(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyar nyelvtörténeti szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig"

Google 



This is a digital copy of a book that was prcscrvod for gcncrations on library shclvcs bcforc it was carcfully scannod by Google as part of a project 

to make the world's books discoverablc onlinc. 

It has survived long enough for the copyright to cxpirc and tbc book to cntcr tbc public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expircd. Whcthcr a book is in tbc public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the pást, representing a wealth of history, cultuie and knowledge that's often difficult to discovcr. 

Marks, notations and other maiginalia present in the originál volume will appear in this flle - a reminder of this book's long journey from the 

publishcr to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing this resource, we have taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including piacing technical restrictions on automated querying. 
We alsó ask that you: 

+ Make non-commercial use ofthefiles We designcd Google Book Search for usc by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrainfrom automated querying Do nol send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a laige amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ A/íJí/iííJí/i íJíírí&Hííon The Google "watermark" you see on each flle is essential for informingpeopleabout this project andhelping them lind 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are lesponsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is alsó in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can'l offer guidance on whelher any speciflc use of 
any speciflc book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite seveie. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps rcaders 
discovcr the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full icxi of this book on the web 

at |http : //books . google . com/| 



V 



♦ 



l 



I 

l 

■ 

I 



MAGYAR 



NYELVTÖRTÉNETI SZÖTÁR. 



LEXICON 



LINGUAE HUNGARIOAE 



MYl ANTIQUI0RI8. 



AUSPICIIS ACADEMIAE SCIENOIARUM HUNGARICAE 



EDIDERUNT 



GÁBRIEL SZARVAS ET SIGISMUNDUS SIMONYT. 



VOLUMEN PRIMUM 



A-I 



. BÜDAPESTINI 

SÜMPTIBÜS ET TYPIS VICTORIS HORNYÁNSZKY ACADEMIAE LIBRARn 

MDCCCXC. 



MAGYAR 



NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR 



A LEGRÉGIBB NYELVEMLÉKEKTŐL A NYELVÚJÍTÁSIG. 



« » 



A MAGYAR TUD. AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL 



SZERKESZTETTÉK 



SZARVAS GÁBOR ÉS SIMONYI ZSIGMOND 



ELSŐ KÖTET 



A-I 



BUDAPEST 

KUDJA HORNYÁNSZKY YIKTOR AKADÉMIAI KÖNYVKERESKEDÉSE 

1890. 



N 




•>'^ 



9^ 



V 



A 



hormyAnszky vktoh kAnyvmyomoUa. 



ELŐSZÓ. 



A magyar, különösen az összehasonlító magyar nyelvtudomány fejlödtével 
mind szükségesebbé s már halaszthatatlanná vált egy oly gyűjteményes műnek 
a megalkotása, mely a történeti magyar nyelvnek hiteles adatokkal támogatott 
szókincsét magában foglalja. Nyilvánvaló lévén, hogy e nehéz föladat megoldására 
egy-két ember ereje korántsem elegendő, Budenz József és Szárvas Gábor 
fölszólították a hivatottakat, a magyar nyelv művelőit, hogy a munkát megosztva 
e fontos vállalatnak lehetőleg hamar időn való megvalósítására egyesüljenek. A 
fólszólításnak megvolt a kivánt foganatja, úgy hogy rövid nap múlva reá, az 
1873. év őszén a munka első része, az anyaggyűjtés tényleg megkezdődött. 

A vállalat megindítói előre is azzal a biztos hittel fogtak tervük kivitelé- 
hez, hogy illetékes oldalról hathatós gyámolításban fognak részesülni. S valóban 
a M. T. Akadémia rövid időre a vállalat megindítása után magáévá tette az ügyet 
s kezébe véve az egész vállalatot, évi segélyösszeget szavazott meg a munka 
folytatására s bevégzésére. 

E fontos ténnyel változást szenvedett maga a terv is, a mely kezdetben 
egyelőre csak a codexirodalom szókincsének egybegyűjtését vette célba; a M. T. 
Akadémia ugyanis határozattá emelte, hogy a gycytés a codexirodalmon kívül a 
nyomtatványokra is terjeszke(^ék ki, úgy hogy a szótár az összes régi, a XVIII. 
század végéig terjedő magyar irodalom szóanyagának tárháza l^yen. 

Az anyaggyűjtés nagy részében öt (1874 — 1878), s az egybegyűlt anyag 
elrendezése két év (1879 — 1880) leforgása alatt befejeztetvén, a M. T. Akadémia 
nyelvtudományi bizottsága Volf György gyei, a Nyelvemléktár kiadójával — ki 
kezdetben szintén részt vett a szerkesztés munkájában — kidolgoztatta az Utasí- 
tásokat a melyek a szerkesztésben irányadóul szolgáljanak s a szerkesztéssel 
Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond tagokat bízta meg. 

A szerkesztők a rájuk bízott munkával a lefolyt 1 887-ik évben elkészülvén, 
a M. T. Akadémia megkezdette a kiadást s a müvet ezennel a közönség haszná- 
latára bocsátja. 

Budapest, 1888. augusztus 20-án. 



Hunfalvy Pál, Gyulai Pál, 

az I-ső (nyelv- és azéptudományi) osztály elnöke. osztályiitkár. 



i 



u. nrKLVTímT. bzótáb. 






UTASÍTÁSOK. 



I. A Bsótámak tartalmáról. 

1. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár, nevének megfelelően, a magyar nyelv múltjára 
szorítkozik és így a legrégibb időtől fogva a nyelvt^ítás elejéig, vagyis a mai irodalmi nyelv 
alakulásáig teijed. A mai nyelv irodalmi és tájbeszédbeli szókincse más két szótárnak marad 
tárgyául. 

2. A Magyar Nyelvtörténeti Szótárnak a kijelölt határok közt a) a szókra, b) főalakjuk 
változataira, c) mindenféle jelentésükre és különböző használatukra nézve teljességre, — valamint 
d) első előfordulásuk biztos megállapítására kell törekednie; de, hogy megjelenését túlságosan 
ne késleltesse, meg kell elégednie az ez idő szerint elérhetővel. 

3. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár számára gyűjtött szókincsből, minthogy a teljesség 
azzal csorbát nem szenved, ki kell rekeszteni: a) az oly képzéseket, melyek alapszavukból a 
ragozásokhoz hasonlóan mind alakra mind jelentésre nézve maguktól következnek, nevezetesen 
a melléknévi igeneveket, a jártamban-, áluttanibcm'féXe főneveket, s az lí-, tl-képzős mellék- 
neveket, kivéve ha az eredetitől valamennyire eltérő jelentést fejlesztettek ; b) a tulajdonneveket, 
kivéve a keresztneveket, népneveket, s azokat, melyek egy-egy köznévnek magyarázatául szol- 
gálhatnak (pl. Alsó-ör, Felső-Ör sat.) ; c) a csak szótáriróktól alkalmilag gyártott szókat, melyek 
tényleg soha sem voltak használatban (pl. Molnár A. i- képzős szavaiból : ezüsH, leni, rézi sat), 
s a csak toll- vagy sajtóhibából támadt látszólagos szókat (pl. áldozatos KesztC. 313. e h. 
aldzaJtos); d) az idegen származású szók közül azokat, melyek soha sem jelentésükben, sem 
alalgukban nem simultak nyelvünkhöz. 

4. Ellenben fól kell venni tekintet nélkül illő vagy illetlen voltára minden eddig nem 
érintett, akár eredeti magyar, akár meghonosult idegen szót ; különösen a) az olyan képzéseket, 
melyek vagy sajátságos alakot fejlesztettek, vagy önálló jelentést szereztek, vagy közönségesen 
nem használatosak; b) minden komoly müszókisérletet ; c) a meghonosult idegen szókat, akár 
már a múltban, akár csak a jelenben hódoltak meg, még az esetben is, ha idegen alakjukban 
fordulnak elő. 

5. Minden szónak pontosan meg kell jelölni forrását és lehetőleg idézettel hitelesíteni. 
Valamely szót csinált példával támogatni nem szabad. 

6. Oly idézetek, melyek a szónak sem ala^a, sem első előfordulása, sem értelme, sem 
használata fölvUágosítására nem alkalmasak vagy nem szükségesek, egyszerűen mellőzendők. 



UTAStriSOK UI 



n. A Bsótámak alaJijáról. 

7. A mutató szók, hacsak kiejtésük nem ismeretlen, mai ortografiával Írandók, az 
idézetek pedig, valamint a bizonytalan kiejtésa mutató szók híven úgy hagyandók, a hogy az 
illető forrásokban előfordulnak. Megjegyzendő, hogy a mutató szókban a közép e megjelölendő. 
Az eltérő alakok könnyebb megtalálás céljából a szótár végén külön szómutatóba állítandók 
össze (pl. jonkdbb, ösmer, üdS, dtal). 

8. A szók elhelyezése általában a betűrendtől függ. de tekintetbe veendő a származás 
is^ a mennyiben az olyan szók, melyeket a nyelvtudományon kívül még a mai nyelvérzék 
(ilL helyesirás) is egész biztosan és félreismerhetetlenül származékoknak mutat, a szoros betű- 
rend ellenére alapszavuknál sorolandók elő. (így pl. ezek a szók : fulánk, Őszinte, noha kétség- 
telen, hogy a für és ő szók származékai, mégis külön cím alatt tárgyalandók. Olyan szók 
azonban, minők pl. hirtelen, képes, ssgát alapszavukhoz csatolhatok — Mr, kép, — mert 
habár a nyelvérzék nem köti őket össze, a legcsekélyebb eszmélkedés már rávezet erre az 
etimológiai kapcsolatra). 

9. Az összetett szókat csak főszavuknál kell tárgyalni (pl. be-önt, ki-őnt az önt szó- 
Dál: agy-velő, agyorfurt a velő és fúrt szóknál). De első szavuk szerint is fölsorolandók a 
tárgyalt összetételek a szótár végére teendő szómutatóban. 

10. Az ikerszók, ha második felük értelmetlen szó, első felük szerint iktatandók be 
(pL tarka-barka, csanka-bonka a T Cs betűkben tárgyalandók, nem pedig a B-ben), különben 
a többi összetételekéhez hasonló szempont alá esnek (pl. irul-pirul a pirul ige alá). 

11. A szólásmódok lehetőleg minden jelentős szavuknál megemlítendők egy-két példa 
inséretében. 

12. Az összetételeket szorosan az alapszóhoz, vagy ha származék összetételei, a szár- 
mazékokhoz kell kapcsolni. E csoportokon belül a szoros betűrendet kell követni. 

13. A származékok az összetételek után és csoportosítás nélkül, egyenkint, szoros 
betűrendben sorolandók elő. 

14. Mint mutatószók a ragozható névszók egyes-számi puszta nominativusukban, az 
igék pedig a folyó cselekvés jelen ideje jelentő módja tárgyatlan alalgának egyes-számi har- 
madik személyében közlendők. 

15. A homonym szóknak nem lehet rendet szabni; az ilyenekre csak eléjük tett szám- 
mal kell figyehneztetni (pl. 1, ár, 2, ár, 3. ár). 

16. A betűrendre nézve megjegyzendő, hogy a hosszú hangzók a megfelelő rövidektől 
külön nem választandók (tehát pl. az a és á kezdetű szók vegyest tárgyalandók: abrak, 
ábráz, abroncs sat). 

17. Az egyes szók tárgyalásában a következő rend tartandó szem előtt: a) mutató 
s*zó és hangalakok; b) jelentések időrendben; c) szólások és közmondások. 

18. Minden egyes hangalak idézettel erősítendő, ép úgy mint minden egyes jelentés. 

19. A jelentések szakaszában a főjelentések arab számmal, a főjelentések ámyéklatai 
pedig esetleg betűkkel jelölendők. Minden jelentéscsoportban a szám vagy betű után röviden 
megjdolendő a jelentés. Ez latin és német szókkal törtéinek, melyek mellett, ha szótárból 
kerühdc, ez egy vagy két betűvel megnevezendő. Más nyelvű szót, különösen magyar synony- 
mumokat és defmitiót vagy leirást ama célra kivételesen csak akkor kell hasznábii, midőn 
nmr más ms^yarázó aszköz nincs, vagy mikor a régi szótárak is magyar értelmezést adnak. 
A jelentés-csoportok oly módon rendezendők, hogy mindig az teendő előbbre, a mely régibbnek 
tartható. A jelentés megnevezése után közlendők a bizonyító idézetek időrendben. 

20. Az idézett források nevei közül csak a legismertebb szótárirókét szabad nagyon 
rovído) jelölni; a többire nézve általában szabály, hogy az egytagúak egészen kiirandók, és 



a* 



IV utasítások 

hogy a legrövidebb megjelölésnek is rendszerint három betűből kell állania, melyek közül az 
utolsó, mint minden rendes rövidítésnél, okvetetlenül szótagkezdő mássalhangzó tartozik lenni. 
Mind ezt kell alkalmazni a munkák neveire is. 

21. Helykimélés céljából több közveteüenűl egymásra következő, szerző és munka 
szerint közös származású példa után a forrás csak az első idézetnél nevezendő meg, a többinél 
egyszerűen a kötet és lap jelölendő ; végre a kötetet jelölő római és a lapot jelentő arab szám 
mellől, mint nem cAvetetlenttl szükségesek, elhagyandók a k. vagy köt és L rövidítések. 

22. A szótár typographiai kiállításánál fődolog, hogy mind az, a mit a használó keres, 
könnyen és gy(H*san föl legyen található. Ennek a célnak alá kell rendehii minden egyéb 
tekintetet A keresés könnyűsége és gyorsasága legdőször is azt követeli, hogy minden alak 
azon a helyen, a hol keresendő, akár fejben, akár szövegben vagy elősorolásban, teljesen ki 
legyen irva. Második követelése a belső tagolás és csoportosítás külső kiemelése; a harmadik 
pedig az egynemüeknek egyező és a különneműeknek különböző fajta betűkkel való föltüntetése. 



Hunfalvy Pál, Gyulai Pál, 

az 1-9Ő (nyelv- és széptndoTnányl) osztály elnöke. osztálytitkár. 



. 



BEVEZETÉS. 



A Nyelvtörténeti Szótár a régi magyar irodaloni összes szókincsének gyQjteménye 
kívánt lenni. Hogy azonban e törekvését egész teljességében meg nem valósíthatta s kitűzött 
célját nem minden részletben érhette el, az elfogulatlanul itélö látatlanban is, minden előzetes 
beavatás nélkül jól tu(^a s bizonyára nem is ily várakozással veszi kezébe e mflvet. A minden 
kezdettel járó fogyatkozások számát e műben a szokottakon kívül még két tényező gyarapította. 
Az egyik az, hogy különösen a magán-élet viszonyaira vonatkozó adatoknak egy jó része még 
mindig kibányászatlanul a levéltárak sötétében hever; a másik az, hogy kevés a hozzáértő 
dolgos kéz, s a kik vannak is, a gyűjtésnek gépies, fárasztó s jutalmatlan munk^ára nem 
szívesen vállalkoznak. Ehhez járul még, hogy mind a magyar nyelvtudomány, a mely leginkább 
érezte hiányát a régi nyelv hiteles vallomásainak s egy és más, rejtekben lappangó, de biztosan 
sejtett adat napfényre hozatalának, mind a M. T. Akadémia, a mely évek során át (1873-tól 
1888*ig) tetemes anyagi áldozattal gyámolította s éltette a vállalatot, nem tartották tovább 
halaszthatónak a mű megjelenését s elegendőnek vélték, ha az eddigien a régi irodalomnak 
különben is legjava részéből összegyűjtött adatok dolgoztatnak föl, hogy a várva várt 
Nydvtört^ieti Szótár a tudomány embereinek s a magyar nyelv búvárainak mennél előbb 
kezükbe juthasson. ,Egyelőre, monclja egy helyütt az Utasítások is, meg kell elégednünk 
az el érhetővé h Az itt-ott mutatkozó hézagok kitöltését s a szükséges pótlásokat, ha hiányát 
érzi, migd elvégzi a ránk jövő nemzedék. 

A szerkesztők azonban még arra nézve sem vállalhatnak kezességet, hogy a földolgozott 
müveknek minden fontosabb adata helyet talált a szótárban. A nyelvismeret s a fölfogás 
különböző foka szerint a gytiytőknek egyike is másika is máskép értelmezte, a melyek pedig 
elég világosan szólottak, a gyt^tésre vonatkozó utasításokat; az egyik fontosnak tartotta azt, 
a mi jelentéktelen, s nagy gonddal minden apróságot kibányászott ; a másik pedig jelentéktelennek, 
a mi fontos, s kijegyzését elmulasztotta. 

Hettai KróniUuának nevezetességei sorában sok érdekes adatot talál az olvasó; a 
nevezetességek közt azonban bizonyára legföltünőbb ama két ritkaság, mely a Mátyás tetemének 
hazaszállításáról szóló fejezetben fordul elő: «Egy nihány nap múlva seellyébe töuéc a testet 
és be szurkozác ászt minden felöl, és haióba töuéc ászt és meUé adác a fö Alcudárt és Bodo 
(íáspárt, és meg hadiác azoknac, hogy el vinnéc ászt Székes Feyervárra*. S ha történetesen 
nem fordulnak hozzánk fólvilágosításért, ki s mi volt az itt említett fő alád ár, vele együtt 
noa ritkaság is, a szellye, kimaradt volna a szótárból. Sem az egyik, sem a másik nem 
volt kijegyezve. — A kinek emlékéből teljesen ki nem mosódtak a gyermekkori benyomások, 
^za kell emlékeznie rá, hogy a lat globus-nsik a nép nyelvében golyóbis vagy hugit a neve 
s csekély eszmélkedés után rá kell jönnie, hogy a golyó csak a jelen század dereka felé kezdett 



VI fi£VES^ETÉS 

erősebben lábra kapni; mindenki a golyóbis csonkításának tartotta. E vélemény azonban, a 
mint Nagyszigethi Kálmán kimutatta (Nyr. XIV. 362), csalódáson alapult, mert már Apáczai 
Csere Jánosnál (Encyclopaedia) s később Miskoiczi Gáspárnál (Jeles Vadkert) kétszer-kétszer 
is előkerül. S ha e szómagyarázó fejtegetés véletlenül meg nem jelenik, a golyó is kimarad a 
szótárból s régi volta ellenére is a csonkított szavak sorába került volna. Az említett két 
munka földolgozója ugyanis, noha az Utasításokban világosan meg volt hagyva, hogy « minden 
szó első előfordultakor kgegyzendő», a golyót elfeledte kiírni. — A ritkaságok sorában kétség- 
telenül első helyet foglakiak el a XV. és XVI. század irodalmának visaett (= helyett, gyanánt) 
és kéd (= stádium) szavai ; amaz hét codexben (Winkler, Nádor, Döbrentei, Weszprémi, Debre- 
ceni, Keszthelyi, £rdy) s egy nyomtatványban (Kon^játhi), összesen tizenkétszer fordul elő, 
emez egy codexben (Winkler) s szintén egy nyomtatványban (Kulcsár György) található. És 
sem az egyik sem a másik mint mutató szó nem volt az adatok sorában föllelhető; s ha 
egyes helyek utánnézése közben véletlenül rájuk nem bukkanunk s figyelemmel nem kisérjük, 
az utóbbit egyáltalában nem, az előbbit pedig legfö^ebb egy-két igazoló példával iktathattuk 
volna be a szótárba. — A kifeledettek sorából való Calepinusnak kélgy szava is, mely a lat. 
tneta magyarázójaként áll s mely Nagyszigethi Kálmán figyelmeztetésének köszöni, hogy kikerült 
a feledés homályából. — Egészen a legutóbbi időben, most, midőn már a B betű is szedés 
alatt volt, Heltai fabuláit kellett kezünkbe vennünk s benne egyéb föl nem jegyzett ritkaságok 
közt e szóra is ráakadtunk: bartos. Hasonlókép nem volt meg az adatok közt s csak az utolsó 
percben iktathattuk be a szótárba. 

Ha már ily fontos és szembeszökő adatokon is minden fölakadás nélkül keresztül siklott 
a kiíró szeme, elképzelhető, mily nagyra rúghat azoknak a száma, a melyek mindennapiak, 
jelentéktelenek, de csak úgy s akkor jelentéktelenek, ha magukban állanak, a minő pl. a UU 
ige; míg másokkal bokrosulva sokszorta nagyon is értékesekké válnak, a mennyiben megpáro- 
sulva 1^ jelentésben áUnak elénk, vagy sajátságos szerkezetet tüntetnek föl, vagy pedig szólások 
és közmondások alkotó elemeivé válnak, pl. ellát: erkennen, einsehen; fonnUU: hochmütig, 
hoiiartig sein ; valamihee lát : zugreifen ; igagat lát : recht sprechen ; kötelességUUó : pflichttreu ; 
látd-e: ecce sat. 

Hogy mennyire kevés pontossággal volt egy s más részről végezve a gycytés, élénk 
színben tűnteti föl az a tény, hogy most, midőn már az első füzet ívei kinyomva kezünk közt 
vannak s egy hiányos idézet kiegészítése végett Lippay György ,Pozsonyi Kertjének' III. köt. 
143-dik lapjára nyitottunk, a hol az almafajokat sorolja elő, s midőn az itt találtakkal szótárunk 
adatait egybevetettük, láttuk, hogy a következő fajok nincsenek megemlítve köztük : bonaburuUya, 
bó$gnai, posoni, periinger, teklö s tótpiros-álma. 

Ilynemű mulasztásokért tehát kötelességbeli pontatlanság vácija a szerkesztőket nem 
illetheti, valamint más, még jövőben fölfedezhető, tudtunkon s tisztünk körén kívül eső fogyat- 
kozások miatt is el kell hárítanunk magunkról minden felelősséget Annyit adunk s a^uk mind- 
azt, a mennyit s a mit átvettíink; sőt adunk jóval többet. A szerkesztés munk^a közben is 
tőlünk telhetőleg folytattuk az anyaggyűjtést s több fontos müvet, a melyek még kiaknázva 
nem voltak, részint magunk földolgoztunk, részint másokkal földolgoztattunk. Ilyenek: Pápai- 
T^od latin-magyar szótára (a mely egymaga mintegy tizenöt ezerrel gyarapította a meglevő 
adatok számát), Melius: Sámuel és Királyok könyve, Pázmány: Lutheristák vezetője, 
Váradi M.: Égő szövétnek. Pesti G.: Aesopus fabulái, Beythe András: Fives könyv, 
Keresztúri P.: Fölserdült keresztyén, Apor codex, Kónyi János: Hadi román, Várta 
mulatság. Ártatlan mulatság, G v a d á n y i összes munkái, Radvánszky: Magyar családélet, 
íí a 1 1 a g i A. : Kecskeméti Ötvöskönyve, (i é r e s i : A Károlyiak oklevéltára, Nyelvőr: Nyelv- 
történeti adatok, Wagner: Phraseologia, Orczy: Költeményes Holmi és Költtízülem., 
Molnár János: Jeles épületek, B. Szabó Dávid: Magyarság virági. Ezekhez járulnak 
még a következő müvek, a melyeknek szerfölött hiányos földolgozásáról a szerkesztés folyatna 



BEVKZETÉ& Vn 

alatt sokszoros alkalmunk volt meggyőződni s a melyeket i\jra át kellett dolgoztatnunk : Teleki 
codex, Komjáthi, Zrinyi, Gyöngyösi, Thaly: Vitézi énekek, Faludi összes müvei, Török-magyar 
kori emlékek (I. 11.), Rákóczy György levelezései. Magyar hölgyek levelei, Régi magyar nyelv- 
emlékek (II. m). 

Az anyag ismételt rendezése közben megtörtént hogy szemünk egyik-másik idézetnek 
Talamely ritkább szaván megakadt Meggyőződést akarván szerezni, megtalálható-e az illető 
szó a mutató szavak sorábaa utána néztünk s nem egyszer tapasztaltuk, hogy sehol senuni 
nyoma, hiányzik. Hogy az ilynemű mulasztásokat lehetőleg kipótoljuk, minden, bármi tekintetben 
fontosnak mutatkozó szót nemcsak az idézetekből, hanem a sokszorta forgatott munkák lapjairól 
is eshető fölhasználás végett kijegyeztünk. 

E folyton folyó pótlások nem egy ritka, jelentős szóval, nagy számú szólással s a 
jelentésámyéklatok megvilágítására s részben megállapítására szolgáló példák hosszú sorával 
bővítették s gazdagították a szótár tartalmát 

Noha azonban a szerkesztők erejükhöz képest minden lehetőt elkövettek, hogy e fogyat- 
kozások száma mennél csekélyebbre apac|jon le, mégsem állhatnak jót érte, hogy minden hézag 
pótolva van; sőt a napról-napra szaporodó példák nagY számából mindinkább meggyőződtek 
Tóla, hogy a hiányok teljes pótlása s minden lehető tévedés megigazítása a rendelkezésükre 
álló idő rövidsége miatt merőben kivihetetlen. Hogy mily nehézségekkel kellett a szerkesztésnek 
munkálkodása közben megküzdenie, élő tanúi neki ama tények, a melyekből csak néhányat 
emUtflnk meg ez alkalommal. 

A codexek földolgozása még akkoriban történt, mikor a Nyelvemléktárból csupán az 
l. kötet volt kiadva ; ezekből tehát az anyaggyűjtés részben az eredeti kézirat, legnagyobb részt 
azonban a másolat alapján készült Minthogy pedig az eredeti kéziratok egynémelyikének levelei 
hibás fűzés következtében egymástól szerteszét kerültek (VitkovicsC, KulcsárC.), a codexek 
kiadója pedig, a mint ez rendén is volt, e szétszórt leveleket a maguk helyére visszahelyezte ; 
minthogy továbbá a másolatok egy részének lapszámozása, a melyekből a földolgozás történt, 
a kiadásnak alapul szolgáló eredetiétől eltért (Festetics, Keszthelyi, DöbrenteiC, Példák könyve, 
Apostolok méltósága, Comides, Domonkos, Teleki, ÉrsekilyváriC), ebből oly kuszáitság és össze- 
vissza támadt, a melyet csak hosszas fáradsággal lehetett kiegyenlíteni s a mely továbbra is 
tetemesen megnehezítette a munkát, a mennyiben a lapszám kiigazítása végett minden egyes 
idézetnek utána kdlett nézni a kiadásban. Hasonló eset volt a Faludiból vett idézetekkel is. 
Tudvalevő, hogy a Toldyféle kiadás a különféle változtatások miatt megbízhatatlan ; a földolgozást 
tehát sűi eredeti kiadásokból végeztettük: de minthogy ezekhez ritkaságuk miatt manap csak 
nehezen lehet hozzáférni, könnyebb egybevethetés végett a közkézen forgó Toldy-kiadás lap- 
számossását alkalmaztuk. Itt is tehát az eredetinek minden egyes idézetét az utóbbiéval egybe 
kellett vetnünk s a lapszámokat kiigazítanánk. 

Jóval fölülmulta e nehézségeket s a gondot és fáradságot még sokkai inkább fokozta 
a hibák és tévedések fölfedezéséből támadt bizalmatlanság s a vele járó ama kötelesség, hogy 
a sejtett botlásoknak lelkiismeretesen utána nézzünk s a hol ilyenekre akadunk, kötelesség- 
szerűig megjavítsnk. E folytonos szemmeltartás seregestül fódözte föl s juttatta fölszinre a 
hibás adatokat 

Az Utasítások egyik pon^a így hangzott: ,Minden szó külön egy lapocskára írandó 
mai aialgában s mai helyesírással s utána következzék az idézet az eredeti írásmód hü meg- 
tartásával^ Midőn a munka folyama alatt egyes hiányos idézeteknek kiegészítése végett utána 
néztünk a helynek az eredetiben, kitűnt, hogy a gyQjtők nem egyszer hibásan irták föl a mutató- 
szói Eigész serege került ily módon napfényre a tévedéseknek. 

íme néhány példa : Mutatószó : S00lat (AporC. 6) ; eredeti szöveg : ongoUat ; olvasd : 
otszollat — Mszó. céda (AporC. 66); er. szöv: ceewda keppen ; olv. csudaképpen. — 
Mszó. zeUfCMegés (= zöldséges) CzechC 1 ; olv. s z e 1 í d s é g ö s. — Mszó. 0uUca (CzechC. 8) ; 



VIII BEVKSErrÉS 

e. sz. 0ulcaifaíval ; olv. szulcájával (1. csúcsa). — Msz. sjsH (JordC. 363); e. sz. allata 
hwtet az templom kerenghyenek felyre. — Msz. kiseál (DöbrC. 467) ; e. sz. kesal ; olv. 
kés ál. — Msz. gyógyni (JordC. 739); e. sz. gyogycgan ; olv. gyógítson. — Msz. SmtesBed 
(DomC. 174); e. sz. evBue zevtteek; olv. öszve szőtték. — Msz. meggyásaol (ÉrdyC. 24); 
e. sz. meg ygasohoh; olv. megigazohok. — Msz. csira (ÉrdyC. 40); e. sz. 9yrya; olv. 
(z) sírj a — Msz. gyérül (ÉrdyC, 190); e. sz. gyertoel; olv. gyérűel, azaz gyűrűvel. — 
Msz. SBülem (ÉrdyC. 80), smüetnény (198, 349); e. sz. gylemeer; olv. szí lem ér (szülemér). — 
Msz. kéjs ügyébe (ÉrdyC. 379) ; e. sz. kege eegybe tctkaroytaa ; olv. keze (= kezét) egybe- 
takarojtá. — Msz. hasztalan (ÉrsC. 182); e. sz. hagnálatlan; olv. használatlan. — 
Msz. kegy (gratia) (ÉrsC, 214); e. sz. kegyek; olv. kegy ók, azaz kígyók. — Msz. hogyan 'í^ 
(ÉrsC. 270); e. sz. hagyímn; olv. hagyván. — Msz, örhehf (ÉrsC 513); e. sz. dryeew kél; 
olv. őrizö-hely. — Msz. felreggent (ÉrsC 541); e. sz. feel regent; olv. fél fészént — 
Msz. folebb (VitkC 30); e. sz. (zemel) fálel; olv. (szemmel)-föllel, azaz füllel. — Msz. gyér- 
meteg (TelC 36); e. sz. germákded; olv. gyermökded. — M.sz. sgita (Helt:BibI. I. Pp.); 
e. sz. chinaiy sgüokat; olv. csinálj szítókat. — Msz. elmuíyalni (Helt:Bibl. I. Uuu3); 
e. sz. íie mulyaUl; olv. ne múljál el. — Msz. meggyűlni (Helt:Bíbl. I. Kk2); e. sz. meg 
gyelőnec; olv. meggyelönék (m^donék). — Msz. baromesásgtány (RMNy. 11.302); e. sz. 
az mi barom Cgiastan vagíon; olv. az mi barom Császtán (Császta hely Borsodban) 
vagyon. — Msz. süldő (Szentm:TFiú. 8b); e. sz. három száz fogoly madár sildégeUyen; olv. 
süldögéijen. — Msz. csal (főnév. LevT. 1.386); e. sz. chal; olv. hal. — Msz. s#őrőa (Com: 
Jan. 85) ; e. sz. sidrás hordó ; olv. sörös hordó. — Msz. sgődőgd (szedeget) Matkó : BCsák. 
110; e. sz. pókhálót sgódógel, olv. sződögéL — Msz. Hö sgagú: brond C. e. sz. kin uHS 
fogú; olv. kinn ülő fogú. — Msz. sgánko: bannum C e. sz. sganká vetésre valo fölirás: 
olv. számkivetésre való fölirás. — Msz. gyalog: pedica C e, sz. kaloda. — Msz. gyön- 
geség: sanies C e. sz. gánietseg. 

Sőt egészen újkon szók, a nyelvi^ítás alkotásai is voltak címszóknak többszörié 
följegyezve; pl. tetsghalottf vizön való hadnak parancsnoka, gsamok^ hasonmás sat; holott az 
eredetiben holteleven (TelC), vizöm valo hadnak kapitánnyá ; navarchus (C), kegyetlen (tyrannus 
C) áll ; a hasonmás pedig, mely mint a Czech codex szava volt kiegyezve, a codex kiadójának 
oldaljegyzetében fordul elő. Ilyenek még a következő i^ szók : példány, parancs, nyugta^ sgilárd^ 
döntvény, sgolgálatmentes sat. sat, a melyek ugyan a ,Török-magyarkorí emlékekben^ valójában 
föltalálhatok, de oly okiratokban, a melyek eredetileg törökül voltak írva s a melyeket mai 
korban fordítottak le magyarra. A mutatószók sorában voltak ilyenek is : mcdasgt (ÉrdyC 440), 
gyúkás (LépiPTük. 1.238), esgélyás (MA: SB. 217), mind föltűnő, könnyen észrevehető sajtóhibák 
ezek helyett: válasgtolt, gyakás, esgélős. 

A folytonos ellenőrzést s az eredeti szöveggel való egybevetést még két körülmény 
tette szükségessé. Ezeknek egyike magukban az eredeti müvek egynémelyikében, nevezetesen 
pedig a szótárakban tapasztalt, nagy szánunal előforduló hibák és tévedések. Ilyenek: ,Oth az 
óröc hazába latfoc a diéósegnec ekóssegöt, az gentákseget'' (NagyszC. 197), valószínűen így 
egészítendő ki: gentdk[nek íene6]seget. A Debreceni codex másolatában, a melyből a kürás 
történt, ez állott : ,Ez velagnac cgifrasagad meg viálvan' ; s midőn az eredetivel egybevetettük, 
így találtuk: ,Ez velagnac kevansagad el hagvan^ (262). ,Ygeb yozagh, tudnya illic: Reyteles 
ymadsag, fohazkodas* (WeszprC 139), javítva : Beyteles = bőjtölés. ,E1 iewenek a sebes wyzek, 
ees a házra tykezenek' (Pesti : NTest. 14), olv. ytkegenek (útközének). ,Egy ember hassitot 
füuekben ; nagy a szöme es azzokra alavonta a füueget' (Helt: Mes. 448) ; valamint Galepinus 
Fötieg-ie (capitíum), úgy]^ez is világos sajtóhiba süveg helyett; az illető mesében ugyanis pár 
lappal később még kétszer előfordul e szó (452 és 454), de ott már süueg áll. Euchia (Lod.) : 
valószínűen huchya helyett, olv. kuccsa -- kuttya : kaliba, kunyhó. Eéálees f?J : sesqui ; a latin 
részben : sesqui : masfeel (uo.). Fakogás (uo.) ; olv. fazokas. Feüly^ feülny (uo.) ; olv. öl s talán : 



BEVEZETTÉB IX 

Ölnyi. Fureuk (uo.); olv. eureuk, HtdíhsBeu (uo.); olv. hoU Mén. Kanpan (uo.); olv. kápa. 
Kehes^ kekcM : septa (uo.) ; olv. rekesz. Keteus xaas : mantica (uo.) ; olv. kettős ssák, Vejfrálut : 
cruor (uo.) ; olv. vér aluU =^ aluli vér. (Legkiválóbb nevezetessége pedig ennek a sajtóhibókkal 
rakott szótárnak a lat paiimtia szónak ez a magyar egyértékese : vetarplyenye, a mely mind 
a latin mind a magyar részben megvan). Egyén saedés: collectio C; olv. egyhensgedéa. Meg- 
ssaidani : conforire C ; olv. megsgardani. SeubabasaságliOB való : duumviralis C ; olv. smhasa- 
sághojg. Yacillatio: forgás C; olv. tántorgás. Ceecsteee MA.^ tsetsese PP. tsétsese PPB; olv. 
csecse MA.' = csecse. Glauciolus : musikassinü ló PPBL nMtskassinű ló PPl ; olv. macskassemű 
ló MAI. Bukdolom a vizben PPB. és Kr; olv. bukdosóm PP. Vesetetö-bíró : isostrates CM. (Kr.); 
oIt. eggyesMtelá bíró : isostrates C. Bomlik : ruit MA. (Kr.) ; olv. bomlok MA. B6r •sapka: cudon 
PP. (Kr.); olv. bór-sisak. Csámporodik PP. (Kr.); PP.-ntí nincs meg, hanem PPB.-nál. Sáp: 
scaphium MAI. (Kr.) ; az első kiadásban nincs meg, a második és harmadikban pedig sáf áll. 
üsec MA.* tsék PP. (Kr.); olv. csecs MA.* =- csecs. Csirág: thalli, aspargi MA. (Kr.); olv. 
csirák MA.^ csiráé MA.* =- csirák. CsŐlék CM. (Kr.); olv. esölék C. Simán gyalul, Kr. forrás- 
ként MA. szótárát említi; pedig PP.*ban található. Fraska Tel: FeL 116: jentatio, jentaculum 
(Kr.); pedig annyi mint: nugae, ineptiae. Csúcsa: amasia SzD. (Kr.) s ilyen értelemben idézi 
Gyöngyösit II. D.275, holott e helyen csúcsa olvasható = hasta. 

Hasonló gondos utánnézést s a hivatkozájsos hellyel való tüzetes foglalkozást követelt 
még az ingatag, következetlen helyesirásü, továbbá a hiányos idézet következtében vagy egyéb- 
ként is határozatlan s homályos szók hangalakjának s jelentésének megállapítása. 

Régi irodalmunkat első korszakaiban helyesirás tekintetében általában tétovázás, követ- 
kezetlenség jellemzik; tudatos, egységes Írásmódot csak keveseknél találunk; Íróinknak egy jó 
része, még a nyomtatványok idejében is, nem csak kortársaival szemben, hanem gyakran 
magamagához is következetlen. A kiízdelem nyelvünk sajátos hangjainak jelölésében csak 
keveseknél ^ el a kívánt sikert; egy jó szám, bárhogy erőlködik is, biztos megállapodásra 
nem tud ^utni. Ez ugyan a velttk szakszerüleg foglalkozóknak nem okoz semmi nehézséget, 
ha a szó a járatosak, ismertek nagy seregéből való ; máskép áll azonban a dolog, ha a ritkák, 
kihaltak, vagy épen az egyszeresek (hapax legomena) közé tartozik. Ezek egynémelyíkének 
helyes olvasása s hangalalguk megállapítása, ha ugyan elérhető, csakis az illető író több 
helyének egybevetésével s gondos vizsgálatával érhető el; több esetben azonban még így is 
legíb^ebb csupán a valószínűségig juthatni ; néha még tejesen sikertelen marad minden törekvés. 
Bornemisza, Zvonarics s kortársaik egynémelyike sl c és cs hangok jelölésében annyira 
köveULCzetlen és határozatlan, hogy gondos egybehasonlítás után sem álli4)ítható meg az ismeret- 
lenehb szóknak helyes olvasása. Nem tudtunk tisztába jönni pl. Bornemisza meg csicsorásic 
(Préd. 458) s Zvonarics kiesiborássik (PázmP. 104) szava cicorás, cihorás^ vagy csicsorás, 
cstborás-nnk olvasandó-e. 

Ujabb történetíróink a régi történeti emlékeket rendszerint átírva adták ki. E körül- 
mény is megnehezítette a szók helyes olvasásának megállapítását A csendely szó pl. az egyik 
loadásban majd ojer-vel, ntajd cs-vel van írva; ebből az következnék, hogy csendely-nek hangzott; 
s éUiször így is iktattuk be a mutatószók közé. Utóbb azonban egy XVUI. századbeli, határozott 
helyesirású nyomtatvány fölvilágosított, hogy a szó eendely-nek olvasandó. Hyen a csirák, 
csirák (gOnstling) is, a melyet csak eredetének kinyomozása után lehetett meghatároznunk, hogy 
igaz alalga csirák. 

A Jordánszky codex helyesírás tekintetében egyike a pontosabb, szabatosabb müveknek. 
A nyílt e hangot ő is állandóan e-vel, a zártakat (é, é) ee-rel jelöli ; a mi s-ünk nála is követ- 
kezetesen szintén s; cir-je, valamint xr-je is két-két hangnak a jele; az előbbi egyként c és cs^ 
&z utöbbi pedig s és ss értékű. S mindamellett kétséges marad, miként olvasandó helyesen a 
csopán ez egyetlen helyen előforduló csepóVees: lippus (108) szava; így-e; cepölyés, csepölyés, 
vagy pedig ci^ölyés, csépdlyés; mert itt-ott a zárt é egyszerű e-vel is van jelölve: le^ea (6), 

M. NTRLVTÖKT. BZÓTÁB. b 



X BEVEZITTfiS 

yol tenny (469) sat Hogy e szó alig tekinthető a már MA. szótárában előforduló cBeplye 
(tseplye, perje PPB.): gramen származékának, abban alig kétkedünk; sokkal nagyobb a 
valószinfiség, hogy ama esep^eges, csepdjeges-nsk rokona, a melyet a Tájszótár így magyaráz : 
^sir, szurok, méz által összeragadt haj, toll vagy szűr; mocsok miatt ösi^eragadott baj- 
fürtös'. Valószinűség szerint tehát így állapítha^uk meg olvasását: csepőlyés. Ugyan csak e 
codexben olvasunk egy más különös szót, a mely a 94. lap következő helyében fordul elő: 
jZwl^h, nywlath es erdey dyznooth ne eegyetök, es h^ hwsayth ne yllesseetök, merth förtel- 
mesek hiXrk'. A eodex helyesirása szerint e szónak helyes olvasása jíÜI^ vagy szülét volna. 
De aüle vagy sMÜle állatnevet se az összes irodalom, se az élő beszéd nem ismer. A szó 
ala^ának s jdentés^iek megállapítása csak gondos nyomozás s más helyekkel való egybevetés 
utto éiiiető el Káldinál ,tengeri nyül' az egyértékese; Luther is kaninchen-nel fordítja. Biztos 
megállapodásra azonban csak a Vulgata cru>erogryUM$ szava vezet, melynek német egyértékesei : 
springhase, stachelsch wein (Weise: Griechische wörtor im latéin). Eszerint codexiínk következetes 
helyesirásához hűtlenné lett, s a mi nála ritkaság, de mégis előfordul, pl. ,fotos rwhath vyzeP 
(98; =:: visel (egyéb helyeken: 732. 737. pysel-nek íija), e helyen a szokott 8 helyett e betfit 
használt, vagyis a g^rleth síUel-nek dvasandó s nem más mint süif rendesen ez összetettben: 
sül'disBnó: erinaceus, echinus MA. — ,MeI zep te lepdid az sarvba^ (DöbrC. 481). A latin 
szöveggel való összehasonUtásból: ,Quam pulchrí sünt gressus tui in calceamentis' kitűnik, 
hogy UpeUd irás- vagy sajtóhiba l^^esid hdyett — Az Ehrrafeld codexből dicsedelem mutató- 
szóhoz ez az idézet volt csatolva: ,Cristustol neky ygerett gyczeddmuel mene angyaloknak 
ewrewmyre^ (26). A kiírás a másolatból történt, a hol a szó világosan így van írva; az eredeti 
szöveggel való egybevetés azonban iráshibának tűnteti fbl s helyesen gyesedelfnuel-nek olvasandó. — 
Calepinusnál a lat mariscae magyarul ekként van visszaadva: Mg üetlen ftoge. Itt az dng 
minden valószínűség szerint a (talán ismételten írt) FW^.-nak hibás szedése; üetlen pedig a 
latin magyarázat szerint: ,iicus insipidae' világosan annyi mint: ieetlen. — A Döbrentei codex 
hymnusainak egyikében ez áll: ,Haroak gömölőe viragozek, ziznek méhe nevekedik, iozagnak 
oeioia fettlik, isten templomban lakozik^ (286). Az Apor codexben a megfizető hely így hangzik: 
,iozagoknak gagtoiok fenlnek^ (129). Kétségtelen tehát, hogy a föntebbi helyen az ozUííí szó 
iráshiba zastoia vagy talán asftoia = ásztója helyett (vö. ászló: zászló, álog: zálog sat. a nép- 
nyelvben). — A Keszthelyi, s vele megegyezőleg a Kulcsár codex a XVm. zsoKámak e mon- 
datát: ,Vox Domini rev^bit condensa* ekként fordí^a: .Umak zavra meg yelenth egybe 
mmtekelhf' (9. vers). Hogy itt a sgűn ige nincs helyto, azt mindenki ^ső tekintetre fSfismerheti ; 
s noha két különböző kézirat vallomása áll előttünk, mintiiogy azonban a kettő egyazon 
eredetinek másolata, voltaképen csak egy tanúval van dolgunk s így kétségtdenül ü*áshibának 
kell az idézett szót tartanunk; s valószínű, hogy a zwnt jmrt^uek (= szűrt) olvasandó. Ha azonban 
valahol, épen ily szókkal szemben óvakodnunk kell a könnyenhivéstől, mert könnyen csaló- 
dásnak tesszük ki magunkat s másokat is megtévesztünk. A további nyomozás s a többi 
zsoltárfordításokkal való egybevetés s ezek közt végre a Döbrentei codexnek m^elelő helye 
megtanít bennünket, hogy az iráshibában való bizabnatianságunk helyén volt E kézirat így 
.szól: ,Vmak zova e^be eéventei meg ielent^ S ezzel az iráshiba^föltevés s a s»ürt obrasat 
egyszerre mindenkorra ki van zárva. Itt azonban egy új kérdéssel állónk szemben: mi ez a 
SMövent s a belőle egyberántott sgünt =» sziwent igenév; sarjadéka^ a sbö oselekvésszónak: 
s tehet-e a seőtt denstís-i? Szerencsénkre van egy harmadik codexünk, a mely segítségünkre 
jön s pontosan megíielel kérdéseinkre. A Domonkos codex egyik legendájában így beszél: ,Ez 
evzvegy azzonyallatnak ev feyenek bevreben oly nagy faydahn menebe, mynt ha mynden 
hayayt nagy evrevuel ky zaggatnayak; mely hayak vgy jtevnéek vaia eveue, mynt ha evzue 
zevitedc volna evket, annűra hog zvkseg volna ev hayayt el beretualny ev feyérev? (174); s 
utóbb ismét: ,Es az ev ezenképpen evzpe zemU hayayt m^ mutattatta nyluan az predicacyon' 
(175). Ezeknek egybevetéséből immár megállapítható egy -n képzős sjgövön, ^ szSvön^k ige, a 



BEVES&BTÉS XI 

szerte Ismert S0Ö igének származéka. — Hasonló jelenségek: ,En wagyok az Klokook Isthwan; 
rerem megh holtt Zecheden, a me\j kenyerghwtt en érettem' (LevT. 1.382). A levé^ytytemény 
kiadója Íráshibát s^tve vérem-nék gyanilja a nem értett szót^ s a hely kiirója is e mutató- 
szóval jegyezte föl. Egyike kihalt s különben is legritkább szavainknak, a mely e helyen kívül 
csupán egyszer fordul elő a Peer codexben: ,Az hwganak ferye azaz rery kezde öteth tytkon 
el arwlny^ (48). S e hely egyszersmind m^ is mondja világosan értelmét azaz rér: sO, 
sógor. — ,Talam valami dogot arzet valahol, es arra jő a bitsagra^ (Helt: 99. Mes.). Az első 
kiadásban, melyből a kiírás történt, e mese hiányzik s a második kiadás után volt lemásolva; 
s a másoló vagy a mi valószinfibb, egy más kéz a biéság szót hibának tartva birság-m javí- 
totta ki. Hogy nem sajtóhiba s úgy helyes a szó, a mint a második kiadás a4i&, az már ki 
volt mutatva a Nyelvőrben (XVI.291). — A JordC. 0a€Ufto szavát, mely a 122. lapon olvasható : 
Jifyndden nemzet ew sereghek es zaaztoyok zerent taborth yssenekS a codex kiadója, Toldy 
Ferrac, MotufUh-Ta, javította ki ; holott a codexek egy jó részének vallomása szerint is kétségtelen 
a saasto = stásáló olvasat ,En sebeimet neked adam, hogy énnekem ecuíio vyselwm légy (VirgC. 
61), Az alazatossoc Gristusnac aaataia alath iarnao (DebrC. 421). Ffel tetzyk ember íTyanak 
zojBtaifa az ^ben^ (£rdyC. 12.) s így még az 59. 149. 536. 601. lapokon, s föntebb az Apor 
codex 129. lapján. — F(tttanő szó a salapas, mely Szegedi Teophaniájának 36. lapján található : 
,Salapos sűvegfl vén ember' ; föltűnő először, mert csupán ez egy helymi kerQl elő ; másodszor, 
mert alapszava: aalap szintén ismeretlen; s harmadszor, mert nagyon emlékeztet a régi nyelvben 
többször használt kalapos sümg-ve. Előre is kimondhatni tehát, hogy ez a salapos mindenesetre 
ssútóhiba s a kezdő s helyett k olvasandó: kalapos. A többszöri tapasztalaton okulva azonban, 
utána néztlínk a szó eredtnek s az eredmény megigazolta bizalmaüanságunkat Schmeller 
.szótára szerint: ,Das schlapheiblein hat klappen, welche über die ohren herabhangen. Cf. slav. 
sMapa: hut: (esk. Jíétpa: őapka' (11.530). .Sandersnél meg ez áll: ,SchIapphut: mit krampen, 
die heronter zu klappen sind und dann das gesicht verdecken^ A sálapos süveg e szerint 
ugyanazt jelentette, a mit a kalapos s. vagyis a mai kalap; azaz: karimás süveg. 

Figyelmesebb körültekintést s messzebbre ható vizsgálódást kivánt az oly szók értel- 
mének meghatározása, a melyek a forgalomból teljesen kivesztek, vagy egymagukban rokonok 
nélkül állanak s származásukat homály födi. A szerkesztés kötelességével járt, hogy az egyszerű 
beiktatással meg nem elégedve, a mennyire tőle telik, az ily szókat is földerítse s a melyekről 
leh^ a homályt eloszlassa. Egy-egy ily szó jelentésének meghatározása, s a mi vele egyértehnű, 
eredetének kinyomazása, kivált ha a szó, a mint ez számos esetben történt, vagy hiányos, 
vagy épen minden idézet n^ül áll, megköveteli, hogy a hivatkozásos miiben az illető helyet 
fölkeressük, az előző mondatokat, a melyeknek egyik-másik részlete tán valami világot deríthetne 
értelmére, figyelmesai átvizsgáljuk, vagy ha a mtt iordítás, eredetyévd, egybehasonlitsuk ; más 
esetekben pedig, hogy a szomszédos nyelvek egyikében-másikában is körültekintsünk, a mdyekben 
eredetiére gondolunk rátalálni. Egy cédulán például e mutatószó állt: csösm, s alatta idézetképen 
ez: cmMm Helt: Mes. 456. A föltűnő alak s az a tény, hogy az első nyomtatványokban sok- 
szorosak a sajtóhibák, kötelességünkké tette az utánnézést s a sztikséges kiegészítést. A kiegé- 
szített hely így hangzik: ,Chak oda tekintsen a chörtz, bizony behaytom^ Már maga az alak 
is (ckáríM) méltán kétséget támaszthatott e szónak caős0-sxel való egybevetése ellen; a hely 
előzményei pedig teljesen lerontják e föltevést A kegyetlen n^nes ember szolgálatában állott 
ördög t L elmondja neki, mi módon fogja zsarolni a népet: ,Kiveszem tőlük ötödöt, fóldvámot ; 
asztal búzát is veszek rajtok, kántor ludat, kappant, tyúkot; szent Balázs malaczot meg kell 
admok"; s erre következik a föntebbi hely: ,chak oda tekintsen a chörtz, bizony behaytom^ 
E műnek tüzetesebb átvizsgálása után még egy más helyen is ráakadtunk e szóra: ,Vgyan 
bfines a czörtz, vagy vétk&zet a szegény ember, auagy nem': pauper ubique iacet. E szavak 
taaulaágkép vannak a farkas és bárány mes^e után odafűggesztve. A két helynek egybeveté- 
séből tehát a szónak körülbelül ily jelentése vonható le: szegény, védtelen, nyomorult 

b« 



Xn BEVEZETÉS 

Még egy harmadik helyét is kell e műnek itt idéznünk: ,A szegényéé mindenha bflnessec, és 
oda kel fűzetniöc a CMÓraei^ (19). Hogy az itt előforduló szó nem tartozik a föntebbivel ^ybe, 
az már alalgából is, de főleg jdentéséből következtethető ; mert míg az előbbi csűrcst-ni^ eofiez 
csöraer-nek olvasandó s bírságot, sarcot vagy ilyesmit jelenthet Minthogy e műnek eredetijéhez, 
a melyből a fordítás történt, vagy helyesebben, a melyen az átdolgozás alapszik, eddigelé nem 
férhettünk, ennél több eredményt nem mutathatunk elő, se a szó származására nézve, habár 
megkísértettük, tisztába nem jöhettünk. — Szintoly meghatározhatatlan, habár utána jártunk, 
az eMten értelme is ez idézetben: ,A tűle eretnekeztetet Joachim Camerarius penig élt 1530 
e80ten táiban^ (Czegl: Japh. 133). Annyit ugyan biztosan tudunk, hogy esgten nap a nyolcadik 
nap s pl. esBten kedd, ,keddhez egy hét^, esis^en id6 =^ esztendő hosszabb időköz; de hogy 
ezekből következtetve mit tesz az 1530 essten tájban, azt csak gyanítani l^et, hogy annyi 
mint: 1530 esztendő körül. — ,Eé tfl kózzöUetec, ki bemarfa ö kezet en velem a salsas tálba, 
elarol engemet' (MünchC 100). A JordC, Sylvester s a többi fordítók egyszerűen ^ál-lal a^ják 
vissza a Vulgata catinus szavát Helyes olvasását s igaz értelmét csak eredetiének, az olasz 
salsa szónak fölismerése a^ja meg, a mely ugyanegy a fr. sauce szóval, tehát annyi mint: 
mártás, lé; ,sálsás tál* eszerint: leveses v. mártásos tál. — ,A mi praig két leányom dos9át 
illeti, hi^om, hogy fiaim kinnek kinek tiz tizezer forintot aoljanak' (Radv: Csal. in.317). A sc^j- 
telmet, hogy az idézetbeli szó egyértékese a mai Jcelengyé-n^ vagyis hogy nem egyéb, mint 
a latin dos, a magyar Verbőczyben ti^lt imez adat helyesnek igazo^a: ,Dosth ees iegyrwhath 
kellyene fyzethny*. Az előbbihez hasonló hangzású szóval találkozunk Gelejinél: ,Nagy dósa- 
hűtvel arra kötötte magát' (Válts. 11.186) és: ,Nagy dósa hitre esküsznek* (228). A saomak- 
kigyó-'iélék sorába tartozik, azaz a melyekben a netán érthetetlen idegen szót az iró a meg- 
felelő eredeti szóval vflágitja meg. Szerb-horv. duSa: lélek; tehát dósáhüre annyi mint: 
lélekre, hitre; a magyarban is: lelkemre-hitemre! — ,A tulkot sálffockra váguán, fákra 
rakiác ászt' (Helt: BibL 11.286). A szó jelentésére s eredetére nézve némi útbaigazítással szolgál 
egy múlt századbeli Szakácskönyvben foglalt rövidke adat: ,Sállyás petsenye' (Nyr. IX.73). 
A szó a mai népnyelvben is járatos ez összetételben: fősor v. fölkor; eredetbe a ném. schál: 
,benennung eines fleischteiles vom ochsen, welcher durch spaltung des sogenannten knöpfls 
gewonnen wird. In der metzgersprache: die htift-schalen, schwaif-schalen, ober-schalen' (Schmell. 
11.394). — ,Az ki azt kivánnya, hogy meg mosodhassek, mennyen az sápra házba (ACsere: 
Enc* 12). Az oláhból került szó, a hol éopru annyi mint: nubilarium, szín, eresz (LexBud.) : 
saprahásf tehát minden valószínűség szerint annyi mint: fészer (félszer). — ,Ember' bátor 
mykenth orozlan, feleken mykenth nywl, zeled mykent galamb, czwff ees sod mykent rawaz' 
(ÉrsC. 263). Egy hasonló hangzású s jelentés tekintetében is némileg vele találkozó szó él 
egyik tájszólásunkban: ,Ejnye de saódé égy ember ez = veszekedő, rossz jellemű' (Nyr. XV.421). 
A codexbeli sod-nBk eredetije az oláh iod: nevetséges, furcsa, csúf, bolond (LexBud.). A táj- 
szólásbeli seódé valamely más nyelvből kerülhetett át (mert e szó megvan a román, germán 
és szláv nyelvekben is), de hogy melyikből, azt nem tudjuk megmondani. A codex eszerint 
maga magyarázza meg a szót, midőn mondja: csúf és sód. -- A bodifa szónak egyebek közt 
bo0da és borBa mellékalakjaí is járatosak voltak a régi irodalomban, valamint még ma is azok 
a népnyelvben ; s mindamellett Kónyinak (Hadi román 168) bo0dabekgség s Pázmánynak (Kalauz 
836) borBotúró kitételét előzetes vizsgálat nélkül nem volt szabad a bodga-héli példák sorába 
beiktatnunk s a nyomozás ki is derítette, hogy az előbbi az olasz bogea: daganat szónak a 
képmása, az utóbbi pedig a bronBa, szokottabban brindBo-nak a változata. — A már föntebb 
idézett, egészen magán álló bartos is azok közé tartozott, a melyek megfejtésre várnak. Heltai 
Fabuláinak e helyén fordul elő: ,Eleybe kezde iöni louon egy ember szabasso, veres nagy 
agyarú, hassitot sűuegben, es egy igen szelles galléros mente vagyon rayta, nagy a szAme, es 
azzokra barUosson alavonta a sűueget' (448). A szónak mind származását, mind jelentését 
megmagyarázza Grimm szótárának a Bárt cikkhez függesztett következő értelmezése . . . ,(26) 



ein bari an der kappe: eine grosse kappe mit langen bárten, die kappe selbst durch ein drat* 
gestell hoch ttber den kopf gehaiten, die bárte aber wie eine scharpe um den leib geknűpfl, so 
dass die enden hinterwSrts herunter falién^ Vagyis forrásunk föntebbi szavai szerint az ördög 
^hasított sQveget', máskép ,skatulyás vagy csákós süveget^ viselt, azaz a melynek csákja (csak: 
dependentia SL), lefientyQje s a németajkú Heltai szerint bar^-ja volt s ezt vonta szemére alá 
a nemes embamek megjelenő sátán. 

Mindeme példákból, a melyeket a nagy számból csak mutatványkép közöltünk, levonható 
a következtetés, hány homályos jelenség maradt a gondos nyomozás ellenére is megfejtetlenül, 
hány hiba és tévedés, mert elvégre is minden egyes adatnak utána néznünk merő lehetetlenség 
volt, maradhatott megigazítatlanul. 

Hátra van még, hogy beszámoljunk az elvekről, a melyek e^árásunk irányát, különösen 
ama pcmtokra nézve, megszabták, a melyeket az Utasítások vagy egészen emlitetlenül hagytak, 
vagy csak általános vonásokban érintettek. 

Az Utasítások 2. pontja így szól: ,A Nyelvtörténeti Szótárnak teljességre, valamint a 
szóknak első előfordulásuk biztos megállapítására kell törekednie^ 

A mi a tévességét illeti, hogy e követelésnek teljes mértékben lehetetlen volt megfelel- 
nünk, arról már föntebb elég bőven szólotttmk. Itt még csak annyit említünk meg, hogy külö- 
nösen a régi, nevezetesen pedig a latin okiratokban szórványosan előforduló szók tekintetében 
mutatkozik észrevehető hézag. Ez kettős okból magyarázható. Az első, hogy földolgozásukra már 
nem jutott idő, de meg vállalkozó sem akadt rá ; a második, hogy egymagukban s minden 
magyarázat nélkül állanak, a legtöbb esetben helyes olvasásuk is meghatározhatatlan ; pl. Séles, 
jobagio (Czinár), Seleus^ villa (uo.), Seliestew^ jobagio (uo.), ZéleSy praed. (uo.), Zeleus, praed. 
(no.). Ki állithatia egész határozottsággal, hogy ezeket helyesen olvasni tu^a? Szeles, Széles, Szőlős, 
vagy talán más egyebet akarnak-e mondani? S melyik szó alá iktassuk be őket; a smH (ventus), 
u& (margó), SMőllö vagy seHye^ SMellye példáinak sorába? S föltéve, hogy csakugyan meg- 
határosdiatiuk hangalakjukat, hogy pl. a sokszorta előforduló Olup személynév ugyanaz a szó, 
mint a későbbi alap, még akkor se iktatható be biztosan e szó példái közé, mert tu4juk, 
hogy a személy- és helynevek gyakorta mily változásokon mennek keresztül; a honosító törekvés 
a l^degenebb szót is legtöbbször úgy átalakítja, hogy idegen származást senki se gyanítana 
bennük s mindenki méltán eredeti terméknek tarthatja. A tulajdonnevek nagy óvatosságot 
követdnek s bármily világosaknak, áttetszőknek lássanak is, ha egymagukban, kellő magyarázat 
nélkfll állanak, nem lehet származásukra nézve határozott Ítéletet mondanunk. Másként áll 
a dolog az oly idegen okiratbeli magyar szókkal, a melyeknek hiteles jelentését az illető nyelv 
félremagyarázhatatlan értelmezése támogatja; pL mugsar (1276. év. Nyr. VII.267); a megelőző 
magyarázat: ,lacus posterior' s a hozzácsatolt ,vulgariter' kétségtelenné teszi, hogy mug == müg 
ímög, mögé valaminek): posterior; sár (pocsolya): lacus. Hogy mi a horhag^ mely egy 
1276. évi okiratban olvasható (Nyr. VII.219), megmondja az eléje vetett ma is jól ismert szó: 
M vnum zurduk vei herhag'. Vannak ismét olyanok köztük, a melyeket más forrás alapján 
noagyarázhatni meg; pl. ,usque ad arborem hurcclcha sub qua est méta (1257. Nyr. VII.317). 
Hogy mi ez a burcoleha, fölvilágosít róla Lippay János: ,A barkocMa fa, kát a deákok sorbus tor- 
minalisnak nevezik, a magas hegyekben a bik-fák között terem (PKert 111.195). 

Magától érthető, hogy ez utóbbiaknak egyikét-másikát, a melyek szemünk ügyébe estek 
-~ mert, mint már említettük, kaszemelésükre idő nem jutott — az igazoló példák sorába fölvettük. 
A te^esség nem szenvedett rövidséget azzal, hogy az összetételek közül, mint maguk- 
tól érthetőket s fölöseket, kihagytuk azokat, a melyeknek második tagját oly szó alkotja, a mely egy 
egész nemnek vagy fsynak közös sajátságát jelöli, mmt : birka- fej, rigó-SMem, horjúfvl, nyúl' 
ióf, sas-ioU, rÓBSa-levá, barack-mag saL De fölvettük, ha adataink közt előfordultak, az olyano- 
^ 1) a melyek jellemző ^"telemben áUanak, nmi: elefánt-csont : elfenbein, halhéj: fischbein, 
ó-gyomor (telhetetlenség), disenó-láb: schinken; 2) a melyek az eredetitől tetemesen eltérő 



XIV HEVEKETliS 

jelentési öltöttek magukra, mint: pápa-seem: augenglas, őkör-sisem: zaunkönig, sas-ssíefH (éles 
szem), npul'8£iv (félénkség), galamb-begy: feldsalat, kecske-láb: holzbock, eb»íe^: wol&milch, 
vas-macska: anker; 3) a melyek szólások vagy közmondások alkotó részeivé váltak; pL Fából 
vas-karika. Eb-csont hamar beforr. Kák-lábon jár. Miatyánk, bárány-láb. Eb-rudon 
vetették ki. Kitetszik alóla a ló-láb. Sat 

Nem juttattunk helyet továbbá az oly szóknak, a melyeknek hitelességéhez erős kétség 
fér, a melyeket az összes múltnak egyetlen adata sem támogat s a mely^ egyes tudákoskodó 
nyelvészek önkényes alkotásainak bizonyulnak be. Dyenek Adáminak következő elvonásai: 
Abár: rührlöfiel; elvonva ebből: abár-ol. Abaj: haufen, menge — abaj doc. illiony: feierabend, 
rasthaltung — alkony -odik. Av: grausender gestank und fáule — av-as. Bám: ausser sich 
gesetzt — bámul, Bersen: wut^ das knirschen mit den záhnen — bersen-kedik, Béff: rölps — 
böfög. Dák: dolch, stílét — dák-os. Dics: lob, nihm — dicső. Dicse: pral^rei — diese-kedik. 
Fény: pech — feny-ö. Foháse: seufzer — foháss-kodik. Qáb\ grünlíngvogel — gáb-os, gáb-os. 
Gede: etwas reizendes, lockendes — gedé-l. GémbóU rund — gömböly-ü. Kaland', mitgiied, 
compagnon — kaland-os társ MA. Kény: niedlichkeit — kény-es, Lug: reben — lug-cts. 
OK: die haare abscheeren — oU-ó. Parány: sehr klein — parány-i. Red^: halter — redó-s. 
Réme: das erstaunen — rémüL Senyv: krátze, raude, schimmel — senyv-ed. Tárogat: ein 
gewisses fekiinstrument blasen — tárogat- ó. Telep: láger, haltung — tel^edík. tjr: höhle, 
leere — ür-es. Versen: streit, wettstreit — versen4 fut. Vörhön: braun, rötlích — verhen-ö. 

Idevalók még, a melyeket Kresznerics mint régieket B. betűvel jelöl, a melyek azon- 
ban részben már Adámi, részben Baróti, legnagyobb részt azonban Sándor Istvánnak bebizo- 
nyult elvonásai. Ezek a következők: Ábra: forma. Bádgyik: langueo. Bék: pax. Bód: beatus, 
felix. Cim: títulus, inscriptio. Csem^ csim: cyma, germen. Osir: pullus animalium. Dúe: tumor, 
tuber. Gömb: glóbus, sphaera. Gryám: auxilium, subsidium, fulcrum. Hang: sonat, timűL Hol: 
aurora, tempus matutinum. Hömp: cylindrus, scutula. lg: magnus, ingens. Imb: sudor; item: 
fervor, aestus. Lás: tumultus, motus populi. Lob: jacit, jactat, jaculatur. Lug: lucus, saltus, 
nemus. Men: velum, velamen. Mogy: bacca. Bea: tremor. Bip: frustulum, lacinia. Rom: fragmen, 
ruina. Tév: error, erratum. Űr: cavum, vacuum. 

Hasonlóképen kimaradtak az oly szók is, a melyek világos sajtóhibáknak bizonyultak 
be; pl. ,Meg szaradot az en erőm mint egy csetep' (Szék: Zsolt. 20). — Káklinál: cserép. 
Féueg: capitium C. MA. fúueg Helt: Mes. =^ süveg sat. De az olyanokat, a melyeknek cdva- 
sását nem volt módunkban megállapítanunk, fölvettük; pL lau: epidromis CL Jau, jaca: epidro- 
mis MA PP. sat. 

A föntebbi pont ama követelését, hogy a szók első előforduitának t»ztos meg- 
állapítására kell törekednünk, folyton szemünk előtt tartottuk s az igasolópéklák sorában rmd- 
szerint a legrégibb adat fogla^a el az első helyet Itt két kivételt tettünk. Az első, hogy a 
szótárak adatai legelői, minden ^yéb idézetek dőtt állanak, bár mily régiek legyenek is ez 
utóbbiak. A barát első jelentésére (freund, brúder) vonatkozó példák tehát ily rendben követ- 
keznek. (Szótárak): Színnel való barát: dysphilus C. Igen barátom: *peramans nostri; a felöl 
oUyan barátom nékem, mint néki: '^liihilominus amicus est mihi, quam illi PPBl. S csak erre 
következnek a többi idézetek időrendben: Scerelmes bratym (HB.) sat A második kivételt ott 
tettük, a hol a jelentésfejlődés menetére alapított osztályozás a legrégibb adatnak nem juttatta 
oda az őt különben megillető első helyet A sein szónak pl. kétségtelenül legeredetibb jelentése 
color, farbe; de ez értehnét csak a későbbi codexek adataival lehet igazobii (VirgC. £rdyC. 
£rsC. sat) ; pedig nem csak a Bécsi codexben, hanem már a Halottí Beszédben is előfordul a 
szó; de ez utóbbi helyen már tovább fejlődött facies, angesicht jelentése van s így szükségkép 
hátrább kellett kerülnie a sokkalta későbbi adatoknál Az ily esetek azonban a ritkábbak 
közé tartoznak; s a tájékozott olvasó ez esetben is legott ráakadhat a mindenkor könnyen föllel- 
hető legrégibb adatra. 



BEVEZBTÉB XV 

Az 5. pont így szól: ,MÍDden szónak pontosan meg kell jelölni forrását és lehetőleg 
idézettel hitelesíteni'. C pontra nézve meg kell jegyeznünk először, hogy vannak egyes, még 
pedig egészen mindennapi, szerte ismert szók, a melyeknél alig egy vagy két idézetet talál az 
olvasó; ilyenek: esuk: schliessen, sperren, dob: werfen, birka: sehöps sat. Ezeknél a kellő példák 
hiánya nem a kiirók figyelmetlenségének, hanem ama ténynek tulajdonítandó, hogy ezek csak 
később, már az i^abb korban váltak az élet járatosabb szavaivá. Második észrevételünk, hogy 
a hellyel való takarékoskodás sok helyen szükségessé tette az idézetek megrövidítését, a fölös 
szók és mondatok kihagyását s ennek következtében vagy az előzményekből vagy a következ- 
ményekből egyes mondattagoknak (alany, tárgy) az idézetbe beiktatását. Mindezt azonban akként 
idéztiik, hogy sem az eredeti szövegen legcsekélyebb változtatást se tettünk, se vele a hely 
értelme rövidséget nem szenvedett; pl. az eUiunyul szóhoz a következő idézet van csatolva: 
Job az embemec, hogy munkába legyen foglalatos, hogy nem mint a testi szabadságban el 
tunyúllyon (HeltiMes. 152) — rövidítve ebből: ,Ezért iob az embemec, hogy az istennec 
akaratlya és rendelése szerént szolgalatban, munkába legyen foglalatos, az emberi társaságnac 
meg segitéssére és hasznaiára, hogy nem mint magánac lenne, és a testi szabadságban, és 
gyönyörkedésben el tunyúllyonS Vagy a lakásnak lakmározás jelentését igazoló példák sorában 
szintén Heltai Meséiből ez is ott áll: £s haza iutuán (a házi egér) be viué (a mezei egeret) 
egy pintz^be, ahol minden f^le eleség vala és monda : Vigan lakiái, egy q1 I Mikoron legíob 
lackásba vólnánac, el iuta a kólczár (30) — rövidítve és kiegészítve ebből: ,£s haza iutuán 
be viué egy pintz^be, ahol minden f^le eleség vala és monda: Ides barátom, vigan lakiái, egyQl, 
ím látod, hogy minden elég vagyon. Efféle ió eleséggel lakom én mindenkor. Monda a mezői 
eg^r: Bezzeg iól vagyon dolgod. Mikoron legiob lackásba vólnánac, el iuta a kólczár^ 

A mutató szókra nézve a 7. pont csupán annyit mond, hogy ,mai ortografiával Íran- 
dók'; de arról nem tesz említést, hogy a többféle járatos alak közül ez vagy az vagy mindegyik 
kiteendő-e mutató szónak, s ha csak az egyik, melyiknek adjunk közülük elsőbbséget. Ezekre 
nézve a következő eljárást alkalmaztuk. Ha a példák tanúsága szerint egyik alak a másik 
mellett egyformán használatban volt, mind a kettőt fölvettük mutató szónak; pl. Bécs, Bécsü . . . 
Beesés, Becsüs . . . Csökken, Csökkenik . . . Seökdös^ Szökdösik . . . Cserdít, Csördít . . . 
Csorog, Csurog . . . Dünnyög, Dünnyög . . . DÖled, DöUed^ Döllyed, Dűled, Dülled, Düllyed . . , 
lap, Vdp . . . Lemee, Nemest . . . Szulák, Calák . . . Dobban, Toppan, De a hol a régi nyelv 
csak az egyik változatot használta, habár ez a mai nyelvben a kevésbbé szokott is, ezt vettük 
fői iDutatószónak; pl. Böndö (ma inkább bendö), Bujtár (a mai irodalmi nyelvben csak bojtár), 
Megdobban a kebelben a szív, megdobbanta hír (ma közönségesen megdöbben, megdöbbentő hír). 

A 8. pont a szóknak elhelyezését szabja meg ; azt kívánja, hogy az a közös származás 
tekintetbe vételével szoros betűrendben törtéi\jék. A rokonság megállapítását, az együvé tartozó 
családtagok kiválasztását a tudomány felügyelete alatt a nyelvérzékre bízza. Eszerint nem csalá- 
dosíthatók, a melyeket a nyelvérzék rokonoknak tart, de a tudomány nem; pl. balgatag és 
l«I, balog, iszákos és iszik, boglár és bog sat: de viszont azok se rokoníthat(')k, a melyeknek 
kosos származását a tudomány ugyan földerítette, de a nyelvérzék együvé-tartozásukat föl nem 
ismeri; pl. kajsza és hajlik, tapasztal és tapogat, lázad és lézeng sat. 

Már maga e meghatározás is, de még inkább a hozzá csatolt eme függelék, hogy ,olyah 
szók mindamellett, a minők hirtelen, képes, saját alapszavukhoz (hír, kép) csatolhatok, mert 
habár a nyelvérzék nem köti őket össze, a legcsekélyebb eszmélkedés rávezet erre az 
etimológiai kapcsolatra, jó részben megnehezítette a szerkesztés dolgát Meddig terjed a nyelvérzék 
határa ? Hd áll be az eszmélkedés szüksége s mily fokig haladhat ereje, hatása ? Oly kérdések, 
a melyekre, a hány ember, annyi a felelet 

A szerkesztésnek tehát mindenek előtt azzal a kérdéssel kellett tisztába jönnie, hogy 
oly esetekben, midőn nyelvérzék és eszmélkedés küzdenek egymással s mindegyik a maga jogos 
követelésével áll elő, melyiknek adjon elsőbbséget, melyiknek a szavára hallgasson. S mi e 



XVI BBVEZSTÉB 

Í4aráés megoldását úgy gondoltok leghelyesebbnek, ha fly kétes eset^bm az adatok vallomás 
fogásiak el irányadónalL Baba és báb egysége mind a nyelvérzA, mind a tudomány sza 
szerint világos: JSo&a: ,docke\&áb: ,puppe, d o eke' (Ball: Magy.-nénu szót); smindamell 
külön választottuk e két szót, mert egyesítését a talált adatok nem engedték meg; mert n 
a baba a puppe jelentésen kívül kindehen értelemben is járja, a báb csakis annyi m 
p u p p e. — Hasonlókép tettünk a báiya és bácsi szókkal is, noha egységes voltak kétségtel^ 
de minthogy báiya kiválóan annyi mint: alterer broder, aztán másodfddban: onkel 
csak harmadfokban: natu maior, vetter, addig a báad adataink szerint csak ez utó 
jelentésben szerepelt Dyenek még egy részrűl barka, más részről berke, birke; továbbá cih 
cehetU, s ezekkel szembm csahol, csehel, csekég. Az előbbieket (barka és berke) a nem 
eltérő jelentés, az utóbbiakat (dhant és csahol) az alaknak, különösen a szókezdő hangi 
kissé föltűnő különbsége nem engedték egy mntatószó alá helyezni. 

Ugyanez alapon, a nyelv vallomásainak alapján, sok oly szót családosítottunk, a mely< 
a nyelvérzék nem ismer el egybetartozóknak. így kerültek mint egy családnak tagjai, mint 
közös alapszónak származékai együvé: halgaiag, bdyó, bolyok^ holyogy bolyong; mertany 
tények rá erőszakolják a nyelvérzékre a közös eredetről való meggyőződést Balgatag ugy 
több régi iró tanúsága szerint egyértékü ezzel: bolyongó; bolygaiag pedig régi szótár 
szerint annyi mint: absurdus MA. ungereimt, töricht PPBL; s viszont az el 
annyi mmt: absurdus. stolidus, töricht, albern, az utóbbi pedig: errati< 
herumirrend. Bolyé és bolyok, baiyók (stolidus, töricht) is eszerint eredetileg ugy a 
jelratik mint: bolyongó; tehát a fontebbiekkel egy rokonságba valók. — A nyelvérzék, a 
uralkodó nyelvérzék hasonlóképen elválasztja egymástól a csatád-oi (familie) a eseléd-iö} {d\{ 
boté); s mindamellett szavát nem volt szabad figyelembe vennünk, mert a család nem 
familie, hanem hausgesinde is; s viszont a cseléd nem csak dienstbote, hí 
familie jelentésben is jáija. — így vallja még közös származásúaknak az elmúlt száz 
hiteles szava például ezeket is : csiszol és csús0(ik), büsake és bűe ; toborsó és döbben s ' 
együtt még egy jó számot 

Hogy némelyek szerint talán messze is túlmentünk a nyelvérzék határain, azt ma 
is valószínűnek tartjuk ; de a mi nyelvérzékünknek is megvan az a joga, hogy a maga 1 
telesét érvényesíthesse. Ehhez járul még, hogy a mi ,eszmélkedésünk' egész világos a 
kalauzolása mellett a legtöbb esetben biztosabban haladhatott előre s juthatott kedv( 
eredményre. Hogy azonban mindamellett nem egyszer tűnődve, habozva állottunk meg eg 
jelenség előtt, a hol a vallomások egy része a nyelvérzék mellett, más része meg ellene t 
kodott, az magától érthető, természetes. így ma is tétovában vagyunk, nem tudjuk meghatá 
hogy pl. csépül, csépüs és származékaik a csépü vagy a csép alá sorozandók-e be: a 
mellett ugyanis az alak, a csép mellett ellenben a jelentés szól. 

Az elhelyezés részleteit a későbbi pontok ekként szabályozzák: ,12) Az összeté 
szorosan az alapszóhoz kell kapcsolni^ ; tehát ekként : [Alapszó] : Láb . . . [Összetétel 
ezek kötőjellel vannak egybekapcsolva s az alap- és származékszóktól kis kezdőbetavel 
különböztetve] : állóW) . . . borjú-láb . . . fa-láb . . . fejetlen-láb . . . fuggöláb . . . galamb-] 
harang-láb . . . mejsü-láb sat — [Alapszó] : Lát . . . [Összetételek] : áUaUlát . , . eleve-] 
él-Iái . . . eUl-lát . . . fól-lát . . . fonnlát . . . hoesá-lát . . . U-lát . . . látván-lát . . . meg-U 

,Ha az összetett szók származék-összetételek, mondtja tovább az előbbi pont, a s: 
zékokhoz kell kapcsolnia Eszerint fejetlenlábság mint a fejeÜen-láb-uBk származéka, S2 
ez után következUc; hasonlóképen mesitlábos a mesit-láb után . . . Ugyanígy: áUahlát : 
látás . . . áttcUlátcUlan . . áUalláthat : áUaUáthatatlan : áUalláthatatlanság . . . áUallátő. 
ezek ugyanis nem összetételek, nem áUal + látás^ által -)- JáthalaJtlan sat hanem képze 
az általlát cselekvésszónak egyenes vagy közvetett származékai. 



BEVEZETÉS XVIl 

,A származékok, folytatja a következő 13. pont, az összetételek után és csoportosítás 
nélkül ^yenkint, szoros betűrendben sorolandók d6\ Tehát : Láb . . . [összetételek és szár- 
mazékaik] . . . Lábacska . . . Lábas . . . Lábasü . . . fol-lábasü . . . Lábaslag . . . Lábatlan . . . 
Lábbeli . . . Lábü: Lábító . . . Lábol: áUal-lábol . . . él-Iából . . .kilábol . . . még^Jából: meg- 
I lábdhakdlan . . . Lábravaló . . . Ugyanígy : Iiát . . . [összetételek és származékaik] . . . Látás : 
álom-láiás . . . csodorlátás . . . kárlátós . . . látott-látás . . . törvény-látás . . . Látat . . . Látat^ 
I ían . . . Látd, láddé^ láddék . . . Látdogál : méglátdogál . . . Láthatatlan . . . Láthatatlan- 
I képen . . . Láthatatlanul . . . Látható . . . Láthatóképen . . . Láthatós . . . Láthatóul . . . Látni 
való . . . Látó: álam-látó , . . hástünlátó . . . hús-látó . . . igae-látó . . . isten-látó . . . messee-látó . . 
Látós . . . Látogat: ellátogat . . . hogeá-látogat . . . kőmyiU-látogat . . . meg-látogat: meglátó 
gatás , . . Látogatás . . . Látogató . . . Látomány . . . Ló^onkis; SBém-látomás : szemlátomást . . 
Látomást . . . ikí^o^ . . . Latsaik . . . ki-látS0Ík . . . meg-látsjsik . . . Láts0(xt . . . Látseatas . . 
Látsjíomány . . . LáttcUos . . . Láttatósan, 

Az Utasítások ama pontjának, hogy a származékszók szorosan alapszavuk után helye- 
zendők el, természetes következménye, hogy az első- és másodfokú származékok csoportosítá- 
sában a betűrend szoros követelésétől, mint már föntebb is láttuk, többszörte el kell térnünk, 
így pl AdÓM mint az Adó szónak egyenes származéka ehhez sorozandó s így a betűrend 
ellenére megelőzi az Adogat, Adomány származ&okat. Ellenben Birál, noha betűrend tekin- 
tetében meg kellene előznie a Birás^ Biratlan, Birdogál^ Bírhaió sat. képzéseket, mégis 
utánuk áll s mint a Biró-wk származéka Birálkod-ik^ Biráskod-ik sat társaival együtt a BUró 
alapszó után következik. 

A hangalakok sorrendje legcélszerűbben fokozatos fejlődésük alapján volna megálla- 
pítandó; minthogy azonban sok esetben a változás menete meg nem határozható, ebben is a 
betűrendet követtük. így : Pedig (kedeeg, kedég^ kedig, kedyk, ke^eg, ke^ek^ kegig, kegyg, ke^ik^ 
kegyét, kénig, peg'eg, pegyg, peneg, peneky penygh, penyk, tenyk). 

A jelentésre nézve szorosan alkalmazkodtunk ahhoz, a mint az Utasítások megszabják. 
Nevezetesen minden szó jelentéséhez hozzácsatoltuk a latin és német kitételt ; ha szótárainkban 
m^találtuk, ezekből, egyébként magunk választottuk ki a megfelelő egyértékeseket Természetes, 
hogy ez utóbbi esetben, a hol csak lehetséges volt, a klasszikus kor kitételeit választottuk; de 
hogy e kornak szókészlete nem elégséges az i\jabb időkben keletkezett fogalmak kifejezésére, 
hogy tehát, ha csak köriUirással nem akartunk élni, a mi a szabatosság világos kárával járna, 
a közép és egyházi latin nyelv kitételeit is sokszorta alkalmaztuk, az is magától érthető. Sok 
esetben azonban még e segédeszköz is elégtelen volt, s némely fogalom magyarázatára meg 
kellett elégednünk a német kitétellel; pl mi^ép^&lés: verschönerung, das schönerwerden. Sőt 
gazdag igeszármazékaink egynémelyikére, kivált az összetételek származékaiban, még a németben 
se találhattunk alkalmas magyarázó szót ; pl seámadatlanság, apáca-ssökteti, magvaváló (barack), 
csipásítás, VécsiputÓdottség s hasonlók. 

A jelentések osztályozásánál szintén szem előtt tartottuk az Utasítások ama megálla- 
pítását, hogy az a jelentés teendő előbbre, a mely régibbnek tartható. Ebben leli magyarázatát, 
hogy némely ma közdivatos jelentés miért került néha hátra s engedte át helyét egy ma 
kevésbbé vagy nem is ismert jelentésnek. Példák: Áldomás: 1) opfer, opfermahl; 2) mahl, 
gastmahl; 3) segen; 4) kauftrunk. Alhí: 1) passend, geeígnet, schicklich, erlaubt; 2) ver- 
trag, übereinkommen. Baj: 1) kampf; 2) mühe, plage. Tazaról: 1) schlemmen, 
schwelg^; 2) verschwenden. Tárasét: 1) schlicht, g^rade; 2) einfach, ungeschmückt ; 
3) allgemein ; 4) bauer, landmann; 5) báurisch, ungebildet sat. 

Magától érthető, hogy a jelentések megállapításában első rendben a talált adatok voltak 
irányadók. A szótárak kitételeit tehát csak akkor vettük figyelembe s iktattuk be az őket meg- 
illető helyre, ha az idézetek vallomásaival ^ybevágtak ; a hol a szótárak adatai, a mi nagyon 
számos esetben megtörtént, e tekintetben hiányt tüntettek fbl, e hiányokat a megfelelő kitétel 

H. KTBLYTÖKT. 8SÓTÍB. C 



XVIII BEVEZETÉB 

megválasztásával kellően kipótoltuk. A lakodalom szónak pl. az adatok tanúsága szerint hi 
jelentése van: 1) lakás, tartózkodás; 2) étkezés, vendégeskedés; s 3) nász, menyekző. Ezek 1 
a szótárakban csak a 2) található meg: convivíum, symposium C. convivium, epulum MA 
A seér-nei a régi példák alapján tizenhárom jelentése állapítható meg ; ezek közül Calepin 
csak s y m b 1 u m, Molnárnál pedig series, ordo és szintén symbolum van meg. 
szótárainknak ezenkívül közős hibájuk, hogy sok esetben az idegen szónak csak azon jelec 
fordították le, a melyekben az illető szó ama nyelvben járatos volt ; hogy pedig ez nem mii 
kor egyezett meg a mi nyelvünkbeli használattal, az a dolog természetéből következik. Az< 
mint el nem hallgatható nyelvtényeket ezeket is íöl kellett vennünk s mint különösségeket 
szerint a jelentések végére egy külön osztályba iktattuk. Ilyenek pl. dedisco: visssata\ 
revoco : hátrahivom sat, Calepinus fordításai ; s természetesen MA. és PP.-nál is föllelhet 

A szólásokat egyöntetűség s könnyebb áttekinthetőség végett úgy rendeztük el, 
elsőbben a ragok, aztán a névutók ábécé rendben következzenek egymás után; pl. a) Va 
szálL b) Valakid száll, c) Valakín^A; száll, d) Valakinél száll, e) Valamire száll, f) A 
V. valamid száll, g) Valami alá száll, h) Valami ellen száll. Ugyan csak az áttekintés elősi 
végett a szólás másik tagját, egyik alkotó részét (ige mellett névszó) az egyes ragok csop< 
szintén betűrendben helyeztük el; pl. vmibe száll: hadba száll; vkinek helyébe 
lábába szállott bátorsága; magába száll; perbe száll; szembe száll; szi 
száU sat 

A szólásokat egyes, ritkább esetekben külön nem soroltuk elő, nevezetesen akkor, 
a külön jelentéskategoriák példái közt úgyis helyet találtak (vö. Bibe^ Bir sat.). 

Végül különös figyelmébe aján^uk az olvasónak az Utasítások ama pontját, 
szótárhoz csatolandó Függelékről szól. Itt taláhiak helyet a keresztnevek és nép 
z e t e k ; továbbá a Szómutató, a mely szoros ábécé rendben mindazon szókat m 
foglalja, a melyek külön mutatószókul elő nem fordulnak; nevezetesen az a lak v ál 
tokát és mindennemű összetételeket, utalva az illető mutatószóra, a mely alat 
hetők; pl. mevet 1. Nevet, négely L Légely, szimbora 1. Cimbora, jargal 1. Nyargal, j 
Gyógyít; mSgabrakol 1. Abrakol, mégábráz 1. 2) Ábráz, mégábrázol 1. Ábrázol, mégab 
1. Abroncsoz, mégacéloz 1. Acéloz, megad 1. Ad s így tovább; szóbeszéd 1. Beszéd, sz< 
1. Csaplár, szófodorgatás 1. Fodor, szófogadás 1. 1) Fog, szófolyás 1. Foly, szóhallatlan 
szóhordozó 1. Hord, szójárás 1. Jár, szómégmásolhatatlan I. Más s így tovább. 



Szarvas Gábor, Simonyi Zsigmon 

szerkesztők. 



*) J e g y z e t. Az A á, E é, F, H, I, J, K, M, O, Ö, U, Ü betűket Simonyi Z s 
a B, C, Cb, D, G, Oy, Ii, HT, Ny, P, K, S. 88, T, V, Z, Zs betűket pedig SzarvasGábor sz< 

A ra^k^ névutók, valamint a kötőszók Simonyi Zsigmond lotdolgozásai. 



A FORRÁSOK JEGYZÉKE. 



Abig. — Abigaü histori^a. (Irta egy kűktQlői 
névtelen.) Debreceni kiadás XYI. száz. (Inra 1560- 
ban.) — Földolgozta: Könnye Nándor. 

Áos: BHáL — Ács Mihály. Boldog halál sze- 
kere. 2. kiad. LAcse 1708. — Könnye Nándor, 

ACflereiBölos. — Apáczai Csere János. Böl- 
csészeti Dolgozatai. Pest 1867. — Könnye 
Nándor. 

ACtere: Sno. — Apáczai Csere János. Magyar 
encyclopaedia. ütrecbt 1655. — Könnye Nándor. 

AdámI : Spraohk. (Adámi : Spr.) — Adámi 
Mihály. Ansffthrliche und nen erlftnterte Unga- 
rischeSpracbknnst. Bécs 1763. (Második kiadás.) 

ÁdáBii:Bttr. Ádámi János. Az igaz, jámbor 
és tökélletes barátságról való ének. Kolozsvár 
1599. — Kömiye Nándor. 

Agend. — Agendarías liber ... in dioecesi 
et provincia Strígoniensi. Additae snnt lingva 
remacnla piae et catholicae exhortationes. Tyr- 
naviae 1583. — Könnye Nándor. 

Ágost: Zbx. — Ágoston Péter. Mirrhaszedő 
zarándok. Nszómbat 1672. — Könnye Nándor. 

Alv: Itbi. — Alvinczi Péter. Itinerarinm Catho- 
liciim, azaz nevezetes veszekedés. Debrecen 1616. 

— Rhmye Nándor. 

Alv: Port. — Alvinczi Péter. Postilla. Kassa 
1633—4. — Könnye Nándor. 

Amadé: Vers. — B. Amadé László Versei. 
Pest 1836. — Simonyi Zsigmond. 

AnonynoL — Anonymi Belae regis notarii de 
gestts Hnngaromm liber. (XIII. század. Endlicher 
kiad. Saagalli 1849. A számok Anonymus fejeze- 
teit jelöük) — Simonyi Zsigmond. 

Aiwfi: Vend. — Apafi Mihály. VendelinuBnak 
a ker. isteni tudományról írott két könyvei. 
Kolozsvár 1674. — Könnye Nándor. 

ApoIL — Apollonins chronidya. 1722. — 
Könnye Nándor. 

AporC. — Apor codex. A XY. század második 
feléből. (Kiadva a Nyelvemléktár YIU. kötetében.) 

— Túri Méssáros István. 



Apóst. — Apostolok méltósága 1521. (Nyelv* 
emléktár YIII. k.) — Bánócei Jóesef. 

BakosTem. — Bakos Gábor temetésén decla- 
máltatott magyar versek. Kassa 1666. — Veres 
Imre. 

Bal: Cslak. — Balásfi Tamás. Csepregi iskola. 
Pozsony 1616. — Könnye Nándor. 

Bal:Epin. — Balásfi Tamás. Epinicia Bene- 
dicto Nagi, alias Soce. Pozsony 1616. — Könnye 
Nándor. 

Balassa: Camp. — Balassa Bálint. Campianas 
Edmondnak tíz okai. Bécs 1607. — Könnye 
Nándor. 

Balassa: Ének. — Balassa Bálint énekei. 
Lőcse 1693. — Könnye Nándor. 

Balog : Com. — Balog György. Cornelins 
Neposnak a görög hadi fejedelmeknek életekről 
irt könyve. Kassa 1746. — Könnye Nándor. 

Bar:LPar. — (Bárányi Pál.) Lelki paradi- 
csom. H. n. 1700. — Könnye Nándor. 

Bar:S2Búosú. — Baróthi Miklós. A szent 
búcsú méltósága és hasznai. Kassa 1659. — 
Könnye Nándor. 

Barna: Isk. — Barna János. Krisztos iskol^'a. 
Nszómbat 1714. — Könnye Nándor. 

Bartha:Kr&n. — Bartha Boldizsár. Chronica 
Debreczenben esett dolgokról. Debrecen 1666. — 
Veres Imre. 

Bas: Credo. — Basilios István. Az apostoli 
credo rövid magyarázatja. Kolozsvár 1568. — 
Könnye Nándor. 

Bátai:LFr&b. — Bátai B. György. Lelki 
próbakő. Szeben, 1666. — Veres Imre. 

Bátai: VTárgy. — Bátai B. Gy. Yálasztottak 
tárgya. Szeben 1666. — Könnye Nándor. Veres 
Imre. 

Bat:£Tad* — Batizi And. Ker. tndományról 
való könyvecske. Krakkó 1550. — Könnye Nándor. 

Bat: SuB. — Batizi A. Susánna históriája. 
Lőcse 1628. (írva 1541-ben.) — Sjöwnye Nándor. 



xxu 



A FORRÁSOK JEGYZÉKÉ 



Dáv: Vall. — Dávid Ferenc. Az egy atya 
Istennek és az ő sz. fiának igaz iatenségekről 
igaz vallástétel. Kolozsvár 1571. — Veres Imre, 

Dáv : VDi8p. — Dávid Ferenc. A váradi dis- 
pntatio. ^Unitárius irók a XYI. szból.*^ Kolozsvár 
1870. (1. kiadása 1569.) — KOnnye Nándor. 

DBón: Béasegs. Diószegi Bónis Mátyás. A 
részegségnek gyűlölséges állapotja. Leyden 1649. 

— Veres Imre. 

Deák : Buos. a. — Deák Ferenc. Búcsúztató. 
1729. — Eíiwnye Nándor. 

Deák : Buos. b. — Deák Ferenc Búcsúztató. 
1733. — Kánnye Nándor. 

Deák : Grád. — Deák Ferenc. Nyoltzadik fok 
grádics. Kassa 1730. — Könnye Nándor. 

Deák : KOrv. — Deák Ferenc. Közönséges or- 
vosság. Kasssa 1733. — Klínnye Nándor. 

DebrC. — Debreceni codex 1519. körfll. 
(Kiadva Nyelvemléktár XI.) — Ssarvas Oábor. 

Debr: Chriet. — Debreczeni János. Christia- 
nos snspirans. Debreczen 1615. — Elhmye Nándor. 

Debr: MOongr. — Debreczeni S. János. Mili- 
taris congratnlatio Ck)m. Bihar, ad St Bocskai. 
Debreczen 1605. — Könnye Nándor. 

Deofli: Adag. — Baronyai Decsi János. Adagia 
Graeco-Latíno-Ungarica. Bártfa 1598. — Kön$iye 
Nándor. 

Deoai: SaUO. — Baronyai Decsi János. SaUns- 
tins Catilin^ja. Szeben 1596. — Veres Imre. 

Deosl: SaJU. — Baronyai Decsi János. Sal- 
Instins Jngorth^a. Szeben 1596. — Veres Imre. 

DeoslQ: DB. — Decsi Gáspár. História az 
Dávid királynak Bethsabeval való vétkéről. H. n. 
XVI. sz. (Szabó K, 357. sz.) — Könnye Nándor. 

DeosiG: Fréd. — Decsi Gáspár. Az utolsó 
időkben regnáló bfinökröl preadikátziók. Debreczen 
1582. — Veres Imre. 

DSmb: QE. — Debreczeni Ember Pál. Gari- 
zim és Ebal. Kolozsvár 1 702. — Könnye Nándor. 

Der: Fréd. — Derecskéi Ambrus. Sz. Pál 
levele a rómaiakhoz, prédikátziókban. Debrecen 
1603. — Könnye Nándor. 

Derk: ÖÉLet. — Derkai György. Az örök 
életnek ulja. Irta Sucquet A. Nagyszombat 1678. 

— Könnye Nándor. 

Dév : Orth. — Dévai Mátyás. Orthographia 
Ungarica. Krakkó 1549. — Könnye Nándor. 

Diai. — Dialógus Diophanes és Scotodulos 
között. — Könnye Nándor. 

DiotaOr. — Dicta Graeciae Sapientum. Item 
Mimi PublianL Az g(^ög bölcsek szép mondási. 
Debrecen 1591, — Könnye Nándor. 

Di6flB:De]ib. — Diószegi K. István. A sz. 
generális gyűlésben lett Deliberatumok. Debrecen 
1682. — Veres Imre. 



Dtóes : Tal. — Diószegi K. István. Kioa 
talentum (prédikátziók.) Debrecen 1679. —£i9i 
Nándor. 

DKal: Ker. — Debreczeni Kalocsa U 
Isten lyándekával való kereskedés. Debreceni' 

— Könnye Nándor. 

DomC. — Domonkos codex 1517. (Sz. Boi 
kos élete, a Nemz. Múzeumban, kiadva N 
emléktár ID.) — VoBári Gyula. 

DöbrC. — Döbrentey codex 1508. (A g 
fejérvári pflspöki könyvtárban, kiadva Nyel 
léktár XII.). — Szulih Jóesef. 

Drég: Speo. — Drégely-Pálánki János, 
culum mysticum, Medicina sacra. Kassa 1661 
Könnye Nándor. 

EgyhBendt. — Canones Ecclesiastici 
egyházi jó rendtartásoknak irott törvényei, 
1642. — Veres Imre. 

EhrC. — Ehrenfeld codex. XV. sz. mi 
negyede. (Bécsben dr. Ehrenfeld Adolfnál 
adva Nyelvemléktár VII.) — Searvas Gáh 

Elm. — (Kopcsányi-Pap Márton.) Töl 
életre intő Elmélkedések. Bécs 1634. — 
Imre. 

Endlioher. — Rerum Hungaricarum 
menta Arpadiana. Edidit Steph. Lad. End 
SangaUi 1849. 

Sny: Oism. — Enyedi György. Gizmn 
Giscardo históriája. Kolozsvár 1624. — 1 
Nándor. 

SnyF:MSs6. — Enyedi F. János. ^ 
szó a lelki álomból való fel-serkenésröl. 
1652. — Könnye Nándor. 

EPhilKÖBl. — Egyetemes Phüologiai K 

Eraam: £rk. — Erasmus Roterodam 
erkölcsnek tisztességes volta. Szeben 15t 
Könnye Nándor. 

SrdOrasgy. — Erdélyi Országgyűlési e 
Szerkeszti Szilágyi Sándor. (Budapest 1) 
I. Könnye Nándor és Veres Imre. II. Veri 

ErdPorta. — Szálai Á. Erdély és s 
1567—78. Pest 1862. — Könnye Nán 

ErdTőrtA.d. — Erdélyi történeloii 
Kiadta gr. Mikó Imre. Kolozsvár 1855.- 

— Veres Imre. 

SrdTdrtT. — Erdélyország t6rténett 
a^ják gr. Kemény J. és N. Kovács I. £ 
1837—1845. 

BrdyC. — Érdy codex. 1526 — lí 
múzeumi kézirattárban ; kiadva Nyelv 
IV. V.) — Köpesdy Sándor. Vaádaf\ 
Zsoldos Benő. Veres József, 

BrsC. — Érsekújvári codex. 153C 
(Az akadémiai kézirattárban; kiadva Ny< 
tár IX. X.) — Iháse Gábor. Kulcsc 
Végh FM. 



A FORRÁSOK JEGYZÉKE 



xxru 



— £szter históriája. Kolozsvár 1577. 
— Könnye Nándor. 

EflBtM. — Galantai gr. Eszterházy Miklós, 
Magyarország nádora. 1082^-1629. (Kiadta Szalay 
László, Pest 1863—1870.) — Veres Imre. 

SsBtM: Lev. — Eszterházi Miklós gr. Rákóczi 
György f^edelemnek levelei. Bécs 1645. — 
Kármpe Nándor. 

SBstF:BS8Űz. — Eszterházi Pál hg. A Bold. 
Szfiz képeinek eredete. Nagyszombat 1690. — 
Könnpe Nándor. 

EastT: IgAny. — Eszterházi Tamás. Az Igaz 
Anyaszentegyházról. Irta Hnnnins Egyed. Sárvár 
1602. — Veres hnre. 

Bvk. — M. T. Akadémia Évkönyvei XIII. k. 
(30—99. 1. „Lorántfi Zs." Okmánytár.) — Kaszt- 
ner Géjsa. 

Fabó:Or88. — Fabó András. Az 1662-ki 
országgyűlés. Bndapest 1873. — Könnye Nándor, 

Fal: (NB. Faludi Ferenc munkái cus eredeti 
kiadásokból vannak földolgoeva^ de a lapszámok 
könnyebb ellenőrizhetés céljából Toldy F. kiadá- 
sából — 1853. — vannak idézve.) 

Fal: BE. — Faludi Ferenc. Bölcs Ember. (1. 
kiad. Pozsony 1778.) — Kasztner Oéza. 

FaI:Con8t. — Faludi Ferenc. Constantinus 
Porphyrogenitus. (1. kiad. ^Faludi F. Költeményes 
Maradványai^-ban 1786.) — Könnye Nándor és 
Kaszíner G. 

Fal:Jeg7B. — Faludi Ferenc. Jegyzőkönyv. 
(1. kiad. a „Költeményes Maradv.^ ffiggelékében 
1786.) — Kaszíner O, 

Fal: HA. — Faludi Ferenc. Nemes Asszony 
(1. kiad. Nagyszombat 1748.) — Könnye Nándor 
és Kasztner G, 

Fal: NE. — Faludi Ferenc. Nemes Ember. 
(1. kiad. Nagyszombat 1748.) — Könnye Nándor 
és Kasztner G. 

Fal: EXT. — Faludi Ferenc. Nemes Úrfi. (1. 
kiad. Nagyszombat 1771.) — Könn^ Nándor. 

Fal : SíB. — Faludi Ferenc. Szent Ember. 
(1. kiad. Pozsony 1773.) — Könnye Nándor és 
Kaszíner G. 

Fal: TÉ. — Faludi Ferenc. Téli Í;jt8zakák. 
(1. kiad. Pozsony 1787.) — Könnye Nándor. 

FaliITB. — Faludi Ferenc. Udvari Ember. 
(1. kiad. Nagyszombat és Pozsony 1. 1750. 11. 
1770. IIL 1771.) — Könnye Nándor és Kaszt- 
ner G. 

Fal: Ven. — Faludi Ferenc. Verses Költemé- 
nyek. (1. kiad. „Faludi F. Költeményes Marad- 
ványai'^-ban 1786.) — Könnye Náifdor és Kaszt- 
ner G. 

Fél:BibL — Félegyházi Tamás Bibliája (Uj 
Testamentom.) Debrecen 1586. — Virányi. 



Fél : Tan. — Félegyházi Tamás. A ker. hitnek 
részeiről való tanítás. — Debrecen 1583. — 
Könnye Nándor. 

Fe]a5B : ITEőlts. — Felső-Bányai S. Mihály. 
A léleknek uü költsége. Utrecht 1651. — 
Könnye Nándor. 

Felv : Dioa. — Felvinczi György. Az erdélyi 
protonotaria és cancellaria dicsérete. Kolozsvár 
1699. — Könnye Nándor. 

FelT : SohSal. — Felvinczi György. De conser- 
vanda bona valetudine. A Schola Salemitana 
könyve. Lőcse 1694. — Könnye Nándor. Jám- 
bor József. 

Felv: Pestis. — Felvinczi Sándor. A pestis- 
ről való beszélgetés (8 préd.) Debrecen 1679. — 
Könnye Nándor. 

FeatC. — Festetics codex. 1494. körül. (A 
keszthelyi Festetics-könyvtárban; kiadva Nyelv- 
emléktár XIII.) — Kőhalmi József. 

Forró: Ourt. — Forró Pál Gurtius históriája 
Nagy Sándorról. Debrecen 1619. — Veres Imre. 

FortSzer. — Fortuna. Szerencsének avagy 
szerencsétlenségnek kereke. Kolozsvár XYI. száz. 
(Sybillák jövendőlése, Szabó K. 350 sz. Gsonka, a 
H. jelzésű lapon kezdődik; pótlásul a 2. kiadás 
eleje van földolgozva a H3. lapig. Mindakettő 
a M. Nemz. Múzeumban ; 1. Magy. Könyvszemle 
Xin. évf.) — Simonyi Zsigmond. 

Fr : SsJán. — Fr. Imre : Alamizsnás Sz. Já- 
nos. 1732. — Könnye Nándor. 

Frank : HaaznK. — Frankovics Gergely. Hasz- 
nos könyv betegségek ellen. Monyorókerék 1588. 

— Könnye Nándor. 

OérrKárCs. — Géresi: Károlyi család levél- 
tára. — Alexics György, 

QFria: Ajrithm. — Gemma Fnsius. Arithme- 
tica. Debrecen 1577. — Veres Itnre. 

QKat: Titk. — Geleji Katona István. Titkok 
titka. Gy.-Fejérvár 1645. — Könnye Nándor. 

QKat: Oramm. — Geleji Katona István. Magyar 
grammatikácska, Gy.-Fcjérvár 1645. — Veres 
Imre. 

G£at: Válts. — Geleji Katona István. Váltság 
titka I. II. rész. Várad 1645. 1647. — Könnye 
Nándor. 

Qosárv : MagyB. — Gosárvári Mátyás. A 
magyarok bejövéséről. Sic. 1592. — Veres Imre. 

QömC. — Gömöry codex. 1516. (A Nemz. 
Múzeum kézirattárában; kiadva Nyelvemléktár. XI). 

— Simonyi Zsigmond. 

adnta: BBab. — Göntz Miklós. A római Baby- 
lonnak kőfalai (Irta Rodenborch.) Keresztár 1619. 

— Könnye Nándor. 

Goros: HLity, — Görcsönyi A. Históriás ének 
Mátyás királyról. Debrecen KVI. száz. — Könnye 
Nándor, 



XXIV 



A FORRÁSOK JBQYZÉKE 



GKiaryC. — Guaiy codex. 1483 ? (Az Akadémia 
kézirattárában: kiadva R. M. Nyelvemlékek IV.) 

— Searvas Gábor. 

Qvad: FNót. — Gvadányi József. Egy falasi 
nótáriasnak budai ntazása. Pozsony 1790. — 
Simányi Za. 

Qvad: Gond. — Gvadányi József. A mostan 
folyó török háborúra célozó gondolatok. Pozsony 

1790. (Csak az első 86 lap van kivonatolva.) — 
KCmos Ignác. 

Ovad.Hist. — Gvadányi József. A világnak 
közönséges histórí^a. — Pozsony 1796. — Kunos 
Ignác, 

Ovad: Id5t. — Gvadányi József. Unalmas órák- 
ban való időtöltés. 1795. — Kunos Ignác. 

Qvad: Kár. — Gvadányi József. XII. Károly 
svéciai király élete. — Kunos Ignác. 

Qvad:Lev. — Gvadányi Józsefnek Dónishoz 
írt levelei. — Kunos Ignác 

Qvad: Hánd. — Gvadányi József. Nándor- 
fehérvár megvétele. Pozsony és Komáron 1790. 

— Kunos Ignác. 

Qvad:N'ötTeBt. — Gvadányi József. A falusi 
nótáriusnak elmélkedése, betegsége, halála és tes- 
tamentoma. Pozsony 1796. — Kunos Ignác. 

Qvad: Oras. — Gvadányi József. A mostan 
folyó országgyűlés satirico-critikai leirása. Lipcse 

1791. — Kunos Ignác. 

Qvad:P58ty. — Gvadányi József. Pöstyéni 
förödés. 1787. — Simonyi Zsigmond. 

Gkad:RP. — Gvadányi József. Rontó Pál- 
nak és gr. Benyovszky Móricznak életek. Pozsony 
1807. — Kunos Ignác. 

Qvad : Vliev. — Gvadányi József. Verses 
levelezés Gv.s Fábián Juliána közt. Pozsony 1798. 

— Kunos Ignác. 

Qyarm : Fel. — Gyarmathi Miklós. Keresz- 
tyén felelet Monoszhii könyve ellen. Debrecen 
1598. — Kánnye Nándor. 

QjöngyC. — Gyöngyösi codex. (A XV. sz. 
első negyedéből. Akadémiai kézirattár; kiadva 
Nyelvemléktár II.) — Könnye Nándor. 

Qyongy : Char. — Gyöngyösi István. Chariclia. 
Buda 1763. (Az 1. kiad. 1700-ban jelent meg.) 

— Könnye Nándor. Searvas Gábor. 

Gyöngy: Cup. — Gyöngyösi István. Cupido, 
Buda 1772 — Könnye Nándor. 

Gyöngy :KJ'. — Gyöngyösi István. Kemény 
János. Soprony 1748. (2. kiad. 1763.) — JTönnye 
Nándor. Szarvas Gábor. 

Qyöngy:MV. — Gyöngyösi István. Murányi 
Vénus. Buda 1767. (1. kiad. 1664.) — Könnye 
Nándor. Frecskay lános, 

Qyöngy: Pál. — Gyöngyösi István. Palinódia 
Hungáriáé. Buda 1771.(1. kiad. 1695.) — £^nfi^e 
Nándor. 



Qyöngy: Phoen. — Gyöngyösi István. Porából ! 
megélemedett phoenix. Lőcse 1693. (Szabó K. I 
1442. sz.) — Könnye Nándor. I 

(iy5ngy:BK. — Gyöngyösi István. Rózsa-' 
Koszorú. (Gyöngyösi István Költeményes Marad- 
ványai, kiadtaDugonics A. II. k. 1796. — 1. kiad. 
1690.) 

QyöngyL : KVall. — Gyöngyösi László. A 
ker. vallás fundamentomi. (Irta Virel M.) Utrecht , 
1657. 

Qyulai: Táno. — Gyulai Mihály. Táncz ju- 
talma. Debrecen 1681. — Veres Imre. 

Hajnal: KCég. — Hajnal Mátyás. Kitett cé- 
gér. Pozsony 1640. — Könnye Nándor. 

Hall: HHist. — Haller János. Hármas história. 
Kolozsvár 1751. (írva 1695.)— Könnye Nándor. 

Hall: PalBS. — Haller János. A békességes tftrés 
paizsa. Irta Corenus J. Gsik 1682. — Könnye 
Nándor. 

HaU: Tel. — Haller László. Telemakus. Kassa 
1758. — Könnye Nándor. 

Has. — Hazánk. Történelmi folyóirat, kiadja 
Aigner L. (Föl vannak belőle dolgozva Rettegi 
György emlékiratai 1759—1767.) — Simonyi 
Zsigmond. 

HB. — Halotti beszéd és könyörgés. XIII. sz. 

Helt : Bibi. — Heltai Gáspár. Bibla. (I. Kolozsvár 
1551. IL 1565. IV. 1552.) — Könnye Nándor. 

Helt: Cano. — Heltai Gáspár. Cancionale^ 
azaz históriás énekes könyv. Kolozsvár 1574. 

— Könnye Nándor. 

Helt: Háló. — Heltai Gáspár. Háló (Hispániai 
vadászság.) Irta Gonsalvius R. Kolozsvár 1570. 

— Könnye Nándor. 

Helt: Kr&n. — Heltai Gáspár. Krónika a magya- 
roknak dolgairól. Kolozsvár 1575. — Kihtnye 
Nándor. 

Helt: Xes. — Heltai Gáspár meséi : Száz fabula 
Aesopusból s egyebünnen. Kolozsvár 1566. — 
Könnye Nándor. Szarvas Gábor. 

Helt: UT. — Heltai Gáspár. Uj testamentom. 
Kolozsvár 1562. — Könnye Nándor. 

Helt : VigK. — Heltai Gáspár. Vigasztaló 
könyvecske. Kolozsvár 1553. — Könnye Nándor. 

Helt: ZBOlt. — Heltai Gáspár. Zsoltár. Kolozs- 
vár 1560. — Könnye Nándor. 

Helt:Aritm. — Ifj. Heltai Gáspár. Mag>ar 
Aritmetika, Kolozsvár 1591. — Veres Imre. 

He7d:PCF. — Heyden Sebald. Pueriliun] 
colloquiorum formuláé. Krakkó 1531. — Könnyt 

Nándor. 

Hofgr. — Hofgrefl-féle énekes könj'v. Kol 
XVI. sz. — könnye Nándor. 

Hofitai:Préd. — Hoffinann Pál. Prédik4ci< 
gr. Eszterházi László, Ferenc stb. fölött. Béci 
1653. — Könnye Nándor. 



A FORRÁSOK JEGYZÉKE 



XXV 



HoUPréd. — HoUósi Gottfríd megtéréséről 
irt prédikáció. Keresztúr 1603. — Könnye N. 

HorTC. — Horyáth codex, 1522. (A N. 
Mázeamban; kiadva Nyelyemléktár VI.) — Si- 
monpi Zsigmond. 

Hor¥:Bao8. — ^ Horváth Gergely. Búcsúztató. 
Kassa 1734. — Könnye Nándor. 

Hor¥:HÖ8st. — Horváth Gergely. Halábak 
ösztöne. Pozsony 1738. — Könnye Nándor. 

Horv'.Kór. — Horváth Gergely. Mórocz Zsu- 
zsanna. Kassa 1734. — Könf^e Nándor. 

Horv: HuIF. — Horváth Gergely. Mnlier for- 
tis. Nagyszombat 1728. — Könnye Nándor. 

Hmm: Trakta. — Hunnios Miklós. Rövides 
fnndamentomos tracta. Frankfart 1692. — Veres 
Imre. 

Huny: Trója. — Hnnyadi Ferenc. História 
Trója megszállásáról és veszedelméről. Kel. 1631. 
(1. kiadása 1577-böl való.).— Könnye Nándor. 

Huny: Trója*. — Hnnyadi Ferenc. 9. Kiadás. 
Lőcse 1692. — Veres Imre. 

HaastirAen. — Hnszti Péter. Aeneis. Kol. 
1624. (Első kiad. 1582.) — Könnye Nándor. 

Illy:Krélet. — Illyés András. A Krisztas 
Jézns éiete. Irta Avancinns M. Nszombat 1690. 

— Könnye Nándor. 

niy: Fréd. — Illyés András. Megrövidített ige. 
Vasárnapi prédikációk. Nszombat 1696. — Könnye 
Nándor. 

niy : SsÉlet. — Illyés András. A keresztyén élet 
példája vagy tfiköre, azaz a szentek élete I — V. 
Nszombat 1682/3. — Veres Imre. 

niy: Kat. — Illyés István. Lelki tej avagy 
Katekismos. Nagyszombat 1697. — Könnye 
Nándor. 

mydf: BCsTomp. — lUyefalvi István (jezsuita). 
Bányász csákánynak tompítása. Kassa 1669. — 
Könnye Nándor. 

lUyef : Jephta. — Illyefalvi István. Jephta 
históriája. Bochananns Gy. ntán. Kolozsvár 1597. 

— Könnye Nándor. 

Ilosv:H8. — Ilosvai Péter. Nagy Sándor. 
H. n. XVI. száz. (1. kiad. Debrecen 1574.) — 
Könnye Nándor. 

Doav: SsPál. — Iloavai Péter. Szent Pál apostol 
életéről. Debrecen 1577. — Könnye Nándor. 

Iloav: Toldi.— Ilosvu Péten Toldi M. histó- 
riája. Lőcse 1629. (1. kiad, Debrecen 1574.) — 
Könnye Nándor. 

Irat: Park. — Iratosi F. János. Patika szer- 
számos bolt Irta Perkinsos Y. Lőcse 1641. 

— Könnye Nándor. 

latv: Volt. — Istvánfí Pál. Volter királyfi 
hist Debrecen 1574. — Könnye Nándor. 

Jem. — Jemey. Magyar nyelvkincsek Arpádék 
korszakából. I. 

M. MTSLvrdsT. szérin. 



JesTitk. — Jesuita páterek titkai. Várad 1657. 

— Veres Imre. 

JesusSir. — Jesns Sirah könyve. Kol. 1551. 
— Veres Imre. 

JordC. — Jordánszky codex. 1516 — 1519. 
(Az esztergomi fő székesegyház könyvtárában; 
kiadva RM. Nyelvemlékek Y. A számok a kiadás 
lapszámait jelentik.) — Szarvas Gábor. S/rílasi 
Móric. Vozári G^yula. 

JTáraBeg. — Regnlái a Jesos társaságának. 
Nszomb. 1681. — Veres Imre. 

KBártfo. — Bártfai kalendáríom 1583. ~ 
Veres Imre. 

KBéos. — Bécsi kalendáríom 1572, 1650, 
1651, 1652, 1666. — I&nnye Nándor. 

KCaepr. — Csepregi kalendáríom 1626, 1635. 

— Veres Imre. 

KDebr. — Debreceni kalendáríom 1619. — 
Veres Imre. 

KGkJg. — Galgóci kalendáríom 1582. — 
Veres Imre. 

KKrákkó. — Krakkói kalendáríom 1573. 

— Veres Imre. 

KLoose. — Lőcsei kalendáríom 1645, 1649, 
1674, 1676. — Könnye Nándor. — 1671. 
Veres Imre. 

KNTagyBa. — Nagyszombati kalendáríom 1579, 
1613, 1621. — Veres Imre. — 1658. Könnye 
Nándor. — 1671. 

KWagyv. — * Nagyváradi kalendáríom 1652. — 
Könnye Nándor. 

Kák: Ast. — Kákonyi Péter. Astiages és Gyms 
histórí^ja. Debrecen 1574. — Könnye Nándor. 

Kák: Sáms. — Kákonyi Péter. Sámson histo- 
rí^a. Kolozsvár 1579. — Veres Imre. 

Káldi : Bibi. — Káldi György. Szent Biblia. 
Bécs 1626. 

Kár: Bibi. — Károlyi Gáspár. Biblia. Yizsoiy 
1590. — Könnye Nándor. 

Kár:aKönyT. — Károlyi Gáspár. Két könyv 
minden országok jó és gonosz szerencséjének okai- 
ról. Debrecen 1563. — Könnye Nándor. 

Kár: Oredo. — Károlyi Péter. Az apostoli 
credonak magyarázatja. Debrecen 1584. — Könnye 
Nándor. 

Kár : Hál. — Károlyi Péter. A halálról, fel- 
támadásról és az örök életről. Debrecen 1575. — 
Veres Imre. 

Kár: Élet. — Gr. Károlyi Sándor önéletirása 
1669. (Szalay L. M. Tört. Emlékei lY. 1865.) 

— Könnye Nándor. 

Káos: Kit. — Kászoni János. Rövid igazgatás 
Magyarország törvényfolyásairól. Irta Kitonich J. 
Gy.-Fejérvár 1647. — Könnye Nándor. 

S:a8C. — Kazinczy codex. 1526, 1529, 1541. 
(A N. Múzeumban; Idadva Nyelvemléktár YI.) 

— Könnye Nándor. 

d 



XXVI 



A PORRÁaOK JEGYZÉKE 



— Kabaí Bodor GeHért. i 
Hegyes dsztön a sátánnak angyala. Debrecen 1682. 

— Veres Imre. 

KCaipk: Pipiat. — Komáromi Csipkés György. 
Pápistaság lósága. Kolozsvár 1671. — Veres 
Lmre. 

KCÉipk: Pestis. — Komáromi Csipkés György. 
Pestis pestise. 1664. — Veres Imre. 

KCoipk : Woll. — Komáromi Csipkés György. 
Keresztyén isteni tudomány. Irta Woüebias J. 
Utrecht 1653. — £(ím^ Nátídor. 

KCWpk: SsTfik. — Komáromi Csipkés György. 
Szomom esetek tflköre. S.-Patak 1661. — Feres 
Imre. 

Keoak: ötrM. — Kecskeméti W. Péter ötvös- 
mesterségről irt könyve. Kiadta Ballagi Aladár. 
(Archaeol. Értesitó nj f. ül. k.) — Ssarvixs G^ábor. 

KeoskTdrt. — Homyik János. Kecdtemét 
yáros története, oklevéltárral. 1860— 2. — KSSfmye 
Nándor (II. k.) és Veres Imre (IV.). 

Kem : Élet. — Kemény János önéletírása. 
(Szalay L, M. Történelmi Emlékek I. 1856.) 

— Könnye Nándor. 

'Biet: Piréd. — Keresszegi H. István. A ker. 
hit ágazatiról való prédikációk tárháza. Debrecen 
1640. — Veres Imre. 

Kereast: CeKer. — Keresztúri Pál. Csecsemő 
keresztyén. Gy.-Fejérvár 1638. — K&nnye N. 

KeraoBt: PelaKer. — Keresztári Pál. Feber- 
dAlt Keresztyén. Várad 1641. — Kaseiner G. 

Katent: Iieg. — Keresztúri Pál. Lelki legel- 
tetés. Nvárad 1649. — Könnffe Nándor. 

Kéri: Ben. — Kéri Sámuel. Keresztyén Seneca. 
Latinból ford. Bécs 1594. — Könnye Nándor. 

KeesttiC. — Keszthelyi codex. 1522. (A keszt- 
helyi Festetics-könyvtárban; kiadva Nyelvemlék* 
tár. Xin.). — Iványi Isíván. 

KétMDipL — Salamon Ferenc: Két Magyar 
Diplomata a XVII. szból. Bécs 1867. 

KirBea. — Királyi beszélgetéseknek, nem 
kfllömben : Frantzia Példabeszédeknek öszveszede- 
getése, mely ezelőtt frantzia és német nyelven 
ki-botsáttatott, mostan pedig a magyarnak hozzá- 
adásával kinyomtattatott. Pozsony 1749. — 
Simonyi Zsigmond. 

Kisv : Adag. — Kis-Viczay Péter : Adagía. 
Bártfa 1713. — Sjíarvas Gábor. 

Enaos. — Knanz Ferdinánd. Monnmenta Eccle- 
siae Strígoniensis 1874, 1882. 

KolTört. — Oklevéltár Kolozsvár Története I. 
kötetéhez. Szerkesztette Jakab Elek. Bnda 1870. 

Komár: Imáds. — Komáromi István. Az úri 
imádság magyarázatja. Nvárad 1651. — Veres 
Imre. 

Komj: SsPáL — Konúáthi Benedek. Sz. Pál 
levelei. Krakkó 1533. — LíkaveU János. 



— Constantinápoly várossának leírása. 
Lőcse 1688. — Könnye Nándor. 

K6nyi: ÁrtM. — Kónyi János. Ártatlan mnlat- 
Ság. — Kassíner Gém. 

Konyi: TTBom — Kónyi J : Magyar Hadi 
Román avagy gr. Zrínyi lí. vitéz d<Hgai. Pest 
1779. — KasgPner Gézm. 

Kónyi : VáártaM. — Kónyi J : Várta Mnlat> 
ság. — Kásetner €ré£a. 

KopaaiaágD. — Az kopaszságnak diesíreti. 
1589. — Simonyi Zsigmond. 

K51: Idv. — Kölessérí SámneL Idvesség sarka. 
S.-Patak 1666. — Könnye Nándor. 

Kol: DobK. — Kölessérí Sámnd. Halotti be- 
széd Dobozi Kata fölött. Kolozsvár 1675. — 
Veres Imre. 

K5nigsbT. — Königsbergi Töredék. XIV. század. 

KPap:ETang. — Kopcsányi Pap Márton. 
Evangéliumok és epistblák. Bécs 1616. — Könnye 
Nándor. 

Kr. — Kresznerícs Ferenc. Magyar Szótár. 
1831—2. — (Egyéb rövidítés ntán arra figjel- 
meztet, hogy az idézet Kresznerícsből van át- 
véve.) 

Kriflstli. — Krisztina Legenda. Szent Krisz- 
tina élete a XVI. száz. elejéről. (A N. Múzeum- 
ban; kiadva Nyelvemléktár VII.) — Shnonyi 
2biymond. 

KrisaC. — Kriza codex 1532. (Az akadémiai 
könyvtárban; kiadva Nyelvemléktár n.) — Könnye 
Nándor. 



I. — Kmcsai Márton fölötti búcsúztató. 
1733. — Könnye Nándor. 

KTőr: Anos. — Kolosi Török István. Az 
asszonyi nem dicsérete. Löcsc 1655. (1. kiad. 
Kol. 1630.) — Könnye Nándor. 

KTor : BmJkn. — Kolosi Török István. A sz. 
János ev. histori^ia. Irta Reuchlin. — A világi 
emberek bolondságán való siralom. Irta Marsiüus 
Ficinus. Kolozsvár 1635. — Könnye Nándor. 

KoloeC. — Kulcsár codex. 1539. (N. Múzeum: 
kiadva Nyelvemléktár VIII.) — Király Fái. 

Kuloa: Bvang. — Kulcsár György. Postílla; azaz 
Evangeliomoknak magyarázata. A.-Lindva 1574. 
— Könnye Nándor. 

Knlos: HKáes. — Knkaár György. A halálra 
való készflletröl. A.-Lindva 1573. — Könnye 
Nándor. 

Kolos: Veték« — Kulcsár György. Az ördögnek 
a penitenciatartó bfinOssel való vetekedéaéröL A.- 
Lindva 1573. — Könnye Nándor. 

Iiadánji: Baoa. — Ladányi Elek. Búcsúztató. 
Kassa 1735. — Könnye Nándor. 

Iiadáiiyi: Deor. — Ladányi Elek. IneviCabile 
decretum. Kassa 1735. — Könnye Nándor. 



AfORRÁSOK JfiGYZÉK£ 



XXVU 



Land: TQSegits. — Landovics István. Uj se- 
gítség (prédikációk). Nagyszombat 1689. — 
Könnye Nándor, 

laányiC. — Lányi codex. 1519. (Akadémiai 
kézirattár ; kiadva Nyelyemléktár YII.) — Kűnnye 
Nándor. 

If aakai : LipB. — Laskai János. A polgári 
társaság tudományáról. Irta Lipsins Jnstns. Bártfa 
1641. — Könnye Nándor. 

If ásaló : Petr. — László Pál. Petrarcha a sze- 
rencséről. Kassa 1720. — Könnye Nándor. 

Laur: IfViad. — Laurentins. Lelki viadalom. 
Pozsony 1722. — Könnye Nándor. 

Ifép : FTfik. — Lépes Bálint. A halandó 
emberi nemzet fényes tflköre. Prága 1616. — 
Könnye Nándor. 

Ziép : PTűk. — Lépes Bálint. Pokoltól rettentő 
tükör. Prága 1617. — Veres Imre. 

liOt: Hitág. — Lethenyei István. A sz. írás- 
beli hitflnk ágai. Irta Hntter Lénárt. Csepreg 
1635. — Könnye Nándor. 

LotT. — Magyar Leveles Tár. I. Négyszáz 
magyar levél 1504—1560. Közli Szalay Á. 1861. 
— Könnye Nándor. — II. Magyar hölgyek levelei 
1515—1709. Közli Deák Farkas. 1879. — 
Munkácsi Bernát. Searvas Gábor. 

IfibEleg. — Libellns elegantissimus. Igen 
szép könyvecske, mely szép Gatonak neveztetik, 
az jó életnek oktatásáról. 3. kiad. Kol. 1620. 
íl. kiad. 1591.) — Könnye Nándor. 

Lipp: Cal. — Lippai János. Calendaríom oeco- 
nomicum. Nszombat 1662. — Könnye ^Nándor. 

lApp: FKert. — Lippai János. Pozsonyi kert. 
I. Virágos kert Nagyszombat 1664. II. Yetemé- 
Dyes kert. Bécs 1664. III. Gyümölcsös kert. 
Bécs 1667. — Könnye Nándor. 

Iiissny : Krón. — Lisznyai Kovács Pál. Magya- 
rok krónik^a. Debr. 1692. — Könnye Nándor 
és Veres Imre. 



i: Hárs. — Liszti László. Magyar Mars. 
Bécs 1653. — Veres Imre. 



.. — Molnár Albert. Dictionarinm Ungarico- 
Latínnm. Norímberga 1604. Rendszerint a bőví- 
tett 3. kiadás értendő, Heidelberg 1621. (A német 
fordítások az 1708.-1 kiadásból valók.) 

HAl. — Molnár Albert. Diotionaríiim Latino- 
Ungaricnm. Norímberga 1604. 

MA:BibL — Molnár Albert. Szent Biblia. 
(Károlyi Bibliájának 2. kiadása) Hanan 1608. 
{Magy. — Magyarázatok a biblia előtt.) — Könnye 
Nándor. 

MA:aB. — Molnár Albert. Discorsns de 
Sommo BoDO. Irta Ziegler 6y. Lőcse 1630. — 
Könnye Nándor. 



MA: Soult. — Molnár Albert. Jnbiléns eszten- 
dei prédikáció. Irta Scultetns A. Oppenheim 1618. 

— Könnye Nándjr. 

MA: Tan. — Molnár Albert. A ker. religióra 
való Tanítás. Irta Calvinns J. Hanan 1624. — 
Könnye Nándor. 

MA: Zsolt. — Molnár Albert. Szent Dávid 
Zsoltárai. Várad. 1654. (1. kiad. Herborn 1607.) 

— Könnye Nándor. 

Mad:BHal. — Madarász Márton. A jó vagy 
kegyes élet és boldog halál. Irta Senners D. 
Lőcse 1643. — Könnye Nándor. 

Mad:£vang. — Madarász Márton. Vasárnapi 
evangeliomokból való szent elmélkedések. Irta 
Meisner Boldizsár. Lőcse 1635. — Könnye 
Nándor. 

Magy : Nád. — Magyar István. Halotti beszéd 
gr. Nádasdy F. fölött. Keresztúr 1 604. — Könnye 
Nándor. 

Major: Ssót. — Major Márton. Latin-magyar 
szótár 1647. — Könnye Nándor. 

Marg:Imád8. — Margitai Péter. A minden- 
napi imádságnak magyarázatja. Debrecen 1616. 

— Könnye Nándor. 

Margif. — Margit legenda. 1510. (A N. 
Múzeumban; kiadva Nyelvemléktár VlII.) — 
Barna Ferdinánd. 

Martonf : SsHist. — Martonfalvi György. Szent 
história. Debrecen 1681. — Veres Imre. 

Matkó: BCsák. — Matkó István. X. nt Tök 
könyvnek eltépése, avagy Bányászcsákány. S- Patak 
1668. — Könnye Nándor. 

Matkö : HBoml. — Matkó István. Fövényen 
épített ház romlása. Szeben 1666. — Könnye 
Nándor. 

MedlfSt. — (Wendelinus Marcus Fridericus.) 
Medulla Latinitatis. Gyulafehérvár 1646. — Ku- 
nos Ignác. 

Megy : Bayle. — Medgyesi Pál. Praxis pieta- 
tis. Irta Bayle Lajos. Debr. 1636. — Könnye 
Nándor. 

Megy: Cowp. — Medgyesi Pál. Hét napoki 
együtt beszélgetése egy keresztyén és egy pápista 
catholicusnak. Irta Cowper Vilmos. Debrecen 1637. 

— Könnye Nándor. 

Megy: Bial. — Medgyesi Pál. Dialógus politico- 
ecclesiasticus az presby tóriumról. Bártia 1650. 

— Könnye Nándor. 

Megy:8Jaj. — Medgyesi Pál. Erdély s egész 
magyar nép hármas jajjá. S.-Patak 1653. — 
Könnye Nándor. 

Megy: 6Ji^. — Medgyesi Pál. Magyarok hato- 
dik jajjá. Sárospatak 1660. — Könnye Nándor. 

Megy : SsAÖröme. — Medgyesi Pál. Szent 
atyák öröme. Gy .-Fejérvár 1640, — Könnye 
Nándor. 

d* 



XXVIII 



A FORRiaOK JEGnrZÉKE 



Megy: Ssöv. — Medgyesi Pál. Ég6 szOvét- 
nek- Gy .-Fejérvár 1645. — Könnye Nándor. 

Mel: ATam. — Melias Péter. Az Arany Tamás 
tévelygéseinek meghamisitási. Debrecen 1562. — 
Könnye Nándor, 

Hel: Ének. — Melias Péter. Igaz sz. Írásból 
kiszedett ének. Debr. 1570. — Könnye Nándor. 

Mel: Herb. — Melias Péter. Herbárium. Ko- 
lozsvár 1578. — Veres Imre. 

Mel : Jób. — Melias Péter. A Sz. Jób köny- 
vének fordítása. Várad 1565. — Könnye Nándor. 

Mel: Fréd. — Melius Péter. Christns közben- 
járásáról való prédikácziók. Debr. 1561. — Könnye 
Nándor. 

Mel: 8ám. — Melias Péter. Sámuel könyvei 
és királyok könyvei. Debr. 1565. — Áhxic3 
György. 

Mel: SsJán. — Melias Péter. Sz. János jele- 
nésének magyarázata. Várad 1568. — Könnye 
Nándor. 

MesásE!. — Mesés könyvecske. Németből ford. 
Lőcse 1629. — Könnye Nándor. 

MP. — Mátyás Flórián. Nyelvtörténeti szótár- 
kísérlet. Pest és Pécs 1868—1871. (Egyéb rövi- 
dítés ntán arra figyelmeztet, hogy az idézet onnan 
van átvéve.) 

MB[eg:BTan. — Mikolai Hegedfis János. 
Biblia Tanai. Utrecht 1648. — Könnye Nándor. 

MHeg: Freb. — Mikolai Hegedűs János. Lelki 
prebenda. ütrecbt 1648. — Veres Imre. — 2. ki- 
adás Szeben 1665. — Könnye Nándor. 

MHeg: TOssl. — Mikolai Hegedűs János. A 
mennyei igazság tüzes oszlopa. Irta Grosse S. 
Utrecht 1648. — Veres Imre. — 2. kiad. Szeben 
1665. — Könnye Nándor. 

MÍh:ör5kÉ. — Mibálykó János. Az örök 
életről való könyvecske. Irta Zader J. Bártfa 
1603. — Könnye Nándor. 

Mik: MuUf. — Mikes Kelemen. Malatságos 
Napok. (Franciából átdolgozva 1 745. Kiadta Abafí 
L.) — Simonyi Zsigmond. 

Mik: TörL. (Mik : TLev.) — Mikes Kelemen. 
Törökországi Levelek. (1717—1758. Kalcsár 
István 1794-ki kiadása.) — Könnye Nándor. 
Szarvas Gábor. 

Misk: Angllnd. — Miskolczi G. Gáspár. Ang- 
liai independentismas. Utrecht 1654. — Könnye 
Nándor. 

Miek: VKert. — Miskolczi Gáspár. Egy jeles 
vadkert. Irta Franzias F. Lőcse 1702. — Könnye 
Nándor. 

Misoo: Progn. — Misocacus Vilhelm. Prog- 
nosticon. Kol. 1578. — Könnye Nándor. 

MNyil:Irt. Melotai Nyilas István. A mennyei 
tudomány szerint való Irtovány. Debr. 1617. 
— Könnye Nándor. 



MNyÜ: Zsolt. — U. a. Szent Dávid 20-ik 
zsoltárának magyarázatja. Kassa 1620. — Könnye 
Nándor. 

Moln: Buo8. — Molnár András. Búcsúztató. 
Kassa 1733. — Könnye Nándor. 

Moln:Ut. — ü. a. Legigyenesebb út . . . 
Kassa 1733. — Könnye Nándor. 

Moln: JÉpűl. — Molnár János. A régi jeles 
épflietekről. Nagyszombat 1760. — Szarvas Gábor. 

Moln : Term. — Molnár János. A físikának 
eleji. A természetiekről bat könyv. Pozsony és 
Kassa 1777. 

MolnF : LTárh. — Molnár Ferenc. Lelki 
tárház. Lőcse 1692. — Veres Imre. 

Mon: Ápol. — Monoszlai András. Apológia. 
Nszombat 1588. — Könnye Nándor. 

Mon: KépT. — Monoszlai András. A képek 
tiszteletéről. Nszombat 1589. — Könnye Nándor és 
ScMeininger. 

Monlrók. — Monnmenta Historica: írók. 
III. (Yerancsics A. Memória reram; és Landor- 
fejírvár elveszésének oka.) Szarvas G. — XI. 
(AporP. Metamorpbosis Trans. stb.) Veres Imre. 
— VIII. (Rozsnyai D. tört. maradv.) XV. XVIII. 
(Tököly J. naplója 1693— 4. és 1676— 8.)-Kfl&rfner 
Géza. 

MonOknx. — Monnmenta Historica: Okmány- 
tár. 

MonTME. — Monnmenta Historica. Török- 
magyarkori történelmi emlékek. (Kiadta a M. T. 
Akadémia.) — Kasziner Géza. — (I. II.) Alexics 
Géza. 

MToIt: Aritm. — Menyői Tolvaj Ferenc. Az 
aritbmeticának mestersége. Kol. 1698. (1. kiad. 
1675.) — Könnye Nándor. 

MűnohC. — Müncheni codex. 1466. (A mün- 
cheni ndvari könyvtárban ; kiadva Nyelvemléktár 
I.) — Simonyi Zsigmond. 

Nad:Kert. — Nadányi János. Kerti dolgok- 
nak leírása. Irta Mizáld A. Kol. 1669. — Könnye 
Nándor-. 

NádC. — Nádor codex. 1508. (Az egyetemi 
könyTtárban. Toldy kiad. 1857.) — Kürcz Antal. 

Wagyari: Orth. — Nagy-Ari Benedek. Ortho- 
doxns Christianns : Igaz vallása keresztyén. Várad 
1651. — Veres Imre. 

líagyb: Hunyj. — Nagybánkai Mátyás. His- 
tória Hnnyady Jánosról. Debr. 1574. (1. kiad. 
Kol. 1570.) — Könnye Nándor. 

Nagyb: Jóss. — Nagybánkai Mátyás. História 
Jákob fiáról Józsefről. Kolozsvár 1580. — Könnye 
Nándor. 

NagyssO. — Nagyszombati codex. 151 2 — 1 513. 
(Az esztergomi káptalan nagysz. könyvtárában : 
kiadva Nyelvemléktár III.) — Komdromy Lajos. 



A FORRÁSOK JE»YZÉK£ 



. XXIX 



JHin: 88ŰT. — Nánási L. István. Szfl titka. 
Kol. 1670. — Könn^ Nándor. 

TXémQl. — Németujvári Glosszák. Egy német- 
njvári latin codex sorkflzi és lapszéli magyar jegy- 
zetei. (Kiadva: Mag>'ar Könyvszemle 1883.) — 
Shnonjfi Zsigmond, 

TXógtzláyfK, — Nógrádi Mátyás. Idvesség 
Kapuja. Kol. 1672. — Mönnpe Nándor. 

Nom. — Nomenclatnra sen dictionarinm Latino- 
Germanicnm. Nunc denno adiectum idioma ban- 
garicnm.. Szeben 1629. — Könnye Nándor. (Az 
1641 -ki 2. kiadásból idézettek Kresznerícsből 
vannak átvéve.) 

NótPM. — A peleskei nótáríns pokolba-me- 
netele. Basel 1792. — Simonyi Zsigmond. 

líyirkáUai. — Nyirkállai Tamás, Mátyás király 
udvari kanczellárjának 1484. körfll összeírt ndvari 
fogalmazvány* mintái közt szétszórt magyar kife- 
jezések. (A kézirat a pécsi pflspöki könyvtárban. 
Szótárunk Kovachich M. Gy. „Formnlae Solennes 
Styli^ 1799-ben megjelent mnnk^ából idézi.) 

KyKosL — Nyelvtudományi Közlemények. Ki- 
adja a M. Tud. Akadémia Budapest 1862—1888. 

Nyp. — Magyar Nyelvőr. Szerk. és kiadja 
Szarvas Gábor. Budapest 1872—1888. — I.— X. 
Simonyi Zsigmond. — XI. — XVl. Jámbor Jóesef. 

Offlo. — Officium. B. Mariae. Szfiz Mária zso- 
lozsmája. Nszombat 1662. (1. kiadás 1648.) — 
K(hm$fe Nándor. 

Oxnpr: GonAflSB. — 0[r]mpmszt Kristóf. Go- 
nosz asszonyok. Bécs 1550 — 1552. — K/htnye 
Nándor. 

Ónadi: Ssámv. — Ónadi János. Practici algo- 
ríthmi. Számvetés tudománya. Kassa 1693. — 
Könnye Nándor. 

Otcsy: KöltH. — Költeményes Holmi egy 
nagyságos elmétől [b. Orczy Lőrinctől]. Kiadta 
Révai Miklós. Pozsony 1787. — Simonyi Zsigmond. 

Oresy: KőltSs. — Két nagyságos elmének 
Költeményes Szflleményi [b. Orczy Lőrincé és 
Barcsayé]. Kiadta Révai M. Pozsony 1789. — 
Simonyi Zsigmond. 

Oir: Bess. — Otrokoesi Flórís Ferenc. Idves- 
ségcs beszélgetések. Kolozsvár 1683. — Könnye 
Nándor, 

Otr : Bóma. — Otrokoesi Flóris Ferenc. 
Róma Istennek szent városa. Nagyszombat 1698.. 
"~~ Veres Junre. 

Otr: TdkéU. — Otrokoesi Flóris Ferenc. 
Isten előtt járóknak TökéUetessége. Nagyszombat 
1699. — Könnye Nándor. 

Oior: Chriat. — Ozorai Imre. De Cfaristo et 
ejns ecclesia. Krakkó 1535. — Könnye Nándor. 

ötvlCeat. — Az ötves Mesterségről való vetél- 
kedés. 1716. (Kiadva Egy. Pbüol. Közi. YIII. 
— rsr. versszak.) — Simonyi Z». 



PP. — Pápai Páriz Ferenc. Dictionarinm hun- 
garíco^atinum. Lőcse 1708. (A német fordítások 
a későbbi kiadásokból valók.) 

PPl. — Pápai Páriz Ferenc. Dictionarium 
latino-bungarícum. Lőcse 1708. 

PPBl. — Pápai Páriz Ferenc szótárának Bod- 
féle bővített kiadása. Szeben 1767. (A csillag 
mindig azt a latin cikket jelöli, melyből az idézet 
van véve.) — Jámbor József és Szarvas Gábor. 

PP; PaxA. — Pápai Páriz Ferenc. Pax Ani- 
mae, azaz a lélek ességéről. Franciául irta Moli- 
naeus P. Kolozsvár 1680. — Könnye Nándor. 

PP : PaxC. — Pápai Páriz Ferenc. Pax Cor- 
poris : az emberi test nyavalyáiról. Kolozsvár 1690. 

— Könnye Nándor. (Az ólc^ szó összetételeit 
az 1774-i kiadásból közölte Csapodi István.) 

Páp: KeskÚt. — Pápai Páriz Imre. Keskeny 
út. S.-Patak. 1662. (1. kiadás Utrecht 1647.) 

— Könnye Nándor. 

PaakóiESir. — Paskó Kristóf. Erdély pusz- 
tításáról irt siralom. Szeben 1663. — Veres Imre. 

Pataki: Beg. ~ Pataki István. Ez világ dolgai- 
nak igazgatásának mestersége, száz regulák. Latin- 
ból ford. Kolozsvár 1681. — Könnye Nándor. 

Pathai: Saor. — Patbai István. A sakramen- 
tomokról. Gy.-Fcjérvár 1643. — Könnye Nándor. 

Pásm: Pel. — Pázmány Péter. Felelet Magya- 
rínak az orsz. romi. Nagyszombat 1603. — 
Könnye Nándor. 

Páam : Imáds. — Pázmány Péter. Keresztyéni 
imádságos könyv. (1. kiadás 1606. Földolgozva 
az 1631-i kiadás van.) 

Pázm : Kai. — Pázmány Péter. Kalauz. Pozsony 
1613. — Veres Imre. 

Pázm: KT. — Pázmány Péter. Kempis Tamás- 
nak a Krisztus követéséről irt négy könyve (1. 
kiadása 1604-ben jelent meg.) — Bánóczi József. 

Pásm : LuthV. — Pázmány Péter. Lutheristák 
Vezetője. Bécs 1627. — Jámbor József 

Pásm: Préd. — Pázmány Péter. Vasárnapi 
és innepi prédikátziók. Pozsony 1636. — Veres 
Imre. 

Pázm:6Lev. — Pázmány Péter. Alvinczi Pé- 
terbez Íratott öt szép levél. Pozsony 1609. — 
£fss Ignác. 

Pócsi : HÉnek. — Pécsi János. Oeconomia 
coniugalis. Az bázasok életiről való ének. Kolozsvár 
1580. — Ki^nnye Nándor. ■ 

Péoai: Ágost. — Pécsi Lukács. Sz. Ágoston 
elmélkedései. Nagyszombat 1591. — Veres Imre. 

Pécsi: SbűbK. — Pécsi Lukács. Keresztyén 
szAzeknek tisztességes koszorí!ga. Nszombat 1591. 

— Veres Imre. 

PéosT : Fel. — Pécsvárdi Péter. Felelet Páz- 
mány P. két könyvecskéjére. Debrecen 1629. -— 
Könnye Nándor. 



XXX 



A FORRÁBOIC iB)Gf¥ZéK£ 



PeerC. — Peer codex. XVI. század elméről. 
(Nemz. Múzeum; kiadva Nyelvemléktár 11.) — 
Volf György. 

PéldK. — Példák könyve. löíO. (A buda- 
pesti Egyetem könyvtárában ; kiadva Nyelvemiék- 
tár VIII. k.). — Bánóczi Jóesef. 

Peressl: Gramm. — Pereszlényi P. Gramma- 
tíca linguae Hungaricae. Nszombat 1682. (Újra 
kiadva Corp. 6ramm.-ban.) — Könnye Nándor. 

Pemy : LPl. — Osztopányi Pernyeszi Zsigmond. 
Lelki flastrom. Kolozsvár 1678. — Könnye Nándor. 

Festi: Pab. — Pesti Gábor. Aesopus Fabulái. 
Bécs 1536. — Simányi Zsigmond, 

Pesti : Nom. — Pesti Gábor. Nomenclatura sex 
lingnarum. (Az 1. kiad. 1538'ban jelent meg 
Bécsben. Földolgozva a 2. 3. 4. kiadás van, 1550^ 
1561, 1568.) ~ Könnye Nándor. 

Pesti : NTest. — Pesti Gábor. Nóvum Testa- 
mentum seu qnatuor evangeliorum volnmina. Bécs 
1536. — Könnye Nándor. 

Pesty. — Pesty Frigyes. Magyarország hely- 
nevei. Budapest 1888. 

Pethő : Krón. — Pethö Gergely. Magyar kró- 
nika. Bécs 1660. — Könnye Nándor. 

Petki: Virt. — Petki János. A virtus és vo- 
luptas vetekedése. Silius Italicus után. Kol. 1610. 
— Könnye Nándor. 

PhilFl. — Z. Sz. J. : Igaz barátságnak taköre, 
melyben megirattatik Philosthenes és Florentiná- 
nak hflséges szerelmek. Buda 1785. — Könnye 
Nándor. 

PHorv: Ápol. — Petricsevics Horváth Ferenc. 
Apológia fratrum Unitariorum. Kolozsvár 1700. — 
Könnye Nándor. 

Poenit. — Poenitentiának tüköré. Németből 
ford. Bécs 1665. (1. kiadás Bártfa 1626.) — 
Könnye Nándor. 

Pont, — Pontianus császár históriája. Bécs 
1573. — Könnye Nándor. 

Pós: GBot. — Pósaházi János. Görcsös bot. 
S.-PaUk 1668. -^ Kunos Ignác. 

Pós: Igazs. — Pósaházi János. Igazság istápja. 
S.-Patak 1669. Veres Imre és Könnye Nándor. 

Pós: VálasB. — Pósaházi János. A három 
kérdésre adott választételnek megerősödése. H. n. 
1666. — Veres Imre. 

Pós : Vetélk. — Pósaházi János. Kis Imre 
jesuita páterrel való vetélkedés. H. n. 1666. — 
Veres Imre. 

PozsG. — Pozsonyi codex. 1520. (Kiadva 
Nyelvemléktár XIII.) — Marceali Henrik. 

PraotArithm. — Practica aríthmetica, azaz 
számvető tábla. Nagyszombat 1709. (1. kiad. Debre- 
cen 1614.1 — Könnye Nándor. 



PrágcSexk. — Prágai András. Fejedelmek 
serkentő órája. Irta Gvevwra A. Bártfa 1628. 

— Veres Imre. 

fiadv : Osal. — Eadvánszky J. Magyar Család- 
élet és háztartás. — Túrt Méaeáros István, Alexics 
György. 

Bák : Aft. — Rákóczi Ferenc. Hadi articn- 
lusok. 1705. — Könnye Nándor. 

BákP: Iiev. — II. Rákóczi Ferenc Levéltára, 
(Archívum Rákóczianum. Kiadta a M. T. Akadémia.) 

— Könnye Nándor. 

Bák : Manif. — II. RákócziFerenc Manifestuma. 
Nszombat 1704. — Könnye Nándor. 

BákOy : Lev. — A két Rákóczy György 
Levelezése. Szerkesztette Szilágyi Sándor. — 
Searvas Gábor. 

BejtLev. — Rejtelmes Levelek I. Rákóczi 
György korából. Közli Ötvös Ágoston. Kolozs- 
vár 1848. 

Bendél. — G. C. J,: Rendes élet péld^a. 
Lőcse 1674. — Veres Imre. 

Bim: Ének. — Rimái János istenes énekei. 
Lőcse 1693. — Könnye Nándor. 

BMK. — Régi Magyar Költők Tára. Közzé- 
teszi Szüády Áron. I -Y. köt. B«di|>e8t 1877-tőL 

— Alexics György. 

BMKy. — Régi Magyar Nyelvemlékek. Kiadta 
a M. Tudós Tái-saság; szerk. Döbrentei Gábor 
(A II. és III. szám ezen köteteknek második felét 
jelenti, mely az okiratokat foglalja magában.) — 
Könnye Nándor. Jámbor József. 

Bumy: Mon. — Monumenta Historica. Kiadta 
Rumy. — Veres Lnre. 

Salánki: GladTuro. — Salánki Gy. História 
Cladis Turcicae ... A nádudvari török veszede- 
lem históriába. Kolozsvár 1581. — Veres Imre. 

SalMark. — Salamon királynak Markaifiai 
való tréfabeszédek. Monyorókerék 1591. (1. kiad. 
Kol. 1577.) — Simonyi Zsigmond. 

Bell: Vár. — Sallai István. Jó nemes Várad- 
nak gyenge orvoslása. Pozsony 1630. — Könnye 
Nándor. 

8am: Cer. — Samarjai János. A helv. ecclé- 
siák ceremoniáj okról. Lőcse 1636. — Könnye 
Nándor. 

Sam : Harm. — Samarjai János. Magyar har- 
mónia az Attg. és Helv. confessio közt. Pápa 
1628. — Könnye Nándor. 

Bámb: SKérd. — Sámbár Mátyás. Három id- 
vességes kérdés. Nagyszombat 1661. — Kunos 
Ignác. 

Sámb: 3Fel. — Sámbár Mátyás. A három Idv. 
kérdésre a Calvinista tanítók mint felelnek. Kassa 
1667. — Kunos Ignác. 



A FORRÁSOK JBQYZÉKE 



XXXI 



Sámb: Isp. — Sámbár Mátyás. Orvosló ispo- 
tály. H. n. 1664. — Könnye Nándor. 

SándorC. — Sándor codex. A XYI. száz. első 
negyedéből. (Az egyetemi könyvt^ban ; kiadva 
Nyelvemléktár 11.) — Searvas Gábor. 

SáTp:iroe. — Sárpatakí N. Mihály. Noé 
bárkája. Kol. 1681. — Könnjfe Nándor. 

SBalog: TemK. — Sélyei Balog István. Te- 
mető Kert. Halotti prédikácziók. Várad 1655. 

— Kánnye Nándor, 

SL — Sándor István. Toldalék a magyar- 
deák Szókönyvhőz. Bécs 1808. 

Sib : VigK. — Sibolthi Demeter. Vigasztaló 
könyvecske. Galgóc 1584. — Veres Imre. 

Sim: Braxig. — Evangeliomok magyarázata. 
Simon Pál deák postfllájából ford. Bártfa 1608. 

— Eönnffe Nándor. 

8K. — Simái Kristóf. Végtagokra szedett szótár. 

Soób: Fost. — Sóvári Soós Kristóf. PostiUák 
azaz epistoláknak magyarázatja. Bártfa 1598. 

— Eánntfe Nándor. 

SylT: TTT. — Sylvester János. Uj testamen- 
tom. Sárvár 1541. — Kőn^Mfe Nándor. 

Ssakácamest. — Szakácsmesterségnek könyvecs- 
kéje. Nagyszombat 1785. (L. M. Nyelvőr IX.) 

Ssal: Krón. — Szalárdi János. Siralmas magyar 
Krónika. XVll. száz. (Kiadta Kemény Zs. Pest 
1853.) 

Ssal: Vigasst. — Szalárdi Miklós. Vigasztaló 
szók és lelki barcz. Gy .-Fejérvár 1643. — Veres Imre. 

Ssár: Gat. — Szárászi Ferenc. Catecbesis 
(Palatinatasi) fordítása. (1604.) — Veres hnre. 

Ssaliim: Cent. — Szathmár-Nómethi Mihály. 
Halotti Centoría. KoL 1683. — Könnye Nándor. 

Bsatluii: Dom. — Szatmár-Némethi Mibály. 
Dominica. Kolozsvár 1675. — Könnye Nándor, 

8sBod6: SóDios. — Szentmártoni Bodó János. 
A só dicsérete. Ácsmesterek dicsérete. Lőcse 
1647. — Veres Imre. 

SsOaere: Conf — Szenczi Csere Péter. Con- 
fessio fídei christianae. 1616. — K&nnye Nándor. 

8BC0omb:Trtl6ir. — Szepsi Csombor Márton, 
tttazásainakjeiiása. Kassa 1 620. — Könnye Nándor. 

SbD. — Barótí Szabó Dávid. Kisded szótár. 
Kasa 1792. 

BaD : MVir. — Baróti Szabó Dávid. A Magyar- 
ság VirágL Komárom 1803. — Searvas Oábomé. 

8seg: Aqu. — Szegedi János. Aqoila. Sas- 
keselyő. Nagyszombat 1736. — Könnye Nándor. 

• SaegiTheoph. — Szegedi Lőrinc. Tbeopbania 
azaz : isteni megjelenés. Debr. 1575. — Könnye 
Nándor. 



Ssék: Krén. — Székely István. Krónika ez 
világnakj éles dolgairól. Krakkó 1559. — Veres Imre. 

Bsék: Zsolt. — Székely István. Zsoltár könyv. 
Krakkó 1548. — Veres Imre. 

SsékOKL — Székely Oklevéltár. Szerkesztette 
Szabó Károly Kolozsvár 1872—6. (Két kötet). 

— Könnye Nándor. 

Saenosi: RésaPoh. — Szenczi A. Pál. Része- 
gesek jajos pobara. Debr. 1682. — Veres Imre. 

Ssentáv : Verseng. — Szentiványi Márton. 
Négy rövid első könyvecskék a hitben támadott 
versengésekről. Nagyszombat 1702. — Könnye 
Nándor. 

Saentm: Kaim. — Szentmártoni Bódé János. 
A kalmárok dicsérete. Lőcse 1690. — Könnye 
Nándor. 

Saentm: TFiú. — Szentmártoni Bodó János. 
A tékozló fiú históri^a. A vasról valé ének. Kol. 
1636. — Kihmye Nándor. 

Saentp : Isr. — Szentpéterí István. Izrael 
szekerei. Hal. beszéd Szenczi Pál fölött. Debrecen 
1691. — Könnye Nándor. 

SaépÉnek. — Egy szép ének miképpen az 
úr isten megáld($a azokat, az kik őtet félik. H. 
n. XVI. sz. (Szabó K. 359. sz.) ^ Könnye Nándor. 

Ssikss. — Szikszai Fabricios B. Nomencla- 
tnra sen Dictionarinm Latino-Ungaricum . . Editio 
aactior opera Emerici A. Sz. Ujfalvii. Debr. 1619. 
(1. kiadása 1590-ben jelent meg. Minthogy nagy- 
részt azonos vele Pesti Gábor Nomenclatnrája, 
csak a M. Akadémiai Értesítő 1847. 327—332. 
lapjain közölt adatok fölvételére szorítkoztunk.) 

Saob : Dáv. — Szoboszlai Miklós. Szent Dávid- 
nak őt kövecskéi. Irta Diest Henrik. Debr. 1648. 

— Kunos Ignác. 

Saok: Bála. — Szokolyai István. Sérelmes 
lelket gyógyító balzsamom. S.-Patak 1669. — 
Könnye Nándor. 

SflőU: Dá*v. — Szőllősi István. Sión leánya 
paizsay avagy Bajnok Dávidka. Kassa 1668. — 
Könnye Nándor. 

SsoU: Saen. — Szőllősi István. Szénán basa 
históriája. Kol. 1635. — Könnye Nándor. 

SaÖtT : TitkJ. — Szatbmári ötvös István. 
Titkok Jelenése avagy sz. János mennyei látása. 
Szeben 1668. — Veres Imre. 

Sstár: Akháb. — Sztárai Mihály. Akháb 
király és lUyés próféto. Debn 1574. (írva 1549- 
ben.) — Könnye Nándor. 

Sstár: Athan. — Sztárai Mihály.. Szent Atha- 
nasios életéről. Debr. XVI. száz. (írva 1557.) — 
Könnye Nándor. 

Satár: Viads. — Sztárai Mihály. Vizözön. A 
vizőzőn históriájáról való ének. Kol. 1581. — 
Veres Imre. 



xxxn 



A FORRÁSOK JEGYZÉKE 



SsVer: Bar. — Szegedi Veres Gáspár. Szép 
história két nemes inaknak igaz barátságokról. 
KoJ. 1578. — Könnye Nándor. 

Tam : Jöak. — Tamóczi István. Jó akarat. 
Becs 1685. — Könnye Nándor. 

Tam: Bar. — Tamóczi István. Holtig való 
barátság. Nszombat 1695. — Könnye Nándor. 

Tarn: JóÉl. — Tamóczi István. Nagy mesterség 
a jó élet. Irta Bellarminns R. Nszombat 1680. — 
Könnye Nándor, 

Tam: Szents. — Tamóczi István. Régi Magyar 
szentség. Nszombat 1695. — Könnye Nándor. 

Tbb : Feukt. — Tasi Gáspár, öt rövid pré- 
dikáczió. Irta Feuktius Jakab. Pozsony 1640. — 
Könnye Nándor. 

Téoai : LU. ~ Técsi J. Miklós. Lilinm homi- 
litatis. 1679. — Könnye Nándor, 

Tel : Evang. — Telegdi Miklós. Evangeliomok 
magyarázatja. 1577—1580. (A II. kötet az 1631-i 
második kiadás szerint.) ScfUeininger és Könnye 
Nándor. 

Tel : Fel. — Telegdi Miklós. Felelet Bornemisza 
P. „Fejtegetés^ nevű könyvére. Nszombat 1580. 

— ScMeininger és Könnye Nándor. 

Tel: KerF. — • Telegdi Miklós. AKeresztyén- 
ségnek Fondamentomiról való rövid könyvecske. 
Bécs 1562. — Simonyi Zsigmond. 

Tel: Bövlr. — Telegdi Miklós. Rövidírás . . . 
hogy a pápa nem Antrichristus. Nszombat 1580. — 
ScMeininger. 

TelC. — Teleki codex. 1525 — 1531. (A ma- 
rosvh. Teleki-könyvtárban ; kiadva Nyelvemléktár 
XII.) — Garami Rikárd. Szarvas Gábor. 

Telek: £rd. — Telekesi István. Hal. beszéd 
gr. Erdödi Sándor fölött. Bécs 1682. — Veres Imre. 

Teleki: Fiiéi. — Teleki Mihály. Fejedelmi 
lélek. Irta Weber A. J. Kol. 1689. — Könnye 
Nándor. 

TemesY : Béla. — Temesvári János. Ének 
Béla királyról és a tatárjárásról. Kolozsvár 1574. 

— Könnye Nándor. 

TEny: Háromé. = Tor: Eny. 

Teás: BalCag. — Tesseni Vencel, História 
Szép Magellónáról. (Németből.) Löcae 1676. — 
Veres Imre. 

Thaly: Adal. — Thaly Kálmán. Adalékok a 
Tököly és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez. — 
Simonyi Zsigmond. Alexics György. 

Thaly: BT. — Thaly Kálmán. Rákóczi-Tár 
(II. Rákóczi F. korához). Szerk. Thaly K. Pest 
1866—8. 

Thaly: TörtK. — Thaly Kálmán. Történelmi 
Kalászok 1603—1711. Pest 1862. 

Thaly: VÉ. — Thaly Kálmán. Vitézi Énekek. 

— Könnye Nándor. Alexics Györgif. 



ThewrC. — Alexics György. Thewrewk codex- 
1531. (A M. T. Akadémia könyvtárában; kiadva 
Nyelvemléktár II.) — Könnye Nándor. 

Thewr : Nyelvk. — P. Thewrewk József. 
Nyelvkincsek. — Simonyi Zsigmond. 

Thursö : Lev- — Gr. Thurzó György levelei 
nejéhez. — Könnye Nándor. 

TfhC. — Tihanyi codex. 1530—1532. (Nyelv- 
emléktár VI.) — Gyulai Béla. 

Tin. — Tinódi Sebestyén összes mfivei 1540 — 
1555. (= Régi Magyar Költök Tára 111. k. 
Részben az eredeti kiadások helyesírásával idézve.) 

— Simonyi Zsigmond. 

Tin: Ének. -— Tinódi Sebestyén. Énekei (Helt'ai 
Gancionalejában 1574.) — Könnye Nándor. 

TitkBózs. — Titkos értelmő rózsa. Bécs 1698. 

— Könnye Nándor. 

TKíb: Fan. — Tótfalusi Kis Miklós. Siralmas 
panasz. Kolozsvár égéséről. Kol. 1697. — Könnye 
Nándor. 

Tof : Zsolt — Tofens Mihály. A szent zsol- 
tárok resolutiója. (Kiadták Újhelyi és Készei.) 
Kol. 1683. — Könnye Nándor. 

Toln: HBék. — Tolnai F. István. Haza békes- 
sége. (Prédikáció.) Szeben 1664. — Veres Imre. 

Toln: Vigasst. (Toln: Víg.) — Tolnai István. 
A wittenbergi akadémia vigasztalása az ev. religioért 
számkivetést szenvedd csehekhez és morvaíakhoz. 
Gy.-Fejérvár 1632. — Könnye Nándor. 

Tor: Eny. — Enyedi György. Az ó és ly 
testamentombeli helyek magyarázatja a háromság- 
ról. Latinból ford. Toroczkai Máté. Kol. 1619. 

— Könnye Nándor. 

T&thJ: Istir. — Tóth János. Az isten népé- 
nek lakása. Halotti elmélkedés Telekesi Török 
J. utolsó tisztességének megadásakor. Lipcse 1723. 

— Könnye Nándor. 

TóthJ: UTiBst. — Tóth János. Az xitoUó 
tisztelet megadása. — Könnye Nándor. 

TörtT. — Történelmi Tár. IV. XV. XVI. k. 
Veres Imre. XVHI. XIX. Könnye Nándor. 

Trlumph. — Triumphus fidei. Hal. beszéd 
Váradi Judith fölött. Várad 1645. — Könnye 
Nándor. 

T8J5. — Magyar Tájszótár. 1834. 

TudT. — Tudomány- Tár. Közrebocsátja a M 
Tudós Társaság (1834—). 

TúriH. — Túri György haláláról. Debr. XVI. 
száz. — Könnye Nándor. 

Tus: ApoL — Tussai János. Apológia. 1748. 
— Könnye Nándor. 

Tyok : Józs. — Tyukodi Márton. József pátri- 
árka élete. Várad 1641. — Könnye Nándor. 



A FX3RRÁS0K JEGYZÉKE 



XXXUI 



TTdv: Dáv. — udvarhelyi Péter. Dávid pa- 
rittyája. Irta Diest Henrik. Kassa 1661. — 
Kunos Ignác. 

UJf: HSnek. — Újfalvi Imre. Halotti énekek. 
Várad 1654. (1. kiadása 1598 ) — Könnye Nándor, 

Úsoni: Dáv. — Űzoni Balázs. Dávid paritty^'a. 
Irta Diest Henrik. Gy.-Fejérvár 1658. — Kunos 
Ignác. 

Vájd: Jaa. — Vajda- Kamarási Lőrinc. Jason 
király házasságáról. Kol. 1581. — Könnye Nándor. 

Vajda: Krisst. — Vajda Sámuel: Krisztusnak 
élete. Pozs. 1772. ~ Az idézetek Kr.-höl és 
MF.-ből vannak átvéve. 

VáU:OrvS8. — Vátí Mihály: Házi Orvos 
Szótárocska. Győr 1792. (írva 1759-ben volt.) 
— Alexics Oyörgy. 

Valk: And. — Valkai András. Andoinus és 
Alhoiniis, Kol. 1580. — Könnye Nándor. 

Vfűk: Bánk. ~ Va^^^ András. Bánk bán 
históri^a. Kol. 1580. — Könnye Nándor. 

Valk: C3en. — Valkai András. Genealógia Re- 
gum Hungáriáé : A magyar királyok eredetekről. 
KolozsTár 1576. — Könnye Nándor. 

Vaik: Kác — Valiiai András. V. Károly és 
Barbarossa harczár01. 1573. — Könnye Nándor. 

Vallást. — A keresztyéni igaz hitnek Vallás- 
tétele és magyarázatja. 1713. (Részben 1567-ki 
szöveg uj kiadása ) — Könnye Nándor. 

VárH: ÉgoSsÖT. — Váradi Mátyás : Égő 
szövétnek. Franekéra 1668. — Alexics Oyörgy. 

Warm: Gkw. — Warmer Kristóf. Gazophy- 
lacium decem linguarum. Kassa 1691. — Könnye 
Nándor. 

Van : Xerx. — Varsányi György. Xerxes király 
históriája. Debr. 1574. (írva 1561.) — Könnye 
Nándor. 

VáB: GanCat. — Vásárhelyi Gergely. Catechis- 
mus. Irta Canisius Péter. Bécs 1617. — Könnye 
Nándor, 

VáB: Ep. — Vásárhelyi Kerekes Ferenc : Epi- 
taphion katastrophikon. Szomorúságról örömre vál- 
tozó versek. Szeben 1618. — Könnye Nándor. 

Web : Amnl. — Weber János. Amuletum, 
azaz: oktatás a döghalálról. Bártfa 1645. 

VectTrans. — Vectigal transylvanicum. — 
^iwnye Nándor, 

WenseL — Wenzel Gusztáv. Codex Diplo- 
matícns Arpadianus continuatus. Árpádkori í^ 
okmánytár. 

Ver. — Verantius Faustus (Veráncsics). Dictio- 
naríum qninque linguarum. Velence 1595. 

Ver : Verb. — Verböczi István. Magyar decre- 
tant (Fordította Veres Balázs.) Debr. 1639. 
(1. kiad- 1565. — 8e6t = Index verborum 
latino-ungarícus). — Könnye Nándor. 

M. nXLVTÖBT. wórift. 



Veresm: HStMegt. — Veresmarti Mihály. Az 
eretnekeknek adott hit megtartásáról. Irta Becanus 
M. Pozsony 1641. — Könnye Nándor. Veres Imre. 

Veresm: Lev. — Veresmarti Mihály. Intő s 
tanító levél a bátaiakhoz. Pozsony 1639. — Veres 
Imre. 

Veream: Tanáosk. — Veresmarti Mihály 
Tanácskozás, melyet kelljen a vallások közfll vá- 
lasztani. Irta Lessius L. Pozsony 1641. — 
Könnye Nándor. 

WeszprC. — Weszprémy codex. A XVI. század 
első negyedéből. (Egyetemi könyvtár; kiadva Nyelv- 
emléktár II.) — Volf György. 

WF. — üuiver^ae Phr^s^o^ogiae Latináé Cor- 
pus. Congestum a Francisco Wagner. Tymaviae 
1750. — Nagysjgigethi Kálmán. 

WinklC. — Winkler codex. 1506. (Egyetemi 
könyvtár; kiadva Nyelvemléktár II.) — Volf 
Oyörgy. {Kalend. — a benne levő kídendáriom, 
a kiadásban XIT— XIV. ü.) 

VirgC. — Virgil^ codex. A XVI. szá;^ 
első negyedéből. (A M. T. Akadémia könyvtárá- 
ban ; kiadva Nyelvemléktár III.) — ScUása I^nác. 

VitkC. — Vitkovics cod^x. 15*6. (A Nemz. 
Múzeum kézirattárában ; kiadva Nyelvemléktár 
VII.) — Sgilasi Móric. - - 

VBeg. — Váradi Regestrom (Regestmm de 
Vaoad 1201—1235. Eudlioher kiad. B^romHung. 
Mon.) — Simonyi Zsigmond. 

VSsentyel: Pat. — Veresegyházi. Szentyel 
János. Lelki patika. Lőcse 1648. — Könnye 
Nándor, 

ZiohyC. — Codex Diplomaticus Comitum Zichy. 
A gróf Zichy-család okmánytára. Közli a M. 
Történelmi Társulat. Budapest 1871—1878. — 
Kasztner Géza. 

Z6ly: Blm. — Zólyomi P. Boldizsár, ötven 
sz. elmélkedések. — Kegyes és Keresztyén élet 
gyakorlása. Irta Gerhardus J. Bártfa 1616. (Nemz. 
Múzeumban.) — Könnye Nándor. 

Zrinsri. — Zrínyi Miklós Munkái. Kazinczy 
F. kiadása. — Bánócei József. 

Zrínyi: ASyr. — Gr. Zrínyi Miklós. Adriai 
tengernek Syrénája. Bécs 1651. — Kasztner Q^za, 

Zrínyi : Symb. — Gr. Zrínyi Miklós. Symboluma. 
Ne bántsd a magyart. H. n. 1705. — Kasztner 
Géza. 

Zvon: FáamP. — Zvonarícs Imre és Nagy 
Benedek. Pázmán Péter pironsági. Keresztúr 1615. 
— Könnye Nándor. 

Zvon: Osiand. — Zvonarícs Mihály. Pápa 
nem pápa. Irta Osiander A. Keresztúr 1603. — 
Könnye Nándor. Veres Imre. 

Zvon: Poat. — Zvonarícs Mihály Magyar pos- 
tilla. Csepreg 1626 — 1627. — Könnye Nándor. 

e 



Egyéb rövidítések és jelek magraráucataL 



TWdL ^ T<ildál&. 



? « ábkuk T. jcteitésMk kítesvciltit jelöli. 









A A. 



Á A ÁGAT; [balbatío, lingva haesito; stammelnj. Á, Á, Á 
megnémiilvin ááágat Jereimás (Bfró : Ángy. 61. Et dizi A, a, a, 
Domine Dens: ecoe nescio loqai, qoia puer ego sum. Jer. 1: 6). 

ABA : jpooDUs yiÜs; grobes tach, loden]. Aba-posztó: genus 
Iianni TÍlia PP. Aba swba (LerT. I. 223). Egy bál aba, mellyben 
váx vég van (VedTrans. 8). Vásárlás: egy vég fejér aba, egy 
darab veres aba (MonTME. 1 279). Ha a sasfile egyik gyermeké- 
nek selyemb51, a másiknak szfirböl vagy abábal csináltat dol- 
mányt, kOntSst... (Csúzi: Tromb. 324). (Az köntOsOknek) fejir 
abábúl légyen az hajtókája (RákF: Lev. ÜL 77). Ezenkívül vég 
abákat, patyolatokat reájok vet (TörtT. VI. 121). Abán kivül más 
postdból való kSpQnyeget talán ApefB &fihály fejedelem sem 
rádt, de most ugyan alávaló ember, a kinek fejér-aba köpönyege 
vagyon (Elaz. L 295). 

[Ssólások.] Azon leczke alá fogják a bársonyt az abával (Fal: 
NU. 302X 

ABAJDOC: 1) promiscuam HA. vermischt, dorchdnan- 
(ler, AdámL Abajdocs káposzta: crambe C. Abajdocz búza: trí- 
ticam miztum MA. Mychael, dictus Abaydocb (1349. Gzin.). 
Miduel filius GaUi dicti Abaydnch, Abaydouch (1351. 1352. CD. 
IX. 2: 153. IX. 3: 648). Illy abajdotz és elegyes, illy változó és 
állhatatlan a' világi datsóség (Pázm: Préd. 469). De rosszul vonja- 
bé ez a bcanua az 6 abajdocz magvokat (GELat : Válti. L 277). 
Abajdotz tudomány (GKat: Tttk. 7). Abajdotz, elegy belegy s 
nokatian uj ncXHaok (23). Gyakorta az opust meritumnak szok- 
ták vala mondani az atyák, noha nem igyenes es tulaydon 
jegyzésben, hanem vissza élésképpen és abaydotzul (Pécsv: 
FeL 831). — 8) fitfrago MA. [mischkom, halbfirucht]. A zavar, 
gySlevéai, ábajdoca^ avagy alakor (farrago) a barom kedvéjért 
vettetik (Com: Jan. 27). 

AbojdoooB (o&iynaesot Zvon: PásmP.): [promiscaus, mix* 
tos; gemÍBciit}. Az A abaynaczos imatngos ktkiyneben három- 
snr Állat kiálta (Zvoa: PásmP. 331). Abajdoczos és polyvás 
bozti az nr Istennek CNagyari: Orth. 150). Kibenn-kibenn vagyon 
valami kivetni vakV, abi^docBOs (^D: MVir. 34). 

[AbiydocoBOd-ik] 

még-Abs^docoflodik : [degenero; abarten]. A mi dicsó- 
Kges királyaink és meg nem abajdoczosodott eleink ezzel a 
«eDt kenyérrel erfisétették magokat (Oázi: Tromb. 418). 

ABAJQAT {abalygat Gvad: NótVégr. 157): (agito, in- 
<{QietD; beanruhigen, hetzen]. És azután is minduntalan való 
l«velea)en abajga^ dorgálja, oktatja vala (Szál : Króa 138). 



: cv Kevésbe múlt, hogy a borbélyt meg nem 
abalygatták (Ovad : NótVégr. 157). 

ABlBOIi (o&tf Radv: CsaL ÜL 43): mdKula agito MA. 
'liiirioa, i|rudefai PP. 

IL SYELVTOBT SZÓTIr. 



mSfi^bárol : 1) elixo MA. [abkochen]. ElószOr abáld meg 
a tikfiat (Radv: Osal UL 43). Spékkel való bárány avagy 
Indhns. Abárold meg a busát, tégy bele szalonnát (Szakács- 
mest 1). A tehén lábait abárold meg s szépen borotváld meg (38). 
S) [oonddo; zusanmienhauen, durchprügeln?] Minden fizetett 
hadak reá mennek, rátul megabárolják ókét (MonTMR IlL 219). 
Véletlen kiütvén nagyon megabárlanák ókét, sokakat levágván 
kOzQlök (Szál: Krón. 107). 

