinkendj. Négy napig halna es eltemetne .szagoson fekfumec 
(Boni: Príd. 272). Monda neki az megholtnak nonnie Martba : 
Vraui, immáron szagos, mert nogied napi (Fél: Bibi. 1.161). Az 
toliénnok .az hnrkáját meg kell mosni szép tisztán, hogy az 
gani'Jtiil szagos ne legyen (Radv : Szak. 28). Immár szagos is 
,iz ő vétke: |)eccatnm ejiis jam foetet (Illy:Préd. 1.187). 

Szagosít : olontem facio, odorum reddo Sí. 

még-szagosít : inodoro C. (riechend machen]. Megszagosí- 
tom, büd/ísítem; inodoro PPBl. 

Szagoskod-ik : [oleo ; diiften). A szaglás az illatokat kő- 
ISml)5zteti meg és valami niikéjicn .S7.agoskodjék (Com*: Jan. 
52). A ]6 illatú berkek, a tUmjénnel és balsamommal szagos- 
kodó ordc'ik (DBonk« : Flór. 191). 

Szago80d-ik : olesco MA. riechend vverden PPB. 

meg-8zagosodik : [pute.sco ; stinkend vverden]. Az pisztrán- 
got meghoztált, de nem sézták ]6] meg, majd megszagosodott 
volt (LevT. n.338). Megszagosodnac, bíiszídnec az hólt testoc 
{MA:Scnlt. 443). 

Szagosul: olesco Kr. 

még-szagosul : (pntosco ; verfaulon). A so as-a es czipi a 
luist, de ;izért mog oltalmazza, hogy meg ne szagossullyon 
(lioni: I'réd. 30.5b). 

SZAGQYA {zngyya >] : tribulus DöbrC. 360. [dUtelJ. Mi 
nem zcdnok tővisríl zSlot ava^ zagyáról figet; niimquid coUi- 
gimt de spinis uvas aut do tribnlis ficus (üübrC. 360). 

SZAGUIjD, SZAaUIiD-IK (szágUd- Kónyi: HRom. 

10. 7!». szágodtk (Jyiingy : Cliar. 53. OyOngy: KJ. 139. szágód- 
Land: ÜjSegíts. n.ll2. Tel: Fel. 202. Zrinyi 151. Pós: Igazs. 
1.512. szagold Malkó: BCsák. 37. szágild MA: SB. 112. azagudik 
Pés: GBut. 44 zagiUlam I^evT. 1.57): velociter ciu-ro, equito 
cum impotu MA. (dahinjagon, galojipiren). Sem wtath az en ne- 
lieymwol nem allatliom, .som war ala nem zagvvttam (LevT. 
1.57). Nagy gyorsan Titiis lovára fordula, váras alá az sánezok- 
hoz SKignUia (RMK. VI. 165). Szágiddgy életednek el-táplálásáért 
(MA:S1$. 136). A játékos kerekded helyen száguldva harczol- 
nne vala a rrtmaiac (Com:Jaii, 210;. Szágotlattya a lovakat 
(Ijuid: l'ljSegíls 1.720). Pázmány Péter lov:lra fcl fordidváu 
keményen szágodik (P.ls; Votélk. 18). Mint szágiidik e matéria 
köriil (Piis:GBol. 44). C'li.ik gyorsan nfánnok lovakon .szágod- 
gyuiik (Zrinyi 1.51). Zrini Miklós od;i szágnltata (60). Sziigódik 
a lova Pégilsiis irzárnyával (GyOngy: KJ. 139). Egyhez s más- 
hoz futván az utszim szágddik (GyöngyD: Char. 69). Az Ara- 
biában termett tevék i^stán száguldva járó tevéknek hivattat- 
nak (Mi»k:VKert 38). Arszlán vezér két ezerrel mindjárt 
hozzájok szaglüdott (Kónyi : IIRom. 10). 

által-száguld : [porvolo ; durdijagon| Az as-iai scithiác ki 
iőttonec llirívmi.i által Mediában és .-iszt véletlen mind által 



azágnidottác és tflzzel, vassal mindeneket el vesztAttéc (Helt : 
Króa 8b). 

be-8záguld: (involo, pervolo; bineinjagen, durchjagen]. 
Holnapi nap Troiaban be sz;igiigiunk (OsomaC. 36). El boczáta 
az £ népében, kic az egész Pest vidékét beszáguldanák (Ilelt: 
Króa 55). A iamboroknac nyaiaba be szegúldasz (Helt : Mes. 
99). 

el-száguld: I) praetere<iuito C. velociter abequito MA. 
[davonjagen). Az zyles niezí>n mykeuth madár nagh hamarság- 
gal el zagolduau ez cbwdalouak szeme el6l el enj-zek (l'eerC. 
64). 2) [efl'eror ; wild werden ?]. A meiy ló meg-zalxillik is avagy 
ol-szjignldott avagy :iz álkísban elveródott, az oly lónak c likta- 
riombol 3 lotot adgj-bé (Oseh:örvK. 20). 

elszáguldás : abequitatio MA. eilige fortreitung PPB. 

fol-szágvild : (evehor ; hinaufreitenj. Dévai kcrtökiin két 
ös\ént nyita. Terek János maga az vár felé fel-szágnlda (UMK. 
111.181). 

ki-száguld : oxcurro, exequito MA. [lierausjagenj. Nem 
hagyom jiennámat igen me.szsze kbfz-ígoldani (MA: Taa 1124). 
Szigetból azoimal kémek ki-szílglóttak, a kik a töröknek szán- 
dékán aggóttak (Kónyi : HRom 79). 

kiszáguldás: incur.sio, excursio MA. ausfall PPB. Ellen- 
ségi ki száguUhis : incursns PPBl. 

még-száguld : [e<)ao volante transcurro ; durchreilenl. Hu- 
nyadi JiUios meg szagulda az egész groffsagot es mind el pi-e- 
dalia ászt (Helt: Krőn. 94b). 

viSBza-száguld : (revehor ; zurückreiten). Sokat ez kicsin 
cso|iort ottan nem késék, ók vissza száguldva nyomra .siotének 
(Zrinyi 151). 

Száguldás : cquitatio vehemens, cursits velox MA. das 
sclmelle reittn, rennen PPB. Az gyfiry, tatay tj-zt ttrtok gia- 
korlatossaggal való varak ala zjiguldastul, ragadozasoktul meg 
nem zSnnek (RMNy. n.25.5). Nem liasznál az fntáslótás, szá- 
guldás es czalárkodás, az urnac áldása gazdagít meg (MA: 
Scult. 885). Nem nehéz lesz Kalanzjiak ellenünk való szágól- 
dását meggátolni (Pós : Igazs. 1.507). Vagyon R-ákóczihoz úttyok 
indulá.ssal, azért Murány felé mennek száguldássíil (GyöngyD : 
MV. 56). 

Száguldó : [.síjeculator ; auskundschafter). Száguldó, jó-futó, 
postálkodó: veredus PPBl. Lest vetöttenek es az jialank ala 
zaguldoth bociattanak (HMNy. III 102). Az puszta Somlyónál 
megszálla, ouiiat sz;»guldót vég Temesviir alá bocsáta (KMK. 
IU.77). Oimat hamar száguldót b<jc.s!Ítának, az határon utakat 
hogy megjárnák (197). Tata alól szíigúdót bocsiitának (Mon- 
Irók III.114. 21). Angyalidat mint száguldó postákat kikfildSd 
(MA: Bibi. V.47). Száguldó posták : postboten (Com: Orb. 284). 

Száguldoz : (circnmvolito ; herumsprengen). Eszed hire nél- 
kül sziignldoza nyelved (SzD:MVir. 321). 

SZÁJ, SZA (zouaban JordC. 410): os, orilicium, bucca 
C. mund, mául PPB. Labadot vessed en zaiura (EluC. 11). 
Nagokat zolo za : os loquens (BécsiC. 149). Mi zau bemeftyen, 
nem ferteztet meg, de mél z.-ibol ki ió, a forti'jitet meg embe- 
reket (MUnchC. 42). Az A meg dyhSt zayat be rokozto (VirgC 
54). Az bodog Ferencznek zaiabol ueuekedek egy arany kerezt 
(85). OUan lík miként hallatlan ember, kinek f zaiaba segé- 
deim niiiíen (DöbiC. 90). Nagi kíuet tőnek a koporsó zaiam 
(We.szprC. 112). Az za, ki hazud, ez meg őli allelkít (NagyszC. 
174). Keez volnál tizta zau:d es ke^Vi zniel mindeneknec 
megboéatnod (98). Ha tegliod halgatju\d, meg nyered le .atyád- 
Ö'yat, lia kedyg teghed nem halgatand, ve^ moeg eggyot auag 
kettSt veled, hogy kettAnek anag har<>m byzonsaghnak rawa- 



17 



szA.1 



ANGYAL-SZÁJÚ— MADÁR-SZAJA 



18 



ban alyon tneg myndeo bezeed : !n ore trium testium stet omne 
verbum (JordC. 410). Zanak atala zarmazyk : ex ore procedit 
(838). Megnyit zaiial lattatik-vala be nyelnie (DomC. 39). Illetee 
az en zaniat . . . Ynie attam az en yglieymet a te zadbaii . . . 
Ollyaimá tewee az en zamat niykeeiit az el5s t8r (ErdyC. 342) 
Zawal lezeii vallás ydwesseegre (ÉrdyC. 145). Tennen zentli 
prófétáló zayaddal niegh mondottad wala (ThewTC. 190). Az en 
sagyabul (így) hallottuk (RUNy. 11.5.5). Ki ne iőyen szálatokból 
(Helt: ÚjT. Cc6). Meg eskűtt az én .száám, melly ólában lioz- 
íám fel kiáltand az bfinós (Bala.ssa : Ének. 11). Ha az vizénél 
szayadat meg mosod, minden heuségét meg gyogyittya (Mel: 
Herb. 34). Meg-nyitom szájamat példákb.in (Pázm : Préd. 307). 
ftis bé uem ment szájamba (Illy: Préd. I.IOO). 

[Szólások]. Soha be n e m á 1 1 a szája: *cicada vocalior 
PPBl. Szája íze ellen van (BSzabó: MVir. 374). Minden tse- 
kélységért siróau állt szája íKónyi : HRom. 17). Az 
had az viszálynak nem kedves vendége, mert már ettől sok- 
nak a szája e 1 ■ é g e (18). Hány szád vagyon; 
vagyon gondgya, uem edgj- helyre beszél (Kereszt : FelsK. 
346). Szájba rág: mculcare MA. Ugyan a szájába rágni a 
tudományt : praeceptum *instillare auribns PPBl. (Decsi: 
Adag. 168). A hit igazságát el5nkben adgya vagy szánkban 
rága (Mad: Evang. 524) Nem mertek egyebet végezni e gyű- 
lésben, hanem osak a mit a pápa Rómábul .szátokban 
rágh (Oegl: Japh. 155). Másnak kellene az ételt szádban 
rakogatni, olly nyimmel nyámmal eszel (Kisv : Adag. 
301). Bizony o czak szaiába vár (Decsi: Adag. 153). Az 
forog zayaba, hogy nem hyznek nekedh (LevT. 1.244). 
Chac ezek forognak szádban (Mon: Ápol. 288). Valakit a maga 
szájából me g-g y ö z n i : *jugulai"e aliquem sna contessione 
PPBl. Zayabol halottak, hogy 6 harmad eztennapra ala 
y^ (RMNy. 11.69). Ezt ngy hiszem, mintha a szájából hallottam 
volna (Mik:TörL. 11). Szóval szájig: oreteuus (Com : 
Vest 139). Három fele b61éeseg lelettethetik : zynek, zanak 
68 tetemnek bőlcesege (DebrC. 210). Azt beszéllik, az mi 
száj ok izént tetézik (ToIn : Vigaszt. 114). Tudom már 
szája természetit (Matkó : BCsák. 40). Ki szép győze- 
delme ez szabad akaratimknak, mikor a bennünk feltámadott 
vágyódásinkat szájakon hordozzuk (Fal : UE. 367). Mi- 
kor azt száján tartyuk (Czegl:MM. 142). Szemünknek, 
szájunknak ne híggyünk (Pázm: Kai. 714). Zammal za- 
toknak zolnom (JordC. 875). A lovat szájára botsá- 
tani: *admittere equimi PPBl. Szájokra botsátott, feslett gyer- 
mekek : soluti et *fluentes pueri PPBl. ötét szájára botsátotta, 
zabolán nem hordozta (Pázm: Préd. 19). Testednec indulatit 
szájára ne bocsássad (Megy:6Jaj. 111.26). Lator termézet volna 
egyebekben is, ha isten száiokra eresztene (Born : 
Evang. IV.228). Szájára eresztett délczeg ló (Megy: 3Jaj. 11.36). 
Szájára eresztett ifju (Megy: 6 Jaj. n. 11). En adok nektok 
zaat és bölcsesegSt (DebrC. 209). Szát adok én tünektek: 
dabo vobis os (Sylv: ÜjT. I.U7). Száját megarany áz- 
tak: pénzen fogadott orátor (SzD: MVir. 374). Csapdmeg 
a szájadat (Matkó : BCsák. 50). Sok káromlók szája b é- 
d n g a t i k (Pázm : Kai. 801). Ki gyfizné minden kákogó var- 
jaknak szájokat bé-dugni (SzD: MVir. 373). Közbeszédként 
gyakran égeti az kása az szánkat meg (Nád : Lev. 
78). Féltuénn a kásának ígetésétol az szádat (ftil: Cslsk. 153). 
Megereszteni a ló száját: *dare freiia PPBl. For- 
dítottam az ló száját Sasin felé (Bercs: Lev. 192). Addig 
forgattyák, a nu'g száj-tátva ki adgya lelkét (Fal : NU. 262). 
A kiben szaporátlan az ész, minden aprólékra tátja száját (Fal : 
UE. 380). Egyenlóképpen egyszáyjal diczSitsétec az 
istent (IV.149). Más száiáual akarsz te enni (Decsi: 
Adag. 103). Ezután affélében más szájával nem eszem (Mon- 
Irók Vin.64). Tsak más ember szájával ettél : tsalt a hazug 
hirharangot követted (SzD: MVir. 373). A módnélldil jeleskedő 

M. NYiXVTÖRT. SZÓTÁR, m. 



külömliségen kiki meg akad és mind egy valami irigységből 
szívvel szájjal reá támad (Fal: UE. I1L147). E^ zaval 

t i z 1 1 1 e t e k Lsteiit (DöbrC. 259). 

[Küzmondisok]. Nem ió m,ás ember száiáual ennyi (Helt : Mes. 
329). Az kinek az kisa meg-égeti az szálát, még az tarhóiát 
is liiia : siculus raare prospectat (Decsi : Adag. 99). Minden 
embernek nem kell hinni, soknak jó a szája, de ro.sz a szive 
(RiikGy: Lev. 187). A nagy száj nagy falatokkal telik (Fal : 
UE. 399). Gyalázkodónak büdös a .szája (Fal: UÉ. 428). Sült 
galamb nem repül a szádba (SzD: MVir. 110). Szája veri-meg 
az as.szonyt (373). Zártalan kapu a tseléd szája (373). A kinek 
a kásii meg-égette egyszer a száját, másszor a tarhót is meg- 
fújja (374). 

angyal-szájú : [eloquens j wohlredend]. Nagy fel zowal zola 
az angyal zaiu zenth Dawyd (ÉrsC. 115). 

arany-szájú : chiysostomus Kr. [wohlredeiulj. Ez zozat, 
mikepen muugia arany zaiu zent Jano.s, el halatik meuior- 
zagba es (VirgC 115). Kiről araíi zaiaw zent János zol (NádC. 
55. ÉrdyC. 524). 

edény-szája : [oriücium vasis ; gesehirr-söffnung]. Meg-ezils- 
tözni az edény száját : *circumchidere v.as argento a labris 
PPBl. 

ógétt-szájú : [incommodo affectus ; der einen schadeu 
gelitten hat]. Tallriját is fiijja az ká,s;inak az égett sz.'ijú ember 
(Bercs: Lev. 664). 

erös-szájú : [indomitiis, infractus ; umbündig, ungezühmt]. 
A ki erős-szájú lovon j.ár, sokszor nem ott jár, a hol akarna 
(Pázm: Préd. 161). Bán.at úgy hordoz mint erős szájú ló (Zrínyi : 
ASyr. 184). 

farkaa-szájü : patrator; schreihals]. Az farkas szájú taní- 
tóknak minden rongyos patvarokat c«ak ezekkel az álló sere- 
gekkel is le csopfilhettynk (Pázm : Kai. 499). 

fél-száj. Azokról-is olly fél szájjal .szól, hogy ki-tetszik melly 
kevésre betsfilli (SzD: MVb-. 374). 

kemenoe-száj : praefumium, propnigeon C. 

kemény-szájú : [durioris orls ; hartmaulig]. Mit használ 
embei-nec jó lovagnac lenni, ha az ló kemény szájú (Prág: Serk. 
697). 

két-szájú : bilingvis PPBl. [doppelzüngig]. Gyermekim gond- 
viselése aránt tött fogadásimban sem két szájú sem hitet- 
len lenni nem akarok (TörtT.a m.l65). 

koporsó-szája : forificinm sepulehri ; grabesSffuung]. Tala- 
lak az kevveth el fordoythwan az koporssonak zayarol (JordC. 
616). Az koporsó szálára kőuet téuén (Kár: Bibi. ni.30). 

kölyuk-szája : [orificium cavernae ; mündmig der höhlej. 
Monda Josiie : Ilaytsatoc nagy köveket az kőlyuknac szájára 
(MA: Bibi. 1.202). 

köntös-szája: [os tunicae; spalte des gev?andes]. KotcV 
.sómnek a szaya es niakam kőrnifll való galléra (Mel : Jób. 71). 

kút-szája : [os putei ; bruiinenöffnung]. Láta egy kutat egy 
mezőben, az kútnac száján nagy kő vala (MA: Bibi. 1.26). Tai-ts 
meg ellenségim haragjától, ne merftllyec tengeri mélységben, 
az ki'itnac .szája engem be ne zárjon (V.32b). A kút szája akkor 
rekesztetik be. mikor a bflnSs a bfluőkben megrőgzik (Illy : Préd. 
n.536). 

lustos-szájú : [lingva lubrica ; schlüpfrigmaul). Az lustos 
.szájú gaz asszonyok hurítottak inkább (Monlrók XI.438). 

madár-szája : roshum MA. scluiabel PPB. 



19 



SIMASZÁJÜ-SZAJKÓ 



SZAJKÓCSK A-É -^^ZAK 



SiÜ 



sima-szájú : [mendax ; lügner). Igen hazug, simma szájú : i 
Creteasi mendacior (KLsv: Adag. 94). utol éiik sima-szájú ki'ir- | 
tát és füllent reginiuntót nevel5 dovait (Csúzi: Trouib. 28). 

szoros-szájú: (augusti oris; enghalsig]. Ezt szent Jakab 
flzjjros szájú kobakjából k5.sz5nSm reátok (Csúzi: Síp. 741). 

tejes-szájú : (iniborbis ; luitórtif) Tejes szájú tryorniekek ; 
(Pécsv:Fel 12). Teies zayu iffiak &s leaiiizok (V:is : CauCatli. | 
582). Tbjb8 szájúakra bizta a mkisáa dolgokat (SzD: MVir. 420) 

ve8zétt-*szájú : stomaticus MA. 

völgy-szája : (os vallis ; tbalmündung]. Vólgyec szája : belh- 
pbage (MA : Bibi. Magy. 2). 

zsák-szája : (oriticium síicci ; sackBÖiiung). Egy sák szaia 
szakadott jnegli Kőszeglieim (Bal: Epia. 1). Sákjánac száját meg- 
nyitotta (Tyúk: Jrtzs. 396). 

Szájacska : bui-i:ula C. osculum PPBI. oscillum ; mündlein 
PPR 

Szád : (orificium ; flfihung]. Zadkö, castrnm per Vajvodani 
a Cap. Trans. tentum. 1321. Zadlik, |)oss. iii C. Zemplin. 1430 
(Oinár). Vettetec a verenmet zadara : positas est mper os laci 
(BécsiC. 146). Ky emely fel luynekíuk az tiagy kewetli az ko- 
porsónak zadarol (ÉisC. 122b). Az borok forrottanak, semniy 
keppeu az borok zadaytt be nem dwgaztbatt;ik (LevT. 1.295). 

erdő-szád : (introitus silvae ; waldeingang]. Erdeu-Zada po.s.s. 
ad Zolnok. 1429 (Czinár) 

patak-szád : (fons rivi ; baeliquelle]. Inde jungit Belapathaka- 
zada et ibi termiuatur 1297 (Weuzel X.318). Nogpotokzada 
(uo). 

szurdok-szád : (oriticium anguli ; eiugang des wiukels) 
Circa,fos.satum Zurdukzad uocatum 1288 (CodPatr. VI.339). 

[Bzádaz] 

be-szádaz : (obturo; zuspüudenj Mykeppun zokott az bor 
doot be z;ida/nya, kybe az forró bor vagyon, bogy a Ixír erős 
seb legén, ezenképpen kell az zerzetSsnek zoros veztegsegbel 
tartauya (WinkIC. 132). 

Szádol: obtmo; zustopfen PPB. Szádló fa : dolii repagulnm 
PPB 

[Szájas] 

sima-szájas : [adulator ; sehmeiublorj. A feiedolmek inkáb 
meg becsiMic a sima .szaias.sokat, hogy nem mint :i bíMczeket 
és frtelnu'.s.sekot (Helt: Mes. 191). 

Szájatlan : inorus MA. oluie mául PPB. 

SZAJHA : scortum, meretrix, prostibulura 81. [hurn] 
A ré.szegsígbíil származik a fajtalanság, ebbfil a buja élet a 
kurvák, szajbác k5z5tt (Coni: Orb. 231). Bért vpv5 szajhák 
kai gySnySrkSdteti magát (!Iunn:Traeta. 165). A magát tsiuo 
gató leány gyakorta .s'ZJtjlia (KLsv: Adag. 98). Bizony rút dolos; 
volt a szegény pastát ugy a vizben elsikkasztani miut egy lio- 
azorkáiiyt vagy szajbát (Betbl; Élet. 11.45). Tarka barka ruha 
illy .szájba farára iKisv: Adag. 12Í). Hogy ;iz szajha hordozi' 
legényekért az vajda enibOrei az szuba-sákkal együtt alájöttoiiek, 
az kottojini'k lúándékpénzt attimk (MonTME. 1.84). 

SZAJKÓ i,y.ájii Gyöngy: KJ. 9): gracus C. graculus MA. 
düle l'PB. Zayko oczer fel ekesyte magát a p;iuanak tallaylKi 
(Pesti: Kab. 21). Igen Jrvend az rigó, neki felwl az szajUu 
(SíiIMark. 10). Mikor az madarac sereggel mennoe az érdiről 
falukra és várasokra, kiu.'<ltképpeu zaykőc, soha nem io iel 
(Cis. II). Itjak, kik b'itják, csak megcsúfohudt tégödet, mond- 
nak csácüügó sziykóuak (ItMK. IY.78). Czak czáczug miut az 



zaykó (Dec8Í:Adag. 140). Olliatan mint a zaiku (Mun: Apui. 
500). Pázmán gyakor helyen az mi ellenúnk út foudur pautu- 
lódásiban olyan mint az cziacziogo sz;iyko (Zvon: PázmP. 215). 
.Szajkó, a nagy .szájától neveztetik így (GKat:Titk. 1120). A 
Lsok.i avagy zajko LsáLsog iCom:.);ui. 39) Ugy élnek ezzel, 
mint a zjijko az emteri szóval (Komár: Imáds. 2). Csacsognak 
a .sz:ijkok HRvőltő rigókkal (Gyöngy: K.J. 9j. Olly csacsogó miut 
a szajkó (Kisv: Adag. 51S>. A IS és mély.séges dolgokrul szinte 
ugy tsevege, mint valamely tengeri szaikó iFal:NA. 188). 

Szajkócska: cv Szép szavú rigócskák, csácsogó szajkócs- 
kák együtt siratnak engem (Thaly: VÉ. 1428). 

1. SZAK, SZAKA: I) pars, frustum 81. [teii). 8) plaga 
81. (gegeiKl). ;i) m-A, nodas gutturis MA. uva giitturis, mentum 
dnpllcatum, angina 81. ziipHoiu im h.ilse PPB. .Szaka, torok 
gyk : uva, uvula, das ziipflein Nom. 14. Szak, .szaka : pleuitudo 
prominens sub mentő (ütr: OrigHung. I1.279> Nyeldekifl, szaka : 
gangé (KirBe-sz. 128). 

disznó-szaka : angina ; keiilsucht PPB. 

ebódet-szaka : [cxiena ; mahlzeit]. Ezenképpen jmadkozyk 
vala ui.vnd eljedpvd cbaka étel nekevi (JlirgL 71). Ez soror, 
mykoron volna ebedkoron az azialual az egyéb sororokal, 
mynd az tellyes ebededcbaka némely uiíias .soror ellen gyflev- 
segnek, halwrussagnak goudolatyt gondola (117). 

é-szak, éj-szak, éjt-szak, ét-szak, éjt-szaka : 1) 
aquilo JordC. 82, septemtrio MA. in.rd Nom. 7. Az báráu hym 
legyen as azt aldozya az oltárnak bal kez felől es eezak felől 
wr istennek előtte (JordC. 82|. Megb mntataa énnekem Jeiu 
salemnek war:Ls;tatli, vala nagy kew-fala éa magas kapwy. nap 
keletről barom kapwk, uap nywgattrol barom kapwk, eczakrol 
liaroui k.ipwk (92ti). Zent lauos az menuyey vju-asnak tyzen- 
ketli k.ii>wyt lattá, nap kelet ee esel, deel as ocz.'ik, myndden 
felől hatom kapwkat yrwau (ÉrdyC. 6U2b). Nemellyek ez nee- 
pek ke?zwl wamiak iiaap keletliről, délről, nap nywgaüirol, 
ezakrol lÉrsC. 14ÓI. Luciper monda: Vetetem az en zekőmet 
ezacra es hasonlatos lezec a felsegőshőz (TelC. 207). Ki tery- 
ietz napii) ugatlr.i as n.apkelettre, északra es délre (Helt : Bibi. 
I.N3). Isten mindenkoron észjikrol boszta elő az ő kemény és 
nagy o.storit (llelt: Kron. 9). Job ollyankor északra való hellyen 
laknod (Cis. Kb). Az é.szaknak kiraino a.s2.szoiiia : regina austri 
(Fél: Bibi. 20l. Az épület tizenkét lulvarokra volt o.sztva, liata 
északra, a háta délre egymás ellenébe való kapukkal |MA : 8B. 
263). Uéluok es é.sziUsánJik táyára bo hathat (Lép: Kriik. 25). 
Hon az é.szak tenger magálMui küszködik, hire<l uiiudeniilt \iiu 
8 mint u.tp ugy tündöklik (Zrinyi 1.99). É.szakra dfil, délre dAI 
Cfof: Zsolt. 699). 2) uox MA. nacht Com: Vest 138. KirBesz. 
125. Ecczaka nem leszen többe az őrök élet varasába (Mel: 
SzJán. 522). Setét étszakán látszanak a tsillagok (Pázm: Préd. 
61). Az étzaka ugy;ui megliggattya az én czontyaimat (MA: 
Bibi. 1.467). Minden meimyei tudomány vezérfiuk nek&nk ac 
életnek útára, mellyel lámiiás gyanánt kel ez életűek élzaká- 
ján előttünk viselnfink (Alv: l'ost. L54). Az étsz;ika ott érné 
őket (Mad: Evang. 325). Az mennyei igasságuak tiizas o.«lopa, 
melly a sok tévelygések s eretnekségek setét éttszjikáján meg- 
mutaltya, melly ulou jutliatuak bé a mennyei Canabán nyugo- 
dalmába (MHeg: T()szl. Címl.). Nyugodalmas éczakát kivAuok 
CZrinyi 1.4fi). A tfindőklő nap fekete tőlyhőkbe borúi, a dél 
sziutis éjtszakára változtjittya (Hall: Hlliat. 1II.S3). A cJiriso- 
pras,-.as kő nagy fényasséget boc^át-ki éawtkáuak idején a sö- 
tétségben (Hall: 1'aiz.s. I9b). Vizsyálo portásim megtérve nappal 
indulnak, éLszjika próliálnak (Bercs: Lev. 341). Háf az egéffls- 
ség jó-é, vigyáz-é Kéd reája ; jó éjszakát édes néném (Mik : 
TörL. 24); Már nagy éjtzaka volt, midőn megindultak (Kónyi : 
HRom. 113). Elnuila az éjtszak, má-siuip virrradóra . . . (Gvad : 
FNóL 6). S) [uuctu; imcliLsJ. Egész eczaka tartu; peniox C. 



21 



ÉTEN-É'ltíZ AK A— Éri>iZA K ÁKA 



ÉSZAKI— ERŐSZAKOSAN 



22 



Meiid ez etc.'ika nniiikalkíjduan semmit nem fnírtnnc (MiincliC. 
117). Ki mene jmatkuzni es vala meiiil eeiaka isleimec imad- 
sapabau (120). Mind eö-aka fts ínyiid estya eai zot sem zulíiat 
vala (VirgC. 10). Enekletyk rnyiid ez tellyas lietecchaka ez 
l'elyevl mondott jge (G)niC. 94). Az on oltáromon mynd eetli- 
zaka tyz eesliettetyk (.lordC. 86. 135. 534). Gyakorta eccliaka 
marad vala jmadsagba (DomC. 19). Zent Damanco.s be mene 
az epyliazba es mynd eecliak ot marada (139). Ez eczaka a 
tliSz óle meg (l-lebiC 55 1. Syrwan mynd eetzaka (ÉrdyC. 642). 
íme egy etlizaka pokolbely ewrdegh az Borbála zyznek ábra- 
zattyat fel wewee (ÉrsC. 522). Mikoron eg etzaka jőne eg falu- 
ból, kel uala neky e^ folo vizSn attal mennie (TibC. 85). Az 
apostolok egész eitsz ika halászván .semmit nem fogának (Tel : 
Evang. 11.51 Ib). Valánac pa.sztoroc az mezon, kic vigyaznac 
vala éttzaka az 6 nyáioc mellett (ZvonrPost 1.132). Gyertyát 
éiczak gyújtott (Uzoni : Dáv. 128). A melly gyermek az éjtszaka 
16tt az én .szállásomon, vágjátok ketté (Hall:HHist. 11.42). Ez 
étszaka ide érkeztem az badak közé (Bercs: Lev. 106). Kará- 
cson ébczaka két misét szolgáltt (Szeg: Aqu. 110). A türfikHk 
nagy éjtszaka faluzuak (Kónyi: HRora. 9). A tar-varjú éjtszaka 
rút kiáltiLsssal szokott .szóllani (Gvad : FNot. 24). 

[Szólások]. Károli hova lett, nem tudom, elhiszem, megfordul, 
ha Haiszter nem megyén alább, ha penig alábbmegy, — jó 
ét szakát (Bercs: Lev. 111). 

óten-étszaka, éjtén-éjtszaka : [tota nocte ; durch die 
ganze nacht]- Ezenkepiien eethen eeczczaka ew zenthsegSs 
zakalath ky typarlak, ew ek6s.seg5s hayayt ky nySweek (WinklC. 
174). Ott zolgallya ur Je.susth Christastb mynd eeten eethzaka 
(ÉrdyC- 390). Nedvesítem éten etszaka az én nyo.szolyámat 
(Szék : Z.solt. 4). Az égő áldozat égien az oltáron éten étzaka 
mind regeiig (Helt: Bibi. I. AAa). Éten étzaka kialta az wrhoz 
(TL141). Éten étzaka sir (IV.21R). Mind éten ét.szacka munkál- 
kottnnc (Hel : ÜT. P6). Mikoron Mátyás kiiály éten étzaka 
ecképpeu veszszédet volna, liaynalba el hadia Stet a nagy fay 
dalom (Hel: Ivrón. 175). Mind étten étszak,-, munkálkodtunk és 
semmit nem fogtunk (Tel: Evang. 11.498). Kivannak, hogy az 
gyertya világ soha el ne alunnék, hogy éten északa iáezhatná- 
nak (Lép:PTiik. I.2S0). Éjten-ejt-szaka quasi éjjet-szaka (GKat : 
Titk. 1117). Egész éjten éjtszaka kénoztatott (GKat: Válts. II. 
414). Jácób azt mondgya az angyalnak, az kiuel éyfen eytzaka 
kflzd5t (Mih : ÖÉIet. 55). Éjten éjszaka nem szfinik meg a baja 
(Gvad: NTest. 52). 

ójtenlő-éjtszaka : cw Éjtenl5 éjtszakán kSszk5d8tt (Land : 
UjSegi'ts. n.248). 

két-éjtszaka: binoctium MA. zeit von zwei uachten PPB. 

éj-szakai, ét-szakai : noctumus MA naclitlich PPB. 
Szóla isten .az Izraeluec éftzjikai látásba és monda : Jákob, 
Jákob (MA : Bibi. 1.44). Ha lopoc jSttenek volna reád avagy 
étszakai tolvajoc, vallyon nem annyit loptanac volna-é, a mennyi 
nékiec elég lett volna (Oúzi: CsehEdom. 1). Ez étszakai po.sta 
által jelentettem Nagyságodnak Pekri LJirincz bátyám-nram 
szerencsétlen ca.sus,sát (Bercí: Lev. 27). Nem kétlem, felkereste 
az Nagyságod étekfogója ez étszakai válaszommal Nagyságodat 
(367). 

éjszakán, étszakáll: 1) [rigilo; durchwaclipn]. Vallyon 
nem sz. Lukács szava e az, hogy étszakállott az imádkozásban : 
erat pernoctans in oratione dei (Pázm:Préd. 647). Aggasztó 
gondok között íjtszakállok hoI-léted nem tudása miatt (SzD : 
MVir. 31). 2) [pernocto ; übernacbten]. Éjszakáié helyre Szent- 
Ágotára érkeztem (Monlrók XVUI.16). 

ótszakára, ójtszakára: [noetu; nachts]. Ballásiné aszo- 
niom harmadnapigh wolt ith, de cliak nappal, ichakára alá 
menth (RMNy. U.209). 



északi, éjszaki : borous C borealis, arcticns, arctous, 
aiiuilonaris, aquilonius MA. mitterniiclitlicb, uordisch PPB. Északi 
szél ; boreas, aquilo C. Ki tudta valaha meg-magyarázni, mit- 
sod.'i erővel vonsza, és az é.szaki tsillagra fordittya a mágnes 
a vasat (Pázm:Préd. 1405). Eijelis lát a bagoly, puppenevér, 
é.szaki csikorgó madár (Com: Jan. 30). Az északi országokban 
elszakadtidí a római ecclesiátul (CzegI ; MM. 91). Az ég k5ze- 
pin való tsillagzatok északiak avagy déliek, az északi korona 
mindjárást a pásztor mellet vagyon (ACsere: Eiic. 99). Veretnek 
étczaki szelektül, isten haragjának kegyetlen tüzétül (Tbaly : 
VÉ. 11187). Itt jó.szágokat nem osztogatnak, az éjszaki szeletes 
a déli szelet mindenkinek egyaránt osztogatják (Mik; TörL. 274). 

erö-szak : 1) vis, violeutia, iuipetus C. gewalt, ungestüm- 
mer anianf PPB. Erőszak tev6 : violentus C. Erőszakot teszek : 
violo MA. Erőszakot tenni a leányon : vim *afferre virgini 
PPBI. Nem merek erozakot raita tetetni (DebrC. 144). Gya- 
kortaa tSrteenyk, ha erőzak az testyt [tisztaságot] el vezty, \vi- 
istennek malazttyawal az lelkywel az testy ees megh koronáz- 
tatyk (ÉrdyC. 480b). Ez zemermü.ssegnel kii walo [ifiu] az en 
azzonyomnak hazába élbe mene, jelSnte keuansagat, végre 
errSzak tételét (TihC. 314). Erőszakot es tőruéntelenséget kel 
szenuedned telyes életődbe es nem leszen ki meg szabaditsou 
(Helt: Bibi. I.ZzzS). Az menyeknec országa erőszakot szenued 
es az erőszak tenőc ragadgyac azt (Born : Préd. 15). Efféle erő 
szaku ertelmeckel mind ő magoknac s-mind a kősségnek eszet 
vesztic (Born: Evang. 1.136). Erőszag szenuedő lészesz : oppri- 
maris violentia (Kár: Bibi. 1.184). Lőn bertelen az eghből vgy 
mint erőszakkal vitetet szélnek szugása (Fél: Bibi. 1.180b). 
Bizonyos, hogy a menny-ország eró-szakot kivan (Pázm : Préd. 
973). A rémülésnek néminemű erőszakát szenvedgyük (Oly : 
Préd. 1.25). A feddhetetlen ember félelem, szerelem, erőszak 
miatt eltekélett szándékai-ól félre nem horgad (Fal : UE. 380). 
A bölcs senkinek rögzött vélekedésén erőszakot nem tészen 
(434). Erőszak hatalmát, galibát nálok meg találunk (Orczy : 
KültH. 7). 3) fviolenter ; mit gewalt, gewaltsam]. Myndenkoron 
bozzwsagot zenvegy es erewzak megh nyomorwltassaal (JordC. 
259). Eelte.s.setek wr ystennek yohayt, kyk ty kőzzőletők wa- 
gyou, hozyayok lathwan nem erőzak sem keetelen de zabadon 
(854). Meenyeknek orzaga erőtb zeegh es kylembben nem ha- 
nem chak erőzak veezyk ewtet (ÉrdyC. 89). Meenyeknek or- 
z.aga erőőth veezen es erőzak ragaggyaak el ewtet (524b). Az 
zent kerezt erdegnek hatalmaat megh tőree, hogy senkyt erő- 
zaak meg nem chalhat (537). Ha isten nem seerkőgethnee es 
erőzak nem vonnaa embernek lőlkeet, myiit barom zamaban 
eelneenek emberek (540). 

erőszakképpen : violenter C. MA. mit gewalt PPB. 

eröszaki: (violentus; gewaltsam). Az iir isten hadackal, 
t:unadás.ss;il, öldöklésekkel avagy egyéb erőszaki boszszu téte- 
leckel nieghadgya [az embereket] gyakorta háborítatni és kisér- 
tetni (MA : Tan. 744). Péter apostolnac az ur Christuslol meg- 
mondatic, hogy 6 neki erőszaki halállal kellyen meghalni (MA : 
Scult. Előb. 15). 

ei'öszakos : impetuosus C. MA. migesfüm, stflrmisch PPB. 
Szerencsétlen a nemes tudomány emberben, mikor erő.szakos 
akaratja által a gonosz szándék után elragadtatván sokféle 
alávaló-ságoknak szolgalatjára vetemedik (Fal : UE. 372). Az 
igaz szíinek tiszti s hivatJtlja az vohia, hogy minden erőszakos 
hatidomnak ellent álljon (380). Semmit sem tudott az erőszakos 
tételén (Kónyi: VM. 9). Nyertes tábornak nem félsz bai'agjától, 
sem erőszakosnak rád rohanásától (Orczy: KöltH. 48). Mutasd 
bátor, kinek tetszik, fel püffedt hatalmadat, erőszakos dicső- 
séggel esmértessed sorsodat (136). 

erőszakosan : [violenter ; gewalttatig]. Sokan erőszako-san 
bánnak természetekkel, arra kényszerítik, a mire se kedve se 
kétsége nincsen (Fal : UE. 383). 

2* 



23 



ER(^"ZAKKAL-TELín\SZAKA 



2. (SZAK)— -SZAKAD 



24 



erőszakkal: oxciwse C. (viüleuter; newalteam]. Ha ki-ro- 
baunae, nagyobb rohanással, eri'szackal meg-veretletuec (Com : 
Jan. 151). 

erŐBzakkalvaló : (violeiitiis ; Kewalt.sainj. Christiw megholt, 
nem természeti halállal, hanem erószaekal való halállal (MA : 
SciilL 669). 

erőszakszeréntvaló : tv I la ótet bal kézre itolendi az 
5 erdemének feketesége, orew zjik zerent v.ilo herteleuseggel 
haboroytatik meg (BudC. 23). 

esztendöt-Bzaka : (per annum; das jahr liiudurch]. Az 
reghi szent ecclésia egá« eszteiidStszaka, mértékletes életet 
kívánt mmdenektől (Alv; Post. 1.422). Egész e-sztendotszaka soha 
mi nagyob innoiiet nem illfinc: (Prág: Serk. 129). Esztendőn- 
ként vagy esztendótszaka (GKat;Titk. 1117). A balsamfa leve 
szarvatskakba tartatik, egész cszteudőt szaka is köveset gyfij- - 
tSgethetni benne (ACsere ; Eue. 224). Szomori'i fergeteg nem 
uralkodik egész esztondJtszaka (SzD : MVir. 446). 

esztendötszakai : [annniis ; jiibrlicli, jiihrig). BiiztendSt- 
szakai torgása a napnak (ACsere: Enc. 108). Kinek esztendeig 
tartó pénze vagyon, esztendőt szaka imunkát tegyen mellette 
(Kisv: Adag. 29). 

hét-szaka, heted-szak, heted-szaka, hetet-szaka : 
1) hebdomada MA. woche PPB. X'asárnap kezdetik az lieted- 
.szaka és szombatig tart (Lép: PTük. 1.225). 3) [per septima- 
nam ; die woche hiudurcb). Az angialoknak kariban voltim 
sémit nem erSraen sok hete<'zaka az isteny látásnak nezesetvíl 
(VirgC. 143b). Gyakortaa mynd hetedzalta eehen zomehonbey- 
telth (ÉrdyC. 276b). Antyfonak kyk woltak, hetchhaka Benedic- 
tusra és Maguificatra mondbatny ewketh (LányiC. 108. 33. 12). 
Kikről ez egez betetczaka ri'ndel lasznec predicaciouc (Bom: 
Evaiig. 111.99). Mit egyenek hetetzaka mindemiap az emberek 
(MesósK. 7). Setétes és hauas eget forgat mind hetettzaka 1582 
(Kai. ^"¥4). Az ó és uj testamentomot által praedicállotta, min- 
den nap egész hetedszaka egy egy capiitot meg magyar;izv;üi 
(Zvon: Post. I. ElflK 14). Nem elég az tanitónac heted tzaka 
egy vagy két praedikatiót tenni (421). Ezt a jó szándékot kell 
hetedszaka sokszor újitani (Pássm: Préd. 461). Valamit egész 
hetetszaka a te .szolgálatoilbaii el-ninlattam (Pázm : Imáds. 144). 
Gyakorta egész liatedszaka gy81őlküznoc egymá.s.s;d (Prág : Serk. 
334). Hetedszaka sincsen mit venni a szitukban, van az egész 
tábor nagy éhel-halá.sban (GyöngyD : KJ. 111). .Szolgájától csak 
egy napot kiváut istin egész hetetszaka (SzD: MVir. 414). 

hetedszaki, hetedszakai : hebdomadalis MA. wöchent- 
licb PPB. Hetedszaki vásárok : fora hebdomadalia (Ver: Verb. 
237). Heted.szakai reggeli s esivéli könyörgések (Koucz: Könyörg. 
Onil). 

napot-szaka : [tota die ; deu ganzen tag]. Két egész napot- 
szaka veszteg állott iMA: Tan. 186b). Na|>ot-szaka nem mondjuk, 
hanem: napot-nai)-estig (GKat: Titk. 1117). 

nyarat-szaka : [aestate ; im sommerj. Kewethkezyk yt 
tábla, mykeppen az wy istiiriakath be wenny nyaradzaka kyk 
esnek (LíiiiyiC. 225). A sót nyaratszaka hajókon sziüiteleniil 
szállitviiu (Szál: Krón. 36). Lisztet őrletni, a ki megáll nyarat- 
szaka (Lipp: Cili. 11). A súldisznó egé.sz nyaratszíika és őszszel 
tsak a maga télre való elesége gyűjtésében foglalatos (Misk: 
VKerL 241). A fenyő pinty egész nyaratszaka nem igen látszik, 
hanem usak sz(l6 éréskor (461). 

telet-szaka : 1) (hiems; winter]. A sfll disznó teletszakára 
való eledelt gyfljt (ACsere: Enc. 211). A mókus nyárban egész 
teletszakára tartonS eleségót mjígáuak bé-gynjti (Misk : VKert. 
234). ií) (hieme; im winter]. Egész tellodtzacka táborban nyo- 
morottanac vala (llelt: Krón. 143). Kivánja, ugész teloLszaka 
mellette maradjanak (SzEsztM. II.6U;. Teletczjika havaknac ós 



hidegekuec ily keménysége kőzőt unás nélkől virraztbatna 
(Prág : Serk. 03). TeletsKaka az A barhuigjáljau lappajig a medve 
(ACsere: Enc. 205). Teletszaka is frigyet kéván vala az török 
csiiszár, de ezek hallani sem akarák (Moulrok Vn.29). Tolet- 
szaka az Dunát lékeUk és óraik (TörtT. V1II.122). A pendai 
királyok tsak kenyérrel szoktiuiak vala élni, semmit nem tévén 
egyelhet hozzája, lianem tsak egy kis tormát, a miutliog; a 
medve is egé.sz teletszaka azzal szokott élni (Misk : VKert 71). 
A nyúl teletszak az ő lakását rendeli a vetések kőz<5tt (173). 
Ha toletszaka itt laknak az mediatorok, én ki neui adok rajtok 
(Bercs: I^v. 729). 

2. [SZAK] 

borsó-szak : (piils [iLsina ; erbsenbrei ?]. Borsó szak. Az 
borsiít meg kell héjalni és fóisni, egy tiszta réz rostán által kell 
tömi, hogy megtöröd, fel kell egy tiszta kalámial darabonként 
tálbiui adnod (Radv : Szak. 196). Borsó szak. A borsiít igen 
szépen ereszd meg rostán, héjaid meg, egy latörfivel törd meg 
(230). 

kendermag-szak : ]puls ex seminibus cannabis parata ; 
banfsameubrei]. Kender mag .szak. A kender magot törd meg 
egy mozsárbím, vizzel egyelétsd öszve, szűrd által egy réz ros- 
tán, todd az tűzhöz (Radv: Szak. 233). 

1 . SZÁK : [Indus latruncularius ; damenbret]. Nem veszte- 
güló játékban, mint a koczka, kártya, szik, micsoda, gyönyör- 
ködtem (Bethl: Élet. I.16S). 

2. SZÁK: [uanalis?]. Ha az lő szerszáma tneg-dagad, és 
nem akarna meg-euyhődni, a szakján által egy toll vastagságúi 
szőr sinórt kell által vonni (Cseh: OrvK. 671. 

SZAKÁCS : co'iuus, cullnarius, opeopoeus, magiriis C. kocb 
PPB. Étel orvos, szakáts, kohnyás: popinator C. Lieiny sarja, 
mellyel sült lúd-ti alá készítenek a szakátsok : moretarium 
PPBl. Matthyas az Mezey Gaspar zakatthyauak itette az pws- 
kath agyahoz íKMlIy. n.190). No mondának éhez némely sza- 
kácsok, hogy az lehetetlen vobia (Radv: Szak. 33). Most oly 
.szakácsok támadtak, hogyha eliljeu viiméd az plataiszt, nem 
tudná, micsoda (148. 12). Elhalgatom azt, hogy az illyetén prae- 
bendác nagy gyakorta bju'bélyoknac, szakáczokuac és őszvér 
haytóknac jutalmocésfeltiszteltetéseclegyenec (MA: Tan. 1130). 
Síüikáts avagy főző aszszony : coijuus vei c<j<iua(Com: Jan. 82). 
Az szakácsnak hagyok két ökör tinót (Gér: KárCs. III.420). 
Az vezér szakácsjuiak tizettünk (MouTME. 1.138). Sirt, mentette 
magát, inig azon jágere és szakácsa tanáltak ollyat mondani, 
hogy van mint kavallémál, klenodinmocska Ls iBercs: Lev. 
549. 296). A .szakácsnak jól van dolga, télen nyáron könnyen 
él, úr a szakács és nem szolga, mikor tet<-7.ik. akkor kél (Fal : 
Vers. 877). 

[Közmondá-sok]. Szakáczáiml embernek nem kel meg bara- 
gunni (D6csi:Adag. 307). Nem mind szakáts az, ki nagy kést 
hordoz (Kisv: Adag. 193). Nints olly szakáts, ki mindennek 
szi'ija izént valót tudgyon főzni (SzD: MVir. 170). 

fö-szakács : arxüiimagirus C. 

paraszt-szakács: (coquus mediocris; gomeiner koch). 
Az tyúknak az torkát ne me-ssed meg, az mint az paraszt sia- 
kátsok szokták (Kjidv:Szak. 157). 

Szakácskod-ik : coquinor C. MA. koch sein PPB. 

Szakáxjsság : coquinaria Com : Jan. 82. (kochkunst). Követ- 
keznek szakácssághoz való mesterségek (Radv: Csal. ni.S7. 
50). Sem a szakácsságot sem a mülnársiiirot, mi izű, nem kós- 
toltam ^ÖtvMest. 83. vazX 

Ry.ATTAT) Uiorlad Helt:Kron. 2. Us. Görcs: Máty. 69. 
smUíuI Ver: Vorb. 89. íiaiiiiíyj/am Kónyi: URum. 77): laceror, 



25 



SZAKAD 



ALÁSZAKAD— ELrSZAKAÜ 



rumpor MA. zerrisseu, zerbrocheii weiden PPB Bika rugasz- 
kodváu. kitel szakadt vala, Thokli Miklós látá, bika utáo fut 
vala (RMK. IV.243). 

[Szólások], Álmok szakadva Kristas után járlak (Pázm : 
Préd. 833). Sok szíp beszéd szakad atyai s z á j á b li 1 
(SzD: MVir. 373). Mely nagy chorba szakadt mi tisztes- 
séglinkre (Zrínyi IL51). Szakadnának egek rám kémén- 
leüeu (Zrínyi : ASjt. 306). Negyed ellenseeg az zegheeu e e h a 
aakadot halaal, ky si.ha be nem tellietyk (ÉrdyC. 326). 
Paralisis : ina z a k a d ü t ember, ol betegsegb, mel mikoron 
embernek testinek valamel rezére esik, az meg alozik es ezzel 
nem kezd bimi (RMNy. 11.50). A szolgám házamban fekszik 
inaszakadva (Mad; Evang. 1291 luad-szakadva figethecz (Matkó: 
BCsák. 232). Melly ina-szakattvil ügethet ez elStt igen begyesen 
és g6g6sen ftitkározó Mátyás (Matkó: BCsák. 373). Bizony 
köröm szakadna ott, ha nyulat bokrostul akarna fogni 
(RákGy : Lev. 259). Lélekszakadva vártam Nagyságod 
levelét (Bercs: Lev. 590). Magva szakadt: cui semen defi- 
cit MA. Magvaszakadt jószág: bona caduca, cadiva haereditas, 
haerede vacua PPB. Az egerec tanácsot tartáuac, mit kellene 
míluelniec, hogy a niatskától meg megmenekSdnénec, hogy 
maguoc ne szakadna miatt;i (Helt: Mes. 38-1). Az falw KAmyes 
Janose wolt, de magwa zakat (LevT. 1.373). Az elsfi ütközet- 
ben minden nyereségünknek nyaka szakadott: glória 
^toríae *defloravit primo praelio PPBl. Le eseek es nyaka 
zakada (ÉrdyC. 3771 T5ml5chben zakad nyakam (LevT. 1.197). 
Egy csapással minden épületek le omol és nyaka szakad 
minden habozásoknak (Pázm: Kai. 110). A két 6át le-vágák, 
magának nyaka szakada (Pázm:Préd. 196). Ki-tollya tehát az 
ördög rabjainak szemeket, hogy veszedelmes állapottyokat 
nem látván véletlen verembe szakadgyon nyákok (4211. Nyaka 
szakad a catabaptisták ellenvetésének (Ker: Préd. 589). Poly- 
carpusnak ásta a vermet, de a maga nyaka szakad belé 
(Czegl : Japh. 153). Vay szakadna nyakad (Agend. 88). Az Jesus 
az kereztfarol lata theged édes zyz Maria az kereztfa alath 
állanod nag zywedzaka[d]wa vpalo keserwsegghel (ThewrC. 
1-19). Myud yonak, gonomak weege zakat (ÉrdyC. 21). 
Ha ez nem volna, soha egy törvénynek sem .szakadna vége 
(Pázm: LuthV. 250). Azon napon vége szakad a hiiieg lelésnec 
(Com : Jan. 58). Szemem ess5jének nem szakadhat vég (Zrinyi : 
ASyr. 184). Vég szakadott az én hatalmamban (268). A kicsat- 
lott tacskókkal veritték szakadva fáradozni munka, nem 
mulatság (Fal : NE. 28). A ki veriték-szakadva végét érvén a 
tökéletességnek, tetején meg tudott állapodni, sflrfin szedi gyü- 
mölcsét fáradságának (Fal : UR 365). A vizek a hegyekríll 
nagy érivel szakadnak, minden partot meglátogatnak 
(Fal: BE. 579). Reám szakad a zápor (SzD: MVir. 761 
Vmibe szakad : A várossal általellenben szakad a Dunába 
az édes Olt vize (Mik: TörL. 411). Az Viszla száz negyuen fitt 
mélyfSIdet kerengvén, itt szakad az tengerben (SzCsomb : 
Utleir. 49). Vmiben szalad : Myert m)Tiden felfii az gyarló 
gyfikeer velevrnk és bennewnk zakadot (ÉrdyC. 3). 
Még eddig minden ág a kezünkben szakadt, mert nem az 
isten segítségéhez kaptunk (Mik: TörL. 243). Látván azért 
Luther, hogy itt markában szakad, azt mondgya, hogy fitet 
az fiajedelem és világi tisztviselfi rendek hittak (Pázm: Kai. 
117). Markában szakad Balduinusnak és semmi jelenségét 
nem adhattya, hogy Lutert isten 6-maga b'tta (Pázni : LuthV. 
80). Jól meggondolják császár hatalmát, kivel soha egy koro- 
nás király sem t5tt fei, s ha elkezdték is, markokba szakadt 
(TörtT.' L301). De azt sokszor próbáltuk magunkban, soha 
nem nyertünk vélle, mindenkor mai-kunkban szakadt (Zrinyi 
11.175). Részessé teszi várt birodalmában, nem hagyván szakadni 
az ágat markában (Thaly: Adal. 1.134). Orcza-pindással mar- 
kában szakad íze hímes hazugságának (Csi'izi: Tromb. 28). 
Ki látta valaha, hogy ezek erkfitsfis életnek oly torkos próká- 



tor! ki-támadtak volna a virtus mellett, hanem ha akkor, mikor 
tsak nem markokban .szakatt a gonoszság (Fal: NE. 91). Az 
udvari bíilts elíbb-áll-el a dologtul, hogy seui markában sza- 
kadgyauak(Fal: UE 421). Vmtbúl szakad . Nem hiszi az ember, 
t ö V é b ü 1 szerencse szakadgyon, markában kis édesért száz ürmét 
adgyon (Zrinyi 1.62). Vminek sr.ahid ; Hamis tudó emberec, 
kic m a g k n a c szakattac, hogy maguktul az irJUsiiac magya- 
razatit hozzac (Mon: Ápol. 3). Nem akarywk, hog cyak Ihy 
zakadnatliok magatlioknak az dologból (RMNy. ni.32). Vmire 
szalad: A török vallás három ágra szakad (Mik : TörL. 426). 
Az egész ország Danidra szakada (Szék : Krón. 28). Ty vra- 
sagtok f e 1 d 5 r e akarok zakadny (LevT. L351). Mást is K d r e 
szakadott igyem mind gyermekestel egyetemben (Nád: Lev. 
123). Ha magva szakadat, ismeg azon coronara szakad es 
szál az joszag (Ver: Verb. 16). Hogy az firfikség egyic nemzet- 
ségről másra ne szakagyon (MA: Bibi. 1.155). Mint egy rabot 
czac meg sem kémélly, ha szinte pokolra szakad nyakad 
is (Born: Evang. IV.277). A nagy váras barom részre sza- 
kada (Illy:Préd. n.435). Iszonyú rettentésekkel szakadnak 
szavaid szivemre (SzD: MVir 371). Ki kell ilzetni házából 
és barmokhoz illendő vétkek úttyára kell szakadni (Pázm: 
Préd. 64). Hogy hazámat, hitemet meg-tagadjam, ne engedje 
isten arra hogy szakadjam (Kónyi: HRum. 77). Vmitöl szalad ■ 
Ázzon allattwl zakadot magzatoknak felette (ÉrdyC. 
857). Oh kószáitól szakát, oh fa természetű vadoc teyén 
tartatot (Illyef: Jephta. 30). Nem akara szakadni az 6 baráti- 
nac tan ácz ától (Helt:Króa 118). Vmi után szydad: A 
mihez nem juthatnak, a z-u t á n szakad kívánságok nyughatat 
lansága (Pázm: Préd. 327). A minapi újságok kezdói Luther 
és Calvinus után szakadának (Pázm : Préd. 249). Tsae 
egyedfll szakadt, nintsen segedelme (Balassi: Ének. 12). 
Azt irta Ocskai, corpusban marad Trencsénnél, azouban három- 
felé szakadtak (Bercs:Lev. 523). Sok felé szakad- 
nak itt is az iiásmagyarázók (Ker: Préd. 167). Itt egy corpust 
kell tartanom Sente körül, másikot Újvárnál, s magam soha 
nem tudok hová szakadnom (Bercs: Lev. 523). Éu hitemre 
nem tudom, merre szakadjak (4). 

alá-szakad : (praecipitor ; herabstürzen]. Jud.is magát fel 
acazta, acaztofarol alazacada, bele ki omla (GuaryC. 21). My- 
korou az lean az yegheu fwtosna, alaa zakade es gonozwl veze 
el (ÉrdyC. 525). 

által-szakad : [emacesco; abmagem]. Mint az által .szakát 
ebec, kic az vgatast is restellic (Mon : KépT. r i. Ollyan mint 
az áhal-szakadt, éhségtói el-soványkodott eb (SzD: MVir. 91). 

belé-szakad : [incido ; hineinfallen]. Egy arany vederkem 
vala és aial meritec uala vizet és belé szackada a kútba 
(Helt: Mes. 423). 

[Szólások). Valaki a más ember lovának vermet á.ss, belé 
szackad finnen lovánac a nyaka (Helt : Mes. 278). 

el-szakad : disrumpor, deficio, secessionem facio MA. [sich 
trennen, sicb losmacheu, abfallen). Az tyz soha el nem zakad : 
ignis nunquam deficiet (JordC. 86). Vr el zakat en tfilem 
(DebrC. 612). Haborwsaggal tewle el nem zakad (ÉrdyC. 407). Az 
hittewl el zakad (544b). En tewlem el zakatz (550b). Az ivi- istentewl 
es isteny yrgalmassagtwl erekké elzakadnak (555b). 01 igfin hozam 
kfitfiznelek, hog firfikesoha tfiled el ne zakathatnek (TibC. 8). Eel 
zakadyanak S- gondolatyoktwl (KíJcsC. 7). Myltan elzakadyak een 
hewsagivs ellensegymtS'l (10). Siessenek el zakadny bflnőktfll 
(CsomaC. 92). Ezt kedig a magyarocért muuele, hogy az ieleu 
szászoc miat el ne szakhatnánac el 'oly '', hammar 5 tfille és 
a romai czászárságtól (Helt: Króa 24). Jay3 szegény nem sza- 
kadhat el a czecztfil (Decsi: Adag. 182). Hálát', adok néked a 
szép lelki táplálásért, mellyel elszakatt erőmet Jujitod (Pázm: 
Imáds. 150). Ez gyalázatban elszakatt szivem (MA: Bibi. V.32I. 
Egymástul,el voltac szakadva, de kfinnyeo eggyessé lehetnec 



27 



elszakauáí^kiszakadAs 



KISZAKADT-SZAKADTON-SZAKAD 



28 



(MA:8cult. 416). El-szakad s apad a tejec, kic nem szoptatnac 
(Megy:6Jaj III 85). Egy lányok lín, de az elszakada fSlök 
még ki.«dedeii (GyöngyD : Cliar. ^bf<\ Phcebiis mellett neveked- 
tem, 8 iiniiét el-sz.ikadtam, Mars szolgája lettem (Gyflngy: Ciip. 
3). Nagj-ságod raellíl sem szakad el kordélyban az jó had 
(Bercs: Lev. 292. RIO). 

elszakadás: disruptio, dofcctlo MA. [losreissung, abfall). 
Meito, liogi toabali ilien egi mastol való ol zakadas es meg- 
ozlas kSzittSnk ne legiSii f\Ve.szpr{'. 81). Vala ew benne ez 
vylagtwl való ol válásnak es el zakadasnak malazttya (ÉrdyC. 
571). Az istentS! való elszakada.snac soldgyat ebbe peldaszta 
meg (Helt: Bibi. I.d3). Az népnec el szakadásánál azwralkodóra 
nyonioniság \fi: In pancitate plebis ignominia regis (Kár : Bibi. 
1.611). Szflkseg, hogy ti kSztetJc el szakadascjc legyenec (EszfT : 
IgAny. 51), Másik leveléWI nem ttrfimest értem az hidnak el- 
szakadását (Bercs; Lev. 500). Az igasságti'il el-ezakad,ist szei-z8 
(CzegI: Japli. K!). 

elszakadhatatlan : iaseparabilis MA. unzertrennlich PPB. 
A czet lial teste paissal b^ fSdSttetett, eggyic az másikhoz 
ragasztatott, erí.s*en egy mást tartyac és egy mástól el szakad- 
hatatlanoc (Kár: Bibi. I.537bX 

eleibe-Bzakad : fpronio ; vordringen). A német Pozsonnak 
ment ; no most Káról ; ha Beesnek szalad, be jó jár, mert ha 
ki nem látják, soha hirire nézve nem mér Komárom s a Duna 
mellé eleiben s/^kadni (IJercs: Lev. 341). 

félben-szakad: [inteiTunipor, disrdmpor ; zorbrechen, unter- 
brochen werdenj. Kardgya miu-oelattya félbe szackada (GUres: 
Máty. 69). Szakadgyon félbe az én tiszteletem (Illy: Préd. n.93). 

félbenszakadás : (interruptio ; unterbrechung). Nem egy- 
huzomban, egy igában, minden félben szakadás nélkül fordítot- 
tam e könyvet (l)ebr: Ker. 3H. 

ketté-szakad : (dissulvor, discindor ; sicli zerreissen, zers|)al- 
ten). A templomnae .suporlaha ketten ketté 4akada (MiinehC. 
69) Az templomnak vitorlaia kettő szakadof (Fél : Tan. 265). 
KettS .szakada az toraplombeli fedél is (Born : Préd. 26). Ottin 
kettíi szakada az templomnak is amaz vitorlaia (247). Haragjá- 
ban ketté a chak nem szakada (Zrínyi 1.30). Hector i'igy 
tsapja Artiloíus királyt éles fegyverével, hogy mindgyárt ketté 
szakad derekában és szőmyíl halált hal meg Artilogns (Hall: 
HHi.st. III.lll). 

kettészakadás : [dissolutio ; zerspaltnng). Ó z^nth lelketh 
ky lK)fliatha az templomnak snporlatha kethe zakadasaerth, 
napnak wylaga eel vezeseyerth es az zentli lelkekertl^ kyketh 
fi yewetholywel megh wigaztalta (Poz.sC. 28). 

ki-szakad: olaceror MA. fdilaeeror; zerrisseu werden). 
Mongyalok og eperft'anak : Zakagy ky tAedb5l (JordC. 587. 
7161. A ki'k kilntöst mentül hamarébb elkészíttesse, mert ez 
a ki velünk van, már is megkoiwtt állapotttal van s minden 
órán ki is szakad a könyfikén (TrtrtT-. 111.382). 

ISzólások). Hogy ha a tóbb szentekre igazita.sz, o u n a n • i s 
k i - s z a k a d c z (Matkó : BCsák. 28U). Ki ne szakadgyon ennek 
a szónak emlékezete (Pi'izm : Préd. 7). Ara n y, ezüst, 
gyémánt kintsos rejtekéből solia ki nem szakad (PhilFlor. 
30). O neky d i i- se r e t y soha ty z a t o k b o 1 kywo ne zaka- 
gyon (ÉrsC. 250b. UvT. 11.301). Klébb a tengerek fenékig 
apadnak, mint te ditséretid szjudiból kiszakadnak (GyöngyD: 
Cliar. 370). Az ffil szél Késmárkbnl ki szakad (Zrinyi: 
ASyr. 95). Az zent y m a c h a g ew z a y a b o I ky nem zakad 
vala (ÉrdyC. 450b). A lelek kizakad a t o s t b 8 1 (BodC. 
18). Ha ky zakad az zentfik k fizz ól (ÉrdyC. 593). 
FeietSI való ki szakát gondolatokat tanét (MoniApol. 3). 

kiszakadás : imiptio, niaceratio, ovnlsio MA. das ausreissen 
PPH. 



I kiszakadt- : [disjnnctio ; ausscbeidungj. Ellia^andaz, mikep- 
' pen ammeg halandó embfir f) halalanac ideyen, lelke ki zakatta 
coron mindeniket el haag (NagyszC. 2-5). 

közbe-szakad. K%sbe szakadva : interrupte C. 

le-szakad : corruo MA. [decido] ; abreLssen, einrei«ton PPB. 
(herabfalk-n, horabstürzen). Mikoron az haz le zakadot volna, 
egi giermeketli meg nioma (VirgC. 108). Nagi zápor esfi kezde 
leh zakadni (DebiC. 169). Az én karom az fi forgó czontairól 
le szakadgyon (Kár: BibL 1.530). Temérdek setétség .szakadot 
vólt-le (Mad: Evang. 325). Ne terheltes.sék Kgid a csuhadár- 
sz^kérre való veres-posztót is elküldeni, mert már errfli teljes- 
séggel leszakadott, a ki volt (TörtT.» 111.197). 

még-szakad : dlsnimpor Kr. [dilaceror ; abgeriaten werden). 
O kfitele ne le^^n megzakadot (BécsiC. 114). Az lialo meg 
7.akada ees my meg zabadniauk (KeszthC. 358). Azon nap a 
nagy melsegnec miiiden kutfeiei meg szakadanac (Bell: Bibi. 
1.C4). A ki poklos leend, annac meg szakadot nüiaia legyen 
(Helt: Bibi. IDUd4). Meg szackada a hid es le dfille (Helt: 
Krón. 2). Kd csináltasson nekem valami vászon nadrágot, mert 
három volt és annak Is az egyek már megszakadt (Nád: Lev. 
203). A felfújtt hojag kl.nnyen meg-szakad (Pázni: Préd. 1010). 
Az liknac kfirfiskfirnyiM kétszerezése légyen, hogy meg ne sza- 
kadgyon (MA: liibl. 175). Mint az elviselt rnlia, melly tétul 
megsz,ikat (V.47). Oly uj idegeuel rúgatom az szemed kfiziben 
az igasságnak nylát, hogy a hamisságnak le szegik a szárnya, 
meg S7.akad a begyi (Bal: Csisk. 126). Ocskai azt irta, nem 
.subsistálhatnak, hacsak túl nem megyén az hegyen ; úgy meg- 
szakad az had (Bercs: Lev. 308. 312). Erős corjiust kell túl tar- 
tanom, ha túl is lenne muszka, megszakad az ereje (529). 

megszakadás : hernia, entorocele SL [hodenbrucbj. Tfikfie- 
ség és bélnec le-szállása, meg-szakadása (Com : Jaa 58). 

megszakadt : [hcniiosus ; bodenbriichig). Azt se áldozzad 
az uniac, :i mi megszakadot, a vagy meg sephfittetctt : animál, 
qnod sectis ablatisque te.sticulis est (Helt: Bibi. I.J.I131 A ffinyfl 
magot id meg borban ffiue, vizeletet indil, meg s-^ackattaknac 
igen io (Mel : Herb. 9). Megtfii-fidStt, megszakadott barom (MA : 
Bibi. 1.110). 

oda-szakad : [irrumpor ; einbrevhenj. Ne iargaly ló-háton, 
ha akarod, hogy nyakad o<Ia ne .szakadgyon, ielesl>en az kék 
szfirfl-fele louakon (FortSzer. K2I)). Ha ez ellenvetésiH; elomol- 
nae, az többinek is vélec eggyűtt oila kell s-zakadnioc (MA: 
Scnlt. 987). Megai«d az Morva majd, Oskainak Is kinyilik 
Ausztriára az útja, ha oda is kell szakadni neki, úgy is kéve- 
sedik (Bercs: Lev. 451*. 

(Közmondások). Addig jár a tök a jégre, hogy egyszer oda 
szakad (SzD: MVir. 127). 

öszve-szakad : concido, cullabor MA. (znsainmenfallcu). 
Egyfelfil az TLszji :ilatla foly vala, nias felfil a Zag^^a alatta 
foly vala, vi'u' alatt az két viz oszvo.sz.ikad vala iKMK. III. 
103). 

öszveszakadás : fcontlu.\us ; zusammontlussj. Mely fiszvo 

szakadásnál való magos orozalon s .szegelet nagy |>arton fek- 

.szik az híres Nándor-Kejérvár (Monln'.k Vili 3SIV Az Vág ia 

Duna (>szvo.s7.akadás;'inak torkolatjában az haj'''kat hatok inegé 
vonják fel (Bercs: Lev. 408). 

reá-szakad : |su|>orirruo, docido; herahstünuMij. Kykre reauk 
zakada a .Syloe tornya (JordC 574). Roa szakaila a ferdfi haz 
(Helt: Bibi. I.blV 

szakadton-szakad : U'ontinenter lacenir ; niiaufliörVich 
gerbíien werden) Minden folfil tsak szakatloii szakataz (Póa: 
Vetélk. ii). 



29 



SZAKADÁS-SZAKADATLANUL 



SZAKADÉK— SZAKADOZ 



30 



Szakadás : riiptio, acliisma C. ruptuni, dissulutio MA. mi, 
bnicli, spaltmig Pl'B. Seiiky nem vety az keineen [xv/.U) fotut 
az meK awultli nvliabaii, mert iia^)l) zakadass leezeii (JordC. 
37'.i). U'itu.'m zent Uamaiuos atyánk, liog az kevntevsiiek zaka- 
dafuit meg nem varliatníiyak, veueeii saart, keiie az kevntevs- 
nek zakadaüara (IVnit". 2S0). Zent te.ste be feliesídic sebekel 
69 zakadasokal lOobrC 31S). Keth felee zakadaas nincsen a 
Carthusián zerzetben (lírdyC 572b). Nagy zakadasokkal beewe-s 
(579b). Mindenekui^l feljebl) némSttel vív nála, tft-ste .szakadá.'át 
S nem szánja nála ^Tin. 280). Miig eskyttewnk, liugy weremik 
hwllasawai, tagunk z."ikada.<i;uval zolgalonk ew fewlsegenek 
(RMNy. II. 9S), Az Intn.áíi níliAt meg szakaztya fe az vlán 
nagyobb szakadás Ítészen rayta (Kár: Bibi. III. 9). Az keresztyén- 
ség zá-szlója-alatt sok ellenkezik szakadások pártolkutlnak (P:íxm : 
Kai, a4). Testek sz.ikadását és vérek serkedezését iij'Unrael 
nézték (Pázm: Préd. 4'.)l)). \'allisbéli szakadá.sból gyfilfilség 
támadutt (Matkó: BCVák. 17). Valameddig fenn lészen a Jasiis 
eeclésiája, mind addig ellenkezik a szakadás Cliristnssal (Szatni: 
Dom. 173b). Órizd meg a bazát az ellenség badától, ültalmazzd 
népeit belsö szakadástól (Orczy: KültSz. 59). 

ágyék-szakadás : lumbifraginm C. 

álom-szakadás : (intennptio somni ; seblafsti'irung]. Ok, 
mint .szürgalmatos jó pásztorok, .sok álom-szakadással dajkál- 
kodván tigyelmetes.sen vigyi'iznak a Kristus ny.ájára (Csúzi; 
8íp. .504). 

csont-szakadás : [catagma ; beinbrucli]. Olly lielySu is 
történhetik sebe, bog cbyont szakada.s-nekil v.agyon, .az illyen 
nem halálos seb (FVank : HasznK. 39). 

ég-szakadás : fnubifragiumj, cataracti PPBl [vvolkenbnicli]. 
Jakab nap után sok izben menydőrgések, égszakadááok fenye- 
getnek bennünket 1652 (KNagyv. 31). Iszonyú d5rgé.sek kSzStt, 
mint ba ég sz<akad;Lsok volnának, ugy omolnak a záporok 
(Hall: HHist. in.83). Azégszakadások megnyilatkozí'niak (Hly: 
Préd. 11). 

felhö-szakadás : c« Jakab nap után .sok izben k8-ess8k, 
menydőrgések, felybő s ég-szakadások fenyegetnek bennünket 
1652 (KNagyv. 31). 

hit-szakadás, hittől-szakadás : [baeresis, scbisma ; ab 
fali vom glauben]. Mindőn eretiiők.seg, miiidőn liittűl zakadas 
ez atkozot 5rd8gi úelvtűl vetb maganac eredetit (GuaryC. IG). 
Eretnekségekre, hit szakada-sara sietni (Mon: Ápol. 2). A hüt- 
tfll .szakadás a liütiiek épen megtagadása (ACsere: Bölcs. 129). 

kö-szakadás : [ruina lapidum ; felseustnrv.]. Az i^d^gh 
meg baraguek, az nagi kA' zakada.sokat égibe vére oli igen, 
bogi ebíl Ivra czatogas es nagi villam.as (VirgC. 22). 

köröm-szakadás : [nimius labor ; allzu grasso anstrengnngj. 
De ezt is sok kSrSm szakadással és vér patakokkal ugyan meg 
vflvé Sinán (Pázm: Kai. 441). KörOm-szakadá.ssal, vér-hnllással 
jutottak a vár megvételéhez (SzD: MVir. 243). 

magva-szakadás : defectus seminis Ver : Verb. Szót 7. 

meredek-szakadás: cataracta C. 

Szakadat : [scissura ; riss]. Senki sem erezti vy otromba 
poztonac foKat o ruhába, mert ki zakazfa magát az o ruhából 
es a zakadat ua^ob lezen (MünehC. 29). Scet Péter vasa zaka- 
datfa (WeszprC. kalend. 8). Zinem zakadatyanak keserűsége 
(NagyszC. 62). 

Szakadatlan : 1 ) illaceratus MA. nnzerrissen PPB. 3) 
incessans MA. [unaufbörlich]. Tokajt szakadatlan izben meg- 
ostromolják (Rnmy;Mon. 1.56). 

Szakadatlanul : indesinenter, sine intermissione MA. unauf- 
hörlich PPB. 



Szakadék : I ) ruptura, fractura, divnisio, fragmentum 
MA. brucli, Irennimg PPB. 2) rivus Pesti : Nom. 94. [brachium 
tinminis; arm des fliis.se.s]. VVolt Nagysiigtoknak Seredy vram- 
m.al valamy Dnn;i z;ikadek wyze, kyn Báthory wram zegyett 
chynallatott (LevT. 1.295). Cyrus-is az Gindes folyóvizet liarom- 
.sz,iz hat v.an szakadék árkolásokra vStte és bocsátotta (MA: 
HB. 249). Rettenetes erdc'k elfittiink, még ,az német hadak sem 
járnak Hradisasa fölé, hanem az rohatinczi hidon .által és az 
Morva szakadikja közt Vaszelének (Bercs: Lev. 685). 3) [sinus; 
bu.sen]. Tengernek olly szakadékja vagy ilbli, a hol a tenger 
vize ki s bé-iit PPBl. Alt;il vergődvén az Moi-va .szakadékján 
vesződtünk, tirtoztattnk volna az ellenség menetelit (Kemény: 
Élet 55). A tenger t.sinál hayiásokat, szakadékokat (Com : Orb. 
17). 

tenger-szakadék : [sinns maris ; meerbusen). Vagyon az 
az varos ket kot Syrtis nem'^ tenger szakadec kőzőt (Decsi: 
.S.alU. 64). Nemei lyec értic az tenger szakadékját ezen, nemellyec 
valami begj'et, melly a tengerig nyúl (MA : Bibi. I.206b). 

ón-szakadék : fsegmenta phmibea ; bleistückchen]. Ón sza- 
kadék fél tonnával (Radv: Csal. 11.393). 

vas-szakadék : [segmenta ferrea ; eisenstückchen]. Taraczk- 
hoz való v.%s szakadék egy tonnával (Radv: Csal. 11.393). 

Szakadékony: solubilis, lacerabilLs Sí. [zerreissbar]. Igen 
sz.ikadékony kőtele volna az i.steni félelemnek, hogyha az mi 
eleüiknec jotettzését kovetnőc az isteni tiszteletben (MA : Tan. 
34). Ez ielen való élet minden ezérna szálnál gyarlóbb es .sza- 
kadékomb (Lép: PTük. 1 321). Hamis esztergárban faragta sza- 
kadékony idegíi nyl.át (Bal: Cslsk. 126). 

Szakadékos: 1) locnlatus, loculosns C. [voller facher). 
2) (uliginosus ; n)ora.stig]. A tegn.api hó is nagy részint elolvad- 
v.án és szak.adéko.s, ingoványos helyeken is kellé jőnünk (Mon- 
írók XVnL102). 

Szakadhatatlan : 1 ) illacerabilis, indissolubilis MA. uuauf- 
lüslich PPB. 2) (non interniittens ; imanfliBrlich). A hideglelé.s- 
nec apadása v,agyon a szakadh.atatlanon kivől (Com: Jau. 58). 

Szakadhatatlanul : inseparabiliter, indissolubihter MA. 
mizertrennlich ; unauflöslich PPB. 

[Szakadkoz-ik] 

el-szakadkozik : (rumiwr ; brechen). Többet nem irhatok 
egy húzómban, bizony, majd elszalíadkozik az kezem (Bercs: 
Lev. 479). 

meg-szakadkozik : [debilitor ; schwach werden]. Az sátán 
gondot tartott .az Christus állopottyáuac alkolmatosságár.a, meg 
nem kisérti elob, mig nem igen meg éhezic és szakatkozie 
(MA: Scult 265). 

Szakadó : [lacerabilis ; zerreis,sbar]. Tsak egy szakado- 
szálat sem k&lombőz&nc a pogányoktul (Megy: 3Jaj. ILllO). 

Szakadós : (lacerabilis, solubilis ; mit einstnrz drobendj. 
Igen szakadós az mennyezeti az hazunknak, hanem megkellene 
csinálni (Évk. Xin.52). 

Szakadoz (sMladozik Bercs: Lev. 105. 151. 499): 1) laceror 
MA. zerrissen werden PPB. Zakadoznak vala hA' zy vökben: 
findebantur cordibus suis (JordC. 731). Ústbe vethe a termőket, 
hoé legottan z^akadoza es elozla (DebrC. 573). Be rekeztenek 
halaknak na^ sokasagat, szakadoz vala pedig az 8 haloiok 
(Fél : Bibi. L93b). Nem papirosból tsinált könyvbe, melly meg- 
éghes.sen, szakadozhasson, hanem két állandó könyvbe írja (Pázm : 
Préd. 14). Láncz, hárs kőtél testéről szakadoza (KTör:SzJán. 
17). A szemek szakadozván az az lelkiképpen megnyilatkozván 
(Dly: Préd. 1.94). 2) (dissipor; sich zerstreuenj. Az nyaynak 



!tl EI,SZAKAIX)Z— MKGSZAKAiX)ZHATATLAN 



8ZÉLLYELnSZAKADOZIK— TESíTE-SZAKADT 32 



iiihai ido » loiin Hwikadoziiak (.Sjlv: OjT. 1.431 Szakadoz\ia 
lakoznak l'..iitiislK»ii (11.110). Az Máté vajda ólaira parancsold 
mfig, vÍRjázzanak » niOKárestálják íilifit akár csapatostid s lia 
szakadozva mennek el 15«»«toro!e és Modor felé, parancsolj az 
havasok alá (RAkGy: Lev. 274). Nem szakadozik í annyira 
eKyni.istúl, liogy egyik Pozsonnál s a másik Budánál gyüjjön 
által az Dunán (BercsrLev. 105). Ha erre gyiin, tudja, hogy 
háta nem szabad, ha arra megy, minket várhat maga után ; 
ott a sikon szakadozni nem mér (269). Azon kérem Nagyságo- 
dot, az ezerek hadd ne szakadozzanak (477. 644. 499). 8) 
[internimpnr, haesito ; stocken, unterhrocheu werden] Mihent 
elsíl szókat akadozva és szakadozva rebesgethetünk, a szent 
háromság nevíben magunkra kereztet formálunk (Pázm: l'réd. 
710). Arönilnvésnek nem az a rendi, hogy szakadozva líjön 
(Berca: Lev. 651). bizony nem lehet vaktában és szakadozva 
cselekednem (677). 4) (.secedo ; abweichenj. Misám Parn;i.ssu.s- 
b(il ki régen távoztál, Pegasas kútjától messze szakadoztál 
(Oyüugy: MV. Elöb. lü). 

el-szakadoz : dilacorur, dobilitor MA. [laxor] ; zerrisson, 
geselnviicht werden PP15. Naé kaserftsegeben ereié elzacadoza 
(NádC. 59.3). KSteli^k ol zakadozaiiak (.JordC. 765). Mynden 
erSm el zakadoza (ÉrdyC. 563b). Az vasjiak ew róla el zaka- 
doznanak (617). Kezdenek az ew ynay elzakadozny es mynden- 
neniA erey ol fogyatkoznyaa (ÉrsC. 440b). El zakadoztauak 
mynden een tetemeym (KulcsC. 40). Sokak pedig életben tnlál- 
tatván, éhe! elszakadozván, könnyen meg adták magokat (Szál : 
Krón. 117). Az k5 szikláról le taszigálác őket és mind el sza- 
kadozánac (Kár: liibl. 1.395). Az én elmém aníiira meg fárada, 
hoé vgjan ol sz;ikadoznéc (460). A felettébb megtöltött puska 
hamar elszakagoz (KLsv: Adag. 30). 

íbl-Bzakadoz : [dis.solvür, liquefío ; .sidi auflöson]. Az Morova 
jege tol.szjikaduzván, semmiképen olt által nem jöhetett (Mon- 
Irók XV.«). 

bátra-szakadoz : (remaneo ; zurüekbieibeu). A Loth fele- 
ségével hátra szakadozván, hol mi szerelmes dolgaira szive 
(Megy: 6Jaj. 11,31). 

le-szakadoz : [decido ; herabfallenj. Lee zakadozaanak en 
rolók az viuvuik (lírdyC. 337b). 

meg-szakadoz : I ) (disrumpor, discindor ; zorrissou wer- 
den). A tőmlíV niogíaka<liK/.na(: : rmupimtur utres íMünehC. 
29). A kiuek meg zakadozanak es repedSzenek (WeszprC. 16). 
Chak alok liog valamy koron az ev ruhayat el változtatta, 
mygnem myndene.stovi fogwa megauolt, zakadozot (MargL. 3). 
Nem zjüíadoza megh az li.ilo (JordC. 701). Az leánoc az 8 
nemzetsegekb<M való férliakhoz mennyenec, hogy az f5r5kség 
meg ne .szakadozzon (MA: Bibi. 1.155). Mind az vizbe vesztenec 
vagy az kS .sziklákon .szakadoztanac meg lMA:Scult. 1028). 
Jí) |dl«»ii>or ; sieh teilen, zorstronon). Ha megszakadozna az 
ellenség, most tehetne jól vélek Károli (Berc-s: Lov. 108). János 
diákkal ji'ikor érkeztek volna, do azok is megszakadoztak 
éfcizaka úgy, hogy nem mertek roiljok íltni (208). Két felé akar 
memii, egy része Poz.sonn.ik, más része erre, de azt nem hihe- 
tem, hogy mogszakailozzék (232). 

megszakadozás : I ) (dilaceratio ; zertleischungj. István 
urnák eveche az lorol le e.soek; mykoron ez meg holtnak az 
meg zid<adozasbul meg eekteleneolt orcliat os egyéb tagyayt 
az ev helyekre helyheztetto volna, fel kelé ez zentséges atya 
az jmadsagtwl (l)omC'. 72). 2) [di.-isi|)atio ; zerstreuung). Ez 
illyen megsziUiadoziisa az németnek ismét heverést éa segítsé- 
gének várásjit jelenti (Borcs: Lev. 61 1). 

megszakadozhatatlan : [indissolubilLs ; unzorteilbar|. Az 
istenség eloszolhatathni es megh szakaduzhalatlan állapattyábau 
(MNyil:lrt. 2U9). 



Bzóllyel-szakadozik : (eonfringor ; zerbrechen). I.<ába a 
kengyelbe akad, s az erSs meg-bnsult ló addig hurtzolja, hogy 
feje ko[Hjnyájais széllyel szakadozik (Mlsk: VKert. EISI). a6). 

Szakadozás : 1) laceralio MA. zerrelssnng PPB. Jay verek- 
nee varo.sa mendcn hazugs.ige zakadozassal télies (BéosiC. 262;. 
Kwueknek romlási, zakadozasi es hasadási (VirgC. 22). 2) [schis- 
ma, defeetio ; abfallj. Hitbeli szakadozasokat soka.sita (Mou: Ápol. 
431). Nem volt abban az szakadozasban es zeudfdesbeu reazes 
(Pécsi: .Sz(izk. (i9). S) ídLssipatiu ; zerspUtterung). Már Sentére 
Is njás hadat kell küldenem ; nincs haszna szak.Hdoz:isomuak 
(Bercs: I^v. 204). 

ina-szakadozás : [paralysls ; lühmiuigj. Micsoda ártalmasb 
az ina-í-zjikadozásnál (Mad : Evang. 133). Az ina raakadozas az 
inaknak eloszlásábcjl, megoldásából történik (138). 

Szakadozott : lacer C. lacerus, ruptiis MA. zerrissen, zer- 
brochen PPB. Az barátok fekeziiekiuila az fewidewn as nemy 
zakadoz(o)t gyekének imlanak alattok (EhrC 86). Ez zent 
zíznek palastya ' vala hitiian, zakadozot (MargL, 38). A peter- 
selyem levele ollyan n)int a bflr5ké, körős kőrnyül szakadozott 
(ACsere: Enc. 241). 

ína-szakadozott : [paralyticus ; geliilmitj. Inai szakadozot 
betegségben fekszic (Kulcs: Evang. 160). Illetés nélkül nem 
szűkölködik senki, hanem tsak az inai-szakadozott, gutfi ötöt 
(Com: Vast. 43). Erre az ina-szak adózott ellen-vetésre immár 
egy néhány izben megfeleltem (GKat: Titk. 321). 

1 . Szakadt, szakadott : lacerus, ruptiis MA. decisus, 
dorutus ; zerbrocheu, zerrissen, erbrodieu PPB. Ki arokat 
gflytöt, éreztette azokat a szakadot sakba (BécsiC 287). Az 
mostani sz;ikadott találmányoloiak alkolmatlanságát világ-eleiben 
toijesztem (Pázm: Kid. a2). 

[Szólások]. F á t o I szakadot ember : ex quercubus ac 
saxis prognatus (üecsi: Adag. 61). Miért tfiri, söt rendeli, hogy 
a jámborok fején szántsanak az isten tfil szakadt gono- 
szak (l'ázm: Préd. 25). 

ereje-szakadt : (debilitatus, enervus ; entkraftetj. Az ereje- 
szakatt beteg nem járhat segitö-nélkiíl (Pázm: Préd. 71). 

hittöl-szakadt : a|x)Stata C. [abtrümiigj. Kyt evzve gyífhtet 
poganokiiak, eretnekeknek, hittevl z:ikattaknak myatta (MargL. 
83). Keoz hittSl zakadottnak yteeltotneek (ÉrdyC. 364). Mynt 
liittAl zjikattakat kywe keel az zent egyházból zakaztany 
(612b). Az húztok, eretnökök. hittől zakattik, poganok ea 
halálos binbe elő kőröztouök nem iialnak bizon zeretetöt (TihC 
13). Efféle hittől .szak.attakat Chri,stus iioganyokhoz hasonlittya 
vgy mint pribékeket, i>artosokat (Vá«: L'miCat. 457). Meg tud- 
gya az |X)ganyoknac, eretnekeknec, hflttöl szakattaknac károm- 
kodásokat czáfolni (Zvon: Post Elöb. 10). Az hittől szakát 
Julianus megengedte az sidoknac, hogy az ö templomokat 
Lsnieg meg épitenéc Jenusalemben (MA : Scidt, 620). Ha tudva 
különbet hittoc, az egész romai ecclésiáu kivfil uyilváu azoc 
hittűi szíikadtac voltic (CzogI: Japli. 34). 

ina-azakadott : jtiralyticus MA. geliihmt PPH. lm láttyá- 
tok pápista uraim, melly ina szakadott biúnokot boosátottatuk-ki 
ellenkezőben (Matkó: BCsák. 33). 

juha-Bzakadt : [ruptis intestiois; gedarmbrüchig]. Mintha 
valaniolly n;igy kéntsvel biro király magát a tzonilrás, juha 
szakadt, fekélyes koldiuokval eggyesitoné őszve (tiKat : lltk. 
57). 

magva-szakadt : cui semen deScIt MA. (ohno naclikom- 
measchatlj. Magva .szakadt örük.ség : fondes *caducae PPBl. 
Magva szjikat jos-zjig (Ver: Verb. 127). 

teste-szakadt : [jiaralyticus ; geliUimtJ. Ménének ő hoazaia 
taste suikattat viuen, ki liordoztatnek negi emberektfil (Fél: 
Bibi. 1.54). 



33 



SZAKADTSÁG— SZAKASZKOnÁS 



[SZAKASZKODTATl— ELrSZAKASZr 



34 



Szakadtság : (defectio ; abfell]. Nem lehet ott igazság, a 
liul ennyi szakatsiig vagyon (Silmb: 3FeI. 313). 

2. Szakadt-: (ruptura; bruclij. Szakadtában; ruptuia; sza- 
kadtáig : ad rnpturam, nstiue ad decisionem MA. Kialtathya 
torkok szakattabol (Mel : SzJán. 223). Ila szinte torka szakat- 
tájg énekelne is ez éneket : jer mindnyájan flriillyiW, de ba 
íoivo távol vagyon, kiáltása ha.szontalan (MA: Scnlt. 84). 

[SZAKAJT) 

beim-szakajt : [infringor ; abbrechen in . . . ]. Benn ne 
szakajt.s:id a kárban nyakadat (Kiinyi : HRom. K18). 

SZAKASZ, SZAKASZT : fru.stnm, par.s, fragmen, .sectio 
Sí. [teil, abschnitt]. Egé.szszen, avagy bizonyos szakaszokbjui, 
elég Id6 adattatott (Pataki: Reg. 301). lírrfil kűlőn szakaszban 
fogunk szóllani (Otr: Tökéli. 257). Esi ma .szakasztban két 
ízbeu is szapora esett (Monlrók XVII1.91). Az elmúlt éjjel uagy 
es6 W, csaknem napestig esvén az esc5 szakasztokb;m (93). 
Báthory Sidmond liagiott megh adny Rawazdy Giewrgli vram- 
nak valamy keiies iózagoth, aztagokoth, zakaz zenakoth (Radv: 
CsaL in.lt;0). Szárába .szállott az esze, puszta nála a felsS 
szakasz (SzD: MVir. 134). 

Szakaazkod-ik : langvesco, debilitor MA. scbwach, kralílos 
werden PPB. Egy levelet néki megmntatának, bogi,- fogsága 
volna 6 vitéz itrának: erfi szakaszkodék kezének, lábának, 
füldliöz iité magát (RMK. III.27Ö). Eddig szacltaszkodot volna 
a szegény magyar ország az viszsza vonyássokból (Helt: Krón. 
120). A pnsztában-bújdosó zidóknak sok éhezéssel szakaszkodott 
erítlenségét vastagítani akarván az isten, mennyei eledelt ada 
nékik (Pázm : Préd. 107). Igen szakaszkodic az én szivem 
(MA : Scult. 369). A kezeken forgó dolgok vége felé szakasz- 
kodik (Fal : UE. 396). Hidegedni, szakaszkodni kezd kőztök a 
barátság (SzD; MVir. 52). 

elszakaszkodik : cv El szaka-szkottam es igen meg romlat- 
tam (Szék : Zsolt. 36). Elszakaszkodnak az úton : deficient in via 
(Helt:ÜjT. L.2). Ha éhen bochátom haza ^ket, el szakaszkod 
nak az úton (Tel; Evang. 11.538). Hoszszn betegségben el-sin- 
dett, el-szakaszkodott (Pázm: Kai. 760). Akár-mennyit fusson, 
el nem fárad, el nem szakaszkodik (Pázm ; Préd. 166). El 
kellene szakaszkoduioe az életnec pusztájában (MA : Scult. 305. 
Bal: Csisk. 326). Hogy az erSc el ne bágyadjanac avagj- el ne 
szakaszkodgj'anac (Com ; Jan. 208). Nem megyek ollyan anyához, 
kinek csenevész emlSje után el szakaszkodgyam (Czegl : BDorg. 
306). Nézhetze meg az csecsemS gyermeket dayka nélkül, el 
kell badgj'adni, szakaszkodni (MNyil: Zsolt 19). gyenge 
természetű lévén, elszakaszkodék (Dlyés : SzÉlet. rV.105). Hogy 
itt szarándok bújdosásokban el ne szakaszkodgyanak (Csúzi: 
Síp. 504). Ezek bizony úgy elszakaszkottak, hogy nem sok 
hasznát vesz.szfik az fizetett hadaknak (MonOkm. XXIII.627). 
Ollyan mint az elsovanykodott, satnyadt, szakaszkodott eb (SzD : 
MVir. 91). 

meg-azakaszkodik : --v Ha the atyadfya megh zakaz- 
kodandyk es lakozandyk the hazadnaal mynt egy zolga beerSss, 
semy vsvrat ne veegy hwraytta (JordC. 112). Nints olly erős 
ember, hogy meg ne szakaszkodgyék, ha minden-nap ennyié 
nem adsz (Pázm: Préd. 323). Meg szakaszkodik ennek kíván- 
sága miatt az en szivem (Lép; PTük. in.210). A hatalmas 
nemzet jármában való megszaka-szkodott és szűkült állapotjokat 
tekintvén (ErdTörtAd. U.174). 

Szakaszkodás : 1) [debilitatio ; entkrafhing]. Ostorozast, 
beyt5t meennyet tett leegyen ew testéének zakazkodasara, ky 
gondohattya meg (ÉrdyC. 569b). Ereje szakaszkodása miatt 
tisztitJl el-maradt (SzD : MVir. 63). Erejének gyengeségét, sza- 
kaszkodását vette mentségül (307). 3) [pernities ; das verder- 
benj. Mikor a meg-haragutt istennek három-élfl pallosa reánk 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁB. lU. 



rohan, mennyi vér-ontásokat, piisztulíisokat, szakaszUodásokat 
árasztnak minnyájunkra (Pázm: Préd. 1147). 

[Szakaszkodtat] 

el-szakaszkodtat : [debilito ; schwiichenj. Ha fáradtsjigunk 
el szakaszkodtat, eríísíti szivünket (P;izm; Préd. 156). 

Szakaszonként : (per vic^w ; wechselweisej. Mindenütt 
széllyel nem .szakaszonként, hanem egyszer s mind volt minden 
felé merő azon egy hadakozás (DBenkő: Flór. 148). 

Szakaszt: 1) dirumpo C. lacero, rumpo MA. [reis.sen, ab- 
reissen]. Közepet zakaztotta tengert es által vitte őket (AporO. 
34). A melly ftln meg-lágyúl a gyümolts és mihent szak.asztyuk 
ottan meg-ehettyük (Pázm: Préd. 26). 3) [partior, impertior, 
divido ; toilenj. Szakaszta fiait Leahoz, Ríihelhfiz : divisit íilios 
Liae et Rachel (Helt; Bibi. I. Q2). Az szegenielaiek valamit 
szalca-szon az n testi marhalából (Fél ; Tan. 505). Az Lsraél 
fiait két-felé szakasztá az áldásnak és átkozásnak hegyen 
(Pázm: Préd. 16). A kevésbill-is tégy részt, szakasz val.amit 
a szükőlkődflknec (Com: Jan. 188). Ihon .szaka-sztva adat 
3000 okká ILsztet és 15 vágót (Monlrók. XV.516). Eddig is ;i 
kuruczokat bizonyos praevendával tartották, hanem szaka.sztva 
adtak, a mit adtak (516). Az .székely lova-sban szakaszthattuk, 
az hova kívántatik édesem (R;ikGy : I^ev. 336). Nag.v-.szogi 
tábla földemnek az közepibül szakasztottam a szók" hegy 
földet (Kár: Élet. 1.361). Megszaladt az német, három felé 
szakasztván, lecsapdozták (Bercs: Lev. 404). Ilosvaí, Zsilmboki 
elmentek Vácz felé, más hadat szaka.sztottam oda helyette 
(577). 3) subigo MA. kneten PPB. 

[Szólások], ö felsége practikájokat markokban sza- 
kasztotta (RákGy : Lev. 292). Hol torkodba verte, hol 
markodba szakasztotta szemtelen hazngságídat (Fal : NU. 250). 
Kezdett mimkádat markodba .szakaszttyák (SzD : MVir. 19). 
Markába szakasztani pergetyíls sulykának nyelét (19). Árrát 
sem szakasztotta, min adgya Ki-istust, hanem a vásárlók 
akarattyára hadta (Pázm ; Préd. 493). Kegyetlen bég az éles 
szablyával gégéjét el chapá, életét és szavát egyszers- 
mind szakasztá (Zrínyi 1.58). Az Belus leání nagy e r 5 1 s z a- 
kasztnak vala rayta, hogy az által likasztatott hordót meg 
tölthetnék (Lép; PTük. 1.249). Maga futásban szakasz- 
totta fejét (Zrínyi : ASyr. 88). Lathwan zent Stanyzlo pys- 
[lek, hogy az dyhes farkass az wr isten népéének m a g w a a t 
zakazttya, wr istennek ayanlaa magaat (ÉrdyC. 299). Tem- 
lechbe zakazthom nyákokat, hogha gongyat nem wy- 
selyk (LevT. 1.263). Házasságra ötven fiának leányokat ada, 
ez leányok .szép férjeknek nyákokat szakaszták (RMK. VL27). 
ElSrőckSn Srőcké czak az nagy mimka .szakaztia az nyakát : 
in culmo arat (Decsi : Adag. 285). Az mit elkövethetek, el nem 
mulatom, mert hiszem istent, nem .szakasztja még nyakát ezzel 
az túlsó operatióknak (Bercs : Lev. 55). Ü d 6 1 nem sza- 
kaszthatott magának foglalatosságitó! (SzD : MVir. 482). 
A szent írás magán véget nem szakaszthat minden 
versengésben (Pázm; LuthV. 255). Isten szíved bánatjának sza- 
kaszsza jó végét (Kónyi ; HRom. 202. Told). A kérdéseknek 
szakasszuk végét és ujjra ne kezdjük (Mik : TörL. 224). 

által-szakaszt : [trajicio ; hinüherwerfen]. Mintsem az Csaló- 
közbíil által szakasszon hadat s az többit veszedelemben 
hagyja, inkább Pálfi Jánosra hagyják Styriának defensióját 
(Bercs; Lev. 469). 

el-szakaszt: nunpo, abnimpo, derumpo, obrumpo, avello, 
díjungo, disparo, delanio C. von einander reissen, abtrennen 
PPB. A tsötstsíl el .szakasztom : ablacto C. El-szakasztom, el- 
választom : divello ; szopástól el-szakasztott süldő, melly még 
nem rágódhatik ; nefrens PPBl. Eet el zakaztom mondásomat 
(ÉrdyC. 76. 655b). Földyekhez walo zerelöm az myndenhato 

3 



35 



ELSZAKASZTAS— KI-SZAKASZI' 



KÖZBK-SZAKASZT—SZlV-SZAKASinrÓ 



30 



wr ystentli*! el zakazt (ÉrsC. 289). Elszakasztjac a te fiaidat 
én tSlem (Holt : BiW. 1. Niiii4. P2). Bortól és részegítő i(alt<il 
el sz;ikassza nuMíát (Kár: Bibi. 1.1231. A bflu elszakaszt és távúi 
ejt LsteiitftI (Pázui: I'réil. 707). A j^kol ereje »■/. igaz hittiil el 
nem nzakasztya iiz ecclesiál, ha el nem szakad az igazsíigtúl 
(Pázni: LiitliV. 206). A tejtfli el szakasztott malaezok sűldSknek 
mondatnak (Com: Jan. 13). Ki a pórt elízjikasz.'iz/i és el válasz- 
sza : qui litem decidat ac du-imat (132). Szakaszdol négy szegre 
iSzakácsmeBt. 15). Az hajdúságnak ide küll sietnie, hogy az 
[jassust el ne vegye s azzal el ne szakaszthasson egjniáslól 
bennünket (Bercs: Lev. 543). A viz szakasztolta el az hidat 
(592). 

elszakasztáa : ahruptio MA. fdas abreissen]. Adam az 
alman.ik cl z.ikazti.s;ua ky niiitlia az tiftot fara kezet (TihC 
225). 

elszakaszthatlan C. elazakaazthatatlan MA. : indi- 
vulsus G illacerabilis MA. (imzertrenulich). 

félben-szakaszt : obturbo C [aiifiösen]. A gond, dolog fél- 
ben-szakjtsztja .'iz álmot : cura *divellit somnos PPBI. Az barát- 
ságot ftslben ne szakazd (Decsi: Adag. 171). A csúfolódást heve- 
nyében legjobb félben szakasztani (Kisv:Adag. 59). Akkor jó 
embernek télben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a .sze- 
rencse (Fal: UE. 385). 

félben-szakasztás : pansa C. [das innebalten]. Az erö.s 
meg Hzflnés, félben szakasztjls nélkül az 5 fel-tStt szándékában 
el5 megyén (Com : Jan. 190). 

föl-szakaszt : resigno C. refigo, dilacero MA. .anfreis.sen, 
zerreLs-son, auflirei-hon PPB. 1' ol .szalsa-sztja a levelet : resignat lite- 
ras PPB. A levélnek petsétit lo-.szakasztván, fel-szak/usztá a levelet 
(Balog: (Jorn. 41). A levél hé-iiecsételtetie pecsét nyomóval, 
mellynee fel kell .•iz.nk.isztatni (Com: ,)au. 207). Az levelet Pa- 
czotné fol.vzak;i.sY,tván elsfiblion magában olva.sta meg (TörtT.' 
1.562). Hogy Nagyságodnak szólló levelét vigyázatlanul felsza- 
kasztottam, alázatasan követem Nagysjigodat (Bercs: L«v. 358) 
Ma nicgmellSzött Nagyságod levele, kit Károli uram felszakasz- 
tott (305. 587). A maga titkát áruló szív ha.sonló a felsz;ik;isz- 
tott levélhez (Fal: UE. 457). 

fölszakaszthatatlan : (indissolnbilis ; iinanflösbar|. Ékes 
mondás ez, nielly által igen .szé[rtin kimutattátic az fel-.szak!iszt 
hatatliui eggyesiilés, az melly eggyesülésec az Christiisnae min- 
den tagainac vagyon egymá.s.sal (MA : Tan. 1087). 

ketté-szakaszt : [divello ; zerrei&sen). Orezlant az Sam.son 
kezél)e ragada, mint egy kechke ollót 8 ketté szal<asztá (Hottgr. 
81). Ihol proposicioil, disputály, ha di.'íputálui akarsz, aiiagy niayd 
kettfi szakasztom (üáv; VDisp. 168). Túri György ágyúja y'i 
lovát al;itt;i ketté szakaszlá (Zrinyi 1.31). Idrizt seregek közt 
immár meg találta, egy chapásban ketté derékban sznkaztii 
(166). 

kettészakasztás : [dilaceratio ; zerreLssnng]. Az egy áldo- 
zjttnae kelté szjikaztiLsji nagy vétec nélkíil meg nem czelekSd- 
hetic (Zvon: Osiand. 127). 

ki-szakaszt : excerpo, sejungo C. elacero, evello Kr. [aas- 
reitsen, anstrennen, aiL'fschüiden]. .Senki.seni erezti vy otromba 
poztonac folU'it o ruhába, mert ki zakazf;i niag,at az o rnhalxil 
(MilnchC. 29). Ez isteny byzonsagnak értehneebíl semykeppen 
az zyz Mari.i azaonywrik:it ky nora zakazthattyok (ÉrdyC. 533. 
571b). Mint hiltrtl zakatbdiat kywo koel az zent egyházból za- 
kaztani (612b). Mykor Jiuios kyraly Hja morhamath el wytete, 
akkor gliazdam a7.zon az thflbby kezAl zakaztott wolth ky lialh 
boryws tehenlh (UMNy. II211). A té.sztát meggyúrván, ki-sza- 
kasztván, ugy csinál kenyeret (Com : Jan. 76). A református 
papok :ulot nem adnak, uiíg minden papnak szántófölde, erdeje 
ki nem szak:<sztatik (Bod: Pol. 147). 



közbe-szakaszt : interrumpo C. 

közbeszakasztáa : (paus;i ; stillstand]. Az egyházi sz.)lga 
kereskedgyéc az néki adatot talentonunal ha<ano>»aii azaz 
k&zbe szakasztás nélk&l kiálczon (Zvun: Post. X. EIöb. 6). 

le-szakaszt : devello, revello, destringo, subnimpo, excorpo 
C. abreissen, ablösen, abbrechen PPB. l.«szakasztani a gyümöl- 
csöt: destringere PPB. Pent6k6n hatod oran Ad;un zakazta le 
az tiltot fának gSniijchet (TIhC. 225). íme egy leszakasztott olay 
agat hüza szayaba (Helt: Bibi. I D). A kinyilil bimbó a virágot 
ki tüUya, a virág az éretlen gyúmólcsSt, a nielly annak utánua 
megérik és le-szakasztatik (Oim: Jan. 19). Rósát vin'igiában le 
nem szakasztottíim (Zrinyi: ASyr. 4). Delim.áii lábánál megkap- 
ván Szviloievichet, le rántya, nagy falt véle le-szakasztván 
(Zrinyi 1.183). A levélnek petsétit le-szakasztván, fel-szakasztá 
a levelet : viiicla epistolae laxarit (Balog: Com. 41). AzokbúI 
lehelne Nógrád s Hont vármegyéket még leszakasztani (Bercs : 
Lev. 348). 

leszakasztáa : revnlsio C. avul.sio MA. abreissung PPB. 

megszakaszt : interrumixi Kr. (scindo, dirinio ; zerreissenj. 
Oz giinilsnec vvl keserew uola vize, hug lurchucat niige zocozt- 
ia vola (HB). A piijioc feiedelme meg zjikazla önön ruhaiat 
(MiinchC. 60). EnnekJm, ky vagyok tellyes myndeu ke-seríseg- 
gel, 7Jik;ml niegh erSmet (WinklC. 215). Meg zjikaztom vala 
nyakadat (TelC. 332. Helt: Bibi. LüS). l{ayok iregykefcg, étke- 
ket ys meg zakazlya eas az ewnnen fy;iyii:ik agya (Pesti: Fab. 
7b). Meg tekerituén az madáriiac feiét szakasz.sza meg az nya- 
kát (Kár: Bibi. 1.88). .SzájábúI mogszakasztya és fííldbe hagyi- 
gállya táplálásj'ira rendeitt búzáját (Pázm: Préd. 780X 

Szakasztás : divisura C. laceratio, ruptio Kr. (sectio ; ab- 
.schnittj. Ulsd-meg err5l a Cnlviims .lános institutioját-U az eisfl 
könyvnek 4-dik ré.szét s ;uinak 3dik .sz.Hkasztását vagy darab- 
ját (Nagyari: Orth. 87). 

álom-szakasztás : alistinentia a sonino, vigilalio Kr. Idas 
wachen). .Sok .iloni .szjikasztást, lói í>dé.st törve iiyfig (Ben: Kithin. 
100). A testi sanyargatá-s ugy mint a bOjltölés, álom-ioakasztáa, 
ostorozjis ditséretes, nehéz dolog (Fal:SzE. 535). 

erö-szakasztás : [vis ; gewalt]. Melly igen nagy er(-szakaaz- 
tá.ssal ostromollyák a purgatoriuniot (Szentiv : Verseng. 122). 

nyak-azakasztás : (interniptio ; das einstellen). Ai egye- 
netlenségek iiy;ika-s/jikaszlásában job módnak kellett lenni 
(Pázm: Kai. 528). 

Szakasztok : [sectio, pars ; teii, abteiliing]. Az égnec mellyic 
kerflleti, szakasztékia, ilaral)ja alatt: sub qua zóna (Com: Jaa 
171). Lásdmog erről a 4-dik könyvnek 8-dik rémét és ugyan 
8-dik szakasztékját vagy darabját (Nagyari : Orth. 87X 

Szakasztó : ruptor MA. 7.errei.s.ser PPB. 

álom-szakasztó : [iiiterrumi)ens .somniim ; schlafuntertire- 
chend). Isten félő asz<iny áll:itok ne sayniillyátok fáratságtokat, 
fáydalmatokat, nyughatatlan, álom szakiLszto daykasagtokat 
(Sani: Cer. 87). 

erö-szakasztó : [lalxirio.sus, .ardiius ; bescluvprlich, anstrou- 
gi'nil|. .Születik ugyan .'iz emlwr, de nagy bura, eiő .szjikasztu 
muiU<ára » siralmokra (SBalog : TetnK. 42). 

nyak-szakasztó : cw Kik e világi nyak-.szakaszto szorgaj- 
mat<>.s.siigban ITilig nierfilteiiek bé, kik az i'jet cs;ik nem nappá 
változtattyák (SliahTemK. 150), 

szív-szakaaztó : cordifragus MA. henc brechend PPB. 
Szív .szakasztó igéc ezec, mellyeckel igy .s»)l. Abba, édes 
atyám (MA: üoult 309). 



37 



SZAK ASZTOIT— SZA Kc; AT 



ÁLTAL.SZAGGAT— KI-SZAGGAT 



38 



Szakasztott: I) dp\nilsiis, decorptiis, laceiatus MA. abge- 
pfliickt, aliserissen PPB. S) [fixus, conipiitatus; sielior, Ixístimmt]. 
Ha iiincson szakasztot jSvedcIme; si computatum proventiim 
nou liabiierit (Ver: Veib. 216). Az itélímester (lolKábi'il ez vé- 
peztetett, bojy lPír)en szaka-^ztott jövedelme (ErdOrszGy. 572). 
8) [i>en!tiiís piano, prorsu.s ; paiizj. Szinte szaka.sztott ollyan : 
penitus, pláne, prorsns, peiinde, decise, praecise falis MA. 
Szakasztott szinte eképpeii esett az Cliristus szava (Pázni: Kai. 
716). Sz^akasztott szinte vgy mbit a liosriák, íiz lélek fiduossések 
kSrSII való foplalatossásgal igen keiie.set pondnltok (Bal: Csisk. 
301 Ez a szakasztott képe a londrai szentségnek é,s isteni szol- 
gálatnak (Fal : NE 8\ Akadékos. szeíps nnmka az idegen 
nemzetnek nyelve járását szjikasztott lígy, magyarosan ejteni 
(Fal : UE, 361). Szakasztott egyek valának ábrázatjokra nézve 
(Fal:BÉ. 762). 

Szakasztva : 1 ) [decise, praecise, perinde ; ganz]. Az Cbris- 
tiis mondajsat szakasztua vgyan arra tekerSd, mintha az valasz- 
tottac az tudományban es az bit dolgában sóba sem tenelyeg- 
hetuenec (EsztT: IgAny. 121). 2) [interrnpte; abgebrochenj. 
Nem raontrya ki egyenesen, hanem szakasztva, noha egyszersmind 
mongj'a (Helt: Arithm. A5). S) [.selecfim; mit auswahl). Prus- 
siai királynak emberivel az borok iránt mire mehetett Kgld, 
örömest infomiáltatnám magam ; én mai napon várom magamhoz, 
azon leszek, hogy di.sponálha.s.'íam, nem szakasztva, hanem az 
egész borokat vigye el (TörtT.» ra.395) 

[Szakát] 

el-szakat : (dilacero ; zerreissen]. Az ok levelet el szakat- 
tyak: literas dilaniantes (Ver: Verb. 70). 

meg-szakat : [divello ; zerrei.*!en, zerfleischen]. Támad 
embórbe ke-sernes faydalom, ky embSmek z}iiet attal folya 
es megh zakattya mindín tagokat (KazC. 2). Meg zakafhyak 
Aket madarak : devorabunt eos avos (KulcsC. 179). 

SZAKGAT, SZAGGAT: lancino C. lacero MA. in 
fnista duscerpo Kr. [vellico, carpo ; reissen, zerreissen]. Kezde- 
néc gabona fSket zaggatnioc (MünehC. 34). Önmagát a kSnec- 
hez zagatuan : concidens se lapidibiis (78). Kenoknak myatta 
zaggattatol wala (CzechC. 12). Zamtalan patwarokkal zaggat- 
tatol vala (WinklC. 247). Zagatta magát az testi keuaiisagnak 
okaert (VirgC. 31). Az bSnAsv^ket mind WTwke zagatya es 
mardosa (56). Vgy veryk, zaggatyak magokat, mykeppeii 
zamarok (DomC. 2.55). G5r5gh taborth szíruien sz^gatia vala 
(CsoraaC. 34). A lélec szaggatá 5tet : .spiritus contnrbavit enm 
(Helt : ÚjT. L5). A farkas igen bolgattya és sz^agattya a inhokat (Helt : 
Me-s. 134). Nem szaggatom igen k6nt5s5det (Decsi: Adag. S). A 
kapitány.ságokra, hadnagyságokra szaggattatott avagy o.sztatta- 
tot kSsség : plebs in tribus distributa sen divisa (Com : Jan. 
132). Nem io fidStlenfil virágot szaggatni (Zrinyi: ASyr. 104). 
Szaggattya heában heát gyökeréig (183). Iszonyú nagy rágás 
szaggattya belemet (GyöngyD: Qiar. 87). Ne engedgyed, hogy 
szaggattassam a rágalmazóknak nyelveitől (By: Préd. 11.252). 
Szalma nincs, az uj z.snpot szaggatják még a qnártélyokban 
is (Bercs: Lev. 450). így látván dolgomot, hogy lehetne hadai- 
mot szaggatnom s fogyatnom lefelé (515). A zápor esfik után 
a megszaporodott [latakok nagy erővel memiek, partot szag- 
gatnak (Fal: BE. 610). Több gyötrelem szaggat, mint szívem 
dobbanást adhat (SzD; MVjr. 75). 

[Szólások]. Vmire szaggat : Az mi fi hozzaioc nem illic, 
arra ne szaggassanaces vágyódgyanac (Pécsi : SzfizK. 
107). Tellyes életében soha arra nem szaggatott, hogy fel-éke- 
m'tett palotában laknék (Pázni: Préd. 740). Esztelenek, ana 
szaggatnak, a miríil c'iket megítélik az okos jámborok (Fal: 
NU. 2591. Vétkezik, a ki drága csemegékre szaggat (Pázm : 
Préd. 431). A ki küIsS látszatosságra szaggat, ne ontsa 
egyszersmind kincsét (FalrUE. 501). A mennyiségre és 



sokaságra mód nélkfil szaggató emberek még eddig nem 
igen lennyen jártatták dolgokat (Fal : UE. 379). Irtóztató szSr- 
nyfi.ség azokat látni, kik mindimtalan ki-vágynak, módira 
szaggatnak és szertelen szokásokra vetemednek (Fal: UE. 401). 
Pénzre és jószágra igen flztetec, szaggattatoc (MA : Seult. 
SS5). Nem szaggattam a czifra szókra a ffll gySnySrkodto- 
téséért, hanem a miket irtam, a szivre szabtam (Bátai : LPrób. 
6). Nagy tisztekre és felsí helyekre nem szaggat (Pázm: 
Préd. 58). Ne szaggas afféle tisztekre avagy mesterséges tudo- 
mányokra, a mellyeknek érdemek már alább szállót (Fal : 
UE. 381). Az előbbi beszéd már avott régiség, újra szaggat 
a világ (426). Á 1 o m s zaggatva töltöm az éjszakát (SzD: 
MVir. 31). 

által-szaggat : [perrumpo ; durchbrechen]. Ha ki tégedet 
a jóban megtántorit, erSssits-meg elmédet és tSkélIyed meg, 
miglen az akadályokat által szaggatod és el-t5r5d (Com: Jan. 
199). 

el-szaggat : lacero, dilacero, delacero, convello, concerpo, 
discerpo, transcindo, lanio, dilanio, delanio, perrumpo, dispalo, 
diruncino, deruncino C. zerreissen, zerfetzen PPB. MA el- 
.szaggatuak egy néhány vesszőt a hátamon : vae virgis, quae 
hodie *morientur in tergo meo ; a beteg juhokat külön sereg- 
ben el-kell szaggatni egymástól : in *lacinias pecus aegrotum 
distribuendum est PPBl. Kewteleyt elzagatuan mendennek 
kezebelevi'l elky-zalada (EhrC. 60). Az meg holtaknak ew kö- 
teleket el zagatya (Vii-gC. 115). El zaggativan az ysteunek 
ygheyet (JordC. 477). Meud teles testeben el zaggattatec (VitkC. 
90). Ha vvr isten nem serkogethee emljernek lelkeet elzaggath- 
wan el vylagnak ragadvvanyatwl, mynt barom zamaban eel- 
neenek emberek (ÉrdyC. 540). Az erethnekeketh el zagatad, 
myd ky gomlalad (RMNy. II.7). Ollyan mint a tajték, melly 
egy szeletskétöl elszaggattatik (Pázm: Préd. 70). Az ember 
teste a föld alatt a férgektül el-sz,iggattatik, megrothad (994). 

elszaggatás : laceratio, laniatus C. dilaceratio MA. zer- 
reissmig PPB. Az elefántok igen kegyelmesek még az elefántok 
közé eltapodilsnak és elszaggatásuak okáért törvény szerint 
vettetett hires lator emberekhez is (Misk : VKerL 29). 

elszaggathatatlan : illacerabilis C. 

föl-szaggat: 1) [dilacero; zerfleischen]. Az isten haragja 
bizonyára éles szántóvas és czoroszlya, ki az sziveket meg- 
sebesíti és felszaggattya (MA : Scult. 231). 8) Iresigno ; auf- 
brechen]. Az postát mind elküldtem Nagyságodnak, azokat is, 
az kiket felszaggatván, valamit tanitanyi gondoltam (Bercs : 
Lev. 332). A bécsi postát nem gyflztem mind felszaggatni, de 
az mellyeket felszaggatva fasciculusban tettem, azokban van 
valami tanulás (385). 

ki-szaggat : vello, evello, exstirpo C. ausreissen, ausraufen 
PPB. FSldból kiszaggatom : exradico ; gyí5ker6st51 kiszaggatom : 
eradico ; tSvébSl kiszaggatom : deplanto ; közbe kózbe kiszag- 
gatom : intervello C. zentsegős gonas, te vag binScnec ki 
zaggatoia (GuaryC. 43). Ky z^aggatom h&ket az neep közzSl 
(JordC. 106). Netalantan vele ky zaggassatok az yo gabonát 
ees (395). Mynden hayayt nagy eoreouel ky zakgatnayak 
(DomC. 174). Fondamentomabol ky zaggattyak ez erethnek- 
seegnek hazwgsagaat (ÉrdyC. 565b). A nag ar vizec gabonayt, 
zena retyt, nomasyt es ^SniSIc kertyt ky zaggata (TelC. 85). 
KLszaggattom Amaleknec emlekezetit az ég alól (Helt : Bibi. 
l.Kk4). Szfluéből valami vélekSdést ki szaggatni (Decsi: Adag. 
212). Azon igyekezic, hogy az jó magot ki szaggassa és az ő 
konkolyával azt elnyommaszsza (MA : Tan. Előb. 24). A haja- 
kat régenten ki tépic, szaggattyác vala (Com: Jan. 115). Még 
ingó, gyönge korában kel irtani és ki-szaggatni a bennünk 
meg fogamzott vétkeket (Fal : SzE. 533). 

3* 



S9 



KISZAÜGATÁS— SZAKÁLL 



UAK SMKÁLL— .SZAKÁIXACSKA 



40 



kiazaggatás : evulsiu C. ezütirpatio, dilacerattu MA. aiu- 
rottiiiii;, ausruissuiig PPB. Meiideu liólécben, kicbeu el&zer 
zukta ual.i vigaltat, haiai ki zagaUtstuial tótóbo (BécsiC. 78). 

el-kiazaggat : (evello ; ausrupfonj. Ha megbuiíUuidod must 
serdült ifjakat, nyöiifeTKjel megfuzetluk mint jó szakállomat, 
de lia nagy szégyenbe hozod tennen magadat, szálonkéut té- 
gedet én ol-ki»zaggatlak (RMK. IV.252). 

le- szaggat: carpo, decerpo C. delaceru MA. abreissen, 
abpfliickeu IVli. AUo ruhaiat os róla le zagata (VirgC. 
27). 

lészaggatás : carptus C. carptura MA. abpflückung PPB. 

elöl-leezaggat : praecerpo C. 

meg-szaggat : exciso, excamifico C. [discindo, diiiimpo ; 
zerreissenj. A seregeket meg-szaggatni, széllyel verni: *disji- 
cere agmina PPBI. Az ebec meg zaggatnac tfit5ket (MünchC. 
25). Megh zaggatak h& rwhayokat (JordC. 764. 372). Sarkant 
bocliatt'ita ew reea, hogy megh zaggatuaa (ÉrdyC. 338). Zag- 
gjLssok meg w kewteleketb (KulcsC. 2). Ismét helyere hosztac 
a meg szaggattatot k&enseget (Helt : Bibi. I.h3). A melyet a 
vadou meg szaggíittanac, nem vittem teneked (Helt : Bibi. I.P3). 
Mikor az tyúk megsül, sz:ikgasd meg, rakd az tálban (Radv: 
Szak. 89. 101). Éles nyilak légyenek, mellyek a szívek ke- 
ménységét meg-szaggas.sák {Pázm : Préd. c3). Kfmtösét meg- 
szaggatni (Szathm : Cent. 125). Megvallom, nem Brömest men- 
nék vissza tigy, hogy az hadak dispositióját megszagga ssam 
(Bercs : Lev. 92. 320. 539). 

megszaggatás : [iutorruptio ; das abbrechen]. Meg-szagga- 
tiís nélkül beszéllni valamit : non *interrupte narrare aliquid 
PPBI. Estenec az nyomtatáskózbe némely hibác az igéknee 
meg szaggat'isában (Zvon : Post. I.c4). 

. öszve-szaggat : [dilacero; zerreissenj. Az oroszlánok, va- 
lami eleikbe szakad, mindent Hszve szaggatunk (Misk : VKert 

57). 

széllyel-szaggat : cc A kik a párdiitznak fene dühüssé- 
gét meg akarják jádzottatni, azt tselekszik, hogy az embernek 
képét valami tábli'ui irva mutatják nékie, mellyet a párdutz 
nagy düliö.sseggel megragadván C!$z^'e-ront és széllyel szaggat 
(Mlik : VKert. 74). 

Szaggatás : laniatio, viilsura, vellicatus C. laccratio, %-ulsio 
MA. [zerreLssung, zortronuung]. Sokaknak feieket vSttek, prae- 
dikatorságokat kőiitőseok szaggatásával levontak (Vas: Can- 
Cath. 629). Ha som istentUl som embertül büntetése nem 
vi>Ina-is a gonoszuknak, maguk lolki-ismereti szaggatjisa elég 
veszély vólua (Pázm : Préd. 29). SzUletésiink anyánk szaggat- 
tásiival, gyakran halálával szokott lenni (67). 

álom-szaggatás : [vigilatio ; das wachon]. Az ember illyen 
nagy gonddal, fáralsággal, ;ilom szaggatJÍssal éyel nappal Orflz- 
totík (Mih:ÖÉIet 121). 

tisztre-szaggatás : (ambitiu ; anitsbewerbung]. A tisztre 
szaggatás 1-.S .1 lii'«-.siiletnek rendetlen megkiváiiása tilalmasra 
is viszi az urakat (lal : NA. 246). 

Szaggatásképpen : [concise ; mit unterbrechuugj. Ha 
hozyan kyrti'londcz cs zaggatas keppen, hat mynd az egheez 
talKír yndwllyon ackoron (.lordC. 136). 

Szaggató : ruptor C. IreissendJ. ElAbb is a diákokból let- 
tének a papuk, mig nem tiimadtanak volt a csép-szaggató 
barátok UÍMK. V.212). 

sziv-szaggató : cordifragus MA. herz brecbend PPB. 

SZAKÁLL : barUi C. bmhitiniu ^L\. bárt PPB. A szíikállát 
meg-kopaszitjmi ; "intervollere bmbam PI'Bl. Papoe íluee feie- 



ket 68 zakalokat megborotualiian (BécsiC. 112). Az S ven or- 
(zayan es zakalan a k&úhullatas ala hulvala (NagyszC. 37b). 
Nemeliek z^ikalanal, iiemelliek liayanal fogua vondoziak vala 
(WeszprC. 67). Meg 5zölt zakalat zaggatuan (DebrC. 135). Za- 
kalwnk igen meg nóth (TelC. 283;. Ha házasságra nem mee^, 
az nagy hewseegből uagy zakalod newekSdyk (ÉrdyC. 371). 
Zakalodath zagattyak wala (TbewrC. 70). El borotnaltatá ígl 
f^l szakátokat (nelt:BibL U.195). Meg et«eltete mind feiét mind 
szakálát (Helt: Krún. 174b). Kezde a szamár az wráu;u; a sia- 
ckálát bekemii és benyálazni ( Beit : Mes. 46). Az szakála anyira 
megnStt, hogy az szára kiizepit érte (Monlrók UI.87). Valakinek 
szakállát szaggatni (l)eu8Í:Adag. 114). Nyála szakalaii mind ala 
fut vala (Born:Ének. 271). A férfiúi áll elsőben pilivel, osztán 
szakállal és a felső ajac bajuszszal fedettetik-bé (Coiu: Jan. 
48). Munkálkodnac a hajakuac és szakállaknac el-metélésébeu 
(176). 

(Szólásuk). Szabad szakállra : ad lubitum Kr. Némelly szabad 
szakálra élni akarók (GKat: Válts. I. EUób. 33). Ök uem taní- 
tanak, vagy tsak ritkán, hidegen, haszontalaiml és szabad sza- 
kálra (MUeg: TOszl. 81). Szabad szakálra bocsáttyuk (ToUi: 
Vigaszt. 217). Szabad szakálra élvén e főidőn a meunyeiekról 
oktalanul el-feletkeznek (SBalog: TemK. 165). Hazánk törvé- 
nyeinek minden igazsiigit szabad szakálra pu.sztitutták (Kák: 
Manif. A4). .Szabad .szakálra bocsátott praedáláM>kkal azon vár- 
megyéket ne pusztitsiik (RákF: Lev. IL139). A szabad szakáhra 
élö embert kerüld (Kisv; Adag. 2) Éppen ma egy hónapja, 
hogy írtam Kéduek, de szakállomra fogadom, hogy 
ha az idö meglágyul, gyakrabban írok (Mik : TörL 21). Majd 
meg-kSunyebodik ágya szalmája, már szakállára pökik 
(SzD: MVir. 63). 

[Közmondások]. Tsak az szakálla mutat bOltset : *barba-tenu8 
philosophiLS ; a szakáll tudóssá nem teszi : *baiba non facit 
pliílusophum PPBL Nem a hoszszu szackálra adtác a jó taná- 
czot (Helt : Mes. 56). 

bak-szakáll : [tragopugon ; bocksbart]. Bak-szakállu 13 : 
bárba húci, tragopogon PPB. Bak szakái, egy közönséges ffi 
Magyar or.szágban, elég terem a réteken, a virágja szép sárga 
(Lipp:PKert. 11.169). Minden ketskének álláról egy fürt gyapjú 
le-nyúl, mellyet bak szjikálnak liinak (MLsk: VKert. 217). 

bö-szakállú : multibarbus C. 

erdei-szakáll : bárba silvaua ; waldbart Mel: Herb. 137. 
Erdei szakái, ollyau mint az Wzi ntifü, a levele mint a gySngy- 
virágnac (Mel: Herb. 137). 

isten-szakálla : Áron, Áros, epitimis MA. Anim, radix 
Aronis \ pfatl'eubinde PPB. Hazánkbéli ftiszerszámoc : a kapor, 
kömény, mustár, borjú láb avagy isten szakála ne>'A fS (Cum: 
Jan. 23). 

kakas-szakáll : (lalea MA. id, quod peudet sub rostro 
galli Mom>. 161. bahnenbart PPB. 

kecske-azakáll : 1) anmcus Cum: Jan. 43. [bárba hirci ; 
ziegenbartj. A gödölyének még nintsen ketske szakálla: haedu 
nondum est anuicus (Com: Jan. 43). 2) Ibarba acuminata ; 
spitzbartj. Antichristu-sTuic szolgai konczukkal iol lakiiac, v^an 
az huszu kechke szakallukou foly le :tz pénteki koncznac ziria 
(Mon: Ápol. 516|. Nem mernéd nyáladat kecske szakálladon 
le ereszteni iMatkó: BC<iák. 211). 3) anmcus C. bárba capri; 
waldgoissbart Kuchs : Stírj)!!. 101. 

kecakebak-szakálla : anmcus PPBI. buckskraut (KirBeos. 
156). 

vasmacska-szakálla : dons anchorae PPBI. 

Szakállacska : Uu-bula C. 



•íl 



SZAKÁLLAS-SZAKMÁNYOS 



(SZAKMANYOZJ— SZÁL 



42 



Szakállas, szakállos : 1) Ijarbatus C. MA. biiitig PPB. 
Zakalus Jám)s US4 (Nyr. V.51Ü). Otli az Kegyelmetek warasa 
b«weíi tarazk es zakalos golyobjsal (RMNy. 11.159). A gyér- 
nieket-is megülették, ha a bajuszos, .szakállos iffiú előtt fel 
nem állott (l'ázm: Préd. 218). A brassaiak vertének egy pénzt, 
mellyuek ei;yik feliu volt három ember-fö, egyik szakállatlau, 
a miisik szakállos (Bod: Pol. 54). 2) bombarda, sciopetus MA. 
sclopetimi pogonatimi ; bücbse, musquette PPB. Jó álgyu és 
taraszk huszonnégy benn vala Szolnokban, szakállos másfél 
ezőr vala (RMK. IU.102). Nagy álgyukat, taias/.kokat puská- 
kat, egy.sziirsmind kilovének szakállosokat (155. 172). Zakalosok 
ees por, golyoby."! ;u-raba tartliozyk (RMNy. 11.214). Algyu, 
taraszk, szakálosoc ropognak (Giircs : Máty. 27). Viadalhoz keszfll 
sw taiiuszkiual, szamszerigyal, puskánál, szakálcssal (15). Sza- 
kállasban való golyóbisok, egy tonna szakálloshoz való töltések 
(Radv: Csal. 11.393). Vett egy szakállost, mellyel nagy er&en 
és bátorságosan Ifitt a tatárokra (TörtT. IV.61). 

[Közmondások. Megód magad szakálas aszszontol : barbata 
eminus salntanda MA. (Kisv. Adag. 51). Szakálos szolgának szó 
is vereség (Alv: Itin. 18). 

Szakállasod-ik : laiiuginem induo ; bárt gewinnen PPB. 

Szakállatlan, szakáltalan : imberbis, investis C. ohne 
bárt PPB. Szakállatlan, szíretlen, ruhátlan : investis, impubis ; 
szakáltalan itjú : imberbis PPBl. Zakalathlan István 1484 (Nyr. 
V.51Ű). A férfiúi áll szakállal és bajuszszal fedettetic-bé, ué- 
mellyee mindazáltal szakáltalanoc (Com : Jan. 48). Az aszszonyok 
szakalatlanok (Com : Vest 37). A brassaiak vertének egy 
pénzt, mellynek egyik felin volt három ember-fő, egyik .szaká- 
latlan (Bod: Pol. 54). 

Szakálka : [barbula ; bartchen]. Nagy az ket csécsi S-ueki, 
haja csoportos, szakalkaja-is vagyon mint az kecskének (Sal- 
Mark. 4). 

SZAKMÁlíY, SZAKVÁIÍY {szokmányPPB. ssokmányos 
Szentm : Kaim. 12. ErdTörtAd 1.70. szokmányba BFaz : CastC. 
4) : operarum elocatio, conductio, demeusum MA. dingnng, 
vermietung PPB. Szakmányban adom ; abloco C. MA. Szokmány- 
szőlő ; vinea condncta PPB. Egy néhány ió legént kfilde szok- 
mánba (BFaz: Castr. C4). Szakmant tSttel minket gySlőlSkben 
(Bom: Ének. 199). Egy meg-szokott kílnyőrgésnek formáját 
mint egy szakmant fiznék (Komár: Imáds. 81). Az isten elfordult 
tSIők az kSzbenjárotskájoknak szakmánban rovásra való szorgoz- 
tatások miatt (MNyil : Irt. Előb. 18). Rám terhes .szakmant vetet- 
tél (Gvad: RP. 527). 

SzaJiványi: [mercede conductus; gedungen]. Ere valók a 
sok hypocritai koplalások, olvasókra hányt .szakyányi imád- 
kozások (GKat : Válts II. Előb. e). 

Szakmányol : [mercenariam operám praesto ; tag- 
löhnem]. A köznép és cselédek szakmányolni és a közellevö 
szölS hegyekre cseresznyézni igen kioszlottak vala (Szal : Krón. 

284). 

Szakmányos : operariua MA. [taglöhnerj. Ne ted istent 
erŐtelenne, hog szakmaniost fogacz mellié az iduőssegbe (Mel: 
Préd. 165). Rajtok terméseket a mieink csak eszekben sem 
vehették volna, ha a szakmányosok jövetelek híi'ét be nem 
viszik vala (Szal : Krón. 284). Tekéntsd-meg a szakmányos aratót 
vagy kapállót, melly nagy munkát tészen, hogy dolgát végbe 
vigye (Pázm: Préd. 326). Ugy fizessen mint az gazda az nap- 
számosoknak, szakványosoknac (MA:Scult. 216. Lép; PTük. 
IL15). A mimkások, robotásoc, szakványosoc bérben fogadtat- 
nac (Com ; Jan. 105). Nem mind vásárol, ki sátorhoz farol, 
tétova kap és nyúl, de nem tsak a szokmányos, nemes és 
nemtelen, elég vagyon illyen (Szentm: Kaim. 12). Úgy hiszem, 
hogy volt két száz szokmányos székely, de a semmit nem ért 



(ErdTörtAd. 1.70). Soregeket kell kibocsátani a szjikniányosok 
őrizésére (111.344.1. Jobb lesz. Kegyelmed limitaticikat tétetvén 
az falukra, azokat jó disciplinás ti.sztekkol exigáltiUni « sz-nk- 
máuyosokkal tiszteket kiküldeni (KákF: Lev. 1.627). Az ördög 
szakmányosai vóltiik (Gvad: Gond. 12). 

[Szakmányoz] 

el-szakmányoz : [operor ; verrichteu). Azoknak is nem 
kitsiiiy részek vagyon ebben, a kik tsak valami szokásból 
szakuiányozzák-el (Komái-: Imáds. 168). 

SZÁL (.«aííakon Sylv: UT. I.U. száll Cis.N. szAthj LevT. 
11.442. RjíkF: Lev. 1.76. 206): 1) stiliis, columna MA. (trabs, 
tigimm ; stamm, baumstamm). Prarancsoltunk hivoinlinek, bogy 
az Tisza mellől szállítsanak elegendő szályokat, molybül, az hol 
Kegyelmed az hidnak csinálását alkalmatosabbnak iti'li, .az hid 
reperáltassék (RákF: Lev. 1.76). 8) [longa st.atura, gracilis ; 
hochgewachsen, schlank]. Mint nagy szál k5 ugy meg-áll 
(Balassi: Ének. 17). A kovács a vasat szál vasakra és egyéb 
islógokra ki-szélesíti (Com: Jan. 104). Agamemnon király nagy 
szál ember és igen fejér ábrázattal birt (Hall : HHist. III.68). 
Troilus termetes nagy szál iffjú volt (71). Nagy magas szál 
ember (DBenkő : Flór. 175). Aurelianus t,s;Vszárnak udvarában 
volt egy Bonosus nevfl igen dali termetű nagy szál ember (Misk : 
VKert. 231). ») trabica, rates MA. floss PPB. Alá viszic az 
tengerre az fákat, én pedig azokat szálakra rakatom (Kár: 
Bibi. 1.306). Az minemfi zab felől irtani volt Kdnek, hogy Kd 
szerezne és egy szállal küldene alá (LevT. 11.238). A szályakot 
Barkóczi Ferencz uram mind elvitte, talán vagy az árával vagy 
hasonló szállyal tartoznának érette (442). Holmi házak boro- 
náibul valami hitvány szálakot fúrván (Szal: Krón. 317). Nadbol 
szálakat csinálván, az folyó vizén által hajókázának (Forró: 
Curt. 745). A folyó vizben gyalog hajóckal és csonakockal 
élnec, s5t még szálackal-is (Com: Jan. 91). Könyörgünk Nagy- 
ságodnak, lenne készen feles szál, ha szoros állapot találna, 
költözhetnénk által az Tiszán (RjikGy:Lev. 560). Sóval terhel- 
tetnek tsajkák vagy szálak (Gvad: RP. 169). 4) [par.s, fragmen- 
tum; stiick]. Hat zal karót vytteonk (RMNy. U.311). Kertem 
wolth walamy fakath és Ktek adoth wolth .száz szalygh (327). 
Attonk keet zaz zal ffat (LevT. 1.296). Meg lázottam wala es 
hagiam az gyermelcnek, hogy kerien egy neliany zal fatt, hogy 
az zobat be fevtche (360). Két szál hebanuro chid van fényes 
kezében (Zrinyi : ASyr. 143). Három ezer szál fát vittenek el, 
kit Szolnokban kit egybvé tettének benne (Gér: KárCte. III.319). 
Egy .szálfát harang lábnak vöttünk 70 d. (MonTME. L23). Az 
nógrádi kapitámiak kétszál tallat 1 ft 40 d. (23). Az templom 
pallásának való deszkát 199 szálat vettünk (50). 5) culmus, 
scapus MA. [filum] ; halm, stangel PP& (fadenj. Az kotest. 
az keth zal yrha zyw nem bochatta f51 az derekarol (LevT. 
1.229). Az te feledre ne eskfidgiel, mert eé feier auag fekete 
szal hajat nem teremthecz (Fél : Bibi. 7). Veteményes magoc 
azoc, a mellyec szálban avagy szárban kelnec (Com: Jan. 26). 
Az 5 selymének szálai minden őszve tsepfizödés uélkfll mind 
végig megmaradnak (Misk : VKert. 676). Vigyázz lelkedre és 
pénzes erszényedre, egyiknek is másiknak is gyenge szálon függ 
szerencséje (Fal: NE. 8). Borzadjon fel rájuk minden szál sző- 
reink (Kónyi: HRom. 3). A szél rövid serényét szálon válogatja 
(14). 6) (bolus, íi-ustulum, gutta, exilitas; bischen, whizigkeit, 
niclitigkeit]. Oly zewniyew fogas vagy, hogy egy zal ayakayd 
synchenek (PéldK. 49). Bizzonsagh nekiX-nk az wristen, keth 
ne^wen nopegh e^ zalath sem ethvVnk (TelC. 273). Eg zal 
gongia sem uolt uolna mi reánk (Ozor : Christ 382). Tsak egy 
szal bfineczke is nem lenne benne (Bom : Préd. 30). Soha czac 
egy szal nyugodalmunc sincz (273). Az hol azt írja, hogy Kdie 
vetették volna az dolgot, bizony egy szál kétségem sincs benne 
(Nád: Lev. 77). Egy szál süvegem sincs, az előbbit is elbon- 
tottam (LevT. 11.32). Nem teszen 8 ebben eczal válogatást is 



43 



Ag^szAl— levéi^szAl 



NAD-SZÁL-SZALA'KEM 



(Lép: PTűk. 66). Eczal hasznát Bem érzik (194). Te nagy ok- 
tomlésá!,'od szeréiit egy szálat sem feleltél (Pós: Vetélk. 63) 
Az ti királtok e^y szál bínt sem cselekedött (TörtT". 1.269). 

ág-szál : (virKiiltiim ; zwoig]. Tberemte meuuyetb es feldet 
es meiidou mezoy íiagli zalakatli (JordC. 9). Nem következik, 
liogy Kogyelmediiok arra authoritássa legyen, hogy mi hírünk 
nélkül csak egy ág szálat is más idegennek conferáljou (Gér : 
KárfJs. IV.159). 

cérna-szál : lilum liueum duplicatum SK. (zwimfaden). El 
z.ik;u!ta;i, myiit egy czernazalat (JordC. 3il). Az kopyau wolt 
egy küs vas mynth egy cherna zal, wasbol ezynalt (ÉrsC. 68). 
Az iolen valo elet minden czerna szálnál gjarlóbb és szakadé- 
komb (Lép: ITük. 1.321). Madár fogó hálóchkát ollyat ehiná- 
lok, hogy lathatathmak lesznek cérna szálok (Zrinyi 11 10). 
A hyacinthiLs apró virágií, kinek kSzepibSI mint egy sárga 
czérn;i szálak nőinek ki (Lipp : PKert 54). .Sürün szórták a vas 
gonibotzokat, ugy hogy tzéma-szállal nem gyízték azokat (Kónyi: 
HKom. 16U). 

(ijzőlásokj. Czak egy tzénia szálon ffig: de filo atque pilo 
pendet MA. (Decsi: Adag, 69. Kisv: Adag. 109). 

fonál-szál : [liluni duplicatum ; faden]. El zaggataa Sámson 
az kítözeestli myut ky egy nyalás fonal zalat el zaggathna 
(JordC. 344). Testi yfyakiiac mog:a zerent eg kis galistin, foual- 
z;don meg fogattatec (TelC. 69). Mint egy fonal-szálat köteleket 
szaggatá (UMK. 11.341). Mind abból, a mi tiyed, el nem vészec 
chac egy fün:ilsz;ilat is (Helt:liibl. I.F3). 

fü-szál: (onlmiis herbae; grashalm]. Az nagy hew huban 
myiuldeii fy>v zalak meeg gyökerekből oes ky áznak nagy 
bwziiak myatta (ÉrdyC. 455b). Az halál ellen nem terem semmi 
iá íizíil az kertekben (Bal: CIsIsk. 142). 

haj-szál: pilus MA. haar Com: Vest 141. Ó haizalit (ciu- 
ciimos) c^bo kőttí sfmeggel (BécsiC. 45). Ó feieknec haizala 
nem egotuala meg (134). Nem tehecz egy hayzalat feyeert, 
:uvag feketéét (JordC. tiS). llayzaly feyeerek valanak (885). | 
Te eleted miként ha elölted ejí zor awag hay zalon kötnének 
eg golobist fel (üodC. I). Nem bantatek meg az tüyratevl sem i 
hayok z:Ua (ÜebrU 543). A ti halatok szála meg számláltattak ] 
(Mel : iízJán. 7). Magdalénának minden haja szála égo amaz 1 
égő s lolx)gü szeretettol (Megy:6Jaj. IV.47). Károli is jó volt, [ 
míg nem prao<Lilt, a hajamszála áll fel, miket hallok most 
ellene (Uorcs: Lev. 8). Megáll bennem a vér és minden hajam- 
sz:llai felborzadnak (Fal: NE 36). 

hajó-szál: ratis Major: SzóL 403. [ 

kai-ó-szál: trabs Sylv: UT. I.ll. (bilkeu). Myrt nized az \ 
le afadtii'uiak .szemiben valo koroszídat, az te szemedben valo 
karó .>!z.dat myrt nem veszed aszedbe (Sylv: UT. HOb). 

kóró-szál: festuci Sylv: UT. I.ll. [halm]. Myrt nized ;iz 
to at'adtián:ik szemibou valo koraszalat, az te szemodl)en valo 
karó szálat myrt nem veszed eszedbe (Sylv: UT. I.lOb). Az veréb 
az vtüiiu is lalal hulladékot, az czinegec ttjlbe az ho felStt az 
koro szállókon (Horn : Préd 552b). 

kö-szál : scopulus C. rupes MA. fels, steinklippe I'PJi. Egy 
magas kew zalrol wettek le cos meg hala (Pásti: Fab.). Vizet 
laniaszl;i nekic ;iz Isten ;: koszaiból (Szék: Krón. 19). Kőszal- 
h<\ kiboohat.il vizel tiirti ilIelt:Bibl la3). Ko szíilláuá lut az 
aiiii.~zonl.'gyhaznac (Mou: AH. 2^3). Oh kősziillól szakát, oh 
fa termé.szülú vadac loyén l;utatot (Illyef : Jephta. 30). A kö- 
.v/álaU és kősziklák ki tetzonek (C'om:Jim. 16). Kőszála és 
ol(;iliiiaz.ija a tíjvisosdiszuoknak aziiz befogadój;i a tövises gaz- 
d;igoknaU (Illy:l>réd. 1559). 

levél-szál : |«gina C. 



nád-szál: aruodo, canna MA. [rohrj. Tinisb korona f( 
ben lenen es nadzal kezeben (WeszprC. 89). Tarth vala 
kezeeben egy aranyas naad zaal meertekőth, hogy megb me 
nee az warasth (JordC. 926). A meg szegget náilszált el n< 
akaryia törni (llelt: VigK. 82b). Nad szál neki olliaii vala mi 
a kii miessek regulayok (Mel:SzJán 279). Nád bz;iI font 
ingadozó sziv (Land : ÜjSegits. L59). Nád szál lálnij montetel 
ki (Kulcs: Evang. 38). Az nád szálon loiiagio Baczikiiitok (B 
Csisk. 104). Hogyha a kígyót nád-szállal egyszer n)e^&t 
menten elhal belé (Misk: VKert. 591). Valóban nem ingó a 
szííl, meg tndgya állani a háborút (Fal: NU. 314). 

[Közmondások). Nem indul meg nád szál fuás nélk&l (Dec 
Adag. 39). 

szalma-szál : stipula stramiuea ; strohhalm PPB. Hogy 
valaky fehvl rya rakandh eh fondamentomra aranyath, fakó 
zynath, zalmazalath, kyuek kjnek mywe, dolga meg nylatk 
tatyk (Koinj : SzPál. 133). 

ször-szál : pilus, capillus MA. haar PPB. 

[Szólások]. Felette gondossan eszmélkedni és nagy kim 
minden leg kissebb szőr szálon hasogatni nem jó (F; 
UE. 390). Tanítványainak szőr-szálhasogatva elejékbe r 
(SzD: MVir. 423). 

toU-szál : [penna ; féder]. Sem zolbat vala sem ehetyk va 
h;niem talziilon agyak vala ,iz étket ev zayaba (MargL 19 
Az bőié eg kis ruliaékaba takara az köuet, teuen e^ tol za 
ellene, leg ottan meg úoma az követ (BodC. 1). 

tölgy-szál : [ti-abs rubumea ; eichenstammj. Deli Vid h 
török tolOtt áll, dárdája kezében mint nagy sugár tölgy s 
(Ziinyi 1.112). Milos liadankovich az kapu mellet ál, nuls fe 
llervüicli miut két magas tölgy-gzál (183). Nem alhat borostyi 
ha le dűl az tölgy szál (11.35). 

vessző-szál : [virga ; zn-eig, reiss]. Adateek en kezem 
egy meerteek mynt egy vezzö zaal (JordC. 903). A tökei 
egy kis vessző .szid nőt ki (Mel: Préd. 148). Moysest egy veazsa 
szállal fegy\erkezteté Farao-ellen (Pázni: Préd. 111). Az szí 
tőn valánac hAro:n veszsző szálac (MA : Bibi. 1.37). 

virág-szál : [dos ; blume]. Leesik Jurauich miut egy ss 
Wri'ig sziil (Zrinyi L165). 

[Szálai] 

niég-szálal : [stringo fólia ; abbliitteru). Az kápu.sztát cs: 
megszálaljad, az Hú torsáját kihányjad (líadv: Szak. 250). 

Szálas: 1) tilosus, tibrosus Kr [voll fiidenj. Maga.'tsau k( 
nyakát fején alá liajtya, szálos rövid serényét szél liajtogatt; 
(Zrinyi 1.33). S) procerus MA. [sohluuk]. Az ueois k)i lattwn 
niynd naj^, zidass (JordC. 147). Vármegye a souiai, ez al 
vagyon mind az egész Sciauonia, iuna ssuUlas tótoc illelt: Kró 
3). Ez :iz nép n:igyob és sziihisb mi u.duiikiiál (K.'ir: Bil 
1.157). Ezek mind száliis emberek volt;ik, hasuidók az oriásu 
hoz (Hall: IlllisL III. 113). Az város tíiviben lévS szJÍlas enIAb. 
(%oportou legyenek (Monlrók XV. 133). Mag:is, sz;Uui czeder- 
(Szeg: Aiiu. 66). Ila szintén termetére nem voll is igen szál: 
de elméje helyen, ábniza^a pedig ackárhol is számot tehető vt 
1759 (Hazánk L299). 

Szálasság: prucerilas MA. Uioge PPB. 

Szálatsém: [minimé; am wenigsteu]. Sokan voltának g 
no.'--/, hitotlonok, uzok uiiiideukoron kcrtwtlyénl kergetlek, me 
;iz lu- istentől egy az;ilal som féltek (RMK. V.132). Egy .<z;il 
se félly (Hoffgr. 181. 239). Hogy valamenjniyivol könyebbediiéi 
egy szálat sem, sőt még inkább ez éjjel leg Mehezeblxm volta 
(Nád: Lev. 88). Egy szálat »«n kúlömlH'iz (Decsi: Adag. S'-'í 
Eg szálat sem könyörög vala (Kulcs: Evang. 4%). O egy szál; 
sem fél azon (MA: Bibi V53). 



45 



SZÁLKA— I. SZAl^MI 



ALTAL-SZALAD— SZALADTON-SZALAD 



46 



Szálka : festuca C. fibra MA. si.litter PPB. Zíilcatli : festu- 
cani NéniGl. 264. Haragodul boíatad, ki bo íielo fket miként 
e^ zalkat (LXibrC. 247). Myt iieeze<l az zalkat to ahadflyanak 
zomobeii (.(iirdC. S72. 541). lla lat ft, mé^ az szálkája is oda 
fordul, a bonimt i5 (Cis. U3). Vannak olly botsáiiandi'i bftnSk, 
mellyekpt a sz. iiás szjilkának, Isöpűnek, s/.i'inyoguak nevez 
(F:izm-: Kai. 930). A hangya szálkák;it viszen (Com: Jau. 52). 
Eo vala elleiüiég szemének ki-szúró szálkája (Czeglédi: Einl- 
Vers. XXX. 3). A halaknak nintsen tsontjok, hanom a lielyett 
tetemek vagy sz;ilkájok vagyon (Misk: VKert. C). 

(Szöhisokj. Ne lenne mint egy szálka az szemünkben 
(MonTMR IV.270) Az én feleségem bajnóczi lakása ne legyen 
szálka S7.emekl)en (Bercs: Lev. 200>. Nagy szálka vala szemé- 
ben a szomszéd Bolgáiország, kinek ügyes ura üardanns vala 
(Fal : TÉ. 673). íme egy kU torma vetokedi'i társam orra alá, 
és egy niháuy szálka szívébe (SzDt MVir. 237). A leg 
apn^b fogyatkozAsokat temérdek nagyra szabják nyelvekkel, 
szá I ká b iil gerendát t sinál iiak (Fal: UE. 421). 

fKözmondnsok]. Az .szálkát más ember szümében meg látod, 
az gerendát iienig az magadéb.in nem látod (Decsi: Adag. 45). 
Kicsiny szálkát könnyű m:is szemében látni (Kisv:Adag. 174). 
Jól példázot uiunk, a sz;Ukát megláttynk másokban, magunk- 
kan a temérdek gereudát-sein (Fal : >SzE, 533). 

Szálkácska : ffestuca ; splittor]. A kis szjílkácska kiilöm 
bözik a nagy perendátnl (3iri^; Ángy. 127). 

Szálkás : fe.stucarias, libratus MA. [spütterig, fiiserig]. Az 
hú^ljól iwt'dd ki amaz szálkás csontokat (Radv:Sz;ik. 110). Az 
csukának az húsát tépegesd meg szépen, az szálkás csontját 
bálid ki belőle (112). Nem szereti a kutyjik szálkás szőrét (Land : 
ÚjSegíts. 1.161). A veteményes magok szálkás kakiszükat avagy 
feieket hoznak (Com : Jan. 26). M;is vagyon szálkás, az Ls igen 
formás az adomány levélben (Felv: Dics. 30). 

[Szálkáz-ikj 

Szálkázáe. KfSröm mellett bór fel-faszlása, szálkázása : re- 
duviae PPBI. 

Szálnyisem : (neqniainam ; uicht da.s kleinstej. Az istent 
czak egy száluyé sem félic (Born:Ének. 219). Az 5 feleba- 
ráttyoknae czac egy szálni segítséggel .se legyenec (MA; Scult. 
797). 

Szálnyiraaem : [minimé ; am weuigsteuj. Gyakorta biuen 
iew emberre oly fereferenche, kybo egy zalnyra sem bynes a 
zegen (Pesti : Fab. 76). Czac egy .szálnyira sem kemelhette 6tet 
(Bom : Ének. 227). Az czeczemőket is egy szálnyira sem szány- 
nyác (313). Egy sz;ilnyira nem is változott meg természetiben 
(Zvon: Osiand. 191). Egy szálnyéra .sem gondoltam én azt (MA: 
Tan. Elíb. 7j. Egy .szálnyéra sem killőubőzteti meg (1186). 
A halál eczániéra sem tekinti az ti itjiiságtokot (Lép: FTük. 
71). Eczányéra sem vagyunk szorgalmatosok lolkflnkrol (113). 
Az eleven kén e.sfl egy szálnyéra sem ázik meg (Com : Jan. 
19). A ULaga szavait itt egy szálnyéra sem ellenkezteti (Matkó ; 
BGsák. 271). Aimak betűjétől egy szálúéra .se légyen szabad 
el-távozni (Pós: Igazs. L4i). Mit Írott legyen Nagod, azt is mi 
megértettük, de mi az végett egy .sz;Unyéra is nem jöttünk 
(TörtT.* L424). 

SZATiÁBOIi : [cursito ; hin und herlaufeu]. A nyughatat- 
lan, száguldó és imide amoda szalabolo emléknec tsak ffllőc 
mellől mulik-el az ige (Megy: 3Jaj. ILI 13). 

1. SZAIiAD (ehzallad Helt: Króa 3. 88. Tin: Zsigm. 18. 
bes2áíía<i Valk : Gen. 8. Görcs: Máty. 52) : evado, autugio, erumpo, 
snbterlabo MA. entrinnen, entfliehen PPB. Moysest se említ- 
tsük, ki futva szalada az isten sátorába (P;izm: Préd. 124). 
Tfiz szalad és legottan mindeneket megemészt (MA: Scult. 877). 



A vár, az hová az hadban meg-verettettec futva szaladtac, 
mog-szállatic (Com: Jan, 151). Futva szaladgyatok azoktúl, kik 
lelketek idv&s.ségében akarnac meg hálxirít.-uii (Czegl: Japh. 125). 
A gi'irügök i'igy megfélemlettok, hogy még csak tekinteti elfitt 
is csoporttal szakadtának (Hall: Hllist. IILIOU). Attul félnek, 
hogy arra fog szaladni az német, minthogy másfelé nem mér 
mennyi i Boros: Lev. 280). 

[Szólások). Szaladj farkas, inadban az igazság (Fal: 
Jegyz. 931). Az balgátok ne legyenec oly k e v r e szálat- 
t a c, hogy az tanítónak feddését el ne szenvedhesséc (Zvon : 
Post. L69). 

által-szalad : [transfugio ; hinüberlaufen]. Földvár elűtt 
tábort .szállítani írja Károli uram ; minek ? Csak azért, hogy ha 
ök által.szaladnak, inkább ne féljenek túl (Borcs : Lev. 121). M.ár 
az német általszaladt, le is csendesedett vala (295). 

be-szalad: [introeo, incurro; hineingehen, hinelulaufen]. 
Német Wyholly alá .szállá táborba, minap soc élés szekér be szál- 
lada (Görcs: Máty. 52). Hogy chalardbau az egyigifl iuhoc közzé 
be szaladhassanac (Mon:Apol. 3). Szerencsére egy cJincellista 
szaladt bé Czéténben lármát tenni (Bercs: Lev. 280). 

el-szalad : subterfugio, subterlabor C. evado, elabor MA. 
entspringen, entflieheu, ausfiüchten PPB. Meg-állatták vala az 
utakat, hogy el-ne szaladnának: ubi *etfugia, insederant PPBl. 
P>őkődnecuala elzaladnioc (BécsiC. 43). Egy sem zalathhata el 
mynd az .soka-ssagbol (JordC. 303. 507). Nekyk el zaladanac es 
kylemb kylemb ferre el fwt-uiak (ÉrdyC. 548b). Hammar Iono- 
kon el .szallada (Helt: Krón. 88). Cz,ac alég szal.-ida el kőzfllec 
és midőn el szalladot volna, igen las.san kullaga a hedgy olda- 
lán fel (Helt: Mes. 305). Elszakadott, futásban esett : profugus 
(Com: J.aii. 138). Mint egy tekergő .sík chík isniég el-.szaladot 
(Veresm: IjGv. 200). Étszaka fujtogattiik .szállásán álmában; 
felugrott, leit vette egyiknek, másik elszaladt (Bercs: Lev. 376. 
433. 451). 

elszaladás : effugium, evasio MA. entspringung, ausfluclit 
PPB. ón'Iletéc cn elzalada.somon (BécsiC. 39). Tiridates meg 
veretéc és futva el .szallada, az el.szalladásbau egy .scithiai 
vrkot vőttet a nyakában (Helt: Kn'm. Sb). Ha elszaladásban 
mesterkedik s kézben .akad, többet nem fog enni (RákGy: 
Lev. 202). Meg-intették Lőrinczet az övéi, hogy az el-szaladásra 
készített kőnnyfl szerfi hajóban ugranék, hogy így az övéihez 
szaladhatna (Teleki: FLél. 174). 

ki-szalad : effugio MA. entrinnen, entgehen PPB. Az aitoc 
megnituan kizalada (BécsiC. 171). Az kyral egy kys fiachkaya- 
wal cbak alyg zalada ky (ÉrdyC. 543). Meg nyita a róka a 
száyát és azonkozbe ki szallada a kackas a róka száyából 
(Helt : Mes. 240). Kiszaladtak előle .az németnek, zászlót is hat- 
lak az utcz,ában (Bercs: Lev. 295). 

kiszaladás : efiugium, evasio MA. ausfluclit PPB. 

meg-szalad : [fugám capio ; flüchten, fliehen]. K6r ember, 
kinek inai helekriil elindultanak es meg szalattanak vala (Sylv : 
UT. 1-13), Mikoron Sennacherib királ sidóságból futua szakadott 
volna meg, és némellyeket meg 5lt volna, én azokat titkon el 
temetem vala (Kár: Bibi. L478b). Még harczot sem állottak, az 
mennyire meglátták, megszaladtak (Bercs: Lev. 284. 287). A 
faluban érték őket az mi iHirtásink, megrémültek s megsza- 
ladtak (583). 

reá-szalad: [incurro; aniaufen, anrennen]. Deák Ferencz 
jókor odaélt, épen reászjiladt az német elűtt az had (Bercs: 
Lev. 295). 

szaladton-szalad : (celerrime elTuglo ; eiligst entfliehen]. 
Mint tűz' előtt az nád, mellyel pásztor tavaszszal gyújtogat, igy 
hűli az .sok török és szalatton szalad (Zrínyi 1.188). 



47 



VISSZA-RZALAD-EL-SZALASZT 



KI-SZALASZT-SZALL 



48 



viSBza-szalad : [reftigiu ; ziirücklaufen). Az Troncsén ali'il I 
visszíiszaladt népnek roliquiáit az liol kaphatta, megzajgatta i 
(liorts: Lfiv. 88). ! 

visszaazaladás : (fuga; rückziig]. Megtudván viszszaszala- 
dílsát 8 megoszlását Braiuornek, ment igyenesen Hegyeshalom- ; 
liDz Haizter is (Berc«: Lev. 84). 

Szaladánt: (se confestim conferre; sich .schnell wobin be- 
gebeuj. Kérlek, had szaladmiczak oda haza as had látogassam 
meg az en batiaimat (Mel : Sám. 43). 

Szaladás : inga, evasio MA. flucht, entrinmmg, entwischmig 
l'FB. Deli Vid törökök ostora, mert tanilya ükét gyakor sza- 
ladásra (Zrinyi L90). te nagy forgó szél, álllch meg fiitíisát 
az én gellicémnek, tarcli meg szaladását (11.112). A nyólak, 
mivelhogy t.iak szaladásban vohia minden secnritá-ssok, azt 
végezték magokban, hogy egy n;igy tóba belé ölnék magokat 
(166). 

Szaladó : fiigiens Kr. [fllichtig]. Péter király szalaik'ira vévé 
a dolgot (Pós: Igazs. 1.187). ludiil hányat homlok minden szá- 
ladéban (Gyöngy: Char. 41). Amiolta a vajda elment, szüntelen- 
való zenebona a városon, minden késziil, rakodik, szaladófélben 
vagyon (Mik : TörL. 383). líadivoi gyors volt szaladóban (Kónyi : 
HRom. 115). 

Szaladóci : (facnltas fugiondi ; freior lauf j. C) kegyelme 
nem bocsátja szaladócira és .szabad fntamlásira a dámák sok- 
felé igyekezd indúlatikat (Fal : NA. 173). Nyelved kötve hor- 
dozd, ne boLsád szaladótzira (SzD: MVir. 324). 

Szaladócki: (fugax; lauffertigj. Gyalog és munitio szük- 
ségei, hogy, nem csak már megszokott szaladóczki hadnak 
ü.smervén az födnépe, szivo.ssebben hajoljon (Bercs ; Lev. 469). 

Szaladoz : cursito, fugito MA. fhin und her laul'en]. Miko- 
ron . a magyaroc MSrsburg allól haza szalladosztanae volna, 
ve.szteK lónpc egy ideig (Ilelt: Kron. 25b). A piisixikök és papok 
látván illyon ve.szedelinet, a hón ki bátoraágosb helt találhat 
magának, oda szaladozának (Petlifi : Krón. 243). Kezdenek néki 
.szomorú liirt hozni, hogy fiz 6 sorege kezdett szakadozin, s ide 
8 tova szaladozni (GyüngyD : Char. 52). Meg nem áll, szaladoz, 
sok felé tekereg (Orczy: KöltSz. 207). 

Szaladott, szaladt : eliberatus, profugus MA. eutronnen, 
flnchtig PPB. 

SZAXiAJT : (fugo ; in die flucht schlagen). A nyulat kergetik 
a kopók, Déesoire bajtyák, de cselt vét ott nékik, más-felé aza- 
lajtyák íOyöngyD: KJ. 371). 

SZAXjASZT : fugo, emitto, facio evadere MA. auslassen, 
entrinuen las.san PPB. [in dio flucht schlagen]. Az orszj'ignae feie- 
delme Sigmnnd nagy népei támoiia Atilára, de meg véré és 
futua szalasztá ászt (Holt: Krón. 16). Mind el veszenec a ma- 
gyaroc híjttAl meg válna, kiknee ol metzéc orrokat és füleket 
és vgy szalasztác azzokat haza (26). Ez ország határiból ki 
kergete os futva szalaszta 5ket (Ver: Verb. 230). 

(Szólások). Trwflabau hamiss bezeedSt zainzt, kywol 
.smikynek nem arth (ÉrdyC. 26b). Vala egy farkas, ez mikor 
reggel fel kSlt volna és hu/akodnéc az álom után, nagyot s z a- 
laszta egyet, hazugnau valót (Helt: Mes. 293). | 

által-szalaszt : (traasmitto ; eilends hinflber sciiieken]. Ha ' 
Nagyságodnak túl-létit bizonyassan megértőm, egy kis corjjus- 
kát Is szalasztók által (Bercs: Uiv. 21 1. Míg én Posonnál múla- 
tok, má*jkHt általszalasztok még ma másfelfil (48). Talám úgy 
adja Lston, hogy áltfilszidiuathatok valamit háta mögé (.í92). 

el-szalaszt : emitto, diniitto, evadere sino, elabi facio MA. 
loslaisen, entlaufen lásson PPB. Mikorou meg tutta volna az 
papa, hogy el zahiztottaak volna az madarat, monda nekyk i 



ComC. 116). Mykepen sebesytthetel meg, az nylat el sem zalaz- 
tottak meg (ÉrsC. 357). Ha el ezalasztjatok ez rabotb, tebath 
az sakchat raytatok weszjk meg (RMNy. 11.158). Az ÁeeopOB 
ebe árnyéknak ürülve a hást is elszalasztya (Ki.sv:Adag. 73). 
E}zt, úgy látom, elszalasztottuk, mert már ennek uem lehet 
háta niegé menni (Bercs: Lev. 179). Az strázsáink ki>zfll lovai- 
kat elszalasztva!! kellett uékiek kergetni (512). El ne szalasz- 
sza Nagyságod az eszét (Gvad: FNót 105). 

ki-szalaszt : emitto, ovadore facio MA. [loslaxsen). Zent 
Jauus owangelLsta nagy yglieot zalazta ky zayalxjl (ErdyC. 54). 
Az fi száiáliól ki szalaztuán, hogy gonoszt vagy iót czelekedic 
(Kár: Bibi. 91). 

le-szalaszt : [demitto ; hin;ibla.sseni .Josue le nem zalazttaa 
eiv kezeet, kyt fel emelt vala i.JordC. 303). MidJn az fi maga 
haióiálxJl az király haióiába akar menni, az deszka leszalaaz- 
tatik és az királyné az S leányival az vizbe lotczaimak (MA : 
SB. 75). 

meg-szalaszt : [rela.\o ; !iaclila.ssenj. Az tast, mikoron meg 
zalctzfak az okos.sagnak zalxilayat, nem gondol az lelekrfil 
(BodC. 10). Megh .sz-alaztotta az madzagot es az 8 tevelysege 
megh latzot (MNyil:Irt. 187). 

SZAIjOQAT: (mitto; laufen lassenj. Az rawazakath az 

filystev.sokiiak gabonaokban zalogataa (JordC. 341). 

2. SZALAD : byne, hordeum madefactum quod germen 
emisit et deinde una cum enatis ligulis tostum est C [nialzj. Árpa- 
lepény, ázott árpa-liszt, szalad vékony ebéd : polenta PPBl. 
A meg-aszalt lisztből avagy meg csirázottt száladból (ex farre 
(osto vei polenta) és komlóból ser fSzettetic (Com : Jau. 85). 
A ser szaladbul és komlóbul ffizettetik (C!om: Orb. 115). Sörnek 
való szaladot és árpát készít (Lipp: Cal. 54. VectTrans. 23). 

SZALAOIA : [•>]. Te Kdnek küldöm egy alávalót azalad- 
iát (LevT. 11.66). Ola.sz szaladgya. Az szaladgyát így fSzzed : 
az sóból mosd ki az halat, szép ti=zta fazékban rakd, tölts ecze- 
tet s bort reá (Radv: Szak. 247). 

SZALAQ: vimen, vincnium MA. windl Adámi. Szalag-szíj: 
ligula MA. ligula coriacea, ligula ferro (iraelixa, ferro armata 
PPB. Szalag-szíjat mebaeni valaki hátából : de cute alicnjus 
ligulas trahore PPB. Kellé az iaczo giermekiknek .saru kfitoiS- 
ket szalagban fel tenni (Era-sm : Erk. 69). Eg)' merín aranyas 
kannácska és egy gránátos párta ö szalag (TörtT.* III.178). 

SZÁIiDOK : tiliae Sí. [bastbiinderj. A szilfit, ha elég vas- 
tag, tzigolya avagy szaldók vesz.szSkkel Ls meg lehet kfltfizni 
(ACsere:Enc. 271). 

SZÁLI : [?]. Száli patyolatot Ls megírtam most Órdfig Ist- 
vánné asszonyomnak, hogy vegyen Szatmárt (LevT. 11.325). 

SZÁIjL : I ) descendo, snbsido MA. absteigen PPB. [sicb 
niederlassen). Lattá tewzes vyllagossagot ewrya zallanya nieii- 
belevvl (ElirC. 61 1. Némelyek zalnak uaia feyere, némelyek 
térdére (40). Midón éhsíg beledét volna menden ffildfit, zalla- 
nac (dascendenint) E^ptomba (BécsiC. 17). Oondolatoc íiüiiae 
tA ziluetecbe (MiinchC. 168). Ez kézies Cristus legottaii boz- 
zaya zaluau zola neki (VirgC. 34X Soha \V zyuebe zomomsag 
es bynnVI való kesonSsog nem zalot (36). Az angyal monda 
neky: Zenthlelok lolSI zaal te reád (\Vu!klC. 277). Zallottak 
vala az vyire (JordC. 533. 709). EmbSniek zyweben sem zaal- 
loth, mykecth zerzfith az vr isten (Si'uidC. 1). Vellam zalla 
reaiok az eegbfil (ItobrC. 42). Az ydSkben zalla n-mak ygheje 
en liozyam (ÉrdyC. 341b). Zalla en vele az temlecznek ver- 
mében (387bX ErweiidetiVseeg, kyt zom nem latot, »eni ti'yl 
nem hallót, som embernek zyweebe nem zallot (51 H Hayora 
zalla az ew tanytwanywal (Pesti: NTast. 86). Keserfisegbe leuen 
azálloo a sirbe .tz én fiamhoz (Helt: Bibi. LS3\ Szaluan mint 



49 



SZÁLL 



alá-szAll-be-szAll 



50 



az iralamb : descendens sicut colnmba (Fél : Bibi. L4). loszagod 
más Jrflk&re ne szallyon (Mon : Ápol. 39G). Az keuélre nyo- 
moriiság sz;il (Kár: Bibi. L651). Nézd, melly sebaseu a Mdre 
SEáll (Pázni: Préd. 13.5). Soha beretva az fi fejére nem száll 
(MA : Bibi. V2H\ Szállok az ur istennők tasti áld;isára (KTör : 
Assz. 19). Elfib épül a bjíz, az után száll belé az ura (Fal: 
BE. 371). 2) (se centerre, .se recipére ; sich Ijegeben]. M:is tar- 
tüm:uit ére az fi seregével, Hydaspes folyóvíznél szállá népével 
(RMK. rV.145). Ha megsegíti is Fiieket az ellenség, mi onnét 
is hátrább Rimaszombathoz szálunk (RákGy: Lev. 146). Az 
ellenség ma fogott FelsS Vadászhoz szállani (251). Az ellenség 
ma Halmajlioz szállott (252). Haiszter megtért, Mocsához szál- 
lott (Béres: Lev. 426). Az német az híd végében száll Verek- 
nyéhez (584. 593. 633). 3) divertor PPBI. einkehren Adámi. 
Ha valaha szállandasz: sí quando in uostra* diverteris PPBI. 
Zallot vala némely vitéznek eozsegy fele.segynel (DomC. 312). 
Zokot zallany egi ember hazánál (ÉrsC. 431). A vendégfogadó 
házban nem volt helyec, hanem istáloba kénszeréttettec .szál- 
lani (Zvon;Post. L140). Kedvetlen idő jár, ki miatt tartunk, 
qnártélyra ne kelle-ssék szállani az hadaknak (RákGy : Lev. 
271). Rosnyó táján qnártélyra akarunk szállani (286). A sok 
katona pozsoni hu.<itátba, pajtákba szállván (Monlrók XXVH. 
14). Egy nyomorult udvarházban vagyns majorban van szállva 
(Mik: TörL 106). Tzinkotára bé értem s szállottam egy paraszt 
gazdára (Gvad: FNót. 31). 4) [obsido; belagern]. Isten mint lóu 
Egömek megtartója, ebból vitézük sok jót tanulhattok, szállott 
házba mi szükség, meghalljátok (RMK. ül. 106). Ez wek haz, 
zír keel bele, nep keel bele, tSbee ez fele zalloth 'házban, 
kjtli belSl zakiak mek, nem maradok (LevT. L229). Az melly 
szállott várat meg vettec, az witezeket fogua, az wrokat tSm- 
I8tzben tartyác (Bom:Préd. 245b). Más szállót vár el5tt az 
király kiáltatá, hogy az ki fel gyuytana, negyuen haz iobba- 
gyot adna (547). Szállott várban vaszedelmes az bátorságos 
álom, mikor kívSl vigyáz az ellenség C\'^ás : CanCath. 107). 
Mivelhogy az portára nem akar vala személy szerént udvarlani 
menni az görög császár, ennek az fogásnak szine alatt Con- 
stanczinápolyt reája szállá (Pázm : Kai. 439). Noha latta az isten 
azthe heü voltodattb, de szüksegh uala, hogy próba szallion 
thegedett (Thewr: Nyelvk. 34). 

[Szólások]. Noha minyájan maraszták, de ugyan tsak gya- 
log szálván sebessen néki ment az ellen bá.styának (Fal : 
NA. 221). Vmibe száll : Imé egy nép ki Egiptusból es ellenbe 
azálot velem (Helt: Bibi. Bbb). Gályába szállottam és a 
tengeren-túl dolgaimban jó darabig késtem (Fal : NK 21). üjjabb 
vesztessen hartzban szállott szomszédgyával (Fal : UE. 370). 
Heiaban diezekedik az papa, hog Péternek h e 1 i e b e szállót 
(Fél: Tan. 228). Az 5r5k életben az fogiatkozas béliében szál 
az tíkelletesseg (297). Már csak Károli uramot várom, az ki 
majd ide száll helyemben (RákF: Lev. 357). Az istennek k5- 
niírgSttenek, hog fl vélek ítiletben ne szallion (FéI:Taa 
456). Valaki jószágába szállani : *hereditatem alicujus adire 
PPBI. Lábába szállott bátorsága : animus in pedes decidit 
(Decsi: Adag. 60). Szály magadba (45). Szállyatok magatokba 
immár minnyájan (Pázm: Préd. 11. Pázm:KT. 30). Jobnak 
tartya, hogy ember magában szállyon, egy vagy más félre- 
horgadozó tsavargó szive járásit rendbe Tegye (Fal : UE. 401). 
Vélek perben ne szállyon (Apafi: Vend. 751). Neszálly pSrbe 
te .szolgáddal (Zoly: Elm 209). A furdaló kis-biró, a lelki- 
esméret haragos perbe szállá véle (Fal : NE. 77). Nem alku a 
hataknas istennel pörbe szállani (Fal: BE. 613). Az bölcs sen- 
kivel pörben nem száll (Fal : UE 389). De a pispekségbe 
Hircanus nem szalhata, mert mind a ket f&Iet el meczetec 
vala (Szék: Krón. 77). Szárában szállót immár szegénnek 
az esze (Decsi : Adag. 202). A vén tsászárnak is szárálja szált 
az esze (Kónyi: HRom. 150). Szembe száll a bíinnel (Bom: 
Préd. 240). Szemben kel Monozloival szallanunk (Gyarm: FeL 

M. NTELVTÖRT. SZÓTÁR. UL 



116). Hogy Qoliáthval szemben sziillyon (Oegl: Japh. 3). A 
megcsalatkozott reménység szembe száll a képes dicséretekkel 
(Fal:UE. 387). Szállj szembe a kevélyekkel, a liatalmasokkal 
(Fal: BE. 601). Bár sziillanának szivekbe a mi foudorló 
urfiaink (Fal: NE. 54). Szálj szivedbe, ha vétkas vagy, fordítsd 
meg emberiíl (Fal : BE 583). Az ellenség ellen táborba 
szállanac az Izraelnec népei (Kár: Bibi. 1.179. MA: Bibi. 1.179). 
Meliemeth bek táborba zaloth es naponkenth feyenkre warywk, 
walamith isten ad ez dologhrol (RMNy. 11.56). Májusnak fot- 
tára az egész hadak szállanának táborban (Zrínyi 1.17). Vmire 
ssill: Dávid Goliathal bai vívásra szállá (Bíró:Osk. 16). 
Nagy álom .sz.áll az emberekre (Kár: Bibi. 1.531). A bölcs 
ha hol valamit sajdít, annak fenekére száll (Fal: UE. 384). 
Másnak h e I y e r e szállani : succedera alicui (VerVerb : Szót. 
30). A kire az én házam száll (MA: Bibi. 1.12). Akarom, néki 
kőuyebségére szállyon es leikenek hflvSsfilésére állyon 
(Zrínyi 1.22). Vrokat el-árulták, az o tisztassége-mellett mezfire 
nem szálván, bajt nem viván (Pázm: Kai. 613). Én egyetem az 
idóvel próbára szállhatok kettóvol (Fal:UE. 395). Síipre- 
j é r e szállott és tellyességgel vége-.szakatt te-benned a nemes- 
ségnek (Csúzi : Síp. 567). Az aniaszentegyhaz álmélkodó kenés 
számra .szállót vala(EkítT: IgAny. 31). Akaratya nek^l nem 
zall walamy zerzesekre (RMNy. 11.32). Zyveere z,allya 
liAneky, hogy megh latogathnaa az hA attyaffyat : venit ei in 
mentem üiví.sere fratres (JordC. 728). Nekem ugy tetszik, hogy 
valami gond szállott Kegyelmednek szivére (Fal : NE. 61). Vmif 
száli : Szivét nagy fájdalom szállya (GyöngyD : Char. 74). 
Nem szokása az rácznak ollyan ceremóniával tábort .szállani 
(Bercs: Lev. 591). 

[Közmondások]. Ne tanítsd ángyodat ágyba szálni (Kisv 
Adag. 310). 

alá-száll : 1) descendo MA. herabsteigen PPB. Alá-.szállaui 
a barlangba : in speeum *degredi PPBI. Te meúekbol ala zalai 
(PeerC. R). Lata ala zallani egi tv^'zes angialt (VirgC. 33). 
Zaly ala purgatoriomba (61. TelC. 99). Az lelkük, kyk az tóban 
ala zaalnak uala, meg hasasulnak uala (SándC. 37). Alá szál- 
nac a serbe (Helt: Zsolt. 177). Az egész egek is alab szaltac 
es le czeckentec (Born : Préd. 9). Ül vala Illyés az hegy tele- 
ién, monda nékíe: Az király paranczollya, szálly alá (Kár: 
Bibi. 1.331). A nap fel jSvén a mi zenitimkre tavaszt tsinál és 
ismét alá szálván 5szt (Com: Jan. 6). Ne szaggass aö'éle tisz- 
tekre, a mellyeknek érdemek már alább szállott (Fal : UE. 
381). 2) [depauperor, debilitor; verarmen, schwach werden, 
sich vermindern]. Mef dolgot hogy az czazar hallá, mérge ottan 
alab zalla (ErsC. 506b). Egy igen gazdag ember vala, ki nem 
igen soc id6 múlna alá kezde szállaui és igen el szegényedni 
(Helt:Mes. 321). Az iSueuéuy te ellened fel meuekedíc, te 
pedig igen alá szállasz (Kár: Bibi. 1.184). Az oroszlánok levinek 
neveztetnek, a mikor megvénhednek, minthogy akkor osztán 
erejek alább-alább száll (Misk: VKert. 57). 

alászállás : demeaculum C. [descensio ; das herabsteigen]. 
Az zent atyák meg vigaztaltatnak Cristusnak lynbosban valo 
ala zallasa mya (CornC. 96). A uap immár alá szállásban vala 
(Hall: HHíst. m.52). 

által-száll : [trajicio ; übersetzen]. Ha az mi hidunkot el- 
bonthatja Kleklspergh, az is általszáll az Dunán Pestnél (Bercs : 
Lev. 586). A német, mihelt összegyülekezhetík, az pozsoni 
mezőre akar áltolszállani (636). 

be-száll : 1) descendo, inscendo, immittor MA. hineinstei- 
gen, einkehren PPB. Bel zaiwan Jesus az hayoczkaban által 
eveze (JordC. 378). Mykoron bel zallott volna az pyspekseeg- 
ben (ÉrdyC. 544). Azon napon, hogy zent Hugó be zallot volna 
az pyspekseegben, yewe egy feyeer hattyw oda (637b). No hamar 
Alvintzbe Fráter GySrgy be szállá (Helt: Canc. 75). Az eccle- 

4 



KLBEKZAU^KISZÁLULS 



KARNYÜr.r8ZALL-MEG-SZALL 



52 



BÍakba be szállót szokás meg tartaasek (Pécsv: Fel. 853). Az hét 
capiti'uijok zi'iszlí'ija alatt az magyar nemzetség bé szállá Ma 
gyarországbaii (Pázni: Kai. 43<j). TsSniSr miat sz;il l)é sellve 
szotójábaii (.SzBodó: SóDics. A4). Beszálla Szeteuben és azon 
télen Medgyeseu az országnak gyűlést c^inála (TörtT.- 1.4) 
Milielen Homonuay és liailiil vajda eloszlatják liadokat, fl is 
legottan beszáll helyében és az békpsségliez alkalmaztatja magát 
(431). Nyitrára beszállott ismét az németem (Bercs: Lev. 74. 
129. 181). Nyilván valami asz.s7X)nyi kép szállott bé .•szivedben 
(Fal: NE. 5). S) (obsido; befietzen]. Az Voznle hegynek 6 ke- 
rületiben, jelas sz/n né|>ok laknak az montiben, ezt egészlen az 
kik bé.<(z;illi>tták vala, kulcsos városokat rajta raktak vala 
(ItMK. 11.27). Noe fiai szaporodánac gyors:m, nagy kéz (Sídet 
6c be szállánac (Valk:Gen. 5). 

el-beszáll : [ingredior ; eiukehren). József el-bészálla jegye- 
sével egy istíillóba (líMK. 11.58). 

belé-száll : adeo possesslonem Kr. [antreten]. Az íSrökségbe 
belé-.szállani : haereditatem *adiro l'PBl. 

egybe-száll : [eoncurro ; zu.sammenkommen]. Chazaar erey 
velSk lewen, zallanak egybe az Tyza Duna kSzbe (ErdyC. 
397b). 

el-száll : I ) [secedo, digredior ; weggehen, sich entfernenj. 
Károly el .szíiia a vár alól és méné Szepességbe (Helt: Krón. 
64). Kílzliirrel beszélgetik, hogy elszállottak alóla, de bizonnyal 
uem tudjuk (Tüi'tl'.' I.38U). Oeskai, ha erő nem gyün ellene, 
elszállhat, az hová akarja (Bercs: Lev. 693). 2) [transeo ; über- 
gehen). Kinczei el szalnac egy 5zuegy aszoura (Born: Préd. 
537). 

lelszállás] 

hold-elszállás : (occ^isus lunae ; mondasuntergang|. Öszve 
akadnak ;iz némettel éiien holdelszállíiskor, (iszvepimkáznak 
(Bercs: Lev. 190). 

hátra-száll : (recedo ; sich zuriickziehen]. Mi reggel innét 
hátrább sz:ill»nk Filekhez közel (RákGy: Lev. 147. 152). Mi 
most inkább eló megyünk, mintsem liAtra szállanánk (181). 
Kemény .lános uramnak szükség volt hátraszálkmi (245). Me 
hente.st az ellen.iég csak Uimaszombatik hátra szálljon is, mind- 
járt kiindulhatsz (271). 

hátraszállás : (receptiis ; rückzug]. Nekünk is nagyobb 
bú.súlá.iun!(ra volt az utolsó hátrasziillás, hogy uem azelsSk. .. 
Az bátr;Lsz«illiLs kevés kárral volt, az ellenség is nem dicseke- 
dik vele (líákOy: Lev. 295). 

ki-száll : I ) exscendo, diverto MA. aus.steigen PPB. faiis- 
gehenj. Azonnal kywe zalla az vyzb8l (JordC. 362). Jwtanak 
Genezaretnek tnldobeu as ky zallanak, es mykoron az hayobol 
ky zidlothak wolna, legoltan megli esniereek ótetli (ÉrsC. 4) 
Sarkadon kiszjilla, KKle.sériilt az fiildnépo rátalála (Tin. 27). 
Hamar szjilaila BÍ8su.s,sjd, laborból hamar ki.<zálla (UMK. IV. 
121). Il.i az mi hadunkot megtolliatja KlekLspergh, ez Ls ki- 
száll Ofalóközbill (Bercs: Lev. 586). Most már híre, hogy ma 
az lovassá kiszáll, az gyalogja penig Nagy-Magyarhoz gyün 
(59U). Távul hagyván a várasi zűrzavart magános tsendos l;i- 
kásra ki-s/jilla (Fal: NU. 27H). 2) (invehor; losziehenj. Ky zalla 
ty elleniek Loou Ksebonnak kyrallya (JordC. 263). Sokan az 
vénekkózzSI mellette ki-szálluttak és !iz észvesztí paiwkellen 
mególtahmiztj'ik 5tet (Pázm: Kai. 554). Pálti azt mondta, még 
kicsap egyszer, ha succédál c.sajiá.sa, kiszáll, ha nem, csak bé- 
kélni kell (Bercs: Lev. 626). 

kiszállás : e\.scensu.s C. &xsi:en.sio MA. (procassus ; diis 
vorrücken). Jelent.se meg Nagod, mi az oka az Nagod kl<iz:ll- 
lásának, hogy értven tudhassuk mi i.s, mi adott okot Nagodnak 
az kiszállásra (T«rtT.» 1.421). 



kömjrül-száll : admoenio C. [circtimdo ; belagemj. Latao- 
gyatok az ellenseglilftl Jerivsalem vara.>i;itli kenXI venny, zal- 
lany: circumdari (JordC. 6<J3). Harmad napon i)énteken kör- 
nyűl szállák, nagy roppant táborral Sziget alját elfogák (RMK. 
VI.134). Az jablonczai kastílyba bés»irúlt Ricsáii vagy liárom 
század magával, körüls7.állottam s feladták rabul magokat 
(Bercs: Lev. 43). 

le-száll: 1) descendo C. MA. absteigen PPB. Is zaluan 
kamorayaljol lata Jiz aztalokott magassan meg uettny (ElirC. 
83). OltSziel tementJl iub riüiaidba as zal le a zírSro (BécsiC. 
6). Kic a hai.'izaton vadnac, ne zalFimac le valamint fehienniec 
6 hazocbol (MünchC. 59l. Ki mene a varosból Oliuetim hegiere 
ea leh zalla onnan (WaszprC. 52). Le zalla az zamar lialarol 
(VirgC. 46). Mikoron lewe zallot vona az liegyTÍl (JordC. 374). 
Pokolnak meolsegliere zallaz lee (387). Az verembe le zal ov 
vele (DomC. 230). Senki fel nem mej!;en az isteni gondolatra, 
hanemha lezal Smagauac alazatossagara (VitkC. 8). Le zallott 
ez feldnek alsó rezeere (ÉrdyC. 539). Zenztseges gyAlekSzeteth 
el hagynak as wylagliy eelethre zalnak le (ÉrsC. 248). Le 
szála Egiptasnac minden rész.ébe (Helt : Bibi. LGg2). Le szállót 
az zajxjr oss5 (Fél: Bibi. 11). Az zuzmanlsos idA mégsem szál- 
lott le (Monlrók. XV.21). 8) [devertor in hospitium ; einkehren, 
absteigen). Yevenek egy faluba bee, holoth lezalaiuak (DebrC. 
515). [A csá.szár] zalla le Tessalonica varasbiui (ÉrdyC .593b). 
8) [sedor, desino ; sich legeu, anfliííron). Az eo daganagya le 
zjilla, ol muleek (DomC. 315). A |ieor pattwar le zallyon es 
semmywe legyen (RMNy. 11.157). Az privilégium le szál : per- 
ditur (Ver: Verb. 272). P<5ri le szál (condescendet), melynek 
utaiina, ha akarja, újonnan kel kezdeni az pSrt (287) Bírókat 
rendelt és papi fejedelmet, kinek tanitá-sából le szállanának az 
egyenetlenségek (Pázm: Kai 497). A daganat fel-dagad és le- 
szál : tumor intumescit et desidit (Com : Jmi. 58). Az Kegyel- 
med levolél)ól megértettem, hogy megcsomlasednének és le- 
S7<állanáuak az vármegyék ; adja Isten, hogy leszálltjának (TörtT.' 
I.429K Végre le-.szülott, száraz menykíivekre fordult mérge, 
epé.tsége (í)zD:MVir. 214). 

leszállás : 1) descentus C. descensio MA. absteigtiiig PPB. 
LAn hasonlatos az vr Istenhez pokorra való le z:tlasaba (VirgC. 
31). Ly\Vn zent Ferencz hasonlatos vrunkhoz az piirgatoriumba 
ezteudiVuked lezallasban (58). Verébnek le zalla-sa fSIdre 
(ÉrdyC. 632). A gyopárnak vize a nyak tsapnak le zallasat 
meg gyo^tya (BeytheA : FivK. 69). 2) .sedimentiuíi C. (daa 
falién]. A Nilus vizének árjának le-szálhlsa után a .leppedékbíl 
egerek lettek (Ker: Préd. 2481 S) [finis, intermissio; das anf- 
höron|. A hadlesz/dlás után .az vitézeknek határoktan való 
magok megtartásának :iz bűnért való megbüntetés és az féle- 
lem zabolájok (RédTem. 17). 

nap-lészállás : (.solis occasiis ; sonnenuutergaiig). Érkezé- 
nek uaplas/állá.skor <■ óra utáu a francziai kfivetek is (Monlrók 
XVIII.26). Oda érkeztem még szürkület elAtt, uap-le-azállAaa 
után nem sokára (SzD: MVir. 114). 

[leszállat] 

nap-leszállat : [.solls occasus ; sonnenmitergangj. A szeke- 
rek napleszíillat tájban bejövének (Monlrók. XXin.32). 

meg-száll : I) .snlisiilo M.\. sich niederla.s!iea PPB. Zalla 
meg Nadalíer newA varasban (ÉrdyC. 542). Ez vyteez^k 
/.jillottak vala meg eegy zeep kyes mezfiii (547b). Es meg- 
szalla ott; ibique maiisil (Fél: Bibi. 5). Egy szép ki'itlor- 
nisnál sok tj'irsaival Delinuui megszál (Zrínyi I1.3.S). Éliség és 
a szükség vagyon, a hol járnak, nyomorúság, iiiség, a hová 
meg .sziUuak (Orczy: KöltH. 44 1. 2) |cJLstra (louo; das láger 
anfschlagen). Mennyének ky cemien es znlhnak meg Ftya- 
riotlinak ellenwlien (JorilC. 37). Elinduluím Sukhotlud meg 
salanac E^himba: ULstrametati .sünt iu Etiiaui (Helt: Bibi. 



53 



.MEGSZÁLLÁS— REÁSZÁLL 



REÁSZÁLLÁS— BE-SZÁLLANKOZIK 



54 



LHh4), S) [divertor; einkehren, absteigenj. A gazdához meg- 
szállani: *divertere ad liospitem Pl'BI. Mikoron egy atyjafiát 
késcrtük vulua, Oliaton meg sz;Ulottunk vala (Gér : KárCs. 
328). 4) Piaeredilate obvenio; die erbscbatt falit zu]. Ha hol- 
tliom thenrtliyuyek, Iheliatb ez uemos ewlys myiiden az zautbo 
fewldwel ueky th)-/.tan es zabádon megy zalyon i,l{MNy. HIT). 

5) (sedor, debilitor, demiuuor, desiuü; sieb setzen, sich legeu, 
si'liwacb werdeu, aufhören). Meg-lübadok, meg-szállok : detumeo 
PPBl. Veenaeegh, mykorou ember meg kezd zallany (ÉrdyC. 
131). A vizec kedig meg szállánac (Helt: Bibi. I.D). Reggelre 
kelwe az daganag es hat ii^an yg5n meg szállott (LevT. 1.202). 
Az aszszonri állat ha Jtedszer avagy hatodszor férhez megyén, 
jegynihaja annj-ira meg szál, hogy végtére igeu kevés le.szen 
(Ver: Verb. 166). Czelekszi, hogy az szél-vészi háború meg- 
szjillyon és leczendeszedgyéc (MA:Taii. 194). Nem lépnek hé 
a templomba meg szállani sziwei és szemmel a szentség előtt 
(Fal: NA. 14"). Kétes szívvel válagatnak a tauátsbau, sohul 
tellyesen meg nem száll kedvek (Fal: UE. 4ü3). Megszál a 
viz, a bor: das wasser, der wein setzet sich (Adámi; Spr. 203). 

6) obsido, admoenio C. belagern, umgeben PPB. Azok, kiket 
meg szállottak: obsessi C. Meg-szállani a várast: *cinger6 urbem 
copiis PPBl. Mykoron Samariat ellenseegek meg zallottak 
volna (ComC. 171). Némely eordegteol meg zallot ember (DomC. 
241). Nagy haddal be yewe magyanaa es zallaa meg Vng va- 
raat (ÉrdyC. 400b). Varasaat meg zallottaak az t5r6k5k (589b). 
Kewer twlkok engemeth meg zallottanak : tauri pingues ob- 
fenderuut me (KulcsC. 40). G5r6g5kt(11 az Trója megh zallatek 
(CsomaC. 31). Megzalnak: circumdabuiit NémGl. 301. Az theo- 
reok Palotát meg zallotta es igen Wtety (RMNy. 11.331). Isten is 
meg szallya egyéb emberek sziuet, hogy 5k is iol kezdnec szólni 
(Bom: Préd. 481). Az SrdSgtfll meg szállott embert az keresz- 
tyén ember meg rivasztya, hogy igazat raondgyon (Pázm: Kai. 
61). Ez baromi értetlenség és megvakult kemény nyakuság 
megszállotta és elfoglalta az egész világot (MA: Tan. 73). Az 
szép czuda czillag az 6 szemeket sziveket megszállotta, hafottta 
(MA:Scult, 124). A meg-szállottac, ha ki-rohaunac [a várból], 
viszsza fizettetnec (Com:Jan. 151). Megszállá Palotát vezér 
ennyi néppel, sok ágyúval, elég Iflzes mesterséggel (Zrínyi : 
ASyr. 37). Soha ollyan várost meg-nem szállott, mellyel meg 
nem v8t( (Misk: VKert. 82). Mentem Szent György alá, kit 
megszállván, a bennlevő ellenség megadta magát (Bercs: Lev. 
465). Bízonyossan Újvárt akarja az német megszállaní (513). 
A bornak szesze-ereje meg-szállá fejeket (Fal : NA. 2). 

megszállás: 1) mansio Helt: Bibi. I.Kk3. fdas einkehren]. 
Ez világi elet czac olly mint az meg szállás es vton iaras 
(Boni: Préd. 450). 2) obsidium C. obsessio, obsidio MA. fbela- 
gerang]. Nem leezen eegyeb myt eenytek az meg zallasnak 
okaerth (JordC. 261). Dauentriensis nevy varasnac meg zalla^a 
PílSptíl, burgondia béli hercegti'il IStt (TelC. 130). Semmi annál 
egyéb nem maradott a megszálláskor és a megkSmiekezé.skor, 
mellyel meg k5rnyekez tégedet az te ellenséged minden váro- 
sidban (Kár: Bibi. L184b). 

megszálló: 1) diversor MA. 2) obsessor C. 

oda-száll : [progredior ; vorrücken]. Kronczfeld regimentje 
elérkezett Magyarországba, Pandorfra oda.szállott, a hol í volt 
(Bercs: Lev. 320). Somogyi lu'am irJa az hadunk casussát, hogy 
odaszállott kSzel hozzá az csallóközi németnek egy része (608). 

reárszáll: 1) [descendo ; herabsteigen], Bekeseg ez háznak, 
s ha az haaz melto leend, rea zal ty bekeseghtek (JordC. 
382). Veen atya ystent&l tyzte.s.seghet ellyeu nemA' hA rea 
zallo zowal (857). Reeaok zalwan istennek ygassagus haraghya 
(ÉrdyC. 13b. 186). 2) fhereditate obvenio ; dorch erbschaft an- 
heimfallen]. Kateryna meg marada, az kyralsag rea zalla 
(ÉrsC. 456b). 3) [obsido; belagera]. Azon fél wrac Budát ra 



szállyác (Görcs: Máty. 58). Az serenchenec Constautinapolt rea 
szallottac (Mon : KépT. 39). Nabuchodouozor Jerusaleniet immár 
roa szállotta vala (Kár: Hal. Oiiij). Paranczolta, hogy az nép 
rojá szállana Dávidra és az 6 embereire : praocipit, ut populus 
übsideret üavid et viros ejus (MA; Bibi. 1267). Az várost is 
reánk szállotta vala hadaival (MonTME. V1.20). Prágát reá 
szálván, mind az athnámékat s mind a koronát ki vévé kezé- 
ből (Monli-ók Vm.98). 

reászállás. Ereksegnek rea zallasaerth : propter haeredita- 
tis successionem NémGl. 381. 

szembe-száll : (congredior ; sich in kampf einlaísen]. Ha 
uyaron szembe nem szállhatunk is ellenségünkkel, télen jó pro- 
cessusokat reménlhetünk (Zrínyi n.204. SzD:MVir. 56). 

azállton-száll : (continenter cado ; in einem fórt fallen]. 
A f51dr51 az vizec szálton szálnac vala (Sztár: Viztiz. A4). 

vissza-száll : 1) [revertor, recedo ; zurückgehen, sich zu- 
rückziehenj. Télen jó processusokat reménlhetünk, mikor a 
török visszaszáll (Zrínyi 11-204). Vissza szállottam Majténhez és 
az kótya-vetyére való öszvehordozásban fáradozunk éjjel nap- 
pal (Bercs: Lev. 44). Haiszter vissza szállott, az vizek közé 
vette magát (101). Indul, viszsza szál a vitézlő nép: die kríegs- 
völker rücken au, ziehen ab, ziehen sich zurüek (Adámi: Spr. 
203). 2) [redeo; zurückfallen]. Rezem mynden pérnelkewl 
megy wyzza zalyon az Dragft'y Jánosra (RMNy. 11.17). Az 
Szaniszló nevű falu holta után Redey Ferkőre visszaszálljon 
(TörtT.2 IV.132). Hogyha halála történnék, szálljanak vissza az 
én feleségem attyafiaira (135). 

vissza-szállás : [receptus ; rückzug]. Mirevaló volt Károli 
uram visszaszállása, nem tudom (Bercs; Lev. 101). 

Szállakoz-ik : [descendo, re,sido ; absteigen, sich nieder- 
lassen]. Emez uralkodó indulathoz, akár hová szállakozott lé- 
gyen, mennél kSzelebben lehet, ugy szökjél (Fal:UE. 378). 

[Szánandó] 

Szállaadóság : successio Kr. fnachfolge]. Az o testamen- 
tumban volt az papoc k5z5t valami rend szerint való kőuetkj- 
ze.s, mint az helibeli szallandosag is (EsztT; IgAny. 167). 

Szállandogál : [pedetentim descendo ; kleinweise fallen]. 
Éjjel hó is szépen esett, nappal is szállandógált (Monlrók. 
XVIIL7). 

Szállang, szállong: sparsim volvor, volutor, volo Sí. 
[zerstreut fliehen]. Az ellenség megrémfilvén, magokat meg- 
adgyák, egyebec el oszoltatván szálanganac, széllednec (Com : 
Jan. 151). 

ki-szállong : [discedo ; sich entfemen]. Nekyk my kíz8- 
Iwnk ky zallonghwan megh haboroytottak tyteket bezeeddel 
(JordC. 761). 

Szállongó : [veles ; plankler]. A tatárságnak hol mi szá- 
langoja a Barattyon által fitven fel gyujtya Esztárt (Bartha; 
Krón. 38). 

Szállangol : [singulatim advenio ; einzeln ankommen]. Ma- 
gyarok seregestől nem bocsátattak, hanem csak szállangolók 
mentek valahányan (Kem : Élet. 54). 

Szállankoz-ik : dispergor, ventilor MA. [einzeln ankom- 
men, kleinweise fallen]. Szállankozó : sparsim se volans MA. 
Filtonként szálankoznak mint az vert hadak (Pázm : Kai. 369). 
Az fSldre szállat fehér havat mint szállankozó gyapjat (MA : Bibi. 

V.66). 

be-azállankozik : (manó; einsickern], Szomakjában egy 
cliőp vér beszálaukozot (Zrínyi U.39). 

4* 



65 



ELoSZAUJiNKOZIK— TÁBOR SZÁLLXs 



tanuló-szAllAs-szAllít 



56 



el-szállaiücozik : [dissipor; sieli zoratreuen]. Gytjcsod 
ismét faldtikre az elszalánkozot népnek sokaságát (Pázm: Imáds. 

304). 

Szállás: I) [descensus, successio; iibergang, nachfolge]. 
Az joszag szálasának tulajdonságát e» uraságát magának tar- 
totta : juris successorii proprielatem et domínium pro se reser- 
vaverat (Verb: Verb. 132;. Azoc az irasoc az kezrSl kézre 
való sz/illas által az els5 kSnyuekiioc mog iroitol maradtae az 
vtannoc valókra (RsztT: IgAuy. 177). 3) bospicium Pesti: Nom." 
80. taberna, taliema dlversorla C. stabulum MA. (mansio, statio] ; 
herberg, gastbof PPB. [standort, wohiisitz). Szálhisért való fize- 
tés : locarium C. Szállást ád : bospitari, hospitium praobere ; 
szálliist tart : liospitari, diversari MA. Fris szálláson lemii ; 
*laute diversari ; liázához szállásra fogadui : *exciper6 hospitio ; 
minden szállásokat bé-nyargaltam : *circumcur8avi omnia PPBl. 
Be mé^ön vala iallasocba (in vicosX faluéba aua^ varosocba 
(MiincbC. 83). Sietenec az legonSc zallasocra (GuaryC. 58). 
Kezdek meg tiltani, hog senki a varosban zalast neki adna 
(WeszprC. 15). E^k leenek Yzraol fyaynak lakodalmy es zal- 
lasy : hae sünt mausioues tiliorum Israel (JordC. 188). Kergye- 
tek meg, ky va^on ot melto z;illaasth adny (382). Mykoron eo 
tarsynak kellene meimyk zallasra (DoniC. 121). El raenel az 
6 zallassíira (VitkC. 71). Nem tudom, bol lezen zallasom, hala- 
.som (BodC. 2). El eredé az zalasrol az veenbez (DebrC. 518). 
Eegy zallason zallauak megh (ÉrdyC. 6t)6b). Hol lezen [az én 
lelkemnek] zallasa, liol lezen ez eyel megh maradása (ÉrsC. 
302b). My okkorth uem hagya Kegelmed énnekem salahst 
ahdny az my felsíges wrunk warassaban (RMNy. 1L58). Meg 
mutattatic a sido n^pnec a pusztába való szallasinac szama 
(Helt : Bibi. I.O- Haz, sza!la.s, korcsoma : taberna (Ver : Verb. Szót. 
30). Tsintalan szállá-sokon erköltstelen vendég-fogadókkal kell 
veszídni (Pázm: Préd. 85). Szállásra való ménésnec ideje vagyou : 
propinquat ad vesperum (MA: Bibi. 1.236). Annakuti'mua G5n- 
tz5n es Debrec'zenbou lőtt deákul tanulgatá-somnak szállása 
(MA : Scult. 3). Nem rókáknak, borzoknak Sziget szállások 
(Zrinyi 1.144). Egy pár napra szállást kérek (Kai : TE. 651). 
S) (castra ; lagerj. Nézied ma az assiriosoknac zallasit (castra 
Assyriorum), miként méltó ISttel látnod az eéiptomiakuac zalla- 
sit (BécsiC. 30). Meg verem tS iliaitokat es felmentetem tf zal- 
lastokuac (castrorum) bflzet ti orrotocba (221). Meg keserteec 
Moysesth az zallasba : in castris (KulcsC. 156). 4) obsidio MA. 
[belagerung]. Egör szállása elítt Dobó Istvi'm egy inasát Vas 
Miklóst felboc.'witván (Tin. 146. Görcs: Máty. 52). Egy firfiii 
kiált vala : Jaj minden firfiúnak, vég jaj minden asszonyi álla- 
toknak. . . Mind az szíilláskorig ez így lett vala (líMK. VI.181). 
Meg eszed a te tiaidnac és leányiduac búsokat, mellyeket az 
te wrad istened adott te néked a zálláskor és a megszorítás- 
kor (Kiír: Bibi. Ll84b). Jerusalem .szállásakor (Fél: Tan. 84). 
Az várak szállásának mi már békét akarunk hagyni (RjlkGy : 
Lev. 286). Trója veszedelmét. Romának szállását, Aenaeas, 
Ulysseg hosszas bujdosását (Orczy: KSltH. 6). 

béres-szállás : conductum PPBl. 

háló-szállás : (divenairium ; nachtiager]. Háló szállásán 
főzetett volt egy öreg kandér káposztás húst az útra (Moulrok 
VIII.377). 

lakó-szállás : (habitaculum ; wobnyitzj. Ez világ végén, 
holott az fonyos napnac hayiékot az isten lielyheztetet szépen 
co lakó szíillilsánac (MA: Bibi. V.9b). 

marha-szállás : condesceuslo bouorum Ver : Verb. Szót. 6. 

tábor-szállás : [obsidio ; belagenmg]. Az portát most e.xp8- 
diiUbatnám örömSst, az atistriaia táborszállás is meglehetne, 
haugj'au l&sz ideje (Berea:Lev. 693). 



tanuló-szállás : [cubiculum discentibos inserviens ; stndir- 
zinunerj. A collegiumbau nappali tanulószállásnl a kapu felett 
való házat rendelek (Bethl; Élet. 244). 

téli-szállás : bibemaculum PPBl. [winterquartierj. Ezen 
bires ember egy téli szállásban egy asztal felett meg találi 
ereszteni csuszamló nyelvét a táborban x-iselt dolgairól (Fal : 
. NE. 14) 

I vár-szállás : [oppugnatio arcis ; stadtbelagerong). Ha békeo- 
séges idS voloii, akkor mikor nints várszállás, hanem tsak 
rablás, a lovast hamar elküldbetnók, valahová szUkséges volna 
(Zrinyi II 182). Elhatta az vár szállásokat (Tburzó: Lev. L32). 

Szállásocska : diversoriolum C. 

1 . Szállat : [descensus ; das biuabsteigen]. Ymadlak pokolba 
zallatodert (PozsC. 18). 

nap-Bzállat : [.solis occasus ; simnenuntergang). E^ylmzom- 
bari meiifem Kémer nevft magyar faluba, napszállat előtt ér 
kezvéu oda (Uonlrók XVHI.lOl). Maradok Nagyságodnak 
Jaszliszka, napszállat elfltt alázatos raolgája G. B. Miklós 
(Bercs:Lev. 189). 

2. Szállat : [immitto { hinablassenj. A fSldre szállat fehér 
havat mint az szép szállankozo gyapjat (MA : Bibi V.66). Sci- 
tiából ki hoztam Aket, szentség&s iKlkOmet reájok szállattani, 
az kOrSsztyén hittre tiam által hoztam (Zrinyi L12). Ellenségedre 
fogok kárt szállatni (11.60). Jupiter Danaéra magát aranyúl 
szállatta (105). 

meg-szállat : [si.sto, facio desidere ; lagem lassenj. Fejérvár 
alatt megszállaták 6 hadokat (Tm. 20). 

Szállattat : [lio.spitio recipio ; beherbergenj. Egy sátort a 
basa hamar vonyattita, ott nagy tisztósséggel abban szállal' 
tata, fófó terekekkel néki udvartata (RMK. in.271). 

Szálldogál : descendo pedetentim MA. langsam bioabetei' 
gon PPB. 

Szálldos : [volito ; herumfliegen). Nagy fekete hollók sArfin 
szálldos:inak, s ott kSruyi^l kerengvén ekkép károgának (Thaly : 
Adal. U.273I. 

Szállít: 1) facio subsidere, immitto, colloco MA. [statno; 
herabsengen, absteigen lassen, fílhren, beordem). Az zent leél 
kút el valaztaa az bodog edeentewl es zalloytaa az aldot wi 
Ie.su.snak öléében (ÉrdyC. 484b). Szakmarra jó volna búzái 
szállítani (RákGy: Lev. 149). Tisza mellól szállétsanak szálya 
kat (RákF:I.«v. 1.76). Megindítom az hadakot és szállásokn 
szállítom (Bercs : Lev. 369). Mivel igen messze voltak az hadat 
egymástúl, azért egy fáradsággal fiivellésre szállítottam ókel 
(482). Mintha kocsisomat a bakról a hintóba száhtanám (Fal 
NE. 73). Porban szálitotta, vasat vert kezére (Orciy : KöltSz 
14). 2) [facio succedere; nachfolgen lassenj. lm neked hagyon 
orzagomat, rad zallyttom kyralságomat (ÉrsC. 456b). Az l 
attyoknac Srekségébe szalitsd 5ket : ei in hereditatem succ© 
dánt (Helt: Bibi. I.Eee). Az 5 attyoknac Sríkségébe száJliczac 
5ket (Kár: Bibi. 1.146). ») reraitto, sedo MA. stilleu, besaufti 
gen PPB. Az ajüzouy az községet is nagy bölcsen oktatja, urf 
honn uem voltán poreket .szállítja, nemes népeknek i.s liáboruii 
oltja (RMK. 11.36). Ezek az isten baragiát nem szallittiak (Fél 
Tan. 500). Az el esít ember kötelessé tétetjt vala isten harag' 
iát szállétani (Zvon: Post 1.116). 

[SzólásokJ. Ezek embert gyakran eszére hozzák és s x il v é 
ben szállittyák (Pázm : KT. 35). Azokat az kínokat ö.sz 
vSséggel mind feiöukre szállittya (Lép: PTilk. 1.275) 
i Szállichon szerenche minden veszedelmet en UBu fejemre (Zrí 
uyi L 157). Isten császárok kc>zt békeségat8zállita,a3 
frigy iűatt egy ostorát bocsátá (Tin. 209). A kUIömbözö véle 



57 



ALÁ-SZÁLLÍr-MEG-SZÁLLn' 



VISSZA-SZÁLLIT— SZALMÁZ 



58 



kedésnek okát akkor adom el6, mikor a paradicsomnak mi- 
némöségére szállitom beszédemet (Moln : JÉpUl. 9). 

alá-Bzállít : [deprimo ; lierabsetzen]. Alább szállítani a ga- 
bona árát : levare annonam PPBI. 

be-szállit: illoco, introdiico MA. einfiibren PPB. A sido 
népet az iglretnec fSldere beszallit,i (Helt: Bibi. I.d3). 

egybe-Bzállit : (conjimgo ; vereinigen]. Állá iSiie Macriu- 
hoz Pannoniába és egybe szálita az 5 népét az Macrinnak né- 
pénei (Helt: Krón. 11). 

föl-szállit : [tacio couscendere ; hinaufiRihren]. En ffel zal- 
loytalak tyteket Egyptombol es ky hozalak az zolgalatUuak 
hazából (JordC. 328). 

ki-szállít : [facio eggredi ; aussteigen lassen]. Az követet 
az hajókbúi kiszállítván és az szekerekkel együtt az Morova 
berkiből kihozván szállította az én sátorom alá (Monlrók XV. 
10). Meg-parantsolta vala, hogy derekas hajóit ki szálitanák, a 
mellyeken az egész napnyugoti világot magához hódoltatná 
(Misk: \TIert. 81). 

lé-8zállít : 1) fado considere MA. (facio descendere ; absetzeu, 
absteigen lassenj. Oth zalloytaak le ew satorokath: ibi castro- 
metati sünt (JordC. 190). Hogyha valamit a tanacztul kerui 
akamanac, az badat szallitanac le : ab annls dlscendant (Decsi ; 
Sa]lC. 24). A hó pénzec kifizettetvén a vitéz had le szállittatic 
és fegyveréből ki 6lt5ztetic (ComiJan. 152). Mint egy meg 
bénult paripa le-száUiftya urát (Fal: NU. 285). 2) sedo, re- 
stingvo C. placc MA. stillen, besanftigeu PPB. Mykoron keret- 
tefneek, hogy ez nagy kemény életben ev magának le zalleh- 
tana az az bog jl kemény eletet ne viselne, ffelele: Valaky 
tugya magát sokayg einy, le zallehon magának es hallogassa, 
holnapozza azt, ammy[tj myelkedhetneek (MargL. 43). Ez igen 
iambor vala, azért minden háborúságot le szallitta (Szék : Krón. 
97). Naponként tSruénjrt is fiit es soc fele pSrSket le szálltott 
Magyarországba (Helt: Ki-ón. 129). Ha hyvveu akarjatok az my 
kegyelmes feyedelmSnkel az frygyet meg tartany, tehát myn- 
den ellenkezeoknek jmdytasyth le szallyccyatok (RMNy. III.92). 
Az hoszszu tfirS le szállíttya az háborgást (Kár: Bibi. 1.611). 
Leszállítván pedig az iro deák az seregSt : et cum sedasset 
scriba turbas (Fél: Bibi 214). Két nemzetségnek gyökeres gyű- 
lölséget le-szálh'ttyák (Pázin: Préd. 114). Egy nyelves emljer 
oly egybe-veszést szerez a nagy fejedelmek között, mellyet sok 
tanátsos nagy emberek nem tudnak le-szállítaoi (810). Szoll 
azon v5rs5ngésr51, mellyet igyek5zic kSztSc feddésképpen le 
szálléttani (Zvon: Post. IL434). Törekedtem haragját leszállítani 
(KjT. X.469). A vizözönt leszállíta (Illy: Préd. 1.219). 

leszáUitás : decisio C. [remissio, sedatio, dilatio ; stilUmg, 
unterlassung, das aufhörenj. Ez f5 fayást hoz és wraságoknac 
le szállítását 1591 (Kai. C7). A kfllső perlekedések le-szállítá- 
sában szorgalmatos gondot visel (Pázm : LuthV. 248). Néha el- 
hallasztás, le-szálh'tás adatic : interdum dilatio adhibetur (Com : 
Jan. 136). 

meg-Bzállit : 1) [facio conadere ; sich niederlassen machen]. 
Meg-szálh'tani a tábort : castra metari PPBI. ókét ah nagy Lsten 
itt mind megszáUítá mint ah zsidó népet Kánaánnak fSldében 
(RMK. IL17). Az tábor mestereknek meg paranesolam, hogy 
az tábort mindgyart meg szallicsak (Forró: Curt. 714). Siklós- 
nál meg szállította volt táborát (Zrínyi 1.72). Károli nram ha- 
dait megszálh'tván Mocsonokon, megindultam Sopron felé (Bercs : 
Lev. 303). 2) [sedo, remitto ; stillen, beruhigen, ein ende machen). 
Ymachagot teween meg zalloytaa az tengSrnek habaat (ErdyC. 
527). Ez a betegség nem afféle volna, kit orvossággal meg- 
gyógyíthatnának azvagy kötözé.s3el megszállithatnának (RMK. 
VL420). Sok beleket houal be hintenek es az hidegSt is meg 
nem szallittiak 1572 (KBéca. Ev4). Igen nagy hirtelen egy 



szelet táma,szta, kiuel az vizeket meg szállitanáya (Sztár: Vizöz. 
A4). Nehéz volna az 5 harsago czevegeseket meg szállítanom 
(MA: Tan. 47). 

viaBza-szállit : [reduco; z\irückfiihren]. Már részét a ha- 
daknak ismét visszaszállétották magok helyeire (Bercs: Lev. 
296). 

Szá.llítáB : illocatlo Kr. 

maga-szá,llitáB : [demissio sui ; selbstherablassung). Szolgai 
engedelmességre való maga szAlIétása (Zvon: Post. L121). 

Szállíttat : [deportare cm-o ; fortschaffen lassen]. Tselédeit 
könjTeivel s nevezetesebb féltó portékáival Enyedre szálh'tatta 
(Bod:Pol. 196). 

Szálló : 1) descendens, subsidens MA. absteigend PPB. 
En istenem ne öeudessSF en rvlam, mert ha rvlam vezteglez, 
továbbá zallokhoz bassonlom verembe : assimilor deseendenti- 
bus' in lacum (DöbrC. 73). 2) diversans MA. [hospes ; einkeh- 
rend, gast]. Az 5 házánál sincz sok szálló (Decsi: Adag. 172). 
Tsintalan szállásokon erköltstelen vendég-fogadókkal kell ve- 
szídni, kik víg ortzával fogadgyák, de uras erszénnyel szomo- 
rún bofsáttyák szállójokat (Pázm: Préd. 85). A test ollyan, mint 
egy ház, kinek szállója a lélek (László: Petr. 94). Ez az iste- 
nes lelek soha ftressen nem megyén be, a hova szállóvul be 
fogadtatik (Lép: PTük. 1.183). Rósz a szálló a szálláson (Tof : 
Zsolt. 34). A jó lakót vagy szállót marasztyuk (Megy: 6Jaj. 
11L27). Egy viskóba nyomorgók, mégis szállót adnak reám 
(RákF : Lev. 282). 3) [obsidens ; belagemd). A vár avagy cas- 
tély meg-szállatic avagy vár szálló táborral kOrnyfil vétetic : 
arx obsidetur vei obsidioue cingitur (CV)m: Jan. 151). 

[Szállód-ik] 

meg-BzáUódik : [divertor ; einkehren]. Ott megszállódván 
egy néhány nap mulatánk (Oerei : Hist. 197). 

SZAXjMA : stramen C. .stramentum MA. palea JordC. 528. 
stroh PPB. Sémi ferfj'unak vezedelmesb azonyembeniel es 
azoniembernek ferfyunal, mj-nd az kett\V zalma, mynd kettew 
zen (VirgC. 135i. (Haragod) megh emeeztee híket mynt az 
zalmaath (JordC. 41). Az tyzta gabonath gyéthy h^ czyreben, 
zalmayath kedegh megh eegety (528). Fegzyk vala zalmakon 
(DomC. 122). Ha arany, ezyst leend, haat meg tyztwl, ha 
zalma es bozdorya, haat meg eegy (ÉrdyC. 540b. 614). Szalma 
es abrac elég vagyon nalunc : paleanmi quoque et foeni plu- 
rimum est apud nos (Helt: Bibi. 1. K4). Megnyúzatá, borit 
szalmaual kitömeté (Monlrók in.9ö). Meg-elégszik a puszta 
szalmával (CzegI : Japh. 61) Ha ily drága a szalma, hogy 
lészen a széna (Kisv:Adag. 484). Szénát szalmát ingyen kSve- 
telnek (MonTMK n.l26). 

[SzóIá.sok]. Hamisságából nem tudván más-képpen ki-gázolni 
Máttyás, a Pósaházi vi-am ellen biggyeztett szalma argu- 
mentumát fitogattya nékem is (Matkó: BOák. 50). Sokall- 
ván a mély hallgatást, a király megrivasztá őket mondván : 
hagyd tudjam meg már egyszer, széna-e vagy szalma 
(Fal:TÉ. 695). Megkönnyebbedik ágya szalmája 
(SzD:MVir. 63). 

Szalmáeska : [stramen-; stroh]. Joseph el mene, hoé egy 
kewes zalmath wenne es az kevpes zalmaczkabol agyath zer- 
zenee (ÉrsC. 329b). 

Szalmás : 1) stramentitius C. stramineus MA. [stroh-J. 
Szalmás kaljibák : stramineae *casae PPBI. A ház tet5 szalmA.s 
avagy téglás (Com : Jan. 107). 2) [falsus ; falsch). Csak szal- 
másnak mondgya Luther és nem igaz szent Írásnak (Sámb: 
3FeI. 344). 

Szalmáz : 1) [stramento consero; mit sti'oh bestreuen]. 
Nem kell tölteni az leopoldi áikot, csak szalmáznyi (Bercs: 



59 



SZALONNA— SZÁM 



SZÁM 



60 



Lev. 212). 2) [strainine ntor; von strob gebrauch macbeo]. 
Ha Károli uram ellepi az Kis-Duiia mellékit, egy marok mé- 
nájok som losz, már is szalmáznak (Bercs: Lev. 3Ü9). 3) (fulilia 
loquor ; nicbtigkeiten vorscliwatzonj. Praedicatiót tett az babóczi 
pap, de csak szalmázott 1761 (Hasáiik 11.60). 

SZALONNA (zahnna SándC. 7. RMN'y. 11.14. siaUana Helt: 
Króii. :í6. szalona Valk: Gen. 15. LevT. 1.44.); lardam C. la- 
ridum MA. spock Pesti: Nom. 219. Ti a ti'irótul, szalamiától 
és miudenféle bi'istól íket megtiltottátok (RMK. V.230). E 
szailanAba sem eszem, mert igen .sós, igen meg szomiiihoznám 
vtánna (IleltiMes. 294J. Nagy vizákat kűldénec a cs;iszámac 
aiáiidokba és soc szallaoákat, soc Uirmokat (Holt: Króa 36). 
Ebedre paray iiy szalonaual (LovT. 1.41). Szalanuat esznal ?) 
vala (Abig. 10). UiWs szalonna és báj ; lardum l'eotidum et 
iirviua (Com : Jau. 62). Miiitlia niiiiden szántófflldje bé volna 
szalonnával terítve (Mik: TörL. 43). Tsepegesd meg szalonnával 
(iSzakácsmesL 60). 

(Sztllások). Szalonnája lett í frigy essen e k: tet- 
szése szerint bánhatott vele, metszhette, vagdalhatta (Kónyi: 
liliom. 17). liajtaérték az ebet a szalounánu: 
meglepték a tolvajságon (SzD: MVir. 90). Ha azt akarod, hoé 
mind őzök az to testSdben lekenek, tudode, bog teeg : a e 
k e e m e e 1 d maasth az béka zalannath (SáudC. 7). 

I Közmondások). Szalonna nem lészen semmi i>OrkBlésseI az 
kniuL^zbol (Zvon: PázmP. 291). Akar mind perselil az ebet, 
nem Iftszon szjilannabonno (Szeg: Theoph. 37). Nem lessz az 
ebbiil szalanna (KLfv: Adag. 14). A .szjilonnát ha egyre füstölik 
is. nem válik liehlle derelye (Kai : .legyz. 920). 

avas-Bzaloiina : laridum rancidum Nóra." 305. 

sós-szalonna: succida C. 

Szalonnás : larido eonditn.s, laridnm habens Kr. [spei-kig]. 
Szalonnás gallérán fogva viszszá kell hurczolni (Hlyef: BCsTomp. 
113). 

SZÁM: I) ninnerus C. MA. zalil Com; Vest. 138. PPB. 
.\z enScnee zamoc vala Stzer ezer (MilnchC 11). Az nag 
z.anmial ualo zei-zetSsőUnek zamok (SíiudC. 1). Kybe niyndín 
ombSrSkbe való iozagoknak ziuna tívdvvan vagyon (WinklC. 
291). Azoknak zíimok, kyk ot eethonok vala, valanak ewt 
ezerén (JordC. 399). Tollyoseyczotok be ty atyatoknak zamyt 
(429). Ystonnck val/izta-isanak zania bel tollyesodnoek (7o6). 
Deákoknak nagy .sok zama (DomC. i'<). Harmad naixjn fel 
thamaztha, kj-nok ymar ez may nap negynen zani najmak 
yoézettotyk (lírsC. 131b). Hoz-mak ovvtnen z-amw doktorokat 
(4S0) Mely legyen on uajiumnak z;ima (KuIgsC. 95). Immár 
tfibb hatvan szám barmomnál holt meg (LevT. II.S). Alkomas 
szamu férfiac : \iri non pauci (Holt : ÜjT. .'>). Ha'wnlo jo.'izagot, 
aimyi szamnt es annyi érSt tartozik adni fV'er: Verb. 137). 
Az ec'tlesia gyakorta igen kenés .szamo (HisstT: IgAny. 27). 
Alkolmas szamnván valanak jelen ott (Alv; Itin. 8). Sokkal-ls 
szemében ment kevÍH szám hadával (Gyiingy; KJ. 91). Mód 
nélkAI kevés szám hada so ront.xssék (119). Nevemet feljecyzém 
az versek számában (Tlialy: VÉ. 11.56). Láttiik .szolgáim a 
költözfl tatáripkat, de szjimát ki nem tannlhatták (Monlrók 
XV.556). Egynek vilézíége nagy kalona-szám helyett vala 
(SzD; MVir. 37H). 8) (ordo, ehusLs sones; kíirporsiliaft, klasse, 
reihe]. Te vagy karhozattaonak zíUnalHil (EhrC. 51). Logön te 
nened scenteknec es igazaknae zamaba (BécsiC. 32). Barom 
zamaban zamlaltatneek embery nemzet (lírdyC. 25 1, Nem by- 
zfin emh<(rek, dn barom zamatian vannak Í5y6i. Mykomn Ihy 
kAzottetok lialH>rko<tas leiMtd, nem lio eml>er zíimalui jartokee 
es teBtli zerent vattokeo (ÉrsC. 222). Sonky gyermek .'samaba 
nem lezen (573). Átkozott az nap és .semmivé légyen, nap 
vz;iniába az nap solm ne légyen iKMK. IV.65). Meg gyermek 
szamb:m vminak ; adhuc pnpillaris aetJitis sünt i Ver : Vurb. 



208). Nem oDoka, hanem fiúi szambán legyenek (Gyarm : FeL 
147). Szüleinket meg-öllyiik vagy hólt számában hailgyuk (Pázm: 
Préd. 67). Ember-sz;imban .sem tartatot, hanem féreg volt (497). 
Ki'kelljiink a gyermek .számból (739). Eretnek számba irták 
Aérinst, a ki ezt nem javallottá (Pázm;LuthV. 476). Ki hólt- 
számba jutatsz és ismét megelevenítesz (Pázm;Imád& 551). 
Diac'onus vagy vgjan az papi számból való (Bal ; Csiak. 347). 
A szenteknec számot közzé helybeztetic vala (Com; Jan. 130). 
A fJ-német generálok mellet szabados officzér számban sokkal 
t8bb idSt tíltStt (Gyöngy: Qiar. ElJb. 13). Hogy valaki kedves 
légyen Istennél és az elolelreudeltettek számábolvalo ilUy: 
Préd. I.133I. Nem akartok az betegek számából lenni (11.529). 
A melly keresztyén rest a jóra, ablan aUuszik a hit ; a melly 
buzgó a roszhoz és el követi, abban bolt-számba vagyon 
(KahSzE. 543). A tekélletes.ségek tsak hólt számban ée el- 
temetve laknak l>ennek (Fal; L^. 394). 3) [tanquam, quasi, 
per, instar ; wie, als, filr, austatt]. Ezen Heródes Sletee meg 
az apró zentSketh Cristns zamaban (ÉrdyC. 362b). Mj-nt barom 
zamabjin eelneeuek emberek (540). Lcáiit azért Cyrus feleségAl 
veué, nem ágya.s számában, de királyné renden ez eggyet v8ué 
hozzi'i (BKaz: Asp. 6). Eii vagyok uram én vagyok ama sama- 
ritanus, kit bólt-.számbau piattak elleiiKégim (Pázm: Préd. 526). 
Szarándok és jövevény szjimban visellyed magad (Pázm; KT. 
92). Meg sebesíttetett és bólt-számban hagjaltatott (Bátai: LPrób. 
451). Néha olly kitsiny á lélegzet, hogy ember éppen biilt számban 
róka hót vágjon (PP: PaxC. 29). Az úton keresztül fekszik a' 
számban (KendÉl. C. 10). Leányi mellé vette és kisasszony 
szíimban tíu^otta (Bethl : Élet. II.8). Az isógláiiok inas számtnn 
vannak udvarnál (Mik; TörL 38). Haló számban hagyta, úgy 
megverte (Nyr. X.469). 4) (uomine; im namen). Hol czac vgy 
mint őmaga, hol sokaknac szamában szol (ValUást. M). 3) [?J 
Megértettek, bogh az lyndway zambol nekAiik ywtheth wolna 
walamy hath cheber bor (LevT. L328). 

[Szólások]. A .szerencsétlenek száma majd annyira telik 
mint az embereké (SzD: MVir. 377). Jobokuak cordai, kicnéc 
zamoc nem u a 1 a (BécsiC. 13). Az gouoz teetemeemiek zama 
nem vala (ÉrdyC. 634. 55). Az ellenség s<.>ka!«igát harmintz ezer 
számba foglalták (SzD: MA'ir. 376). Emiyi sok szépséget 
s z A m b a n sem lehet h o z n i (Szentm : Kaim. 11). A bolon- 
doknak rój ja számába az ollyjuiokot a világ (SzD; MVir. 
377). Szá m ba v enni: *iomprehendere numero, •ceusere 
familias, i)ecunia3 PPBl. Az ó mindenre érkező biilesesi ge szám- 
ban ve.szi bajaink szálacskáit (Fal: NE. 43). Nem vétetik szám- 
ba, mikor szokott nieué.se szerént jól foly dolgimk (FaI:UE 
452). A [lénznok harmadrá-szét magoknak t;irt\-;'ui, két részét 
számán hagyják és adják az egyház fiaknak kezekben 
(Bod; Pol. 65). Kiki mind az ö tisztinek biuatalja szerént szá- 
mán hoz a be 1638 (TudT. III.243). Sz;imtalan sok haiókat 
Fejérvárnál az Dunán valókat nagy hamar felvontata az Sei- 
ván é.s Szabácsvár tájatt hoztata számán (RMR. 124X 
Ö azokat szá mán nem tarthattya (.Megy: 3Jaj. n.l56). 
Még h.ajok szálát is számán tudgya (Sári>: Noe. 315). 
Haioc .száma számán vagyon (B<^)rn: Ének. 227). Feietek- 
nec liaia szálais mind .számán vadnac: capilli vestri numerati 
sünt apud doum (Kár; Bibi. IH.11). Még az tejeden való baiak- 
és sjÁmjin vadnak az Lsteimel (Kár: Creilo. 190). Feiflnc haja 
rtzátais mind.s7.ám:ui vaimai'(M.A- Scult l^t). Kerék számra 
beszél 18 u ok os io sziVsnak tartjissál (Bal;lViLsk. 85). My 
ez, ah milli hallok to feleledh, aggy zamoth; ipiid hoc audio 
de te, reddo rationem (NémGl. 295 1. ELineu maga meegyeo 
/Jimot adny az wr Lslonnek (ÉrdyC 7. 361. Érs(^.. 186). Fo- 
gyatkoz-as lenvn eii wolem adnának zamoth (RMN'y. 11.141). 
Az cjunarara jeít zjun ailnya (LevT. I 154). Az igaz-ilih"" isten- 
nők széki elílt sirahujis sz.ámot kelletik adni(Píizni: Kai. 156). 
Lutbentnk mindene'viiek haia burza.sztó c.suilálkozu.s,'tval v.illá' 
.siiról számot adót (Tuln: Viga.szt. 270). Bizony tgiámot adtz 



61 



ARANY-SZÁM— EX3Y-íaAM 



[GYALOG-SZÁMJ-NAPSZÁMRA 



62 



Isten eI5t soc gonosságidriíl (Czegl: Japh. 218). Még jövendőben 
saimot U kell adnunk (Tlialy: Adal. L-18). Számot kérni: 
*computalioneni exi>ostiilaiii PPBI. Az vegozís e« igieiia'sseRli 
illieu condicÍDual lett, liugy se taiiacli se kflisfigh wdii olowt 
zamotne kewanianak az foliiagytol (TörtT.' I.lyO). 
Midiin ember az által istentől számot kiváii illly: Préd. 11.28). 
A mit lát, hogy tisztességgel ne érhet, aimac vgyaii békét had- 
gyen és semmi számot ne tarczon arra (Helt: Mes. 178). 
Regen nagy szamot tartottac arrais, kit miuel neueznenee (Born : 
Préil 65) Boniifiulí lakik az sz. lélek, jiíukra és gonosznnkm 
számot tart és vigyáz (Pázra: Kai. 83). Ha álnokságinira sz;\mot 
tartasz, meg nem menekedhetem (Tarn:Bai-. 106). Békéllyék 
az császár, ha békéilik, mert számot ne tartson az armádíira 
(Bercs: Lev. 702). El feledy vala, ha ember zamot teezen 
awagy nem (ÉrdyC. 503) Ha rajtnnk gyün által Haiszter, már 
az hullongó se reá nem ér, se számat se reménséget nem teszen 
(Bercs: Lev. 389). Ha termetére nem volt Ls igen szálas, de 
elméje helyén, ábrázatja pedig akárhol is .számot teheti volt 
1759 (Hazánk 1.299). Az király myndentSI zamot akar v enny 
(VirgC. 148). Vr isten nag kemeíiSn uezy iteleth tiapyan az 
zamot embertíl (DebrC. 392). Zaam weetetyk enthílem (ÉrsC. 
304b). Számot viszen az úr dolgostul (RMK. 11.136). Számot 
veznek a sapharsagrol, a talentommal mit nyertei, azt kérdi 
ChristiLS (MehSzJáu. 67). Vegyétek számát az egész 
Israel fiai gyülekezetinec : tullite summám universae congrega- 
tiouis filiorum Israel (MA: Bibi. 1.117). Soha seulcitíil azért szá- 
mot nem veszek, ha jót cselekszik (RákF: Lev. 1.652). Szol- 
gáuktid számtartosághánii exactonmk által szamott vétetvén 
(Thewr : Nyelvk. 26). Számot vetni: rationem *deducere, 
*edere rationes ; valakivel számot vetni : *disputare ratiouen) 
cnm aliqno PPBI. Akart iamot vetni 5 zolgaiual (MilnchC. 48. 
JordC. 411). Kywannya, hogy zamoth wessenek egymas.sal 
(RMNy. ni.94). Botyanj vramhoz mének zam vetuj (LevT. I. 
39). Nagy szóval kiállnak, hogy számot vessen Babillonnal 
(Thaly: Adal. 1 61). Tessék most jó dámák legalább múló fél- 
ben számot vetni tétova repített gondolatokkal (Fal: NA. 134). 
Az újain vetni fel a számot: *digitis computare PPBI. 
A mel imacagokat tez, mendenkoron bizon zam alat tar- 
z a d ( VitkC. 1 21 Z a m n e k e v I v a I o nagy sok marha fComC. 
246). Vereseegígben voltam zaamnaal kyl: in plagis 
supra modnm (ÉrdyC. 92b). Athanásiun, CjtíIIus és s z á m- 
nél k fi I t6 bben n is házasság-nélköl éltének (Pázm: Kai. 
598 1. A bójtöt és imádságot száma-nélkűl sziilcsége.snek mond- 
gya az igazán meg-térSkuek (Pázm: Préd. 431). A sz. Írásban 
száma-nélköl olvassuk hogy az isten szolgai meg-áldották az 
embereket (485). Engem-is száma-néikfli gyalázatosan említ 
(Pázm : LuthV. 5). A sz. írás száma-néikfd mongya (286). Száma 
nélkül meg akara indulni (Mik:MulN. 199). Zam zerent 
myndenekben hagyom istennek bwnw.sse magamat (VirgC. 13). 
Zam zerent uyolczan valauak (60) Az bíró verettes.'ie meg .szára 
szerint való czapással (Kár: Bibi. L181). Számszerint minden 
húsz esztendős férfin az Izrael fiaikózfil (MA: Bibi. 1.76). Szám- 
szerínt czac egy satan avagy 6rd6g emlétetíc (MA: Tan. 158). 
Szapora szám szerént, gyakorta meg-látogatni valakit (SzD: 
MVir. 376). 

[Közmoudá-sok]. Nem íó gazda nélkfil számot vetni (Decri: 
Adag. 167. SzD: MVir. 378). 

arany-szám : numerus anreiLs Kr. [goldene zald). 1649, 
mely elsS esztendő szfiku esztendő után, az arany szám 16, 
romai ado szilm 2. 1649 (KLícse 3). 

egész-szám : numerus integer gr. [ganze zahlj. Egész 
számoknac aríthmeticaiánac vége (Helt: Aritm. J.8). 

égy-szám : [numerus singularís ; einfache zahl]. Láddé, 
hogy mindenütt csak egy számban szóll az apostol (Piizm: 
Kai. 663). Az Elohim szóból hozzuk ki az isteni személyeknek 



tSbbségeket, azoknak penig állattjoknak egy.ségét a melléje 
tétetett egy szimu szóból, miuemfl a teremte (GKat : Titk. 21). 

(gyalog-szám] 

gyalogszámos: [pedestris; fuss-). Mí lovas és gyalog szá- 
mos hadainkkal készen vagyunk (MonTME. IX.81). 

hó-szám: menstriinm Kr. [das monatliche). Nadrárul való 
oruos.s;ig auagy a ho .szám, a mely a.s.szonyalaton meg al 
(Frank: Ha.szuK. 35). Ha párhagyma vízzel kened az aszszony 
méhét hó száma után, a bé-vonodot méhet meg-tágíttya (Nad: 
Kert. 307). A régi doctorok mályuák folíl irják, h(jgy gyomorba 
bement eledelt lágyityák, gyükére, vakarcsa ha.sad meg-índityák, 
s asszonyon meg-állott hószámot mozdítyák (Felv: ScIiSal. 18). 

hószámos : [meastrua ; das monatliche habendj. Minden 
mí iga.ssagimk ollyan mint az ho .szamosnac poztoia (Zvon: 
Osiand. 56). 

(holnap-szám] 

holnapszámra : (per singnios raenses ; monatlích]. Holnap- 
számra 30 tyúkot adnak (TörtT. XIX 197). 

idő-szám : (aetas ; altér]. Id8 számnak kfllomb.sege : aetatis 
dístínctio (VerVerb : Szót. 2). Szent Paltul a házas.ságra olly 
élementes idSszám szabatík, az melly tSbbire efféle veszedelem 
kiviM vagyon (MA:Taa 1297). Megtudni azokat, kik tekintetes 
fóbséggel éltének vagy élnek veled azon ídó-.számban (Fal : UE. 
III. 13). Tartson jó rendet, hogy a forgandó idószám és az elő- 
fordulandó alkalmatosságok meg ne ártsanak (Fal : ÜE. 500). 
Az érteleraból származott gyümöltsíikben is vagyon bizonyos 
Sdőszám, mellyben érett korra jutnak (SzD: MVir. 483). 

kapu-szám : porta censa, portae censae ; thor-steuer PPB. 
Kegyelmetek vitessen abrakot az kapu sam serint az az- 
mynden kapund egy köböl listet (RMNy. 11.185). Látta Nagy- 
.ságod kapuszám adónak ki nem .szedhetésinek igaz okát (Mon- 
TME. \ai2i. 

kerek-szám : summa MA. nimierus rotundus Kr. [rnnde 
zalilj. Nenez hetuen heteket ugy mint kerec sz^ímot (Kár: Bibi. 
n.l68). 

nap-szám : 1) [aetas ; altér]. Egy fA uytez, napzammal eas 
elég ides, bSczesegel meg ekesAlt egí íll yo tanaczot ada (ÉrsC. 
448). Midőn az egyházi szolgalatban foglalatos volna az fl nap 
szám szerint való rendiben (Sylv: ÚT. 80). Vala Sidoorszagban 
egé: nímell eggházi ember, kinek Zakariás vala newe, Id az 
Abiasnak nap szám szerint való rendiből vala (97). Nap .szám 
szeréut igen kiczin vagiok tíj pedig ^lementés emberek vattok 
(Mel : Jüb. 76). 2) [merces diurna ; tagelohn]. Minden ideiénec 
napszámát Ijelé tudgya : rationem merceimarii supputata (Helt : 
Bibi. LLLI3). 

napszámos, napiszámos : operarins ; taglöhner Om : 
Ve.st 139. Az öreg istállót csinálló hetes és napi .számos ácsok- 
nak fizettem nyolcz frtot (Radv : Szak. 27). Ugy fizessen mint 
az gazda az napszámosoknac (MA: Scult 216). En az ur segedel- 
méből mint egy tíz pasztákban az ur napi-számosi eleibe adtam, 
kiket ő felsége mindennap hív a szentség munkáira (MHeg: 
TOszl. n.l90). Mint az napi számos, az ki erős munkára bénél 
fogadtatott (Mib : ÖÉIet. 37). A székelyek közül némelyek napi 
számosnak alkalom szerint megfogadnak (MonOkm. XIV.23). 
Volt a sok m&ster ember, a sok nap .számos, kiket (a próféta) 
seregesen íiszve gyfijtött (Moln: JÉpül. 64), 

napszámra : [quotídíe ; taglich]. Ha nap-számra jól élftnk, 
a hetek, hónapok, és esztendők, azon képpen mendegélnek 
boldogul és istenesen (Fal: NA. 125). Nap számra (naponként) 
új bokrétákkal ajándékozta-meg (SzD: MVir.378). 



63 



NArezAMÚ-MEG-FŰSZEKSZÁMOL 



fCszerszámos-lövö-szerszAm 



64 



napszámú : (ail >liem perlineiw ; tagé]. Kezile kosárokat, 
gyékéuyeket cniiiáliii, melljekért naponként vészen vala egy 
nap számú pénzt tKriSzJáa 141). 

szer-szám: I) iastrumeatnm, machina, utensile SK. [werk- 
zent'i Beriit»eliaft|. Okos kigondolt s-zersKim, malom, gépely az 
aknán, nie.sterségos taiiiálmáuy ; macliina ; lóra való ékes szer- 
szám, mint a azftgyelló, tzafrang: *moailia eiiuorum PPBl. 
Mind az egészsz Lsrael népeij alá uieneuan a pliilistou.sokhoz, 
liogi ki ki mind meg élesittetneie az fl .szántó vasát, az R 
szekerczeiet es ugy<;b mi .szer számát (Mel : Sám. 25). L<V5ltőzet, 
szerszám (Com : Orb. KiS). 2) (mi>ntula ; das miiniilicbo glitMlJ. 
Két szaz;it vére meg Dávid a pbilLstensokba es el metoluén 
Dávid az fi fitymaiiyokat vaé sserszámok bór^t, be viaé azokat 
(Mel: Sára. 39). 

ács-szerszám: [instrumentiim l'abronim tignarionim; zira- 
mermannvverkzeug). Vonvatik ufánna sok tiraizk, pattántyu, 
minden ács-szerszámok, nagy erís kíitelek, de.szkák és vas- 
maclikák, kikblil bidat vernek (Zrinyi L34). 

ágy-szerszám : [vestimenta stragnia ; bottzong). Széehy 
assziiny .'imminünió ágy .szérszi'imot adott vala, alilioz megcsinál- 
t.-ittani az ágyot is (NáilT: Lov. 30). 

ágyú-szerszám : |tormentum ; kanone]. Álgyii szerszámot 
égetnek (Görcs: Máty. 19), Algj'ii s/.5r sziimot mindunt clnyeré- 
nec (Valk: ttirb. MT. 112). Mit)lt;i álgyii szSrez-ániot t.aláltác, 
illyen rSttenetes voltát nem láttác (Valk:Tim. MF. I'ótl. LVI). 

borbély-szerszám. Borbély szerszámokhoz való fűuec : 
cbinirgicae (Com:Jan. 32). 

csigázó-szérszám : tormentiim Com ; Jaa 136. (folter- 
instriinient). A nem jámboroknac megzabolázílsára vannac a 
kalodác, tőmISezíc, csigázó szerszánioi', akasztii fác(Com:Jan. 
136). 

érc-szérszám : [aeramentnm ; oliernes gefiiss]. Sokak van- 
nak, az niollioket fel vottenek meg tartani : az poharoknak es 
m&szólióknek as erez szerszamoknak es ágiaknak giakorta 
való mosásit (Fél: Bibi. 1.64). 

étek-szerszám. EdSs étec szer szám : hedysmata C. 

evező-szerszám : [remiginm ; nider]. A kSnySrgés er5s 
evezS .szerszám, molly által a babok meg-rontatnak (Mad : Evang. 

162). 

fegyver-szerszám : arma Ver : Verb. 165. [wa6FeJ. Minden 
tfeé^ver zerzanmiotli Farkas íviamenak mondoth hoziiy (LevT. 
1.381). Minden más egyéb ebbéli fegj-verszerszám bozzá képest 
tehetetlen gyarlóság (Fal: UE. 414). 

forrasztó-szerszám : ferrumen PPBl. 

fü-szerszám : [condimentum ; gewürzj. Fűszerszám, minden 
(zt adi'i szerszám : coudimonla PPBl. Azt monthad, hogy ith 
fy\v zer zamot hattal, de sohul megh nem thwdora thalalny 
(LevT. 1.122). Immár el wntam az borsolást, mert Kegelmed 
semy fw szerszámotli nem hagyot woltb (209). Veuec az Jesns: 
nak testet es be kStAszek azt lep^dókbon f3 szerzamokkal 
eggiSl, az miképpen szokások az sidoknak temetkezni (Fél : Bibi. 
1.176). A tyúkot ki fogják a sáros udvarról, fA-.Hzerszámokkal 
izes.sé teszik (Pázm: Préd 30. Tel: Evang 26). A válogatott jó 
iz az egész életünknek füszerszáma (Fal: UE. III. 179). 

fűszerszámol, fűszerszámoz : condio MedLat 109. 
(wilmen). A mostani Írók közlil sokan édes indulatokkal fUszer- 
Rzamozzák nnuikájikat (SzD: MVir. 245), A fejet, hogy szaga 
legyen meg-IUszerszámolta iKónyi: HRom. 188). 

meg-füszerszámol, meg-füszerszámoz : coodio C. 
[wibren]. Jól megfAszorszámozui az étkeket : 'giilose condiro 



cibos PPBl, A .sfiltec egésségessebbec, hogy nem mint a ffait- 
tec, hanemha jól és bfivebbelkén meg fllszerszámozt^itiiac (Com: 
Jan. 83), A pimpinelL'i a b<jniak jii 8z,igot ád, mintlia megfü- 
Bzerezámozták volna (Lipp:PKerL 11.112). Eusebius jól meg 
bélelte s f&szerszámozta magát myrrliával, isoppal (Fal : NA. 
125). 

fűszerszámos : (aromatarias ; gewürzkramer] A miniom, 
sj'irga arany-f&sték, verhonyS sárga fold, arany enyv értz kSz- 
zfil szivárkozó bányász! nedves.ségeknek mondatnak s a fBner- 
számosoknak árúi (Com*: Jan, 15). 

füstölő-szerszám: I) [tburibulum; ranchgefassj. Meg- 
liaraguec az \'zzij;is, kinec kezélwn vala az füstílfi szerszám, 
hogy fflstőlne (Kiu-: Bibi. I.39i)b), 2) |odores; rauclierwerk], A 
jo illatú fflstelfi szerszám győnyőrkódteti a .szagoló embert 
(Land: Uj.Segits. 1.4K)). A fftstílíi szerszám akkor bocsáttya ki 
illattyát, mikor tiWe vettetik (Hall: Paizs 20). 

hadi-szerszám: (arma l)ellica; kriegsgeraLsiüiafl|. Ostrom- 
lásra v.ili'i li;uli s-z«rsz.im : miLsculiLs PPBl, Sal.auioiuiac mindenek 
aiándokot hoznak val.a, oz5st és arany edényeket, öltözeteket, 
hadi szerszíimokat (K.ir: Bibi, 1,311), Minden féle profontot, 
hadi szerszámot, az mi kell várnak mindent hozat (Zrínyi 
L91). 

rúgó-hadiszerszám. Pattántyu, rugó hadi szerszám : catv 
pult^ Major: Szót. 130. 

iró-szérszám : [graphiarium ; schreibzeug). Paranczola, 
hogy iiHki vimie iro zerz-amot es papirosát (VirgC. 19). Agyatok 
mynekwnk yrozerzamot es megh yrjwk (ÉrsC. 1(X). Sylv: ÚT. 
n.134). Hat férü ifi vala, egy férfi vala 5 k&z5tt&.' gyólczbaii 
flltSzuo és iró szerszám vala az 5 oldalán (Kár: Bibi. 11.115;. 
Monda neki : végied az te iro szerzaraodat es le filuea hamar 
iri ótuent (Fél: Bibi. 1.119). 

ivó-szerszám : (vas potorium ; triukgelass]. Látimk olliakal 
is, kik czoda iuo szerszamokat találnak, mellieket ez fi társo- 
kat az italra ingerlik (DecsiG : Préd. 24). 

íz-szerszám: (condimentum; gewUrzj. Az búst tellyeaség- 
gel el fSzem, ízi szerszámát meg adom (Kár: Bibi. O.ISIX 

kínzó-szerszám : tormentum Com: Jan. 136. [folteríiLstru- 
ment], Mindennémfikinzó-szerszámokkal vesztegették a Clu'istus 
bajnakit iHall: Paizs. 122). 

konyha-szerszám : (vasa cuUniiria ; kOchengeríit), Kdét 
kérem, adjon eziistmivet, konyha-szerszámokat és kárpitokat 
(Nád : Lev, 238), 

kovács-szerszám : (instrumentum üibrile ; schmiedgeríit- 
schaft], Jvftauak egy zyghet mellee, hol ott mynden nemew 
kawach zerzamok valanak (LrdyC, 314b). 

kristélyéző-szerszám : raetrenchytae PPBL 

lövellő-szerszám : missile PPBl. 

lövö-szérszám : (tormentum ; geschiilz]. Azt mivelui, hogy 
ne árthassan.'ik a lövő szerszámok : tormenta bellica *ludificari ; 
kiizelról a lövA szerszámoknak niutsen erejek : usus tormeii- 
torum spatio propinquitatis *iuterit PPBl. A hegynek közepibe 
löv6-«zerazámokat helyheztettek (Szál : Krón. 548). Az 5 kjfalay 
az test, I5v8 szerazami, bastiay az oldalak (Lép: FTük. 5C). 
Isten az által a IJvó szerszám állal szélbosze-el az 5 ellenségit 
(GKat:Titk. 450). Porral, lövi .szerszámmal kiuáliuik (RákOy: 
Lev, 142. 187). .Szüntelen hallatott ellenség ágyúját, löví-szer- 
számokkal rontatni bá.styáját (Thaly : Adal. 11,24). Minden lövő 
szerszámokhoz az pattantyúsok mellé embereket rendeljenek 
(MonOkm. XrV.182). 



65 



L(VSZKRSZAM— SZERSZÁMOS 



SZERSZÁMOTLAN— SZÁMLÁL 



66 



ló-szerszám : [arma equestria ; pferdegescUirr]. A gazda 
asszounak hagyom mind hiszerszámot és miud egyebet (Gér: 
KárOi. in.374i. 

madarászó-szerszám, madarász-szerszám : auciipa- 
tórium C. MA. [vogelgani). 

men'tő-szerszám : antlia Com : Jaii. 90. (pumpe). A hajó 
gaz a hajó feneUélien 6szve folyván meritS-szerszAmmal : viz- 
vouo szivattyúval ki inerittetic (Com: Jan. 90). 

muzsika-szerszám, muzsikáló-szerszám : naula, nau- 
him PPBl. [musikiustniQient]. Miaden-f§le gySnySrflségek jed- 
czettetuek, a mellyekef az ételben, italban, a musika szerszáni- 
ban é."! ezekhoz hasonlókban kereset (Mad: Evang. 452). Musi- 
káló szerszámok a citera, hegedő és kintorna (Com : Orb. 203). 
Rónini találmány idegen nyelven misét mondani, musica szer- 
számokkal zengedezni (MNyil: Irt. Elíb. 5). 

muzsikaszerszámos : melicius C. 

mü-szérszám : [iastrumentum]. Az Israel népey ala méné- 
nek a philist^usokhoz, hogy kiki mind meg elesiteneie az fi 
szanto vasat es egjeb mi szerszámát (Mel : Sám. 25). Minden 
mfi szerszám pénzért készítetik (Szentm: TFiú. 20). Akár mely 
m szerszám s eszk&z inkább rostásodik hevervén hogysem vele 
élvén (Fal:UE. 403). 

nyomó-szerszám : [prelum ; pre-sse]. Rakna az sayto, teli 
vadnac az nyomó szerszámoc (Kár: Bibi. 11186). 

[ó-szerszám] 

ószérszámos : veteramentarius Com ; Jan. 98. [trödler]. 
A ki az ó nihákat varja és meg-foldozza, ó szerszámos (Com: 
Jan. 98). 

patika-szerszám: [medicamentnm; araneij. Ada a kiral- 
nac sok io .szagn patika szerszamokat, keneteket és drága 
kíueket (Mel: Sám. 151). Az patika-szerszámtól ódd meg magad 
(FortSzer. L4). Patika szerszám tsináloc avagy patikáro.soc 
(Com: Jan. 218). 

patikaszerszámos : [apothecarius ; apotheker-]. Patika 
szerszámü.« bolt. az az sfik-féle halaioknak természetekrSl és 
azoknak nemeirSl (Irat : Perk. O'ml). 

szíj-szerszám : [loramentum ; riemen]. Keth hordó morha- 
ys wagyon, kjben kes, hayfono, zyzerzam. papjros, fesyA es 
Bgyeb aprólék arw zerzam wagyon (LevT. I.3S1. VectTrans. 
22). A magj'arországi kereskedS népek vehas-senek barmot csak 
a fokadalomban, de sarat és egyéb szij szerszámot ezek se 
' rihessenek (ErdOrszgy. 573). 

tűz-szerszám, tüzütö-szerszám, tűzkiütő-szerszám : 
[chalybs; feuerstahl], feuereisen Nom. 35. A tüz Stó szerszám 
a taplóval jelen légyen (Com: Jan. 158). 

tűzszerszámoz : [incendo ; in brand stecken]. Az keserves 
német terb s portio, úgy gyakor tiíz-szerszámozott szerencsét- 
len.ségek miá megszegényedtünk (RákF: Lev. L64). 

tüzes-szerszám : 1) [pyrotheca] ; feuerzeug Nom. 35. 2) 
[tormentum ; geschütz]. A 16v6 és tfizes szerszámok (Rák : Art. 
18). 

vas-szerszám : [ferramentum ; eisengeriit]. Vas szerszám- 
nak pengése nem hallattatott az háznac fel eppitésében (Kár: 
Bibi. 1.307). 

zengö-szerszám : [iastrumentum musicum ; mnsikinstni- 
ment]. A musikáló a jól 5szve bocsáttatott húrú zengS szerszá- 
mokat pengeti (Com: Jan. 168). 

szerszámos : [raagicus ; zauber-]. A Jupiter parantsola a 
Uercuriusnak, hogy ógj'elítene valami szerszámos italt az em- 
bereknek (GKat: Válts. 1.937). 

U. NYELVTÖBT. SZÓtAb. UL 



szérszámoüan : [incondit\is ; ungewürzt]. A b&jtSs eszik 
kSzóiLségest az az valami temérdek, paraszt, szerszámotlan ele- 
delt iGKat : Válts. L1069). 

fazerszámoz] 

szerszámozás : [conditio, conditnra ; würzuiig]. A kerti s 
füves palántákat nem csak étek szerszámazásra, hanem sze- 
gény emberek ételére rendelt a természet (Nad: Kert. 276). 

szoros-szára: ratio districta NémGl. 138. 

Számántalan, száméntalan.számintalan, számita- 
lan : innumerus Kr. [unziihlig]. Mywelkedetben foglalatos ember 
egy 5rd5gtAl keesertetyk, de bewolkodo ember zamantalan őrdfig- 
tAl kesertetyk (ÉrsC. 533). Ott voltak a kaliistromokba rekesz- 
kedett szent barátok .száméntalan sokasági (Pázm: Préd. 877). 
Kaphat vakmerSséget, számitalan sok morghásokat(Bal: CsIsk. 
23). Számitalan sok bizonyságokat hordhatnék vakmer6 fele- 
tekre (122). Nem tsak magadnak szerzesz birt, nevet, de szá- 
mintalan nagy rendeket is megszabadítasz ez nyughatatlanság- 
tól (Hall: HHist. IIL157). Ha megfogyatkozunk reméuységfiuk- 
ben e rilági számintalan háborúságok kSzStt, az úrhoz folya- 
modgyunk (Hall: Paizs. 104). 

Számára: [usui, commodo; ziim gebrauch, zum uutzen]. 
Az minemeü ket kereken monath az ^- feolsege zamara ez el 
múlt ideokben foghlaltanak wolt, mostanaba w-yzontak el foglal- 
tak Dobó wram zamara (RMNy. 11.263). Ez megb neuezet deb- 
reczeniek immár eo felsége szamara ide biratfatnak (269). Az 
én számomra bort ne hordatna addig, meddig az Nga bora el 
nem kél (LevT. 11.173). Nemesek, nemtelenek, kik a mi szá- 
munkra tartozandók (248). Ha azt az paripa lovat én számomra 
megvétethetném, igen akarnám (KétMDipl. 169). Bay László 
úr katonái számára csutorákat vettem (KecskTört. IV.91). Egy 
ember sok pénzünk vitte vala oda, hogy flintákat vegyen eze- 
rünk számára (Tbaly:Adal U. 365). Ha fenn akarod tartam 
nálok a böcsületet számodra, az 6 alacsoaságokra ne bocsát- 
kozzál (Fal : NE. 23). Járt némelly reformáta ekklésiák szá- 
mokra régen a fejedelmektől valami kevés fizetés (Bod : Pol. 
141). Viszi bőségét azoknak számára, kik rá szoraltauak gaz- 
dag tárházára (Orczy : KöltSz. 54). 

Számol : numero MA. zahlen, rechnen PPB. 800 sing vász- 
nat szűne meg, csak 6 pénzével is számolván singitfll, 48 fo- 
rintra .szolgálnának (Évk. Xin.fi4). Magamnak tartozom szá- 
molni arról, a mi bennem vagyon (SzD: MVir. 376). 

meg-számol : cvi Abirozok, kezkeneok, ezeket meg nem 
zamoltam (RMNy. n.199). 

Számolhatatlan : [innumerabilis ; unzahlbar). Számolhatat- 

lan teremtet állatoc (Kár: Bibi. 1.660). 

Számlál : 1) numero MA. zahlen, rechnen PPB. Szám- 
adásra menm, oda számlálni : venire in *computationem ; hold- 
nak fa'rttjtszésc szeréut szandált o.sztendö : *lunaris annus PPBl. 
Az yd5t kezae zamlalni (ErdyC. 513). Myltoltaínyek az ew Nag- 
saga deaky keoziben zamlalnya (LevT. I.38S). Tudszé szám- 
lálni: scis numerare (Ckjm: Vest. 68). A mezei parasztoc tizen- 
ként, hatvanodonként vetnec Sszvesziimlálnac (Com: Jan. 163). 
lm te jövendöjdet fogom számlálni (Zrínyi 1.41). 2) [enumero; 
anfülirenj. A mint krónikákból számlállyák a' tudósok (Pázni: 
Préd. 171). Igazmondásodban számláltad élőnkben (Thaly: Adal. 
1.46). Ki győzné őket számlálni, minden dolgát lerajzolni (ü. 
339). 8) [puto, aestimo; haltén, schatzén). 50 lovasnál feljebb 
nem számlálom az lovas.sát (Bercs : Lev. 622. 739). Három kis 
mért fSldre számlálja hazáját (Orczy: költH. 40). 

[Szólások]. Méltóságos zent tarssagokbanzamlaltath- 
wan (ÉrdyC. 516b). Hyweydnek tarssa-ssagokban zamlaltasswnk 
(ThewrC. 199). Az illetlen öröm sok jajt fejedre számlál 

5 



67 



be-szAmuü^ki-szAmlál 



kiszámlAlAs— szAmlálhatatlanul 



(Kisv:Adag. 520). Olyba zamla 1 tasaeok az isteny zentso- 
geokuek vételére (CornC. 19). Keée tleneckol í. am- 
ialt a t o t : cum iiiiquis reputatus e.st (MüuehC. 104). Alkal 
mas evit&t az byuesek kSzzee 7, a m 1 a 1 n y íÉrtlyC. 3.52). 
Tégedet az fényes portának lifl szolgalatjában igazságos c z i- 
r á k i k z é számlálván {Munlrók Vm.441). Adkoztattak 
kezybe melto vagy zainlaltattnod (EhrC. 33). A gonosz 
1 5 II é c k 5 z y b e s/.ánilált;.téc (Helt: ÚjT. N7). K e r e z t y e- 
nSknok kSzibo zamlalal (WinklC. 244). Ky zamlaltatot 
vala my kSzynkbon (JordC. 708). Meltoltatneek ev szent- 
ségei; atyaisaga zentevknekkevzyben zamlalnya (MargL. 
121). Az t b 1 w a y k k 5 z y b e zamlalthathiiy (PozsC. 34). 

be-számlál: [in numerum confero; einreihen]. EwrvM o 
zentsseeges leélek, ky ez may napon bel yktattaal az marty 
roktwl, bol zanilaltattaal az coufe.s.soruktwl (ÉrdyC. 520b). Chak 
azt zamlallya bo wr isten az eol5 kényben (615). 

el-számlál: enumoro Kr. (aufeablen). Zamlald el, mene 
zep.seg vaétin az ogSn, ez fSldSn (SándC. 2). Orzaganak nyn- 
czen zama, mert nap tamadattwl fogwan nap nywghattliyg el 
zamlalwan mynd czak ewnnen maga byrya (ÉrsC. 461). 

el6-8zámlál, elöl-számlál : enumero, recenseo, memoro 
C. (autziihlon, antühren]. Nevén nevezS, neveket elA-számláló : 
nomenciator aut nomenclator Pl'Bl. Cristiis az ew hyweeyt 
meg algya el8wo szamlalwan az heet yrgalmas.sagiikat, kyket 
tSttenek (ErdyC. 13). Zent Mathe elSwe zamlalwan Ábrahám 
atyanktwl fogliwan mynd az protVetakat (529). Kiket am elő 
zamlalank (Ozor: Christ. 187). Ezeket mi mind érdemijük, vét- 
keinket ha elszámláljuk (RMK. VI 232). Az asz.«zoni állatnak 
sok tisztit 6s eke.s,segit szamlallia az irá.s el8 (Fél : Tan. 463). Nem 
hiuen számlálod eW az én beszédemet (Tel : Fel. 23 1. Nem akar- 
tam ma uyonnan minden okait el« számlálnom az anyaszent- 
egyház keresztinek (Tel: Evang. 11271). Minden féle esetit el5 
számlálya (Viis; CanCath. 206). El-fogyna az üdfl, ha mind eW 
akarnám számlálni, melly nagy szentségre nevelt a mi urunk 
(Pázm: Préd. 180. 1156). Csak azokat a bflnSket kel ol5-szám- 
lálni, a kikrfll ember emlékezik (Pázm: I.uthV. 32. 474). Ha 
az ecclesiaban való igaz tudomány felSl való értelmet isten 
kegyelmébe'! által lathatnuc es elSszamlalhatnuc (Észt: IgAny. 
g4). It menyi id5 telhetet el, azt sem akarom el5 számlálnom 
(327). Isten győzné elől számlálni (Czegl : ,Iaph. 27). Szjimlálhatza 
elő azokat a piddákat (Pós: Igazs. 1.93). Neoburgi fejedelem 
az ö pribék.ségének tizenkét okait számlállya elő (Toln: Vigaszt. 
321 Nem szükség ezeket egyenként elillszámláliii, mert nyilván 
mutogat reájok és elég fenjen kacagja őket az értelmes világ 
(Fal: UE. 381). 

előszámlálás : enumeratio, memoratus C. recensio MA. 
horaihlnng Pl'li. Intettettonoc a .sidoc az «t istennec tSrnenye- 
net meg tartasíua es meg őrzésére, a tőruennee meg magya- 
raza-sau.'d es vyonnau elő szamlabisaual (Helt:Bib! Lf). 

föl-számláig 1) [enume--: '•'fibrenl. Kvről nyUv"- tnuiB- 
kőzyk zent Máthe ewangelista tTel zamlalwan Cristustiivl es az 
zyz Mariatwl fofjhwa mynd Adam atyankygh (ÉrdjC. 4-lU). 2) 
(dinumens zusammonziihlenj. Az többi ot való sokaság, ki (81 
nem számláltatott iZvon: Poat. 11.257). 8) computn Kr [berech- 
nenj. lla jol fel.számlálom, egy hónapja, hogy irtani Kédnek 
(Mik:TőrL. 21). 

hozzá-számlál : anuumero C. 

ki-számlái: I) exputo MA. [oomputo]; aasreclinon PPH. 
Azon igyekeztec, hogy kiazámlálliatnác az ítilet napját iMA: 
Scult 28). S) exeommunieo MA. [ausschlieasen|. Ki.számlálni 
valakit az hivec kőzzfll (MA: Bibi. IV.154). Ez iiz b(mteté,so, 
hogy az tanács közül ideig ki-sziVmláltassék, valanu'g istenét 
meg nem enginzteli (MonTME. 1.77). 



kiszámlálás: (excommunicatio ; ausschliessung]. Valamely 
bfiuős embomec az hivec k8zz61 való kiBzámlálás;i (MA: Bibi. 
IV. 154). 

meg-számlál : numero, enumero, dinumero, pemumero C. 
connumoro, computo MA. [zahieu]. Megzamlala a férfiakat, zaz 
huz ezer éalogokat es louagokat (BécsiC. 12). Vg sokasoltauac 
még, hoé 5 seregóc mégném zamlaltatliatic (18. 143). Tö fetec 
nec menden (5rti megzamlaltattac (MünchC. 32). Feyeteknek 
haya zala mynd meg zamlaltattanak (JordC. 384). Meg zam- 
lalUak mynd een tetemoymeth (KulcsC. 41). Ha meg számlá- 
lom azokat, az főveúuel tőbbec lesznec (Szék: ZeolL 146). Egy 
ember tilál az 8 attyánac kőnyuében meg számláluan, hogy 
őnéki egy ember tartozneiéc 4 sing posztóual őt forintért (Helt : 
Aritm. 15). Meg az fejeteknek hayszala-is mynd megh vadnak 
számláltatván (Szár:Cat. C4). Főkötő, vagyon rajta 32 arany 
boglárok és az mint megszámlálhattam, sz;'iz szép válogatott 
gyöngys-/.emek (TörtT." IV.142). 

megszámlálás: dlnumeratio, enumeratio, recensiis C. 
ziiblung, abziihlung PPB. A negyedie kSnyuebe Mosesnec meg 
mutattatic a sido uepnec a pusztába való meg .számlálása (Helt: 
Bibi. Lf). 

megszámlálhatatlan : [innumerabilis ; unziihlbarj. Tenger- 
nek fouonye meg .számlálhatatlan (Born: Ének. 88). Meg szám- 
laUiatatliui düchöséges lölkök düchöseget előtte szépen énekel- 
nek (Zrinyi 11.81). 

megszámlálliató : numerabilis, computabilis C. 

öszve-számlál : connumero, computo Kr. [zusammenrech- 
nen). lla mind öszve-szándálom sem hiszem 4(X)Ú lovasnak 
lenni (Bercs: Lev. 180), Öszvo számlálván az hadat majd 8ÜO0 
prae.«entiája lesz az okos,sak elűtt is (324 i. Ha üSzve.szánilálom 
val(5.ságossan népit, van három ezer s több is (709). 

öszve-számláláa : computatio C. 

Szám^lálás : numeratio MA. abzahlung, rechnung PPB. Ez 
eellyen zamlalasnak yrasaat elezer kezde el Cyrinus (JordO. 
521). Zeniek kőzee való jTasa es zamlalasa (ÉrdyC. 283b. 323). 
Számlálásokat czináluac esztendeiéről, holuapiárul, sőt meg 
napiárulis az világ végéuec (Zvou: Post L25). Ez inditotta 
Danid sziuet az szamlaltatasra (Fél: Tan. 495). 

Számlálat : computus MAI. [numerus ; zjihlj. lla kynek 
értelme vagyon, zamlallya az bastyeenek zamokat, kyuek ew 
zamlalattyok mynd emberek : numerus hominis est (JordC. 
909). 

Számlálatlan, számláltalan : [non numeratus ; zahllosj 
Zent Elek édes attyatb aunyatli [liagyta el] es zamlalatlan 
kiiiczeket (Apóst. 30). Lata menden lolky atyáknak nemzetebevi 
dychekevdueen zamlaltalan sokas-sagok az felséges istemiek 
zyne elevt (DomC. 186). 

! Számlálgat-Í^ilentidem computo Kr. 

Számlálhatatlan : innnmerabilis, inuumerosus C. nnzalil- 
bar PPB. Az te mondhatatlan kőgyelmessegős yrgalmassagod 
(CzechC. 22). Valanak az jazoknak hadában ke%Ti népek zamlal- 
hatatlan zamuan (ComC. 175). Vr tytkaynak neze\7e zout 
Damancos az ev zerzetenek (yaynak 6.s leánynak zamlalliatat- 
lan sokassagat erave evlele zeretelnek karyanal (DomC. 189>. 
Számlálhatatlan lelkeket viszen (xikolra (Mon : Ápol. 499). 

Számlálhatatlonan : innumorabilitor, in numera mnlti- 
tudine MA. unzJihlbarlich PPB. 

I Számlálhatatlanság : innumerabilitas C. MA unziihlb.ir- 
I keit PPB 

Számlálhatatlanul : im)umerabiliter MA. uuzáldbarlicli 
i PPB. 



SZAmlALÓD-K— SZÁMTALAN 



SZÁMTALANSÁG— SZAMÁR 



70 



Számlálód-ik : [delibero ; mit sich zu ratbe gehen]. Szfik- 
liogy az egész ember gondolUodgyec, tanachkozzec, maga 
^szamIaIod^c (Pécsi: SzrtzK. 111). 

Számonként : uiimeratim MA. nadi deu zahleti PPB. 

Számos: I) uumerosus C MA. zahlieieh, viel PPB. Vat- 
t k ,iz memijey zenteknek zamos palogar tars-say (ÉrdyC. 226). 
.\ u'vfilekezetet. a melly mennél számosabb, annál kedvessebb, 
■ I t">cíáttya (Com: Jan. 126). Számos Sreg kSnyvec; numerosa 
niina il57). S) [uimierahis; gezalilt). Az Judah seregénec 
M .si száz nyoItzTánhat ezer (MA: Bibi. 1119). 3) [paucus ; 
\'. iiii,']. Eg nebány .számos embernec hatalmáért az 5nn5n 
II i-.-i beczfiUetit árulna el (Det-si : SallJ. 2). Rövid Írásban fog- 
ni nem minden czikkelyét, hanem csak egj^nehány számos 
lit az Mahomet tétovázásinak (Pázm: Kai. 433). Igen igen 
kevés, Szamos embereknek szájukban találtatik (MNyil : Irt. 
El«b. 6). 

Számosan : [numerose, saepenumero ; zahlreich, vielmal]. 
Az kását fözzed, savát is add meg mint az több kásáknál immár 
ugyau számoson megvagyon (Radv : Szak. 249). A régi doctorok 
kizzfil sokau, kiket Bellarmiiius számossan bé-hoz, ez mi értel- 
műnket kSvetic (Pós: Ig.izs. IL150). Szent Ilona napját számos- 
san érhessen (Thaly: Adal. 1.222). Vegye fel Szabó Mátét is 
hadastul és úgy számosabbmi Szent-Eiidiénél megmutassa ma- 
gát (Bercs:Lev. 329). 

Szamosit : multiplico, augeo SI. [vermehren]. Ügyekeztünk 
azon, hogy az szegény hazának barátit s jó akaróit számosí- 
tanók(Bethl:IIRákGy. 76). Isten számosítsa esztendőidet (BiróM: 
Préd. b2). 

még-számosít : c« Halgas fiam engem és megszámosét- 
tatunk az te életednek esztendei (Zvou: Post. 1.234). 

Számosod-ik : multiplicor, augeor SL [sich vermehren]. 
Ü altaloc szamosodgec az istennek népe (Ageud. 63 1. Uram 
tellyesítsed kérésit ha tetszik, országodnak népe azzal .számo- 
sodik íSzatm: Dom. Elíib. 27). Az attiafiaknak eggies es békes- 
séges itben való lakassok által ez waros tehesedui es szamo- 
sodni láttatik (TörtT.« 111171). Számosodik búbanatja, közéi 
halála, halálának végóráját váija (Thaly: VÉ. IL251). 

Számosság : niunerositas C. 

Számoz: 1) computo Kr. [berechnen]. Olvasóra .számozzác 

z kép mutatoc az 5 imádságokat (Zvon: Post. 1129.^). 8) 

[dinumero ; abzahlen]. Elkészíti fízeményét, egy néhány tál 

étkeit, nyársra való süteményét, számozza vendégeit (Fal : Vers. 

878). 

f51-számoz : (dinumero ; abzahlen]. A mint felszámnztam 
folyó napjaimat, beköszönt, ugy látom, századik e.«ztendóm (Fal : 
Vers. 901). 

fol-számozás : [conscriptio ; volkszahlimg] Ez az els6 fSl 
imozás lén Cyreneusnak, Syria tiztartoianak általa (Kulcs: 
Evang. 69). 

meg-szamoz : [dinumero ; zahlen]. Isacarnak nemzetyt megh 
samozwan leenek hethwen neegy ezerén (JordC. 175). 

Számtalan, számatlan (számotlan MNyil : Irt. Előb. 18. 
QKat : Titk. 293) : iunumerus, innumerabilis MA. unzahlbar 
PPB. [unzahlig, zahllos]. Zamtalan bozzosagokuai yllettetik 
iEhrC. 3). Midin 5ket az egiptomiaknac zamtalan serege vldSz- 
aeie, vgy fedeztetécbe vizzel, bog cac e^,sem marada (BécsiC. 
18). Zamtalan snk czodakat t-S-t (Vú-gC. 28). Nagy zfmitalant 
fordoyta megh az erek vezedelemnek wtarol (ÉrdyC. 148). 
Meg sokasulanak, zamtalan lenek (KulcsC. 971 Mellyec mellé 
»c számtalan doctrinákat számlálnak az német számnet8 
mesterek (Helt: Aritm. A2). Az gyökeréé soc számtalan apró 



mint á fSIdi monyorónac (Mel : Herb. 36). Szanlalan sok keppen 
tSbbek az poganok (Mel:SzJáu. 208). Szantalánnon vadnae 
efféléc (Kulcs: Evang. 39). A Krisztus szereteti nem hadta 
henyélni, hamem szűnetlen esztenezte számatlan munkák és 
fáradtságok terhének viselésére (Pázm : Préd. 1247). Micsoda 
víz hozta amaz számatlan lélek terhelő traditiókat (MNyil: Irt. 
Elilb. 3). Az isten elfordult tolok az szilmothm apró kőzbeu- 
járutskák miatt (18). Az egy teremtett emberi természet szá- 
motlan sok ezer emberi személyekvei közöltetik (GKat: Titk. 
29.Í). Az végbeliek szinte úgy prédáltak, ide számtalan élést 
takartanak be (RákGy: Lev. 143). Minden dolga fordul chak 
szántalan káron (Zrinyi : ASyr. 40). 

Számtalanság : innumera multitudo Kr. [zahllose menge]. 
Az eyeli latroknak szamtalansagat mongia lennie 1572 (KBécs. 
F2). Ott voltak a mély tudományú bölts emberek számtalansági 
(Píizm : Préd. 877). 

Számtalanszor : saepissime, innumerabi liter MA. unzahlig, 
vielmal PPB. Nem egyszer, hanem szantalanszor versz arczul 
(Tel: Fel. 11). 

Számú : nimiero Kr. 

[liárom-számú] 

háromszámúság : [trinitas ; dreifaltigkeit]. Az Istenségbeli 
többség az Írásban három számuságra határoztatik (GKat: Titk. 
54). 

tíz-számú : decas C 

több-számú : [plurális ; von mehrfacher zahl]. Fen marad 
még a mi bizonyságunk, hogy az Elohim név mind végezödé- 
sével mind jegyzésvei több számú ige légyen (GKat : Titk. 
20). 

SZAMÁR: 1) asinus C. MA. esel PPB. Szamárul ordít: 
rudere ; .szamárul ordító : rudens MA. Per binas metas venitur 
ad locum, qui dicitnr zamaroth (Wenzel VIII.249). Campus 
zamarluchka (ZichyC. 11.278). Az zamar ganayahoz hasonló 
(EhrC. 80). Le zalla az zamar határol (VirgC. 46). Ne kywand 
te barátodnak zamarath (JordC. 54). Nemeli oktalan állatnak 
első fyat mint a zamaroknak egi ihon kelh vala meg váltani 
(DebrC. 173). Vala az calastromnak eegy zolgalo zamara (ÉrdyC. 
562). Meg nyergeié az ö szamarát és el méné a moabitác 
feiedelmiwel (Helt: Bibi. l.Bbb3). Találaegy meg terhölt szegény 
szamárt elöl (Helt:Mes. 117). Az áruáknak szamáriát el hay- 
tyác: asinum piisillorum abegerunt (Kár: Bibi. 1.526). E hozac 
a teueszoe szamárt (Tel: Evang. I.451j. Sok kétlábú szamárok 
vannak kOzöttök (Piizm:Kal. 586). Szamarak egy monyas és 
egy kaucza (Radv : Oal. 11.403). Ugy bánom véle mint az szentelt 
vizet megivó szamárral az kispap (Bercs: Lev. 471). 3) [indoc- 
tus, stupidus; imvvissend, dumm]. Ifjak kik látják csak meg- 
csúfolnak, engömet mondnak as.szony szamarának (RMK. IV.79). 
Nám .szamár volt Szlúny Ferencz, ki cak választót sem tén 
levelünkre (Nád: Lev. 47). Ez az ón feifl ember annyira el 
mégien az Isteutelenségben, hogy az sz. atyák Írását tudatlan 
szamár Írásnak is meri mondani (Bal : CsIsk. 368). Szamár coro- 
nát adtok é fejében (Czegl : Japh. 44). Szamár felelet, még 
szamárab a ki Posaházival dicséri (Sámb: 3Fel. 672). Félre 
csapontak ök is náloknál szamarabtul féltekben (Matkó: BOák. 
105). Látódé gusra való szamár (213). Honnét kullantád ide a 
csak-ot gáncs kereső szamár Mátyás (220). Igen szamár-módi-a 
viselvén magát a uagyatyja körül Somai, te.stamentumát revocálta 
1766 (Hazánk 1.378). 

[Szólások]. Ugyan pap a szamár 1760 (Hazánk 1.375). 
A töb calvínisták a lutherista tanítókat szamárnyi szamá- 
roknak, esze-fordult tévelygőknek nevezik (Pázm*: Kai. 289). 
Semmit egyebet nem tudnak, hanem tsak a szamár árnyé- 
káról beszélgetni (Misk: VKert 316). 

5* 



71 



ANYA-SZAMÁR— 1. SZÁN 



ELrSZÁN— MEGSZÁN 



(KözmondAsok). Nem illet szaniárt veres nyereg (MA. Decsi: 
Adag. 22). A hol nints 16, szamár-is kedves ott; *inter coecos 
regnat strabo PPBI. A mély dolog nem szamárt illet (Czegl; 
MM. 167). Mindeu szamár a maga terhét viseli (Matkó : BCsák. 

88). 

anya-szamár: (asina; mutteresell. íme te kyralyod y* 
the hozy.id ylwon az anya zamaron (ÉrsC. 79). 

erdei-szamár : (onager ; waldcsel). Az oroszlánoknak pr§dai 
az erdei számáruk az pusztában (Kár: Bibi. 1.658). 

indiai-szamár. Nómelly tudós emberek eleitől fogva 
tat;a(it.ik, lio^y valahol e világon imikornis volna egyéb, hanem 
a kit fik indiai szjuuáruak neveznek (Misk : VKert. 93). 

nőstény-szamár : (asina ; eselin]. Leltec eg mogkStSzít 
nSsten zamart (MiincbC. 51. Kulcs: Evang. 12). 

vad-szamár : onager C. [waldesel]. Vadszamár tsikoia, fia ; 
lalisio C. Vadzamarockal uala S lakodalma (BécsiC. 143). Vad 
szamár auag vad lo, nekik beléndnek, vad 8k6ruek mongiak 
(Mel : Jób, 616). Az vad szamárnak az mezSséget adtam házá- 
nac (Kár: Bibi. 1.536) Virgilius az olasz-országi vad szamárokat 
emlegeti, holott vad szamárok ottan nintsenek (Misk: VKert 
3. 91). 

Szamári : asiniuus C. [esels-] Neues bátor, byzwan myel- 
heted a te zjmiari woltodert (Pesti: Fab. 13). A második példá- 
nak elé-hozattatásában szamári tudatlansíigát mutatja-ki (GKat: 
Titk. 259). 

Szamárkod-ik : servio more a.sini MA. wie ein esel dienen 
PPB. Szaniárkodó .szolga: Aegyptius laterifer (MA. Deesi: Adag. 
212). Másnak szamárkod-ik : asinus bahieatoris (Deo-si: Adag. 
290). Aóáa nem lész.sz néki, akár mennyit .szamárkodgyék 
éretted (Pázm:Préd. 81). Jii nékünk ez a világi lakás és ha 
lehetne, iSrOkké itt maradnának, itt szamárkodnának (417). 
Szamárkodgyál a magad bibliád ellen is (Matkó: BCsák 307). 

Szamárkodás : (laboratio ; mühe]. Valamit egyebet mi- 
velünk tsak barmokkal kOz szamárkodás (Pázm: Préd. 3. SzD: 
MVir. 288). A gazdagságot nyughatatlan szamárkodással gyójti 
(Pázm : Préd. 89). 

Szamárocska : a-sellus C eselein PPB. Lele Jesus iama- 
rockat es ílő 5 reia (MiincliC. 196). A szamárolska a lovásznac 
fustéllyától 8sztín8ztetvén, ordit (Com: Jan. 43). 

Szamárság : [stoliditas ; dummheit]. Ebbfil nem is k51 
karho/.tjitnom somrai hazaaagot, sem rolók az sziimaAsagnac 
szemeruTOt el voimem (Zvon: Osiaud. 174). Ha tudatlauoc voltak, 
mit árthattak szaniánvigockal (Czegl: Japh. 43). 

SZAMONCA: [acceptus, familiáris; gilnstliug?]. A fejede- 
lem a,sszony a maga váradi szamuuczáját s azok között Teleki 
Mihály bátyját minden utón módon promoveálni akarta (Cserei: 
Hist, 16). Ugymi [Wip a szamár! Meg is mondám neki, hogy 
nem csodálom, hogy a sertésemet megölte, mert két felesége 
is holt meg a keze miá s ha azokat nem irtózott megölni, 
hogy irtóznék disznót ölni ; Kolosváriuak hivták, ugyan odavaló 
szomunca 1760 (Hazánk 1.375). 

1. SZÁIf : I) mlsereor, commisereor, commiseresco, poe- 
uitet C. condoleo MA. roueu, bodauem, erbarmen Adámi. mit- 
leid liabeu PPB. Zanom: penitet me NémGl. 184. Ez ke^Stlen 
népek nem kevauac az en eletAmet, sSt sem zanac az en 
halálomat (NagyszC. 49). Ha mocg oes towab az te neepednek 
zykseegea vagyok, uem zauom a mwkaat, leegyen az te zent 
akaratod (ÉrdyC. 625). Halálomat, hidgied, inkab nem szánnám 
(CsomaC. 12). Sok faratsagot nem szaiLsz erekem (16). ElrSsen 
szanniak vala (30). Nem szánna niagat, nem szánna halalat 
az CHnistus neueirt (Sylv: ÚT. 11.162). Ne s'annia kegelmetek 



kewlceget melletewnk (RMNy. n.97). Hogy mi-is szabadságunk- 
ért fáradságunkat ne szánnánk, hanem azokért élűi és halni 
készek volnánk (III. 125). Szeretettel kérem, ne szánja ez iránt 
maga fáradságát (I.«vT. L307). Nem szannya magát meg íletui 
juhaiert (Bom: Préd. 280). Szánt es kSnySrfilt raytuuc (429). 
Meg hólt gyermeket szanya, sirittya, iaygattya (Born: Evang. 
IU.102). Az czeczemőket is egy szál uyira sem szányác (Boni: 
Ének. 313). Életedet uem szántad (Kár: Bibi. L498). Vérét 
sem számiá ki outani (Decsi: Adag. 114). Halálát sem szánná, 
czak kedve telnék benne 1237). Az k5ni6rfil5 isten az ember- 
nek niomoruságát es veszedelmét szánnia (Fél : Tan. 24). Testi 
éhségSket szánnya (Kulcs: Evang. 424). Testi javaidtul meg- 
válnia sem szánsz (Ujt: HÉnek 58). Tantzolóknac hiságos képi- 
ért nem szánuyuc peuzfiuket (Vás: CauC^t. 121). Áldottac vad- 
loc, hogy engemet szántoc (MA : Bibi. 1.268). Semmi fáratságot, 
kSltségeket nem szánuyác (MA: Scult 464). Az barcti életnec 
meg f5rt6ztetésétis záimyác (Zvon: Osiand. 187). Ha fidSmet 
nem szánnám vesztegetni (Bal : Csisk. 183). Kik nem száunyák 
á veszszSt á gyermekektói (256). Nem szánta kóltségét (Megy: 
6Jaj. IV.26). Szánom a sereget, mert imé harmad napia, hogy 
éhezik 1666 (KBécs. A5). 2) [destiuo; zudenken]. Meg emle- 
kezec isten beszederól es mi nekűnc szaant kegyelmessegerSI 
(Born: Ének. 469). Szem látomást láttyuk az isten irgalmát, 
mert minekünk szánta magyar birodalmát (Zrinyi 1.19). Az 
édes anyja fogantatásától fogva, ha fija születnék, a papságra 
szánta volt (Bod: Pol. 72). A niúluár tsak nem ördögnek szánta 
magát dühödött mérgében (Fal: TÉ. 734). 3) [pi-opono; beschlies- 
sen, sich voniehmen]. Sokat zantaak az ewaugeliumnak mogyat 
el kezdeuy (JordC. 515). Veegezd el, a mit zantal (ÉrdyC. 
377). Ászt szánta, ha magyart hozzá haythattya, Budán, Romá- 
ban meczetet rakatna (Giörcs: Máty. 78). 

el-szán : 1) [condoleo ; bedauern]. Elszánám, hogy a f5 
ember árvája mily gyámoltalan (Bethl: Élet. 11.7). 2) destino 
C. devoveo MA. geloben, bestimmen PPB. Kassz;üider lón eaen, 
jó Zebemik várát királytul megnyerné, miképpen elszánta 
kedve szerént leime (KMK. VI.60). Meg bfintetni el szánta 
vala (Cserényi: PersF. 98). Ninivét negyven-nap-után sem véré 
tóidhoz, mint el-szánta vala (Pázm: Préd. 5). Ennek köniyúl- 
álló dolgaiban semmi nem történt magától elszánt nagy okok- 
nélkfil (99). Mint vitte légyen véghez ChrLstus az nép meg 
vendéglésében való el szánt gondolattyát (Zvon: Post 1.546). 
Tellye.sséggel elszánta és erjss végezessél elvégezte (SÍA : Scult 
705). Úgy szálitá reájok az el szánt büntetést (Alv: Post L24). 
Én semmit emberi autoritasval, el-száiit-száudékom szeréut ma- 
gunk mellett nem bizonyítok (GKat:Titk. 302,i. Istennek el 
szánt igaz akarattya (Zrinyi L9y). Keserűségében nagy merész 
dolgokat viszen vala végbe, elszánván te^ességgel életét (Mik: 
MulN. 36). Veszteg maradj a böcsülettel és el ne szánd magad 
véle valami lejtőre (Fal:UE. 414). Ollyasmire olszánhatuá 
magát, mellynek bajos aggodalom volna a vége (505X Magától 
el szánt ok nélkül nem esett (SzD: MVir. 333). 

el-szánás : destinatio, devotio MA. bestimmung PPB. 

ki-szán : (devoveo, destino ; bestimmeu, eutsohliesen]. A 
praedikatorok .... ki szánó béresek és ragadozó farkasuk 
(Pázm: Kid. 136). A legveszedelmesebb pn'ibákra kiszánják 
magokat imád.ság, alázatosság, isteni félelem nélkül iFal: NE. 
86). El ne költsed ma, a mire holnap szükséged lészen, ne 
szánd ki magadat a bizony tulmira (Fal: BE 5S0). A megszorult 
szükség sok-felé törekedik, sok felé kap, nélia a tilalmasra is 
klszámiya magát (Fal : NU. 284). Egyetlen egy próbára ne 
szánd-ki bítsaiclodot (Fal : L'E 460). A ki töbre érkezik emével 
továb' sz;\nhallya-ki magát (498). 

meg-szán : 1) commisereor Kr. [poenitet ; bedauern, bemit- 
leiden} Gouoz zokasban newitek ffel ee sem ky nem akaniak 
belóle temy, sem meg nem gyounyaak, sem meg uem zauuyaak 



MEG-SZAnAS— SZÁtíDÉK 



ÁLTA^SZÁNDÉK— SZÁNTSZANDÉKK Al , 



74 



(ÉrdyC. 27). Meg zaiinja, baúuya es meglipyomiya az í bjiieyth 
(ÉrsC. 266b. 154). Ordeg embert ygben eyte, azért feteii, hogy 
ezt lattá, ez dolgot igen meegh zana (478). Meg-száuod sérel- 
mem (Rim: Ének. 303). InkAbb itflném jobbnak leimi, ba a 
hozzáiikvaló keresztény szerctctbfli megszánna mindnyájunkat 
(Bercs: Lev. 403). Reménylem, bogy mogsz.áüod eszteleaségedet 
(Mik : MulN. 252). Inkább okot ad.sz arra, bogy megbántsanak, 
mint.<iem arra, hogy megszánjanak (Fal:UE. 431). Ha nem 
érdekli-e szégyen sziveteket, hogy meg-nem száimyátok ez 
egy híveteket (Kinyi t HRoni. 139). 2) [statuo ; bescblie.ssenj. Megh 
Bántam vala, hogy tyztesseeghet tegyek : decreveram honorare 
(JordC. 171). 

meg-szánás : 1) [misericordia ; erbarmung]. Meg-szánásra 
kSnyíVflletességre méltó (Com: Jan. 193). 2) [poenitentia ; reue]. 
Az tSredelmesseg szflljfil való meg szanasa es vtalasa az biímiek 
(Fél -.Tan. 23S). 

megszánat : [poenitentia ; reue]. Agyad nekSm bynSmnek 
kesenvsseg5.s meg zanathyat (CzechC. 12. GyöngyC. 10. Pozs- 
C. 3). 

neki-szán : [devoveo ; sich vornehmen]. Neki szánni magát 
a kere.'ikedésre : *callere ad suum quaestum PPBl. 

Szánakod-ü, szánakoz-ik : miseiesco, misereor MA. sich 
erbarmen, mi* leid habén PPB. .Szanakodnac az 6 haláláról 
(Born: Préd. 298). Felesége dolgán szánakodic vala (Caerényi: 
PersF. 93). Szanakodnac, mutattyac magokat (Mou: Apol. 416). 
Luterrfll azt irja, hogy száuakodni kel őrajta, mivel a purga- 
toriumot elein jóvá hattá (Pázm: LuthV. 129). Amott Srveudez 
avagy irégykedic, itt szánakodic rajta avagy 6r5mében tapsol 
(Com : Jan. 69). Jó szerencsésé és boldog el6 menetele van e 
valakinec, ne horgas szemmel nézzed ; szerencsétlenségé, szána- 
kodgyál rajta (202). Mintha nem is tiidna nyavalyádon szána- 
kozni (Ács: BHal. 235). Az emiétett jó.ság nem származik 
mindenkor attól, hogy szánakodók vagyunk, hanem néha attól, 
hogy tehetetlenek (Fal? UE. 496). Az anya gyermekét .sirva 
szánakozta (Kónyi;HRom. 171). Te kinek vállai az e.sztend(5k 
terhe alatt le rokkannak, száuakodol-e rajtam (SzD ; MVir. 
477). 

Szánakodás, szánakozás : misericordia, miseratio MA. 
erbarmung, mitleid PPB. Szánakozásra indítani kell a birákat : 
*miseratione mens jndicum permovenda est; szánakozá-sra in- 
dító beszéd : *oratio miseranda PPBl. Az isteni felség oly nagy 
szánakodási-a indíttatott, hogy keservesen sirt (Illy : Préd. n.l89). 
A szánakodás valóságos és törvény szerént-való adóssá a szegény- 
ségnek (SzD: MVir. 14). 

[Szánalom] 

Szánalmas : [miserandus ; bedauerlich]. Bizonyára szánal- 
mas és siralmas dolog volt az, hogy az istenes Dávid királynac 
olly szomorú utat kellett járni (MA: Scult. 365). 

Szánandó : miserandus MA. erb.armlich, klaglich PPB. 

Szánás : commiseratio MA. das mitleiden, erbarmung PPB. 

Szánat : miseratio Kr. [mitleid]. 

Szánatos : miserabilis MA. erbarmnngswert, erbarmlich 
PPB. Szánatos, ke-sertletes : miserabilis (Ver : Verb. Szót. 17). 

Szánatosan : miserabiliter MA. erbarmlicherweise PPB. 

Szándék, szándok (sayandekf RMNy. 11.58. 59): propo- 
situm, intentio, auimas, sententia Sí. [vorsatz, plán]. O eémeu- 
denic minemő zandekban volna iSuendtl (BécsiC. 319). Te le^ 
nekem oltalmam te igazításodnak miatta nekem gonoz akarók- 
nak ellene es te benned A- ereknek zaudokat megh fűzhessem 
(PeerC. R). Másnak keuantam iozagat gonoz akaratai, zande- 
kai (VirgC. 7). Igiekezik vala wtet az io zandoktol meg vonni 



(100. JordC 747. DomC. 103). Zandocod az, hoé ártatlan vorth 
ky S.ssed (DebrC. 335. 25). VgekSzic vala a meíiekfizSnec nap- 
yat meg zerzeni, de isten, ki mendenoknec es menden tjmaőok- 
nac fölötte vagon, e zímdokot eltokozla (TelC. 69). Yo zandek- 
ban való alhatíitossaagb (ÉrdyC. 517b). Zandekoni legyen towabba 
nem vetkőzuyo (KrizaC. 79). Ha Kegehued azon sajandékbau 
wagion, hogy onnekem nem adnád sem iiazzat vveimem, sím 
.•iala-sth tarthamom, azerth Kegelmedeth kyrvVni, hyelenczyen 
kegíelmed leweledben, mynemy sajandékbau wagyon Kegelmed 
(RMNy. 11.58. 59). Nem viszed lator szándékodat végre (Helt: 
Mes. 293). Minthogy szándékon kivfil meg hosz.szabbíták ezeket 
;iz kSnyvekef, nem megyek továb (Pázm : Kai. 433). Éjjel-nap- 
pal fózik titkos szíludékjokat, eggyütt nyugtathassák mi-képpen 
magokat (GyiingyD : MV. 16) A kik nem tudnak igaz utakon 
érni el-cilzott szándékokhoz, azok térnek a csavargóra (Fal: 
UE. 438). Az arany almáért Bétsig szándékunk (Kónyi : HRom. 
73). 

[Szólások]. Vette szavaibul észre Nagyságodnak, messzi 
jár szándéka (Bercs:Lev. 170). Kutya volt szán- 
dék ja német uramnak (84). Nem hagyok alább szán- 
dékomban: non *aiíuuam meum cousilium PPBl. Lewele- 
bewl megh értettem, bog Benyczky wraui meghys azon z a n' 
d e k b a n w o 1 n a, ho^ az peorrel megh ewzze Kegyelmedet 
(RMNy. 11.28). Meg frfStte vala, hogy az 6 magyari e szán- 
dékba vohiánac, hogy az 5 halála vtán mindjárá.«t az római 
keresztyénséget el akárnác hadni (Helt: Krón. 31). Oly szán- 
dékban voltak, hogy ez éjszaka is Nagy-Fiidémesen maradjanak 
(Bercs: Lev. 545). Azt hiszem, hogy Bottyán által költözött az 
hegyen és oly bizodalommal le nem állok szándéké m- 
t II 1(290). Valakit maga fel-tOtt szándékától el-vonni: 
*labefactare aliquem PPBl. Egybe gyAleenek, hogy egy zan- 
de k k a 1 akarattal Josweenak es az Izraelnek ellene hadakoz- 
nának (JordC. 305). A ki ezt jól általérti, mentegetni fogja, 
mintlia s z á n d ék j á n k í v ft I történt volna (Fal : UE. 366). 
Magán vehettem szóra és szívem szándéka szerint 
beszélhettem Aemiliával (Fal: NA. 132). 

által-szándék : [eonsilíum transeundi ; übensetzungsplan], 
Talám valami nyelvet kaptak általszándikárúl, azért gyülekez- 
nek erre az hadak felím (Bercs: Lev. 390). 

szánt-szándók : propositum MA. vorhaben, fürsatz PPB. 
Vala ky megh twuywlth zauzaiideka zerent megh wtalwau 
nem akarya teenny és kiüvetny, ennen maga ennen kar- 
hozattyanak oka (ÉrdyC. 146). Kérlek, ne véld szándszán- 
dokuak, hogy az meghagyott napokra hozzád nem mehetek 
(Nád : Lev. 3). Valamit ember nem szabad akarattyának szántt- 
szándékával tselekeszik, abban halálos vétek nintsen (Pázm: 
Préd. 725). Mutasd meg, mit végezet az isten az 6 8r5cké való 
tanácsában és szánszándékaban (I.,et: Hitág. 112). 

Szántszándékból : consulto MA. mit vorbedacht, vorsetz- 
lich PPB. Zanth zandekbol nem akarok vvetenem (RMNy. ü. 
80). Szánt-szándékból való bűn (Kár: Bibi. 1,88). Az kic az 
poenitenciai fenyítéket szánszándékból el akaruác tSroltetni, az 
anya szent egyháznac végsS romlását keresic (MA ; Tan. 1 251). 
Szanszandekbol ellene ne czelekedgyel (Magy : Nád. 70). Szánt- 
szándékból cselekedett (Com. Jan. 193). Hijjában pityergftnk 
bflueínkben, ha azoknak tselekedetiktSl meg nem szflnfluk s 
tetten tészűk szánt-szándékból (GKat: Válts. 11.43). Vftkezic 
gonosz akaratból es szánszandfkbol (Teleki: FKer. 81). 

Szántszándékkal : composito, consulto, propen.se C. [mit 
vorsatz]. Zantzandokual : deliberate, industria NémGl. 177. 260. 
Zautzandokkal te istened ellen veetkevznek (ComC. 153). 
\^'aIaky zímtzaudekkal megh Sleudy hiw baratyat (JordC. 56). 
Egy falumotb az gonoz lathor emberek mynd elekettek zan- 
zanddeggal (RMNy. U.IU. Helt : Mes. 49). Szanszandeckal való 



75 



vezcték-szAndék-szAnkod-ik 



szAnkodás-szandzsáksAg 



76 



eretoSc (Boni: Préd. 561). Szegény Kapronczni iiram bizony 
szán szándékkal ii)af;a vesztette magát (RákGy: Lev. 141), Az 
eÖ'élo liaszontahuiküdAsra száubszáudékkal ue siessen (Fal : UE. 
382). A ki sziinsráudékkal kéteskedik és vak kérdésekkel szo- 
rongatja társát, dolog, lia nem facsar ki valamit beUle (174). 

vezeték- szándék : [consilium alterum ; nebenabsicLtJ. 
Mozog ajakok untig, (le vagyon vezeték szándék mellette, mert 
zsiros koncra s egyházi ur:iságra sietnek vele (Fal : NE. 39). 
Elintézett szándékodat más vezeték-szándékkal segítsed (Fal: 
ÜE. 369). Ez a lecke a vezeték-szándékra nivitat (139). Tzél- 
zott szándékát más vezeték szándékkal eladdig segétté, hogy 
tárgyát ütné fel tett dolgának (SzD: MVir. 424). 

Szándékos : [cogitatus, quaesitus ; absichtlich]. Az ajándé- 
kukról se felctkezzetekcl, hanem azokkal tajasztaltassátok 
bels£ iudúlatotokat, szándékos jó akaratotokat és valóságos igaz 
szereteteket i Csúzi: Síp. 21). A követek elkészülések szándékos 
betelése után beléptek a gályába (Fal: TÉ. 694). Látván, hogy 
Németországba kívánkoznék, nem tartóztatta, szándékos be- 
telésére útravalóval becsfiletesen megajándékozta (726). 

Szándékoskod-ik : |mohor, agito ; vorhaben]. Miúta a 
sáláimak szekere farkára ölt, mindenekben szándékoskodik 
gonosz akarattyához szabni magát (Csúzi: Tromb. 60). A méltó- 
ságos fejedelmek békességes szövetséget szándékoskodváu sze 
rezni, kfiljmbkfiliinib-féle drága ajándékokkal szoktak egymás- 
hoz kíveteket küldeni (Csúzi: Síp. 87). 

8zándékoz-ik : intendő, moditor 81. (vorhaben, sich vor- 
uehmeu]. Zíuidokozom ; machinor Nyirkállai. Sok jókat zande- 
küzneek tenny az pispeksegbeu (ÜomC. 261i. Puztaba zande- 
kozek mennie (221). Minden betegnek imez legyen dolga: jó 
életet szándékozzon maganac (Bom: Evang. IV.230). Havalaki 
bfiutetelre szandekozuéc, seuimikepen nem hadnoiok az úr asz- 
talához járulni (Tel: Evang. 1.524). Mint jár tehát, a ki ritka 
és igen lágy igyekezettel szándékozik (Pázm: KT. 61). Gonoszra 
igyekeztec, szándékoztac elleneil (MA: Bibi. V.ll). Szándékozic, 
igyekezir, szepelkedic (Com: Jíui. 68). Látszik, Halszter idein 
szándékozik megindnlni az Rábán (Bercs: Lev, 332), 

[Szólásuk], Halálokra király ígyekeznéc ésSbudosásokra 
szá n dé kozuéc (Valk: Gen, 18), Ha valaki felebara- 
t y a r a s z a n d o k o z i c cs ahioksaggal meg Sleudi utet (Helt : 
Bibi, I.Mm 2), Mikor valaki felebaráttyára szándékozic és meg- 
51i álnoksággal (MA : Bibi, I 67), Assuérus királynak halálára 
szándékoztak az komornyikok (Pázm: Kai, 420), Alitak, 
liogi azt öltek meg, kire z a n d o k o z t a k vala (DebrC, 169), 
Kyre akartok zandekozny (ÉrdyC, 577b), Jo dolgot szán- 
dékozol (Illyef : Jephta. 22). Omagokat zandekozac 
istenhíz terytenyfjc (TolC. 8). 

el-Bzándékoz : destino, dcvoveo MA. bestimmeu PPB. És 
az annya e' világból kimúlván, el-.száudékozá, hogy ntéz ember 
légyen (Illy:SzÉlet ni53). Az tSrSkík, kik immár el-szándé- 
kozták volt az ostromot el-liadni iKonst. 14). 

Szándékozás : [intentio ; vorsatz, das vorhaben]. Az te 
teetemeenydnek zandekozasa es vygyazasa ez may najion tee- 
ghSdet dycheeretSsnek válnak loenny (ÉrdyC. 455b). Bizd az 
wrra á te dolgaidat es olSmeneti lészen á te szándokozasiduac 
(SalMark. El Kömény tsapásukkal ostorozta Isten Fáraót a 
hí'izasság-tíirésnek t.sak szándékozásáért (Pázm : Préd. 246). Kivfll 
tisztáknak láttattanak lenni, belól [ledig rakvák voltak ragado- 
mánnyal, alítván hogy a tJrvény a kezeket, nem az szándéko- 
zást tartoztattatná meg (Mad; Evang. 520). Attól félek, hogy 
pénzeket, ezüst miveket is el szedeti az csehorszjigi hadnak 
contentálására, értegetnek is immár atJ'éle sz<mdékozást (TörtT.' 
L89). 

8zánkod-ik : misere.sco C. [sich erbarmeu], fc vgy mint 
szankoiiiian amiac nyomorusagim kezdő kérdezni, niiczoda veget 



remellenec anuac az nyomorusagnac (Decsi: SallC. 29) £X 
mihelyen alkolmatossaga 15n, az Jugurtaboz mene, ki igen bnsol 
es allapattyan szaukodic vala (Decsi: SallJ. 52). De kevés uep 
ez na^y dolgon zibJl zankodik (\'ás: Epit. 8) Kinec moet halá- 
lán miunyáyau szándokimc (Oákt: AU. 6). Az mUitt esett min- 
den égetés, rablíis, kin bizony mi magunk is keservesen szán- 
kodunk (ErdTörtT, U,252j. 

Szánkodás : [niisericordia ; mitleidj. Még barátiuakis szán- 
kodásokat nem érdemli (Forró: Curt. 357 1. Ozalt el álmélkod- 
nak, czak fSuel czoiialnac, vagyon oly nagy szánkodás, az egész 
varason .széllel nagy szomorkodás (Illyef: Jephta 31), 

1 . Szánt : [ixieniteus ; reuig]. Agyad meg boniie zantnak 
fiát (EhrC. 158). 

Szántakarva : [consulto ; absichtlich]. Óh melly nagy esi- 
telenség vohui, ha húsvétra halasztviüi a gyónást, a bíjtSles- 
ben való szenvedesinket szántt-akarva liasssontalauná tennSk 
(Pázm: Préd. 408). 

2. Szánt- : [propositum ; entschliessuug, vorsatz]. A gonosz 
jóvá nem lészeu, bár jó szi'mttmkból mivellyük-is (Pázm : Préd. 
785). Jó szántából kedue szerint vagyon ott (Alv : Itin. 216). 
Jo szántoklxil tselokeszik (GKat: Titk. ö). Jó szántómból mon- 
dám nékik (BcthI: Élet. 1.34) Jó szántokljól magokat újólag a 
fegyverviselésre resoválják (RákF: Lev, 11,338), Recomendálom 
Nagy.ságodnak ezen eml)erséges embert, ne légyen jószánta, 
hazánkhoz való devotiója megvetve (Bercs: Lev. 71). Maga szánttá, 
akarattya volt az oka (SzD: MVir. 333). 

2. SZÁN (száiiy (Gvad: RP.7): traha C. MA. schlitten Com: 
Vest, 149, PPB, Tsép, talyiga, szán: tribula PPBL Hogy ha ez 
télen ió szán út kezd lenni, jó leány szép s gazdag legénhSz 
fogz menni (FortSzer. L36), Az sz;in kész, valamely napon ráir 
Kd, az napon elküldeni (Nád: Lev. 73). A terhec terh hordó 
szekereken, temérdec talpú kicsin szekereken és szjinakou hor- 
doztatnac (Com: Jan. 87). Az szekér .■szinben három szániRadv: 
Csal. 11.347). Az szán elítt hat ökör volt (Moulrók XI.358). 
Az egyetmást úgy ké.szíttesd, hogy karácson elfllt négy nappal 
indíttasd meg, vagy .szekér lösz vagy szjin leszen (TörtT.* III. 
158). A borokért 16 szánat küldtem (RákF: Lev. L283). Udvar 
közepére szány volt vonva (Gvad: RP.7). 

Szánka: traha parva Kr. [kleiner schlitten]. Két ló ntin 
való szánka (TörtT, X\'III,267). l'gy tsiiií-/ mint havon a S'/ánka 
(PhilFl. 59), 

Szánkáz-ik : [traha vehor ; schtitten fahren]. Nem ió néked 
télben szíinkáznod, oda tírik egy olykor kezed avagy lábad 
(FortSzer. H3b). Ez télen jó leány szép Iegénh5z fogz menni, 
ki velled eégynt nappal fog szánkázni, eyel igeu szépen te 
raitad iargalui (FortSzer. L36), Üsak hogy jfíne meg Kd, mert 
immár alég várnám, hogy szánkázhatnék (N:id : Lev. 89). Ma 
j() reggel felkelvén, forüstökömeztem, fűröstököm utáuszáiikáz- 
tim (Monlrók XV1II.3). Scithiában úgy meg-szelidíUnek a szarva- 
sok, hogy mint a lónak hátára-is fel-íilliet és eleget szánkázik 
r.ijta az ember iMisk: VKert. 138), 

SZLAJJfOZSÁK : [praefectns T>ucicus ; türkischor anfiihrer]. 
HoHler Wkkel, Aniliát basa hadával, tenKörolveöl Ijékökkel, 
jancsárokval juta sokasággal, zöngés-bongá.sv.il iliMK 111 127). 
Mehmet pa,ssa .sok nípiiel és Í6 szjmgziakukkal jíive Budára 
(Monlrók IU.52), Ede az zanchyagoknak azth hoztha diyazar- 
thwl, hogy mjiidewnfele rabollyanak, de négy zanchagotb ad- 
thak ohewz (LevT, 1,289). Az uandor feynvarj ranchyokotya 
viiría az basa tyz ezer néppel (74). Memlieth bek Zulimknok 
hel tartoya es zancbyakya (221). 

Szandzsáksá^ : (praefwtura ; verwalttuig, distriktj. Ez 
liassa bozatartuzukal zaucluiksagokal mének elezer Egrew 



3. SZÁNT— SZÁNTÓ 



SZÁNTÓKA- SZAPORA 



78 



l.t.vT. 1.144). Bebek Ferenchnek az iMiywsegeyertli wiasagotli 
■ s Mucliyaksagotii adotli az pas,ia (221). 

3. SZÁNT : aro, iiiaro, pastino C. pflilgen, acUorn PPB. 

M i.'Jod«7.or Süj'uitja: aratrat MA. Tiz vékára szánt i iii : araio 

i'iem modios ex jogere; egy ekével szántani : arare in .singulis 

is; mag-alá .'szíUitok : liro PPBI. lanns nevvew parazt, ky 

tuala cw niezeyben (ElirC. 97). Zant Judas es zeg őniaga- 

■ barázdákat (BécsiC. 195). Ti nem zantotok, sem vetek sem 

M.itok (VirgC. 51). Zauczad the fSldedetli es be g)'5hed hw 

li.iznaath (JordC. 59. 110). Az pokolbeli 6rd5k, myert hog sem 

: .int .sem kapai meg iredle ez zent iambornak 8 nag tbizta 

> Irtit (DebrC. 217). Valamellyeket az emberoc szántnac, euez- 

II. 'c, epitnec uizen es fíildon, azoc az ioszagos cbelekedetnec 

'ii^ednec (Decsi:Sall. 21. Mikor to .szántasz vagy szantatlatsz 

i liiisz: Préd. 273). Nagy mamuz az lábán kemény fSldet szántya 

/.linyi: ASjT. 99). 

."Szólások]. Miért tfiri, sőt rendeli, hogy a jámborok fején 

- á u t s a u a k az isteutfll-.szakadt gono.szak (Pázm : Préd. 25) 
Xi'm j5u oUy szomorán-fel aznap, hogy hátán az jámbornak 

- i á n t b a s s n (Hall : Paizs. 25). Hogy az ördiig szántson 
liuíizdát a hátán (Kónyi: HRom. 164). Ha az én üszőmön 
nom szántottatok volna, az én mesémet ti meg nem 
l.ltétek volna (RMK. ra.339. 293). 

[Közmondások]. Heverő ökörre nem szoktak szántani (SzD: 
MVir. 219). 

alá-szánt. Az földet alá szántani : snbarare (Ver : Verb. 

Sy.M. 29). 

be-szánt : obaro C. 

föl-szánt: exaro MA. au.sp8iigen, anbauen PPB. A szántó 
az ekénec eleiben 5kr5ket fog, és az fisztínnel szurkálván 5ket 
pallagábol fel-szántj-a (Com: Jan. 73). 

ki-szánt : exaro C. 

körnjrül-azánt : eircumaro C. 

még-szánt : exaro PPBI. [aufackern, aufpfliigen]. Alat meg- 
-.'.ÍTitoni : snbaro ; mindenestül fogva megszántom : perai'o C. 
Megszántottál teljességgel engemet [mondja JóbJ (RMK. IV. 

I. Jó eleve a fSldet meg-szántod (Diósz: Tal. 271). 

Szántás: 1) aratio C. agricultura MA. das pflügen, acker- 
l'.iu PPB. Mag alá szántás: ternatio PPB. A zant has es vveth&s 
l.-lel ezt yrbathok te Ke. (LevT. 1.333). 2) [ager ; acker]. Vétet 
i' I magot 6 zantasaba : in agro suo (MünchC. 38). Eé faluyaba 
neki naé soc zantasa vala (NádC. 531). 

másod-szántás : repastinatio MAI. 

1 . Szántat : [arare curo ; ackern lassen]. Zantas hatwan 
ki'wbewlre walo wgarath (RMNy. 11.158). 

2. Szántat : [ager ; acker]. Az zantat, az é világ, a' io 
mnt; kedeg azoc az orzagnac fyay (MiinchC. 39). 

Szántatlan : iuaratiis C. [ungeackertj. Job kenés szán- 
tat, hogyneni mint sok szántatlan told (Decsi: Adag. 299). 

Szántdogál GKat:Titk. 1117. 

Szántható : arabilis MA. zu pflügeu dienend PPB. 

Szántó: 1) [arans; ackernd]. Felele a szanto ember es 
monda a farkasnak (Helt:M&s. 436). Birgiak az en iozagomat 
mind z.anto feoldeuel (RMNy. 11.83). A .szántó-ember a tSvisses 
■ivarba tüzet vét, hogy meg-tisztittsa földét (Pázm : Préd. 6). 
.\ szántó-föld a világ, mellyben elegy vannak a jók és gono- 
szak (301). Sárgodik a .ízánto-főldck és a mezSk szine (Mad: 
Kvang. 36). 2) arator C. pfiüger, ackermann PPB. Meg galaz- 
tattanac a zantoc: agricolae (BécsiC. 204). Az tehénhúst ne 



aprétsad szántó falatra, hanem szép aprón (Radv: Szak. 22). 
A .sziintó az eketalpban tétetett lemez vassal fel-munttzi a 
barázd;íl(at (Com: Jan. 73). Ha az nap le megyon, az juhász 
le fek.szik, szántó vigan eszik (Zrinyi 11.119). 

Szántóka: alanda arvensis Kr. [lerche]. A patsirta, szán- 
toka az e^re repfli fel (ACsere; Enc. 216). 

[SZAPAIiIi] 

ki-szapall : exgurgito ; herauskotzen C. 

SZÁPOLY: ama MA. grabschaufel PPB. 

Szápolyocska : amula PPB. 

SZAPORA (szapara ACsere: Enc. 238. la^rarodik DomC. 
84. szoporoáic Kulcs: Evang. 65): 1) anctificus, fecnndus MA. 
[uber] ; zunebmend, reich, überflassig PPB. Szapora beszéd : 
multiloquinm ; szapora beszédű : multiloquus MA. Enilekőziel 
te zápora ees bewsegSs veerSdnek hwllasarol (WiukIC. 258). 
Szapora be.szedflek ne légietek : nolito multum loqui (Fél : Bibi. 
8). Azzal ioszagat szaporaua teszi (Born: Ének. 243). A jesui- 
ták gazdagságát szapora liazug.ságokkal hime.síti (Pázm ; LuthV. 
30). Az ti .szapora szauu és kenés sauu Osiandertek meg mu- 
tattia és vallya az zent Hieronymus pápistaságát (Bal : Olsk. 
369). Szapora szó (Sall : Vár. Előb. 2). A k51es igen szapara 
gabona (ACsere: Enc. 238), Ha .szaporábbak-is nálimknál szá- 
mokbúi, tétovázó szivet ne vegyünk azokból (Gyöngy: KJ. 8b). 
Mint fSIdnek pora olly szapora bflnSm árja (Rim:Ének. 353). 
2) [frequens, creber ; haufig]. Szapora szám szerént meg láto- 
gatnátok á betegeket (Bal:CsIsk. 31). Szapora név a magya- 
roknál az Ersebet neve (Tarn: Szents. 70). A kinek kedvez a 
szerentse, annál szapora a vendég (Fal : BE. 578). 3) [densus ; 
dicht]. Oly világos volt, mint ha annyi égő .szövétneknek égése 
világolt volna az égen ; ez tüzszikráknak szapora lehullásával 
elmúlván, nagy lövöldözé.sek hallattak az égen (Bercs: Lev. 
512). 4) [amplus; weit]. Vedd reád e.szt, mert igen .szapora 
kSntSs, luther és calninista praedikátornak éppen int benne 
(Bal; Csisk. 29). 5) celer, citns, properus, fe.stinus Sí. geschwind, 
hmtig, plötziich Adámi. Szapora .sfirgé.ssel járnak 's kerftinek 
(Gyöngy : KJ. 4). Siet szapora futásban (74). Sokszor próbával 
tapasztolták szent Györgynek szapora segétségét (Csúzi : Síp. 
130). A mi korhelyeink tóbbszflr ditsérték a bor-nem-iszsza 
józanságot, de azonban szapora, lábon járt kőztfik a pintes korsó 
(Fal : NE. 58). Az az öröm, mellyet igér, hamar keserűségre fordul 
és niaszlaginak vagy boszszú nyavalya vagy szapora halál a 
vége (Fal: BE. 585). A' bal bir k5nnyen támad, mert .szapora 
hitele vagyon és nehéz belSle tisztán ki mosdani (Fal : UE. 
410). 6) [fructuosus, utilis ; nűtziich, erfolgreich). Ha csak embe- 
reknek kellene kedveskedni és ez világi nyugodalmat fizni, 
szaporáb volna kezünket egybe kólcsolván halgatásban marad- 
nunk (Pázm: Kai. al). Ha immár születtettünk-is, szaporább 
volna azt mondanunc (Megy: 3Jaj. IL109). Csak tudjam, min 
kezdjük én dolgom, szapora munka lesz abbúl (Bercs: Lev. 
700). 7) [densltas, multitudo ; dichtheit, menge]. Bolhák aszszo- 
nyoknak szokott ellenségek, küiek Miu"ányban is vala szapo- 
ráia, öreg-aszszonnak is meg-tOIt volt ruhája (GyöngyD: MV. 
116). Nem árt néki semmit a nyil szaporája (Kónyi: HRom. 
182). 8) [fractuositas, emolumentum ; nutzen, erfolg], Eppitnec 
vala és ió szaporáia vala muiikáioknak : aedificabant et pros- 
perabantur (Kái' : Bibi. 1.422). Nints szaporája a bitangnak, nints 
isten áldása a hami3.san keresetten (Pázm: Préd. 636). Ha 
látod, hogy nints dolgaidban elo-meneteled, munkádnak szapo- 
rája, szerencsétlen vagy (Bátai: LPrób. 162). Nem sok szapo- 
ráját látom az munkának (RákF: Lev. V.568). Nem vala sza- 
porája nálla az ország jövedelmének (ErdTörtT. 1.113). Keres- 
mények hasznát, szaporáját nem érzik, mert feneketlen zsákba 
hordgyák nyereségeket (SzD: MVir. 219). 



79 



SZAPORÁN-SZAPORGAT 



SZAPORGATlS— SZÓ .SZAPORlT^S 



(Szálasok). Vtink szapora Margit beszéde (CzegI : 
Tromf. 74). íteipora Margit nnídjára (Sámbár ellen 127. Kr.) 
Szaporán szrtra szapora Mátyás tetemes talpas hazugsá- 
gokat (MatkóiBCsák. 288). 

(KiízmoiulásoU). Sok k.iroUat szerez a szapora .szóllás {Pázm ; 
Préd. 81;í). Az szapora szavú felelet iieged5s emberek munkája 
(Alv: Itin. 13). 

Szaporán: I) [largiter; reichlicli]. Nem esmérik en jo 
tetemet, kykett oly záporán es beasegest adok nekyk {EhrC. 
94). T8vis.set és boytor jAnt terem, kic mindenkor szaporábban 
is teremnek iZvonrPost, 1.428). Azért rágok mindent illy bSuen 
és aprónként a szádban, azért magyariizok mindent meg illy 
szaixíránn (Bal: Oslsk. 219). 8) [erebro, l'rcquenter; biiufig, 
oftj. Az esCik nedvességit, az égnek minden liáboruit szapor.án 
szenvedtem iPázm: Préd. 603). Bányá.szok, vallyon mit érdemel, 
a ki illyen .szaporán liazud (Matkó: BCWik. 12). Tökölyönagy- 
s;iga felíl igen .szaporán lioz;ik, hogy meglőtték (BékOkl. 237). 
3) (celeriter, cito ; scbnell, gu.sehwindj. Nem kerüM utakra vezérli 
isten az embereket, hanem által-útra, mellyen liamarés szapo 
rán érkeznék, a hová kell julni (Pázni: Préd. 87). SzJiporán 
lobbanó haragiok (Bal ; Epin. 7). Ma, az Bécs foKíl érkezett 
németnek hírit szaporán hozván, Karolinák két levelét is vet- 
tem (Bercs: Lev. 319). Talán majd küldök valamely hadat még, 
ha megcsaphatnák hajnalban, de ha szaporán költíizik, csak 
Cönfnsiéval tér meg (619). Akár melly szolgálatért a hálaadá-st 
adé gyanánt szaporán bé.szedni, para.szt erkölcs (Fal; UE. 364). 
A .szorgahnatos.ság szaporán végzi, a mit a. sokat tanácskodó 
elme egyszer elszánt (394). Szaporán forog a kerék a tengely 
ktirül (Bod:Lex. 90). 

Szaporás: (celer, citns; schnoU, eilig]. Hogy szaporásvala 
Szulimánnak útja, ürinápolyböl hamar Belgrád allyát futja 
(Kónyi-: HRom. 16). 

Szaporaság : fecunditas C. [uberta.s] ; fruchtbarkeit PPB 
Anne zaix)ras.sagot adok tynektek, hogy három evteudSre való 
gymelczet teremt (JordC. 112). Tokeench megh napnak feene,s- 
seegheet, vetemoennek zaporasagaat (ÉrdyC. 115). Leen az 
idwfaewlfi ueepeknek zapora.saga (516). Sok lelky yozagoknak 
zaporasaga es bevv.secge myat chodakat teeznek (558b. 322b). 
Ackor eluészem á kenyérnec szai)ora.ságát : postquam confro- 
gero baculum panis vestri (Ilelt; Bibi. I.MMm). Nagy szapora 
sággal gyflm51cz6t hoznac (MA: Bibi. V.43). 

Szaporátlan : 1) (infecundus, sterilis ; unfruchtbar). A ki- 
ben szaimrátlan az é.sz, minden aprólékra felgombolja aiakát 
(Fal : UE. 380). A kiben szaporátlan a tréfa, termékeny az 
okos.sjig (404). Mi hasznodat várhatod .-izoktnl, kik magokon 
sem tudnak segiteni, mi viga.sztalásodat azokkal, kikben sza- 
porátlan az ész (46b). a) [neiiuiquam ; orfolglosj. Nézz csudát már 
kegyes olvasó, melly szaporátlan motozzon álló hellyébeu az 
ina .sziikadtt Sjimbár (Matkó : BCsák. 107). Marchio uramnak 
tetszett, hogy Danczkáig vizén jái-jak, de valóba szaporátlan, 
mert a szél felette alkalmatlankodik (TürtT.í IIL3). »)[tardu.s; 
ungesiiuert ?]. Szaiwrátlan kenyér (Fal: Const. 935). 

Szaporókony : quod facile augmontatnr Kr. 

Szaporókonyaág : [fertilitas; fruchtbarkeit). Az isteni 
második .személynek szaporékonysággal meg-áldattatott kenyere 
(Biró^í : Micae. Cfml.). 

Szaporgat : [multiplico ; vermehren). Javokat Bzaporgas.sák 
(Vallást. 381.1). líz az a i)énz, a mit gyűjtögettem, szaporgattani 
az erdélyi ekklésiák számára (Bod:Pol. 89). Az ekklésia jovai, 
mellyeket a pfispSkiik okos szorgalmatossággal szerzettének, 
szaporgattanak (91). 



Szaporgatás : [mnltiplicatlo ; vermehrung). Ezeknek gond- 
viselé-sekben, szaporgatásokban a Geleji után következett püs- 
pök nem volt olyan szerentsés (Bod: Pol. 89). 

Bzó-szaporgatás : [multiloquium ; überflUssige rede). Har- 
madik tagja ellenvetésének haszontalan szó-szapargatás (GKat : 
Titk. 247). 

Szapont : multiplico, fetifico, procreo C aiigmento, propago 
MA. vermehren, vervielfáltigen PPB. ErdAket es adót nektek 
fiatokat zAlni es zaporitani (VirgC. 51. 52). Mynd ez tellyes 
embery nemet egyból zaporoytotta : fecit ex uno sangvine 
totam gentem homimmi (JordC. 768). Az wr isten zaporoyttya 
vala kezy mwnkayokat (ÉrdyC. 463b). Isten, zaporohad ewket 
ezer anneera es kyk mynd ew wtannok lamadimdok leeznek 
(580). Meg hyrdetee az istennek papya, hogy házasságra kellene 
mennye es istennek zent nepeet zaporoj-tany (648b). Az mi 
czordaink is ezért .szaiKiriczanac es tiz ezért az mi vczainkba 
(Szék: Zsolt. 151). A dizno kek vizeuel ha élnek a gyermek- 
tartok, auagy salátáinál ezik, teleket zaparitya ('Be>'theA: 
FivK. 38b). Menyecskéket akart vinni az seminariumban apró 
alumnusokat szaporilani (Bercs: Lev. 118). Az kongót én igazán 
nem impediálom, mert .semmit sem szaporítok az költségben 
(500). Magtalan az, a ki nem szül es nem szaporít (Bod : Lex. 
114). 

(Szóhlsok) De nem akaroc hoszu beszédet szaporet- 
tanom frel;Rös'Ir. 15). Egy dologról sok szót szapori- 
tani:exuno multa facere (Deesi: Adag. 86). Mi szükség 
kí\czin dologban anny sok szót szaporítani (200). Ezt is meg- 
írtíim ide elól, nem szükséges hát szót szaporítanimk (Radv: 
Szak. 117). A fontos józan Ítélet, melly nem szaporít szót, ha- 
nem kevéssel adja a választ, legjobb (Fal: UE. 486). 

el-8zaporít : propago Kr. fangmento ; verbreiten, vermehren). 
Népét barmát el-ki bocsátá, ez szép száraz földön Isten elsza- 
parítá (Tia 263). 

ki-szaporít : [propago ; verbreiten). Az malazt által való 
ayandok sokakra ky zap,areytatot : abundavit (Komj:SzPál. 