Abárlás : I) agitatio, comnűxtio, oontusio, ooncussio, juris 
in olla rudicula agitatio, condensatio, elixae camis aUuvio MA. 
[das abkochen, abbrílhen]. Az abárlás után vágd meg (Radv: 
Csal. m. 47 b). Éktelenb a' tántzban, vagy kotzkigádzásban 
a' leány úja, hogysem az étek abárlásban (Pázm: Préd. 1127) 
S) [eluvies ; spOlicht]. Egy tál abárlást, és egy eleven nyulat 
tét^: egyik agár minőiért a nyúl után indula, másik a mos- 
l^Eba kapa (Pázm : Préd. 1125). 

ABBCE : alphabetnm Kr. Abéoét és írni tanuló : abecedaríus 
Major: Seót Az gyermek elezer a. b. c. tanool, es veegre 
doctorraa leeaen (Érdy C. 394). Ezeo idevben kezde zent margit 
tanohú abeczet (MargL 1). Egy gyermek az oskolába el lopa 
az társa tablayat kyre abeczet zoktak wala imy (Pesti: Fab. 
67b). M6g az ábécén sem mentél te által (Decsi : Adag. 129. 242). 
A, B, Oét tanuló gyermek (Matkó: BCsák. 210). 

ÁbóoÓB : alphabetaríus Kr. [abc-, abcyschütz]. Ábécés Iskola 
(Bal: Gslsk. 368). Rút és nevetséges dolog ez ABCés vén 
ember (Prág: Serk. 817.) Abcés gyermek (Oúzi: Tromb. 298). 

ÁbécéBkSdós: [das abc lemen]. Az grammatika mellett 
való ábéczéskedések (Bal: Gslsk. 147). 

• 

ABLAK: fenestra C. fenster PP. Deszkás ablak: fenestra 
tabulata, rostélyos ablak : fenestra eraterata Nom'. 395. Ablak 
fiókjai: fenestrae forículi; ablak kereszti, kOvei: fenestrales 
scapi; ablak levelei: valvulae fenestrales; ablak rostélyi: can- 
oelli PP. Ablakot nyit, csinál vnún : fenestrat MA. Kezébe vewue 
az pénzt es vete egy ablakba (EhrC. 92). Ki kewnuek semmire 
k>k nem leznek, es ablakokba, es reytek helyre vettetnek (109). 
Az ablakoc meg áituan imadkoócvala (BécsiC. 145, WinklC. 
114). Az testy erzekÓnseegnek ablakyt bel keel rekeszteny 
(ÉrdyO. 619). Réseken ablakokon ferfykat nezny (PéldK. 45). 

ágyulSvo-ablak : [schiessKharte]. Futék ott a legközelebbi 
ágyutövó nagy ablakra (Bethl : Élet U. 43). 

üvegablak : speculare C. fenestra vitrea Nom*. 395. Ér»C. 
3dOb. Eoweg ablak giarto (RfilNy. U. 175). 

vak-ablak: riscus, cavum muri; hohlfenster PP. [nl%he]. 
Vete be wtet egi vak ablakba (VirgC. 25. EKaL 146). 

Ablacska: ablakocska (Pereszl: Gramm. <'K)>. 



:5 



AULAK0C8KÁ- ÁHKAZ 



BE-ÁBKÁZ-ÁtíKÁZOL 



Ablakocska: feneetella, fenestrínella, forículaeC. [fenster- 
chen]. Az aUakoczkao által vont soporlah (YirgC. 137). 

Ablaki: fenestralis MA. [fenster-]. 

Ablakos: feneetratos C. [mit fenstern venehen]. 

ABRAK: 1) pabulum C. [fiitter]. Mindeimapi abrak : diaríum 
C. Nem ad abrakot ewneky (ÉrdyC. 562). Fire akarnak 
bochatany, mert ninchen pénzek, miuel abrakoth vegének (LevT. 
I. 316). Abrakért s egyéb eleségért fizettünk (MonTME. I 121). 
Nincsen abrak, széna, rút, hitvány az én lovam (Thaly: y£L 
L 219). 8) demensum MA. [alimentom; portion, nahrong]. 
Meghagyák Aesopusnak, hogy myndenyk zolganak megadna 
abrakát az kenyerbewl (Pesti : Fab. 3 b). Vallyon kicsoda az 
hiv szolga; kit az ü ura házbeli szolgáin fiié tOtt, hogy abra> 
kat (cibum) adjon ü nékik (Sylv: UT. Mát 24:25). Mikoron 
abrakunk (alimentam) és ruházatunk meg vagyon, ezekvel meg- 
elégedünk (Sylv: UT. 1. Tim. 6. 8). Kiczoda az, hogy annac 
abrac elleséget (trítici mensuram) acfjon (Helt : UT. 67). Blagam, 
louam abrakát beuón meg agyac (Ra 815). Az Fráter György 
tarttya fiáual abrakon (12). A németekbe Attila idejébe, ha 
hihetA dolog, hetet adtak egy abrak zabon, mint most a törö- 
köknél egy icze mézser dijok (Szék: Króa 143X Ezek ugyan 
abrakot szabtak Önmagoknak, mit és mennyit egyenek (Bom: 
Préd. 147). Nagy imatkozaaokat mieltec, es azt soc abrakra 
osztottak az szenteknec (853 b). 

keveirt-abrak : farrago, farraginaria MA. 

Abraki: pabularis, pabulatorius; afanüd keveret: farrago, 
farraginaria MA. 

Abrakol: pabulor PP. [ftittem]. 

Abraklás : [pabulatío ; fütterung]. A ki futamásoc abrak- 
lásért (eleségért) avagy abraklásnac és praedánae okáért lesz- 
nec (Com : Orb. 706). 

Abrakos: 1) pabulatoríus C. pabularis, pabulatus MA. 
[futter-]. Csak az abrakos jászolra nyerétett világi áldomásiban 
(Csúzi : Tromb. 43). S) [cui victus praebetur; der verkOstigte]. 
Ez [bilibris] kfis mirtik vala, melIuel egy napra való abrakot 
adnak vala az abrakosoknak (Sylv: UT. told.). Én urunk szolgája 
vagyok, nem 6 kegyehne abrakossa (ErdTOrt IL9). 

Abrakoz : pabulor MA. [füttem]. 

Abrakosás : pabulatío C. fütterung PP. 

Abrakosó: pabulator MA. [fouragierj. 

Abrakoztat : [pabulor; ftitternj. Vagyon louatoc allyát ki 
meg vesse, az 6 állássában ki megtOrlegesse, ki abrakoztassa, 
fieréimyét el eczetellye (C8ákt:As8z. MF.). 

1. ÁBRÁZ: [forma, figura, imago, species; form, gestalt, 
gesicht, antlitz]. Yelenek angyal izai^yw abrazban (EhrC. 125). 
Nem igek^etyk uala megh hnya my abrazw xpus vohia 
(WinkC. 283). Zolganac abrazat fel veven (OebrC. 316). O 
JesuA felséges atyának abraza (QyOngyC. 20). Vala zent Ador- 
yan é^nge ifyu es igAn zep abrazu (NádC. 563). Meg ielenek 
mas abrazaba nekik Christus (Pesti: Evaug. 110). Tfiznec abraza 
vala a* sátoron: super tentorium erat quaá species ignis (Helt: 
Bibi. L Sss3). AoEtalodon niugouó ábrázok, telliesek vohiának 
kőuérséggel (Mel: Jób. 87). 

elő-ábráz : [specimen ; vorbíld]. Dávid az Chrístusnak el6 
abraza (MNyil:2^]t 39). 

2. ábráz: [fingó, formo; formen, bilden]. Ábráztatott: 
effurmatus MA. Ne^ rendbely allatoknak zemelyekben abraz- 
tatnak (JordC. 355). Kiket ur isten ennen hasonlatosságára 
abrA7X)t (Érd^d. 84). Ezeketh zerelmes atyamfyay abrazottam 
[ábrázoltam?] ha^onlottam en magamra es Apollóra (Kon^: 
SzPál. 135). Egy szóval kimondható nem lévén, külOmbözA 
tnelekedetek nevezésével ábrázza azt a sz. irás (Pázni: Préd. A). 



A* gyermekek, mint a majmotskák, a mit látnak, halUnak, azt 
ábrámák, kOvetík (198). 

be-ábrás: [incido; einpragen]. Ez tudomány mélyen volt 
szívekbe bemetszve és béábrázva (MA: Tan. 38X 

íol-ábrás: [reformo, transfíguro; umbildeo]. Ky fel abraza 
el valtostattya ammy tesbXmlr^ ugy hogy hasonló abrazoia 
tegye az w dicy^raeges testéhez (Konj:SzPál. 318). 

ki-ábrás: effigio, effingo MA. [darstéllen, ausdrücken]. Az 
ennen zemelyeenek hasonlatussagara abrazaa ki az embery 
termeezet5t (ÉrdyC. 595b). Ez a* pelda elegge ki ábrázza 
az mi termesKetftnknek allapattiat (Iiép:FrQk. 47) Hogy fes- 
tékkel kiábrázKuk az isten természetit (Barna: Isk. 211). A 
Tük/^mek akarmelly aprót5redéke, éppen az egész embert ki- 
ábrázza (Pós:Igazs. 497). E7 keserves tsapásnak kárát inkább 
érzed, keserged, mmt sem én azt ki ábrázhatnám (Megy: 3Jaj 
IL42). Ha emberek Christus urunknak nyomdokják egy két actu 
sit, miért nem ábrázzák ki minden cselekedetit (Czeg1:MM. 102) 

le-ábrás : [effingo, delineo ; darstéllen]. A* jó erk61cs . . 
szépségét) mintegy eleven festékkel le-ábrázza (C8Úzi:Tromb. 239jl 

meg^ábrás : [effingo, adumbro ; darstéllen, ausdrücken] 
ZerelmelmegabraztatoÜi: caritate informata (NémGlosaz. 112) 
E meg abraztatot yeg^kel auagy abrazatockal 6 magát meg 
yelenőe (TdC. 32). ló akarattyat azochoz, kic 5tet félic, ebbe 
abraszta meg (Helt: Bibi. L d3). Bizonyos ez, hogy az ket szaruo 
bestián tellyesseggel azon ország peldaztatic, az mely meg abraz- 
tatot az Babylonijü paraaman (Észt: IgAny. 440). 

Ábrásás: effigiatío Kr. [das Ulden, abbilden]. Mynden 
gonoz keeptwl, abrazastol keepmutatastol, magatokat megtar- 
tostassatok (Kon:ú:S^ál. L Theas 5:22). A' kép-irók és&ragók 
ezek gonoszságának ábrázásában mutogattyák mesterségeket 
(Pázm:Préd. 91). Az Isten szolgamak-is sok és tsudálatos tsele- 
kedetínek tekélletességét ábrázás-képen megismertetik (321). 

Ábrásat: forma, figura, effigies, imago, simulacmm, ioon 
típus C. [form, gestalt, gesicht, anüitz, bild). Két ábrázatii: 
biformis MA. Ábrázatból jl^vendOlÓ: physk>gnomon PP. Latal 
engómet Tamás az en elebi abrazatomba (DebiC. 33). Az M^ 
g6k vadaknak abrazattiaba ielSnuen (118). Abrazath zerenth 
walo baran (ThewrC. 163, ÉrdyC. 536, KrizaC. 53). Az ó Tösta- 
mentomba az 5 akarattyat peldackal es abrazatockal ielen- 
tette meg (Helt: Bibi. L d2). Hogy a sátort az abrázat aaerént 
raqnálna^ mellyot látott : secundnm formám, quam viderat (Helt* 
UT. h4). Az feM burittya azt be, de tftmec ábrazattyákMm : 
quasi species ignis (Kár: Bibi. L127.) Mi mondgyuk ábrázatnak 
azt a mit 6 formának mond (TehEvang. ÍL 359). Nem illik 
az szép ábrázathoz az rút czelekMet (Decá: Adag. 49X Szolgai 
ábrázatot v^tt f&l (Zvon:Po6t. 1.113). LAurétnmban láttam bó- 
dog aazssBonynak ezüstből Öntött nagy Öreg ábrázattyát (Pázm: 
Kai. 793). Az Ard5g az mi első ssAleinket az kigyóoac abrazat- 
tyában megcsalván (MA: Bibi. L3). Az égnec ábrázattya: fádes 
caeli (rV.17.) Nagy iele ez es abrazáttya az igaz es bAn6s ember 
nek (Lép:PTak. 1.313). Kedvetlen ábrázattal mégyen eleibe 
(Hall: HHist 1^61). A kfizAnséges értelem a' látott, haUott, kós- 
tolt dolgoknak ábrázattyát (ómulacrum) megfogja (ConrJan. 
64). Hogy boiju ábrázatot őnczőn és azt imadgya (Vás: Caa 
Cat 504). Leszálla a sz. lélek testi ábrázatban mint egy galamb 
ö reá (niyPréd. 470). 

Ábrásat!: [figuratus, formatus; figürlicfa]. Eló ábrázati: 
iconicus C. Kép ábrázati példa (MesésK. 15). 

Ábrásatos : imaginosus, effigiatus MA. [geformt]. 

Ábrásatlan: ineffigíatus, informis MA. [formlos]. 

Ábrásit: [fíngo; bilden]. Myert chynaltal, abrahazeytottal 
engemeth ilyen módra? quid me fecistí sic? (Komj:SzPál. 78 1. 

Ábrásol: formo, configuro C. fignro, fingó, imagino, ima- 
gmor, efiigio, efiuigo MA. [bilden, abbilden, darstellenj. A* kivftl 



n 



EUABRAZOLt-MBG-ABRONXSOZ 



abronosozAm-Ac^ 



vak) az belaftnek typusm ábrasoMja (Apafi. Vend. 2). Vitattyuk 
ug^an aaodok elleo hogy az latent aemnií módon nem szabad 
ki-képezni, áfarásolm (PiVtTgaza 1.117). Typuam, azaz ábrázolója 
volt Jo8epbChriBti]0UnmkDac(Tyak: JÓKB. 47X A* hyena ábrá- 
zoló képe a rágalmazó embereknek (Bfisk: VKert 182). 

el-ábrásol: 1) [reformo, transfígoro; umbildenj. Hasonla- 
taffiatok abrahazoltaasatok el (reformamini) a ty elmyteknek 
megnywlaaara (Kom}:SzPá]. 89). S) [imaginor; vorstelien]. 
ÁbrázoDynk el mi is és lelki szemeinkkel SKemlélIytik ezt a 
magos és kiemeltetett isteni ft^lséget (B£ró: Ángy. 96). 

ki-ábráaol: effingo, effigio C. [danteiién, ausdrticken]. A 
halainak zolgaltatasa a betA-ben ky vagattatotb, ky faragtatot, 
kyabrahazoltaloth a kleken (Komj:SzPál. 207). Az vac 
Bartimeiu az 6 nyavalas voltában az mi lelki nyavalássá- 
iE;[imkat ki áfarázoUya, ki példázza (MA:Scult 245). Ittegyen 
mint eg>- kiábrázolt ki íratott tfikflrét példáját láttyue az mi 
•oiveinc gondolatinac (776). A pápistáknál az afya istent öreg- 
ember képében szokták kiábrázolni (PÓ6:IgazB. 1.117). A más 
ssemélyét kftvet^ avagy egj'ébnec maga viselését ki-ábrázoló: 
mimus (Com: Jan. 211). 

l&-4bráaol: [eifingo, delineo; abbilden]. De nem tilalmas 
a teremtet állatokat le^bráaolni (Pós*Jgaze. II661). Mert ha a 
magmik népe a mint most vagyon, s mint le-abrázoltam, meg^ 
romlott (Zrínyi ai79X 

leábráaoláa: [descríptk); danteiimig]. A jámbor életnek 
iMi lfr.ábrá«)]ása (Kónyi:Vll Giml.). 

m8£f -ábrásol : oonfignro MA. [darstellen], Megábrázoláfl, 
rudazat (MA. Scnit 1060)i 

Abrásoláa: formatiura, figoratk) C. imaginatio MA. [vor- 
stellmig, abbüdung, darstellwig]. Krístus jelnek ábrázolás aeerént 
neveztetik (Mad:Préd. 78). Az ábrázolás (imaginatio) ha vigyázó 
allate késésnek (pfaantasía) ha alnoi almadaanak Qnsomnium) 
moodatik (AGsereiEnc. 158). (Gondolkodásból származó soc féle 
ábrázolásociimaginatioDes (Com:Jaa 65). 

Ábrástat: [plasmo, figmo; büden, formen]. Meg wyyoytya 
a mi slflaatiissiigiinkniik testéét abraztatmm az ew lent testéé- 
nek dycheviaegelWSc (ÉrdyC. 34). Chrístasboc igyenlSaé kél ma- 
eokat abrazfaitnyok (B^yŐie:E|Ál 81. Mo&:Kép. 198). 

ki-ábrástat: (effingo; abbilden]. Az istent semmi módon 
nem kel ki abraztatni ea nem-is lehet (Szár:Cai M3). 

Ábrástatás: (fignratio; bfldficfae danteiimig]. A mi Ukt 
u Izrael fiainál az példában ea abnoBtatáabm lAtt (Dáv:Ke- 
restség. MSl 

ABBOKC8 (abrina QyŰDgyiKJ. 31. lippcPKert m.135.): 
órcohia^ circalos vietomm, doliaris BíA. [reif^ faasreíf). £7 világot 
két résre ostó abronts : *zoDa caeli PPBL Abroncson ugró, 
áitalbóvó, táncBoló: petauristes, cubisticus saltator PP. Az hor- 
dóról, kyt nagh abr€(n]chokkal keth&mek égbe (WinklC. 127X 
Wegy pddatfa az bordóról, kyt nagy abronczokal k6tb5ztek 
egybe (ÉiflC. 259X El-késAl abrootss-is karikák pán^yának 
iGyifogyiKJ, 53). A mint kis abrincsa hajlik a gyfirónek, dom- 
booskája kOrül, kin a kOvek iUnek (31X Abroncsra kéretvén, 
tktof fonnára cBrkalmoaák felsÓ ruhájokat (Csúzi :Tromb. 14). 

Abrcmosos: 1) habens drcnloe, dreolis mnnitos Kr. [be- 
roft). S) ISgy abronone halat [habamwát?] ▼Ottfliik 45 d. 
fMonTME. L15). 



: víeo, drcnlnm adhibeo, drcolo, dolítmi munio, 
fltringo MA [bereifen]. Derekának mértéket szab az anyja, és 
a snriot abroocsoosta^ akár vehessen lélegzetet s akár nem 
OF*al:KÁ 156X 



cingo PPBL. [bereifen]. KOtOeA 
neguhrottteBom: vieo PPBL 



Abronc^ozás : [das reifen, binden]. Zeng sáros városunk 
ostor pattogástól, iszonyú a zörgés az abroncsozástól (Orczy: 
Költa 71). 

Abronostalan : [non habens drculoe ; unbereift, ohne reife]. 
Vannak ollyanok, mint az abroncstalan hordók, mellyeket ha 
meg-t51tesz, minden felól folynak : annak-okáért ki ki magában 
tárcsa titkát (Land:UjSegit&- L33). 

ABROSZ: mappa, mensale MA. tischtuch ComtVest 135. 
Feyer abrozokott (tobalia) tewnek az aztalokra (EhrC. 83. 
DomC. 85). Tizta ruha, abroz aztalodon (Vás:GanCat 542). 
Láttyák az oltárt bé fedvén lenni fejér abroszokkal (MesésK. 18). 
Eg zeep wyragos abroz (Radv:CsaL n.5). TizenOt abrosz, háta 
gyolcs, az tebln sáhos (7). Gallos abroz, ritka rosaiu vázon 
abroz (80). Oltárra való öreg, sávos fejér abrosz (Monlrók. 
XXIV. 643). Abroszokkal megteríttetett asztal (Com: Jan. 109). 
Egy kis aostalkára frissen abroszt vetett (Qvad: RP. 69). 

gyolcB-ábroBS : (mappa linea; leineoes tischtuch]. Három 
gallos giolcz abroz. Három IVupai [troppaui] giolcz abroz 
(RMNy. IL 149. Gér: KkcCa. 228). 

ABBT7TA : artemlsia abrotaniun ; stabwurz PP. 1801. Isop, 
salluia, obruta (RMNy. IL 4). 

ACÉL': chalybs MA. cos chalybea ; stahl PP. Aoellaa leg>*en 
az egh: aenenm (JordC. 258). ö feiében teszik atzél ooronát, 
néki adiác Moruát és a Slenát ((3örcs : Máty. MF.). A jó lelki- 
ismeret olyan, mint az aczélbástya (Pázm:Préd 595). Aczéi fal 
(Pázm: Kai. 601). Aczél pöröly (767). A cetlial az érczes aczélbol 
czinált fe(^ert is mint e^ reues fát czak ollianak tartia (Mel: 
Jób. 41 : 17). Hármas kés van oldalánn, bécsi atzél pántlikára 
szépen fögg a potrohánn fa szakácsnak]. (Fal: Vers. 877). 

AoéU : [stfihlen] : Egy öreg fejszét aczéljanak d. 12 [12 dénár- 
ért] (ErdOrszgy. n.383). 

Acállás: [das stithlen]. A szép látás hallás olly mint az 
aozéllás a' tompa kés vasának (FelvrDics. 14). 

Aoélos (acélios Zsinyi 1.145. 83. atzéllyos Fbl1:UE. 378): 
1) chalybeos MA. stilblem, gehlbrtet PP. Aczélos vas (GKat: 
Titk. 416). Látok már hegyeken atzélos nyánakat, hogy 
mennykő ne éijen bádogos tornyokat (Orczy :KöltfiB. 208X S) 
[dnruB, obstinatus ; hart, hartnftckig]. Atzeloe az 6 aziuec ennec 
fogadására (Bom: Préd. 552). Kezében vagyon kultsa az emberi 
akaratnak tainnyához, ha sántén atzéllyos vólna-is (Fal:UE. 878). 
Aczeloe fejekre akadunk hol mikor, kikkel semmire sem lehet 
mennthik, minden felé öklelódnek (459). 8) [?] Az doctor vala- 
vaeAy port itatott meg velem, aczOos tejfel éltetett minden 
reggel (MonMk. XV.107. 109. Vö. uo. 106 : Három ÜEben is 
itatott édes tejet az doctorX 

Aoélos : [chalybe 6rmo ; stahlen ]. Gazdagnak ékesség, sze- 
génynek segítség mmt jó aczélozott nyárs (Kíbv; Adag. 50). 

mSg^aoélos: chalybe admisto ferrum induro PP. Ha ki 
kést, szablyát csinál: mikor meg«caélozza, oUyan keménnyé 
válik, hogy még bz leg-keményebb vaaMs meg-fogja (Lapp: 
PKert IL157. 50). 

ÁCS (aé MtinchC. alch: faber lignarius Pe8tí:Nom 41. áUh 
TehEvang.): I) fidwr, fabricator, structor; C. [handwerker] 
legénye íkrago áts : abietaríus ; fS áts : arcfaitectus C. K6mives, 
kdíU rakó ács avagy k6 iarago : faber murarius sive caementarius 
Com: Jan. 102. 21) alch: abietaiius; zimmermann Ver. Fa*mives 
ács, bodnár: faber lignarius (Com:Jan. 103). Nemde ez az alc 
(fidiri) fia é (MOnchC. 40). Egy uemeu nemeu munkás ember 
hogy ki pintér es alc (MargL. 139). Acznak fia: fabri filius 
(Sylv:UT. 22). Az álts bárdollya k tat (Helt: BibL IV. 74). Álcho- 
kat és egyébfi^ mestereket is szeiM hozzá (TeldBvang.II1001X 
Nevezi négy átsoknak, kik épitik az igazságot (Pázmfréd. 134). 
A sdllék a gyermekek ácsinak hivattatnak (niy:Pjréd. n.l00). 



FARAGÓ-ACS— AD 



AD 



8 



fara^^&C8:[tigi]aniu&ber:ziiniiienxium](Prág:&^ 840X 

ÁcBol: fabríoor, £abre£acio, fiibrioo MA. [sámmern]. Farag- 
czálnac és áczolnac (MA:Taa 77). Lábtókra igy ácroltattíltok 
(CtegkTromf. 124). A arallék semmit gyakrabban nem áoBofaiak, 
és bé nem vésnek a gyermekek leikeiben mmt a haragnak 
indnlattyát (niyi^éd. IIIOO). 

Ácsolás : fabricatk) MA. [das zimmem]. 

Áosság : [ars fabrí ; smmermannshandwerk]. Átsság, takáto- 
ság, swilrflaság (CorpGram. 296X 

ÁCSOBIT : [ríngor; fletschenj. Bukefiil lovát SBorftja, kard- 
ját s fogát ácsorí^ s 6á javát, szabadságát védi vérével hazá- 
ját (Thaly:Adal. IL192). Vö. ácsorqg. 

ÁCSOROG: [aspíro, ooncopisoo; etvvas m erUmgen wQn- 
schen]. Itt láttunk mi magyarok elsőben olyan aflaBonyemheri 
öltOrotet, hogy mellyek [mellOk] meótelen, kinyitva legyenek, 
mellyekre ittas is, és egyébiránt is venereos ember az szegény 
Mikó Ferencz sokat ácsorga, de csak száraz korcsomája Ite 
(Kem:Élei 75). Bláaéra ácsorog (Lászl-.Petr. 120). 

AD (aod JordC. 160. BodC. 1. DeGBi6:IVéd. 21. VeriVerb. 
96. aaggya: dat ÉrdyC. 107b. aad: da JordC. 398. HhC. 244. 
245. 279. Pesti: NTest 154. ádd Zvonf ost L492. aagy zamot 
sáfárságodról Peeti : NTest 157. aadok KnlosC. 285. <kfnnk Czegl: 
MM. 172. ocUatik WessspC. 22. addom MA:8cult 5. ocíatta, 
oggnn, odút HB. odoűi KádC. 77): 1) do, tribuo, attriboo, per- 
tríbuo, offero, largior C. gebén PP. [schenken]. Jutalmat adok : 
praemior; nevet adok: denomino; ssínt adok neki: ooloro C. 
Odutta vola neki paradisumut hazoa. Kinek odút hotolm ovdo- 
nia es ketnie (HB.) Isten ky nekem ada mit hathatnék ad- 
nya: qni mihi dedit qnod offerre valerem (ESuC. 48). Agg 
ellenség akaruan zomorusagot zomomsagra adpya: volens tSbi 
tristítiam super tristitiam addere (50). Aggyá teeneked az yo 
fSldet erekseeghee : ut poasideas terram (JordC. 218)i Malastot 
aad az vristan (DebrC. 188). En magamat attam iesusnak yegye- 
sevl (544). Innya ada: dabat eí bibére (Helt:UT. H6). Ha bu- 
szon négy pénz nyomonit adz méhserben, vizkorsagot meg 
gyogyit (Mel:Herb. 29). A papságnac tiztit adtam tinéktec aián- 
dokon (Kár: Bibi. 1.137). Azt fogada Vrunk, hogy igazságnak 
lelkét ád nékünk (Pázm£aL 521). Da magistrum : adhadsza a 
mestert (Pázm: Préd. 882X Aggyad szájába os beszédeket: 
pone verba ista in ore ejus (MA:KbL L52). A* posztót a' 
festft megszínesíti, színt ád neki (Com:Jan. 98). Ugy szerété 
Isten ez világot, hogy az 6 egyetlen egy sz61&tt 6at adnaya 
érette (SzánCai D4). A játékos hely [színház] leczkét ád (Fal: 
NU. 263). Némelly ember hasonló egy ollyan edényhez, melly- 
ben elég vagyon, de keveset ád és nehezen (Fa]:UE. in.39X 
S) trado C. [übergeben :] Netalantal aggyon tegfaedet az byro- 
nak: ne forte tradat te judid (JordC. 367. Fél: Bibi. 6). Bfit 
akartok nekem adnotok es en Itet nektek adom: eum vobis 
tradam (D»brC. 432). Paizsát el bujtván rabbá adta magát 
(OrCKy:K»ltH 23). 8) [vendo; verkaufen; vO. Szólások: vmit 
vmin ad]. En vagyoc á tfi atiyatok fia loseph, kit t& árron 
Egyptusba adátoc Ne velyetec ászt, hogy én azon meg ha- 
raguttam volna, hogy engemet ide adtatoc: vendidistis me in 
his regkmibus (Helt:Bibl. L Y4). 4) [oedo, ooncedo; gewSh- 
ren, laasen, erlauben]. A^j^on t^ektöc áugolmat lélnetéc: det 
volris invenire requiem (BécsiC. 2). Kit tennie tiztesege nem 
agya vala (VirgC. 70). Yllny az en iogomrol nem en áthatom 
tynektek : sedere ad dexteram non est meum dare vobis (JordC. 
417). Aggyá meg latnwnk (ÉrdyC. 59). De ki adgya ezt a ritka 
Phoenix madarat látnunk? (Fal:UE. 380). 

[Szólások.] Add parolkodyek meg a laxa (XVI száz. Nyr. 
Vm.l69). Add légyen tútorunk GbUagozó szent Pál (GMhd: 
Sip. 44). Adze s ne: simul da et .acdpe <Decfli:Adag. 



147) Annyira megCtregedtek — i^lczvau eeztendót csak ad- 
hatni a négynek (Mik:TLev. 2. lev.). Adjon Isten jó 
napot, jó estvét: ave. Adjon Isten jó utat: *bene ambula PPBl. 
Az silesiai menyecskének kiváncsikja nem megvetó dolog; ha 
maga szép: Uzoi^y kívánsága is szép is, kelló is, — csakhogy 
nehezen adja módja! (RákF:Lev. IV.516). VkU firjtuk 
ad: marito C. elooo, nuptum do MA. Lakossyk egh hwgawal 
kytfa ymar fémek adoth (PeerC. 46). A leányokat tartoznak 
fémek adni es ki házasítani (VerVerb. 172). A leányok csak 
meg sem kóstolhatták az bort, valamíg fémek nem adattanak 
(Pázm£aL 729). (Férhez adni AGkTLev. 300. Adunk téged 
hazaaol nagy hatalmasnak KáldiiBibl. 27. Adnaak haza.ssaiBrra 
ÉrdyC. 550. Testvér bugát adá egy berezegnek SzathmDom. 
97. Ll haza-adX Magát vkihez adrU: ElóazOr is azokhoz 
agg^ magát, a kic tttet beíbgaggiac(Mon:Apol. 445X Bdts&letes 
igaz emberekhez add magadat (Fa]:UE. 424. A' Rómaiac 
intk; vala, hogy magát adna á Romaiac mellé Heh:KnSn. 
15). — VkU vmire ad: Incab kerestem keduet az en testem- 
nek ho^ nem ment az isteni zolgalatra attam vobia (VltkC. 
24). Testy kenansagra adattakat altalvemeye (DomC. 177). Ad- 
gyad az te elmédet az bÓlczeaégre, és az te ffileídet az b&lts 
benédekre (KárBibL L616). Ma^ vmire adja : Hahűra attaak 
magokaúi (SándoiC. 6X Imatsagra ada wmagat (VhrgC. 106X 
Futásra adtác magokat (Hdt: Krón. 11b). Ha gonosz és feslet 
életre fogja magát adni (Prágfierk. 612). Arra adta volna ma- 
gát, hogy czac gonosságot caselekedgyéc (MAiBíbl. L330). Ma- 
gát vmiruk adja : Az alomnak ne adgíad maghadat núgfa megh 
nem uÍBgalod lAlky ianeretedet (TihC. 170). Sbásnac adtác vala 
magokat (MA£lbI. L79). f^lOtte igen az tanuságnac adgyác 
magokat: studüs sünt dediti (PrágSerk. 612). Az italnak adta 
magát : *immer8it se in ganeam PPBl. Magát vmi áld adni : 
Hatahna alá adom : trado, dedo ; valaki hatalma alá adatott : 
dedititius C. E^ kedig monda mi tanusagonkert bogi akara- 
tonkat istennek akarattja ala adnobk (WeszpC. 53). De ne- 
mellyec vgyan 6 magoc adiac vala magokat k hit álla (Helt: 
Krón. 31). — Vmü ad: Eleget adna a szemnek [a 
Che^iside Londonban], ha más marha után nem járnának az 
úrfiak Fal:NU. 267). Adót adny: oensum dare (JordC. 4243. 
A sidoc tizen molcz esztendeig szolgalanac es adót adanac 
(Szék:Krón. 21X Esseth aad ({duit) ygazakra eshamyasakra 
(JordC. 368). Mikor a fellegec meg tebec ess&t adnak az f5ldre 
(KárBibL I.630X OrOk háborúban vontattya életét az, a ki- 
nek a nem gond is gondot ád (Fal:UE. 464). Virágát es 
gymólczet zebeniobanes hevében agya (VirgC. 65X Adya 
ew gyemwlchet : írnctum sunm dabit (Knlc8:Evang. 1). Hálát 
adok tenéked (VirgC. 113). Halakat acy [adsz] (KazC. 112). 
Halaat ad raytta (ÉrdyC. 357). Halakat ada az istentvl v6t 
ayandekokrol (TélC. 39). Aggyunk halat istennec rulla (Tel. 
Evang. L120b). Az ellenség éldbe mene, harczot ada neki 
és egészen megveretek (Mik:MulN. 299). Mikoron megláttác a 
sereg kenés voltát, meg is kesdéc kisérteni, tánoly viadalt aduán 
(HeltKrón. 93). Hátat adni, visszafutni mind keseerítessenek 
(BormÉnek. 225). Hátat adott az Izrael az 6 ellensegi el5tt : 
Israel hostibus suis terga vertens (KárBibl. L199). Tegnap a 
bOlcheség hamar adót hátat <7kmyi 1144). Helyt adok: 
cedo MA. Helt ada az vezedelemnek fiyaynak (ÉrdyC. 561). 
Helt adván az haragnak nemy jdeo után oda mene az 
apaochakhoz (DomC. 103). K&iyórg^emnec helt ada (MA:Bibl. 
V.30). Semmi helyt nem kel adni tanításának (Pázm:Kal 140). 
Meg gondolván l^mdor, helyt nem ada tanácslóinak (Pázm: 
Préd. 1101). Hitet adni: fidem ^obstringere PPBl. Az 
t5bbi senumt nem gyanakoduan Uteket adac (DeGBÍ:8allC. 31). 
Jelt adni: Ha sajnossan viseled [a gonosz nyelvek fullánk- 
ját], jelét adod, hogy ftj (FakUE. IIL19). Lábat adni: 
Hogyha igaanágát lá^ vala is az keresztyénnek, nem igen- 
ad vala lábat [nem segití vala], kiváltképen nekünk (Móniitok. 
Via358). Okát adom: causifioorC (Azta4ia okúi: causam 



AI>-B&AD 



BEADÁB-ELADÓ 



10 



"^iiiteraerít PPBL) Okot adnak mla: ratiouein reddeut do eo 
rJordC 391)l A te fohiagsagodrol a^ okot; a veet alamisnarol 
dUcseg lesea okot adnod (VitkC. 45). Az vrak, okait nem 
tógyiik psrancaolatfyoknak (PázncKaL 4ő3X Aagy zamot sáfár- 
ságodról (PestÉNTeBt 157). Szamot aduak: reddent rationem 
<FéI:BS)L 20. Tebet be nem atak az mynt fegyelmednek] 
flmfaa atam. LevT. I38)l Szót adni: Várból királynac hamar 
szót adáoac, de a király azavokat meg sem hallá (GörcsMáty. 
MF.) Szót adának, kérik az Blikolát, hogy megkegyelmeijOn, 
mert megadják az várat (TSn. 216)l E^begyfilénec hogy királyt 
válastanáuac; az ersekek Lánsló hertzegre szót adának (Helt: 
Króo. 42). Qggim mmihi mnzagbele \'tot (UB.) Neki vtaat 
adnak vala (VlrgC. 51). A nándorfeiervariaknac megkfildec a 
frigyet [fMbootákl miért hogy 6c utat adtanac vala a bol- 
irároknac (HelbKión. 39b). Le ülvén tagos mezót ada gon- 
dolatinak (Fal:TÉ. 707). Választ adni: [respondere; ant- 
ni>rten]. Erre enis igyenesen választ adok (PázncKaL 797). Ki 
vagy? hogy válaast adgymik azoknak, kik minket küld^Jttek 
(PázmiPréd. 48). A' ki a' beszédet tsak felében érti, tellyes 
felelettel mássát nem adhattya (FaL-UE. 377). Vmü vmibe ad: 
Bérbe adok: eloco, lodto; szakmanban adok:abIooo 
C. VnUt vmih^z ad: [addo; hinzufUgen]. Ha még ezt adnoiok 
kosaia (LépFTOk. IL96). Ne adgy vétket a' vétekhez (Dly: 
Kréd. 9). Szfinesnhez senki ne aggyon, senki el se végien 
horne (MebSzJán. 345X VttUt vmin ad : Adatnac e^ fel pénzen : 
aase veneont (MfinchC 32. JordC 384). Awa^ yogT^n, awagy 
aaron mynden zykseeghre valotfa agy ewneky: da aut vendé 
eí (JordC 68). Pénzen aggyad k papságot (Mel:SzJán. 345)i 
Beizek azep fenes allatot találtam, de meteek vele ; nem adnék 
egy árpa szSmet rayta (HeltMea 1). Fgy darab kenyeret nem 
adnék raita (Decsi:Adag. 23). Semmit nem adni vmin 
Kéri, irioo az nagy v^Taknac ; Bálás leuelén kic semmit adánac 
(Tm. 146). A németen semmit nem adnak vala, s6t bOcstelenül 
lantak vala véDek (ErdTOrtAd. 1.61). Azt akarják, hogy az írás 
magyaiázattyában, egy babot ne adgyunk a az. atyákon, mert 
emberek vóhak (Pázm:Kal. 668). VmU vhre ad: Tyzta 
«apiiiait ada eo rea (&laigL.MF.X A kereztfiit 6 g&oArSee- 
pes vallani adaac (ViticC. 9X E^ aebeymet te reád adam 
<VirgC. 61). Bea adoán az bA selyem ruhat^ az E^odotis 
raáia adá (KánBíbL L94). VmU vmire ad: Kezére adni 
vkinek vmit: [Az ember magának se adgyon mindent kezére, 
DémeDy kivágyánban AnnAn kedvét szegdegeüye (Fal:UE. 382). 
RSzre adni: Aiandekit az istennek kdsre adnak az 
emberek (fVanlcHaflznK. aX Tudományomat kdzre adtam (8). 
Tudtára adom: notífioo C. Hírré adom: nondo, renun- 
cíd, kidkao C. anseigen, za wiano tan, melden PP. Tntto- 
tokra adom: notnm vobis fiuáo (FéliBibL IL68X Hirre adnám 
<LevT. L79)L Az haláhiak elkdzelgetésít hirfinké adja (Vajda: 
KríoEt L598faL Kr. Add megtudnom: nuncia mibi DObrC. 180. 
Az 6 malaaztya nélkül nem lehet értenetek adgyam, miképpen 
Ifbasen az Istennek látása Vajda:Kriszt 198. Uirét is adom: 
imben miként fknaá^kk éneket a kfllsó nenaetségek FaI:UE. 
4tí8). Usorára adom: foenero C. Vmit wnnd ad: Taná- 
GBÚl adom: svadeo, consvadeo C. En azt adom tanaőőa tíz- 
t6lyeed ystenAkeeth (SándorC. 23). Azt-is adom tanátsúi, hogy 
l^hadgyák a' Deák mondásokat (PázoKPréd. b. Az okossagh 
ee^ azt aggyá ÉrdyC 160. = OnaryC 46. Szflkség adgya cfae- 
lekeddkA, hogy az gononsagnac ideibe valami tanulságokat 
honmk eUL PéoatSzOz. 142bX 

ÍKözmondáKA.] Jó az Isten, jót ád OlialyiAda). L83). 

adton-ad: pdentidemcom aélo do; foctwifarend eürig geben^ 
Halahoas caáaáimk csak adton adtáka grálíát (MonIiók.VIIL70). 

4ltal-«d: tranadoC trado MA. flbeni;eben PP. Antalnak a 
pénzt áfad adta, ax Olven ferin^ tóie ki is kapta (Qvad: 
RP, 58). 

be-«d: 1) iotrado C [hineingeben, bineinreicfaen]. S) defero 
MA. vabkit valakinek beadni: criminare aherun altari PPBL 



[angebeu, denímciren;] auklagen PP. Nem akarna ótet beadni: 
nollet eam traduoere (MUnchC. 15). Keres vala okos v^t ho^ 
vtet beadhatnaia: quaerebat opportnnitatem ut eum traderet 
(IX$bi€. 432). Bead istennek es el and (Mel:SeJán. 312). Az 
kikre gondot nem viseltec keményen vádoUyák *s beadgyác 
(BfA:Scult 802. 8) [refero; erzShlen]. Amn^tit neked be attak 
(LevT. L28). 4) [solvo ; dnzahlen). Én is az 15 ezer arany adót 
esztendónként igazán beadom (Monlrók. VIII64). Addbé íjándé- 
kodott: oiferes munus tnum (IllyPréd. 1399). 

[Szólások:] Ezt hogy igy cselekszem, beadom kezemet, 
liitet mondnak ók is (Gy{$ngyK:;har. 126). Oapja rá hát ketek, 
adják bé kezeket [álljanak be katonának]; a káplárnak keze- 
met beadtam (Gvad: RP. 48, 49).). A' vitézek kózzé a' zászló 
alábé-adta magát (BátalVTárgy. 48X Az Amhát basa szót 
beadott vala, az császár hitit úrfinak lyánlá (tbi. 82). 

beadás : delatio PPBL [anzeige, augabe]. A pOrOs félnek be- 
adása mind azon mesterséges hamiskodás (Fél: Tan. 25. 4). 

kéa-beadáa : [dextra data; handschUig]. A* Prophéták és 
Apostoloknak ama' szép igiretek, mellyekben mint egy ugyan 
kéz bé adással kótelezik Isten képében magokat tenéked 
(Megy:6J4 U.43). 

3gybe-ad: [conjungo; vereinigen]. A hitvesek eegybe aggyaak 
magokat (ÉrdyC. 641). Házastársul egyben adatának (Tam: 
Szents. 16). Égibe aduan magokat a magyarokkal (VácCan.Cat 
Elób. 53). 

§gybeadáB : [oonjunctio, additio ; das vereinigen, zusammen 
gében). Ket szemelynec lathatando egjbeadása és egybe köte- 
lezése [a házasság]. (Tel:Evang. 1236). Az egybeadás (additio) 
oly elsó számlálás, mellyel a számhoz adatik, es meg lesz az 
egész szám (ACsere: Enc. IV.28X 

el-ad: 1) venimdo, vendo, divendo, mandpo C. verkaufen 
PP. Jól eladni, nyereséggel eladni: vendere lucalente PPBl. 
Ad el mend mid va^jon (MUnchC. 49). lozagaba vaUmit el nem 
adhate (VirgC. 33). Oczon eladád (IÍA:BibL V.22). Kicsiny ostyát 
nagy pénzen adnak el (CzeghMM. 149). S) [m matrimonium 
do; verheiraten, ausheiraten]. Kyral el akarya evtet adnya 
házasságra (MargLk 32). Vki fiat meghazasitia uagi leaniat el 
agia (DcbrC. 140). El adót leányzó, valakinek jegyese: sponsa 
(VerVerb. sz. 29X Leányit az tanácsi rendból való férfiaknac 
adta el és házasftotta: oollocavit (PrágSerk. 1045). 8) [prodo; 
verraten]. En es en népem eladatattonk : traditi sumus 
(BécsiC. 63). Ho(!^ az János el adattatot volna: quod traditus 
esBet (FéltBibL 5). 4) [repudio, repello ; abweisen]. Ne engemet 
hanem azokat az editíokat korpázza, én el-adtam rollam, tsak 
ki-irtam volt én az szókat (Megy:SzAOrOme 273). 

aladAa : 1) venditío^ mandpatío C. das verkaufen, weggeben 
PP. De equi sui eladás [nyomtatva hibásan: dadas] qni eum 
negaret se esse venditorem (1210. VBeg. 168). A penzis 6 
eladásának esztendeinec szama azerent asambűtaasec : pecunia 
qua venditus íuerat, iuxta annomm nnmemm snppotata (Helt: 
BibL L LL13). S) [oollocatao in matrimonium ; verbeinitung]. Z^y 
ótet zandekozac házasságra adnya, mikoron kedeg ezón igéket 
az 5 eladásáról tenneyec (TelC. 2). 

eladatlan : 1) invenditus C. [unverkauftJJSladatlan marada- 
nak boray (LevT. I.60)l 8) [innupta; unverh^ratet]. Es haladon 
hazánál való es eladatUn buga : et sorore virgine quae non est 
nupta viro (Helt:Bibl. HHh4). 

eladó : I) venditor C. verkauíer PP. El ado, áros: venditor 
(VenVerb. Szót 33). S) [proditor ; verriter] Essen meg aóvetek, 
lelketek sorsomon: hogy az magam hada volt nékem eladóm 
(llialy:VÉ. 172)l 8) venalis C [verkftuflicfa] Eladó vagyok: prosto 
PPBL Eladó marha (Totorrigaszt 233). K6s pémnl kell le tenni, 
es nem vahuni d ado marhavai : non remm venalinm satisfactk) 
érit (VerVerb. 160). 4) (nobilis; mannhar]. Eladó korában va- 
gyon saep leai^ (HoazticAen. 19X 



11 



ELft-AD-KIAD 



kiadAs-meg-ad 



12 



elő*ad (el€ibe ad): 1) promo, profero MA. [hergebenj. Blgees 
feyer kynyert elev adek (DomC. 307). Az irha csnialo irhákat 
ad eld: alutas praebet (ComvJan. 99). 91) [profero loqaendo> 
prcpono; vortragen, vorbringen, darlegen]. Wáv^Beges dolgokat 
eleykben adnán 5 kAzetec ki mulék (Helt-Króo. 32). MeUyeket 
akarom hogy eleikbe adgy: haec propoinB őb (BfA:Bibl. 1.67). 
Addsza elé azokat az ágozatokat (SzentívcVerseng. 345). Még 
a derék b61tseeég-Í8 ha nem tudgya magát kellemetefleii elő- 
adni, és mutatni, nem tartatik annak (Fal:UE. 432). 

elöbb-ady elébb-ad: frelinquo, renoncio; ách jemandes 
oder einer sache entledigen]. De már az én marháimon elébb 
adtának (LevT. IL457). A rossz gazdán eldbb-adjon hamarjában 
(Tlialy:VÉ. n.259). 

föl-ad : 1) appono ; auftrageiif aufsetzen PP. Az étket fel- 
aduan (VirgC. 74). Igen feladgyák a* lével a bfld& húst, mind- 
azáltal más feláll arcztil verik mondásokat (Pósdgazs. L726X 
Feladta levét 's elfeledte konczát (KisvAdag. 23X Hol tisz- 
tán adgya-fel krómét, hol pediglen firSmmel ereszti meg [a 
szerencse]. (FakUR 386). *4) [profero; vorbringen, vortragen]. 
Amaz fel ada [a kérdést]. (DebrC. 7). A theafarumokban a mit 
feladnak, mind azon hímmonka és gyönyörködteti szépség 
(FaLNU. 263). Mikor az emberszólást játékosan a^ják fel, job- 
ban is szaporodik, többet is árt hogysem akármely fene mér- 
ges rágalmazás (Fal:UE. 410). 8) [trado; Ubergeben]. Feladni 
az elhagyatott várost: pandere *depoátam urbem. Magamat 
meg-adom, fel-adom: dedo PPBl. [sich ergebenj. Feladác az 
várast (UeltKrón. 44X [Mely várost] sok vivások ntáu már fel 
akaráuak adui (C«iízi:Síp. 27). Feladá lelkét az 5 Alkotójának 
(Szeg:Aqu. 35). A' te egygyflgyflségod mindgyárt fel-adta az 
er^lflséget (FalrNE. 5). Feladta magát a város (Mik:TLev. 350). 
4) [dissolvo; auflösen, kttndigenj. A másiknak feladom á frigyet 
[felbontom], és ellene indítom népemet (HelbKróa 16). 5) 
[mntuo ; leiben]. Kérem méltóztassék obligatiómra kétszáz fehér 
pénz forintot fóladni ígérem Kdnek nagy hálaadással meg- 
térítenem (LevT. IL394). 6) [condono; gewfthren, bewilligen]. 
Mikoron thi kegtek kewzze een be adam magamat, az varas 
eggiességet kegtek nekem fel ada (RMNy. IL 125). Noha 
utollyára fel agyak a grátiát is, de elévé igen megkeserítik 
(Fal:üR 402). 

[Szólások.] Vkin V. vmin fölad: [repudio, rejkáo, renwicio; 
sich entledigen, von sich weisen]. A' tisztviselésen feldúlni, le- 
mondani róU: ^ejurare magistratum PPBl. Feladott ngtad 
[kedvesed]. (Hall J»aizs. 420). Mi Ferdinándot contemnáltuk, rajta 
feladtunk, s tóle nem is félOnk (Monlrók. VIIL103). Feladok én 
e vén megaggott fatnskón! (Tha]y:VÉ. 11260). 

hasarad: [in matrímonium do; verheiraton]. A kiralinak 
meniekezdie vala mert leaniat aggia vala haza (DebrC. 38). 
Egy asszony leányát igy inte mikor haza atta : iambor légy, 
hogy az te urad moeolyogiek, midón megtéruén hazat lattya 
(Bom:£vang. IV.888)i 

hagaadAa : [collocatk> ; verhdratung]. Leányát neki igérte, 
napot rendelt kézfogásra, két esztendő terminust haza adásra 
(LevT. II285). Az leányok kihazasítasok, es haza adások (Ver : 
Verb. 99). 

hoBsá-ad : ooaddo C. addo, adjick) MA. [hinzoftigen]. Nem 
akaroc tonab semmit hoeza adiK)m noha eleget szolhatnec 
(EaElT:IgAny. 204). Azért mingyart hozzá adta az Apostol: 
(niyrPréd. Elöb. aS). 

hosBáadás : [additio a számvetésben] (BirórOsk. 12). (Más- 
hoz adás MToIv : Aritm. 10). 

Id-ad : 1) edo C. [trado; herausgeben, übergebenj. Nekewnk 
ky attaak azok, kyk lattaak : tradidenint nobis (JordC. 515). 
Honnan kywe adatfatanak vala ysteonek malaz^yara : unde füerant 
oommeodati gratiae dei (JordC. 758). Bulla kyt kywe adót 



(ÉrdyC. 649). Addig forgatt;yák, addig vijnak meg eményévpl, 
a mig szájtátva ki adgya lelkét (Fal:NU. 262). S) elargk)r C. 
[ausgeben]. A lapos guta csapott már ahoz az erszényhez, melly 
csak mind négy ezereket ad ki s nem vészen be tObbet kettő- 
nél (FaltNE. 24). S) [emitto ; aavpielen (im kartenspiel)]. Adja- 
tok nékflnk kártyát Lássuk kinek kell kinadnl Lássuk ki vét 
ki: lasset nns seben, wer gebén miiss, wer auswirft (KirBesz. 
90). 4) [indioo, ostendo; anzeigen, angeben]. Nemzetek quali- 
tásait igen kiadó nevezetes nagy dolgok vagy csudák (Monlrók. 
V1II.26). Hogy az aranyas fejű szeg jobban kiadja magát, az 
koporsót feketével vonták be (XI404). A természeti gonosz 
a testnek bujaságában szokta ki-adni ó-roagát (BodLex. 93V 
A leánynak volt kedve, a mint nekem egy confídens asszony- 
ember, a kinek magát a leány kiadta, beszélette (Hazánk L213). 

[Szólások.] Vmin kiad: de possessione dejicioMA. Valahon- 
nan kiadni raita: de possessione dejicere (Decá:Adag. 18:2 1 
Az kopek ha tartatnakis senmiit nem haznalnac, es mind az 
által ha ki adatic rajtok, nagy értelem nélkül való hiúságot 
ielentnec (ZvoKLOsiand. 203). Kiadtac a jesuitácon (CzegkJaph. 
186). Azokon a^ kártyákon szaporán ki azokUmk adni, a' mellyé k 
vagy haszontalanok vagy ártalmasok (Fal:U£. 381). Kiadtak 
rajta [Bogáti Pálon], mint a patai szűrön (1760. Hazánk 1.367, 
369). — Vmit kiad: [enundo; veröflentlichen, ergehen lassen]. 
Kiadta akaratját: *perspicua sua oonsilia fedt PPBl. Ky 
adwan az sententiat (ÉrdyC. 520). Parancholatot ada ki (547). 
Az istentől Idadot t5ruen (TlhC. 78). Istennek kiadott fogadáí« 
és Ígérete (Pázm:Préd. 56). A' fejedelem a parolyát kiadván 
(Tba]y:RT. 1.64). Igen törték, azután megszűntek az lövéstAI; 
nem tudjuk mire vélnie, vagy hogy szózatot adtak ki, 
avagy megvették (TörtT. 1880. 598). Lón nagy rettenése szegin 
Vas MiháJnak, hamar szót kiada, fogadá basának, várat ó 
megadná (Tm. 91). 

kiad&s: 1) editio C. das herausgeben, auskündigung PP. 
Az eredet bin zal az lelókre az istooi tómén kiadásából (TihC. 
72). Az o testamentomnac vége leoen az vy tgHtamentonmac 
ki adása után (HeltBibL I. g2). Az leveleknek hamíB volta es- 
mertetik meg (5keppen az Idadaarol (Ver.Verb. 278)i Az jam- 
bomac igyekezete is, az en kiczindet munkám és, ez kOnynec 
kiadásában legyen hasznos (Mel:Herb. Elób.). 9) (ortentatk); 
das ofifenbaren]^ Igen vigyázva viseld magadat tehets^ed kiadá- 
sával (Monlrók. VIIL438X 

kiadaUan: ineditus C. [ungedruckt]. 

[kiadó] 

törvény-kiadó : legum *lator PPBL [gesetsgeber]. Az nép- 
nec feiedelmi az törvény ki adóuai egybe : in daiore legia (Kér. 
Bibi. 1.140). 

kölo8Ön-ad : mutuo MA. mutuo do ; leiben (Com:Vest. 137) 
Agy kelczón ó neki: dabis mntuum (JordC. 68). Fel pénzt 
nem vehetsz arra, a mit czac kólczón adtai (BormPréd. 398). 
Hat forintot adott nekfink kölcsön (Gvad:RP. 59). 

kölosönadás : mutuatio MA. [das leiben]. KárBibl. L670. 

kölcsönadó : commodator C. [glSubiger]. Kwchon ado : 
foenerator (KesztC. 303), foenerans (KárBibl. 1.616). Kölcsön- 
adó ember (Magy: Nád. 43). 

mögp-ad: 1) reddo, restituo C. [zurückgeben]. Ha me^ 
adod ee Izraelnek orzagat (JordC. 707). Meg adateek zeme 
vylaga (ÉrdyC. 638). Az János uramné arany lánczának egyikét 
kérésére megadtam (LevT. II85). Admeg ezokaert annac az 
embernek az ó feleségét: redde viro sao ozorem (HéltBibl. 
IJ). Fiát feltámaaztá és az Ó Annyánac meg adá (KuIcscEvang. 
497), A* ki el vésd a* másét, mind addig tolvijt valamíg ezt 
meg nem adgya (PázmiKaL 361). Es a zálogot viaasaadgya, 
és a prédát megadgya (ülyiVéd. IL48). X) [peraoho, retribao; 
znrttckzahlen, vergelten]. ViflM>ntag megadom : rependo C. Kyiiek 



l;í 



MBGfADÁí^ADÁS 



AD6-ADÁS— HÁLADAT06 



14 



mywel Úiuíbozyk meg agya es meg fyzease (ÉrtC. 271). Hyn- 
denek meg adandó az ew erdeme zerent (VirgC. 114). A mit 
ri k&lten, megadom (OaegliliIM. 217). 8) [trado; übergeben]. 
Magát as eUenaégoek megadni: *dedere ae hostibus PPBl 
Méga^ll^ a varosokat: tradeot cívitatem (BécáC. 24. 'Ha 215). 
Fiadal nekfil megaéé>c magokat (GuaryC. 55. ComrJan 155> 
Várát hitre meg adván (Zrínyi L36). 4) [do, reddo; geben> 
Ki azoknak fogadást tend es meg nem adan^ : fá quis votum 
voverít et noo reddiderit (BécáC. 113). Teryftnc be, netalantal 
or isten meg a^éa ho^ igazan meg ^oiúc (GuaryC. 47). ZSk- 
s^^krwl való eletet meg a^ (VirgC. 52. 57> A' my ur istent 
yllety vala meg aggyaak vala nr istennek (ÉrdyC. 547). 

[Szólások] Megadni valakinek: [einem ttbel mitspie- 
\ea\ Megadta nékem eléggé Toksüns: Toxilos me ^perfabri- 
cavit PPBl. — Megadni lelkét: Lelket bodogsagussol 
istennek megh ada (KazC. 46). Az w bogog lelket meg ada az 
VT istennek (VirgC. 106). Az 6 Idiket megada: enúsit spiritom 
íDehrC. 6). 

megadáa : 1) redditio C. [das zorfickgeben]. S) [donatio ; 
▼erleíhimg]. Maaod az meennyey bodog orzagnak megadása 
emberi nemnek (ÉrdyC. 537). S) [deditio ; ergebnng ; übergabe]. 
Ellenség kezébe megadás: deditk) C. Ne szégyenld megadi^ 
!*odath ^Srinyi Í61X Jol esméri Halul, hogy nekik nnaknas az 
iOyen követség és az vár'meg4kdás (L103). 

megadat : [solutio ; daa bezahlen], Cazar adoia megadafCat 
megtatatta (MSnchC. 164)l 

megadomány : [restitiitk) ; znrflckgabe]. lm megadta d 
febége mindeD jjórnkgéA melly megadománynak levelét és 
instroctkSgáit Magyri«od kezébe kffldeti velem 6 felsége (Erd. 
%rtT. L123). 

oda-od : porrígo Kr. [trado ; hingeben, übergeben]. Mind 
[az ajándokot] kez wobak oda annom (LevT. l3.Káldl:Kbl 287)l 

ÖBSve-ed: conjungo SL [zusammengeben]. 

öesTreadás: oollatus C. 

reá-ad: indo MA. [anlegen, au&etzen]. Fölyül rea adom: 
mperdo, sopperaddo C. (Harmad kibe Iwn zent ferenc crístusbos 
hasonlatos az zent sebeknek rea adásában VirgC. 33). 

[Szólások.] Magát valamire reárodni: Az lapta jáczásra fölötte 
igen reá atta volt magát: pilae nimimn inde a puero stadio- 
SD8 fint (Prágfierk. 645). A városhoz közel nem is jó rá ad- 
mmk erre mi fBfÖnket, prédára fokadnnnk (Gyöngy :Char. 203). 

visBBarad: restítao, renomero C. reddo MA. wiedergeben, 
zoröckgebeo PP. Viana adni a* szidalmat : remaledioere C. Ugyan 
azont add vinszá : idem restitue (Com : Jan. 190. Zrínyi L63). 



Adakos-ik : elargior MA schenken PP Bodog ferencznek 
gjczeretet es halat adakozny (EhrC. 162). Hogy vala mit 
zegheeoyeknek beewebben adakozhatneek (ÉrdyC. 500). Vyg 
ember, ki yrgalmas es kwchSn adakozyk : qui miseretur et 
ooinmodat(KesztC. 311). Másnak adakozni, mással iot chelekedni 
(Pécsi: SsQzK. 128). 

Adakosáa: largitas C. llberalitas MA. freigebigkeit PP. 

Adakoaó : liberális, dapsilis, largitor C. freigebíg PP. A 
pénzben adakoaoo valanac: pecoiüae iiberales erant (Decsb 
SallC. 6). Nem gátaltok meg adakozó siándékit (Fal:8zE. 563). 

Adakoaóaág: liberalitas, largitas MA. [freigebigkeit]. Eb 
legyen az adakowóságrm és jótévMgre áHal utunk minékAnc. 
'MA: Tan. 725. MA:Scalt 736. Horv:MnlF. 20). 

Adalék: I) traditio GKatOltk. 1119. 2) [additamentnm; 
zoaala]. Corollariam: azaz: Megszerzés avagy adalék (Kász: 
Kit 269)L 

Adalom : (vendítk) ; verkaui]. Mennyi sokadalom, vétel és 
náakm, ez kis országban esik (^aentm:Kalm. 6). 

Adás: datin, tríbotb C [donatk>; das gebén, schenken]. Ez 
Tála IsrUnn azadasnak tanosaga: testimoninm oessionts (BécsiC. 






9). Ur istennek malazttya adása (ÉMyC. 537X Ha eggyic adás 
nem indit, többet ad innya és er^bet (Mel:Herb^ 84). £r6 adásá- 
val órízzen bennfinket h&t által az idvdsségre (ZvouPost I710)l 
Máriioz adás: additío (MToIv:Aritm 10). 

adó-adás : [oontríbntio ; steuerzalilnng]. Adó adásra kénsze- 
rítéc (Helt: Krón. 25. 8). 

alamissna-adás : [eleemosynae erogatio; almosenverteilung]. 
Feesvenyek alamysna adásra (DomC. 138. BIatkó:BCsák. 293.) 

bérbe-adás: locatio [vermietung, verpachtung). Ki51cz&nre, 
bérbe adásra (MA:8calt 215). 

búcsú-adás: relegatio, dimissio MA. repulsa; entlassung 
PP. [abschied]. A jó lakot vagy szállót bucsuadással el nem 
ftzzfik (Megy: őJaj. ÜL 27). 

hála^adás (háláddá Pázm:KT. 149. MUadás 154. PázmiPréd. 
36. 117): grates, eucharistia C. [danksagung]. Zaiabol sohba ki 
ne zacagéon az zent hálaadás (GtuaryC. 62X Hala adásokat tezen 
(MargL. 13). Hala adásokat istenek meg nem attam (VirgC. H 
Hala adassál tartozunk róla (TihC. 7). 

hirré-adás : reuuntiatio C. [anktindigungj. 

ÍB-adás : oonditura, conditio C. A ki az étkeknek kUlömbüzó 
kádasáról könyvet irt-vala, könyvét meg-égetteté Severus Tsá- 
asár (PázmJ^éd. 437). 

jel-adás : tessera, symbolum PP. [zeichen]. 

jósság-adás: donatio VenVerb. 10. 

ok-adás: assignatk) causae Kr. [motivirung, rechenscfaaft]. 
Engedni a jó ok-adásnak : *dare locum rationi PPBL Paranchol 
wala Nagod hogj Christophot Inzonyos zanto földeknek elfogla- 
lásáért Nagod wduaraba inteneok ok adásra (RMNy. H. 304). 
Nem elég okadás ez az elszakadásra (Vás:CanCat 604). 

példa-adás: [ezemplum; beispiel]. Az Cecília mynde- 
nestewl mennyey vala, ew malaztossaganak yo példa adá- 
sának érdemes eeleteenek myatta (ÉrdyC. 649b. 419. ComC. 68). 

Boám-adás {námodásTbewr : Nyelvk. 26): redditio ratk>ttum, 
ratkxanium MA. [rechnongslegong, recheoBchaft]. Az aiandokok- 
rol wak> zamadasok (TihC. 121)i Hogi ha valami zam adásai 
tartozót uona aztis megi engetem (LevT. L88). Isten elAt k6áyeb 
szám adasoc leszen az poganáoknac az eretnekeknél (MonrApol. 
251). Midón tóbUttetnek az ajándékok, számadási is neveked- 
nek az Indokoknak (Illy:Préd. U.484). 

tanáos-adás : svask>, svadéla C. [rat]. Predtcal vala malaz- 
tosBon, es vala meg ekesevlt nagy tanalc adásnak ayandokynal 
(DomC. 238. Matkó:BCsák. 30). 

válasa-adás: [respoDsk>;antwort]. (Matkó:BCaák. Elób. 3). 
Afinden volna hallgatásban, várván kiki tóle a' válasz adásban 
(Gyöngy: Char. 80). 

Adat : datom Kr. [das gebén] A fedelm ker es a biro adat- 
ban va^on : in reddendo est (BécsiC. 255). Vduftsseg tanosaga- 
nac adaOara: ad dandam scientiam salutis (MünchC. 110). 

Adaték. Adalék, traditk^ vagy adaték (QKafcfIltíL 1119). 

[Adatlan] 

háládatlan, háládatlan {hdUrodoÜan 8ámb:3FeL 267): 
ingratus; háládatlanúl : ingrate C. [undankbar]. Atyamnac 
ilen haala adatlan voltam (NagyszC. 83). Feddi á népnec 
hAUmiíaüim voltat (HeltBibl. I g4X Meg uonsza tfillóc úgymint 
halaadatlanoktul az ft Duűasztyanac uihigoBsagat C^elEvang. 
L333). Ha Urunk-mellól el-futunk ha 6 néki háládatlanok 
találtatunk (Pázm:Préd. 1093). De ök ennyi iókért háládatlanok 
(Zrínyi : I.12X 

háladatlansás : ingratitudo; nndankbarkeit PP. Az gono- 
zoknak karhozathyok az d halaadattanssagokeerth (OeechC 15. 
OyöngyC. 13. Kár: Bibi. 1188. Kón)i: YártaM. 49). 

háládatos: gratus Kr. [dankbar]. Joachim istenec hálá- 
datos Ifin (TelC. 32). 



15 



::JZÁM>ADATLAN— KAPU8ZÁM-ADÖ 



OK-ADÓ—ADÓZ 



16 



roám-adatlan [vO. fosám-adó] : non redditis ratkníbuii Kr. 
[ohne rechenachaft]. Qyak bucho wytlen sseokeoth el mjne- 
kyunk zam adaÜan aolgank, sok kar^ teoth mynekyunk (RBINy. 
IlL 82). Úgy vessstegettyOk az Istenttil leánk-bizott jókat, 
minMia azámadatlanok volnánk (Pázm:Préd. 856). 

tfv^mnAn.f^KnuÁ£ • M^gondolhatja Felséged, menyi akadé- 
khn legyenek az 6 azámadatlamágáért (MonOkm. XTX.313). 

Adatódik : [datur ; gégében werden]. Kezekbe is adatódván 
az reájok szóló instrnctio (Monlrók. XVIIL27). Todja nagysá- 
god, mi adatódott hadaim tartására (XX11L255). 

Addogal [dato ; Ofter gebén]. Mind tftbbet tfibbet áddogál 
Isten a'hoz az ajándékhoz, mellyet jó léleckel gyakorohiac 
(Megy:6Jaj. in.36). El-addogal: vendito C. [nach nnd nach 
verkanfen]. 

Adhatás : [dandi potestas ; das gebén kOnnen]. Élet adha- 
tás (Zvon:Po6t 1.129). Tanacfa adhatás (HoIlPréd 12). 

Adható: 1) datarius PPBl. [wer gében kann]. Wrac 
vagyonc, nem azegepyec mindenhatóé es minden adhatoc 
(BornJVéd. 35). fifinden adható (FrankHasznK. 13. 113). S) 
[qnod dari v. vend! potest; was man gebén kann]. Férjnek 
adható: nalnlis C. BIA. Máttyás Király vgy tetrac hogy adhatót 
adta, mert óué volt a dézma. Ha adhatot nem adta: miért 
maradnac hellyekben az ó egy^b donadoi mellyeket á Neme- 
seknec adót? (Helt:Krón. 84). 

Adó : 1) dator, praebitor, largitor C. [geber, verleiher.j Iwy 
el lelky aayandeekoknak adoya (ÉrsC. 147). Az adok és az 
veu6k: vendentes et ementes (Fél: Bibi. 72). 2) tributum, 
census, indictio, capitatio, vectigal C. [stener, oontríbutíon, ab- 
gabe]. Szent Péter adója : *denarius a Petrí PPBl. Asuerus 
kiral menden földet teoe ado ala : fedt tributarias (BécáC. 72). 
Pénzt ígerenec neki adounl : pecuniam se datoros (MOnchC. 100). 
Adót zedyk vala: didrachma acdpiebant (JordC. 408). Az arani 
az adóban adatik vala (DebrC. 110). Chrhoz szeretettel le^nc 
az ó adoiát meg adgioc (Kulc8:Evang. lOX Az ó hadakozásának 
nyeresége az emberek lelke, aá^K a hivek imádsági (Pázm: 
Préd. 478). Rideg legények és jtSvevényemberek adaja (MonTME. 
L273). Az adótnl szabadosoc (Gom: Jaa 123X 

adó-adó: [tríbutariiis ; steuerpffichtíg]. Yalait meghaytotta 
tereh vitelre es ado addo szolgana 16tt (HeltBibl. 1.49:15). 
Az orzag, ky annak elewtte soha ado ado nem woth senky- 
nek (Monlrók. in.125). 

§b-adó. [Szólások]. Radivoi gyors volt szaladóban, egy erdó- 
ben meg-is ment volna valóban. De bezzeg Jmtmits volt az 
eb-adóban, mert be-esett szegény a nyomorgatóban [a tö- 
rökök kezébe esett]. (Kónyi:HRom. 115). Roflzsz életfl, s él tsak 
ebadóba (Gvad:RP. 38). 

hála-adó (háládó DEmbK^E. Elób. 15. háládóe&g Misk: 
VKert. 53. 180. 335. háladók Beythe:Epist 99. haladó Illy: 
Préd.): [gratus; dankbar]. Neki hala adok uagmik (TihC. 17. 
BomdPréd. 285). Hála adobbac (Zvonf ost L508). Nagy hal- 
adó az elvett jótéteményekért (IllyPréd. Tart J. 2> 

hálaadóság : [gratítudo ; dankbarkeít]. Keuesen találtatuac, 
kic vmi hálaadósággal 15nnenec (HeltKrón. Elób. 2b. Tel£vang. 
L168. FébTan. 555. MA:Scalt 10). Ea inmiár nem alamisna és 
irgalmas^, hanem gratítudo, hálá-adóság (Pázm:Préd 445). 
Kedvesen vészi a hál-adóságot (964). 

hitelbe-adó: creditor C. [glaabiger]. Marháját az hitelben 
adóknak el-pazarolni (Gom: Jaa 191). 

ixmi-adó : [pinoema ; mundschenk]. ötét pohárnokjává, innya 
adójává tfttte (SzathuLOent 200). Az fejedelem engemet fó 
imiyaadóvá teve (Kem:Élet 77). 

ÍB-adó: oonditor C. 

kapuBsám-adó [cenmis portae; liAiiasteuerjMonOkm. VI.121. 



ok-adó : [reddens rationem ; verantwortiich]. Ök tnynden- 
koron wygyaznak mykeppen ok adook ty lelketakerth (ÉrsC. 232). 

ostor-adó : multa Ver. BfA. [geldstrafe]. Tobbagyt nagy os- 
tor adowal gyettry (ÉrdyC. 79b). Ostoradót vete Magyarorszagia 
(Helt^rón. 66). Angnstos ideieben, midón Sido ország ostoradó 
alatt vohia (Bom:Préd. 34. MehKír. 464. 465. RMK. 11453). 

ridefif-adó : [tríbutom caelibimi; junggesellensteaer]. Kóvágr'i 
János adott rid4;adót (MonTME. L273). 

Bsállás-adó: stabularius MA. wirt PPB. 

soám-adó: rationans, reddendis rationibus obooxius Sí. 
[rechnnngsleger, verantwortlicb]. Az utolsó taAr^A kemény 
napon (ZvouPost L329). Vigyáznak 5k a' ti leikeitekért, agy 
mint szám-adók (Megy:Dial. 63). &find ezeknek ki volna oka? 
ki róla a szám-adó ? (FaliNU. 287). 

tanáos-adó : svasor, oonsvasor, oonsüíator C. [ratgeberj. Az 
Inzonsag wAt vennék, aytatoson nektek tanacz adónak, hygyetek 
(VirgC. 143X Menyei en tAlem gonoz tanáé ado (SándorC. 33) 
Tanácsadó ember: vir ooosilii (Kár: Bibi. 1.672). 

törvény-adó: legiíer, sanctor C. (geseta^berj. T6roény 
adó: princeps popali (KárJBIbl L191). Etj^ Kristos mint mi 
tSrvényadónk avagy tanftónk (Mad:£vang. 39). 

vámos-adó: [vectigal; zoU]. Ezeket az 5 országoknak vá- 
mos adójokat féltik az fukar arendával biró pápista papok 
(Tohi: Vigaszt 207). 

Adós : 1) delntor, obaeratos C. schnldner PPR [verschnldet]. 
E^ néminemő vsorasnac valanac ket adoá : debitores (MfinchC. 
124). Pénzel adós vala (TirgC. 108). Wagyok adoss Pozdio 
metew Leryncznek harmynczbarmadfel magyar foryntal (RMNy. 
EL 227). hü is meg boczátank minden adosinknac: et ipsi 
dimittimus omni debenti nobis (HelhUT. 81). E^ adossa: unus 
qui debebat (Fél:BibL 30). A nagy ígéreteknek nintsenek adóá, 
mert senki sem boldogul melletek (Fal:UR 455). %) [credi> 
tor ; glfiubiger]. Adosinak megh fizete (KazC. 56). Három adós- 
nak estem kezeben, az ketteynek meg fyzetem az adosagot, az 
harmadyk engeemet meg tart (ÉrsC. 376). Fizettem az gazdá- 
nak egyéb adosimnak (ErdTtlrtAd. rV.7). 

[Szólások.] Meg az lelkéuel [is] adós: animam debet (Decsi 
Adag. 72). 

[Közmondások.] Bódog ember á ki másnak nem adós (Decst: 
Adag. 146). 

[Adósít] 

megp-adósit : [aere alieno obruo; mit scfaulden belasben]: 
Meg is kellett adósítanunk magimkat (LevT. IL85. 45)l Az soc 
beteg miát meg adósítota vala magát (Poenit 51. Ramy:Man. 130). 

Adósság^: 1) debitum, debitio, obligatio C. aes alienum 
PPL [schuld]. Adósságát letenni : ^liberare se aere alieno PPBl. 
A tAml^k^ ereztö ótet mignem megadna az adósságot (MOncliC. 
48b). Ez velag adossaganac meg fizetése (GuaryC. 35). Adós- 
ságot vezen bynes es meg nem fyzety (KulcsC. 88). A zalagnac 
gyfimólczes ióuedelmét fel tudnác a deréc adoságra (HeltiKróa 
166). Az jutalom nem ingyen adatic, hanem adósságból (MA: 
Kbl. IV.139). 2) [pecunia credita ; vorgestrecktes geld). Bátorsá- 
gos helyen helyfaeztetted adósságod [kOlcsOnre adott pénzedet]. 
(László : Petr. 53). Adósság: debitum quod reddere debet vir 
uxori(niy:Préd. m.173). 

[Szólások.] Sok adósságba verni magát: *aes aliemun 
cogere PPl. Adósságba ejtik urokat, hogy Ók inasén öl 
ttezenek (Pázm: Préd. 250). 

Adós : 1) [tributum solvo, tributaríus snm ; steuer zahlenj 
Vitattyác vala igen méltó dolognac azt, hogy az Sidoc az Romai 
Osászámac adozzanac (Zvon:Posi L590). B) [voveo; widmen). 
Tartozunk Istenünknec adóznunk az mi egész életOnket & 
így ha Istenünknek adozzuc [aldozzuc?] magunkat, QrOcké 
boldogok lésziink (2von: Post 11.617). S) [poenam Ino ; btlsscav 



17 



MBO-ADÓZ~ADTA 



eb-adta—Ag 



18 



Mélt4S, hogy a ki vétett, adózzon érette (Fal*J^. 49). Más vilá- 
f^xi kell adámod irímta (FaltNU. 69). Azokral is fog adózni, a 
mit mások boná adogattak (FkI:8zE. 115). 

meg-adóa: [poenam luo; büssen} Meghúzol azért, eb 
tartotta (KónyirHRom. 115)l 

Adóaás: penaio, tributum PP. [steuer]. Meg-kisebbült adó- 
zás : *infracta tríbata PPBl. Annak nem csak szolgálattal, hanem 
sdócáasal is tartoztak (PázmJ^réd. 1086). Isten népéhez nem 
íUendA dolognac tartyác vaU ezt az adózást (Zvon:Post II590). 
Nekik esztend&r&l esztendőre való adózást igére (LisznyiKróa 263). 

AdÓBÓ: [tributarios ; steuerzahler, steuerpflichtíg]. Isten e 
féle SBomataiót, két felé adónSt gyfil(U (Pázmfréd. 1096). Eló 
kéri tQlöc az adozo pénzt (Zvon:Post II603). 

[Adóstat] 

Adóstatáfl: tributaria exactio PP. [bestenening]. TOrvény 
fiJiOtt való adóztatással, lianús n3rnzás8a] foztatással ne hadgyác 
sz kOBS^et meg nyomoréttani (ZvonJ'ost II612). 

Adód-ik: [dator; gégében werdenj. Káromkodásra való 
sikamalnwág adódik (DEmbOR 9X &Cdón okát kérdeztem, az 
adódott válaool (NótPM. 26). 



Adogál: (dato; Ofter gebén]. A' legroszszabbakat legiobbak 
gvanánt adogállyák (niy:Préd. IL357). 

Adogat: dafto, suggero C. [5fler gebén], Elostogatta, az se* 
senyéknek atta, adogatta (Komj:SzPáL 228, Bom:Préd. 301). 
Uey adogass, hogy a keveset meg Ízlelvén, többre kiván- 
Icozzék szomszédod (FabUE. 401). Erre nézve jó hasznát ve- 
heti a politicaa, mikor tutva s tagadva adogat (462). A pak>- 
tákban adogat letzkét (Fa]:NU. 45). 

adton adogat : [identidem, Ubenter do ; wiederholt gebén]. 
BomiVéd 429. 459. 

meg-adogat : [dato ; wiederholt gebén]. Egyéb eletAiikre 
vakikatis meg ado^ (BomPréá. 457). 

Adogatás: [collectaj. Az zentokhez való ado;;atás felvVl, 
alamv-zna feMü : de ooUectIs quae íiunt in sancta*} (Komj : SzPál. 

isy). 

Adom: [donum; gesdienk]. Elnyomják az adómmal mint 
az vezért s az csaoiRt (MonOkm. XXIV. 110). Kit adómmal, kit 
lí^érettel magáévá tévén (Monlrók. VnL9I). Ügy ment a vezér- 
nek ez a ló adómban (QyöngyrKJ*. 108^. Egy erdélyi nemes 
emberről nem lehet nagyobb gyalázatot mondani, mint azt, 
hogy az adómért szolgáll (&fik:T8rL 42. 70). Ha az adom dol- 
gában vagyunk, nagyobbra bOcsliltetik az az ajándék moly meg- 
érett taxMCMsal lett meg. Ha pedig a nem-adom vagyon el/(t- 
tunk . . . (RiltUE. 432X 

Adomány: ditio C. [donatio, donam; gabe, gesclietik]. Te 
haiBidnar adnmanit e^;ebnec a^éad (BécsiC. 142). Tuttoc io ado- 
manocat adnotoc tft fíatocnac (MünchC. 25X A biro adomanual 
elwl nem vetetyk (VirgC. 120). En hatalommal nem birom 
BitoA hazat, hanem birom vgi mi[n]t 6 felsége adoma(nlyat es 
vgi írSfűft az en OrOksegemet (LevT. 1.300). A fíiiiia fogadasnac 
rendi, király engedelmeuel, a donacíonac aiiagy adomanynac 
ereiét egyenlóképpen tartya a fia ágtétellel (VeriVerb. 1.8. 6). 
Minden 'p adomány onnétfellftl vagyon (ülyiPréd. ILS49). 

Adományos: [donatarius]. Ha a király valakinoc ioszágot 
ajándokosna, és az adományos az 6 adomány lovoIét észten- 
deiglen nem exequáHatiiá (VeriVerb. Hl 2). 

Adta: (fonnola execratíonís; flnchwort]. Adta s teremtette- 
mondásokkal iBetnek (RákF:Lev. 1234, Thaly: AdaL IL301). A 
ve8zet(t] atta azerelBennei (NótPM.63). Hallod-e csapláros, adta, 
nedte, vette, hóra pecsenyét és bori I^uljat<»k, fattyúk illyeii- 
adlák (GvadrfiP. 49, 52) 

M. mriCLVTÚKT SZÓTÁB. 



eb-adta: cx3 Mit csinálsz? Kinyomod lelkemet ebadta! 
(Gvad: RP. 99). 

ebadt&z : [maledioo ; Aachen]. Ha vasztett, teremtottét szórt 
és ebattázott (Gvad:RP. 112). 

isten-adta : [a deo datos ; von gott gégében]. Az ysten atta 
yokath ydeghensegre ne tekozlyathok. (ÉrsC. 296). Minden Isten 
adta napon CTarniSzents. 111). Bár ült volna otthonn az isten- 
adta maszkája, talán eddig békeség lett volna (Haz. L287). 

ÁDÁZ: rabidus, rabiosos MA. [wütend]. 

[Ádáa-ik]. 

mSg-ád&sik: rabidus fio MAI. [wdtend werden]. Blint va- 
lami meg adázot dtthOs állat, kétségben esése miatt kiált vala 
(Lép: FTilk. 199). Bántya szerelem hagymáza és szivében mérge 
ennek lügy béáza : hogy attól elméje majd meg-is ádáza (Gyöngy: 
Char. 25). 

Ádás&s: rabies, impetas PP. [das wüten; die wut]. DniiOs- 
ség, ádázát, néki ádázás : rabies PPBl. OstromoUyák az ftrdógők 
nagy dfthöoBéggel és ádázáasal (Derk:ÖÉlet 35). 

Ádázát: rabies MA. [wnt, raserei]. Éteb-e való ádázát: 
*rabies edendi PPBl. 
[Ádástat]. 

mSg-&dáatat : [rabidum facio ; in wut versetzen]. Nem chak 
magok dtthOsOdnek meg^ de még másokat is meg-ádáztatnak 
(Vere8m:Iiev. 152). 

ADDÁL: [addo;. addiren]. Az maradékot sommáid és 
addáld egybe (Helt: Aritm. 8). Az felsÓ Numeratort hozza kell 
addahiod (GFrisrArítm. A3). Addald Azue 5ket rend szerint 
(n. o. B.; Uszny:Krón. 80). 

Addálás: [additio]. Helt: Aritm. K6. GFrisiArithm. C2. 

ADIA: idea C. MA. 

ADj U'i'ÁNS : [adjutant]. A strázsája ennek itt megdup- 
láztatott, mely az adjntánstól komandiroztatott (Gvad: RP. 129). 

ÁD V£NT : [adventas domini]. Zonlelek advent bet : jeju- 
niam spiritas sancti (NémGl. 202). E2z elssew adveenth vasaaruap 
(ÉrdyC. 3bX Az adoentat ur el jövetele napianac neuezi az irás 
(Bom:Evang. L2). 

ÁfiB (ájer Gér:KárGé. IV. 173): [aer; luft]. Az smaragdus 
igen szép világos züld kó, úgy annyira, hogy még az kOmyíi- 
lOtte való aort is megbírja az 6 ercével (Kecsk : ötvM.- 269). Ha 
meg nem változtatja az áert^ az élete veszedelemben (brog 
(Mik:MulN. 146). 

ÁFIOM: opinm, tOrOk maszlag Sí. Mindennap áfinmot fl 
eszik vala (Zrínyi L 30). TOr<$k áfium ellen való orvosság 
(Zrínyi). Aíiumot adjanak bé néki, hogy ne érezze f&jdahnit, és 
alva halijon meg (Fal:NU. 316). 

ÁFONYA: vaccinia nigra PP. [heidelbeere]. Áfonya: myr- 
tillus, havasi tseresznya PPl. 

ÁQ : 1) ramus C. frons MA. Ágak, ásszá ágak : ramalia, 
rami PP. Leveles ág, aOld ág: frons; laub, grüuer zweig (Com: 
Vest 130). Vagaiiak agakot es az agakban zerzenek nemy 
hajlékot: ramos arboram incidentes, de ip»s rami<} quoddani 
tugurium construxerunt (EhrC. 39. BécdC. 136). A fának aga 
(DebrC. 149). Az vOrOs fánac felsó ágainac teteiénec a suc- 
cossa próbált oruosság a méreg ellen (Mel: Herb. 26). IH) [más 
tárgynak ága} Két águ : bifarcus, bifídatas C. Sok águ : multi- 
fídoB MA Az második aga az kereztnek (VirgC. 8). Három 
águ: tridens (Káldl:BibL 11.236). Négy ághu szuronyos jó korbá- 
csot (Czegl:Japh. 77). Két águ kapával ás(Com:Jan. 71). Há- 
rom szegeletfi ágon szolló hegedű : trlgoi^mn (169). S) [raditis ; 
stralil]. A nap ágak nélkfll nhics (Mad:Evang. 384). Napnak 
ágai (489. 284). 4) [pars, capnt fluminis; arm eines flosses]. 
Ás(dana (1210. CodDipl. 111.2:473.; 1. Ortvay:Magy. V^Krajza). 
Venit ad fluvium Zwew, et ibi juxta Sebosag snut diiae metae 



o 



19 



boldogasszony-Aga-Aqacs 



ÁGACSKA— AOAZAT 



20 



1252. GodPatr. VI.73X Eleuag aqaa, aqiM Meí^ag (1270. uo. L49). 
Rtvu8 keiulurai^a nominatua, nvua gekenuaaga vocatas, riviis 
LasBeu ag dictus (1338. uo. I. 173). A szép Niliu vize hat tág 
ágaival Aegyiptom tengerben döl sok habjaival (GyOng>'<}bar. 
1). 5) [genus, generatio, progenies, tríbus ; linie]. Oda fel haagaa- 
nak aagok, wmak aagaj : illuc aaoendemnt tríbus, tribus domini 

I (FestC. 57). Waczman aga, Thelegd aga, Waya aga [székely 
családi nevezetek 1536]. (MF.) Feleséget végy az te eleidnec 
ágából (Kár: Bibi. 1481). Lofesegrol való nemről agrol való re- 
gestum (SzékOkL II139). bten a fattyú fiak maradékit tized ágig 
és izig nem engedte, hogy a templomban szolgállyanak (Pázm: 
Préd. 199). Azon edgy ágból avagy nemzetségbÓl valók (Com: 
Jaa 119). 6) [articulus, pars; artikel, teU, abteilung]. Keuely 
voltam a keuelsegnek agayban (VirgC. 8X Oluossac a hitt agai- 
nac erósitésére (Helt: Bibi. I Elób.) Kétrfelé ágazódik a 

. keresztyén embernek hite-béli kötelessége : egyik ága az istent 
tekinti; a másik felebarátunkra mutat (Fal:NE. 150). 

[Seólások.] Markában szakad az ág: Minthogy sok 
akadált lát annak utában, sajnálná ha az ág szakadna markában 
(Gyűngy:KJ. 95. MF.). E s z e m ágában s i n c s : A testi kíván- 
ságoknak legkisseb helyt se engedgyen, mégh esze ágábul is veije 
ki (Fal'JNA. 191). Mikor tsak eszeágában tflnik-is meg-aeegése 
valamely f5parancsolatnak, megfélemlik szivében (Fal:N£. 67. 
Fal: UE. 377). Ágon mutat madarat: in ramo arboris 
ostendit avem, rem incertam promittit MA^ Ne ursi pellem! 
ne mutasson ághon madarat (CzeghJaph. 175). Zöld ágra 
nem mehet az, ki az gydny^rflrógnek adta magát (MA: 
SB. 33). 

boldogasazony-^ga : sabina ComJaa 33. Sabina, magya- 
rul is ugyan az: aua^ kedigh bodog azzony agha (Beytlte: 
RvK. 8, MehHeib. 8, Ojeh:OrvK. 13). 

fa-ág : [ramus; zweig]. A galamb wete egy fa agat ala [a vízbe 
esett hangyának] (Pes&Fab. 38). Nem fa ágból gilslott az én 
fegyverem (PhilFL 78). 

fattyű-áff : [stolo ; nebenzweig]. Azokat híják fattyú ágaknak, 
kik az oltáson alul a £ának tftkéjéból kinónek (Lipp PKert. 

in.i27), 

flu-as^: [sexus masculinus; die mftnnliche linie]. Minemfi 
joazagoc illetic czac a fiu agat, és minemfiek illetic mind a 
ket agat: solnm masculinum, . . . utriunque sexum (Ver.Verb. 
1:17. MF.) W kegelmit en io akaratombul fiamnak adoptáltam, 
es az iozagban fiu aghul be bochattam (Radv:Gsal. 111187b). 

leány-ág : [sexns feminínus ; weibliche linie]. Nem illet 
leány ágat, mig a fin ág tart, váltsa ki a fiu ág ezt is (Radv: 
Ctol. m.342). 

oku*^: [ramus oleae; ölzweig]. Olayagból czinált koszorú 
(Kár; Bibi. 1.499). 

oltó-ág : stu^ulus, talea, clavola PP. [pfropfreis] Oltóágakat 
földbe tenni: *humare taleas PPBl. KttldjOn nekem duránczai 
baraczk és nagy birsalma oltó ágakat (LevT. 11.152). 

oltovány-ág : cv) Eggies&lz vele mint az oltouan ag á faual, 
á szóló veszó á szóló tókeuel (Mel:SzJáa 13). Nevezi óltovány- 
ágnak; melly a mi vadságunkat szelídíti (Pázm: Préd. 454). 

pálma-ág : [ramus palmae ; palmenzweig]. GyilmOltsel függó 
pálma ág: spathalion C £g zöld pálma ag (DebrO. 564). 
Pálma agakat veenek (JordC. 670. ÉrdyC. 599b. Fél: Bibi. 
162. Zrínyi U.84). 

vór-ág : [coguatus, blutver^-andt]. Wer agak vagyunk, merth 
azal Is egyek woltunk [hugmikkal] (LevT. 1.89). 

Ágacs: [ramulus]. Ada ewneky ef^ agatehyaat az palma 
ifabol (ÉrdyC. 486b). Az ffimak teteyból ky zakaztot egy 
agHtchaat (535). 



Jlgaoaka : ramusculus C. ramulus BifA. Fa kyról az agachka 
le metteteek (ÉrdyC. 437b). 

oltó-ágacska: taleola C. Mi olyanok vagyunk, miiit a le- 
törött oltó ágatska, mely soha nem gyümOltsOzik, hanem-ha a 
gyökeres fába óltatik (Pázm:Pród. 71). Nevendék vesszóczke 
vagy oltó ágaczka (MAScult 490). 

oltovány-ágaoska : co Fiatal óltovány ágaczka (BIA : Sciilt 
400). 

Ágas: 1) ramosus, frondosus C. ramulosus MA. voll jüite 
PP. Süril ligás ;czerfa : quercus frondosa (Kár: Bibi. IL 114,». 
Szeges ágas fa: clavosum lignum (Com: Jaa 103). 2) [in ramu^ 
divimis; gabelförmig, zackig]. Ágas kapa: marra C. Ágas szigoni 
(MehJób. 99). De hog az k oUan nag ágas betli megrutittá 
az nomást, iobb azért aro mi nelvÓndtienis az c ollan heíen 
mint az k (Dév:Orth. 5). 8) [fogas ; assula dentata, aswr dava- 
tus; h&ngevorríchtung, recfaen]. larula az ágashoz es az 5 
őapoiat, ki az ágason f&g vala ki veue (GuaryC. 58). Adtam 
egy nyereg ágas csináltatásáért 25d. (MonTMR L230). 4) ca- 
lumna C. Ágasok, mellyek a ház fedeleit tartják: cervi 
columnae; stiltze, (ifeiler PP. ÖntOtt ágas: statua; ágas faragat: 
statuaríus C. Ágas pótza, oszlop feje: epistylium PPBl Király 
chinaltata Babilóniában az tiszta aranyból egy magas ágast az 
ágast térden imadac (Hofgr. 308). 

[Szólások]. Az ágast tojtattyák, fejik (Diósi: Plréd. 197)l 

jigaskod-ik: aasurgo MA. pedibns extremis lűtor; auf 
den zeben stehen PP. [síeh b&umea]. Rettegó, botló, ágaskodó 
ló (PázmPréd. 161). Csaknem semmiségre apadott elóbbi egekig 
ágaskodó kevélysége (Fal: NA. 183, Fal: Vera 890). Ágaskodott, 
lejtót járt, dobogott [a lovam]. (Gvad:£P. 95). 

f51-ága8kodik : [se erígere ; sich aufhKamen). Ágaskodgyal 
fel szép egyenesen a fal mellett, es en felhagoc reád (HelkMeei 

372). 

Ágasolás: columnatio, ágasok felásása, oszlopemelés C. 

AgaÜan : infrondis MA. [astlos]. 

Ágas, ágoa : 1) frondo Kr. [Üsté stutzen]. Ágozunk a fáca- 
káko^ OutOgetjdk alját (Fal:SzE. 515). ai) [froude ciiigo; be- 
kranzen]. Fejemet ágoztam laurusban (Zrínyi 11.141). Jót ue 
jövendölj arról, kinek lator főjét a laurus vagy borostyán ágozza 
(Fal:SzE. 536). 

meg-ágoz. Meg-ágazui a borsót : pisa ramalibus frequentare, 
surculosis ramis palare; díe erbseu auf zweigen leiten, niít 
stec'keu be.setzen PP. 

Agaz-ik, ágOB-ik: I) frondesco C. frondeo MA. [sieh ín 
aste teilen, zvioíge treiben]. Virágozzatok, ágjuumtok, illatoscza- 
tok: florete, frondete (Csúzi :Sip. 3). 2) [dividor; sich ver- 
zweigen, sich in arme teilen]. Négyfelé ágazó út: quadrivium 
C. Orzaag wta kyról myudden varasokra kylemb kylemb iV 
weenyek agaztatnak [így] (ÉrdyC. 35). Az eretnekec nx*. fele 
agaznac egymástól nagy messze oseolnac (Mon:Apol. 1(U>k 
Szarvai ágaztak szélesen (GyOngy:Cup. 38). 

el-ágazik: diradio C. [dividor; sicii verzweigen, sich in arute 
teilen]. Király meg liatta nékiec, hogy á Duna vízen fel euez- 
nénec^ a hmi elágazic ot meg késnének (Cserényi:PersF. 42i. 
Elnágazott bugázott nagy fa (Megy:6Jaj. IV.17). 

íöl-ágasik : [progermino ; aufiwhiessen, spríessen]. Az éló- 
fác fel-ágaznak (Prág:Serk. 191). 

• 

ki-ágazik: egermino, ramos emítto MA. [síeli verzweigen]. 
Az fa ki ágazic (Kár: Bibi. 1520). 

meg-ágazik: [frondeo; grünen, spríessen]. Az aaroimak 
veHseye, ky meg agazot viragozot : rursuni vírescit, et nuiii 
ejus pullulaut (Mel: Jób. 14: 7. MF.). 

Ágazat: 1) artk^ulus Kr. [species, díHsio; abteilmig]. Hitiujk' 
nek agazattia ellen luigion (DebrC. 128). Kereztyen hitnek Hga> 



21 



ÁGAZÓIXIK— AGGSÁG 



aggsAgos-aggaszttal 



22 



KHÚ (VirKC. 114). Az ev betefswgynek agas»tyt okayt meg ke- 
flerzette az onroB (DomC. 169). Az Christus menyben menete- 
tir5i vak) lúü aitíxsiúvm vagy ágazat (MA:8caIt 600). 2) [genus, 
£unflia, tribos; gesefalecfat, linie]. Benianrinnak igazattyából 
(Helt:UT. Dd6X Amniak ágazatiból (Sylv:UT. 183. IL137). 
Nemzetének ágazattiya (VeRVerb. Sseót 14). S) ramus, ramorum 
mnltipücatk) Kr. [das geziveige^ die verzragmig]. Éri sfirü 
zápor indnló újában. Bokros ott egy nagy fa bftv ágozatfyában, 
as alá án Kemény (GyOngy: KJ>. 14X 

Á^asód-ik : [dividor ; sicfa verzweigen]. A te köteles híva* 
talod két részre égaződiE (Fal: NA. 159). Mindent megért, elmé- 
jében foglal, és tudgya, mi következésekre ágazódhatnak (FYű: 
UR 392X 

AQA: [praefectus Tmramm; tifarkiscfaer aga]. Abdja aga 
(LevT. L223). Bskend&r aga (243). Egynehány békéket, agákat, 
jancsárokat (Monlrók. IHllO). Laszó agának az ágy pénzért 
atínstk 17 ft (BfonflBiE. 118). 

Agaság*: [pniefectnra; amt eines aga]. Kit csBisáznak bé 
mondott vala, kiért agaságra felvGtte (Tul 183, Gyöngy : KJ>. 11 1). 

AqATi: [ago; fOfaren, auffiihren, operíren]. Valaki elfttt 
dolgát ágálni, figyét forgatni: *adire ad causaa orandas PPBl. 
Az mi gyfilekezet&ik eomoediat akar agalni, kinek neue Teo- 
pfaania (SB^:Theoph. 12). Ha valaki ágálni akarná dolgát, az 
wfíy tBoun vév^ nr el^t, ezer szovára nem felelhet eggyet 
(Air. Post n. 194). Armisticinmban maradnak [a bataillonok], 
vaig a PmasuB ellenök nem agái (Hazánk 1.287). 

AQÁR: nx>IosBii8, vertagus MA. canis venaticus Nom. 96. 
windhravl PP. Nynch byrodalma ra^-ta agaroknak (PecrO. 341). 
Vadazaih vabi fitet, miképpen ket agár e^ nnhtt (BodC. 31). 
Az agár az nynbickal nagy gyftlMseggel vadnac egymáH kAsfit 
iPrágrSerk. 34). Mint egy rósz agarat ssdntén ugy pbxnigatsz 
rHssentmiTFiú. 4). Két agarakat iMza reám az fejedelem, igen 
kedves ebet, Hóka és Kormos nevűeket (Kern : Élet 49). Tekin- 
tetes nram! az árnak szamara kövérebb lesz, mint a tiszttartó 
agara (Gvad:RP. 29). 

Agarász: [vertagís venor; windhetzen, mit windspielen 
jagen]. Agarazo niulaszo katonák (Mel:SzJán. 197). 

1. AQQ {ogh TelC): vetus, veter, veteranus, vetustua, eenex, 
aotíqnos MA. [greis, sehr alt]. Agg kofa: anus; agg kofaság: 
uúlitas MA. Agg ellenség: hostis antíquus (ElirC. 50). Aggok 
es hewsek: senee et juvenes (EhrC. 150). Gonoz napoknak 
agia (BécsC. 172). Az ogh eUensegh reám jh6 (TelC. 305). Az 
agh eUenseg 'pokolbely sathan (ÉrdyC. 31). Vesseetftk lee az 
agh emberseegftt: enpoliantes vos veterem hominem (ÉrdyC. 
SU Téged czalth meg az ag wrdwg (VirgC. 21X Ki nylasth 
egy agfa pálmafa agaynak lewelywel beefedezetfa vala (PeerC. 
52). Egy ag^ cfaatonia (PeerC. 56). Egy 6 agfa házat le 
rontanak (MesésK. 12). Ií}aBBgodbin dolgot restelletlél, mostan 
ae duda lettél (ForiSKr. 2. kiad. L2.). Végy agg tikot, vagy 
agg kakast (160U Snűcácsk. U MF.). Agg bárány, fiatal 
bárány (BadvOaL 111.56). Az agg kullogó vén ember csac 
annyi az meonyi az &lra irot jel (Prág:8erk. 819). Agg tigris 
({•^ürNE. 113), Agg öregség (FalrTÉ. 705). 

[Közmondások), llfint as ágh Idnak, mncz bóczíUeti (Decai: 
Adag, 851 Igaz mondás, hogy ag* kMból nehéz porosckát csi- 
nUni; ag' fiiból nehéz gúst tekerni (Pázm:Préd. 338). 

Agga sty án: (provectns aetate], aetate, moiho fitictos PP. 
Igr^j. Mondja egy agostyan róka nek! (Pesti: Fab. 71). 

Aggaág: 1) senectns, seniam, vetostas MA. [altér, greisen- 
aHeri. WensQgnekh hytwan meg rotfaafii agsaga <Péei€. 80). 
^ betegiég; se agcag reaoc nem ifthetet volna (BoRKPréd. 60). 
Térteket agivgtnl, romhstul, kentnl oltalmacta (Mel£zJán. 538). 
Az aépség s as erS nem tahetík éx embert boldoggá, mert 
««ek miod agságra jntnae: nflifl bomm non patitnr vetustatem 
<Pn«£erk. 250). As régi phikMoiáiasok hat rendbéli UdM mtib- 



tanak; tudniillik ... az meg állapodott férfiúi emberséget dtven 
Otíg, az vénséget nyolczvannyolczadikig, az rögzOt görbe koros 
agságot osztan kilenczven esztendő táján az haláligh : decrepi- 
tam aetatem usquo ad mortem (787). 21) [senes; die greise]. 
Dicherietec az urat szép íQuság, gyermekek szfizek, el mulandó 
agság (Pécsi : Ágost. 183). 8) inveteratio C. [eingewurzelte átte]. 
Annyat az zent hyttre tereytee attya kedeeg azon gonoz agsag* 
ban meg marada (ÉrdyC. 624). 

AggB&gOB : [uralt]. Fényeskedett mmden világosság 5r&kce 
való agsagos szent hegyeiden (Pécsi: Ágost 124). 

2. A^g, agg-ik: veterasoo PPBl. [senesoo; altern, alt 
werdenj. figgyftt kel aggani velec (Pécm: HÉnek. 8). Agghik és 
betegeskedik az ember (Lép-PIük. IL122). Ha az leánaó az 
emberektül vad, és idegen, íél6 hogy rayta ne aggjon (Prág: 
Serk. 250). Hetedik leánya honn aggván pápistává és apáczává 
lOtt x^valyás (Kem:Élet 58). Tsak otthon aggig [a leány] mint 
a kopott borda (PhilFl. 65). Naponként aggom (Tha]y:VÉ. 
L404). FelkendózOtt aggott óság [a szerencse] (Fal: Vers. 869). 

[Közmondások]. Bfit ember iffiantan tani\l, azt aggottan is 
nehezen felejti (Kisv:Adag. 508). 

bele-ag;g: insenesoo MA. 

el-agg: obsordeo C. [veralten]. Ord6g abbinben elaggot es 
meg vacult (Guar^O. 20). Igen elagot életében : in aetate decre- 
pita (Illy: Piréd. 1.6). Még a ítíiA is elagg, hibáz veteménymag, 
egek is fogyatkoznak (Kisv: Adag. 507). 

ki-agg: I) exolesoo C. [entwachsen]. Ki aggottam bel&le 
*(Helt:Me8. 43). Jiiszuf csausz ki aggott és elfáradott, betegese- 
dett az tolmácsságból (ErdTOrtAd. 11.41). ft) obsolesco C. obso- 
letio PPBl. [veralten]. A herélt emberekkel való élés megsaciint 
elmúlt és kiaggott : usus desvevit obsolevitque (Com : Orb. 680). 

kiaggott : obsoletus C. [auagedient]. Már a 'sóidból ki<aggot 
vitéz : miles ^confectus stipendüs PPBl A vitézkedésból kiaggott 
érdemesec nyugodalmas szabadsággal megsgándékoztatnac (Com: 
Orb. 723. Prág: Serk. 502). 

mSg^agg : veterasoo, inveterasco C. consenesco MA. [altern, 
alt werden]. Az farkas megaggvan (seniens) meg hala (ElhrC. 
153). Mégaggatoc : eritís vetulae (BécsiC. 2). Megagga es meg 
hala (VirgC. 58). Mikor kedig biirök meg aggik, akkor ne ely 
vele, mert oztan meró roerögge lezOn (Beythe^pist Ulb). Mi- 
kor az fának gyókere igen megaggand (MA*£ibI. 1457). Ott az 
iffii^ soha meg nem aggik (LéptPTUk. 11120). A* felgerjedett 
haragot meg*aggani ne engedgyed (ConcJan. 202). Az egész 
terménet meg agg idóvel (Fal: BEI 569). 

megaggott. Félig megaggott: semisenex C. Megh aggoth 
byney : vetera peocata (JordC. 856. NagyszC. 107). Réghi meg 
aggot poklosság (Kár: Bibi. L99). 

megaggottság : [senectus provecta; greisenalter]. A ne- 
gyedik vigyázás példázza a teljes idejtt megaggottságot, vénsé- 
get (Biró:Micae.52). 

[vi88Ba-agg). 

visssaaggott: [aetate provectus; greis]. Visszaaggot ember, 
gonosz napon termett! az te nagy bűneid most eléjOttenek 
(RMK 1187). Z. es Oe. tisztes visza agot iamboroc bizon, nem 
láttam egyiknek is historiaiaban hogy azt montac volna nekioc 
holtoc utau, i6i6tec fftl ide menyorszagban (Mon:Apol. 475). 
\lBBza agot istentelen vén kofák es babák (Pécsi:BEfizK 85b). 
A sztikölködS szegény' is gazdagnak, s a visszaagott vén is 
ifiúnak fitogtatja magát (Csúá:Sip. 55). 

Aggás : . [inveteratio ; das veralten]. Még aggásával és 
haladékjával ezen dolognak, mint egy buborék el ne múljon 

(TörtT. XVL29X 

[Aggasatal]. 

2* 



23 



MEGAGGAJÖZTA^-ÁGY 



FÉK-AOY—AGYASKODIK 



24 



meg-aggaBStal : [(«iiem facio; alt werden laiasen], Mikor 
valamely szegény leinyát el adgya, hogy hogy segíti megh, az 
ki az maga leányát házánál aggaaztallya megh az pártában? 
(Prág:Serk 826). 

A^gottság : [senechis ; greiflenalter]. Ha volna ert^ az avult 
vénségnélf aggotságom tele ha fordíthatna nyárt (PhilFI. 13). 

Aggul : veterasoo MA. [altem]. 

mSg^^iggult : megavult,* hala MA: Bibi I. Blagy. 1. 

8. Agg, agg-ik : [angor ; sich fingsten, mch Sngstigen]. Mi 
neklinc nem kell agganunk uelle, ha ualaki minket papasnac 
neuez Crel:Evang.l442). Kínlódunk, aggunk, epedfink karvalla- 
sunkon (Lép : FTtik. 154). Nem szólok easekrdl, mert gyönge 
madarak, talán nem czudálod, szerelemtfil ágnak (Zrínyi n.l04). 
Ne agjon bujában (Gyüngy:Char. 2). Leginkább éltéért kiki 
aggik lelkében (Ben:Ritm*. 218). A gonoszság mikor egyszer 
elszánta magái, nem agg a kisbiróval, ha nincs kitill mástul 
féljen (FaI:NEl 24). Azt gondo^ hogy csak tOrténetbüI lettek 
a világra, ingyen sem agván rólok a természet, mikor fogan- 
tattak (36). 

xneg-agg : co Meg aggot a Cháseár az & elméjében (Znn>i 
IL30). ElAbbi dolgait veti számlállya, egy ház alatt meg agg, 
igen átallya (BFaz:Castr. D4). 

AggaBBt: [ango, sollídto; Hngsten, angstigen, abfingstigen]. 
Búval aggasztottál (Megy: BJaj. 23). Mit kell cselekednem, ag- 
gasztom fejemet (Gyöngy : Char. IHlOO. MF.). Egy vagy kett/5 kö- 
zött könyü a választás, de a szaporiilt szám merő fö aggass&tás 
(Gyöngy : KJ. 6). 

Aggasztal : cv> Naponkid aggasztaUa vala az fi igaz lelkit 
azoknak gonosz cselekedetin (SylvrLT. 11.125). A jámbor asz- 
szonynak ínkáb' kellene száraz kenyeret enni és tiszta gyólts- 
ban járni hogysem urát aggavtalni és ^iteni tzifrájával (Pázm: 
Préd. 250). Bús gyásza homályát a szerint oszlatja, végre enn>i 
gonddal nem aggasztaltatja (Gyöngy:KJ. 20). 

AggaBBtat: (V) De a jó erkölcsök kedves ruházatja a 
gyásszal sokáig öt nem aggosztatja [ígj*] (Gyöngy :KJ. 6). 

Aggazat: [anxietas; besorgnis?] Kerekesen kimondá már 
régen e felAl Koniélius szive agazattyát, lelietetlen, úgymond, 
hogy ezt valaki elhitethesse magával (Moln:JÉpül. 13). 

Aggód-ik: angor MA. [sollicitor; sich kilmmem]. Nézd 
szerelem miat madár mint kínlódik, nézd szép flUemílét, mely 
igen aggódik (Zrínyi IL203). Tépelődik, aggódik (HallPaizs. 
215. 217). Nem jól tanácskozik magával, a ki magánil meg- 
felejtkezvén másokrul aggódik (Fal : íSzE. 518). Gyenge eszil em- 
ber az, a ki szándékkal vagy arrul búsul vagy avval aggódik 
a mit vígan könnyen háta megé vetlietne (Fal:UE. 427). 

Aggodalom: [angustia, molestia; angst, besorgnis, kUm- 
memis, bangígkeít]. Ez világi aggodalom, gonosz szerencse és 
habom (Bomfréd. 109b). Elméjének kezd lenni nyugalma, 
mint gondos Parisnak szilnik aggodalma (Gyöngy: KJ. 391). 
Jól értvén aggodalmit, szép reménységgel fel biztatá (Fal : TÉ. 679). 

Aggodalmas: [molestus; beschwerlídi]. Szerencsés a poli- 
tika dolgában^ hol keríllve, hol magát általvágva, meg tud 
menekedni az aggodalmas galíbáktul (Fal:L^ 430). 

Aggódás: [angor, solHcitudo ; angst, besorgnis, bekUmmer- 
nis]. Vespasianus bolondnac tartotta, kic nem tudnác mennyi 
nehezségh es aggódás az lúrodalomban (Prág:Serk. 1029). 

Aggság: [anxietas, sollidtndo; besorgnis, mühe, kummer]. 
Éltünknek határát Istenünk rendelte, [sok nyomorúságra s ag- 
ságra rendelte (Kónyi:HRom. 156). 

AOY (ogtL VitkC ; feje ay^^djába Gvad:RP. 40): 1) cramum 
C. caput MA. [schadel]. Veuec a nádat es verícuala 5 a^oz: 



porctttiebaut caput ejus (MünchC. 68). O^ kaponaya (MtkC. 
108). Becegh ottan afcte fejedet bee tewróm, feoyegety wala 
hogy bee twnie agyat (ÉraC. 307b). Zömeith ajiabol ky vayak 
(DebiC. 566). Agyoc veleie ki omlót (Bom: Préd. 78X A magad 
agyának találmányi (Pázm: KT. 16). A visszakereszteló Monoenn 
vagy egyéb kócsagos agyú saeleB ember (Páan: Préd. 230). Ma- 
gok agya szerint gondoinak isteni tíszteletst magoknak (Ctegl 
MM. 139). Mintha csak magam agyátúl gondoltam volna (Prág: 
Serk. Elób. 68). Nincs tanácsa, noha 6 nagy agyii Cnialy:VÉ. 
1402). 2) [orbüe; nabe]. Azoknak [a kerekeknek] tengelyi és 
kűlóí és talpai ésagyai mind öntések valának (Káldi:^bl 301). 
8) [sdopeti ligniun; flíntenschaft]. Vagyon egy szép eacüstös 
agyú pisztolyom (Radv:Csal. 11.87. Vö. ágy 2). 

[Szólások]. Agyba-föbe, nyakon^orton rút vereségekkel 
tagoltatá magát (Pázm: Kai. 554). Kinek nem tök az agya 
(Pázm : KaL 543. Mad : Evang. 828). 

fék-agy : aureae MA. PP. aureae, kOtófék MAI. [halfter]. 
Fékagy, aranyos kengyel, egy kis vért (Radv: Osal. 1L231X Sok 
bogiárú fékágy [sic] (\^ectTrans. 23). 

fartr-Biey : [vesama; wahnonn]. így győzted meg így rontottad- 
öszve mindenkor goroszt koholó, és végre örök tüzet okádó 
iúrt-agyát (Csúzi :Sip. 283. Csúzi: Tromb. 72). 

f^rtagyas : vesanus MA. unsínnig, n&risch PP. Az egyiig}ii 
tanétványok eféle száraz persvasioval, mint ezek a furtagy&sok, 
sokat nem alétottak magok felÓl (Csúzi: Tromb. 193.). 

fűrtagyasság : vosania MA. unnnnigkeit PP. 

fúit-agyú: [vesanus; unsínnig]. Goromba fíui agyú vagy 
tök agyúé lehetetlen dolgokat felvenni: vesani oerebroei e«t 
impossibilia susdpere (Com:Orb. 805. Com:Jan. 178X 

kantáivagy: [aureae; halfter]. Egy zabola nélkül vak) 
kantáragy (Radv: Csal. II357). 

kerék-agy: orbüe, modius, modiolus MA. nabe (ConrOrb. 
171). Kerék agyatska: modiolus PPBl. A szekémec keréc 
agyból, tizenkét küllőkből, hat kerek talpakból és ugyanannyt 
sing vasakból egyben foglaltatott, és öszveerenstett kerekei 
vadnac (ComK>rb. 458). Ágyú kerék agyának való fát vöttünk 
(MonTME. 1.13. Vö. ágy 2). 

tök-agyú: [stupidus; dummkopf]. Tökagyu ember (GKafc 
Titk. 828). Goromba furtragyu vagy tök agyú (ConrOrb. 8(B). 

üres-agyú: [demens; himlos]. Bolondoknak és üres a^yur 
aknák ítélte ókét (IIly:Préd. L226. IL215X 

Agyabugyál : [mulco ; durchprügeln]. Az Őrdóg jól mej;- 
agyabugyálá okét (Pós:Iga2s. 1.91)). 

Agyaa : 1) oerebrosus MA. [hartnj&ckig, starrköpfig^ Ajo^^ 
maga tanácsán járó : oerebroBUB. Meg-átalkodott, agyas : capito 
PPBl. Haragus, agyaa, balgatagh: oerebrosoa, iracondos (Régi 
raótárból MF.). Az agyas ember mindenekben be egyeliti ma- 
gát (Kár: Bibi. L613X Az t^jjétók agyas fBelessége vagyis szeksK 
agyaskodása ezerínt (Csúzi: Tromb. 286). S) [argutns; witeig, 
spitzfindig]. Ig5n eszesen, agyassan : argutíaBÍme C. FellyfU irás, 
rövid, agyas vmiröl irt vers: epigramma PPBl. Az pápa serege 
agias emberektfil talaltatot haseontalan es homalkM igeckel a 
sz. írást be keuerte (Fél: Taa 14). Oly dolgoc érkezik az agyas 
embereknek, hogy ó magok okosságával végben nem víhetir 
(Prág:Serk. 839). MinémU agyas okoskodásokat, mely szép e^y 
aránt való szókat kinyilatkoztata (603). 

Agyaakod-ik: 1) (pervícax sum; harlnfickig sein]: Mért 
bakolta-meg magát, mért agyaskodott (Fal:TÉ. 769). 8) Gavílk>r, 
argutor MA. [grübeln, klOgeln]. Ha ki úgy kezdene maga enzé- 
ból agyaskodni, nem látom, mint gyÖBetnének meg csak a 
csupa sz. írásból (Pázm : Kai. 567). A min néha nagy rendbeli 
emberek sokáig heaba agyaskodnak, egy alávaló rendbeli em- 



25 



AGYASK0DAí5~AGY 



BBTEG-AGY— ELrÁGYAL 



26 



tier ollyat eaól kfíKÍkbe, bof^r mind meg állanak rayta (Forró: 
Curt 648). A((yaid[odik, az mint ast 5 okoBna^ bordozea (BiNyib 
Irt. 242). 

A^yaskodás: 1) contumada, cerebroffitaA, scrupulositas 
MA. [hartnXckigkeit]. Az eretnekek agyaakodisml alítják, hogy 
az Ur vacporájiíban nincsen jelen a KriaEtusinak valósá^^ 
n. teste (OsnziiSip. 209). RfllOnOs agyaskodással (i\ capriccio) 
akaratoskodmik (Fal: NE. 75X 2) argutatio MA. [grtibelet, 
klQgela]. Eastelenflégf est a bátorságos tanitót magunk bizony- 
talan agysukodámért megvetni (Pázm: Kai. 104). A rubák ne 
les^-enek felettébb-való agjwkodással kigondolt formával oónál- 
tattak (MiH):Evang. 452). A Kalauz agyaakodáflának jég pádi- 
mentom&i éppétftetet ház ez (Pór: Igaa. L259). Ezek az agyaa- 
kodáat, és mindeo kfltönds eBZMkedést utályák (Fiú: UE. 397). 

A^yaakodó: 1) [pervicax; hartnjickig, verstockt], Aczélos 
ff jf'kre akadunk hol mikor, kikkel semmire aem lehet men- 
nünk, minden feAé OklelMnek. Ua mikor agyaakodók és eg>'e- 
temben kevélyek, kerftbi kell ftket (Fa]:UE. 1L459X 2) [argu- 
lua ; spitzfiiidig]. Agyaakodó fogás es csalardaig (VenVerb. ElAb. 
42\ Agyadcodó ellenvetésekkel : exqaisitis diverais objectkmibiis 
<34»3l Ssor^galmalosan nyomozzák a mindennek végére menni 
akaró agyaakodó emberek (GKat:Grad. 1638. MF.). 



: 1) pervkacia MA. [bartnftckigkeit]. ») [vf^atíne ; 
!«pitzfindigkdt]: Sok féle szakadási vannak az agyaivágtal szár- 
mazott kfU&WVi találmányoknak (Fal: UE. 381). 

A£;7atlan: [stupidns, stolidus; dnmm, tölpelhaít]. Az igen 
nsf^ fe6 agyatlant jegyez (Osl 1592. WT.). Hívatlan fejével 
agyatlanul ditaekedett (Fal: NA. 182). 

Agyatlanüág : fstopiditas ; dnmmheit^ Az eI6 fígg6 és igen 
naey flkl agyatiansAgot czáczogást és gorombaségot iegyee (CSs. 
1502. MF.X 

Agyas: 1) [oolo applico; an den spinnrocken wíckeln]. A 
fe9vA házban meny, ott gyapjnt fony, kendert gerebenely, és 
azt a guzalyra ágyazzad : lanara fadendo, panos subministrando, 
et penn £videndo ^Prág: Serk. 839X 91) [ocddo ; niederschlagen]. 
Ama vér^ontó angyal, ki ezereket letmpkoda és a földre agyaza 
(GKat: Válts. I555)l 

Agyon: 1) [auft haupt]. Agyon fltOm: caiiut tundo MA. 
Agyon ver kflvel: lapídibus obruit (JordC. 245). Náddal agyon 
verettet^] vala (WnkIC. 247). Hagyaa hogy fenyew zwrokkal es 
olvaztot olayyal agyonenteneek hogy hamarb az tyz meg omeez- 
tení^ (ÉrdyC. 171b). Egy a próféták közzUl agyon vái^tá ma- 
cát, é«t véres fSvel Acháb eleibe menvén így azóla (PáznrPréd. 
'v^Ti. Afikor elA hozták volna az kiirtott ugy üté császárt agyon 
véle. hogy mindjárást meghala (PethA:Krón. C2X 2) [zu tode, 
tndt4 ^ az knrat agyon veretem (PethA: Króa C). GyOkerébCfl 
nagy tölgyfát ki rántot ; Ok($ne] agyon vert egy nagy elefántot 
íZrinyi 123). 

ÁQY : I) lectus, grabatus, torus C. [bett]. Nappali nyugovó 
ágy: anadinterium Mi^r:í::szót £n agyamot (tlialamum) ne 
iertateme meg (EbrC. 123). Wetwt agy (VirgC. 39). Evagya 
\-ala egy geken (^fargL 40X A házasságnak a(j|atol vabustvan 
voltának (NádC. 534). En fel bagandoc az en noszolamnak 
agán: in lectom ^trati mei (Seél^: Zsolt 140). Az házasság 
br<zQletes es fertelem nek61 való agy (FébTau. 471). Am lásd, 
^^K7 *9J tarcza az lábát, nem az Iába az ágyat (DeoúAdag. 
243 1 Az hárasság iSr5 idegen ágyat ferteztet-meg (ComUaa 
in'ó). 9t) f tormenti pegma; laffette, stOckgestell]. Algyú kerekek, 
ág>ak dromlánac Cím. 126). Találtának mozsár pattantyukat 
Hitkakat kik a földBn ágy nélkül bevernek, és ág)t>k nincsen 
^ErdTMAd. mai VO. Pro sede vei lecto bombardanun, 
Ei^bMoo. LlOa 106. BáF. Pótíék). A kerekeknek a«yay (Mel: 
•Sám. 14L vQ. kerék-agyX S) puhinnlus PPBl. area, pulvinu9 
Kr. (beet]. Répa ágy : rapina C. Agyak kOzí a kertben, mesgye : 



interordinium PPBI. 4) [sedimentum, faex; bodensatz]. Acoetiis : 
ágy vagy sepró uélkfll való PPBI. 'Olajt ffiböl virágból igy 
csináld : az virágában hány belé agyáiiac^ be zárd er^^u, hogy 
ki ne mennyen az ereié (Mel : Herb. 73). 

[Szólások]. Agyba esic [megbetegszik] MA-Scult 890. Még 
alckorban Betiilen G. nem szintén jól vetette meg ágyát 
dolgának (Pethó:Króa UL MF.). Fekfidj hát ágyadon, a mint 
azt vetetted, folytand életedet, a mint elkezdetted (Gvad:RP. 
103). Nem igaz ágyból való: *conoeptns ftirto PPBI. 

beteg-ágy : [lectns aegrotantis ; kraukenbett]. A betegséget 
vagy a beteg-ágyat bajvivó helynek nevezik (Hall : Paizs. 466). 

betegágyas: [puerpera; wöchnerin]. A beteg ágyasnak az 
egészségéért ittak (Gvad: RP. 13). 

ecet-ágy: 1) acetabulum Major: Szót [essigflascbcheu]. 
Eivet, melly az eczet ágyakban hozatíc eld: aoetum, quod in 
acetabulis adfertur (Gom.OrbL 302). 8) crassamentum aoetí 6K. 
[essiglager]. Megvenvén az eczetágy, i^t csmáltatunk (Nyr. 

X.470). 

fÖdeles-ágy : lectus supeme tectus SK. [himmelbett]. Gyer- 
meknek való rostélyos és fOdeles ágy (Radv:OHaL 11.31^). 

gyermek-ágy: puerperium MA. [kindbett, wocfaenbett]. 
Anna ázzon ez velagbol ky mvHek germOk agyába (WinkC. 
59X Gyermek ágyban \M asanonyí álat (AIv:Püet 474). A 
gyermek szftlévSl avagy gyermek ágyról : de puerperío (Gum: 
Jan. 117X 8omai~Therésia gyermekágyban holt meg (Hazánk 
IL59). 

gy ermfikágy as : puerpera MA. kindbetterín Com:Vest 
143. [wOdmerín]. A gyermec ágyas hat hétig lappangani tar- 
tosóc (Com'Jan. 118). Gyermek ágyas aszszon^^llat (Misk: 
VKert. 356). 

gyermSkágyasság : puerperium PPBI. [kindbett]. 

gyermSkAgybéli : [puerpera; wOchnerin]. Akar fírfyak s 
akar azzoni allatok ualanak meeg fpermók agibelieketis zanki 
uete (DebrC. 83). Gyermck-agy-bely aszonyallat (Bom:Enek. 
313. Ver:Verb, Szót 26). 



: stratum Kr. ferculum Kár: Bibi. 1.632. A bekak 
be meennek the agyas bayk>kodba, es the hak> agyadba (JordC. 
20. ^yC. 276bL Debr: Ker. 229). 

heverö-ágy: grabatus, acclinatorins lectus; nihbett PP. 

kór-ágy: 1) [lectus aegrotantis; kraukenbett]. Némelly fek- 
szic az ft kór ágyában (MA'^ult 868). Kór ágyában mint holt 
eleven fekszic (Ver: Bar. 6). Kór-ágyokban sinl^k (MiskVKert 
533). 9) morbus dironicus PP. [buigwierige kranklieit]. Tar (5- 
vel vala egy kis kamerában, nem esmérek Ótet nagy kór ágyá- 
ban (RMK. IV.63). 

meleg^ágy : pulvillus fomentans, firoetum, stratum vegetans 
PP. [treibebeet, mistbeet]. 

Ös5vegy-ágy: [thalamus viduae; witwenbett]. Erós hittel 
lón ilyen eskUvésben, éltig lenne özvegy ágy tísztelésben (Eny: 
Gizm. MF.). 

BBalxna-ágy: lectus stramineus Kr. [strobbett]. Mikoron 
a zalma ágon fekflnneiec (TelC. 72). Kemeni szalma agiat raszo- 
gattia vala (Istv:Vo1t 5). 

vaa-ágy : lectus e pertíds ferreis oombinatus Kr. [eisemes 
bett]. Lectns ferreus (Kár: Bibi. 1.159. Ágost: Zar. 304). 

veteményes-ágy : area PPBL areoU 6L [pfianzenbeet]. Ez 
kertben veteményes agyac uannak (Pécsi: Safiz. 8). 

Ágyacáka: lectulus, torulus C. [bettdien} BécsiC. 38. 219. 

[Agyai] 

ol-ágyal kertet : Meformare areas in Uorlo PPBI. [beeteuj 



27 



AgyalAs-agyarkod-ik 



AGYARKODÁSh-ÁGYU 



2K 



ÁgytAás : pulvmulaf^ PPBL [beetj. 

Ágya» : 1) [ad lectum pertinens; bett-]. ÁgyHs váukoe (IHj- 
PréA 1358). S) concubina MA. pallace, pallaca, együtt-fekvA 
wsaooy PPBl. (HelfcBibL I.k). Agyas háló tán: concabina 
(MArBlbl. 1235). Hogy ágyaaokkt tartsanak (Ctogl: Japh. 136). 
S) [oonjux ; gemahlin]. Téged sérelmes hitiies agiaasomat nagy 
ea^vegsegre hadlak ssep tarssomat (LipcseiC. 8. MF.). 

Ágyém: [area, pulvinus; beet]. Kasokban méheid, ágyasok- 
ban veteményid (Láadö: Petr. 53). 

Ágyas: lectum sterno, compono 81. [betten]. Még nem 
ágyazea egy-is nyoeosolyáját (Gyöngy: KJ. 7). 

Ágyséig : [genus ; geschlecht]. Két ráró szeme^ís bizonyság, 
és egész testének rende-is, hogy e felséges rend, és nem paraszt 
ágyság (Gyöngy rOiar. 88). 

AGYAQ (Pisdna Agiahm 1307. Knauz; adgyac Helt:Bíbl. 
IV. Dán. 2:33. Apogwa 1227. OjyoyiHWUw 1262. CodDipl): 
argilla C. limus MA. [lohm]. Fejér agyag : leucargillum C. Ad 
quendam locum Ogyogu-ozuw (1262. CodDipl VI, 3:46). Terömte 
a ftJidnek agiagabol (DebrC. 148). En ki Ifittem a fóldnec 
agagabol (TelC. 45). Völgyébe soc agyag verOm vala : habo- 
hat puteos multos bitumáiís <Helt: Bibi. I. E). A lába feie 
fel roBBnt van vala es fel reannt ágiak cserép (|Saék:Króo. 
44). Nyirkos agyag (GKatiTitk. 635). Nem csak arany fénylik, 
agyag is tündöklik, midón a nap rá szolgál (Kisv: Adag.) 

Agyvtgos: argillosus C. limoaus MA. [lebmig]. Via aga- 
gtisuth (1273. Wenzel IX.43). Petrus de Agyagus de genere 
Osl (CodPatr. 1.85). Agyagos fSld (Kár: BibL 1.309). Feyr-agya 
goB kewes [helynév] (SaeékOkl. 1.202). Riít agyagos, zavaros 
vizű patak (Monlrók. VnL354). Jer a mi agyagos sárbul for- 
máltatott nyomorult emberi természetünknek ig^ba (Biró:Micaa 
290. Kr.). Az angyalokhoz szólott, a kik azt az agyagos sárt 
öszve raggatták (GBÚzi:8fp. 28). 

AGYAK : dens apri, elephanti MA. [hauer, hauzahn]. 
Két elefánt, kinek az keet agyarára, wagy mongyam fogara, 
keeth zablyat kewthnek (Monlrók. III161). Kan fog vagy agyar 
(PP: PaxC. 114). Minthogy megmentett Cupido nyilátul, nieg> 
tfient a kannak is mérges agyaráiul (Gyöngy :Cnp. 40). Siess 
kemény magj'ar, mert jön török agyar (Tba]y:AdaL L4). Meg 
tsapkoztam fokómnak a farát, hogy jól flealadhasson, nem húz- 
tam agyarát (Gvad:FNót 11). Szép a hangja, hanem mérges 
agyara [az ágyúnak] (Gvad : RP. 108). 

Agyaras: dentatus, rostratus MA. [mit hauem versében^ 
Agyaras mise [gi^yosan e h. aranyos mise] (RMK. 1L183;. 
Haszontalan a Balduinus hazugságait mind számban venni, 
csak szintén azokról szóllyunk, a mellyek agyarasbaknak látr 
szanak (Pázm : Luth V. 355). Megli eresztet tor/as borzas szakála, 
fdrész szabású agyaras ki dttllyet fogai (Prág:Serk. 674). Dü- 
hösen élesétvén agyaros fogókat (Csiizi : Tromb. 481.) 

Ag3raratlan: [edentatus, rostro privatus; ohne h«iuer]. Az 
elsÓ numerusra igen agj'aratlanul agyarkodik (SámlxSKéitL 390). 

Agyargat: dentes exero, dentibus iufremo Kr. [ringó; 
fletschen]. Fogókat agyargatván rettenetes tekintetekkel ijeszt- 
getik a gonoszokat (Pázm:Préd. 1077). 

Agyarkod-ik: 1) fremo, infremo, ooníremo C. (riugor; 
die zMhne fletschen]. Agyarkodó: fremebundus C. Agyarkodni, 
fogát csikorgatni: íra furere (Com:Jaa 198). Agarkodyk: 
fremet (NémGI. 248). Haza vona wtet es kezde rea agyar- 
kodni, es wtet feddem (VirgC. 26). Kezde kiáltani és agyarkodni 
(72). Sándor haragjában azon agyarkodván, hogy kezeikből 
kapnák ki a gyózedelmet: frendente Aleouuidro eripi sibi vkto- 
riam (ForróKXui. IV.) Tajtékozó és agyarkodó, fogát csikorgató 
vad kan : aper ^Nimans et fírendens (Com: Jan. 80). Agyarkodik 
szájal : fremit ore (IllyPréd 11.97) A tenger egészen agyarkod- 



ván és kegyetlenkedvén, hogy azokat mintecy kétségbe ejtené, 
kik az hajóban valának (1.12). S) [machínor, insidias stnio; heinv 
tückisdi nachstellen]. Tín köztetök csak diilátok, fosztatok, 
egymásra kegyötlen agyarkodátok (Tm. 208). Mért bőrödben 
meg nem férsz, mit kutyákodol és agyarkodol M. ellen azon 
rété végett, melyhez semmi közöd ninoseu ? (1700. MSoa III.348. 
MF.). Kenyerünket szánkbul kiragadja, élettlnk után tyranims 
módra agyarkodik (Ko\'ác8JJCrón. IL51. MF.). 

Agyarkodáa :* 1) fremitus, friritas, strepitus C. [zfthne- 
knirschen]. Nem valami betegségben esett emberhez hasonló 
agyarkodáa, hanem értelmes beszéd (KerPréd. 395). Nagy ny«V 
géssel és agyarkodással mennek ki az életből (Mad£vaiig. 
139). S) [macfainatk),ínsidiae; heimtückíBche verfolgungj. Reánk 
való nagy agyarkodáa, aádalmasás igen nagy vagyon (MonOkm. 
m:26X Kedvünket kereeó jóakarómknak baelkedése ártalma- 
sabb gyakorta, mint sem eskütt ellenségünknek agyarkodása 
(Fal:UE. L408). 

Agyáról: [fremo, mordeo, laoero; die zShne fletschen, 
beissen, zerfleischen]. A szagfó s agyarió ebek (FaltNE. 66). 
Az irigykedó néha ott hadgya loeméllyét ellenségének, a mely- 
iyel'nem bfr ; lianem bótsfiletibe kap, eet agyarollya, martzon- 

gattya (101). 

Agyaraég: [fremitus, riza; zlOiiieflelBcheo, grímm]. Bogár 
után indubiak, agyarságok ehnólnak (Amadé: Vera 191). 

ÁGYÉK (a^kim DObrC. 32. a^yoibybol Komj:ScPál. 434. 
afgyeí Bom: Evang. m.205. Kai. 1582. F®: lumbus, fenmr C. 
lende Oom: Vest 135. Az ew ereye ew ehaban vagyon, es ew 
eressége ew basának agekaban (ÉrdyC. 240b). Hyth ew ajká- 
nak ówedzety (249). Menteién aal uala a népnek eióte, miuek- 
okaert a keserves anya veuen az 6 f5fedelet bekStteteh vele 
az 6 agiekat (WeszpC. 101). Látván : ágyékábul való suoces- 
sora nem maradhatna (6zal:Krón. 65). Miis az ontkor az 6 
ágyékiban voltimk (MHeg:T08El. 3). Az ágyéc liajlásábau a 
szégyenló testec szemérem testec vadnac (Com: Jan. 48). A 
kövér lantorna bél az ágyékokat bé takaxja: omentum ilia 
obvolvit (Com:()rb. 276. MF.). Legyenek felövedzve a ti ágyé- 
kitok: sint lumbi vestri praedncti (Illy:Préd. L145> Serkenj, 
övezd ágyékodat, fog} serényen munkádlioz (Fal: BE. 575). A 
szarvas tsak akkor ríj, mikor a dárdát mellyébe vagy ág}'ékába 
akaaztalják (610). 

AGYö (alín/o ComC. 199. áldgyu Helt:Krón. 105. ályyu 
Pázm:Préd. 705. Megy:3Jaj. 11.84. MA. anyós ÉrdyC 527b. 
ányúság Un. 151. 173): 1) instrumeutiun MF. [machina; 
werkzeug, maschine]. Cristus megielenek az kopyaval ostor- 
ral, vezz5uel es eé^b algukkal kikkel kiiuattatott volt (BodC. 
30). Fel keleuec az halottak, ky mytid fel veue kezeben ev 
algyi^t, mynemeo myes volt ez velagon: az kapások ragadak 
kappajokat, ^asoyokat, chepeket, lapatyokat (ComC 428). A 
zenteknek ev testek voltának zent leieknek kenetének zelen- 
chey, isteny kvtfeiek zent leieknek algyoy (ComC 199). Davíd 
imez hcet hangossagtew^ instrumentumot veety. yyf^iiie^f^ 
tewfi algywk kykkel elfmk isten tíztÓssegere miuón magonk 
uagyY)nk az mynón testünk lelkink (bándC. 17, 18). Katerina 
legboUan úrhoz folyamek es ymadKagoth ten, hogy az eo iieue- 
nek dycheretyre az kynnak eo algyoyath [borotvás kereket] 
eltemeye (DebrC 549). Minden ember zewmj-wlkedyg, kytwl 
az algyw lattatyk^íÉrsC 509). 2) bombarda, tormentimi MA. 
bOchse, muskete, geschoss PP. [kanouej. Sugár Irasazr) á|oi^: 
colnbrarium, culubrina; feldschlange PP. My koron vala mely 
varasth vyvandaz, gymeicz terem1h6 fiaat ne vagy le, hogy 
algywth zerez* ev ellene, de ha algywnak zykseegfa, le vágha- 
tod az [vad faakat (JordC 243). Haddal es algywkal sog««tí 
(1540. LevT. I. 10. 51. 74). Hozót uala aoc rezet w abboI 
nagy barom álgyukat fintete (Hp1t:Krón lOSbV Pattanásukat, 
álgyukat hozata (Va)k: Kár. 6). Algyu puska szenfisám nem vala 



29 



FA-AGYU— ÁHTT 



MBO-AHtl^— ÁHITOZ-IK 



30 



b5aen (BEftsORfitr. Di). RézbÓI vanniik a flerofHwntó, én egyéb- 
f<:4e «omk ibiró:Préd. 10). 

fa-ágyu: petárda, exostra, impetarda PP. A fo agyúval kitt 
Petárdának hmak, QySmek a Kapuját bé iSvék (PethfiiKrón. 
188). A kapukat, pedárdával, fa-ágyuval bé-tdrvén (CoiaOrb. 295). 

faltörő-ágyú: bombarda morísrumpendis Kr.[inauerbrecher, 
sturmbock]. (GSrcs : Máty. 14. Pethfi : Krón. 257). Még a legfenébb 
ki5értetek sem jOonek fiUtOrö álgyukkal, hanem csenddel, ne- 
relmeseD tapogatva (Fal:NU. 253. Vö. Fal-rontó á^yu: tormeik- 
tum, grobes geBchOtE Oom:Vest 149). 

moBa&r-agyá : mortanum, pyrobolnm PP. carcnflsa, cartua 
PPBl. [mOner]. Sugár sereg bontó mosár ágyukbdl (bombardis) 
lúvóld&vén (ConrJan. 149). Vagyon egy mosaár ágyú készsé- 
gével egyfitt (Badv:Oal. 11.392). 

ÁgyŰBi 1) [artifex; handwerker]. Az kyral ffeel kelé az 
pyspekkel es nagy aok anyósokkal oda az lierre meenenek 
[hogy a sUrü berekben utat nyissanak] (ÉrdyC. 527). IH) [tor- 
mentís instmcios ; mit kánonén ausgerOsfeet]. Két hatvan ágyús 
hajókat és két frégattát (MikiMulN. 30). «) vibrátor tormenta- 
ríofs glandhim ferrearum vibrátor Sí. pianomer]. Kezde Sabatz 
vanit Uketni, de az algyus ritkán kezde találni (QOrcsrMáty. 78). 

ÁfSyÚBkgz [instrumentum, res artifidosaj. Ames, pertica 
aacupalifl, madarasw) algyusagh [Régi szótárból MF.] Chyuda 
ia, anyosagut 6c sz&rzenec Nagy asep vas karikákkal er&átik. 
Hozol vak> port beleié nftraenec Az vegébe apró puskákat 
n&rzenak (TSn. 151). Az terekóknec soo aniusagoc semmit 
haauila bftlcs tndomanyoc (173). 



: tormenta explodo, tormentis peto Kr. [bombardiren, 
b&chieasen]. Ágyúzó halmokat, nz hol kell, emeljünk (Kónyi: 
HRíim. 104). Az ellenség kezdett erósen ágyúzni (Gvad: RP. 
10»4). 



(acA Bomfréd. áh MA^^cult) : [vox admirantís et gau- 
dentw: ah; ah, ach]. Aa: papae (CorpGramm. 78). Ah enis hal- 
kittam valamit erről (OebrC. 333). Monda neky a maclika, Ah 
gunKB allatt (p6Sti:Fab. 35). Adi miczoda sziwel meiidegelnetic 
i4t (BomPtéd. 245). Áh mint őrfil ott ez ember (MA:Scult 
I17K Ah! inkáb mutattya ez bec^filetemet a* hálaadás, és 
dk^áretnek áldozattya (Land : UjSegits. IL609). 



(ahá Matkó:BQiák. 40): inteijectío mdignaatis Corp 
GraumL 252L ha! PPBl. A ha arwlo (Pesti-J'ab. 39b). Aha nagy 
Mm (Matkó: BCUUi. 66). Ahá! hamis ember ! (Czegl: Japh. 233). 



: [homo stolidus; manlafie]. Sok guggoló, és tsófoló ér- 
telmetlen szók vágynak a magyar nyelvben, mint: izgágálko- 
dík, gullyog, tsámpáskodik, ergel&tye, áhi, géaen-gúz; kótyon- 
fitty (GorpGram. 323. OKat) Timya, áhi, szája-tátott szunyáta 
tMEtviselAk (OKat: VTítk. L947). 

Atttp (cuí^itusBág Land: UjSegits. 1:24, IL171. o^tetos Fal: 
NU. 269, 280. a/ieyiajtoa WeszpC. 118. ahét&toe ZvonPost 1.712. 
ahiltíx» Ozor:Chrí8t 351. attotos MadiEvang. 572. aitetos Pós: 
Icaaa 505. aieiíonc MOnchC. 102. ayetaJtoa ThewrC. 165. aidaioB 
TeldPeL 35. oyiíatos Helt:Me0. 173. á>tetM Pázmf réd. 32. avitáa 
FonócQnt 379, 543. áoÜÓB FelvdScbSaL 38): susptro, desidero 
Kr. (sehnKeh wOincfaen^ Kit kiral aimt tiztefaii (BécsiC. 62). Ö 
ellecnőgecaieitacualaó vteeket: inhiabant sangvini (67. MOnchC. 
lo2> Az isteny zolgalatot felette yghen zerety es ayc/ttya 
(ÉrdyC 498). Ayeytha en lelkem: concupivit anima mea (KulcsC. 
3>J^j. Ayttya es aomehozyavala (NagyszC. 106). Kevanni, ahítani: 
ajfúrare (VenVerb. Szót 3). Ha arra tulaydon kiváaúgával 
aliítot (PtégtíBiÍL 170). Világh javaira torka tátva ahito (Tolii: 
Vlgauct 27> FeUyeb valót áhitott (QKattTitk. 59). Mások 
bélbévei maradádát oly áhétva keresné (TRm:SBenb. 89X A íbűt- 
kMH tt)képeii as ember húst SBokta áhétani (Misk: VKert 179). 



fnieg'*&hit] 

meg^áhitás : [pietatis concltatio ; aiidachtserreguug]. A mu- 
sika erótlen a sziveknek feliaditására és meg aitására (lUy: 
Préd. L80). 

Áhítás: [desiderium; sehiisncht]. Az himevnek telhetetlen 
avitasa (Forró: Curt 543). Az Sándor dAcsAség avítása .semmi- 
nemű er6s helyekkel meg nem tartoztatliatik (379)l 

Áhítat: 1) Aieitatoknac ferfia: vir desideríorum (BécsiC. 
157). Tfi afatocnac akariatoc aieitatit tennetec (MOnchC 187). 
Az lelek ky Istennek ayttattyara teremtetftt (ÉnC. 529). 91) 
[devotio; andacht]. Mikoron mi aytatonkot fogadandod (DObrC. 
420). Az zyvnek aytagyat vagy aytatossagat (HorvC. 239). Ev 
zyueknek aytatgyat es tyztasagat isten meghalgatya (254X 

ÁhitatUm: [non devotus; andachtslos]. Lankát znnadozo 
hivolkodo az cent misen aitatbm (DebrC. 284. 326). Zolosmath 
tonan es ayetatlan mondok (NádC. 396). Mert magoktól hidegek 
kemények, áitatlanok(Pázm:KT. 430). 

ÁbitBktlasiBkg : [defectus devotionis; mangel an andaclit]. 
Zwnek aytatlansaga (ÉrsC. 322). Megmutatuan az A sziueknec 
dólyfSs voltat es aitatlansagat (TelJSvang. 261b). Azt nevelte 
igen áitatos Ludmilla, ezt Drahomira aitatlanságnak társa 
(Bend.Él. 03). 

Áhítatos, ájtatos: I) devotus MA. [andáchtig]. Áhítatos 
szentség: devotio C. Gristusnak ayoytatos zolgaya: devotus 
(EhrC. 8). Ayotatos embórfic (QuaryC. 22). Gondold meg ayeta- 
tüsson (DebrC 336). Cristushoz aitatos vala (VirgC. 17). Ayéta- 
tos imadsagh (ThewrC. 165). Ayitatos asszoqyi álatoc : muUeres 
religíosae (HeteUT. K5). Nem ájtatos indulatból indíttatnánk 
az isteni azolgáUtra (Pázm: Préd. 32). Áhétatos fohászkodás 
(Fal:SeE. 539). ») [cultor; verehrerj. O bodog zent margit 
ázzon istennek aytatossa (MargL. 170). Sent anna azzonnac 
inckab es inckab aytatosa lón (TelC. 96). Nem geijedezek oly 
kivíUvúggal mint a te választót aitatosid (PázmiKT. 476). Annak 
szine alatt, hogy áitatosi vagyunk Mariának (Dly : Préd. 1.164). 

Áhítatoskod-ÜL : [sacris vaco, deo supplico ; andáchtig seinj. 
A végre imádkozik, és ayétatoskodik, bogi dicséretet végien 
érette (ThewrC 181). Szólunk e mai dicsóséges Szent Antalról, 
szóljunk, és szólva áhitatoskodgymik (CsúziSíp. 197). 

Áhítatoskodás : [pietas; frOmmlgkoit]. Egész holtáig szép 
aétatoskodásban vúielte magát (Tam:Szents. 64). 

Áhítatosság : 1) [desiderium ; sehnsucht]. Dániel aieitatos- 
sagnac ferfia: vir desideriorum (BécsiC 159). Az zereteth nem 
wolth soha ayttatossagh nelkyl, sem aytatossagh zereteth nelkyl 
(ÉrsC 245). 2) devotb MA. [andacht]. Zent ferencnek ayoyta- 
tossaga (EhrC. 5). ^ Iiozyam ayotatassaga volt és seghedseeg6t 
tett (ÉrdyC 634b). Ez zent diczeretet meg halgassatok aitatos- 
sagal (VirgC 17). Keueset gondohia a papoknac pepeczeleseknec 
ayitatossagáuai (HeltKróu. 42). Nyugodalmat nem találván, valami 
tettetés ütatosságnak színe alatt, egy nU mocsáros förtóben 
szállanak (Pázm: Kai. 82). 

ÁhítatOBS&gtalanflAg : [defectos devotionis; mangel an 
andaclit]. Aitatosságtalanság (Bíró: Ángy. 176). 

Áhítós : [avidus ; gierig]. Hireket hallani olly igen ávftós : 
rumores novos audire cupit (Felv : ScliSal. 38). 

Áhítoa-ik : aspiro MA. [sich selmen]. Ayoytozyek az meenye- 
yekre (ÉrdyC 558). Mykent aytozyk az zarwas a vyzeknek 
forrására wgyan aytozyk en lelkem te ho^ad (ÉrsC 55). Öth 
okaert hassonlíttainak az Kristushoz aatozok az egerekhóz 
(SáiidC. 5X Kyk ayetoztok meuyey lakodalomba (CbechC 55). 
A jókat áhítozza (Com: Jan. 68^ Áhétozta a lelkek meg-térését 
CFarn: Szeiits. 141>. A móUiár liasionra igyekezte, áhítozic (,0>m: 
Jan. 76). 



31 



AhITOZAjB— AJÁNDÉK 



PAlYAAJANDÉK— AJÁNL 



32 



Áhítosás : aapinüío Kr. [aehnsQcfat]. Dycbteogre ayoyUaaui 
(ÉrdyC. 649). As kewanat awagy egymaahos vak) aytocas 
(ÉrsC. 245). 

Áhíttatás : [deaderíum; sehnaucht]. Angyalokhos való hason- 
latowágnak ahfttatáwi miatt pártola el az Istentől (QKatTitk. 
62). Kasdagságnak áhittatáaa (GKat: Viltn. IL46). 

1. AJ, ÁJ (Hnznot, pomoBsk) in TranaBavauia, 1362. C^. = 
hozu-ot / vO. d; Nyr. 1381. áüy Kr^: vaUn, praddpitiam MF. 
[tal, schlacbt]. Exinde prooedit super imam parvulam vallem 
quae vulgo ny didtor (OodDipl. VI2:34). IVanaíeDfl od ooddeo- 
tem, flectílor et tangit qwiddain praedpitiuiD, qnod Peteraya 
didtur tendit ad viam praedpitein, quae' Gk>luinbaya didtur 
(1224. MSioa 1291. MF.). Ayiej (begy Abaujban 1255. Jera). 

a. AJ, ÁJ (dyáoal lUjefiJephta. dias Helt^nSn. 69. dyaz 
Tiii. va RBIK. III465) : (crena ;) kerbe, AdámL Ayja ax nyihiak : 
ereoa sagittae; die ipaltiiiig des pfoiU MA. Túl Idttek, a ide 
Áll az ayáual : de calcaria in carbooariam ; alia Menedo, alía 
proodlas loqnitur (Decn:Adag. 117. 178. Gyarm:Fel. 89). 

nyil-aj. Nyil iy : crena Jtagittae CL 

[Ajal] 

Í51-ajal: [diatondo; auftpreizen]. Ekeknek fel kellene ajabű 
Bájakat, mert Syronák, tnlogatók, fertelmeBek (Fal:NU. 268). 

[Aias] 

íöl-ajas: cc 8cá|at föl ájaaó ararazám: Inpatom PP. £1 
kAlde aaolgait és azwc fel Aiazic á flaáiát az Eraébet Királyné 
aaBBBonnac (HeltrKróa 690). Á heng^ zabolát v^t negenyelmec 
aaaiába, éa fel akxn asK>kat vele (Helt:Háló. 190X Feláyazác 
az b flzáiát, Boama vizébe be vetéc 6 magát (Tia 328. Tmró- 
canál: frenatai foudbua RMK. m.465). A azáját felajozták 
cseberrel hordották a vizet bele, és ágy Ölték meg (EidTOrt 
Ad. L191). 

3. Aj : finteijectk) gandentís et dolentis : io« eben ; bei, adi]. 
Aj, mint flimogiUlak, npocskámra h^lak (Amadé: Vers. 161). 

AJAK: labium C. pippe]. Felsfi ajak: *iabrum superios 
PPBl. Nagy ayaku, ayakaa: labeo MA. Zerelmenmec alaldbol : 
ex labüs caritatis meae (BécsiC. 30. MOndiC. 42). Mezaros ebec 
kiknec verfis az aiakoc (GnaryC. 9). Te meeoszel folyó ayakyd 
(FeHtC. 172X Ayakastwl el nem meczy az orra& (LevT. 
L332>. El metzete orrokat mind aiakasIxSl (Helt: Krón. 65). A 
í^ld egy ajakú és azon beoeédfi vala (HeltJiibL la Elöb. 4). 
Eszel kend az ayaknac haaadaaaat (MeltHerb. 110). Az pohár- 
nac aiaka: labiiun calids (Kár:BibL L309X Imádsága lélec és 
igasaág nélkül caac ajakin pSngM (Zvond^ost IL285). Fertee- 
tetett ajakú férfiú (Illy.Préd. 1.251). 

[IMlások]. Nagy magad tartamai, fdl gombolt aiakkal 
beflzelles, mely kilsd szemfenyuestesael tudosnac akaiti Utatiű 
(MoniApoL 500). A kiben szaporaűán az ész, minden aprólékra 
fel goinbollya ajakát, avagy táttya náját (Fal: U& 380). 

á: diilo PP. [hai^^mau]; 



AJaJEacaka: bbellum C. Sas onu orrocskája, clarís aadnft 
vOrito ajakaoskai (Prá«:Serk. 263). 



Ajakas: lahrosua, diilo C. labeo; wnrímaul MA. 

AJÁKD&K, AJÁNl>OK (aiandik : donum Sylv: DT. 
L24. Áianduk^ Ayanduk [ndnév] 1137. [férfinév] 1211. 1214. 1237. 
Jent) : 1) donimi, mnnua, dóron C [gesdieok]. IQ eaztendAeti 
ajándék : strena ; vendégnek való ajándík : xenium ; jegy ruhán 
kivfll adott ajándék: paraphema ; vinontagaiggal való ajándék: 
antkkwa; jyándékon adatott: datarius C. Vékoqy i^áudék: levi- 
denae munus MA. Zmt lelek ayandoky (EhrC. 31Xlgen k> ado- 
mán minden es minden tökéletes aiandek felAl va^ (DQbrC 
328). Ajandokot aianl : immolat lujstiam (72). Aiandekokba nem 
jgMrkbáBi ' bolocauHtis iiou delectaberis (li% S»k8agu ayande^ 



kokat akar vala neki adni (VirgC 47). Kitwl ná es az iaten 
malaztnak nagi ayandekat vArtwk (20). Nerel ayandokokath 
(OyOngyC 4). Tiazteló aiándék (MA:SB. 150X PánasEOS ajándék 
(FalvJegyz. 935). 2) [donatus, datos; gesdienkt], Ayandek bor 
1 (LevT. L258). Aiándoc marbác ezec (Helt: Krón. 87). Ajándék 
' gyflrfi (PázmtPréd. 1027). Az vajdának attunk ajándék pénzt 
(MonTME. L18X 

[Szólások.] A] án dókban adá (Helt: Krón. 5). Ayando- 
kon adom teneked a szanto f5ldet: agrum trado tíbi (Helt: 
Bibi. I. K2X Mikor sok pénzt vettek-vókia ajándékon nem akará 
el-venni (PázroPréd. 597). Ajándékonn vAtte az istentfli : gratls 
acoepit a deo (BafcOIsk. 304). Ingyen i^jáodékon adatik b&nfiiik 
bocaánattya CMatkó:BaBák. 73)l 

pályari^áiidák: [oertaminis praemium; siegesprelsj. Tlieu- 
genes térden ment eleibe [Charidiátiak] a pállya-^)ándékért 
(Fal: NA. 199). 

vendóg-i^áiidék : xenium MA. [gastgeschenk]. 

Ajándokoea: (munosculnm; kleiues gesdieukj. Zögönék- 
nec aiandokéakat adanac: paiqieribus munuacola largireutur 
(Bé(»a 70). 

AJándékocska : munnscnlnm C. (VirgO. 137). Az ajáiidé- 
kocska kicsiny, ha caac az ó tulaydon árrara bIk»ClKetk (Prág : 
Serk. 693). 

AJándékoB : dono, condono C [scfaenken, besdienken}. Aimi- 
dokooad az aiandokot meDét paranöolt Mo}-ses (MlindiC. 27). 
Neked zyz maria ayandokoaom (PeerC 246). Nemzeteknek 
tartomani aiandekodatok vmak (DObrC. 174x Ayandokkal tc^tre- 
det ayandokoznak (KulcsC. 111). Sokau ugyancsnc azokéit 
ajándékozzák, az kic viszontag őket is ajándekozbattyác (Pr:ig: 
Serk. 504). 

íöl-fl^ándékos : [oondono ; beacfaeukenj. Pénze nincsen htypy 
adgyon, bora sincs, mellyel fel ajándékozzon: neque numiiioí« 
babét quos det, neque vinum quod largiatur (Prág:Serk. (Vsv«>. 

mS^ajándókoB : I) condono, dono, mniiero MA. {be- 
sdienken]. Viszontag megajándékozom: remuneru C K^Taly 
nemes ayaiidocokkal megayandooozak (MargL. 4). Ez eiuieu 
lelkebtSl ajandokozot megh mynket (JordC 871). Beasegel nie;;- 
ayandocozlac (DebrC. 348) Megajándékuza bárstHrnyal, skarlát- 
tal (Monlrók. Ili. 101). 8) MegajándéktMoii vagy meg-bucsátfuii 
a vétket: iram condonare v. remitteie culpam Com: Jan. ívs. 
[véneiben] Mv at^anknac istene mög aiandekoao (BécsiC. '2'2k 
Egymásnak eUene iei9it vétket megaiandekosuan (Komj: SxIVU. 
334). 

viaasa-iÚ&ndékoa : redono C. [zurficksclienken]. 

Ajándókosáa : donatk), oondonatio, mnneratio C. [das 
sebenken]. Semmy jo ayandekozas nekevl nem marad (CuruC 
289. Érd^-C. 537) Eluéflzi vala az Izrael fiaitól az j^jandokoea- 
sokat (Helt: Bibi. IV. Elób. B3). 

Ajándékooód-ik: [largior; íraigebig sein]. Azon felöl t^^zett 
paripát nekem ajándékuzá, ajándékozódván mások iráiit v* 
(Monlrók. XXIIL29). Az egek bóvségeí«u kezdenek luimiat<iKxii, 
kedveskedni, ajándékozódni (OBÚzi:Sip 20). 

Ajándékooodáa : [largitk>; geschenk]. Nem annyira heAsS 
látatlan hajlandósággal biaonyéttatik az igaz szeretet, uiint 
külsó kedveskedó jútéteméi^yekkel, adományokkal és ajáiidé- 
konídásokkal (Ojúzí: Síp. 20). 

AJÁNIi (agyaid LevT. L3ö, 54. aya^k 219. aiaü Fel: 
UT. U.63. ayálmn Vás: CanGitt. 257. ajáliamék Uly: IVéU. 
tart 4. a>dao;ván magát, KováosJ. Magy. Króo. U153. alanUtUsi 
JordC 62L éLyanlmá tiOmC 112. aafanM 117>: 1) [tradnj 
o&ro, defero MA. (Obergeben, gebén, wfaenken). Alduutí^iC 
aíanlnaouala (BécsiC. 16, 89). Aiairfatoc lioioai t^ aldouastokat 
alferta victimas (22iil 'títót piautalt ember es aiaidutU axt n 



33 



BE AJÁNL-MAQA-AJÁNLÁS 



ajAnlat— A.nxi 



34 



▼ine c I c r o kDec (IfOndiC 95). Ayanlanak (obtalerunt) hwneky 
ayandekokath (JordC 359). Lrd kAnyűbe eset emlekeasetre es 
ajaisSjMá Jone flUeinec: et trade auribos Josue (Helt: Kbl. L 
Kk. 4X KeoBbe aiánla aast as enekoknec (Hélt: KrÓD 62b). 
HirteleD megfogták, az baji hóhérnak kesébe i^lák (Thaly: 
AdaL a428X 2) dioo, dedko C commeiido MA. [aDbieteo, 
eoipíeUen]. TstenneG magát aiahiüan [sic]: tribuens (EhrC. 7). 
MekftSk aiantom as en édes aniamatfa (WenpC. 43). Minket 
aianl ax the zent fiadnak (TlhC 79X Bódog Anna azonnac 
teagokat ayalvan (TM. IX Leelkeet az wr istennek ayanlwan 
(ÉrdyC. 520). Kenidben aíatom aram az en lelkemet (TOiC. 
124X Ajánlani igaaágnak ki-jelentésével magunkat minden em- 
berek lelki inoéretibeB (Pázm: Pjréd. L2). Mesnas hiratallyat 
Jánosnak ajánlani mentenek (Dly: IVéd. 1.52). 

(Saóláflok.) Istennek ajánllak szerelmes uraim (Thaly: 
YÉ. I.240X Ajánllak istennek (IL140). btennek <gánlom kegyel- 
oaedet: meín herr.Gott befc^en (KirBeflSu 11). Zolgalatoniat 
ayalom keg-nek n^ynt vramnak (LevT. L128. 313. stb). 

be-fl^ánl : 1) rnmmmdo, introduoo BfA. [anempfehlen, auf- 
fÜhren]^ Eánen maga aa édes azsoi^ywnk ty% Maria bel ayan- 
lota (aL Klára lelkét] wr istennek (^yC. 473). Ayanlaa be az 
kyralynak (544X Megírják mint kell az elhalás után a meny- 
aaiBonyt béajánlni a győlekezetbe (Pázm: Kai. 587). Felséged- 
nec eyczakű vigyázásomnac nyughatatlan munkáját akartam be 
ajánfaú: oflenre (Prág Serk. EI6b. 57X Ez a tanult dáma a 
Oetabéli Dictyst maga nyelvére fordította és a királynak bé- 
ajánkitte (Fd: TÉ. 661). S) ofiRsro MA. [anbieten]. Soknor bé- 
ajánlntiad magadat (a halálra] midfin így hnadkoztál: Légyen 
a ta akanlod (Láadó: Pétr. 2S9). 

el-fidAnl : [oommendo, offero ; empfehlen]. Egy páter nosterth 
mondy, ozton ayanld el az ymadsaagwal (CteechC. 89). Enge- 
met áanaHst el ayanlnan kinec iuus el (VitkC.X Lelket elaianla 
íKrímdas a kerentfiin] (RMNy. IL 40X 

el^jáiilás : addktío PP^. [empfehlung]. Te zent anyaad el 
ayanlaaaert agyad oltalmwl ennekdm az te zent anyádat 
(CbbAC. 40. lihC 120. Bom: KTud. 34X 

magareliuáiilás : [deditío; ergebung ?] Ki immár el sánta 
magát keserűében, nem kéneset árthat az egy eggyességben, 
maga eA ayánlás gyakran volt győzedelem (Qiákt: Assi. 7X 

U-ajánl: [commendo, offaro; empfehlen]. Lelkét ki ajánló 
<Ben:IBlDi.X Nem tanácsos ágy kiió^^^nlani asolgálatját, hogy 
ember maga magának hasznát ne vehesM (Fal: UR 883X Fo- 
gyott erejében, gyarlódott énében, tíz nap múlva kiajánlotta 
lelkét (Fal: TÉ 760). 

[rei^ánl] 

rS ás^ j áalás; [oonsensns; anwíUigung). A nemakaromra 
matató válan aónte ugy maga csíkjával jár, mint a reaajánlás 
(Fal:(JR 40^ 

▼iHHMijáiü : [reddo ; znrfickgeben]. Egy banooy vánkoson 
a polgánBBSter az város knltBait nékie nyc^ mellyeket ugyan 
lu»ével megére, mind azon által azonnal vísBia i^jánlott (KovácsJ. 
Maior. Króa ai5L MF.> 

A jáj%i4M ' 1) dícatío, nuncupatío C. oommendatk), oblatáo 
MA. (empfehlung, anerfaieten^ Leelk5k ayanlasawal dycheeryk 
(ÉrdyC 638). Ajánlást érdemel (Com: Jaa 192X 2) [pro- 
im; verapredieD]. Tetnék a' fösvénynek az ajánlás (Pázm: 
Pk«d. 45U Szép íjánlásokat tegyen a beszédiben, ajánlásit jó 
kedwri teljoftse (Fal: UE. 387). 



I 



nuigarillAnláa : (oommendatk) sni; selbstempfehlung). Az 
hytedsa r"g«""«^ tyitasaag tartása afvagy balwan ystennek 
oMga ayanbaa (firdyC 405X Nagy maga aianlasoc eaec (Bom: 
Préá. 279). Keaenetemeth es magam ajanlasath iram kegielme- 
tekoek (LevT. L27X 



Ajánlat: (oblatio, tibatio, victíma; opfer]: Ninő a mai ^d& 
ben sem áldozat sem áldomás sem aianlat (oblatio) sem ger- 
ieztet (BéonC. 129). Eluezet en vram* istenemnec hazából az 
áldozat es aianlat: libatio (BécáC. 204, 206X Menden aianbit 
soual sozatíc: victíma (MOncfaC. VOX Hamis morfaabol aldoao- 
nak ayankittya ferteeetes (ÉrsC. 529). 

AjAnlatlan: íncommendatus MA. [unempfohlen]. 

ÁJTT, Exstemo: el-rémitftm, el-ájitom MAI. [ín ohnmacht 
versetzen]. 

ÁJÚli : 1) stupeo, stupesoo MA [erstaunen, sich entseteen, 
staunen]. Az kemény sziuüc avagy kelletlen halgattyac Isten 
igeiét^ auagy masuua aiuhiak (Bom: Préd. 129bX Mikor az wr 
vAczoraiat eflzQnkis ssamtahuiszor masua aiulunc es el ragatta- 
tunc (620X Fél, retteg azoknak hallására, avagy i^uhii kezd : 
pavesdt* trepidat ad ea, vei stnpesdt, stnpet (Oom: Orb. 370. 
Cóm: Jan. 69). IH) animo linqnor Kr. [in ohnmacht fiülen]. Ájulva 
kívánkozik tehomád az én lelkem (Pázm: Préd. 996). Mintha 
Charídiát látná i^ultában, úgy tetszett (GyOngy: Char. 45X 

el-ájúl: 1) obstupefío BIA [erstaunen, sich entsetzen, stau- 
nen]. El-ájult, eb-émült: extematus MA. Vgy tetzic vala, mint 
ha az asszonyoc el aiultac vohm keser&^gekben, es ó magoc 
sem tudnac mit besselnenec: visa sünt ante illos sicut delira- 
mentnm verba ista (Bom: Préd. 138). Ha látta hogy a paraszt 
asBonyoc az vízen mosnac [mindent] elíeleytuen, elaiult az 
mosó aszonyoc labara (Bom:Evang. IV.899b). [Felségednek] 
nagy-voltán el-ájul az én lelkem (Pázm: KT. 247). Kévánko- 
zik és el-ájál az én lelkem az ur pitvari után (Mad-J2vang. 
190X Megrémfllvén, el-^ulváo fotnac [a hirtelen megtámadott 
katonák] (Cbm: Jan. 151X 9) [animo linquitur: ín ohnmacht 
fallen]. A maiorána snocossa el aiultakat^ bánásokat felkölt (Mel: 
Herb. lUb). Ottan emula és ftííáre esek: oeci^t porrectus in 
terram et fobur non erat in eo (Pázm: Préd. 993X El-ájul, de 
kezd ó magához térni, és (nssmésére hideg vizet kérni (Gy()ngy: 
Char. 45X Le-rogyjadt, el-^ult és a földre esett (Gvad: RP. 296). 

elájulás: 1) [stupor; entsetzen]. Innét vagyon az imonyo- 
dás, üetBég, reszketés avagy eUyulás, álmélkodás, tompulás: 
inde horror pavor trepidatk) vei stupor (Com: Orb. 370X 2) 
Upopqrchia C. ecstasis MA. [ohnmacht]. 

mSflr-tiúl: obstupefio BIA. [sích entsetnn]. 

iLjulás : 1) stupor MA. [entsetzen]. 2) animi deliquium AIA. 
lipothymía PP. [ohnmacht]. Essek 5 reia aiulas: oecidit super 
eum menüs ezcessus (Fd: Bibi. 197X A' bádgyadásoc és eUné- 
nec i^ulási : Umgnores et deliquia animi (Com: Jaa 57) 

AjulIrBni [vO. áj(t]. ElAjultom : exstemo MA. 1—5. kiad. 

ÁJONG: (?) Apostata a* miséaó pap. Holot urunk tiszta 
boit adót tanitványinak, de a' mis^ így ájong : Dens da 
nobis per hiyus víni et aquae mysteríum divinitatis esse oonsor- 
tes (Ckegl: Dag. n.189). 

AJTÓ: ostium, janua, fores C [tflre]. Két felé nyüó ajtó: 
valvae; níbínkétA: ostiatim C. Aytorol aytora: ostiatim (EhrC. 
85X Berokezte a haílaknak aitait (BécsiC 37X Hengerelte na^ 
kdaet a' koporsó aitara (MOncfaC 69. 149X Ki hengereití el 
nekónc a* kóuet a' koporsó aitarol (105X Vygye azokat az egy- 
ház aytara (JordC. 43X Forgassatok nagy keweketh az wdwnak 
aytayara (8^. Yewe el Jesus ayto be teewen : januis dausis 
(699X Pokol aitat megthdree, bynMket onnat ki hoza (NádC 
699X Hogy aytonkeent eledelt keresnének (DomC 243X Az 
ayto elfitt nyugszik a bOn : in foríbus peccatum aderit (Helt: 
BibL L B3X Christus a tanituanok kfizót is aito be zaman 
telén leheldt (Fél: Taa 413X Könyörgésekkel hasadnak az egek, 
de nem i^yflik a rabi^ (Fal: NU. 293X 



U IfYBLVTüBT. SZÓTÁa 



35 



ÁL-AJTÓ— FÖNNAKAD 



FÖNNAKADÁS— AKADÁLYOS 



36 



[Szólások.] Az baluán imadas az fertelmesBegre a i t o t n i t 
(Fél: Tan. 467). Ajt6t;» kaput nyitottak az aátánnac (MA: Scult 
300). A követségnek és szövetségnek ajti^át bé ne zárjátok 
(Monlrók. V]II.235X Két ajtó kOzé nem akarom az i^- 
mat tenni (LevT. II199). Szent véred pecsétit, miként Egyp- 
tomban, vMd szivem ajtajára (Pázm: Imáda 167). Ilyen 
azokkal nyílik ajtaja szájának (Thaly: Adal. 1.170). 

ál-ajtó : pseodothyrum Nom. 371. MA. [blendtOre]. Egy ál 
ajtón féltébe el-kiméne, egy ál OsvényOn el alá eredé (TIn. 
221. RMK. V.189. HaU: HHIst ni.253). , 

oaapó-iHJtó: [janua pensilís; falltOre]. Egy tsapó ajtón be- 
toppanánk, a mellyen kónnyen által méhete az ember, de soha 
t&bbé ki nem jdhete rajta (NótPM 17X 

ÍOl-fl^tó : posticam (fwl ayto) C (f&l ayto) MAI. [hintertOre]. 

rejtSk-aJtó : [janua reoondita ; geheime tOre]. Reytee ayto 
(SzVer: Bar. 9). Róytec ayto (MA : Scult 530). 

Ajtócska : [oatiolum ; türchen]. Meg mutatac neki az reitec 
aitoekakat: absoondita ostiola (Bécsia 174. Káldi: ^L 299). 

Ajtós : [ostíaríus ; törhüter]. Monda az aytos leaémak és be- 
vive petert Mond azért petemek az aytos lean (DObrC. 465). 

AJTATi i 1) baereo MA. [stecken bleiben]. Inkab akadna 
elmeykben : in oorde magis remaneret (NémGl. 197). Az kevny. 
vek akadanak az horogba (DomC. 95). Kicsoda ohatia magát 
bogi eh tóróknek valameligben ne akagion (DebrC. 119) A Juda 
királyának szeme a Joroboam oltárán, a baluanyozo fvepsegen 
akada (Mel: Préd. 12). Absolon fára akada (Pázm: Préd. 1109). 
Sz5vevényben akad (OeghDág. IL71). 2) [ofiendor; anstoss 
nehmen, sich stossen an etwas]. Hatodszor akacz az pilisbennis 
(Mon:Apol. 85). Azonnis oktalanul akadot Matko (Matkó: 
BOriŰL 441). 8) [inddo, occurro, pervenio ; stossen auf etwas]. 
Me^ vala ierusalémból ieríkoba, es akada tolvawl^ra (DObrC. 
369). A Gbddaktól el bucznzuán, k czanadi p&spekfaóz ackadott 
^Helt: Króa 83). Geak nem akad belé, m^ sem láttia (Decsi: 
Adag. 17). Rauaz rauazra akadot (Decsi: Adag. 10). Hatalmas 
isten, miczoda gonoz emberre akadék (159). Tolvajok kózibe 
akadott (lUy: Préd. IL268). 

[Szólások.] Sok tOriJk elbamla [Nyári Lórínczet], ó f o g 1 y I y á 
akada (Tin. 104X Soc el hula, soka foglya ackadá (GOrcs: 
Máty. 65). Oly rejtek-hely valaé Róma, hogy a' mi ott tOrtéut, 
senkinek fülébe nem akadhatna? (Pázm: KaL 613). Zent 
pal lewele akadot kezeeben (ÉrdyC. 517b. 514b.) E^ 
szamár alUU, ki ot akat vaU kezébe, ezért dle meg bennec 
(Szék:Krón. 25). Rettenetes az isten kezébe akadni (Pázm: 
Préd. 114). Lelkem a boldogok Eliziumába, míg csak te lel- 
kednek nem akad nyomába, mindaddig keresni fog (Gvad: 
RP. 66X Torkokon akada az hazugság (Pázm: Kai. 236). 

be-akad : 1) [attingo ; berühren]. Nem elég valamely inisba 
chac beakadni, hanem kivantatic, hogy meg tekenchfic az veiéit 
es belsó igaz értehnet (Mon: KépT. 242). 2) [haereo ; stecken 
bleiben, sich festsetzen]. Adna az isten, hogy e^ praedikátzio 
mélyen beakadva maradna a' ssdveinkben (Mad : Evang. 855). 

bele-akad : 1) inhaeresoo, intríoor MA. 2) [ofiendor; anstoss 
nehmen]. Viszontag bele akacz az miss^ben (Mon: Ápol. 288). 
Beleakadcz é^gyftt a trídentomi conciliombanis (Tel: Fel 12). 

elő-akad {deibefi akad): [occurro; begegnen]. Eleiben 
akadó: obvius, begegnend, ottan-ottan elófordulo (Gom: Vest 
138). Zemem eléében akadot zent Zakariás newe es emlektete 
(ÉrdyC. 627b). Tőbszer elAmbe ne akadgy (SalMark. 30). 

íöl-akad: adhaereo SL [lifingen bleiben]. Absolon maga tulaj- 
don hajával fel-akadott (Hall: Paizs. 152). 

fönn-akad: 1) [suspendor; aufgeh&igt werden]. Egéflz éj- 
jel fáradtak a lopásban, mnnkájokért reggel tOmldczbe vitettek, 



hogy fönakadjanak (Pázm: Préd. 779). 2) [oodudor ; stockenl 
Fennakadt a* vizelete (ACbere: Edc 184). Fennakatt vizeUet 
(Gom: Jan. 57X 

föxmakadáa : [oodu^ ; stockung). Yizelletaek nehéz voha 
fenn akadása: dysnria PPBl. 

mSg'-akad: 1) haereo, haeresoo MA. [stecken bleSben]. 
Megakadni a szekérnek ; implicarí, impedirí currum, des wagem 
hemmung; megakadni a azollásban: balbutire, haesitare, stam- 
meln, stottem im reden PP. Megakadni a sárban : limo 'inhae- 
rere PPBL Mykoron menne az setethben gyakortaa megakad 
vala az kewekben lába (ÉrdyC. 191bL 521b). Lato egy kost, 
ki szaruanal megakadot vala a szAueuenbe (Helt: BibL L J4). 
A hfitótlen meg-akadott az 6 kezeinek cselekedetibe (Szék: 
Zsolt 9:17). Világodban iaruan ne akadgiac meg ellenségem- 
nec k6telében (Pécsi: Ágost 108b). 2) [oflendor; anston 
nehmen]. Mmdnyaian azon CSuristust vallottac, chac hogy né- 
mely emberségében, némely istenségében akadot meg (Moo: 
ApoL 177). Ez értelemben sok b&lczek megakadnak (Fél: Taa 
356). &«Ben kelletté jo ótsém megakadnod? (C^: Japh. lU 
Közönségesen minden szem a rúton akad meg legebSbeu 
(Fal: UK 448). 

mSgakadás: [oflbnsk); anstoss], A 4. nnmerusocskat nem 
tette fel a* typographus, mellyen való megakadásod góbéságod- 
nak jele (Matkó: BOsák 17). Vette volt bánásban hogy feltett 
szándékok ment megakadásban (Gyöngy: Char. 240). 