62). 

meg-szaporít : augmento Kr. (mnltiplieo ; vermehren, ver- 
vielfíiltigcn, vergrr)sseni]. Wr Isten meg zappor jiya yozagokath 
(ÉrsC. 554). Az fi magzatiat oU igien meg szaixirittana mint a 
tongernoc fSuoniet (Szék: Krón. 11). Az ur áldásival megsza- 
porítson titeket (MA: Bibi. V54). Ha igen erós leszen azeczet, 
hús levével meg is .sz;iporíLsad (Radv: Szak. 74. 90. 124). 
Károlyi minek múlat ottan, mert én csak elhbeem, megszapo- 
rítja magát az német (Bercs: Lev. 217). Pálfi János a nípét 
mogszaiwrította a vígvárakbúl (640). 

szaporitton-szaporít : (augeo et multiplico ; fórt und fórt 
vermehren). Hadait sz.iporítton szaporítja (5?zaI:Króu. 443). 
Az után mind szaporítton szaporítta a napok.it (Lép:PTiik. 
IIL9). 

Szaporítás : nuiltiplio.atio C (vermehrung). Mi ha.szna az 
sok rend szn|xjrítá&a, mikor még magát .sem vette rendl>en az 
comissariatusság (Bercs: Lev. 450). Az anyai szeretet szüksé- 
ges mind a szaporításra mind a gondvi.'ielésre (Mik : TdrL. 

308). 

szó-szaporítás : [midtiloquium ; iiberfliissige rede). Az 
fSIStte való mondékonságlul és heába való szo szaporétAstui 
meg nhas.sa magát (Zvon: Pást. Lll). T.salánlságnál egyéb nints 
poslilláiban, álnok s tökélletlen sz(>-szaporilá.sban iCzegI: Japh. 
16). Szent-iulst bátya, 8 oimét bizonyicsd-meg minden elleniünk 
való hitetek czikkelyeit csavargás és sziVszaporitás nélkfll 
(Matkó: BCsák. 30. Piis: Igazs. 11.449). Egy tekéntésévelis tíb- 
bet viszen végbe, hogy-sem más valaki alkalmas szó szaporítás- 
sal (FaI:UE. 388). 



81 



szaporító-szaporouható 



SZAPORUL— KIÍZAPUL 



82 



Szaporító: 1) fetifer, fetificus C. [vermehrer]. Fíilyhösza 
szaporító í biinatos szive és tenger árasztó két rettenti szeme 
(Zrínyi 1I.-16). 2) procreator C. 

szó-szaporító : Poqnax ; redseligj. A módossan és jól maga 
riselí nem szó szaporító, lianem kevés beszédű (Com:Jan. 
184). Kevesen vannak szoszaporitok, kik az id5 alatt a szai- 
nak valamely vétkét ne cselekedgyék (Illy: Préd. II.'2-19). 

Szaporkod-ik : (?]. Az öcsém a feleségivei egyetértvén 
Agy szaporkodtak néki és cseréltek és azt a rósz házat s hat- 
száz forintot adott neki, mely ellen nem állhaték semmi utón 
módon lErdTörtAd. 1 17). 

Szaporod-ik, szaporosz-ik : angmentor, aiigesco MA. 
[sicli vermehren], Vronk teste a zíí^nek verébül terőmtetek. 
ky a fSldból terSmtSt Adamtol zaporodek (DebrC. 7) Lelky 
yozagban napról napra záporodnak (ÉrdyC. 57b). ErStli adok 
zyleteesre, hogy zyllyenek es zaporoggyanak (115b). Az e\v 
tarssa'agok zaporodny kezdSt vala (382b). Az iozagok alaza- 
thoss,igal tliythkolwan záporodnak (ÉrsC. 195). Slikepen sza- 
porattanac az emberec (Helt:Bibl Le4. Fél: Tan. 461). Mind 
az szabad varasoc mind az Romából .szaparadot nejiec uekfinc 
engedni fognac (Decsi : SallC. 48). Ha öreg az csuka, orrját is 
vehedd, annyival az koncz szaporodik (Radv:Szak. 106). Az 
igaz mint az pálma ugy virágzic és mint az Libanns erdSnek 
cédrus fái ugy szaporoszic (Zvon: Post. 1226). Osztogatás köz- 
ben titkon isteni er6 által szaporosznac az kenyerec (11.185). 
BSvebb és z.-iporodobb az tév51gés (195). Beszéde pedig szapo- 
rodic vala (MA: Bibi. IV.119). Szaporoszik ez azsz6niyfl bfid5.«- 
ség (Lép: PTiik. 180>. Imez nem szárad soha el, nem is foly, 
de gyakorta es kSnnyen szaporoszic (366). Ez az állat sokat 
tenyészic, hová lehet ennél-is szaporodob ((?zegl : Japh. 67). Az 
vSrSs narcissus ritkán virágzik, mivel inkább csak leveleivel és 
gyökerekkel fSlStte buján szaporoszik (Lipp: PKert 153). Hi- 
temre, nem tudom, hová szállétusk az hadakat majd ; már sza- 
porodunk (Bercs: Lev. 294. 342. 358. 568). 

el-szaporodik : cv Ha mykoron yyatok ffyatok el zaporo- 
dandyk az yo felden, byznn,«agwl hywom mennyet es feldeth 
(JordC. 210), Tarsot terömte neki Eua aniankat, hogi az embSri 
nemzet t6l5k el zaporodneiek (DebrC. 148). Hogy el zaporod- 
hatnanak, keth zent egyhazat ada nekyk azon pwztaban (ErdyC 
582). Kic . által elszaporodnéc az egész f51d (MA : Bibi. L8). 
Ezek, ha nem irtogatjnk, buján elszaporodnak, mint az utála- 
tos gyomok (Fal : UE. 367). Gyakor ágra kiterjedt verség, feles 
ízre elszaporodott atyafiság (SzD: MVir. 14). 

még-szaporodik : cw Meg elegedének az meg zaporod[ott] 
darabokból istentevl (DomC. 84). Esmeg meg zaporodyk vala 
kezeeben az maradeka (ErdyC 472b). Megszaporodván az 
hadak Bottyán visszajövetelivel, soha nem tudom, mit csináljak 
véle (Bercs': Lev.; 297). A zápor esók után a megszaporodott 
patakok partot szaggatnak (Fal; BE. 610). 

szaporodton-szaporodik, szaporodton-szaporo- 
szik : (mnltiplicor et augmentor ; sich fórt und fórt vermehren]. 
Az o feieknec elmélkedéséből szantalanokat gondolton gondol- 
nac, kic oztan e miatt is szaporotton szaporosznac (Bom : Préd. 
302b). Istennek i áldásából jó állapottal binmk, hadaink szapo- 
rodton szaporodnak (Bercs: Lev. 336). 

Szaporodás : fetura C. multiplicatio MA, vermehrung PPB. 
Az angyal eeggyyk ' masyknak ftya sem lehet mynt az embery 
termeezetben mondatyk lenni zaporodasnak okaert (ÉrdyC, 46). 
Zent loachym es zent Anna termeezet zerent hydegSk valanak 
zaporodasra (438). Minden fí51di gyümíltsöknek, és tenyésző 
szaporodásnak eW> 'zeneéje néki szenteltessék (Pázm: Préd. 
3371. 

Szaporodható : multiplicabiUs C, 

M. NYELTTÖET. SZÓtAb. m. 



Szaporul : faugmentor ; sich vergrössern). Égy vagy kottí 
között könyil a választá,s, de a szaporult szám mer6 fö aggasz- 
tás (Gyöngy : KJ, 6), Mintegy éjfél tójban kLs felaí mozdula, 
észjikról és délról többet szapornla (GyöngyD: Char. 335). 

SZAPPAN (ízaponozás Helt: Króa 82, szoppony Fal : NA. 
38):sapo, smegmaCMA. seife Com : Vest, 144,Tiztitomint azzap- 
pan: smegmaticus C,Hoziatocénnékemzappanban partot eesseget 
smigmata (BécsiC, 169), ESriz meg engemet az hamis czele- 
kSdSknec szappanatol (Szék: Zsolt, 148), Sietve hozzatok oly 
szappant énnékem, kivel megmossatok (RMK. 1183). Ha szap- 
pannal megmosodis, billyeg vagyon rajta (Osegl: MM 141). A 
kapitány Deák számára vöttünk szappant 1 ft. (MonTME. 1 13). 
Belépik asszonyához a komoma leány rendre rakván a toeletta 
asztolra a pézsmaszelencéket, szagokat, a könnyen habzó fran- 
cia ."szappanokat (Fal: NA. 141), 

Szappanos : smigmator SÍ [seifensieder], Meito, hogy neve- 
ket fel-irjuk ezeknek, szappanos, mészáros, ács, erszény-gyár- 
tóknac (Nógr: IdvK. Eli5b. 5). 

Szappanoz : smigmatico lixivio lavo MA, sapone eluo; 
mit seiflauge wa.schen PPB. Las az magad bSrheiehez, mig az 
ma,set szappaiiozpd, talánn hasznosabb l&sz (Zvon : PázmP. 291). 
Lássuk itt ez aránt, mivel szappanozza Kalauz a római ecclé- 
siát íPós: Igazs. IL662>. 

Szappanozás : [lixatio ; das seifen]. Az anya el hadia a 
szoponozást el el futaméc a gyermekhSz (Helt: Krón.82), Sze- 
recsent akarunk szappanozással meg-fejériteni (Tok: HBék, 
17). A szapp:uiyozást és inasom számára a sütést 6 vállalta 
fel (TBrtT.» 111.164). 

[Szappanoztat] 

meg-szappanoztat : [smigmatico lixivio lavare curo ; ein- 
seifen lassen]. Meg czac az S nihait sem szappanoztatta vala 
megh (MehSám 105). Német inget gatya nélkül kell viselnem 
addig, mig a magyar ingemet megszappanyoztatom (TörtT.* 
III.376). 

SZAPU : cista C, sextarius, modius, medimnus Jlá, halb 
mass, scheffel PPB. Vetic 5tet a zapu ala : sub modio (MünchC. 
20). Senky nem gy5th zewethneket es reytekben tezy sem az 
zapw ala (JordC. 566). Gyomer, mértéknec neme, annyit t5tt 
az, mit mi szapiinac nevezfinc (MA: Bibi. 164). Kartz avagy 
három kSblSs szapn : trimodium (Com:Jan. 166). Abrakkal-is 
ha zab lészen, hét lóra egy abraklásra bé-érjék egy kassai szapu- 
val (Rák: Art. 23). Tiz és tizenkét forintokon járt a tiszta búzának 
kassai szapiSval való köble (Rumy: Mon. 1.50). Lencse, borsó, 
kása egy-egy szapú (Monlrók XXIV.129). Ogy osztán sok ezer 
szapu lisztet felvévén katonaság, megindultának Bei-zsenre 
(XXVII.27). Felverte adajokat 50 magyar forintra, egy szapu 
borsóra, egy szapu dióra (TörtT. V1131). Borsó, köles-kása egy- 
egy szapu den, 25 (Évk, XIII,74), Ötven szapú bóven ezer 
embernek élig (Bercs : Lev. 473), 

Szapul : 1Í.TO, Iravio lavo MA. mit seiflauge wa.schen PPB. 
Ömagok az kik szerzek, gyakran szapullották 's tisztogatták 
az eonfessiót (Pázm: Kai. 32b i. Koholó katlanban szapuld az 
isten hiveit (Czegl: MM. 49). F6rd5re úgy hajtattyaa' tengerre, 
melyben mind addig szapultattya, mig nem a tengerbe Sieti 
(Veresm: Lev. 182). Némellyek tulajdon mocskokat a máséval 
mentegetik és ha igy sem szapulhatják ki,'.'izinnel szépítik (Fal: 
UE. 428). Haszontalan dolgok : szelekenn horgászni, kopaszt 
borotválni, szerecsent szapulni (SzD: MVir. 219). 

[Szólások]. Téglát szapul és bolondul fárad (Pázm: LuthV. 
81). 

ki-szapul : (eliso ; mit lauge auswaschen]. Ez a kopasz 
1 mentség ki-nem szapollya fSrtójébfil a tsunyát (Fal: NR 17), 

6 



83 



MEG,SZAPUL-KAN-SZAR 



KECSKE-SZAR— 1. SZÁR 



84 



Némellyek tiilajdini mocskokat a máséval mentegetik és lia 
igy som sz;ipulhatják ki, szúinel szépítik (Fal: UE. 428). Hogy 
ki szapulhassa magát a motskos latorsagból, meghitt két embe- 
rével vitte végbe maga ezen fogását (Fal: TÉ. 641). 

még-Bzapul : véstem ILxivio candido PPBI. [mit lauge 
waschenj. A fonalat baimiban meg-szapúllyák (Lipp:Cal. 6). 
Hamissan reánk kenett szennyes mocsok, mellyel eléggé-is meg- 
szapiillottunk (Fős: Igazs. n.343). 

Szapulás : lixatio Kr. [das langen]. Mosdá-sodbau, fonásod- 
ban, szíipulasodban temeny ezer babonát es bfibayt erthetcz 
az hitetleuektül (liorn:Préd. 394. Boni:Evang. 111,15). Nem 
szapullasnac, hanem keresztségneu hittac (Mon:Apol. 318). 
Bezzeg vólua nékemis módom az feied szapuUásában (Bal: 
Csisk. 107). Módom volna fejed szapullá-sában az ellene-való 
szitkos nyelved'mosá-sáért (Si'D:MV'ir. 310). 

Szapuló : 1) lixivio lavans MA. [laugend]. Szapúlló kád : 
cupa ruitoaria PPI5. 3) lixi\i;iriura MA. [beuchfassj. Ily mosdat- 
lanul menyben nem juthatnak, hanem az Calvinus pitvarában, 
szapulIóUin vettetnek elébb (Pázm: KaL 800). A bűnnek utála- 
tos filtözetit akarja, hogy szapullóban ki-mossák (Pázm:Préd. 
84). 

SZAB (zaar ÉrdyC. 502. szár MA. Prág: Serk. 693) : merda, 
oletum, excrementum MA. menschenkot, unflat PPB. Perváta- 
tisztító, szar-király : foricarius ; salak, vatnak, ónnak és egyéb 
olvasztott értznek a szara, salakja: seoria; úgy meg-úntam a 
sok beszédet mint a szart : *foetet milii tuu.s sermo PPBI. Yukab 
vtalak meg az zamar ganayahoz hasonlót peuczt, hodnem az 
zamar zárat : stercus (EhrC. 80). Az portarius wgy felele az 
nagyssagus .-UBonnak nagy haraggal: myt yaaiz eet te zaar 
saak (ÉrdyC. 502). Hogy meg ne harapna téged? Vegye az 
szart az 5 szájában, mellyet a disznó meg érezvén, fel néz, 
hogy azt meg egye és az rayta filSt meg nem harapja . . . 
Mellyik szar szólhat ? Felelet : az tehén szar, mely ha az 8 
annyától el esik, azt mondgya, hogy slap, slap (MesésK. 11). 
Micsoda szár koncz az, mely sirosabb folejfl volna, mint az 
minemű nemes elméjű emberuec mutata magát ez paraszt ember 
(Prág: Serk. 693). Ganéjac, szaroc és bűdSs kakác (Com: Jan. 
51). A szar, emberjganej bűdSs (Com : Vest. 81). 

[Szólások). Arannyal írsz, szarral pecsételsz (Thaly: Adal I. 
85). 

agg-szar: [stercus vetus; altér dreck). Az disznó az ag 
szart meg eszi és itiú gyermekded szart szerez abból (MesésK. 
13b). 

bak-szar: [vo.it contumeliosa ; schimpfoortj. É te backszar 
ne zugolódgyál, talám igen viszket a háttad (Helt: Mes. 135). 
Monda a farkas: Tzotoua te bakszar, ne zugolódiál mert nyil- 
uan uiegh szakad a subád (Helt: Mes. 279). 

disznó-szar: succerda Nom.' 361. 

eb-szar : [stercus caninum ; himdsdreck]. Nagy bolondság 
ollyan dologért t5r5k6dni, egy nagy ebszar fog nyereséged lenni 
(FortSzer. Hb). Találd, az eb szar orvosságé avagy szar (MesésK 
13). 

egér-szar : mnscerda C. 

galamb-szar : [stercus columbinum ; tiubondreck]. Nagj' 
éliség támada, kezdek («ókolg.itiii az Kalambszart, kivel ók 
sóznak vala (RMK. 11.22). Lón igen nagy éhség &ímariába, 
aszszu galamb szart ít ezűlt pénzen attak (Mel : Sám. 388). 

[gyermek-szar,, gyermekszarozj 

be-gyennékszaroz. Bé-gyermek-szarozom magamat : bul- 
bito PPBI. 

kan-szar : succerda MAI. PPBI. 



keeske-szar: spyras Nom.' 361. 

ló-szar: [excrementum equiuum; pferdedreck]. E világ 
rakua efféle példáckal, mint vésze az álnac kéntstarto barát 
mint porba lószar (Helt : Mes. 266). Mikor szent Péter e földiín 
jára egy fáradt lószart elótalála, ugy felrugá, hogy elótte 
hármat fordula : aha csunya-büdös pára, czo fel, légy tóttá 
(Thaly: VÉ. 0.7). 

ördög-szar: [ássa foetida; teufelsdreck). ördög szarnak 
híják a patikában : laser PPBI. Cyrenaicus succus, mely olaj- 
ban el-oszlott, ezt mádképpen űrdSg szarnak, syiphiusnak-is hív- 
ják (Nad: Kert. 27. Cseh: OrvK. 9). 

tehén-szar : [excrementum bovinum ; ocbsendreck]. Az tehén 
szar ha az 5 anoyátol el esik, azt mondgya, bogy slap, slap 
(MesésK. 12). 

vas-szar: *retrimentnm ferrarinm PPBI. 

veréb-szar : [e.Krementum passerinum ; spatzendreck]. Veréb- 
í!zart hol látnak, azban m^botolnak (RMK. IL229). 

Szaros : merdosus, foetidus, cacator ; mistig, kotig PPR 
Az 6rd6gi kisértetekellen való bfidSs fegyverét Lutemek, úgy- 
mint a szaros terhét, al-felének csókját és egyéb mocskolódásit 
dicséri Balduinus (Pázm:LuthV. 104). 

[Szaroz] 

be-szaroz : concaco ; besudelu, mit menschenkot beschmeis- 
.•^en PPB. 

SZAR-IK : caco C. nierdo MA. [scheissen]. Selyem szaró 
bogár: bombLx, necydalns C. A szamár, a hol legeltetik, ott 
nS, a hul szarik, ott ganéjoz (SalMark. 6). A lomposba szartam 
volt egyszer, ird fel azt is (Pázm: Kai. 211). 

[Közmondások]. Lágy pásztor el8t az farkas gyapjat szaríc 
(SalMark. 12). 

ki-szar : excemo MA. auswerfen, ausmisten PPB. A patika- 
.szerszámtól ódd meg magad, lám purgatio-nélkül-is kfi szarhad 
(FortSzer. 1.4). 

meg-szar: permerdo MA. concaco PPBL mit kotbesudeln 
PPB. 

Szarás : cacatio, excretio MA. [das scheissen). (joudod 
vagyon neked czak tobzódásra, etelre-Ulalra, nagy bfiszkee 
szárasra (Fortíjzer. G3). Has menésre, szárasra való erSltetée 
(Com: Jan. 57). 

(Szard) 

még-szard : concaco, conforio C. conspurco MA. mit meih 
schenkot bo,sclimeiíi.soa besudeln PPB. Ha semmi nem fér 
fogaddra, még is nem behetz ol békességgel, hanem meg szar- 
dod a iámboroknac aytaiait (Melt : Mes. 99). 

1. SZÁK : 1) írus C. tibia MA. schienbein PPR Kinec az 
szárai bé horgattak : vju-us MA. Ha a paztor élragadand oro»- 
lannac zjűabul ket zárakat: duo crura (BécsiC. 219>. Az tul- 
wayoknak megh tórek zarokatb (WiuklC. 226). Kerek Pilatost, 
ho^ tSmeiek meg zárokat (DőbrC. 473). Megh verjen teghed 
wr ysten te térdednek es zarayduak tivryaíwű (JordC. 259. 
696). Térdeid zárad fel emeluen (VitkC. 58). A feiettis aeárai- 
ual es beleinél egyetembe meg egyetec (Helt: Bibi. LGg4). 
Vesd le sarudat es mezít szárai meny ált^il á vizén (IV.79). 
Ártalmas embernec az szárán való oruossoltafcis (Cis. J3i. A» 
8zak:da .'myira megnótt, hogy az szára közepit érte iMonlrók 
10.87). Az tuloknae bélitis és szárait mossa meg (Kár: Bibi. 
L88). Az 5 .sziirai vasból valfuiac iU.157). .\ kinek túr.e .■«ára 
vagyon, akármely szép czinadóffal bé-kösse, .sem mar.id tiir- 
nelkül (Pázm: Kai. 747. Pázm: Imáds. 74). Szárukat adgyák i 



ALMA-SZÁR— KIDÜLLEDT-SZÁRÚ 



láb vetéssel elej-tSknek (Mad: Evang. 812). Az hóid mikor vagyon 
az víz-5nt5 jelben, száradot ne kenjed 1613 (KNagysz. A5). 
A térdec alat vadnac a szárac (Com : Jan. 48). Iliiké az gier- 
mekeknek ily móddal flni, hopy eggik .szarát térdénél figgezze 
fel (ErasmtErk. 22). A .szárak az emberi testben azok a ré 
szék, a niellyok tartják és liordozzák a testet (Bod: Lex. 171) 
Leverik mind a két .szaromat (Kóuyi: HRom. 42). 8) culmu.s. 
scapns MA. lialm, stengel, robr PPB. Mic éz olay faknac zaray. 
meléc vadnac a két arán zaknal (BécsiC. 299). Mykoron fel 
newt vona zjirasthwl es gytnelczet hozót vona, tebat kSzette 
leelefenek az konkolyok es (JordC. 394. 465). Het gabona f5 
neuekSdneiec lel egy szarból szép es telyes (Helt: Bibi. I.V). 
Az .szára czepegetöt sziufl (Mel : Herb. 89). Lata király, hogy 
egy szarból ki iSuenec (Bom: Ének. 565). A rósát, két-képpen 
izedbeti : vagy szárán vagy virágán (Pázm : Préd. 33). A fS az 
torsáján avagy szárán fflgg íCom: Jan. 25). 
[Sz<ílások]. Oly vékony az szára mint az nád szál 
pécsi: Adag. 92). Kender zárba eredeth (JordC. 2.5). 
Szárba i u d n 1 : caulescere C. MidSn a vetésec szárban indul- 
lac (Com: Jan. 73). Az 6 bnzája nem indul szárba (Szók: Bals. 
133). Veteményes magok azok, a mellyek szálban avagy szár- 
án kelnek: fmges sünt, quae in culmum sen calamum 
níl^lint (Com : Jan. 26). Az mag fellyeb nevekedic, míg nem 
zárba megyén (MA: Scult 240). Szárába szállott 
>4torsága (Kísv: Adag. 28). Szárában szállót az 
i s z e : satnrnia lenna (Detsi : Adag. 88). Minden vén embernek 
szárába szál az esze: bis pneri .senes (33). Szárába szállott 
mmár szegénnek az e,sze (202). Sziirában szállott eszfi tanító 
Uatkó: BCsák. 178). Csuda, ba inad nem szakadott és e.szed 
záradba nem szállott (409. Laskai : Lips. 325). Tudván hogy 
igen meg-ütöd száradat ((^gl : MM. 134). Meg-Sttyfic 
zárunkat (CzegI ; Japb. 97). 

alma-szár: petíolus PPBl. 

csizma-szár : canüs ocreae PPB. sura PPBl. schaft am 
Befel PPB. Fel-kiitött tsizma-szár, szár-kötés : crura *substrieta 
'PBl. Követjek az pénzverő-házban forgolódván, ki vitt volt már 
z csizmaszárban egy pecsétet (RákF: Lev. 97). 

égy-Bzá,rü : unistirpis, unicalamus C. 

fej-szár : [collum ; nacken]. El tsapják a feje szárát (SzD : 
IVir. 211). 

fék-szár, fékemlö-szár : lomm, habena freni SK. Penk- 
iemen]. Rövideden fogni a fék szárát : equmn brevi *mode- 
ari ac flectere PPBl. A lovas a lovat zabolával és fékemlővel, 
ik szárral akarattya szerint bajtogattya (Om: Jan. 105). Ö 
iarabul lónak meg kapia fék-szárát (Zrínyi : ASyr. 208). A ló 
fékeml6 szárát el-szakasztván, hirtelen tsak el-tűi)ik az embe- 
k szeme el5l (HalhHHist. 11.297) Lovamnak féke szárát 
Irtván (Kem: Élet. 73). A mostani királyt pap tartja fékszár 
ál (Tbaly: Adal. L9). 

gabona-szár : culmus C. colus, caulis MA. stipula ; korn 
engel PPB. 

gyértyatartó-szár : [stipes, hastile candelabri ; leuchter- 
rm]. Az gyertya tartónac mind az szára mind az virága merS 

anból verettetet vala (Kár: Bibi. Ll25b). A gyertyatartónac 
árán légyen mondola formára czináltatott négy tálaczka 
IA:Bibl. L72. 84). 

kantár-szár : porum freni ; lenkriemen]. Jobb lett voln:i 
lenemnek szolgálnom, hogysem itten fris paripám kantárszáron 
irgatnom (Thaly: VÉ. L304). Fele sem okosság lóggón boc-sá- 
a kantárszárt (Fal: NA 174). Az okos lovagló lógóra nem 
■eszti a kantárszárt, hanem száján tartja vétó lovát (Fal: UE 

5). 

kidülledt-szárú : valgus PPBl. 



KIHORGADT-SZÁRÚ— EL SZÁRAD 



86 



i kihorgadt-szárú : valgns C. 

körte-szár : petiolus PPBl. 

láb-szár : cras, tibia SK. [schienbein]. A beléndnek lába 
szárai avagy hogy minden betykek nélkfil, avagy hogy köny- 
nyon hajló izek s inak nélkül valók (Misk : VKert. 91). Vékony 
lába szára ketté t5rt (335). A lábok szára mezítelen (Mik: TörL. 
453). 

liliom-szár: ciinonia C. 

lyukas-szárú : [fistulosus ; röhrig]. Az orgona lyukas szárú 
bordókból áll (Com: Jan. 169). 

petrezselyem-szár : [culmus petroselini ; petersiliensten- 
gelj. Bizony csak a petrezselyem-szárból írogattak híreket prin- 
cipalistokuak (Monlrók VIIL260). 

pipa-szár : tubus inftmdibuli tabacarii ; tabaksrohr PPB. 
A minap hozzám jővén ebédre egy embertelen török, a pipa- 
szárral az orlzáját megsimogatta (Mik : TörL. 393). 

rokka-szár: colus C. 

saru-szár: sura PPBl. 

tollu-szár : (stílus calami ; federstiel]. Tollú szárral festó : 
plumarius C. 

Száraeska : crusculum C. Körtvély vagy alma száratskája : 
petiolus PPBl. 

Száras : 1) habens crus MA. schienbem habend PPB. Kevfl- 
gyethek négy kapczat, ketthey záras legyen es kethey dely 
legyen (LevT. L320). Vörös skarlát nyári mente, kit viselni 
vettem, gomb szaros (Radv : Csal. III.353). Bór mente arany, 
ezüst fonálos gombszáraival, hasonló vörös skarlát gombszáras 
kurta mentével (359). 2) multicaulis C. culmosus, petiolatus 
MA. [halmig]. 

2. SZÁK : calvus, calvaster, depilis Kr. [kahl]. Andreas, 
Bela et Leweuta tilii Zarladislai (Eudlicher 109. 113). Myeert 
hogy ennen maga ees zaar homlokú vala, az ew akarattya 
zerent nevezteteek zekzardnak (ÉrdyC. 398) 

3. SZAR: [subniger; braun]. Kelemennek hagyom az szár- 
szeg lovat (Gér: KárCsal. 111.363). 

bab-szár : liilum ; das klein schwarz flecklein an den bo- 
nén C. Bab szár, bab seggin való feketefske : hilum C. 

SZÁHAD : siccftsco C. MA. trocken werden PPB. Száradt 
könj-telen szemmel nézte veszedelmeket (Kái-; Bibi. n.273). 
Főzd meg szirupnak, ereszd egy sei-penyóben, hadd száradni 
(Radv: Szak. 26G). Gyümőlts-fáirúl a .szái'adott vagy gyökér-ter- 
helő .sűrű ágakat levagdalta (Pázm : Préd. 26). Hozton hozzátok 
miudgyárt, mert ha nem hozzátok az két nap alatt, karóban szá- 
radtok (MonTME. 1.254). Nincs úgy a dolog, a mint a hír 
támad, a holott nedvest mond, ott gyakorta szárad (GyüngyD : 
MV. 9). Dolog azért, ha rajta nem fog száradui idvezitínknek 
átka (Fal : NE. 84). Ki-derűl a te napod-is és ugyan tsak arra 
szárad a gyalázat, a ki gyalázott (Fal : SzE. 538). 

be-szárad : [inaresco ; eintrocknen]. Süsd meg az tyúkot, 
s tegyek aztán egészben egy fazékban, hadd száradjon be va- 
lamennyire (Radv : Szak. 101). Az czompó halat főzd meg első- 
ben vízben, míg félig beszárad a víz (119). 

el-szárad : contabeo, distabesco, extabesco, intabesco, mar- 
ceo, marcesco C. peraresco, inaresco, essiccor MA. ganz dürr 
vperden PPB. [vertrocknen, verdorren]. Az eeltethö allatok 
hewseghnek myatta el záradnak (JordC. 862). Eedes kynyer, 
kynel kyl el fogyatbkozot es el zaradotb vala mynd ez vylagh 
(ÉrdyC. 112. 131). Mig elszaradnac a vizec a fSldrSl (Helt: 
Bibi I.D). Minekutána elszaradot vohia k harmat (Helt: Bibi. 

6* 



87 



EUSZÁRADÁS-(SZÁRAJ11 



MKG-SZARAJT— SZÁRAZ 



I.Kk2). Az vén embernek teste oztán vgyan el szárrad (Decsi : 
Adag. 152). Egy véu ember, kiu mikor az asszi'i kórság volt 
s igen elsziiradott volna, ilyeu levecskével élt s meggyógyvilt 
(Radv:Szak. 285). Az elszáradott vérnek fogyatkozása másun- 
nan nem iKStoltatnék (Pos: Igazs. 1.133). Elszáradván az embe- 
rek azoknak félelme miatt (lUy : Préd. 9). 

elszáradás: atrophia C. contabescentia, arefactio MA. 
tabes; betrooknung, dürrsucbt PPB. 

föl-8zárad: siccor Kr. [trocken werden]. Az esouec czepi 
lia liamar fel szárad szél nélkfil, nagyobbat váry (Cis. G2). 

ki-szárad (kiszámdik Amado: Vers. 145): exareo, exaresco 
MA. aiLsdorren, austrocknen PPB. Az nap fel keluon el sülé- 
nek es miért bo^ nem vala giSkerek, ki szaradauak (Fél; Bibi. j 
1.21). Kiszáradt bennek a kellemas be.szédnek minden ere (Fal : 
UE. 392). Elfibb, liittem, minden csillag eloldódik, egész tenger 
kiszáradik, mint szived csak babozzék (Amadé: Vers. 145). 

közteközte-Bzárad : interaresco PPBl 

meg-Bzárad : tJibesco, assiccesco, exarefio, obaresco, inter- 
aresco, aridus fio C. austrocknen, ausdorren PPB. Meg zarada 
b* vére folyásának feyezety (JordC. 469. 604). Megh zárad- 
waan emberek főételemnek es varankozasnak myatta (ÉrdyC. 
105). Az meg azot, zaradot es bydeg6d5t isteny zeretetnel kyl 
valü zywek (568). Meg zarada a tenger vyze (656). Az yo byw 
kereztyenek, kykben ez wylagy kewansagok megh zarattanak 
(ÉrsC. 30). Most kedig á mi lelk&uc meg száradot (Helt: Bibi. 
I.TTt2). Kinec. keze meg száradot vala (Helt: UT. 1.6). Meg 
száradott kezű ember (Kár: Bibi. m.33). Ha télben bértelen 
meg szarrad eggyetmás pappiros aiiagy egyéb, nagy deret és 
fagj'ot iegyez (Cis. G3). A malaczot, ba megszárad, vedd le 
onnét s tedd oly helyre, hogy meg ne vesszen (Radv:Szak. 
74). Minden uti kenyeréé megszáradott vala és penészes vala 
(MA: Bibi. 1.201). Az oltovány az 6 gySkereinek rostyain bé- 
aziván a nedve.s.séget, tápláltatik, attul meg-fosztatván meg-szá- 
rad (Coni:Jaii. 17). Nem csak a aiez5k ki szárattak, hanem 
az emberek Ls éliel holtak (Illy: Préd. 11.457). 

mégszáradás : [exarescentia ; verdorrung]. Az meg silte- 
seen erteetik az körSzth fának kemenczeien 5 testének meg 
zaaradasa (SándC. 4). 

öszve-szárad : coaresco PPBl. 

[Száradant] 

meg-száradant : (ossiccor; aastrocknen]. Tedd az pinna- 
tában, egy kissé száradancson meg (Radv : Szak. 44). Az mala- 
czot az szőrös vizbfil szépen ki tisztétsad, egy kicsinynyé tedd 
fel, hogy megszáradancson, azután megláugoljad (69). 

Száradás : siccitas, exsiccatio MA. [das vertrockiien]. Mert 
tenger iVo es f t8tte ^t es az zarradast * kézi állattak 
(DöbrC. 173). 

Száradatlon: insiccatns C. inexsiccatus MA. [ungetrock- 
net) Ky 6 byneyt mogb syrattya, masodzer eesmeg theezy, olyan 
az, niyiitb ha ky mosna zaradathlaii tbeglath, mellyetb mynth 
mennél inkab moss, aimal nagyob s:irya leezeu (ÉrsC. 169> 

[Bzáraddogál] 

meg-Bzáraddogál : exar6.sco C. 

Száradékony: [siccabilis ; was sich leicbt trocknet^ (GKat: 
Gramm. B3). 
Száradt: marcidns, e.xsiccatus MA. welk, ausgedfirrt PPB. 

Száradtság : [siecitas ; trockenboitj My lelky zaradsiigwnk- 
nak veuereeket zolgaltathna (ÉrdyC. 189). 

[Szárajt] 



meg-szárajt : [mcco, arefacio ; abtrocknen]. Az uti film 
magiat .szaraicz meg, törd meg (Cseh: OrvK. 4). A sindí 
mohát meg kel .száraitani (37^. Az apáturt zöld feetékten mc 
fimSsztötte a fest5, az tüz előtt meg is szárajtotta (Tlialy: K 

1.284). 

SZÁBASZKOD-IK : (siccor ; sich trocknenj. Az tengi 
madarac ba nem száiiizkodnac az parton, tiszta ^dot iele 
(Cis. G). Kik a bóstátban szárazkodnak vala (Petb5:Kr< 

242). 

SZÁRASZT : as.sicco C. .sicco MA. exsicco ; aiistrockn 
PPB. Verífényeii száraztom, fejérítem : insolo PPBl. Kyv 
orczaiat zaraztya vala (WinklC. 172). Etannak folo vizit te zj 
ráztad (DöbrC. 140). Riihay kyk az tevzuel zarraztaltak, vi; 
sen maradnak vala (DomC. 93). Az fráternek nem gyíVzyk v; 
vereytekeet zaraslany (ÉrdjC 23). Mykoron labaytb ken 
wala es bayaddal zaraztod wala (ÉrsC. 318). Az uap kell 
sz^dec mind szíira.sztnac iCis. H2). Csukának az ikráját tálij 
szárasztván daga^zta-iz belőle olyan tésztát, mint fodorgat 
fiinkuak valót (Radv: Szak. 113). A hivek teste nélia akasz 
fákon vagy nyársakban .szí'uaztatik iPázin: Préd. 4). Száras: 
keserfiség (MA: Bibi. L467i. A vászon a nap fényen öntözte 
és száraztatic (Com:Jan. 97). Vizeket száraztván, nagy heg; 
ket bontván, v;irosokat roiit\'áii (Zriuyi 1.32). Ponyvákat al 
rLmk csináltatni puskapor szár;tztani valót (MonTME. 121 
Hol száraztyák, hol áztjittyák szemeket (GyöngyD: Cbar. 1 

föl-szárászt : [assicco ; abtrocknen]. A szél fel-szára^': 
bíu-matot: *assiccat ventiis rorem PPBl. 

ki-azáraszt : exsicco C. MA. [austrocknen]. Szárászuk 
ás'issal vizes árkokat (Zrinyi 1.143). A fSlSttébb való vigyá 
el-fáraszt, mert az agy velSt ki száiasztya (Com : Jau. 65). A Jói 
borostyán-fája, mellyel a féreg meg-rángván, ki-szárasztott (Hj 
Paizs. 75). 

le-száraszt : desicco MA. austrocknen PPB. 

meg-Bzáraszt : sicco, desicco C. exsicco, assicco MA. a 
trocknen PPB. VerSfénySn megszárasztom : iosolo ; fvistön m 
szárasztom : infumo C. Eez kedygh kSmv bwllata.sji\val nf 
megh eeu labaymath ees 5 hayaywai zaraztha meg i WinklC. 3 
JordC. 546). Ez nyers ö'aat meg zaraztotta vala (ÉrdyC. 51 
Ez wala, ky Yeswsnak labayt meg mosta wala es az $ ha 
wal meg zaraztott;i wala (ÉrsC. 74). Az wr meg szarasztass 
te farchikodat : putre-scero faciat femur timm (Helt : Bibi. 
PPp 4). Etzetben meg jiztasd az heiát, az vtáu meg szári 
(Mel: Merb. 21). A leuelét szárazd meg, törd meg (105). N 
sziiraztotl.i az ti wratoc az Jordán vizét az ti ortzátoc e 
(Kár: Bibi. 1.197). Az magokat szjirazd meg (Friuik: Haszi 
23). Az citrom az ki ondót haragos epet meg zaraztya (Beythí 
KvK. 22). Az melegen is megsziVra-szthatod, ha füst nem lés 
(Radv: Szak. 18. 113. 187). Az 5 itiletivel minden hamisági 
folyamit meg sz;ir;iztliattyuk iPázm:Kal. 534). Sírva szülét 
hogy a mi köny-luillatásunkat meg-száraszaza (Pázni: Préd. li 
Az ur megszaraztya A te tomporodat (MA: Bibi L123X 

Szárasztás, szárasztatás : siccatio, e.xsIccatio MA. s 

trooUnung, .".usdorrung PPB. Napfényen szju-aztás : iusoU 

PPBl. Sz&k.seges keppen melegetest es száraztatást ke' 
(DBón:Részeg8. 20). 

Szárasztatlan : insiccatus MA. untrocken PPB. 

Szárasztó : .sicciticus, t^ibeücus C. sioxans, exsiccaus t 
trocknond, diirrend Pl'B. Uerew ziu-azto NémGl. (55. Ssiímt 
természetű : exsic^■andi vim liabens PPB. Igeu .szárasztó 
viniga az fagyol fáuac (Mel: Herb. 25). 

SZÁRAZ: 1) siccua, siccaneus, exsuccos C. aridus .> 
iliirr, trocken PPB. Tsfir, eszterha, melly alatt si&razban ál 



89 



SZÁKAZON— SZARAHOR.\ 



SZARAHOESÁG— SZARMAZ-IK 



90 



mit oda hordanak : niibilarium, nnbilar PPBI. Zarazo7x)n, vallis 
Zarazvelgh 1235. CodPatr. Zarraz lábbal a tengéniec fenekét iar- 
zaniaii altal ménóiiec i^BécsiC. 18). Ijaatac vroncat a tenger hatan 
raz lábbal iaruia (NagyszC. 219). Myut ha jgeeu zarraz alma- 
nyomb;ui tartottak volna (DomC. 95. 92). Yar az ziuaz helye- 
ken (JordC. 391). FüFarnyaal az zent kerezthflanak zasztoya 
alaa ziiaraz zenimel (ÉrdyC. 118). Egy kiinyve-asetlen, .száraz 
szemmel vala asszony, hogy házához haza megyén vala iRMK. 
n.-lTl. Aszú fSId, száraz a viz nekűl (Frank: UasznK. 81) 
Sovány és száraz gondolatokat forgatnak i Pázm : Préd. c). Csak 
száraz lábbal elménél melőlle (CzegI: MM. 168). Bi.sztattya 
Ciunillát Delimán, de amaz .sziimtalan sirástiil még mind job- 
b.-m száraz (Zrinyi 11.38). Ide is sok e.si'i jára, de már .szárazra 
fordula (RákGy:Lev. 180). 2) [.soliis, unns et solus ; einzig imd 
alléin). Nem czak száraz ember az iduezit6, hanem vgyan 5r5ke 
való isten (Mel ; SzJán. 16-1). Isteni er6 nélkül csak száraz 
beszéddel ily nagy dolgok véghez nem vitettenek (Pázm: 
Kai. 65). A farkasnak embertelen szitkait halgatással múla- 
tom, mert egy száraz hazudsz ezekre a felelet (Sall: Vár. 
Elöb. 3). Csak simpliciter, Sszinte és szárazában állatja, hogy 
ugj- légyen (GKat: Titk. 202). Az abbé nem gondolta volna, 
hogy a molnár gazda olly szemtelenül csak a száraz tagadással 
mentegesse magát (Fal:TÉ 761). S) continens C. (das feste 
land]. Tengeren és szárazon rajta-lenni valamin : navibus et 
quadrigis aliquid petére PPBI. Megkeróütec tengert es a zar- 
razt (MünehC. 56). Fordeita tengert zarrazba (AporC. 12). Az 
fráter az viznek feneken iar vala mykepen az zarazon (VirgC. 
lOS). Gyfilyenec egy heljTe, hogy lathassak a száraszt (Helt: 
Bibi. I.A). Az nagy halnak isten parancsola és kiokádá Jónást 
az szárazra (KMK. \T.10O). KÖrúl járják az tengert és az szá- 
razt (Zvon : Post. 11.104). Szárazon és vizén addig keresem, 
mig életem halad (Fal: TÉ. 704). 

Szárazon: 1) sicce C. aride MA. im trocknen PPB. Szá- 
razon 6ket altal vitte (Helt : Bibi. I.aS). 3) [breviter; kurz]. 
.Szárazon kimondván: ne legyünk kisértö ördögök (FahNLl 
308). 3) [impune, sine detrimento; migestrafl, ohue sehaden). 
Szárazon az az bfintettetlen, el nem mégyen (Mad: Evaug. 590). 
Taraczkjait, szekereit is elnyerhettük volna, még az gyalogja 
sem ment volna szárazon (Bercs: Lev. 547). 

Szárazság iszársság Illy : Préd. 11.457) : siccitas, marcor C. 
ariditas MA. diírre PPB. [trockenheit]. Nagy szaraszság vala 
minden vizuélkűi : in qua erant nullae omnino aquae (Helt: 
Bibi I.0oo3). Az edas mondola olay minden szárazságot és 
darabosságát á mellynee meg lagyittya (Mel:Herb. 13). Meg 
ver tégedet az wr szárazsággal és ragyával (Kár : Bibi. 1.184). 
Az cométa sűrű kfid avagy pára, kibe melegség, szárazság, 
kSnérség és ragadósság vagyon (Misoc : Progn. 8). Az bőség igen 
nagy szokott lemii az embercen a hideglelésben, pestiben és szá- 
razságban (Radv : Szak. 256). Nagy szeleket jegyez az féle és 
szárazságot 1620 (Kai. E2). Nem csak a mezők nagy szársság 
miatt kiszárattak, hanem az emberek is éhei holtak (Lly : Préd. 
n.457). 

Szárogat : sicco Kr. [trocluien]. Lábait k5nyhullatásiual 
ásztatta, liaiáual szárogatta (Bal: Csisk. 268). 

Szárogatás : [siccatio ; das trocknen]. Czac nekic szolgála 
igen ala való dologban, laboc mosogatásában és annac szaro- 
gatásában (Bom: Préd. 216). 

SZAHAHORA, SZARAKORI : solivagus, vulgivagus 
MA. [landstreicber, vagabund]. Kakas (Jergelynek attunk, hogy 
Nógrádba ment az szarahorák hirök vinni 22 d. (MouTME. 
1.65). A császár Isabella királyné asszonyt minden vitézIS né- 
pével öszve fegyver nélkül szarakori módjára Budából kiküldé 
(ErdTörtAd. 14). 



Szarahorság : fpraedatio ; rauberei ?]. Az kovács mestere- 
ket ne báborgass;itok sem kaszjilással, sem szarahországgal, 
.sem más dologgal (KecskTort. 11.307). 

SZ ARAKAKUTA, SZALAKÜTA : upupa epops MA. 
wiedeliopf PPB. 

SZÁRCSA : fulica, larus, plialacrocorax C. lu-ia, querque- 
dnla MA. w;ísserhubn Com: Orb. 49. tauchente PPB. Szártsa, 
vízi-tyuk: fulix PPBI. Szárcsa monnyal néha ő a.sztalát tartya 
(Ilosv : Toldi 3). Oly tíirka mint az szárezjx mony : attagen (Decsi : 
Adag. 262. MA). A hattj'u, sárcsa, búvár, vad récze és egyéb 
vizi madarak szélas lábú tenyeres talpuac (Com:Jan. 30). 
Szántóka madárkát, faytyukot, .szárcsát add szakátsuak (SzBodó : 
SóDics. A4). Vad lúd, kátsa, búvár, szártsa szaladnak seregek- 
kel (Orczy: KöltH. 136). 

SZ AEDEXiIiA : [clupea encrasicholus ; sardelle]. Szardella 
salátájúl. A szardellát csináld ki egy kis tálban szintén ugy, 
mint az czethaluak ikráját (Kadv:Szak. 155). Szardelle, sós 
lemoni, brimella egészlen itt maradtanak a faolajjal együtt 
(TöTtT.' m.l96). 

SZARKA: pica C. MA. elster Com: Vest 141. Tomas 
dictus Zárka (ZichyC. L192). Nicolaus dictus Zárka (1X113). 
Tsátsogok, tsSrgSk mint a .szarka : garrio (Major: Szót 239). 
Ezec a madaiac kSzzfil, mellyeket meg ne egyétec : eyi varyiu, 
huhogato bagoly, szarka az ő nemeuel, bfidesbabuc es pupene- 
uere (Helt: Bibi. LCCc3). Az variuc, szarkac az dogon vagy 
aztagokba tak;u-as uelk&l eleget talalnac (Bom : Préd. 552b). 
Az sok rósz szarkafészekben tíildik rontassunk (RákGy : Lev. 
190). Hányad része azoknak ez az szarka vár (Zrinyi : ASyr. 
145). Csak ugy szóUanak mint a szarka vagy publikáuy (Tof: 
Zsolt. 606). Mártiusban kell lüni szárkát és feje veiéit ved ki 
(Cseh: OrvK. 12). Még a szarka is jót jövendölt (Klsv: Ad;ig. 
216). Az szarkát is megtam'tbatni szólni (Bercs: Lev. 124). Magas 
repülésre elindult sok szarka, de heába evez, nem birja a farka 
(Fal: Vers. 912). 

[SZARfiLAJ3-IK] 

Szármadság : [generatio ; geschlecht]. Yewyetők enhozyam 
mynd, [kik] kewantok enghemet es az zarmottsaghymbol tellye- 
seggyetők be : transite ad me omnes, qui concupiscitis me et 
a generationibus meis implemini (ÉrdyC. 529). 

SZÁJRMAZ: [emitto; ausströmen]. A Icwt a vyzh béliében 
uagi ioh illatw es izS olayt foha es zarmaza magából (DebrC. 

55). 

Származ-ik : 1) promano MA. procedo, provenio Kr. [ent- 
stehen, entspringen, kommen]. Ige, ki zarmazik istennec zaia- 
bol (MünchC. 19). Mellek zabol ki iűnec, zfibűl líarmaznac: 
quae procedunt de ore, de corde exeunt (42). Bynes ember 
nem akai^-a azt, bogi meg vtaltasek, Id zarmazik az gonoz 
keuelsegt^l (VirgC. 97. 145. 130j. En ítiletem te orczattul zar- 
mazik (DöbrC. 18). Az kfinhuUatasoc, kik az ayetatos keserfi- 
segSkbSl zarmazuac (Nagj-szC. 41. WeszprC. 80. JordC. 362. 
477). Voltának zarmazwan Báliam nemzetééből (ÉrdyC. 66). 
Nagy isteny feenesseegöt latnak vala ew zent orczayabol zar- 
mazny (67. 191. 514. 520). Az weer, ky 6 belóle zarmazeek 
(ÉrsC. 131). EttcM szarmasztanak azoe, kic sátorba laknae es 
barmot tartnac (Helt: Bibi. LB4). Nem fer uala felekbe, hogy 
achtul ualami nagyio szarmazhatneiek (Tel: Evang. I.40b). Az 
kősziklából származót víz (Kár: Bibi. 1.139). Kik magokat sara- 
cénusoknak, mintha Ábrahám és Sára neméből származtaknak, 
híják (Pázm: Kai. 435). A nyfivek az húsban származnak (Com : 
Jan. 50). A je.suitác korbácsolása tsak a 10-ik Gergely pápa 
idejében származót (CzegI: Japh. 75. 35). Hogy nagyob vétkek- 
nek molyi és férgei ő benne ne származzanak (Illy: Préd. 1.39). 
De itt kétség származik (230). Pesz-szegéssel származnak szo- 



91 



ALÁ-SZÁRMAZIK— SZÁRMAZÁS 



SZÁRMAZTAT-EVEZÓ^SZÁRNY 



92 



vui szájából (Oiiízi: Sip. 6U). Mondd meg ágyékodból származó 
rajodnak (Tlialy: Adal. 1.25). Az religiu az ígbfll származott, 
Jesus hozta a l'iildre (Kai: NE. 5G). 2) fiiergo, trau-seo; gelien, 
iibergelien]. Azokat ysteneknek mondaii, kykro az ystennek 
be-íteede zarmazott (JordC. fi64i. Minden á mi elSdbe rakatic, 
az á te hasadba származik (SalMark. AS). Ugj-mint tibolyodás- 
bol származván a fejedelem szine elól (Illy: Préd. 1.61). A város 
népe is mindenfelflll haza kezde származni (ErdTörtAd. L75). 

alá-származik : (defluo ; abfliassen]. Az orr lyukakon mint 
egy csatornákon a [iené,szes takony alá szarmazic (Com : Jan. 
47). 

be-8zármazik : (trau.seo ; durchkommen]. Minden, az mi 
beszármazik a száion, az hasban megien és az peruatara ki 

vettetik (Fél : liibl. I,25b). 

el-származik : [traasoo; üborgeheiij. Az mint az bélpok- 
losság eltenyászic az atyákról az íiakra, azon képpen az bfinis 
el szarmazic (MA : Scult. 861). 

föl-Bzármazik : (ascendo ; aufrleigen]. Az ew fysty ffel zar- 
mazeek myud orekkAl erekkee (JordC. 9íi0). Embernek zywoe- 
ből zarmaznak (Vei nedwesseegek ew feyoere (ErdyC. 420). 

ki-8zá.rmazik : emano MA. [entspringen, ausströmenl. A io- 
iag, ki kizarmazot vala í) belőllS (MünchC. 79). Latak oldalán 
való sebet es vert belAle ky zarniazuan (VirgC. 29). Weer eas 
tyzta wyz bSseggol ky zarmazek (I'ecrC. 128. 34. WeszprC. 60). 
Az ev vére ev tejrtebevl ky zarmazlieek mynt egy kertfevbevl 
(CornC. 324). Ky zarmazeek ez liyr mynd az tartomanban 
(JordC. 380. 402). Kezdő zent Damancos koporsoyabol ky zar- 
niazny odossegeus illat (üomC. 150). Vereyteke ki zíU'mazek 
(DebrC. 613). Orczayabol feene.s.seeg zjirmazyk vala ky (ÉrdyC. 
540). Zykra zoen zarmazeek ky az feredew alól (551. 549. 
632).. A beszédec, mellyek ki származnac vala az S száii'm 
(Helt: ÜT. P4). Ez kuttabSl sok foli/isok sziirmaznak ki (Fél : 
Tan. 13). Az Chri.stas oldalából ver es viz .származót ki (427). 
A bSlchiesegbSl i5 es szami'izik ki a io tudomány (Frank : 
HasznK. 59). Az meg haragutt .szynbíil ki származott hortelen 
indulat (Zvon: Po.st. 11.151). Az bizodalom ki szarmazic az ke- 
zére az f> szivéből, hogy az Christusnac kSntösét illethesse 
(MA: Senlt. 1016). Az te vizeidnek csSrgetegi az uezakra ki 
szarm!U5zanak (Szár: Cat 03). A szeménnetesség a lélekrSi az 
ábrázatra ki.származzék (Uly: Préd. 11.465). 

el-ki8zármazik : c« Sok vér Sándorból el-kiszármazék, ó 
zászl.ija alatt tiildrc loesék (KMK. IV.105). 

kiszármazás, kiszármazat: emauatio MA. [enistehung, 
ausstriimung]. Mindúnnemfl terSmtőth alatoknac kyzarmazasa 
nac eredeti (Nagy.szC. 2). Ky folyó kwtflfeow vala meelseeges 
bSIchesseegenek ky zarmazattyaban (ÉrdyC. 500). 

kiszámlázó : manali.'i, manans MA. ausfliessend PPB. 

ISzármazandó) 

Származandóság : (ortus, generatio ; ontstehung]. Másod 
tyztfiletes volta az istennek ygheyeenek mondatyk erek zar- 
mazando.<iaag (ÉnlyC. 92). 

Származás, származat : promanatio MA. [ortns, genera- 
tio) ; das ansgeheii, hervorflie.s.sen PPB. [ontstehung]. Zamiaja- 
sol : in cau.sjdiíato NéuiGI. 202. Fül magaztatvan magokat az 
testnek zarmiizjLsabol I VirgC. 147). Vala menee bymiek gon- 
dolaty, yndwlaty, kowjuisagy, teetemeeny es zarmaza.sy ka-seer- 
tetaek awagy gyarlóságnak myatta leenek az elssew zylekbon 
(ÉrdyC. 91b). Atyatwl való z;iraiazj\ttya (504). Nemelliok \{; 
tanítanak, bog' a toriue-szetnek kózúnseges fóliása szerint az 
lolkekis az szarmazitsbol lesznek (Fél; Tan. 92b). Minden igaz. 



conciliomoknak származattyoc mindenkor a római ecclesiátul 

15tt (Pós: Válasz. 228). 

Származtat: 1) derivo, deduco SL (abfUhren lassenj. Az 
hói az vizeket más-f§le, származtattac, ott vendégeskettec (Prág : 
>Serk. 360). 2) fedő; von sicb gebén]. Igen nyers és nedves 
el&séggel élnek azok a barmok, mellyeknek tejet kell származ- 
tatniok (Misk: VKert. 8). 

ki-származtat : fprorumpere facio ; hervorbrechen lassenj. 
Az ragadoziVsíig az farkas k51ykókben magát jobban jobban ki 
származtattya (KCsipk: Woll. 77). 

SZÁRMENTA: [malleolas; roisholz). Nem zSunec vala 
a kemencét gerieztoui len muztal es pozdoriaval, zurockal es 
aziu .sarmentaval (BécsiC. 130). 

SZÁRNY: I) ala C. MA. flügel PPB. Szárnyait tsattog- 
tatni : i'oncutere al.xs PPBI. I.srael istene, kinec zamay ala 
fúttal (BécsiC. 4). Tic gSiti ogbe 5 pislenit 6 zariiai ala (ManchC. 
58). Kezdek zaniiokat el teriezteni (VirgC. 52. 33. 51). Te zar- 
nadn.ic aríiika alatt oltalmaz engem (PöbrC. 33). Hat-hat zar- 
nyok vala (JordC. 892. 51. 429). Az keth zaniyon eraelkSdyk 
ffel embernek ew beyty wr istennek eleybe (ÉrdyC. 137b. 511). 
Az aprólékját metéld meg, ugy mint szárnyát, fejét, lábát, zúz- 
z,át (Radv : Szak. 82). Tudta jól édes iidvflzjtínk, hogy a taní- 
tásnak szárnya a jó |)élda (Piizm: Préd. 91). Az atyafiak kérik, 
ne hajtson már elébbi dolgiura, boasíissa a búkat a szelek .szár- 
nyára I (íyöngyD : Cliar. 378). 2) (lacinia ; zipfel, lappén). Dávid 
elmottzi az Saul felső ruliájánac szárnyát az barlangban (MA : 
Bibi. 1.268). S) [cornn, latu^J; seite, flügel]. A hadakban való 
.szárnyak : connia in proelio ; rendelt seregnek a sz^irnya : ala 
PPBI. Az győriek szárnyúi mellékól állának, taraszkljól nnnd- 
két fél sok golyóbist .szórának (RMK. Ill.lOO). Nygh zamywl 
zypen lowagokkal kizewie fel (RMNy, 11.87). Rendelte vala 
küt felöl szárnyul az huszárokat (Helt: Króu. 88), Elíl kaszjis 
szekér, szárnyúl louag sereg Ammon hadában vala (Illyef: 
Jephta 6). Kortjében sétálgatott, melly k.-Lstélyának napkeleti 
szárnyához volt ragasztva (Fal: NU. 310). 4) (foris, válva; tliür- 
fliigel]. Sziiz kapukon nyílik vala az egész váro.s, ezeknek mind 
sarkok, mind ragasztójok, mind szárnyok merfi tinóm rézből 
valának kó.szitve (Moln : JÉpiil. 212). 5) [porticula; vordach). 
Miis ember szfiruya alá kezde lakni, títoa búdosni (Monlrók 
11171). 

[Szólások]. Nám ollyan mint a szárnya szeget lúd 
(Decsi: Adag. 245). A g;üamb, mivel még nem szárnyaszegett, 
hanem fris s jó repftló, el nem vész iTörtT." 111378). ÖrOmeat 
repülnék, de félek, szárnyunk szegne belé (Bercs : 
Lev. 298). Ez istenes atyanjüt oly tyzta es meel bSlcchesseege 
vagyon mynt ha z a r n y o n y a r n a (ÉrdyC. 570b). A jó hir 
szárnyon jár, ide-is érkezeit, Forencz egri pSspők prímásnak 
tétetett (Orczy : Ninif. A2b). Az gabona meg dohlik az ve- 
remben avagy szárnyra kél (MA:SB. 133). Kely szár- 
nyadra, járd meg az vadon Lybiát (Zrínyi : ASyr. 1). Boreas 
haraggal sugár .szárnyiira kél (259). Szárnyára repétette 
(Megy: (Uaj. 11.9). A fijat nem ismerhetni addig meg, mig az 
apja szárnya alatt vagyon (Mik:TörL. 233). 

bal-szárny : [ala siuistra ; der huke 6ügel]. Eztet követte 
Balogh István uram négy z;iszlója oldalaslag ; bal.szániyára 
Szalay Pál uram tiz zászlóval (Bercs: Lev. 464). 

előjáró-számy : fagmen prinuim ; vortrab]. Szeretném meg- 
ölelni két olójáró szíirnyunkkal, nem félteném az corpuai, hi- 
temre (Bercs: Lev. 608). 

evező-szárny: I) luilmula C. MA. fmderschaufel]. 2) 
[piiina ; tlossfeder]. A halaknak vaunak evedz5 .•<zJÍrnyok, kerek- 
ded liéjjak, kopótók, tetemek . . . Valamire valók a madarak- 
nak a szárnyak, iigjaii azonra valók a halaknak-is az J hatokon 
és hitóükou lévő evedzó szárnyok (Misk: VKert 503). 



93 



HAL-SZÁRNY-SZARV 



EGY-SZARVÚ-SZARVAS 



94 



hal-számy : vexillalio C. pinna MA. flossféder Coin : Vest. 
111. A viihea l.ikók hal szárnyakkal nsznak (Com: Jan. 34). 

jobb-szárny : [ala dexha ; der rechte fliigel]. Két órakor 
indultam Modor felé, a joblxszámyára elsS seregben nógrádi 
zászlót, iitánna Ocskay uram ezorit (Beroi: Lev. 464). Cusani, 
Danustadt felső balszárnyán, jobbszámyán Síik, Hanover, Latur 
(645). 

madár-szárny: ala PPBl. 

sereg-szárny : agema C. 

Szárnyacska : [ala parva : flügelchen). Vala mraek zar- 
nyaskaya vagyon es heeya. akar az thengherbe akar folyó 
vj-zbe, yllyk velflk eelny (JordC. 94). 

[Szárnyal] 

(el-számyal) 

el-számyalóság : [evaporatio ; ausdünstungj. A tapa.sztal- 
hatók a melegség és a hidegség, olajosság, enyveaség, elszár- 
nyalóság (ACsere: Enc. 126). 

föl-szárnyai: (ascendo; hinanfeieben]. Az erdélyi hadak- 
nak utat készéteni gyüttek, ennek húe nem kicsin lesz, fel- 
szárnyalhat egész az Rábáig (Bercs : Lev. 324). 

[Szárnyalkod-ikj 

Számyalkodó : [volucris ; geflügelt]. MindSu lelk5s allatoc 
és íamalkodo niadai'ac (NagyszC. 114). Az eget med dizesy- 
tótte égben zarnalkodo madarakkal (121). 

Számyall-ik: [festiuo; eilen]. Egykorban tekintflk, s hát 
a nemesség Ls ide számyallik (ErdTörtAd. L77). 

Szárnyaló : [volucris ; fiiegend]. A déli jegyek régiek avagj- 
nem régen találtattak ; nem régen találtattak : a tarkabarka- 
vad, a déli háromszegelet, a szárnyaló bal (ACsere : Enc. 101). 
A szárnyaló halak a herénghez igen hasonlittanak (218). 

Szárnyas : 1) alatos, aliger, ales, volncer C. geflügelt PPB 
Szárnyas sárkány: *draco aliger PPBl. Dycheryetek \vrath 
vadak ees kezenseges barmok, kygyok ees zaarnyas madarak 
íKeszthC. 4ü6). Sólhan, Cbargol, Chagab es egygb szárnyas 
állat, mellynec négy lába vagyon (Kár: Bibi. 1.97). Égen repes5 
ffiárnyas állatoc : volatilia (460). Ihon jön szárnyas lovon szép 
piros hajnal (Zrínyi 1.136). A másikának barátja a ki keleti 
számyos nép fenn a fáknak tetején, az együgyű pásztorsag 
(Fal; NE. 29). 2) [avis, volucris; vogel]. Az lelkes zamyasnal 
hamarab elSle el hamarkodek (PeerC. 71). 

Szárnyatlan: involucris C. 

Számyaz : [volo ; fliegen]. Igyekeztem históriámnak magyar 
versekből fBzet tollaival számyoznom (Gyöngy: MV. Elfib. 3). 

föl-számyaz : [instruo ; ausrüsten, aufbanen). Rendire járja 
ÍZ asszonyság az áros boltokat, a legújabb formára már 
etózött és félszámyazott búbokat válogat (Fal : SA. 143). Érte- 
em 8 lélek-béli minden féle jóságokkal fel-számyozván mago- 
kat, sebessen fizik, kergetik a forgandó szerenfsét (Fal : UE. 
575). 

Szárnyék: 1) alaris C. MA. zum flügel gehörig PPB. 
3) [refuíjium ; znflucht]. Nagj- vala az Salamon b51csesege, de 
unaz teremtetlen bSlcsesegnek ajándéka es számyeka (MNjil : 
[rt 219). Isteni böltseségnek számyékában részesülni (SzD: 
llVir. 472). 

Szamyékos : fimbriatus C. MA. verbramt, bordirt PPB. 

SZARV, SZARU : 1) comu C. MA. hom PPB. Szárú 
noggjára meg keménySdfim : comesco : szaruból való : comeus 
I Hajló szarvat hajtani: fiexile comu curvare PPBl Nézem 



uala a zaruakat es íme 6 kSzepekbSl tamada mas kiéened zaru 
(BécsiC. 148. 380). Felemele mönekSnc WuSssognec zaniat 
(MüuchC. 109). Kynek homloka zarnawal meg eröss51th wala 
(PeerC. 66). Menc meg engem orozlan zaiabol es eg zarvoknak 
zarvioktul íDöbrC. i5i. Ha mykoron barom zarwaval vala kyt 
rnegh Slend, m(^b kel kSwezny (JordC. 56. 907). Az 6 zaruokkal 
zaggattak (DebrC. 118). Keuelyeknek fel emelt zaniok (DomC. 
177). Véuén Sadoc pap egy szaru olart az isteunec sátorából 
(Helt: Bibi. n.237). Fel emelte minekünk az iduSsségnec szaruát 
(Helt : ÜT. 05). A kossoc meg Sckleléc a farkast és szaruac 
kJzibe szoritác (Helt : Mes. 299). A Juda nemzetibe is sok szarnak 
Iciraliok as vraczkak voltac (MehSzJán. 418). VSn egy szara 
olayt (Kár: Bibi. I.302t. Az leopardnac négy nagy szarna vala 
(Bom:Ének. 554). Az hóldnac eszac felöl ha begyes az szarua, 
szeleket lioz onnat ((Ss. G). Te beimed szarv\mkon szórjuk 
ellenséginket (Pázm: 5Lev. C5ml.). Az Antichristu.s meg irattatic 
uekfinc egy ket szaruo bestianae kepe alat (EsztT: IgAny. 
198). Az nagy oltárnak északi szarva felSl (MA: Zsolt 60). 
Szarva indult tulok (97). 3) [tuba; tromiietej. SzaiT, kfirt 
(Com: Vest. 124). 

[Szólások]. Elhiszi magát, az aszszony ellen szarvat emel 
(MA: Bibi. L13). Isten ellen szai-vat emelvén mindeneket az 5 
erejénec tulajdom'tana (MA: Bibi. 11.11). Senki tollat, szarvat 
ne emellyen vagy egyebek felet ne kevélykedgyék (Mad : Evang. 
143). Királ}'unk éllé szarvat emelljiink fCzegl : MM. 55). Meg 
hamissították azokat az dSgleletes tudományokat, mellyek 8 
idejekben szarvat nevelt ek vala (Pázm : Kai. 90). Ne 
rak) férjednek szarvakat (Orczj- : KBlt. H.156). Szaruo- 
k a t azoknac meg ronta (Valk : Kir. 36). Kényén kedvén 
akar élni, még is hiv lenni, a sima fejekre szarvakat tenni 
(Amadé: Vers. 166). Mikor látja ember, hogy nintsen büntetés, 
szarvat vészen a gonoszra : spes *impunitati3 masima est 
illecebra peccandi PPBl. Más embernek tisztit 6 felkapta vala 
ezzel nagy szarvat vdu keresztyének ellen (RMK. V.182). 
Hamar szarvat vészen, a ki bort Iszik (Pázm: Préd. 230). 

[Közmondások]. Az ökröt szarván, az embert szaván szokták 
meg-fogni (SzD: MVir. 157). 

egy-szarvú : unicornis, mouoceros C. [eiuhora]. Méné meg 
engem e-g zarvoknak zarvioktul (DöbrC. 45). Egyszarvú fene 
vadac (MA: Bibi Elfib. 11). Az edgy szarvú a félen való he- 
lyeken el-rejtet pusztákat és kietleneket lakja (C^m : Jan. 37). 

eke-szarv : bura, stiva C. pflugsterze PPB. A szántó szán- 
tás közben az edgj'ic kézzel az eke szarvát tirtya, hogy ne 
csavarogion (CJom : Jaa 73). Foghatta az adót hozó, földben 
járó eke szarvát (Zrínyi : Symb. Elób. 2). Már régen kezünket 
az eke szarvára vetettük (Thaly : Adal. L67). Érdemesebb 
nálom az eke-szarva után járó szántó-vetö gazda ember (Fal : 
NE. 14). 

három-szarvú : tricomis C. MA. 

két-szarvú: bicornis C. MA. was zwei hörner hat PPB. 
Papoknak fejekben két szarvú süvegek (OegI : MM. 24). 

vak-szarv : [sinciput ; vorderkopf]. A fSnec els5 része, 
homloka : vak szarva alatt vagyon a k6z5nséges értelem (Com : 
Jan. 64). Jusson eszetekbe Jahel, a ki Sisarát, a hadak f5 
hadnagyát vak-szarvonn a földhöz szegezte (Csúzi : Síp. 584b). 

vitorla-szarvai: comua antennarum PPBL 

Szarvas : 1) comiculatus, comiger, cornutus C. [gehörnt], 
Szaivas kalács: crustulum bicome PPB. Lattyaak vala, hogy 
zarwas es fenes vona az hA zjne (JordC. 75). Szaruas és lábas 
Ijarmok (Mih : ÖrökÉ. 103>. Moses orchája szarvas volt (Czegl : 
MM. 192). Nem tudgya vala, hogy szarvas volna az orczáia az 
lu: beszéde tái-salkodásából (Zóly : E^. A.2). Számyos vagy 



95 



CSODA-SZARVAS— SZATÓCS 



SZATTIN— SZÁZ 



Siarvas vjulat kerget (Fal : NU. 272). 3) [magDus, crassus ; gross, 
starkj. üaluauiüzas az az szarmas es szaruas vetek (Mel : SzJán. 
■114). Szarvai vétek : crimeu notorium (Ver: Verb. Szót. 7). Az is 
szarvas hazugság, hogy valaki ellen fenekedett volna az Kalauz 
(Zvon : PázmP. 258). Szarvas vétec : magnnm peccatiun (MA : 
Bibi. 1.467). Ama nagy és szarvas vétitek (Ker: Préd. 383). 
Nem egyéb, hanem szégyen vallás vagy valami nagy eset, 
ijedtség, félelem és abol .származott szarvas vétek (GKat: Válts. 
n.l88). Szarvas ellenkezes (CzeghSion. 657). Mindazonáltal 
CalvinuB 5 benne .sok nit eseteket szarvas bfinSket és gyalá- 
zjitos vétkeket álmodoz (Pós : Igazs. 1.644) A vétek nem any- 
uyira szarvas, hogy kflzSnség&s boti'ánkozás .származott volna 
belőle (11.548). Két nagy .szarvas vétket nyersz itt Ls (Kereszt ; 
í'elsK. 37). ít) cerviis C. MA. hirsch PPB. Jóv6 a zaruas ko- 
siglan, kit latfcimuala állatta a kapu előtt (BécsiC. 162). En 
lábaimat tőkelléfeüse tőtte ment zarvasoket (DBbrC. 37). Nagy 
.sok seregh zarwas es gymők eleyben yeweenek (ÉrdyC. 403b). 
Egy zarwast Ivettek es egy erdeyet, az zarwast Bydre attak 
(LevT. 1.215). Kiuankozic az szaruas az kut feiobez (Born ; 
Ének. 197. 525). Mint a .szomjú szarvas, kit vadász rettentett 
(Balassa: Ének. 51). KSrmel, szjiraz innal szarvast meg haladgya 
(Zrínyi: ASyr. 41). 

CBoda-szarvas : [cervns prodigiosus ; wunderhirsch] El 
I5ue egy nagy szaruas es ennec a szamain soc égS gySrtyác 
valánae és elSttec ot kerenge ; monda Geysa király : Miczoda 
czoda szaruas ez (Helt; Krón. 41). 

nőstény-szarvas : fcerva ; hindin]. Az pwztabol yewe el 
eegy nesteen zarwas kysded fyavval (ÉrdyC. 544). A nőstény 
szarvas hogy a vadász hálóban esic, belé kevorődzic, meg őle- 
tic (Com: Jan. 80). 

(Szarvasul] 

még-Bzarvasul : (comutus fio ; hömer bekommen]. Nem 
twggya vala, hogy niegh zarwaswlth vona az h^- orczaya (JordC. 
75). Az hold huszszon hatszor alig njjúlhatott s el-o.szlott szemé- 
lye meg-szarvasúlhatott (Gyöngy: KJ. 93). 

Szarvaz : cornibus exoruo Kr. [mit hörnern versében]. 
Igen di.'rék német ács szarvazá (BethltÉlet. 11228). Sokan 
fársángos tarka sziimel változtattyák öltözeteket, tornyozzák 
fejeket, szar\'azz;'ik homlokokat (Csúzi: Síp. 14). 

föl-szarvaz. Fölszarvazott ház: tectum *deliciatum PPBl. 

Szarvazás : (canterius ; sparren]. A mely zsindely mara- 
dott, annak is a .szarvazá.sa ké.szen kifaragva vésze a templom- 
ban íltetbl: Élet. 11.228). 

SZÁSZ: Saxo Kr. [der sachse]. 

[Szólások], Hadd alább jó azász, mert nem babodban 
találtál : jube actu procllvia, non euim inter centauros versaris 
(Kisv: Adag. 255). 

szatíra : (satiraj. Ez a szakasztott képe a londrai isteni 
szolgálatnak távol hagyván minden satyra vagy hyperbole azaz 
mardozií vagy nagyra mondó beszédet (Fal: NE. 8). 

SZATIRUS : [satynis]. En halandó alath wagj-ok, kyketh 
pagan nejiek yroggaknak awagh satynvsnak mondanak (PeeiC 
68). Szatirusok a nin.fáknak mo.sdó-vizet hordanak (Fal : Vers 
874). 

SZATÓCS : tabernarius C. (propola, salsamentariiis ; kriimer, 
verkaulVrJ, Az feiodelem, vr és nemes ember feiedelem, vr és 
nemas ember légyen, az polgár, áros ember, kalmjü-, szatócs 
polgár, ál OS ember, kalmár és szjitócs legyen (MA:SB, 116), 
A kufáiue, koicsmárosoc, szatócsoc ^ kereskedőknec mondatni 
akamac (Com: Jan, 95), 



SZATTECí : (cauiculus ; hiindlein), E(^ szamár láta, bog 
;iz wra iátzodnéc egy szattinnal és hogy fel raeknéc mellété 
kutza és kelletné magát iHelt:Mes. 45). A .s-zattiu semmii 
nem ió, hanem czac hogy balliát .szerezzen és bft.szt tegyen 
házba (46). 

SZÁTYÁR (^szalyár MA.): spurcus, obscoenus MA. u 
rein, garstig, unfliitig PPB. Tragar vagy .szatyar beszedők, í 
mellyek nem illendők (Szár: Cat 02). 

szó-szátyár: loculutejus Com: Jan. 185. (scliwatzer). 
nyelvfciskeilő szószátyár a meg-lőtt dolgot nem lőttnec beszé 
és regéh ((Jom : Jan. 185). Ezek a szó-szátyár és fetsegő pap< 
azt-is a Chrátasnak gj-alázatjíiia fordították (GKat : X'álts. 11,28: 
Végére mentem amiak az anglusnak, az mint értem, csak 
féle szószátyái- (MonTME, V.106). A füles bagoly méltán ábr 
zolója lebet a szó-szátyár avagy hírharang embereknek (lllsl 
VKert. 496). 

szószátyárság: [blateratio; schwatzhaftigkeit, geredej. Ne 
jo a szoszátyárság, de a halgatás ls veszedelmes (MHeg: TOa 
11.118). Amaz régi regét a mi vallásunknak iíjsiigáról imm 
régen meg-tromfoltuk, Jizért e csak szó szátyárság (Pós: Igas 
L490). Az embereknek rágalmazá.sa s szó-szatyársága : was d 
leute sagen iKirBesz. 55). 

SZATYOR (szotyrot Kadv: Csal. II.333b): fiscella C. .si- 
piculum, sporta MA. oalathiscus PPBl, [marktkorb]. Egy rem( 
hvpst el lopanak a zatyorbol (Pesti: Fab, 28), Bizony felveszi 
és a szatyorba a palack mellé teszed (RMK, V,222). Nem ei 
lekeztek-i meg amaz hét kenirrfil, mell hét keniniel ni^ ez 
embert eloghytik meg es han télies szafrot x-ötí^t fel (Syl 
OT, 1,26). Az balászok szattriát be tőlthedd-? (Mel: Jób. 9 
Szatiornak való e^nes sá.ss (20). Eggyic am az káka giek^ 
szattyrof, gyeként kőtnec belőUe (Mel : Herb. 55), Sárossi Mihá 
kezéhez vött egy szotyrot. mely ér 5 dénárt (R;idv : Csal, 
333b). Szattyrát néznéd é vagy benne valóját (CzegI : MM. 7 
Sákot, szattyrot hátára és kezébe vévén házrnl-házra kódi 
volna (Pós: Igazs. 11.588). Pénzt őc nem hordozuac, de keze 
ben szatyroc (Tlialy: VÉ. 11.72). Hoztunk 2 szatyor kOrtvi 
(KecskTört n.67). 

[Szólások]. Rá tarttya niai:;il mini ;iz két fiiifi szatyor) Szí 
MVir. 276). 

káka-szatyor : fiscolla juncea Kr. [bin.seukorb]. Nem kák 
szatyorba, hanem barmok jászolába tétetek iPázm:Piéd. i 
1271). 

pénzes-szatyor : (tbeca nummaria ; geldkástehen]. Két pé 
zes szatyornak egy pint bor az ára (Fal : Jegyz. 926). 

Szatyroeska : [fiscella ; körbchen]. Moyses, kit egy kisd 
szagyrocskába az víz el nem bnrithatot (Alv : Post. 1.289). 

SZATTYÁN : corium ovillum ; schafleder, sctiaúell PP 
Siet öltöznie szattyán rnbaban, sok tövis hogy ne .sortené ul 
ban (F.ny: Gizm. 7). Vett(\nk 3 .szatymi kapczát (MonTME I.IO 
Vua pellis ex szattyán, (láva xr. 30 (Monlrt'ik XX1V.344). 
szattyán igen szép sima letryen, síkállutt lou-yon. vastag 
legyen (TörtT.» nil56). 

SZÁZ : centnm C. MA. hundert PPB. .Százig vnVi : centen 
C. Bichorienses de centnri;itu sceculzaz 1217 (VReg. 2U8(. Z 
hnz ezer viliato galogok (BécsiC. 12). Adanak gimölűőt eg. 
zaz nemőuet (MilnchC. 37. 47). Zaz zegent otoüie sok nai 
(VirgC. 90. 29). Z;íz vitozeknec hadn;iéa íVitkC. 99), Meg i 
gyón yrwau az soltaar kénynek zaaz hannyncz kettőd rezeeb 
(ÉrdyC, 359). Kosz ponzAI megh fyzeth&m az feljiSl megh nu 
doth zaz maghyar forynlboth (KMNy. 11.105. 157. 181. 27 
Remink izenthok mynd falwnl, hogy liwz heyan zaz for>nthc 
ker Rz falwn (LevT. 1.321. 303. 269). Tiz száz nyoltzuan es 



97 



SZÁZNYI-SZÁZ-SZE 



HCJt 

iU 

iiiki 
Mts; 

;:I(>sl 

I. oiiir 

«■ lií 



^r^l 



ion Uészfilénec <Valk:Gei), 7). A negyedik száz. esztendőben 
(Veresni: Lev. 83). 

Bzázuyi-száz : decem mille Kr. [zehutausend]. Száznyi száz, 
ezernyi ezer új .s meg új haszontalanságok (Fal: NA. 139). 

Század: 1) centesimiis MA, liuiidertster PPB. Egi ifyu 
ielSnek lÁljbel z;izad magaual (Deln-C. ISO). Adgyátuc meg 
uékicc az Ijuruac és ulajiiac századát (Kár: Bibi. 1431). 3) cen- 
turia MA. (koinpagnie]. S) s.-ieciilum Kr. [jiüirhimdert]. Most 
vagyon kezdete ar;iuy századának, tsá.<z;'irok atyjai lettek oi'szí'i- 
goknak (Orczy: KöltSz. 177). 4) [numerus ceuteiiarius ; das 
hundert, aus bmidert besteheud]. Bölcs és figyelmetes udvari 
ember, Graciau után. Első század (FahUE. 361). M;isodik szá- 
zad (415). Harmadik század (467). 

Századik: centesimus C. centemus MA. Uimdert.ster PPB. 

Századonként: cenhuiatim PPBI. 

Százados : centurio, hecatoutarcbus C. liauptmaun PPB. 
Zerez bw k5zz515k tyzed5s5ketb es zazadosokatb (JordC. 50) 
Melleié véué a Jehoiada a százados badnagiokat, az louag 
huszárokat és a gialog futosó vitézeket (Mel: Sám. 411). Mene 
fi hozza az százados (Fél : Bibi 11). Kiváuuya amaz jámbor Cor- 
néliiis századossal megbalgatiii mind azokat, valamellyec 6 néki 
az isten felől liirdettetnec (MA : Scult, 687). Sziizados kapitány- 
ságra ment (Gyöngy: Cbar. Etób. 13). 

vice-százados : subcenturio C. 

Századosság : centm'iatus C. PPBI. centurionatus MA. 
hauptmanuscliaft PPB. 

Százall, százol : centuplico MA. centurio, in centurias 
distribuo; hundertlaltig maciién PPB. 

SzázaUás, százolás : centuplicatio MAI. 

Százan : centeui Kr. [huuderte]. Az atiafiak hozza gAIenek 
tAljen, hounem zazan (VirgC 29). 

Százanként: centiuiatim C. MA. je bimdert uud liundert 
PPB. Bezzegb lu-am rendöltetik, hogy mindjárt egyenkint, szá- 
zaukint s csoportonkint jövő ráczoknak fejérpénzül fizethessen 
(Bercs: Lev. 328). Febíi-vár felé portázni változik három-uégy- 
százonként (475). 

Százas : centuplus Kr. centenus PPBI. [centeuarlus ; bim- 
derter, buudertfach]. Zérze kornői zazasokat (BécsiC. 24). Szél- 
iek százas jutalomról, mellyel e világon vehetünk (Káldi : Préd. 
274). Ezekből kitetszik, hogy sz Pál el-vőtte e világon a százas 
jutalmat (280). Oly nagy e százas jutalomnak méltósága, hogy 
az embert nem csak a szegénységre, de a t&zm is elvihetne 
(283). 

Százféle : ceutuplex MA. hundertfaltig PPB. 

Százképpen : centuplicato C. MA. auf huuderterlei art 
PPB. 

Százszor : centies C. MA. bundertmal PPB. A feiedelmet 
is tőbszőr százszemel ellened fel iudetottam (Tel: Fel. 6). Az 
Hilariusnál tőbszer találod száz.«zornal, hogy barom substautiac 
vagynae az istenben (MA: Tan. 103,1. Százszor j"bb utánua nem 
indulni, hogy sem a próbán szerencséltetődai (Fal: UE. 391). 
Többet veszt véle, ha mikor ki egyszer elvéti, hogysem nyerjen 
5*1 í" yéle, ha százszor elüti tárgyát (452). 

Százszorta : centuplo Sí. [bundertmalj. A veszedelem száz- 
szorta százszor több és nagyobb a városban, hogy sem a ma- 
gános kastélyokban (Fal: NU. 272). 

-8ZE, -SZA : [particula adhortandi : age ; partikel der auf- 
muntermig : wohlan]. Mit késertetec engemet képmutatóé, mu- 
tassatocze énnekem az adopénit (MünchC. 55). O zerelmes 

M. NYELVTÖBT. bZÓTÁB. HL 



sffiaii 

ui 

ffl 

3 tíil 



p.*;í 



tOJ 



íM 






SZECCEL-SZED 



atyamfyay goudollyatokze meg, mynemew nagy félelemmel 
keezAl az ydőben yewny ;iz hatalmas byronak eleyben (ÉrdyC. 
10). Gongülkodjunksza, ezek miként vágynak, ha mind a szen- 
tek mind ezen osztozn.ak (RMK. 11.165). Lá&sadsza pispok uram 
(V.231). Eredsze véle c.séi»zaggató kankó (234). Monda a bac: 
Nyuyttsetze (így] a kezedet ; felele a róka : M,<iydaii kezemet 
uyuytom bfldes ag ebemnec (Helt: Mas. 372). Látbatsze, ezt 
megtaláltam (Kár: Bibi. 1.627). Adze s ne: simul da et accijie 
(Decsi : Adag. 147). Hoszsza gazda aszszony az gyermeket, nesze 
az szablya (326). Nézzedze meg, valiion hol vadnak (Kulcs : 
Evang. 25). Gondolhatsza meg a szegény iámbor JobuaI, hogy 
soc iot vőttel istentől (Sib : VigK. Bij). Láthatsza, melly tolyongva 
bordgyák reá minden javokat (Pázm : Préd. 948). Nézhetze 
Lothot, kinek nem ártbata a Sodoma tüze (Czegl : ORoml. 19). 
Hajdúnk ha ki nyomul Pozsontúl, nosza Fölvártul nyargaló 
azalatt (Bercs: Lev. 123). Neszsze emez a nagy óriás melly 
kitsinre szabta magát (Fal: NU. 288). 

SZECCÉL (zetzd Apoll. 13. zselzd Helt: Króa 13): [sella, 
.sedile; sesselj. Az ő tőb szerszáma is, a.sztali, szfkei, zsetzeli, 
szekerei és egyebec mindenec (Helt: Krón. 13). Király tsak 
magának egy zetzelben ül vala (Apoll. 13). Aranyból egy 
szeczelt csiuáltatának, kit a koporsóban bérakatáuak, a szeczel- 
ben Sándort béhelyhezteték (RMK. IV.172). A király semmit 
nem felelvén fedezett fővel közzéjek bement és maga alá szecz- 
czelt tévén közöttök leült (Misk: Angllnd. 93). 

háromlábú-szeeczel : (tripos ; di-eifuss]. A uendégec, 
midőn magokat meg-mo.sfác, a padokon és három lábú sze- 
czelekeii asztalhoz filuec (Com: Jau. 110). 

kis-szeccél : lecticula C. 

SZECSKA (szacska PPBI.) : stramentum coneisum ; híicker- 
ling PPB. Szatskát metélni : *stramenta secai'e PPBI. A lovász 
a zabot megpaloUya a palló rostával, mellyet efjyelét szecska 
köziben (Com:Orb. 15-5). A szolgálók fonnyanak, tollat fosza- 
uak, szecskát metéllyenec (Lipp': Cal. 7). Sok hordó kéne 
a szecskához (RákF: Lev. IL2Ű1). 

Szecskáz: [sti'amentum coUigo; hackerling sammein?]. Sok 
hordó kéne a szecskához, ha az f&ig mind szecskázni akarna 
(RákF: Lev. n.207). 

SZÉCSKEVÉSZ: [perfiiga ; überlaufer]. A szecköuész- 
szeket, kic a babiloniiü király mellé szekteuec vala, el viué 
(Helt : Bibi. 11.362). Nagyobb böcsülleti légyen ebben az igyben 
az régi keresztyéni gyöleközetnek, hogy sem mint imez amaz 
bitetlen szecskevésznek (Pázm: Kai. 106). 

SZED (szíd Helt: Mea. 192b. szed BahCsIsk. 191. szeed 
ÉrdyC. 221. szodőgel Matkó: BCsák. 110. zSr/gie LevT. 1.91): 
lego C. carpo, coUigo MA. lesen, zusammeulasen PPB. Fát 
.szedők : lignor; olajat szedek : olivor C. Ha paraníolz, elmegec 
a mezőre es gabona főket zedéc (BécsiC. 3). Minem zednek 
tflnissecröl zőlőket ava^ korokról figeket (MünchC. 26). Keez 
vagyok en ^Tam Cristusert zenueduem, kynek kerteben rosakat 
almákkal gyevhtevk auagy zedek (CornC. 254). Egy emberth 
találtának vona, ky faat zeedett az ynnep napon (JordC. 152b. 
408). Kinek kerteben rosakat zedők (DebrC. 186. 56). Zeep 
rosakatb zeed vala (ÉrdyC. 143b). Neky agakat zegbnek wala, 
nekik wyragot zednek wala (ÉrsC. 79). Szedgyetec kőueket 
(Helt: Bibi. IP3b), Mostan a feiedelmec mellé vetti magát 
minden varga folt, ot hazudoz, tőrlődic, piheket szfd (Helt: 
Bibi. 192b). Nemde szednek-e az tőuisról szőlőt (Fél: Bibi. 10). 
Valast teve, hogy egyéb varmegyékbe es az yspau szedne a 
raua.st (LevT. 1.13). Az méznek nem igen tiszta es sok lepe 
szedettetik 1572 (KBécs. F3). A pók meerget szed a fűuekről 
(Bal: Csisk. 191). Még ez jüvö héten nem fognak szedni az 
derék hegyeken (RákGy: Lev. 374). Szép epeijet szettem, kerék- 

7 



99 



BE-SZED— ELríJZED 



ELÓUSZED— LEiSZED 



lOC 



ben kStíttem (Ziiiiyi: ASyr. 299). A hajdiíság az ajtókrúl a 
plébeket szedi (RákF: Lev. 1314). 

(Szólások). Vmibe szed: Nem volt-é előtted bötsben e kegyes- 
ség, egy t s o m ó b a n szedett angyali ék&sség (GyöugyD: Chav. 
57). Bár eszét csomóba .szedte volua {SzD:MVir. 129). Elmé- 
jébe szedte vala a dolgokat : in auimo res *iuculi)tas habebat 
PPlil. Mykoron az vvtan sok ideuel e z e b e zette wolna magát 
a farkas, monda a mint mondliati (Pesti: Fab. 66). Ezebe zede 
magát (78). Homlokát rauczba zedwen olcharlya wala a 
mezewt (13b), Graditsozott, rántzokba szedett komor homlok 
íSzDíMVir. 214). A dicsórt erkölcsös érettség nem abban áll, 
hogy ember rendbe szedje tagjait (ITal: UE. 507). Szt. István 
király rendbe szedte mind a politiai s mind az ekklésiai dol- 
gokat, klastromoknak, papoknak állapatjokat (Bod: Pol. 4). A 
deák orátziókat és verseket Böjti tJáspár szedte rendbe (70). 
Vmin szed : Piperés és szemen .szedett szókból Sszve rako- 
gattatott oratio (KCsipk : Woll. Eli5b. 5). Vmire szed : T 5 r e 
hegyre szedtem egy kevés nf ra valót számára (SzD : MVir. 
451). Vmit szed: Yarwlanak zent Péter apo.stolhoz, kyk az 
adoot awagy fold vamot zeedyk vala (ÉrdyC. 552). Az 
adósságokat szedik, noha az kolosváriak biísulnak, tart- 
ván attiil, hogy mo.st megadják, jövendőben meg ngyan meg- 
veszik rajtok (RákOy: Lev. 219). A ki a tOkéletes.ségnek tete- 
jén meg tudott állapodni, siirftn szedi gyümölcsét fárad- 
ságának (Fal: UE. 365). Gyönyöifiség látni, mikor egy .szépen 
termett úrfi helyesen szedi s rakja teljes inait (Fal : NE. 29). 
Az ütközetben a legerőssebb bajnokkal szokott nieg-zálogosodni, 
rajtok zsákmányt szedni (SzD: MVir, 100). Nagy Szuliman 
tsászár kövér z s i r j á t szetté országunknak (Kónyi: HEom. 2). 

be-széd : recoUigo, recondo MA. zusammenlesen PPB. [ein- 
treiben, einnehmen]. Az soc predat nehezen zedeg be (GuaryC. 
59). Az pá.stétomot nyomogasd oszve köríl, szedd be az káré- 
ját (Eadv: Szak. 1091. Kívántatik tőle, hogy az jövedelmet be- 
szedje igazán urbárium szerint (TörtT.' 1.391). Öreg-atyádnak 
nagy-attya gá!!y;ls ur volt, bé.szedett minden esztendőben .száz 
ezer aranyat (Fal: NE. 13). A ki a töréshez ért, bé-.szedi gyep- 
lőjét heves kiváimiigiiiak (Fal: UE. 394). Hlyen ízben sem jó 
adó gyanánt beszedni a böcsületet (420). A kevély beszedi mint 
az adót a térdliajlásokat (Fal: BE. 589). 

beszedés: collectio MA. sammlmig PPB. A ki a deréc 
smnma felett usorát vészen, az nem hitelbon adó, hanem uso- 
rás és pénz ki-adás.sal s be-szedé.ssel kereskedő (Com: Jau. 191). 

beszedő : eoUector MA. einsammler PPB. 

egybe-széd: coUigo C, [eiusammolu). Akard é, olmééSnc 
es égbe iégé^i: azocat (MüucbC, 38), Ezek egybe zeedettenek 
leeleknek 5 nagy nemossegliorewl (ÉrsC. 530.). Az isten igéjé- 
nek halgatásának egybeszodett és figyelmetes lélekkel kell 
lenni (Ely: Préd. 1.296). Számtalan olvasásoknak legjobb hasz- 
nát 8 kincsét egybe .szedvén, kollő renddel adogatták eleibe 
(Fal: UE. 372). 

egybeszedés : collectio C. 

el-8zéd : decorpo, auforo MA. [wegnebmon, abtragen]. El 
szedi a zsírját : adii)em, piminediiiem toUit ; elszedni az asztid- 
ról az étket : fercula toUero, educere PPB. Ha ez 5fh kőuek- 
nek első bőtAyth egy niasthwl el zedyttSk és 5z\ve rakyatok, 
Marya lezSn benne (ÉrsC. 521). Az asztalnál apró pohm-okkal 
kezdik ol a tsaUit, mikor az étket el-szedik, akkor hozzák-el5 
a faltörő pattantyúkat (l'iizm : Préd. 22G). Az s;ykát és öreg 
hajót széiMjn olszodottem egészszon é.s úgy rakattam szekerekre 
(Bercs: Lev. 438). 

(Szólások). Idején elszedte magát és elrándult az koleplze 
előtt (MAiSciüL 1084). 



elől-Bzéd: praelego, recolligo MA. vorher zusammenlesen 
PPB. Elől szedett szőlő bora: praeliganum MA. 

föl-széd: coUigo C. toUo iL\. [autíesen, ansammeln). Meg- 
kérni, felszedni az adósságot : ciere *nümiua PPBl. Fölszedetl 
adó-péuz : collecta PPB. Fel zeduen vronknak ki zaggatot ha 
yath es zakalath (We.vzprC. 70). Boczatok tynektők hwsth men 
bői, memiyen ky az neep es zeggj'e tfel (JordC. 44. 104b) 
Pokolbéli ördögök is kijömiek, gonoszokat ők is valahol lelnek 
kit találnak, mindönöket ÍÍSlszötkek iRMK. VI.40). S'jkkal wagj 
adós, bytellien is sokat zettel fel es zálogra es (RMNy. IIL86) 
Hát ha még tzitkelyenkéut felszedném (CzeghMM. 169). Sza 
gos az fekete viola, fel szedik és teszik süveg kai-imába (Zriny 
n.ll7). Ifiu legiu korában szedett föl (Gér: KárCs. IV.538) 
Az elefánt orra arra készíttetett, hogy azzal az 8 eledelét min 
kezével fel-szedje (Misk : VKert. 22). Gondoltam azt, hogy ne 
talán Montocuculi az fődnépit fölszedve hát megül irrumiáljoi 
(Bercs: Lev. 696. 704). Jól fel-szedett volt a tudománynak min 
denféle drága kintseiből (Bod: Pol. 56). 

[Szólások). F5I szŐdék az asztalt (Zvon: PázmP. 299] 
Apád .szinte igy járt volna, ha fel nem szőtte volna i 
fdr hálót és mils fiildre nem ment volua lakni (Helt:Mea 
365). Fölszedi a sátorfát: colligit, conclamat vasa PPB 
Arszlán sátorokat gyorsan föl szedete, félve és rettegve oniuu 
elsiete (Zrínyi 1.32). Felszedték sátorlájokat és nap-nyugott 
felé indultak (MoIn:JÉpül. 129). Rád szögezi kész táborát i 
meg felszedi sátorát (Fal: Vers. 868). A Kalkás p;ip leiinya igei 
szép termettel bírt, szép sárga meg-eresztett hajjal járt, fel 
szedett szemöldöke volt (Hall: HHist. III. 70i. Jiistiniimu 
fel szedett szemöldökkel, a tűztől gyulladt tekintettel így kezd( 
(Fal:TÉ. 694). Fel-szedni a vas-mats kák a t : molir 
*anchoras PPBl. 

föl szedés: collectio, sublatio MA. zusammensammlung PPB 
Ügy látom, a gyalogságnak felszedésében s előálh't;isábau igei 
restül munkálódnak a nemes vármegyék (Bercs: Lev. 532). 

fölszédetlen : illectus C. 

ki-széd : excorpo MA. (auslesen, herausnehmen). Csontyá 
kiszedöm : ososso C. Paranczold Elejizaniak, hogy zeggye k; 
az tyzből az twrybwiomokath (JordC. 156b). Paranczol wr Jesuí 
hogy az konkolth kyno zeggyeek az tyzta gabona kőzzői (ÉrdyC 
129b). A sült bári'mynak csoutyából a velőt ki szetlik vali 
(ÉrsC. 69). Az húst az tiszta vízből szedjed és illendő fazékba: 
rakjad (líadv: Szak. 23). Mikor fel akarod adni a tyúktíl 
szedd ki az táblára, szaggasd meg (99. 102). Hajó bérekuec k 
szedői (Com: Jan. 140). Szénát vagy a pervátábul ki-«zede 
szalmát visznek elől (Ozegl: Japb. 144). 

(Szólások). Kénytelen lesz véle, hogy maga kezével szedje k 
a parázs alól a gesztenyét, hogy más nyaláukkodhasson vél^ 
(Fal: UE. 464). 

kiszedés : exemtio, excerptio MA. ausnehmung, herausueh 
mung PPB. 

külön-szed: seligo C. (auswühlen). Uradimk ha kedvei 
kedni akarsz, az meuyhalnak az máját kUlöu szedjed (Kadv 
Szak. 131). 

különszedés : selectiü C. 

lé-szed : decerpo C. MA. ablesen, abbrecben PPB. E^ 
virágát loszodöm : praefloro C. Le szedi az étek zsírját : ju 
adipo purgat PPB. Az tésztát erősen egyben nyomj;ul, nyújtó 
fával nyújtsad, kezeddel le-szedjed (líadv: Szak. 38). Szent tes 
tét le-voszik a keresztrül, le-szedetik superláttya (GyöngyD 
Koszorú 191). Hiunar leszeduénk az angyali kegyes szint róh 
(Fal; NE. 18). 

[Szólásoki A birót pénzzel lábáról le ssedui (SzD: MVir. 16] 



S. 
iw is 

(llK, 

- m 



f^f' 



moG! 



nJȒ. 
fÉrfjC' 
ini 
■iiáte 

I*. 



101 



MEGUSZED-SZEDEGET 



Er.rSZEDEGET— ADÓ-SZEDÖ 



102 



meg-azed : colli^o MA. (carpo ; leson, ablesen, pflücken, 
snnuniilu). Ktiraiét niegszedöm : exuugulo C. Moabitis ki iilt 
vala Noémival os kéié, hog; az elmaradandó gabona főket zéd- 
oé móg asi aratoc íiomokat kSuetuén (BécsiC. 4). Zeáée'^k moK 
felette való morsalekokat (DöbrC. 309i. Emb5r az liliumiiak 
leuelet megh zedy (KazC. 142). Myre tereod meg A gyep\\yeth 
meg zedyk ítetb mynd, kyk el muluak az vvton (KeszthC 
2111. Mikor a te szSlySdet meg szedended, meg ne megflzzed 
(Holt: Bibi. LX.x.\4b). Ha nyer,sen az kőként meg szeded és 
meg tőrSd, ez tőrt kőként erőssen keueried az nyarlot borban 
(Mel: Herb. 26j. Az spináczát .szedd meg elevenenként, igen 
szépen mosd meg (Radv:Szak. 43. 64. 97. 179). Hires eperre 
hasztalamil viszed a kosarat, bizonyai meg szedték már mások 
(SzD: MVir. 234). 

öszve-szed : coUigo, comporto MA. zusammensammeln PPB. 
^!^1 Viszontag Osszeszedöm : recolligo C. MA. Az igen 5.szsze szede- 
liiá tet és egyben gőmbellyedet vyak fSsnént és gonoszra szándé- 
kozót ielentnec (Cis. O). A könyvnyomtató az őntőtt betűket 
;ve szedi, sajtó alá veti (Com : Jan. 160). Pálfi maga sánczait 
levonta, salvaguárdáit összeszedte (Bercs; Lev. 578). Megírtam 
ij.jjji Antalnak, az para.sztságot összeszedje háta megett, mikor be- 
j pp[ csap (R42. 757. 682). A legbölcsebb ember is megasik, de vélte 
mert nem .szedte öszve eszét (Fal:UE. 475). Egy római 
j^^j császár arra bolondult, az egész városnak pókhálóit öszvesze- 
iy,|(lette(FaI:TÉ. 774), 

öszveszedés : collectio MA. ziisammensammlung PPB. Én- 
nekem tetszenék, ha Nagyságod ezen ezernek öszveszedését 
biznya valamely alkalmatos emben-e (Bercs: Lev. 166), Lesz 



it,íil 

jM ideje Na^ryságodnak az hadak összeszedésére (577). 



íjii-i' 



tele-szed : (compleo ; anfüUen], Hány kozart zedetek tele 
iz hwlladekkal (Pesti; Evang. 87). 

szed-ved : [coUecto ; ansammeln]. Szőlő hegynek jövedelme, 
mely d&szmabol es egyéb szedő védő szokásból adatik (Ver: 
Verb. 216), Az asszony a maga udvarát szedgye vegye jó rend- 
ben s érdeménél felyeb ne héjazzon (Fal : NE. 86). 

föl-szedved : (tollo ; anfnehmen]. Aprónként f51 szedik 
redik, el-kőltik füzeteseket (Lép: FTük, 194). 

szedésvedés : [collecta ; beisteuer]. Minden jószágokkal az 
Jnnőn magok határokban szabadon élhetnek és szolgálattal, 
szedessél védessél, adózással senkinek nem tartoznak (Ver : 
Verb. 15). 

szédővedő : [exactor ; steuereintreiber). Azokat a várakat 
mind a hódolástól s mind egyéb szedő-vedötől immimitálta 
pionírok \Tn.l21). 

szedtevette : [formula exsecrationis ; fluchwort]. Czoki szed- 
levette, eb hátán ülj szikra (Thaly: \TÍ;. 11.256). Megállj szette- 
fette (Kónyi: HRom. 97). Hallod-e csapláros, adta szedte vette 
liozz pecsenyét és bort (Gvad: RP. 49). 

Szedeget: collecto Kr, [wiederholt lesen, sammeln], 01va.s- 
Jogalok, olvasgatom, szedegetem : lectito PPBl, Monda neki 
aapa: Hol szedegettél ma es hol tőkéllétted meg mfiedet 
pécsiC. 5). Apolgattya zent feyeeíh, kybewl zedegbaty vala a 
tfaewissek^t (WinklC. 102). Minden te tőled var, hoé idein f 
stkeket meg aé^ad, ha te adandaz, ^k zedegetnek (DöbrC, 
184. KaszthC. 277). Vgan azon iras, kyt Pelbarth atthank ze- 
leghetetli (DebrC. 504). Heten az ayvytatos azzonyallatok kőz- 
íől kőwetyk vala az wton es az ew zent vereet zedeghetyk 
rala (ÉrdyC. 213b). Egy kakas mykoron a zemeten zedegetne 
pesti : ITab. 10). A róka egyic lábáual kőueket szedőget vala 
i kosárba (Helt : Bibi. 282), Az tikfiak az gyönge füvön szede- 
getnek apró magokat (Lép: PTük, 112). A teve a nagy liévség- 
;6l kén.szeríttetí'én az ő lábait feljebl feljebb kezdi szedegetni 



(Misk: VKert, 41). A melly fél beszédre fakad, előadja bölcs 
elmeléleményeit, a hallgató fél azonközben a szépében s javá- 
ban válogatva szedegethet (Fal: UE. 368). Ugy tetszik, szem- 
lélem a fényes kai-dokat, mikép szedegetnek pamukos tsalmá- 
kat (Orczy: KöltSz. 178). Már a tsondes éj magát .sorkengetle 
s fekete kárpittyát égről szedegette (SzD:VMir. 200), 

el-szedeget: [abimo; wegnehmen]. Az isten az népnek 
halaadatlansagaert elszedegeti az tanítókat (Fél: Tan. 331b). 
Ha elszedegeteudöd a pápista vallástól a rhetoroknak pillago 
ékességét, semmi sem marad benne (Göntz: RBab. 3). 

ki-szedéget : excepto MA. oft herausnehmen PPB, A könyv 
csináló az cástákból az öntött betűket kLszedegetvén öszve 
rakja, .sajtó alá veti (Com: Jan. 160). 

meg-szedeget : [eligo ; aaswahlen]. Főzd meg sirupnak, 
tedd bele a megszedegetett bi.salmának a jovát (Radv: Szak. 
266), 

öszve-szedéget : [collecto ; ziisammeulesen], A tengeri 
lapos és sodrott csigákon kapván, nemek .szerint öszve-szedege- 
tett bennek (Fal:NU. 331), 

Szedegetés : collectatio Kr. 

kalász- szédegetóa : spicilegium MA. ahrenlesnng PPB. 

szószédegetós : [verborum aucupium ; vvortklauberei]. Lássa 
nálunk is nagy könifi volt az .szo .szedeglietesnek és az 8 neue, 
neme iol ki feszegheté.sének (Bal: Epin. 4), 

Szedés : 1) collectio MA. [sammlung]. 2) vindomia MA. 
[lese]. 

alamizsna-szedés : [collectio eleemosynae ; almo.sen- 
sammlug], Luther azért kezdette a viszsza-vonyást, hogy a pápa 
nem ő reá bizá az alamisna szedé.st (Pázm-: Kai. 388). 

fa-szédés : Hgnatio C. 

makk-szedés : glandatio MA, eichensammlung PPB. 

olaj-szedés, olajgyümölcs-szédés : olivitas C. [oliven- 
leso]. Olajszedésnek ideje: oleitas C Olaj szüret vagy olaj 
gyümölts szedésnek ideje: oleitas PPBl. 

vessző-szedés : virgindemia C. 

Szedet : [colligi curo ; sammeln la.ssen], 

[Szólások], Halála után meg-visgálták s rendbe szedet- 
t é k Vas György és Rédei Pál a tipográfiát (Bod : Pol. 169). 
Nabugodonozor kerál sok fejedelmeknek fejeket szedeté 
(RMK, IL18), Sigmond az töb pártolókat is elöfogá és mind 
feleket szedette (Helt: Krón, 75b). 

ki- szedet: [exigere facio; eintreiben h.s.sen). Ispan nieg- 
rawa hegiőncet, az Nagsagod kepebely ember ky ződette ray- 
tonk borral (LevT. I.91b). 

meg-szedet : cw Az adórul való levelet kiküldtem Nagy- 
ságodnak ; az kolosváriakon meg .szedetem s mindjárt kiküldőm 
(RákGy:Lev, 226), 

öszve-szédet : [colligi curo ; ansammeln la.sseu], \'alaraely 
leveleket én is oda beküldtem, azoknak páriájokat öszve szede- 
tem és beküldőm (TürtT^, 1.300). 

Szedő : 1) legulus C, colligens MA, [.sammeind). 8) [vin- 
demiator ; leser]. Bor itt is nem leszen bőven, pálóczi jószágból 
hozattimk 300 szedőt, 50 szekeret, azok szednek most (R;tkGy : 
Lev, 270), A sok szedőt, szedőnét látja az ember ,szüretkor 
(Mik: TörL, 213b). 

adó-szedő : exactor, coactor, eranarehes C. [steueréinneh- 
mer]. Ó belöUö ki me^en ebembe menden ado zedő (BécsiC. 
309). A meel chomoot talaiz zayaban, ad een eerettem az ado 

7* 



103 



BOR-SZEDŐ— SZÉDELGŐ 



SZÉDÍT— SZEDERJES 



Ift 



zeedekuek (ÉrdyC. 552). Ijita. egy few tyz fartő awagy ado 
zedew, hogy Natalya yglixen zep wolna (ftrsC. 3B0), El kfildé 
a király az ado szedek fejedelmet a Juda városában nagy se- 
reggel (Land : UjSogíts. I.92b). 

bor-szedő : vindemiator PPBl. 

csiga-Bzedö. Tengeri taiga szedő, hali'iszó : conchyta PPBl. 

CBont-szedö : o.s.silecii< MA. beinsammler PPB. 

fa-szedő: lignator C. MA. holzbacker PPB. 

gabona-szedő : Imgilegus MA. fruchtsammler PPB. 

hamu-szedő : (omiinctorinm ; lichtputzer]. Meg chinala a 
hét I;impá.st, hamo.szod5ieuel e.s oltó edenyiuol tiszta aranyból 
(Helt: Bibi. I.Un2). 

harács-szedö : [exactor tributi ; steuereiutreiber]. Fogdostak 
az harácz .szpdfi töriikíikben (Monlrók XV.578). 

pénz-szedő : fcolleofor pecnniae ; geldsammler]. Ma ifltteni 
meg Pótokból, maidan el kildek az pénz zedehez (LevT. 1.7). 

szöllö-szedö : vindemiator PPBl. 

tetem-szedő. Tetem szedíl va.s a borbélyoknál : volsella 
PPBl. 

tömjén-szedő : turilegus C. 

virág-szedő : florilegus C. 

Szedölék : [collectio ; sammlung]. Azon bfld?3 bakot nyúzza 
és más hasonló ro.sz raggatékból és szedSlékbSI mutatja ama 
kSltStt hamis dolognak nem kSvetkezését (GKat: Titk. 286). 

SZEDELED-IK: [vertigino corripior; schwindeln]. Lába 
alá taiKjd szédeledett fSvel (PhilFlor. 77). 

SZEDÉIiÉQ: 1) [vertigine corripior; schwindeln). Az én 
iró kezem reszket az pennán, fejem .szédülögvo [így] nagy gon- 
dolkodván (KMK. ia315). Hogy a paU5n által méuéc, széde- 
legni kezde a feiem és vgy e^séni a sárba (Helt: Mes 288). 
Feiezug auagy zedSlSg (Frank: llaszidv. 33b). El ne e.s,sél, mert 
la mint szédeleg a főjed (Sámb : Isp. 29). 2) [huc illuc vagor ; 
herumschweifon]. Minden iambor kerasztyen kőue.'i.se az regiek- 
nél: tanulságát, ne szedelogien imide amoda (Mon: Ápol. 52(1). 

Szédelgés : vertigo, caros C. scotoma MA. scliwlndol PPB. 
A te tSk fejed .szédelgése szerént az emberek a magok tulaj- 
don cselekedetekbCd igazulhatnának meg (Matkó : BCsálc. 308b) 
A szamárnak gyenge feje vagyon és gyakorta bántja a .szé- 
delgés (Misk: VKert. 128). A mit el/lhoztam, az újjombiSl nem 
szoptam, a humoristák szédelgésétől ment vagyok (Fal: NE. 74). 

fö-szédelgós : vertigo o^ipilis Kr. (kopfscliwindelj. A maio- 
rana ólai miiidSn fele fey faiast, fey szedolgesf gyogit (Beytlio.\ : 
FivK. 75). A konkoly, ha a liszt közzé ogyelitetik, iS-szédelgé.st 
és okádist szerez az evőknek (Mad: Evang. 178). Betog.ségek, 
mellyek .-iz álom által kipárázott ffl-szédolgés után éreztetnek- 
meg (Com2:.Tan. 151). A méhben való fogadásnak fájdalmi az 
ételnek utálá.sa, gyomorbéli imelygések, (8 .szédelgés (Szatm: 
Cent. 41). Az hasban megtartott kóválygó dohos .szél nagy nya- 
valyákat hoz onnan, ha ki nom kél, s az ily ember gyakran 
fS-szédelgéstfü fél (Folv : fH'liSall. 6b). 

Szédelgőt : vibro MA. [vertiginosnm facio ; schwindelig 
maehenj. A medvét a sok sebek szédelgetik és immár lábai 
gyengén visollietik ((iyfingyD: Cup. 607). Megvesztegetik az 
idegen étkek s/ájok izit, a Ix.r szédelgeti fejekot, az egyre- 
zabáUls fel-keveri gyomrokat (Fal : NE. 70). 

Szédelgő: vertiginosus MA. (schwindelig). Szédelgő-fejfl : 
scotomaticus PPB. Szédelgő feieknec io a mák (Mol: Herb. j 
61b). Hogy Lutemec hamis es .szedőigfi tudománya lot legyen ! 



(Mon: Ápol. 4). Meg bomlott, szédelgő beteg feletek íBal: Ce 
l.sk. 219). Hazud abban, hogy én szédelgő lílekt&l hordoztaton 
(Pázm: LuthV. lüV). Tanuld meg, mint kelles.sék az ideiglen tarti 
életet mogböcsülni és azoknak a szédelgő elméknek se higy 
kik azt tartják, hogy meg kell vetni (Fal : BE. 576). Kevély) 
seggel .szédelgő lelkek (SzD: MVir. 279). 

SZÉDÍT : [vortiginosiim facio; schwindelig machen]. A szöi 
nyű okbilan vétkek ezek : a fejet szédítő dagályos kevélyséf 
az akaratos és c.s;ik maga eszén járó fejesség (Fal: (JE. 451 
Ajándékkal maga részére szelídítteni, .szédítteni a bírót (SzD 
MVir. 16). 

meg-szédit : cv> Megszédíteni, meg-bol6nditani : sensu 
anin\i *cünfundere PPBl. Demirhám főben jól megszédített* 
mellyel nom kevé.ssé meg-Ls zöditette (Kónyi: HRom. 125). j 
világ maszlagitól meg-szédíttetik (SzD : MVir. 465). 

mégszédités. Meg szedíte-s, valakit arra ingerelni, hog 
alnakul c-selekedgyek: corruptio íVerVerb: Szi'it 6b). 

SZÉDÚIj : vertigine corripior MA. (schwindelig werden 
Némollyoket megterhel a szerencse, mert nem szoktak hozzá 
hozzá adván magát a kevélységnek füs^e, derekasan szédül 
nek a magos fokokon (Fal: UE. 417). 

el-szédül : cvi Az elefántok irtózván a hajónil a part szí 
lire nyújtott keskeny pallón lemenni, hogy a [lallónak liosz 
szasiiga és magassága miatt fejek el-ne szédülne, farral a fűl< 
felé fordulva mentenek-ki a hajúbul (Misk: VKert. 27). 

meg-szédül : cvj Mahumet császj'irnak mellében egy nyila 
az magyarok lövének, csá.szár megszédüle (RMK. 1V.39). Nei; 
ijed az vitéz vajda, noha feje üté.stiil meg .szédült vala (Zrinj 
1.176). Ha a lélek háboriWigoktól nem sózattalik, megszédii 
megtántorodik (Illy:Préd. 1.31). A bolond szeretettől meg-szé 
dültt a szélső végére nem tekéut a veszedelemnek (SzD : MVii 
400). 

SZÉDÉEJ (szederv Illy:Préd. 1.323. loUrWes TihC. 106b) 
niorum, .sycaniiuou MA. miuilbeor PPB. Ha vallandotoc bútól 
mondandotoc e zederih fauac ki irtatni, enged t&necta 
(MiinchC. 150). Meg öltő 5 zederieket ho harmattal (AporC 
37). V zederieket dérbe as ? barmokat k? osnok ada (DöbrC 
148). Valami zédery által női az esuennyen, abban ackatfji 
nom árt (Helt: Mes. 3641. Az szedery fogli faiasrul io, ha boi 
ban meg fűződ (BoythoA: FivK. 27). Ha a szederyből kőtéí 
cziuálsz és a toroknac dagadá.s,s,ira kötőd, igen ha.sznos (Mel 
Herb. 16). Ha ki későn erő cseresnyét kéván, szelid .szedorj 
fában oltsa (Lipp: PKert. ni.711)). Főtt szederjnek leve iFelv 
SchSal. 35b). A szedorvnek vérét mutatfjik : ostoudonuit sang 
vinem uvae (Illy: Préd. 1.323). 

fa-szederj, fái-szederj : (monim; maulbeere). A fai szc 
dery nyers korában hidegitő, nedves (Mel : Herb. 16). A fa sze 
dery és gesztenye bé-vannak burétva héjai (C^m: Orb. 29). J 
fige, az eperjec, fái szederjéé lágyittyác a hasat (8 IX 

folyó-szederj : (morum nibi ; bromboero). A folyó szeder 
igen fővisses, szellyol teriodő, levelei eperj formák, gyfimölt.si 
szinte ollyan természetfl mint az igaz szederj fáé (ACsere 
Enc. 236). 

földi-szederj : (fragum ; erdbeere). A földi szedery nyer 
korában hidegitő, mikor meg i,irik, kenés melegség vagj'Oi 
benne (Mel : Herb. Ib). 

Szederjes : violaeeiis Pesti : Nom. L42. (coccineus ; violett- 
scharlacliíarbenj. Hla scederees uocata (ZichyC. 1.21). Byntelenel 
lezfluk ez fogadiisbol, lm raykoron be yewendwuk ez feldre 
yegyAl nem leend ez zoderycs kőtnel : funiculus cuccinoiu 
(.lordC. 288). E^ kfis zoileryes [mla.stal meg kőrnekezfetii 



105 



(SZEDERJESED-IK]— SZEG 



ÁLTALrSZEG— MEGSZEG 



106 



VitkC. 81). Alsó níliaia vala sem igen feiér, sem igen v8r6s az 
az zJdilrios (TihC. lOfibl. ViragoUnac saiga, szederies, 7,51d, tfin- 
d6kl5 ekés szinek (Born : Préd. 554). Egli zederjes graiiat zok- 
nya (RMNv ll:i!li). Felesegém wetótt wolt zalaglihan égy 
zédéryes selémmel wonth arany suUath (211). AtyamffyanaU 
mátkámnak, Cliwzy Anna azzonnak hattam ket zoknyat, egyk 
zédéiyes, nia.syk zewkft'y zyn* (226). Egy egy tengeri nyi'il bfir 
sulia szederjra (Gír:KárC,s. III.228. Ridv: Csal. II.6). 

[Széderjeséd-ik] 

el-szedérjésedik. Ostoba ember, item: el-szedeijesedett 
ember: *pUimbeus homo PPBl. 

meg-szederjesedü : [caernlenm colorem induco ; blau- 
fiirbig wprden]. Kai-ja a lántzok miatt meg-.szederje.sedett, meg- 
kékült (SzD : MVir. 294). 

[Szederjesül] 

még-szedérjesül : [livesco, caerufesco ; blanfarbig werden]. 
Ackit megvernek, meg sederie-sfll a lielie (MehSzJán. 4071)). 

Szedérjin (.^znderjéit ZrinyitASyr. 14): rnbus Idaens MA. 
[brombeerstaude). A bodza fa, csipke bokor, szedérjin bokor 
tfiske, tSvis (Com: Jan. 27). 

SZEG (zecgh ÉrdyC. 89. zeeg 523b. szégitea meg Helt: Bibi. 
l.XXxb. meg szegget Helt: VigK. 82b. kiszíg Ker:Préd. 380): 
1) frango, rumpo MA. [brechen]. Es zeg 8 maganac barázdákat 
(BécsiC. 195). Az host)-a három reezre zegettetyk (CornC. 830). 
Nekyk agakat zeghnek wala (ÉrsC. 79). Az byn ky nylatbko- 
za-ssal zeghetyk (194b). Mykoron az ewt kényért zegem : qnum 
quinque illos panes fregi (Pásti: NTest. 87). 2) scindo, proscindo 
MA. zerschneiden PPB. Azzal nagyobb sebet szivembe csak 
szegek (Amadé: Vers. 84). 

[Szólások). Vkihez szeg : Mégis hozzád szegSnc kegyes 
feyedelem (CsákF: Assz. 10). Vmire szeg: Az folyó vizek se- 
bességek miat gyakorta ny es mas folyásra szoktak szegni 
(Ver: Verb. 157. 166). Peta tat<ár fejedelem Lengyel or- 
szágra szeg (Helt: Kron. 55b). Az vtan szege SÍ esi ara, 
ki ott is nem különben ronta az ördög tagait (Szék : Krón. 201). 
Más útra szegének és az ellenkedő vallá-soknak nndok ékte- 
lenségét meg mnfaták (Pázm : Kai, 369). Más vítra .szegének és 
vis.sza nem térének Jerúsálenibe (Pázm : Préd. 191). De lá.ssuk, 
nem szegtél-é mis útra (Czegl: MM. 171). Vmitszeg: Tanolyad 
meg atte akaratodat mindőnókben zegnSd (Nagy.szC. 42). 
Meenynyeknek orzaga e r 6 1 h zeegli es chak er5zak veezyk 
ewtet (ÉrdjC. 89). Nagy erSt szeguec raita (Tel: Evang. 1.208). 
Az Luther halalat nem kSuette az papasagnac fel epitese, noha 
nagy er5t szegtenec ezen a romaiac (EsztT: IgAny. 537). 
Kedvét szegni : den willen widerstehen Adámi. Egymásnac 
k e d u é t ne szegiétec (Helt : UT. 7). Soc baratinac nem szeg- 
heti keduet (Born: Préd, 402b). Keriwk Fldt, bogi Fid ked- 
u5uket n^ szegye (RMXy. 1L231). Valamivel isten meg nem 
bántódik, abban egymás kedvét ne szegjék a házasok (Pázm : 
Préd. 243). Minthogy azért ugy akarod, szem szegem ked- 
vedet (Fal: NE. 11). Hol rendetlen vígságra, hol esztelen szo- 
morúságra indítanak, néha töltik, néha szegik kedvünket (Fal: 
UE. 377). Ma szeretnek, holnap megutálnak, ma keresik, 
holnap szegik kedvünket (Fal: BE. 554). Nem szeghetem ked- 
vét az uraknak (Fal:TÉ. 70). Ne erőltesd a dolgot, mert 
nyakát szegheted (SzD: MVir. 124). Ne engedd, hogy az Ízet- 
len dolgok szárnyát .szegjék az reménységednek (Fal : BE. 
579), Vala ky ew twlaydon felesseegeet el hagyang.va zertelen 
es maast veend, 1 5 r w e e n t zeeg (ÉrdyC. 523b). Ha bünö.s, 
bünhödgyék, ha törvényt szegett, büntetídgyön (SzD: MVir. 82). 
Dolgának utat oly eszközzel szeget, az ki elrontha^a az rá 
torlott jeget (Tb.aly: Adal. I.160I. Vmivel szeg : Nem akarásomat 



nyögés.sel, fö-rázással jelentem, nyakkal szegek: renuo 
PPBI, 

[Közmondások], A rózsát tövis nélkül nem szeghetni (SzD : 
MVir, 3). 

által-szeg : [perrumivi ; diirchbrechen], Altalszegic őc ez 
korlatot, midőn azt kivánnyác, hogy ember -az halottac felöl 
szüntelen való nyughatatlansíigban legyen (MA: Tan. EWb. 17b). 

be-szeg: [circumsuo; saumen, einsaumen]. Bé-S7,egni a ruhát : 
oram elice consuere, limbum convolvere PPB. Ennek az szélit, 
az mint szokták, szegd be (Radv: Szak. 191), 

beszegés : sutura PP, [das einsaumeu], 

fólbe-szeg : [interrumpo ; unterbrechenj. Az 8 tanitá.s.át félbe 
akarta szegni (Pázm: Kai. 397). 

bátra-szeg : [refringo ; abknicken]. Az pap hattra zeghween 
h* nyakath, ky 8nthi hí- veereeth (JordC. 82b). 

3ii-szeg: oÖVingo MA. [brechen, ausbrechenj. Ky zegbyk 
nyakat az twloknak (JordC. 243b). Mint edgy árvíz el hagyván 
a töltést, ki.szég a tiszta ((ildre (Ker: Préd. 380). Akara itt ki- 
szegni (Megy : SzAÖröme 4). Gyakorta-ki-szegett 8 kegyelme a 
j;irombol (11). Hald megh, ne szegi arra ki, liiszem te vallod 
(Czegl: ORoml. 72). De látod nem olly er8s járom szegek azok, 
mellyeket k8nnyen ki nem szeghetnénk (Pós: Igazs. 1.256). 

lé-szeg : 1) defringo, dírumpo MA. [abbrechen], Le-szegni 
az ágat : frondes avellere ; le-töröm, le-szegem : defringo PPBl. 
Egy azzon.\allat, kynek betegh lelke vala es le zeghetSt vala 
(JordC. 575). Els8 hada I6n az erdefi szaszoc ellen, kiknec az 
8 rugadozasokot na hamar le .szege (Szék: Krón. 190b). Egy 
ágat le szegvén (Huszti: Aen. 13b). Le.szegik, tördelik szálásadó 
gallyait (Thaly: Adal. I.l). El fogja beszélleni, hányat szegett, 
.szúrt le az ellenségbSl (Fal: NU. 356). 2) [licitor; abfeilschen, 
abhandelnj. Nagy nehezen sok fizetés által kellet ezt Ls le,szegni 
(Bartha : Krón. 25). Mind az ket rendbeliek kevánságát nagy 
summa fizet§„S3el kellett le szegni (29). Volt sok sh-ás, annak 
a nagy kívánságnak ha t.sak részit is, niimódon szeghetnék le 
(43). Tizenött formális tallérokban szegik-le a kivánt éléssel 
való negyven ezekereket (Rumy : Mon. L69), 

leszegós : [licitatio ; das herabhandein]. Melly teljesíthetet- 
len kívánságnak leszegé.se végett elküldettetnek bizonyos aján- 
dékokkal Babocsay Izsák és Mészáros János (Rumy: Mon. I. 
68). 

raeg-szeg: frango, violo, nimpo MA. [brechen, verletzen]. 
Olofernes zim8 mégzegettetéc (BécsiC, 36). Nakat megnem zeg 
(MüuchC. 35). A het kenereket mégszege (43. 41). Meg t8rt8 
az erez kapukat es a uas zauarokat meg zegte (AporC. 77). 
Ihus veue az kenyereth, megh zeghe ees meg alda (WinklC. 
146) Az en zerzetemnek tyztasagat ez vylagnak dychevsegeert 
sem zegnem meg (MargL. 316). Appapok az ynnepet meg 
zeghyk (JordC. 388). Beohteot nem zege meg (DomC. 123). 
Veruen az frátert az eordeogek, sok palchakat zegenek meg 
eo hatan (265). Lathwan hogy mynden tehetsegheeben meg 
zegbetSt vona (ÉrdyC. 401). Ti te.sti betegségeknek miatta megh 
zegetend8túk (206b). Az vr J&sus vyue a kenyeret es mjoiek 
vtanna halakot tít volna, megzegee (Komj : SzPál. 166). A meg 
szegget nádszált el nem akaryia tömi (Helt: VigK. 82b). Szegd 
meg az eliez8nek az te kenyeredet (Marg ; Imáds. 48). Az diót 
zegd meg, u8dd ki az bélit tRadv: Csal. ni.56). 

[Szólások]. Vmil megszeg : Miért szégitec meg eképen az wr 
beszédet (Helt: Bibi. I.XXx). Valobizon isten meg zegi 8 
ellenseginek feleket (AporC. 16), F r i g y k ö t é s, a mellyel 
fel-bontanae, meg-szegnec (Com: Jan, 143). En az en hitemet 
meg nem akarom zegnye (RMNy. 11.76). Gonosz fogá-sokkal 
szegényt elhitették, királyi .szent hütit véle megszegették (Thaly : 



107 



MEGSZEX5ÉS— KI-vSZEGIK 



LE-SZEXJIK— SZEGEDELEM 



108 



Adal. LlO). így szegék meg i n o k töltött bialidnak (Monlrók 
VIII.167). IToé sémi kediiemet nekem meg nem szeged 
(Istv: Volt 7). Bátor egy egész spanyol flotta volna is, meg ne 
szegd kedvedet egy liitván gnrasert (Fal : NE. 25), Az gonosz 
kívánságot meg kell szegni annac, ki az ClirLstashoz tar- 
tozic (MA;Scult. 104). Hogy meg szegte az én kStesemet 
(IJelt:Bibl. I.G2). A meg-er6ssittotett kStéseket erStlenecké 
tenni, meg-Bzegni nem illic fCom: Jan. 199). Meg-.szeghi eskSt- 
mondá.sát (Zrinyi : A8yr. 207). Ha kedig meg nem valtandod, 
szegd meg a nyakat (Helt : Bibi. iHh4). Szegd meg az nya- 
kat a te tiadnac (Born: Evang. I.347i. Szegd meg a nyakát 
(MA : Bibi. I.GOb). Az ki meg szegi egyiket ez p a r a n c, z o 1 a- 
toc kSznl (Fél: Bibi. fi). A sydok idwezyttonket megh karom- 
laak, hogy az evv tanythwany megh zegneek az zerzeese- 
k e t li (ÉrsC. S). Sok zyveketh tbe megh tberteel, zegyed megh 
imma az oen zywemothees (WinklC. 93). Az 1 5 r v e n t h 
meg zekted : factiu* est transgre.ssor legis (JordC. 835). Nincs 
olly bnzgó fogadás, moUyhez nem férne valami kifogá.s, a nél- 
kül hogy a legszentebb barátságnak törvényeit megszegjed 
(FahUE. 494). 

megszegés : infractio PPBl. [das brechen]. Vádolom ema- 
ganiat az en fogadásomnak meg zegeserSíl (VirgC. 2). Vala- 
nak vegliyg megh niaradwan :íz apostoloknak tanw.'íagokban 
6» az zenth kjiiernek kSzínseglics megh zegheasebon (JordC. 
713). Vezedelmes byn loeii isten tSnveenyeeuek megh zegheese 
(ÉrdyC. 523b). Hol az tAniyn nynchen, oth az tAruyn meg 
zegys nynchen (Komj : SzPál. 58). Innep meg szegésért meg 
kSueztote (Váa: CanCatli. 2CA). 

megszeghetetlen : I ) (inflexibiliter, constanter ; unerschüt- 
terlich, .standhaft]. Nem chak az kSzSnseeggel kyadot paran- 
cholatokath, de meeg az feellyeb valókat ee.s éressen en meg 
zeghetetlen meg tarttya vala (ÉrdyC. 269). Isten feel5k valanak 
meg zeghetetlen yanvan wr istennek parancholatyban (440b). 
2) [infrangilis, infrangibilLi ; nnzerbrochlich). Ez eegy meg zeg- 
hetetlen seutonciii, hogy mynd nyayan el koel veznetek (ÉrdyC 
547) 

megszeghetetlenül: [infrangibiliter; unverbrüchlicli]. Ezth 
kedyg meg zeghetetlenvVl fogadyok meg tarthany (RMNy. II. 
33b). 

réá,-8zeg : (infringo, porfringo; oinbredien, zerbrechenj. 
E vvitez naé haraggal az aytot rea zege (GnaryC. 45). Moses 
reá szegi az lst;ipot az mogbizonyo.sodott bíin5sre (MA: Scult. 
921b). 

szegtén-szeg : [continenter vlolo ; immer\v!Ílirend verletzen]. 
Isten parancsolatit szegten szegi (Pós : GBot. 81). 

Szeg-ik : [frangor, rumpor ; brechen]. Ysteni akaratból há- 
rom rozree zegek az ostya (ÉrsC. 410). Nyaka szegik miattad 
a te traditiós ecclesiádnak (Matkc'i : BCsjik. 235). Szarva szegik 
a pápistáknak a megholtak után való gSrdölesekben (Vár: 
Szöv. 104). 

fS/.ólA.sok]. Ennek Ls jól szájadban szegik i z i (Megy : 
(ijaj. 11.27b). Erdélynek bezzeg valóban szájába szegett vala 
akkor is ize (Szál : Krón. 20). 

[Közmondások). Szép szónak .szárnya nem szegik (SzD : 
MVir. 292). 

ketté-szegik : [dirtVingor ; zerbreehen). Mykoron az zegheen 
reea roiibauna, egy ombornok karya kettee zegheek (ÉrdyC. 
C381)). 

ki-szegik : (etlVingor ; brechen]. Magassagrvl esőt cs uiaka 
ki zegöt (UobrC. 245). Hogy ha rá mégy ez útra, kft szegik az 
lábod (FortSzer. N3). Kégcn kiszegett a nyaka Posahiiziuak 
(Sámb: 3Fel. 579). Ki szegik a nyaka (TóthJ: IstN. 66). 



lé-szegik : [defringor ; brechen]. Az en nakam le zegven 
ala fflg vala (NagyszC. 37). Lefiiggesztött fővel leszegik nyakam 
(RMK. 111.314). Terhe alatt az rabságban uyakmik leszegek 
(VI.82). Az hamifiságnak le szegék az sz;'u-nya, meg szakad a 
begyi (Bal: CsIsk. 12ii). Le-szegett nyakú, gSrbedt derekú vén 
ember (OKat: Válts. 11.1260). I^eszegik a szárnya, magát is 
megunja s bujában eiieszti (Thaly: AdaL 1.195). 

még-szegik : [perfringor, pen-umpor ; zerbrechenj. A keí- 
keknoc biüca 15n igen na^a es mikor ueuekedetuolna, meg- 
zegec a naé zaru (BécsiC. 152j. Nyacka szeggic meg benne 
(Helt: Mfts. 10). Almába azt lata, ho^ az Atila yue meg szeget 
volna (Szék: Krón. 117b). Az kinec keze vagy lába meg sze- 
gett (Kár: Bibi. LI08). Meg szegik és meg tSrik kezdek labok 
(Decsi: Préd. 31). Az kinek chontya meg 7.egyk, sömörtis es 
minden fele mérges fakadekokat iovéle kenny (Frank: HasznK. 
15b). Hátra eséc és megszegéc az nyaka (MA: Bibi. 1.248). Az 
isten mogSrizi minden czontainkat, hogy azoc kSzzfil crac eggis 
meg nem szegic (MA : Scult. 450b). Mit tudott benne szegény 
Héli pap, hogy székiből uyakra-fSre ki-esvén meg-szegjéc a 
nyaka és ugy hallyon-meg (TemPomp. 47). 

Szegdegel : [perfringo, perrumpo ; wiederbolt brechen). 
I.stenneli jiarantsolatit, hagyományit kedvünkre szegdegellyük 
(Fal: NE. 44). Ha keménységet mutat, szegdegeljed kedvét, 
törjed akarattyát (113). A ki istenének parantsolatit kedvére 
szegdegeli, liázi gazdájának akarattyát sem tölti be (Fal : NU. 
295). Az ember maga magának se adjon mindent kezére, né- 
melly buzgó kivágyásiban önnön kedvét szegdegelje (382) 

el-szegdégel : proscindo, dififringo, confringo MA. [zer- 
schnitzeln, zerbreehen). 

Bzegtén-szegdegél : [continenter violo ; unaufhUrUch ver- 
lutzen]. Jutalom a menyország, nem ajándék, ueni azoknak 
nyújtja azt az isten, kik szegten szegdegelik az 6 .szent paran- 
csolatit íFahNA, 160). 

Szegdel : 1) frango MA. [brechen). Nem va^oc propheta- 
nac tia, de paztor va^uc en z^deluem zedery fákat (BécsiC. 
227). Agakat zegdolnek vala (JordC. 492. ÉrdyC. 103b). Az zent 
ostya az oltáron h.irom rézre zegdeltetyk (ÉrsC. 558). Az fi'actio 
és szegdelt szám kiváltképpen származic az diuisióból (Helt : 
Aritm. K). Hogy nem uoliianak, az kic szegdelneiec mi kAztfink 
es osztogatnáiac az evangeliomnac kenyerét (Tel : Evang. L94b). 
Fánac .ágait szegdelic vala (MA : Bibi IV.43b). S) (proscindo, 
discindo MA. [zerschneiden, zerschmitzeln]. A halac fel liasít- 
tatnac avagy derekon szegdeltetnec (Com:.Jan. S3). A nyelv 
e.sze-hire nélkül gyalázkodik, szegdel, vagdal (FahUE. III.20). 
Véres kardja szegdelt pogáiiy-lépet (Kóuji; HRom. 31). 

el-szegdel : [dirt'ringo ; zerbreehen). Nem ollyan rész és 
darab, melly .az egé.szbSI ki számláitatot és el szegdeltetet 
(Helt : Aritm. Kb). Christus szokása .szerint fiílveszi ,az kenye- 
ret, megáldván el szegdeli (Zvon: Post L680). A Christus való- 
ságos teste soha sem szegdeltethetik el (Matkó: BCsák. 422b). 

lé-szegdel : [defringo ; abbrechenj. Egy ágotskát le sjeg- 
dőlle a fáról (Helt: Mes. 390). Az nagy állófákuak <5 ágait 
.szörnyen leszegdeli (RMK. V.85). 

meg-szegdel : [confringo, i)erfringo ; zerbreehen). meg- 
zegdeli ő baliiai'iokat (BécsiC. 194). Kezeben veuen a keuier 
es meg zegdeluen 5tet monda (\Ve.szprC. 47). Az my wrwnk 
kethzer zegdelteteok meg ew kcen zenwedee-senek ydeyeen 
(Éi-sC. 558). Megszegdeli az kenyeret (MA: Scult 779). 

Szegedelem : [fragilitas, jactura ; vergiinglichkeit, verder- 
ben). Ewk ketleeg hogy zogSdelenmek coronayaat vogyeek : 
illi quidem ut cx>rruptibileui corouani accipiaut (ÉrdyC 88). 
Nindien ellene es zegliedelmero az isteny termeeKetnek, niyert 



[SZEGEDEUIES]— SZJ<:GET 



SZEGETLEN— SSíOMSZÉDsAG-SZEGÖ 



110 



.17, isteiiy termeezet eegy allattyaban es barom leegyen zemeel- 
j beu (663). 

[Szegedelmesj 

Szegedelmesség : [contritio, afflictio; quai, [lein]. Ha ez 
ygeet az ember zyvveeben hordoziiaa, nem hyzum, hogy sokatli 
gondolna ez vylaghy zegStieluiesseegőkkel (ÉrdyC. 10). Kyk 
semy yoban de yftywsagoktwl fogliwa veenseegSknek wtolso 
^yredekeyglen zegSdelme&seegbeu eelnek (57b). Az zent yra.sban 
három fele keneteth talahvnk, kyu ertethnek barom keppeii 
való zegbedelmesseegbek ; az elsew keneten magyaraztatyk az 
ygaz penitencia, az masodykon myndden ez vylagon valóknak 
wtalattya, az barmadykun mynden testy gyenyer\Weegheknek 
megh nyomoroytassa (122). Az zentseeges eelet nem aal az 
kemeen eelethnek vyseleeseeben, tbwdnya yllyk erő.ss beyte- 
leesben, bozyw vygyazaasban, testy zeghüdelm6.sseegbeu (393b). 
Az zyz na* sok zegbSdelmesseegtAl meg otalmaztatyk, kjTvel 
wr isten az házast meg átkozta (471). Az \\r fl'yn- myndden 
veenseeghnel kyl, betegseegnel es testy zeghSdelmessegnel kyl 
barom zaaz eztendeegh lakozwan nr istennek aztalan (5b). 

Szeges : 1) ruptio, fractio MA. [das brechen, brucb, bre- 
chuug]. A nap fi fenetli bocatfa az iveg altal zeges nekil 
(NagyszC. 285). Lataa, haat az tekenelcbe ollyan eeppeu vagyon 
mynt annak elette es semy zegheesnek yegye ew raytta nem 
tetzyk (ÉrdyC. 243). Ha az isten parancsolatinak tartására kfite- 
lesek nem vagyunk, nem vétkezünk ennek szegesében (Pázm : 
LuthV. 112). 3) in ilicem sutura PPB. [limbus ; saum]. ») 
[contignatiü ; stockwerk]. Kilentz részbfll avagy szegé.sből áll az 
egész torony, ezek a szegesek fellyeb fellyeb mind szűkebbek 
(Moln; JÉpiil. 438). 

bőjt-szegés : fractio jejunü Kr. [fastenbruch]. Vethkeztbem 
thorkossagomba, b^ryth zegesembe (GyöngyC. 62). Torkosságra 
magyarázván a bSjt-szegést (Pázm: Préd. 894). 

hlt-szegés, hite-szegés : períidia C. fiierjurium ; eidbruch] 
iHit-szegésre szabadítnak az uj vallások (Pázm : Kai. 1033). 
Mint a frigy-rontások, hit szegesek, ugy a kegyetlenkedés is 
két rend béli nép kfizőtt pogányság s eretnekség kSzfitt forog 
(Vei^esm: Lev. 122). Job let volna nekem Vid niiat el vesznem, 
hogy sem chászár hiti-szegésével élnem (Zrinyi H.SO). A pápista 
vallás termi a gonoszságokat, mert tanittya s javallya a hitsze- 
gést (Matkót BCsák. 65). 

kedv-szegés : frnstratio desiderii Kr. [nnerfüllter wunsch]. 
A mostani kevé.s kedv-szegésért mindenkor bé tollyesedik akara- 
tod menyországban (Pázm: LuthV. 348. 159). 

kenyér-szeges : fractio panis Kr. [das brodbrechen]. Meg- 
mondac, méllec Ifitfec vala az vtban es miképpen megesmertec 
8tet az keneraec zegeseben (MüncbC. 168. 320). Valanak meg 
maradok jmadsagba az apostolok Jesusnak auyaual es az ke- 
nyérnek zegesenek oztogatasaban (CornC. 24b). Yeleueek az 
ket tanoytbwanoknak, kyk az kynyer zegheseu megh ysmereek 
(ErdyC. 142). Sokan követik Jesust a kenyér szegesig, de ke- 
v&sen a kin szenvedés poharának italáig (Pázm : LuthV. 154) 
Nagy SrSmmel láttyuc, hogy az isten népe Sszvegyfd az kenyér 
szegesre (MA: Scult. 858). 

törvény-szeges: violatio legis Kr. [gesetzesübertretung). 
Mint lehessen az, hogy az hiveket az törvényszegés nem kár- 
hozta ttj'a (Pázm: LuthV. 113). 

ürmep-szegés : violatio festi Kr. [festbruch]. Calvinus predi- 
cator társait arra tanittya, hogy mikor elsfiben a pápisták 
kSzzé mének, a pénteki húsételt és innep szegest igen eltávoz- 
tassák (Pázm: Kai. 306). 

Szeget, szegettet: 1) [interrumpere fecio; unterbrechen 
as-sen]. Az 6 t;mítását félbe akaita szegetni (Pázm: Kai. 397). 



3) (cirenm.suere curo ; einsaumen lassen). Dobányzacskót szarvas- 
bfirbül egy párt szegettessen (TörtT^. 111.383). 

Szegetlen: 1) infVactus PPBl, (nngebrochen]. 2) [inviolate; 
uuverletzt, uuversebrt] A hit, kit valaki téliesen es zegetlen 
nem tartaud (L)öbrC. 56). Zolgalo zíiito vrat es zegetlen mag 
vetüb61 terhelt ziz (50yb). Ky kereztyen hytetli valaky telyesen 
ees zegetlen nem tartandya, keetlisek nekwl erekké el veez 
(KulcsC. 53). 

hiti-szegetlen : iuperjuratus PPBl. [uiieidbrüchig]. 

Szegett : fi-actus, proscissus MA. ruptus ; zerbrochen PPB. 
A ki egyikével béves, a másikában mefogyatkozott, szegett 
szerencséjének más fele lilával vagyon (Fal : UE. 363). Ha nem 
szereted az istent teljes szivedből, szegett szived nem kell neki 
(Fal : SzE. 42). 

erő-szegett : [eunuchusj. Vadnac erfiszegettec, a kic aunyoc 
méhebul eképpen .sziilettettec, és vadnac erfiszegettec, kiket 
emberec tfittec erottelenecké, és vadnac erfiszegettec, akic fin- 
nen magokat erfiszegetté tfittéc a meunyekiiec országáért (Helt : 
UT. E7b). 

hit-szegett, hite-szegett: foedifragus C. perBdus, per- 
fidiosus, perjurus, perjuriosus PPB. [treulos, meineidig, glaub- 
briicbig]. Hythy szegett nen-et reyam ne agyának, mert az 
dolog ezben fywg (RMNy. 11.76) Hütiszegott Julianus (Illy: 
Préd. 1.243). 

nyaka-szegett : fperditas ; verloren). Nyaka szegett ország 
(SzD: MVir. 321). 

nyakaszegettül: [pertinaciter ; venvegen]. Nagy nyaka- 
szegettfd az világosságot el meric tfilfic ta.sz/tani (MA : Scnlt. 
247b). 

szárnya-szegett : [ala fi'actus ; flügellalim, mit gebrocbe- 
nen flügeln]. Mint a darás a mézre, ngy repdécsel ez a szár- 
nya szegheti dougho az igaz római hütnek tudományára (Bal : 
Epin. 2). 

Szegettség: [vitiositas; tehleihaftigkeit]. Szegets^g vagyon 
testélien, vagy bénna vagy vak (SoAs: Post. 63). 

Szeghetetlen : 1) infrangibilis MA. [unzerbrechlich]. 2) 
[inviülabiliter ; unversehrt]. Meg coronazaa artatlansaghnak 
zeghhetetleu dychfiseeges korouayawal (ÉrdyC. 617). Az em- 
bery termeezetfit ffel veween es az ew dychfiseeges voltában 
zeghetetleu meg maradwan (663). 

Szeghetetlenség : [infrangibilitas ; unzerbrechlichkeit]. Tu- 
laydunsaga az arannak zeghetetlenseegh (ÉrdyC. 466). 

Szegő : raptor, fractor, violator MA. [verletzer]. 

fogadás-szegő : [perjurus ; eidbrüchig). Isten meg-biintette 
a fogadásszegfiket, de a fogadás-tevőket meg-halgatta (Pázm' : 
Kai. 1058). 

hiti-szegő : [apostata ; abtrünniger]. Sz Markot Calvinus 
hiti- és hivatallyaszegönek nevezi (Pázm': Kai. 384). Ortz;i-e az, 
melly egy hiti-szegS barátot szembe mer szöktetni sz. Ágos- 
tonnal, Baziliussal (405). 

hivatal-szegő : [infidelis in munere obeundo ; amtsnntreu]. 
Szt. Markot Calvinos hiti és hivatallya-szogfinek nevezi (Pázm' : 
Kai. 384). 

hivség-szegő : [fidem fraugens ; treubrücbig). Moud meg 
az én hívség.szego, mellfilem elszaladó tanitványimuak (MA : 
Scult. 483). 

kő-szegő : lapidarius PPBl. [steinbrecher]. 

szomszédság-szegő : [injuriam vicinis inferena ; verletzer 

des nachbarrechts]. Ott leszen szomszédság szegfiktfil, orszá- 
gunk vesztfinktfil magyari szabadulás (Debr: MCongr. 2). 



ni 



TÖRVÉNY-SZEGÖ— SZEGÖDSÉG 



SZEGŐDTET— KORMÁNY-SZEG 



112 



törvény-szegő : [violator legis ; übertretor dos gesetzes]. 
Mint jár a törvéu)- szoghS, iiyilv<íu el-lsárhozic, ha élotét meg 
nem jobbíttya (Czogl: Japk 129). 

Szegöd-ik (s2<:</(!;rfnec MA: Tan. 1132. szegSld&ü Czegl : 
MM. 287. sze-ffőldés P<5.s: (íBot. 48): deiaciscor, transigo MA. 
[sicli verdiiigen]. E^ estipenzbe zegSttoI velem : et denario 
coiivenisti mecuni iMiiuchC. 50). Jo szolgám iusion e.s-/.edbe, 
mint szegettflnk egymas.sal iHelt: Mos. 459). Némel!>'ec vicariu- 
soc, az mellyec uaponliiut való .bérbe szcgöldnee az mise 
olvajíá.'ira és éaeklé.sre (MA:Tau. 1132). A szeutségiink kiszol- 
gáltatásáért az egyházi oinber magáu ne szegődgyék a k5.s.ség- 
gel (Sam : Cer. 5f j). A halál a biln szegSIdSt katonája (Czegl ; 
Tromf. 325). Szogídett szolga (SzékOkl. 11.124). Az három száz 
sing hevedernek való majczot szegődve csinaltatam (MonTME. 
IV.267). A ki el5t világot tart a jó ész, nem szegfidik effélékre 
(Fal:UE. 391). 

be-szegödik : servitium ingredior SL [sich verdingen]. 
Vennsnak óráiban ió meg házasulni, czaládot be szegődni 
(Cis. L4b). 

beszegődtsóg : (pactio; d;is Ubereinkommen, vertragj. Prae- 
dikátor uiam beszogötsígokor az öreg deákoknak attnuk (Mon- 
TME. 1.132). 

el-szegöd: (loco; verdingen]. Es a szSlót mas szöWműve- 
secknec szegedi ol : et vineam locabit aliis agricolis (Helt: UT. 
F.5b). 

hozzá-szegödlk : (adjnngor ; siuli aust-hliessen]. A hamis- 
ság tengeren szárazon el-jár, .szinte ügy hozzá szegődik a vitor- 
lyás gallyakhoz, mint a piartzos boltokhoz (Fal: NE. 104). 

meg-Bzegödik : de servitio conveuio, contractum ioeo Kr. 
[übereinkouunon, einig vverden]. MegzegSduen a mSueseckel 
eg e.sti pénzbe (MünchC. 50). Ees megh zogSdhoek velők 
(VV'inklC. 143). Nem de egy najii pénzbe zeghettel ee meg eu 
velem (JordC. 41üi. Az fev mestert, kyvel meg zegevttek vala, 
az boltnak kevue le zakadnan evtot mog ovle (DomC. 68). 
Egy napy pénzben zeghattol eo megh en velem (ÉrdyC. 130b). 
Noni tliwdom, mybe zogedőt inogh welek Kog., azertli nem 
thwdok nokyU megh fyzetliny (KMNy. 111.90.. A kiket reggel 
hijt, meg-szegfldütt vélek (Pázni: Préd. 333). A jó cselekedetek 
órők életet érdemlenének, ha szinten isten azokbím velünk 
meg-nem szegőidfitt volna is (Czegl : MM. 287). Valami nehezen 
megszegődén! vélek, hogy öt«d m;igammal vigyen el K;uidiába 
(Monlrók VIII.5Ú6). Ötven forintot adattam Tamiis uramnak, 
ha otthon mogszegődtök vele, adás ötven forintot neki tízetésé- 
ben (Tört'r.2 IV.134). 

Szegödés : conduetio C pactum, conventio MA. (dits ilber- 
einkommen, vertrag]. Atty;mifya farkas fogadod t;ntany ez ze- 
gewdest (Ehi-C. 151). Zogőd&s njeg lovon kflde fket zőleebe 
(UíSbrC. 291. 506). Zeghődostli tewoen egy napy pénzben (ÉrdyC. ; 
130). lleá segített a munkilra, hogy szegődésedet mog-tellyesí- ' 
tenéd (Pázni: Préd. 721. Urak, meg-adgyátok a szolgáknak, a 
mivel szcgődés-szerónt tartoztok (272). Sz. Péter nem indult 
szogődésbe Kri.sztnssjd (1233). Az istenek szegöldésén fiindál- 
tJitik érdemünk (Pós: GUot. 38). 

Szegödetlen : (non couductus ; uieht vordungonj. En zegő- 
detlon woltain, walamyt N. adót, en awal woltam (LevT 

1.137). 

Szegödöz-ik: (traiLsigo: uuterliandeln]. A kalastronmak 
gárgyánnya mégyon a tenger mellé és ott a haliiszokkal kezd 
szegődőzni (Hall: HHi.st 11.145). 

Szegödsóg : iiactio MA. [vertrag). Semy zegewdseg eiewl 
nenegye (VirgC. 127). Az halai nem uyuytya bekeseguek fríget 
auagy zegewdseget (PéldK. 61. JordC. 415). A szőlőt a szőlő- 



míSveseknek szegőtségbe ada (Helt: UT. M.5b). Kiknek islao 

szegödségben adta az 8 szőlejét (Tel:Evang. IL443). A sze- 
gődségre igazét mindent (Tel : Fel. 47). Az béresnek érdeme és 
szegődsege szerént kell fizetnünk (Pázm: Kai. 773. Pázm: Préd. 
32). Csak az isten velfluk tőtt szegőldsége teszi az őrök élet 
érdemét (Czegl: MM. 287). Azt vitattya, liogy minden isteni 
szegődség-kivöl magokban az igazaknak cselekedetek (Pós: 
Igazs. 11.31 3b). Meg nem fizetnek uekik szegődségek szerint 
(MonOkm. XIV.23). 

Szegődtet : [conducere curo ; verdingen lassenj. Nem szán- 
dékom, hogy nagyságos asszonyomat a fonó-leányok közé sze- 
gődtes.seni, hogy szöszt rágjon (Fal: NE. 86). 

[be-8zegödtet] 

beszegödtetóa : [conventio ; vertrag]. Arra tartsunk, hogy 
szolgálatunknak be-szegődtetésével szükségesekké tegyük ma- 
gunkat (Fal : UE. 365). 

1. SZEG (sw;/ Thaly: Adal. 1.147. lécz-K<-j MouTME. L50) 
I) clavus C. (nagelj. Fogas, szeg a falon, mellyro valamit füg- 
gesztenek : paxillus PPBl. A víls verő, kiuel a vaszegeket verec 
(NádC. 343). Was zegőkwei meg gyakdostak (CzechC 5) Hanem 
ha latandom hA kezeyn az zegbekiiek fivratyt es bel boczatom 
en n'yayinat az segheknek [így] helyben, nem hyzem (JordC. 
699). O nem liinneie, myg a zegeknek lieliet kezein nem lat- 
naia (DebrC. 33b). Indiay kyTalual wagyon Cryst\vs labaynak 
zege (ÉrsC. 72). Iine bolotth vadiiac a zegek es cliucha (TelC. 
262). Az hid szeget beverő porkoláb töröknek adtunk 1 £ 
(MonTME. 1.306). 8) cuneus C. [keii]. 

[Szólások]. Igen á 1 1 eggyen, de nem a s z e g e n n az ió 
hasznos tanulás (Bal; Csisk. 437). A melyly frigy részére költ 
W6.sztphali;'ibau, gyarló szegen fityeg kis vár tárháziíbau 
(Orczy: KOltSz. 30). Aggasd szegre egy daiabig a setét 
gondokat (Fal : NE. 26). Pompejus is kardját szögre füg- 
gesztette (Thaly: Adal. 1.147). Szeget fltitt elmé- 
je b e (Bethl : Élet. 11.76). Méltán szeget fitbetetta fe- 
jében (EsztM : Lev. 105b). Ez, tudom, szeget fog ütni fejekben, 
noha titkolni fogom (lÍJikF: Lev. ni.34). Szeget ütni fejében 
valiUiinek : *injicere scrupulum liomini PPBl. Szeget szeg- 
vei ütni: clavum clavo [lollere (Decsi : Adag. 9). Szeghet 
szegghel kell ütni (Bal : Epiu. ü). Az igaz tanítóknak ravaszok- 
nak is kell lenniok, hogy a tromfot tromfl'al, a szeghet szeggel 
helje-sen tudhassák fltni (Misk: VKert 164). Más lábából maga 
talpába verni a szeget (SzD : MVir. 45S). 

[Közmondások]. Uj szita .szegen fngg (Matkó: BCsák. 333. 
Fal: Jegyz. 932). Nem szükség megtz;ifolni, magán ki-tetszik a 
szög a zsiikból (SzD: MVir. 303). 

ék-szeg : cuneus PPBl. (keilj. Szent Pálban vagyon gyözlie- 
tetlen nionnyűtö éékszegec, az melly nem oly kőmiyen tőrethn 
tik ol (MA:Tau. 708). 

fejes-szeg : *clavus eapitalus PPBl. 

foglaló-szeg : imiiages C. (aiiscblagleistej. Foglaló-szeg, 
kere-sztűl belé-kótsolt fa : inipages PPBl. 

járom-szeg: (clavnsjugalis; jochstecken]. A mi uj jesuitáne 
járom szegre von lOzegl: Japli. 12). A fele más, járom-szegre von i 
a visszás rósz életfi tái-ssal mog-verettetelt hiizassiig iDEmb: 
GE 149). Az atféle járom szögre vonok, a neutriüistiik se nem 
hevek se nem hidegek (Misk: VKert. 275). Ki-töri a járom- 
i ura parancsolattyát le nlzza (SzD: MVir. 3 ' 



[Közmondások]. Nem illet konyha őkrőt, bot, kos, jaj . 
bos in ciWtate (Ueusi: Adag. 201) 

kormány-szeg : clavus gubernaculi navis SK. (steiiermder). 
Mikor minden emberi tooc elapadnae, ugy kezdfinc o.sztán ta 



113 



LÉC-SZEG-SZEGEZ 



ÁLTAI^SZEGEZ— VISSZASZEGEZ 



114 



istenhez mint egy szfikség kormány szeghez nyúlni (MA: Scult. 
751). A kormányos az liajó farában a kormány szeg mellet 
filvéu, igazgattya (Com : Jan. S8). 

léc-szeg : [clavus asserculis firmandLs ; lattennagel]. Ottli az 
lech szeg vala menüire olchob, hogy nem ith Sopront (LevT. 
L148). A belsö várbeli czejt házban vagyon egy Ids tokeníilie 
léez szeg (Radv: Csal. 396). Az lécz szegnek százát tizenöt pén- 
adják (TörtT. XVTII.233). Hosszú vas léczszeg találtatott 
20O (TörtT.2 IV.152). Lécz-szöget vöttünk az templom épületlliez 
MonTME I.50\ 
patkó-szeg : clanis .«olearum PPBl. [liufiiagel). Kérem, 
liistöt küldoni Kgld ne terheltessek kapocsnak s patkc5szegnek 
TOrtT.= ra.l93). 

rúd-szég: [clavns temonis; fahmagel]. Minden lova rúgjon 
il, a rúd szege hulljon el (Fal: Vers. 872). 

sátorosfejü-szeg : *clavus umbellatus PPBl. 

sindél-szeg : (clavus scandularius ; schindelnagelj. Az sen- 
lel szegheth itt is vgjan azou árun megh vehettem volna (LovT. 
:i48). Sindölszöget hozattunk Budávul (MonTME. 1.50). 

sing-szeg : clavus canthorimí PPBl. [radnagel]. 
Szegecske : claviculus C. [nagelein]. 
fSzegel] 

lé-3zegel : [defigo ; festhaften machen]. Eb engedje, eb aka- 
itja is volna és igy primum principale Khinigszegh uramot le- 
zegelni (Bercs: Lev. 121). 



1) clavatns C. MA. [genagelt]. Tartván a komon- 
ior ebet, a ki fel-fegyverkeztetet .szegas-Srvel (Com; Orb. 95). 
!) dentatus, aculeatus Kr. [gezackt, zackig]. Az erdSllS a fákat 
Bldre leteríti és meg hasi'ttya az roszszul hasadó és szeges ágas 
Jt (Com; Jan. 103). Eszéken adtának Daczó lu-amék szeges 
Jlérokat (Monlrók '\TII. 311). Küldtünk az portái-a graci és 
seges tallérokat (MonTME. V.53). 3) [acris, mordax ; stechend, 
eissend]. Mind nyelvünkkel, mind szeges Írásunkkal vitézked- 
yünk (Pázm:Kal. a). Nem szenvedhetem szeges beszédidet és 
me lélekterhelí leckéidet (Fal : NE. 73). Szeges beszédekkel 
ortáztatok egymásra (80 1. Nem úgy adá értésekre a leckét, 
lint ha hegyes szeges szókkal valakit köziilök sértegetni akart 
olna (Fal : NU. 301). Akadékas, .szeges munka az idegen ném- 
etnek nyelve járását magyaros.san ejteni (B'al: UE. 361). 

Szegez: 1) figo Com; Vast. 129). [nageln). Ö fiayt zegezéc 
kereztre (BécsiC. 70). Gondollauala, mit Isten tenni akarna 
zégezvén vallauala 6 elméieben : et fixum habebat in animo 
f4). Népek azon vezedelembe zegeztettenek (infixae sünt), kit 
ittek volt (DöbrC. 25). Engemet a sidok kyt tolnai k5z8t ke- 
Bztfara három vas zegekkel zegeznek (WeszprC. 32). Hagya 
ev labaat kereztfahoz zegezny (CornC. 174. ÉrsC. 201b). 
!) [afSgo: stecken]. Sas tol van szegezve paysán (Zrínyi 1.87). 
[őchak tollat is szegeze sisakián (Zrínyi : ASyr. 270). Ki ki nyerge 
apájához szegezvén kopjáját, arányzóba vette ellenségét (Fal : 
É. 639). S) [dirigo ; richten]. Ott azon bástyára terekek áigya- 
at szegezének (RMK. III.141). Az várasnac szeggeze mind az 
Igyukat (Helt : Krón. 165). A fSldi dolgokban szegezi szerété- 
it (Ely : Préd. 1.367). Mire szeretetünket szegezzük (363). Nem 
z ellenségre, hanem elótte járó tisztire szegezi puskáját (Fal : 
lA. 217). Megtanulhattya, mi után indul, mire szegezi arány- 
ásait (Fal;NU. 133). 

[Szólások). A dolgot mélyen fejekbe szegezni akarja 
ala (Hly: Préd. I.442b). Had szegezem egy fittessel a fold- 
oz (Helt: Bibi. n.l69) A tegnapi jó lakás a lelket földhöz 
íegezi (Pázm : Préd. 233). Nem hagyjus magunkon sze- 
ezni, hanem boszuukot duphui meg-torollyuk (SzD; MVir. 
88). 

sí. NTELVTORT. SZÓTÁR, in. 



által-szegez : perfigo, perfodio C. transfigo MA. [diirch- 
slechen, durchbohren). Aldot kezeyh valanak által zegeztettek, 
által furattattak az vas zegekkel (C'ornC. 218). SiiéklS nyár- 
satskával a húsokat szalonnával által .szegezi (Com: Jan. 82). 
Az isten szent félelmével általszegoztotnek (Illy : Préd. II.178b). 

általszegezés : confisus PPBl. idurchbohrung]. 

be-szegez : 1) infigo MA. [vernageln], F51y\Vl bezegez5m : 
.superclauilo ; kereszt fáual M szégezfim : elathro C. Forgó 
kerekeket zereztete es va.ss fyreezSkkel be zeegeztetee es elős 
borothwakkal meg fyzetee (ÉrdyC. 671b). Illy nagy dolognak 
emlékezetét mélyen béazegezné (Illy: Préd 1.318). 2) claudo, 
introcludo, perchido, praecludo, sero, obsero C. [schliessen]. Ky 
cerdfilees vtan zent Pal 5 aytoyath ky nytwan wala bee zegeze 
(PeerC. 76). E nemes szíz beszegezé magát háló házában és 
imádkozván sirassál ezt mondja vala (KrisztL. 9). Okét az belső 
tömlöczben veté, az lábokat kalodában beszegezé (RMK. IV. 
181). Az aj'tot be szegesztec (Hoífgr. 321b). Be szeggesztete az 
egyházakat és a cinteremeket (Helt : Krón. 63b). Az aytót be- 
.szegfiszte (Helt:Mes. 31b. Helt: Bibi. I.C4. EEe3). A vittcnlier- 
gai iskolákat bé szegezek (Pázm ; Kai. 298). Ha meg halsz, be 
szegezik az aytot (Magy;Nád. 70). Beszegezet háznak közepette 
áll (Mad:Évang. 333b). 

[Szólá-sok]. Vintze megmt bé szegezte magát ura ked- 
vébe (Fal: TÉ. 27). 

belé-szegez : infigo PPBl. [einschlies.seii]. A kevély ember 
ha mit belé szegezett elméjébe, attúl nem akar el válni (Fal : 
BE. 614). 

égybe-szegez : [eonfigo ; annageln]. Egybe zegezyed the 
felelmeddel een te.stemeth (KeszthC. 344). 

egybeszegezés : [confixus ; das zusammennageln]. Czynal- 
tanak tjzen három was zeget, negyet a kereztfanak egybe 
zegezesere (ÉrsC. 67). 

föl-szegez : afSgo, infigo MA. [annageln]. Kezeydet labay- 
dath waszegekwel fel zegezek (ÉrsC. 54). Lelky zemeyd elewt 
walyad Jeswst az kereztfan fyghwen, uas zegekwel aldot ke- 
zeit fel zegezwen (167). 

hozzá-szegez : adclavo, affigo MA. [annageln]. 

le-szegez : defigo MA. [vernageln, niederstossen, festhaften 
machen]. Esik-Ie Hamviván Vid előtt hányatta, fíildben le-szo- 
geszte Deli Vid dárdája (Zrinyi I.U2). Sátorokat szegeckel le- 
szegezni: tentoria paxillis figere (Oim: Jan. 147) Súlyos beteg- 
ségek három egész holnaptól fogva nyomorga^ák és ágy fenekére 
leszegzették (TörtT.2 III.410). 

meg-szegez : 1) eonfigo, eonclavo Kr. [annageln]. Te fiiel- 
meddel zegezd meg (confige) en testimet (DöbrC. 66). Mykoron 
was zegekel meg zegeztetSt wolna, leg ottan az wer ky kezde 
folny (ÉrsC. 516). 2) [transfigo ; durchsto.s.sen]. Latom kemény 
lanczawal megh zegeztetny es által werottetny (ÉrsC. 56b). 
3) [sisnio ; versiegein). Rekezd-be e bezedeket es zegezied meg 
a kfiúuet: .signa librum íBécsiC. 166). 

melló-szégez : affigo ; auheften C. 

öszve-szegez : clavo committo, compingo PP. [zasammen- 
nageln, ziisammenheften). 

réá-szegez : 1) affigo MA. [annageln) 3) (dirigo ; richten]. 
A napra reá szegezni szemét : *acriter intueri solem PPBl. 
E káromló szidalmazást tsak a maga fejétói szegezi reá (SzD : 
MVir. 133). Reá szegeztem minden eróinöt, hogy porból poltzra 
gyámolitsam (242). 



vissza-szegez : [recurvo ; ziu-ückbiegen). 
kasza: cobus, cobis MA. Szede hamar lovas, gyalog parasztot, 
kiknél visszaszegezett kiLsza látszott (Thaly: Adal. 11.10). 

8 



115 



SZEGEZÉS— SZEGFŰ 



ERDEI SZECiFÜ—MEG-FÉLSZEGlT 



11( 



Szegezéa : 1) compunctio MA. [das nagein]. Mel; zegezees- 
beii az alddt CrLstus iiaKy kent zoniiecle (CoruC. 212). 8) [pleii- 
ritis, lateria dolor; .seitenstecbon]. Kit az zegezes bánt auagy 
zyiifaias, meg kennyed es meg kennyeb&ik (Frank: Ha.sznK. 
148). Az oldal fiyás, nyilallás, szegezés kevésbbé kénzanak (Coin : 
Jan. 57). 

Szegezget : [piinctito ; .sticheln). A ki pedig nem hagy sen- 
kinek magán szogezgetni, tlsztes.ségbeli bötsűlletes nagy ember- 
nek Ítéltetik (Pázm:Préd. 125). Nem mondom, hogy bamissan 
rajtunk szegezgetíinek ellene ne állyiink (262). Ellen.ségét úgy 
bűnt&s.se, hogy mások-is tanúllyanak és ne szegessenek rajti 
(9G1). Egyszer 's mind azt-is jelenté, hogy abban nagy bizony- 
nyal én-rajtam .szegezgetsz és hitetlenség m&sterének engemet 
nevezsz (Verasm: HitMegt. 18). Mind addig szegezget rajtad, 
valamíg meg-nem felelsz néki (Hall : Paizs. 245). Motskos irási'i- 
nak rendiben az én nevemen láttatic szegezgetni (Keraszt : 
FelsK. EWb. 4). 



[pímctitatio ; stichelei]. Bizony szintén elun- 
jnk az sok rajtunk való szegezgetéseket, utánunk való czirká- 
lásokat (8zEsztM. U.15). 

Szegező : claustrum ; scliloss Com: Orb. 251. V^an erSseitic 
meg a papoc az altokat zegezSckel es lakatockal (BécsiC. 111) 

ajtó-szegező : repagulum C. riegel Nom. 25 

[Szegeződ-ik] 

be-szegeződik : defigor C. [sich einbohren]. És béveré az 
szeget az u vakszemébe és bészegSdic az fSIdbe: defixit in 
cerebnuD nscjue ad terram (MA: Bibi. 1220). 

Szegfű (szem Mel: Herb. 131b. CSsio K4. SzBodó:SóDics. 
A4. ACsereiEnc. 243. Major: Szót. 137. Lipp: PKert. SO. zeh 
fiu, Frank :HaszuK. 22. RMNy. 11.210. zé/tfiu Beythe: Nom. 3. 
sífifa Mel: Herb. 72. 73. szeeküa Frank: HasznK. 17. szélfí, C. 
MA. Mel: Herb. 186. szögSi MA. Com: Vast. 122. PP. szoifS C. 
Bom: Préd. 271. Gyarm: Fel. 62b. Radv: Csal. ni.41. MonTME. 
1.147): I) caryophyllum C. MA. Com: Vest. 122. PP. [nelke]. 
Végy másffjl uncia senát az az hetuen k§t p^uz nyomonit, mo.sd 
meg vizben, az szálát bánd el, szekf5uet tizenkettőt, kömény 
magot ket drachmát az az tizenkét pénz nyomouit (Mel : Herb. 
22). Ha egy kis fekete .szSkffinek vagy egyéb magnac olly szép 
szinyeket adliat isten, miért ketelkednenc istennec meg ékesíti 
hatalmába, az mi testűnk fel tamaztasabannis (Bom: Préd. 271). 
Ezek az virágok : zek ön viragia fél lat (Frank : H;i.sznK. 22). Zt>k 
tiu: caryophylleus flos (Beythe: Nom. 3b). Muta&<a meg ezeket 
Monozl.'ii, es ha igaz;m mogh mutatliattya, mindjárást szSkfR 
avagy rosa kozorut tegyflnk az fejeben (Oyarm: Fel. 62b). Ha 
lehet, egyflgyii szektíibűl az az a ki uem tellyas ne vegyenek 
magot, hanem a toUyesekbíil ; mennél tellyesebb szekfübíil szedik 
az magokat, annál jobb leszeu (Lipp: PKert. LSO). Mindenütt 
a mezAk bé voltak terítve virágoklud, hogy csak a szegfűre és 
a tulipánra léptek a lovaink (Mik: TörL. 423). 2) (eugenia caryo- 
phyllea ; gerwürzuelkej. Eczetet, confreytet, az jo sáfrány termő 
baynotzuak határát, szektínek, gyömbérnek minden gazdagságát 
add szakátsnak (SzBodó : SóDics A 1). Egy mása .szegffltiM 4 Hor. 
50 den. (VectTrans. 24). Küldöttünk rLskását, szökfüvet, gyöm- 
bért (MonTME L147). Székfüvet bozatttuik az piaczrul (296). 
S) chamomilla Major: Szót. 137. omaemelum PPB, [kamille]. 
A sz^kffl sok tjle : eggyic am az igen ió szagú, a kit az bor- 
bellyoc a lugbím vetnec, ennek chamomilla a neue, az masic 
fyle siirga a virága, széles a leuele, széles a feie mint egy fi;l 
garas, harmad fele eb kapor, bíVlős (Mel: Herb. 72). Ha meg 
fSzed a szykfíiuet borban, gyakorta igyad melegSn, az vtan 
pan)ld vele az a-szszonyember testét (72b). A az^kffi vize, a ki 
lélegzetet nem vehet meg gyogyíttya (Uo). A vinigát meg szed- 
gyöd ;i szfkffluek és elzetben t5zd (Uo). Asszonyember mat- 



raioknac faia.ssat gyogyittya a sz^kfS (Uo). Szeek tiu viragia 
ramomilla, fel fnnt (Frank: HasznK. 17. 22). 4) [betonica ; wnnd 
kraut]. A szék avagy .seb fii hegyes levelfi. pa.sint módon terem 
viragia sok fele .szinftk és sziiglók, mellyek unjj korokban mof 
tSretvén a fS sebeit egylxj forrasztyak (ACJsere: Enc. 243). 

erdei-azegfü : [dianllias carthusianorum]. A kakuc virjij 
vú-ága veres mint az erdei sz(}kfönec (Mel : Herb. 186). 

kerti-szégfü : (dianthus caryophylln.s]. A kakuc virágot va< 
szekfflnec hiyác sokan, mint hasonló a kerti sz9kfflhSz (Mel 
Herb. 186). 

mezei-szegfű : caryophyllus silvestris siue montanus Beythe 
Nom. 3b. 
nemes-szegfű : chamomilla Mel : Herb. 72. 

nyúl-szegfű. Lychnis sil. vad zek fiu h. e. ál. carj-opliyl 
leu.s, quibusdam etiam nyúl zek 6u h. e. leporis caryophylhMt 
(Beythe : Nom. 5b). 

vad-szegfű : flos cuculi Mel : Herb. 186. lychnis silvesfru 
Beythe : Nom. 5b. 

Szegfüves : [caryophyllo conditus ; gewürznelkigj. Igya 
borsos és szekfües bort (Cisio K4). Szökftives lével fáczán (Radv 
Csal. III.41). Kövér lúd egészen sütve szekfUves sása alájj 
(Radv: Szak. 79). Csuka .szekfüves lével (109. 211. 31). 

[SzegfüvezJ 

meg-szegfüvez : [caryophyllo condio ; mit gen-Urznelker 
zubereiten]. Tedd az tűzhöz, vágj hagymát reá, borsold, szék 
füvezd meg (K;idv: Szak. 61). Ez szerszámokat vesd reá as 
erdeinek húsára, de mindjárást megszekfűvezd, borsoljad (65 
69. 26). Az új sótalan vajat meg-szegfövezték (PP: PaxC. 286) 

2. SZEG (:.«"? EhrC. 124b. lí? TelC. 246): angnias MA 
[ecke, winkel]. Particula térre Huzyuzeg noniinate (ZicliyC 
III.56). Ad Kertnele.sszeg (rV.200). Cuiusdam feneti Kukutlizej 
vocati (U.115). In nieatu currit ad ligetes-zeg (IV.200). Ad looua 
Nyresszeg (IV.200). Poss. Zomuszeg uocata (III.51). Villa Zamus 
zeg {IU.648). Hazának négy zewgi : quattuor anguli domui 
(EhrC. 124b). Kic zeretik véac zegen aluan imatkoztocat, hn^ 
lattassanac emberectSI (MünchC. 23. 145). Ez velagnac negj 
zegere el ozlanak (VirgC. 52). Zerezietek vigasagos napot rf i 
tekben oltárnak zegeig : usque ad cornu altaris (DflbrC. 53) 
Egy zekrenth zereez ees InV neegy zegheere neegy arany ks' 
rykath zerez (.lordC. 63. 85. 516. 901. KazC. 9. 74. 185b). Ej 
vylaghnak neegy zeghe zerent való abrazattya (ÉrdyC. 602b 
507b). Ad az isten ellenségnek tégedet kezébe, eloszlatol min- 
denfelé .sok orsz.ig .szegibe (RMK. 11.208) Onch uégy aranv 
karikát es chiuald auiuic a négy szegére (Helt: Bibi. I.Oo2V 
Az fSldnec négy szegein Laknac (Mel ; SzJán. 503. 255). Nagy 
szel támada és az liáznac uégy szegét meg rendité (Kár : Bil <L 
1.512. l'im: Ig.azs. U.355). 

[Szóliisokl. Nem a fél-felé-való helyeket választyák maijok- 
uak, hanem, ha csak lohct-is, a s z e g y f fi r e v e r e k e d n !• k 
(PiSs: Igazs. II 589). EleitiUfogva mindenkoron voltának valami 
szegr e-TOuások, viszálkodások az ecclesiál^u ^'ós: Igaz.s. 
1.505). 

fél-szeg : defectu^, defectivus, manctis, mutihis, debilis HA. 
gftstünuiiolt, m.ingelhaft, nnvollkommen PPB. Megfogyatlí"z<5, 
félszeg ; defectivus PPB. Santa auagy tílszeg : claudus aut 
mancus (Sylv: UT. 1.28). Az fel zemem ky eset, fel zegge Net- 
tem (l^evT. 1.137). Nem minden fél.«e« vélekedés teszen nu'ii- 
ten eretneket (CzegI: Japh. 121 >. Az adó beérkezék s akk"r \i 
félszegen (Monlrók VIII.494). 

[felszegi t| 

még-félszégit : *depr;ivo liomuieH PPBl. 



FÉLSZEGSÉG— SZEG ELET 

félszégség: (deféctus; unvollkommenheit]. KSvesse iigyaii 
iz urat, de tsak félszegséggel, görbén, sántáivá (MHeg: TOsral. 
)6). 

három-szeg : triangulum Kr. [dreieok]. Mindon mérés 
észen az három szegen (Com : Jan. 165). A meg hajlott sxege- 
etfi három szeg (ACsere: Enc. 57b). 

három-szeges : triangulus C. [dreieckig]. 

háromszégű : triquetnis, triangulus, triangularis C fdroi- 
ickig|. Háromszcgü vas snlymok : mmices PPBl. A louag tegy- 
"eresek ax 5 kcpeckel, kopiácUal és három .szegfi liegy&s tcV 
■Sckel mint egy semmin vgy mennec vala által raytoc (Helt: 
Crán 87b>. Három szegft fenyeuel reya tekint 1583 (KRirtfa 
?V'I). Régen nyomtatnak vala szérűn tapodó három szegft 
aligával fCom: Jan. 74). A g5r5g delta három szegeletfl, három 
Malú avagy három szegft (164). 

[hat-szeg] 

hatszegü : sesangulus, hexagonum C. [secLseckig]. 

négy-szeg : quadrangulum Kr. [viereck]. Négyszegre csi- 
lálom : quadro C. Négy székbe rendele a sereget (Helt : Krón. 
:9b). Az nyársat egy hozzá illendő fiatalból négy szegre farag- 
asd ki (Radv: Szak. 32). 

négyszeges : quadratus C. viereckicht Com : Vest. 143. 
Iz a-sztal négy szeges (Com : Vest. 8). 

(négyszégítl 

meg-négyszégít : quadro PPBl. 

négyszegű : 1 ) quadrangularis Kr. [viereckig]. Ne^ zeg5 
iSnekbcíl raka ő k8 falit (BécsiC. 11). Nam nem va^ uiast a 
eé zegfl k6 toromba (KádC 315). Az varas vala neegy zeghew 
JordC. 926. TihC. 205). Czináltatot vala egy négy szegi 
ohár sz§ket (Helt: Krón. 155) Az varas negyszegSuen fondal- 
rtnaii vala (Mel: SzJán. 519). Az táblác négy szegSc valánac 
Kár: Bibi. 1.309). Ewgy négy zeg>^- eregh fekA láda, meely 
*" lasoD ees egyéb haaz ezkewz marhawal rakna wolth (EMNy. 
L211). 2) [sica quadrupliei acie; vierschneidiger dolch). Kit 
lars negyszegSieuel meg s§rtette 15S3 (KBártfa Cv2) 

öt-szeg : peutagonnm Kr. [fiinfeck]. 

ötszegű : (quinque angniorum ; fiinfeckig]. Az oldal fác 5t 
ftec valánac (Kár-: Bibi.- 1308). 

sok-szegű : angulosus PPBl. 



EGYENES-SZEGELETÜ— SZEGÉNY 



118 



: angulo Kr. 

Szegelet, szeglet : angulus C. MA. [ecke, vfinkelj. O be- 
5115 zegelet es 8 bel6115 karocka (BécsiC. 309). A köuet, kit 

rakoc megutaltanac, ez l5t a zegeletnee feizeteben : in caput 
nguli (MünchC. 54). Zent Ferenez az egyházba mas zegeletbe 
jl álla (VirgC. 71). Ki az keregded állatba zegeletSt lel 
juaryC. 15). Folamanac ferfiac mindSn fíldnec zegeletibSl 
SádC. 458). Mel kSvet rakok, meg gonozlanak, az zegeletuek 
"^ iieve 18n (DöbrC. 53. NagyszC. 61b WeszprC. 87). Kew, ky 
■ len az zeeghelethnek fcyezety (JordC. 717. 369). Az barlang- 
ak négy zcgelethy mennyei fenessegel be telyessettek (TelC. 
04). Az istennec kegyelniességébSl e szeggelet fSldnec valasz- 
jt feiedelmé vagyunc (Unitlrók 168). Czináltatá az aytóknae 
i&szSbit négy szegeiéire (Kár: Bibi. 1.308). Az vczaknak szeg- 
itiben kSniSrögni (Fél : Bibi. 8). Minden tengemec es fSldnec 
íegeleti engednecuala az roniaiaknac (Decsi: SallJ. 8). Orszá- 
ának minden szegeletire gyors követeket bocsáta (Pázm: Kai. 
). Az bika az fias tyúkkal az eghnek ti^ediU szegeletiben va- 
yon 1619 (KDebr. C5b). A fác keresztftl őtSt mulató szege- 
stre rendeltetnec (Osm: Jaa 71). Kiben n)euyi sz6glet( bennem 
nni dSglet sebheti én sziuemet (Balassa: Ének. 3). 



egyénes-szegeletü : (rectangularis ; rechtwinklig). Egye- 
nes szegeiéin h;u-om szegelet (ACsere: Enc. 57). 

három-szégelet : 1) [triangulum; dreieck). A gSríg delta 
három szegeletű (Com: Jan. 164). Minden mérés lészen az há- 
rom szegeleten avagy három szegen (165). 2) [sidus ; ein gestirn]. 
A déli jegyek régiek avagy nem régen találtattak ; nem régen 
(aláitattak : az indiai méh, a légy, a déli háromszegelet (ACsere : 
Enc. 101). 

négy-szegletes : [quadrangularis ; viereckig]. Négy szeg- 
letes.s6n lioszszára száz száz ember ftllySn (Zvon: Post. L554). 

négy-szegeletü. Négy szegeletfl avagy négy szegft: quad- 
ranguhis (Com: Jan. 165). A g5mb51yeg és négy szegletft forma 
k5z8tt ez kfilómbség vagyon, hogy a gSmbSlyeg nehezen bocsát- 
tya magához a mocskot, a négy szegletft pedig kSniiyen (lUy : 
Préd. 11157). 

szem-szégelet : hirquus PPBl. [augenwinkel]. 

tengeri-szegelet : cherronesus PPBl. 

Szegeletes : angulatus, angulosus C. [eckig]. Szegeletes 
mértéke az igazságnak (Sall: Vár. 14). A fSld mérS a szegele- 
tes lineáléhoz szegeleteket vonogat (Ojm: Jan. 164). Szegletes 
alma, a ki f511yfll négy szegft (Lipp: PKert. ffl.143). 

Szeges : angulatus, angulosus, angularis, angularius, qua- 
drarius C. [eckig]. Szeges, szm-dekos, szegeletes : angulatus 
Major : Szót. 42. Szeges borsó : cicercula, orobus PPB. Tyúk 
.szeges laskával. Mikor az nyiijtó fával ehiyújtod, metszó vassal 
metéld el az tésztát szép aprón, _négy szegűek legyenek (Radv : 
Szak. 91). 

Szegesen : [angvdose ; eckig]. Végy egy ostyát s mesd meg 
.szegesen, hogy négyszegű legyen (Radv: Szak. 284). Az ález 
mester az raérS tzérnát néki vonsza, elintézi azt az 8 festet 
siuöijával, szegesen szabja azt (MA: Bibi. 11.37b). 

3. SZEG (szeg Pethó: Krón. 32b. 33. szög Gyöngy: KJ. 
109b) : leucophaeus C. fuscus, bnmus, subniger Sí. [braim, kas- 
tanienbraun]. Béla király sánta es fekete szeg ember volt (Helt : 
Krón. 38b). Egy zegh men lowam vala (RMNy U.186). Baján- 
házj-nak hagyom az szeg lovat, melyet katonának hívok (Gér: 
KárCs. II1363). Szög ló van alatta, de szomorúsággal jártattya 
az lovat az szép hold világnál (Zrmyi 11.67). Vala pedig Béla 
király fekete szeg szflnft, kü-51 osztán a vái'ast nevezték Szek- 
■szárdnak (Pethó: Krón. 33). Az az .szeg török ló béna (MonOkm. 
XXII1266). Az pej volt húsz esztendős, az szeg pedig sült béna, 
volt (MonTME. III.316). Maga-is szSg legény, lova-is szerecsen 
(Gyöngy: KJ, 109b). Ábrázatom teljes és piro.s, kerek, barna, 
szeg, szemöldököm is barna 1759 (Hazánk 1,216). Hol diihös 
Ibrahim szeg páripájával, Tzupoly fél mázsát nyomó buzgányá- 
val (Orczy: KöltSz. 206). 

SZEGÉNY : 1) pauper, paupertinus, inops, egens, egenus, 
miser C, arm, düiftig, elend PPB. Nem kSuettel ifiakat zége- 
ueket auag kazdagokat (BécsiC. 7). Bodogoc lelki zegenec 
(MünchC. 20). Meg zabadita az zegen lelket (VirgC. 73). Myert 
istennek zegeny valanak (DomC. 244). Az nem imatkozó zegen- 
nec 8r8ke való kinoc igertetnec (VitkC. 15). Feyeet vevveek 
zegeennek (ÉrdyC. 548b), Christus igen nagy szegény módra 
szfiletet (Born: Préd. 34b). Nagy hii-telen es szegent által 18uic 
(Born: Ének. 219) Légiének ezec oltalmi az en zegin ai-waim- 
nak (RMNy. 1181). Eg nehan zegyen kathona wagyon, kyk soha 
ne talán zakalos sem wolt kezébe, nem hog Ifiny tudna (LevT. 
1.164). Ayanlom zegynj maghamatt (332). Vallyon javaink felét 
néki adgyuk-é szegényiben (Pázm: Préd, 83), A sz818 fejeket 
le-metzvén a mezgerlést a szegényeknec engedvén (Com : Jan. 
84). Szegényt nyomoritás, özvegy s árva rontás oh melly sok- 
szor hallatott (TKis : Pan. 3b). 2) (vilis ; geriugfügig, schlecht]. 

8* 



119 



SZEGÉNYCSE— SZEGÉNYSÉG 



EVANGÉLIOMI SZEGÉNYSÉG— SZÉGYEN 120 



Mngam számomra bár jobb lisztet uo annál, a mint most küld- 
tél volt, csak szegényebb se I^yen annál (TOrtT.^ I1L163). 

[Szólások). K ú I d ú 8 u a 1 i s s z e g é n b : Iro et Codro pau- 
perior(Uec.si: Adag. 14). El veszi szegény János aztis 
(101). Bolond ám S szegény (161). Eleget élt sze- 
gény, ha meg hólt l.'s (157). Szegény ember párté- 
kái a : Celei supellex (324). Szegény háztól ösztövér 
szalonna (38Ö). A szegénynek .szerencséje is 
szegény (380). Szegény ember szándékát boldog 
i.sten birja (382). 

IKözniondásokJ. Az szegény ember csak azt eheti, ;iz mi az 
tiiskájában vagyon (Radv: Szak. 151). A szegényt az ág is húzzji ; 
a szegénynek még a tsuprából is kiforr (SzD: MVir.125). 

Szegényese : (mLselIus ; armsolig]. Az zegencze ystentewl 
nem h:ig_vattat)kuala meghalny (EhrC. 62). 

Szégónyded : panperculus, egenulus Sí. [armlich]. Kyk az 
ze<;ended Crishi-ít kíiietny fel fogatak, semy fWdy alatot ke- 
uacny anagy kere.sniek nem kel (Vii'gC. 124). 

Szegényeeske : panperculus, misellus C. 

Szegényéd-ik : ad inopiam redigor Kr. [verarmen]. A sze- 
gény .szegéiiyoilik, a gazdagok gazdagodnak (Fal:NU. 351). 

el-8zegónyedik : cu Yghen el zegeenyettewnk es myndden 
yotwl meg fozt-itwnk (ÉrdyC. 88b). Egy igen kazdag ember 
Ha nem igen sok id5 mulua alá kezde szállani és igen el sze- 
gényedni (Hell: Me.s. 321). Hogyannak is az böcsületes ember- 
nek az elpiLv/tuIt és elszegényedett vái-os olly konyhát tarthas- 
son mint azelfitt, hitemre, mes.szo küll azt hadni (Bercs:Lev. 
403). 

meg-szegányedik, meg-szegényeszik : depauperor 
MA. voniminuor re tamiliari PPHl. vorarmen, arm werden PPB. 
MegszegényüdWtt : panperatus C. Anuyra meg seghenyotewnk, 
hogy immár mogh az kenyérben sen ehethewnk (LevT. 1.323). 
Az ki iKitiiarkodic az szoginnol, hogy azzal óregbitse kazdag- 
sagat, mogszegenyoszic (Born: Préd. 501. Born: Evang. IV.303b). 
Az német terh s portio, úgy gyakor tflz .szerszámozott szeren- 
csétlenségek miá megszegényedtünk (KákF; Lev. 164). 

Szegényít : paupero MA. arm machen PPB, Adosagoth 
vezen bynes ees meg nem fyzety, ygaz kedeeg zegeneyty ma- 
gath ees meg fyzety (KeszthC. 89). Noha halgatoc es szegeni- 
tem magamat kirali el5t (CJomBal. 18b). 

meg-szegényít : paupero C. (aim machen]. Mykoron kaz- 
dag vonii, magát meg zegheneytee (ÉrdyC. 390b). magát 
meg zegenytiien az 5 kezoynec munckayauai koresiuala az 8 
eletet (l'elC. 125). A rest k§z meg szegeuyfit, a mimkálkodó 
k(;z meg kazdagit (ílelt: Mes. 332). Meg szegényét az haszon- 
talan kíltés (Com : Jan. 189). 

Szegónyítéa : depauperatio MA. armmachung PPB. 

Szegényke : panperculus, misellus Sí. (armselig). Az eccle- 
sia szegénykének és szél-vészlol el-szaggattatotnak hivattatik 
(Mad: Evang. löHi. 

Szegónyked-ik : depauperor Kr. [armselig sein). Teljes bi- 
zodalommal énekulhetitek a gazdagságban is szegénykodfl Dávid 
király z.soltárját (Bíró: Micao. 236). 

Szegénység : I) pauperies, egestas, iudigentia, inopia, mi- 
seria, incitJi C. armnt, diirftigkeit PPB. IjvVii hasonlatos az vr 
istenhez zegensegehe (VirgC 31). Kezdő prédikálni az zegenseg- 
nek megtarta-sarol (71. PeerC. R). Erevl vala zent Maigit ázzon 
az bodog zegensegievl (MargL. 3. 381. Szegen.segnec ieéouel 
8ket meg okesilitetto (\'itkC. 22). Mykeppen twlaydon tt'yat 
eeltety vala nagy zeghensseeggel (ÉrdyC. 339b). Hadna beket 



az en kewesenujek, mert az nekwl j-s elegh zegeusegel elek 
(LevT. 1.363). Sok és nagy lelki nyavalyák, szegénységek éa 
betegségek vannak az ember lelkében (Pázm : Préd. 43). Végsa 
szegénységre Bzettetic: ad incitas compellitur (Com: Jan. 209). 
Szegénység jajgat hajlékában (SzD: MVir. 379). 2) [egeutes, 
inopes; die armenj. Istentíl es végre megkoronáztattok, hogy 
az szeginségért ily igen fáradtok (RUK. III.283). Az zegensegh 
kenyergeth noky, hogh ideyen be hordhathuak marhayokath es 
az vvetlie.shez kezevvlhelnenek (RMNy. 11.189). Az zegenyseg 
foztaisat, nyomorúságát akamaya be kentnie (LevT. 1.155). 
E16tt5 niennoc az tanétv;uiyoc, utánua soc szegénység, kie 
közül kétség nélkül sokával sok iokat ezelekedSt vala (Zvon: 
Post. 1.18). A .szegénység csende.sségére kegyes propensióval volna 
Kegyelmod a béUe.sséghez (Monlrók VIII.178). Miud magunk 
s leginkább az szegénység elég kárral vannak (RákGy: Lev. 
193). Az szegénység mind eltiltott (Évk. XIÍI.52). Az szegénység- 
nek marhája az hegjekben van (Bercs: L«v. 677). A mit nyert 
akármi játékban, bankó volt a szegénj-ségnek számára (F.d : 
NU. 311). 

[Közmondá.sok]. Nagy akadály a szegénység : maximus *nodiis 
est inopia PPBl. Mindent ki-gondol a szegénység (SzD: MVir. 
382). Nagy kurva a szegénység (382) 

evangóliomi-szegénység : (paupertas religiosa]. Ez zer- 
zetet .-iz enangeliomi zegonsegen ft kezte el (VirgC. 86). 

Szegényül : ad incitíis sedigor Kr. [verarmen]. Kazdíigok 
zegenWenek es meg eh*lenek (KulcsC. 77). 

el-szegényűl : (v Oda van, elromlott, szegényült és puszta 
(Orczy : KölfH. 4ii). 

még-szégényül : depauperor MA. verarmen, arm werden 
PPB. Kazdagok meg zegenAlenek ees meg eh\Vlenek (KeszthC. 
78). Ebb51 igen meg szegényüle es megerStlenűle a Magyar 
ország (Ilelt: Krón. 24). Ha meg bódogúlnak is az 5 tiai, nem 
tudgya, ha meg szegéuySlnec, azt sem veszi e-szébe (Kár: Bibi. 
1.520). Gyakran az gazdag is meg szegényfii (Decsi : Adag. 44). 

SZEGY : pectns jumentorum, armos MA. (bruststUckj. Fel 
veue a szakacz a meg f5tt t;il konczot es a tal konczon fi'lftl 
való szeglet íMel: Sám. 34). Fel emele a szakacz a .szaar czoi>- 
tot auag velős konczot es az lapiczkau felöl való reszt az az a 
szeg feiet (Kár: Bibi. 194). Tiztellyed az papot és add ki az 5 
részét, az áldozatra való baromiiac .szegyénec aiándékát (051). 
Az malaczot mikor megakarod ölni, az szegyénél olcs bele ai 
kést (Radv: Szak. 9). Egy kis tálban elég egy hallkoncz egy 
szegyfó (18). Borsold meg az tölteléket és úgy tölts az boíjú 
húsnak az szegyében (40. 93). Isten áldomá-sa nyerésért való 
áldozatok job' falattya, szegye ea tzémere impoknak adatott 
(Pázm: Préd. 946). Az áldozatjiak némely részei a [lapoknak 
rendeltettenek vala, úgymint a szegye és lapotzkai (Misk: VKert 
211). 

SZEGYE (seyge, zeege, ugge, zegyf, zeyge Hermán: llalK. 
Szót) : excipula MA. [clausura ; verschluss). Zege, clausiira 
Tyciae Czinár. Altéra clausura vulgo Seyge vocata . . . Claiusura 
I Tyciae Zeege vocjita (Hermán: HalK. Szót). 

SZEGYÉN (ugiin WeszprC. 93): pudor, dedecus C. 
I scham, schande PPB. Engemet ilyen nagy lK)zzusagal, zegi.-ni'l 
ty k>VzAletek ki vetnetek (VirgC. 67). Korik vala Jtet, lu.gi 
kereztfára fezituen őlneiek meg az ő iiagiob zegiíneert (WesziirC. 
93). Zogheub, zeegyónb, wtalatosb es el vetSt loezen az n\:\» 
vylagon (ÉrdyC. 473). Nagy zeegyen orczínval raj-tok futaímvk 
(486). EUensegeym akarnak engeuietli embereknek ülowte ze- 
genaywl(így] toni(PozaC. 391. Éely zégiennel yllettetel (ThewrC. 
193). Nagy szigieneuel haza .sz;ilada (Szék: Króa 31). Nagy szé- 
gyen dolog volna az istent szidalmazni (Kár: Bibi. 1 53:Vi. .\z 
zegyenetli fewl nem vetthem volna tyz lorynlhertli (LevT. 1. f-l 






(SZÉGYENKD-IKJ-^SZÉGYENÍT 



EI^SZÉGYENIT— SZÉGYENL 



122 



\ _-yors indulatból vagy szégyenre vagy bánásra valót mivel 
' 'm: Pród. 25). Az igjízat s-íégyen-nélkiil ki-mondgya (5U). 
.■d szégyenére lármázott (Bal : Csisk. 38). Miért csalárd- 
l,M.!i)l, szégyen ám az illyen oUyan marka pSkfi jesuitának mint 
t.' vagy (Matkó : BC'sák. 41). Arra költenek, a miért knvareüt 
.- arcza pirító szégyent vallanak (FahNU. 259). 

S//l;isok]. Szégyen a te dolgod, itt fekszel az árnyék- 
i 111 I- \i,'y éhezel, hogy vgyau lautornás a ha.sad belé (Helt : 
M.'s. sn). Az szólíisban szemérmetesb légyen, ha fog raita 
1.-, szégyen (Bal : CsIsk. 447). Nem fogja é szégyen 
\iu^z szöveteket (Zrínyi: ASyr. 207). E.snec nagy sze- 
j.-nbe minden ellensegSc (Bora: Ének. 297). Garazdaat kere- 
uek hozyaya, hogy mywel zeeg yenbe kevverSythet- 
ok (ÉrdyC. 561). Ez ne tSrténiiék, hog en szí gyen ben 
iraggak ez diczekedésnek beszidiben (Sylv: UT. 11.50). 
más ember száiáual éuéun, illy élien, de szégyenbenn is 
iiiiradtál (Fial : Cstk. 132). Méltó, hogy az értelmes ember 
il 1 ■. es moLskain korán ki adgyon, hogy s z é g y e n t ne tegyen 
\.lfk többmás i^éldás, jeles tnlajdonságín (Fal: UE. 448). Az me- 
ntorban zegen valuan azokat kevanny (VirgC. 124). Valamy 
jvőnth vallottam, kynn en zenuedSm iSándC. 30). Szégyent 
. ._yot vallottae (Ború: Ének. 44). Az megnevezett napra elér- 
kezzetek, szégyent ne vallyatok (Radv;Szak. 11. 187). Az kit 
" nap lát kevélyen jöni, ugyan azon nap meg látja azt szé- 
nvalva futni (RédTem. 15). Ha jót nem ád isten, ámbár 
kkor valljam szégyenét (Bercs: Lev. 65. 361). Dupla szégyen 
1 szégyenvallásnak bélyegével dicsekedni (Fal: NÉ. 29). 

Közmondások]. Szégyen a futás, de hasznos (MA. Czegl: 
.hi]h. 151). 

Szegy éned-ik) 

le-szégyenédik : [desceudo; sich herablas.sen]. Némellyek 
ii;eii fenn ülnek, a hová nem fér, vagy igen alatt, a hová nem 
li'iiinyen szégyenedík le az irigység (Fal: NE. 101). 

meg-szégyénedik : [pudefio ; sich schamen]. Ez a nap, 
mellyen az i.sten népének ellensége megszégyenedett (Pázm : 
l'réd. 565). Az anya-szent-egy-ház szokásiban keresztfll-állók 
vajy tanúllyanak vagy meg-szégyeuedgyenek (1201) Meg-aláz- 
t r , ' /< szégyenedvén (Pázm:KT. 199). Megkissebbödék ke- 
\ > I I l.-rodes ü birodalmában, megszégyönödék latorságáert 
iiaey bátorságában (PhilKözl. IX.181). 

Szógyenedés : [conturbatio ; beschamung]. Kiknek az ur 
i^teu kevés erű által adá szégyenedését (Paskó : ESir. F3). 

Szégyenea : [iguomíniosus ; schandlichj. Gyalázatos vagy 
.-/j'L'M'iiPs mezételenségnek jele (Mad: Evang. 452). Inkább akai't 
,lih V -,.í;(?s halálával jó emlékezetet hagyni maga után, hogy 
s'-iu mint az vái-nak szégyeues feladásával hire-neve fényét 
in:ieulával meg-szeunyesiteni (GyöngyD: RK. 157). 

Szógyéng : [verecundor ; sich schamen]. Az fráter kezde 
zegyengeny íEhrC. 9Üb). 

Szógyenget: pudefacio, pndore, probro afficío, ludificor 
MA. verspotten PPB. Az sathau feyedelmeth nagy zeniyA py- 
rongliatassal zegyengetwen (Éi-sC. 118). Közöltök büdösünk 
népeknek, kik minket igen szégyengetnek (RMK. 1172). Kíc 
minket igen szégyengetnec (Born: Ének. 199b). 

még-szégyénget : [corripío, reprehendo, increpo ; tadelu, 
schelten, rügen]. Fegy meg engemet es kemeuen megzegenges 
(EUrC. 12). Ewtet meg zegyengetuen monda (33). En lelkem 
nem zegyenget meg engemett (48). Igaz engem írgalmba fedd 
es meg zegenget (DöbrC. 220). 

Szégyenít : padefacio Kr. [beschamen]. Hatalmát semmije 
tévé, terek csjiszái' erejét szégyöuité (RMK. HL 105). Isten meg- 



mutatta 6 ellene pogány erőtlenségét, szégyenétí hívei ellen- 
.ségét (VI.147). Azth sem engette, hogy emberek előtt Kd. 
szigenitette (RMNy. 11.142). 

el-szógyénit : [repudio ; sehmíUiIich zurückweísen]. Elleusé- 
gimet niegháborítá és elszégyem'té, nagy hamarsággal szégyen- 
vallá.s.sal mind vísszatéríté (RMK. VI.218). Magatoktól az ti jó 
akaróitokat el ne szégyeuitsétek (MonTME. IV. 22). 

meg-szégyenit : inhonesto, dehonesto C. confundo MA. 
[entehren, bescliamen]. Az isteniknek ualo tiztú.s,seeg teteel nem 
zegySuet meegh (SándC. 23). Hogy az pokolbeely erdegeth 
megh zegyeneythenee (137). Katlieryna megh zegyenytte kewel- 
segnek kyralyath (ErsC. 405). Oly beucz az ew bezede, hogy 
engeem meg zegyenytte (477). Az \vr isten az 8 népet egy- 
íalkaig a nyomorúságba hagya, de annac vtán megszabadittya 
es annac ellenséget megszégyeníti (Helt: Bibi. I.li2i. Romla- 
smikra igiekSzS tagiait szegiem'cze es roncza meg (Zvou : Osiand. 
Előb.). Meg sértett valaki téged, píllogatva halga.sd el és meg-szé- 
gyenited Stet (Com: Jau. 201). Az úristen csudálatosan meg-gátolá 
útjokat és megszégyem'lé őket (TörtT.^ IV.61). 

megszégyenítés : [reprehensio]. A reménségnek haszna 
olsobeu a békeseges tfirés, a m;isik az halgatá,s, az harmadik 
a meg nem szégyenités (Diósz: Préd. 133b). 

Szégyenkéd-ik : pudendum est, pudore, ignominia afficior 
MA. [sich schamen]. Gakorta zegSukfldic az 5 bineiert (GuaryC. 
42. 11). Zegyenkegyek azért az rutsagos gaue (VirgC. 127). Zegon- 
kegenek es fogatkozanak, kik engemet akarnak eluezteni (PeerC. 
R.269). Bantodníoc kel es zeg6nk8dni6c (NádC. 5). Ze^enkeéenek es 
pironkoganak, kik nekem gonozt gondolnak (DöbrC. 83). Ne zegyön- 
kSgyem te előtted (CzechC. 33b). Hogy ezeket moudanaa, nagyon 
zegyenkednek vala mynd az hw ellenseghy (JordC. 575). Zegen- 
kedik, bog a testért az lelket el hattá volt (BodC. 22). Zegyen- 
kedyenek ees hertelen haborwltassauak mynd een ellensegym 
(KulcsC. 9). Sokan, kyk igen nagyokkal kérkednek, mynt 
hegyek egérrel vgyau zegyenkednek (Pesti : Fab. 18). Gergel 
vele nem zegeukedneyek (LevT. I.38b). Mit zegyeukettek hamis 
peretekkel (Vás : CanCat. 705b). Mindenkor súlyos kárral szé- 
gyenkettem (Kónyí:HRom. 102). 

Szégyenkédés : [confusío ; beschamung]. Maria a sok em- 
berek előtt való szégyenkedéssel semmit .sem törődött (Vajda : 
Kriszt. 1.373). 

Szégyénl : pudet, verecuudo C. ernbesco MA. sich scha- 
men, schamhaftig seiu PPB. Igen szégyenlom : dispudot ; majd 
szégyenlöm ; suppudet C. Erő,sen szégyenli magát : dispudet 
MA. Latatykuala neky, hogy koldolny zegyenlenenek meny 
(EhrC. 81). Zegienli vala ilyen nagy zent atyának ez dolgot 
meg ielenteni (VirgC. 18). My ezt igen zegieuliAk (67). Semmy 
neraev alázatos dolgot nem zegely vala tenny (MargL. 51). 
Zegi5nlek ah zent euangelistac meg yrnia (WeszprC. 78). 
Zegyenly hAket attyafyaynak hywnya (JordC. 801). Az kerezt- 
tyen hj-teth ne zegyenlye vallany (ÉrdyC. 145b). Ne zegenled, 
ha harmadzor hazasulz (TelC. 49). Vgy szégyelem, hogy vgyan 
meg pirult ortzáyal kel el mennem onnég (Helt : Mes. 338). 
A királytul gyalogokat és louagokat szégyemlém vala kérni 
(Kái-: Bibi. 1.452). Szégyenlem az te ortzád eleibe memii (452b). 
Nem szégyenlem én magamnak szolgálni (Decsi: Adag. 74). 
Senki ne szégyeulye magát meg alázni (Pázm: Préd. 51). Szé- 
gyenlic még tsak reá is nézni (Tyúk: Józs. 481b). Az igassagot 
meg-vallani ne szégyenlyed (Com : Jan. 205). Te nem szégyen- 
lettél a fSldSn hordozul (Hall : Paizs. 455). Ezután-is nem szé- 
gyenli oda menni (Matkó: BCsák. 396b). Szégyenlik tőrvény 
nélkül szólni (Apafi: Vend. 9b). Syégyenli vicéje lenni Andrási 
uramnak s annak sem jó (Bercs: Lev. 408). Azt .szigyeuleném, 
lia az ellenség azt tartaná, hogy Nagyságod defensióban locálta 
magát (629). Bizonyságot tenni soha ne szégyenlye, se ne félyen 



123 



EI^SZÉGYENL-SZÉGYENTELEN 



ÖZÉGYKNTELENSÉG— 1. SZÉK 



(Biró: Ángy. 266). Szégyenlik magoUat a házi gondokban avatni 
(t'al:NE. 24). 

(Szülások]. Szégyonlem szabású: suppudet MA. 

el-szógyenl : enibesco Kr. [sich schamen]. Miiitlia a pukol- 
Ijéli kígyók inai(ii)sták-vóln;i szívét, úgy el-szégyonlé és útálá 
rútságát tPázm: l'réd. 1147). 

még-azógyenl : erubeaco MA. sich schamen PPB. Magam 
meg szégyenlüui : pudefio, erubesco C. Magamat meg szegyeu- 
iieii taiiulyon egyebeknek dulgayrol lialgatny (VirgC. 139). 
Mykoron ey; szorolű flya voiia, kyido azt es hozyayok mond- 
vvan: mert meg zogyenlyk az eii tTyamat (JordC. 496). Vala 
ky ongliem niegli zegyeiiloiid, azt embernek ft'ya es meg ze- 
gyenly (55")). Meg zogyoidueen megkesereodeok (DomC. 186). 
I''elette luog szégyenlic vala, hugy ollyau rútul meg verettenec 
vúlna az hminoktul (Helt: Krón. 11b). Meg szégyenlic, hogy 
azokhoz bíztanak vi'ilna (Kár: Uibl. I.5I5b). Hogy megszégyen- 
lyétec magatokat, azért mondom (.M.V: Bibi. IV.155). Midőn az 
i.stenes ember látja, a barom melly igen mértékletes, menten 
meg-szégyonli magát (Misk; VKert. Elöb. A7). 

Szégyenlés : erubeseentia MA. schamhaftigkeit PPB. 

Szégyénlet : pudotactio, erubeseentia MA. pjeschamuug]. 
Moly buzeduUot mykoron zent Hereck tagaduaya. zegeuletyben 
monda zent Marton pispek (CornC. 350). Berecz ottan meg 
feolelnieek o» szegyenlotyben meg tagadaa, hogy nem mon- 
dotta volna (ÉrdyC. ()26b). Zeéeulotekbon hozzaiok uezik (Ozor : 
Christ. 199), Azt feleié, hogy !> .szégyenletiben búdosnék (RMK. 
IV.257). Szégyenletibe kellotoc magát mutíitnyi küLsí erkelchel 
(Helt; Bibi, I,B3), A lelkiismeret szégyeuletot indíta bennek 
(Pázm: Préd, 592), Nagy szégyenleteniben ortzamat bé kell 
tednem (MA: Bibi. Elöb. 22). Szégyonletekben meg-pirulnak 
(MA: SB. 219b). Szégyenletekben tselekedték (GKat: Titk. 272). 

Szégyenlő : pudons, pudibundus, verecuudus, erubescens 
MA. Kcliainliattig, züchtig PPB. 

Szégyenség : pndor, propudium MA. scham, schande PPB. 
(schmachj. Mutatnakuala nemy zegyenseget (EbrC. 12G). En 
magamnak es niynden eu bazamhelyeknok evrek zegyensegere 
meg ázna teerek meg en hazjmiba (MargL. 170b). Az ew myel- 
ke<jdotybun semmy zegyeuseg nem volt (CoruC. 53). Kereztli- 
uek zegyenseogetb zonwedoe íJordC. 824. 852). Megon uala 
Mariánál az zent zemermasked&s, ze^enseg (DebrC. 346 1. Leeznek 
ez eellyen mondasok az karboztaknak uagyob zeegeuseeg5kro 
(ÉrdyC. 12b). Eellyen zeegyenseegSt zenvvede (536). Legotthan 
zegyensegere el megyén (ÉrsC. 5), A ty zygensygtekre zoolok 
(Komj:SzPál. 185b). Aaron meg fosztotta vala íket szegyensé- 
gekre az fi ellenségéé kOzet (Holt: Bibi, IR4), Czak az istene 
az tisztesség, ammi orczanak szegieaseg (Mel: Szján. 217b). Szé- 
gyenség és gyahízás lészon (Kár: Bibi. 1.610). Nem szemórmes- 
ség inkái), hanem .szégyenség (Tel: Evang. U.217). Gyalázattal, 
szégyen.séggel megfutamtac (MA: Bibi. Elöb. 31b). 

(Közmondások). Ahol a kenélség vagyon, ot vagyon a szé- 
gyenség (SídMark. C6). 

Szégyenaóges : propudiosus C. pudendus MA. scbiindlich 
PPB. [scbmaclivollj. Ilalgassad meg engem tégedet zigen.ssigos 
giarlo.sagbol kereet (PeorC. R). Dariust is eytéc szégyenséges 
fntamá.sban (llelt: Krón. 8b). Szegyensegős halállal halnak 
(Frank: IhLsznK, 71), Szégyenséges háza.s.ság rontó (MA:SB. 
223b). Ez nem tsak valami egygj'flgyfi hazugság, hanem egy- 
szer 8 mind szégyenséges tudatlanság-is (GKat : Titk. 349b), 

Szégyentelen : impudens, inverecundus Kr, [unverschiimtj. 
Soha ne leleletosel zegyentelen zemewnok (VirgC, 134). Oda 
mene egli zeph testS scegentelen lean (PeorC 44) O zogiSn- 
teleu arnlo, lionuem kőni6r&lel a keserues auyau (WeszprC. 



29). Zegyentelen eeb, az testen hatalmad vagyon, de ai lelkiül 
Cristus evryzy (ConiC. 330). Yo teetemeeunyel neemwyczati)k 
megh az zegyentelen embereknek tudathlansagokatli (JordC. 
848). Az tosty faytalansaghnak zeegyentelen bai-ouisaga (ÉnlyC. 
517. 408). Nem teheti é az 5 ürantzus feiére és szégyentelen 
homlokára az ó gyöngyös kontyát (MA : ÖB. 220). Szégyentelen 
képmutatásokrol keveset .szollyunc (MA:Scult. 409b). 

Szegy éntelenség : inverecundia C. [impudeutia ; unver- 
schamtheit, schamlosigkeitj. OUy igen elmentonec az szégyente- 
lenséghen, hogy Anasta-sius patriarcha neve alatt egy decri'to 
mot boczátanánac ki (MA: Tan. 1177), 

Szégyenül : pudetio MA. (sich scbiinien]. PoritaKsanak es 
zigenörenek eéatembe (üöbrC. 83). Az ewrdegek nagy zegye- 
nílweu el fwtanak (ÉrsC. 352). Rövid nap szégyenülve nicgyen 
vissza ellenségünk (RákGy:Lev. 153). 

meg-szógyénül : i>udefio, confundor MA. (sich schiimen, 
bescliiimt wordenj. Zegyőufileessel meg, hogy elyen gyenge z5- 
zcth meg nem gyözheteel (SándC. 30). Az Srdeg meg zegye- 
nyevluen el futa (CornC. 359). Pokolbely evrdeg meg zegenyevl- 
neu el mene (ÜomC. 48). Ky ewbenne hyzen, megh nem 
zeegyenAl (ÉrdyC. 145. 163. 181. 529. ÉrsC. 422). Mindenec, 
valakié tégedet varnac, meg nem sziéSnfiltetnec (Szék : Zsolt 
22b). Meg szégyenültem és szégyenlem az te ortzád eleibe 
menni (Kár: Bibi. 1.4521)). En Istenem benned biztam, hogy 
meg ne szegyenültessem (Born: Éuek. 277). Soha meg nem 
szégyenultotflnc (MA : ScuU. 97b). így szégyenfile meg a lelki 
llámán, így maradának tserben az 8 fel-hizzadt haeséri (GKat : 
Válts. 11.953). 

Szógyenülés : (confusio ; beschammig]. SzégyeuUlés nélkül 
való: inconfusus C. 

1. SZÉK: 1) sell.a, sedes, scamnum C. sedilo MA. sitz, 
stulil, bauk PPB. Elfordeitom oraagoknac zokit : síibvertam 
solium regnorum (BécsiC. 290. 12. 48). Mikor ílend emberiiec 
tia 5 nagsaganac zekiben, fltJc es tS tizenkét zekeken (MiinchC 
50. 2). üt lata vala meg ekesíit zekéket (VirgC. 63). Vnie 
egy zek vala le teewel az menyorzaghbau (JordC. 892. 415). 
Oztan cbazar ezt tetetee hogy ew zekj-t meg zenrzete (ÉrsC 
482). Bewlczcsegnek zeke Maria (ThewrC. 37). Wezedelmnek 
zekybe nem íltb UíulcsC. 1). Peternec széke es méltósága meg 
marat (Mou:Apol. 27). Mi, kiket azellened-pártolkodóang>alok 
székiben vála.sztotlál (Pázm: Imáds. 19). Ülő párnáckal ol-reu- 
delt székekon ainec (Com : Jan. 110). Két felé kapván, két 
szék kőzött ne maradgyon (CzoghJaph. 175). AMoysas .syékin 
ültek az irástud.)U (Hly: l'réd II, 82b), 2) tribimal MA. (judi- 
ciimi, jusj. riehterstubl PPB. [gericht]. Te Kd az székbon be 
nem j&tt, lietfAn megent zeek lezen (RMNy, 11.136). Szekíiik 
le-szen boyt elölő betÍL).! (301). P5r pat\ar támadót ith my előt- 
tünk az var.'Ls .xzekin (IH.68). Az el mnlth zokon az varmegyének 
emlékezem felewle (LevT. 1.55). Holnap leüzen szék itt Kis 
Tapolcsánt (11.70). Készebben hozzá szólhat, mikor a szék s-zinén 
elé fordul a dolog (TürtT.» L151). ») (districtus ; distrikt). As 
8 főldoc szikekre vagyon osztuán (Helt: Krón. 6b). Aiidrási 
Mártonnak a fia egynehány s-zéknek főkirálybirája (Oyíingy: 
Char. Elíb. 8). 4) (liabitatio, sedes; nolunmg, wohnsitzj. A 
királynac széki, lakó helye az íuiyavárasban vagyon (Com : Jan. 
139). 5) [sella familiarica ; leibstuhl). Székre has-zontalan klván- 
koziís, eriMtetés : tenasnius PPBI. ÍS) [.•iecietio ; stnhlgang). Tálam 
.szjiz rendljeli széki volt, míg megtisztnla (Kern: Élet 45). 7) 
(taberna ; gowölbj. Szolga báráu bőrt .se közönséges v/isArt se 
székben ne vehessen (KecskTört. 11.281). S) (cjivea ; Iwhhmg). 
Szüleménye egy valamelly székéből kilotsogó agyvelőnek (Fal : 
NE. 56) 

(Szólások). Azt parai>(.<ollya nnmk, hogy nakor a székbAI 
t a ui t u a k valamire, engedgyünk nékik i,Pázuw:Kal. óiTi 



ÁCSlASZÉK— DAGASZTÓ-SZÉK 



FASZÉK— KAR-SZÉK 



126 



I >ii a Vidnak illyen felelet : Éhez bizoaság kel, s á 1 1 y o n 

t ,1 r V e 11 )• széket (Zrinj-i 11.44). K6z birót válaszszanac, a 

Uinec itéletin meg miigodjauac mind két felSlavagj- 1 5 rvén y- 

(^ket kívessenec (Coiii: Jan. 133). Midin az .szegény 

i.s anyja rajazott volna, a szülésben felkölt a székre 
iT'íi (Hazánk 11441 Széket ült coasiliiim liabere PPB. 
Z.kSth ylee es Palth eleybe hoz;itaa (JordC. "SSl Ezek Joachim- 
i ■■:. Kjakran gyflinek vala es az 5 házánál .széket filnek vala 
l'.it: Shs. 2). Az király zekét Ale (PontH. 35). Immár « magok 
k.'zdtek volna 5 köztfik bú-ót tenni és széket dini (SzékOkl. 
1 297). Abban az pflsp5k6k rendiben, a ki Snnenn magától 
tertSI fogua Anastásiusig hozattatik, a ki most azonn széket 

i ^Bal; CsLsk. 3S6. Czegl: MM. 4). Hadi szék birái ott egyben 
_yülének, hitiszegS felett c5k széket ülének (Thaly: Adal. 11. 
■-~1). Ennél inkább kezdőtök fogyatkozni, mind az két szék 
között puszta földön maradni (Tin. 223). 

[Közmondások]. Az ki sok félé kap, két szék k5z6t a fSIdSn 
marad (Decsi : Adag. 195). 

ácsló-szék : cantherius ; bock Com : Orb. 129. Az ács a 
uH'g-faragott fát az ácsló-székekre reá sz^egezi vaskapocsal (Com : 
Orb. 129). 

alaesony-szók, alsó-szék : snbsellium C. [niedrige bank]. 
Az alatsony, alsó székec a tanulóké : subselliadiscentimn (Com: 
.1,111. 154). 

árnyék-szék : cloaea, lati-ina, forica C. [abtrltt]. Árnyék- 
ai t'-kre menni : dejicere alvum PPBl. A pocol mondatic lemiie 

rtelmes lielnee, hona takarodic mind ez velagnac ondogsagos 
- uetsege, vg mint ez velagnac aríiekzekibe (NádC. 65). Ho^ 
.\Jrianos ezt hallotta volna, be vettethe az arnek zekben (638). 
\'r isten abbint a pocolnac arnekzekibe takaretanga (Nag)'szC. 
-26). Te.stit az amiekzeegben vettetek, bogi a kereztienSk 5tet 
).e tiztólneiek (DebrC. 138) Aniusnak hasa oly igen fáj vala, 
:uii egy ámyékszékre félfelé tért vala (RMK. V.179). Az var- 
li.m sidok elreitezenek, amyekszekben, o kútban 5k szSkdesse^ 
nek (Cseng: Jer. 24). Kiszalada L5esérül, ki ámyékszékre, ki 
Imvá búhatik, szolgái közül (TörtT. IV.66j. Barczait két ba.sá- 
nal egy árnyékszékbül húzták ki (SV.143). 6 mutatott módot 
az bemenetelben bizonyos ablakokon és árnyékszéken az ifiú 
iir részére (RákF: Lev. 1.212). 

ámyékszékecske : cloacula C. 

árnyékszékés : [ad foricam pertinens ; znm abtritt gehörig]. 
Az rozsályi kastélyban az öreg palota alatt való két bolt, plt- 
v;irával és árnyékszékés kamerájával együtt Tholdi Györgyé 
l.tryen (Gér: KárCs. IV.378). 

biró-szók : tribnnal MA. richterstuhi PPB. 

borbély-szék : [sella tonsoria ; barbierstulil]. 

[Szólások). Én csak beülök a borbélyszékben, for- 
gassuk áztat, a mit lehet; mert régeu általláttam, hogy pisz- 
mogás a dolgunk i,RákF: Lev. 1.493). 

bőr-szék, bőrös-szék : sella pelUcea Kr. [ledemer stuhl]. 
Nappali nyugovó ágy vagy bőrös szék : anacUnterium PPBl. 
V:u-ban levő mobilisek: bor töltő kis asztal no. 1. tábori bőr 
.•<7ék no. 3. (Radv: Csal. n.399). A filistéusok, mikor szemérmes 
helyeken ostoroztattak, nem engesztelték Lstent, hanem bSr- 
,«zékeket tsináltattak, mint-ha azzal gyógyiílna nyavalyájok 
iPázm: Préd. 696). 

csap-szók : [eauponium ; schenke]. A mely bort megittak 
ji adöbröczöni csapszéktől adtunk Szabó Balázsnak 10 ft. (MonTME. 
1.373). 

dagasztó-szék : mactra Com: Jan. 76. [backtrog]. A sfiti; 
a tésztát a dagasztó széken dagasztya (Com: Jan. 76). 



fa-szék: sella lignea Kr. piHlzernor stuhlj. Egyik közülBk 
kitekerte egy fa széknek a lábát és a molnárhoz kezdé mérni 
(Fal: TÉ. 732). 

faragó-szók: cantherius; bock Com: Orb. 129. Az ács a 
meg-faragott fát a feiago-tőkékie, .székekre reá szegezi kStS- 
vassal (Com: Orb. 129). 

föl-szék : [sella alta ; hoher stuhl]. Ugyan nagy fel székre 
hiigott Matkó (Sámb:3Fel. 398). 

fölhágó-szék : anabatra Major : Szót 37. 

fölső-szék : [judicium summum ; obergericht). Ha meg nem 
edenezethetok [egyenesödhetök] Componval, haath az felső- 
zekenys ezwel kel mentenem magamath (LevT. L41). 

generális-szék : [conventus omnium ; generalversammlungj. 
Ima Marty indultam Désre generális-.székre 1761 (Hazánk II. 
55). Azért haladott el a minapi generális-székről, hogy maga 
szólott a főispán úrnak (L133). 

hadi-szék: [tribunal militare; kriegsgericht). Hadi szék 
birái ott egyben gyüléuek, hitiszegfl felett ők széket ülének 
(Thaly: Adal. 11.272). Nagyságod hadi-széke lévén, appellatio 
sem volt, sem lehet foljebbre (Bercs: Lev. 429). 

hamu-szók : [sedile pone fomacem ; ofenbank]. Vetkeznek 
amaz engedetlen aszszonyallatok, kik az kuczikbol az hamu 
székről akarnak regulát szabni az ő férjeknek (Nyr. VII.82). 

hordozó-szék : sella gestatoria Kr. [tragsessel]. Velenczé- 
ben lónak, hintónak és hordozó széknek hire sincsen (Betbl: 
Élet. 335). 

húsvágó-szék: truncus lanius Kr. [haubank]. Az s&teo 
zobaban: soo eorleo kew bokor, hws wag[o] zek (Radv: Csal. 
11.60). 

isten-széki: thronus dei MünchC. 22. [gottestion]. Ne 
eskegéetec ménre, mert istennec zeki (MünchC. 22). 

itólet-szék, itélő-szék: [tribnnal; gericht]. Cristusnak 
ytelew zeky eiewt abak (EhrC. 115). Ö az itelS zecben flette, 
erezte 5 hozia 6 felesége monduan (MünchC. 67). Hogh hallotta 
volna Pilátus ez bezeedőket, le yle itelő zekybe itheiny (WinkIC. 
193). Ky hozata a nep eleibe vronk Kristiist es ytelőh zekyben 
íleh (WeszprC. 92. JordC. 426. 694. ÉrdyC. 526). Latod, my- 
kepen az magas kirali etelő zegben keznec leni itelni (VitkC. 
91). Tewe yteletre ft ytelS' zekyth (KeszthC. 13). Salomon az 
Ítélő széknek toroátzot czinála (Kár: Bibi. 1.308). Nem ollyan 
az S itiietinek széki előtt a tőrvény, a micsodás e nyelveseknek 
a szugollyban (Hall: Paizs. 281). Fel állott a vadászó itélő-szék 
(inquisitionis tribunal^ a melly sok jó keresztyéneket emésztett 
meg (Bod:Pol. Előb. 3). 

kamara-szék : cloaea, caseale C. .sece.ssus Com : Vest. 145. 
forica Jlajor : Szót. 233. [abtritt]. Kamara-székre menni : moliri 
*dejectionem PPBl Ha a so elenezendic, mibe sozatic, sem 
kellemetes főldi-e sem kamora zekbe de ki vettetic (MünchC. 
146). melh yen zep az tyztasagh, annál kftl az zerzetes 
dyznool amvagh kamorazek (Apóst. 14). Hasat kezde faylalni 
és a kamara székre mene (Helt: Bibi. I.b4). Czinala rej-tec 
házakat, kikből nagy mélly kamora szekecmennec vala (Helt: 
Krón. 168). Az testet az kamora-szeki-e voniak (Pont. 170). 
Kéménit s kamaraszékit titztittia (FortSzer. Nb). Lsmég a pápák 
kamara-székibe megyén Balduinus (Pázm ; LuthV. 34). Dohos 
és kamaraszék szagú szája a részegesnek (Pázm : Préd. 233). 
Az kamoraszeket mentfii mkab izgattj'ac attiil inkab búdősb 
(ComBal. 46). Nem a camara szék elejébe citáltatunk (Mik: 
TOrU 62). 

kar-szék: sella Major: Szót. 430. Per: Gramm. 10. scam- 
num dorsuarium ; lelmbank PPB. lehnstuhl, fauteuii KirBesz. 



1 27 KÉTEMBERNEKVALÓ,SZÉK— NÁDORISPÁN-SZÉK 



ÓRÁLÓ SZÉK— íjZÖVÓ-SZÉK 



128 



57. Eli az 8 karszekibSl hatra ea§k (Mel : Sám. 10). Szobában 
é.s Iraltbati ezek vannak : asztal, karszék fogasok (Radv: Csal. 
11.114). A leáuy a.s.szfin}'ok házában asztalos csinálta ajtó, egyes 
szék, karszék (Gér; KárCs. IV.4I6). Egyes karszék feliéren 
hás fábul 30 d ; egy ho.s.szn karszék 42 d. (TörtT. XVHI.267). 
A kép mellet egy arany asztal álla és egy arany kar-szék 
(Moln: JÉpül. 239). 
kétembemekvaló-szók : bisellium C. 

keg^yelém-azék : [propitiatoriuin ; versöhnungsmittal]. Chi- 
naly kogj'elemszékntis tiszta aranyból : facies ot propitiatorinni 
(le anro mundissimo (Holt: Bibi. I.Oo2). Te vagy kegyelom- 
.sz(;kfinc (Helt; VigK. 54). 

kiáltó-szók : fcJithedra]. A mely praodicans a kiáltó széki- 
ből prosmál (Sámb: Isp. 36b). 

király-szék, királyi-szék: 1) thronus C. solium ICr. 
ftron). Hol vagyon az kyraly palotlia, kyraly zeek, kyraly 
wdwar (ÉrdyC 121bi. Qiac királyi székemmel haladlac meg 
tégedet (Helt: Bibi, I.V3). Az taremtSnec királyi széki kiVnyfll 
ezer szerte valii ezerni ezerén alván 5tet tisztelic (Coni : Jan. 
2 Ifi). Miért mondgya vallyon Dávid állani esnem inkább vala- 
melly királyi székben filni (Csúzi: Síp. 3721 2) [cnria regia; 
köűigliehe tafel]. Azzal feneget, hogy kiral zekiro hewat (Levl\ 
I.23fi). Mind királ székén mind vármegyén mindenütt álloc. fl 
kegyelmfirt (Gér: KárCs. 111.237). Királyi székben pozsonyi 
gyftlésben közvoxnl választattam (Thaly: VÉ. 1.108). 

királyiszékes: [rex, dominus; kOnig, herrscher]. Akar 
királyi .szokesec legyenec akar vralkodo vrac (Born: Evang. 
IIl.fi45. Helt: UT. Ee3). 

könyöklő-szók: (sella anconibus instructa; armstnhl). 
Siralniinak UüiiyhuUal.isival az padimontomot avagy az kőnySklő 
széket ásztatta (lVig:Serk. üG3). 

láb-szék, lábalattvaló-szék : scabellum [ledum Sí. 
[schiimel] Imagatok f l.iba alat való zekét (DöhrC. 177). Vetem 
te ollenseghydet te labaydnak zeky alaa (JordC. 498). Imád- 
gyátoc az 8 lábainac székit f\'ás : CanCat. 86). 

lábalávaló-szókecske : scabolhim C. 

méhkas-szók: apiarium MA. bieneiibank PPB. Méhkas 
szék, méh tartó l.ely: ai>iarinm Major: Szót. 54. 

mészár-szék: 1) laniena C. macelhim Com:.Ian. 79. 
Iflei.schbank]. Baraíi, ki vifotic az áldozatira ana^ a mesar zekro 
(NagyszC. 18b). Valamy a myzarzegbe arultatyk megh egj-tek 
(Komj;SzPál. 161). A nieddS tehén méí>7ÁT székre való(Com: 
Jan, 78), A mészárszékekben tiszta.ságnak okáért mély verme- 
kot ásnak (Misk: VKert. 88). Az commissarins .sem gyi^zi rendit 
az nié.szárszékeknek (Bercs: I>ov. 499). A királyoknak ura az 
eke mellíl, a mészárszékekbíl nagyra felemel (Mik : TörL. 25), 
2) (iiegma supplicii; blutgerilst], A kegias Jesus horgadua 
niügifin a me/jírzekre (WeszprC. 96), Kérlec, mé.szjVr,székre 
leányommal eggyfitt hogy eugerais fel vinnél (Ilyet: Jeplita 33). 
Mikor Károly császár sok ezer evangeliciis embereknek húso- 
kat adta volna fel meg ételekre az ot való pápist-uuignak a 
párisi méh-szár székben, tombolt tlrömébon a |iarázna a.szony 
(Czegl: Japh. 103). 

(KíSzmoniljLsok). A jó kapált kis kert második mészárszék 
(Ki.sv: Adag. 216. SzD:MVir. 264). 

mosó-szók : sella lavatoria SK. (waschtisch). Az tiiape 
oszlop teteiebo fel singni gonibilyfi keregség vala mint egy 
táltarto az asztalon vaé eé medencze tartó a mosó szék tete- 
iebo (Mel: Sám. 142b). 

nádorispán-szék: tribunal palatinale Kr. [palatinalaml]. 
Ülljo békességgel nádorispán székit, ütfsd ízig lá.s.sa szjimos 
mmadékit (Kai: Vers. 900), 



óráló-szók : [cathedra], Gracehus a tanáts-ház elStt való 
óráló székbe fel-áll (DBenkó: Klór. 223b). 

öszvefogható-szók : sodos plicatilLs ; stuhl, den man zu- 
sammenlegen kann PPB. 

pad-szék: (scamnum; bank]. Vagyon vala neeg keskeny 
karpj-t padszekre walo (Radv: Csal. 11.5). A leányasszonyok 
házában egyes szék, karszék, padszék (Gér: KárCs. 1V,440). 
Uj palotában egy padszék, egy ágy, két paraszt fogas (448). 
Czak egy padszéken feküttem (Czomb; Útleir, 370). 

pap-szók, papi-szék : (cathedra ecclesiastica ; kirchon- 
stuhl]. Azt tanultam egyszer a pap székbSI (PhilFlor &6). Nem 
a papi-.szek teszi a papot nevezetessé, hanem a pap a papi széket 
(Bod:PoI. El«b. 7). 

párnás-szék: [lectus; sopha). Egyet pihenik a párnás szé- 
ken (canape), mert más gond vagyon olótte (Fal: NA. 142). 

perváta-szék : fforici ; kloakej. Az 5 háza peruaia sz5cké 
tétesséc (Kár: Bibi, 11.161, MA: Bibi. 11.157). Isten templomát 
peniata zeknek tarttyak sok helyen (Vás: CanCatb. 511). 

pohár-szék : abacus Ver. C, MAI. abax MA. cylicotheca, 
va.s;uium ; kredenztisch PPB, Nagy sok kincsét népeinek meg- 
mutatá, pohárszékit király kirakaltatá (RMK. 11.277). Császár 
Kazulnak minden marháját, pohárszékit, társzekerit elnyeré 
(111,257). Téteté ki király szép pohár.székit, fényesétteté .sok 
aranyas palotáit (IV. 221), A pohiir szókról egy kést raggada 
és a.szt a gyolkosnac a torkában íté (Ilelt: Krón. 64 b), Pohár- 
székeket rakata, szép étkekkel megtólteté az asztalt (Pázni: 
Préd, 69). A kristály Svegoc meg-d8rgőltetvéu, ixihár székben 
le rakattatnac (Com : Jan, 111), Hagiok neky pohárszék ozS.stt 
niywembíil (Radv: Csal. 111.148). Találtatott pohárszékhez való 
úri láda (TfirtT.' IV,155). Sok szék s asztal vagyon itt s amott 
heverve, azokon sok étel s ital elkeverve, pohárszék és pohár 
ide 8 tova verve (GyöngyD: Char. 4). 

prédikáló-szók : cathedra, tliymele C. Eoggestiiin MA. 
predigtstuhl PPB, Rákot vala fezket egi feezke az predikallo 
zekhez kSzel (VirgC. 106). Praedikálló szék avagy konySklA 
hely (Com; Jan, 125), 

püspöki-szék : [sedes episcopalis ; bischofestulil), León, 
hogy zent Berecz esmegh pyspeky zekyben helhezteteek (Érdj-C 
627b). 

római-szék : [sedes Romána ; römischer stuhl]. Valamelly 
vallá.st még a római székis utált, méltó volt, hogy ez ellen pál- 
tzíit ké,szitseii . . . Mind a pá|>a, s mind a romai széc utálta 
régen a magokat korbát<oli') embereket (Czegl : Japh. 77b). 

szaró-szók : forici Com: Jan, 124. latrina PPBI. [abtritt]. 
Poniata, ariiyek szék, kőzSiiséges szaró szék: forica C. A tSr- 
vényház megott, a fét felé való liellyeken pervátíic, szaró azé- 
keo, fosó hellyec szoktac helyheztettetni (Com: Jan. 124). 

szeccel-szék : lectica C. PPBI. (tragsessel). 'Zettel-szék, 
loktlka, olly hintci, innllyot két (Iszvér vagy két ló viszen : lec- 
tica PPBI, Tíz eziistlábú szép settzol székeket ajándékon kiildé 
király (RMK. 1V.23S). Aztal, .settzel zeek, kopya, p.<iys (RMNy. 
11.84) A kény&sec lektikákon, xzetzel .székekben hordozlat- 
iiac (Com: Jan. 87). 

szent-szék : fórum eccUviiasticum MA. [kirvheogerichtj. 
Nem láttatyk, hogy ez evreksegnek byrodalma leliessen bátor- 
.saggal zent z^kiiek engedelme iielkiM (D<imC. 137), Ereliieksee- 
g8k taniadnak es el zíikadnak romay zent zektewl (ÉrdyC 30b). 
Zent Poter apo-stolnak nagy meeltosaagarol bj'zonsagot teezen 
roniay zent zek (364). 

szövö-szék: textríiia Com: Jan. 97. [weberstuhlj. A takács 
n szAvó székben a iMirdával és vetélővel vásznat e.^iwU iCum: 
Jan, 97). 



129 



SZÜKSÉGWÍZÉK— ZSÁMOLY SZÉK 



ZSELLYB>SZÉK— TYUKMONYSZÉKI 



lao 



BZÜkség-szék : [cloaca ; abtritt]. Mykoron ez alázatos zSz 
ky jft vala az zíkse;; zekbevl, az ev ruliay mog fortaztetvoii 
vala] az ganeual (MargL. 20). 

tál-szék : [abaciis ; kredeuztisclij. Csináltattam Pribék János 
aeáknak egy tálszéket (MouTME. 1.262). 

támasztó-szék : [sella braci-biata ; armstuhl]. Eggyes tamasz- 
;bo zék (Radv: Csa.1. n.57). 

tajlító-szék : (cathedra ; lehrstuhl]. Az város vtzaián épi- 
ettem vala lel az eu tauitó .székemet (Mel; Jób. 67). A t;mitó 
üék a tanitüjé, a mellybeu fel-hág (Cum : Orb. 154). Az oskola 
nester Sí a taueto székbeu, a tauétváiiyok a padokon (197). 

tárnok-szék : taveruicaUs sedes Ver: Verb. Szót Tárnok 
oék, a boI a szabad városok törvénykeznek : biveruicalis .sedes 
'PBl. 

tórdepélö-szók : scabellum goniiale MA. [betstuhl]. Azt 
e sirtt bontsák fel, mely az térdeplő székem alatt vagyon és 
ibbau temessék az én testemet (Radv: Csal. III.230). 

törvény-szék, törvényes-szék, törvónytévö-szék : 
ribunal C. MA rifhterstubl PPB. (geriebtshofj. Mikorou Pila- 
us az túniénytéu5 székbe nit vólua, kűlde 5 bozzáia az S 
elesége (Kár: Bibi. III.29). MegitéltetSuk, mikor elj5 a törvény- 
napja (Pázm: Préd. 3). Ha váras bázába vagy törvény- 
iekbe mégy, perpah'art, vádolást hallasz (456). Gyakorta for- 
ulnak meg a tön'éuyes székeken nem-is ritkán példás gyalá- 
attal (Fal: NU. 282). Nem volua folyamattya se a tSrvéuy- 
sékuek, se a kereskedésnek so a baduak, .se a békességnek 
Fal : SzE. 532). Böcsület a tiirvényszéke, nincs apellátája 
^made: Vers. 108). 

trónus-szék : [tbronus ; trou). A bStsSlet throuiis széke 
émfi uém5 jóságoknak (Fal ; UE. 425). Császárok le szállottak 

thronus-székrül alacsony hivatalra (Fal : SzE 551). Nagy 
ándoruak tróniisszékén ültél, fennyen és tagosán uralkodtál 
Tal: TÉ. 706). 

uralkodó-szék : cu Az h\V eebanak gymelczeeből yltetbne 
<t vralkodo zekyben (JordC. 712). 

ülö-szék : I) [sella ; stulilj. Az éj ü\& .széke, a fíJld lábai 
imolya (Pázm: Préd. 1065). Igen változtattia az fil5 széket, 
un cseberből vederben, s hun vederbSl cseberben bulladoz 
laI:CsIsk. 341). Aeuéás, kinek fll5 széki leg-kózelljebb volt 
riamuslioz, illyen szókra fakad-ki (Hall: HHist. III.91). 3) 
édes; sitz, wohnsitzj. Eskeszic az istenuec vlSszekire (Helt: 

'. G.lb). Nem Elsztergamban vagyon ílő széki, mert az esz- 
rgomi érsekség el kopot (Pécsv: Fel. 11). Az istennek anya 
fint egyházát az épftletekuec szépségében keresitec, kételke- 
inc é abban, hogy az Anticbristusnac azokban legyen Ű15 
éki (MA: Tan. Előb. 21). 

vágó-szék : macellum SK. [fleischbank]. Elvezet a szeren- 
B még a sikos jégre, ha a tálxirba mégy, a kész vágó székre 
LŐnyi: HRom. 153). Fallyák a liget és tenger javait, dúllyák 
vágó-székeket (SzU:MVir. 433). 

vármegye-szék : [fórum comitiale ; komitatsgericht]. Ily th- 
asygbnek nothayanak esethy ezek : pereseknek vvagh kyk 
mnegye szekyre, gyewlysre mennének, azoknak megewle«7 
ér: Verb. lij). 

viselő-szék: [grabatus; tragstuhlj. Kell fel, vedd fel az te 
lelSszekedet es mermel az te házadhoz (Sylv:UT. 1.13b). 
sU fel es vedd fel az te viselS székedet es iary (51b). 

zsámoly-szék : [scabellum pedum ; fussschamel]. Zent Mar- 
ázzon fel emele az agyból az zegen beteget es teue egy 
mel zekre (MargL. 55). A féld hAneky síimol zeky (JordC. 

H. NTELVTÖBT. SZÓtAb. m. 



368). Ymadyatok A samol zeketh (KeszthC. 261). Mygh wessom 
thü ellensegydot the labaydnak aameol zeekeye (FesztC. 105). 
Lsteimok lábának samely zeke (Pesti ; NTost. 9). Ülly nékem 
jüb kozem felől, miglen vetem az te ellenségidet sámoly székQl 
lábad alá (MA : Scult. 6Ü5). 

zsellye-szék : (sella bracchiis instnicüi; lehnstuhl]. Az ur 
Lsten felségednek királyi .székit erősítse igassággal és séllyo 
székit igyenességgel (MA : Tan. Előb. d3). Elmém gondolattyát 
hogy inkáb enyhichem, eliib le ültem vala egy séllye-székben 
(Zrinyi 1.167). 

Szókécske : sellula C. 

1. Székes: 1) sellatus MA. mit stühieu besetzt PPB. 2) 
catliedralis Kr. [principális, primarlus ; haupt-, ersteu rangesj. 
Zekes angyalok : quorum oflicium est docore homiiies, quomodo 
judiceut NémGl. 217. DycUekedyel zekesekuek bűlch ytelety- 
ben (PeerC. 331), Harmad kaar bely angyalok neweztethnek 
zekősüknek, kykuek oly meltosagus malazttyok vagyon, hogy 
az wr isten ew raytuk yllön (ÉrdyC. 557bj. Djx'zekedyel angialy 
zekédben zerapbynocal zent zeretetődben, kerwbiuücuac nag 
bwlczesegebeu, zekeseenec nag bwlcz yteletyben (The«TC. 78). 
A pápa első volt a tőb pűspökők-kőzSt :i &sá.szári székes-hely- 
nek méltóságáért (Pázm:LuthV. 331). Székes: quasi cathedro- 
sus, civitatem vei lociun consessui vei residentiae destinatum 
significans (Otr: OrigHung. 1.35). Talállyad kedveket azoknak, 
kik székes urak Mmerva udvarában (Fal : UE. 467). 

2. SZÉK (íiiDöbrC. 154. s:íi Pós: Igazs. n.l55): medulla, 
nucleus MA. mark PPB. [kern]. Lassuc széket taiiasagiuknac 
(Buni:Ének. 298b). A mi széke, veleié volna á dologuak (Tel : 
Fel. 161b). Ez veleje és széki a házasság törvényének (Pázm: 
Préd. 211). Világosit előttec szép értelmass magyarázattal az 
bibliánao székire, belső izére (MA : Scult. 503b). Ez tudomány 
magában foglallya az Keresztyéni religionac veiéit vagy mag- 
vát, székit (682). Ez széki és veleje mindiizoknak a' csevegések- 
nek (Sall: Vár. 9). Magva, széki akármi kemény gyfimőltsnek : 
nucleus (Com: Vest. 138). Fenyő buga, kinek széki, béli vagyon 
(Com : Jan. 20). Az evangéliomnak sziki és veleje többire amaz 
jeles Ígéretbe volt bé-kapcsolva (Pós: Igazs. 11.155). De elsőben 
azcicoriáuak zöld leveleit le-szaggatta az.széki-ig (Lipp: PKert II. 
91). Az olasz káposztának a székit forraszd fel jól (TörtT.^ I. 
576). Masztiknak az székit megmelegítvén, nyomd ki ászt, 
( ilvazd köziben, jó kemény lészen (Kecsk : ÖtvM. 308). Nem 
elég, hogy akár melly dolognak széki, veleje és belső mivolta 
kellemetes állapottal légyen (Fal:UE. 371). Megvagyon min- 
denikének az ö helyes értelme, jóllehet néha mélyebben fek- 
szik ; a ki csak múló félben olvasgatja és restelli fe.szegetni, 
nem fér székéhez (468). 

buza-szék : [adeps frumenti ; weizenkern]. Búzának zekevei 
eteted vket : cíbavit eos ex adipe frumenti (DöbrC. 154). A 
susok féreg mind meg ette vala az búza .székit (ErdTOrtAd. 
m.82). 

dió-szék : nucleus PPBl. [nusskeru]. Magad akarod-é az 
ilio székit hajánac törése nélkül meg enni (Prág : Serk. 944). 

gabona-szék : [medulla tritici ; getreidekern]. Zeles főidre 
zerze ^et, hog mezőknek gőmőléet enne es bakokoth gaboná- 
nak zikevel (DöbrC. 253). 

mony-szék : [testícuhis ; hode]. Herélt az, a kinec tőkei 
avagy monya székei ki-vétettenec (tfem : Jan. 55). 

tojomány-szók : [luteum ovi ; eidotter]. A magzat eledelt 
vészen a tojomány fejeriből és székiből (ACsere: Enc. 152). 

tynkmony -széki : luteum ovi PPBl. [eidotter]. Az tik- 
monnak az zekén ertetyk az fi istensége. Az tikmonzekben 
uagon eleete az tyk fyvvuak (SándC. 3). Az tyikmomiac az 

9 



131 



2. SZÉKES— AtiYÚSZKKÉR 



BÁSTA-SZEKEEE— HÁROMLOVÚ-íSZEKÉR 1 



feyérit voil ki és an 8zékét had beiiue (Cis. 04), Auuál iob 
lészyn, lia á tjikmouy Nmeket, fa olayt is Jl^itz oz iiégi föle 
fű közzé (Mel: Ilerb. 96b) Vodd jiü mondoláiiak az fél részét 
és lia akarod, két avagy bárom tyikmoiiy székját is Ijelé abá- 
rolván (Radv ; Szíik. 81). Készéts tésztát tikmoiiy székibii, nád- 
mézből, rósa vizbfil (267). 

2. Székes : [medullosus ; kernif;]. Az egyik gesztenyét oltsd 
.1 iiiá'iik geszlBiiye fába liasitva és üreg zikös l&szeii mint egy 
oIíLsz ge.<iztenye (Radv : Csal. 111.52). 

3. SZÉK, SZÍK: (natrnm]. Sziktrt . . . Versus palndem 
Zyktou (WcMizol IX.4S7I. Klnnyum Zykzou (ZicbyC. 11.427). 

3. Székes : natrosu.s, natro impraegnatns SÍ. [sodeureich] 
Hogy .'iz íi lakó as v\'> boliey szokos os soss tVMd le^en, en 
fzinállam (Mel: Jób- 9,5). Zikös fiuek: cliyomlwr auag közimy 
menta, 1)1 ilegiuni leuelo vinigostul, rozmalin (Frank : IlaszuK. 17). 
Zikös fiuek : dizno kenyér gyökere aranyas papratz : filix aurea 
(18). 

SZÉKELY : 1) Sicuhis MA. Nom. 9, [szekler]. Jól teszeel, 
lia az vigyázílst nem csak az székely tisztekre bizod (HikGy: 
í.ev. 131). A székelyeknek tulajdon magános magyar bőtfli és 
ir;lsi voltának (Liszny : Krón. 1 72). ít) castos i»nfinii SL fgren- 
zer]. í'n Haufi'y ideyebeu Horwatlion zokel voltham (RMNy. 
11.310). Ha az zekelyek ott tanainak, be vyzuek beuneoukeot 
(311). 

(KOzniondÁíokj. No mind fel veszi az székely, valami egy 
tetőnél iob : -Siculus ompliacizat (Decsi: Adag. 118). Székely 
tortély : l)Iy.s.seiun commentum (153), Az székely pokolba Ls el 
megyén, czak fizessenek néki (215). Ostoba mint a székely 
(Kisv: Adag. 47>. 

Székelyésked-ik : [astutits, versutus sum ; versclmiitzt, ver 
sehlagen seinj. Székelyeskodni, fortélyuskixlni : siculisare (Decsi r 
Adag, 214), 

SZEKÉR : currii'i, velies, vebiculum, plaustrnm, potorritum 
C. carriLs, rboda MA. wagen, karren PPB. Mykoron az barátok 
kérnének uemy zekeret, balgatagol feleluala nekyk (EbrC. 157). 
llizuaioc zekerecbe es ölouagocba es badakozoknac sokassagiba 
(BécíiiC. 30. 248). Nemzekereumogen, de galog (Dobi-C. 345. 15, 
ÉrdyC. 545). Ne aggyatbok se zeodeotli se zekoretb (l.«vT. L117). 
Az Israel zekére bezzegli nem illyeu lózerektöl vezettetik (Bal : 
Epin. 3). Az inak szekerei vagy hordozói az érzékenségnek (Mad : 
Evang. 138). A pupás bátu teve szekér gymiánt vagyon ( Com ; .lan. 
42). Csak az szekereknek elköltOzé.se is az .síiros helyeken időt 
foglal be magában (ItlkGy : Lov. 145). Szép hajnal szekere 
mindeneket inditot győiiyörílségro (Zi-iuyi: ASyr. 125). Me.ster- 
séges szekere volt egészen elefánt tsoutból készíttetett (Hall: 
HHist. 111,111). A szekér előtt négy szihátu fakó ló vala (Erd- 
TörtAd. 1.133). Már a nap a tengerről emelgeti szekerét (Fal: 
Vers. 889). 

[Szólások]. Beg kár illyeu jeles ifjúnak más szekere 
farkán ölni s a mások nótáját nyomni (Megy: lUaj. 111,5). 
Veszem levelét Antal urnák, hogy az .szombati német szekere 
h á t á 11 van (Bercs : Lev. 3.59). S z i> k e r é t az olympiai földön 
nyargallya (RendÉI. F9). 

[Közmondások]. Ne niargalliatok a czigáuok louan .szerencze 
kereken az történet szekerébe, mert el díiitők i Mel : SzJán. 7b). 
Mikor a szekér tsikorog, meg-itla akkor a kotsis imnak az 
árát (Czegl:Japh. 128). Minden búnak vége boldog halál 
.szekere: *janua caelorum pia mors (iuLsiiue nialoriun I'PBl 
A ki *szekere farkán ülsz, az énekét hallgassjul PPB, Nints 
oUy rakott szekér, a melljre ttilib uem fér (Szl): MVir. 152), 

ágyú-szekér : [currus tormentarius ; ai-tilleriewageuj. Pesti 
Binon basííiiak adtimk egy tallért, mikor az ágyú raekereket 
alá vitte (MonTME. L317). 



Básta-szekere : [curras birotus ; zweiriidriges fubrwei 
A talyiga, mellyel az emberek akkor gondoltak-fel a szüki 
miatt, akkor neveztetett volt Bista szekerének (Bod: Pol. ; 

borhordanivaló-szekér : [plaustnnn vinarium ; weim 
geiij. B<jrhordani való szekér leszeu több jószágokból (Rák( 
Lev. 275), 

boritott-szekér : *veliiculiini camnratum PPBI. 

bör-szekér : [ciurus corio vestitus ; wageu mit ledem 
iiberzug ?} Az kerekes mesterek egy bőr .szekérbe-/, való kére 
tizenkét küUöjfit hatvan pénzen adgyák ClőrtT. XVIII.2 
KétMDipI 144). 

csuhadár-szekér. Ne terheltessék Kgld a csnhadár-t 
kérre való veres posztót elküldeni, mert már errfil teljeeség 
le.szakadott, a ki volt (TörtT.s in.197). 

dérék-szekór : carrus C. PPBL 

deszkás-szekér : essedum Com : Jan. 87. [htstwagenj. 
köz népec kocsikon és de.szk;is szekereken, néhol még talyi{ 

is bordoztatnac (Com : .l:ui. 87), 

élés-szekér, éléses-szekér : [plaustnim friimenbu-iu 
proviantívagen]. Élés szekerec koszt hut tíira.szk vala ('1 
124. Görcs: Máty. 52). A német az élést, az kik ott érték v 
az éléses szekerek közül, mind Kapuvái'hoz küldte \i- 
(Bercs: Lev. 110). 

emyős-szekér : arcéra, epirhedium Nom.' 319. *vehicHl 
cameratum PPBI. 

fakó-szekér : postellum, currasllgneus sine ferrainentu i 
eiu kleiner wagen, ein wageu von purem liolz ohue eii 
PPB. 

fúrmán-Szekér : (currus .sarcinarius ; lastwageu]. A kére 
tetis hátáu el-vihetto egy ember, de ha azok a dirib-daral 
mind eggyütt volnának, a mellyeket együtt is s másutt is u 
fogatnak, nem volna ollyan lengyel országi fúrmán szekér 
mely meg nem telnék vélek (Pós: Igazs. 1L652). 

függő-szekér : [carpeutum ; kalesche). FUggő-saekér, nn 
hivattatik hintónak (CounOrb. 173). 

fühordó-szekér, füvellö-szekór : [plaiistrum foenariu 
beuwagen], A szükséges tlivellő-szekereket, minden compáuü 
kettőt számlálván, reiiartialtassa Kegyelmed (RákF: IjBV, I 
257). Az hadak bagáz-siáját azt is bánom, az ki itt vau ; ham 
csak ffihordó szekere ha vón:i vile, az ki mégis kenyeret ho» 
(Bercs: Lev. 658). 

göncöl-szekere : arctos C. ursa nmjor, belioe M.^, [siel« 
gestirnj. Ökíir pásztor, göntzöl .szekeie mellett való tsilla 
aictopliyla.\ PPBI. lia a Genczel szekeréig felépítené Ls .az 
bázitt mrgls czac olyan leszen mint a kunnyó fKAr: Bibi. 
528). Nem tudja eltökélleni m.agában,, hol ültesse pofiijára 
kis tafotákat a ti;istynk vagy a göncSi szekere nu'>dj.ára (P 
NA. 143). Kelést, fekvést szabja göntzöl azekeréhec (Ori.-} 
KiiltH. 72). 

kis-gönoölszekere : ursa minor, cynosnra MA. 

hadakozó- szekér : (ftssedum, covinus ; streitwageu). 
s;ískac szarniainak .szíuiok olliau vala mint a szörgö liadako 
szekerek sVirgése (Mel : .">zJ:'ui. 24<i). Had;ikozó szekeret is sok 
tehetnec vala az egyptiunbéliec (MA: Bibi. 11.27). 

hajós-szekér. Megilletjük immár az szép vitézséget mi 
az bmita disznó az hajós szekeret (Thaly: Adal, 1191 1, 

háromlovii-szekér : trijuga Com; Jan. 87. (dreúqvinnig 
wagen). A köz népec három lovu szekereken liordoztatn 
I Com: Jan. 87). 



133 



niNTÓ,SZEKÉR— POSTASZEKÉRBEÍJ 



SZÉKES-SZEKÉR— SZEKEREZÉS 



134 



hintó-szekór : pilentnm Vor. cnrponhim Notn." 319. (kalescliej. 
Fiát iileltri'ti, sirvn áiKilRatja vala, egy híntrt szokérbon ugy 
íltette vala (RMK. 111.278). Egy irot hj-nto zeker (RMNy. H. 
199). Kifliin folio koczik es liinto szekerek (MehSzJán. 440). 
Azf tudom, liosy hat szekere-s Invat é.s egy hintó szekeret kell 
vele adni (Nád : Lev. 48). Játékoc nézésere hintó szekérben 
mennénec (Prág: Serk. 448). 

[Közmondások]. Nem ilK't agebet hintó szekér (Helf: Mes. 
47. 259. Deisn: Adag. 27). Igen illeti mint agebet a hintó szekér 
(Decsi; Adag. 155). 

kaszás-szekér : covimis C. coraium MA. sensenwagen 
PPB. Az Dárius népe sok nemzet vala, fi ka.szás serege öt 
.sereg vala (RMK. HMO"). Sok kasziis szekerek kirohanán.ak, 
ki miatt nagy sokan ott meg halának (114). Elől ka.szás szekér, 
sz^i.Mil lovag sereg Ammon hadában vala (Ulyef : Jeiilita. fi). 
Kaszils szekerekkel bévelkednek vala : falcatis ciu-ribns abun- 
dabant (Illy: Préd. L106). 

kétkerekű-szekér : cisinm Nom.' 319. birotum, papo 
PPB. [zweirjidriger wagen]. A két kerekű szekér, mely nevez- 
tetett volt B;ista szekerének (Bod : Pul. 52). 

kétlovú-szekér : biga C. [zweispanniger wagen]. A kSz 
népec két lo\'U 'szekerén, talyigán hordoztatnac (Com: Jan. 

87). 

kicsiny -szekér : staticulum C. 

kólya-szekér : [carrus ; karren]. Kikel %ala Aegyptombol 
eg kolia szekér mind lonastul (Mel : Sám. 303). 

konyha-szekér : [plaustrnm rei frumentariae subvehendae; 
proviantwagen]. Már indulófélben van, már el is ment konyha 
szekere Brnnóczra (RákF: Lev. V.158). 

könnyű-szekér: cm-riculum PPBl. 

köz-szekér: sarracum; sterzwagen Com: Orb. 171. 

Iiászlókirály-szekere : [chiramaxium ; handwagen]. Tali- 
gát most is hyiác azon ne&be, László kiiály .szekere nevezetbe 
(ValkiGeii 32). 

lovas-szekér : [currns ; wagen]. Méltóztatnék parancsolni 
Nagy.ságod, hogy mennél több szekeret hozzanak, ott lovas-sze- 
kerek telnének íBercs: Lev. 283). 

ii ' magátólmozgó-szekór : [antomatum]. Ezen rendlxJl valoc 
az ón kanna jiirtóc, óra, magától mozgó szekér csinálóc (Com: 
Jan. 104). 

markotányos-szekór: fplanstnim frnmentarium; proviant- 
wagen). Négy ágyú van vélek és minden regimentnek három- 
négy markotányo.s-szekere (Berca: I^ev. 968). 






*;:i 



J», i 



mIo 



3.SJ 



sll« 
■ a 

ia 

ilra 



négylovú-szekér : (juadriga C. [vierspjinniger wagen]. A 
küz népec négy lovu szekerén, kocsikon horduztatiiac (Com: 
Jan. 87X 

oldalas-szekér : [cnrrus sarcinarius ; lastwagen]. A terhec 
oldalas szekereken hordoztatnac ide s tova (Com : Jan. 87). 

ökör-szekér, ökrös-szekér: planstrum Nom.' pastwagen]. 
Három száz német ket száz őker .szekereckel, éléssel racko- 
tockal eyel be mentonec vala Wyliellybe (Helt: Krón. 171). 
Ökör-szekér legyön hat, hat vastag ökrök Ieg)enek elítíök 
(MonTME. L237). A folyó évi hadjárat élelmének szállítására 
igen sok ökrös szekér kivántatik (VTIL323). 

[posta-szekér] 

postaszekérbeli : [ad veredarium cuiTum pertinens ; znm 
postn'agengehörig). Ha sietni kell, sziignidó hátas lovackalhogy 
sem mint posta szekérbeliekkel jobb élni (Com : Jan. 94). 



székes-szekér: [currus aulicus; liofwagen?]. TSuéc a 
koroiuit egy szép székes szekérre és be viuéc ászt nagy tisz- 
teséggel a budai vártan (Helt : Krón. 187). 

széna-szekér, szénahordó-szekér : vehes foeni PPB. 

[lieuwagen]. Egy rakodó szénaszekeret tölt vala, Tholdi Miklós 

kezében nyomtató níd vala (RMK. IV.243). Minden portától 

küldgyön két vjigót, két szénaliordó szekeret (Kecsk : Tört. III. 

. 353). 

szent-Péter-szekere : [arctos ; siebengestirn]. Lsten czé- 
nálta az ég közepi mellett forgó szent Péter szekerét, a kasza 
hugiot és a fias tikot (Mel : Jób. 22). 

tábori-szekér : [carrus militarls ; heerwagen). A .szász Itapi- 
tulumok tartoztanak a fejedelemnek adni valami résát uagy 
tábori szekereket (Pod : Pol. 51). 

tár-szekér: plaustrnm casti'ense, currus sarcinarius PPB. 
[last^vagen]. Zeraete hath zaaz thaar zekereketh es annak 
felette vala menuee zekereketh talalhata Egiptomba (JordC. 
38). Miérthogy itt két társzekerem vagyon, egyikre az konyha 
szerszámot, az másikára az morhámat rakotom fel (Nád: Lev. 
53). Elküldöttem a társzekeret (LevT. II 12). Egy nehany tar- 
zekeret hantíik az Dunába (MonTME. 111305). Az fcirszekere- 
reket penig küljel fekete posztóval beterítették (Mouli-ók. XL 
402). Forgassa fel az asszony két társzekérrel való könyveit 
(Fal:TÉ. 664). 

teherhordó-szekér: c« A terhec terh hordó szekereken 
hordoztatnac ide-s-tova (Com : Jan. 87). 

triumfáló-szekér : [currns triumphalis ; siegeswagen]. Ma- 
rius az hatalmas Jugurtha kh'ályt meggyőzte és az 8 trium- 
pháló szekere el5t haytotta (MA: SB. 55). 

utazó-szekér : [curnis viaticus ; reisewagen]. Szitkot, átkot 
mondott fiára, hogy nem tudósította elóbb, hanem csak utazó 
szekerén irt (Fal : TÉ. 761). 

Szekérbeli : [plaustralis ; karren-]. Holnap egy szekérbeli 
lovat bocsiitok hozzád, és mihelt írok, ottan jiitten jüjj (Nád: 
Lev. 15). 

Szekerecske : curriculum C. [kleiuer wagen]. J;ir;»sra 
tanító karikán forgó szekerecskék (Com : Jan. 44). 

Szekeres: 1) [curulis; wagen-]. Az sárga lonat fekastűl, 
hámostul, zekeres niergessel hagiom Thamasnak zolgalatti;iban 
(RMNy. 11.302). Neg zekeres louat kezeycyen tharazk ala walokat 
(III.33). Minthogy otthon is két szekeres lovaink vadnak, azzal 
együtt nyolcz szekeres lovaink vadnak (TörtT.' IV.133). 2) 
auriga, agitátor trigarius C. MA. [kutscher]. Kaszás szekeresek 
elérkőzének, kit Sándor vitézi erre szerzének (RMK. IV.140). 
A farkas tatála az vton egybe varrót háyat, mellyet egy sze- 
keres el eytet vala (Helt: Me-s. 294). Az sambokiakat lesre 
vőttek es taligxsokat, szekeresőket bai'mostul elvittek (RMNy. 
ni. 105). Az kykkel en voltham zekereo.'iseol azok mjnd megh 
holthak (RMNy. 11.309). Az szekerestói ó meg értette nyilván, 
hogj' mi magyarok voltunk (Gér: KárCs. 328). A kotsis, sze- 
keres bé fogja a lovakat (Com: Vest. 51). Ez elmúlt kedden 
gyüttek el szekeresek, az midc5n már felrakodott volt egészszon 
az tábor (Bercs: Lev. 110). S) plaiistrarius : szekérrel kereskedő 
PPBl. 

Szekeresked-ik : aurigor ; fahren PPB. 

Szekereaség : aurigatio Com : Jan. 85. das fahren PPB. 

Szekerez : aurigor, vehiculor Kr. [kutschiren]. 

Szekerezés : [vectura ; fulire]. Az jobbágyok tartoznak 
mindenféle mezei vetésekből, fahordással és egyébféle szekere- 
zéssel valamire kölletik (TörtT.^ IV.94). Kiváltképpen a szeke- 

9* 



135 



SZEKEREZŐ— SZEKRÉNY 



K EN YÉRTARTÓ-SZEKRÉNY— SZEt. 



136 



rezesekben vannak némely vármegjéknok a többihez képest 
gravamoni (liercs: Lcv. 447). Míg liArom gar.isra bajtattam az 
niiinki'ist, spmnii sem volt, et sic a szekei-eílzés is (449). 

Szekerező: vebiculator Kr. [fnlinnann]. Az alatta-valók 
liait ol-vészi a király és azokból szekerezfiket, lovasokat .szerez 
(PAzm: Préd. 479). 

Szekerke : (cnrricnlum ; kleiner wagon]. A .szent Lelket 
állíttyák szekorkén olropiilni Romába (Tus: Aiwl. 203). 

SZEKERCE : socinis C. MA. boil, axt PPB. Mykoron 
egyk fel hwzotb wolna ew foyo feletli egy zekercbetb, az zent 
Marton zenweile az tolway kezének ow werosetb {ÉrsC. 344b) 
A leány fel kapa a szekortzct és adion kezde an.al ítni a Inmt 
(llelt: Krcín. 39). A p<iroc az farkast Imrogatni kezdéc és szec- 
kertzeokel bagyigálni (Helt : Mes. 257) Oda fnfamodéc az egyie 
szolga egy .szekerty.oiiel, hogy be vágná aiial az agyát (27G). 
Mind az Israel nepey ala menouen a philistgasokhoz, hogi ki 
ki ininil meg olesittetneie az fl szekerzeiet (Mel : fvim. 25). 
Volt .szokercze, ezíikan a templom beiazat.Hba (137). Nagy bárdos 
szekerczeuel víittec vala feiiMcet (Mel : SzJán. 491). Fegyuert 
és szekerezel visel az í kezében (Kár: Bibi. 11.108). Szekerczéje 
is hol íive megett s hol különben (Szál: Krón. 225). 

[Szélások]. Lát\'án az őrdSg, hogy az 5 sok mesterséges 
intselkodúsivel semmit sem ha.sználhatott, más nyélben 
szőgezé szekorczéjét (GKat : Válts. 1.632). Nagy 
fába vágád tompa szekerczédet (Matkó: BCsák. 371). 

kótólü-szekerce : (bipennis ; zweischneidiges beil]. Hadi 
kaszj'u'kal és két éift szekerczéckel, persiai fejszeckel által vervén 
(Com: Jan. 150). 

Szekercócske : secnricula C. 

Szekercés: securiger, seciirifer MA. beiltragend PPB. 

SZEKERNYE : gallicae, ocrea C. MA. Nom. 20. stiofel 
PPB. liotskur, szekernye : pero ; esfiben-valo hoszszú szárú 
szekernye : gallicae PPBl. Megérczosíilt sekemyék fedek szá- 
rait, ércből csinált paiz-s fedi vállait (RMK. 1X1.229). Meg hagyá, 
hogy minden ember egy egy szekernye földet éyel vinne az 
város kőrité.se mellé (Ilelt: Krón. 44). A varga csipell5s5ket 
és szekernyéket varr (Com : Vast. 55. VectTran.s. 3). A mesz.szo 
földre menendSnec .saruc, szokemyéc illenec (Com : Jan. 92). 
Egy öreg szekornyét halásznak valót, kit az övökhöz szoktanac 
kötni adgyák két forinton (TlWtT. XVITI.224). Szekernye-sarn 
egy pár, itom egy fejelés (Monlrók XXIV.129). Egy folketil 
.szekernye kecske berbíSl 50 d; egy térdig való .szekernye 25 
d. (ErdOrszGy. 11.380). 

[Szólások]. Vővék eszekben, hogy ló bSr a szekernye, ha ez 
így vagyon (l'ázm: Kai. 431. Pós: Igaza. 1.730). 

paraszti-Bzekernye : [crepidae; banernschuh]. Mikoron 
rnt paraszti .szekernyéjét kezében venné, kérdik a f5 emberek, 
metszene .izzal (Kor : Préd. 249). 

pokrócos, talpatlan-Bzekemye : gallicae C. 

Szekemyés : orraatns C. MA. gftstiefelt PPB. Botskoros, 
S7.ekernyés : peronatns ; harisnyás, szekemyés, nadrágos : cali- 
gatns I'I'Bl. Hiszen nem vallyák a papazoc, hogy az flrőcké 
való logos férliu volna anagy hogy szekemyés volna, mellyeket 
kőtleleckel szoktác fel kfltni (Vallást. Ggb). 

SZf!KRÍ3NY (,«:ann DecsiG:Préd. 63b izeMny Kisv: 
Adag. 407. sziUrény Zvon : Po.st 1.137) : scrinium P&sti : Nom. 
1.44 capsa, mactia C. cista MA, schrein, schrank, lade, kiste 
I'Pli. Zinenok zekreniehen tulaydon akaratyanak erzeniet tartan- 
gia (VirgC. 33). ICoz elien embír ow zaianak kwicbat zywenek 
zekrenyelie tartya (WinkIC. 130). Vram kel fel te íívgalmadba 



te 68 te zentsegednek z.ekreíie iDHbrC. 210. Aí provinciális 
chynaltata fabol egy jgeii erevs zekrent (MargL. 102). Nem 
gondolnak az zecp aranyas zekrennyel, kyk hitvan, rolhadalo.s 
állatt.al telyes (NagyszU ». JordC. 63. S13). üavid vigada az 
Istennek zekrenyenek meg a<lasaba (OirnC. 81b. ErdyC 141b. 
509). Danid vrnac zekrenet Jernsídembe bonizi v.ala (TelC. 
170). Hoé az kis giermeket ruhában kutózne, szekrenlien sze- 
gezue kőz helyre fel tenne (Istvf: Volt 12). SzekrénytHró bátor- 
ságot mert az Ferencz tegyen, az más ember szekrényének 5 
is békét hagyjon (RMK. IV.2ril). Egy szoross szekérben l)é 
tér és egy .szélles .szekrénljen avagy teken5l)en nem tér? Egy 
hoszszii nyárs (MesésK. 30). 

kenyórtartó-szekróny : cardopos C. 

pénzes-szekrény : [gazopliylaeinm ; schatzkasten, geld- 
schrank). Bé rontyák az aytót és vrokat halva fekflvén talállyák 
az 8 púnze.s szekrényén (MA: SB. 132). 

rakott-szekrény : [scrinium vermiculatnm; mosaikschrank], 

Egi poreg lábas rákot z^kren (RMNy. IH49). 

szövetség-szekrénye : [arca foederls ; bundaslade). A 
templom ellen sem zoltam simmit, mert az zőuetaegnek 
zekreni benne tartatik (DebrC. 66). 

Székrényécske : capsnla 0. MA. kíLstlein, schaclitelein 
PPB. A Noé szelcrényetskéje annyival magasban emeltetik 
vala fel a vizek-felet, a mennyivel inkáb áradnak (Mad : Evaiig. 
160]. 

Szekrényes : scriniarins Com : Orb. 140. [tischlerj. Az asz- 
talos : szekrényes moggyaluUya a deszkákat gyaluval, egybon 
foglallya enyvel (Com: Orb. 140). 

Szekrényke: cistula MA. kiistlein PPB. GyékénbSl egy 
szekrenket chinala (Helt: Bibi. I.Cc). 

fűszeres-szekrényke: [clstnla .aromatica; gowiirakilstlein]. 
Egy piirna z.s;\k durva vere.s posztóból, fi5.szoras szekrényke, 
hat v;ls f;izék iHadv:Csal. U.12). 

SZÉKRETÁRIUS : [secretarins] Eiiys z\H vagyok es Crls- 
tusnak se<:retariu.ssa (Apóst. 36). Zyz Mariának yeles secretariossíi 
volt zent Maihe (ÉrdyC. 542). 

SZÉKSZAMONTA : 1) [amnletum). A pogányok, kivált- 
képpon a gyermekek nyakára sok eggyet m.'is szekszamonlát, 
czedulákat szoktak vala kötni ^P;lzm: Imáds. 84). Ila bizonyos 
bőtfikkol irot czedulákat és egyéb szekszamonlát hordoz nyakán 
(li;u-na: Isk. 449). 2) [pudenda ; schamgliedj. Ije vetette gattyajat 
es ki tetzik minden szekzamontaja és szerszáma (SalMark. 31). 

SZÉKSZflNA: sagma, ctitellae; sanmsattel I'PB Vadnak 
annyi historicus könyveim, hogy ollyan szamárnak mint te vagy, 
egész szekszénáját-Ls tele rakhatnám (Matkó: BOsák. 95X 

Székszenás : clitellarins; mit einem saum.sattel geladen 
PPB. Sok sz^k.szénás lovak ezek után jűnnek (7jinyi: AS)t. 
43). Az tolmács nr restollé jó szokszéiiás lovaival vontatni azt 
az nagy mole.st (Monlrók. VIII.37S). Poserolczjirúl ilissel érke- 
zének meg ö.szvéreim s .szek.s7én;ts lovaim (XV. 151). 

SZÉKÜL Ab, SZEKXTLÁRIS: [saecularLs; weltliolij. 
lía az .secularoknak rnhay ilyenek volnának (VirgC. H9\ 
Secularis pap volt.'iban cu.sto.s,sagot vyselt vala (ÉrdyC 500). 
Az fi zfliey meg halxirod.uiac, hog illen nag tanult ember secularra, 
ez világi emberre lenne (TelC. 69). 

SZEL: Rcindo, proscindo MA. Com : Vesf. 145. aolmeiden 
PPB. Mykoron ky niynd az ev elevtte lelt falat kenyeret 
zelneye, íme keet itl'yak Imi jenének az rofectoriumhan (DomC. 
81). Egyéb eledelek késsel .szelettetnek (Gmi: Vest 84). Apró 
lepény vagy szeletekre filré.szli vagy .szeli a kenyeret (Belhl; 



137 



KETTÉ.SZEI^[SZELErEL) 



MEG-SZELETEL— 1. SZEL 



138 



Élet. 28ri). Kardjának éli már olly naevon nem szel (Gyfingy: 
KJ. 111). Szép vékonyan s lapa'isnn ."izellyen kiVér szalonnát 
(PP: PiaC. 94bV Szelly magadnac kenyeret iWarm: Gaz. líTib). 
Kénytelen lesz véle, hogj- a rOvid farsangért lio.sszn böjttel 
adiSzzon, apnibb falatokat szeljen maga eleibe (Fal; NE. 23). 

ketté-szel : [discindo ; zerschneiden]. A mint a kenyeret 
ki-ve.'wik, ottan ketté szelik (PP: PaxC. 113b). 

le-8zel : [abseindo ; aKschneiden]. Leszeltt nyelve a fíildhöz 
üttetvén, .szjkdécsel fel s alá vettetvén (Gyöngj- : Cnp. G24). 
Uram bocsiss igaz tméttókat a te hiveid-kSzzé, kik le-szellyék 
sz éhezőknek szent igéd kenyerét (CJsúzi : Tromb. 409). 

meg-szel : [scindo ; scbneiden]. Az vr Je.iis vyne a kenye- 
ret es mynek vtanna halakot tSt volna, meg zele (Komj ; SzPál. 
166). 



: 



kei 



Szeldel : iterato .seco, .scindo Kr. [schnitzein]. A keiiert 
la.ssan zeldefed (VitkC. 4S). SzSuem keserfl.ség szeldelte (Illyef : 
Jephta 5). A tikmoniat ngi egie meg az giermek, hogy elozor 
leiiieret daralxmkent .szeldeljen (Erasm:Erk. 51). Az borjú 
nájat nyersen szeldelik és úgy rántják faolajban (Radv : Szak. 
17). Az czipíít metéld meg, egy kis kögös ve.ssz/ln pirítsd az 

sldelt ozipókat (206. 38. 161. 169). 

el-szeldel : [discindo ; zerschnitzelnj. Vegytek es egyetek, 
; az en tastem, ky t& yrettetek el zeldeltetyl- (Komj: SzPál. 
166). Az szép fejér czipót szeldeld el szeletenként, az mint 
Jazeldelted egymástól, megczövekeld (Eadv : Szak. 20fi). 

fol-szeldel : [coaseco ; zerschneiden]. Kristus urunk a két 
lalat.skát tizenkét részre fel-szeldelte (Vajda: KriszL 1.658). 

lé-8zeldel : [abseindo ; abschneiden]. A keúert Ias.san zeldeled 
a bort lassan tSltced aíiera, ho* mikoron ezel, se a lezeldelt 
eíier se a boor a pohárban meg ne maradón (VitkC. 48). 

meg-szeldel : [discindo ; zerschneiden]. Az borjú maját 
ékonyan meg kell szeldelni, meg kell hinteni sóval , borssal 
R;idv: Szak. 37). 

[Szeldez] 

el-szeldéz : [conseco ; zerschnitzein]. Mykoron el zeldSznee 
iz kyneret, meg zaporodyk kezeeben az maradéka (ÉrdyC. 

I72b). 

Szeles : [scissio ; das schneiden]. A czipónak szelésésel, 
liritá.'siival úgy élj, mint meghallád (Radv : Szak. 207) 

1. Szelet : [scindere curo ; schneiden lassen). Mikor fel- 
karod adni, kenyeret szeless alája mint az túrós ételnek (Radv: 
«ak. 116). 

2. Szelet t.segmentam, frnstnm, scissum MA. schnitt KirBesz. 
12. abgeschnittenes stück PPB. Szelet-kenyér : bncella, plagiila 
lanis PPB. Az kynek ez martot kynyer zeletet adom, az. És 
nykort az kj-ner zeletet megh mártotta wolna, ada Iwda.snak 
ÉrsC. 88). Szeleth kenyér: fmsüim panis (Heyd: PCR 27). Apró 

ipény vagy szeletekre szeli a kenyeret (BethhÉlet. 285). 
Vékony szelet kenyér (Sam:Cer. 111b). Egy szeletet eszfink 
lelSle (KirBesz. 32). 

borjú-szelet: [a-ssam vitniinum ; kalbschnitzel] ímhol vagyon 
i)jtott-[>etsenye is, vetretze : vágott hás, rostélyon sfilt borjú szelet : 
iier Lst aucli ein gedampft fleisch, ein gebacke und ein rost- 
raten iTíirBesz. 63). 

top-szelet : petaso C. 

Szeletecske : [fhistnlnm ; bischen]. Ott szerecsendió vagyon 
B minden harmadnap egj.szer egy szeletecskét végy hozzád 
lenne (Nád : Lev. 55). 

[Szeletel] 



meg-szeletél : [conseco ; aufschneiden). Az szép fehér kenye- 
ret szeletöljed meg (Radv: Csal. 111.38). Mikor felteszed, kalán- 
nal mind öntözzed re;í az vajat, az hol megszeletelted (líadv: 
Szak. 175). 

Szeletenként : [frastulatim ; stückweise]. Az szép fejér 
czipót szeldeld el szeletenként (Radv: Sz;ik. 206). Az birsiilmát 
szeletenként megmetéljed, ugy bánd ki az tor.sáját (237). 

Szelhető : .scissilis ; sicli schneiden iassend PPB. 

Szelő : Bcindens, scissor ; vorschneider PPB. 

Szelt : [segmentum ; schnittj. Étekbe való szelt : intritum 
PPBl. Az pirétott húst mikor felakarod adni, szelt is legyen 
alatta (Radv: Szak. 18). Az .szellet ósd meg tehénhilslével, úgy 
rakjad az vetreczét felül az hidra (uo). Az borjúnak az szegyét 
mikor feladod az tálban, három vagy négy .szeltet alája (41). 
Fejér kenyeret egy néhány szeltet pirítván, jó veres borban 
ázta&sad (163). 

kocka-szelt : intritum tesselatum, panLs frusla angulatini 
praecidanea; wiirflichte brodtschnitte PPB. 

Szeltebeli (s2«ÜeJe2» .' MonOkm. XX1II.167): [ejusdem con- 
cinnitatis]. Ha szekér eleiben való széltebeli lovak kévíintatnak, 
minemű szórííek legyenek (MonOkm. XXIII.167). Széltebeli 
kotsis lovaknak való gyeplő (TörtT. XVIII.226). Küldött eg>' 
törökforma szekeret és négy egyszeltebeli lovakat (KétMDipl. 
144). 

1. SZÉL: 1) ventu-s, flatus C. MA. vvind PPB. Ewk ew 
tudományoknak zeleuel meg rágalmaztak eleteket (EhrC. 115). 
A zel menden videcbe fu (BécsiC. 115). Futtanac zelec, es 
onilottanac a hazi-a (MünchC. 26. 59). Fának leuely lassw 
sceel mya ingadoz wala (PeerC. 43). Az ty igétek zelek, :iz 
ty jgyrettevk es.sevk (CornC. 261b). Egybe gyeytyk az hí; valaz- 
tottayt neegy zel felSl : congregabunt electos a quator ventis 
(.TordC. 432). Ky az zeleknek paranchol (DomC. 205). A port 
teíiereben a zelre vizi (VitkC. 67). Neegy zeel felewl : a quattnor 
ventis lÉr.sC. 569). Sebes szélnél sebeseb forgodasa (OsomaC. 
58b). Az szel arcznl ftiy vala (Sylv;UT. 1.23). Szelet bochata 
a f51dre (Helt: Bibi. I.D). Ósziie gydtic az 5 választotit a négy 
szeleckról : congregabunt electos eius a quattuor ventis (Helt : 
UT. G4b). Esmet ne^ szama kelé e vilagnac neé szele alat 
(Szék:Krón. 48). Minden szélre el hányatnac az az fSlduec 
minden szegeletire: in oninem ventum di.spergentur (Kár: Bibi. 
II.I23b). Lengedezd iv .szélit elfoga (MehSzJáu. 201). Haza- 
thoK-nak az hamwath zellel fivthathom (I^vT. 1.319). Harmatot 
ha nem látsz reggel és ha szél is ninczen, es5t vagy fagyot 
iegyez (Cis. G4). Az együgyű hívek minden tudományok szele- 
tül tétova ne hordoztassanak (Pázm: Kai. 110). Meg ne liaborod- 
gyunk minden szó szelén (Pázm : KT. 270). Az tudomannac 
minden .szélivel haduá magát vonyaltatni (Zvon:Post. 1.63). 
Nehezke.sec vóltimc, fáydalmat szenvedtúnc, mintha .szelet szSI- 
tilnc volna (MA : Bibi. 11.22). Nagy szeleket iegyez penigh az 
fele es szárazságot 1620 (Kai. E2). 3) [spiritus; athem]. Nagy 
zellel, leelekkel chak alyg zalada be az barlangba az zarvas 
(ÉrdyC. 527b). 

[Szólások]. A tél tél, de a szél szél (SzD: MVir. 384). 
JÓI fu most az szél néki: secnndo aestii procedit (Decsi: 
Adag. 118). Fú ilyen szél is, hogy a király 6 felsége is oda 
készül (Monlrók Vin.183). Ocskairúl Kegyelmes uram rósz szél 
fiíj, de nem hiszem (Bercs: Lev. 726). Arra fordíttya a palástot, 
a honnan fú a szél (SzD: MVir. 384). Fejüket hívságnak 
szele járja (SzD: MVir. 383). Mikor Luter a visza-vonyást 
kezdette, legel tett e 8tet akSsség sze I e (Pázm : Luth V. 
88). Szél mentében vigan elmennek az haióval (MA:SB. 
73b). A patsirta ritkán száll a fáknak ágaira, fászkét sem rakja 
azokra, hanem a vetések között valami alatson IwkroLskára 



139 



ALrSZftl^FORGÓ SZÉL 



SEBES FORGÓSZÉL-SZELECSKE 



14 



szél mentében helyliozteti az 6 fészkét (Misk:VKert. 468). 
Szél t II d g y a, hol nyugszik szúnyog : venti campas (Uecsi : 
Adag. 124). Az lialal liyretli neuetaz zolnec a^é^ (DebrC. 
459). Szitkait azért szélre bocsAtoni (P;izm : LutliV. 179). 
Szelet bocsátani: emittere *flatnm ventris I'PBl. Hogy 
az emlier az dohától belé ne haljon, nagy orvos.s;'ig egy lepedő- 
vel szelet fogni ;izfé!e gödörben (ErdTörtAd. 1164). Az 
hajdáság estve szélt fogott az erd^i, berken (Bercs: Lev. 29). 
MidSn hallották dobs trombita szelét, orditá-^sal 
kapák fegyvereknek nyelét (Kónyi; HRoni. 121). Magok 
fejének kólcsagos szelét követik (Pázm: LuthV. 355). 
Vettem valami szelét a dolognak (SzD : MVir. 384). 
Magam szelétől nem ijednék meg most is 1759 
(Hazánk L217). Az elStt sidó szélt fii feje kócsagos 
lévén az vj testamentomot haszontalimuak mondotta vala (Pázm : 
Kai 431). A népok kedvezil szózati voltak és széllé vál- 
tak (Fal:UE. III. U>. Széllel élni: vonto vivere (Decsi: 
Adag. 316). My tudonianyonk z e 1 u o I y a r : nosti'a scientia 
graditm- siiper lerrani (EhrC. 96b). Mint az bolond czak széllel 
iár: Buthus obanibulat (Dei'si: Adag. 133,i. Illeti-e az giermeki- 
ket nibaiokat ala boiziatatiian szellői p a 1 1 a I i a r n i : 
incedere ventilaiido (Erasm: Erk. 29 j. Az i.steni névrfil akaniii 
széllel, pallal tsufoxsan ne szollyunk (Ker: Préd. 739). 

[Kiizmcindilsokj. Az ki tvAim vozni indul, az szél is árt annak 
(Decsi: Adag. 184). A kinek veszett neve indul, szélis árthat 
annak ; *arbore dejecta qnivis ligna colligit PPBl. A kemény 
szél gyükerébfll ki forgatja a nagy fákat (Kai: BE. 664). 
Mesz'e fújja a .szél bíizét a rósz' téteménynek (SzD : MVir. 
384). 

al-szól: (auster; südwind]. Moúböl felzeit el valta es v erei- 
vel al zelt fordyta (DObrC. 132). El valtoztataa az folzeleth 
menybelewl ees hoza w ereyewel al zeellh (KeszthC. 199). Dél 
folSl' való avagy al szél (Com : Jan. 9). Itemlkivül való alszél 
fujt (Monlrók XV.75). Se nem jó mindent al- s felszéluek eresz- 
teni, se nem mindenhez végsfl őrivel nyúlni (Fal: UE. 427). 
Csak elhigyd te istentelen, akár fel akár al székiek menj, inadba 
le.szek (Fal:TÉ. 734). 

bal-szél : [ventus contrarius ; gegenwind]. A tenger hátát 
bal .szél nyargalta (Szí): MVir. 383). 

dél-szél, déli-szél: auster C. MA. [.südwiudj. El nitte 
ménről az es8 zelet es be vitte ő tehetsegében a del /.elet 
(AporC. 35. 36). Ystennek eltetew zenth lelkew tegewd altal 
fwa del zel keppeu (PozsC. 44). Vilagnac miiidouic reze e neg- 
nec : fel-zel, del-szel, nap kelet, nap esset (Mel : SzJán. 526b). 
ChStőrtfikSn az kíldűk el keszdik az égibe giólast, melliek 
üszt-'inan az deli .szfilektől el őszottotnek 1572 (KHécs. Ev). 

ellenkező-szelek : injmiosi venti PPBl. 

eső-szél: [auster; siwlwiud]. El vitte menrSI az e.ső zelet 
(AportX 35V 

észak-szél, északi-szél : borea.s, aquilo C. MA. nordwind 
PPB. Eezak zeel tamada reoayok, ky tfel yudoytaa az tenghert 
(ÉrdyC. 314b). Sorkony fel északi szyl és i5y el d^li szyl, fuy 
az én kertemre, hogy follyanac aniiac dn'iga illatú szerszámi 
(Kár: Hibl. 1.633). Az ho megli tart .■'exagesi vasár [napig], hétfőn 
az északi .szolok fonák 1572 (KBécs. D.7). Az északi szeleknek 
fmia-sa tői támad es az Marsson főlliől gőitőt ködöket ol hinti 
1572 (Kltócs. E.l). Az egymást érí mennydürgé.sek és sikoltil 
éjtszaki szelek miatt nem érthették egymást (Fal : TÉ. G44). 

forgó-szél : tmbo, vertes C. eircius CorpGranim. 19. PPBl. 
[wirlieKvind]. lyoznec monnal vctori'iey ehnulo harmat, miként I 
tbrgu zeltől zerőben ol ragattatot por (BécsiC. 19S). Nagy forgó 
zelet hoza «t ysten azon oeyel es nappal (JordC. 27). Az forgó 
zeolben algya vala az vr istent (DoniC. 120). Ezek mjiit forgó 



zeel ez zeeles vylagot bel foglallyaak (ÉrdyC. 17b). A forg 
zel az ő hazat eltore, el romta (TelC. 84). A forgószél elragac 
gya őket mint a .szalma tőreket (Helt: Bibi. rV.67). Töz, k 
esS, forgószel, melly mond:is.sat meg műveli (Holt: ZsolL 297 
Az mi dolgunk liamar mint forgó zel változandó sokra (Bon 
Ének. 516). Háborgó szél, vihar és forgó szél (Com: Jan. 11 
Mint sebes forgó szél liajtya az folyhfit, ugy tUnsz el elSttün 
s kívánságunk élőt (Zrinyi L124. 11.12). 

[Szólá-sok]. Ha ezeknek nincs forgó szél a fejekben, bár é 
vétsek (Fal: NÉ. 7). 

sebes-forgószél: Typhou C. 

forgószeles : tiirbiiietis C. [wirbolwindig). Forgó szeles fid 
íMisoc : Progn. 8). 

föl-szél (Jen izél Cis. G4) : boreas Ver. aijuilo MA. [noix 

wind]. Isten fel zeircwl yew (AixjrC. 144). Vr nag és tizteleta 

minden földnek örvendő allatoia, fel zelnek oldala, nag kira 

nak varosa (DiibrC. 103. 148). Órdőgnec iregsege felzekiec forg 

zelet tamazta (TelC. 99). Napkelet felíl Sziget váras vagyon, a 

felszél felöl derék várad vagyon (RMK. III.79). Az felszél feh" 

nagy árokja vala, három szegén három erSs bástya vala (103 

Felszél felé az tenger szigetibe vala királynak igen szép vac 

kerté (IV. 219). Az Ijorkeknek roppogása és fa lenele ha rezet 

fen szél i5 (Cis. 04). Az gialog paisosoc az fSI szél felöl val 

aitót állották (Mel : Sám. 412). Az the leyanyd az föl zéln' 

j hozatnak (Beythe: Epist 38). Az hegynec föl szél felöl val 

I oldala (Zvon: Post. 11.410). Mint mikor a fSl szél Késmárkbú 

' ki szakad (Zrinyi 1.86). 

föld-szél, földi-szél: ajiogari C. MA. Major: Szót 55 
landwiud PPB 

háborgó-szél : [cireius ; sturmwind). A háborgó szél : viha 
és a forgó szél kerengöben magokat csudálatosképpen forgattyál 
(Com: Jan. 10). 

has-szél : [flatus ventris ; banchwindj. Hasadnak szélit, fin 
gasodat meg tartani (Erasm:Erk. 21b). 

jó-szél : ventus secundus PPBl 

jövendölö-szól : vnltumus Nom.» 459. 

juh-szél (tvgt^.l NémGl 222): (auster; südwind]. Austrun 
audio a ciuibusdam vocari juh szél (CorjiGramm. 19). 

napenyészeti-szól : zephynis MA. clielidonia PPBl. west 
wind Pl'Ii. 

napeseti-szél : zophyms MA. west>vind PPB. 

napkeleti-szél : euni.% snbsolanus C. morgenwind, ostwind 
PPB. A .sarkalatos szelek ezek : nap keleti szél, kies avagy élei 
hozó nap nyugoli .szél (Com : Jan. 9) 

napnjrugoti-szél : zepliyrus, carbas C. favonins MA. abend- 
wind, ncstwind PPB. 

nappali-szél: siib-solaiins Nom.» 459. 

naptámadati-szél : [eurus ; o.st\vlnd). Nap tamadati széllel 
el rontod az töngöniec haioit (Szék : Z.st>lt. 46). 

sarkalatos-szél : [ventus cardinalis ; hauptwind]. A .sar- 
kalatos szelek ezek: napkeleti, déli, napnyugoti, északi szél 
(Com : Jan. 9). 

tenger-szél : zophyrns CorpGramm. 19. 
visszafuvó-szél : roflatus C. 

Szeleberdi : homo vanus, jactator SL [windbeutel]. Itt a 
bolondok, .szűleberdik és fetsegök lakiVhelye (NótPM. 25). 

Szelecske : [ventuhLs, llamen ; leiser wind). Hall egy hivi« 
s-/p|oczkét, az minemfit ember néha az nyári hé\'8égl>eo érez 
(&U : Scult 640b). 



Hl 



SZELElí-üZEI^ESSÉG 



SZltLIIEDlU-.SZEiXE'riiS 



142 



Itis 
üti 






Szelel : vontilo MA. [scliwiii(;en). Áip.it szelelni : hordei 
areniii ventil.ire iMA: Bihl. 1.212). Szoro lapattyavnl kezded 
szellolui (MNyiI : Irt. 9-11. Tsontcw Pál noUik erre is ineK-felel, 
szurkos koszoriikat uiort reíijuk szelel (Kónji: HKoin. 128). 

el-szelel: atifugb, protu^o Kr. [sicli aus dem staubé 
machen]. Bezzeg elszelelt s elszaladt a tanács (Gvad: RP. 204). 

ki-szelel : [veiitilandu piirgo ; aiisschwiugou]. Vágj szíp 
czéklát egy mariikkal, meg mosván, szeleld ki ji'il az vizet, 
kezeddel megfogván az csutkáját mesd le (Radv ; Szak. 152). 

Szelelés: ventilatio MA. orluftung PPB. 

Szeles: 1) vei'tosus, pneumaticus C. flabilis MA. wiudig 
PPB. Ma zeles ydew lezen: Imdie tempestas érit (JordC. 404). 
Ackoron ió kemény tél, de szeles tauasz lészeu (Cis. E2). Az 
nyár szeles és égi háborúval elegyedett meg 1613 (KNagysz. 
D4). 2) fiiriusus Ver: Verb. 83. vesanus MA. unsinnig PPB. 
Ha kedegh eggyk barom zeles voltli es ;iz hi^ \vi-a be nem 
akarta rekezteny, az holtteertli mitstli aggyon (JordC. 57). Szelos 
es hiába való tudomant felele (Mel: Jób. 37). Szeles es maga 
mutogató elmec (Born : Préd. 204b). Szeles vakmerSseg az szólás- 
ban (Fél: Tan 326). Nagy szeles bolondság (Mon: Ápol. 20). 
Ne légy szelei, mikor emberségesnek akarsz láttatui (LibEleg. 
10b). Haztigsággal azt kákogják ellenünk az szelas praedikato- 
rok (Pázm: Kai. 450). Segítséget kolduló szeles Matkó (Illyef: 
BCsTomp. 110). Szelest láttál olyant, a mely haszontalan (Czegl: 
Japh. 16). Az üldözéseknek szeles halijai (Illy: Préd, 1.205). 



|Szelesed-ik] 

meg-szeleaedik : 1) deliro, mente moveur MA. imsinnig, 
wahusinuig werden, irren PPB. Ksztelen, léhás, megszelesedett 
"■elméjében (BzD: MVir. 133). 2) (efferor; wild werdeii]. OrdSg 
miat meg szeleseduen 5 maga fnt olly helyre, hol le vagiae 
(Boni: Préd. 574j. Minnyájan az ő futásokban futnak mint az 
ütközetben meg szelesedet ló (TehEvang. n.628). 

Szelesen : [ventose : windig]. Ked &s szerda szelesen mér- 
tékletes le,szen 1572 (KBées. E). 

Szeleskéd-Lk : furo, tumultuor, insanio MA. (rappebi, sich 
windig betragen]. Nézd el az bolondot, mint szel&skedic (Born : 
Evang. 618b). Ha Salamon akkor irt volna valamely könyvet, 
mikor az bálványok után szeleskedik vala, az i.sten szavai közzé 
nem számláltatnék ez az fl irása (Pázm; Kai. 461). Elegec az 
isten igéié fundmentomin meg nyugovó kegyes elménec, ha 
azon kivnl szeleskedo elméc meg nem elégednek is véle (Zvoii : 
Post. 1.11)6. Sall: Vár. 7b). Ezutáu tehát ne szeleskedjél azzal 
a' kérdés.sel (CieghMM. 158). Morog, szeleskedik haragjában 
(Matkó : BOák, 450). Némelly szeleskedS magyarok a király- 
ságra emelui akarják vala (Liszny: Krón. 301b). Vannak embe- 
rek, a kik minden nap mások és szeleskednek mint a vitorla 
a háznak tetején (Fal : UE. 402). 

Szeleskedés : fiusania; unsinnigkeit]. A viszszavonyók 
nyája láthatatlau volt a Luther szeleskedoseig (Pázm': Kai. 
732). 

Szelesképen : (ventose ; windig]. Sz. Piroska ázzon napia 
szelesképpen való zoz marazzal fagilalo leszen 1572 (KBécs. 
D6). 

Szélesség: 1) ventositas MA. wmdigkeit PPB. 2) praecipi- 
tautia MA. (herabsturzj. Nag zelesseggliel mynd az sokassaghvv 
czorda menee nyakra az tengherbe: inipetu abiit totus grox 
per praeceps in mai-e (JordC. 377). Tóbb régi szent atyák bizon- 
ságit hozom elő ezenn igasságnak az ti hebehurgia szélesség- 
iek ellen való meg giőzhetetlen oltalmára (BahC'sIsk. 117b). 
Ne talám kéuszeréttessfínk az ujéttok agyas .szellessege íido 
formán szombatot illeni (Csúzi : Tromb. 286). 



Szélhéd-ik, szólhüd-ik : deliro, ins;mio, vertigiue corri 
pior Sí. |rap]ielii, faseln]. A magok kényén gonosz szándékból 
újjitásra szelhiidt emborek (GKat: Titk. Elfib. 7). A bálványo- 
zílsra szellifult Israel tiai (GKat: Titk. 432). 

el-szólhedik : cw Az niomorult hitben el szelhedüt és el 
tántorodott tótság (GyöngyTört. 74). 

meg-szélhüdik : iasanio, delirie fio MA. (unsinnig sóin]. 
Tyztli tartoya eleybe yarola ez megli zeUiewth feyedelmuek 
(UebrC. 549). Ordog vagon benne es meg szellint, mit halgattia- 
tok otet (Fél : Bibi. 15Sb). Futnak, mint az vlkőzetben meg 
szelhSt ló (Soós : Post. 105). 

1. (Szelhet] 

meg-szélhet : (furere facio ; rasend niaclieuj. Meg bolondit 
és meg dűliSt a pápa hiti, megdfihőti es zelheti a lovat (Mel : 
SzJán. 406). 

Szélhül : [insanio ; waliusinnig werden]. Bezzeg nékik szél- 
hűlt s nékik ne.szhfidt ismét az flIdSző Saul az urnák tanítványi- 
nak (GKat: Válts. 11.41). 

meg-szélhül : cw A meg-.szélhfilt itju vén attyát öreg álla- 
pottyában farban rúgja (Megy: 6jaj. Il.'.ib). 

Széli: ad ventum pertinens, Hatilis Kr. [zuin wiud getiSrig]. 
Én 6ket mind széli porrá rontom (MA: Bibi. V.9b). 

Szellet: 1) [spiritas, flanien, aiu-a; luft, lufthauehj. Miután 
zellelét Vüt uolna (re.sumpto spiritu), meghiedehneztetée (BécsiC. 
40). vtolso zelletébe iutuan (in ultimo spiritu constitutus) i^ 
monda (87). T6z, kenkS, liaboro zellet (spiritus procellarum) fi 
poharoknac reze (DöbrC, 28). Meg yelenenek feldnek feneky 
te fegyelmetwl wram the hazadnak zellete fwasatwl (KeszthC. 
29) Alsó szellet szagú dög (Mel:SzJán. 408). Az érző állatok- 
ban neuelő es érző szellet auagy pára uagyon mint a lóban, 
légyben (Mel : ATani. 6 Ib). A h;is menésre való erőltetés tészic 
a hijában való sok puffasztó szelleteket (Com : Jan. 57). Isten 
haragiának éu szoUeti voltam, mikor ez világot fegyveirel 
nyargaltam (Zrinyi 11.147). Mintha menykü szörnyű szelletivel 
esztelenitette volna (142). A kire csapnak a mardozó tréfák, 
azokat mint a sebes meny-köveknek szelleti szörnyen a főidhez 
verik íFal: UE. 385) 2) [spiritus, anima; geist, seelej. TŐrő- 
delmes zelletben es alazbitotban zolgallonc őneki : in sph-itu 
constituti humiliato servientes illi (BécsiC. 27). O scent zelletben 
kereztel meg tűtöket es tűzben (MiiuchC. 113bi. A nemzet, ki 
nem birta ő zfluet es nem hit istenben, 6 zelleto (AporC. 31). 
Adót wnekyk az ilw isten cypdesw, furdaló lelket, zelleteth 
(Komj:SzPál. 85). S) (spiritus, genins, daemon; geist ]. Kiben 
gonosz szellet vagyon : spaticiis Szikszai. Vala ő sinagogaiocban 
fertezetes zellető ember : homo in spiritu immundo (MiinchC. 
72). Gyettrethuek vala gonoz zelletőktAl ; vexatos a spiritibus 
impuris (JordC. 721). Pal monda az zellethnek: Paranczolok 
teeneked vr Cristusnak neweben, meny ky belőle (764). Tyztw- 
latlan zelletőknek el yzeese (ÉrdyC. 61, 143). El t'vvtlia ew 
tewle az gonoz zellet (337b). Az won atya kethelkedny Uezde, 
ne talamtal fewrtezetes lelek awagy pokol zellet wona (ÉisC. 
425b). Ördeg weezen ő wele heet zelleteket alnokbakat nalanal 
(531). Zolgalnanak az gonoz f\lvrtelmolfts zelleteknek (Komj: 
SzPál. 278). Izenkid eltörte az embert az fertelmas szellet 
(Sylv: UT. L50). Lovag vitézöket gyakran csúfoljátok, közfotök 
egymást kurta .szelletnek hijjátok (KMK. III.70). A szellet meg 
raggadgya ötét (Helt: UT. R5. Frank: IlaszuK. 84b). Az gonosz 
szellet Saranac hct matkaiat egy mas vtan meg ölte (Sib: 
VigK. Ax). 

Szelletes : pythonicus JordC. 107. (besesseuj. Vala meel 
azzonyallath gonoz zelletes leend, halainak halalawai hallyon 
(JordC. 107) Mykoron korok, beteghek es zelletesek ew hozyaa 



143 



SZEI.LÖ— 2. ÖZÉL 



AJTÓnSZÉL— ÍTÉLED 



H4 



bozattattinak vala, iiiyiid ottan meg vygaziiaU vala (ÉrdjC. 
283). 

Szellő : aura, veiituhis, flamen, spiraiiicii MA. [wiudliauch, 
liillclipn]. A fülyiVvíV, sy/p halakkal tAplállya kilzel-lal(o.sit, hű- 
viísiin Ieu(,'0ile/.i5 szellúkkel újittya az eriitwreket ... A szoiit 
léink a li;il)ili)ii égő tüzében a liárom szeut iliakat harmatos 
szellők fuvalLlsíival óltjilmazta íl'ázm : Préd. 702). Az fulladom 
iüen kapja, .szivallya az ogot, az széllStt (MA : Scult. 81). Sebas 
HzelSddel fúj íl.,and: Uj.Segiti. II. 232b). Az orra likjaiii lángos 
szellők mennek, sziija tajtékot vér mint vizi istennek (Zrínyi 
L32). Föl ült mAi- Zrinys, ál az sereg elöt, skakjiln szép slruz- 
toll vér haragos s/.elli'lt (64). Ha az gyönge szellJk ágak közíStt 
fi'ijnak, az fi bánáti is nyughatatlankodnak (TI.23). Ha stak kSzep 
szerű szél mozgattya a levegS eget szellőnek neveztetik (A- 
CsererEnc. 136>. Mikor szellő módra kőnnyS lovam fordult 
(PhilFl. 12). Aggasd .szegre egy darabig a setét gondokat, 
magad pedig térj szellíiro, friss égre (Fal : NE 26). Olly fertel- 
mes könnyen Öltözik, hogy a szoUí is, a szem is megjárhassa 
a ritka gyolcsokat (Fal : NU. 267) A gyenge kedves szellők a 
virágos táblákat járják (Fal: UE. 400). 

Szellőcske : cv Elő jS az barlangból és meg akarja hal- 
l.nii, mit mondgyon ő nékie az az szerelmes ."izcllőczke (MA: 
KcMdt. 640). A sflrfi kénköves flist szellőtskét indított, ebbSl derék 
.-■zél támadott (Fal:TÉ. 655). 

Szellős : pneumaticus MA. [lufiig). Ül vala egy igen .szé]) 
ilombon a ■•izellós árnyékban (Zrínyi IL21). 

Szellösít : [vcntilo ; liiften]. Nyárban mindeniknek kezében 
egy Bzollősító legyező drága tollakból vfigy aranyazot papíros- 
ból czinalt (SzCsomb: Utleir. 231) 

Szellőz : 1) aurám capto, perílo MA. nacli der hift schnap- 
[len PPB. 3) (ventilo ; liiften]. A fák nyárban, mikor a sütő 
veröfényniik sugári az egész tagokat ol-tikkasztyák, az 6 szel- 
lőzil árnyékjükkai azokat meg élle.sztik (Lipp: PKert. 111.2). 
Téli gőztől fejét .szellőzé jártában (Orczy: KöltSz. 167). 

meg-azellöz : [ventilo, perfio ; durdiwehen]. Az sziveket 
meKtuvallya és szellőzi (MA: Tan. 49). Az híves s-/.ellőczke 
megfuvallya, meg.szell5zí az el badgyatt szivet (MA : Scult. 639). 

Szellöz-lk : (ventilor ; dem wínde ausgeseízt sein). Hogy 
ha eWdellél, kicsit szellőzzél ott kin az hivésben (Felv: ScliSal. 
4). [Árnyékokban] szálh'ust lelnek az égi madarak, szellőznek 
minden állatok (Birc'i: Préd. a2). A hóhér fojtó gomlM)t kOtOtt 
nyakára, akasztó-fán szellőzik (Szl): MVír. 320). 

Szellőztet : ventilo, poiflo MA. [lUíten). Szellőztető gyenge 
ruhában vala a szőz és bajdanon (Fal: TÉ. 633. SzD: MVir. 
200). A hóhér fel-kapta és az Amán ablakára aggatta szellSz- 
fetni (Fal: NE. U. SzD: MVír. 321). 

2. SZÉL (raível Sylv:UT. 11.113 RMNy. n.R7): I) extre- 
míta.s, margó 0. ora MA. rand PPB. Hajó .széli, pártázatja: 
acrostolinm PPBl. Főidnek zele enom cs í neki í telles.sege 
(DObrC. 107). Az hwmeralnak keth zelon (in summítale) onykhyn 
kőwekőn megh nyomy:iak Yzraelnek tyzen keth ftya neweeth 
í.lordC. 64). Eegy nagy kewőn az dwna zeeleen el tőreek feyeet 
(ErdyC. 545). E féle igiket kőuiM á .szolén meg magyarisztuc 
aielt:Bibl. I.c3). Illet.' a .sz^llyét : tetigít locnlum (IIelt:UT. 
(^4). Egh nagh arany zelew fedél, kynek az wege kettewtt, 
slogos gyenj;ft.s, az zele ee (RMNy. n.35) Hagiok egy chezet, 
;íz zile araiiios (67). Az tészta fazéknak az szélét megkenjed 
tiszta vizzel (]?adv:Szak. 41. 226) Fen fii az ágy szélin (Tof: 
Zsolt. 590). Mezejénec szélében : in extrema |iarte agri sui 
(MA: Bibi. 1.19). Széle akárminek, de kivált képiieii az papíras- 
nak (C'om: Vest 13.5). Azviznek az széliben János deiik állítá be 
az maga lovát (Monlrók VnL372). Erdő szélinn farkas kullog, 



húsra feni fogait (Fal : Vers. SS»). 2) couliniiuu C. IliuLs ; gegeud, 
greiize]. Lateek ueg' angyalokat tartbvau ez vylaglmak ueeg' 
zeloetli (JordC. S9ü;. Az thelek melleth walluk thyzeu uegy 
hold főldeth, az horgas zolbe egy holdoth (líMNy. U.185). Egyic 
kőzfilSnc meime a szénarétnec az egyik szélére, a másic a 
másíckra (Helt: Mes. 29»). Hatvan útszáu kÍN-fil a Tolzó szélben 
I a kertek kőzött (Bartha: Kr\5n. 29). Ha arról a szélről elleu- 
ségiuk zorgölődui akarnának, niiattok reánk uera jöhet- 
nek (Monliók Vin.l3S). Likább hiszem, Leugyeloi-szág iséUii 
fog felgyüuní ; szörnyű félelmet fog ez okozuí a széleken (Bercs: 
Lev. 75). S) [latitudo ; breite). Vr főldnec zelet (orbem terrae) 
eéenessegbe itílí (üöbrC. 24). Hártya, kynec zele legeu ol zeles 
(Nagy.szC 69b). Meg merek 6tet a kereztfaboz mint bozzat 
smind zelet (WeszprC. 102). Palasttyauak eeggyk zeleet az 
zegheeunek adaa (ÉrdyC. 624). Sípok, dobok trombiták harsag- 
uak vala, szélét hos-zját ius nagy baduak nem látják vala (RMK. 
IIL103). A melly palástot Pázmáuuak szabtál, aimak mind szélit 
s miud hoszzát telliességgol téuneu magadhoz aráuioztad volt 
(Bal:CsIsk. 112). Galles gyolcs két szélbe, örög csiiike kerül 
(Radv: Csal 11.270). 4) íustita; briime PPB. Az s-zélí az szűr- 
nek szőttül két sing, kallattúl [leuig egy sing (TörtT. XXII. 
252). 

[Szólások]. Egy szélbe szövi, a pedig jó takácshoz nem 
illik, mert miud uyüsii mind bordája kfilőnib a kettőnek ^Pós : 
Igazs. 11.364b. 411). Az erdőket szé Ib eu vévén iszonyú 
kiáltás.sal űzik, keigetik vala a vadukat (Szál: Króa 225). .i^z 
ellenség az oi:szágban s z é 1 tv e v é n, valahol eljömie, mindent 
[lorrá toszen vala (613). 

ajtó-szél : [antae ; thüiiifostenj. Az ajtó s-zéleiuec, oldalai- 
nac ajlu ragasztói lésznec : luitiu-iuu postes eruiit (Com : Jaii. 
106). 

dolmány-széle : *lacinía togae PPBL 

határ-szél : coutiuíum C. MAI. [grenze]. Az tartz.-diázi haUir 
széllyben (KolTört. 41 1). Találjuk az határszélben őket (TörtT. 
XlU.y9,i. 

könyv-széle: *margo líbrí PPBl. 

ország-széle : *extrenuun regíoiiis PPBL 

papiros-széle : margó Com : Jaa 157. (raiid). A papirue 
szélire íratott jegyzéseckel az ebuét kőuuyebbiteui senki uejn 
tiltya (Com: Jan. 157). 

posztó-szél: [latitudo pauni; tuchbreite]. Azt a két csíittnt 
csináltasd meg olyan szélesen, mint annak a ix>szló-szélnek .i 
.szélessége, a kit adtam (TörtT.' III.156). 

selyem-szél: limbus, íustita Com: Jan. 101. (bramej. A 
fS éke.sségec : prémec. [lorsomáuyuu avagj' solyeui szélec, siuóruc 
(Com: Jan. 101). 

tábor-széle : [extrema pars caMrurum ; lagergreuze). Tsa- 
cbuuk tábor izélin \igyéao istrását (Zrínyi: ASyr. löU). 

tenger-szél : [litus ; nK>eresufer]. Lataak az egyptonibelyeket 
lialwan az theuger zelcen (JordC. 40). Lat;i az gyermeket a/ 
tengernek zoleu az apró kewekel yaczodivan {ÉrsC. 43Sb. 
CsomaC. 50b). Nagy sok hegyek alját befogták vala, mert as 
tenger szélét állották vala {HilK. IV.'Ji). Az tenger 8zi;lire 
szála (Kár: BibL I.4S9. 491b). 

zsinórozat-széle : limbus PPBl. 

Szélbeli : [coutinLs ; benachbartl Az lippaiak a szélbeli 
falukban beholdoltatiKik (MouTME. V1327). 

Széled, szélhed, szélled <el s^UtdiiZriuyi I.1Ó8. ttiUytd 
Bercs: Lev. 191. sUhfde-í Kern: Élet. 721: palor MA. fdispergor; 
sícb zersli-euenj. Kész sseréut elfogatnak, némellyec elotizultal- 



.4ri 



ELrSZÉÍJJiD-SZÉLES 



[SZÉLESEBBED]— MEG-SZÉLESÍT 



146 



áll s7Álanganao, seéllednec (Com: Jaa 151X Az sötétben úgy 
ilszéllyedtek, hug)' csaU szakadozva, széllyedve gyiittek felém 
Bercs: Lev. 191). lokAbb verjék össze ogyrailst (itt, mintsem 
;ökve, széllyedve menjenek által (fiHY). Az liad koplaljon, az 
nig gyftzi, lia széllyed s vész, nem én vétkem, hanem az tisz- 
eké (682). 

el-szélled, el-szólhed : jialov C. dispalor, dissipor, dilator 
JA. sii'h zerstreuen PPB. [zerspiongt werden]. A teckenés béka 

fSldre eaiény, mind el széledek és el veszsze (Helt : Mes. 4Ű6b). 
Iz iulioc ide stoua el szelhettek (Kár: Bibi. 11.140). IMimiyájan 
1-széllyodtiink és tétova bujdostunk, mint a pásztor nélkfilvaló 
lüiok (Pázm : Préd. 5S6). A pogányok kSzzé el-szélhedt sido 
:ízség (GKat: Válts. Il.db). Az hol choportokban török gyüle- 
»rik, az Zrini kezétől gyorsan elszélledik (Zrínyi. 1.108). Az 
lajdiiságnak mégeddig semmi hirét nem hallom, jobbára mind 
Imélledett (Bercs:Lev. 52.5). 

elszéledés: dispersus C. 

[elszélledő] 

elszélledöség : [dissolubilitas ; ablösbarkeit]. Az elrepfilSség 
tapasztalhatatlan részeknek a melegt&l kSnnyen el BzellyedS- 
Sge (ACsere: Enc. 127). 

ki-széled : dilator, extendor Kr. [sich ausbreiten]. A Krlstns 
cclesiájának ki kellet szélledni minden nemzetségekre (Pázm": 
ki. 713). Uj segítséget adok két részbe, kik élS nyelven szolgál- 
itnak a ki szélledett nemzetnek (Land: üjSegi'ts. Elíb. 4b). 

kiszéledés : (dilatatio ; ausbreitnng]. Az ki szeledes az io 
karaiban való beuőlkSdes (Fél: Bibi. 11.58). 

meg-szóled: [dissipor; sich zerstreuen]. Megszélednek azok 
I nyájak (KecskTört. n.229). Most már az had megszéllyedt, 
jtiert János Diák messze esett eHmben Hantzprugra (Bercs : Lev. 
77). 

Széledós : dilatatio Kr. [das auseinandergehen]. A Luther 
s Calvinus hiti széUedésében két dolgot kell tekintenünk (Pázmí! : 
^al. 139). Mire való az továbbvaló dústractio egyébre, hanem 
epünknek fogyasztására, mert csak veszve is veszett már 200 
z széllyedéssel (Bercs : Lev. 681). 

Széledez : [vagor, dissipor ; herumirren, sich zerteilenj. Látva 
z falubeliek, hogy nyelvet nem tudva csak másodmagammal 
'.élvedezek ott (Kem : Élet. 72). Minthogy úgy gyütt szélt mint 
z sáska az katona, széllyedezett csűröknek s majoroknak, kik 
Ihánva vadnak az völgyeken (Bercs: Lev. 190). 

el-Bzéledéz : dispergor, dispalor MA. [sich zerstreuen]. El 
teledeznek á nyaynak iuhai (Kár; Bibi. UI.27. MA: Bibi. IV. 
8). 

Szélleg : [vagor ; herumschlendernj. Mind egész esztendő 
Ital tamadnac szelleg5 latroc, kic gyuytasokat akamac 1582 

^Galg. Fv2). Kóborol és szélleg mint a kimi-tatár, hátán háza, 
írsolyában kenyere (Fal: NA 215). 

Széles (íseüei Helt: Mes. 448). Com: Jan. 47): 1) latus, 
spandus C. prolixus MA. breit, weitliiuftig PPB. Menyetek 
sles velagban- euntes in mimdum universum (NémGl. 193). 
ala egy kew es zeles vala (EhrC. 130). Zeles a kapu es bö 
z vt, mél viien a vezedelemre (MünchC. 25). Mynd ez zeles 
ylagon az ewangelyom predykaltatyk (AporC. 24). Igen sebes 
ila es zeles a folio viz (VirgC. 109). Zeles főidnek 8 fenéki 
i ieleninek : appanierunt fundamenta orbis terrarum (DöbrC. 
j). Zeles es yartas az wt (JordC. 373). Eleybe kezde i5niegy 
nber, igen szelles galléros mente vagyon rayta (Helt: Mes. 
Í8). Ha nagy széles ho esic hamar fel oluad (Cis. G4). Széles 
rtelemben vészi a szentség nevét (Pázm: LuthV. 310). Leg- 
rtalmasb gonosztévő az .széles ég alatt (MA : .Scult 432b). 

U. NYELVTÖHT. 8ZÓTÍB. HL 



A kútból vizet vormak széles-kerékkel (Com : Orb. 149). A 
keskeny homloc disznói, a szoUos jó indulatú avagy minémilséglí 
(Com; Jan. 47). Mint vas-bánya fujo az ő szélles mellyé (Zrinyi: 
ASyr. 237). Nincsen oly okus, erkölraös nemzetség széles o 
világon, mellyhez szó nem férne (Fal : UE. 3()7). 3) margineus C. 

[Szélesebbéd] 

Szólesebbedként : [paulo latius ; ein wenig breiter). Néhol 
meg-szakasztás nélkül szélessebbedkén ki-teijedhetett a tracta 
(Nagyari: Orth. c5). 

Szélésebben : [latius ; breiter]. Ai-ius és Maliomed liamaréb 
és szélyeiebben ki-terjesztették hamisságokat (Pázm: Kai. 676). 
.Valamit egész egyéb irás szélyesebben befoglal (lUy : Préd. U. 
Elób. Ib). 

Szélesecske : (paulum latns ; ein wenig breit]. A szurok 
termő fának levelei szelyesetskek (ACsere: Enc. 231b). 

Szóleséd-ik: latesco MA. breit werden PPB. 

el-szóléséd-ik : [dilator ; sich ausbreiten). Az en zayam 
nyiwan vagyon te hozyaatok o coryntombelyek es az en zywem 
el zeelesődőt (ÉrdyC. 372). 

ki-szólesedik : dilator MA. [sich aasbreiten]. Myt mondana 
zent Damancos atya, ha mastan nezneye az fi'aterekuek ky 
zelesedet vagy meg nageytot hazokat es cellayokat (DomC. 131). 
A mi szSufink kiszélesedet : cor no.strum dilatatum est (Helt: 
ÜT. z2). 

meg-szélésedik : latesco C. MA. breit werden PPB. Ha 
az vaj hé, végy tikmonyát egy kalánnal, tedd bele, az mennyi 
széles az serpenyő, annyéra megszélesedik (Radv:Szak. 287). 

Szólesen : laté, spatiose C. MA. weit PPB. Myud ez wy- 
laghra mezzé ees zelessen ky therythe (PozsC. 28). A vörös- 
hagymát hámozd meg, tiszta asztalon masd meg szélesen (Radv ; 
Szak. 40). Az vöröshagymát .szélesen metéld reá (101). Három 
féle értelemben vétetik a tudósoknál ez a szó ; végezés, 1) 
szélesen, az okos teremtet állatok felöl tött isteni végezésért 
(DEmb: GE. 29). Olly szélesen lővőldőz a tárgyra, hogy minden 
mo.sogatást bé-foglal (Keraszt: FelsK. 354). 

Szélésít : dilato, prolato SL [erweitern, ausbreiten). A foglalt 
mondás az, a melynek utolsó része több dolgokat foglal bé 
magában egynél valamely foglalós szócska által, a mely foglaló 
szócska itt gyuitő vagy szélyesitő (ACsere: Bölcs. 46). 

el-Bzélésít : cv Ez chelekedettel zyunek zeme meg t)'ztnl- 
tatyk, elmeye embernek meg eleseytetyk, értelme el zeleseytetyk 
(WeszprC. 129). El zeleseytyk hevv galleerokat es nagyoboyttyak 
liw rwhaoknak peremyt (JordC. 426). El zeleseyteed een wtay- 
math een alattam : dilatasti gressus meos subtus me (KulcsC. 
32). Zelesebed el vram the jTgalmas-sagodat (84b). El szélesétette 
az pokol az ö torkát (Zvon; Post. 1.44). 

ki-szólésít : dilato, produco C. [ausbreiten]. Mykoron en 
ky zeleseytendem az the hatarydat, senky nem pathwarkodyk 
az the földednek (JordC. 75). Ki szelesitik pedig az 6 be Írat- 
tatott hartiaiokat (Fél : Bibi. 39). Két ostyára az mondolás tésztát 
i vékonyan ki szélesétsed (Radv : Szak. 284). Hints lisztet az fái-a 
' s nyomd azt az fát az kiszélesített pogácsíira (287). A kovács 
a vasat ki-szélesiti, ki nyujtya (Com; Jaa 104). 

ki-szélésités : dilatatio MA. ausbreitimg, erweítertmg PPB. 
I Az én nyomoruságímban ki-szélesíttést szerzel énnékem (Szék- 
[ Zsolt. 3). 

még-szélésit : [dilato; erweitern). Vr ezépseget őbenne 
mégz6ló.seite, lio^ mendénéc zemey előt teccikuala (BécsiC. 31). 
Zelesehed meg te kopazlatodat (248). O filateríomokat meg- 
/.éle.seítik (MünchC. 56). 

10 



147 



SZÉLESSÉG-ELSZÉLESCTHETÖ 



KI SZÉLESZT— SZÉLLYEI.VAL6 



lií 



Szélesség : latitudo C. MA. breite PPB. Kaka 5 k5 falit 
hetuen kSúSklene magíissagbau os zelésségét hamiií kSuőkletne 
(BécsiC. 11). Eglikys hangyának nyoma eez fewldnok zelesseglien 
(WinklC. 82). Noraorosagbül vrra kialtek es vr engem zile-ssig 
beu meg halgata (DübrC. 51). Az eo zyvyiiek zeleRsegere beoveb- 
ben ki ette (Dom(J. 8b). Soksagw sebyduek zelesege (PozsC. 
10). Ada az isten Sálomonnac igen nagy grtolmet és elménec 
szélességet (Kár; Uil)I.I.30fi). Hámozd meg az csukát, az bámo- 
zatlan felére szíibj annyi vásznat, mennyi az hosszasága és 
szélessége (Kadv: Szak. 110). Az iiaitómadat feliM valci széles- 
sége: latitudo ejas, quae respicit ad oriontem (MA: Bibi. 1.73). 

Szélességés : [extremus; iiusserst). Ez velagnac zel5sseg5s 
zegeletibSl mindSnSket megkeseritSttem keserflaegSckel (NagyszC. 
61). 

Szélességű: 1) [latissimus; weitost]. Ez parancolat ki igen 
zeléssegS te menden videkidben méghirdettessec : in omno, quod 
latissimum e.st, provinciarum tuanim (BécsiC. 50). 2) (latitndinis ; 
breit]. íme egy tenijrni szélességű tetted az en napimat (Sib: 
VigK. DXO). 

Szélesül : [<lilator ; sich érweiteni). Ky myatli my mynd 
memiyorzaglibiui irattliassunk es zelesAlthnek avvagy erősnek 
(ÉrsC. 180). The zent liytewd el torftllyen es ez lewen zelosAly- 
lyen (510b). Erdemlyem, hogy ky ew dycsewaegliekert es hytem- 
nek zelesvMteyert kywöl walokat keuzathok (512b). 

el-szélesül: cv ElzelesAle : dilatatim NémGl. 146. El zoelSs- 
sewlt íiz en zerethőm : dilatatus est diloctus meiis (JordC. 274). 
A leloc fel emelkedhetic, ha testi érzékenységeknek myatta 
nem ha^atatic el zeles51ni (VitkC. 7). 

elszélesülés : [dilatatio ; ausbreitung]. Kereztyen hytnek 
el zele-seoleso (DomC. 301). 

ki-szélesül : [dilator ; sich erweitern]. It meg iria az próféta 
az Messiás onszaganac io .szerenczes allapatiat, mel nap tamadat- 
tol fogna nap es.setic ki szelessfiltet6t (Szék : Zsolt 183b). 

|még-szélésül| 

megszólesülós : (dilatatio ; verbreitung). Mykoron jmad- 
sagot tenne az ev zerzetenek megzeleseoleseert avagy meg- 
sokasulasaort, zent Poter ad uala zent Uamancos atyánknak 
egy istapot (DomC. 18). 