ÖBBye-akad: [obvius fio; zusammentreflen]. Egymásnak 
jelt adnak, ha egymástól olykor elszakadnak, hogy tudják, ki 
hol van, mig dszveakadnak (GyOngy: Char. 297). Általmenvén 
Qyrus egy néminemű fiüun, öszveakada egy szegény emberrel 
(Cbózí: Síp. 22). 

reárakad : 1) inhaereo, adhaereo MA. [hingen bleiben.] 2) 
offisndo MA. [antrefien]. Ha te rea nem akacz nem en bftxiein 
(Mon: Ápol. 82). 

aaembe-akad-ott vellem: mihi fiictus est *obviam PPBl 
[begegnen]. 

Akadály: impedimentiun, obstaculum, obex, offendiculum, 
tricae C. objectaculum, remora MA. [hindemis]. Akadályt vetek : 
remoror BifA. Mezében akadalokat czináltac (Kár: BibL L490). 
Nehéz akadály: nodus herculeus (Decn: Adag. 67). Ezt gftrdi- 
tik akadályul (GKat: Vntk L6). Nem csak növésében, de gyü- 
mölcsOzésébenn is akadályt tészen (Lipp:PKert 263. §). Ha 
más akadállyá nem leszen (Nán: Sz6T. 25). 

eke-akadAly: remora aratri; ochsenbrech Mel: Herb. 48. 
ökór gús avagy eke akadály (Cóm: Jaa 28). 

Akadálykod-ik : [obsto, impedimento sum ; hinderlich sein, 
schwierígkeiten machen]. Mit akadálykodik ó nagysága aprólék 
dolgokon (ErdTörtAd. 1318). Az békeség megtartásában aka- 
dálykodnának Homonnay és Sorbán vigda (MonTME. IIL166). 
A templom az ó helye, 6 ott imádkozzék, és ne akadálykod- 
gyék a' vitézségre termett emberek kózfttt (Hall: HHist IIL54X 

belé-akadálykodik : [incepto ; anbinden mit einem]. Beth- 
len Péterbe is az fejedelem belé akadálykodék (Kern: Élet 
260. MF.). 

AkadályoB : impeditns, inexplanatus C. [molestns ; scfawierii^, 
beschwerlich]. Jóllehet a dispensatio akadályos, de nagyobbak 
is engedelmet vesznek (LevT. II270). Úttya igen akadAIyoH, 
élet veszedelmével járnak azon az emberek (Hall: HHIst n.116). 
Ha valami kétes aVa^ akadályos szók esnek-ts a* testamen- 
tumban (Megy:Bayla 719). Noha elég akadál^^osan értik, de 
mégis jnegalkudtanak az értelmén velünk (MouOkro. XIX.174). 
Hay világi akadályos kerengó helyekre vonnsasz (P^ág:S6rk. 
803). Hidegh leles sockal akadályosabb, hogy nem mint vesse- 
delmesebb: molestior quam periculosior (712). 



37 



AKADÁLYOSKODIK— AKADOZ 



AKADOZÁS- .\KAS2n^AL 



38 



:odik : 1) [impedior ; gehindert nein]. Az RáÓR- 
eáinttk megfizeláiB is akadfU j^oskodik kimenetelében (MonTMR 
IV.494X X) [obflto; impedimeDto som; hinderlich sein, flcbwie- 
rii^keiten machen]. Ostromlói ftvagy tnk akadályoskodói (Megy: 
Diai. El/Sb. IIX A két kmOmbOssfi nedvesség nehezebben egyez 
meg egymással egyik a másikkal akadályoskodik (^pp: UL92). 

Akadály OB : pmpedb, remoror ; hindem]. Az áitatosságtúl 
mást nem akadályoatíU-é ? (Biró: Ángy. 245). 

Akadály OBtat : o? Mellyik térvénye akadályoztatja meg 
» ietumiek a' barátokat és apáoákat a' hásasságtal ? (Báatkó: 
BGsák 242). Kevesebb okot is találnak, mely az istennel való 
egyesQléstól akadályoztassa ókét (Prág : Serk. 439). 

méff-akadályostat: cvi Megakadályoztatni a békességet 
^distinere paoem PPBl. 

Akadák: impedimentum, remora, obex MA [hindernís]. 
Akadékot tenni : impedire Ver. Az miatt akadék esik (LevT. 
ILI 18). Isteni azolgálatban akadék és tartóztatás-nélkai serény- 
kedhetett ember (Pázm: Préd. 161). A kOvérség akadéka a böl- 
cseaégnek (958). Meily hibák miatt akadék tórtenhetik (Bal: 
Olsk. 287)l Bizony nagíobb akadékod vagyon néked az szent 
irás oluasáaára az breniariumnal (437). A papok gonosz élete 
nékem akadékot űdvOsségem dolgában nem' tészen (Veresm: 
Lev. 254X Némelly akadék köveket el hárítván (DEmb:GR 
18). A' jó cselekedetnek akadékit hátra kell verni (Hly: Préd 
L336). 

Akadékoa: 1) [obstans; hinderUch]. Ejasel kOnnyebbedik 
liárítB ki a mi sziveinkból valami nékűnc akadékos a mennyek- 
nec omágára (BIA: Scolt 243). Nagyon megirtottuk az jó rend- 
nek akadékos zenyé^tál szabados földünket (RákF: Lev. V.320). 
31) intricatus, impeditos Kr. [schwierig, beschwerlich]. Akadékos 
az ft benédében (MA: 1^. 137). Szabad azon-is a' nehéz és 
a k ad ék o s kérdésen tsudállcozásBal tudakoznunk (Pázm: Préd. 
23}. Akadékos hóbÓgés (Fal: NA. 121). 

Akadékoskod-ik : [obsto, haesito; hinderlich sein, zaudem] 
Ne akadékoskodjanak a oeremoniás hivsággal (Fal: UE. 418). 
Sokan, mikor valami dolog vagyon elóttók, tnk a kAlsó ágbog 
k&M akadékoskodnak (Fsl: UE. 434X Nem nyeri el a pályát, 
a ki a^ban kitér, akadékoskodik (Fal: SzE. 528). 

Akadékos : fmipedio ; hindem} (MA: Seult 46). Kezdé ókét 
mindea modoo akadékozni (Hly: Préd. L340). Akadékos minket 
istennek nolgálattyátol (H tart 3). 

ittiBs-akadékoi : <v Minket is megakadékocának az eló- 
naenetelban (MaiUMK V.362). Megakadékozott dolog (MA: 
Tan. 189. MA:Scult 188. 920. TtefT. XV.35). 

Akadáknwáw : (haesttantia; das stottem]. A' nyelv noUáaá- 
nak akadékocása (Oly: Préd. II.230X 

AkadákOBtat : fmipedio ; hindem].'Ki akadékoztatfaat, hogy 
igy ne gondolkodjatok? OSímonM: Ptéd. 243. MF.). 

mieg'-flkadékoatat : <x> Szárason igyekeosék ókét megaka- 
d^oKtatei (MooOkm. XXIIL516). 

Akados: 1) haento MA. [stocken]. Akadozva: Ángaltim; 
akadcsEva sbÓHó: tardSoquus C. Akadozwa zolo ee rekedezwe 
[Aenpos] (Pesti: Fsb. IX KOnnyen is boflEonkodik ha ki akadoz 
dolgaiban (Páon: KaL 19)l Ina tántorog, torka okádosík, nyelve 
akados (Rbm: Préd. 235). Akadoz a &lat torkán némelyeknek 
(OyODgy: KJ. 141). 2) [ofiendor; anstoss nehmen]. Chak ó ne 
akadosna kés akartna mondásunkban (Zvon: PázmP. 242)l A' 
pápista lűrályokhannis akadoz Matko (Matkó: BOák. 445). 
Nem mondhatott ellene, hanem azon akadoz, hogy csak haló 
félben valónak adgyuk ezt a kenetet (Prág: Serk. 440X 8) 
'adhaereseo ; hangén]. Oh melly nagy vakság, a' mennyei király- 
sággal nem gondolni, hanem e' földi káldússágon akadozni 



(Pázm: Préd. 17). 4) [haesito, fluctuo; unscfalflssig sein}. Álmél- 
kodnak rayta, akadoznak, vélekednek felette (Tor:Ek]y. 581). 
Nagy barátságosan beszel vele,' semmit nem rettegvén, avagy 
akadozván (Pécsi: Ágost 165). E2gyebek mikor kónyveket imák, 
tiagyon szoktak teprenkedni rayta, Idnek ayánlyák írásokat: 
én azon semnútnem akadozok (Megy: SzAÖröme. EHób. 6X Nem 
sokat akadoz az el-tekéllés dolgában (Fal: UE 402). 

AkadOBáa : baesitanüa; zweifel, anstehung MA. Az vr isten 
az pain fejedelemhez igazítá az 6 népét, az tórvényrfil táma- 
dott akadozásban (Pázm: Kai. 459X 

Akadozó: [baesitans; stottemd]. Jobb akadozónac lenni 
hogy sem rebegónec (Com:Jan. 53). Akadozó-nyelvfi (Mad: 
Evang. 331). 

Akadoztat: [impedio; hindem]. Magoc nem mennec az 
urat keresni, hanem m^g az kic mennec azokatis akadoztattyác 
(Zvon: Post L164 438. IL595. Mad: Evang. 572X 

AKASZT (okozton 1291. Qdn.): suspendo C appendo, 
applico MA. [hJingen, anhKngen]. Mykort volna elmeyeben ysten- 
hez akaztatoft: snspensus (EhrC. 9X Paranóol alkotni akazto 
fat ho^ Mardocheus akaztassec reiaia (BécsiC. 60b). A kereztre 
akaztatek (AporCL 131). Akasztott ember (BQm:Préd. 277). 
Felemeli véres torét édesének, jajgatási közOtt akaadja mel- 
lének, általüti magát s v^ ád életének (Gyüngy: KJ. 73X 

(SnSttsok.] Alkalmatosságot csak halaz vala, mint királt Cyna- 
iiak^kezben akassza (Cberényi: PersF. MF.X Mind oda 
hagyjátok, sót magát a fejedelmet is késben akasEtjátok (Kem: 
Élei 335X Azt lám nem citálták oda fel az szent székre, hiaBem, 
minket sem akaszthatnak feljebb, mint azokat (LevT. 
IL301). 

beIé-akaB8t : infigo, affigo PP. [einhKngen]. 

í51-aka8Bt : suspendo Ver. MA. crud a£Bgo PP. [aufhftngen, 
henken]! Akaziatoc fel e fót (BéosiC. 40> önimagat fel akazta : 
se suspendit (MüncfaC 67X Ot akaztattac vala fel az orvok s 
tolvaioc (DebrC 307). Akazd fel magad, ha hlzt akarz szÓrzeni 
(Decn: Adag. 84). Tudom hogy ha kegyelmed kézibe adom az 
tistl>k0met is, kegyebned fel nem akaszt ezfart (Gér: KárGs. 377). 

Í51aka8stá8 : suspendium C suspensk) MA. [das aufhftngen]. 
Felakasztassál megbOntetteténec (Pxág: Serk. 727X 

mfig^akaast: 1) [suspendo; aufhángen]. Tewrben magát 
megakastotta : laqueo se suspendit (EhrC 1). Kóteellel magath 
az napon akazta megh (WinkC 177. 178X Haianal fogva meg- 
akasctatuan 6ggenie hagia (DebrC. 142). IH) haerere íack>, oom- 
pedw BIA. [impedk> ; hindem]. ElÓmet vAuék es meg akaastának 
engem az en háborúságom nainay (Mel: Jób. 30. 27X Bölcs 
emberhez illic, midón bolondságátul megakaaztatot, akármi 
módon lehessen, de magát ki feicse (Prág: Serk. 944X 

ÖBBVO'^kaBBt : [oo^jnngo ; veronigen]. De áldott az Isten, 
ki el nem szakasztott bennünket egymástól, sót (Jszveakasztott 
(PhilFl 108X 

Akasatal: 1) necto, plecto, subneoto MA. [verbinden, an- 
schliessen]. Akaaztala azokat az ephodnac válaira: posnit eos 
in latecibus snperhumeralis (Helt: Bibi. LXxX Kristus szavú- 
mellett maradunk: alioz semmi toldalékot nem akasztalunk 
(Pázm: Préd. 396X 2) [pungo, punctito; stechen, heften]. [Az 
aslzonyok] ablakokban hogy himet varrnak, rejtek helyról boros 
edényt Ók elórántanak, egyet-kettót akantalnak, ók esmég 
isznak (Rd. 267X Az varró tÓt az mellyében akasztalta (Mg: 
Serk. 901X A szarvas taak akkor rQ, mikor a dárdát mellyébe 
vagy ágyékába akaszta^iák (Fal: BE 610X 

[Szólások.] Hogy akaztalyad wket the kezedbe: ut 
tradas eos in manus tuas (KnlcsC. 17. DObfO. 27X Tóórébe 
akasztalta (MA: SE 33X A mi szabad akaratunkat nincs oly 
vasas láncz, mely nyűgbe akasztathassa (Fal : NU. 265X 

3* 



39 



BELÉ-AKA8ZTALr-AKADÉMU 



AKANCSA>-AKARAT 



40 



belé-aJcasBtal: impUoo (beléakaBastalás : impUcatio) MA. [an- 
kiiüpfen]. Belé-Akastalt bittel hid»réc (MA: Taa 1196). 

föl-ákasBtal : subnecto BIA. [anhJíiigeD]. 

mSfi^aJcasBtal : [drcmnUgo ; verbinden]. Seb, dagadáii, eues 
tAréfl, melyec sem meg nem akanstaltattac, be nem kettettec, 
sem olayal meg nem lagyHattac : non est drcamligata, nec cu- 
rata medicamme, neqoe fota oleo (Helt: Bibi. IV. Isaias 1. 6X 

őssve-akaBBtal : oomplico MA. oonnecto MedLat 119. 
[vertnnden, verknüpfen]. 

(AkasBtaló] 

palást-akasBtaló : Monile, vulgaríter palást akaztalo [halB> 
ketté] (ZicfajC. IV.399). 

Aka88t&8 : suspendium Ver. suspensio Kr. fdaa henken]. Ez 
a Bolestaner hertaeg . . csak az emberek akasEtásában és ves^y- 
tésében gyönyörködik vala (Pethd: Króa 1626-ra). Azt szoktuk 
mondani hogy a lopásnak akamtfe fizetése, a lopónak akasztófa 
cdmero (Gsázi: Tromb. 97). 

Aluusztat : [sospendi jubeo ; b&ngen lassen]. Az lopó sidot 
az római lopó akasztatja es feszíteti (Prág: Serk. 731). 

fSl-akaaatat : co Sokszor a kis \op6i a nagy lopók fel 
akaoEta^ (Pázm: Préd. 638). Kik kOEzOl egyet az oommen- 
dans a hizok elmbe felemelt fára felakasrtaiott, a másikat 
szinte felköttette, csak . . . hogy néki megkegyelmezett (Eta. 

a60). 

Akaastó [helynév]: Farkaaagazto [?], locua (1200. kOrül, 
Wenzel XL61). Akaztowhegy (X.55X Vádit ad montem qoi did- 
tur akazto (OodDipL Vn.4. 86). Ad magnam viam qna itor ad 
villám okoztou (VI143). 

[Akgasst] aggaast: [sospendo; hXngen]. Fftzze sinorra, 
aggasnea nyaka kMd (Fal: NA. 137). 

[Szólások.] Nagy tsadámra vagyon hogy te üly idegen iffiú 
vitéz emberre szívedet és szeretetedet aggasztottad 
(TeflB:8zMag. B4)l Aggazd szegre a' gondokat (Fal: 
NE. 26). 

Í51-aggaait: c%9 Oászári szolgálatomban kOntOsOk alját 
derekatokra fólaggasztatván, forgolódjatok (Monlrók. Vm. 

438. 439). 

[Aggaaital] 

f51-agga88tal : cv> Várakozni k611, nng a' borsó f&l-bozal- 
kodik, és eszébe vészi ember, hogy magát í61 akaija aggasz- 
tahn (Lipp: PKert 1L195X Doknány fel aggasztalua az vadá- 
azástol sem tiltiátok magatokat (Bal: Oabk. 33). 

[Akgat] aggat: 1) öve mellé vagyon aggatva mhája 
(GyOngy: Öiar. 297). Vmelly hóhér felkapta, és az Amán abla- 
kára aggatta szellóztetni (Fal: NE. 25). 2) sabnecto MA. assno 
PP. [nesteln]. Igen fodoezatok a misset, feielitec, aggatiatoc 
(Mel: Préd. 116). 

f51-aggat : 1) [suspendo ; hüngen]. Keoniw leszen az mes- 
tereket felaggatá (Pont 102). 2) sabnecto BÍA. [anhSogen, 
anheítan]. 

egybe-aggat : (oonnecto, oonsuo ; fiedbten]. FQgefiüeveleket 
aggatanak egybe, és csinálának magoknak kdmyftlkAtdket , 
consuenmt foIia ficus (Káldi: Bibi. Gea 3. 7). 

ossve^iggat: cc Fige leveleket aggatanak 6asve (Mel: 
Préd. 109X £7 név Belzebub ez igékból aggattatík-^ezue : Baál 
és Zebnb (Mad: Evang. 265X 

Aggaték. N(Mnen verbalek ék-vel : akadék, raggaték, agga- 
tok, raganték (CorpGhnua 312). 

AKADÍQIIA : [academia]. A faázaaságh az emberi életnek 
ném6-ném& académiája vagy oskolája (Mad: Evang. 118). 



AKANCBA: [veles; pl&nkler]. Szanoákokval, besliákval, 
akancsákval, jancsárokval juta (TSa 127). Vajdák, beeliák, akan- 
gyák (151). Jancsárok, besliák, akancsgyák (152. L oo. 438X 

AKAR: 1) volo C. [woHen]. Nem akarom: nolo, renuo, 
detracto; inkább akarom: malo; jót akarok: fiiveo; venni 
akarok: emptorio C. Ha azokat akamatoc vamatoc: n eos 
ezpectare velitis (BécsiC. 2. 61). Nem akarlac beuan megfor- 
dobiod : nolo vacuam te reverti (8)l Nem akarinc ennec orzag- 
latCat műraitonc: nolumus hunc regnare super nos (MOnchC. 
154b. 85. 215b). Azt akarom hogy iwy (VirgC. 20X Nihian 
meg teczik, miért wk akartak es keuantak (VirgC. 78). Ez 
oskolába akarnék tanulnom (94). Ha akarz megtyztoytfaacz en- 
ghemet (JordC. 375). Ne akaryatok felny : nolite timere (JordC. 
400). Mikorth az polcara fel akarnak menni (SándorC. 6X Akara 
meg szabadítani: nitebatar líberare eum (Helt: Bibi. L S2). 
Akarlac: megtisztul! ^ volo: purgator (Sylv:UT. L51X Gya- 
korta oda vitet&nc, a hona nem akamoioc (Tel: ESvang. I114X 
Ha iol meg akariuc rostahiunc (Mon: ApoL 2). Akamáia, nemis 
akarná: volens nolente animo (Decsi: Adag. 144). Az ki mit 
nem akar, talál okot benne (Decsi: Adag. 166). Vétkes szor- 
galmatosság a* k&vetkezend6ket akarni tudni (Mad: Evang. 87X 
2) [gaudeo ; sich fireuen]. Byzonyawal akarnám ha beeweb érte- 
lemnek malaztlyawal beew/^IkMhetneem (ÉrdyC. 572b). Mellyet 
ugyan akarom,* hogy úgy ki nem mondhatok, a minémü szOr- 
nydséggel lészen (Pázm: Préd. 6X Szeretem s akarom, hogy 
Octavius császárt dicsiritec (Prág: Serk. 224X Hogy erre vetód- 
nél, sokat szemléltelek, akarom hogy már most haza leshettelek 
(GyOngy: Cliar. 135). Akartam, hogy igy tOrtént, már szivem 
nem szenved Unt (Amadé: Vera 11). Hogy hétfSn indulunk, 
azt nagyon akartam (Gvad: FNót. 128). S) [)i.iXX(u,-tunL«s 
sum; im begriff sein]: Hamar el uezend^k vattok a feldr5l 
kit yordan vyzee atal akartok bymya: transito Jordáné pos- 
sessuri estis (JordC. 64). Hogy yol legyen tynektek, es hoz- 
zywüyanak ty eel& napyd az felden, kyn erekesedny akartok : 
ut protelentur dies in terra possesskynis vesfarae (6^ Egykor a 
leá^y d^k^a tehát meg akar halni (Apoa 1588. MF.). Mikor 
esó esik s azt megérzik efiéle geleszták, a nap el akarván 
enyéseni, akkor igen kibignak a lyokokból (Upp: PKert II. 
237.x Bfikor Uttya eahei hogy a & el akar veomi (Lipp: 
PKert IIL259X 

Akarás : [voluntas ; das woUen]. 

gonoBB-akaráa : [malevolentía ; bOswiDigkeit]. ACsere : 
BOlcB. 112. 

jó-akarás : &vor C. [das wolwoUen]. 

n&n-aluirás : detrectatio C. renutus BIA. [das nichtwollen]. 
Byntetelnek erekké nem akarása (CornC. 28X 

[KOzmondáa] Nem akarásnak oyOgés a vége MA. (Fal: Jegyz. 
920X De az nem-akarásnak nállokis nehéz a végbe (Bal: E^xn. 
9. MHeg: TOszl. I.28X 

egy-nem-akarás : [dissensk), discordia; uneínigkeit]. Az 
egy-nem-akaráanak akánnitís neheoé tév^ akadállyá (Pázm 
Kai. 81X 

Akarat (oJbrtoddal pro akaratoddal : sponte tua, akartom- 
mai: sponte mea BIA. aharth zerent VirgC. 110. akaríykvnX 
Elm. 307): 1) voluntas C. Ver. [wille]. Istennek akaratya: 
numen; akarata ellen: invite C. Akaratom szerint: lubens C. 
voluntarie MA. Akaratom-kivttl : praeter intentionem PPBL In 
istis quinque vUlis, videlioet Blama Sondor, Kensa et Cbitum 
non est terra oommimis, et tota térra ipsamm villarum, sdlicet 
Akaratia cárcumjacet in metis, nec alkui liceat ínhabHare, nin 
príus domina afabatissa voluntate admiserit (1108. CodDipL 11.48, 
VIb. 39. BÍF.X Ysteny akarat: nutus divinus (EhiC. 130X Lefjien 
te akaratod: voluntas tua (MOnchC. 23X Lwn vr istennek 
akaratjából (VirgC. 81X Kit tenn tulaydon akaratyauai {W\. 



41 



BOYAKARAT-AKARATOSKOD-IK 



AKARAT088AQ-AKAR 



42 



Ha mykoron marianak etefare való akaratya lezen vala (GornC. 
47)l Teegy on atyámnak akaratyat: fadt voluntatem (JordC. 
374X Akaratom zerent áldozom teneketfa : voluntaríe (KnlcsC. 
129X Vetkeztem akaratom zerent, es akaratom kftu516 (VitkC. 
25). f As aj basának] hozzam akarattya my legyen senky sem 
tiv|Q^ (RMNy. n. 159). Isten akarattyában áll az el-rendelés 
(GKef^:B(fBl 281). 2) arroifantia Ver. MA. [pervicada, obsti- 
lutio ; eigenmm]. Mérgessegnel, dagállyal, akarattal, káromlaasal 
rakna ax mi termeszetfinc (Bom: Plréd. 252). 

lanőiások.] Maga akaratján járni: *ingenio sao vivere 
PPBL Az emberek hátravetvén az igaz istent, OrdOg akarattyán 
(PázmrPréd. 7a 81X 



: [oonoordia; eintracht, einbeifígkeit]. Egy aka- 
rattal : onanimiter, oonjuncte ; egy akaratból : oonoorditer ; egy- 
akaratn: imanimiH, oonoors C. E^ akaraton lendnec: ooosen- 
nerint (MfincfaC. 47X Ez zentseges tanácsnak mind barmán egi 
akaratnál engednek (VirgC. 50). £z&; ketten ig6n e^ akaratoac 
vaUnoac ^elC 9). Az egy asztalon élőket az edgyess^, egy- 
akarat Öleti (Oom: Jaa 202). 

ggyakaratOB: (oonsors; einmfitig]. Mykoron ketten hár- 
man eegy akaratok leendőtök kereesben, m^ aggyá tynektftk 
(ÉrdyC 83b). 

gonoBB-Akarat : malevolentia MA. (böswilligkeit]. Másnak 
kenantam iozagat gonozakarattal zandekal (VirgC 7)l 

jó-akarat: benevolentia C. Ver. [wolwollen]. Jó akarattal: 
beoevole C. Jo akarattal : bono ammo (BécsiC. 88. KulcsC. 8). 
Nagy dolgokban az k> akaratis elég (Deoá: Adag. 151). 



: promptitudo SL [bereitwilligkeit]. Az engede- 
lemben kéaz akaratóc (MA:Scu]t 723). Kész akaratból senkit 
me^ nem Bsomorft (Com: Jaa 185). Kész-akaratbéli bfin (Bél: 
Cotnp, 177). 

koo-aJcarat: oonsensus 81 [einmfitigkeit]. Fogadást tőnek 
[ketten] közakaratból (Tam: Szents. 16X 

na^-akarat : fostus, superbia BfA. [hoftrt, hochmut]. Nagy- 
akarata (MA: SB. 864. Beythe: Epist 211). Nagyakaratá kevély- 
ség (lOty: Kai 595). 

ném-akarat: [noUe; das nichtwollen]. A ki az ő fele- 
boratyat fitendi nem akaratyáual: percusserit needens (Helt: 
BíbL I TttS). Oly dolgokat tanít, mellyekkel nem akaratjával 
jiz igazságot erőesfti (Pázm: Kai. 165X Nem akaraz szeplős 
mocsokban keveredni, s azonban a nyájas társaság nyigton 
nynj^ az alkalmatosságot ; esztelen nemakarat ez (Gsázi : Tromb. 
210). 

aabad-akarat : libenim arbitríum SK. [freier wille]. Szabad 
akarat aterint való: voluntarins; szabad akaratomból: sponte; 
»abad akann^ából való : spontalis ; foabad-akaratA : ultroneus C. 
Ha abad akarattyán yarhatot (ÉrdyO. 640). Zabadakaratbywk 
sibentfa való bewkezwsegwk (Komj:SzPáL 35). 

Akaratos: 1) voieoH, volmitarias BIA. [willig, freiwilUg]. 
Aioratos aagenseg : panpertas voluntaria (EhrC 58). Akaratos 
áldozat: vohmtaria oblatío (BécfoC 220). Bódog ember ky fely 
vralfa es w parancholatyba ygen akaratws: in mandatfai ejiis 
toH nim» (KnIcaC. 289). Hazasagra akaratos (firsC. 360). Aka- 
ratosoc vóltatoc rea : velle ooepistis (Helt : UT. z5). Nagyra vá^, 
akaratos mindenre (Cis. M). Bátor őrdŐg légien fellaitar benne, 
de nem tagadhatod, hogy teis akaratos nem volnál hozza 
(DecBÍG:Préd. 20). 9) arrogáns, protervus MA. [eigensinnig]. 
(IIA: Scult 965, Zvon: PázmP. 332). Az akaratos és csak maga 
énén járó ftgeaáég (Fal: UR 451). Akaratos maga meg kOtés 
(Jh^: Jegyz. 933). 



Akaratoakod-ik : [obstinatas som ; eigensinnig sein]. Noha 
a tat akaratoskodik n^tad, de nincs arra hatalma, hogy néked 



törvényt szabjon (Szőnyi: Mártír. Kor. 181. MF.). Különös agyas- 
kodással akaratoskodmik (Fal: NE. 75. OBiizi:Síp. 102. Kr.). 

AkaratoBS&g : pertinacia, obstinatio Kr. [eígensinn, hart- 
nackigkeit]. (Bom: Préd. 218). Az természetnek fel fuvalkodott 
akaratoesága (Pázm: Kai. 4). Az akaratosság rút paffiidáaa az 
ehnének (Fal: UK 476). 

Akaró : volens ; őrŐmest akaró : lubens C. 

egy-akaró : [oonsors, einmütig]. Myndenben eegy akaropk 
eegy kewanook leeznek (firdyC. 816b). 

gonosz-akaró : malevolua, malevolens, infestns C. (böswillig). 
(Kár: Bibi. 1.564). Gonosz^ikarónkat SBereesfik (Pázm: Préd. 
125). Gkwiosz-akarói voltának az arvaknak-is (Ver: Verb. 197. 
Zvon: Post 1.18). 

jó^akaró : benevolus, benevolens, fantor; jóakaróm: amicuíí 
C. [wolwollend, gOmierj. Jobb akaró: benevolentíor C. Jo akaró 
n^>ec: homines bonae volnntatis (MOnohC. 111). Predicallasra 
jo akarok es kezek (DomC. 124). Job akarókat szerez neked 
(Bom: Préd. 411). Jóakaró barátink (Com: Jan. 194). 

kéBa-akaró : promptns SL [bereitmllig). 

késBakaróság : [promptitado; bereitwilligkeit]. Kéaz-akaró- 
ság (MHeg: TOszl.' 1.118). * 

nagy-akaró: fastuosus C. siiperbos, arrogáns, ambitiosus 
MA. [hoflSrtíg, hodmiütíg]. KeuéUyec és nagyakaróc (Helt: Mea 
224. HeH: Króa 123). 

Akarom : [xb volo ; das wollen). Akaratodon áll, és annak 
hátra hagyásában egyéb mentséged nem lehet hanem a nem 
akarom (Pázm: Préd. 979). Az úgy-akarom dolgában vig kedvek 
szerint ntasáról útzára lopják magokat (Fal:NU. 254). Ha a 
nem-akarommal jár a válasz, elkedvetlenednek (Fal: NA. 221) 
A tiszta nenhakarom ttl homlokokon (Fal : NU. 289). 

Akartva: sponte Kr. [vorsatzlich). Nem akartva: nolens 
(Com: Jaa 192)l De talán akartva te aztot halasztód (Zrinyi 
n.4. 31). Édes apám, bát igy kivánaz tenni én velem, s 
akartva szégyenemre lenni? (Gyöngy: Char. 166). A* terhet 
akartva hordozza (Láazló: Petr. 105). 

kéea-akartva : sponte, stadiose, de industria, volontarie Sí. 
[vonfitzlkdi, abeichtlich]. Kén akartva való vakoc és siketec 
(Zvon: Post IL239 Zrinyi ail7). Kén akartva kinyújtottad lábai- 
dat (Tam: Bar. 89). KésMikartva-való roartyromság CTaro : 
Szents. 12). 

[Akarva] 

késa-akarva: cc Kik készakarva Israelből lelketeket ve- 
szedelemre vittétek (Káldi: Bibi Bir. 5:2. MF. MA: Tan. 
Előb. 23). 

saabad-akarva : c%9 Választva, és szabad akarva számta- 
lan kisebbségeket szenvedett (Pázm: Préd. 52). Hogy megmu- 
tatná, hogy szabad akarva szenved (Illy: Préd. L318). 

saánt-akarva : cc A' bőjtolésben való soenvedésinket szántt- 
akarva haszontalanná tennők (Pázm : Préd. 408). 

AKÁB: 1) [sane, oerte, vei, -libet, -vis; meinetwegen, 
wenigstens, nach béliében, -nnmer]. Akar czak: saltem MA. 
Erdemleneem akar chak egyzer látnom az zvzet (HorvC. 95). 
Le^n ergahnassagh az zegen embőrrel, akar cak enerthem^ 
ha adamert nem lezőn (TIhC. 251). Leány akar tfae n^kentli 
yary, tbegy mynekwnk ualazt ymmar (ÉrsC. 507bX Talentum 
akar talent (RMNy. II. 51). Olvasd meg az alsó rendet, akar 
penig akar mellyiket az három kőezfil (Helt: Arítm. F5X Hala- 
lom után akar felforduljon a főid (Decsi: Adag. 23). Akár én 
hol járjak ke^ek ez világ szerint, vig szivemben nálad vagyok 
szerelmem szerint (RMK. IV.76). Ezeket akar ember mmt 
tekeije és csigázza . . (MA: Tan. 152). Ebredgyflnk fel akár 



43 



ÁKOSA— AKOL 



DISZNÖ-AKOL-FEJ-AL 



44 



tsak most (Fnm: Pméd 84). Az orvot, alur tolvajt megfogfán: 
capto fore vd praedone (Ver: Verb. 239X S) [akái^aUr, 
akár — s akár, akár — avagr: áve — sve; ob — oder, ad 
ea — flei ea]. Meg tértek ty alkutokra akar akaryatoks akar 
ne: re£bítÍB ad Btatom oodmiii, veBtiB nolitk (EhrC. 106X Akar 
papok wohanak, awagy barátok, ha kyth latotfa tvniyaaiiak leony 
megh fedddtto (ÉtűyC. 497)i Bátor akar dfigfa halalj kgen akar 
kedegleo mytigj halai legeo mynddenben yo zerencheye leaen 
(TelC 347)l Akar aDogiam akar vigyasak akar valamit egiebet 
teg^k myndenkoroa az kortnek aocatya fileymbe hangodík 
(l^rgC. 115). Akar (sívé) üywiik, az vmak Hywnk, akar (áve) 
meg halyook, aa vmak halunk me^ Annak okayrtfa akar 
(sive) Oywnk, akar (áve) meg halyonk, az vre vagymik (Komj: 
&PáL 96)l Ó kesébe bbk azoknak detit, akár elbocaáaaa, vagy 
megáld boasáját (Tin. 23). Akár i^ a akár avaa igével ma- 
gyaráztaasék az igazng : nem az mfSkrh kell nénú HPázm : KaL 
713)1 Azt végezek, hogy el keDene titkolni, akár Iiá)onába ment 
vohia akár az onzágból kiment voha (Mik: MnlN. 180). Azt 
a azép nemélyt akár imetten, akár álmomban úgy látom 
mintha kést vtoiének belé (201). Ne félj semmit, meit mind 
akár éljek, akár haljak, megótalmazlak a venedelemtSI (230). 
Abroncaoztatja [derekát], akár vehessen lélegzetet s akár nem 
(Fal: NA. 156). » 

AKG8A: [qnadrans; beller]. Nem i^zki imietén mignem 
megadod az vtolso akéat es: qoadrantem (MQnchC 21b). novÍB> 
nmum minntum (142). Erezte ket fel akéat ki mondatíc ne^ed- 
nec : dno minnta qood est quadrans (97b. 158b). 

AKNA iakana 1222. akona MA.) : 1) Aknája v. akoni^ az 
hordóoac: orifidom dolionim, mundlodi an den flteern MA. 
A* borok a* hordókbúi az aknáján ki folynak (Lipp: Cal. 64). 
tt) aalina, safia fodina; aalzgrabe, ealzbrmm MA. Akna-begye 
(1197). Salis fodinae qnae Akana vocantor (1222. JenieyX Vaasal 
kereák fenekét aknáknak (8Kentm:Tnú. 21). Tordai, koloá 
aknákból kikeM temérdeki aó (Saal: Kiéa. 36X 

BÓ-aima: salina C. aalisfodina PPBL fsalzgnibe]. (Helt: KitSn. 
6. RákF: Lev. L173, 481). 

AKÓ : 1) [eimer]. Akó avagy hatvan négy itzés méitéc; 
metreta (Com: Jan. 165)l Akonei farináé de framento (1226. 
oki.). (^oaeHbet manaio tenetor dare octo aoones pori frmnentí, 
et quilibet aoo continet qoinqne cabaloe Syrmienses (1237. oki.). 
Qmnqnaginta cobnlos vim com magnó cobolo, qm vulgo ako 
vocator (1240. GodDipl IV.193). Médium akonem víni, qoar- 
tam partém akonis vini solvere teoentnr (VUL 4, 80)l Modioa, 
alias .ako (VUL 7, lOdX Fmgiatka vulgo akoo dxte (GodPatr. 
IU.188X P^Mm egh akoyawal egh fbríntbon agyak oda (LeVT. 
1280). Tízen0t akó lenmagohyat is hozzatok (MonTME. L212). 
Maradt eser akó peszmét (Monlrók. yiIL309). 8) Akó, mellyel 
hordót méraek : disptra doliaría, der waasereimer, mit weldiem 
man die fSaser measet PP. virga arithmetica, doliarís SL A 
désamálásban én eljárok mindenekben, de hogy a kumczok 
borában cnk az akót bemártsam is, lehetetlen ; mert azok abao- 
luto dézsmát nem akarnak adm, aót meg sem engedik akóaoai 
(RákF: Lev. I258X 

Akós: dtoptra doliaria vini modium ezplorare; die fStaser 
messen PP. 

meg-akós : cc (RákF: Lev. 1.258 ; 1. akó 2). 

AKOIi djoakal 1374. 0>dDipL IX.4, 631. acal Némd. 
nkol PHorv: Ápol 61. okoly AOere: Enc 209. vigy baza oklodn, 
CQm:Ének. 326): canla, bostar, bovilia, mandra C. [viehhof; 
stall]. E;^ akol es e^ paztor : unum ovile et unua pasior ^QnchQ 
191. 190). Eb acalbol: ex hoc ovili (NémGL 130). Az yohok- 
nak aklakatfa alkotunk (JordC 186). Egy diamo barom aklaban 
^ÉrdyC. 644). Juhoknak okolaba: in ovile ovxum (DMxC. 844). 
Auyaaaentegihaznafc aklat baborgattiac (Mon : Ápol. 8). Aklaink- 



U>l Ökreinket kietegették OCeesklM. IV.104X Az igaz bitnek 
aktjába viná (Ágost: Zar. 13X 

[Közmondás.] Nem bátonágos soha az bárány az farkasml 
azon egy akolban (P)rág:Serk. 355). 

diasnó-akol: [snile; sdiwdnstall^ (Pízm: Préd. 237). 

juh-akol : ovile C Nom.* 417. [sdiafttaH]. (Bona: Préd. 553). 

kecske-akol : capríle C Nom.* 417. [ziegenstall]. 

16-akol: (equík); pferdestalll. LomoI Pocus] (1193. KnanzL 
Loakai (1374. CodlXpL 1X.4. 631X 

ÁKOVITA {aqwnita VedTrans. 18) : [aqoa vitae ; bnmnt- 
weinj. Hozasson egy kevés ákovitát, égett bort, rosólist, pályin- 
kát: ein wemg brandewein (KirBeaiL 62)l 

Ali (O^uar 1239. OMkt 1263. 1384. Cdn. Vaia oboa aokora 
0)dPatr. L28): 1) pmíeras; unter ]. Yilte Ohiémd (1220. elAtt, 
VReg. 88). Poaseaáo d egms (ZkhyC. II207X Ahincz (1248 
vO. AIso Vincz 1361. C^in.). S) Allya vamiec: ima paia; unterer 
toíl BfA. ö rahaianac aibba: in ora vestimenti sni (BécáC. 
289X Fe06l mend d alhiglan : a sorsúm oaque deoramn (MOndiC. 
105X R6nt2s6k allyaat tdy es hozaak cypowal (ÉrdyC. 452X 
Meges uette az hydeg az labom ayat, mert akarya nem nolt 
cypelysem (LevT. L75X Egh aoknya mynd aDya fdy bar- 
sorni^l wetteih (RMNy. llb. 34X lüete az fi ruhdanak alliat 
(Fd:BíbL 13X Egy szoknya, a feli zOld hárson, allya zöld 
atlacs (Gér: KáfOi L228X Folyt a bOdOa, alját [fin^j bármi- 
kép flwritá (Gvad:RP. lU dkkX S) (kxns snbteríor; untur- 
raum]. Terrítorinm Fohnűya vocatom (1284. KnanzX Szíllyoa 
[8Blas]|a]ja, pratum (CdnárX Az aororoknak meeg agyoknak allyat 
meg seupry tyztehgya vala (BfargL. BIF.X Heiaba kerestek en lel- 
kemet, be mennek fSldnek aObba (AporC. 9X Embereknek fial 
te MM TMMínak fedezeee aHába remenkednek: sob tegmine ala- 
rum tnarum (DlAxrO. 86X Az egész hegy allya tartomány (Kár: 
KM. L499X Az kertec allyára (MA: ScoH 720X A test gyOnyOr- 
kOdésének nomjúhozása az-az hasnak és ba»a]]yának kedve- 
zéae (Pázm: Préd. 87X Rakva az gallér allya átokkal (MNyU: 
Zaolt 23, 112X Orrom dja épen akkor moboaodott, a pŐiét 
pQdrOttem (Gvad: RP. 86X 4) Három allya: aubstramen C 
Ló allya: substramen PPBl. [streu]. Éh diBznoc alabba sokat 
hányad [a foglyok kOzHl] (GOrcs: Máty. 68X Vagyon looatoc 
allyát ki meg vesse (Cbákt : Assz. 7X B) [rdiquiae, repcola, 
sooría ; rest, aussdinss, sdiladceX Gabna allia porostol (Radv : 
Osal. IL67X Az te népednec allya (qnae remanserínt) fegyner 
miatt bún d (Kár: Kbl. 130X ÉrcDiek allya, saláig (Com: 
Orb. 137X 

igtó-aUa : hypothyron, kttazOb PPBl. (sdiwdleX 

bor-a\ja. Bór alját el-fiitó senyvedt viii-kórság: anaaarca 
PPBl. 

bőnüjai : intercos PPBL subcua, snbcutaneus SL [unter der 
hant befindlidi^ Bórallyai tetfi (Misk: VKert 636X 

derók-al, derék-aJij: cddlra PPBL [unterbett]. Pkplan... 
derekai . . feyal . . wankos (RMNy. Ub. 36X Derek áUyokkal 
[igyl párnákkal : mit pdstem und kissen (Com: Veat 80. 125X 
Nem kellett akkor donyha, derekalj a vendégek számára (Hon. 
írók. XL457X Derekallyra való tok (XK1V.231X 

derékaljaB : [culdtratus ; mit dnem unterbett versehnX Php> 
lanos, dereka^as ágy (Bethl: Élet 299X 

eke-alja. Egy királyi eke aQa: aratium regalis meneorae 
[nK>rgen, jodi] C^er: Verb. 245. 246. Kr.X Három eke lülyana] 
tóbb leasen: nltrm tria aratra (213x 

eBBterha-alja : stUliddium, csepegó ISaj/ot : Saót [tranfe]. 

fej-al, f&^ (f^ RMNy. II 66. fualj, fiualy Radv: CM. 
II85. fival, fyvxü 11122a fin>*tly Nad: Kert 278. fi aUya Com : 



45 



VAS-FEJAI.-<ZÁ8ZLÖ-áUA 



ALÁ— ALÁVALÓ 



46 



Jan. 112)l F6 tSty: oemcal, vinkos MAL kdasen (Gom: Orb. 
147)i Alocoo vaU a' haíonac vtollaban e^ í5 álon : snper oer- 
vical (BftiDdiC 78). Keeth derekai három feyal (RMNy. IL 36, 
84). Ffialom akMok vak (Sylv: UT, L55X Aloadc vala egy fö 
allTon (Kir: BSU. IIL35). Párnay, fft alliay, vankoá (Lép: FTük. 
242)L Agyinak f5 allya (DebrtKer. 233). 

va»-fejal: bastiUam; das herdeisen Pesti: Nom. 102. 

fegelke. Hátrál azért dombos [a hígam], mert fekszik fejei- 
kén, és ez nevestatik smyoDnak a* nevén (Gvad: FNét 94). 

[f51d-a]Ja] 

íSldaUai: [sabterraneiis; anterirdisch]. Fftldallyai kamaráts- 
kákát ásnak magoknak a' darások (Bdisk: VKert 651). 

hadz&agSTBág'^IJa : [oentnria ; bataillon]. Chyak azaz lóra 
attanak az en hadnn^Bagom allyanak pensEt (RMNy. II. 144). 

h6n-aUa» hón-áU» hón-al: ala, azilla C. [achselhohle]. Térd 
bdnaUja: poples C. A gyökere k holnod allyánac d^ét el vkri 
rMel: Herb. 48X Láta fcÁ^ete hollókat az embereknek hén^dlyok 
alat, vagy válókon (Uni (Bíad: Evang. 207). A bal hdnaly alatt 
(AOere: Edgl 253X Hdlna allyát el ííitá á szederíes orbántz 
<anatm: TFhL lOX Holna allyit fel Avedzette (Hnarti: Aea 21). 
B6d&s lábú vagy h<»naljá ember (Ukk: VKert 217). Me^ 
kana fijatakáját. honaly alatt visi (Kónyi: HRom. 126). 

iilg^«Uft: [femonűia; nntarhosen]. Nencaen semym hanem 
czac engalya [Igy] roham es oordam es zoknyam : femoralia, 
chordam ét tomcam (EhrC. 47). 

kapttányaá^^a : [oentnria; batailton]. (Gom: Jan. 145). 
Omk egy kapitánig^üját sem toda kegyelmed álUlani (RákF: 
Lev. IV.493). 

luir-^Jjek : [pan sab choro sita ; raom mitar dem chor]. De 
menere az legendának folyása tárgya [tar^a] az karallyat 
mongya Mnt egyháznak (MargL. 99). 

IriMHBKiUa. E^ kasza allya r^th vagy széna f& : pratum 
sen foenetum ad onam &loem safBdens (Ver: Verb. 215). Adja- 
nak az barátoknak tk kaazaa^a fflvet (SeékOkL 11.84). 

komyétaraUa: (man^nilos; bataillon]. Pálfi hada 22 kor- 
nyéta^űja és két bataüon (RákF: Lev. L502). 

SBáa-aJüa: oentoria C. [bataillon]. 

asásad-fliUa: cw A' más század allya-béUec : sucoentnriati 
(Gom: Jan. 150X 

flaák-a]ÍJa: [distríctos; distríkt. stohl]. Aamon [Izabella ki- 
rályné] eiirata minden aeék-ayának, kik akkort mindnyájan 
aiiauM i b CAen valának (TSn. 2a 396). Az moldnaiak beOtének, 
6k rabiának, bánan szék aljába sokat kapdoaának fTia 27.) 

BBokny^-alja : [tomca interola; miterrock]. Gránát szoknya- 
al^ (Radv: CaáL a6). 

[talp-a^] 

talpoUáziji: (pedalis; finbrelt]. Egy talp allyané fftiduel 
nem fafr (Deesí: Adag. 30. 342). 

tiaed-a]ÍJa: decnria C fiíA. [zog]. Tized allyára oszlani: 
decoriare; azon tízed aUyai: oommanipalo G. 



▼ár^^ja : oppídmn safaarcense, plaga sobaroenas Kr. [gegend 
mder der bargl A vár alján legelvén v^káltam (Fal: Vers. 907). 

sá«iaó-aUa: vezUlatk) MA. manipolus PPBl. [bataillon]. 
Seregenként minden záaik> allyánac hat laytorat adánac (Valk: 
Kár. 15X Két dUéalla lanckenet (Monlrók. m.201). Az kAr- 
oifileCte való zazlo allia népet az ellenség kAdbe boczata: 
oühortem praetoríam (Dec8Í:8alL 50). Ehreadelni a' sereget 
nmVmkéfÉ, zásdóc al^yára (Gbm: Jaa 145X Várnak irályában 
Hznosakrífl négy aássiáalja Sréter oram katon^ is megegyezett 



velünk (RákF: Lev. IV.546)i Királyát megcsalta, elhagyta záazló- 

jáuak a^ (Gvad: RP.). 

• 

Alá (aUá Helt: Krón. 35bL 83. aUdoA Kulcs Evang. 8): 1) 
(adv., prairf.] m) deorsom, infra G. Ver. [de-, sob- ; nieder, himm- 
ter, herunter]. Alá felé: deorsom, infra MAI. Feietftl fogua 
labi^g ala (VirgG. 104X Templomnak soporlaha le zakada f&lAl 
mind ala (WinkG. 228). Sába, gombok wadnak raytha swrdn 
az mellyen ala (RMNy. II. 210). Péter Romába i2t, kit oztan 
Nero lábbal ala meg fwótet&t voba ^zék: Krda 93X El aláig 
iargallvanac (QOrcs: Máty. 70X Toros lábat vele ken^y terdetftl 
fogoa alá (Frank: HaszoK. 16X HegyrAl alá lévA meredekség 
(Land: UjSegits. L338). Han^yatta avagy artzal alá fekftvén: 
cobantes siqnm vei proni (Gom: Vest 81). VO. aláresik, -függ, 
-hajol, -j6, ^negy, -néz, -i^om, -száll, -taadt, -vet stb. h) [infra ; 
onten]. Oda alá: infra, infeme, inferius; dronten PP. Bfykeppen 
ala megtettyk : ácot infra apptrebit (E3irC 2X Ez may alaa 
mondandó epktolaat (ÉrdyG. 607bX Késtek ohoda tételek meg 
sokaswhiy, l^krevl jde ala íobban mondatik (DomG. 151X B^th 
ym megh hallok ide ala (DebrG. 503). ArnU ide alá nóloc 
(Mel: Herb. 70). Err6l oda alá szóloc (71). Kalastromot ^tfite 
oda allá Magyar ctfBzágban a Balaton álló viz mellété (Helt: 
Krón. 35bX I^czen sem az eegben oda fel, sem az fUd&i 
ide alá (Kár: BibL 1311). Moyses méné a' hegyre; tsak néki 
SEÓlla isten; a kOzség ide-alá távúi állott (Pázm: Préd. 84). S) 
[poetp.] alám, alád : sob me, sobtos te MA. [unter mich, onter 
dich]. m) [hely:] Nem j;oitnak z6oetnekét es vetic /(tet a* zapu 
ala (MOncbG. 20). Vigyetek ky az eeg ala (DomG. 142). Nem 
va^k melto ho^ be yew* az en hayiokom ala (JordC 375). Nem 
akartak Myklos vram alays kochyth adny (RMNy. U 79). 
KOnergek, ho^ {ha walami lowath adhat alám (LevT. 127). 
Lovakat is rendeltek alánk (Bdik: TLev. 32X !^) [átvitt értelem:] 
Otalma alaa ayanlyok (ÉrdyC 648b). Ayanlom en bynfis feye- 
tmetfa te ke^lmesseg^dnek alaya (OsechG. 70X Zágrábi pQs- 
peket szolgálta, onnét Intot annac vtánna egy vitézid nagy wr 
allá (Helt: Krén. 83X A tdménnec alláia vettetec (Kolcs: Evang. 
8). Minden ember hazugság alá vettetett, és meg csalatko^ 
hátik (Pázm: Kai. 550). Hízelkedvén magokat alám adgyác 
(MA : Wb\. V.9X Alája vagyunc vettetvén ez világi soc nyomo- 
rortgoknac (Zvon: Post L36). Hog haytana az kyral fiának 
hywsege álla (ErdOrs^gy. 309). A hű A. gondviselése alá bfzá 
(Mik: MulN. 201). Hagyjuk a tSblnt az isten rendelése alá (317). 

föl-B-alá : [sorsúm deorsom ; auf und ab]. F51 s-alá sétálás 
(Zvon: Püst IL273). [A nAteleneket] fel s alá forgatván a ne- 
rentse (Fal: NR 8X 

Alárvaló: 1) [inferíor; onten befíndUch]. Ennye bolcha 
wagyon ez ide ala walo ymadsagnak (PeerG. 172). A' sas ma- 
gasaikat keres, és az alávalókat elhadgya (üly: Préd. IL441. 
290). S) infimas; geringen standes MA. Nem alávaló rendből 
de nAmSs (DebrG. 188). Fó ember, alávaló ember (Ver: Verb. 
szót 12). Kxrályoc elótt kezd állani, nem marad meg az alá- 
vakSc kMtt (MA: Bibi. L567). Az embereknec alávalói fohna. 
gasBtaltatnac (482). AlávakS apró iskoláé : triviales sdiolae (Gom: 
Jan. 156). Alávaló ember volt [Bánffi Gy()rgynének] apja a 
BánfB fiunfliáhoa képest (Haz. 1.298). Delimánt nem lehet ágy 
büntetni ezért, mint egy alá-valót (Kónyi: HRom. 132)l S) 
vifis G. [geríng, wertlos, mchtmntz). Alávalóvá leszek: vílesoo, 
ezsordesoo MA. Alávaló íi^yeer poeto (ÉrdyG. 580b). Alávaló 
roha (DebrG. 262. KazG. 84. 101). Borwnk biaon alávaló wagíon 
(RMNy. IL209. LevT. 1L342). Az mi lelkfinc meg vtálta az alá- 
való kenyeret (Kár:BibL L189). Az alávalóját vátogatni: de 
&eoe hanríre (Decsi: Adag. 71X 4) tabemarios, lodioer C abjec- 
tus BfA. [improbos ; medertrílchtig, gémein]. Nem az alávalója 
az nemességnek, hanem az nfne (Monlrók. IIL150). Az ket 
labo embereknek alávalói : bípedom negnissimi (Erasm: Erk. 10). 
Harmintz ganaon adaték-el, mint alávaló (Pázm: Préd. 52). A 



47 



ALÁVALÓSÁG-BIEGALÁZÁS 



MAGA-MEGALÁZÁS~ÁLAC80N 



48 



hiysBáUk az embernek igen alávaló és gyenge réoní (Oly: 
Préd. 1.255). A pokloaság egy alávaló éa rut nyavala (174). 

AlávalÓBáff: vüitaa, ínőmitas; medrígkeit PP. Vmi üt 
vagyon a mind hakatella (kardé dok)g. alávalMg): laufcer 
gerínge aacheii (KirBesB. 58X 

Alább : 1) inferíuB C. BÍA. níedriger, PP. [vveüer miten]. 
Mykent alab yelenik: ut inira patebit (EhiO. 8X MegAlA men- 
den termékeket ket eztendeieket ea alab az idó zerent : et 
iníira (MttnchC. 17X Jftydnc immár edeb alab (OoaryC. 20). 
Meg kyasebbóyteed ewtet alaab az angyaloknaal (ÉrdyC. 535bX 
Ha a' íkkadéknac szine aláb léazen az terméBset ezerint való 
bfirnél, pokloeságnac czapésa az (Kár: ffibL L98). Mint id^ 
aláb [a kOnyvben] bevebben meg-motattynk (Veresm: Lev. 69X 
Oda alab é" íM bdeegesben azoOmik (Ver: Verb. 100). Az 
egyik kfilykét a* maga ólébe morS^ a* mánkat a* hátára veszi, 
a' kit t L aláb aieret (Afisk: VKert 227). 2) [inferior: geringer, 
zmrückBtehend]. A baratoc nem akaránac k bAczfiletben aláboc 
l&mi az érseknél (Helt: Króa 60). 

leff-al&bb : 1) [ímus ; am niedrígsten, zu onterst]. Legalább 
lévén [a nap] téli rdvid napot ád; leg fellyebb lévén nap meg 
állapodást : imus dat brumam, summus solatitium (Com : Jan. 7). 
8) [oerte ; weoigstens]. A kerdAnec felelly meg kedvessen csak 
legalább intvén : aaltem ad minimnm annuendo (Gom: Jaa 2(X)X 

Alább-való: 1) inferior C. [niedríger]. Úlly le az aláb 
való helyen [az asztalnál] (MA: Scolt 900). A' csillagok alább- 
valók a* boldogok égénél (Land: UjSegitB. L80)l 2) infimas C. 
deteríor PP. [geringer, niederem rangesj. Alább való zolgay, 
mynt yeremias (ÉrdyC. 529b). Miként alab való bólé mondom : 
ut minus sapiens dioo (DObrC. 293). Mindenkor feUyeb való 
lészesz és nem alább-való (Kár: mA. L183). Hitit meg tagatta 
es az hitetlennelis alab való (Fél: Tan. 462). S) [vilior ; gerínger, 
minderwertig]. El/Wzer io bort adnac, az vtan alab valót (Bom: 
Préd. 94X Ez világnac leg aláb való helyén istállóban akart 
ssAlettetni (Zvon: Post 1140). A fSíá a világnak legalábbvaló 
része (Illy: Préd. LlO). 4) [nequíor ; gemeiner, niedertríiditiger]. 
Minden ierfiunal nitab alab való (Mel: SzJán 6). 

Alábbvalóságf : [vilitas major ; geringerer wert], Láaaátokza 
az pogánnál alábbvalóságtokat (Vsak: Gen. 61). 

Alábbkább: [panllo inferius; etwas weiter untén]. Okát 
alábbkább szépen megmagyarázza Calvinus (Pós: Igazs. L634). 

Aláa: 1) [subdo, subjido, subjugo; unterwerfÍBn, knechten]. 
Soc nemzetöket alazot d vrasaga ala (BécsiC. 11). Megmaríac 
es alaziac paríttanac kfiueiben (BécsiC 308). Vala alaztatot 
5nekic: erat subditus illis (MünchC. 111). 8) humilio, vSipendo 
MA. [demütigen]. Valaki alazan^ 6 magát: humfliaverít se 
(MiInchC. 46). Alázom en lelkdmet bÓyt^lesHel es zenuedessel 
(QuaiyC. 89). Testemet zolgalatra alázom (ComC. 242X Igeen 
alaza magát myndenekben ez atya (DomC. 115). 8) [improbo; 
vitupero ; tadeln, schmahen]. Vki hirét s nevét alámi : *refrin- 
gere glóriám alicujus PPBl. Nem alázom az te vitéz voltodat 
(CsomaC 15X Fóhadnagyát hallá hogy lOtt halála, a gonosz 
szerencsét igen alázza (RBIK. IV.87). Alázác azt a fSldet (MA: 
BibL 1132). 

meg-alás: 1) [snbjido; nnterwerfen]. Megalaza mind a 
nemzetftket (DebrC. 57). 8) ennanio C. humilio MA. [demütigen]. 
Megalázod d ereiécben diőeködőket (BécsiC. 22). Vala ky meg 
alazangya magát, az nagyob menyeknek orzagaban (JordC. 
409). Elt5rtte es meg alázta az en oedms ffiimnak magaasagaat 
(ÉrdyC. 535). Se ev magát meg nem akamaya alazny diw^ili- 
nara (DomC. 219). Maga megh alazuan monda (KazC. 108). 8) 
[detrecto; berabsetzen]. Meg alazak az feldet: detraxerunt 
(JordC. 147). 

megalásáa : submisno C. exinanitio, humiliatio MA. [demfi- 
tignng]. Maga fel emelesnek meg nyomoreytasa auagy n^ meg 
alazasonk (ComC 8, lOX 



magarmfigaláBia : [humilitas; demut]. A magamegaUoás 
elsA hé-járó-uttya az isteni szolgálatnak (Fal: NA. 179). 

ma^^megaláBÓ : [humilis ; demütig]. A maga megalaao- 
nac imacaga az eget által hatf a (FitkC. 3X Tnk a' maga mag- 
alázó ad az istennek méltó tiszteletet (Pázm: Préd. 55). 

• 

AlásáA: humiliatio Kr. [demfitigang]. Telik vagyunk alázáfl 
okaival : humiliatio tua in medio tui (Pázm: Pi^ 62). 

Aláant: 1) humiliatk>, snbmissio SL [demütigung]. Laand 
en ellensegeimtÓl való alázatomat : bumilitatem (DöbrC. 241 
Alázatnak ekósseege (ÉrdyC 569bX 8) [detredatáo; henOiBetzung} 
Nint»« alázatra és gyalázatni m^tó nagy okod? (F^ban : Préd 68). 

AláantOB: humilis, demissus MA. [demütig, besch^en; 
Alázatosan: submiase, demisse, supplkáter; alázatos kOny<togés: 
supplicatio C. Alázatos (humiUimus) fráter Barnáid (EhrC. 2^ 
Zent feronchnek alázatost (humíliter) engeduen (3X Zunel alá- 
zatos: humüis oorde (MOnchC. 34). Alázatos engedelmeseg 
(VirgC. 59). Alázatos apró cella (DomC. 131). Ha alázatos liaj- 
lékban született, alázzuk-meg kevélységünket (Pázm : Préd 1071 

[AlásatOBÍt] 

meg^«láBatoBÍt : [humilio; demütigen]. Te népedet vnm 
meg alazatuseitottak (ApoiC 54). 

[Alásatosod-ik] 

meff-alásatosodik : [humiUor; gedemfltigt werden]. Meg- 
alázatosodik az 6 szive és meghunnyaszkodik (MHeg: Preb. ISx 

AlémaXoBokg: humilitas C. Ver. snbmisBÍo MA. [domutj. 
Ilyzta es zent alazatnawag (EhiC. 100. BécsiC 22). Naicy ala- 
zatossaghban veeteteek el az hw yteelety (JordC. 735). Kesde 
az w bwneit mondani nagi alázatossággal (ViigC. 21. Pázm : 
KT. 14). 

AlásatOBságOB : [devotissimus ; demütig]. (EhrC. 100). 
Alazatossagos erkevlch (DomC 114). AhizatosBagos bekeseg 
(VirgC. 67). 

Alásatosúl: [humUior; gedemütigt werden]. Meg niniolek 
es abizatosvlek : obniutui et humiliatns sum (DübiC. 91X 

[AláBÍt] 

mesr-alásít : [detrecto ; herabseteen]. Mieithogy az somo^ 
borok mindenwt keduesek, my sem akariwk meg alazytanj 

(RMNy. IL 2). 

Aláakod-ik : [subjicbr ; unterwcnfen werden]. Job ho^ aláz- 
ko^nc teneked: melius est ut subditi simus tibí (BécaiC. 14). 
Kiraloknac alazkottakat erókódnec mögáomoreitani (82. 98). 

[Alásód-ik] 

meg-aláiód-ik: [humilior; gedemütigt weiden]. Megalá- 
zódott emberi nemietoég (Tof : Zsolt 44). Nagy megaláaódva 
álla elótte (Gvad: RP. 497). 

Alástat: [humilio; demütigen]. Valaky magát aláztat^ fel 
magaztatyk (EhxC. 35). 

AlAsul : [humUkír ; gedemütigt werden]. Igen alaaolek (DobrC. 

203)l 

mSg-aláBiü : <v Meg alazolek: es meg mente eagem 
(DöbrC 203). 

Alaoson, alaOBony (aUatson Helt:Me& 421. AOiere: 
Enc. 234.) : 1) depressus, improoerus C. humilis MA. [niedrí^j. 
Alacsonon : humUiter C. Alachonrol : infimo (oecidit, NéinQloeaK. 
255). Labaynak alaczon zeky: scabeOum pedum efus <Ér«C 
186bX Vad cypros alacson fifuxka (Mel:Hert). 20). A calUur 
elAttec kezde menni, olly igen alaczonon, hogy az ház feldtt 
meg áluán, meg esmerbettec (Bom : Préd 78). Az épAletec 
egyébfttt ahicsonoc: humiÜa (Com: Jan. 102). Az 6 feje felett 
tsak igen alatsonon elrepAlvén (Misk: VKert 835). 8) sommis- 
sufl C [subditus, inferior; untergeordnet, geringezn ranges, d^ 



19 



ALACSONYBÍr -ALATT 



ALATTVALÓ 



50 



míttíg^ AUtBOD, alázatos: humüii (Com: Vest 131). Alateon 
állapat (Zvűu : Post L18). A fejedelem kissebh, alatsoiiyb, a 
veaérM (Cöm: Vest 96X Akáimely alacson ellenségtfil félni a* 
bfilcs emberé (Oly: Préd L257). Az alacBon való rend (Mik : 
MiilN. 274). A kevély lába sarának tar^a az alatson népet, 
bésM^ mint az adót a térd hajtásokat (Fal: BE. 589). S) [vi- 
Iíb; geringfögig]. Jóság tóle, ba kisded és alatsony ajándékot 
ád-is (Páam: Pléd. 275X Legalacsonyabb elementombul, fSldbfil 
és sázinl alkotta az embert (Land: L^Segita 1408). 4) [taber> 
nario^ abjectos, improbos; gémein, niedeitrftchtig]. Az alatson 
nemtelen elméken teli batalommal omágolnak a návűnket 
háborgató képzések (FVű: UE. 366). 

Alacsonybít : [deprimo, humilio; herahsetzen]. Az is visel- 
heti gondolkosásodat : hogy alacsonbitod igy méltóságodat 
(Thaly: AdaL L143X 

AlaoeoByit: depnmo, bomitio MA. [herabselBen]. 

meg^cJaosonyít : 1) [deprimo; niederdrücken, berabsen- 
ken]. Minden vóigy fel enielteaiéQ» es minden hegy, s minden 
halom megalacbomtasséc (Helt: BibL ÍV. 03bX 8) humitiü C 

AlacflOnykodáa : [dennssk) animi; kldnmut]. Nagy elme 
nem fBaokti az alacsonykodást, ha bója van ügy sem mutat 
KzxHnorkodáflt (GyOngy: KJ. 136. MF. PótLX Alacsonkodás nem 
illet nagy elmét (Thaly: AdaL I.151X 

[Alacsonyod-ik] 

mfig-alacooiiyodik : [depránor; niedergedrOckt werden, 
geeenkt werden]. A magasoc megalachonodgyanac (Helt: BibL 
D4\ Az tengerek fenékig apadnak, az egek felségi megalatso- 
nodnak (OyOngy: Char. 286X 

AUoflonyság : 1) hnmilitas MA. [niediigkeitj. Az íaknac 
alacBoojsága mia nem teOyesen reitbettec vala el magokat 
(Deosi: SalU. 42). 8} [status infeiior, sammissio ; ontergeordnete 
atellang, demut). Az alázatoeság oUy tekélletes akarat, mellyel 
ember magáhos-illendó alacsonyságot kivan (Pázm:Préd. a9. 
423). SÉoIg^ szolgájának nevesók magokat, igy adják tudtunkra 
alatsooságokat (Orczy : KOltfiz. 7). S) [vilitas, dedecus ; nieder- 
trScfatigkeit, scfamadi]. Tartaná nagy alacsonyságnak, hírében 
s nevében mocskos csorbaságnak, ha felvévén ügyét egyszer 
az ontiágnak. Srvényében hagyná a nyomoniságnak (Gy($ngy: 
KJ. 124. MF. Pótl.X Ha fenn akarod nálok tartani a bOcsO- 
lelBl sámadra, az eO alacsonyaágokra ne bocsátkocdd (Fái : 
NR 2SX 

Ala^P (dug): [iníeríor; onter]. Teutomd de X villis, quae 
dkamtor Fehiemet, COzepnemet, Olngnemet (1210. VReg. 116> 

Alant : [subtus, infíra; untén). Mind alant, mnid fent 
rBtíÚú: Élei IL189. L2B0). 

? Alap (helynevekben és asemélynevekben] : Oiupbob (1055. 
CodDipL L)l Vaia Uogoluptíuan [Nogolnptraan?] (VReg. 80). 
OloiilniaD (88X (lluan 96u Ah^^ 1373. Jam. 1426. Ckinár, ma 
Alattyán, Heves megyében]. Oluptukna (és Tulma, Anoa 8, 10, 
14, 15; oemélynévX Albertns de senthbereczk alapya, — Andreas 
de zentpetfaer alapya, — Gregvrius de zentbmyklos alapya 
'CodPMr. I1I388). 

Altttt (aOaU TbIC. 72. TifaC. 161. Helt: Klón. 4. Ozor: Christ 
336;)L 1) (advfai] subtos, sobter C. infira MA. [untén]. Megtórtem 
ÍMA (^jMléet es alat ó iftkerit : frnctnm demper et nidioes 
sobler (BécáC. 217). Yt alatt nem adak (LevT. H: 2). Az ó 
elmeié is igen alat íár vgyan (Decsi: Adag. 235). Alatt jár el- 
m^: orca terram natat (MA.> Fen és alatt (MA: TVm. 194). 
Ha a kerentnec fiaDyftI és alat egy aránt i6 ki *& szám, igaz 
as openrtio (Beit: Aritm. H5X Avagy fSn aa eghben, avagy 
alai az íSMa (gsár: Qü U). Le is menénk és a midón alatt 
voltmik, kesdénk esndálkoaD (Mik: MuIN. 315)i Nem az nyol- 
taoific égben volt mint az egyéb tsillagoc, hanem tsac alattan 
as éghoec alsó részében (Kulcs : Evang. 126). 3) mib MA. 

U. HYBLVTÖBT. SZÓtXb. 



funter]. m) [hely:] a) Az aztal alat (JordC. 478). Ylle az 
Itad alat: sede subter scabellum (JordC. 834). Az fráterek 
Iába alatt temanetek (DomC. 144). Adom az en pecsétem allatt 
wak> lewelet (RMNy. U 105). Az erSeseg alatualo, es az 
er^Sflség fSletualo vizek (Helt: Bibi. I A.). Az keczke légyen az 
5 annya alatt heted napig : sub ubere matrís (Kár: Bibi. 1:109). 
Heted napig hadgyác alatta az annyánac az báránt (MA: BibL 
1:69). Meg ne tapodgiak az A kibok alat : pedibus suis (Fél : 
Bibi. lOX p) A hegy alat forrás (DebrC. 119). A táborba az 
Sinai he^ állat (&ék: Kióa 19). Marosszéken a havas alatt 
egynehány falu (ErdTörtAd. L28). Mely nagy harcsolás volt Sza- 
bács alatt (RMK. 125). h) [átvitt értelemben:] a) A papa nem 
akarna Andrást az NapoK királyságba confirmáhü negyuen eeer 
gira allat (Helt: Krda 66X Minden gyermekeket ket entendó 
alat valokot meg óhienec (Bom: Préd 77). Bíeg ewlete nx apró 
gyermekeket, kyk wobanak keet eztendewaewk, ees annak alatta 
(Pesti: NTesi 4X Hogy meg ne csalatkossunk, avagy tSbbet 
tulajdonítván az ss. atyáknak hogy sem kellene, avagy 6ket 
érdemek-alatt bócsAhén (Pázm: KaL 551). ^) Állok ez yteelet 
alat: sto in judicium vocatus (JordC 791X Meeg mikor az 
nkxnorasag alat tartatik is (Fél : Tml 286X lo azerenczenec 
remensege alatt '(Bom: Préd. 252). Mint gyuija haogontalan 
leménség alatt sikeretlen sarát (Matkó: BCsák. 161). Remenség 
alatt vagyon (}\\y: Préd. II:37)l Holott minnyájan a bfin alatt 
vobánk (1:416). Titok alatt tanít a bOks (411). A levélvivót 
hitetlenségnek alatta megfogni (ErdCrszgy. L571). ^) Az isten 
embery abrazat alat el enyeztethween (ÉrdyC. 542b). Az vmak 
vaczoRÜat czak egy szemel alat adgiak az késségnek (Fél: 
Tan. 414). Regulát szab szent Pál Timotheusnak neméllye alat 
(Zvon: Post 4:7). BiGert vecrazónek formája alat jegyeztetik? 
(llly: Préd. 11:165). Szép szín allat meg czalni (Mel: SzJáo. 99). 
3) Ember vagyok byrwan en alattam vytezeket: habens sub 
me milites (JordC. 375). En es ember vagyc^ hatalmasság alat 
vettetween: sub potestate oonstitutus (uo.). Atte terómteduec 
va^ alUtta (NagyazC. 233X Az kynth zenvrede pyntek napon 
harmad horan Maxendus chyazamak alatta (DebiC. 557X Az 
5 kóvetói sokkal fsslettebbek, hogy sem az pápa alatt voltak 
(Pázm: Kai. 216X Alattad lészen annak kívánsága, és te ural- 
kodói T»ítiL aily : IVéd n:102X t) Parancholat alat ylly inne- 
pet (Érd^C 542X Azon tórvecn alat tartozwnk yrgalmassagot 
tenny (610X Mynden kerezttyennek átok alatt be kel telb'esey- 
tény (137X Eel ok es zerzees alat (591bX Yl zexroes alat (CbmC. 
216X Az gionasra fiket keszeritik lelkec vesztese alat (Fél: 
Taa 245X 8zaz (br^uth alath tartoznak el menny (Ver: Verb. 
42). Az 6 istenek lehetetlen dolgokra kötelezte az embereket 
Mk halábak és kárhozatnak alatta (Pázm: Kai. 379X Voltak 
rendelt napjai az eccléeiának, mellyeken kAtelesség alatt tar 
toztak Uijtóhii (597X €) fídMl :] Riuid idAnek alatta (TihC. 
20X Enne eztendóknek alatta (27X Hatvan napnak alatta : infra 
spatium 60 dierum (Ver: Verb. 67X Három esastendóc alat való 
munkája (0»g]: Japh. 5X Az Avaresek ellen edgy végben ^yólcz 
eaztendók aUtt hadakoaék (Lssny: Krán. 226X V<S. Nyr. VIL293. 

Alatt-való (alatta való stb.): 1) inferus C. [nieder-, untén 
befindlioh]. Alatauak) mecft: ciementum substratum (EhxC. 67X 
Alattvaló helyiól magassabb helyre vétetett (MA:8cu]i 600X 
S) vilia, ignobiÜs MA.[geiing, untergeordneten rangesj. Hozam 
hasonlatosnak es alat valónak el orzotam marhayt (VirgC. 7X 
Akar fSi, vagy alattvaló reodftec legyenec (MA : ScuH 462X 
S) subdihis Kr. [untertan]. Be vegyed aa alatad vak>kath az 
békességnek es tanúságnak vtan (VirgC. 133X Az feyedehnek 
goDoe myelkevdeteknek peldi^at boohatyak az ev alattok va- 
lókra (ComC 52X Alattok valókon nagy kegyetlenség: Phalari- 
dis impérium (Decsi: Adag. 79X Az ió fejedelem tizti az, hogy 
haznát vegye aUatta valomak, de ne uywBa meg ókét (Decsi: 
Adag. 224X Ollyan az alatta-vakS nép, mmémü a* kirá^ (Pázm: 
Préd 186;. Az Christus országáról, és aunac alatta valókról 

4 



51 



ALATTOMBAN- \LÓL 



ALöAG— ELtAlTAT 



52 



(MA : Scalt IX Tanétt bizonyoe rendeket az 6 alattoc valojok- 
imc gongyoc viselésére (Zvon : Post II 181). A' királynak min- 
den aIattaviű<K (Mad: Evang. 802). A* bfin a yeraedelemre 
viszi a]attaval<SÍát (Oly: Préd. L448). Az alattvalók k(tet sze- 
mély vilogatá^ kfUOmbQzéBt, ne tegyen '(Céúzi: Tromb. 323). 
ErAszakos sarczoltktásBal hnrczo^a a fejedelem alattvalóit (696). 
4) [sabstantia?] A' kenyérnek állattyát a' Chiirtos testévé vál- 
toztatni, és a történeteket alatvalo nélkül megtartani kivántatik 
véghetetlen hatalom (Dly: Préd. IL15). 

Alattomban: 1) [subter, infra; untén j. Az vetemeniek 
magas es hegies bélieken inkab teremnek, bogi nem mint alat- 
tómba való beleken (KBécs: 1572. F2). S) tecte, ooculte, cela- 
tim, dam, dancnlo, clandestino, tadte C. (beímlidi, insgeheim, 
hdmtfiddsdi]. Alattomban maró eb: canis danculum mordens 
MA. Feliakodanak es alattomba (dam) el meeneenek (JordC. 
348. DebrC. 65. ÉrdyC. 203bX Alattomban czelekAdni vmit 
(Decsi: Adag. 66X Alattomban vkit rágalmazni (95). Be iftttec 
alatomba (Bas: Credo. 151). Ezzel az nevezettel alattomban 
eszében Jutattyuk az d bivatallyit és kAtelességét (Pizm: Kai. 
177). Allatomban jiió kAzkópflk: susorrones (Com: Jan. 203). 
A kónyvből olvasunk halkal, alattomban (Com: Vest 72). 
Alattomban halottam mit csináltál (Oeegl: BIM. 167). 

Alattomban-való : dancularíus, dandestínns, furtivus C. 
[heimlidi]. Ez mellet sok alatomban vak) gilkossagok is történ- 
nek (KNagysK. 1621 : H). Az kdssegnec alattomban-valo egy ér- 
telme: tadtus oonsensus populi (Ver: Verb. Elób. 53). Alattom- 
ban való rágabnazás (Kisv: Adag. 37). 

AUab: 1) faeculentns Kr. [voll bodensatz, voll sdilacke]. 
Mint az Arany az aljas sepredék ktteött, az rózsa az tövisek 
kOzdtt (PrágrSerk. 37)l 8) [deterior, vilis; gering, wertlos, 
niditswtirdig]. Ha ki nagyobb almákat akar nevehu, az allyas- 
sát B a ki roszszabb szaggaasa le (Lipp: PKert IIL87). Nem tsak 
az allyassa az embereknek, hanem sok betsAUetes urak (Megy: 
SzOv. 110). Nem utolsó, sem aljaa, hanem bOcsÜletes familiából 
lOtt eredeti (Kem: Élet 1). 

[AUasit] 

lé-aljasit : [detrecto ; herabsetzen]. A tanult okos nem úgy 
kél eló véle, ha mit végezett, mintha kevés vagy kOnnyti mun- 
kába tolt vobia, mert lealjas^aná érdemét (Fal: UE. 442). 

A]ja8od-ik : hnmilior 8L [sidi herabwttrdigen]. 

IS-aljasodik : cv? A jó benne le-allyaaodik, és fénnyét veszti 
(Fal: UK 485. Fal:BR 611). Le aljasodott állapot (Eh\: 
Jegyz. 934). 

mS^-a^asodik : cv> Ez szélvésztfil hányattatott mög-allyoso- 
dot szegény Magyari-haza (Oeegl: OKomL Ajánló lev. 3). Meg- 
avasodott szeginy hazánk (C^egl: MM. 3). 

Alól (aH CMÍB:S(p. 158): 1) [adv.] A) [ab hno, a deor- 
Bum;] von untén auf PP. Onnan alól: ab infhi; von dmnten 
PP. Tft alól valoc vattoc, en felföl való va^ (MOndiC. 186b. 
T! innét lüól vattok Fél:BibL KáIdi:BíbL). Eennen alól íTel 
emelnek embert (ÉrdyC. 141b). Ostromlottak innen alól F>lek6th 
(LevT. L186). Alól mind a tete|éig kettMk legyenek (Kár: 
Bibi. Egybe foglalva legyenek az allyától a tetejéig Káldi: 
BibL BIF.X b) iníeme MA [untén], a) Adót kettws ruhát, alul 
testeteken való tallat, ^hvl zamíat (VirgC. 51). Alól negyuen 
ofist taípok legyen (Helt: BibL LExod. 26:19. MF.). A' levél- 
nek alolvalo iráaát megtudni kivannynk (Illy: Préd 1:413). Alul 
a barmok, középben az emberek, fenn pedig a madarak voltá- 
nak (CMbd: Sfp. 158). p) Az varon alol (RMNy. IL309). öuigh 
leani kepftuek, azon aJol hal módnak voltának (DecsiG: Préd. 
39). Az Alannsoc Pannónián alól lakni Boamaaágban ménének 
(UflBDy: Krón. 179). Mindón embMkAn alol veté magát; aláza- 
tosság által (Beythe: Epist 208). 2) [postp.] Alól-am: sub me 
BIA. [von unter]. m) [helye] Zeen zarmazek ki az feredew 



alol es meg emeztee (ÉrdyC. 551b). Menynek alola: sub caelo 
(JordC. 265). Barma algyu alol el farát vala (GOrcs: Máty. 14). 
Az iga alol ki menekeduen (Bom : Evang. 1340). El rántiak 
az gyeként alólla (Decsi: Adag. 185X Ez dlidomnak alola 
vysel . . vasból diinalt euuet (MargLu 41). b) [átv. ért] Kerde 
ha galileu ember volna, es megesmérte, mert herodes hatalma 
alol vohia: de Herodis potestate (MiindiC. 164> Az Sathannak 
hatalma alól: a potestate 8. (JordC. 793). Caleroga nevev 
faluból, oxonyay pispekaeg alol támadót (DomC 1). A' világi 
nyomonísagok alól meg nem szabadul az ember CTof : Zsolt 15). 

Álság : [humilitaa; emiedrigung]. Vágyott nagyobb polczra . 
érvén fölségéhez aáve OHIltében, jutott s ült aŰgra feje szédül- 
tében (Thjdy: Adal. 11.201). 

Alsó {(üoso LevT. 1.274. oUo CódDipl. oUmi CodPatr.): 
inferus Ver. inferior, imus MA. [unter-]. Legalsó : imusC infimus 
MA [untent-]. Eundo versus villám olsou sokoro (1322. CodPatr. 
I28)u Vergit ad quosdam Auvkm Er et olso sugatag nominatos 
(CodDípL VIL3. 128). A* felsÓ feletftl fognan mend az alsoiglan: 
a summo usque deorsum (MündiC 69). Hw rwhayanak alK) 
pereméét (JordC 400). Temlecmek also fenekeere : in inümum 
caroerem (764X Alsó aiaka CTOiC. 106). Sémim nycz hanem 
kwutwswm, kordám, es az also titokh ruhám (VirgC. 44). Alsó 
malom kó (Fél: BM 29X Legalsó mélység (Kár: BibL 1.458). 
Also, felsft Magyarországban (Matkó: BOsák. 4.) Az ahitiwn, 
also Bzékec a' tanulóké: subsellia disoentium (Com: Jan* 
154). A' tóbb also renden való áldozó pa:poc (129X Az ember- 
nek az also teremtett állatokon való birodalma (KOnpk: 
WolL 69). 

Alsóbb : inferior BIA. niedriger Com: Vest 133. Affeuekón 
holot alsob hdt lel otb al meg (DebiC 580). Az alsóinkban is 
tÓb an^ va^n (SándoiC. 2). Alsóbbak tiszti a' fels&kh^ 
(Apafi: Vend. 1113). Leg^sóbb: infimus (Com: Vest 133. Bod: 
Lez. 182). 

Alaóbbsáig : [ordo inferior ; untergeordneter rang]. Hely- 
ben hagyom a* ÍÚs6bséget az alsóbsá^oz képest, mivel a* fel- 
BJ^bbnek nem illik az alsóval egyenlóképpen csdekedni (Lktaló: 
Petr. 141). 

AlBÖskg: co Ugyanazon rendű egyházi szolgák k&s6tt fel- 
sSség és alsóság lenne (Pós: Igazs. 373). 

Ali : falsus, ialsarius, dolosos PPR [fiűsdi]. Mkiden tolnait, 
gyUkost, kaczert, al pechet likaztokat (RM^y. Ilb. 336). RauasB 
ál szin ninoen semmi az ft testén (Bog: Asp. 4). Ki ál levele- 
ket járna : delatio fiűsarum literarum (Ver : Verb. 263). Hazug 
ál-flzemélyek: larvatae personae (Ver: Verb. Szót 14). Egy 
áll-kamarában ágyat vetvén, oda bé-viszi az aszsEonyt (GyOugy : 
Char. 28). Lopogattyák egymást oldalló asemekkél [a seerelme- 
sek], végre addig mennek az áll pillogásban, két titkos tekintet 
ütkteik egymásban (GyOngy : KJ. 81). Áll praktika a04X Oh mely 
kOnnyü egy oly iQat reászednl, mely az ál szavaknak tnd hamar 
engedni (Gvad:RP. 57). 

Álság': falsitas, falUda Sí [falsdibeit^ Ö mentól gonozb 
titk alsagi: madiinationes eius pessimae (BécáC. 65X Halbatat- 
tan önóelkedetes alsaggal (84. 154). Álságot né té^ (MündiC. 
91). Alsagokra hailokot, vr elÓ hoz haipos tevékkel (DObrC. 
207. 26). Crístns syr Judas alsaggal newetfa (WinkC 15a NádC 
178). Megkegyehnezek az ó álságoknak (Ker: Préd. 571). 

Ált : [fallo, seduco ; t&usdien, berüdsen]. 
el-ált: c%9 lulianus gardinál addig kelepele, hogy mind á 
királyt, mind az wrakat d áHá [d-áltatá?] (Helt: KrótL 92X 

Áltat: <M Ördógi rut mesteraegekkd az szegény kdeseget 
áltattyaCTOr: Ján. 14). Aduunatest hamar Perseus áltatá, Darda- 
nnsba menne néki tanácdá (Qzakm: Am. MF.). 

el-áltat : seduoo, dedpb, demento MA A papi íeiedelmcr 
eláltatác a kttaiéget (Hdt: UT. H4). El áltató hitotés (Tola : 



53 



alabArd-alak 



ALAKOCSKA— ALAMÜSZTA 



54 



VigaaBt 35X A gonoeE minket el-áltaason (Sboö : Dáv. 28X 
liantoc bogy valaki tfiteket el ne áltaaaon, mert hamis prophetác 
ámadoMS (Via: GmCat 63. Hall : Hiat U313). 

AT.AnAf^Ti {halabárd, kétélfl dárda Gom : OHbi 270. Pethfi: 
KnScL 34. heUebáird Mel: Jób.): bipennis; eine hellebaixle PP. 
Keneti k diHánac es beUebárdnak ríusását (Mel: Jób. 102X 
PáUoeodaű avagy alabárdockal : com tromphaeis vei spatis 
(Coai : Jaa 149X Alab&rd kesékben a' gyalog tiaarteknek (GyOngy : 
KJ. 12U 

Alabárdos : [bípeoniger ; bellebaidier j. Ziflelót An& veiérec, 
alabárdoaoc (Com: Jan. 148)l 

AI«ABÁ8anOM: alabaatrites C. alabastnui MflnchC. 63. 
NagyarfI 16& Ai nnt egyhasnak oldala [nap nywgath fel6l 
piros xxmrmssy kew (MC. 281X Alabaatrom zelenche (OomC. 
199). Alabástrom kono (Radv: GsaL US). Alabástromból cn- 
oált bdgrétske (Com: Jaa 175)u Az alabástrom leg fejérebb 
márvány (16). 

AIiADAB: [oentmio cohortis praeCoriae; gardekapitSn^ 
Snllyébe t&aéc a testet, mellé adác a fí> Aladárt és Bodo 
Gáspárt, hogy el vimiéc asEt Székes Feyervárra (Helt: Króa 
Vd Nyr. Xy.273. -< Com viOansi Somos et Olodaro 1220. 
VBeg. 174. Aladár, vir nobilii 1274. Aladams, Bános SUvoniae 
1225l 



ALAFA {utUpptÚí Monlrók. III56. u^u/Srje ErdTOrtAd. 
IL21. ^jé^ öUfe E>dP<»ta. 187, 276): 1) [stipendiom,] demen- 
smn, viotos BfA. [sold, gehalt]. öt holnapia hogy nem attac 
akfiuikai (a tlMk katonákét, Tin 289X Ha á tMkec kteftl 
vki meg akarna k királyt BEolgalm, annac á király ala&t Hh 
nlne (Helt: Króo. 128bX Míg e világon eele, addig mind a 
kiral alafiúan lakooc ottan BabUoniaba (Saék: Ki^ 46); A 
kyk a chaiar kynyereth akarnak eony, aaoknak nagy thyma- 
rokat ea wleppetfa adna (Monlrók. in.56). Az hioekíB soc ala- 
fidat ea haonat endc az Ard&gael való eUeokecesnek, ki vtan 
adatieas ooronais (Bom: Evang. 17.696^ BIF. PótLX Hogy oláh 
enec tisBtet aereaen nekíec, aoagy alafaiokat el ne negye 
(Mel : AT. 1 22). Sóklgya alaftya nagyob nagyob Ifln (BFaz : Gastr. 
A3). Most fileféjek 18 ocpora lOtt (EkdPorta. 187. MF.X KO- 
nyOrgeni keO, hogy az espahiáknak valamel rendikben bevetet- 
lenek; és neki tftefe ndattnwék (276. MF.X Kére, hogy Méhe- 
met basához is ehnanjek, és az ó oluf(^e felól beszédek (Erd. 
'niftAd. IL21). Báid a jOvendókre érdemed jutalmát, ha szol- 
gáltad idfid vékony aüdát ád (Bim:ének. 225. BIF.X S) digni- 
taa, anloritas BfA. 

AIiACnfA. Elégia: nralmas ének vers anagy alagya C. 
MA. PP. 

Alagy&caka: elegidion C. MA. 

Alagyás: elegos, elegiacus CL BfA. PP. Alag}'ás vers: 



AT.ATT : 1) papa • poppe^ kinderdoeke ; alakok melyeket 
játsrodtatnak : neorospasta ; poppenspíel PP. osdlla, marionetten 
SL Az 8rd0g az eodbert iattnttattya mint e^ alackal az Chris- 
tosaal (Bora:Bvang. IV.853. BfF.) Az eastelen gyermecskék 
botmi bábon és alakon kapnak (Pázm: Préd. 974). A gyerme- 
kekéi abdmkkal,az Öreg embereket hittel kell megcsahű (1116). 
2) larm, larvatu MA. larve PP. [maske} Nem kfllCnben cse- 
lekednek tehát, mint midflo vmely házban alakot játszodtat- 
oának, hogy sokan azoknak nézésével magokat gyOnyOrkOdtet- 
11^ (FCsOs: Kiiályok T^kOre 140. MF.)l Ma holnap le vonják 
az alakot artzádrál, úgal mutogatni fognak reád, és kOpdOzni 
utánnad(Fa]: BE 586X S) [azerebnes megszólítás : amana, posio; 
fiebcheo, pQppdwn). E^gynemft tobaódás nem elég; csifm lakást 
kinán; lakáságyat kinán, ágy veaileg heueiM és alakot kéván 
(CUUct: Assz. BIF.) Ne hadgy el ágyékomból száimazott stép 
alak (Scootm: TFIú. MF.X A mikor tégedet itten im leteoslek, 
mktitt mrdfid helyett könyvemben ferentlek, én szüimtem, 



és ezzel elhagylak én szép alakomat (GyOngy: Char. 142). Én 
édes alakom [gyermekem] él-e e világban ? ha él, tudom, dolga 
van nagy árvaságban (155). Édes alakom! CThaly: VÉ. II260). 

Alakooaka: 1) [papa; pttppchen]. Hová lehet nagyobb 
esztelenség, ha az országhoz nem nyulunk, ha az alakocskakon 
és diókon kapdosunk (Pázm: Préd. 975). ft) [amasia, pusio; 
liebchen, püppchen]. Palika ! jOjj hozzám, fiacskám. Im nézzed ! 
mit hoztam, édes alakocskám (Gvad: RP. 19). 

Alakos: 1) [larvatus; masldrt]. A* szemleo-vesEtó néha 
tánczol-is ál-orczassan, alakosán: larvatus (Com: Oib. 269). S) 
[scenicua, ludicrus; theatralisch, possenhaft]. Pápások alakos 
béimálása (Zvon: Post L473). Alakos asszonyok (Veresm: Hit 
Megt 27. Kr.). Majmos, alakos szb s képmutató virtus (Fal: NE 
40. BfF.) Alakos szem fény vesztés (Fal: Jegyz. 933). S) histrio, 
gesticulator C. ludio BfA. gaukler Ver. l^ralfa alakosok (Bfisk: 
VKeri 255). Alakosok, oomedia jádzok, szem-fény veezt&k (Bfajor : 
Szót 18). Az országot járó játékos avagy szemfény vesztfi ala- 
kos: gesticulator seu agyrta (Com: Jan. 210). TVéfib alakos 
(Prág:Serk. 958. 501). 4) [figuris onatus; géziért?] A fedél 
ne legyen feyer, hanem sárga veres allakos es slogos legyen á 
ruha (Helt: Mesi 452). 

Alakoakod-ik: praestigiatorem ago, histrio sum MA. [gau- 
kek]. Ki ki gondolhat szi^a bá szerént való figurát, és azzal 
alakoskodhatik (Pós: Igaza 465. GKat: Válta U Elób. 35). 

AlakoBkodás: [praestigiae, ludicra; gaukelei]. Az emberek 
a tisztességet nem abban helyheztetik, a mi egyedül méltó tisz- 
teletre, hanem a kUlsó pompában, mint vmi oomédiás alakosko- 
dásban (Pázm: Préd. 176, 1058X 

Alakoakodtat : [ooknos actito; gaukeln lassenj. Immár egye- 
leslegh mind gazdagoc, s mind ssegényec bolondokat tartanac, 
alakoskottatnac, az bikákat me^^ vitatfyác: mimos actitant, 
taurorum certamina instituunt (Prág: Serk. 956). 

Alakossá^: bístrionia, histrionica BIA. scfaauspielerknnst, 
komSdiantenspiel PP. 

AlakoB-ik: [praestigio; gankehij. Cbac alakozol, es midón 
bolondsagidat alkotod, trefals Írásodban (Mon: ApoL 258). 
Bizony k>b volnál vnú trágár begedAsnec, mégis a nomora 
embereket aa korchoman alakozoan vigaztalhatnad (498, 89). 
így tragarkodot es alakont mindenha az drd^g fiai által a 
Isten Rsentínek tinteletec ellen (Mon: KépT. 21. Cteegl: BDorg 
53. 86X 

Alakosáé : [praestigiae, ludicra ; gaukelei]. Mind azoc czac 
karomlasoc, es az 6rd6gnec iatekoe alakozási voltac (Bom : Evang. 
IV: 853b. BfF.) Az fS embereknél nagynac akars láttatni, ha 
Iienig meg tekentnec, minden dolgod alakozás (Mon: ApoL 500. 
Pécsi: SzüzK. 51). Alakozás álortza-jádtzás (Megy:Bayle. 504). 
Ama csalárdok . . akarják, hogy se egyiknek, se másiknak 
ne láttassanak véteni Blindazonáltal az emberséges ember 
el6tt ez az alakozás uem egyéb, hanem szemtelen csalakozás 
(Fal: ÜE. 380). 

Alakoztat: [?] Levegó egec betegesetnec, az élet fSI puflfaszt, 
— bftitólesec dsztóueretnec, chufiMg alakostat [így] (Pécsi: 
Ágost 156). 

AIiAKOR: [spelta; dinkel]. A zavar, gyiülevéaz, abajdotz 
avagy alakor a* barom kedvéjért vettetik: farrago (Com: Jaa 
27). I.Agy idÓk voltak, annyira, hogy sokan vetettének is, én is 
Gyalkkután alakort (ErdTOrtAd. IV: 61). Alakoroak vékáját 
négy pénzen adgyák fTOrtT. XVIU 243). 

ATiAMÁR : [ignavus, deses; fául, trüge]. Az emberek . . I51ki 
lagysagra erezkednek, az ioban tunialkodnak. Mi niluan ta- 
nettyuk: Hogy . . egy alamár .<Bentí szintsen az istennek (Zvon: 
Pázm. 117). 

ATiAMÜBZTA : sublestus ; scbleclit, geríng, plump, nichts- 
wiírdig PP. (Addenda). Vö. Nyr. XVIL 86. 132. 

4* 



55 



ALA MIZbN A— MIOG-ÁLD 



Bffi»ÁLDA&-ÁLDQZ 



56 



ATiAMTTOKA (alavmna RMNy. llb. 39. DebiC. 41. SyW: 
UT. 1.9. 103. Tehfivaoff. 1.429. Mod: Ápol. 44.): eleemo^yna 
MA. [almoien]. Mykorou aUunisiat tendes: íaas eleemotynam 
(MOoühC. 23. JordU 369X Adna aUmianat Mgenyeknek (ftbugL. 
57. VirgC 49). Ab ti aUunimatukat ne cwlekedgietek as em- 
bereknek elfttto (Fél : Bibi. 8). Akar uiely nagy alamosnakat 
chelekedgyec (Mon: ApoL 44X Alaniiniáéit reménkedTéu (Cbegl: 
MM. 4). 

Alamlisnálkod^ik : eleemosynam erogo, eiargior MA. [al- 
mosén ausleileDl AUmiwnálkodnak belőle legheeneknek (Én^yC 
514b. 358. Osor: Christ 170X Mykorüo abunyanalkodol, ne 
tutas trombitát elewtted (Pesti :NTe8t Máté 6:2. MF.> Ala- 
nÚMuálku^jék és téteamn áldoaatot érettem (Radv: C^ HL 
396b. Matkó: BOaik. 319). 

Alamlisnálkodás : eleemosjnae erogatio, elaingítío MA. 
[almoaenvertettunir]. Vala teUyes yo n\ywelkAdel5kkel es ala- 
tnysnalkodaaokkal (JordC. 739. ÉxáyC 3a 371bX Annac sem 
tC kereatoeg, aem ai beuseges alamosnalkodas idoesBegre nem 
haamal (Mon: A|K)1. 44. 295). 

AluniHnáa : eleemosynarius Kr. [Ubenűis; woltfttig, freí- 
gefcjg). Regy ydewben walanak yob aytatos emberek es ala- 
n^ysnaaok, hogy nem n^t maatan wamiak (ÉnCL d09b. ÉrdyC 
463X Oluastafyk aUunyenas aent ianos eletoben. bog ev taneyt I 
vala emberekek evretmest adny alanojKiat (ConiC 427)l Ak- { 
momaa leut János (üebrC 159X Alanusnás ember (Bom: 
Préd 400)l 

AI^AFirntfeTA: [uUa putridat Bégen bé nómM ala- 
putréták eiek: meUyeket mi-is iellyeb megkavartunk (Pds: 
Igaas. L276). Aa immár soknor fel-«dott és faaekába meg- 
b&di^tt alaputrétás calumuia (712;. 

▲UkTTaÁQ: hak> kM, rudeui C. faum nantiem, per 
4uem trahitur navis ab homkúbuB vei equis; schiffMÜ kUL 
Alathság: oootompoa vei aatempna (NyirkáUai^ Kovaohkfa: | 
Fonnulae &>1. XXVIU Hi^ kotél, alateég: (ndene (Com: 
()rbi 467X 

ÁIaD: 1) [knmolo^ gtfero; opleni]. AUocnit (tecminus 1193. 
KuttuaX Juxta quandam fussam qoae vocator AMoucufeb (Wenwl 
L135X Ibi IXnatns kwum ooncavum oflÉendisset^ ac ibi ipsam 
metem AMoukukh uomtiMtam dizÍMet (OodUiil. IX. 4»628)l 
\Mt idifeaatokat áldok teneked, akkik teneked tebeosket 
bMkokkai (ApoiC 13)l Zere^yetek oharth, es algyatok ystennek 
ty ^ystdswegtftketh, es akkwattukaft ^ JordC 55X Ai akinaalhnak 
else napyan, mykorou aa buaswetot algyak vala (504). S) bene- 
dieot latMb MA. [segueu). Meudeonek alduan, auagy yol rnondr 
uau, omuibus beuedkeos (EhrU 13^ így ApoiC 138, DObK.1 
74). Mi kUu neki bt tendea tahat téged M (DObcC. 106). I)y- 
chenieu es akiuan aa ur istent ^MargU 102). Kegyetlen alda- 
tyk: ínviuus beiiedkstur (KulcsC. 15X Ha eUVoémlábám, mmt 
ideeet, asutan mint áidot ak)c alat [escommumcavitj^ reám 
barangoatatuan es gyertyát el oltuan, miuden mosolygana aa 
ki érteimbe (Bom: Bvaug. IV. S63b. BáF.l baak mkl&i sktoI- 
mes fiat Jacobot aUanáia, monda (Lép: PTQk. 1111781 
a^ [fortuno» cüüdooo; segnen, begldckeuj. OUy okossággal álda- 
tott melly sok neonetségekben nem találtatott (Páam: Préá. 60). 

mi9c-Áld : ft) [aoÜKo, olfen>; opfera, darbiingQDj. Mykonm 
aa o^yse meg aldafaott volna lÉidyC 616k Sj) benedko C. oon 
swcro MA.[segtteu). Algon meg tAgödet or: benedKat tíbi dümi- 
mis (BévsiC'. 4.t. Meg aldka or istent t£rdyC 372). Veven aa 
eívt kyiv^ereket meg aldaa (JordC. 399). Tbe meg aaldaa yga- 
sath iu«m (KuIisC. 8). Halaira wntentiaaác SaboboC, eat mood- 
iiAu Meg áldotta^ aa aa meg kaivmlolta aa istent (Mel: Sam. 
354). Jobb kraevel aa dregbíket» bakjggal aa kisebbiket aldanüa 
meg (Lép: l'Tttk. V2^u Isten hogy uMgáldgik . [Nagysigodatl 
•Li>vT U. il^i. Meg aldataluak aa te magúdban e« íSkinek mindeu 
ueQWüitKéiH ti'^iár'C^t B4). S) ifortnno. cuodüou: segneit, be> 



gitteken]. Jdbot Isten meg-áld<}tta igaz nvességfi barátokkal 
(Kényi: UBom. 201X 

rnSgáldás: benedk^o, oonsecratío MA. [segnung]. Istennek 
megaldasaat erdemleny (ÉrdyC 621b). Az fl' magzattá meg- 
aldasba vagon (Scék: Zsolt. 35). 

viaaKiráld: [maledkx>; flaehen]. Uissn áldották aa az me?- 
káixNnlották (Mel: Jób. 2). 

Áldás : 1) benedk^, benedicta, eologia C [segen]. ¥k vezen 
akiast urtol (DomC 154X Híres nenesse teedec^ es aldasK 
léfB: magnificabo nomen tnum, erisqne benedkstns (Helt:BíbL 
I. ES)l Áldást reá mondás (Gb^l: MM. 57). Valamit ott végez- 
tetek, effectuaQátok is Men áldásából (RákOy:Lev. 134. 282). 
8) [propínatNi, merdpotos; sntnmk, hanAnm k). finnt János 
áldását uvayti (MeséaK. 6). 

asital-áldás: [preoes ante oenam foctae; tiscfagebet]. Az aztal 
aldast meg mondák (DomC 81. Bom: Imáda IL7. Wann: 
Qaaoph. 109). 

Áldogat : [identídem benedkx>; wiederfaolt segneii]. Isten min- 
ket naponként k^y&rgésftnk awrént áldogat (Komár : Imáda 71 ). 

Áldomány: (benedictm; segen], Ah! mkáb motattya ez 
becsAletemet a* báláadás^ és ^csíretnek áldoaattya a* melyben 
vett áldomái^yomat megismervén engemet áUotok (Lsnd: Vy 
Segita II609). 

Áldomás (aldamatf aíéumcu Anonym.): 1) (sacrifichun, 
oblatk);} poUnctom, epulae sacrificiales SL [opfinr; opfennabll. 
In eodem loco more pagarnsmoi, oociso eqno pingqiswmo ma- 
gnóm aldamas ÜBoeruat Gavisá sönt gandio maipio vakie. et 
more paganismo feoerant akkmias (Anonyao. 16. 22). Té^etée 
aldoBMMokat (BécaXX 98. MüdcIiC 29X BkMrt vak> aldonna: 
hofeeaustom pio peocato (DOfatC 93); vietíma, OaoBen (255>. 
S^ros aldomMt «dok neked (KoksC 153). S) [eoUatb, epulae ; 
níahi, gastmahl]. Akfemas megvegenien (fioíta ooUaikaie) tsi^ 
lehaydnan papánk eteifte karé ewtett (EbrC 75). S) bcoe- 
dKtio 81 [aegfo^ Te iMg níted te kaawtet ea be tdHas men- 
den lelkest aMontfasal (AporC 118).^WeeBen aldomaath vrrtfaol 
(FestC 13)L Meg aMaa atyay akkananwai 'TÉrdyC 471bL 
Yo akknunth húztam aa te aent Sywttmi (483). Nyere ax ál- 
domást (C^arnC. 2). Aa akkimasnak sseg aidasnak HalaaHáik 
nak pohaia (Kon^: SaPáL 160. 453). Meműstok el isten akli>- 
mMWival (Pont 135). Ttakmaak néki saolgáktt és sokáldomá- 
.siértfaálaadás8alIenm(Pásn:KaL 38). fisán egy tál lenfeséneliMiá 
Bánden áldumását (Páam: Ptéd. 759). Zerebaes qugntkn »ten 
akiomasat vetem reátok ^Radv: CiáL ULl61b>. Hétfihi otaD ákk>- 
másából aa gyögyi filrOdfiben akarok menni (SákGy: Lev. 58). A 
jó választás leg iSvebb áldomte az égnek (Fal: UE. 393i. 4) 
merdpotua Kr. [kanftnmk, wekdnnf). Áldomás^ Sa. Bí3ü<m 
pénze: merdpotes (Ver: Verh. Soót 17). Az orw ha gasdaiát, 
va^ aa vételnek ákkimámáf (mercipatUB, hoc ert victimam 
erntkans et venditkxiis) asokás sasrínt megáldutta (Ver: Verln 
IIL34), MeU caarelt aeotoonek mys elsinkiwk regfai sokasok 
aeriat aldoonsat ríttak, meKnek aldoonsat Istaan deák atta 
raegh, u^Bomt 19 kas bort (1612.4 Msftéí MF. V(S. NyK«*ML 
V1344). 

Áldott : benedictnB Kr. [gesegnet]. Lé^ aldoC: sl beoe- 
<fictQ8 (BécsiC 5). Aaaldot Jesns (ÉnIyC 3371 Aldot nap (öo.S. 
Jwbe wraac áklotta (Helt: BOtl L K4). TI vatfeok aa én atyám- 
nak iSáütíi (Páam: Ptéd 17). Leanilta aa áldott biísát ast kwAt 
aaal tututti (RákGy: Lav. 180i. 



(uokwuiaio; 4egeu^ Bead yeweunKk n^yml «i 
bezeedek, aldutfasagh w athkiiKJthaaagh 'JordC 26tl C£at 
Titk- 'SSOi 

^tt*irt»^ áldCMHk: t) aaodfeui, amanáo*, inBnulu, puOooH 
C [opiíml. HymSt aUosyeek • JordC ül.aiífii>r Ky ky terd U.ii 



57 



F5LrAuX>Z^ -ÁLDOZÓ 



ÁLDOZTAT— AU6LAN 



58 



tsMi] aldo^yoD (ÉnCL 449). Áldomiia az MtoofikDek (filidyC. 
337bX Ök&nel aldostanak (588b). Teneked a]d<wok dycfaeretes 
aldouhral (PeeKI 188X Akaxstom lerent aldoaom teneketfa: 
^uotsrie saerificabo tibi (KnlcsC. 129), Ekiekeinadaaldo8atokat 
kyuelen neki aHrwiwtnain (VffgC.45). AldoBec ég6 lUdoEatott: 
ofaCnUt bolocau8fca (Uelt: BíbL L D2>.. Oltárt rakoan, az isten- 
nek aldosik (Fél: Tan. 501)l Áldozic ei^;éiixlen égA áldosatot 
(MA: BibL L105X Még gyennekségfinkben istennek adának a' 
flEfűeim és papságra áldosának (QyOngy: Cbar. 32X 2) [oenam 
domim sumo; eonunonidren, das h. abendmahl nehmen]. Várják 
el a inent mise aldosat^yát, gyónjanak, áldozzanak (Vajda: 
Krint L196. MF. Pód). 

í51-áldoB : macftü C ofiero in aacrifidum, immolo MA. [anf- 
opteml A neog&et bématatták Istennek a zsidók és felaldoz- 
tik (QnUilVombL 469X 

meff-áldos: 1) immolo, oflTero Ml^. [aufopfem]. Megh aldo- 
zaak hwtet (JordC. 89). Az embereket, kiket ot találánac, meg- 
áldó:^ k diadafómnac (Helt: Króa 9b). Meg áldozác az husuéti 
báránt (KAriWal L428). Ábrahám Isaakot megáldoaDEa (BÍA: 
BibL L18). Non elég, bogy a CSiristus egyszer magát meg ál- 
dústs, hanem minden misében flzftksé^ hogy a pap-is meg- 
áldoaEza (Matkó: BCMUl 436). A magyar kapitányok a Dana 
Tízat, és a tiroB Avet sdthiai módon isteneinek meg-áldozák 
disBiy: KrtkL 213). 2) [cenam domini sumo; das h. abendmahl 
nehmen]. Engednének gyónnom és meg Ls áldoznom ha papot 
kaphatnék (Thaly: AdaL L187). 

ÁldoaáB: 1) aacrificatio, immolatio C [opfer, das opfem]. 
f^edoD akkIboCt aldocas: aacrífidam (EhrC. 75); oUatio (80). 
Wesyelflk M ty aldocastokath : toUite hostias (KulcsC. 131). 
EIb6 az áldozásba es elsÓ a birodaknnba: príor in doms, 
makír in imperío (Helt: Bibi. L Aa3X S) [uonimunio eucha- 
rístka; das b. abendmahl]. Mikor az urvacsorához járunk, . , . 
három kéaifilettel aUnbnaztassuk lelkünket az ttdvességes áldó- 
zásfaűK (Pásn: Ptéd. 739). 

Áldosat : 1) samficiam, Tkstima, hostia, piacnlom C. [opfer]. 
Umac akkoatotaíanhiak uala (BécsiC 16X Ergalmassagot akarok 
es nem aMoaaiüt (JordC. 379). En wiieki barom áldozatokat 
tennék (VirgC. 44). Az áldozatnak vére (TihC. 146). Itali 
áldüzalott Qtte reia: libans super eum libamina (Helt: Bibi. L 
R2k AGre mocskolodtoc az en veres áldozatimmal és ételes 
áldazatímmal? (MelrSam. 7). Eledeti áldozat (Káldi: Bibi 340X 
Véres áldcaat (Sárp: Noe. 328). 8) [oommunio eucharistica ; das 
k abendmahl]. A papok az áldozat kivOl egy a^ alatt veszik 
az arat (Pázm: Kai. 886. MF.). Vétek a nentségtOréssel való 
áldozat, halákM véfedikél járulván az oltári szentséghez (Csózi : 
Tromb. 461). 

egtei^dOBftt: holocaustom C. [ganzopfer]. 

égo-éldont: bolocaustom MA. (brandopferj Helt: Bibi. L J4. 
MA: BibL 1125. (Egésden égó áldozat Sáip: Moe. Elób. 5). 

en^esitélő-éldoiat : propitiatk) C. [sObnopfer]. (Pázm: 
Kai. 906. Kr.) 

hftlamlA^álflmwt ; [dankopfer]. Az Istennec áldozic bála 
adó áldozattal (MA: BibL L7). Háládó áldozat (DEmb: (SE. Elób. 
15. Hála adó vagy kózAnségoi áldoiat Kár: BibL L88). 

tfiaee-áldogat ; [bolocaortam ; brandopfer). Kár: BíbL L89. 

Áldoaatí. : sacrifiraalis MA. [opfer-j, Áldozati edény : capedo 
PFBL Áldozati tartás (Balassa: Camp. 93). 

Áldoaó: 1) immolator C. sacrificans MA. [opferer). 8)[sacri- 
ficáaüs; opfier-]. Akktzo kOnlflst, kamsat ne tarczanac (Bom: 
fréd. 75). Az nagy segestyébe bé fntot, aldozo aBemsámokat 
bort (HniyrTW^a. 43)1 »)(diesascepsionw;aiiM^ 
Aldooo n^p^aan (ÉrdyC. 142bi) Unmknac ménbe menate napiau: 
az az a&dbao na|ian (KazC. 7). Aldozo ntau walo zombaion (LányiC. 



181). Aldozo másod niqpjan : secuudo die festi ascensioms (Ver: 
Verb. 259). 

ÁldoBtat: [cogo sacrificare; zum opfem veranlaasen]. Az 
leyant áldoztatom (ÉrsC. 508b). 

AT.'fer.' animo línquor, exanimor SL [in ohnmacfat fiűlen]. 
Hideg télben látta n. Ferentzet [de]deregni és alélva menni 
(Pázm: Préd. 168). 

el-alél : cns E3 alilt az nagy hanatnac miatta (Szeg: Iheoph. 
21). B&nóc miát elalélt lelki ismeret (Zvon: Post L64). Hatható 
az sz. lélek az lelki sótétségbe el alilt lelkeknek megh vidá- 
mításában (Alv: Post 1691). Por-hamuba szállott, s már szintén 
el-alét nép (TKis: Pan. 9). Elaléltunk immár az nagy éhségben 
(Thaly: Adal. L51). 

meg>-alál : cv Miképen az OEomiuhozo almadozza, hogy iszic, 
és mikor felserken, azért ugyan megalélt es aumiuhozic (Helt : 
BibL IV. K2b). Irigyem megalélt, nincsen vidult orczával 
(Rím: Ének. 304. MF.). 

.Alélkod-ik : €\9 SL 

AlélkodAs : defectk> ammi PP. [ohnmacht]. 

Álét: [exanimo; in ohnmacht venetzen]. Rutt bfizzel fnit, 
alet, izzaszt (Zvon: PázmP. 331). 

AlétOB-ik : [animo linquor ; in ohnmacht fiükm). Az nehéz- 
kes asszonyi állat alétozik mintha az élet és halál kObben váija 
kétiéges lomenetelét dolgának foháikodási miatt (2von:Pb8t 
L756)i 

AUQ (ideg BécsiC 44. aUg BIA:Bíbl. 1.185. alég Pázm: 
Kai. 132. alUg Helt: Mob. 31. aUig Szentiv: Verseng. 316. deg 
Bal:CUsk. 132. 149. Vás: OuiOftt 269. 470. elyg EhiC. 65. 
146. dUg Helt: Mes. 42): viz U aegre; schwerlich BÍA. kaum, 
nehezen Oom: Vest 151. m) filygy laihattyauala (EhrC. 64. 81). 
Alygh volt bwz esztendós (ÉrdyO. 614b). Aleeg hog soha zent 
Damankos agyban alwt, demaga egyebeket zerolmeBt jnt vala 
i^godalmra (DomU 129). Aleg vagion ez világon oly zer- 
zetes ember (VirgC 67). Aleeg zoUiatocvaU (NagyssCI 145). 
Aleeg lehetne hihetendó (16). Az isten itfletiben az igazak-is 
alég ttdvOzillnek (Pázm: Préd. 20). Látván csak alig való bal- 
laghatáflát (Hall : Paim 425). h) [idómondatokban :] Alig mentem 
vala el azoktól, mikor megtalálám azt: paululum cum pertran- 
sissem eos, inveni eum (KAr: Bibi. 1.632). Alig tóltóttem el tizen- 
kettSdik eaztendómet, hazámból ottan hamar kibudostam (BÍA: 
Scult 3). Alig kezdették tanitani az igaz hittel ellenkezó czik- 
kelt, azonnan mindjárt ellenek állottak (Szentiv: Verseng. 8). 
Alig pedig munkához fogtanak volna : az publica sessio az ország 
sátorában beállott (Monlrók. XXVIL140X 

[Szólások] Alég vagyoc: male valeo, aegroto BfA. lm 
vgy meg iesztél, hogy aligh vagyoc belé (Dlyef : Jephta). Éhség 
miat epedet [epedett] alig vala (Oeng: Jer.). D. uram igen alig 
vagyon az gonoes hklegleléB miatt (LevT. IL89). 

Aliff-alig: c%) Bennek-is a hit tfiak aügalig sipákol (GKat: 
Váha. ai288). 

aligon-ali^: c%) Aligon alig varia meg menekedéeet (Lép: 
PTBk. UL252). 

08ák-ali£ : cv> Meg az zuksegeseketis éac alig zoIad (VitkC. 
40. 59X Cbak alygh laflsoythatiÜK meg az nepeth: vix com- 
pescuerunt turbam (JordC 758). Oak alek hog valamykoron 
az ev ruhayat el változtatta (MargL « 3). Qeak alig tarthatya 
vala wtet (Vh^. 41)l 

na^-ali^: co Nagy elyg hogy meg nem baluala (EbiC 
65). Nagy elyg mer uala kymenny (146). 

Alifflaa: [víz; kaum]. Chak aligbn Siklóstul azahidot (Zrinyi 
L71. ILlOl). Aliglan tarthatták magokat nyengekben (Fal: 
TÉ. 689). 



59 



AUGONSÁG— BÉALKONTODiS 



EL ALKONYODIK— REÁ-AIiOJSZIK 



M 



Aligonaág : (ni, aegre ; kamu, mit táswenr vatíbél Ali- 
goong nffídemStóc le k népet: viz sedavenmt turfaai (Helt : 
ÜT. k7)i 

Aligság (eZi^MÍ^, SotSs: Poflt 281): [vix; kamn). Nemde cac 
aügng vanuulé az A etiAuetelit (Born: Préd. Xlbi 29. 39U Vi- 
gaflBtaUsátSBDvébentak alig afigság énsette (OKat: Váhn a545X 

AliÍT (a2<^ Qn&zi:Siiii 57, 129. álU MA:BibL I36l <fittk 
Hall: Hl&t IIL40. aUei Tel: Evang. L& o^ Decn: Adag. 6L 
(UZfi Baó.Ái^. 83, 281. Ovad: fVót 75X Aleyt, álét, alít: 
pato, aiiwtimfí, arbitror MA. [meÍDea]. Ralkatagnak alojiatik 
(EhiC. 2. 69)l Ha te prophedadat igainac alaitad (BécnC 20X 
Ne alahad ho^meg zabadeitod (58X Kit alaitax bo^ na^ob? 
(MfincfaC. 4ShX B4(ycfaoda ember, bogy te roola emlekeeel, yagy 
ember fya, mert ak»ytod ewtheth? (FertC 7X Kyfaea aloytom 
basonlaiiy ea nemntot? om smilem aertimabo? (JordC 386X 
Mjrkeppeo ty ak^yttyatok: nt voa praesomitii (JordC 710X 
Ak^ytbwan valamytíi b^ tMAk ^eoíú : aperans n aliqmd aooep- 
turom (JordC 714)l Ne alohatok es ne yteeUyeefeftk hogy nr 
bten el hagynaa aaokat (ÉrdyC. 473> Art ahitfa bo^ nmlarthan 
na^: maga bínben ua^ (DefaKX 423X Vgy alytom bogy te 
meg bohal (ViigC 3ő)l Blxt alytaz tenenmagadrol (65). Ne aledia 
vmi kfioyfl dotognac (Tel: Evang. LHIb). Áliti tintátalan aee- 
mélyiiec lenni: siMpicatns est (BfA:Bibl. L36X A ki magát voha- 
képpen imérí, nagyol magánU nem alft(Pá8m: KT. 5)l Magok 
aHto h^etk (GKat: Tiftk. 264X Kefém afittatuik [becBfUtetnek] 
(Oly: Pkéd. L180. 332X Sokanr mind as er&, mind pedig aa 
okoflriig a* flBorkas kdntfia alatt nem alítva, egyfitt meg-otáltatnak 
(MflkrVKert 428). Úgy áüitson minket aa ember mint a 
Kristos aulgáit (Bró: Ángy. 281X Hogy Elyammban legyek, azt 
gondoltam, paraditBomnak is e' belyt állítottam (Qvad: FNót 75) 

mSfl^flúit : [Megalitam magát : se efferre^ inaoleaoere ; ách 
fiberfaeben.] Látone oUyakat-ii, kik J<H meg erflaiétetett állar 
póttal voltanac: ^nan tobgdoDétván ebben iatennec a* dicsfia- 
fléget, banem még^üétván [%y] magokat . . . (Megy: eJay. in.3IX 

Alitáa : edatimatio, aiUtratoa BfA. [meinmig]. Aloytan aerent 
(ÉrdyC. 514b). Nagyok leaneek a kyk mostan kySnftk magok 
aletanaal (SándorC. 16). 

nagyot-alitás : [anrogantia; Qberhebang]. A' fejedelmek 
agy aaoUani saoktak tiaEteaség-kévánáabol es nagyot alitaabol, 
mint ba Ak fSre fSre nem taak egy egy emberek, mmt mások 
hanem sokak volnának; másként peng méltéaágnak okáért 
(GKat:'ntk. 29). 

Alltat: [existimaüo; meinmigj. Aleytat aerent való atya 
(ComC 30X 

AlitaÜan: fmcredibílk, ineffabiBs ; nngianhlkh, miaoBprecb- 
Heh], O aleytatlan ayandok, mely erdemle ystensegeth rwhaany 
(ÉrsC 159bX 

Alíthataüan: cv O ak>ythatatlan yozaa^^ (ÉraC 3(X)bX O 
isteny aeretetnek aleytattatlan [így] aerelme (ConiC 143). Alebt- 
hatatlan feneaBegev aeep oorona (MárgL 111). Alithatatlan édes- 
séggel nogouec aa 6 mellen (TelC 158). Aleythatatlan édes illat 
(DomC. 156). 

AIiKONYOD-IK : oonteoebro C advesperasoo MA. [abend 
werden]. Alkonyodott nap : *aol ocddoos PPBL Aa eM vigyáaás 
keidfi^ estve, midfe a nap lenyugodván alkonyodni, setétedni 
kead az 'M (Bíró: Micae 51). Életed alkonyo^k (Fal: BE. 
374). Aa árfitól, mint egy most támadó naptól, váija vigasztalá- 
sát, semmit sem gondolván az Öreg nrral, a ki már alkonyodik 
íPsliNU. 326X 

be-alkonyodlk : cv Mikoronn be kezdett voba alkonyodni 
(Sylv:UT. L23X 

béalkonyodás : (ciepascalam ; abenddammenmgj. Mingyárt 
estvéli béalkoi^yodáskor ritkában saoktak aa emberek lefekfidni, 
alomő (Bíró: Micaa 52. BÍF.). 



él-<űkoa70dik : oontanebro BfAL [abend werdeo). Elalko- 
nyodott a' nap (GKat: Titk. 449). Tnlaidooa ennek a napra fur- 
dnkS virágnak, mindenkinr a napra fordulni, véle fölnyilni, s 
mbtegy el is alkonyodni (GMai: S^i. 8). A midnek kereksége 
a' tengerben merOlt napnak elalkonyodott árnyékában borult 
(Fal: UE. 364X 

Alkonyodás: *erepera hn FPBL [abenddSmmenmg]. Nap- 
fisl-iOveteli és alhonyodásí homályoe viUgosság: creposcalom 
PPBI. 

Alkonyodat: cv Príma *vespeni: alkonyodottkor [így] PPBL 
Alkonyodatkor (Betfal: Élet 337X 

ALKUSS-IB; ALKUD-IK (d/tiiattak Tohi: Vlg. 205. 
<iUodhattak Pám: KaL 86. 522. düolmatlan Kár: BOO. Lli>^. 
oUodom, alkoKom, aliuizom, megottudom MA. aUodni Ver 
alkozyk ÉraC alkotak Páam: Ptéd oáodott? BfifNy. UL 90. 
[kétner]) : 1) oonvenio BfA. [ooncordo ; sich v er tragén, fiberein- 
kommen). Az nemes onagfa az elsew arücalnsml ki legh feob 
woltb nem alkhatott (RMNy. ÜL 118X Akodgyimc egy maaeal 
(Boin:Plréd. 17). Mindenekkel békeségesen alkofnk (Pázm: 
Pi^ 54). A bírák tsak arról tennének itíletet, a' min nem 
alkhattak [a peresek] (Pázm: Préd 641). Ha egyességOk va- 
gyon, van erejek. Less is^ mert allnwanak. De te meqí ó rajok, 
ne késsél és ne hagyj idÓt alkudniok (^rinyi L15. MF.). 
BIelly rossKÚl alkhatnak egy királyi nékben méltóság és eg>' 
éoE, az mely engedetlen (Zrínyi II147). S) [convenit, decet; es 
scliickt flícfa, siemt sich]. Alkoqrk nemes feyedelem : magadnak 
aolgakat en tanalcaom aerent walazthanod (ÉisC 263, 354). 
El ót fele dolgokban f&gg aa kereatyenség melyeket alkosyk 
nriiiden kereatyen embernek megtodm (Bal: KTod 9). 8) pa- 
dsoor Ver. MA. [handehi, nnteihandeln, einen vertrag sdüieasenj. 
Alkndni, megsaeraÓdni, innen vagyon aa alkalom (GKat: Titk. 
1119X Ckak bogy az ember éljen, ngyan alknoak, kOtést teac 
végea és egyea aa emberrel (Bbó: Micaa 71. MF). 

(SaÓláaok.] Vgy alkusának mintáz eb s macska, 
Hercoles et simia (Decsi: Adag. 209)l Az dÓgón nem alk- 
hátik: dinúcat pn> camibas (344)l 

Sgybo-alkOBBik : [oonvenio, oonoordo ; skh vertragén, sich 
verstilndigen]. Góróg íeíedebnec e^ vesaoen aa imperatorsagon, 
nem alkbata-e^ (^ék: Kióa 190X 

egybeaUniváa : [oonventio, pactk) ; einignng, einigkeit]. Be- 
kesegnek es egyben alkovámak ^okáért : causa pacis et ocm- 
oordiae (Ver : Verb. 336). 

meg^-aUnuadk : 1) ooncordo Ver. oonvenio MA. [sich ver- 
tragén, übereinstimmen]. Ha yo móddal megh alkhatfanak ezen 
kewchegem megh tfaerwen megh alkwdgyanak (RBiNy. IL 
212). EiEen mind megalkonnak, hogy a romai egyház ellen 
egyetemben tusakodnak (Tel: Evang. IL8l5b). Me^kmmának 
rajta, melyik venni fel a tisztOt (Monlrók. 10.134). De annak 
atánna sem alkhatának-meg a' magyarok Péter kiráOyal (Pás : 
Igasn 1.187). F&aed-e hogy eaek a aaabadosok barátságoaan 
roegalkudgyanak a viitnaBal? (Fsl: NR 57). S) pacinor MA. 
[einen vertrag abschliessen, handel eins werden). Az árráról 
meg-egyezni, megalkonni : *decidere pretáo com aliqoo PPBL 
A* bordély-mester meg^kuván a' leány felett, visn háasáliox 
(Hall: HHist a281). Nyolcz azoverendorba meg is alkudt vele 
(Qvad: RP 51). 

megalkuvás: oonventnm, pactio C. [das fibereinkomiDen]. 

OBSve-AlkUBBik : 1) [oonoordo, oonvenio; sicfa vertragén. 
Obereínkommen]. Haimbargban igen OiBve«lkiitt voh az császár 
oomnuBariosival, egyOtt vendégeskedett véllek(ErdT6rtAd. 11.887 
MF.). Kedvek ellen is essM kOU aUmdiyok (Qér: KárCá. 111.25 Ji. 
8} Onve alkudni vmin: ad partinnem *aooedere PPBL 

reáp^fcllnmirik : [oonsentio; aostimmen). tn sem vitatom 
tovább a dolgot, reá alknasom, hogy a mód nélkftl való aan- 
badság eítet légyen sebeket mind a' két renden (Fal:NA. 2i):i). 



61 



ALKALOM— ALKALMASSÁG 



ALKALMATIJIN— EL-ALKALMATLANÚL 



62 



Alkalom: pRctiim, conyentio ; vertrag, vergleich; alkalomba 
ereakedni: ad pactum yenire, sich m einen vergleich lassen 
PP. AlkakHofaa menni: *adire ad pactionem. Me^Ilána az al- 
kalomnak: dicfconun *oonventonunqae Cünstantia et verittu^ 
Felbontani .az alkalmot, alkuvást: *Iiidificari locationem. Meg* 
másolt alkalom : ^interdsae pactioDea PPBI. Nem amúgy tias- 
teméggel állott ez disEEDos emberhez, hogy meg fogadta volna 
alkalom SDEerént ^tet, hanem rá k^tdtte magát (Megy: 6Jaj. 
n.l2). A kik a békesség elfttt estek a rabságra, ha kik ez 
ilyenek kflzül árokkal mint couveniáltak, tartsák alkalmokhoz 
magokat (Moolrók. Vin.40). 

A1VA.lTWttfi (alkolmas GC., Pázm: Kai. 475, 526, 720. alkomas f 
LevT. L87. Helt:UT. 15.): 1) idoneus C. oonveniens, aptos; 
gesdiickt, [paasend, geeignet]. FP. Alkolmas nap : dies opportonus 
(MfinchC. 81). Alkolmas bel : opportunitas (JordC. 439). Mykoron 
alkolmas yd& tfirteent voba (ÉrdyC 522b). Kynek alkohnas 
orwosngaat nem talallyok (525bX Az embery -termeezetót ffel 
veween, hogy alkalmas volna zyletny zenwedi^ (663). Nem 
vagyok alkalmas es elég reaya (VirgG. 69). Mindeme ala ada- 
nac 90.000 embert hadra alkalmasokat (Szék: Krán. 150b). 
Alkolmasoc vagy alkolmatlanoc az papi méltóságra (MA: Bibi. 
L108). S) Pioet, oportet; erlaubt, angezeigt]. Legyen alkolmas 
énnekem zolnom tynektek: licet libere dioere (JordC. 712). 
Alkohnas ewtet az bynesek kdraee zamlalny (ÉrdyC. 852). 
Valaky meg tantoroytand eeggyet eellyen kysded&k közzel, 
alkohnas ewneky hogy egy nagy malom kówet iyggezzenek 
ew nakara (ő52bX Alkolmas, hp^ unmk cristusba sémi ne uet- 
lenek, mel ektelensegdt iel&itene (TShC. 80). Ha engAm es az 
en ikSmet gyer^val tyxtdlz, alkolmas hogy az en anyámat es 
tyztSDyed (KaiC. 55). János azt mongya: nem alkolmas neked 
awal lenned : non lioet (Pesti: NTest 30). ft) [sof&dens, oon- 
veoienB; beftrSchtlicb, ziemlkfa]. Alkolmas kenők ala uetto az 
hamis naddokat (KaaC 92). Evnen maga alkohnas i^ytatossagban 
megmaradnan (MargL 171). FVirkast alkolmassan megh feddet- 
tem (HMNy. Db. 326). Alkahnas ideje, hogy semmit nem hal- 
k>ttam feldle (LevT. IL158). Alkahnas M telik benne (Tel : 
Evang. n.410). Légyen hflti alkolmas er&«éggel az embemec 
(Zvon: Pbst L345). Ezt az kérdést alkolmason megfejtők ennek- 
elAtte (Pázm: Kai. 526). Alkohnas terhnec kellett az fíinac lenni 
rMA:Sco]t 428X Ezek, csak magán, alkahnas könyvet tfilte- 
ttéoA (jBall: Vár. Elflb. 5). Már aJkahnas napja, a miólta ke- 
Kyehnednek hfre nem jOve (MonOkm. XIV.383). Az étszaka 
alkahnas íxS esett (Monlrók. XX1V.286). Alkahnas kiéig tartott 
eaen tracta (XXVII93). TAlOk alkalmas távol vannak (Misk : 
\'Kert 54). Alkahnas idő múlva (Mik: MnlN. 127). Vannak e* 
mesterségben gyakorlott csalárd emberek, a' kiket alkalmas 
RHmkJi meg^taafan (Fal: UE 373). 

AUcalmasint : 1) [aatíi, sufBdenter; genügend, ziemlich], 
Middn már alkalmasmt megnevekedtek, Olyenkor igen éhezAk 
<Misk: VKert 57> Alkahnasmt le-bukik a vizbe (292). Mellybe 
egy veder vk alkalmasínt belé fér (343). Feles rabot hozott, 
marhát is alkalmawnt h^ftatott (Monlrók. XXIII.20). A Vürtík 
f^Isaladott, elnyervén bagázsiájában alkalmasint a német (XXVIL 
15 1. Alkalmasint tudta az udvarnak mivoltát (Ben* Ritm. 124). 
Alkahnaaint rajzolta a világ dolgát (Fal: NU. 358). Idővel meg- 
iBfl^Kirodtak és alkalmam [így] elhatalmaztak (Fal:TÉ. 722, 
•i^&i S) (probabOiter ; wahrsdiemhchj. Ed^g tudjuk, alkahnaaint 
eháhwarteitfai volna as fegyver kOztfink az dolgot (MonOkm. 
XIX.320. Pás: Igaa. 641. Hall: HHiBt III92). 



: I) [opportunitas; schicl^ichkeft]. Alkahnas- 
sak zereot : quantiun commode (NémGloes. 181). Annak okaerth 
waltogtata wr yesns az kenyenemett (figurám panis) ew testeewe 
kyt emberek alkolmaasagal wehetnenek boqrayok (ÉrsC 560). 
Kyrfil alkolmaBnigga] teen bynaisagot eonen magáról (ÉrdyC. 
Mlbl Hogi nrind a heH nőnd as iátíb igienlA alkolmasssgba 
teime (DebrC. 228). Z^ [oocasio ; gelegenheit} Keres vala alkol* 



masKM^t, ho^ ^t a sokaság nal kftl adnaia (DnbrC. 454). Addig 
akar tidőt venni próbájálioz, az még alkalmasság arocsal áll 
dolgához, ne kapjon azután kopasz hátuljához (GyOngy: KJ. 
139. MF.). 

Alkalmatlazi: 1) ineptos, ínhabilis C. [ungeeignet]. Szállás 
fogadásra alkalmatlan : inhospitus C Még alkolmathm volna á 
khályságnac meg bírására (Helt: Króa 95). A részegség az 
embernek elmeiét az tanúságra alkalmatlanná teszi (Fél : Tan. 
328). Az jóra tellyességgel alkolmatlan (Uzoni: Dáv. 44). Erkölcs- 
telen 8 mindenre alkalmatlan (Fal: UE. 369). S) imp(jlrtuna^ 
inopportunus, inoonveniens C. [illicitus; unpassend, nnerlaubt]. 
Zerzö ho^ magát alkoímatianocba (illicita) nö ereztené (BécsiC 
91). Alkolmatlan gondolatoktol meg tiztoluan (VitkC. 17). Ha 
mondotal aua^ műneHel alkolmathmokat feeT (45). Sokat nem 
jol és alkolmatlanul forditottac (MA:BibL ElAb. 3). Oly szo, 
melly az mondandó dologhoz alkolmatlan (Zvon: Post 1.1). Nem 
alkolmatlanul mondatic veteknec (Zvon: Osand 28). 8) incom- 
modus, intempestivus C [molestns; nngelegen, lAstig]. Alkolmatian 
jvevltessekkel . . nagy keserevsegre jngerlyk (AforgL 91). "B^ 
büd(ta istállóban, alkalmatlan jászolban volt helye (Pázm: Préd. 
13). Vékony eledellel éhiec, alkalmatian házben Uknac (Prág: 
Serk. 829). AlkalmaUan áUat a légy (Misk: VKert 654). Se 
szemtelennek, se alkalmatlannak ne mondhassanak (Fal : UE. 
383). é) [insufficiens; ungenügend]. Fogyatkoeó vagy alkohnatlan 
tagú iuh (Kár: Bibi. L109). M§g alkalmatlan klejfl embereknek 
tartatnak : non sünt adhuc legitímae aetatis (Ver: Verb. 182). 

AnrA.iTrt«.».iw.Tiii: ; 1) inoptum leddo, inoonvenientem fiido 
Sí. [ungeeignet machen]. A sok álom megtompíttya, és a szép 
tudományokra alkalmatlanfttya ehnéjeket (Pázm: Préd. 842. 
MHeg: T0bz1.« I114X tt) [molesto ; belüstigen]. A bus kesergésből 
nem lesz semmi hasznod, alkalmatlanftod s^ ezzel magadat 
(Oy^lDgy: KJ.> 20). 

AllrA.lTnA».1a.TiTroH-<1r * incommodo, hnportunus sum SL 
[Üstig sein]. Agnéi alkalmatlan hijában valóságokat előhozván, 
alkalmatlankodic : meptias aniles proferens meptít (Oom:0rfo. 
888). Ezen horváthság tsak alkalmatlankodott, azért jobbnak 
Ítéltem, viazsza eresztenem, mint sem továbbá az vármegyebéliek 
alkalmatUmaágával tartóztatnom (Epístolae Archiepisooponim e 
oomitíbus Szécsényi 1.194). A sok udvarinró, számtartó, kulcsár 
nekik nem alkahnatlankodtak (Bük: TLev. 71 lev.X Kialuszik 
bennünk a gonosz geijedelemnek szikrája, és nem alkalmatlan- 
kodik annyira (Fal: NE. 46X A molnár* megmt búsítani kesdé 
az abbét, és csaknem éjfélig alkalmatlankodott (Fal: TÉ. 732). 

AlTcalTnatlaTilcocláa : [molestia; belíistigung]. Követem az 
urat ebbéli, noha elkerülhetetlen alkalmatlankodásomrul (Fal: 
NA. 149). 

A ITcalTnatlaTikodtatáíe : cs? Cbbb cziutalankottatása s az 
tokay oommendantnak alkalmatUwkodtatása már eó FOlséghe 
lótt forogh (1664, Fels^Magy. Minerva 1479). 

[Alkabnatlanod-ik] 

el-«lkal2iiatlanodik : [ineptus fío; ungeeignet werdenj. £1 
alkalmatianodtac mindenre (Megy: 6Jaj. IIL85). 

A IkalmatlaTiBág ; 1) ineptia, importunitas C. inoonvenientía 
MA. [unschicklichkeit]. Az mostani találmányoknak alkolmat- 
lanságát világ eleiben terjesztem (Pázm: Kai. a2). 8) [inoommo- 
ditas, difBooltas, nxilestia ; ungélegenheit, belUsfigung]. Feelueen 
hog ezbevl valaroy alkolmatlanság ne kevoetkemeyek (DomC. 
125). Az útonjárás alkafanatlanságok és fiftradtságok-nélkfil nem 
lehet (Pánn : Préd. 85X Azon aprólékok, imnthogy másoktul 
igen felvétettek, nagy alkahnatlanságot okoztak (Fal: UE 
IL38. MF.). 

[Alkalmatlanul] 

el«alkalinatlanúl: [ineptus fio; unbrauchbar werden]. Bakni 
Péter teQeBséggel elalkahnatlaaúlt (MonOkm. XXiV 172). 



63 



ALKALMATOS— ALKALMAZTAT 



EL-ALKALMAZTAT- EGYBE-ALKOT 



M 



Alkalmatos : 1) opportonus, habflia, idoneus Ver. promivtiu 
convenieiM C. aptua, oommodius acoommodtu, tempestivus' BIA. 
[paasend, geeígnet]. Alkalnuitofisii : oppoitune, babiliter, dexfcere, 
oommode. Igen alkalmatos: peropportunus, perídoneufl, perap- 
pofőtDfl; tanításra alkalmatofl: dodbilis; egiybefoglaláara alkal- 
matos : couiexivufi ; ditséretre alkalmatos: laadativus; házasságra 
alkalmatos: viripotens C. Ha valanqykoron alkolmatos vtam 
bMynnek hogy ty horaatok meimyk (Komj: SePál. 45). Alkol- 
matos hellyt keresnec az ftkózetre (Holt: Krón. 64). £s5t adoc 
alkolmatos időbe : temporibus suis (Helt: Bibi. L LL14). Alkol- 
matos nap: dies opportunus (Fél: Bibi. 62X A* menteire alkal- 
matos madarak : aves esui aptae (Felv: ScfaSal. 15). Akármellyic 
lábra illendő és alkalmatos csÍKmák: quadrantes congnientesque 
(C6m : Jan. 600). 2) oonveiüens C. \\ke^ oportet ; erlaubt, an 
gezeigt]. .*Convenienti8BÍmam tempori: az időhöz alkalmatos 
PPBl. Mynden ytkek alkohnatosok (Koent) énnekem de nem 
mindenek baznalnak (Koo^: SzPál. 161). Az oroszlán ieg>'ben 
alkolmatos házat égStexá (Os. K3X Tisztogassuk lelkünk ismé- 
retét, hogy a békességnek fejedelmét alkalmatosan magunkhoz 
fbgadhaasuk (Gsiiá: Tromb. 42. MF.). ft) [sufBdens^oonTeniens; 
betracbtlicfa, ziemlicfa], K§t embemec tanubizonsága alkalmatos: 
verum est (Helt: UT. b3). Alig vala czac annyi, kivel fŐkélyes 
bőrét bé íŐ<&ette vobui alkohnatossaii (Zvon: Fost IL30). Az 
ellenkezések egybe békéltetési a todős emberek elméjét is 
alkalmatoson farasz^ (Páan: Kai. 612. MF.). 

AlkalznatOBÍt : [aptum íacio, adapto; geeignet machenj. 
Alkalmatosséttya őtet, hogy elhihesse azt (MHeg:TOsd.s 61. 
111). Alkalmatosétatnak ismeg felkebii, ha el esnek (MHeg: 
Preb. 38). 

AlkálTnatOBság : 1) opportunitas, habUitas, dexterítaa, fiid- 
litas C. [tauglicbkeit, eignung]. Simeon jövendölése olly alkol- 
matosságá, az mellyel illendőképpen végezhettyAc az o esztendőt 
(MA: Scult 89). S) oocask) C Ver. tempestivitas MA. gelegeoheit 
Com: Vest 138. Az fldőnek alkolmatossága szerént bizonyos 
ábrázatot vesznek magokra (TelrEvang. 1112b). Sem kedvem 
se alkohnatossagom nincsen ászellyel való iáratban (Poenü 14). 
Az ő Írásoknak alkahnatossága nem hozta, hogy ezekről bbM- 
lanának (Pázm:Ka]. 617). Tőb régi dooturok szavaitis más 
alkalmatossággal fel-jegyzettQk (739). Kfildené bárcsak Kővárig 
jó alkalmatossággal (MonOkm. VI.40). Múlattam-e el akármi jó 
alkalmatosságot (RákF: Lev. 256). Megemlékezvén minden elő- 
forduló alkalmatosságokban arról (Fal: NU. 277). Legelső alkal- 
matosságkor megmondanám kednek (Mik: TLev. 27. lev.). ft) 
commoditas C. Ver. [utilitas; vorteil, nutzen]. Nem keresi ezzel 
Isten országát, hanem a fbldi hasznot, és maga alkalmatosságát 
(Pázm:Préd. 981). A' fösvénység életOnk alkahnatossá^t raga- 
dozza (795). Ig^-enes úton kel járni, ha az kerületben nincsen 
alkolmatosság s haszon (Pázm : KaL 797). Ki nem látja csak 
nem mindenektől a világi alkalmatosságokat imádtatni? (Uly: 
Préd. L16). Én a jó alkalmatosságot keresem : die kommtichkeit, 
la Gommodité (KirBeszL 55). 

AlkaJmatoBtat : [applioo, apto; anpassen, anwenden]. Az 
Istennek lelki dolgait okoasan a lelkekre és lelkiekre alkal- 
matoztatván (Nagyari: Orth. a5). 

Alkalmas: apto, acoommodo &L [anpassen, anwenden]. 

él-alkalmas [ehilkalmaztat?]: a? Midőn ontán ez világra 
sz&letik, meg vaHostattya allapattiat, es eKalkatmaztatik azoknak 
aemléléséie (Lép: PTttk. IL170). 

mSg-alkalmaa [megnalkalmaztat ?] : es9 A* tollal avagy pen- 
nával, mellynec az orra a' penna cnnáló kesetskével alkal- 
maztatik (csináltatik) meg: scalpello temperatnr (Oom: Jan. 155). 

Alkalmastat : cv> Alkolmaztatlya magát az dologhoz (MA : SB. 
327). Magokat alkolmaztassác az halgatoc elmeiénec gyŐngesé- 
géfaes (Zvon: Post L399). Keveset haosoál vkire nagy dolgokat 
bíaaii, ha azokat maga dicsiretire és bOcsilleteB méltóságára 



alkolmaztatni nem tudgya (Prág:Serk. Előb. 49). örtSkkévnIó 
világosságának fényét a te gj-arlóságodhos alkalmaztatta (Oi'izi : 
Síp. 672). 

el-alkalmastat : [dispono; einrichteu]. Minden b&nből ^r 
tétsuk ki szivibiket, és ágy alkalmaztassuk el, hogy abban 
Jésus alkalmatos helyet válasBBon magának (Osázi : Síp. 684) 

Alkalmaztatás : [acoommodatio ; aiipassung]. Az or>'(js duc- 
torok nélkftl szökősöknek magok alkalmaztatásariU (Felv:SGh. 
SaL 4). 

Alkalmaztatott: [aooommodatus, proportkniatas, aptus; 
angepasBt, geeignet]. A' közép termetft ember leg szebben alkal- 
maztatott: optíma est proportionatus (Cbm: Jan. 45). Ax űd5 
essőre igeu alkalmasztatott (KBécs. 1666. D3). 

[Alkhat-ik] 

Alkhatatlan : [insociabiliter ; unvereinbar]. A gond, méreg, 
kárvallás alkhatatlan ostromolják nivét (PaltNU. 262). Az 
igasság és hamisBág az emberi gyarkíságot alkhatatlan Urják 
(Fal: ÜE. 380). 

Alkodhat-ik : [oonvenire potest; sich vertragén können). 
Egy királynak három fia mikor az orsságon nem alkodhatná- 
nak (Pázm: Préd. 211). 

mSg^alkodhatik : co Ez oraig sem alkothattanac meg 
raita, mellyic sectába talaJtaszec az igaszág (Tél: Rövlr. 34b). 

megalkodhatatlan : [insociabilis; unver8{lhn]ii!fa]. Nac^y, ép 
meg alkoodhatatlan egyenetlenség támad naponként kőzŐltők 
(Pázm: Kai. 351). 

Alkodtat: [oondlio; versOhnen, ausgleicfaen]. Alkottató: 
pactor MA. 

mSgwalkodtat: co Az urak addég járának a keet fejede- 
lem kOiOtt, hogy meg alkottaták (Petfaő: Krón. UL Gg. MFX 

Alkomány : [opus, res creata; werk, geschöpf]. A tOrt^kOk . . 
nem oly alkományi az istennec mint mi (Téí : FeL 84b. 63. 153. 
Tel: Evang. 1.318). Kiki mind az fi feienec alkomá^yat és ta- 
lálmányát kőnetuen (Mon: Ápol. Előb.). Az te munkádat farkas 
alkomanianac fogyac iteluie (2). Ki legyen az Antichristos meg 
tnzonietom, nem magamtol talált alkomanyai (437. Mon : KépT. 
133). Dichertenec vram tégedet núnden alkomanyid, kezeidnec 
alkomanit en istenem ne utald meg (Pécsi: Ágost 95b). 

Alkot (ít/Xa^ó, ciMa^mány QyOngy: Rkosz. L185. MF. oUutei 
Tel: Fel. 15. aau^tanád Zvon: Post 1.2. alkut Pós: Igám 1.625. 
GKat:ritk. 1119. dhoiUi Helt: UT. £7. olkUvéay Helt: Mes. 
140). 1) struo MA. [paro]; herstellen, verCsuseu, Adámi Spr. 
Alkoe temagadnac parázna fiakat (BécsiC 181, 59). Alkosaonc 
ith három hailakot (MünchC. 45). Alkotta ő hazat (26). Alkos^ 
satok nekŐnk enuőnk hogh égőnk (WinkC. 145). Alkotanak 
kenetőketh (229). Nagy sok kastélt csinála, efős klastromo- 
kat, nagy sok teroplomokot mind kastékiak alkota (RMK. ^^^29). 
Vala az palota ^kesen alkotua (Kák : Sáms. B-i). MidŐn boloiid- 
sagidat alkotod, tre&ls Írásodban (Mon: Ápol. 258). Valamit 
ekkorig nem alkutot, ez után sem alkut (Pós: Igaza. L625'). 
3) apto MA. [anpassen^ Osoda hamar szerencze vattozassa, A 
hozza ember magát vgy alkosa (Valk: Barb. MF.). Alkutni az- 
az őszve-békéltotni, őszve-szerkeztetni (GKat:T!tk. 1119). 

be-alkot : 1) [colloco ; faineinselBen]. NŐmős koporsót alko- 
tanak, kyben zent Eleknek testetti nagy tyzlősegel bealkotak 
(KazC. 82). Igen szép koronát cnnáltatíbak, kit Sándor fejében 
béalkotának (RMK. IV.172). 2) [reparo; herstellen]. Serény- 
séggel az vitézec forgódnac, nappali rontást éyel be«lkottánac 
(T!n:131). 

figybe-alkot : [ooncinno ; Basammenpassen]. Az ékesen nM 
vers asenő verseket es rytlimusokat ekésen egyben Okget, rakó- 
gat, alkut (Com: Orb. 754. Mi .). 



65 



EL-ALKOT— ALKU 



alkuzAö-All 



66 



el««lkot : (xppKoo ; anpiURen, Rnbeqaemen]. Ugy rendelte el 
dolggtas bAn^ embernek, hogy csak 6, az poenüentia tartás által 
el alkúflB magát (Lép: FTQk. L189X Jelentette as nagy nehea- 
téf^ máj neheaen alkodtyak el magokat as effi&le bAn tévAk 
as pueuileut ia tartásra (193). 

fol-alkot: [creo; schaffen]. HisBsem az istent, hogy az ki 
folalkutott és ezben az allapatban helyheztetett, gondomat viseli 
i.EíKtM. 191). 

hoBsápalkot: applioo MA. [anpaasen]. Hoczá^ükutó: accom- 
modana PPBl. 

mefl^alkot: fparo, strno; bereiten, errícfatan]. Paranőola 
meiralkotni a magaseég^ kerestet (BécsiC. 61). Megalkottatnak 
Jodanak városi (ApoiC. 21). Megalkotaak az vachorath (WinklC. 
146. NádC. 119). 



oflBve-alkot : ooapto MA. [i 
tóti: oondmiatiis PPBl. 



'H'tl'-. I 1^ 



Jól dsKve-alko- 



AúiCtÁa(cdhUtíu Lép: PT»k. II108. <ükutd* Tobi: Vig, El^. 
1 1.) : 1) effmnatío, creatb Kr. [scbOpftmg, eracfaaíAing, bereitung]. 
B^feregsalooÚias: veneficia (NémGl. 322). A nemzesbez járni az 
alkoCaa, meQyel a mag az él6 testnek tagjaivá és résaeivé 
lenen és formák)dik (AOiere: Enc. 141). Két dologban elM 
meg a mi teremtésffaik egyéb állatok alkotását (Pázm: Préd. 
1088X S) [opus; werk]. A forrás 6 vizenec (oEnsat mesterséges 
alkotással a varos k^iől vizi (BéonC. 2S\ 

Alkotmány {alhUmány PiB-.íg^m. 69. Tof:2^1i 586.): 
slmdura , aedificium MA. [werk, ban, gescbOpf]. Gy^ydrkddénec 
az 6 keseknee alkotmányában (HeH: ÜT. h4). Vram az te kezeid- 
nek alkotmam az egek (F^hTto. 37X Az gyertya tartiSnac az 
ó alkiitmaiqfa (lactaia) merft araábdl verettetet (Kár: BibL 
1.126. 462). Heted napon elvégezte isten az 6 alkotmányát: 
eomptevít opus sornn (MA: BiU. 12). Ez világnak alkotmáx^ 
(Zvod: Post 1.32). Jemsalem ez az illyen drága alkotmánya 
seent város (IL254X Az aL Istnan egyhaza f5l&t láttatott nagy 
alkotmány mint vmi nagy gerenda (Zvon: Osiand. 208). Gachoda 
sB^nsese ei taUlasa által iteled azért hogy epetet&t ez az 
nme alkotmány^ya (136X Miképpen álhatnac meg az nagy 
épfiletfi alkotmaqyoknac fedelei ha az fundameotomok el rorool- 
mc rPrág: Serk. 671)l Csodálatos alkotmánya eszkttze a fölséges- 
nek (Onzi: Síp. 197)l 

Alkotó: opifez MA: [andor; achspfer, verfasser]. Az alkot- 
mány mondgya az A alkobSja fetól : nem csinált engemet (Szár : 
Gal DX Ez vflágiac alkotója (Prág: Serk. 189). Az or szenved 
az szolgáért) alkató az alkatmáoy^ az emberért az Isten 
(Gyfingy:RK. 185). 

Alkotviziyistmctura, aediBdam MA. [werk, ban, geschopf]. 
^toodgyaé 9» alkotvány (figmentnm) az ^ alkotdnak? (Helt: 
LT. r2X Az egec az te kezeidnec alkotnani (Szék: ZboIí 104). 
Ehége^ Moses az egész alkotvánt [a sátort] (MA: Bibi. 1.87). 
As iiten minket, az & alkotványit meg-tartot (Mad : Evang. 4). 
A világnak kfllsA alkotvá^ya, vagy a f5Idnek kereksége (17 1> 

Alku (aU6); 1) oompetem^ aequnm, aooommodnm MA. [pas- 
ffltid, geeígnet, schkkficii, eriaobt]. Igen alkó erre meg^tartammk 
a* tudós Basának deciarati6{át (PÓs: Igazs. 31SX A* hibákat 
mind ide l e -jeg j íze g ctai alkónak lenni nem ítélem (GKat: Titk- 
1097). Kit nem aOco csak meg gondolni-is annál inkab meg 
mondani (Gyaim: FeL 175). Az istenek savát nem alkn meg- 
vet iQyfla^ : Char. 264). B izo ny os nemélyekTe nézve nem 
alka az igyenes igazságot tiostán, pusztán mondani (FU: UE. 
490)l a gondolatlan igéréit, 'vagy ereden eltekéig jó alkn 
iiM^niirf^sni (494). S) [pactom, cu n v e utio ; tertrag, fibereinkonh 
oien). Iban a vásár! kém az alkn (Safinyi: Mártír. 102. MF.). 
lásanmdSk Ak is dorongokat, Jó alkoia venk egymásnl dol- 
gokal (Oy<h«y: KJ. 90jl Vess jó námot azflkségedrfli es mára- 

M. VTXLVTdBT. SZÓTÍH. 



dékidrul, a többivel szerezd meg a mennyországot Istenes alkii* 
val eladandó (Fal:SzE 538). Meg lévén már a kötOtt alku 
kOztOk (FVü:TÉ. 636X 

AllnigáB : [pactum ; vertrag]. Az országbefí község felól igy 
lón az alkuzás (MonTMR V.23). 

Alkudás (alkiodds Ver., MA.) : conoordia Ver. padjo, oon- 
ventio MA. [Qbereinkommen, vertrag, unteitiandlungl. Az vité- 
zekkel ha mi alkudás lehetett volna, azt az fiam reám bízta. 
Jöttek hozzám alkuvás színe alatt (LevT. II218). 

Alkuváa : conventk), contractos C. alkuvás, alkovás : pactio 
MA. [Ubereinkommen, vertrag, nnterhandlung]. Fel-bontam az 
alkalmot, alkuvást: ^udificari locationem PPBl. Ott kOztfink 
semmiképpen véghez nem mehetett az alkuvás (ErdTtfrtAd. 
1266). A várbeliekkel a tOrOkOk alkuvásba indulának (Pethó: 
Krón. Z4b). BGntsem dolgod törvényszékre menjen, jobb alkuvás- 
képen inkább kedve teljen (PhilFl. 26). 

1. ÁJjLi mentum C. manlla MA. [kinn]. Fékbe tórd meg 
ó alokot (DObrC 79X Elsó foga iSlsó alán az ke^^onac (DebrC. 
450X Zabolaba wnekyk abloth meg zorohad (KeszthQ 72. 
TihC. 106. WeszpC. 68). Az állókat meg kel ssorittani szabó- 
laual es fekkel (Szék: Zsolt 29). Szamár állával véré: mandi- 
bala asini percusstt (MA: Bibi. 1.232). Étel kJSzben a felsA állát 
mozgattya (Com; Jan. 48). Miért borotváltatod el, telán jób a 
tar all (Cbegl: MM. 145). 

[Szólások.] Józanok a restelkedók is, de kételenségból, mert 
dolgozni nem akarván, felkopik az állok (Osózi: Sip. 
140). 

OBont-áll : [maxilla, mandibula ; kinnbacken]. Fel ragadwan , 
[Sámson] egy meg holtli zamaar czontfa alat (JordC. 342). 

Állaoskó: [mentum; kinnchen]. Kicsiny fejecske dáris 
seínft vOrOs júftkacskac, kettós gereísdG állacskója (Príig:8erk. 
263). 

[ÁllAB] 

Allasó : mentale ; kinnreif Pesti: Nom. 102. A lovas a lovat 
állazóval megtartóztettya (Com: Jan. 86. Com: Orb. 169). 

S. ATiTí; 1) sto C. [stehen].'Kin áflok: exsto; lesben álló: 
Bubs o Mor C. Hohialtol foguan al a mezSn (BécsiC. 4). Loi^enec 
vezteg allo kezeid vezteg allo zemekel (VitkC. 66). Mynd az 
sokassag al az tengher pai^an (JordC 392). Az tfae pénzed 
nálam allot kezkenAbe tekarvan : habni repositam (595). Bűkor 
alana az imataagba iwne hozza az wrdwgh (VirgC 22). Beaárva 
hadta az aytót állani (MA: BiU L102). Ágy lábokon álló ágy 
(Com: Jan. 112). A veszedelméé elótte állanac (195). I^ó 
betegsége van olylyan hazá.nak, hol a jobb törvények tsak falon 
állanak (Orc^: KOltSz. 19). S) [consiste, asristo, acoedo; sich 
stellen, sich hegében]. Mellé álk>k : assísto C Mellém, hozzám 
állott: er hat sk^ za mir geschlagen (Ádámi: Spr. 187X Reggel 
elódbe állok : mane adstabo tibi (DObr.C. 18). Nem io vtra min- 
denre álla : adstitít omni viae non bonae (85). Imacsagnak állok: 
orationi inBtantes (286X Ky ky mynd álla dolgaraa (ÉrsC. 449). 
Az ember elszakada istentU, az OrdOghOs álla és birtoka alá 
veté magát (Tel: Bvang. IL69). Attyafia elóáhán az jóoEágnac 
melléjé akar állani [ás azt meg akarja váltani] (MA: BibL 
L113X Egy sereg labanca a peijébe lesbe állott écaaka (Monlrók. 
XXIII.432). János király magátnl nem bírhatván vele, Lengyel- 
oroBágban állott vala (Szál: Kión. 14X Ctaengó fUók lésnek s' 
bel^k áH zágás (Féhr: ScUSal.* 2SX Rákóczi mellé állanak 
kik magyarok, már nem svábok (Thaly: Adal. n.S39b). Killyeb* 
állottam a világ zavaroa gon^aibúl, magános életre adván 
magamat (Fái: NR 10). A fejében áU az embernek [a bor] : 
er steigt einem in den kopf (KirBen. 68). S) (oocqpo, obsido; 
beaeteen]. Rendet állanak vala a* A tMkókkel (Cbegl:Dag. 
EUH>. 30). Úttya igen akadályoa, a' ktt kapitányok állanak 



71 



megállanAs-vesztbg4ll 



VIB8Zá-ÁLL~ÁIlJkP0I>-IK 



72 



axQD vidám ortiával miod a két meroifaiét (FYd: UE. S9S). 
Látván a bírák, hogy tsoda képen meg ál(ja a rosta a vútel 
[nem foljf ki belőle], elhitték hogy bűntelen (Fal: TÉ. 643). 8) 
praesto MA. haltén, leisten (Com: Vest 142). Valamit kesdenénec 
végezni az onBsagban, A meg akarna ászt állani, és erftben tar- 
tani (Helt: Króa 74). Hititis megh allia (QiomaC. 12). Sokat 
ígér aaóual, de keueset áll meg benne (Decm: Adag. 265). Meg 
nem állana, tartaná, a mit ígért (Mad: Evang. 383). Valami 
színes béketHéget rwnálának ugyan az tOrOkkel, de nem sokáig 
állák meg (Monlrók. VIIL350). Vallas-tetelet meg allya es 
meg tartya (\'er: Verb. 110). Noha megeskftdt, de nem tar- 
tozic azt meg-állani (C^l: Japh. 102). 

[Szólások.] Vgyan csak 6 raita áll meg minden: ntram- 
que pwginam fadt (Deori:Adag. 106). Szó meg áll nála: 
tedior homo PPBl. Meg-állani szavának: manere in 
*yiatíU> PpBL Afe^áUcmi vnUn: Judának beszédin mindnyá- 
jan megállának (R&IK. 17). Az ó értelmén állot- 
tanak-meg: sententia ülius *pnievahiit PPBl. Ynkaab kellene 
az romayaknak sentendayan meg allany (ÉrdyC. 547). A cal- 
vinisták nem egyebet kiáltanak, hanem hogy 6k a az. irás 
i t i 1 e t i n m e g-á 1 1 an a k (Pázm : LuthV. 130). Bátran meg- 
alhatunk Bellóni Péter saván (Moln: J^ül. 359). Meg álla- 
na ké azoknak az az. jámboroknak tanításán (Pázm: KaL 
142). Megállani vmit: Bosszút megállani: [uldsoor; 
rache üben]. Alyatok meg bozzumat az en gonoz elensegemen 
(VirgC. 63. 91). Isten szolgája isten boozujanak meg alloja azon 
az ki gonozt cselekddendik (Szár: Cat Q4). Oly szolgát szeretek 
én, az ki, az gátot meg állya(Decsi: Adag. 229). Vak>ban 
meg kel ám a sárt állani: omni pede standum (Decsi: 
Adag. 180). Bieg állaúi az sárt : gradum figere (237). Meg- 
állani szavát, tartya bűnnek (Zrínyi L36X Szauát meg állya 
(ülyef : Jephta 7). 

mégállanáa P [cessatio ; das aufhOren]. Ha az megh alla- 
nasnak [meghallomasnak ?] vtanna esmegh el eredend h^ raytta: 
á post emundationem mrsus creverit macola in came (JordC. 98). 

megáJláa : 1) instítío, permansio C. [das stehubleiben, stUl- 
stehen]. Semmi meg-állása nincsen a kevélységnek (Pataki: Reg. 
180). Boszi^jánac megállása (Zvon: Post Lll). 3) [oessatio; stOl- 
Htand]. VízéUet megállás: ischuria; tOrvéqykedémek megállása: 
justitium C. S) [observatio ; das haltén, worthalten]. Megállása 
az alkalomnak: dictorum *oonventorumque oonstantia et veri- 
tas PPBl. [Szerződés végen:] Emek erdssQgere es megi aUsara 
fogad[u>ik hdtftnkre, hogi megi aliok (RMNy. IL22). 

<>BBBe<4ll: 1) [oot^angoir; sidi verlűnden]. A véle (teve- 
állott vocáliaról vészen nevezetet mindenik ooosonáns (CorpGram. 
594). S) oonstagno C. [zofrieren]. 8) [ooncinnor; zosammen- 
passen]. Te tudod micsoda tanácwcsal írtad ezeket, de nem 
szépenn állanak (tané (Bal: Oslsk. 43). 

[Szólások.] Az újonnan kezdett tudomány az régi keresztyé- 
nek vallásával éllel áll Oszve (Pázm: Kai. 144). 

ÖBaaeéUáfl. Az égnec mellyw egyarányú Onveállása alatt? 
sub quo parallelo? (Oom: Jan. 171). 

re4-áll : consentio, adsentio PP. [darauf eingeheu, zustimmen]. 
Hozzaia hyuatha the nagyságod hogy fyat tanoytanam. Mely 
magzatyanak tanoytasara en rea alleek (Koroj : SzPál. 4). 
Beszédére rea allot (Mon: Kép. 26). 

vesstSsT-idl : [sto; stiUstehen). Le^enec veeteg aUo kezeid, 
vezteg allo zemekel (VitkC. 66). Szoktanak veszteg atnan 
(stantes) kdmfiiVii (Fél: BibL «^ Az nap vezfeég állott az 
Joznénac kfiqyArgésére (BIA: Scnlt 254X Egy veszteg áUó csen- 
den tó (Pázm: KaL 134). Veszteg áUó avagy állandó jóckal 
b6v61kUvétt: bonis immobifibua (Gom: Jan. 188). Veszteg aUo 
[ingatlan] kxag (Ver: Verb. 203). 



viSBaaráU : [confusom est ; in unordnung sein, zerfiűur&i seinj. 
Az hazára gondoth wyselyen, merth ygen wyzza ahuk az benne 
valók (LevT. L19). 

Állandó : stabQis Ver. statarhis MA. [standhaft, dauerliaft). 
Állandó, az mit mázzorra eltehetnek: conditivus C. Allsndu 
volta: imnratabilitas (JordC. 808). Taiuichotfa tartanak kyk nem 
lenek alandok (KulcsU. 38). Fogadáaa nem lészen állandó: 
vota irrita (MA: B9>1. L149). Az isten az változásokat ígazf^tt}?! 
állandóképpen (577). Az isteni tudomány az ó tisztaságában 
állandójú] marad (Pázm: LuthV. 35). AlUndó teillagok: stellae 
fixae (Gom: Jan. 8). 

ÁllandÓB : cv így akartuk, hogy légyen az végezés kOztiink 
állandósan (MonTME. rV.255), Bottyányi háznak kdsziklás, állan- 
dós órókSssége (Bíió: Préd. A.). 

Állandóság : stabilitás, duratk) MA. [dauerhaftigkeit]. Nem 
órizík alkotmányokat, mellyek állandóságokban maradnak m-i- 
terek gondviselése nélkül (Pázm: Préd 66). Gyémánt állandó- 
ság (FU: Vers. 900). 

Állandóaág^oBan : [oonstanter; standhaft]. Állandóságowau 
szeret isten (Zvon: Post L901). 

Állap-ik: 1) [consisto; stehen bleiben]. Allapeek neinely 
zemely ez fráternek eleyben (DomC. 153). Az wmak angyala 
melleiec allapec (Bom: Préd. 34). Helyre ez nem allapic (Valk: 
Geo. 13). Ket fir6u mellejók allapek (Szár: Cat J2). Allapek 
6 kóaókben: stetit iuxta íDos (Fél: Bibi. 87). 2) [subsisto MA. 
[stehen]. Allapöc 6 orcaia dót (BécsiC. 37). Ki meod vegigleii 
allapandk:: perseveraverit (MttnchG. 58X Hegeken állapnak 
vizek (AporC. 66). Holwal eletted állapom: astabo tibi (KulcsC. 
6). Jesus az parton allapec (Bom: Préd. 234). 

f51-állaplk: [se erigere; sích auírichten). Josefnec keueie 
fel aUi4iec (OuaryC 26). 

mesr-állapik: 1) subsisto C. [consisto; stehen Ueíben]. Elótte 
meg allapec (GuaryC. 57). Megh allapanak az ayto elfá (JordC. 
742). Ek f&ld ew helyéén meg allapyg (ÉrdyC. 19). íme az 
o^Uag meg allapec (DebrC. 336). Mykeppen neki tetueek, meg 
allapeek neky urvnk Cristus (DomC. 260). Meg állapéc Salomoii 
az wmac óhára elótt (Kár: BiU. L310). Megfdiapéc az felhó : 
recubuit (MA: Bibi. L129). 8) [persevero; feststehn, in geltung 
bleiben]. Meg eskóweek ees eróssen meg aalUq>yk ó fogadaaiw 
(QDechC. 53). 

Állapat: [fiuáo; sdiOpfen]. Ky Mei sorzette, allapatta: qiii 
fedt Ulum (Komj: SzPál. 423X 

Állapit: stabilio, coUooo MA. [stellen, feststellen]. Poetác 
verseinec b&ségében szokta tanétását áUapétani (Zvon: Post 
1.4). Az második argumentumod ugyaq azonn tóredékeny lábra 
állapftfaatik (Bal: Ofdsk. 215). 

helyro-állapit (helyére állapit): [restauro, restituo; her- 
stellen]. Valami eraie el megyén betegségében, ismeg azt étellel 
es itallal helyére allapethattya (fVank: HasznK. 25)l 

meg-állapít : [consistere jubeo ; aufhalten]. Porkoláb uram 
menten meg állapita bennünket (Pós: GBot 78). 

Állapod-ik (meg álapadiM Helt: UT. Co6l MA: Scult 428): 
1) subsisto MA. [stehen bleiben, sk;h stellen]. Alatmmib* szol- 
gája, elvetetteb* rabja eleibe álUpodik? (Pázm: Préd. 16). Az ti 
hitetek nem az emberi bölcsességben, hanem az istennek liatal- 
mán állapodgyék (Pázm: Kai. 48). Ib a szomorúság a jámbor- 
ságnak képében állapodik elódbe, vigyázz (Fal: BE 615). 2) 
[valere ; gelten]. Ssnkséges a keresztségfaez a víz is, mely nélkOl 
a sacramentnm nem áUapodig (Illy: Préd. 195). S) [oonsbo ; 
bertehen aus — ]. Tekéllet^i isten, tekéUetas ember, okos lélak- 
bői és emberi testbA14Uapodván (Pámi: Imáds. 47. Bíró: Aogy. 
171X Ctaik DMg magyarámi akaita, hogy a nagy város minémfl 
emberekból áUapodSk (Oly: Préd U35>. 



73 



FöLrÁLLAPODiK— Állapot 



Allapotos-vísAr-AllAs 



74 



|iol«éllapodik : [sargo ; moh aufióchteDJ. Blinek utánna egy- 
anr felállapodolt^ soha le nam omol (Páan: Kai 413). Ab anya- 
flBaQ^eKy-hásnak felállapodott falait rontja (PizmtPréd 293). 
A Eyoag6g^ igái el-rontattak : aas anya-fleent^gy-ház felállapo- 
dott (559X 

mSff-áUapodik : oooasto, soImhIo MA. [stehe nbleiben]. Meg- 
laapodánac as nriec^ meg állapodánac az tengernek faaborgáai 
(Zvott:Pofll L345X Miben állapadot legyen megh valakinek 
ip^aasaga, as magyaráztatik meg: statos jnría deciarator (Ver: 
Verb. EMb. 59X Állapodgyál-meg egy kevéssé, kedves olvasó 
(Matkó: BOsák. 25). Legottan megállanac^ meg411apodnac (Oom: 
Jan. 210)l 

megállapodás: [institk); dasstehubleiben]. Megállapodásnak 
Diódgyát: modum sabóstendi (Ker: Préd. 183). 

nap-mosállapodás: [solstítiom; sonnenwende]. Legfellyebb 
lévén [a nap] nap meg állapodást ád (Cóm : Jan. 7). 

megállapodott: adnltus C. [erwachsen]. Cbristoaiac meg 
álapadot Ordg voltánac mértéke sierént: in mensuram aetatís 
pleuitadinis Christi (Helt: UT. Co6X Meg allapodot dreg (Bom: 
Préd. 247> Megállapodott regzdtt ember [volt fölfeaeftésekor 
Krintus] (MA: Scnlt 428). Megállapodot emberkorokba juttak 
(Var: Verb. 282). Meg állapodott időmben (Debr: Ker. 30). Hogy 
a vadállat a gyenge veszszfiket vagy a megállapodott fákot 
meg ne roncsa (Illy: Préd. L278). 

Állapodott: [adnltoa, perfÍBCtus; erwachsen, voUendet]. lo 
6rk6ldi6 aUapadot assaonyallat (Pécsi: SzfizK. 164b). lol alíapo- 
dcK ébne: animos bene oompositas (Enism: Erk. 2). 

Állapot (áUapat ÜC. Decsi: SalUog. 36. Zvon: Post Céúzi: 
.S^ atfai): 1) atatns^ conditio, habitado, habitus C. (zustand, 
hígé]. Mértékletes állapat: temperíes; mértékletlen állfqwt: in- 
temperies C. Jobbágyságból szabadságra ment állapot: liber- 
tinitB9 PPBL Állapot^ serent, ha zys ha házas (ÉrdyC. 622). 
Han allapathbeli embMc tartnao penitencziat (DebiC. 396). 
Vala eleszer egyliazi kyaseb allapatban annak utanna veteteek 
pápaságra (DomCL 194). Ha ugyan azon alapadba marad a 
fiduidéc (Helt: BíbL L DDd3). Az égnek melegh, es aelw alla- 
pottíat remélhetni (KBécs. 1572. E). Minden rendek és állapotok 
kOtoleaségérűl tanftásokat adtam (Páon: Préd. a3). Gyermeki 
álUpattyaval mentette magát (Zvon: Post L3). Uri és f5 alla- 
patbéli rendec (IL602). A boldog serencsés állapotokban fel 
fixvalkodk (Gom:Jan. 196X Az memqóre ű kegyehnétfil az 
ödfinek áUapa^áért lehet, legyen oltalommal (Glér: KárOs. 364). 
Alacson állapota ember (Illy: Préd. 1.366). Elsó bokk)g álla> 
pottyára visasatétetett (Cházi: 8<p. 94). S) statura, corporatura 
C. [status; gestaltj. Nagy magaas allapatw neepek: populua 
magnus et sublimis (JordC. 218X Allapattyaban kysded vala 
iitúyC. 140. TQiC. 99> Kkzoda adhat e^ síngnit az fi alla- 
pattialKis? (Fél: Bibi. 9). Vala Markalf rdoid allapatu ember 
i>süMark. A2). Magas áUapatu emberec: prooerae staturae 
iMA: ifiU. L132). Vannak sok kiasebb allapatu koporsokis ren- 
dibe ee szabna (Lép: PTQk. L83X Igyenes fel serdfilt áUapal 
(UL4^ 91) [opesy res aecondae; wolstand]. Az kSsseg allapattya 
megkiMibedec : plebii opes (Decsi: Sall. 28). Abból is lótetszik 
ugy áUapattyok, hogy királyi ajándékokat adtak Kristusnak 
(Riam: Préd. ISI). Anqyi állapototok vagyon, hogy Magyaror- 
tt^^faan sok várakat birtok (MonTME. nL425). Bjztaga magát 
asal b: állapotra mehet úgy is (Thaly: Adal. 1.241. 242). 4) 
frafastantia). Még yelenhie az zent haromsaghnak allapattyaat 
nykeppeo eegy es barom (ÉrdyC. 564. TShU 12). Az hyth az 
allatoknak, kyk reoMnletteloek, ^ n^ woltba, allapatya : spe- 
randamm mhiÉawtM ranmi (Kooj : fisPáL 450). Isten, ki saeme- 
lyeben barom, de allapattyaban egy (Fiank: HaamK. 77). Bli 
allapata volt az a lelek (Vás: CánCát 467). 



Állapotos : [locnples, (Hwlentus ; wolhabend). ö, núvel nálam 
állapotossab ember, meg toelekszí (Pós: Vetélk. 50). 

Állaptat: [statuo; stellen]. Annepnec közepette allaptatac 
6tet (BécsiC. 21). Allaptata 6tet 6ktepettec(MnnchC. 46). Állap- 
tattá 6 fergetegeket (ApoiC. 78). 

meg-állaptat : cs? Dárius vete zensest en megallaptata : 
proposuit edíctum et statuit (BécsiC. 145). 

Állás: 1) [status, oonditk); zusCand, Uge, stellung]. Meg- 
tértek ti allastokra: redibitis ad statum (EhiC 108). A fftld-le- 
iró a tartomanyoknac hélyheztetéseket, állásokat le-irja (Com: 
Jan. 171). Némellyeket nem tartóctat egyéb attúl, hogy a te- 
kéntetes érdem-állásokra nem léphettiek, hanem a azunyadossó 
nstség (Fal: UK 373). S) statk) MA. [das stehen]. Kinálláa : 
entantia C Allatad feldetfa w allaaan : ftmdasti teraun super sta- 
biliíatem suam (KesathC. 273X KémMc magnnkafr azChrishis 
mellé való állásm (MA: Scult 90). Aaok az népek kik akkor 
az napot lathatnák, az holdnak előtte állasa miatt ne látliassák 
(KOebr. 1619. D5). S) substructk) C cathedra (JordC. 426). [ge- 
rflst]. Az e^haznak tornára allastfa dnaltata (KazC 56). Alast 
zene olymynt hatfaoan sengne magasságra (TelC. 99). A' k^ 
mives a gerendákra csinált állásokra padlásokra hág (üom: 
JaiL 102X Játék némi vakS magas állások ((jyOngy: Char. 2). 
4) [habttns oorporis; statura]. Test állása: statura C Senki 
sem aa ember testének állasából, sem a czillagoknak forgaKS- 
bol az ember halalanac oraiat meg nem tudhatüa (Fél: Tan. 
489). 5) [statk); standplats^ Hajókásás után a higóknac alkal- 
matos állásra (statk)) kell vitettetni (Com: Jan. 91). 

barom-&lláB : [stabulum, pecuaria ; viehstand]. Szentegyházok 
oUyan mint az barom állás (Pázm: Kai. 427). 

boBBBÚ^Űlás : vindkaUk), vindicta, ultk) C. [rache]. Bozwalas : 
ultk) (NémGl. 184X Meg zAnic az bozzu alias (GnaryC. 43). 
Bozzv állasnak kevansaga (ComC 156). Térjen meg a te liara- 
godnac boanznállása: quiescat ira tua (Helt: Bibi. I. RrA). Fel 
ne geriedgien az boszszu állasnak flaesere (Fél: Tan. 328). 
Ne gyfllOllyed fele-barátodat, boszszi^-állást ne keress (Pázm: 
Pléd. 124X 

disaoió-állás : [stabnlum poroonim ; saustall] Cbm: Jaa 77. 

had-áUás: stativa railitum Nom' 335. [standlagerj. 

hajó-állás : navale Nom* 365. [schiíistatkin]. 

juh-áUáB : probatwa MA: BibL Magy. 4. [schafirtall]. 

ló-állás: stabulatk) [pferdestall]; jó ló állás: locus *aptus 
eqoorum PPBl. 

ökör-állás : [bubile ; ochsenstall]. ökOr istálló avagy ókftr 
állás (Cbm: Jan. 77). 

őr-állás : speculatus, ezcubiae C. ezcnbatk), vigyázás MA. 
[wache, wachposten]. Kineckinec az ó santzára Ór állására 
gondgya legyen (BfA: Scult 207). 

Btráwuipállás : co; statk) MA. (MA: Tan. 748X 

saék-állás : jiistitium, tfirvénk^desnek pÓrloHnek megállása 
C. [gerichtBferien]. 

tehén-állás : bostar C. bovile Blajor Szót [ktihstall]. 

tó-állás : [stagnum ; teichj. Tó állásokban széllyel folynak: 
in stagna (Com: Jan. 13). 

út-áUás : [insidiae ; binterhalt]. Az ilyenek út-áláaokkal, eseté- 
patéjokkal e békesség nem bontogatódik semmiképeii (Monlrók 
VnLll9). 

várta-állás: [excubiae; wache, wachposten]. Ellenségink 
mint egy várta-állásokon ólálkodnak reánk (Fal: UR 372). 

yásár-állás: [ibrum; marktplata]. Bleg klUOnbOztette a 
templomot a piatzoktól a vásárállásoktól (Vi^da: Krisst LVIH). 



75 



Vte-ÁIJLiS~HELYREALLAT^S 



KI AuAT— Állat 



76 



vú-áUáa: ategnam BIA. bcus MA: Bibi. 155. fteicfa). Be 
híLytác as vk áUáabft (HeH: Knkt 94. Mink: VK«t 258X Tó 
v&illás: atagnom (Coni: Vest 146X 

vúi-álláaos: stegnatm MA. [teich-]. 

1. Állat: 1) aato, stütuo MA. [stelkn]. Vádoló hizonymgo- 
kai állatni: *n»titaere aociuator^ testes PPBl Allata 6tet 
[Jémst az OrdOfrl a tempkumac teteiöre (MOncfaC. 19). U^ 
ka^ykb« allatbwao hwket (JardC. 7m Hanoa tanokat allata- 
nak hii ellene: atítenmt £alao8 testes (726X O erettee a TereoB 
tengert kétfelé állata (Helt: BibL LgdjL Állata hét jnbot felfele 
(13jL Állaasoa hennftnket as 6 asent fiánac eleSien (Zvton: Fréá. 
L42>. Mást aa heljr&e ne állMBon (MA: BibL L115)l Téged job 
keiére atjámnak állatnak (Zrínji L40)l As gyakig kaiálány 
halála kár, mi oem tojjak* kit állaannk helyében (BákGj: 
Lb?. 168X Nem állata bíniMágot (Qér: KáiOs. 32U ^) [wto, 
infaíbeo; hftnmwi, hindam]. Sebet ónne forrasatani vér áUatni, 
felette igen haamosoc (Mei:HerbL 162). S) [asBero, affinno; 
behanpten]. Ait állatta, hogy . . (MA: Scolt 28, 600). Metn>- 
dom iwámlálhatatian világokat állatot (PríM|f:8erk. 928). Tndde 
cattiolikiMok ait állatják (Qngi: MM. 17, 115X Olly dolgokat 
állatnak és tanítanak, meljek igaz emberaégével eUeokeamek 
a CliriBtamak (PÓs: Igán L12)l A typographia, merem állatnia, 
nem rép inventío (ÖtvMest 2L vmL). Isten egységit vallynk 
és áUatl^ (ÚionicDáv. 13X AOafto rekearték : ooodiMo afiSr- 
matíva (GKatrlltk. 286). 4) stabflk) BiA. [oonfiimo; uotei^ 
stfiteen, bestitigen]. Qmdarkal igiekenk as (k hamis tndooiaiBat 
állatni (Fél: Tan. 228). As » CMlekedetet as Christusfaan való 
igasBBg nem rontia, hanem inkab allattia (289)l A mioemA bíaony- 
Magokkal az régi igazságot áHalom (Pázm: KaL aS). Ei^ bi- 
zonyságokkal állattam (Pázm: LathV. 13)l 

be-állat. Más helyébe bé-áDatm: *ooo|)tare in locom aHe- 
ríusPPBI. 

élő-állat ieldt»4Uaí OQ) astituo, sfato, prodnocs repraesento 
MA. (vorstellen, vorAfaren, lor stelle schafien]. EHhe allatának 
kettót: statnenmt dnos ( Joffda 709X EI6aB állatba as igaangot 
(TShC. 233). Elóallatnán (obtiilit) Bfoses Aaront és as ó fiait 
(Kár: BibL L94X As ember eló-áOalja a kinek adta a leveleket 
(Blonlrók. IIL191X Élőállat némelyeket aaok a Uaoi^yságok 
k^oftl (Pázm: LntíiV. 42). Ha nintmn Qó katona], a porból 
kell el^áUatnunk hadi-népOnket (Zriqyi ai93X T^nr^yfaen 
hogy magát elA állassa: nt se ástat (Oom: Jan. 135X 



Í51-állat: erigo MA. [aofttaDen, anfinditen]. Az scala, kyt 
Jákob láta flel aHatwan (ÉráyC. 576, 605). Az alias fel alattoan 
ala zalla (TelC. lOOX Srabad legyen képet föl áUatni (Mon: 
Kép. 78X Bfinek-ntánna fel4Uattál, wiét mindgyárt el estem 
vóba, ha te nem tartottál-vólna (Pásm: Préd. 72X F^kAvA Intét 
felállatte (IUy:Préd. L340X A aásslók föl állatnak: erígantor 
(Com: Vest 97X 

hátra-áUat: [reoedere jobeo, retro statno; zarficktreten 
lassan, snrficksteUen]. Hattra allattya az yigafanaasagot figaz- 
ságossága n^Dgé álU^] (^y€. 12bL 527bX 



hélybe-állat: [restitno^ rotanro; hefsteUen]. A mely sz. 
k&iyveket Esdras restitmt, helybe-áUatot (Pásm: LnthY. 474). 

hél7re-áIlat.(A€Zy»>«-d22aQ : cv Az nfeanaat helyeere allata 
(ÉrdyC 560X Hatahnoc helíere allattatec (Decsí: SalL 27X Mb- 
deneket hefiere aHaason (FéliTaa 253X Megadta voha beosQ- 
letOnket máamr, de ezt mi most helyre állagok (RákGy: 
Lbv. 72X 

heljreáUatáB (htlyertáUatát) : [restitatb; hersteDmig]. Az 
isteni tisitnlflt heljnre áSatásáról vak> megemlékMés (Úegl: 
MML 21x Bekesegflnknee helyen allatasa A rayta vagyai ^aktx 
GaL BSx 



ki-állat :Tezpoiio; anasteDen). Ek na^ kent [kÓBÓ eszkSztj 
el ky aUathak (ÉnsC. 509X IBA stiáaámkat kMem s álUttnk 
(Kónyi: HBool 104X 

meff-áUat: 1) nsto C. [retíneo; znm stéhen bringen, anf 
hahen]. MegaDatac a hnot (BlOncfaC 83X Meg allata aekerel 
(DebrC. 90x A napot sem allaúiatyai DMg n égbe (Heh: Bibi. 
LcX Hooá hiiián egy gyennetaket kfaeparánt ktettec meg 
álata (Helt: UT. E4X 2) sísto C. .fmbibeo; hemmen, hindemj. 
Az veniec folyását meg allatfai^ : restriogere (EhiC 68X Meg 
alhtha w vedeetfa : statmt proceUam (KeszthC 297X Meg kemé- 
nyíti és megaUat^ 9z ember hasát (Mel: Herfo. IX A bís ahna 
haaoak méneset meg allat^ (BeytfaeA: FlvK. 21bX Vérét meg 
nem állattyak (Firank: HannK. 28X Ez nem igaz patvamak 
folyatását már fellyebb meg-állaltiik (Pós: Igaas. S49X 

ÁUatáa: 1) [statutio, dispositio; das stellao, steOung]. MiU 
helyében vak> állatás: sobstitotb C As UMtoB sereg allatasa 
(Oec8i:8allJiig. 42X SenU as c^yhamM: rendben aUataaarol 
igazan Íteletet nem tehet (Zvon: Osiand. B4X Tana-áDatások- 
ntíkfl] beaséllette (SklI: Vár. lOX 8) [aasertw; behaiiptmigj. 
ÁUatásképen vak^ tagadásképen vakS [positív, negativ] (DEmb: 
GR 37). Igás az elsft áUatásod aserant (QEegl: MM 17, 31i. 
Christns testévé vérévé változásának áUatása (12X Állatasaimat 
megnetik (Gvad: NóTTest 107X 

a. Állat: 1) [status^ oon^tio; zostand, lage, steUmif;! Me^;- 
temek elsew aUatokra: ad prinram statom (EhrC. 112). &Iindez 
barom aÜatbeli embMc [irigyek, gyŰlOlkSdSk, engedetlenek] 
(GoaiyC 2U E^ allatomath awagy n^ woltomat megmoodan- 
dom (ÉrsC. 425bX Az odnurinak égés állattya máara vagyon, 
az udvari, waiahadHágát ekdta, másé, nem magáé (ReödÉl. 
F9X 2) [statnra; gestalt]. Na^ allatoac voltanac (BécsiC. ItM^ 
As ozlop na^ vala es ó altatta igen magas (122X TA kitec 
toldhat 6 aBafiáhoB eg sei«nét (MflndiC 24. DObrC 373). S) 
sobstantia, esnntia MA. [das wesen, wesenbeit). Allattyaban es 
neneben: re et nonne (BirC 73X My lee^ az lelky ysneret 
állattya aerent (Érd^pC. 24X Az wr islen aemeelben barom 
állatban egy (583, 663X Az ó aflattiaba nem vallont el (DebrC\ 
53X Ham egy tennesaetll es egy aUatn en nelem ^el: Evang. 
L204X Nem cbak nevét, hanem állatját is akaik a keieotj-é- 
neknek viselni (IL666V Mert Ae [a k^ek] anoteknec nem moo- 
dattatnac sem allaltíaért az mM chmaHac (Mon: Képi 5d> 
Imádságok és kerent-veténk . . de as miséoek állattya nem 
eaekben vagyon (Pázm: KaL 734X As ou és nj testameotomi 
ncramentamok kOaOtt semmi k&UWnbség nincsen a dobgnak 
vakSságára vagy állattyárm nézve (Pós: Igaasi L50X A bAn az 
embernek eg^ álkt^ áttaQáija (Mad: Evang. 134X 4) ens, 
nsia CL [res; wesen, sadie). Lelketlen áBat: exanimafa il Ewt 
se kerdyed es állatról: de ista materia (EhiC. 51X PUanöolt 
neki ho^es állatról vedeglene: nt de hac re retkseret (BéoiíC\ 
52X Ki &Mki es aOatet mondotte: qni rem detulerat (54X Az 
wráten brthatatlan állat (Ér^yC 596X bien na^ tizta alUt 
(DebrC 438X My aDalfa ember: qoid est homo? (KokaC 12i. 
Ygastalan aBat res li^Dsta (242X Mynden lelky Mcag angiali 
aDath (VirgC. 14 44X 8em aekefeo. sem egy& állaton nem 
meryk meg yndetany (MargL 174X MinemA állat és Id logyeo 
as ign isten (Helt: BibL I aSX Legyenee vilagosíto állatoe a 
mennynec erAssegen: 6ant hmnaaria (Helt:Ba4. L AX Jóálat 
a 06: bonnm est sal (Helt:CJT. L7X Bort es semmi rénegftA 
allatot nem fog inni (Tal: Enmg. L45). As képec lelkeden albt- 
toc (Mon: Kép. 67X Az isten Md áUat (MA: BibL L71X Ax 
ember neoezeto nem mindmknr egy embert, hanem gyakorta 
as egeaa emberi allatot iegyai (Esst: IgAny. 41U A bAn átkowtt 
áttat (Ker: Préd 362X 5) ammal Ver. [tier]. Gonoai áUat : mala 
bestia MA. Mynd&i madarac es e^ aOatok as & felAkhfie 
aerUoec (DebrC 438X FAkfi áUiAoe: ai^antia (KárifiOil. 
L98X Fene állal: bestia (657X BepasA altai (GKat:TSÚL 4í)il A 
tdaok rettantA £^ makacs áUott [IgyJ (kCk:TLsv. 447>. 



77 



asszonyAllat-Allatlan 



AlLAT08-ALLHATAT06SAG 



78 



ABSBony-állat^ aaasonyi-áUat : feimna C miilier MA. 
fwBíb). Aso^yallatokmüc magzatok (JordC 386). Ember ki juaoű 
alUttuI Bktík (BodC. 3). Mykeppen sokasok az gyarló elmek- 
nek as taaaay allatoknak (MargU 36). Fd fö aazanx^yiálatoc: 
maiiereB Dobaes (Helt:.ljr. 15X Tfimél, tengernél, aononyi 
állatná] gcmodb nem lehet (Decá: Adag 94). Bdinden gonoznak 
oka ax asnoiállat (167). Talán núnden tBOzek aMsonyállatok- 
nak hivattattak (My: Préd. L159. Fal : NA. 199). 

aaflBonyáUati : femmeiu C. [weíblích]. EH nem vesteglem 
aamvalaty gyarioaagnak bodogtalan oyaaalyaaagaba (VirgC. 
13d)L AnmyaUaty termerat (ConiC 32X Araonyallaty vak- 
merevEBK (EkmC. 100). AflCBionjwllati oeftneetek, apatusagok 
(6jrarm:FeL 49). 

barom-állat : [animál, pecns; tier, vieh], Négy labw barom 
allatok: quadrapedía (JordG 741, 182, 859. ÉrdyC. 596). A 
tengerben vagyon egy vizi kigyó, rettenetes nagy hooBBÚ barom 
állat (lllsk: VKert 585). 

[égy-áUatu] 

egyáUatuaás : [natora unhu sabstantiaej. Ugyan azon n6i^ 
aofitó as Nicaeabefi gyfllésben irt vallaa kdsibe az egy allatiuag^ 
nac igeiéi (Zvon: Onand. 92)l 

élo-áUat: animana Ver. animál C. tier G6m: Yest 119. 
(Qeven allat tarto hely: vivarinm C.X 

élteto-álIat: elementum C. Com: Vest 127. Az négy elte- 
tev allat (Ooma 8. JordC 861X Az felanw eeltet5 állatnak 
lyse (a levegő] (ÉrdyC. 17, 570bX Engede neki miod ez négy 
ftr eltetw alat, tsn, viz, eg es fwld (VirgC. 36). Bb el mulandó 
vOagnak nogy eUat^r allaty (Komi: SaPáL 265). Minemfl éltető 
aOatokbol alUon as ur vacioraia, tudnia illik, kenerbfll ea bor 
bol (FélrTan. 406X A vk, fold és levegMg a dolgoknak eM 
éltetMűlati (lUy : Préd 1363). 

embSri-áUat : (homo; menschliches weaen]. Zegheen em- 
beiy allit (ÉrdyC. 516X Embery allat twd valaztany yotol gonozt 
(DŐfyy. Ky(k] emberi allatoknak artatok (PeerC. 275. PowC. 1). 
Oh emberi állat (BiA: Scnit 2d3X Méltó hogy az emberí-állat, 
mindenek-felet dkalije aeot nevedet (Páan: Imáds. 12). 

lelkes-AUAt : ammal, animans Kr. [tier]. Monda vr a kego- 
nac: atkoaot les menden lelkes allatoknac k&dtto (TelC 21 IX 
Lelkes állatok. így neveztetnek az okoaaág nélktU való állatok 

(Bod: Lex. 106X 

« 

oktalan-állat: [ammal; tier]. Mind okos alat minth ember 
mind oktalan alat engetec neki (VirgC. 46. DebrC. 56. Kár: 
BbL L97). Az oktalan állatok elégtelenek a tudományokra (Illy: 
Ptéd. L135X 

térdzntett-állat: creatun C. [geschOpf). Ottan n^ynd meeny 
féld es eegyeb teremtet allatok leenek allattyok zerent (ÉrdyC. 
348X Meg bísonittatik mindón ter6mt/kt allatoktol el^eer az 
dtM allatoktol es a kAuektóI (DebiC. 54X Mennek es iwldnek 
es mynden teremtet álatoknak kira^ (VirgC. 44X Te teremtet 
alatíd vagonk (TelC. 266X A ki mindeneket teremtet, eléb való 
a teremtet állatDkná] és Mk mindenhato lelki állat (Tel: 
EvangL IL351X János [evangélista], ki cnk teremtetállat vala 
(Hly: Préd. L52X 

ŐBsó-állat: natatíle PPBl. [schwimmendes tier]. 

vad-áQat: [fera; wildes Uerj. Fene vad állat: bestia (Kán 
IfibL L463X Fene vad állat (C6m: Jaa 199x 

Állati: eMentialis CorpGramro. 318 ; [waentlich]. 

1. AHatlaTi: [accklenB; nnselbstandig^ Ök az flzent lelket 
inoren aem állatos aaemélynek, hanem tsak állatlan avagy 
maffán UHeo erőnek knm tanflják (OKat: Titk. 21^ 



Állatos : [fnibstaiitÍHliB ; weseiitlich]. R^deden megmagya- 
rázván a reménységnek állatos mivoltát (Pázm: Préd. 17 IX Az 
illyen kívánságban vagyon tulajdon neme és állatos mivolta a 
fösvénységnek (358X Állatos, személyes 'wtonnek mondgya (MNyil : 
Irt. 174). Ugy neueze magát, nem állatosnac és sa^mélyesnec, 
hanem a Názáretbeli Jesusnac (Vallást Aij. OoX 

[Állatos, által-áUatos] 

által-áUatosáa: transubstantiatk) 8L OEegl:Dag. IL141. 
Az által állatozásról traiisubstantiaűorol valo tudomány (KCUpk: 
Püipist 198. GKat: VTitk. IL1208X 

(2. Állatlan] 

boBSzú-állatlan : inultus PPBl. [luigerücht]. Bozew allaUan 
el nem mwlatod (ÉrdyC. 633bX 

[ré8sl>ől-állatlaxi] 

réssbolállatlansAg: [individua natura; nntetlbarkeit]. Isteni 
tuli^donságok az Örökkévalóság, halhatatlanság, véghetetlenség 
részbóUllaÜanság (Pázm: Kai. 1766.-Í kiad. 868X 

Álldogál : restito MA. [henimstehen, IMnger stehen bieiben]. 
Az gém ha az meeón áldogal, esót jelent (Os. 1592 MF.X Ide 
8 tova ugrándozva tétováz és áldqgal : desultoríe tergivenatur 
et rastitat (Com: Orb. 886X 

[Állhat* meghallhat] 

megállhatatlan: [inoonstans; unbertMudig]. Megállhatatlan 
és mulandó az testi házasságnak áUj^nttya (MA: Scult 940. 
MA: Tán. 745X 

maga-mögallhatatlaxi: [infirmua^obnozhis; unselbstündig]. 
MA: SE 85. 

Aiiiift.».A.tiA.Ti : iDgtabil», mobilis, inoonstans, infidelis C. [nn- 
bestilndig]. Hw dolgayban alhatatlan: inquietus (JordC. 832. 
859X Awagy hydeg volnaal aoagy melegh, de alhatatlan 
vagy (ÉrdyC. 69X Ez vylaghy alhatatlan eekst (553). [Ez velag) 
alhatatlan es hazug (BodC. 1). Alhatatlan az emberi állat (Decsi : 
Adag. 8). QEigánnális álhatatlanb: proteo mutabiUor (96). Alha- 
tatlan fiigy (120X Mertekletlen es alhatatlan termeséét (Fél : 
Tan. 467X Alhatatlan dolognac alhatatlan az haszna is (MA : 
Bibi. L577X Nem követte a goaosw>knak alhatatlan változását 
(Pázm: Préd. 38X 

Állhatatlankod-lk : tnoonstanter ago, vadllo, titubo MA. 
[unbestMndig sein]. Állhatatlankodni a dologban : *ambigne agere 
PPBL Nem álhatatlankodott, mint a forgó kerók (Pásm: PM. 
38X Mkit az isten navát meg nem másollya, ugy as ao^yaannt- 
egyhásnak tudománya sem álhatatlankodik (Pázm: KaL 576X 

Állhatatlazuiág: instabiliba, mconstantia, mutabilitas, levi- 
tas C [unbestSndigkeit]. Ferteceteasegeth ielentetem elmembe 
vakságai alhatatlansagal (VirgC. 9. MA: BíbL L57& Pásm: KT. 
74. Zrínyi LlOX 

ÁllhatatlaaságoB : [inoonstans; unbestSndig]. Az tatárok 
kivánsága állhatatlanságos (MonOkm. XXIV.388X 

ÁllhatatOB : stabUis, stataríns, constans, inerrans C. [be- 
stSndíg, standhaft]. Álhatatosan: perseveranter, aaseveranter, 
patienter, solide; álhatates vágyok: persto; álhatetosan megállok : 
ooDsto; álhatatos vallás: asseveratío C Alhatatos elmeuel: 
obstinato animo (BécsiC 3X Kezeit alhatatost kiteríeztö : oonstan- 
ter (87X Alhatatos az w kezdet dolgába (MrgC 81X Álhatetos 
endekÓzete vala (Helt: Krón. 14X Álhatetosan megmaraduan : 
perseverantes (Fél:BibL 179X Álhatetos szép idó lesz (MA: 
ScuH 33X Ha egy íbrgo órának álhatetos folyással járó kerekit 
látod. (Pázm: KaL 2X A napnak fényessége álhatetos (Hly: 
Préd. IL258X 

Állhatatoflaág: stabilitás, soliditas, constantia, perseverantía 
severitas C [bestSndigkeit, standhaftigk^]. Vu6ltó na^ alhate- 
tosngban : instanttá magna (BécsiC 16X Mykoron nem volna 



79 



Allít-óeAlló 



STRAZSA'ÁLLÖ— (V^LDIALMA 



80 



testoenek tekeeUetos alhatatoiBaga lelkeenek volna tekeelietes 
erSneghe (ÉráyC. 5& 517b). Latnán benne as w atya es nagi 
twkelletos alhatatosagat (YingC. 27. Kár: BíbL I64U 

Állit: [sisto, Btatuo; stellen]. Maga dolgát j6\ álUtani: *con- 
stabilire rem suam ; házát jó rendbe állítani : *oon8tituere rem 
fimúliarem PPBI. Fel-ffiggeBEtd, állétó font: statera (Com: Jaa 
167). Rendbe állítván táborokat, kihallanak a nagy tágoA me- 
zftre a seregek (Hall: HHirt. 111118)1 Kívántam romk)tt nem- 
setemet talpra állítani (llialy: Adal. 11.252). A tsáadu- eet 
látván flBEekerét állitja, és a ssEántó vetfit magáhoa anSUítja 
(Orc^: KOltSz. 227)l 

bfr-áUit : íllooo Kr. [hineinatellen^ Az víznek a sBéliben János 
deák állítá be ax maga lovát (Monlrók. Vin.372). 

beállitáa: finlocatio; einsetzong]. Nemaeles Cmla Gáspár 
hivttnket asm hivatalnak beálUtására hfiségtek által instelUltatni 
rendeltük (MonOkoL Xiy.l42> 

el-illit : [aveito, depelk) ; abbríngen]. Ha meggondoljuk, hogy 
kár 0r9k boldogságunkat oly kOnz^^ módon vententtnk, elállít 
gonon ssándékunktól (Fal: SasE. 566); 

föl-áUít: [erigo; errícbtenl Ttébét felállítani: *institnere 
collegium PPBL Márvány kftbAl jeles nagy épAletet állítrfel 
(Hal1:HHist m.136. IL46X 

helybe-áUit : [restituit, restanrat; hentellen]. Hogy a trójai 
hadakat megelégítse, bátorítsa, és az elveszendóket helybe állítsa 
(Hall: HHist III130X 

mSg^iUit: [sisto; zum stehn bringen]. Ez okon a gallyát 
ott meg is állítják (GyOngy: Char. 197X 

ÖBSse-illít : [ooUigo, oontraho; sammein]. Állíts Qssze tábo> 
rokat, rabolj, dúlj fel onnágokat (Orcxy: KOliH. 93). 

Állitáa : aasertio Kr. [behanptung]. A mint hogy a kévánás, 
megvetés, eltávoeztatás, állítás, tagadás, kételkedés is csak kOK^mb 
nM^iai az akaratnak (AGMre : Enc 4. MF.). 

Illó: stana, stataríns, stabilis MA. [stehend, bestXndig). Álló 
sereg : phalanx C. Álló almák : *oonditíva mala ; kevéssé álló 
gyflmÖltsOk : *fugacia poma PPBI. (? In fluvium Thyza ad locum 
farkasalloya vocatnm, 1381. ZichyC 1V.182X Álo kéntsed leszen 
mennybe (Helt: UT. ISy Vizálló tócsa (Com: Jan. 96X Hoo^ 
illó^ testéhez álló : un juste-au-eorps (KirBosz. 131). Egy álló 
helyben (Fal: Jegyz. 922). 

ajtón-álló : janitor, ostíarius C. [tOrsteher]. (Helt: Háló. 87. 
Bon]:Préd. 284. Tel: Evang. 11.1015). Ajtón-álló leány: ostiaría 
(Pázm: Préd. 498X Ajtón áUó laolga (BY: SftJáa 89). 

[álAttaráUó) 

alatt&-állÓ8ág:snbsistentiaGKat:MGramm.C.(CorpGramm. 
318). 

boBSEÚ-áUó: ultor, vindex C. [rücher]. Bozwallo: vindez 
(NémGL 184). Meg temel ellensegeth ees bozw alloth (KulcsC. 
12)i Ne légy boszszu álo: non qnaeras a1tk>nem (Helt:BibL 
I. HHhX BotBsszú-áUó haraggal geijedeztek (Pázm: Préd. 90). 
Lá^ bosszúálló fegyverben az svécust (Thaly: AdaL 194^ 

kapun-áUó : atriensis, janitor MA. [tOrsteher). Az kapvvth 
es az emelchyeth az kappwn alkmal fel wonattiiywk (LevT. 
L45. Mél: Jób. 74. Kár: BiU. 1423. in.145). 

láb-álló : [oonstans ; bestandig]. Hazugság állandó nem lehet 
lábálló akármi dologban is (Kisv: Adag. 373). 

[maffából-álló] 

magábólállóság : nmpKdtas GKat : Titk. 292. 

dr-álló (etormnallo Pestí: Nom. 32): speculaftor, eatasoopua. 
C [wlcfater, wache]. Eleibe kelenec az Ar alloc (GnaryC. 56> 
ör alkt aereztenec e^ magas h^n (DebrC 328). Örallo 



istnisak (Mel: SzJáa 223). 6r állókat heliheztettem (Mon: Ápol. 
485). Sfaisás ftr álló (BÍA: SB. 72). önUIója és feje-fislett vigyázó 
óltahna annak, a ki ótet saereü (Pázm: Pf^éd. 631). Egyednl 
legyek-e én ór-állód, ki megSelentsem vesndelmedet (Zrínyi 1L162). 
Ör álló stráaa (LászI: Petr. 110). 

strássa-álló : excubitor, vigil,8tationaríu8 MA. [wache, schild- 
wache]. Straaa allo vitézek: *stationarü milites C Stiasa álló 
sereg: statio MA. Strasa allo uitez (Bom: Evang. L28). 

Ú1>álló (ulon'áUó, rabló Matkó: BGaák. 157): granator C 
[wegelagerer]. Utállo latrok (Kán: Kit 236). Ha ótállók, egyéb 
latrok, tolvajok találtatnának (Monliók. VIIL193X 

Állóság: : stabilitás Kr. [standhaftigkeit]. Erdősen állóság: 
fixitaa [a testek részecskéinek egymáshoz erfis tapadása] (AOere: 
Enc 127.) 

AUjÉIjUJA: Másod eneklees az alleluia, ky iegzy ez 
angeloknak evrevmevket menyonagban (GomC. 374). 

AT.TWA (óma Fal: Vers. 903) : pomum, malum C. [apfelj. 
Almafa (1225. Jem.X Fftgenec eló almaia : príma poma ficul- 
neae (BécsiC 193). Kertében rosakat zedók almakal egietAm- 
ben (DebrO. 186). Magas tak, es nagy édességes almák wad- 
nak reyto (TelQ 273. WinkC. 362. NagyazC 121. Zrínyi L 99). 
AssBií alma (Radv: Osal. 11.63). Szemeid igazan nezenec, es 
saeemed b6re almaia [pupilla; angapfel] lepessedet eU^I vegye 
(Pécá: fizOzK. 81X Az almának kfil^b kfliAmb féle nemét és 
nevét mind le-imya, majd haszontalannak és lehetetlennek 
itélém . . A nevekbe annyi [a küMmbség], hogy n&mtt csak 
a szomszéd fiüukbann-is kfllómben nevezik Aket En csal enn}> 
hányat nevezek kdzzftlÓk, a mint ide Posony- és Ondlókftztáján 
nevezik ókét (lipp: PKert nil42). 

ádám-álmája : frumen C. MA. larynx PP. [adamsapfel, 
gurgelbein]. 

arany-alma: 1) malum aureum Kr. [goldener a(>fel j. Venns 
ada neki barom arán almát (BodC 19). Az arany-almára, mellyet 
a királyok kezekben hordoznak, keresztet tsináltatott (Pázm: 
Préd. 1217)l 2) [malum aunmtram; pomeranze]. Aranyalmafa 
vagy narancsfa (Vali: OrvSz. 7). 

báUn^alma, kétféle : egg>ik nagyob, kinek fele szép piroR, 
fele párga édes bor izfl. A második aprób, sárga, és csak néhutt 
vMs, savanyu (Lipp: PKert IIL144. 92). 

birs-alma (hU atma C. hys alma Frank: HasznK. 21b): 
ootoneum, chrysomela C. cydoninm MA. [quitte]. Az bis almát 
fSzd meg, hévséget ki vez^n, es az hasnak méneset meg alUttya 
(Beythe: FVK. 21b). 

boldogaBBony-almája^ jó édes sárga: ez is tartós (Lipp: 
PKert IILU3X 

bolondító-alma : malum insamun Mel : Herb 52. 

borizű-alma : pomum vinaoeum MA. musteum malum Kr. 
[weinapfel]. Lipp: PKert m. Kr. 

oitrom-alma : citromalum, Márton lat [dtrone], Oőtron alma 
(Web:Am.87.) 

darás-alma. Darás alma, a ki édes szabású (Lipp: PKert. 

in.i43x 

farlcas-alma : arístolochia MA. arístolochia longa Nom. av 
dematitis Beythe: Stírp. 2. [osterlucei]. (fVank : HaflcnK. 20. 
Oseh: Orv.K. 22. ftfisk: VKert 511). 

fontos-alma. Funtos alma, nagy /(reg, mindeniknek e^ 
egy fontosnak kellene lenni, bor iz& (lipp: PKert IIL143). 

főldi-atana: patada (erdapfel] Upp: PKert ai53. 



81 



KORMOS-ALMA— ÁLMÉL 



ELrÁBIÉL— ELrÁBiÉLTAT 



82 



kormofl-alma. Mellyel a fetlSlddn kormofl almának hív- 
nak : igeo kemény, kivfil pettoKetett ImHA amott» mintha varoe 
nSfaia; jdkora, jó leves, édes boráft (lipp: PKert m.l44). 

leány-ttlma. Leány akna, honúkáa, egy felAl sárga máa 
fel61 piros bor tíd (lipp: PKert ULUZ). 

leány-oseoBŰ alma: orthomasticum malum MA. 

mi^er*alixia: [meissner apfel, moachanskerapfel]. Mesínki 
avagy Mj^íoer alma, mivel Misonahol flaármaiBOtt; igen jó édes 
levee alma (lipp: PKert iai44X 

métet-alma : [?] Métet alma, nyári és teleló, édes fejér 
belA (Lipp: PKert IIL143). 

molioB-alma : malom musoosom MA. 

muakatály-alina: malom apianomMA. [moskateUerapfel]. 
Moskatal alma, (xreg apró ennyi hány féle, igen jó aagú 
(Lipp: PKert III143. 92). Mnskotály almáiska (Debr: Ker. 412). 

nanmcs-alma: (malom anrantíum; pomerance]. KfildöttUnk 
rískáaát, BBSkfttvet, gyOmbért, narancs almát (MonTME. I.147)i 
Narancs almáMa^ lemooiát magadnál hordomi és asagolni, igen 
jó (Web: Ámul 37). 

paradioflom-alma : melimalam MA. Édes alma, paraditsom 
ahna: melimélum MAI. 

pária-alma: (?] Paris alma, egy kevese bosaúkás, bor izA 
(Lipp: PK6rtnLl43X 

paasomány-alma : [?] Panamán akna, jó óreg sárga, édes 
asabásá, hosnókáfl, igen jó szagn. (Lipp: PKert IIL144X 

ponsíkÉ^-tíjnA : [molam ponicam ; poniscber apfel]. Mikeiith 
panika alma [igy] haja v^ te tf gid : sicut cortex mali pánid 
(DtJbrC 480. 477). Lee ailleek hogy megh lathnam hogy ha 
meg wyragheoCtak az zMó6k ha nemzettenek az ponika alroaak 
^Éiia 220. 221X 

savanyú-alma : pomom acídnm MA. arbotum Nom.' [saoer- 

aelydm-alma. Selyem alma, avagy Posoni alma: jó bor 
bfi leves, 6reg hoszúkás, nép piros (Lipp: PKert m.144.) 

88egletS»4Űma. Ssegletes alma, fSIlyftl négy szegft; ke- 
mény, sokáig tart, leves bor kfi (Upp: KPdrt in.l4S). 

aaentbenedfiki-alma. Szent Benedeki akna, hoszúkás 
és sárga, édes, és kevese savanyúcska, tartós (Lipp: PKert 
IIL144X 

aaentiTáiigr-alma. Sz. Ivány alma, apró sárga, édes. Bfás 
8e. Ivány ahna nagyobb, sárga piros (Lipp: PKert IIL142X 

telelo-alma: poroum serotinnm MA. [winterapfel]. 

vad«alma: onedo C. pomom agreste MA. arimtom PPBL 
fhoizapfel]. Vad almác: immitía poma (Com: Jaa 62). Vad al- 
mát aaaOni (Gér: KáKX IV.809. 299). 

Almás: [pomosna, pomis prae^tos; mit Spfeln vermhn, 
apIM-]. [Almás, Iblyónév 1009. helynév 1015. 1193. Olmás, 
helynév 1229. Jem.]. Az almás gyermekeket, hogy fölvitték az 
mihaiák attmik nekik 2t (MonTME. 1.22). Almás kert (Gér: 
KátOl IV.296). 

ATíMAHTOM : armariom; ahner oderkapell Pesti :Nom. 
L5. r^iosünriom, fiscus MA. abacosvestiarius; sdirank, scfarein, 
bRcfaa-- oder kleidenchrank, behfflter PP. (MA:Taa 704. 
MIk:T9fÍA 162). 

Almárinmocaka Badv: Qhű. IL363. 

IALMMm,] ÁLKUIih ÁMUIj (el almol'DeA: Bvang.L88. 
aiMtet JordC 714. el-<m«<tatta Monlrók. m.141. omOkodo 
TftC 287. el ámiZkodoak 8^: UT. 1164. el amoOrodik DebrC. 
32, 161): adniror, stapeo 8L [betJtnbt sein, staoneo]. 

tL KYKUrtŐWt. BSÓTÁB. 



él-ámól, el-ámul: obstopesoo BfA. [betHobt werden, er- 
staonen]. Elalmotli: attonitus Ver. Mind oth kik valanak czak 
el amolanak ez czodahitos dolgon (VvgC. 18). Lelkóm el 
amolti es elmembe meg fb^tkoztam (NagyaeC. 102). Fetét 
hi^togatá, az Fráter GyOi^gy dolgán ugyan el améla (T!n. 
BÍF.). Természet el almol (Tel : Evang. L88). Menyddrgeskor 
minden érzékenségink az félélemnec miatta elamulnac (MA: 
Tan. 200). Elámult ostobaság (744). Elamulnac á felelemnec 
miatta (Zvon: Post L23). Az istennec illy nagyságos czelekede- 
tín czac nem elamulnac (879. MegyrBayle 128). Elámult az 
elmém ezeken (Megy: Diai. 66X 

elámiüás : obstopescentía, obstapefactio C. [das erstaunen]. 
Elamolas: stupor (NémGl. 271X 

meg-ámúl : [obstupesco ; erstaonen]. Helyedből ki ne moz- 
dully, hanem menten megámully, mint imez k6 te mindgyárást 
meg némully (TOr: Ján. 11). 

reá-ámul: adstupeo MA. [anstaunen]. 

Álmálat : [stopor ; staunen, betftubong]. Gbodalat es amelat 
pavOT et stupor (JordC. 714). 

Álmélkod-ik, ámélkodik, ámúlkodik: stupeo, sfopesoo, 
stupefio, demírcxr MA. [staunen]. Álmélkodó : stnpens MA. mirío 
PP. Ameelkodnak raytta es czodallyak (JordC. 710X Amelkod- 
nak wala bewichesegen (Pesti :NTe8t 118). Nagy igassagodon 
igen amfilkodunc (Bom : Ének. 221). Álmélkodandó kegyelmes- 
ség (Bom: Préd. 259). Azonk6zbe k szolga ámélkodéc k szép 
leanzon: contemplabatur eam tadtos (BfA: Bibi. 20). Szabad 
ámélkodni, hogy mikor Dávid juhait órizné, akkor emeltetnék 
királyi felségre (Pázm: Pi^ 23). Arról fog áhnélkodni, hogy 
oly mélyen süllyednek (Fal: NE 104). A sok ajándékot látván, 
álmélkodtam (Ovad: RP. 94). 

el-álmélkodik : obstopeo, stupefio C. miror valde MA. 
[belaubt werden, erstaonen]^ Öodalatos fizetés es el amelkodo 
kdéónseg (Goary043). Elahnelkodanak raytta az sereghek (JordC 
881X Elamelkodwan ennen magában as leth dolgot : nürans qood 
fiustom est (617). Elmeeyekben m^gfa zóodóredwen az az el 
amekodwan czodallyak (ÉrsC leCf). Elálmélkodek czodalkod- 
oan az ilieten vigasagnak lataaarol (ViigC. 33. 82). Elálmélkod- 
uan nézi vala (34). Akar amelkogyonk, el rem^ltesswnk isten- 
nek, istenerth amelkodonk el, rem^tet^iikel (KomJ:8zPá]. 
214). Meg iyetem, el amelkottam ^s meg rettentem: extern- 
toB som et tremebondos (iSff), Elálmélkodandó bólczeseggel 
iartac el tstekben (Bom: Préd. 11). Bolondosöknae elálmélko- 
dóknac igen kS meg hinya (Mel: Harb. 187). 

elálmélkodás : [stupor; das staonen]. Bodogultaknac el 
amelkodasoc (NagyszC 210X Oly mindi elmeeknek vionnan 
való el amelkodasara íordnlanak (VirgC. 71). 

Álmélkodás: stupor, admiratio MA. [das staunen]. Na^ 
ameelkodassal es fedelemmel kówetyk h^tet (JordC 398. 
6ylv: UT. L87. Káldi: BiU. 290). Sirafanas álmélkodásra méltó 
dolog (Dly: Pléd I.66X 

Álmélkodó: [stopendus; erstaunlich]. Amilkodo ez choda: 
a tupeu d om hoc aáracolom CTíhC 287)l O ameelkodo es cfaoda- 
htos mtnecv (ÉrdyC 48b). Amelkodo nagh choda (WmklC. 
S47). Amakodo csodalatos dolog (Bom: Préd. 289). Az ania- 
asentegyhaz amilkodo keoes aiamra aBanotvala(EnlT: IgAny. 31). 

Álmélkodtat: stupefiido MA. [betibiben, in staonen ver- 
selzenl (Kár: Bibi L472. Pázm: KT. 112). 

[Áméltat] 

el-4méltat : [seduco, peUido ; tKoschen, verföhran]. Annyra 
el ameHatta a kewasegeth aa egynehány goooa parthos embewr 
(MoD : írók. ULUl). 

6 



83 



ÁLMÍr— ÁLNOKSÁGOS 



ÁLNOLKOD-IK—ÁLTAL 



84 



Áhnit, ámít (el almeU DObrC 26. ekUmet Tel:Evaog. 
m.301. elálmit MA. el omeettotta JordC 333): sedaoo, dedpio, 
pellkáo SL [tÜOBcheD^ Edgyik így ámét : hogy as angyal jélech 
tette-meg a k oro B et oem-TÜietéflének okát; máák, hogy Zacha- 
riáa pap (Oegl: Dag. Eldb. IB. Cbegl: MM. 180X Mikor mada- 
rakal fogunk ^jel, gynjtott viUgggal ámé^uk Aket (Fal: UE. 
450X A kObfi meltMi^ tekintet sokat imét (501X 

el-ámit: peroello, attonitum reddo, exterreo MA. [decipio; 
betanben, in atauneo venetaen, tüuschen]. Fyadnac kenvallasa- 
nac keaerfisege 0ok ayetatosokat elamith es elmetelenne teeen 
(NagysC 141X Bines urat el aUneíta: exaoerbavit Dominnm 
peccator (DOhrC 26). Nem cbac a tudatlan k^SoKget, hanem 
még a tudosokatis el almetottac (Tel: Evang. III301X As álom 
as embert elámittya és érzekenségnélkfll valóvá tera (MA: 
Tan. 171). A inlág híaelkedő, csalárd; ha ki nem nyi^k sze- 
mttnket, el ámét bennfinket (Fal: NA. 148). 

ÁmifÁM i aedudio Kr. [tftuschung]. Blinden dolgod ámétás 
(Pds: GBot 20). Nekünk ámításnak, s nem tanításnak, útról el- 
tántoritásnak, a nem uthaigaaításnak tetnik ám e te dolgod 
(Veresm:Lev.X 

Ámitgat : [pellido ; verkx^en]. A kígyó csalárdul ntegGlte az 
embert, oly formán ámftgatván, hogy ha aa ember a tiltott 
gyümölcsből enne, élne (Bíró: Micaa 172). 

Ámító : [stupeodus ; pellicáens ;] sedactor, deoeptor, impostor 
SL [entaunlich; veriockend; verfVhrer]. Nagy és álmitó csodá- 
val: míracalograiidi etstupendo (Káldi: BibLIsai. 29:14. MF.X Mint 
as ámftók sEoktak cselekedni a pialBon (Osegl: Japh. 144). Ámftó 
besiéd (Alv! Itin. 51). Ámftók, hitetAk, lélekvesitSk (Veresm: 
Lev. ISX As ámétó világ, a lúaelkedd test, as incselkedő OrdOg 
(Fal: NEl 69). 

jLLNOK (álnak BécsiC álnae Helt:Krón. 45. Vás: CanCat 
244): astutua, versutus, veraípellis, fortivua, malitiosus C [heim- 
tttcktscfa, lislig, schiau, folscb]. Álnokul: captiosa CMárd álno- 
kok : knpostores C. Mellekét esec alnakol aemtteuec en ellenem 
(BécsiC 171). Álnak mertekek: statorae dokieae (228). Ahioc 
Bolga: sérve nequam (MttnchC 48.37X £1 veaen heet lelkeket 
abokbakat hw nalanaal : septem spáritna neqmores se (JordC 
392). Gk»OB álnok sellet (772). Mynd esek alnokol meg nyomó- 
retfaatnak (MaxgL. 82)l Álnok gywlesegél gywleltenek engemeth: 
odio miquo (KidcsC. 48). A te aemed álnok: nequam (ÉrdyC 
130b)L Igen álnac és okos vala [KOityves Kálmán^ (Helt: Króa 
45X Vétkeit alnakul tudgia titkobi: vitía callíde occultans 
(Dec8Í:SallJ. 14X Ákioc nyelvő: homo Imgvae follacn (Kár: 
Bibi L619). Utorságtól, álnak tanátskocástól meg-mentí 6ket 
(Pá&m:Préd. 36). Alnoc font (BÍA: Bibi 1565). Ne hocsonc 
alnoc mertekekett (Zvon: Osiand. 3). Álnoc practikiLc(Zvon: Post 
L340). A ki a tadomanynyal vissasa él, ravan, álnoc (Com: 
Jaa 66). 

JÜnokoBkod-ik : contechnor C. (intriguireo]. Midőn eaer 
képpen ahiokoskodnec, mint taasitana el tooább (Bom: Evang. 
IV.910b. UF.y. Bár álndcosko^j^, s titkon ólálkodjék, nem 
szegi meg kedvemet (Rim: Ének. 183. MF.X 

Álnokság: versntia, mj^ostora, panurgia, sntela, insidiae 
C asttttia, fiülada, teofana BIA. fraosCom: Jaa 204. [h^üeke, 
list, schlauheít, fiilschheit]. Ahaoksággal él-iktatni : intervertere 
prá. Vrsagoc fiSsuensögec alnoosagoc: forta, avaritiae, neqni- 
(áae (MttnchC 65). Elvestene meoden álnokság n^yelkevdevket 
(DomC 177). El fogyathkosyek byneseknek álnoksága : nequttia 
(RulcsC 71X Az te álnakságidat el iörlGsn és a te bfineid- 
ról meg nem emlékesem (Tel: Evang. n.91b). Hadi okos forté- 
lyockal, tisztességes hadi ábokságockal élni: stmtagenaatSbus 
uti (Com: Jaa 147). 

Álnoks&goa : ddosus Kr. (heimtückisQh, hinterlistig]. Ahiok- 
sagos t'iiitUrwig (TbewrC. 135). Alnoksagtis ayakak: labia dolosa 



(KulcsC. 25X Pokdbely fertelmes leveleknek ahwkaagus chalard 
bőlchesfwege (ÉrdyC 550bX 

Álnolkod-ik, álnalkodik: [machinor, inndior; iitriguiren, 
nachsfcellen]. Mardocheoat es Estért dndeJkedetes alsaggal k«ré 
halaira, hp^ azoc megőlettetuen ahialkodnéc m^nmagookro) : 
insidiaretnr nostrae solitudini (BécsiC 84). Alnalkodo y : arcos 
dolosns (191. 168X Alnolko^ vala őneki: inÁdiabatiir illi 
(MttnchC 81). Aaon gondolkodyk, alnolkodyk mykepeo meg 
alaq^ (ÉrsC. 409X 

Álnolkodat* alnalkodat: [fiiUacia, dolus; fiRlschheit, hinter- 
Ml Telleaec alnalkodattal (BécstC 170). Vrsagoc iősnönsefüec 
alnocsagoc, ahiolkodatoc (MttnchC. 85). ' 

AIiO : [age I alo ! vorwftrts !] Aló I flllyftnk-fel uraim : altons 
mesBÍenns montons a cheval (KirBess. 96X 

ÁIiO£, ÁLOfiS: [aloe]. Álóes-ia: tarum PPBL As aloé 
as io á ki tiflrta, fönlw (Bfe1:Herb. 58. Com: Jan. 29). Ha 
terpetinával megflteOd as aioest, hasadat meg-inditja (Vali: 
OrvSs. 35). 

AIiOM (dtam BMNy. m.40. MNyil:Iri EMb. 1& fianó- 
alam, MA. Decsi:Adag. 161): 1) substaramentom; unterstren 
MA. Az dysno as álamból M nem kel (RMNy. IIL40X As 
ss&ldisEnókis ot alomot gyftytnec es fiaznac (HelttBíbL IV.57). 
Ason alomból két agárkOlykCH; neveié: eggyiket konybálioe 
másikat vadássatfaoz ssoktatá (Pásm:Préd. 1125> 2) [tectam; 
obdach ?] Fogad hazad almában [otalmaban ?] ez segheen sanui- 
dekot (ÉrdyC 410b). 

di8Biió-alom : substramentom poroorum MA. porcile PPBl 
streu der schweine PPR Disznó ól avagy dissnóislom (Com: 
Jaa 77). Nem szentegyházakban, hanem pajtákban* csfirőkben, 
csak nem disznóalomban praedikákiak (Pásm:KaL 197). Még 
a dissnó almot is el akarja adni (Ki8v:Adag. 139X 

Sgy-Aloml: [^uadem fiuinae; gleksfaartig]. Feswensegfa es 
kewanatossagfa egy alomyak : avaritia et cuptditas sorores (ÉraC 

208). 

ÁIjT, ÁT: per, trans, ultra Kr. [híndarch, dnrcb]. Melly 
colleota mynd estendew álth mondatyk (LányiC. 162). Míth 
cselekodek mind egesh ételében alt (DehrC 220). Ebidet ivin 
asután hidason ált kOItOstem (Monlrók XV. 20. rat.). Ált' men- 
vén (Gvad:FNót 4X ÁlC hatott szivemen (Qmd: RP. 103). 

Által» átal: 1) [adv., praef.]: trans PP. [ttber-, hinttber-, 
doich-]. Menyewnk akal (EkrC, 19). Atal eweny (JordC 399). 
Attal hoKB wketfa (KeestC 219X Hu} által már innen más 
nyomba (B(Iatkó:BOBák. 216). Nem minden hold tőlten esik 
az diametralis opposltio, az egyenest által való alias (KDebr. 
1619). VO. által-boosát, -dvas sat S) [postp.] tran, per, ultra 
PP. [ttber, durch]. •) [hely:] a) Aasisia által meonen: per Aasi- 
síam (EhrC 3). Tenger által menni : ire trans firetom (MttnchC. 
27). Tő foc által menni: per forame acus transire (49). Jordán 
vyse atal: trans Jordanem (JordC 206). Töltenek bo^ menne 
e^ erdő altal (DebrC 629X Kell vala ftneki Samaria által menni 
(Sylv: UT. L130). Lewn hogy ew wtat tenne sok warasok ees 
kastélyok altal : oppidatim et vicatim (Pesti: NTest 133). Megyén 
vala minden yarosoc és faluc által: iter fadebat per ctvitatem 
et castellum (He1t:UT. Q7). Ssfird asita altal a tizta kenyetőt 
(Frank : HasznK. 22). As Ő leaoya szoptatta egy gerendán való 
lyuk által (MesésK. 41). A kit pápává választanak egy lyukas 
ssék-által megtapogatják (Pásm:LuthV. 326X As aytók^tal 
ment volna-be: per fores vemase (Mad: Evang. 328). Negyvrai 
esstendeig vésetett téged isten a possta által (Uly:Pr6d. U28). 
Az egész orsságo^ melly által mégyeo vala meg-hodoltatá (Balog: 
Cora 3). fi) Tengbemek vta Jordánnak atala: via maris traos 
Joráanem (JordC 363. 412). Yewe Sydonnak atala (478). As 



kmm 



Ml 



85 



EU.ENBEN-ÁLTAL-ÁLTALÁBAN 



bgy.AltauAban—mex>Altall 



m 



tyatta eegimek altak [át a tinta égeo] (Éi^. 532). y) MMgyeo 
vala Jesos » vQtaaieepyeD által : abiít JeBoa per nta ( JordCl 
388). KOnei hegeken altftl (DebrC. 345X Ed rayttam atal: 
per me (6rdyC ISSbX Öneoettettek cnttos fioekuel az ft mellié- 
keo által (Mel:a&Jáa 381X KeriUést tanseo Galilean éa Sa> 
manán által (MA:ScaIi 863X VtasáBi Árpádnak a' kivetke- 
zendő OTBágokon vóH által diaany: Krón. 194X Rettenelea ava- 
tag erdtt&íjdttenekvala által (Ua). A ragyogó nap nap keletr5l 
délen által nap esetre fordulván (Oom: Jan. 6). b) [idfi:] a) 
Étaltal: per totam noctem (BécáC 23). Mynd eetfa által &fcet 
ygben vereek arcaol, nyakon (WmklCL 174). Mind ^ten ^t által 
meg maradót az imadkosáaba (Tel: Evang. ILIS^. A mustó 
etea ^t altal mind vigyáz (530). Eattendőt altal (KDebr. 1619. 
DB). Eirtend&t általvalo minden Evangeliomok (Illy: Préd. L 
EUSb. 1. n. EIAx IX p) Soha eatendev altal haiom míw egy 

paptól nem moodatyk (OomC 83X Ezthendew athal ntoi le> 
hetiiefwtfa thwb myek (LevT. 187). Haiom í^ ünnepek lenne 
edeodd altal (Oaor: Christ 175)i EaatendA áKal kteaer magya- 
ráadatk ez az evangeliom (Zvon:PoBt 15). Az távol-lakők, 
ei;én esztendő által útba lévén sem tehettek volna eleget ennek 
az parancfaolatnak (Pázm: Kai. 474). Életeknec minden iddie 
által kdttaleasec iSnec a' rabBágmc (Helt:VigK. 45). A mik 
Rok esrtend^ által kerestettek, hamar el fogynak (Land: 
CpJegitB. I401X fSek által kerestem (IL46). Alamisnát kére- 
getvén enyíhány iiapok által (Fr:SzJán. 95). C) [eszktSz:] Zolth 
vala moyflesnek atala : locutns erat per mannm Moysis (JordC. 
90). Kyth hallottatok en zaam atal : andistís ez me (707X By- 
fcessyget vályúnk az istenhez, az my vr Christosonknak általa 
iKoo^iSzPál. 60X Porkoláb uram levele által jelentette (LevT. 
IL398X KíiaáD vakS látásban szólloc 5 véle : nem homályos bemé- 
dee által: palám loquor ei et non per aenigmata (Kár:Kb]. 
Ll3oj^ Az kten régentan soc képpen BEolot, ez utolsó időben 
pedig oókitt az A fia által (MA:HbI. EUtt). IX Nagy tei^ 
heket tngák, és hévérek-által kOnoyen fel-emel egy gyermek 
(Pázm: Pléd. 16őX Mért ft általa elfink, mohunk, jamnk, es 
allaiiink snríot 6 általa vagyunk (SBár:Oat F2X Irá^ mu- 
tatván deomak, hamis levél által teaá adósának (Orczy: KOltü 
142X S) (directus^ rectna, bre^or ; £rekt, gerade, kflner]. Egye- 
nea, által ember: vera *simplícítate bonus PPBL Via, quae 
AltaJot vocatnr (1269. Jem.X Altalpatakeleje, locus controversus 
(C^inárx Ekmeel atalb es rywydeb wt (ÉrdyC. 606bX Ennél 
ahalb vtat hoza nem lelz (DObrC. 8X Általb uta nyittasséc 
(MA: Tan. Elób. IIX Sokkal általb, és az eggyfigyflknek okta- 
tására alkafanatosb, 's kflnnyeb az második út (Pázm: Kai. 91X 
Nolla celerior eat ad ínsafdam via: nhits a bokmdaágre átalab' 
át, mint a harag (Pázm:Préd. 803X Nem édeqgetft mestersé- 
gekkel kellfitt a pogányokat a Christoshoa téríteni, melly a 
pápMUmak l^ltalabb ottyok, hanem jó péMával (Matkó: 
BQiák lOOX Általabb az át ama'ra, ime'ie pedig kerWbb 
{6Kat:Tttk. 272X Hogy a dohsgnak meg-éitésében, áhalab és 
kflonyeb ntoD igazgattassák (DKal:Ker. 24X 

ellenben-által : {e regioné; gegenfiber]. Vének nevfi frln- 
nál dlenbeD által az tSrOkSk próbálták az Dunán vakS által 
mesést fDklT. VII122X 

AltátábaTi, áltáljában: fm genere,] directe, recta MA. 
(oomino; im allgemeinen, dnrcfaaus]. Általlyában szólni : *Cama- 
rioe kMini PP. Altalyaban megíelele (MaiigL. 33X Bíartiromsag^ 
mk ameolaya méltósága job altalyaban zolual menden egyéb 
anieoUnal (ComC 254). Tndd'a azt el végeztetnek lennie 
altaH'aba (BodC 35X Támadót é tndomany nem embert&l, 
hanem altalyaba 5 magatol á hatahnaa Mtentól (Helt:BibL I 
a2ji Mindeo tsst mint az mha meg anul : mert es, é világ te- 
lemfeéflálSl fogna való rendelés: áltaUyába meghaln (Kár: BibL 
L6d9). Maliik kgjen aa Eodesia az kinek oUian ataUiaban 
kkmAnk kel^flattlE (EtfiT:IgAuy. A3X AkallyábMi sói hát ngy 
a." JesDíta (Qi^l: Japh. 140X 



egy-ált&Uában: [in genere,] directe, praecise C. [m all- 
gememen, durchaus]. Est á parancholatot nem egy attaQyaban 
kell ám ^rtened, hanem valogattot §rtelemmel (Mon: Ápol 50X 
Kiket Isten az hfttnec minden tekinteti nélkfil, e«y általlyába 
való állandó rendelése szerint valaatot az óróc életre (Zvon: 
Post L416X Egy általlyába kimondgya (MA:Scult &5X Nem 
érti ászt egy általlyában, minden kűlAmbség és válogatás nél- 
kfil (Bal: Gslsk. 154X duístos annyira kivánta mindeneknek 
részeltetni ÍBtoni kegyelmit, hogy egyáltallyában mondotta: Ir- 
galmasságot akarok (Illy: Préd. L119X ÖdvAzfilniek egyáltaljá- 
ban lehetetlen (GKat:TÜk. 5X 

Általjában-való: [absolotns]. Altaliaba ualo hatahna se- 
rent: de potentia absoluta (NémGl. 363X Ek az igéret nem 
absoluta, áltaQában való, hanem oonditíonata (Pázm: Kai. 671. 
MF.X 

Altalán-foffva, általán-f offváa : [in genere;] penitus 
Ver. oerto oertíua, profecto, onmino MA. [im allgemeinen, durch- 
aus]. Mykoron valakyt atalan foghwa aa erek tdweeseegre te- 
remt (éi^yC. 606X A gonosz fene vad Attemeg dtet, általán 
fogua meg szagatta Josephet (Helt:Bibl I 83X Általánfogva 
megkel halnod, monda az király (MA: Bibi. L267X Az ChristuA 
általánfogva bizonnyal eljfin az itiletre (MA:Scult 19X Ez do- 
log általán fogvan es tAkeletesseu ugy megh lesEen az mint 
keröm (Szár:Cat C3X Ha kOzUlfink lettek vohia, általáufogva 
megmaradtak vohia velünk (Illy:Préd. IL550X Ez jüvO vasár- 
napra, általam fogva otthon leszek Crhurzó:Lev. 1.46). 

egy-általán-f ogpira : cvs Az harmadikat, eggy általánfogua nem 
tndgiuk (Bal: CUsk. 225X Az Oűvittstác ugy dispntakiac eUe- 
nfinc muitha egy általán fiagva ostyával nem volna szabad azt 
ooEtogatni (Zvon: Post I59& DEmb:GE 40X 

Áltálképpen: [in genere; im allgemeinen^ Az Moyses 
kAnyvében való tÜahnaaását az képeknec áltálképpen minden 
ok tekénteti nélkfil kellene érteni (Zvon: Post IL607X 

AltiRlBág: [transversum ; die quére]. KMztflGuiak altalsaa- 
gaara ees hossusaagaara (OsechC. 4. PozsC. 4X 

ÁJJPAJLAQ, ÁTAIiAO (ae%; LevT. II146): pincae 
palacsk, tkiia C. batus, dolidum MA. [antel]. Kycaen altakiggal 
efféle bornak maradékát it el ne adhassa (RMNy. n.3X 
Öochenek hagyot eé ^o^ ^ eé aftalagh bort (LevT. L2S4X 
Az 6 hordóikat meg firesitic, es az fi általagit elronttyác (Helt: 
BibL 1V.199X 10 áltaUg mustár (Radv: QhO. III63X Egy általag 
malosa (VectlVans. 18X Mostan adóznak egy kila búzát, egy 
kiU ásza anlvát, egy átalag bort (TOrlT. VL126X Két jókora 
ezftst általagok (Monlrók. VnL45X Némely ár szállására egén 
hordó bort vontának, némelyeknek átalaggal (XL3^X Vittenek 
ki egy átalagbeli az mi kicsin dézmabor volt (KecskTOrt n.70X 
Altalaggal veszi a bort (Bethl: Élet 290X 

eoetes*4ltalafi: : butknla acetaria PP. oxya ; ein essiglegel 
Nom. 34. 

Álta]ag08:[doUoli; antel-^ Hordós és átalagoa borokért 
elbocaá^a (RákF: Lev. I489X 

AliTATiTij ATATiTi : vereor, verecundor MA. (piget; sich 
scheuen, sich geniren, verdruss empfinden]. Ne áltállá k> tan 
bementet (BécsiC. 36X Ne atallatoc azokat: non timuerítis eos 
(177X Atallum vala: verebar (NémGl. 190X finberlh nem 
atal vata : non reverebatur (JordC. 590X Ne átaly mind hóltod% 
igazulni (Tel: Evai«. IL652X Saégyenlem és általlom te elfidben 
fel emelni az én ortzámat (Kár: BibL I1125X Bebeoca általlott 
tevén iUni (Pázm: Préd. 53X Általlyák és szégyenlik magokat 
a házi gondokban avahú (Fal: NE. 24X 

mSg^áltAll: eo A pAspekec megattalác látni az attyaiiaknak 
egymással való hadait (Heh: KnSa 38bX 

6* 



87 



ÁLTAUCOIXIK— ALUffi-K 



ÁLTALrALUSZIK— BIE6ALUTT 



88 



Altalkod-ik: 1) ev As lolgak Igan altalkodanac (BécnC. 
170. MIinchC. 143X Ne ahalkoggyaoak en beiuiem (AporC. 18X 
Ae te sémidet fertnetes nihawal nem altalkodanak megh 
wakyttany (ÉnC. 39). 2) [ae obfinnare; ventockt werdea, 
trotien]. Átiűkodva : praaficmcts C. Átalkodó : oontomax MA. Ac 
újítók általkodTa TÍtattyák, hogy [az isteni paranoiolat] teljesítése 
lehetBÚen (Pásm: KaL 925. BÍF.). Jóllehet hogy semmi remény- 
ségttnk sintB már, áltolkodva veamttnk s itt niaradnank-is kár 
(Kónyi:HBom. 175). 

el-általkodik : [se obfirmare; verstockt werden, trotzen]. 
El általkodott gonoszság (Pázm'.Kal. 34). Nem tsak reánk 
dtthOdtk, hanem gonosBBágában inkab' el-áHalkodík, a* kit intflnk 
(PéasmiPM. 46X Eláltalkodott és vakmerA ember (MA: Tan. 
42). Eláltalkodott ehnével : obstinato animo (Káldi: BibL II282). 

meg-általkodik : 1) [vereor, piget ; 8k:h schMmen, verdniss 
empfinden]. BIegáltalkodék as assuNiy, és azt monda, hogy 
életéért azt a négyent és gyalázatot nem szenvedné (Pázm : 
Préd. 1070). 8) obfirmor C. [verstockt werden, trots bíeten]. 
MegátaUcodolan, a magatúl gondolt értelemben meg^narad 
(Veresm:Lev. 114. Lép: FTük. L194. niy:P»M 1120). 

mSg&Xtalkodáa : oontmuada, pertinacia, pervicada, obsti 
natio C. [verstocktheit]. (Zrínyi. II66. Com: Jau. 180). Nemcsak 
a zsidókat a megátalkodásért, hanem más bflnOsOket is megtOr 
(Bíró: Bfica& 177). 

meg&ltalkodott : obfirmatus, obstinatoa^ pertinax C. capito, 
agyas PPBL [verstockt]. Meg-általkodott kemény nyakúnac lenni: 
pervicacem esse (Com: Jan. 199). Megáltalkodott kemény nyakú 
bftnós (BIA: Scult 210). Meg átalkodott eretnek (Osegl: Japh. 
192). 

mőg&ltalkodottaág: [pertinacia; verstocktheit]. Érteni nem 
akaija szemtelen megáltalkodsága (Sámb: SKérdFeL 468). Olly 
kárhozatos nton és átkozott meg altalkotságban vágyóké (Hmui: 
Tracta. 158). 

Általkodáa : oontumacia MA. [verstocktheit]. A nevedéken 
iíBáhoE illik az halgatás, nem penig az általkodás« vakmerőség 
(Com: Vest 58). Boszontó általkodást hogy nem emberséges 
alázatosságot mutatnac (MA: Tan. 1259). 

Általkodott : obstínatas, oontomadtor pervicax MA. [ver- 
stockt]. Általkodott keméoBég (Hall: Paiz& 8X 

AltiallftAg : indeoornm, absonum, padendom, verendum BfA. 
[scfaam, verdniss]. Altalsagfa : pndor (NémGL 359). Lezen 
Sneky gialazatia es igen nagy zegensege es altalsaga (TelC. 
380). Az ország azt atalságnak tartja, hogy a koronás király 
in aresto legyen (ErdTSrtAd. 111199). Általság csak haliam is 
(Pázm: Kai. 273). 

AUTÁJS: [subdiale; altan]. Deszkás egész folyosója vagy 
altánja orsós olosz fi&kkal (Bethl: Élet 11.250). 

AliUBZ-IK, AI.08Z-0N (o^é VitkC. 41. aloi 58. olas 
[alvás] 57. oíonnéc Helt: Wbi 170): dormio C. [schlafen]. Almmi 
fogok : dormisoo C. Hogy euel, egyebek aluan, fel kébe (EhrC. 
143). Na^ indolat lót a tengeren, de ó alozon vala (MttnchC 
28). Löle ókét alattoc : invenit eos dormíentes (65). Mfi aluuanc: 
nobis dormientibas (70). Nem holt meg az leaA, de alwzyk 
(JordC. 380). Ha tanolt emberek kÓzÓt alandotok : sí dormiatis 
(DObrC. 127). l%mon alooz? Sünön dormis? (447). Lele vket 
alottokban (457X En alozok (478). Symon aloz? nem vi^azhatal 
en velem (DebrC. 614). Ne alogyon (CzechC. 27). Marisnak 
teste alozyk vala (OomC. 47). Mykoron evk alonnanak (108). 
Sokayg alvgy (161). Hogy keennyok alwgeek es bynek bochat^ 
tasMek (a halottaknak, ÉrdyC. 607bX Vetemye vtan soha nem 
alut (ViigC 50). Tetete magát igen mélyen alonny (82). Akar 
allogiam akar vigyazak (Í15X l^ymon alwzee? Simon, dormis? 
(Pesti: Evang. 104). Idesden alonom (Helt: Mes. 49). Nem al- 



mában, aUattaba Utta ezt (Mel: SzJán. 4DX Ne akiggic (559). 
Sok rOttenetes álmoktól altomban mint óhasBim magam az én 
ágyamban ? (RBdK ÍV .226). Mind kettót alana találá (Kár : 
BíbL 1483). Nicefbnu, mikor ágyában alunnék, meg-Oleték 
(Pásm: Préd. 74). Az királt agyon ftti alnttában: interfedt regem 
dormieatem (MA : SB. 353X Vagy aludott, vagy hivalkodott 
(Tas: ApoL 141). Keveset aludot (Hall: Tél. 243). Virágos kerti- 
ben alava tanálod (Thaly: VÉ. n.217). Soha mély áknot nem 
alunik (JUA: VKert 348X 

[Szólások.] Mint az veréb, czak amút alosnk (Dec8Í:Adag. 
159). Ete bacna, s alata bére: anima sui pro sale data 
(254). Bár csak éti lehetet vohia béri, s-alutta haszna; de a 
sem volt (Megy: 6Jaj. II12). 

[KSzmondás.] Sással födOtt házban bátorságos alndni (Kisv : 
Adag. 217X 

által-«luBBÍk : Valamennyi ídót által ahuzom : perdormisoo 
C. [dnrchschlafen]. 

el-aluBoik: 1) obdormio, oondormisoo C. [einschlaÜBn, ver- 
schlaien]. Elalutt: soporatus C. A hel, kiben el alozon: ín 
quo dormiat (BécáC. 6). Eenen bennem bekesegel eel alwzok 
(KulcsC. 6). Yewe 6 thanytwanyhoz es leele ewket el alwwan 
(ÉrsC. 89bX Hogy eyehre ywta czak el alwt kepét mathatha 
de lel kelé ew agyából (467b). El alnan almedoza (HeK: Bibi. 
L V). Az igasságot ember hamar élalhatfya (BIA: Scult. 126). 
Ki sokaknak jobb kotzkán fordult volna meg állapottyok, ha 
ezt vagy tudták, vagy el nem alutták vóba (Fal: UE. 383). 8) 
[morior; entschlummem]. Bynnek halálában el néé alogyak 
(PeerC. 181). Elalutt: mortuos est (MA: Bibi. 1.318. IV.156). 
Magzaüm el aludtának az úr istenben (Gér: KáxOs. 1293. GKat: 
Titk. 228). 9) exstingvor Kr. [erl^Ischen]. El-alutt a gyertya: 
lucerna lumíne *defecta PPBl. Leg-ottan mindOn hévsége el 
alveek (DebrC. 569). Az tfizet ne hadgyác el alimní (KAr: Bibi. 
1.92). Beesett arczája, elalutt szeme fénye (Fal: NU. 316). 

elalváa : dormitio ; das einschlummem MA. Az zvz marianak 
ev el alasa jnkab volt zvkseeg, hognem gyenyerevseg (ConiC. 
47. Zrínyi. 0.162. Bal: Oslsk. 113X 

ki-aluBoik: desterto, almomból f51 serkenók C. edormin, 
edormisco MA. [sich ausschlafen]. Ki-aluszom az éjét: perdor- 
misoo. Kialunni a részegséget : exhalare, edormiscere *craptt1am. 
Ki-alunni a bort: *obdormire crapulam PPBl. Ha ki aluttad 
álmodat és felserkensz, vigyázz (Com: Jaa 113). 

mSg-aluBoik : 1) [dormio ; schlafen]. Alm<Aot meg alwak: 
dormieront somnmn suum (DObrC. 141. KulcsC. 183). 2) (ezstin- 
gvor,praemoríor ; erlOschen, absterben]. Meg aluek a tfafiz(DebK^. 
146. 394). Lampaswnk meg alwznak (JordC. 434. ÉrdyC. 150). 
Jesns zerekne az emberekben meg alwzyk (ÉrdyC. 106). Ayoy- 
tatuasagok meg alwth (656bX Zepsegóm meg alut vala (NagyszC. 
37) Paralysis ol bettegsegh mel nűkoron embernek testinek 
valamel rezére esik, az meg alozik es ezzel nem kezd bírni 
(Sylv: UT. n.171). Tfiaec meg nem alozzic (Helt: UT. L7). Meg 
alutt iÓldón az igaz hAt (Bom: Ének. 170X Az hit meg kezd 
alunni (Fél:Taa 524X Hogy a mi fél-gerjedts^gék indultának 
a szivekben, ne alunnának-meg (Megy: Diai. Elób. 2). Az igaz- 
ság meg aluimi ne láttassék (Ker: Préd. 8). 8) denseo, dirígeo 
C coalesco MA. [gerínnen]. Bleg alwek w i^ywek mykeppen 
tey (KeszthC. 335X ö zivók megalnt mint tey : coagulatum est 
(DöbrC. 64). 

inSgalutt: 1) exstinctas MA. [mortuus; erloschen, ab- 
gestorben]. Nem hagya az megalutt [megholt] testet kyvynny 
az hazbalol (EhrC. 157). Megalutt gyertya (ThewrC. 57). Meg^ 
aluth zenék : carbones (KulcsC. 28). 9) coagulatus BfA. (geron- 
nen]. Meg alwt: coagulatus (NémGl. 78). Megalutt vér (Zrínyi 
L107). 



%^ 



megalüvAs-könnyO Almú 



NEHÉZ-ÁLMOS— ÁLOMKODAS 



90 



megaluváa : [eiortmctio ; das orKtocheo]. SBomorködoak a' 
gyertym viU^nak megaluváaan (Lép: PTOk. L280>. 

Aldogal : dormito PPBl. [schlammern]. Aldogaló: donniüitor 
PPBI. 

Alhot-ik (ttLaiukaaaan Pécsi: Ágost. 16b. megoZuiAotetlan 
llelrSkJán. 297): [dormire posBom; schlafea kOouen]. Dormi- 
torio: núdi schlSfisrt; alhatmun (Com:ye8t 127). Ac alható, 
almot kmmo, áaét éa hikodozik (Com: Jan. 66). Mondod hogy 
alhatnám : éo pedig ait moDdom, inkAbb ehnulatnáin sok álmo- 
mat (GyODgytChar. 174X 

[meg^-alliatik] 

megalhatatlan. mSgaludhatatlan : fmeatíngyíbilis ; 
onaosKtoclifich]. A poloacat égeti megalhatatlan tfiabe (MttnchC. 
18. JoffdC 362. 486X Megaludhatatlan es olthatatlan oienet 
boczat (Mel: SbJán. 297X 

[AlfaAtás] 

nexn-cdhatáa : [insomntam ; schlafloeigkeit]. A sEÜntelen búk 
némelykQr as elmét a nem-alfaatáaHŰ, néha pedig nehéa álomba- 
bodfanal terhelik (Gytegy: Char. 299). 

Alhatatlan: fmexstingiibilis ; unatulOschlich]. firectetned 
pokolnac alhatatlan tfinbe (MOnchC. 90). 

AXhaXatíasaakg : [insomniom ; schlaflosigkeit]. £1 alut, alha- 
txtlaniAgoi el H, álmát boa sKoiedre (Mel: Herb. 60). 

Alom (atmm Anonym. €dm Badai Krón. BIF. o^mal DObrO. 
239. alom LevT. 1.264): 1) somnus, sopor C. achlaf MA. EM 
ákxn: ooatidniam; második álom: redormitk) C. Álomra adni 
magát *oompoiiere se ad somnum PPBI. Akaon vala nehea 
akmmiú : donniebat sopore gravi (BécsiC. 240). Jelenéé neki 
aimaitii : in somnis (MQnchC. 16X Feleletliet veven hw abnok- 
lian (JordC. 359). My aemwnk ahnath wegeo (TliewrC. 133). 
Een almaib wek : dormivi (Knlo^. 4X Kevnyev alommal el 
srnyadoan (DomC. 147). Ai alomból felserkennen (ComC. 
471 Emegh yewend miaod alomlcoroD: in secnnda vigília 
(ÉidyC. 156). Nagy ákm sdUI az emberekre (Kár: Bibi. 1.581). 
TánAI légy mórt akna (DeoBÍ:Adi«. 150). Bfind étele itala, 
mind áhna Tjgyádbn koaott mindenkor flilében lengettek 
(Pásn: F^éd. 7). As álom ki pattan vala aa én awmeimbftl : 
mjBBtim fíigiebat ab oenHi (AIv: Poet L604). Mély atom (Com: 
Jan. 55X A jéidi ákan ngy Mpiritotta [a kiseanonyt] (Fal: TÉ 
697). S) sommom, insommom Ver. tnium, nachtgesidit BlA. 
Scmoiimi in Hngva Hungarioa didtar almn (Anonym. 3). Som- 
oinm Hm^arioo idknaate alm dkátur (Budai Krónika. BÍF.X Még- 
emlefcftrtwn az atomról, méUet lattun (BécáC. 72. JordC. 105). 
Aknámba (m vimme) B>Iaa] aentidnek (DObrC. 163). L8n hogy 
éíel áhnot táteée (Kár: Bibi. L472)l Látánac áhnot: videnmt 
Bomniun (MA: BibL I37)i Áhnot álmodtam : vidi sommnm (228X 
IrtécBtoe álom (Fehr: SehSal. 42). Egy kis enfhnsiasmnB vagy 
poél^álom keverte magát belé (a históriába, Fal: TÉ. 683X 

[HséláaDk]. Alomnál nyerte: síné sacriihereditaB(DeG8Í: 
Adag. 21). Nem álmot hivelyesec, hanem igazat mon- 
dóé: prov. noD ionmínm eat, aed rei vera BlA. Aianykáton 
három éfáig ha nmlatrán csak, egy aiabóálmat is [rltvi- 
det] alnván, megindaltam (Monlnik. XVni77). 

[KficDMudáa] Álom s esfts idA: aomninm, possirliche 
hiodel MA. Álom a essfis Od6: udvari reménység SaD: 
MVir. S4. 

el5-Alom: prímos sonmns; erster achlaf BlA. El/S-álomkor: 
coocobinm C. un ooncubía BiA. Eb üel elew alám koron ky 
dfde (a kéfiü, LetT. L264). Eld álomkort (Helt: Krón. 134). 
El5-álomkor &anehína az A árutokat : intempesta nocte (Decai: 
SallC. 20> 

konnjU-álittn: ievinmnaa; leiiiwhtilfig C 



nehéa-álmoBy nehéa-álinú : [sonuiicnlosus ; schUífrig]. 
Nehézálmu betegség : vetemos MA. Elj& a' nap, melly tégedet 
olly nehéz-álmost felserkent (László : Petr. 49). 

Álmatlan, álomtalan : exsomnis C. insomnis MA. (schiaf- 
los]. Az éjtszakát álmatlan tOlteui : noctem iusomuem ducere 
MAI. Een lelkemnek twdomanya megfa reczezt álmatlant: 
oonscientia mea terret insomnem (FestC. 390). Álomtalan fe- 
kfisznek (BlA : SB. 127). 

Álmatlanság: insomnia PPBI. [schlaflosigkeit]. Erótelenít 
az áhnatlanság (Oom: Orb. 351). Az álmotlanaággal sok nya- 
valya jár (GyOngy: Char. 226). 

[Áhnékony] 

Álmékonyság: [somnolentia ; schl&frigkeit]. Ha adandók 
almat en zemeimnek: es en zemem heianak almekoosagot 
(ApoiO. 102). Az almekonsag az wygyazasiiak ellene (ÉreC. 388. 
531). 

Álmod (ai«ia[d]tam : somniavi Helt: Bibi. IV. Jerem. 23. 25. 
álmud Ver. Zvon:PázmP. 86.): somnto Ver. conaomnio MAI. 
[trftumen} Álmodoc: aommo; kih habé einen faranm BlA. Vet- 
keztem almotam es emettem (VirgC 13X Soha feiebdl ki nem 
hadgya esni a szftlőnec gondgyat s&t ha aluacik is auai álmod 
(Tel: Bvang. in.26). Az szentek tiartaletiben bálványozáasal ál- 
modtak (Pázm:Kal. 792)i Galvinns 6 benne gyalázatoa vét- 
keket álmád (Pázm: Kai. 489. MF.). Álmodott aemmi (Pázm: 
Préd. 308). 

AJmodáa : [somnium ; tianm]. Meg r&ttentél engemet, az en 
álmodánmba (Mel: Jób. 18). 

ÁlmodoB, AhnadoB {áímadozik Bíró: Blksae. 113): somnio, 
oonaomnio C. [trlinmen]. Almákat almadoznac: somnía somnia- 
bnnt (JordCL 711). Ha aiwas, orwokrol almadonz: eomiiias 
(ÉrdyC. 133b). Mykoron almában álmodoznék ylyen aknot lata 
(DebrC. 520). Hogy ha madaraokai álmadoa éiyel, nappal nagy 
szél lesnn (Cis. H.) Az ki mit kinán azzal álmadoz (Decsi: 
Adag. 106)l Christnanac iSIdi országát álmadoztác, reméllettéc 
(MA:Scult 1034). Efféle dolgokkal álmadoztak (OEegl: MM. 
149). Oktalanság itt vinculumot álmodozni, a hol annak OHsen- 
tíája nincsen (Blatkó: BQiák. 444). FtJldiekrai es hivságukrul 
álmadoxik (Biró: Micae. 113). 

Álmodozás : somnium, inaomnium C. sorauiatio MA. [tríiu- 
mereí]. 

Álmodoaó : somniosus, ínsomniosus C. [tríiuiner]. Az alma- 
doeoc heiaba bezelletteiiec : somniatores (BécsiC. 309). 

ÁlmoB» álmas : somnolentns, somnicuioaua MA. [achlüfrig]. 
Félig álmos: semisomnus C Illhu ortus per somiium íuit 
prognoatk:atU8, ideo ipse vocatua est Almua (Anonym. 3). Az 
restAket fel yndoha, az almasokat ffel aeerkendie (Ér4yC. 
568b). FbI serke[ne] wr mykeppeo aalmas : ezdtatus eat tani- 
quam dormiens (KulcsC. 195X Az hugoc ne legenec tuniac 
restec almasoc (TelC. 377X Walanak az d zemek almaasok : 
gravati (ÉrsC. 90bX A gMnél és hdrts&knól semmi niuts álmo- 
sabb (Com: Jaa 47). 

Álmosság: 1) somnolentia; vetemus, vetemositas Kr. [schlAf- 
rigkeit, schla&ucht]. Nem ásító és szunnyadozó álmossággal, 
hanem ébren, és figyelmetesBéggel halgasmk vahunit isten mond 
(Pázm: Préd. 458). 2) [somnus; schlafj. Cristus neki yeleneek 
ahnaasagaban (ÉrdyC. 443). 

Álomi: [ad sonmum pertínens; schlaf-]. Álomi mélségben 
esAtt beteg : letargicus, schlafrűchtig. Álomi nyommasztás : incu- 
bus, Fjphialtes, der alp. Mély-álomi-betag : veternosai BlA. Nagy 
álomi nehesaeg (Bom: Bréd. 228). 

Álomkodás : [aomniatk> ; triiumerei]. Bmberí álomkodáaok 
éa velekedéaak (BfNyU: Iil 303X Efféle kdaetkMssec emberi 
ákxnkodáabol éa v^lekedéab&l vadnae (Valláatét N). 



91 



ALUDDOGAL-ALUTT 



alüvA»-Am 



92 



Aluddogal, aluddog&l: donnito MA. [Ahtafian, scliliiiii- 
mern). HortfOgdogahra alnddogálnAnc (MA:Tul 15& PAmi: 
Kai. 800. Barna: Oibk. 305), 

Aluddogsűás: domiítatio MA. [Mhlnmmer]. 

AlUBsékony {nlotzéiony Cia Nd. al'széíony Kdnyi: HBom. 
0) : Bomnicalosofl) flonmaleiitiis, doműtator, veterDomu MA. [tchlfif- 
rig, schlaftflchtíg). Aa alimékoi^ anmnyadoa (Oom: Jan. 66). 
AlnoEékoDy mt? (Dly: Préd. I20X Aluflaékon lélek (Derk: OÉlet 
33X Aluaaékon lelki 'méret (Hoon: Tracta 207X AluBékonyok, 
restek, tunyák és gondatlanok (Bíró: Bficae 113X 

AluBBékonykod-ik : [aoooia, deaee som ; fanlenaen]. Drága 
ágyaktmn, gyenge pelyhek-kMNt aloBékonykodnak (Páam : 
Préd. 842). Nem oeép dokig aaemél behomií ée ahmékonykodni 
a CRelédes araságnak a hol caalCon caallják (FVű: NEL 24). 



AluBsákonyaá^ : [sonmolentía, desídia ; flchlifrígkeit, faol- 
haiti ^' almnkonyságot távostatván, vigyáiásban legyOnk (Pásm : 
Préd. 833X f^imhanág, aloBékonyaág (Gom: Jaa 55). 

Alut (aloUxm BksáC. el aloA Valk: Gea 2. Hofgr. 92. el- 
ahUtom : oonsopm PPBI.) : sopio MA. [etnwfihUifem]. Alotom (dor- 
mire fiMáo) Aket bindalmal (BéoiC. 184X Ea [a nadragulya] 
igen alutó á nSstennye, ^égre ugyan bolonda tanoe (Mel: Beák 
52X Ret^selneiB es alutnaia as giermeket (Pont 89). Kenyei«bAÍ 
étette, poharából itatta, és Ölében alatta (Pásm: Pkéd. 138X 
VO. olt 

el-«lut: 1) sopio, aoporo C. oonsopio MA. [einschttfiarn} 
8anMont el alwthaa : dormíre fedt (JordC. 345). Adamra álmot 
boosáta, hamar Adamot isteo el akitá(Valk: Gea 2). Díosoorídi 
Thridacia8,asaselalut6ffl(Mel:Herb. 51). Ha gyökerét fSeed, 
íawd borban, bokxida tasun, el-ahit mint ^gy holtat (Mel: 
Herb. 52. 64X Samsomot meg^o Dalila e világ, és a test, 
kit as ^ térdein el-alutván a philiiteasok kesébe eft . . . (Hát: 
VTárgya. 178). 9) [ooagulo; gerinnen macfaen]. Quk emieke- 
seteis k vért el-alutlya, á tagokat meg fiigylattya (Lép: PTOk. 
II.164X 

ineg«-alat: ooagulo PPBI. [gerinnen machen). 

Alutat* aludtat* altat : [sopio, dormíre ülqo; einschUlfem}. 
Te alutattál engeoaet (Helt: VigK. 26). Be takargatta, fektette, 
alutatta (Bom: Préd. 34). A bftndk ások, mik as istent alutattyák 
(Mad: Evang. 162). Az Alében alndtatta (Ifik: TOrL. 476X 

el-«lutat» el-altat : a? Te aluttattal vala el engemet, te 
elenenitél mégis engemet (Helt: Bibi. IV. Ini 38: 16)l Igen 
elahttat (Mel: Herb. 74). As vetkektU el alottatot dicsSsBeg 
gyaláaatra ibrdfttatíc: vitiis sopita glória (Prág:Serk. 974X 
ROngetémel esOndesmk sarasokat, és Így el is alta^ák éket 
(Bíró: Micae. 94). 

Alutlan (alatlan TKm:SBent8. 107. aluÜan 125. alatlantdg 
Mel: Herb. 29b. Ssatíim : Cent 335) : [ínsomnis ; schlaflos). ÉSien, 
asomjan, íázódva alutlan, mexitlen flK>lgá]t istennek (Pásm: 
PM. 1248). Testet alutlan vigyázassa! a lélek nolgálattyáia 
hajtotta (Tam:8aent8. 58. 110). 

Alutlansáip : [insomnium; schlaflosígkeit]. YigUiae *atte- 
nuant oorpora: az alatlanság megerOtelenfti a testet PPBI. 
Alatlanaággal mulatta el az álmot (Monlrók. 111142). Gyuíto- 
vany hidegdt es alatlansagot meg állat (a mákolaj, B^ftbeA: 
FivK. 108). Ssomjusággal és abtlansággal fáraastotta (Pázm: 
Préd. 556). 

Alutt: 1) [soporatuB; eingeschlafen]. Christas az hohatoly 
k%en mint te az aluttat fel kditfltte (Bom: Pkéd. 249). Aludta 
téari magát (HaüiHHIst IL244X 9) [mortuus, exatinctos; tot, 
erkMoben]. Alutt tenger: asphaltos Nool* 443. Aa fekete aluth 
nn (DebiC 412X S) [ooagnlatns; geronnen^ AltA tfy: lac ooagii* 
latnm, ooncretonL Ahtt vér : craor, sangvis ooncretus MA. 



Aluváa, alvás (alat: dormitio MfiuchC 193. BécáC 61. 
PeerC. 188. oku VitkC. 57): sopor, donnitio MA. [scblaf]. Egye- 
dfll alvás: secnbitu C Déli alvás: merküatio PPBL Mely halai 
Jegyzettfaetyk itfa aa alwaason (ÉrsC. 17). Alitak bo^ alom 
alasrol moodanaia : de dormítíone somni (DObrC 497). Alomnak 
alasarol (WinkIC. 321). Aknnbeli alavul (Sylv: UT. 1.144). Az 
aluvásban halottakhoz hasonlók vagyunk (Pásm: Préd. 1013X 

Alvó (alo DObrC. 149. alu MQnchC. DomC): dormieiM, 
dormitor MA. [schlafend, schUSfer]. Félig alnvö: semisomuís, 
semisomniis PPBL Het alu aCafiac: aeptem firatres dormientes 
(MUnchC. KalendX Az alv frátereket meg latogatuan (DomC. 
129). Alwowan talala evrket: dormienteB (Pesti: NTest 104). 
As aluvó hortyog (Cbm: Jaa 66)l Ahmo ágyába véteté ü^ 
(Onrei: Hist 96). 

ÁM (am ? Amadé dmbár helyett mmdig est íija ámbár): 1) 

aane MA. esto, etsi, etiamsi, v. certe, sane, profecto Kr. [wol, 

jawol, wolan]. Ám jáijon: esto, eat MA. •) [imperativunall. 

a) As 4y alyatokQray un qrraanak as eeghetoesth (JordC 93). 

Am lássad (ÉrdyC. 642b). Hogyha kedig n hitetlen el válic, 

ám vállyéc: disoedat (Helt:UT. t 8X En csac as paraiti ^letbe 

iaroc ám szabad legyen isten mit miel velem (Bom: Préd. 252). 

Saereszenek e'hes hasonló laiatromot az Lother roaradéki, és 

ám Qsstán dicsekedgyenek nemzetesBégekkel (Pázm: Kai. 637). 

De ám ordHson ; nem kel vele gondolni <;3all: Vár. 48X Am ugy 

legyen! (QBegl:Japh. 121). Am nyeljetek vele, ha miben estek 

a asSfogadatlanBágért (KecskTOrt ni.323). p) [ám — ankhogy. 

dm — dé]. Ám caelekedgyétec az mit akartoc, csac hogy . . . 

(MA:Sca]t 44X Minthogy az álomban és jOvenddléaben, ám 

legyOnk is rólok néha reménylésben, de ssás közül sincs egy 

igás bétaléBben (GyOngy: Char. 128). b) fuidicativoaBal]. Ha 

Qgyan ugy kell lenni, ám engedec kegyelmednec (Ckegl: Ja(4i. 

69). Mutass bár csak ngy hitbeli ágazatban tévelygó pápát, mint 

Eocltfiának ft^ s ám le dSjtetted a Boma feUűt (Sámb: lap. 

50). 9) en MA. [eooe ; sieh, síeb da]. a) Me^y boaya reensbel, 

am kywB yew az vyz meUee (JordC 18. DebKX 2). Am megh 

mondok (TfblíX 78X Kd akkor nem hagyá aa mienket el adni, 

ám aztán Mihálytól télben elkfildék ^ semmH el nem adának 

benne (LevT. IL28). Kiket am M samlalank (OsortChrisL 

187X Ei am elMbe ió negyasasad magauai : et eooe prope- 

rat . . . (Helt! BibL L P4X Eb am el vesse as egea világ (Born: 

Pkéd. 7)l Ti veletec lenec mindennap, mindennap ám, világ 

vegeeBtig (Mon:ApoL IIX At pnlchrom est digito monstrarí el 

dicier, hic est: ea vóba ám as (Decsi: Adag. 75). Bolond ám 5 

ongény (161X Haaomk> rettenetes dotog nem volt, tudni ilUc 

ellenség rontása által ám CZvün:Poet IL246). Mivel igamt 

fbgot mondani »ám betért a' fi^ (QngI: Japh. 122). AoKhi- 

hiara ngy sas egy tekénk bekat eyite^ s-ám meghala (EsPrine 

121). Étel után ottan mindny4<U3 az htek egymásnak nagy- 

vigan ám megeAOének (Tbaly: VÉ. L65). p) [dm ttgyanl Smnt 

Ágoston, as ó elmelkédésiben, am vigy9fi io reast eló asáoDlál 

bennek (Láp: FTOk. I288X Kiket ám ugyan az óidégnek ada 

(6Kat:Titk. 13). f) [mtiűdm]. MinthaamdanidmongyanaU,... 

mintfa am aenlh peal itta (SándorC IIX Némelyek mint am 

aant katerina margaréta (32). Mint am iruan ua^ (DebrC. 

372). Aa minémó oeremoniac adattanak. vala az anent patri- 

arcbaknac, azoc mind példáztác Chrístvsnac el iduéaét, mint 

ám Afarahamoac tselekédeti (Kulcs: Evang.* 6) Mint as madár 

am bo^ fiait az fezSkból ki hana (TihC 17X S) [neH dm]. Mert 

am ogi monda (DebrC IX Mert am az vristen moi^ (143). 

Zent Tamás doktornak ea velagra való siletese meg iel6otelek 

mert am effi poztaba lakoeo megh monda (203). Okaat velyk, 

mert am wgy vagyon megfrwan (ÉrdyC. 540). Mert ám egygyic 

nyavalya a masikat ott éri rajtam (Cbegl:Enoch. L160). g) [Am^ 

rád, DDgomcB:Példabi IL8S1. Kr.] VigyáasI am-rád a nyél 

asonbau kiáltják {Qyik^ tKJ. U71)l 



iVIP 



93 



ÍMMELrÁMMA!.— ÁNGY 



ANGYALr-EL ANTALODK 



94 



Ímmel-ámmal : utcanqnef superBcialiter, dofündorie MA. 
perfkmcloríe, frigidé PPBl. [oberíUlchlich, imcUlterig, obenhin]. 
Oak immel ámnuű moDdod magad íb (Cteegl: OBomL 301X 
Immel ámmal Bsolgáltál néki (MNyil : ZboH. 64X Emlekoaetet 
téamo JoBephrfi], de taak immel ámmal, és kedvetlen (T^uk: 
Jóra. 255). Imvel ámval balgattyák az istennek igéjét (GKat: 
VTitk, n. 1146. Ker: Préd. 476). 

imSs-Áino8: [drcoitione uti; udoscfaweife machen; himez- 
hámos]. Semmit nem tuda mondani, hanem tsak imease ámossa 
(KaBtiOi 5X 

Amé (ámé? Kr. am eh DebrC. 104. 137. a me 63. 217. 
223. 225): eooe BIF. behem! MA. sieh da! ei ei! ach! PP. 
fisSnkeppen as karbozandoc ^lólic az igazakai Ame pelda 
nekSd Adamnac ket fia vala (GnaiTC 20). Ame jelen wagyoo 
ÍBlennek zolgaya (TbIC 296X Mind megh hotmdc uaU: de 
ama es uAmfis madár: az ártatlan eristus iesus: minket az 
halaiból fel tamaata (HhC. 17). Ábel kit a me a Kain mi- 
koroo meg &lt volna (DehrC 149)l Kóuekel hagigalak dtet de 
a meb mikoroD kerneíe ^et bogi . . . (203). Nem tudod-e, hogy 
hnog aa GrdOg? Amé! kOszOnOm, hogy Uy dologban, ily lágy 
vigaaBfalást adtok (P&zm:KaL 207. MF.X Minec utáona ki ki 
mind házához ment volna, amé tenéked Qgy iszonya rette- 
netes csuda állat: eooe tíbi moostnmi (PrágrSerk. 707). Amé, 
es gooQBE jel (FonxS: Cort 700). 

AMAWPARflAQ; szobasaság, donmviratus; ssubasaság- 
hw, amandarsághoz való: duomviralís Q 

AMAZOK: [Amazon]. Telamon is, a Penthesilea vitéz 
amaaon is hogy jártak (QySngy: KJ. 38). Ek a hfres neveze- 
tes amaaoo nagy fSlelemben hagyta az assyriusok táborát 
(?al:NA. 152X 

AJCBO : oocieio, cathedra templica BfA. PP. [ambo]; pred^Htohl 
Adámi. 

Ámbra, Aimiai; saccÍDam lettoophaeom PP.[anibra]. 

AmKET: [ameo]: Atya fiyw zent lelek ámen (ÉrdyC. 888b). 
ámnoet mongyanak (392. PonC. 3. sat sai). 

AMfimSZT (amatUa Kecsk: ötv. amethistus, PFösfisiKir. 
TSkOre 291): [amethystus]. Bfindannyi amatiazt inkább mind 
violaszmfi (Kesk: Ötv. 279). 

AMPOXiNA (ámpolna MA.i Com: Jan. 116. ompolna PPBl.): 
ampulla C ampcdla, olajos korső Major: Szót. [ampel, krng]. 
Egi ámpolna vtoet adnan kezében (DebiC i). Két ampona [Így] 
esSst aruyoBOtt (Gér: KárO. L365). 

AmpolnáetísA: ev Két kis hebenum ládácskák, kikben 
mértékttvegek, onpolnácakák, és egyéb eztist apróságok (Mon.- 
Wk. Vm. 45X 

Ami>olxuui: ampallaríns MA. 

AirOÁRIA: [angaria; gehaltsanteil, virteljabríge gebOhr]. 
Zalatoán is eltelik az angaría, s még esnég meg kell válasz- 
tani (BákF: Lev. 208X Kapm'kiól akkor adha^ák be az ezOstm, 
mikor eltelik az angaria (257).. 

AOrOOIiNA (ányoUia MA. PP. ingola C. Com: Veet 119. 
Maior: Szót ingolna AQwre: Bnc 219. Felv: SchSal. 16, Vö. 
<j»^AÍlla •W:Evang. II807. Radv: Céal. 10.38. sikos angviUa 
Zrinyl DLllO): ao^la C. aal MA. Sikos angolna: angvilla 
hbrica (Com: Jan. 40). 

Ángolnás hely: angvillaríos, a, um [így] PPBL 

ÁOrOY: gkM^ fratiia C des mamis scfawesiar Non. 69. 
ájs aiuuywim al angyomal (RMNy. IL140). AzBonkmi angk>mmal 
(LevT. IL92> Gnmias amor, ne iááiál ái«yodiial (Deosí: Adag. 
l««j. Ne laoilid ángyodat ágyba náhri (Kisv: Adag. 310X £k 
m e uuy é uek, amaa udvarol ángyának (QyGngy: Cupi 26). A aftv 
aBÓáQgyát,at^yafia feleiégét (gloram) hivja (Cian: Jan. 117). 



' ANOYAIi (terra i4nyeíu«heykuz 1270. [Angyalos--], angd- 
cat HR angel TelC. 248, sat DomC. 101. 111. 253. SándC. 
11. PeerC. 56. Frank: HannK. 44. angyalomy nugodalm EhrC. 
59): angelus MA. [engel]. Daemon: jó és gonoz angyal C. 
Vtmagguc Micbael archangelt es mend angelcat (HE). Vele ne- 
uen fráter leott es fráter Angyallott: assumpto fratre L«oneet 
fratie Angelo (ESuC. 39). Vr istennek an^ala: angelus domíni 
(JordC. 357X Anélűoknac seiegi (VitkC. 83). Angyal azaz kóuet 
(Helt: ÜT. E16b. 3). Koloevárról megtére Bocskai az ó angyali- 
val, mert azok a hajdúk ugy nevezték vala magokat, hog^ dk 
angyalok, oly jámborok (ErdTOrtAd. L53). Házi angyak>k: lares 
(Com: Jao. 217). 

árk-angaral: [archangelus; eraengel]. Michael archangel 
(HR). Qabriel arkhangial (DebrC 22a CkMmC. %. ÉrdyC. 343). 

fejedelem-angsral : cv) Feyedel^ angelok (Komj:SzPáL 
MF.X 
fő-angyal : cc PPBL Fe angelok : archangeli (NémGl. 216). 

kerub-azigyal : [chembim ; cfaerub]. (%enib angyal (Mon : 
KéfO^. VL Kerabim ai«al DObrC. 21). 



őraő-flmgyal : angelus custos Kr. schutz- 
engel KirBesz. 1 18. Tyztdsseegdt keel tenny az ftryz5 angyalnak 
(ÉrfyG 554. VirgC 1. Zrínyi. 0.40). 

satáxi-aiigyal : [satanaa; satan]. Agend. 41. 

Bsákes-angyBl : (angelus prími ordinis ; engel ersten ran- 
ges]. Az eekes angyalok dierubin es seraphyn (TbemrC 259). 
Twthwan az aekÓe angyafoknak karokban mondanak (ÉrdyC. 
490b). 

Angyali: angelicos MA. [engeb-]. Angyalomy nugodalm: 
angelica quies (EhrC. 59). Aogyali Utat: viak) angelorum 
(MfinchC. 1&I\ Angyali yntes i^yat almában: admonitos in 
soomis (JordC. 860). Angyely eletet wyseel (PeerC. 58). Meny^ 
angely seregek (CornC. 78). Az angiali zent tyztasag (VirgC. 
14)L Angyali kfltaOnet (Pécsv: Fel. 332). Volt ideje mikor Anglia 
angyali ország volt, szent királyok bírták (Fal: NU. 269). 

Angyalság: [natora angelica; eogelsnator]. Zfaseseg min- 
denkor rokonság an^lsagnak (DObrC 499X 

AKOYÉUKA. Angyélika gyOkér: Angelica [engelwurz]. 
Angyélika-ffl : Magudarius PPBL Nem kisseb er5 találtatik az 
angelicában, papa fftben, sóskában, czabaireben etc. (Csan: DOgh. 
134. Web: Amul. 36X 

iJUSSa Áni8:ani8 PP. (Falv: SchSal. 23). 

Aira*AIi: Antonius MA. Antalul: stupidé, fiitue MF. Nem 
antalul felelt remete Antal egy némdnémtt bölcenek (PFttsfls: 
Kir. TAkOre. I1L60. MF.). 

(Szólások^ Meg iót Antal Budáról, zóld agat hozót 
orrában : profectus ad apaturia, redSt maio (Decsi: Adag. 203). 
M^SJi^tt Antal Budáról: hic venit a sesaginta viris; er 
ist aus der narrenzunft BIA.^ Antal a fej e d : Oasoon habitas; 
du bist ein ungeschickter ttflpei. Veszedelmes afféle dolgot^ az 
mi az idueasegre nez, tsac Antal harasztjára bocsá- 
tani (EsztT: ügAuy. 249X Vagyon módgya benne, mint 
Antalnak az eb ütésben pardi mortem aasímulat 
(Decsi : Adag. (114). 

[Antalkod-ik] 

Antalkodás: [stnltitia, ineptiae; dummheit^ Mindaddig 
megvettyftk Monoeloinak ez illyen antalkodásit mig valóban meg 
nem bisonyittya (Qyarm: Fel. 219X 

Antalod-i]^ andalod-lk: [stnpeo, stultus fio; dumm wei- 
den, verdnmmen). 

el-antalodik : cv) Mídón isten az Ó tóIe tanulni nem aka- 
rókat annyira meg-keményíti szívekben, hogy a kik 6 felségé- 



95 



n£k:landalodik--örbg-anya 



ÖRÖM-ANYA— ANYAI 



96 



t^\ tunulni nem akarnak, végre annyin elantalodnak, hogy iem 
as értelmes tanítóktól, aem a barmoknak példáikból semmi ]dt 
ne tanúlhananak (Misk: VKerl 9) 

neki-fluidalodik : co Neki andalodott s-tompalt; elannyira 
hogy nem tudta essénec hasmát Tenni (BIegy: 6Ji^ III16). 

ANYA: materCmnttarMALatattyk lehettetlensegnekihogy 
[Maria] annya yolna es aewi (EbiC 77)l Tft anatoknac haza 
(BécsiC. 2). Aáadnak keserSseget magadnac talaydonihtod (VitkC. 
78). ZencaegAs anyaadath aen yanosnak ayanlad anyol (CkediC. 
32). E^ dth walbassam édességes annyawi (ÉnO. 43)l Gondo- 
lád bog ei ilén Bomoro aiahoa Mmest társalkodnál (80X 
Anya atte kenyeret (ÉnfyC lOlX Atyámat aniamat nem tiafeel- 
tam (VirgC 6X Valakik el hagiak aniokat en nenemert aas 
anet veanekh erete (24X As monostornak aniqra (126X As 
anyatok as feyedelem (130). Minec el5tte est mondhatna a 
' gyermec: Édes apám, édes annyám (Helt: BibL Isai. 8e4X Ki 
anynl nem akaria venni as anyaasentegybásat : qui eodesiam 
noluerit liabere mateem (Mon:ApoL 21). 8e. anyádat anyái 
adtad tanítványodnak (PáantPréd 562). Ne csodállyad aiqra 
ezt as én cselekedetemet (Prág:Serk. 462. 768). Giqxdó any- 
jóstól nyughatatlankodik (GyOngy:MV. 60). 

[Ssóláaok.] As anya teyével ssokni valamibe (Decsi: 
Adag. 51X Egy volt anyúl Kristussal (PásmrPréd. 133). 
Atiyamfiay, kikkel as vr isten eogeómeth attywl anywi eggyé 
tadth (Radv: Qnl. nL170X 

[KOonondáaok]. Jó as s^, de mégis as bor as aqya (Decsi: 
Adag. 317X As péns mindennek anya (35dX 

assioiiy-aiiys: [materftmilias ; fifau mutter]. Mykoron azt 
as ew aanon annya meg twtta volna (ÉrdyC 549b). Asonom 
anamnak (L«?T. 1.79). Kegyelmes atyám uram, s asnony-anyám, 
alásatoaan kériek titeket (Tess: SsMag. 2). Sok Jókat kivágj te 
asszonyádnak [igy] (Thaly: VÉ. 11234). 

boldog-anya: [mater beata, Blaria^ Haui bodog ana 
(MOnchC. 8. VO. havi boldog-asasony). 

eb-anyájú : [vox objurgandi ; scheltwort]. Nem igaaán ee- 
küdtetek meg, eb anyiju, hitOOen, bestye kurva fiai, megdühOdt 
anyáju lélek bestie kurva fiak (MonTTMR L77. RákF: Lev. 
L230X 

édSs-anya: [vera mater; reclite mutter]. As édesanyám s 
hasKmtalau mostohaapám nem is ügyelt reánk (Ha& L137). 

gyöngy-anya: mátrix maigaritaa, concha maigaritiíiara SL 
[perlmutterj. Gyóngy annya: mater gemmarum (Pesti: Nom 42X 

jobb-«nya. Jób anya: avia C Oom : Jan. 119. [grossmuttar]. 
lob atmya (Helt: ITT. LU). As én anyámnac anya énnekem iob 
anyám (Ver: VerK 1:97. MF.). 

keresst-«mya: [testisbaptismi; taufíiatin]. Yeleneth leen as 
ew kerasth annyanak (ÉrdyC. 449X 

kótrannyú : bimater BiA [wer swei mOtter hat]. 

másik-anya: avia Pesti: Nom. 10. MF. [grosmutter} 

mostoharanya: noverca C stieímutter (Com: V«t 138X 
[A szerencse] néha oly mint édes atia es maid oly mint mostoha 
anya (Blih: ÖrOkÉ. 44). 

moBtohaanyasAg : [mos novercae; atiefmttltarliche art]. 
As termését as oktalan állatokbos kegyes aqyánac tketit 
viseli, de mi hossánc csac mostohaanyaaéggal vagyon (Prág: 
8erk. 884). 

nagy-«nya: avia SK. [grossmutter). En az ^ harmadik lea- 
nanak fia uagok : aaert ^ énnekem na^ anam (KasC. 51. 46. 
SyW- UT. n. Tim 1:5. MF.X 

fireg-^nya : cv Com: Orh. 244. 



5roin-«nya: pronuha C. BIA. ehestiftarin PP. A meny 
asBBKmynac el-hásaaéti Mm annyai és nyosK>loi vannac(Com: 
Jan. 117). Cana Gafileaba as meny a«xnac szolgála, hokit 
vgyan OrOnumya volt (Pécsi: SsfisK. 91) 

orömanyaság : [fonction der hodizeitmutter]. Hogy felséges 
assEonyunk esen OrOmanyaságának alkalmatooságával a magya- 
rokhoB külOnOs refleadóját megmutassa, a oopuUtió idején a 
templomban a magyarok námára három sséket hagyatott (Haz. 
L380)i 

Bi^tó-anyja : prelum, sayto, sayto t^ke, kit as tftrdt azftl^ 
íSlyfil nyomtatnak MAL [schraubenmutter?] 

BBÓl-ansra. Saél-anpya: panraculum MA. velum in púmacu- 
lis aedium; fiUmlein auf den spitaen der gebfinde PP. ^Gbokorgo, 
szél annya a ház tetején : vehim MA Finnaculum: ház oromja, 
toroi^ oronja, kire as loél amiyát^ vitorlát es as kakast ssoktak 
helybestetni MAL Széla^yác, vitorláé, kakasok (Com: Jan. 107). 

8BÓp-anya : avia Nom 68. [grossmutter]. As hit ky lakosot 
le^eliKv^ as the seep anyádba, wkwdbe (KomJ: SzPál. IITim. 
1:5). As en anpyamnak as annya énnekem saep ava^ nagy 
anyám (Ver: Verb. 167). 

Bsüle-anya: [avia, abavía; grossmutter, nrgrossmntter]. Ven 
ssftle annyoknak Aleben ket meg nftt ssflaek valanak : in gremio 
anus aviae (Forró: Out ÜL fifF.X Ha 13 esztendós korában a 
leány féijhes megyén, a mint a nem ritka, li.-hea egy leánya 
lehet, 14 esztendó múlva föjnek a^** Binak 14.-ben egy leánya 
lesz, mind igy számlálva egy assao^yt 42 eaitendóe korában 
Bille anyának nevezhetik (Mft : TOrL 83. lev.). Az én gyerme- 
keim flsOleauyjok Katona Hona (nagyanyjok Diószegi Enssébet, 
anyjok pedig AczéMeány, Haz. 1.146). 

flBŰ»«nya : [virgo mater : jungfi:ituliche mutter]. A vJhs ania 
fttet z^^aei teieuel tárta (DebrC. 48). 

Any&oa : [matercola, nonna; mfitterchen, nonne]. Kalugeroc, 
qwfirangos baratoc felesegit bittác apátczac, anyátczaknac (Mel: 
Sám 465X MegQede Luther, hogy az apácsákból anyáczákat 
nem csinálhat (Fázm: KaL 354. MF.X Oly nagy gyanioságban 
estek az aníáchák, hogy vén bábáknak kellett meg nemiek 
az fliftn, mellyk maradhatot meg k/WUókjérczén (Zvon: PázmP. 
147. Matkó: BOMl 237. Pós: Igazs. 561X 

AnjéyoaBkg [P] : [matris status ; mutterstand]. Apáfzát anyá- 
tzaságra szabaditani : monachae et nonnae nubendi libertatém 
fiioere BfA.« Az apáczákat, fogadások ellen fel szabaditották az 
anyáczaságra (Pázm: KaL 264X 

Any&okaság : c\3 A szflzeket apafasasagra, anyácskaságra, 
az iffiakat classtromokban való bivolkodasra kénazeriteoék (Pécsv: 
Fel. 538). 

Anyioska: matercula C. mfltterlein BfA. Az terhes anyat»- 
kak meg fitttyazvan, az barátok atyatakakká, as apatzak anyats- 
kakka lésaiek (Pécsv: Fel. 729> Meg aggott Öreg anyácska 
(Víjda: Kriszt L508). 

[Anyahod-ik] 

meg-anyahod-ik : [pabesco, adolesoo: mannbar werden, 
flfigge werden]. Mert as romay eodesiának régi meg aoyáhodot 
definitioiat helyén nem hadgya (Zvon: PázmP. 269). A barátok 
és a már meganyahodott apáczák, sok szín alatt hitegetik az 
IfBakat a magok saerzetire (Póa: Igaza n.564). Meganyabódot 
madár (Kar: Prád. 281X 

Anyai : matemus MA. [mfitterrich]. As anay méhbe meg aen- 
tóltetnen (TelC 82). Anyai otafana (ÉrdyC 648b. 452bx Wiet 
el bocsata aniay anienek kegyessageoel (VirgC. 27). Anyai daf 
kálkodás (Pánn: Kai 656. 686. Kr.). Az apoatok» annyai ania> 
sKDtQgyhasa (EartT: IgAny. 190X Eki as én mesém : Hanrinág- 
nak asekérén Járok. Aqyai hassal élek (Hall: HHiflt IL264X 



97 



ANYÁLn-APÁCA 



FEJEDELEMAPÁCA— APÁLT 



98 



Anyái : [obsletrioor ; gebortriiilfe leístan]. Kicsoda anyálta 
as ebS Íkrh7 Az pansst ember, avagy mis, as ki vStte az 
guUgát, mert as teben cBéoáUya az globist (MwéflK. 38). 

Anyámkám: [maftar mea; mein mfitterleíD]. (Saeg: Tbeoph. 
25)l 

Anyás : matrimm CL delicatm MA. Anyás gyennek : apad 
matram manet (Decsi: Adag. 315. 23. Kisv: Adag. 32): mutter 
sShnlein, i&tfingBÍA. 

Anyáakod-ik: [matrís looo ene; muttentelle vertreteo]. 
Anyáskodni nem tad5 mostoha, . . . anyai aseretettel sserelmes- 
kedfi, anyádiodó kegyes anya (Bird: Préd. 29). 

Anyáakodás: {oolficitiido materna; mtttteriiche fllisorge]. 
Dyen kegyes anyiárodási! ohmita ki a bOiids aaMony lelÚ 
, iu ,AiéJhM» h rajtokéba a pokolbáli Ugydt (Vi^da: Krioit I 
478b. MF.). 

Anyaság: maternitas MF. [mnttenkaod]. Valaitateeek az 
Meny anyMágra (OmmC 51X Karlek tbegedetfa az tbezyletted- 
nek ^ kewanagaerth kywel az the aentfa anyaságodon kénye- 
rewie (Pb»C. 28. Pázm: Pírád. 1259)l 

Anyátlan: kyAixmp ; áne malre; matterkx MA. 

Anyó : [matercala; mflttercfaen]. A sok ninák, bngák, anyók 
(Qvad: HP. 96)l 

Anyós: matercula, anicula Sí. [mfitterchen, altes weíb]. 
Véo^nj^ : anns decrepita (Com: Orb. 75. BethI: Élet 290). 

APA páter, tata MA. [vater]. m) Misit astutnm patrem 
Opaiőfoos (?] Ogmand. Dom páter Ogmand . . (Anoa 25). Az 
apró gyevmSk mykoron meg ehd^k nem zeegyenly kyaytant : 
mp^ atte kenyeret, anya atte kenyeret (ÉrdyC. 101). Az en 
édes apám (MC 118). Tenyesftsetek meg tys az apatok mar- 
teket (Pesti: NTast BfátA23: S3. UF.\ Vagyon annya, de ki 
todgya as apiál ki föK (Decsi: Adag. 166X b) Yo veen 
apeaBi p^kgennak mon^a] (Ék^yC 654bX Hallyátoc .Lntbar 
édsa apátok snvatt (Varam: Lev. 181). A testi atyák csak a 
testet ánoálták, de as isbsn, páter spirítnmn, a lelkek apja 
rPásm: VM. 1094)1 e) El hadlak én tégedet eaennel k> apíok 
[oól a fin anyjához] (fimúm: TFM. 4)l 

fbWaok.] Apis fia: patris est fifios (Decsi: Adag. 282): pa- 
er aitet dem fater nadi PP. 



jobb-apa : [áros ; grossvater). Ki firdeg vit raa, bogy kiuan- 
tad a Unitot? maga sem apad, sem a iob apad soha nem faurt 
bnAofaa (Helt: Mea 66. fiOi. BAF.). 

kireBSt-«pa: sosoeptor, arbitv initiatioaB PPBI. (psto, tatil^ 
pate]. 

mo8tohar«pa: vitricns C Cbm: Jaa 118. [stie^^ater]. Az 
édennyám s hasaonbűan mostofaaapám nem is figyelt reánk, 
míndia a világOD se lettünk vohia (Haz. 1137). 

nagy-apa: [avas; groamater]. (Tam:8aentB. 70). 

öreff-apa : ex? ()M Areg apja : abaTus Com : Jan. lia 
(BákF: Lev. ll2Zn 

ssép-apa: (m MA. Nom.« 2il. 

Bsllle-apa: [abavos; urgrossvater]. Ha az emberek kOaOn- 
a é go s en a allle apfokkal élhetnéne k , mi síép dolog voha a 
A rtBle aiiya ptt] kOsOnaégesebb az aanqyok kOiOtt, mert 
lomaiébb lebebiek házasok (Mik: VyrL 234X 



Apóé: patercolns ; senicalns, fetohu, pappos Kr. [vttercfaen]. 
Az hatvan esstnndfts ember 5reg apés : seneeb (Com: Jan. 45X 
Nekem apde, neked kedig, édes lOlkOm, anyés legyen nevünk 
(Thanóz Lev. a2Sl). 

APÁCA (f^dlexa EiBtT:IgAny. 455. apálczaai^ Tba]y: 
VÉL L342): saoerdotísM, monacba, noona MA. [noone]. Bacchae: 

M. SYSLrrőBT. asóTia. 



Bakkus apábsái PPBI. Apaochafiűoa (1256X Monasterium de 
Apacha Somlyó (1272. Knauz). Datom in appachauaflarfael anno 
1349. (CodPatr. IIL170. MF.). Apacza: soror (EbrC. 75). Az 
predicator zerBetbely soror apacha volt (MaigL. 28). fifiőoda 
bolondsaag bog ty% wag es apacza leég (SándorC 31. VirgC. 
121. TibC. IIX Apatzác, baratnoec (MAtTaa EU$b. 45). Az 
apátzák, a barátok, a papok és a tnrkék soha se tehiek bé 
(KirBesB. 114). 

[Szólások.]. Osac palástia apacsa: barbae tenos sapientes 
(Decsi: Adag. 17). 

f(^edel6m-apáoa: [abbatisn; übtíssin] Nom. 67. 

íö-apáoa: abbatissa, antistita C. F5 apátzác avagy gardján 
aszHoqyoc: abbatíBBae Com: Jan. 127. 

Apácai: [monacharum; nonnen-]. Apáoaai nwi'aet (Zvon: 
Post 1285). 

Apáoaság : [statns monachae; nonnenstand, noonenleben]. 
Bi apa<yhak senkyt be nem veaiek apaochasagia, hanem 
ha cbak heet estendevs volt (PéldK. 44X Isten nem vészi jo 
neoen bftitSket, ssolosmaiokat, as apáosaságot (Mel: Préd. 172). 
Valamely ssfiz nabi^d akaratfya sserént az sefizességnec meg 
tartására as apácaaságnac rendiben kötelezte magát és bé val- 
lotta (Prág: Serk. 20X 

APAD: decresoo, detomeo, deminuor MA. [abnehmen]. 
Apagyonc a gonoeban (Mel: SsJáa 400). Az isteni tisztelet 
apadna, és megfosztatnék isten az é horaá illendő szolgálattal 
(Pásm: Kai. 914. MF.). A tenger is dagad, viszont megint apad 
(Ben: Ritm. 92). Az emberi gonossag és bánkódó kerkfitragh 
fel magasztaltatni kíván inkáb, hogy nem mint le nyomattataú, 
inkáb örfil nevekedni, hogy nem mint apadni (Prág: Serk. 262). 

be-apad: [subsideo; ein&llen]. Ssemelec már bé apadot: 
oculos Jam vobis sabsedisse (Prág: Serk. 815. MF.X 

el-apad: maroesooCX [defido; abnebmeo, anstrockneo]. F6- 
zésMl elapadt bor: defintnm C. Elapad a viz: deficit aqua 
(JordC 291. Ér^ya 7b)i E% patak, mel néha elapad vala tele- 
segei (BMNy. n. 47). Ibe derekadnak aeep weere minden 
eerben el apada (Gy<k«yC. 22. PoasC. 14)l 

ki-apad : enooor, defido; abnehmen BiA. [aosbrocknen, ver- 
siegen]. Fel aftme kih apadot (DehrC 192. ÉrdyC 6d8b). A 
kinec kiapad az szeme, az fényes nap eldttis czac tapog (Bom : 
Pléd. 25). A ki baz^át rira^: a két oseme is kiapad, s az 
hadya is elvées (Thaly: AdaL L86X 

16-apad : detnrgeo, detomeo ; entachwellen MA. [ach setaen, 
abnehmen]. A nyomorúságos állapotokban le-ADepedvéfi, le- 
ereszkedvén, apadván (Com: Jan. 196). Le kell ott apadni a 
beszédek folyaminak, a hol kifogyott forrása az elmés lelemé- 
nyeknek (Fal: UK 392). 

xnSg^aiMd: detorgeo, deoresoo C. detnmeo; abnehmen, 
schwinden, entNbwellenPP. Blegapadott a hasa : detnmoit venter ; 
der bauch hat abgenommen, hat die dioke verloren PP. A 
visec megiyadánac : aqnae coeperont minui (Helt: Bibi. L DX 
A boza ára hamar megapadott reménység kívfll (ErdTOrtAd. 
i87). 

AiMidás: (decrementom ;] decrementom liquoris, diminutio 
tumoris BIA. [das abnehmen;] das abnehmen eines fliessenden 
dinges oder der geschwnlst PP. Apadása aranynak, ezüstnek az 
olvasztásban: intertrímentom PP. Az hold nevelkedéseket és 
apadásokat snnvedni láttatíc : incrementa et decrementa (Com: 
Orb. 4, 33. MF.). Az igaz anyaszentegyház apadást nem szen- 
vedhet (Biatkó: BGMk. 86X 

Ai>ály: [exhaostos^ esnocos; abgenoomien, ausgetrocknet]. 
Blikoron apály vohia a Szána vize (Helt: Krén. 126). Bfingyá- 
rást nrfianna, néki meg hagyá, mibelt az Eofiatest ^tályon 
látná (Cserényi: PersF. MF.), 



99 



APASZT— MEX3-ÁP0L 



APOLÁfr-APOOTOlMG 



100 



APASZT: ezsiooo, decroBoere fiicío,'ininuo BIA. [vermin- 
dern]. Boros kenyér U véri apaM (Fely: ScUSaL* 17X Fel- 
emelte nehés terha fi^át, kín ai íjett tatár apaaiEtá pofiját 
(Gyöngy: KJ. 85. BÍF.X EbbbI apas^ az ánmeek űBOdt (Gbús: 
Trombi 25X 

el-opaBBt : [enooo, eKhaurio ; enchDpfen, veraegen macheo). 
Bort fSaésnl elapaflEtani: defrntare C. Ho^ as kebelekben 
való tejet ki nárasBác éa el apaaiác (FVág: Sark. 467). 

ki-«pa88t: exaiooo MA [ezhaurío; enchOpfen, Tersiegen 
laasen]. As ki legkeveaebbet it íb» 58 pohár bort apastott ki: 
58 pocala exhaiMíwe (Prág: Serk. 793X As onomág dkét es 
világból kiapaatya és as étotból kisánutya (467)l 



le-apaBBt: [detumere &gío; berabmtDdeni, fidlen macben]. 
Könnyebb vohm a báa tengernek dagadánt egy belé fovánal le- 
apaaitaní (Fal: NU. 252X 

mes^paBBt: cm Melyet as nedvenegec fSl dagastnaiv 
faidalmoc megapaaitiiac (Pécn: Ágoit 156bX A retek, a ki ean, 
annak a fdldai^dott lépet mogapaadiia (Lipp: FKert IL231. 

MF.X 

* 

Apaastás: dinnnntio MF. [vennindemDg]. As bAvelkedó 
vémec apaflstáaaért érvágásai élteoec (Prág: Serk. 284). 

APÁT (appat Ver. MA pispfic, vagy apad m DiaL 72): 
1) abbas; abt Ver. MA Appat íee reh (Helynév tihanyi apát- 
ság 1211-í birtoklevelében valamint 1358-iban Apát laka birtt^ 
MF. Va VnU Apaty 1082. .CodDipL L454X Matiricius apát 
(MOnchC. U Zenth OÜimar apaath (WinklC Kai. nov. 16.X Aa 
en apátomat v. feyedelmemet (DomC. 807. DebiO. 188). Meg 
mntataak várady pyspeknek, es sent Bemald aeraetynek apa- 
gyanak (Mar^U MF.X 9) [monachns; mOnch]. Bsapat vagy 
bánt (DomCL 169)- 

APELLÁL, APP£LItÁXi: appello^ pnm>oo, dto MA. 
PP. Appelláló: appeilatorius C Kelletéc csáariLnra appellálnom 
(Helt: UT. o8). A tsásBárra apellálok: Owsaiem appeik) fKár: 
Bibi. apóst csel. 25. 11). Nemis kiváooc cnc egy cnpnyéreis, 
as én érdememre iqnielU^bKmi (BIA: Scnlt 140X 

AP£!FITU8: [appetitiiB, étvágy]. Hos^a is láttonk nagy 
apetttnasal, ettflk mint frikaaiét, sokkal jobb gnssbuBal (Qvad: 
RP. 80). 



[ 



1 



Ápolás, ápolás: baaium C. oscnhim MA [köss]. Ápolást 
énnekem nem adaal (ÉrdyC. 417. JordC. 546X O Judas apobw- 
sal adod el embdmek fyath (WmklC. 162. Po0a 33X KSsnae- 
nyetec egymásnac nent ápoláasal : salntate invioem in osoulo 
aancto (Helt: UT. y2). 

ApolAt: óscohmi (MfiDcfaC. 125, 162). 

Ápolgat, ápolgat: 1) dissvavior C. ezoscolor MA dis- 
svavio, tsókolgatom PPL [wiederholt kOsseo]. Keséinél orchayat 
illetioala es apolgatya wala (PeerC 27). ölelgetty es apolgatlya 
as fraokakatfa (SándotC 25). Apolgattyac es csocolgFattiac 
keséit (DebiC. 340X Apolgalfawan sem^ sayat es orchayt 
(ÉrdyC 411h, 417, 515bX Ad^ika apolgatnuQ, csókolgatván as d 
awptatdssát: amplectens et aaoplezam alumnnm (Com: Jaa 44X 
Képedet ápolgatta, as ntáon saúfijára dfilt, és el aseoderede 
(Fal: TÉ. 697X 2) soIlicitB coro, adulor MF. [hegen wid pflegen, 
scfameicfaein]. A ss. doctoroknak iiasokat keduelneiB vessftc, es 
tartiac apolgatoan (Mon: KépT. 362. MF.X SwSval ápolgat (Zrínyi 
> L68, 104X Heában tégedet apolgatny versel (IL102X As 6rd^ 
as embert bAnre visi ssép oin alat, a réasegest jo lakassál 
a fSsvéoyt takarékossággal édesgetv é n, ápolgatván (fiam: Oer. 
207X A djqka tsendes sadkkal kea£ ápolgpitni, hogy magának 
halált ne sserenen a király leánya (Hall: HHut IL264X Én 
méhemnek fia, kit kedven tartottam, ápolgattam CTbily: AdaL 
a414X FDdO^iesB^ié ssán^yaiddal, ápolgassál jó voltoddal 
(Bíró: Ángy. 64X Lada-aansony édesdeden ápolgatna, bistatna, 
(Fd:NA. 169). 



meg-apinál : verbero BfF. [prfigeln]. Miért nem csapdoosák 
jól anxul, avagy négy páltsákkal jól megapinálván, hogy nem 
vetik ki tova a király neme dói (SalMark. 14. így as 1744.-Í 
és 1795.-Í kiadásban is ; 1760. megtapogatván ; 1786. megpu* 
hitván). 

4 

APIOM. Visi apíom : helioselinum C Eleosdinum : apiom 
(B^ythe: Nom. 4X 

APOIi, APOIj (ápol: 'esoscnlor PP. ; ^, (%N>%at Adámi: 
Spr. cqtpolgtLtr ÉrdyC. 24a ápolgat- 417. 426. meg apulf 
WesspC. 43. opo2gaad? PécBÍ:Ágo0t 13): bado C. oscnlor MA 
fldissen]. Apdó: basiator C Zerelómnek msmden e do a ao g owd 
apolwan (ÉrsC. 126X Apoloan as Ó verfc sebeit es orcoűat 
(WesspC. 111. 31X 

meg-apol, meff-ápol: exoscolor, deosculor MA [küssenX 
Lübayt meg apolyaoala : osculabatur (EhrC. 94X Megapohi Ókét 
(BécnC. 2. 81. MönchC. 65X Valakit meg apolandoc as a iesos 
(DebrC 615X Meg apola na^ dráasal ó arcsaiat (NádoiC. 451 
KulcsC. 106X Apolly meg engemet sseretó fiam: da mihi oscolmn 
(Hdt: BiU. L M4, N4X Meg elelgete és meg apohi Bélát (Helt: 
Krón. 37. 46bX As hósek megesküénel^: hogy ók mind halálig 
egymás mdlett léssnek, egymást megápolván megerósOdének 
(Thaly: VÉ. L65X 



meg^polgat : [dissvavior, oscolor ; wiederfaolt kflssen]. Ala- 
aatossaggal keseet fogva meg Ólelee es meg apolgataa (ÉrdyC. 
385X Megh apolgata mynd ew aemeeth saiat (WinklC. 105X 
Megfa apolgatuan as apastalok as koporsót : es istent dieeruen 

(KasC. 32). 



Apolgatás, ápolgatás : 1) [oacnlatio; wiederholte kfisse]. 
Zentneges óleleesek es apolgataaok (jbOyC 385X Zeotbseges 
nad énnekem adott sok apotgathaaokat (WinklC 86^7X Cbú- 
kolasoc apolgatásoc : oscola soavia (Com: Jan. 183X Ápolgatáasal 
tórólgetéod való hinlkedés (205X Késrftl késre adgyák ápol- 
gatásra, Ólelgetésre, nyaUyák, fidlyák (EU: NA 155X a)[pa]patio, 
adolatk); straicbdn, schmdcfaeln]. Kit adómmal, kit Ígérettel, 
kit egyéb qrmphorisákS ápolgatáasal fiyiddmftnk magáévá tévéo 
(MonLrók. yUL9l). 

ÁPOBOOIK : vefeeraaoo, vilesoo Kr. [fiuilen, randg werden]. 
Horgas áporodot mondás (Zvon: PásnoP. 73X 

meg^áporodik : cv Sokkal méltóbb, hogy as bftnnek gonos 
iUattyátol megh venett Idek aa pokol tikét nemd dóit m^gh 
gyuytva visaUye as meg áporodott nehés asagnak es bAsnek 
dkei^eteseért (Lép:Prak. L399X E kóróflstségre való vixet 
méltó a templomban tartant, mig meg nem áporodik (^am : 
Oer. 57X 

APOSTOL (apostol CC. apottal Matkó: BOsák. 84. apostol 
MA: Scolt 4): apostolus MA [apostel]. As apfastajlocnac eloslaaoc 
(MOnchC 7). Apostaloknak yaiaadc (JordC. 705). Het rendbely 
sentek, angyatok, pátriárkák, profatak, apastalok (ViigC 14X 
Zent pal apastal (129. 116. WmkC 144, 165, TihC IX Soha 
nem láttam én kancsaapostnlt (Thaly: Adal. L79X 

Apostoli: apostolicus Kr. [apostolÍKdi] (ÉrdyC. 369b. VirgC 
122, 142X Apostoli meltosagh (Apóst IX Apostoli résaegség (Pásm: 
Pléd. S89X 

Apo8tolkod-Ík : apostotum ago Kr. [als apoatel wirken]. 
(Vajda: Kriast L280. Kr.X 

Ajpostolság : apostolatns ; apostelamt MA As menyeka&ból 
hywa el ewtet CHstns as apostoínagra (ÉrdyC. 176, 364h. Sylv: 
m, IL4X 



101 



Aprius-aprAnként 



APRÍT— APRÓD 



102 



ÁPBUiIB : [Április moDsb]. Aprylys hawa (firaC. 427b. 
Córüa 88). 

ÁFBJUZÁli : [Aprilem agere ; den april spieleD]. Eb napot 
csak beonaiéflBel töltettem igazán aprilisálván as idő (Monlrdk. 

XVni30X 

APRÓ (C^>n>uac7l 126a Knaos. Oprouá Njr. XVL1S2. 
opprcá ia42. MF. appro WinklC 124 Helt: Bibi L e3. meg 
approőA ÉraC. 459) : 1)^ miniiti, minutuli ; klein, gering MA. 
Apróra vagdalni : minntím concidere ; in kleine stücklein zer- 
Bchneiden. Aprón vagdalt hús : minntal ; gehacktes fleisch PP. 
Approkwerthwel locns 1145. Aproscyl, ad villám Bogba 1268. 
Intra arbores Apronarfii 1339. (CodDipl. MF.X Angolns qui 
didtor aprooMTl, Oprooscyl (1268. Knanz). Reiottanac aa apró 
iMumoknac éorday (BécaiC. 204, GnaryC 56). Apróra tflree 
mynt egy por : oontrivit asqtie ad palverem (JordC 69)l Meg 
Slee mind as apró ^ennekeket: omnes poeroa (360). Heródes 
íktee meg as apró aent&etb (fkáyC 362b). Apró maradékokat 
vynne az aegbeojeknek (639bX Apró madarkaak (570bX Apró 
cellachkak (580bX Apró hegyes vas aegek (MargL. . 68). Apró 
poor: pulvis (SándC. 2)l Apró kM (Monlrók. m.l73X Leped6k 
es apró rahae (Bom: Pród. 233X Apró (tUlér ajándék (Zvon: 
Pöst 1298). Apró mezS városkákban és folukban (II254X Apró 
és &reg barmoc (MA: Bibi. I23X ligen apró barom a kecske 
(Matkó: BOák. 5X Akar mi apró bfidftléstAI nem aeokott meg- 
rettenni (107)l Agyn s apró fegyver morog (Ovad: RP. 38). Az 
apró fegyver itt sOrfien ropogott (107). 9) [parvohts, pner; 
kiod]. Eigbe hyatoc véneket égbe gfihetec aprókat: parva- 
los (BécsiC. 206). El eneatdtted az bftlcaekthwl es mei^elen- 
tetted apróknak: revelasti ea parvnla (JordC 387, 403, 409). 
Elméoe as 6 népe vifile eggyfit, még as apr<Sc is (MA: BibL 
L291X Aaért nemsOnc fiakat hogy az aproc által emlekeeetfinket 
aoc QdÁvel hadgync ntáammc : nt et prole memóriám retin- 
qoamiB (Próg: 8erk. 332)i S) [hmnilis, vífis; gering, nntanton 
ranges). Valaky ytalt adand egynek as aprók keoel, nem vesty 
ei hw erdeméét: uni ez minímis istis (JofdC 385). Zk maria 
aegel nyovolnakot emel apró elniei6k6t: leva posillaoiiDes 
(DcOvG 423X Mykoron nemynemw paapoknak es hantoknak 
ew apró es feslet elkwlcseket meg fegyelmemé (ÉnC 3*12)l 
Az alávaló apró iskolác: triviales scholae (Oom:Jaa 156). 
4) morbiUi, varioli Ki. [masem]. (Vö. Apró fejér bolyagok a fejen: 
psydradam ; i|Ntzige blattom aof dem haapt, bl&chenfriesel 
PP). HimlMl avaé aproral es kanyarom! haasnos ital (B^ythe: 
Nom. 21b). 

Apró-eaepű (aproczőpü MA. mind apróstól UepíMX PP.) : 
mhnitiae, qnisqniliae^ res viliculae ; kleine stücklein, geringfOgige 
ncbeo MA. PP. Vannak több aprÓKsOpQ bisonyságocskákii^ 
menyekkel badakomak az calviniflták <]EÍxm: Kai. 687). Nem 
ártalmas még az apró csepA kicainségekie is tekéngetni (Fal: 
UE 41 1> 

P^rólások] Mind *apróstól csOpOstOl: ne nnmone 
qoidera donoi relicio; es moss alles mitgehn, koch mid keOer 
MA*. 

Apr6-oafiprd: cv Bfind apnSsM caepWMl: ne samnone 
qoidem doaai reiictD (Dsori: Adag. 257X lÁbd aprdstól-ts&prM^l 
(KiBv:Adag. 339X ItJbb afféle aprdcnpró raháaaiomra mennyit 
keU kOlteoem (MonOkm. XXm.146). A Jó vagy gonooB, melly 
as ebn&beo lakik apró-csepró beondekkel megniem váttosik 
(LásskS: PlBtr. 18). Ijsgytk, pókok, hangyák, és máa aprÓHsepró 
allatok (2Sq)L 

Apró-tdprő: cvi Ki OkOr, ki pedig afféle aprótOpró marha 
(KeoBkTtlrt II386). 

Apránként, aprónként : minntim Ver. Apronkint : minn- 
tátim, ammtim, scmpolatím, partículatim; stflckleinweise MA. 
(A[vo da ra bo nk ént : fhiabilatim, concise, stflckweise PP.)« Ha 



appronkent wy marhat nem bossogattattam vohia (RMNy. H 
126X Végy aromákat es abban tSij airónként : contnde aromata 
in tenuissimam pnlverem (MA: BibL L77). A megigazítás nem 
aprónként lészen (Ozegl: MM. 295). As fÜgét aprítsd ssép aprón- 
ként (Radv:CM. m.40). A gubemimn apránként árnyékká 
válik (Bethl: Élet n.136). 

Apiit: 1) sdndo, oomminuo; zeiteilen, [aerkleinem]. Belé 
aprít: intero; embrocken MA. Apreitot keóeret as édenbe: 
intriverat panes in alveolo (BécsiC. 176). Paraet apprit (Istv: 
Volt 5). Az vért nyersen is megiszszác, ha kenyeret kapuac 
azt belé aprittyác (Temesv : Bébu MF.). Veres hagymát bfiven 
arra [a hiWa] aprított (Crvad: RP. 80). 2) [garrio, blatero; 
plappem, schwatzen, scbnell sprechen]. £|gy régi kOnyvet feszítet 
ki, annyi afbrismosokat aprétot belóle, hogy már meg is unták 
(FU: NU. 215). 

[Saólások.] A mit aprítottál, magadnak kell meg-enned : colo 
qnod aptasti, tíbi nendnm PPBL Ha aprítottad meg is egyed 
(Kisv: Adag. 518X 

el-aprit : oomntínno, conseoo, ooncido in minnta ; verkleinem, 
zerschneiden in trdmmlein MA. laról ízre a sokaság apróra 
elapritá a fejedelem megetetéseért (ErdTOrtAd. III105.X 

elö-aprít: [garrio, blatero; vorplappem, vorBchwatseo]. Jó- 
formán megtépte Aristoteleet, azatán ss. Tamás ellen rugasz- 
kodott, roeg-meg elóaprótott valamicskét de matéria {nrima (Fal: 
NA. 187). 

íöl-oprit: [conddo, conseoo, dilaoero; zerschneiden, zer- 
reissen]. A fene vadak seregében attnl tartok, hogy fol ne 
bennflnket (Fal: NU. 350). 



meg^«prít: comminuo, oontero, concido in firustula; zer- 
scfaneiden in kleine stflcklein MA. A meg apréttatott kó f&veny 
(Com:Jan. 15). 

ÖBBBe-aprit: [garrio, blatero; plappem, znsammenschwatzen]. 
Sokat aprítottál Oszve (Fal: TÉ. 649)l 



: 1) [comminntio ; serstOckelung]. A kényes fiilatok 
aprétásában az elégnél is tovább igyekezem (Fal: NG. 82). 2) 
[blateratas; das plappem]. Nem kevesebb kihordásokkal s pana- 
BBokkal tOltí a szomnédságot, mint imádság aprftáaBal a szent- 
egyhásat (Vi^da: Kriszt 1.568). 



Apxnróbbad: [minor; kleiner]. Három eser gallya aprobad 
vala (QMffényi: PérsF. MF.X 

Aprócska : [parvulos ; klein) Yrok tynektek, aprócskák ! 
yrok tynekiek es gyermecskek (JordC 866. MA: BibL n.183. 
Alv:Post L129). 

Apród: 1) [parvus; klein]. Jobannes dictos Aprod (1319. 
KnausX Nicolans dictos Oprond (1320. Nyr. XVI132X As apród 
fa-talpon sétáló fráterek (Pés: Igass. L588X As apród fii talpo 
firatarek (IL162X Hány rendbéliek voltak esek ? két rendbéliek, 
vagy órogek, vagy apródok (L2). 2) [parvnlus, poer; kindj. 
Ifiac es aprodoc: Juvenes et parvnli (BéonC. 24. 56l MOnchC. 
34. 41. DObrC 34)l Bí velagra siletwen approdokatfa gyóytel 
(WinklC. 848). Oaak én dkaSaőges aram tiflateleli általam az 6 
aprodibon dfyón (BIHeg: TOssL* II.189X S) apparitor, pedis- 
sequos; amiiger MA. aaíwXrtar, diener, lakai; wafieatrSger, 
schildknecht PP. Apródoc : lateronei^ principom mmistri, circum- 
pedes MA. aufwüiter, trabanten, lakaién PP. Ha feels menqyen 
el veled as te apródod : pner taus (JordC. 832). Monda as isten 
Gedeonnae éyel kelly fel egy approddal meny a pogan táborba 
(Boígt, 71). Vitésaket 31>nec mondiác hogy volt, a harmints 
kettódk egy apródia volt a kis Cróka 6 wrat sírattya volt 
CTin. 337). Fegyvertiordoaó apród (BIA: Bibi. L227X Mestere, 
és 6rró apródgya a bóltKsségnek a mértéklett hsdgatás (FVil : 
UR 363). 4) tyrunculos Q MA. lehrknabe PP. (Neuter magi- 
stroram fiunulum cujuacuDqae magistri ipsius artis, sive appro- 



103 



TANUlAAPRÓI>-APRÖLfiK08 



APRÓLÉKSÁG— ÁR 



104 



diaonm tednoere pniesamaty 1441-! okJ. MF.X A mesterséget 
mestorfll 8 mintegy taitva kell ksrieoi tűt aiNnódcUd, hogy a 
mester mester mani4joD (Faű: UR 474X 

tanal6-Apród: [(gmmcaliie; lehrlii^]. Ei as áitahnaB tag 
[a nyelv] taniüó apródgya a tndatlaniiágnak (Eal: U£ IIL20X 

Apródad: (parvolna; Uein]. My eea nqykonn aprodadok 
vobank : cam O M eniM parvnlí (&dyC. 56X 

Apródonként : mmotatim, paiticalatim MA. stfickweiae PP. 
Aprodonkent való áaáaok : fosnta interdum satis ezigoa (Ver : 
Verb. 157. Pásn: Kai. 41). Apródonként esett as hó (MonlnSk. 
XVm.^. Q-fogyot apródonként as a kényes aaéfaég, mellyel 
az ifioaágnak asokot a terméoset kedveskedni (Hall: TaL 243). 



Apródos: [filüs praeditos; mit kindem gesegnet]. Apródos 
gaida asEony ()9ámb: Ispi 93X 

ApródBá^:: 1) [aelaa pnerílis; kindesaltar]. Ifikoron aprod- 
volnek lolok vala miként apród mi idfiben kedeg hdsse lAttem : 
meg heviageítottamp mélbk aprodsage valanak : evacoavi qoae 
erant parvnii (DöbKl 297X Varom vala ast, ki ei«em lelki 
aprodságbol idvSaeite es haboaasbol : qoí aalvom me fecit a 
posfllanimitate spiritns et teropestate (112). 9) [apparitores, 
armigeri ; dienerschaft]. Tizenkét vitéznek minden aok marhA|a 
tied leszen, vitéa magamnac, apródaiga (Iknv: Tddi 1574. VO. 
RMK. IV.246). 

[Apród-ik] 

méfl^apródik : [in miseriam inddo; ins «lend geralen]. 
így ember meg nyomorodeek, erdeg myat meg approdek (ÉnC 
459X 

Aprólék: 1) •) minotia BiA. apospaama PPBL kleine, 
gerínge^ nichtswerto dinge PP. Lemetélt aixtSlék : praesegmina C 
Ha aprólékot avagy kevés érót lop^ asonképen bflntettossék 
vereséggel (ErdTOrtAd. IIL292)i A testet felbonUttok és az 
aprólékját egy ládába tévén a templomba ehamettiék (Mik: 
TorL 364X A lúd, meOyet metélt apnHékokkat, monalékokka] 
(torandis) h&Udnak (Oom: Jan. 38). lliyk, lod ees egyéb aprólék 
(RMNy. U 210). Dímóknak apróléka, kolbáan, májosi, 
gOmbMd (MonOkm. XVIIL242). b) ezignns, minixtas MF. [klein, 
zerkleinert]. Efféle aproleg sereg (LevT. LS54). Aproléc k^st 
lopót az scholabol (SsFabr : AmAff 20). Aprólék fit, forgács 
(Alv: Post I475X 9) [parvnlus, poer; Und]. Az ty aproléktokat 
vyaem be az ygyeereUmek fSldeere (JordC. 150X 8) [inüarior; 
niedrigen ranges]. Qmywletlen nyelw nagy mvkat es preposto- 
katii zolgakatfa es aprolekokalb megfa tfaeboloytb es haragra 
hyw (ÉrsC. 224. MF.). Se. Péter, ss. Pál es tSb aprólék asentek 
(Ahr: Púst 1621). 4) •) [res parnda, negotiom hnmflins ; klebig- 
keit, bagateDe]. Nem gondol apróikkal wr kten (&dyC. 26). 
Miastan dolgom vagyon ees nem alkolmas hogy mynden apró- 
lékra meg fölellyek (Pesti: Fab. 7b). A világi jókat aprólékoknak 
és semminek tartván (Páam^Préd. 58X Az pogányok csodái 
mind aprólékok aaokhoa képest, mellyek aa mi hitftoket támo- 
gattyák (Pázm: Kai. 66). Akármi aprólékért el válastyák egyem 
a házasokat (Pós: Igán 1239. Fal: UK 380). b) Pevís, ez«aas; 
nnbedeotend]. Aprfiék saámtartás: logarion. Aprólék haita: 
vditatk) C. Aprolek denoak O^b^. HH)- Ki aprólék dokgban 
aboc, fS dologbania tókaletleo (Bfoo: Ápol. 309, 359. Pám: Pród. 
247. Saentív: Verseng. 201). Aprólék bMbeli fogyatkodisoc 
(MA:BibL Magy. 5X Aprólók vétkek (MA:ltei. 1079X Aprólék 
bftnSknek losdi^ával meg motikoltaiot (Pós: Igaas. L146X 
Afféle aprólék gyaláaat (MonOkm. XIX.92). Hdmi aprólék károk 
(Blonlrók. XXin.422). 

Aprólékos: 1) minntus Kr. [klein, geriqg]. Apróldcos házac: 
aedifida humOia (Prág:Serk. 112)l Aprólékos he(y: spatimn 
exignnm (BM: Micae 99. MF.X 9) Wema, exíguus; mibedeatend, 
geringfOgigJ. Aprólékos MStek (Pázm: KaL 43). Ha aprólékosok- 



ban sem gyÓsOd-meg magadat (34X Akár^nelly aprólékos 
vétekért megasiHlittyák (Pázm: Préd. 34X Aprólékos váaáriáaok 
(LevT. IL258X A bocsánandó s aprólékosb vétkeknek boosánaftlya 
(Biró: An«y. 246). 

AprólékBág : minntia C. MA. [kleínigkeít]. 

Apróa: 1) minutna, in paitas mínotas divisns; verkleioert, 
in Ueine stBckknn serteiH MA. PP. Metéld fel jól aprooBan 
(Ssakáonest 83). Az flstOkOs, és aprós csillagok (Oúa: Sfpi 
274X 9) (poero praeditos; nút Undem^ (Aprós Péter [¥ név] 
Tin. 87). Nem keseiftsfge apros magaddal teli id6ben haziidbol 
ki bndosnod (BINyO: Zsolt 90X 

Aprőait : (imminno, oorrompo ; verríngen, berabhringen, zii 
grandé ricfaten]^ Ellenség monkája rontatik, ágyúkkal (bgyasz^ 
rendben álkitt népit igen apnM^ (Ihaly: AdaL 0.24)1 



AprÓBod-ik: 1) imminuor, in miniitaa partas abeo; 
ringért werden, n kleinen stdoklein geoaadit werden filA. PP. 
S) [abondo prolibns; mit kindem ge se gnet werden). Fecske 
fészkeket rak, aprósodík a ház (Fd: Ven. 899X 

el-Apróaodik : [inmiínnor, homQior ; verringert werdeii, 
berunterkommen]. Onk hamar el szakadoztak, el oodottak, 
elapróaodtak (Pázm: Kai. 242), A Mirmidoni nép el húUott, 
elaprózódott miatta (HalhHHisL in.211X Mostan az császár 
gyermek a az mellette levók is igen elaprósodtanak (MonOkm. 
XXULlOl). Elaprósodott állapottyokrúl sirva panaasolkodtak 
(Pós: IgazB. II365). 

mfig-aprÓBodik: 1) (m Blegaprdsodik és -el-fogy a királyi 
nemnek méltósága,' núnt József és Mária megfiagyalkosrak 
(Pázm:'Pród. lOOX Hamar meg apprósodik és alá tapodtatik, 
a ki valamit nagyra bOcaai az egy véghetetlen Jónak kivülle 
(Páam: KaL 283, 194)i Moot az sok hadak koaott megaprósodott 
aa Páamány nenuDBtség (MonOkm. XIX26X Kevés jutott egy 
résHPe, mert ha egy domininmot ooEtottanak volna is tízfelé, 
mégis meg kellett vohu aprósodni (Haa. L136Í). 2) [páter 60, 
mater fio ; mit kindem gesegnet werden]. MegapnSaattam, ma- 
gamról 8 gyermekeimről tadom, mely sima sariton forduljon 
(az* ifjiMágnak) dolga (Fiű: NU. 323). 

AprÓBodáB : deminutk), in mínotias redactx>; verringemng 
in viele stOcklein MA. PP. 

AprósAg: 1) minotia PPBL parvitas Kr. [klein^keit]. 
Lemetélt apróság : segmen C. Entsem bents apróság (CiOrcs : 
Máty. 51). 2) [aetas poerflis; kindeaalter]. Ártatlan kisdedek, 
kik apróságokban meg-bóltak (Pázm: Préd. 673). S) [hmmlitaa. 
in^gnitas ; kleinmot, niedrigkeit, onwfir£ge handhmg]. Ehnenk- 
nec apróságából: ez animí levitate (BécsiC 83). Mariának 
bezedeben semmy apróság aoagy cfanftag nem volt (OoinC 53X 
A toloaioknak kettaiet meg foga s fél akazta, a harmadik el 
zalada kih bonaba nagioal tfib apróságot tezón vala mert tizt 
tartót is halafara keresi vak (DébrC 25)i Az 6 apróaágiéTt 
Mátlyáa kixály el oAvé minden Jóságit (Helt: Króo. 4bX Az 
wrac addk: bon minden apróságot czelekMnénec és egybe 
i^iwntést támasztanának az orsdigban (91). Megmondom Zsigmond 
király emberségét, vitéz voltát, ez mellett ssnrancaétlemégél 
és apróságát (Fin: Zsigm. Haltainál, vO. RMK. IIL463X 

AprÓB : in núnotas paites redigo BÍA. [aerstflckeln]. 

mőg^^prós : spedfioo, miuotím enomero MF. [detailliran). 
Azt mon^ia, hogy Ó ebben szám saerént 200 hazugságot tapasz- 
talt; én enqjire meg nem aprózom, hanem csak egynéhány 
szavait említem (Pázm: KaL 414. MF.). 

Apróa-ik. Aprózni :, immmoi ; verrii^rt werden PP. 

1. ÁR, ÁBB: pretinm C. preis Com: VesL 141. Árrán 
kérSm: liceo C. liceor, licitor MA. Arrán tartom: lioea Az 
árraról meg-egyezni, meg^aOcodni : ^decidére pretio com aiiqao 



105 



ÁRA— AR06 



bor-áros-Arú 



106 



LtfBállott ax ám : pvethun retro abiit Ha ki léoEei^ a ki jobb 
irrit Ígérné : flí ezatot quí plus 'fioeatar PPBL A vernec arra: 
preiiam m^foioa (MOnchC. 67). Egi Atfauteek el ada a az 6 
ant ■egeoSknek octogata (DebrC. 162). Te énnekem adós vagi 
ax kwueknek arába (VtrgC 85). Adoa negj ewker arrawal 
(RMNy. H. 94X lo bort vennénk olcyo arwt (LevT. 1.62) 
Drága airon vallotta meg (Fél: Tan. 259X Heg hid ho^ duplánál 
adod meg as árrát (Decn: Adag. 202). Ai bnchinknac árra as 
km^ f c a wg oec anne alat aedettelíe (Zvon: Oriand. 49). EgyenlA 
árrá éa b&aüiift: paró vakiris (Com: Jan. 190X Airoo valtat- 
tatok ine^ (Skár: Gat D4X Megitta as ánrát (Cbegl: Japh. 128). 
A mi vidbikeC árron ittnk, á mi fiunkat pénaen vettAk (TóthJ : 
iBtN. 79). 

[aarSUaDk.) As hiw barátáftgonac nincsen árra: amico 
fidafi noUaert compaiatk> (Kár: BifaL L653)i Árrát félve- 
reoB, mánál feUyebb kérem: fidtor, ezcandefiujo annonam 
PPBL (HaBiHHiiL IL281X Árát megadja: [poenaa do; 
btano]. Sok titkos praktikáhos fogván, megfiset érettie, az árát 
megadván (GyOngy: KJ. 101. MF.X Megadá a gondolatlan je- 
folaége árrát (Pánn:Pjréd. 579X Meg f Asetéc á bak- 
az árrát (Helt: KnSn. 52). Árrát ssabom: aastkno 
PPBL A marhák Agy adananak, amint ssabott ára lémen 
(ErdOraagy. 1573). Árrát sem ssakasstotta (JudásX 
min adgya Chrístnat, hanem a vásárlók akarattyára hadta 
(Pásm: Préd 490). Áron ad: [vendo; verkaofen]. Awagy 
/Qgyan, awagy aaron mynden sykseeghre valoth agy ewneky : 
da nt oomftdat, ant vendé ei ( JordC. 230X Én vagyoc, kit tfi 
árron E^yptnaba adátoc (HeK: BibL I T4). Áron vess: 
femo; kauioi^ Ot iga barmot vflttem áron: joga boom emi 
qninque (Sylv: CT. L107). Meg váltotta, vagy árron meg vette 
(Zvoo: Ptost L152X Nem vattoc aabadoc magatockal, mert 
arron velettelac (DeeriQ: Préd. 87). Aa alkalmatiwwágot árron-ia 
meg-VBooAk (Megy: 3Jig. 172). Ör&k á r r o n jóságot aaerez 
(VarTVerbL 172X Ör&k árron fSld I6n as amsonnak adva 
(Hnaiti:Aen. 24X 

Ara: pretB, vakrii MP. [wert, koatend]. V^^dne ket sas 
peoB arra ketoat: emamns denaríia dnoentia panes (MOnchC. 
82)l Kelfa saas peoaara kynyer nem eelegh eseknek: dnoen- 
toram denariomm panes non saffidnnt (JordC. 642). Ágion 
neked egi filar anU (ViigC 101). Fedél, ky barom w$gy négy 
formláim eieír wolna (RMNy. IL70X Aa hayfonó hwaon ^ff 
pe» ana (LavT. L267X Három vagy négy forintára ára (n.23X 
Valakinee egy fiOyér árra marháiét el venni (Vá8:CánCat 
23S)l Addig vendégeAednek, mig adm tallér-árra bort elköltenek 
(Ha]]:HHiflt IL128). 

Áros : 1) venditor MA. {mercator ; verklnfer, kanfinann]. 
Arosoe : ^efalontw (MUncfaC. 61X Ki vae onnan aa aroeokat es 
a veoehet (Wesqia 15X A ssoronéd oreÉkgokbél keadénec á 
keraBlyén áros népee be iánoi Magyar omságba (Helt: Króa 
2fíhi Reaoiabéli árosoc: veoditores de R (KÍriBM. IL1S4). 
ÁfioBDk és v<Mk (Zn»:Post a.268X Báraonyáros aavonyi 
áO^ (237). Bncao árosi TeteUms (957X Aros-mttves-keraekedA- 
mámtk (FU:NU. 289) ft) [emtor; kánftr]. Hwn vannak aa 
borok? en im arosdiaeraBk nekyk (LevT. L28U Bédei Páliiak 
ktam, valaou kéaesteek ánwt bogy ■erestcsaon (ErdTSitAd 
L320. MF.x S) veoalis MA. [verk&iflicfa]. Mioddn MksegAket 
afoaia tsoen (OafarC. 27X FSklflnket ánMá téMaftc neked: 
eme tsnam noitram (MA: BRil. 1.45). Aa varos arosaa teleiét 
vohia, es igeo hamar el vemne, ha io arosea talalkomec: o 
urbem venalem et matnre peritaram, ri emplorem invenerit 
rDecai:SaIU. 32). 4) (preliosna, carns; wertvoH, tener]. Arrose 
ac gabona? (Bti: CUdr. 33X Itt kinn bor sok nem lesBen, de 
jó 6i áros ktfaen (RákGy: Lev. 275X Bfinden árros joeságát a 
«egéo7«knek adgya (FV: Sbfáa UX A meatenég, a míg titkm, 
áras (Fal: UK 413x 



bor-ároB : vioaríiu, oenopola C. MA. [wetnb8ndler] (GyOngy : 
Cup. 16X 

ember-áro8 : plagiaríiu, venalitíariiu C. [menachenblíndler]. 

fSBték-ároB : pigmentarius MA. [fiu-benbandler]. 

ffi-ároB : [olttor ; gemfiseverküufor]. A kertéiB, mint a A 
áros i8 (Com: Jan. 7 IX 



L-ároB: oondimentaríns C. [speaereihSndler]. 

gabona-áros : framentarios MA. [getreidehibidler]. 

galamb-ároB : oolumbas vendens Rr. [taubenkrümer] (Kár: 
Bibi. nL43. Sylv: UF. 1.33. Zvon: Post II269. — Gblamb arolo 
MOnchC. 52, JordC. 419X 

gyoDgy-ároB : gemmarioi^ margaritaríus MA. Com:Jaa 
101. ^lenhSodler). 

gyflmöloB-ároB : pomaríiía C. copedinarius; obsIverkSufer 
Peati : Nom. 42. 

hal-áros: piacarius, icfathyopola C. (fiachhSndlerj. 

hús-áros: camaríns, Unió C [fleischer]. 

kdnyv-ároB: librariua, bibliopola C. [bucbbiüKller]. (Com: 
Jaa 16a MA:Scu]t & MA: Tan. 61. Misk: VKert. 182) 

olaJ-ArOB : olearios Nom.« 289. [OlhSndlerX 

pansJ-ároB : oliior MA. [gemfiseverkAofor]. 

ruharáros: vestiaiios C [kleiderfaSadler]. 

selySm-áros: sericaríns MA. [seidenbSndler]. 

sor-áros : onrevisíaritts MA. Nom.* 279. [bierverkJiuferJ. 

saél-áros : inatitor MA. bortner Nom. 62. 

vas-áros : ferropola Kr. [eisenbündler]. CHlrfT. XVIIL232X 

vásaon-áros : líntearius Nom.* 287. [leiuwandhMndler]. 

JLrOBSáff: [mercatura, negotialio; handel). Eerti as arossag 
dolgath (RMNy. II126X Meg csallia aa embert aa aroagbais 
(Mel: SaJán. 435X Io aaerencaés árroságra és minden féle keres- 
kedésre lenen (Oa M2, L4X 

Átvl: 1) prelinm MF. [preís]. Nagy ar^vyu: magni valoris 
(EhiC 7X Menden arooal vetteteo: ex omnI pretk) emta sant 
(BéeeiC 112). Esledek arwaerent aggy mynekwnk : pretio vendé 
(JordC 204X Mas borát annak oUian aranint es arwywt ammi- 
nemw as wideky volt as Mdre ontatink (RMNy. II.2). Nem 
kéván árrdt vagy érdemet (Bfad: Rvang. 466X ^) men C. 
ware» kabnár marha Com: Veat isa Ho^ aenky roaasth 
nwg ne ebalhatna arw veetélben ea adaaban keade wyonnan 
peenat verefimy (tikdyC S97bX Kalomarok aaon meennek arwal 
(562X Ab anvnak ywtalmat: pelian appretiatí (JordC. 445, 
DébiC 16^ Ab 6 aniiokat aenki nem veaí meg (Mel: SsJán. 
489X Ha eléV Jól Bneg^ésnék és prdbálnák minqyáian as anil, 
semmit nem vennének a hamis tsaplártúl (Pásm: Préd. 759X 
Senki sem vessi meg as papa bataainac asnas es b&d& aruiat 
(EnetT: IgAny. 455X S) mercatura Peati: Nom. 31. [handel]. 
Commerdum : váltság awagh valami árwtétel (Nyirkállai). Fwmien- 
segemet ielentetem hamis arunal (VirgC. 8X Meg mére a penaxt, 
nefjmiut esAat sydust, ki aniba tar vala: 400 aiclos aigenti 
probatae monetae pnblicae (Helt: Bibi I K2). Ssockás ho^y 
a vétel és arro melle bisonaagokat hinac (Helt: Krdn. 22). Sen- 
kit as arában* se as adashan, se as vetalbeo meg ne caalKon 
(FélrTaa 375X 

[Ssólások.] Árnba bocsát: venmndo, venum exponoMA. 
Ánuba bocaál^yák lelkeket (Land: UJSegfts. II40X Áruban bo- 
esatot Jók, él adÓk: venatia hona (Ver: Verb. nót 33X Nyere- 
aégeket kótyavelgréie hányván, Tániát-is árába bolaát^ák. KK 



107 



KALMÁRrÁRŰ 






ÁRUL 



ÁKULÁS-ÁítÚS 



108 



meg4átván egy bordély-mesterf árúbao indul felette (Hall: 
HFCflt II281). Áruba vet:- veDui exponit MF. Proecríptio : 
áruba vetés C. Arubao vetuen mmdeDeket: vendidü omnia 
(Fél: Bibi. 28, Kár: Bibi. n.l8ő). 

kalmár-árá : mercimooíum, merx MA. [ware]. Kereskedni 
inene mas varosban kalmararaval (Pont 81). Az kalmár áránac 
eforenlft eladása (Kár: Bibi. 1.680). Ee varosoc biresec voltanac 
az nagy kereskedéssel kalmáráruckal as mellyet ott fistenec 
(MArScult 177). 

Árul : 1) veúdKOy nundínor C. venumdo, veodo^ vennm ex- 
pono MA. [verkanfen, feíl bieten]. Az aroloc es a veu^: ven- 
dentes et ementes (MOncbC. 52. JordC. 840). Mint barmot 
piatzon mind széllel aruUyac (Bom. Ének. 150X Be men- 
uenn . á templomba, kezdé kiuetni azokat, á kik abbann 
árulnak és vésznek vala (KPap: Evang. 91X 2) prodo BiA. 
[verraten]. Arolh halabra: tradet in mntem (MifaichC. 31). 
Vyaskodnanak, hogy ne arwltathnaam az qydoknak kezAkben:* 
ut non traderer Jodaeis (JordC. 692, 605). Egi thw kScznletfik 
ez eczaka halaira árul engemet (WeszpC. 49X 8) [paciscor; 
handeln, feilschen]. El indid^ Aff speigei ^l Stattombergj es 
Bildliawssj kett vorokert [olvasd : váfakért] árulnom, kitt hagjott 
XXXXV. M. renis forinton (LevT. L222). Istentelen hadakat 
indítotok, es noha fegyveretek vagyon, de megís az ellenségek- 
nek fejekre árultok: líoemini hostium capita (Forró: Out 99). 
A mely mennyiségre árult [a mely mennyiségre alkudott, XVH 
század] (Nyr. X.121). 4) [re divendita pecuniam redpio; lOsen, 
einnelmien]. Még semmi eld pénzt nem árultam : ich habé noch 
kein handgeld gemarkt (Warm: Gazoph. 159X 

[Szólások]. Egy gyékényen árólók: iisdem vesoentes 
oepis (Kisv:Adag. 222). Igen árullya minden titkát, 
minden-felé ki Önti magát (Fal: UE. III80). 

be-árul : prodo, defero, produoo MA. [anzeígen, dennnzíren]. 
Ott esmeg bel arwlwan temleoznek ffogsagaat zenwedee (ÉrdyC. 
388). Psalmus CVIIL Imadkoi^k ebben az profete, az Doegh 
ellen, ky ewtett Sawlnak be arewlta wala (AporC 80, TihC. 
324). Elueszbem aazt, a ki tidion be anillyafelebaiátlyátCBélt: 
Zsolt 201, Mel:Sam.258X 

el-árul : 1) [vendo ; verkaufen]. Arold el mendeoedett (ESnC. 
6). El arolom t^ fiaitokat: vendam (BéosiO. 209X Erekseegheket 
el arwlaak ees zeghenyeknek oztogataak (ÉrdyC. 170X Qyol- 
chot zewe es el arwlaa (414, 578). Yozagokat el arwllyak 
(JordC. 713, 719). Minden marhaiat el aroluan (DebrC 192). 
Mykoron myndeneket el árult volna az arrat vive egi pRpnak 
(VirgC. 101, 84X Yoseff el aroltatek: venundatus est (KulcsC 
151X 2) prado MA. [verraten]. Proditos: elárúltatott C Elarola 
dtet (MUnchC 31, JordQ 882). Kyth ty el arwltatok : quem 
tradidistis (JordC. 715> Hogi Ateth az sidoknak elaiulnaia 
(WeszpC. 12). finn&n ssolgay el árultak (OomaC 36X As pénz- 
éit az apiátis el árulná (Decsi: Adag. 239X Hitetlenek, az pré- 
dáéit bizony az istent is elárulná (RákGy: Lev. 169X As egér 
éjjel is az 5 poitsogva való ételével magát eláruQa (Misk: VKert 
269). 

el&rulAa : proditio C. [verrat]. 

ki-árul ; 1) divendo Kr. [verkaufen]. Ha eflfole bort valaky 
itt ky aruland (RMNy. n 1). 2) [re divendita pecuniam redpio, 
ex venditione pecuniam redigo; l()seo, einnehmenj. Az salétro- 
mot hatták kezttnkben 300 ft 221 ft 76 dénárt árultunk ki 
bel01e (MonTME. 122). 

meg-^irul : 1) [emo ; kanfen, erbandeln]. Keressen fó lovat 
kettót, kikndc megvételére kérjen kOlosOn annyi péoz^ az 
mennyin meg áruiba^ (MonTM£ in.31). Egy ló maradt kit 
Delj GyOrgy árult meg (Radv: Csal. IHllS. Nyr. XI.31). Akkor 
azt gondolta, szivem megárulta praktikával, hogy legyek prédája 
(Amadé: Vers. 42). 2) [pacisoor; einen handel abschliessen]. 



Deus Deus oth kyalthonk, bizonsagong hogh megarwltbonk 
(RMK. I6}L Jer be atiamfia a boltba, meg aruloc veled O^k: 
Króa 220. MF.). Ha igaz sEÍwel, elmével, lélekkel akarod meg 
venni, én kevés pénzekkel megárúlok (Gyffngy : Char. 85). 
Marton GyOrgy marhája kOzOtt volt egy bitang him tind, n^e 
tárcsa, meg árult Bal^ urammal arra az tinóra flór. 5 (Keesk. 
Tört IL30). 

ÁruláB: 1) nundinatio C venumdatio, venditio MA. [ver- 
kauf]. Bor ámUás :(MÍk:T{lrI^ 95X 2) delatio C. [proditio; 
verrat]. Arwlastfi tettek vala az sydok : conspiravenmt (JordC. 
659X Az zentsög áralásnak eltauo«tatasaxol (\lrgC. 127X Baralya 
amlast akart tenny (Pesti : Fab. 85). 

vér-árulás: proditio sangvinis, consangvinaria proditio PP. 
[blutverratj. Az vér arolas az attyafiak kMt &si joaug- 
bol való kirekesztaneben es ki tudásában earik meg (Ver: 
Verb. 87X 

Árulkod-ik : prodo, defero, denuncio SL [angeberei tieibeD]. 

Árulködás: proditio MA. [angeberei]. 

[Közmondások.] Hitvin kereset az ámlkodást mala proditio; 
proditionem laudo, proditorem non laudo MA. Vay ki hitnán 
kereset az árulkodas (Decsi: Adag. 168, Fal: Jegyz.X 

Áruló : prodjtor, delator, traditor C. [verrüter]. Oda 15 Judas 
mind az árulókkal (VirgC. 116X Arvlo Jwdas (PobbC. 33X Bestie 
arolo kxmiuafí (ComBaL 13X Bátorsággal nem tudhatiyuk, hogy 
igazán, és nem ánilóúl jutatta kezftnkben az isten könyveit 
(Páim: Kai. 673X [Luther] ezt a sola-t isten szavai-k^lezé áru- 
lójúl {rá (Pázm: LuthV. 423X Árulói és prebéki kereaEtyeníK^- 
nek (Mad: BHal. 17X Hfi szolgádat árulónak szidalmazza (Hall: 
HHist IL323, 336X 

embdr-áruló : mangó C. [sklavanhSndler]. 

étek-áruló: obeonator PP. [viktualienh&ndler]. 

gabon&-áruló : fnunentarius C. [getreidehandlerj. 

hús-áruló: creopola Nom.> 281. [fleischer]. 

olaj-áruló : olearius PP. [OlhKndler]. 

vér-áruló: prodiior sangvinis MA. [blutverrater]. 

Áruitat: [vendere fecra; feilbiefen lassan]. Az borok jok, 
aaerth ne oet karaycharoo ha nem hatfa krajcharao arotthasd 
(LevT. L146X 

Áruitatás : [proditio ; verrat]. Arultatas kepén aluuan me^ 
5]tek (DebrC 134. WeszpC. 26X Arultatást mfiuelénec elleue 
és egybe edcfluénec a király eUen (Helt: Krón. 28, SlfaiV 
Geicsa meg veratec arultatsa miat a Salamontol (^zék: Krón. 
168X Judasnac aiultatasais meg nem szepl^Wte az apostoloc- 
nac gyfilekecetet (Mon: Apol. 29X 0] királyról todakoani Heit^ 
des elótt a királyi varasban, király ámltatásnak itélt^k-vala 
(Pázm: Ptéd, 189X 

Áruitató: [proditor; venüter]. Kynek ty mastan arwltatoy 
es gylkosy leetek (ÉrdyC 172X Az arwltato Jwdas (453b, 5051 
Sok arwltatok tamadanak az keth attyaffyak köz^ hogy eeggy- 
ket' masykkal el vezthetneek (S97bX O amltato herodes (DéhrC. 
334, 385, 82. WeaqiC 87X AmltAto leoeledert mást caigaaiaiNic 
(Bom:Préd 261X 

Ámltatóság: [proditio; verrat]. Rakua sriued aniltahissag^ 
gal, paráznasággal (Bom: Préd. 228x 

ÁrÚ8 : 1) mercator, institor, uegotiator SL [verkSufer; kanf- 
mannX Gyolchot zewe es elarwlaa es öwet es adaa az arwanak 
(ÉrdyC 414bX Kalmárkodó áros (Sze^: Aqu., 73X Jesos a 
templomból a barmoknak minden árusit kivetette (Illy: Préd 
I210X 2) [emtor; k&ufer]. Künnyü jó marhának amaaát találni 
(Kisv: Adag. 55X 



NMMBMM 



lCf9 



ÁR— EL-ÁRASZr 



KIÁRASZr— ARANY 



110 



2. ÁA: [floctuB, aesttis; flut]. Az tenghernekarya; inundatio 
maris (JordC. 280). Legottan meg s&iec arvnseknec arya (TelC 
d5). Hogy meg merfillyoD az fíled, az igazságnak IWyea igen 
kitenedet árrüban (Bal: Cbkk. 120). Neveltem [Drávának] haia- 
goB álját (Zrmji IL141). A núá^n vem tat árvizbeo, hanem 
u ár borban kell áaikálni (Mik:TOrL. 173). Az ftidózásnek 
tengernyi áljai, teve tódáH Mmiyei ostromoUyák ert a házat 
(Bíró: Préd 29). Gonoenágnak árja (Fal: Jegyz. 249). 

▼ia-«r: [inimdatio; ühenchwemmtmg]. Mellybftl gyfile gond- 
fOra megint nagy vizámi (vizámyi]. (QyOngy: KJ. 78). 

Árad (arrad BécsiC. 74, 45. arrodas KBéca 1572. D6. 
(zrrodáa Oz. G3): ezundo MA [tnundo^ redmido; fluten, tMi- 
men]. Kiőened forráa aoc vizekbe airada: in aquas plarímas 
rednndavit (BéonC. 72, ÉrdyC. 436X Keoczei mi reánk aragia- 
ink (FéI:Taa 427). A loyasok Bzájából kén-kOves tfiz árad 
íPázm: Préd. 6X Inkáb' áradott, éz naponként árad kOzOttOnk 
oiindeD gonoozság (215). Eknbemek romlotaága, mely elsS 
sfiléinktfil mi réánc áradot, avagy vármazot (Sam: Harm. 5)« 
Árada kennyed (Thaly : Adal. 1128). 

[KdBDoiidások]. Fdtftl árad a viz: ubi papa, Ibi Roma MA 
(C^l-.Japh. 132). 