Széleszt (eiszélkeszl Mad: Evang. 858. el íscVAessíetés GKat : 
Titk. 97. szélleszt C. MA.) : dispergo MA. zer.streuon PPB. Mrtd 
nélkül széllyeztenem az hajdút niagáni)s.san nem lehet (Bercs: 
Lev. 476). Pá.sztor az ö nyáját miír maga széljeszti, ártatlan 
lusordáját .sz;lnt szíindékkal veszti (Fal; Vers. 912). Szélle.sztiik, 
a kire emelünk kezeket {Kónyi;HRora. 3). Ide jün prókátor 
baját széleszteni (Orczy ; KültSz. 204). 

el-szóleszt : I ) dissipo, dispergo C. MA. zerstreuen PPB. 
El szélaszte azokaert az wr oim.an 5kett mind a széles fSldre 
(Helt; Bibi. I.E2. Aa4). Meg las.sato<-, hogy testi gondolkiMias 
ebben meg ne iaczottasson, az beleket meg sokasitu;ui es az 
szélességeket el szeleztuen (Zvon; Osiand. 41). Az ;ilgy»t)nt5 
vagy óntetS Lsiik ;izt kérte véle, hogy az Lsten .'iz által a ISv/i 
.szerszi\m által szélhasze-el az ő ellenségit (GKat : Titk. 450). 
Szemerénél fit megveré, hajdúit is elszéljeszté (T'haly: Adal. II 
338). Az irigységnek minden felhíije elszélesztetelt dlly; Pn'il 
1179). S) inconcilio C (verfeinden). El-szélesztem, üszvo-búbo- 
rítom: inconcilio PPBI. 

elszélesztés : dlssipatio ('. dispalatio MA. zerstreniiog 
PPB. Az isten a nyelveknek meg őgyelittetések és az éppltők- 
nek el szélh&sztotések által jelenté magát itt alatt a főldűn 
lemii (GKat : T'itk. 97). 

elszéleszthető : dLssipabilLs C. MA. 



ki-széleszt: prolato, dispalo MA. ausbreiten Pl^B. 

még-széllyeszt : [dispergo; zersprengen). Habár meg- 
széllyeszszem is az Austria szélét fira' hadat, nem vagyok bizo- 
nyos benne, hogy ismét valami ne csnportozzék (Bercs ; Lev. 
96). Ila most megszéllyeszteni tanainak az hadat, az jövfi is 
eloszlana útjábúl (301). 

[Szélheszt] 

el-szélheszt : (dispergo ; zersprengen). Megváltó és szó- 
szóló-is, fizért ki kételkednék ó benne; mi pásztorunk s az S 
juhait el-szélhe.sztené-é (Mad ; Evang. 858). 

2. (SzélhetJ 

el-széUiet : dissiiw, dispalo, disgrego MA. zerstreuen PPB. 
El szélhetlec titeket; disi]ergam vos (Kár; Bibi. 1.428). Mintáz 
útzáii való sárt megtapodtam őket és elszelhettem őket : dis- 
perdi eos (MA: Bibi. 1.300). 

(SzélireJ 

szélire-hosszára : [per longum et latum; weitund breitj. 
Szélire hoszszára mely hertelen nőve (Matkó: BCTIsák. 7). 

Szóllyel (zedld ÉrdyC. 510b. széllel Helt: Kn>u.^ 22. sziluH 
Sylv: UT. 11.118); 1) passim, fusim, palatim, diH'iise C. sparsim 
MA. zer.streut PPB. Az zeep mezőn zeellel az főid nagy eekős 
seeggel tl'eel őtőztetőt (ÉrdyC. 510b). Ki miatt kiszelittetene* 
a toronnac végezése olSt széllel el oszlani (.Szék ; Krón. 8). Ai 
pogánokuak tartoraáúilran .szilnél lakoznak vala (Sylv: UT. II 
IIS). Ezek szélyel az altíllden lappagtak, ndvarlani királynak 
nem akaitjik (Tiu. 335). Mellyekhőz soc faluc vadnac ot mind 
széllel ( I lelt ; Krón. 3). Vndoc paráznaság mind széllel el arada 
(Boni: Ének. 348b). Midfin az romabeli fejedelemség erejébe 
volt és e világon széllyel uralkodót (Tel: Evang. 11.977). Tabu 
kőrnyfil mind .széllel őrflzénec, mert ellenségektől igen fclénf( 
(Gosárv : MagyB. Diij). Az prote.'italoc ezt szorgalmazac széllel 
írásokban, hogy mi czac az hüt által igaznlunc meg (Zvon: 
Osiand. 37). Az levitác .íz izraelitáé kőzött széllel .szerint szortt 
laktac az országban (MA: Bibi. 1.175). Az útziikon széllel fiitol 
(Mad: Evang. 217). Széllyel bujdosó játékos vándoroc (Coni 
Jau. 209). Másntt forgott, szélivel bogározott, tűrje kárát i Hall 
HHist. 11.306). Széjjel imitt-amott bnjdostok(Thaly : VÉ. I.102b) 
S) vulgo MA. (gewOhnlichj. Imadyatok istent mind zellel, hoj 
mutas.sa meg uekőnk, miképpen ez binesnek lelke me^en ki I 
testből (BodC. 28). Az isten .széllyel az irá.sban hoszszu életei 
igér (MA: Scult. 16). Ezt hirdeti Dávid széllel a soltárokbai 
(Pós: Ig.Tzs. 11.19). 

széllyel-széllyel : (ubique ; ilberall). Mostis czak nen 
minden szem pillautasba széllel széllel soc ezer változasd- vad 
uac (Born: Préd. 548). 

szerte-széllyel : cw Hetven tinétváuyát bocsátta vala k 
szerte széllel (Zvon : Post. 11.334). Szerte .széllel ez vikigon (Toln 
Vigaszt. 43). Ezeket citálta ám .szerte széllel kiinyveiben (Czegl 
Japh. 48). Sok névnélkülvaló nép kard miát hulel két ritéi 
kéz miát moziin szerte .széllel (Zrínyi L161). Zrini az várbúi k 
megyén nagy bátor szüvel, elfitte töríikök futnak szerte ."aélle 
(1187). Megvolt természet ellen való dolog szorto-széllye 
Magyarorsz)igban (Sz.Htni; Cent. 61). Szent Pál levelei m>- 
mutóttyák, hogy miénk v.Mt ő és Bulgáríjibíui szerte szélig 
az 8 vigyázá.sa alatt levő ccclesíák (Szatm; IX>m. Elfib 14 1 
Az istentelenek és liypokríták az iríisban szerte .szélivel oroK 
lánoknak neveatetnek (Misk; VKert. 64i. Az hajdilság szert* 
széllyel ment az hegyeknek (Bercs: Lev. 525X F^-zc Tamá; 
reáfelelt, hogy nem bocsátja fiköt azerteszéllyol (545). 

Széllyelvaló : (ditTus\is, .si«irsus; ansge<lolinll. Az kere« 
kedé-snec és .széllel való fárad.ságnac gyakorlatuasága (Helt 



(SZÉLLYÜLJ— SZELENCE 



t'ÜSTÖLÖ-SZELENCE— 1. SZELÍl) 



150 



I GS). Hókat taucíolasra, széllel való kuritolasra szók- 
iiiiik (DocsiG: Préd. 52). 

SzóUjrül) 

ki-szóllyül: (diviilgor; kniidgemein werden]. Ennek hyi'e 
InVle: riimor ejus processit (JordC. 456). 

> ilsö: exh-emus, marginalis Sí. [ausserst]. Egy mély és 
. völgy fekszik tábor mellet, cliak nem az vár éri eggyik 
végét (Zrinyi 1.50). A szélsí végére nem tekint a vészé- 
nek (Fal:TÉ. 634). A szélsfi mellettem pamarancsot 
. ily eleven s friss volt mint ágon az evet (Gvad : FNót. 

Szélt (széjt Gvad. Orsz. 75.): passiin Kr. [weit und breit], 
iKipen derék nyárban másfél száz;m-is a nagy balas-tókon szélt 
r-^ii;ikiMisk:VKert.344). Széltmegy az liad (B6rcs:Lev. 620). 
,. . .<al(5közi német, csak széltpraedál s éget, mihelt puskáznak, 
tltmcay (6S5l. Mint juli nyáj farkastul ha széjt kergettetik 
liihli'iifelé mégyen, a merre telketik (Gvad: Orsz. 75). 

Szerte-szélt : [passim, disperse ; weit und breit). Szerte szét 
■l^:lnak (Gvad: Lev. 135). 

S.'űltóben: 1) collateraliter MA. seit\vartig PPB. Fejér 

ly patyolat vagyon fejében, két choport kóchak-tol alá ál 

lien (Zrinyi 1.33). 2) [in latitudine; der breite nach]. 

^zszatoc huszonöt ezer sing fSldet hoszszában és ü'z ezért 

!ien (Kár; Bibi. ILlöl). S) [síjarsira, diffuse ; zerstreut, 

lehnt). Éjeli varjuk igy járnak széltében (Zrinyi IL86b. 

Minden tartózkodás nélkül, széltébe fajtalankodnak (Tus : 

■'). Azok bizony elterjedtek az falukra széltiben (Bercs: 

,r\ 'JSO). Ámbár beállott az Vág, de ugyan széltiben nem 

1. !i>t az had (290). Vis.szalop6djék az farodt had az Vágón 

való falukra, mert innen ugyancsak széltiben nem gyühet 

Széltelen : [mai-gine carens ; ohne rand]. Merth a kereztfa 
■It'len vala, azeert eggyk labath masyk ala teweek ees 8zue 
rin.Miyín zeghezeek (WinklC. 207). 

Széltől : [eminus ; in der weite]. így telzik, tábort látok 
nint széltnl (Zrinji 1.137). 

Szélűén : [laté; breit]. Chynaltatot vala magának keet vyne 
Hvagy három barom vyne zeleveu auag négy vyne zele- 
y/. dyznonak bevTebeu egy evuet (MargL 86). 

SZELE : [?]. A nagy zele bak soce Pázmány Péter vramtol 
. : I terhet el, magba bizony S velle fertalyos az nem volna 

; li Epin. 2). 

SZELEMJüí: trabs, transtra, tignum MA. [balken]. Myt 
tvv.ed az zalkat te atyadflj-anak zemeben, hog az zelement 
■ : ••inedben meg érzed [igy] (JordC. 372). Hagyad, hogy ky 
'iii^^yam az zalkat az te zemedbol, teemagad nem érzed az 
eli'iiient the zemedben. Képpwtalo, vesd ky elezer az zelement 
' >>Ti!irlh,"il (541). Kezeyt az zelemenliez kewtelwel kewty vala 
Ki I 1 Ki gerenda, ki szelemen, ki ozlop (Mel:SzJán. 

.\ letzek ragokon, szelemeneken tekflsznek íCom: Orb. 

A szarufákon, ollókon, ragokon, szelemeneken és lécze- 

• II a téglác vannak (Com: Jan. 107). Falai meg-rendfiltek, 

miileu szelemenyi és gerendái őszveverSdtek (Jeslitk. 15). 

1 íriinkazscholamestör házának egy szelemen ágast (MonTME. 

''•:•). Maga szemébe nem érez szelement (Gvad: Idfit 206). 

SZELENCE (zdSnae WeszprC. 11. Helt: UT. G7.): pixis, 

uTiila MA. [dose, büchse]. Szelentze, puska : pyxis PPBl. Nem 

lilv iiekfink, hogh ezt az zelenczebe tegySk, mertb vernek 

ina (WinklC. 179). Kenet, ki vagon alabasü'om zelenczebe 

szC. 166). Veuen egi zelSncze drágalátos kenetSt, feiere 

WeszprC. 11). Ky vona az zelencheet, kyben vala Cristus- 



nak zent teste (DomC. 302). Az zelenczeet nytta, kyben az 
zentsseeg tartatyk vala (ÉrdyC. 91). Az zsebbSl egy szelönczét 
ott kivonya, iitián nevű ma.szlag kiben vala (RMK. III.255). 
Arany szelenczéket eltékozlának, arany koronákat mind fel- 
rakának (V.30). Az orvos zelentzéiet akar mint forgassa, semmit 
nem használ (Vás: CanCat. 268). Az patikárosoc jó izü lágy 
orvosságokat, liktáriomokat, nyálasztós édes falatokat szelenczék- 
ben eltesznek és megtartanak (Com: J;m. 175). A kegyelmeknec 
tíirtására nincs jobb szeleucze a maga felól való józ;m értelem- 
nél (Megy : 6Jaj 111.34). Szelentzéket és orvossággal teli edényeket 
tartván kezekben (Hall; HHist. II.338b). Estem itt szoros-szelen- 
czébe (Gvad: Időt. 6). 

[Szólások]. Vgy kellagebnec, semired,semszelenczed, 
azért vgyan barbéllya tStted magadat (Flelt: Mes. 296). Oly or- 
vost keresnek, az kinek sem ihre sem szelenczeje nincsen (Marg : 
Imáds. 20). Sem ira, sem szelenczeje nem lévén (S;dl : Vár. Előb. 
2). Sem irok, sem szelenczéjek, s doctoroUká (eszik magokat 
(Megy ; 6Jaj. 11.39). Akai- disputallyon, akar valamit irjon, az 5 
néki mind ire, mind szelentzéje (Pós; Választ. 307). Ha sem 
Íred, sem szelenczéd, nem kell vala magadat doctorrá tenned 
(Matkó: BCsák. 184). Vah ageb, se hrod se szelenczéd, s még 
is orvos doctorrrá tStted magadat (Kereszt: E"el.sK. Elfib. 2). 
Nincs a dologhoz se irod, se pedig szelenczéd (Csúzi: Sip. 431). 
Ha nincs íred és szelenczéd, miért teszed magad bort)élya 
(Kisv;Adag. 101). 

füstölő-szelence : [turibulum ; raucbeiTifanne]. Szigonyokra, 
czészékre és föstólo szelentzékre tiszta aranyat ada(MA: Bibi. 
1.383). 

íres-Bzelénce : lenticula PPBl. 

olajtaxtó-szelence : [leeythis ; öhlflaschcheu]. A fa olaj az 
olaj fákból sajtoltatik és megtisztíttatván az olajtartó szelen- 
czékben tétetic (Com: Jan. 72). 

patikabéli-szelence: [narthecium; arzneibüchse]. A nevek 
ollyanok mint imez patikabéli szelenczékre raggattatott schedn- 
lák (GKat: Válts. 1.213). 

temjénézö-szelence : [turibulum ; raucherpfanne]. Fel- 
mene az jo illatoknak ffisti az isten eleibe az temyenezS sze- 
lentzekbSl (MNyil:Irt. 373). 

útmutató-szelence : [magnetica pyxis ; magnetbiichse]. 
A tengeren járó hajósoknak útmutató mágnes-kövi szelenczéjek 
vagyon (DEmb:GE. 169). 

1. SZELÍD (:elcd EhrC. 150. NagyszC. 92. KulcsC. 76. szeled 
Decsi; Adag. 214. Kisv:Adag. 261. Fal: NE. 61. szelégy Zvon : 
PázmP. 1. Zrinyi; ASyr. 15. zdig TelC. 380. szeligy Helt; Krón. 
187. MehHerb. 49. Görcs: Máty. 73. sziled Mad:Evang. 16. 
sulid Fél; Tan. 318. Kulcs; Evang. 10. BahCsIsk. 352. zylyg 
ÉrdyC. 244. zylygy ÉrsC. 197b. szihgy Decsi : Sall. 28. Csákt ; Assz. 
16. zirigseg [?] TihC. 239. zevdcdsef:; EhrC. 146): mansvetus, 
mitis, cicur C. MA. [zahm, sanft, mildj. Az farkas el megyen- 
uala zent Ferencznek vtanua mykeppen zeled baran (EhrC. 
150. VirgC. 56). Miképpen ez zeled barant ez keges istennec 
e^getlen eg fyat ez zerrel gStti-etSk (NagyszC. 92). Haragus 
vala es zylyg leen (ÉrdyC. 374). Tanwllyatok en tewlem, mert 
zylyg vagyok en es kegyes zyiS" (390b). Legyetbek eedassek, 
legyethek merteghletes es zylygy (ÉrsC. 197b). Az zerzetes 
legén zelig, ne vizhauono (TelC. 380). Az földet nem czac 
sziligy és vad oktalan áUatockal ékesitStte (Mel; Herb. Aij). 
Terem az hegyeken, ollyan mint a szeligy kemény, terem er- 
dőkön is (Mel: Herb. 49b i. Az vad fában szilid oltatik (Fél: 
Tan. 318). Az vadfabannis olthatnak szeled fa ágatt, nem hogy 
az tulaidon szeleg fában ismeg szeleg ágatt nem olthatnának 
i'Frank : HaszuK. 79b). Szeled óltot fák ; arbores sativae (Com : 
Jaa 21). Az nagy vad fát szeliddé változtatni (Radv ; Csal. ül. 

10* 



151 



2. [SZELlDJ— SZELtDSÉGES 



SZELIDÜL-SZEM 



51). A vad körtvélt a szelednél nagyobbra becsüli (Kisv : Adag. 
261). Szeled és vad prutestausok is vannak kSztfluk, guudal 
várom tiiilui, Iiokj- kikkel t;irtasz (Fal : NE. 61). A tavasz fel 
CSltezleli a líildet szoléi! tryepijel és virágokkal (Fal: BE. 587). 

2. [SZELÍD, SZftLÖD] 

még-szelid, meg-szélöd : (maasvefio ; zalim werdenj. 
Oc is megsKelidnéiiec és a regi ostobaságból kiti'raénec (Helt : 
Krún. EIöb. II). Ljítoni sólymomat uiár megszelfidiii ffhaly ; 
Vk 11.45), 

Szelíded-ik : [domor ; zahm vferdenj. A mi testünk is búval 
szelidedik (Kim : Ének. 320). 

Szelídget : [mansvefacio ; zabmon]. A lovas a lovat avagy 
ptrősngatással szulídgoti, avagy .sarkantynckal izgattya (Com : 
,Jan. 8fi). A kegyetleaség, mellynee édesgettetni, szelédgettetni, 
enyliéttotni kellene (l'J9). 

Szelídít : domito C. domo, cicuro, mansvefacio MA. mitifico 
PPBl. fzjlbiiienj. 8zolédítő: domitor; sziligyt5k: mausvetorii; 
szelédít^ azzouy ; domitri.x C. A patvaria egymáshoz sziligyitj a 
babon'isiig szerzőket (l'elv : Dics. 27). Az eczetbe olajt egyeli- 
tünk, bügy annak keménységét szeliditse (HlyiPréd. 1.317). 

meg-szelidít : mansvefacio, cicuro, mitifico, domo, edomo, 
perdomo, praedomo C. fbeziihmeuj Mog-szelídítjük a barmokat, 
ngy járunk rajtok : efíicimus domitu nostro quadrupedum ve<:tio- 
nes PPBl. Hu a pliarisaeusoc zablát szenvedhetenec, te is az 
eretiiekekcel votekoduou iiket mag szeledetheted (Mon: Ápol. 
265). Az Chri.stus ecíclésiájának igirtetett, hogy az pogány nem- 
zetségeket megszelécb'ti és mennyei emberekké teszi (Pázm : 
Kai. 622). Lám az vad korocbent megszelégyithetni (Zrínyi : 
ASyr. 8). 

megszelidíthetetlen : indomabilis C. [imbezahmbar]. Az 
orászlán egy kiváltképonvaló igen kegyetlen és meg-szelédíthe- 
tetlen állat (Misk: VKert. 48). 

Szélídítés : domitura C. domatus, domatio MA. [zahmimg]. 

Szeliditetlen : intractatus C. [imgezahmt]. 

Szelídí tget : (mansvefacio ; zahmenj. Jesus szelédétgeti édes- 
getésivei a bfiu6snek fene szivét (Megy : 6Jaj. IL42). 

Szélídíthetetlen : indomitus, indomabilis MA. [unbezahm 
Ijar). A m/usodik akadály az elmének rendeletlen indulattya 
avagy a .szolidithetotlen mog-iudulás (Teleki: FLél. 2b). Szelé- 
gyithetetlon sobes keselIyS-sas (Zrinyi: ASyr. 15). 

Szelídség : m.-msvetudo C. MA. [zahmheit, milde, sanftmut). 
Az farkasról, ky hodog Foreucznek myatta fordola nagy zew- 
ledsegro (EhrC. 14G). Fogadyad, bogi az zilytseget, leit en elwtem 
fel fogadal, hogi azt erAson meg tartod (VirgC. 57). Mogtere 
az olevbby zeledsege es tellyes okossága (MargL. 167). Oh, mel 
iiaí; zeledsegel engeduala (VitkC. 89). Az orozlan nagy zylyg- 
seeggot meg marada velSk (ÉrdyC. 561b). Niery nekem lölky 
síilidségetli (Tliewrt;. 166). Uram emlecSzel meg Daniiról os 
mind az ő zirigsegirfli (TihC. 239b). Fel eppicxetek .szilidsegnek 
Icikeuol (Fél ; Tan. 323). Itt merneie valaki s'ziligseget es irgal- 
m;U4.sagot emlegetni (Decsi:8alL 42). Oktassatoc szeledsegnec 
leikénél (Tel : Fel. 7) Nem ezeket kívánom, hogy tam'illyátok ; 
hanem az egy-flgyfl szelídséget (Pázm: Préd. 51). 

Szelídségea : mansvetus, mitis, benigniis MA. [sanft, mildj. 
Idwózlogy zelyczegiis vram Jasus Kristus (CzechC. 17). Az the 
kyralyod el yewt teeneked zylygs.seghes : rex tuus veiiit tibi 
mansvetus (ÉrdyC. 103h). Moyses pouiglen szelédséges ember- 
nek neveztetek (Tel: Evang. 11.489). Az ur Christus merS sze- 
lid.ségfts nyájasság (MA:Scult. 933. 713). Szelidséges bárány 
Illy: Préd. 1.2). 



Szelídül : mitesco, mansvesco, mansvetio MA. [zahm, sa 
worden), A király nem gondola vele, hogy a kS8S9g vgy \ki 
vala a nemeseket, mondván : Had, had, liad 6zeligy511yeneli 
kőuély nemes wraim (Helt: Krón. 2i ).'>). Vad és zilaj lelke s 
lédiilni, megalázódni kezd (Megy : 6Jaj. 11.39). A ki a tíiki 
tes.ségnek tetején meg tudott állapodni, sok hozzája szeb'd 
szíveket fog tapasztalni (Fal: VK 36,5). A roszak roszakl 
csapják magokat, a jók jókhoz szelédfiluek (369). 

egybe-szelídül : [famillaritatem contraho; sich befreundí 
Megbocsássa, hogy most semmit nem küldhettem Kdnek, ra( 
hogy asszony ü Kegyelme csak teimap iuta ; örömest kec 
szerint lenne es, hogy egybe szelédülnéuk (Nád: Lev. 80). 

meg-szélídül : mansvasco, mansvefio, mitesco C. [zah 
sanft werden). A vásott természet a tudomány által meg-s» 
dü\ : vitiosa natura *comprimitiir doctrina ; még a vadai 
mimkával meg-szeh'díiinek : *maiisvascunt tractatu ferae PP 
Ha fene vadakkal fenyeghetz, Xpusnak neweet halwan m 
zylygyevílnek (ÉrdyC. 216b) Kezdenek a magyaroc las-san I 
san meg szelidilni (Helt : Krón. 26b) Ezek meg nem gondolly 
hogy az vad állatis meg sziligyfil (Cis. A2), Nebéz biru 
embernoc az kSuer testei, meg kel azért fi neki abrakát voni 
hogy meg szeledSllySn (Tel: Evang, 1,36,5), A róka soha nr 
nem szolédfil (Com : Jan. 47) Ugy meg szeligyBltek mint 81 
elút vad tyúk (Zrinyi: ASyr. 238). Az elefántok akármint fog 
t;i.ssanak-is meg, igen kSimyen meg szelidftinok (MLsk; VKt 
25). 

Szehdülés : mansvotudo ; sauftmut, mildej. Édességet 
láluék el5b epében, hogy neui szelégyölést az te vad szfivedt 
(Zrinyi : ASyr. 16). 

Szelídülget : [mansvefio, mitesco ; zahm werdenj. Szelíd 
getni, lágyulgatni kezd szíved az isten dajkálkodása alatt (Mej 
6Jaj. 11.44). 

Szelídülhetetlen : [indomitus ; unbezabmbar]. Az asoco 
szelidillhetetleu és mértéketlen, ha bflltsességgol és szép tui 
mányokkal nem ékesíttetik (Pázm: Préd. 1128). 

SZÍILINDEK (szdéndek PP. Zrinyi: ASyr. 249. tzeUnc 
Fal: NA. 4. szUimiel. TörtT. 111.249): canis saga.i, canis Au( 
cus MA. canis sangvinarius Anglorum Nom.' 133. [dogge, b 
leuljelssorj. De jai, nagy szelendek oroszkodik utiVn (Zrin; 
ASyr. 249). Vér szopó szelendek, világnak tolvaja, telhetetk 
segédnek el jüt órája (Zrinyi 11,94). Itt édes bátyám ur; 
nyolcz öreg szolíndek, kölyök négy vagyon (ItikGy: Lev. Hl 
Két-két szelindek van minden njTnphánál (Gyöngy : Cup. 3 
Hogy egy szelendek akad ott szememben, azon meg-vidiil 
háborúit szívemben (GyöngyD: Cup. 5S9). Szelindek formára I 
ezüst pohárok (Monlrók Vni.4ö). Szelindekro való bársony 
rézkarikás örv (XXIV. 184). Ezek ut;in vittek 8 aziliudek 
vizslákot (TörtT. 111.249). Pokol feuekérUl 8zárm,m>tt bwt 
megdühödt szelendek, vérszoixi hárpia (Tli-ily: VÉ. IL257). P 
dássan folyl nyalok s az angliai imilyen s amolyan azelenc 
kekrill, agár, vísla, kopó, s tSb afféle fityeraS tatskókrul (Fi 
NA. 4). 

SZÍIM (zeem Pesti: NTest 85. zim JordC 380. 792. ta 
Helt: Krón. 32. :u7n HB.Í ; 1) oculus C. MA. auge PPB. Sz< 
elJtt forog : obversor C. Latiatuc feleym zumtucbel raic ve 
muc HB. Ménbe felemelet kezeknél es zomekuel ygekei 
(EhrC. 4b. 67, 122). Kezerytek Met, bogi venne oruosagot : 
mének (Virgí'. 36b). Legottau az gyermek zemei megiiytv 
kezdő ev daykayjmak emleyt zopny (MargL. 192). Te ta<tedn 
zeweethn5ke mondatyk te zemeti (JordC 371). Bestyeek, k) 
nek fajirknkon sok zím5k valanak (SándC. 38), Ki <'< ucli 
vala szemeknek világa és A vénségének tápláló astjipJH (KM 
U.33Ü). Mikorou megvallottak volna !u 5 támadássokat, m 



i 153 



SZEM 



SZEM 



154 



mii 



PP! 
ah 



iia 



m 



koknac kitollatá szemeket (Helt: Krön. 33). Zeniekkel láttak, 
hogh az Dwnan menten megyén fel az t5r6k (LevT. 1.245), 
Ilályag fűgá bo az én szememet (Kár: Bibi. 1.17(1). Tartózt.it- 
vkn valának az 6 szemek, hogy meguo osmornoiek otet (Tel : 
Evang. II.IS). Menydírgéskor szJmodet be ta|«izd és füleidet 
mert mog vakit (Cis. 113). Bódogok a z5mi>k, mellyek lattiak 
1583 (KBáitfjL Bij). Mint az két szSmót vgy szerette: pliis 
oculis suis (Decsi : Adag. 238). Szebb ifiBat soha az nap szeme 
világon nem láthat (Zriuyi : ASyr. 98). Az 5 kárbimkulus módra 
tallagxó szemeivel mog-látja (Misk: VKert. 165). 2) granum 
MA. gemma C. MA. |korn, knospe]. Megh sokiLsithoni az the 
magodat mikepeii ;iz tengSrnek tíluen zSmith (TihC. 163). Ez 
fi'uiac magiia hiisz szSm nádmézzel viz kórságot gyógyít (Mel : 
Herb. 2üb). lla barmintaat meg tSrsz a szemében és meg iszod 
borlKiu (83). Az egy czeresnye szemlje barom kíilűn valoc vad- 
nac, mind az harmat egy ezeresnie szembe mondgjuc (Born : 
Préd. 382). A veteményes magok a tokjokban magot, szemet 
neiielnek (Com : J;m. 26. 165). Az abrak penig ugyan szemül 
legyen meg i MonTME. 11.69 1. Búza, zab, árjia .se szemfii se szal- 
májában kezem alatt semmi sincs (RákF: Lev. I.25Si. 3) (annu- 
Ins; ringj. Arany lancz, egyik forgacz zSmre wagion, 32 zőm 
benne (RMNy. 11.220). Ugy fiigg t51em miot szemről az arany 
lántzon a .szem (SzD: MVir. 171). 4) [punctum; augej. Az két 
8 bárom sz^m egy ió tanácz néked, még ez Sszel felségedet 
baza vigyed (FortSzer. N3). Az hat s ot sz5m neked prophé- 
tállya, hogy héában tSród leiedet raita (FortSzer. K2). 

[Szólások]. Kinek a szeme sem áll jól: *consceleratus 
vnltiis PPBl. E^y gonoz ember meg wraotta az zent egyhazat 
es annak okaert istennek ehapasa zereut ky apattanak 
z e m e y (ErdyC. 638b). Fecske-ganéjjal kiapadott szem (SzD : 
MVir. 388). Vérbe borul a szeme (SzD: MVir. 387). Jót 
érzek, igen cziklandik aziob sz5móm (Decsi : Adag. 
111). Bé-esnek a szemei: lumina *c:id«nt PPBl. Meg 
fékedének en yneym, meg fogyatkozanak en ze- 
meym (KulcsC. 161). Szemeink folyhatnak köny hul- 
látásokkal (Thaly : Adal. 11.55). Vérben forognak sze- 
mei (Czegl: Japh. 247). Szeme, szája járása, bívséges 
ajánlása teljes udvariság és biztató reménység (Fal: NA. 243). 
Olly fertelmes könnyen öltözik, hogy a szelW is, a szem is 
megjárhassa a ritka gyolcsokat (FaI:NU. 267). Ezen-is 
sok szem kap ám : versatilis Artemou (Kisv : Adag. 527). 
Helyén költ a szeme: okos, vigyázó, szemes (SzD: MVir. 
387). Nem ott költ a szeme, hogy ezt véghez vigye (386). 
Másoknak szemek láttok r a soha sárhudni nem szoktak 
(Misk : VKert. 39). Azíszeme el lépiazegeté.s földet 
(Fal : BE. 569). A ki fenn ül, még azolaaak is rabja, kik udva- 
rolják, minden fül, szem lesi, ha vét, messze látszik, 
messze hallik (Fal:SzE. 538). Azon vannak, hogy bo.sz.szut 
állyanak fenyeget5dz5 nyelvekkel, félennéző szemekkel 
(Hall: Paizs. 264,i. Nyiljék szemed, mikor az idó és alkal- 
matosság megkívánja (Fal : UE. 482). Már talám felnyílik az 
szemek ezen szerencse után és sopronyozni fognak (Bercs : Lev. 
78). Nem mind azok, a kik látnak, vannak kinyílt szemmel 
(Fai:UR 482). \Í' zemey inkab meg nylauanak (VirgC. 33i. 
Házba mennek s vannak kedves beszédekkel, lopogatják egy- 
mást oldalló szemekkel (GyöngyD: KJ. 398). A bótsű- 
letes úrnak arra szeme légyen, hogy maga kezével ne 
verekedgyék (Pázm: Préd. 274). Minden felé szemetek, fületek 
legyen nektek is, éjjel nappal tudósítsatok (RákGy:Lev. 144). 
KSvárra szemed, füled legyen, ha megtanálna halni Monoki 
(291). Ebeczki uramnak az Duna-melléki passussokon lintalan 
szeme légyen (Bercs: Lev. 541). Mindétig rajta lehet szeme az 
ellenségen (649). Szembe -a kadott velem; milii factus est 
obviam PPBl. Mihelyt akad aimyának szemében, meg-kezd 
halványodni az mindgyárt színében (GyöngyD: Oip. 629). Mel 
6rd6g6k zembe bánnak a leieknek ő bmeit (BodC. 25i 



SzSmébe hánya neki az 8 vétkét (Helt: Króa 72b). Alig ültek 
vala le, hogy j u t a s z e m b e n az uramnak két szolgája 
(IxsvT. n.41). Táwil hogyha esik válások magoknak, napot 
rendelnek szembe-jutásokuak (GyöngyD: MV. 107). Akarja azt 
adni Keménynek magiinak, ha módját ejtheti szemben jutásá- 
nak (Gyöngy : K J. 75). Ha isten egymással szemben juttat, azon 
küll lennünk, minden jóra hozhas-siik a dolgot i Bercs: Lev. 90). 
Kényszeritlek arra, hogy juttasd szembe vele (Mik: MN. 181). 
Azt 1 o b b a n t y a s z e m e b e, hogy illetlen pompával jár 
(Pécsv: Fel. 449). Szembemegy: cougredi PPB. Jó vitéz 
Franciskó, kivel nem merének, az vitézek közül hogy szembe 
mennének (RMK. VI.55). Azt hányta szemére, hogy goromba, 
szembemoudó, ízetlen (Fal:NU. 355). Szemben pat- 
tant vala velem itt is KároU : mit használ, hogy oltalmaztam 
itt is ezt az ííildöt (Bercs: Lev. 135). Szembe szallata 
Dauidot Islen GoUattal (Born: Préd. 239). Ky zeraedbe 
z e p e t z 1, de hatni meg ezen, az weled egywtt soha sokayg 
nem lezen (Pesti : Fab. 53b). Szembe szóUó (Pécsv: Fel. 
562). Szembe szökik: insultare, rebellare PPB. O ember 
ki vagy te, ki az istemiel szömbe szökuén [lártolódol (Helt; 
UT. r2). Ortzae az, melly egy biti-szegő barátot szembe mer 
szöktetni sz. Ágostonnal, Bazihussal (Pázm' : Kai. 405). A kakas 
mikor mástól meg gyózettetik, erőtlenségét előtte viselvén, mind- 
járt az elsó szembe szökés közben bátorságában tsűggedez (Misk : 
VKert 355). Kinek mi szívében, meg tetszik szemé- 
ben (SzD : MVir. 42). Akkor láttuk leg szembetönóleg 
6 felsége gyengülését (ErdTörtT. I.ll). Látom szívtelenségét az 
hadnak, négyezer, báromezer is megver szemben (Bercs: 
Lev. 692). Pirougatassal zőmőgbe uetuen (DebrC. 66b). 
Bódog ember, kynek bviieeth wr zemebe nem vetette : beatus 
vir, cui non imputavit domiuus peccatilm (KulcsC. 71). A kSs- 
segis szemetekben veti (Mon : Ápol. 425). Nagy szálka vala 
szemében a szomszéd Bolgár-ország (SzD: MVir. 385). Má- 
sokkal nem örömest lenni szemben: fugere conspectum 
aliquorum PPBl. De ezekről és nagyobb dolgokról mikor szembe 
leszünk, beszéllyüuk : sed haec et alia majora *coram PPBl. 
Mikoron szőmbe lőttenee volna, eszekbe vőuéc, hogy nem olly 
igen darabos volna czászár mint az elót (Helt: Krón. 121). Ha 
eltembe Kegnel zembe lehetők uala (RMMy. ILII). Zembe 
lettének kyraly kepewel (331). Enyhanzer vvoltham zembe vélek 
(LevT. 1.88). Az-után ismét tizeu-négy esztendő múlva ugyan 
ottan volt szembe Péterrel (Pázm: LuthV'. 8). Jacob szembe 
lészen Emuval (MA: Bibi. L31). Moses az Pharaó királlyal való 
utolsó szembe létele után mondotta (MA: Bibi. I.58b). Beszélli 
Décsei, mint volt szembe véle (GyöngyD : KJ. 394). Az fíivezér- 
rel szemben létek alkalmatosságával (RákF: Lev. 1.470). Eszter- 
ház Antal urammal ő kegyelmivel is szemben voltam (Bercs : 
Lev. 621). Idő nap előtt el-erőteleuedtek, sem ehettek, sem 
alhattak, az halál kí-néz a szemetekből (Bod: Pol. 112). 
Az álom ki pattan vala az én szemeimből (Alv; Post. 
1.604). Nem jobbé tisztességgel halni embernek, hogy sem sze- 
mén é 1 n y szégyennel mindennek (Zrínyi: ASyr. 64). A ki 
ezt a rettenetes \'ilágot bíró méltóságot szemén hordozza, 
könnyen elfelejti a bűnt (Fal: NE. 46). Kiki szemén tartsa 
csillagát, mert ha elveszti, nem lesz vezére (Fal: UE. 465). 
Mindeimek vagyon már szemén ellensége (Zrínyi: ASyr. 
62). A bátorság isteni szentség a katona előtt, ezt viseli 
szemén, ennek áldozik (Fal : NA. 209 1. Eleget adna a 
szemnek, ha más marha után nem járnának az mtiak (Fal ; 
NU. 267). Adgy dugaszt fülednek, kapát a szemednek, keveset 
láss és hally (SzD: MVir. 387). Illanunk kell ő székinek előtte, 
bűneinket hányja mi s zömeinkre (RMK. VI.36). Pósa- 
liazí deák a mi szemünkre bánnya a barrokát, kit ő hordoz a 
fején (Sámb: 3Kérd. 753). Szemére hányás: exprobratio PPB. 
Ide kívánkozik egyvelesleg sok dáma, hogy szemre kap- 
hassa azokat, a kikhez a városban nem fer (Fal : NU. 267). 
A szer-felet akar tetszeni, nem tetszik; azoknak, a kik szemre 



155 



SZEM 



ARANY-SZEM— E&SZEM 



156 



kapják, unalmas (Kai: UE. 429). Még a szent helyeken is 
az, einilylyen szemre korülések és szomszéd ülések ve- 
szedelmesek (Kai: NA. 201). ó felségének szemire hányták, 
hogy olly senmii, sehimi oláh embernek anynyi hütöt, jószágot 
adott (ErdTiirtT. 1.9). Mikor a fiatal ágacskáról egy szemet 
lemetszenek és más fának héja közzé vonszák, ezt szemre 
vagy levélre való oltásnak nevezik (Lipp: PKert. 111.23). 
Kéjetekre, zem etekre paranczyolom, myngyarast yM- 
tfa jAyenek (llMNy. U.252). Szemünkre ne térjen a 
dolog: szégyent ne vallyimk vele (SzD: MVir. 386). Az 5rd5g 
zemere vethy abvWis emberaek gonoz fertelmes gondo- 
latokat (TelC. 258). E dolgot en szemekre vetettem 
(Czegl: Japh. 151). Mikor ingyen sem gondolta, akkor vetettem 
ezt szemére : hoc *nec ojiiiiauti objeci PPBl. Némelyek kopasz 
mentségre szorulnak, mikor szemekre vetik mások fogyatkozá- 
sokat (Kai: UE. 412). Szemre-vetéssel kezdik a dolgot és tsak 
nem véres hartzal végezik (-124). Némellyek tulajdon mocsko- 
kat a máséval mentegetik és ha így sem szapulhatják ki, színnel 
.szépítik, hogy bedughassák szemét a világnak (428). Jóseph 
fogja be te néked az te szemeidet (MA: Bibi. 1.44). 
Talám az bor-hályog fogta bé a jesuita szemeit (Czegl; Japh. 
230). A pór-rendnek sok feje vagyon, sok gonosz szemeket 
forgat, sok ártalmas nyelvekkel tJimad ellenünk (Fal:UE. 
409). Szememet reá függesztem: specto C. Efféle 
kereszt fogasokkal akariák íreket tama.sztani, hogy a .szegény 
egySgyfioknec szomeket be halolhassac (Vallást. Mij). 
Kezde z e m o i t le hajtani (VitkC. 92). Szemit hánya 
a szílW, gyíingyro dagad (SzD : MVir. 387). Rágták ajakokat 
mérgekban, véres szemeket hánytak egymásra (Fal : 
NR 2R). A dicsért ritkasjig szemet k i s z t (Fal : UE. 442). 
Ha akarta, csá-szíir, királ szemét békötte, az mint 6 sze- 
rette, mind kettít úgy viselte (RMK. III. 14). Zöldellő fáknak 
szem- legelteti! külömbözési (SzD: MVir. 387). Tudom bi- 
zony,' hogy merezgeted itt az szemeidet s fonod az 
inadat (Bal: Csl.sk 314). Fel nisd az szSmSd, ha mit 
akarz (l)ecsi : Adag. 9). Szeme fel-nyitva aluszik (Misk: VKert. 
49b). Aszszonyom nyithatod szemedet a szépre-is, de okkal mód- 
dal (Fal: NA. 173). Tudom, hogy ez megh sauauittia 
az szem eket (Bal: Csisk. 22). Igen szúrta szemét a 
szomszéd Bolgár-ország (SzD: MVir. 385). E5 vala ellenség sze- 
mének ki-.szHri> szálkája (CzeglVers. 3). Itt sok hamisloikfiség 
ment végbe, mert ötezer forinttal kiszúrták a szemit 1759 
(íhiziiuk L147). Az 5 ket fiának ki tollác a sz5meket 
(Helt: Krón. 32). B('>ldog állapotod ki ne tolya szemét a tovább- 
nézfl takarékoswignak (SzD : M Vir. .'iSS). Nézéssel szemeit 
bé nem tillthette (38B). Nem kötelessége a uemességnek, 
hogy két kézzel szórjon, szemeket verő pompára szjig- 
gasson (Fal: NU. 288). Képtelen különbség váltja őket, mely 
magok viselé.sekből kinéz és első tekintetre szemet vér (Fal: 
UE. 479). Vétem szememet arra az oszlopra, mely a 
kunyhó közepin volt felásva 17.')9 (Hazilnk 1.282). Senkire j o 
szemet nem vetnek (Fal: UE. 382). A ki valami vét- 
kiuiknek bizonysága lehet, arra jó szemet nem vetiuik iKal: 
UE. 485). Szemeit rólhmk elvette (SzD: MVir. 385). 
Földre vetett .szem illet szüzeket (38t)). líej'im leg-ébrebben veté 
szemeit (38t;). Szemeivel e 1-j á r n i a sereget : oculis *obire 
exercitum PI'Bl. Ugyan által-járt szemével: acerrime me 
*oculis conteniplatiLs est I'PIJI. Tététől talpig által járta szemével 
ötöt (Szl>: MVir. 38.'!). Tiz.szBr is megjárja .szemeivel, valamennyi 
búbok vagyiiak az egész szobában (Kai: NA. 142). Kaján 
szemeivel mindenkiben gáncsát keres iFal: BE. 581). Monda, 
hogy zevmevvel sem lattá (KMNy.III.80). Tanitványit 
szemmel látott igasságra vitte (MA:Scult. 46). Szemmel 
látott dolog, hogy sok osúfolásokat viselnek (Ozegl: MM. 6). 
En szemmel látott tanúkról szóltok (207). Szemmel-látott tanú 
(DEmb:(iE. Előb. 12). Harag szemmel néz reád (MA: 
SB. 53). Boldog elő menetele vaué valakinec, ne h o r g a s 



szemekkel nézzed (Com : Jau. 202). Az uruzlau meg 
haraguek, kezde pokol zemmel reya uezny ees fogat 
chykorgatny (Pesti: Fab. 78b). Nem lépnek bé a templomban 
meg szállani szívvel és szemmel a szentség előtt (Fal : 
NA. 147). Nagi harag szemmel az aszonira tekint 
(Pont. 216). Tekintettél^ liarag szemmel reáyok (Vás: CauCath. 
214). A bölts azon igyenes szemmel tekint jó és bal aze- 
rentséjére (Kai: BE. 579). Nem hagyá gyámoltalan árvaságra, 
hanem gondos szemmel vigyáz reá (Kai: NE. 43). 
Szem eleibe ereszteni valakit (SzD : MVir. 388). Az 
halálról walo thwdomant niynden ember az 5 zemey előtt 
forgassa (ÉrsC. 270). Szeműuc el5t furgaasoc az szent Pál 
intését (Zvou: PázmP. 1.44). Szem előtt forgás (Pázm: KT. 71). 
A tisztesség igazgatja, vezérli minden cselekedetinket akár ott- 
hon legyünk, akár ottkin sok szem előtt forgolódjunk 
(Fal: NA. 186). Légy minékfliik szemíinc gyanánt: eris 
ductor noster (MA: Bibi. L129). Az kic meg akaruac gazda- 
gulni, ezeknec szemec köziben megyén az ur és mondgya 
(MA:Scnlt 876b). Nem tudót szemközbe menni a felelés- 
sel (Sámb: 3Fel. 19). Argumentumodat szemed köziben lob- 
bautya (Matkó: BOák, 97 1. Mikor -valami apróbb barmok véle 
szemközbe mennek (Misk: VKert. 26). Szem-kőzbe mégyen 
a madarászokkal (352). Szemközbe találkozott vélek 
(Kár : Klet, 11,400). Azok teiinészetiliez alkalmazt-aasuk magun- 
kat, kikkel szemközt léeudUuk (Fal: UE. 441). Négy 
.szem kíiztt lenni, beszélleni (SzD: MVir. 387). 

[Közmondások]. Monduan va^on : zemét zéniert, fogat fogért 
(MüuchC. 22. JordC. 368. Fél: Bibi. 7). Czak azt hfld, az kit 
.szíimöduel látz (Decsi : Adag. 8). Sok fSle, sok szómé vagyon 
az királynak (9). Két sz5m mindenkor többet lát egynél (181). 
Az városi ember kinn el való embernek, ha lehetne, szemétis 
kii váyna : vrbanus aequi niliil bonive cogitat (199). Job az 
szömben való szidás, hogy nem alatomban való czalárdság (285). 
Senki nem sírja ki szemeit a más .szerencsétleuségébeu (Kisv : 
Adag. 261). Szemével hallotta, fülével látta (SzD: MVir. 386). 
Széu-égetőnek tőkén a szeme (388). 

arany-szem : balux C. baluca MA. goldsand PPB. 

árpa-szem : granum hordei Kr. [gerstenkom]. Obolus, tizen- 
hat árpa zömöt nyom (RMNy. 11.51). Nem adnéc egy iu-pa 
szömet rayta (Helt: Mes. 10). 

borsó-szem : (pistmi ; erbsej. EbböI czinály pilulákat egy 

borsü szeműét (Mel: Herb. 19). 

borsószemü: [magnitudiue pisi; erbseugrossj. HetlSn az 
könczöl az időnek miuoltat giönge borsó szömö houal be hintbi 
1572 (KBécs. D8). 

buza-szem : [triticnm ; weizeo]. A szérfln edgyfitt vagyon 
a buzii szóm a polyvával (Szathm: Dum. 167). 

csepegö-szémü, csepegös-szemü : lippus C. PPBl. 
(triefáugigj. A vénec avagy czepegft szemfiec alig látnak két 
szót elolvasni (MA:T!Ui. 37). 

csik-szemü : lucimis C. MA. kleinüugig PPE 

csip-Bzemü? Czigiáimál találod meg el veszet maihádat, 
czip-szömn, kirázza borzos szakálát (FortSzer. K3). 

csipás-Bzem : [oculi sufVasi ; triefaugej. T8ii)ás szemmel 
vagyok : lippio PPBl. 

csipás-szemű : lippus Kr. [triefáugig). Petsenyés, tsi|>ás 
szemmel vagyok : lippio PPBl. Igen alnoc vala, rauasz, szőrös, 
mint eé Esav, czipas szemfi, czomas hatu, sánta es |)elp (Szék : 
Krón. 171). 

csóka-szemű : glaucopis C. 

éb-8zem : conlsa média; huuilsauge Mel: Herb 138b. 



EX3Y-SZEM0— MACSKA SZEMÖ 



MÁK-SZEM-vSZER-SZEM 



158 



égy-szemü : unioculus, hisciis, cochlites C cocles PPBI. 
leiuáugiKJ. ti<:>ckal jubb és hasziiusb egy szomflnoc lenni, liogy 
nem mint valinac (Com: Jan. 53). 

élés-szemü : [aeribns oculia ; scbarlauíjiKl. Ha délkoiban 
meKnézfilljíif, az mic kör&kSruyfil szeuieiuc előtt forognae, 
éles szemSeknec láttatunc magunknac (MA: Tan. 3). 



fa-Bzem : (oculiis ; knosiiej. Fa-szem oltó : 
szemet, bimWt bé-óltok : iuoculo PPBI. 



inoculator ; fa- 



fél-szem : 1) oculiis nniis Kr. [einauge]. Mykoron fl'el zem- 
mel noezSt vala kyre mynt mastan teeznek ez vylagnak ffyay 
(ÉrdyC. 6-17b). Engem egy forgach w^ itet, ho* az lel zeniem 
ky eset, fel zegge lettem (LevT. I.I37). Az választ tette András 
nrara, akár fél szemét tolja ki, akár az lovat adja meg (Nád: 
[^v. 133). Az néki fél szeme: igen kedvese (■SzD:MVir. 388). 
2) (ocnlns retortus ; schiefer blick]. B^él-szemre nézni, meg-lopni 
saemével : *limis ocnlis aspicere PPBI. Fél szemre nézni egj'e- 
beket : alios intortis ociilis iutiieri (Erasm ; Erk. 44). 

félszemű : Inscus, unioculus, codites, defiocnliis MA. coc- 
les, monoculus Nom.' 197. einiiugig PPB. Félszemfivé teszi: 
elu-scat MA. Vaksi aszszony, félszemft aszszony : *lusea mulier 
PPBI. A fél-szemű kandíts, edgyic szemétől meg-fosztatott vak : 
cocles monocnlus est, lumine altero orbus (Com: Jan. 54). 

fölnéző-szem : sublimes oculi Kr. [huclifahrende augen|. 
Hét dolgot számlál Salamon, mellyet isten gyölSl és azok-kóz- 
ziM el8I-veti a fel néz8 szemet (Pázm: Préd. 1008). 

gabona-szem: [granum; körnchen]. Az galamb zokta az 
gabona zemuek az iauát valogatny es az gonozat el vetny 
(ComC. 232). 

gyöngy-szem : unió SK. [perle]. Ez leen az eekes arany.as 
gyengzem (ÉrdyC. 464b). A gySngy szemek a csiga héjakban 
találtatiiac i Com: Jan. 14). Almadin aranyba foglalva, gieőngh 
szemek vadnak mellette (Radv: Csal. Dl. 162. 320). 

háló-szem : absis, plaga retis C. 

hályogos-szemű: glaucomaticus PPB. [der einen staar 
hat). Hályogos szemil tseresznye : cerasum Juliannm MA, 

jegy-szem, jegyzö-szem. Az oiwaso zem k6z8t vala egy 
szy.stb kerezt yeeg zemewl (ÉrdyC. 277b). Két kaláris olva.só, 
kik között az jegyző .szíim vagyon (Gér: KiirCs. IV.3fi5). 

kecske-szemű (szőUő) : bumastos Nom. 80b. 

kék-szemű: caasins PPBI. 

kiallo-szém : [oculi prominentes ; hervorstehende augen] 
3zD:MVir. 385. 

kieslny-szemű : Incinus C. 

kidomborodó tt-szém : [oculi prominentes; hervorstehende 
augen]. SzD: MVir. 385. 

kiülö-szem: c« SzD: MVir. 385. 

lágy-szem : [oculus debilis ; schwaches auge]. Ferkót la.s- 
ian la.ssan az verőfény nézésre kell szoktatni, mert félő, hogy 
lágy szeme ne legyen, mert ha isten élteti, az kopja hegyire 
kell többet nézni, hogy nem .sem apjára, .sem anyjára, ahhoz 
kedig nem jó az lágy .szem (NádT: Lev. 1.5). 

lánc-szem: [annuhis catenae; kettenring]. Ezek a .szép 
nevek mind reá illenek mint császár nyakában az aranyláncz- 
szemek (Thaly:Adal. 1.19). 

ló-szemü (szilva) : pruna asinina ; rosspflaume PPB. 

macska-szemű: glauciolus C. caesius PPBI. Stephanas 
Machkazemew dictus (ZichyC. IV.468). 



mák-szem : I) granum papaverls Kr. [mohnkörnchen]. 2) 
[paullulus; winzig kleiu). Nyncli eg makzem tliewkelleth68.seg 
benne (LevT. I.IS). 

mákszemnyi : (pauUulus ; winzig kleinj. Czac egy mac 
szeninyi Bdfts.seget .sem adnac (Born: Préil. 301). Czac egy mác 
.szőmnét is nem aluttae vala (Temesv: Béla 17). Hogy csak egy 
mák .szemnyibenis szollyon (Bal : CsLsk. 225). 

olvasó-szem : granum rosarii Kr. [rosenkranzperlej. Az 
oiwaso zem kőzSt vala egy ezysth kerezt (ÉrdyC. 277b). Sárga 
gyanta, a ky az olvasó szembennis vagyon (Frank: HasznK. 
36b). 

ökör-szem: 1) regaliolas C. trochilus Com: Jan. 31 
[zaiuikönig]. Ember drágalátos mykent ekerzom (ÉrsC. 263b). 
Nagyra viszed az ökörszemet: mira de lente (Kisv: Adag. 
308). Az 6k8r szem és czinege nevetsége.sen hasoulifanác mago- 
kat a strucz madárhoz (Com: Jan. 31). 2) buplithalmus ; rinds 
auge Mel: Herb. 71. Okőr szem, ez fii ollyaii mint az eb 
kapor, feiér virága mint az őkSr szeme (Mel: Herb. 71. Beythe : 
Nom. 2). 

ökörszémecske : [regaliolus ; zaunkönig). A krokodilus az 
ökör-szemetskének minden veszedelem nélkfll megengedi, hogy 
a torkából ehessek (Misk : VKert. 248). 

öreg-szemű : [oculis magnis ; gro.s.saugig). Maga.s, szép kin 
ílő, c5reg szemfl ravasz lé.szen (Cis. k4). Bársony öltözetben, 
szép, Sreg, fekete szemfi szemSldfikfi leányokkal sétálunk 
(Pázm: Kai. 442). 

pap-szem, pápa-szem: conspicillum, perspicillum MA. 
[augenglas]. Pápa-szem, okulár : conspicillum ; okulár, pap-.szem, 
sebet tisztító ispót, seb-mérő vas : specillum PPBI. Igen tiszta 
pápa.szemet vegyen elé, a ki az augustiai vallásnak ágazatit fel 
akarja találni (Szentív : Verseng. 273). Nem jó mindent pápa- 
szemmel, hanem sokszor csak fél szemmel újai közt (Fal : 
Vers. 892). 

pecsényés-szém : [oculi suifusi ; triefauge]. Petsenyés szem- 
mel vagyok : lippio PPBI. 

peesenyésBzemű : lipposus MAI. 

pézsma-szem : [granum moschi ; bisamkorn]. Egy pézsma 
láncz, melyben vagyon rostélyosán aranyba foglalva 43 pézsma 
.szem (TürtT.2 IV.141). 

rák-szem : [lapillus cancri ; krebsaugej. A rák szemek tőbii-e 
a nőstény rákokba találtatnak (ACsere: Enc. 254). 

ráró-szem. : [oculi aqres ; schaife augen). A ráró szemek is 
kaprozhatnának utánna (SzD: MVir. 385). 

sok-szemű : [multorum annnlorum ; vielgliedrig]. Semmi 
gonosz .sem érkezik magán, mind a jó mind a gonosz sokszemíí 
lánc (l"al : UE. 492). 

szégyéntelen-szémű : (impudens ; luiverschiimtj. Ne lekö- 
tései zegyentelen zemewnek (VirgC. 134). 

széles-szemű : [annulonim magnonmi ; mit gro.ssen ringen]. 
Egy arany láncz széles szemft, kibe 98 arany (Radv: Csal. 
U.129). 

szembe-Bzém : [coram ; zngegen]. Fiamnak alábocsátása 
úgy "itt, hogy az fejedelemnek magát kötelezte az visszameue- 
telre, minek okáért ez országnak fejedelme azt megértvén, 
csak szembe szem akart fiamval lenni, míglen az odavaló kö- 
telezettségbe leszen (NádT: Lev. 169). 

szer-szem: [elegantulus ; stutzerhaft]. Nem szenvedgyük, 
hogy akármely nyalka .szerszem katona szemesbnek s okos- 
■sabnak itillye magát az anyaszentegyháznál (Pázm: Kai. 455): 
Nem szenuedgyiik, hogy akar mely nyalka, .szerszem katona 



159 



SZEKSZEMSÉG-ZA&SZEM 



SZpiBEl— SZEMLÉL 



16C 



vagy kapta bfizfi m5ueíi legény itel8 mester legyen az szent 
iras dolgában (Zvon: PázmP. 301). Szerezemü katona (Fal: 
Jegyz. 935). 

szerBzemség : [nugae, scurrilita.s ; pos-senreisserei]. Tudatlan 
deli szertelen .szerszetnségét árulta akkoris (Zvon : PázniP. 1C2). 

szőllö-szem : acinus MA. (wreinbeere). Az el hagyoth zeI5 
feyeth awagy zemeth, ky el hvpllot, íTel ne zeggyed (JordC. 
104b). SzőlSdljeu az el maradót sz51ü feieket ne keresd fel, az 
el húUot 9z51?i .szemeket ne szedd fel (Kár: Bibi. 1.10.5b). A 
kenyér soc biiza magból éa a bor soc szSlű szőmbSl loszen 
eggyé (Tel: Evang. I.,'J21b). Egy szőrszál Fabiust, egy sz5l6- 
szem Anacreont meg-fojtotta, torkokon akadván (Pázm : Préd. 
1145). A .szJlőnek jrtsága és ereje a sz815-szemekben, nem a 
veszszSkbon vagy a levelekben áll (Mad: Evaug. 190). 

Bzöllőszémés : [aciiiosus ; weinbeeren-J. A sz616 szemes 
sz61') gerezdekbSl cs5b5rben meg-nyomattatott szSlfl nedvesség 
sajtóval nyumattatic ki (Com: Jan. 84). 

tyúk-szem : 1 ) cbalaza C. [bübnerauge]. 2) corehonis C 
anagallLs mas; gaucblieil Fuelis: StirpH. 8. 

tyúkazemü. Vaklyos, homályos szeműk, tyúk szemük : 
myopes PPBl. 

vak-szem : 1 ) ociilus coecns SK. [blindes auge]. Az vitéz- 
nek vala vak zíme ; hogh megh 5klelte volna Diasnak oldalatb, 
az lancliarol cbeppene ogh cepp veer zSmere, legottan niegb 
nyleek (WiriklC. 220). 2) tempus C. tempóra Nom. 13. [schlafej. 
A keze a füle s a vak-.szeino körül jár : manus *errat eircnm 
aures et tempóra PPBl. KSsd az k§t vak szemedre, to fayilst 
gyogyit (Mel: Herb. 13). Az to ki;t vak szemed az te haiaduac 
fonetekia kSzott (Kár: Bibi. 1.632b). Mikort mulatni kimégy is, 
egy kis eczettel kend meg az balfeWl való vak szemedet (Nád : 
Lev. 55). Ha az bogata koro gyókerét ózue tSrod dizno baial 
és meg kenSd volo kozot, hasat, vak zSmet, az negyed napy 
hidegből meg gyógyul (BeytheA: FivK. 63). A cherleuelő fyuet 
ha az vak zSműdre kfitSd, igen io (84). Rekedez rfihögS tor- 
kod, fogaid megfeketednek, orrod meg-vékonyodik, vak-szemed 
bé-esik (Pázm : Préd. 74 ). A vakszem és oit kSzStt : inter tem- 
póra et nasum (Com : Jan. 47). Kennyék-meg a vak szemét 
[wpiommal (Web: Amnl. 97. Nad: Kert. 317. ACsere: Enc. 194). 
Ha fejed faj, vakszemed gyakran kend (Felv: SchSal. 35b). 
Demirhám Delit vak .szemben késével találta (Kónyi: HRom. 
182). Kit o.sztán vak szemben egy on golyobits ér, melly miatt 
el-esvéii mog-holt e jó vezér (183). 

vendég-szem : conspicillum Major: Szót. 162. (augenglaaj. 

vér-szem: audacia Kr. (kiihnheit]. A ki az gySnySröségre 
adta magát, z5ld ágra nem mehet az vagy nem vehet semmi vér 
szemet (MA : SB. 33b). A síiti'tn vérszemet vészen a biitortalan 
keresztyén ollen (Czegl: Enoeh. 1.75). Mind az had- s mind az 
orszíigban oly coiifuaio vala, alig tudtam vér-szemre kapatni 
(Bercs: Lev. Ut). Nini'.s abban nagyobb rósz, mint hogy az meg- 
félemlett ellenség vérszom-kapva megyén magának megerósi- 
tésére (62). Térj szellóre, fris égro, vérszemet vésznek a meg- 
szoralt s fojtott erek (Fal: NE. 26). Vond meg magadat, 
vérszemet kaixsz, meg ujjul.sz (Fal : Nll. 288). Lássék vérszeme 
eszednek, add jelas próbáit készaégednok (Fal: UE. 467) Távol 
légy a város gózétfll, térj ki frisebb égre, vérszemet kap.sz, 
megújulsz (Fal: NU. 288). A gyáva és megfélemlett szív nom 
tud vérszemet veuni (Fal : BE. 587). 

verfelye-szem : [pnnctum t;dariiim ; auge aii don wih'- 
fehi|. Fojér cziinlt koll piríbnii, az tejben verfelye szemre kell 
metélni, náilmézzel felyftl meg kell hinteni iRadv:.Szak. 1U7). 

zab-szem : avenae griuium SK. (haferkorn]. Neki sincs 
gy&szflie, ha mikor tatarozz.'>is, zab szemre hánuya varriisát 
(Bal: Epiu. 0. Szí): MVir :W7) 



[KtizmondásükJ. Bolond, a ki egy zab-szemért a lóba bújil< 
(SzD: MVir. 300). 

Szembe : ooram, ad faelem, in oculos MA. vor angen 
ö6rentlich PPB. .Szembe meghazudtol : mendadi probrum alicu 
in OS ingerere PPB. Szemben ditsémi : *corain in oh aliqaen 
laudare PPBl. Kitsoda feddi meg 5tet szemben (Kár: Bibi 
1.525), Szembe szépet szól: liát meget meg rágalmaz (Uecsi 
Adag. 196) 

szem-szembe : [in os, ad faciem ; ins gesicbt]. Atte eletí 
deth zemzemben nem zőnnec megzidalmaznia (NagyszC. 97b) 
Kezde szóm szSmben őtet pirongatnia (DebrC. 164). Zem zeml.« 
allatti volna az doctorokat ew vele (ÉrdyC. 661b). Törvénbei 
az gyermekek ülnek, egymáa.sal játékban szemszembe perelne! 
(RMK. 11.300). Szemszembe észt o neki meg parauchola (Holl'gr 
158). 

szémbe-szembe : [praasens ; zugegen). Wramwal zembi 
zembo wolth (LevT. L19). 

szemtöl-szémbe : corani, cominus, praesto, oretemu C ii 
OS, ad faáem MA. [ins gesicbt, gegenüber). Szemtíl asembi 
tőle halljuk vala : *coram ex ipso audiebamus PPBl. SzAmtS 
sz5mbe ellene alléc (Helt: UT. Bb. 1). Szemtfil szembe me( 
szid (Mel : Jób. 6b). Szemtűi szembe szólloc 6 véle éa niluái 
való látásban (Kár; Bibi. 1.130). Mig az istent színről szmre é; 
szemtől szembe látnóc (MA : Bibi. Elób. 1). Szemtől szembi 
ellene mondanánac az igasságnac (MA : Scnlt 877b). Szemtíi 
szemben-LS mog-dorgálta (Laud: UjSegiLs. 11.11). Előtte szemtn 
szembon : in os 6at (Com : Jan. 204). Ellenségekkel azemtül 
szembe meg kell harczolni (Illy: Préd. 1.322). Szemtől BBenibi 
nam kiíszöiihetto meg védelmét (Fal : TÉ. 640). 

Szembevaló: 1) [apertus, manifestus; ofienknndig]. Debi 
tor a|)ertHS et mauife.stns, qoi debitum hujusmodi non nega 
quiquo vulgari et matemo sermoue szembe-való adós ouncupa 
tur (DeorUladLsl. Kr.) 2) (simulatorius ; tünschend). Nem mfimbi 
való szolgálattal szolgáluán, mint azzoe, kic az emberekuei 
kolletic magokat (Holt: ÚT. Ddl). S) [adversus; gegenüber 
stehcnd). La.szlo király az tatár nemzetet szembe-valo viadallá 
(aperto Martéi meg ronta (Ver: Verb. 230). Az (Jliristus balak 
szembe való ütközet vala mind azockal az elleasegeckel, ;i 
kiknec (Bom: Préd. 238b). 

Szemébe : [in oeidos; ins gesicbt]. C3súfoltál-é valakit szemé 
ben vagy háta mögé (Biró: Ángy. 297). Egy hertzeg asszony 
nak szemébe jöveniliilék sokan, hogy előbb utób ugyan taak ; 
játék-felet fog meghalni (Fal : NA. 146). 

Szemecske: 1) ocelUis C. [Uugleinj. S) [aiisula; henkel 

eben). Otuen azőmetsket chinaly mindenic karpittra: quinquage 
n.as ansulas cortiiia Imbebit in utraque parte (Helt: Bibi. I.0o3 
Ki'c selyemből czin:ily az sjítor k;irpittyári szemeczkéket : fa 
an-snlas hiet-inthinas ad eortinas (MA : Bibi. I). 

Szeméi : 1) granatim colligo Kr. [komweiso aiiflesen]. N 
szemold a m;lsét, tsépeld a magadét (SzD: MVir. 385). 2 
[grana |«rrigo, cibum praebeo ; füttemj. Szemelni kell a belei 
malatzot, szemen, magon, fölveszi magát (SzD: MVir. 388). 

ki-szémél: (eligo; auswableii|. Ki-szemelni a bvakat: 
szépít, színit, sziiUassát a lovaknak ki-szedni (8iD : MVir. 452; 

Szemlél : I ) .ispccto, circumspicio, obtueor C specto, con 
templor, liistro MA. besichtigoii, liotracliten, anschauen PPE 
Távul szemlélőm: prospecto C. Nézellom, szemlélem: inapect 
PPBl. Meg latod az mit ez élőt nem .szemléltei (Mon : Apo 
39). Az Isten rej'ink szeralél (Pázm: KT. 59b). Az Isteni term^ 
szetnok felségét mo.st nem szemlélhettyUk (Pázm : Kai. 24 
Szemeit forgattya vala szemlélvén az Aétjitoa népet kit kővft 
a győuyőrSséges niuaika szó (EaitT: USzOz. 46). U)oau upii 



161 



ELrSZEMLÉL-SZEMENKÉNT 



SZEMÉNVALÓ— ÍÍZEMESKEUÉS 



162 



oc)-eb végre alittya vala magát szfilefetiiek lenni, hacem csak 
hogy az szepsíigos napnak gySnySrüséges világát os tíuyei 
szemlélneie (Lép: Pfük. 1.1 10). Ne horgas .'íteiiiekkel nézzed 
avagy szemléllyed : ne limis a.spice ant .<pocta (Coiu: Jan. 202) 
Ha azt mongyák: sae|)e et magnus duiinitit Humern.s, bizony 
szégyen nélkül szeniléilieteni cliorláimat (Zrinyi I. Elíb. 2i. 
Tób társait niagátul el küldi, az nagy tlieátrunion cliak magát 
szemléli (1L61). Mikor valrdia az a szernyü látis jobban szemlél- 
telet praktikára liozaltatni illly: Préd. I 70i. Mennyit adakoznak, 
szendélik, de mennyit ragadoznak, meg nem gondollyák (II 
50b). Úgy tetszik, szemlélem a fényes kardokat, mikép szede- 
getnek pamukos tsalmákat (.Orczy: KöltSz. 17S). 2) [eligo; 
aiLswalilenJ. Szemlellietek kószfiletSk hét férfiakat, kikről bizon- 
sag tetetik, kik telllesek szent leiekkel (Fél: Bibi. I188X 

el-szemlól : Iiistro, collnstro C. [be-schanen, besichtigen]. 
El-szapiléleni, meg-világosífom : collu.'stro PPBl Az \vrakat király 
mind el szemléié (Gíircs: Máty. 31). El szemlelte szemem 6U 
állapattyát (Eny:Gizm 14). Házát belíl ha elnézi, mindenfelől 
elszemléli (Thaly: VÉ. 11.21]). Jelen volt a fejedelem, végig 
mindeneket el-hallgata, a papi .szentolésnek rendes tzérimóniá- 
ját «l-szeralélé (15od:PoI. 82). 

körny-ül-szémlól : circnmspecto C. 

még-szémlól : [lerspecto C. contemplor, collnstro MA. be- 
rachten, besichtigen, beoehen PPB. Megválasztom, jól meg-szem 
élem, vizsgálom : dispicio PPBl. Byzon ky akaria az ew 
"ogyatkozasyt zyvenek zemeuel meg zemlelni, meg tekynteni 
AVe-szprC. 135). Meg zemlele az azzoniallat, hog io volna a fa 
i zeph (TelC. 208h). AzonkSzbe az Ventzel a f5 capitány meg 
;Sml?lte volt a Kupát (Helt: Krón. 28). A nStelen legény meg- 
lézi, megszemléli a szfiz leánt (Com: Jan. 116). 

megszemlélő: [speciilator; ausknndschafterj. Kémeket, meg- 
*• remlélSket és ezirkátókat kell kibocsátani : emitteudi simt 
V orycaei. speculafores et exploratores (Com : Jan. 148). 

[réá-szemlól] 

reászemlélő : [episcopus ; bischofj. Adtác nekie az pflspS- 
Sknec vagy reászemlélSknec titulussát és nevezetit (MA: Taa 
110). 

Szemlélés: inspectus, obtutns, circumspicieutia C. contem- 
latio MA. [besicbtigimg, betrachtiing]. Embernek zywebSI zar- 
ky az gonoz gondolatok, gonoz zemlelee-sek (JordC 
78). Ez wylagon el6 zent emberek el thawoztattíik byneketh 
lywelkedethben, gondoláikban, zemlelee.sben (ÉrsC. 218b). 
atéttatic az templom, ha .szemlélé.snec okáért lé.szen az temp- 
mba menetel iZvon:Post. II.273b). Az emberek az oktalan 
latok szemlélésekből vésznek alkalmatosságot az istennec 
icsíitésére ; ez a szemlélés ollyan, melly ez 5t dolgokat magába 
glalja iMisk : VKert 5). 

Szemlélet: cv Ráró tekénteti s deli szemléleti (Liszti: 
ars. 17). 

Szémlélhetlen : (quod coaspici non potest ; imsichtbar] 
idám legyek vagy kedvetlen senki arról nem tehet, indiilatom 
emlélhetlen, napvilágra nem kelhet (Fal : Vers. S90). 

Szemlélő : 1) conspicuus, contemplativus C. 2) lustrator, 
ospectator C. contemplator, in.spector MA. [znschauerj Volt 
y majom, melly igen mesterségesen tánczolt, mellyel a szem- 
Jket nevetségre indította (Misk : VKert 228). 

Szemenként : [granatim ; komweise]. Riskását keveset 
^ bele, csak szemenként legyen (Radv: Szak. 19). Az egrest 
léahús lében tedd fel, szemenként is, az mint lehet, szedj, 
gy tisztességet vallhass vele (20). Az riskását .szemenként 
Bd meg, mos s szárazd meg, mosárban erősen törd meg 
19). 

M. NYELVTÖBT. SZÓTÁR, m. 



Ú» 



te 



Szemén való : (albngo ; augenstaar ?]. Szeminvaloia ha lónak 
vagyon, az halyogfának az héiát törd meg es ad meg enni a 
lonak (OrvK. 97). 

Szemes: 1) ocni.itus, ocellatns C. oculeiLs MA. (der augen 
hat] Zemesck : ociilali NéniGI. 375. A szemesek szemeket mind 
itt elvesztik, azoknak itt .szemet ád isten, kik csupa szemtele- 
nek (8ylv: ÚT 11.161). A nap a szemSst, élSt éltetti, a szeme 
faiot, holtat meg dőgleti (Mel : SzJán. 50). Az mi kezeinc sze- 
meséé, azt hi.szic, az mitt látnac (Zvon : Post. 1.694). A gonoszok- 
ból jókat, a vakokból szemeseket alkota (Pázm:Préd. 379). 
Oly szemesec vattoc mint az bagoli az hod világon (Pázm: 
Fel: 73b). Vak vezérek vezetik okét, kövessenek szeniessebbeket 
(Matkó: BCsák. 101). El nem hiszem, a mely io .szemes, hogy 
a p l«tnt hozzá nem tenné (CzegI: Japh 153j. Ama lelkesálla- 
tok elöl, hatol és belől .szemesek voltának (Illy:Préd. IL228). 
2) providns, per.spicax MA. [scharfsichtig, umsichtig]. Eszes, 
szemes, meszsze-látó : prospex PPBl. Szomős mint az maczka : 
Lyncaco perspicatior (Decsi : Adag. 86). Szemesnek kell lenni, 
a ki ezeket meg sajdíthattya (Pázm: Kai. 272). Az isten azt 
itili, hogy mennyei jókkal gazdagok, szemesek szép ti.szták 
(Pázni : LuthV. 429). Szemes abban, a mire egyebek kötelesek, 
de azt könnyen el nyegi, a mivel maga tartózik (Pázm: KT. 
122). Okos, szemes áros ember (MA: SB. 119). Fel nyilt szemes 
voltodat megtapasztalod (Com: Jan. 3). Oly szemes nem lehet 
az ember, hogy néha által ne ugordgyék a nyomtatásnak vét- 
kén (Illyef : BC'sTomp. 72). A szent Írás stilus-anak, szava jái-á- 
sának szemes megvisgalása (Pós: Igazs. 1.136). A szemes világ 
alkalmasint tudgya, mennyit nyomunk a latban (Fal: BE. 597). 
Nincs ollyasmi teljes életünk forgásában, melly úgy kivánuá a 
szemes vigyázást, mint a tiirsalkodás (Fal: UE.440. 464). Ha ebbéli 
fogyatkozásodat megsajditja a szemes világ, alkalmatosságot 
adsz, a Uörületted mesterkedő hamisságnak (481). Bemard, a 
ki szemes udvarba nevelkedett, magára vállalta a dolgot (Fal: 
TÉ. 645). Azok szemesek a mások megítélésében, a kik tsi- 
pások a magok látására (SzD: MVír. 253). S) [oculis conser- 
tus ; mit augen bestreutj. A ruhák ne legyenek csodások az 
az csodálatosan szemesek vagy hasogattattak (Mad : Evang. 452). 
A páva az ő tarkabarka és szemes avagy sokképpen festet 
farkát el-terjesztvén (Com : Jan. 38). 

[Közmondások]. Vak szőmősnek ád világot : sns Minervám 
(Decsi: Adag 4). Szomősnek való az iáték (Decsi: Adag. 40). 
A kinek ellenségi vaunak,szemesbenjár és inkáb vigyáz magára 
(Pázm: Préd. 126,. Az vakis vezetheti az szemest (Zvon : PáznjP. 
274b). Az ajándék megv:dvittya az szemeseketis : mnnera oxcae- 
cant etiam pmdentes (MA : Bibi. 1.69). Job egy szőmős tanú, 
hogy sem tíz fölével halló (Prág:Serk. 531). Más házánál sze- 
mes, magáénál vak : *lynx foris, domi Tiresias PPBl Más házá- 
nál szemes, otthon pedig vaksi (Kísv: Adag. 182). Szemesnek 
való a töi-vény : vigilautibus juia (Fal : NE. 103). A vakondok 
utat mutat a szemesnek (Fal: Vers. 912) 

Szemeséd-ü : fprovídns tio; umsichtig werden]. A oiró 
Árgusban szemesedgyék, hogy az igyet jol által lássa (RendEl. 
F4). 

Szemesen : circumspecte C. perspicienter, vígílauter. proride 
MA. [umsichtig, vorsichtíg]. Ha állapatunkat szemesen vísgállynk, 
nyilvábban ismérhettyfik, kik vagyunk (Pázm : Préd. 66. Pázm: 
Kai. 419). Ha a tanuló önként tanul és a tam'tó örömest oktat, 
jeles gyönyőrfiség mind kettónec (Com: Jan. 154). Ha Székel 
Istvánt Sámbár szemessebben olvasta volna, ugyan ott okát-is 
meg-találta volna (Matkó : HRoml. 5). Szemesen olvasd a szent 
Írást (Matkó: B(>ák. 300b). 

[Szemeskéd-ik] 

Szémeskédés : [circvimspectio; vorsichtígkeit]. A Nagyságod 
szemeskedé.se miatt dolgaiban elé nem mehető végbeli pogány- 
ság (GyöngyD: RK. Előb. L6b). 

11 



163 



SZEMESSÉG— SZEMHTTLENSÉG 



SZEMTELENUL-SiCEMZET 



16 



Szemésség : dispicieutia V. perspicacitas MA. vorsichtigkeit, 
schaifeichtiskeit Pl'B. Félvén a kSsség szemességétől csalárd- 
ságát igy palilstolta (Matkó: BCsák. 12r,b), Fölfittebb való sze- 
mésség és figyelem kívántatik bemiüuk, hogy ebben a gonosz 
világban se isten se ember ellen ne vétsünk (Fal: SzE. 522). 

Szemetlen, szemtelen: 1) (oculis carens; augenlos]. A 
szemesek szemeket mind itt elvesztik, azoknak itt szemet ád 
isten, kik csupa szemtelenek (Sylv; ÜT. 11.161). Aztis meg 
gondolljTik, mely nagy szemtelen vakságban légyen az bíinSs 
ember (Pázm : Kai. 31). Vaj szemetlen, mért nem tanulsz az 
igy szólló szent Ágostontul (CzeglrMM. 152). S) (sterilis; un- 
fnichtbar]. Ez házhoz igen koH&« galmna gyl, merth zemetlen 
az gabona (Le^T. 1.107). 51) impimo, proca.x, scurrilis C. eörons, 
irapudens MA. [scbamlos, uuversihamt]. Valamennyire szem- 
telen: subimpudeus C. SzSmtelen ember: fronlis peretrictac 
(Decsi : Adag. 58). .SzSmtelen mint az eb : Atticus a.spectus (67). 
Szemptelen merészséggel azt hirdeti (Pázm: Kai. 208. Pázm: 
KT. 62b). Az 15d8r soc-énak szemtelen pacsokábl-ia íBal : Epin. 
5). Az ti fidőtlen kólt .szemetlen cathalogustok, kSnyueitek ászt 
meg nem mutathatták, hogy az római hfitnek csak eggjis az 
sz. atiák kSzzűI ellene mondott volna (Bal: Csisk. 111). Oly 
szemtelen álnok embernelégy (Megy: Bayie. 314). Philo.sophus- 
túl aranyat avagy ezüstít kivánni .szemtelen és embertelen 
csélcsapás (Prág: Serk. 881). Az koldus bátor és szemtelen: 
mendicus audax et impudens (Com : Vest. 14). Szemtelen, tisz- 
tátalan aszszonyoc (Comi.Ian. 138). Szemtelen orczátlanságoc : 
impudicitia (133). Szemtelen, vakmerS, csalárd 5rd5g (Bartba: 
Krón. 231b). Miért nem nézted meg szemtelen szájú a Calvinus 
mondását (Matkó: BCsák. 175). Érteni nem akarja szemtelen 
meg általkodsága (Sámb: Fel. 468). A beteg-ágyambúl is csak 
ki nem húz ez a szemtelen Ferencz(TörtT.'III.386). Szemtelen 
állat a légy (Misk: VKert. 654). Az emberséges ember elfitt ez 
az alakozás nem egyéb, hanem szemtelen csalakozás (Fal : UE. 
380). Szemetlen e vagy szemtelen tudatlanság az (SzD: MVir 
387). -1) (impudenter ; unverschiimt]. Tiltya az vakmerő ítéletet, 
mellyet ily nagy szemtelen mis emberekre kergecz(Mün: Ápol. 
427). 

Szémtelenked-ik : inipudens, eftVons sum Kr. (unverscliíimt 
sein]. AzokrúI .szóllék, kik nevöket eltitkolván irilsokban, hogy 
bátrabban .szemtelenkedhessenek, az ártatlanokra hamis híreket 
kültenek (Pázm-: Kai. 1076). A luterista prédikátorok tapa,sz- 
talható hamisságokkal mernek .szemtelenkedni (Pázm: LutliV. 
136). Bachus is közikben szemtelenkedvén, .szíveskedik vala 
azon, miképpen tudhatta vóhia mézes borára édesgetni Nagy- 
.ságodat (GyöngyD : RK. L5). Ha általgyiin, nem szemtelenkedem 
itten, Boty ty;int hagyom az liadakkal (Bercs : Lev. 258). A gyer- 
mek megszokja az arcátlanságot, derekassan szemtelenkedik 
(Fal: NA. 156). Nem merészlenének elJttetek .szemtelenkedni, 
visszapíronkodnának az első haragos szem intésre (179). Mennyit 
könyörgütt, szemtelenkedett a palotán s az utcán a fí személyek 
kOrfil (235). 

vissza-szemtelenkedik : [etirous revertor ; ohne scheu 
ziirückkeliren]. A légy, akár mint kergessék is a legyééivel. 
Ismét tsak visz.sza szemtelenkedik (MLsk: VKert. 655). 

Szemtelenképpen: [impudenter; unverscliiímt]. Szemtelen 
képpen ;iszt meri mondani (Vallást. Oiij). 

Szémetlensóg, szemtelenség: 1) (caecitas; blíndheít]. 
Rejánk szállott iiz luigy vakság, minden szemetlenség (RMK. 
11.213). 2) [impudentia; imversch.-imtheit]. Valamelly helyt talál- 
kozik a szemtelenség, ott szokott lenni a bAntetés (Land: Uj. 
Segits. 11.209). Magokat a szemtelcnségnek adták (Illy: Préd. 
1.289). Semmi nints olly meg-tam'thatatlau állat mint a légy, a 
szemtelenség derekas nagy mértékben meg vagyon benne 
(Misk: VKert. 655). Szemptelenségétíl ezen asszonynak nem 



maradhatott az méltóságos fejedelemasszony (Bercs: Lev. 479 
Orczátlan szemtelenséggel neki mégyeu akár melly bűnnel 
(Fal: NE. 68). Okok viselik ókét erre a bátor szemtelenségr 
(Fal:NU. 287). 

Szemtelenül: impudenter, procacíter, scurriliter C. impt 
díce MA. [imverschiimt). Meg e.smered, mely szemtelenül ii 
legyen írást Dauid .János (Mon: Ápol. 5). Szemtelenfil ham 
vech efféle dolgot írásodba (336). Ne csak tudatlanul és szén 
telenfll, hanem parasztul és nem keresztyénuelís szolaszz t 
(Bal : CsIsk. 436). Imez vagy amaz gézengúz emberek azemtc 
lenfd titogatnak és árulgatnak (GKat: Válts. 11.1307). Tudja a 
ur isten, itt anynyi kérő vagyon szemtelenül, majd semmi pai 
jószág nem marad (RákGy: Lev. 246). Memée szemtelenebbí 
marczougani (Pós: GBot 11). Testét szemtelenül felmezetelen 
teni (Kisv: Adag. 128). Ez az igaz isten, kit az átkozott felft 
valkodott nemzetség így szempteleuöl tapod az földre ilJercs 
Lev. 345). 

Szemöldök (f^ztmeldelc JordC. 130. szevióldtr, szómStdi 
MA.) : superciliuni C. palpebra MA. augenbrauen PPB Szem* 
dök küzí: glabellius C PPBl. Meg a szemöldökéból is ki-tet.szik 
supereilia hoc *clamitare videntur PPBl. Ala horgata semeld* 
ket: supereilia depressa (NémGl. 376). Az templomnak aytí 
yan nyryeek el ew hayath ez zemeeldekeeth az megh wyonua 
megb zentSlIhnek (JordC. 130b). Homlokából es zevmevldevkc 
bevi nemj-nemev fenlev velagossag fenlyk vala (DomC. 127 
W zemeldeky kerdyk embereknek fyayth : palpebrae ejus ii 
terrogant filíos bominum (KulcsC. 18). Az 5 zömei wahuial 
fenőssük es tyzthak, z5me zóri es fekethek, z5m6ld5ke es fe 
kethe (TihC. 105). Semmy nem woltam, el fel emeltem zemee! 
dewkewmet (401). Szép homlokú és személdekfi, kAzép embe 
lészen (Cis. M). Nagy az ket csécsi 5-nekí, haja csoixirtof 
hoszszu az szemSIdoke (SalMark. 4). Bársony Slt^tbeu, wé 
öreg tekete szemíi, szemóldőkfl leányokkal sétálunk (Pázm 
Kai. 442). Ezt a szem-szórőc nedvesitic, a szem hajac és szeműi 
dSkóc meg erösític (Com: Jau. 47). Bresaida .szép sárga meg 
eresztett bajjal jiirt, felszedett szemSIdóke (Hal: HHist. IlLTO; 
A lovak szemekkel és szemfildukőkkel tzifrán hunyorítanál 
(Misk : VKert. 106). Ábrázatom teljes és piros, kerek, banu 
szeg, szemem, szemUldökfim is bania 1759 (Hazánk L216 — 217] 
Justiniántis tsak magát látván a követekkel, fel szedett szemöl 
dökkel a tüztól gyulladt tekéntettel így kezdé (Fal:TÉ. 694J 

ajtó-szemöldök : limen superum PPBl. [obere thiir 
schwelle). Ajtó .szemöldök köve: h>-pertliyrnm PPBl Egj- ayt< 
mellyékétól, citfriis faragot niüv, kinek az szemöldöke kornisoí 
adgyanak tóIe hét forintot (TOrtT. XVin.233). Tiidgyak, min 
való, a mit írt volt Plató az ajtó .szemóldókre (Felv : Dics. 281 

kinnülö-szemöldökü : siló C. 

nagy-szemöldökü : blephiux) C. 

szémöldökös : jelatus; hochmütigj. A magok alító, 8z•^ 
móldókSs embereknek dőglelotes szándékokat meg akadékoz 
ta^a (GKat:Titk. Elób. 4). SzemöldOkös és magoknak fennyei 
tetszfl emberek (DEmb: GE. Elöb. 19). 

Szemre : ad oculum Kr. 

szemről-szemre : [de facie ; von ange.sícht zu ange.síclit| 
Te üórt alloíd fel emelek zjivokotli, eltembe diíerilt, meri 
zemrSl zemie latfak (DöbrC. 269b), 

[Szemt] 

még-szemt : [dílígenter intueor ; genau besícbtigeu|. Vala- 
mit szem-begyre venni, meg-szemteni (SzD: MVir. 385). 

Szémzik : gemnio Kr. 

Szémzet : gemma MA. rebauge, knospe PPB. 



Ifiő 



SZEMÉLY 



SZfiMELi Y : I ) (imago, facies, viiltiB, conspectus, aspectiis ; 
bild, Kesit'lit). Emberek j-stenneU zemelyeie teremtettek (ElirC. 
148b). Te zóniélód el5t vadiiac : in conspectii ttio siiiit (BécsiC. 
14. 19). V'ala ö z.emélé (aspectnsi miként villámat (MiincliC. 
70). Igazak generkegyeiiek cs vigag^ianak istennek zemele 
el5t : in conspectii (AporC. 14). Isten meg uilago.selia 5 zemeiet 
(vultnml mi raitonk (13). Engemet teremtetli zemelyere (w 
hasonlato.ss,"igara (VirgC. 2b). Zyneet awagb zemelyeeth nem 
lathatnaya (WinUlC. 28.3). Zeep zemelyA azzonyallat : niulior 
puleiira (.lordC. 244). HiS- zenielye vala menwen Jeni.salemben : 
íscies ejus erat euntis Hienisalem (,558). Byneseknek zemelyth 
valagatyatoc : facies jiecatorum surnitis (KeszthC. 216). Ez 
vylagiiak ez mastany keepe zemeellye el mwlyk (ÉrdyC. 18). 
Tyztólendew zemellyew veen ember (509). Zent Lueacbot SkSr 
zemeelben yryaak (ö88b). Zent Jakab meg yel5nec neki zaran- 
doc zemelben (TelC. 88). Az fi szauat sem ballottatok, sem az 
a szeműit nem lattatok (Sylv: ÚT. 1.134). Ne cbinaly teneked 
faragot képet valamely szSmélyre: non facies tibi sculptile 
(Helt: Bibi. I.L1.4). Isteni sz5melyre Adara teremtetee (Born: 
Ének. 348b). Nem nez az embereknek szenieliere : nec enim 
vides in faciem hominum (Fél: Bibi. 74). Szeméi szerint ismerni : 
de facie nosse (Dec^i: Adag. 70). Szakálla mer5 6sz bálvány 
személyében (Zrínyi : ASjt. 42). Harag-é vagy ]6 kedv látzik 
személlyében, meg tetzik a szándék menten nézésében (GyöngyD ; 
MN. 42). 2) [forma, figura, species externa ; form, figur, gestalt, 
das anssere]. Az angyal azon zemelben fráter Bernaldnak 
yelenek (EbrC. 18. 46b). Méúnéc zemélét tugéatoc mégvalazta- 
notoc (MünchC. 44). Dawyd ystenuek konyerewgh, bo^; ewtet 
az ew elleusegytewl meg mencze, melynek zemelye alatb az 
Crystívsnak halála es az sydoknak wezedelme meg profetalta- 
tyk (AporC. 17). Zeep zemel 8 rayta nem lattatic (Nagy.szC. 7). 
Agya Cristus mynekevnk az ev zent testéét eledelevl kenyér- 
nek zemelye alatt (CornC. 171). Harmad melto.saag zemeel 
sserent való ygyenesseg (ÉrdyC. 596). Hogy ezt látá az szflz 
Mária, a2 fSIdre le esek, hogy embery zemel nem volna 8 
rajta (ÉrsC. 94). Jelen uala ah bizoú ChrLstus teste ah kenier 
zemel állat es az ^' bizoni uére ah bor zemel allat (Ozor : 
Christ. 183b). Miért vetetic ket szemel alat az vr vachoraia 
(Zvon: 0.siand. 127). Oh te Inachiisnak nagy hírű fajtája, em- 
beri személybíl végre ki-vétetvén, az istenek száma közibe 
tétetvén, én is hozzád jöttem híredet követvén (GyöngyD: 
Cliar. 3381. 8) persona C. MA. person PPB. Két .személy-között 
való bajviadal : monomachia PPBl. Nem nézed embéréenéc 
zemélékét : non re.spicis personam hominum (MünchC. 55). 
Atyafyuy zeretet eg zemelyhez nem mondatik lenny (VirgC. 
122b). Az teztan ertetyk az tJTvnak zomelye (SándC. 3. 34). 
Lattatyk vala lenny valamely vtalatos zemelnek (MargL. 26b). 
Zemelyeknek valazthasa; acceptio per.sonarum (JordC. 834). 
Elmene sok népekkel, zemelyekkel (DomC. 106). Az wr isten 
zemeelben barom, állatban eegy (ÉrdyC. 533b). Holoth y.sten 
Bemelth ne walogas.son (ÉrsC. 339b). Chinallyunc embert, sz8- 
melt, ki mi hozzanc hasonlatos legyen (Helt: Bibi. IA2). Nem 
szól szent léleknec szóméllyérSl auagy álattyáról (Helt : ÚT. 
ml). Gevpgyere mentewnk ez nemes zemeliekkel, ottis iktat- 
twk ez vitezl8 zemelieketh az iozagban, az falwbeliek voltak 
halgatok (RMNy. U.129). My az három zemely felel mynyayan 
mertenk wolna felelni (LevT. 1.171). Az kerre-sztien embernec 
nem szemeitfii, hanem az isten igeietfil kel figgeni (Fél: Bibi. 
324). Mivel személyében hozzá nem mehetett, tanitványit hozzá 
kflld8tte (Pázm : Préd. 23). Az szentek nem imádkoznak egy 
egy keresztyéni személyért, hanem eggyszersmind az egész 
keresztyéni gjxJekezetért (Bal: CsIsk. 285). Mineni szokta az 
értelmes világ a tselekedetet a személy-szerint mérsékelni, 
hanem inkább a személy tselekedetibfli megismerni (Fal: NE. 
12). A finom ndvariság inkább többel, hogysem kevesebbel bö- 
iHüli meg az embert, mindazonáltal számot tartván a szemé- 
lyekre és azoknak különös érdemekre (FahUE. 425). Maga 



FÉRFISZEMÉLY— TISZTVISELŐ-SZEMÉLY 166 

személyéről és maga dolgairól igaz Ítéletet tegyen az ember 
(464). 4) (fomina; weib). Egi gonoz elethfl leanit ki'ildének 
hozzá, de 8 ki uero a zSmolt a bazbol (l)ebrC. 205). LaUic vala 
az (időben Jerusalemben egy szép szemel, ki ISn neki nagy 
szerelmeben (Hofl'gr. 15('>). íme tudom én, hogy te szép sz8mely 
vagy: növi quod pulchra sis mulier (Ilelt: Bibi. lE-l). A Bank- 
ban felesége igen szép .szSmély vala és igen iánibor (Helt : 
KnJn. 53b). Tisztátalan .S7.emély: meretrix (MA: Bil)l. 1.36). 
5) [dignitas ; würdej. Nem az vi.seli jobban magát, a ki királyi 
személyt visel, hanem a ki díszesben meg-felel bivatallyáuak 
(Pázm: Préd. 276). 

férfi-személy, férfiú-személy: [vir; mann). Háromezer 
yewyen en eleembe eztendeegh mynden fyrflyw zemeely (JordC. 
59). Se férfi .se nőstény személy eg>'ik féltől is se ne raboltas- 
sék se el ne adattassák (Monlrók VIIL120). 

fiü-szémély : [filius ; sobu]. Az fiú-személyében való isten 
tellyes igaz ember és nemcsak lélec nélkfll valo test (Zvon: 
Post. 1.109). 

fő-személy : [principális, primarius ; hauptperson]. Némely 
királyocka fó személy a sidok között (Hly: Préd. II.209b). 

hét-személy: fseptemvir]. Hét-személyök méltó.sága: sep- 
temviratus MAI. 

leányzó-személy : [puella ; müdchenj. Senky nem ysmery 
vala, hogy leanzo zemeely vona (ÉrdyC. 339). 

némes-szémély : [nobilis ; adeliger]. Nemes zemelynely ne* 
negj forintra, parazt zemelynely egy egy forintra huz forintyg 
zabád meg eskenny (RMNy. n.l77b). Gewgyere mentewnk ez 
nemes zemeliekkel, ott is iktattwk ez witezl8 zemelieketh az 
(129). 



nöstény-szem.ély : [femina : weib]. Se férfi, se nös'tény 
.személy egyik féltől is se ne raboltassék .se el ne adatta.ssék 
(Monli-ók Vm.120). 

öt-szem.ély, ötös-személy : quinquevir MAI. Otszemélyi- 
méltóság : quinquevh'atiis MAI. 

papi-személy : persona ecelesiastica Kr. [geistlicher]. 
Mennyi szabadságokat adtak a keresztyén tsászárok a iiapi 
személyelmek, a papi jószágoknak, az egy-házi marháknak 
(Piizm: Préd. 919). 

paraszt-személy, paraszti-személy : [plebejiLs; plebe- 
jerj. Nemes zemelynely ne^ negj forintra, jiarazt zemelynely 
egy egy forintra huz forintyg zabád meg eskenni (RMNy. II. 
1771)). Szerzések es kewtesek egybazy es parazthy személy 
kevvzt semmyk legyenek (Ver: Verb. 80). 

rideg-személy : [.singularis persona; alleinstehende person]. 
Rideg személy, kinek sem fia sem leánya sem attyafia nincsen : 
singularis persona, quae nec filios nec fratr&s habét (Ver: Verb. 
349). 

szabados-szémtély : [caelebs ; unverheiratet, ledig]. Valaki 
paráznaságban találtatik, szabados személy megiierengéreztetik, 
nős ember megöletik (MonOkm. XIV.268). 

szolgáló-személy : [servus ; kneclit]. Ha zabád wagy, 
myre tetteted te magadat zolgalo zemeelnek (ÉrdyC. 216). 

tanáesbéli-személy : [senator]. Római fő birák, tanáts- 
béli személyek : patres conscripti PPBl. 

tisztbóU-szémély : [dignitate conspicuus ; person vom 
rangé], A fejedelemnek igen jó igazgatói legyenek, visgálás 
lévén arra ti.sztbéli .személyek vála.szta.ssanak (Illy : Préd. II. 
159). 



tisztviselő-szémély : magistratus C. 



11* 



167 URASÁGVLSELÖ SZEMELV-SZEMÉREM 



(SZEMÉREMKED IK]— SZEMÉRMESKEWK IfiS 



uraságviselö-szémély : duiinivir MAI. 

úri-személy : [vir doctiis ; gelehrter mauu]. Szerencsés 
ipaikuiiáí arra serkenni, hogy ember a maga touulságát másé- 
val fokija, sokak áltjil sokat tudjon; egy illyeu úri személy 
akár melly üirsaságban sok ni:ls ember állal okoskodik (Fal : 
UE. 371). 

valló-személy: yersona fatens Ver: Verb. 112. Etfijle 
vallás tüteliioli megerosítiesore, ha az valló személy imniar 
csak eggyes es niagua szakattul volna is, sem a király, sem 
az osztozó attyaüaiiiaU engedelme nem szükséges (Ver: Verb. 
112). 

Személyében : I) (noniine alicujns; im namen). Ez eellyek 
zemeelyeben mongj'a zent leélek bólcli z;iya atal (ErdyC. 517). 
Ez büiiíisísU személyében szent Ágoston igy szoll (llly: Préd. 
1.15). Megfelel az ö .személyében Easebius (n.299b). 2) (prae 
sens; i)Orsünlirh|. Azután Sinán eleiben személyében méné 
(Pázm: Kai. 411). 

Személyes : [adultns ; erwacli.sen]. Ez a könyv a személyes 
nagyoknak szól, mind azon által a felserdült tiatal rend is 
alkalmas hasznát veheti (Fal: NE. 1). 

Személyhez való, személyi: i>ersonalis C. MA pei-sOn- 
li.h PPB. 

Személység: personalitas Kr. [persöulichkeit]. A Jehova 
tulajdon személységfl és saját lételS lélek (GKat:Titk. 472). 

Személytelen : (inipersonalis ; unpersönlichj. A Jehovának 
lelkén semmiképpen nem értethetik valami személytelen er8 
(üK.at:Titk. 472). 

SZÉMÉNY : (berittoner kosak]. IIuszonharmadmagAval 
jiitl vala ki szombaton az legnagyobb lator szemény s gyalo- 
gok kapitánya (RákGy:Lev. 492). Az itt való latianságot min- 
dennap fogják, gyalogja, szeménye inkább mind elveszett (494). 
Kár annyi vitéz embernek elveszni, az szeményben mi sem 
mai'adt, gyalogja is feles vésze (495). 

Széményi: (kosakLschJ. A szeményi gyalog.ság zászlóstul 
kiment az ellenség kSzibo (Szál: Krón. 326). 

SZ£MÍ:II£M (zecmrrmeí JordC. 835. szeviirem Sylv: ÚT. 
11109. zúiH'tröm CzechC. 47) : 1) propudium, dehouestamentuni 
C. pudor, vereeinidia MA. (schande, sciiam, schanihafligkoit). Ne 
talamtal ez fowlewlniondottat alaytanak ow zorzetyuek zemer 
mere (EluC. 69b). Az 6rd5g micoron embSr az biut taszi, az 
zőmormSt ? tfile el vezi, micoron kellene meg éouiü, az zSmer- 
műt, kit ? tftie el vet vala, miud orczaiara keni (GuaryC. 46) 
Bi/.oni nagi zemerem ez niinekvVnk (VirgC. 16). Xpas halalok- 
thwl ees scemermekthől zabadoh mog engemet (PoerC 259). 
Kerlec az 6 na^ zemermeii, kit válla a keth toluay kSzőt tigven 
(NagyszC. 387). Nagi zemerSm tönektők, ha a tliA kiralitokat 
meg fezitetSm (WeszprC. 93). Tartcz meg engSmeth byuSkból, 
mywlAn embőry zSnieerómtwl, haragtool (C^echC. 47). Nagy 
zemerem az testuek \Tankodny az lelken (CornC. 287). Zeemer- 
niet zonvettek az tenveii myatli (JordC. 835). G'akorla meg- 
tökelletem volna a gonoz gondolatokat ha e világi zenieremtSl 
nem feltem volna (VitkC. 28). ZomerSm róla zolany az ew 
atkozot eoleteenek okaert (ErdyC. 31). Zennyenek meg zemee- 
rem bezedot zolny (572b). Szemiremme nem tárta : non pudot 
eum (Sylv: ÜT. II. 109). A te szSmérmed feluefedesztes.sec : ne 
reveletnr tnri>itudo tna (Ilelt: Bibi. I.Mm). Nagyob diadalom- 
mal el tSrellyflc észt e kis szSmérmet (Helt: Krón. 12ub). Nem 
.szemérem nékfink-is tíuu'ilni (CSs. 141). Ha meg Szuegylenek 
is kedig, .szemerem mondani, minemA üzuegy.seget uLscIuec, 
mert heuolkodok (Tel; Evang. 1.1511. .SzJmérSm ez énnékom: 
turi>e silere (IJtícsi: Adag. 136;. Mi hellyen nie.g asz, el szoktoc 
volui es milst vyiat kntni, minél hogy vgyan szeuieremnec tar- 



tanáé azt viselni (Pécsi : SzISzK. 21). A világi fogyatkozásoknak 
emlékezeti szemérmet nem szerez a .szentekben (Pázm: Préd. 
16. 326) Hazudván minden .szemérem nélk5l (Czegl- Japh. 144). 
Igyenetlen ott a barátság, a hol egyiknek vagyon, a m;isikiiak 
nincsen; kinek nincsen utoljára, szemérmes incsen (Fal: U& 
453). Ismerem, szemérem, ezt miveltem í Amadé: Vers. 46). 
a) [pudenda ; schamteil]. Veuec fige fanac leueles agat, aual fe- 
dezec be az ő zemermöket (TelC. 210), Szemermiro cztindorát 
vetett (Szüli: üáv. 78b). Noe nem az Chámot, az 6 szeméi-mrl 
nmtogato fajtalan tiát, hanem a Chenaánt, annak fiát álkozá 
meg (GK;it: Titk. 230). 

[Szólások]. V rajta acart erSuel zS mer műt tennie 
(GuaryC 25). My rayfonk nag>' szemérmet tennének (MargL. 
40). Valamely sztics mester más mesteren bc^izédével avagy 
cselekedetivel szemérmet tcheud, ötven i>énz árra boron marad 
(KecskTört. II. 282). Az meennyey kyral nem hagyaa az e» 
zerelmfts zolgalo leánya bezeedeet hamyssagban, hogy ze- 
meermot ne vallana (ÉrdyC. 640j. Szemérmet nem val- 
lottam : non simi confusas (Helt: UT. Z4). 

(Közmondások). Szemérem a futás, de haszjios: vir fngiens 
et deum puguabit (Decsi : Adag. 74). 

(Széméremked-ik) 

Szémér .iJmkédés : (verecundia ; schamhaftigkeit). Ho^ biueit 
meg ne merneie mondani zőmeromkSdesben (DebrC. 368). 

Szemérémség (itmfrsey EhrC. 116): (pudor, opprobrium; 
schande, selimachj. Ynkab kvuanua Cristiusnak zemerenuspgyt, 
ment ez vylagnak hiúságát (EhrC. 20). Ew teuelge.se es hámos- 
saga, kyket byzunsagnak lenny predicaltanak, bánatban as ve- 
zelben meg végeztetnek es zemersegben (UG). Ekésen iarionk, 
miként napp;il, nem zemerem.segben (DöbrC. 257). A zemerAm- 
seg 8 ziuet nem hagé:-' 'w'** '^' emelni (NagyszC. 167i. HA 
zemeremseghet hordozván : probnun ejus port-mtes (JordC, 
828). Vsteneni een the benned byzom, zomeromsegetli ne walyak 
(KesztliC. 44). Meg nem halainy az yo teteit, nagy zemeerem 
seegh (ÉrdyC. 612. 27b. 189. 259b). llyretek semmi zem& 
rSmseeggel ne zaggattassek (ÉrsC. 222). 

Szemérmés: I) pudens, pudiciis, pudibilis, verecundiLs 
[schamhaftigj Vala ez fi-ater Leo egy ig^v es zemermes (VirgC 
18b). Jelesevl kedeg zemermes titkon való zegeuyeknek (MargL 
58). Bezedeben jgeen zemermes vala (ConiC. 43b). Jmac.igoc 
le^eu k&sedtílnie.s, zemermes, igaz ^akorlatos es siralmas (VitkC 
4). G'5na.süd egez legén, zemermes legén (36). Az nemes kyra 
leánya felette zomeermes vala (ÉrdyC. 639b. ÉrsC. 535). .*<enk 
én felíllem nem tartja, hogy szemérmes koldus volnék (RMNy 
11.276), A tetvek kezdenek szemérmes teste körül ki po.sogn 
(Pázm: Kai. 191). Ott kin ne hadd az ajtó küazObénél .szolgád 
dal a szemérmes tisztességet (Fal : NE. 1 8). 2) (probi-osiis 
schiindlich, schmiihlichj. Zemennes es zórnü kenokat tóttek raiU 
(UebrC. 622). Myudden bynnec fSrtelmeetwl es zemeermJs my 
welkfldetSlrtewl meg tyztohok az my zywnknek zalla&tat (ÉrdyC 
5b). Szemérmes vétkeket dél szinro hoz és szem-eleibe teijeszl 
(Pázm: Préd. 1.5). 

(Közmondá.sokJ. Szűmérm&s deáknak hew táskáia (Uecsi 
Adag. 136. MA.). Szemérmes deáknak fres tá.skáia (Dei-si : .Adag 

224). 

Szemérmésen : pudeuter, vereounde C. pudice MA. ^üchtig 
.schamhaftig PPB. Zent Margyt .ázzon zemenneeen mo8oloil<«k 
mykepen zokta val.i (M.irgL. 13S) Alattoniba es -zemermS«eii 
ingiSrhven az romabelyeket kAnetrare (Konij: S/Pál. 35bi. 

Szémérméskéd-ik : verecundo iW. sch.imhal'tig sein, 
sieh .sdiiinien PPB. Lojuiyom eu kereztyen vagyok, ne zemer- 
meskegyel en tevlem (ComC. 266). Felele zent Ágota azzun: 



IfiH 



SZEMÉRME8KEDÉS— SZEMÉT 



SZEMETES— SZÉN 



170 



■■' tloiiiiet zemermeskevdlietiiem, mykorou te légy jgeeu veeii 
260). El pyrul vala auag zeinermJskSdic vala (TelC. 47). 

Szemérmeskedés : [verecundia ; scliamliaftigkeit]. M^geii 
lala MariauaI az zent zemeiine.skede.') (DebrC. 34fi). 

Szemórmeskedö : imdibuudus, pudeiis, verecuiidus MA. 
iclmniliattif;, zik-litig f'Pli. 

Szemérmesség : I ) inode."itia, verecitndia C [sdiainliaftig- 
;eit]. Öt dülogh benne legyőu, elsó, 2ümernifis.seegli (SándC. 
4b). Meúel a pap elej'be zcmermessegel (VitUC. 24). Elssew 
nenyekzAy rwba niondatyk testy zeplSteleas.segb, ma.süd rwha 
isteny zent zeretet, harmad zemeermússeeg (ÉrdyC. fi41). 
ragadhat:itlan, hogy az emberi szemérmességnek vai;you valami 
kadékja a gyóniisban (Pázm: Préd 429). 2) [tiiri>itudu;schmacb]. 
Lz te hugodnac fel ne fedezzed szemérmességet : turpitudinem 
ororis tuao non revelabis (MA: Bibi. 1.105b). 

Szémérmetés : [modestns ; besdieiden]. Az Írásban, s az 
üólásbauuis szemérmetesb legyen, mert nem socekkal vagyon 
nőst dolga (Bal : Csisk. 447). 

Szémérmetésen : verecnnde M.\. pudice Com: Vost. 143. 
chaniliaftig, keusch PPB. 

Bzémórmetésked-ik : [pudet; sicli schamen]. R6.stelen- 
edve kell szemérmeteskednöuk rubázatiuikal (Csiízi : Tromb. 
4). 

Szémérmetesség : I) pudicitia, vereciiudia MA. scliamhaf- 
igkoit, keuscbheit PPB. Minden dologban sz5mérmetességet 
;5ues (Decsi; Adag. 174). A kikben czak egy czep tisztességes 
;eresztyéni szémérmetesség vagyon, szégyenleniec kell azoknac 

lagokat (MA: Tan. 61b). Parazti szemermete.'iseg : rusticus 
ludor (Erasm : Erk. 7). Az vérnek szemermete-ssege nem engedi, 
lOgy az atyafiasok és sogorsagosok egyben hazasodgyanak 
MNyil- : Ageud. 349). A km^ác az 6 szemérmeteségeket (pudi- 
itiam snam) bordélyban való kereskedésre bocsáttyác (Com ; 
aii. 183). 3) [pudenda ; scbamteilj. Anna 6 főfődelet oda vete 
fyanak zemermetessegeket vele be fSdSze (VitkC. 89). Meg 
jzlat.anac testi ruhazattyoktnlis, hogy kilattasanac .szemerme- 
(Bora:Préd. 4ö7b). 



Szemérmetlen, szemérémtelen : unpudlcus, inverecmi 
lus C. impudens MA. imverscliamt PPB. Álnok zolga en gyew- 
ewsewmre vetetted te zemermetlen zemeydet (ElirC. 122). 
femérmétlen orcaio kiral : rex impudens facie (BécsiC. 153). 
) the zemeremtelen balaal, nam the mynd eez uapeegb oria- 

>katb ee.s nagh erews vitezeketh meg gevvzteel (WiuklC. 93). 

Szemérmetlenség, szemérémtelenség : impudicitia 
íéniGl. 322. C. inverecundia, protervia M.\. [schamlosigkeit, 
mverschiimtheit). Erabérnéc belól z&uéb51 zarmaznac tSraén 
firetéc golko.s.'iagoc, zemérmétleo.'ieg (MünchC. 85). Am fajdal- 
oa-s legyen, minthogy illetlenség, a miről kell szólnom és sze- 
iiérmetleuség, nem tehetek róla (GyöngyD : Char. 343). 

Szemérmetlenül : inverecande C. impudice, impudenter 
lA. miverscbiimt PPB. 



Venit ad dnas arbores zemereg vocalas 



SZEMEREG: 

Wenzel VIII.2Ö1). 

SZEMÉT (szo'míí Helt: Mes. 261b): colluvies, subluvies C. 
im-gamen, purgamentimi, quisqniliae, sordes MA. nuflat^ keliricbt 
'PB. Szemét, hulladék, gaz, aprólék : quLsquiliae PPBl. Alycza- 
3k magatokat ez velagnak zemetynek (VirgC. 147). O zepse- 
es korona ygen zep vagh, de ha tegedeth emberek tudnának 
leegh, az zemeten sem vennének fel (Apóst. 39). Háznak ze- 
letyt ky horgya (DomC. 222). óh én vén szakálom sz<álonként 
^edet én el-kiszaggatlak, város piaczára, szemétre kibánlak 
SMK. IV.252). A kackas egy nyihány tynckal vackanián a 



szOmclet, ennyi keressénec (Helt: Mes. 261b). Lelkek ama jó- 
lakó gazdaggal pokolban, a világnak n'itab ós kino.sb szemeté- 
ben temettetik (Pázm: Préd. 31). Szépek az Lsten úttyai és olly 
ti*<zták, hogy semmi rútságf)k, sarok és szemetek nem t^dáltat- 
nak benne (87). Az sido népségnec nagy soc .szemete takaro- 
dott bé Jeru.sálembe (Zvon: PosL II.257b). A szemetec .scprflvel 
seportetnec (Com: .Jan. 114). C^ak szemétre hagyitynk (Czegl : 
.lapli. 167). A mi ellenkezik az emberséges erkőltsel, szemétre 
való puruttyaság (Fal: NE. 16). Mit ér valaki azzal, ha a más 
szemetében vakartsál vagy rothatságában piszkál, azzal múlatja 
magát (Bod: Pol. EIÖb. 11). 

[Szólások]. Nem tudom, mikínt biztathassam ezzel a tót 
tűiddel Nagyságodat, mert ez bizony csak a maga szeme- 
tén marad (Bercs: Lev. 6). Már is vadnak asuportbmi többen 
6000-nél, de az mint a kuvasz, az maga szemet it nem 
hagyja (11). Nincs mezei hadam ezer, hét is van vármegye, 
az kinek nagyobb része maga szemetét firzi (83) 

(Közmondások] Az más ember szemetén .szemesek az embe- 
rek (Pázm: Kai. 431). 

Szemetes : sordidus MA. unfiatig PPB. Zent Ferenez vele 
vyselnala seprewkevrt zemetes egyhazaksvt meg sepreny (EhrC. 
96b). De tsak kapcza foltokkal és szemetas dib dabokkal volt 
rakna (Bal: Epin. 1). A feljebb való esztendfikbeu fenn forgott 
vetélkedéseknek, tzivódásoknak holmi szemetes m iva3ványi 
még megvoltának némellyekuél (Bod: Pol. 103). Nem hányom 
vetem az fl szemetes szavait, hogy diigleletes bűze i e terjed- 
gyen (SzD: MVir. 186). 

Szemetez : sordes facio, snrdibus repleo Kr. [bescliiuutzen]. 
Az ördögnek gyakran szállást adtmik és az 6 rútságival lel- 
lifinket szemeteztfik (Pázm: Préd. 734). Tsak szó szaporítások, 
valamelyeket kalauz ellenfmk b5 beszéddel .szemefez (Pós : 
Igazs. 1.259). E fimdamentonjokat le-tévén, valamit a pápisták 
sok beszéddel szemeteznek, kSnuyen kLsepertetuek (Il.iO.í). 

Szemetezés : [inquiuatio ; besndelung]. Látván, hogy nem 
egészséges a szemetezés, fel-szedte sátor fáját (SzD : MVir. 20). 

SZÉN: 1) ignis C. MA. [feuer]. Sémi ferfyimak vezedel- 
mesb azonyembernel es azoniembernek ferfyunal, mynd az 
kettiX' zalma, mynd kettew zen (VirgC. 135). Meg néé sertessem 
«7zt51, zentliSl (PeerC. 255). Mykoron soror Sabina nem mer- 
neye ky venny az fazekat az zenbevl, Icg ottan zent Margyt 
ázzon az ev kezet vete az lángnak kevzepyben es ky vona az 
zennek kevzepybevl (MargL. 23). Sokzor esyk az zeniben, 
gyakorta az vyzben : saepe cadit in ignem, saepe in aquam 
(JordC. 408). Fytezyg vala a zemiel : calefaciebat se (507). 
Sem az zen égethetne meg otet, sem az viz merytbehieye meg 
(BodC. 2). El nem weez sem zenben sem wyzbon sem hadban 
(ThewrC. 63). Esyk bynesekre tewr, zeen, ken (KulcsC. ISb). 
Cliinaly szénnec való serpenyőket : facies igniimi receptacula 
(Helt: Bibi. I.Pp). Szenee hullánac 5 reaioc es az szénbe vessed 
&küt (Szék : Z.solt. 147bi. Czinala egy nagi szenet az varosnak 
eggik vchaian, holot az zegeui emberek f\^'tesznenek (I'ontH. 
I27b). Az németek Győr városát szénnel megégették (Monlrók 
IIL116). A fa a szént51 neszen er5t a melegeitesre (Mel : Préd. 
14). Hoz szénre való fat (Szeg: Theoph. 25). Ffitőzuen az 
.szénnel : calefaciebat se ad ignem (Fél : Bibi. 80). Ede . tejet 
az szén mellé kell tenni, hogy megaludjon (Radv:Szak. 103). 
2) carbo, pnma MA. PPB. [kohle]. Hulnak 5 reaiok zenek, 
leueted őket t&zbe (AporC. 111). ZemebSl tőz ki harsana, t5le 
zenec meg ^ulanac (DöbrC. 35). V raiok zenek esnek, íket 
tűzbe veted: cadent sui«r eos carbones (219). Pocz Jánosnak, 
hogy az császár vasát fölmunkálodták, .S7.enn égetésért fizettünk 
1 ff. 40 d. (MouTME. 1.13). 

(Szólások). Maga f e i é r e v a k a r t szenet: Chius do- 
minum emit (Deo.si: Adag. 106). Magad feiere vakarz szenet 
(302). 



171 



ALUTT-SZÉN— SZÉNA 



GÖRftG-SZÉNA— SZENDEREDÉS 



(KíIzmoiulAwikJ. Ki luizoleb az •/.niihez, az jonkab fytezylt 
{LevT. 1.23). El) látta, ho^ koiiátstúl kellyen szenet veutii: 
lu!?ciiiiae (lop.st caiitio íDecsi: Adag. 222). 

alutt-szón, megalutt-szón : (carbo emortmis; tudte 
koblej. K.vk zeiitli niüno.sturb(il ez wjlagia tliernek, fekethee- 
bek awagy zeriiyebbek leeznek az alwtb zeuneel (Er.sC. 247). 
Zeeii A' orcbayabol zykrazek, meg alutli zenek meg gyaponanak 
t*le (KulcsC. 28). 

égő-szén: (flamma; flamme]. Mindenkor benne újult az 
égi szén ; vagy volt az esztendő iffiu avagy vén, mindenkor ii 
szive báboraságban lén (Zrinji 11.100). 

eleven-szén: pnina MA. PPBl. [glühende kolile]. Az che- 
rejiek ala bagya eleuen zenét tenny (CornC. 268). Esnek A 
reyayok elewen zenek: carbones íKe.szthC. 387). Meg tfllteo 
byrretoniaat elewen zennel es v)^vee zent Marton py.speknek 
kopovsoyahoz (ÉrdyC. 627. Sylv: ÜT. 1.154). lárbatnaé valaki 
az eleuen szénen és az fi lábai meg nem égnénec íKár: Bibi. 
1.605). Az égS fa valamíg tfizasedik, eleven szénnek neveztetik 
(Com: Jan. 8). Ha megtűröd az gyémántot és az bázuak négy 
szegire eleven szénre hinted, iigy tetszik az liázban valóknak 
mintha fenekével felfordulna az ház (Kecsk: ÖtvM. 273). 

holt-szén: carbo, anthrax C. todte kohle PPB. Holt zennek 
nagy rakását ky okada (DomC. 108), Oly fekete mint az hólt 
.szén (Decsi: Adag. 188. MA: Bibi. I.475b). A mog-óltot fa fS.s- 
tSlgő flsz5gnek, amiak darabocskája h6It .szénnek neveztetik 
(Com:Jan. 8). Azért csak viszsza ugrik a Matkó homlokára a 
hiilt-.szénnel veretett tompa csákány (lllyef: BCsTomp. 130). 
Mólt szeneket nmtogatnae, hazudván, hogy az a holt szén az, 
mely maradót megh a szent LArintz meg sfité.sének tűzétSl 
(Czegl: Japh. 144). Feketébbé lött a holtszénnél (llly:Préd. I. 
176). 

holtszenea : rarbonarius C. 

lángos-szén: [ignis; feuer]. Ne leelette-sseek tlie benned, 
ky által wztas.sa az Ianga.ss zenen ew tJyat (JordC. 239). 

paxázs-szén : cinis dolo.sus, pruna cinere tecta Sí. [gint]. 
A bys almát chak annjira hevich meg, hogy a kezed el tir- 
hftsse, paras zennel (Frank: Ha.sznK. 21b). 

aebés-8zén : [carbo vivus ; glühende kohle]. Mykeppen az 
sebass zeen az byrotomot meg nem sertStte, azonkepiien zeplfi- 
telen vagyok en azzonyallatnak ylletaseetewl (ÉrdyC. 627). 

szikra-szén : [flamma ; flamme]. Zykra zeeu zarmazeek ky 
az feredew alól (ÉrdyC. 551b). 

tüz-szén, tüzes-szén : *candens carbo PPBl. [glühende 
kohle). Ö előtte fellegec elmennek kfi ess cs tfizTiec zeni: 
grando ct carbones iguis (UöbrC. 35. KosztliC. 28). Vimeky 
fenesseget\Vl fellegek elewe mennek, k\Vues es ees tyzes zeen 
(KulcsC. 29). 

Szenecske : igniculus C. 

Szenei: igiiém alo, carbones paro Kr. 

Szenelő : focus, focuhis Sí. [herd]. Ama régi Fabrieiust eó 
meg nyött znboukájábau és Curiust a szenellí mellett jobban 
megtisztelte Kóma váro.sa s inkább tarttta tölök, hogysem Cali- 
gulától vagy lIeliogabalu.stul (Fal: NE. 31). 

Szenes : ignens, ignitiis C. 

SZÉNA (zinn RMNy. 0.284) : foenum C. MA. lieu PPB. 
Zénatezél ment tehén (BécsiC. 139). Paranéola, hojV ló filtót- 
nénéc méndénóket seregéé zerént a zöld zénan (MünchO. 82b). 
Virágoznak varoslxil miként tőidnek zenaia (AiX)rC. 251. Nem- 
deie myuden tast hamu es zóna (VirgC. 145. JordC. 571). Az 
sororoknak zenayokat el árultad as az peuzeet el ro>ietted 



(DomC. 270). A kis Jézust a iazolbeli zenara helibóztete (Debr 
53). Szenat terSmtflt az bannoknac(Szék: Zsolt. 106b). Hiizui 
nál vagyon sok polva, sok széna, ott az tevéknek is lé.sz 
nagy jó szállá.sa (RMK. 11.115). Retemnek egyik rezereul zii 
mot elwittette (RMNy. 11.284). Zenayokatli alyk waryok, ho 
ff>l gőycze oz zeghen embfir (LevT. 1 104). Szenan, kéme 
agyon, de hatalma véghetetlen (Boni : Ének 26). Ne légy oly 
mint a czigány, ki igy szóll felgyfijtendS .szén;ijár51 : rúgd 
s hadd ott (Czegl : MM. 300). Puzta földre kell jüni, íaéni 
abrakja, sót n.ég szalmája sincsen (Ráküy: Lev. 146). Árpái 
búzájért, szénáért attunk (MonTME. 1.128). Se szénájok se ken; 
rek (Bercs: Lev. 282). 

[Szólá-sok]. Jo renden vagyon még szénájok az 
jol vagyon azoknac dolgoc (Tyúk: Józs. 235 1. Leka-szált széni 
is jó renden volt néha, süvegemet félre tehettem valalia (Thai 
Adal. 1.207). 

[Közmondások]. Igen kel szénát hidra veztegetni: quid u 
cnm balneo (Decsi : Adag. 27). Itt sem széna sem szalma (7 
Ninez olly rakott *széna.szekér, kire még egy vella széna 
nem fér MA. Mikor szénát talált, el vetette a szalmát (Czei 
Japh. 8). Nagy kfllembség vagyon a fa, széna és pozdoria kó: 
(Vallást, ij). Ha ily drága a szalma, hogy lészeu a széna (Kú 
Adag. 484). 

görög-széna : foenum Graecum BeytheA : FivK. 28. Gír 
zena horgas liiuelkő zena, három levelii mint az lo here (Beytlie 
FivK. 28b). 

sarjú-széna : *chordum foenum PPBl. 

szekér-széna : vehas foeni MA. fulirheu PPB. 

Szénás : 1) foenarius MA. zum heu gehörig PPB. Komám 
eleire küldtem Ócskáit 20 lovas zászlóval vigyázásnak oká( 
az széná.sabb helyekre (Bercs: I^ev. 142). 2) [honeum foonarini 
heumagazin ?]. Az isten urunk házát írizze, minden marh.'ij.in 
gondját viselje és háza népét ö jóra intse, az .szömast, széiu 
el ne felejtse (RMK. VI.264). 

Szénáz : (foenum oomparo ; heu sammein]. Ugy sem ve: 
Nagysjigod hasznát ott annyi lova.s hadnak, azok penig jiedek 
ják Nagysiigodat, az Vizközbíil szénázhatják niagokot (15eri 
I>ov. 175). Károli uram az Vizkíizi>íl szénázhat, hol abrak 
kenyerez, pecsenyéz, nem tudom (305). 

el-szénáz : [foenum .suppedito ; mit heu versorgen]. Itt .Séll 
körfil az kisduna-közi Komáromig elszén-ázhatja az derekassal 
corpu.st, nii'g az Vág jege tart (Bercs : Lev. 309). 

Szénázás : [collectio foeni ; das heusammeln]. Ujv&r 
Nyitra között az hadakat telepítem, a szénázás meg lehetne 
Játóról (Bercs: Lev. 274i. 

SZENDÉRED-rK (ehoWJrícíSt Érdj^C 638b. TihC. 184 
obdoi-misco MA. ontüchlafen PPB. Az el-tibit fo jónak éd 
álmai közt szenderedni s Lsmét fel-ébredni (SzD : MVír. 32). 

el-szénderédik : >j Mykoron mynd eethzaka eekep|u 
kenyergeth volna, el bányai [igy] fele ol farada eea el zend 
redek (DebrC. 516). Az nagy faydaloniban el zSndSrSdJt (Érdy 
638). Mykoron azon zamart enri-zne az orozlan, el zenderedf 
(ÉrsC. 314). El zflndőrfidek os eletten lattast lata (TihC. IS' 
Soha bynbe el ne zenderedyem (KulcsC. 2u. 183). A munkál 
ki-nyiltt öllel kapj, abban el ne .szeniloredgyél (ísd): MVi 
241). 

meg-azénderedik : [obstui* fio ; erstannenj. Ez czoc 
lathwan gySlekezeek nagy sokasaagh es 5 elmeeyekben meg 
zőnilflredwen azaz el ani.alkodwan czodallyak wala (ÉrsC. 16( 

Széndérédés : sopor MA. [das entschlummemj. 



SZÉNDÉRETÉSSÉG : [tniiiqiiilitas ; friotle). Vala sönt 
lelekuek siMiiierett-íBOK'ível ^tl■an^uilitato) CmidHltatott es erossuy- 
atett (EbrC. 2b). 

SZflNDfilirr : [sopiu; einscbliiferu]. Téged kivan, hogy 
ibbau segítsed, az rá ehült sítsuU szemit szeuderitsod, dolgait 
égihez azzal közelítsed (Thaly: Adal. 1.133). 



SZENT : sacer, praediviiuis, indiges C. sauehLs M.\. heilig, 
iromm PPB. A szenteknek tejek felibe kép íróktól irt sugái': 
j^ limbus PPBl. Vimagguc szén achsiu Mariát, es uimagguc szent 
Petcr nrot es vimagguc niend szentncut . . . Uimaggomuc. ez 
Kegin ember lelki ert, hug bii-sagnop i\'tva mend vv scentii 
3S mmttei cuzicun ioo felevl iochtotuia ilezie v\t HB. Ecclesia 
petri Hulgariter Scentpetnrzegy (ZichyC. 1.63). Az angialok 
^ nynd az zentekei egietemben rezketuy kezdnek (VirgC. 148) 
Se akaryatok ty zeutStoket adiiya eebeknek (JordC. 372). Az 
Cristnsert veegre zent halalt ees zeuwede (ÉrdyC. 521b). Zen- 
a B, ;el zenllie leez (KulcsC. 30b). Ha szent és isten-el5tt nagy vagy, 
iuden szentek szenti, a ki barom-álló helyen születik (Pázni: 
:ás ift'réd. 105). Az naseréasoc szent életnec szép peldai vóltac 
ifu^ ^lA: Bibi. I.123b). Holnapi szent napot elvárom, piinkiisd-hét- 
^'j'j Píiu megindulok isten kegyelmébfll (Bercs: Lev. 558). A mit 
a,jf, addig mondái uram, jobb s fSveb részére nézve szent igaz 
(Fal: NE. 51). 



Tli 



0'^ 



173 



SZENDEREl'ESSÉG— 5SZENTEL 



B&SZENTELr-SZENTELÉöKE-VALrt 



174 



[Szólások]. Ezenis sok szent kap am : versatilis Aitemon 



tj4j(Decsi:Adag. 262). 

apró-szentek: innocentes Pesti; Nom. 1.17. [unschuldige 
inder). (MünchC. 12b). Elev ménének azzonyonk Maria eley- 
ben az apró zentek (CoroC. 101). Hozaak zent Pálnak testéét 
;eth apró zentJknek testywel (ÉrdyC. 631b). Tudod, mely jeles 

5JJI, bárom innep légyen egymás után, negyetlik az apró szentek 

.,iJííád:Lev. 63). 

ostya-szent : [idolum ; götze ?]. Hat ty ember ragok, ke 
^ iieliek es telhetetlen tanitok, hagyatok el az ostia szentet, ne 
"" legyetek balamitak, kik hamissat mondotok az ifiuedelemért 
[MehSzJán. 263). 

újtörvónybeli-szentek : [saucti növi testamenti ; heilige 
des neuen tastamentes]. Elev uieuenek az vy tevrueubely zen- 
ttes (ComC. 101). 



Szentecske : [.sanctus parvnlus ; kleiuer beiliger], A minemű 
dolgokat az ij szentecskeirol az pápisták pattogatnak, nagy 
részre az barátoktnl kSltettenek (Toln : Vigaszt. 73). Ha ki egy 
ízentecske napján munkát teszen (Barna: Isk. 217). így több 
vétkebkéket szép szinnel takarván, szentetskék az igaz erköl- 
Isöt el hagj-ván (Orczy : KöltH. 193). 

Szentel : desacro, polluceo, dico, dedico, devoveo C. sacro, 
consecro, sanctifico MA. heiligen PPB. (widmen, weiheu]. Neky 
volt senteltetet ystentewl : quidam erat síinctificatus (EbrC. 2). 
Scéntéltesséc (sanctificetur) téneued (MünchC. 23b). Ez zent 
lazatossag Atet minden Isteni iozagal ekesyti vala, zenteli vala 
(VirgC. 76). Gyermeksegetevl fogua zent zerzetben ur istennek 
senleltetevt (MargL. 28b). Ynnep napoth zentellyed : diem sab- 
bati sanctiíices íJordC. 54). Leanaat Cristusnak zolgalattyara 
íentSlee (ÉrdyC. 543b). Kalostrommaa zent61eek (512). Pappaa 
zentSlee (520). Valazyad el en ygyemetb" nemzettwl, ky nem 
zentelteteth : disceme caasam meam de gente non saucta 
(KulcsC. 105). Nem szentelétec engemet az Izrael fiai kSzet: 
non sanctificastis me inter filios Israel (Helt: Bibi. I.cccc4). 
Oszue gyflytStt most minket, hogy ünnepet szentellyűnc (Ború: 
Ének. 126). Szenteltesd magad, ezzentSl lészen ió plébanus«á- 
god (FortSzer. N3b). Scentelenek téged mirraba pyspeke (RMNy. 
n.23b). Nagyságodért, hazámért ha életemet szenteltem, miért 
ne életemben való történteket (Bercs: Lev. 504). 



be-szentél : consecro, inauguro MA. einsegnen, einweihen 
PPB. Be zentfllee ewket zerzetsseogeben (ÉrdyC. 580b). Cso- 
dalkozyk vala raytta az wr istennek papya, ky ewtot az zyzek- 
nek oskolayabau be zentSleo (646b). 

föl-szentél : initio C. PPBl. consecro, inauguro MA. [ein- 
weihen]. Kyldene eeg király koronaat, kywei zentSltethnek 
tlel (ÉrdyC. 497 b). Theologiaját dicséretesen elvégezte, pappá 
is leiszenteltetett (Fal : TÉ. 728). Nyóltzau a papi hivatalra 
alkalmatosoknak nem Ítéltetvén fel nem szenteltetlek (Bod: 
Pol. 134). Minokutániia a papságra felszenteltetett, szolgalatja 
köttetett a kolosvári népes gyülekezethez (161). 

fölszentelós : inítiatio, consecratío, inaugnratio MA. eiu- 
weihimg, einseguung PPB. A ceremóniáé nem azonoc minde- 
neknél, sem az egyházi szolgáknac rendelésénec és fel-.szen- 
telésénec azon egy módgya (Cora : Jan. 127). 

meg-szentél : sacro, consecro, inauguro, persiiergo, res- 
pergo C. sanctifico MA. heiligen PPB. [einweihen, einsegnen]. 
Alazatosf5ag ewtett meg zentelyuala (EhrC. 71). Mi na^ob, az 
araú e auag a templom, ki meg scenteli az araniat íMünchC. 
56b). En magamat te neked meg zenteltem zent zerzesnek fel 
vétele myat (DomC. 226). Meg zentAlee az ew zent testéét 
(ÉrdyC. 512). Meg zentelee w hayiokat felséges isten (KulcsC. 
112b). Meg vattok szentSltetven (Szár: Cat A4). 

mégszentelés : consecratío, li^stramen C. heiligung PPB. 
[weíhung]. Az my kereztbseegewnk Xpusnak kerezthseegheben 
meg zeut51eesnek kezdetet vetth (ÉrdyC. 187b). Az remenseg 
ve-szen meg ígazulast es meg szentelest (Fél : Tan. 292b). Az 
sído népség gyfllekezten gyfliekezut f51 az húsvéti innepnec 
meg szentSlésére (Zvon: Post. L18). A Christus testének s véré- 
nek megszeutelését a nép született nyelvén hallja vala (CzegI: 
MM. 269). 

meg-szentelő : [sanctificator ; heiligend]. Az attya teremti, 
a tíu meg valto, a szent lélec meg szentelő es vigasztaló (Helt: 
Bibi. I.d2). 

meg-szentél tsóg: (sanctificatio ; heiligung]. Myndentek 
twggya az ew edeenyeet byrnya meg zentMtsseegben (ÉrdyC. 
353). 

Szentelés : sacratio, dicatío, dedicíitio, dicatura C. sancti- 
ficatio, cüusecratio MA. heiligung, vveihung PPB. Lelky atyánk 
arra tanoyth, ky myuek\Vnk haznalatwukra vagyon es zenthS- 
leeswukre (JordC. 825). Kywaltkeeppen való zentőle&ssel zentSl- 
tetSt legyen meg (ÉrdyC. 530). Sok tudós emberek azt vélik, 
hogy az antiochiai kéz-vetés predikállásra való kuldé-s vagy 
rendelés volt, nem pfisp5kségre-való szentelés (Pázm : LuthV. 
69). Az szentelésnec ko.ssa (MA : Bibi. 1.76). 

búza-szentélés : [consecratío frumenti ; frucbtweihe]. A 
papasoc isten paranczolattya ellen való dolgokat soc ezért szer- 
zettec: kokonya, gyertya, \iz, búza szentelest, holtak imádását 
(Boni: Evang. IV.515b). 

ünnep-szentélés : [celebratío fe,sti ; das festfeiern]. Immár 
szollyunk az flnnep szentelésríil ; az ünnep szentelésrSi szép 
peldat ad 6 maga Jesns iduezitSuc (Born: Préd. 85). Hitet, 
reménséget, szeretetet, iimep-szentelést és egyéb tiszteleteket 
kivan isten tőlünk (Pázm: Préd. 821). Iduepi szentelésec utálatos 
volt az isten előtt (Kereszt: FelsK. 350). 

szombat-szentélés: [celebratio sabbati; das sabbat feiern]. 
Az szombatnac szentelé.séhőz kedvetlen (MA : Scult. 9ülb). 

Szentélési : [consecratus ; gesegnet]. Az ember nem közön- 
séges, hanem szentélési vizbíl és sárból formáltatott (Illy: Préd. 
546b). 

Szentélésre-való : devotorius C. 



175 



SZENTELET-SZENTSÉG 



IbTENl-SZENTSÉG— SZENlfiÉXJTELEN 



17 



Szontélet : sinctifii-atio, cinisecralio MA. limliming, weilmng 
Pl'Ii. Té bazad t6 scöiilóletéilben maiajíji^n még: (ionnis tua 
in aiKiilicjitioiie tua pemianeat lUécsiC. 31). Eliioiie 6tóll5 az 
alliatatus áldozatul ea louüte 5 sceiitololeiiec helet (152). 

szombati-szentélet : sabUatisnius Má. Iialtiuig des sabbats 
PPB. 

iinnepi-szentélet : [celolnatio fo-sti ; das fíwtfciern]. Az 
Í8Íoiiii<f^liii kedves lé.-^zoii az mi iinne|>l szeiitelolfiiik (MA:íjcu!t. 
77b). Egjedűl tsiik i.stoné vólua az imiepi szeiitelut (Ker: Préd. 
781). 

Szenteletlen : Iijdii con.'iecratu.'! ; ímeingeweibt]. Viklufuel; 
lestét kiásták és szoiiteletleu lielyro votűttée Aiií»liában (MA: 
Scull. (i21,i. 

Szentelő : I) liLsIiicns, lustralis C .saiictificans MA. |feienicl]. 
Bakkiis iiineiiét nagy diiliösséggel Bzonteifl asz.szoiiyok : mimallo- 
ues PPBl. 3) conseiratdi- C. MA. Iieiligor, der Imiliget PPH. 
S) aH|iergilliiiii C. IiLstralis penicidiis Pl'B. [wcilispioiigel). Ha 
tollat nem találnál, kecskerágó fából csinálj szenteWt neki (liadv: 
Szak. 185). 

gyertya-szentelö : [festum purilicatiunis; licbtmessj. Gyer- 
tya zentíilú liddcig azzun(VVinklC. Kai). Gyertya zentőlu bodog 
ania n.tpia (DebrC. 170. LiinyiC. 98). Ez may zent ynnep mon- 
datyk gyerttya zeiit51űnek (ÉrdyC. 212. KMN'y. III. 7fi. MesésK. 
18). 

Szentélt : eonsecraneum C. .saciatus MA. gehuiligt PPB. 
Az paler nostarben keryAk ystent, hogy az ew neue zintelt 
leegyeu (ErsC. 163b). Ezeken fog az .szentelt vyz niynt eu 
lathom (LevT. L226). 

Szenteltség: (.siuid iticatio ; lieiligiingj, Walakyneel az zent 
leélek loyend, myndenkorth zenthrilLseegliere wagyon (ÉrsC. 
152b). 

Sáentes: I) dins, divalis C. .sa<:rilÍL'ns, roligiosiis MA. [pius; 
lieillg, fromm]. Mykoron zeutesnek niwtatliniui euneu niagaat, 
le<;türra;i tevveok, ky erdeghy byűs.seeggliel tauadiot kerde az 
erdegtwl (ÉrdyC 357b). Az 6 predicatioian a keuelyec, a szentes 
emberek es ez világi telbetetlenec meg .ilaztác magokat (Born: 
Evang. 1.121). Örömest barátsíigot tészou mindennel é.s vgyan 
.szente.si.s, de solia meg i:om g;izd.<>gúlliat (Cis. 02). Szentesnek 
mutattiák magokat, de latrok (Decsi: Adag. 11). János szokatlan 
.szentes életével magát nenczotes.sé tStle vala (Zvon : Po-st. 1.76) 
2) (si«cie pius ; sobeinheilig] VotelkSdik vala az gi5lokószetben 
az sidukkal es az szentas'ikkel é.s az piaczon naponként minde- 
nekkel, az kik rea akadnak vala (Fél: Bibi. 1.210). 

Szentesség : [piefas ; frSmmigkeitl. A felfuvalkodott elmés- 
ségnek .szine alatt azt keresi, hogy igen tisztelte.ssék és dicsér- 
t6.ssék, ez pedig való,s.ággal csak azon kevélység és színes szen- 
tesség (MA:SB. 175). 

Szentéz : [boooro ; vorebren]. Annál szeiitebbekutis, 8k nem 
szenteznek (Veresm : Lev. 225). 

[ Szenti t] 

meg-szentít : [.síicru ; heiligen). Tés utcza vagy, noba nem 
nagy, magadról azt véled, a ki neved puszta helyed Szentegy- 
házról vészek, holott senkit meg nem szentit e szent nevezeted 
(Thaly:TörtK. 221). 

Szentség: 1) sanctitas C. sanctimonia MA. [l'eiligkeit]. 
Nem filni .annyira istentíl, mint eddig, alább hagyni a szent- 
ségben : *minuere religionem PPBl. Ferencnek sentsegos társi 
azanua sentsegnok voltjinak enibery lEhrC. Ib). Meg einlok Áz- 
nék vala bodogsagos zent Ferencznek A nagy zeaseger^ll 
(VirgC. 58). Az isjHuiyay fráter Egjed vala nagy -zentsegeo 
ember (DomC. 222). Képmutatás, zentseguec lelensege (VitkC. 



54). Az életnek tzentsége-Is az alázatositág hamva alatt letit 
maradandó (Pázm: Préd. 58). Az keresztség az mi .szei.tségflr 
ket contírmállya (MA: Bibi IV.116). Az isten igéje ugy leli 
kenyered néked, ha a szentségnek belsó kenyerét szerzed által 
lelkedben (Hajnal : KCzég. 246). Az íu^nyas épületek alatt nei 
lakott más szentség, hanem egy büdös patkány vagy mérge 
krokodilus (Fal: NE. 13). Három a jó: egé.sz.ség, l)ölcse.sé| 
szentség; a szentség a mondott erkölcsból áll (F.il : UR 510 
2) .sacranientum Kr. [sakramentj. Vádolom en bÍTiiSTnet liegj 
háznak bet zentseget nem íizteltembe (VirgC. 120). Mycbod 
magok mentoest mondliatnak azok, kyk nem akaryak fel verni 
az penitenciának zentsogeet auagy egyéb zentsegevket (Coru( 
16). Vallást teen ew olöttök anya zent egyházban való bet 
-zentsseegökrAI (ÉrdyC. 582). ») [misterium, ministorlum 
Szent.ségét levonja : exauctorare MA. Aggad a the to.stliedne 
ees veori>dnek zenlh.segheeth tiztelnewnk (VVinkIC. 40). Tyl 
ko.s.sag;irol au.Tgy zenisegereol való kevnyv (OirnC. I). Esflt 
vala ez zontseghnek zoryl)en: sortitus erat sortem minLster 
hujus (JordC. 708). 4) sacrum C. fopfer]. A feyedelem az .lyar 
dekokat es zenthseegöket aldozya istennek (JordC. 806). 

isteni-szentség: roHgio C. 

oltári-szentség : encharLstia SL |das hocbwürdigstej. 7Jt>V 
seg fel mennöm JenLsalembeb es ot zerSznöm az oltári zeni 
seget (\Ve.^zprC. 39b). It vettetyk reez zerent való kerdees íuiy 
zent egyháznak menden zentsegerevi : az kereztaegnek fe( 
vetelerevi, az oltary zenLsegnek vetelerevi (O)rnC. I6b). Ezer 
nel meg keel halnom, azért aggjatok confessorth, oltary zeni 
sseegöt es kenetet (ÉrdyC 515) Az oltári szentség a Kristu 
halálárul emlékezteti nagy titok (Biró:Aiigy. 322). 

tettetes-szentségű : fbypocrita ; scheinheiliger). Mindene 
morgolüdn.Hc a Cliristus ellen, hogy 5 a bfliiösh'>z tért vohi: 
bé ; ezec voltac ;iz nagy tettetés szentségíi phariseusoc (MA 
Scult 222). 

titkos-szentség : mysteria C. 

Szentséges : divas, Racrosanctus, angustus C. [heiligsier 
E>. zentseges embernek erdemeerth végy engem te hozzai 
(VirgC. 11). KjTiek ew zentliseghes lelket banathnak thewn 
althal yaiaa (WinklC. 41). Zenczegőe anyaad zyz Maria (CzeciiC 
32b). Iniatkozal zentseges papa vronkert (VitkC. 21). Vallyatol 
\^' zentbseges emlekezetyth (KnIcsC. 64b). öllyéc meg az áUlu 
zatnac barmát, mert szentséges az (MA : Bibi. 1.93). Erril mini 
szentséges atyádnak megy gyohóiiyuyál (Pós: Vetélk. 5SX i 
király bíségcs az ö kegyelmével, mert élte szentséges (Gyöngy P 
Char. 365). Mikor kárlátóban járt Rálkay uram, akkor .sze<lti 
volna eiim ceremónia az .szegény plebáuiis :iz szentséges savra 
meutumot, térden állva átkozván a németet (Bercs: Lev. 345) 
A lator Ciiitbia ezekkel a szentséges készületekkel egyébn 
nem suuidékozott, hanem hogy dús menyecske lehessen belóli 
(Fal: NA. 177). 

Szentségesen : (.s,-uiete, pie, devote ; heilig, fromm]. Zent 
sogesen elének ;iz z»'nt zerzetben (DomC. 257). Erö&sen os zeni 
seegössen l:u-tana:ik ;iz z<rzelbnek regulayaat (ÉrdyC. 508b) 
Az víusárnapiit nagy szentsége.ssen megtarloltic (MA: Scult 

904). 

'Szentségésít, még-szentségesít) 

uiégszentségésítés : l.sancliticatio ; heiliguug]. Adyatul 
az ty t'igaytoknt ;iz igass-ágnak zolgalatyara meg senlhcbyge 
.seyty.stekro (Komj: SzPál. 66V 

Szentségésül : luanonizur ; heilig werden]. Neky volt seut 
.segesewltetet (canonisíilus) ménben lEIirC. 2). 

Szentségtelen : prolanns C. ^L^. unheilig, nngeweihei 
PPB. Továb mégyen szent Pál és azt mondgj'a, hogy a saik- 



SZENTSÉGTELENÍT— MEGUSZENTENClAz 



SZENVED 



178 



n;ik szentségtelen újságit el-távozfjissuk (PAzm: Préd. 885). A 
kortsoni.1 szentségtelen (Com: Vest. 93). 

Szentaégtelenit : profmio MA. desacro ; entweilien, eut- 
lieiligeii PVtí. A templomukat szentségteleuítteui (Szü: MVir. 
36S). 

még-szentségtelenit : cw Meg ferteztették az én szent- 
helyemet azcui a iiaixm és az én szombatimat meg-szentség- 
telenítették (Káldi : Bihl. Ezek. XXm.38). 

Szentaégtelenités : profanatio MA. entweibung PPB. 

Szentségtelenkéd-ik : (pei-witnm committo ; sündigen]. 
A ki tflbbéti, .szajMiréttya vétkét, szentségtelenkedik (Csiízi: 
Tromb. 242). A pokolbéli sátán azért kénszerétette Jndixst ki- 
menni a vacsoráló bázlxil, hogy inkább titkon szentségtelenked- 
gyék (Csúzi: Síp. 214). Mihent a sátán fiit a tribunálban, Hőre 
B Jeroboám papi hivatalban, .szeutségtelenkedtek ez áldozatok- 
ban, rút p-sáva Sntetett a szent bibliában (752). 

Szeniségtelenség : (impietas; gottlosigkeit]. Ha ez az 
aiiya-.szent-egyliáz .szentsége, nem tudom, mitsoda a szentség- 
lelonség (Pázm»: Kai. 508). 

1. Szentül: sancte, pie, auguste C devote MA. [heilig, 
•onim]. Az illyen tanitó szentül és mélyen által értette hiva- 

allyát (Pázm: Préd. c) Az eskiVést szentfii meg tartva (Com: 
Fan. 185). Szentfii és igazán élne (Illy: Préd. 1L80). 

2. Szentül: sanctificor Kr. (heilig werden]. A ki igaz, 
gazúllyou még-is és az szent szentflllySn mégis (Csnzi: Tromb. 

P62). 

SZENTENCIA : [sententia, capitis damnatio ; urteil, 
ode.surteil]. Azegi rend ól az bírókat illető zekSkSn, nem hogi 
ectenciat agianak, de bogi az istentől adatot seutenciat erosihek 
DomC. 117). Ev reayok sentencia adatuan, mynd ketten egyé- 
niben nyákokat vagak (ComC. 368b). Pílatos keméuseges sen- 
BDciat ada vronc lesusra (VítkC. 841. Az ki vetésben az tanitok 
aongiak ki az sententiat (Fél: Tan. 320). A halálnak senten- 
iáját kimondotta fi ellene (Illy: Préd. 1.88). Vá.sár után mind- 
irt törvény szolgáltatott és ily szentenczia fejünkre hozatott 
vad:RP. 95). 

Széntenciáz : [seutentiam dico ; lu-teil sprechenj. Pilatostol 
gh kemenőn megh ostoroztatam, koronaztafam, eí halaira 
itenciáztatam (TihC. 123). Az tőrweny igen solgaltatyk es az 
.Taim igen senttenciasak egy ma.st (RMNy. U.161). Kérdenéd 
leg czac, minemfi elmével legyenec azoc, az kiket halálra 
jntenciáztac és immniár szinte kivitetnec (MA: Seult. 368). 
lalálra sententiáztatott (Illy: Préd. IL533b). A mártyrok gya- 
izattal multának ki a világ szemei előtt, mint a tzégéres 
onosz-tévőket ugy szententziázván eőket (Fal : NA. 211). Bé 
karván menni egy városban, elő talála két már az akasztó- 
ira sententziázott katona rabot (217). A ki tsak az eretnek- 
ignek gyanúságában volt is, a tűzre sententziázták (Bod: Pol. 
I6b. 3). 

még-szentenciáz : 1) [constituo ; bestimmen] Nemollyan 
;ok alat tőrteneek az ew zent ky mwlasfi mynt kőzőnseeghel 
figh vagyon sentenciaztathwan termeezet zerent (ÉrdyC. 479). 
) [condemno ; venirteilen). Szabadé a romai embert es meg 
sm seutenciá-sztat ostorozni : si hominem Romanum et indem- 
itum licet flagellare (Helt: ÚT. n3). Meg sententiazot ember: 
)mo convichis (Ver:Verb. 337). Christus az papi fejedelmek- 
1 oUy hamar meg senteneiáztathatic, mint az tudatlan k6.sség- 
1 (MA : Scnlt. 228). Kicsoda sentencziázta meg, az hamis könyv- 
iszárok miért nem irjak (Sámb; 3Fel. 254). A bíráknál is 
■anúra kezde szállani böcsülete, s elvégre megsenlenciáztaték 
'al:NR 101). Ha ki parázna feleségét meg-sententziázza, a 
mbomak légyen szabad meg-házasúlni (Bod: Pol. 86). 

M. NYELVTÖBT. SZÓTÍR. QI. 



SZENVED {szenyved MA. Monlrók XV.668. Qvad: Püaty. 
20. szendued Helt: VigK. 81b): 1) patior, perpetior C. tolero, 
suíforo, perfero MA. leiden, dulden PPB. Kiralnak orcaiat ném 
viselheti zonvedni (BécsiC. 63b). () hfltőtlen nemzet es vizba 
vino mig lezec tfiveletec es mig zenuedloc tfttuket (MünchC 46). 
Mind ezeket akaratom zerent zenuedem (VirgC. 27). Morgodils 
nekevl nem zenuedhet kémen dolgokat (ConiC. 159b). Harmad 
napja hog zenwednek enghem : triduo jam sustinent me (JordC. 
479). Kyk téged zenwednek, meg nem gyalaztatluiak : qui sus- 
tinent te, non confiindeiitur (Kul&sC. 45b). Ha .szenduediiem 
kel, szenduednec én vellem minden te szent angyalid (Helt: 
VigK. 81b). Az nagy inseget es nomorusagoth touab semyke- 
pen nem czenduedhetyk (RMNy. III.107). Az ferfiac aszzouial- 
latokhoz illendő dolgokat szenuednec vala (Decsi: SallC. 10). 
Mély szemérmeszéggel szenvedi az dflcsőitést 1613 (KNagysz. 
D3). A bűntelen szenyvedhet-e a vétkesért (Monlrók XV.668). 
A kakas az ő bfldős ólában társot nem szenved (Misk : VKert. 
■i54b). Kértek, hogy tekéntsek beteges ügyökre, mert szörnyen 
.•ízenyvednek (Gvad : Pösty. 20). 2) [siuo, coneedo ; lassen, erlau- 
ben]. Ne zenvegged vram meg halny a fyat amiya nekyvvl 
(VVinklC. 83). Feyeer ruhában zenvedeed magadath megh chu- 
folny (238). Tőb hadakozasy voltának, kyket ha mynd meg 
yrnank, ydő sem zenwednee (ÉrdyC. 496b). Az emberec nem 
.szenuedic, hogy az én lelkemtől meg feddettesseuec ennek- 
utanna (Helt: Bibi. I.C2). Kedvesb dolgom nem lehetne, mintha 
Kdnek szolgálhatnék, de sokféle alkalmatlanságok nem szen- 
vedik (RMNy. 11.246). My byzonyos emberílnkel Kegdet megh 
latogattattam wolna, de az ideo nem zeuuedte (LevT 1.304). 
Hogy ha az gyermek betegsége szenvedi, jöjj holnaput;iu hozzám 
Lenkára (lSIád:Lev. 30). Ne szenuedgyenec díiliős martalékot 
szerzeni az isteunec nyaiaban (Mon : KépT. 3). Vétkőzic azért 
az romai papa maga hatalmat kfillyeb teriesztuen, hogy sem 
azt a közönséges gyfilesnec végezesse szeuuedi (Zvon: Osiand. 
219). Nem szenuedgyük, hogy akar mely kapta bfizfi münes 
legény itélő mester legyen az szent ú:ás dolgában (Zvon : PázmP. 
301). Lelkfinkben nevekedni ne szenvedgyűk a test kívánságát 
'Pázm: Préd. 162. 207). A régi canonoc nem szenvedik, hogy 
papsága után valaki házasodgyék (Pázm : LuthV. 205). Annyira 
fel geriesztec az vr istent, hogy szenuedé őket rabságra vitet- 
tetni (Eszter : IgAny. 80). Buzgóságimk nem szenvedé, hogy az 
magunk kinnyén fel-vállalt kotel&szégfinkel el késnénk 1613 
(KNagysz. D2). Azokban legkisebb szeplőt sem akart szenvedni 
(Illy: Préd. 1.37). Az Dunát bezárva nem fogja szenvedni (Bercs : 
I>ev. 600). 3) [propensus sum; ueigung habén, geneigt seiu, 
ausstehen]. Nem szenvedlietem azokat a fellegek kSztt nyar- 
galódzó pietistákat (Fal: NE. 39). Azt gondoltad, szerettelek, 
azért hogy csak szenvedtelek (Amadé: Vers. 189). 

[Szólások]. Az ki bűnén szenved, semmi szenvedés az, 
de az ki bűntelen szenved, az szép és jó (TörtT.^ III.324). Kiral 
valami bánatot ne szenvedne: rex non sustiueret moles- 
tiam (BécsiC. 144). Myt állótok yt ezeune bozosagot zen- 
né d u e n (E^C. 106). Az bozzusagot istenért zenuedi (VirgC. 
88b). Kettőn kivül mindnyájan b ü n t szén ved tekCMonlrók 
VIII.258). Soha éhséget nem z e n u e c z (VirgC. ööb). Mon- 
dása eUenzeest zenwed (ÉrdyC. 621). Menyeknek orzaga 
erőth zenwed (JordC. 386). Az menyeknec országa erő- 
szakot szennád es az erőszac teuoc ragadgyac azt (Born : 
Préd. 15). Erőszag szenuedő lészesz: opprimaris violentia (Kár: 
Bibi. 1.184). A rémülé.snek néminemű eri5szakát szenvedgyűk 
(Illy: Préd. 1.25). Mikor szfilte, fájdalmat uemszenvedte 
(Píizm: Préd. 102). Semmy gonozt sem felelmet nem zen- 
(ledett (DomC. 172). Fogságot Jesus szén vedaz ártat- 
lan (RMNy. 11.40). Meg ősmerék, hogy méltán szenvednélek 
.ízt az gyalázatot es fogságot (Lép: PTük. 1.142). Az hold tizen- 
!;ét eyel szennedet fogyatkozást (Zvon: Post. 11.252). 
Mit haznal embernee, ha mend e uilagot nerie es ő lelkében 

12 



179 [BGYBE>SZENVEDj-EI^ENVEDÉS 



EI>SZENVEDlíEJ'ETLEN— KÍN-SZENVEUte 



éetrelmet zenueégen (MüncbC. 45). Bodoguk, kyk 
liaborw-iagut zenwednek ygassaghert: beati, qui 
perseciitioiiem patiuntur propter justitiam (JordC. 365). Télben 
az raitatok való baborusagokat io keduel szenueggietSk 1572 
(KBécs. K4). A moly dulog haladékot nem .szenvedhet 
(Czegl ; Japh. 222). L'gyaii ott s z e n v e d e 1 1 h a 1 á 1 1 is (MA : 
Scult. 4b). A szőrSdui kezdő leáuyoc minden holnapokban asz- 
szonyi havat szén ved nec (Com:Jan. 44). Zolgalatouk- 
nac karát zeuveégfic: servitutis nastrae damna patiamur 
(BécsiC. 14). Kyczoda az, hogi zenuethesse ezeueh nagi 
keser fiseget (VirgC. 35). Az martyrok zenuetek az kent 
a kegietlen emberektvvl (VirgC. 28), ÖrometősSu zenuedueie a 
keut (DebrC. 62). Mi zoiivegók az Uént (RMNy. 11.42). Testébe 
nagi ke. mertet et zen u ed vala (VirgC. 18b). A Ard*gi 
kesertotet sok napik zenuete volna (19b. JordC. 832). Tyzen 
ket eztendS wlta fogwa veer kórságot zemved vala 
(JordC. 380). Tapasztok jó tulajdon-ságid mellett mocskot 
ne szenvedj (Fal : UE. 376). Ez zerzetben sok munkákat 
szenved (DomC. 64). Az zentek es minden iduezilendvvk 
bozzusagot es egieb sok ny ual yakat h zenuetek (VirgC. 
91. JordC. 728). Az fráterek byntyk vala istennek jgyt, z en- 
ne dueen zegensegnek naé nyomorúságát (DomC. 31). 
Ferencz meeg nem zenuoted az en testemen való vere- 
segeket es ostorozasokat (VirgC. 35). Öklözést 
szenvedni: edere pugnos PPBl. Nem szenvedhetni 
valami szagot: *Iaedi odoré PPBl. Zeuuedni kel az teor- 
u e e n t (DomC. 306). Z e n v e 1 1 e eordeogeoknek sok e o t k e o- 
z e t y t (DomC. 129). 

[Közmondások). Ha nem szennedz, bizony nem veszed haznát 
(Decsi: Adag. 164). 

[egybe-szenved] 

égybeszenvedós : [compassio ; das mitleidenj. Másod ala- 
my.sna felwukel walo egyben zenwedeesben all (ÉrsC. 539b). 

eggjrütt-szenved : [compatior; mitleiden]. Indulatok oltat- 
tak istentől a sziveinkbe, hogy vigadhassunk, szenvedhessfink 
vagy eggyflt-szenvedbes.sfink (Mad: Evang. 491). Egyebek nyo- 
moniságán oggyflt-szenvedS .szivnek indnlattya (492). 

el-szenved: I) tolero, suö'ero C. iiertolero, perpetior MA. 
[erduldeu, ertragenj. Myndent kez vagyok A erete el zenueduem 
(VirgC. C3b). Az te illatozjLsod zegenyeknek dobat elnera zenued- 
hety (ComC. 155b). Az en jgassagom nem zenuedb el enne 
sok gonozsagokat gyeotrelm nekeol (DomC. 178). A haborn- 
sagokat el zenuegiSk (DebrC. 62). Kevelsegnec fyai, kiket 
ideiglen az vr isten el zeuved (254). Raytta lett bozzwsagokat 
nagy alazato-ssiiggal el zenwedSt (ÉrdyC. 623). Mindent, valami 
a tűzet el.szonuedi, a tflzen által vonnyatoc (Helt:BibL I.Ggg). 
Isten nem hagy tflteket kesortetni annál, a menire el szenued- 
lietitec (Born: Evang. IV.4). Álnok sziueteket el nem szennet- 
lietem (Boni : Ének. 204b). Az tiz nemzetsegnec ÍBiedelmi eggySI 
oggyic el szenuodtec az nyiliian valo kSzinseges baluanyozast 
(EszlT: IgAny. 80). El.szenuedik kőztSc az romaiak oly papot, 
ha ki házánál safarinákat, kimiákat tart (433). Fák, a kik 
elszenvedhetik a tarohist (Lipp: PKert. 1.14). Gyakorta magunk 
lüLszna reá szorít bennünket, hogy elszenvedjük azokat, kiktfli 
várunk (Fal:UE. 4471. Olly jók hozzám, hogy el-szenvednek 
a vélek való tár-salkodásbaii (KirBesz. 39). 2) [propeasiis sum ; 
geneigt seinj. Seiiky nem zolgalhat ket vraknak, mert awa^ 
egyket gyAISlyee est az m.xsykat zeresse avag egyket el zen- 
wegye es az raasykiit meg vtallya (JordC. 371). 

[Közmondá.sok]. Ha mmdeiit ol szenuedz, vgyan reiád iámak 
oztán mint egy kamora székre (Decsi: Adag. 152). 

elszenvedés : iwrpessio MA. [erduldiuig). Háborúságnak 
békességgel valo el szenvedése (CornC. 40). A háborúságnak 
eUzeniiedeseról valu tanúság adatik élőnkbe (llelt: Bibi. 1.1^3). 



elszenvedhetetlen : iutolerandus C. (intoleraUlis ; un 
traglichj. Az pokolnak ew el zeuuethetetlen ewrewk kem 
(PéldK. 55b). Negywen napnak wtliaiia zala my retuik n: 
es el zenwethetetlen dohos.sagh (TelC. 275). Miért válnnc 
az romai anya szent egyháztól, mely elszenvedlietetlen do 
(MA:Scult. 57b). Ezt az jerusalembéli szentes lelki rend 
lyességgel el szenvedhetetlen dologiiac itili (333b). Egykor 
nyulak uralkodván igen en'ta el szenvedhetetlen törvénye 
Írtak volt a larka.sok és oro.szlánok ellen (Misk: VKert. 1' 

elszenvedhetetlenül : intolerabiliter MA. unertraglid 
weise PPB. 

meg-azenved : (perfero, perpetior ; erdulden, ertrag( 
Az halainak keeiuiyaat meg /.enwedytek (ÉrdyC. 432). & 
zenwedee az martyromsagot (652b). A Christus minden kei 
tetinket meg szenuette es meg giőzto ( Fél : Tan. 264). Két i 
vagyon pedig, niellyért bön-alatt kőteleztetink az ecclésiái 
szokott böjtjét megszenvedni (Pázm: Kai. 598). Nékiec 
bánatot és Ínséget kellyen meg szenvedniec (MA ; SculL ! 
Az Cliristusnac hartza, mellyel megszenvedett az olayfSs 'ki 
ben Í363b). 

[Szólások]. lg fvssatok, ho^ meg raga^atok, mert mind, 
halalan törekedik, magát mindentől meg zenvedj (UöbrC. 2Í 

Szenvedékény : qui facile patitur Kr. (dulderj. (GK 
Titk. 1115). 

Szenvedendő (zemendo NagyszC. 105. WeszprC. 2): [patlc 
leideud]. íaigőmet a keser5 kenban vezteglőth megmőuati 
vala es engemet bekeseggel zenvendőt mindőnec megkaromi 
vala (NagyszC. 105). Kőniőrfilnőnk kel a ken zennendS Krlstu- 
hogi mynket az 8 drágalátos zent vereuel meg váltana (Weszp 
2). ü vralkodo wr ysten yrgalmiLss as kegyelmes, zenwedei 
(patiens) es soksaghw jTgalmassagos (JordC. 73 1. Oka az, hi 
a test zenwedendő lehetne es halandó (ÉrdyC. .58). 