ánuito]i-4rad : [magis magisque redundo; immer mehr 
überfaandnehmen]. Aradton arad ktetfink a sok számtalan bfin 
ée gonooság (Tel: Evang. II142). 

el-árad: eznndo MA. Jínando, redundo: auatreten, über* 
strfJmen]. El araggyatok leot leieknek ereyben: ut abondetie 
in 9pe (ÉrdyC 9, 569X Nagy kvmy hollatasba el arada (VirgC. 
59^ BGnden bAnbe el arradnac (ÚA: Préd. 113X Némely vétkek 
ei-áradtak (Pázm: Préd. C2). Mynden gonoesag ez nemzet kew- 
mvtt el ámda (Ver: Verb. 2, Szók: Bak 17^ 

fohérad: co Nem láttia többé az méznek és a uainak 
f(>lio niieyt, ea fel áratt cz&rg5 vizeyt: non videat rivuloe flu- 
miniz, tonentes mellis et batyrí (Mel: Jób. 20: 17. MF.). 

ki-ársd : exondoi innndo, restagno C. [austreten, überflieflseo]. 
A folm tíb ki áirad (Mel: Jób. 65). O^y nagy viz volt oth, ée 
az Tyberá vgy ki árrat, hogy egy néhány váraat fel forgatót 
(Ofl. G3X A NyloB ki-árrad (1>uk: Jóis. 246). 

meg-éná: enmdo, restagno MA (anstieten, OberffiesBen]. 
A cmgelag viz meg anat (DebrC 616). Hogy sierelmetBc 
ozgj-al nagyobban meg áradgyon : caritas magis abundet (Helt: 
LT DdSX 

Anu\km : alhxvw, abondatio C. ezondatio, inmidatio, abun- 
dantia MA. [fln^ fibenchwemmnng, ttberfloss]. Teweeknek ára- 
dása ei hamol teegSdet : inundatio camelorum operiet te (ÉrdyC 
^X Vneknek arradasa (DomC 120X Vernek áradása (ComC 
l>iOi A tengeroec áradását anyiác: inundatwnem maris sugens 
(liflit: BíbL I: dddd. Fél: Bibi. 98). 

ÖBonvis-áradáa : [diluvium; sintflut]. (Matkó: BCbák. 21). 

Áradat: [torrens; flat]. Mambreuac aradaOa (BécaíC 13.45, 
MflncfaC 122). Te meg tÁrted a forrásokat es az arradatokat 
íAporC 29X 

ÁraosatP cc OUy oKxnorú Ur van, hogy vízbe halt voba 
XaiO-sád vadászaton, mi ugyan gondoltuk, hogy tán halászaton, 
mivel ki vadászna ily nagy áiasaton? (Qvad: Idftt. 37). 

Árust: eramdare fiicio BIA [ergiessen, ausstrOmen]. Reea 
akanui araztax^ aent malazttyaat ez vylagra (ÉrdyC 64). Kttsi- 
oyek as es6 tseppek, de nagy folyó-vizet árasatanak, és háza- 
kat d^^feBoek rPáan: Pkéd. 729). Tenger árasztó két rettentA 
oeme (Zrínyi IL46, 141X Keserves könyveket áraoEta (Kónyi: 
VM 12)l 

el-ánuttt: dihivw C [fiberschivemmen]. En nyoan>Iyamat 
rfamw ala m sírakoimmál: lacrymis meía stratnm meom rigabo 
(BalíyC a MFa 



ki-árasat: [exundare &do; ergiessen, auastrOmen]. EekI 
áraazQuk ki magunkra az istemiek nagy bóvséggél mind áldá- 
sát, mind pedig küls6 és belsó áldomását (Gbúzi : Tromb. 217). 

megfáraszt: [inundo; überschwemmen]. Nagy kábaság az 
ártatlanoknak vérével az földet ugy megárrasdani, hogy az 
emberek kOzÖtt múló és haszontalan hírt nevet seerezheaB 
(PrágrSerk. 172). 

Árasztás: exuberatio, abundaiitia, confectio MA über- 
ausB PP. 

8. A'R. (drrat Helt: Bibi): subula; ahle, pfriem Pe9tí:NQm. 
40, 48. snbula, varga tft Nom. 48. Major : Szót Com: Orb. 
127. (JordC 233X Végy egy arrat es fórdmeg az ö fftlét 
(Helt: Bibi Sas). Kit hegyes aánral meg giuknak (Lép: CTttk. 
60X Juh ganéj darabot árral igen vékonyon meg-lyukasz- 
tasz^(Nad:Kert 44). A fát egy árral, vagy furóoskával meg- 
fúlják (LipptCal. 14X Hegyes három águ búbánat vill^a, sa- 
nyaruságomnak hegyesített áija (Kobáiy 1685. MF.). 

ABA: 1) sororis firatar [?] MA.' MA.* MA.' der schwester 
brúder MA' Anyád ara: avunculus (Nyirkállai 1484. Kovacbich, 
Formuláé solennes XDC). 2) nurus (antíquitus) PP. [schwieger- 
tochter]. Nurus: menyem, menyed, antique aram PPl. — Vö. 
MF. 

ARANY (ottmospotok, fluvius 1247. oronho^ mons 1269. 
Ctm.) : 1) aurum C Ver. [aureus] ; gold MA. [golden]. Arany- 
ból való : aureus C Tiszta, finum arany : obrízum. Aranynak 
fövenyból vizsel való kt-mosása: elutio PPBl. Kazdagsagok 
aranyban auagy ezeustben (EhrC 70. MttnchC 17). Te va^ az 
arán f5: tn es caput aureum (BécsiC 123). Ne akaryatok 
bymy ara^ (JordC 382). Atte zerehnedert meg vtaHam ara- 
niat (ViigC 44). Isteni zeretetnek aranya (146). Kyk az arantul 
fenelnee (145). Meg igére magát, hogy 200,000 fcMrIntot aranyul 
kezembe akarna boczátni (Helt: Krón. 188). Az fldó eafistté 
foidittya szép arany hajadat (Zriqyi. IL203X Arany szinfi, ver- 
henyA, sárga feetéc (Gom: Jaa 63)t Tfs gira aranyat igér a 
leányért (Hall: HHist II281). Arany mértékletesség: aurea 
mediocrítas (Era8m:&k. 9). 2) nummus aureus PP. dukátén 
KirBesB. 139. A mostani arany forintok sommájára forditván, a 
mit aranyúl ezfistOl hagyott m. Dávid, tenne most 2672, 125.000 
aranyat (Pázm: Préd, 1165). Farkas fogas arany: lupini aurei, 
ÍD dooumento a. 164a erant aurei principis Bathori, qui in- 
signia fiunilíae trM dentes lupínos monetae incudi focit (Ki.) 
A hat lovat ea- mitólünk megvette, tsászár aranyokat olvasott 
érette (Gvad:'RP. 82). 9) [delicíae, persona cara ; schatz, teueres 
wesen]. Ha dychekódny akar zent Anna ázzon ew nemzeth- * 
segeebewl ygazan tehety es bynneel kyl. Ha ki ezeketh be 
nem vennee, tekeenche meg atya istennek yogbyaara ylew 
arannyaat (ÉrdyC 440). Zent Anna ázzon mynt az ew eedes 
^leye ees [Mária] mondwan: eegyebet nem akarok hogy lee- 
gyen awagy el mwllyeek, es az ew kegyes aranyok nem 
téhe^ hogy ewket még ne halgathnaa. Vala^atok otalmwl 
zent anna azzont, mynd az ew arannyanak lesus Oristusnak 
mynd az ew aerelmes leányának marianak nagy kedwet teez- 
tek (441.) [Vö. Temesvári Pelbártnál a bl Annáról szóló II 
sermo befejezését: Beáta Anna laetitiam et benedictionem pos- 
sidet perpetuam, quia ibi habét nepotem carisBÍmum scilícet 
Christum lesum in dextra dei patris sedentem . .]. Nem talala 
azolta csendességet ntánna vágyódó anyja, az hol van szive 
aranyja ott várván békességet (GyOngy: RK 196). 

[Szólások.) Arany boniggal hoigászni: aureo píscari hamo; 
mit goldenem angel fisehen, um eines geringen und ungewissen 
gewímifl willen gewissen verlust leiden, wie die alchymisten MA 

[Közmondások]. Nem fog aranyon rosda: írustra 
Hércufi calnmniam struxeiis; wo tugend wohnet, da findet die 
Utoterung platz MA. Hogyha nem mind arany, a mi 



111 



r 

ERESZTBir-ARANY-ARANYAS 



ARANY06KA-~EOTARÁNir06 



112 



fénylik, bár meghigye minden ember, hogy oem mind onnt 
a ki paisAgot vieel (Pámi:5Lev. 179X Nincs ssebb sió 
as arany pengésnél (Kisv:Adag. 46X A hol arany, 
ott a siilak- nbi aumm, ibi sooria (IlIy:PkM IL256). 

ereBBtStt-arany : anram obrimm Com: Jaa 18. [feingold]. 
A bor nűhe^ a városban vagyon, eresdett aranynyá,'aQrum 
potabüe, váHook (Fal: TÉ. 780). 

flnom-ttrany. Fóram arany: obrísum C. [feingold]. (HeK: 
Krón. 31. Pá2m:Piéd. 192). 

fövény-arany: baluca, por arany PPBL [stanbgold]. 

kettős-arany. Kettfls arany vagy tallér: binio, anreos bí- 
naríus; doppelter dukátén PP. 

koronararany, koronAa-arany : [krontaler]. Harminca 
eeer corona anmy (Toln: Vigasat 230). Ötven koronás arany 
zálogban (Radv:Quü. n.12, MA:8R 97). 

levél-arany: anram foííataro; blüttlein gold PP. Ortzáját 
levél-arannyal betspasatották (Mik:T»rL 41). 

mű-arany : [werkgold]. Mint kell által-nntenyi pisklocabsn, 
akar mfi-aranyat, akar vakarást (Kecsk : ötvM. 290. Mttvelni 
való anmy, mfiben való arany, mfiben lévO arany, 1. no. 359X 

por-arany : baluca, fiWeny arany PPBI. [staubgold]. 

rúd-arany : ami fusilis cylindrus PP. (gold in bamn]. 

Bár-arany : aurum fíilvum ; rotes gold MA. Dragalatosbnak 
ssep sar arrannal mongia as varosat (Born:ScJán. 1. Saék: 
Zsolt. 65b. Mon:Apol 388X Sár arany pro sáiga arany (GKat: 
Titk. 1115). 

BBÍn-arany: [puram aurum; feiogpld, gediegenes gold]. 
(Fal: Jegyi. 935.) 

vonlrarany: aurum ductile; gespónneD gold lüfA. Vont 
arany matéria: auram textilé PPBI. Ef^ woot aran'nesfswba 
(RMNY. IL65). Duas ulnas aurei panni vonth aranath (OLi). 
Vont arany kdntfc (Bom:Préd. 550X Vont aranynyal varrót 
ruha (Oom: Jan. 139). Bíborban, vont-aranyban, eaAstben 61t8e- 
ael (Lép: PTOk. I3X Selyem és vonl4U«ny noknyákkal ékes- 
gettefaDi (Pós:IgaK I570X TQndOklik orádya, voniarany rn- 
h^a (6yOngy:Cfaar. 99X Vont arany csáprá^al kengyelig meg 
volt teritve (Eal:TÉ. 6d8X 

vontaranyaa: [anro intextus; nnt gold dnrchwirktj. Ef/á 
wonth aranyas kentes ky ala meegh hewtget adok (RMNy. 
n.34). 

Aranyas, aranyos : 1) auratns, aurosus C aureus Ver. 
auro abundans; flbeigoldet, golden, reich an gold BÍA. In loco 
quí didtur hungarioe aranyas latiné autem aureus (1075. 1124 
CodDípl L437, 1178). In medio fluvii aranyas ad castrum 
aranyosvirar (1176. MonOkm. VI74. BIF.). Aranyus, fluvius, alias 
Meaespatak (1325. Oda). Féketh nyergeth aranyasth hósának 
(RMK. L5). Aranyas gyertyatartó (JordC. 885). Aranyas drága 
barBoi^ (DomC. 132). Aranyas elteoEeth (EuIcsC. 110). Aranyos 
snoros recae ele5 ketfaeo (Radv: Osal. II54). A tissta napnak 
aranyos tündöklését és fényességes sAgárit siemléltétek-e vala- 
mikor? (Páam: Préd. 747). Egy esOstOs-aranyos pallos (MonlnSk. 
XXIV. 138). 2) [carus ; wert, lieb]. Harmad adás yegyea aranyas 
engedelmességet . . . (EbiC. 48). Az három aldosaí iesene az ara- 
nyas engedehnessegetCViigC 45). Zentdfennekemdthwened napot, 
es newesyed bocsanathnak, mert az lezen az aranyas eztendew: 
sanctificabis annum 50., . . ipse est enim Jubileus (JordC. 111). 
Aflon aldoth aranyos zqp s egos gyoiui e h yeswsth kerywk mies 
(ÉrsC. 332, 211bX Hogy ne qrrna az zeep aranyos fiyw (ÉrdyC. 
51). Oh nemes aranyas nugodalm (NagyaisCL 154). Aranyas 
idfiket igémec magoknak (BÍA: Scult 1034X Az régi idA ara- 
nyasnac hivattatic, és as melyben mi élAnk, vas id^nec mon- 
datUtic (Prág:Serk. Elób. 63). 



Aranyoska : [aureola]. Három neme vagyon effHe koro- 
nacskáknak, aranyoskáknak, ki ebb&l teczik meg. Az aureola 
nem egyéb . . , tehát nem lehet t&bb az auraolais háromnál 
(Lép: PTOk. IL85). 

[Aranyasul] 

mSfl^arany asul : pnanror; veigoldet werden]. Meg ara- 
uyaswlt vala arannyal, gyengyel (JordC 919). 

1. Arany áss: aurilegus, aurilotor Kr. (goldwüscfaer]. Az 
embereknec nagyobb résae mind arannyásMKS (Helt: Krón 6b. 
Land: UJSegfta a241X Qni se aranyász l & aurilegoa díci 
amant (Benké: Transilvania L501X 

2. AnmyAss: aurum lego, lavo Sí. [goÍd wascfaen]. 

AranyáSBÓ : chrysoplites, aurilegus ; ein goldwflscher. PP. 
chrysoplites, arany-mosó, tisatító PPBI. 

Aranyas, aranyos : auro, deauro ; vergolden« flbergolden* 
MA. Aranyazott: auratus C. flbergoldet MA. Vala em ieye* 
arapyazott {EtaC. 125> Kivált [könyveket] aranyasni nehéz 
megtanulni ((kvMest 27. vsz.). Inkább menjetek napnyugotra 
két esztendeig csipellót tisztítani, mintsem napkeletre haimincs 
esztendeig korona aranyazni (Monlrók. Vin.260). 

ni8g^«rany as : auro, inauro, deauro Q übeigolden, flber- 
aiehen mit gold MA. Mintha megaranyaztak volna az ev orchayat 
aemenek alatta (MargL. 97). l^zta arannyal megaranyazzad 
h^Heth (JordC. 63). Nem azt mondod jó hajónak, mellyet szépen 
megírtak és aranyaztak, hanem a melly vizet bé nem botsát 
(Pázm:Préd. 313). Megaranyazott pilulác (Prág:Seiir. 437). 

[Szólások.] Száját meg-aranyazták : pénzen fogadott orátor 
(^oD: MVir. 374). Keresnek néző-tudósokat, és meg aranyozván 
elsSben azokat, varáslások után veszik taoátsokat (GyOngy: 
Cup. 24). 

mefi^aranyasás : auratnra, aurí inductio; das vergolden, 
die flbergoldung PP. 

Aranyosás : [inauratío ; vergoldung]. Az feletteb való 
araniozas es gi6ngi/^ az keuetisegre viszen (Fél: Taa 465). 
30(X) talentom aranyat rendelt a templom fiJahiak aranyocására 
(Pázm: PrM. 1165)l 

Aranyosat : cv Egy ezflstOs-aranyos kard, kopott az aranyo- 
zz^ (Biooliók. XXIV.138X 

Aranyásó: inaurator C. aurarius, inaurans, aurator; gold- 
arbeíter, vergolder PP. 

Aranyka: [nummus aureus; dukátén]. Hamisan {átszot- 
tak, mindég megr&ntottak. És igy egy aranykám a másik 
után ment Erszényembe csak hat aranyka maradott (Gvad: RP. 
118). 

ABANY (erdnyozás Gyöngy: Cup. 4. 637. MF. egy irann 
Beythe: Epist 163. tranza' Zrínyi 159. tVanzas Megy: DiaL Elób. 
10): 1) soopus, méta, proposítnmSI [ricfatung, ziel]. 2) propor- 
tio MF. [dhnensio; mass]. Vtf. iránt 

egy-arány: [ejusdem dimensionis; gleichmüssig]. Eg arán 
az arán szin es nsóld szin benne (Mel: SzJán. 531). Ha többet 
nem nyom a férfiak érdeme, legalább egy arápyul oszlik as 
asszonyok érdemével (Fal:TÉ. 668). 

egyarányatlan, egyaránytalaji: inaequalis, diasimilis, 
disoors SL [ungleichmüSBig]. 

egy aránytalanság: inaequalitas, diasimilitudo SL [ungleich- 
masB'gkeit]. Nintaen ott az értelemben szakadás, a méltiSeág- 
ban és felségben egyarányUhuMág (Páam: Préd. 717. Biró: 
Osk. 10). 

egyar&nyos: [ejusdem quantitatis; gleichmissig]. A ki a 
rendre fel-aggatott papirosokon áltaMOne golyóbissal, egy arányos 
köstt lineán lOnfré a határaaó térség laijával? (Mn: Term. 

L81). 



113 



ÉÖYARANY06Ű— ARANYOZ 



ELtARANYOZ— ARASZNYI 



114 



egyarányoBÚ : o? ÉleMnknek egyarányaaá ideje vagyon : 
mert eggyüdlDk a mMlninkiiál keveaebbet oem él (Hall: BHist 
U8)l MiodeukoroD ef^yarányoflú étellel és itallal élnek (Bfik : 
TOiLl 172)l 



egyaránsTBŰ (eyyirámó fonnában MonlitSk. XXVIL163. 
tgyiránynkéippeii RAkF: Lev. IIlOT): [aeqnalis, nmilis; gleich- 
máang]. Nem egyaránsn érdemOek (DEmb: GR 156). Az isteni 
ígaadbgnak mér5 serpenyő egyaránsu, a íbntot egyhrÁnt nyomó 
(163). Egj aránsn képpen meg kell kapálni a f5ldet Ő^ad: 
Kari 68)i Otaa (M a kertet ennyibány ecQ^aránsé tábUra (lipp: 
PKerl I15)l Nogy egy aránysó szeglet (22). Mindenütt egyarinysú 
as ó jMga (Bfik: l^rL. 58X Mindeniknek egyaránsii oka vagyon 
C269). A lábai mindenfltt egyarinsá vastagságnak (388). Minden- 
felé a ftld egyaránsú egy bujdosónak (ISOX Egy aránsn utón 
mi jánmk (Gvad: Lev. 73X 

égjBiéJxyBág i [aeqnalitas; gleichmJbiRgkéit]. Valamiqt 
enn ftIdOn pecsétes kOUek és mérók vadnak : ott is egyaránság 
legyenek miodenfitt (RákF: Lev. V.28X 

éggrarányú : aeqnalis C oninsmodi Ver. ooadqualii^ oompar 
MA. síoailis, aeqoabOis; gleich, eben PP. ESgy arányú hitee^ 
e g y arány u aserelmec, es egyarányú k> erkdltsfiek leDnenec 
(Bora: Ptéd. 289). E^ aráoyd m^rtéckél fímá meg (Mel: Herb. 
U Nem mind e^ aranin ídAben támadnak fel (Blel:SÉJán. 
295). As eoangeliomnak ndiidón birdeti^ batalommal es méltó- 
sággal egy iránnk (Beythe : EjpisL 9X Valtoio es nem egyarányú 
eicbi állapotot ieleot (KBártfii 1588. DvSX Qdnály egyarányú 
két arany lántaot: dnas catennlas sibí invicem cobaereDtes 
(MA:BibL I74X Az csere egyéni/^ es egyarányú legyen (Ver: 
Verb. 136X E^arányú és egyféle húttel hisKd (BaliOIsk. 
436X A vétkek annyibúi egyaránynak, hogy egyenesképpen 
Mk káiboaatot érdemlenek (Pés: Igtaa. 1674). Négy egyarányú 
aeglet (L^ip: PKerl I26)l 

egyenlö-aránsrú : [aeqnalis; glekdmiSsrig]. As atiac aniac 
es a nflasA snniéliee egenlő arania akaratából légien (Mel: 
Ptéd. 400. MF.X 

olyan-arányú: [ejnnnoíü; solcherleil. Ha as waros hyre- 
oelk^l eflelo bort valaky itt ky anúand, mas borát annak 
cillian aranint es arwywt amminemw as wideky volt, az f&ldre 
ontatüok (RMNy. IL2X 

Boeff-arányá : [oUiqnos ; schief). Az árbots ftról le^reste- 
tett golyóbis, ha az alatt a hi^is mégyen, mi Bneát vet ? sng- 
arányot (Moln: Ternt I80X A le és elóre tartó két linea sng- 
aránya lineán szorittya a golyóbist (81). 



[Arányit,] irányit: poto^ oonfieio; mntmaawn, meinen]. 
A^ valóban nem csak iráqyitem, hanem minden bisonnyal is 
tndoin (1667. íJStt és Bég. j&rtssftó IV.37X 

Arányoi; iráiiyos: 1) pnto, coniick), cofqectaro; áaffSiT 
acfaleny matmaneo, meinen, raten MA. PP. A mint leg-jobb- 
oak aránysod, úgy tülekedjél: age at tibí *concinuam, con- 
cimáos art PPBI. Annak okaart anyazent egyhaas wgy aran- 
aolta, as nagy yeles ihletéének nam mellee belhetáethnee 
[SB. btvio teste meglelése fhmepét] (ErdyC 447X Nem aranaok 
oli kereztieni ki wA merneie mondani (Ozor: Christ 163X A 
mint én arányosfaatoc hozá, ha elbet Jancala, igen nagy ember 
lesnn beone (Helt: Krón. 83X Innét arányOBfaattyoc, melly 
nagyol nyer Jeras (Bom: Préd. 243X As más ember vérének 
odtáflával kftnnyeben aránzak végbes menni dolgokat, hogysem 
az békeségei szenvedéssel (Pázm: KaL 132X Nem aránzom, 
hogy egyikétíB kárhoztassad (331X Ugy aránzom, hogy mi okos- 
sáí^i nákftl való nemaeteknec nem mondattathatnnc (Prág: 
Serk. 685X Ha módíU arányzaná, (Mmest keménykedni is 
akarna (fitalzKión. 1S0^ As dezmaank agy ynawiswiek, az 
miitft eG fWs^gwiek nagnb hanara aránzi(á]k (1609. lutr. 

U. STSLTTÖBT. S2ÓTÍB. 



snper dedoL MF.X Daríns az phalanx sereget az maczedoniai 
hadnak erejének aránzván lenni : phalangem macedonká exerci- 
tns robor esse coi\}ectans (Forró :Curt 77X Dárius az menyere 
az személyéből aranzhatni vala, meg nem rettenvén : quantum 
es valtu condpi poterat (269X Mit irogatott palatínus uram, 
im in apecie beküldtükf ha arányzatok valami hasznot benne, 
az postára is kikflldhetitek (RákF: Lev. 176X 2) collímo, oollineo 
Q zielen MA. Arányzom, aranyozom: collímo ; arányzók a tséhn : 
oollineo PPBL Az viadalban rea aránza es által fte 6tet (Helt: 
Krón. 61). Egy nyíllal hozza aránza (82X Aranyozzanak és 
lAyjenec (BIA:Scalt 9 IX Nem ollyan bolond az isten nyila, 
hogy ha engem aranyoz, téged tálába (Tof: Zsolt. 33X Arány- 
zani pyilat (Illy: Préd. IL75X A puskákat a czélra aranyoz- 
ván: sclopeta ad soopum collimantes (Oom: Jaa 147X Három 
nyilakkal irányozza az vitéznek szivét (Szóll: Dáv. 78X Nem árt 
fellyeb' aránzani a lóvé^)en, leg-alab elered., a tárgyat, ha 
nem ftted-is a kdz^ (Fal: UK 464X 9) [tendo, nitor; in einer 
richtong gebén, trachten]. Által mene a vizén es aránza Qilead 
hegyere: pergeret oontra montem Qalaad (Helt: Bibi. LP). 
Ezen tzilra aranyoz azis, az mit Moses elÓszámlál (MA: Tan. 
143X Feltett tzélom, mellyre aranyozni akarok a Jelen-való 
órában as lessen ^ásm:Préd. ^ Kríitus a mi tárgyunk, 
meUybes kell arányosnonk, mellyet kell kOvetnOnk (106X 
Blikor a Bábel tornyát épftették, látta istn mind munka- 
jókat, mind mire arányosnak (642). Itt-is nem iránzák a tár- 
gyat, azért nem-is talállyák (Pós: Igaza LlOlX Oda kell egy 
czélúnkhoB aránzanunk (Mad: Evang. 368X A fejedelmek min- 
denkor arra arányzanak, hogy fen forogjon a világ el&tt mél- 
tóságok (Fal: UEl 366X 

el-arányo2 : [coijicío, oon^jecto ; mutmassen, erraten]. Nehéz 
megtudnunk és ekirányosnunk, mellyik lOve jobban (Koháry 124. 
MF.X Ottan leannyánac miként lenne dolga el aránzotta (Illyef : 
J^ta 9X 

rnSg^arányos : 1) coijick> ; erraten, nrteilen MA. Tudom 
gonosz embemec 6 gonoasagat. kit en 6 benne meg arán- 
aottam isten iUesebAl (Bom: Ének. 191X A busán isten-féló 
emberek értetnek, a mint as 43. versból megaranyozhatni (Mad: 
Evang. 475X As arvak idijet conventben szoktak megh látnia 
es az árva hány esztendő legyen megh aranyoznia: revideri, 
metiri et discuti (Ver: Verb. 204X Mikor az te szivednek helyen 
való létét meg gondolom és meg aránzom: ooosidero (Prág: 
Serk. 915, 755, 808. MF.X 2) ooUimo; zielen MA. PP.. 

AránysAs : 1) ooqjectura, conjectatio; gemerk, mutmassung 
MA. 2) ooUineatio, collimatio; abzielung MA. AQusto, irányzás 
vagyon negédes és kevély mondásokhoz (GKat: Titk. lOlX Arra 
igyenesftsék akarattyok aranyozását, hogy istennek saolgállyanAk 
(Pázm: Préd 783X Nyilat vet hamar idegében, hogy lelójje; 
de as nincs kese Qgyében, mert egy ágbog biylótt erányozására 
(GyOngy: Cup. 4:637. MF.X Megtanulhat mi után indul, mire 
sai^esi aiái^yzásait (Fal: NU. 320X 

Arányló: collimans, ooUfaieans MA. [abrielend]. 

(Szólások.] Nynial aranyadba vészi (HaU:HHist n.72X 
Aiúqyaóba vette ellenségét (Fal: TÉ. 639, Fal: SzE. 536X 

AHAM {aratth Ver.): palmus Ver. spithama; spanne MA. 
O Ih[es]us kyth sem egh merteek megh nem meerheth ky 
f51deth árasodban be rokwtód (WinklC 249,:G0ma 104). Ki 
meri a viaeket markánál, es ki mértékli az egeket araszmánal 
(Helt: Bibi. IV.66X Magassága hat sing es egy aráz (Bom: Ének. 
600, MA: BibL 174, Prág: Serk. 1048X ISSgy aráz az embernek 
élete (Deosi: Adag. 96X 

el&«raBB : licbas MA. PPL spithama minor Kr. [bockspanne]. 

Araflsnyi : paknaria^ dodrantali% unius spitíiamae SL [eine 
spanne brait^ — spannen láng]. Az i^ maria vala magasságába 
olmint kilencedlel arámi: alkolmas arazuv emb6r&knek arazo- 

B 



« > 

f 



115 



ARAJ3Z0Lr--ARC 



ÁLrORCA— ALORCAZTAT 



116 



kai (TihC. 99). Egy araamit ha n^, nem nagyobbat (Mel: Herb. 
88b. BAF.). Id&n luűad csac egy araami (MA: Bib). V.19). 

[ArasBOl] 

xnég-araSBOl : [spitbama metíor ; mit der spanne mesBen]. 
Megaranol . . es monda: ki reuid labotakaia vagyon (Helt: 
Mes. 359). Hogy az kegyelmed feneketlen tudományának ittís 
eleget tehessek, és megaraan)1haasam (Zvon: PázmP. 23U). 

ABAT: meto C. Ver. ernten MA. Nem hymtenek, sem 
aratnak (EhrO. 95, BécsiC 3, 4, 5). Sem vettnelÉ, sem aratb- 
nak : non serant, neque metunt (JordCL 371. 911). Ti nem san- 
totok, sem vetek sem aratok (VirgC 51). Ki ^ testeben hint 
^n6n testeb51 arat rothadást : metet cormptionem (DObrC. 375). 
Már azt is elhissem : Ssántö víaenn arat, bárány £arkaat kerget 
(Fal: Vers. 9I3X 

[KQEmondás.] Ax ki mmt vet, vgy arat (Decá: Adag. 60X 

be-axat: demeto, demeasom oolligo, recondo MA. [ónheim- 
sen]. Aratásba gabonát begyflyt, gabona feyeket karyiáual be- 
arat (Helt: Bibi. IV. Isai. 17. 5. MF.). Valamint vetnek, iameg 
aet arattyak be (Frank: HasznK. 74). 

el-exat : emeto, demetö ; abmfifaen MA. Hol myth nem tetfa 
el wezy, es myth nem wetAt el arattya (ÉrsC. 268b). Mikor a 
te fftidednec veteményit megaratandod, a nélen kdreakómyftl 
mind el ne arassad (Helt: Bibi. L Levit 19: 9. MF.). 

elaaratás: demessio; abmShong MA. 

föl-*arat: [demeto; abmáhen]. Más veti hé as Aldet, és 
más arattía fel (Decsi: Adag. 32). Mihent búzádat íel-aratod, 
ottan reá szabadítod a barmokat (Páam: Préd. 263). 

le-arat: demeto, eroeto C. abschneiden, abemten MA. Az 
le aratót búza az czftrbe vitetic (Kár: BibL 1.515). íme ón le- 
aratom a Baasa maradékit (Káldi: BibL HL Kir. 16: 3. MF.). 

mög^arat : demeto ; abemten MA. Bdenden vetemönék meg- 
arattatnanac (BécsiC 6). Mellet ember elhintend, aaont aratta 
meg es: quae seminaverit homo, haec et metet (DObrC 372). 
Meg hagya hogy a wetement meg aratnak (Pesti :Fab. 61b). 
Mikor a te földednec veteményit megaratandod (Helt: Bibi. 
GGg4. Ttialy: Adal. L22). 

Aratás : measis, meano C. emte MA. firezie a mftneseket 
h aratásába : mittat in roeBsem suam (MtlnchC 80X Haggyatok 
mynd aratassyk (ÉrdyC 128b). Mig a fSld leasen meg nem 
szfinic a vetess es az aratass (Helt: BibL I. D2). Búza aratáskor: 
tempore messis trítioeae (02). Gabona aratás (Kár: BibL l4a8X 
Árpa aratáskor (492). 

Aratat : co Az aratat soc, a mfluesec keuesec (MIInchCL 

30, 77). 

Arató : 1) messor, schnitter MA. Aratónac kezey : manus 
metentium (BécsiC. 3, JordC. 395). Mikoron az h aratói huzat 
aratnának (DebrC 169. Káldi: BibL 232X S) [fiűx ; seue, síchel]. 
Lattale valaha yllyen eanamot ky kazanak mondatyk aratúnak 
es (PéldK. 51). S) [messis; emte]. A póroc nincoenec hon, 
mind az aratóba vadnac (Helt : Mes. 303). Rokonságit hina el 
az aratóba (481). iS ifttt tenged az órád ho^ arass. Mert az 
iSldnec aratóia meg aasott: nam amit messis terrae (S{ylv: UT. 

ai50). 

ÁHBOG. Arbotzfa: roalos navis MA. [mást]. 

ABC, OBC, ARCA, OBCA (orc^oZyath megh latath- 
hatnya OebrC 516. wcsa Matkó: BOsák. 39. sat ExPrinc. 44. 
Felv: 8ch8al. 28): 1) facies, mala, vultus C. gena Ver. wangen, 
angesicht, antlitz MA. Vigy arczaual : fiicle hilarí (EhiC. 3). 
Arcyayatt menybe fel eroeluen (71). Zemermetlen orcaio kiral: 
impudens fkcie (BécsiC 153). Te orchadat mosd meg (JordC 
370). Hw arczayokra hwllanak (407X Ky Atktoek ew zent 
orczara az nagy isteny feenesseeg (ÉrdyC. 51X Ez meg holtnak 



az meg zakadozasbul meg eektelenvit orchat es egyéb tagyayt 
az ev helyekre helybeztette (DomC 72X Latha ardat fénleni 
mint angyalnak; néha az angyali arcát kezeivel illeti vala 
(TihC MF.). Orcfayadnak zeepseege (PeerC 2). OrccaiaDsk 
verítekeeeseuel miueluen a f&ldet (DebrC. 148). Az h ortzára 
áll ortzát tészen (Kár: BibL 1.526). Emberi ortza, oroszlán ortEA, 
6kdr ortza, saskeselyű ortza (Hl 10). A pasztában kiáltó szózatoo 
kezdi ismertetó ortzáját írásának (Pázm: Préd. 134X Moses 
engeztelvén az umac megharagodot ortzáját (MA: BiU. L78). 
A vak-szem és orr kózdtt vadnac az orczác avagy pofAc: 
genae v. malae (Com : Jaa 47). Néha OltSzik vigadó oiizában 
(Zrínyi L171). Ki sok vendég szín borítja az artzákat (Fal: BE 
611). Bé-esett artzája (Fii: NU. 822X A memérmes artzák 
piralásibau (brr a bcy'aság (336). !2) maxilla; kiefer MA. 

[Szólások.] N intsen ortzája: períit illi frona Bocz- 
korbór az ortzája: os impudens, atticus aspectns MA 
Ortzaiára vetéc n§ki [szemrehányás] (Helt: Krón. 75). 
A gyónásml való kárómlástokat ennek elótte orccátokra térí- 
tem (Pázm:5Lev. 163). Orcharol orchara [de &de 
ad fiidem] al ystennek elótte (ÉraC 540b). T^vayA zynre, arcba- 
ml archam esmérem (Komj: SzPál. 174X Elálmélkodtam, mi- 
csoda orczával mert oly éktelen hazugságokat könyvébe 
imi (Pázm:LuthV. 11). Mitsoda ortiaual memflc az z. irast 
tsonkanae, bonkanac mondani? (Bazt: IgAny. 235X Nagy zee- 
gyen orczawal raytok fWtameek (ÉrdyC 486). Tizta 
orchawal arolgalte [becsfllettel] (LevT. L342). SaentalenttI, 
minden ortza nélkül valakire vmit fogás : *j^una et frigida 
calnmnia PPBL 

ál-oroa: 1) lárva, persona; larve MA. (Bom:Préd. 549). 
Az h ortzára áll ortzát tészen (Kár: BibL I.526X Kendez5t áll 
ortzát vtáld meg sssszonyban (Pécsi: HÉoek. 6, Bly: Préd 
II183X 2) [techna, causa ficta; vonrand, verstelluog]. Emberek 
elótt Bzfnt adhatnak a fejedelmek hamisságok fedezésében: de 
istent meg nem csaták. Nabuchodonoior azt kOlté, hogy 
maga oltalmába kell fegyverhez nynlm. Efelé álonxákat em- 
berek szemeibe adhatnak a fejedelmek a hamisság rejtegetésére 
(Pázm: Préd. 1103). 8) [larva, nmbra; gespeost^] nachtgeist 
PP. Caluinus nagy vakmerAftl megholtaknak nevezi flket [az 
szent martyromokat], ál orczaknac, gyAleneaeknec, arayekoknac 
(Mon: KépT. MF.X 

áloroás : 1) personatus C larvatus ; vermummet, verínrvet 
MA. Álortzás kép (Bárt: Debr. 1). A farsangokat az áll orczá- 
soc viszic végben (Com:Jan. 20). 2) [dissiraulator, simnlatns; 
heucliler, heuchlerísch]. Álorczások, hypocríták (T^uk : Józs. 
20X Ne vágyódjál a test szerént való édeegetó, hitegetó, mézes 
szókkal hímzett álorczás tudományra (Bíró: Mica& Elób. 9. 
MF.X E világ sorsa nem más, hanem egy álorosás ssfaihányáa, 
meró képmutató semmiség (CBnai:Tlromb. 343). S) histrio C. 
[schanq>teler]. 

[áloroAskodik] 

áloroáskodáfl : [simmniatio; heuchelei]. Hittem mint Jó 
atya színeskedésednek, nem láthattam mérgét kétszinflséged- 
nek. Álorczáskodáanl megcsaltál engemet (Gvad: RP. 103). 

áloro&8 : [larvm tego ; maskiren, verstelien]. Azon egy por- 
ból valóc vagyunc, akvki minémfl tisztességei álorczázsa mai^At 
(Prág: Serk. 961X 

be-áloro&z: c\9 Ékes szóval béálorczázván és felkend^z- 
tetvén tanítását (Pázm: Kai. 833. MF.). Beálorczázzák orczájo- 
kat (Mad:Evang. 221). 

f51-áloroÍ8 : cc Fd álorczáaván magokat (Blad: Evang. 211). 

áloroáatat : <v Azon sem sftkseg fejeket t&mi nemelliekiiec, 
mintha en eziel magamat alorczaatatnam (Pécai: Ágost 2). 



117 



BORJÚ ORCA— ORC^S 



ORCÁTLAN— ARESTOM 



118 



boxju-oroa: (imptidentia ; unvenchUmtheit]. Minemft igas- 
sagic&l es mineinfi boríu arcavftl kens teimnai^diiRC bocsánatot, 
ha te haragot tartás te afatfianae eUene (GaaryC. 66). 

Sb-orca: co EbhSs ifiyeD az eb-orcaa leánya (BFaz: Aasse. 
MF.X M^ nem pinüt eb^orcsája (Pázm: KaL 397. Kr.) Eb- 
orczával: impadenter (255. Kr.X Hogy ha as eborczáju szem- 
teleii játékos valami lágy dolgot mond : siqaid moUe a cynaedo 
profertnr (Prág: Sark. 961). 

vendég«aroa : [larva ; larve]. Taak neni minden vétek talál 
magának veadég4Uiaát (Ptih NU. 336). 

Arccal : pronna C. fkcie tenos MA. in fiidem, üicte obversa 
PP. [mit deni angesicfat,] mit entgegengekehrtem gesidit PP. 
Artasal felfordulok : supinor C Artzal-fSI : resapínus ; der atif 
dem rfldien liegt. Artzal lehaylando: pronus; vor sich geneigt 
oder haogend líA. Arccal leborult: oerouus; gebUckt PP. Afa 
istenec él&tte arcai leeseiiec (TelC. 170)i Irigy, félénk: Artaal 
penig fekete vagy kéc nmft (Cia. F4). Charikles }6 artzal 
reám sietségben (GyOngy: Char. 134). 

Arcul (arcd NagyaaC. 385. archel MargLi 25. arcAyJcbapas 
Pesti :Nom. 6. MF. arezol WefizpC. 75. orezd 53, 72. orehel 
&IajgU 165. arezol OsechC. 3. ortztU Diai. 118): 1) fode tenus 
MA. mit dem angesicbt]. Te archwl télies aep pyros valal 
(PeerC. 318)l Megh keade vmnk arczál halványodni (Poenit 
59). Personam non fiidem gerit : vagyon ortsáia, de rút arcsúl 
(Decri:Adag. 259). ArcsiU nem igen eaép ember (Prág:Serk. 
253)l 2) [ohviam; entgegen]. Ax ogh ellenség arcliwl reám 
jb5 (TelC. 305). Sidóc ellen ansúl Aket állata (GOrcsiMáty. 90X 
Aa snel anxnl fíiy (Sylv: UT. 23). Aroaúl talála egy f5 g6ró- 
g6t (Huscti: Aeo. 9X Forduly ortaul iatenedhea (Diai. 118> Oly 
súlyos életre k6telesik as embereket^ mely az természet indú- 
lativá] arcziíl viaskodik (Pázm: Eal. 65). Mikó uram sem vévé 
el a lovat, hanem arczál visszakttldé a tefterdárra (ErdltlrtAd. 
IL175). 

[SnSIások.] A r tz u 1-cz a p n i: alapam mptngere, einem einen 
bacjcenstreich oder maulschelle versetzen. Arczúl-verOm : oola- 
phizo MA. Ha ky arczwl vér: si quis in &ciem vos caedit 
rÉrdyC. 92X Orczamat aroel vereek (NagyszC. 19. 85). Kezde 
margit azzont archel vemy az moslék vizsel (MargL. 25, 165). 
Ha ky arcEwl ytendy yob arczadat, tarcz hwneky az masodikat 
es (JordC. 368). Arczul itik (IlhC. 24X Az ki árasul czapand 
togedet as te iob orczad feI6l (Fél: Bibi. 7)l A deresen a r c a ű 1- 
fekve (Fal:NEL 46X Arczúl le burúlánac: mentes 
in fikcies suas (Kár: Bibi. L96). Artzul leborult: cemuus MA. 
Le esseek arcswl az fSldre: curvatus est pronus in te^ 
ram (JordC 73, 441). A vizbe arczel be esseek (WinkIC. 167). 
Arczwl p6kee (ÉrdyC. 525)t Ah baluan isteneket mind 
orcael pftkdJSse (DebrC. 10). Hagya az* firatereknek az prior, 
hogfaa meg teeme, orcheel rea pevkneek (DomC. 303). Or 
nsamat undoc ha^palasoccal arcél ha^palaac (NagyszC. 17). 

Arculat^ arcólat (arezéUat EzPrinc 161. arUolai Com: 
Vest 151. artzalatf Fal: Vers. 862. oraálat GKat: Titk. 437. 
GKat: Yálta L246. piros orezdatu Prág: Serk. 71. orUélat Megy: 
BayL 129): vnltos; antlttz Com: Vest 151. Két arczuhitú: bi- 
Drooi MA. Szép arcaelatu ábrázattal vala (MehSam. 86). Min- 
deo aicaelatlyabol dih^Jsseg nez vala ki : in finde voltmine ve* 
cardia nMiat (DeoBÍ:8aHa 12> Arcmlattyát fel as cziUagoc 
felé fordítsa (fiiA:Tan. 172, 1265). Nem értem az 6 kfthó 
artaélatlyát vagy ábráaattyát (P<58: Igazs. IL66X Ez paiaazt em- 
ber kisded aicselato vélt (Prág: Serk. 673). Otsmány artzélatlya 
(Gbegl: Japh. 16). 

Orc&cÉka : vnlticnhis; angesichtlehi MA. Firos orczácsk^Ján 
csaknem hasad az b& (Thaly:VÉ. n.280X 

Oroáa: (podícna^ honeatus; anstifaodig, ehrenhaft]. Bisooy 
egy orcsáa mesei emberis 151 nem vennéie es féle kuarcsot 



(Zvon: PázmP. 72). Nemkitsiny knhí volna nyilva orczás ember- 
nek, núábn ollyan álnokság tapasztaltatik kezében (GKat: Titk. 
302)i 

Orcátlan, arcátlan (orczatalan Pécsi: Ágost 98b): impu- 
dens, impudicoa, inverecundus C. unverscfaamt; arczátlanul: 
impudenter, impudioe; unversch&nter weiae MA. Az Wr IrMd 
tereád orczátlan népet: gentem procacissimam (Helt: BibL L 
Zzz4). Orczátlanul hazud (Pázm: Kai. 188). Leanzonak orczát- 
lan tanczolasa (I>eG8Í:Préd. 54). Orczátlan merészség (Zvon: 
Post. L490X Eredgy orczátlan dongó légy (Matkó: BCsák. 243). 
Ha vakmeróuek es vgyan orczátlanok nem akartok lenni (Bal : 
Oilsk. 196). 

OrcAtlankod-ik : [impudens sum; sidi unverscliAmt be- 
nehmen]. Nem kiaztlek reá, hogy rongyban s foltos toldalékok- 
ban orizátlankodjál (Fal: NE. 30). 

Orcátlansá.g : impudentia, inverecundia C. impudicitia MA. 
[nnverschJimtheit]. Szemtelen orczátlanságoc (Com: Jan. 183). 

Orc&B : 1) [tego; maskiren]. Nem tudják, rabsággal orczá- 
zott hogy kincse, béburitva fekszik alatta belinoso (Ben: Ritm. 
112. MF). 2) probro afficio, coníiindo MA. [objurgo; schelten]. 
Orczáznac idegen baratinc est erdemlec mi nagy b&neinc 
(Bom: Ének. 199X Orcsázá a phariseusokat az istentelenségrül 
(TeI:Evaiig. L43). Fedgyéc, inchec, orczázac (Mon:KépT. ü). 
Sziuemnec reytec helei orczaanac es fednec engemet (Pécsi: 
Ágost 4). Nagy panaasolkodással orczázza Luther az 6 esze- 
veszett ny^nak istentelenségét (Pázm : Kai. 154. Ortzázza régi 
pi^társa ((^egl: BDorg. CimlX Orczázó írások, orczázó versek 
(FahJegyz. 935). 

még^rcáz: [cörripio, convidor; ausschelten]. Megpiron- 
gattac es megorczazzak ftket (Tel: Evang. L353). KAnnyen meg> 
orczázuan 6tet, monda neki (EsztT: IgAny. 399). 

Orcáaáa : [oonvidum ; daa schelten]. Hasznos tanétásra, 
ieddesre, orcsazasra (Mon: KépT. L Pécsi: SzOzK. 10). Ho^ha 
nem erdemlic az dichiretet, orczázást es pironkodast szenued* 
gyenec (161). Ezt az feddést és orcxázást nagy békével elt^c 
(Zvon: Post 1816). 

ABÍiNA, ÁBÍiNA : [caleulus; steinkrankheit]. Arénában 
lenni : *laborare ex rentbus PPBL Az 6 pora [a klárisé] Jó a 
vesék és a hólyag arénájára is (AQiere: Enc 252). Veséjekben, 
holyagjokban szenvedik az arénának, vagy apró k6vecskeknek 
faidalroat (HalI:Paizs. 443. Zvon: Post. I314X 

Árónás: [calculosus; mit der steinkrankheit bebaftetj. A 
ssilva ühol ki folyó enyv az árénásoknak sokat használ (ACsere: 
Enc. 227) 

ÁXLÉtSlDA : [conductio, redemptio,] arenda ; pachtung Már- 
ton lat szót n.1765. *Árendába adni: mancipare, alicui mancipio 
dare quidpiam MA Az dezmath senksmek nem adtwnk arenda- 
ban ez eztendeoben (RMNy. Hl 75). Ezeket az 6 országoknak 
vámos adójokat féltik az fokar arendával biró pápista papok 
(Toln: Vigaszt 207). 

Árendál: [mancipio do,] arendo; pachten, in pacht gebén 
oder nehmen Márton lat. sót n.1765. Fiskális jószágokat 
tekintetes tanács árendába fogja bocsátani, uramnak kedve volna 
sztrecsinyi dominiumot árendálni (LevT. IL412). A kinec rétec 
árendáltatoac : cui fundi locantur (Com: Jan. 72. Gér:KárOs. 
IV.334). 

meg^&rendáL Valamit meg-árendáló : redemtor PPBl. 

Árendás : manceps Com: Jan. 72. arendator; pachter, Már- 
ton lat Bsót IL1765. 

ÁKÉ8TOM (arettum Haz. L299): arestum, custódia PP. 
[arrest]. Magamat ártatlan arestomba vetettének (Ács:BHal. 
Elób. 11). Arestomba tétetlec (Warm:Gaz. 181X Vetik &tet 
arestomban (Gyöngy: KJ. 104. Gér: KárCs. IV. 575). 

8« 



119 



ÁREHTÁL— ARMAs" 



AkNYÉK— BE-ÁRNYÉKOZ 



120 



ÁKÉSTÁIj (megáriétáliB Thaly: Adal. IL40b. meff árisíál 
Vajda: Kiint 1500): po costodiam do; gefángen nehmeo]. Fog- 
ták, Arestálták, vitték urainkat, minket üldOstenekCIhaly: Adal. 
LlOO). 

xnSfif-árfist&l : co Az ketek vámon aiénaBQgéoy emberim- 
nek borait megarestalta (LevT. II195). Megarestálta Liónyai 
uiamékot (UákOy: Lev. 196). 

mSgárestádás : [comprebeoóo ; gefangennehmung]. Sok ár- 
tatlan máknak megárístálása, orBcágok törvénnyé ellen javak 
foglalása (Thal7:Adal. IL40bX 

ÁHQUÁIj: [di8oepta dispato; atreiten, dínpatiren]. Esen- 
keppen argnalnak vala (ErdyC. 662b). Ajgoáló besiiéd (Mel: 
Jób. 77). 

Árguálás : [disoeptatio; wortatreit]. Kyrewl sok veelek6dee- 
s5k vannak dodorok kMt; de mynd hattra hagywan az sok 
aiignalasokat veegyewnk byzoo wtat élénkben (ÉrdyC. 41). Hogy 
laasaak az dyspwtalaat es yly erews argwalaBt (ÉraC 482b). 

Árgolód-ik : [dispato ; streiten]. A melly ellen igen bdon- 
dal árgolódik és íbrtélyoskodik (GKat: Válta n.757). 

ÁBIA: [arie]. Egy gyermeket tartott a Bzamara mellett, 
ennek egy &ieket megtanalni kellett; az áiíának 6 volt ének- 
lője (QvadrRP. 26). 

ÁBK08, ABKUS: plagola SL Árkos papiros: bogén 
pa];ner, Adámi: Spr. Minden árkas papirosban (Mel: SzJán. 563. 
RMNy. nL8B). Ekgynehany árkos papíros (Bal: EgUn. 1. SalI: 
Vár. FüSb. 3). Hetven árkosból álló kónyv (Illyef : BQ/Tomp. 
45X A papíros fdiosonként (arcosonként adattatik el (Com: 
Jan. 155). 

ÁBMÁJD A : ezerdtos SL [armee]. Sánczbeli armada (Pázm : 
Lev. L57. Kr. &ínyi II181. RákGy : Lev. 242). Az német arma- 
dát Bécs alá kergettOk (Thaly: Adal. n.l44 351). 

AKMATiTR : literae armales Kr. [adelsbrief]. Az fires bordó 
kongás, és eszterbán termett gabona f5, pharisaeosi kérkedség^ 
nek jeles czimerei; nem-is lészen azok nélkfll ékes ármáBsod 
(Matkó: BOsák. 124). Melly drága kénes legyen [a szabadság], 
en-is ármálissát, s arannyajért joaiát nem érkezem fejteni (Ben: 
Ritm. 104, Thaly: VÉ. 11378). 

ÁrmAliaQS. *ArmáIisos nemes ember: nobilis scatatos PP. 
[edelmann ohne gttterdonation]. 

Ármálista. Gbdmeres, diplomás nemes ember, ein edelmann 
ohne sdienkong oder güterdooatioa : *armalista Márton lat 
SBÓt II1765. Tekéntetes f5-fS rendek, jószágos, és armalista, ne- 
meflsi Statosok (Biró: Préd. 18X 

[ABMÁNY. Vö. Nyr. XVIL 87, 133]. 

Ármány 08 : [improbos, pravos ; lasterbaft, gotűos]. Az igaz 
híttól elszakadt ármányos eretnekségre nem vetemedtünk (Osúzi: 
Síp 74). Templomai magának választott sóvünkból ármá^yosan 
kiAnttk, kirekesEljttk (Oázi: Trorob. 94). Fgy pont, valamit élOnk, 
s mégis ezt nem akaijok igazán és oszlás, szaggatás nélkül 
istenünknek szentelni, de majd egészen fene ellenségünknek a 
pokolbéli sátánnak, ármányos szaggatásBal adjak (171). Pogány- 
nyal czimboráló, OrdOggel nOvetkezó ármányos pribék (479)l 

ARMAB; 1) [lictor; bSscIier]. Armaasonkat kwldettek es 
fogwa ide hozattak es meghbwntettek es mostanis tOmlechben 
wannak (RMNy. m.93X Fenyegetózések, annál inkább hódol- 
tatások, se ármások ne legyenek (Monlrók. VIII418, 419). 2) 
latro PP. [rftober]. A pribékeket és ármásokat s egyéb czégé- 
res vétkekben éló latrokat is, ez atán a fiunknak lakosi ne 
lappangtassák (GompConst III14. L 62. MF.). „Ebeni István 
kolosvármegyei fSispán instractíiSjában is (1657.) az áimások 
tolvajokat jelentnek (Beokó, in Spec. IVansylv.)'* (Tudománytár 
1835. V.156> 






ÁBinráSK (amyk RBiNy. IL147. Frank: HasznK. 66. amik 
LevT. L265): 1) umbra C [schatten]. Promontoriam qood voca- 
tor Amykmal (mSISb^y 1275. CodDipL V.2. 287). Nabocfaodo 
Dozor amöka alat: sah umbra N. (BécsiC 98). Halai arúöka* 
nac vidékiben (MüncfaC. 19, 78). Az balal amyeka alat ylók: 
sedentes in regioné ombraa mortis (JordG. 363, 833)l Yegyeketh 
adok ez felden,tyzst es fystfanek amyekatfa (711). Mikepen az 
amic avag az fyzt el mvlic (DebrC. 245, GomC 281). Zar- 
nyadnak amyeka alatt (PozsC 6). Feáes kód ainekba véve 
^ket: nubes lucida obombravit eos (DObrC 496). Annap fenós 
arneka ehnolic (NagyasC. 120). Az kereaztyénaégnek aengéjét 
ki kötelezte arra, hogy el adgya jószágát, és az apostolok lábá- 
hoz vigye az ánát? Hogy az apostolok árnyékára ki tegyék 
betegeket? (Pázm:KaL 483). Szelós árnyékban eledben tfinék- 
Cupido (Zrínyi: ASyr. 212). Adsz nyáron seép czipras árnyé 
kokat (Zrfiiyl L48). Anyám mikor hoza világra, ez bAnnel tóit 
árnyék hazámra (Rím: Ének. 289). Ek hazugságának-is a' annt 
Írásban keresne árnyékot (Matkó: BOsák. 386X A képíró árnyé- 
kot formál, hogy a festékek fényesbek legyenek (Bly: Préd. 
I242X ft) umbraculum C. [hütte]. Alkota maganac arnekot 
(BécsiC. 244X Megkezeitetic az amec avagy a sátor (261). S) 
[adurobratk>; umriss, abbild]. Rwoided^ tanyth zenth Pal 
myndezfele megh yrth dolgoknak amyek>ih (Kom): SzPál. 29). Az 
kódw iaronac emlékezete, nagy homályoaon amyec alatt soc 
fele példázatban volt (Bom:Préd 321). Ceremomác kóvetke- 
zendó dolgoknac ámyéki voltac (MA: Bibi. L169). Az mennyei 
Ganaannac fÓldére béviaaem, az méllynec ez fÓldi tartomány 
czac képe éa árnyéka (MA:Scalt 137). Az Moyaea kónyvei 
ntán, nem adatott uj tudomány, hanem caak az ó iráaának, és 
ámyékinak roagyarázattya (Pázm:KaL 491). El muloan az 
peldazatoknac amyeki, az vy testamentomnac testet, allattyat, 
es igassagat íelen valonac lenni mutattyac (EaetT: IgAny. 133). 

(Szólások.] Ebnek az épületnek méltósága a mi mestersé- 
geinknek minden ditsóségét fellyül-múllya : árnyékába sem 
érünk (Mohi :JÉpüL 291> Műárnyékát sem ismerte: 
ne umbi-am quidem ejus novit (Decsi : Adag. 70). Árnyékától 
f^Ini (35). Nem ied Óis meg árnyékától (152, 236). Árnyé- 
kon kapdosó ember (Sall: Vár. 67). Ritkán kél aaztalátul 
elóbb, hogysem megeróltetvén természetit, kételen legyen véle, 
hogy árnyékra térjen (Fal:NE. 7). 

nsrúl-ániy ék : oorrada, silvestns asparagus C. apaigoa, 
spárga, aqiaragiia MA. oormda, apárgaffi PPBL [apargelj. Igen 
íó páréban míg wy mint a nyulamy^a (Mel: Herb. 48). 

Árny okol: [obombro; beacbatten]. ö vallaiual ameki te 
neked : acapulis suis obumbrabit tibi (AporC. 50). 

ÁmyókOB : 1) umbrosus, umbraticus C [schattig]. An^é- 
kos hely: aeativa; somroerbaus C. 2) [adumbratus; schatten- 
haft, acheinbar]. Van nékik-is teremtésre való valamely árnyé- 
kos batalmok (ReodÉI. C7). S) [figuratus, iiymbolícus; bildlidi]. 
A szent írás világos szókkal megmagyarázza efiéle árnyékos 
mondásokat (Pázm:KaL 839. MF.). Eminek csak árnyékos jele 
által-B az igértetett neki (Biró:Préd. 120). 

Árnyékos : 1) umbro, inumbro MA. [bescfaatten]. V vál- 
laival aráekoz neked: sci4>alis soís obumbrabit tibi (DübrC 
154). ft) adumbro C. [bildlich andeuten]. Peldazo es árnyékozó 
dolgok (Bom:Préd. 26X Az regi peldac, kic az Chrlstns kózbe 
iaraaat amyekoztac (322). Ek-után immár, el-hadgya az árnyé- 
kozó haaonlatosságokat (Pázm: Préd. 644, Pázm: Kai. 408X 
Mégh a regfai romaiak ia^ amaz Ó korosként éghÓ tflzókkel, 
ar^yékosEták az poklott (Lép:FTük. L29, 249X Az auya-snnt- 
Qgyhaz a szent írásokban kfllÓmb-kftlÓmb hasonUtosságokálta] 
ámyekoztatot (Mad:Evang. 182> 

be-ámyökoB: umbro, inumbro, obnmbro, praeumbro C 
inopaoo PPBL [beschattan]. 



■Mrfia^.. 



121 



MEG-ÁRNYÉKOZ— ELtARKOL 



ki-árkoi^Artalmas 



122 



xnég'-áziiyókos : 1) inambro, obumbro MA. [beBcbattoD]. 
Mepc ameekoB tegfaUet: obmnbrabit tíbi (JordC 518X Az fel- 
ae^&nek erei arnikoEtatik megh te benned: virtus altisBÍiiii 
obmnbrabit tíbi (TihC. 32X Felaegh&s isteniiek hatafmavaga 
megh amekos tfaegbedeth (WinklC. 277. Helt:UT. 04. Fél: 
Bibi. 28X 2) [adomlNro; bíldlícfa andeatan, im tUDiisB entwer- 
íeo]. Ifidóo as keptro az emberi testnek kepét imia akaría» 
miiiec eUkte tenyesseggel mefiiabraztassec annak e\6tíe homá- 
lyosan megárnyékoBBa (Moo:Ké{/r. 250X A terméflzet megi^r- 
nyékocta (a föltámadást, Ker:Piréd. 514X 

ÁxnyékoBás: 1) [mnbra; scbatten]. Árnyékozis a kép- 
Írásban: *timbra pictormn PPBL Az nyaar & kyknek ar- 
nyekosaaok hjrw^tSceesre nagy kedwet teemek embereknek 
yelewsewl hew ydewn (ÉrdyC. 476b). Az Maria I6t az sz. lelek- 
nec amiékoEasabo] (Fél: Tán. 44). Minden kiilsft mag-néikfil 
aaent lélek árnyékozásából niUetik (Pázm:Préd. 103). 2) ad- 
ombratio C [bild, allegorie]. Moses áldozatai ccac árnyékozásoc 
voltanaci és példazntoc kellett az keresztfán valo áldozatot 
(MA:ScQ]t 506, Pázm:Pród. 1018X A ceremóniátoknak min- 
den ámyékozasi és ábrázolási megerSssétetnek (MHpg:TOzl. 
107). Valamint vUág kecdetétal fogva, példákban, és ámyéko- 
záaokban, űgy már világ végezettéig igaz valóságban áldoztatik 
(KnS: Aiiy. 187). 

Ámyékosó. „Topiaríum : letiel zenecske, z&ld ágból tsinált 
firniekonS** {igy] C. nmbracalnm KáIdi:BibI. 34, 19. 

Ámyéks-ik: [mnbram praebeo; scbatten spenden, sicb 
schatüg wOlben]. Szép terepék [igy] hársfa ámyékzott Ifialette 
(OvadrOiA 109X 

ÁSOK (ánJíy. fovea C fossa MA. addactos, ostrom-út 
PFBi. [graben]. Arokfee (1055. JemX Arukscegm (1067. Wenzel 
L24)l Aqna kesekan Józta aruck (1075. Knauz). Ad sabulosum 
manimentam, qni [?] vnlgo dicitor bumuch aruk (1086. Mon. 
CHcrn. VI32. MF.X Amk, Amkhatar: méta (1228. Oúnár). 
Uaqne ad nnmn fbosatom et foveam arukhat dictom (1250. 
Weiael VIL315). Locoa qui anik vocatm* (1269. CodPatr. L40). 
KerM veomek ellensegfayd árokkal: valló (JordC 597). Ek a 
caeis arokiat meg vytta (azék:Krón. 139. MF.). Erósiti hant- 
tal, töltésekkel, árkokkal (Mon:InSk. IIL86, Ká]di:BibL 316). 
A goDosB fejedelem árokra víobí alatta-valóit (Pázm: Préd. 182X 
Az ki ott nem kell, kfill^ék Szamosujvárra, hadd ássák az 
árkot (BákGy:Lev. 166X Ebból is ittam én, de tsak egy po- 
liárkát,nObbivel 6 mosta torka siáraz árkát (Gvad:RP. 69). 

[Közmondások]. Valaky árkot aas ó atfya fyanak alaya, 6n- 
nenmagha esyk belee (ÉraC. 215bX H^ bezzeg nagy árkot 
ásá] magadnak, nagy ennek az azOkOllóje (Pázm:5Lev. 116). 

hatéű>áxok: [fossa mBtalis; gren^graben]. Határ-árkot tBÍ- 
náku: himmm ^signare limité PPBl. 

aáno^árok: [vallom; sehan^graben]. fiáncz-árokboz való: 
vaHaiÍB C. Hol kapóit, hol sancz árkait, rontattia algyuual 
(Lép: FTflk. 65). 

vixréxok: incüe PPBl. [waasergraben, kanal]. Azok kOmyűl 
mély vizárkötvettetOtt(MuQlrók. III159. Káldi:Préd. 8a Kr.X 
Vk arokia (Zrínyi L174X 

Árkocaka: [fossa parva; kleiner graben]. Viz ereoEtA 
árkocakác (Com:Jan. 115X 

Árkol : valló, convallo Kr. [verschanzeo]. 

be-árkol : fossam obdooo, foasa seclodo MA. [mit einem gra- 
ben ungeben, verschanzeo]. Bé^rkolni a kapákat : *praefodere 
portás PPBL Kerjtsed és árkold-bé, lelkemben hintet gaboná- 
dat (Pázm: Imád& 15 IX MinketiB az vr isten, mint valamely 
szép sz&IJk bé gyepeit és bé árkolt (Pázm: Kai. 11. 110. 498X 

el-árkol : [pnedodo; dorcfa einen graben abechlieasen, ein- 
dámmen]. El-árkolni: enntare *incHia PPBl. A calviotB hattrasá- 
sit jól meg kell róni, hogy a csavaigasok elárkoltananak (Póz: 
LS20) 



ki-árkol: [derivo; ableiten]. Az folyóvíz az meióket 6n- 
tÓzó ot lakosoktol ki arkoltatik: ab accolis rigantibos carpitor 
(Forró: Ont 493X 

komyül-árkol : drcomvallo, obvallo C. [mit einem gra- 
ben umgeben, vencfaanzen]. 

xneg-árkol : convallo C. obvallo MA. [mit einem graben 
nmgeben]. A azekereckel meg kellene erősíteni a tábort, és 
meg kellene ászt árkolni (Helt: Krón. 93X 

Árkolás: scrobR C [graben]. Folyamat árkolása: diacopi C. 
Viz árkolás: aquagium, víz vétel PPBl C^yrus az folyóvizet 
360 szakadék árkolásokra v6tte és bocsátotta (MA:SB. 249X 
A vadásE a vermekre, és árkolásokra csalogattatott vadakat 
meg fogia (Oom: Jaa 80X 

AJEIÓMA (aromotockal : aromatibos BécsiC 52) : [aroma]. 
Meg mutata aromáit és drága kenetit (Hélt:Bibl. iy.65). Gy5- 
kereokel, aromackal iűstóló: cetara (B(IA:BtbL Magy. 2X 

ÁSFA: 1) hordeom C. gerste, Adámi:Spr. Hat rend ka- 
lászii árpa: hesastichum MAI. Arpatarló (1323. Nyr. XVI 131X 
Midőn az arpac (hordea) elfizer arattatnaknala (BécsiC 3, 5, 
184. £rdyC 509bX Igertfink bet mut bozat, egi mut arpat 
(RMNy. II83. Helt: Bibi. IFfi, Kár: Bibi. L165X Árpa, köles 
(Mon: Apd. 14X Árpájért, biMjért attonk 4 ft. (MooTMR L128X 
2) Ember szeme bi^n termo árpa, szemen való kelés: crithe, 
chaluxinm PPBl. geschwSr an den aogenlidem Adámi:Spr. 
[gerstenkom]. 

h§gyi-árpa: amplicaostts MA. bergge»te PP. (Hegyen 
term5 árpa CX 

Árpás: hordearios MA. 

1. ÁJtT: nooeo Q officio MA. [schaden]. Ártó: nocuos C 
Fegyneresek sem arthatnakoala az fiurkasnak fogay ellen : nec 
armati valebant (EhiO. Í46, 148X Sonha nem ártottam az em- 
bérnec (BécsiC. 33. 75X Myre ártotok egymásnak?: cor alii 
alMS ii^oría afficitis? (JordC 728, 928X Vram itild ei«em ar- 
tokot: nooentes me (DOlvC 83X Semmit nektek nem art 
(DomC. 4dX Hogh az arto geii^yerSsegftketh el tsoostathaasam 
(WinklC 239X Bel61 soha v^le ne ^ly mert ártaz v^le (Mel: 
Herb. 64X Volna hatalmom rea, hogy artfaatnéc tfinektec : valet 
manos mea reddere tibi malom (Helt: Bibi. LP2X Elfizvén ár- 
tóit, megtér barlangiában (Zrínyi L188X Az igaz embereknek 
kedveskedni nem ártana (RákGly:Lev. 164X Nem árt, hogy 
lOqgOlódik kegyelmetek CTOrlT. VHL 180X 

megjárt: [nocet; es schadet]. Megárt az te néked: tibi id 
male vertet PP. A ki kevéshez szokott, annak megárt a sok 
eledel (Fal:ÜE 417X 

Ártalom: nocomentnm MA. incommodatk> C [schaden, 
schSdigong]. Ártalom nélkfil való: innoxioa Ártalomra vagyok: 
offick) C As ó nyelne alatt ártalom és álnokság (Kár: Bibi. 
L542X Az káromlás mellett ártalomra valo gonoz igiekezet 
vagion (Fél: Tan. 209X Mi ártalmára lenne az anyaszentegy- 
haznac? (Mon: Ápol. 80X Ha az heosegre heu termezetS oroos- 
sagot chynalnak az is ártalom (Frank :HasznK. 38X Az vipera 
kígyót kézzel felvesn minden ártalom nélkftl (MA:BibL IV.135X 
Barátság, ártalom (Jszve nem férhetnek (Zrínyi I104X 

Ártalmas : nooens^ nocons, nozios, sons C [schXdlich, schol- 
dig]. Oi^d magadat, ho^ te zadbol ki ne iarolinac ártal- 
mas aoa^ ártandó bosedec (VitkC 42^ VirgO. 133, 139X Ártal- 
mas kioansagok: nodva (Fél : Bibi n.ll4X Sokszor ártalmas azt 
jelenteni, hogy némelly vétkek el-áradtak (Pázm: Préd. c2X 
SsólejerAl az ártalmas vesBEBBÓket le-vagdalta (26X Ha a fia az 
6 Bzfileíre ártalmas kezet vet: n in parentes manos violentas 
injeoerit (Ver: Verb. 1.52. BiF.X Nem álhat meg az istennek 
igaaiágáva], hogy az ártatlan szenyvedgyen az ártalmasért (Pós: 
Igaza IL253X 



123 



Artalmaskoi>ik~2. Art 



be-Art— ArvAobka 



124 



Ártalmaskod-ik : [noceo; Achaden]. Könnyeb' valami igaz- 
ságtalansággal ártalmaakodnif hogy sem a reA érkeaft galyibábol 
kifeaelni (Fal: NU. 287). 

Ártalmasság : noxiaf noza, uocumentam MA. [schJIdlicb- 
keit]. Seerelem geijesztÓ méreg, más gonosEság, — as olyanok- 
ban van sok ártalmasság (GyOngy: Qiar. 141). 

Ártandó: [noceiis, nozioa; sduldlich]. Ártalmas aua^ ár- 
tandó beeedec (VitkC. 41X Meg néé sértessem mérges ártandó 
allatokthwl (PeerC. 255). Itelyed meg vram engem artando- 
katb: iudica domine nooentes me (KulcsC. 79). 

ÁrtandÓBág: [noxia; scbadllcbkeit]. Az een fyam zaiaba 
artandosagh nem leletetth: nec inventos est dolus in ore ejus 
(WinklC. 98). Esnek er&s kosertethben es arthaudosagban (ÉrsC 
211b). Artandosakokatb kyk idweaseghettwl el wonznak el tha- 
woztassatok (300). 

Árt&8 \\aeno^ damnimi ; beschftdigmig, schadeo]. Semmi ar- 
tas megb ne bánthasson engemet (ThewrC. 165). Nem akarna 
a magyaroknac ártására I$nni (Helt: Krőa 36). Nem lészeii 
ártásunk a bfínök fulákátiil (Pázm: Préd 535X A világ gyOny(^ 
rűséginek ártá8áti\I hatalmason ^riz (620). Nem fog áitásodra 
esni (László: Petr. 149)l 

Ártatlan: 1) ínnocens, iimocuos, inuoxiua, insons^ inmerens 
C. [onschaldig]. Ez ártatlanokat nem karhoztattatocuolna (MOiicb. 
C. 35). Ártatlan vagyok veretliwl: innooens sum a saoguine iusti 
(JordC 446X Emlékeztei az aldot iüesusrol ártatlan balalarol 
(WinklC 120). Ártatlan vérontás (VirgC. 12). ArtaÜanol ziletek 
TibC. 74). En az ew kerepethybe tliellyesseggel artbatlan es 
wetthethlen vag^'ok (RMNy. n.281X Ártatlan va|pnk ez igaz em- 
bernek viriben (Sylv: UT. L45X Artatlanoc lészAnk mi ez eskfi- 
nestfil: innoxü erimos a iuramento hoc(Kár:BibL Lld5X Ártat- 
lan ver: sangais lUstos (Fél: Bibi. 48X ö ártatlan meghal (Zrteyí 
II.5X ft) pmmunis; nnbeschüdigt]. Ho^ ártatlan mennen el 
AtftUA : nt immúnis ab eo transeat (BécsiC. 36X Nyelwe sem 
maratt ártatlan, merth vtalatos venerek^kel itataak (WinklC 
22dX Hogy kOrOl-fognák Sziget kerületét, néznék, árthatlanul 
honnan törhetnék Szigetet (Zrínyi I.106X 

Ártatlanka: innocentulus Kr. [unschuldíges kind]. (Hall: 
Paizs. 281X Az óbestertől e szelíd báránykák [gyermekek] grá- 
tziám kinyerik, mivel ártatlankák (Gvad:RP. 132). 

Ártatlana&g : 1) innocentia C [unschnld]. Galamby tysta- 
sag es angyaly ártatlanság (EbiC 148X Testy lelky tyztassagus 
artatlansaagh (ÉrdyC. 614, 21h, 71b.VirgC 31, 36X Az igaz el- 
vési ártatlanságában : a gonosz sokáig él gonoszságában (Pázm: 
Préd. 24X 2) [poerítia ; kindesalter]. Artatlansagottol halaliglan 
megtartót tégedet az alhatatossagban (KrisztL 46X Én szegény 
legény voltam, ingemet ártatlanságomtól íbgva egy gárdgyán 
nevdfeetet^fel (Hall: HHist IL149X 

ÁrtatlanBÁgoa ; [ínnooentissimus; ganz uuschuldig, makel- 
los]. Artatlansagus eelet (ÉrdyC. 570b). Az istennec akarattyat 
kftuetni kel minden iamborsagos, artatlansagos, nentséges es igas- 
sagos életben (Dáv: KKer. F6X 

Ártatlans&gú : cv Ew artatUnsiigw testének minden erey 
megh yndwlanak (ÉrsC 28X 

ÁrtatOB : [nocivns ; schfidlicb]. Be esnek az kyaertedbe, sok 
testy kynansRgogba, balgatagogba, basnalatlanogba qs artatosokba : 
in desideria multa inntília et nociva (Konj:8zPáL 3S1X 

Ártomás: [nocumentum, damnnm; scbaden]. Hymennel 
megköttetvén egymást, az hamar elválás tehetett ártomást 
(Thaly: Adal I158X 

2. ÁBT, ÁT. 

[Szólások.] Ártani magit vmibe: se aficni rei im- 
mtsoere MA. skh in etwas einmischen PP. Sem aatlhya eggynk 



magath massynk akarathya nekyl walamy thyztbe (RMNy. 
IL83X Ne árch abba magadat, az mire hiuatalos nem uagy 
(Tel: Evang. L117X Venedelmes dolgokba ne árcz magadat 
(Decsi : Adag. 174X Magam touáb nem atom ez rósz állapatban, 
bizontalanságban, mert mulandó Jól látom (Adámi: Bar. 19X 
írás magyarázásban ártád magadat (Veresm: Lev. 102X Magát 
máa dolgába ártani (Kisv: Adag. 227X Vallás dolgába ártotta 
magát (Mik:TörL. 239X Az mihez semmi kMnc ninch a hoz 
ne archac magunkat (Tel: Evang. L123X 6 e m m y dol- 
god ne archad az emberhez (AporC 184X Ne ahéad simmi 
dolgodat az igaz emb^rh&s (WeszpC. 92X Semmi dolgokat azok- 
hoz a falukhoz ne átsák (ErdPorta. 315. MF.X Péter azokban 
az dolgokban semmi kózit nem ártotta (Észt : IgAny. 
326X Ezután császár ó felsége Magyarországhoz semmi kOzit 
nem ártja (MonTME IIL82X Semmi ktetfmet sem ártottam 
lioazá (Gér: KárQi. IV.159). En meg eddig semmi igyemet 
a dologhoz nem átottam (Megy: SzAÖr. 2X 

be-^rt. 

[Szólások.] Nyughatatlankottat, hogy beatsnc maguuc 
o 1 1 y a k b a, kikre semmi szilkségf inc nem volna (Born : Préd 
152bX Mindenbe bé-ártyák magokat (Fal:NU. 352X 

ÁHTÁNY: verres, majális C [verschnittener éber]. Por- 
cus tríennis, qui vulgo artan didtur (1247. KnauzX K&uerec 
mint artanioc (Mel: Préd. 120X Hizlaló artanioc (Mel: SzJán. 
408X Az ártány toki mettzet disznó: majális exsecta sns est 
(Com: Jan. 43X Bor, bnza és veró ártány ez ideig fizetésében 
járt (T()rtT. VIII.233X Szegótsége ez: készpénz fr. 70, 2 veró 
ártány (KecskTOrt. IL7dX Artáoy 3, kan 1, malacz 25 (Radv : 
Csal. in.359X Ártány hája (Cseh: OnK. 39X Hizlalt ártányok 
és damaszok (Lipp: Gal IX 

Ártányaág: cv> Megbotsássa ártán^ágod, magadnak tarcz 
disznoságodat (Zvon: PázmP. 284X 

ÁBTICBOKA (aHitaiok C árthiesók GyOngy:KJ. 107. 
aresiesóka Lipp: PKert 18): soolymos C. cactus, *tnbera terrae 
PPB1. [artischoke]. Artitsoka fh: soolymns Maj:8zót M^d 
nyeregig jón-fel hoszsza virágának, árthiesók módjára mellyet 
formálának (Gyöngy: KJ. 107. Upp: Cal. 7X 

ÁSVA: 1) orphanus, pupillus C [waise]. Ezuegynek aroak' 
nak el oztyauala (pénzét EhrC 7. BécsiC 303. MttochC 201. 
JordC 57X Amakat es illyeníele zemelyeket oltalnoama 
(MargL. 6 IX Mn arvaia hagattam (TihC 27X Arwanak the 
leez segedelmes (KulcsC 17X Ö marad én tőlem árvája (LevT. 
II72X Nem hadlak titeket amaiul (Fél: BíbL 167X Nem Iiadlac 
titeket aruan (Mon:ApoL UX Nem hagylac tégedet árvájul 
(MA:Scult 361X 2) viduus, solltarius MF. [x'erwitwet, einanm]. 
Arvak: viduae (JordC 740X Az A legese ÓHAzuen g*az 
nihaba, nagh siralmai monda: yay énnekem, merth ez 
napon aruaiul hagiattatam, oes ózuegyÓl marattam (PeerC 29X 
El hyrvadot banattyaban, halgát mynt egh arwa Órdógh (ApMélt 
34X Paty Anna az néhai ngs. Révai Ferencz árva hássaatárza 
(LevT. n.19). Városbeli hívei igen bánkódának, félnek, hogy 
Voltertai árvává maradnának (RMK. a28X Szécsi Márvi él 
árva Özvegységben (QyOngy: MV. 1:12. MF.X Látok egy árva 
virágot [a forrás mellett] (GyOngy : Cup. 5. BfF.X 



, : [^dua ; witwe]. Testamentomban néki hagyá 
szent annyit: nem úgy, mint Özvegy árvát, tutorának; baneni 
mint édes anyát, fiának (Pázm: Préd. 139X 

özvegy árvaság : [viduitas; wítwenstand]. A ki fixvegy- 
árvaságot látott, inkább ssánnya az özvegyet s árvát (Megy: 
Z3ti. IL168X 

Árváoaka: [orpbanus; waise]. Öcsém onun levelét vettem, 
útennek hálát adván az kd. és kis árvácskának egéaaaégéo 
(LevT. a277X Méltóságos Erdélyoncág fi^elem 



125 



Arvahodik—mbg-As 



AsAö— ÁSVÁNY 



126 



leffkisebbik RrvácakA{a, méltatlan negény apAczája mip; él soror 
Eva Kap (S21). 

Arvahodik: [cnrbiu 60; snr waise werdeo]. 8co11, B-meg 
moodgya, ki volt, ama flosef^ny árváhodot [így] hazánknak . . . 
vérét aBonnnhoso ellenségnek ▼eiére (Teleken : Érd 25). 

Árváit : [orbom reddo ; vsr waise machen]. Mely nagy bfint 
mfineHano, hogy ily b&icz leánuSl gorombaság míat magam 
ániáitottam (Illyef : Jephta 35). 

[Arvájul] 

el-árv^iü : (orbns fio ; verwalsen]. Gyámolytalanságra ja- 
tott 8 igeo elárvijnlt anya»entegyhá7JÍnak gyámolúl állította 
(t^ÉAnyíNagyJ: MártirokKoroniya, MF.X 

Árvaság: 1) orbitas C. [waioenstand]. Ezeket [feloségét, 
gyermekit] árvaságban haddya (Pázm: Imáda. 262X ft) flolitndo 
MA. [vidoitas; eüisamkeit, witweufltand]. Hogy nem unod az 
én keserves sírásommal megelegyített nehéi árvaságomat [Oz- 
vegységeoiet] ? (LevT. IL346). Az en arvasagomia hogy gyer- 
mekem nincsenek, megutaltatik (Forró: Curt VI. MF.). 

ÁB : íbdio C. [graben]. Ásliató : ibasilia. Ásott verem : fossa 
C. F^Sldbe ásott ház: catogeum PP. Asam fttet en magamnac: 
fodí eam mihi (BécsiC. 184X Amt patakot : fodit lacmn (MünchC. 
95X Aastaasek verem a bAnteek (AporC. 54). Syrt-asna (ÉrsC. 
765X Ne gywdietek magatoknak ez íeldewn kynchet, hol a 
k)pok reya ásnak (Pesti: NTest IIX Ha az vakoudag igen ássa 
magit nagy esfit érez (Ga. 1592. MF.X A keresztyéni alázatos- 
ság, mini feneketlen mélységre ásatott fondamentomoo, semmi- 
ségfinknek isméretin épfttetík (Pázm: Piéd 64X 

[Közmondások.] Az ki másnak vermet áss, ^ maga esik belé : 
inddit in foveam qoam fedt (DecsitAdag. 5, 25 IX Valaky 
árkot aas A attya fynak alaya, Annenmaglia esyk belee (ÉrsC. 
215bX 

által-ás : transfodio MA. ÁUalásatlan : imperíbssas C. 

be-ás : infodio C [emgraben, vergraben]. Az király Victo- 
rínussal szembe szállá, Victoríntis igen meg rOttent vala, erAs 
helyre magát be ásta vala (GOrcs: Máty. 4. MF.X Sokan talál- 
tatnának oly asszonyemberek, az kik nem csak az tfizet olta- 
nák el, de még az szikrát is és az QszOgOt is az isiidben mélyen 
beásnák: ípsas etiam fiivillas defoderent (Prág:Serk. 492. MF.X 

el-ás: oontomnk) C. deíbdio MA. [vergraben]. Amazok azt 
alytak bogy waJamy kynchet asot wolna el az zewlewbe ees 
kapákat wewnek, k>l meg asak az zewlewi (Ptaii: Fab. 73. 
Heit:Bíbl. L R2X 

ídl-ás: 1) [effodk); sjmf^nbeD]. A szent Istuán testét igen 
hammar fel ásác (Nagyb: HmiyJ. 1570. MF.X Est a tévelygést 
akaija aSobban fel ásni (Matkó: BOák. 355X 2) [statuo; aof- 
st^Ien, anínchten]. Vetem szememet az oszlopra, mely a kunyhó 
kOzepin volt felásva (Haz. L282). MentAl magosabb fenyófát 
találtak, azt ásták fel, tetejébe egy kereket tettek, arra egy- 
két aranyat, s azt a ki el akarta nyerni, oda fel kellett mászni 
Í363X 

íöláaáB. Ágasok felásása, ágasolás, osslopemelés : colum- 
natio C 

ki-ás: effbdk> C [ansgráben]. Az órwok ky ássak: íuree 
efifodhiot (JotdC. 370, ÉrdyC. 136X 

kdmyfil-áa, karfil-ás : circnmfodio C (mit efaiem graben 
omgeben, amgraben]. A várost sántztzal kOrflI-ásni : *intersepire 
nrbem vallo PPBL Hogy a seAlAvesssA jobbwi nevekedgyék 
ken kMHásm (my: Piréd. L276X 

: defodk) C [abgraben]. 

1: soffodio, sabmo, cavo C perfodk) MA. [unteigraben, 
aorfiOUen]. Ház megásó: vecticalarius C. Megássa a házat: 
suflbdit dcnmun PP. Allya meg-ásoCt: sníTossus PPBl. Nem 



hadna [a tolvajtól] megaany 6 hazat : non sineret perfbdi domum 
suum (MŰDchC 60, ÉrdyC. 156, 240X Wermeth nytha ees meg 
aaa wteth: effodit (KuksC. IIX Vgy mond vronk: meg asaak 
en kezeymet ea en labaymat (CornC. 139X Az lopok meg aasak 
es elorozzak : füres effodiunt et furantur (Fél: Bibi. 9X A bolha 
megássa az oroszlány szemét (Illy: Préd. L2Ő6X 

Ásás: 1) fossio C [das graben]. Kutnac a^asa (TelC. 74X 
El oflzoluán Erdfiben, nagy ásással bét nagy fSld várakat 
czinálánac (Helt: Krón. 21bX Sántz ásns (Zrínyi I126X 2) incile 
C. [graben, mine]. Ásás módgyára: cunlculatim C Az terek 
ásásra hamar ásata [a török aknával szemben ásata Mecskei 
István], az két ásás hogy közel öszvejuta, egy mordály puská- 
val Gergely deák juta, lövő hasába az török pallérnak (Tin. 
143X Az folyó wyzek chyatomaknak általa, ees kychyn asas- 
sokon bochyatatfanak (Ver: Verb. 166X Ásásokkal és föld alatt 
való csalárd fortélyokkal ment végben Romának veBzedelme: 
cuiiiculo et snbterraneis dolis (Prág: Serk. 91. MF.). 

Ásat: [fodí curo; graben laaseii]. Fondamentom alá árkot 
á.*$ata (Tm. 143X 

föl-ásat: [statui curo; aufrtellen lasseii]. Amán egy magas 
keresztet ásat ott fel, kire Márdókheust fel-fUggesasEe (Hall: 
HHist n.336X 

ki-ásat: [effodi curo; anagrabeo laaaen]. A píspóknek tea- 
let el ki asatuan (DebrC. 159, ErdyC. 525X 

[ÁBdogál] 

ki-áadogál: [effodioo; nach und nach auqgraben]. Bfi-ia 
immár ennek a patvarkodásnak gyAkereit kháadogáltuk (PÓa: 
Igaza. 1.698). 

Áskál : 1) [íbdtco ; graben]. A szerzetea az árnyék után 
kezdette áikálni a fftldet (Hall: HHiat. IL184X 2) [Insidior; 
intrigniren]. Bátori István Ecsedvárábul nem akar kimenni, 
sokat is áskálnak ntánna, hogy kivehesaék (TörtT. IV.64X Sze- 
memben nagy jóakaróm volt, de titkon áskált ellenem (Mon. 
Lrók. XXVn.80, Megy: Diai 191X Áakáló practicaló hamia em- 
ber (Tof:Zaolt 569X 

Ásó : 1) cavator C fbaaor, fodiena MA. [grabend, -grfiber]. 
Fal ásó: perfo8K>r; ház ásó: dn^ctarius ; alverdm ásó: coni- 
colaríua C Thoaso Baláa [név, 147a] (Nyr. V.510X PInczeásó, 
Tóásó [vezetéknevek XVI sz.] (Nyr. IX.365. 397X 2) ratram 
C [spaten]. Ásót hozatuan a helt ásni kezde (DebiC 93X 
Inkább ásóhoz, kapához termettetek (Bal:0Bl8k. 471. Oom: 
Jan. 71X 

érobányarásó : metallarina MA. [bergmann]. 

kűt-áBÓ : pntearíua C brunngríiber Nom 63. 

Bir-á80 : veapillo PP. [totengrSber]. Az hak>tt temet&ktÓl 
avagy air áaóktól ki vitettetic (Com: Jan. 212X 

ÁBÓoaka: paadllnm Helt: Bibi. Deut. 23. 12. MF. (Kár: 
Bibi. L180, Megy: Bayle. 276X 

Ábós: [rutro praeditua; mit apaten veraehen]. Húszezer 
kapáa ásóa néppel megszálbtta Landát fllialy: Adal. IL22X 

Ásogat: fodico C [langaam graben]. 

ki-áflogat : esacalpo Q [ansgráben]. 

kőmyűl-ásogat : circumscalpo C. [umgraben]. 

Ásvány, ásovány : 1) [fossatom ; graben]. Snper qnodam 
vado, vnlgaríter foaaato dicto sala aavanya. Ad metam terream 
auper foarato quoddam heades haswanya vocatam (1145. CodDipl 
IL122L 123. MF.X Asuantou, piscina (1261. OnoárX 2) (pntens; 
bramien]. De a meni^ kút, kire számos nép fot, nent Pegazus 
ásványa, melly az én lelkemet, mint harmat zöld ftlvet gyakorta 
megújítja (Ismeretlen, Rímamál 302. MF.X 



127 



Í8tT— MBQ-AfiZ 



MEOASZOTT—ASSZÚ 



128 



ÁSÍT: 1) oacHo C («ibino]. Ketáa m, gyermek Mwytany 
(EhiC 16u^ A2 (ponnsk MÍta (VirgC 109)l bten ÍReíeC esac 
aniDjadiia aátoa halgattja (Bora: Evani^ I4X Nüiian i61 hktál, 
oert iiílas (Dbcb: Adag. ISZv Ax almot khano ásét éi hon- 
doBC (Oom: Jan. 66)l 2) [appeto; acfa aelBen. gieriK wOoRiieD]. 
K e kte i e o ny ero a oo gnek mdáaji^ kynanoit: törpe hicnim 8eo> 
taotM (KoiDJ: SePÍI. 372» 382^ Ne tfunratnc á papa mho i o i o , 
dfrajarmdfel.-SBJáo. 411> Ek világot aaettia, es világi marfaa- 
tol el nem makaiihatt (558X A kiben alibatonig \agjon^ és 
méltatlaniMgát éni, nem ásft a febft poltea (Pism: PitM 58). 
BáeljK as ebft ieeje? Vgjan asoo nagyra vigás^ me^ ánt 
as papa (JEmtilgAny, 407)l Nem áaft temérdeki kintore 
(Megy: 3J4 IL151X Minden kOrflKKttiDk lakóknak sernek 
egyedfi] Erdayre árit és ném (MoofmE. IIL164X Gyakorta ai» 
a mi oián ialbmk, tsak gonddkmi merínt jó (Fal: BEL 595)l 

Ásítás: osótatio C [das gihoen]. ikeket áfanoaan halQa s 
^Unftáasal (GyOi«y: Char. 65X 

Ásitos-ik: 1) {oedto; Ofter gSfanen]. Bor italtúl astonS: 
hehioai C Mint as A fitfkank felónk Mtomak (Kónyi: HBom. 
58X S) {appeto^ c u oc i4 ii«o; becefaien, begierig na]. Egér 
játékra ánftoaó maoka (Matkó: BCU^ SföX TM»bie mán aoba 
aemáatontt (FU: NU. 278X Máa javán áaitoaó (Grad: Good. 29X 

ÁSPA: alabcom C Maíor:aiidl [haqiel]. A looai perels 
matoláia, áqpáia vagy gomboiétora tétettatvén (Cbm: Jan. 97)l 

[Aspál] 

őssse-áspál: [oompGoo; verwickefai]. EkSket (a properitió- 
kat) mind 2miie iqiália a jenoita (GÚ: SBabi 133X 

ÁSPIS (yoipúkyo EhrC 147): [npm; otter, viper]. Aipimn 
ea faanfidEoaao ianih (AporC 51X Aapiaok a haiagtartók: 
Aüvérek a hOrtriSkflriJk (Fáan: PM: 766X Aapáok méige as ó 
ajakok alatt (Han:HHiBt IL3S2. KóoyirHBom. 178X 

ASS (megfa oms JoidC 846, 681, EMyC 181. meg at7«ot 
CtaegI: MM. 34. etaanni, megfa-anni MedLat 55. <uzná|y 
Bkslt:Kióa 50, 158, MA. onal Mel:Pkéd. 80): riooenD C. 
areeco, areBo MA. (dörren, trock n en]. A^ nekic aao emMcet 
(BéoriC. 194X Ky aepón akar b^gedóby, mostan vagya le as 
fityath as hegedónek, hqgb aason adeeg OSándoiC 19X 

[Saólások.] Ugyan homk aaaot as Idke (Decn: Adag. 43x A 
rosmrúl, kibea mflies már boasá aasott te t m é saete k, ax istenes 
jéságoknak gyakorlására beaiéUeni (Fal: NU. 252)l Úgy ainek- 
hes amott némely kfilOoQs vétkek, bogy dicsekedve fitoga^ 
(Fd:UR 447X 

el-cun: obareno^ retotieno^ oonlabeo C oontabeno BIA. 
{anBfcrocknen). As kynyerek as hosyw wtfanak okaert el ailiia- 
nak (JonKX 82L BIF.X As oltovány elán, megadtrad: maroescit 
arBBcitqiiB (Oom: Jan. 20X 8b^ marad, nyelve elán, hasadás 
mint as aasKn forgács (PP: PtaC 288X 

elsBsás: maroor, tabea, atropbia C oootabemeotia ; ani- 
docnmg MA. Feltámad en eOeoem aa en tw^owwwJr elassáaa 
(Mel:JóbL 16:7. MF.X 

ki-cun: exareo, exareaoo; anstrocknen, dOrr werden MA. 
Aaert hq^: jokerét nem vaDana {a vetés] ki asa (MBncbC 76, 
Jonia 393, 464, ÉrdyC 455bX Ki am a palánt ha vímel tóvét 
nem értetie (jSaentm: TFU. SX 

mfig^ass: aieseo, adareo^ inaresoo^ totenreeoov nAoeveMO 
C eoanresoo; trocknen, dtirr werien, eintroeknen MA. Mvt 
nem vala ^kerec meg asanac (MfincbC 37. 52X As ir«^ mas- 
nac dUdsegebÓI meg as (GnaiyC 4X kenden vetemeenyek 
meg ainak (ÉrdyC 8X Ketb keae ma^ asa (486X KemenÓOSn 
es meg assion: todnret et arescat (DObrC 166X En er6m meg 
aaia ment cserép (44X A pánt magasig a paró meg ssáiad 
(HeHrBOiL iy.32)L Megaasa a 6ge &: arefimta est ficnhiea 
(Fél: BniL S5X 

[Ssóláa] Mfigaas^yi, megmaradni as bAnbe (Bora:Piód. 228X 



megassott: ínarefiMtos C [wrdont]. ZomioBaggal még 
aaottac: aiesoentes in siti (BécaíC 45X Meg ant, saiadot es 
isle^y seietelneel kyl vak ^fivek (ÉrdyC 568X Megasot tag 
(CoraC 173X 

kese-megasBOtL Keae meg aaot ember: homo habens 
manóm aridam (MflndiC 75X 



(meg ottoSom Halt: BUiL IV. P4. meg atnoHyti Mel: 
Herbi 30b. MF.): eatarío C áeoo), arefiuM^ torreo, torre&cio; 
trockiKD, dOkren, trodun macfaen MA. rűsien, braten PP. Hos 
nr azak) aelet: oreotem ventmn (jBéaáC 200X Aralaam as 
seld fiuO, es meg leMelealeteem' as megfa aaot flGut (Érd>C 
535bX 8At2háaakban asahatik n&a: ulrinis torretnr (Com: 
Orb. 400. MF.X 

el-aasal : co Elaaaltatott : emari a t i w C 



[" 



X Minden 
76X 



kiamalni igyekesík (Debr: 

meghassál: 1) siooo, arefiuáo C dOrr machwi, trocknen 
MA. Meg asalla ó érit: óccabit venas (BécáC 200X Megfa 
aallya as iywet (JordC. 832X lilimnnak gókeret megfa asalia 
(KasC. 143x 9} {ooqfno, torreo; badran, bratenX A húsokat 
rostélyo«Bkán meg^aftti, asBŰIya (Com: Jan. 82X 

Assalt: sneatos, arefiMtns; getrocknet, gedOnt MA. 

Aasály: 1) áocitas; ám dfineMA. Asnagy aaalban:aeBtQ 
magnó (JordC. 913X Nagy aamlyual es ragianal hogy kesei^ 
getaasel (Bom: Ének 361, 364, Bom: fivai«. lUSOX Ha bSn 
as hall, ássák és diágad^ot jelent (Cfa. H, Kár: BibL L184X 
Métely juhnak, amály rétnek (FU: Ven. 914X S> [aridu, áocos; 
dfirr, trockenX Hew es asaa](y fooldot attaal enaekem : terram 
anatrakNn et arenfeem (JordC. 318X As enet el8t ellien asEal, 
dóg^ ég, sirtalan ISld, rogya nem vnh (Mel: Plréd. 30X Né- 
meDyeknee aoály terméflaete^ mint as véneknec, némellyek> 
nec nyers eleven áDapattyoc mint as iffiaknac (Prág: Serk. 672. 
MF.X 

Aasályos: siocns, aridus; trodcen, dfirr MA. PP. Ha as 
buga emteuér és máras beM, aaállyos nyarat váry (Cia. 1592. 
MF.X 

AanŰysá^ : síodtas, aridam ; die dOrre MA. H*. As nagy 
ee na s oo gbM annee asdssagra ywtot, hogy as ew agyeeka ew 
belyfaes es hwrafaos ragadot vona (ÉrdyC 277). Hogy as 
i5ldnek onabaga (?) mia Baeraene as mQ port : fanmum aridam 
vento agitari (Decai:SdU. 45, Kár:Qfedo. 120, Káldi: Kbl 
382X Melly nyáron teOn rettenetes asiilyaág levén . . (Ssal: 
Króa 96X 

Ássáa: {siccitas; das ansdorrenX Testének égése, sfitese, 
(Bom: Préd. 411X A fekete cseresniye viae k melnec 
és romlássá ellen ió (Mel: Herb. SX 



AsBOtt: tabidai^ siocns; verdorret, trocken BIA. 



keBe-4USOtt. Kese asaott ember : homo habens mannm ari- 
dam (MSncfaC 75X 

Assső, assú (asxeaknak: aridomm DofafC 492. azio 464. 
YiticC 86. aiyoagh 1294. ozyuag 130a Jem. <mu MdnchC 
35. axyw ÉrdyC 51. 582. on* 157b. axytg WinUC 2Ü3): 
1) arkha, síocas C. torridos; trocken, d9rr, anegedoiret 
BIA. Aammi : áooe, aríde MA. Tagiatok kiásásra fet (DebrC 
45X Asn feth ^ (NagyaaC 298X Amr iSId (TihC 285X 
Atsn darab ka:9er (Apoat 13X AbwwbI^ (RMNy. IL61X Meg 
máratt aasmn poadoria (Mel: Jdb. 34X Aa wy figec igen ió 
fiiyomra enm ha meg hinted as aanu mondolával (Mel: Herb. 
2X Asasm 6g& (Ker: Plréd. 151X Asnú csontok (M: Zsolt 
54X AamA hal (Sam: Ov. 139X Ason aiiha (Gér: KárOs. 
iy.298X M) [maoer, macilentDs; mager, dltarX Testében igen 
wala (Pont lOX Inkább illeli aa embert, midSn még ifio. 



^• 



129 



ASSZDI^ASaZONT 



Agyas-asszony-gazda-asszony 



180 



hogy sem mint tt gMe, ajsa, es eSmMdflt embert (Pécsi: 
SEflzK. 103). KflkAp renden való ember vala, ana orczájn (Prág: 
Serk. 611). Egy nagy aana ember, barna némelyében, jOve 
(GyOngy: Char. 266X 

(StadUflok.] Addig kerec lágy pánit, hogy még az usaeh 
padoniB el hálnál (Decn: Adag. 131). A tanok»ak ai aasasn 
ágy aem árt, kiváltképpen ha lágyat nem kaphat (AGnre: 
EncL 174)l 

[KOamondáaok.] Az aonü fii mellett az nyers is megüg (Monlrók. 
m.93, Csanaki: DQgfa. 14). 

[Ab8bu1: aresoo; verdonen^ 

Aflssolás. Lemek ielensegek embereknek azivlasokban fe- 
lelmmia: aresoentibas bomimbas prae tímore (DObiO. 260). 

Aanúaág: arí^tas C siodtaa; die dürre MA. Vianec 
azhuagaert immár abalottac kézibe zamlaltattac (BéaíC. 34). 
Zamioaagnac azínaaga (25). Ki fordeytya tengertfa a^^wsagra 
fKalcaCL 152X Bünden zaraa azyvngot megfaarmaioz (NagyariCL 
115X terazBag asazád^ (BIA:Bibl. liagy. 8). 



ABZAláY. ^Aasalya a kOntOsnek: ala vestís; schweif oder 
Bpfal am kleid FF. FeM ruhájának egy arasESzal alljja boaa- 
mbb volt, és rántEOs; nem vtfit az aszállyá (Gvad: fVót 50)t 

ABXÓ (ocM^ 0200 CodDípL): vaUk, plasóHea BfF. [tal, niede- 
Tux^l Váltig qnae vnlgariter Hatamsoaoa nominatQr (1265. 
CodPatr. VI131)i Vallis, qnae vnlgo azov didtar (1265. MonOkm. 
Vin.125. MF.). VaÜis Vamus ozov noncnpata (1271. na 262. 
MF.K Flanitiw ozov vooata (1277. CodENpl. VIL2 : 56. MF.). 
Valik Ok» vocata (1312. OodDipL VIIL1:530. MFO. Cnvem 
solemniter terrae oommendanmt, partesque íllius territorü Cuwe 
azoB propter hoc vocaverant (EbdBcher 19 ; L MF.X 

ÁSZOK: temo, pertica, soblica, pálos MA. falmentum PP. [gau- 
tsr, lagerbolz]. Mennyel a píntz§be és a szent tetemmel illessed 
az áazkokat, az aytokat (Helt: Mes. 325X Mikor a caOveUt és 
áskát elkte&tettem vohia,, az árvíz mind elsepré (ErdTOrtAd. 
1149X 

ARRy,ftiC im.AT^? faasecoro; versichera]. Én azt vallom, 
ás aflsecarálom az én magyarimat, hogy semmi a világon nem 
Umm a mi az 5 líbertáaokat jobban megtartsa (Zrínyi II196X 

ASSZOinr (vOla ^cmnepe 1197. MonOkm. yi.85. aehsdn 
HB. Villa Áhehyn 1150. MonOkm. VL60. sűva iázmnerdee 
vocata 1368. CodPatr. 1.258. BIF. angaluknak asnmh^ senth 
leieknek o«ionya, pátriárkáknak o««onya, prophetbaknak a«<imya, 
apoetoloknak oMuna PeeiC. 36L viHa oAcynfohia 1234. Mon. 
Okm. VIL9. villa ohnm 1234. V1I8. locoa Orunteluke 1268. 
CodDípL IV.3:446. MF. teira otzuH vocata 1281. CodPatr. 
174): 1) moHer C femina; weib MA. *Féijfiaa aszsmny: 
virosa mulier. Aanonyol: mnliebriter; weibischer weíse MA. 
Ját&oa aasony: lodta, gesticalBria; foltozó asszony: sar- 
dnaftrix ; halász aanony : piscatríx C Jókorbéli asnony : *niedia 
mulierís aetas PPBL EÜelke^ az azo66knae tar;?asagat el 
távoztatnod (VitkC 40). Az zent aaomok (VbrgC. 99X Az 
t&r6k azBBon irtii énnekem, ha fogfaU esetfa az ^ wra Ber- 
han agha (LefT. L108). Én Félegháqr Fereocsné, Tbegzes 
DoiiBoaMony (Radv: OmL ÜL 102bX Takács^ takácHUooqy 
(myzFréá. LS81). A harembeD aaaz az aMoqyok házában 
(M&xIMa 14)l S) dondDa, bera C fran MA. iSceo adMcb 
maria HE (VO. Nomen matris Cfaristi p ruff ium in Uogaio- 
nim generatioDe non ezprimítnr, sed tantom domina rasonat 
Vita Sl Gerardi 13, Endficber 222)l Kyralne azonnak zepse- 
gerewl hnzo aerbesedet tewxiewyta Monda: byzon igen zep 
azoot latek: vidi polcfaerrimam domínam (EhiO. 122). Vg 
mond vala neky a aa o ny o m (MaigL. S9X Herabegne aaon 
(189JL Zent Maigyt a»on (201)l Uosdegy angeloknak aaMQya: 
«vB domina aQgelorom (ComC. 99)l Miként zolgatokBak 6 aemi 

M. 1ITSLYT58T. aZÓTlS, 



&im6n azzoóoknak kezébe (DObrC. 206). Egy evzvegy polgame 
ázzon (DomC 66). Annyanak Theogona ázzon vala newe ÉrdyC. 
593b)L Azonyonk maria (VirgC IX Lipót asszonyt mi lelte (LevT. 
n.33X Ikfind azzoniommal es édes giennekidaél egessegteket 
kivanom hallanom (RMNy. IIIO). T6b apácza aszszonyokkal 
otMakek (Petfaft: Erón. 58). Menyem aszsEonyt fnasen találtam 
(Kát: Élet n.70)i Tisztelendő asszony (Fr: SzJán. 37). Az asz- 
SEonyomék ha nohti papok nem leásnék, sem bánom (BiCk: 
'njrL. 145> Ha a nényét, vagy Otse aszseonyát meg nem Ölette 
volna (288X 

[Megszólítások.] Kis öcsém-asszony (LevT. II99. BethI: 
Élet n.13). Kata aaBzony-Ocsém (LevT. IL73). SzQlém- 
asszony édes anyám Crbaly:VÉ. L243). Társam-asz- 
szony résBorfil sem várok ellenvetést (Fal; NA. 209X Azzo- 
nyom (MargL^ 39X Ob azonom (VitkC. 75X 

ágyas-assBony : pellaz Com: Jaa 183. [kebsweib]. 

barát-aBBBony : [mooacha, nonna; nonne] (Toln: Vigaszt 
231). 

boldog«-aaaso2iy : beata domina Kr. [Blaria]. Bodogaaszon- 
fiűva (1412» 1428. Gtínár). Bódog azon: beata virgo (EhrC. 61). 
Az 6 tanaraanak inteseebÓl akoron kéle fel, hogy az ayz Bíariat 
ez Magyarorszaagban bodog azzonnak, awagy ez w;^agnak 
nagy aznmyanak bywnak, zent btwan kiral es ez zegeen orza- 
gat bodog aoon orzagaanak newezee (Érd>'C. 544b. MargL. 
15). Bodog ason látogatása (WmklC. Kalend jolios 2.). 



gyfimSlosoltó-boldogasazony: [annmidatio beatae Ma- 
riáé ; Blariae verkündiguig]. Gifim51cs oito bodog-aaszony (DebrC. 
225, BlargL. 15). Efféle oltoványokat még gyfimOlcs oltó bol- 
dogaasBony tájban k(fll oltam* tavasszal (Radv: Csal. ni51). 

havi-boldogasaoony : [& Blaria ad Nives ; Blaria Schnee]. 
Hawi bodog ázzon (WinklC. Kalend ang. 5.). Havi bodog 
azzoTinak innepe (ÉrdyC. 452b). Hawy bodog amony napya 
(LevT. 199. Agend 206). 

' nagy-boldogasBSony : [aasomtio beatae Maríae; Bfaríae 
himmelfahrt]. Nagy bodog ázzon nap (DObrC. 406)l Azonképpen 
tezen [imádkozik] nagy bodog ázzon estyn, es dymelc oIto bodog 
ázzon estyn (MargL. 15). 

boasorkiny-assBony : [maga, venefica; heze]. Örd(higOs, 
kanta-fres boasorkány aszszony: venefica PPBI. 

osűrlŐ-asBsoiiy : rhombiversatrix PP. [hasplerin]. 

feiJedélSxn-aasaoiiy : 1) imperatrix C. [fürstiD^ Én Károlyi 
Susánna Magyarország királyné asszonya, &délyorBzágának 
f^edelem asszonya (Radv: Oal. III.242bX 2) [abbatissa; ábtís- 
sin]. Ha fejedelemaasBOt^k awagy mester azontok meg fed- 
dend, rayta meg ne haborogyatok (ÉrsC. 229, TihC. 12, 108). 

fejedélemaiiiwoiiyág ; [dignitaa regináé; wUrde einer 
fÜratin]. Szép annyárúl Blalacbárúl levonta a fejedelemasBBony- 
ságot CFof : ZmU. 568). 

f érfl-assmniy : androgynoa, bermaphroditus BfA. 

fonó-aBSioxiy : netríz ; spinnerin Com: Jan. 96. Com: Vest 
54, 187. 

f Ő-asaacmy : [mnlier nobilis ; vomebme dame]. Alamizsniért 
reménkedvén a f& aazszoiqmak (Ozegl: BIM. 4, Káldi : Bibi. 326, 
PP: PáxA. 399), 

ÍSldea-aasooxiy : [praedii domina ; gutsherrin]. F61des aas- 
saonya, mester vram feiére borituan elÓkótóyét (Váz: CanCat 
655). 

fŐBÖ-assBony : [ooqiia; kOchin]. A asakáts avagy fOzó-asszony : 
ooquus vei ooqna (Com: Jaa 82). 

gaadA-aBBBOny (^otd'Mtscmy C. Kákfi: BiU. 315. MA: 
Scolt 147.): hoopíta, materfemilias C. hera BfA. [hausfraa]. 

9 



131 QAZDAA8BZ0NYK0D-IK 




ASBZONY 



LEÁNYA88ZONYKA— SZOLOÁLÖ-AfiSZONY 1S2 



Ho««a gazdaasBEony a igrermeket, na neked a dArda: á to 
in légioné bellaftor, ego in culina Ares; es aoU ein jeder in 
aainein beruf bleiben MA. Mynt sérelmes gazdaya anont az 
BeotAknek tansaasagok k^esee zamlalaa (ÉxdyC. 442. 3őlb). 
Ki melet wolt Bakaj Georgy es az en gazdám azon (RfilNy. 
IL6). Meg betegedéc az háznac gazdaawooyánac fia: filioa 
malieris patria £unilias (Kár: Bibi. L823). Szarándokok g^dar 
aaBBonya (Tam: Szents. 31). Gazdaasazcny avagy nraanoay a 
kinek azolgáloia van: hera sea domina. Cselédes /uoya avagy 
gazdaasszony: materfamiÜas (Oom: Jaa 121). Aprodos gazda- 
asBBony (Bal: Cdak. 9). Egésséggel régi gasdám aoazony Dio- 
nisial (HaIl:HHjst n.294). 

[gaadaa88iK>nykod-ik] 

gaidaaaBBonykodás : [cora rei £umliaria ; baoahaltimg]. 
Tekéntet nélkfll aávw j6 akaratára és fris gazdaasnonyko- 
disára keménykéa felele néki Jánis (Osázi: S(p. 337). 

gárgy &n-aB8sony : [abbatisBa ; ííbtiaBín]. Fft apátaeác avagy 
girdján aasaonyoc (Com: Jaa 127). 

háwua-ftBBgony ; matróna CX [firao, matrone]. 

heroeg^ABBBOiiy : [oodjoz dods; heraogín]. Henaegaéged 
megunt társán késs kiadni, esakliogy Angeliflát helyébe filtene, 
hflrcegaaBzoqynyá tehesse (Fal: TÉ. 633, Fal: NA. 146). 

igaigató-«8SBony : gabeniatríx, moderatrix C [£rektorín]. 

isten-aBBBony: dea Q [göttín]. Diana istsnasmnny (DehtC 
72). Qybela nevev istenasszony (ConiC. 192. Com:Jan. 46. 
MA: Bibi. IV.126, Zrínyi 1122). Fortuna, azaz: azerentK isten- 
asszony (DBenkft: Flór. 2). 

keritö-aBBBony : [lena; kupplerín]. KeritS aaazony, boi^ 
délytartó aasHXiy: lena PPBl. 

király-fliBBBony, Urályné-«BBSony . Király aszasony: re- 
gina C. [kOnigin]. Sabbabely kyralne ázzon fel támad az yteeleten 
(JordC 391X El ift az meotorzagnak kiralne azonia (VirgC. 
116. BAaigliL 27. SándorC. 2. TbIC. 32L 75. TihC. 6. Helt: Kióa. 
55X Az kinűne assBBoniok fi neki daikai lesmek (Fél: Tkl 4dlX 
Sába királyné aazsBony i^jándéka (tyúk: Jón. 430). 

királynéaBBBonyi : [ad reginam pertinens^ regins; der 
kOnigin gebOhrend, kOniglicfa]. Máriának királynéasszony ha- 
talma és ötahna (Bfró: Ékesség. A2b). 

UrálynéaBBBonyBág : [regináé dignitas; wOrde der kO- 
nigin]. Vasüt kitette a királyné ssasonyságfodl (HaU: HHhL 
IL3S6X 

kiB-aB88ony: 1) domioena Kr. [friolein]. Kys azzonyom 
]oo e ge as o gben vagyon (LevT. 1865). Gr6ffi kis-aasuny (Szeg: 
Aqo. 84). Blint vágynak a kis-aau B o uy ok, leány-asasaonyok? 
oomment se portent mo sd om oiselles? (KirBess. 80, Fal: NÉ. 
92X S) [festőm naiivitatis Mariae; Mariaa gebnrt]. Kii azKm 
epstolaia (DObrC 406X Az jewendew kya ázzon hannadnai^an 
(RMNy. ai57). 

komarMBBony (ioMOMamy MA.): oommatar; gevatterin 
MA. Cbaky Borfaara komám azzony (RMNy. IL211)l Hogh lenne 
ew kegyefana kománk azon (CodPatr. L409. MF.X 

komédiás-aBBsony: mima PPBL [komoaantin]. 

karvpaaBBony : [meretrix; hmre]. (Mad: Evang. 317). 
Km^aaaaoqy (lluűytVÉ. n.261X Korv* aanoQy fiittya (FU: 
NR 26X 

leány-aBBBony : (virgo, poella; jmigfer}, Udvari leá^y- 
nemaay: ábra PP. Kwldettem az lean aaaonyoknak egfa kis 
ttnvma sa]adía& (IíBvT. 1121). Stop lean aaaon (MéltabFán. 
84, Ekv:Giim. 22)l A tateB nri aasazuuyu knac kányanraiyi, 
kAvelA szolgáló leányi vaonac: pedíaseiinaa habent (Oom: Jan. 
102)i Szép Iflái^NUsaaiv: eine acfafloB Jiii«CBr (KirBeBL 5U 



ISéatyaBBaonyka: (domioella ; frfinlein]. NevekedA fejedelmi 
k» Traokák, leá^y asssrankák (MA:Scq1í 1088X 

iiieiiy«aBBM>iiy {menye (usnonyal méné ágyasháaba Gosárv: 
MagyB Eo^) : 1) qwnsa, nnpta, nympba C. brant Com: Jan. 
117. Oom: Vest 146. Ki mertének a v61eg«noec es a men 
aannnac eleibe (MOnchC. 60. DehrC. 39. Heh: BibL Lg. Kár: 
BibL 1463). ft) [noros; schwiegertocbter]. Iflttem Aerae hábo- 
rítani az embert az ft attía ellen, es az leant az ft annia ellen 
es az meny aazszont az A napa ellen: nnram adversos socrom 
soam (Fél: Bibi. 16). 

xnSnyaBBaony Bá|p : (oonditk) nuptae ; brautatand]. núamas 
ezt Í5zi magában, mint vehesse hamar ezt az 6 ágyában, és 
tdltbesse kedvét menyasasonyságában (OyOngy: Char. 85). 

mieBter-aBBBOXiy : doctrix C [lehrerin]. Az S hngat latnán 
bogi el venftlt wcltoa. s a tSbbínek mest&r aanonia oofaia meg 
Mle raíta (DebiC 119). 

moBÓ-aBBBony : liziviae admiirw l fatr i i, linleorum porgaftriz, 
k)lris PP. wlseherin Pesti: Nom. 129. Moaaoné aano^y : aof- 
wiacherin Nom. 35. Moao ano^y aOat (AtájC, 6a6bX 

na^fy <«BBK>xiy : [Maria). Nagfa azaoo napya (WinklC Ka- 
lend. aagnsztos 15). 

nfimÖB-aBBBony : [mnüer nobilis; edelfirau]. Az úri-asszonyok 
kOlOmbOzftképeD Jártak a nemes itmnyoktíL Fekete fttyolt 
csak a IBanaooyok visellek, a nemon aswM^yok pedig fehér 
fiityok (Hai. 1295). 

nyoBBoly 6-«8Baony : prennba C [btaotf&hrerin). (Kern: 
Élet 201. llialy: VÉ. I 37^ A leányzók és asznonyok kDnOl 
nyosBolyóasBZQiqrt és nyoBz(dy64eányt tettek (Haz. L862). 

orvoB-aaB«ony:[medicatrix;qaack8alberin]. Az orvos aazBony- 
nak a praedikátor gyógyitásátul 7 a 60 d. (MonTME. 121). 

ordog'-aBBBOiiy : fttria C 

oavegy-aBBBony : vidna PP. [witwe]. Nem chak az oy 
soron tara, de meeg ennek felette nagy nemes evzoegy azeo- 
nyok, ea vraknak feJeaegy jonek vala evtet lalnya (BlaigL. 5. 
21. DomC. 5. Com: Jan. 116). Lévén Qyolatelkén egy tevegy- 
asnonyka, elmentem nézésére (Haz. L212). 

pap*aaBaoiiy : saoerdotissa ; priesterin MA. p fane rin PP. 
(Toln: Vigasit 227X 

p&paraBBBony : [papina; pl^istin]. (Toln: Vigaast 230. BfNyU : 
Irt 102). 

polgáxwHMaony : [nxor dvis; bffargenfirau]. Vendégti vala 
a poli^kat és a polgáraaaaoqyokat (Helt:Króa 145. Kulcs: 
Evang. 142)l 

ráb-aasBony : [csptiva; gefengene]. A tOmMalartó megleai 
a rab mamjoy leáiqpá^ hocy mit tsÉnáH (Ifik: TthL. 125X 

BÓgor-ctfBBony : [affims, fratria i achívlgerín KirBeB. 129. 
SógoraoBonyom (RMNy. IL21). 

BBakáca-asBBOxiy : focaria PPBL [eocioa; kfichin]. (MonTME. 
L295X Szakács asszonyok ne paaoiyatok [igy]. (Tbtiy: VÉ, L373)l 
Saakáts aanzonyokkal koteódott, hogy k^skv minden kontz 
(Qvad: RP. 34)u 

BBeat«BBBOfDy : [Maria]. Soaa aofaBcin nana (HB.) Ha en- 
gemet el nem Nw s at a z, azsnl anazony el loanw a on , ha oly 
dolgodat nem mondom ki, melyeft teg ed nt aa kindy azontol 
fel akaztat (SaDiaik. 20X 

BBfirBetSs-aBBBony : [oonna ; nonne], Az zersetes aaonyok: 
mulieres religíosae (JordC 756, DebcC 28dX Ilyen mhak Ölet- 
nek aerzetes anoníokat (VirgC 149X 

BBOl g áló BBB BOP y ; [aneSHa; mBgd, dienerm^ fikony nem 
km azona^s, hanem zolgato anaagr (VirgC 182. ^yhr: DT. LlOt 
fi^zGiam. 16X 



133 



SZOMSÉD-ASSZONY— ASSZONYSÁG 



ISTEN-ASSZOKyBÁG— ASZTAL 



134 



Atyádmc 
boH (845X 



ony z fvícíui ; nacfabftrin]. Ab aasBony állat- 
wmmoBjai való vetekedéie (Prág: Serk. 442). 
Dokem kedves aomaBédom aaEBMiiy me^ 



táncos-assiony : In£a PPBl. [tiinzerm]. 

ár-aMBony (ari-oMaony Haz. L295): domina Com:Jaa 
121. [fiau, dame]. Ket rend asztalok voltak, kiknél az nrak 
és úrasszonyok Öltenek (ErdTOrtAd. IIL83X Nagyriigos viak, 
vraasBonyok (BfA: SE 25. Megy: 3Jaj. 11.124). Az asszony csak 
nemesMi^ybÓl lett nnunfca^y volt (Ha& I138X 

oralkodó-aasBOXiy : regnatríx C. [heracherin]. 

(tfodáitó-aitaony : indagatrá C): venatrix 



▼J 

CBIgBriD]. 

vén-«SBaoziy : 1) anna Ver. Oran: Vest 119. votnla; altes 
weib^ alté mntter IfA. Vén asBfR»yok igen kogyognak (Tin. 
268X S) edDcatriz; enieherin, goovernanito]. lm airól íi hogy 
a v éuaa Mon y elhagyott; nínonn moet vénasnoi^ ; azért vvsQ 
oorgalmatoa gondot rá» valahogy lehet vénassoonynak enrét 
tégy (LevT. IL61). Ángyomnak úgy hallom ifJu vénaaszonya van 
(Nyr. IV.218). 

Aamonyi: mnliebriB MA. [weibtidi; vveíber-]. Asszonyi ékea- 
ség: mondna mnliebris; weOMnehmnck MA. Nem hQli^ egybe 
az aouiyi barátit (BfA: Senlt 724). Aaazonyi pipeakedés (FW: 

NE. 3^ A toelettát vévén gondra az aoBonyi czifráról híveiyezi 
'• dt (Fal: NA. 128X 



AanranyÜlkodik : efiéminor Kr. fverwekhliciit vrarden]. 
Mátyáa király ia aasao^yiálkodm kezde; vgy hflle meg az el^U 
tSrdkec ellen való tnsaokodásától (Helt: Krón. 151). 



: 1) moliercnla C. [weíb, franchen). Némely 
azzonkaknak zokot yl erkwlczvrk lenny (VirgC. 189, 141). Egy 
aaBzonykáért est meg ne veasOk, mint az evangeüomí bolond 
(Pásn: F^éd. 746). Elhagyott szép aaszonk^a gyakran jut 
eszébe (Tha^: VÉ. IS19)i B) (domíoella; Miiem]. A Péter 
midAn a király leányától ezt hallá, ielele: kegyehues aaamn- 
kám ; én édea aierehnes leányom és aazazonkám, mit beszéllesz? 
(Teaa: Sdáag. 14, 18. MF.). Aansonyka, legényke (Matkó: BChák. 
79). Hamar hiva aaEBBEO^ykák : leKhlglKubige friUildn (BrBesz. 9). 

AflflBosykodik : [dominor; heraoheD]. Aanonykodó: domi- 
natríx PPBL Ez zent alazatoasag barom belen zokot aasoii- 
kodni . . . Maaod belón asasonykodik igaz embÓrdknec zayokba 
(DebiC. 504, NagyaeC^ 270). Nagy zemerem az zolgalo leazmak 
asonkodny ev azzonyan, eaenkeppen nagy aemerem az tértnek 
anűkodny az lelken (Ooma 282). Az Jonim felMSge az Odnaíaa 
fiait megíUta, hp^ ó maga aMHonkodnec (Kár: 2K0nyv. 50). 

Aflsaonyocflka: nmliercnla; weíbleín MA. Ugrándozó asszo- 
nyoczka: aaltatricnla C 



í 



od-ik] 



é l a a m i o nyodik; [effeonnor; verweiehUcht werden} Aférfiak 
megatáRa^ magokat, ba felettébb való lágysággal elasszo- 
nyodnak (FU: DE. 500)l 

ABSBOXijrol: [donnnam agnosoo; ab herrin anerkennen]. 
Immár Váali helyett nép BiBter vala, minden orazag ótet 
aaaBonyüa vala (BMK. a473X Igen hamar Máriát koranázák, 
ogyan 'figjhm ó(et oeépen anBBooylák (Ba. 321, Badv: GM. 
IL81X Az ó fiaíkal, leányíkot t»teQék; ana onliák, és aszó- 
nyolják (GKat:T!ÚL. 496)u Az lioeombeliec ngOü lógván asz- 
asca^éllatot aasnonlanac (IVág: Serk. 804)l 

A w o n yBágt 1) (donánatk>; herrachaft]. Megfa nem mond- 
hatom mmt km aszot^aiigfaan (GbediC 14, EsztH. 18X Mária 
ne Hry m viUgi ^Mdag bévtükodéat és assKXvságot ea által 
az te fiid által dmn.Pott L173X A leány még gyennek, 



mindazáltal ha kedve léazen hozzám, a maga asasonyaágában 
vagyon (BetU: Élet 1.343). 2) matróna, domina Kr. matrone^ 
ansehnlicfae frau Adámi : Spr. Bizony nem lez azonaag, hanem 
eolgab azony (VirgC. 132X Az sok yozagot hagyaak az «yz 
marjanak, hogy vala howa akamaa teetethny, ew kegyelmez 
azonaaga oda teennee (&dyC. 455b, 647). Zolgali az isten 
annianak mert hatalom adatot az A zent azzonaaganak (DebrC. 
175, 199). Mint valamely aaSKHiyaág, máaodik féijével lévén 
(Szabó István: Préd. IL156. MF.). Hallhatta aaszonyságod gyak- 
rabban (Ed: NE. 81). fis az aaszonyság azt találá mondani, 
hogy egy tseppet aem félti artiáját az 50 esztend&ktfil (Fal: 
NA. 150). 

isten-asssonyság : [dea; gOttm]. Minden állapo^'a bOosüllet 
s méltóság, a földiek íOasött egy istenasszonyság (GyOngy: KJ. 
28, Tha]y:Adal. 1122). 

AasBonyos : molierosus MA. weibersüchtig PP. 

[A88zoziyo8od-ik] 

el-asssonyoBodik : effeminor Kr. [verweicfalicht werden]. 
Megveszett bennek a természet, elaaszonyosodtak nemról nemre 
való változáasal, a kényeaségre nézve (Fal:NU. 252). 

ASZTAG (asztogakat Helt:Kióa 86. ontoMia 179. BIF.): 
1) congeríea, straes, comulos, aoervus ; hanfe MA. PP. Kóaek- 
nec aztaga : aoervns lapidum (BéoriC 247). Ez rezfigseg ondoc- 
aagnac aztaga (GuaryC 5, NádC 35). Erdemeknek aztaga 
(DomC. 68). Zolgam egy swbammal ees egy aztagfa mhamnak 
arawal eel zewket (R&Őíy. IL216). Hamar egy asztag fiit kvály 
hordata, kin Dríást áldozna (SzFabr: AmAff. 8). Nagy assatag 
fit raktanac, mellyen magokat meg égettéc (Mg : Serk. 813). 
Hazugságoknak asztagát fel-nevekedve látod (László: Petr. 83X 
S) [aoervns írugam, méta foeni; triste, schober]. A kövöknec 
aztaga mellet : juxta aoervnm mampolorom (BécsiC. 6X A gabo- 
nát asetagokban (Sezve rakjác (Com: Jan. 74). Menyi aaztagokat 
fergeckel meg étettél (Vás: GanO&t 278X Két asztag volt, kik- 
ben volt kalangya báza hatnáz (Gér:KárCá. L367). Pacsán 
voltak jó asEtagi, most azt osépfik (MonOkm. XXIV.180X S) 
[horremn; scheone]. Az tyzta gabonát aztagaban ^yty: con- 
gregabit triticom in horrenm (JordC. 362). Az gabonaat gyóheetek 
az en aztagomba aoa^ czyrembe (ÉrdyC 128bX 

[Szólások.] Asztagban tót keres (Fal: Jegyz. 920). 

[Közmondások.] Nem lehet a szamárra asztagot rakni (Kisv: 
Adag. 188X 

búsa-aBBtag : méta trítid Kr. [wtízenfehmen] ; aoerviis 
tritid (DöbrC. 481. Dly : Préd. L38. RákF: Lev. L193). 

gabonarasstas: mete firugnm Kr. [getreidefehmen^ Vad- 
nak négy gabona- és egy zab-aaztagim (Radv: Gsal. IIL231b. 
Bod:Lez. 29). 

82éna^aB8tag: [méta foeni; henachobor]. A azéna baglyák- 
ban, kalongjrákban, nénaaaztagokban hordattatic (Com: Jaa 79). 

sab-aastaff: [méta avenae; haüBrfehmen]. Az zabaastag 
mellett vagyon egy Öreg aaztag (Gér: KáiOs. 438, Radv: GsaL 
n.18, III.281bX 

ASSFAIj: menaa C tiadi MA. Meg ezic vaU mellec az 
aztalon valanac (BécsiC 175). Az aztarra zolgahiy : mimifarare 
raensis (JordC. 725). AztaUhoz iamhiak (ViigC. 129). E$ aztal- 
hoz beferwnk az mennyn wagyonk (LevT. X.163). Ehetic az én 
asztalomnál (Helt:BibL IL194X Aztalát idl tartya: splendidos 
in panibas (Kár: Bibi. 672)l Aztalnál való barát: anúcos aodus 
menaae (653X % kósiEftoeBBel egész asztal népet az dnaka italra 
be foglabak (DeoaiG: Préd. 2^ Fqiedehni asztalra méltónagy 
dolgok (Monliók. Vin.24). 

IBzélások.] Aztal haengia: homo fani anbaellü (Decsi: 
Adag. 228, Kiav: Adag. 467). Egy asztalról élók: sye- 
sítD PPBL Az egy asirtaton élók: convictoroB (Com: Jaa 202). 

9* 



135 



KCREKÁ8ZTAL— ÁTOK 



ÁTKOS— KBBTI-ATRACÉL 



136 



Jesabeliiek asteláról ^Inec (Kár:fiibl. L324X F^l ssftdék 
az asztalt (Zvqd: PázmP 299X Ászt alt teríteni: men- 
sam Bternere, mappám hutemere; den tsch decken PP. Az 
aytóc eleiben az vendégeknec aaztaloc abronockal teríttettenec 
meg (Prág'.Serk. 202). Lata az aztalokott magamn meg 
uettny: vidit mensM in aito poótaB (EhrC. 83, JordC 765X 
M>>nem yBten wethheth aztalth mynekenk kyethleobe? poterít 
pamre menaam ? (KoIcbC. 189). Most kéfflsQl az ebéd, az aostalt 
most vetik (GyOngy:KJ. 19). Vetett asztal ^9untm:TFiú. 1 
Moln: JÉpOl. 282). 

kerek-aastal: dbilla C. [speiaBtiBch]. Ekek az en attyam 
fyay kerek aztalnak vyte^ (EhiC. 114X 

kőnyvtartó-asstal : pluteos, pulpitos lifaralis MA. [bacfaer- 

tisch]. 

öltősö-asstal : [toUette-tísch]. Mikor nagyságod az OltOzfi 
asztalhoz a tükOr eleibe áll (Fal:NA. 192). 

ÖBSsejáró-aBStal : [ausziehtiscb]. összejáró diófa asztal 3, 
egyben járó paraszt aaEtal 2 (Radv: GsaL IL399). 

pénaolvaaó-asBtal : abacos (Oom: Jaa 163). 

Baakáos-aastal : abacos C. [kachentísch]. 

Bsámvetö-asstal : abacos* recbentisch C. 

Aastali: meosaríos; zom tiscfae gehorig MA PP. Asztali 
es&lék fel 8Bed&: analeotes Mi^: SnH. Aztali jó lakások kOMtt 
telhetetlenfil torkoskodni (Fal:.NU. 308X 

AastaUui: [parva mensa; tiscfalein]. Ács csinálta aastalka 
(Gér : KáiO. 17.445). 

ABltalnok (antalnac MA. asztalnak DebrC 39, Ver: Veib. 
165. «^na MonTME. V.79): dapifer Ver. stmctor, strator; 
anfw&rter, túchdecker MA. tafeldeoker Com: Orb. 116. Ez 
drddg monda neki : Jer velem mi zeret5 aztalnoconk, miért az 
mi dolgoncat hiv5n viseled, ragoan nekónk emb&r bnst (GoaiyC. 
11). ö neky a Christos nyayaskodo baratya ees ó asztalnoka, 
mert elÓtte my vagyon, n^ynd az duístos zerB&tte (WinklC. 
355). Gergel papa hagyaa az aaztalnoknak, bogy tyzen keth 
zegen zaiindekokat bocna be ew aztalara (ÉrdyC. 237b). lm 
ezen órában expediálom asztakiokomat Permait (LevT IL256X 
Az asKtalnok a csatlóssal eléállott (Monlrók. XL324, VIIL166, 
6y<3ngy:KJ. 10). 

ABstalooska : mensula C. tíscfalein MA. (Radv : Osal. n.115). 

ABztaloB : mensarius MA scriniarios; tischler PP. A szekrény 
csináló avagy asztalos : scriniarios seo arcolarios (Com : Jan. 104). 
AoEtalos csinálta aastal (Gér: KáiOs. iy.444. Évk. XIIL83). 

ÁTABOTÁBAir : [obiter, negligenter ; oberflüchlich, nacfa- 
lüssig]. A ki hátabotában [így], hitvánnl tselekedni (perperam 
agere) semminek véli (Com: Jan. 220). 

ATIiAC (atlasz Gvad:RP. á86): attalicom MA. bomyby- 
dnom attalicom, pannos attalicos, bombycinos; alias-aeag, bro- 
cat PP. Fel evl tev z t ete v t engemet aranyal zevt atlachba (OomC 
382). Zoknya allya fely zewld aúacfaal (RMNy. II34. LevT. 
L267. Radv: Csal. ^6. 10). NémeUynec szab hó f^jéraégfl szép 
atlataot (BIA: Scolt 882). 

ÁTOK (d^Xját RMK. 11.207. a^yanal DomC. 136. istennek 
áikíR Tel: Evang. n.139): maledictom, £rae, anatfaema C. [flocfa], 
C^)eget mfi reánk átok : maledkstb (BéosíC. 155, 99, 300). 
Atfakot atokeertfa : convidom pro coanoo (JordC. 850). Mtkoron 
embór átokban uagon (DebrC. 444X Akoron heh telek az átok 
kyt feiókre kerenek püatnstol (WespC. 100)l Reátok fbrdwUyon 
mynden (eremtót allatok atokya (ÉrdyC 13b. 106b. 622)i Átok- 
kal telyes w zi^ (KolosC. 16X K^tteest tónec egymással nagy 
átoo allai (HeH: Kxóo. 75X E^nec vala Isten atkába (Bom: 
Éoek. lOX A bOnOaükot illeti amaz átok, hogy álhatatíanok 



(Pázm: Rréd. 38). Az ki valamit hirdet az kbiüazmit vflttetek. 
átok légyen (Pázm: Kai 114). Nem hogy mi ezt vallanók, de 
B&t atf>knak mondgynk, valaki pontról pontra bócs&llettel nem 
vészi az teljes sz. irást (324) A ki azt roondgya: hogy szü- 
letet nyelven kel a misét ki szolgáltatni, átok legjen (CzegI : 
BDoig. 71). ViszBza az az átkól tinek azzal (Megy: 6Jaj. 

m.9). 

Átkos: [maledicos ; flochend]. Szitkos átkos voltomba (Agend. 
200). Átkos mondás (Biró: Mk»e 64. Kr.). 



Átkos: maledico, eiacror, detastor C. anatfaematiao MA. 
flochen C6m: Vest 135. Melto vagy pokolba atkoztattatny (EhiC. 
33). Megnem atkodbáfCac (BécsíC. 116). Incab zenoednem bog 
engemet meghozzanak (MargL. 33). Embert bannot atkoatam 
(^^rgC. 5X SzArnyen oadogacz, átkosz és ragalmasz én magamat 
(Tel: FeL 3X Átkoz mmden tisztátalanságot (Com: Jan. 177). 

ki-átkoi: exoommonk» SL [excommuniGiren, in den ham 
tan]. Bü az oka tehát, hogy Pelagiost az eredendÓ bfinrCO 
támasBBtott hamis todomái^yért az egész eodésia kiátkozta (Pázm: 
5Lev. 275). Kiátkozzák az apacsát, ha fogadásamtán férjet keres 
(Pázm:LQtfaV. 94X 

mfig^tkOB : anathematizo MA. [verflocfaen]. A fige & kit 
megatkozal (cm maledizistí) meg ázott (MQndiC 94). Feyedel- 
meet athkozod ee megh: pontifíd oonvidaris? (JordC. 783> Ab 
pispek meg atkoza ta varosnak feiedelmet (VirgC. 16). A kit 
te meg áldasz, áldot, es a kit meg áüíoz, álkozot (Hélt: Bibi. 
L Bbb2, Kár: Bibi. 1141). 

Átkosás : ezecratio, hnprecatk) C. maledklio, detestatio MA. 
[das fludien). Zayok athkofausal ees keserwsegel telyes (KnlcsC. 
21). Éa reyam támadóknak athkozasy (125). Az átkozast tene- 
ked áldásodra fordíta (Helt: BibL L Xxx2). Az áldásnak és 
átkozásnak hegye (Pázm: Préd. 16X 

Átkosat: [maledictio; floch, das fluchen]. Az atkozatoac 
vtolbban: in novíssimo maleffictionís (BécnC. 153. JordC. 838). 
ÁAoBcÁt légy OrDkké, a ki engemet4s átkozalba ejtettél (Pázm: 
Préd. 19). Haragnak átkoza^a (Fal: Jegyz. 936). 

ÁtkOBÓdik: ezeoror, oonvicwr, maledictis incesso BIA. [fln- 
chen]. Átkozódó: maledicos C. Kezde átkozódni es eakenni 
(MifaicfaC. 103. JordC. 444). Nydoemel gonoz atokal zitokal 
isten neoeoel atkoeotam (VirgC. 6). Röt szitkokkal rájok átko- 
zódának (Ra. 142, Fél; BibL 80, &inyi 160, IL94X 

ÁtkoBÓdÁs : maledioentia, ezecratk) MA. [das flochen]. Ret- 
tenetes átkozódás: Oedipi imprecaik) (Deosi: Adag. 52). 

ÁtkOBOtt (átkoa RMK. 11200): ezecrabilk C. exeeratns, 
maledktos MA [verflocht]. Tavozistoc el en tSUem atkoaottac 
(MünchC. 62). Ezenképpen leezen ez atkozot nemzetfanek es 
dolga (JordC. 392). Atkozot lelek (DomC. 65). Menyetek el 
átkoztak az 6r6k t&ve (VirgC. 118). Átkozt már a föld. Átkoet 
vagy (RMK. 11.200). Meonietek el en attiamnac atkooBtai az 
Mk t5are (Fél: Taa 531). BIely igen atkozottac es nyanalyaaoc 
azoc (Helt: BibL I f2). TA átkosztac (Helt: UT. G7). He), átko- 
zott kilencz, hogy nem tk\ (Ihaly: Adal. L81X 

ÁtkOBOttBáff: [maledk^; floch]. Blikonm reád yeviennek 
mynd ez bezeedek, aldothsaag es atfakozotihsaagh, esmegh haza 
hoz tei^ the wrad (JordC. 266, 260). 

ÁtokbeU : [nuűedietas ; verflocht]. Atoebeli nepec (NagysiKI 
17). Attokbely ember (ÉnC 9)l 

ATKéLCÉOÍj: borrago, borago, boglossom; ochsenzong, 
boragen BIA. PP. Qynogloanim vnl^re: atraoel vei eb nyehr 
(Beythe: Nom. 4). Atraczel gyökere : cynoglona (FVank: HasznK. 
18b). 

kerti-«teaoél: borrago, Okflmyelv PPBL bcvetsch KirBesa. 

166. 



137 



ATYA— ÖRÖM-ATTA 



^*lS88Ír-ATYA— B&AVIK 



138 



ATYA: pftter, psrenB Ver. genitor C. vater BiA Atyámat 
luP vetem : pairísBo líA Qoi legén neky atia, azot nem tndhotínc 
(KOoigsbr.X Ott allokewzewi egy papot attyaya hyoamonduan 
meg akarok gyoaonnom (EhtC 155). Oh atCa mendenható vr 
isten (VitkC. 83> Ymagyad te atyádat : ora patrem tanm (JordC 
369). DydieBeg attyanak (KuIgbC. 2). Monda a priornak : Agyam 
honnét valo ez Iffyv fráter (DomC. 245). Atyának fiúnak es 
aenft leieknek nenebe (VirgC 1). I^^ctelenda atyám (2). Hallá 
atyánk zent ferencz (25). Adam atianknak engednek vala min- 
den teremtet aktok (36X Kerek azon az w hodog atyokat zent 
ferenczet (7^ Atyaiak hazat hagiatok el (144X Megfa vtal- 
hathnak az atyaiwknak [ijgy] ^ eleyknek zokasyth (Konj: SzPál. 
25). Zerelmeteflsek az ew atyayokyrth [igy]: carisBÍmi propter 
patres (88). Diczertecsél attía isten mennyekben (Bom: Ének. 
531). Eeenkeppen az eretnekeknek is vénei es regi attioc vannac, 
kiktfl] ez mostaniac vettec mérgeket (Mon : KépT. 22b. 23). 
&find ezeket 6nged*-meg, atya mindenhaló űr-isten (Pázm: Préd. 
12). Ha olly ellenkezéseket talált attyád urad az fl írásokban 
(Ctegl: Japh. 10). A mi régi attyaink» az en attyaim (Ptág: 
8erk. 772. 773X Kinek fiája nintsen, a'nak atyája [így] amtsen 
(GKat: lUk. 16). Nemz/^ attya Hm^yadi Jánosnak Sigmond király 
yótt (Lniy: Króm 315). 

[Szólások.] Kivel atyúl egy vala (Pázm:Préd 22. 1131). 
Az fejedelemasszony szerelmes atyánkfiának attyúl egy vér 
atyafiát eljagyezm engedvén (Évk. XIIL51X 

(Kflzmoodáaok.] Edgy atyának is lator fia ninesen (Ker:Ptéd. 
157). Soha nincz á lator atiáknak íámbor fia: nmiqaam ez mak> 
patre bonos fifios (Decsi: Adag. 40). 

édes-atya: páter genninns HA. freehter vater]. 

gyóntató-atya» gyóntó-atya: páter paenitentiaríns, oon- 
fessaiioa, sacrificnlns; beíchtvater, beichthOrer MA. Kinek 
kinek tűzonyos állandó gyontó at^ legyen (JézcnTHeg. 4X Az 
okoe tanátB, melly nem egyéb, hanem embernek az ( gyón- 
tató attya (HaIl:HHisi n.332). 

hási-atya: íptíer fiunilias; fiunílienvater]. Valahol a bási- 
atyánac keé^mes malaztiat lélendem (BéosíC. S\ 

jobb-atya: avns C. [gioeiv a ter ] . Job atyámnak az atyja: 
proavns; negyedik job atya: tritavns C. Stígmond khrály iob 
attya vala k gyermeknek (Helt:Krón. 78b. 21. 35. Com:Jan. 
119. Ver: Verb. 89). 

kerSeot-atya : [teslis baptismi; pate]. Newez te t y k (ker. sz. 
Jáme) OistDs lesos kerezt attyanak (ÉrdyC. 348b). 

két«t^rú: bipalsr'MA. [wer zweí vHter hat]. 

leOd-atya: fpater paenitentíaríns ; beichtvater]. Byneymet 
meg akarom vádolni neked lelki táyam (Vurffi. 2). 

mi-atyáiik: fpatenioster; vateronser]. Mond el az mi attyan- 
kat (TBl:KérF. 32). Ollyan igazán eI6 beszéllette nticem, mint 
a mtiAimaiz imádságot, a mi atyánkat (Hall: HHist IL233). 
Ifint feOyebb a férfiak mondák félig a mi atyánkat (Bfró: 
Ángy. 105). 

mofltohara^ya: vitriens FPBI. Com:Vest 15L [stíefvater]. 
Arwaknak mostoha altyayeseivegyeknekytelewbyray(KalGBC. 
156)1 

iui«7-alya: pappos C. avns; grossvater MA. (Kár: Bibi. 
LB49, Zrínyi I153V 

oreg'atya: co (MgiBerk, 860, Ctózi:Tromb. 478). 

örSniratya : 1) [pafter spoosi vei qxmsae ; vater des briali- 
gana oder der hrant]. Egyhuzamban mentik az QrÖmatya 
házáhoK (Mflolrók. XXVm. 45, Thaly:V£. L347X S) [promi- 
boa ; hocfazeítvatBr]. A vd legénynee vSféllye edgyben ssend 
náandidgya avagy leány kérft Mm attya vagyon: prozeneta 
aen prcnnbas (Com:Orb. 591, Cam:Jan. 117> 



Bsent-atya: 1) [páter eodesiastieas ; kirch^vater]. Emle- 
kezyel meg az regy zent attyaknak beeedyrfil (ÉrC 275. 485X 
Olnastatik az zent atyáknak eletekből (VorgC. IIIX S) (patri- 
archa]. Bátor csak az szent atyákot tákhitsük. LegntolsÓ azent 
atya Noé vala (RMK. V.10). 

Bsáp-atya: [proavos; nrgrossvater]. Az 5 rib attiok (Mel: 
FrM. 69). 

B8Üle-atya : cc Miképpen az hatalmasságod at;>ja, ssQleatyja 
athname levele által miként oltahnába vOtt (1576. ErdPort 
V(jK6ú. IIL326). Maradékim tanonc meg, ha gonosz találja, 
hogy a legósebb jószágok és legbizonyosabb jutalmak a világtól, 
atyjok, nagy- és szQleatyjokról maradott reájok (Betfal: Elet 
L145. N^Ozl. m.326. Haz. 1.132). 

tőke-atya: [aactor gentis; stammvater]. Chám tfike attya 
volt a nemzeteknek (Gvad:Hist 19). 

Atyácaka : [paterculus; vfttercfaen]. Az barátok atyatskakká, 
az apatzak anyatd»kka lesznek (Pé<»v:Fél. 729). 

Atyai: patemos, patrins C. vHterlich MA Atyai módra: 
patríe C. Atyaiképpen: patria, pateme; vltterlich MA. Az atyai 
parancholat (ÉrdyO. 616b. 362b). Tagad ki magadat az atyai 
wrwksegbwl (VirgC. 27. 107. WeszpC. 42). Atyai keresmépy 
(Pázm: Préd. 424X Ez népet atyaiképpen nevelte (MA: Sculi 
821X Atyaiképpen feddi (Mad:Evang. 284). 

Atyás : patrimns MA dessen vater noch am lében ist PP. 

Atyáakod-ik: patrem ago SL [sich wie ein vater be- 
nehmen]. 

Atyáakodás : [eora patema; viterlkdie sorgfiűtl Sserehnes 
atyáskodással Ölelgeti, osókolgalfa (Biró: Micae. 256X 

Atyaaá^: 1) patemitas Kr. [vaterschaftj. Le haitom en 
térdemet mi vronk cristvBnak atfahoz, kítftl minden atCasag 
neveztetik me6ben es fSld^n (DObfO. 374. Komj:SzPál 289X 
Isteny atyaság (ComC. 145. ÉrdyC. 188bX 8) [páter; vater]. 
B^bSmet mondom atCasagodnac elM (VitkC. 25X Mely bynek- 
r51 hagyom bynesse magamatli vristennek es agyasagodnak 
CTelC. 3S9X Kérem te felséges kegyes atyasagodat [istent] (ComC. 
312). Twggya tyztfilendó atyassagod [a pápának mon^ asztal- 
noka] (&dyC. 237bX Atya^gtok (KecskTOrt 228X 

Atyátlan: patre carens MA [vaterloe]. 

Atyó : (pateroolas ; vitercben]. Atyó ez ; atyámra anyám 
mutogatott; atyám-ia: ne anyó, ráyii saóllítgatott (Qvad:RP. 

17). 

AUGUSZTUS: [mensis Angnstos]. Angnstus (MfinchC. 
8. ComC. 332X 

AV-lk (oftik Bom: Pvéd. 202. óot Bom: KTad. m.67X 1) 
Q)enetro; tíndringen]. Az 6 hensege altathattya az te testedet, 
es minden er^ye beled onic (Bom: Préd. 20^ Az ifinság vétke 
nem a lágy húsba, hanem a kemény csontba avík (Pázm: Préd. 
8S8)l a fBSték a mhába olly igen belé .avik (Ker:Préd. 
883). 8) Avom : minaor, oontrahor, densor ; ich werde verUeinert, 
geringer gemadit PP. 

[Sbólások.] Hallyuk, hogy a bOtsOlletet, értéket tsadállyák, 
magasztallyák szüléink : azért belénk avik ezeknek bOtsül- 
lése és kívánása (Pázm: Préd. 201)l Ez az Ádám maradékinak 
nívOkhte gyökerezett és ehn^kbe avott vélekedése a gazdag* 
ságral (357). Ha annak vétkes saóUsa a gyermekbe avik, 
könnyen ki nem tisztul belóle (1126X Belénk avott az a tulaj- 
donság (LBnd:USSegiti L201). Belé avot ez az emberekben, 
hogy minden dolgoknak kezdetiben isten nevét említik (BINyil: 
Zrolt 54). 

be-avik: [penetro; eindringen]. Az bfln, melly Adamrol 
eredé reanc, beooot mégazczoDtnnknaeisaz veleíeben (Bora:' 
Evang. L107). 



139 



AVAT-AVA8 



AZ, A 



140 



ATSt (m& KmiaJ'.KiÓD. ILö8. MF. be-ovée; beavat IIA. i 
PP.): 1) [ímbiH^ lamtoaie hdo; tiSnkoi, emdríngen laann]. 
Mint a met» úgy illátok as átkot, medy ugyan onototokba avat- 
tatott (JNBaniFréd. 18>. As egy máanl iM jó telel a tenné- 
arottfil avatík belénk \igy] (Land:l99egita 1LB32X A táisalkih 
dás belénk avattya aaoknak erkOltiét« a kik kOit fatpsok (Fal: 
UE. 421). 2) [mangoio; emsegnon]. Hadd el a papa bitit^ ne 
anan, ne giontan piqiai módra (Mel:Préd. 281)l Mit hnad- 
kora& a prédikátor, mikor avatni akar (Páxm:KaL 587. MF.). 
S) Avatni poostót: pannnm dennre ; das tncb £cht in einander 
fdgen PPR 

^edláflok.] Magái vmibe avatni, Ankban k meOieket nem 
latot magát anatia d^^élrBOit. U.9S^ Máa dolgába avatni ma- 
gát: alienom arare fondum (Decn:Adag. 181. Ki8v:Adag. 74. 
227). Az aflenony-embemek nem nabad az egybázi oBolgálat- 
ban magát avatni (Pázm:KaL 722). KítSl vSttél hatiűmat erre, 
a mibe avatod magadat (OBe^:MM. 15X Magát vmOcs avatni. 
Ne anasd magadat ez igaz embernec dcd^^űiOB: mba tibi et 
JQBto Hü (Kár:BibL IIL29. MA:BibL IV.30). A német nem- 
zetség &dflybeK, sem pedig ahboz a mit engedtek Ekrdély- 
bez^ ne avaan magát (Er^TBrtAd. IILllT). Az mi az pénzen 
vettetflietíazokboz tudom ke ozit nem aaattya(Radv: 
Ond. III167bX Az iambor nem awataa semy ygyeet 
b o zyaa, banem emeg zent Benialdnak kyldee (ÉrdyC 503bX 

be-avat l)introdnoQ, inoorporo; einfOfaren, einverldben MA. 
PP. Az ny bázasokat nem azoktnk a tempkxnboz kéeérm, és 
beavatni (8un:Ger. 120). S) [uMoero; einweidien). Emalataoc 
nem tínsták még, mert nem auattak be 6ket Hol kel 6ket 
be aoatni? nem latok semnű vizet Es monda neki, ez arra 
való belly, ea a szentelt víz. Pi^fiatítted magadat, es beakarai 
aoatni (Helt:Me& 301)l 

beló-avat. Belé ava^ magát: bnmisoetar, intricatur MA 
B l m denn e k dolgába belé avatni magát: omniam partes *oorrí- 
pere PPBL 

mfiff-ttvat : hmnecto, maoero MF. [nass maehea c i n w dc hen). 
Vedd a tebén biunak oldakxát, és sok koncaokat, avasd meg 
ecsetben a6014 fisakáoskOnyv 13. MF). 

[Avatkos-ik] 

Avatkosás : (inaagiiratio ; einsegnnng]. EOrOmedre volt 
nalésed, avatkozásra menésed (Gyft^rRK. 214X 

Avnl? [penetro; eíndringen} Afiéle vétek nem a beUjek 
aviitt [avott?] és boss^ok ragadot terméanti veeaetségbftl 
ssármaznék (Pés:lgaai. I230X A kárbooitn való kdtelességet 
meg kell választani annak az & mooriiától, belé avott tapló- 
jától (627). 

AVAR : [gramen aridom ; dfirres gris). Haasontalan avaiba 
taaat vet, bogy m^g tintftn ftddét (P&ni:Préd. 6. 704X A 
náraz avarban a barap sebes égéssel mindent meg eméast 
(Pázm:Kal. 143. Kx.). A mint a tfiz tiaztlt, az araidat a ras- 
dátúl, a meeót az avartól, agy bennflnket a bOnnek rosdájátnl 
avarjától megtia^ (Diósa: Tal. 200). Az avart asakg^ják, azt 
égeŐc (RákF:Lev. in.6ŐX Hitván avarát ételnek (Moolrók. 
XXnL481X 

[Avaroe, avarosod-ik] 

mSff-avarosodik : [aiesoo; verdonren]. Az én rétemen 
vakS itt már nem osak kasaálásra méHó, de ngyan m^gavaio* 
sodot (Prág:SeiÍL 1012X 

AVAS (OiMM 1136. Owas 1275. Jem. SQva Ovas 1337. 
GodPair. HLISS): [ólva proUbHa; gehege?]. Sonba Boldog- 
keoheos fylalmast es awast nem fogtak sem nem byrtbak 
(RMNy. 11308). Begeczbez awamak fogtak az vt zaamaia az 
faykkast Az warbeJy moriianak awast foglak mynd erdeo 
benyey zeoleokygfa (309. 810. 811X Az boldokeo wyffidnsqr 
barom Baskpygb él mentb. Azonképpen az badnys el ment 



myndenykare diyak bogy kaaiban taahnashan nem bodiyat- 
talott kwt kióen, de bog awMt fogtak wolna Bodokeoben art 
en nem tfavrdom, l e gecj b e ol sem thwdom mezt nem tennél az 
mak bogy awast fogattak nobia (312. 313X Eki nem thwdom 
bogy boldokeoyek awast fogtak wolna es bogy tywdst weot> 
tek vobMys (314. 315)i Erdó kettfi vagyon: egyik Bflkkfls avagy 
Ava»béces (G;ér:KáiOL IV.342. 868. nL334X IfiriraUz felett 
egy nagy begy oldal vagyon, melly Avasnak u e v ea teli k (Gvad: 
RP. 9X 

A2, A (adf WinUC. 357. JordC. 275. LevT. L193. azzok 
DebiC. 229, 271 aat lánjXX 48. Helt:Krőa H. Helt:VígK. 
27. oz, ozvc, ozcfanz HB. oz, oztb sat LevT. L104. 105. — oz 
gimils, ozcboz HE az bews, az föleles, azkappa EhrC 16. 17. 
adbalol 53. azrol DomC 14. VirgC. 121. áznak NagysaC. 63. 
azba KnlcsC. 58, 80. abbint OnaryC. 3. ad£ano, aOabat 10. aat 
ab ma^yk JordC. 729. ábra DébiC 109. 134. ISa ab Id, ah 
gonoz OBor:CbriBL 167. a* górta, a* magarazat BécáC. a* ma- 
gosoc MüncfaC. 16. aat aT belyen, a** monostor, a** pwzifaa 
ÉrdyC. 341. sat a* kivU Tél: Evang. IL408b. sat.): 1) i% ki C. ; 
iOe Hla Ühid, is ea id; er, áe BÍA [jener, der, derjenige]. A) 
[ÍBnévi]eg:]a) Kk ozvc, miv vogmac (HB).Qai legén neky atia 
azot nem tadbotiuc (KOmgat/T.X Az felele: Ola reepoo^ Ha 
aaokat akamatoc vamatoc: á eos expectare vefitÍB (BécsiC. 
2)i Ha kedeg 9m irasinac nem biateo, miképpen lúbettec en 
igeímnec? si antem illias fiteris non cnSSSa (MQncfaC. 179)l 
Mert ea aa: híe est enra (Jorda S61X Nemde tfay méltóbbak 
váltok azoknál (371X Ytelyed aaokat wram isten: jocBca íDos 
(KnlcsC 7X Mynd aac^ kik wtet kwnetik (VirgC 20X Tuica 
meg azokra kiket nem balotam (43X Maas mondást ne vaiya- 
tok egyebet anal akyt egyzer meg mondotak (62X Titeket azon 
ker (17X Keade azon gonddkodm (25). Arra iwtem bogy veled 
balyak (38X A nem le^et (LevT. L171X A semmi votea (Bom : 
FM. 549X öt iga OkrOt vettem, és azok' próbábu megyék 
(Pázm:Pr6d. 744X Igyenes mértéket tart isten a jó cseleke- 
detek s azoknak jatalnú kMtt (Cbegi:Mll 287X Hogy eztet 
a4ia meg, áztat bártea él Osten, OrczyzKOlta 73X fi) Ha 
wolamely baaz ewmaga ellen megoool, az az baaz nem állandó 
(Pesa:NTe6t 74X Abban az arában: in illó die (Fél:BíbL 20X 
Ászt oortán az betel ird le (Helt:Aritm. J.X Abból igyál igaz- 
ságot k kotbol, adót isten caánalt (Mel:Préd. 164. MF.X Mi- 
némfi kfllOmbség vagyon azok a mmikák-kOaOtt (Páan:Préd. 
IIOX Tartozónk kalózadással azok a bftnOk távoztatásáért (880). 
Azokatís az két dolgokat csak tradkáókbál tndták az adók 
(Pázm:KaL 473X 1b) [mellékné^eg :] Ki nopon emdol oz 
gimilstwi (HEX Mynd az tayban bkoao l^yralyok: in ia regk>- 
mbns (JordC 304X El meene ab berrSl : transüt inde (397X 
Meg vygazeek az gyermek az borában: m Ola bora (376X Az 
idSben: in diebns Olis (361X Az ydókben zalla wmak ygbeye 
oi bOBzam (trőyC S41bX Az nap semmit nem evek (Poemt 
76X De akoor az idfiben keade magát kiki mind fel magaaa- 
tahn: ea tempeslate (I>B0tt:8allC 6X Minoa az emiber ki nem 
véÚDBznéc: non est bomo, qni non peooet (Kár:BibL L312X 
Az adóben parantBolat méne^ (Páian:Préd. 97X A végro 
[azon célbólj (Betbl:Élet 294X S) [&, ^y c& ; der, die, das], 
Qyiya az en népemet: regat popnlnm meom (JordC 359X Ky 
az tówycz kÓase vettetót: in spina (394X Aad énnekem ab 
János haptirtanak bw feyeet (398X Te va^ a* peter: tn es 
Pelitts (405X A" my aywok (ÉrdyC 511bX A bin&knek setet- 
sege: tenebrae peocatoram (DebiC 2X Vallyon vootté valamit 
raytatoc á Titos? (Helt:ljr. Aa 4X A asent Pal es az Chríetus 
mondgiak (Fél: Tan. 835X A 17. LeoHilán Jancsi anaoiqr lóit 
vóH pápává (Páam; Kai. 684). A di^áe nyelv (MA: BíbL Elóbi 2X 
AjBon az belyen lakik (I^sny:Krón. 290X Aa a bal affSe vók, 
a meDbr^ . . (Misk: VKert 455X A felake aa a* madár, a* 
mdOy . .(446X AlcibiádeBiek ea az 6 Mme nem valatikuidó: 
I baac Alc Uwtifia (Bak«:OQni. 701 



141 



AM-AZ— ADDIG 



El^AI^IG-AKKORBÉLI 



142 



am-as {ámoM VástOuiOit 99/ U4): flle C. ípe BfA. |]e- 
, jfloe. jeDeqJL ») [fSoévileg:] Vitea&ket hagia Ariaetíre sa 
mások [a ntések] k)l haliak vala (DebrO. 12dX ViteBBt uadaaii 
boontta b amaaok iohd vadat nem leltének (175). Gergftli 
mooda neki kíh oagi te afelele amaih (214X Imes embftr tflr 
nec miaia eaii, imea vóben ho^ amaz magaangrol eaSt (245). 
Éknes arra HfffóéSk, uatí pedig nyilván mondgya (Pácrn: 
Vréá. 55). ErrM vagyon awS, nem amarrúl (Bfatkó:BGUUL 268). 
h) [meUéknávUeg:] Efen mtttíromaagot válla amas e^ £ave^ 
avoó, kfaiec éak kei fillére vala (GnafTC 89X Amas napvilág 
tno Alemider nem negyenletle aat mondani (Deon:8allC 
iSAi 2X Bsec amas halahnaaoc: istí oont potentes (MA:BiU. 
L6X Amaz napoo (25von:Po8t 136). Nézd meg taac amaf asit- 
ko8 Pizmánft (Oegl:Japh. 22). A Galalónia nevfii mesfin a 
meUyea ama nagy csata vala (LiamyiKiáa. 145). 



; : [hic et nie ; der mid jener]. Nagyob b^^cs&lleti 
az régi kerantyéni gy^ekAzetnek, hogy sem mint imes amaz 
hitetlen sseckevéssnek (Pázm:KaL 106). Emlékezetet sem ^t- 
nek aa hitHU, mellyet csak imes amaz k&i dok)gnak itilnek 
(359). Az írásnak csak egygyik caokkelye^ as as, imes^unaz 
résncA^ pwfkáltitik (MatkórBOsák. 5X Azokat sok imez- 
amas babonás oeremoniákval fillik (GKat: Válta I El^ 27). 
Régi dolgokat kezd beaéUenl Hogy amaz boldog emlékeaetft 
király fltébeo ímilyeD amolyan dolgoc tArténtenec, emezt amazt 
végeiBtée» imígy amágy voHac az emberek (Piág:8erk. 796. 
MP.X 

amarra: niac C íDiic; dahin, da darch HA. Telítéseimet 
amarra [%y] ki I6ttem (Gvad: NólTeet 104). 



: id est, hoc est, ot pata; das Ist, dieses ist, nJtmlich 
MA. PP. Megsogia azaz ehnetekbe hozza: soggeret vobis om- 
ma (NémOi 218)l W atya azaz a keral (363). Az mennyei 
tarbaz az az a hannad eg (SándoiC. 6X Vallvan 6 rayta e16 
■temek igást az az Krisztaunak sebeit (VirgC. 14X Adatának 
aegi to egie barom cai&alísok: az az Dgolnnu, Stepbanos es 
Nieolaaa (DomC 99X Az angyafamk akaralja fordithatatlan a 
ion, az as aoha immár bt nem akarhatnak (TibC. 206> Annak 
is es vette lejét, azaz hogy nűnden dolgokban igaz ogyan 
(LevT. I208X 



idem BfA. [derselbe]. Anmieliecbe ember vet- 
kMt vgian amcba g6tietic (DebiC 277, Helt:Bib1. laSX 

AbbéU, abbéli: (ad id pertinens, cjosmocB; djo sb e z ü g- 
licfajL Keerlek kegyes Jesos az béli kenoderth (PossC 8). Ab- 
bafi [igy] jaraMbaa Bfaoedonokat el8l talált (ForrtS:Cait 686). 

Addi« {addeg BécsíC. OsortCbrist 84. addég Uzoni:DRV. 
l(ja aggyg Peaü-.NTest 3. aggyk RMNy. USX)^ agyk LevT. 
1150. adxetg DebiC 81. adug 12. adtyg 97. adziglan Bom: 
iaák. 244, CorpQramm. 244. aeryg RBfNy. 11278. aecng Sylv: 
(JT. 197. aadygh BBINy. IILSa azxyk 1195): 1) adoaioe 
estenns Ver. eonaqne; so weit, bis dahin MA. 8) tamdin, tan- 
tisper Ver. so laog MA. Adsyg meg nem halok myg égik nem 
lesftk koBznldk (DebrC 162). A tyok nem ssol aocsig, míg nem 
háromsBor tagaocs meg engemet (^hiUT. Jáa 13. 88. MF.X 
Az feleség kOtdes as házasságnak tOminyireaocBglanmecczig- 
len az fl firie n (gylv:OT. L Kor. 7. 39. MF.X 12 estend^ 
kewen szabadon perelhet, de agyk nem (BMNy. IL206). Még 
amas lábát vakargatná, aggyig a galamb ebepille (Pteti:Fab. 
70. üb. ÍSF.X Addég vitetic, meg vakum meg tartostattya 
(Gb. HS> S) [tanén; doeb]. Mennyi haránt Attem mind éltig, 
de egyre asm mondottam a benedicitet> k eic a rtet aem vetfittem 
rea, es addig meg SCtom (Helt:BleBL a06X Még meg sem 
fogta, • addig mdlMStí (Decaí: Adag. 127, 185X Még aem érted 
a d<4got, s adifig belé sASDass? (191X 4) (eo, tanto; desto^ 
vm m>l ÁM has adig inkab eies : tanto magis aedifidnm sta- 
bifitDr (NénOL 383X Mygb tomib towab addeg ynkab hal- 



gattyaak nag}ol)ban chodallyaak (ÉrdyC. 514X Myg towab 
towab adyg nagyoban meg bewftyty ew yozagoa teeteraee^ye- 
nek érdemes vohaat (642X 

el-addlg : adusque MA. [so sehr). Biagával nem bir6 az, a 
ki annyira és el addig meg tOzeaedkH hogy haragiát le ne 
nyomhassa : adeo et eoosque ezcandeadt (Oom: Oih. 894. MF.X 

^Afféle : ejus generís ; derglácben art MA. Ira n&mfis regu- 
lates a aersetfis&knek kit k&uetuek a kalugier barátok, de 
nnmar a fele zerzet hanmlatlan (DebrC 105X Mostan is á 
f^le taligát neoemec Kon Lászlö szekerenec (Helt: Rrón. 62, 
Bom: Préd. 2SX As mag afféle kemény megssántatian aávm 
vagyon (MA:6aali 231X Úgy látom, az nemes vármegye tisteit 
csak egy a féle páazlinmak tartya (KeoskTBrt IIL336X 

A-f51ött» aimak-í51őtte ; ultro, insoper C. praeterea MA. 
[Qberdies]. Annak felette meegh az testem es remenaeghben 
nywgozyk : atqae adeo caro mea (xxmnorafaítur cmn sge (JordC. 
712X [Adtam bárom aranygyfirfit,] annak felette attam nekyek 
a melleth hath bokor ezewsty kapthoth (RMNy. IL57). Es 
annac fel6tte chac italra való víz smtsen: insuper et aquam 
non habét (Helt: BibL L AaaX Vágynak elegen, kik falnak 
munkától, a felett nem szfinnek az emberssóllástól (Qrc^: 
KOltH. 4X 

A-ki vűl : [praeterea ; ohnedies} Nem szQkaég OrdOgOt imia, 
mert a kivül is mmdenkor magát nwtogattya (Tess: SzMag. 
Elöb. 2. MF.X 

Akként: (ita; ao). Senki nem erezt vy bort o tfiml6cbe, 
mert a' kent az vy bor megsakasCa as o t&nlftket (MOnchC 
119X 

Akképpen: sks, ita MA. [soX Miképpen as appaatalak voltak 
zent leieknél tellesek, askeppen ferenoiek tarai azanna sent- 
segnek voltának embery (EbrC. IX Ittis majd egy a'képpen 
esik a dok)g (Pázm: KaL 6d5X Adíépen caelekedénec (MA: 
Bibi. L40X 

Akkor, akkoron, akkort, akkorban, akkorában: 
tunc; alsdann, daziimal MA. a) Isten veled va^ aoooron 
(GnaryC 68X De mikoron halálára int, akkoron Uitta (BodC. 
2X Kyment vala akor senth ferencs az helbwl koldnlni (VirgC. 
47X Kyk akoron es sentaeges agyának oth elwte allotanak (61X 
Mikoron as thenienre kelewnk as koron es megh faisonetom 
(LáwT. L342X Akort Jaoob vala hefoen ket esztendfis korába 
(Szék: Krón. 13X Noe bazaaságát aocká halászta, mert Att asáz 
esztendSs korára hagya, ackorában meg hazasodot vala (Valk: 
Gea 4X Voltanac akoor az fid&ben . .: íbere ea tempestate 
(Decsi: SallC. 17X Ackorban való sidoc (Knlcs: Evang. 255X Az 
Pródon aőllagnak elenyéssetits akkorban esik (KNagysz. 1613. 
E2X Sonte akkor [épen akkor] (MA: Scoli 6X Szmtén akkor 
(Tof : Zsolt 54X 1h) Meegh akondglan el nem bochattam (LevT. 
L316)) Ha en haza megiek akkorra légien kezén (RMNy. 
n.333X Az gy6zeleamek czimeret akkorra hagyjak, hogy neld 
meg adgyuk (Giyarm: FeL 115X Akkortól fogva mennyi nyo- 
morgatást próbált (Ramy: Mon. IlOX Ss. Péter akkor táyban 
ment Romába, mikor . . (Megy: Cowp. 57. GyOngy: Diar. E16b. 
16. Misk:VKext 224X Gsak az detség halasztatta velttnk 
akkorrAl mostanra (Thaly: Adal. L307X A pogány romai dámák 
akkor id6ben ledkában vitették magokat fris égre (Fal: NA. 
136X 

ugyan-akkoron, ugyan-ckkkorban : [eodem tempore; 
znr selben aeit]. My helen ezt A megertete wot, azon helen 
en hozam jM wghyan akoron (RMNy. 1I29X Vgyan akkorban 
eaen conocnrdiárál, másat^ illyen verseket irának (Pázm: Kai. 
353X 

AkkorbéU: ejna tempciis MA. [damalig]. Akkorbefi udvar- 
bíró TamÓGzi aram oontantalta Kdét (LevT. IL238X Az ukof 
beU k eie s B^ unec (Mon: ApoL 448X KrisEtus nundenekre meg- 



■ 



148 



AKKORI-ANNYI 



AM-ANNYI— ELrANNYIRA 



144 



tanította az apostolokat, vmiket akkorbéli állapattyok khránt 
(Pásm: Préd. 629). Akkorbéli m. atják (Bal: CUbk. 48). As 
akkorbeü ideoknek nehéa volta miatt (KO^: WoIL 320). 

Akkori: co (Pesti: Fab. IBbX Akkori idAben: Uk> tomporís 
artioak) (Pri«: Sark. 724). Akkori bisonytalan állapotomhoB 
képest (ATisk: VKert 16). 

Akkoriban: [eo fSare tempore; om dieeelbe seít]. Akkori- 
ban mikor as Rádvánt risanoBeraettem (LevT. IL374X 

Axmál : [eo, tanto; desto^ mn so]. a) Ha^al felyeb aBeretíc 
annál, hogy nem mint kellene (Helt: Bibi. I c3). Nemis vélt aoha 
oly boknd, ki aa pipát istennek neveste TÓlna, annál kttUknb 
értelemben, melyben ac b. irás isteneknek bQa aa goodriselA- 
ket (Pázm: Kai. 664). A ftldfln annálinkább is rettegtetffbb 
jelek látBnmak(Pázm: Préd.6X h) [minéí^-annál:] Minélinkább 
látatik becsflini, annálinkább hazod (Bethl : Élet 27X c) Imen- 
nél— annál :] Mennél k&sfllóc iobb Titeaec valánac, annál iidcább. 
▼eflcnec (Decsi:Sa]lC 80). Mennél fellieb inlo renden aa 
ember vagion, annál tettetosb es vesaedelmesb a gonosa példa 
(Fél: Tsn. 234). Mennél tovább várakozik, annál keményebben 
bdntet (JOly'.Fréá. 18). Mennél iobfaan vagyon dolga, annál 
inkab el mer^l aa bftnbe (HollPréd. 13X Mennél ki bátorsá- 
gosban járul 6 hoazi^ja, annál Arftmeabben meglialgattya (Mad: 
Evang. S89X De a mibeB mennél nehézben jothatzű, aat 
annál kedvesebb inéi kdstolhatm (GT^ogy: MV. 89). d) [va^o- 
tnmnSl^^nnál :] Valamennél nagyobb penig aa dolog, és vala- 
mennél kdzellyébb járni aa emberi boldogságboa, annál saor- 
gahnatonabb tanácskozás kivántalik (Tóin : Vigant 12). e) 
lmentíH--<mndl':i Mentfii tooab halastia, annál . . (Mel: SaJán. 
222)l De metM neheaebb, annál nagyobb bátorsággal kell 
venned (Mik: MolN. 177. $2). f) [mmnytveí— onndZ:] Ifinenél 
k>nkab neuekfidnek aa aiandokok, annai ionkab neuekMnek 
aa aiandokokrol walo aamadaaok (TihC. 121). g) [vUg— annál:] 
Migfa ember nemesb: annál kedvesb aolgalatya istennek élewtte 
CrihC. 265). Az ho migh najpb der na^ : annál ionkab fenlik 
es feyerb: ngian ez5nkepen migh ionkab aa tyz testet na^ob 
sanarosagba tailya: annal fen8sb zyaessége istennek él&tte 
(KazC. 147). 

Annálfogva: [qoamobrem; daher, folgfich]. Annálfogva 
rendeletem teQesftését mindenktnek i^ánkmi (MooOkm. Vm. 
323). 

Annyi {anné BécsíC. 14.'MfizichC. 43. osanneat 125. azonneiai 
154. annee JordC. 45. 721. ÉrdyC. 6. anny 522. anne ComC. 
43. 155. VirgC. 5. aiwra 16. 82. 36. annet TíhC. 21, annee 83. 
anncra Tel: Evang. 1.271. anneat Szék: Zsolt 158. anni Bom: 
Préd. 62. anni Decai6:Préd. 34. Kár: HU. 1.168. anmra 97. 
120. annien 379. anni^ onntra Szár:Cat B3. annijai Kulcs: 
Evang. 220. anmat Zvon:08Íand. 222. azanna sentseg EhrC. 
1. annya bewn 32. atóat MüncfaC. 92, 154. anna vtfaa wohia 
PeerC 97. anna DObiC. 295. anna TelC. 244. onnyat ÉrdyC 
558b. onnyat Magy:Nád. 39. onnyan Pázm:KaL 625. azannyera 
EhrC. 41. azanny^ban 108. aéáe PeeiC 156. aááet DObiC 295, 
annie OEor:Chri8t 170. annye Kem:Élet 59. annyit Uaoni: 
Dáv. 157) : tot, tantus C. ao viel, so gross MA. Annyin, oly 
drágán: tanti, tantidem; so teuer MA. a) Annya bewn: tot 
peocata EhiC 32. Mond megh, ha anneen attatok el az 
meaftth? Aa kedeegh monda: Vgyan anneen (JordC. 721). 
Myre keseel anny sokayg (ÉrdyC. 566b). Atyámfiának anne iot 
nem akartam mint enmaganmak (VirgC. 5X Anne sérelme es 
hite vala ez zent atyahoz (42). Anni nagy zeretettel (DomC. 8). 
Annera jnt, hogy caak neae imperátor (Mél:SEJán. 419). Nem 
odot vala anne soc fiale (420). Kibewl anny merne jártak rab- 
ianya tfaemrewkkewk (MonlnSk. IILS5. MF.). Valameny vers 
ebben az históriában va^ anni bftks értelem es tanúság 
adatic eaekb6l (Decsi:8aUC. Eiöb. 5). BIeU annit tesaen: qood 



est interpretatum (Fél:BibL 2). Annyiba jutott a dolog, hogy 
. . mindgyárt prédája lészen a gonosaoknak (PáBn:Préd. 24). 
Rendel flzoUoc miodenec felÓl annyi rfivídenia, á mennyire . . 
(Zvon: Post LlOO). Annak előtte, hogy Budára Pestre bírták az 
fiűiit, oda is annyi szerént adóztanak (TOrtT. VLISO). A sereg 
utánna tódul, mmt annyi oktahm barom (Fal:NU. 354X Miért 
vokiának annyi ssámmal itten (NótPM 39). h) Két annyi: dup- 
lus C zweÜach MA. Tiz ani^: decuplos; n^ annyi: qoad- 
ruplns; négy amqnszor: quadmpUcato C Zaa anneiat vezan 
(MflnchC. 50). Zaaa annyt veaen érette (JordC. 415). Meny ket 
anóera (368). Gymelcaeet aggyá, nemef zazanneeC, neme? hatfa- 
wan annet (^94). Ket anywal ttarUrnyk (RBINy. n.20X Fél annyt 
tészen (Helt:Aritm. O). H§t annit kell adni: reddet septuplum 
(Kár:BibL L605). Négy annyit adok (IIIy:Préd. II271). 

[Szólások.] Ha Cupido a históriába keveri magát, meg ne 
ártson. — Minket ne féltsea — Annyi mint az tehát O^al: 
TÉ. 632). 

am-annyi: [tantos, tot; so riel]. Ennyi vagy amanpyi ideig 
(Bar:88BdcBá. 228). Imennye S4unannya miset kioannac ertec 
mondhatni (Magy : Nád. 34). 01 válthatta ottan az ember a népekre 
vetett adónak sdbnát, a beszedett ezQstnek annyi vagyamannyi 
ssáz ma'záját (Mohi: JÉpQL 350). 

aa-annyi : cc Az anna sentsegnek voltának embeiy : tan- 
tae sanctitatiB (EhrC 1). Azannyera félemeletiét: tanto spatk> 
(41). Gimólő^ zaz azanneat (MOnchC 125). Tizendt páter 
nostert es azanne ave mariat (PozaC. 15). Zepseg5m eU bennem 
az annera meg alut vala, vgho^ . . (Nagya<7. 87). 

Sgy-annyi: [tantumdem; ebenso viel]. Annak ezeken igas- 
sága egy-annyi, mint valamely embernek az 6 nyilából ki vesze- 
kedett juhokon (yere0m:Tanácsk. 119). 

nieg«nnyi: totidem C. tantondam; eben so viel, gend 
80 viel MA. Megh annee zamw kos: qjosdem nomeri arietes 
(JordC 168). Migd megaoiqri authorit adhatnók (PÓs: Igaza 
859X Az alkalmatosságok meg annyik a mem^ e világon 
vak) tórténhetft dolgok (PP:PaaA. 105). E^ két lépést tesznek 
élAre, meg ani^t hátra (BTikrTdrL 439X 

Annyiba: [adeo;.so sehr]. Cbristus nem anoyba tíltya az 
sirástul, mint hogy az kmendA fel támadással vigasstallya (Kulcs : 
Evang. 498). 

Annyiban: eatenus C. MA. [insofem]. EkAk csak anneba 
támadnak fel: aminebe leznek az testnek ek&negere (KazC. 
190). De midfin Atet aa istenben ssemléllyiük akkor 5tet nem 
annyiba gondollyuk a mennyibe ellensegfink, hanem a menyibe 
felebarátunk (GíyOngy: KVall. 256). Leány annyébsn, hogy ara 
nem volt (Kern: Élet 42). 

Annyicska : tantnlns MAI. [nor so viel]. 

Annyig : [tamdiu; so lange]. Annyig sem ssenvedlek titeket, 
a mig . . (II]y:Préd. IL482). 

Annyira: tam C adeo; so sehr MA> Kiki mend anera 
na^b mohon az bAldesegnec kostobisat vezi, valaki meóere 
eresben eraekeéseget meg Aomorihta (VitkC 8). Ártatlan eletet 
viselt Anera bogi erdemle cristnstul Itallani minden byneit meg 
boczatnak lenny (VirgC 36). Kic cbac annera is tudgyaoac 
deákul (Helt:BibL Ic). An^yera testben kinzat^ (Bom: Ének. 
32). Az isten annyira keméoy volt (niy:Préd. 1.4). 

el-annyira: osque adeo; Ins dermassen MA. A sz. tra.«i 
meg homaiiosíttatot el anmra, hogy . . (Fél: Tan. Elfib. 2). El- 
annyira szorgalmatoskodván (Zvon: Post I.531X Elannyira em- 
telenkednec: adeo denpiunt(Com: Jaa 188X EhmQyininémenyec 
ea világnac hivságában merfiltec, hogy noha ugyan valdban el 
hadgya is Aket, mindazonáltal ^ kivánságockal ez világot el 
nem hadgyác (Prág:Serk. Elfib. 4U 



... -^ 



145 



ÚOT-ANNYIRA— AZÉNT 



AZÉRT— UGYAN-AZON 



146 



tiSSr-^miyira : adeo C tantopere; so sehr BáA. Feldyndwlas 
len, rgy anoeni hogy : terrae motuB esstitit ita ut (Jor^. 764). 
Ax egbees tacaa ffel reeseoe ^g aoneera, hogy meeg Valería- 
Dos oda fntfana (ÉrdyC 837. 561). Nyugodalmat adót az én 
wram, vgy aonira begy sohoi semmi ellenségem niutsen (Kár: 
Bibi. I.S06). Ugy annira nem tamaxkodtanak aa páterek ez 
Ulyen kAnyvekbAl vetet bizonsagokra, hogyha valaki ellene 
saoHolt, ngyan nem oltalmaztak azoknak méltóságát (Gyarm: 
FéL 172)l 

Axmyifloor: totSes C. so oft, ao víelmal MA. Valaky ez 
ymacfayagokath megh monghya, papa en^iedeth thelyes bo- 
chwtb annezor menyzer megh mongya (PozsC. 32X Annyiszor 
meg kellett njitani (Pázm:Ka]. 740X Az biblíAnac kétszer, és 
az (ficüooarianmakis meg annyinor vak) kiboczátáfla (MA: 
.Scolt 6X 

AnnyiTal : tanto C MA. [um ao viel, dealo]. m) Meneuel 
fevllyvl mnl myndeneket nemességei, anneual incab erevkevdyk 
magaft m^galazny (MaigL. 22). Azért az úr iaten, a mennyire 
halaariya, annyival meg^llytMrfttya a.gonoaK>k bflntetéeét (Pázm : 
Prid. 29X Méllyéket annyivat-ís inkább helyeseknek lenni litom, 
hogy moit ^joamn hozták hírét (RákF: Lev. L616). b) [m«ny- 
ny tg ef an nyival :] Meneoel inkab az fvfidbe magát bochata, 
anoeaal inkab zwidaeget beaeben agya (VirgC 65). Maiía 
meoenel nntsegesb volt mendeneknel, annenal |nkab kellet 
evmagiBt meg alamy (OoroC 15). e) [mennyire^annyivcd :] Az 
vyz menyere eresben foly annenal hamarab lezal (WtnklQ 
145X 4) (flMfyfiéí— annyira/:] Mellynél tObbet munkálkodik s 
vét, annyivá] tObbet reménl (Nagyari: Orth. 101). •) [mama— 
amtifnalz] Mennél többet iarik, anéinal inkább azomiofaozík 
(^yh'.Ur. mnX Bfennel latrabbal caelekedett, annyéval ha- 
tomgoab (DeGBÍ:Sa]U. 27). f) [men^d/— onnytvo/ :] Mentfil k5- 
zeleb leoEflnC) anníoal gyakrabban saenoednec (Bom:Préd. 8)i 
Mentftl t6bb példáia volt, ani^yival terhesebb az A igye (Tel: 
Evang. L108). Mentftl világoasab, annyival alkolmatossabb (MA: 
Tan. 1304X 8) l"^ — annyival: Mygh nagyob wa^, anoeewai 
ynkab myndenben meg alazyad magadat (ÉrdyC. 121b). Myg 
tyztabban es egygyvgyevbben enekle^ annenal jnkab kednes 
lees evneky (HorrC. 254X 

Azra: 1) istac» iUac MA. [dahin, in jener ricfatong]. Aira- 
Mé foráolék (NótPM. 21). 8) (ad id, ideo; dazn, darum]. Ki 
fatec te hoaád arra hof; ezftket meg mondám (GuaryC. 56). 
Arra wagy en twlem meg hyrdetetfit, erre iQrlettettel az zepló- 
telén ig«thid (ÉrsC. 28X 

Attól: (eo, tanto; desto, nm so]. a) lmentlJl''-aüól:] Mentftl 
rftvidebben adhatunk vahumt eleibe, attul kftnnyebben meg- 
fqg^ia^a (Tel : Evang. EMb.) Az kamoraaEéket mentftl mkab 
itgattyac attól inkab bftdfieb (GomBal. 46). Mentftl jobb bort 
iszol, attál lesz Jobb véred (FBlv:8cbSaL 11). Mentftl jobban 
világoeo£k, attni inkább oszfik a sötétség (Fal: SzE. 556). b) 
\»ffmyÍ9el^atUl:] Mert meneuel nagyobban evtet valaky igye- 
keosandyk kevnetny: attól kevzelb lezen ev hozza az lako- 
dabdba (HorvC. 251). e) [mmt—attál:] Es mint inkában ezt 
elbalgatvan akki felyeb hagand, atto meleben ent alab (Nagysz. 
C. 22). 

Asalatt: [interím, interea; unterdessen]. Akartam hogy 
eu nálam Iwt voba az alath (VirgC. 8). 

[Aaaldtt^] aimaJc-előtte: [antebac; vordem]. Annak elevtte 
moodatyk vala nyulaknak zygeCenek (MaiglA 4. Helt: Bibi. L 
A3l Annak elfttte elftbb mondotU Dávid (IWy: Préd. n.22). 

Ajiánt: I) (ita; ao]. Az ^ tizt^gbe ammynt azentfa elwk 
<Konq:8d?ál. Elftb.X S) (eo, tanto; desto, um so]. Miként 
urakhoz hallgatnak vala, aa^t t0bb kenőcsei áldoznak vala 
(RMK. L79X Látá hogy még továbbá v{na,aaént nagyobb kArt 
valbuia (152). 

M. VTSLVTÖRT. 8CÓTÍJI 



Azért (aeerel DebrC. l32. aziri Ozor:ChrÍ8t. 15. atérUm 
Helt: Aritm. 7. Cis. A2. Ver: Verb. 188. azerthan LevT. 1.106. 
386. MA:8caIt 978. MA: Tan. 161. azyrthen RMNy. IL198): 
propterea, ideo, ergo MA. [darum, daher^ Tegyetek azért: íadte 
ergo (JordC. 361). Azért mondom ty nektek: ideo dico volns 
(371). MykoroD azért ezt haltotta vona iesus, el meene ennen: 
qnod cum audiflBet J. secessit inde (358). EJa ergo advocata 
nostra, azaz no azért my zouk zolo (DomC. 274). Az vtólsó 
tetten eggyet, az másodic pedig tészen nyóltzuant, tészeu 
aaérton nyoltzuan eggyet (Helt: Aritm. A3). Valaki azért nem 
azon fárad: házasság-törftje az isten igéjének (Pázm: Préd. c). 
Bllvel azért kárhozattál nem akaija ostorozni az igazakat: az 
igazak bftneit e világon ostorozza (33). 

1. Azon: [illac; in jener gegend, vorflber]. Ket vakok 
ylwen az vt feleu, hahvan, bo^ Jesus menee el azon : andiemnt, 
quia Jestis transiret (JordC. 418, 59dX Azon giakorta vadászni 
iar vaU (btv: Volt. 5. E^t:IgAny. 158). 

8. Azon (oMon EhrC. 26. ComC. 69. KBártf. 1583. O^.): 
1) idem C. ille ipse MA. [derselbe, dieselbe, dasselbe]. ») 
[fftnévileg:] Melyet en tartottam ty es azzont tarczatok (EbiC. 
25). Nem de az hytetlenek es azont tezyk (JordC. 368). Myne- 
mew meertekben meerendfttftk azonnal meeryk hattra tynek- 
tek ; vala mynemw yteeletben yteelendfttftk azonban yteltettek 
(372). Azont yzom ty veletek (440X Az wr isten aggyon tynektftk 
azonokban egymáshoz vak> értelmet: det vobis idipeum sapere 
in altemtrum (ÉrdyC. 8bX Az fyw azon, ky az atya es nem 
mass (114b). Kftzeel temethneek az ew mesteréének coporsoya- 
hoz de ne azomba (556). Előszftr meli embert hoza küldet 
vala, ismeg azont hoza valaztota vala (Istv: Volt. 14). Az Christua 
istensége szerint azon es egy az attiaual (Fél: Tan. 252). Miczoda 
czauargo tudomani ez mely egazer kftlftmbnec maszor azonnac 
mond valamit lenni? (Bas: Credo. 126). Valanúcsodában talál 
az halál, azonrol itél-meg tégedet a InnS (SBalog:TemK. 67). 
Az miket éintettec, azonokat el is ronthattyác (MA: Scult. 20). 
Meghíggyétek, most is azon az isten (Hialy: VÉ. L58). b) 
[melléknévileg]: a) Azon fráter: idem fráter (EhrC 66X Azonn 
széket ftli: eandem catfaedram sédet (BahCtfsk. 386). Azon 
szempillantásban, mindgyárást, hertelen: ex tempore (Com: 
Jan. 162X Azon órában el tiaztnhi: confestim (MA: Bibi. IV.9). 
p) Szaiában gyónáa, cselekedetíben merő azon alázatosság (Lép: 
PTttk. 1.188). Merft azon acent igaság a szent írás (Matkó: 
BGsák. 209X A sok izsadás a testnek merft azon ohraaztása 
»4)ádgya8atása (PP: PaxC. 120). Ne mind azon tréfilt (Fal: UK 
404). Olyly kevélyek, mint ha mind azon régi hatalmas romai 
pol^k volnának (Fal: TÉ. 780). y) Akkor nyúzott marhából 
mess edgy szeletecske búst, azon jó melegen kftsd á fí^os 
szemedre (PP:Paxa 51). Az(» hevenjjében (Fal:TÉ. 640). 
8) [ille ; jener, Jené, jenes], a) (fftnévileg :] Az ^li varjak a 
tsókoknak tojánt felhajhásaszák és megisuRák, sftt aaonokkal 
viaskodni-is aaoktak (Miak: VKert. 497). Valóban nagyságos 
ember azon, a kinek sok ész, és gazdag tudományú bftltseség 
szolgál (Fal: UE 371). b) (melléknévileg:] Azon végre tzéloz 
minden e világon, hogy magának s másnak lenne abból hanon 
(Misk: VKeit 18). A szó-beaséd kftzben fordúla elft F.-nak az 
oktalan állatokról íratott históriája, nagy kivánsággal említ- 
tetvén, ha (valaki azon kftnyvet magyar nyelvre meg-fordí- 
taná '(16X 

ugyan-ason: [idem; derselbe, dieselbe, dasselbe]: m) [fft- 
névileg:] Az kegyesség vgyanazon ky az hrgalmassag (ConiC. 
154). Vgyanazon uagy : idem ipse es (KulcsC. 142). Vgian aszon- 
rol szol eamet (Szék: Krón. 63X A tftb pastoroknak is az ft 
peldaiát kel kftvetni és ugyanazont mhrebii (Tel: Evang. IL118) 
A mi elégséges ta igazuláshoa, ugyanazon elégséges az fldvfts- 
ségnek meg-nyerésébezis (Pázm: KaL 754): Nem flzol mas azon 
kiuftl vak} Bzautofftldrftl, hanem vgyanazonrol (Eset:IgAny. 53). 

10 



147 



A20NBAN-AZONKOZB£N 



AZONNALr-ÁS^IR 



148 



b) (melléknévileg :] Wg^anason helyeo adnak meg wr isten- 
[nek] ew dragalatoB lelkeket (ÉrdyC. 338). Wffln asBon kerei- 
tyenek (DebiC 479). Vgyanason napon (CoroC 219). Ugyan- 
ason tiadelet kivántatik a képeknek mely axoknak, kiket aaok 
JefEyecnek (Ckegl: MM. 46). Luther vig lakám atán o^yanaaon 
étasaka megholt (207X 

Asonbaai, asonba: 1) interím, interea; unterdessen, in- 
Ewiflchen MA. Eb hogy nagyon keBergene^ asonba elwegeaek as te 
deum landaniuBt (ÉhvCL 551). A gasda, mikor meoae ntra akar 
indulni, hamar megtérésének reménységével Mztalja hooíá tar- 
tocóit ; és ha asonban galyiUyok tOrténik, megtanilfa mint 
kell annak eleit venni (PásmiPréd. 6Í9. MF). Talám aa itten 
a várat is asonban késben a^a (RákF: Uv. L59). 8) [at, 
autem, taroen; indeann, aber, doch]. Asonba ^ el inta imada 
ftet: at üla venit (OÓbrC. 804). De asonba snnor nagyob 
elftmentet lattyac as Gristus igeienec as hahóra alat (Born: 
Evang. 1454). E^nec ha eleit nem veszed, heaban folyamodói 
as tfiraenire, ha asonban meg esik: hoc, nisi providerís ne 
accSdat, abi evenit, frnstra judida inplores (DecBÍ:8al1C. 41). 
Mivelhogy asomha a hasiaknak húsok lágyabbak, de ásómban 
tisstátalanabbak-is (Misk-.VRert. 9X S) protinns, oontinao; 
eilends MA. Eb asombsn kakas inekle: et oontinao gallos 
cantavit (DObrC. 437X Es asombsn el idvenek ^ taneátvani: 
et oontinao veneront (485X As onság kára ssás eser arany 
l^nne, csássár ast két esstend^^ben letOnne, Ötven eseret ásóm- 
ban le tOnne (GOrcs:Máty. ÜL MF). 

Azonféle : [ejnsdem generís; derselben art]. Ason fele 
myvtes vala: cgosdem erat nrtificü (JordC. 769). Ason felee 
dolgok (798). Ha valaki seremy borokat meg bont, tehát 
egieb féle borual meg ne tftltliesse, hanem ismeg ason feleuel 
(RMNy. 1L3). 

Asonhelyt (azsonhelU Helt:Mes. 109. a«mAe2^ Ssék : Krón. 
217. PethA:Krón. 28. 28. axownaid LevT. L316. oíonheUn 
215, 216): actutom, oontinao, protinus PP. [auf der stelle, 
solbrt]. Bfihelt meg látta vóbia, aszonhellt meg ismeré a 
pásctort (Helt:Mes. 109). Mihelen a cseh király meghallotta 
vala, hogy Mátyást válasctották vala, azonheH asép ásóra fbgá 
Atet (PiethA:Krdn., Magyar Nyelvészet y.453X Gisla ason helt 
Sebost Nytrába bocsátá (Pethö: Krón. 23). Hahrán e dolgot 
Aba király ason helt Austriát el rablá és el égeté (28). 

Ásónként : [similiter, Ita ; ebenso, so]. Miként meá6en es 
ásónként i8ld^: sicut in caelo, et h terra (MttnchC. 23). Vram 
legyen mi raitonc te irgalmad ásónként, miként benned remén- 
kettők (DObrC 71X 

Aoonképpen : 1) itidem C. perínde, similiter; gleích, glekdi- 
falls, ebenfiűls BAA. En es solgalo lanimmal asooképpen b&t&- 
15c: et ego cam andUis meis similiter jejanabo (BéoáC 59). Ason 
keepen teen: fedt similiter (JordC. 416X Minekflnk-is adnten 
asonkepen liirdettetet as igeret (8Bár:Cat Q. Holott as A 
életét bttdosásnac nevesi, asonképpen énis éloteomec essten^ 
deit merft budosásnac mondhatom (MA:Sciilt. 3). Miként as 5 
hivatalában meg&rista, asonkepen meg tadgya ótalmasni (823). 
Valamint hogy a mi ssftleinkben a vad-kanok nagy károkat 
SEoktak tenni: asonkepen Júdeában a rókák ssintén asont 
tselekessik vala (Misk:VKeit 161). 8) pta; no]. Asonképpen 
volt keüemetea te eletted (JordC. 387). Asonképpen táplálj 
vala eeleteet (ÉrdyC. 339b). Asonképpen a na^ tystesseeggel 
el temeiteek as sent egyhasban (341). A sídoc is, miképen é 
tudomány meg ielentette vala, asonkepen Bfibik)niaba vitettete- 
nec (Helt: BibL U4). 

Aaonkősben interím, interea C. unterdessen, inswischen 
MA. Mert asonkeebe ylles kesekuala yevmye: qaia interím 
lile tardabat venire (EhrC 15. JordC 605). Nem illik ssiueben 
igásat érteni, es ason kfisben mas tettetni iFél: Tan. 344. MA: 
»culr. 8). 



Asonnal (aetmnan LevT. L268. 816. Lép:PTak. U80): 
confestim, e vestigio C. eilend, ungesMumt, von stand an MA. 
Asoonal kywe salla as vysból : confestim (JordC. 362). Aaon- 
nal el hagywan hw habyokat kŐweteek hwtet: statím (364). 
Asonnal megh nyttanak aytoy : illico apertae sünt (765). Leg 
aaonnal meg álla a d5g halai (DehrC. 139X Ah papnak mulató 
hasa leg aaonnal e\á6]e (224). Semmi oly dolog nom eshetik, 
hogy asonnal á miasehes nem folyanmanak (HollPréd. 20) 
Mr helyen vtasssa térflnk: azonnal megh ssfinik as tévelygés 
(Alv:Itin. 189X Alig kezdették tanitnni as igás romai és apos- 
toli hittel ellenkezó dkkelt, azonnan mindgyart ellenek állot- 
tak (SzentiviYerBeng. 8). Ha spahiánknak szolgái kOsinkben 
jű, asonnan hasunkra fltnek (ErdPort 62). Vö. asonhelyt 

AaonoBt : [?]. Ha Ketek Jobb tuiácsot ad ennél, (Mmest 
asonost maradok (LevT. L105). 

Aaontól, asontnl : 1) [statim, fllioo, subito; sofort]. Pnan- 
óola bog el vynneyek: asontol keeth i^k ifiwenek (SándorC. 
29). Myhelt be jeowe, aaontwl ast nekownk meg^ jelented 
<BMNy. 11.122). Mihelen mek ertem as k. leaelet as saladia- 
ert asontol érte leég \\ék] (LevT. I.385X Mihelyt elkéssOl, ason- 
tol kflldOm (IL221). Mihent as tMc as fi hilfam kesd haytani 
aaontul el vesa birodahna (MehSsJán. 509). Mihelyt meghal, 
asontol onsággyfllést hirdetnek (MonTMR 1V.91). Mihelyt es 
levelefaik megvivő kOvetink megérkecnek, asontúl megindüjuk 
5ket (TOrtT. IV. 212). Oly dolgodat mondom ki, melyeit 
tégedet as király asontol fel akastat (SalMark. 20X ft) [postea, 
moz; dann]. Qnrat fftiet el metoen á t/^mlAcsbe vetee, ki 
asontol hasa hiuaU as Justinianost (SBék:Krón. 137). KdrOsi 
bírák uraiméknak és asontol Kerekgyártó Miklósnak adassék 
es levelem (MonTME. L178. EsitP:BSEfis. 21). 

Axonság: pdentitas; gleichheit]. A kigyo as embernek as 
istenvei vak> asonssgot igért (GKat:Titk. 62). 

Azóta^ asolta: ex eo tempore MA. [seitlier]. Asoltáti'il 
fogva: ez eo tempore MA. Negyed napya hogy wartfaalak, as 
okba semmit sem &ttem (TelC 296). Soha az olta fogua e^ 
napnál tooab nem mulat vala: neque postea in nllo loco amplios 
uno diemoratus(Decsi: SallJ.63). AsútátiU-fogva(Tarn:SEentB.95X 

AsutAn, astán, osatán, annakutána (osttáng Mon. 
Okm. yLl20. atztánrtan MA:8colt 98, 190. MAtBB. 147. 
ontánon Helt:Aritni. A5, C6. otttm 8ándorC 6, DebrC. 77. 
onton Tel: Fel. 17. ACsere:Enc. 152. ozth LevT. 1.105. oszt 
n.55) : postea, dein C. deinde, demoeps, tum BfA. [dann, naeb- 
her]. Asután hogy: postqnam; nadidem MA. A) Asvtan se- 
reimnek erewsewduen ewkett tyztelynala (EhrC 70). Kibfil 
ostan támad perpatuar (GuaryC. 67). Myvíéí sóznak ostati 
(JordC. 365). Elesteeb meg kfttdcendy as er^sset as vtan hw 
hazat el bytangollya (390). Annak vtanna el megyén vala as 
my\'elev hasban (MargL. 19). Egiser mikoron lesus, as vtan, 
hogi lanos meg kerestftlte volna iarna ot . . (DebrC. 3). Egeb 
wysagot nem irhatok mást kegelmednek, asvtan hogh el 
ment Memhet bek (LevT. L153). Ettól tamadanac ostan a 
nemetec (8Eék:Króa 8). Qiótftrtők&n as kódok el keszdik as 
égibe giólest, melliek osstaiian as deli szelektól el ÓMúottetnek 
(KBécs. 1572. Ev). Aunakntánna elménénec: post haoc abie- 
rant (MA: Bibi. I.52X Ha azért annak-utáuna Aiitidiristnaaá 
váltostanak; három as kérdés (Pázm:Ka1. 661). b) Akkonm 
astaan ewrwl (Érd^C. 597b). Azután osztAn roá kéiujzeiiték 
as praedikátorokat (Pásm: KaL 351). As vtan osstAu tadoma* 
nyoknac m vegeseaeknec óssue \'eteset hosum el& (Ent : 
IgAx^r. S93). 

Aasal: [tnnc; da, dann]. Haliám mintha valami óraperce^ 
gést liailanék, assal vetem ssememet as omloiira, hát as 
zsebbevaló óra ott vagyon (Has. I.282X 

Á2rJKi [hnmesco, madesco; naas werden], As w ruhaia 
nem azot vali (VtrgC. 108). Tejben vagy borban ásott keuyc*- 



149 



BE-AZIK-ELrAZLAL 



FÖLrÁZLAL— MEQ-AZSAGOL 



150 



ret enüc (PásmtKal 888. MF.). Ázot az aeemedb igen Mv 
kfoyvektai (Zrínyi IIlolX RAm borAI, ázik orczám [Theoge- 
nesnek] aok csókjától (Qytktgyi Char. 113). Azok, fázok, izzadok 
(Amadé: Ven. ÚS), Jó BataToa, tsak tzírkál éltébenn, más ég 
alatt ázik, fiizik (Orczy iKOHSz. 22). 

be-ásik: [madefio, penetro; nass werden, eindringeo]. A 
föld Térrel be azot vala (Decsi: SallC. 88. MF.). Bántja szere- 
lem hagymása ; és szivébeo mérge ennek úgy béáza, hogy attól 
elméié majd meg-is ádáza (GyOngy: Char. 25). 

el-áalk: [madefio; dorcfanSaBt werden, tronken werden]. 
A víz myátt az egész hadnak élése és partékáya elázék, és 
elvene (P^tfaótKrón. 6.2b. BiF.). A ki a borral t\gy el nem 
ázik, nmit a Bachos ttailói (Fal:NE. 117X 

mSff-áak: oommadeo, hnmadeo C. [nass werden]. Meg 
ázik az asyy kenyér az vyzben (PéldK. 2). Elmézd-meg egy 
keresse a bort, roelytól meg-áztál : qno mades (Kál^: Bibi 
235. Zrínyi L109X KOnnyfl az megázott resricetó és bortol 
tántoffi^on gyóaedebnet venm (Prág:Serk. 239X 

Áaalék: obsoninm PP. [zuspeise, zngem<lse]. Minden aza- 
legfaft elég a so (VitkC 54). A jescdták ázalékot-is temek a 
kenyér mellé; a bort-is inkább szeretik a tiszta víznél (Pós: 
IgazB. LdSex £1 hagyván az testi gyftny^rfisegnek azalekiat, 
Hokhmk keméqy ekseégfaes (Lép:Pr»k. ni^74X A böjtben 
minden levestól, avagy ázaléktol megszfintenek (GKat: Válts. 
L1070X Nemhogy aa hadnak lOtt volna húsa, vagy egyéb 
ázalélga az kenyéren kivfil, de isten ta^ja mint éltem magam 
is (Moolrók. XXIIL181). 

[tteSlások]. Kenés aszasalékért hoazszu bánat (FortSzer. Nb). 
BizoáBt benne vessed bizodalmodat es el veheted az hns asz- 
flzalékiát (N3bX 

Áxaléki: [fiquidus; flflaág?] Sem. temient sem azaleky 
áldozatot nem tStteel (KrísztL. 5)l 

Awalákos : jorulentns MAI. 

ÁbIaI: [rigó; begiessen, befeuchten]. Hogy az vr isten 
városa áslalo zent igének tisztaságos folyását irégységból el 
rekeztenék (B^ie ]stv:ApoL 1599. MF.). 

el-áalal: cc [A sáporesft] kOrOs kOmiQI mind el aziala a 
földet de az ó oetese zarazon marada (DebrC. 169). 



fÖl-áslal: deglutiiio C. [aufweiclien]. 

Azt: [bnmecto]. Asztom: ich netze, ásztani: netzen, Adámí: 
Spr. Kenderazton, pisdna (1262, 1293, 1295. MF.). 

meg-áat : cv3 Oltessék el száraz napon, minekutánna a földet 
megászták (Upp: PKert. 142). 

Áztat: humecto MA. [einwekshen, begiessen]. Folyó vizben 
asztatott: fluviatos C. Ky [vér] az S mhait vgi aztatah oly 
mint vgian vízbe nyomtak volnah (WeszpC. 60). Veres veríta- 
keuel aztota az ö ruhaiat (118). Nem árt eaokáért a borsos 
étec, és a ió bor, melybe áaztoitac tárkony gySkeret, gyOmbért 
(Cis. L2). Nedvesitic, asstattyac (Gom: Jan. 47). Ollyan ember, 
a kin se a szép tanács, se a kfJnyvel asztatott kérlelés nem 
fog (Fal: NE. 37)l 

mSg-áatat : tingo C. humecto MA. [einweicfaen]. Meg azta- 
gya az azyv kenyeret toí vyzben (PéldK. 1). Ved á bisahná- 
nac vizét k kit borban meg ásztattál és sauanyntottál (Mel : 
Herb. 106bX 

AZ8AO: rutabulum C. fnraarios contus PP. ofengabel, 
ofensteeken MA. Asaggal elfltni a tüzet : conto versaie fnmaria 
ligna ; mit der ofennite das íeuer bin n. her kehren PP. Asa- 
gon járó boszorkány: vohitica PPBl. Szén vonó, asag, pemet: 
mtabalnm (Gom: Jan. 83). I^talia, az az wyos A, mert mint 
egy asag wy ollyan á szára (Mel: Herb. 51). Az tyúkokat 
asagual szurkaid meg karaczon estin az úlftbe, hogy toyianac 
(Bom: Evang. IV.855. MF.). Haragk>kban megh az feleseghek 
aaaghiaitís mind az íeiehez verik szeghennek (Bal: Egia. 7). 
Nem illendő vitéz, valamellyet adaggal haytasz ki az tfts mel- 
lel az hidegre (Prág:8erk. 6(X)). 

[Szólások]. Ha nem flihettenek az lapáton Öljenek az 
azsagon (MonTMR V.483X Nem ftihetél a lapáton, s-immár 
az assagonnis f^szkelMn^d kel (Gsaegl: Japh. 218). A ki szeren- 
csének földOn kerfiltében, vág[y]ott nagyobb poiczra lapáton 
ültében, érvén [fölségéhez mtve OriUtében, jutott s Olt asagra 
fefe SEédflltében (Koháry:Ver89. MF.X 

Aasaffol : verbero SL [mit der ofengabel schlageo]. 

meff-aasagol : cv Távúi járj háaoktal, mikor vallásodat 
kárhoztattyák, mert meg asagobak (Gaee^: Tromf. 396X 



10» 



B. 



BAB : fába, fabulám, cyamus C. [bohne]. Babbal tellyes : 
fabaríus; babbal vetett mesd: fabalia; babból vald, babhoE 
való : fabaceua, fiiba^ua, fiibalis PPBL Vannak oly marczonak, 
es vilagban> magokat fewlwtes [igy] gyewtrik, es nehecen, ritkán 
való babual es nyaualyaa árpa kenyérnél elegedhetnekh megh 
(YirgC 129X Hozánac babot, lencsét (Helt: Bibi. IL214). Terem 
borsó es bab (Valk: Kár. 48)i A bab ax ó gyfimóltBeit két fele 
nyilo hfivelyben termi, mint a borsó is (AGsere: Enc. 239). 

[SzóláBok]. Egy babot nem adnéc rayta: ne crepitii 
qnidem digiti dignmn BiA. Ast akarják, hogy ai írás magya- 
rásattyában egy babot ne adgyunk az Bt. atyákon, mert em- 
berek voltak 8 meg csalatkozhattak (Páan:KaL 668X Taao 
egy babot sem adnéc a jesoita írásán (CÜEegl: Japh. 140X Te 
sem tuttál semmit oUyat reá felelni, a ki csak eggi babot 
érhetne is (Bal: Oslsk. 144). E^ babot nem érne minden 
kftlsó békee^ftnc (GKat: Váltai ai236). Hadd alább jó szás, 
mert nem babodban találtál: jobe acta proclivia, non 
enim inter centaoros versarís (Decsi: Adag. 237. Kisv: Adag. 
256). 

[Közmondások]. Az babot sem az lenéiért fSzik : papyri fruo- 
tns non postolat magnam spicam (Decsi : Adag. 188. MA.). 

dlaznó-bab: altercum MA. PPBl. [saubohne, eselsbohne]. 
E>dei belénd, széles á leuele mt inaz vti fímec, magos á 
flsára, szederíes k leuele, disznó babnac is hyiác (Mel: Herb. 64). 

farkas-bab : fába alba Mel : Herb. 155b. [wolfsbohne]. 

fárafolyó-bab : [fába scandens ; baumbohne]. A bab enny- 
hány-féle; a ki nem fkra fblyó^ nem nól igen magaasat (Lipp: 
PKert n.199). 

fttge-bab: lupínus; feigbohne PP. 

olasa-bab: [fiiseolus; wálsche bohne]. (Lipp: Cal. 7). Az 
olasz bab jó zírós földet kéván (Lipp: PKert 11.201). 

tőrök-bab : faseolus, snúlax, isopynm anacacabea C. pisum 
Graecum MA. tttrkisch oder kleine welscbe bohne PPR Pha- 
seolos, tőrfik bab, avagy olasz bab, avagy fára folyó bab 
(Lipp: PKert IL201). 

vad-bab : lupinus (Com: Jaa 22X 

Babos: 1) fabalis C. [bohnen-]. 8) maculosus, variegatus 
Kr. [schSckig, gefleckt]. Babos, bibirtsós ábrázatú : babiolus ; babos 
Bzinű: guttatns; tarka, babos abroszokkal teritett asztalok: 
*pantherínae menaae PPBl. Pórázra ebeket fogának. A szálkás 
Hán^ia, a kopár szárcsával, babos leopárdnak egy fészkű tár- 
sával (Gyöngy: KJ 11). Az prasmus ollyan babos mint egy 
pisztráng (Kecsk: ötvM. 281). Paripája szép volt, babos mint a 
tigris (Gvad: RP. 131X 

[Babosod-ik] 

el-babosodik : maculls *suffundor PPBL 



I Baboa: maculis noto, adspergo SL [besprengen, tttpfeln]. 
Ortz^át a szepló babona (Gvad: Lev. 21). 

BÁB: puppa C. oscilla MA [puppe]. Olyanok vagyunk, 
mint az esztelen gyermecskék. £kek holmi bábon és alakon 
kapnak (Pázm: PnSd. 974). A gyermec csergetftkkel, hábockal 
(crepitaculia, papis) jáczodozván (Gom: Jan. 44X [VO. BABA]. 

Bábooska: 1) [infantulus; kindcfaen]. Egy gonon nó az 
szóló hegyen el temetti gyermekét Ezt lattya egy kis gyer- 
metske es meg mondgya az annyanac, hogy az babotskat ot 
dugta el (Bom: Préd. IV.876. MF.). 8) oscilla PPBl. [pQppchenj. 
Bábotskák, mellyeket játezodtatnak PPBl. 

[Bábos] 

Báboskod-ik : [artem magicám exeroeo ; zanberei treiben]. 
Ne fftggeszenek pápátol pénz-tsalásért bftvóltetett kereazteffdcéket, 
vagy Agnus.Deít a nyakokban, hagyják a babonáskodóknak, 
és báboskodóknak amazokat (GKat: Válts. IL ElAb. 55). [VO. 
BABA 8)]. 

[Bábos] 

Bábozás: [lusus pupparum; pnppenspiel]. Képekkel való 
bábozás (Tof : Zsolt 550). 

1. BABA: in&ntulus Kr. 

Babácska: [delicata, muliercula; weibchen]. Az kényes 
babachkac feríeknec még neuekrfil is elfeletkeznec, hanem 
nagy heuolkodasban es szabadságban iob ideieket ellienyelic 
(Pécsi: SzfizK. 73. MF.). 

Babica: pnfimtulus^ kinddienj. Szeretettel volt horaám, 
most is nálam az babiczája (LevT. IL291). 

2. BABA, bába: 1) anusC vetulaMA. Vén bába: aiius 
MAI. Vén-asszony, bába: das alté weib (Gom: Vest 119). Har- 
mad tanwsagwnk mynemew allapatban aal meg meeny fold, 
kiról sok hábsL hyr bezeed vagyon (ÉrdyC 186). Ne azaporeitea- 
tok ebbe soc szót Az regi bába beszéd mennyen ki (Mel: Sam. 
4). Az pogani es babákhoz illendó beszedeké el tanosztassad : 
ineptas autem et aniles &bulas devita (Fél: Bibi II 112). Az 
bábáknál is bolondabbak (MA: Tan. 708X Nykorgo bába fecse- 
gés (Bal: Gslsk. 45). Semmi bába nem ér a nyelvével (Kisv: 
Adag. 314). 8) obstetrix C MA. [hebamme]. Fogada es zvle, 
hozya hyva az babákat es monda nekyk : hozyatok jde az 
gyermeket (DomG. 175X Mykoron zent Bemald egy ydóben 
nagy fie faydalomban es5t volna, nen^ babaak yeweenek 
liozyaa hogy ew beteseeget megh latbnaák (ÉrdyG. 501X (2^ 
marya) annera wolth zegeny hogy ew zenth ^leesekoron nem 
leenek babay awagy daykay (ÉnC. 211). Nagi érdemes wagi 
zent Maria magdalena ky az en zwlesemnek nehezsegyben 
baaba dolgát be tellyeeytted (439). A babac felec az istent, 
azért el nem vesztec ókót (Szék: Krón. 17). Azért hinak bábát, 



153 



BO»SORKÁNY-BÁBA~BAfiONÁlJLS 



A 



BABONALKOD-IK— BABOSGAT 



154 



bagf mnid keiét lábát k^^ meg lágy gyeplővel (a gyermek- 
nek) (Felv: Dús. 14). Jobb a torkát metseette vdlna meg a 
bába, mikor klttdj^ket melaette meg (Kisv: Adag. 193)l Socra- 
teenek as ao^ bába volt (Láadó: Petr. lOOX S) [maga, veoe- 
fica; bezej. Orddgi csalárd bamis tadomanial, czalardasaggal, 
miot egy kentefitee 6rd(^gftc, babac, ty pi^KX^ meg etettetek a 
népet (Mel: SeJáa 457X As n&lés után nyólczad oapal étzaka 
k bonorkány bába, más két boosorkány aasssonyal as betog 
a§BMiy ág3^ eI5t meg áll (AIt: PosL L474X 

[fkVIáaok]. Wt dudorgaai, bogy nem ugnus, kurva volt 
as bábád! (Thaly:AdaL IL96> Bábáuá tfttted maga- 
dat: Amphidroiniam agis (Decá: Adag. 273X 

[KOanoodáflok]. Az sok bába kMt a gyermek is elmokot 
veim: mnltitado imperatorom Cáriam perdidit (Decai: Adag. 
136). Bfit M^ nem tehet, oda bábát igasít A vén bába Ardóg- 
nek hadnagya: noo andet stygiu^ Plató qnod anm (Khbv: 
Adag. 851)l 

boflBorkáziy-bába : [venefica; zauberin]. As szfilés után 
nyolcaad napal étsaka a bosBDorkány bába, más két bossorkáiiy 
aflanoDynl, as beteg aaBBSony ágya eldt meg ál (Alv: Post I.474X 

B&bai: [amfis; altweíbisch]. Továbbá as eektelen es babai 
hiteagoa besedakel twied eluees, el tauostaa : ineptas autem et 
amtoa fiüboias devita (Koo^': SsPáL 374X 

Bábállcodrik : obtietríco C. MA [daa bebammengeschAft 
IraíhQD). Mikor a sridó a«onyoknak bábálkodtok» és a asfllée 
idije e$A» ha férfiú léend, O^étek meg (Káldi: BibL Bxod. L6. 
MF.X Az 6 kese bábálkodván hocattatot ki a tekergSa kigyó: 
ofasftetrieante manu cjua, eductus eat ooluber tortuosus (Laod : 
LTSegüB. a212X 

BábálkodAa: obetetrícatio, adentia obstetrícaodi Kr. [heb- 
ammenkunat]. Nem olyanok a sádó aaaeonyok, mint as egyip- 
bdaiak, mert ók tudósok a bábálkodáaban : ipaaeenim obatetri- 
eaafi habent adentiam (Káldi: Bibi. Exod. U9. MF.). 

Bábás: [magicns: maberiacfa]. Bábáa ember: in Qybeles 
ncrario ŰKtas (Kiav: Adag. 230X 

nATftSR (babir PP. PaxC 311): [bacca lauri; lorbeer]. A 
ludfiaknak reggel egy kevéa aát, babért, asas lanrua ftnak 
gyODoDksaét, és hamuoriíát adjaaak bé Óipp: C^- 13. MF.X 
Ebnek eleit veaaed, ha a faiéit belül, kivül is megkened babér, 
avagy b o r uaty án oli^ (28). Némellyek máa meaterséggel is 
akaiják a ffrget a fábul kiveaBteiii: bonot» babért rutát borral 
Qasve kevernek (lipp: PKeri 297. BIF. Onh: OrvK. 58X Babir 
v^Sr faálA (PP:P8za 311). 

BABTmCAli (buborkál Lép: PTnk. IL121): [frioo; krab- 
bein). Az megholt oroadánnak wmkállában as féléken nyulak 
ia babirkálhaiiiak (Zvoo: PáamP. 162X As lepedfe es agya 
leplyon buborkál, motoa;, ragadós (Lép: PTBk. IL121X 

BABOHA: fiMdnum Ver. aupentitio MA. [sanberei, aber- 
glaobe]. Myerth hogy olmynth es velagon elueo, kwlwmb kwlwmb 
dekrelomokua], emberi seneaekuel, babonáknál tartattatok (Kom] : 
SfláL 332). Bfibai ea babona kóuet^ (Bom: Evang. 10.292). 
BahiaDl mm tiaitelm, babonatul magái megdni (Bom: Préd. 
121). ^Haaail ea kteaaei, anagy egyéb féle babonaual akariak 
as betegeket gugitani (Fél: Taa 502bX Mint bOnteti a«>kat» 
kik ígyeoeaeo irtea eOen vétkesoek, hitetlenaégben, babonában, 
kárwniáahan (Fásm: Préd. 19> A qyavalyáa poklosok nem 
koreatck baboi^ te b^ tsédulákat, vagy boaioi^ányok 
herbíléléaét^ gyégyűláaokra, hanem igyeneaen iateobes folyamod- 
tak («53)u Agoft lelte babona (Tohi: Vigaast Eldb. 5X Legt&bbet 
tart a kfloég a babonári9 (Kiav: Adag. 372). 

BttbonÁl: £mcído MA. [sanberei treiben^ Bár békét had- 
náaac efféle babonáDo aidohsanac (Vallást m). 

Babonáláa: incantatb, faadnatb MA. [sanberai]. Megh 
tilíotta, hogf Hwiimiff il fi aaosooyi állat as oagyed napi hideg- 



lelés ellen nyakban fOggó caédulát babonalással seolduec ne 
adgyon (Prág: Serk. 711). 

Babonálkod-lk : [artem magicám exerceo; sauberei trei- 
ben]. Isten neuenel varasol es babonalkodik (Decsi: Préd. 12), 

Babonálkodás,: fmcantatío, fastinatío ; zauber^]. Csac az 
testtnec dolgait czelekeszi, ass minemfiec az parasznasag, fayta- 
lanaag, babonálkodás (MA: Scult 683). 

Babonás: superstitiosua C. MA. [magicns; abergUhÜMtnh, 
sauberiscb]. Babonáson ta&g zemleluyn a napokot^ az holdokoth 
és az chyllagokat (Kou^ : SzPál. 322). Babonás ember : tbeage- 
nis hecateum (Decsi: Adag. 196). Nem tanettya eggyetembeu 
azt, hogy as pápaságban való babonás OrdOg UzO papok isteni 
erővel fiznéc ki az OrdOgOket (Zvon:Poflt 1.1537) Azoknac 
Sibilláj, babonási (Com: Jan. 129). A nyakban kŐtfttt babonás 
orvosságokkal as igézetek fizettetnek (216). A vén aszszony 
bába babonás (Com: Vest 14). Afféle dolog embert babonássá 
tessi (Caegl:MM. 178). Babonás ital: drceum poculum (Kisv: 
Adag. 75X 

Bábönáskod-ik : [artem magicám exaroeo; zauberéi trei- 
ben]. Babonáskodók, és báboskodók (QKat: Válts. U. ElAb. 
55). Mit babonáakodic a veszet gyfilés? hiszem nem az, az ur- 
vacsorájánac végbe! (C^l: Japh. 186). A bAölö bubájoflok, a 
kik ezekben a szent napokban sokféleképen babonáskodnak 
(Gsúzi: Tromb. 65). 

BabonáAkodáa : [incantatio, fascinatio; zauberéi]. Az mon- 
dattatic effelAl, hogy az ördOg az ö babonáskodáaokra maga 
kévén [igy] el liadgya szállását (Zvon: Post I.537X Loraticus 
Domimek teste hóhérának hivattatik az ft babonáskodásáért 
(OsegP.MM. 201). 

Bábonásságf : [superstltio, fiisdnatio ; zauberéi, aberglaubej. 
Valaky tinektek tit^letek az palmat el ne vegie, az iutalomba 
meg ne cyalion sansandekual az angoloknak alazatossaga miat 
^ babonassaga miat (Kon\i:SzPál. 331). Ki keadem kiáltani, 
kinek nyuso foato keggetlenseget, kinec baiolaaat babonaasagat 
(Bom: Préd. 131). Calvmus csúfos babooáaságnak mondja, ha ki 
a Jeans nevére meghíj^ térdét : quasi vox esset magica, quae 
totam in aono vim haberet inclusam (Pázm: Kai. 4d7X 

Babonaság: auperstitio, incantatio Kr. [sauberei, aber- 
glaubej. Mely sidoknak babonaságok, gyakorta mynd az poé- 
táknál megh feddettetwth (Komi: SzPáL 27X Nem babonasag- 
bol tisatelic (Mon: Ápol. 469X Mely azeretet nem babonasággal, 
hanem eszeeséggel kell keresmek (Prág: Serk. 332). Lássam 
nincsen-e ott holmi babonaság, leerelem gerjesstft méreg, máa 
gonoszság (GyOngy*: Char. 141X 

Babonás : fiiscino MA. [zauberéi treiben]. A pápisták, az 
Júdás pénze formájára 5nt6tt kenyér arpyékát keresztel babo- 
názzák (VárM: ÉgÁSeöv. 47). TObb katonát és doctort, lát itt az 
ember, hogy sem Ázsiában varázslókat, babonásokat (Fal : TÉ. 
778X 

m6g-babonáz: [faadno, incanto; bezaubeni]. A kik egy 
iddg jól futottak, megbabonáztatván, visszatértek (Pázm: Préd. 
881). Meg kellett szép szóval babonázni és bámftani hz soka- 
aágck (Pázm: KaL 612). Valaki megh babonázza az gyermeket, 
az kerestségnec sacramentumát mocakollya megh (Prág: Serk. 
490). 

meg-bábonáiás : incantatio MA. [zauberéi]. 

Bábonásás: fascinatio Kr. [zaubertí]. HisBen babonázás 
ea, hogy a világ bfidOssége jó izfi, sanyarú rabaága kOnnytt 
(Pázm: Préd. 760). Sok háládatlan emberek, az ó sok ördögi 
babonázásokkal az pokolbéli sátánnak áldoznak (Lípp: CaL 
280). 

BABOBQAT (bábo9gat Gsegl: BDorg. IL117): 1) [demnl- 
oeo, ooloro; streichehi, beschOnigen]. Az haragost egy fftl6l 
dorgáhii, máa felól baboagatni, semnü nem egyéb ingerlésnél 
(Prág: Serk. 441). Hogy ssapora lelki tusakodáaidat babosgatod, 



155 



BABUG— BAGAZU 



PÁLXJZ^S^BA6AZIA— BÁGYAD 



156 



nem ment a meg a vétkesséstftl (Caegl: BDorK. 19X 2) Werno- 
ríbos oocnpor; krabbeln]. Tovább osztán oéid meg mit babos- 
gat (Nagyari: OrtL ElAb. b4). A régiségfaet ne babosgaad; mert 
az néhai idftben így noúioi (Ogegji; ORomL 205X Titkos dolgot 
ifl baboBgatnak némeUyek e kopár meiAn (OeegliMM. 146X 
Igyatok ebből minnyájan, csak a tisenkét tanítványokra tartot- 
tak, mint Bellarminos báboegattya (Ckegl : BDorg. IL177). 

BABöQ: papilla C BAA. [bnutwarae]. "Mts bimbója, auagy 
Mmá [így] C. TflfttB babuggiaoak formájára való : papOlatus CX 

Babusa : papOlatus MA. [knospeo fórmig]. 

BÁBUK ibabuta Gom: Jan. 37. Znoyl 11.120) : upupa, epops 
MA. [wiedehopf]. £kek ac egfay madarak kózs^l kykkel nem 
yllyk eelny: kes^ywth, heeyaath, babwkoth, ewlw&tfi, es semy 
holló nem^th (JordG. 94). Hallottál már tarka babutákat 
iZrmyl JL120). 

büdoB-babuk: upopa, epops G. filA [wiedehopf]. (Helt: 
Bibi. GGc3). Ab bAdMebokkot nem látván seregében, meg 
haraguék ellene (Piám: KaL 444). BAdős bábuk avagy banka 
(Misk: VKert. 440X A bfidOft bábuk bensenkedik a hattyúval 
(Kisv: Adag. 142). BödOs bábuk kiált (Gvad: P&ty. 5). 

8Bar-babak: epops C upopa MA. 

BABUKJLOIi: banbor G MA. [belfem]. 

BABUnZÁL : (babatital Mel.): balbatio G [stotteni]. Nein 
illik ebbe babatizahii senkinek. Tud istennek hat a Ghristust 
(MehSeJáa 40). 

BÁCS: számadó juháaz, juhásB gazda Kr. Ha nagy ur 
vagy, nuostot, nem kit báts le^iyázott kosról, kóntMdre vészsa 
(SeBodó:Kalm. 8). 

BÁCSÁDOM: [vale; goti befoblen?]. Hogy tsak illyen ssép 
bátsádomval el ne mennyen véle, est akarom itt megjegyeEtetm 
(GKat:Titk. 334X 

BÁOSI: [mnor natn; vetter]. Báta, kedves bátri! (Orca^: 
KöltH. 84X 

BÁDOG ^doc BéaSC. 123. báldog HaHtHI&t m.256. 
batog SsCbombiUtlefr. 135. botok JordG. 182. báioe MA.): 
stammm, lamina stanno obdncta MA. Bfajor:Snk. 447. Uech 
Adáml Te vtannad támad e^ onag badoc ki paranéol meo- 
den fSIdnec: et regnum tertium aliod aerenm (BécsiG. 123). 
Arany, eaysth, ens es vas, ocn, hatok (JordG 182)l Moyses 
az bádog kig6t fel akaztota vala (VitkG 00. 91). Az templom- 
nak heazattya mindenfit batog (SeOmmb: Utleir. 135). A nagy 
t&E miatt AsBve olvadnak a tfindÓklA báldogokkal befedett házak 
(Hall:HHiBt: IIL256). 

B&dogoa : [stanno obdnctus ; nút biech beschlagen]. Látok 
már hegyeken ats^os nyársakat, hogy menynykó ne éijen 
bádogos tornyokat (Orczy :KOltSB. 208). 

BAGARIA : 1) oorium Rossícnm, Bolgaricom 8L Ijuditen]. 
Honon bagaryath ewth weggel (RMNy. 11181). A bagariát kibó] 
szablya nsgat sEabhatni (ötvMest 49. vsz.) 2) lomm loramen- 
tum MA. [nemen], A sajártó csinál 6veket| bagariákat, szablya- 
sziyakat (Gom:Orb. 165). 

[SeÓlások]. Igen néki szoktál az bagharia megéress 
tésnek (Ba]:OIsk. 163X Abban is jól megvonssátok a 
bagariát, hogy Magyarországban nincs ki magát áriánumak 
mondaná (Pázm: 5Lev. 232. MF.). Vonnyák-bé mind addig az 
ellenkezik a bagariát, míg evidenter meg próbállyák (Pós: 
IgazH. 515). Kétség kh^ nagyon megvonta volna Salamon a 
bagariát^ mértékletesben s törvényesben élt volna (GBázi:Tromb. 
31). 

BAGAZIA: tela ookm tíocta MA. PP. [geglKnzte lemwand]. 
Ekek bagaziák, kikUU ha akarják, lesznek haifi kibogók 
CSzBodó: Kaim. 8). A selyem ruha posztóra, a posztó bagazíára 



fordult nyakokban (Nán:6zfiT. 491). E;gy vég penssiai szmes 
bagazia (VecrTraoBL 14X Vala egy rósz gyalog dobjok, és egy 
hitvan bagazia zásdójok a székelyeknek (ErdltSrt L63). 

pálcsáa-bagaaiA (VedTrana 14X 

BAGAZSIA (bagdesia RákF: Lev. 1626. bagana Mik:T5rL. 
71): [impedimenta, vasa, sarcinae; gepSck, bagage]. Az itten 
lévó hadak bagác^t ma KObOlkútra kflIdOttem (RákF: Lev. 
1626). Az egész bagasia elindult, taak mi maradtunk még 
hátra (Mik: TbrL. 71). 

[BAGDÁCSOIi] 

el-bagdác8ol : [lentis gradibas disoedo; langsam fortgeben). 
Ha az meg foezA-lt ur Jesus Oistoanak kereztffEiyan yelen 
vala az pokolbely .sslfaan hol oth semyt nem talala eegyeb 
zent&knek halálára meg azonképpen el bagdacbolwan ha myt 
kaphatna (ÉrdyC. 479). 

BAGOIiY (bogol' DObrG. 179. boglydt Omzi: 8ip. 640) : 
bubo, noctuA, ulula G. [eule]. Bagoly mogyara huhogatok : 
cncubo G. Bag(^yúl huhogatok : cncubo MA. OUk 1/^ttem miként 
bagói kalitkában (AporG. 62). OUan l^k miként bogoF kalitká- 
ban (DöbKX 179. KefflthG. 266. KulciG. 244). OUan vagoc 
mnit az pusztába lakozó bagolF (Szék: Zsolt 108). Eyel iamac 
miként az baglioc mert semmit nem tndnac (Bom: Ének. 389). 
Nap fén el5t futó baglyok avagy poppeoeverfik (Alv: Ifin. 172)i 
Bíjdokik a bagoly a nap fény elótt (GKat:'ntk. 350)l Nehéz 
felvigyázni annak affélével, a ki a bagjot is meggyón szsmével 
(Gy(}ngy«:Cbar. 174). Abban egy huhogó éjjeli boglyot találd 
(GMnD:8íFL 640). 

[Szólások]. Igen ért hozzá, mint az bagoly az Aue Mariábos 
(DeoBÍ:Adag. 2). Am^t tndcz iMoá, mint a bagoly az Avé 
Máriához (Matkó:BGBák. 145). 

[Közmondások]. Bagoly is bfró házánál; suae quiaqnedomi 
rex est (I>eoBÍ:Adag. 51X Hogy lehet az, hogy az bagoly éne- 
kelljen az fftlemftlének (287X Vgy Ufik ez Utalás az VitulashoE, 
mint az Kppay sAeg a bagolyhoz (Zvon:PázmP. 18X Bagollyal 
hímet vártának (V«-esm: Lev. 38). Nem lehet bagolynak sólyom 
fia (Matkó:BOsák. 148). 

étiJeU-ba^oly : [noctua ; nachtede]. (Gom: Jan. 30X 

fejes-bagoly: [stm; nachtenle]. (Gom: Jan. 30). 

íüle»-bagoly : ask> G. noctua MA. noctua anríta Kom* 
153. [ohreulei uhu} 

huhogó-, hohogató-y hnholó-bagoly : aluoo (Gom: 
Jan. 30X [steineale]. Ezek a madaiac kOzsAl, melyaket meg 
ne egyétec: eyi varyiu, hattyú, fauhogató bagoly (Helt: Bibi. L 
GGc3. Misk:yKert 494). 

xnaoakafedű-bagoly co A matska ftgfl avagy huhuk^ bagoly 
égel jár (Misk: VKert 494X 

nagyasemü-bagoly : [soops]- (Gom: Jan. 30). 

remete-bagoly. A remete^Migoly egésa Sszszel-is tsak két 
vagy három nap-is alig muta^a ki magát (Miak: VKert 495). 

8Író-bagoly: [stríz fimerea; todteneule]. A matska fejő 
bagollyal rokonságok : a remete-bagoly, apró svó-bagoly (Misk: 
VKert 495). 

Bagolyosa: [bubo; eule]. Bago^ycha borsó: ck»r, bubonís 
pisum (Beythe:Nom 3bX 

BÁQYAD (bádgyad MA. bádjad PPB): defetncor MA. 
[matt werdenj. íme vitécec bewségnec miatta, a legyuer nehee- 
ségénec alatta bágyadnac saomiuságnac miatta (Valk: Kár. IV. 
MF.). Az vad lonac hatan nagy soc gyenge szfizec halaira bad- 
gyadanac (Bom: Éhek. 313bX MSdón el tauosik az szeretet* 
anyera bagyadua kezd fekflnni az lelek, mintha fonó íank 
melldl az tfaet el vconad (Péoátigost 166> Mint hitfnBli har^ 
mat a bágyadt fftvekre, más kedves hire is xepftie FIBlekre 



157 



EL-BÁOYAD— BAJ 



OOYBAJ— BAJMOLÖD-IK 



158 



(OjOmsytMV. 47X OyOtrSdve 8 epedve képes hát af[:gódzu>m ; 
lankadva a bágyadva, éfaecve s koplalva illendő búsulnom CThaly: 
Adal. L186X 

el-bágyad: elanguesoo MA. [ermatten]. Való bizon oloier- 
oes fekaan vala as aljban igen na^ réaegseggel el ba^;i^vaii 
(BéonC 37X Mind el ba^ttac vala (GuaryC. 58). A sírásba 
eel bagyadotfa vala (WinklC. 116). En el alvm, es el ba^dek 
(DObrC. 17X Hagyattok el egy kewesne es waryatok, netalantal 
az asBBonyallat az na^ keaer^'segben bagyadot el, talán meg 
meg eiewenwl (ÉnC. 437). Mykoron el bagyadot volna, el aen- 
d^ródeek, es ellyen almát kesde lathny (ÉrdyC. 666). Az 
(tonna) magnanak vize el baggyadot betegeket fSl serkent 
(Beytfae: FívK. 49X Az menft hadban el fogyatkozik es el bágyad 
(Forró: Ckut 363X 

éíhágysóakg: [debilitaa, lazKiuedo; ermattung]. A restség 
és az el-bágyataág (Oegl: Japh. 92). Fárasztanám addig mind 
eoel toriíomat, valamíg érezném elbágyadságomat (GyOngy: 
MV. 38x 

meg-bágyad: languesoo MA. [ermatten]. Deh mykoron 
az napnak feleet el mente wolna, Íel51 nagti bwzgoaagws hew- 
segii swtbynala, ees megh bagyadoth (PeerC. 60). Meg bagyat 
lelkfink (Bom:IVéd. 39X 

néki-bágyad : (defátigor; ennattenX Ebéd tájban felkel- 
vén, fel is (dUlzvén, neki bágyadt s kornyadozó állapottal, 
de ngyan csak dolgaimhoz láttam s fen voltam estig (Monlrók. 
XV.382X 

Bágyadás: langnor, debilitaa, defiitigatk) MA. [ermattong]. 
Bádgyadáasal b^jmolódó (Cóm: Jan. 118X Péter nagy bádgya- 
dásbm fekszik vala as hajó elvesztése miatt (Tees: S^fiíag. 93X 
Gyomor bádgyadás (TamiStetúa. II288X 

Bágyadoa-ik: lasscnr, defetigor Kr. [matt werden]. Titkolná 
OrOmest, de kinyilatkosik srarelme, mivelhogy gyakran bágya- 
donk (OyOngy* : Char. 112. Fal:BE. 616X 



: debiBtas, langnedo Kr. [mattígkeit]. Használ- 
ható 6 neki te as orvossággal, tehedd, bogy nem téfogen ilyen 
hégyadságga] (GyOngy: Char. 120X 

Bágyaast: delassp Kr. [n.att macfaen]. Illyetén vesergéssel 
badgyaattotta magát a madár (Kónyi: VártaM 26X 

el-bágyaaat : [delaaBo;mattmachen]. As kigyotel bá^asztya, 
midfio and fflatMnec (Pécsi: SeOzK. 46X BftitAlesec OsztOnerot- 
nek, ciiofragoc el badgyaastnac (PécsitÁggst 32X £1 bádjaaztó 
lankalBig (Com: Jan. 217X GOrbe háü^ mert lenyomta fUstOs 
rniMkotéra, elfáraaEtott» elbágyasztott dióverő pózna CHialy : Adal. 
IL88>. 

xiieg>bégyaa>t: (langnefiicw; matt machenj. t irótt&k 
moyses meg ferrada, mert ^ lelket meg hajaztak (DObrC. 
190> £d/W íUalfa allaífa epének, es merógnek keserfisegeael 
megresQgytettel, es megfaa^aclottal (MagyaRC. 64X 

(Bágyul) 

el-bágyul : (langnefio: ermatten]. (As torma) el bagyolt be- 
tegeket fel serkent (Mel: Hertx 172X 

BAJ (ftoybonm Ckinár): 1) certamen, Incta MA. [kampT]. 
Noná jBfKki-kí bi^ : prooedai •agednm ad pognam PPBL Zrínyi- 
íM ki-k^iünk hat fiS vitézt hi^ra (Kóoyi: HRoia 108X DOliDdt 
haragfáM iMg nem menekadel, oh ha lehetiégeB, a bi^^ kerül- 
jed el .(FfaaFI. 76X 9> molestia, afflictio Kr. [mfihe, plage]. Rabo- 
táa, asegény, nyavalyás, nagy bajjal éió: aermnnosus PPBL 
Ha kit tftrvÁ^re idén, léann baQa, mig OBArin sdbnodra M 
tndgya Takogalm (MatkótBOák. 122X Ki szánja, ki báija, ki 
D0f«ti hflfodat Cllialy: AdaL I.2x Jaj hn^ egyeles sserelem 
'Kikiyi: VártaM. 24> 



[Szólások]. Félek hogyha véle bajban keveredel, el- 
nyomatva tóle, földre heveredel (PhilH. 75X Erós Achiles bajra 
hitta vaU (CéomaC. 88X Bayra ki-híta (Mad:Evang. 244X 
Enged meg, hogy Zrínit s más Otíit halálos bi^ra híjuk 
(Zrínyi. L150X £& miért baira nem hitta (Illy:Préd. IL252X 
Bayra liivas: provocatio (VeriVerb. 26X Egy maga hitt idegen 
bajnokkal kelvén bajra (Gyöngy : Char. Elób. 4X Bayt 
adni: in arenam descendere (Decsi: Adag. 69X Nagy bayt 
hadat kelletéc i n d e t a n í aie apostoloknac a satan országa 
ellen (Mel:E*réd. 348X Mintha bolygatnál rajt, egymásba kap- 
ván, indítnak ocsmány bajt (Gyöngy: Char. 220X NyaríFereuce- 
nec egyszer bait kttidel, azt tudad, hogy nem mer veled 
viny (ComBalX Senki annac bayt küldeni nem mer, az kit 
tud hogy gyózedelmes lessen, ha szemben mégyen vele (Prág: 
Serk. 571X KOsEkOdik szivével s t a r t aasalerós bajt (GyOngy: 
KJ. 72X Ha úgy nézed, mintha ütkOzetre menne : vélnéd, hogy 
bajt Hector és Achilles tenne (Thaly:Adal. L187X Ne 
végy bait az haragosual: cum iracundo non facias rixam 
(Kár: Bibi. I.655X Bait veszenis valaki (Fél:BibL II.116X Az 
yesws crysthws en yegyesem kyert en ez bayt el wezem (ÉrsC. 
483X Az neweth megh írya, ki lecon az wyteznek newe, az 
ky en welem az bayt fol we^ (LevT. L157X Mynden ky b a y t 
akar v y n y a myndentewl meg tartoztattya ew magát (ÉrdyC 
88. 396X Mynden ember a ky bayth vy, liausolodyk, n^dene- 
ket el zenued (Komj.SzPál. 157). Bayt kezde v^Ie vini (Helt: 
Krón. 29X A bftnnel, Srdftggel, é vilagual bayt vittak (Mel: 
SzJáa 215X Bayt viwna t&rueny atkauai (Bom: Ének. 32). Bayt 
kell vini, és az ellenséget meg kell gyózni (Tyuk:Józ8L 328X 
Vala egy gonoz oiyas fayzat ky myndennel bayt vonzón 
vala (ÉrdyC 598bX 

[ügy-baj] 

üggy el-biŰal : [difficulter; mit grosser mtthe]. Essedben 
vehetd, kegyes olvasó, melly nagy ftgyvel, biyval kellessék a 
hanúa^igot oltalmazni (GKat: Titk. 327X A derék tábor as essó 
miatt nagy igygyel bajjal Bars mellé sOlla (Oeegl: Dág. Elóh. 31X 

BíVJol: 1) [oerto, dimioo; kftmpfen, streiten]. Igaz, áldott 
isten, könyörülj mirajtunk, kik te szent nevednek oltalmáért 
vívunk, az tflled vOtt hitért és nevedért bi^lunk (Thaly VÉ. 
L96X S) [laboro ; sich abmflhen]. Egyenló betegség az heában 
való gyOnyOrfiségh alatt tikkadni, és bijohii (Prág: Serk. 931X 
B^ol azért véle, hogy a fe gyfim&ltBével-is élhessen (Ker: Préd. 
603X Sárral kezde bajolm (Matkó: BCsák. 251X 

Bi^lakod-lk: [certo, pugno; kHmpfen]. Vélle bayhikodni 
félelmes, halálos (SzBodó: SóDics. BX 

Bajlakodáa: [luctatio; das ringen]. Nagy kételkedéssel 
való baylakodasBal órók veszedelmére jut (ExPrínc. 2\ 

Bajlód-ik : 1) luctor, luctitor, oonffictor MA. [kXmpfen]. 
8) [desttdo; sich abmühen], Mene estendeg bajlodoth es mun- 
kalodoth vele CTelC 260X Nem akara v^lec baylódni á szoros 
és nehes vtakon (Helt: Króa 105bX A testi atyák kevés ideig 
bajlódnak és fáradnak nevelésünkben (Pázm: Préd. 1094X Hogy 
ha igy kéli sántikálnom, és bsylodnom, félec azon, hogy nekem 
en SS vem elkeseredic (MA: Bibi. y.l9X 

Bajlódás: 1) conflictatio, luctatio MA. [das klhnpfen, rín- 
gen]. As Ördöggel, as bűnnel, as kegyetlenekkel es as Halálai 
minemű baylodasa harcsa es kOszOdese legyen es vilagnac 
(Bom: Préd. 647X 8) [oerumna, Ubor; mühe, plage]. A mint 
a földdel es as elvetet maggal mindenkor baylodas kel, vgy 
mi velünk is (Bom: Piéd. 1121 As elló juhokkal való bajlódásból 
magasztalta isten Otet népének legeltetésére (Pázm: Préd. 1098X 

Bi^lodol-lk: [curo; steh kümmero]. Disznó ólával nem 
bajlodolom (MA: Tan. 22X 

Bajmolód-lk : 1) Indor, affligor, molestor Sí [ringen]. A 
magzatot méhében viselA, és gyakor bágyadással bajmolódó 



159 



bajmolödAs-bájol 



BOVÖI^BÁJOLr-BÚVÖSBÁJOasAO 



160 



anEOoy : malíer foetom in atero seu nuitríoe KetátaoB ét penaepe 
miűacia láboram (Oom: Jaa 118). 2) [cnro; norgen} HAmb 
emberek, avagy más tíflEtátalan aaemélyek ne bajmolódgyanak 
az sáfráoy kOríll (Upp: PKert. II96X 

BíVJOlolódáB : [cnra, soUidtndo, labor; sorge; mühe]. Az 
M Bzerint való sanyárgatáa, és baimolodA? után, résBeBfillyenek 
a győzedelmes érzekenaégeknek készítet őr&mben (Pécsi: Ágost. 
336) Az tyk nem sok baymolodással neveltetik (Lép: PTQk. 
L302). Mire indftliatták volna egyébre, hanem ezeknek leírására, 
és azokkal való bajmolódásnak oktatására (Lapp: PKert L Eldb. 
1). Ne csak paraszt veteményeknek nevelésekre, hanem még 
a drága közOnséges és idegen virágoknak bf^molódásokra is 
igyekezzenek (EI6b. 2). Kalendarímmnal merek az nemes ma- 
gyar nemzetnek eleiben járálni, kiben kerti virágoknak, vete- 
ményeknek bajmolódására indítanám (Lipp: Cal. ElAb. 7). 

Bajos: diffidlis, molestns MA. scrupulosus, operosus PP. 
[mühselig, beschwerlich]. Bajos ember: morosus PP. A világi 
nagyságok h^'gyes úttyán bajos a fel-menés; de veszedelmesb 
a teténlétel (Pázm: Préd. 88). Arra vettettünk, hogy bajos 
munkával, homlokunk verítékével kerestflk kenyerünket (320). 
Soha végét a bajos galibáknak nem érik (593X Azon varosban 
az Gordiusnak bajos csomóját szablyával el vagdallya (Forró: 
Curt 38). Az király az helynek bajos voltat meg szemlélvén, 
azt végezte vala, hogy onnat el mennyen (432). Jó idején 
regvei ágyokból fel kehiek, ho^y sokaknac bajos gondot sze- 
rezzenec (Prág: Serk. 85). Bajos dologh arra kívánkozva nem 
vágyódni, az minec kívánsága benned immár meg avult (649)i 
Cratés javait el veti, ugy mint ganeinac bajossab, mint sem 
hasznos részét (865). 

[Bajoákod-ik] 

kl-bajoakodik : [se eluctarí ; sich herausarbeiten]. Naláczi 
uram, hopmester is leszállott vala arunkkal az hid siélére, de 
az többi mind lovon bajaskodának ki (Monlrók. VIIL83G). 

BÁJ: mágia, incantatio, venefídum, superstitk) MA. [zau- 
herei, hexerei]. Bájfft: laums Alexandrína MA. Bájffl mag: 
baccae lanrí PPE 

bű-báj (bubay Bom: Evang. IV.681a. buháj Qyöngy: C!har. 
109. 122): cantamen C. mágia, incantatio, veneficium MA. [zau- 
berei, hexerei]. Az Mógót fizi de nem szentelt vizsel es bAiel 
báyal (Mel:Sam. 40)l Se bübayal se egyebei aa OrdOg ellen 
ne éflyünc(Bom: Préd. 155b. MF.X Buiasagraé, lopatraé, bnbayraé 
auagy eg>'ebekre (Bom:Eivang. IV.681&X BA bayt, babonát 
ne ftszfinc (Bom: KTud. IL37). Bft baj babonaság (Tel: Evang 
IL13X E5rdftng^ bftbáijal nem cselekszAnk (Bal:GBl8k. 280). 
Leányom valami bub^ijal vesdietett (Gyöngy: Char. 109). Téged 
ártalmas szem bűbáj vesztett sebesített (122). 

bűbájol : [incanto ; beeaubem]. Segétséget nem a fSldAn a 
bft-bájolóknál kereste (>Iad: Evang. 141). 

bűbájolás: fmcantatio; zauberei]. A keresztyéni hit&t meg 
tarttya az eretnekeknek bfibáiolása ellen (Toln: Vigaszt 91). 

bűbájos : 1) magicus C. [zauberísch]. Bűbájos ko£A : saga C. 
BAybájos mesterség (MA:Scult 254). BAbaios aszón (Bal: 
Cilsk. 301). 2) mágus, incantator C. [zanberer]. Kitsoda k5ny5- 
rí^lne az kígyótól megmardostatot bA baloson ? (Kár: Bibi. L657). 
Móysest az egyptziusok bAbájo5viak tartották (Mad: Evang. 
266). Hivatván a magusokot, és bübájosokot (Illy: Préd. L252). 

bűbájosB&fi:: íncantatío PP. [zauberei]. El-olvadtak a sok 
babomik, és bú-bájoaságok (Pázm: Préd. 378). Az rógiektfil 
fogvást fen maradott a bfthájosság (Land: UjSegits. L260). 

bűbájoa: [fasdno; bezaubem]. Tórók hftttel bfibáiozott 
Colosuáriak (Bal: Gslsk. 337). 

Bájol: incanto, incantatione utor MA. PP. [zaubemj. lol 
ellyAnc czac az neuezetíuelis ez igenec: Jesus; vele ne baioll- 
yunc se ne baluanyoskogyunc (Bom: Préd. 66). Bayk>lo imatsa- 
goc, Osuzrol való bay (Bom: Préd. IV. 8(>5a. MF.). 



l 



bűvöl-bájol : fmcanto; benobera]. Ne bAvóIlyfinc héjoUr 
yunc (Zvon: PázmP. L214). 

ki-büvőlbájol: [incantatkme prolxáo; heraoszaubera]. Az 
satan azoo igyekezk^ hogy ez tadománoac bizonyos voltát az 
embereknec flaávekból kibAvftlhesse bájolhassa (MA:Scalt 19X 

büvőláfl-bájoláa : fmcantatk); zauberei]. Rakvák bAjAlés 
s bajolásokkal a szók, mellyekkel Ak éhiek (Oegl: Dág. 75). 
A testnek munkáinak gyfil&Iése: bAvólés, bájolás, versengés 
(Szathm:Dom. 191). Mindenféle pogányi bAvftlés bayolás, s 
babonaságfa, és holmi enczenbencz apróságh ceremóniák fel- 
lege fogta el az apostali tiszta tudománynak rogyogo tftnd&k- 
léset (VárM:SzOv. 141X 

büvöl6-bájoló : fmcantator; zauberer], A sátán, a bAvAlA 
bájolóktól készerftetvéi, 5reg légy képében adót feleletet (Mad: 
E^uig. 265). 

meg-bájol : incanto, excanto, fiiscino MA. [bezaubem]. Bfin^ 
ha értelmét meg-bájolták-vólna, nem tudgya meg-válaaztani a 
hasznot az ártahnastól (Pázm: Préd. 131). Meg-bájoltatnnk a 
gonoszra, mert a pokolbéli farkas bárány bórbe óltfizik (864). 
Senki lovadat meg nem bájolhattya (Oseh: OrvK. 25). 

megbájolás : [incantatio ; zauberei]. Némelly emberek nem 
szonUtak reá, hogy Thessaliábul serezzenek ártalmas fftveket 
a flEÍveknek meg bájolásokra (Fal: UR 463). 

Bájolás : íncantatío C. MA. [zauberei]. Az tlie bayolasodban 
(veneficiis tuis) teewólgheenek mynden nemzetek (JordC. 920. 
Helt: Bibi. I. Ee4). Louat es egyéb barmot soc fele bablassal 
oraosolnac (Bora: Pkréd. 394). Az aspisnac nem árt az bájolAs 
(MA: Ifibl. L505X 

Bájoló: [mágus, incantator; zauberer]. Ki nem hala bAléeii 
baiolonak ^ bamlasat (DsbrC. 116X Elhitiata Pharao a bftl- 
cheket, es k bak>k>kat (Helt: BíU. I. Ee3). 

Bájoa (bávos Megy:8aB0v. 80. AOere: Enc 213): 1) [magi- 
cas; zauberísch]. A bakw aazszonyállatot ne had ebi (Helt: 
Bibi. L Nn). 8) incantator MA. veneficus PP. [zauberer]. Ki 
baH)0oknak zavat nem hah (D»brC. 116). Ky^ maiadnak az 
eebek, bayosok (veneíící), fertelmesek (JordC. 929). No zolgi^ym 
ty az bayost ky hozyatok (ÉrsC. 506X Kegyeo nem halya meg 
bayosoknak zowath: non exaudíet vocem íncantantíum (KmztliC. 
144). Ki-mutatódott a Moyses kígyója, melly az egyiptomi 
bajosok k(gyóit meglette (Pázm: Préd. 559. 968). Tudakoasic 
bájosoktul és ióvendólóktAl (Zvon: Post L503. Bania: bk. 449). 

büvÖB-bájoa : 1) [magicus ; zauberísch]. A gyermekcz^knec 
biés bakw keresztségét szórze (Vallást Fiii].). A bAj6s bájo- 
soc bAj^ bájos babonaságockal AnnAn magokat és egyebeket 
is megesztelenítnec (Ck>m: Jan. 217). Kiábrázolója az ArdAggel 
taámboráló bAjAs-bájos aszszonyoknak (MískrVKert 379). 8) 
[incantator ; zauberer]. Alomnak es ueEivnek, varasosnak, byesek- 
nek, balosoknak nem hitem (VirgO. 5). Be hyvataa faraho 
egyptomnak byes-bayo^i : malefioos (JordC. 18). Byes bayostli 
ne liaggyatok (57. 105). Az byes bayosok nem tarthatnak 
tyzta zyzessegSt (ÉrdyC. 405bX KAn maradnac az ebec, a 
bAjAs-U^joeoc, paráznác (Nógr: IdvK. 1330). Ne tartson az A 
népe maga kAzAt varáslót, bAvAs-bávost, és semminémA jóst 
(Megy: SzOv. 80). A bAjAs4>4osok a tikokat meg^bAjAlik (Didsz: 
Préd. 197). (A kegyo) a bAvAs- bavosoktol megkurosoltatik 
(ACsere: Enc. 212). 

bűvŐBbÍ0OBl^<xi*i]^ * [rom magicám exeroeo ; zauberei trei- 
ben]. Ugyan-is mi végre rendelte urunk a vacsorát? Nem 
azért, hogy el-tegyAk, b^yAs-bójoskodgyank véle (Pós: Igass. 

1L500). 

büvÖBbájosB&fi: : fmcantatio; zauberei]. Hazudtattya az 
angyalt, bAvAe^^^osságra tanét (MHeg>: TOal. IL91). Nincsen 
a szerelemhez fogható, igézA bAjAs bájosság (PP: PaxA. 306). 



161 



bAjobkod-ik—bajuszos 



BAK— BAGOZ 



162 



B4ioakod-ik: [rem magiam exaroeo; zanbereí treibeii]. 
Felette utálatos isten elAt ásóknak tselekedetek, kik a Jesos 
oevwetíinal b^gUAdnek, Uyoskocbak (Ker: Pr^ 281). 

BJjOHwág : ma^á C incantatk) BáA. [sauberei]. Balnai^yosafi, 
baywaaag, 6rd&«JÍflBeg (Bom: Préd. 430X Oynops király téged 
foytua meg bákMagával (KTOr: SeJáa 9X 

RAJAT/T? [damo; schreiflD]. Amas ü teli torokkal baiál- 
tűtt praedikálláatok (Bal: Oalsk. 9X As iddogálóc meg résM- 
gedrái oktalanAI kiáltnac, bigátnac: baochantor (Com: Jaa 
182). 

BAJHOC: [spiraea; spierstaude]. Eceetet, oonfroytet^ ax 
jo fláfirány teim^ baynotsDak határát add fleakátmak (SEBodó : 
SáDkai A4X 

BAJKOK (baynak HA. hoynoeh Omiár): atUeta, oonoei^ 
tator palaestricoa, palaeatritea, agoirita C. [kXmpfer, fechter). 
ÖkADel k&aakUA baynac: piigil MA. Aa vr istennek er&i bay- 
noka (VirgCL 103). A baynak ighen neheaen awagh sonba megh 
nem gteetyk (WinkIC. 181). lm énnekem hyw baynak aolgam 
n^jok (ÉráyC 450). Ax chaxaar baynokawal (594). As bainók- 
nália qyomoráltab : nneríor monomacfaÍB (Decai: Adag. 806). Si. 
Agosloa ast iija; hogy még as AnticfarÍBttts id^ben-ia, Bajna- 
kok léanek as Ecdeaiának óltalmasáaában (Páson: LathV. 65)l 
BaldmnoB magát gjAsedehnea bajnoknak mutattya (200). Az 
baynáknak, hogy nyerten lebémen, nagy erével éa veesedel- 
méflaen kMl k(W[fidm (Lép: PTOk. III.171). Olyan ki^rista volt 
mint magad, 8 oly tod^ minemnt magad csnnáltál bajnokul 
magadnak (QBBgl; MM. 166). Ma egymáaHal-bajnok-táraml együtt 
inmk boit (Thaly: AdaL L32). Az fejedelmi bajnok hol örfil, 
hol megkeaeredéat érez níTe kOrfll (1.168). 

Büjnoki: athleticua C. palaeetricoa MA. [sum kampfe 
gebffríg]. Bajnoki gyakork) hely: palaeatra BiA. Az kiralt chn- 
foUia, hofet az bantoteare melto bainoki aiandekal kinan gaz- 
dagettalm (Pécaí: igoit 4b). 

Bijnokod-ik : Pnctor ; Uimpfeal Mint valami bajnokokkal 
faft>]okodik és kftakUik (Nagyari: Ortfa. 72X 

[Bi^Jnokol] 

Bitfnoklat; [pogílatos; fiuntkampQ. öleletnec azaz bainok- 
latuc vdttfi nenet (BécaiC. 266). 

Bi^tnokookodik : Inctor Gom: Jaa 210. [kXmpfen]. Az 
halákM bajviváriMm bajnokoekodván : in agone Inctando (Gora : 
Jaa 210X A játékos keregdéd helyen száguldva, az haUUos 
bajvivásfaan Uj^^koduidván : in ciroo eqnitando, in agone Inc- 
tando (Oam: Orb. 948. Matkó: BOák. 35). A vadak ellenem 
m éi g e seu siettek, hanem azok eDen ágy bajnokoakodtam együtt 
tanaimmal hogy meg is bfrhattam (Qyüngy: Cupi MF.X 

Bajnokoakodás : pogüatk) MA. acrochirimos PPBL [Cuist- 
kampT^ 

BmiDtíkaág: aÚMkA C pagabitas MA. [kampf]. 

BAJUSZ ibt^uiz MA.): myatax, tittez MA. [schnnrbart]. 
Még íSneDdSre na^ aakalo emberek léamek, oa^ bainao kato- 
nák (Osor: Christ 206)l Síép faainaát sMggatta (Temesv: Béla. 
.v>>. Leg ottan hogy érté crfisár el bosalla, az szép bainaaát 
monfiác hogy asaggatta (Tm: Jáa kir. IIL MF.X A felsft ajac 
bajufOBul fedettetik-bé (Com: Jaa 48). Indal vélek Kemépy 
moa^a^ az állát, a bajuszát tOrli, vonitia ankálát (OyOngy: 
KJ. 85)L Az bf^joasa az sd^át némelyiknek egésdben befogta 
iMonlrók. XLSSOl Bijiisz és a ankál férfi embert iUet (Kisv: 
Adag. 51X 

Bi^jiUBOB : myatacatDs Kr. [admnrbXrtig]. Baioaos katonák 
(MBliSám. n\ LjKsidaflDiaoban a gyenneket megölették, ha a 

ifiu elAtt fel nem állott (Pázm:PiM. 218X 



M ZYKLTTÖBT. BZácÁa 



BAK (bok Monlrók. VI1I293): 1) taragos C. hircus, capríoomut 
MA. [bock]. A bak valuala igen fenes zamat (BéoáC 152). Te 
hazadból bork>kat nem vezek, sem bakokot te éoidaidbol (DobrC. 
107X (Vr) zeles fSldre zerze ftet bo^ mezftknek ^mftlőet enne 
es bakokoth gabonának ziksvel (253X Feltamaaz^ teneked a 
holtakat, esa földnec bakiait: sosdtafait tibi gigantes: [sie er- 
wecket dir die todten, allé bOcke der vvelt Latfaer] (Helt: BibL 
IV. 30«). A gyémánt a baknak vérével meglágyul (niy:Préd. 
L302X A bordákban förtdzőnk mint a bAdte bakok (Fái: 
NE. 106X Lator az a két nagy bak. Minap két rideget a 
vízbe ugratott (Fal: Ver& 911X 2) [maa; mBnnchen]. Bak medve: 
orsós C. íme keőkeknek baka id oala napnngatrol. A ke£- 
keknec baka l&n igen na^ (BécsiC. 152). A nagy zele 
bak aooe, Pázmány Péter vramtol, nem ferhet el (Bal: Epia 
2). Matass egy saót a asent Írásból, a melyben tilalmas vóhia 
a bak. barátoknak aa házasság (Matkó: BOsák. 240). A pár- 
galambnak egyfitt vagyon háa, ha veenked& is a bakja (Hall: 
PaizB. 408). Ehnenvén az estragnak a bakja (Hall:HHist 
11.152). Qrosláqy meg egyez bak a nyOsté^yével {Orcey: 
KOltH. 216). 8) capricomns, eegbeU iegy C. 4) [bock aof 
dem wagen]> Mintha kotsÍBomat a bakrúl a hintóba ssálítanám 
(Fal:NK 73X 5) [sóim; missetXter]. A neveket Básta registrál- 
tatja mindennek, és lá^ azt, hogy a bakja ninos ott (EMTürt- 
Ad.L84) 

[Staólások]. Azon bak nyázás: batrologia C. tantologia 
MA. (Decsi:Adag. 33. 124). A Vittebergai rabUnos azon régi 
bakot nyúna (Pázm:LathV. 4). Ittis azon Sszt^vér bakot 
nyúzza Kalauz, mellyet feUyebb (Pós:IgazB. II277). Ugyan azon 
bakot nyoaza mégh a mi jesoitánk (Osegl: Japh. 160). Még 
is eoBen bakot nyúzván mondottam (Monbók. IV.678). Ugyanazon 
bakot nyqfzjta Szatmári aram is (Nyr. XTV. 515X &fikoixxi 
imának 1543 megfúzetéc a bac árát (a papoc és nfinse- 
tessec) (HeIt:Króa 3). 

[Küzmondáaok], A bakot tenni kertéwzé (Kisv: Adag. 32). 

előlJáró-bak : sectarios vervex C. 

erdei-bak: caprioomus 0)m:Jan. 46. 

havasi-bák : rupicaper, rupkApra MA. [steinbockl. 

keoske-bak: 1) hmais C. caper MA. [geissbock]; herélt 
keczke bac: caper MAI. A kethke baknak, taápnak az álla 
alatt kettmtsotskájának kell lenni (AOsere: Enc 274). 2) (toi^ 
menti genos; kleine kanone]. Vagyon ezen emberfiS bástyán 
egy „Kecske bak" nevfl kisded ágyú (Radv:Qnl. IL893). 

Baki: birdniis BAA. 

keoekebaki: hirdnus MA. 

Bakol : [aggredtor, oppogno ; bocken ?] Ha annac reftttálá- 
sara valamely jesoita bakolhat, bár ne kák-ja is, nagy ApoUo- 
nac taríatfc (oéegl: Japh. 75). 

meg-bákol, meg-baklik : obfirmo Kr. [stOrrig machen 
Attól félék, hogy az magonk cselédi baklik meg (Eazt^L 197). 
Rákóczi csak mog-baklá magát s semmire nem akara lépni 
(GÍBerei! Hist. 405). Káros bánkódjék, én se nem szánom, se nem 
bánom, miért bakolta meg magát, nnért agyaskodott (Fal: TÉ. 
769)l Mmt a ló roagc^uU megbaklották (Gvad:RP. 360X Héjába 
volt a SBÓ^ magát megbakbtta (Qvad:Idót 77). 

Bago^ bagB-ik (bagzoc MA. bagtik ACsere: EncL 209. 
Mi8k:VKerl 181): 1) sobo, ineo C. catnlk) MA. [rammeln]. 
Sodoma es Gomora mas testfa vtan bagozwan vetteteenek erek- 
kee vak> tyznek keennyat zenwedwen (JordC 880). Mikor 
erSssen bagoz a ketzke, pokol fdAt erez (Cisio 04). Az gyenge 
bárái^yoc igen hamar bagozni kezdenec, még nem ideyén, dóg 
haláteac iele (04). Ooüc bagoa 6 a városban mint egy lába 
eg6t eb (Decsi:Adag. 265). Az eordóg bagzott lidércz mód- 
ii 



168 



ALAFOLtBAOZDC^-BAKOS 



BAKBA— BALOO 



164 



fryÁfíi aimyával (Ham: Kai. 18U Azt iija Mohamed hogr as 
isten (i neki meDedéket adott, hogy miiideii anasoayqyal taitda- 
talAi nélkfll iwahadjáhan baKoshamm (Pásn: Kai. 544X Túty^ 
as flsabaifiában ba^ fiútalanaagot (Zvon: PásnP. BO). Luther 
aimya felAl ast mondgya, ho^ OrdOg bagaott lidércx modgyára 
véUe (Péoav: Fel. 716X Az efsjhkú semélyek, kik fogadást tet- 
ték a nlMeDaágre, ha bagzani indulnak, iiáen átkában dnek 
(Póa: IgacR. 553). A i^ aa elles otan adüntelen bagak (AGsere: 
Em. 209)1 A fiirk» ax ebbel is oúnd egyre bagzík (Misk: VKert 
laix 8) [roeo; gebén]. Men&, bagao^ iaro: meabílis C. 

(KflHBondások). Az baga6 ebnek sok lyuka vagyon (Decri: 
Adag. 167). 

[alAf51-bftgBlk] 

aláíöl-bagsás : discnnítatio C. 

meff-bagfsik : (oatolio; raramelnj. A menybal a vijieráva] 
ii&nk, bagzik meg, mivel niniaen az ft felekji k&tt him (AOnre: 
EncL 219X 

(dsaBe-bagsik] 

önmehtígmka : [ooitus ; begattnng]. Az termenet szerént való 
Sszve bagzaatnl is meg ncftnnek (PrágiSerk. 394). 

Bagaás: 1) catnütk), imtos C. sobatio MA. [begattm^]. 
Bagzasra kevankoiom: catnlio C. Mikor Kálvinus menteni akaija 
az barátok és apáczák bagzAsát, azt veti erfis paisul (Páxm: 
5Lev. 171. BIF.X A fénix madár minden gunározás és bagzás 
nélknl maga Iiamvábdl ygá léann (Misk: VKert 302). 8) meatns; 
gang, bewegung C 

Bags6d-ik : catnUo, subo MA. [unsucbt tretbenj. 

BagaódAs: catulítio MA. (onniclit]. Az cathóiknaok meg 
engedik az bitangoio bagaódást^ éa tSrvéqytelen feftalanságot 
(Páni: Kai. 340XODSGaAze^bítal]gofobagzoda^ egymást bagm 
(Z\t)n:PázmP. 104X 

1. BAKA: 1) Typhae |ialu8triscbiva,80nbaporyaBeytfae: 
Nom. 8. S) [?] Baka selyem (VectTrans. 10). 

2. BAKA [?] Baka! ha beszéimnk, igazán booséQnnk (Erd- 
TOrtAd. ai05X 

BAKACSIN (bakaezm GOres:Máty. 24. bogain GOrcs: 
Máty. L MF.): (tela pnlla; trauertuoh]. Hóhér nyakát elvága 
wayda fiánac^ testét fogác bogacsnbn takarác (OOmiMkfy, 
L MF.). Bakaczimban takarác testét (24). Testet fogak baka- 
camban takarék (42X Az illy atyánkfiát, ha el-vitte az halál, 
arra kell bakaftrin, mert aa gyászt jeb& adn, a ember aat 
boltban talál (SaBodó:Ka]m. 8). Egy vég fekele bakatsin (Vect 
Tram. 15). 

BAKANCS (ftoJUanet n% llialy : VÉ. 1331. bohmrz JoidC 
471. Kár:BíbL L494. bokánU PPB) : sandalia, calceus PPB 
[schuh]. Paranczola h^uekyk: hpjf semyt ne vynneenek az 
vttra, de caűc bokancaot vennének labokban: sed caloeatos 
sandahls (JordC. 471X Judith bokantaát lábára vonta, és min- 
den szép ruháját fél v6tte (Kár:Bíbl. L494). 

Bakancsos: miles pedestrís hungarkais 8L [ungarischer 
infanteríst]. OrdOg adjon roA saerencBét annak a kurvának : a 
ki lattyát Mnevelte gyafog bakancsosnak! (ThalyzVÉ. L331X 

BAKAK : voftor, volvor, vohitor SL [burzehi]. Fejea földfln, 
mmt teke, bakázott (Ckad:RP. 177). 

BAKÓ ibáko C): cainite C toitor MA. [henker]. 

BAKOIX}A(ik): [syoomorus; maulbeerbanm]. Egy Zakeus 
ne^ ember, merth ew alUpattyaban kyaded vabi, haga flel egy 
Baoolcn ffiu« (ErdyC 140). [VO. BABKÓGA] 

BAK06: (gfaMÜitf^ pogfo; acfaviert?], Mykoron az ewat^ 
liaaa yewth vona, ea meg twtia vona aeni Bürbabinak dolgaat: 
ragadaa fcakMaath hogy meg ftll^'e (Erd>€. 153) 



BAKBA: equnleos C. [filllen]. 

BAKTAT: itito, ventíto PP [hoppéin]. Te is Igy baktatz 
néha: Ha a fejftnkre hintetet hamn, sák, b^ kedvesek isten- 
nél ; annál inkább tetzík néki to«ftnknek meg véreritéae (Ongl : 
MM. 135X 

él-baktat: [disoedo; sich entfomen]. HaHod, mit szolnak 
ellene, még is te gyors posta csak elbagtatm mellette (Cbagl : 
MM. 157X 

ki-baktat: [prodeo; bervorkommen]. Nyulatskák is ki bak- 
tatnak (Fii: Vers 33. BatB.X 



,: [costos; wiKcfater]. Nem lensek én bachfeer sem 
nótárius (Gvad: RP. 290). 

BAL ibol TelC 275): 1) Uevua, rinialer MA. smMm; die 
linké hand Com: Vest 146. Felemelte & űgiat w 6 hallat 
ménbe (BécsiC. 66. 13. DQbiC. 301X Ha 6te* bal keare itelendi 
aa 6 erdemének feketesége, leg ottan na^ rettenetesseggel 
yttetik meg (BodC. 23). Kérlek tégedet, hogy engemet a bel 
es bal fel6l waloknak felehnes tftrwenytni meg zabadoh (ÉraC. 
54X Walaky ea wtra akar menni, bol kea wele tarchon, merth 
job kez wele senky nem mehet Ert n^ bitivan, bol kez wele 
indwlank (TelC 275.24dX Ha ki mellyét iáylalya . . . . sa az hal- 
karyan való Medianát^ ea igen baamál (Cisio J2X Az egéaz 
mennyei sereg vdvart áll vala néki iob és bal keze felól (Kár: 
BibL 1.330. Lép: Pitik. L2d5)L Fesnbmost bal kez fel&l hagii 
(Decsi: SalL 49). A bal lábom ikrájában és ícgiben bele állván 
a gGrce, sok Ízben felébrazteCt (MonlrtSk. XV.327X ») [malu-s 
malignua ; bOse]. Táboránál méné bal Béczra Nem soc mnlua 
bal Béczet is meg véne (GOrcs: Máty. 53). Hogy ne talántán 
valaki az gondolhatná bal Ítélettel felftlem, hogy liiaelkedA 
beasédekkel kivánom a lencsét csapni (9Beg:AqiL 30X Mont 
(az sas) bal-fiítuma hozta oly idejét, hogy maga is íeHi kopa- 
dástul f(^ (Hialy: AdaL 1164). A bal hír k6nn>-en támad, 
mert OEi^Kjra hitele vagyon, és nehéz beMe li<aEtán ki-mosdani 
(Fal:UE. 410). Pán kivetkeatetett, a vtás. mrentaéiiek IjnI 
adniyáia vetett (Fal: Vera. 913). 

Balra: simstrorsnm MA. pinks). Monda az haawgh erdeg;li 
eltevi'ettetek, dee balra tarczatok, ha yo liehre akartok menny 
(ÉraC. 360). Ha sseles állhatatlannggal jobbra \'agy balra neiu 
vetemedel, arép kOnnyen eléred feltett jő csélodat (Oún: 'Hvmb. 
358X 

Balság: [casns adversus, infortunium, calamitas; unfidl, 
anglOck). Most nem volna semmi álnoksága, ha erre hozta ia 
serencse balsága (GyGngy: Oiar. 59X Ne siessen más is egyéb 
védelméhez, ha hasodó balság jut nerencaéiéfaez (186). 

Balul: (male; bOsmlUg]. Aaon balul elárult íQu, a mellette 
lévA kápohiában aM>káfla szerént hétére (Qmai:Tromb. 317). 
Némelyek azt vélik, de baliU, az idegen at>-afiak kOfezOl, lio^- 
nj papi találmány (326). A liadet is csapon veszik, s-hé k&re 
fel6ntvén, osákáiqrosBan balul f&gg a kah«>k (GMai:Sipi 18l 

jBaóláaok.] Senki balul ne vegye hazánk igyének kezfiiücn^ 
vett eUmairidMát (Nyr. XII416X 

Balog: 1) bal kézi, sinister, bievus MA. scaeva PPBL [tu^k, 
linkiscfa]. Ne tugygya az te balog keaed, az mit az iobb keBt>d 
tfezen OSylv: ÚfT. 6b). A mindkét kézre tudcWiál, a baktg av3^Q^ 
bal-ember felett sok vagyon: ambidexter prae scaeva sen m^e- 
vola multum habét fObm: Jan. 501 TSrÁtfll nyert »ebe t«m 
kihal bak)got, nyerte királyátál OrOkben Bakigot (TImIv: AtUl. 
0.4041 S) [maligniis; bOse, bCsartig]. Balogra maeyaráztHtutt 
dolgok (GKat: Váha a273). Ne légyen néki anrentséje Ii9il<»g 
(KéiQri: HRom. 56). Fa,rattag ueastA bakig tOrténatlAI (Orc^y : 
Ver. 2I& MF.X A hajdú kermttyén vabi, bakig kotttty^ 
(EnmMAd. 172). 



•"^n^- 



165 



BÁl^BALLAGDOOÁL 



BALLAGTAT— BALVANYOSiA^S 



im 



1. BÁIi: ai«nA PP- (fikwifialufl; bOndel]. Öreg^bál árúk, 
faűmár itiarfaák : aegiiiaea PPB1. Egy bál papjros (PractAríthm. 
lOX 1 bál papirosát, frni valót (vásárlott tdlfink) (Radv: Onl 
II202). B^ bál papirosnak negyed réazét (vettem) (III23X 
As bakikban 745 vég aba (pagetd) találtatik Karán Sebesben 
/RákF: Lev. aSTSX Egy bál karasia (poBtó); egy vég kara- 
sia (VectTnmflL 7X Egy bál író papyroa, meUybtfi 20 kmés 
van (21X 

a. BÁL: 1) [saltatio] ball AdámL 2) [oblectatio, voluptas; 
geniMi]. Bálra, az ax, as 6 testeknek bujaságára s vesBeodA 
pompára keltik (Ssalhin: Dom. ElAb. ő). 

8. BATi; [atramen] imtentrea Adámi 

4. BÁIj-, Báj-: Paunis; lorbeerbaum]. Bayf& &. A ki- 
b5l olayt crináhiac, TerméasetL Melegítd a laumanac magoa 
és levole (Mel:HerbL 7X Babir vagy báim (PP:P^uC. 311X 

[V& BÁJ] 

BAIiDÁCSL A taáflBár udvarában voH egy fevágó, tOr^ 
kfi] baMateí (Mik:TOrL. IIX 

BAJHN {baUna Zrmyi 11104): balaona MA. [wallfiacb^ 
Balénak, cetbalak, és g6rbe delphinek, Cupidóoak baráchot 
fiaetnek (Zrínyi n.104). 

BAUOTA {haUla AdámL halyüa PPBI: tenera): tessenila, 
aynibobun, signom BfA. [aocfaen, parole], aettel Adámi. Balyita: 
H symboliim (Ver: Verfai 8b5í 30X A bafitának-is avagy Jdnec 
( leaserae aive aymboU) nagy basana vagyon, mellyel 6 magát 
meg isBiéric a katonák (Óxn: Jan. 148X 

BAliLAG {balog Gytegy:KJ. 9. haüaghaJUc Helt: Me& 
3): 1) inambnlo, deambuk) C. lento gradu inoedo, prooedo 
peAstoiitau MA. [scblendem]. Vtannonk ballag eyel nappal 
kamaeu, kit meg őalbatna (BodC. 17X Mit bwdosol ea pwita- 
bau, mert ayseseg kewanna, hogy erdewben nee ballaghna 
íÉraC. 459). Az venseg mint e^ farkas ballag (Istv: Volt dX 
Isten nem maga tartdztatásáért jár illy késfin és ballagva a 
KonoflBok rontásában (I^ázm: Préd. 26). Az isteni barag lassan 
ballal^ az busazo alasra (Forró: Cort d39X A tsillagok edgya- 
ránt ballagnak (Oom: Jan. 8X Oendenen balag paripa (GyOngy: 
KJ. 9X S) [latito; venteckt i«in]. Az hegyesre menynyetek, 
hogy c l e e to kbe ne kellyenek megli tenveen, es ott ballagbyatok 
bannadnapygh : Sbkiue blitate tribos diebos (JordC. 28. 8). 

fKOsmoodások]. KSnnyebben meg esnek, a kik futnak, hogy- 
nm a kik ballagnak (PásmtPréd. 329X A tempkmmál lakó 
otolnor ballagó mkidenkor nentegyházban (Kisv: Adag. 426). 

beballag: fmtro ; hineing^en]. Várban be ballagok, néked 
uyugodalmaa éciakát kívánok (Zrínyi L46). 

el-baUag: [discedo, prooedo; sk^ entfemen, abgehen]. Oda 
>ngéoy snnt János el baHaga, bátorítván magát ott praedikálla 
íirnir:8sJáa ITK Risv: Adag. 218). FVI-rántaolván orrát s 
homkikái elbaflagot (FVil:Nl7. 250). Nádasdi fekszik itt, el 
ba]]agfaatK(FU: Vem. 886). 

ki-ballag : ezspatiur C. [hinaiisBchreiten]. Jer bé, ha zsebed- 
ben pCnOg az brjT árra, ba nem : kiballagYiatsE a nyitott kapura! 
iThalytVÉ. L24X 

ÖBsre-lMdlaff : [congrogor; zusammmtreflen]. Hogy egybe 
gyűlnének, mind feltámadnának, az lévai haddal ók OMcveballa- 
gának (RMK. IIL96X 

Büll ft g á n : inamboUtk), deambuhitk> C. [das sdireiten]. Lassú 
Uűlagá^nl jáijnnk az isten úttyán a'ázm: Pléd. 82dX Laam 
ballagással nerriwdík az embeniek élete (Prág: Serk. 888X 

BflJlacdogil: lente inoedo SL [langsam gebén). Tóitéaet 
SEeréol óleOelék-meg, núdón haza felé baUi«dogáhia szamár 
báton (KOipkzfiUlBk. B2). Lasw lépéasel ballagdogál (Gvad: 

Időt \2&\ 



BaUagtat: (l^nto gradu inoedo; sdilendem^ Lassan tOrOk 
után rendel ballagtata (Zrínyi L52). 

BÁliMOS : casearíum PPB. [kSsemehlspeise]. El nem nyel 
hetem semmiképen a ti\r6s étket, domikát; hanem halmost, 
botsajtot, Jugatát igen szerettem (Bethl: Élet L190X 

BAI/FA: securícula, secnrís militaris MA. ftnsüing Com: 
Orb. 287. [handbeil| A fejedelem Nagy Andrást Önmaga a 
baltájával leverte (ErdTt»rt I1L136X Tegec oldatokon, s balta 
a vállakon (Uasty: Mars. 63. Hoffm: Préd. 22). Ki chákáut, ki 
baltát visnn (Zrínyi IL174X Némelyek cofita baltát viseltének 
(Monlrók. XÍ349. XXIV.140X GtiroBOssel, baltával föl is fegy- 
verkeztünk édes vallásunkért (Tbaly : AdaL n.428X Van nékem 
k» baltám, Bagbukn csinálták (FYű: Vera. 910). 

BÁIiVÁNY (Jlmlwnl [?] JordC. 766): 1) idolum C. sculptile, 
oolossns MA. [gOtzenbHd]. Ad statuam lapideam qne dkntiir 
balwankew. 1267. (Nyr. Vn.415X Ö megzegdeli ó baluaAokat 
(BécsiC. 194). Az pogan magerokat megíbrdehta az baluanyoknak 
jmadasatol (MargL. 46). Ne faragy magadnak bahvantfa (JordC. 
53X Mykoron lathnaa, hogy az egheez varas balwalt 
ymadna, kyzlely hwtet hw lelke predicaUany (766X Blas varas- 
hely balwan erdegh (ÉrdyC. 598). Hethwen balwan papy feye- 
delmek (598). Ez balwanyok erdegÓkkel tellyesók, yme paran- 
cholwnk nekyk,hogy ky mennyének belóle es az balwanyokat 
el tóryeek (599). Baal sidoul, ma^;arvl vr, mester, ftíedelem, 
ennet ift ea sm balvan (RMNy. m.44X Vgy halgát mint egy 
báluány : muta penona (Decai: Adag. 78)l Ostoba mint aa bál- 
uány (156X A kép &ragó az álló képet, báluányt^ osakipot 
metczi : sculplor statuam caelat (Com : Jan. 168). Néma bálvány- 
nak mi f(^ nem hajtunk ! (Thaly: Adal. 152). S) (permagnus, 
ingens; ungeheuer groas]. A tenger háiiykodása bálvány habo- 
kat ver dSaD: MVir. 197X 

osűr-bálvány : [oolumna horrei ; scheunepfeiler]. Illessed a 
czArben a czArbáluáoyokat (Helt: Mes. 825). 

kapu-bálvány : [antae; torpfosten]. (Vi^^a: Kríszt ÜL 
455. Kr). 

kö-bálvány : statua lapidea Kr. [steinbildj. Ymachagot teeu 
es ottan kew balwannyaa valtozanak (ÉrdyC. 404). 

BÓ-bálvány: [oolunma salis; salzsSule]. Az só bálvány az 
k^telkedó léleknec emlekezetire helyheztetet (Kár: Bibi. 640bX 
Só halvánnyá változéc Lot (MA: Bibi. L16). 

Bálvány oa: [superstitiosus ; abergUiubig]. Az órdóngós és 
bálványos aszszony emberek miat batrac solia nem lehetOuc 
(Prág: 8erk. 496). A f^énység bálványos szolgálat (Cbúzí: 
Tromb. 181). 

Bálványoskod-ik: [ethnkaonnn more vivő; heidnisch le- 
ben]. Soc baluanyoBoknac gyenge lakást, fiüut, varost iger, ha 
haluanyoskodk: (Bon: Préd. 551b). Lehetetlen núnd itt minden- 
napi has hislaláasal bálváuyoakodni, s a anáa világon is gyO^yO- 
rOségekben réaEesülni (Csúzi: TVomb 171). 

Bálványos: idola colo, idolts inservm, kJotolatriam ago 
MA. [abgOtterei treiben]. Bahianyoeo templomot czinaHata (Mel: 
SzJán. 96). Betteneteaftl baluai^yonac (Mon: Ápol. 46X Mihent 
bálványozni keadettek a zsidók, mindjárt ellenség kezébe adat- 
tak (Pázm: Préd. 878X Hó fi^érrol borított gangnak mondhat- 
nánk (a dámátX a-mely kórAl tsak a semmire kellók bálvá- 
nyoznak (Kai: NA. 182). 

Bálváayosás : idolomania, idokilatría MA. [al^Otterei]. 
Akamác a magyarokat báluányozásba hozni (Hek: Króa 32)l 
Bakianknas oaegerivel elA fel-papistac (Mel: SsJáa 86. 414X 
£1 rontotta a hegy totóéról ké»iélkfil váU kOvelske a bálvá- 
nyoaást (Páam: Préd. 142). Est aa chufibs baluai^yozast ki kól 
gyomlálni (Zvon: Oriaod. 148. VárM: Satfv. £Ub. 219> 

11« 



167 



BALVÁNTOS&Ö-ELrBÁMUL 



MB&BÁMULr-BÁN 



168 



Bálványosó: idolobtn MA. (gOtxendienflrl Atfun 
bdvániok ne kletek (DObrC 36L aBék:KnSn. 47). Ti béka 
termeaíetfl bitien balattnoso íSeiien nnk (Mel : SsJán. 41X 
Peedii fíapfic bahiaqyoBO s maara ÍQgnaya azt (Mon: ApoL L 
Tel:Evang. 154. Páan: LothV. 115X 



tío; aberglanbe]. A bálváqyaág tflze 
elpengnUe az igaz todományt (SzD: MVir. 447). 

jBATaHAM], BATJWAMOM, BAIAáJCUM: bal- 
eanram C MA. BaiBBmombol váló: '^rVffiininiiir FPBL Baka- 
mom fiunk lene : balaamelaeon C Babamom lév : balnmelaeoo 
MA. Bdenybe evrtewttek iiteny malaztnak balstmooiat (EhrC 
136). Az zftmnec tíkdr, az ülaftocanac edAonges faaliHunoin 
^agym€. 92). Az mt leieknek faalaimaval meg kenletet (CornC. 
97). Az 6 tesleMl n^ iUat fitlec ki mmt n6m8e h^lMuimmimil 
be rekeztfttfa konot megtortecvohia (MádC. 628). Drága bal- 
flamommal nda tellyes (EiáyC 412). Az A vérének babamom- 
jával gyógyfttatnék betegségfink (pián: Ptéd. 118X MeO^bfil 
bahunnm taorgott-ki (Hall: HHkL 157). A léleknek ez igaz 
balzauDooia (Gvad:KP. 148X 

leveB-halaatunom : opobalaamom PPBL 

BalssoxnéroB : [odoribuB perfondo ; balaamiren]. A testeket 
balzBBménnni (Gvad: Nót 48X 

[Balaaamol] 

meg4MŰJBamol : (bakamo penmgo ; einbalsaomrenJ.'A fejét 
nagyobb beMiletért meg-M balnamolta (^átsyi: HBom. 188). 

BalsBonunnoB : balaaminns MA. 

BalsBomos: innngo Kr. [bahamiren]. A koporsoboz ménei 
hogy a bóttt testét babamozná (Pázm: Préd. 1230). 

-balssamoB : [balaamo penmgo; eínbalnmiren]. A hélt- 

cadaver aromaliboa oondire PP. 



teetot 

BÁMÁ89SKOI>-IK (6avazkodnm Forró: Ont 566) : Btapeo, 
adnűror Kr. [tkAx wandem, gaffsn]. Az király kOmyül barom 
test fekaák vala, távol bavazkodvan az tObbí (Forró: Cort 566X 
Ezek bámánkodva baazontalanol állanak a világ piaczán (Bíró: 
AGcaa Elób. 5). 

BÁMTF: stapefiicio MA. [stanneo machen]. 

el-bámit: obstape&do 0. [erstamieo machen]. 

me^bámit: demenio, stupe&do MA. [erstaimen madien]. 
Meg kellett nép azóval babonázni és hAmfhmi » sokaságot 
(Pázm: KaL 612). Az ebnét megfaáborftó és meg bámíló étkek- 
nek el távoztatása (Felv: Schfial. 7X 

Bámítáui: stupefoctio BIA. [betOrung]. El-enyésak amaz 
ámitáara és bámftásra vakS hahotálás (Pós: Igaa. L357X £3 
enyéoik amaz emberek bámftására szerzet Galviniis ellen Ktt 
Egíphonema (L663X 

BÁMUIi (etUxinUoc MA. el bávuU MA. el batful FomS: Cml 
462. bauly meg LéptPTOk. 1320. ftavonyatok 1323): stupeo, 
stupesoo MA. [stmmenj. Hol vette ot magát, bámulva csodálja 
(GjrOofcy: Qiar. 245). AszaBonyím, mikor a vílag azt a szolga- 
tBordát látfya, paloCákácon, rubátokon bámnl (Jb^tl: NA. 181). 

á3]ial4iáiniil : [mmis obstopefio; sehr stannen, sich ver- 
wondem^ Sok teHk ki a terméazettól, de nem telik ki az 
embem^ easéfeSl, hogy meg foghassa, azért ámul, bámul (Fal: 
TÉ. 686). 

elámal-bámiLL El-ámált, bámult, *zibbadt: obstnpídos PPBL 

el-bámul: obstopescx>, obstupefio MA. obbrutesou PPBL 
erstaonen]. Az el havait had meg remftlt íUekkel leven, sem 
eleb menni, sem meg^szalhmi nem mer vala (Forró: Cort 462). 
Oh erezhetétlen terémptett állatok,; bavollyatok el a bAn6s 
embernek illyén nagy balgatagságán (Lép: PTfik. L323). AJubi 
kezd, el-bámni: stapesót, stopét (Oom: Jan. 69). 



meff-báannl : (admiror ; sidi wandem). Eb banly nseg rayta 
(Lép: FTOk. 1320): 

megbámuláa : [stapor ; bemmderung). Az idegeneknek dol- 
gok vallásokban, nem hivéB, hanem ikáb m^gfaámniás (Veream: 
Lev. 66). 

reá-báxmd: adstopeo MA. [begaffin]. 

Bámnláw : stupor, stnyiditas MA. [das erstaonen]. 

[BÁMOIi] (el6áMMac Kaka: Etai^. 19. beftoniotta Sztár: 
VizOz. A3). 

be-bámol: [operio; bedecken]. Be bamoUya vaki setolli 
kM az sátort (JordC. 71X SeteÚi kM be bamlaá az satortfa 
(79). Mykoron az sokaasaagfa kízaee íWtot vona, kyt ymaran 
be handot vala az nagy tyz, temyent aldoaeek istennek (157). 
Myglen ezt beaeellenee, yme feoes ked be bamlaa fawket (407). 
A philisteasok vgyan be hándották az lanel fittdet (Mel:Sám. 
98X Nagy rettenetesen az víz el ánradá, ez ofies viUgoC be 
bondotta vala (jSstár: ViaOz. A3). 

el-báxnol: [opeiio, drcomdo^ obmo; bedecken, fiberströ- 
men} Teweeknek áradása el bamol tegÚet (Ér^jC 63X Nagy 
ray meeh yewe reea aemeet zayaath el bamlaak (259). Annyi 
ssámtalan nép vót, hogy úgy bamktták wk el az egész várat 
nundOn felAl (Manbók. in.163). Nagy srralkodással várost nmid 
el bandák (BMK. IIL63)l El bamlák terekek az tafiánokal 
Terek qyoksszáz haídát, csehBt elhanda, nánd levágá (99X 
Nyári Lfirina(et] sok tOrOk elhamlá, 6 foglylyá akada (104). 
Hallatlan befeegségec el bándottak immár az saegéqy oraságot 
(Kulcs: Evai«. 19X 

elbáxnoltBáff : [darüies; veriditai«?J. Mitsodák a n^va- 
lyák, kikb8l a hit kmnnt? A mi aáveinknek kemény kfiv el- 
hámiiM«a (MH6g:T0BBL 70X 

BAMBÓ: [ongnla; huf?]. A lo az orvosláara felemelt 
bambc^val az agarat homlokban pattantya (Keresrt: FKer. 
Elób. IX 

1. BÁN: oondoleo,poeQitet Q doleo MA. (bedaoeni, bereoeu]. 
Báoomszabásó: soppoenitet MA. Ha másba latb, azt ev iredli 
es bann*a (Gaar3<I 19X Atyamfyanak ellene irigy voltam, mert 
en bántam az w w ooltokat, tyztessegeket, marháinkat (VirgC. 
lOX Omdalkozek raita, banvan hog az 6 birodalmába multá- 
nak vohia (VesqirC 83X Ne hauyad haa ygy teezftk (pBecfaC. 
29X Bánya vala aa ^ksénec dolgait, hogy á keresz^ é ui hitre 
állott (flsH: Króo. 31X A lator igen bánnia, hogy ndnket isten 
ídoesit (Mel: SsJán. 817X Megh ertfaeúiem nagh yelees karaaúi, 
kyth tiiwgya k. hogy igen bánok (BMNy. II9X Igen bánja 
királylyal szerzódését (RMK. IILdOX A test banáa á MtM. 
CTel: Fel. 103X Bánnya lelki diségdket az sereir népoec (Kuks: 
Evang. 424X Szívesen bánom, 1k^ igéretemet nem t^ettem 
meg (Nyr. XIV. 5^). Miért bánod, ha az keresz^yénec Chriatus 
képét bóczAlic (Vás: GanOat 122X Bám^yátoc, hogy én titekel 
nem istentAl valoknac mondálac (Zvon: Poet L569X iSzomor- 
kodic, bánnya, panaszkodic (Gom: Jan. 68X Bánnya hiszem 
még-is, hogy Pápisták állanac elől (Cbegl: Japh. 216X Bánom 
rész sserint, hogy b^Ott (RákGy: Lev. 5^ Kegyelmed neheztel, 
hogy ritkán (rönk, az kegyehned bósolását bánom (78X Ne báxid 
beteg sávem tsókkal orvosbmi (PfailFI. 44X 

(Szólások]. Nincz ám az hadban semmi Péter bánia: 
oertaroen non acxapít ezcusationes (Deosi: Adag. 197). Pozsony 
sem kiválna, mert hós tátja bánja, hogyha harcaotáll vele 
Cnudy: Adal IL279X 

[Kflzmoodások]. A béka igen bánnia az hideget (Fraiik: 
HaasnK. 113X Bám^ az elns á botot, há gaadáya hazában 
láttya (VásiCanOiit 117X Bái^ a béka a deret (Fal: Jegyx. 

921X 



169 



BÁNOMBANOM— MEG-BÁNAT 



BÁNAT— MEG BÁNKOZIK 



170 



bánom-bánom: [poeoitentia ; reue]. Ha ma dAnom dinom, 
bolnap vúSban bánom Unom (Kem: Élet 16). 

mefl^bán: poenitebit BIA. [bereuen]. ValameneKer megban- 
tac elfordoltokat; ameonec nlene adót Soeíác tehetaeget eUent 
aOaoioe (BécsQ 19X V hagasarol meg emlékesek, es « irgal- 
mának aokaasagaert meg bana (DObiC. X91X Sokat eo keoraeo- 
lek meg banak ea veonek okonagnelkeol yalo aomoruaagot 
(DomCL 102. ÉrdjrC 674)l Eloilanak sem meg oem banaak 
(KoIoOL 81)l Tb magad bánod meg, ba maláta: Ecbinos par- 
tom difiiért (Deeá: Adag. 115. 8). Báeg-bántam cselekedetemet, 
kifértem a báltánjrozásból (Pásn: LothV. lOOX Ua megbánja 
is, haaaj kilobbantatja a tOrOk GBáasárral Apaifit a f^elem- 
8ágb(n (Gser: Híst 294X 

megbánás: poenitentia MA. [nme]. 

aián-bán : (poenitBt ; bereuen]. Addeeg penitendat lamiya 
baanya ^jiaaia es gyom^ b^mejrtfa, miyg as irgalmasságnak 
jdeje jrelen vagyon (ÉrdyC 23). Ax gonos gondolatokat nagy 
sjmssal samqfm bannya vala (561X Istennek mind meggyovón- 
JBlok, bdnOIOket saá^jálok báiqátok (RMK. m.2őlX Sannmc 
hanninr, hogy ax isten paiancholattia ellen chélekedtfinc (Mon: 
Ap(A. 256). SdMyák faáimyák vétkeket (Bal: Oilsk. 222>. Te^ 
néked hogy hittaoi, s tíeddé nem lettem, flaánom bánom (Amadé: 
Vera. 198)l 

migHwánbAn; fpoenitet; bereoen]. Vate hanaor aa bynes 
ember mag(x|ianqja bán^ya byn^ mynd annyaor boqraya 
yw as aent leélek (ÉnC 154). Meg sannya bán^ya es megfa 
gyonqya as 6 byn^yth (a66X 

Bán-ik (bán Oy0ngy: Cap. 30. Fal: Const 881. báiut Bal : 
Gslsk. 252): (coram habeo; behandéhi, beaorgen]. Gyapjával- 
bánó : lanifioos ; mézael bánó : meUtargns ; ssorosan bánni vala- 
kh«l: snmmo *Jare ageie cnm aBqoo PPBI. Igi kel teoe- 
led banny (VirgC. lOS^NekM Atet haö^m, bannyal vele, soha 
el ne hagftj mT, neky solgal ees /Iteth viga^ntalyad een kepftmbe 
(WmklC. 218X Egyebek vtabak vala ev vele banny (MargL. 
őűX Ky V vele daycaloodnak ea v yele bannec (DebrC. 559X 
Dfltogliwke l banqy es wton iarokat bee fogadny nekem kelle- 
nnteib (ÉraC. 257). KónyMletesen banol te magaddal (Bom: 
Pkéd. 218)i Vgy bánol velQnc nmt elkniég (Tel:Fe]. 99). 
Keményen bánom vélec (MA: Tan. 1178X Sidó mód ea, á núnt 
te bánn á asent iráasa] (Bal:Oa8k. 252). Hét M^ bánik 
vélek (Vím'.CuéCbL 607). Némely ftval engedelmesen kel 
bánm, agy-mmt aa oby^ftval (Mad: BSvang. 20). Az orosalánokat 
a véle bánó mssterek meg4apogattyák (Miik: VKeit 53X 

[KBamnndáaok). Az k>l bánt inhokba semmi ninti el vet& 
(Bom: Préd. 281X 

Bána (?]: [dokír; scfamers]. Iseonyú nagy bánaja miatt fejét 
még a kMűbe4s verte (Kónyi: VirtaM U 

Bánadalom: [poemtenti a ; ieae| Bánadakmnaű bánom, 
hogy meg nem toelekedhetem (Mik: TürL. 803). 



í: 1) poenitentia, poenitado BfA. [reue]. A gyom índiV 
latfjrfl, vagy asígy e me , vagy bánána-vakSt mivelne (Pásm: Préd. 
2Sy lb [«m; »rge]. GyapfávaMiánás : lanífidom PPBI. Oly 
iynek kyk aabadon mynden palántálás es banas nekyl newnek 
(Festi: Rsh. 7% Kertek hagyásnak, aólók metszamek Mhiek 
(KalBártfr. 1583. iü^X 

1. Bánat: [effido ot poemfeeat; bereuen machen]. Nem lehet 
■teni saeretet, meDy bánatidi velAnk azt, hogy vétkevtOnk isten 
eOen (Ker: PM. 676X 



iBwuk 
rem é 
EMbi 12)l 



: [effido ut poeníteat ; bereuen machen]. A bOn- 
sanyanisága megesméfteté és meg bánata velle az ó 
(Tel: Bvang. 1I14SX Ha most az én meste- 
véle, hogy ei^em tanított (Pl^: Serk. 



2. Bánat: moeror C. tristitia, dolor MA. [scbmerz, sorge, 
kummer]. Bánatban es vezelben meg végeztetnek (EhrC 116). 
Kiral valami bánatot ne zenuedne (BécsiC. 144). laaokot bána- 
tok meg foglalanak : dolores obtinuenmt habitatores Philisthüm 
(DöbrC. 248). Bíaga hazud, mert gakorta félehnet es bánatot 
hoz (BodC. 6). El temetenec Egiptomba ua^ bánattal az egip- 
tombeliec (Szék: Krón. 16X Es meg senuedet az bánat miat 
az en szemem, az en lelkem, es az en hasam (Szék: Zsolt 27). 
Gyakran esic olly nap, hogy tiz, busz fele banatunc vtan 
ket annyi órÓm&nc érkezic (Bom: Préd. 293X Az én köny- 
vem árm és tenger bánatom (Zr'vayi : ASyr. 184). Ki önté árját 
bánatjának, ezerig ezer panaszokkal búsítván az egeket (Fal: 
TÉ. 639). Bánat bánt engemet (Gvad: FNót 130). 

[Szólások^ Haj ki bánat, haj kilaz&rsang elóljatt, téged 
innen elüt (Thaly: Adal. 1196). Az magyarok keseredett szívvel 
bánatnak borúinak (IL424). Bánatnak ereszteni 
magát: dedeie se *aegritudim PPBI. 

[Közmondások]. Keués assszalékért hoszszo bánat (FortSzer. 
NbX Nmcz oly bánat, kit az szép sbó meg nem lágyit (Decsi : 
Adag. 186X 

Bánatos : moerens C. [maestus, tristís ; knmmervoll, betrübt]. 
Zent ymadsagokual es yozagoknal gyakorta egyebekett epeyt 
es lewl bánatos newgesekoel (EhrC 116X Őneki tfiredehnes 
ohaytasokat: Bánatos syraaokat panaaolla vala támadni (TbIC. 
2). Ez wylagra yevveteHhok na^ syrahnas es banatus (ÉrdyC. 
389). Bánatos saia (Bom:P»éd. 63). A ki íélti tiaateeségét, 
életét, jóoiágát el ne vetsesK, bánatos^ gondolkodó nyngfaatat- 
lanságokkal norongattatik (Pázm: Pkéd. 596X Szomorú és bá- 
natos idóc eaec (BIA: Scult 36). 

Bánat08kod-ik: [dolore afficior; betrflbt sein]. Sokat is 
bánatcskodtál már (Thaly: Adal. 1124). 

B&nkód-ik: doleo, moereo C. [sích gr&nen, reue empfiu- 
den]. Ewrewlnekuahi bozzosagokrol, es bankodnakuala ^ystes- 
segekrewl (EhrC 20X Kit kic bimac vah^ megÓlicvala es nem 
bankodnacvala (BécsiC 310)l Kinek haláláról az varosnak pol- 
gary bankodanak (VirgC 58). Egyebek bankoduan czak w 
wr&l vala (lOOX Vigaztalasatwl bankodnak vala meg valny 
(DomC 148X Bankodeek anrol, myt teot vala (313). Keserevseges 
bánattal bankodol (OoniC 103X Akkoron vagyon embernek yo 
oka, mykoron idwesseeges dologban ewrwendetesseeggel ban- 
kodyk (firdyC 34X finekófaiek, yollehet banko^fganak (ÉrsC. 
581X Kérlek jo leyanyom, ne syry es ne bankodyal, gfaonoz 
kedwew ne legy (LevT. 1.201). Csüakr bánkódik 6 nagy kár- 
vallásán (RMK. III.260). Ctoda igen magyaroc bankodánac 
(Valk: Gen 17). A kinek gazdagsága nintsen, bánkódik (Pázm : 
Préd. 69X Mit bánkódol mostan az nép kikeletben (&myi 
IL120). Én Bsegény fejem untalan bánkódom (Thaly: Adal. 
L186). 

[Közmondások]. Az ki nyárban nem gyfiít, télben agh ebűi 
bánkódik (Deosí: Adag. 43). 

ki-bánkódik : [dolorem edundo, moerorem exouero; sicli 
anstra ue ni, SKh des kummers entledigen]. Minden banattio- 
kat ki bankottak (Fél: Tan. 240). 

viaasa>bánkódik : [oondoleo; reue empfíndeii]. Mely bo- 
lond módra víbui bankodol, hogy meg czac az hirennis meg 
habotüszol aa te vradnac (Bom: Evang. L412). 

Bánkódás : [doknr, moeror ; gram, kummer]. Az akaratnak 
indulattya elég az irgalmassághoz érsékenységes bánkodás-néikfil 
(Pázm: Préd. 443). Az istenes ember elég okot tslál a bán- 
kodásra (Pázm: KT. 77)l Bánkódás, gyOtrelem, fUrnyasztó agg- 
ság (Orc^: KOlta 126). 

[BánkoB-ik] 

mSg-bánkosik : [poeuitet; beroueu]. Ha ugy ceelekszel, 
mint ekoiáig cselekedtél, bizony meg bánko«>l róla (TudGyC^jt 
1886. V.98). 



171 



bAnol-bAntat 



BANTATI^N— BANDA 



172 



Binol: [cunun habeo; besorgeu]. Ennek előtte fllyen loval 
nem bAolottál (Onh: QrvK. 30). 

Bánt (meg banatatoBn DictaGr.): impedio, oífendo, turbó 
MA. [krtoken. beleidigen, beunnihigen]. Iste^y édességnek ne- 
seseben nem akarom ewtet bantany (EbrC. 15). Testemnek 
serelme engemet nem bánta (VirgC. 37b). Ne bancz engem 
ilyen dologal (69). Tőrteneek, hogy nagy testy hewseeg ban- 
taiiaa ewtet (ÉrdyC. 371). Nem engedy, hogh 9m en jobbagyom 
gyakorta walo komorgeseuel bancfayon (RMNy. IIL83) Semmi 
meg ginto es geriestó heseg Őket nem bantya (Mel;SEJán. 
213). OlasK országot bánttya igen, mert sohul nincsen bántása 
(Gsio H4). Kit az zegeses bánt, auagy zyufaias (Frank: HaaznlL 
15). Nem bantya szomsaédgyat, nem rutollya attyafiát (MA: 
Bibi. V.8). Nem bánt engem a szerelem, hanem e városnak 
rósz ege (FrI: NE. 5). Mérgében majd csaknem a guta bán- 
totta (Kónyi: HRom. 115). 

[Szólások]. Sánta, de nem bánttia: claudus optime virum 
ágit (Decsi: Adag. 160). 

még-b&nt: impedio, indupedio, offendo C. laedo, vMo 
MA. [verletzen, beleidigen]. Feluala iiogy zent ferenccett megne 
bántana (EhrC 44X Vr meg bauta 5tet (dominus nocuit eum) 
es ada ótet nemberinec kewbe (BécsiC. 45). Az fiurkas senkit 
meg nem bantuan, w es aenkitwl meg nem bantatek (VirgC. 
58X Ne akar eogbem megb bantany: noli mihi molfistus esse 
(JordC. 563). Istent semybe nem akarom meg bántanom (ÉrdyC. 
171). Aa kwnek ee yozaga, hogy nyncaen aenuny ky 6 seraD- 
seeget megh bánthatna (ÉrsC 527)l Ualami oly dolog ne talál- 
tassec mi bennflnc, ki az istennec szemeit megbantanaia (Tel : 
Evang. L 12b). Az t$l kazdagsagnac gy^ytesit meg bantya 
nehessegec es betegsegec miat (KGalg. 1582. Fv). Kit varaalo 
baiosok meg hantnak (Frank: HasznK. 16X Baratidtfil meg 
banatatnan: a famüiaribns laesus (DictaGr. 7). Kezdénec éppi- 
teni egy nagy tornyot, kiknec igyekezeteket isten meg bantya 
az o nyelveknec változtatása által (MA: KbL L9). Az egyenetlen- 
ség az őrömet meg bantya (MA : Scult 80). A r(Ui sennyedéc 
az illetessél meg bántanac: oontactu infídant (Gom: Jaa 60). 

mSgbázitáa : impeditk)^ oflfensa C. offeoáo MA. [verhinde- 
ruiig, verletzong, beleidigang]. Ac wrdwgwknek meg bantasyth 
tanythanak meg nyomorodny (VlrgC 142)l Az neep zagolod- 
neek az predicacyonak meg hántásáért (DomC. 108). Nem 
bánod ystennec meg hántását (VitkC. 35). Az iuegnek mindtfn 
megh hántása nalkfl (TMX 36). Meg hántásokról hocanatot 
kemec vala (TelC 78). 

megbáaitatlaiiul : [inofiense; unbeschfidigt]. Hazánknak 
ki kőtő révhelyére egess^gben meg bántatlanul juthassunk 
a ohi: Vigaszt 9). 

mSgbáJithatatlaii : inoffensus C [unverletelich]. 

Bántaloin: offensio, laesb Kr. [beleidigung, verletzung]. 
Megbantatyk vala valamy nagy hantáknál (DomC. 118). Mely 
korsag hely ember meudeneknek meeg testekben es nagy bán- 
talmakat tezeu vaU (MargL. 154). 

Bántás : oífensa, oífensio, offensum, impeditio, laesb, gra- 
vamen, impedimentum MA. [verletxnng, beschXdígimg, heleidi- 
gimg]. Bantas nélkül való : illaesiis C. (DtfbrC. 194). Ez fráterek 
sok bántást teznek az népeknek (DomCL 174). Bántásomra 
vagon énnekem : molesta est mihi (JordC. 590). Bántásra, 
keenra vannak egymás ellen (ÉrdyC. 618). Tobiasnac a fogságba 
soc hántása volt (Helt: Bibi. I. h2). Az ki szemével hnnyorgat, 
bántást szerez (MA: Bibi. 1557). Bantas nelkftl es satsz nelkűl 
el bocsata (Forró|: Curt 4). Szabados volt-é az a oondlium, 
ugy hogy nem volt senkinek hántása (C^I: Japh. 206). 

Bántat: [effido ut laedatur; verletsen machen]. Anneni 
bánthatnak engemet az en zvleym ez házasságai, hogy el me- 



tewm orromat aykammal evzve (MargL. 33). Ne hántása az 
embert, ne lataasek az, bog yt hon nem létében K. az hw 
jobagara eressedet volna (LevT. L71). 

Bántatlan: inoffensus, illaesos MA. [unbeschüdigtj. 

Bántód-ik : impedior, turbor, offendor MA. [beleidigt, be- 
schüdigt, beunruhigt werden]. Bantodnioc kel es ze^nkődniŐc 
(NádC. 5X Senki eleget nem tehet az isten igazságának azért 
a gyalázatért és boflzfgEuságért, mellyel bántódik a bOnOkkel 
(Pázm: Préd. 80). Valamerre lordul, piros vért sokat ont, igy 
Thiri cselekszik, tOr((k fül bántódot (Zrínyi L28). Sanyaraság- 
gal bántódnak (HalhPaizs. 60). A gyermek ry, ha bántódik 
(FVŰ:BE. 574). 

mSg^bántódik : [offendor, laedor; beleidigt, besdiSdigt 
werden]. Bön az embernek minden jó cselekedeti, és erael az 
isten megbántódik (Pánn: Kai. 593). Eleget téano a sériitt 
résznek mmdenekrfil, vaUumbeo megbántódott (PAsm: Pród. 
582). Isten úgy bánik a gonoszokkal, mint OEoktak ellenségek- 
kel bánni, a kik igen megbántódtak (721)l Bocsásd meg Örö- 
mest a mivel meg^bántódtál (Páan: KT. 453). Amaz emberen, 
az kitől vakuni meg bánlodot, boszsmt ál (AlvtPbet 128). 
TetBoenék, ha Bakos nram meg nem bántódnék véle, j<lne 
mellénk alatta vakKval egytttt (RákGy: Lev. 145X 

mSgbántódás : [damnum ; schaden]. Az állatok barlang- 
jóknak megfaántódáaáért készek halált szenvedni (Zrínyi 11164). 
Hadat gyfljtMt Obzsbo az szegénségnek injnrUyára és igen meg 
bántódására (MonTME. IV.379). 

Bántódás: [damnum; schaden]. Bódakodik maga bántd- 
dásán vagy egyebek feslettségén OPázm: Préd. 799). Az sze- 
génység bántódását szómon^ szenvedem (HákOy: Lev. 256). 
A vesBedelmek kőzött hántodás nélkfil által mentél (László : 
Petr. 124). Mi látva hiszszük bántódását az lippai beknek (Mon- 
OkuL XXIV.116). 

BántOfl^t: offenso, offando frequenter BIA. (wiederholt 
beleidigen]. 

meg-bántog^t : affficto, impedk), offendo MA. [wiederholt 
beleidigen]. Énékenségit ugy meg bántogatta vala, hogy sze- 
meivel vac volt (Zvon: Post L514). 

Bántogatás: offensatio MA. [verletzung]. TOb'véuyink és 
articulusink bántogatásáhuz magát nem immiscealja (MonOkm. 

XIV.9). 

Bántóul: [beleidigend]. Istent bántóul s hitetlenftl kéred, 
hogy jőjjőn el a messiás (Matkó: BCsák. 324). 

Bántsáfi^a: [offendens, laedens; verletzeud, beleidigend]. 
Efféle hideg aiandoknál kedig semmi nem lehet bántságosb 
(Jesuí^. E6). 

2. BÁN : baiius, regni praeses, dominus MA. Bán, király 
képe : banus Croatiae PPBl. Dominó Petro Zudor hano (ZichyC. 
24). SzendrŐ, kibe vót tiszttartó vagy bán Thorma András 
(Monlrók. UL156). Egri bánoc kimOktfil mindent értnek, mint 
az basák, hogy ^é igyekőzuek (RMK. IUai2). Jó Hunyadi 
János bán Fejérváron belől az Gsásrár lialmánál vigda emben 
szálU (IV.29). Példát kész mutatni egy vitéz magyar bán (Tlialy: 
VÉ. L184). 

vioe-bán : [vices báni tuens]. Wi/áta ban woth Kaldy Lazlo, 
01a Balas, ezok wotak az wyche bánok (LevT. L156). A várban 
csak a két vioebán az udvar bíróval marada (Monlrók. ül. 

159X 

1 Bánság: bauatus, oomitatus, prindpatus BilA. Bánság, ura- 
ság: hanatus PPBl. Nándor-finervárí bánságot adták jó Hunyadi 
Jánosnak (RMK. IV.29). 

BAIVDA: [socii; gesellschaft]. Bandám is utánnom ha- 
mar el-érkessett, kOz fördőhOz érvén, gályára vetkezett (Gvad: 
Pösty. 23). 



178 



BANDÉR— PCRDÓ-BÁNYA 



FÖVÉNY-BÁNYA— BÁNYOL 



174 



IRAmxkSL: [faanderíniD). Meg-fútattya as id^esséfir trom- 
Ut^át, ha«y nSnud faának íügáUya bandérját (Ongl: fiba 
BAb. 27). 

BAKDSAIi: «trabo, liiaciu Sí. [schielend]. A ki ezen jó 
daliást hallja föleifel, pénzt, pótorát, petákot nem ad kezeivel: 
tioha után ne nésaen bandzaal nemeivel, a aserecBen-orazágban 
hoUók temeaft el! (Tbaly: V£. ai72). 



: [meoBa; wediselbank). Tudod volt bo^ en kemiú 
ember vi^ok, tehág mire nem attad a> en pinaemet as^tánkra 
iSjrlv: C/r. L 113b). 

BAUKA: (upupa; wiedehopf]. B&dSs bábuk avagy banka 
(Mii!k:yKari 440X A bAdMMnka tavankor fejér nabásu 
(441). Némellyek fUemilévé, némellyek pedig bAd^s bankává 
váltósnak (CMs:ThNnb. 221). 

1. BAUKÓ: 1) banoospiel Adáml 2) Rcheílae bancalen 
Kr. A mit nyert akár-mt játékban, banoo volt a asegénységnek 
niankn, (Fal:NU. 311X 

S. [BANKÓ] 

Bankos: (baculo v. fhicro instructivi; mit einer krflcke 
vemebao^ Ha engem vakiki megkérne, annak bátor csak fél- 
MBUJO lenne, as lába in bátor bankóé lemie, cmkhogy aa in 
nakségemrfil temie (Tbaly: VÉ. n.174). 

BAJKBOT: (minae fortunarum; bankerott]. BankrolokkA 
lennének (NótPM. 31X 

BAKYA : anna, vetola Kr. [altes weib]. Amax gyOngyős 
kin ktmhmj^ — ne, hol fut jó banyád; mit dudorgan, 
hogy nem ugnuat, kurva volt aa babád! (Jhaly: Adal. 1I96X 
VéD fldle éa vMon aggott baqya knplenégével anbadiágoab 
tréOra hitegeti (CMb: Síp. 629)l 

BÁmTA {bamnia KalBéca. 1572. F7. bonyak? LevT. L232.) : 
1) fodina C [bergwerk, grube]. EzUst-ér ónnal elegy a báoyá^ 
faau: molybdaena PPBL Banyákban, arany és erta banyákban 
találni (Mel:HerU 39). Meg actis mongyak, bőig chak aa 
borayak es aa Garamon, aa Nytran, aa Waghon, aa Dunán 
}iien Becyg aa my wagMNi, chak az mnragion bekewel kynU 
keaeben ea birtokában (LevT. L232). Ha Lewa el v^a, byrony 
az niy kewes wagyon magyar omgba, mynd bai^yaatwl eggywt 
el vflB (KMNy. ai47. KalBées. 1572. VI). A >kete" bányát 
okával naegnéaelgették (Nyr. X.470). Az isten meg-meg vilá- 
goMságra hozta aion banyát (XIL267). Blinden érezek báuyái 
leli voltak lánczozott .kerea^tényekkel (Pázm: FVéd. 286). As 
pénz gazdag i^ndéka istennek, ki az aranyat és ezftatiSt az 
Md aktfft való bányákból szokta kiboeni (Zvon: Pbst a609). 
Kik a faányák-iiak ádnára rendeltettek, tudnak árkokat éa föld 
abnt való álutakai ásni (Teleki :FLéL 48). 2) babieom C ther- 
oMe MA. [bad]. Kerek báiqra: ^jbaerísterium C. Magam egy- 
nibányad magammal az IQfdóbe mentem, mijd bárom óráig kés- 
vén n váradi bányában (Monliók. XVIIL147). 

(HBaásokJ. HazugsAg bányájára talált (jSzD: MVir. 

225>. 

arany-bánya: arnigia C. [goldgnibe]. Az Chaldtís, az arany 
bányában talált veres k5 (Mel: Herb. 39). Ebból, mint egy arany 
bányából,sük Jókat vehetsz (Pázm: Préd. 447X 



PPBL (engmbe). Az áros népeknek 
veres poroao por vagyon: banyákban, arany és erta banyákban 
taUbá QáM: Herfai 39X 

eatet-béaya: argeoti ibdína C. PPBI. [aHbergrube]. Arany- 
eEüstbéoyam volt-é étotembeu (lUy: Adal. L202). 

ión3í6-b&nya : ootaria C. [wetisteingrnbe]. 



f9vény*bánya : srenariae C. MA. [sandgrube]. 

kaazakö-bánya : ootaria C. [wetzsteingrube]. 

kéneső-bánya: [hydrargyrífodina; quecksUbergrube). Szeiit- 
m:TPiú. 21). 

kénkő-bánya: sulphuraría C [sdiwefelgrube], 

kerek-bánya: sphaeristerium C. 

kö-bánya: latonúae, lapidkána C. [sieingrube]. Kóbánya, 
kó-vágó hely : lapicidina vei lapidicina PPBI. Kelenföldin, Omtti 
kóbányán felól tábort járata (Monlrók. IIL52). 

kréta-bánya : cretaefodina C. [kreidegmbe]. 

méoB-bánya: [caldfodina: kalkgrube]. OUyan lévén« mint 
égó mész-bánya, Ajjabb martalékját immár is kévánnya (Gyűngy: 
K J. 82). 

ón-bánya: plumbaria officina PPBI. [bleígrube]. 

réo-bánya: aerifodina PPBI. [kupfergrubej. 

rubint-bánya : [fodina rabini; rubíngrube]. A saeretaenek 
ellenünk üfének s a mbínt4NÍi^yában sok káit is tévének (Gy<Ingy : 
Char. 90). 

8Ó-bánya: salina C BIA. [salzgmbe]. Soo hányás város 
(Bal:E^ 8). A rómaiak EMélyben vaa éa sóó bányákat épilet- 
tenek (fJmny: Krón. 85X 

vao-bánya: ferraría C. [eisengnibe]. Vay ki sok pénzel 
tartyák a vas bányát (Szentm:TFiil 20). Mint vaiMiánya fiijo 
az ó seélles méllyé (Zrínyi: ASyr. 237). 

Bányai: 1) balnearís BIA. [zuro l*ade gehOríg]. 2) [metal- 
licus]. Bányai tOrpe ember: oobalns, sylphiis PP. Bányai só: 
bergsalta Nom. 38. 

Bányás: [metallk^ns, fossor; bergmann]. Fáradva kell jutni 
a kedves dok)ghoz, mi képpen a bányás az arany darabhoz 
(Gyöngy: MV. 41X 

Bányáss: metalhurius, metallicus C [bergmann]. Radna 
bá^ya, holot elein negyuen ezer bányász mftuélt nagy liasssszon- 
nal (Hélt: Krón. 6). Bái^yászoc nagy soc araiét találánai* 
(GOrcs: Máty. IV. MF.). Meg^rsed majdan a bányász csákány 
foko^is, csak popkmiod légyen (Matkó: BGsák. 105). Lyuktartó 
vagy bányász pocaok vas (Radv: Osal II396). 

Bányásaat: [metallum; metall]. A bányászat kemény, ki 
ásott dolog, mely kalapattsal ki nyivtathatík és a tfiztól meg 
olvaaztatfaatik (AOere: Enc. 248). Az arany verhenyó s igen 
vékony és tinta kénkÓb^l s haaonlo mercurínsbol allo bányászat 
A bái^yáflzatok ntán a kóvek kóvetkesnek (250X 

Bányássi : [mineralis]. Erez k^Wfil seivárkocó bányászi ned- 
vességek (C6m: Jaa 20). 

Bányássna: Unnna, metallum C Bát^yásanának darabocs- 
kája : buneUa C. Kínért arai^ es ezwst, es efféle bá^yásma : 
bractea C. Bányásznához való: metallkais C. Bányánna termÓ: 
metallifer C. Laposan ki-vert érta, bányászna, lárnia: lamina 
PPBI. A fíM gyomra meghozza az aranyat eaOstet, sok más 
bányásznát (Fiű:NU. 850X Kongásáról, hangjáról megtudjuk 
MDiémi a bányáasnát, az embert sBÓzatjáról (Fal: UE. III.147). 
A bányáaznából finom aranyt tudnak kihozra (Fal: TÉ. 785). 
Bányásznát a Md gyomrából olly hamar kivájni, felettébb 
bijoenak vélte vaU lenni (Moln: JÉpQl. 121. 162). 

Bányásasáff: (ars fodinarum instituendarum ; bergban]. 
! Azt mondgya AgríooU a bányáasiágról irt 2-dik kónyvében (Tel: 
I FLél. 45). 



ÍBrd6-báoya: (balneom; bad]. Az váradi í&redót<ányánál \ Bányol: metülum e ibdinis enio, monetam cudo PP. 
aa ftaiKiia nrak s aúnd mi eondudálliassiuik hazánk . (prílgen]. Zrínyi a tOritk-pénzt mfaid el-MÓrta, hov, úgy mond, 
javát íMcmIi^ XVIIL125). mást, mellyet királyom liányolta (Kóoyi; HRtmi. 173). 



175 



barabolt-^Arány 



DÉZMA-BÍRÁNY— BáBÁT 



176 



BA&ABOIiY: cfaaeroiihjrilmii bolbosDiii; welniier kllriiel, 
biudimOfaren PPR Baraboly, vad turbolya: ínyirfats PPBl 

BABJLCK{bara»zí Mel; Herb. 3. LevT. 1257. AOere: Enc 
223. jíoratzk Nom. 44. boroezk Com : Orb. 28): 1) pen»- 
cum, malmn peracam, pommn penícain BIA. PP [pfinícfa]. As 
baraaiAiiac a virágit ha borban meg fMá, igen bánnál a r^ 
pftkAknec Ax haramlmar augoait roaa étellel ha meg <8a6d, 
a fiűaat gyogyft (Mel: Herb. 3—4). Kwttem kelfa tiramacaka 
faanttkat (LsvT. L257>. Saiga apró baracxk, melyet tengArí bá- 
noknak i8 faionak (Frank: HannK. 33X Ax barack ei^yiiet 
ec»5tben oluaad meg, varat oH es n&nfilchydt gyogit (Be>tbeA: 
FivBL 21b)L Barátiknak mert^kleflen Bibállodaea (KDebr. 1619. 
US). Leves barafakok (Com: Jan. 23X 2) (niahv {Mvaicai; 
pfinichbanm). Négy avagy Ot baracsk fiatalt egy bokorban kell 
Oltetní, egyniáflfaoB egy elA ararayira (Radv: CM. 1IL51X 
Cltefli egy M Bnaaayin egy A* fiatalt én egy baracsk fiatalt 
(53> Hagyd hogy as f&i& éltene az baracskot és aa fa oly 
baracakot terempt, kmek magva nem leann (54)l 

durái&eai, dxirAaoi-bascmek (dcmmtct r C) : dnracina C. 
dnrantkann MA. (hirtlii«]. A kUBOnaéges banMsdc ki dnráDcaai, 
ki magvaváló. lUálkoanak apró dnránoai baracdcok (lipp: 
PKerl n 1.181). 

k^iflii-baraok : perricnm ae a tivmu Kr. [aprikoae]. Aa bokron 
fSvenyek kdcdtt, gyfimMcs ftkat AHethetni, úgy mint bün 
batankot (lipp: PKerl L21). A fövenyw földet nénielly fák, 
úgymint: kajni baiacsk, mondola, nem olly igen ellenzik (I1L5. 
Lipp: Od. 7). Kafai<baratEk-ia: pmnns armeniaca PP. 

kopoaB-baraek: armensacom Major: Srót 69. [marílle]. 

leveo-barack : peraca miccolenta Com: Jaa 20. 

magvaváló-baaraek : perscum came a niideo íacile nepa- 
rabifi Kr. Nénielly fUk nem igen, avagy semmit sem váltomak 
a magvok Ahetéaével, a mint a dnránfasai és magva vákS baracxk 
(Lipp: PKert. IILIS). A kftufimeges banusk, ki duránoBai, ki 
magva-váló (180X 

ÖBmi-baraok: penncnm autnmnale Kr. [pfirmch). KOrtvély, 
alma, aniva nintaen, hanem a sok (hai bandák (Mik: TttrL. 
445). 

pensiai-baicmek : malmn Vmcnm PPBl. (BeytheA: FivK. 
21b). 

asentlván-barack : (dnradna ; bürűing]. Találkoanak apró 
duráncaü baraixkok, némelyek adl Iván baracsknak is h^ák 
(Upp: PKert m.l81X 

aaarős-baaraek ; penicnm bmogiooeum PPR [ranhe pfiraich]. 

ten^^eri-barack : mahnn armeníacnm MA. marinnm per- 
Bcom (Beythe: Nom. 2). armeniaca (BeytheA: FIvK. 21bX Svga 
apro banuak, melyet teng6rí bararaknak b bionak (FYank: 
HasnK. 33X Ax Teng6ry Baraxk magnanak obűat ve^ hím- 
IMI (BeytheA: BvK. 21b). 

BATJATiTTÜTOB: labyrintboa C Sl Ágoston, mid6n ebben 
ax barafintMnn, kerengj fifirtflyos átn helyben le lépet volna 
(Lép: PTflk L376X 

KÁSÁNY: agnosC. (bimm). A bárány flaSkdétae], játaaík : 
•agnuB biacivit PPBL Farkaabalol lewn baran (EhrC 148X 
Eker k&uer baranok (BécáC 129). Alkoasac tenéked meg enned 
a barant (MQnchC. 63X Mikepen zelid barani, el mene vele 
(VirgC 56X Baran kereatre emeltetik aldosnia fa terseken 
(DObrC. 242). GM6lek a baraniok kMt (Mel:8BJáa 66X 
Baraiqr vtan ax orofldan Bialko(fie (Bom: Ének. 270X Ebekből 
rea iathatonc, honnét emerheeeee meg aa íkrkaat a barantol 
(Mon: ApoL 10). Meg-b^oltatnnk a gonoogra, mert a pokolba 
farkán bárány bftrbe filtSeik (Páam: Plréd. 864). 

[KasmondáBok]. Faikava faixni haránt (DeoiiAdag. 221). 
Nehéa a *faáránt a fiurkamal tevebékeltetm MA. Nem bátor- 



I 



I 



aágos ax bárány ax fiurkaanl egy akolban (Ptégz tek. S55)l 
Békéhene egyben eláb a bárányt a üukMMl a jenita (Cbe^ : 
Japh. IIOX Fukaanak mondgyák Páter noater, 6 art mondgTa, 
hogy báiány láb : cancrmn ingredi dooex (Kisv: Adag. 63X Már 
aatis eOŰBem: nánló viaenn arat^ bárány fiukait kerget, a 
nyúl ver agarat (Fal: Ven 918X 

désmA-bAzány : [agnoa decimafii; xebentlainm). Déxma- 
bárány ment ki eleibe (MonOkm. 1.287). 

hwd-báriiiy: agnu cfaordaa PPBL (iftt gebomea fannm). 

husvéttrbérány : agnoi paarhalia Kr. [oaterlamm). El yeive 
aaert ax aMoaafhnak napya, kyben i^kaegh vala aa hoaitety 
barant megb 6kiy (JordC 605. Fél: BOiL 45X Ax pogácsáé 
innepeknec eb& napján, mikor ax hnavéti bárámiTal áldaanac 
vala (MA: BGbL IV.46). 

jerke-bárány: agna MA. [weíbBchea lamm]. (Nom.* 13U 
Uei jerke bárány (Gér: KáiOL IV.454. 453). 

joh-bárány : (agnoa; lamm]. Ax hegyek ■Jkd&Aae nrát 
ax koeoc, ee ax halmoc mint ax juh bárányoe (MA: BibL V.53). 

koe4)árány: agnna Kr. [hananellaBm]. lalen egy koa- 
báráqyt nmtata (Páam: Pkéd. 46a BioonfEL L28X Uei koe 
báráqy (Gér: KárO. IV.454X 

UMopMiéréaxj : rabrmnna MA. [aangeadea bsan). (Com : 
Jan. 78X 

tiaed-bárány : (agnna dedmalis; aehentlamm). Ax kitfil 
tiied-bárány nem eaett, liárum pénaáel váltották meg (Gér: 
KáKX IViS99)L 

drű-bérány : (aguna; hammellamm]. Idei itaH-báránv van 
nyokss (Gér: KáKX IV. 453. 454X 

▼áltó-bárány : [agnne redemptna; iBaeUmm]. Ax vAltó- 
báránytól praeteodálják, aoha aenimit nem adtak, hanem ax 
IdfeBI tixed-báráqy nem eaelt, mindeniket három péínnl váltot- 
ták meg (Gér: KárCk iy.299). Ax váHó báránytól, ax auikáa, 
mindeniktől jár den. hat (303X 

Bárányka: agnellw MA. (ISmmcbeB). Kebelébe véaai ax 
erőtlen báránykákat (Páan: Plréd. 607X 

[Ktanondáffik). Orudán ellen aemmi egy báránykai (lluüy: 
AdaL 120). 

Bárányocaka : agneUns C (ttmmchen]. IgéaS wm bbva 
bárányocfakákat (Zrínyi: ASyr. 295X 

Bárányos: [anreo veilera inagua; mit goUenem vfiease 
decorirt} Kirá jyué aa Bamynak aran!y4iáráqyoa belaft taná u a uwa 
(BkréM: Préd. AX 

BárányoB-ik: (agnnm edere; famanen). B ár á nyu r Jk a jnli 
(GKat:!^. 1116X 

még^bárány ősik : cc Idfi^-el a juh megbárányoaván An>n 
axt i8 vévé (^SkiTOrL. 254X 

BABÁT (bntym HR): 1) amkna, coanáeaa, lÜoeaBariiui 
C. [fráter ; freund, der nüdiate, brúder^ Sdnnel való barát : 
dyaphihia Q Igen barátom: ^peramana nostrí; a feUR uly- 
lyan barátom nékem, mint néki : *)Dihilomimtt aoiicas eit mihi, 
qnam ilK PPBL Soerehnea bratjm nimaggomne ex aoegeo 
ember lilkí ert (HB)l ZoI oaU ügyképpen barát baratyanak 
(EhiC 2). Ábrahám aoc t6rfidefaneknec miatta megbiaoneHiituAn 
16t Htennec barafla (BécriC 28X Ne akarind hinnod te liem- 
tidat aem xomaedidat (MfinchC 145X Nem bix&m bogfa aUe 
barátid adnanac M aanto flttdet ava^ retet (NádC S20X ijée- 
reased ax te rokonodat es aa te rokon barátodat (ÉnC. Sk 
8oe baratmac nem aegheH kednet (Bom: Pkéd. 402). Ax íémoa 
baráttá, a ki egyéb módon el nem élhet (OeeritAdag. 102». 
Jó viftéx barátim, meg nAkiUt magyarim, inten légyen iKMoiátvic 



177 



APACABARAT— FEL&BARÁT 



FELEBABÁTSÁG— BARÁTKOZ-IK 



178 



(BalMn: AmA. 7). 2) moiuícfaiv C Moeta, oomobíta PPBL 
[mOoch]. MylEBppeD hoflIgwDSJ bely vr wyra, baratoknftk legen- 
8^«D (EhiC 86. 94). Az barátok haniogia téged hiu (VirgC. 
104X (Pafunciiis) a feyedelemtft], es a k&s barátoktól meg bie- 
Uűtateek (NádC S99X Nyncheo gonoib barathban lett erdeg- 
neel (ÉrdyC 357). As barátoknak monoethorokba walo mg- 
rfi^yomek wala Dewe yeronymus (ÉnC. 521). Uaría uala aa 
oranak megh oaetiti boj; az barátokat az uetemiere feel kfitene 
(KaflCL 68X E^ barát eszébe vévé hogy nfisteo voha az azeot- 
séges Pápa (DiaL 157X Az baratoc magoknac claatromokat 
flZBfxetteoec (Moo: ApoL 262). Iámért olly sz^kftt barátot ki 
hánnasával vette az aoBBODy-embereket (Pázm: KbI. 318). 
£^be4«fir a Loter bittel, bogy a Pápista Barátok ftdvMltek 
(Pázm: LntfaV. 130). Barát módon kalaatromba rekesakedvén 
O&Kn: Port. 1L232X Egy veres tvomfosdit iádzó barátnak meg 
páricdieltelése (Gbe^: TkomC OdL). Bftd£a rfibét másra hamis- 
san kenni akaró varaas barát (Hatkó: BCMk. 252). így taele- 
késnek ma amaz hasnntalaa Here barátok (VárM: fikOv. 
128X 

(Szólások]. Kem zoktam az barát orczat es tizta or- 
czaval akarok az koporsóban mennem (LevT. L361). 



[KtaaoDdások]. fidUoegttb az ió barát, nmid tflznél s mind 
vimól (Deca: Adag. 96X Isten vtán nioBz k)b, mint kinek sok 
baráti vadnak : mma deoa, et plmres aaud (208X Blagadé az, 
az mi barátodnál vagyon: de domo dómom (254). Kinek nú- 
nemfi barátűa, maga is ollyan (258X Nem mind barátod, a ki 
reád mosolyoAk : fronti nnlla fides (MAX 

apáoBrbarát: [monarfiissa; nonne]. (PÓs: Igaza n.564X 

aaoBcmy-barát: [amica; freondin^ össve hfla aannmy 
huiúáí (TéLiBnug. n.458. AlvzPoet n.72). Az 6 BH>msaéd 
nmiigi baráti áldgyák vala 6tet (8zok:Bal8. 55X Assaonybará- 
tím, |er i^ymcnd, igyonkl füialyzVÉ. II.51X 



caeri-barát: [F^rancí0eann8]. János az váradi pAqifik el 
boczoaéc a királytói, és cw&n barátá Idn (Helt: Kiód. 187bX 
Nem filtflanec mMn gyapyas lasnakfaa, saflorbe, hogy hazúggya- 
nac benne^ mint a o^yeri baratoc, galagolyac (Mel:Sám. 465X 
C^pisHanoB el temettetek a eseribaratok calastromában (Pethó: 
Krón. lOOX 

csnklyáa-bar&t: cocolUtus Nom* 255. A gar^ánoc a 
klyás barátoknac elei (C6m: Jaa 127X 



embSr-barát: [anúcos bominibos; menschenfreondj. Ember 
baratjnak sokasyt el valtoctatta vala (ÉrdyC. 510X 

Cataipú-barát: [Frandacanos]. Rodolphns az meaitUbjáro 
vagy fiitalpa faaráloc kalastromában akart temetkezni (MA: 
.Snk. 459X 

fehér-barát: [DomimcanusX Igen filek az fe(r barattwl 
>t«vT. L52X Stant Blarton feíer baráti (6yarm:FeL 49X 

fekete*barát : monachns nigri ordinis Kr. Vadnak szent 
Antal fielceti baráti, MDiet aunt Domonkos feketi barátí (Gyarm: 
FeL 49X 

fele-bttrAt : (proadmaa; der nidistel. A mandyk hasonlatos 
Mm saosned te fele baratodath n^rkeppen tennen magadath 
(l^mklC 311X Magi a aeretet fele banttiahoz (DebrC. 63X Meg 
agyad wr yitamek bAczvrletftt feled barnádnak igaz zeretetfitli 
(ÉnC, 62X Zeregyed magadat feleyd baratydnak i^yi^Jaasagat 
el taivutateod (167X Ha valaki felebaratyara szandokozic, es ál- 
noksággal weis ^endi Ued (Hélt:BibL L Mm2X laeŰenkedic 
mkid magánál, náad fetebarattyanal (Bora:Evai«. msnx 
MÍmd keO megmntatnnnk fetebarátrnikhna az íigalmamgot 
(Tei: Somait. Q-^^X Nyakanakadását kivánnyác felebarátok- 
nac <2fcn:PuHt n.l60x 

M. zTci.rTöaT. szória. 



felebartoiág : [animos hmnamu ; menschenfireondlichkeít]. 
Nem kell a^fiságot es barátságot nézni a fele barátságban 
(Pázm:Préd 918X 

fólénólő-bar&t: eremita [einsiedler]. A remetéc éa félen 
éló barátoc a kietleneket bi^ (Oom:Jan. 128X 

franoiakánus-barát : [FVanciscanas]. Ezeket kOveÜk az 
Franciscanns barátok az magok habitnaokban (Badv: OraI. 

IIL380X 

katona-barát : [oommilee ; kriegskamerad]. BaOins-is a Bel- 
lárminus katona-baráttya (Oeegl: Japh. 87X Szablyával Övezett 
katona-barátim! CHudytAdal. L89X 

kenyeree-barát: [oontobemalis ; kamerád]. Adj liitelt hát 
ez ft kenyerefi-baráttyánac (OEegl:Japb. 40X 

kerSastea-barát : trinitarins SL Venftceben liozak ea heli- 
bfiatetek ah kerezt^ barátoknak kalastromában (DebrC. 13X 

kolduló-barát: [ez ordine mendkamtium; bettelmOnch]. 
Koldolo renden való barátoc (BIA:Taa 1131X Rkshardus az 
kolduló barátok ellen egy kfinyvet irt (Alv:Itin. 114X Kolduló 
barátokat sohul sem rendeltek (Ctogl-.MM. 248X 

kfiteles-barát : neoesaarins PPBl. 

ISány-barát : [amica ; freundin]. Hog lean baratínac nayas- 
kodasaual zepIAt ne vonna, inőelkMec ez világot elfíitaya 
CTelC IX Hadd súrjac az én azfizességemen az én leánybará- 
timmal egybe (MA:Bibl. 1.229X A leány azt megtudván egy 
jó leány baWUJával tave beiaéil (MiktTOrL 215X 

ma^ájiólő-barát : anachoreta [einsiedler]. A remeték és 
magán (félen) él& barátok a pnaztácat lakják: eremitae seu 
anacfaoretae desertum ínhaHtant (Com:Jaa 128X 

minorita^barát : [ex ordine fratrum minoram]. A minorita 
barátoknak Uaatromokat épfttetet (TRm:8zenta 17X 

némarbarát : Camaldulensis Kr. Ezer noczwan neegy ez- 
tendÓben tamada az neema barátoknak zerzetek Kartbwsyaban 
(ÉrdyC. 242X Az Leaéld6 kalaatromot is 6 épfiteté k néma 
barátoknak ^elt: Krón. 67X 

ramete-barát : anachoretes Mijor:Saót [einsiedler]. La- 
yoe király épAtete nagy kalastromot Nozthreba á remete bará- 
toknac (Helt:Krt^ 67. 196X Blareotides tartományában lév& 
remete-barátoknak élAtt&kjárűJa, István, rettenetes igwvalyában 
esett volt (Hall: PaizB. 471X 

BBCtrke-barát: Franciscanns Kr. A szArkeliarátok ABeize- 
tinek ftmdálója Sz. Ferenca, soha nem kivánt tisztet (Hall: 
Paiza S48X 

yáador^barát : [ex ordine mendicantium ; bettelmOncfa]. A 
vándoHiMirátoc nem egyebek, hanem drd&g rabji^ (Cbsegl: Japh. 
140X 

vendéfl^barát: [hospes; gastfreund]. Zsidmond király nagy 
hadával országában támada, sok vendég bará^ mellé támada 
(RMK. in.339X 

▼erea-barát : [templarius]. Nem tndom, hogy a magyarok 
mért nevezik (a templáristákat) veres barátoknak (ÍCk:TSrL. 
195X 

Baráti: [mooasticas; mOnchiscfaX A pápához való enge- 
dehnességet és a baráti sserzetet nem javallottak (Pázm: Kai. 
1084X Az baráti eletnec meg f&rt&tetesetís nnnyac (Zvon: 
Oriand. 187X Az apostolok idejében nyomdoka sem volt a 
barátí rendnek (C^l: MM. 248X 

BarátkOB-ik : amidtiam oontrabo MA. (sich befreunden]. 
Szent emberekkel barátkozzunk (Pázm:Préd. 954X Az A fele- 
sége fólOttébb egyebeckel ne barátkozzéc (Prág:Serk. 443X 

12 



179 



boybe-barAtkozir— barAibAg 



BARÁIVIÁQOS— BÁKD 



180 



(KOnnoiidáflok]. A ki bokodokkal fattátkonk, boknddá léneo : 
amicns atnltoniiii maűú efí/áetor (Pásni: Préd. 955). 

egybe-barátkosik : cc önktetec egybe bsráücodbac: 
üudá mnt amki (Helt:UT. YlX TSrOkkei títkoo egybe burátko- 
Bk(PMh5:KnkL VL IIF.). 

hOB&-lMuritkosik: jangor, lociar IfF. [ach verfaíudeo]. 
A gooott indttlaftok és vágyódáiok boná barátkomak as aka- 
nthoa(Eil:MEI 78X 

meg^barátkosik : aímcitiain oontnbo BfA [ách befreon- 
den]. MegbaráÜDastatDiii: annoo C Harátkoarfl meg ax te 
ellenségeddel hamar (Bora^Piéd. 4Ő0X MegbarátkodU Ahasia- 
ual (Kir:a L392). Ha semmi ntlal ax efféle bolcseségel ntol- 
gai eogedehnességre nem bíibatod, legalább barátkooál meg 
véle (fVűrUK S72)l Hogy árCbasson, sokkal bahUkook meg 
ellened (FU:8feEL 545X 

őanve-barátkoslk: ineo amícitiam, fimúliarítatem Kr. 
[ách befireonden^ A Itiek a> irtennel (teve barátkonk: ankna 
deo ooram^íbir (BírötlficMi 305. Kr.X 

Barátkosás: [oonvenatb; freundscfaaft]. Ha jobbuhii nem 
akarnak, távoitessak barátkonaokat (Pásn: Pkéd. 891X Semmi- 
t&l úgy nem kell tartam, mint a feaksCt ^ erkMcstelen embe- 
rek barátktsáaától (954. PAsm:KT. 24). Nincs is semmi hja a 
vig mnlatásnak, és a k&ífttt levd nagy baráfckocásiak (GyOiigy: 
Char. 111). 

Barátocflka : amimlns C. [fireondchen). 

Barátoe: amkni^ sodos, fioniliarB Kr. [fremMi]. LSnek a 
napon Herodes es PHaftos baratosoc (MfincbC 164X Eb a mp- 
tol fogva berodes es pyfaüos baratosoc kSnek ^le (NádC. 224). 
Idegenek en nekem barátosok USttek: mihi aÜenigenae amid 
fiicli sönt (DOfavC. 195X Keet barátosokról ees as mednerevd 
<PMí:EabL 47). Igaaság aserelfi, faiiátoe, ió sMrencaés (Cta. F3). 
Cetemmax francay kynl kewethy cfaaxarrai vagyon kywel Jan 
Biaría felette igynbaratos(L0vT.I59XSnrehne8 baratosoc voltac 
egymariioc (Boni:Préd. 17X Ax wy baratoeok kMa titkon vak) 
tetteteangec indohiac (KGalg. 1582. Hj). Ax egymás sEerat^ 
attyafiakat asoktvc baratosoknac neoemi (Blon: ApoL 260)i Kdx 
egymással, a míek vagyon a barátosoknak (PáxmiPréd. 140X 
Bethlen és Mikes Kelemen lettenetai barátosok vohak (Bethl: 
Élet 439X Dkwetes kedvexni ai a^aliaknak, és j6 barátosok* 
nak (llly:fYéd. L67. ILS49). 

Bar&tBág: 1) anncttia, ftmiliaritas, neoessitQdo C [fineond- 
sdiaft]. Kén yei c a táisa aág, kOteles-barátaág : oontnbemii *iieoes- 
ntado{ vagyon baráldigom véle: interoedit mihi oom eo *amí- 
dtia; valakinek baráteágába magát W winloní ; ^Insínoare se 
ad amkátiam alkxíjDs; jó emberekkel tartotta barátságát: ad> 
junzit ad *neoeBBtndinem snam honos virus PPBl. Hamis irgal- 
mássággal remfiltetteee meg e förfivnac régi barátságaiért: 
propter antigwam virí amiritiam (BécsíC 91). Ax pispeknek 
senki se penien se barátságért valamit ne ágion (VirgC 16)l 
BarMsagnak jegére cheh kyral meg ayandekoata bela kyralt 
(Mam^ 27)l JoidésQ felelettel kfMtate meg barátságát (Myr. 
Xa 415X AxSídok be saSnaí magokat axKensitieneknek barát- 
ságokba, boi^ annak lajne alat irrrkakat meg csalhassanak beo- 
nek (KalBáiÜk. 1583. CSq). Ax barátságot felben ne ssakaid 
(DBcaí:Adag. 174X MerésKtod el ándni mesteredet oly nagy 
nábéli baráteágnak jelével? (IUy:Rréd. L7X S) (statos mou- 
chalis; mOnditom]. E^P leannak hiaOlkOdeeeuel akarak a barad- 
sagrol el teríteni (DefarC. 205>. Kelt kedeeg ax barátságban 
nyegwen ketfa eatendeeg (ÉrjjKI 504X Aaon morognae, ho^ 
isten vén k> ueoen bSitftket, anolosmaiokat, ax apaocsaasagot 
barátságot (Mel:Préd. 172). Ax barátoe ax 6 cabMtromt barát- 
ságokat, baráttá Uiekeit wim&tc kaw atség u Bc neveatéc (MA: 
ScoR. 218). A barátság ax apostofek ntán keadetelt (OngI: 
MM 24811 



(Ktanondások]. Faaék mellé sdtó barátság: oUae amkátiae 
(Decsi: Adag. 32X Farkas barátság: leonina sodetas (54X 

BarátBágos: otfidosos, obseqniosos, fimiifiarii^ amicabilis 
MA [freimdscfaaftficfa, üremidlkfa, berxik^]. Jó barátri^os út: 
itsr *Snterseptum PPBL Irwnk kyraly kegpeimet es barateagos 
nrelmet(ÉrsC4őOXGaadagemberec kMt kedoes és barátságos 
léaxen (On M). Ax hiw barátságoenac mncaen árra (Kár:BibL 
L653. 679X Barátaágoaakká, jó barátokká 1dttek(BiA:8calt 416X 
Hát a kflldmbMUknUae saerxetes barátok mint barátságosok 
egymással? (P&:Igas& L518X A tintviselések adásában arra 
k^ vigyásni, hogy a rokonok és barátságosok ne legyenek kevésbé 
méltók dlly: Plréd. L68). 

BarátBágtalanaifi:: mimkitia PPBL [feíudschaft]. 

BABAZDA (borúgda OorpQramm. 822.- barozda AOero: 
BuL 268. 219): solcns, striae C [foroh^ Baráada, ax melyen 
ax tsepegés vix kübly: defiqniae; bnáada anagy két baridMb 
kMt vak) mosás: lirtt C Es nenv as monnal keaerfi Íteletet 
a mea&knec baraadain (BécsiC. 194). Ei leg gmaganar barax- 
dakat (Í9^). Hocxám ki nutottac axAbaraadakikot ^KÍkzZBíAí 
138). A negényec baraxdaian soc eledel vagyon (SalMark. D4). 
Ne ven ax ham»égnac barázdáiban (Kár:Bibl. L653). Palla- 
gát bétoxnállya a baráidákoD és fcrdnlátokon: per Braa et 
venoras <C6m:Jan. 78X A fekete i8ld, melyben ft baráada 
feneke kAvér, igen jó a veteményeknek (ACbere:fiMi 268X 

(SMSIások). Hogy ax Ord0g sxántson baráxdát a tíitíat 
(KÓQyi:HRom. 164X 



által-baráwla: porca [ackerbeet]. Ax által baráada k< 
tol léaaen: porca fit tiansvením (Gom:Janb 73X 

visl-baráwia: bydranlea PPBL 

Bar&8dAl» baráadol: soloo C. imporoo, strío MA [forchen]. 
BaráadákS: sdcator, impordtor C. RavátokHn, baráadákxn, vd- 
gyelem: strío PPBL Ha valamely vr hxvatallya-kivm ax hitet 
akarja baníxdálni, aat mondgyuk néki (Pásn:K^. 455X Hiua- 
tallia kiaAl ax hitet akaria baraadaliqr (ZvoniPáonP. 2»4>. 
BaráadoUyáé ax ftldet es ronl^yaé ax 5 iSldénec rSgit (I^IA: 
BibL U.24X Ax arqyék hal e^edftl boroadollya a tengert 
(AQne:i>ic; 219). Bántaokkal baráadállyák homkikotok a kora 
ildók (SxD: MVir. 478). 