Szenvedendősóg : (toleratio ; duldung). Wr isten aj 
thy nektek Dauid prófétának irgahnassagat, Danyel prófétai 

zenwedeudő.segeth (ÉrsC. 220). 

Szenvedés : passió, latientia, toleratio MA. das leid 
gediild PPB. Bekeseges az bozzusagnak zenuedesebe (Vir 
81). Az ynnepnek inasod napyan az az a zeuvedeesnek \-tai 
gyMeenek az yrastliwdok Pylatíjshoz (JordC. 449). Zenivedí 
nek ydeyn beweych megh kegyeseknek az igassagot (Érd 
538). Jut néktek-is a szenvedésben (Pázm: Préd. 137). A béli 
.séges tfirésröl avagy szenvedésről : de i>atieutia (Com : Jan. lí 
A fiu az atyának értékűéből szflletik minden ő szjBuy^'ed 
nelkfll (GKat:Titk. 40). Az ki bfinéu szenved, semmi azeuve< 
az (T«rtT». Ul:í24). 

bókesség-szenvedéa : [patientia; geduld). Bekesaegli : 
wedestekben tarttyatok meg ty lelketeketh (JordC. 603X 

erő-szenvedés : [vis ; gewaltj. Az meníieknek országa c 
szenveili.sben vagon : regno coeloruni vLs affertur (Sylv : l 
1.1 7b). 

halál-Bzenvedés : passió mortis Kr. [todespein). Bocs 
magát halál szenvedésre (Zvon : Post. 1.12(1). Halál szeiive 
által kellyen nékie diczőséggel megkoronáztatni iMA:Sc 
,502b). 

kár-szenvedés : [damnuni ; schaden]. Kár lőn ez váraki 
tőlünk elve.szése, Királi felségnek nagy kárszíinvedése. (Tin. S 
En azen zerelmas larsomnak az eo na^ nyomonvsaga es k( 
zenywedeseertli liahuidatlan nem akarthaui lennem (KMl 
11.167). 

kín-szenvedés : perpessio cruciatus, tormeiiti perpeí 
MA. [das leiden). Molteket akoron kelen gondolniHl Cria 
vrouknac khi zenuedeseről (VitkC. 18). Ha meg valtoukuac I 



181 TÚKÉtWaENVEDÍ»-SZENVEDETLt:NKEDIK 



:■% 

Sit- 
iiéi *j 

*' ■« 

:i ^11 

tH 

lilli t 

liSil: 



i«íi(i8; 
iSnetntt 

feíC 



a ti5 



zeiHiedese zfltiSnkbe iol bo i'iomotatic, az calard 8rd8gnec nein 
lezen here iiioe t'nl.-isra (7U). MeKÍeleuhieii a Christiis .lesusiiae 
a' (I íaflieteset, keii^xemiedeset es orezacat (Holt; Rilil. lg). Cliristus 
ken szenuedoseiiee napia (T^Iun: ApoI Ifiín. f<okan kfivotik Jésiist 
a keuyér szegesig, de kevesen a kin szenvedés puliarának italáig 
Pázm: KT. 154). 

tűrés- szenvedés : [patientia ; dnldsamkeit]. Tfirésszenve- 
íéssel és al;izat(issAgt;al minden elleuségitiknél ercVekké lelie- 
:fiMk (Pi'izm: KT. 39). Egyebek fogyatkiizásinak elviselé.sében 
Dékwiséges tiVésre szenvedésre igyekezzél (50). 

vereség-szenvedés : (damnimi ; schaden]. Az te vereség 
Benvedé.sed az én tirvosságoin, az te báuatud és .szomoru.sjígod 
\z én 5rSmem és vigaságom (MA: Scult. 472b). 

Szenvedet : (tolerantia ; geduld]. Keezde belczen gdndolny 
;ent Ferencben ennyi huzzw zenuedetítt (líhrC. 3). Kereztyen 
)mb6r tauoly Clmstnstol bekeseghőt awagh zenwedetSth (VVinklC. 
!09). 

Szenvedetes : 1) [maceratus, esagitatus ; qiialvoll] Aldoth 
eesh te niyndíin eonfessoroknak fSlotte zenvedetűsb (WinklC 
153). Kiki lás.sa jól meg, hogy J olly virág lehessen az ur 
zenvedetes kertében, inelly igaz hit által meghintetőtt az Jesus 
■érével (MA ; Scult. 377). Utolsó wachorája minemíi szenvedetes 
Zoly: Elm. 218). 2) [tolerabilis ; ertraglich, geduldigj. Zenwed- 
letesb lezeu Sodornának es Gomorranak felden, hounem mynt 
iz varosnak (JordC. 382). Kérlek thegedeth, keserwetes, kenye- 
ewletes, zenwedetes leegy minden een búmon, bánatomon 
PozsC. 24). 

Szenvedetesen : (toleranter ; gediüdig). Az király mintha 

zenvedetasen hallana azokat, igen meg haragút vala ; rex 

j elnt patienter audiret iugentem iram conceperat (Forró: Curt. 

45). 

Szenvedetesség : 1) [patientia, tolerantia; geduld]. Ez 

eiit azzonnak nagy sok yozagos mywelkSdetynek ez zent 

" ^ emvedetessegenek vvtanua az ew eedes eerdemeet meg akaraa 

^*"' oronazny (ÉrdyC. 340). A szenuedette-sségnek es a vigasz- 

ílásnac ado istene adgya tfinoktec, hogy vgyan egyet i_>rtsetee 

; igjg :5sztetec (Helt : UT. s2). Fabiusba nagy tflrés as szenuedetesseg 

(fi^ olt (Bom: Préd. 549b). Mas fortéit találtanac benne, kiuel ki 

jDjBi kariak fogyatni a keresztyénec k6z&l ez isten szerint ualo 

jbJm senuedetességet (Tel: Evang. 1.366). Békesség, tSrés, elmének 

í<Ijíi{ senuedetessege, jámborság (Tel: KerF. 95). Az ti szenvedetes- 

j((jj sgtSk által bírjatok az ti lelketeket (Szár: Cat. A2). 2) [absti- 

[julj; entia; enthaltsamkeit]. Zeuuedettessegyt nem hagyauala : absti- 

jjyjjj] entias minimé dimittebat (EbrC. 50). Az zerzetnek regula 

fgdi Brent való kemenseget, zenvedetevsseget, bevhtet erevkedyk 

ala megtartany (Mai'gL. yb). Ez zenvedetessegnek regulayat 

yzonsagual meg tárta z?z Maria (CornC. 46bl. Anne zenuedeteos- 

*< sgeot tartottanak, hog nyolchad napyg nem jttak (DomC. 

'^ 97). Az 5 teste ellen nem lel egebet, hanem cak zenuedetes- 

jjjeii (geket (BodC. 10). Ezt a nagi zennedetSssegert tezi vala, 

yfl.'l lert giomrat ig8n failalia vala (DebrC. 157). Zenuedetessegben 

iiag ételben termezetedet föl51 ne mfllad íVitkC. 52). Az 

u^^, jmiedet&s.seg teneket el viselhetetlenuee latatnee (55). Nem 

az eteknek zenuedetesseget, de akármi nem6 kemensege- 

atis el zenuedhecz (56). Az eegyhaaz hosweet napyauak elStte 

agy zenwedetesseegSt teezen (ÉrdyC. 33b). Wr isten megh ha- 

yaa, hogy zenwedetesseegbet tartanának (136b). Szerdán vágjon 

sent Jakab bSiti, azon tartozic minden hiuú keresztyen szenue- 

atességet tenni (Agend. 199 1. Miért tehát ezekről gondolkodván, 

:envedet6sségben, koplalásban nem visellynk magmikat (Lép: 

Tük. 1.420). 

[Szenvedetlen] 

Szenvedetlenkéd-ik : [impatiens sum ; ungednldig sein). 
e szenvedetlenkedgyftnc, hanem bizonyos réménségben éllyflno 
A : Scult. 203b). 



lUa 



SZENVEDETLENSÉG-KÍN SZENVEDŐ 182 

Szenvedetlenség: I) limpatientia; ungeduld]. Bal felől 
vagon haborusagbeli zenvedetlilensog (NagyszC. 345. ÉrsC. 165). 
Szenuedetessego szonnedetlensogemet nyerie meg (Pécsi : Ágost. 
15). 2) lapatbia ; leidonschaftlosigkoit y|. A szenvedetlenségnek 
[?] jószágát megmutatta az utolsó vachorán, midőn őimőn 

1 magát adá eledel&l az apostoloknak (lUy : SzÉlet. 11.126). 

; Szenvedhetés : tolerantia C. MA. toleratio ; erduldung 
PPB. 

Szenvedhetetlen : 1) apathe.s intoleráns C. impatiens 
MA. (nihil sentiens ; empfinduiigslos, dem leiden niclit unterwor- 
fen]. Istennek ffya zenwedhetetlen es halhatatlan (ÉrdyC. 663). 

I Kőnnyfl a halál fájdalminak és világi fogyatkozásoknak béke- 
séges szenvedését pai-antsolnod, mert szenvedhetetlen vagy 
(Pázm:Préd. 117). Fel nem daraboltatik az halhatatlan és 

i immár .ízeuvedhetetlen tasf, mikor a kenyérnek szine eltöretik 
(Pázni: Kai. 703). Sokak tőrténnek raytunk, de legyünk erőssek 
és mint egy szenvedhetetlenek (Mad: Evang. 332b). Az érzé- 

i keaségnélkfil-való állatok is száuakodva szőrnyíikődtenek, hogy 

; im a szenvedhetetlent látták meg-kőtőzve (Csúzi: Síp. 107). 2) 
impatibilis, intolerabilis C. intolerandns MA. nnleidlich, unerti-ag- 
lich PPB. Rodhadásnac bőzi szenvedhetetlen volt (Zvon: Post 
1.221). Hogy azért ennek az képtelen és szenvedhetetlen .szidal- 
mazásnak hamissága, ennélis jobban napfényre hozatta.ssék 
(l'j'izm: Kai. 433), Szenvedhetetlen vakmerőség (MNyil: Irt. 334). 
kia-szenvedhetetlen : (doloris, cruciatus innoxius; leid- 
lüsj. Az bodogok keen zenuedheetetleenők lesznek (SándC. 7). 
Dicerik vr istenth, myerth hog nyerteek az őrök dicösegőtli 
leikőkben, világos testőkben, keenth zenuetheetetlenben, hatha- 
toban (20). 

Szenvedhetetlenség : I) intolerantia C. impatientia MA. 
ungeduld PPB. 2) (apathia; leidenlosigkeit). A zenvethetetlen- 
segnek ayandokath megpeldaza, micoron a veg vaéaran a kene- 
ret valtoztata 6 zent testeue (NagyszC. 219). Isteni hatalmával 
meg-tart(iztatta, hogy fénye.sség és szenvedhetetlenség .szent 
testére ne terjedne a dűtsűfilt lélekről (Pázm: Préd. 412). ») 
[patientia ; dnldsamkeit]. Szenvedhetetlenség vagy inkább béke- 
séges törés a szorosságokban vagy a nyomorúságokban (Mad: 
Evang. 332b). 

kia-szenvedhetlenség: [apathia; leidenlosigkeit]. Kyllőm- 
bőz az jóknak feel támadások az gonozoknak feel tamadasok- 
twl az kenzenwedlietlensegben es kenzenwede.sben (KazC. 195). 

Szenvedhetetlenül : intoleranter C. impatienter MA. im- 
geduldig, unleideutlich PPB. 

Szenvedhető : 1) [qui tolerare potest ; duldsam]. Társa 
nem szenvedlietö igazgatás: regnum *insociabile PPBI. Eles 
hozzánk hasonló gőtrelmzenvethető' ember vala: Elias homo 
erat similis nobis passibilis (DöbrC. 332). Tegyen minnyájúnkat 
buzgókká lélekben, szenvedhetökké a háborúságokban (Mad: 
Evang. 413). A teuék kevés eleséggel megelégedők, a szomjú- 
ságot sok ideig szenvedhetők (Misk: VKert. 43bj. 2) passibilis, 
tolerabilis C. patibilis MA. ertraglich, leidentlich PPB. Az áldo- 
zatok vagy arra használnak, hogy tellyességes bocziáuattia 
légyen vétkeknek, %'agy hogy szenuedhetőbb légyen az kinnyok 
(Bal : Csisk. 66). Szenvedhető egészségben vagyunk (RákGy: 
Lev. 240). Szenvedhetőb és kevésbé gonosz a pogányság az 8 
vallástételeknek emberiben (Ely : Préd. 11.326). 

Szenvedhetöképpen : tolerabiliter C. 

Szenvedő : patiens, toleráns C. MA. ertragend, erduldend 
PPB. Fordoha ő elmeyeth az zenwedő Jeswsnak kennyara 
(ÉrsC. 271b). Ne fely azoktul, ackiket szenuedS va^ (Mel: 
SzJán. 70). 

kín-szenvedő: [patiens; leidend). Az ken zenuedA Cristii- 
.sert rea fut vala es keuanya vala (VirgC. 27). 

12* 



183 



MUNKA SZENVEDŐ-SZENNYES 



SZENNYESED-IK-SZÉP 



munka-szenvedő : laborifer C. 

Szenvedtet : I) (faeio utpatiatur; loideu maciién]. Ha tor- 
kossatíiiak miatta kesert, tahat zenuottessed magadat b5ytel 
(líodC. IS). A/, fájdalmakat éreztessed es zenyuetessed m.v 
velSnk (GőmC. 37). Az irgalmas i.sten szent 6ára rakta álnok 
.•iáelnkat é.s 5-véIe szenvedtette érdemlett k inainkat íPázm : Préd 
773V Tégedet szeretett és szeret, ha szinte annyit szeiivedtettél 
is vele (Mik: MN. 301). S) (abstineo; sieh enthalteiij. Tartóz- 
tattya es szenuedtoti magit testi eleségtftl (Tel : Fel. 27b). Az 
enibcrec nem firűmest szeniiedtetic magokat (Tel : Evang. 1 
366b). 

el-szenvedtet : [facio ut perferat ; ertragen machen]. Ha 
az Crystws kennyarol örömest emlekezSl, az haborwsagot kyny- 
iiyoii ol zenwettety (ÉrsC. 24). 

meg-szenvedtet : (abstineo ; sich onthalten]. Az test ez 
tanalcbot agya, soha magadat meg ne zenvette.s.sed semmy 
gonoz keuaasagtol (ConiC. 162), Meg nem zenvettetyk eo mago- 
kat livs eteltool (DomC. 132). Hog iimen-toua magadat meg 
zenuettessed az eo nekyk való bozzusag tetelreol (281). Zen- 
uettesd mog magadat ielasen gSnSróseges meleg etkektfil (VitkC. 
56). Niaualaiat tettetnen meg zenuetteti magát vala a Publius- 
nak társasagától (DebrC. 59). Ártatlanság, kiben embűr mygh 
vagion, mindön éktelen dolgoktol meg zenuetteti magát (142). 
Halnak etoletwl annera zenwettette megh magath, hogy newez- 
nyo sem akarta (ÉrsC. 333. 391). Két orayg meg kely magát 
zenuedtetny mind eteltSl, italtol (Frank : HasznK. 31). 

(SzenvedtetésJ 

maga-szenvedtetés : (abstinentia ; enthalt-samkeit]. Ky 
zyzessegSt akar tartany, ymez három dologh keel hozyaa ; ele- 
zor, hogy cliak Christushoz yegyewsewleesnek okaert tegye, 
masodzor erekkee való maga zenvetteteesnek okaerth (ÉrdyC. 
470b). 

SZIINNY : macula C. sordes, squalor, strigmeDtum MA. 
[schmutz]. Föld-szakadás, kár, szenny, motsok : labes PPBl. 
Zegensegnek zenyoben neveltettek (ComC. 91b). Ha zennies 
vngeinket meg mosatiok, nagiuai inkab a binSknek zenniet leh 
kel niagonkrol tiztitanonk (DebrC. 47). En a te zennydet meg 
mostjim (TelC. 260). Ez világnak el vettetet szeunyeine 15ttűnk 
(Fél : Bibi 11.32). Az fejér czipót meg ne hámozzad, hanem 
csak megtisztogassad szenytül, mitül (Radv: Szak. 15). Nem az 
keresztség az, mellyel az testnoc szennyei el mosattatnac, hanem 
az jA lelki ismerotnec az istennel való kötelessége (MA: Scult. 
103). A motsok, szennyek spondiával t5rőltetnek-le (Com : Vest. 
82). A g8z fördökben a szennyéé, bfidösségec mosattatnac-lc 
(ComiJan. 114). Amaz irva küldött versbeli szenny (Czegl: 
MM. 18), Kérlek téged uramot, tekénts reám kegj-essen, tisz- 
tits-meg bfinöm szennyébiM (GyöngyD : RK. 289). Az embernek 
siros izzadékos szennyéből teremnek a serkék és tetvek (Misk : 
VKert 14). Mit ér valaki azzal, ha a más szennyében vakar- 
tsál vagy rotliatságában piszkál, azzal múlana magát (Bod : Pol. 
EWb. 11). 

[Szólások]. Ha della Casa ollyan köm-vet irt, a minémüt 
Balduiniis említ, latnii, nem jámborul cselekedte, az ö s z e n y- 
nyét magunkra uem vészük (Pázm:LuthV. 122). Te 
kezed szennye: ex tua ofBt:Jna prodiit (Decsi : Adag. 133). 
Az keze szennyének rut moc.sokia (Bal : Epia 5). A nyomtató 
keze szennyét a professorom orczájára keni Matkó illlyef: 
BCsTomp. 72), A magam kezeszemiyét-is rajta hagyván (Kői: 
Idv. 14). Még körme szenyét is károllya el vetni: rhipo- 
condylus (Decsi : Adag. 269). 

Szennyes : sordidus, sordidatus C. maculusas, sentas, squa- 
lidus MA. unfiatig, garstig PPB. [schmutzig]. Szemiyes-vagyok, 
szennyessé leszek: sordeo C. Ha zemiies ingeinket meg mosa- 



tiok, nagiuai inkab a binöknek zenniet leb kel magonkrol ti 
tilanonk (DebrC. 47). Monda az veeii atya: Huzy ket zenny 
fazakat ee<le (ÉrdyC. 94b). Etel rtán szennyes fazakokat mo 
vala ( llüsv : Toldi 4). Monda Lnciper a kegyetlen nemesseknei 
Igen szennyessek vattok, de kész a feredö (Helt : Mes. 171 
Az ag lejiplnek felet Fnisimiaiiak, az zenieset hagiom az scho 
mesternek (RMNy. IL303). Istenteleaséggel .szennyeséé (Mi 
Scult. 210). Nyargalódzik rajtam a tetfik serege, mert szenny 
az ingem, nincs ki fejéríLse (Thaly: Adal. 1.231). Roszsz váj<z< 
szennyes zatskő, abban való szakadozott leveleivel (Bod: Pi 
121). 

Szennyeséd-ik : surdeo, sordeeco, obsordeo MA. unfliit 
werden PPB. 

el-szennyesedik : obsordeo C. 

meg-szennyesedik : obsordeo C. MA. [schmutzig werdei 
Tlvn eztendey vagyon, hog sem nvhaya sem lába bely mi 
nem z^nuesettenek (ÉrdyC. 507). Mellyik az a meg nem szenny 
sédet szent irás (Sámb: Isp. 31b). 

Szennyesen : sordide, .squalide MA. unsauberlich, garst 
PPB. Nagy szennyessen böytel gyázba imada (EsztH. 11). 

Szennyesít : sordido, maculo Kr. [besclimutzen). Szenny 
sittetett : sordidatus MA, Régi rege ez, mellyel a pogányok- 
.szennyesiteni és feketíteni akarták a kereszténységet (Pázn 
Préd, 1208), 

meg-szennyesit : c« Inkább akart dücsöséges haláláv 
jó emlékezetet liagyni maga után, hogy sem mint az várns 
feladásával jó hire-neve szép fénnyét leg-kevesebb maculáv 
is meg-szennyesíteni (GyöngyD : RK. Elöb. M). Ördög-rútságáv; 
meg-szenuyesitteni lelkét (SzD : MVir. 475). 

Szennyeskéd-ik : sordide .se gerere Kr. [.sich schmutz 
betragenj. Megkívánja, hogy tellyesen elfelejtvén a szines kö 
tOst, csak szenuyeskedjüuk, rongyoskodjimk (Fal: NA. 171 
Tudjuk, hogy a mostani kényes világon nem lehet szennye 
kediii (192). Sajnállya szivessen, hogy eme vag)' <ima rulságg 
szoiuiyeskednek (Fal : UE. 376). 

Szennyeskedés : [sordities ; unsauberkeit]. Ha jobtntská 
öltöztem, hivságnak tulajdonította, ha le tettem a tzifrát, szenye 
kedésnek (Fal: NA. 205). 

Szennyesség : squalor C. squaliditas MA. uiisauberke 
millat PPB. 

Szennyez : maculo, .sordido MA, [bosudeln]. Szennyezet 
sordidatus MA. Kegyelmedet ugyan kérem, hogy kegyelmed i 
írása által, se gondolkodása által engem igaz atjjatiát azz 
mászszor ne szennyezzen (TörtT. Xni.160). 

be-szennyez : maculo C. 

Szennyező : sordidans, commaculaiis MA. besudlend PPl 

[Szennyeződ-ik] 

meg-szennyeződik : [commaculor : liesudelt werden). í 
igaz ecclésia a régi atyák idejekben kevéssé meg-szenuyezödi 
(Czegl: Sión. 16S). 

SZÉP (s:éep Mon: Ápol. 304. :<:;> FYank: HasznK. 27b. ,<» 
Sylv: ÚT. 1.22. .<:i?p Helt: Mes. 347): 1) pulcher, formosu 
s|)ecio.sus, perdeconis, veiuistus, elegáns C. schön, sauber, woli 
gest;iltet PPB. Szép dolog liadí-vezérségben mog-halni : pra 
darae *mortes suut imjieratoriae PPISI. Nemy ygen zepp hev 
yewnie az kappura (EhrC. 14). Né akariatoc engemet hyvnott 
Noéminec, z.épnec (BécsiC. 313b). Keuantam, a myl zo|« 
latam uala (VirgC. 8). í-ata evket lenuy zepevknek (Düui( 
191). Zeep leanzokat bozattatjí (ÉrdyC. 337). Le vom 
szop sima veres bőrét (Helt: Mes. 347). Gyönyörkedic é (é 



;«. 



85 



BÁRSONY-SZÉP— SZÉPECSKE 



SZÉPEGOT— MEG-SZÉPtr 



18fi 



mliorokbe, kic mind é világ elót s mind 6 olítto széi>ec és 
kesec (Heh: Bibi. I.e^ll Kinec a partian nieeg mostis szip alniac' 
8 sz5IS gerezdec teiiininec (Szék: Krón. ll.b) Meg-uiutatom, 
lely üdvösséges szép út a Krisztus kílvetéso (l'ázm: Préd. 86 1. 
Céljuk szép Rákóczit mint kedves nrnukat (Tlialy: VÉ. 1.159). 
i) (svavis; angenebni]. Zeepyllathw myrra kenőt (ÉrsC. 318b). 
^p zagu illat (Frank: llaszuK. L'Tb). A [lersiai liliuni, kit ba 
2 saobába visznek, szép szaggal bé tölti az bázat(Lipp: PKert. 
59). S) [solectns; an.sgewiililt]. Fiát szép seregivel Amnrat 
agítségéi-e boc&átotta (Pázm: Kai. -138). 4) futilis; niitziicb). 
de jó id6 vagyon szép esfikkol elegyeslel és szép meleg idctk- 
el (RákGy:Uv. 139). 5) [longns; láng]. Midfin sok szép idflt 
ilAgban tíltene, bat-száz esztendőket ugy-niiiit éldegélne (Czegl. 
ImlVers. 3). 6) (magnns ; gross]. Kioszta szép préda nyereséget 
JA: Bibi. V.Slb). Elballgatá szép csenddel kezdetitől fogva 
lind végig beszédemet (Fal : NA. 205). 7) [dilectus, dilecta ; 
sliebter, geliebte]. Én iegyesem, én szépem (Kár: Bibi. 1.632) 
) [mulier ; weib]. Szépek, természetnek tsodás alkotmmiyi, ti 
igytok világnak vonzó szivárványi (Orczy: Költi 1 150). 9) 
irgras!*-]. Szép-anya: avia; szép-apa: avns MA.' 

[Közmondások]. Akárki-is szereti a szépet : íjnod pulcbrnm 
em amiciim MA. Szép a jó.ság, fogj kezet s ölelkezzél-meg 
)Ie. Szép köszönetnek szép a felelete. Zsíros táskából szép 
)gátsa íSzD: MVir. 390). 

bársony-szép : amarantbus Mel : Herb. 92. 

százszor-szép : [bellis bortensis ; tausendschSnchen]. Száz- 
or-szép nevű virág : bellis PPBl. CseugSvirág van nj'omában, 
íresi a százszorszép, csendes egy pár ő magában, Flóra oli'ltt 
(dves kép (Fal: Vers. 870). 

Szebb (zeef, ÉrdyC. 528b. zepb DöbrC. 502. Kár: Bibi. I.633b) : 
ilcrior; schöuer]. Zep miként hold, isfith zepb holdnál (DöbrC. 
•2). Meneewel zeeb, yob es dragab, anneewal teeb arwlt keel 
írette adny (ÉrdyC. 528b). Vetekednek wala a punyka alma 
ees maas almafa egymással, mellyk wolna masykiial zeeb 
!sti : Fab. 86). A gyöngyös hurka egyéb hurkánál szfikjebb 
az, neve is szebb (Radv: Szak. 31). Mende nem szepbé annál 
A : Bibi. I.231b). Legyec szépb, hogy .sem vagyoc (Balas,«a : 
lek. 9). Az fényas nap szSb mindennél (Zrinyi: ASyr. 218). 
»nnel szépb, tellyesebb, annál jobb leszen (Lipp: PKert. 1.80). 
dísztelen mód mindent kárba és böcstelenségbe kever, miatta 
npulnak a szebbn.'l szebb észből származott helyes, éles gon- 
;ok (FahUE. 371). 

leg-szebb : pulcherrimus MA. schünster PPB. 

legszebben : fpulcherrime ; am schönsten]. A kSzép termetfl 
iber leg szebben alkalmaztatott (Com: Jan. 45). 

Szebbeeske : [paulo venustior ; ein wenig schönerj. Szeb- 
tske inkáh, hogy sem Lsten-féI5 (Fal: NE. 18). 

Szebbed-ik] 

meg-szebbédik : [mollior fio ; weicher werden]. A stokfisf 
vács pórölylyel megierjed erősen, az annak ntiina ugyan 
la'/fe gszebbedik (Radv: Szak. 146). 

Izébben: [melius; besser). A Chiistus hisoriaiat tudnunc 
.■l,gf szüksegesb, kibSl szépben tanulbattyuc meg mind azokat, 
mikre egyéb historiac tanitanac (Born : Préd. 52). 

Szépe : [optimum rei ; das beste]. O nagy Uazdag.sa,ag Cris 
sal Meenuynek fSldnek zepeet yawaat erekAl erekkee byrny 
•dyC. 568). OltSzzél tisza badi erkSteben, szépibez szokjál 
il: NA. 218). A szépében s javában válogatva szedegethet 
il: UE. 368). 



il'rteit 



ifPE. 



i; í» 



'jftiniC 



Szépecske : venustulus, limatulus C. [lieblich schön]. Tudákos, 
petske, tsinosotska : seitulus PPBl. Feleseget f6l5teb szerette, 



fel5tte hogy szepeczke volt (Mel : SzJáii. 68). ÓL kedves tílo- 
milécske, szépecske fejér menyecske szánd szivem, szintén ideje 
(Thaly: VÉ. 11.248). Az a külömbség van benne, bogy mikor 
valamcílly szépetsko énekelt, annak a szava egy kevéssé simább- 
nak tetszett (Mik:TörL. 394). 

Szépeget (^ízepenjcí Gyarm: Fel. 264b. Mih:örökÉ. 84): 
porpolio C. venusto, exorno, como MA. (coloro ; zleren, ver- 
schönern, bemantelu]. KfllSmben vagyon sokval az dolog, bogy 
nem az mint Monozloi szepengeti és fSdozni akarja az papis- 
takuac lelki fertelmes.segeket (Gyarm : Fel. 264). Az egyházi 
.személyek vétkeit nem javallyák s nem szépegetik (Pázni : Kai. 
154). Ezt az aszszony pápát, kinek emlekezetivol szépegetbeti 
vala dolgát s gyalázbattya vala Rómát, soha sem Fócins sem 
egyéb az gorSgSk-kSzfil nem említette (635). Annak-előtte 
testét .szépegette az ura szemének (P:lzni: Préd. 116). Mennél 
nagyob a mennyei király, annál nagyob igyekezettel kell az ó 
liázát szépegetni (1171). T.sak szint sem találnac hozza, mint 
szepegethessec (E.sztT: IgAny. 374). Me.sterségessen tndgya az 
bnut szépegetni (MA: Scult. 267b). Az maczkák tudgyák magokat 
nyalogatni, tSrlflgetni és szépengetni (Mib : ÖrökÉ. 84). Az ti 
vak ténelygésteket szépegetni igyekezitek (Bal: Csisk. 399). 
Mikor az király az hajat ffisfilli es szepegeti, az követségekre 
válaszokat akkor teszen (Forró: Cnrt. 496). Szépegetni akarják 
vétkeit (ThemSec 38). Szepegeti dolgát (Veresm: Lev. 215). 
Magát szépegetni, tsifsomázni (SzD: MVir. 390). 

Szépégetés : [exoruatio, coloratio ; verscbönerung, bemiiii- 
telung]. A világi szépegetések példájával akarja ismertetni a mi 
istenflnk, mennyi sok szépségekkel éke.síti a lelket (Pázm: Préd. 
425). Hogy semmi résíinc, folyamásunc ne lehetne az mi hitet- 
lenségfinknec szépegetésére (MA: Scult. 617). Imezec minden 
szemérmet elvasztottenec, az kic akarjác az pápistaságnac sze- 
pegetését venni (MA: Tan. 1180). 

fSzépégető] 

maga-szépegető : mundulus MAI. 

Szépéi : [tego ; bémiinteln]. Félelm&s a követ, alig mer szól- 
lani, szépeiné örömest, de megkell vallani követsége dolgát 
(GyöngyD: KJ. 383). 

Szépen : pulcre, graphice C. venusfe MA. schön, zierlich 
PPB. Az z'^ld fa zepen viragozyk es beuen gymAlcz'X't terenifb 
(VirgC. 65). Zeponzolo madarak (KazC. 201b). Lisztet ránts 
meg igen szépen tiszta vajban, annyi legyen az liszt, hogy 
szépen sfirétse az levét (Radv: Szak. 79. 97). Szakmar Szabolcs- 
vármegye is holnap filnek fel, onnét is szépen újulnifog az 
hadunk (RákGy: Lev. 165). Irigylói az szépénjárásnak (Thaly: 
VÉ. 11.399). Nógrád vármegye is szépen van (Bercs : Lev. 350). 
Egy értelmes ember napestig is szépen tudja beszéddel tartani 
vendégét (Fal: NE. 20). 

Szépít : decoro, depolio C. venusto MA. zieren, putzen PPB. 
Görög fejér, mellyel az aszszonyok magokat szépítik : psimmy- 
thium PPBl. Zepitet ekesseges ült 'izetek (VirgC. 149). TeghSd 
zentb alázatosságnak violaya zepeite (WinkIC. 340). Yay tj'nektek 
yra.sthwdok es zerzetesek, kyk zepeytj-tek az yazaknak teme- 
teeseket (JordC. 429). A szegént ne szépítsed az 6 igyébe : 
pauperis quoque non misereberis in jndicio (Helt : Bibi. LNn 2). 
Másut .szépícz, mert ezt nem el hiteted (Decsi: Adag. 251). Építs, 
szépíts lelkeden (Fal : BE. 573). Az udvarló inasok urokban 
.szépítik a rútat, dítsérik s magasztallyák a gonoszt (Fal : NE. 
71). Július Caesar tar fejének hajatlanságát különbféle boros- 
tyán koszorúkkal nem csak todögette, hanem szépítette is (Fal : 
UE. 376). Némellyek tulajdon mocskokat színnel szépítik, hogy 
bedughassák szemét a világnak (428). 

meg-szépit : exomo, excolo C. [verschönem]. Tyztasag meg 
zepeyty embernek lelkeet (CornC. 242). Az nedwesseeg embery 



187 



MEGSZÉPÍTfe-SZKPEG 



MEG-SZEPKG-SZEPELKEDÉS 



18) 



lollíőt meg tjztojt 68 mej; zeepSylli (ÉrdyC. 420b). Embernek 
az haját megszépéteiii (Radv:Szak. 295). 

megszépítés : exuriiatio MA. zieriuig, ausputzimg PPB. 

Szépítő : oniator, exornator, reparator C. 

Szépség : pulcritiido, foimositas, decor, callos C. venustas 
MA. scliOulieit PPB. Fráter Beiiiald uziidaluala ew nagy zeppse- 
gerewl (ElirC. 18. 122bi. Miro niagaztatol fel az puztouak zep- 
segebeii (VirgC. M5b). Mogfugattatek zent Margit ázzon zejíse- 
geben (MargL. 27b). Myudeii zeepseeghnek zeepseege vagyon 
kewrAle (ErdyC. .^lOb). Mint egy czurgo patak, mely visza nem 
folyhat, ugy fút el .szépséged (Zrinyi: ASyr. 4). Egyiknek sem 
kell nekem szépsége, sem esze, sem comandója (Bercs : Lev. 
424). Ez iU! a drága .széjöég, a mellybe mi magunkat tetőtől 
fogva talpig borítjuk (I'"al: NE. 30). 

Szépséges : dei'ori>v«iniii.s C. venastu,'!, formosus, perelegans, 
deeoriis MA. sciion, lieblidi, artig, géziért PPB. Lata egy tűz- 
nek langyat zepsege.it as fen.segest (VirgC. 41b). Igeen zepse- 
ges kyraliie ázzon (DomC. 302). Emberfiknee fiaynac fSIStte 
zepsegíjsb (TelC. 117b). Zepsegesb abrazat embSrSkiiek fióknál 
(TihC. 99). Ezek ott jelennek meg, a hol udvart tart a bölcse- 
ség, zá.szl6t emelt a vitézség és virágzanak a szépséges erktil- 
(Wflk (Fal: UE. 369). 

Szépségesen: perbelié C. 

Szépségű (zépségS BécsiC. 239): [pulcherrimus ; reizend 
.scIiön, anmutsvoll). Az hely, holotnala zepsegew erdew (EhrC. 
H4b). Jonas zépségő galanibnac maí'araztatic (BécsiC. 239) 
G'akorlatoson zepsegS almákat ennekfim mutattál (NagyszC. 
(i4b). Az S zepsegw angiali orezaiat kiizdek pSkdflsnie (We.szprC. 
78). íme ielenek 5 neki e^: zepsegíi azzonyallat (BodC. 6). Az 
zepseg^v gyermeknek zemelye (PozsC. 43). Oh zepsegew zfe 
Marya, idwez legyetek zyzesseges lábak (45). Mely zepseeghew 
labay vannak (ÉrdyC. 145). Ygen zeeiJseegew zyz (593). Kar- 
thágó no& vara.sljan neme nemes vala, elmeeyebeu zepletelen, 
testéében zep.seg^ (215). 

Szépül : decoror, pulcrior fio Sí. [schön werden]. Vnekyk 
leány zepAltettek (compositae) ees meg ekesewltettek (KeazthC. 
396b). 

még-szépül : c« Az 5 leány meg zepAltek (VirgC. 145). 
Az arán niygli gyakrabban eeghetyk, annewai ynkaab meg 
tyztwl, zeepewl (ÉrdyC. 465b). Tégedet meg zeret ees meny- 
orzaghbau lielhcztet, mert megh zepvVIz meg Rredwen (ÉrsC. 
467b). 

Szépület : (reviviscens prosperitás ; besserung]. Nézuén 
szabadságát s-rabságból váltságát s-vijuló .szépölotit (Balassa : 
Ének. 5). 

SZÉPE : [subalbus ; weisslicli, grau]. Szép szerszámos szépe- 
szírfl lován ült (Monlrék XXin.587). 

SZÍlPfia (rzepegés Kár: Bibi. 1.614. cjpeyes EhrC. Có. I(i2. 
megh -Ji^i/h ÉrsC. 236. zópHyes DomC. 19): 1) [lainentor; 
weinon]. Zepegik vala vtet azzoíiemberek : lamentabantur eum 
mulieres (DSbrC. 462). Naponkeed syrankozyk es zoi>egh vala 
ew wranak elette (JordC. 340). Es.sol le 5 elStte syrwan es 
zepeghwen (ÉrsC. 40b). Sírtok és szepektek ti, de a világ 8r- 
veudez (Tel: Evang. II.3). Szükség sirni esszSpSgni aftele lelek- 
nec (Pécsi: Ágost. 60). 8) timeo, paveo, trepido Sí. (lürchtenj. 
Mi penig az liarcz alatt az fővezérrel valóban .szeiiegtünk 
vala (Monlrók V1II.326). Kosz végozés vagyon a barátom felöl, 
elliittom, szepegett mind ki\-iil mind belíil (GyüngyD: MV. 99). 
Az páter jesuviták szepegnek is, flrflinek is, már kigyót békát 
kiáltanak Bohusra (Bercs: Lev. 118). A moldvai vajda, a fft tol- 
mátsnak testvér ötse lévén, tudom, hogy most .szepeg (Mik : 



TörL. 399). Olly hideg uralkoda, hogy reszketni s fogaimmá 
zepegni kezdek (NótPM. 25). 

még-szepeg : (deploro, dc^fleu ; beweinen). Jay tynektek 
kyk ez wylagon mewettek, merth megh zópeghytek (ÉrsC. 236) 

Szépegós, szöpögés : (lamentatio, fletus ; das \veiiien 
schlucljzou]. Nagy elyg, hogy meg nem hahiala gyakortanak 
zypegeseknek ydneaseges felelemre valtoztatiian Cristiisnal 
gyczeretyre (ElirC. 65). Az ázzon keserewseges zypegesekue 
belfeluen (162). Ez zflpígesSmben leplemet minden yel mei 
mosom (DöbrC. 20). Syraswal, zepegeswei ker)' wala Stefi 
iPeorC. 88). Ez testbSI ki ment vala riaé ohaj-tassal es zJp5 
gessel (NádC. 313b). Nagy syralmakkal, zevpegesekkel varyj 
vala Christiisnak zent testet (MargL. 70). Gyakorta zyvynek zev 
[)evge.setevl az ev jmad.sagy kevzevt ordeht vala (DomC. 19) 
Az czepegés az aszjizoni állatnac szflutelen sémbeiSdése (Kár 
Bibi. L614). Mi erettnnc kiált es essedezic meg mondhatatlai 
8z5p8gessel (Pécsi: Ágost. C4). Nagyobbak es keservessebbk-l 
lé.sznek pokolban tékoszló tiaknak panaszok és zSpSgések (Lép 
PTiik. L138). Könyves szemeit az egekre forgatja, zöpflgését s 
mint lehetett el-nyelé (Kónyi: HRom. 143. 145). 

Szepéget : (timeo ; fíhchten ?]. Nagy inségiinkl>en kit re 
ménlhetimk, nyavalyáinkban kit sze|)egessiink (Thaly: Adal. II 
393). 

Szepegő : [lamentaiis ; klagend]. SjTankozyatok Jiz z5p5g8k' 

kel (ÉrsC. 216). 

SZÍ!PÍtLKÍLD-IK : nitor, adnitor C. MA. conor MedLat 
119. [sich aiLstrengen, bestroben, beniiihen]. Igyekezem, szepi'l 
kedem, valamihez táma.szküdom : nitor PPBI. Akar mint syxj- 
Ijelkegiék is az íirdttg, erfitlen az í dereka az fii iiekiil (RMNy 
111.88). Jóra szepelkedS szent lelkefis venni iBorn: Préd. 278bl 
.Soha annyira senki nem seiwlkedhetic, hogy ín keyen ingyen 
meg saldítba.ssa, mi legyen e nagy tifkya a nagy Istennec 
(Born: Evang. IV.166). Szökseg, hogy faraduau szepelkedgyec 
(Mon: KépT. 3b). Azt alítom, ugyan jól szei«3lkedgyenek, sere 
találnak tizet az számtalan eretnekek kSzzfll (Pázm : Kai. 162) 
A .sátán tellyes erejével azon szepelkedik, hogy a Oirisfu.snak 
8-is kSlfsőnt mint adhasson (GKat: Válts. 11.39) Mindenkor » 
tellyes tókélletességre szepelkedfink (Komár: Imáds. 147). Nosza 
szepelkedgyél, mig id5d vagyon iMatkó: BCsák. 16). Ugyan csak 
nem birod, akar mint szeiielkedgyél-is (304). Eleget .szepelkedék 
rajta, hogy csak a papokra húzza ChrLstus urunknak abljéli 
mond.'isát (Pós: Válasz. 210) Ha szinte szepelkedve meg-eríl- 
tetik magokat-Ls, de bizony azt véghez nem vihetik (Pós: Igma. 
365). Ha szepelkedve meg-erítteti is magát (Pós; GBot 14). 
Hohó szegény lélek, csak héjában szepelkedel, nem birsz véle 
(ToIn:HBék. 29). 

fbl-szépelkedik : (aduitor ; hinaufstrebenj. Ha az emberi 
elme ez kiiszikhis begyre fel akarna szípelkedui, száz.«or is 
hátra esnec és tellyességgel el romolna (MA: Taa 142). 

ki-Bzepelkedik : (enitor ; sich herausarbeiten], A verenibíl 
ki akarván a farkas szepelkedni, má.st Ls magához eite hé 
(Czegl: Japh. 91). Szép apád ott maradt é vagy ki-szepelkedet 
(Czegl: Tromf 177). Ottiui ottan a bnnnec tértijébe keveroilfluc, 
mellybfti ó melly sirván, sopánkodván sze|>elked&nk-ki (l'em- 
Pompa 44). 

Szépelkédés : annisus, coiwtiis C. MA. bemühung PPB. JD 
ellene nem alhatnnc .semmi erSnckel sem szepelkedesfinckel 
sem az SrdSguoc .sem az halalnac (Boni: Préd. 281). Nag.\ 
szepelkedessel akariac el rontani az vniak igeiét iBorn: Evani; 
1.93). SzepelkedestH'kel, er"lki>(U\seckel(426). Ezt a vajas pi>gácliát, 
szepelkedésed a mint niulattya, eUVvetted volna (Vere«ni : Lev. 
."i7). így mene semmitten minden fieyekezeti és .sze|ielkedése e 
szent-háromság ellen tusakixlo bajnaknak (GKat : Titk. 27S) 



^i< SZEPPEN— KOKPÁSW5ZEPLÓ 

111 ittis semiiii haszna iieni Ifin szepelkedésekuek (Czegl: Bl^iit 
;81). Igj- emleli ki nagy szepelkedéssel (Czegl; Japh. 12). Lás- 
luk már sárgyiiró Máltyásnak-is szepelkedését (Matkó: BCsálc. 
>00b). 

SZflPPEN : exterreo, paveo SL 

H még-széppen : (terrefio, contieniisco ; erschrecken]. Meg 

" ■pppenni : de gradu dejici (Decsi : Adag. 2-1). Meg.szep|)en magá- 

in. nyilván tndum (MA:Scult. 221b). Ha egi iimak fouiegeté- 

• le meg szoktnnk .szeppenni (Csanaki : Dögb. 15b). Látdé minn 

; /eppent-nieg a Pilatas (GKat: Válts. 11.47). Szász urainiék i.s 

1 ■L'szeppenéuek nagyon (ErdTtirtT. 1.141. Homonnai Gyürgy 

:;szeppen é.s a lengyel liad is haza mene melKlle (ErdTöitAd. 

II lilOi. Az bán megszeppent mind c.sá,szártúl (MonOkm. XXIII. 

' '. Az hadak megtartásjiu meg is szeppentek (RákGy: Lev. 

SZÉPET (széiht Muulrók XV.71): [cista] kofter, reisetruhe 
ai;uui. Volt az eperjesi öreg zíild ládában két kis szépet, 
i;yik nagyobb, másik kisebb (Radv: Csal. n..3.58). Bírrel Iwrí- 

it szépetekben meg hámozván elhozták az fejér ezipót (Mon- 
iVik XI. 333). Terbas öszvireken posztók, abák, veres fejtfik és 
.il.imely .szépetekben magam szüksigii-e való vásiirlások vad- 

ik (Monlrók XV.71). Császár szepetjéihez és ládáihoz még 
iltüg nyúlni a fflvezér nem engedett (456). 

Szepetecske : [cistula ; kofferchen]. Egy szepetecske 60 
-/l».nin, az lakatja 23 oszpora 1878 (TörtT. 1.155). 

SZEPLŐ (zeepU DebrC. 515. szífilé Kereszt: Leg. F3. szópU 
l-\i: imiietigo, lentigo, petigo, vitiligo, lichen, mentagra C. 
uacula] ; zittermahl, sommerfleck PPB. [öeck]. Zerny* zepi* : 
i-formis macula NémGl. 123. Ver es test semmynemevp zei> 

vt pwbennek nem yegyeznek (EhrC. 110). ZeplSt és átkot 
. rro.'c en vénségémnéc (BécsiC. 91b. MünchC. 107). Zeppl5 
i'kil.il.j vyolak (NagyszC. 57). Sok zeeple va^on az ev or- 
liay;ui (DebrC. 515). Egy gonoz azzonyallath, kynek kylenez 
lany valanak ollyan zepló eeletewyek, hogy harmincz napeeg- 
in ynteneek ewtet, ha mykeppen az ew elmeeyeet el fordoyt- 
atnaak (ÉrdyC. 215b). Byntewl es zeplótewl ember eeth 
lagaat meg ohayttya (575b). Fakadéc vagy szeplS a poklcson 
Cár: Bibi. I.98b). Hogy maganac állatna dicliSséges anyaszent- 
»yhaz.at, kiben nem talaltatnec semmi .szeplS anagy s5m6r 
Ion: Ápol. 356). Szeplónélkfil való kos (MA: Bibi. 192). Ó aí 
tennec ártatlan és .sz5plé nélkül való báránya (Kereszt: Leg. 
3). SzeplSt is el-o.szlat a torma (Felv: ScluSal. 21). Mind az, 

mi valami árulásra mutat, szepifi és gyakizatunkra válik 
i'al: UE. 450). 

[Szólások]. Nemynemew wton yarotwl zeplJben eseek 
gazda leaaya (ÉrdyC. 339). Hol voltam en veled s z e p- 

Sben valaha (Sztár; Athan. 28). Menyeczkec rettenetes 
ep Ifiket es kiiiokat szenuettec (Bom; Préd. 78). 

ucretia Tarqninius miat szeplfit szeuuede (Gsákt ; As.sz. 9). Ha 
raytt.-im z e p 1 ő t t e e t e t z en akaratomnak ellene, az en 

ztas.sagoranak erdeme kettfiztetyk coronazattra (ÉrdyC. 591). 

fehér-szeplő : címdor MA: Bibi. I.IOO. Mikor a férBnnac 
sténee bőrén fejér szeplő indul, nézze meg a pap (MA: Bibi. 
lOOj. 

fekete-széplö : [mentagra ; flecbte). A velfine szfiletett bé- 
egec, a sömör, var, fekete szeplő meg rutétanac (Com : Jan. 
I). 

hagymaz-szeplö : varas febrilis, purpureus ; rote sprossen 
IPB. 



SZEPLAS— SZEPtóTELEN 



190 



korpás-szeplő : [lichen ; sehwinde]. A szőmőlcsfi, golyva 
eg nitétanac, hasonlóképpen az apró korpás szeplő: rüli (Com : 
m. 54). 



Szeplős : lentiginosus MA. [niacolusus ; UeukigJ. Ertolmetők 
legyen yteeletőt teiiuy az zeplSs es zeplőtelen kőzőt (JordC. 
93). Mynden zenthnek eelete zeplősnek lattatyk vala zent .Já- 
nosnak zentsseeghes eeleteehez (ÉrdyC. 347b). Kiválasztom a 
szeplős es a tarka iuhokat (Helt; Bibi. 1.03). A kosoc hagnac 
a taikakra, szeplosekre és a bontakra (Helt: Bibi. I.P). Szeplős 
és czepegetet szinyfl kosok (MA: Bibi. L28b). 

Szeplősít : .stupro C. temero, violo, vitio, contamiuo MA. 
scbiindeii PPB. ZeplAsitetem ziuemet gonoz gondolatukal (VirgC. 
4). A szent irast baniissettyac, es szeplősetic (Mon: Aixjl. 301). 
Ha lelkedet szeplősíted, fertőzteted bűnnel, rcszra vetemedel 
(Fal : BE. 570). 

meg-azéplősit : violo, depudico, devirgino, constupro C. 
coniniaculo, debonesto MA. adultero PPBI. besudeln, unverehren, 
schwachen PPB. Sem eletemert sem halálomért auagy chak 
egy kenésben sem zegnem meg auagy meg nem zeplevsehte- 
nem (MargL. 31b). Hazvgoknak mutagya azokat, kyk eotet 
meg zepleoseytetteek (DomC. 230). Meg zeplősőytee Moysesuek 
tőrweenyet (ÉrdyC. 523b). Te twdod wr myndenhato ysten, hogy 
twdatlan zeplew.sytetem megh az en zerzetemet (ÉrsC. 363b). 
Vele bahian meg szeplősite (Helt: Bibi. I.Q3). A királyné asz- 
.szonyoknac leányait eyel el viuéc az bniuátoc és mind meg 
.szőplésitéc őket (Helt: Krón. 69b. Mel; SzJán. 240b). Djna a 
Jacob leania meg szőplősíttetec az Henior fiatol (Szék ; Krón. 
146). Addig bokrétázza asszonyom, addig pogátsázza piiiere 
uramot, végtire meg-szeplősíti urának ágyát (Ker; Préd. 253). 
A főhajósunk török volt, eleget mondotta, hogy megszeplősítet- 
tük a haj.'.ját (Mik: TörL. 366). 

megszeplősítés: compre.ssus C. 

megszeplősítő : constuprator C. 

Szeplősítés : vitiatio, corruptio MA. stuprum Com: Jan. 
I 183. schandung, verderbung PPB. Nem csak a háza.sság tőré- 
sec, szeplősitésec, hanem még a csókolgatá-soc is szemtelen 
orczátlanságoc (Com: Jan. 183). 

Szeplősítő : vitiator MA. schünder PPB. 

Szeplösöd-ik : maculor Sí. [beöeckt werdenj. 

meg-szeplösödik : [conimaculor ; befleckt werden). Idegen 
fertezekkel meg nem zeplevsevdevm (CornC. 413). Eegyebeken 
I kenyerwilyetek gyAlőlwen az testet zerenth való megh zeplese- 
' det kentast (JordC. 882). 

Széplössóg : [lascivia, libidó ; unzueht). Vrwnknak malaz- 
tyat el valtoztathwan gonoz elettyeknek zeple,s.segheere (JordC. 
879). Testy dohos zeplő.sseeghnek gyeuerAseeghehez ragazkot- 
tak (ÉrdyC. 506). 

[Szeplősül] 

meg-azeplösűl : [inquiiior, contaminor ; verunreinigt, besu- 
delt, geschiindet werden]. neki vtai minden idén megzeplő- 
sőltek (DübrC. 26). Testyeket ne kevanyon, hol az ev zyue meg 
zepplevsevlne (CornC. 42). Hazugnak mutagya .azok.it, kyk 
eotet meg zepleosseoltnek akartak mutatni (DomC. 231). Meg 
degleek féld weer mya ees meg zeples\\le li myuelkedetykbe 
(KesztbC. 291). 

Széplősóg : J ) [macula ; fleck]. Mynddeu ez vylaghy zep- 
lősegt&l meg oltalmazwan az ew elkőczeet (ÉrdyC. 242b). 
Lsteny meltosaag, kynek ternieezetyben semy zeplőseeg nem 
egyelődhetyk (418b). 3) [lentigo; sommerfleck]. Ei pártával 
fŐdi avagy koszorúval férges szeplőségét, szin hányó kendővel 
fényi amaz i-út varas orczáját (Csúzi : Síp. 55). 

Szeplőtelen : iutemeratus C. imraaculatus MA. [iinbefleckt, 
unbesudelt, rein]. IVIaga mondatyk a zeplAtlen tiztasagh angiali 



191 



SZEPLÖTELENSÉG— SZER 



SZER 



iiKa;;iiakli (VirgC. Mb). Howitüitek az clastrumban istennek 
anyának, zepplevtelen zyz Mariának neve es oltalma ala (MargL. 
4). Kezdetyk azzonyonk zepplevtelen zvz Mariának zontse[ge]- 
revl való kevnv (CornC. 1). Akanvaii zeplStelen w ystennek 
zolgalny (.lorilC. 705). ZepIStelen vagyok az azzonyallatnak 
ylleteesetewl (ÉniyC. 627). 

Széplötelensóg : castitas, puritas, munditia, intemerata 
vir^iuitas Sl. [reinlieit, keiisoliheit). Ember hA zeplatelenseghe- 
nek nywgodalinaban kazdagh mynden yoban wr y.stennek zynee 
elútli (JordU 849). ZeplSteleaseegbe tnda zallani (UebrC. 228). 
Wr istennek ayanlotta vala ew zepIStelensegheenek yegyzeset 
(ÉrdyC. 591). O zeplőteleiiseeghnek halhatatlan malazttya, yme 
az aldot meennyey kyral nem hagyaa az ew zerelmes zolgalo 
leánya bezeedeet hamyssagbiui (640). Ymadna ew érte, liog 
az wr ysleu ewtet ez wylagon meg eryzneye zepleteleusegbe 
(ÉrsC. 359). 

Szeplőtelenül : intemerate Kr. (nnverletztj. Ez békesség- 
nek zepplevtelenevl meg kel tartatny (CornC. 178b). 

SZER (2<T BécsiC. 148. szerben MA: Tan. 1124. zSrth LevT. 
193. ízurerfll RMK. 11.108): 1) ordo, series MA. ordnung, reihe 
PPB. íme ma'i vad egenlő medueuel tel fele álla es6 zaiabau 
liarom z«r fogac valanac (BécsiC. 148). Tétét énnekem kezdet- 
tűi foguan zórolmest raéndénóket teneked zeréuel mégirnom 
(MtinchC. 106b). Else helt tai'tli zerben az hA irta ewangeli- 
omanak kenwe (JordC. 353). Bezeelly az dologhnak zeryth: 
omnia exposuit ordine (745). Egy szerben akaruac vala íini a 
királyai (Helt: Krón. 54b). Elő éré t5r6c had, szép szer vala 
(Görcs: Máty. 09i. 1'le.s, nielly falu szeriben vagyon: sessio, in 
ordine aliarum sessiouum sita (Ver: Verb. 212). Hogy a te ha- 
sonlatosságodra teremtett állatod minden tagjainak illeud5 sze- 
rivel jojón e világra (Kázm: Imáds. 336). Meg dicsire 5ket, hogy 
az szer noha egyebeknek adatot volna, de mindazonáltal az 
vigyazasban meg maradtanak volna: collaudatis iiuoque, quod 
etiam aliis tradita vice tamen excubare perseverassent (Forró : 
Curt 479). KSszben isznac avagy kSrnyűl szerben iddogalnac : 
bibimt in orbem seu eircumpotant (Com: Jan. 182). Jfive a 
mobáisi mezőre igen szép szerrel hat sz-iz Icival (Pethő: Krón. 
139b). Ha mind [lapok lennénk, meg bomlauek ti.sztűnk, szerre 
jánia kőztünk a törvényes actio (Felv:Dics. 12). Némellyeket 
a botsűlet inkább ingerel az elsőségre a második szerben, hogy 
sem a miisodik Ülésre az elsíben (Fal : UE 398). S) (plica ; 
falté, schicht). Hétszeri kötéllel SAmsomot meg köté (RMNy. 
IU.342I. Hét szerbe font haj (MA: Bibi. 1.23.5). Ötiídik arany 
láncz igen apró szomö tizenkét szerbon (Radv: Csal. 11.149). 
Kerezd fel a töknek imát és küzd által raita három vagy nigy 
szerrel (OrvK. 47). A priminn mobile az az hidnlásra s indí- 
l:'Lsra ké.sz.szebb lelki erő, melly nem taitózkodik mindenkor a 
lügfővebb tnlajdoiisíignak rendiben, mint a forgó égen, hanem 
gyakortább .az alsi'i szerre bot.s;ifki)zik (Kai : UE. 378). S) [col- 
legium, tribna, clas.sls ; körperseliaft, klasse, orden). Aggéns lat- 
tatic prophótac zórében (BécsiC, 290). Mynd el oztatíitnak negi 
zeibe auagi rendbe (VirgC. 117). Mikoron Zakariás [vapsagnak 
tiztet tartanaia i zeriben isten élőt : cum sacerdotio fungeretur 
in ordine vicis sxme ante deum (DöbrC. 397). Mit lattok az 
Svnamitisbe, ha nem íak seregeknek zerit : cboros castrorum 
(481). Az ev zerenek zolgalatya felet gyakorta meg latogatya 
vala az betegeket (MargL. 48b). Maria nynchen az zent h:ironi- 
sagnak zerebevi (CornC. 6U. Kiz;indaltatot vala my kőzyukben 
fs (wőth vala ez zentseghnek zeryben (JordC. 708). Jegioket 
:idot uala nem czac az sidocnac sido.sagba, de meg ez nilaguac 
kylemb kylemb zerebe (DebrC. 327). Eellyen gyarló zemeelnek 
zeroobeu maxsaat alyg talalhattyok (ÉrdyC. 639). Az elől lépést 
engedgyflc az pisjHMíőknec és .adná isten, hogy ez nékiec tLsz- 
fességekre térliet:ie, hogy ezen szérl)en őc legyenec az elsőc 
OdA:Taii, 1124). 1) [pars; teii, abschnitt]. Ez epistolanak 



nylwabbaii való erielmeere yllyk meg ker&snewnk zent yi 
zereelien, kychoda Heródes kjT.-ial (ÉrdyC. 362). Regívlayat t 
fondamentomat ez mostany ala mondandó yrasnak zereebeu, 
ky akarya, meg tanwihattya (ÉrsC. 557). Első peldat ve*et 
Lstenbe zerelmes húgaim az zent irasuak zeriből (TihC. 93). . 
antifoualba hwswetb zerybe keresd (LányiC. 255). 5) [lat 
frons; seite]. A piatzon vala a király szálilsa, a szeren, melj 
pnspec házánac ellenébe vagyon (Helt: Krón. 134b). A tán 
dot nagy tűz Várad es Szent Miklós uczáknak mind ket rész 
vagy szerit meg emésztette (Bartha: Krón. 4). O) [piatea, vic 
via ; gasse, strasse]. Ezerötszázban és ím az negyveimégyk 
Váradon ezt szerzek, kelé az káptalan szerben fRMK. 11.18 
Menny a városuac vtzaira es szerire es hozd be ide a sze( 
nyéket (Born: Préd. 411). Menny a varasnak úchájara és s 
lire és hozd bé ide a szegényeket (Tel : Evang. 1L437). Men; 
az utszákra és a varasnak szerire : exi in plateas est vicos 
vitatis (lUy: Préd. L232). 7) (fórum; marktplatzj. A Sáml 
vallása konkoly, mert későn hullattya azt a pataki kufár 
sz^erin (Matkó : BCsák. 54b). 8) [modus, ritus, ratio ; art, web 
Mongyad attyam, mert ymmar ez zeruel az keppen felek 
mykeppen akarandaz (ElirC. 35). Eletliynek scereth vgy 
ottan mend megh yra (PeerC. 16). Ez serrel uagh munkai 
es erőuel zeuth Bonifacius martyruak eg hazába wegezetre l 
viuék (33). Kezde ez zerrel zolnia (NagyszC. Ib). Akkit ő zei 
az ftetli es zeresse igen ez zerrel (5). Az rosaat vehessek az 
zerrel mint kevauúac (8). Nem lelhettél volna-e atte őrök l 
óesegődből e^eb zert az emberi nemzetnek megialttasara (2S 
Aggyad ewketh az leuitakuak ew zolgalattyokuak zerezeri 
(JordC. 131b). Jlutassad zyzuek zylese zereth (KesztliC. c 
Isten, ky diodalatws zerrel embereknek zolgalatj-th bee wes 
(461b). Kyuek feelyebben való meltossagaat es dycheretyt ii 
svábban meg hallyon[kj, mykoron az ew zent eeletyuek ze 
meg magyarazjok (ÉrdyC. 38.8). Az harmadyk eeleteenek zer 
bon az iiz őzwegyseeghnek regulayaban (643b). Alplioraby 
ymyliyen zerel l)ezelle (ÉrsC. 451b). Ez ymaczagot ez zer 
kel olwjisny, hogj' myndenyk wtan eg eg páter noster es c 
ane Mariát kel mondany (ThenvC. 298). Ynty el tauoztitaii^ 
nak lény az zaygo vyzzji vonastli es az zer nelkAl való bezedi 
(Komj:SzPál. 121). Minden ő iauait fel laka társainál es k 
dulásra iuta ugye szeri (Soós:PüSt 81). Sok istenteleneket 
ős-zue gyűtőttem, szabad szeren azokat meg részegitetti 
(Szentm: TFiú. 13b). Ha szegénsegre iutaiid ngye szeri (ExPri 
155). Jöü két regiment gyalog és hétezer lovas és ezek eljöí 
könnyűszerrel általjönnek az Dimáii (Bercs: Lev. 634. 71 
A ki úri szenei akar lenni, annak költeni kell (Fal:NU. 21 
9) (conditio; bedingungj. Bien latast meg monda il zer al 
hog ha valakyuek meg mondanaya, tahat az eo neueet semii 
keppen ky ne mondanaya iDomC. 2641. lO) [meritum, donu 
verdieast, geschenkj. Fx tatásnak zeret erdemletteok ven 
zent Ferench myat (üomC. 179). Mikor lő el a szer&uknec 
iutalmunknac gyflniőlLse (Kár: Bibi. I.459b). 11) [nimien 
zahi]. Az kapitannak gondja legyen reá, hogy sok számon It 
vitézeket maga számára ne tm-tsanak, ő magoknak 10 lovitsi 
feljebb való szeri ne legyen (MonTME 111.5 U 13) symboli 
C. MA. [marké). Az edgyfltt ivóc vígabban iszszác a bort, mió 
kőrnyfil szerben iddogalnac es kiki avagy ád avagy fizet sze 
jegyet (Com: Jan. 182). 13) [iiLstrnmentumJ. Hozának ő vei 
azlioz való szert, kivel a vas szeget ki vonnák (ÉrsC. 5£ 
Myniden zerotekkel ide syetsegel yAietek az ew felsége luidt 
(KMNy. 11.173). Yrj-ou Kd wramnak, (adnának tőb lőrtli y 
mertli egj nap ez el keel (LevT. 1.193). Kötözze valami dai 
.szerbe mind tokjával egyfltt az leveleket (ILöt). Nom kestx 
magokkal fegyveres szerrel felkészülvén, MagyanirszáglKt 
rontani erőszakosan igyekeznek (Rumy: Mon. 1.25). 14) [vi( 
-mai), a) Vtolzeren (novissime) őfiay ítan az ai'ia es még 
goztetói: (BécsiC. iK)). Meutől vtolbrer (novwjimei erezte ő h 
iaioc őnőn Bat (MüucliC. 53b). Fiat erezte ő hoziaioc vtoizi 



193 



SZER 



ArJVCSONY-SZERŰ— GYALOGSZERJÁRÓ 



194 



-> _, novissimum (95). Tartozyk fel venny az kereztsegevt három 
kokért : elevzcrt az bylegiiek meg keraseseert, masodzer 
!; l; liasuulatta.<«eek Cristiis koiiyalioz, harmaílzer az engedel- 
jlmessegnek jauaert (CoruC. 19). En se bántom tliebzert Kiegyel- 
ik^ medet) ez dolokal (LevT. II.2). Zoka.sok az frátereknek ketzer 
-, avagy haromzor heteben (DoniC 249). Mennyiszer tilrténik. 
i^,j hogy az istentelen emberek te.stét fényesen temetik (Pjízm: 
'■fst ^'^'^ ''^ Senkit se hivliassanak vajda nrak eleibe, hanem kit 
kit székén kere.sseuek elcSbbszer (SzékOkl. 11.122). Csak az 
,i\Antatnék. hogy egy elAszür az maga hadával vehetne gy&e- 
l.'lmet (ErdTört. 11.227). Egyszerte való meghajlás (Lép: FTük. 
i2). b) Kaidra kecheniel thebel bort nem vythenek (I^evT. 1 
2801. ElleiLtígét oly erísen vágta, hogy egy .szerbe nyakát, két 
kezét elcsapta (PhilFlor. 49). Má.sszorra legyenek (Orczy: KöltH. 
19.5). 2) (-mai). H) Valanac 8tzer ezer ferfian : erant viri quin- 
que milia (MünchC. 130). Valanac negzer ezer emberéé : quat- 
tuor milia (86). Ezerzer való ezerén, tyz ezerzer való zaaz 
ezerén (ÉrdyC. 553b). Az meely yoot te elveztwl tartaz, ketb 
zeereel megbSvfivtStte az isten (611) Athlacz zoknyat, kynek 
az allya ket zerrel wont arannyal hant (RMNy. 1165). Egj- 
^L.'., kamoka zoknyat, fekete barsonnal hant ket zerrel (no.). Fize.sd 
meg hétszerrel az mi szomszedinknac az fi kebelSkbe az fi 
idalmassagokot (Szék; Zsolt. 82). Hi'iszszor való száz ezer mdus 
(Matkó : BCsák. 102). Kétszerrel kett5zte,ssétek meg a büntetést 
fj^ii ;n8). Tízszerte való százezer (Biró.-Préd. 129). b) Ketzerrel 
™ nagyobban, mynt ty : duplo quam vos (JordC. 427). Kfegyel- 
meduek] czak eg kis leweleczkeye nagyobbat ezerzerrel nyom 
if„ az en konőrgesemnel (I^vT. 1.61). Meg enel es ezerzer kiseb 
(VirgC. 98). Hétszerrel nagyobban ostorozlak a tű bSnetekért 
u (Helt:Bibl. LL1.4). Három-szertel [így] inkább megégeti az nap 
. ■ az begyeket, hogy nem mint az völgyeket (Kár: Bibi. Siracb 
43:4). Hétszerte inkább megbüntettetik (MA: Bibi. L4). Hét- 
szerrel inkább ostorozlak titeket (115). Ha még százszorta ma- 
gasabban vitték volna is (TóthJ : IstN. 32). Megesik nem egy- 
szer, hogy a beteget nem megkSnnyebbítik, hanem kétszerte 
nagyobb betegségbe ejtik (Megy : 3Jaj. L5;. A veszedelem száz- 
szorta százszor több és nagyobb a városban (Fal. 272). 



Sffili 



Ina 



tel 
'm 

Sói 

ífra 



(Szólások]. Reá iuta a szer, hogy io illatod áldoznéc (Helt : 
ITT. 02). Az papi tisztnec rendi szerint reiá iuta az szer, hogy 
ió illatot gerieztene (Kár: Bibi. m49b). De az Caesar mikor 
az szer fi reia iuta, sententiat kerdetuen a Cicerotul igy szollá 
(Decsi: SallJ. 36b). A mi most el marad, szer jut akkor reá 
(CzegI: ORoml. 251). Mig a tSbbire jutna a szer, addig bosz- 
szumat állanám rajtatok (Hall: HHist. III.90b). Vólna-é valaki 
ezerszer bánatra, kinek ez világon szer nem jutott volna (Hall : 
Pajzs. 35). Az papságnak szokása szerent rea k e r fl 1 e az 
szer, hog illatoszo aldo.szatöt tenne (Fél : Bibi. L84 ). A kis- 
sebbik fiúra kerfilt-vólna a szer és néki kellene ISui a hólt 
testhez (Pázm: Préd. 212). Reá kerfll a szer (Felv: Dics. 59). 
Akoron vagyon az Kented z e r y, mykoron Ke. akarja borath 
kewlthethnye (LevT. L224). Mostan raytad a szer; megczuUblál 
minap vaczoráddal, de ez legyen hellyébe (Helt:Mes. 88.) 
I.átod-e én mint jártam tegnap, ma te rajtad lehet a szer, rövid 
nap utánnam várlak iPázm: Préd. 145). Ez mostani idSben, 
liálá istennec, mi rayhinc vagyon az szer, mi predikatoroc 
vagyimc az szolgáé és az leánzo kér5c ('MA:Scult. 941). Az 
négy-négy száz sing vásznat megadhatják esztendeig való szer 
nem járásoktvil az két takács, ha penig dificultáhjak, ezután is 
1 rjanak szert (Évk. Xin.64). Menemevvzer tartasek 
!.-. teyedemnek czelekedesebe (VirgC. 133). Minemew zert kelyen 
t;irtany az terfyakhoz ielSsevpI az zolasban (136b). Sivalkodván 
futamtaták lovokat, nagy szép szertartá-ssal jargalásokat (RMK. 
1IL196). Szer t-t esz: acqiiirero MedLat 16. Monda Fabius: 
-Mletom, hogy zeretsegSmre vonhatom 5ket ; mondanak az le- 
LénySk : Nehezen tehetSd zereet (SándC. 24b). Az tSrSk vay- 
laat mynd ew seregheewei oly nagy feelelem ytee, hogy my- 

U. NTELVTÖET. 6ZÓTÁB. HL 



koron fwthny akarnak, nem teheteek zeeryt (ÉrdyC. 674). Vgy 
tőnnéc a pénznec szerit (Heh: Krón. 191b). El akara vaszteni, 
de nem tohete szeret (Szék : Krón. 52b). Miklósnak két lóra 
akkor szert tStt vala, szolgálatra menne, fit kén.szoríti vala 
(KMK. IV.244). K&lgy egy fedeleth, ha nálad nem wolna, the 
K. tegye zereth (RMNy. 1170). Az fele gerendelnek ualo fának 
aemikepen szerit nem tehetni (330). Minden ember, midfin 
valami marhaczkanac szerit tStto, igen félti (Ború: Evang. IV. 
266). Az gyümölcsre vagyon gondom, ha szerét tehetném, de 
itt nincs (Nád : Lev. 103). Nehezen tehette vgyan szerét : corvnis 
aquat (Decsi: Adag. 186). Szegény, és ezeknec szerit nem teheti 
(MA: Bibi. I.lOl). El rontya a vétkeket, szerit teszi az ioszágos 
cselekedeteknek (Lép: í*Tük. 1189). Az hársokban, az minek 
szerét teheted idején, csak azt hántsad (RákGy: Lev. 109), 
Kyrlek jo 12st«'an vram, valaminek sereth tehethed, ne hagy 
nála nakylen (Gér: KárCs. ni.86). Szokása az igen ritka jeles 
embernek, hogy a mostani világban fenforgó, kellő, tetsző, szép 
tanultságra szert tegyen (Fal: UE. 375). Ha értehnes jóakaród 
nincsen, tégy szert reá, szükségedben jó tűköröd lészen (440). 

alacsony -szerű : fhumilioris status ; niedrigen standesj. 
Vágynak alacson szerií pórvendégek, ezeket arra hajtják, hogy 
az utcák csúnyaságit ö,szvetakarják (Fal:TÉ. 772). 

apró-szérű : (parvulus ; kleinartig]. Gyöngy és arany mfivek 
száma: aprószei-fl gyöngy, nyakra való négy renddel (Gér: 
Kái-Cs. IV.420). 

azon-szerü : ejusmodi Kr. (derartig). A nyers erő és bátor- 
ság minden ügyben azon szeríi (Fal: BE. 578). 

egy-szérű : simplex MA. einfach PPB. 

fél-szer : [dimidiatus ; halb], Kéczer kötőféket jót d. 16, fél- 
szer kötőféket d. 10, alább való félszer kötőféket d. 5, kéczer 
kengyelszijat cseres bőrből d. 16, félszer cseres bőrből valót d. 10, 
fejér bőrből csinált félszer hámot d. 8 (ErdOrszgy. n.381). Kéczer 
dolmántó), karasiától es stamettól d. 40. félszer dolmántól d. 20 
(382). Egy virágos csendely bársony zöld félszer kis suba taf- 
fotaval béllet (Radv : Csal. n.124). Egy skarlát félszer felső ruha 
(Gér: KárCs. ni.395). 

fólszerű: imbecillis SÍ [schwach]. Mint lehet, hogy egy fél- 
szerft ember azt Ígérhesse magának, hogy ő meg nem botlik 
(Pázm»: Kai. 515). 

I gyalog-szer] 

gyalogszerbeli : [ad mimus coloni pertinens; zum frohn- 
bauerdieiist gehőrigj. Szekérrel és gyalog-szerbeh szolgálatjok 
megteszen 20 magyar forintot (TörtT. \1.118). 

gryalogszerben : [pedibus ; zu fuss]. Ü maga is gialog szer- 
ben szaluan, seregét az helynec es az nepnec miuoltahoz 
képest el rendele : ipse pedes exercitum pro loco atque copiis 
instruit (Decsi ; SallJ. 49b). Hektor gyalog szerben hartzolván 
oUy fene módon \'is6lte magát, hogy senki feléje nem igen 
közelíthetett (Hall: HHist. 111126). Ökörrel és gyalog szerben 
terhes szolgálat lévén (MonTME Vm.80;. 

gyalogszeres : [coIouils servus ; frohnbauer]. Gyalog sze- 
resek, özvegyek száma: tíz háznép tíz telken (Gér: KárCs. IV. 
289). Az mikor többölne az jobbágy avagy gyalog szeres ember, 
annyival az census is augeáltatnék (290). Marhás jobbágy : 8 
háznép 8 telken ; gyalog szeresek : 5 háznép 5 telken (292). 
Azelőtt egy hétbe egyszer az 5kr5s ember egy taliga fát vett, 
gyalog-szeresekbfil öten egy hétben a szénhelyben mentek 
(RákF: Lev. 235). 

gyalogszerjáró : cv Értheti Nagyságod, egy gyalog szer 
járó takácsnak muukája mennyi pénzre mehetne (Évk. XIIl 

64). 

13 



195 



GyALOGSZERKEL-MC-SZER 



ORVOSLÓ-SZER— 1. SZERDÉK 



gyalogszerrel : [pedibas; zu fuss]. Minthogy gyalog szer- 
rel valii, piissiiüit, leveleit kivánták látui (Fal: TÉ. 730). 

gyógyító-azér : [aiaterla medica ; heilmittelj. Nem használt 
nekik semmi gyógyító szer (Kónyi : HEom. 166). 

gyümölcB-Bzér : (pomum ; obst]. Nem mindenkor sukalj 
az gyiimülcs-szerben, ámbár bővnu egyél az usoresuyébeu (Thaly : 
VÉ. U.21). 

hét-szerü : [septemplex ; siebenfaltig). Het szerS kötéllel ha 
meg kStSz engem, el szakasztására nem lesz nekem erSm (Hoffgr. 
90). 

iQü-szerü : (adolescens ; jungl. Mivelhogy fi kegyelme ifjú- 
szerfi omlxír, mint a fS uraimat, azonképen az együgyüveket-i.s 
meg-beLsiilje és .semmi Bzemély-válogatás benne ne találtassák 
(Bod:Pül. 18). 

kapus-szer : [janitor; portierj. Meg vagyon hagyva a kapus- 
.szemek, hogy a palotába a goncsz .szerentsét, a rongyos sze- 
génységet, a kesergő Sgyet bé-ne botsássa (Fal : NA. 228). 

kendő-szer : (cosmeticiim ; schBnheitsmittel). Némelyek ort- 
zájok felét kend^-szerekben és festékekben tárták (NótPM. ,51). 

kót-szer : [duplex ; doppel-j. Alább való kéczer féket d. 11, 
kéczer kötíféket jót d. 16, kéczer kengyelszíjat csere.s bőrből 
d. 16 (ü-dOrszgy. 11331). Kéczer dobnántól, karisiától és stamet- 
tói d. 40 (328). 

kicsiny-szerű, kisded-szérű: |j>u.sillus; kleinj. Ijátom 
ezt az kegyes indnlat<jt Nagy.s;igi)dban, hogy akar minemii 
kiczin .szeril miuikábiui is gySnyörkedic (Zóly ; Elm. 8). Kisded 
szerű szőnyeg (VectTraus. 15). 

könnyü-szerü : [levis ; leichtj. Az leg kSnnyeb szerflvekre 
reajok menvén, nemei lyeket adománnyal szallíta le (Forrót 
Oirt. 4). A kSnyö szerfl vitézec az bartznac kezdetit cselekszic 
(Cóm: Jan. 119). Meg-iutotték LSrinczet az fivéi, hogy az el-sza- 
ladiisra ké.szitett könnyű szorR hajóban ugranék, hogy így az 
Svéiliez szaladhatna (Teleki : iXél. 171). 

köz-szerű: [vulgáris; alltiiglichj. Az értelmes emberek 
megótták magokat az |ximpás öltözetektől és megelégettenek 
az köz-szerő öltözettel (MAiSÜ. 225). 

közép-szer: [mediocritas ; mittelmSssigkeit]. Hogy a jósá- 
gos cselekedetnek közép szerire eljusson (Illy: Préd. 11.75). 

középszerű : [mediocris ; mittelmiissig]. Igen kőzépszenl : 
permediocris C. Nagyra ígyeközzél s közép szőrflt nyerhetz: 
summum eapo ot médium liabebLs (Becsi: Adag. 101). Az szekffi 
némely tellyas, némely közép szerő, némely chac paraszt (Pécsi: 
SzflzK. 32). Vftf/.éllyel és kárral juttattya őket szegénységre, 
avagy ezonec által közép szerfi állapatban tartya meg őket 
(MA: Tan. 744). Ménelaus nem volt magas, hfmem közép .szerfi 
ember (Hall: Hlüst. IIT.68). A mezei öreg ujidiiak teste közép- 
szerű, ritkán kÖvér, hanem főképen kemény teli időn íMisk : 
VKert. 17(1). A lengeteg igyekezeteknek és középszerű mérték 
után való forgolódjisuak nincsen hangos híre (Fal: UK 397). 
Mikor magad magadat akarod mutatni, a középszerűek kSzt 
forgolódjál (443). 

muzsika-szer : [mnsica ; musikj. Benn a scenak piacán a 
húrok egybezengése, a teljes karral felzendült muzsikaszor, kion 
röhíigés, hahota (Fal : NE. 109). A mu?>sika szer zengedezett, 
Bzóllrtttak az álgyiik (l'^al : TÉ. 653). 

mű-szer : iastnimentnm Pesti : Nom. 36b. Vassal csénálnac 
mfl.szert az takátsnak (Szentm : TFiú 22). Ékesen hangozó mű- 
szerek (Hall: Tel. 111b). Mű.szere V!m s ebben pennanáli.st hor- 
doz és kalamárist (Felv : Dics. 29). Van ouszered, nincs konye 
red (Thaly: TörtK. 220). Élelemre valót, mfiv szert sokat adtak 
(Gvad: RP. 284). 



orvosló-szer, orvoslanivaló-szer : (medicamentui 
heilmittelj. Kolliriimi deacul, görögül kolurion, minahmk ninc 
neve ez ighenek, de .sok szuval orvoslani valo zernek maf 
rázhatnék (líMNy. 11.47). Sok aszszony baráti rajta szánakc 
uak, nyavalyája felől sürün tudakoznak s az ellen orvo: 
szereket is hcrznak (GyöngyD: Char. 32). 

[szám-szer] 

számszérijj : ballista Pesti: Nom. 1.49. catapulta C. PPl 
armbru.st Pesti: Nom. 149. mauerbrecher, geschiitz PPB. Szá 
szeriyal lövöldöző liely : ballistarium MA. Meguyomorodán; 
kezdek benyelnie számszeríh ideget. Hunon saruok talpát (RM 
11.22). ISrösen kezdénec vn'ni számszeriy löuéssel, ki;z iyelil 
valo löuésseckel és minden módon (Helt: Krón. 86b). Vgy ai 
nyira chseg kőzőttec vala, számszerigh ideget meg észnec v; 
(Cseng : Jer. D2). Atzélból czinált számszerigy : jircus aerí 
(Kár: Bibi. L524). Kőuet czinál az számszeríben : mittit lapidí 
in acervum Mercurii (619). Egy kicsiny kasotskában feküs 
és egy tágas szekérben tér el ? Felelet : számszeríj ava 
motóla (MesésK. 30). Ezek mellett rendel bástyák valám 
sebes számszer-ijak ezekben vadnak (Huny : Trója A6). A nyi 
kat számszerigyeckal ki-lővőldőzvén (Com : Jan. 149). 

számszerijjas, számszérijjes : [balllstarius ; schleud 
schütz]. A magyaroc közzfil az szániszeriyessec neki vágác 
louakat és a hegyre fel kezdénec sietni (Helt: Krón. 39). A 
seregben állatata a louag fegyveresseket, a számszeriassot 
és a kopiássokat (83b). A ket szárnyára rendelte vala elősi 
a louag fegynereseket, azzoc megé állatta vala az lonag szá 
szeríyosseket (87b). Pompejus elefántokat vitetett fel a jádt 
helyre, hogy ott hartzolnánakmeg a vélek szembe menő szá 
szerívesekkel (Misk : VKert. 28). 

temjénéző-szer : [thuribulum ; rauchwerk]. Nag sok te 
iénező szert adáiiak ű neki, hog temiénezi.st az arán oltáro 
tenne (Sylv: ÚT. n.l43b). 

trombita-szer : [tuba ; trompete]. íjre másodsaor m 

szóllamlott a trombita szer iFal:TÉ. 637). 

ucea-szer : (piatea ; gasse]. A derék utC7a szerben házakh 
szálláiiak (BethI: Élet. L323) 

[vallás-szer] 

vallásszéri : [religiosns ; religiös]. Tévelygés az angyalol 
Is vallás-szeri tisztelettel illetni s imádni (Pós: Igazs. 1.117). 

vékony-szerű : [tenuis; schmalj. Kérem Nagyságodat, ho 
ez papirusbeli vékony szerfi aiandékot vegye ió nevel (Zo! 
Elm. 10). Vékony szerfi gyeplőket hozuac (Bartlia: KróiL 7 

Szerbe-szerbe : [interdum, nonnunquam ; mitunter, zuw 
len|. Lefekvénk ismét s viradtig alnvánk, de szerbe-szerbe a c 
legámmal vigyáztam én is (BethI: Élet. 11.41). 

Szerbell : [ordinis, viuis, dignitatís ; aus dem orden, v( 
rangé). Volt éé néminémő jiap, Zacharias nenö pap, AbiasB 
zerébeli : de vice Abia (MünchC. 107). Másod /erbelyek aa 
kyk zegeen eletet \'iselnek (GjrnC. 185|. Zyz Katherina yo »o 
bely zylektewl zylethwen (ÉrdyC. 2S0b). Hogy halalaat hall 
taak zegheenyek, bodog kyralok es nagy zeer bely vírak (63 

1. Szerdók: (partum, praeda ; oriverb, bente]. Sött Bécsu 
alját is ő mind tíiliiyargalá, .sok derék várossát tűzben liocs 
tata, onnénd bőv szerdékkel téré Lsmég alá (llialy: Adal. 
lOfi). Bőven is .szóllhatnék megijjedtségérűl, el is feletkezék 
sovány szérdékrűi (KecsTfirt. 11.503). 

(Kflzniond:isük|. Ebfil gyfitöt szérdék eből omol el (Mel : J' 
13b). Ebfil gyöitet szérdéknek ebfil kel el veziii : rapina reri 
Ciimari (Devsi; Adag. 158. Com: Jan. 188). Ebfil gjfiitöt se 



U97 



[SZEREBBI-SZERINT 



SZERINT 



198 



fi 



■f.aj. 



[léknek, eb{U kel elveszni ; male paita male dilabiuihír (Czegl : 
Japli. 1351 Ebül Rvűlt ss-^rilékiiek s hamis keresetnek prédára 

-,i kell oszlani (Ben:Ritlim. ISSh. Falt.íe^iy/. 922). így vész el az 

ti» sbül K.vült szerdék (Gvad: RP. 52). 

''''' ISzerebbl 

Szerebben : [rectius, molins ; besser). Az ember, ki az zei-- 
lelen vi\lo éeúerkSdesnec miatta az SrSk őrSmet el veztStte 
ala, kerdlek azon te};edet, hog miképpen lehet vala zerebben, 
luaft iob zerrel hanem cak ho* az id5 zerent valo habonisagos 

ai Farratsaggal az el verStli őrfikSt meg íierinala es megleli vala 

ÖtSlNae-szC. 30). 

Szereben : fsecundnm ; nach]. Kyt meg byzony^^^lk mynd 
sent yrassal mynd példázattal ez may zent epistolaualc zere- 
jen (ÉrdyC. S). Ur i.>iten ngj-mond evangyelyom zereeben (ÉrsC 
;34). Wallom ez lewelnek szeriben en magamat adósnak lenni 
RSDs'y. IL143). 

Szeren : [quondam ; einst ?). Szeren égikor hoza mentek vala 
CsomaC. 9). 

Szerénként : [alius post alium ; einer nach dem andem, 
laeheinander]. Izek, inok, csontok kStéstfil szerenként helyek- 
301 ki-mozdulnak (Paskó: ESir. A3). 

nát I Szerint, szérént (zeermt ÉrdyC. 10. CzechC. 4.'i. szSr^nt 
:\ .a Dzor: Chrlst. 94. zőrenlh RMNy. n.230. zerm HorvC. 99. szerin 
asiil ÍBécs. 1572. D2. zereient DöbrC. 198) : 1) [helyről : per] se- 
4ss( ^nndum C. (entlang, langs, durch]. Menden vidéc zerent folos- 
issáo fan: per omnas provincias discurrentes (BécsiC. 66). Mend a 
1 a?) idéc zerent : in univei-sam regionéra illám (MünchC. 42). Myn- 
i'ciu ien egyház zerenth zerzettenek hA nekyk papokat: per singu- 
as ecclesias (758). Mynd vylag zerenth mene * hangosságok: 
n omnem terram erivit .sonus eoriun (KnIcsC. 34). Orzagok 
"' "^ Kreut el ozlottanak az apostolok (ÉrdyC. 542). Ez vylag zerent 
■^■' uyndemvt twdnanak predicallany (542b). Mind országoc szerént 
akodalmot tSnec (Kák: Sáms. B4). A folyó viz szerént, meíi- 
;■ st ;ében, kónnyö nszkálni (Com: Vest. 64). Noe maradeki ez világ 
izerent mind el oszlatanak (Vars: Xerx. 2). 3) [idflról: per; 
lurch, hindm-ch]. ISztendS zerent igekezel, hog eczer bünódet 
'" ■'' neg goüad (VitkC. 36). S) a) .secnndum C. justa Kr. secun- 
lum ; nach Com : Vest. 145. (gemas.s, lant]. En bezedym zerent 
secimdnm verba mea) felely, kykuel téged tanoytandlac (EhrC. 
,,, 14). Isten mégőzfidelmez műnket mfb?nonc zerent: .secmidnm 
_ jeccata no-stra (BécsiC. 25 1. Az ty hytetók zerent legyen fynek- 
ek: secnndnm fidem vftstram fiat vobis (JordC. 380). Terwe- 
iíkg iy*nk zerent megh kel halny: secundnm legem debet móri 
i| loli 693). My ygazan my teetemenyenk z-erent meeltan zenwedwen : 
pr "i 108 joste, digna factis recipimus (614). Moysesnek t5rvenye ze- 
rent : ritii Mosis (759). Zent AaseImo,snak mondása zerent (0)mC. 
iwá 1) Nem voltának kar zerent el valaztwan eegy mastwl az 
teioí ingyalok (ÉrdyC. 556b). Re?ulam zerent nem eltem (VirgC. 3). 
\x ky akkor byro leyend az waros valaztasa szerent (RMNy. 
12). Eluegezet sentenciaia zerent (Ozor: Christ. 33). Legyen 
linden az 5 kiaansaga szeréut (Helt : Krón, 1). Mathe irása 
izerént való euangeliománac vége (Helt: UT. Jl). Legyen 
oekem a te beszéded szerent : fiat mihi secundum verbum tuum 
p. 4). Az termeszét szerent nalo halai (TehEvacg. I.447b). 
' [teleti ez, hogy bűnfink szerént o.storoz (n.l49b). Annac a ki 
nnukalkodic nem kedne .szerent tulaidonéttatik a bér, hanem 
lBt«l idossag szerent (Tel: Fel 124b). Az igassagot kSuetik, isten 
Bl<dl aerent élnek (MeLSzJán. 320). Szabadetot fogadása szerent 
iJjl I [Mon: KépT. 76). Meg fizetuén néki az 5 igassága szerint: ret- 
lüfts ribnens ei secundum justitiam suam (Kár: Bibi. 1.311). Id5 sze- 
rint és tSrténetbSl lésznec mindenec: tempus, casnsqne in 
,, amnibus (Kár: Bibi. 1.629). Szenvedése nem vétke szerint esett 
i raj-ta (Zvon:Post- 1.567). E.saiáa szavai szerént (11.31). Ez be- 
"' " szédec szerint feleltfinc néki : iuxta id respondimns ei con- 



il 



sequeuter (MA: Bibi. 1.41). Az 5 igazsiigát vékony tehetségem 
szerint óltJilmazza (Pázm: LuthV. 1). Bötü szerént szólván arról 
(Illy:Préd. 11.18). b) (respectn, ratione; hinsichtlich, betreffis]. 
Nemzetéé zerent Syryabol tamada (JordC. 705). Egyenlev volt 
Cristushoz erzekenseg zerent (ComC. 23). lia test zerent nem 
vetkeztem, de elmembe tántorgó voltam i VirgC. 3). Ydő zerent 
eleob valo (ÉrdyC. 573). Tanoyth az baluanyoknak aldozotli 
luisokath allattya zerenth semmibe nem k\S'lemb&zny az egieb 
Im-soktul (Komj:SzPál. 119). Nevezet szerent (MA: Bibi. E16b. 
II. Ideié szerént vén ember vala (SzVer: Bar. 1). Meg-61ettet- 
tenek .számszerint száz húszon ot ezerén (Liszny : Krón. 117). 
Az élés szerént és hadak gyüjtéséríll is megmondhatja, hadat 
itt gyűjteni eddig nem volt szokás az portának, az élés penig 
Erdélyben is igen szűk (MonOkm. XIV.12). Meg neve szerent 
is dnx exercitüs dei, az isten serege fS kalauzának nevez- 
tetik (Bir<i:Préd. 124). 4) ex C. ad modum Kr. [gemass, nach 
massgabe, nach der art und weise] a) Zukasa zerent: ex more 
I BécsiC. 5). Bezeelle hAnekyk peldazerent: locutus est eis in 
parabolis (JordC. 392). YdSzerent valo : temporaUs (394). Zabád 
.akarattya zerent: quia voluit (833j. Lelek zerent: spiritialiter 
(903). Nem vala egy poztoya, kyben elégség zerent be takar- 
hatta vobia fyát (CornC. 90). Szent Mathias apostol, ky sors 
szerént ualasztattal (ThewrC. 167). Ez may zent innepnek epls- 
tolait eredet zerent yrtta meg bodogssagus zent Isayas (ÉrdyC. 
341). Neheze tarthyak chak az irast, azt welnem, hogy soma 
zerynth tebeth adnának (LevT. 1.15), Tylenk ereivzak zerynth 
ky wevpe (RMNy. 11.100). Ha a fakadék szine aláb lészen az 
természet szerint való burnél, tehát poklosságnac czapása az 
(Kár: Bibi. I.9S). Nagy tékozlás szerint ne költes-senec az joc 
(Zvon:P0Bt. 11.182). Az doctorral mind levelem által s mind 
nyelv szerént itt létében eleget beszéllettem (Évk. Xin.63). 
Senkit tudva, tudomása szerént meg nem szomorít (Com: Jan. 
185). Akaratszeréntvalo engedelme-sség : volmitaria obedientia 
(Ely: Préd. n.72). A véteknek szabad akarat szerént kel lenni 
iIL87). C'iak általmenetel szerént emlékezett ez itéleti-61 (11.167). 
Emberi mód szerént siratta : humano modo deflevit (11.181). 
b) kSzép-szerint : mittelmüssig Com: Vest 136. Vala myth 
melto zerent tett: fecit digna (JordC. 572). Akar mel tőkee- 
letSs embSmek esete ees vezedelme elyen zerent lezen (WinkIC. 
124). Eg ygfln auag eg ygfl zerent (NagyszC. 97). Ah terme- 
zetnek tfiruenie Moisesnek általa fel zerent (partim) meg uita- 
tek (Ozor: Christ. 70). Tiz annyival toldjátok be, mint ha szép- 
szerént adnátok (MonOkm. XV. 108). 5) iastar PP. ju-xta Kr. 
(als, wie, gleichwie]. Vthat mwtatwan kód ozlop zerenth (JordC. 
37). Fyröyiv es azonyaüat zerent teremtette hwket: masculum 
et feminam fecit eos (413j. Yeleneenek hwnekyk oly mynth el 
uzloth nyelw zerent, mykeppen tyz : visae sünt eis dLspertitae 
liugvae instar ignis (709). Jacabnak hasonlatossága zerent feyet 
le haytnan (DomC. 128). Jesns nem akara hertelen newekődny 
öreg embernek ewe zerent (56). Enghedelm&s magzatok zerent 
keel kewetnewnk (656b). Neked adnám ez tSIdet, hogy birnád 
azt f)r8k.ség szerint : darem tibi terram istam, et possideres eam 
(MA: Bibi. 1.12). ÖrSkség szerint birja (IL29). 

[Szólások]. Azon szerént; eo modo; e szerént: hoc 
modo Kr. Azok is kimentek, de nem az szerint, az mint paran- 
csolják nékiek (LevT. IL165). Ezen szerint (Zvon:Post 1.49). 
Ez szerént cselekeszic (ILI 2). A szerént vagyon dolgok 
az njitóknak, mint a zsidóknak, mikor elottökjárói nem va- 
lának (Pázm: LuthV. 49). A hancsárját kihuzá és a Rocan 
mellébe véré, a ki holtan eleibe esek ; e szerint vésze el ez a 
szultánné (Mik : MulN. 87). Ngos asszonyném, hogy ha te Kd 
látnája, hiszem azt, hogy teKd isten szerint Ls megszánna 
íLevT. U.7). Rész szerint: partim MA. Ez kétt dologban 
áll nagy rész szerint az keresztyénee tókelletessége (Zvon : Post 
11.245). Ré.sz szerént az ember rész szerint az 5rd5g lelkétíil 
vagyon (CzegI: MM. 51). ChrLstiis nem rész szerént, hanem 

13* 



199 



AZ^5ZERÉNT— SZERTE SZERÉNT 



,SZOKÁS,SZERÉNT— SZERÉ\'EL 



egészben megfeszíttetett (Illy: Préd. 11.43). Rész szerúut a g'> 
noszt cselekedvén, rész szeréut a jót el-hagyván (Mad: Evang. 
3). Rész-szerént az eretnekség, rész-szerént pedig a pogányság 
diihössége (Csúzi : Sip. 42). Személy szerént: in propria 
persona, personaliter MA. Ennen zemeelye zerent bozyaa yewe 
(ÉrdyC. 600). Irt wala en bozam zemelye zerynt az Koszut 
Glieorgli (RMNy. 11.29). Christus maga személye szerint az 
jerasálemi kereskedést irtogatta (Zvou: Post. 11.271). Leszáll-e 
a szent lélek s?*mély.szerént V utrum desceiidat Spiritiis perso- 
naliter V (Illy: Préd. L5H1). Myndeneket zerezerent meg 
yriiom: ouinia ex ordine scribere (JordC. 515). Tanoythwan 
niynd zerezerent Júdeában : docens per universam Judeam 
(611). Valaki yol akarand ez wylagbol kywe mwUiya, ezeket 
zere zerent gyakorbi olvassa (ÉrsC. 272b). Megb aiwlgatvvan 
ew zent seboyt, olevvzor az yob kezetli, annak wtanna niynd 
az tSbytli zere zerentb (ThenrC. 56). Mynd ezenképpen zere ze- 
rent meg gondülvvau, vala myt az eedes isten zylo zyz maria t5t 
(ÉrdyC. 47). Zyvem zerent zeretlek (TihC. 7i. Egy feide- 
lem sem lehetne nyomós az 6 birodalmában, ki szftve szerént 
nem szeretne és félne az istent (Helt : Krón. 28). Kivánom 
.szivem szerint (MA : Scult 3). Szflv5c szerint szomorkodnae 
(Zvon : Püst 1.56). Kegyelmed betegeskedésit bizony szivem sze- 
réut bánom (MonOkmt. VI.39). Szive szerént való férfiú (Illy: 
Préd. n.l60). 

az-8zérént : (eadem ratione ; auf dieselbe weise]. Ugyan az 
szerént élj itt Ls az tehénhús.sal, mint ide fel megvannak írva 
(Radv ; Szak. 20). Uj káposzta levéllel. Ugyan az szerént élj az 
bn.s:'ival (21). 

derék-szerént: (satis; hinlanglich]. Fywzerzamoth vgyan 
derek zereuth hozatok (LevT. 1.131). 

közóp-szérént : mediocriter PPBl. 

név-szérént, nevezet-szerént : [nominatim ; nament- 
lirli|. Nevezet-szerént ki-rek&szteni valami tisztbfll : excludi no- 
minatim aliquü honore ; valakit név-szerént szólítani : apiiellare 
aliiiuem nominatim PPBl. íme én neuezet szerént bíttam Beza- 
leelt : ecce vocavi ex nomiue B&saleel (Helt: Bibi. I. Rr2). A 
Moses neuezet szerint nem emlékezik az augialoknak teremte- 
sercM (Fél: Tan. 80). Moses kSnyveirSl Christus soc helyen em- 
lekezic, nevezet szerent mikor azt mondgya : Vagyon Mosessee 
(MA: Bibi. EI5b. 1). Némellyek árnyékot tartnac, nevezet sze 
rént a hárs fa, platán fa, szil fa (Com: Jan. 19). Énnekem tet- 
szenék, ha Nagyságod grátiája járulna ezeket felrendelni Kassá- 
hoz, nevezet szeréut ezen ezernek íj.szve.szedé.sét bíznya vala- 
mely alkalmatos emberre (Bercs: Lev. 166). 

rénd-szerént : rite, ordinate, disposite MA. ordentlich, 
rechtmiLssig PPB. Jól, igazán, rend-szerént: rite PPBl. Az tisz- 
teket rendi szerint böcsülettel traetalván, mindazáltal jó kemény 
és rendes disciplinában tartván semmit el ne múlasson, vala- 
mit az üdA s alkalmatosság hazánk szolgalatjára szttkségesnek 
fog nuitiitni (Bercs: Lev. 326). 

rész-szérónt : partim MA. teils, teilweise PPB. Eszterház 
Dániel uram leendS regimentje már rész szerint odaalá van, 
úgymint Pest és Nagy-Hont (Bercs r Lev. 478). Mindenkor hasz- 
nos volt maga felöl kevesebbet tartani, rész .szerént azért, hogy 
nagyobb gonddal folytassa ember maga dolgát, ré.sz szerént 
.-ízért, hogy ha nem e.snék szíve szerént, felettébb meg ne szí- 
velje (Fal: VE. 420). 

szám-szerént : numorato, juxta mimerum MA. naeh der 
zidd PPB. .Szapora szám szetént meglátogatni valakit (SzD; 
MVir. 376). 

szérte-Bzerónt : luidiiiue, circiunciuaque, nbiijue Kr. (rings- 
liernm, iiborall|. a) A tíinil5cz5ket zerteh zerent iaria vala 



(DebrC. 59). Ez vylagou zertezerenth kerezttyeoseegbeu e 
sok pwztasagot tSttenek (ÉrdyC. 495b). Ez uelagon zerte zere 
uagiou (Ozor: Christ. 46). Akayath zArthe ziJrenth yanv 
mene Ispaniaba (Komj: SzPál. 19). Arrul szerte szerent egj 
bflt eleget szol az euangelista (Tel; Evang. 1.452). Az egí 
világon szerteszerént, mindenflvé, valahol az Clu-lstus sza 
hangoskodott, el-terjedett az római ecclésia (Pázni: Kai. 63 
El boeháta ókét, hogy szerte szerint futkosnának (Lép: PTt 
1.398). Földön .szerte szerint csak érte vallasz kint (Balass 
Költ. 86). Kiknek e világon szerte szerint vagyon mindeneki 
jó neve (97). Szerte szérént futkároznac (Com: Jan. 151). 
világon szerteszerént vándorolván (Illy: Préd. IL275). Meg-| 
rantsolák az egé.sz táborban szerte szerént (GKat: Válts. Ili 
Hasonló Ígéreteit .sokakat olva.sunk az istennek szerte-szerí 
az Írásokban (1141). b) [pos-tpositio]. Ez orzaag zerte zerí 
kalastromokat rakattanak (ÉrdyC. 633). 

szokás-szerónt : ex *more, de more PPBl. (nach gewol 
beit, gewohnheitsgemáss]. Becsapni, praedálni meglehet ak: 
mely pa.ssu.son, .'iz penig csak szokás szerént nyerni, de ora 
got hódoltatni mis munka (Bercs: Lev. 679). 

törtónet-szerént : casu, temere, forte, fortuito MA. s 
fálligenveise, ungefiihr PPB. Ha történet szerént némelly sí 
mélyektől el talál idegenülni, nincs vétek az 6 meghasonlitsáb 
(Fal: UE. 381). 

Szeréről: [juste, vére; getren]. Lelki Antikrisztus hogy 
pápa legyén, szent Pál és Dániel szöréríl megírják (RMK. 

108). 

Szeres : [mercenarius, mercede conduetua ; taglöluier). í 
szeres iambor wydeky 12 szeres iambor személyekkel m 
eskeznek (RMNy. 11.290). Szolnak er&itéséhez fognak hétri 
hétre, száz száz heti szereseket harmincz szekei-ekkel kiváuu 
(Bartlia: Króa 26). 

Szérévaló [szerénvaló '] : (solitus, nsitatas, accomodus ; f 
brauehlich|. Mind annyiszor le-sfitettéb fejeket, mikor szerévs 
s .ártatlan dolgokat emlegettenek a kerékben (Fal: NE 97). 

Szerével: fper ordinem, recte, juste ; der reihe nacb, ordei 
Heh, geziemendj. Megmonda meud zereuel kysertetyt, kyt v; 
lotuala belewl es kyiiewl (EhrC. 52bi. Kj-sertetnek zeret zei 
uel mongyauala : per ordiuem dieebat tentatiouis seriem (5 
Mikor eliőtuolna égméndén lannac ideié, hojí zéréuel bemén 
(aj ku-alboz (BécsiC. 52. 53). Meg monda neky az A titk 
való ke.sertetit inind zereuel (VirgC. 21. Uo). Zereuel myi 
egymás vtan m)'nden gondolatyt megmonda (MargL. 118). , 
en eeletenietli es yarasomat zerewei veeghezheosem (Jord 
775). Ez dolgot eouen maga mynd zereuel az frátereknek me 
jeli'ute (DomC. 192). Frátereknek mynden látásokat íereu 
meg jelente (204). Az te tanachodnak atala az en lyzt^eseegt 
zereen-el leezen (ürdyO. 509). Ha zereewel megb goudollyi 
(621b). Ha ki szerénél eszeben vészen, eggyez az z. Paln 
monda-saiial (E^ztT: IgAiiy. 344). Cbiak igen keuesen vanna 
kyk ezeket az nyauolyakot meg gondolnak szereuel (Ho 
Préd. 28b). Aimak gyötrelmét tudgyuk szerével el ker&bii (Lé 
PtOk. 1.99). Száimya, báiinya szerével bSneyt (175). Mik 
valaki az nr Lsteunec igeiét szerénél halgattya, idee auiiac i 
wr istennec igeié mint egy lépes méz (Kereszt: Leg. Gl. I 
merte volna akkor I'ilálu.st búsítani, mikor taláni szerénél mi 
sem nyugixlott bázáb,'ui (I./aiid: Uj.Segits. I. Elíb. 4). Viagálly 
tok szerével, rea akadtok okaira (14). Ha szerivel és jól me 
vLsgáljuk a dolgot (DEmb. GE 21b). Az maga vármegyeiU 
mindenüt a iiassusokon szerével vigyáztasson (TürtT. X.13I 
Mollyet ha valaki szerével megismerne (Csiizi:Sip. 237). Biz 
nyos emberek kömiyen törnek mint ;r/. üveg, gyengébbek : 
emberi .'ueumél, mellyet .se szerével se tréfával nem szab: 



201 



SZaEKEZ 



SZEREZ 



202 



' " illetni (Fal: IIE. 454). Tudja ezt az isten sziiiúvcl (Fal: Jefr.vz. 
"'* }82). Nem szerivel vitte véghez a dolgot (Gvail : Hist. 20). 

svj Szerez : 1) iiistitiio C. constitr.o MA. [oidino, decenio. 
hvj jraei'ipio, niaudo ; bestimmen, anoidiien, verordiien, beschlies- 
ii, lenj. Helyébe mást szeraek : supleo C. Attyam fya Ferenc oii 
I, rf, nendenestewlfojfwan zerzem ez uylagot elliadny (ElirC. 5b). 
fiil űendenestewlfopua zerze magát zent attyaual tezelleny (37b). 
liisi. jBtuan, liog alhatatos elméuol zérzétti volna o vele mentőt 
íi,^ B^csiC. 3i. tíabonat uiénd Siiiabol zérzé kézéitetni (13). TSnék, 
r .( nizórént nokic zerzette vala Eliaeliim vrnac (lapa (16. 34). 
is--jt 5n tenel-.ed ilyen ivSuedelmet zerzek adnya (VirgC. 53b). Az 
I;; j Kiczogokuak t\Vredelmessegeth zerezzenek (140b). Feiedelmekbo 
i»t»[il éried f ket': constitiies eos principes (101b). O zerzSt zolo.smayo- 
t.rtai :at ayetata^^aggal megtizas.sen az az vr istennec (NagyszC. 
97). Orizfiket zerzenek a koporsó k(Vninl (WeszprC. 112). 
<Iaríai]ak koreztsegenek jnnepeet nem kellet zeraeny (CornC. 
'■'•k- Ob). Ciprianas zent Jastina azzont clastroniban zerze (367). 
"i!- iz tííiTen, kytli zerzet wr y.?ten atyaytoknak (JordC. 716). Ky 
'"^ érzet tegbed feyedelmeo es b\Towa my rayttwnk : quis te 
obLs coiLstituit principem et judicem (729). Az eretnek meg 
vrevle, egy eyet zerze, kyben ez dolgot be tellyeseyteneye 
„^ * 3omC. 302b). Vala menee yrasok vannak zerezteetween, 
" ■ lynd a my tanwsagwnkra vannak (ÉrdyC. 4). Zerezween 
ngbemet en anyámnak meheebSI ew magának zolgawl (342). 
Ingemeth yelosen remensegbe zerzettel (KeszthC. 5b). Regn- 
;,«,., it zerzet vala (TelC. 52). Teg8det mindSn en iozagomon 
Hl j rrul ziVSzelek (TihC. 309). Een vagyok zerzetb kyraly & 
3utl) begyen Syonon (KulcsC. 3). Tyen módon az vr Cluistus 
5 zerzette (Konij:SzPál. 155b) Az országba tiszttartokatt sze- 
' "i jzxen (Helt: Bibi. I.V2). Ot tartattya vala a fogságban, hogy 
'• "i'' ?,t még éltében magyari királynak szorzene (Helt: Krón. 31). 
'*'"■ z5rzette Christ\is az vr vaezorat (Fél : Tan. 408b). Az chaszar, 
mos papát le vetuen, mást sze)'ze belébe (Moii: Apol. 470) 
Lszttartókat szerze Syxiában íMA : Bibi. I.283b). Az 6 megyé- 
ben akar melly tisztviselő magistratiis-is végezhet, rendelhet, 
erezhet, er&síthet : sancire potest, quod\'ult (Com: Jan. 143). 
) [creo, condo ; schatten, erschaöen]. Nart es tauazt te zer- 
itted azokat (AporC. 29). Az een 5th erzekSnseghymbe ek8.són 
s telyesSn zerzeel (WinklC. 244). Lstent imagia vala, kihotet 
fSldet, menniet zerzSlte (DebrC. 10). Mynek elette theged 
rezneelek, anyádnak meheeben ysniereelek teeged (ÉrdyC. 
m a ;lb). Ky az fyleth teremtette, nem hal ee avagy ky zemeth 
aiiéiiíi raet, nem gondol ee; qui 6nxit oculum, non considerat 
; tto !ulcsC. 231> 3) [paro, praeparo], comparo MA. [bérelten, an- 
I DjiK liaffeu, verschatfen]. Azaz kyt en aloytok nagy kenéznek 
\ii S) ilot semmy ezekbelewl kyket embery bewiczeseg zerez (EbrC 
Ob). NéminémS zérzét kénetéckel éltettetrec vala (BécsiC. 
). Lab mo.sni való vizet zerzenek (VirgC. 149). Mynd ez5k- 
151 órdSg ighen nagh bjníket twd zereznie (WinkIC. 124^. 
lek, de nagiobon a kínnhuUasnak etkebSl, hog nem mynd 
zerzet etkekbSl (We.szprC. 25). Z6m nem latta, mykeeth 
fia raóth az vr azoknak (SándC. 1). Erczbíl zerzet edeenyek 
Mot )rdC. 476). Keues borral el, kiualt kepén valókat soha tem 
Ml: igadnac ne zerez, se zereztes (VitkC. 50). Meunyetík az erek 



nuiik 



titnl- 



WC 

Mttíl 



Hikcr 
tílll,™- 



liilÉp; re, ky meg vagyon zereztetween erdeghnek es az ew an^ya- 
lak (ÉrdyC. fib). Czipre.ssus fabol z6rz5t aytok (528). Erek 
etőtziirfiz azoknak (529b). Mykoron Jeswsnak zent testet wemiy 
árud, zerezyed magadat annak elevrtte egy heettel hozya kee- 
Íny (ÉrsC. 166b). Miért zSroztetik az vmosagh, nem egebert, 
aem az ő uegeiert az az az egessegert (TihC. 5). Hogi ffibiro 5 
sanal ebe<let szerzene (CsomaC. 78). Az menyasszonnak csak 
6 sem vala, és minden készület már szerezvén vala (RMK. 

yiv SÍ). Teueidnec is bet szerzettem (Helt: Bibi. I.K4). Vaczorát 
»■ rzene a feiedelmeknec (Helt: ÚT. K6). Mikoron kedig Atila 

ffis nár nagy kazdagon szSrzet vóka menyekezőt (Helt: Krón. 

jjtii: . Azt jelenti meg Christas, ki által és mi módon szorzotté 



légyen az atya Lsten az idu6s.séget (Tel ; Evang. 312b). Az pesah- 
nac minden rend tartási szerint szerezzéc az hasvéti bárányt 
ilvái': Bibi. 1.127). Na^ hamar az Fiihiia által az Ck:eronac 
meg ielente a lest, a mely fi ellene szereztetic vala (Dec.si: 
!Sall.J:21). Élés szerzeni kell mennem (MA:ScnIt. 84b). Az 
disznit az agg szart meg é.szi és ifiiii gyermekded .sza)'t szerez 
abból (MesésK. 13b) A belső tekéletes jó.s;ig nagy böcsíiletet 
és tiszt e.s.séget szerez a vitézlil renden lévíi l'ií nraknak (Fal: 
UE. 379). Legjobb jóakaród lészen, kit magad magadnak szer- 
zettél (422). 4) [paro, struo, aeditico ; baiien, orrichten[. Zerze- 
nek nemy haylekot (EhrC. 39b). Hegyen zereztoteot varas 
(DomC. 12). Zerezynek et haro)n haylokot (,JordC. 407). Az 
nag feelseegh nem lakozyk ez kézzel zerzetb házban (731. 767). 
Meene lathuy, mynt zerzeneek az hazat (ÉrdyC. 153). Cellaat 
zerze magának (544). Ha akarod, zerez-yiS-nk yt h.arom hayla- 
kot (ÉrsC. 14b). 5) [fimdo, fnrdameuta pono; grundén]. En 
vagiok a ty atyatok, ky zerzetem három zerzeteth istennek 
akarattya zerent (VirgC. 60b). Bocbata zent Damancos fráte- 
reket Anglyaba, hog ot conventet zerzenenek (DomC. 126b). 
Zent Ago.ston leen az idw5zewl5 neepekuek zapora.saga zent 
regulás zerzet5ket zerezween (ÉrdyC. 516). Káptalanuokat is 
szerze a tudós népeknec (Helt: Krón. 26). Az barat<ic magok- 
nac dastromokat szerzettenee (Mon: Apol. 262). 6) [comparo, 
colligo, compono ; sammeln, versammeln, zasammonfassen]. Be 
mene vele Asisba, hog kapat zerzene neki (VirgC. 87b). Júdás- 
nak zerzenek harmiucz gai"asokat (WeszprC. 28). Gyakorlásá- 
val eo magának zerzeneje tudományát (DomC. 6). Osmeretet 
szerze (CsomaC. 9b). Mind egy konywbe szSrze mind az egé.sz 
l]istoriát kezdettJl fogua mind végic (Helt: Krón. E16b. Ib). 
Rendbe nem üidác semmiképen a sereget szSi'zeni (56). Öszae 
giSluen szíVzeni hadat (Fél: Bibi. 11.183). 7) [effieio, auctor 
sum ; machen, bérelten, verursachen]. Némely azzonkak auagy 
zoluan ártalmas igéket auagh haborusagoth zereznen némelye- 
ket ragalmasagra yndytnak (VirgC. 139b). Vannak, leeznek 
eas yteelet napyg, kyk sok gono.<!saghnak ok.<iat z8rz8tteek 
(ErdyC. 20b), Az fstSkSs czillag penig hadat is iegyez, mert 
szerez heuséget, az penig cholerat (Cüs. J). Az országlo Juppiter 
tiszta időt igiek8zik sz8rzenie 1572 (KBécs. Ev3). Az pénz azt 
szerzi, hogy mynd ezec meg legyenec (Kár: Bibi. 1.630). Az 
soc egi szel veszec es haboruc minden véleménybe soc foyto- 
gatast szereznenec 1582 (Kai. F). Az bvza alatson helyeken 
kart is fog vallani, de az dragat nem szerez (F2). Járnac és az 
8 lábokkal nagy zSrgést, bongíist sz8roznec (Zvon: Post. I.70b). 
Távoztattam vékony tehetségem szerént, hogh unalmat ne sze- 
rezzek az olvasónak (Pázm: Préd. a4). T8b sok szent jámborok 
tselekedete is nagy ortza-pirúlást .szerezhet minnyájuukban (88). 
A ki azért .szakadást szerez az eggyezségben, nagyot vétkezik 
(Pázm: Kai. 677). Az isteni természet-Ls úgy adatot az ember- 
ségnek, hogy azzal egy személyt szerzene (Pázm : Luth V. 372b). 
Gyakorta akadékot szerez a gyonáshoz-való készfiletnek szű 
szorongatása (Pázm : KT. 453). Mely igeret azt szerzi, hogy 
soha tellyes-seggel el ne foggyon az ecclesia (EsztT: IgAny. 
123). Az hajókon valósoe vitorláekal nagy árnyékot szei'eznec 
vala (MA: Bibi. II.16b). Kevélykedtec a papoc az ecclesiai hata- 
lommal s szakadást szei-zettec a romai ecclesiatul íCzegl: Japh. 
51). Sok boszúkat szörze (Zrínyi 1.16). A répa fSvetlen has- 
fájást szerez néked (Felv : SchSal. 21b). Nekik a magyarok 
szerzek el-elesteket (Kónyi: HRom. 101). Ez néki igen nagy 
biíját szerezte (102). 8) [scribo, conscribo, compono ; verfassen]. 
Verset .szerzek : versifico C. Éneket szerzeni : componere can- 
tus PPBI. Zerze egi rftuid ver.set (VirgC. 16b). Sok k8nueket 
az eretnekSk ellen zereznen (DebrC. 105). Ez ymatsagot zent 
Tamás doctor z8rz8tte (KrizaC. 74). Verseket .szerezhet vala 
(Decsi: SallJ. 19b). Maas embőrok z8rz5tte k8nyu6b6l vottem 
én tudomant (Frank : HaszuK. 51). Verseket .szerez azoknac 
halálokról (MA: Bibi. I.276b}. 9) [facio, ago, perticio; machen, 
schafl'enj. Békes.séget szerzek: paoitico C. Azért i'^m tehozad, 



203 



BE>SZEREZ— ELrSZEREZ 



ELSZERZÉS— MEfrSZEREZ 



lio^i en ArAk bekeseget zerezek (VirgC. 55). Ysteimek ygeeye 
zSrzy az bynesth feyeerree (CzechC. S6b). Ne zerfizyetek yste- 
neketli r non facietls deos (JordC. 55). Choda dolgokat zereziiy 
(ÉrdyC. öfiTb). Theiien magad ezt meg tetesed e.s mynt mon- 
dod wg /.ereztfts.sed (ÉrsC. 509b). Magad gerniSkűknek iateknl 
zSrzSted (KíízC. 85). Szerzem a to magodat mint a főldnec 
porát {Helt: Bibi. I.R. Atila azokaert kfiueteket hoczfitá Ecias- 
lioz és arra kereté 5tet, hogy frigyet szorzenénec, egymá.s.sal 
(Helt:Krón. 17). Szfiuetségeket szírz^e minden szomszédinál 
(28). Töményeket es io szírze-seket szőrze (30). Mit szerzez itt : 
quid hic ;igis (Kár: Bibi. I.:i25b). SzSrőz alamisnat : facies elemo- 
synam (Fél: Bibi. 8). Az latrok azfm'iztetik az io tiVnént : bonae 
leges ex mali.s moribns procreantur (Decsi: Adag. 7fi). Az meg 
holtakból eleneneket szereznek vala : de mortuis viuos faciebant 
(Mon: Ápol. 421). Szabad az igaz anya.szentegyh áznak rendelé- 
seket szerzeni (Pázm: Kai. 486). Szövetséget szerez vala velec 
(MA: Bibi. 1.8). Ez következést szerzic magokban (MA:Scult 
41). Két fél közölt szövetségen ha vettetuec, köttetnec, szerez- 
tetiiec : induciae si pangnntiir (Com:Jan. 148). Többé nem 
mernének világi dolgokat traktálni, kötésleveleket .szérzeni 
(Illy: Préd. ir.l67b). 

[Szóhisokj. Vmibe szera: Vram te engemet remensegbe 
zerzettel (DObrC. 18). Rendbe nem tudác semmi képen a 
sereget .szörzeni (Helt: Krón. 56), Vmihe: szerez: Mykeppen 
zerezye magaat ew halálához (ErdyC. 645). Annak elölthe 
zerozye az halaihoz önné magát (ÉrsC. 270b). ötölök feyenked 
bucut vön es zöi-ze ozt.in magát az halaihoz (líazC. 25). 
Lelködeth zerezzed a k e s e r t e t h ö z (NagyiizC. 25). Vkit 
V. rmit vmire szerez : Minec elötö imádkozni kezdez, zere- 
zed temagadat belölnalo a y h t a t a s s a g r a ( VitkC. 4). Ferencz 
zerezed magadat b e k e s e g r e (VirgC. 34). Monda nmster 
az frátereknek: Zerezyetek eotet az discipi inára ereouel 
(DymC. 210). Kyket zerezyenk az dologra: quos huic ásni 
praeticiamiLs (JordC. 725). Vezedelmfts ee lettre zerzettwnk 
güno,s.sagunk zerént (ÉrdyC. 6b). A király ezokaért h a i ó k r a 
szörze magát (Helt ; Krón. 75). Zerze enghemet el teme- 
t e e s r e (JordC. 438). Zerzek m,igok,ath .az w t r a (ÉrsC. 327b). 
Szer/ette magát az vtra, akki nem io (Szék: Zsolt. 33b). Ky 
zeray een kezeymeth vyadalra (Kulc.sC. 31b). 

[KözmündásokJ. A haszon nem szerez igaz barátságot : iitili- 
tas non *conghitinat amicitias PPBI. Un<alm.a.s várakozás, de 
bSItsaséget szerez . . . Egy fotske lav.iszt nem szerez (SzD: 
MVir. 40H). 

be-8zerez : [eolloco; imterbringonj. A bátyámat ngj\an akkori 
főispán B:infli György úr mellé szerezte volt be a nagyanyám 
17.59 (Haz:ink L138). 

(Szólások]. Az sidok be szörzik magokat az kerez- 
tieneknek barátságokba, hog ;mnak szijne alat sokak;it 
meg (•x.alh:Ls,sanak b<Mmek 1583 (Kiíjutfa Ciij). Az kettősben i<i 
vtou iárni és az gyermeket iskolában be s z e r z e n i 
(Cis. K I. Az zalagos jószágról való s z o k a s t i .s, lattyuk, hogy 
levél ben-is be irjak es be szerzik (Ver: Verb. E16b. 54). 

égybe-szérez : I) fcomparo; ansch.affen]. Peld.azyaak Crls- 
tiisn:ik t&steptli zent lelöknek celekö<leetiböl zfiz Mariának mi'hc- 
ben e^ben zerzöttoth (S;indC'. 3). .Szerszének egyben .soc fek? 
élé.s.seket, császür v.iiot hadában mind ezeket ol kíildéc (Valk : 
Gen. 15b). 3) [cnnjnngo, copulo ; verbinden, vereiuigen). Meg- 
tisztelte házas.siig rendit az atya isten, az első házasokat 
Adamot és Évát egybe szerezvén (Mad: Evang. 117). A vö 
legénynec edgyben szerző násznagya vagyon (Com: Jan. 117). 

el-azerez : I) [paro, praepan> ; bereiten, iuisclmtfen). Zerezd 
el az v:uzorat : pára, (|iiod eoenem (JordC. 587). Mikor el 
szerzetté volna, niellyec az vtra .szökségesee valánai' (Kár: 
Bibi. I.4HIb). G;iz Goi'gelyt hogy .'i fiileki németeknek r.ajtmik 



kért 3-om vitgó marha elszOrzeni kültiik Fiilekbeo, költse 
volt (MonTME. 1.122). 2) cumpono, dLspono, transigo MA. [vi 
richten, in ordnung bringenj. Enghegyed, hogy zerezjem el, k 
oth vatmak (.lordC. 559). Érdeme .szerént meg is büntette voli 
ha főemberek el nem szerzettek volna dolgát (MouOkm. XI 
258). Hat napokon munkálkodgyál és minden dolgaidat 
szerezzed (Ker: Préd. 782). Traktára indalviin, semmi alku ál 
a Hegyalja dolgát kiilömben el nem .szerezhetik, hanem es 
hordó borok Ígéretével és prae.sentálás;ival (Rumy: Moa 1.7 

elszérzés : fcompo.sitio ; erledigmigj. Hogy E^zterházy uru 
5 naga az salétrom felöl izent volt Kabota Andrásiul, ho 
felgyiijtatja az h;izat, annak elszörzése felöl küldöttük föl 
nagálioz Tollas Pál és Boldizsár Márton uramékat (MonTM 

1.49). 

elö-szeréz : apparo, praeparo, compono, depromo il 
vorbereiten, ziu-üsten PPB. Itt az ördög fel-puzdrázodva for^ 
dic, elö-szerzette a vétkeknec lajstromát (Megy: 3Jaj. U.S4 
Hogy az köpönyegét elkiuta az eb, hát csak eloszoljon va 
elö szerezze vagy legyen maga is köpönyeggé (Bercs: L( 
272). 

föl-szerez : [instrno ; ausrüsten]. Feienee öltözetit igöo n; 
zepseggel fel zerze (GuaryC. 55). Ottan ky mynd kezíllyen y1 
közettre es zerezyeek ffel ew sereghöketh ÜordC. 242). Zörözy 
ffel az te lelködet myiiden keseertettre (ErdyC. 598). Zer« 
yetek fel ty maghatokath (ÉrsC. 300). Manue istennek áldoz 
akara, hamar azt felszerzé erős kőszikhira iRMK. 11.336). 

hozzá-azerez : 1) [praeparo; vorbereiten]. Hoza mag 
/.erze vgy, hogi atyának kenczebvVl egi tizA penztb vAn 
(VirgC. 25b). Legottan ez Beruald vr wmagat hozza zerze (841 
Valamikor comonicalni akarz, enüelkegel temmagadat zorgi 
matos-sagal hoza zerezned (VitkC. 37). Az ygazak hozzyi 
zerezyeek eimeu i magokat ;iz nagy yteeletuek elette (Erdy 
7b). Addeoglau ymaggywnk egyma-seert es vysellyewuk goud 
róla, myt kellyen tennewnk magwukkat hozyaJi zerezwen (1 
Szóla az pokolnak Luciixir és moudá : Zerezyed liozya thenni 
magadat beléd fogadván az Jézus Chrystnst (ErsC. 1131. Mii 
jóra es mind gonozra zerezyetek hozya tliy zyweiteket (2ul 
570). Hozza szerzek magokat, bog trombitalnan:ik : praepai 
venint se, ut clangerent (Sylv:ÜT. n.l44;. 2) [acconiodo; a 
bec|uemen]. Tutta az fl vranak akaiattat es magát hozza ne 
szerezte (Sylv: OT. 1.104). 

ki-szerez : I) [liberó; befreien]. Jasa wram jobbagyt i 
Bergtwl ky .szörzöttom (LevT. 1241). Az attyat az tJmlőczW 
mikor ki szerezhetné, ki nem valtya i Ver: Verb. 102b). Eia 
[lenig .'íz német követek csak hazudnak s tökéllotlenkedue 
mikép|>on .szerezhessék ki magokat iuuet (EiilTörtAd. 11.26' 
2) [eviino; durclisetitenl. Kérem igen bizod,alma.sau Nagyságodl 
hatalmas i'.«,i.sz;inmk kegyelmességéből rendelt kevé-s fizetésem 
szerezze ki (Moulrók. V1II.62). 

meg-szerez : 1 ) re<iuiro C. comparo M.\. acqniro, praepan 
erlangen, überkomnien PPB. fvorsfliarten]. VigyáziLssal megsM 
zem: elncubro C. Olly enilier, ki valamit hogy meg-szerecza 
utálnia veti ni.igát: lima.x PPBI. l) lialoiocat meg zerecac 
(reficieiites retia sua) hiua őketh (MiluchC. 20). Igazságnak 
coronaya nekem meg zerezwen wagyon (PeerC. 88). Vget I 
vette es meg zerzette ötét, az yylie lialalnac ediíiyt zorzeft 
(DöbrC. 22). Hol akarod, hogi a husuetőt meg zereziők (Wiwzprt 
38). TV vattok, kyk meg marattatoc eii velem az en nyomon 
sagymban es en meg zerzem tjiiektek, mykeppen meg ztírzeW 
énnekem az en atyám, hogy egyetek e« igyatok en aztalonw 
(ConiC. ls4b) Zerezyetek meg vniak vtat : pfurate viain doiiiii 
(.lordC. 361). Ebeedemeet meg zensetlem (423). Mwtal egj- D»g 
megh zerzet vaizoralo helt (6(i»i). fit vroak az eretiiekevl 



:05 



MEGSZERZÉS 



MEGSZEIÜCÖ-SZEKZÉS 



206 



olgaltatyak vala iiieB az ev zíksegeet, kyt egyebevrmen mog 

lem zerezhet vala (DomC. 27b). Eli kSzben a kereztfa men 

éreztetvén niondanac neki : Meíi a kereztfara (VitkC. 88). 

me el kyldem az en annyalomat, ky ineg zerzy az te wtadat 

3 eletted (ÉrdyC. 3-17b). Myud addyg fwtostaiu akor barátim 

en'zenl, hogy azt meg zeraottem wala (KMNy. 11.78). Az 

egén megh fogadott saflVant, noha igen zAk os igen dragha, 

legh zerzem (LevT. 1.291). Szerezd meg a te szivednek Srőmre 

idétatását sajátiddal és rágitsállyad azokat rólok való szíves 

Imélkedések által (MHeg: TOszl. n.207). Tfirj bSven gyömbért 

nádmézzel egy raoz.sárban, ha ezt megszörzüd, aztán trágyád 

szön (Radv; Csal. 111.40), Az áldott tiiredelmesség szerzi meg 

yugtát szivünknek és boldogokká tészeu mulandó életünkben 

'al: l'E. 447). Naponként nem elégednek meg a száz pana- 

lokkal, megszerzik, bol s mikor lehet (478. 490). Ki-nyomtaták 

bibliát sok-féle nyelveken, a mellyet az elítt, mint-hogy tsalí 

tanak, kevessen szerezhetteuek meg iBod: Pol. 6). 2) [provideo, 

dino, strno; besorgen, in ordnuug bringen, ausrüsten]. Még- 

irzém tó neked, hog iol légén teneked (BécsiC. 6). Akar 

ynemew háznak tiztit írínies leiekéi meg zerezetek (VirgC. 

Í6b). Teegy testamentumot es zerezd meg te hazadat (ÉrdyC. 

'Ob). Ew rettenetós őrdógSknel mynth az yol megh zőrzetli 

regSknec orozattya az ellenseg5knel (ÉrsC. 521). 3) efticio, 

nficio, factmio C. auctuarium addo MA. (perago ; machen, 

isrichten, beendenj. Onnat ki iSueu az hóba gougSrgete bet 

mbSrót ; mikor meg zerzette volna, kezde vvmaga magának 

ondani (VirgC. 103). El vegeztetSt mcnden dolgom, melet e 

ágban kellé meg zereznem (VitkC. 96). Te zerezd meg en- 

lera. amyt akarz (TelC. 48). Az mit urad hagyott, azt te 

sgszerezzed (RMK. 11.39). Hat napon munkalkodgyal es meg 

jrezzed minden te dolgaidat (Helt: Bibi. I.Mmm.4). Meg 

gia, hoé 5t6t a kőzep kfi oszlophoz vigie, kit a giermee 

jg szerzet (Szék : Krón. 26). Nagy tiztesseggel es ditserettel 

)g szerzi dolgai 1582 (Kai. Fv3). Meg szerz5 oka az iduSsseg- 

c (Kár: Credo. 31b). Hat napon mimkalkodgyal es azon 

nden te dolgaidat megh szur(Wed (Szár; Kat. L4). 4) [con- 

o; erregen?] Az népnek fel zendfilését és fejedelmeknek 

ragját meg-szerzi 1693 (líNagysz. D4). 5) [statuo, constituo, 

eemo; bestimmen, festsetzen, verordnen). Eu megzerzem, 

■t kellyen tennetek (EhrC. 13Sb). Erők megzerzSth senten- 

nac félelmes volta (NagyszC. 25). Meg zeraette énnekem vt 

eu (JordC. 445). Meg zerzette vala ez kegas atya, hog ez 

agy jozagoknak bezolgaltatásában gond viseleok volnának 

parazt fi-aterek es Írástudatlanok (DomC. 124). Meg zerzetet 

temnec hatarat (VitkC. 107). Ky wala isteni elmedben erekké 

igh zerezven (PozsC. 1). Megzerzút ünnepnapok (TelC. 9b). 

■ ysteunek meg zerzót ygassagis yteelety bel tellyesedyk 

dyC 554b). Maydan el yew az meg zorzSt ydevv, mykoron 

g lattatyk ygassaga (604). 6) expango C. 

negszerzós : 1) [comparatio, prociu-atio ; anschafíimg]. 
cellák nem volnának sem eegyeb zykseegnek meg zSrzeese 
dyC. 636b). T5tt késedelmet az papyi-os meg szerzésben 
alkalmatlanság is (Zvon : Post. H,Előb. a2). Pénz megszerzés 
rtha:Krón. 10). Pesté kiiltnk az templomhoz való mésznec 
»szörzésére (MonTME. 1.132). Csáky Mihály sógor uram 
serénkednék maga ezeré megszerzésében (Bercs: Lev 
). Bátor egyre fáradozzanak a földi jóknak megszerzésében. 
d csak ontás és hiábavalóság (Fal: NE. 66i. 3) confeetio, 
fectura C. (besorgimg, ausrichtimg]. Engedelmes mynden 
lkának meg zerzesere (VirgC. 130). Az tebby ew nekyk 
óznak enghedny mynden isteny parancholathnak meg zerzee 
)en es gond viseleeseeben (ÉrdyC. 557b). S) [accessorium ; 

z ibe]. Hozzátétel, folt, megszerzés: additamentum PPBl. 

5 ; adta a költsönt minden hozzáttartozandó meg szerzéssel 

( : NU. 297). 



megszerző : confector C. ofl'octor MA. Iverschaffor]. Nagy 
segítség a jó termé.szet. nagyobb a m:igát kollotc'i kegyes erkölcs; 
amaz kérője, ez iiedigieu megszerzője a szeretetnek (Fal : UE. 
387). 

öszve-szerez : 1) compono, copnlo MA. [verbínden]. <")szve- 
szövetkezni, öszve-szerezni : amorem *eontexere PPBl. Az kiket 
isten Rzu5 z5r8z, ember el ne valazza (Zvon: Osiaiid. 173). 
Minthogy könnyen öszveszerzi magát a 6atal rend, lesznek 
udvarlói (Fal : NU. 323). 3) [coUigo ; versammeln], Bottyán bent- 
maradt Moesonakon, alig tudtam három órakorig délután 
üszveszerzenem fikfit (Bercs : Lev. 300). A hasonlóság s egyenlő- 
ség szerzi fiszve a sziveket (Fal : UE. 405). 

öszveszérzö : compositor C. 

reá-8zérez : [statuo, constituo ; beschliessen]. Ez aytatos 
fráter rea zerze magát, es kezde kvvnyWTgeui az felséges isten- 
hez (VirgC. 59). 

végre-széréz : (perfieio, efticio ; zu standé bringen). Myt 
az wr isten akar vala veegre zerezni, semyt róla nem ortőkőz- 
hetyk vala (ÉrdyC. 509b). 

Szerzés : 1) couslitutío MA. [statútum, institntum, mandá- 
tum ; verordumig, be.schlu.ss, befehlj. Attyamnak zerzese niyat 
(procurante patre) ben uolt;im en attyamnak Ferencznek zent 
egyhazában (EhrC. 74). En tSllém vettetét e zérzés (decretuni), 
hoá: méndén nép eluezién (BécsiC. 134). Té kedég ménnél a 
végezetés zérzésre (167. 55. 72). Lsthennek zerzeseb61 ees aka- 
ratliyabol romay parthra ywta (PeerC. 12). Te zerzesedbe napok 
megmaradnak ; ordinatione tua perseverat dies (DöbrC. 64). 
Akaratya es zerzese ala hagya (MargL. 28). Ez zent zerzetnek 
zerzesenek keoueteoye (DomC. 116). Isteni zerzesbSI kimulek 
ez velagbol (DebrC. 41). Nem tSrtenedbSl 15n, de isteni zer- 
zesbül (51). Hyggyed annya zentli egyháznak mjuden zerzee- 
sytli (ÉrsC. 275). Állapotomat atte isteni zerzesSdre hágom 
(TelC. 48). T5ruényeket kezde szabni és az birodalomnac erő- 
ségére soc szerzéseket szSrzeni (Helt: Krón. 13). A te t.Sled 
vott toruéi'it meg nem tartottác és az te szerzésedet meg nem 
őriztéc (Kár: Bibi. I. 467b). Ellen íarunc mindenben szerzé.senec 
(Born:Ének. 131). Megőrizended minden 6 szerzésit: eusto- 
dieris omnia praecepta eius (MA: Bibi. 163). Ez utálatos .••■zer- 
zé.sekben eggyet se czelekedgyetec : nolite quidpiam facere de 
his abominationibus (106). 3) (Iraditio ; überlieferung]. Mire 
tőricmég a te tauéitvánid a vénecnec zerzéséket : traditionom 
seniorum (MüncliC. 42). Nem tarttyatok y,st6nnek paranczolatly;it 
ty zerzeesteknek okaert: tran.sgredimini mandatimi dei propler 
traditíonem vestram (JordC. 401) Az ew tanythwany megh 
zegneek az weneknek z^rzee.seketli : transgrediuntur traditi- 
onem seniorum (ÉrsC. 8). Miért .szegic meg a vényeknec szer- 
zését: quare traditionem seniorum transgrediuntur (Helt: UT. 
D7l. Megtartuán az fi eleyknec szfirzéseket: tenentes traditi- 
onem seniorum (K8). Tartiatok az embereknek szírzeset : tene- 
tis traditíonem hominum (Fél : Bibi. 64). 3) [di.spositio, testa- 
mentum ; verfüguBg]. Egyakarattal the ellened zerzesth zerze- 
uek : tastamentum disposuerunt (KasztliC. 218). A testamentonion 
nem chac a meghaló ember szerzése ertetic (Helt: Bibi. I.d). 
4) [rítus, ceremónia; ceremonie]. Az zerzeesek (ritiis), kyketli 
Moysas adót mynekwnk (JordC. 726. Helt: Bibi. I.m). Emberi 
zerzessel nem kell tiztelned az istent (RMNy. 11.40). Itt azért 
szóljunk az egy igaz hitről, mint megcsalattonk emberi .szer- 
zéstől (RMK. 11.163). A papa bitihez es ..szőrze-ssehez senki ne 
aggyon, senki el se végien benne (Mel ; Szján. 345). 5) [para- 
tio, praeparatio, comparatio; bereituug, vorbereitungj. Az zent 
ewangeliombeli ygeknek bezedyt kel my nekn-nk ymwnk myn- 
den kerestyennek hw elkőczenec es eeletenek zerzesere (JordC. 
349). Zfiuenec seminemő zerzesenelkfll me^en az zo zerent való 
imatsagra (VitkC. 5). Ez Jen zerzesrSI mondatic : Vram az 6 



2U7 



BÉKESSÉG-SZERZÉS— HAD^ZERZÉS 



JÓSZÁG-SZERZÉS— APÁCA-SZERZET 



zfliieknuk zerzeset lial!;;i8;i meg a te tolod CB). Zeraeteel nekyk 
etiikotli, mertli vgy vala neky zerzes ■ : fiuoniam ita est prao- 
paratio eiiis (KulcsC. 151). Helyéu eset mondásokat cl forgat- 
ván veszedelem szőraésuec igyek5zetibfil (Zvon : Post. 1. 586b). 
6) ([)actiim, conventio ; vertrag]. Zerzees ez es yegy eu kSzSt 
tem es tlie közötted (JordC. 67. 74). El mwluaii hat vagy heet 
hetek, zerzees zerent az prior meg teere (DomC. 310h). Hogy 
zerzeskoppen el vegeztho voua veleh, kyben ínykor megh nem 
alloth vona (KMNy. 11.71). Mi Raskay Mihal, Hií;mond es Est- 
van tötönk ilieu zerzest ... az fogót emberek tél ne fithessek 
ezerzest, ha !iz-t8bi nom akaruay (22). Ez szerszies kwt pinkíst 
nap elvit való voszaniap 1556 (120). Két sz<áz forint kötelén 
maradjon és csak ezen levél erejivel megvehesse, az mellyilnk 
meg t;irtja az szerzést (Gér: KárCs. III.270). 7) [conditio: be- 
dingmig]. Tevrteiieek, liog némely ití'y w ievne jdegen orzagogból 
es fel veue az zfzert az hadat yl zerzoe.s alat, hogha ez iftyv 
az hadban meg halna, hog ez zvziiek kellene ez iÖVvoak ev 
veres fegyueryt es riiliayt fel tenny az ev cimiorayaban (CornC. 
222). Monda az ew attyanak, yzennee meg akarattyyaat az ky 
ralnak eel ok es zőrzees alat, hogy tyz zyzeket kyldeuoonek 
neky nyaya.«sagara (ErdyC. 591). A g5rSg5c és a bolgaroe in- 
kab akarac ;izt io .szerze.s alat Geycza herczeg kezébe adni, 
liog nem mint a Salamon kiraléba (Szék : Króii. 168). 8) [car- 
moű, poéma; gedicht]. Mykent nagy kenokat walla es meely 
dyczSsegel meg hala, mynd eezekrevvl igy bezellek &s ymyllyon 
zSrzest thSrlytthek (Ér-sC. 470). 9) [editio ; ausgabej. Elragadac 
S vakokat ava^ 5 iavokat, melleket cau a móghirhítét zórzés- 
bén (in viilgata editioue) léltSnc (BécsiC. 75). Eéebee, méllec 
mondandóé e kSúSnec, végéiglen, Théodocius zérzésebSl (de 
Theodotionis editiono) vótottenec ki Í167). lO) (praeda; beute]. 
Egy része a tábornak mególtalmazáííára siete, a tSbbi vesze- 
kednek vala a sereguec szerzésén (Helt: Krón. 120), II) [orna- 
mentum ; sehmnck, putz]. OltSzec 5 dragalatiis ruhaiaban vóuén 
liliomokat es gürSket, kinec es vr ada fénessegét, mert mend 
ezérzés uém belendé.sségb51, de iozagbol éüguala : ista compó 
sitio non ex libidine, sed ex virtnfe peudebat (BécsiC. 31). 
13) mantKsa, appendix, auctarimn, coroUarium C. [zugabe, zu- 
satz]. Ezt liozya teueeii az apa, cchak ez uz zerzeest, hogha 
az keep esmeg az elebi egyházhoz meg teerne (DomC. 101). 
Mégh itt nyncs végh gyötrelmekben, mintegy szerzé.sSl hozzáia 
adgyák kinoklioz iiz istennek ellenek való nagy gifilSségét 
(LéprPTiik. 1138). Szerzés gyanánt (avetarii loco) javallom és 
intlec, hogy a kegyességre fordits Sszvességgel mindeneket 
(Com: Jan. 219). Ha mi a font felesleg megnyomáson kivfil 
hozza adattatie, szerzés az (167). 

[KSzmoudásokJ. Nám iob az szSrzése 8 magánál : plus est 
mantissa, qnam obsoiiium (Decsi : Adag. 176). 

békesség-szerzés : [foedus pacis ; friedensvertragj. Meg 
emlekv^zuek A nagi chodalatos beke.seg zerzesenVl (VirgC. 58). 
Midőn az császár külömb-kiilömb szín és közbenjárók által 
folytatná már békesség szerzését, ime interregnumot mntatott 
az isten íBercs: Lov. 518). 

folt-szerzés : additamentura C. 

frigy-szerzés : [foedus pacis ; fi-iedeiisvertragj. András meg 
ielente az wraknak, hogy a frigy .szír/.éslien meg Ígérte volna 
az Henrik császániac, hogy az hát S.Hlomont akarna királya 
tonni (Ilelt: Krón. 361)). Békes.ségnek jele az, hogy az portára 
küldenek, az frigyszörzésért (LevT. n.l63i. 

háború-szerzés : [motio, excitatio discordiarum ; zvvistig- 
keitsanstiftungj. Nekys yrok, hogy ez fele kegtek kSzt walo 
habonv zerzesnek beket hagion (RMNy. U.135). 

had-szerzés : (collectio exercitus ; amieeaushebimgj. íme 
találtam ez három difücultá.'it az had szerzésben s discipliuá- 
lásban (Zrinyi 11.199). 



jószág-szerzés : (i^aratio bonorinn ; gütereriverbung). h 
mind az olly félliSz adhattya magát, az mellynél pénz gy 
tésre, jószág szeraésre és tisztességes állapatra mehetne (M 
Scnit 615b). 

menyegzö-szerzós : (conjugii conciliatio ; elie«tiftung]. I 
ralne .izzuii keue.s.se cngeii vala ez menyekezev zerzesre (Mar 
29). Leég bátor dolgodban, ne legy8n gondod az my menye 
zerz6es.s5nkre (SándC. 21). 

szentség-szerzés : sacrificatio MA. opferung PPB. 

vers-szerzés : versilicjitio MA. [das dichtenj. Vers szer 
uek tiidiiniánya ; [loetica PPB. Tndos ember vala az ver 
sz5rzé.sbe (Helt: Krón. 144). Az ékesseu sztillásnak és vers .si 
zésnec tndománya és mestersége (Com: Jan. 161). A vers-Sí 
zésben is hogy szép tehetsége volt, azt bizuuyitják az 5 vei 
(Bod: Pol. 56). 

Szerzet (icrerf, zcrct NagyszC. 291b. 311. zereles Vir 
65b. szfrezetes Pázm:Préd. 146.): 1) institutum MA. [const 
tio, praeceptmn, lex, regula : be^timmimg, gesetz, regei). Ví 
mely zerzetott énnekem nevezetek : aliquam regulám milii 
minetis (EhrC. 108). Ozyas kiral mikor istennec zérzetét : 
galmast zeretuéié, a zérzétnec igén na^ zerelméiért rézzezte 
Moy.sés tSruénénec paraníolaffa ellen (BécsiC. 211). BAnt k 
tem esmerny es vétket tenny regulámnak, zerzetemnek 
atyamfyanak elene (VirgC. 2). Szerzet szerént phariseus : sec 
dum legem Phariseus e.st (Helt : UT. Dd. 6). A keresztyén i 
lásnak régi szerzetit inkább amiak el6 járójátul kivánnyák, n 
a szent iriistnl (Pós: Igazs. 1.383). 3) [iustitutio; einrichtui 
A háza&ság igeu régbi szerzet (Mad:Evang. 117). S) reli 
MA. (glanbej. Keerdeneye evtet nemzetsegerevi es zerzetere 
fl'elele zent Margyt ázzon : nemzettel nemes vagyok es szén 
tel kereztyen (CornC. 328). Meg kei'dwen ewtet, mcl zewr^el 
wolna, evnien magát zabadon kereztyenuek walja wala (Ér 
311). 4) [ordo religiü.sus; ordeuj. Serzethe hagas: apcsts 
NémGl. 371. Kysaltatykuala ew yonhaban, hogy ew nem vo 
yduezewlewk kewzewlualo es azz az zerzetlien valamytt i 
galna, mend el veztene (EhrC. 50. 79). Zokasbol ó zerzetec 
egéBsf'luecuala : eorum religioni jungerentur (BécsiC. 671 1 
Melkysedek zőrzetho zeerenth: secundnm ordinem Melchisedi 
(CzeehC. 53b). Lata zent Ferencz zerxetibíl sokakat (Vir; 
109b). Felueue az zent zerzetuek nihayat (MargL. 1). Ima^ 
8tet, hoé a ki tégedet az zent zerzetbe be hit, a te i^ekezí 
tec zepIStelen meg taróa (VitkC. 21). Gondolaa ez nyawai; 
vylagot el hadny es zent zeerzetben menny (ÉrdyC. 33! 
Melly a sadduceusoknac szSrzetec: (luae est liaerasls Sad 
eaeorum (Helt:UT. g7). Ez a két szerzet kevés lett volni 
kétféle ellenségnek, ha ez a két szerzet nem vett volna ví 
melly kevés segítséget ('>Iik: TörL. 226). 5) [status; stai 
ZSrzeteet zyzeíweegríl hazass.ngra változtatta volna wr Lsteni 
akarattyalwl (ÉrdyC. 642). «) [pactum ; vertrag). Az kyk 
zerzetbeu wagyok, azoktolys, az mytli wehethnek, azzalys i 
zan megh oztozzímak mynd egy aranth (RMNy. 11.217). 7) 
snm, species; ersclieinung). Miczoda vy .szőrzet lehet ez; 
modus equitum (Decsi: Adag. 148 1. Az udvaron Iev6 székel) 
meglátván s nem tudván, mi sz«r7.et, elijjesztik egymást (C.***'! 
Hist. SO). S) tictio MA. [erdichtuug). Találuuuiya tsac bfii 
mondhatatlan szerzet (CzegI: Japh. 16). 9) [copiae; schaar). 
három iitközetbeu hét ezer esett-el a pogány szerzetben iKóű 
HRom. 167). lO) (praeda; bente). Soc ió .ízérzet \iáii had- 
el szállá (BFaz:C«str. C4). II) [auctarium; zusatzj. Az 
re.vzt.ség mi luUunc minden emberi hozza adá-suélkfil, .s-zen 
nélkftl szolgáltatic ki (MA : Scult. 858). 13) inachina NU. i 
riist PPB. Az ács nie.ster tJ ok es a kezében Iev5 eszköz fli* 
ok valamely szer/etnek faragá-sában (Vár: Szöv. 148i. 

apáca-szerzet, apácai-szerzet : [urdo monialium ; ni 
nenorden). Zent apachya zeerzetben meene be (ÉrdyC. 502 



sá 



l)ríE. 



209 ASSZONYALLATI-SZRRZET— SZERZETESSÉG 



'^t Ez zent zereetbSI zarmarjiiiak kylemb kyleiul) »'nt zezttra es 
be rekeztSt ai>aoeliya zerzetík (451b\ Képtelennek teczic ez az 
olly embereknec, kic apáczai szerzetekhez csatlottác magokat 
(Zvon:Post L285). 

asszonyállati-szerzet: c« Vannak aszszonyállati sz5rze- 
tek, apatzasatrok «5 szestrasagok (tiyarni: Fel. 49). 

baráti-szerzet : [ordo monachonun ; mOnelisorden). Em- 
berek, kic baráti szerzetekhez csatlották magokat (Zvon : Post 
1.285). 

pap-szerzet : [sacerdotium ; pri&ster.schaft]. Hy vatot tyte- 
keth, hogy papzer-sethbeu allanatok (JordC. 154). 

prédikátor-szerzet: [ordo Donainicanoram ; dominikaner- 

rai ardenj. Hogy ew leegyen az zentli predicator zerzetlinek elsew 

Bredety attya es zfirzSye, eellyen isteny yelSnetbSl byzonwltatyk 

fjjj, meg (ÉrdyC. 451). 

SKöii regulás-szerzet : [ordo religicsus ; religiöse bruderschaft], 
Vil Leeu idw5ze\Yl5 ueepeknek zaporasaga zent regulás zerzet£ket 
írezween lÉrdyC. 516). 

^^ szesztra-szerzet : [ordo monialium ; nonnenorden]. Ez ne- 



SZERZETES— KÖNYV-.SZERZÖ 



210 



nes zent zerzetból zarmazanak kylemb kylemb zent zezttra 
lerzetSk (ÉrdyC. 451). 

Szerzetbeli : [ordinis ; aus dem orden]. Ez barom zerzet- 

íá Aelyeketh, kyket ot lelendez, mind ky zabadihad (VirgC. 61b). 

it^ji Hykoron zentli Ferencz ymatkoznek azért, hogi megielentene 

,jjj teeky az vr isten, hogy myuel gyakort;ib megh bantanayak 

iz A zerzetbelyek az vr istent, zozat iiS-ne & hozzaya (Ulb). 

Jamankos predicator szerzetbelieknek herchege, vezére (DomC. 

l). Zent Bernald zerzetebely aytatos fráter (97). Ezeeben for- 

;atwan az zeertzetbely angyaly eeletSt, kenyeregh wala wr 
, V, (apának, hogy tenne mást helyette (ÉrdyC. 638). Ez ado pénz- 
,5j)j lec el6 mutatása hamisséttya némely szSrzetbelieknec képmu- 

ato szentség téttetéseket (Zvon; Post. 11.609). 

Szerzetes: 1) [pius, devotus; fromm, gottesfiirchtigj. Mén- 
lón zérzetéséc iol monéatoc istenéé vra istenénec ; benedicite 
imnes religiosi (Béc8ÍC. 133b). Az z&ld fan erezed io zeretes 
imberth (VirgC. 65b). Felette zerzetes es ysten feeló : pins ac 
Imeas Deum (JordC. 740). Ha ky aluyttya ennenmagat zer- 
etesnek lenny : si quis videtur religiosus esse (834). Vala jgeen 
firzetes es aj'tatos ember (DomC. 246). Meg jelentevtte némely 
»een zerzetes fráter, hogy az regy fráterek kezzevl halgatta 
ala meg zaz frátereknek gyonasokat (292). Ez teremtet ala- 
ocba való zerzetes zeretet (DebrC. 291). Szent Cyrillus Anna 
szszonyt religiosissimam monialem, szerezetes és istenes apátzá- 
lak nevezi (Pázm:Préd. 146). 3) religiosus MA. [monachus; 
nSnchj. My vtalatosb ment zerzetes engedelmességnek feledAee 
8 vtaloya (EhrC. 93). El i6 az zent papokai es zerzetesekel 
VirgC. 116). Egy zerzetevssrevl, apacbarol eme nagy gond 
agyon (MargL. 63b). Konfessorok, zfizeek es az nag zammal 
lalo zerzeetSsSknek zamok (SándC. 1). Imatkozal menden zer- 
etesekert (VitkC. 22). Nézzük el, mitsoda mértékletes életet 
:lnek a szerzetesek (Mik: TörL. 172). 3) [ecclesiasticus ; geistli- 
her). Egyhazy zerzetes neepek zeep i.steny dycheretekkel yen- 
ek vala az zent zyznek koporssoyahoz (ÉrdyC. 341). Mert most 
zent vagy, most tetszetes, most világi, most szerzetes (Amadé : 
?ers. 207). 



paraszt-szerzetes: [laicus; laie). Zent Damancos zerze 
emely parazt zerzetes es ezees frátereket, kyk az sororok 
:lastromat evrezneek (DomC. 104). 

Szerzetesség: 1) [pietas; frömmigkeit]. Az mynov frate- 
ek zerzetebeu ez vitéz nagy szerzetesseggel ele es mende- 
lekteol zerettetyk vala (DomC. 286). Nagy zentseegben, zeer- 
etesseegben, zent zeretetben eelth (ÉrdyC. 520). Kyknek kíV- 

M. NYELVTÖET. BZÓTÁB DD. 



rAzthyeny zArzetetAssegMr*! czíik hallót vala (Komj: SzPál 
20). Onzollya mynth fiaytli, hogy í' tAle orkíVlchyel es kerez- 
tliyen zerzetes-seguel el no faiulnaiiak (117). 2) religiositas Kr. 
(cultus religiosus, vita religiosa ; mönchsleben, mönchstum). 
Valamely zerzetes valland auagi tartand aldomasnek61, egi t8t 
nem er sem Amaga .sem zerzetessege (VirgC. 110b). Egiptomba 
való zerzetestguek mynd kíVzewnsegel ez egy ieles es tyztes 
zerzetesseg es sanyarusagbnak meg tartása vagyon, hogy .sen- 
kit be nem fogadnak, hanem czak engedelmest (129b). Myko- 
ron mondangyak tynektek, mynem'Jv zerzet&sseegh ez, mon- 
gyatoc hA-nekyk, wr ysten meuetynek emlekSzety ez (JordC- 
33). Heyaba való h^- zerzetesseghe : hujus vanus est cultus 
religiosus (834). Maragyatok zerzet zerent való életnek zerze- 
tessegeben (DomC. 141). Eist zerete es kerese zerzetessegetvl 
fogva (DebrC. 251). Zerzetesseegben lakozeek, myg eele (ÉrdyC. 
442). 

Szerzetes : [institutio, constihitio ; bestimmung, begründung]. 
Eredeti avagy szerzetese a szombatnak istentől vagyon (Tel: 
Evang 11,781). 

Szerzetlen : irreligiosus Kr. 

Szérzetlenség : [quod vitae religiosae repugnat; ordeiis- 
widrigkeit]. Ua valamy zerzetlenseget auagy erkevchetlenseget 
latnak vala egymástól, tahat vgmondanak vala : Ea nyncheu az 
ray azzonyonknak regulay kezzevl (MargL. 60). 

Szerzetség : 1) [religio ; religionj. Monda azért wr ysten 
Moysesnek es Aaronnak : Ez az hosweethnak zerzethseeghe : 
religio (JordC. 35). Megh kesereyczeetek ty lelkStőketh mj-nd 
erekké való zerzethsegghel (100b). Nagy sokok hamys keep- 
\vtalo zeerzetseeg5ket tamazthnak harnys-saglmak alatta (ÉrdyC. 
31). 2) (esemplar; vorbildj. Erdemlee, hogy teste mynt idvees- 
seeghnek abrazattya es zSrzetseege az zent hegynek teteyn 
nywgodneek (ÉrdyC. 663b). 

Szerző : 1) pararius C. parens MA. [erzeugend]. Egy ke- 
véssé bosszúság szerző ; subcontumelio.sus C. Siralom-szerző : 
luctüiciis; a jóságos tselekedet szerzője a haszonnak: vú-tus 
efBciens est utilitatis PPBI. HetfSn tiszta .szerző szel tart 1582 
(Kai. Giij). Vigasság szerző édes italok (C!om: Jan. 111). Csuda 
titkű és szerencseszerző jóság emberben (Fal: UE, 389). 3) 
patrator C. auctor, conditor MA. [mheber, ersehafi'er, schöpfer]. 
Clllagokuak zent zerzőie (AporC. 128). vram Jesus Kristns 
ez világnak zőrzőye ees terőmthőye (CzechC. 13). Ky woltb ez 
velagh elülth myndőnnek zőrzőie (WiuklC. 343). Az fryguek 
zerzee nem en vpoltbam (LevT. 157). Nem kis dolog valaminek 
első szerzőjének lenni (Fal : UE. 398). 3) scriptor C. [verfasser]. 
Némellyek a könyveknek potrohát nézik inkább, hogysem belső 
jóságát, mintha szerzői a végre irták volna azokat, hogy lenne 
a kezeknek mit emeljenek (Fal : UE. 379). 4) [nuptiarum con- 
ciliator ; heiratsstifter]. Ugy hallom, csak házasítja Kgld az 
if6akot ; ollyan az öreg legén, a ki nem mér háza.sodni, szer- 
zőnek vagy Iraplernek teszi magát (TörtT.2 m.390). 

álom-szerző : somnificus C. 

ének-szerző : [poéta ; dichter]. Méltó volna irni ezt is (kró- 
nikában), az énekszerzők is feledkeztek dolgokban (EMK. n'.240. 
Görcs : Máty. 2b). Dávid gyönyörűséges énec szerző volt (MA : 
Bibi. L 300b). 

halál-szerző : letificus MA. tSdtlich PPB. 

hír-szerző : [auctor gloriae ; ruhmerwerber]. Nemzetünknek 
hírszerzői, fényes csillag! (ThaIy:Adal. 11209). 

jó-szerző : [justus ; gerecht]. Kegyelmességet az igasság és 

i(j szerzőknec (Kár: Bibi. 1.611). 

könsrv-Bzérző : auctor libri Kr. [verfasser, schriftstellerj. 
Mondhatatlan nagy értelmes ember leen, kylemb kylemb yrasok- 

14 



2H MENVEOZÖ-SZERZÖ— MEG-SZERZÖDIK 



MEtUSZERZÓDÉS— SZERKESZTTEl' 



21 



nak megli feytSye, kenyA zSi-zew (ÉrdyC. 519b). Az egihax 
terhei-ai irt kSiifluec z8rzói5 azt mongiaíZvoa: Osiaud. 1). Mej;- 
vallom, liugy némolly próféták szép ékes módgyával élnec az 
beszédnec, ugy hogy az pogány autliorokuak és kónyszerzJküec 
semmit ne eugyedgyenek (MA: Tan. 52b. Vere.sm:Lev. 57). 

ményegzö-szerző : [conjugii conciliator ; ehestifter]. Az 
vendégec írMnec az menyegxS szerzSknec (MA:Soult. 941). 

munka-szerző : |auctor ; verfasser]. Ritkán találkoznak 
magok elméjétSI rtj-nuuikaszerxS emberek (Hall : Paizs. ElSb.3). 

pártolkodást-szerző : (auetor discordianim ; nnrnlipstif- 
ter). Néha azzal gyíik'ltoték, hogy országháborító, pártolkodásuk- 
BzerzS (Pázm: Préd. 52). 

törvény-szerző : aiictor legis PPBl. [gesetzgeber]. Az tőr- 
vényszerzS Zoloncns oly tSrvéut adott ki, hogy férfiak bársony- 
uyal, selyem níliával ne ékesitetnének (MA:SB. 220). A pap 
vétkében hozzá nem adgya a tírpény szerzS, hogy tudatlan- 
ságból vetkezet ; in pect-afo sacerdotis non addit legislator, qui- 
a per ignorantiam peccaverit (Illy; Préd. 1.58). 

vers-szerző: poéta Com: Jau. 162. [dichter]. Értelmes 
ember leen es yo verss zerzew (ÉrdyC. 519b). Az vers zerzSt 
említik Homerust (Ver: Verb. Elfib.34. László: Petr. 37b. Com. 
Vest. 77. TitkRózs. 176). A vers szerzS borostyán koszorúval 
meg koronáztatot verseket és rhythmusokat énekel (Coui : Jan. 
162). Homerus mindenkor a versszerzöknek hercege volt (Fal: 
TÉ. 669). 

[Küzmondások]. Sokat hazudnak az vers sz8rz8k : mentiuntnr 
multa eantores (üecsi: Adag. 98). 

zBoltár-szérző : [psaltes ; psaltist]. A Jehovah szabadítja 
meg az Israelt minden 5 bflneibSI, azt énekli a soltar .szerzS is 
(GKat:Titk. 233b). 

Szerződ-ik: 1) transigo, paciscor MA. [unterhandelu]. Lata 
ez fráternek feyen pokolbely erdegeot az jdeoben mykoron 
ezzeol zerzeodnenek (DomC. 264). Az anya méné Drágfli Birtok- 
hoz és allatomba .szfirzédni akara vele, hogy eleit v5nne a 
fianac veszedelménec (Helt Krón. 201). Senkiwel nem akarok 
sem zewrzewdnewm sem wégpznewm (RMNy. 11.90). Fiaink ha 
látni s hallani akarnak, egy magyar úr udvarába be-állanaU 
és szerzódnek (Zrínyi 11.178). 2) [adeo; zngehen]. Mykorun 
mynt halotnak elfenietese(re] zewrzewdnenek, liyrteleasegvvel 
az byrouak yteletyre reytetek (ÉrsC. 311). Ottan viadalhoz 
hamar Bitözének, az 6 {6 lovokra szépen szörzödének (Tin. 
285). Kergetik a forgandó szerentsét mind addiglan, a mig 
közelebb szerzSdvén, kezet nem foghatnak és kedvek nem telik 
véle (FahlJE. 375). 

föl-szerződik: (conseendo; Ijesteigan). Lovag, gyalog sere- 
gök megszöröztétinök, az rt jó lovokra mind felszörzödének, 
viadalra hamar ók mind készüléuek (Tin. 285). 

meg-szerzödik : paciscor, convenio MA. vertrag machen 
PPB. [übereinkomuien. einig werden). Zerz8gget5c meg egmas- 
saii es tíkóztetflc bokesegel ozzatoc meg (TelC. 98). Az orozlan 
az iwhiial eas egyoljekkel meg ztmewdek, hogy a mj-t fogliat- 
nanak, kewz lenne (Pesti: Fab. llfii. Keg. akadot e.s zerzedel 
megli, Keg. ymmar fyzes.sen megh nokyk (RMNy. 111.90). Végre 
oztan meg zorzíidenec azellensigel (Szék: Krón. 59b). En nekem 
azt inongya walla Werneliius wramys, hogy yom wolna raytok 
somaban mek zorzudny welek, hogy nem igy saczolny (LevT. 
L15). Az tolvajt nem akasztja tol, hanem meg zerzSdik vele, 
summa pénzt vevőn rayta, el lx)c.sattya (Ver: Verb. 239b. Fél: 
Bibi. 1.33). MegszerzSdvén 5 vélec egy napra tiz pénzbe (MA: 
Scnit. 213b). A ki niílssal meg alkutt, szerzSdSt, meg kötelezte 
m;igát (C'om:.Ian. 189). Szollá az 5rdígnek, megszerződvén 
véle (llly:SzÉlet. 1V.121). 



meg-szerzödés : conductio C. conventio, pactio, contracti 
MA. vertrag, vergleich PPB. Egy téliely kést az vajdával val 
megszörzödéskor vöttüiic (MouTME I.12Ű). 