Baráadáláa : [actns sokandi ; das fnrcben]. A aántás kOa- 
ben vagy baráadálás kflsben inkább as eke asarvát tar^ : 
inter arandmn vei lirandam tenet stívam (Com: Jan. 73). 

Baráadás: striatos C [gefnrdit]. Barasdas ravatoUt ax 
oeskjpon: etria, striatnra MA Ax ó ala wala k&nbben wtúnr 
nánere baraadas (HbC 106X A n^ kAoerség míat vgian ba- 
ráadás, sómftrgfls a n^ has a caombyan (Mel: JÓU 39). tíBenie- 
tec már hé apadot, orcxátoc csflpMdAt barázdás (Prág:Serk. 
815X Barázdás poharacska (Radv:Oa]. IU76X 

BABBABIZÁIt: [barfaariao; fdilerbaít q>rechen]. Bartm- 
rvál a népnek mert idegen qyelven snSl (CbeghDág. a3öl 

BABBABOS : [barbanis]. Israelaec kymenetíben barln- 
rosoknac népe kSsaSI (TelQ 184X Barbarái népec (H«lt: 
Krón. 3X 

BarbénuBás: [barbaries; barbáréi]. A nn idMb^ eret- 
nekeknek mely nagy barbannága, könyvek vamiak írva (Bly: 
Préd. L609). 

BABCAQ, BABOOO: barrío Miksai 177. MA [aciireian]. 
Az elefint bartsag, korrogat: elephas barrít (Oom: Jan. 40 1. 

[VO. HABCOG]. 

Bansagáa: barritos MA PPa Bartaogteal keres a WseC 
a ■tarvaa (ACbere: Enc 20Bl 

BABD: aana MA. (beil)^ VIet feiaevel es bardval le eviek 
(DObrC 137. KmtItC. 185). Egy nimetax enibfvt bárddal által 



181 



í^INIiÖ-BÁKD-BÁRKA 



BÁRKÁD-BARNÁS 



182 



véré (Monlrók. m.49X Bár fel UsftoUyátok is elméteknek bárd- 
Kaiuű (BÉl:CUBk.322)L A papokn áldoMtot késekvei, bárdok- 
val meg iqnwák (GKat: Válts. 11.717). Fogóknak bárdgyával 
darabollTák (EVSsrlgan 499X 

nizilo-bárd: ascía C. PPBI. SonlA bárdal, gyaluval gyalullya: 
ascia asdat (Cbm: Jan. 103). Az atsssmlft bárdal bárdol (Com: 
Vest 56X 

Bárdol: 1) aado C. PPBI. [ommem]. Egyenesen bárdolt 
rnimka: *aniiMÍtata opera PPBI. Niolcs holnapígfa mind esen 
baidolanak (OomaC 59). Egy igen nagy fii lovat faragának, 
nyoks liolnapig nnnd ezen bárdolának (HunyiTr^a. 39X Az 
ata mM bárdal báidol (Oom:V«l 56). LántBoUattad sbárdol- 
tattad Q^astMarcnsnl (Ben:Ritfam.< 97X Örftkkétig fiuragnak, 
báfdofaiak, onnlenek a gyermeken (Fal: NA. 205X 2) {caedo; 
amhaaen]. Nagy erdS, bardobú es vadassci jo (yer:yerb.213). 

el-báardol: [cocnmcido; rings amschneiden]. Hogy ennek 
a Kalanstál tágas cnrkolomra vettetett fenéknek seélit, hósa- 
fldU, el-faárdollynk, vigyáanmk ea dolgokra (Pós:IgaBL L314). 

f51-bárdol: [oooscindo^ proseoo; zerschneiden, zerhacken]. 
Vagdalják s azt mondják: nem kár vágni, felbárdolni minden 
tsgait fn»ly:Adal. 1.1b). 

xne^bárdol: ezasck), dolabro PPBI. [bebauen]. Az álts fát 
(arag, és taémanul méri, es vOrtta kretáual iedzi es meg bár- 
dolya (Hdt: BiU. IV.74X 

BárdolaÜaii : indolatns, impolitus, incnltus Kr. [ongehobelt, 
ruhj. Máttyás király láttya vala, bogy a magyaroc bárdolattlan 
paraastoc vólnánac (Beh: Rróa El^ IX Ebben is meg ne 
akadgyon hebe borgya elméd bárdolatlan tengelye (Matkó: 
BGMk. 364X Vak és bárdolatlan nép aUy: Préd. L63X A szarka 
as igéket tsak bárdolatlan hanggal tudja kimondani (Misk: 
VKert 423X Az éretíen bárdolatlan elméjtt kapih^iák miatt meg- 
gátoUdom (MonOkm. XXIIL474X lm a bárdolatlan német nyelv 
mire meot^ hogy Gotscfaed Leiptzigbdl Bécsben bé tekintett 
(Orczy: KOltH. 64X 

Bárdos: 1) [pectine instructus; mit einem barte, kamme 
v«neben]. Nagy bárdos saekenaenel v^ktec vala fei&ket (BIel : 
SsJáa 491X 31) [caedeodo aptus ; znm nmhanen geeígnet]. Nagy 
bárdos ea maUcos erdA, bardohii es vadaszni jo : ^ylva mi^r, 
pata dolabrosa et glandifera seu snb dolabro et venattone 
(Ver:Verb. 213. 199X S) dolabrosns, aadatos HA. 
PPB. 



B.&BI>UMKJSI'X'UM : [argumentum falsnm, vitíosum; fehl- 
svfaloss]. EggynAány vétek vagyon ebben a ti bárdumentu- 
molokban rBa]:Qil8k. 12). Újonnan gondoltt s tsinátt bárdu- 
mentnmokkal lOvÖldOz (SkD:BIVir. 303X 

BABILLA: [fercnlum, sandapUa; bahre?]. Száz bariUá^ 
75 dea CVedfTranfli 19X 

BABJÁM: [lestnm Tonácnm]. Hogy az baijám igándékát 
fmvitték költőitek 1 ft (MonTME. L19X Az veaér 
tifa^ándc az baijam aiánd^[át» hogy bekttldMtttk Szol- 
nakká, as akkori kmtiég volt 12 d. (28X 



1. BABKA: [pálma ; palmzweig^ A sátoros innepen a 
dok föz barkákat és pálmákat hordoztak (PázmiPréd. 471X 
Virág-vasámap barkái acentelibik (485X (V0. BSBXS). 

8. BABKA: [oDCÍnnu^ cimis; haarlocke]. Nem vigyáz 
Kk bakn gOiidOr barkv>kra, váUon fílggd néles habos gahm- 
dókra (Onzy: KflttSz. 44X Nem férhettem kOzel egyébb saép- 
ségŐMss; gondor bárkájáhoaz^ sem lentse BBeméheaz (162X 



BÁBKA: 1) arca MA farcfae]. Tartozzatok ewtett gycaemy 
Nooenak barkayatam tj magtoknak megtartásáért (EhrC 
14ŰV As galamb meg teere aa barkának ablakára (Coma 



236X Lattyac vala a barkanac elmerftleset (TelC. 94X Úr bái^ 
Uyát elüttök viselek (RMK. IXL22oX Igen készíti a hayos az 
barkát (Bes: HÉnek. A4X Noha az barka tetoua labb vala, 
de semmit az vizec nem árthatnac vala (Sztár: Vixte. A3X 8) 
ichthyotrophium C MA. Hal tartó bárka: natabula C pisdna 
PPBL 

Bárkás: [nauta; schifier]. Bargasokath: nautas (NémGL 
375X Az barkaasok haiwan zent Antfaalnak neweet mondanak 
(ÉrdyC. 314b. OomaC. 70X 

Bárkáa (bárkáaz Prág:Serk. 210.): [navigo; mMhal Az 
foIyo vizeken barkásao halász nem csak egy étek nemével 
fözi meg a horgot (Mg: Serk. 210X Magam is az hadakkal 
arra indultam, gondolván, valami distractiót keresd delesament 
lesz, de csak hárkáiapó németek valának vagy 20 kWal, s két 
hajó gyalog az révet Ora»tte addig innen (RákF: Lev. IV.482X 
Dolog, ha még nintsen itt hetybenn, mert taak tegnap bárká- 
sott ide (FaI:TÉ. 730X 

BABKÁC8: [?] Az fejedelem nyughatatlan élete, vadász, 
barkácsembereket saereti puskást áU^olja (Ssal: Króa 224X 

BABKÓ : [?] Barkó engem ugy segillyen, félek vaU hogy 
méreg vagyon az pohárban (FQsOs: Kir. tttkOre VL219. MF.> 

BABXÓCA (bwrcoleha Nyr. VII.817)! soibum torminale 
MA. flpeyerHng PP. arledieer Adáml [ebebeere]. Usqoe ad ar- 
borem bnroolcfaa sub qua est méta 1267 (Nyr. VII317X Sorbus 
torminalis, pleríiH|ue Pannóniáé nluis familiaríi est; vngari 
barkoczaía vocant, germani adlasber (Clus. 8X Monyaro bar- 
kocza: ooryli iulus siue flos (Beythe:Nom. 4X Barkocza-fiit 
nem igen ftltetik a kertekben, hanem a magas hegyekben a 
Kik£&k kMü terem (Lipp:PKert m.l95X Kftkény, barkócza, 
sóska (PP: PaxC. 93X 

BABIiAKQ (ballang OomaC 7. Oegl: Japh. 121.): antrum, 
lustrum, latebra, cavema, cavea, i9)ecu8, spelunca, spelaeum, 
tumba C latíbulum MA. [hOhle, grotto]. Tóttetek azt toluaioo- 
nac barlangaia (MOnchC 52X Nemevnemev vitéz el futa es el 
lappana egy barlangba (PéldK 9X K6 hasadéknak barlangjába 
mene (DébrC 113X Az barlangnak négy zegeietlqr mennyei 
íénessegel be telyesettek (TelC. S04X Farkas lappag az baiv 
lángban (Mon: Ápol. 418X Csataszo barlangya János vaydanak 
(GOrcs: Máty. 23X Nem váras ez, hanem latrok barlangia 
(Decsi: Adag. 131. BIA: Tan. 1293. 1135X A vint, az hol magát 
le«zQa, a fSldben él-nyelft toroklatnak avagy mély barlangnak 
mondgyák (Com: Jaa 13. 15X Nem gonddnám airflkaégesnek, 
hogy remetfr^Mrlangokat keresdÜnk magunknak (Fiű:NE. 8X 

[Közmondások]. Bagoly btró ballanghjában (Gtaegl: Japh. 121X 

Barlangbeli : cavatkais C. 

Barlangooaka : cavemnla C. 

Barlangos: 1) ]atebrosus» cavemosus C. [hohlenreich]. Bar- 
langos pusstáít CBÚnó másBÓ áUatokkal betöltvén gaadagétotta 
(CMízi:Tromb. 40X S) [secretns; geheim]. Nem láthattam bar- 
langos tsihnyát az átkozott ssfvnek (8zD:MVir. 430X 

BABNA: líiscus, hammonium, lenootAaens, ravidus C. 
baeticus, subniger, hispanus ooknr PP. [braunj. Az en ecaemnek 
hagiok ket boryus tebent, az eggiket aa kurtát, az masikat az 
barnát (RMNy. II302X Az Apís gwztenye azmű barna bika 
vaU (PrágrSerk. 248X (A szem) igen fegémec tariya az mi 
Gzak bomályossan fejéris és ha czac barna ssabásúis (MA: 
Taa 3X A fekete, & ahitta ezek a grádkssi vannac: síkét, z61d, 
homályos, barna (Com: Jan. 63X Láng asmnel elegyes barna 
ábrázata dOyOngy: Cup. 3X Felkflté a kardját mindjárt oldalára 
s felfordúla szépen jó barna lovára (Tbaly: AdaL n.l48X Buke- 
m barnáján repfU, ha a koncsosstásra kerül (191X 

Barnás : infuscus PPBI. [brüunlksh]. 

12» 



183 



BARNlT— BAROMBEIJ 



BARMOGSKA— 1. BASA 



184 



Bamit: ínfosoo MA. PPR [braim maoheo^ 
BÁBÓ: [baro]. Prolatoaok ees baarok (Ver: Verix 56). Báró 
Lázy Chmány GyOogy (Mobi: Ut 2). 

Báróság : [baronatus]. Akar mint kerkedgyek eleivel, nagy 
barosaganak hírével, nevevei (Petkí: YirtoB. 19). 

BAHOM (marmok [?] KulcsC 193. maromkoak 251): 1) 
pecua, Jtunentum C. [vieb]^ Azt zeníc ho^ 5bannokat mögftUöc 
es azoc vérét i^acineg (BécoC. 34). Nem csak barmot, de meeg 
embert es meg mar vala (Virgp. 53). Isten valazta bogi a bar- 
moknak pastoTBagabcd lenne feíedelem (DebrC. 85). Ada kwes 
esnek w marmokatfa (KnlcsC. 193X Teremtés Benath apró 
maromknak (251). A kdsnépet feddi, miért hogy barmoknac 
nem a íanat vittéc aldontn (Helt: BlbL LhX Ax (i régi rosa 
SBokásit, barom tOrvényH el váltostatta (PAna: KaL 66X A ba- 
romnál ÍB barombb (Ker: Préd. 66). A baimoc eldtbSc járq{á- 
nac iteltéc (£yuk:J6m. 112). 2) [ingena, mdís; migeheiier, 
grob]. HoBot uala soc rezet es abból mindiárt nagy barom 
álgyukat Öntete (Helt: Kxóa. 105X A bor csÍBEárok torokgyéké- 
nek orvodáflára nagy barom üveg borokat akaaetottak (Pácm: 
Kai 134X A fbveaér a nagy barom táborral megszállván Bécs 
kSrfll (Qmrei: Hist 137). Ab Ülyen nem ember, hanem barom 
ember (Land: PjSegítB. II108). Mély barom sbó Compeg^us 
gárdinálé volt az angustai országgyftlésben (Toki: Yigast 231). 

áldooKt-baroni : [victima ; opfertier]. Ollyéc meg as áldó- 
zatnae bannát, mert szeotoéges az (BIA: BibL L98X 

apró-barom: [pecudes tninores; kleínes víeh]. Apró bar- 
moknac zama: nmneros in peooríbos (BécsiC. 43). Az apro 
barmoknac őorday reiottanac (204X Se emberek se Ókrek se 
apro barmok ne kostollyanak (ÉrsC. 539aX Ha valaki apró 
baromból akar áldozni (Kár: BibL L89X Apró-barom az ketake: 
cyprias bos (Decsi: Adag. 80). 

dieznó-baroin : [sas; schwdn]. Zent Ersebeth zonvia be 
eegy ^szoo barom aklaban (ÉrdyC. 644). Jare am az 6 
erdeien walo makra widekieknek es szomzed falwknak dyzno 
barmok (RMNy. IL288> 

eke-barom: [jomentum; zugvieb]. Myndiqrayan aomogjak 
sem thehethnek hatb eke baromnál tfaewbeth, ea zegenek n^ynd 
zellel laknak es bwdosnak (LevT. 1262). Báthory Zngmondnak 
három eke barmot hagyok (Gér: KárOs. 368. 417). 

gulyorbarom: [armentom; zuditvieh]. 40 saámn gulya- 
barmát elvitték (T(MT. VILIIT). 

iga-barom: [jamentom; zogvieh]. Egy iga barom: *]ugmn 
boom PPBL A masíc monda: At iga barmot vettem (MflnchC. 
145X Annak utanna sok iga Barmokat fogának reiaia, de meg 
sem indula (DebrC 29X 

jiÜL-barom : [ovis ; himm]. Igen adgyác enni a disznó és 
juh baromnac a d^ dlen (Mel: Herb. 157). 

lábas-barom: [pecos; vieh]. Pusztáinkban kenés lábas 
barmaink (Dosv : NS. 28). Kyanallya k6aetkdzic reá néminemft 
lábos baromtól, anagy császo mászó féregtftl (Cis. J4X Szaraas 
és lábas barmok (Mih: OrSkÉ. 103X 

teherhordó-barom: veterinus C [laattier]. 

'QnÖ-barom : [vitula ; knhkalb]. Ökr(5k, finő barmok, ménes 
kocBolák kiviteaseoek (EkrdTOrtAd. II373). 

váig^barom : [pecudes ; scbachtvieh]. 160 vágó barom 
(Monlrók. 7111421). (Vettem) vágó barmokat 20 drbot (Radv: 
Gaal III.28X 

vonó-barom: [jumentnm; zugvíeh]. Aggyon walamy ket 
Ókrótes mert nynchen wouyo barmom (LevT. L138X 

Barombeli: [peouaiius; vkíh-]. Mynekwnk sok barombely 
yocafi^wnk vagyon (JordC 184)i Barombeli ddg (Diósz: Ptréd. 
151). 



Barmooaka: [pecns parvum]. Atyámfia bannoczka mire 
iwtel ide (VbrgC. 42). O atyámfia iesus cristiiBnak bannocz- 
kaya (43). 

BarmoB : peoorosoa C. armentosus BIA. [vieh-]. Barmoa vtallo 
(Bom: Préd. 34). Barmos payta, anagy déleo hely (Vás: GanCat 

500). 

Baromi : peooreus, peoorínus, pecuarins, pecuinus MA. 
[viehÍBcfa]. B6 barmi eledeleckel bdn^ódnec (BéwC 214). 
Baromi értetlenség (BIA: Tan. 73). Baromi migoraág (Megy: 
SsOv. 30). Baromi oktalanság (GsúaíGBeh: Edom. 172). Ember- 
nek nem kell baromi módra megismerni a feleségét (Oly: Ptéd. 
L172)l Baromi csontos eró (Fal: Jegyz. 933X 

Baromsáfi^: pecuina stiqMditas, bélhiina stolíAias MA. 
[bnitalüSt]. Az tesly iaytalansaghnak aeegyenteleo baromsága 
(ÉrdyC. 501). Baromságra aggyak Wf magokat (658). Bfilsoda 
baromság, másravakS boszazúból magunkat OrOk kárhozatra 
vetnünk (Páon: Préd. 128). Az isten szolgainak ajtatosságát 
képmutatásnak, halgatáaát baromságnak itíli (893X Baromság, 
ostobaság (Tohi: Vigaszt 95X 

[Barmul] 

el-barmul : bruteo, bmtesoo MAI. brusoo PPBl. [vervíehen, 

vertieren]. 

meg-barmul: [brutesoo; verthieren]. Kezdetenec megfoar- 
mulni és oktalannlni, és az nyomoréc halvány képeken czndál- 
kozni (BIA: Taa 84). 

BÁB80NY: ostrom, porphyra C purpnra MA. fadloserí- 
cum PP. [sammt]. Latnán Olofernest ^lítíe 6 zekiben ki naU 
barsombol (BécsiC. 33). Wtet witwzteted bánomba (VirgC. 68). 
Mewetesnek vtanna banooyal ruhazak (WinUC. 118X Hoznak 
vala aranyat ezevstevt pénzt aranyas banoot (MargL. 57). 
Aranyas drága bársony papi.evltevzet (DomC. 132). Barsaon, 
gyflngyds e^haz ruha (Mon: Ápol. 335). Szederjes bársony: pur- 
pnra vincta canalibus (BIA: BibL I588X öltözzenek biborba, 
bársonyba és kamukáha (Zrínyi: Symb. 60X 

[Közmondások]. Blajmot bársonban Mtftzbetni: saltantis per- 
sonam in tóga induoere (Deoii: Adag. 120X Bársony mellett 
bársonyról kell itéhű (8zD: MVhr. 255). 

bibor^bársony : [puipuia]. Az gazdag ki minden nap bibor- 
bársonyban jár (Thaly: VÉ. I337X 

SrabáB-bArsoziy : (purpura villoea]. (Sadv: QwL IL144X 

kender-bársony: [plOschsammt]. Alávaló bársony, a kit 
kender bársonynak szoktak hívnia (Monlrók. IIL177X Egy vég 
kender bánóiul 30 den. (VeotTrans. 10). 

metélt-bársony, metsafitt-báarsony : [geachorener 
sammt]. (Badv: OmL IL144). Megysdh metszett bársony szoknya 
(Monlrók. XXTV.liZy 

Bársonyos : purpuratus BIA. Mons Barsunus (Kézai: Genta 
2 : 3. findlicher 116X Álnak vab Mte wdwaroiwan n^ynd ara- 
nyas bársonyosok es aranyas eweaek (ÉrdyC 409). Kyraly 
meltosagh zereot bársonyos wylaghossagh aiynketb megh tbyz- 
toythwan (ÉrsC. 119). Sgy szép ló bársoQyoB tsapprackal el5l- 
talála egy szegény szamárt (Helt: Mes. 117). Élig volt oly bár- 
sonyos ur, kinek haza-nepe ez nagy veszedelemből reszetleone 
maradót voba (Forró: Curt 95X Az veres bársonyos lovat két 
veresbeli legéig vezesse (Cér: KárCs. IV.551X 

BABT08 : [marghiatus ; kr&npehi, gekrSmpt]. Eleybe kecde 
ióni louon egy ember szabasso, veres nagy agyarú, bassitot 
sftvekben, es egy igen szelles galléros mente vagyon rayta ; 
nagy a szökne, es azzokra barttosson alavonta a sftueget (Helt: 
Mea 448). 

1. BAAA. (ba$8a BMNy. US. BlonXME. 160. pata 128. 
paua LevT. L221. BIoalAIE. 156.): (dús, p raafeetoa IVirdcos]. 



185 



BÜLYOKBASA— BATAUON 



BATKA— MBaBÁTORKODIK 



186 



HerélMMMi: emmchis CL As Nándor feyrwwj sanchokot^ 
vuía as boa iy% eaer néppel (L««T. L74). A Veaér el^ bázom 
ló &rkat limek. Eit a nagy belaAletet tsak három Basának 
ad)ik meg (Bfik: T^iLl 438). Ax paam kengyel líitója az ki 
toK, annak attonk egypAr aranyas kést (MonTME. L56X Must 
adóíát a^a Smiraai baasinak, ajándékot visBen Algir kafif&nak 
(Ort^y: KOlffl. 23X 

bulyok-baaa : [praefectus agminis ; oolonnenführer]. Ssséna- 
rovó bolyok basának íjándékpénzt küldöttem. Bulyok basá- 
nak adtam 12 1 (MonTMR 1.208). Agák besliákkal, sok bulyok- 
paasákkal ^gy lábig vesetenek (Tbaly: AdaL L181X 



lovas odoados a tOrOktfknél (RMK. m.459) 
Farancsola egy cserbasa baragval, minden hogy késEillne nagy 
(BMK, IIL303X 



í&-baBa. MDeot a tOríSkOk bútsút járnak, valami vexér alá 
magokat nflia a f5 basák a vecérek (Fal: TÉ. 720X 



oda-baaa: (jamoár méndoa]. As odabasáknak az János 
deáktcd két hüvely kést vOttdnk SO d. (MonTME. 138). 

■m-baaa: (poUseioben^ A siCTihmiáknBk attunk nyargalló 
péoat 2 taUért (^iaoTMK L34X 

BBUbasaBás: dunnmratos^ amandánág C. Ssababasaságfaoe 
[tgy]» amandarsáfl^ való: dnnmviralis C 

▼eoér-baaa. (Peúió: Kión. 258). A vesér basa tihájának 
as baijám ijándékát» hogy bekOldOttük Seolnakká, az akkori 
költség 12 d. (MoDflME. L28. 53). 

a. BASA-. BasMósa: pseofűca PFBi. 

{BÁBTÓL] 

fSl-b&stol: [ooDddo; sencfaneiden]. Bár vgyan mint egy 
rsMokéDt fel bártollyátok m az Lother porio kóoéhes kdezó- 
riUl ehnélekDek bárdjainál (Bal: CáML 822). 

HÁffFYA: pognacnlom C propognacolnm, mnnitk) MA. 
saaens aggw PP. (bastei]. Buk meDett róndel bastiak valaaak 
( OomaC 3S)l fik gottos népee Itenenek mint egy erSs bástya 
a romai faírodaknDac (Helt: KnSa IIX Ráskay hasa, melynél 
bástya vagyon (Monliók. 111.51). El hagyá bástyá|át, s megfa 
qyila kapolÉft (Usüi: Mán. 147). FUdel tMtOtt báslyác (Oom: 
Jan. 12^ Agyakkal More bástyáját íSIdhAs hasonlitá (Zriqyi: 
Afibr- 39). As vigyáso hallik bástyáról mint ODollal (59X DaU 
Vkl ssáasal a bástyán fenn pOrOg (Kónyi: HBom. 122X 

aaBtoloflok-bástyiJa: p]. Asstalosok bástya és posstó 
otánna oánáloké (KoITOrt 405X 

derék-bástya: [outlBlbastei?^ Belól vannak a reguláris 
defák bástyák (Monlrók. Vm.309X 

eUeOí-báatya: oontra scarpa Kr. Sebeaen néki ment as 
eUeribástyinak (Fal: NA. 221). 

oltaloiix-bástya: {propognaonhun, onmimentum; bollwerk^ 
rAs biblia) tév«lyg«sek pnSbakóve, kerasstyénség óttaksn bástya 
OfHegrBTan. 52)l 

sánoos-bástTa. (dástlVombL 164)l 

aaégiat-bástTa. (KolTOrt 405). 

tfis-báfltara. ígéri isten as eodesiának, hogy ó-maga lessen 
tA»báíityáia (Pásn: KaL 677X 

vác^-bAstya: propagnaenlnm C. [bollwerk). 

Bifltjás : propngnaado nnmitus Kr. Bástyás erSaség (Land: 
Ul^egítaL II965). A katonák ott haggyák a bástyás erMgeket, 
kerftlik as eOenaéget (FU:NA. 214)i 

B&slT^: nmmo Kr. [befestigen]. 

BáatTiaia: monitío MAI [befestigoug]. 

BATAUOH: (bataílkm). Fálfi hada 22 kocnyét»«4a és 
két batafiao nememéi nem tObb (BákF: Lev. L502). 



I 



BATKA (babca MA* (xqtka RMNy. IIL32.): seztans PPBl. 
[pfennig]. Babca: numus Bohemícus, quarum trés effidunt cru- 
ciferam Germanicom BIA' Egy batka: in mooeta ^quadrans 
PPBl. Keg. háborúságot indeytott az bfq>ka dolgából, kyt az 
mynd erthek keg. el nem akar wenny hanem nogeuel eg 
kraycyarert Keg. az eO feL panasaban be atta az bapkat 
ketheynel eg pénzért (RMNy. IIL32). A hol ket batka haznot 
erszes is, nem akarod masnac erezteni (ComBalassa. MF.X Mi- 
képpen kell egy batkával avagy pénzel hasznot szerezni (MesésK. 
28). A te nyfrett bajusEszod, a batka formára kopassíttatott 
tók agyad nem egyéb való náladnál (Prág:Serk. 270). Batká- 
nyit sem basznál néha az gyomrodon (SzBodó: SóDks. B2). 
Batkárul batkára meg fizessen (Ctogl: Enoch. L58). Még fa«k 
egy batkája sintsen a mellyel meg fisessen (Ssok: BaU 58). 
Batkájok fincsen kóltoégekre (LAnd : UjSegits. n.625X Árra 
nem eggy batka (Fehr: Diós. 34). 1 batka téann 2 fillért (Pract- 
Aritm. 12X 

pSsólások]. Nem volt egy batkáya, most ivralkodic nagy 
wFBságban (FortSser. 2X Semmirekelló ember, ki nem ér 
tObbet három batkánál: homo ^semisBis PPBL Minden rongya 
nem ért volna bárom batkát (HaU:Paizs. 87). 

BatkAoaka: [obuhis; pfennig]. Még tsak ed^ batkátskát 
sem engednec ó nekiec (Tyúk: Jóa, 105). 

BATÓ: [baculus; stáb]. Isten batoy, palczay (Mel: SsJán. 
258X 

1. BÁTOB (BcUur Knauz n.687. achyC 45. 58): aiümo- 
suS) nnpavídus, oordatus, secnrus C. [kUhn]. Bodogsagnac orza- 
gabalol vadnak bátorok (EhrC. 134X Ellenseegóktwl tegyed 
baatrokkaa (QBechC. 47)l O istennek ^leye, zórózy bathor vtatli 
(58X Mert ot eristusnak sebeyben batorb lezek auagy bátorban 
lakozom (OomC. 232). Monda az angyal leegy bátor, mert a 
hol te» ott ew (ÉrdyC. 519). Bátor sz&uó férfi (Mel: Jób. 81). 
Szén Lórintzis nagy bátor meg az rostellonis (Born: Préd. 
292). öc igen eróssec és bátrac az Christusért valamit szen- 
vedni (MA:8cult 95X A sereg nagy számában bátor (Kónyi: 
HBom. 89). As koldus bátor és szemtelen (Com: Vest 14). Te 
bátor eróvel meg-g>'Ózted a gonosz kísérteteket (Fal: NE lOX 

Bátorít: animo C. (ermutigen). Zerelmre batoreyt vala 
mendeneket (DomC 223X Batoroh et^meth, eresních angya- 
loknak n^tta (PossC. 13). Ket seep fegyweres vytesÓk ewtet 
kÓzból veween batoroytyaak vaU (ÉrdyC. 357). Batoricad ate 
sent lelkedel rétege lónkonket CTbewrC. 107). Nagy dolgoknak 
cselekedetire batoríttanáia (Lép: FTük. 11127). Békét hagyj az 
bánatnak; lám as elótt másokat is te biztattál s bátorítottál 
(RákOy: Lev. 38X 



[animnm addo; ermutigen]. Wteth meg 
vigastala es meg batorita (VirgC 26). Ehneieket meg batorit- 
uan, hagya hogy as looag sereg elÓl bqipangna (Decsi: Sall. 
58. MA: HU. IL169X 

Bátorítás: [confirmatk>; ermutigung]. Hogy fogyott ígyfink- 
ben bátoritásunk, jó állapotunkban tartdztatárank légyen (Pázm : 
Préd. 620X 

Bátorkodik : animosussum, confidens ago MA. [sich erktih- 
nen]. Egy kapitánynak illik ebben bátorkodni : res magnó duci 
*audenda PFBL Byzon naghra batorkottal wr christoth te reád 
eel thereitween (WinklC. 90). Nem bátorkodtam volna ezen 
munkátskát kóz kézre bocsátani (Helt:Arítbm. £lÓb.X Azt 
akará, hogy a ssem-kózt bátorkodó vitézség lenne a nyertess 
és nem a hát megett kullogó róka-fogás (Fal: NA 238X 

el-bátorkodik : [aodeo; mái erkühnen]. Gyakorta ostro- 
moltaasanak, hogy feletteb el ne bátorkodgyanak (Pázm: KT. 69X 

miff-bátorkodik : [anfannm capk>; mot humn\ Ekt bál- 
nán es segen fainSe, igón megfa batorkodek (TOiC. 188X Meg 



187 



bAtorkodAs-bAtokságos 



bAtorsAgosIt— 2. bAtor 



188 



báftorkoduAn, mmd a k^t Pwmomát keaedec magognac foglalni 
(BelttKrda 12)l 

Bátorkodás: [aadacia; kflhnheit]. Hogy drokedheaiAnk 
az ffioU&riMUi való vakiner5 bátorkodAstol (MAt'nm. 151X 
Bátorkodásban élfinc (MA: Sctdt 292). Vadollya ftket az 6 tta- 
badgyában való dolgok, bátorkodáaoc (802)l 

Bátorkodtat : [animuxninceiido; ermatígen]. Olyan measze 
nem merem fikéí ilyen hallos időben báftorkodtatni (MonTMR 

V.313). 

Bátorod-ik: confido, fiduciam sumo MA. [mut faaran]. 
Láasnk immár, mivel bátorodik, és geijed leikflidc a remén- 
ségre (Pázm : Pléd. 175X 

el-bátorodik : [animnm demitto; den mut falién laasen]. 
Mid&n a straaac el batorattac volna, ea semmit kenésbe nem 
tudnanac vami aa barcaaaal, a tábor kapoian be rohana: re> 
missis, qni in praesidio erant, et omnia mag^ qnam proelium 
expectantíbas portám inmmpít (Decn: SalL 49); 

mfig^-b&torodik : [confirmor ; mut famm\ Zorobabel bato- 
roé^al meg (BécaiC. 288X Meg batorotfcak en eOenaegim (AporC. 
18. ÉraC. 303). Olly aBabaditód vagyon, a ki birád éa »^«ólkSd, 
mindgyárt meg bátorodol (Páan: Préd. 157). 

Bátorság: 1) animoaítas C. [andada; mut^ kObnbeit]. 
Zolni ualo malastya és bátorsága nem vala (EhiC 56X Nagi 
bátorságai be mene az varosba (VirgC. 26X Zollyanak vala 
ystenek ygbeeyeth nagy bátorsággal: et locuti sünt sermonem 
dei cnm libertate (JordC. 719). Rakua vala vakmerő bátorság- 
gal (I^elt: Bibi L C2). Meg fedgyed bátorsággal az te feleba- 
rátodat: publioe argue enm (Kár: BibL L106X Az testi bátor- 
ságot, és az igénec meg unását isten bftnteti (Zvon: Post IL200X 
A bátonság isteni szentség a katona elAtt (Fal: NA. 209). 9^ 
securítas MA. [skdierb^]. llHk, hogh een ho^ram bazamboz 
ieien, holott nagyob bathorsaggal megfa manidbath (WinklC. 
121). Nynchen isten feelftknek batorasaga, hol ott meg marad- 
hassanak (ÉrdyC 40)l Ez velag iger bátorságokat, de maga 
hazud, mert j;akorta feléimet ea bánatot hoz (BodC. 6). Az 
larael nagy bátorságban lakozik (Szár : Cat B2). Ttidatlanaágból 
más ember jószágát bátoraággal biija (Pázm: Préd. 47). Minden 
fel6l nyngocűhnad és bátorságod lészen (Usdé: Petr. 178). 

(Szólások]. Lábába szállott bátorsága (Decal: Adag. 
60X Szárába flzállottbátonága (Kisv: Adag. 28). Bátoraár 
got venni: *pellere metnm PPBL 

BátonAfiTOB: 1) animosns MA. [andax; mntig, kfihn]. 
Nag dolgoknak bátorságos meg keodAie vala (Szék: Krón. 216). 
Fertelmes ^letet bátorságoson kftuet (Bom: Préd. S08). Ez által 
vakmerÓcke es testi batorsagosBacka lennec (Zvon: Onand. 38). 
Szive s mind mioe bátorságos veres (Kónyi: HBom. 55). 2) 
tutus, aecurus MA. [aicher]. Nem bátoraágoi bávó-bely : latabrae 
*intutae PPBL A ki ascristus vronc kín zennedeseheB vi^azand, 
hamar bátorságos lezen (VitkC. 70X Semmi nemű ajándéka 
nincsen ur istennek oly bátorságos (ÉrsC. 152). Titeket batoi^ 
sagosokka tez6nk (Fél: BibL 51). Ha giózedeknesec lesB6nc» 
minden dolgoc batorsagoaoc leeznec mi nekfinc (Deosi: SallC. 
48). Az kis gyermek bátorságos, mid^ láttya, hogy ta 6 tarajá- 
nak memei rajta vannak (Pázm: Kai. 37). Az ki okos ember, 
ahoe ragaszkodik, az mi bátorságosb (169). Tsak az lehet bátor- 
ságos Rz íM szék elótt, a ki a Jásolban feküvó Krvtnst illendó 
tisztelettel fogadgya (Pázm: Préd. 3). Jo és bátorságos utón 
íÁxm (Zvon: Post |L302). Az ki eltávoztatja az kezességet, 
bátorságos lessen (MA: Bft)L L558X 

[Közmondások]. A bátorságos leUd ismeret szflnetlen lako- 
dalom (Pázm: Préd. 176). Nem bátorságos soha az bárány az 
farkassal azon egy akolban (Pkág: Serk. 355X Nem bátonágos 
a juh a farion ineUfltt» se « cn^ a tftz neUott (Mád: Evang. 
276)1 Sáanl diMt térimt há^ dtdbo a alndn! (Kisv: Adag. 217). 



BAtorságosit : assecuro Kr. [ncher stellen]. ötét bátoisá- 
gosttani akarván, magát megjelenté (GKat: Titk. 790X 

Bátorságtalan : intutus C. [unácber]. 

Bátortalan: 1) timídus BiA. [furclitsam, feig). Némelly 
vásott iffiak békesB^inek idegén hivolkodók és háborúság sser- 
aók, az hadakozásnak idegén tnnyarestek és bátortalanok (Prág: 
Serk. Elób. 46X A kic a vallástételben bátortalanok (Szónyi : 
MKor. 237). Pongrácz szuszmata ember oda, bátortalan, eszének 
sem meri hassnát vennyi (RákF: Lev. V.498). S) intutus, perí- 
culosus^ non secums BiA. [unridier]. 

[BAtortalanit] 

meg-bátortalanit : [animum debífito ; furclitsam machen]. 
Az titkos vétkek megbátortalaní^ az szivet (Prág: Serk. 139). 

Bátortalanság: periculositas, meticuloátas MA. [fíirdit- 
samkeit]. 

Bátorul: [ooníbrtor, confirmor; stark werden]. A jiérmec 
n5 vala es zsilettel batoroltatic nála: oonfortabatur (MllpcfaC. 
IIOX 

mSg^bátorul : [oonfortor, audeo; tídt erkfihnen]. Meocz 
meg eng^net ÓlddeftktSl, mert mog batoroltak en raitaiD (ApoiC 
113). nieteseuel korok meg batoruhuik (GomC. 410). Katfaaríiia 
meg batorwhi es az czazamak ygen zola (ÉrsC 507). 

Bátran (botoron PeeiC 172. bátron BéonC. 41. Boni: Euek. 
295): tute, tuto, animose, oonfidenter, oordate MA. [sicher, 
zuvenschtUch]. Mennetdc azoc vtan bátron, mert vr megtí^rí 
azokat tíUabaitoc ala (BécsiC. 41. MdnchC 105)i Te engemeth 
el ne hagy, bog en bátoron yarolyak pan4ychomnak knpw- 
yara (PeerC. 172). Ebez bátran és bizvást folyamodgynnc (Zvon: 
Post L524). A ki palon mégyen bátrabban lép (Megy: 3Jaj. 
IL180. Thaiy: AdaL L62. 222). 

[Közmondások]. A ki sahnán fekmik, bátran oyugnik (Fal: 
BE 576X 

Ü.BÁTOR, BÁB: 1) eato^ sane» ftdto MA. (es so, 
wohlan, wahrlíoh]. Monda Variua: nomayd meglaatom, ha a^el; 
monda Hyrena : baator (^dC 29X MenniOnk el bátor zerel- 
mea leaniom (DebiC. 26). Az k^uet ennekAm bátor nieg^ na 
mutassad (Ka«C. 97). Byaa keg. bátor Apafiy istoan vramra 
(RMNy. JLllX Pharao keiig monda nekie: Jó bátor, az wr 
legyén veletec : et respondit Pharao : Sic dominus sít vobiscum 
(Helt: BibL I Gg). Bátor hogy Jaoob neue, mert immár két 
ízbe nyomodotle engenoet : joste vocatum est nomen dus Jacob 
(N). Meg engede, bó^ mentebe bátor barátit meg latogaasa 
(Szék: Krón. 91). Ez okáért isten nekic hagyá ackor, allatoc 
husáual hogy élnénec bátor (Sztár: VizO& B). Te sem megy 
be, bátor higyed (Tel: Evang. L115). Nem vagyok én erre elég, 
másra biszák bátor (DecBÍ: Adag. 163X Az miképpen moodottá- 
toc, bátor ugy légyen: fiat juxta vestram sententiam (MA: Bibi. 
142). Hogyha meg nem iobbettyak életekét, az ntan ne remen- 
liek bater fldvSaegeket (Lép: PTOk. IL23). Szabad akaratunk 
aserint megyünk, bár minket többé ne izgasa (Osegl: MM. 31). 
Legyen ugy bátor (Osegl : Japh. 147). Tanításodat a sz. úáanak 
tulqjdon s' igaz értelmeból tetted; bátor (Veresm:Lev. 97X 
Bar el i^ ha el érkeeák (Vás: CanCat 676). Bátor bár ugy 
légyen, mint hooa szerencse : megnyugodtam rajta (Tfaaly : VÉ. 
L430). 2) [etsi, etiamsi; obwohl, zwar]. Bátor ordoycaon: quam< 
qnam rominat (JordC 94)i De aaeit valamyt nelcy megonny 
adnak vala, bátor az ev termezetynek ellen valók valanak, nagy 
habi adassál ezi vala meg (DomC. 222). Nem kel emberaec 
remenseget vetnye garlo emberbe^ bátor -meg hawwlatfis legau 
es (DebrC. 285). Hadd iesBzen bátor 6, de nints semmi ereié 
(Bom: Evang. L32). Akár Va menyi jót cselekedgyék és bar 
ugyan halált szenvedgyen is az Christus nev^jért, de az anya- 
azentegyháa kivttl soha az üdvttaségre nem juthat (Pázm: Knl 
5S3X Alj meg édes vadam, bátor ne sokáig (Zrinyl Ull^ 



1 Ifc- 



189 



ám-bAtor-batyko 



BAZIIJ8KU8— BEX}K 



19 



Bátor tudóflok legyenek, min^baáltal aaokban gyakortu vétkea- 
nek (DlytPvéd. L62X TuUm kit koronás, bar ae legyen sok 
hál, ott érdemi oemeeBéget (Kisv: Adag. 512). S) [saltem; 
wenigsteu]. Hogy az yd&ket balor ne eeiye (ÉrdyC. 32). Hadd 
légyen veŰnc egy néhan napokon, bátor ciac tis napig: maneat 
aaütem decem diee apód nos (MA: Btbl L21)l Mataa bátor csak 
eggyet (PéthA: Krdn. 134). 4) [otinam; ach wenn, wenn nur]. 
Bátor én holtam volna m^ (Helt: Kión. 41). Bátor wram Sámson 
ne láttalac vohiA (Kák: Sáma B3). 

ám-b&tor, áxn-bér (ámbár Amadé: Vera): 1) eBto, sane 
MA. [wohlan, es aei]. Am bátor vgy legyen á mint mondod: 
gratmn habeo quod petis (Helt: Bibi. I. 04X A ki nem akaría 
^rteoi, ám bátor ne ^rcae: » qnis ignoiat, ignorabitnr (Helt: 
ÜT. z5). Ámbár vendég i6i^: czak hooon (Decal: Adag. 140X 
Hadd OBollyac én, s-ám bátor akar mi eaiéc raytam (Kár: BibL 
L519. 606X De ha perleiu akans, ám bár perely, tsak ted'-le 
a gyOlObéget (Pácm: Préd. 129). Ha ugy kell lenni, ám bátor 
légyen agy (Tyúk: Jóts. 426). Hadd fi^ak edgy nátát s' aa 
ntán ám bátor haOyak-meg, nem bánom (Uarny: Krón. 255). 
Azt felelnénk erre, bogy semmik vagy igen kevesek valának 
etek. Ámbár: de hogyliogy Örvendhetett eaen fSdv(taéttOnk 
(Odá:SfpL 66). Ám bár úgy legyen (Mik: TLev. 180). 2) [qnam* 
vis; obwohl]. Nem szánta kOltiégét, ha valamelly aeép éj könyv- 
nek hírét haUotta, annak megOEerzésében ámbár hanmcs, 
negyven aram^ meg-bánta-ls vóhia (Szeg: Aqu. 72). Ámbátor 
todgya ember, hogy sok erSs és veszedelmes ellensegi vannak, 
ámbár todgya, mitsoda fégyvereckel kellessék azok ellen ki-kehű, 
de ha nem vigyáz CrKis:Páa 57X S) [atinam; wenn nor]. 
Bolondnak ' téged nem oksélkftl hüak. Am bár ne vobál, de 
annak talállak (KT5r : SsJáa 23). 

BÁTYA {bagya DoraC 7a báUyám Gom: Vest 130.): 1) 
friter nata mi^or MA. (iüterer brader]. Jobatyam, attyanak az 
atyának bát^: abpatnms Q Bátyám felesége: fratria, glos C 
Atyám bát^: patraus C Az ai^yám bát^'a: avwicolus C. 
fatfan csardinalis ur az ew bagya (DomC. 70X Zent regula, kit 
az 5 battia aersOt vaU (DebrC 188). Hugóm nincen, mire nevez 
eog>6ai bátyádnak CTelC. 104). Christns wronc Amaziásnac 
fineáiábol származót, ki Esaiásnak báttya vala (Helt : BibL IV.9X 
Joepbet aa 6 batiai pinzen eladac (^k: Krón. 15X Valaki az 
5 báltyánac (fratrís) feleségét elvegeodi, nagy sriilalmat czele- 
kedet (MA: BibL L108). A battya 6c8et m hugat. ezek ismeglen 
báttyokot rutoUyak (Lép: PTttk. L367)w Egy vér tag ötséc és 
bá^;^: iratreB(Com: Jan. 119). 2) [patruus; onkel]. Ester meg- i 
Hallá ho^ 6 (Mardocheus) batta (patrnos) volna (BécsiC. 64). 
A givifi^ ki a királyné aazszonynac anya báttya vala (Helt : 
Kráo. 79X S) [verbum alloqoendi ; anredewort]. O te peter baCa 
emlekSaael meg en rólam CTelC. 185). Bátia, nem tudom ki 
neoed, de itt is emberre találz, meg hAd (Decsi: Adag. 201). 
Haliad bátia (Bal: Oslsk. 87). Fordksid batia, s tekericzid az 
níakad kMO (112). Eszeden járj bátya (Matkó: BCsák. 217). 
E} bátya, csak a csattígfa vonnyad (Dlyef : BOrFompk 296X H^ 
mely onrkos vagy lakatos bátya (Thaly: VÉ. L368X 



pSaóláaok]. Vigyázz mélü&ságodra. Prov. Légy magadnak báttya: 

dignitati tnae *oonsu]e WF. Monda a maiombiró: Eb 6tse . 

báttya Mem^yetec el agebec, egy czáuába vadtoc méltóc (Helt: ' 

Mesw 102). I 

B&ty4eaka: fratercnins MA. [brttderchen]. 

Bátyai: fratemus filA. [brttderlich]. 

Bátgraság : [fratemitas f brudencfaaft]. Az obuzokkal sógor* , 
ságot, bályaaágot és rokonságot ffiorzettenec vala (Uszny: Knm. 
229X 

BATYKO» BATYXOaÁQ : [?]. Offidolatmok és azaba- 
düsok: egy ÜRbiró, egy futosó biró, két halász az várlmz, két 



Juhász, két batyko, s az egyiknek Ocsose szintén batykoságot 
tanul, az jobbágyságot kerOU (Gér: KáiOa IV.324). 

BAZUJSICUS : basíliscua, szárnyas kigyó; baaüiskus-kigyó: 
regulus PPBl Te^ ewkewt yartatoy bazaliscoaon es yaspis- 
kyon es sárkányon (EhrC. 147X Áspison es basaliakoson iandh 
es meg nomodod az orozlant es a sarkant (AporC. 51). 

BA2SAIJKOM {banliiom MA. bartalikom PPBL) : ocimum 
C ocimum odoratnm MA. OQinum basUicum PP. Barsalikom, 
bisziók-íű: ocimum PPBl. Basilicumnac aaért hii^jác, mert 
regalis: a baailiscus, az az» regalis király uduarához méltó 
(Mel: Herb. 109). Eioregbik basalicum gyökere. Appro baaalicum 
leuele virágostul (Frank : HasznK. 19). Az deák olyan ritka, 
mint az mezőn baalicum-virág (Tlialy: V£. 11.70.) 

BK, BEH, {beg, begh OBegl:Japh. 80. Osegl: Tromf. 16a 
Megy: 6Jaj. IL15. béh CorpQramm. 252): quam Kr. [wie^ Be 
roszszol betsAl a Oandea (Qeegl: Japh. 55X Begh igen akarom 
(80). Be fraskások vadtok (OEeghDág. n.69). Begh utáUmd(> 
rended vagyon (Oeegl: Tromf 162). Beg hamar elfelejted (Pós : 
GBot lOX Beg meszsze Iflt6k}ó atya fiak a tzéltnl (Pós: Vételk. 
39). Anyám! ezért nem szenyvedneie él a nyomoráságokat? 
O! beg porban el alntt elmevei bimal ugy édes szfilAm (Szól : 
Dáv. 87)l Bezzeg vígan Uktam néha ebben az házban, beh 
meg-tánczoltunk (Nán: SzüT. 347). Be jó atyátokat ragadá isten 
el tMletek (Szentp: Jer. 16). Beg kár Hlyen jeles ifjúnak még 
is más szekere fiirkán fUni (Megy: 6Jaj. HlSX Beg jó volna ez 
n616t tiéddé tenned (16). Be nagy feneket kerít beszédjének 
(Fal:TÉ. 666). 

HÉSIC {bibeU FPK bibiez Nom.* 153. bibotz Com: Jaa 
37. libotz Gom: Jaa 37.): capelbi, vanellus spermologus ; kiebitz 
PPB. Haláss madár neme, bíbics, capra, capella, vanellus Nom.* 
153. A harkály, poszáta férgeckel éfaiec, mint a veres harkály 
és bibiez is talám (Com: Orb. 155X 

BfiBZONÁJEt : [?]. Az Öreg bebzonart mely az tentás ládá- 
ban volt, vOtte magához uram ó nagysága (Gér: KáiCs. IV.226). 
Egy bebzonár, Qreg (225X 

BMíOB, B£C80 (66a Stók: Krón. 82. b^ Pázm: Préd. 
351. /'óe^ft MA: BibL L92. bMi Ver: Verh 50. btlchtl Mon: 
KépT. 3b. 38): 1) aestimatk), vabr, pretium MA. wert, prei<i 
PPR Szabott bmsA nerént adni maih^ját: *aestin]ationes ven- 
dere PPBL Mikor valaki az umak fogadást fogadand, e legyen 
bechűie: sub aestimatione dabit pretium (Helt: KbL L MM3). 
Az mennyi summára megyén az bóto: summa aestimationis 
(Ver: Verb. 82). A bornak, buszának h&Gty nem vala (GOrcs: 
Máty. 67). Az bfinnek bóczAie szerint vigyen állatot az áldo- 
zatra (Kár: BibL L92. 314X Az isten tár-házában semmi kmtsiiek 
annyi bótsi nintsen, mint a tiarta életnek (Pázm: Préd. 351). 
Az ház és hót Örökségnek bOcsüje 60 tallér (MoaTMR L302). 
2) honor, dignitas, exístimatio MA. éhre, würde, ansehen PPB. 

[Szólások]. E nélkfil a népségnek se ára se bÓtse (Fal: 
UE. II430). BAza, Öltözet, edény égett, száma s betsűje 
nintran (TKÍ8:Paa 8). A kalmári rend mitsoda betsfiben 
áll ^Szentm: Kaim. IX Semmi bóezbe nem tartyacazte 
szolgaidat (Bom: Ének. 180). Nagy tiszteletben és beczíiben 
tartatnék (MA: Taa 1098)l Ezt Isaias bogy látta lélekben, poklon- 
nak hitta, bóclifiben sem tartotta (Pécsi: Ágost F6). Azon jószág- 
nak ÓrÓk bócsftén marad: 'm aestimatione eorundem bo- 
norum perennali condemnetur (Ver: Verb. 50). Ha vahimi par- 
tíkaiarul bech zerint igazat akarnánk tem\y igen karos wolna 
az kmed sógorának, merth meg esküdni hogy semmi pénze 
ninchen, es oli hitwan marhat bechre hanna,ki az adós- 
ságnak felet sem eme (RMNy. 111117). Mit fog Rosztán bék 
felólem szóUani, nem reményiek semmi betset-is vallani 
(Kónji: HRom. 130). 

[Közmondások]. Szeléil almának nagy, vadnak kevés böcse 
(Kisv: Adag. IC;. 



191 



KÖZ BEX)8— BBCSrnBLENSÉQ 



BBoerrfiLENOr^Mi 



i»:!i 



rETTLEN 



192 



koo-bSos : aeiKiinstb couimu m g. Ha a jomág a k& btofit 
meg haladgya: lütra oommimem aMtimatioiieni bonomni ipM>> 
nim (Vér: Verb. 125)l 

örok-beC9. Kétféle penig as bto» tudm ülik &r% éa kSs 
bAbi; ai Mk bOta caakvarteg allo jonagban van (Ver: Verb. 
210). 

BeoBSdélfim: { acwüin alS o , hooor; ehie, wQrde]. Vri nkgy 
rendeknek Dlendft bdcaSdeline (EzPrinc. 138). As mdofaHokat 
aUsakoangra éa isteni bteftdelemre véni (Komir: Lnáda. 17X 
Ne csak agy jár^yonk (aa úr aaiteUUioBX mini a kMméges 
MKtalboa, hanem nagy b&sedelemmel (Iliy: Kai 3ő9X 

BeosedelmeB : [aeBtimandns, aestimatione dígniu; ehrwfir- 
dig, wertvoU]. Annak-felette bAtaSdelmes és elégaégen a Chrí»- 
tdiinAk váltaága (Ker: FVéd. 100). EmeHett, bfitoedehnenBé tém 
ax 6 áldáaát (Megy: SJ4 IL177). 

Beoáea, becsQji: praettans, dignoa, pretionu MA. voi^ 
trefflk^ wOrdig, achltebar PPE Mas ymadaag ygdn iieep^ eea 
yg£o nagy bwcBws (CkechC. 41). Nagy bOcsőa náiatok as tel- 
beteüenaég (BMK. V.63X £■ réMA cnnált edéuiyec olly becaft- 
sSc mint az aiany (Kár:fiibL L425X Ac t&kélletM ember 
el6tt b6ts2s léaeen (651). As ara^y bOteOib a földi értxek kOsOtt 
(Páam: Pród. 192Dl Baronatná tüulost is kOkle neki, mely az 
akkori idAben ritka és becsOa vala (CSBeroi: Hist 70X Nagyobb 
éa becsőflMbb pénzt Ma (Láadó: Petr. 130)l A nagy ptf^ ha 
Ores ^ pmta, ólnál mivel becsesiébb (Kisv: Adag. 189). Jajoa- 
sajoe asélvés régen hány s ráz, bOcsOn régi fényem befogta 
nenny és máz (Hialy: AdaL IL152). 

[Becaméll] 

éL-beonnéU: vitiqier^ vilipendo 8bD. [tadeln, berabselaenl 
Ea-betaméUik, bAaben keverik, a kik nékik fi^ nem hajtanak 
(Megy:DiaL 229). 

BSoaméraa: [vítopero; herabseteen]. Blikor a ffl Így s 
amúgy bOcsmérea valalut, arra értsed, liogy bOtsAUi (]«>I: UE. 
nL99X Nem azt, a mit betsméree, hamem ^Stet Ibgia a vUág 
gyalázni (497—8). 

BioBtéleii: 1) nnlUus pretii Kr. [wertkw]. A ki meg- 
válaaztya a diágát a bOtslelen(51, «ten saája vagyon annál 
(Pázm: Préd. 131). 2) ineverensMA. fmhonestns; onversdiJimt, 
unehrUch]. A bOostelen ember bOosQlése nem ténen senkit 
tekkitetoaé (Pázm: Préd. 579). Betetelen nók (Megy: SaAÖrOinB 
8). Pbolimns az nr Chntns felfii még Ariomál is bttstelenbbAl 
értett (GKat: l^tk. 15X Susnya böcstelen dolog (Tóin: Vigaszt 
229X Tsak egy kfla toányt is nem illetne, hogy flly beatelen hirt 
BBÓ ndkfil vMlyen (PhilFL 64X 



BecBtelenSd-ik : vílesoo Kr. [die ebre veriieran]. Gyakorta 
bOstelenedik sok dáma miatta (FU: NA. 187). 

B$oatelemt : inhonoro Kr. (herabsetaen, bescfaimpfen]. Bea- 
telenétted hirébe nevébe (Oúzi: Tromb. 48X A pokolbéli sátán 
erejével bOcstelenétro háznyiatok (239X 

rnSg-beostelemt : pgnominia afBdo ; bescfaimpfen]. Aran)^ 
nac el lopásával meg bOcstelenitettéc (Prág: Serk. Eldb. 83). 

BeestoleiiítéB : [oontmnalia; beschimpftmg]. Az ft szive 
meggyúl, tanétliatá, bapo lésaen az oUyan nagy saaretfi és 
hosseótflrfi jó Mennek b&artelenétéséért (MHeg: TOszL 75X 



Becfltelenked-fk: ago indigne, ínhonore Kr. [ehrkis han- 
deln]. Nem kevélykednünk, hanem inkább bSstelenkedve kell 
tehát flceménneteskednllnk mházwtnnkkal (Unüd: Trombi 14X 
Feibbarát)ára fondorkodva bOstelonkedvén, kigyót békát kiált 
(175). Minden roaz ember ne becstetenkedjék velOnk mindenek- 
nek láttára (MonlitVk. XXIV.444). 

Béottéíenaégz infanúa Kr. (dedecos; sdmnpf, acfaande]. 
Valakinek kárára, vagy betstelenségére járni, ítélni : *pra^udi- 



cara alicd PPBL Az tampkanokat bOotolenságben tartom (Pkág: 
tíerk. 400X NéowUyeca kopaazságot magoknac beosfitelfll taityác, 
némellyec b&tBtelenség(U (Pom:Jaa 54). Élte baaatik nagy 
becstelenségre (GyOQgy: Cup. 21X OdvOaftfink kiikhdM»e beste- 
lemégekkel kivánt megaládatm (OBÚai:£ifpL 120X Vessedebnes 
pnffiidoaáa ea, megérdemli, hogy kárral és bfiMelenségsel 
apadgyon (Fal: UE. 398X 

BeoBtélenfil: fmhoaBSte; scfaimpffich]. Azok kiket kegyel- 
metek nagy rankoiral beosteienOl órásban kiadván (MonTME 
V.383). 

Bacsfil: 1) [aeslimo, oenno; achilaen, taziren]. Ek e világi 
gífioiSrftBget minden állatnak felette b&s&Ue (^aák: Kión. 16X 
BfttsftUi az kárt (Kár: Bhi L91X kfinden adomáiqn^ nagyobbra 
kell bMUIení a Mentést (Pázm: Préd. 589X Az nint az pap 
bdGBftUi az embernec bftnét (MA:BibL L9^ Bea511ft búó 
(Land: IQSegiti. IL3^ S) bonesto, cohonasto, bonorifioo, vene- 
ror, deveneror, oolo C aestimo, bonoro, revereor MA. [acfatao, 
ehrán, wardige4 Menáéc €^ istenét bMltéc (Bécsia 17X 
Aqya aent egyhaaz b5che«rltetyk ew aentanegynek meltosaga- 
wal (ÉrdyC 560). Ha ki sa. onsagod eldai&r keiesí, az te 
benededet mindenben bAca&lli (Boni: £nek. 125). Ifi emberec 
lenen egymást tntelUftc; UUchAIfiftc (Mon:KépT. 3bX Mely 
sídokat Leo annenal inkab b&kbfilt az vtan (38X BAchfiUeni 
aoktnc feiedelmftnknec levelet (81X En aaoknac eleteket es 
haUűokat egy arant b&sAIlem (Decá: 6alia 2^ A sólyom szép 
és tekintetes madár, bOaQUik ótet a fc^ledehm emberek (Páan: 
Pjtéd. 30). Félelemmel bdoAllk aa 6 teramtíljftket (Oom: Jan. 
216X 

(Saólások). Kallay hanmkat négy aa forintban b^ 
chwltek (RMNy. II121X HarmoNB erilst garaaon be- 
esailOtték ótet (Pázm: Pléd. 490X Semminek becsű* 
lOm: mhiHfedoC. nandfecw PPBL Az igaz Axiratot aa hamii 
amlkodaanal nagyobnac bfiodUleneiee (Decsi:8allj. 86X Ctet 
semminek becs&UAttftk (Ur: Cst B3X Nagyra akaiják 
betsflltetni mnnkájokat: vohmt operám soam aeatimari 
•muhi PPBL A férfiái nemet böefaAld btesSdosra (Helt: BüiL 
L MMmS). Nem a végre ttmogattyok tanitáaimkat az 6 irár 
sokkal, hogy a aa. Írásnál nagyobn bftcsftllenAk (Pázm: KaL 
75). Mégh az halalt is, ebea a feleierahez vetvén, nem nagyra 
bMillenéie (Lép: PTQk. II196X SemmirB beosfileBdft én aem- 
mire kell8 dolgoc: res proletariae^ nuDins pensi (Oom: Jan. 
177X Flellyebb betsfllni baiá^át, mmt hazáját r annci- 
tiam patriae *praeponere PPBL Egy magánns embernek is 
fenyebb keU becsfihi aiavát a papáénál (Cbegl: MM. 74x btn- 
nél feüyeb bOoHMték (Uy: Pléd. LUX 

[el-bSosOI] 

elbéoBiUés: [aesthnatio; sdriUzongl. Érsek wrvmkatt e& 
nagath reabirhatnank eOremest indítanak Erde04y urauiotth 
mint az aeOlek transactio urenúi elbecfaeOleBe feleOl (RMNy. 
IIL119X 

meff-bSosOI: 1) penao, penaito C taxo MA. [adiStzen, 
taxiren]. Eggy^t meg bAla^hii: ooaestimaie C. Aa hazat meg 
kell bficsftltetm, es az mennyi sonmiara megyén az b^ azt 
annyi részekre keO osatani, mennyin az attyafiak vannak (Ver: 
Verb. 8^ Arany girára bMUlik ének, ha valakit meg-bMU- 
tok (Fal:UR ll463X S) aestimo, revereor C [ehren, vr(tr£geuj. 
Meg bftczifllUk az en fiamat (FélrMiL 36X Magát meg nem 
tudgya b&ch5lleiv (FVank: HaismK. 61X ö fekége stfméUyét 
és ielen voltát meg becz&Uyétek (Unitliók. L139X Itt meg vetutt 
lesz, amott megbeczaltetótt (BÍA:8calt 121 Az ndvar meg- 
bela&l nép penaioval, de a had el kapte (F!rI:TÉ. 772X 

megbeOBOlés : indk»tx», penritatio, taxatm C aestímatio 
MA. schützung PPR 

mfigbSoafllhetietlan : maeslimabaia, mnanparabiliB C fmir 



193 



begsOlé^-begsOletesen 



BEOSOLETESSÉG— 1. BEC8C 



194 



BSestllée : 1) índícatiira ; sdifttzmigC. 2) yeneratío, aestimar 
tio, C. flrirtiinntTo reveraotia, oohoneetatio MA. achtang, schlítzung 
PPE F&ldttébb bdcseléflBel terheU magát (LevT. II307). A 
bíbKa Mts&UéflbeD nem a tentát, papiroasat, hanem az bdtsfll- 
Ijflk, a kinek aanit magában foglaUja (Pázm:IVéd. 156X Az 
nien sBolgálaljánL éa bocsülésére köteleztetünk (1016). Az nép 
intelett az isteni dolgoknac bdczfilléflére (MA:BibL L71). KO- 
Twd meg iUendó beoBOleanl (RákGy:Lev. 75). 

Becsfllet: 1) [aestimatio, oenmia; schfitzung]. Minden be- 
cfafilet a nent-hefaiec nduna szerént legyen (Helt: Bibi. LMMm4X 
Az carbonkulos kft czak emlékezetbe sem lehet a bdlczeség 
beczfilletibeB képest (Mel: Jdb. 66X Hazwnkat nogy zaz forint- 
ban bdcfawltek wolna, mely hamak bdchywletyben ennekftm 
KalUo^ Ferendi zaz harmyndb barom forinüuű tartozotfa wolna 
(RMMy. II121). 2) bonor, reverentia, ezistimatiOi observantia, 
dignatio C honor, veneratio, aestimatío MA. [ehre^ acfatmsg]. 
Bóchewlety vagyon isten el^ (ÉrdyC 648). Leányt nagy gaz- 
dagon el temették, utolsó bj^tsftlet azzal adatott vala (Ilosv: 
Toldi 6). Az isten az vén embemec beczfilletit aiánlya (Kár: 
BibL L612X Az ioszagos czelekedetnec most beczftlletí ninczen 
n>ec8Í:Sal]J. 2). Az sz. Írásnak bdczfilletit fel-bontyák (Pázm: 
KaL 61X Annyira alázatos volt és oly kevés bOcsQleti volt 
magáról (Il]y:Préd. n.223). A vezér elótt bárom lófarkat visz- 
nek, ezt a nagy betstUetet taak bárom haiBinak adják meg 
(MikiTCrL. 438). 

[Szóláaok]. Jó hfrben^brgó, betsü létben forgó: homo 
*incolamifiunaPPBl.BOcsAl etében jár. Hitelét vesztené, 
ha kinek azt meg^jelentené (GyOngy: KJ. 18). Nem istartya a 
keresztyéni gyftlekezet olyan bechfiletbe, nűnt ezeket (Hélt: BíbL 
LeS). Álljon az kegyehnetekbecsflletin(Nyr.X.468). Az eo 
rdes kett leaniomotth az eft rendi zerentth neneltesse, bogi 
sttiank 6aynak essek becbe&lletekre (RadviOsaL ÜL 
157). Biaga virtosával ment elé, ment betsQletre : ex se natos 
PPBL Ki az ft szekeknec bfilcbftletit meg tartuan 
iMoniApoL 29). Az népec bóczftletet nem tésznec tdr- 
vényednec (MA:Kbl. y.57X Eleiben imé magam megyek, hogy 
neki 316 becsfiletet tegyek (OyOngyrQiar. 9). Legjobb keveset 
nyújtani, de oOyast, mellyre forró a kivánság a félbea Az fllyen 
kévénél sok botafttetet vallunk (Fal:U£. 492X l^stóletfis 
bewchwiettelleegyenek az zolgak ew wrokboa (ÉrdyC. 
771 Kagy bócbólettel tarttyak vala (ÉrdyC 631). 
NémellyBC a kopaszságot magoknac becsftlet&l tartyác 
(Com:JazL 54X 

BSosCUetfis: 1) pretiosas MA. [kostbar, wertvoU, tener]. 
Illic peoiglen, bqgy ez a historia kednes es bócbflletes legyen 
aDDdflDeknel (Tel:Evang. L183X Nemde az lelek bdczftletfisbe 
az eteknél (Féí: BSbl 9). Az arany bdtsfileteeb az ónnál (EsEtT: 
IgAny. 42)l Nem az 5 választása teszi bócsfileteasé az jó kóvet, 
faaoem az maga tollúdon termésBetI (Pázm:Kal. 461X Az isten- 
tekm emberek testét fényesen, gazdagon és btoOlIetes pompá- 
val tanetik (Pásn:Pjréd. 4). Ne legyen nd eldttftoc semmi 
beczSDetesbazisteonBcigcjeoél (MA:BíbLEL2). 2)honon]s, bo- 
DoratBs, reverendus, augastns C venerandos MA. [ehrlidi, 
efareohaft, recfafMfaafien). Az vr nen az bofióletíSs feleimet be 
rekezty (T^C. 130X Lenen é biblia nerehnes es becsflietes 
az WT í/^tetúMdC (Heh: Bibi. Lo4X Az egén népnél bOczQletes: 
búDcnrafaifis univenae plebi (Helt:!]}!. g8). Drága bdczfilletes 
oemez hÜkaeket, okonakat szfil ez világra (dno F3). A bO- 
tRfinetes áznak arra szeme légyen, hogy maga kezével ne vere- 
kedgjék (Pázm:Préd. 274X Ide sok becsületes fSrend gyAlt 
(BákGy:L0v. 220). 

BSeBfUeteaen: (bonesle, ingemie; ehrfichl. BfiosAnetesen 
cselekedA: venerdbandos C. Kedves emberinknek 
tgyekel bMUeleasen el^gyáaaoUteok (Fal:UE. 386). 

M. HTELVTOVT. SZ^ilL 



BeoBÜletőasóg^ : honorifioentia MA. [ehrlicfakeit, rechtlieh- 
keit). Nem arra igyekemek, hogy megmutassák a kereszCény 
tekéUetes erkOltsOk botsailetességét (Pázm:Préd. c). 

Beosületlen: inhonestus WF. [unéhrlich, ehrlos]. Az go- 
noamac elméiéből származott beszéd betsfilletlen (Kár: Bibi. 
L608). Az ressegaeg az haz biro embert bdczflletlenne teszi az 
óuei kfizót (Decsi:Préd. 33). Neueztec fttet az bóchfiletlen 
neuel (Mon:ApoL 490). Váhuzta ei vetett nemből származta- 
kat, tudatlanokat, az emberek el&tt b^cs&lletleneket (Pázm: 
Kai 47). A szentek teteminek bócsftlletlen hányását, és t6b 
efféle dolgokat le-ráz magáról Bald. (Pázm:LutbV. 135). 

BeoBÜletlenBég : irreverentia NémGL 158. [unehrfoietig- 
keit, mchtachtong]. Egyiket semtartyac feleségül, hanem mind- 
niaiat egy arant való beczQletlensegben tartyac (Decsi:SalU. 
66). Rutéttatic az templom, ha edénit és egyéb ezkózit csu- 
íbllya, vagy b^osfiletlenségben tarttya valaki (Zvon: Fost n.274). 
Sacramentomnak bftczfiletlensége (Vás: CanCat 657). Hogy becsü- 
lettel kezdet jó indulattiában cserben ne maradgion ktek becsU- 
letlemégével (FM: Minerva 1478). 

BSoBÜletlenŰl : [ignominiose; scbilndlich]. Ne elegyíts vala* 
kic kÓzzé magadat, hogy becz&ll^enfll ki ne toUyattaasál (Kár: 
Bibi. I658X 

BficBÜlheteflen : [inaestimabilis : unschjitzbar]. Akarod-e 
tudni, melly drága az ember lelke? tekmtsed meg, min vette 
az isten; szent fiának bötsüllhetetlen véren vette (Páan: Préd. 41). 

BSosfllö: 1) pensator, pensitator MA. taxator Kr. BecsAlld 
bíró (Land: UjSegíts. IL34). 2) observans, aestimator, venerator 
MA. Ember bócsftlló (Pethó: Króa 265). Ember betsfilhetd (Megy: 
3Jaj. ai9X 

BSosflltelen. Bót9Mtelenné,a]áualonále6zók:ez8ordesoo C. 

Bécsfiltet: [curo ut aestimetur; verehren laasen]. Az sem 
igaz, hogy a pápa magát isteni tisztelettel bMUteti (Pázm: 
LutbV. 124). 

6l-bSo8Űltet : [acdpio in aestimationem ; verschfitzen las- 
sen]. Valamit valakitói adósságban el-betsültetni : aliquid in *ae8- 
timatíonem ab aliquo aodpere ; majorkodó helyét el-betsttltetni 
adónágban : *aocipere praedia in aestimatx>nem PPBl. 

BéoflŰB. Nem becsOs: proletaríus WF. 

BeoaÜtlen: [pretu modká; biliig]. Igen osodálkoeot nagy 
oiczosagan, magyar orazágnac bÓczfttlen bÓfl voltán (GK^rcs: 
Máty. 76). 

BSosfltleiiBég^: [irr e verentia; unehrerbietigkeit]. Annak bO- 
csQtelensége a íülek bedugása: ineverentia ipsius obtnratio 
auríum (Vajda. Kr.X 

[B6oBÜs-ikP] 

él-bSosOsik : [ooirnmpor; unbranebbar werden?] Orizmát- 
lanok lívjh hadaim, de lovok is elveszett és az ki meg maradt 
k, elbecatlzCtt (Moiűrók. XV.25). 

BÉCS : [obulus ; heller]. Soha sem en reám, sem zolgamra 
egy bech fylliert sem keolteott (LevT. L 361). A szegény asszony 
két becsét inkább bócsflllótte, hogy sem a gazdagok nagy ado- 
mányát (Pázm:Préd. 980X 

1. BfiCBŰ (beeő Bécsi C. 118. hevehev DomC 297. böchü 
Lipp:PKert 1199. bAczA MeI:Khr. 198): [legumen ; hülzen- 
frucht]. BÓczó eledel : legumen MA. Tiz napokban n adattas- 
sanac mfnekónc beófl élésegec eledehre es viz italra ; es aduala 
nekk) beéÓ eleséget: dentur nobis legumína ad vesoendum 
(BécBíC. 118X Sokak voltának, hogy kyk rytkan evttenek halat, 
auagy egyéb jo étket, hanem cfaak beodievt, borsot, lencfaet 
(DomC 297)l Hósának Damdnac babot es lencsét, n eé^ 
bAczft etelbAl cMoalt pirított darát (Blél: Kir. 198). Ctoc ten- 
getésre való bOczQt, anagy akar mit az mit akar, eszic (Bom: 

13 



195 



2. BECSO— TYÚK-BEGY 



VERE&BEOY— VERES^BÉKA 



196 



Préd. 148). Dániel sem húst nem ^tt, aem bort nem hiot, ha- 
nem b&^fiuel élt (Tel: Fel. 107). Fráetkeít u ü tamhial meg 
vete, bOchOt kére maganac es autial elenec (Mon:ApoL 133). 
Jgea élnek étekben magvával fStben, sAltben, hifiben (Lapp: 
PRert II99). 

S. BfiCSÜ: cboenix. [ein getr^demaas]. Ee kűs mirtik 
vala, mellnél egy napra való abrakot adnak vala az abrako- 
soknak, az az mellybe egy napi flis fir vala akar utón b akar 
háznál Liflzen errfil emlékezet az isteni ielenisrül való kOnyü- 
ben; ott beczünek fordítám (Sylv: ÚjT. Quququ. 4X Az gaboná- 
nak beczfiie eg^ dénáron: choeniz tríticí denario (315bX 

BEDmjOM: [bdellium; weinpalme^ Ott bedelyomott is 
találnac: ibi inveoitur bdellium (Helt: BíbL LA4X 

1. BÉG (bek He]t:Krón 86): [prinoeps, nobOis; tOrkischer 
edelmann], Az hatwany bekkel eonwe veastem, váltig rwtoU- 
ywk egymást lewebek által (LevT. 1182). Aiazlan begh kM- 
détfa wolth Pechy4rl az bwday basához (285). Békék emingek- 
kel, pasBák vezérekkel rabokká estének (Thaly:Adal. L181). 

begler-bég : [gubernátor]. Az beglerbég Péterváradján ál- 
tal jflve (Monlrók^ IIL89). Mynden beglerbegymnek meg pa- 
ranchyoltam, hogy ew keztewk s tew késettetek semy haboru 
ne legyen (BMNy. IIL3X 

nasur-bég, naoul-bég: (inspector; aufreher]. Nazur bék 
levelire az pantormányokat Szabó Gergelylyel, Kelemen Balás- 
sal föl-hijtották (MonTMR 128). Pintér Jánost az heti soros 
koonk végett az NaznI bekhez kültak (46). 

olid-bég: [tríbunns militnm; obérst]. Yöttönk az ola] bek- 
nek 2 rúka bfirt (MonlME. L34). Fazekakat vOttflnk vajnak 
az ob(j bék számára (37). 

BUftTidBAk-bég ; [praefectns oomitatus; oomitatsvorstand]. 
Mynden zanchyakbegymnek meg paranchyoltam, hogy ewkez- 
tnok 8 tew kesDottetek semy haboru ne legyen (RMNy. 1IL3). 

S. HáSO : [balo ; blOcken]. A ketakek felelenmek miatta beegm 
kezdenek (Helt:MeB. M4b). 

Bógés: [balatus; das blOcken]. Báránynak bégése (Misk: 
Vadk. 86X Bfinden bárányok az t annyokat bégésekrftl menten 
meg esmérik (205X 

Béget: balo C. blOcken PPB. Gyakorta bégetOk: balito 
C. A bárány béget, mekeg: agnus halat (Com: Jaa 43). Béget 
a bárány (Com: Orb. 4X A Jó Juh nem sokat heget, de sok gyap- 
jat ad (Ki8v:Adag. 164). 

Bégetés : balatus C. PPBl. [das biteken]. 

BfiGY (bdgy Decsi: Adag. 285): ventrículus volatilinm MA. 
[kropf]. Vegye a hegyit tallaiual egyetembe, es vesse a rakás 
hamura (Helt:BihL L Yy2). Igen meg tftltfttte a begyftt (afiurkasX 
nem ftithat (Helt: Mes. 134). Az madámac hegyit kivénén min- 
den rútságánál egybe (Kár:BibL 188. MA:BibL I89X Hason- 
latosoc a tykhoK* ki a tizta búza kMtik vakargat, meg tAlt- 
uen hegyit (Vá8:GanGat 460). 

[Szólások]. Meg szakad a begyi(Bal:Gdsk. 126X Va- 
gyon valami az bÓ gy ben, azért lappangó (Deoá: Adag .285). 
Az kiknec vagyon hógyÓkben, núndenec barittyoo (PrágtSerk. 
914). Batalmas császárunk tai^ ia, hegyibe rakva zsugor^ 
ga^ (Monlrók. VIII72). Jaj a dűhds ebek tuli^donságát maga 
begyében viaeló barátnak (Matkó:BOák. 288).Tevgyan 
nagy beggiel mered mondani (Bal:OBlsk. 126X 

galamb-begy: scrophularía minor Mel: Herh. 179. [feld- 
aalat]. Kisaeb fetoke f&, más neue gelyua rontó íA, sAl fft, 
mezei sfil fft, galamb bégynec híyác (Mel:Herb. 179X 

tyúk-begy: anagallis [ganobheil]. Eat akménec, anagalfis- 
nac, az az tyik begynec, t^knamnec mongya Fucbsius, de 
nem ig^z (Me]:Bérb. 80. 182X 



rubecula; rotkehkhen Cóm:Vest 144 

BSgySs : elatus 61 [aufgeblasen]. A mit mondott vala Moy- 
ses, amaz nyakas és maid mindenkor bálványozó tele-bOgyOs 
Israel-felOl (CM&:Síp. 632). Hány idegen tollba tSltOzOtt bOgyOs 
kontyos madár ugy járna mint Aesopns hollója (Fal. NE. 103X 

BegySeen: [elate; aufgeblasen]. Látod melly begyesen 
tudakozik . (Matkó: BOaák. 114X Melly ma-szakattiU ftgethet 
ez elótt igen begyesen és g&gfisan futkározó Mátyás (d73X 

Begyeest (eAé-hegygyevt QKat: TStk. 321): [infio; auf- 
blasen]. Annál inkáb sziliuet begyeztette vala Jepfata (Dlyef: 
Jephta 9X 

elö-beggyesst : [obücio; vorhalten]. Melly ellenvetést ottan 
ottan unalmason elébegygyeast (GKat:Titk. 321X 

BÉKA : rana C. batracfaus MA. frosch PPB. Bekaknac es 
egereknek hada auagy bekeger harcz: batrachinm C. Rekeg, 
béka módra saól: ooaxo (Major:Szót 145. Gom:Orb. 5X Var- 
tyogó béka: rana coaxans (Com: Jaa 40X BidÓs férget bo£ata 
^ raiok es bekat (DOhiC 147). (A verem) rakna vala ki^val, 
bekanal es sarkanokkal (BodC 12X O ayz Garthussya ky lehet 
te hozyaad hasonlatus? Neemwllanak megh a beekaak, kyk 
nem zennek ez zent zyz zerzet ellen chachogny (ÉrdyC. 572). 
Ti béka termezetft hitlen baluanlozo fSsuen vrak (Mel : SzJáa 
41. 548X Nemelyt vízi állatockal, bekaual, hallal eltet az isten 
(Bom: Préd. 553X Gfeak annit gondolok én véle, mint az békák 
czáczogásáual (Decsi: Adag. 183X A bekak regeinek (AQaere: 
Enc 290X A békáknak tsevegése (JbSuk: VKert 258X 

[Szólásokp^elebará^ára lbodorkodva|UMeleDkedvén kigyót 
békát kiált (CéáB:Tromb. 175X 

[Közmondások]. Az béka is vetekSdik ám az sAskáual (Decsi: 
Adag. 800X EUenzic es mint a béka a deret nebedik (Mon: 
Si^egfti. 281X Láddé, mely nehéz a dér a békának (Pázm: 
5Lev. 262X 

oaipke-béka: rubeta Com: Jan. 40. [krOte]. Rubéta vagy 
cfflpke béka (Nad: Kert. 16. 38X 

csirkeP-béka: rubeta PPBL [krOte]. Utálatos férgek a kigyo 
és tairke béka (Ker:Préd. 507X 

Í51di-báka: [erdfroech]. Ama nagy fMdi b^a megBaáraztas- 
sék, az után etczetbe mártasaék (Web:AmuL 89X 

haláuó-béka: piscatriz PPBL 

keoske-böka: rana escaria Sí. A velenczei kOvet aattalá- 
nál kecske-békát is sokat ettem (Bethl: Élet 190X 

nyelv-béka: batrachus, rannla lingvae SK A nyelvnek 
békájáról és egyéb dagadásáiól (PP:Ptaa76X 

Bzáj-béka. Színak b^u nevU nyavalya : rana viridis 
PPBL 



tekenŐB-béka : testodo, cbelys C. [schfldkrOte]. A tekenés 
béka magában panasolkoduán monda (Helt: Mes. 404. 406X 
A tekenda-béka búsában ha tsak fél eleget eazik ember, meg^ 
nehezíti a gyomrát (Misk: VKert 264X 

tengfiri-béka: chelydros C 

varanc8oe-béka : [buíb, rubeta ; krOte]. Varantzos békát 
megfÜstSlOm (Ovad:RP. 160X 

varas-béka: bufo, rubeta C. [krOte]. Ez ket z5r^ft yarns 
becat, kit lattoc en zómeimbe ^Inióc, ezfic engómet kuícMmac 
(GuaiTC. 48X A varas béka fejében termet k8 (AOere: E^. 
254X Varasbéka, férgek és egyéb tisztátalan lelkes állatok 
(Illy:Préd. n.l57X A mataka sokszor a kígyókat és varas 
békákat-is mind egyre aeokta mardosni (Mi8k:VKeit 16SX 
A cflípke4)okorról vAt nevezetet a varas béka-is^ kinek a csipke- 
bokor t5vénél vagyon Ukása (Hall: Paiasi 67X 

vSrŐB-béka : rubeta Oom: Jaa 40. [krOto^ 



'•^tmm 



-- ^ 



197 



ZÖLD-BÉKA— IfBG-BÉKfiUJK 



ME3GBÉKÉLLÉ3-BÉKÉLT 



198 



■old-béka: calamitae C nma viridis Nom.* 143. [wasser- 
firoKh^ 

Békás. Békás tó : rananim lacuna PP. 

BÉKE: paz MA. friede PPR [nihe]. Ee £urkA8 az yaros 
serte nagy bekeoel iaidogalt O^gC. 58). Senky bekewel el 
nem mehet vala as vton (JordC 377X A ífivendö kenert ec 
velagoQ ya]o navalanak bekével senvedeaet ved (DebrC. 595). 
Mely bitlevelODk meUett békével jirhatoának (Monlrók. m.211). 
ötét engeflEtelék, király fia bogy Erdélyben békével lakhaték 
(RMK IIL367). Békéael neiraed (Decfd: Adag. 81). 

[SnSIáaok]. Hagi béliét énekem (VirgG 206). Nem hamiak 
bykyt (LevT. L225). Kenyergek, badna beket az en kewesemnek, 
mert az nekwlya élegh zegensegel elek (363). Azoknac mostan 
békét hadgyac (ValkiQeo. 56). Hagy beket az hitnec (Mon'- 
Ápol. 35). Hagy békét nekfinc (MA: Bibi. 161). Hagy békét 
az bor ítalnac (244X Az várak siállásának mi már békét aká- 
rmik hagym (RákGy: Lev. 286); Igen el tfirtek az fogságnak 
myatta, azérth keg. kérem bocsássa el bekeuel (RMNy. 
II114). Bekyvel bochattak ewketfa (LevT. L318. 325). 

BékéU, békéll-ik: 1) reoondlior, pacem ineo MA. [sích 
veisBhneD]. Tanyetwanídnak Ubayth meg mosad, ees edfiaseg- 
wel wdSk bekelvren [edMn ewketh vigaztalwan WinklC. 246. 
GSmC 100.] te drágalátos zent testMeth nekyk adad (CteechC 
11)l Békéltftn békélik (DecsiiAdag. 2). Az fi aazBEonyához 
békényéc (MAiTul 249). Mikor meg-esmere Safamán Deli 
Vidot, A hoBíá békélvén lassan fejet híjtot (Zrínyi n.lOX S) 
[otcnkír; küaseá]. Legottan véne Ateth 61ebe a ffildőn ylwen, 
hoí Tele bekelyk vala, hol neky zol vaU (WinklQ 231X Kezeítth 
chokolwan ees mondwan: oh en zeraiS fyam, nemde ez6kee 
tHűbd keceid, kyk sídoknak chodakath teeznek vala? Lábait békél- 
vén ygh mond vala: nemde ezfikee aUabak, kyketfa a sidok gya- 
korta ymadnak vala (231X Ottan mynden feyet térdet haycson 
amigy le esween az f51dh& bekeeUyek alatatns ^yztdaseegnek 
okaert(ÉrdyC 54)l Magdalema monda : Oh en édes mesterem. 
Eb akara lábához bekel^y (ÉrsC. 123). Nem siabad senkinek 
(A pépa) kezéhez békélni, mert soha senkivel jól nem akar 
team, de az A bal lábát meghagyja csókolni, mert azval ó 
mÍDdeat meg akar tapodni (RMK. ILI 11). Lábához békélvén, 
keede eHedwiri (Zrínyi BLllX A kozák hetman nra, lengyel 
király lábmhoz igy békáik (Monlrók. 710.209). Imé kezedhez 
bdEéüek (fU: NR 10). A }ó szerencse mellett, ha jobb kezé- 
hez békélbet&nk, bóldogúlmik életftnkben (Ptí: UE. 368). 

egybe-békéllik : [recondlior ; sich versOhnen]. Mikor a 
földre jőve, akkor egybe-békéllett az igazság és irgalmaaság 
(Pism: Préd. 114X 

mSgr-békélUk : 1) [reoonGiUor; sích versOhnen]. Félek 
azoa, hogy meg nem b&éüik: *vereor at placarí possit PPBl. 
Ifaomak halála napyan megh békéiének (WinklC. 185). Erob6r 
istennel meg bekelic (GuaryC. 43). Addeeg bekeelyeek meg 
haragosBvnl (ÉrdyC 22). Meg hfldllel az te ellensigeduel 
(ByW: (JJT. L8). Jonatas hercaeg meg bOdllek a Bachidessel 
éSzék: Krán. 67> Ez meg bikillec a gMgAkel ahit (M (124X 
Momyel békdlyel meg a te atyádfiánál (Helt: ITT. HU Ki 
tóltdm hnssaz nmat eltaftr r^ia es ooztan meg hékéUem véle 
(Tel: fivai^ IL918). Ki által embereckel isten meg bekellet 
rBom: ÁsA. 14). Az atia cok an fi aserelmes fiában bekeh 
mi vettnk meg (F^: Xbl 251X Tissta tekéUetes gyónás által 
b&éDyél meg isteoeddel (Pásn:Ptéd. 517). Felebarátnackal 
meg b&Avén keO imádkozni (Zvon: Púst I.811X Az határos 
nemtttok, ha megbékéllanek, frigy-kMi az (foedns) (Com: 
Jan. 176). A tflrOkM ha meg verik, tsak sir és megbékéUik 
Ofik: TMu 20). S) [oscokír ; kOssen]. Nem aiic vala ho^ üen 
bímiel íSitMtt lelfic en aldoC fiamat vfitte vala áldozatra, es 
dxaxalakw zaiat megbekeltevala, es megh óokolta vala (NádC. 



214). Mynden zeghennek egy egy pénzt awagy fyllyert agjjionakt 
mikor nekyk o^yak n^ynden aegennek meg kéUy bekehiy a 
kezéhez (LányiC. 142). 

megbékéUés : reoondliatío BIA. [versOhnmig]. Inkáb akar- 
yác 6regbéttem az vétkeket, hogy sem mint meg békéilés 
által le csAndeszetteni (Zvon: Post IL165). Meg s^rftlt vaU 
az teremtő isten es az meg bekellésról nem vala szorgalmatos 
(Zóly: Ehn. 70). Jobbára az asszonyokra bízták a dolgot, kik 
közönségesen jó módot találtak a megbékélésre (IíVd: TÉ. 663) 

megfbékélletlen: [inplacatnlis, inezorabilis; miversOhnlidi]. 
Kemény nyakú megbékelleüen emberec (MA:Scalt 684)l 

mSgbékéllietetlen : [inpUcabilis ; onvenOhnlich]. Megbé- 
kélhetetlen gyfllÓlség: irreooncflialnle bellum (Decá: Adag. 199). 
Megbékélhetetlen képpen haragssok (Szathm: Dom. 545). 

össve-bőkéllik : paoem ineo, oondlior Sí. [sích vergleícfaen] 
Jóság hivséggel ószve békéllik (MA: Bibi V.40). 

ÖBZvebékéllés : oondliatio Cdm: Jan. 133. [vergleich]. 

röápbékŐllik : [oonsentío; bmpffichten, einverstanden sein]. 
Lada: Ne finunza az Ur magát, mi4s baUottnk hirét a Oate- 
chismusnak. Eusebhis: Jó szívvel reá békéUek (Fal: NA. 134X 

BóköUés : padficatio, oonciliatio MA. [venohnnng]. Eaffro- 
sina kedeg a soc bekélesert [beitelea?] es minden nap éhe- 
zésért vert p5c vala (NádC. 441). 

[BékéUeÜen, békéUetlenked-ik] 

mSg-békélletleiik§dik: [disoordo; sich entmeien]. Tar- 
tottálé haragot, gyftl6eéget 6 ellene? meg békélleűenkedtélé 
6 véle? (BiArScoli 909X 

Bókélletleiiség : [disoordia; zwielracht]. Békéleűenség volt 
az isten kózOtt és mi kózOttfinc (MA: Scalt 69). 

[Békélget] 

mSg-békélget : [oecolor; kflssen]. Az 6 labokath meg 
mossa vala, es oztan meg bekelgeti uala (NádC. 53 IX 

Bókélhetetlen : [incondliabilis ; unversOhnlich]. A békél- 
hetetlen szakadás kút fejét megnyitá (Pázm: KaL 822). 

Bókólked-ik: [osculor; kOssen]. Azt hag^ nekik peni- 
tendába, ho^ az afafiaknak Ubokboz bekelkd^i^ (QoaryC. 
34). Nagi zerehnel egimast meg wlelek es egimashoz bekel- 
kedenek (VirgC. 18). Nemikor lely vala wteth aoeUanak kyuwle 
az égbe fel emeUcwduen, anera, bogi kezeoel wtet meg ery 
vala es neki lábához bekelkedik ^üa [es meg czokolyauala 
ew labayt EhrC. 64.) (40). Mikor egi poklost talált voba, hozza 
iarula, kezde czokolgatni az poklos(^, azért kezde az poklo- 
soknak hazokhoz sietny, es kezekhez bekelked^y (100). Ew 
zenth feyeeth be tfaakargata ees hoqra bekelkedween a kopor- 
sóba helhezteteek (WinklC. 105). Lássad a crístos fmet le hatol- 
ván bog te hoziad bek5Ik6diec (DebiC. 325). Az vetemyére 
hogy husvét napján jattunk, az koporsó kOmyül kerengve hazud- 
tunk, szu-OttO tokéhoz fejenként békélkedtOnk, az igaz istennek 
ott nagy bosBzút tettünk (RBiK. II185). 

BÓkóUkSdéB : [oecolnm ; knss]. Zenthseghes zaad ky énne- 
kem adott bekelkedesewketh viga^alasth (VTmklC. 87). O tudás, 
bekélkódessel auagy apalassal amlod el embÓmec fiat (NádC 
187). Az aentsegós zaad ki ennekóm adót soc apolgatasocat es 
bekelk&desóket (353). 

[BékéUőd-ik] 

Békéllödéa : [padficatio, reoondliatk) ; vergleich]. Megkül- 
dött minden leveleket, mellyek az elótt meg kisértett békéló- 
déseket illették (ErdTtSrtT. 129). És végtére a kénytelenségból 
adbmazott békéllódést, és annak ponctomát megbesaéUette 
(TOrtT. 35). 

[Békélt, mSgwbákélt] 

13» 



199 



MEGBÉKÉLTÉ&~BF.KKflRfiGF» 



BÉI 



—BÉL 



200 



xnegbókéltée : [padficatio; veraOhnong]. Az isteni fele- 
lemnec gyarapodiuiara es az egyház meg bekeltesere haaioBsac 
(Zvon: OBúmd. 24). 

Békéltet: 1) padfíco, paoo Kr. [aussöhneD]. 2) [mitto 
osculatam; kössen laaseD]. Követeteket az nagy divánba be- 
vittük és 6 hatalmassága lábaihoz békéltettük (MonTME. Y.188). 

Sgybe-békéltet: [reooocilio; anssOhneD]. Egyben bék^- 
tetfi asoKinyotBka : condlíatrícula C T/^bb hasonló mondásokat 
meg fejtegetnek, és egybe békéltetnek az engedelmes fiak 
(Pázm: Kai. 615). Egyben kell békéltettetníec (Oom: Jan. 202). 
Békéltesse egyben eléb a bárányt a fiurkaasal a Jesnita (Oeegl: 
Jafh. 110). Egybe békélteti az eDen mondást (Illy: Piéd. IL71). 

m§g-békéltet : amioo C. ooncilio MA. [aussOhnen]. Senki 
nem vala bogi ki magát kwzikbe boczatna, es wket meg békél- 
tetnie (VirgC. 16). Az bevnest meeg bekeltety vr istennel 
(CbmC. 315). 

ŐBBve-békéltet : interoondlio C. oondUo MA. [aosgleichenl. 
Az írásokat haszonnal tadgía magyaraaii, es eggiket az masickal 
dsEue bekeltetni (Fél: Tan. 325). Az Religio Medki szépen 
dszve békélteti a Jerusalemi keresztet a Konstantzínápoli fél- 
hóldal (Fal: NA. 123). 

Békéltetés : padficatb, reoündliaiio MA. versOhnmig PPB. 

Békéltető : oondliabmidas C. pacator, oondliator BÍA. [vei^ 
núttler]. Békéltetd áldozat (Helt: Bibi. IL129). Két kftlftmb ter- 
mészete kAzbeiarot es bekeltetftt keoan isten igassaga (Mel: 
Préd. 212). 

Békés (béJUt VúiTÉ. 149.): pacatoa, padficus MA. [firied- 
Uchj. Kik beket é^l^ktek vala azokal bekes valek (DObiC. 
204. 483). Eb tsac ackor bekes, mikor senki nem háborgatja, 
annac keues halaia vagyon (Bom: Préd. 131). Valakinél bekes 
nem vagy haragodat el nem kerfilheti (Pécsi: Ágost 45b). Légy 
békés az te fele barátoddal (Zvon: Post IL162). Istennel nem 
békés (MNyil: Zsolt 81). Nem tadod békés tttredebneaséggel 
elviselni (Fal: TÉ. 705). Békés egy óráig nem lésBeaz éltedben 
(Oro^: KOlta 190. 114X 

Békeeéff, békesség: 1) pax, ooncordia C. [friede, eín- 
tracht]. Békességet szeraOk*: padfíoo C. Háborúságról hozta 
bekesegre (VirgC. 18). Békességnek jegére cfaeh kynű meg 
ayandekozta bela kyralt (MargL. 27). Rea zal ty bekeseghtek; 
veniet pax vestra saper eam (JordC 382). Soha nynchen be- 
kesseegek az zo fogadatlan byneseknek (ÉrdyC. 341). Ennec 
ideiebe nag bikesikbe eele a sidoeac (Szék: KnSa 23). Az tdr- 
nény és az deáki tudomány békes^get szeret (Decsi: Adag. 
239). Farkas békeség (Fal: Jegyz. 933). 2) [patientia; gednid]. 
Val bekeseget en bennem: patáentiam habé in me (MünchC. 
48). Bekeseget tvrí en bennem : patientíam habé in me (JCMjtC. 
384). Bekessegh zenwedessekben tarttyatok meg ty lelketeketh > 
in patientía vestra possidebitis animam vestram (JordC. 603). 
Ha valamit zenaedendMnc bekessegfinc légen (VitkC. 94). 
Emberi erduel azokat a nyaualyakat es a kenokat olyan nagy 
alhatatoasagal es bekeseggel nem seenaethettec voba (Helt: 
Bibi. L62). S) [oscnlum; knss]. Iwdástwl el arwltatal es hamys- 
s(an) békesegh ahűh kézben adatai (ThewrC 189). 

[SraSlások]. Járják most is az békességet (Thaly: 
VÉ. L27). Somlainak megérték hogy csalárdság az fi békeség 
jáiása (MonLrök m.109). 

Békességes : 1) padficus MA. [fiiedlich, fnedfertig]. Bódo- 
gok az bekeseghdsek: beati padfid (JordC 365). KeT fel biz- 
uan istennec irgalmassagaban, mert békességes es igen irgal- 
mas (VitkC 21X E firfiac bekessegesec vel&nc (Helt: Bibi I 
Q4). Ezokáért kftneteket^kftldéc békességes beszéddel (L lil). 
2) secoms [stcher]. Az 6 házoc békeséges az félelemt&l : domus 
eorum secune sünt ^IA:KbL 1461). S) patiens [geduldig]. 



Bekeseges boszusagnak aenuedese (VlrgC. 81). Olly jgen békes- 
séges vala ez zent zvz (MargL. 72). Békeséges iM: patiens 
(Kár: BibL L650). Az alázatosság, és békességes aeenvedés vilá- 
goson fénylett ebben a latorban (Pázm: Préd. 548X Békességes 
tűrésünk: patáentia nostra (Illy: Préd. 1241). Istai ygaz byro, 
erews ees bekeseges (KulcsC. 11). 

PBékességesit] 

meg-békességSsit : [padfico; versOhnen]. Afindeneket meg- 
bekesegeseytnen az wkerest fiiianak vére myat (KomjiSzPáL 
327X 

Békételen, békétlen: 1) inquietus, non padficus MA. 
[unruhig]. Ig^n beketelen senrnut e) nem tfir (GnaryC. 14). 
E^ beketelen zerzetes kezde morgodm (VirgC 91. 11). Lel- 
kemnek bekeetelen bwqgpsagaat ky yélentbetaeem (ÉrdyC. 524). 
Ebben egyebet ne alycz, hanem a te beketelen woltodat (ÉrsC. 
544). Az istentélenec ha nyomorúságra jutnac, békételenec (BÍA : 
BibL L465). £k versenygd, békétlen; ez pityergő izeüen (Fal: 
Ven. 881). 8) [impatientar ; ungeduldig]. ö is beketelen seen- 
uedi az 6 testén v9lo nagy nyaualyaiat (Helt: Bibi. L f3). 

Békételenségy békétlenség : impladditas, disoordia MA. 
[uneinlgkeit, zwistigkeit]. Az beketelenseg minket Q^^mastul el 
zaggat (GuaiyC. 67). Ee Oyen beketelenseg keoelsegnek iegie 
(VirgC 90). Iregseg, beketelenseg, fesl^tseg (DebrC. 263). Békes- 
ségben, békétlenségben egyaránt bOcsQIetesek (Fal: UE 424> 

Békételenül: [inqoiete; nnruhig]. Békételenfil hortyog, 
haiagszik Sámbár (Matkó: BOsák. 260). 

BÍSKÓ (heOffo Kár: Bibi. L406. Thaly :VÉ. IL196. béUó 
László: Petr. 48.) : compedes C oompes, pefica MA. feasél, ftmr 
etsen PPR Bekockal e^ k6t&ztec (BécsiC. 262). Meeny el 
zent peter temleczeeben es keressed meg az ew bekoyt 
(ÉrdyC. 444X Bekoia czi6n6g (Zvon: PázmP. 69). Gonosz kiván- 
ságinknak lelki békoi le vágattassanak (Nagyarí: Qrth. 140). 
A pénznek felette való sokasága tdr és békló (László: Petr. 
48). FAleíben még mostis hangol békójának pengése (VárM: 
SzOv. Bevez.). Keseregnek békékben s tnlhxxben (Tbtáy: Adal. 
L61). Békónak s patkónak vOttem három sing vasat (MonTME. 
L309). 

pSzólások]. Szemet ki vaiata bekoba vereté (Bom: Ének. 

550). 

Béklyós: [oompeditns; gefesselt]. Hadd legyek én érted 
atyám béklós rabja (PhilFL 76. MF.). 

Békóz : [oompedio ; fesseln], A to es a f51d alatt bekozot 
víz azért nem jo, mert magokkal sok f& magot hoznák bé 
(AOsere: Enc. 273). Láttuk, a négy ló is békózva ott vagyon, 
a melyekért minket megvertek oly nagyon (Qhná: RP. 96). 

meg^békós: oompedio C. [fesseb aniegen]. Három fér- 
fiakat megbekozottakat erezténc a t&z kSzepibe: trés viros 
oompedifeos (BécsíC. 133). Meg lantzozta, bekozta (Bom: Préd. 
239. MA: Bibi. L550). 

[BÍKÓLP] 

Békólás, békóUtP Ha az lovon békolat vagyon, az kS 
a bókoláson hoezú gyakós flz5rft (Onh: OrvK. 62). 

BÉCL (b^ Helt: Kién. 150b. b^ Mel: Herb. 3): 1) intés 
tina, interanea, Hia, enteron C. viscus MA. [dann, gedSnn, 
eingeweáde]. Az ebek az ganeoa belÓn óalaoodnac (G11A17C. 
9. 21). Hayyatíi (az twioknak) mynd az belywel es hwraywal 
éghesse megh az oltáron (JordC 84. 274). Beelük, maayok, tfid^íAk, 
myoá beonók \ea&a (BándC 8). Belókketh ky vomiya akaryaak 
vaU (39X Mikor k aBdken ftlne az 6 bele mind teliesaeggel k 
székbe hulla (Helt: BibL I b4). Es vegyed mind ászt á keuer- 
séget, mely befeded á bélt (Qq2). Btecosagom az isten, moly 
igón keuanpyalak mind ^yáyatokat az Jesns Chiístns béleyben 
(Beytbe: Epist 224). A kAvér lantorna bél (omentum) as Agyé- 



•9^* 



201 



FAHÉL-BAB-BÉLES 



GOBÍBiS-BÉLBS-BÉLLÉS 



202 



kokat bé takaija (Com: Veet 52). 2) [medoUa; mark, kern]. 
Zerae hogy eoiieje hewrwth bwzanak bely^el : ooiutitait oome- 
deret iüroos com medula trítid (KuloiC. 282). Virága, leuele 
b^ly mdegit^ és nánuetóc (Mel: Herb. 3). Az fák v&lgye és 
béÜ teUyobek hold fiOltére (Páan: Kai. 14). A plántának béU 
leg-boUyeb van (Cóm: Jan. 21. 24). A kenyémec Iikatsos béli 
Y9gyou (76). A mely £Ák tsak levelet hooaak és nem gyfimdltset, 
azoknak nintaen belek (Fal: UE. 451). S) [pan interíor, animua, 
wnsu, aignifícatio; das innere, gemüt, ono, bedeutong]. Jól 
tndom mi bán^ beledet, mert nagy ffigahadHág vesztette esze- 
det (BMK. II263). Nem az b5tfi, banem a bdtflnek béli és 
igaz értelme az bse. irás (Pázm: KaL 456). A soknak és dol- 
goknak nem tsak hejokat kocaogatván, hanem ugyan bélekre-is 
bé-hatván, ea kis monkátskámot irtam (CorpGramm. 294). 4) 
[eUychmom, linameDtum; docbt]. Kétb^fi-gyertya : dimyxos C. 
A giertiaba haiom vagion : vynz, beel . es thflz (DebrC 174). 
Gyapotbdl csÍDált béM-gyeitya (Badv: Ctal. ^207). 

fisrbél : medolki arboris PPBl. [kern]. 

gySnge-bél : lactea Nom.> 183. PPBL 

gyfirlya -bél; mergalna, éllycfammn C. [docht]. A flMlgj^ 
gyertya-bélt (avagy csep&t) meg nem óltya (Mad: Evang. 163. 
C^hEnoch. L129). 

kenyár-bél: (molfia t«nÍ8; brotkrame]. Y kristalit boéatfa 
miként kener beelt (DObrC 227. KesztfaC. 404). A zebben hoi^ 
doezác a 800 kenyér beit (Mel:ATam. 87X Apiom: Apiom 
nSmnek dagadasira k) kem^ kei^yer bellel (BeytbeA: FivK. 
80b). 

kátatBao-bél : exta; eingeweide C 

mandolarbél : amygdaliim PPBL [mandél]. Beoegsegfa ellen 
hma] ha eh iohra ket moodola beit o&l (BeytheA: flvK. 

25b). 

őkor-bél: omasom PPBl. [rindskaldannen]. 

őreiB^bél: omaaom, ezia; feister darm C. öreg kOvér-bél: 
omaamn PPBl. 

teges-bél: abomasum PPBL 

Yég'bél : [intestinom rectom ; maatdarm]. A geleszták az 
állatoknak alfelekben teremnek, azaz a vég béUben (Misk : 
VKeil 681)l 

Bélae: placenta, polenta C. artocreas Major: Szói 78. 
laxamim, artdaganiu PPB. knchen, brodkfichleni PPB. Mákval 
tsltott bfles: eopU (Sakn). Belea azkit sok fele neMI swet- 
uek: moratam C lisstbAI sfttftttbélós: faraeom C. Édes mostál 
túált béles: mastaoeum PPBL Némely fráter zerse magának 
nenaaly belest tytkoa gondohian hog ev azt tytkon megeoneya 
Uyknroo ea belest el rejtette volna némely helyen, es aOana 
az karixm, es gonddikodneek, hogy ea belest mykeppen es 
hol ehetoeye meg tjrtkosban, tahat némely lelky ftater alnan 
az kaihao, hta pokolbely erdeget jaefaodoan az fráter élevt 
s hetessel (DomC 267). Az wrak meg ftttée immáron az belest 
Budán á soenyekMbe (Helt: Kióo. 150b). 8oc negennec édesb 
egy darab aipa kenyér, hogy nem mint nemellynee k taroB 
b^ (Bora: P^éd. 317X Ooha nem hftnned, mely háns táská- 
ból esik ki gyakran á béles (Decri: Adag. 191). Kovász nélkftl 
vakS bélss: torta ahsqiie íénnento (BiA: BihL L124X Nyárson 
s&tdc béJes: spiessknchen (Oom: Vest 46)l Pereczet, bélest sftt 
<ie>\ BBm, az az valami tMtelékSe (GKat: TStk. 1120). Mikor 
bélest sBtOttek, abba tettek vajat (Monlrók. XL822). A béles 
sbéstea sok esskte kívántatik (Kvv: Adag. 215). 

almA^báles: [laganom pomis refeitum; apfelkuchen], Nyr. 
IX7L 

ázpsirbélefl : vagy polenta (Nad: Kert 25X 

báb-béUte: fabacte PPB 



gombás-bóles : [laganmn agaiicis conditom]. A hegedflsOk* 
nek fizet ó nagy bóséggel, és agy knaá^ ókét az Jó gombás 
bélessel (Ihaly: VÉ. L343). 

husoB-bélSs : artocreas C. Pástétom hnsos béles : teganites 
(Bfajor: Qa&L 467. Com: Orb. 117). 

katonáft-bélSs : [artolaganum]. Tokja levelemnek két kato- 
nás-béles, rétessel van ki-bélölve, jó vastag és széles CThaly : 
VÉ. n.378). 

xnákoB-bóles : oopta MA. 

méoes-béleB : libum C Nool 41. 

nyársoxiBŰtőtt-bélÖB : spieeskucfaen (Com: Vest 46). 

olfjoe-bóles : laganom PPBL [crostnla oonspersa oleo]. 
Végy egy kaláczot, és egy olayjos bél^ egy pogácsát az kováaz- 
néUdU való kenyereknec kosárából (MA: BibL L76X 



: nebolae^ panis obelites PPB artolaganus SL 
(Nyr. IX.73X 

rétes-bélSs : scrihlita PPBL Rétes bélesec anagy fonyatos 
kaláfisoc (Com: Jaa 76X 

Bi^toB-bélSs : libum C. 

túrófl-béles: lagannm, tyrolagannm PPBL (Com: Jaa 76X 

v&gott-béI68 : futam C. 

asemlye-bélSs : (laganom]. Ezeknec felÓtte okyual meg 
hintet sonlye bélesek (Kár: BibL L125). 

BélSBke : (plaoenta ; kachlein} OligliMn bSeskéket rántották 
(Tel:FeL 67). 

BéllSl, bólel (berd Monliók. XI319. bérli Fal: NU. 290): 
pellem vei pannnm vesti indooo PpR [subsuo; füttem]. BéllÓt: 
bfliz, két rét^ Q obdactos MA. PPB. Bérlett kesztyilk: chiro- 
thecae pelle mnnitae ; bérlett palást : pallium duplicatom; bér- 
lett ruha: vestís pellita, peUibos munita; bérlett süveg: pileus 
suffíiltas PPB Zrazee ysten Ádámnak es hw fjalesseegheenek 
swbawal bellót kóntós (JordC. 13> Tafota swba pegweth hattal 
belleth (RMNy. n.35X Az emberec igen belelne vadnac, raknác 
tettettességgel és képmutatással (Helt: Mes. 205). A kOntOst 
béleni küldtem (LevT. U.283). A ki pedig gonoss^ nem imigy- 
Hmúgy gonosz, hanem duplázva és bélletten igen-igen gonosz 
(Pázm: Préd. 616X Bfleni való pozto : pannus subduótius (Nono. 
19). KózÓDséges az i!yo8 ftmóg, háló s&ueg, béllet s&veg : pileus 
(Com: Jan. 100). Az mentét, mely lokátorokkal volt bánelve, 
oda i^iándékozta (Monlrók. XI319). Egi veres dupla barsoni 
kis suba giöngOs az pereme bellet (Radv: GsaL n.72). Saán- 
bársony bérli hintódat (Fal: NU. 296). A dámák mentegették 
vala magokat mondván, hogy ki ki már két gyenge fifctzánnal 
béllelt meleg itabkat vet bé (Fal: NA 130). 

[Szólások]. Nem-is vóba talán a nyúllal béllett ursj- 
mékban annyi bátorság (Fal: NU. 289). A rókával béllett 
moralisták ditsérik a virtust (Fal: NR 92). Széllel béllett 
a feje, megveszett agyveleje (SzD: M^ir. 134X Az ki igazán 
calvinista, tOrOkkel béllett az szflve (Pázm: KaL 287). 
Törökkel béllelt te nyúzó, fosztó, páztató, prédáló, Ulor, kóborló 
(ThOkOly) (Tbaly lAdsl L175). E^ lábig elvesznünk sokkal jobb 
lett vohia! eskftdt ellenségnek, törOkkél bérlettnek senki sem 
mondhatna (183). 

mSff-béllSl, meg-bál§l : addnplkx) C obduoo MA PPR 
[ffittarn]. Ha (hvgonk) aito, beUvk meg vtet cedros dezkakkal: 
á ostíom est, compíngamus Ulud tabulis oedrinis (DObrC. 483). 
Lelki dolgoknak tudatlanságával voltak megbélelve (Illy: P^éd. 
152). 

BélléB, bélée: subdnctora Pwti: Nom. 43. [ftittar]. Nem 
oUyanok az ssep subáknak belól az ujai mint az derek berlesí 
(SalMark. 6X Isten tinta, merS, es semmi bf lés auagy rétség 



208 



BÉLLÉBE&— BELÉ 



BELESLBG-BELÉ--BE[Al 



204 



níDCBeD 6 bemie (ValUustétel aiiq). A pegymet, neflt, nnasít és 
u hAlgy bélieknek illenek (Oom: Jaa 48). A acfics a bMk- 
bdl kMmeneket, bélléseket (pelUcea) kéadt (ComiVeat 65)i 
Mály béllés (Qér: KáKX IV.422). A béUés tObbet ér a kOntOs- 
nél (Mik: TOrL. 13). Egy hiúz hát béUéi (VectfAniDa 3)i Nert 
mái, yagy torok béllés (4). Volt egy pántor-táskám : béllése 
varráflR tellyes tsada annak, *s hixam megírása (Fal: Vers. 
910). 

Béllóflés. KOdmOnOfl, bélléses: pellíoeus PPBl. 

BéUetlen : [non subsutus ; ungeflittert]. As Örmény aflono- 
nyok bélletlen mentét veBsnek magokra (Blik: TOrL. 96). 

BéUeu : bilix, obdudus MA. [doppelt, geítittert]. BéUetten 
gonofB. Bélettül hazugság (NyK^ Xy.865). 

BBSLÉlt bele, be (hely EhxC. 86. beely ÉrdyC. 19. bel, be): 
1) intro C [ein,] hinein Adáml A) [hely:] Yewy bel as haidn: 
intres domum (EhiO. 84). Ha ualamely baratt yntandana anagy 
hely yewne, ewlhetne egyénbe az barátoknál (86). KAnetí fltet 
mend el be a papoc feiedelme pítnaraiglan (MUnchC. 102). 
Bee megyek the hazadba: introíbo in dómom toam (KentCL 
16). Belettem een belem een lelkemetfa: efiíidi in me ammam 
meam (104X Fogagyatok beeh az korokat betegeket (ÉrsC. 
215X Bel ffvtameek egy kerben (ÉrdyC. 517b). Bel meent az 
házban (552b). B9 mennec 6 belé az vizec: aquas ezfaaunt 
(Kár: Bibi. L122). Mofltan nagy oseiettkkal bérKk a vár fiúát 
béfelOll és keményen töltik földel (ErdTOrtAd. L98). b) [át- 
vitten:] Be telyesehe tfae kereo^eth: impleat petitionef toas 
(KesztC. 35). Anyának bel rekectetfa mehebwl (51). Beel telyen 
een zaam : repleator os meum (175). Hegyeketh befede : operait 
montes (21 IX Beel dwgya w zayath: oppOabit os sunm (299X 
Bel tAltee mynd az hazatfa: replevit totam dómom (JordC 
709). Tnteesymet bel fogadny (&dyC. 575). Ek vflagban bele 
zabálnak es eyel nappal tobzódnak (Fél: Tan. 485). 8) belém, 
beléd [i>€, -ha, -hen, -bon]: in me, in te PP. [in mich, in didi]. 
A) [hely:] Veteve wt ez vilagbele (HRX Egyik helbevl másba 
wimek (VirgC. 68). Zem zembe állatta az doctorokat ew wele 
(ÉrdyC. 661b). Bodába méné (Helt: Kxóú. 15}. Sess belénk oj 
■óvet adnia (Bom: Ének. 158). Ismét szembe lett szent Pállal 
(Pázm: LothV. 10). IVBtába OltOzvén (Pázm: Préd. 84). Foltos 
cBpeOést vonának lábokban (Pázm: Kai. 140X Úgy csapja dár- 
daival váUkOibe (HaU:HHÍ8t m.108). Bodába vagy Bodára 
megyek (OorpGranun. 282). Belénk szQlettetett gondunk az 
élésről (niy: Ptéd. 437). Fiye elfUtessék, karóba tOzessék (Thaly: 
Adal. IL273). b) [átvitten :] a) Halatlansagban ne ess^bk (ÉrdyC. 
567b). Krístus hozza egyességbe az embert fa istennel (Mel : 
SzJán. 538X Oly karba hozhatjok az jóságot, hogy nem fog 
Veaselényi kárt valUini (LevT. II.253X Azt iija, hogy oak csúf- 
ságba mondotta est (Fázm: Kai. 359X Az Kristuahoz indolt 
zarándokba (BiIA:Scolt 101 8X Magokhoz képest másokat sem- 
mibe hintának (Pós: Igasi 518). Megvetésben jotsz : oontemp- 
tom incorres (Com: Jan. 206X Ne őgyelegjetek as 6 bfinOkbe 
(IDy: Préd. 1190). Tudom, hogy haragodba esem (Bük: MnlN. 
184). Mmd ezeket feledtébe boosátá a jó gazdám (FYű:NE. 
21). Nem azért ment jegybe az jsternnek 6a az emberi termé- 
aaettel (84)l Kár is, hogy cserében nem mehet véletek kOntOs- 
sel és átts^iottal (FU: NA 180). Az kteonek tUrvényszéke eUStt 
keméi\y kérdésbe fog menni mind a kettő (FVd: NU. 286X A 
második kérdésrSl szólván, már oámba ment [hogy hány hajé- 
val mdbet FTmaaatmág ellensíge eleibe] (Fal:TÉ 798X P) 
Nem ha^^ meg te beléd báokat: non deretinqnis p raesumen- 
tes de te (BéoriC 22X Ki nem hattá meg Abele remenkedAket 
non deseniit sperantes in se (38X Ea belem hianec : in me 
credont (BfOndiC 47X Irgalmaay winekem mert te beled biaot 
en lelkem (ApoiC 1. 105). Remookeggetek A bele nepnsk 
toeiden gftIekoMSte ^S). Mit tuts balé? unde acn? (Helt: ÜT. 8). 



T) No belé Balázs, lovat ád isten (MNyfl: Zsolt 7). Tanácsban 
kelnek [tanácskozni kezdenek] (Teleld :FLéL 197X ^ Kftzel 
egy óra tellik belé (Hall:HHist ni.139). Vatsoráia azénál 
tftbben kerfllne (GKat: Válts. 197). Fel mernék fogadni tíz 
arannyal egybe (Fal: NE 17). Mindenkor csak kevésbe és 
nem a végre játszott, hogy nyerjen (Fal:NU. 31 IX s) [ok:] 
Meg kel bélé halnom (Helt: Mes. 62). Mid6n kostolodis az io 
izft ételt italt, ottan emelgess bélé (Bom: Préd. 412X Meg 
rftttenek belé (Mel: Jób. 51X El iyedec ezt halnan, haiam szal- 
laislfel álla belle (Nad: TB 88X Még mostanis vgyan reszkettec 
beléye (Illyef : Jephtba 3X Betegek belé (Megy:6J4 II.41X 
e) [id6:] Mykoron ywtot woba 14 eztendews korába (ÉrdyC. 
889X öttJd Mztendébe jár (Helt: Kiéa 95). 

beleeleg^belé : [in intima, penitos; gaos hinein, recht 
hinein]. Belesleg^belé kell tekintem az Ulyetén alkokor (JPbX: 
UE. 446X 

ide-be: 1) [intro-; bérein], A pénzért hosstanac idebe mfin- 
ket: introdocti somos (Helt: Bibi L x4). S) [intns; herín]. Te 
lészesz reménségfink ide hé a városban (Hall: H^st HLllöX 
Istennek hála, ide be jól van dolgonk (MA: Tan. 13. 109X 

körfil-be: 1) [drcom, drcnmqoaqoe ; rnigs nmher]. Bsec 
mind kMlbe Izraelnec tízenkét fiai (Helt: Kbl L BbX 8) [fere; 
nngefihr]. Valanac e seregben soc hadakoBÓc^ kiknec sommá 
vala kMI be nyoltsoan eeer (Helt: Króo. 87X 



oda-be: (intos; drínnen]. Ha késik odabé (RákF:Lev. IV. 
679X 

BeUebb: interíns PP. [weiter hinein]. m) [hely:] Belyeb 
aoag meleb herre: m altom (NémGlossz. 270X Mene belieb a 
postaba (DebfC. 119X El bellyeb meene az poztaban (ÉidyC. 
527bX A plántának béli, veleje le04)ellyeb van (Com: Jan. 21X 
b) [átvitt éri]. Azoknak helt kellene adnonk, az mit 5k az 
ecdesiarol el vegeamec, nánden tellyesb es bellyeb való ker^ 
deskedes nekfil (EsztT: IgAny. A5X Az isteni dolgoknak bellyeb- 
valói: penetrabilia divinorom (iny:Ptéd. II.510X 



Belől (bdal Vajda: Krísrt. I56Z MF.): 1) [adv.] m) [ex 
interiore parte ; von innen]. Embemec beldl zftoeb51 zarmaznac 
gonoz gonddatoc: ab intns de oorde (MflndiC. 85). Rettene- 
tOsOn bék fidoját égette, Tercsi lífihál beUn ei«Ben lottete 
(RBdK m.94X Nem nyogszik vitézié hadi rend Landában: 
Bacsap gyaknn beiéi (Thaly: AdaL nL24X Eb az er& bé filváa 
a te lelkedben, onnan belAIrfil parancsollyon a te lelkednek 
(Biró: Onnepi BbX b) intus, intrínsecos PP. fmweQdigX Uog- 
monda kjsertetyt kyt vaUotnala helewl es kyoewl (EhiC 52X 
Annöp ki en varosomnac kapóin beiéi lakozic: intta portás 
urbis meae (BéosiC. 7X Te beléUed i& ki heit»g (Mflocba 16). 
Istennec orzaga béléi bennetéc va^ (QoaryC 68X Hogha 
lakodalmat aérseodes Őneki beM azt te lelkodbe (DebfC 284). 
A parázna mt beiéi (Mel: SaJáa 407). Beiéi ne ^ly v^le, hanem 
kiuél (Mel: Herbi 63X A templomokat kivAl nem kerftHyfik, 
hanem beiéi megyibk az istennek imadására (Sam: Ag, 13X 
Belébe, ad intra (GKat: TíOl 1119X S) [poatpi ínttm; ionarfaalb]. 
Az varasnak kapiwya beiéi : intra portás (JordC 236X De az 
zent uelonmak beléle ne mennyen : intra vehun non ingrei&itur 
(JordC. 108X Senky az ty hatarioknak beléle ne mebBssm 
(ÉrdyC 580X Kaason basával é firdélben ben vala, Uppa beiéi 
Tót Vázadján é Qyogssik uala (RMK. nL25X S) ez Ver. [aos]. 
Beléle l-höl, ^: es, e PP. A) [hely:] Kit vr ez homos viU^ 
timnncebelevl mente (HEX Kiterieeti ew keséit es langbalol 
(EhrC 44X Leoetethatahnasocataekbél (MOnchC 109X L«elek, 
ky kywe aol wala hiRr belélee (JordC 725X Az ew lababely ky 
Bikadfwdr lababol (ÉrdyC 269bl Ky wewee gy e ei* yee t wyy^- 
bol (595X Gyórbél vagy Gyérrel jOttOnk (CbrpQramm. 2a2X b) 
[átvitt ért.] a) Kenie olvMni as kOnvOket kibélel a lutOl meg. 
tanulhatta (DebiC 560X Haláhdl man^ Ubbét úaút (Péaaa : 



205 



BELŐL 



kIyOLtBelCLt-benn 



206 



LnthV. 422). A IntMl kiérik és kárhozik (488). Ki akar piw- 
tnhn javaiból (Fal: NA. 135). Ttetol] bfineidM], fejtöméi adós- 
ságidbol (EaI: SsE. 553). Gyáazból friasebb aaínbe már azért 
(atOzxank (FftltVen. 899). Ki sok fogyatkozásokkal flDcaietik 
az ember ! a melyekből nem lehet hirtelen kiürülni (Fal : UE. 
365)l Ezek kivégeniek mindennemű Jó erkölcseinkból (367). 
P) Hallnan az 6 predikatioiat nagion meg eppftlenek belőle 
(DebiC. 120X Te ky az t^raynb^l dycfaekedel: qui in lege 
frloríaiiB (Konú^fi^P^* ^IX ^ ellenkesót, mikor a betüból 
eDenOnc viftikodk:, abetfiból hanőflittyak meg (Dáv: VDIsp. 9X 
Meg mntattya az világi íoknac hijába valofiágát abból, hogy 
fltfai (Kár:BibL L6d6). Ebbffl négy bizonyság támad (Pázm: 
Lolfay. 403). Ez az emberi vélekedéseknek bizonylalanBágából 
■ármatik (Pázm: KaL 576). B£ndenekbÓ] négy éppttletet ma- 
gadnak (Pázm: KT. 104)i y) ípartitívus!] Nekem is esett benne, 
belőle : icfa hab aach etwas davon bekommen (Adámi : Spr. 
191). Nekem is jut benne oder belüle: icfa werde aoch etwas 
davoo bekommen (195). Egy tizenkettewbeiewl : unos de duo- 
decim (EhiC 1). Qyimelczbewl eea^k (JordC. 10). Kettót vá- 
lusta jdakaróiból (Fal: NE 79). Ffizve adhatnék elődbe az 
eféle példákból, de nem akarlak fárasztani, minthogy tennen 
magad hallottá] is olvastál is bennek (Fal:TÉ. 649) S) [anyag:] 
lo illatw kenyerek walanak az bydes gabonából (ÉrdyC. 282X 
Agy fiiból nehéz giüzst fttskemi; agg lóból nehéz poroszkát 
csináhű (Pázm: Préd. 335). Az inség, sok ellenség tett belóled 
restet (Thaly: Adal IL127). A szalonnát ha egyre fOstOlik is, 
nem válik belóle derelye (Fal: Jegyz. 920X t) [módhat :] Zeres- 
sed a te vradath istentfa myndón te telyes zywedból mynd te 
telyes elmeedbM mynd te thelies lelkódból (WinklC 311). Éa 
vélem el nem hiteted, hogy gyomorból szóllasz (Pázm: Kai 
163X Tdbát ezt kell minden eróból tisztehií (Orczy: KOltR 61). 
SnrehiieBt setétbenn tanyára vésette, ott igaz kedvéból tótEá- 
jt Ölelte (Orczy: KöltH. 145X [Innitatio :] Senki nem éri 
ntásaégbÓl Stzipiót: nemo ad Sdpionem *aspirare potest PPBL 
Ifyndeobwl bynesse hagyom magamath (QyOngyC. 61). Ha 
nalabol az nomasban való vitelekre találsz, abból en tfiled 
bocxánalot kirek (Syb: (3T. II172). Nem vagyok senmúból 
kfitteleB teneked (Helt: Mesi 436). Abbál-v haznd Matkó, hogy 
bj)>jteleség ne voba (Matkó: BGaák. 402^ Az kyralyhoz állasból, 
awagy ew^sbewl kewzelbek (Ver: Verb. 86). BíG, és sromszed 
vármegye élés dolgából megfogyatkozni nem hagyják (ErdTOrtAd. 
IIL295X A nemes úrfiak nem szűkölködnek az klóból (Fal: 
NE. 19. NA. 215). A mindenhol bóvséges Londra városának 
magát ajánló szépsége (Fal: NU. 265X A sanyargatás testünket 
segíti annyíbo], hogy sok rendetlenségtől megmenti (Fal: SzE 
541X A ki fdebarátját roszbol hiresfti, annak s magának árt 
(Fal: Sc£ 553). Sok érdemes személy (kikxól jóból emlékeztél) 
áhalad nyert böcsflletet (Fal: UE 461). C) [okhat :] Ne zegyen- 
kegyel ezbeiewl: noli inde verecundari (EhrO. 91). Az xrégy 
masnac eleoensegeból meghal (GuaryC. 4). Dycherthessek az 
irten belóle (LevT. L16X Nem kel minden i4)rolékból és busz- 
■aágokból mindiáráflt fel (Unfinc [megfaangudnonk] (Helt: 
Knki. 151). Mfiveltette nagy soc gyermetikéknec gyolkossagit, 
k3>SI aoc faíoec igen meg szomorottac (Bom: Pkéd. 52X Fiat 
az «tan valsBda, nsfefaneból ertflnc ada (Bom: Ének. S2X Ha 
kSM chelekedetBoel miaeBs az ember néha ualamit kételen- 
ngfoól (Tel:£vang. i 463bX Idvezétónknec hagyásából azt 
paiaocfaoltac az apostoloc (Mon:ApoL 34X Ne enged hogy 
t udathrnsá gombnl cöy szó asármaznéc ki számbal (Zvon: Post 
Ll.l Snigái tanácsából meg véti az siríábéH királynac minden 
kívánságai (Kár:BibL L326X Aa keserMgoek mértekletlen- 
aégébó] testünket ne metéUyük (Pázm: Kai. 599X Lóvó ner- 
sámnak, fogyatkniásáhol adák fíl a varat (Pethó: Kión. 126). 
Ha valamely nagy sereocaéból megwtahadfthatjuk Felidát és 
magánkat is ebból a helyból (Mik: MnlN. S29X 4) [intestínom ; 
das ÍDDflre]. ÖttíUU átokba mikent mhaba, es be ment miként 
víz l belóGbe: intravit sioot aqoa in interíora C!Ío8<ApoiC 81). 



kivtUl-belfil : nbique, tínsamqnaque SL [von innen und 
von aossen]. A romai udvarnak csinnyát *kftvfi] bel&l jól tudta 
(Pós: Igaza 381). 

kÖTtU-belta: co Az ellenség kOrólbelól sok (Rák: Lev. 167). 
Mennék vele, leszsz ott testemnek nyugvása, nintsen tanyájá- 
nak kOrfil belól mássá (Ghrad: FNót 13X 

ozmét-belől : [ex interiore parte; von drinnen]. Ferencz 
felelne onnatbelewl: responderet intus (EhiC. 41X Onnéton 
bdól Gyergyóból segélje az én tObb fiaimot (Szék: Okm. n.85). 

Belölvaló : pnterior, interius ; innerer, inneres]. ö znzioknac 
belólualoit: interiora ieoorís eorum (BécsiC 199X Mynden belól 
ualoya: intestina (JordC. 31). Belól való leelky hyt (ÉrdyC. 
5S8bX 

BelBÖ (btíö VitkC. 88. MUö? RMK. L293): 1) intemus, in- 
terior, intrarius, penitus C. intemus MA. [iraierlich, inwendig], 
Megmodot bezedeket yol ertoen, belsew zyuenek gekereben 
monda (EhrC. 5X Meg evryzendevk mynden erzekevnsegevnk, 
nem chak az kylsevk, de meg az belsev erzekensegevnkes 
(ComC. 248X Belsev elmének kellemetevs ékessége (DomC. 42). 
A ruhanac belsó reze hoza ragadot uala az ostorozasnak 
myatta kifolt vereert (VitkC. 88X Az en aziuem az en belsó 
részeimbe meg sebMltetót (Szék: Zsolt 116X Oesc hammar 
belsó nép ezen meg rémfile (Tin: Zsigm. 26X A bélsók is sok 
álgyúkat kiszórni kezdenek (RMK 1293). Az belsó, akarat 
nekAl való chiklandozasnac bfintetese (Mon: ApoL 826). Adgy 
értéket, hogy a belsó emberben eróssedgyem (Pázm: KT. 269). 
Belsó mester az lelek (MA: Tan. 1308X A pofa sz^nac belsó 
része (Com: Jan. 50X Cmóg, belsó ing avagy Ajoe fimóg, pen- 
dely (lOOX Az ige az ó szentséges belsó résziben teste lótt (lUy : 
Préd. I569X 3} [pais interior, intema, animus; das innere, herz, 
seele]. Ha éak ej^zór be mentei volna cristusnac bebóibe (GuaiyC. 
68X Meg indulanac az ó belsóy (TelC. 159X Az ó belsói tellesók 
álnokságai (TihC IX 

leg-belBŐ, leg-bélsőbb : mtestinus, intimus C. Leg^belsÓbb 
emberei, tselédi, baráti : homines a *latere PPBl. Me^ a leg- 
belsó ember vala is Ahasverus király udvarában, nem vala 
neki szabad abban gyaazkÓntósben bemenni (Megy: 6Jaj. II.16X 

legbél0Öképen: intimé C. 

BélflÖl-való : [mtemus; innerlich]. Agg ellenség kylsewlnalo 
kysalast ada belsewlaak) kysalasra (EhiC 50) 

[BelaÖBÓg, belBÖBÓg68] 

BelBÖságfiaen : [inteme ; mnerlich]. A szabadság belsfisé- 
gesen természete szerént való dolog az embernek (lUy: Préd. 
L241X 

Banxiy ben: 1) intus, interius, intrínsecus PP. [drinnen, 
herinnenj. Bemhv»|Q^on-é ? Anne est intus? PPBl. Ben uoltam 
az egyházban: interftn in eodesía (EhrC. 74X A haznac pitua- 
raban ki uala ben: quod erat interius |^(BécriC. 59X Valanak 
ben egyetemben : erant intus (JordC. 699). Ben lakozok (VirgC. 
141X Jol lehet magyaxoc élben szityaban hatahnasoc es nagy 
vrac valanac, de maga az istent nem ismeric vala (Hofgr. 41). 
Enripides Arcfaelauanál el annyira ben volt: adeo erat in inti> 
mis (Prág: Serk. 306. MF.X Aquflejában ben mamdának (liszny: 
Krón. 152X Bemi való háborúság: bellum intestinum (Balog: 
Com. 228X ^) bon, bfn [-óo, -be] : in C. bennem, benned, benne : 
in me, in te, in se MA. [m núr, in dir, in ihm]. A) [hely :] 
Mend paradisumben uolov gimildctul monda neki elme (H&X 
Iteeló zeekyben ylwen: sedit pro tribunali (JordC. 694X Vala 
egy k^x>lna tawol hazatwl az mezÓben (ÉrdyC. 143bX Keralyi 
korona feyeeben (511bX Monda aa folna^ ^ón bernié: ait 
vilUcus intra se (DObrC. 364X Legyen tennen bennetek so : m 
vofais ipsís (Pesti: NTeel 91X Idegenben születik (Pázm: Préd. 
106X Inokfaan legyünk ée megBarka^nk ókét (Pázm: KaL 125X 



207 



BENN 



irr-BENN^BELÉNDESÉS 



208 



Badában ▼. Budán laknak (GorpQRunm. 282). Ki Sőgetvárban, 
ki Pécmn teleié (PétM: Krún. 172). Vastag vdlt derekában 
széles vállaiban (HaU: HHist in.69). Dávid Góliátot eeen kflvel 
homlokban sujtá (Bíró:Préd. 118). Úgy van, megassólamlik 
lóczának végébennegy Öreg (Orczy: KOltS& 169). b) [átvitt éri] 
a) Kzonyos benne, hogy elmégyen : oertos eondi PPBL Aranyat, 
kiben emberec bjznac: in qao oonfidont (BéceiC 104> The 
benned remenkettem : in te ^wravi (KeeaBtC. 9. 25). Hytetfalen 
len az en beeedembe: incredulos fűit ori meo (JordC. 161). 
Istenben byzot: oonfidit in Deo (447X Hyre leen beone (ÉrdyC 
515b). Byzhasseek ew ereyben (574:X Nints kétség idnllssegfink- 
ben (Born : Ének. 38). Ollyat fogsz reiam, á kibe sem birem 
sem tanáchom (Tel: FeL 96X Isten túdds abban, kik légyenek 
a választottak (Pázm:Luthy. 272). Figyelmetessec legyfinc 
annac olvasásában (Zvon: Post 1697). Te benned hiszek (Bkó: 
Ángy. 141X ?) Wagion ez ket bor hwzon nyolcj foiyntban 
(RMNy. IL62). Ingyen es igen olczoban al minekfinc az idu5s- 
seg (Born : Préd. 408X Hipparchi mnrus : sok kéltségben álló 
ép&let (Decsi: Adag. 269). Sok fáradtságban, gyalázatban, kín- 
szenvedésben állott Kristuflnak ez az út-mutatás ! (Pázm: Préd. 
93). Ez Írásunkat is megfbrditani sok idóbe leszen (MonTME. 
IV.30). y) [partitivus :] Nekem is jut benne oder belüle : icfa 
werde auch etwas davon bekommen (AdámirSpr. 195). Oggun 
mend íovben rezet (HB). Valamy el marad ew benne: quod 
renianet (JordQ 251). Ew i^eynek ada benne : dedit paren- 
tibus partém (340). Hogi iuek benne, ottan az w kórságá- 
ból meg vigazek (VbrgC. 45). Wram néppébe nem sok mara- 
doth (LevT. L 101). Júdás fur erat, el-bpogatott a kOltó pénz- 
ben (Pázm: Préd. 729). Se hozza ne adgy se el ne végy 
benne (Zvon: Oriand. 26). Leányokban ember mindenkor talál 
(SzVer: Bar. 8> Reá vészi azfirét, és viseli valameddig benne 
(Land: U)Segíte. L702X Féhe vonták magokat, azért nem talá- 
lunk bennek (Fal: NU. 350). Válaszss e kettőben: az égnek^ 
vagy a világnak akarsz tetszeni ? (Fal : SzE 528X A mig tart 
a magyar vérben, el nem fel^t tégedet (Fal: Vers. 884X StocQ 
fel te is gazdag asztal morzsájáhann (Orczy: KOltSz. 189X ^) 
[eszkOz:] Kyrtben enekleny: tuba canere (JordC 369X Ne 
akaryad trombytaba enekleny te elevtted (OomC. IIX Meg 
elegedének chymotakba: saturati sünt filüs (KuIcsC 27X Nem 
hogy ezt szégyenlenl kellene, de sÓt ditsekedni kéU benne 
(Pázm: Préd. 467X ») [anyag:] Nagy & Hb benne [a magból] 
(Sylv: ITT. I.105X Nagy ember lessen benne (Helt: Erdn. 83. 43X 
Rontsátoc el az ti szántó vasatokat, csinállyatoc fegyuereket 
benne (Kár: Bibi. n.l86X c) [limitatio:] ValakH munkáiban 
fel-émi: aeqnipaiare aliquem factis PPBL A kínban hassonla- 
tosoc léuén, a diddsegben is hassonbitosoc le^nc (yí/tkC. 94X 
Hog ne tálam valamyben megbántotta ez sorort (MargL. 7 IX 
Az tÓbinél idejében korosb vala (EaeC. 41X Senkinec semmibe 
nem arthatot (Born : Préd. 74X Igazat mondoc benne, bo^ vallá- 
sodat nem igazlottam (Tel: FeL 5X Tennétiben attyához ^tet 
vala (GKtrcs: Máty. 51X Hazud abban, hogy Luter nem írta 
(Pázm: LuthV. 169X Tagadgya, hogy az papoknac vahumbeo 
kótsles vohia (MNyil: Irt 1084X Nem vétek benne [nem hibá- 
zok vele] (GKat: Titk. 352X Jószágos cselekedetekben gazda- 
gok (Cisáá:l^. 497X e) [idó:] Lakozot vele Maria monnal 
barom hónapokban (MflndiC. 109X Bgyzer najnaba (VirgC. 40X 
Három ízben (JordC 59X Mikoron imának Krissstus születése 
után négyszázban és egyben (Helt: Króa 13X Azt mondják, 
hogy nyárba volna jobb ára (LevT. I87X Szerencsen lettünkben 
is kanySrgOttünk (II202X A minapiban porkoláb uram jelentette 
(898X Szakadatlan ízben (Rumy: Mon. I.56X Hat órakorban : 
circa honun sextam (Fél: Bibi. 197X Mennek Jerusálembe az 
húsvét innepébe (Kár:BibL IIL52). Ily kevés Üdóben ennyire 
teijesztette és nevelte konkolyát (Pázm: Préd. 293X FelkMtOnk- 
ben, lefektQnkben azt forgassuk elménkben (824X Nincs oly 
agg ló, a ki pUnkOfldbeo nem hin^yog (CorpCfacamuL 513X 



Múlék ki 23 esztendós korában és legszebb voltában (Mik : 
MulN. 2^7X 

itt-beiin : [intns ; herin]. Kfivfil valók, itibenvalok : eztraneí, 
intranei (Ver: Verb. 229X 

ott-benn : íntus MA. [drínnenX Senkyth oth ben nem ledenk 
(JordC 722. Bora: Préd. 25X Nem marada senki ó véle ötben 
(MA: BibL L43X 

Bezmett- (ónnónfrennedón OechC 55) : [in ; inX Sent ferenc 
elmene olyma panaosoluan ewnenbenneten (EhiC 10. 92X Men- 
dennel kysiiebnek aloytyauala magát lény ewnewbennete (7 IX 
Halyanala ew fyayt ewnewnbenetek zentsegnek peldayat vezo*- 
lény (94X Önbeimette id est intn se monda (NádC. 417X 
JeewB fohazkodek w bennette : fremens in semetipso (ÉrsC 76t. 
427bX Nem en tyzem azth hanem az en bennettem lakoao bwn 
(Komj:8zPáL 69. 8^. 

Bennfinket, bezinetgket, bennflnk, bennotSk : [nos, 
vos ; uns, eoch]. Ilezie wt es trv bennetnc (HBX Istennek szenti 
kik uattok kéllek főienként bennetek (ThewiC 167X Heyaba 
walo byztatasawal eKheth bennewnk (1568) (RMNy. 11178). 
Hogy meg elégejtsenek bennetek (Monlrók. in.l29X Az áruló 
elárula bennOnk (167X E^^wel Óznék el bennewnketh (LevT. 
I20X Azth nem twdom, howa wyznek odnad benynk (97). A 
magiaroc meg verenec bennOnc (Szék: Krón. 213X Kire segytBeo 
ó szent felsége bennftnkis (Bom: Préd. 284) Hogy láthassátok 
RÚnemó nagy rettenetessegbÓl szabadított meg benneteket az 
istennec fia (Born: Evang. I.32X Melly órSmre Zakbarías imígy 
inte bennfinket (L33X Hogy meg váltana mi bennAnc (Bom : 
Ének. 51X Az bÓlchis ezenre tanét bennfinket (Mon: Apol. 25X 
Igazetnac bennAnc (30). Ábrahám nem tud minke^ es Lsrael 
nem esmér bennflnkót (Gyann:FeL 165X Hogy bennetek az 
koboriok ellen oltalmazzon (Thewr: NyelvK. 21X Jovaiban 
reflDseltetne bennünket (Zvon: Post IL187X Itt a telet kitelel- 
vén elhagya kéd bennünket, mint Sz. Pál az oláhokat (Mik : 
TörL. 65X 

B£Ii£Q£T : [permnlceo; haiBchehi, beannftigen]. Azt beszélli 
az gonosz bólcsóben belegetett bélyeges próféta (Páan: Kai 

417X 

BelSgetéB : [blanditiae ; liebkosung]. A io házi gasdaságra 
s a cseléd csitítására néha rengetésre, néha bélegetésre osztiá- 
toc a io órákat (Bal: Gdsk. S3X 

BEldSSND (beUn[(^] Mel:Herb. 64. biUnd Felv:Sch8aL 
34): hyoscyamus MA. PPR bilsenkraut PPR Ha ki az belead 
maguaitul megfa bolondulna, végy kechke teiet, tók magot es 
diót, ezóket tórd ózue (BeytheA: FivK. 109). Ha vizét véned 
e beléndnec és a dagadót faio szemre teszed meg rnyia (Mel : 
Herb. 64X Az mint a mákból, az dióból szoktác olayt ogmálni, 
vgy czinály az belendból is (65). Pár halmának magvát s 
bílíndnek meg szedjed (Felv:SchSaL 34X 

Beléndes: 1) hyoscyanmms MA. PPE ans íRbenkraut 
PPB 2) [lasdvua, luzunosus; geil, unzttcfatigX Ember belendee 
mykent dyzno (ÉreCL 263X Sem a paráznák, sem a lágy (buya) 
beb^eank isten onwganak wrwkqrgyth nem valha^ak (Komj: 
SsPáL 142X 

BeléndSsaég : [lilndo, fornicatio; geüheit, nnzncfat]. Beleiv 
dességnek néma Inneben: in peccatum ignominiosum luxuriae 
(NémGL 196X Mend e zenses nem belendessegbÓl (ex libidine 
de iozagbol e% uala (BécsiC 81X Hetfa hahüos bin: kenelseg, 
fesvenseg, belendóaseg (NagyssC. 358X 

BeléndSsfil: luxuriosa A fiu eltekozlotta ó íauat élueai 
belendesÖl (M(inchC 147X 

[BeléndgB-ik] 

BeléndSséa: [fonncatio; unzucfatX Testnek kedeg mive^ 
kedeoi mlvan vaxmak, Idk: belendeaes (fbinkmtb), fertScet 



209 



BELÉNDE2SKEI>IK— KEGBÉLYBQEZÉ8 



BÉLY£GEZÉ8— BÉR 



210 



(DOtnC. 370X Borral meg ne reaegdlletek, kiben belendeBes 
ya^on, de telietek meg aeiit leiekkel (380). 

Belénd&sked-ik : [fonucor,moechor; nczacbt treiben].Ha 
te Iflrl béléndeckedéndel, aua^ te Juda ne vetkeóel (BécriC 
186X Valaki elhagai)^ 6 feleseget es e^bét vend a béléndez- 
kedic (MünchC. 49). 

el-beléndéakedik. El nézhetted meod azokat kik el belen- 
deskednek te tfiUed (AporC 27). 

tfftitlteNA : vítinm telae PPR [fadenbnich, fehlworf im 
weben]. GinoB a váoEonban a bél fonál rendeden esete miatt 
8bD. 

Kfcr»YA; [albuB, leuoo|)haeiis; weiss, grau]. Mikor isten a 
barmokat teremte ki volt akkor bamís tanító? TaXém a barna 
vagy a bélya? (Kereszt: FKer. 268X 

HÉOiYfiG (beOeg Som: Hann. 37. bOegh Qylv: ŰjT. II.1Ő0. 
biUeg Mél:SBJán. 205. infU^h ÉrdyC 354 bülyeg MA.): signa- 
calum, stigma, character C. signom, vestigium BIA. [kennzeichen, 
merkmal). Belegín: per stgna sna (NémGl). Jesosnak bélyegit 
bor d orom (VirgC. 113X Vala ky ffel veendy az (bestyanak) 
byllőgheet ew homlokára, as oUyan yzyk as istennek haiagh- 
yabol (JocdC 910X Mei^ hydeghwlyek the dragalatos- aenth 
werednek bOldgewel megh ye^ö^eitethwen (ThemiC. 232X Tes- 
tekre betegért az Bachus taímerét, tndni illic borostián leaelet 
sAtnéoec (Kár: BíbL II269X Az satan bellegeuel vannac meg 
iegyestetne (Bfon: Apd. 4X Az Chrístns az isten allattianak ki 
mecwt faflDege (F^: Taa 19X A minémü bélyegit adgya az 
Antícfarístnnak, azok mind-eggyig az római pápábos illenek 
íPásm: Kai 659X Az t&b erAtlensegeknec minden beliegi es 
macalai el fedestetteoec az Chrístosnac vére hallásánál (GntT: 
IgAny. 164X Ha szappannal megmosod is, bíllyeg vagyon rajta 
(OBee^:MM. 141X A kurvákra sfitft vassal béllyegec s&ttottet- 
nec (Oom: Jaa 138X Hombkokra bélyegét sütötte (Misk : AngL 
Ind. 2). 

Bélyeges: canteriatns C stigmatícns, stigmosus, naevoeus 
MA. [beeek^et, gestempelt]. Az k6my6l metelkedessel, mint 
egy b^legei vassal rea mettzetnen (Bom: Préd. 620X Ezt az 
papa doctorí kÁ vemíc az 6 bélyeges lelki ismeretyekbdl eszek- 
ben (Eaúí IgAny. 188X Billegés Aégyent sOt gróf aram a 
faonik>kán (FU: OEL II42. BIF.X Béllyeges ecael t0bb más is 
<Sd}: MVir. 186X 

BélySgSs: ngno C todicuto, canterio noto MA. (merken, 
ftempefai]. Bélyegzfi, jel-sdtA vas: tndknla PPBl. (NémGl. 231. 
246X Ha leoelét seb helyre bíllegeaett helyre kAtSd, mind el 
e^etí oimat (Mel: Heib. 176. BeytheA: RvK. 58bX Az 6 emle- 
keeetit, és kegyelmének nagy-vóltát SEfvQnkre bélyegezzak 
(Pázm: IVéd. 533X Kerateényt már a fiflsB billegezte (Kónyi: 
HBom. 17). 

el-bélyéges: obsigno, canterio noto BIA. [bezeichnen]. A 
valaaztottakat isten é haromal bOIegzi él : els6 isten kegyehne 
vei (Mai: SzJáa 125X Isten téged nem választott az életre el 
sem bemegzett (244X 

mSg-bélyegSB : dignon^ inoro C. obsígno, canterio noto 
MA. [bezflíefanen, stempefan]. Az A felebarátfyánac testét meg 
flértnéo meg h&yepi (Kár: BibL L112). Mi némft snSkat mon- 
dott kereszteld Jánoi^ mikor vnmkat meg keresztelé, és az 
aposMok, nűkor az keresEtyéneket meg bélyegezek ? (Pázm : 
KaL 432X Az isten meg bélyegeié Chaint (IfA: Bibi. 1.4. 112X 
Meg bétyegestalett letkünnéretfl gonos ember (Matkó: BOák. 
1. Osegl: Japb 42X Hol kianen folydogált Úr^éens beszéde, 
ott mást bestiának megfaOlegaett népe (T1iaIy:AdaL L291X 
As isten nam akarta kárfaoataló goDos erk^tnl meg bíllyegemi 
(Kai: BE. 573X 

mégbálydgiflás: (obsigoatb; das stempelnX Neegyed zent 
kweiteek ye gyeowf é meg bylI/igAaees (ÉtáyC. 72X 

ML arSLTTŐBT. SZÓTÁB. 



BélyegSaÓB: [signatio; das stempeki]. Tyzen ket bazna- 
latossagat talallyok Jesus neweenek tyzed : byllAg&eesnek 
eekdsseege (ÉrdyC. 61bX FAI tartása avagy bUlegezése (Zvon: 
Post L598X 

BÉSNA {bérma C Matkó: BOsák. 251. bennaa ÉrsC. 353): 
matüus, mancua, daudos, delumbis C. debüis MA. [verstümmelt, 
krüppel, lahm]. Az poclos uala meg sephewt es ygen vtalatos, 
mert vala henna (EhrC 103X Job te neked az Mc életbe 
menned bénnaol ava^ santaol (MOnchC. 47X ^^^ vak vala 
másik henna (BodC IIX Walannak ket társ kynek egyk wala 
vak es az masyk bennaa (ÉrsC. 353X Egy óker ki nem sánta, 
avagy penig egyébkent sem henna (Ver: Verb. 217). Szegetség 
vagyon testében, vagy henna, vagy vak (Soós: Post 63X Benna 
lábokonn allo hamiaBág (Bal: Oslsk. 126X Az a szeg tOrök ló 
béna (MonOkm. XXIIL266X Sánta, henna katona (Matkó: BOák. 
251X Még csak egy henna lovat sem todtak meg gyógyítani 
CSzentiv: Verseng. 435X 

[Közmondások]. A ki a hennát neveti, maga ne sántikáljon 
(Fal: BE. 579X A henna rajkó is kedves az anyjának (F\ű: 
Jegyi. 917). 

Bénaság^: defectus, naevus, mntilatio, vitium MA. [fehler, 
fehlerhaftigkeít]. Ne áldoBsál a te wradnac istenednek oly /^kerel 
avagy iuhal, melybe fogyatkozás avagy valami bénnaság vagyon 
(Helt MF.X Valamikor a pap bénnasága, vagy betegsége-miatt 
maga nem szentel, akkor egy színnél tÓbbet nem vénen (Pázm: 
KaL 732). 

Bénit: matflo BÍA. [verstümmeln]. 

mSg^bénit: mtitilo C. emanoo PPBl. [verstümmeln]. Még 
viseld feleségeken is kegyetlenkednek, ezek sokszor a magza- 
tot bénnittyák-meg az ani^ok méhében (SzaŰmi: Gént 58X 

Bónítáa : mntilatio MA. [verstűmmelung]. 

[Bénitoa, rnSg^-bózutos] 

meg-bénitOBás : [castratio; das venchneiden]. Az lovak 
meg bénittozására való mesterséget az nagyságod Írásából érQÜk 
(Monlrók. XXIIL293X 

Bénul: mutitor, mntilns fío PP. [lahm werden]. Kár a 
serény lónak mint sebes sólyomnak bénnnhii tOródéstól (Ben : 
Rithm. 266. MF.X 

mSg^-bénul (mogbentl Helt: Mes. 481): [debilitor; kraftlos 
werden]. Immár a nap igen meg bénfilt (?) vala (Helt: Mes. 
481X Sok embernek meg touab haladna elety es habűa, meg 
sem bennulna sok rendbeli betegségekben (FYank: HaasnK 55X 
'Ha meg-bénnúlt, ha ágy feneken heveró kór>heteg, eggyütt 
kell tfimi (Pázm: Préd. 239X Hogy iohban meg bénnlly (Bal: 
CUsk. 136X Blint egy meg bénult paripa l&«sállittya urát 
(Fal: NU. 285X 

Bánuláa : mntilatío ; verstűmmelung PP. 

ISÉNQ : [tinmo ; klingen]. Sok sarkantyú itten pengett, ben- 
gett (Gvad: FNót 76X 

BfiNOB: fiaszem v. rügy SzD. [ julus ; kStzchen]. A bimbót 
nyitó ftk bengéi (Gvad: Orsz. 265X 

BÉSR {bér MttnchC. 67. b^ Kár: Bibi. L515. beér ÉrdyC. 
7& 6tres ^ylv : ÚjT. 150) : meroes, salarium, pensio C. pFRemium 
MA. [preis, wert, lohn, sold]. Hoiíatoc énnekem en béremet 
(BéGsiC 811X Veuec a harnűc ezflst pénzt a meg berietnec 
herét (MünchC. 67X Tenón magad voltai milto vüag herét visel- 
ned (DObrC. 243X Ig&n na^ bin 'az zolganac herét meg nem 
adnia (NagyazC. 2S5X Beér zerent meg eleegőytee az az feell- 
yeb ne erSltesse heréének zolgaat zolgidny (ÉhrdyC 78X Jelencfa 
meg a te béredet énnekem, es meg adom (Helt: Bibi. I. 03X 
Ha alandoc, tehát nem b^r (Bom: Préd. 45SX Az dr^ élet 
az isten parancsolatinak meg tartásának bére (Pázm: Kai. 419X 

14 



211 



BÁKKA-BÉR— BÉR£S 



NAPIBÉRES—BÉRBITÉLÉS 



212 



Talpuk munkája béribe kell admmk nékSek egy magyar forintot 
(SjT. X470). Meg kel engedni a kurvác bérit (C^l: Japh. 
136X A napi monkáfl igaz bérit meg sBolgillya (Tani: JÓÉI. 95X 
A jó alamizsna el nem rejti béredet (Kíbv: Adag. 1). 

[8BÓUflok]. Bérbe ad: ablooo C. kxo, elooo MA. Bérbe 
fogadó: peunonarios MA. Béibe fogadott ház : domnslocaría 
PR Bétboa fogattatot vóH meg, hogy én meg rSttennyec (Kár: 
BibL L432). A mmikásoc bérben fogadtatnac (Com: Jan. 105). 
Job inkáb ti nektek az aj találmányú ná. atyát beiben meg 
fogadnotok (QEe^:MM. 140). Bérbe szegdidnec (MA: 
Tan. 1132). 

bárka-bér: [portoríum, nanlum; schiffitiobn]. Bárka-bért 
megadá ott az hajósoknak (RMK. IL89X Barka b^it meg ada 
ott az haxMoknac (Boni: Ének. 684). 

bika-bér: eqoimentom C. [beschSlgeld]. 

erd5-bér: [oensos aflraram; waldons]. Egy chyeber bort 
ad erdeo bérben (RMNy. II312X 

Í51d-bér: solariom C [gnmdzinB]. FfAá beiben adtak 9 ft 
(MonTBdE. 1.23. 30). 

hajó-bér: nanlom portoriom C [schiffilohn]. Megadta a 
bak) bért (BécaiC 240). Hattra adaak az hayo beért (ÉrdyC. 
314b. &sC. 426). A lévés hajó bért kíván (Com: Jaa 91). 
Hajó béreknek Id azeddi: portoríomm ezactorea (140). Ezek 
nem érdemlik meg a hajóbért (Fal: NU. 322). 

háa-bér: locarium MA. [hauBDna]. 

hely-bér. Vataonűó^ielybér: ooenacniaria C. 

hid-bér: [portorínm; brfickengeld]. Acatioa nem vámnak 
hanem hyd beeniek hyya a^ megh wetellt (BMNy. I1L113). 

kocsi-bér : vectora MAL [fohilohn]. 

munka-bér: mann pietinm MAL [art)eitdohn]. 

jmpi-bér : [meroea diuma ; tagelohn]. A gyfijtOtt napi bérét 
lynkaa zKbbe ttdtt (Páam: Pléd. 779). 

rév-bér: portoriam, nanhmi MA. mauth (C6m:0rh. 281). 

Bsekér-bér: [vectufa; fiűulohn]. A bor zeker bére nekwl 
vagion (RMNy. II62). Még az sekér bértia el vezteni: perdere 
nanlom (Deoai: Adag. 21 4X 

tanító-bér : minerval MAI. [lehrgeld). 

Bérecflke : meroedula C. 

Béről: oondaoo, pretio oondioo MA. [dingen, núeten]. Yeoec 
a hanmc ezftst pénzt kH berlették lari fiaitól (MűnchC. 67). 
Ne mondgyátok kértek, hogy a mire bérllek ahoz magam aem 
fogtam (Felv:£KcB. 11). 

méfifbérSl : oonduoo, pretio BIA. [mieten, pachten]. Veaaed 
a tórteitÓbe az ektelenec beret, kioel meg-berlettem ótftU^c 
(BécsiC. 311. MönchC. 67). Nem mehetek kyllyeb az zeoleo 
gyepneel, ha megh nem beeriettek (RMNy. IL317). Megbérli 
Laban az Jaoob aaolgálattyát jobokon (MA:Kbl. L27). Az 
agói pasztát az árok-aaánaaiak bériettenek meg (Tbaly: AdaL 
L301). 

reárbérSl: oondnoo, aaboroo MA. [amtíAen]. 
reábérl5 : aaboinator MA. [analífter, anfheteer]. 

BérSa: 1) [meroeoaríaa; gedongen]. Meg feddenek, bog 
myre jlyen nagy zantnek jnnepen nem zevnneyek meg jlyen 
beraa munkatvl (DomC. 163). Eaaiaa az tmiia ea berea tadtokat 
feddi (Fél: Taa 326). Bérea igaaBág, nem hitból azáimazot (Mad: 
Evang. 520). Fogadott, bérea énekeczkék: empta et meroenaria 
cantüena (Oly: PM. IL538X 2) oondoctor C [mieter]. S) 
meroenarioB C. MA. [mietfing]. Bersatol : de meroenario (NémGL 
132). Berea, Id nem paztor, kinek az iohok nem tvlaydoni, lat 
ifve forkaat, el fvt (DObrC 325). Fukaa ragadona ea el oaCa 



az ivhokot Blree kedeg fVt mert birea, ea az ivfaok nem Sietik 
ftet (326). Ea ne maraggyon te berSaSdnek onokaya te nálad 
maaod napyg (ÉrdyC. 78). Mynd wr iatennek berSaHy vagywnk 
(131). Zebedeoat cd baj;aán az haioban az bireaekoel (Sylv: 
ÚjT. 150). Senki egyéb ne Qgyéc a azenteltiie, a papoknac se 
aelyére ae béreae (Helt: KbL I Ii2). A íAaeoeny ea a bérea 
ae edgyéc bel&le (Hh3). Az Béresnek érdeme éa azegfidaége- 
nerént kel fizetnfink (Pázm: Kai. 773). 4) aervna boarina PP. 
[ocbaenknecht]. Vadnac atyamnac 6 nagy ydoaraban bfreaec 
a»>lgac kdnnyeb lakaaokban (Bom: Ének. 318). A berea, kinec 
a jahoc nem tolajdoni, el hadgya a juhokat (Boni: Pród. 279). 
A b^rea kedig el fát, mert bérea éa nincfaen neki gondgya a 
iohokról CTel : Evang. IL106). A bérea legények éa bannok 
után nevekedett gAbólyMk mindenkor bannok, ek&, barázdák- 
kMtt forgottak (Pázm: Préd. 320). Bérea az, nem pásztor, ki 
jahait praedáa torokban ejti (Oeegl: MM. 8X Az ily ragadozó 
bérea-páBtoroktól menta meg azent Jehova, illyen ftrkaaoktól 
(Tbaly : AdaL L12). 

napi-bérSs : [meroeoaríaa in diem oondactoa ; taglOhner]. 
Vagyon-e olly napi-bérea, a ki aerényben nem nyúl dolgához, 
mikor az ara láttya (Páan: Plnéd. 831). 

1SEELEÉC& : vervez ; hammel, achOpa PP. 6rfl, herflt joh, 
beri)étB (Major: Szót 490X Berbéto hátaM tnmere: ooza ver- 
vedna PP. Tehénből, avagy beri)écaból, vagy bárimyból meaa 
edgy szeletecske haat (PP: PfezC. 51). A vágó marhát az ki 
meg nem adha^ egy marháért négy bertiécB vagy jah aooep- 
táltasaéc (Monlrók. XXIII82). Három kapa adjon egy ffreg 
vágó maihát, berbéoaet ia (MonOkm. XIV.57>. 1500 bertiéoBet 
meddüjahval egymt ktUdjOn (XXIV.24)l Jahot, bert>éca9t idegea 
embernek ne legyen kerericedéare aodiad felosedm (ErdTOrtAd. 
m.299X E^ hahartót csíi^ltattam, melyért fizettem négy ber- 
bécaet av.65). Berbéoa, avagy heréíi koa (Miak: VKert 201). 



[BÉREÉO] 

BerbSgés : [marmar]. Valami czelekedeú>01 vag* lelkében 
vag* teatében nem haamál aCádfiá, nem ia cselekedet az, núnt 
éhség baltsa iáráa, cápa viaeléa, dliciom aoc berb^géa (Dévai: 
Káté MF.X 

BfiBBrrÉL (betűdéi Szék: Krón. 87. bérbUd Bora : Éhek. 
387. biHnUl PÍam:KaL 128. 136. b&rhUd Zvoa:Oaíand. 14a 
b&rhőtuUt Fb]:TÉ 689): demannaro C. blatoro, mannoro MA. 
monneln, brummen, plandera PPB Magamban birbitélek : de- 
mormuro PPBL Reggel a papok, ha bojtskben felkelnek, kellet- 
len az haltai igen birtntehiek (BfiilK ai84. ¥.255). Ha az 
iraat papa módra bertxteled, m^g nem erted (Miel: SaJán. 12). 
Sokan bómbfihiec éa bértntehnc (Boni: Ének. 387). Tekench 
meg e pokloat, ki nem chac aiakhial bert)etel (Tel: Préd 1). 
Egy aDegé^y emberrel vakká tételé magát, kinek mint ha meg 
gyógyíthatná, sokat faírintfle fiege fSIdtt (Pázm: KaL 128). Kfille 
az hallottak idadasegeiert miaet bMiitelni anagy nem ? (Zvon : 
Oaiand. 140). Hosza azoloonákat susognak, birbitébek CQKat: 
Válta. 11120). A pápisták deák nyelven éa magokban birbüélft 
ásókkal szcSIoak (Udv: Dáv. 95X A pápisták még oUyak otan-is 
bertntébek, kiké világon aem voltak (VárMrSaOv. 189. 38. 56. 
104. 125)L Sokat böbitd tyúk módra a Matkó (Blyef: BQHVxnp. 
114). Suttogva birbitébiek az OrdtegOaOk (SzD: MVir. 476)l 

el-b§rbitél: [demannaro; bennonneln]. El bMitflt imái- 
ságok és egyéb efféle pepecaeléaek (Zvon: Poat 184). Az igéket 
el beibítelik (Blad: Evang. 293). Lám a mikor a pápista papok 
valamit deákul el-bírbitélnek, áment mond rea a kÓaaég (Póe ; 
Igaza. IL198). 

Berbitélée: blateratio MA. [daa mormehi}. Azért a CSurBtas 
a ke.taetienáget nem fondala templom rakaazon, aem templon>- 
béli b&nbfieaen, bert)eteleaen (Saft: Króa 87). Ki refeeaafeBtnek 
minden féle pogány népeknek b ofbctolé a o k, mellyek teremtet 



^M- ^;- 



213 



BERBENCE— BEREK 



bérekes-borotvAlatlan 



214 



áDatokaft tMtehanek isten gyxabA (Tel: Evang. EL 189b). Ne 
a nyavaljAa poklosok nem kerestek baboDát, vagy boszorkányok 
berbítéléBét gyógyulásokra (Pázm: Préd. 953). Bli teczik neked 
amaa bfirbíteleBrftI es alatomban való meg szentólesröl (Zvon: 
Ofliand. 147X A znises pap berbitélésenec, imátkozdogálásának 
▼agyoné annyi ereje (MA: Scult 790X Nem berbetéléssel, hanem 
seép balkal világoson mondotta (Úsoni : Dáv. 1 10). A szolozmán-való 
égeH nappali berbitélés (Pós: Igaza ILő64). Meg orvosoUya 
5tot bizonyos bAv&lés Ujolással, és babonás berbetélésekkel 
(niy:SEÉlet IV.184). NémeUy jegyzések, igék, bOrbtJtOlések 
otámi meg gydsték ellenségeiket (Fal: TÉ. 689). 

yftRHiftTVnié! (b&rbdnee Fal: Vers. 886): 1) pbds, tíiecnla 
MA. [vascnlmn ; bOchse, fSaschen]. Kyltem ke egy berbencze 
wywt, tynn barom zywolt balat (RMNy. IL140). Hív társam, 
dohányos bOrbOnlasém! Te tiastíttod fejemet (Fal: Yen. 886). 
2) lentkola, ires azel^itze PPBL 

HÉSC (6«reANyr. VIL174. byrch Knaiiz n.395): 1) clivua, 
jngum montis ; bergspitase PPB. gipfel des berges Adáml 
Tendit (méta] versns byrch obi sönt duae metae (Knaoz n.395). 
DyzDotys eonseottb az regecay eideon az Kawa berczen (RMNy. 
R309X Nem a világ bértzen, hanem a Kristos Attyán járjmik 
(Pázm: Préd. 192X Láljuk a hegyeknek csak a bi'rczét épen 
(GyOngy: Cbar. 225). Mivel hogy a nap is a tengerek felé 
siet, as ég béresét mert már általkelé (305)i Általhágom béresét 
a aa mm sz é d haknnnak (OyOngy: Oop. 576). SoksKu- tekinti a 
béns a napot (Kisv: Adag. 805) &dó kettS vagyon : egyik 
bükkOs avagy avas-bércz; az másik kOzSs-bércznek neveztetik 
(G6r:*KáiOi iy.342X Az klMB bérczet ezek birják; de az viz 
kitlaOtt való tilalmas bérczhez semmi közök nincsen (344). 
2) [cospiB, ades; schneide, spitze]. Bércze batl](a)tÓ6bban ftklel 
kofjájának, erese m bdvebben tözel puskájának (Thaly: AdaL 
L132)l 

BfiSDO: [ooDBiste! balti]. Meg-ssóllal a vártás, berdót 
kiáltanak (GyOngy:My. 86)l Elég nyílik fel az szája beidó 
kiáltásra (Iháíy: AdaL 11.88). Oda fent az tokos csak elhivé 
maigát, nem adja az várát, berdót igen kajüt (118). Fut a 
kapura a német, tartja zárosán a gémet, mond berdót, oho 
Herr Gott (334X Ott már két vagy három várat megvett a 
frantana, de a mi leg nagyobb még Mediolanmnban sem. kiál- 
tanak már berdót (Mik: TOrL. 304). 

1. HfiRfiO: [cnista; rinde]. Az haisfonac az beisft ber> 
génec oednesiége az ^gést igrilnán meg gyogyittya (Mel : 
Herbi 17). 

[S. B£B£a] 



Béregtet: (coire &ck>; beschálen laasen]. Aastrakán ti^áitSl 
véssem kosaimat s vélek beregtetem bonas juhaimat (Baros: 
Vera. 109X 

RKKBÍK (fttfre^ben RBilK. IL278. beruch Oőnár): nemus, 
flütDB C looQS MA. virgultom Ver: Verb. 48. [hain, gebOsch]. 
Ssentdt berek: Incns C Bik-&-berek: lucos fágeva PPBL 
A qoodam nemore qnod agbernk vocator (OodPatr. VLSll). 
NeouB Domine Qyrnsberek (Weozel X.53). Robetnm Somberek 
vocatom (132). Foz bemch (Oónár). Nemns eleobemk dictom 
(ZichyC IIL55. 56)l Arbores piá álnestras zilberek vocarí dixís- 
<iet (IV.164). Az berkóketfa tyzzel eegesseetek (JordC. 226). 
MykofOD seoky nem mehetne ax syrew berekben, kerei^l veweek 
az haraztot, abythwan nagy yeles vadat ewbenne (ÉrdyC. 
527> Kyialne aason neminemfl berecbe lovagla (TelC. 75). 
Az eráMn es berekekdo keresek (TihC 180). Egy nehaniad 
magaoal jota egy sfirO berOkbe (Bsék: Króa 87). Ekediias ki 
vagatá á halnanioaara csinah plántált berkeket es kerteket 
(Mel: Kir. 439ji ErdAk, cserek, berkek roppogása, éa & leuele 
ba lowg, feo aoél i5 (CSnó 04). Az kinüynac vendégsége kin 



vaU, varas mellet egy szép beregben vala (RBÍK. n.278). 
Eppiténec magoknac oltárokat és l^kektt minden magas hal- 
mokon (Kár: Bibi. 1.320). Szolgálánac az berkeknec, és azokban 
való bálványoknac (395). Szoros helyeket tágíttsák, és a tövises 
berekeket irtogassák (Pázm: Préd 86). Az aszszony állatnac 
mind mulató berke, mind vára.sa legyen az 6 háza (Ptág: Serk. 
351). 

[Szólások]. lUy a berek; mentek, mint megy a fergeteg 
(Gvad:FNót 20). 

Berekes, berkes: nemorosus C. saltuosus MA. waldicht, 
mit büumen bewachsen PPB. Vagyon egy magas berkes hegy- 
ben n^ki háza (Valk: Kár. 50X Berkes hely: eine heide (Kir- 
Besz. 123). 

Bereki : nemoralis MA. [zom haine gehörig]. 

B£ÍB£TBA (béréta Adámi. bérétra MA. beretrom Kár: Bibi. 
1499. biretrom Kár: BibL IL107. breirwn Radv: OsaL IL58): 
mitia C capitium, ddaris MA. haube, mtttze PPR priesterfaut 
AdámL Tawol vala tfildk gallerus k&ntMk, veres beretrayok 
(PeeiC. 340). Berétra a feiet ^keafti (Mel: Jób. 68). Háiát ékes 
beretrommal meg ^kész í tvén (Kár: BibL L499). Feiemet mint 
egy beretráual ékesíti vala (529). Vedd főiedben az tiztességnec 
beretromát (Kár: Bibi. 11.107). Bonchok, veoreos barsoni bretra, 
fekete barsoni kosuchka (Radv: Csal. IL 31). 

Beretráfl : mitratus MA. [mit haube, mtttee bedeckt]. 

B£b£TVA, borotva (barotuáikoz FortSser. N6b) 
novacula C. MA. [rasiermesser]. Az beretvára és az boglárra 
gondot viselek, mennél legjobban lehet (LevT. IL29). Soha 
beretva az & fejére nem száll (MA: BibL 1.244. Pázm: Préd. 
815). As ártatlan sziveket a mosdatlan nyelvek eleiben vetitek, 
a kik-is felkapván a két elfl beretvával az új hírt, nagy darab 
földeket bé-t5Itenek véle (Fal: NR 92). 

[Közmondások]. Nem minden botból lessen beretva: non e 
quovis ligno fit Mereurius BIA. 

BSretváJ, borotvál : tondeo C. MA. [rasieren]. Fó^rló, 
vagy beretválandó ember eleibe teríteni szokott raha a bor- 
bélyoknál: involacre PPBL Borotualo barbely (Diai. 80). Juhotskái 
a mezóket beretvállyák, és nevelik tölgyöket (Fal: Vers. 888). 

[Szólások]. Czinnán borotuály, mert meg akatz (Decsi: 
Adag. 27). Ostnnyán beret^ály barátom (Gzegl: MM. 188). Tsiny- 
nyábban borotválly, hogy meg ne akadgy (SzD: MVir. 324). 

[Közmondások]. Onnján kell a varas fejet borotválni (GKat : 
Válts. IL Elób. 58). Haszontalan dolgok: kopaszt borotválni, 
szeretMnt szapulni (SsD: MVir. 219). 

el-beretvál, el-borotvÜ: attondeo C. detondeo MA. 
[abrasieren]. El-beretválták a szakállát: genae erasae PPBL 
Ha el borothwalangyaak en hayamat, oUyan eretelen lezek 
mynt egyéb ember (JordC. 345). Zvkseg volna ev hayat el be- 
retnal^y ev íeyerevl (DomC. 174). El borotualtatá f^l f$l sza- 
kálókat (Helt: Bibi. IL195). Nem csak az fejeken nyimek pilist, 
hanem mind OEakállokat, bajuszokat elberetváltatják (Kopasz- 
ságD). Vajki tudom, miért oeremoniálasz ! Meg parancsolta 
isten, hogy szakáUadat el ne beretváltasd (Gzegl: MM. 134). 

kömyül-berőtvál : drcumtondeo MA. [ringsumscheeren]. 

IS-bSrStvál^ le-borotvál : detondeo C. MA. fabra«ieren]. 
Le-beretvált szakái : *resecta bárba ; le-beretválni a ffiakállát: 
tondere barbam PPBL 

mSg-beretvál, meg-borotvál : detondeo MA. [rasieren]' 
Meg beretválni a fejét : *radere caput PPBL ö hazocban papoc 
finec fjeket es zakalokat megborotualuan (BécaiC. 112). 

Borotválatlan: [intonsus; migeschoren]. Azoknak szirtos 
arczolatlyok es borotválatlan borzas bajok volna (Forró: Curt 
179). 

14* 



215 



BERETVÁUXXSÁL-^BEBKENYE 



VERES-BERKENYE^BERZBENT 



216 



Bőretváldogál : tonso, tonsito MA. rasito PPBL [scheeren]. 

[BorotválkoB] ' 

még-borotválkoB : [deteDdeo; raáereo]. Az bouá nindé- 
kostál, nem.ió memied, mert ráttúl mog bazotoAlkomak téged 
{For^ter. N6bX 

BeretválkOB-ik, borotválkos-ik : se ipsom tondere 
Kr. [úch rafliereD]. Soha nem borotfawalkoioty soha magaat sem 
kenthe, sem feredftt (ÉrdyC. 287). 

meg^bSretválkoBÍk : ad *toii8orem eo PPBI. 

BfiRaAMOT. A vis fiutAzéa vad-k5rtvéljt61 berigamotot 
vagy káimány kArtvélyt nem nevel (Pázm : Préd. 701X 

-RtfeTttnn (b&rhe Mel:P^. 14. BIA.): sabligacolom saodno- 
toríum, peráoma C. sabligar MA. alao nadrág Major: Seóí 
225. halbhosen, unterboflen V¥R. reitfaosan AdámL achnrte 
PPB gatya, bOibe, alsó-ing: peraoma; nadrág, gatya, berhe: 
sabligacalnm PPBI. ö feieknec hakala nem egetnalameg es 6 
bérheiec nem kAssébetfcec vala meg (BécnC 134). Hát ceac 
bnrhe fige leuel, ganei ax emberi érdem (Mel: Plnéd. 14. 
MF.X Ckenalanac oBoretokat, períaomata caagrot, bdrfaéket, 
takarato sBeraanwt (116X K&itíis&ket az ftuén alól el meteltbc, 
meg b6rfaeieketis (MbI: Kir. 164X Ne aapolódgyál semmit aze- 
retMben, kinald czak azzal kit viselz berfaédben, maid velled 
hál foeos alsó-ingében (FortSzer. I). Vittebergaba még az ber 
h^t i8 pénzért mntogattac szent Ferentznec (Boni:EVéd. 849). 
Nem volt ám meg énnékem efffle fóttoe berfaém (Decsi: Adag. 
98. 228. Kisv:Adag. 191. 227X Ádámnak fa, levelbftl csinált 
berfaeje (Gyann: FeL 78X Az nagy paráznánac ektRlensegenec 
nemi nem& keppen való be fSd/lzeBere berhét tsinallyanac (Emi: 
IgAny. S67X De jól meg lássa Lother, hogy az catíiéliciis 
emberek nyakában ne rántsák az bftdds berhét (Páan: Kai. 
297X FQge-IevélUn berhét timálának, hogy szemér e m testeket 
bé-fedeznék (Pázm: Préd. 9U\ Nem kel neked bdr k&ntSs es 
e^eb bftrhe (Zvon: PázmP. 232). Nem volt még a jesmtának 
Uy foltos berhéie (C^l: Japh. 147X ^ haszna rongyos berhédet 
uj posztóval foldod {Gynlai: Tánc B4X 

í&tarol*berhe. Ottan valami ftttyol berhét adnac a segény 
fogolyra (Helt: HákS. 146). 



HfiSINQiaSIA. 



gy^iott patyolat (VectTrans 



11). 

HftHK h! (hirke MA. bi^ke PPBL bürU Adámi) : 1) jolos 
virgultum MA. [knoqie] kStzlrái an den bXomen AdámL Dió, 
mog^TutS, vagy egyéb fákon tennó hosszá bOrke, vagy berke: 
paniculns PPBL ^^^lgvoaamapon beidet paranczola azentelni 
(Szék: Klón. 128X Viiégvasánifl^) szentelt berkét láttam (RMK. 
II184X Gyertyát, berkét és gabonát szanteká mondottál (219X 
Ez által SBokták vala régen a keres rty ének meg áldani az 
istennek teremtet állaüt, úgy mint, kenyeret, vizet, olayt, ber- 
keket (Pázm: Imáds. 73). Onlárdnl elegyited dolgaink k^aaé 
az berkeket (Sámb: 3Fel. 261X 91) gestr&ach, gebOscfa Adánú 
[VO. BABXA] 

Berkás-ik : [gemmo ; knospen]. Szép fige &c mikoron ber- 
keznec (Bom: Ének. 545X 

mSgr-bSrkésik : [progenmio; knospen bekommen]. Ssép 
figefák mikoron megberkéawk, kflnelvoltát ai nyárnak ók 
esmérnék (RMK. y.l7X 



HHSi€. 



{berehenye MA. bertkinye BeytíieA : fivK. 
24. btriinye BeytiieA: FivK. 23. bertkuna OodPatr. L45. 1270. 
boroeun MF.): sorbmn Cl sperber FPR Ad arborem berekene 
vocatam (Knanz U.175L Az aazsao berkenyét ha borban iszod 
meg állattya az luwiac follyanat (BiehHerb. 26X Tfta, viz, 
Vooya, tikmony bnza, berkenye, mkid iambor ker( 



tyénec leasnec (Vallást Aa^X (Az i^yaspolya) faidegfaitó es 
razto termezetft mint az berki^ye (BeytfaeA: f^^ 23X (Az 
berekmye) száraztó es szorító^ mint az iiyaspolya (24X Van 
Öreg gesztenyénk, szép puha berkenyénk (FÜ: Ven. 908X 

verSs-berkSnye: sorbos ancaparia Beytfae:Nom. 8. 

B'feRMATi {dervud [?] TliewrC 235. deenmdtm p] &4yC. 
145.) : confírmo, inmigo oonsecrato oleo MA. [finnen]. Kerdetyk, 
hogha aii o n y onk Maria volt meg beetmahatot Es mondhatnád 
hognem beermaltatot (GomC 21X 

mS^bérmál: [oonfinno; finnen]. Mei^ kereztdtek der- 
maltak CThewiC 235X Ámbár meg bérmálja ólét Béaa, és nj 
néven evangelicasnak nevene (Pázm: KaL 520x Lépje-be most 
a meg4)érmált ember arivében, és asorgahnatosan viqgállya 
meg, ha föl talállyaé a szent léleknek i^)ándékját (Tam: JÓÉI. 
116X 

Bérmálás: oonfinnatio chrysmatica MA. [firmong]. Ezek 
az zentsegek : kereztseg, bérmálás (ViigC. 12X Masodaer keade- 
tyk az bermalasrwl (ComC. 21X Fföl vezy az zentfa keresthnek 
yegyeeth evr homlokara az deermalasnak ydeyn (ÉrdyC 145X 
Az atyafiak az bérmálást csak meg goggollyák (Páan: KáL 
266X Te tisEted vtUna, hogy a bérmálásnak eggyeaségét meg- 
mutatnád (Matkó: BOák. 416X 

Bérmálko8-ik : [oonfinnor; sich finnen lassen]. íme ielen 
vagyon az egyházi feiedelem pispóc viam, ki meg bermal miu- 
dent, a ki bermalkozni akar (Agend 52X 

HftUVilNO (btrving Cbeh: OrvK. 28. b&nui Mei:Herfo. 
183. 184. Obm: Jan. 25. b&roengh BeytheA: FTtK. 97. perring 
Oom: Jaa 25): pervinca Sdkas. dematis, vínca MA. sinngrün, 
winte r gi^hi PPB. Ha borba meg fSzed ez bónieít vagy loncBot 
has &yá8t, folyást, és vér foUyást meg állat (Mel: Herix 184X 
Bórvei avagy lonts^ perving (Com: Jaa 25X 



•ik(5órxó>aódflZvon:PázmP. 257): fremo, 
firendo BIA. [obnitm', resistOi repngno; ách stríhiben, ách auf- 
lehnen, entgegen streben]. ifikor a catfaolicnsok ellen benenked- 
nek, csudálatos mint nyaOyák, és egy szóHieknek motatlyák egy- 
mást (Pázm : KaL 253X Bóraónkódik borzát fekete cziókánk (Zvon : 
PázmP. 257X Es feletteb vak> csacsogaasal s renegseggel bei^ 
zenkedót elószftr egy hooa haitot ahnaval ftle meg (Forró: 
Cdrl 689X A ki ellen berzenkedtek (Bal: CUak. 198X Ez is 
markodban szakad tudom, csak hogy bersenkedel (Osegl: ORoml. 
475X Nem igaz hát, akar mint benenkedgyék Sambar, a pá- 
pteta vallás (Matkó: HBomL 27X Valakik eOeDB berzookedm 
merének, mind agyon véré (PÓe: Válasz. 85X Az lengyelek való- 
ban bensenkediiek az aertigtBk módjára (MonlME IIL2B9X 
Ezek az európai fejedelmek is benenkednek és igyekeznek 
csáasár ellen aV.89X Az udvar az mint bOnOnkOdDtt ekSben, 
ugy most nem igen gondol az indnláosal (TtliT. XV.37X A bQdOs 
bábuk berzenkedik a hattyúval (Kisv: Adag. 142X Maga aaeme- 
tén berzenkedik (310X 

ÍSl-bSrafinkfidik ; [pennas erigo; die fedem striubenX A 
tik felberBenkedik (AGne: Enc 215X 

BSxvSnkedée : [renisofl^ repngnanfia ; vridentand, das wíder- 
streben]. A Lntter berzenkedéséből senmn nem kOlt (Veresm : 
Lev. 182X Isten eUen való beraenkedés (GKat: Válts. I1282X 
Az helytelenlU való beraenkedéenek, ingerkedésnek békét hagy> 
nak vala (Ssal : Krdn. 50SX Hamar meg taekBaaek s hátra 
állanak az eDn berzenkedésekben (Otr: Roma. S3X 

BSnesst: [arrigo; emporrichten]. BerzBeati tollát, mint az 
pana madár (Uyef : Jephta 9X [VO. BQBZASZT]. 

BÉSBOSÉNY (Unm MA. Bal: Ckbk 16a. óór«6ii PP.): 
bresOlna, bresŰkmi, Ugnum acantlil i mm MA. BraaQiaBum ; bresill* 
hohPPa BrasOíenhob AdámL Nem sBftkzég vóhvi annak tiVib 



217 



BERZSENYEZ— BESZÉD 



AGONÖ^BESZÉD— RÖLA-BEaZÉD 



218 



beraen drasáia meg festésére (Bal: Gslsk. 166). Minden fesk&k 
aeretik: minmmat mdit, beneot és bányaiti mind kalmárnál 
keresik ^geentm: Kaim. 9). Ha az lovok £urkai fejérek voltának, 
azt berzsenynyel aaépen veresen meg festették (Monlrók. XI 
368X 

BersBenyez: [fiioo; scfaminken]. Berzsenyezi két rántzos 
oitzáját (O?ad:Id0t 155). 

BEEQS : haliaetos JordC. [meeradler]. Madarak, kykkel nem 
jiljk eelnjre: keaely^rth, heeyaath, beseetfa (JordC. 94). 

HftRTiTA: [Önkéntes tOrOk lovasság egyik fajtája, mely a 
nud basi bosnkokhoz voh hasonló RMK. in.406j. Blehmet bég 
bárom ada bestiával táborra szállott (Monlrók. IIL85). lippá- 
ban hagyá két ezer terekkel, janicsárral, jeles besliakkal (90). 
BesBa, martalócz jancsár nagy sok jeve (RMK. IIL37). Három 
agával két asáz beslia vaU (40). Egy beslia aga ott levágaték 
(63. 151. 152. 300. 304). Agák besliakkal egy lábig vesztenek 
fnuUy: AdaL L181). 



(be4U TibC. 335. bettya TbewrC. 202. 
6y«<ya KeazthC. 187. pesti Helt: Canc 105.): beloa, bestia, fera 
a Mind fwlcB bostyek eogetek neki (VirgC. 46). Oh te veer- 
ben telhetetlen bestye (NagyazC. 66). Monda ez ordeyto oroz- 
lalniik, myre kerengez jt kémen bestye (DomC. 52). Az ^ la- 
faabA bestietiil megh sertettetAt uala (KazC. 89). O aegyentelen 
bestye es telbetedeo oiozUn (ÉrdyC 408). Nilait^ bestéit es 
madiuit ueneo (TíhC. 335X Ne eoghegyed az oyalyas karboaotfa 
bestyanak (TlewrC 202). Bestjhewel monta, walaky montha, 
mertfa en nem izenthem (LevT. L 117). Lám é pesti lélec meg 
iyed, ot mondánac (Helt: Canc. 105). Cl vala egy pei szabása 
bertiaa (Md: SbJán. 402X Bestie arolo knroafi (ComBaL 13). 
A fiffkaa legtorkossabb féreg, bes^, fene vad (Gom: JazL 77). 

^láaok]. BesQheweI monta, walaky montha (LevT. L117). 

f&Dí^f^68tyB i fenevad C. 

[BSstyeoéff], bSagyeség: [bestialitas]. Egyebet ne tégy 
benne, merth nnar el vnam sok besgyessegeketh ; onnan az te 
tyztadbeM ketfa keth lowon jiXrttenek fe hordany, ha nem nagy 
be^sjessegfa ezennel be hozd mynd az byrokat, ispánokat (LevT. 
L 147), 

TTgggifeTi (bezfs Pelbárt élete 71. bezei BécsiC. 157. 158. 
pelda bezei MOnchC. 39. 59. 154): 1) sermo, logos, lexis, 
loqoela, febnla, dictio, eloqoinm C. rede PPB. Blykoron ment Clara 
monostorába, hogy hallana ysteny zepp bezedekett (EhrC. 75). 
EboBed nem of kiirgalmaiHagot reazezien (BécsiC. 27X Te onzollA- 
tídnac kezdetítfiifogaan ment Id e beaed, te kedeg fA^elmezied 
e beset (157). Ei megértem a bezet (158. 276). Monda 6 neki: 
Men el, e besedert ki ment az Ardfig te Ufódból (MünchC. 85). 
A beeed, kit en beselletem tftnectec, az itéli 6tet az vtolso napon 
(i:^). Zeplwsitetem Ayelvenet hyn bezedekvel (Vnffi, 4). 1^1- 
(saiok meg atty nyeloeteket hitsagos bezedektwl (112). Nagyon 
halgaityak vala h^Het mynd ez bezeedyglen (JordC. 782). Az 
nűUmac beszéde egy vala az fSld&n (MA: Bibi. L9). 2) vet- 
bom, vDcabolam C wort PPR Ky hallai^ ez bezeedeket, es 
bel nem tellyeseytendy hwket, hasonlatos lezen az bolond 
€fnfaQriiez (JordC. 374). Jesos nem éak bezedenel de ugian 
igazan ea tetememénél zerate mfinket (DebrC. 32). Az zeeles 
vyiagot diak egy bezedeewel teremtee (ÉrdyC. 36). Nem akaiya 
Aoneo magát czak bezeddel aeretnye (Ér^. 238. Ozor: Christ 
80> Szenes beaseddel : egyéb tudomány nekftl Adnezftlhetz (Heh: 
B&L I^. Egy beszéddel mondván, az Aaimmac szolgai vóltanac 
az levitác (MA: BibL L126>. 

(SaóUbokj. Rdlad vagyon az beszéd (Decsi: Adag. 172). 
Egy UAcs nagy ásóval fel kiálta: Igen vesztesz beszé- 
dedben te lliefaana (PkágzSerk. 821X Nám Qarai veyét 
foíTÁ beasédre: lépyél alá viaely gondot végekre (GOrcs: 
Máty. Ul MF.)L 



[Közmondások]. A beszédnek egyenessé jó, a mankónak hor- 
gassá (SzD:Myir. 264). 

aggnő-besBéd : [anilis cantilena ; leeres geschw^tz]. E^ket 
az agn6 beszédeket oly gyakran mnstráltattya (Pázm: 5Lev. 
4). Cardinalis Pólusról, Adrianus pápáról, a miket minden 
bizonyság-nélkfil beszél B., agnó beszédek, és hamis trágarsa- 
gok (Pázm: LuthV. 142). 

[ason-beszód] 

asonbeBsédű : [unins lingnae, monoglossos; eine sprache 
redend]. A f51d pedig egy i^jakó és azon beszédft vala (Hall : 
Paizs. Elób. 4). 

boBBSÚ-beszód : [dk^ acnleata, cavillatio; stichelei]. Szi- 
dalom, boszszóbeszéd ne elegyedegyék a beszélgetésben (Pázm : 
Kai. 407). Nékfink fordultok 's boszszó beszédekkel illettók 
(Verem: Lev. 217). 

osekély-beaBéd: abjecta oratk> PPI. 

csőmör-beaBéd: (verba festídkisa; ekelhafte rede]. Tnk 
meró tiómór beszédek (Misk: VKert 316). 



OBUÍ)Mg*beBBÓd ; [maledictum, probmm; spottrede, schimpf- 
rede]. Nemellyec znflOság beszéddel szolnac á sacramentomoc 
feldl (Dáv:KKer. R6). 

elevqn-b o i MÓ d ; [viva voz; mflndUche rede]. Nem kel kó- 
weth myat awagy lewel myat gyony de elewen beaeeddel 
(ÉrsC. 536X 

elölj Aró-besoéd : proenűom Com: Jan. 161. [vorrede]. Elól- 
járó beszéd a komédiában: prológus PPBL (Helt: m>l. L a2. 
Mel: Herb. Aij). ElMjáió beszédet bocsátván elól finndn magát 
hé flzinli : se se inrinuat (Oom: Jaa 162). 

folyó-besBéd : prosa Gom: Jaa 162. Az ékessen szóló 
vers szerzó, kóltó a folyó beszédból (e prosa) verseket és ryth- 
nmaokat egyben illeget (Oom: Jan. 202). 

gondolt-besaéd: febula MA. 

kesdő-boBséd: ezordinm MA. [emleitnng]. (Com: Jaa 161)l 

költött-l>e8Béd : [febnla} A példa beszédek és kóltót be- 
szédek (mesék) az oratkyt világossan meg-ékesitik (Com : Jaa 
201). 

köa-besBÓd : 1) adagium C. proverbium ; spríchwort PPR 
(Helt: Bibi. L D4). Példa beszédftl lészen és kdzbeszédftl (BÍA: 
BM. L315X SS) [sermo; oonversation]. Mikor az ember kóz- 
beszédre Sszve-ftl, nem szándékozik Pythagorás iskolájában, a 
a hol tsak egynek szabad papolni, akár mint ásítson unalmában 
a tóUn (Fal: NA. 188). 

xnardoBÓ-beaBéd : [satira]. Tavúl hagyván minden satyra 
vagy hyperboie, a»az mardozó, vagy nagyra-mondó beszédet 
(Fal: NE 8). 

panaSB-beBBéd : [querímonla; klagewort], (Fal:NU. 156. 
Kr.). 

patvar-beBBéd: [verba litigkisa; aankwort].] CThaly: VÉ. 
ai23). 

példa-beBBéd : proverbium, adagium, abagio, parabola C. 
[glek:hnis]. Bezá vala nekn pelda bezedecben (MünchQ 37). 
Ffseh pelda bezet (parabolám) vete neUc (39X A fige farol 
esmerietec meg e peldabezet (59). Ekeket azoc halnan, hozia 
tolduan e példa bezet monda (154). En zamot pelda beaedre meg 
áítom (DObrC 144. JordC. 395). Ees aolaa nekyk imez pelda 
bezedet (Pesti: NTost 155). 

I>éIdia6-beBBéd : [tropologia]. Lássátok, mit mond példáao 
beszédében (Land: UjSegits. n.236). 

rekeBBto-beBBÓd : concluak) MA. [schluasrede]. 

rólBrboBBód ; proverbinm. Monda Jesus ^ taneiftvai&iak 
es róla bezedet (OObrC 291). Ezeket rula beaiédekben (pelda) 



2!9 



RÖVID-BiffiZÉD— BESZÉO. 



HE-BESZÉLL 



:<i»>;y/íH 



XHETETLEN 



220 



SEÚltam : haec in proverbíis locutos som (381). Idfi i^ iiiikoxx)n 
immár nem rvlabezedekben zollak (331). Rvlabeasedet (példa) 
^^^ ^éé^^ i^^in mondaz (331X Az időben monda iesos ^ taneitt- 
vaáinak ez rvla való bezedet (349). 

rővid-besBÓd : breviloqoium MA. konse rede PPK BOvid 
beszedd: breviloquus BIA. 

azapora-besBéd : multíloquium MA. [gescbwiUz]. Szapora 
beazédfi : multnoqaas MA. Szapora beazedftek ne légietek : no- 
lite multam loqoi (Fél: Bibi. 8). 

saemérSm-bessód : [opprobríom; scbandrede]. Zennyenek 
meg zemeerem bezeedet zolny (ÉrdyC 572b). 

saép-besBÓd: fiicundia, eloqmmn [berediHunkmt]. Zohúnalo 
malastya 68 bátorsága es zeppbezede (fiMsondia) nem vala 
(EhrC. 56X En zamnak zep bezidi (eloqmnm) v^ leznek, bog 
kelleasenec (DObiC. 40. 70). 

Bzer^besBÓd : bístoiia [gescfaichte]. A mas kewetys meg tere 
es kyralne azonnak zepsegerewl hozu zerbezedet (bistoriam) 
tewriewyte (EhrC. 122). 

BflIdAloxn-beBaéd : [opprobríum ; acheltwort]. Szidalom be- 
szédeikéi illeti (Helt: Mes. 193). 

Bain-beaBéd : [vellicatio; scfaímpíwort?]. Sok azin bensé* 
deckel 6 meg czoffoltatéc (Kák: Sám& Bd). 

BzinSB-besaód : [verba ficta; fabelei]. Blagattol gondolt 
azinies beszédet bősz ki (Mel: Jób. 38). 

88Ó-bo8séd : sermo, sermodnatio MA. [gespríícfa]. Azon eyet 
nagy isteny es mennyey édes zobezeedben vyweek ky (ÉrdyC. 
192). Eb zo bezed kézbe myntfa igen megh farath emberek le 
wlenk CTelQ 485). Az a vágyódás bftnnec nenestetic modo 
quodam loqnendi, szo beszed szerent (Mon: Ápol. 330). A szó- 
benéd k5zben fordúla elA Franadus Farkasnak az oktalan álla- 
tokról deák nyelven Íratott históriája (Bfisk: VKeri 16). E 
világnak minden pompája ák>mhOvelyeBfi oomediás szóbenéd 
(Oázi: IVomb. 280). 

saófiA-bosséd : fabola MA. [annützes gerede]. Kigondolt 
szófia besEEéd: fabnla; &bula est: tsak szó-fia beszéd PPBL 
Osak szófia beszéd az, bogy az apostolokkal ók egyetérte- 
nek (Pázm: Kai 163). Galvinus azt iija, hogy csak asófia 
beszéd és agnó rege, a mit sokan beszébek (497). A tanitó 
tadománt hoz-eió, el-hadgya az szó-fia beszédet (Com: Vest 
73). Szó-fia besM^et mondani (Kisv : Adag. 161). Én ennek 
a hallatlan dolog melységében álom-hOvelyezó SEEÓ-fia beszéd- 
del nem merészlek bé-bocsátkozni (Osázi: Sip. 98). Újságot tólem 
ma senki ne váljon, se hizelkedó s ftUOket csiklándoztató asófia 
beszédet ne kivágjon (185). 

saóflás-beBaód : [Cabnla]. Immár régen azokat mint szófiiás 
beszédeket által-nyársolta flzent Jeronymns (PÓs: Igaza L22). 

tréfa-besaód. Szabados tréfiA-boszédek: festae *Iic6ntiae 
PPBl. 

BesBédeoake: sermuncolus C verbulom MA. GyOnyOrü- 
séges beszédetske: inaudiduncola C. 

[BesBédel] 

BesBÓdSés: [sermo; gespriich], ^gy néhány zómely kózt 
való beszélgetés, vetekedés anagy beszédólés: dialógus C. 



: [loquens; redend]. B^ts ország felé tárta, hogy 
a királné aszEBsonnal beszédes lónne (Helt: Krón. 57). Száz esz- 
tendók forgásiban alig látunk egy léte voltaképen való nagy 
vezért, nagy orátort helyes, ékes beszédest (FVü: UK 0112. 

MF.). 

Besaéil (betzOUk Syh: UjT. L123.) : narra. ftbok^ tábaka 
U sermodnor MA. [sprecheu, reden). En yewtem fráter yUyes- 



hez bezellenem (EhrC. 15). Nem bezel elmenec rAtetében (BécsiC. 
258). Mit mondák es mit bezeOec es tudom mert 6 paranco- 
latta óróc élet, melleket azért en bezellec, miképpen mondót 
énnekem afa i^ bezellec (MtinchCL 198). Zent gondolatokban 
vele egyetembe bezelyetek (Vh-gC. 139). Kyt (Krisztus nevét) 
nem yllyk mynddenkor bezeeddel bezeelleny (ÉrdyC. 60X Hew- 
sagokath bezellenek (KulcsC. 19). Felmene a helyról, a hol 6 
beszellet vala (Helt: BibL I. R2). Regen azt beszellótt^ pro- 
phetac azt hirdeftec (Bom: Ének. 43). Beszeltén beszel (Mon : 
Ápol. 253). Ozak nem tudgya mit beosél (Decsi: Adag. 104). 
Ezek a világi dolgokrúl f&ve beszéllettek (Pázm: Préd. b3). Az 
kit a tolvajok tréfának nem vélnek, elhagyják az játszást, kardét 
nem beszőnek (GyOngy: C^ar. 213). 

be-besBÓU : [narro ; erőien]. Az mynemew therwenth kw- 
zwttwnk akkor zolgaltatotth, mynekunk be bezelle: így hogy 
az therweny igy talattaíotli woltfa kwzettwk (RMNy. in.65). 

bele-beezéll : [persvadeo ; fiberreden]. Blár kele, hogy vele 
menne. De bele beszélé a berezeg, hogy nem volna annyi jár- 
tam ereje, nem gyódietné a tüskéses járatian utakat (Fal: TÉ. 
701). 

igybe-besaóll : [oondioo; verabreden]. Phol es Arrackes 
e^be beszellónec (Szék: Króa 35). 

Sgybebesaéllés : [Uanditiae; liebkosung]. Az gyónásban 
nem wezteglem el, de nylwan megh newezem es a maradéko- 
kat, az édes emlékezetet, az ylletest, az egybe bezellest ollyata* 
nokat (ÉrsC. 586). 

^SSyütt-besaéll : ooUoquor MA. [conversiren]. 

Sggyütt-beeaöllée : colloquium, ooUocutk) MA. [unftei^ 
redung]. 

el*be88éll: enarro, memoro Sí [errittilen]. Hogy ezeket 
mynd el bezeellette vona, monda esmek az föl támadót ember 
(ÉrdyC. 634). 

elö-besBéll : narro, memoro, commemoro, reoenseo, ezpono 
SL [erzShlen, bersagen]. Es mikor Moses elu^eszte volna 
mind ezeket, eló beszéluén az egész Isxael népénec (Helt: BibL 
L 0C0C4X Szépen beszelte eló (Mon: Ápol. 399). A tanácskozásra 
való dolgokat eló beszélli (Com : Jan. 131). Olyan szokásban 
nem volt ezeket eló beszébii (Bethl: Élei 13). Dávid eló-besz^ 
vén életének folyását isten mimodon igazgattya (Illy: Préd. L32). 
Ki fbghattya meg, és eló beszélheti? (234. Gvad: FNót 16). 

előbeBséUés: [enarratio ; erzShlung]. Negyvenedic napon 16tt 
(az fSbnenetelX az melynec elóbeszéUéeét elhagyta az E>nin- 
gelista (MA:Scult 600). 

elöbessélletlen : inoratus PPBl. 

eXöl-beaaéll*: praefor; BIA. bersagen]. Beszéljetek elól, a 
mit végeztetek (PhilFL 68X 

ki-besBéll : 1) edissero C. enarro BiA. [anssagen, aussprechen]. 
Tauétásánac nagy részét idegen nyelven bensélli ki (Zvon: 
Poet Ill> Blással kózóllyed és ki besBéllyed (Com: Jan. 156). 
MnidenOket igazán ki beszéllek, ki mondok (MonOkm. yin.292). 
Ha mikor egyben-másban ki beszélli-is magát, titkon és tsak a 
bÓltsekkel kózli (Fal: UEL 389). 2) [verbis elido, ezpello ; heraus- 
locken]. Ezt vgian ki beszellec a pápaságból (Szék: Króa 186). 
Barát ez országból ía aszszont ki beszélté CTín: Ján. MF.X Szép 
szóval az király fiát és az íS urakat ki beszélté táborában 
(Pázm: Kai. 440). Hogy minket innen kibeszéljenek s ezeket 
kibocsássuk kezfinkból, nem cselekeszszfik (RákGy: Lev. 253). 

kibesaéllée: enarratio C pronundatio MA. [anasage]. Lett 
dolognak rOvíd kibeszéUése : ecphraás C 



Idbeesélllietetiaii: inaiamba»MA.[unana^vechlich]iiief> 
fabile MNyil: Irt 160. Az Mten az A ki-b»«élbetet]eu roiodiju- 



221 lOBRgtflíJJÍETErLENKÉPEN— By>g;feTJ.17r 



BESZÉLGET— BETEG 



222 



hmóflagával teremtett mindeneket semmibftl (Com: Jan. 3). Ki- 
bttifihetotlen nagy félelem (Biirtba: Krán. 17). 

kib6saőlUietetlenkői>en: [ineiuirrabOiter ; muiuasprech- 
\my A 6o ax algrának értelméből SEAletik ki beeeélhetetlen 
ketten mindeo ft neivvedéfle nelkűl (GKat: Títk. 40). 

kibesaéllő: eDarrator BIA. [enahler]. 

meg^beasÓU : enairo, deoarro C. [enfthlen]. Zent daman- 
0Ü8 atyink eeeket az frátereknek az oollacyon meg bezelli 
vaU (DomC. 34X Sjmoo megh beaseellee, nőképpen wr ysten 
as pogan n^ek keoSl valasta eleaer az hw neweere nennetet 
vamje (JordCL 760). Az históriát meg bezeellee ew neky (É! dyC. 
508. 633X Mikoron Euodbíl anazony meg beezélette volna eazt 
az álmot (Helt: Krón. 21. 2). Ez kdnyvben Moaes eldszer az el 
mnlt dolgokat beazélU meg rAoideden (Kár: BíbL L156). Senki 
floha nem látta az istent, hanem az fia á beszellette meg mi 
nékOnc (MA: BiU. EMb. 1). Bleg beozéllé az 6 áhnát: narravit 
mmnimn aoum (LZ7\ Felkelnek, és a dolgot meg beaiéllik a 
fióknak (Bíji Préd. L425). 

eXől-mSgbeeséll : praenarro G 

iamét-meg^besBéll : ranarro C. [wiederensühlen]. 

méfirbesBéllés : relatio MA. [enXhlmig]. Zent Istnán Uiala- 
lanak meg bezelléee (Beythe: Epist 22). 

megbessélUietetlen : inenarrabílis C. [rniauasprechlich]. 

még:befl8élllieto : enarrabüis C [aua^echlicb]. 

őoBve-beBaéll : oolloqnor, coospiro MA. 

r§á-beeséll: indnoo, persvadeo, pertraho, pennoveo SL 
(fiberredeD]. Nem is chuda ha el hiszic, mert fUl viskettetA 
bozedekoel rea beszellic az kedve tí)lt világi népet (Mon: 
SeSegitBL 100). 

BOol-beSBéll : k)qaitor, fabnlator MF. Es zobak bezeebek 
vala Jesossal : et erant loqnentes com Jesa (JordC. 21). Choda- 
keppen zolwan beaeelwen egymásnak, yme haza yewt (ÉrdyC 
514). Eaekre Baldoinos azól-beBBél, hogy némának ne láttassék 
(Pázm:LiithV. 342). SBÓlbesEél, minft-ha hagymázban vóba 
(SaO: Vár. 10). 

viflasa-beSBéll: dorioe cancinere MA. (DecaiiAdag. 821X 

BeoBáUdegél: dksto; vorreden C 

ki-beaséUdeffél : pronmxáo ; anasprecfaen C. 

Besséllée : 1) [aermo ; rede]. Halgatam vygasagokal, han- 
{üomagokat, kik nekem ynkab kelletének, bomiem minth pre- 
dikacn, lentiekrevl való bezeles (VirgC. 4X Neh legyen i^en 
kemény ^yayaaagod, sem gyanos bezelleayd (134). Akoron kelle- 
metMk lemek az zent miveIkMtetdc, bod nem mint az sok 
záp beaaiea5k (DebiC 280. ÉrdyC. 422). Ninceen beszeUea, sem 
mmsenec igki, bo^ kikbe nem hallatnec az fi szaaoc (Szék 
Zfloh. 17). Mikor el végezte vóhia véle való beszélléeét (MA 
KM. lUl S) narratio C. [enEShlung]. IM dolgoknak beszéllése 
história C Syeo mód kezdé beszéllését (Zrínyi HlO). S) [oollo- 
qninm; miterrednng]. F6 emberrel való benellésre neki tsíno* 
gattyák az eahetek magokat (MHeg: BTaa 84X 4) (diq[Nitatk> ; 
wortvrediael]. Ha kirAl ah vetekediaek noltak ana^ ha bezyle- 
aek (dispotatio) (Ozor: Chxvt 16). 

caalárdflág-beeaóUés: fallacüoqneotia C [falsebe rede]. 

eggjfittvaló-besBéUée : oolloqalnm, congresHío C. [cnter 
redimg^ 

Beeaiénésecake, besaélléake: narratimicnla C. MA. 
jknrxe enáűilmig^ 

B eagéll e t; [k)catio; das reden]. Vr ystoibe vetette uala 
ee ymadsagnak es bezeUettnek kynanattyat: desíderiam k)qneiidi 
(EhiC 135). Ho^ kedeg meg zfinec bteelMtetAl: oessavH loqni 
(MQncbC 117)1 



Beeaélget: sernlodnor, verbigero, oonfabnlo, dictito C. 
[sprechen, redra]. Kezde whooa bezelgetni (VirgC 41). Ki mit 
ohayt, azt beszélgeti (Bom: Préd. 251). Az apostolok; el^ seóU 
vala, kiknek világosan szokott vala beszélgetni (Pázm : KaL 
690X Bolondul beszélgetni nem jó (Prág: Serk. 796). Osak ma- 
gassakat és nagyságosokat beszélgetnek magok-felól (Mad : Evang. 
153). 

egybe-bessélget : [oonspiro; sich verabreden]. Jákob fiai 
az egy Josef ellen egybe beasélgetvén (Dly: Préd. 398). 

oSgSr&tt-beBsélget : oolloqnor C. [anterreden]. 

elÖ-beszél^t : [enarro; hersagen]. Tauull^nic meg, niiert 
beszélgeti eló iduOzitOnc az Ó rea íOvO kinokot (Bom: Préd. 
137). Hét rend-béliek azok, mellyeket most eló-beszélgetánk 
(Mad: Evang. 432). 

ki-besBél^t. Kibeszélgettetett : pronundatus C. 

[Ő8sve-be8Bél^t] 

OBBvebeesélgetéB. Két három ooníerentia vagy is Oszve 
beszélgetés után meg lett a végezés kOztOk (Fal: TÉ. 767). 

BesaélgetéB: 1) [narratio; erzShltmg]. Elmélkedések be- 
szélgetésével viszkettetík a balgátok fülét (Pázm: Préd c2). 
2) sermodnatk) C [colloquiom; unterredung]. Kdnek csak hft- 
maijába nem ártana fel rugaszkodni, mivel sok és OEÜkséges 
nagy dolgaink volnának az Kddel való beszélgetésre (LevT. 
IL335). Egyeaség és atyafiság kivánáarul való szAn^ besél- 
getéa. így vagyon az 6 beszélgetése (Com: Jan. 162). Le k^tdtte 
nrí-paroIá}át Neander elótt a minapi beszélgetésben (Fal: NA. 
121). 

^SSTÜttvaló-bessól^tés : coUocatio C. [unterredung]. 

ékeeenvaló-beszél^tés: pronuntiatio C. [beredsamkeit]. 

köa-bessélgetée : colloqiiium; gesprilch Cóm:Vest 123. 

válogatott-besaélgetóB : ecloga C. 

Beasélgető: pronundator C. sermodnator MA. [verkün- 
der]. Az ékesen szólló és nyájassan beszélgetó (Com: Jan. 161). 

BessóUiető: nanrabflis C. das man erzihlen kann PPR 

Benéllö: fans, narrátor, fobnhitor C. [redend, ensiUiler]. 
Nagy dolgokról beezélld: magnik)quus; magyarán beosélló: 
planiloquua; ravaszul beazélIÓ: versutiloquus ; hiába beszélló: 
vanidkns C. Teman fSldenec bezellóy (BécsiC. 104). Kerék 
flEámra beszéll&iek es io asósnak tartassál (Ba]:0d8k. 85). A 
BDÓllót, benéllót meg ne szóUits: loqnentem ne interpella (Oom: 
Jaa 200X 

OBalárd-besBéllö : falsidkns C. [falschredend]. 

haBUgság^besBÖUö : mendadloqnns C. [Itigenmaul]. 

hir-beBBéllÖ : [famigerator ; anstriiger]. Az hugoc ne lege- 
nec ao hordococ, hyr beazéllÓc (TelC. 377X 

Bessrós. Scnrra, leccator vulgo in lingva nostra didtur 
leubezes (Szilády: Pelbárt élete 71X 

BZfFEO (beteeg DomC. 252. béig Sylv:UjT. 1.144. bHec 
Helt: VigK. 88. beUMtík BodC. 27. betUgh EhiC. 18. LevT. L 
8): aeger C. aegrotos MA [krank]. Leiének nemynemew fel- 
den egy betteghet (EhiC. 13X ö nemberíec elragadoziac, sem 
betegnec sem a vigaztonac rezesdtnec valamit (BécsiC. 112X 
Az w zent testet betegekhez vítek (VhgC. 6). Monda az prior 
az beteeg fráternek (DomC. 252). Nagy sok yelenetek korok- 
nak, betegheknek vygaitasa leessen vala ott a helyen (ÉrdyC. 
341). Zykes wala en nekem meg lehiem Nadasdi wramat, de 
er^m hogh bettegfa (LevT. 18/ Miért hogy betec vagy, iele 
annak, hogy gyfilól az isten (Helt: VigK 83). Mind addig re- 
ménly életét az beteg, a mig az lélek benne vagyon (Deon : Adag. 
108X Estve lónk szemben az vezérrel, igen beteg válasmal bo- 
csáta (Monlrók. VULSOZ). 

[Kflzmondások]. Sokat kér a beteg, de nem adgya az egéé* 
s^ges: si vinum postolet, pognos iUidato(DeGSi:Adag. 127)l Az 



223 



hagymázbeteg-el-betesgesOl 



ME&BETEGEBÜL-HIDE&BErrBGSÉG 



224 



ereje«akiidt beteg nem Járhat segftft^iélkitt (PAsn:Préd. 71X 
Non est vivere, sed valere vita: nem ^ hanem BÍndik a be- 
teg (835). 

hagymáo-beteg : phreneticos MA. PPBl [typhuskrank]. 

kór^beteg : aegrotos, morbidns BIA. [krank]. (Bom: Préd. 
388). As TÓlt a Kristus jövetelének teélljn, hogy a flEomorúkat 
vigantaUya, a kór-betegeket orvosollya (PAan:Préd. 238). Ha 
meg-bénúlt, ha ágy-fenekeo heaer5 kór4)eteg, eggyfitt kell 
tfirni (230). Sok-féle kór-betegeket gyógyítót (TamiScents. 4). 
Koor betegen ott hagyik (Pethó: Krón. 21 7X A kór beteg tehe- 
tetlen magával, teák nem ajákim vagyon lelke (Fal: BEI 588). 

BsáraB-beteg : phtincns PPBl. [an aonehnmg leídend]. 

víztőlfólö-beteg : [bydrophobus; wasBerBcheu]. Adfih^ eb 
az 6 marásával v&tÜU félÓ beteggé téflzi az embert: canis rabk>- 
808 morsnm hydrophobum reddit (Obm: Jan. 44X 

Beteg^ed-ik : aegroto, ín morbom íncido MA. [erkranken]. 
Az ember halakra betegSdek (BodC. 27). Mykoron esmeg halárra 
betegdddt vohia (ÉrdyC. 503). 

6l-beteg§dik : [m moibam mddo; erkranken]. Oáki Bfi- 
hály uram elbetegedett, nem ib lovagolhat már (RákFiLev. 

V.19). 

mefip-betegSdik : [morbo oorripk>r ; erkranken]. Meg bete- 
gevdeek nagy nehéz betegseggel (DomC. 252X Mykoron ez 
gengeseges zvz megbetegedyk (53). Meg betegedéc as ház- 
nac gazda affiBBonyánac 6a (Kár: Bibi. L323). Vettem leveledet^ 
melybdl értem, hogy megbetegedtél (Gér:KárOB. IV.406). 

BetegSn: [aegre ; krank]. Latonc tégedet betegen (MünchC. 
62). Yob teeneked az erek elettre bemenned betegben ana^ 
santfaan (JordC. 410). 

BetegSs : morbidns C. valetodinariua, morbosos MA. [krank- 
lich, krankhaft]. Az yd6b& vala neminemw betheges lazaar 
(WmklC 319). Mynt yol lattyatok, betegesveen ember leegyek 
(ÉrdyC. 577). Az fejedelemnek aj;xia beteges vala (RMK. IV.205). 
Senynet beteges (Bom: Préd. 43). Leneley igen haznosok az 
betegeseknek (Bom:SzJáa 2). Beteges vala, erdtlen es vgyan 
nehéz fllato (Péc8i:MaK. 44). Beteges vitézét íázódva látá 
(Pázm:Préd. 272). Betegeséé, ágyban fetrengd lecticásoc (Oom: 
Jaa 58. RákGy:L6v. 92). 

BetegSsed-ik : aegroto Kr. [kritnkeln]. 

eL-betegesSdik: [morbo oorripior; erkranken]. Bűkor aka- 
rok imi aszszonyomnak, alig vehetek idót, kiváltképen az mely 
igen elbetegesedém hertelen (LevT. n.271). 

mSg-beteg§Bedik : cc Azt mondgyác, hogy meg betegesed- 
necaz gyermekéé, ha veric ókét (FtágtSerk. 579). 

BetegSsit: [aegrítndinem infero; in krankhót verseüBen]. 
Lenegó egec betegesetsec, az étel föl puflGuEt (Pécsi: Ágost 156). 

meg-beteg§8Ít: cv Az leuegó ég meg betegesft, az étel föl 
ftuűtat (Pécn: Ágost 32). 

Betegeaked-ik : [aegroto ; krankehi]. Egy lywk az fezken 
Ine es betegeskednek (Pesti: Fab. 84X Betegeskedett, sánlett 
(ExPrinc 194). Itten a várban is egy néhány betegeskedó va- 
gyon (Thaly:Ada]. 1316). 

BetegSákSdée: aegrotatio C. [ussmAú mn]. 
BetegSsül: morbidos fio, aegrotare indpio MA. [krank 



el-betegSsül : aegresooC. [krSnkliofa werden}. Eabetegesttl- 
uen, es ez mia eanben is valameoynyere meg fogyatkonian 
(DBC8Í:8allJ. 55bX 



mSg-betegSsfil: morbidas ík>, aegrotare incápb MA. [krink- 
lich werden]. Ata vénségére megbetegesAIe labainac fe^dahna 
miatt (MA:BibL L323). 

Betegít: [morbo affido : krank macheo]. (Az Maiorana ólai) 
mindÓn fele fey faiast, fey szedAlgest, augy beteg^ytft gondolko- 
datokat gyogit (BeytfaeA:FivK. 75). 

meg-betegit : aegrotare íado MA. [krank macfaen]. ECiket 
meglelhétnec vala, meg bötégeitnec vala (BécsiC. 43). 

Betegl, betegl-ik: [infirmor, aegroto; krank sein], Oara 
mykoron nehezen beteglenek zent Demyen egyhazánál (EhrC. 
73). Kérlek hogy hoz az olesegekben, kyket nekem zoktahiala 
adnod, mykoron betegleknala romában (141). Vala néminemű 
kiraléa, kinec fia betegluala Gaphamanmban (MOnchC. 176) 
Laffawala a ielensegeket, melleket tezen vala ezeken, kic be- 
teglnec vala (179). AtCa fia lazar bfttegl vala. Vram yme kit zereé 
bMegl (193). Kynek at^yafya L^azaar beteglyk vala (Wmkia 320). 
Mykoron három eztendeyg mynd zvnetlen oly jgen nevolyaaol 
beteglet voba (MargL. 139) 

BetegBÓg : morbus, arrhostema C. aegrítndo MA. [krank- 
heit]. MSy ákimba ejtft bódító betegség: lethargus; mély 
álom^ ejtfi betegség : vetemus C. Hiua ótet 6 hozia es monda 
óneki : Nemben megzabadoltal e betegsegedtói (MünchC. 143). 
ö nekik betegsigek megsokasvla (DObiC 31). My beteghaegfawn- 
ket hw vyselee (JordC. 376). Gyogyóthwan mynden kórságokat 
es mynden betegseghóket (381). Neky az bethekseghbe megfa 
kelene hahiya (DebrC. 502). Sok betegseegAknek wtuma halá- 
lára kózelgetót vokia (ÉrdyC. 571). Sokasulanáki w betegsé- 
gek (KulcsC. 24). A betegségéé kózzttl egyet sem bocfaatoc 
tereád (Helt: Bibi. I£k.). Az dóg&s neduessegból sok fele beteg- 
ség lezón (FVank : HasznK. 31bX 

[Szólások]. Q»k isten ennekazbetegsegnekornosa: 
Herculanus morbus (I>ecsi:Adag. 110). 

belBÖ-betegség : [morbns intastinus; innere krankheit]. Az 
paztor erzenye minden belsó betegsegót gyogit (BeytfaeA:FivK. 
49b). 

bor-betegaég: vinaria angina Decsi:Adag. 31 L MA.wQin> 
socht PPR 

boBda-betegBÓg: [podagra]. Lábait rongyolta bozda beteg- 
sége (Konyi: HBom. 167). 

dagadossó-betegség. Innend kóuetkóoiek dagadozó beteg- 
segók, vgi mint belipoklossag, berkMt való betegsegh, hecag^ 
faiasok, negied napi hideglelés^ veiedelmes nadhak (KBécs. 

1572. F.1). 

íkrkaB-betegBÓg : [femes; hnnger]. Szent Maoedonius egy 
asBBonyt^ mellyen ferkas betegség vala, meggyógyita (Páaan : 
ImádsL 75). 

folyó-betegsóg : [menstrua; monatsfluss]. (A barkocsafa) 
az azzonyallatoknak folyó betegsekóket meg alattya (BeytfaeA: 
FivK. 23b). 

gyulAaató-betogség: [febris ardens : hiliiges fiéber] (Kár: 
BiU. L184). 

hagjrmáo-betegBég : [typhns]. A hag>mázi betegFéguek el- 
hatalmazott ereje annak az oka (Matkó:BO)ák. 135). Egy a 
hagymáz betegségből meg-gyógyúl (TítkRózs. 313). 

havi-betegBég : [menstrua; monaisfiasB]. Feleségébős baai 
betegségében ktel nem iáriUt (Kár:BibL IL123X Az gyOngy 
igen jó és hasznos asszonyi állatnak havi betegsége ellen (Kecak : 
ötvM. 275. 278). 

hideg-betegaég: [febris frigida; kaltes fieber]. Bz fllyenan 
igen fo^ az hideg betegség (Cís. F4>. Az irmfis bor mitiden 
belső lúdeg betegsegők ellen io (BeytheA:FivK. 66). 



225 



IZZA0Ö-BETEG8ÉG— MBQ-BETBQOL 



MEQBETEGOLÉS— BEZZEG 



226 



isaadó-betegBéff : [febrís ardens; scbweÍBBkniiikheit]. Mi 
goDoaságinkért b&ntels nárasto betegségei, gyulaassto és izzadó 
betegBégel (Sam:Cer. 177X 

kór-betegség: [morbos; kninkbeit]. A nagy lelki kór 
betegségben ngyan meg-«enyvedflB te (BIHeg: TObbL n.107). 

lelki-betegeég : [aegrotatio mentis ; seelenkrankbeit]. Azt 
eriWü, hogy veasedelmeBb ée Berefanesb a lelki betegség (Pázm : 
Préd. 29)l 

nádra-betegaég: [morbos bystericus; mutterkninkbeitl (Az 
serapioiD) «■ anonyallatoknak nádra betegségeknek kényesére 
bassnoe (Furánk iHasBEnK. 15X 

nehéo-betegség : [epOepsia ; hinfellende krankheit]. A kór- 
ságról yagy nehéz-betegségrftl és nyavalya ki-rontásról (PP: 
PtoC. 18X Nebéz betegséget ne kéij szegényeknek CTbaly: 
AdaL L425X 

oekola-betegség: fictus ^langror PPBl. [schulkrankbeit]. 

ragadó-betegség : [oontagio morbi; ansteckende krank- 
heit]. (TeliEvang. II.565X Vagyon ragadó betegség, mind az 
által, as kire isten ragasztyá, azt mondgya a textusban: a te 
urad istened fordittya, hozza te reád (DiósztPréd. 155). 

sárgarbetegség : [kterus; gelbsocht]. Ha meg tóród (az 
keserft fyuet) es vizzel auagy merael rea kenyód az sargba 
betegségre es kórfizt chyont fiddalmara, igón haznal (BeytheA: 
FItK. 50X Az crisolit, ha gyűrűben foglalja ember, sáiga betege 
séget eltávoztat (Kecsk-.ötvM. 280). 



-, asérasBtó-betegflég : phthisís BIA. [schwindsucht]. 
Meg ver tégedet az wr száraz betegséggel, hideg leléssel, gyu- 
buBtó és ÍBEadó betegséggel (Kár:BibL L183b). A száraz beteg- 
ség, asnzo kórság (tabes) sok ideig tartóc (Com:Jaa 59). 
A hoexBEas hurut gyakortább száraz betegségen végzódik (PP: 
PaxC 99X Az én állapotom száraz betegségben nyavalyag (Fal: 
Nü. 287). 

saon^ubostató-betegBóg : [hydrope; wassersucht]. Ha az 
fodorkát meg^Szed, vizkorságot, az az szomiuhosztata betegséget, 
meg gyogyit (MelrHerb. 37^ 



tetvee-betegBóg : ^pedScolaris moibus, phthiríosis PPBl. 
[Uusekrankheit]. 

▼isl-betegBég : [hydropisís; wassersucht]. (Frank :HaanK. 
35). Saiga répa oldal feioknak es vizi betegségben valóknak 
hacud (BeytheA :FivK. 77bX Vizi betegségbéli ember (Zvon: 
Post IL433X 

BetegBs-ik, betegesB-ik: infírmor Kr. [krank werdenj. 
S5t hasznos oruooágtul betegszik s kiált (Zrínyi 1.151). 

el-beteg8sik : [morbo corripíor ; krank werden]. Oly nagy 
zenwedetfieseegóket teezen vala, hogy ugyan el betegdzyk vaü 
belee (ÉrdyC 503). 

még^betegasik : [in morbum incído; erkranken]. Ismét meg 
betegnem : romorbesoo C. Úgy tetnik, ottan nem övé, a mie 
vagyon, míhent meg betegszik (Pázm: Préd. 835). Megbetége- 
flEÍc Jáooh, és megesketteti Jósephet, hogy temetni kiviszi az 6 
tatét Chanaan f&ldére CMA:BíbL L44). 

Betegfii: infirmor Kr. [krank werden]. Haláb-a betegftl 
(MArScnlt 184). 

el-betegfll : aegroto MA. [krank werden]. Elájuléc és el- 
betegiUéc egy néhány napig (MA:BibL n.l66). 

meg-betegfil : aegresoo BIA. [erkranken]. Vala sok íyay meg 
betegewlewt (EhrC. 116). Mikoron igen meg betegÓlt volna 
(VirgC 109). Idó elólfa ekóssegdmben meg korulyac, betególyek 
(Nagyodl 58. MargU 37). Meg betegevlveen el nyugouek vr- 

IL JfTBLVTÖKT. SZÓTÁR. 



ban (DomC. 22). Nebéz betegséggel meg betegevle (75). Tizen 
óttedic, és 17. és 44 eeztendeyében meg betegfii (Os. K4X 
Oldal tayas auagy nyilalas miat megbetegftbiec (KKrakó. 1573. 
A3). 

inSgbetegülÓB : aegrotatio BIA. [erkrankung]. 

BÉfTONIKA: [betomca]. Fekete betonica, bak fíu levele 
virágostul (Frank : HaaznK 18). 

BfiTŰ (bahewJoráC. 366. 6mey Pesti: NTest 8. b6t6 Lép: 
PTQk. II153. bewlvf VirgC 130.): 1) litera, grammá C. [bucfa- 
stabe]. Négy bót^iXr : tetragnunmnton C. Iratuan ó felette éber bÓ- 
tfickel, ig&rógóckel es deiakockal (MflnchC. 165). Az bewtw 
megb ewl, az lelek kedyg meg eleuenitfa (VirgC. 130). E|^ 
yghee awa^ e^ bethew el nem mwlyk es terwenból (JordC. 
66. 585). Az elsó bótvnec, az c-neg értelme vala imez (DebrO. 
3303). Ha ez óth kóueknek elsó bótwyth egy masthwl el zedyt- 
tfik (ÉrsCL 521X Ez barom kfilftmb íbrmaia es tulaidonsagu 
betftknek: Jah, e(^ a szÓndólese (Mel: SzJán. 462). Czifrára vagy 
bótfikre akaija vetni ezt a Avet (Upp:PKert ILlll). 2) 
[literae, verbum; schrift, wort]. Erezte leneleket 6 onaganac 
menden vidékibe kflómb-kfiómb nelueken es bótókón (BécnC. 
50). Nem lehet, .hogy abban a gyólekezetben isteni igazság 
lehessen, 'mely (a bibliának) bótftjét kétségessé teszi (Pázm: 
LuthV. 148). Amazt a próféta betf^e, azt a szent Máthé igéi 
beszélik (Mad:Evang. 93). A mint a bótft mondgya (Tyúk: 
JÓZ& 162). Mit érte a szent irás hetidén (Matkó : BCsák. 211). 
Nem ibi bene, si hic bene, az az rOvideden a magyar betfi sze- 
rint: kózelebb az ing a doUuánynál (£ákF:Lev. II130X 

folyó-bStü : [literae cursivae]. Az igaz reformátusok értel- 
mét gdmb^yeg, az ellenkezóknek erósségeket folyó betAckel 
nyomtattattuk-ki (Apafi: Vend. Elób. 19). 

kóta-b6tű: [nóta muáca; musiknote]. A kóta-bótAkón fel 
s alá tud valamitskét danulni (Fal: NA. 156X Kóta-betakre szól- 
lani eróltetve, finnyáson (SzD: MVir. 412). 

B8áinvetö>bStA : [nóta numerí ; zahlzekthen]. Jesus neve 
a sidók kMü jód-nevft betfin kezdetik, a gói^k kózótt pedig 
jottán, az melly bótftk a két nemzet kózfttt tíaiek bizoi^yos 
számát iedzi; számvetft bótft gyanánt éltének azokkal a nem- 
zetségek, melly tízet tenne kózóttók (Hall: Paizs. 131). 

Bsámsó-bStű. Ek táblában megint ollyat találae, kin ha 
semmi számzó betfi nints, az elsó leuelet iegyzi, az vtan vak) 
számzo betfi az leuelen való verset iegyzi (Mel : SzJáa 563). 

Bétübeli : [graphicus ; zur schrift gehörig]. Aprolec bótfibéli 
fogyatkozásoc (MA: Bibi. 5). 

BStAoBke : literula BIA. E^ bótflczke el nem múlik : unus 
apex non praeteribit (FéhBibL 6). 

Bfitüs: [graphicus]. Sorsok s állapottyok graphkse, bótfisen 
le rajzoltatik (Szentp: Izr. 3). 

pSetOz] 

ki-bé1;ŰB: exsillabiso Kr. [herausbuchstabhren]. Kifoótfiztetik 
az Elohim névnek jegyzAsége (GKat: Titk. 19). 

BStVYÁR : trosBulus ; stutzer SL 

Bétyáraág: [trossuli; stutzerschaft]. Kiben résBeltetík vén- 
ség, ifiuság, él vele piaitzot nyargaló betyárság (Orc^: KöltSz. 
205). 

BEZDVÁRP [bodza ?]. Nyncs ott semmi emlékezet a tóríek- 
ról, bezdvárrol, orvosságokról (Lép: PTük. m.40). 

BMSZZJhG (bezegh ÉrsC. 307. bezec Helt: Krón. 188. Uzszeg 
Mel: Jób. 14. btzzek Komj:8zPá]. 202): sane, bem, papae BÍA. 
PPB. [nun, flirwahr]. Beraegugy: scüioet, quasivero BÍA. Reá- 
húzatta bezzeg az ebek hanninczadjára WF. 538. Ugyan-is, 

15 



227 



BIBE^BIBIRCSÓZAS 



BIBIRKÁI^BKA 



228 



besaoeg, n«y keflett: aha! PPBI. Ob te gooos balwany, bessegb 
atte fejedet bee twróm (£i«C. 307^. Tefth zeiTiit goodolooi-y ? 
SemmykTpen nem wgy, hogy enoalam volna: bének besoe^ 
bathor bathor, hofcy a my ty nálatok valo bczydnnik nem voltb 
beeeeidi, bathor, ^ nem, nynchyen de Leziegfa bathor; b^-zon 
woh vahimenye igyrety (fogadaiiy) vadnak as il^ istennek, ew 
ahala vadnak benef^ (KomjiSaPAL 202). Beekebab sdool, 
ma^bu^ legeknek baluanya ; emien velem ho^ift a mo : beraeg 
(RBINy. 11.44). Ha ax wr nemes, gaadag ember, nem kdiiet- 
k&dk bel^ hogy az egyfigyA aeegény ök0r anagy dismo 
legyea Beaeg nem, hanem 6 íb ember (Helt: Mes. 35X Blondá 
Kabot: Beoegen neked nem adom ás en iB/>16met (Mel: Kir. 
354). Beceg hamar taUűaaiamboratzGiieket(Dáv:VI>Hip. L35) 
Benu^ méltán saenvedem ect, ki a asamámak nem akarék 
segélaéggel lenni (Pesti: Fab. MF.). Te bezzeg iambor vagy, 
mert nem vgy caelekedel mint egyebec (Born: Préd 9db>. 
Beazeg é sem rák háton vakS iárás vgyan (Decá: Adag. 238). 
Beaeeg KereflBteÍ5 János magában égett, és azért fényeskedett 
egyebeknek (Pázm: Plréd. b4). Balduinos azt iija, hogy a pá- 
pistaaágban volt beaaeg keresztség, oldozás, de igen vesate- 
getve (Pázm:LathV. 93). Beszeg volna nékemis módom az 
fiBÍed asapollásában (Bal: OOsk. 107). Beszeg, agy vaUok én e 
tiimborás barátoddal eggytttt (OsegMAM. 147). A tántzikát 
ártafanaa tekéntettel k&deni a fonó meleg taókokkal végeom, 
beneg bOn (Fal: HE. Só). 

BIBE (fnbi Helt: Mes. 156. Zvon: PázmP. 225.) : nlcoscnlum, 
vnhms parvnimn ; eiue kleioe wmide PPB. Nem motatta, hol 
flBoríttya a lába béli, csak alattomban tapogatta a bibéjét WF. 
409. IdAvel mindeo bibéje me g gyóg yu l as embernek WF. 787. 
MidSn togelft lovon akarná doctoraágát fényesbe tenni, nagy 
ki-nyilt szemeckel bibéjét saemlélgeti (Kanod: FKer. Elób. 1). 
Rajta pattant bibéjén éktelen száj tátáanl (Elób. 3)l A lelki- 
tsméret bibinek sanyani mérges szokval való érdekeltetések 
(GKat: Válts. H) Elób. 58)l Magok bibéjét palástoló azaz ma- 
gokat kevéUyen gazdagoknak tartó asegények (Otr:Tt)ké]l. 
116). Jobb lett vohM ezt a bSbét nem » iOelni (Kisv: Adag. 
468). 

[Szóláflok]. Veszem esaembe, natiU tayon bibéje (Zvon: 
PázniP.225).EE volt az ó bibeie (Decsí: Adag. 22X (Német 
uramnak) Olaszországban is bizony nem kicsiny a bibéje 
(RákF:Lsv. L494X A fObbi is érzi a maga bibéjét, de 
én dnpplán émm (Mik: TtlrL. 377)l Bfinden egy aavooy l^gio, 
és ha egygyetske maga bibéjét fájdallya, már az egésa 
neraaetaégén megfordult a nyavalya (Fal: NA. 132). 

[Kdsmondások]. Mindennec vagyon az 6 bibié (Helt: Mes. 
156X Kinek kinek az ó bibeie fiií (Decsi: Adag. 248X Kiki maga 
bibéiét éni (Deák: KOrv. 11). Minden napnak tulajdon bibéje 
van (Kisv: Adag. 375X 

BIKBLÖD-IK: lebns hidicris dirtineor; tündéin PP. 

Bíbelődés: [nugatío; tandelei]. Sok bibelódés vagyon a 
gyapottal (Mik: ItJrU 78)l 

BIBIBOSO (biborUÓ PPL boborrw KaL 1620. C4. bobcr- 
isotia: jonthi C): papob^ postola C. jonthus PPBL [wane]. 
Az ó j^vendólések emberi testekben valo hid0g lelések és Á 
£&jáaok, boborcsok (Kai. 1620. C4>. Bibircao és akar melly pof- 
fadéc, csomó, butkó meg-mtétnac (Gom:Jao. 54X Boborcso 
avagy himlA, csécaec, veres kelésec: papulae seo vanoli (60X 

BibircaÓB: [pustolís refertos; warzig]. Himlóbelyea, bibor- 
tBoe: fades *Gicatríoosa ; babos, bibirtaós ábrázatú: babiolus 
PPBI. Bibircsós nyelved (Fehr:8cfa6aL U). A Salamandranak 
darabos és bibortsós bAri vagyon f^&k: VKert 253X 



BTBTTíKATj^ HÍKUtKWij; (vdlicu; krabbehi> Bftvkály 
már a ftgedben (Qkk1:MM. 143X Bifairkél, ^yaíval motos 
(Vajda: Kriaat 448). [VO. BABTRKAIi) 



BibircsÓBás 



CX MA. (wamn^ 



HlliliTA.: [Ublia). Zwx inarya yoban twgya wala as bybi- 
lyatli, hogh nem a prophetak (ÉnC 327). Ki jobban és ^asiaui 
fordította másnál az bibliát (MA: BibL Elób. 3). Az biUiánac 
egészben vak> megfordítása (5). Szamárkodgyál a magad bibliád 
elleti is (Matkó: BOsák. 307). Kezdem rászabni a bibliát (Bethl: 
Élet. 35:^). 

BIBOB (bébor MA.): byaans C PPBL {purpur]. Bftwibol 
való: l^yasinQs C Te feiednek fM mikeiit kirali bibor: ncot 
pnrpnra regis (DObiC 481X Feyer Uborbol éenal embSniec 
mhat (Nagyaaa 244X Keoekn óltóatel bíborba, buaonfaa (BodC. 
25). Bybor ea barason ewneky ewt^zety (ÉrdyC. 414jl Be pobű- 
totnak barsouba es biborba CTihC 58X Bibor avagy vékony 
gyolcs (Com: Jan. 139i Drága fejér bibor ruhában ÓltAztelé 
(T>iik:Józs. 322X Ereszti végtére tóiét ágyékában, tnlajdoii 
vérének borul bíborába (GyOngy^KJ. 75)l E^ egésa vég 
velentzei sélyes bibor (VectlVana 9). 

[Közmondások]. Jó bor, pénz éa bíbor igen meghitt jámbor 
embert kivan ónésre (Kisv: Adag. 50)i 

Biborbeli: hyarinns MA. [purpuni). 

Bíboros : [pmporens ; pnrpum]. Az ágacska faibait ezv^t- 
ból éaita, feie allat aranast, fol hagoiat biboroet (DOhiC 47r>L 

Bíboros: (splendeo; pazadiren]. A saagények, ha lehetne, 
ma biboroznának (CUBÍ:8ipi 537)l 

BICSAK (bittla PP. biczU OumBaL 32. 33. acalprum \VF. 
biltkia : ^tealprum sutoríum PPBL) : culter plicatiliB ; eín tascheu- 
mesaer, schoappmesser ; scalprum calcearium, sutorium; kneiff 
der schnster PPE E^ evManc» 2 zablia, cg bidak (RMNy. 
in.91)L Biczket es a aukercset is meg focditam (ComBal. 
32). Mind bkzked es molnoddal Ózue el vezt as isten (33). 
Mérgemben a bicsakommal öklGdOztem a \6 fiuát (Bethl: Élet 
298). Kivont mezítelen bkaakjával as sokaság kOcOtt igen jó 
felém (ErdltJilAd. ai77X Tied less ónnal jól megrakott légrádi 
bicsakom. Betta észre vette, panaszos bicsakját d^be vetette 
(Fal: Vera. 906X 

BIGOYBSZT: appendo, snspendo SL [stílen, hiurtenen]. 
As ón szerszámot saegekre hidgyesztik (Szeutm : TFIu. 21). 
Asokat as felsó-iráaokat, akármely trágár kót^yvnek-is eleiben 
biggyeatbetnék (Meor: SaOv. 125X Még m noon qyi^faatik 8ám- 
bar, hanem ugyan hagyek tetejére akaija b^ggeateni a papii4a 
ecdeaiát (Matkó: HRomL 44X A Poaaházi vram ellen bk^ezr 
tett szalma argumentumát fitogattya nékom-is (Matkó: BOsák. 
50.1 A rómaiak a római pápát is oda bidgyetttik (Pós: Igazs 
L147X 

BIKA: 1) taurus C [stier} Bikából való: taurínus C Bi- 
kaknac aldozafCa: holocaustum taurorum (BécsiC. 129V By- 
kaknak gywlekeaese népeknek teheny kezet vagyon (KulcsC 
160X PdLol fene bika saarvon kótve vala (Uoav: lV>ldi 31 A 
fftge fához kteetett vadbika, ókor meg onlidlU (AOere: Enc. 
2251 A bikának nyaka reteaebh, vastagabb (575X Ffitem, hogy 
meglaalakolnak a bikák (Ovad: NótVégr. 181X S) (agnum 
zodiaci]. As eghbeli iagynec, kit bíkánac neneznec, 10 gradusa 
alat ffnlic vala ez a rosa czillag (Misoc: fVoga 18X Minden- 
féle viaazarágó állatnak jegyébra ugy mint bikában és bakban 
nem jó purgatk)t venni (Gs. MFX Az bika az fias púkkal 
aa eghnek tőtfidjk azcgletíben vagyon (KDebrecaen. 1619. Cői 
S) vituluflL Ökót vjgan meg tÓrí ment libannak bikaiat (vitnhim) 
(DCSbrC. 74X Koronked bjkath (vitulunu aldozyeek hw byneyerth 
( JordC. 9yx 

(Snlásokj. Bika alatt is borjút keres (SsD: MVir. 

275X 



vn 



229 



BIVAL-BIKA— BILLEG 



BILLEX^IET— BBÍBO 



230 



[K(SKnxMMUiiok]. Igy vakar a btka-is fSldet a maga fejére 
<Matk6: HBoml 5). Jaj annak a háznak, hol tehén bikáknak 
jármot nyakába vethet (Kisv : Adag. 104). Tadod-é, hogy na- 
gyobbat, finghatik as pFOfldány, mint a bika? (Thaly: AdaL I86X 
A rofls nyelv bika alá is boijat tehet (Fal: Jegyz. 920). 

bival-bika: [bnbalos mas; bflffelstier]. Jutott öreg bial 
bika No. 2. (Radv: Oal. 11.401). 

bőlom-bika : atdea ütallaria 8K. rohrdommel Gom: Orb. 
49. ökdr bikA avagy bóldm bika : onocratulua seu taums (Com : 
Jan. m Hallottál már h&nái^6 b&lóm bikát (Zrínyi: ASyr. 
295X 

erdei-bika: oms C. Com: Orb. 59. nrus silvestris Com: 
Jaa 46. [anerochs]. 

ökör-bika: 1) [tamms; atier]. As hitlenek &k5r bikái meg 
bonÚDSEtattiák az ftn^ket (Mel: Jób. 51). ft) onocrotalaa BAi^or: 
Sarft 337. onocrotaloB, botorios MA. butio; rohrdommel Com: 
Orb. 49. sackgana PPB. (Helt: Bibi. I. CCc3. Kár: Bibi. L97). 
As aBámyas állatoc kflEsftl ezec legyeoec ti nálatoc utálatoaoc: 
^yjeli vaijn, hattyn, hnbogato-bagoly, 6kdr bika, publicán madár, 
gém, eBtrag, szarka az 6 nemével egybe, bfidAsbabnc éa pu- 
penevér (MAt Bibi. L97). Ökdr bika avagy bólón bika: onocro- 
tahs aeo tauros (Com: Jan. 36). A gémnek nem ntólaó neme 
az 6k6r-faíka, kinek nagy hoezszá nyaka és nagy begyi avagy 
gyomm vagyon (Misk: VKert 340). 

vizi-bika: onocrotalus PPBI. kropTgana KirBesz. 159. 

Bikáss: [bobulcua; ochaetliirt]. A bikáaz jelenté, hogy a 
bika ji^orelein csak egyre azaggatan-azaggatta a k((telit (Nyr. 
XiV.461). 

BIKCI8: 1) bnttobata, tatapatata, titívillitium ; narren- 
poHsen, pemperlepemp, gam achleifnen, nichtswertige ding, 
kinderpomen MA. nnnütz zeng, tapperei PP. 2) [homo mi- 
nflta% levidenais; ein arroseliger mensch]. Sz. Ágostonnál szemesb- 
nek vagy okosbnak itilbetié magát egy paraist bikczÍB? (Pázm: 
Kai. 642). 

ikcis-bikclB : bnttubata, titívillitium, tatapatata MA. 

BIX08 : [?]. Egy sák azaia szakadott megh KSazeghenn, 
attt tották a aaegeny kintomáló bikosok, hogy talán valami 
collationt valo falatok hullanak (Bal: Epin. 1). Az k^^ sAlt 
paraazt aooenal bAd&i lenben loccziant rossz kalán bikoasal 
maradékí vattok (Ba1:0ilsk. 128). 



(beUnc KecskTart. II298. beléiU T(HhJ:lHtN. 
126. PÓ8:Iga»i. 1535. beline MA. bdinc* JElall : Paizs. 490.): 
maníca C. MA. nmneUae Com : Jan. 136. manicae vei com- 
pedcs; hand oder fussfeaseln PP. A kemény fájdalmak ollya- 
Dok mint a kalodák és belintsek, mellyek kütve tartyák a 
testet (PáKm:Préd 943). Ostorokat, békokat és belincseket is 
bosata el^ (Prág: Serk 573). Kézre való bilincs (Radv: Csal H 
394). Bék<St, béléncaet és 0r5k kárhozatot, rabságot szereznek 
magoknak (Osózi: Sip. 12). LakatgyárttSk az fi mesterségOkkel 
készített pallost, sarkantyiit, belenczéket nekünk alább tartóz- 
zamk adni (KecskTOrt IL298). Kezeink belincsben, tömKks 
fenekében vagyunk (Thaly: Adal. Ll5dX Vassal és belincscsel 
kincKKgák az testét (211). Szerelme lánczán legyen büincsed 
(138). 

Bilincsel : oompedb, pedieas injído Kr. [fesseln]. Felosaba- 
dnlhatathnnl láncna béléncselje (Qiúzi:Sip. 87). 

KTTiTiA'NY; [?]. Az mely igért pénzt és szablyát nagysá- 
godnak bíllánynyal egyOtt kiküldött, annak árát igen várná 
(MonTME. V.132). 

HTTiTiftQ : moveor, nnto, asctllo, propendeo in ntnunqne 
part#<!m SL fwackelo, achwíngen]. Oda nem flliek volna, ha 



tadták volna, hogy úgy billeg az tenger (Monlrók. VIIL396). 
Arra vetvén szemét kéeijja biliege, félre rugá nyilát a miatt 
idege (Gyöngy: Cup. 601X 

Billeghet: moto, vibrisso, modulamen motito MA. cio PPBI. 
ich bewege oft Com: Vest 136. így szolnak mostan a cygany 
looán filS hfisek es ackik az válaztást hamtssau bUlegetik 
(Mel: Jób. 15. MF.). Jolleliet az ti vachoratoc mind roas^ árpa, 
köles kenyérbül meg lehet, mert akar mint billegeaseteCy vgyan 
az, a ki az eldt volt (Mon: Ápol. 14). A barázda billegeti a 
farkát mozgattya és billegeti (Com: Jan. 38). Gyantás torkoddal, 
bQlegetft ujjaiddal valamelly árva-violának kedvét találhatnád 
(Fal: NA. 231). 

Billegető: [epistomio instnictoa; mit klappen versében]. 
Az orgona billegeti, tárogató sípokból (fistnlis) áll (Com: Jan. 
169). 

baráJMla-billegeto : cinclus, motadlla C. [ackerraannchen]. 
Barázda billegető madár: cinclus PPBI. A barázda billegető a 
farkát mozgattya (Com: Jan. 38). 

[BiUegtet] 

barázda-billegteto : [motacilla; ackermannchen]. Lépett 
mint barázda friss billegtetAje (Gvad: FNót 90). 

Billen : vertor, invertor, cado, moveor SL [wippen]. 

Billent: verto, inverto, dejido, trudo, moveo, tangó, con- 
trecto SL [abdrücken]. 

föl-billent : [sursum agito ; aufkippen j. Ezeket fel, azokat 
lebillentette a mastani világ (Fal:NU. 351). Most felbillent elst^ 
fokra, ápolgat és mosolyog (Fal: Vers. 868). 

meg-billent: [snbverto; umstossen]. Azon isten, a ki meg- 
bülentette lábaidat, úgy lalpia is építhet (^oD: MVir. 354). 



:OM (billoiom^ RákGy:Lev. 81. bülikum Thaly: 
VÉ. 123): 1) [salve; willkommen]. Tegnap Homonnai aram 
küldte volt szolgáit ide, én is megadtam nekik az billokomot, 
az magok ajánlá.sa megvolt (RákGy: Lev. 81). Orfil az Qiontos 
Pál, hogy asztot meg látta, tÓrAkőknek bástyáml hangái kiálta : 
Ilion van az jól jAtt bilikom pahára, majd neki is adok, az ki 
meg nem itta (Zrínyi : ASyr. 128). 2) [poculum hospitale ; witl- 
kommbecher]. Ez Hunyadi Mátyás király billiknn^'a, velenczé- 
sektül vött régi ajándéka (Thaly: VÉ. 1.23). Teseek veled egy- 
két ivást, megüzöm vörsOnt veled billikommal ivást (386). A 
bUiikomok és tágas serlegek borlkftnében szenvednek hajó- 
t/^rést és omlásra s végsfi romlásra hanyatlanak (Csúzi :Th)mb. 
65X Jaj néktek, kik reggel keltek a részegeskedésre, jaj kik 
a tágas serlegek és bülikomok közt estig hevfiltftk (205). 

BIMBAIjLÓS : [gemmashabens; knospig]. BimballÓs, feyes, 
boytos gyökér: bulbus C. [Vö. BIMBÓ] 

BIMBÓ (bomboaak DObrC. 475. 482. &fln6oiat Mel: SzJáa 
190): 1) gemma C germen, bacca MA. [knospe]. SMb bimbó 
rágó féreg: ips; bimbó beóltás; fek [fák] bhnbójának az 
pihe : juIi C, Bimbóval fakadok : gemmasco PPBI. Bymbokkal 
fel dvvzEadwan megh vyragozeek (JordC. 158). Nekyk zollyaak 
beeeellyk az zent yrasbol ; de ha reea kelnek, lattyok haat, 
chak az bymboyaban sem talalwnk ew zyweeben (ÉrdyC. 325X 
Bimboknac es g6m6lddknec gSkere (TelC. 59). Lnmaran az 
fáknak pinkesd mótattia bimbóit (KBécs. 1572. B3X Az fOge 
fa az nagy fíino széltftl meg indetatik es el hannia as fi bftn- 
boiat (Mel: SzJán. 190). Az makbol is anagy az fabimbobol 
kenyeret gyumac (Bom: Préd. 458X ^M m^ » nyár &nak 
bimbóit mezben, es homályos szAmfit gyogitnak (BeytheA: fIvK. 
lOX Még a virágjokról meg isméitetnec as almák, bimbójokról 
az sz6Ift t5kék (Prág: Serk. 1014X A szeme feketéét, a szeme 
bimbóját bántaná (Toii Z^lt 512X A bimbókat^ áj növéseket' 
nyesegeti (Com: Jan. 71)l Parányi Inmbóból nagy gyftmölcs ne* 

15* 



281 



C8EC8-BIMBÖ— BIR 



BIR 



232 



velkedik (Kisv: Adag. UIX A fftidí és testi gy^drMgeknek 
bimbójábal nem lehet mennyei rÓBa-koosorat f&zni (Fal: NA. 
148). 2) [papilla; brnstwanej. Némely leányok as 5 melyeket 
nyitva hagyják nsínte a bimbóig (KtrBeiB. 52X 

osScB-bimbó: papilla Pesti: Nom. 1.21. C. [brustwarae]. 
A csecseckel avagy csecs bimbóckal bíró seügynek avagy melly- 
nec alatta has vagyon (Oom: Jaa 263). 

szem-bimbó: [pupilla]. A szeme feketéjét, a nseme bim- 
bóját bántaná (Tof: ZboM 512). 

Bimbóoska: gemmola, baccnla MA. [knOspcben]. 

Bimbós: baccatos MÁ. [knOspig]. Amaz mint vk>Ia szelíd 
szelíd erkölcsével, es mint bimbós róesa gazdag érdemével (GyOngy : 
KJ. 24). 

BimbÓB-iky bimbódz-ik: gemmo, gemmasoo, germíno, 
germínasco C. [knospen, auaschlagen]. Fíge fak bomboztak, 
virágos s6l6k illatfokot attak (DobrC. 475). Lassoc, ha az sóló 
víragoBot, ha az virágok ^móIőAt bomboznak (482). Az figefa 
bimbózic (MA: Scolt 25). A mely fii a tavaaz elsfi nyílására 
bimbózik, elfagy (GyOngy: KJ. 22). 

ki-bimbóadk : progemmo MA. [aosschlagen]. Elól kibim- 
bózom: praegermino C. Kibimbozom ismét: repullulo, repullch 
Iasoo ma. GerUoe zo hallatot, fige fak ki bimbóztak (DObiO. 
403). Az agac szépen ki bimbosnac (Bom: Ének. 860). Mikoron 
az ágak szépen kibimbóznak, jelentik, hogy az nyár immár 
kOzel vagyon (RMK. U.112). 

kibimbÓBás : egermínatio MA. das hervorsprossen PP. 

mefi^bimbósik : progemmo C. [knospen treibenj. Az len 
immár meg bknbócot vala: línmn jam foUicolos germinavít 
(MA: Bibi. 157). Támogattyác az iífiakat, hogy azokban az jó 
erkÓIcsec meg bímbózzanac (Prág: Serk. 592). 

BimbósájB: germinatio C. [das sproasen]. Miképpen tavasz* 
ssal látván az fáknac kedves bimbózásit, OrOItOc (Zvon : Post. 
1.87). 

BIHC8ÓK: [nodns; knoten]. Mi ragad az embernek a 
seggire, hanem chak szarbincfaok (SalMark. B6). 

BIB: 1) [validus som, valeo; stark, krUftig sein]. Az oroz* 
lan, mykoron magát byma, az ew kegyetlenségénél sok ellen- 
séget zerzet magának (Pesti: Fab. 14b). Az balnany imadaskort 
MagyarofBEag lobban birta magát (Bom: Préd. 410). Az egés- 
s^ges jól biija magát: sanos heoe valet (Com: Yest 42). Jól 
bírom magam: benevaleo (121X Urunk 6 nagysága GsOmörböl 
oly roazAl volt, hogy az lába sem birta (ErdTOrtAd. IV.91). 2) 
[compos, potens sum alicujos rei; macht Qber etwas habén, in 
seiner gewalt habén]. Az zent azofialatoc ketfelól taituan azo> 
íiom Mariát, Cristos vronknae keseraes aáat, ki a na^ keserfi- 
aegeben magát nem bírya vala (VitkC. 86X Onón magatt nem 
birhatuan, le esec (100). Paralisis, magrwl ina zakadot em- 
ber, 61 bettegsegh, mel mikoron embernek testinek valamel 
rezére esik, az meg alosik es ezzel nem kezd bimi (RMNy. 
IL50X Még arra nem bírtam magamat (LevT. ÜST). Mostoha 
ai^yám felöl azt irhalom, hogy az guta ütésbe fekszik, jól eszik, 
jól isnk, de semmit az f&líelével nem bir (87). Vid peniglen 
magával még jobban bírhat (Zrínyi IL15). Alig bírja magát 
örömében (Fal: NR 16X Egy fondorló ififjatska ugy meg índitr 
hattya (qyelvClnket), hogy tkkt mely meg érett okosság ne bir- 
hasEnu véki (91). Az egész emberi nemzet méltán terjesztheti 
panaaBBiát, hogy roozszAl bíija magát avval a síkos ártahnas 
fnlánkkal (98)l S emelteti magát a hintóba, mintha se kezével 
se lábával nem bima (Fal: NA. 143X Mikor fei-for bennOnk 
az isteni szerelem, oly vigasartalás éri ssívfinket, hogy aliglan 
bir véle gyarlóságunk (151). Minden történetben bír anvévol és 
egyetért Ménével (FahNU. 314). Nem birok magammal (Fal: 



TÉ. 739). Blagad azonban birj magaddal, biij füleiddel, annyit 
eresz beléjek, a mennyit el-türhetss (Fal: SzE. 518). Semmi tag* 
jávai nem bir, nem lát, nem hall mint kellene (534X Örömök 
nagysága miatt birhat^yák magokat (554). A Pán' bo^ alatt a i^ 
hullott, veszett: roszál birta magát, egyvelesleg esett (Fal: 
Vers. 914). S) [par sum; gewachsen aem]. A bfinnel, pokollal, 
kárhozattál en bírok (Mel: SzJáa 54). £^ részént biroá, egy 
részént nem bimá (TEhy: Hároms. 426). 4) [possum, poteoB 
sum, valeo; vermögenj. A Frangapán wrak kik Dafanatíában 
és Horwat orsságban nagyot birnac vala (Helt: Kión. 59). De 
nem bir barna hágfaoia (Cteegl: Japh. 119). Ugyan csak neui 
bírod, akar mint szepelkedgyél-is (Matkó: BGsák. 804). Ki tizer, 
ki egy tallért ád, amint már biija magát (Mik: TörL. 95). 9) 
[dominor, rego, impero; herrschen]. Nem akaryuk azt, hogy 
mynketh te biry (VirgC. 67). Yeszóbe bírod ókét: reges eos 
in virga ferrea (DöbiC 16). Biiert kedig annas nem biih vala 
az eBBtendóben(Wesq;xrC 75). Vhiek óttet Pilátushoz, ki akarón 
bir vala Jerusalenomel a czazar vtan (82X E^ kiral, ki barom 
onagot bir vala (BodC. 5). Byryatok az ty lelketeket (OoroC. 
40). Byiya az en népemet: regat populum meum (JordC 359). 
Meg kerde (Octavianus), kih bimaia ó vtanna ez vélagot (DebiC. 
56). Az byzon kyral, ky ennen magaat twggya byrqya (ÉrdyC 
27). Orzaganak nynczen zama, mert nap tamadattwl fbgwan 
nap nywghattfayg el zamlalwan mynd ozak ewnneo maga byrya 
(ÉrsC. 461). Az uarast f&denel e^etómbe byria vala (lűaC. 
UOX Byrod wketh was ostorai: reges eos in virga ferrea 
(KulcsC. 3). Biikoron Bela- király ió szórtartáasal és igaasaggal 
bima az országot, minden embernél kedves lón (Helt: Króa. 
47). Egybe vésze Rndolff czászárral, ki ackoron bir vala B^ts 
országgal (60). Azzoe á kuniác vgyan birnac vala v^le (62)l 
Az asszony nem csak házát birta, de az községet is nagy bOl- 
csen okta^ (RMK. II36). Az ew nfp^t, kit reat byzot, tugyad 
bymy, igazgatny (Ver: Verb. Elób. 4> Az birodalmokat kegyet- 
lenftl kezdettek az emberek bírni (39). Ki az fi saíat hazanepet 
nem tudgia bimi, az istennek hazára inkab nem viselhet gon- 
dot (Fél:Taa 327). Elaó volt a hatalmas király udvarában; 
mindennel bírt, mindennek parantsolt (Pázm: Préd. 54). Uram 
te bírtál az én veséimmelis (Zvon: Post L15X Az egész haddal 
és sereggel bir (Bal: Oslsk. 371). Ol^yan az éhném mint a k^ 
ég, midón a háború birja (8zD: M\^. 75). 6) [occupo, snbigo, 
in ditionem redigo; besetzen, unterwerfen]. Mon^toc nekeno, 
ki le^ ennep, ki ahe^ket biria : qui montana ebeidet (BécsiC. 
17). Thudom, hogy Tokajban fiit vytettek veleonk az baakay 
thorokrol es thudom byzonial, hogy Regeczhez birthak, mostis 
oda byryak megh (RMNy. IL308). Mely tartományidat Romá- 
hoz bírod (Gosárv: MagyB. £^jX Parantsollyon eLsóben kíki 
magával, és leg ottan az efféle nyughatatlan ingó vágyódásit 
zabola alá birhaitya (Fal: UE. 1395). Krjad a sziveket magad- 
hoz (SzD: MVír. 52). Békeségre nem bírhatom bús saávem há- 
borgáflit (76). 7) [impello, oommoveo; bewegen]. En erzeken- 
segymet iora nem byrtomba, mert nezesymbe vetkeztem (MrgC. 
4). Akaratodat erre bírhattad (OomaC. 15). Vagyoc bfioós isten 
elÓt 6t erzekensigemet ióra nem birtomba (Agend. 200). Á lelek 
ellen ne tusakódnéiek es ókét ne bimáia a bftn tétéire (Lép: 
PTOk. L166X Nagyra biija embert a kéntelenség (ShD: MVir. 
11). 8) [susb'neo; anshalten]. Királ látá, hogy nem birha^ 
törököknek sokaságát (RMK. 1L20). Ozstan az mohon be i{ut viztfil 
meg nehezedvén, sem fegyvereket nem birhattyak vala: graves 
deínde avíde hausto humoré non sustinere arma (Forró: Oiri 
398X Aknélkodnak r^Jta, hogy Urhattya f&le a hftvekni (latom 
vei crasBum ad pollicem Kr.) nagy nap keleti gyóngytsóppÓket 
(Fal: NA. 144X •) poflsideo C. [habeo, teneo; habén, beedtmn, 
inne habén]. VaU neky ystennek baratya, ky byrya vala cBe> 
lekedew eelettndE es ysteny édes elettnek nagy malastyat 
(EhiC. 70X Bírtam lé^ mendénéket (BécsíC 9). Ne akariatoc 
bimotoc aranat (MOncbCL 81). Ez paradyczomot czak ew magok 
byryak (VirgC 14). Ad el minden iozagodat, melyeket birz (84). 



233 



HÍR— ÉQTBfi-Bm 



EGQYÜVÉ-BIR— BIRAKQZ-IK 



234 



A na^ ioot ammeg bodognltac biryac (NagyaEC. 208X Bírnak 
&rAk bekttBBeg&th (^ándC. 1). Hyn^Űo iauath istennek biryaak 
(2). As kaadag, ki mind aaokbol, kiket itt ee világon bir vala, 
e^ óeppeoet viset nem terhet vala aa mas velagon (BodC. 
12)l Mykoron ea iffjro byita vobia az scolat soolay tudomanban 
es annak vtanna halgatot volna tevnieen kevnyvet (DomC. 
211). Parisban byzta aa stndiomot nagy tyzteaaeggel aeut jraa- 
nak oloasanban (217); Ember vagyok bynvan en alattam vyte- 
aeket (JordC 375X El aad myndent, kykat byr (396). Mynden- 
tek toggya as ew edeenyeet bymya meg zentfittneegben (ÉrdyC. 
353X HwB estendeeg byrtta aa tyzt& (508X Ne byryon enghe- 
metfa as pokolbely kesd^eth (ThemC. 150). Eb»n hasakhoz 
mindig aaoD emberek eleik bírtak (Nyr. Xiy.51S). Igen eesenen 
bira as 6 tetit (Heh: Krón. 28). KésdUyetec hozsa, hogy az 
5 gyermeki fel ne labogyanac, es ftreksegiU ne birbaasác a 
földet (Heh: BibL IV.S1X As miuel btr, órftmmt k&di embereckel 
(CSü. K3). Az bel, holot az balvayn vala, vala e^: vfilgben, 
mel fSdel e^ ember bir vala, kinek Hinnom vala neve (RMNy. 
II48). Az eo wram es az en germekym pénzen el nem attak 
az jóságot, hanem cbak hatalmakkal byryak es elyk (LevT. 
L80X Ab 6 Mk hatalmaaewl bfrta Botes hazának felet (301). 
Ha cbak egetfaien egb halam wolna, tbe ke. kylthem wolna, 
de kyyBoo nem byrok wele, mert a cseghe el bomlot (333X Za* 
lagul birfak : pignoriz títnlo (Ver: Yerb. 45). Es mindeneckel 
bir.ft maga penig nem birattatic (Decn: SallJ. 2). Ezek bimac 
vala az tiactekoel, omagokcal, es minden ef^ dolgokcal (Deosit 
SallC 28X Vagyon elege, de más bir véle : t&ntali horti (Decsi: 
Adai^. 86)l Ss^nd bímnnc marhat, czac 6 ne biríon minket 
(Boni: Préd. 55^ Tijéd vagyoc mindeneckel, az viellyeket én 
biroc (Kár: BibL L326X A ki lelkünket meg-szabadíttya a b&n- 
nek és pokolnak rabságából, annak nagy erÓvel kell bírnya 
(Pásm: EVéd. 154X Hogy magokat Jó állapatra aubiák és nagy 
jókkal bárfaassanak (MA: SR 131). Bár nagy bölcsességgel bima 
is (Osegl: BIBI 51). Soha a Christus nem b{rt valami tudatlan- 
sággal (237). A lutheránusok templomokat és kápolnákat bii^ 
nak (Blatkó: BOsák 121X BSniánk as 7 vánnegyét, ha szinte 
oontentationknak kellene lenni is másból, de mi erre sem aka- 
runk lépni (RákQy: Lev. 177X Az jozagot byxyatok, oltalmaz- 
zatok jo vraim es atiamfiai az en gyermekimnek fel nftwetyglen 
(Radv:GnL ÜL 87b). Az mely Blizsé puastán való kutat 
teiekaüOl bimak, el akarta volna tólük vOnni (MonTME. 1.93). 
Tótok biiják az "darab országot (Thaly:yá IL3). Drága 
kincs a jó hir, valaki aaal bír és meg túgya órimi (Kisv : 
Adag. 52). Gazdagsággal bfmi és azzal nem éhii éppen semmh 
nem hasomál (244X A praktika kettfis, ki nem érti ag n&i, bü* 
tt egy fl gyft szível (417X Bfeg se gondollya a nemes-rend, 
bogy más végre bfija a fSldet (Fal: NK 65X A kik kevesebbel 
bírnak, gyakorta a világi betsaietoek udvarában-is elób* ülnek 
amazoknál (Fal: BR 591). Vidámság fll homlokán, nem vett, 
nund azon tsendesség bírja (607). A nagy világon bir 
lyú határt (Kónyi: HBom. 73X Minek nékem, téged bírván, 
c^cyéb kinto és gazdagság (Oro^: KOltH. 135X 10) [destino; 
bestiomsen]. Fáncsy uram megizené, hogy ó az mi leányunkat 
2Mfiát elvenné; mi váltig voltunk azon, hogy halacQon, de ó 
azt mondotta, bogy 6 felfogadta, hogy es farsangon tudnia akarja, 
kU biit isten neki (LevT. II41X 

[Közmondások]. Heába evez a aearka, nem biija a farka 
(Fal: Ven. 912X A mH sokszor erós kar nem bir, meg-bir 
okosság (SsD: BfVn*. 67X Az bir magával, a ki mondhattya 
naponként: éltem (uo.X Dósnak és szeg&iynek sorsát isten 
biija (180). Szegény ember szándékát boldog űten bírja (382). 

egybe-bir: (ooijungo; verbfnden]. Amyulta penigh az vr 
isten minketh aniaddal egybe byrth, ammy keweseth jószá- 
godból gieftythette&nk, az is anyádnál wagyon (Radv: CSsal. 
nLl74)L 



eggyüvé-bir: cc Ez falu régenten mind egészlen Ecsed 
várához biratott; mikor együvé biratnék, szép alkalmatosság 
volna (Gér: KárCs. IV.292). 

el-bir: 1) [devínoo, subigo, in ditionem redígo; besiegen, 
unterwerfen]. Aatal meegy az Jordán vyzeen, hogy el byr- 
yad az nemzetek(et) (JordC. 218). És sokáig laktanac c^yüt 
e Badinusokal, még az elót, hogy beiöttenec volna Pannóniába 
és ászt el birtác volna (Helt: Krón. 4). Dán vi^da BAircsét el- 
bírta vala (RBIK. I1L346). (Mahumet) elbirá egy részét az 
Miziának (347). Sok országokat az 6 fegyverekkel elbfrtanak 
(V.141). Oly igen el bima es meg enyhetene mindeneket, hogy 
senki meg cfaac motczanni sem merne ó ellene (TeltEvang. 
L146). El-birák mind azokat és meg-hi^ták (SzD: MVir. 66). 
2) [fero, perfero, sustineo; tragen, ertragen]. Az wrysten nem 
hagy mynket keserthenye felette, hanem czak kyth el byr- 
bathwnk (ÉrsC. 274). Zenth peterth hyty myath byra el az 
thenger (275). 

elbírás: [comparare; anschaffung]. Szabad menetelt azer- 
zenec az órÓc életnec elbírására, meg&lésére (MA: Scult 507). 

l§-bir : [devinco ; besiegen]. Semmi késertet ókét végképpen 
le nem birhattya és el nem ejtheti (MHeg:T08zI. 100). 

mSg-bir : 1) devinco PPBL [subigo ; besiegen, überwinden, 
unterwerfen]. Ne baggyad magadat az haragbnak meg bymy 
(DebrO. 537). Katheryna meg byra sok ellenséget (ÉrsC 457). 
E^ soc népeket megbíra az ó kegyetlenségénél (Heh:Króa 
73). Nem kell szegényeket verni, mezt ezeket a nélkülis meg- 
birha^k (UvT. 11.19). lm Góregországot tóróc meg bírá 
(BFaz: Castr. A2). Ellenséget meg verte, meg bírta, meg gyózte 
(Bom: Préd. 239). Igyekezz&oc meg bírm keuelsegflnket (687). 
Meg bírtam az órdógót (Kulcs: Evang. 22 U Az kózónseges 
anyaszentegyház az, mely mmden eretneksegec ellen tusakod- 
uan meg nem birattatic (Mon: Ápol 12). Haragiat meg mer- 
tekelie es meg biria (Fél : Tan. 328). Ha magaddal n^m tusa- 
kodol, vétkeidet meg nem bírhatod (Pázm:KT. 83). Ellensé- 
gidet megbírod (BIA: Bibi. V.31). Az clericusoknac királyokká 
kellyen lenniec, hogy ó magokat megbiijác és egyebeketis 
igazgassanac (BIA: Tan. 1494X Kisseb haddal Sándor birá-nieg 
világot Okis megbirák világot (Zrínyi L35). Nem illyen tanáchal 
bírta-meg világot vitéz musEulmán vér (L144X Ezt az embert 
meg bimya nem tudom (Zrínyi: ASyr. 212). Az harmadik csatán 
Mundzudi az ostrogottusokat megbírá (Liazny: Króa 67). 
Oakhamar megbirák ellenségOket (Blik: MulN. 331). 2) [oom- 
paro; verschaffen]. Az erek bodogaaaghnak veegheere senky 
nem mehet, hanem hytwnkkel byrhattyok megh (ÉrdyC. 500). 

megbirás : 1) [regnare ; regierung]. A király meg igen 
alkohnatlan volna á kírályságnac meg bírására (Helt: Króa 
95). 2) [subigere; unterwerfung]. EUensegínken való győzede- 
lem es azoknac meg bírása (Bom: Préd 246). A tselekedetbon 
való maga meg-bírása embernek (Tel: Fel. 7). 

Ő8zve-bir : [coniungo ; verbinden]. Asszony ! ha isten minket 
ketten Osszebír, tanítlak tégOd, kérlek hogy ne bánjad (RMK. 
IV.78X Az kw ház belén walo udvar hta kw fiilinak azal 
egietemben, az kiuel isten űzze biria, légien szabad urasagaban, 
es epechen raita (Radv: Osal. 01187). 

reA-bir: [permoveo; bewegen, Überreden]. Kérem kegel- 
medet, byrya rea az tanukat, kyk elót az kyralne megh elteben 
tette az hagyomanth (RBlNy. UI.61X 

Bir-ik: [ín ditionem venio; unter die herrschaft kommenj. 
Tsak alig ha kezére nem bírik (SzD: BíVir. 66X Pogány kézn> 
bírtak a fáradságos veríttékkel Öntöztetett tartományok (uo.). 

Birakod-lk : [regno ; herrschen]. Nem vgy kezdenenec bíra- 
kodni, mint az poganíoknak királyi (Mon: Ápol. 344). 

BirakOB-ik: [possídeo; besitzen]. Józanon tudnak ébii A 
magokkal, nem birakoanak mulandó javakkal (Orczy: KOUH, 
113). 



235 



BIKÁS--CSALFA-BÍRO 



CSŰRrBÍKÓ— Kü^BÍRÓ 



236 



Biráa: possea^o C. [besítz]. Myt akarz állnod ez zent ma- 
lastnak byraaara (EhrC. 72). A megnevezett Ks^UAcskék szaba- 
don biráfla (LievT. 11.385). Az földnek birasaban chak e^ talp 
nyomatotis soha nem bírt (Beytbe: Epin. 23). Javai nem mieink 
bírás-képest (Mad: Evang. 584). 

ház-birás: castaldia C. [hatisverwaltung]. 

[Biratlan, birat.laiiiwg] 

xnaga-biratlanság. Kiket király nem tarthat vala az maga- 
biratlanságtúl (Monlrók. IL123). 

Birdogál : [possideo ; in besitz habén]. Alattomba a jószágot 
mind birdogajyak (Ver: Verb. 46). 

Birkód-ik, birkóz-ik: [contendo, certo; kKmpfen, streiten]. 
Hát birkodni keztek mind ketten (Zrínyi L17C). De chak azok- 
nak mutatod erMet, az kik ellenségiU birkodnak ellened (IL28). 
A birkózók azon vadnak, hogy egy-másnak inát lábokkal le 
ftssék 8 gantsot vessenek (Ozegl: Japb. 247). A tsászár el^tt 
a birkózók birkóztanak (Mik: TOrL. 48). 

meg-birkózik : cv> Azt végezek néhányok, hogy erővel, 
mások, hogy eszszel kel meg bfrkózni Eusebiussal (Fal : NA. 
125). Nehéz meg birkózni Romaniissal (Fal : Const 845). 

BirkóaáB : [oertamen ; streit]. A birkózásban pofozzák egy- 
mást (ÜEegl: Japh. 247). 

Biró: I) [liabens; besitzend]. Az kazdagsagokh, melyek 
zoktanak az ewket bookat ewrwk halaira vettni, ew rayta 
nem hatalmazhatanak (VirgC. 128). Baal, vr, feier, es valami 
biro, ackinek vagyon valami birodalma (Mel: Kir. 367). Venus 
es Mars biroia leuen, tiztat es szárazt szereznec (KGalg. 1582. 
Fv.4). 2) [potens; vermögend]. Mikoron a Romaual biro a 
csazamak eh dolgot meg mondotta volna (DebrC. 123). Na^b- 
birok vattok tft, hof^ nem mint sok verebeczkék : vos moltis 
passerculis praestatis (Sylv: ÚJT. 116). II) praetor C. judex MA. 
[ríchter]. E^ bíronac napiban, midón a birac feiodelmkednec 
vala, l/b ehsög a f5ld6n (BécsiC. 1. 56. 99). Ha en belzebuppal 
vetecki firdógőket, tft fiaitoc kinél vetnec, azért ók leznec tft 
biratoc (MUnchC. 36). Az egi rend 61 az birokat illetó zekókÓn 
(VirgC. 177). Az vtolso napon e vilagnac a Mesáas leszen bíraia 
(Holt: Bibi. L g3). Falnagy, gereb, biro (Ver: Verb. Szót 33). 
Ah zent apostolok mi nekÓnk bíránk l§znec (Ozor: Chríst 
341). Az byro hazathol ellen bely zomzedhoz menthem (RMNy. 
n.l91). 

[Stasólások]. Egy pokolba mind el fér, mind a hamis biró mind 
a hamis tanúc (HeltzMes. 19). Arany-írt kent n bíró 
kezére WF. 307. A bírónak a szemeit ajándékkal 
bekOtní(SzD:MVir. 16). Abfrónak száját bédngni (no.). 
A bírónak szivét adománnyal elütni (no.). A bírót 
adománnyal eltsinálni (no.). A bírót lábáról le- 
szedni (uo.). 

[K()zmondá.<K>k]. Kotns a szekérrel, bíró a törvénnyel szokott 
álmadozni : jndícibns lítes, anrigae somnia airms PPBl. A bíró 
más ember vérét fosükOn költse (SzD: MVir. 68). Bagolyis biró 
barlangjában (CorpGramm. 256). Bagoly is bíró az ó bázábann 

akasztó-bíró: judex nobilinm (BeIin9:Notnung. L50. Kr.). 

[bor-biró] 

borbiróság: [?]. Bor-biróaág mellett sokat szenvedtek, go- 
nosz s jó id6hen tisztnek meg-feleltek (Nógr: IdvK. ElÓb. 14). 

osal-biró : [praefectns ínfídus ; ein tretiloser aiifseher]. Ká- 
rát néha az úr eszébe vescá, liamnr csal birádat ctdklébe ejti 
(RMK. I1L316). 

C8alfa*biró : lK>Iophauta, bomoloelios C. [fcpaannadier, pos^ 
senreimerj. 



osűr-biró : vílUcos PPBl. [verwalter]. Officíolatnsok és nsa- 
badosok : egy fóbíró, két faUmó biró, egy csfirbíró (Gér: KáKX 
IV.816). 

eggyeztetÖ-biró: isostates C [friedensrícliter]. 

erdö-biró : [magister silvaa ; waldanfifnlier]. (Gér: KáiCk 
IV.297.). 

exequáló-biró : [execntor]. A halál az istennek exeqtialó 
bírája (PP:PaxA. 27). 

fa-biró : [custos silvae ; waldaoEwher]. Költsége lett fabiró- 
nak útjában 1 ft 53 d. (MouTMK 1.369). 

faluBi^biró: magister pagi Oom:Jan. 142; dorfrkshter]. 
A paraaztoc ai Ó polgár mestereknek fiüuaí bir^Joknac enged- 
nec (Com: Jan. 142. 175). 

fej-bíró: [camífex: henker?] Pálfy Bálás szegedi * fejbinS 
(Monlrók. ULll). 

fogadottpbiró : compromíssaríus PPBl. [schiedarícbter]. Fo- 
gadott bíró, kinek itéletin mind a két íél meg-áll : oompromis- 
sarius PPBl. 

fogott-bíró : compromiaaariua, arbiter, judex honomius non 
e lege datus C arbiter Major: Szót 63. [schiedsríchter]. Fogott 
bírákat hívtak Oszase (Nyr. X121). 

fő-bíró: 1) Gonrnil C. Hannibál í8 bíróvá választatott (Ba- 
log :ConL 237). 2) [praetor urbánus: oberríchter]. FA* biro, 
esk^ek es minden tanaczok, polgárok (RMNy. Hl). Ha ext io 
byzonsagokual rea rakhaltiak, az (^ bírónak három gyraual 
tartozzék (3). Gergely deák, kt akkoron is GSbiró volt (Gér: 
KárOs. IV.318). Legtöbb üdó haladékkal két hónap alatt tartozzék 
az sárospataki akkor az fldóbra levó fSbiiónak és tanácsnak 
azon pénzt kezekhOz adni (RadvrOsal. III204). 

főbíróság: oonsulatus C. 

fütoBÓ-biró : apparitor Oom: Jaa 162. .(judex minor; klein- 
rícliter]. A város szolgai, futosó bínu (Com: Jan. 131. 162). OíB- 
cíolatnsok és szabadosok: egy fÓUró^ egy futosó bíró, egy 
keraió (Gér:KáiCs. IV.289. 286X Szabadosok: futosó bírák ket- 
ten, egy révész (293). 

hadi-biró : praetor rerora capitalium Gom: Jan. 145. [strat- 
richter]. Fejben járó dolgokat igazgató hadi Jiiiró; praetor rerum 
capitalium (Com:Jaa 145. 179X Azoknak, a kik kijöttek, hogy 
hűségünkre ókét megesketvén, jószágok restituáltanék, pamn- 
csoieunk hadibíró Kajdy István hívünknek iiántok (BákF:IiBV. 
L159). 

hi^ó-bíró : [magister navis ; schtfbherrj. Es vepec Ó hosia 
a haíonac biroia: aooessit ad eum gubernátor (BéosiC. 240). 

ház-bíró : [páter famílias ; famílienvater]. Az reazegsegh ase 
haz biró emb^ bóczAletlenne teszi az óuei kózót (DecsíG: 
Préd. 33). 

itélő-bíró : judex, isostates, disoeptator C. judex, praetor MA. 
praetor urbánus PPBl. Fwbe iaro dolognak íteló biroia : qnae- 
sitor C. Yteelew byro tartasswl valaztaa (ÉrdyC 506). Bkve- 
gyeknek ytelew byray (KulcsQ 156). Az vérre idló biió elótt 
állanac (MA:Scalt 421. 921X 

megltélő-bíró : [judex; ríditer]. Az isten ma vagy holnap 
mi megitélÓ bíránc leazen (MA:Scnlt 610X 

király-bíró: [comes regionis; obeigespannj. Vacsorán az 
királybírónál voltam (Monlrók. XVUI. 28). Szebeui királybíró, 
Lucz János uram (ErdTörlT. 1.173). Andrási Mártonnak a fia 
egynehány nséknek f5-kirá]y-bidya (GyOngy:Ghar. Etób. 8). 

kia-biró: 1) [apparitor; kleinríchter]. Mikor kisbíró nram 
Ocsára mOnt az kakucsi fKl megfoérleni, akkori knltség volt 36 d. 
(MonTMR 1.37. 20). Nógrádban az várta fára adott kis bíró 



237 



KÖZ-BIRÖ— SZÉNA-BÍRÖ 



SZOLGA-BÍRÓ— MEG-BÍRÁL 



238 



xmuD 33 ft. (57. 146X 2) [oonscientia ; gewissen]. Az kis bíró 
er^BBD ííirdal vala, hogy 'űy künnyen e melldl el nem kell vala 
meonem (Pázm : 5Lev. 103. MF.X Miudenfttt magunkal hordozzuk 
a kis birát (PP: FaxA. 82). Hallván ezt Thiamus megpoedul az 
vére, az kis biró antván tüzet a azivére {Gyöngy :Öi»t. 291). 
£3eB tőrök gyanánt furdalja szüntelen sziveket a törvénytelen 
kii biró (CMzi-.Sip. 190X A íiirdaló kis hiró, a lelki ismeret 
haragos pftrben szállá véle (('altNE. 77). Mindenkor vigy;ízok 
egygyík flEememmel lelkemre; a kis bíróval nem vagyok p6r- 
ben (FahNU. UOX 

kos-bíró : 1) diaeteta, seqaester C arbiter PPBl. [schíedsrích- 
térj. (MA:ScaIr. 921X K& bírót, fogót embert válasz8zanak:ar- 
bitrium sítá deligant (Com : Jan. 133). 2) [judex summás ; ober- 
ricbter]. Senki (a zsidóknak) királyok nem vala, csak közbiró 
ókét akkoTt bója vala (RMK. 11.290). 

mafi;a-biró: 1) [validus, robustos; rüstig). Moskon, az az 
maga biro tinó (MeI:SzJán. 152). Egéségesek 6b jó magabírók 
valának (Mad:Evang. 133X 2) [liber; frei]. Maga biro fftvaro- 
soc GoDstantínapol, Atíhenas, es tftbbec (Born:Préd. 548). 8) 
[potens ; m&cfatig]. Maga biro polgár: dynastes C. Nem ez fizabad 
urak kŐzsfil, sem peniglen az -maga [birok kÓzzAl: non ex 
baroDima, nec de potentioribus (Ver:yerb. 59). Jó Tót Mihál 
régen magabfró vala (BMK. III62X Mit dicsekedel a gonons- 
ban oh te magabíró? (Kár: Bibi. 1560). Maga biró grófok 
(Com: Jan. 142). 

magabiróság : [dynastia]. Az oneág alatt uadnac maga 
bíróságok, ispánságoc, vármegyéé: sab regno sünt dynastiae, 
oomüaiiis (Gom: Jan. 143). 

máskópebeli-biró : *8abdittis judex PPBl 



>iró: 1) Judex curiae regiae Ver:Verb. 62; 
nandesricfater]. Oizag byrayanak meg fogoy es sebhetewy (Ver: 
Verb. 98). 2) [oonsal]. Orazag ^lese lenen, orazagbíroíua tete- 
tenec az M. Tnllius Cicero es C. Antonius (Decsi: SallC 18). 

öregAmó : [praetor urbánus; stadtríchter]. Mikor Öreg bíró 
nram Onadban ment, ugyanazon emberüknek adott költségükre 
1 a (MooTME. I40)l 

paraast-bxró: (judex dvilis; dvilrichter). Tamás ersókót a 
kancellariuamgert parazt birák eleiben idéztek (DebrC 81). 

pSritéld-biró : dísceptator MA. [geríchtsrichter]. 

rév-bxró : limenarcha PPBl. [hafemnekter]. Révi tiszttartó, 
rév-b&ú: Umeoarcha PPBL 

Simon-bíró : uxorius PPBl. [óemandelX Kontyot fel-tévó 
féíjfi, SimoD-bK Arda Pál hadába való : uxoríus PPBl Mostan 
nincsen tiastességek az jámbor fír/eknek, nincsen bOcsftletek, 
mert az iq menyeknek nincsen fejedehnek; ingyen mi^jdan 
Simon bfró leseBen bennek (RMK. IL155). Ifijak csak megcsiV 
folnak, tégüdet mondnak az Simon bírónak (IV.79). 

Bsék-biró: [aaseoKn- sedis jodicianae; besárksrichter]. Fó 
ffirectorá tésnk, vagy szék btrájává vagy tábla fiává (Felv: 
Dica 58). 2) macelli praefectus 6K. Tnihaber einer fleischlank]. 
Vallja váronnk ssékbérája mind az három mészároshral egye- 
temben, hogy Fcgér Pálné vitt az város nékiból pénz nélkül 
húst (ModTME. I78X Eit is mondta: hogy hamis Tállas János 
is, a kopasz kurva fi, hamis a aeékbíró, hamisak az mésiáro- 
sok, hamis az osaplár is (1.79). 

8semét-biró : [curator sterooris; mntauíseher, misttiiSger]. 
A fejedelemtól íegva a aBeinetrbíróig mindennek férfi és asszony- 
nak nyelvén vagyok (Betbl: Élet II.12X 

aséna-biró: [custos foem; heuanfinher?) IVitár Mátyás 
SBBénabiróaak adtam 2ö d. ^donTMEl L183). Nagy Miklós széna 
bíró oda való járásában költötte kis Jakabtól felkérte kOltsün 
pénzt (289)1 



szolga-bíró : juridicus MA biloclius, bilotus PPBl [stuhl- 
richter]. Az haragh cziak mynden riam vagion az vraktul az 
solgabírakval oswe (RMNy. Hl 85). Dw'iiawyczra rea kylthe 
az zolga byroth ereo hatalommal byrsagoluy (127). Az var- 
megye kybochattlia az zolga byrakatb ethiekre (LevT. L122). 
Az ország tőrvényénec meg-vetdire az ispánnac, directomac, 
szolgabirónac vigyázni kell (Com: Jan. 136). Szolgabíró és osküdt 
UTHÍmékkal egyetemben (MonTME. 1.72). Vitt i\ hegyelme az 
szolgabírónak 1 paplant (130). 

töke-bíró : [?]. Hamis osses, a vagy tSke biró az ollyan, 
a ki az igazat megítéli ugyan, de az ártatlant meg nem oltal- 
mazza (GKat: Válta 11.337). 

udvcur-biró: provisor MA Nom.^ 267. vUlicus Com: Jau. 
72. [praefectus fainulitü aulici; hofmeisterj. Annak előtte a 
gonoz Judas vduar biraia valah Pilatosnak (WeszprC. 37). A 
éazar az vduar-bironac paraucola az azzont eleibe 6 palotaiaba 
vinnie (NádC 620). £1 adac (Józsefet) Faraho keral oduarbira- 
iauac (GuaryC. 24). A bet uduar birak auagi dolgosoc, kiket az 
üzvegi azzoui allatok zolgalatiara vaiaztottanac (DebrC. 64). A 
varos biraínac kezeben ada (122). Eliákím, a kiralynac vdvar- 
bnraia (Helt:Bibl. rV.59). Myhaly wram wdwarbyrayanak is 
az ratzot méltóztassa kegetek kezeben (RMNy. IL329). A pro- 
visort udvarbironak hívjuk (CorpGr^im. 326). Valóban volna 
Sárosnak szüksége az jó udvarbíióra s kertészre (RákGy: Lev. 
205). A kire migor biztattatic, m^r gazda, udvarbíró az (Com: 
Jan. 72). 

[Közmondások]. Igen gondol király vdnarbiróual (Decsi : Adag. 
69, 77). Király nem jádzik udvarbírájávat : *aquila non captat mus- 
cas PPBl. Igen fél király udvarbirójától : de li^tidi volam PPB. 

udvarbiróságp : [offidum provisoi-is ; hofineisteramt]. Tiztar- 
tosagot, udvarbirosagot, espansagot rendelnek országoknak, tar- 
tományoknak (Gyarm:FeL 204). 

[udvarbíróskodik] 

udvarbirÓBkodás : [offidum provisoris ; hofineisteramt]. 
Udvarbíróskodásnak teljességgel nincsen ideje (RákF: Lev. 1.193). 

vár-bíró: *oomes castri PPBl. [burgvogtj. 

váxos-birája, városi-biró: ^praetor urbánus PPBl. 
[bürgermeister]. Város bíráinak dolga szorgosula (Gyöngy: Char. 
126). 

vásár^biró : agoronomus C. Nom.* 269. [marktrichter, markt- 
au£seher]. Az kenyer-s&tÓbez sem illenék, hogy egy garasos 
Gzipoert két garast venne ; sót az vásárbírák-is meg büntetnék 
érette (Péc8v:Fel. 829). Offidolatusok : egy íóbíró, egy futosó 
bíró, hét kerüló, egy vásárbíró (Gér: KárOs. IV.339). Mynden posi- 
tiónak fiitosó vásárbírája van (RákF: Lev. V.319). 

▼ice-biró: propraetor PPBL 

vU&g-biró : [terrarum doniínus ; weltbeherrscher]. Arystoti- 
les írya vilag biro Zandomak (ÉrsC. 263). Azt hissed-e, hogy 
világ4)író Sándor boldog állapatban volt (Pánn:Préd. 30. T^k: 
Józs. 7). Régen szándékozimk, hogy a nagy felségfl világ bíró 
szultánhoz emberünket küldjük (Monlrók. Vin.21d). 

Bírál: 1) judico cum auctoritate jiidíciaria MA. PPB. [ur- 
teilen]. 2) jndicem agnosco, profiteor MA. PP. [jemanden als 
seinen richter anerkennen]. 

meg-bíral : 1) auctoritatem confero ; jemand zn ansehen 
bringen PPBl. 2) [judioem agnosoo; jemanden als seinen rich- 
ter anerkennen]. Meg vetni a bírákat, meg nem birální : ^reji- 
cere judíces PPBl. Meg-biráltt (bírónak ismértt) ember valami 
dologra (SzD: MVir. 68). Végzéseit meg-birállyuk : azoknak 
fejet hajtunk (36). 8) [rationem reposco; veraiitwortUcIi ma- 
chen]. Ha ennec (tanácsmiknak) sem kezdene helyt adni fele- 
séged, ígéretét be nem teljesítené, magadat bírálunk qieg (BákGy: 
Lev. 102). 



239 



1. BIROLKOD-IK— BlRSAG 



BÉKE-BÍR8ÁG— BIRKÁS 



240 



1 . Birolkod-ik : [ponrádeo ; im bentee habén]. Hamisniknak 
mongia az paráznákat, azért ho^ maseual biroikodnak es azzal 
annak vra ellen gonoszul élnek (DecsiG : Préd. 47). 

2. Birólkod-lky birálkod-£k : [judiccin ago ; deo richter 
spielen]. Nem illik semmi igazaággal dflzve, hogy peres fél bi- 
rolkodhaasec (Megy: 6Jaj. 1.26). Anglia birálkodott s egyengette 
az udvarok dolgait (SzDíMVir. 68). 

Birólkodás : [dijudicatio ; entucheidung]. Nem azabados a 
ezeut iras értelmének ki sáfárlásában való birolkodás&ra nézue 
(Péc8v:Fel. 230). 

Birólkodat: [procuratio; stellvertretung]. Pondus PilatuB 
ludeabati birolkottanac ideieben : procurante P. Pilato Judaeam 

(MünchC. 112). 

Bíróság: 1) [regnum, potestas; herrBchaft, macfat]. Meg 
fogataa zent petert ees az zandekkat, hogy egy maas wtan mynd 
meg dlethnee az zent apostolokath ee az ew byrosaga aneewal 
ynkab meg er^sBÓdneek (ÉrdyC. 362). £>yoclecianu8 byroeaga 
alat zenwedeenek (551). Leezen az Satan feyedelem the byro- 
saghod alat mynd erekké (ÉrsC. 118). Elégnek byrosaga alá 
wettothnek (194). 2) jadicatus, praetura MA. rícfateramt PPB. 
Biröság alat való város: judidariae potestatis oppidum, civi- 
tas; bíróságát letenni: magistratu abire PPB. O vram Ihus 
Xpu8 ymadlak thegedeth yew^nde byrosagoderth (PoesC. 18X 
Itilő mesterséget avagy bírósagot valakire adgyak (Ver:Verb. 
Elób. 61). Minden bironak csak az 6 birosaga határában vagyon 
hatalma es méltósága (Ver: Yerb. 350). 

[BirÓBÍt] 

m§g-birÓ8Ít : [In judidum aroesso ; vor gerídit fordem]. 
Megh ertettwk az Demseny Balyntol, hogy te kegelmed elót 
Zewcz Demether megh byrossytotta, azért keiywk kdét, hogy 
az Demesseny Balyntoth zabadycza fel (RMNy. IIL84). 

Biróskod-ik : [dominor ; herrsdien]. Ydegen nemzet byros- 
kodyk vala sydosaghban (ÉrdyC. 362). 

Birodalom: 1) possessua C. [besitz]. M^enden blrodatminc 
es zolgainc te zemeled elÓt vadnac (BécsiC. 14). Nem iamak 
az istennek vtan, az kyk az byrodamnak zolgaltatasaban tyz- 
tessegek es ewnewn haznokat kyuanyak (VirgC. 132). Teghed 
nem az the ygassaghoderth es yo voltoderth wyzen be az yo 
feldnek byrodalmara (JordC. 218). ft) impérium, regnum C. 
ditio MA. [herrschaft, macht]. Idó közbe valo birodalom: in- 
terregnum ; valaki birodalma alatt való : subjedus C. Ky nem 
nem veetetyk Judanak nemzeteebdl az byrodalom (ÉrdyC. 
362). Ez orzag byrodalma el veetetyk te tewled (544X Antiodius 
byrodalma alat (607). Birodalma vagyon önnön akarattyán (Helt: 
ÚT. u. 1). Legén tiz városon birodalmad (Sylv: ÖjT. Lll4).Biro- 
dalmok alatt legetek az vineknek : subjectí estote senioríbus 
(Hl 23). Birodalmat v6t es orszaglot az ó ellensegin (Mel: 
SzJáa 461). Az királynac birodalmánac hetedic esztendeié vala 
(Kár: Bibi. L423). Nínczen birodalma az ó lelkén (618). Josiág, 
birodalom és uraság: ditk> et domínium (Com:Jan. 143). Én-is 
birodalom-alat való ember vagyok, vitézek lévén alattam (Mad : 
Evang. 129). 8) dioecesís C. flandsdiaftj. 

Birodalmas: [potens; mjíchtíg]. Mind ez szeles világ meg 
ismeri az terómtÓ istent, ho^ & mind beiken, vól^ken birodal- 
mas le^n (Szék: Zsolt 198). 

Birodalomság : [impérium, regnum; land, landsdiaft]. Ki- 
rályi birodalomsagoc (Bom:Préd. 66). 

Bírság : 1) [judidum ; gerídit]. Uimaggomuc ez scegin em- 
ber lilki ert, hug birsagnop ivtva mend w scentii es unutteí 
cuzicun iov feleol íoditotnia ileeie vvt (HB). 2) mulda C. MA. 
[strafgeld]. Az mi bírsághoz való : multatitius C. E^ nemes ember 
satBoltattasBokkal es barsagokkal [igy] nyomorgattya vala a 
szegény íobagyokat (Helt: Mes. 446X Byraagot Miklós Deáknén 



az kuruaaagert virettenek, ho^ az vra halála után ket eeten- 
dówel éenneke let volt (RMNy. IIL40). A németek e hetet 
(nagy hét) nyelveken karwah az az bfaiaág hétnek htják ama 
régi német igéról: kar, melly bírságot vagy bfintetésért való 
elég-tételt jegyez (Mad: Evang. 297X A czégéres vétkekért bír- 
ságot avagy bftntetést kell vetni (Com:Jan. 136). Ku£&rokon 
vöttOnk bírságot diójok nem jó méréséért (MonTMR L266). 

béke-bírság: [aestimatio lítia; prooeastaxe]. A biro aemmy 
beké biraagot nem wehet (Ver: Verb. 52). 

parászia-birBág : [mnlcta atu|Mri ; uozuditaatrafej. (iScékOkl. 
U.125). 

péna-birság : ^pecuníaría poena PPBL mulcta, bíreagiura 
PP. [geldatrafe^ 

Bírságol: muldo MA. adgravo PPBl. mulctam fiido, inogó 
PP. [mit geldstrafe belegen]. Nyavalyáséi biraágoltatic az ollyao 
mez6, az melynec gazdája, miképpen kellene azt mivelní, nem 
a major gazdát tanittya, hanem attoI taoullya (Prág:Serk.623). 
Az azegény embert retteneteasen biraagollyác (687X Könyörü- 
leteaaég nélkül bírságolják ókét 12 essrtendóvel ezelótt lett vét- 
kekrftl is (MonOkm. XXIV.485). 

m6g-bírságol : mnlcto C. MA. mulctam *faTogo PPBl. 
[mit geldstrafe belegen]. Biraagollyác meg szás siduasal (Kár: 
BibL I179X Még megbirságolmis az igazat nem jó (MA: Bibi. 
I593X Akárki is az bíráknak etleoe zugódnék, azabadaágot 
adunk az bíráknak, hogy azokat megbüntethesse, bíraágolhaasa 
(LevT. IL249). Az bírónak is szabadsága legyen a város azo- 
káaa azerínt megbiraágolni ókét (263). A dítaéreteaaeD forgódott 
erÓB vitézek vitézi jelekkel fel ékerittetvén, meg-nemeséttetnek ; 
az által futott pártosok ^ edgy léltól máshoz állottak meg- 
bfniágoltatDak (Com:Jan. 152). 

Bírságlás, bírságolás: censío, mulctatio C mulctatío 
MA. [bestrafung]. Azoensor, az ki birságláasal bftntette az em- 
bereket (Prág:Serk. 12). Sokat f5re lábra lenni megengednec, 
hogy ta nynzásra és biraágláara annyival tóbb alkalmatoaaágoc 
lehessen (688). Azoknak liallgatáa eróa bOntetések, nyomorgatá- 
sok, zálogláaok, birságlások alatt szokatlan p^^ástai cerimoniákra 
kényszeríttetnének (Szál: Krón. 146). 

Bírságló: censítor, oenaor MA. Elsőben ía kiráiyoc voltac 
az igazgatóé, az után censoroc, bírságló biróc (Prág:Serk. 157). 
Cato háromszor f5biro, kétszer vísgaloja az emberek életénec 
és erkÓlcaénec, az erkÓIcsteleneknec bir8ágol<!^ (818). 

Birtok : 1) posseasio MA. [besitz]. Aldozeek zent hwgo pys- 
pek atyánk myudennel yawaywal es byrtokywai (Érd^-C. 635). 
2) potestas, jus MA. [macht]. Leány, ky A attyanak byrtoka 
alatfa vagyon (JordC. 180). Az neep, ky my byrtokwnk alath 
volt (184). Adaak az zent apostoloknak byrtokok alaa (ÉrdyC. 
424). Az testy erzeekenseegót az leeleknek byrtoka aUa haytany 
(501). Byrtoka es hatalma alá vettethny (582X Az tÓminnek 
birtoka alatt vadnak (Sylv: ÚjT. IL7). Az Seír lészen az ó 
ellenségínec birtokában (Kár: Bibi. 1143). Vrunk halált szenve- 
dett Tibérius császár birtokának tizen hetedik esztendeiében 
(Pázm: Kai. 231). Birtokodban és te hatahnadban £urydk» mos- 
1 tan ál (Zrínyi 11.139). Az en gyermekimet, Jánost es Miklosth 
I ayanlom oltalmul az ke. birtokába mint atiadfiaít (Badv: Csal. 

I in.85). 

! BIRKA, BIBKE (berle Adámi): [ovis; schafj. Ha bfa-ka 
I szarvában búvunk is, felkeresnek (RákQy:tiev. 553). O édes 
I árnyékok, arkádi dombocskák, hol vagytok, hol vagytok o bírke 
juhocskák (Orczy: KtfltH. 192. MF.). 

Birkás, birkás : [opílío ; sch&fer]. Feles nyájra, bn-káaokra, 
juhász leányokra, pásztori tselédre akadott (Fal:TÉ. 154). Jn- 
háaz, birkés: schKfer (KirBeaz. 149). 



241 



BIRS— EL-BITANGOL 



BITANGOLÓ— REA-BIz 



242 



ulkS (almaX BI8 (alma): cotoneam C cyáotácan, chiTso- 
niela MA. [qaitteiiapfel]. Az bifialma ftel e\6t azorít hasat (Mel : 
Herlx 5X Ved a bJwJmánaf. vízét, a kit borban meg ásetattál 
és aananyutottál (106)l A bys almát meg kely tAn^ es facbárny 
es amiak cfaák a tísta faigiat koly rea tÓlteny (Frank: HasznK. 
21X B« almák avagy birs aknák (Oom: Jaa 24. AOere: Enc. 
226). Az vad akna fát, ha vagyon, oltsd megbiaalmával (Badv: 
OnL nL55). 

apró-binalma : malum struthyom MA 

BI80F : [bischof]. Kik a bíschop létfil ugyan megtaftm&lldt- 
iék (Misk: AngUnd 97). 

BI8ZIÓK (ffi). Barsalikom, bisDÓk-ffi: odmnm PPB1. 

BJTAJSÍQ : 1) praeda NémGl. 344. MA PPB. [beute]. Megh 
yz5m ea megh íbgom, megfa oztom az bytangot (JordC. 41X 
Vala mynemw predaeabytangh mortia va^^ megh mosattatyk 
(182). Egyetembe ayandekot adwnkaz bytangbol, ky mynek^k 
Twtot (184> Mykoron nagy nyereseeggel haza yettenek vona 
es ax bytangot octany akamaak, az gonoz fene Vyd yzth vezte 
kftztAk es az ianibor herczegfikkel Salamon kyral egybe habo- 
rodeek (ÉrdyC. 398X Az sok bytangbol e^ zent egyhazat ra- 
kattata (399X lifykoroii az kegyetlenek az bytangot oztanak, 
yme eegy veen ember ywta oda (548X Nem tudjuk, az mak 
mint tennett az erdfln, senki marhalának meg tiltani nem meri, 
hanem csak bitangban marad (LevT. IL104X Mii az férfi keres, 
az aanony kéméUetleo tékoaoQa, núnt bitanQát ugy osz^a 
(Thaly: VÉ. 1420). Mintha a jó hír tsak bitang vagy is inkáb' 
ura hagyott jószág volna, a ki éri, az parantsolhatna véle 
íFal: NE. 89). Tlaedeketes adót Ábrahám patríarcha az hitao- 
gogbol (Kónyi: SzPál. 434X 2) [tribntum, pretinm redemptionis ; 
stener, lOsegeld]. Naznr bék onmknak fizettem Intangot 200 
a (MonTME. L207). Vas András uram által az szoboki íj 
vajdának Lajos pasztáért Utangpénzt fizettünk 60 1 (262X Hattá 
btván Bzékbíróságára való fátang fizetést kellett felvállahiunk 
10 t (297)l VOtt rajtunk bitangul az naznr bék az szénáért 
100 ft (31 4X S) vnlg^agns BIA scurra PPBl. [hemmschwei- 
fend, berrenlos]. Bitang, sohonnai : filius *terrae PPBL Bitang 
fettyakat tartanak házokban (Blyef : BO^ompi 292). Ha bé- 
fogadgyák is a bujdosókat, azokat boszszuságga] s illetlen szó- 
val Ölelik, mondván : sohonnai, bitang, víz hozta (Szathm: Cent 
245X Ment ki bitang katonákra florenoram 5. 30 d. (MonTME. 
I299X Végh Tamás egy jSvevény bitang ökör árát adta ke- 
zfinkben 5 1 t302X Az mely bitang lovat magamnak válasz- 
tottam, el felétettem meg adni (Gér: KáiOi. IV.409. 454. 504). 
4) [neqoam, improbos ; mchtswűrdig]. fiiit lebelgfink ezekkel a 
bítai^ emberekkel (BethhÉlet 217). Ne sddd ókét, ha Hnak, 
ne nevezd porontynak, ne mondád bitangoknak, se disznófiak- 
nak (Thúy: VÉ. L424X Szép jóazágival sok bitang osztozott 
rSzD:MVir. 338). 

[Közmondások]. Ninti saporíja a bitangnak: nints isten 
áMásA a hamisnu-keresetten (Fázm: Plréd. 636). 

Bitengi: [tributarins ; znr abgabe geh<)rig]. Újvárban fizet- 
tünk bitangi pénzt 32 t (MonTME. L162X 

mtaagoU 1) depiaedor, dilapido MA. PPB. [piflndem, 
venchwenden]. 2) [tributum oogo; brandschatzen, ein lOsegeld 
anflei^en]. Sain oda basa is sajnálva bitangolt akkor rajtunk 
fMonTMEl L259). Mnrtezán aga bitangolt rajtunk 3 t (315X 
Ajándékpénzt bitangoh rajtunk (316X 

el-bitangol: 1) (depraedor, abígo; auspiandem, vertrai- 
ben]. Hoggy mehet be mynden az érdesnek hazában es hw 
yozagat el teekodany, hanem ha eleateeb meg kótózendy az 
ereiméi es as vtan hw hazat el bytangollya (JordC. 390X Erdély- 
ból valamennyi marhái el bítangolnak (Clér: KárOer. IV.493X 
2) [Aqierdo, dilapido; venchwenden]. Blindenét el-fetsérlette, 
(8iD:MVir. 13X 

K. HTELVTÖBT. 8ZÓTÍB. 



Bitan^roló : [efiíranatus ; zfígellos]. Iija, hogy az catholicusok 
meg engedik az bitangoló bagzódást (Pázm: KrL 340. Zvon: 
PázmP. 104X 

BIT8ÁO: [praeda; beute]. ^!gy kis leanka latuan az ne- 
mes embert, befotamek az vduarba az annyahoz es kialtuan 
monda: Annya, annya. Ihol ió nemes ember, a mi vrunk. 
Felele az annya : Oerdóg vidgye el a vérszopó kegyetlen aro- 
lot, talani valami dÓgÓt eraet valahol es arra ió a bitsagra 
(Helt: Mes. 99X 

BIVAIi (bial C. byaal ErdyC. 546. bijal Kár: Bibi. L305. 
bihady Thaly: Adal. L20. bivaly Helt: Bibi. I. Rrr3.): 1) buba- 
lus C. [bliflel]. Bialból való: bubalinus G Futhatnac ö louac 
a kÓzirton, aua^ zanthatnac a bialokon (BécsiC. 225X Azonnal 
eegy nagy byaal oda yewe (ÉrdyC. 546). Ek k barom, melyet 
meg egyetec: óker, óz, bial, jauor (Helt: WA. L RrrSX Száz 
juh, szarvaaoc, ózec, b^aloc (Kár: Bibi. L305X Mint az bial 
vakon fút, s eszében sem vészi, hon átkozik meg (Pázm: Kai. 
164X Bial avagy vad Ökör: bubalus seu bison (Com: Jan. 46X 
Bial vagy peniglen, ha meg akad a szarvad (Sámb: 3Fel. 123X 
Sikolt a nép, ökör, bial ordít (Gvad: Nánd. 31X Sok terhet el- 
bírván a bihalyok, jutalmat is várnak (Thaly: Adal. L20X 2) 
onager [waldesel]. Mi nem reio Wal (zamarX miden five va^on, 
avaé bfóg ókor, miköron télies iázol fel5t alland: numqnid 
rugiet onager, cum habuerit berbam (DöbrC. 520). 

iga-bival: [bubalus jugalis ; jochbfifiel]. OUy vastagon ta- 
lálád, hogy sok iga bíalok sem tekerhetnék ki szemekbAl 
(Matkó: BOsák. 252X 

BÍZ: 1) [constitno, praefido; vorsetMn]. Bódog az oUyan 
zolga, kyth mykoron hw wra el yewend, leelendy yo mywel- 
kódethben, byzon mondom ty nektek, mert mynden yozagan 
felette byzya hwtet (JordG 433X Oh yo es hyw zolgam, mert 
ez kewesen hyw votal, ennél tebre byzlak teghedet (435X 
Kevésen voltál hiv, sokra bizlac tégedet (Zvon: PázmP. II230). 
2) [ooncredo, negotium inpono ; anvertraim, auftragen]. Licen- 
tiatnsokra kell biznyia sok helyeket, hogy postillát olvassanak 
(Pázm: Plréd. a3X Sokkal inkáb reá kel biznjáok az anyaszentr 
egyházra (Pázm: Kai. 518X & iUyen ítéletre, megh czac embert 
dolgokat sem kÓl biznya (Zvon: Osiand. 87). Vayha ez mostani 
feyedelmec oly seoigalmatosoc vohiánac azoknac megh visga- 
lásáhan, az kikre magok lelkét bisEác, minémft szorgalmatossac 
voltanac az régi romajac (Prág:Serk. 859X Syriat Parmemo 
Andromachusnak birtoka ak biszta vala (Forró: Curt 131X 

el-bÍB : superbia effaror, confido MA [insolesco ; sich ttber- 
heben, sk^ zu viel vertranen]. El-bizta magát, hogy ennyi sok 
gonoszságáért senki nem bflnteti: *feróz soelerum PPBl. Nem 
bízta el magát, föl nem fuvalkodott (Zrínyi 1.35). El-biztuk 
mostan magunkat (142X övéinek nem tart Kristus, ha csudá- 
kat cselekedvén elbizKuk magunkat (Vajda iKriazt L362X 

még-bÍB : [efieror ; sich überhebenl. Magát meg-bóni : se 
erigere; meg-bfzza magát: animus ipsi ^aasurgit PPBl. Meg 
biza-magát: pulvere extríto decertat (Decsi: Adag. 253X Meg- 
bizá magát, tsatára, fttkózetre, tflrkólódésre induUi (Válasz- 
tétel 20X Amazok látván erÓs Hektort, megbírnák magokat, 
ismét meg-toUyák a górógóket (Hall:HHi8t. IIL128X Most 
kezdenek (a horvátok) legjobban keménykedni és magokat 
megbízni, minthogy tudják, hogy kevesen vagyunk (RákF: 
Lev. 166X 

néki-bÍ8 : cv A lopó néki bina magát és a gazdától hal- 
lott szókat el-mondgya hétszer egymás után (Hall: HHist 
n.244X 

reá^na: committo, ooncredo, delego C [anvertrauen]. Reá 
bízatott: oommissus C. Tanulnáiák meg az hfu pásztorok, mint 
kellyen magokat az Ó reáiok bízatott inhokhoz viselni (Tel : 

16 



243 



BiZ-K— BIZÁKODATLAN 



BIZAKODATLANBÍG— BI20NY 



244 



Evang. IL107). Tátik reá bizzuk, roeg-fíaet bottaBantónkiuik ■ 
(Pájcm: Préd 128). BeEzeg Erdélyi Káspárt oda sem kellett 
volna bocsátaoatok, annál inkább reá valamit Umi (BákF: 
Lev. 112). Miért kívánna nagyobb méretétet Péterben, bogy 
sem a t&bb apostolokban, ba semmit nagyobbat rá nem akart 
bfenia (Pás: Igaxít. II876. Sfealbm: Dom. Eiy%. 24). 

Bia-ik: fido, oonfido C. MA. [trauen]. Nem bisom: diffido 
C Eaenne hüenala zent Ferenczben, bogy ew nalanalkewl elny 
nem bytyknala (EhrC 44). Es mendaddeg eleitettem az zer- 
settett, meglen énbennem byzyk (79X Nem merezwnk istenekb 
nrgalnviasagaba biznonk (VirgC 50X Hozzad az wtra, az kyk 
hozzad byznak (PeeiO. 330X Bódogok núnd, kik i benne biznak 
(tNSbrC. 16). Jo embernek miian bíznia, bo^ nem emberben 
biznia (37X Ennek meg monda as eo zandokat, byman bog 
eotet az eo jo zandokaban meg nem bantaya (DomC. 215X 
Nylwan byriiaínak, bogy el nem vernek (ÉrdyC 546. 567). 
Ne biazatok bora iondaágtokba (TthC 12X Ky magát byzza, 
hat ymmar ew zaiat meg nyan (ÉrsC 484). Honiát János 
latnán a királynac ereiét, nem biza magát az várban (Helt: 
Krdn. 7U Megfa kialtata, hogy az ki magát biaznaia, iwne az 
ew wara ala harcholni (Pont 40). Na^ bátorsággal hooá biz- 
zonc (Knlcs: Evang. 11). Ne bisá] erSdbftz (Decai: Adag. 188X 
Ha szinten meg 51sBÍ8y bízom te benned (Fél: Tan. 439). Irgahnas a 
mi istenünk, és benne-UzÓkat ú nem hadgya (Pázm: Préd. 
46). Nem biaom annyit révéazi tudományomhoz, hogy ezen ten- 
gernek méUiégére meniék evemi (Szeg: Aqo. 17). Gyanúban 

(SzD: MVir. 51). 



[Közmondások]. Ki hÓI bizik, ott hizik: vbi amid ibi opes 
(DecBÍ:Adag. 19X Aki hol Usik,otthÍDk: nbi^nber, ibi tober 
PPBL Ugy Yna&í az 6 népségéb&s mmt bak asS oarváhos 
(MA: SE 234X 

reá-bÍ8Ík: [fido, confido; ách verlaasen]. Uram! tndok 
én egyet, a kire reá Inzhatik kegyelmed: ich weias eine, anf 
welche SKh der herr SKheriích verlaaeen kann fKirBesz. 93). 

Biaakod-ik: oonfido filA. [ach vertzanen]. Nem bizakottak 
aa 5 6rdeoiegben (Ho%r. 192X Ne bizakodgyunc czac mi ma- 
gunkban (Bora: Préd. 251). Meeg az isten fol5tti8 bisakodtattya 
SRÍnet, mint ha immár el lehetne isten nekfilis (560X Bizakodic 
az 6 efanéiében (Kár: BibL L620X Ne bizakodgiatoc aa feíedel- 
mekben (Mon:8i£egita. 148X Salamon b&kseségében bizakod- 
ván nem drizkedék (Pázm: Préd. 956). YesradelnieB, mikor 
ember osak maga 8a|át itiletiheB bizakodik e dologban (Pázm: 
Kai. 627). I6t (Christas) lelki orsságlásra, melyben az 6 saent 
evangelk>mánac királi pálczáiával bizakodic (Zvon: PázmP. L16. 
BiA:8calt 94X As gravamenek orvosUbában A nagyságáhoc 
bizakodtanak (Monlidk. XXVIL167X 

el-bisakodik : oonfido MA [insolesoo; sich fiberheben]. 
Seoky ew hoi^yaa hasonlatos nem leelettetyk vala Annak okaerth 
magában el byrakodwan erethnSkseeges twdomanban eseek 
(ÉrdyC 519X A k6uetec el l»akodanac (Decá: SalU. 10)l 

meg-bÍBakodik : [confido; sich vertrauen]. B^yzakoggyal 
megh es leegy éress (JordC. 271). Byzakogyatok meg, en 
vagyok, ne akaryatok fefaoy (475X Elezer meg rettene sent 
Antal, de annak vtanna meg byzakodeék (ÉrdyC. 193X Hogy 
lattá vona, mert kellemetes vona az sydo neepnek, meg byza- 
kodeék raytta es m^ íbgataa zent Pétert (362). El tawoaeek 
ew zyvreMl mynden kebSlkSdeesnek seteetseege es meg byza- 
kodeék as oent hytfaen (51 7X Bfenelaos meg-bizakodott vala, 
vitéa Hectonra ígyelBeBk vala (Hnny<: Trofa. B3X 

Bisakodás : fiducia, oonfidentia MA [cuverncfat]. A goiio> 
8Bok bizakodása kevelyaggbftl mármazík (Pázm: KT. 6& TKis: 
Paa 251 

IBisakodatlan] 



BJgakod atl an Bág : [diffidentia ; verzwéiflnng, misstranen]. 
Ha a bizakodatlanságnak oly k&iy& és kSzAnségesen ugyan 
bocsánandónak alittatott vétke oly kemény bfintetést érdemlett, 
nem csuda, hogy a mi imádságink meg nem halgattatnak (llly : 
Préd. 1.585). 

Biaakodtat : [oonfidentiam eicito ; das aelbstvertnuien er- 
wBcken]. Bora: Préd. 560. 

Biaád: [oonfido; vertrauen]. EbSdbe ne bisály és el ne 
híd magadat (HeH: Mes. 867). 

Biaás: oónfisio C [das vertrauen]. As istenben való nem- 
bizás (KOopk: WoR 330X 

Bialal: [animum confirmo ezsuscito; ermutigen]. Myn- 
denestewlfoguan byzlaltattatot ystenfaen nnt attyanak ymtese- 
myat : totus oonfoftatoi est in dominó (BnC 53X El amnla 
d anéa erősítvén bíslals vabi (NádC. 632). Magadnak bislaliad 
s igeddd hidaffiad tCOed kijOt MlkOmet (üpcsQ 17. MF.X 

meg^bialal : [coníbrto; verstarken]. (Pafimcius) a feyede- 
lomtól es a k&E barátoktól meg Uslaltateek (NádC. 399)l 

Biaodaloni : fidentia, fiducia C. oontisio BfA. [das vertrauen]. 
Menden byzodalmat vele vr ystenbe (EhrC. 146). Vram isfeeoek- 
nec kirala a^ emwkem bíBodaknat (BéoaC 79). Mioekvenk 
bizodalmat ad orwl (VngC. SOX Vegyelek byndafanat, en 
vagyok, ne akaryatok fefaiy (JordC 399X Keih a magaatos 
asMMii allatoknak bizodalmat as isiBD amiiahoB valbniok (DefavC. 
24X Igen nagy bodogsag as, mikor aa ember as fi istenségénél 
a Chrirtnsbeli biBodakannac által fisne egyesedk: (Helt: BibL 
L74 Ifel: SaJán. 226. Zrinyi I49X 

Bizodalmas: 1) fiducialis PP. [secnrus; zuvenicbtlicb]. 
Zyz maria bizodalmas vag es bátor (PeerC 218X Byzodalmas 
leég, kel fiel (JordC 491X Bátorok es bysodalmasok as erek 
eeletben (ÉrdyC. 528X Nagy yo byzodalmas es eerdemes as 
zent zyzeknek solgalny (593X Ky ygazgasson engemelh er5k 
ygassagnak byaodalmas wtara (IliewrC. 237X 2) [baievolus; 
wohlwollend]. Wytezlew ews byzodahnaas wram (RBINy. IL64X 
írtam vala kdnek, uúnt bizodalmas uramnak (LevT. ILő7X 
Szolgalatiat aianla, mint bizodalmas es kagielmes awnnianak 
(Kár: Hal. Ai}! 

Biaodalmaaan : fidndaliter PP. [amei M OiÜkii l. Yaáoak 
biso^yoB megfa jegyeset n^iok, meDyeken aa ér bisodalmosaan 
meg vágattatbalik (KBéca 1666. BX fiaodafanasoo reménltk 
vala ki^nbadulhatasokat (MalkórBCUk. 348X 

BiBodálinast : [fidudallter; suveníchtlichX Een wetiem 
magamath een ydweseytembe, bysodafanasúi myuelkedem w 
benne (KeszthC 19X 

Biaodalmatlan : difiSdens SL [misBtrauiBcbX 

BigDdalmatlaimág : difiSdenÜa Oom: Jan. 179. [das mias- 
tzauenX A mint as kOnnyen hitel, ugy aa baodahnaHamág is 
vesaedefaneB (Com: Orb. 812. MF.X 

Biaodalmatlaniil : diflBdenter C. [minfaraiBsch]. 

Biaodalmaa-ik : (confido; vertrauen]. E uilagban getrel- 
met valhtoc, de biaodalmaaiafeoe, mert en meg ijbtían e uSagot 
(Mflncfaa 205X 

Bisom: [confisk>; das vertrauen]. 8 kanisai tiszt váltat- 
ván ásómban, hogy ast elnyerheti, vala oQy bisomban (GyGogy 
KJ. 106X 

Biaony : 1) verus, oertus MA (wahr, wahrfaaft). Ew cjewl> 
sew ^^aaban, fráter Bernaldban k}-saluala byson vyadalban 
íEhrC 12. 128X Isten vagyon veled es as w igeye byaoni álla 
aadban (VírgC 39. 68X O vram Jesus, ky wagy hyw6£knQk 
bysony wylagoasaga (CbechC 16X Vala ea atya aegeensog bjsun 



245 



BKONYABAN— BEONYÁVAL 



BBONYGAT—BIZONYtrÓ 



246 



seretevje fDomC 130). Ky vala sent eletev prior ev byzon 
beagedev ember (264X Es vylaghnAk byzon megh valtoya ( JordC. 
636). Ab ystsny tí^eennek byzon sátora awAgy temploma 
volt ty atyatokkal aa pwataban (730). A mel imasagokat tea^ 
mendeDkoroo biaon nm alat tárcsád (VitkC. 12). Zolgallyatok 
wraytokat mynd byzon zolgaak (ÉrdyC 77). El teewettewnk 
az byzon wtrol (515X Te wagy en byzom meg zabadyttom 
(ÉrsC 32X Vmak ytelety byzonyvk (KalcsC. 35X Nag munkát 
tfittenek beone» hog bizoo eitefanet vehetnének (RMKy. IL50). 
Kyfild Becsbe byzon embertyfll (LevT. L 14X Bizony szo es meltOf 
hogy liona ragazkodgymic (Born: Préd 17X Chrístiu noha k§t 
bizony termezetfl, bizony istenia, bizony emberis (53). Bizony 
<^loK« ^^ogy az egyenlA isteneégbe nem lehet ez az isteni ne- 
vezetnek egyenetleoaige (Páim:Kal. S85X 2) [venmif veritas; 
wahrbeft].BÍBOoabayiam iesQBbizoneB(ViÚEC. 86)i Ha ez byzon, 
kywel tdlyes ez vjiaag, haat hyheltyek (ÉrdyC 30). Myndent 
tBgaány, hogy nem byzon awagy nem wgy vagyon (507). 
Bizon az, ho^ eo tfttAkftt vizoel keresztellek : ego quidem bap- 
ttao voi aqna (Sylv: ŰJT. 15). Bizoá az, ho^ el me^en (121). 
Tholdira királynak egyszer I6n haragja, bizonyt nem irhatok, 
mi v<$h annak oka (Hosv: Toldi 7X Bizony az, liog' ha nekem 
peusem l^z^n wala, en az lowat en magam megwezem wala 
(LevT. L 202). Azt hirdeti, nagy bizonnal kedig (Born: Préd. 629). 
Igaz bisEoni, hogy az ladaba meg chóndtild pénzel eregbftihet 
az kereset, de az papenac es az egybaznac akarattia, isten 
birtokában vagyon helhestetaeo (Zvon: Osiand. 48). Hyjában 
vethel a bimmyi (GKat:T!tk. 329). Igazat és bizonyt cseleke- 
dék (lUy: PM. I274X Bizont frok kegyelmednek, hogy mindjárt 
viBBEabocsálom kegyaknedet (TMÍT. L34X 8) [testis; zenge]. 
Bizonyomra mondom: *knedins fidios WF. Isthen bjzonjom, 
tyiaiham az zegen arthatfalan iífyaknak wezedelmeketh (LevT. 
L251X 4) oerte, profecto, sane C. [wahrüch, fürvirahr, gewiss]. 
Byzon ygen zep aaont latek (EhrC. 122). Ans^ bizon mög- 
í^St^ a varosokat (BécsiC. 126). Bizon mondom tftnektec 
(MOnchC 21X Bizon mondom nektek (VirgC 24). Vgyan byzoo 
mondom nektek (JordC 366. 367. 369X Byzon byzoqyal mon- 
dom ty nektek (Pesti: NTest 8)l Én bizon nem iríllem (Helt: 
Mea 3). Byzon kar ollyan ereksegnek pwzthan allany (LevT. L 
338). Yaiitt tudnád, miért Uzlaltatik ama' gazdag, raánakodnAI 
bizony, nem ir%ykedné] állapattyán (Pázm: Préd. 38). 

(Bzétteokj. BAven B-ront svából az ártalmas szó, fújja a 
Bkkot, bizonyt (jSzD: BiCVir. 408). Vastagittani akarván sza- 
vának igmágái, kettőzteti a bizonyt (122). 

Biaonyában : [vére, certe, profecto ; wahriich, gevviss]. Btao- 
iiafaa tanoDstoc, mert kednelitec tA aCaitocnac mfioelkedeteket, 
mert biao6aba 5k megfiltac aaocat (MflncfaC 138). Byzonyaban 
ftaá elet lehet qyanalyab, mynt egywt lakozni test zerent (VirgC. 
123). Oiyfaa az mondanaya, byzonyaban my anyánk (OomC. 2). 
Biaaóafaa keserdsegnec peida'a valal (VitkC. 79X Biaoáaba vram 
lesQs bizon es (86). Nem twdom wala byzonyaban wmak wtayth, 
nem twdom waJa byzonyaban ystonnek twdomanyanak kenczet 
(ÉrfC 335). Az meUy fiat bizonyába anreú (Born: &ak. 286). 
Ifiá&a svU, vakU)a, tx^lakMl, bizonyában ssoU (Lép: FTük. 
L31). Az besaéd tsuíoa, tréfás avagy bizonyában való: senno 
jooons Tel serína (G6m: Vest 17X 

Bisoxqránt : ravera, sane, quidem, nempe, atíqae C. [fUr- 
itabr, vtafatficfa]. Byiooyára ts zeotfa athyad tegdd aonha el 
nem hagyolfa vmfaia (CbsechC 17X MidAn tainsolkodni fognac 
pokolfaao az MAgAdul, adtor énfa: meg bizoonyara, mi dolog 
legyen az wr vacsoraianae nem kóstolása (Born: Préd. 412b). 
BSsonara nen egiarant naio dksiret kAaeti az historía irot 
(Deemz SalL 2b). Ifind es az istennek iigalmaangabol asarmazik, 
b i w niara asm okaert, hogy as bfinAa meg dsmerye aa 5 bAneit 
^oDPréd. «)l 

Biaonyával : foerta, profecto ; wahriich, gewias]. Bizonyánál 
anagy te CHrtos vagy avagi ksdig az my zent atyánk bodog 



Ferencz vagy (VirgC 60). Bizonianal en azt az en vram lesus 
Crístusnak adom (101). Men orzagban az my newifok byzonya- 
wal ffel yrattfttoth (ApostMélt 3). Byzonyaval ezenképpen há- 
borgattak az proffetakat (JordC. 365. 808). Byzonyawal istenek 
yewttenek az en hazamhoz (ÉrdyC. 337. 517). Attyam mwlylyek 
elén thwlem ez keen, de byzonyawal ne mykeppen en akarom, 
hanem mykeppen the akarod (ÉrsC. 89. %lv: ÚjT. 118. 102). 
Bizonyával magúnk magúnkat senmii-képpen meg-nem gyógyitr 
hattyúk (Mad: Evang. 480). 

[Bizonygat] 

ineg-bizoiiyg;at : fidentidem aflBrmo; wiederkolt beteaem]. 
Ea a meg-jelent személy a Christus légyen, rendvei egy más 
után meg-bizonygatom (GKat: Titk. 307). 

Blzoiiyg;atá8 : [affirmatk> ; das beteaem]. Osél-csap Inzony- 
gatásokat támasztott (Sámb: 3Fel. 19)i 

Biaonyit: affirmo C. probo MA. versichem, beweisen, 
bestSttigen PPB. Ifizonyitando sommá: propoeitio C. Engedel- 
messég val es byzonoyt tekelletes mynet (EhrC. 21X A melle- 
ket zöneettem, tennöm bizonohatoc, ha istontAl va^on (BécsiC. 
29. 44). Torkosságot byzonitotam vigasagal (VirgC. 9). Angia- 
lokhoz hasonlatos, kyt zenth yras ezenkepen bizonit (14). Zennel 
mynket byzoneytak, olyképpen byaonyetalyk e^ysth (KulcsC 153). 
Mintha azzal is bizonyítanaiac, hogy az részegség sOtotsegnec 
chelekedete (Teli: Evang. L9X Sémit nem bizonietoac az kepék 
tiszteletirfil (Mon: KépT. 5X Aztis IHzonyithatanc, hogy nagyob 
keroeztelA sz. János méltósága az Christos méltóságánál (EoEtT: 
IgAny. 318X Nem hitvány renden kaszálnál, ha ezt fejűnkre 
bizonyíthatnád (jSzD: MVir. 69). 

ki-bi20nyit: [oomprobo; beweisen]. Hivatalában vakS hiv- 
ségét eléggé ki bizony ittya ezzel (MA: Scalt 900). 

mSg^bizonyit : testor C oomprobo, confírmo MA. [bezeogen, 
beweisen, bestStigen]. Ezeckel mend öviembe ezeket mög-bizo- 
neitod (BécsiC 21. 28). En megbizonyitom, ha ogy vagyon az, 
amyt ew mondót (VirgC 38). Isten akar minket meg bizonihtani, 
ho^ mys a kínban hassonlatosoc lenen, a dicsfisegbenis haason- 
latosoc le^Anc (VitkC. 94X El kell mennem azokat megh byzo- 
nyoytanom (JordC. 579). Hythnek eresseghewel byzonywltatta- 
nak megh my wrwnk Jesnsban (ÉrdyC. 522). E' tadomannac 
Igaz volta meg bizonyitatot (Helt: Bibi. I. b4). Meg bizonyította 
a kiráhié asssBonnac vétkét (Helt: Kröa 52). Meli dolgot az 
Venns ázzon meg bizonet (KBéca. 157Z Ev). Az második 
részét minek-elfitto meg-bizonyftcsak, három dolgot kel esz&nk- 
ben vennfink (Pázm: Kai. 640). Bizonyíts meg, hogy az ecclesia 
teueleghet (EszlT: IgAny. 66X Ez dolgot az nagy czudákis meg- 
bizonyittyác (MA: Scult 453X Az eisfi ágát igy bizonyítom meg 
(CroghMM 104X 

re&-bÍaonyit : [oonvinoo; tiberführen]. Ha gonoszul hallot- 
tam, bizonéch reiam CTel: FeL 119)l 

Bizonyítás: affirmatio, oonfirmatio, probatio, elenchus C. 
[beweis, beweisfQhrung, das beseogen]. Nem kelly hallani azo- 
kat, az kic az ellen czatázni igyekeznec éles elme mutatással 
Inkáb, hogy nemmint erdantfi lázonyltással (MA:Taa 1303). 
Nem szAks^g bAveb továbbá való bizonyításra (Toki: Vigaszt 
187). Azont azonnal-való bizonyíttás : kerekben, keraog^ben járás 
(SzD:»ÍVff. 70). 

Biaonyitható : piobabilis MA. wahrscheinlich PPE 

Biaonyithatóképen : probabiliter MA. wahrscheinlícher- 
weiae PPB. 

Biaonyitó: 1) [oomprobans, confirmans; beweisend, be- 
aeugend]. Minden hiteles bizonyító írásit ki tekerte kezébAl 
(Fal:TÉ 742). Mi vizsgáhán a fel s al pOrttanek bizonyító 
okait, úgy találtok (747). 2) oonfirmator C probator MA. der 

eCWaS DOWQISOC rtriX 

16» 



wmm 



247 



BBONYKOD-IK— BIZ0NY08KÉPEN 



BIZONYOeOD-IK— BIZONYSÁG 



248 



Bizonykod-ik : [juro; whwOreo]. 8oha se bizonykodjék, 
oe hazodozzon, ne eskügyék (Vij^: Kríszt L 183b.). 

Bizonykodás: [obtestatio; óm beteoera]. így fejezi bé 
Krisztus az esküvésre adott tanúságot, akarván bennfinket 
elidegeníteni a bizonykodásoktó) (Vigda: Kriszt L 183). Még a 
nagyokat-is éri aszszoi^kodás, erre szttkségtelen most a bbsony- 
kodás (Kónyi:HRom. 130). 

Bizonnyal: ei^orate C. [fürwahr]. Byzonnal hogy [higy] 
en nekem, hogy te vag karhozattacnak zamabalol (EhiC. 51). 
Bizonyual te mártír vagi (ViigC 29X Kyk ez dolgot láttak es 
hallottak byzonual (Marglx 156). Bizonnyal meg ismertem, 
hogy nz isten meg áldott engemet te éretted (Helt: Bibi L 03)i 
Az inaknac keménségét meg lagjrittya bizonnyal (Mel : Herb. 
13). Byzzonnyal nem todom, mikor lezen (LevT. 1.23). Az eskft* 
ues oT dologban légien, melliet az ember bizonnial tud (Fél : 
Taa 553). Tndgyad bizonnyal, hogy tómból ezeket nem szop- 
tam (Pázm: Kai. a2). 

Bizonyod-ik: I) certifioor, certus fio MA. vergewissert 
werden PPB. Sl) [comprobor; bewieeen werden]. Iiraz istennec 
bizonyodic az urí nevezetb&l (Zvon: Post L154). Fejére bizo- 
nyodott a vétek (SzD: MVir. 69). 

ki-bizonyodik : [pateo, ehioesco; sich bestatigen]. Ebbfil 
kibizonyodott, ki légyen a rab (Fal:TÉ. 746X 

mefi^bizonyodik : [oonfirmor; sich bestatigen]. Meg bizo- 
nyodic, hogy chac egy szemelynec kell lenni, mint Qiristus 
egy volt (Mon : Ápol. 440). Innét meg nem bizonyodhatic a szentek- 
nek hiuataliarol való tudomány (Mon : SzSegits. 34). Tizenhat 
tekintetes példákból megbizonyodik, hogy a sz. irás kívül sok 
dolgokat kell hinnünk (Pázm: KaL 500). Meg biaonyodot, hogy 
én vagyoc az Mesiás (Zvon: Post L58). Az els6 mondaanac 
kduetkezese mitsoda erdeseggel bizonyodic meg (EsztT : IgAny. 
269). Igen jol megbizonyodot a dolog ama két tanítványban 
(Illy: Préd- ÜT). Hogy megbizonyodnék a az. léleknek mondása 
(277X 

re&-bizonyodik : [oonvincor ; UberfÜhrt werdenj. Ha reá 
bizonyodik az, a mi eddig tsak gyann, szent igaz, hogy el veszted 
gyermekedet (FahTÉ. 741). 

Bizonyos: 1) oertus, contestatus, indubitatus C. [wahr, 
wahrhaft, gewisn]. Bizonyos nap vetés: oondictío C. Bizonosoc 
valanac laoosnac igaz propheta voltában (MQnchC. 156). Ho^ le^n 
erobór bizoúos ^ iduSssegerftl (GuaryO. 50). Istennek irgalmas- 
ságáról wket bizoniossa teiie (VirgC. 50). Byzonyos vagyok benne 
(ÉrdyC 551.) Bizonjos légy roUa (KrizaC. l\ Bizonyos réven 
által kelletvén evezni fTam: Szents. 164). Kiben bizonyos vagyoc, 
ho^ irasat nem tudod (Mon: Ápol. 5). Kétség-kivfil vettetett 
bizonyos igazság az (Pázm: Préd 4). Affel&l a satisfiictio után is 
nem vagy bizonyos (Gzegl: MM. 182). S) qnidam C. [eín gewis- 
ser]. Bizonyosok alatt való: condkáonalis C. A tanítoknac bizo- 
nyos egy más vtán való kouetkezese (Helt: Bibi L b2X 

[Közmondások]. Jobb kevés bizonyos^ mint sok bizonytalan 
(SzD: MVir. 263). 

Bizonyosan : 1) certo, defínite C. [gewiss]. És ezzel bizo- 
nyoson ismertette, mennyivel nemeseb' és kellemetesb istennél 
a lelki irgahnasság, egyéb tselekedeteknél (Pázm: IVéd. 43X 
Az 6 húsa valósággal étel, az 6 vére bizonyoson ital (735). 
Tehát minden bizonyoson nem igazak a lutterista tanítók 
(Sámb: 3Fel 10). 2) quidem C. [wenigstens]. 

Bizonyosit: assecuro Kr. [versichem]. Bizonyositott, aase- 
curált, hogy meg nem tsalatunk (Pázm: Préd. 1046). Megtsal- 
hatatlanúl bizonyoséthattya magát az 6 elváUisztatásáru! (MHeg : 
TOszl 9X 

Bizonyoskópen : [certo; gewiss]. Hogi minden biszonios 
keppon meg légien, az hatalmas vr istent nagi buzgó szobái 



keriek (KBéca 1572. D6). Mellyet nem túd bizonyosképpen 
(MA: Bibi 1.29). Bizonyoskéf^pen nem merném mondani (MA : 
Tan. 149). Mondgyuk bizonyos képpen (Matkó : BOsák. 306). 

Bizonyosod-lk : verífícor SL [gewiss werden]. 

el-bizonyosodik : [oertior fio; sich vergewissem]. Eltit- 
koltam elótted; ideje már, hogy Phokasz, és Mauritius elbizo- 
nyosodjon (Fal: Consi 833). 

mefi^bizonyosodik : [probor, comprobor; sich bewShreti, 
bestfitígen]. Meg bizonyosodnec (Bom: Préd. 267X Meg bieo- 
nyoflodgyunk az órAk elet ayandekozasaban (Beythe : Epist 
96). Bevádolt és megbiionyosodott bAnós (MA: 8cult 921 X 
Az 5 hiti nyilvábban megbizonyossodott, megerdasítetdtt (970). 
Semmit nem kell hinni, valami a szent írásból az isten kónyvé- 
bftl világossan ki uyilatkozik és meg nem bizonyosodik (Pöe: 
IgazB. 1257). ElrrAl penig jobban megbizoi^osodhatunk, ha meg- 
gondoUyuk (Kol: Idv. 125). Vtlágosson láttatik megbizopyosodiii 
sententi^ OUy: Préd. II439). 

Bizonyosodás : [oertitudo; gewissheit]. Addig nem nyiig- 
hatík, míg magának valami bizonyosodást nem szerezhet (MHeg*: 
TOszl 78X 

Bizonyosság: oertitudo C. MA. [gewissheit]. Hová lehet 
ennél bátorságosb bfastatáa, erfiaseb' bizonyosság, mint a mivel 
isten 6-maga édesgeti a bfinMket (Pázm: Préd. 177X 

Bizonyosságos : [certus, oontestatus ; wahr, wahrliaftj. 
Az Írásokból immár bizonyosságos, hogy angyalnak azok kÓzz(U 
hivattaasék (GKat: Titk. 281). 

Bizonyost: [certo; gewiss]. Báthori Zsigmondhoz bemen- 
tem vala Brassóba, hogy bizonyost meglássam ha él-e és ott 
vagyon-é (ErdTörtT. n.29). 

[Bizonyosul] 

meg-bizonyosul : [comprobor; sich bewáhren]. Haláláról 
ez zwz meg byzonyozswith (ÉrsC. 429. Ver: Verb. ElóU 2). 
ÖrÓc eletyekbe meg bizonyosnitanac (Bom: Préd. 289. Born : 
KTud. 21). Meg bizonyossultunc és meg confírmaltattunc az 
igaz keresztségnec általa (Dáv: KKer. a8X 

[Bizonyosz-ik] 

meg-bizonyoszik : [comprobor; sich bewittupen]. Nem mind- 
gyárást igaz és apostoli ecdesía az, acki bosBsu rendel az ft 
pAspókit ele& azámalhattia, mint oda hatrab maid meg bizo- 
nyoszik (Qönct: RBab. 63> 

Bizonyság: 1) [verítas, oertitudo; wahrheit, gewissheit] 
Monduan az byzonsagot lenny hamossagnak (ElhrC. 115). Ez 
eíeten ket/(lk&dest kel emb&mec bizonsagra hoznia (GuazyC. 
50). Mit meg mond vala, az Uzonsagal be telyesedyk vala 
(VirgC. 18). Byzonsagwal te zynMeldth alázatos legyek, ygaz- 
gass engAmeth az te byzonsagodban (CtochC. 35). Vyd ffel te 
ayandekodat, kyt parancsolt Moyses eelyeneknek byzonsagara : 
offer numos, quod praedpit Moyses in testhnonium illis (JordC 
375). Meg kerdftzween neweet es semykeppen byzonsagara nem 
mehetfit volna (ÉrdyC. 625). Minnyájan mártymmságot szenved- 
tek az Chrístus bíz(»iyBága mellett (Pázm: Kai. 661). S) teztis 
C MA. [testimonhmi ; zeuge, zeugnis]. Biionságot teszek : testőr; 
bizonsággal: oontestato; az miról bizonság tétetOtt: testifíca- 
tus C Bizonsagom az zentfaaromsagh (VírgC 143)l Kynek 
my mynd byzonsaghy vagywnk (JordC. 712). Leezen ai wtolso 
yteeletftn byzonsaag az gonozok ellen (ÉrdyC 12X Ha t^ 
bizonsagunc nem volna erre, hanem chac a chodac (Helt: 
Bibi I b4). Kik ez iktatásban ielenbizonssgwl voltának (RMNy. 
IL128). ö bizonság lehetne, hogy hallotta az beszédet (Kár : 
Bibi L91). Irot bizonyságok: surda testímonia (Decsi: Adag. 
214). Az ftlt<ket az elmének es az szhmek giakorta biaoBBagm 
(Fél: Tan. 465). Ihon hallod az sidó ellenségnek bizonyságát 



249 



kötés-bkonysAq—bizonyülAs 



BÍZOTT— BIZVAS3 



250 



(Pásm* Kai. 43X Legyen nékem Adiilles ebben bizonság (Zrínyi 
IL3X S) [ratio ; beweis, grund]. ISzonsag nélkfil sz&kös : ratíooe 
indiget (Mon: Ápd. 313). 

kőtéa-biaonyság^ : [syllogismtifl]. Kötés-bizonyság tsomója 
alá és azorosB határba foglalni a bizonyságot (SzD: MVir. 70). 

' tanú-biaoiiyság : [testis, testimonium ; zeuge, zeugnis]. 
TanobizoDBigoth teegh a gonozrool (WinklC. 168). Zen Job 
tezen errM tano Irásonsagot (BodC. 3). O ellene állassatöc k^t 
férfiat, kic tanú bizonságot tegyenecft ellene (Kár: Bibi. 1328). 
Mely sok tanú Uzoúságot tésznec te ellened (III. 29). Tann- 
bizonyaágot tesznek (Pázm:KT. 58). EzekrÖl mi vagyunk az 
tanó-baoi^ság (Bat:Sns. 3). 

BiaonyságOB : [oertna, vems; gowias, wahr]. Ás alázatos- 
ság oemea yoeag, melyei ember ew magának byzonysagos meg 
ysmeretyrel ew magath megh vtalyn (WoszprC. 135). Maríanak 
sérelme byzonsagos (GornC. 49). Ez byzonsagos wallasnak so- 
kak nem liynek (ÉrsC. 104). Emlékezzél wram lesos, hogy en 
byzonsagos zerelmeel the paranchyolatydat ewrizheesem (PozsC. 
10. Lép-.PTük. L272). 

BúonyságOBt : [certissime ; wahrbaft]. Byzonsagost ezekbe 
vének, hogy axon angyal ew nalok yelenet volna (EhrC. 19). 
Mikor Aman bisonaagos mégbizoneitottauolna, ho^ MardocheoB 
doeki nem faaitana terdöt, igen raegharaguec (BécsiC. 55). 

Bisonytalaii: incerlns, crepems C. fangewiss]. Igen bizony- 
talan : perÍDOertns C. Az halainak orayanal semmy byzontalanb 
(PéldK. 56X Ne wtallyatok meg ez vylaghy kewanatos eeletAt 
az byBOotalan tew&lgheseei-t (ÉrdyC. 651). Myre kewanywk az 
bymitalan napoth (ÉnC. 268). Ingndoznan bizontalanoc voltac, 
mit hidgyenec (Bom:Préd. 259). Ha az trombita bizontalan 
zeogést tészen, kksoda késasfll az hartzra (MA: Bibi. iy.161). 
& így bizontalan volna az anyaszentegyházról való derekas 
gondolattiában (BaltOsIsk. 55). Demosthenes nem csak alacson, 
hanem bizonytalan atyáktól származott (Ii«5ló:Petr. 100). 

Biaonytalanít : tncerto MA. [ungewiss machen]. 

meg-biaoaytalanit : inoerto C. Hogy az Christos tndo- 
mányát knyomhaasác és meg bizontalanithaasáe (MA: Scalt 
621). 

Biaonytalankod-ik : incertns jactor, dubios flnctao Kr. 
[ungewiss sein]. VaUmelIy embemec hazugságát el hitted, hogy 
igaz, de aaert abba vgyan bizontalankodol (BomtPréd. 573b). 

BiaonytalnTiBág ; sospensío C. inoertítado MA. [unge- 
wíBobeítJ. 

Biioiiytalanul : ínoerte C [nngewisB]. 

[Bisonynl] 

megf-bizonyul : [comprobor, approbor ; bewíesen, beglau- 
bigt werden]. Az Jesna, wr ystentt^l megh bizonywltatot em- 
ber (JordC. 71 IX Nem byzonywltatot az megh, ky ennenmagat 
dyczery (ÉrdyC. 148). TekeelletesBegnek zentseeges volta meg 
byzQoywltatyk abból (370). Az kylsew látandó zyn ragadando- 
sagnelky] wagyon, hogy az zentseghnek byzony allattya meg 
byzonjwUaaseek (ÉrsC 559. Tel:Evang. L277X Mely dolog meg 
bizonyolt az tnscaroknak peldabkból (EfotT: IgAny. 450). 

iDBgMaoxijúláM : [jiiatifieatk) ; reditfertignng]. Az (y hyt»- 
tokndí meg byaonywlasa (JoardC. 831). Neegyed meltossag mon- 
datyk meg b yaun y w l áanak batomaga (ÉrdyC 423X Megh osto- 
notalek aeatfa Tob meg bynxiywlaseerth (ÉrsC. 203)i 

mes-biaonjriüAt : cv3 E soent fer6u megboonohitra t5r6- 
dtimet es éavolat aieít í&ií (BécsíC. 269). 



Bfaonyuláa : [probatk>; beweis). Másod tanwsagwnk leeteo 
zyz Maria asBonywnknak ygaasagiM byzouywlaarol (ÉrdyC 479> 
Az 6 fel thamadasanak bysoosMipos woltha es hythy kylemb 



kylemb zykseegkeppen való byzonywlasokal es thanwsagokkal 
meg eress^'hie (ÉraC. 132). 

Bízott: 1) [familiáris, benevolus; vertraut, wohlwoUendj. 
Ez lenel Zotan Emrenek, nekem bizot vramnak es barátomnak 
adassék (LevT. L43). Ez lewel adassék Balas deyaknak, ne- 
kem byzoth vramnak (45). írom mynt byzot vramnak es attyam- 
nak (BAlNy. II.10X Bizott baráti éa esméröi legyenek kftrfildtfte 
(PP:PaxC 37). 2) [fidns; zuverlAsslíchj. Én megírom Myko 
ITerencznek, de az kiküldés igen bizott embertói kellene (LevT. 
II79). 8) [speratos; gehofit]. Meg-hfil a bízott reménység ^bD: 
MVir. 357). 

Biztat: animo C. sperare jobeo, fiducíam addo MA. so- 
lor Com: Vest. 146. [anfinuntem, vertrSstenj. Te byztacz, hogy 
isten nek^k meg kegielmez (VirgC. 50X Onnan mene Galíciá- 
ban es Frigiaban, mindene byztathwan (JordO 770). Veaedel- 
mewnkben otalmai^yanak, feelelmewnkfaen byztassanak (ÉrdyC 
23. 70). Kyneek hogy feelehnet lattá woba, ewth byztatwan 
ymezt monda (ÉrsC. 468). Ez ymaczaagoth zerzette zenth Ágos- 
ton doctor byztatwan, ha ky olwamy akarya, hamar malaz- 
toth i^er (ThewrC 200). Szent Danid nekfinc peldat mutata, 
hogy eckeppen kiki magát biztatna (Bom: Ének. 285). 

[föl-biztat] 

f51biztatá£: [adhortatío; aufmunterung]. Akár melly fel- 
biztatással sem telűnk-meg, mert tsak igék, és széllé válnak 
(Pal:ÜE. 450X 

meg-biztat : 1) [animnm addo ; ermutigen]. Az zent apostol 
nekyk yelenween megh byztataa ewket (ÉrdyC 543). Natalya 
ayyanla ew wrat az tewb zenteknek, bog ewtet meg batorytta- 
nayak awagy meg byztatnayak (ÉrsC 356). H kivinságtok:, 
hogy megházasníjak, én titeket ebból megbiztatlak, aka