Szerződés : contractas, conventio, conventmn C. pact 
MA. vertrag, vergleich PPB. üzent Márton napjára esmét i 
perre állanánk, mely szerzfidésrfll szólt volt Ferenez urai 
kincstartó uramnak (Nád: Lev. 136). 

Szerződő : conventioualis C. pactor paciscens, contrahei 
MA. der einen vertrag stiftet PPB. 

Szerződség : (conventio ; vereinbarnng). Az ur az 5 szolga 
a tizetésnec a szerzfldség szerént jil kodvélxM Ígért jutalomní 
felvételére hívja (TemPompa 14). 

[Szerződteti 

öszve-szerződtet : (pactiun ineo ; vertrag machen]. We 
bóczy ur:imnial öszve akarna szerzfldtetnie, hogyha ez halad 
alatt megszerezhetné köztünk ez dolgot (Nád: L«v. 136). 

Szerzőiek : [additamentum ; zasatz). Ez-Ls légyen elég : 
oda fel tőtt feleletimhez felöl adatott szerzőiekben (GKat : Tit 
455). 

Szerzősköd-ik : fpacUcor ; vertrag machen). Az 8rd8ngi 
ártalom az, niidun valaki az 8rd<'ggel szei-zSskSdik másns 
ártalmáni (Barna: Lik. 449). 

Szérksz-ik, szérkesz-ik : (jungor; slch zugesellen]. Fr 
ter Bernald alnala velem zerkhewt (conjunctus mihi), mykon 
te hyuoduala eivtett (EhrC. 10). Nemy azonember yelenseg 
ayoytata.ssagual zent Ferenczhez zerkuen meg valtoztata me 
den testnek vtat (155). Altalkodnac vala mégieléntení éémf 
nac 5 kéniULsagokat akaruan fiuelé zerkénni iBécsiC. 161 
Senki műnket ném lat, azért enge^ mínekónc és zerkééé 
mfuelSnc (169). Eji nekem kedeg ío Istenhez zerkhennen 
mihi autem adhaerere deo bonum est (DöbrC. 140). Een zc 
ketteni the hagyasydhoz wram (KeszthC. 329). 

égybe-szérkeszik : (cíiujnngor; sícii vereínigen). JAuí i 
itiu, ki el reitézét volt es veié é^ée-síló és latoc 5ket eébe zt 
kénny (BécsiC. 170). 

Szerkeszkéd-ik : fse illocare ; platz nehmen). Jndás olly! 
betsületes helyre .szerke-szkedett, hogy Jesibwjd .izon egy tál! 
mártogatn:i (Vajda: Kriszt. IIL238). 

Szerkeszt : jungo, socío, conjungo, copido SL (verbindí 
vereínigen]. Hoztatykuala eleybe egy erewsen kewtewzet ei 
de«Tig6s ember es sok emberektenl zerkeztetet : miütls cun 
tanlibus homínibus (ElirC. 60). Kyk myndeneknek kjTalyaní 
házasak zerent vattok zerkeztettek (VirgC. 142bi. En niynde 
koron oda zerkeztettem magamat, hol nagyob vtalatos doh 
volt (PéldK. 17). JSuoudSI nem valamely masrol, mely kAví 
kezendfi volna az pogány tsaszaroc ideié fele, mídón még ; 
tiz szaruac egy testben sSrkSztetuen es az orszagoc aduzas 
kfiteleztettien volnaiiac (EsztT: IgAny. 449>. 

öszve-szerkeszt : [conjungo; verbindenj. Tudgvátoc, ho| 
nem szabad v;il:imolly sidónac Sszue szerkesztetni ;magy men 
idegenhűz : .síitis quomodo abomínatum est \'iro Judaeo co 
jungi ant accedere ad .ilienigenam (Helt: ÜT. Í.41 Bmyi 
kSzelitettönk és így Sszve-szerkeztílnk az istennel Krktiu urun 
ban (Bíró: Micae. 388). Tudja tagról tagra, izról ízre, mi 
szerkesztette légj-en öszve ezen tulajdon keze mimkájAt (Fa 
NE, 45). 

Szerkesztet : eompono, colloco, ínsiimo, applico, ordín 
MA. (vereínigen, verbinden]. Az jras az evzuegyeket zízeklu 
zerkeztety (ComC. 296). Az gerlyce egy gerlycljehez zttrkeztí 
ueen evzuegje maradnan, s.ilia nias gerlycehez nem zerkezt 
tyk (297). Tegyed, hogy le annyadhoz zerkeztesen engemet ■ 



213 



l:t 



(BE-SZERKEBZTEn-l-SZERKEX-IK 



EGYBE SZEKKEZlK—vSZEKKEL 



214 



:eiit Kérelmed (GöniC. 163X Áldom hz te ayakaydath, kyketli 
a yduezeytew Jesiisnak aldoth zayahoz nagy sokzer zeikez- 
ettel (303b). Az azouyalath paráznának neueztetyk, ha ewn- 
nagatli niaas fyrfyuhoz zerkeztety. Ha inegli haland az ew 
yrye, meg zabadol az ew fyryenek kítelytwl, hogy ne legyen 
tarázna, ha mas fyrfynlioz zerkeztettetyk. Ty &s meg liultak 
raftok az tÍTnytinek az Christiis Jesus testjii, liogy tynniaga- 
okat zerkeztetn.i tek maslioz (Konij : SzPál. 67). Ky a hydbeu- 
lia ryario, kív.ylegbe z^rkeztesij-tek (95b). Melihez az kegies Venns 
íszzonis magát szSrkSztethi 1573 (KBécs. D5). Készítettelek, 
logy mint tiszta szSzet egy férfiiihoz szerkesztesselek (Matkó: 
iCsÁk. 171b). 

[be-szerkesztet] 

beszérkesztetés : insinuatio PPBI. 



te 



égybe-szérkesztet : compono, copulo MA. zasammen- 
etzen, znsanimenfiigen PPB. Kyketh isten egybe z8rk8ztet8t, 
mber el ne valazya (ÉrdyC. 523b). Egybe szerkesztetett ren- 
esség (Pázm: Préd. 267 1. Valóságos testét az ackorbeli kovász- 
flan kenyérrel egybe sz5rk8ztetvén ugy adta az tanétványi- 
ac iZvon: Post. 1596). Az Jerusalem szépen éppitetett város, 
lelly egybe szerkeztetett egjenlíképpen (MA: Bibi. 1.541). A 
ugarak uintsenek annyiféle részekből egybe serkeztettek mint 
z 5regpbb állatok (Misk: VKert. 625b). 

égybeszérkesztetés : (conjunetio ; verbindungj. Hitetlen 
robereknek egyben szerkesztetések nem tesz^n házasságot 
iegl:MM.65). 

éggyüvó-Bzérkesztet : [compono, conjungo ; zu.sammen- 
igeu, vereiuigen]. Az szivnec 5r6me származic az lelki esme- 
ítnec békeségébíl, azért szerkeszteti szent Pál mind kettSt 
gyfivé (MA : Scult 70b). Tolvayok tolvaiokkal eggifive 6z5r- 
8ztetnek (Lép: PTük. 182). 

elő-8zerkesztet : [reparo ; medererlangen). Az óra elvész, 
iha elé nem tudta szerkeztetni (Monlrók XI.340). 

öszve-Bzerkesztet : colloco, compono, consocio, conjungo, 
[A. (zusammenfügen, verbinden). Az mit az isten 5zue serk5z- 
it8t, ember el ne válasza (Fél : Bibi. 1.70). Az szűkség igen 
izue tudgya az embereket szerkeztetni, férkeztetni (MA : Scult. 
;3b). ószve szSrkeztetett avagy elegjittetett testek : corpora 
)mposita (Com : Jan. 5). Az articsóka egészlen 5szve szerkez- 
itett magva rendivel fenyS gubát jelent (Nad: Kert. 88). 

öszveszér késztetés : [conjnnctio; verbiudung). Az házas- 
igbéli kötelesség, őszveszerkeztetés magzat kedvejért vagyon 
^m: Jan. 118). 

öszveszSrkesztethetetlen: dissociabilis C. MA. ungeseUIg 
|PB. 

öszveszerkesztethetö : consociabilis MA. copulabilis ; ver- 
ndlich PPB. 

Szerkesztetés : conjunetio C. [verbindung]. Kis karaczonak 
ipia egi neminemS neduessegre fordul fSkeppen reguel az 
ildnak az Mars természeti czillaghoz való sz5rkSztetesiert 
)72 (KBécs. D6). MelUet meg bizoniet az hold, mikoron Venus- 
ik kSzel valo sz6rk5ztetesert sieth 1572 (KBécs. E). 

[Szerket] 

égybe-szerket : [conjungo ; verbinden]. Kiket isten égbe 
rkétét iconiuuxiti, ember raégué valazia (MiinehC 49). 

Szérkez-ik : se applicare, collocare Sí. [sich zugesellen, 
:b vereinigen] Az tj-ztasag zerkezek az ty elmetekhez (VirgC. 
i9). Yd5nek meudenkoran the hozzad serkezzek (PeerC. 278). 
gessAly avfagy zerkezzel a the lathatatlan yegesed Jesus 
ristushoz (WinklC. 358). A zent ayetatossaghoz igSn zerk5z6t 



vala (NAdC. 534). O emiekSm bodogtalainiac, mit teéei'. ki 
zerkJztem e gonoz nembelihSz (556). Ártatlanok es e^enesek 
hoziam zerkezini'k (DíibrC. 49). Hynni eé istenben semmi nem 
egeb, hauom hynni isten es istennec paranéolattyat, bezedet, 
es telyes ziunl, akarattal 8 hozza zerkezni (NagyszC. 317). Az 
ev teste en tastemhez zerkezet oltary zentsegnek myatta (ComC. 
412). Az te büdoksagos lelked az testhez zerkezuen ten maga- 
dat latad meg dí'chí-filwen (GömC. 132). Mydon madarak az 
5 felSkhSz zerkSznec (DebrC. 438). Nekem zerkeznem ysten- 
hez yo (KeszthC. 184). Nem zerkezeth een hozyam gonoz zyw 
(264). Emlekezyetek my rolónk, hogy meltobytassonk ty hozya- 
tok zerkezny (411). ZörkSzyek en hozyam zerelmenek kfitele- 
wel (ÉrsC. 238b. 336b). Nem zerkezet en hozyam gonoz zyw: 
non adhaesit mihi cor pravum (KulcsC. 242). 

egybe-szérkezlk : (consocior, conjungor; sich vereinigen]. 
Az lelök a testtel vg zerkezteuec egében, hogy ighen nehezen 
valnac egmastol meg (DebrC. 462). Az édes Jesus egybe zer- 
kezet thermezeteth mykeppen eg zeep zerethe yegyesth fel 
wywe az menyey hazának bodogsagos lakodalmába (ErsC. 131). 
Wagywnk helheztetwen egy házban nagy sok emberek, ezek- 
nek kel myiul egybe zerkeznySk (199). 

égybeszerkézés : [junctiu-a, conjímctio ; verbindung]. Te 
farodnak e^be zerkezese miként uasfak, kiket mesteri keez 
gaitot (DöbrC. 481). Nem ferfy egybe zerkezestíl ysteuuek fya 
embery testeth reya veen (KeszthC. 53). 

eggyüvé-szerkézik : [conjungor ; sich verbinden]. A kár- 
hozottak az dohos es bfidSs testekkel eggiftve sz6rk8zuek es 
iutnak (Lép: PTük. 1.116). 

öszve-szérkezik : [consocior ; sich zugesellen). Nem tugya- 
toky, hogy aky agya magath, Azue zerkAzyk a [larazuahoz, 
egy testee ew vele lyzen (Komj : SzPál. 144). 

ÖBzveszerkézós : [conjmictio ; vereinigungj. Feiedelmivel 
szép 8szve eskfivést, tészen igen hasznos 8szve serkezést (KTör : 
SzJán. 10b). 

Szerkézés : [conjugiale foedus ; ehebündnis]. Kynek zere- 

tete tyztasag, illetése zeutseg, zerkezese zízeseg (CornC. 410b). 

Szerkezet : [ junctura ; füge). Tagaydnak minden z5rk8zeti 
meg zakadozanak (KrizaC. 18). 

Szerkézül: [sejungere; sich verbinden]. Jay az ty terme- 
zettekiiek tulaydonsaga, ha akármely igen lelky fertyuhoz zer- 
kezewlend, végre hayol (VirgC. 137b). 

Szerkívül : [praeter modum ; am unrechten orte]. A mit 
ember a beszédhez szer-kivfll hozzá tóid vagy homályossan 
belé-ftir, nem jár illend8 méltósággal (Fal : UE. 438). 

[Szerre] 

Bzerről-szerre : [per ordinem ; der reihe nach]. Zerr8l 
zerre meg mondotta az 8 gonoz zerenceyet (TelC. 89). 

Szerrel : 1) ordine, per vices Kr. [nach der reihe, nach- 
einauder]. Vetykuala zent Benedeknek regulay zerzetett Ágos- 
tonnak, Bernaldnac, kyk tanoytatnac ezkeppen es ezkeppen zeruel 
' elnye (EhrC. 107b). Taiieytuanj-nak mendh seiTel meghbescele, hol 
yartb (PeerC. 110). A meg boldogult angalokuac kary zerrel, 
az 8 reudSkz^rent nag ékességei 6 eleybe ySuenec (TelC. 164b). 
Ezer ember szép .szerrel vala (CsomaC. 36). Eflfele zolas ket- 
t&h^k által legyen a vagy mentwl felyeb három zemyl által 
eztes valtozlatosson, egyenkint zeruel (Komj: SzPál. 179). Szer- 
rel istrását állanac vala, a szer penig ackor 8 raytoc vala 
(Cserényi: PersF. 77b). 6 utánna jSve Anthal ur és azok után 
mind a t8bbi-is szerrel (Tess:SzMag. D2). S) [modo, ratione; 
weisej. K8nuya szerrel valo : veles C. Az barátok ferre 
vyuen meg kerduen, hogy mykent yewtvolna yly zerrel, felele 

11* 



215 



SZERTE-SZERKEL— SZERULrSZERTE 



SZERTELEN— -SZERTELENSÉG 



21( 



(ELrC. 142). Jay énnekem edee fy^m myre ez zerrel megh 
zomoreytottal (PoeiC. 23). Felesege Agiaes ázzon es ez zerrel 
iiimbür.saKKiil el vala (NádC. 577). A tatáruc konyfi szerrel 
lédén, niindiárt által inenénec a patakon (Helt : Krón. 5G). Igen 
szép szőrről méné a király eleibe (lüüb). Valának jó szervei, 
minden szertartásval, harczolni kimennek minden bátorságval 
(RMK. lU.ll). Halwa szerrel wontak ki az vizbeftl (LevT. I 
330). Az álbatatos embernek más szerrel vagyon dolga, más a 
képe (Fal ; BE 607). Jobb szép szenei elmenni, mint sem kén 
telenségbűl (Fal : Jegyz. 925). 

szerte-szerrel : [passim, nbique ; überall, ringsberum). Vit- 
tembergaban imiilyen vevsekot liintéiiek szerte szerrel (Pázm: 
Kai: 352). Rút szerte szerrel bnydo.só rút lelkec (Prág; Serk. 
503). Mi feljártuk szerte szerrel ez nyavalyás világnak tágas 
és széles kerületit (Bfik: Lámp. 117). 

Szerte : .sparsim, pasam MA. (ringsherum, überall]. ■) Mend 
Jndean üérté : per nniversam Judaeam (MünchC. 164). b) Ky 
mene az liyr mend az faluzerte : exivit rumor per totam villám 
(EhrC. 97). Elozohiau ez velag zerte : per mundum (DebrC 
4). Jára az egyház zerte (DomC. 74). Latyak vala, bog az egy 
frátert vonzak vala az egyház zerte (251). Legottan ez choda- 
latos dolügh mind az varos zerte el birhuek (VirgC. 56). Uczak 
szerte (Sylv: UT. 19). Nag dSghalálok lisznek belek szerte- 
erunt pe.stilentiae singulis locis (1.38). Nipek szerte : apud omnes 
gentes (1.124) Diczirete va^on nipek szerte: cujus laus est per 
omnes ecdesias (11.49). Világ szerte hire vala (Valk : Gen. 37). 
Világ szerte (MHeg:TOszl. 11.3). 

Bzéllyel-szerte : [dift'uso ; zerstreut]. Kik minden nípeknek 
kfizfitte szilnél szerte lakoznak (Sylv:UT. n.ll3X Fal es Bar- 
nabás apostolocka valasztattanac a sidoknak és azoknac mara- 
dékinac széllel .szert ez világon lakozóknak (Vallást. Zziiij). 

szeren-szerte, szerin-szerte : cv Mykoron mynd zeren 
zertte megb mondotta vona ; cnm exposuisset omnia (JordC. 
741). El kyldezeenek zeren zertte mynd orzagonkeed varoson- 
keed, hogy meg keresneek (ÉrdyC. 410). Ez vylagon zeren 
zertte el yarth (617). .Szerin.szerte nagy pusztaságokat mftuelt 
(Helt: Krón. 20). Es elfolya mind az egész bSrt, feietűi fogua 
a taljiaig mind szereaszerte : et opernerit omnem cutem a capite 
usque ad pedes quidquid sub aspectum oculorum öidit . . . 
(Helt: Bibi. I.DDd2). Szerén.szerte futosnac (Helt: Bibi. IV.57I. 
Lesznee toldinduhísoc szorénszerto : erimt terrae niotns per lóca 
(Helt : UT. M8). Meny el ez országba szerenszerte minden forrá- 
sokhoz: vadé in terram ad univer.sos fontes (Kár: Bibi. 1.323), 
És kSldéc őtet az Phili.szteu.soc fSldére szerenszerte : et miserunt 
eum in terram Pliilistaeornm per circuitum (MA : Bibi. 1.276). 
Az isten küldiitte az ö hiteknek szerén .szerte nagy igyekezet- 
tel való terjesztésére (Pj'izm: Kai. 123). Szerén-szerte járt, 
keresve kereste a szfikiilködíket (Pázm : Préd. 923. 1112). Sze- 
renszerte meg vagyon irva : passim exstat (Ver : Verb. EWb. 39). 
Chak az ur Isten tudgya számát a lelki sok szép oltoványoknak, 
mellyoket szerén-szerte Nagyságod oltogatott (Veresm : Lev. xiijV 
E világon sz^rén-.szerte ekklésiákat gyfljtenek vala : per orbem 
varias colligebant eccle.sia.s (Vallást. 213). Katonái, szolgái sze- 
renszerte az országban nagy sok kóborlásokat tesznek vala 
(Szál ; Krón. 88). A iiestis szerén szerte fakadoz (TörtT. X.64). 
Ha ezután Mikes uram felfll eomperiáltatik, hogy faluban sze- 
renszerte házalna, bfttelenségnek nótíiján maradgyon ^TíirtT.* 
1.394). Szerén szerte e világon nem akartak eloszlani (GKat: 
Titk. 79). 

szerül-szerte : hine inde, p;issim MA. [weit und breit, 
Überall]. Az igaz f5 bSILseség kfm .szenll szerte kiált és az 
vtzákon zengedezteti az 5 szauát (Kár: Bibi. L602). Az Írásban 
szer&lszerto vagyon ezekrfll emlékezet (Pós: Igazs. 11.59). A 
sáskák szerül-szerte a parlagokon kezdettok kibújni (Rumy: 
Mon. 1.123). 



Szertelen : 1) enormiter MA. [ungewöhnlicb, ül>ennassigj 
Szertelen dicsérni magát : *immodeste gloriari PPBI. Hattaa 
magamat zeretoimuel zerteleu fogdosnia (GuaryC. 48). Nen 
akara zertelen zent Ferenczjiek meg ieleuteny az zeutsegei 
tytküt (VirgC. 64b). Hogi cselekedesSnket zertelen fúlni ni 
hannoiok (DebrC. 98). Az ew wranak attyafl'ya zoertelen ke 
seerty vala, de az ázzon ellene aal vala (ÉrdyC.653). íncyetel 
iora az zertelen iarokat, meg vigaztjillyatok az kAsded siuSkA 
(Komj; SzPál. 353). Poroneyolunk tinektek, hogy meg vonnyat'il 
titeketh mynden atiatiutol, ky zertelen visely NVnuAnmag.i 
(361). Hátul járó sereg szertelen megyén (Tin. 155). Vtz;ii 
jjiatzon S7.ertelen vér omla (Görcs : Máty. 63). Mig volt, nag. 
szertelen koltStték (LevT. H.S). Mást szőrtelen drága az jószái 
(Gér: KárCs. 462). Kezde minden ellenségét szertelen meg tflrr 
(Kák: Sáms. B2). Am nem .szenuedé ennél touáb az istei 
illyeii nagy keserűséget szertelen (Bess : HÉnek. B4). DihSskSd 
ven ellensegim háborgatnak szertelen (Born: Ének. 184). T5rí 
kot Hunyadi szertelen vágá (BFaz: Castr. B). Szertelen fé 
vala: fimebat nimis (MA: Bibi. 1.368b). Szertelen nagy Ínségbe 
esnec (V.lSb). A régi szent atyák a Christust a te-stbea látii 
.szertelen kívánták (GKat: Titk. 213). Oly szertelen reánk üté 
nek, hogy az vár kapujáig vágtak benuüuket (ErdTörtT. 11.72] 
Kérály jó tavaszra kelve nagy szertelen indula (ErdTílilAt 
1.23). Engemet szertelen sokszor megszólított holmiról (TörlEral 
11.62). Szertelen kevés búza termett Erdélyben (ErdTOrtAd. I\ 
168). Éheznek, fogynak s félnek szertelen (RákGy: Lev. 183 
S) insolens, enormis, ingens, grandis MA. ungebrauchlich, ausse) 
ordentlich PPB. Serenyen futamnak táncban az leányok, sertele 
ha lend az 5 yamborsagok, oth el hol partayok (PeerC. 339 
Anneual restebben kezde meg tonvlny istennek zolgalatyatw 
meueuel az t6,stnek zertelen keuansagatívl vontatyk vala (L>om( 
62). EmbSr ziue zerent bankogiek teth bineirSl es meg vtalia 
eb velagnak zertelen giSni5r\^seget (DebrC. 210). Am lassa( 
ha m)nd eellyen zeertelen dolgokat el keel enghedny (Érdj< 
642b). H(j1 wanuak yo baratym, kyknek 5 kedwekeertli zeoi 
thelen dolgokban eelthem (ÉrsC. 304). Nagy szertelen éssé 
ackorou ott vala (Hoft'gr. 183). Szertelen nagy fí> faiás vagjo 
rayta (Helt: Krón. 46). SzSrtelen sommán kellene meg váltai 
127b). Szertelen nagy arany kupa (196b). Inczétek a szertele 
életííeket: corripite inciuietos (Helt: ÚT. Ff.6). Hald-meg édc 
hazád szertelen romklsát (Paskó : ESir. A2). Meg ielentéc ezekc 
az Titusnac, hogy illy szertelen dolog történt raytoc (Cseu); 
Jer. D2). Vasd ki belSlfinc .s/,ertelen szerelmét ez jelen val 
életnec (MA:Scult. 244). Azokat sem javall>iik, kik igen szei 
telének az halottnak pompáiban (SzCsene: Conf 181). Szertele 
fenekedés, kíetlenség : ímmanitas (Com : Jan. 199). Szertele 
vígaság néz ki mind a két szemedből (Fal: Const 814). 

[Szertelenb] 

Szertelenbül : [magís magisqne ; mehr und mehr]. Ke: 
dettéc szertelenbfll gyftlSlni és szidalmazni (MA: Tan.ll01b). 

Szertelenigen : perquam maximé MA. 

Szertelenit : inordino NémGl. 144. 

Szertelenked-ik : modum excedo, immodicus siim S 
[unmilssig sein). Mikoron .szertelenkSttettec és a kSsséKet fi 
inditattátoe (Unitlrók. 131). Az isten kevésbé fog kedvezni e 
mega\nilt hideg világnak, az mely tTilóttéb szertelenkedik (MA 
SB. 18h). Értették volt oda ki való szolgáink, hogy itt loi bin 
dalmunkbeliektjen akarnának .szertelenkedni (BókOkl 202X 

Szertelenség : 1 ) [irrogularitas, immo<leratio, insolentii 
enormitius, licentia ; ungewölmliclikeit, ma.sslosigkeit]. Eimen k« 
welsogheknek zertelensege (JordC. 354). Keuiiunam, bog ez 
zerzet tartok jllyen zertelen.segnek helyére ne mennének a 
zerzetlen életnek okaert (DomC. 133). My oka, hogy Cristii 
ollyau bérre meennyen, hol sok zeertelenseegSk es vezedelme 



17 



w. 



M 



SZERTELENÜL-BÖJTfASZERDA 



HAMVASSZEREDA— SZEREÍ.EM 



218 



'3b). Kewzibeeu elegyteni 
Erek niyndeiihatho isten 



DkUiuik lenny ea tJrteenny (ÉrdyC. 
^ lyndea zertelenseggeget (ÉreC. 369). 
■>« y akjiral Pylatusnak zertbellenssegel elleygben bordoztbat- 
'^í'^llthnya (OyiiuíryC. ÖO). Gondol nagy vigyázassál, tisztáitok no 
lyeiiek szertelenséggel (KMK. IV.934). Ez parázna mostani 
"te ilagnac szerteleasegeket ne kSuessflc (BorntPréd. 391). Igen 
váras keritifee szertelenséggel (GosArv : MagyB. Eij). Nagy 
"W lertelenségben élS rút barmoc iSzépÉuek. 6b). J6 szertelen- 
I ollyan reménséggel (Balassa : Euek. 12). Végre vgyan 
íon szertelen-segre menne az dulog, bogy aiandekockal, pénzel 
rgodnanac az választásban fEsztT: IgAny. 391). Reá akarunk 
OfS jndolni, bogy ez féle istentelen S7.ertelenség kivétessék ki5zfl- 
)»* ink (15rdTörtAd. III.288V 3) (di.ssensio, discordia ; uneinigkeit, 
?lii netracht). Nem az LstentJl ered a szertelenség, lianem békés 
non enim est dissensioais dens, sed pacis (Helt: ÓT. X5) 
z wyzaknayak ke\vzewtli az zer tbartas myatb thewrthentli 
ollh walamy egyenetlensegb az tlianach es az kevrssegb 
s B JW7.etlj, mely dologban myertbogy lattywk illyen zertelensegetb 
#8 íwztewk, my az tbanaeb es az kewsseg akaratyabol illyen zer 
lila lartastli tliowttewnk k\v2tewk (TörtT^. 1.189). 3) [inopia, penima; 
angel, dürfligkeit]. Hogy tSrek császár útba vóna, azért idejin 
)zzá akarnának látni, bogy valami szSrtelenség miath el ne 
W iszne (Monlrók. III.127). A véghaznak szSrtelenség és hozja- 
itU tatlanság miá tSrtént veszedelme (181). Ha az summát rejá 
5lt5tték vóna, olyan nagy szertelenségbe a végbáz nem maradt 
ina (182). Megb irtuk az végbeüeknec szerteleuségeket (BékOkl. 



ms- .0). 

atdai 



Szertelenül : insolenter, insolite, contiise, perverso Sí. (un- 
iwöbnlich, iibermassig, allzusebr]. Na^ zertelenwl haagy emboit 
dalának ydeien (ÉrsC. 281). Hallottunk nemellieket iamy, 
aiaskodny tikA-z\Htetek zertelenAl, njiigbatatlanol, semmy 
)Igot nem teueen, dehiLsagossan (Komj : SzPál. 362). Ki szerte- 
nfil Wsseli magát: ambuláns inordinate (Helt: ÚT. Gg2). Cliak 
on ki'iniSrgenenek, nadorispan wramnak, lenne fenedsegek [így], 
igh az wram Jobagyn ne ehelekednenek illyen zertelenól (LevT. 
!27). Az nyomoniságoc szüntelen zertelenSl találnac bennfinket 
von: Post.n.Sllb). Kit oly szertelenfii ostoroztatott, faggattatott, 
igy immár alég volna embein ábrázat 8 rayta (MA : Scult. 
Sb). Szertelenfii sírnac rivnak (MA: SB. 133b). Kit oly szerte- 
nfil pazarlék el testem kivánságira íSzöU ; Dáv. 183). Szerte- 
afll egjTTiáshoz kezdtek vala (Huny : Trója.* B2). 



,*'. 



Szertelenvaló : (enormis, 
gross). Zertelenvalo 



ingens ; aussergewBhnlich, all- 
: pax inordinata NémGl. 122. 



r^ »ezen tanwsagwnk az zertelen való balarrol (ÉrdyC. 523). 
rt!s i talponk alath wagyon zertelen való zerelem (ÉrsC. 165). 

SZERDA (zeerda ÉrdyC. 544b. ureda LányiC. 26. Decsi: 
lag. 202): dies Mercurii MA. feria tertia; mittwoch PPB. 
szdee az zerdaat es penteketh beytelny CÉrdyC. 157). Ymat- 
zyk vala zeerdan, I)eent5k8n (544b). Ez kantor zent Lucya 
íony nap wtan walo zeredan essyk (LányiC. 26). Zeredan, 
oteken tbe anyád emleyetb ecber esméred (RMNy. n.23b. 
5). Az en hómnak napya az jewendew zerdan wagyon zentli 
iwryncz napyan (273). Az heteknec napjai : vasárnap, betfő, 
dd, .szerda, tsítírtSc, péntec és szombat (C^m : Jan. 7). Hiszem 
int, kedden vagy szerdán reggel udvarlok Nagyságodnak 
srcs : Lev. 558). 

Szólások]. Elérte immár szegént az gyakor szereda 
ícsi : Adag. 202 1. Vagyon egy bétben szeredánk 
péntekünk (Bal : Csisk. 354). 

bőjtfő-szerda, bőjtfogadó-szerda : [dies cinerum ; 

ihermittwoch]. Kére zent Fferenc, bogy ewtett vettne által 
tónak zygetebe ; ez vala beytfew zeredara viradolan (EhrC. 
. Ha zent Matyas beytfew zeredan esyk, az ewangyeliuniat 
bewytfew zeredayt kelly niondany (LányiC. 104). Kewlt 



Kanisán bewth fee zerdan (LovT. 1.238). Beoit mas hauanak 
el.sS negiede leszen bSit fogadó szerdán nap e-sot után 1572 
(KBécs. D7). 

hamvas-szereda, hamvazó-szerda : cv) Hamvas sze- 
reda: cineralia PPB. Hanuazo zordatol mynd busuetyk cili- 
ciomot visel vala (MargL. 41b). i5ent üamaucos zerae, bog 
banvazo zerdan e%'zue gevinenek zent Sixtusn;d (DomC. 104). 
B5it f8 seredán auagy hammas szeredán (V;ls : CanCatb 175). 

nagy-szerda : dies Mercurii in .septimana sjuicta Kr. [cbar- 
mittwücli]. Nagi zerdan nem mene fel vronk a varosba (WeszprC. 
25. GömC. 241). Nagb zerdan az fezAletb elSth az fevpiden 
el fezAlweu mongy barmycz páter uostert (TbewrC. 54). 

Szerdás: [dies votivus; votivtag]. Az két angliis egyik 
bintómban gyütt bé és mivel ma szerdás vagyok, nem tehetek 
róla, késfin ettek ebédet (Béres: Lev. 715). 

2. SZÉRDÉK : lac coagulatum MA. oxigala, oxigalum : zu- 
sammengeronnene milcb PPB. Alutt-téj, szerdék, sós-téj : oxigala 
PPBI. Lapos szerdék. Ezt így csináljad: végy egy fazékban 
annyi tejet, mennyi tálra akarod csinálni, az tikmonynak az 
fejérit bocsá.sd a tejre (Radv:Szak. 189). Az rántott czipót tedd 
az tálban, ügy adjad reá a boros szerdéket (220). Megverték 
.sokszor az fejedet, üstökben is kaptál az szerdékért, sokszor 
verték orrodat tejfBlért (Thaly:VÉ. IL4). A nagy darab fák- 
ból szérdékhez való nagy kalánokat készit (Misk: VKert. 626). 

[Közmondások]. Nem állya meg a szerdék a nyársat, az 
aszszony a titkot (Fal: TÉ. 665. SzD: MVir. 432). 

SZERECSEN: 1) aethiops, saracenus MA. mobr PPB. 
Isrlnec tiay ném vattoc énnekem é mént zereíénéknec fiay 
(BécsiC. 230). ö előtt8 esedeznek zereczenek (AporC. 24). Mendh 
g6r8gh yrasban ees serecben yrasban yol tbanolt wala (PeerC. 
38 i. Yme yew vala egy zereczen ember Jerwsalembe (JordC. 
734b). Zerecbeneknek némely atya papja (DomC. 304b. ÉrdyC. 
293). Eleybe mennek zerecbenek ees ellensegy feldeth nyalnak 
(KeszthC. 179. KulcsC. 172). A szerecbennee feier foga vagyon 
(Mon: Ápol. 139). Az serenchenec Constantinapolt rea szallottae 
(Mon : KépT. 39). Salamon asztalánac készfileti, mellyet czodál- 
kozván nézet az szereczen királyné aszony (Zvon : Post II.34b). 
Ha el változtathattya a szerecsen az fi fekete bflrét, ti is jól 
cselekedhettek (Czegl : MM. 66). 2) [niger ; sclmartz]. A fekete 
festéknec ezec a gradicsi vannac: sötét, barna, szerecsen .sza- 
bású (Com : Jan. 63). Ezek elótt mégyen vitéz Amirassen, maga 
is fekete, lova is szerechen (Zrínyi 1.22). 

[Közmondások]. Soha nem érSd azt, hogy az szereczen meg 
feiérSdgyék (Decsi : Adag. 335). Haszontalan dolgok : kopa.szt 
borotválni, szeretsent szapulni (SzD: MVir. 219). 

SZERELEM (zerdm WinklC. 144. zmm NagyszC. 44b): 
1) amor, erosC. [caritas, dilectioj; liebe PPB. A zerelmu locus 
ille vocatur Zerenche (Anon. XVII). Monnofelnek enghedelmes- 
sege, zerrelme, bekesege es alazato&saga (EhrC. 12b). Véried meg 
Stet en zerelmemuec alakiból : ex labiis caritatis meae (BécsiC. 30). 
Sokaknak mégbidegSl zerelméc (MünchC. 58). Vete az ^' zAeben 
egi azoni alatnak zertelen zerelmet (VirgC. 100b). Sirafisam nappal 
es evei en lelkemnek scerelmeth (PeerC. 28). Az zerelm ygenlő 
lenne monno kennyanak (WinklC. 144). Ki engem zeret, zerelm- 
ben lezen en atfamtol : qui diligit me diligitur a patre meo 
(DöbrC. 339b). Az zeremnec tflze, langa meg gyoyta (NagyszC. 
44b). líz wylagnak zerelmetb megülczad(CzechC. 16). Minemfi 
szerelmet keuan felebaratinkboz (Helt: Bibi. I.f2). Mi peniglen 
gyakrabban chac ott niutattyuc az mi szerelmünket, a hol hasz- 
not erezfinc (Tel: Evang. 1.267). Fiat az i.sten vala-szta, szerel- 
mebSl ertfinc ada (Born : Ének. 32). Bly hamar feléd csapott 
lángja a szerelemnek (Fal : NE. 5). Se légy teljesen másé, se 
más a tied ; se a verség, se az eskütt szerelem, se más köte- 



219 



ANYAI SZERELEM— SZERELMES 



SZERELMESE— SZERELMEST 



lesség iiom szoríthat erre (Fal : UE. 494). 2) [zelus, studium ; 
eiferj. Mentién zerBlmol ez nap ielés ynnéppé zérzettetuéc : 
omui studiii ilius ista solemnis sanciretiir (13éi-siC. 71). Zeretet- 
iiok mynden zerelineuel zorgaluiato.'iok legyenek lelkeknek 
jduessogeereul (üoniC. 124). Yllyk ty zerelmotoknek mynden 
fygelmetesseggel roea lialgatny (ÉrilyC. 345). Az nig euan- 
geliomuak kJúiioit szerelemmel <iln;uiangak (Sylv:ÚT. I.125b). 
Jo kedwei, zerelemwel wylian zolglial az nagbsagli gyermeke 
kewruyewl (LovT. 1.2(J1). Jí) |v(i«il)uhini honori.s; elirontitelj. 
Te szerelmed énnekem, vgy mint ysmeietleuncc, mog boeza.s- 
sun, hogy erro mertem szerelmedet inteni (Dáv: KKer. A3). 
Mo.st auagy az mi varasnnkban Coloniaban es az szent biro- 
daloméban, aiiagy tlie szerelmednél vagion (Zvon ; Osiand. C3). 
Isten liozzAd apám, anyám, én édes szerelmem, húgom, bátyám 
(Amadé: Vers. 109). 

[Szólások). Szerelemre adni magát: *lndum dare 
aniori PPBl. V'iumak emberek, kiknek ligy szívekhez aszott 
nénielly liiililnüs vétkek, hogy dicsekedve fitogatják, és mások, 
kik titkos szerelembe esnek vélek, de nem merik mutatni 
(Fal : UE. 447). 

aiiya.i-sz©relein : [amor matermis ; mutterliebe]. Kérlek 
togedeth az armyay zerelemnek okaerth (ÉrsC. 83). 

asszony á,llathozvaló-8zerelein : (amor muliebris ; fraueu- 
liebe). Nagyob volt hozz:id való szerelmem az aszszonyi állat- 
hoz vaKi szerelemnél (MA: Bibi. I.277b). 

atyaflúi-Bzerelém : [amor fraternus; uachstenliebe). Ewkett 

tyztelyuala attyafywy zerelninek kyuanattyaual (EhrC. 7U). 
Egy mas kilzStt való édes atyafiúi .szerelmetec egy varba lak- 
iokban it mi kílztftnc diczeretes 1582 (Kai. Eiij). 

biya-Bzerelem : [amor venereus ; bnhlerische liebe]. Nem 
csak az házasság tfiresec, hanem még minden búja szerelemre 
való katzérság is szemtelen orczátlauságoe (Com: Jan. 183). 

buzgó-szerelem : zolotypia C. 

felebaráti-szerelém : [amor proximi ; nachstenliebe]. Meg 
hftlt nála fele baráti szerelem (Orczy: KOltH. 132). 

isteni-azerelem : [amor dei ; liebe zu gott]. Geryedevz 
vala isteny zerelmuel tflzeuel (MargL. C). 

magzathozvaló-azerelém : (amor liberorum ; liebe zu 
den kin(lern|. SzfivSkben plántálta az isten az szAléknek, uiag- 
zattyokhoz való szerelmét (Pázm: Kai. 4). 

pénz-szerelem : [amor pecuniao ; geldgierj. Meg-vakitotta 
a pénz szerelme : coecus *amore aiu'i PPBl Láddé, mind eze- 
ket mivelheti az nyomorult pénz szerelem az tSsvény potrohok- 
baii (MA : SB. 133b). 

testi-szerelem : (amor carnalis ; sinnliche liebe]. A testi 
.szerelem minden 5 gySnySrfiségét az istenen kivfli és magán 
kivfll keresi (PP: PaxA. 307). 

világi-szerelem : (amor terrftstrium ; liebe weltlicher dingej. 
Ez vylaghy zerelemrSl ftel fyggeztothween, hogy myndene-stewl 
fogwa istennek eelne (ÉrdyC. 506b). 

Szerelmes : 1) carus, charopus C. amatus, amabllis MA. 
[lieb, teuer]. Scerelmfts bratym nimaggomuc ez scegin ember 
lilki ert HB. Nominavenmt locum iUum amabilom ipiod inter- 
pretatnr in lingva eorum zerelmRs (Anon. XVII) Zerelmasnec 
lattatie uala: amabilis videbatur (BécsiC. 53). üauidot az vr 
isten meg akara verny mykeppen zerelmes fyat (CornC. 76b). 
O Jasus, zerelmes kyraly (PozsC. 7). Terteenoek egy napon, 
hogy ywtlma ozeeben az ew zerelmes leánya (ÉrdyC. 338b). Zerel- 
mes 61eleestli attauak egymásnak (51 IbX Zerelmes mykeppen vni- 
coruis ueA wathiak l'yaa: dilectus queraadmodum tiliiis unioornium 



I (KulcsC. 63). Leszen é szent biblia szerelmes es bedifiletes az \ 
istennec (Helt : Bibi. I.c4). Az én szerelmes megnyomorodott urai 
túl megjetlek, de csak héjában jártak (Nád : Lev. 1 26). Hogy 
én szerelmes hazámnak szolgállyak (Pázm: LuthV. 5). Isten mi 
azükatis az, kic 5 néki igen szerelmeRsec, meg engedi kés^ 
tetni (Zvon : Post. I.470b) Az tékozló fiu czac azt kivánta, hoi 
nap számos legyen, az attya pedig azt mondgya, hogy szeri 
ines Hu legyen (MA : Scult. 985b). Igazságom nékem volna 
én szerelmes atyámfiai jószágokban (Gér: KárO. III.294. 2£ 
307). A méltóságos gióf Teleki László uniak szerelmes ház; 
társának fényifi példája (Bod:Pol. Ajánli'> levél 2). 2) (diligei 
curiosu.s, siucerus ; fleis.sig, eifrig, sorgfáltig]. Ffel yndoytom ; 
ty zerelmes elmeeteketh : sineeram mentem (JordC. 860). Ze 
Damancos vala hyv kereztyenevkiiek igeen zerelmes taaejtüj< 
(DomC. 3b). S) (bonae mentis ; gutwillig]. Hogy tartó egéw 
gas állapatra jusson, illyeu szerelmes tsalárdsággal él (Pázc 
Préd. 34. Fal : Jegyz 93.5). 4) [amans ; liebeudj. Jovinian 
eléb dobzódással rutitá, az után s-zerelmes levél Írások közf 
végezé életét (Pázm : Préd. 888). Ne is állyanak el miud-add 

, egymástól, se .szerelmes Vénus hadakozó Marstól, se lu'idako; 

I Mars szerelmes Vénustól, nyertessen még vis-zsza nem jönn< 
dolgoktól (GyíingyU: Char. 16). 5) [dilectus, dilecta ; geliebti 
Meg nitám én az aytót az én szerelmesemnec (Kár: Bibi. 
633). 

Szerelmesb : (amabilior, carior; mehr geliebtj. Janus ewa 
gyelysta leen zerelmesb egyéb apostoloknaal (KesztiiC. 56bi. 

Szerelmesben: [accuratíus; sorgfaltiger]. Mikor zorgalm« 
.magokat zerelmesbeu meglattauolna, mégtanola, hoé Artaxe 
kiraha erSkSdnenec kezeket erezteniec (BécsiC. 74). A férfi: 
zerelmesben tudakozuan lelec Dánielt imadkozatta es onzollai 

5 istenét (145). 

Szerelmesen : I ) care, amanter C. amabiliter MA. lieblic 
PPB. Mellyel ez aytatos azzouyallatok zerelmesen meg fedd' 
nec (DomC. 163). 2) [diligenter ; eifrig] Jo leauym zerelmese 
halgasatok, hog it mynden vezedem vagyon (VirgC. 124b). 

Szerelmesked-ik : amo, amoribus operám do MA. anio 
iudulgeu PPBl. lieben PPB. Szerelmeskedő beszédek : nugí 
amatoriae, verba amatoria PPB. Láttál már rósákat, chúa: 
kígyókat, mint gyönyörködnek, szerehiieskeduek (Zriuyi II.12C 
Anyai szeretettel szerel meskedfi, anyáskodó kegyes anya (Bir<! 
Préd. 29). 

Szerelmeskedés : amatio MA. das lieben, buhien PPl 

Szerelmesség : amabilitas MA. lieblichkeit PPB. Zolgalyi 
nak chak az te zerolme.ssegewdnek meyl zeretethuek myatt 
(PozsC. 46b). 

Szerelmességes : [aniandssimus, carissimiis ; geliebte-ste: 
theuerster). O zerelmtMvseges Jesits te benned hívőknek idv^ 
sege (PeerC. 203). O zerelmessegjs bSIceseg éak tennen maga 
ismerted zerelmes zynek természetit (NagyszC. 1). El yw e 
tőidnek zyneore az wr ystenuek zereimeeseges zenth fya (ErsC 
112b). 

Szerelmest: 1) (amanter, amabiliter; gUtigJ. Egyebeké 
zerelmes! jut vala nyvgodalmra (DomC. 129). 2) [diligenter 
.sorgfiiltig, eifrig). Israel zerelmest iarion istennek tizttoégébei 
(BécsiC. 109). Zerolmést tanotla vala ft tSIlfic acillagnac idoií 
(MiinchC. 16b). Heródes titkon liiva az kiralokat, meg tvda 
tSIJk zerelmest az líillagnak ideiét (DiibrC. 27yb). Zerelmee 
meg tudakozeek az sororükti>l, hog ha valamyneinev kenette 
meg kentoek zent Margit azzonuak testet (MargL. 104). Jo 
es zerelmest meg tozy azt (DomC. 178). Kerdezkefjetek zerel 
mest a ^miekrSI : interrogafe diligenter de puero (JordC 
359). 



1221 



SZERELMETTES— MEG^SZERET 



Szerelmetes : praecarus C. amabilis, desiderabilis, dilectus, 

percaias MA (liebster. theuerster, sehr geliebt]. Meg aldate«lv 

senth atty.'ítul, mikorlh azt zolya uala neky : e/, az eii zerelmet8< 

ÍJ "j-ani (SAiidC. 4). O kegyes Josusnak 7^nt eel5 kerezteonnk 

" feKyeewel niegli jegyzettet Jt zerelmetes atyamtl'yay (ÉrdjC 

>67l)). Nem azért irom en ezeketh, hogy en tykteketli pyr.ii 

;atnalak, de myiit énnekem zerelmetes fyiaymoth yntlek (Komj : 

'ál. 137). Szerelmetessivé tétettftnc istennec (Zvon: Post. 1.11 H 

Saul és Junatlias szerelnietasec é.s élotiSkben egy más szeretje 

■aláiiae (MA: Bibi. 1.277). Az alább valókhoz nyája.s légy és 

szerelmetes : amabilis (Com: Vest. 110). A szerelmetes mog- 

"jlrAlto (niy:Préd. U.19b). 

^ Szerelmetesen : peramanter C. [gütigst]. Az aldot Cristus 
,■ zerelmetessen hozzyaa togaggya az byneseket (ErdyC. 418b). 

Szerelmetessóg : amabilitas C. MA. [liebe]. Nagyob zerel- 
aetíl.sseege senkynek nj-ncben (ÉrdyC. 99b) Ma.sod tanwsagwnk 
Bezeii zerelmetesseegnek veegyg való meg tartajsarol (369b). 
Vistusnak zjt. zent Katliarinahoz való zerelmete.s.seegeer51 
S57b). Változás kedvében, szavában sem vala, régi nagy nyája.s- 
Sg, szokott nagy gyorsaság, 6 urához való nagy szerelmetas-ség 
RMK. n.40). 

Szerelmetéat : [diligentissime ; sorgfaltigst]. Az ky te«1 
syedelme, zerelmetest meg kérdezet az monostornak mynden 
ízaganak belzolgáltatásában (VirgC. 132b). 

1. SZERET: amo, diligo C. MA. lieben PPB. Igeuszere- 
alMi 5m : peramo : fSlStte igen szeretőm : deamo ; tökéletesen szere- 
im : peramo ; viszontagsággal szeretSm : redamo C. Kérlek tytekett 
fjii ttyamfyay, zeressetek egymást (I5hrC. 25b). Te méned, ki tégedet 
sret (BécsiC. 10). Az vr istent zeresetek es diczeryetek (VirgC. .52). 
syiiagogagbanalwanzerethuekymatkoznya(JordC. 369). Halat- 
voltam vram istennec aiaudokirol, kiuel 5 zent istensége enge- 
ietzeretet(VitkC. 30). Meltosagus newezettel ees zeretee ewtetwr 
hogy Ágoston lenne newe (ErdyC. 516i. Úr isten szeressen 
iteket nagy birodalommal, arany val, ezüstvei (RMK. IL119;. 
iristus feltámada, mi bűnünket el mosa és kiket 6 szerété, 
lenyorszagban fel vivé (Tel: Evang. 11.41). A kit isten okos- 
iggal szeretett, tanúihat ezekbSl (Pázm : Kai. 43S). A nádak 
! a kákák moLsárokat, vizenyős helyeket zeretnek (Com : Jan. 
3). A nita-is azt a földet szereti, mellyet a íige-fa : *amicitia 
!t nitae cum iicu PPBl. Inkább szeretem fázni és jol lakni 
Jik:TörL. 437). 

[íszölásük]. Halálra szeretik a pénzt (Tel: Evang. 11.423). 
[Közmondások]. Az ki igen szereti magát, sokan gyfil61ik 



(atflMgy 

ffc 

tY(| 

kiíi 

lú.d 
M 

iUl 



:Pli 



ui^ st; mnlti te oderint, si teipsum amas (Decsi: Adag. 167). A 
M i fiát .szereti, nem kimélli az astorf tőlle (Pázm: Kai. 599). 



i&^. 



^ 



MEGSZERETÉS— ATYAFI-SZERETEH? 222 

megszeretés : adamatio MA. das beftige lieben PPB. 

vissza-szeret : redamo SI. 

viaszaszeretós : [amor mntuus ; gegenliebe]. Hlyen nagy 
szeretet-után, mellyel kötelezett, ne maradgyunk-hátra a vissza- 
.szereté.sben (Pázm:Préd. USi. 

2. SZERET : [amor, dilectio ; liebe). Ki zereti ez velagot, 
nincen a£a istennek zereti 5 benne (BodC. 1). Tyztassagbau, 
zegheenseegben es zerethnek zentbsegheeben eelveeu Jesus 
Cristus kjTalnak zolgalauak (ÉrdyC. 471b). Okossagual es 
szerettei mindenekben meg szentelet (Boni : Ének. 228b). Nem 
látod régi eleinek ajtatosságát, buzgó szeretit (Pázm: Préd. 28). 
Ezekis szereitekben addig kényeskedtetik és gyengéltetik fiokat, 
hogy szerelmekmiatt el-vesztik lelkekben és erk5lts6kben (205). 

Szeretendő : [dilectus, cams ; geliebt, theuer). Lata my 
nekeonk zeretendeo dolgokat (DomC. 197). Hol wagyon az en 
ygen zeretendS fyam (ÉrsC. 44b). 

Szeretós : amatio MA. [amor ; liebe). Zflnetlen való zere- 
testek legén, ki tSkelletessegnek kStele (DöbrC. 289). Példával 
tara'totta Dávid az ellenség szereté.st (Pázm: Préd .50). A szere- 
lés, úgymond Aiistoteles, abban áll, hogy jót akarjunk (124). 
Minden adománynál tSbbre kell bStsfilleni a szerelést, mivel 
szűvét adgya, a ki szeret (589). Vágyódik Isten szerelésére 
(lUy: Préd. 32b). 

asszonyember-szeretés : philogynia C. 

bölesesóg-szeretós : philosophia PPBl. 

ékesszólás-szeretés : philologia PPBl. 

embér-szeretéa : philanthropia C. 

kincs-szeretés : philargyria C. 

maga-szeretés : philautia C. (selbslliebe). Az ideig valo 
kegyelem mmikálkodik kezdetből maga .szerelésből (MHeg: 
TOszl. 1.119). Az indulatok a kívánásnak és az ellávosztatás- 
nak, szerelemnek és magán valo gyfilőségnek, magaszeretés- 
nek vagy gySlSlésnek nemeivel szoktjik neveztetni (ACsere: 
Euc. 164). 

pénz-szeretóa : pliilargyria C. amor pecuniae Kr. [geld- 
suchtj. Judásban annjira nevekedék a pénz .szerelése, hogy 
végre a pénzért Kristust kólyavelyére veié (Pázm: Préd. 729) 

tudomáiiy-szeretós : philosophia PPBl. 

Szeretet: amor, erős C. dilectio, caritas MA. liebe PPB. 
Kegietlen emberek nagi édességei es zeretetel halgatj'ak vala 
Alet (VirgC. 46b). Sokan legyenek, kyk egyma.5t zeretetbftl 
zeresek (122b). Hog zeretetnek mynden zerelmeuel zorgalma- 
tosok lennének (DomC. 124). G'onal az kenés zereleltről, mellet 
vallaz istenhez (VitkC. 33). Az a.szszoni állatokhoz ragazkodéc 
Salamon szeretette! (Kár: Bibi. 1.315). Valakinek szereietil hoz- 
zánk két dologból szoktuk ismerni (Pázm: Préd. 113). A mit 
.szeretettel várunk, arriíl gyakran é-s örömest beszéllflnk kedve- 
sinlsel (528). Nem lévén menyegzös ruhája, elsí szeretetnek 
palástya (Tlly: Préd. Elób. I.3b). 

atyafi-szeretet, atyafiú-szeretet, atyafiúi-szeretet, 
atyafiúság-szeretete : [amor proximi ; nachstenliebej. Zenl- 
lelek elén valo bnnAk : igasagnak elene mondás, atyaft'u zere- 
tetnek gyAhVsege CV'irgC. 12). Az istennek es atyafiusagnak 
zerelety minden egieb lelki iozagot fwlAI mul (93b). Inte iSket 
aliafiui zeretetre (107). Erfsichet hitfnkel, remeusegfuket, nemz 
i.steni eis aliafi zeretetel (ThevtrC. 107,i. Mint a tfiz a meleg- 
sége nelkfll nem lehet, azonképpen az igaz lifllis az atyamfin 
szeretetnelkfll (Bas: Credo. 133). Atyafi szeretetből mindenek 
tartoznak másokat áldani Chrislus urunknak parantsolatja 
szerént (GKat: Tilk. 206). Az atyafi .szeretetnek törvényét mé- 



223 BECSÜLŐ SZERETET-[SZERETETESSÉG] 



HAZA-SZERETETESSÉG— GYERMEK-SZERETŐ 224 



részletté szegni (Illy: Préd. Elöb 1.3). Gyújtsa fel atyafi szere- 
tet fáklyáját, a szép egyességnek kSsse meg tsombókját (Orczy : 

KöItSz. 56). 

becsülő-szeretet : amor appretiativus Kr. [liebachtung]. 
A bötsfilS szeretet kész az iateu akarattyáiiak tellyesitését min- 
dene vesztésével megvenni (Pázm: Préd. 1029). 

égyinás-szeretet : *mutuu8 amor PPBl. 

ember-azeretet : pliilaiithropia C. 

felebarátsághoz való-szeretet: [amor proximi; nüchsten- 
liebej. Ha ember a felebarátsághuz való szeretetet kép irás.sal 
ki akaniá ábrázolni, ennél jobban nem lehetne (MA: Scult. 
932). 

isteni-szeretet: amor dei, amor divinus Kr. [göttliche 
liebe, liebo zu gott]. Az i.steiii zeretetben meg er*sAdek (VirgC. 
23b). isteny zeretetnek aleytattatlan zerelme (ComC. 143). 

keresztény-szeretet : famor Cbrlstianus ; christliche liebe]. 
Jobbnak ilélnoni lenni, ha a hozzánUvaló keresztény szeretet- 
bfil megszánna mindnyájunkat (Bercs:Lev. 403). 

lelki-szeretet: [amor spirituális; geistige liebe]. Myndene- 
ket zeres egyenlew ee lelky zeretetuel mynt leanydat (VirgC. 

133b), 

maga-szeretet : philautia, egoismus Sí. [selbstsucht]. Fer- 
tezetes.seget ielentetem elmembe énen magamnak zeretetyuel 

(VirgC. 9). 

majom-szeretet : [amor insanus ; affenhebej. A mostani 
gondatlanabb szfllék majom .szeretettel kedvellik magzattyaikat 
(Csúzi :Tromb. 79). 

pénz-szeretet : [amor pecuniae ; geldsuehtj. Hol az szfl 
az pénz szeretettel elfoglaltatott, ki aluszik onnan az Istennek 
és feleinknek szerelme (MA: SB. 107). 

világ-szeretete : [amor terrestrium ; liebe weltlicher dingej. 
Az fi lelkeket meg ne terhelliec ez világnak s-zeretetivel (Fél: 
Taa 485). 

Szer etetés: 1) [dilectus, carus; geliebt, theuer]. Serethe- 
thes anya yniagh (PeerC. 358). Lez5n zeretetSsb isteuhSz (NádC. 
17). Zerettetes niikont e^ zarvoknak fia (DíibrC. 74). Istennek 
zeretetes leánya (WeszprC. 127). IdwSzlegy zerettetSs vram 
Jesus Kristus (CzecliC. 16b). The zenczegSs fyad mynd5u hyw 
k8r8ztyen5knek zerottetös (39b). Jay en zeretetes fyam I&sus 
(VitkC. 76b). O en zeretetís iegiSsSm (DebrC. 100). MindSnnek 
fSlítte zeretetSsbe toz5n tegSd ennokSm tTihC. IC). Fyamnak 
zerettetSs tanituany (KazC. 15). Voged az en lelkSmet tóled 
zeretetSst (25). Minden országiban szeretetes (Valk : Kár. 43). 
Hogy az egymásk6z6tt való szeretetes szövetségnek elégtétele 
lehetne (Szál : Krón. 198). Gróf Bethlen Istvánnal egyniá.shoz 
szerettetasek (221). 8) [diligens, accuratus; fleissig, sorgfaltigj. 
Mynden byueith mynd yolen valokath mynd el multakat zere- 
tetes megh gondola&sal mog hánnya, ve.sse (W&szprC. 122). 
Zeretetews gongiat wyselwen eMel meg wygazta (ÉrsC. 314). 
Ke^lmed hag^.i meg myndSnAtt tysztirtoinak, hog mennél 
naéobl' zeretetSs wttal es hamarsággal leheth, hyyak el az 
connont byzonsságyt (LevT. 1.299). 

Szeretetesen : 1) [diligeuter; sorgfaltigj. Kereskednek 
zeretetessen az het ffi halálos binekrSl (BodC. 18). Menden 
bfluíket, meleket t5tel, zorotote.sen elmedbe é^yíed (VitkC. 24). 
A morsalokokat zeretetosen Ojibo é'y^iíd (50). Menden hf 
leleknec kol az S vrat zeretetísín es vigazuan megh tartani 
(TelC. 15P) 8) [vore; anfrichtig]. Meg kel teneked zeretetes- 
sen siratnod az te bineidot (üebrC. 231X 

^Szeretetesség] 



haza-szeretetésség : [amor patriae ; vaterlandsliebe]. Mint 
ezek generális uram 5 kegjelnie dexteritására, s hazaszerete 
tőségére, egyszersmind tiszti kOtelességire bizattatnak (Berus 
Lev. 330). 

Szereteteaaéges : [amans ; liebendj Az zeretetősseghe^ek 
zoktanak az zerolmben igek5z5cnec az zerelmec ie^t k; 
mutatnia (Nagy.szC. 5). 

Szeretetlen: osor Sí. 

Szeretetlensóg : odinm, animi abalienatio Kr. [hassj. Hí 
valaki meg bántya istenét szeretetleuségével, hamis hitivei, nen 
veri ado,s.ságban magát (Oúzi:Tromb. 615). 

Szeretget: [diligo;liebhaben]. Szerelgetni; *inspirare igner 
PPBl. Vronk zerette ez ifiat, Atet tauituanaua akaria nála tenn 
azaz zeretgete i^tet, édes bezeddel zola neki (Ozor : Chrisi 
79). 

Szerethetetlen : inamabilis MA. unlieblich PPB. 

Szerető: 1) [amans, diligens ; liebend]. Igen szeretfi: pei 
amans C. Ewk vadnak ez zent ewangeliumy gyewTignek zer« 
t*y (EhrC. 133). A ki nem zereth, ez nem mukalkodik, mei 
mindSn munka az nem zeretoknek nehéz (TihC. 10). Szeret 
io szolgai kezdek ftet siratni (TúriH. 7b). 2) amabilis Má 
[dilectus, carus; geliebt]. Aucilla nomiue Scereteii 1210 (VRej 
134). Itt vagyon en zeretS fiam, kiben magamnac iol kellettet 
(MünchC 18). O en zeret\^ aldot fiaym (VirgC. 29b). Zoretli 
attyanffyay tawl legén eegebben byzuwnk, czak az édes mei 
váltónknak liA zent ewangeliomaban (JordC. 351). Zereth 
atyauiflyay ne akaryatok teetowa bwdosny ez liyttAH el zakac 
wan hevenyeeben (852). En zeretew zolgaam (ÉrdyC. ri94b 
ZerethA atyamfyay mierth hogy a lelky zentli yhlysekne 
UítiiethSy vattok, az anyazentegyhaznak ipeytysyre kereskegyí 
tek (Komj:SzPál. 176). SzeretS wTaim (Helt: Me.s. 1). Szeret 
barátom, koros a.szszonyálatot ne végy, soha nem gySzed kei 
uét kere.sni (396). Kérem kegielmedeth minth zeretew azzonií 
math (RMNy. II.60i. Zertlie athyamfya az myth ira, joI ertet 
(LevT. 1.21 1. Nem vgy szerető nram : non ita domeue mi (M.A 
Bibi. I.19b). S) amasius, amica, dilector, fautrix C. amatőr M.^ 
[concubina ; geliebter, geliebte, kebsvreib]. Kiralnac zeretJin feii 
delmkédicuala : qui concubinis regis praesidebat (BécsiC. 52 
ZeretAym nagiok mynd az zentekh (VirgC. 42bi. Lelket az ' 
zeretSenek meg ada (107) ZereteSl valaztottam ennen magán 
nak (ÉrdyC. 415b). Yewyel en zeretim (562b). A lelik el liagi 
az 5 termezet zerent való zeretíiet az istent (DebrC. 142). ( 
te zegen lelök sok buyosagot tSl a te zeretöiddel (143). Ma 
szeretőmet nalanal többet hozam ne eresztonec : nullum praete 
oum amatorem admittam (Mon:KépT. 281b). Egybe illend 
szeretik : utrinciue florens amor (Decsi : Adag. 272). Sec s-zerí 
tSckel 61gy6d6t (l'el : Evang. 1.166). Kivül magát mindonképpe 
neki pipesgette, hog>- mentfii több szeretöket vonha.s.son mag 
után (Megy:Cowp. 101). Nem jó egy leánynak, hogy inii tui 
jon azért, hogy a szeretőinek ne írhasson (Mik : TürL 53). A 
egyik énekel új szeretőjéről, a más emlékezik régi szerelemW 
(Orczy: KöltH. 224). 

asBzony-Bzerető : muUerosus MAI. 

atyaflviság-szerető : [diligens proximi ; niichstenfreimd 
Legyőnk mint egy attyanak fiay igyenlö ziuöyek es attyafiasii 
zeretök (Beytlie: Epin. 208b). 

buzgó-szerető : zelotj-pus C. 

égyszemély-szeretők : rivális C. 

ember-szerető : philanthropus MA. [mensclienfreundj. Ed 
ber szerető nem ember gyfilölő (Mad: Evaug. 533b). 

gyermek-szerető: emjisculator C. 



, - 



IGAZSÁG-taURCTÓ-SZERENCSE 



BALrSZERENCSE— JÓSZERENCSE 



226 



igazeág-Bzeretö : (jiistiis; gereclit). Vala JeriLsiilemben 
Ky patriaic-li.i os ez vala j(;on jgazsag zeretev (PéltlK, 24). 

isten-szerető : thetiphiUis Kr. [gottliebond]. Az isten zere- 
Síiiek inindeii iora fordul (VirgC 91). 

lélek-szerető : amatőr aninianim Kr. (scelonfroimd). Mikor 
.•^/.tMlt ir;v.s tnI:ijiion lu'voii ;tkarj:i iievozui i.stenünket, a/.t 
londgja, lioíiy 6 léluk szeretS (PAziii : I'réd. lü.'iS). 

ló-szeretö : pliilippus MA. liebhaber der pferde PPB. 

maga-szerető : egoi.sta Sí. [selbsteiichtig]. Az emberek 
isziiek magok .szeretik (FAI: Tan. 524b). Az omlici-ok iiiagoc 
serelőc losznec (MoniApol. 2). Az onibilrfik magokszerolSy 
•>aiik:H!isznK. 60b). 

pénz-szerető : nuiiiariii.s C. 

ura-szeretö : philodfwpc^tiis MA. 

Szeretöeske : amicula C. 

Szeretsóg : famor, carita.*; liebe]. Meglügattatam zppseg5k- 
el, alletoiii, hog zeret«egőmre vonliatom i'ki't (SándC. 24). 
^ymashoz való zerethsegtek legyen fybeniietok (JordC. 852). 
lynd ezeknec f816tte kedeeg zeretseegtők legyen ; super omnia 
iitem baec caritafem liabete (ÉrdyC 84). Meennyey zeretet- 
segliíz ragazkodwan (506b). Kyeert nagy bewseeges isteny 
Drethsseegőt iiyere (569). OrdflghSt gySzy ellen.seghuek zereth- 
íghewel (ÉrsC. 242b). 

Szerettebeli : fdilectus; geliebt]. Ha az asszonykának 
edve lenne szerettebeli férjfiakkal jád.szaui (Nyi-. VI.363). 

SZÉRIINCSE (z.:re)icza JoidC 176. zerencha ÉrdyC. 78. 
•renchja LevT. I. 2b. zíríncAdkoppen ÉrdyC. 531. zerenchnas 
irdyC. 26()b. s;froi«átlan Tin. 296. s-SrSncse CsomaC. 2b): 
) sors, fors C. (scliicksal, zitfallj. Teremtenk &s atyánk anyánk 
egy, cliak zerencha e.setíth cs malazt teezen kylemb.«eeg5t 
SztAiik (ÉrdyC. 78). Ha czaszar yly yol leend, hogy az ze- 
sncze en reain terend, niywel ayandekoz meg engem (ErsC. 
83). Egyedi Tamás száz Irtval kéredzék, hogy .szerencsét ke- 
asiie (RMK. 111.38). Táborában annak vagyon nagy híre, ily 
agy szerencsére Sándor készülne, népe közt zúgiSdás kezde 
mnie (IV. 146). Ez loiia nierittaseuec szerenczeiebfli tetetec 
irallia (Szék:Krón. 51b). Minden dolgot czac .szerentsenec 
irtlya (Ború: Ének. 270b). Isten gySzné számlálni, mennyi 
eszedeluiet szereutséken kell a szegény anyának által menni 
?ázm:Préd. 209). Akármi némfl nagy-mélbj.ságú ember sem 
gyéb, hanem gyarlóságok tűköre, szorentse kereke játéka 
i22). Az í állapatjok szerencsétől és az iidőtűl szokott 
iggeni (RákGy:Lev. 201). Az hatalmas Murád .szultíín khán- 
ak mindenekben kinyilt szerencsét (Monlrók VIII.128). 
lost itt hordoz a szerentse szele (GyöngyD: Cbai\ 90). Sze- 
ancse uyomoréka (Fal: Jegyz. 936). 2) fjrtnna C. MA. gliiek 
'PB. Ar jrygseeg be rekezty ev zeraeyt, hogne lathas.sa egye- 
eknek zereucheyeket (CornC. 153b). Ho^ha az isten az Amon 
ain neki szerenczet adna, tabat meg terSbe leg elSszórt eleibe 

nne (Szék: KrcSn. 24). Negyed magával ö bészalada nagy 
íerencsiijával iRMK. 111.78). Keszőléuek Eglr vára alá, de 
z 6 szerenesíijok visszafordult vala (104). Azt mongya Tahy 
'erenc.7, hog énnekem ninchen zerenchain az igaz mondáshoz 
lievT. 1.342). Előbb utóbb az eő szerentséje-is ki virágzik (Fal : 
lE. 382). A szerentse jiólfzára szöUöllik (SzD: MVir. 392). A 
Indér szerentsének palotájához férkezik (392). Esedezni a 
amar-farkú, szaladó szerentsének (397). 

fSzólá.sok]. Még a forró szerelem is hűl, ha a felek kíizül 
gyikének esendőben vau szerencséje (Fal ; DE. 
28). Fel s alá forgatván flket egy darabig a szerencse, 
tóllyáia akaszt«5-tan szjiradnak (Fal: NE. 8). Fel ütőt, le 

M. NYELVTÖRT. SZÓTÁR lU. 



vet/it játszik velünk a szerentse (Fal : TÉ. 675). E 1- 
rándul tőled a szereu tse (Fai: NA. 339). Nem .szol- 
gálván a szerencse, ve.szten veszett (Fal : NU. 292). Euse- 
biiis egy bölcs és istenfélfi, mind a két szerencsében 
forgott uri személy (Fal; NE. Elób. 2). Szavát tudom fo- 
gadni annak, kit mind a .szeientsében forgott sok próba meg 
szeretet (Fal: NE. 10). Élete-is szerencsén forog (MA: 
SB. 144). Szólok én ti nektíik li/i.sök, hallgass;itok, Szeren- 
cs ék ön jártok, vérfiket hullattok és soknak történik tinok- 
tök haláltok (RMK. III 287). A ki valami bölcs úri személy 
szivéhez közelséggel férhetett, különös szerencséjének 
tarthatja (FahUE. 428). Por felgyúlás, árultakls történek, 
ez es az mi jó szere n esán k ra esek (RMK. IIL137). 
A mi lelkűnk üdvösségét szerencsére ne vessük ( Pázni : 
Imáds. 52). Fejét akkor veté olly nagy szerenLsére (Huszti : 
Aen. 13). Én ezt az életet szerencsére vetem azért, hogy egy 
szempillantásig látha.s,salak (Mik: MN. 186). Ez mai naiiou estve 
nagy szerencsére vetem fejemet 1839 (TndTár. 323). ÜstSkSn 
f o g t a d a s z e r e u c h é t (Zrinyi : ASyr. 07). Kees wagyok 
zerenchyath kezerteny (LevT. I. 2b). S z e r o n c z e 
próbálni Kolosvarra megyén (Petki: Virt 18). Eu 51t5zeto- 
men zerencet vétenek: miserunt .sortem (DübrC. 41b). 
Talán engem Mahomet hizlalt szerencsével (Zrinyi : 
ASyr. 236). Ez nem azt teszi, hogy ember soha szerencsit no 
próbáljon, mivel az hadakozás mindenkor is az isten-adta sze- 
rencsível jár (Bercs: Lev. 338). 

[Közmondások]. Jól szolgál a szerentse : fortuna *adspirat 
PPBI. Változó a szerentse (SzD: MVir. 393). Üveg a .szerentse 
(393). B'orgó a szerentse, nints állandó kéntse (393). A sze- 
rentse kerekinek sik a tengelye (393). A szerentse zálagját 
senki el nem kapta (393). A szerentse próbával jó (393). A l)ölts 
vidám artzával nézi mind a két .szereutsét (391). A szerentse 
má.st el nem ve.sz, hanem a mit adott (394). Nints olly .sze- 
rentse, mellyrfll ne lehetne panaszt tenni (395). Tsak azok 
vaimak jobb rendben, kiknek a szerentse vetett ágyat (396). 
Hitvány szerentse, mellyuek irigye nints (396). 

bal-szerencse : [fortuna adver.sa ; imglück]. Erfis szíve 
elbírja és te kedvedért örömest magára vállalja a sürfl szemre- 
vetést, a község morgolódását, a balszerencse ostromit (Fal : 
UE. 441). Azok a barátok a legjobbak, a mellekkel szép 
egygyességben jó s bal szerentsével már sok pénteket el-értnnk 
(446). El ne tem&sd szívedet a keserűségnek mélységébe, mikor 
a bal szerencse snjtogat (Fal: BE. 577). 

gonosz-szerencse : <v A gono.sz szerentsét ineg-elózni : 
*mederi res adversas PPBI. Nagy gonoz zerencha talala (ÉrdyC. 
595). Nám vgyan reiánk fordult az gonoz szereneze : malorum 
pauaegyiTs (Decsi: Adag. 168). 

[Közmondások]. A gonosz szerentse ritkán enged-mog a nagy 
jóságnak (.SzD: MVii-. 397). 

jó-szérencse : [fortuna, sors prospera ; glück]. A jó .sze- 
rentsével el-bitle magát ; rebus *secundis ebrins PPBI. Myko- 
ron az wton madár feezketh talalandaz, az ew annyokat el 
boczassad, hogy yo zerenczad legyen ez felden (JordC. 24(1). 
Yo zerenchanak keewansagawal nyalankoztat, hogy meg chall- 
yon (ÉrdyC. 80). Isthen tharcha Kegelmedeth yo eges.segben 
sok yo szerencbewel (RMNy. II268). Jo szerenczed, el5 men- 
ted nem lesz it eltedben (Ború: Ének. 361). Czuda io szeren- 
czeie neki vala (Valk: Gen. 56). Országánac io szerentsáia 
(Kulcs : Evang. 14). Jo zereuehayokon Srűlni (Beythe: Epi.st 
212b). E világon sokszor a gonoszoknak jó szerentsékkel virá- 
gozó állapattyok vagyon (Pázm: Préd. 24). FSLségednek egészsé- 
géért és jó szerencsájáért (EnlPorta 62). El ne felejtkezzél 
róla a jó .szerentsében, ne panaszolkodgyál, ha sanyargat (Fal : 
NE. 41). 

15 



227 



JÖSZERENCSÉS-SZEUENCSÉLTET 



MEG-SZERENCSÉLTET— SZERENCSÉSlT 



[Szólások). Yar yo serencliawal (ÉidyC. 435b). 

(Kíi/.mondiisukJ. A világi jó .szeient.se hamar vakot vet (SzD : 
MVir. 393). A világi jó szerentse szélliátou jár (396). 

jószérénosós : fauatus C. [glückliclil. Az en eeletem ko- 
ruiikücd boiliig Bs yo zerenchass volt (ÉrdyC. 60b). Minden 
dolgaiba io szerenczes vala (Szék : Króu. 30b). F5 emberekhez 
adgya inasát, ió .szerenezés é.s gazdag Iftszen (Cis. L). A ki az 
istennők akarattyát kSveti, minden cselekedete jo szerenezés 
laszen (MA:Si;ult. 794b). A gazdagoc es io szerenczéssee io 
állapattyot-kal no kevélkedgyenec (Zvon: Po.st. 11.32). Az nagy 
hatalmú isten Felségednek minden dolgait tegye jó nzerentséssé 
(BethlTám. 48). E világnak gazdagi és jó szerencsés! (Illy: 
rvéd. II.29Sb). 

jószerencsósen: [feliciter; glücklich). Vr isten tarcha megh 
vrasagodat jo zerenchyessen (LevT. 1.336). 

tündór-szérénose : (fortima; gliickj. Némellyek mogelé- 
ge<li»ek azzal, hogy egyszer valamikor a tündér szerencsének 
palotájához férkőzhettek (FahUE. 375). 

vak-Bzerencse : coeca fortuna Kr. [blinder zufall). Ha 
níha niha v/ilanii icU v§gezhet8nc, azt tSrtinetnec es vak sze- 
reczenec mondhatnnc (Born; Préd. 618b). A ki aligh jót vala 
a tulaydoiii-kSzzé, .szabad-akarattya-szerént való szám-ki-vetést 
kell fel-venni ; de szflnnyél-megh esudálkozni, nem vakszeren- 
csétSl vagy heábaii 15tt az (Mad: Evang. 91). Vannak, kik azt 
tudgyák, hogy isten niutson, tsak a vak szereutse szolgál nékik 
(Ker: Préd. 129). Azokat a játékokat meg se izelitsed, a hol a 
nyereség cs;ik a vak szerencsétől tügg (Fal; NE. 26). A ki nem 
tudja megválasztani a roszakat, nem találja fel a jókat, ha- 
nemha vak szerencsére (Fal: UE. 490). 

(Közmondások]. Az uak szerenczie uralkodic minden dolog- 
ban (Decsi:SiUl. 7). Az emberoc dolgaiban nom uralkodic az 
vac. szerentse (Zvon; Post. 11.122). Egygyiket jobb kezén, a 
miisikát bal kezén vezeti a vak szerentse (Fal: BE. 614). 

Szerencseképpen: [fortuito; ziifiillig). Nem wyonnan ta 
lalt;Uüt, sem zerenilia kepiien lélettetSt (ÉrdyC. 531). 

Szerencséi : iiericlitor, periculum facio, tento, probo Sí. 

meg-széréncsél : [faveo, folicito; begünstigen]. Áldott légy 
úristen, hogy ki méltoltalál én útomat ez nap jól megszeren- 
csélnie (Hutigr. 29. ItMK. 11.115). 

Szérencséletlon : [infeli.'i ; unglückliclij. Ezeket a louakat 
molete tartana, hogy ha .szorenczeletlen lőnne az 6 viadala, 
hogy azokon el tudna szalladni (Helt: Krón. 92b). 

Szerencsélked-ik : periculo se exponere Sí. (sich der 
gefjüir au.s6etzen]. Szerencsélkedni nem mindenütt tanátsos 
(SzD: MVir. 396). 

Szerencsólkedéa : (periclitatio ; versuch). Ez veszedebnes 
szerenczélliodéstül ugy Srizkedhetfinc meg, hogyha meggondol- 
lyuc, miért szoktjí legyen az isten az angyaloc által az hatal- 
mát megmutatni (MA: Tan. 153b). 

Szerencséltet: 1) periclito, periculo expono MA. [der ge- 
falír aus,setzenj Eletét, botsületit szorontséltetni : in *di8crimen 
adduci vitae, existiniationis ; más kedvéért magát-is szerencsél- 
tetni : pericula communicare PPBI. Az ki okos ember, nem 
szerencsélteti űdv6sségét (Pázm: Kai. 169). Egy bflnben «gyá- 
zíitlauul szerencséltetvén ember magát, gyakorta több sok ne- 
hezekben esik (Megy:6Jaj. II. 18b). Kérlek Uram téged, ma- 
gadat te itten ne szeroncsélte.ssed (Zrinyi. I. 44b). Én nem látok 
egy szom«zédot-is, sem egy idegen nemzetet, a ki a mi ked- 
vünkért öríJmest szereutséltesse a maga békességes voltjit a mi 
veszedelmünkkel (II. 166b). Az fejijr népet, apró cseledet ik- 
tassák erössob liellyekre, ne szerencsfjltessűk szegényeket 



(Bartha: Króu. 98). Ne szerencséltessétek lolkeleket elíbon 
bftnben (Gyulai : Táncz D3). Bizonytalan-ságra az hadat lio| 
szerencséltessem, hogy oda.szorúljon (Bercs : Lev. 693). Ne S2 
rentséltesd életedet holmi hivságoskodásért (F'al : NA. 22i 
Szerencse, ha nem szerencsélteti ma holnap lelkiismeretit (Fi 
NU. 281). A fbldi aprólékos jókhoz úgy ragaszkodik, hogy öri 
boldogságát szerentsélteti (KahSzE. 521). Ne ves.sed élted 
koczkára Uram, magad itten ne azerencsélte.s.sed (Kónyi: HRo 
26). Motskos parányi gyönyörködtoté.sért .szerentsélti'tni az i 
t.ntIanságot (SzU: MVir. 395). 2) [prospenmi reddo, felicit 
beglücken, begünstigen) een wram ydwezeh engometli, 
een wrara yol zerenchaltas (KeszthC. 324. KulcsC. 300). Az 
isten minden kívánsága szerint való javaival szerencsélle.' 
Ngdat (LevT. 11.304). Oh uram szerencséltes minket (Ma 
Evang. 6). Rákóczy Sigmond, kit az isten szerenc-séltess 
(MoiJrok. VIII.231). Ha isten más módon szerencsélteti ügjt 
köt, mások fegyvere áltsd, optime (Bercs : Lev. 617). Nemvol 
képes, hogy egy emberséges ember valami liitván barátsági 
szerencséltes.se vagy kere-sményét vagy hírét (Fal: UE. 45 
3) Igratulor ; boglückwünschen). Szerenczoltetuéc á László 1 
rályt a miigyari királyi méltóságba (Helt: Krón. 191b). E^ 
liiua mind a tob békákat, hogy el iSnénee szerenczjltítui 
királyt (Helt: Mes. 58b). Siessen szemben lenni az passáv 
mostani tisztiben szerencséltesse (Monlrók. XXVII. 187). 

még-szeréncséltet : 1) [congratulor; beglückniinsche 
Nagy félelemmel el iovéu meg szerenczííltStic vala a kirá 
(Helt: Mes. 59). 8) [folicito; beglückeuj. Könyiirgük ft szí 
fól.ségének, hogy eimeg tova is megtartsa, meg Is Szerencs 
te,s.se (Nád: Lev. 88). 

Széréncséltetöd-ik : in periculo versor Kr. [in gefa 
sein). Egy pár koszos sái'ga pénzért nein méltó egymást e 
próbákkal vékony szálon szerencséltetódni életedet (Fal: N 
211). A mellyekben gyakortább szerentséltetódik s kárt-is v 
az igyeuosség (Fal: UE. 380). Százszor jobb utánua nem 
dúlni, hogy sem a próbiin szerencséltetódni (3Ull. 

Szerencsére : [fortuito ; zufallig). Az (Bldet f nekik zen 
cere mertekéi ózta (DilbrC. 148b). Nem adhat ember igaz 8( 
tentiát, hanem ha csak szerencsére (Pázm: Kai. 99). Víisáni 
akkor-is tsak szerentsére józanodik (Fal : NE. 6). 

Szerencsés : fortunatus C. folix, faustus, prospenis, seoi 
dns MA. glücklich, glückselig PPB. O zereníes es bodog n 
ez vigasagnac napya ('l'elC. 33b). Szerencsi^ssek az magyan 
mert megint fel kell meimünk az frauczia miatt (Bercs: Li 
351). Munkánk elég lesz, csak Isten szerencséssé tegyen Ix 
nünket (405). Oh en szerencsés szolga be jó helyre lalálkiizlf 
(Biró:Préd. 129). A szereutsés folyamattyát a dolognak ka 
náinak tulajdonította (Fal : NE. 15). A .szerencsések és s-zert 
esetlenek kíizt választást tégy ; azokat kHve.s.spd, ezektói tái 
légy (Fal: UE. 381). Az újság kelleti magát és ha szerencí 
híre támad, dupla érdemet ád mindennek (503). Mikor egyil 
nek támad, a uulsiknak lenyugs-zik szerencsés csillagzjitja (Fi 
TÉ. 675). 

[Szerencsósed-ik] 

meg-szerenosésedik : (felieJtor, prosperor ; glücklich wi 
den, gedeihenj. Oyemieki lésznei', de azuknac nem Jrflih 
noha mindenben igen meg szerenczésedic (Cis. L2). 

Szerencsésen : fortunate, fauste, prospere, auapiuatu 
feliciter MA. glücklich PPB. Az vizeknek arradasyt batrou 
zerenche.sen által mene (IXjmC. 121). 

Széréncsésít : fortuno, felicito, secundo MA. |glückli 
machen). Erósitsed és szurentsésitsed az & v^ orsz.ágát. mell 
az euangeliom által el kezdőt (Kulcs: Evang. Hb) Szorcnci 



Dili 



ME(5-SZRRENCSÉSlT— SZERENCSÉZ 



MEG-SZERENCSÉZ— vSZESZ 



230 



Ciijl Szerencsésittetnek 



s« iston .17 Atillát (GosArv : MapyB. 
k istfMitolmipk-is (Illy: Kat. 99). 

még-szeréncsésít : ^a; Mig meg ismerneye, hogy ha az ht az 
\\UM meg szereiitsp.sitStte volna a vagy nem (Helt: Bibi. I. 
4). Az «T meg szorent-sesitőtte az én utamat (Helt: Bibi. I 
2). Forgolodásükat isten meg .szerenezéséczG (Zvon; Post. 3b). 
egszerenosé.sítette volnáo az nr az (1 útit vagy nem (MA : 
bl. I. 20b). Mind a miket cielek.szik, megszerencsesíttetnek 
ly: Préil. 1431). 

Szerencsósítóa : pro.speratin, fortnnae apprecatio ; da."! 
gnen, gliickwiin.sc'hen PPB. 

SzérencBÓskóppen : [pi-o.'jpere ; giinstig). Niarban minden 
ilgtik szeronchas ki-ppnn p.sik. l.")72 (KBi^cs. F3). 

Szerencsésség : prüspf<rita.s MA. wohifart, glüek PPB. 

1. Szerencsésül: [prosporor; gedeihen). Ne akary gyener- 
idny abba, ky zerencha&sultotyk w vtaba : qui pro.speratnr in 

sna (KeszthC. 87. KnlcsC. 86). 

meg-szérencsósül : cw Reuid vton való iarastok .sem .sze- 
DRzasul niegh. 1572 (KBécs. F.5). 

2. Szerencsésül : (pro.spere ; glücklich]. Te dizeddel as te 
psegeddel zerenéesf I ígekeziel : specie tua et pulchritiidine 
a intende, prospere procede (DöbrC. 100b). 

Szerencseség : (fortiina ; glück). Apollót áldom .s hívom 
gítségére, juttasson töbUsziir is illy szerent.seségre (GyöngyD: 
30). 

Szerencsétlen (sztrencíállan RMK. III.297); 1) impio- 
er, iufortnnatns, obscoenus, inominalis, inominatus C. infelix, 
faivtiis, inauspieatus MA. unglücklich PPB. lay neked zeren- 
ctlen lelek (A'irgC. 148b). Oh wolna yl wezelem e.s yli zeren- 
etlon feyem (ÉrdyC. 511) Egy keve.set szóllok Magyarország- 
1, InségérSI szerencátlan voltáról (RMK. III.297). A szeren- 
ések és szerencsétlenek kílzt választást tégy ; azokat köves.sed 
ektól távul légy (Fal: UE. 381). 2) (improspere, infeliciter; 
igliicklicherweise]. Soha gondviseletlen-sége miatt szerencsétlen 
im járt (Balog: Ckirn. 109). 

Szerenesétlenit : [infelicem reddo ; unglücklich maehen]. 
madárka az ablakon frissen ki-repüle, tsak hogy Szusziónak 
erentsétlenitő várától megmenekedbas.sen (Kóuyi: VM. 24). 

Szerencsétlenség, szerenesételenség (zerenthiaiálaií- 
g LevT. 1.7 1: infortunitas, infortnnium C. infelicilas MA. un- 
ück, unfall PPB. Ezzel egyetevmben vagyon evnekyk zeren- 
letelensegevk (CornC. 158). Az vvr bochat tereád átkot, veszS- 
ilmet as szerénchetelen-séget (Helt: Bibi. I. Zzz2i. Ha az fi'eye- 
ilmnek valamy zerenchyetlensege , gonoza thÍTtennendyk 
íMNy. n. 37b). Ez my warasy feleonknek, Teleky Georéiiek 
eoreoncetlensege eseot (323). Bánom az K. zerenchiatalansa- 
t, hog velem zembe nem lehetet (LevT. 1.7). Tsoportos sok 
erencsétlenség (Kisv: Adag. 222). Nemzetünknek megböcsül- 
stetlen szerencsétleasége az mi hadainknak tudatlansága 
fercs: Lev. 331). 



» 



impro.spere, inanspicato C infeliciter 



Szerencsétlenül : 
A. unglücklich PPB. 

Szerencséz : 1) prospero, foi-timo, felicito MA. beglücken 
PB. Haiadon leaniat neki ada, kit ho^ meg szerzet volna, 
»nhelt szerenczeze 6tet Magiar orszagnac birodalmaual (Szék : 
rón. 21b. Pethfl: Krón. 103). Lsten niegh tliartsa es zeren- 
9zze kegelmeteketh mynden jawawal (Századok IS.2Ö5). 
(gratulor ; beglückwünsclien]. Más seregben bájtnak szép 
(tjús inSket, .szerencsézi vendég ott mindketten fiket (RMK. 
.68) Nekfinc szerenczezic az uj szSletett gyermeknec jo tété 



menyét (MA : Scnit 67b). Minden philosophusok k5sz8nt5tték, 
szeronczézték Alexandert (MA : SB. 177b). 

meg-szérénoséz : 1) (felicito; beglücken]. Ag^on te neked 
az te szí^ued szíjrint es minden tanaczodat meg szerenczeze 
(Szék: 51<olt 18). Kirlec vrani, ted ezt, lio^ mostan meg szoreii- 
czeztessfinc (123). Le veere az igaz.sagot as igen meg szeren- 
czeztetec (Szék: Króa 48). Az \\r megszerencaézi a te utadat 
(MA: Bibi. 1.21). S) [congratiilor ; beglückwünseheuj. Jó atj'.a- 
tiai ótt még szerencliézéc, nagy szép baszédekkel fl nékie ezt 
mondák (RMK. ILllS). 

meg-szérencsézés : fortunae apprwatio MA. das glück- 
wünsclien PPB. 

Széréncsézés : [apprecatio ; glückwunsch]. Áldással, szeren- 
czézéssel vallást tésznec a Cliristusrol (MA;Scult. 13). 

Szeréncsóztet : [prosperum facio ; glücklich maehen). Az 
isten a mi tündökl(5 birt)dalmunkat, mint a ragyogó nap tün- 
diiklési, szerencsézteti (Monlrók Xltt. 23fi). 

SZÉRŰ (szerő Born: Ének. 447b. zyre JordC. 235. zyrew 
JordC. 362. 528. zSrő BécsiC. 6. tevrev CornC. 36. szűré Helt: 
Bibi. IV.38. ssürn Born : Préd. 2.5b. sziíni Hoffgr. 681)) : ara-i C. 
MA. tenne PPB. Simul a szérfi : area *glabrascit ; nap és hold 
udvara, szénije : haló PPBl. Szérfi, tsfir, olly hely, a hol a ga- 
bonát kitapodliatják vagy kitséplik az emberek (Bod: Lex. 
179b). Az arpanac zSrSiet zoria : aream hordei ventilat (BécsiC. 
R). Nari zérSnec péríieié (122). Zoro lapato 5 kezében és niég- 
tiztéita 8 zérSiét (MünchC. 18). Az buzat gyevhchetek az en 
zevrevmben (CornC. 36). Wttra valót agy ewneky te barmod- 
ból, te zeer&dból (JordC. 233). Mykoron be gyeytendem te zy- 
redrSI es saytodbol te yawydath (235). Meg tyztoyttya hw zy- 
ren-yet (302. 528). Semykeppen ne ytellye magaat méltónak 
lenny a mennyeknek orzagara, vala ky ez vylagnak zer\^een 
meg nem nyomottatyk nyomorwsaghnak myatta (ErdyC. 431). 
En egy fflrt gyapiat vetSc a szfiriibe (Hoffgr. 68b). A szflrflrSl 
iandokot adtoc az vvrnac (Helt: Bibi. I. XXx3). En szerelmes 
szflrem, kin én chépléc (Helt: Bibi. IV.38). Szoro lapattya keze- 
ben vagyon es meg tiztittya az S szflrSiet es buzaiat az 5 czft- 
rebe be gyflyti (Born: Préd. 25b). így erezed te az szer6n az 
czeplest (Boi-n: Ének. 454). Az Arafna .szaruién, ahol az pusz- 
tító angial meg allot vala, oltárt rakuan, az istennek áldozik 
(Fél: Tan. 501) Az állóvízbe ha egy k5vetskét vetfink, elsftben 
kisded Ijerekdéd szfirfit indit (Pázm : Préd. 749). Vagyon még 
az sátánnac máss less helye, .szén'je is (MA: Scult. 31b). Az 
egyenes liely, szérS széles avagy kaskeny ((Jóra : Vest. 6). A ma- 
darász elkészíti a szSri'it (Com: Orb. 104). Sok gyaievé.sz gaz 
nép meg fordi'ilt ezen az országon mint egy nagy, szélas, iVass 
.szerűn (Tof: Zsolt 621). A .szérSkben-is szokták volt vinni a 
gyermekeket és ott alutni, rengetni rostákban (Hall: Paizs. 5). 
Mint az éh madarak a szemes sz(ir8re, ugy járnak a iffiak 
ezekhez kérSre (GyöngyD: KJ. 361). 

hadakozás-szérűje : [palaastra, locus pngnae ; kampf- 
platzj. Mint hadakozásnak szerííjére ide gyülekeznec vala 
(ErdTörtAd. ra,90). 

nyári-szérű : [aestiva area ; .sommertenne]. Elromla az vas, 
czerép, értz és ISuec mint az polyva az nyái'i szénni (MA : Bibi. 
11.158). Mint a nyári szerűnek pozdoriái (Illy: Préd. 11.211). 

SZESZ: 1) fragrantia, odor MA. vapor, eshalatio, spiritns 
Kr. [geruch, duft, gei.st, dunst]. Kiment szaszű lx)r: vappa C. 
Ez wolt ee az czazar eze, bátor yo, de ky kewlt zeze (ÉrsC. 
481). Ennek hamar ki-mégyen szesze és meg-vész az pohárban 
(Pázm : Kai. 729). Ki-ment szeszű, megerfitlenedet bor (Om : 
Jan. 84). A ki-nyittatott kopor-sobol iszonyú, el-szenyvedhetet- 
len nehéz szesz és dogfis illat zuhaii-ki (GKat: Váll.s. 1.995). 
Egy féle iillatok a jo .sz^gu f&veket ingyen sem illatozzák, 

15* 



231 



ÁLOM SZESZ— BESZÍ 



EL SZl— SZIVARKO&IK 



lianem a kertésznek és egyéb munkásoknak emésütékjeket és 
Inul'is liáiiyadékjdkat szagolják, nyomozzák és a szeszin fel-tá- 
lalván, azt abárolják (U. EIöb. fi3). Nem részeg szeszei, de lié- 
zag aggj-al irkált (Sall: Vár. 179. Xllyef ; BCsTomp. 46). Le- 
.szjilla édes leve a palackoknak gyomrokban, de szeízeereje 
meg szállá fejeket (Fal: NA. 121). 

álom-szesz : [somnolentia ; sclilafrigkeitj. Alom szeszszel 
való káromlás (MNyiI: Irt 328). 

bor-szesz : vapor et odor vini MA. [weingeist]. Bornak a 
szesze : anbelitiis vini PPBI. Az részegesek ezekbSl elegge ma- 
gokat aszíizekbou vebetneiek, ha az bor .szez elmeiéket el nem 
b«ritott.'i viilna (Ünc.sKi: Préd. 26 1. Mikor Pristiniisnak a biró 
eleibe és onnan mártíromsilgra kellé menni, sokat ivek, hogy 
a bor-S7,e.szszel erflt venne a kinok-gy5zedelmére (Pázm: Préd. 
227). Mikor az ember fejébSl kimégyen a bor-.szesz, eszébe 
sem jut, hol volt és mit mivelt (1112). Hogy a boniak szesze 
ki-mennyen (P6s: Igaza IL 457b). 

tenger-szesze : [exhalatio maris ; meerasdunst]. Valami 
kiivér berbécs pecsenyétől és osztán a tenger szczétíM meg- 
c.sömürülvén, betegen érkezem Sluzába (Bethl: Élet. 295). 

SZ£;SZTKA: [soror, mouialLsJ ; nonne Pesti; Nom. 92b. Az 
ev vra liagya evtet ncmely apaehaknal auagy zeztrakuai (MargL. 
195). Példa oluastatyk ket zeztrakrol, kyk zoktak vala eviny 
némely liytuan nádas hazaclikaban (C!ornC. 238). Ty, kyk vat- 
tük az barátoknak aytatos zoztray, illyetek az ty zenteteknek 
jnnepet (DomC. 1G3). Meene be zent atyánk Ferencznek har- 
mad zeei-xeteeben az zezttraak kízzee (ÉrdyC. 644. 451). 

Szesztraság : [ordo monialium ; nonnenorden]. Vannak 
asz.szonyállati szSrzetek, apatzasagok es szestrasagok (Gyarm: 
Fel. 49). 

SZEVEDÍIZ [széledezi]: [dissipor; sicli zerstreuen). O, mi- 
belt az meg széliedet .szekereket mind az egész harczon veze- 
tSkuelkül idest(jva szevedezni lati : is ut dlssipatos tota aeie 
cnrrus vagari .sine rectoribus vidit (Forró :Cm't. 525). 

SZÍ, SZÍV (sjoiárkozik Helt:Bibl. IV.3G. 1878 Tört. 1.59): 
sngo, attraho MA. saugen PPB. Az ember az sok bfint úgy 
szivja mint az vizet (RMK. IV.öG). A mit köldökén magához 
szfliat annya vérébiM, azon síndig és nevelkedik a gyermek 
(Pázm: Préd. 67). Az emberi szyftvek az eset után nem egye- 
béé, hanem gyümólcztelen pusztaság, az ki szyia mint az vizet 
07. álnokságot (Zvon: Post 1.357). Az emberek magoknak olly 
gonosz akai'ói, hogy az ellenségeket magokhoz vonszák, ma- 
gokba szíják és tjiplállyák (Mad : Evang. 140). Ttidom, honnan 
szivta ezt : az igy szollo Nihusiusti'il (CzeghJaph. 161). Egy 
levegS-eget velőnk miért szíjnak (Pús: Igazs. 11.460). Magneskí 
az vasat miként hozzája szíja, szintén így az tínyákló gazdag- 
ság az emberekot (Fi5sfls: KirTük. 135). A levegíeget ne szjják 
(Bly: Préd. LU). A' (x'ik mérget szi a' virágnil (Páp: KeskÚt 
48). Mekeg a vig kecske, mikor annyát szjja (Fal : Vers. 908). 

[SzólásukJ. Szép szint mutat hozzád, alattombim melléd 
szíj ja magát, mind ellened rakja tUz^ lángját (Tbaly: VÉ. 
1.402). 

be-szí : insngo, imbibo, attraho SL [einsaugen]. Bé-szj'vom, 
bé Lszoni : conibibo PPBI. Az féld megh nytia ew zayaath es 
be zywaa az folyó vyzeth (.TordC. 907). Az ember az sok bíiut 
úgy .szívja, mint az vizet vagy az eget beszívja (RMK. IV.66) 
Valaki a papa tudomaiiiat ve.szi, abból iszik és be szya, mérget 
i.szik (MehSzJán. 236). Orra lyukán bé-szivandó orvosságoc 
(C'om:Jan. 174). Személybeli oknélkől bészitt gyfdAlség (Ve- 
resnuLev. 412). E>z nem lítt légyen a levegő és W-szivó s 
ki-fuv('i égben hallató kiMsí zendúlet, hanem az Istenben lév5 
beM .sziizat (UKut. Titk. 8). Mikoroii az híg ég tiszta és vilá- 
gos, bé-szini minilennek akkor bátorságos (Felv : SchSal. 7). 



Vannak ollyan emberek, kik midSn a macska lehelletit b 
.szíjják, ez által az 5 testeknek termé-szeti meghábonxlik benm 
(Mlsk:VKert. 168). Szoptató dajkája életünknek az i^áság, 
mit ebben l)é-.szívunk, úgy nevekedik életünk (SzD: MVir. 23 

el-8zí : [retraho ; zurückziehenj. Nem kevesen a holt testi 
k6zzé magokat elsziván, életben meg-maradtanak (Rumy:Mi 
1.145). 

föl-Bzí : snctu attraho, exsorbeo MA. sursum traho, subsug 
aufsaugen, in die hiShe ziehen PPB. Az elephant az folyó vb 
nagy vóltáual meg tartoztatbattya és véli, hogy az Jordáiin 
foly(5 vizét fel-.szijliattya (Kár: Bibi. L537) Szivárvány a sziv; 
lAst.'.l, mert bor szivatik fel rajta (GKat: Tilk. 112(1). Széják 1 
a tengeri lói a vizet (Szeg: Aqu. 102). 

hozzá-szí : suctu attraho MA. an ách ziehen PPB. 

ki-szí : mungo C. exsugo MA. aussaugen PPB. Megli-Í 

az orozlan s ueret kih ziua (DebrC. 39). Végy tikmonyát 
köz^pin meghasítván szídd ki (R;idv:Szak. 277). A y'i gazd 
nem várakodnak, hogy a konkoly kisziv;ui a (Jild zíijál, 
fojtsa a búzát (Pázm : Préd. 27). A Ik'I kőzőt Iev5 étel szo 
erec a meg-emésztett éteknec legjobb erejét ki-szijác (Coi 
Jaa 51). Kevés értékedet klszijta a török mint a vérszopó i 
dály (Paskó: ESir. G). A sárkányok az elefántok fölébe t.sii 
belkednek és azon véreket bűségessen ki-szijják (Misk : VKe 
34). Az oroszlánok mihelyt megragadhatják a prédát, húsok 
Jszve-rágják, vérSket ki-szijják (55). Ki szijván a már Itoi 
napok testekbfil a nyerseséget, tsnpa kendJzéssel fóltozgatn: 
magokon (Fal : NA. 144). Az én állaiiotom száraz betegségb 
nyavalyog, ki.szítta erejét a káros koczka, s kártya (Fal : N 
287). Szivárványból ki-.szivod az eget (SzD: MVir. 95). 

meg-szí : [exsngo, extraho ; ausziehen]. Ha vizét a' dagad 
faio szemre teszed, meg .szyia (Mel: Herb. 64). 

öszve-szi : [contraho ; zusammcnziehen). A sfil-disznó mik 
vészi eszél)e, hogy valaki jár körülötte, menten Sszvo szí 
magát és igy tővlsses volta miatt senki hozz;'ija nem féri 
(MUk:VKert 242). 

Szítat (bé-«:iiní SzD: MVir. 117>: attrahere fácio Kr f.ai 
ziehen la.ssen]. Hasas kfipíly, mellyel a' testbM a' vért szita 
yuk (Nad : Kert. 82). 

be-szítat, be-szivat: (imbibere curo; eiasaugen lassei 
Ide toua haíiatatnac es ingadoztatnac mint e^ re.'-7/>ges es mi 
den bSIczesegec be szitatic (Szék: Zsolt. 113). Bé-szívattya n 
.sokkal-is gonosz példájának mérgét (SzD: MVir. 117). 

föl-szítat : (subtrahere facio ; aufziehen machen). Vizet 
kútb<)l felszítató rúd : embolus PPBI. 

ki-szítat: [exsugere fiido; aussaugen lasseuj. Scilasd ki 
mérget á diihíls eb harapássánac (Mel: Herb. 142). Szivta-sd- 
lelkemnek gennyet n'diét (Rim: Ének. 7). 

Szivall : [sugito ; athmeu]. Az fulladozó igen kapja, szivall 
az eget, az szellStt (MA:Scult. 81). 

meg-szivall : [exsugo ; aassaugen]. Az elepliánt moh 
iszjk V* anniéra, hogy a fenekét meg jri a víznek es vgt 
meg sziuallia (Mel : Jób. 98b). 

ISzivalkod-ik] 

meg-szivalkodik : (contrahor ; zii.sammenschrumpfen|. 1 
á fa az melegsegtiM meg s(\ttetven meg szivalkodott vala : ha 
vaixjre torrida casu inarserat (Forró; Curt. 317). 

Szivallás : (suctus, attractio ; das sjingen). Szivárvilny 
.szivallástol, niert bor szivatik fel rajta (GKat: TiÚl 1120). 

Szivárkod-ik : demano MA. (stillenj. Szivárkodom. tsi 
giik: manó iCom: Vest. 135). Micsoda búiiSk szivárkodnak 



:;3:! 



ütli 



AIj^SZIVARKODIK-vSZIVÁRKOZAs 



[szivArkoztati— szivÁRvÁm- 



234 



fjKiiénjsígbfll (Barna : Lsk. 262). Hogy a nedvRiség bé-ne voniiA 
magiit az ípiil«t kfízí és la>!saii szivárkíidván vt'gtéif nipg-no 
ejtMiié, keleté volt itten a pálma f'Alxil hasogatott das/.kilkiiaU 
(Moh) : JÉpiil. 230). A kevély kérkedés és esztelenség azon 
egy lnniloft agj'-veWhfil sziv.irkodnak, fakadnac (Szl)t MVir 
27S). 

alá-szivárkodik : [demano; heralifliesseii]. A p<')k az iny 
kórfii az agy feneke t'yatt levó takony tsiiiál('i niakkotskakbol 
szivarkodik alá (ACsere: Enc. 148), 

^inm által-szivárkodik : [paulatim transgredior ; langsam liin- 
Uberküinnien]. Van vagy száz katona most is köztünk, szivár- 

fjikl kodnak najxinként is ugyan az dnnántúl vakík által (Reros : 
Lev. 7). 



be-szivárkodik : [manó in ... ; hineinrinnen). Az tőidnek 
gyomrában i.s be enyé.szik és szivárkodik (Lép:PTiik. III. 19). 

ki-szivárkodik : [emano ; heran-srinnen). Az nyomás elót 
ki zivarkodo nnist' protro[X)n C. A párás kiadás az, a mely a 
bőrnek apró menedékin szfintelenSl ki adatik, szivárkodik 
(ACsere: Enc. 150). A kősziklából kiszivárkodo viz (IllyiPréd. 
11.343). 

le-szivárkodik : [demano ; heraböiessen]. Az lágy túrós 
massíit szedd ki kosarocskában, igy laszivárkodik réla az .savó 
(R;iJv: Szak. 27ti). Szivárkodgyék le a vize (Szakácsmest. 70). 

Szivárkoz-ik : niano Kr. [rinnen]. A szftz Marianac ke- 
pebíil szyuarkozot volna neminemfi olainac iiedue.ssege (Mon : 
KépT. 260). Az imádság csatoi'ua, mellyen reánk szivárkoznak 
minden áldások (Pázm: Préd. 645). A sok éretlen nedvas-ségek 
az érzékenségek tsatornáira szivárkozván, bétóltik és meg-re- 
kesztik az i'itakat (840) A prédikátorok isten csatorna és tSl- 
cséri, mellyeken szivárkozik a calvini.stákra az igazság (Sal : 
Vár. Elób. 5) Erez kSzzfil szivárkozó bányászi nedvass^gek 
'Com : Jan. 20). A savós rész az hngy éren a vesékre megyén, 
ssivárkuzic (51). Az hordóból szivárkozik : ex vasé manat (Com: 
Vo.< 24). 



alá-szivárkozik : [demano; herabrinnen]. Meg hűvösödvén 
ir H J^PPenként szép lassan szivárkozik alá (Pázm: Kai. 15). 

által-szivárkozik : [permano; dm-chAie-ssen). A fSld gyom- 
rábnl ki forni folyamok azon ereknek tnlajdon.ságiban része- 
ulluek, a mellyeken által-szivárkoznak íFal : UE. 367;. 



be-szivárkozik : manó C. [.se insinuare ; bineinschlüpfen). 
Máriába éppen bé-szivárkozott a malasztnak tellye-s-vólta (Káldi^: 
réd. 366). Valóban raknák magyarral meg azokat az helye- 
tet, de csak titkon és éjjel szovárkoznának be az várakban 
1878 (TiirT. 82). 

el-szivárkozik : [emano ; abfliessen]. A folyó viz elszonár- 
íozuán meg szárad (Helt: Bibi. IV.36). 

ki-szivárkozik : emano, dimano C. [au.srinnen]. Az telién 
üi'ist liánnyad ki ti.szta asztalra, meg várjad, hogy az vére ki- 
izivárkozzék (Radv: Szak. 17). Az uri gombát niegmos.sad, tiszta 
Bztalra leburét.sad, hogy az viz kiszivárkozzék beWle (22.5). Ki- 
izivárkozot, mint a kOvérségból az fi hami&ságok (IlIy:Préd. 
L35). 

le-szivárkozik, le-szovárkozik : [demano; herabflie.s,sen]. 
A fánkot tedd ki az serpenyfibfil, az vajat le hadd szivárkozni 
■Radv:Szak. 175). Az borza virágot mosd meg, tegyed tiszta 
bálban, hogy az vize laszivárkozzék (179). Az apró .szöllfit fintsd 
szitára, azivárkozzék le a vize (189). 

Szivárkozás : manatio Kr. [das rinnen). A ehodalatos asz- 
izonyállatnak láliai-alatt vagyon a hóid, mert Évának minden 
veszedelmes és ártalmas szivárkozá-sánál fellyebb való (Káldi*; 
E^éd. 96). 



[Szivárkoztat] 

által-szivárkoztat : (facio nt permanet; dnrchrinnen lás- 
son] Ha ki íizt akarja, hogy a syrnp szél* fényes legyen, tegyen 
eay árkos folyó papirost al;ija és azon szivárkozt.'issa által (Lipp: 
PKert, ni.288). 

le-8zivárkoztat : [facio nt demanel ; herabflip.ssen machen]. 
Az laskáf tiszta vizhen megforrázzjid, az vizet jól loszivárkoz- 
tasd, úgy hányjad az húshoz (Rjidv : Szak. 92). Az orvo.s.s;'igok 
akár pilnlák akár orr lyukba tétetett taknyot leszivárkoztatók 
légyenek (Com': ,T,an. 145). 

Szivárog: 1) diffluo; trfipfein, rinnen PPB. 2) [.sensim 
congregor ; allmlilig zusammenkommonj. Hadak is kezdenek 
ide .szivárgani (ErdTörtAd. 1.94 1. A lakosok futásoknak lielyei- 
rfil kevesenként haza szivárognak (Riimy: Mon. 1.30). Az én 
csalókozi németem szivárog Köpésén felé (Bercs: Lev. 503). 
Aláz-ato.ssan adjnngálom, miképpen lehetne egész hadnak Nagy- 
ságod mellett maradni, avagy legaláhh az. az ki az Duna-Tisza 
közt marad, az ki mellól is .szivároghat az had (506). 

által-azivárog : 1) Fpermano ; dnrchriimenj. Által-fiivok, 
által-gözölgök, .szivárgók : perspiro PPBl. 2) [.sensim transeo, 
állmaiig dnrehkommen]. Ezen hírekkel komiratóltam az Tó- 
közrfll általszivárgó három rendbeli hadnagyokat (Bercs: Lev. 

112). 

be-szivárog : 1) [inmano; hineinrinnen]. Az hajónak ha- 
sadékin bé-szivárogván az viz, a haj(ít sillyedésben lioz7,a (Szathm: 
Doni. 154). 2) [paulatim ingi-edior ; nach und nach hineindrin- 
gen]. Hirem semmi sincs lijabb, hanem ezen csalókíiziek .szivá- 
rognak hol bé, hol ki Csalóközbül (Bercs: Lev. 293) 

ki-szivárog : [emano ; auströpfein]. A kiszivárgó nedvasség 
kivé asz: gutta *ar«!cit in gemmas PPBl. 

Szivárgás: [manatio; das rinnen] Christus a kózbe-járás- 
nak tisztiben minket maga mellé társul vótt, ugy hogy eredet- 
szerént 8 lévén közbejáró, mi-is .származ;ls avagy .szivárgás- 
szerént azok volnánk (Pós:Igazs. 11.313). 

Szivárogtat : [manare facio ; rinnen kassen]. Azokra a 
suprákra, mellyekbfil ez hamis patvart szivárogtattya Kalauz, 
mi is meg-feleltflnk (Pős : Igazs. 11.545). 

Szivárvány, szovárvány (szauaman Hoffgr. 14. Bom: 
Préd. 9): 1) epistomium C. sipho Com: Jan. 85. [héber]. A 
mágnes kö hozza szya es vonnia a vasat auagy a .szouaruany 
a vizet (Frank : HasznK. 69) Oly szivárványt adott nékik, mely- 
lyel nagy hamar az embernek vérét kiszíhattyák (Pázm: Kai. 
19). Szivárvány a szivallástól neveztetik így, mert bor szivatik 
fel rajta (GKat: Titk. 1120). A ser csapoltitic csóvon, szivár- 
vánnyal, héberrel avagy tsapon : promitur siphone, tubulo ant 
epistomio (Com : Jan. 85). Héber, szivárvány : siiihon, héber 
(Com:ürb. 113). 2) [spongia ; schvvammj. Vfln e* zonarnant 
es betSlte azt ecettel (MüucliC. 69). Eé kedeg el futuan betelte 
a zonarnant ecetfel as a nádra téuén ad uala ő neki venere- 
ket (105). Eé k5zz515k zovarvant fel v5n, be tölte ecettel 
(DöbrC. 442). S) Iri.s, arcus C. [regenbogen]. Hogy vízzel ez 
világ többszer el nem veszne, annak örök jegye az szaváiTán 
lenne (RMK. 11.97). Isten Noénak meg ígíré fi irgalmasságát, 
szovárvány Ifin az pecséti (IV.255). Noénak szovárvánt isten 
mutata (V.16). Láték angyalt, acki igen erfis vala es ennek 
feien az égbeli szouanian vala (Mel : SzJán. 265). Az sz^auar- 
uanban az verases tflzes színy azt hirdeti (Bom : Préd. 9). An- 
nac firőc iegye az szouaruany lenne (Bom : Ének. 348). Az fll5 
%'ala hasonlatos látassál az szardis kíiliőz es az sziuaruan k8r- 
iiiftlotte hasonlatos latta3.sal smaragdashoz (Fél: Bibi. 11.168). 
Jelt is ada, az egén ualo .szouaruanyt (Tel:Evang. 1.158). En- 
nec firoc iegyfil az szauaruánt vette (Sztár ; Vizöz. B2. Valk : 



•235 



SZIVÁRVÁNYOS- ÖSZVE-SZID 



fVlSSZA-SZIDI— SZIDALMATOK 



236 



Geii. 5). Ez a« <'n szimaiiiányom ;iz ogljen (Vas: CanCat. 140). 
Bizonyára az fa annae el5tto is ugyan fa volt és az szovár- 
vány is szovárvány (MA: Tan. 1319). Az zanarvánnac meg 
.szőiv.fi okait tal.-illyAc az b£lcz6c az természet folyi'isiiban 
(Zvon; Post. 1.28). Az aegyptom-liéli templ'mioliljan az égszíuft 
.szivárvány-brtlt liaitások alatt nom lakott mim szentség, hanem 
egy mérges krokodilus (Fal: NE. 13). 

Szivárványos : [siphoiie paratus ; spritz-]. Szivárványos 
avagy fecskendő raírügét sütni (Radv : Szak. 2S7). 

Szívás : [suctus ; das saugen]. A fejedelem a tabák ffist 
szivást el-távoztatá, mellyel az el6tt él vala (Czegl: Dág. 
Elfib. 30). 

Szivattyú : (antlia ; was.sorpumpe]. A hajó fenékben a viz 
Ü.SZVB folyván merítfi .sz-erszánimal, rizvonzó szivatt>iival merit- 
tetic ki (Com: Jan. 90). 

Szivó : sngens, attrahens Kr. 

vér-szivó : (animi duri, eflferatus ; hartherzig, grausam). 
Vveer zywo emberth ees clialardoth wr meg wtal (KulcsC. 7) 

Szivód-ik: 1) aftr.ibor Kr. [liinneigen] Már akkor is szo- 
kása szerint magyarnak kiki feleségéhez szivrtdott (Monlrók 
XXVn. 881. 2) fsensim convenio ; állmaiig ankommen], A 
Ti.fza-Dnna kfizi liolyekbíil a mezei hadak nagy i-észe haza- 
oszlott avagy csak iigy is odaszivódott (Beras ; Lev. 330). 
S) [are,sco ; trocken werden). Ma is hasonló .szép idrt volt mint 
tegnap, szívódnak is már az utak (Monlrók XVni.104). 

[Szivogat] 

Szivogatás : fsugitatio ; da-s leckén]. Az evangeliombéli 
édességeknek nagyobb izi, kóstolása és szivogatá.sa, hogy sem 
mint akárminek o vililgon (MHeg^ : TOszl. I R3). 

Szívós (.síiyn.? PPB. .'ím.' Helt: Mes. 146): lentus, (lexilis; 
weich,' bieg.sam PPB. Szíjos, nehezen töri fa : liguum lentum 
frangi ; szyjas vas : ferrnm ductile PPB. Sükeres, szívós, lassú : 
lentus PPBl. Az alayfa sziu.sb á tíib fáknál (Helt: Me.s. 146.i. 
Természet szerint a sok fa nem közt egyik könnyebb a másik- 
nál, szívosb, tömöttebb, tartóssab (Moln : Jílpiil. 67). 

SZU) : maledico C. vitupero MA. [schelten, schm.-ihouj. Vala- 
kit szemtől szembe szidni : *laedere os alicni PPBl. Nielnemel 
rágalmaztam, menetem, megnitoltam, bolondnak montam, zitam 
istenek neuenel, zitam atyokrol, aniokrol, rokonságiról (VirgC. 
7). Kezde fiketli zydnya es feíiőgetny (SándC. 29 1. Bessthie 
kwrwanak .syttlia íXjívT. I.O). Fuld<iklóiiak, eszem nélkSl csu- 
f.indáros.san bőfSgAnok szid (Matkó: BCsák. 23i;). Száguld az 
lj:LSlyához, az kapitánt szidgya, esti denevérnek és l(>ixSnak híja 
(Zrinyi 1.31). Ebből is ki tetszik állliat;itlanf5ága, .szidta igen az 
érseket (RákGy: Lev. 192). Illésházi cselekedetit senki nem 
dicsiri, sőt pöki, szidja érte (292). Ezeket az t8rők Dunán innent 
rútnl hurogatta és mindenfelől .szitkokkal szidta (Monlrók 
Vn.72). 

ki-szíd : [conviciis consector ; ausschelten]. Ha e tévő leszek 
s társaim meg-sajdittyák, ki-szidnak a világból (Fal : NU. 278). 

még-szid : vitupero, increpo, convicior MA. (.schnijilien, iJLs- 
tern). Valakit erősen megpirongatni, szidni : *prusequi ali>inem 
verbis vehementioribus PPBl. Ki mcgzidanga altat anag annat, 
balalt'ű halion (MünchC. 84). A ki az ú attyat es annyat meg 
.szidgya, halálai halyon iHolt: Bibi. I. Mm'). Mykoron ISeclibe uol- 
tuuk, nehezen uoltain akoron os Bok.szer .szyttal n\og (LevT. L76). 
A puplik.'m akármelly betaiiletes embert-is sokszor >uiduk mots- 
kos szókkal szólit-meg vagy ugyan meg is szid (Misk : VKert. 
415). 

öszve-szid : [conviciis consector ; ansscheltenj. Elküldtem 
lova.sokat s hát a nneink I Ö8zve.szidám li'urniáskodó kapitány 
uramék"t (liercs: I/ev. 295). 



[vissza-szíd] 

visszaszidás : [recriniiuatio ; zurii<ks(hm;ibni]g) A farkas- 
nak embertelen szitkait halgatíissíil múlatom, mert egy száraz 
hazudsz, egy \'iszaszidás ezekre a felelet (Sall : Vár. Előb. 3). 

Szidalom : oonviciuni, opprobrium, opprobramentum, vitu- 
porium, dir.'ie (^ probnmi, nbtrertatiis MA. [.schmiihung, lüaternng, 
sciieltuntr, schmachrede, s<'handej. Pironság, .szidalom, gyalázat : 
probmm PPBl. Jo ees gonoz zer/.etősuek dicheretj ees zydalma 
(WinklC. 351). Bo7.zusagnt, gialazatot, zidalmat valamit tuda- 
nak raita tenni, mind el teuek (WeszprC. 78). Megh tekentStte 
vr isten az the medSsegSdnek zidalmat (TihC. 115). Honnan 
zonwecz enny bozzvv.sagot es emiy sydalmat (ErsC. 47). Az 
isten vtaloc az őrec szidalomra mennec iHelt: Bibi. I. g3). Az 
isten el vőthe rólam a szidalmat (Holt; Bibi. I. 03). Szidalom 
be,szédückel illeti (Helt: Mes. 193). No egyel itt meg az vtban, 
mert nagy szidalomra leime ez énnekem (272). Az mi atyainc 
vetkeyert vágjon mostan szidalomban Jeru.«alem (Bom : Evang. 
IV. 186b). Valaki az 5 báttyánac feleségét el veiendi, nagy 
szidalmat czelekedet (Kár: Bibi. I.I07). Nem merte fttet szida- 
lommal illetni (Fél: Tan. 479). A fnlákos nyelvek szidalniit 
nagy alázattal viselte (Pázni: Préd. 52). Szidalom, bo.sz.szúbe.széd 
ne elegyedegyék a beszélgetésben (Pázm:Kal. 407). Ezeket az 
verseket nem szidalomra való kodiiebSl irta (Bal: Epin. 3). 
Szidalnmmal rútítani : conviciis pro.scindere (Tora : Jan. 204). 

Szidalmas : probrosus C. MA. [schandlich, sclimachvoll, 
lasterliaft]. Fileim az zidalmas íufoknak mőuetesSkkel botele- 
nec (NagyszC. 35). Az aldot .Jesus megalaztatec mind az zidal- 
mas kerezt fanac halalanac nemeiglen (DebrC. 256). Zydatmas 
káromlást zenwedo (ÉrdyC 536). Az idvezítő Krisztus adott 
nekem győzödelmet. lerontanom atti szidalmas tévelygésteket 
(KrisztL. 16). Szidalmas volna nekünc (Holt: Bibi. l Ql). A ki 
megnyomorittya az í) attyat es anyát elfizi, az szidalmas es 
atkozot gyermec íSalMark. E8). Zalagos jószágot tartani nem 
volna szidalmas (Ver: Verb. 141). Szidalmas I5n az halai, niely- 
lyel minket meg valta (Boni: ftiiek. 48). Vakiliol kevélység 
vagyon, ott szidalmas gyal:iz;isok találtatnak (P;\zm: Préd. 1011). 
Ne kövesd szived szidalmas szíindékát (PhilKözl. IX.176). 

; Szídalmason : (probrose ; schmablichj. Csak egy imegben 
1 iidvarriil kiliajlák, nagy .szidalmason uti-zi'ikon hurejtják (HMK. 

n.267) 

Szidalmasság : ignominia, opprobrinm MA. [schande, 
schmach]. Az zidali!ia<.sagnak miatta iucz az lyztesegre (VirgC 
92). Mikepen zenue<lel a le z.ent fyadon, liog; ilen naé \xnao- 
sagot es zidalmassagot toznoc (\itkC. 83). Atanusagot elhag- 
uan nag zidalma.sagal, ez világi emberre lenne (TelC. 69. 109). 
Ky az teremtő nr istennek bozz^v.<i,•lgara, zydalmassagara [wkol- 
bely erdegőt fogad fars.swl (ÉrdyC. 7b. 139. 569). Yllyethon 
zydalinas.-^aghokkal az yr.u^thwdoglmak wchayok zerent hor- 
dozthatyk wala (ÉreC. 32). Míg lé.szen az én ditsiretem szidal- 
ma.ssagra (Szék: Zsolt 3) Mind az őnnen sidoitol, mind kedig 
á [Higanoktol szidalomsaga fe.szíttetet (Vallást. Eeij). 

Szidalmasságos : [ignominiosus; schmacbvoll]. Mindén bi- 
nSknec, zidalmas.sagos zegen.sege íiilvan meg-lattatic (NádC. 7bX 

Szídalmatos : ignominio.'sus, vituiierandus, probrosus MA. 
scliniiihlich, sihimpflii-li, scbiiudlich PPB. Cristus ydwozeylenk 
meg alaztatot volth mind halainak zydalmatos nemeyglen 
(\Ve,szprC. 14(^). Nem az mi i.stei>tnknec félelmében i;irtoké 
inkáb, hogy nem mint a mi ellenségine előtt a pogáiiyw előttis 
azid:ilmatos czelekedet lien (Kár:l!ibl. 1.431. MA: Bibi. I ,'i(>3). 
Szidalinatos az sidoklnn hogy szoká.ssá vőttéc, hogy az gyil- 
kost .az nagy iiine|>en ellinczílssíic (MA:Sciilt. 418). Gyaláza- 
losb és szidalinalosb lenne az, ho^'V li:i egymással gj'íiIA.'tégben 
élnénee (652). 



287 



S/JDALMATOSAN— SZIDÁS 



SZIDOGAT— SZIGONY 



238 



Szidalmatosan : [probruso ; ücliinalilii'lij. l'ávoiniatuk el 
tSlem siránkozva, \-igaztiilbHtatlanul, szidalmatossaii (Lép: PTük. 
11.194). 

Szidalmaz : opprobro, repreliendo, vitiipero, convicior, viti- 
litigo, Ulxu, retaxo, iniiosso, incilo, incu.so, bovino C. (sclimühen. 
ISsteni] Zidnlmaitni : convici.indo NémGl. 102. Egj'pb bozzosa- 
gocutt tebett es iiapyubakot z.vdalmazuan inongj-w (ElirC. 11) 
Kezdő zidalmazni nieiid a varasocat (MünchC. 31. 66). Mikoroii 
az testi rútságot igen zidalmaziia (VirgC. 37. 67). Az 6 zolgay 
szidiümazfik uala 5tct (PeerC. 28). Az en zolgaini úrflliieli, tú 
pedig zidahnaztattoc (NádC. 90). Hogi a mi bitónkét zidalmíiz- 
naiac (DebrC'. 20). Sem dvcbeeryek sem zydalniazyok (ÉrdyC. 
590b. 5P6b). Kyk zydalmaztatbnak, ky zaggattathuak : qui ma- 
ligiiantiir, e.\terminabmitur (KulcsC. 86). Miiiuyaian fölette igen 
szidalmazzac az én lelkemnek beszédét (Helt : Bibi. I. C2). 
Valaki szidalmazza az wrnac neuét, meg Slettesséc (Kár: Bibi. 
I.IU). Nagyon szidalmaz, kezeit mardos.sa (Görcs: Máty. 71) 
Az ki septében fiit\au valami fában megfltkőzik, az fát szidal- 
mazza bíintelen (Zvon ; PázmP. 94). Ez oka, hfigy engemet 
cidalmasz (Teleki: FLél. 6), Szidalmazni, szidalommal rutitani, 
bitván és rósz semmire kellő embereké (Com: Jan. 204). Az 
3gész sokaságot annyira fel-inditották, hogy mindnyájan sirta- 
nak és szidalmazták is Pompejtist (Misk : VKert. 28). 

meg-szidalmaz : vitupero, obtrecto, con%'icior MA. [mit 
K'.bm;ilinngeu ttberbaufen]. Meuden kegyettleneket meg zydal- 
nazon (EhrC. 96). Istennek zeretew zerzete meg zydalmazta- 
;yk (110). Te nem akarz ez velagba meg zidalmaztíilnod (VirgC. 
'2. 80). Mykoron megli zydalmazta vona uniak neweeth (JordC. 
109. 168. 476. ÉrdyC. 601 1. Meg habonvlanak ees meg yndw- 
anak mykeppen borral elegiSlth ees \^Tiekyk mynden bewclie 
legek meg zydalmaztateek (KeszthC. 297). Az m-am is meg 
aidalmazna érőtte, monduán : ím az vndoc .szamár (Helt; Mes 
!73). Meg szidalmaztad mind az istent s mind az királt (Kár : 
Jibl. 1 328). Amaz negjiieu gyermeczkee, kic Eiiseus proplietat 
neg szidalmazác (Born : Préd. 87). Szabadon valakit meg szi- 
lalmazni : de plaiistro loqui (Deesi : Adag. 53). 

visBza-szidalmaz : Irevitupero ; sulimahnngen mit sehma- 
inngen erwiedern]. Mikor szidalmaztatnak, senkit visza nem 
zidalmaz vala (FéI:Taa 185. 269). 

Szidalmazás : vitnperatio, opprobratio C. [sctmude, schma- 
lungj. KrLsztns szidalmazással és káromlással fiiggött a ker6.szt 
án (ÉrsC. 70b). Hallottam sokaknak en kernAIem lakozook- 
lak zydalmaza&sath íKuIcsC. 68b). Nagy szidalmazások (Decsi : 
Ldag. 53). A hitetlen sldok az ur keresztének lábánál állottak 
s ezer szidalmazásokkal illeték 5tet (Tlly: Préd. 11.90). E ká- 
omló szidalmazá-st maga fejétől szegezi másra (SzD : MVir. 
09). 

Szidalmazatos : i^rmiciosus Nyirkállai. 

Szidalmazatosság : [opprobrium ; schmach]. Nem esmér- 
3cmeg az Srfickevalo bozzosagos zidalmazatossagot (NagyszC. 
72). 

Szidalmazdogál : reprehenso C. MA. oft schelten PPB 



vituperator C. [lasterer]. Szitkus, szidalinazi) : 



Szidalmazó : 
onviliator PPBI. 

Szidalomság : (opprobrium ; schande, schmach]. Nagy szi- 
aIomságb:>n, bolygóban maradánk, sok esztelenségben ím mind 
legvakulánk (RMK. 11.178). Semmi atoc es szidalumság ot 
em le.szen többe (Mel : Szjáu. 534). 

Szidás : \-itnperatIo, increpatio MA. scheltung PPB. Job az 
zömben való szidás, hogy nem alatorabnn való czalárdság 
Decsi; Adag. 285). 



Szidogat : vitnporo, coiivk-ior MA. [vviedurholt schelten, 
liistern]. Kyk myuketb zydogatii;ik, \Vnekyk yoth mondunk 
(Komj; SzPál. 56. Pesti ; Eab. 3Ubi. Szidogiitak otot es mond;uiak : 
te leg ;uinak tauítuauia it'él:Bibl. 1.157). Az anyahaznak ne- 
uezeti alat minket piroiigach, ostorosz es szidogacz (Tel ; Fel. 
164). Szidalmazó vagy szidogató ; exprobraiis aut obloquens 
(MA: Bibi. L499). Parancsolt Is volt, hogy megoltjilmazza őket, 
de még igen szidogatta frörtT. \TII.22ü). Latom, de nem tu- 
dom, Lycáon tégedet miért szidogatot, mégis te .szereted (.Zrínyi 
11.125). Engem oldalban szidgattnk (Monlrók VHI.378). 

el-szidogat : [vituperaudo repdlo ; scheltend wegtrelben]. 
Sok fortilyozási után elSle el szidogattya (Bartha : Krón. 50). 

még-szidogat : vitupero, convicior MA. schelten, liistern 
PPB. Intette wolna, hogh semyth ne indet;mna, amazokra for- 
dolwan megys zydogatta wolna ewketh (RMNy. 11.189). A ki 
mást meg-szIdogat gyermek-korában, magadat gyaláz öreg- 
korában (Pázm ; Préd. 206). Seraeiuek megveszett akarattyát 
isten hajtotta arra, hogy Dávidot megszidogatná (Kereszt; FeLsK. 
41). Ezt a szamai- szolgámat valamely gazolkodásáért megszi- 
dogatván, azon éjszaka elszökött. 1760 (Hazánk 1.375). 

Szidogatás : couvieium, ntuperinm, vitnperatio MA. [schuia- 
hungj. Vert ont az keuéllyeknec hartzoc és azoknac szidogatá- 
soc nehéz hallásra (Kái-; Bibi. I. 668b). 

SZaGET (zeget BécsiC 72): insija C. MA. insel PPB. 
Silua hothzigeth (ZichyC. L237). lasnla Gendzozygetli (11.93). 
Cosma de Zygeeth (111.645). Ewtett wettne által az tónak ne- 
mynemew zygetebe . . . Zent Ffereuczet az mondót zygetbet 
•altal vyue (EhrC. 26). Asuerus kiral menden főidet es tengér- 
nec menden zegetlt tene ado ala (BécsiC. 72. 163). Az Dmianak 
zygete, mely zyget az idetevl íbgna neuezteteek zyz Mariának 
zygetenek auag bodog ázzon zygetenec, mert annak elevtte 
mondatyk vala nyulaknak zygetenek iMargL. 4). Meg ertuen, 
hog eelue raeeg ket zaz zí-z a palmaíia neufl zigedten (DebrC. 
61). Ez ynnepnek epistolay.aat jrtta meg Janus ewangelista 
Patlimos zyghetben (ÉrdyC. 551). Az Gamarya newew zyget- 
ben egy papai menne lÉrsC. 345). EzektSI teryedtenecki a 
IJOganoc szigeti az 6 földeken, mindonic az S nyelne, nemzet- 
sége es népe szerent (Helt: Bibi. I. Dl. Helt: UT. 5). Két 
csólnakon Dima szigetbe jutának (Eosv : Toldi 5). Eg szigetl)en 
beerezkódueu aligh lebetenk megtartói az czionaknak (Fél: 
Bibi. I. 226b) Szigetnek az orránál csinált jó sánczot (Monlrók 
XV.525). Azt a szigetet a Dunán mind ez mai napig szent 
Margitth aszszony szigetinek hyák (Pethő: Krón. 58). Minden 
két óra múlva nagy szép szigetelcre találtunk (Mik ; TörL. 365). 

fél-sziget: penin.sula C. (halbiasel). Fél sziget, tengeri sze- 
gelet : clierronesus PPBI. A fold le-iró a tartományoknak hely- 
hesztetéseket le-Irja, mellyec legyenec tér fcMdSn, szigetekben, 
fél szigetekben (Com; Jan. 171). 

sáncoB-sziget : [insnla valló munlta; verschanzte insel]. 
Az\Uán egynihán tartománt bejára, az sánczos szigetbe Nite- 
tomba méné íRMK. 1V.187). 

Szigetbeli : [insularis ; insulariscli]. Len frateieknek helye 
ky mondatyk zygethbelynek (EhrC. 28). Zigetbeli kiralok aian- 
dekokot ajánlónak (DöbrC. 135). Kyról wgy mond romayaknak 
yrth leweleebeu és Ffylypis new5 zeeghetbelyeknek meg azon- 
kep|ien (ÉrdyC. 377). 

Szigeti : insularis MA. ziu- insel gehörig PPB. 

Szigetség: [insula: inselj. Ez zygetseg oltalmazny my ke- 
nések vagj-mik (LevT. 1.207). 

SZIGONY: fuscina C. MA. fuscina fiscatorla; fischergabel 
PPB. Szigonnial által furhadd 5 az 5 pofaiát va^ kopólbjiáf 
(Mel : Jób. 99). Meg rakhatod-é horgockal az czethaluac bSrét, 



239 



SZIGONYOCSKA— HORDOZÓ SZlJ 



JÁVOR-SZÍJ— SZIKKASZT 



24 



auagy szigonnyal az 6 feiét (Kár: Bibi. I 537li). Szigonyokra, 
czészékre és f5.st6ló szelenlzéliro tiszbi aranyat ada (MA : Bibi. 
1.383). Eszeklje vevek, hogy az nyílnak szigoni volnának (Forró: 
Curt 568). A busóknak tajtékját a tTizS kalánnal le-liánnya, a 
vas villával a"agy szigonnyal ki vonnya (Com : Jan. 82). Ördög 
szigonnyá avagy káronikodá.snak lolki'tfil eredett tanítás (Sientp: 
OrdSzig. Címl). Hegyes szigonyii, szúrós tSvis-vaszflkbfil fona- 
tott a Cliristus koronája (GKat: Válts. II 395). A csontokba 
hatván szigonnyá éleknek, noni lehet ki-gyönni ezeknek 
(GyöngyD: Cnp. 604). Szigonnyalis .szokták fogni a halatskát 
(Kóuyi: HRoni. 153). Jön tegezzel, s tflitött nyilas puzdráival, 
végeui meg kent szigonyival (Gvad : FNót. 120). 

Szigonyocska : fuscinula C. MA. kleine gabel PPB. 

Szigonyos : eitspidatus, aculeatns Kr. [zackig, spitzig]. Szi- 
gonyiis díirdátska: sparus C, MA. Kgy Iulsszii nyilií ember ér- 
közék, kitfil .szigonyos nyil elívéteték (RMK. IV.150). Tüzes, 
éles és szigonyos nyilakat készített (Nagyari: Ottli. 218;. Nin- 
csen sumnii gyalázat, meljnól nem szigoniasb az, az mellyel 
az istennek lelke terheli az Antichristus (Tolii: Vigaszt. EWb. 
24). L;uid.sát kap Diána s-azt hozza magával, hogy által-szö- 
gezze szigouos vadával (GyöugyU: Cnp. 600). 

SZIGORÚ : atBictus ; bekiimmert, betrübt PPB. 

SZIHÁTÚ [izég-hálú .']. A szekér előtt négy szihátu fakó 
ló vala (ErdTörtAd. 1.133). 

SZÍJ (sywyat JordC. 454. yw LevT. 1.229. :!/ho\ DomC. 
294): airiiiin, lórum, ligula MA. riemen PPB. Nem vágok 
meltu hA .sju'wyanak zywyat meg oldoznom (JordC. 454). Nem 
vagyok mclto, hogy megli olgyani h* hibahelynek zyyalh (625). 
Veryk vala ev magukat zybol cliynalt gombos ostorokkal (DomC. 
294). Néniellyec szial kemúnnyen meg kStSzic iCi.s. li). Az k5- 
testli el korem Marko wramtwl, azhoz wolth keth zjw wekon 
yrhabol chinalwa, az keth zal yrha zyw nem boehatta fol az 
derekáról, ez zjwoth az tartotta lielen (LevT. 1.229). Meg voimi 
a sziat : udculnm reducere (Uecsi: Adag. 31). Egy darab szíj- 
ért kellett fizetnem 1 ft. 60 d. (MonTME 1214). Sflyemmel 
czifrázott majez vagy szíj volt, az kivel felkötötték (Monlrók 
XI.353) Az lovaknak az Ustököket szíjnval avagy szironynyal 
felkötötték (367). 

bocBkor-szy : [lonim i)eroni3 ; sclmhriemen]. Az törökök- 
nek ti .szál bocikor szíjat vettünk iWonTME. 191). 

ekekötö-szij : cohum MAI. 

eresztő-szy: l)[averta, pectoralejbrustharuisch?]. Vagyon 
ogy ezüstüs nyakban vetfl ere.szti3 szidjam (R;idv: Csal. 11.287). 
a) loruni vertagonimi ; jagdluipiwl PPB. Agár-erasztó szíj (líadv : 
Csal. 11.103). S) [vinculmn, ligauientuni ; fesselj. Rab vagy eresztő 
szíj (Voct: Trans. 22). 

gyeplő-szíj : (lomm habeaae ; lenkriemen]. Minden lova 
rngjim fel, a rúdszege húllyonel, rei)edgyeu a gyepli-szi, 
pintze-tokja follyon ki (Tlialy:VÉ. U.131. Fal: Vers. 872). 

hát-szíj : averta C. 

hermec-szíj (/ifn/iene.szij MonTME L382) : (lonnn clitellLs 
dependens; riemen am sattelj. Leánykáknak bajok mint az 
herniet .szíjhoz szinte-oly kíméletlen köttettek nyereg fához 
(Paskó: ESir. A4). Egy jiár szironyos herraecz szíj (TörtT. 
XVIIL257). A mi időnkben sem ló sem marha s még csak egy 
nyereg vagy egy hermeuczszij is oda nem veszett (MonTMR 
1.382). 

hordozó-szy : [lornni gestatorium ; bageband]. A mennyit 
ketten vihetnok tariiglyán, :\nnyit vihet egy, tolvmi maga olStt 
a talicskát az nyakban akasztott hordozo-szijal (Com: Orb. 133) 



jávor-8zy : lomm lu'innni, loriim de corio nrino ; anerocli 
hant, gemsehaut, elendsfell PPB. Az jaiiur szí Ls igen ió, ha í 
kassára kSted (Cis. 03). 

kard-szy : lórum gladii SL [sübelriemeii]. Tététől fogi 
talpig acélban vala, a kard szíját drága kövekkel megrak 
(Fal : TÉ. 637). 

kengyel-Bzy : lonmi scandulaiinm, oquestris scandul; 
lomm ; steigbügelriemeu PPB. Lsméglen egy nyerget, keiigy 
szijjat, egy hovodert vettem (Radv:Csal. IL19. VeetTraiis. 2'. 

kötő-szíj, kötöző-szíj : amontum MA. ligula scortea PP 
zügel Pesti: Num. III. 102 fiedergürtelj. Kőtűzó .s-/.ijakkkal ősz' 
sztjritlyuk magunkat (Com: Vest. 84). 

láb-szíj : (jie<lica ; fussrieraen). Láb-szija a karuly-madámal 
pedica, omissarius funicuhis falconuin, injeila pedibus lin( 
PPB. A sólyom szép madár, bőLsíiIlik 5tet a fejo<lelnii embere 
de azért láb.ii kötve és láb szíjakkal nyíigözve vannak (Pázr 
Préd. 30). öszve gyftjti népét Neszter-fehérvámak, lábsziji 
készítteti most fogott sólymának, hogy azzal üdvözlye győa 
mét urának (GyöngyD: KJ. 424). 

pánt-szy. Hol függnek a hintók jobban a pántszijakr 
Olasz- vagy Franciaországban (Fal : NU. 331). 

rab-szíj ■ lonun quo captivi ligantur Kr. (skiavenfesse 
A gouoszs;ig fogságba ejti embert és bimök ral>szíjával e 
lántzával kötözi (Pázm:Pré<l. 765) Ihon vadnak rab szijai 
magában meg hosonlott angiustana confessio giíileuéz hadáiu 
(B;d: Csisk. 138). A bűnnek köteleivel mint meg aimyi r 
szijackal bennünket megkötöz (TKis : Pan. 25). líab vagy eresz 
.szíj (Vect: Trans. 22). Tett Ígéretet, rabszíjat vetett, illyen 
Iiarol.ija (Amadé: Vers. 216). Kik szaljadságnak oszlo|x)t emi 
tek, azok is rab szíjon alatta heveinek (Orczy: KöltSz. 43). 

saru-szy : corrigia Noni'. 453. (shuhriemenj. Kinec ue 
vagoc meito megodanom 5 saruinac zyat (MUncliC. 71). 

szablya-szíj : balteiis C. [siibelriemen). Szablya-szíj, gu! 
peid szíj : .síiccingulum ; heveder ő, párta ő, szablya szíj: lalte 
PPBl. A kard a Ixjgláros övre : szablya szijra fel függtísztei 
(Com: .lan. 147). Bíigaria, kiUM szablya .szíjat szabhatni (OtvMe 
49 vsz). Törvényeket szerezzen, a mellyeckel meg-zaboláztassi 
a káros pompa kocsikban, szánakban, Ixiglyáros szablya-.szíjja 
baii (Teleki: tXél. 95), 

szalag-szíj : ligula Nom.i 453. PPBl. 

szorító-szíj : [c<irrigia ; .schiiliriemenj. A czi|iole8uec talp 
két Itilei és kStSi, szorító szíjai vaniiac (Cum : Jan. 100). 

[Szíjaz] 

Szíjazat : loramentum Kr. [die riemen]. Nyakán uiiiidí 
szíjaziitja veres bársonynyal bélelve (Fal: TÉ. 638). 

SZIKACS : (assula ; hulzspan]. Apró száraz szikacsot. fc 
gácsot rakosgatnak a tűzre (Megy:6Jaj. III.41). 

SZIKKAD : siccor Sí. [Irwken werden) A káiKiszta sz 
raz és szickat helyeken terem (Nad:Kert. 289). Szikkad 
üres ha.s, a pofák apadnak, beesnek a szemek, az oiczi 
hervadnak (GyöngyD: KJ. llli tV/jmbjaim szép hus<>.sak, li 
j«isek voltak, ngy hogy az ösztövérséguok, szikkadt szánizságiu 
nem mondathatott (BethI: Élet. 1.153). Az utak is néhol szi 
kadui kezdettek (MonTME. V.242). 

taeg-szikkad : (are.sco ; a«strt>ckneu). Zerelmetes, kcd" 
vala ínyiideneknek latjLsaara, nyayassagara, megh zykkad 
vala 6Z wylaghyakiiak nt^ilattyara (ÉrdyC. 329). Meg zárad 
zykkada az en erőm (586). 

SZIKKASZT : [sioco ; Innknoii] Az mai meleg idő alki 
masint szikkasztja az utakat (Monlrók XVU1.24). 



241 



ii 



« 



SZIKKASZ^^S-SZIKRAZ-IK 



ALTAI^SZIKIíÁZIK— SZIIJ^JKOD IK 



242 



Szikkasztás: fsico.iHo; das trockiiPii). A butyUosoknak 
S7.ikk.i>-/.tása, a w'isotf gégének (intfizgetése náloU késedelmet 
nem tuil (&I): MVir. 358). 

SZIKLA (:i;íiii NagysK. 331): nipps Kr. [felsj. Miképpen 
vaj!;oii a zykra a tengfir kilzepSth, azonkoppeii istemiec irgal- 
ma.ssaga i'iiibSnMiiiec gonassaga ellen (NagyszC. 331). Zent Pal 
a|«x<;tolnak nicind.-na zerent Cri.'stiis vala az zykla (C'ornC. 231). 
Ez a kew, kyt megli wtaltaiiak az rakook, lc>,en az zeglieletiipk 
feyezety, "laliimiiak kowoc e."! tantorDd.M.snak zyklaya (.lordC. 
847). 

kő-szikla : saxum, cantes, .scopuln.*, i-upes C. petra MA. 
fels PPI5. KiV/iklabol való: saxens; kiV/.iklaiia változtató: saxi- 
Bcns ; kóziklan lak" : .'iaxatilis C. Meny amoda az kA zyklalioz 
mt (VirgC 46). A kew szyklak mee.gli lia-íadoznak (WinklC. 85), 
iá íme eetli aall megh az kew zyklan (JordC. 72) Epeyty hw 
fft liazat az erSss kew zyklan (374). KSrAl nagy kew zyklaknak 
zakadasükkal beewes (ÉrdyC. 579). Az \Wewbe adaték 
«ji lekyk iiz wyz az kew zyklabol (ÉrsC. 368. 47). Eyel wontak 
ffe) fel az k& szyklarol őketh (LevT. 1.133). A ki eppítStte bazat 
íz kíisziklan (Fél: Bibi. Lll). Hogy a Iiajó kv.«ziklákboz avagy 
^.sekélyekre ne akadgyon (Com: Orb. 183). Kfiszikla kömény 
szivét a törvénnyel gyStSrje ( CzegI : MM. 200). Nem liajlott mint 
iz :ig, mint kSszikla állót (Zrinyi 1.35). 



kösziklás : scopnlosns, saxosn.<!, saxetum, confragosus C. 
'elsig. steinig PPB. K(Vsziklás főid, mellynek niiits sok földe 
b noba gyorsan ki-kél ebben a mag, de mivel gyökere és 
iedves.sége nintsen, el-szárad (Pázm : Préd. 345). 

SZIKE A : 1) scintilla C. favilla MA. fiinke PPB. Hamar 
negaludt szikra : favilla ; tüzes vasról ngró szikra : strictiirae 
m /. Miképpen sebó.ssegós tfiznec zikraia felfutatnak vala (NádC. 
Bi !7). Ha minden tagonc valtoztatnanac nelre, mennél kisseb 
likraiat 5 dicSsegenec megnem mondbatnoc (Nagy.szC. 282. 
)ebrC. 625). Szikra jőve ki a kősziklából (JordC. 329). Az lelky 
'smeretnek zykraya meg ysmery vala, niy dolog az leeleknek 
í* awara vagyon (ÉrdyC. 25. 507. 557). Miglen én magamban 
!é« sak egy szikrát érzek, mindaddiglan hozzád nagy bűséggel 
ssSfl Iszek (RMK. IT49). Az szikra szénnek az ő fiai es poruoy 
tíl'í da fel repülnek az ég felé (Mel: Job. 12). Kialaszik bennünk 
bfinre kisztS gonosz gerjedelemnek szikrája (Fal : NE. 46). 
^ !) [exiguum ; bischen]. Meely twdomannak eegy eeppee es zyk- 
aya nagyob, honnem ez vylaghnak myndden bSlcchesseeghnek 
jeelseege (ÉrdyC. 557). Ha az igassagnac még czac egy kis 
ziekra beunetec vagyon (Vallást. Nniij). 

[Sz(')lások]. Az arany nap s eziist hold csoda sebességgel for- 
ott é.s szikrát hányt (FahTÉ. 677). Szikrát üt a 
aripája, nagy városon nézik (Amadé : Ver.s. 105) Mihelyt csak 

:ikráját vehetik is a tractáboz való hajlandóságoknak, 

ilytelenségeket vetnek el5 (Bercs: Lev. 58). 

[Közmondások]. Gyakran kis szikrából gerjed nagy láng abból 
iisv: Adag. 150). Hozzá szoktak a tzigány gyermekek a szik- 
hoz (471). 

táiz-szikra: [scintilla; fimkej. Ez tűzszikráknak szapora 
„oBhullásával elmúlván nagy lövöldözések hallattak egy fehér 
gití Jhíben az égen (Bercs: Lev. 512). 

vas-szikra: [stricturae; funke]. A vas szikrác kiszfikelle- 
Bc (Com : Jan. 104). 

Szikrácska: scintillnla C. [kleiner fmikej. Nem vesztegel 
szent lélekis, fellouallya az hitnec szikráczkáját (MA: Scult. 
áO). 



ciiir 






Szikrás : favillaceus MA. voU funken PPB. 

Szikráz-ik : sointillo C. MA. funkein PPB. Lata az t\%iies 
Lsat zikrazui (VirgC. 37). Mindon t^yat be vernec zikrazo 

M. NYELVTÖRT. SZÓTAB. HL 



tizes vassal (NádC. 100). Mikoron kőzelgotneenek Bothlem felee, 
nagyon kezde zykriuny az cyllag (ÉrdyC. 66. 3S0. 511). íla 
kyk eegyebeket ygassagra tanoythnak, ollyanok leeznek myiitb 
.•iz zykrazo cyllagok (560). Tliyzes zynA wylagossjig miképpen 
;xz napnak kereksége eegween, zykrazwan (ÉrsC. 158). Zeen ft 
orcliayabol zykrazek (KulcsC. 28). A foltjimadás-után ;iz igazak 
te.sto olly fényes lészen mint a fel.só égben .szikr;izó és ragyogó 
tsillagok (Pázm: Préd. 412). Sziki'áznak a kardok, magokon 
merő vas nagy m&sszirül ragyog (Zrinyi 1.133). Naponként szik- 
rázzon elméd jobban s jobban (Fal: UE. 491). 

által-szikrázik : [perluceo; durcbscbimmein]. Sisakjának 
h:tsadékjai)i által szikráznak mérges szemei (SzD: MVir. 215). 

el-szikrázik : [dispergor ; sich zer.stveuen]. A nem akaró 
fél azért nagy szidalmazás.sal elmenének, a v.árosról imide- 
amoda elszikrázának, búdosának (ErdTörtAd. 1.75). 

Szikrázás : seintillatio C. MA. das funkein PPB. L\\ii tfe- 
nek nagi zikrazasa (ViigC. 22). A fényes nap-kelet-után az égi 
tsillagok szikrázá.sa meg nem tetszik (Pázm: Préd. 537). Az 
eredendő bűnnek taplója tellyességgel belőlünk ugy ki nem 
aluszik, hogy annak semmi szikrázási nem volnának (Pós : 
Igazs. I.5f)2). Meg esméri Ámor szikrázílsát (GyöngyD: Char. 
180). 

Szikrázdogál : [sciutillas jactito; karglich fimkeln]. Kik- 
ben noha nem langalhat az bit, de ngian szikrázdogál azért 
néha néha (Csanaki: DOgh. 107). 

Szikrázol : [scintillas jacto ; funkein]. A kardok tsapási 
széllyel szikrázoltak (Kónyi:HRom. 183). 

Szikráztat: scintillas elicio Kr. [funkein la.ssen]. Az ütés 
szikráztattya a hideg követ, a metszés gyümültsözteti a szfilfit 
(Pázm: Préd. 686). A vadászok tíiz-kőveket szokt;ik magokkal 
hordani és a farkast meglátván, azt szokták tűzzel .szikráztatni 
(Misk: VKert. 180). 

SZIL (S2i7i-teluk Czinái-. zyul ZichyC. 11.24): ulmus MA. 
ulme, rüstholz PPB. Szilfa erdó : ulmarinm C. Zyl, locus, aibor. 
1251 (Czinár). Mefam, in qua .sünt due arbores se simul necten- 
tes wlgariter zyul et seul dicte (Zi'.'hyC. IL24). Ariior wlgo zyl 
vocata (126. 147. 162). Argulus, qui dicitur aprouscyl. 1268 
(Knau.sz). Árnyékot tartnac a hárs fa, platán fa, szil fa és 
egyéb széles levelű ág;Ls togas fák (Com: Jan. 19). A szilfa 
levelei enyves erejűek (A Csere: Eug 232). 

Szilas : nlmarinm, ulmetum MA. [ulmenwald]. Villa Scilos 
1221 (VReg. 369). 

SZUiAGY: [pertinax, obstinatus; hartnackig, starrköpfig]. 
Szilágy, kemény nyakú : labeone insanior (Kisv : Adag. 259). 

SZILAJ : petulans, lascivus C. petulciis MA. eflrenus, eft're- 
natus PPBl. mutwillig PPB. [zügellos]. Buja.ságra való tisztáta- 
lan kívánság, zilay gerjedezés : tentigo MAI. Az szilái louakhoz 
illik feiet razuan haiat idastoua hanni (Erasm: Erk. 17). Nem 
hasonlíthatnának, a mint szokták, valamely fortélyos és szilaj 
lóhoz (Alv: Post. 162). Vad és zilaj lelke szelédfllni, meg-alá- 
zodni kezd (Megy: 6Jaj. 11.39). Az isten az 6 gond viselésénec 
zaboláján tartya az embereknec zilaj és el-vetemedet indulat- 
tyokat (Pós: Igazs. n.39). A vad pogányoknak némely .szilajab- 
bát reá dűhő,sitvén (Tarn: Szents. 145). Hogy az hitetlenek 
kedvekre élnek, ollyaten az, mint mikor az zilay tulkok hiz- 
laltatuak a meg ölelésre (Páp : KeskŰt. 5). Mint az szilaj l;o.sok 
fik nem türkölódnek, patvarbeszédekkel sem nem ziirgülSdiiek 
(Tbaly: VE. 11.123). A természeti gonosz, a testnek .szilaj enge- 
detlenségében, bujaságában, szokta ki-adni 6-magát (Bod : Lex. 
93). 

Szilajkod-ik : lascivio PPBl. [unbandig sein]. Ne .szilajkod- 
gyunk mint a v;id tulkok, h;uiem társiuiktúl tanulván .szelídek 

16 



243 



SZILAJSÁG— FEHÉR-SZILVA 



KÖKÉNY SZILV A— 1. SZlN 



legyünk (Bíró : Micae. 297). A tehén az 6 meg-folyatásának 
idején igfin raegbúsnliS és szilajkodó állat (Misk: VKert. 120). 

Szilajság : [jetulantia, lascivia, protervia C. ferocitas MA 
niutwille, geillieit PPB. Szilafeag, latorság (DictaGr. 40). Lo-vot- 
kezlcni'k minden mezei .szilajságot iDKahKer. 2.').5). Nom az 
istent, lianein az zilajsíigot os te.sti fajtalanságot kedvellik 
(Li'-p : Kriik. 1.303). Az öveit bmitsu békéséges tfirésre es az o 
zilaysagokat zabohizzíi (MA : TAu. 199). A tudomány azuu kos, 
melly által még a vatlparaszt emberek szilajsága-is széi)en meg- 
szelidSl (Misk: VKert. 35). 

1. [Szilajull 

meg-szilajul : fferocio ; wild werden]. A ló néha meg-vadúl, 
.szilajúl (OmrJan. 42). 

2. Szilajúl : [eflronate ; mibaudig]. Nyakra vonással, szila- 
júl vagy kényes.sen cselekeszi az 5 dolgait (Com: Jan. 196). 

SZUiÁZj : ventilo, spargo, dispergo, Sí. 

el-8zilál : [dispergo ; zerstrenen, zersprengen]. A mit te 
iráfiodban sok tsapodár, kajtor beszédekkel emitt-amott el-.szi- 
láltál, azokat boglyájában raká (Pós: Válasz. 27). 

még-szilál : (penicillo tergo ; abbürsten]. Paripákat Jarasz- 
lón eleget találni, cs;ik az ki bemegyeu, jól megismerje, mivel 
igen meg szokták nyugotni, szilalni (EákGy: Lev. 222). 

SZUiVA : prunum C. MA. pflaume PPB. Szilvát is küld- 
hettem volna Kelnek fejér érettet (Nád: Lev. 76). Sziluat árul- 
tam ((Joni: 15;il. 16). A szilváknak sok féle kfllSmb.ségekrfll 
sokat írnak némellyek (Lii>p: PKert. III.17G). OUyan nagy sz/ilő 
tíit láttunk v:ü;i, mint egy nagy szilva (Mik:TörL. 5). C.so.s,sz 
elé .szilvalé tége<l is megborsoznak (Fal: Jegyz. 922). 

apró-szilva : (prnna eora.saria ; kirscheopfianmen]. A nás- 
ixjlyác kflve.sec, a tengeri baraezkoe, apriS .szilváé csontosoc 
(Com : Jan. 20). Az apré szilvát últá.ssal jobb .szaporítani (Lipp : 
PKert. III.175). 

árpávalérö-szilva : hordearia prnna PPBl. 

aszú-azilva: [prunum pressum, siecatum; getrocknete pflau- 
menj. Az asszú szilvát mosd meg meleg vizbeu, főzd meg erő- 
sen (l{;idv: Szak. 19»). Aszúszilva véka nro 222 (Monlrók VIII. 
424). As.szn szilvákat is vett Reyner uram (Radv : Csal. III. 29) 
Két nejo'eil as-zu szilvát vőllem iMonTME. 1.221). 

bába-szilva : prunum uredino vitiatnra Nom.' 87. 

besztercei-szilva: prunum Damascemmi MA. prnnell 
Pl'H. Az nyers be.szterczei szilva mikor megérik, liániozd meg 
(I{;i(lv: Szak. 199). Els5 helyt foglal magának a be.szterezei 
szilva, a kit magyar-országi szilvának hívnak (Lipp: PKert. 
III.177). 

böröny-szilva. A gijmbSlyfi-szilvát, a kit némellyek horony 
szilvának neveznek, németül brűner zwaspen óltiissal job sza- 
porítani (Lipp: PKert. III. 17.5). 

dobzó-szilva, dobzódó-szilva : Ipruna cerina; waclus 
ptlaunien). A naspolyáé kSvesec, a tengeri baraczkok, fejér 
szilváé : dobzoc r.sonto.soc (Com : Jan. 20). Levél apró .sárga, kit 
hideglélő, dobzódó szilvának-is neveznek :izért, hogy ha valaki 
ebben sokat iwzik, hideg léléat szerez (Lipp: PKert. III.177). 

duráncai-szilva : [pruna Damascena ; damaszenorpüau 
men). A naspolyáé kővesee és a duránczai szilváé esontosuc 
(Com : Jiui. 20). A duránczai szilva mikor jól megérik, igen 
édes, hos-szúkás (Lipp: PKert. III.177). 

fehér-szilva : prunum eorouni MA. waeli.s.'irtige pBaumen 
Pl'li. (Com: Jan. 2oj. 



kökény-szilva : prunum silve.stre ; sehlelien PPB. A le 
baraczkoc, fejér szilváé, kökény szilváé kemény maguvac (Co 
Jan. 20). 

lószemü-szUva : pruna asinina PPBl. 

sárga-szilva: prunum hordearium MA. gell>e pflann 
PPB Vagyon nu'is öreg sárga szilva, mint a baraczk kerekí 
(Lipp: PKert 111.177). 

sozó-szilva : prunum agreste MA. wilde pU:tumun PPB 

vad-szilva : pnuium agieste MA. wilde p6aumen PPH 

vörös-szilva : prunum Ibericum MA. spanisclie zwets 
gen PPB. Találkoznak apró, hoszúkás, v5r5s .szilvák Is (Li| 
PKert in.l77). 

Szilvás : prnnetiira Kr. [pflaumongarlen] Terek János 
szilvásban áll v;ila, hogy az tereket ott meglátta vala, vitéze' 
ránódította vala (RMK. III 185). Láttunk a szilvásbann, mii 
Icjppal eftél (Fal: Ének. 199b). 

1. SZÍN {szén TeI:Evang. 1.271. nziny EflztT: IgAny. 
Lép:n'iik. L115. záii ÉrsC. 536b. .«2ii« 1626. KCsepreg. I) 
I) color C. MA. farbe PPB. Légien az rnlia myndkiInVl n 
kvVrnyeküzi't kAl*nb kAlAmb zyuekel (VirgC. 146). A tyzta sel 
fonalnak zyne soha annak wtanna megli nem yew (ErdyC. .')9i 
Mid8n a teyet ky őttod walaniy edenbSl, a zwne az edenl 
marad, az wyznek nem marad semmynemf) zyne (ÉrsC. 5 
537). Nem&s edén, kynok zyne soha meg nem herwad (Tliew 
96). Sótét, fSId, homályos, barna szín (Com: Jan. 63). Szin : 
niticat nobis colorem (Otr: OrigHinig. 11.113). 3) [imago; bildi 
Meltoltas.sal eimek5m te zolgadnac atte kenodnac tyztólei 
zynet, zemelyet, hasonlatosságát zyvemre es testőmre íiomi 
(NagyszC. 1U2). Lehetne valami színe ez ő magyarázíittjokn 
de az igaz.ságnak semmi színe, semmi képe nem lehet ér 
meken {GKat:Titk. 236b). 8) facies MA. [vultus, eon-specti 
gesicht, angesichtj. Vimagguc mend s'zeutűefit, liug legenec u 
segéd uromc .scine Bleut,HB. Vr fordilia tereíid vV zent ziuet (Vir; 
19. 3. 26) Hogh halálod ideyeen zenlh zyneth láthassad (Wink 
122). Vram te zinednek világa mi raytouk iegezven va^n(Uöb 
18). Minemű zint viselt le^en Crlstus a keserftsegSs ken z 
vedosnec ideyen (Nagy.szC. 1). Vyuen eotet az felséges isteni 
zyne eleyben (UomC. 1 16. 187. 17. 2). Neezyk en atyanu 
zynet (JordC. 416. 5S8. 775). Myre vonzód el entAleni az 
zeep vygassagus zynSdet (ÉrdyC, 509). Myre forduytod vala 
nedet az feldfelee (566). Ur isten teremtette az embert 
zyneenek ha-sonlatossagara (596). Zomorw zynnel tokeenthw< 
ew reaya (633). Zynet el waltoztata í előttek (ÉrsC. 13). : 
rezyed een vtamath zynednek eleylie (KulcsC. 7). Elreytei 
az wr Isten színe el5tt: ahscondit a faeie domini dei (He 
Bibi. I.B). Ezokaert Oün igen meg hariignuee es súne rr 
valtozec: iralusijue est Cain vehementer et i-oneidit \idtas e 
(Holt: Bibi. I.B2). Az Istennek sziurSl színre való latasa (M 
Sz.]án. 203). Az warmegye zynyre ydeszem (LevT. 1.84). II.i 
lunknae utána aggyad nekfinc úr isten szent szenedet latli 
nunc (Tel: E>ang. 1.89). Az isten, az ki elStt az memiyei leli 
az ő színeket béfedic (MA: Scull. 667). Künyhullat.isimot .szíi 
eleibe vötte<l (Illy: Préd. 1I.1.S8). 4) [fol-m,•^ tigura, habit 
persona ; g&stalt, da.s iíu.sserel. Mind rnhaiokbjui mynd zynet 
hasonlato.sak valanak (VírgC. 102). L'itliw;m Ab;igarus, In 
Xpusnak zyneet awagli zemelyeeth nem liithatnaya, nemyuei 
keop iroth bochata Ihushoz, hogh vronkn:ik keiHWth ynva I 
hatnaya (WinklC. 283). A tengirbeli leaii zynfi halnak ő lianj 
edilssegSa zeep eneklesy (NagyszC. ('3). Kynek sem zjiwat n 
hallottatok sem zyneet nem láttatok (JordC. i'.liiX No yteell, 
tek czak zynzerenth (649) Valeek ysmeretlen zynnel Ju<l«il 
való egylwizaknal (ÉrdyC. 373). Tyztasagiis vala ew te.ste, zyi 
lelke, elineeye (.'iSl). Kezileo zyneet, zen\elyeet neeziiy (5c 



24.1 



I. SZlN 



AJTÓ-SZÍNE— aranyszínű 



246 



* Salaimul (iix)7.1aii Uoi'iu'tli ps úkilr zyiitli es keiwliyii aiigyol 

si'im'llli ii-atla wala lul (ÉrsC, 227). UriiiiUiiak z.viio emböri 

kez iielkil irattatot (TiliC. 21). Kiiisfi és látható ábrázatban, 

ír7.i'koiiy)5é),' alá votictott .<7.íiibeii Kristus urunk maga vészen 

izíimot iiz utolsó ítíletbeii (l'ázin: Préd. 9). Az ember sziliedet, 

>2 isten .--/üveilet látja iIViziu: KT. 32). Ljitum, liogy ti az én 

sziliem alatt akartok minden hatalmat cselekedni (Monlrók. III. 

198 1. 5) (.species, forma eximia, decor, veniistas; scliöiie ge- 

italt, .schönheit, anmut]. Nem esec le ifiactol, de Judit ó orca- 

aiiac zineben fejte meg Stet : specie íaciei suae dissoKit eum 

BéesiC. 45). Nem leelettetyk hozyaa ha.sonlatus azzony állat 

:yiuiel, tekentettel, zeepseeggel (ÉrdyC. 660). SzinSdet, szepsse- 

^det hogi megh latain (CsoiiihC. 11). Sokkal külSmliözik altul 

e színed (22). 6) (.^ijecies externa; das aussere, scliein]. Csak 

;iiiet vi,sellk ő hivataloknak (CsomaC. 119). Az keresztien.seg- 

lek czac szinet viselik, ereiét pedig meg tagatt<ak (Tél: Tan. 

24li). A kenyérnek széno alat (Tel: Evang. 11.41 Ib). Az masic 

esze. mely szinnel inkabh, liog nem mint haszonnal laczik 

ala iobnac. vgy mint ren helyeckel es hazakcal meg ekesítue 

ala, Adherbalnac iuta : illám alteram specie quam usu poti- 

rem, quae portuosior et aedificiis magis exornata erat. Ad- 

■«li« icrbal possedit (Decsi: SallJ. l.ö). A farkas szint meg valtoz- 

íj [ittyac kiufil (>lon: Ápol. 3). Chac szine es kilső képe vagyon 

alatoc az istenessegnec (322). Az 5 mondásának az egész sz. 

ásból csak színnel-való bizony.s:igát .sem nyújtya (Pázm: LuthV- 

n). A cselekedetnek színét nézi (Kev : Préd. 34), Kik csak a 

>3i<; síur(51 té.sznek Ítéletet, akkor veszik észre, hogy megcsalatkoz- 

ati{ ik, mikor székét s belét látják valaminek (Fal : UE. 440). Két- 

lljii ÍIo a barátság, eggyik tellyes igaz, a másik tsak .színre és 

íjini 16re való (445). A nagy tiszt meghozza a színre való tekintetet 

nem dicsekedhetik mindenkor annak, a ki vLseli érdemével 

ul 1581 7) [modus, ratio ; art, weise]. Az szerenche egy elSben 

i-ii sudálatos jó színnel mutatá néki magát (Pázm: Kai. 441) 

logy valami színnel ezeket meg fejteg&ssék az atyafiak, azt 

^■ji londgyák (542). Nemis nevezhetni semmi színnel mást, ki ebben 

Vei t pcclésiáhan állandó tisztiben Sz. Péternek .snccessoia lehetne 

M 2 római pápa-kivül (658). Itt mi nem mulatunk az Ngod méltó 

([(}(( i&séretinek szine meg adásában. 1613 (KNagysz. D2).. 8) supcr- 

cies C. MA. [oberflachej A kirali palota falanac zinen (BécsiC. 

,(„« 41. 222). Megh wyoytod a feeldnek zyneeth (WinklC. 37). 

(jjM 'elczeetek be mjTid zyníl az vydrekefk vyzzel, es be telteek 

lynd zj-nvVl (JordC. 627. 748), Melien tártaié meg [a sebeket] 

n]jj igi csak a test zin5n (DebrC. 34). Az vton ueue ezete, hogi 

vyz zinun iart volna (223). Mynden yo yzew venereekokkel 

.íjAnewl tellyes (ÉrdyC. 432. 124. ÉrsC. 519). Mikoron az mély 

izeknec szinec be fagy (Kár ; Bibi. 1.536). Kic ez fSldnrc zinyén 

jdnac (Kulcs: Evang. 16). Es meg.száradot vala az foldnec 

íine (MA: Bibi. 1.7). A szén tsak szinte szelyes vonatból allo 

olog (A Csere: Enc. 52). Szin significat nobis colorem, item 



•^i(i 



■;, ifi 



siíia 
4' i«. 



I, M 



jKjjlJiciem vei superficiem (Otr: OrigHimg. 11.113). Setétség vala 
mélységnek színén (Illy: Préd. 11.67). Aranycsésze, ki szi- 
ig tSltve vagyon borral rrKis;Pan. 65). Nincsen a fcild színén 
íkintetre méltóbb úr annál, a ki maga magának ura (Fal: 
íE. 366). A hos.szií idő nagy változást tett a tartománynak 
ánén (Moln: JÉpül. 16). 9) [exquLsitum, optimum rei alieujus: 
as beste, das vornehmste). Szín-must : *mustum lisiviura ; tiszta- 
or, szín-bor : merum PPBl. Hozanak neki egy síilt hal rezet 
s mez 2int (MiinchC. 168) Az te emlekőzetód az en zamban 
linden meez zjiinel edesb (NagyszC. 132). Vniak itiletj miznel 
5 miz zinuel edesbec (DöbrC. 40). Vrnak j4elety bizonyok, 
flesek meeznek es meez zynnek feliette (KulcsC. 35). Tizen 
iolcz ezer embert vflnec fogua el, de mind a nepnec a szinit 
izék : Krón. 43). Az ma.sik azt monga az \^ hytyre, hogy zyn 
ep nynchen három ezerén (LevT. L165). Válogatót szín nép 
lind eggyig vala (Cserénj-i: PersF. 65). Nem az alávalója az 
smességnek, hanem az .színe (Monlrók III. 150). Az isten gia- 
orta az népnek szinet es derekat az fogságra vitette (Fél: 



Tan 460). Az olsö anyiuszentegyháznak színe az ő pártokon 
volt (Pázm: Kai. 151). Jai nekem László királynak, od;i színe 
magyai-ságnak (SiVmb: Lsp. 85). Szín nemo.ssi_ig az kit papirosson 
vész (Kny: Gizm. 16). Itt veszet el og&z I5oszuának ereye és 
szine (Petlió: Krón. 173). A jók jókhoz szelídülnek, a nagyok 
nagyai a nagyok színével tartanak (Fal:lIE. 369). 10) prae- 
textus, praetextmu C. MA. [.sebein, vorvvand). EdSs zynnek 
alatta keserű mérgekkel itattál (NagyszC. 61). Donaciokat kul- 
dultjuiac vala a királyoktól kűlenib kíilemb szinec és okoc állat 
(Helt: Krón. 55). A szeretet ne legyen .színszerént való: dilec- 
tio sine simulatione (Helt: UT. 7). Czak színnel vagy hozzam 
(Mel : SzJán. 133). Szinnel iamborok (222). Vendég színnel ellen- 
ségem be szállá (BFaz: A.s.sz 17). Sok .szin lieszédecUol 8 meg 
csuflfoltatéc (Kák : Sáms. B3) Nem hihetnek vala Alexandernek, 
áldozatot vélek csak az egy .színnek, áldozat-szín alatt foglylyá 
esnének (RMK. IV.IOO). lai azokuac, kic szinnyel keresztyenec 
(Born: Ének. 81). Azért az sidok be szőrzik magokat az kereztie- 
neknek barátságokba, bog annak szijne alat sokakat meg czalhius- 
sanak bennek. 1583 (Bártfa. Ciij). Más dicziretnek szine alat magát 
ditsíri (Decsi : Adag. 212). Szép .szin alat az embereknek niakokban 
vetik az igát (Fél : Tan. 364). Az egyház knlcliai batalmanac szvinS 
alat pénzt vonszonak az Christnsnae niluan vaki mondása ellen 
(Zvou: Osiand. 66). Feleseget egyházi szolgalat szinyS alat el 
ne vesse (106). Parasztvíl és minden szín nélkül hazud, midSn 
azt mondgya (Pázm : Kai. 188). Mert találkoztak oly hamis té- 
velygők, kik azt tanították, hogy Krisztusnak tsak színnel volt 
teste (159). Igen ritka madár az igaz barátság, mog-vála,sztya 
kSve, ki szín, ki valóság (Gyfingy: KJ. 84). Amaz álnok kígyó 
szűnre 5szt6nflzé bőlts eszes Salamont (Rím: Ének. 282). Fegy- 
ver-csináltatás szine alatt bejó a városra (RákF: Lev. 1.204). 
Semmi szin, okok és praetextusok alatt 1662 (OrszGy. 251). 
A hizelkedó hamisnak a szive mély rejtekben fek.s-iik, hímezi 
szavait, színre beszél (Fal: BE. 584). Mikor má.sok közijtt adnak 
vesznek, olly ürüggyel és színnel megy végbe, hogy kétes marad, 
mely fél légyen nyerte.sebb a böcsületben (Fal : UE. 488). 

[Szólások]. Á)l-ortzájú, más színbe öltözött: larvatus ; 
jó színben vagyon, egészséges: validus hominis *color 
PPBl. A jót jó színben (Fal : UE. 431). S z i n é r i1 1 panaszol- 
kódol az istenes életnek (Czegl : MM. 9). Aastria az ilyen 
tökéletlen lurekkel azt akarja, hogy a maga igazságtalanságá- 
nak színt adhasson (TörtT.- III. 17). Többszer oly .színét 
adgya dolgának, mint ha úmen-is, amonnan-is fel -fedve ki tet- 
szenék belsS titka (Fal: UE. 370). A bölcs maga vétkének t>id 
szint vagy fedelet adni (430). Szint csinál a Kalauz a 
Costerus szemtelen mondásának (Pós ; Igazs. 11552). E 1- 
hagyni színét, rúttá lenni : amittere *colorem PPBl. Ott 
tanulom-meg a világi tündér szin hányást és ál orczával 
képzett s ravasz practikával prémzett barátságtalanságot (Csúzi : 
Síp. 33). Valakinek valami dologban ravasz-színnel sze- 
mét bekötni: alicui doctis dolis *glaucoinam ob oculos ob- 
jicere PPBl. Némellyek tnlajden mocskokat szinnel 
szépítik, hogy bedughassák szemét a világnak (Fal : UE. 
428). 

ajtó-színe : antae C. MA. thürseite PPB, 

angyal-szinü : [forma caelesti, venustissimas ; himmliscb 
schön). Reea tekenth zent Demeternek angyal zynew zeep or- 
czayara (ÉrdyC. 594). 

arany-szín : *color flavus C. aiu-eiis PPBl. Neegli nvha- 
nak walo tafota egyk arany zyn, ma.sik test zyn, az kettey 
tyndeklew (RMNy, 11,35. Pázm: Préd. 1224). Ha még egyszer 
arany szint mutató rósz rezedet a bányás-zboz k5ld6d, kohban 
erSs tfizben égeti meg (Matkó: BCsák. 216). 

aranyszinü : fulvus, aurei colaris MA. goldfarbig, goldgelb 
PPB. 

16* 



247 



BABO&SZINO— DÉLrSííÍN 



DERESíjZÍN— (HAJ-SZmŰl 



348 



baboB-szinű : (lutt.itiis PPBI. i 

barackvixág-azín : *color.o3trmus PPI31. ] 

barát-szín : *col()r fuscas, svasiis, svasum PPBI. 

barátszinü : baeticus PPBI. 

barna-szín: [color fusciLs; biaiine farbe]. A fekete festék 
iieu ezee a garádicsi vannac ; s5tét, hon)ál3o.s, barna szin (Com : 
Jan. 63). 

bársony-szín : ostium PPBI. 

bársonyszinü : ostriims, íjurpureius blatteiis C. [pui-pnr- 
f;u'bii;|. Bár.suii sziiiiivé le.szek : purpuro C Barsou zynvv werós 
kezed, zBielmembeii mec őlel5m (CzecliC. 26. TbewrC. 286). 
A veres festéc hajnal szabású, bárson színű (Com: Jan. 63). 

(bél-szín), bél-szü : (lumbus ; nieren]. Longum prott néme- 
tül, magyarul jieiiig bél szfl pecsenye. így kell csinálni : az bél 
.szű pecsenyét vedd meg, egy fiizékban bort, eczetet és egy 
pohár vizet egyben kell egyeléteni (Radv -. Szak. 58). 

bor-szín : [species vlni ; weiugestalt]. Nem hihetséges, hogy 
mikor minden nap communicáltak a keresztények, az asz.szo- 
nyok részesültek volna a bor-.színben (Pázm*: Kai. 898). Nem 
imádgyuk sem pedig a kenyér-szint avagy bor-szint (Szentiv : 
Verseng. 79). 

büdöskö-szín : *color citreiis PPBI. 

citrom-szín: *colur citreus PPBI. 

csepegetétt-szinü : guttatus C. PPBI. 

csigavér-szinü : [coloris purpm-ei : purpurfarbig]. A veres 
festéc verhenyő, hajnal szjibásu, csigavér sziuű ((Jom: Jiui. 63). 

dél-szín : I) lux aprica Kr. [mittagslichtj. Ffel támad az 
s5tethsegbeu az te vylagossagod es az te s5tetseg)'th leznek 
mykent az del zyn í Apóst. 17). Az mez8ben ugi nyiigottia 
népet a del .szinben (CsomaC. 75). Miként a vak az délszinben 
ugyan tapog;ittok (RMK. 11.213). A louéstSI dél szfibeu meg 
szminénec (Valk:Kár. 15. 12). Szinte a del szinben is mint 
a sStét éyel vak módra tapogatnak (Mel: Jób. 12). Dél szinben 
az nap meg homályosodik (Pázm: Kai. 58). Igasságod ugyan 
lássa minden, mint az fényes nap fénlic dél szinben (MA : Bibi. 
V.18). Tellyasséges fénye vagyon náluuc az isteni igas,ságnac, 
az minem5 világosság délszinben szokott lenni (MA : Tan. 192). 
Bizonyságtételfic olly nyilván való világos mint az fényes nap 
dél szinben (MA : Scult. 626). Délszinben sem láthattja a vak 
a napnak világát iKer: Préd. 104). Ekkor mi nálunk dél-szin, 
Snálok i)enig éjfélkor lészou. 1671 (KLícse. C2). A szép tsen- 
des tündöklő nap fekete fólyhfikbe borúi, a dél szint-is éjtszji- 
kára változtattya (Hall: HHi.st III.83). Délszinben lévő nap-fény- 
nél is világiasabb dolog (Misk:VKert. 421). Fényes nappal 
dél-iSzinben tizenegy és tizenkét órák között rendelt seregekben 
kiindul (Rumy : Mon. 1.54). 2) (plaga meridionalis ; südliche 
gegendj. Meg szűnik nap kelet nép özönt küldeni, délszín vil- 
longásit kezdi felejteni (Orczy: KöltSz. 230). 

(Szólások). Délszinre hordogatja, dobra veri legtit- 
kosabb vétkeit fele- barátjának (Fal: NE. 89). Szeménnes vét- 
keket dél szin re hoz és .szem-oleibe terje.szt (Pázm: Préd 
15). A Matko sentouczijVzása dél szinre hozatott, világ szemei 
eleibe terjesztetett (Illyef : BC'sTomp. 22). Mely nagy haszna 
légyen az illyen gondolkodásnak, igen dél-szinre hozza a József 
attyafiainak példája (Hall : Paizs. 200). Délszinre hozzji álnok- 
ságát (Fal : BE. 584). Hogy hamissjiga világos dél szinre 
j8j5n (MNyil: Irt. Elíb. 10). Elrémülnek az emberek vala- 
melly nem roméulett dolognak délszinre keletin (Fal : 
UE. 363). Délszinre kelvén alkalmatlan sött tűrhetetlen fejos- 
kedések rajtji vesztenek (477). 



deres-szín : *color murinns PPBI. 

ég-szín : *color caeruleus Nom.' 227. PPBI. [himmelblauj. 
Ég-.szin : caelum colore referens (Otr : OrigHimg. 11.223). Ég- 
szín: kék (Bod:Lex. 165). 

égszínű: cyanens, caeruleus, glauciLS C. Uom: Vest 123. 
[blau|. Satoroc fflggoztettenec vala eg zinőuoc es arai'i zinSuec 
(BécsiC. 48). Kenlikuala kirali ruhacban iacinctintrs zin<Vcben 
es eg zinSuecben (67). Olly palástot visellyen, mellyneli minden 
szegelelin kötók légyenek, a kötők végén ég-szinű kék rojtok 
(Pázn):Préd. 1031;. Eg sziufl posztó: pallium hyacinthinnm 
(MA: Bibi. L121). A kék festéc szederjes, .sótét, ég szinn (Com : 
Jan. 63) Az aegyiptom-béli templomoknak égszínű szivárváiiy- 
bólt hajtásai (Fal: NE. 13). 

égy-szinü : nnicolor, concolor C. (gleichfarbigj. Egy színű 
véle, hasonló hozzá: *concolor est ei PPBI. 

elegyes-szín : *color míxtus PPBI. 

elő-szín : [latus superiiis ; aussenseite]. Minden állapotnak 
meg vagyon az eő eló színe és viszszája (Fal : UE. 479). 

fakó-szín: *coIor gilvus PPBI. 

[fehér-szín] 

tiszta-fehérszín : *color candidus PPBI. fglanzendweis'!). 

tiszta-fehérszinű : candidus Com : Jan. 63. [gliinzendHeLss), 
A fejér festéc piros fejér szinii, tiszta fejér szinű, viz szinfl 
(Com: Jan. 63). 

piros-fehórszinü : nis,sus Com. Jan. 63. fhellrolj. A fejéi 
festéc piros fejér szinű, test szinű, tej szinű (Com : Jan. 63). 

fekete-szín : *color ater, nubilus PPBI. [scbwarze farbe) 
A bővőlkődS fekete vérnek jelei : mikor testedben b5 nedves 
ség salakja, bórőd fekete szín s kemény a pnlsussa (Felv; 
SchSal. 29). 

feketólö-szín : *color nigrans PPBI. 

föld-szín : color pullus Com : Jan. 63. (schwSrzliche farbe] 
A fekete festéknec 5 alatta ezec a gradicsi vanuac : sStét, fSW 
szin (Com: Jan. 63). 

föld-szine : [superficies tprrao ; erdoberfliiche). Meg wyoy 
tod a fopldnek zyneot (WinkIC. 37). Mykenth poor, kyth zeel 
el fwtb feldnek zynerel (Kulc.C 1. ÉrdyC. 400b). Ki űsz ma 
engemet e fűldnec színiről (Helt: Bibi. I.B3). Rntor az fíld 
színen .sehol semmi ecclésia nem volna U, mindazáltal azi 
mondgyuc (EsztT: IgAny. 103). íme ez nép ellépte az főldnet 
•színét (MA: Bibi. 1.141). 

fövény-színű : Hammonins MAI. 

fü-szinü : lierbeas C. 

galamb-Bzinű : [coloris cohmibiní ; tanbenfarbig). Az tiam 
nak galamb szinfl atlacxot vettem (Radv: Csal. III.21). 

gesztenye-szín : *color spadiceiis Nom.' 251. *color badiuf 
PPBI. Ikastanienfarbe). Fényes gesztenye-.^ain, király-szín : punt 
cens PPBI. Szép gesztenye színe hattyúra változik (SíD: MVir, 
407. Com: Jan. 63). 

gesztenyeszínű: [badius; kastanienbrauu). Haja nagy, 
szép fodor és gesztenye .■<zíní>, vitézi feje vala (RMK. IV.40) 
Az Apis gesztenye s-zinű, bania bika vala (.Pr.'ig; Serk. 248). 

habos-szín: *color nndulatns Nom.'231. cnmafílis PPBI 

haj-szín : subfusciis, badius PPBI. 

[hajazinű) 



ösz-hajszinü : [coloris albicantis ; graii] A fejér f&stéc piros 
ajér rainfl, téj saiiifl, 5fB liaj szinfl (Com: Jiiii. 61). 

hajnal-szín : (eolor nibicans ; ríitlicho farbe]. Az üdő már 
Btét syászszát levetette, pirus liajnal-szinlien magát ulti'wtette 
3ytiiip.-l>: MV. 24V 

halál-szín : )«llor, liiror Sí. (tocllenfarljej. A toii)jüri lialjo- 
iíkho7. nem .'izoltot bujdosok el rémfllneU é.s halál sziliben 
altoziiak (Drég: Spec. 64). 

halovány-szín : *color siirclus, dilutiis PPBl. 



fijtd 



49 



ÓSZ-HAJSZINÜ— KIKÁLYSZINO 



hamu-szín, hamvas-szín : liuereus 
29. liiierleius PPIJI. asclienfarbe PPB. 



*colür MA. Nom.a 



hamuszínű : ciueraceus C. MA. aschenfmbig PPB. A fejér 
ístée piros fejér szinfi, te-^t sziníí, liamii .sziiin (Cum: .lan. 64). 
61 tetszik nékem ez a szíirke hamu szinu (KirBesz. 18). 

hát-szín (kát-szll RadvrSzak. 172): lumbuli PPBl. hammels- 
ng KirBesz. 126. Berbéfs, úrfi hát szine (KirBesz 126). Sült 
át szft petsenve : *lumbuli tosti PPBl. Mikor új feet visznek 
Mzád, nyúzd meg, a hát szö pecsenyét nii'sd ki te magad 
tadv: Szak. 172). 

holló-szín : *color coracinus Nom.' 227. nigricans PPBl. 
rhwai-z Nom. 27. 

hollószinü : coi acinus MA. 

holt-szín: [color paliidus; todtenfarbe]. Uerwadot orcza- 
al, bolt zyniiel függél a keresztfán (KrizaC. 54). 

homályos-szín : color nubilus Com : Jan. 63. 

ibolya-színű: violaceus Com: Jan. 63. 

kedves-szín : *color svavis PPBl. 

kedvetlen-szín: *color austerus PPBl. 

kók-szín : glaucus PPBl. 

fekete-kékszín: luvidns; schwarzbleich Nom. 28. 

világos-kékszín: *color caerulens, cyaneus PPBl. 

kékszínű : cyaneus C. 

két-szín : I ) [species utraque ; beidé gastalten] . Ama mon- 
isból : igyatok ebből minnyájan, a két-.szín vételének kSteles- 
ge nem biznnyfidik (Pázm : LuthV. 388). 2) simnlatio Kr. 

kétszínkéd-ik : (simuló; heucbeln]. Ha kétszinkedni nem 
d, vagy hazája mellett felettébb liiven viseli magát, hamar 
biliálnak akar-kit is. 176Ű (Hazánk. 1.380). 

kétszínű: 1) bicolor C. [zweifarbig]. Vala meely ember 
e nemzetedbill makwlas le'end az az ketb zyní', ne áldoz- 
ek hw ysteneenek (JordC. 1U8). Zerezyenek peremSket ew 
ilasttyoknak neegy reezeen, vvethween ew reayok keeth zynevv 
ltokat (1531 Vincentius két színft ke.szkenynvel addig játsza- 
rzott, a mig lerontotta Xormandusnak szép udvarát (Fal : TÉ 
'&). 2) [simulationis aman-s ; heuchlerisch]. Két-szinil barát : 
■sphilns PPBl. GyfilSli az ket-.sziuű tSkelletleneket (Debr : 
irist. 287). Azt Írja, hogy két szájú, két szavú, két szinfi, két 
ivfi ember Matko (Matkó .- BCsák. 146). Irigy, kétszínű és 
yéb emberi gyarlóságokkal megrakadott. 1759 (Hazánk 1.135). 

király-szín: *color Tyrius PPBl. [pnrpmfarbe). Király szín 
intiis vala fi nagy.s;'igán (Monlrók. VII1.365). Velencei tet.szin, 
res királyszin atlatz (TörtT. XVI1I.207). Egy ágyra való ezüst 
ipkés király szín kamuka suporlát, körflletivel együtt (Gér: 
IrCs. IV.463). HiLsz sing király szín tafota (TörtT.^ 1.182). 

királyszinü : fcoloris Tyrii ; pm-pmrotj. Király szinü virá- 
bársony (Radv: Csal. 11272). 



KOPOTT-SZÍN— RÚT-SZINO 250 



kopott-szín: *color ob.soleUis l'l'Ul. 

külömbkülömb-szinü : [diversicolor ; verschiedenfarbigl 

St>k azzonyallatok ievuenek es vakuiak kevlend) kevlemb zy- 
iiyovyeU (CornC. 117). 

láng' szín: (color igneiis; flamnienfarbe|. Láng-színen tiin- 
dnkliim: rutilü PPB, Gyenge láng-.szin kárpit házát terítette, 
ragyogó falára tegzét függesztette (Gyiiugyü : MV. 21). IM^g 
színnel elegyes barna ábrázattya (Gyöngy: Cup. 3). Hasad a 
piros hajnal, lángszin festi nagy részét a fellegeknek (Fal: NA. 
190). 

lüg-szinű : [cineiicius ; aschenfarbig]. Az gyöngy mikor az 
ég veres, rút lúgszinűvé leszen (Kecsk:ÖtvM. 274). 

májas-szinü : [colore hepatico ; leberfarbig]. Süsd meg az 
tyúkot, tegyed aztán egy fazékban s dilts malosát hozzá, így 
.silrfl májas sziuü leve Ie,szen (R.adv: Szak. 101). 

mák-szinü: (coloie papavereo; mohnfarbig). Elew hywa- 
nak egy vyn embei-tb, makzynew kewntewse vagyon, felewl 
ismeg zewr cywhaya (LevT. 1.257). 

meggy-szín : [color rubidus] ; dunkelrote farbe KirBe.sz. 
132. Négy és fél rfif meggy szín gubás bársony (Kadv: Csal. 
11.144). 

meggyszínű: coloris merasini Kr. [dunkelrot]. Megjelent 
a herceg meggyszínű virágokra metélt tar bársony hosszú kön- 
tösben (Fal : TÉ. 636). 

menyét-szín: color mustelinus PPBl. 

méz-szinü : [coloris mellei ; honigfarbig). Embernek térdén, 
könyökén növő tsorgó kelevény, melly rakva sárga méz szinű 
évvel és geuetséggel : meliceris PPBl. 

narancs-szín : *color auriaciia PPBl. 

narancsszínű : [coloris auriaci ; goldfarbig]. Egy narancs 
színű atlacz szoknya (Gér: KárCs. 11.228). 

olaj-szín : *color subflavus PPBl. 

ón-szin: *color plumbeus Nom^. 228. PPBl. 

pázsit-szín : *color herbidus Nom'. 227. PPBl. 

pázsitszinü : [colore lierbeo ; grasgrun[. A zöld testéc 
kékes züld, világos avagy pasit szinfi zíiid (Com; Jan. 63). 

pej-szín: *color badius PPBl. Fekete, barna, pej, barát- 
szín: *s\'asus color PPBl. 

piros-pejszín : *color puniceus PPBl. 

pejszinü : gilvus Major: Szót. 242. 

[piros-szín] 

barna-pirosszín: *color puiiiceus PPBl. 

pirosszinű : subrutilus C. (Com : Jan. 63). 

publikán-szin : *color subflavus PPBl. 

purpián-szín : sandycinus color MA. purpuifarbe PPB. 

rózsa-szín : color roseus Nom'. 227. PPBl. [rosenfarbe]. 
Rózsa szín egyveliilt gyenge személyében (SzD; MVir. 407). 

mályva-rózsaszín : molochinarius PPBl. 

piros-rózsaszín : roseus PPBl. 

rózsaszinü : roseus C. (Com : Jan. 63). 

rút-szinü : decolor Com: Jan. 64. (entfarbtj. Némellyec 
sok .színflec, némellyec tai-kác és némellyec rút sziufiec : szinet- 
lenec (Com: Jan. 64). 



251 



.SÁFKÁNYSZtN-TEST-SZtN 



TESTSZ1N0-«Z1NEL 



25 



sáfrány-szín : *color croceus PPBl. 

sáfrányszinü : croceus PPBl. (safrangelb). Az arany szinfi 

festéc s;U'r;iiiy sziiifi (Com:Jan. 63). 

sárga-szín : *color flavus PPBl. [gélbe farbe]. Mikor fízöd 
nmíí.-ijifrányozil, az darek léboii mérj hozzá, hogy sárga színt 
no niutassün (Radv : Szak. 169). 

fehér-sárgaszín: *color paliidus PPBl. 

sötót-sárgaszín : ii:svasum, *color fulvus PPBl. 

sárgaszínű : .siil>palliilu.s C 

halovány -sárgaszínű : paliidus Com : Jan. 61. (bla.ss- 
gelb). A fejér fostóc piros fejér szinfi, lialavány sárga szinS 
(Com : Jan. 61). 

sárgálló-szín : ^color paliidus PPBl. 

savó-szinü : (lielvus ; hellgolb|, A fejér festéc tej sziuű, hó 
avagy savó szinfl (Com: Jaii. 61). 

skárlát-szín : ^color soccens, eoccinus PPBl. 

sok-színű : 1) multicolor, versicolor C. [vielfarbig]. Némely- 
lyec sok szinnee, néniellyec tarkác, nemellyec szintelenec (Com : 
Jan. 61). 3) (versipoUis; liüimtückisch, heuchlerisch] Hizelkedni 
a soc .sziuű, czigíiuy, ravasz embereké: versipellium impostorum 
est (Com: Jau. 2Ü5). 

sötét-szín: *color ater I'PISI. 

sötétes-szín : *color austents PPBl. 

szamár-szín : grau KirBesz. 132. 

szedérjés-szin : color hyaciuthinus Nora.^ 227. plumbeus 
PPBl. [veilchenblau]. A kék festéc szederjes avagy ivolya szinfl 
(Copo : Jan. 63). 

szegfű-szín : *colür ferrugiueus PPBl. 

szomorú-szín: *color lentus PPBl. 

szürke-szín : *color leucophaeus PPBl. 

tarka-szín, tarkás-szín : maculo.siLs Nom. 28. *color 
vari.-uis PPBl. (iiunte farhe]. Kiraí leaúauak minden diéSsege 
bolol v;i^ou arm'ias peromekben, tarka ziuben (DöbrC. 101). 

tarkaszinü: maculosu.s, varius MA. gesprengelt PPB. 

tégla-szín : *color subrufus, helv\is PPBl. (ziegelfiu-bej. Eg 
tégla /.yn kaniwka zokuya (Radv: Csal. II.5). Kilencz rit tégla 
sziu atlíLsz (323). Krucsay János uram a veres posztón nem kap, 
de az mint beszél, tetszeni fog az a téglaszín (TörtT". III.190). 

téglaszínű: helvus Com: Jan. 63. (ziegelrot). Az arany 
szin/i fiústól- síifrány szinú, pej és tégla szinű, mint a felére meg- 
égettetett tégla (Com: Jan. 63). 

tej-szinű : kolorLs lactei ; milcliweiss]. Fejér ló mint a téj, 
téj .szinfl : lacteolus PPBl. A fejér festéc lianiu szinfi, halovány 
sárga szinű, tej szinfi (Com : Jan. 61). 

teljes-szín: color satur PPBl. 

tenger-szín: thaliLssicus C. glaucus PPBl. |dunkelblaue 
farbej. Négy és fél rrtf tenger .szín gubás bársony (Radv: Csal. 
11.144). A tongersziu-forma niouto aljára fogja Kgid csináltatni 
azon veres-aranyos matériát (TfirtT.' 111.192). 

tengérszínű : color Tho-ssalieus MA. meergrüu PPB. Ten- 
ger szinfl virágos bársony (Radv: Csal. 11.144). Tenger szinö 
tafota bársony Ihxsszu suba, nesttel béllett (215). 

test-szín (i.etsiln PPBl) : *color carneus Nora.> 229. *color 
liolvus PPBl. Ueischfarbe KirBesz. 132. Tetszíu ajakak : *labella 



purpuieíi PPBl. Te.st szin pántlikára cíinált iwrla (Radv: Oia 
IL281). Velencei tetszíu, veri.s királyszín, szölerje-s, igen linui 
karaukák . . . Velencei tetszin, veres, királyszíu, szeilerjes, le( 
job féle kanovátzok (TörtT. XVm.208). 

testszinű : (coloris carnei ; fleischfarbig]. Test zynew stami 
zokuya (RMNy. 11.34). 

tríumf-szín : (c«lor omnia percutiens ; Irumpfj. A legal; 
csouyabb kártyalevelek is, mikor triuinph színben vannak, tíibbi 
érnek a telsíknél, lia tőlök elszínlettek (Kai: UR 381). 

tündöklő-szín : *color laetus PPBl. 

tüz-szín : (color igueusj ; feuorfarbo KirBesz. 132. A sa 
váruauba az négy sziu példázza az frigukat, az tfiz szin í 
Cliristus halalat (MehSzJán. 2681. 

üveg-szinű : [vitreus ; glasfarbig). Az széknek el&tte fluí 
szinfl tenger vala, hasonlatos az crystalhoz (Fél: Bibi. 168). 

vad-szín: [color foedns ; widcrliche farbe|. Nincsen aterrn* 
szetuek erejében olly mindenünnen tekéletes alkotmány, me 
lyen vaUuni éktelenség és vad sziu nem maiadna (Fal: UE. 361 

vas-szín : color ferrugiueus Nom.^^ 227. 

vendég-szín: [fucus; schmiuke]. Okta^ák, mint kellassé 
elejét venni, hogy a veritek le ne mossji és el ue árnilya 
vendégszint (Fal: NA. 15.5). Valami titkos vendég szint kivá 
mellynek tekintetére nézve el-liite.s.se magával a fél, hogy 
mit forgatunk, az 5 liaszuára válik (Fal : UE. 439). 

vércse-színű : balius ('. bajus PPBl. (scheckigj Vére: 
szinfi haragos mén volt alatta, könuyfl kazul nyereg rajta ( Fa 
TÉ. 637). 

[veres-szín] 

ragyogó-véresBZÍn : *color igneus PPBl. 

véreslö-szín : *color subrnfus PPBl. 

vérhenyés-szin : *color li:ilvus PPBl. 

vérhenyítö-szinü : ochra C. 

viasz-szín : color cereus Nom.* 229. gilvus PPBl. wach 

gelb Nom. 27. 

világos-szín: *color serenus PPBl. 

viola-szín : *color janthinus PPBl 

violaszinű: janthinus, violaceus C. (Com:.Ian. 63). 

víz-szín : «)lor crystallinus Nom'. 227. aqueus PI'BI. wassc 
farbe KirBesz. 132. 

vizszinű: *color aqueus PPBl. (Com:. Jau 64). 

zöld-szín: [irasinus PPBl. 

világos-zöldszín : *color prasinus PPBl. 

Színéi: I) [simuló ; beucheln). Szidalmazok cselédi köíiél 
szinlik magokat (C>.egl:MM. I(i). Mentséget .szinlet (llly:Prí 
II.161b). Barátságot színlelve irántam (TürtT. XI16:\ Szín 
jó kedvet magának, hogy no swmiorítsa jó-vólltát i|iáni 
((iyöngyD: (^har. 611). Színlett csendességgel a világ mulatt: 
gyönyHrfl kezdettel magíUioz kapi-solgat (Orczy : Kíiitll. 3' 
2) ascio, coloro, incrusto MA. [Ilirbmig gebén, beschílnigei 
Mivel széulik ivr. pápa gyalíizását az atyatiak (Pázm: Kai. 6,=.! 
Abban az Ítéletben semmi fedezve és .színeivé nem lehet (Piizi 
LutliV. 366). Tévelygésének otroniK'Lságát szinlette, tsinogal 
(GKat ; Titk. 14). Megtettzik ezekbSl, ak.ir mint .sziuollyék 
mázüllyák dolgokat a tudatlan kiVség elStt (l\>s: Igazs. IL18 
Órőkkétig laragnak, bárdoln:ik, színlenek a gyermeken (F« 
NA. 205). Tudjuk, mivel szinlik dolgokat ezek a heveskei 



]|53 



BE-SZINEI^-SZINELÉS 



SZINLÉSKÉPPEN-SZINES 



254 



larsnak fiai (2?n S) [.iíhiho; pben machen, applaniren]. 
liuden v'ilny he tolic tw niindpii lieudsy es domb ineKalaczo- 
odic es a mi llo^^as egyenossé leszen es a mi darabos, saa'n- 
t vta leszen (Helt : UT. P). 

be-szinél : I ) liisiuuo MA. [eindringen]. Törvénynyel szi- 
elnibé a liaiiiissiigot : fraudi siieciem juris *im|)onere PPBl 
szfiidic magokat odais, a liuvA nem liivattahiac (Zvuu: Post. 
'114). Elíljáró beszédet bociátván eliíl, őnnőn magát bé .szinli : 
se iiisinuat (ConrJan. 162). Bé-szinli és belé keveri magát, 
:■ liolott íi néki semmi kízi nincs (18.5). A voltaképpen való 
i'dvesseg az, midőn a viz avagy valami egyéb leves dolognak 
•szói a kemény testeknek menedekibe ugy szenlik bé raago- 
il, liogy bozzajok ragadjanak (ACseretEnc. 126). A sátán a 
u'i bíilványokat az apostoloknak és a martiromoknak nevek 
Itt bészinlette (GyöngyL; KVall, 163). Hitető tanitók az há- 
liiia magokat bé színlik (Huun: Tracta. 3), A magok fele- 
.etéból v.'dó kóny várrasokat, néminémfi gyanús vallisbéli 
nyveknek titkon való árúlgatá-sával. az igaz evangelicus uri 
rendekben szokták bé-szinleni (MLsk: \'Kert 182). Gonoszo- 
jt gondol és igy magát az ördögnek bészínli (Tlly: Préd. 11.101). 
papok tisztébe akarta magát be.szinleni (1.194). Boldog álla- 
itnnkban óltsóbban férfink a jóakarókhoz, mert sereggel 
innak, kik magokat bé-szinlik hozzánk (Fal: UE. 423). Pénz- 
il ntat nyitván magának, h.imar bé-sziidette magát az udvarba 
'al : TÉ. 6801 2) fincnisto ; üljertimclien]. Törvénynyel szí- 
)lni-bé a hamissíigot : fiandi speciem juiis *imponere PPBl. 
eg az elebbi sebének helye be nem szineltetven, az első 
tezek kőzőt harczol vala (Forró: Curt. 140). A tengeri nyúl 
Ui-vágott öregeket felfii bé-színli porral (Misk : VKert. 174). 

beszinlés : insiuuatio ; incrustatio, infuscatio, coloratio MA. 
nsclimeichelimg, lárbung, ein.streichnng PPB. 

el-szinel: 1) (.seduco; verfiihren]. így szinle el Torinnn- 
ist 6 tőlle (Gosárv: MagyB. Diijí. 8) [dissimnlo, celo ; ver- 
iimlichen). Elszinli va<»y el-titkollya gono.s.ságit (Mad: Evang. 
0). 3) [dis.'sono ; abstechen). A legalacsonyabb kártyalevelek 
mikor triumph színben vannak, többet érnek a felsőknél, ha 
lök elszínlettek (FahUE. 382). A legalacsonyabb kártyák-is, 
ikor győzedelem színben vannak, többet érnek a felsőknél, 
.tőllök ekszínlettek. (SzD:MVir. 403). 

ki-3ziiiél: 1) [elicio, dolose expello; heraaslocken, mit llst 
islreiben]. Gondola Petruit, barát mint járt volna, osszont 
szagából kiszinlette volna (RMK. 111.33 1. Luterséget közü- 
nk kisziíilettünk, nem bánt .senki, bátor immár ne féljünk 
.19). Ezen szín alatt a királné asszont Erdélyből kiszínlik 
lonlrók III.S8). Attyafiait az örökségből ki szinleni (83). 
ikoczit kiszinlék Erdélyből és Bátborit bevivék a fejedelem- 
ébe (MonOkm. XIX.258). Az németeket, lengyeleket kiszinlé 
lőle s kiigazitá Eidélyből (ErdTörtT. II 35). 2) [eincido, ex- 
00 ; verschíirfenj. Csudálkozom, hogy a sovány váraljai bor 
nnyira kiszinlette Kegyelmetek eszit (RákF: Lev. 1.69). 

kiszinléa : (extnrbatio; aiLstreibung]. Igen bánja az király- 
il szerződését, az királ fiának onnat klszinlé.sét (RMK. III.50). 

még-szinel : a.scio C. [coloro, exorno ; verschönern, ver- 
TorenJ. Festékkel meg szinlék kivfil az oldalát (Huszti: Aen. 4). 

■v.ácskövekkel levén megszinelletve tarkáson, virágosán (Szal : 
jj-ón. 206). Mérgas borral poharát tölteti, kedves köszönettel 

t meg-szinelteti (Gyöngy : Cnp. 22). Gondolom, talám meg- 

nli az hadat, az javát viszi el Pálfi vagy ki magával, az 

)bit nekem bag)-ják (Béres: Lev. 579). 

Szinélés, szinlés: 1) coloratus MA. das glKtten, ziereu 

~B 2) simulatio MA. (Iiencheleij. Táviil légyen minden tsa- 

■dság, minden színié,-, minden hamis esküvés (Pázm : Préd. 

1). A Bellarmimis berenálása ez-is, de csak sophistához illendő 



hamis szinyelés (Pós: Igazs. 11.438). Vigan tartya ugyan kén- 
telenségéből, örömét mutattya kedve szíulé-sébiM (Gyöngy: MV. 
57). 3) [insiuuatio ; das bineiiischmeiclielnj. Hízelkedő beszé- 
deknec édesgetésével való belénc .szfinlése az igasságnac (Zvon : 
Post. n.196). 4) chromala PPBl. 

Szinlóskóppen : (simulate ; zum sebein). Pityeget anyám 
LS, de c.siik .szinlésképpen (Gyöngy: Char. 22). 

Színeiét : [superficies ; oberfláehe). De a dolgoknak t.sak 
szintén a' superfieie.seket, kfilső színeket vagy szineletjeket és 
kéiwket látja (GKat: Válts, a 1243). 

[Szinlet] 

ki-szinlet : [emicare facio ; hervorleuehten lassen]. A ti.sz- 
te.s,ség mindenkor s mindenütt tökélletes jóra .szorít és tellyes 
böcsületet szinlet ki rajtunk (Fal: NA. 187). 

Szinlő : [asciaas ; zimmer-]. Szinlő fejsze : a.scia MA. Gyalu, 
I szinlő bárd : o.seia PPBl. 

fal-szinlő : tector MA. tüncher PPB. 

Szinl-ik : (splendeo ; glanzen). Akkoron az orszagh urak- 
kal tündöklött, a' kiknek elméjek királynénál szénlott (Liszti : 
Mars. 35). Erei már az erdő, kifakad zöldsége, felvont s;itori- 
nak színlik éke&sége (Fal: Vers. 915). 

fönn-szinlik : alte splendeo Kr. [hoch glünzen]. Jobb volna 
a világnak megmutatni, hogy nem csak a kapukra fiiggesztjük 
cimerünk régiségét, hanem fen-szinlő erkölccsel Ls érdemeske- 
dünk (Fal : NA. 181). 

ki-szinlik : [effloreseo ; hervorblübenj. Mikor már tsirázik 
és ki-szinlik valami eszetske belőle, akkor sietve sietnek véle 
a mamma belső kamarájában igyene.'wen a tiikőr eleibe letz- 
kére (Fal : NA. 155). Ez a dáma minden aszszonyi kívánatos 
érdemére nézve ollyan volt, mint a öora-fiatalival tavasz.szal 
ki-szinlő szép virágos kert (182). 

jSzinént, színén tvaló] 

niaga-színóntvaló : [.simple.^ ; einfach]. Az okoskodás 
maga szinént való vagy elegyes (.syllogismus simplex vei com- 
positus) ; mikor tudnüllik az egész kérdés a feltételbe foglalta- 
tik bé és így az okoskodás is elegyes ; ha a harmadik tekin- 
tet a magaszinént való okoskodásban a kérdé.suek mindenik 
ágával meg eggyez, akkor az okoskodást mindenik részében 
allittani kel (ACsere : Bölcs. 92). 

Színes: 1) colorius MA. coloratiLs, speciosus Sí. (schön 
gefarbt, geschmückt, glanzendj. Színes mentségek nem lehet 
azoknak, kik az istent nem ismerik (Pázm: Kai. 1). Hihetet- 
len és az Lstennek gondviseléséhez illetlen, hogy csak oly je- 
lünk légyen az ecclésiának esméretiben, mellyel noha bamissan, 
de nagy künnyen és színesen magára vonhasson akár-mely té- 
velygő gyöleközetis (570). Nem abban fáradnak, hogy Jákobbal 
a juhok-eleibe színes veszszőket terjesztvén szép bárányokat 
neveilyenek (Pázm: Préd. c). Comediás köntösök mind a világi 
színes öltözetek, mind a kúldús rongyok (Pázm: Préd. 31). 
Egybe-győjtik udvarok .színas eleit, bé-hirdetik országok fő né- 
peit (409). Színas udvara vagyon, de az adósságit meg nem 
fizeti (634). Vajha aszekbe vennék az emberek, hogy a világi 
uraság színes nyomorúság (Pázm: Kai. 468). Bölczeségnec szí- 
nes neve alatt elámított (MA : Tan. 3). Az léleknek nődőgelni 
kezdő színes kedvét az kár vallásnak kő as.sője zápor mód- 
gyára le csepfiUi (CzegI : Enoch. III.12). Fő-urak kőztt, színes 
társaságban, nagy asztalok fölött hagy békét a kérkedésnek 
(F"al:NE. 13). Követem mély alázatossiiggal az urat és egye- 
temben ezt az egy-pár színes vendéget (Fal : NA. 149). Egy 
hollócskának az juta aszébe, hogy vetki^zvéu a .'sötét gyászból, 
színesbe öltözne (Fal: NU. 284). Még a szinassebb része-is a 



255 



(SZINESBj-SZINEZ 



.színezés—szintén 



25 



világnak nem tartya azt nagyra, a mit könnyen meg fog ; 
elméje (I'al: tIE. 491). Nagy urakból válnak a szines nagy em- 
berek (7.")). Azért is vagy olly mint márvány, mert szines vagy 
mint szivárvány (Amadé: Vers. 145). 2) fictiis, .simuIatiLi Sí. 
[geliHuc'liBlt, lieuciileriscii]. Színes barátság: *fiicata amicitia [ 
PPBI. Maga gonciojt, sziiiius beszédet hosz ki (Mel:J(5b. líS). 
Egye.s.ség és atyati.ság kivánásrul való szfinfi.s beszélgetés (Zvon : 
PosL 11.206). Nemis bizonythattátok ászt rea nem hogy valrt- 
sággul, de még csak szines okoskiidá.s.salis (Bal: Csisk. 17). 
Szini's, maguknak teczu liypücriták (Megy: 6Jaj. 11.40). Nem 
vagyunk pbarisaensok, liogy szines igazságokkal pipeskedgyfink 
(Matkó: BCsíik. 401. 402). Mostanság minden állapot nagyra 
ment, a világ elítt való színes magaviselés pediglen legfövebb 
helyre mesterkedett (Fal: UE. 362). 

[Szinesb] 

Színesben: (clarius; lauterj. Oly dolgok, melyekkel leg-szi- 
nesbon terheltetik a római vall;iji és gyflISltetik a Kalanz (Pázm: 
LntliV. 7). Hogy .színesben k:iroml«idlias.sanak a luterlsták, 
má.st fognak reánk (80). Ezt azéit gondolák, hogy az római 
anyaszentegyh;lzat szinasben gyalázbas.sák az bálványozással 
(Pázm: Kai. 704). 

[Szinesget] 

Szinésgetós : (fignra). A' mondásokat kftls8 szinesgeté.sec 
kel Kzinesiti (Coni:J,an. 161). 

Szinesit : coloro Kr. fschmiioken ; verschönern]. Nem isten 
követségével .szinesíti dolgát az Anlichristns, hanem magát 
nmtogattya i.stomiek lPázm^:Kal 807,1. Temérdek hazugságok- 
kal színesíti tsalárdságit (Pázm: Préd. 404). Az ékessen .szoUó 
.■i szóllásnac módgyát gyakorollya és a mondásokat külső ékes- 
getéseckel szin&siti (Com: Jan. Ifil). 

meg-szinésít : coloro, depingo ; fjirben, abbilden]. Ez am 
az z. P.-il ira.sanalv Ibliasa szerint meg irattatot es az apostoli 
kep iro pennánál meg zünSsettotót Antichristus (Zvon: Osiand. 
2:i9). A po.sztót a festó meg szinesíti (Com : Jan 98). 

Szineskéd-ik : 1) (splendesco, fidgesco ; glanzen]. S fik- 
séges, hogy kills<Vképpen-is mint valamely tisztás SIlőzethen 
szineskedgyen (I'"al: UE. 371). Vannak, a kik csak a külső 
pom]iáv<d .szineskednek, mint némelly épületek (Fal:UE. 392). 
Ki-tetszcnek és a világ .szemei előtt .szineskednek a tekénte- 
tesb tisztek (409). 2) simuló Kr. |lieneheln]. Ha ki has-znoso- 
kat szoll, edgyet érts, hogy ha ha-szonbilanokat, (ne] hizelked- 
gyél, szineskedgyél ((Jom : Jan. 205). 

Szinéskedés : [simulatio ; heufheleij. Sok .szineskedés, kéi>- 
uiut:itás, ki'U<li1zk;iilő mázoUls patv.urkodik kiirfllette iFal:NE, 
38). 

Színesképpen: (simulato; sclieinbar]. Megtudták, hogy el- 
jött Czeglédi, de holt.'ui, ugyan megbódultak fórendok maguk- 
ban; szincskéiKin fórerul magyaroknak mondja (Thaly : Adal. 
1.27). 

Színessóg: .simulatio SL |liouchelei). A tiSkéllete.s.s§g meg- 
határozott, niBJlyot szine.ss^g nélkül valósjignak nevezünk (Atwifi: 
Vend. 75:;). 

Színez: I) coloro M.\. fiirben PPB. Fontollyátok meg, 
hellyasen .szinnyezié a' lifint iMatk; B(i«ik. 445). 2) [.simuló; 
heucholn|. Várad felöl vagyon gonosz gondolattyok, noha igen 
színeznek ^Paskó: ESir. ü). Most valami hűséget mutatott szí- 
nezve hozzánk (Monükm. XXllI. 21.51. H) [in metUuui procedo; 
aurtreten]. lígy elromlott kalmiu-I uralnak helyében, ki parla- 
montumnidi színezett nevében keveri kezeit jó polgár vérében 
(Orczy: Költ.Si. 18). 



Színezés: I) coloratio Kr. (verscliönenmg) Mivel roiita 
tad-el a calvinistjik szinyezését, add elrt, hadd hasids mi 
(Matkó: HCsák. 408 1. Mind ezekkel a színezésekkel az ig:iziü'i| 
ellen tu.sakodunk (Vajda: Kriszt. 1.577). Vén artzáját kendi 
zés, tsidóka színezés simíttya (SzU: MVir. 43). 2) [simulatit 
hencholeij. Addig váradiak bátran kőltőzMuek, ez csak szim 
zés vala (Pask(): ESír. D3,|. 

Színezésképpen : [sinndationis .sjiecie ; heuchlerisch). Vjii 
ket Kgtek nem szinezé.so képpen, bizonyo.son asserilhatty 
mert az mi iiiduciáink ugy lőttek Ferdinánddal (TürtT*. L(J2í 

Színség : fpraetextus ; vorwandj. Az Maroson való Iiidat í 

állottjik ily sziuséggel . . . (ErdTűrtAd. 1.206). 

Szint: [penitus; giinzlichj. Be tSltek az vedreket oiiud zi 

tig (I)<ibrU 285). 

föld-színt : (in summa terra ; auf der erdoberfliiclie). Fftl 
ben lakarjuk a mi halottinkat avagy boltban P>ld .szint, ava( 
ffildben tartyuk a tol támad;lsn:ik reménségeért (Sam: Agen 
189). 

Szinte ; 1) prorsus, prorsum, [lenitus, mere, plaue M 
giinzlich, dmchaas PPB. Nem sziiite jó pénz : *dubium arge 
tum ; még nem .szinte ké.sz az Írásra : nondum satis *cout 
niatus ad scribendum ; még szinte el nem végeztem mag:ii 
ban : *nondum satls constitui PPBI. Némely leányok az 
melyeket nyitva hagyják .szinte a bimbóig (Kirltesz. 52). 2) [coi 
mode, maximé, ipse; gerade, justj. Waé el aggyak w;ig \ms 
tezyk, ha zynte ayandekon akaryakys walakynek adny, z;il. 
dok lúgyenek wele (líMNy. II. 22b). Tokeried bátor, a mi 
.szinte akarod íL'nitli-ók. 1.138). Ám szóljon felőlüidc ki .sziii 
mit akar, hiszen tiszta lelkünk (Balassa: Ének. 46). Ha szii; 
szepelkedve meg erőltetik magokat-is, de bizony azt si 
hez nem vihetik (Pós: Igazs. 11.365). Midőn szinte indulo-félb 
volnék, érkezett Marchio uram embere (TörtT*. I1I.4). Sziii 
asztal felett találtam és pedig illy válogatott cifrában (Fal ; N 
21). Régi mondás: ha nem szinte tisztesen, legalább eszes 
(Fal : UE 430). Meg is cselekedte volna, de szinte akkor orszí 
biró haddal érkezett a németség ellene (Fal: TÉ. 696). S) [etia 
aeque, paritor ; gleichfiillsl. Szinte annyi : perinde, tantundei 
szinte az : idipsum, is ipse, illepse ; .szinte mint : sicnt, que 
adniodum : szinto úgy: perinde MA. Ez szinte mint a torsi 
vagy czomorika, a kiuol meg hal, iwlami állat meg eszi (M( 
Herli. 86). A termo fának, ha szinte ki vágattatikis, az ő suri 
ágaij nem niugn.sznak, hanem ki kelnek a fflldból (Mel: J( 
34b). De szinte ezzel rontod (Unitlrók. I.I77). Ki tehet bb 
nyo,s.sá, hogy szinte meg nem tsiisz:imodolt a könyvnek őrzéj 
ben (Pázm': Kai 989). Szinte ezen szuszékbol való az is, i 
don az ordinalandoc az oltár elejébe állattatiiac (M.\ : Ti 
1129). Mondh:it<l.sz.-i, mint alkuszik meg a kétség be-esés a n 
latsággal ; szinto úgy mint a tiVz a vizjiel (Fal: NE. 28). 4) tj 
timi non ; fást, beiiiahej. Szinte hal, nem él sokáig : mors i 
*appropinquat PPBI. 

Szintén : 1) prorsus, iienitu.s pl.'uio MA. gmiz nnd g; 
durchaus PPB. Nem vagyok szintén olly embertelen, parasi 
non adeo *inhumano sum ingenio PPBI. Má-sodik aszt*'nil*' 
olts bele jóféle bisalniát szintén az f?ildszinbe (Kadv: Osal III 
Ha .szintín valamely eatholicus értelmes ember acoomi*lali", 
kere.sné is az udvarnál, azt mindgjárst ap|>liiálják holmi kii 
szolgálatokra (Bercs: Lev. 491). Ki ki a tlsztísségnck eg; 
graditsarúl a fíillebb valóra kivjin lépnyi, mig szintén .'iz eml 
rek között a leg föl.sőbb potzikra ülhe.s.sen (TóthJ: LstN. 6 
Az is igazJit tart, a ki é.'s.'wei s tudománnyal ncni bír, nohaj 
s kél, nem .szintén él (F.il:UE. 371). 2) [commode, ipse; ( 
rade). Szintén mikor ezt irniun, érkezik Sebosus: dum ha 
I si'riberem, *e('co libi S«bo.sus; .szintén ollyiui vagyok most 
! hozziid, mint azelőtt : tibi nihilu sum *aliter ac fni l'l'lil. Ma .s» 



(>SZINTÉN.SÉ(í)-ARNYÉK-SZÍTs' 



FUTTATÓ-SZÍN— 1. SZIRT 



258 



I i.i toníioriiek vizpi s linbja! kí»Vt j.lr is, nom engedi magát el- 
Kin'lt.nliii iSzékt Knin. XS). Ha szintén békesses szeretíi-is, de 
i azt ii'vid idi'n juitvaroísá ta'zitek (Priig Serk. 425). Szeres- 
iftk a mi foloharátnnkat, mint szintén minnen m;ignnkat (Pós: 
^azü. 1.342). Szintén induló félben levén Kékedi Zsigmond 
iram, ngvan megiijiilék, liogy levelét láthatám Kgdnek (TörtT''. 

627). Telieliink szintén két t'elAl vakí divor^iiít neki, hogy az 
>uiántt'il val<í fíiidre re.-ik.iplintnáiik (Beio.s : Lev. 622). A ki 
rendes !>éke.>^ségre bírta tennéaíetét, st)k bús kedvetlen.ségeket 
6g elkei'Alni éltében és a bücsiiletre vivi^ járá-snak szintén ál- 
alutjában vagyon (Fal: IJE 367). S) [iisqiie ad summám; bis 
Mm rando). Tillcsétek-meg a vedreket vizzpl ; es szintén teli 
51ték azokat : implevernnt ea.s nsqne ad snmmiim (Mad : Evang. 

13). 
[Szinténség] 

Szintéuséggel : (prorsus ; giinzlicbj. Az mint rSuid id5n .szin- 
easeggel meg bizonyityoe, fl nekic mindenes (EsztT: IgAny. 366). 
lemeli zentteknec vyoinian talált ielenesi nem zinténsegel v.nlo 
pusagot hoznac iZvon : O.siand. 5). Halac, kiket az utolsó napon 
álogatnae el szintéaséggel az halászoc egymástnl (Zvon : Post. 
1.291). 

Színtelen, szinetlen : decolor C. MA. farblos PPB. A 
Síd színtelen és puszta vala (Helt : Bibi. I. A). Némellyec rút 
siiinc, szinetlenec (Com : Jan. 64). Nemde nem színtelenek, bé 
sett szemek és arcájok, se erS se nyerseség bennek (Fal : BE. 
85). Mit kellelt még megérnem; azt gondoltam, lehetetlen, 
ji sines .szived hogy színtelen (Amadé: Vers. 145). 

Szintelenit : decoloro C. MA. entfárben PPB. 

még-szintelenít : cv Ne nézzetek engem, hogy feketés 
, igyok, mert a nap színtelenitettmeg engem (Bíró: Mi&ae 391). 

mégszintelenités : decoloratio C. 

Színtelenül : incolorate C. 



Sziaüleg, szlnOlen: superficialíter ; obeiflachlich GKat: 
itk. 1119. 

Színültig : ore tenus PP. [randvoll]. 

2. SZTN (z«n JordC. 522. ÉrdyC. 50. zein DHbrC. 454): 
guriolum Com: Jan. 102. acena, nubilaríum PPB. [hütte, 
iheiuiej. Filegoría, szin, melly aU e.sö-ellen ember vonja ma- 
it : nubilarium vei nubilar PPBl. Hol va^on zein, hul pascat 
1 taneitvanimval e^em (DobrC. 454). Zylee hA egyetlen egygyet 
helybeztetee h\\tet a yazolba, mert nem vala egyéb helye 
paeky a zeenben : in diversorio (JordC. 522). Nem leen niyt 
nnySk, hanem teréének ez rozzass heeyazatw zeenben (ÉrdyC. 
I). Helheztetee ewtet az yazolba, mert nem vala ewneky 
gyeb helye az zeenben (111). A kert bé-keiíttetic sSvénnyel, 
mely vesz.sz6kből fonatic és kertbéli árnyékos szineckol éke- 
fetic (Com: Jan. 71). Sátorokban, ágas bogas hajlékokban, 
inekben (in tiiguriolis) laknak vala (102). Bé-akarván menni 
ház elein, színén, folyo.son által a házban (106). A madarász 
rejti magát a lappangó .szénbe, kunyocskába (Com: Orb. 104). 
in signiöcat nobís non solum eolorem, sed etiam receptacu- 
n quodpiam (Otr; OrigHung. 11.113). Mi színt csínáltatván, 
elscl s7.embeDlétel ott legyen (KétMDipl. 101). A háznál .szín 
Jt elkészítve, az .szín ktizepin jó magos sályom (Monlrók. 
.404). A többi állást, levél-színt, szerszámra s eledel tartásra 
ikséges hajlékokat fddögetett (Moln : JÉpül. 65). Kiket az 
íba vagy színbe bevivén, szömyftképen igyekeztek megré- 
míteni 1760 (Hazánk 1.363). 

imyók-szín, ámyókoa-szin : umbraculum MA. topia- 
m Com: Jan. TI. scena vimbrosa; schattiger oi-t, laubhütte 
B. A kert Ijé-kerittetic sSvéunyel és árnyékos szineckel, híga- 
kkal ékesittetic (Com: Jan. 71). 

M. NTELVTÖET. SZÓTÁR, m. 



fllttató-szín. [A vashániorban] a fut.ntó szin mellett vagyon 
napkeletre egy rostolo (CsikGy. 33). 

játazó-szín : [theatrum]. A mit a játszó színekben fel-ad- 
nak, mind azon hím munka, a derék Ibgis már büdös maszlag, 
az útóllya méreg és halál (SzD: MVir. 259). 



lapta-szín : [sphaeristerinm ; ballhaus). 

yínhft iníicríit nv. Innta ínfélroii ott mfífr-Wf.nt 



lapta-szin : ispiiaensterumi ; naiiiiaus]. Méné az lapta 
színbe, magát az lapta játékon ott meg-izza-szttya vala (Apoll. 

12). 

levél-szín : tabernaeulum PPBl. scena, viridarium ; laub- 
hütte PPB. Levél szén, hajlék, .sátor: tabernaculnm Major: 
Szc'it. 465. Levél .szín, a mely alatt a komédiát j.átszodtak : 
scena PPBl. Hét napig legyetec leuel szén alat : haliitabitis in 
umbraculís septem diebns (Helt: Bibi. I. KKk2). Mint egy sá- 
torral es leuel szénnel be fSdi fiket (Mel: SzJán. 213). A komé- 
diát jádzó levél szín elul ffiggesztS ponyvával buríttatic, fedez- 
tetic bé (Com; Jan. 211). Az udvarházon kívül való szekérszín, 
ítem egynehány istállók, kovács műhely, levélszíimel és reke- 
szekkel együtt aestimáltatott in summa fl. 180 (Gér: KárCs. 
IV.359). Az ur szemei a hévségben levélszíu : tegimen ardorís 
(Dly: Préd. 1.507). 

levelszínecske : topíarivim C. Leuel zeneczke, z6ld agbol 
tsinalt farnektizo : topíaríum C. 

szekér-szín : [cmruiim receptaculum ; wagenschoppen). Az 
udvarházon kívül való .szekérszín, ítem egynehány istállók, ko- 
vács mfihely, levélszinvel és rek&szekkel együtt aestimáltatott 
in summa fl. 80 (Gér: KárCí. IV.359). 

Színecske : [tabernaeulum ; zelt]. Az kysded zeeneczke 
zoros vala, zyk wala, ondók wala (ÉrsC. 211). 

lugas-szineoske : topíaríum PPBl. 

SZINOGAT : [pelliceo ; verführen]. Ámítani akar.sz é szí- 
nogató szóddal (Czegl: MM. 180). 

SZIPOLY: blattá MA. .schabe PPB. motte, holzwurm 
Ádámi. .Szipoly a méh-ko.sárban : tineae alvearíum, apiroster 
PPB. 

SZmOM, BZTROISY (sdrma 1878 TörtT. 1.157): 1) mam- 
brana colorata, pellis levigata. colore tincta, vimen, ligula, alnta 
MA. víncula .salina, vimina salígna; gefarbte baut, pergament, 
bánd aus allerleí PPB. Karó póznáckból, vitlakból, szíronyok- 
ból (vimínibas) és egyéb hajló s kfltő vasz.szákből fonatic a sö- 
vény (Com: Jan. 71). SzironyV)! font szatyroc (109). A szolő- 
tSvek k5t8 vasz.szfikkel, szironyokkal a .szSlS-karókhoz köttet- 
nek (Com: Orb. 112). Szirmával varróit egyik kaszkení 600 
oszpora 1878 (TörtT. L157). Igen czífi-a .szironynyal, sót ezüst 
fonallal czifrázott majcz vagy szíj volt, az kivel felkötötték 
(Monlrók. XI353). Az lovaknak az üstiJköket szijúval vagy 
szironynyal felkötötték (367). '£) [pniina; rauhreif]. A fák itt 
katonák, tsak azok puskáznak, kiket szirony, niara s jég-tsapok 
ruháznak (Gvad; RP. 234). f^kófiummal várva, sárga, veras és 
zöld szíronnyal zavarva (Gvad:FNót. 42). 

Szírmos, szíronyos : 1) crusta obductus SL Pnustíg]. 
Szírnyos hó : cm.stosae níves, ciiista obductae níves PPB. 
3) [fimbriatus, segmentatus ; besetzt, belegt]. Egy fátokban züld 
szíronyos, aranyos perspectíva (Monlrók. XXIV.165). Négy 
ághu .szíronyos jó korbács (Cz^egl : Japh. 77). Egy lóra való 
szíronyos egész szerszámot hat forinton adják (Tíii-tT. XVin.217). 
Pásztor kinek fonyod szírmos ostorodat (Fal : Vers. 913). Tsigás 
lesz szerszáma, szíronyos a féki (Gvad : RP3). 

1. SZIRT (zirtoc BécsiC. 46. zirlmi MimchC. 26. zúrlot, 
zirlhid AporC. 35): 1) occiput MA. bíntertheíl das haupts 
PPB. Agyba fűbe, nyakon, szírton tagoltatá magát (Pázm : Kai 
554). 

17 



259 



KÖ-SZIRT— SzIt 



BE-SZÍT-SZITÁCSKA 



kö-szirt : Bcupiilus, cautes Kr. [fels]. KSzirtoc inégolvadnac 
ment viiiz te oriíail elüt (BécsiC. 40). Uakia 5 liazat Ii5 ziitou 
(MiinchC. 26). Mbí; törte a kSzfirtot ErinonbaTi es meg itatta 
6ket es ki hozta a vizet a kSzirtbol, czapta a kőzirtot (AporC. 
35). Kietlembo k5 zirtot meg lia-sazta e.s íket mcf; itat;i es az 
k5 zirtbol vizet ki lioza . . . Az kS zirtot fte e.'i vizek folya- 
nak (DiibrC. 1 •!.'>). Zarva.suknak majjas heéek. nymuknak bye- 
deluiek k8 ziit (183), Oh kA zyriok egylje zenweíjyetek ina en 
welem (ÉrsC. 57). Menyey madarak lakuznak ft raytek, k&zyr- 
tok kez'Xíl adyak A zawokath (KeszlhC. 274). 

nyak-szirt: occiiuit C. MA. cervix Nom. 14. sternon Ma- 
jor: .Szól. 448. ocdpitiiim PPUI. uacken Nom. 13. liinterteil de.s 
haiipts PPB. Czeudesiégben valée, de az Lsteu megrontá és 
nyacszirtou ragadnán vpyan el oszlatá, finnSn niagánac Izílnac 
t8n engemet (K:'ir: lübl. 1,521). Az isten engemet fi.szve tilre e.a 
engemet niakszirton ragada es vgian S.'izue vére (Mol : Jób. 
40b). A uyaknai: n'szo nyac .szírt, nyae csiga (Cum: Jan. 48). 
A f5nec hátiilsi') része, nyali szflrti alatt ;iz emlékezS ehne va- 
gyon (fi.5). Hárpia el -érvén a kant, nyak-szirtun ragadgya 
(GyöngyD: Cup. 599). Sokan úgy itillenek, hogy az oroszlán 
nyakszirtjának semmi ize nintsen, hanem tsak merő tsont (Misk: 
VKert. 48). 

2. SZIET : wiist, gepickte h;iare Adámi. 

Szirtos : aga.syrtlms, hi.spidn.s sordidn.s, eqnaliihis MA. wiist, 
garstig, nnflatig PPB. Szirtos vagyoc : .sqnaleo MA, Ru.snya, ots- 
mány, .szirtos ; aga.syrtiis PPBl. Fediiletleii és rút szirtos rnbá- 
ban öltözött ember (Ker: Préd. fiTO) Azoknak szirtos arcsu- 
lattyok es borotválatlan borzas bajok vohia : hirta illis ora et 
intonsas comas e.sse (Forró ; Curt. 179). Inkáb mindetdtor szir- 
tos a lélek, a hol a test fénlik (Zóly: Elm. 424). 

Szirtosan : scjnalide ; garstig, nnflatig PPB. 

Szirtosság: sqnalor MA. unflat, wust PPB. Az te lelked 
nagy keseriis^gben gyStrSdic és életedet nagy szirto.ssAgban 
foglaltad (PrágrSerk. 896). A nagy szirtosság és uagy tisztáta- 
lanság nem könnyű fájdalommal tisztíttatik meg (lUy: Préd. 

1.98). 

SZIRUP: (syrnpus). Szirup, édes orvosság: syrupus l'I'BI. 
Az ilalbim elegyíts viola lyttariomot avagy sirupot, rósát avagy 
nádmézet (Radv : Szak. 256). Egy fél font mondolához végy öt 
tikmony .székját, főzz silrft .siropot, keverd bele. Végy szitált 
nádmézet, mikor az sinip megfört, tedd együvé (263). A hegyes 
tSvis gyfimóltsébíll n.ád mézzel tsináltatot szirop a gyulado hideg 
lelé.sek ellen basznál (ACsere: Enc. 235). 

SZISZÍIQ: musso, mussito MA. [zi.sclie1n]. Sziszegi: denti- 
loipius MA. PPB. A te b&széded a porr kSzRl sziszőg (Helt: 
Hibl. IV.49). A Kalauz a ki ellen csiripeltek, sziszektek minden 
tudománynak őltftzeti nélkül (BahCsLsk. 198). Az sziszegliS 
deneuérek k&zt (Bal: Epin 1). 

Sziszeget: [mussito; zisehenj. Snu5ltik es sziz.szegetik es 
boszoiitiák a tőb népek a gonoszt (Mel : Jób. 64). 

SZISZÉRÉQ : jjrao timore nnissito Kr. [aus fnrcht wim- 
menij. Igen sziszergettek, rettegtek, reszkettek it még a regu- 
láris próbált vitézek is (Biró: Micae. 190). 

SZÍT : [foveo ; erwecken]. Szítani a tüzet : struere, versare 
ignem MA. Az fúvó gégéje körill .szít ez tüzet, iwmete bojlyá- 
val hint reá vizet (Oyüngy:KJ. 50). A rútha férlitúl szerelmet 
fiz, de ítózszonban szít (Felv: SchSjiI. 27). A ki csak magának 
él, mindunt csak maga kedve tülté.sére gyűjt, takar, .szit, for- 
dít, másnak senmiit sem enged (Fal: UE 49i). 

[Szólások]. Nem szít ez is hozzád (CzogI: MM. 121). 
Tsak te feléd vala szivünknek Imjlilsa, hozzad szitlott .szivünk 
(SzU: MVír. 3991. Minden ember az 6 m.aga fazeka mellé 



szit (Decsi : Adag. 10). Fazék mellé szilé barátság : ollae an 
citíae 1 32). Ne .szícs csak magad faz;ika mellé (Czegl : Jap 
248). Igen szítanál a magad fazekad mellé (Matkó: BCsá 
258) Igen a magok fazeka mellé szíjtanak itten a rómaíf 
(Pós:Igazs. 1.711). Ha .szinte egyébből a romai egy ha 
m e 1 1 e szított is (Baí: Credo 204). Az .Sabellíus éretne 
sége mellé szít (Pázm: Kai. 412). Tévelygő embere 
mellé szító zimbora (Toln : Víga.szt 77). Igaz hitt mell 
szitó ^Czegl : .Japh. 3.5). Kiki az ő peterkeie mellé mi 
deiiftt őrSmest .szythnac (B;Uas.sa: Camp. 52). Az őp<ih.ir 
mellé-.szito bazogi (UKat: Válts. 11.1330). Tzinálna v.ilamel 
gyűlést, melly ő mellé .szíjtima (Tns : Ápol. 223j. A z o 
mellé szíjtnak (László : Petr. 16). 

be-Bzit : [?j. Ide tona hanatatnac mint e^ reazege.s, es mi: 
den bfilczeseget be szltatik (Szék: Zsolt. 113). 

el-szít : [demoveo ; entfemen]. Ha az forró viztűl el szítt 
,az ti"bMt, forrásától raegál (Vás: CanCat. 106) 

ki-szít: [excito, inflanimo; in ilammen setzen]. Az ídvezil 
nem czak az mi bűneinknek mély fövényében ment, hanem i 
isten haragának ki szított tflzét kellett nyomdosni (MA:Scal 
368). 

Szítás : [stúdium ; p:irteinahnie, aiihángliehkeitj. A mell 
nem egyébb, hanem a Sítbellius eretneksége mellé való .'■'zíjt} 
(Pós: Igazs. 1,676). 

Szító : (pruníceps ; fonerzange] Chinaly .szítokat, medentzi 
ket : facies foreipes atcpie fuseínulas (Helt : Bibi. Pp). Az csuki 
rakd tiszta fazékban, tegyed .íz tfiz hátára, az tflznél ropogtas 
meg, de gyakr:in az szító vason megrántogasd, hogy meg v 
ragadjon (ftidv : Szak. 106). Megczinála az oltárnac fazekai 
szítóit, medeutzeit, horgas nelláít (MA: Bibi. 1.85). 

szón-szító : ama, baiillum PPBl. 

SZITA : subc«niículum C. íncemiculum, cribrum pollin: 
ríum, farinarinm MA. sieb, mehisiob PPB. Zyta, rosta, siia 
(KMNy. II. 84,1, A nézőc es bli baiasoc holt th.s2et vi.szl)e h;nina( 
rosta által as szita által czeleke-sznec (Born: Evang. III. 15). V 
szita, boros tők (l)ecsí: Adag. 330). Szflrd sziüi által a tizt 
kenyetőt (Frank : HasznK. 216i. Az szit;'m által veretvén a 
kalács, öblícsd meg .szépen a fiizokat (Uadv: .Sz<nk. 280). Eg 
öreg .szérn szita ára 60 d. (TiirtT. XVIII.271). Ha ;i fokhagi 
mát szit.án álbil törőd, igen használ a kiu'yó marás ellen iNaJ 
Kert 316). Szita, szatyor kötést én soha nem pn'ib.iltam (Öti 
M&st 83vsz). Az irt tedd egy medemzeben, molyb<>n erőssé 
dörgőllyed, az után o.sztán egy .szitán által nyomván szflrje 
(Cseh:OrvK. 22). Vettünk két vödröt s egy szítát iMonTMB 
1.295). Ollón szilát forgat cathechLsmus helyet, hosiy tegn.ai 
álmát fejtegesse (Fal: NA. 158). 

[.Szólások). Szemtelen ál ártzát fiiggasztvén nyilván ki-köss 
a szítát, a gyönyörűségnek szabad-nyereségft leányává vállyoi 
(SzD:MVir. 118). 

[Közmondások). Uj szíta szegen (Bgg (MA. Matkó: BOák 
333. BethhÉlet. 1.320). 

gyakor-szita : pollinaríum C. cribrum pollinariuui M.\ 
mehlsíeb PPB. Az rísk.'Wit szemenként iilstl meg, musjirkii 
erö.sen törd-meg, hogy megtöröd, gyakor szitával megti.sztálj.u 
(lliiilv: .Szak. 2ii(i). 

SZÜrö-Szita : colum ; sichtsiob PPB. A .szűrő szitával meg 
szőrié (Com: Jan. 82). Levét szűrd által az szűrő szit;unl{adv 
Csal. 111,43) 

Szitácska, szitka : (farinarium ; siebchen]. Végy egy rilkí 
szenirt szitacskál, tölLsd az mézes kalácsot az fazékb.'ui \:i' 
lére, habard az .szitácskán s verd által rajta (Kadv; .Szak, 2b' 



2tíl 



SZITÁL— szrrKOs 



il., luv lól{ vai;y tejsziirrt szita fi d. 



szitkossAg— 1. szív 



262 



'it 



y/itáU ára; e»:.v f^'/itka 1- 
T«rtT. XVIII27n. 

Szitál : iKillinciu MA. [."iebeu, beutelu]. Szitált liszt : pollis 
A. Az Uezedbeii esy örei; eiís fa kaláii lo>(;yen, melletted 
igy tálban tiszta, szitált liszt (Rjldv: Szíik. 17lii. Vé(,'y öt tik- 
miiiy székját, fJai süifl siiojxjt, keverd bele ; vétiy szitált nád- 
Dézet, mikor az sirup niegfJtt, tedd egjSvé (263). 

által-Szitál : fpercribro ; durchsieben). Végy ujontani nád- 
nézet, iiien apróra törtet és szitán Altalszitáltat (Radv: SzjiU. 

77V 

ki-8zitál : cv! Ha az tésztát tejhez akarod megcsinálni, tik- 
lonnyal sryi'írd meg az té.«ztát, ennek kiszitáld az lisztét (Radv: 
izak. 187). A sziti állal a liszt ki-szitáltatic és kieresztetie, a 
orpác ki-Iiintegettetvén (Com : Jan. 76). 

meg-szitál: percribro Kr. fljenfeln]. Az riská-sát szemen- 
ént irtsd mep;, mosárban erfisen törd-mes;, hogy megtíiröd, 
yakor szitával meff-zitáljad (Radv : Szak. 209). Lisztit ma szi- 
ilfák meg (Tof: Z.solt. 764). 

Szitálás : [cribratio ; das sieben). AtÉamfiai tiztohatok ki az 
kovazt, hog legetek vy zitilas, mikeut pogaéak vattok (DöbrC. 

18). A szitallásba meg marad a korpa es a rostába a jiolyna 

FézSir. H). 

Szitáló: pollintor C. MA. poUinis excnssur; bentler PPB. 
iszt-szitáló, molnár, siitö : pollintor PPBI. 

SZITOK: inaledicfum C convicinm, vitiiperium MA. las- 
írnn?, schniabnng PPB, Nyeluemel, gonoz atokal, zitokal isten 
meiiel atko/Aitam, zitkozotam (VirgC. 5). KSrnolem lakozok- 
tk zytkyat haliam (DtibrC. 77). Szitockal, átockal tárogató 
nber (Deesi: Adag. 15). Riit zytkokal zidot vot benfinket 
tMNy. n.169). Ei'ens szytkokkal ees atkozodasokkal mongyak 
Ilb: lOS). Soha megh énnekem zythokkal nem fyzetek (LevT. 
115). FárraLságodért czak szitok intalmod (FortSzer. F6). En 
; 8 szitkait diesirotekuek tartom (Pázni: LutliV. ö). Szitkait 
:ért szélre bocsátom (179i. Átockal, szitockal rakva szája 
lA: Bibi. Ei'ib. 6). Az Kalauznak szitkaival cbak annyit gon- 
)ltani mint az gunarnak pőszőgetéseiiel (Zvon : PázniP. 206). 
yallal folyó .szitkai (Bal : Epin. 2). Sok szitok s-halállal való 
nyegetés erdeklé éltedet s-ke-serves szenyvedés (Czegl : Sión. 
). Nem kell .szitokkal s mocsokkal felelnünk vallásunk ellen- 
inek (Czegl : MM. 233). Ezeket az török nítiil hurogatta és 
indenfeiai szitkoldcal szidtji (Monlrók VII.72). Szitok, átok 
ilt igyünknek kezdeti (Thaly: VÉ. L47). Sikólt-kiált, nincsen 
ge sok szitkának (GyöngyD: Char. 632). HerbeviUe a sapká- 
1 a-sztalbüz ütvén szitokkal monda: Ez sok (Bercs: Lev. 634). 
!l|attana, oda hajtá mérgélien a káros kockát, utána egy- 
iháuy [lajkos .szitkokat (Fal : NE. 27). Ki-for boszúja, fújja a 
k szitkot, átkot (Fal: SzE. 534). 

Szitkos : maledicas, convieiator C. MA. lastemd, sclieltend, 
iterer PPB. Ha valaky ty k&zAletek zytko.s, atko») a vagy 
5ege.skedw lendh, e felykuel meg egyv^th se egyetek, ygyatok 
omj: SzPál. 141). Haragosnac, szitkosnac mondgyac (Born : 
éd. 43Úb). Verekedfic, szitkosoc, reszegesec (466b). Negyedik 
der-viz a házasak erköltse, haragos, szitkos, morgó, részeges 
iszxír az eggyik, el kell tűrni a másiknak iPázm: Préd. 239). 
,t érdemli szitkos szájoc (MA: Bibi. Elób. 28). Nem ez ti'ira- 
; véle a moslékos tajtékot, szitkos, mocskos, eszel5s nyála.s- 
dásokat (Matkó; BCsák. 2). Szitkosoknac és vásottaknac láttimc 
A: Tan. 1182). Az anya.szent6gyháí! ellen nem alhatnak va- 
ni roszsz szitkos kSnyueknek kohlóinak kakukki (Bal: Csisk- 
Nézd meg tsac ama szitkos Pázmánt (Czegl: Japh. 22)' 
Ktiben fog állani, hogy szolgákra szorgalmatos.san vigyázzon' 
legyenek istenkáromlók, szitkosok, részege.sek (TOrtT.' I. 



Szitkosság : [ooiiviciinn ; lastorung) A Rzitkoss.ignil és faj- 
talaaságrnl (Pázm:LuthV. 170). 

Szitkozód-ik : convicior C. MA. scbmáhen, üLsIem PPB. 
Nyeluemel, gonoz atokal, zitokal isten neneuel atkozotam, 
zitkozotam, káromlást tiStem (VirgC. 5). Nem fenekedie, szit- 
kozódic senkire (Com : Jan. 198). Az firdfig lelkftvel szitkozódó 
pajkosokat meg-plengérezik (Pós: Válasz. 49). Megmondám 
ezeket Balassi Ferencznek, eleget zugolódék, szitkozódék sze- 
gény (TörtT'. I.ll). Toremtettévol életemben sem szitkozódtam 
valami tiz vagy tizeukettónél többet 1759 (Hazánk 1.219). 

Szitkozódás: maledictio, maledicentia C. MA. la-steriing, 
das scbm.-iben PPB. 

SZITTYÓ : jmicus. donax, c.yperos C. MA. biuse, riedgras 
PPB. Szittyó, hiuáros-gaz a vizlien : ulva PPBI. Szittyó, gyé- 
kény, sás: storea (Major: Szót. 450). Ki az zep igen& .szittón 
comot lel (GuaryC. 15). Szittyó, .s;ls, kaka, bordót tataroznak 
vele, zatyrot es gyeként kötnek Mhle (BeytbeA : FivK. 104b). 
A gyékéyn kákából, szittjoból gyékényeket tsináluak (Com : 
Jan. 33). Szittyó, gyékény avagy szalma, snpp terittetic alája 
(112). Az erdei galanga, mely tulajdon-képpen cy[5erusnak, szity- 
tyonak neveztetik, par hagyma forma leveleket hoz (ACsere : 
Enc. 246). 

Szittyós: I) junco.sus C. MA. [binsen]. Szittyós, kakás: 
juncinus PPBI. 2) juncetiun C. [binsenlache]. Kákás-hely, szity- 
tyós : jímcetum PPBI. 

1. SZÍV, SZÜ: 1) cor, cordia C. MA. (auimu.sj; herz PPB. 
Felmagaztatec Nabulmdonozornac orzaga es o zíu5 felemelké- 
déc (BécsiC. 11. 37). Embernek ziuet meg nem keuienity (VirgC. 
21). Zent lelekli illete az w ziuet (83). WdwSzlőm atte zfeey 
zAedet (PeerC:R). Keges vagyok es alázatos zyvev (CornC. 
3) Mit gondoltok gonozt ty zywetekben (JordC. 378). Az yft- 
ywnak evv elmeeyeet es zyweet, leikeet az aldot Jesustwl el 
zaggathuaak (ÉrdyC. 337). Mert tudgyatoc a iSueueuyeknec 
szfluét : .scitis enim advenarum animas (Helt: Bibi. I. Nn2). 
Bátor szfiuS fírfi (Mel : Jób. 81). Halgassa meg mi kSnyőrgS 
sziufinket (Boni: Ének. 17). Bodogoc, a kic lelki szegenyec, 
szűbol kőnyórőgnec (120). Boldogok, az kik tiszták sziu6kben 
(Fél: Bibi. 6). Jaj ki bolondok, a kik fülhöz és nem szűhöz 
szóllanak (Pázni : Préd. C2). Meg mondotta 5 néki minden szi- 
vét : omuem aninium suum confessus est ei (IMA: Bibi. 1.233). 
Megnyitván szemeit a meg keseredett jó szfi, lélek (Tof: Zsolt. 
15). Fajtalan képeket Írnak elméjekben, sok tiizet raknak .szi- 
vek alá (Fal : NA. 157). 2) fpars média, interna ; das innere]. 
Leezeu embernek tJya az feldnek zyweben {.JordC. 391). My- 
koron en Damascosban nienneek deeliiek zyveeben : média die 
(JordC. 780). Atyamflya, ha meg akarz lathny, yewy eede ezen 
hen'e harmad napnak deel zyweeben (ÉrdyC. 509b). Másod 
napon esmeg deel zyweeben ywtot vala hazalioz (514). Del 
szflben (Valk: Kár. 15) A télnek szinte szivébe vagymik (Fal: 
TÉ. 631). Félelmes setétségben vala éjjel nappal, a télnek szi- 
vében, mérges hidegnél, nem tudván jövendőjét (744). Az ország 
szivében épült Mátyás palotája (SzU:MVir. 409). 3) [animus; 
mutj. Ha megrözzenik az német, későn tér meg az szíve 
(Bercs: Lev. 197). Holnap kigyün Bottyán, talám kigyün az 
helyére megbukott szíve hadimknak Ls (252). Ellenkező kime- 
netele a dolognak a tartományokat is megb.'détja, kiknek szí- 
vek nehezen tér, csak megrözzenések, nemhogy vesztések után 
(338). 4) [verbum alloquendi; anredevvort]. Én édesem, én 
szívem : *mel meum ; szivem lelkem : meuni *corcuIum PPBI. 
Ajánlom Kdnek, mint szerelmes szivem lelkem én édes uram- 
nak (LevT. 11.68). 

[Szólások]. Néki is hitván helyen áll vgyan azszöue 
(Decsi: Adag. 158). Ha .szaia felebiirattyaual szol is, de sziue 
penzeuel b e s z e I (Bom : Evang IV.302). Szive ajakiu k i- 

17* 



263 



1. szlv 



1. szív 



tsurdiil (Szí): MVir. ilD) Az kimz gyíiyléseu czfigg szive 
(MAiScult 877). Ha maiját noni számiya, essék szüve 
Ibleségéii, gyerniokiii (Pázm : Préd. 95). Mog (ís§k az fi sz&ii 
rajta (Sylv: UT. 1,108). Tulajdona azoknak, kiköt lenyomott a 
szerencse, hogy bal sorsokon sok szív megasik (Fal : VE. 449). 
Valami keveset engedhetünk gyarlóságoknak, hogy ne fájjon 
szívek (Fal: NE. 19) Kit embőr meg nem moiidhath én ziw 
meg nem foghat (NagyszC. 211). Ila semmi nttal nem ffil 
szive férjéhez, vállyék el tflie (Pós : Igazs. 557). Tisztelheti 
valaki istent szájjal, de ha szíve nem ott j á r, a hol nyelve, 
nem foganatos istennél (Píizm; Préd. 1016). So küls(5 okok se 
belső szivem jánisi nem visel liettenek ollyasra (Fal : NE. 1). 
A szivnok alattomban való járási kSnnyebb uttal férnek a 
bíjlsfiletliez (F"al : UE. 363). Vedd ki jobban pallosodat, lásd 
meg talpig szive járá.sát (SzO: MVir. 430). Valahol vagyon te 
kenézed, ot vagyon te zywed eos (JordC 371). Legyen 
egy zinetek (VirgC. 122). Oda a szive : sine *animo miles 
PPIÍI. Az hiueknek sokaságának egy zyvekes egy lelkek 
vala (VirgC. 122). Szfiue lelke 5 néki ez a dolog (Decsi: 
Adag. lOC) Szive fedve kell embernek a tsalárd mostani 
világgal bánni (Fal : ITE. 204). Szive szakad valaki utj'm : 
cor ejus vertitnr ad aliqnem (MA: IJibl. 1.289 1 Anam zive za- 
kadvan alvala (NagyszC. 99). Néha istenhez fordítván .szemeit 
szűve szjikadva kiáltotta (Pázni : Préd. 84). Szfiue szakadva be- 
szél vélek (öini : Evang. 99). Szívfink szakadva vada.sziik az 
dicsSseget (Alv:Itin. 291). Szftve szakadva várja (Haszti: Aen. 
29). A btilcs egy oktalannal soha .sem bocsátkozik szoros kö- 
tésbe, és jóllehet holmikor valami iiyája.sságra fakadjanak egy- 
más közt, nem kiivetkezik abból, hogy egyik fél a másikat 
szivébe fogadja (Fal: UE. 445). Zent Jaltabnak ev be- 
zedy gyakorta ty zyvetokben fo rogyó n (VirgC. 140) 
Keserfi zent halalaat zyvodbe forgassad (WinkIC. 122). 
Egy gonoisz kiván.ság és gondolat se f o r d u 1 1 y o n meg 
szivekben (Matkó: BCsák. 267). BezedSkel 6 z ivében 
igen be rakja (CsomaC. 80). Bár s z á 1 1 a n á n a k szi- 
vekbe a mi fondorló urliaiiik s okulnának udves.séges féle- 
lemre (Fal: NE. 54). Térjetek sz fi vet ékbe bfinSsJk, 
ves.sétek-el bűnötftket (Pázm: LntliV. 410). Meg mondám tft- 
iiektek, hog az mfi s z fi e i n k b e n v a 1 1 o k, lioé: eggfitt ilfönk 
es egéfitt halhink (Sylv: UT. 11.47). Nem twdom, my wagyon 
zyvvebe (I^vT. 1374). Az w meg késérgete tégedet, hogy uil- 
uán lenne, mi volna a te sziuedljen (Kár: Bibi. L165). Szí- 
vébe venni: incordiare MA. My zyuAiikbe sémi tAredel- 
messoget nem vez*nk (VirgC. 49). Ha a Méltóságos úr is ezen 
levelemet megolvasni méltiíztatik, ngy fo^a szivében venni, 
hogy minden alkalmatlaiLságot eltávoztat tflliiiik (Bercs: Lev. 
403). \Vr Bernald v e t e e azt ewii z y u e b e n (EhrC. 4). Ezt 
ziu'Siikbe vettete (VirgC. 83), Vete az A z*eben egi immi alat- 
nac zertelen zerelmet (100). A kik igaz szívból hozzád barát- 
koztak, azokra mint mesteridre úgy figyelmezz (Fal : UE. 368). 
Az parainolatiiak vege az zcretet tyzta zibSI es nem tette- 
tós hitből (Tih(;. 14j. Bvzgo szfiből te fiaid kegyes atyanc kS- 
nyfirgflnc (Boni : Ének. 145). .Szfibfil meg bocsáttya az ellene 
tot vétket (Páxm: KT. 74). Igazgat mondott, de nem szíból (Illy: 
Préd. 1.251). Az en zegliyn mywollom zerynth tyzta zywbewl 
zolgalok Kdnok (RMNy. II 29.3). Szfibfil való még utalása az 
bűnnek (Fél: Tan. 238). Ezt az mi szíb/il származott atyai aö'ee- 
lusból elóilben adott parancsolatunkat kfivethassed (Évk. XIII.SJ). 
Szivekhez aszott némely kfilfinfis vétkek (Fal : UE. 447). 
Peniteneyat nem tartanak, sem zy vekhez nem terének 
(DomC. 166). Kaput ne nyiss sziveden, mikor az ab- 
lakkal beéred (Fal: NU. 363). Kerekesen ki monda már régen 
felSI Kornoliiis szíve á g a z a 1 1 y á t (Mohi : JÉpiil. 13). 
Szíve izét előtalálni valakinek (FaI:UE. 483). Valakinek 
kLidni szive titkát: *credere animum siium alicui PPBI. 
Mykoron azért bel telneek az neegy zaz eztendonek ydeye, 
zyvocre zallya liAnok (venit ei in mentum), hogy megh 



latogathnaa az liA attyaffyayt (JordC. 728). Nékem ugy 
szik, hogy valami gond sziillott Kegyelinednek szívére (1 
NE. 61). Ezeket szive gyökerére botsátá, igen szivi 
vévé (SzD: MVir. 410 1. Nem árUitt nekik, sít inkább 
vet adott (Monlrók. 111.104). Jó akaróim jovallá-sokkal s; 
adának még tíibbeknek-is iiá.sokra (Veicsm : Lev. xxiiji. S; 
s bátorságot ád (TitkRózjs. 115). Szivet adjon az hadak 
hogy annál is jobb szívet vegj'enek a szolgálatra (MonI 
XV.345). Szörnyfl félelmet fog ez okozni az széleken, € 
nem kevés szivet ad az mon'aiakiiak (Bercs: Lev. 75). 
istenért, hi.szem most kell az mi hazaHúságunkkal s/jvet 
mink az országnak (713). így szól és így eh inal szil ve 
magának es az ö lettenotas vitéz hadának (Zriiiyi II 71). Sí 
dobbantó hír (Fal : Jegyz. 935). Nehéz volt néki kese 
meg-gyfizui, melly epedfi szivét régen kezdte fizui (Gyöi 
Cbar. 350). Bánom, hogy által kell hágnom azt a czélt, a 
lyet feltettem volt, hogy magamhoz h a j 1 1 o m s z i n e i 
(Mik:MulN. 138). A bölcs udvari ember hallgató, niagá 
marad, nem hordozza szívét teijesztett tenyerén (1 
UE. 479). A szíveket m e g-i I I e t n i : *aflficere aui 
PPBI. S z a V - i n d í t ó a sz. íívls (Sall : Vár. 46). Ha elszed- 
tendfld a pápista vallástól a rhetoroknak pillago éktwsé 
semmi sem marad benne, a mi embernek sziuet megli ii 
hatna ((Jöntz: RBab. 3). Magam az lovassal azon vagyok, 
rülkerüljek Riesáuon, taláni szívet kap az had isten 
gyelnie által azon (Bercü: Lev. 39). En oly liiszeinbeu vag 
isten ut;in, hogy csak három-négy napi operatióiin is mef 
dílják Heistert s míg az miiink Beszprémtül szívet kap^ 
Gyórhez .száll Í123). Szív meg-lippesztí s meg-baboi 
szép szavú Syreues (Megy:CJaj. IIL14). Szív -mar de 
féreg (Piizni : Préd. IGö). Hogy a jó akaratot feiitartsák, fi 
k i - ö n t i k szíveket (Fal : SzE. 533). Obligálják mind 
ket, s majd ki pökik ók sziveket, hogy hálóba kerít 
s azután kinevetnek (Amadé: Vers. 60). Szív- rágó fi 
(Fal : CoiLSt. 935). Holtigtíirtó búgyötrelmet, szivrepesztí ve 
dolmet gondolatlnnul szereztek (T'haly: VÉ. 11.335). Minny: 
vLsz.sza kezdéuee t^rni, látuán észt a t5r5kec, igen 5rfiléne( 
szfiuet vénee esmet (Helt:Króii. 91). Szfiuet vSuec e 
(Valk : Gen. 8), Az ellenségek az fegyvertelen es saiiyar 
gokkal meg saylodot hadat latvan sziivet ellene ne vegye 
(Forró :Curt. 552) Vegyetee szivet s reménséget (GKat: V; 
1.495). Ha szaporábbak-is nálunknál, .számokbúi tétovázó sz 
ne vegyünk azokból (Gyöngy: KJ. 86). Az ellenség szivet vé 
(KákF: Lev. 1.605). Szivet vött, meg-tótorodott : aniinatus Pl 
Szivet venni ; ejicere aniini mollitiem PPBI. A TLsziuitúl ' 
nép zá.szlóstól kezdtek kiugrándozni a sánezlwl, melyet n 
látván íiz ellenség, ujunniui nagy szivet vett (TfirtT*. IV. 
Minél alább megyén Nagyságod, annál nagyobb szívet ves 
az elmaradandó rácz (Bercs: Lev. 23). Ha áltjü tanálok mem 
s ott nem subsistálliatok, .szívet v&szeii az ellenség (95. 2 
A szerout.sét szfivel szoktuk óhajtani és szájjal kivs 
kedve-sinknek (Fal : UE. 368). Lstenemot nem zeretem tel; 
zinemel, elmernél es telyes erímel (VirgC'. 5). Kit \Vk zi 
tek volt telyes zyuekel (UO). Zeresed tolyes zyuedel (1 
Tj'zta leiekéi, tyzta zyuel hozza magamat nem zerzel 
(VirgC. 11). Nagy eedes zywel leélek kel raj-tta rags 
nak (ÉrdyC 573). Nagy oedes szívvel lélekkel waryak w 
(ÉrsC. 157). Egy szfivel-lélekkel választottak engei 
fejekké (TörtT. XIX.U7). Mindenkoron Atet zaual es zii: 
dyczeriem (\'iigC. 45). Édes li;izánk ügjénck boldoguláss 
kívánván alázatos igaz szívvel (Bercs: Lev. 455). Jó szfiu 
I fi n a czasziir Sídamonhoz (\'alk : Geu. 19) Bizony igen 
sziuel vagyok szent Péternek .szép mondásairól (Biil: CsLsk. i: 
Az én kflvetóim nem is igen jó szívvel vágynak lii>zz:iin, mi 
az sódértul és bortul fosztottam meg flket (NótPM. 61). 
egyetembe c« e g y z y w o I valakyt v a I a s t a n d n n k (RM 
11.37 1. Vetkeztem z y u e m z e r e n t es tetemenyemnek mit 



'la 
inei 
múl 
■iiFi 

iia 

thilii 

'ami 
íny 
ueá 
b[t: 
:jb:-ii 

ái 

tma 

í» 

lli 

ftun 

ií« 

w 

íiiiini 

MM 

iliVí 
iiiail 
lein 

ÍSPÍ 

oíJil 

1»|K 

'IT 

( ti« 

meíű 



ilfl! 
•ka 

BT* 

A' 

(dSI 

elit 
•gl^ 
iii' 
, i,« 
lill 
«, 

«>: 

íRSl 



2(i5 



ASSZONYSZIVO— KICSINY-SZIVÚ 



KÖSZtV— szível 



266 



202. GKat: 



[treulierag]. 



(VircC 13). Ma.sixl riMidbolyek, U)l< cliali t«!t /^roiit tait.lyn.ik. 
de iiPiii zy\V zoroiit vaki akarattal (ÉidyC. öOűh). Uizoiiy iipiii 
pokocliabol mon(lf.'y.% lianeni szniie szerent aúuila togcíkit oii- 
nekem (Helt : Mes. 4ií21. Ertoiii, lioi;y K. naí;y kartli vallott 
wiiliia valamy katonali miat, ha liwgy vagyon, lii/ou ziwoni 
zorent bjuiom (KMNy. 11.101). Kytli iiagb 7,o\Wein zeiyiitli 
wai'tliam wolna (LevT. I 388). Szivom szerint gyfllnlSni (MA : 
Bibi. Elíb. 13). Az nagy szombati ei'clesianae fot'5 patronusiuac 
isleniiec kegyelma'i áklá-sát kivánom .szivem szerint (MAi Sciilt 
3). Az mit egyniá.s ellen vétettünk, anól egymá.snak szivünk 
szerint megbocíAssunk (TörtT . IV.131). 

[KfizmondAsokJ. Az imatsag az zöuee, nem az ayake (VitkC. 
5). Mfiuel rakna a szfiw, abból szól a sz^y : ex abunrlantia cor- 
dis OS lixinitur (Helt: UjT. C8). Szem, szív, elme talál, mit vi- 
hess h.-izadhüz (Orczy: KOltSz. (202). 

asszony-szivü : eft'eminatus MA. zagliaftig, woibisch PPB. 

bátor-szivü : andax Kr. [mntig]. Tsak emlekezetois a 
halálnak rettegésbe ejthet akár-melly bátorszívfi embert (Pázm: 
Préd. 1139). 

bátortalan-szív : *infraLtus animns PPBl. 

cséndés-szivü : aeiinanimis C. 

[égy-szivűj 

egysziviiség : (concordia ; einlraclitj. Az 
egy szivflségnec meg njittatni kell (Com:Jan. 
Titk. 1119). 

égyénea-szivü : ingeuuns, recti cordis SK 
Ur ki idniV.eit egenes zívőkSt (üöbrC. 22). 

[égyenetlen-szivű] 

égyenetlenszivüség : discordia Cüm:Jan. 202. (zwie- 
tracht]. Az egj'enetlen szivflségec és versengéséé hogy kSzben 
ne essenec, alig lehet-meg (Com : Jan. 202). 

égyenlö-szivü : (concors ; eintrSchtig]. Legyflnk mint egy 
attyanak tíay igyenlő ziuőyek es atyatiiKag zeretők (Beythe: 
EplsL 20Sb). 

féléim eB-szivű : [timidus ; feigherag]. Félelmes zivSnek 
enghem aleyt.ilok (PeerC. 337). Nagy bátran el5j8ttec, jelen- 
teni akarván, hogy 6c nem olly félelmes szyfivfivec immár, 
mint annac előtte (Zvon : Post. 1.885). 

gyenge-szivű : pnsillanimus Oim: Jan. 19.í. [kleinmiitigl 
A gyenge szivfi a szerencsés állapotocban fel fuvalkodic, a 
nyomornságos.sakban elméjét el-hadgya (Com: Jan. 195). A két- 
ségbenesés elSbb fojtogattya a gyenge szívűeket, hogy sem 
reájoU mondotta légyen végsí sententiáját az isten (Fal : NE. 
52). 

józan-szivü : fprobus ; rcchfschaffen]. Legyek tiszta, gyozan 
szívó, isten félő es isteni szolasokval telly&s (GyarmiFel. 72). 

kegyes-szivü : [misericors ; barmhorzig). Zylyg vagyok en 
Gs kegyes zy* (ÉrdyC. 390). 

kemény-szivű : durus, inhnmanns SK. [hartherzigj Mind 
az kemény ziuw feiíak nagyon el almelkodanak (VirgC. 71). 

kósz-szivű : [animns promptns; bereitwillig]. Ugy leszünk 
valójába í felségének dicsíséget adui kész szjt'ü, igaz keresz- 
tyének (DEmb: GE. 16) 

kioainy-szivii : micropsichos MA. pusillanimis Com : Vest. 
113. [kleinmiitig]. A kicsiny szivfi embereket méltán lyuc em- 
bereknec mondhattyuc (Prág:Serk. 533). A kicsiny szivö a 
szerencsés állapotokban felfuvalkodik, a nyomoní.ságossakbau 
elméjét elhadgya (Com: Jan. 195). BAtoríttya a kicsinszivfl 
bfin5sSknek lelkét, kétségbe ne essenek (Illy:Préd. D47-1). 



kö-szív: (aniniiis dnnis; liartherzigkeit). El vezem ty tev- 
letek az knv zyvet es adok nektek test zynet (CornC. 93. VirgC. 
21). KS szivet ha vér az isten akarattyának pőrólye, tsak iol 
pattan ríjla (Koniár: Imáds. U2i. Azért engeszteljed kAszive- 
det, légy egyszer mint viasz hajljmdó (Amado: Vers. 110). 

köszivü : (dnri animi ; hartberzig]. K8 szflnS ember (Decsi: 
Adag. 50). Ezt kellene eszekbe venniec amaz meg-kemé.nyedet 
és kfl sziuft emboreknec, kic vétkesec (Zvon: Post. II.li'>5). 

magahitt-szív : *expletus animas PPBl. 

nagy-szivii : magnanimns C. (grossmütig). N;igy szivíi az, 
a ki az 6 kedve szerint való jókat és véle ellenkezS gonoszo- 
kat elviselheti (Com: Jan. 195). Nem nagy szivft, a ki a másé- 
ból bíikezü (Illy : Préd. 1.360). 

nyúl-szivü: pusillanimus Com; Jan. 195. [miitlos, feigj. 
Nyúl szflua: tlmidior Pi.sandro (Oecsi : Adag. 63). A uynl szivil 
a szerencsés állapotban fel-fuvalkodic (Com : Jan. 195). Láttyuk, 
hogy a viszszii aggott vén is iffiiinak fitogattya magát, a nyúl 
szivfi és bátortalan vitézséggel kérkedik (Csiizi:Síp. 55). 

paeal-szivü : fpusillaninnis ; feig], DiisS.ségeíebbiiek tar- 
totta vérével a viaskodi) helyet megfesteni, hogy-sem né.melly 
paczal szivfi katonák módjára (Szeg: Aqu. 47). 

paszkonca-szivü : [iners, t;n-dus ; imbeholfen ?]. A Kris- 
tusprótze.ssnsáii;ik nem ollyan vége szakadott, mint a paszkontza 
szivii Pilátus gondolta volna (Vajda: Kriszt. 111.474). 

testi-szív : [aninnis mansvetus; gefühlvoUes herz]. El vezem 
tAled az k\V zíuet es adoc neked testi zivet (VirgC. 21. 
CornC. 93). 

titkos-szivü : (callidus; heimtückiscb]. Megismerteti véle 
bel.sóképen a titkos szivű személyeket (Fal:NU. 320). 

Szívbeli, szübeli: cordialis Kr. [herzens-j, Zyubely be- 
keseg tartó nem voltam (VirgC. 13). Szívbeli alázatosok alga- 
tok vrat (DöbrC. 231). Bocatot engem, hoé zivSkbeli tSrSdel- 
meseket meg orvoslanek (268). Zibeli tiztasag (UebrC. 141. 
ÉrdyC. 33b). Ky ydvvezeyth zywbely ygazakat (KulcsC. 11. 134). 
Az ilyen nyavalyáknak leghasziiosb orvo.s.ságával az békes-séges 
tűréssel kötözze Kd szfibeli sebeit (RMNy U.256). Slwbeli ba- 
natijc (Born: Préd. 619). Meg-illetlietik sokan a Kristus erek- 
lyéjét, de Kristus semminek farlya, ha szfi-béli jó indulatok- 
nélkfll vannak (Pázm: Préd. 1017). Mennyivel kell tehát mine- 
kfinc nagyszibéli buzgó.ságos kívánsággal meg gondolnnnc ez 
drága idvSsségnec dolgát (MA : Scult, 325). Mi őrállyfmc min- 
den szfibeli háborúságot letéuén, mellyre Cristns int bennfinket 
(Zvon: Post. 1.39). Szfibeli ájítatosság (GKat: Titk. 268). Meresz- 
ted el árulni mesteredet oly nagy szibéli barátságnak jelével 
(Illy: Préd. 1.7). Belsó és szibéli szeretet (599). Az értelem 
szívbéli foganatos erő nélkül tenyészetlen és meddS (Fal: UE. 
364). 

(Szived), szüved [szenved?]: ffero; dulden]. Ha isten az 
atyákat magzattyoktul megfosztaná, .szfivedgyék azt béke.sséges 
tűréssel (Szathm: Cent. 92). 

Szivedez [réredez?]. De Horváth János legbelsilbb szolgája 
a rétségekeu szivedezvén, valahány harsáuyi liajdii kezébe 
akada (SzahKron. 117). 

Szivei: 1) [fero; ertragen]. Szent József és a boldogságos 
szflz igen-fájdalmasan sziveitek a gyermek Jésasnak el-veszését 
(Vajda: Kriszt. 1.86). A szorentse kerekének minden ugrásit 
nyögd és sziveid békével (Szü: MVir. 395). Restellem ezeket 
tovább tűrni, sziveileni, szenvedni (446). 3) [diligo ; lieb babén]. 
Tsak téged szivelleítünk, egyedül te valál szerelmünk taplója 
(SzD: MVir. 400). 



267 



MEG-SZIVELr-SZIVETLEN 



.SZIVETLENSÉG-^ZKÓFIAS 



26 



még-szivel : ['iniinuiii cominoveo ; zu lior/.oii (,'elien]. Min- 
denkor lüLsziioH Vilit maga folc'il Uovesebbat tartani, rész szeréiit 
azért, liuf,'^' nagyobb gonddal folytiLssa ember maga dolgát, 
rész fp/.erént jiodig azért, bogy lia nem esnék szíve szerint, 
felettébb meg ne szivcljo (Fal : UE. 420), 

Szivéut : [ex auimi seutentia ; uach herzeuslust]. Fizessen 
nelioil te zivedent es orössöbe minden tanaőodot (DöbrC. 41). 

Szivóntvaló : foxoptatns ; er\vüü.sclit). Tekeucz eng5m zent 
z6m6dwol, zyvvüoutli walo zerelmedwel (üzechC. 33. TliewrC. 
295). 

Szíves: 1) inomptii'í, liibens; bereitwillig]. Szerezd meg a 
to szivednek őrfinire indétatását .sajáliddal és rágitsállyad azo- 
kat n'ilok való szives elmélkodé.sed által (MHeg: TO.szl. 11.207). 
Szives magunk meg-alázása a bflnért (MHeg: T0.szl2. I.lül). 
A mennyei igassaguak szives .szerotSje (DKal: Iver. C'iml). Az 
istenhez való megtérés nem egyéb, iianem az eléb megszokott 
bfliiJknek .szives mogutállasa (Gyöngy: KVal. S7). Vitetnék vét- 
kének megismerésére a szives meggyonjis áltjil (Illy : Préd. 
11.427). 2) ;iiidax, animosus Sí. [mutig, kiilm]. A liarag bíinükre 
és ve.szedelmekre díljti a szíves embereket (Pázm: Préd. 801). 
Mint az oroszlány ordítás, úgy meg-rettenti a szíves embert-is 
a kii.'ily liaragja (1112). Delinián mint szflves oro-szlán .sok va- 
(l.-Ls/.t erSben ha lát, nem fnt, haraggal elfittSk mégyen (Zrinyi: 
ASyr. Aa 41)). Várossát jó er6.s, merész, szíves, feles gyalog és 
lovas katonákkal meg-.szálván (BiróiPréd. 7). 3) [verus, inti- 
niiis; innig, oUenherzig]. Judit 6 maga-is szives keserveket s 
ejt Thoogonessel a szüz-is könyvekot (GyöngyD: Char. 38). 
Meg-értvén, vött körfll most melly veszedelem, hatható lesz 
nálad a sziv&s kérelem (71). Meghitt szíves barátidnak jó aka- 
ratjokkal úgy élj, hogy se szemtelennek se alkalmatlannak ne 
mondha.ssanak (I''aI:UE. 383). Jóakaróinkról ismer s itél meg 
benniinkct a világ, mert a jó a ro,szszal soha .sem bocsátkozik 
szoros .szíves kö.ésba (U!'->). t) carus, dilectus Sí. [tlieuer, go- 
liebt]. Akkor tájban imádta Krisztust, mikor számtalan nép 
elötl csúfid fiiggijtt a keresztfán s elhagyatott szíves barátitid 
(Fal: NE. .^3). 

Sziveaen : I) übenter Sí. [bereitwillig]. A mire szivessen 
várakozott, azt kcdvo-szerént el-nyerhetvén el-vehette (Tarn: 
Szents. 111) Azért sz. Pál ily .sziv6.seu int minnyájnnkot (Illy: 
Préd. 11.190). S) [fortiter, audaeter; mutig]. Szóllyanak a vét- 
kek-ellen keményen, a veszedelmek-ellen szívesen (Pázm : Préd. 
II.4) a) (siueere, ex animo; aulriclitig). G;>mör-vár-megyéni3k 
fíil-ispánuya, kinek hozzám hajló .szívességét most szive.s.sen kö- 
szönöm (GyöngyD; Char. Elfib. IV). Mondgyák, mint szerették 
azt közönségesen, do elszakadt tőlök, kit bánnak szívesen 
(Gyöng)I): Char. 355). Isten Nagyságodat áldja meg, szívesen 
kívánjuk (MouTME. VlM.Sli. Eleget gondolkodom rajta, do 
szívas,seu iparkodik, látom (Bores: Lev. 298). Igen szivessen kí- 
vánnám segétonem. Kegyelmes Uram, ha Vöröskö, az átkozott, 
ide nem húzta volna minden ereit Pálfiuak (709). 

Szivesít: [animo; ermutigen]. A jó uyolv ha biztat, .szfive- 
sít, ha bátorít, vigasztal (Pázm: Préd. 809). .Mid(5n Audrájsi 
Simon Oamiata városa ostromár;i a király népét maga el5tt8k 
menésével .szívesítené (Gyöngy: Chai-. EUb. 6), 

Szívesség: 1) .'uiimositas Sí. (mut). Máriát eWször a hely- 
nek szont.sége, leginkább Jupiter képzett felsísége rettente, de 
megtért hamar szivessége (Orczy: Költ II. 67). 2) [bona volun- 
tas; das wohlvvollen] Gőmiir-vár-mogyének fíil-isiuinnya, kinek 
hozzám hajló szívességét most nyilvi'mo.«an köszönöm (GyöngyD: 
Cliar. Elöb. V). Jóbot isten megáldotta igaz szívességii kedves 
barátokkal (Kónyi ; HRom. 201). 

Szivetlen : micronsycho.s, eordu carens, oxcors MA [lui- 
barmherzig]. A szivetlen embernek kell ostor hátára (C'zegl : 



MM. 136). Ne fogad mindennek szüvotlen taiiáchát (Zriii; 

1.1,50). 

SzivetienBég : [ignavia ; mutlosigkeit]. Én, hitemre, félten 
ben nem írom, de látom szivetlenségét az liadnak ; négyeze 
három is megver szemben (Bercs : Lev. Ü92). 

Szívi : [cordis, animi ; herzens-]. Iduez légy uram Jesu 
angyaloknak kenyere, zAny vygasag (GömC. 148). 

Szívsóg : [promptitudo ; bereitwilligkeit]. Mind az királ 
fiának nagy szivséggel szolgálna (TörtT. 1.240). 

2. I SZÍVJ 

Szívat: [segmentum ; sclmitt, scbnitzel]. Mikor az vizát fi 
akarod btmtaui, az orját fel ve.«zed, az porczogója aK'd is ké 
felól két szivatot felvehetsz az busában, ezt az két 8ziv(at)( 
vi.s-sza tegyed az füstre (Radv:Szak. 121). 

Szivatós: [sectus; geschnitlen]. Adójukban százhúsz sziv; 
tos poz.sárt f«lhoztanak (MouTME. 11.356). 

Szívói, szívni, szíjai, sziul : [seco, dUseco ; schneidei 
aiifsrliiM'di'u]. Kyltem Ke. tyzen barom zywolt halat, egy z; 
wült tokot (UMNy. 11.140). Ha .sós az szivútt i»>sár, metél 
aprón mint az két ujjad hosszasága (Badv:Szjtk. 116). llgyai 
ezen szivúlt vizában ha meg akarsz fózni, meg lehet il21 
Kák sziulva (165). Az Ágoston doctor-is jobban ítélte hogy bó 
tőljSu az, a ki estvéig semmit nem eszik, estve iiedig osztá 
valami fiistőlt, szivalt hnsval tStt paréjt eszik (GKat: Vált 
1.1079). Nem fri.s,sen fíízót kecsegével, vizával, szijalt rákk; 
irritemus palatuni, hanem ugy a mint Augustinns le-irá iM;itk(' 
BCsák. 402). Zivolt rák Fózd meg az rákot és az húso,sát tis; 
titsd meg (Radv C^U. 111.43). Vöttünk urak .számára szivoli 
való halakat (MonTME. 1.84). Ismét egy szivolt lialat adtuu! 
(121). Adott egy szívott halat is (272). 

föI-szíjal, föl-szíul: [disseco; aulschneiden]. A halaka 
fel-metéhii, fel-szíjalni : exdorsuare pisces PPBL H.i azt akarói 
hogy az bús sokáig álljon, igen szépen telsziúljad, iizl forr 
vízben hánnyad (Iladv:Szak. 17). Ha ebédre vakít akai-sz csi 
nálni, aste felsziúljad az húst, sózd és hánnyad fel ;u! fii.>tr 
(18). 

meg-szijal, meg-szíul : cv Teln'nluis pecsenyét sziúI. 
meg, verd meg az késnek az pokával, fonnyazd meg az rosté 
lyou (Radv: Szak. 17). Két borjúhús pecsenyét szívül meg vet 
reczB módon (41). Szi]:dd meg (Szakácsmest. 102. 81). 

8ZKÓPIA, SZKÓFIUM (íízío/íotium Zvon: PizxnP. 311) 
mitra, cidaris, infula MA. auritilum ; miitze, haube, liauptbindi 
PPIÍ. Drága .szcofiák és pattvalatok (Helt: Canc. 102). (Vá.-z:!: 
Miirgayt egy szknftiával és sok pénzzel megajáudékozja (Mou 
írók. 111 167). Hajfonó, szkotia fodorétól haj koronka (Cum 
Jan. 100). A király elephánt tetémluM csinált királyi 8zékl>ei 
ül, bíborral és vont araunyid. tóvel v.urot szkótiouuual rákot 
ruhában 51tSztetvcn (139). Szkotíummal ki varmt bársony ílt.l 
zet (Land: UjSogits. H.33). Szkóliumbul varrót fátyol kótóli 
(TKis: Pan. 65). 

Szkóflácska : uiltella MA. mützioin PPB. 

Szkóílás, szkófiomos : mitratus MA der eine niiitzo aul 
hat PPB. Schotiomos .ipat wrak: abbates infulati (Vci: Vorb 
316). Erre kérnem Pázmányunkat, hogy az .szegény hala.sz 
Pétert iria ki az tSb iszkoHiuncw papák kőzzfil (Zvon: PázmP, 
311), A szkotiomos fó pap a .szentséges!) helyben bé-mei;yen 
vala és a tiibb alsó renden vahi áldozó p;i|)oc a tSmjéuezilvcl 
illatokat té.sznec vala (C'om: Jan. 129) Szkófiomos aflvegfi pap 
(Pós: Igazs. 11.544). Egy skoliomos kis erszényben vagyon há- 
romszáz hét arnuy (Kadv: Oial 11L282). 



169 



írtii 



SZKOMPIA— SZÓ 



SZÓ 



270 



SZKOMPIA : rhus conaria; gerberrinde PPB. (VectTrans. 



SZÓ (Miiyt líhrC. 72. KulcsC. 34. .reavatska C. szavatos 
1A. ía/iiara DebrC. 136): 1) vox, verbum, vorabulum C. wort 
PB Válofiatott Süók : genus veilioruui *nitidum; olv S7/5k, 
iell>okkel nem élünk: vorbíi *interitura; .sok szóval ellenezni 
alaniit : *rünsuniere verba in tli-svadendo ; iiogy sok szóval ne 
n"t<'»z(;L'i.s,-ilak : ne niultis *niorer PPBl. Ki^ niicoda szo le^^n, 
eni monilliatoni, ejíli futasne fednek niag;arazbattak volna 
ÍMNv. II 46). Maniniou siiiai szo, me! f naiok njeraseget 
igez az az g,azdags,Hgot (47). E^ gonoz szo niondatlan wolt 
^evT. 1.357). Nagy bilw szoual meg iria (Boni: Pnád. 27S)b). 
ívangeliomának egj" nebány el.s6 szavaiban töb' mélységas tu- 
[>mány vagyon, liogy-sem minden filosofus Írásiban (Pázm : 
léá. 136). Agesilaus, niidSn el-akarna tflile Carne.ndes menni, 
ngj' szomorún illyen szókkal niarasztalti (Hall: Paizs. 43.öb). 
ellenséges ember minden lépésedre, szódra figyelmezvén 
int-egy nógatva integet (Csúzi: Síp. 700b). Imádságunk ne 
ak szovalvalo légyen (niy:Préd. 11. 205b) S) loquela C 
ctio MA. fscrmo] : rede PPB. Most szép szóval reá akara 
^'^ snni : nmic mibi *blandidieus es : dolgát ríivid szóval végbez- 
oni : *negotium paucis verbis conficere PPBl. Vr ysten yonba- 
ily tSredelmesekett meg vigazt es alazatos.soknak zauyt meg 
ilya (EbrC 72). Danidnak psalmosa népnek zaua Cristosnak 



^■.'A 






•" itrelmerSl (AporC. 9) En zomal niongiatok neki (VirgC. 16). 



'■i t't 



ealk- 



uokal es io peldaual tanityak (30). Csak az zent elmeknek 

nyt akaryatok halgatny (138). Zouara fel kaialta az azzoni 

lat nagi felb zoual monduan (DebrC. 136). Cristusnak es az 

Dteknek zawoc myndden keweelyí^ket meg hayt (ÉrdyC 343b). 

;on eegy zawara Cristusnak zent Matbe myndden ez vylagby 

jeet el hagyaa (Ö40b). Een zomal wihoz kayaltek 

ulesC. 4). Galileabol nalo wagy, zood ys olyan nagyon (Pesti : 

lüsuBTest hify). Ez az én szóm, hogy ezt vála.szszuc (Helt; Króu 

5). Yzenthnnk Kegyelmeteknek sowal ys (RMNy. n.55). Az 

szód Ls megielent tégedet (Kár: Bibi. 11129). Szent Danid 

al, zent János állal isten szouat hallod (Born:Énelí. 143). 

omot bahian hozzam fSgyelmezzetec (189). V^; teczic, nem 

szóm az (Tel : Fel. 22b). Szép az szaua mint az méz : Ne- 
)rea eloqnentia (Decsi: Adag. 12) A ki Írásoknak mestersé- 
8 ravaszságát nem érti, kfinnyen meg-csalatkozhatic szép sza- 
kkal (Pázni : Kai. 6S5). Errű! is más helyen bőveb szonc lészen 
ron : Post. I. 401)). S) sonas MA. (stimme, ton]. Hallatós szó- 
1 az egész sok-a-ság meg-egyezett rajta : clari&sima *"concentione 
ncionata eít tota caterva PPBl Az lángból zo zozatlikuala es 

t Fferenczuel zoluala 'EhrC. 43). Zauok felemeluén kezdé 
c simoc (BécsiC. 2). Azoknak felette menni rep5sek lakoznál; 
tok k5zepib5l aggak zauokat (AporC. 67). Kezde zoluia az 
kolnak keniarol nagy fene zoual (VirgC. 56b>. De ez ülemile 

A cz5ng5 zauaual felieb halada az bodog atiath (107b). 
ilauak ez zent atyának hozyv kezey es zeep zana, nagy zaua 
la (DomC. 127). A boldogok mynd io zauuk leznSk, ky ky 
toI kyiuialtli keppen ualo zoual yneekSl (SándC. 9). A mada- 
tuak zawok, zengheesok min t angyaly eeneklees volna 
rdyC. 510b). A inhok kewetyk ewtet, mert ewsmeryk az ew 
nnt (Pesti: NTest. 208b). Ate attyad fia vérénec szaua kiált 

hozzam a f5ldr51 (Helt : Bibi. L B3). A .saskak szaruiainak 
mok es czaczogasok (Mel : Sz.Ján. 246b). Meg ve.sz*t a szaua 
üres: Máty. 72). A .szel fu, hallod az szauat (Fél: Tan. 317b) 

orgona sipiay kSzzSl is ki igSu kichin ki Sregb es na^ob 
,no (Frank : HasznK. 104b). Tisztesseges-e ónodból .szót auagj' 
igast ki bocziatani (Erasm:Erk. 5b). Miért vagyon ez hábo- 

,ot városnac szava (MA: Bibi. L305). Sem feyszének sem 

ipácznak szaua nem hallattatott (Zóly: Elm. 212). Hangos 
ivókat megv.'.ltoztattyác (Cbm : Jan. 44). Haliam a lelkesálla- 

sziirnyiü szavát (Hly: Préd. I. 561b). Imádságunk ne tsak 
ival-való légyen (II. 205b). A sasoknak szavok nom kedv&s. 



t 



hanem rettenete.<ien siki'itó és rémítő vagyon (Misk: VKert 277). 
■1) fserino : gere<lej. A mint a nemes ember a kóz rendnek 
porábnl ki-emelkedett, úgy jobban látszik és okot ád a szóra 
(Fal: NE. 12). 

[Sz/l.ások]. Kinél a szó m e g - á 1 1 : *arcaniis homo PPBl. 
Najionként közöttíink ilyen sok szó esik. nem értem ozekból 
végre mi történik (RMK. 11.40). Mikor a szépről esik a szó, 
ogygyik a másik eleibe akar ülni (Fal: NE. 19). Mikor a vere- 
kodSk s vagdalküzóknil esik a .szó, igyenesen az afl^élékre 
példázunk (31). Mihell szo fer hozz.-ijuk (Ver: Verb. 201b). 
Nincsen olly éke>«, okos, erkölcsös nemzetség széles e világon, 
mellyliez szó nem fénie (Fal: VE. 367). Mint -hogy vagy rosz- 
szalkodnak vagy restelkednek, sok S7j'> fér hozzájok (376). Ta- 
gadhatja-e az úr, hogy még a jóhoz is fér a szó íFal: TÉ. 667). 
Ebez ninch mostan zom (RMNy. 11.153). Mivel az szó 
úgy volt, hogy egy hét alatt vi,ssz;ijünénk (Kern: Élet. 52). 
Az italról szó .sem volt (Mik : TörL. 5). Volt is már oUyan .szó, 
Szolnoknál is fognak élést készéteni neki, de csak szó 
(Beras:Lev. 110). Vronk egyik toluayal elepedek zobau 
(PeerC. 196). Ha Kd szóba elegyeszik Páltfy urammal, emlé- 
kezzék az Ikrán dolga felól (LevT. 11.140). Nem kivántam 
ereszkednem szóban Szirmai urammal, hanem hallgat- 
tam (Bercs: Lev. 409). A mint a nemes ember a k8z rendnek 
porábnl ki-emelkedett, úgy jobban látszik és okot ád a szóra 
(Fal: NE. 12). Mind ezek az előttünk lévő e.s szovban 
forgó helyből nagy nyilván kilátszanak (GKat: Titk. Elób. 3). 
ügj'an lá.ssák meg az szombafi németet, ne építsenek 
paraszt szaván (Bercs: Lev. 318). Beszedgyéböl illyen bizta- 
tást hallanak, el-éikezvén véle s z ő b a i n d u I á n a k (GyöngyD : 
MV. 57). Kérem Kegyelmedeth, lioghy myuden z a w o k o n 
félne indultassek (RMNy. 1L79). A kuruozok tőlem el 
állanak, egy szón vadnak (MoiJrók XV.680). Csak szó- 
nak se álj azért a sátánnak illyenkor (Megy: 6Jaj. 11.18). 
Mindeddig egy szódnak nem állal (Monliók Vin.68). Ha a mi 
lelkünk Id-párállaná magát a füstként, talán lehetne ke- 
leti azoknak az esztelen szóknak: ede, bibe, gaude 
cras moriemur (Fal : NE. 48). Ha az e n zom r a bochata 
wolna oda ty Kmed, az kart ty Ktek nem walota wolna (RMNy. 
IL92). ElsA zomra nem engedet (VirgC. 09b). I la szóra 
fakadnak, ez lészen a válasz, hogy a virágzó iíjúsílg a 
győnyflrftségnek ideje (Fa! : NE. 47). Latliwan az feyedelem az 
leanzoban ollyan nag tekeellete.sseghet, foga a zora ew zy- 
leyt (ErdyC. 199b). Szómra ironi Kdnek, nem búsítanám 
Kdét (LevT. 11.294). Bizony szónkra irjuk, ha az hadaknak 
lovok bárcsak egy helyben két avagy bárom hetik uyukhat- 
nának s épülhetne, soha mi az vélek vaki viadalt .sem hala.sz- 
tanánk (RákGy: Lev 146). Ajaki illy szókra kelének 
(Gyöngy: KJ. 87). Volt annyi grátiám, hogy magán vehet- 
tem szóra és szivem szándéka szerint beszélhettem Aemiliá- 
val (Fal : N A . 132). Egyéb kfliőmbség nincsen kőzőttők, 
hanem az szórúl (Pázm; Kai. 330). Szórói-szóra: de 
verbo ad verbum Kr. így szól szóról szóra Luther Márton 
(Bal: Csisk. 149). Ez a sz. János izenete szorul szóra (Biró: 
Préd. 6). Az ersekec és pfispekec Lászli) hertzegre s z lí t a d á- 
nac (Helt: Krón. 41b). A kic az várba szallattac vala, czac 
liammar szót adánac ki (39). Mi meg kértük ótet, ha magyar, 
de nekünk semmi szól nem adott (Gér: KárCs. III.328). Eper- 
jest igen tentálta s mint afféle városi emberek, szót is adtak 
volt nekik azalatt (RákGy: Lev. 184). Én semmi szót nem 
adtam az leányos házhoz (Bethl : Élet. 1.362). Minek-utánna, 
hogy fel-keresem, az iránt szót adtam, azóta dolgain gyakran 
fel-borzadtam (GyöngyD: Cup. 591). Indultam meg hada.st,úl 
Zólyom alá, kit meg szálván szót adtának ki belőle 1839 
(TudTár. 179). Ruszlán bék fel-kél, hogy szót adjon (Kónyi: 
HRom. 103). Szóért szót adni nem sokba telik (SzD : 
MVir. 413). JÓI ejteni a magyar szót: im ungarisclien eine 



271 



AGG-SZÓ— líílKA-SZÓ 



BÍRÓ SZÓ— JAJ-SZÓ 



27; 



reiiio auRspraclio linbsn ; rosszul ejteni a német szót : das 
(leutsclie iiiclit loin aiisspreclien (Adámi : 8praclil. 190). Szót 
sem érdemel (Szü: MVir. 413). Nem küvette, sflt kerülte 
a világ nyelvesiiiek .szó-fodorgatásit (Pázm: Préd. 1240). 
Eltoklie io zouokat nem fogatam (VirgC. üb). Ez a mi 
fiuuc i.em akaryia sz<jnkat fogadni (Halt; Bibi. I. Uiiu3). Ez a 
nép .szómat nem fog.idgja (l'ázni: Préd. 121). En vitézim min- 
den .szót Ibgadgyon, senkit az nagy bátorság el ne ragadgyon 
(Ziinyi I. 49b). Szavát tudom fogadni annuk, ki mind a két 
.szerencsében forgott (Fal : NE. 10). Lsten nem kivan egyebet 
tőlünk, banoni liogy szavát fogadjuk (38). Az isten szeretetiben 
részesek lehetünk, ba szovát fogadjuk (47). Meg égeti az kása 
száját szófogadatlanságért (MonTME. 1.24). Maga 
szavait ve.szedelemre fordítani: *jugulare suo sibi gla 
dio PPBl. E 1 - li a b a r n i a szót, szaporán beszélleni : *cou. 
volvere verba PPBI. A nagy uraknak mézes szókot hány 
(Thaly: Adal. 131). Darabokban .szólani, a s z o t félbe-ha. 
rapni: loqui aniput;ita et *infracta PPBl. Szava hibetfl 
tanitií, autor : *juratissimu8 autlior PPBl. Szavát az éneklés, 
ben jól hordozni: *modulari vocem PPBl. Valaki szavait 
ottnn-ottan e 1 ó - h o z n i : *iterare voces alicnjus PPBl. Más 
.szájából a szót ki-Iesni, ki-kapni (SzD: MVir. 413). 
Ugy kötött szót a vezérrel, hogy mikor a tatárok próbál- 
nak, a kuruczük is próbáljanak (Monlrók XV.S.'i.'i). Azért jöt- 
tem fel, hogy egy szót kö.ssiink (B74). Kemény darabo.s beszédft 
s szó kimondó ember lévén, sokaknak nem tetszett (Bod : 
Pol. 1(58). Szót taglani (SzD: MVir. 413). Szavadat 
megtartsad felebarátodnak (Orczy : KöltH. 43). Tagadod, 
hogy az engedelmességrfil nem tottél szót (Matkii : BCsák. 
159). Nem mélti), hogy szot-is tegyek én azokról (391b). Ugyan 
tegnap érkezett Beniczki Mái'ton is ; Nagy.ságod méltóságos le- 
velében feltett szava M.-uak úgy confirniáltatnék (Bercs : 
Lov. 438). Valaki szavát keresztül vágni (SzD : 
MVir. 412). Schok zot kellett fel wennem az yo wraratwl 
(RMNy. 11.78). Illy szót vett ajakához (SzD: MVir. 412). Szóvá 
tenni valamit (.SzD : MVir. 412). Szóval: verbo, sumnia- 
rie Kr. Vagyon Dávidnak isteni felelme, kegye.s.s§ge, imátsága, 
egy szóival minden isteni .szólgálattya (MNyil : Zsolt. 60b). A 
könyveknek sokaságát bibliothec.ának mondanak egy-szóval a 
deákok (HalhPaizs. ElJb. 1). Andrisi, lUosvai, Diák Ferencz 
kimentek az hadakkal egy erdó alá, Ebetv.ki is kivitte az ha- 
dakot, Bottyán is odament, egy szóval omnos (Bercs: Lev. 299). 
Egy szóval: sokat lá.s.s, hallj, tanulj (Fal: NE. 22b). Más 
szava után e s k ü n n i : *jurare in verba alicujua PPBl. 

[KözmondisokJ. Minden szónak, tudomámiak ne higgifliik 
(Mel:Sz.)án. 43). Azlwlondnak bolond az szjiua Ls (Docsi: Adag. 
S). Mint'nifl az .szaua, ollyan ő maga is (42) KSnyS .sz^ual fizetni: 
Polycratrs matreui pascit (142). Az madarat szauan esnieric 
meg (Mou:Apol. 300). Sok jámbor szava isten szava: vox 
popuH vox dei (Czegl: Japh. 233). A szót elfi'ijja a szél : migrant 
PPBl. Nincs .szebb szó az ai-any pongésnél (Kisv: Adag. 4(i). 
A szép .szó a vásárlásban jó (F.il : UH III 57). Nints könnyebb 
a szónál (SzD: MVir. 418). A harizst maga szaván fogják-meg 
(413). Szóért szót adni nem sokba telik (413). Ki-totszik szavá- 
ból, kinek fayzattya (413). 

agg-szó : 1) voriverbium, vefas, sed verax verbum M.A. 
altos wort PPB. Mert ag szó amaz : humani nihil a mi' alienum 
pulo (Pázm: Kai 99). Agg szó, de igaz (SzD: MVir. 4131 2) 
ffamigoratio ; kliitseherei]. Mennyen ki az agh szí) ti .sz;iyatokbol 
(MehSám. 6). Mit értesz a hivalkodó be.szédljen ? foem azok;it 
az ag szó veréseket, mellyeket az emberek piatzon, ház.ak 
ellett szoktaiiak szaporétani (Pós: Igjízs 11.118). EtVéle ag-szó- 
veréssel c.s:ik nevetséget akart inkább fizni (433). Meleg káué 
mellet ag .szcit kováehollyunk (Zrinyi: ASir. 55). 

béka-szó : *coaxatio rannruni PPBl. 



bíró-szó : [judicium ; richterspruch]. Bíró-«só, viaza nem von 

hab'i, m;isolli:itHtl:ni végezés (Szí): MVir. 69). 

bö-8zavú: (facundn,s, fu.sus; redselig]. A mi :iz ő t.s;dánl 
ságit illeti, nints olly bóv szavú ember, a ki azokat ki tuibu 
mondani (Bethl : Tám. 35). 

búcsú-szó : (verbum discedentis ; abschiedswort]. A ké 
szív ha elvál, bucsiVszókat nem talál (Fal: Vers 887). 

cséngö-szó : euphona C. 

dob-szó : soniiiLs tj-mpani SK. (trommelschlag). Nagy dol 
szóval és trombita szóval sziillá«ára kísérik (Monlrók. III 148 
Enec szóval, dob és hegedfl .szóval (MA: Bibi. L29). A fodra 
egyengeti a kamarában s a dob szót fUlelgeti(GyöngyD: C'hai 
48). A tigris a dolKszót seuimimódon nem állijatja, hanem mf) 
daiiüdik t5le (Misk: VKert. 87). Mért végeznek oly titkoi 
Sehneczen most az urak? mit? — semmit; nem illyfii dol 
szónál szokták ;iz haz;it árulni (Bercs: Lev. 163). 

dupla-3zó : (duorum concentns ; duett]. Ugy tetszett nék 
mint b:i valamely éneket dujila szóval énekelni hallott voln: 
(Kónyi: VM 42). 

eggyező-s2Ó : harmónia C. Az éneklésben edgyezA «»! 
edgyfltt zengés : .symphonia (Com : Jan. 168). 

elö-szó : aiitiloijuinm, prolo<iuium MA. vorrede PPB. 

ének-szó : eanfus, musica PPBl. fgesangj. Kik minket foa 
van vittek vala, ot minket inek zorol kérdeznek vala (Döbrt 
214b). Nem hadra való yiidnlath az, <le eeuek zooth hallok ei 
(JordC. 69). Énecszót kezdottenec (Helt : Mea 319). Diczeríil 
ének szoual (Boni: Préd. 26Sb). 

föl-szó, fönn-szó : vox alta, sonora, clara, clamor M.\ 
klare, helle stirame PPB. Nagy fel zoual ystent gjczeruen 
alta voce laudando deum (EhrC. 88). Ky nagh felzowal koaltliwai 
atyadjiak kezeiben ayanlad az te zenth lelkődoth fW'inklC 
240b. CzechC. 20b). Fel zowal kyaltthwan momla (JordCÍ. 402 
553. 214). Jaygatuan kezde uaay fel zoual kyaltany (DoniC 
235). Elltmbe iiluen felszoual sira (llelt: Bibi. I.J2). Nagy fei 
szoual kialtuak vala (Mel: SzJán. 207). Éneki fSLszóval ni:igaz 
t'dom tfll.ségedet (MA: Bibi. V.1.3). Nagy tontt szóval z<*iii.1gjfln az í 
ffileyiben (Ijép: PTük. 1.174). Az elmondás fel-s-zóval való 
reeitatio clara (Com: Jan. 156). Ilyen fel-.szótt hallauj'il z:lszló< 
alatt csatázoktúl (Czegl: MM. 173). Miunyájau fSl szóval ig] 
e.skfi.sznok v;da (Zrinyi: ASyr. 95). 

gyapotlágy-szó : (vox melliBua ; .süssliche stinmie). Meg- 
kivánták, hogy gyapot-lágy szókkal éljünk, senkit meg ne sért- 
sünk a beszédben (Fal: NE. 97). 

harag-szó : (vox irata ; zomige stimme]. Harag szóval igj 

kezdé el panaszi\t (Euy : Gizni. 10). 

hai-ag'szavúilirate loqueas ; zornig redeudj. Sok harag .szavú 
dob tombolva robbana (Zrinyi L61). 

harang-szó : .sonus campanao Kr. (glockenkLang). l'>>ely 
vygyazaslh wgy tartotta, hogy vetemye harang znygli el nem 
alwth (ErdyC. 280). A/. harangszi'>t vagy csendété.sl nuibol úrik- 
ban h:dván oda mennyének minnyájan (JesKcg. 31). Én bizony 
nem tudi)m, mi gyönyöi-fiségre kivánkírzhatik ide liármoly jó- 
ak:u'ó barátom Ls, hanemha a .sok jajszót és temetteló harang- 
szót .'iltarja hallani (Bercs; Lev. 402). 

hegedü-szó : .sonus Hdluin Kr. (goigenton). Ha Pithagonls 
lie.gtslfls-/óval enyhítette a haragul, enylu'tettse a mi haragunkat 
a Krlslus szava (Pi'izm; Préd. 807). llegedS .szóban szép meaél 
jeleutoc (MA. Bibi. V.24). 

jaj-szó : ejulatio, lamonLntio, uniritatio Sí (das wehkljigHiiJ 
O sem tűrte iai sz.'i nélkül olilala furdalását (Itd ; t'.slsk. 3!') 



JATIÍK-SZÓ— TRÉFASZÓ 

lidRii amaz nagy kevély váras Babylon olrontatnéjek, UfilSml) 
íilőml) iay smik hallatnak vala tenne (Lép: PTiik. LllSi. Én 
izony nem tudom, mi gyönyiirftségre kivAnkozliatilí ido bármely 
iakaró barátom is, hanemba koplalni és a sok jajszc'it akarja 
állani (Beros: Lev. 402). 

játék-szó : [sermo jocosns ; possenrede]. Az kit játék szénac 
z élőt tart vala, minden ember el liiué (Hlyet": Jeplita. 31). 

kakas-szó : galli cantus MA. pialms<hvei]. 

kakuk-szó : [cantus pncnli ; kuckukstimme]. Nehezen hall 
ibb kakuk szilt (SzD: MVir. G2). 

kürt-szó : fcjmtns tnbae ; trompetenschall]. Elsew zozat kyt 
alleek, ollyaii v.ila mynt kyrthnek zawa (.lordC 891). Halleck 
ly myut egy nagy kyrth zooth es mynt sok vyzeknek zawath 
(21). A kfirtSk szava le-veté Jerikó városánac falait (Mad : Evang. 
58). 

madár-szó : oscen oscinum PPBl. [vogelgesang]. Vetkeztem, 
lert az vr istent nem imatam hitemel, mert madár zonak 
item (VirgC. 5). Madár zoban ne hyggyetek (JordC. 105b). 
ladár szóbnl Ítélni: angurari (Com: Jan. 130). 

mellék-szó: adjectiviim SzD: MVir. 413. 

muzsika-szó : sonus mnsicae Kr. [musik]. Szemeit forgatlya- 
ila .szemlélvén az áétatos népet, kit kSvete a gySriySrftséges 
msika szó (EsztT: BSzűz. 46). Szép leányokkal nem szóltam, 
insika.szrtt is régen nem hallottam (Kem : Élet. 364). A medve 

mnsika szóban felette igen gyönyörködik (Mi.sk : VKert. 68). 

orgona-szó : sonns organi Sí [orgelton]. Annep vigad vala 
■gona zoual, kintoraanal (GnaryC. 59). Vygadnak az orgona 
)ban (Apóst. 4. Mel : Szdán. 409). A negyedik kérdés, hogy 
likőr hallottak orgona szót a templomban (Mik : TörL. 223). 

orvos-szó : [vocabulnm medicvmi ; medizinlsches wort]. A 
itek a torok gyik ellen ha.«znosan segit5, ha eczettel s méh 
írrel rotyogtatod, hogy orvos szóval éllyek (Nad : Kert. 320). 



TROMIÜTA-SZÓ-SZÓL 



274 



klage]. Pana.sz szo nem 



panasz-szó : fqnerela, qniritatio ; 
sek (Ilosv : NS. 10). 

síp-szó : fistnlae canttLS SK. [pfeifenton]. Mikor ninkel az 
itra, sípszóra, tziUrára si.ickal többet kóltfink (Illyef: Jephta 
)). A szarva.s felette igen gyönyörködik a dúdolásban, söt még 
.sip .szónak hallgatásában is (Misk: VKert. 138). Zengedezíí 
>szó (Csúzi: Sip. Címl). 

sok-szavú : multiloqnns PPBl. 

sokszavüság : multiloquium PPBl. 

szél-szó : [vaniloquíum ; leeres gerede]. Csak szél-szi'>k és 
om hilvelyezések, valamiket a Farkas bizonyítá.sok-nélkfd 
szél (Sall : Vár. 229). Belíl jól vagy nem igen fontolod a 
|él szokat (Pázm: KT. 271b). 

! szer-szó : [verba magnifica ; gro.ss.sprecherei]. A szines keresz- 
tnek gyakorta alittatnak az u nagy szer-szavokhoz és markok- 
'késéhez képest a Chri.stn.suak lelki .szérfijéu szemeu-szedett 
zta búzáknak (GKat : Titk. EHb 6). 

: szóSa-szó : [.sophLsma]. Hogy penigleu ez nem chak valami 
I itia szo legyen, majd bizonyos példákkal az 6 bororkazo 
polygasibol meg is bizonyettom (Zvon: PázmP. 120). 

t tréfa-szó : [sermo jocularis ; spa.ssrede|. Jugurtha király 
sziig.-inak el-vesztése-ntán tréfa szókkal nevette, midón a 
maiaktól tómlSczben vettetett (Hall : Paizs. 48öb). Ha falusit 
izek, akármi tréfa-szót nem hagy mordulatlan (Thaly: VÉ, II. 
jlu, S). Ezt hamar végben vitte, egy hatalmas tréfa szónak íiillánkja 
,^'; al:UE. 385). 

M. NVKLVTÖRT. SZÓtAr. IH 



trombita-szó : taratantara C bollionm PPBl. ftromjKíteu- 
klang|. N;igy liaddal az ch.T/.;iar oes tl'el kozowlo nijiit nielto.s- 
sago.sban lehető, nagy trombita szowal (ÉrdyC. 315b). Nagy 
dobszóval és trombitaszóval szálliisára ké.sérik (Monlrók 111.148). 
Az 6 wra istene vagyon ő véle és az királnac trombita szaua 
vagyon S véle (Kár: Bibi. 1.142) Regemben a pajwk kflrtSlé.ssel 
avagy trombita sziival gyfiytőtték flszve a népet (Sam : Cer. 3b). 

tyúk-szó : [cantus galli ; hahnschrei]. Levn kedeg liog 
tyk zo koron magát meg jndeytanaya (DomC. 75). Halakat 
adnan zent János el eulzek vronk előle a vasárnap, mikoron 
el iot volna első tyk zoh koron (DebrC. 74). Tyucszókort 
auagy haynalba (Helt: UT NI). 

vezeték-szó : adjectlvnm SzD : MVir. 413. Szépen öszveillö 

vezetékszók (Fal: Jegyz. 933). 

virgyina-szó : [sonus virginalis]. Dob, hegedfi, virgyina-szóval 
töltik és költik napjaikat (Pázm:Préd. 30. SzD: MVir. 102). 
Hogy azért az vdvarhoz közelgetett vala, az öregbik ablakról 
virgina szót hallá (Szentm : TFin. 16). 

Szóbeli : verbális, vocalis Kr. [wort-]. Ezek csak szó-béli 
játékok és fuudamentomnélkfll-való be.szédek (Pjizni: LuthV. 
260>. Szóbéli keresztiil-vágás (SzD: MVir. 412). Szóbéli táborba 
szj'iUani valakivel (412). 

Szócska, szavaeska : vocula C. verbuhim MA. wörtlein 
PPB. 

foglaló-szócska : [conjunctioj. A foglalt mondás (axoma 
compositum) az, a melynek utolsó része több dolgokat foglal 
hé magában egynél valamely foglalós szócska által, a mely 
foglaló szócska itt gy(5jtó avagy szély&sítö (ACsere: Bölcs. 46). 

Szól: 1) loquor, for C. reden PPB. Dani módra .szollok 
korrrogok : gruo ; fenszoval szollok : protons ; röviden szollok : 
compendifacio ; .sokat szollok : fator C. Mykeppen zolot Chri.stas 
Masseusual (EhrC. 70). Imadkozuatoc né akariatoc sokat zolnotoc 
(MünchC. 23). Kezde gondolni, mikepen zolhatna az bodog atyánál 
(VirgC. 86b). Jot zoly egiebekn^ 1 1 94b). Az istennek zent embery zol- 
tanak íComC. 7b) Ez idevben zent Margit ázzon nieeg yol nem zolhat 
vala (MargL. 1). Ziledet te elődbe hozom en zoom zolnia (Nagy.szC 
134). Kezdeenek zolny kylemb kylemb nyelwel (JordC. 709). 
My azth nem tehettyek, hog myt tettí-nk es hallottwnk, ne 
zollyok (718). Meg az zöksegeseket is óak al[ijg zolad (VitkC. 
39). Choda dolgokat zolt, bezeellet (ÉrdyC. 514b). Sok nyelwen 
twdna zolany (542b). Nem ember zol evf tvVle, do zent leélek 
zol belewle (ÉrsC. 497b). Emböröknek es an^aloknak neluökoii 
zoliak (TihC. 4). El veztes myndenth, kyk hamy.ssiigoth zolnak 
(KnlesC. 6b). En nyelwem myud nap estyg zolya te yga.s,sago- 
dat (171). Zollya vvala nekyk istennek bezedet (Pesti: NTesl. 
71) Az sátán ott vetekedést támaszta, az nagy isten .szava 
mellé igy szollá (RMK. IV.60). Böneben egy kevéssé szólyonc 
vgyan ezen dologról (Helt: Viri;K. 9). A tatároc mikoron szól- 
nac, czac íuölteznec, kenyerec n§kic nincz, de kőlle.s.sel élnec 
(Temesv: Béla 4). Jaj ki bolondok, a kik fülhöz és nem szik- 
hoz szóllanak (Pázm: Préd. c2). 3) [dico, praedico ; sagen, ver- 
küaden]. Yme az wadak ees Christu.st zolyak, te kedeg y.sten 
gyanánt baluant ymach (PeerC. 71). En nyelwem mynd nap 
astyg zolya te ygassagodat (líulcsC. 171). Ha szintén értelmes 
beszédet szóland is (Kár : Bibi. L658b). Zollya neköd az igéket 
(Beythe: Epist. 7). ügy szolha.ssa mint istennee baszédét (Zvon: 
Post. 1.2). Nem .szollyác az istennek igéjét (523). Az papok 
nem szollyac az en czudalafos czelekedetimet (Zvon: O.siand. 
81). Teremtet állatid az te országodnac diczfiségét szóllyác 
uram (MA: Bibi. I. .584b). Az szent lélec ez igéket szollya 
ő benne : Simeon indully (MA:Scult, 134). Én azt mondom, 
hogy ti .szoUyátok az szent irást, de hamissan (Bal: Csisk. 
421). Semmi utón módon ne .szolly hazng.ságot (Czegl : Japh. 5). 

18 



275 



BELE-SZÓI,— EOOYi'JTl'-SZÓL 



Er^KZÓI.-MEÍÍ SZÓL 



Mit alit.iiiál effélíc ellen, hanem teák sz. Ágoston e mondását 
s/.íillaiiáil (fi). Azt szólljnk, a mit a Jehova szánkba ;ui (CzegI: 
MM. .')7). Az isten beszédét tisztán, meg-egyelítés nélkül szóllyák 
(Matkó : BCsák. 6Ú). -'ó szdt szólla és vi(!asztalá.st felele (Csúzi : 
Síp. 472). Szóljuk néktek az i-stennek titkos bSltseseKét (DEmb: 
OE. 7). S) (respondeo; antwort^n). Szoly rá ez egyre (Huszti: 
Aen. 7). 4) [detraho alteri, raluranior ; schmahen). Ne szollyuuc, 
no nieue.<isttnc, senkit (Horn: Préil. 13 Ib). A leányainiuak azt 
hagyom, kegye.seu éljenek, embert ne széljanak, férjeket sze- 
ressék (TörtT,''' 1.150). 5) (sono, cano ; singen, tíinen]. Fitlemi- 
léfll szcíl : mitilat MA. Ty uattok az hegedők, kyk mynd igSn 
zepSn zoltok (SáiidC 19). A béka .sokat szólló ésasárt szereti 
(Illy': Préd. n.59). Szól a trombita (Adámi: 204). «) [sufíraginm 
fero ; stimmenj. Negyven ember azok elfitt walazak az folnagicjt, 
az kyre ifibben zolnak, az legyen az folnagy (TörtT.' 1.190), 

(Szólások). Vmiben szól : Darabokban szólani, a szót 
félbe-harapni : loqui amputata et infracta PPBl. Vmiliül szil : 
Én velem el nem hiteted, hogy gyo mórból szólliisz (Pázni: 
Kai. 1(13). Vmihe.z sz/il: A királytól nagy jntalom Ígértetek 
annak, a ki jobban szóll a dologhoz (Piizm: Préd. 1111). 
Hlyen .szentséges titokhoz igyekezem elfittotok szóllanom 
(Lép: PTük. 111.198). Vmin sz6l : Nem byzom, hogy ezeden 
zólaz (RrdyC. 651). Vkinek szól: Az kyrálnak szollo Kegd 
lewelét, myhelfim ywtott, ottan kílton kAltSk az posthaini 
(LevT. I.2;í1). Mely levelek kíizött vagyon egy Miiller Péter- 
nek .szólló levél (RákF: Lev. L382b). Valami ,xs.szony elgyiitt 
Bé&sbfil, egy levele volt Páter Kéri uramnak .szálló (Berc.s: 
Lev. 479). Az accludált leveleket inviálom, a mint látom, Kau- 
nieznak szólló is van küzöttek (533). Kinek szól ez a levél ? 
líz itt u e k e d szól (Adámi. 204). Kiírc szól : Ne szóly az 
szent emberre : omitte vatem (Decsi Adag. 161). Kóta- 
betükre szóllani : erőltetve, finnyásím (SzD: MVir 412). Az 
p r t á r a szóló leveliinket éjjel éjjel éjjel nappal kSliId (RákGy : 
LeV. 265). Az protectionalisok nem szóllottnk személyekre, 
hanem az helységekre (Borcs : Lev. 429). Vmiröl szól : 
Errfll ez ket dologról fogoc .szóllanom ez mostani predica- 
tioban (Tel: Evang. 1.80). Hogy arról többet ne szóljak: *ne 
plnra PPBl. Azt vitatod hogy arrul akaroo szóllanom (Tel : Kel. 
21b). Nem mernéc semmit azokról szóllanom (EsztT: IgAny. 
237). Szollanája az uraknak róla (LevT. 11.10). Vmi felöl szil: 
Vakmerfiképpen ez dolog f e I ő 1 nem merek egyáltallyában 
szilllanoni (Lép: PTük. 1.375). Szóllni az elílnkbe vett renddel 
a dolog felól (SzJ): MVir. 411). Vmi mellett szól: Kérdi, ki 
szól Ihat ott annyira mellette, hogy az ücscse magát 
mostan erre vette íGyöngyD : Cbar. 377). E g y e n e s e n, k e r e- 
k e n, magyarán szóllani (SzU: MVir. 4 13). Tsak f utó- 
lag szólni valamiről: *i:ursim dicere aliquid PPBl. Ne mond- 
jam, hogy gfirögfiktfli vették a pápisták a szent iríist, hanem 
g ő r o g ft 1 s z olló szent atyáktul (Matkó : BOák. 23()). T é- 
V e 1 tóval szóllani egy m;'is kíSzütt : igen barátiságosan 
(SzU: MVir. 411). 

(Közmondások). Ky zemedbo zepet zol, de hatwl meg ezen, 
az weled egyAt soha sokáig nem lezen (Pesti: Fab. 5Sb). Pohár 
mellé szóllók : cliorus dom&<ticns (Decsi ; Adag. 255) Ha varga, 
ne sz(')llyon fellyebb a kaptánál iSzD: MVir. 413). 

bele-Bzól : obloqnor, obturbo C. 

beleszólás : (oblocntio ; das dareinreden). Az !> lelki esme- 
retiben az szent léleknee beleszólása által meggyfizetStt (MA: 

Si-ult. 625). 

egybe-szól: (colloquor; sich be.sprecben]. Egybe .szolnan 
vgy kcr<loztéc, hol vagyon az \t (Born : Préd. 77b). 

éggyütt-szól : colloipior PPBl. (sich basprerhen( Az Intho 
rislák kfizonségos vallások igy szól egyíVt (Pázni: Kai. 211). 
A távol valói'kal edgyfitt szóllani levelec által (Com : Jan. 207). 



el-Bzól. Szóld el .szóld : túl líittek s ide áll ayáual : al 
Menecles, alia iwri'ellns loqnitur (Decsi: Adag. 178. MA). 

ellene-szói : reclamo [contradico ; widersprecheu). Me| 
gyfizettetek wgy annera, hogy semmyt nem tvpda ellene zolnj 

(ÉrsC. 523). 

ellenszólás : reclamatio C. [da.s widersprecheu |. Ne gond 
lyunk senmiitazok niorgolod/isával, ellpn-.szóllá-si'ival (Mnd : Kvaii 
315). 
elleneszóló : (adver-^arius ; h ider.siiclier j. Jesusnac valan: 

ellensegi e.s ellene zolloc (DebrC. 288). 

elő-szól : praeloqnor, praefor C. (vorreden). Ludas emb 
I elft szól, auagy : az harist az 6 maga nyeluén fogiák me 
SHO ipsius jndicio periit .sorex (Decsi: Adag. 22). 

előlszólás : prologium MA. vorrede PPB. 

elölszóló: praef/ins, prológus MA. vorredner PPB. 

(förm-szól) 

> fönnszólás : (allocutio ; aurede). Vöfény tisztedet el r 
' felejtsed az lonnszólásra (Thaly: \'É. 1.373). 

(fönnen-szól) 

förmenszólás : superbiloqnentia, magniloqueutia, grand 
ln<i»entia MA. boHahrtige rede, grosssprecherei l^PB. Meg mi 
tattya, hogy az 5 orazága az nagy feunyeu szollásban és Istei 
káromlá.slx')l állandana (MA: Tan. 1182b). 

fönnenszóló : grandiloquus C. 

hozzá-szól : affor, alloípior MA. anreden, daziireden PPl 
Tmssoniwal ogethemben wallamyth kel hozaya zolny (Lev^ 

1.1.5). 

hozzászólás: 1) affatus, allocutio, alloquium MA. dí 
anredflu, das dazureden PPB. S) (allusio; anspielung). A jeU 
tréfáé és valamiliez j.itékos mondások, csúfos hozzá szollá* 
a tisztességesekhez illenec : allusionas facotao nrb;mos deivi 
(Com:Jan. 187). 

ki-szól : jproloquor, prouuncio; verkiinden). En uelvem t 
zep bezididet kizolla (DiibrC. Tob). Ideiek, ky kywe zol val 
bA belfilee (JordC. 725). 

közbe-szól : interloquor C. MA. daznischenreden, in di 
rede fallen Pl'B. 

közbeszólás : intorlocutio C. MA. dazwischeuredung PPl 

közbeszóló : (intorcassor ; fiirsiire<-her]. Légy ennekei 
niga.szt;ilom és istonnel közbe szolloni (ThowrC 182). 

meg-szól : 1) (pronuncio, praedico; verkiinden^ Mynden 
megh zoül eA nekyk, vala myt niegh paranczolok (Jordt 
240). El meone Moy.ses es megh zola mynd ez bezeedekel 
mynd az tellyos Izrael neepenek (26sb). Kyket teenoked paru 
cholandok, meg zxiolod (ÉrdyC. 341) 2) traduco, infaino M.J 
admordeo PPBl verleuniden PPB. A piatzon megszólnak : i 
circulis *velli«int PPHI. Zent Daniancost mog zolyak, rágalmai 
yak (DomC. 164). Myt egyeeben megh zoltliok, aztli inkah.'ii 
thy bennotliek fellyeetbek lennye (ÉrsC. 1S81. Hojj val.il. 
míinkfit meg ne szollon (Sylv : LT. 11.49b). Inkáb akarja, liog 
5tet meg-szóllyák az emberek, hogy-.seni az emljert mindnyár 
ostorozza (Pázni: Préd. 5i. A kik pedig oki « tanátsosi és vém' 
valának a zidó.ságnak, hátra-maradának, do nem szabad .«eniuii 
ozek-kfizfil meg-szóllani (23). KrLstiLst meg itilte :iz emberi vak 
moróség, meg-szóllotta a nyelvesség (778). Halad mego me^ 
zolnak rs zidnak (\'ás: Cant'at. 614). Hogyha té.s.sz kivel jól 
még érette megszól (Kisv: Adag. 412). Jóllehet olly édiw falu 
legyen a favorit.'isiig azt tanácslom, hogy utána ne járj, lu 
meg nem akaroil magadat sz/ilatjii i Fal: NA, 241)). 



. 



ÖSZVEJSZÓL— HX3YB&SZÓLALK0ZIK 



ÖSZVE>SZÓLALKOZIK— EMBEK-SZÓLAs 



278 



ÖBZve-szól : I ) [i-ollcxiuor ; sicli uiiterreden). Meiie .17. 

IjTP, hogy ziiliianak ewiua ysteiiy myiielkedettrewl (ElirC. 
I. 2) Is" m\ieem vehementius insectari ; sich eeReiiseitif; an- 
ihreii]. Nem vptteiii efaembe, lia öklolt-e vélek vagy nem, de 
eii szólnak vala öane, inig fisz\e jutának (Gér: KáiCs. III. 
ií'). 

reá-szól : [dennncio ; anzeigenj. Rád s»il, be ánil az király- 
ik I Görcs: Máty. 21). 

réászólás : (obtrectatío ; verleumdung, schmShung]. Ollybá 
rtoin rftsz embernek reáni.«zólásáf, mint szeméten gubás ebnek 
[atósát (Thaly: VÉ. 11.125). 

reászóló : fobtrectator ; verleumder). Az vy t\Vruenhe ewn- 
himaga yrya, yreeeyekiieelkyl es reaya soloknalkyl nem 
beteth (KomjrSzPáL 13). Meny zem, anyni itilet vagyon a 
ipon, meny nyelfi rea zolo, anyni sententia (Vas: CanCatb. 

9). 

szólton-szól : incessanter loquor Kr. [fórt und fórt reden]. 
oltou szolyunk az Chrlstus felől (Born: Préd. 252). Szent Pál 
t mondgya : Praedicállyad az igét, szolton szoly mind alkol- 
Jtos idSbeníZvon: Post 1.8301 Zriui Deli Viddel igy be.szélnek 
la, azonban szolton .•szol Ali Kürt agyuia (Zrínyi L155). 

vissza-szól : 1) respondeo, obmurmuro Sí. 2) [revoco ;